P. 1
Magyar Modszertan[1]

Magyar Modszertan[1]

|Views: 113|Likes:
Published by Haine Dama Si Copii

More info:

Published by: Haine Dama Si Copii on Sep 15, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/19/2015

pdf

text

original

Sections

  • 5)Az anyanyelvi tantárgypedagógia fogalma
  • 6)Az anyanyelv az iskolai tantárgyak rendszerében
  • 7)Az anyanyelvi nevelés feladatai
  • 4. Az anyanyelvi nevelés elvei
  • 25)A tantárgy felépítése az 1 – 4.osztályban
  • 26)Tanterv, oktatási terv
  • 27)A tanító felkészülése az anyanyelvi nevelésre
  • 2. A hang – és bettanítás
  • Az olvasástechnika fejlesztése
  • A szövegért olvasás fejlesztése
  • A szövegegységek megértésének tanítása
  • A szövegfeldolgozás általános kérdései
  • A szövegfeldolgozás alapelvei
  • 1. A szövegfeldolgozás elkészítése
  • 2)Ismerkedés a szöveggel
  • 3. A spontán reakciók meghallgatása
  • 4. Az elsdleges megértés ellenrzése
  • 5. A szöveg részekre bontása
  • 6. A szövegrészek elemzése
  • 7. A nyelvi, stilisztikai elemzés
  • 8. A szöveg szintetizálása
  • A mese feldolgozása
  • Az elbeszélések feldolgozása
  • A gyermekregények feldolgozása
  • A versfeldolgozás
  • A történélmi tárgyú olvasmányok feldolgozása
  • A nyelvtan tanításának célja, feladatai és követelményrendszere
  • Az új nyelvtani ismeret tanítása
  • A nyelvtani gyakorlás és a gyakorlattípusok
  • Játékok
  • 2. Az írásbeli ellenrzés
  • A helyesírástanítás módszertani elvei
  • Az új helyesírási ismeret tanítása
  • A helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai
  • A helyesírási tevékenység ellenrzése és
  • A fogalmazástanítás célja és feladatai az 1 – 4
  • osztályban
  • A kommunikáció – központú fogalmazástanítás
  • A fogalmazás tanításának szakaszai
  • A gyakorlóórák felépítése

módszertana

Az anyanyelv tanításának

( Anyanyelv tantárgypedagógia)
5) Az anyanyelvi tantárgypedagógia fogalma A módszertan a didaktikának ( az oktatás általános elméletének) alkalmazása egy szaktantárgy oktatására, tehát tulajdonképpen alkalmazott didaktika. A mi esetünkben az oktatási folyamat irányításának elveit, törvényszerűségeit, módszereit tartalmazza olyan módon, ahogyan ezek a magyar nyelv elemi fokú tanításának gyakorlatában érvényesülnek. Az oktatásnak van általános elmélete, de nincs minden részletre kidolgozott általános gyakorlata, mivel ez nem is lehetséges, ugyanis nincs két egyforma gyermek sem, s a személyiségük, egyéniségük kibontakoztatása sem lehetséges általánosan érvényes módszerek gépies alkalmazásával. Így az oktatási módszer nem mindenható, nem recept, de nem is elhanyagolható. Minden kornak voltak jellegzetes nevelési és tanítási módszerei, amelyekkel a nevelés és oktatás céljait igyekeztek megvalósítani. Ugyanazt a célt el lehet érni többféleképpen is: sok vagy kevés időráfordítással, a tanulók számára unalmas és utált cselekvésekkel vagy élvezetes, játékos, felszabadult munkalégkörben is. Elvileg feltételezzük, hogy létezik a célok gyakorlati megvalósításának egy optimális módja, amellyel a leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt lehet elérni. A cél ezt a csak elméletileg létező legjobb módszeregyüttest a gyakorlatban is minél jobban megközelíteni. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy tanulás közben a tanuló személyisége nemcsak a tartalom hatására változik, alakul, hanem annak következtében is, hogy mindenfajta értelmi és fizikai tevékenységet végez. Márpedig e műveleteket a módszer és ennek elemei az eljárások foglalják magukba.

Hazánkban az oktatás és nevelés metodológiáját elsődlegesen az oktatás demokratikus jellege határozza meg, tehát az a tény, hogy minden gyermeknek megkülönböztetés nélkül el kell sajátítania az iskolában az alapvető ismereteket, ki kell mindenkiben alakítani azokat a készségeket és képességeket, amelyek a modern társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek. A módszertan ma már nemcsak a tanítási tevékenységre terjed ki, hanem a tanulási tevékenység megszervezésére, irányítására és értékelésére is. Az oktatás hatásfokának növelésében a korszerű módszertani felfogásban különösen két didaktikai elv kap hangsúlyt: a tanulói aktivitás és a differenciált foglalkozás elve. Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a modern didaktika nem kényszerít rá az oktatásra merev módszerrendszert, hanem tág teret enged az újításoknak, az ésszerűsítéseknek, a kísérletezéseknek azért, hogy a kitűzött célok és feladatok minél optimálisabb módon valósuljanak meg. 6) Az anyanyelv rendszerében az iskolai tantárgyak

A magyar nyelv mint anyanyelv alaptantárgy a magyar tannyelvű iskolákban az első osztálytól az érettségiig, mivel: • az anyanyelv a legerősebb kötelék az ember és a társadalom között; • a személyiség fejlesztésének, kiművelésének eszköze; • az ismeretszerzésnek és a gondolatközlésnek az eszköze; • valamennyi tantárgy tanulásának alapja, feltétele; • az általános műveltség alapja és megnyilvánulási formája; Ezért átfogó anyanyelvi nevelés nem csupán az anyanyelv tantárgy oktatásának feladata, hanem ehhez hatékonyan hozzájárul mindenik anyanyelven oktatott tantárgy is, sőt az iskolán kívüli tevékenységek és hatások is.

7) Az anyanyelvi nevelés feladatai A korszerű iskola elsődleges feladata az, hogy alapozó ismereteket biztosítson, és a képességek fejlesztésével állandó önművelésre, önálló gondolkodásra készítse fel a tanulókat. Az általános iskolában fejlesztendő alapképességeknek három csoportját különböztetik meg: 8) kommunikációs képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, írás stb.) 9) megismerési képességek (az információk felfogása, megértése, megőrzése, feldolgozása illetve az ezekhez szükséges gondolkodási műveletek) 10)a cselekvéshez tartozó ún. mozgásképességek vagy idegen szóval pszichomotoros képességek (amelyek a fizikai mozgást és a munkafolyamatok végzését teszik lehetővé) A képességfejlesztésben a kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepük van. Az iskolában ezek fejlesztésének legfőbb színtere az anyanyelvi nevelés. Ebből a szempontból az anyanyelvi nevelés feladata kettős: • egyrészt képessé kell tennie a tanulókat a szóban és írásban feléjük áradó információk megértésére és befogadására; • másrészt arra is, hogy saját gondolataikat, érzelmeiket pontosan és hatásosan kifejezhessék mind szóban mind írásban úgy, hogy a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez is alkalmazkodni tudjanak. A kommunikációs képességfejlesztés tehát a beszélt és az írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósul meg. Az 1 – 4. osztályban folyó anyanyelvi nevelés feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: 11)Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése (a gyermekek az anyanyelvet a

12) A nyelvi ismeretek elsajátítása. a monológ és a párbeszéd valamint a kommunikációs szerepváltás (mely nélkülözhetetlen a párbeszédnél). Így a nyelvre vonatkozó ismereteknek nem cél hanem eszköz jellegük van.’’ • az olvasás. • a tiszta hangképzés . ezért az iskolába lépő gyermekek anyanyelvi fejlettsége pontosan tükrözi a családok színvonalát).családban sajátítják el. 13)A nyelvhasználati készségek. Ez egyfelől jelenti az olvasás és az írás jelrendszerének és technikájának megtanítását – megtanulását. helyesírás és az írásbeli szövegalkotás elsajátíttatása. Ez kifejezetten készségfejlesztési feladat. Az anyanyelvi nevelés személyiségformáló szerepe a következő területeken érvényesül: • az értelemfejlesztésben • a szemléletformálásban • az érzelmi nevelésben • ízlésformálásban • akarat. az összefüggő beszéd. 14)A tanulók személyiségének fejlesztése nyelvi és irodalmi eszközökkel. mivel az anyanyelvi ismeretek szélesebb körének megszerzése nélkül elképzelhetetlen a nyelvhasználat tudatosítása és továbbfejlesztése. képességek fejlesztése.’’ • a hangos és néma szövegértő olvasás . • a beszélt nyelvhasználat szintjén pedig a beszédmegértés.és írástechnika .és jellemformálásban Az anyanyelvi tevékenységek a tanulók akarati. Ide tartoznak: • a helyes beszédlégzés kialakítása.és jellemtulajdonságait kétféle módon formálhatják: .’’ • az íráskészségen alapuló íráshasználat. másfelől jelenti a nyelvre vonatkozó ismeretek megtanulását.

15)Tartalmi oldalról személyiségmintákat

kapnak a megismert embertípusok révén; 16)Másrészt viselkedésmintákat kapnak, ami serdülő korban a példaképválasztás alapja. Ennek a korosztálynak az olvasási vágyát az önismeret és az önfejlesztés igénye táplálja. 4. Az anyanyelvi nevelés elvei

Az anyanyelvi nevelés igen bonyolult folyamat. Sikerességét nagymértékben meghatározza az, hogy a pedagógus milyen szemlélettel közeledik az anyanyelvi nevelés feladatainak megoldásához. Ezt a szemléletmódot az anyanyelv öntörvényeiből adódó nevelési alapelvek fejezik ki: 17)Az anyanyelv a személyiségfejlesztés általános eszköze. A fejlődéslélektan a nyelv szerepét a) az interiorizációban, b) az exteriorizációban, c) az integrációban és a d) szocializációban tekinti alapvetőnek. 18)Az interiorizáció (elsajátítás, befogadás) azt jelenti, hogy a személyiségre gyakorolt külső hatások a nyelv segítségével épülnek be a személyiségbe. A gyermek felfogja, megérti a mások által szóban vagy írásban közölt információkat, kiemeli a lényeget, megtanulja és saját ismeretei közé sorolja azokat. 19)Az exteriorizáció a személyiség belső tartalmainak, folyamatainak külsővé tétele. Bármit teszünk, a cselekvés mindig gondolati tervezéssel indul, és cselekvés közben is a nyelv segítségével ellenőrizzük magunkat. Ha egy gyermek nem tudja elmondani, hogy egy cselekvést miként kell végrehajtani, akkor valószínűleg nem tudja azt helyesen végrehajtani a gyakorlatban sem, és ha hibás vagy bizonytalan valamely cselekvése, akkor azt rendszerint nyelvi síkon sem tudja elvégezni.

20)A személyiség egysége (integrált volta) attól függ, hogy

az illető személy nyelvi tudása, nyelvhasználata mennyire fejlett. A különböző hatásokat a gyermek a nyelv segítségével fogadja be. Tehát nyelvi tudása, nyelvhasználatának fejlettsége dönti el, hogy mit tud beépíteni saját személyiségébe, illetve mit hárít el. Ha a nyelvhasználata nagyon fejletlen, akkor a hatások többségét nem tudja befogadni, így a nyelv a maga szimbólumaival nem képes a gyermek tapasztalatainak, elképzeléseinek, érzéseinek, ismereteinek egységét megteremteni (integrálni). 21)A szocializációnak is a nyelv a legtermészetesebb eszköze. A gyermek a beszéd révén tanul meg alkalmazkodni környezetéhez, ugyanakkor nyelvi eszköztárának szegénysége is jelzi, ha szociális – közösségi magatartásában valami probléma van. Azok a gyermekek, akik folyton nyafognak, parancsolgatnak, nem tudnak társaikkal együttműködve feladatokat megoldani, nem tudnak társalogni, kérdezni stb. valamilyen szocializációs fejlődési problémával küszködnek. Tehát amikor azt tanítjuk, hogy köszönjenek, érdeklődjenek, fejezzék ki jókívánságaikat stb., akkor nemcsak nyelvi illemszabályokat tanítunk, hanem arra nevelünk, hogy tanítványaink a társas viszonyokban magabiztosak, felszabadultak, gátlásoktól mentesek legyenek, mivel a nyelvhasználat fejlődése a személyiség szociális fejlődését is segíti. 22)Az anyanyelvi nevelés valamennyi tantárgy feladata. Az iskolának képessé kell tennie a tanulókat az önálló művelődésre. Az önművelési szokások alakítása nem korlátozódhat az anyanyelvi órákra, mivel a gyermekek érdeklődése szerteágazóbb, mint amennyit az olvasási tevékenység ki tud elégíteni. Így az alsó tagozatos szaktárgyaknak óriási szerepe van az ún. szakirányú érdeklődés felkeltésében, ébren tartásában és kibontakoztatásában. El kell sajátíttatni a többi tantárgy szókincsét, figyelni kell a nyelvi igényességre és a helyesírásra. 23)Az anyanyelvi nevelés nyitottsága és folytonossága.

Az anyanyelvi nevelés alulról nyitott. Ismerni kell tehát az óvodai és a családi anyanyelvi nevelés hatásait. Csak ezeket figyelembe véve, ezekre építve tudunk gondoskodni a hiányok pótlásáról. Nyitott olyan értelemben is, hogy számolnunk kell a tanulókat érő iskolán kívüli nyelvi hatásokkal is: rádió, televízió, színház, Internet, tágabb társadalmi környezet, olvasmányok stb. Elő kell segítenünk, hogy ezekből a hatásokból elsősorban a pozitív példákat raktározzák el a gyerekek. A negatív hatásokat nem tudjuk kizárni, de a pedagógusok feladata ezek ellensúlyozása és a hozzájuk való helyes viszonyulás megtanítása. A nyitottság harmadik oldala az, hogy az alsó tagozatos nyelvi nevelésnek kell megalapoznia a magasabb iskolafokozatokon folyó munkát. Ezért a tanítónak ismernie kell a felső fokozatos tantervi anyagot is, hogy megfelelően fel tudja készíteni a gyerekeket azokra. Az anyanyelvi nevelés nyitottságából következik a folytonosság. Az, hogy a nyelvhasználat fejlődése soha sem fejeződik be. Az iskolai anyanyelvi nevelés teszi lehetővé, hogy tanítványaink egész életükben önállóan is folytassák az ismeretszerzést a nyelv segítségével. 24)Az anyanyelvi nevelés egységének (integráltságának) elve. A nyelvi tevékenység strukturáltsága ellenére is oszthatatlan egész. Az oktatás – nevelés folyamatában azonban szükség van arra, hogy egy – egy elemére, részterületére összpontosítsunk. E nélkül például nem tudnánk megfelelően elsajátíttatni az olvasás, az írás vagy a szövegalkotás alapvető készségeit. Ám a tervszerű és tudatos nyelvhasználat – fejlesztés megköveteli, hogy a tanító pontosan lássa, hogy az anyanyelvi tantárgyi ágazatok (olvasás, írás, nyelvtan, fogalmazás) ugyanazt a nyelvi jelenséget más – más szempontból közelíti meg. Az anyanyelvi nevelés egysége tehát úgy teremthető meg, ha felfogó – befogadó és a közlő – kifejező tevékenységeket az ún. komplex órák keretében együtt fejlesztjük. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy

Az anyanyelvi nevelés egységességének elve azt is jelenti. nyelvhasználati lemaradást takar. nem vagy csak részben fogják fel az olvasott információkat. „kidolgozott nyelvi kódra” akkor ismeretszerzési lehetőségeik erősen leszűkülnek. másrészt ezzel párhuzamosan itt kell megalapozni az írott nyelvhasználatot. hogy a nyelvi képzést az óvodától kezdve a középiskola befejezéséig tervszerű egymásra épülő folyamatnak tekintjük. de nyelvi hátrányokkal küszködő gyerekek menthetetlenül lemaradnak. hogy a nyelvileg hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlítő beszédfejlesztését. Ha az iskola segítségével nem térnek át idejében az ún. a tantárgyi ágazatok egységben szemlélésének van még egy aspektusa. Ebből a szempontból az alsó tagozatnak igen nagy a felelőssége. hogy e köré szervezzük a többi. és az egyébként értelmes. természetes módon váltogathassák a tanulók a különböző nyelvi tevékenységeket. ennek alárendelt nyelvi tevékenységet. Az ingerszegény családban nevelkedő gyermekek egy ún. Az anyanyelvi nevelés integráltságának.valamelyik nyelvhasználati komponens uralkodó legyen az órán. hogy az ún. felzárkóztatását hogyan tudja megoldani. A funkció fogalma . hátrányos helyzet mindig nyelvi hátrányt. hogy az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés eredményességétől nagy mértékben függ az elvont gondolkodás fejlődése. hogy a tanítási anyag által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználva. Arról sem szabad megfeledkeznünk. mégpedig úgy. s lehetőleg úgy. „korlátozott nyelvi kódot” sajátítanak el. hanem éppen arról van szó. Nyelvi korlátaik miatt nem értik a tanító magyarázatait. hogy arra a felső tagozatban építeni lehessen. Ez pedig a funkcionális nyelvszemlélet. A szociolingvisztikai kutatások egyértelműen bizonyították. Az alsó tagozat felelőssége tehát egyrészt abban áll. és igen nehezen vagy hiányosan sajátítják el a különböző tantárgyak sajátos fogalmait. s ez az alsó tagozatos tanító számára igencsak fontos. A helyzet felső tagozaton csak súlyosbodik. amikor megszaporodnak a szaktantárgyi kódrendszerek.

hogy egymást türelmesen. • A tanító példája igen fontos. akit nem szólítunk fel csak azért. vagy felerősítheti a pozitívakat. annak tartalmára. Szoktassuk tanítványainkat arra. hogy minden új mondat megismétel valamit az előzőkből. az egymástól való függést jelenti.) legyenek összhangban! Törekedjünk az értékelésben . a megszégyenüléstől. Tehát minden nyelvi megnyilatkozással arra szoktatjuk a gyermekeket. hogy milyen nyelvi mintát nyújt közömbösítheti a negatív nyelvi hatásokat. és hozzá is tesz valami újat annak tartalmához. vagyis a mondatot a szövegbe be kell szerkeszteni. mert félünk. hogy a hibásan teljesítő gyereket társai csúfolják! Ne legyenek az osztályban ún. „ügyeletes zsenik”. Ne legyen az osztályban egyetlen tanuló sem. legyen joguk tévedni is. hogy a szövegben a mondatok kölcsönösen függnek egymástól.szűkebben értelmezve a nyelvi eszközök „mirevalóságát” jelenti. Az előbbi elvek csak kedvező szociális körülmények közt válhatnak hatékonnyá. hogy megnyilatkozásával veszélyezteti az óra sikerességét. A szóbeli értékelés és az azt kísérő metakommunikációs jelzések (gesztusok. vagy valamilyen nyelvi eszközzel utal arra. hogy a hibákat nem javítjuk következetesen. ám a javítás legyen mindig konstruktív. a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez alkalmazkodva. hogy ne féljenek a kudarctól. Tágabb értelemben a beépítettséget. közbekiabálás vagy közbeszólások nélkül hallgassák meg türelmesen. s ez rendszerint úgy történik. mimika stb. A szóbeli és írásbeli szövegek alkotásának gyakorlása közben tudatosítjuk. hogy a rendelkezésükre álló nyelvi eszközökből válogassanak a kifejezendő gondolattartalmakhoz. 5. • Fontos a megfelelő munkalégkör megteremtése: a tanulók ne féljenek a megnyilatkozástól.A kedvező szociális háttér biztosításának elve. Persze ez nem jelenti azt. Tehát minden új nyelvtani jelenséget a kommunikációs szabályok figyelembe vételével tudatosítunk. Ne engedjük. Azáltal.

az internet hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. • dicsérjék. hogy a gyerek a tanító utasításait követve beszéljen. • reagáljanak kérdéseire biztatóan. A tanítónak tudnia kell arról. negatív értékeléskor ne kezdjük így: „Már megint…. káros hatásokat. • figyeljenek rá. Hívjuk fel a figyelmet a gyerekeknek szóló műsorokra. Bírálat esetén. 25)A tantárgy felépítése az 1 – 4. értékeljék. • igényeljék beszámolóit. A nyelvileg igénytelen. filmekre és a családdal együtt igyekezzünk megakadályozni a nem nekik való. Lássuk el tanácsokkal a családokat. belevágnak egymás szavába stb. A szülő és a tanító igényelje a gyermektől a rendszeres olvasást. a számítógép. Jó lenne. írást. írjon. hogyan beszélnek egymás közt tanulói. olvasást. Tájékozódni kell a család nyelvhasználatáról is. • engedjék kérdezni bármiről. A tömegkommunikációs eszközök.differenciált frazeológiára! (Ne csak az „ügyes vagy” legyen az elismerő formula. hogy ordítoznak. fogalmazást. jutalmazzák a szép beszédet. ha minden osztálynak lenne kis könyvtára.”. kiadványokat. kellő tapintattal meg kell próbálni változtatni ezen. ha mond valamit. és ha azt tapasztalja. hogyan segítsék elő otthon a gyermek nyelvi fejlődését: • engedjék a gyermeket beszélni. és folytassanak vele értelmes párbeszédet. hogy ne akadályozzák a gyermek fejlődését.osztályban • olvasás • írás . nekik való könyveket. durva kifejezéseket használnak. ahonnan megkaphatnák a legfontosabb. alacsonyabb műveltségű családokban azt kell elérni legalább. vagyis hagyják. „Még mindig……”) A kedvező szociális feltételek biztosítása nemcsak tanítási órán fontos. olvasson stb. adjanak valós válaszokat a feltett kérdésekre életkoruknak megfelelő szinten.

a nyelvi képzés egységes rendszerben folyik. Meghatározza az elérendő tanulási teljesítmények jellemzőit. Irányító jellegű kérdések. hogy első osztálytól érettségiig a tantárgy részterületei szerves egységet alkotnak. amelyekhez egy tanulmányi év végéig el kell jutni. lehetőseget adnak az intenzív tanulói tevékenységre. az anyanyelvi képzés egységes rendszerben folyik. osztályos tananyag elrendezésében. Ezeken kívül a különféle munkafüzetek gyakorlatrendszerei is igen hasznosak. Az 1 – 4. A nevelési és oktatási – képzési feladatokat a tanterv tartalmazza.• beszédkészségfejlesztés • fogalmazás • nyelvtan 26)Tanterv. Ez azt jelenti. A tantárgyi ágazatok meghatározott feladatköröknek felelnek meg. hogy az ismeretkörök fokozatosan. oktatási terv Mint láttuk az előzőekben. Az egész iskolai oktatói – nevelői munkát szabályozó oktatási terv (plan de învățământ) írja elő. gazdagodnak. azaz azokat a viselkedésformákat.Ez azt jelenti. gyakorlatok. hogy mindenik osztályban mely tantárgyat hány órában kell tanítani. struktúrájában a koncentrikus felépítés elve érvényesül. A tantervi előírások a tankönyvekben telítődnek konkrét tartalommal. Az olvasmányok tematikus elrendezése motivációs alapot jelent a tanítás és a tanulás számára. E viselkedésformák leírását nevezzük követelményeknek. évről évre bővülnek. az iskolai oktatásban az anyanyelv tanításának egységes jellege van. Ezek a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten tárgyalják az olvasmányokat és a nyelvi anyagot. A tantervek rendszerbe foglalva közlik a magyar nyelv tantárgyi ágazataiba elosztott ismereteket. . feladatok segítik a tanítót és a tanulót. mélyülnek.

hogy a tanmenetnek rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. a készségek és képességek megszerzésében tett előrehaladását. hogy bizonyos időközönként ellenőrizzük a tanulóknak az ismeretelsajátításban. tehát a tantervi követelmények megvalósulását. Külön rovat tartalmazza a módszereket. tehát az olvasás. Ez azt jelenti. Ezek eredményei alapján a tanító menet közben szembesül tanítása sikerességével.27)A tanító felkészülése az anyanyelvi nevelésre A tanító fontos teendője tanév elején az oktatási folyamat megtervezése a tanév egész időtartamára. nyelvtan tanításához. a tartalomnak és az osztály adottságainak megfelelően választjuk meg. A követelmények komplex jellegűek. Ezért a tervezés során a követelményeket elemekre kell bontani. és ennek megfelelően lépésekben megvalósítanunk. eljárásokat valamint a megvalósításhoz szükséges didaktikai és szemléltető eszközöket. és még idejében pótolhatja a mutatkozó hiányosságokat. A tantervi követelmények a tanuló év végi teljesítményeit írják elő. Ajánlott tanév elején is felmérni az ismereteket és a készségszinteket. Az olvasás és az írás tanítása A sokféle ábécétanítási eljárás közül . Ez formailag úgy oldható meg. és ide jegyezzük be a pontosításokat a menet közbeni korrekciókat. majd a nagyobb fejezetek összefoglalása után vagy félévek végén. hogy a tanmenetben hagyunk egy üres rovatot a megjegyzéseknek. Ma már a feleltetés mellett az iskolai munka szerves részét alkotják a különféle felmérők íratása. A tanmenetet a tanterv és a tankönyv figyelmes tanulmányozása alapján kell összeállítani. Ezeket mindig a követelményeknek. fogalmazás. A tanulói teljesítmény értékelésének oly módon kell helyet kapnia a tanmenetben. írás. Mindezekből következik. hogy tanmenetet készít az osztály anyanyelvi tantárgyainak.

Az előkészítés a részkészségek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti. és 28 . . 3) a betűtanítás utáni időszak. Ilyen pl. Ennek a rendszernek a logikáját kell jól látni. 2) a betűtanítás időszaka. Tulajdonképpen az előkészítés hivatott megelőzni a későbbi nehézségeket. Körülbelül hat hét az időtartama. Nem szabad sajnálnunk tőle az időt.a betűelemek ismerete .3o szókép „olvasását” . A különböző készségek egymásra épülnek. amelyek távolról alapoznak.a figyelem .a kommunikációs magatartás kialakítása .a munkatempó .a beszéd általános fejlettsége (a beszéd és a beszédértés) .a logikus gondolkodás . 1) Az előkészítő időszak mind az olvasást mind az írást előkészíti.a vizuális kommunikáció szokásainak ismerete . A részkészségeknek két csoportját különböztetjük meg: a) általános részkészségek.szótagolás .az olvasás céljának ismerete . hierarchikus rendszert alkotnak.az érzelemvilág .a nyelvi tudatosság kialakítása . mivel a problémák jelentkezésekor mindig vissza kell térni az alacsonyabb szintre.a képzelet fejlettsége b) a speciális részkészségek már közvetlenül az olvasás – írás tanítását készítik elő: .az önellenőrzés kialakítása Már az előkészítő időszakban szóképekkel egybekötött gyakorlatokat iktatunk be. amelyben a következő mindig feltételezi az előzőt. mivel később sokszorosan megtérül. és nagy részük a többi tantárgyat is alapozza.a ritmusérzék . Az olvasás – írás tanításának három szakasza van: 1) előkészítő időszak.az emlékezet .nálunk a hangoztató – elemző – összetevő módszert használják szóképes előprogrammal.

ismeretlen szóképek közé keverjük. miközben egy – egy tárgy képét levesszük a tábláról. ismét elővesszük a képet. A szóképek változatlan sorrendje emlékeztet a képekre. 2. 2. A szóképeket levesszük a tábláról. Csak a szóképek maradnak a táblán. Összekeverjük a szóképeket. a tanulók kimondják a képek nevét. tárgykép) közötti asszociációs kapcsolat kialakítását jelenti. Ha valamelyik szóképet még bizonytalanul ismerik fel a gyerekek. Ezzel rögzítjük az olvasás (felismerés) irányát. kitaláljuk a hiányzó tárgy nevét. A tanulók a padra hajtják fejüket. mi hiányzik?” A szóképre mutatva elolvassuk. Egy szókép megtanítása a nyomtatottan leírt szó (az ún. A szókártyák bemutatásakor mutatóujjunkat illetve a pálcát balról jobbra elhúzzuk a szókép alatt. minden kép mellé szókártya kerül. hogy a hang leírt képe a betű. és így olvassuk a szavakat. valamely jármű képét tűzzük fel a táblára. 5. Rámutatunk a szóképekre. és így mutatjuk fel a tanulóknak. a szóképből vezetjük le. Így kap értelmet a meghatározásunk. A tanító az élő . szókép) és az általa jelölt dolog grafikusan ábrázolt képe (az ún. de figyelmüket már a szavakra irányítjuk. A képről a szóképeket a következő módon választjuk le: 1. Megkérdezzük: „Találd ki. a tanulók elolvassák. a betűt az írott beszédből. Ez a kapcsolat a tárgykép elvonásával a szó optikai képe és a jelentése közötti kapcsolattá válik.Közösen „elolvassuk” a képek nevét. A képek bemutatkoznak. tehát a szóképek tárgyképek nélkül való felismerésének képessége alakul ki. 4. Pl. megteremtve a további munkához szükséges motivációs bázist. Szóképtanulással kezdődik. A hangtanítás mindig megelőzi a betűtanítást az óra menetében. A hangot az élő beszédből. A hang – és betűtanítás Ez az olvasástanítás legfontosabb szakasza. A szóképtanulás lépései: Az új szóképek először a képekkel együtt kerülnek a tanulók elé. a tanulók a képet figyelik. 3. 6.sajátítják el a tanulók.

különféle szavakban kerestetjük meg a tanított betűt. Hallás után dolgozunk. címet adunk a képnek. lehet ötletes hasonlatokat is használni. Ne feledjük. melyek lényeglátásra szoktatnak. majd a szó végén. hogy elhangozzék egy olyan mondat is. A legjobb mondatokat elismételtetjük (memóriafejlesztés). Ekkorra már a tanulóknak tudniuk kell a szavakat hangokra bontani. Sok felismerési . Itt a kör bezárul: visszahelyeztük a betűt az értelmes egészbe. azaz kiejtetjük azt a hangot. de ügyelni kell. A leválasztandó hang (betű) valamilyen színnel ki van emelve. ha az a – t tanítjuk: „Balázsnak szép piros autója van”. Hangösszevonási gyakorlatot is végeztethetünk. hogy meg is tanítottuk. a szóba és a modatba. Az ábécéskönyvben az eseménykép után ott van a tárgykép és alatta vagy mellette a szókép. Pl. Végül összeolvastatunk szótagokat. mondatunk példákat a tanulókkal a meghatározott hangtani helyzetekben (szó elején.beszéd elemzése során tudatosítja. amelyben a hang a szó elején. Ezután hangfelismerési gyakorlat következik: a tanító olyan szavakat mond. hogy a betű bemutatása még nem jelenti azt. melyben megvan a tanított betűt tartalmazó szó. Ez a nyelvi tudatosság azonban ekkor még nem elég erős. kérdéseket teszünk fel. Legegyszerűbb eszköze a képolvasás. hogy a gyerekek nézegessék a képet. mondatokat. amelyet a betű jelöl. hogy a hangok nyelvünk legkisebb építőkövei. Menete: hagyjuk. utána következik a nyomtatott nagybetű. A tanult új hangot az írásban betű jelöli. leválasztjuk a szó elejéről a tanítandó hangot. Mindig a nyomtatott kisbetűvel kezdjük a betűk szemléltetését. A kiolvasott egységeket mindig értelmeztetjük vagy értelmezzük is. A mássalhangzókat a mellékhang nélkül mondjuk. egyénileg is csoportosan is. a belsejében. illetve a szó belsejében fordul elő. Ha megy a hangfelismerés. A betűt mindig elolvastatjuk. A b e t ű t a n í t á s a hangtanításra épül. Elmagyarázzuk a betű alakját. Beszélgetéssel indítjuk az órát. a végén). Meghallgatjuk első reakciójukat. valamint a hangokat szavakká összefűzni. szavakat. ugyanis a mellékhang zavart okoz az összeolvasásban. tisztán hangoztatjuk az osztállyal. továbbra is következetesen fejleszteni kell. Ezután betűfelismerési gyakorlatokat végzünk.

Az összeolvasás során két optikai jel alapján egy összefüggő artikulációs folyamattal kell megalkotni a szótagot. Először is a betűk megtanulásakor a gyerekekkel mindig csak önmagukban álló hangokat ejtetünk ki. a betű kapcsolata. A hang – és betűtanításban az általános didaktika szabályait követjük. nézzük meg a betűfelismerés minőségét és gyorsaságát. hanem összefüggően.és összeolvasási gyakorlatot kell végeztetni még ezután. Szintézis. Azt kell elérni. hang kiválasztása • hangoztatás • hangfelismerési gyakorlatok • szintézis. Összefoglalva. a dolgok megértése. hangos összeolvasás 31)Összeolvasás Összeolvasáson azt a technikát értjük. Ha valami nem megy az összeolvasáskor. szó. hangoztatása 4. A nyomtatott kisbetű majd a nyomtatott nagybetű alakjának elmagyarázása és szemléltetése 3. gyakoroltatása. szünetekkel olvassuk. automatizálása. a betű látása azonnal idézze fel a hangot. összevonás 30)Betűtanítás 1. 2. a hang – és betűtanítás lépései a következők: 28)Beszélgetés (képolvasás) 29)Hangtanítás: analizis: mondat. megtartva a készségfejlesztés fokozatait: 1. . mellyel a szótagban egymás mellé írt betűjeleket nem egyenként. A betű felismertetése. hogy a hang kiejtése azonnal felidézze a betű képzetét és fordítva. Ez két okból is nehéz. Analízis: az ismeretlen betű kiválasztása az alapszóból 2. Ilyenkor a beszélőszervek működése három fázisban zajlik le: • kimozdulnak nyugalmi állapotukból • elvégzik a hang képzését • ismét visszatérnek nyugalmi helyzetükbe. 3.

A tapasztalatok szerint különösen a szavak elemzésében szerzett jártasság hat kedvezően az összeolvasás technikájának mielőbbi elsajátítására. mely nyomán a hang bennfoglalási. A betűk számukra még külön egységek. Nehézséget jelent az is. Ám ehhez a betűket szimultán (egyszerre) kell felismerni.Összeolvasáskor viszont két vagy több hang folyamatos képzését kívánjuk meg. aki a betűsor előtt tanácstalanul álló gyereket arra szólítja fel. és egy – egy betű felismerése is teljesen leköti a figyelmét. hogy a közös struktúrával fogjuk össze a két betű felismeréséből származó feladatokat. A probléma okozója sok esetben maga a pedagógus. hogy a gyermeknek egyszerre kell foglalkoznia két betű felismerésével és az összeolvasás műveletével. Ezután a betűk sorrendjét megfordítjuk. hogy a szó betűit először külön – külön olvassa el. Az összeolvasásnak pedig időbeli összetevője is van: hogy egy artikulációs egységként lehessen kiejteni a két hangot. betűkapcsolás automatizmusának kialakítása tervszerű és . A hangok egyenkénti képzésével azonban éppen a beszédszervek nyugalmi helyzete áll elő. „tolják ki”. Ekkor a beszédszervek az első hang képzése után azonnal áttérnek a másik képzésére. Először a mássalhangzókat a magánhangzó elé helyezzük. Írásrendszerünkben balról jobb felé sorakoznak a betűk. Ha a gyermek megfelelő jártasságot szerzett a szavak betűsorának felbontásában. akkor könnyebben fogják az ismeretlen betűsort visszaalakítani szavakká. hogy a gyermek beszélőszervei az első hang képzése után ne térjenek vissza nyugalmi helyzetükbe. A megoldás az. A gyermeknek tehát olyan utasítást kell adnunk. Olvasás közben is meg kell tartani ezt az irányt. és így jelöljük a szó betűit. és úgy gyakoroltatjuk a kapcsolást. Ez a közös struktúra a szótag. és felszólítjuk a tanulót. hanem az első hang képzésének fázisáról azonnal a második hang képzésére térjenek át. A betűolvasás. Az összeolvasás tanítása tehát annak megtanítása. „zizegjék ki”. hogy a magánhangzókat „fújják ki”. A szótag olvasásakor jelentkezik az irány problémája is. hangátalakítási műveleteket előmondás nélkül is el tudja végezni.

Az írás tanítása Az előkészítő időszakban kell megalapozni a betűelemek írásával. mozgási folyamat. Az előkészítő időszakban végzett eredményes tevékenység megteremti a motivációs alapot az írástanítás feladatainak valóra váltására. helyesen. E nehézségeket úgy próbálták feloldani. hallási. hogy a hangokat kétféleképpen is jelölhetjük: nyomtatott és írott betűvel is. hogy a tanulók az írásfüzet vonalrendszerében jól tájékozódjanak. Olvasástanuláskor jön rá a gyermek arra. • Be kell idegződnie a sorkialakítás és a balról jobbra haladás irányának. s csak azután írni. hogy a betűelemeket bátran. a csukló és az ujj izomzatait. az akkusztikus és a beszédmotorikus képzetek között. kialakult mozgáskoordinációt. mondatok írását. a szavak. az írott betűnek a kapcsolatát feltételezi. határozottan írja a gyermek. ne unatkozzanak és rendszeresen legyenek sikerélményeik. Az írástanításban ezt a kapcsolatrendszert bővítjük . hogy sajátítsák el az előírt betűformákat. Az előkészítő időszak feladatai: • Rendszeresen lazítani kell a kar. A cél. Mindezeket úgy kell megvalósítania a tanítónak. hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. s tudjanak tetszetősen. Tehát az írás elsajátítása során nagymértékben támaszkodunk az olvasásra. gazdaságosan. Az írás tanulása rendkívül összetett látási. • El kell jutni arra a fokra. a hang és a grafikai jelének. a kéz. ne féljen a papírtól. hogy előbb mindig olvasni tanítjuk meg a betűt. a betűkapcsolásokat. hogy a beszédhangokat betűjelekkel helyettesítjük. írástanuláskor pedig azt tanulja meg. hiszen kellő hanganalizist. • Sokszori vonalvezetéssel el kell érni. Az olvasástanításkor idegkapcsolat jön létre a vizuális.következetes gyakorlást kíván. megfelelő lendülettel írni.

A tanulók íráslapra rajzolják a betűt ceruzával. A tanulók a levegőbe írják az írott betűt. 4.kézmozgásos. mind olvasáskor. A betűtanítás az írott betű képének és alakításának ismertetésével kezdődik oly módon. Kapcsolják más betűkkel. majd mondatok írása. és dinamikus sztereotípiává alakul úgy. A tanulók testtartására is figyelni kell. a betűkép és az írásmozgás között. majd fokozatosan mind kisebbre. az áthúzásokat (t) és ékezeteket utólag tegye ki. A tanító végig ellenőrzi a munkát. különleges megkülönböztető jegyeit. 6. ha teljes talpukkal a . előbb nagyban. 5. 3. hogy a gyerekek leteszik mindkét könyöküket az asztal (pad) szélére. egy egyenlőoldalú háromszöget alkosson a két alsó kar. Írásfoglalkozás előtt és alatt időnként alkalmazzuk az izomlazító és izomerősítő gyakorlatokat. 2. játékokat. 7. hogy a kéz és az íróeszköz ne vessen árnyékot az írásra. jellegzetességeit. hogy az íróeszközt csak a szó végén emelheti fel a papírról. amelyeket éppen írnak. A fény vagy előlről vagy bal oldalról jöjjön. A szem és a füzet közti helyes távolságot úgy állapítjuk meg. hogy már az első észlelés alkalmával észrevétessük a tanulókkal a betű karakterét. 8. kezüket fent összekulcsolják úgy. mint az olvasás. Az írott betű alakjának az elemzése. A betűalakítás tanításának lépései: 1. író – rajzoló mozzanattal. Ceruzával írják a füzetbe. Többszöri ismétlés után a folyamat automatizálódik. Rendkívül fontos. A tanulók a betűk írásakor mindig mondják magukban a megfelelő hangokat. Így megerősödik a kapcsolat a hang. a nyomtatott betű felelevenítésével a nyomtatott betűhöz asszociáljuk. Az írott betű levezetése a nyomtatott betűből. és ez lesz az optimális távolság a füzet (könyv) és a szem között mind íráskor. Az a helyes ülésmagasság. Most megérintik állukkal az összekulcsolt kezeket. Minden szót úgy kell leírni. hogy kb. Az írott betű alakításának bemutatása és az írásmozgás megfigyeltetése. hogy ezt a hang felelevenítésével a hanghoz. szavak írása.

Nyomtatott szövegből való másolás már átkódolást jelent. esetleg csak az ismerősség érzése jelentkezik. Az írástanítás nehézségei A betűtanulás kezdeti időszakában a betűkhöz homályos jelentésárnyalatok tartoznak. A válogató másolás már nem csak egyszerű reprodukálást igényel. a láb pedig kb kilencven fokos szögben áll térdben behajlítva. tehát igen bonyolult ingeregyüttes emlékképét kell felidézniük az íráshoz. A gyerekeknek nincs gyakorlatuk a grafikus jelek hang – megfelelőjének emlékezetbe vésésében. ezért a vonalvezetésre figyel. ugyanis a grafikus jel emlékképe beszéd közvetítésével kerül papírra. A grafikus jelek emlékezetbe vésésén kívül nehézséget okoz azok kimondása.padlót érik. ha a leírandó szöveget csak meghatározott ideig láthatják a tanulók. márpedig ez jóval nehezebb. íráskor már az emlékkép felidézése szükséges. A legegyszerűbb foka a másolásnak az. elemzése után a tanító eltakarja. Sokkal több gyakorlás kell hozzá. íráskészségfejlesztés M á s o l á s alkalmával a tanuló a betűt mint optikus összképet érzékeli. betűelemenként másol. Az írásgyakorlási módok. hogy a tanuló ismerje és reprodukálni tudja a nyomtatott betűnek megfelelő írott betűket. Nem merül fel okvetlenül a gyermek tudatában a grafikus jel hatására a hang emlékképe. Amíg az olvasás tanulásakor a gyerek felismeri a betűket. hanem olvasáson alapuló műveleti gondolkodást is. mint a felismerés. Ha az írandó szöveg végig a tanulók előtt van. Másoláson olyan írástevékenységet értünk. A szavankénti másolás feltételeit akkor teremtjük meg. akkor a gyerekek egy része betűnként. majd lediktálja az eltakart . A hangok kiejtéséhez a hangmozgató izmok differenciált teljesítménye szükséges. A látó – halló tollbamondás esetében a táblára felírt egy – egy szó vagy rövid mondat elolvasása és megbeszélése. amikor a kézírásos szöveget változatlan formában újrakódoljuk. amelynél a másolandó szövegrész az írástevékenység befejezéséig az író személy előtt van. A feladat megoldásának az a feltétele. hangoztatása is.

Azok a tanulók. Első osztályban csak olyan helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat írassunk le a tanulókkal. akik a betűtanulási időszak végére 4 – 6 hangból álló. írástechnikai hibák nélkül képesek leírni. nem diktálás után. A látó – emlékezetből írásás lényegében ugyanezt jelenti azzal a különbséggel. E felsorolásból is látható. Közös vonásuk az. hogy az önálló leírás csak a látott szavak elolvasása után válik lehetővé. Első osztályban csak a helyesírási nehézségeket nem tartalmazó szavakat. amelyet a leírás után ismét láthatóvá tesz. • betűcsere.szót vagy mondatot. helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat tollbamondás után. • betűbetoldás. Írástechnikai hibáknak számítanak a következők: • írott betű helyett nyomtatott betűt ír. hogy írástechnikán nem az írott betű alakításának és kapcsolásának minőségét. Az írástechnika fejlesztésének alapvető eljárása a tollbamondás és az emlékezet utáni írás. • betűkihagyás. mondatokat. hogy a tanulóknak látási segítség nélkül. szószerkezeteket. hogy a tanulók összehasonlíthassák az írásukat a táblán lévő helyes írásképpel. hogy a tanulók a táblára írt szó vagy mondat szemlélése és hangoztatása . rövid mondatokat írassuk tollbamondás vagy emlékezet után. ezért az előzetes olvasáson és elemzésen alapuló gyakorlási formákat az első osztályos helyesírástanulás leghatékonyabb eljárásainak tartjuk. melynek írásképét módjukban állt megfigyelni előzőleg. hanem a szavak hangsorának pontosan megfelelő írott betűsor reprodukálását értjük. . E két utóbbi gyakorlási változat értékét az is növeli. önállóan kell felidézniük a szavak hangsorának megfelelő betűsorokat. elemzése után. Természetesen a leírás után itt is újból láthatóvá tesszük a táblára írt szavakat. hogy a tanulók összehasonlíthassák saját írásukat a táblán lévővel. Az írástanulás egyben helyesírástanulás is. hanem emlékezetből írják le az eltakart szavakat. • betűtévesztés.

A tollbamondás és emlékezetből írás gyakorisága a tanulóktól függ. erkölcsi szépet. A tanulók megismerik az egészséges civilizált életmód feltételeit.a kételyt . E nevelési feladatokkal együtt jár az értelmi képességek kibontakoztatásának feladata is: a szövegek nevelő hatása csak úgy érvényesül.a kíváncsiságot . oktatási és képzési feladatait oldja meg.a csodálkozást . Az olvasás tantárgy az elemi fokú oktatás fontos nevelési. hogy az értelmi neveléssel szerves egységben az érzelmi – akarati nevelés feladatainak is eleget tegyünk: ébren kell tartani állandóan a tanulók intellektuális érzelmeit: . ezt az emlékezetből írás egyik változatának tekinthetjük. bemutatják az alapvető helyes erkölcsi tulajdonságokat. foglalkoznak a szülőföld és a természet szépségeivel. a munka fontosságát és szépségét. s a nyelvi megformáltságon keresztül a művészi szépet is. 32)Nevelési feladatok Az olvasás alapozó jellegű ismereteket nyújt a természeti és társadalmi valóságról: az olvasmányok felvillantják a történelmünk kiemelkedő eseményeit. Tehát arra nevelik a tanulókat.a biztonságérzést . ha tudatos megfigyelő – elemző munkával gondolkodási tevékenységekkel párosul: nevelni kell a tanulók emlékezetét és képzeletét. habár ha a munkafüzetekben a tárgyképek alá vagy mellé kell írni a képen látható dolog vagy cselekvés nevét. Az olvasástanítás a testi nevelés feladatainak megvalósításához is hozzájárul. osztályban Az olvasás minden tantárgy tanulásának alapja. Az olvasmányok lehetőséget adnak arra. hogy igényeljék és értékeljék a társadalmi. Az olvasástanítás a II – IV.az írást már eszközként is tudják használni. Az olvasás és az írás technikájának elsajátítása nélkülözhetetlen a gyermek további tanulási tevékenységéhez. magatartást.

Az olvasástechnikát megtanítani. elemzik (azaz részekre bontják és magyarázzák) a szereplők tetteit. a tanulóknak elsajátítani a tantárgy tanításának elsődleges feladata. Ezekkel a műveletekkel szoros összefüggésben a tanulóknak fokozatosan el kell sajátítaniuk a tankönyvből való tanulás módszerét. mint receptív tevékenységet. osztály végére: a helyes. érthetően ejti • hiba nélkül azonosítja a látott betűsorokat a hangsorokkal • megfelelő időben és helyen vesz lélegzetet.. A megkívánt szint a IV. 34)Képzési feladatok Az olvasás eredményes tanításában elkülönítjük az olvasástechnikát és az olvasást. vagyis a szövegmegértés aspektusát. reprodukálják az olvasmányok cselekményét. míg a IV. 33)Oktatási feladatok A tanulók megértik. összefüggéseket állapítanak meg közöttük. hogy: • a tanuló hangképzése pontos • a beszédhangokat tisztán.a feladatmegoldás örömét mert ezek az értelmi nevelés motiváló tényezői. • az összefüggő mondatszakaszok fokozatosan több szót foglalnak magukba. osztályban már a központozás jelei határolják a folyékonyan olvasott mondatszakaszokat. értékelik magatartásukat. emlékezetbe vésik az olvasmányokban található ismereteket . Helyes olvasás azt jelenti. Ezeket a pontokat fixásiós pontoknak nevezzük. hogy a tanuló az előtte lévő szöveg egy sorának gyors áttekintése közben fokozatosan egyre kevesebb számú szón állapodik meg. összehasonlítják tetteiket. hanem tekintetével egyből át tudja fogni a szóképet. közben használják szóanyagát. Folyékony olvasás azt jelenti. értelmes és kifejező olvasás készsége. hogy: • nem szótagolva olvas. . alkalmazzák az elemi fogalmazási ismereteket. folyékony. felidézik azokat. A folyékony olvasás tehát úgy alakul ki.

tehát mind a hangos. A gyakorásnak játékosnak. következetes gyakorlással. hogyne kéne gyakorolni akkor az átlagos gyermeknek. és ki kell terjednie a felsőbb ciklusokra is. A gyakorlásnak folyamatosnak kell lennie. A hangos olvasás . Az olvasástechnika fejlesztése Az olvasástechnika fejlesztésének eszköze a gyakorlás. hogy a tanuló érti is azt. Jelenti: . mint a zongoristáknál a skálázás. Fejleszteni kell a hangos és a néma olvasást egyaránt.a szavak. az olvasásra épül a szellemi munka technikája. Kifejező olvasás feltételezi az előbbieket.A folyékony olvasás tehát az olvasási látómező állandó fejlesztésével fokozatosan alakul ki.az összefüggések megértését . Értelmes olvasás azt jelenti. még a líceumban is. hangulatot. Az összefüggéseket látó értelmes olvasás az önképzés alapja. értelmét. amit olvas. érzést. A gyermeknek tisztában kell lennie a gyakorlás céljával. Ez az olvasástechnika legmagasabb fejlettségi szintje. még a legnagyobb művészek is végzik naponta. mire kell ügyelnie. Ez olyasféle tevékenység.az olvasott mű mondanivalójának. Olyannak kell lennie ennek az olvasási módnak. üzenetének értését. A szövegmegértés az olvasási készség szerves összetevője. változatosnak és ötletesnek kell lennie. mind a néma olvasás előtt tisztáznunk kell a szöveg tartalmát. A hangos olvasás gyakorlását össze kell kötni helyesejtési gyakorlattal és a kiejtés fejlesztésével. Csak megértett szöveget szabad gyakorolni. hogy milyen hibákat kell kiküszöbölnie.a fogalmak megértését . hogy a hallgatóban fölébressze ugyanazt a gondolatot. amelyet a szöveg írójának szándékában állt eljuttatni hozzá. kifejezések értését . tudnia kell.

Legegyszerűbb változata. amelyeket vagy iskolai folyóiratokban jelölünk ki. 5. hogy a gyengén olvasó tanulókat folyamatosan megszakítják. ha a tanító felszólít egy tanulót. Az olvasmány tartalmának elmondása közben a mesélő tanuló egyes részleteket felolvas a szövegből bizonyításként. Ha ülés szerint olvastatunk. A tankönyv kiegészítéseként ismeretlen szövegrészleteket olvastatunk. A tanító felszólít egy tanulót. Pl. kit szólítanak fel folytatni a hangos olvasást. esetleg egy – egy találó írói jellemzést stb. előfordulhat. hogy értelmes olvasásra. 6. hogy a tanulók nem figyelnek. Hibajelölő olvasás. ellenőrizni. A tanuló hangosan olvas. élénk gyakorlási mód. s csak utána térünk vissza az esetleges hibákra. 1. Hátránya. mert szokják a más betűkaraktereket. Illusztráló olvasás. megkönnyíti a lényegkiemelést. és így tovább. később már megtehetjük azt. hogy mozgalmas. Azért is hasznos ez a fajta olvastatás. A hibás részt újraolvastatással lehet javítani. Stafétaolvasás. felolvashat szép leírást. s ez destruktív lehet. Előnye az. amíg a tanító kívánja. ha olvasási hibát észlel. 4. Az első két évben minden hibát azonnal javítani kell. 3. és ezek a szövegek érdekesek. idézheti szó szerint a szereplők szavait.A hangos olvasás lehet: egyéni. . páros vagy kórusban történő. Előnye. és együtt kell olvasni néma olvasással a hangosan olvasóval. Újságolvasás. a szöveggel való figyelmes munkára serkent. ha nem az ülés sorrendjében követik egymást az olvasó tanulók. kijelöli a következő olvasót. gazdagítja és aktivizálja a szókincset. Itt mindenkinek figyelnie kell. akkor szótagoltassuk a javítandó részt. hogy hagyjunk végigolvasni egy bekezdésnyi szöveget. vagy fénymásoljuk számukra. Egyéni hangos olvasás. Láncolvasás. és rövid idő alatt sok tanulót lehet olvastatni. mert kiszámítják. aki addig olvas. 2. Ezt el lehet kerülni. Ha egy – két próbálkozás után sem tudja hibátlanul elolvasni. aki miután befejezte az olvasást. mikor kerül rájuk a sor. Megadott terjedelmű szövegrészt (1 – 3 mondat) olvasnak a tanulók egymás után. az osztály pedig tapssal vagy koppantással jelzi. mert nem tudhatják.

hogy fegyelmez. 13. Együttolvasás a tanítóval. Két gyengén olvasó tanulót ne olvastassunk párban! 9. Lehet versenyszerűen is végezni. az a csoport győz. Miután ez olvasott egy mondatot.. 1o. Az apasztó olvasás ennek a fordítottja. akik pontozzák társaik olvasását (az olvasási hibákért pontokat adnak). 11. az osztály minden tanulója egyszerre gyakorol.. 12. 5. akiket kijelöl. Nem ismétlődnek. 3.). de minden mondat után. 15.humorosak. amelyik a legtöbb hibát észreveszi.. Csaliolvasás. Hártánya. és hogy figyeljenek a mondatvégi írásjelekre. A szereplők szavait a szerepekre kijelölt tanulók olvassák. 7. Dramatizált olvasás. Csillagolvasás. előre meghatározott rend szerint. Az a tanuló. 8. Rendszerint szükség van egy narrátorra is. és így tovább. és egy másik gyermeket jelöl ki. aktivizál. Váltakozó olvasás. egyet némán olvas. Előnye. Tehát az olvasást kezdő a páratlan mondatokat olvassa (1. Duzzasztó és apasztó olvasás. amelyik kezd olvasni. Karban olvasás. egy mondat elolvasása után felszólít egy másik tanulót folytatni. de hamar modoros hanghordozás alakulhat ki. Az olvasást egy tanuló kezdi. Jól lehet gyakorolni a szöveg mondatokra tagolását. aki az összekötő szövegrészeket és az írói kommentárokat olvassa. . míg végül már az egész osztály olvas. újabb tanuló kapcsolódik be az olvasásba. . A tanító kijelöl 2 – 3 ellenőrt. A gyengén olvasó gyermekek gyakoroltatására alkalmas. és ha sokáig alkalmazzuk unalmas lehet. Páros olvasás. az első tanuló ismét olvas egy mondatot. 14. hogy az egyik hibája zavarhatja a másikat. Ellenőrző olvasás. a tanulók jelzik vagy jegyzik a hibákat. szórakoztatók.. A tanító szándékosan hibásan olvassa a szöveget. a párosakat pedig mindig más és más.. Azonos képességű vagy egy jól olvasó és egy gyengén olvasó tanuló olvas együtt. Az olvasó tanuló egy mondatot hangosan. mert minden tanuló más – más érdekes szöveget kap felolvasni.

Az olvasó tanuló minden mondatot elolvas előbb némán. amikor több feleletvariáns közül kell kiválasztani a helyeset. Lehet fekete szalagot indítani büntetésből. Ilyenkor rendszerint egy alacsonyabb szintű készség nincs kellően begyakorolva. A folyamatosan olvasó tanuló a tanító megbeszélt jelére egy fokozattal halkabban olvas. Búvópatak (alagút) olvasás. noha külön vannak írva. 2o. A tanulók szülői értekezletre elküldik olvasásukat. és néma olvasásal folytatja.16. és így tovább. Aranyszalag. Ennek során a tanulók megtanulják. sőt bizonyos szavakat egybeejtünk. Ilyen pl. amelyeknek pszichológiai okai vannak. Hangos üzenet. ha valaki nem tanulta meg szépen olvasni a feladott leckét. A folyékony olvasás technikájának kialakítása után rá kell térni a szólamokban történő olvasás gyakorlására. s az egyes szavak hangsúlya elvész. A szép olvasási teljesítményeket magnetofonon rögzítjük. Erős motiváló ereje van. 17. míg szinte kiabálás erősségű nem lesz. Ekkor az olvasó tanuló hangosan kezd olvasni. a perszeverációnak vagy letapadásnak nevezett jelenség: a gyermek lapát helyett következetesen lapatot vagy lápátot olvas. Így jutalomnak számít felkerülni a szalagra. és tanév végéig megőrizzük. Ekkor újabb jelre hangosítani kezdjük. hogy a szólamban egy uralkodó hangsúly van. Mindenek előtt az olvasástechnikai hibák okát kell feltárni. Nagy szerepe van a folyékony olvasás kialakításában a szövegelemzésnek és a tanító bemutató olvasásának. Az olvasási készségek és részkészségek hierarchikus . de vannak olyan hibák is. majd hangosan is. hogy megtanulta szépen olvasni a leckét. 18. törlése pedig büntetésnek. Újabb jelre ismét hangosan folytatja. Kombinálhatjuk karban olvasással is. de kedvelt mód a feleletválasztásos teszt is. Ez főleg a lassan olvasók hibája. ha a tanuló bebizonyította. A szövegértés ellenőrzésére kérdéseket alkalmazunk. Késleltetett olvasás. míg csak suttogás lesz az olvasás. Ezt akkor töröljük. Rádiózás. Első – második osztályban használható. újabb jelre még jobban halkít. majd egy jelre elnémul. 19.

hogy nézze meg újra figyelmesebben a szót vagy szótagolja. Hasonlít a dadogáshoz. Olyan jelenség ez. Többszöri újrakezdés. Az értelmes gyermek hibája a kihagyás.rendszert alkotnak. az sz –et a zs – vel stb. s végső célunk az érdeklődés felkeltése az olvasás iránt. hogy gyenge a memóriája. vagy alom helyett álomot. Pl. A következő olvasástechnikai hibák szoktak előfordulni: 1. 4. melynek lényege a szövegmegértés. A magyar hangtanulásra épülő betűtanításban nem betűztetünk. lassítani a tempót. bohóc helyett dohócot olvas. hanem a szótagolás az elsődleges a javítási stratégiában. Ha a gyermek nem tudja a szót elolvasni. a b-t a d. Ha valamelyik szinten nem működik a rendszer. Ne feledkezzünk meg arról. Az első szótag rossz kiegészítése vagy mást olvasás. ha nem tud betűket összeolvasni. mint a szóalkotási módok közt a népetimológia. vagy a szóanalizis gyengesége húzódik meg mögötte. A szövegértő olvasás fejlesztése Az olvasás olyan készségszintű tevékenység. ami le van írva.illetve betűtévesztés esetében nem azt olvassa. de az is lehet. 2.Betűkihagyás vagy betűbetoldás (szótagkihagyás / szótagbetoldás). akkor valószínűleg a hang – betű kapcsolatokat nem tudja elég gyorsan felidézni. hogy megkérjük az olvasó gyereket. Betű. az a – t az á – val . az s – et a z – vel .vagy szótagcsere esetében felcseréli az összetéveszthető betűket: pl. hogy a szövegértés a legerősebb motiváló tényező. hanem valami mást (pl. akkor szótagoltatni kell. 5. Ilyenkor a tanuló nem érti a szót. Ez a hiba a jelentés megbeszélésével könnyen javítható.vel. s nem tudja észben tartani több hangnak megfelelő betűt. mert sietnek. hogy az irányokkal van a baj. Hang. Az is lehet. és értelmesíti magának. valószínűleg egy alacsonyabb szintű készségben van a hiba. bukta helyett kukta). Éppen ezért mindig . Ezért elég őket figyelmességre inteni.Ennek sokszor oka a figyelmetlenség. a régi tanítók vakogásnak hívták. 3. A másik javítási mód az.

A megértésnek több minőségi fokozata van. akinek már nincsenek olvasástechnikai problémái. akkor beépíti a megfelelő rendszerbe. Csak azzal agyerekkel tudunk hatékonyan foglalkozni. ha a gyerek nem ismeri a szót. A szómagyarázatnak többféle módja van: . a szövegeket olykor különböző mélységekben kell megértetni. s rá kell mutatni azokra a jegyekre. miközben következtetések egész sorát működteti. Az alsó tagozaton az első két szinttel foglalkozunk. A szövegegységek megértésének tanítása I. Ezért nagyon fontos a tanítási órákon az előkészítés mozzanata. vagy pontatlanul tudja a jelentését. Feltétele az olvasó már meglévő tudása. Magasabb szintet képvisel az olvasmány értelmező (integráló) megértése. A legegyszerűbb megoldás. Tehát a megértés rendszerépítés.érdekes szövegeket kell a tanulókkal olvastatni. de a legigényesebb az alkotó (kreatív) olvasás. A s z a v a k m e g é r t é s é n e k t a n í t á s a Akkor szorul egy szó magyarázatra. A séma a hosszútávú memóriában tárolt tudásstruktúrát jelenti. mert ekkor előhívjuk az új ismeret megértéséhez szükséges tudást. hogy az új ismeret zökkenőmentesen illeszkedjék a renszerbe. A megértés összetett gondolkodási folyamat. A megértés feltétele a szavak gyors és pontos dekódolása. a háttérismereteket. A legegyszerűbb az olvasottak szó szerinti megértése. mivel ez képes a szöveg továbbfejlesztésére is. hogy érdekelje őket. A megértés során az agy egyezteti az új információkat a tárolt információkkal. ha rákérdezünk a szó jelentésére. A bíráló (kritikai) olvasás még igényesebb. Ha az információ új ismeret. ha a komondor szót magyarázzuk. azaz a séma üres helyeire. amelyek megkülönböztetik a komondort a többi kutyafajtától. A tanítónak ezt kell elősegítenie. rá kell vezetni. Pl. ezért kell az új információ előkészítéseként felidéznie a sémában már meglévő környezetet. s ha a gyerek nem tudja. fel kell idéznie a már ismert kutyafajtákat. sémarendszere.

a palást szó megmagyarázásához ilyenszerű mondatba helyezhetjük: „A király földig érő palástot viselt. hogy pl. apró magvas. a jegesmedvét nem tudjuk szemléltetni magával a valósággal. bemutatjuk magát a tárgyat. amelyet vállra véve viseltek. Egy régen nyelvünkből kiveszett jonh=’belső rész’ szó van benne. Pl. s ő is megkapta a betegséget.35)Ha lehet.” Tehát egy köpenyszerű ruhadarab. 42)Szómagyarázatkor kiindulhatunk néha a szóalak szerkezetének vizsgálatából is. értelmező szótárat használni. kusza = ’rendezetlen. azaz fertőző. amelyet a vállára borított. Pl. édes ízű déli gyümölcs (megkülönböztető jegyek). ujjak nélkül. Ilyenkor meg kell adni a fogalom fölérendelt fogalmát és a megkülönböztető jegyeket. a lakályos szó . ragad egyik emberről a másikra. sekély = ’nem mély’stb. 39)Rokon értelmű szóval is megvilágíthatjuk a szó jelentését: pl. 36)Bemutatjuk a tárgy. ’nem szorgalmas’. modelljét. ábrázolását. Könnyű belátni. Tehát a ragályos olyan tulajdonsága a betegségnek. Pl. Pl. semmittevő’. járványos. Tóni vele játszott. mely körte alakú. Ezért kell a szómagyarázatokra felkészülni. 37)Néha tudunk a szövegből következtetni a szó jelentésére. naplopó. dolog.” Az ilyen magyarázatokkal azonban vigyázni kell. henye =’lusta. Pl. élőlény vagy cselekvés képét. a ragályos szónak a magyarázatánál ilyen szövegbe helyezhetjük: „A kanyaró ragályos betegség. amit el lehet kapni. zavaros’ 40)Néha ellentétes értelmű szó világítja meg jól a szó jelentését: lusta = ’nem serény’. a füge olyan gyümölcs (fölérendelt fogalom). 38)Mondatba helyezéssel is magyarázhatjuk a szót. élőlényt vagy cselekvést. összevissza. Ez a legmeggyőzőbb szemléltetési mód. Alkalmazásának azonban korlátai vannak. Csabi kanyarós lett. 41)Klasszikus jelentésmeghatározással is megadhatjuk a szó jelentését. a megjuhászkodik szónak semmi köze sincs a juhász ’pásztor’ szóhoz. dolgot.

A tanulók észreveszik. hogy a tanya a legkisebb emberi település. 44) Szólások esetében a mai átvitt jelentésüket kell megtanítani. Pl. mi a magyarázatuk. nem egyszerre. ahol kényelmesen. Ilyen pl. csak fokozatosan. Se pénz. jól lehet lakni. 43)Elvont szót vagy kifejezést konkrét szemléleti alap felidézésével lehet megvilágítani. úgy hatol fel agyunkban is az emlék.magyarázatánál a szót kapcsolatba hozhatjuk a lakik szóval. hirtelen eltűnik’. 45) Grafikus ábrákkal is szemléltethetjuk a szó jelentését. hogy a lakályos olyan hely. szagtalan = ’nincs szaga’. a jelentéstérkép. se posztó = ’két remélt dolog közül egyik sem valósul meg’. csak részben. hontalan = ’nincs hona’ azaz hazája. 46)Jelentésháló Veszedelmes emberre is veszélyes Tengerben él ragadozó Mindent felfaló evőgép hal cápa filmeket is készítettek róla több fajtája is . település -------------------------------------------------------------------------------------↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ Tanya → falu → község → város → nagyváros → mertopolis (világváros) Innen látszik. féligmeddig eszébe jut valami’. másodlagos. Olajra lép = ’elszökik. Lakhely. azaz gazdasági épületetekkel rendelkező magányos lakóház. nem egészen. Pl. Vagy a hontalan szó magyarázatához analógiás szósort állítunk fel: íztelen = ’nincs íze’. tehát ’hazátlan’. hogy honnan erednek. Ahogy hajnalban az égen fölhatol a fény. a földereng szó jelentése ’homályosan emlékszik valamire.

gyakorlásának. Fontos a szöveg .van hegyes uszonya kiáll a vízből 47)Komponenses elemzés ___________________________________________________________ _____ 2 kerekű 4 kerekű motor hajtja pedál hajta Autó Bicikli + Tricikli Motorbicikli Robogó + + + + + + + + + - A szövegfeldolgozás általános kérdései Az olvasás – írás megtanulásával párhuzamosan az anyanyelvi nevelés rendszerében fontos szerep jut a szövegelemzés tanulásának. Ez az olvasni tudásnak egy sajátos minősége. hogy a gyerek szüntelenül keresse az olvasottak értelmét. Ennek során a befogadó közvetlen és intuitív módon rendel értelmet (jelentést) egy adott szöveghez. Mindenek előtt annak a szokásnak a kialakítását. A szövegelemzés alapvető feltétele a szövegértő olvasás. Az olvasás és a szövegértés együttes fejlesztésének megvalósítása több részfeladatot foglal magában.

tudatosan és szervezetten valósulhat meg a szövegek feldolgozásakor. Fel kell tenni a továbbgondolás kérdéseit. a tettek mozgató rugóit. az analógiás gondolkodás. fejleszti a képzeletet. hogy az esztétikum. hogy a művek üzenete eljusson hozzájuk. feltárjuk bizonyos események okait. A szövegekből (tankönyvekből. következményeit. az információk közötti összefüggéseket fel kell ismerni. Ez azt jelenti. és hat az egész személyiségre: . és az új ismereteket hozzá kell építeni az addigi tudásuk rendszeréhez. . . a figyelmet és működteti az emlékezetet).felkészíti a tanulókat a szaktárgyi tanulásra és a majdani önművelésre. Pl. Tehát szövegelemzéskor hozzásegítjük a tanulókat az esztétikum befogadásához. értelmezzék az olvasott szövegek tartalmi rétegeit. hogy a tanulók megtanuljanak gondolkodva olvasni. tudományos művekből) ki kell tudni emelni a lényeget. Olyan összefüggéseket tárunk fel.elsődleges megértésén túl a szövegelemző tevékenység egyre magasabb szintre jutása is. fejlesztése. . cselekedetekből következtetünk a szereplő jellemére stb.fejleszti a tanulók értelmi képességeit (pl. a szó és kifejezéskincs bővítése. A felsorolt mélyrehatóan elemző – értelmező műveletek nélkülözhetetlen eszközül szolgálnak ahhoz. melyek az elsődleges megértéskor még rejtve maradnak a gyerekek előtt. a rész – egész viszonyának meglátását. A szépirodalmi szövegek esetében ebbe az elemző munkába szervesen be kell épülnie a művészi eszközök megismertetésének és felismertetésének. feltevéseket kell . az ok – okozati összefüggések felfogását. A szövegfeldolgozás összetettségéből adódóan integrálja a különböző anyanyelvhasználati módokat.alakítja a tanuló beszédét.a szépirodalmi szöveg feldolgozásának fő célja. a művészi szépség befogadására nyitottá tegye az embereket már kisgyermek koruktól. Ezek a szöveggel való találkozás kapcsán mind – mind a személyiség alakulásának indítói lehetnek. hogy az olvasott szövegek mélyebb jelentésrétegeibe hatolunk az értelmező – elemző munka során.

. Ismeretterjesztő szöveg esetében a cél nem a szövegek nyújtotta ismeretek elsajátítása. hanem az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes feljesztése. A szövegfeldolgozás alapelvei Az olvasókönyvi szövegek tartalmilag és műfajilag tekintve vagy szépirodalmiak vagy ismeretterjesztők. Másként dolgozunk fel egy prózai s másként egy . Ezek a következők: a) A szövegközpontúság. Vigyázat! A hangsúlyt az olvasmánytárgyalásra kell helyezni. Ezért kell törekedni a tartalom és a forma együttes elemzésére. b) A komplexitás. de lehetőleg a szövegfeldolgozás maradjon szövegközelben. azaz a jelentés és a megjelenítés szétválaszthatatlanágát jelenti. a forma. Figyelni kell. természeresen eközben ismereteket is sajátítanak el a tanulók. sokréregű alkotás. A feldolgozás során a szöveg a kiindulási pont. és jó szövegelemzés elengedhetetlen feltétele a fogalmazás tanításának.kialakítani. Míg az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával az önálló tanulás képességét fejlesztjük. ugyanis a szöveg befogadása és a szöveg alkotása szoros kölcsönhatásban áll egymással. végül a komplex összefüggések szintjéig. addig a szépirodalmi szöveg elemzésével műélvezetre nevelünk. és mindig a szöveghez térünk vissza. c) A szövegtípus. A gyermeki fantáziát. hogy a tanulók a véleményüket a szöveghez kössék. A szövegfeldolgozás valamilyen lépéssorban közelít a komplexitáshoz. Eljut az elemi alkotórészek szintjéről az egyszerű összefüggések. A komlexitás más tekintetben a tartalom.alakítja. A szöveg. fejleszti a tanulók írásbeli szövegalkotó képességét. különösen a szépirodalmi mindig komplex. Az iskolában tanulmányozott szövegek modellként szolgálnak a szövegalkotáshoz. A feldolgozás során néhány alapvető elvet figyelembe kell venni. A műfaji hovatartozás is meghatározó szempont. a szabadabb asszociációkat nem kell elfojtani.

amelyeket csak globális feldolgozással szabad megközelíteni. Előfordul az is. de a hangulat. rajzold le!. Mindennek feltétele a szövegfeldolgozó órák nyugodt. rövidebb részre koncentrálják. Megkülönböztetünk globális és részenkénti szövegfeldolgozást. a globális méltatlanul háttérbe szorult. figyelmüket egy számukra jobban átfogható. A kreatív befogadás további olvasmányélmények szerzésére inspirál. A kulcsszerepet itt a feldolgozás választott szempontjai töltik be. Lényege a szöveg többszöri áttekintése megadott szempont mentén.lírai alkotást. Buzdítani kell őket arra. hisz csábít a felszínesebb megközelítésre. hogy a szöveg végig egészként hat. húzd alá!. típusú feladatok ebben az életkorban. a hangulat pillanatnyisága hat. d) A kreatív befogadás. és egész szöveggel is fejezzük be a munkát (óravégi szintézis). hogy kérdezzenek. A részenkénti szövegfeldolgozásnál is az egész szövegből indulunk ki. Biztosítani kell számukra a véleménynyilvánítás szabadságát. pedig vannak olyan szövegek. s ugyanakkor a tévedés lehetőségét is. hogy a gyerekek a szöveggel alkotó kommunikációs kapcsolatba kerüljenek. hogy ötvözni kell e két megközelítési módot: részekre bontva vizsgáljuk a szöveget. alkotó légköre. Hangsúlyoznunk kell a szövegfeldolgozás kapcsán a gyermeki tevékenykedés központi szerepét. a stílus vizsgálatakor a szövegegészt tartjuk szem előtt. Előnye. szabad. a kösd össze!. . melyben az élmény. a tanító s a gyermek bizalomteli együttgondolkodása. játszd el! stb. A globális szövegfeldolgozás akkor indokolt. e) Az életkor. A gyerek életkorából következik a motiválás fontossága. A gyerek életkora meghatározza a szövegfeldolgozás menetét és mélységét. Ebben van a veszélye is. ha a szöveg egyetlen cselekménymozzanatból áll. Fontos. mutasd meg!. A gyakorlatban a részenkénti szövegfeldolgozással találkozunk gyakrabban. vitatkozzanak. de közben a tanulók a feldolgozás során kisebb egységeket tekintenek át egyszerre.

közös élményszerzéssel . b) A közös előismeret A tanulóknak más – más tudásuk. befejezés).nyelvi – stilisztikai elemzés .újraolvastatás . amelyhez az ismeretek köthetők. belső etikai – erkölcsi rendjük van. gondolkodásmódjuk. a) A motiváció A szövegfeldolgozás motiválása során két dolgot kell feltétlenül elérnünk: tudatosítanunk kell. Hogy a gondolkodás közös és előrevivő legyen.szó. A szövegfeldolgozás előkészítése A szöveg elmélyültebb tanulmányozását elő kell készíteni.ismerkedés a szöveggel .részcélkitűzés . illetve fel kell ébresztenünk a tanulókban a kíváncsiságot. Az előkészítésnek hármas fonkciója van: a) motiválja a szövegbefogadást. c) kibontja azt a struktúrát. meg kell teremteni a feldolgozáshoz szükséges közös ismeretek kiinduló szintjét.a spontán reakciók meghallgatása . hogy milyen típusú szöveget fogunk elolvasni (szépirodalmit vagy ismeretterjesztőt). 1. b) megteremti a közös előismeretet. mondattömbök) . élményanyaguk.megbeszélés.előkészítés (célkitűzéssel) .az elsődleges megértés ellenőrzése . tárgyalás.vázlatpontban való rögzítés . ennek keretében: .lényegkiemelés .a szöveg részekre bontása: először makroszerkezeti egységekre (bevezetés. előre kiadott ismeretterjesztő szövegek a témával kapcsolatban). azután mikroszerkezeti egységekre (bekezdések.M e n e t e: .a szövegek elemzése: .a szöveg szintetizálása. A szöveg tartalmától függően ez történhet beszélgetéssel. a vágyat a szöveg elolvasására.részösszefoglalás .és kifejezésértelmezés . olvasással (pl.

bemutató olvasásról beszélünk.). esetleg tanítói vagy tanulói kiselőadással. kirándulás. Az előkészítést a c é l k i t ű z é s didaktikai lépése zárja.(séta. végig kell olvasni. Az érzelmekre jobban ható szöveggel. A bemutató olvasásnak minden tekintetben mintaértékűnek kell lennie. illetve a néma olvasással nehezen befogadható szöveggel bemutató olvasás révén ismerkedjenek meg a tanulók. Ezért a cím értelmezése az alapos szövegértés jó előkészítője lehet. azonban az előkészítés ne vonja el a figyelmet a tulajdonképpeni szövegfeldolgozásról. nehezen olvasható szavak előzetes kiemelése. hogy az agyban tárolt információknak azon körét mozgósítsuk az előkészítés során. tehát bármilyen hosszú is az olvasmány. a hosszabb szövegeket olvassa fel a tanító. Ha a tanító végzi. hiszen az olvasástechnikai nehézségek elvonják a figyelmet a szövegjelentésről. A túlságos eljátszás. ezért erre alaposan fel kell készülni! Ám nem szabad túlzásokba esni. A . Ezek csak a szöveg elsődleges megértését akadályozó kulcsszavakértelmezései lehetnek. amelyikhez az új ismeret kötődik majd. az olvasás után pedig azt. d) A cím értelmezése A cím a szövegtartalom sűrített előrevetítése. múzeum stb. Fontos. megjátszás taszító is lehet. A szöveggel való ismerkedés előtt megkérdezhetjük. hogy lehetőleg a minimális előismereti szintet teremtsük meg. hogy mi a véleményük az olvasmány címéről. 2)Ismerkedés a szöveggel Ez történhet néma és hangos olvasással. Mivel a tanulók olvasási tempója még igen különböző. Lényeges. film. Az első és második osztályben olvasástechnikai előkészítés is szükségessé válhat (pl. c) A meglévő sémák feltárása Szorosan kapcsolódik az előzőkhöz. A tanulóknak első alkalommal az egész szöveggel meg kell ismerkedniük. milyen szövegtartalom jósolható meg a címből. Előkészítéskor megoldhatunk bizonyos szó-. illetve kifejezésértelmezési feladatokat is. a hosszú.

az első olvasat szintje kielégítő volt – e. Jól hasznosítható a beszédfejlesztésben is. 4. csakis globális megértést ellenőrizzünk. az egészről valamilyen részletre irányítja a figyelmet. Ez a legtermészetesebb reagálás a szövegolvasásra. hogy először némán elolvassák az egész szöveget. hogy a szöveg hasson. ne eröltessük azonnal a megnyilatkozást. Ha a szöveg lehetővé teszi. A szöveg részekre bontása A szövegek makroszerkezeti és mikroszerkezeti . meg kell engedni a tanulóknak. Régebb a módszertanok szorgalmaztak megfigyelési szempont adását a szöveg megismerése előtt. mint a hosszú véleménynyilvánítás. a megértés. mi nem. Ne kérdezzünk részletekre. elolvasása után a tanulók közölni szeretnék észrevételeiket. 3. A néma olvasás figyelmet. hogy mit fogtak fel jól. mi ragadta meg őket. Az elsődleges megértés ellenőrzése Erre főképp a szöveg néma olvasással való megismerése után van szükség. hogy a szöveget néma olvasással minél alaposabban felfogják. A spontán reakciók meghallgatása Ha a szöveg megismerését kellően motiváltuk. A teljes szövegmegértést a szövegelemzésnek kell biztosítania. A gyerekeknek előbb – utóbb meg kell tanulniuk. elmélyülést. Arra kell törekednünk. Néha a megilletődött csend többet mond. Újabban azonban azt mondják. Ha azt várjuk. hogy ez gátolja az elsődleges szövegbefogadást. A szöveggel való ismerkedés kérdésköréhez tartozik a megfigyelési szempont problémája. igen aktív értelmező tevékenységet jelent a tanulók számára. Belőle kiderül. akkor miért lenne szükség szövegfeldolgozásra? 5. mit értettek félre. A néma olvasás célja a megismerés. mindenki végigolvasta – e a szöveget. hogy tanulóink minden vonatkozásban megértsék a szöveget első olvasásra. hogy a kérdéseinkkel információt szerezzünk arról.szöveg megismerése nem jelenti azonnal a megértést is. A bemutató olvasás után várjunk néhány másodpercet.

egységekből épülnek fel. Makroszerkezeti egységek: a bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mikroszerkezeti egységek: a bekezdések, mondattömbök, mondatok. A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya fontos szövegsajátosság. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek gyakran bevezetés és befejezés nélküli szövegtípusok. Ilyen lehet még egy regényrészlet is. Az ismeretterjesztő szövegek egységeinek szervező elve lehet a közölt ismeretek algoritmikus rendje (pl. állatokról, növényekről: élőhely, testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, hasznosság stb.). Az olvasókönyvekben gyakoriak a hiányos szövegek. Ilyenkor hiba bevezetést és befejezést elkülöníteni. A gyerekek a szöveg elolvasása után döntsék el, hogy hány részre tagolható a szöveg, s mi e tagolás oka. Első – második osztályban még többnyire a tanító javasolja a szövegtagolást, de harmadik osztálytól fokozatosan önállósítani kell e munkát. 6. A szövegrészek elemzése Ez a szövegfeldolgozás legfontosabb műveletcsoportja. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek esetében a szövegjelentés lényege általában feltárható az elsődleges szövegjelentés szintjén, ám a szépirodalmi szövegek (különösen a versek) jelentése összetett, bonyolult, sokrétű, ráadásul az írói üzenet sokszor a mélyebb rétegekben van elrejtve. A gyerekeknek az is nehézséget okoz, hogy a jelentés a szöveg egészéből, komplexitásából bontható csak ki, ezzel szemben az olvasás lineárisan halad, s így az adott pillanatban olvasott szöveg jelentését állandóan össze kell kapcsolni, viszonyítani kell a korábban olvasottakkal. A részenkénti feldolgozáshoz adjon a tanító jól megfogalmazott, tömör és megjegyezhető szempontot, hogy ne kelljen olvasás után megismételnie. Ez olyan legyen, hogy a lényegre irányítsa a figyelmet (pl. hely, idő, szereplő jellemzése, a leírás egységei, témakifejtés lépései stb.). A tagolás eredményeként kibontakozó részeket újraolvastatjuk a tanulókkal. A szövegrész tartalmát úgy kell kibontani, hogy az elsődleges szövegtartalom felől haladjunk a mélyebb, a szövegben szó szerint meg nem felenő jelentések, összefüggések felé.

Része a szövegértelmező munkának a szó- és kifejezésértelmezés is. Ilyenkor nemcsak az ismeretlen szavak és kifejezések magyarázata valósul meg (szókincsbővítés), hanem jelentésük kiteljesítése is. A szövegértelmezés a szövegtartalom tárgyiasítását, tényszerűsítését, a szövegben lévő információk értékelését jelenti. Az irodalmi művek esetében a kifejtett tartalom mellett lépésről lépésre kell birtokba venni a gyermekekkel a nem nyilvánvaló, a szöveg mögötti rejtett üzenetet, azaz a sajátos irodalmi – esztétikai értékeket, a szöveg szekundér (másodlagos) jelentését. 7. A nyelvi, stilisztikai elemzés Az az egyik legvitatottabb kérdés, hogy ebben az életkorban mennyire tárgyaljuk a szövegfeldolgozás során a stilisztikai, műfaji kérdéseket. A legfontosabb, hogy megőrizzük az egy – egy kifejező fordulatra, érzékletes képre, meghökkentő asszociációra való rácsodálkozás örömét. Az életkornak megfelelő mértékben tudatosítani kell az írói alkotások e lényeges jellemzőit. A költői képeket ki kell bontani, értelmezni kell. Magyarázzuk meg a hasonlatokat, metaforákat, megszemélyesítéseket és más művészi eljárásokat! Értessük meg a tanulókkal, hogy így miért szebb, kifejezőbb, hangulatosabb, mint köznapi megfogalmazásban. A részfeldolgozás utolsó mozzanata az elemzés eredményeinek rövid, tömör összefoglalása. A szövegtagolás és a lényegkiemelés – tömörítés műveleteinek rendszeres tréningje teremt alapot a későbbiekben az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb formában való megfogalmazása pedig elvezet a jegyzetkészítés gyakorlatához, ami nélülözhetetlen az önálló tanulásban. 8. A szöveg szintetizálása Feladata kettős: a) a szöveg egységes ismétlő ujraolvastatása; b) a tartalmi szintézis. a) Az ismétlő újraolvasás Olvasásórákon többféle olvasási gyakorlási módot használhatunk (pl. néma, egyéni, lánc, szelektív, csillag,

staféta, búvópatak, dramatizált stb.) Miután a szöveget az előző mozzanatokat szétszedtük részletekre, és úgy elemeztük, óra végén szükség van arra, hogy a tanulók ismét egységben lássák a szöveget, ez a szintetizáló újraolvastatás. Ilyenkor adjunk valamilyen átfogó szempontot, hogy motiváljuk a már áttanulmányozott szöveg újraolvastatását. b) A tartalmi szintézis Kétféle módon valósulhat meg: az órán elhangzott fő gondolatok összefoglalásával, illetve a szövegtartalom reprodukáltatásával (a szöveg összefüggő elmeséltetése). Az összefoglalás segítője lehet a vázlat. Ezt vagy folyamatosan alakítjuk ki a feldolgozás közben (szimultán vázlat), vagy a tartalmi összefoglalás eredményeként kerül a táblára. Szokás a vázlatpontokat papírcsíkokra felírni, majd összekeverve felrakni a táblára, s a tanulók bevonásával megállapítani a helyes sorrendet, miután a tanulók a füzetükbe írják. A tartalom elmondása nehéz feladat. Ezért ezt tanítani kell, gyakoroltatni szükséges. A szövegtömörítésnél arra kell felhívni a figyelmet, hogy vannak elhagyhatatlan, fontos részek, ezeket kell kiemelni, és úgy átalakítani, hogy egységes szöveg alakuljon belőle. A szövegtömörítés és a szövegrészletezés párhuzamosságának érvényesülnie kell. Szövegrészletezéskor bele lehet mesélni a szövegbe olyan részeket, amelyek az eredeti szövegben nincsenek ugyan benne, de benne lehetnének. (pl. bele lehet szőni egy új szereplőt, részletezni lehet a helyszín leírását, a szereplők külső és belső tulajdonságait, párbeszédeket lehet beiktatni stb. Előfordul, hogy a tanítók szintézis gyanánt eljátszatják a történetet a tanulókkal. A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai Ebben a fejezetben az egyes (fontosabb) szövegtípusok feldolgozásának sajátos szempontjait vizsgáljuk. A szépirodalmi művek feldolgozása Alapvető célja az esztétikum befogadása. A mű mint komplex egész hat. A kisiskolásoknál a befogadás összekapcsolódik a szövegértő olvasással. Az

A mű komplex befogadása. Világ egy sajátos valóságból és képzeletből összegyúrt világ. ezért komplex módon elemezzük. és a rossz kegyetlenül megbűnhődik. és kik a hőst gátló szereplők?” „Mit tesznek?” „Te melyik szereplő szeretnél . beszélnek. hatása csak egészként érvényesülhet. Volt egy megjegyezhető. Ez térhez. stílus) szempontoknak együttesen kell hangsúlyt kapniuk a feldolgozás során. átadható gerince. hogy a tanító mutassa be felolvasással a szöveget. Pl. és levezeti a bennük élő agresszivitást. Ezért a feldolgozásnak elhagyhatatlan lépése a szintézis. Érzékelik. A gyermekművek cselekménye lineárisan vezetett. Az epika szubjektívan ábrázolt objektivitás. s ami nem rontja a szöveg összhatását. Közösségben közösségnek mesélték. befogadását. A jelentésbeli (tartalmi) és a megjelenítésbeli (szerkezet. akivel a gyermek lélekben azonosul. van eleje. mivel ezek azok a koordonáták. Közel állnak a gyermekekhez. hogy cselekedeteikkel befolyásolhatnak folyamatokat. Ezért lényeges. amelyek közt ők is élnek: egy órájuknak. nyelvezet. tartama. Beszélgetni róla annyit kell. „Mely tettekben nyilvánulnak meg a hős kiváló jellembeli tulajdonságai?” „Kik a hős segítői.olvasástechnikai nehézségek azonban akadályozzák a mű megértését. voltak az emlékezést és az elmondást könnyítő visszatérő egységei és aktuális újításai. A mese feldolgozása A mese eredetét tekintve szóbeli műfaj (orális). A mesének maga egészében kell hatnia. A mese oldja a gyermeki szorongást. s megtanulnak lassan a cselekedeteik következményeivel számolni. Az epikus műnem legjellegzetesebb tulajdonsága a cselekmény. napjuknak. Külön kell választanunk az epikus és a lírai műfajokat. Ugyanakkor az olvasó ember szépirodalom – olvasása mindig néma olvasás! Így fontos szerepe van a tanulók néma olvastatásának is. mivel más – más megközelítést igényelnek. amennyit a gyerekek szívesen mesélnek. hiszen a hős. hetüknek stb. vége. időhöz és személyekhez van kötve. mindig győz.

a kifejlődés. Figyelmet fordítunk a mese állandó fordulataira. Ez áll a feldolgozás középpontjában. A tündérmese cselekményének kiinduló pontja egy hiányhelyzet . a varázstárgyakra.győzelem . Pl. A mese nézőpontja a főszereplőé. Ehhez kapcsoljuk az elemzés többi szempontját (szereplők. A narrátori részek párbeszédekkel váltakoznak. Az előadásmód objektív. az állatmese és a csali mese. érzelem – hangulat. Az elbeszélések feldolgozása A cselekmény kibontása az előzmény. s a meseszámokra.hazatérés . felolvashat egy érdekes részletet a műből. szemlélődő. mégsem íródik egyes szám első személyben. hogy népmeséről van – e szó vagy műmeséről. a hősé. Igen fontos az iskolában történő tartalmi és érzelmi előkészítés. hiszen az állatok itt emberi tulajdonságokat képviselnek. A gyermekregények feldolgozása A gyermekregények olvastatásának fontos szerepe van az olvasóvá nevelésben. a tanító mesélhet az íróról. a mű megszületésének történetéről. . A mesék stílusvizsgálatakor tudatosítani kell. az átváltozásokra.lenni?” „Mit csináltál volna x szereplő helyében?” „Helyesen cselekedett – e x. a következmény rendben építkezik. A szintetizálást segítik a kördiagramok.próbatételek . és meséljük bele a mesébe!” A leggyakrabban tanított mesefajták : a tündérmese. nyelv – stílus ). Az állatmesénél nagy hangsúlyt kapnak a szereplőknek főleg a belső tulajdonságai. A szerkezetet a következő fő elemek adják: . felelevenítheti saját gyermekkori élményeit. végcélja pedig a hiányhelyzet megszüntetése.?” „Találjunk ki még egy segítő és még egy akadályozó szereplőt. a tipikus mesei helyszínekre.jutalom Közben a hőst segítségadók támogatják és károkozók hátráltatják.elindulás . nem pártos.y. és a meséből leszűrhető tanulság megfogalmazása nevelői szempontból.

mert őt nem viszi magával a padlásra. a gyermek sértődötten lent ordít. Az érzelmi azonosulás is elképzelhető: a folyton . A versfeldolgozás A lírai műfajokban a külső világ ábrázolása másodlagos. ösztönei nem elemezhetők önmaga számára. akin a külvilág átszűrődik. az azonosulás. A gyermek számára a befogadás lényege az élmény átélése. Az iskolás korú gyermek még nem képes önmaga belső világát külső szemlélőként figyelni. s ezek váltják egymást. olvasónaplót! Az olvasás a lényeg. Még nem érti a szöveg jelentését. az értelemnek szóló feldolgozással. játékosság. rímben megjelenő lüktetés. Sokszor a gyerekek meghatódnak a verstől. Pl. ha a tanító ütemezi az olvasást. Az otthoni olvasási szakaszt iskolai feldolgozó óra követi. zene. . József Attila Mama című versében ezek a cselekménymozzanatok követhetők a gyermek számára. és a belső világ átalakítja a külvilágot. mintsem emiatt utálja a házi olvasmányok elolvasását. A lényeg az író. A lírai műfajokban nincs epikus cselekmény. Nem lehet csupán otthoni elolvasásra feladni a művet. Versekkel. a külső világ hatása a belsőben működik. félelmei. a gyerekek lemásolják egymásról. de már elbűvöli a ritmusban. Ezért e korosztály számára a versek kizárólag intellektuális úton való megközelítése lehetetlen. tehát érzelmileg befogadják. és meghatározott időben ellenőrizni. vágyai. a költői én. némán teregeti a ruhákat. Ezt a hatást nem szabad tönkretenni száraz. A tanulók ne kényszerből vezessék az ún. de nem szaporítja az olvasók számát. Érzelmei. az üzenet azonban sokszor cselekménymozzanatokban tárgyiasul.a mama látszólag nem törődik a toporzékoló gyermekkel. inkább ne vezesse. A jelentés – a mondanivaló. nem az olvasónapló. nincs ideje a gyermekkel foglalkozni. Ha ennek vezetése elriasztja a gyereket az olvasástól. a hozzájuk kapcsolódó képek értelmezhetők: a mama a padlásra megy a kimosott ruhát teregetni. Tehát a líra objektíven (mert a műben tárgyiasult) ábrázolt szubjektivitás. Különben ahol bevasalják az olvasónaplót. mondókákkal a gyermek egészen kis korától kezdve tatálkozik.Kezdetben jó.

kitaláltatása. hogy odavarázsolja mint egy mesei csodahőst a mamát az égre. József Attila Altató című versében az édesanya beszél a gyermekhez. hogy a gyermek e belső élményekre szabadon asszociálhasson: a saját hangulatait. elválaszthatatlan kölcsönhatását. soha sem lehet öncélú. képeit. A lírai alany megjelenése. félrímet . hogy ismert dallamra énekeltetjük a szöveget. Mivel a költő belső világára a gyermek képes rezonálni. találó volta következtében megnevezhetjük a páros . A történélmi tárgyú olvasmányok feldolgozása Az olvasókönyvek egy sajátos szövegtípusa a történelmi . élményeit az olvasott vershez hozzáköthesse. tapsolás lépegetés mellett történhet úgy is. kiemeljük és értelmezzük előbb a központi képet. A versritmus érzékeltetése a szokásos kopogás. A lírai vers középpontjában mindig a költő belső világa a „költői én” áll. Ezért a versről beszélve érdemes a gyerekekkel megkerestetni azt a vershelyet. hogy nem mindig a költő a lírai én. A versek rímeit a gyerekek szívesen keresgélik. a hangulatváltozásokra. Az anya halála után ez a fájdalom még a felnőtt férfi életében is olyan erős. ahol a költői én először jelenik meg egyes szám első személyben. Tisztázni kell. Játékos gyakorlat lehet egy – egy rímszó elhagyása és megkerestetése. A feldolgozás során a versértelmezés menetében felfigyeltetünk az uralkodó hangulatokra.. Ellenkező esetben rendszerint elcsúszik a verselemzés a versszakok „tartalmának” rossz prózára fordításába. A rímelnevezések képszerű.dolgozó. A külső világ is csak annyiban fontos. majd a többi költői képet is. Nem javasoljuk a versszakok szerinti feldolgozást. A gyerekek megadott rímpárokra maguk is írhatnak versikéket. Pl. Meg kell érezniük a gyerekeknek a tartalom és a forma szoros. agyonhajszolt anya szeretetére sóvárgó kisfiú érzései. amennyiben ezt a belső tudati világot megvilágítani képes. lehetőséget kell adni arra. A formai jegyek feltárásának mindig a tartalmi elemzést kell erősítenie. bokor -. és az ölelkező rímet. inkább a gondolati – érzelmi – képi egységet láttassuk meg.

olvasmány. az okokra. amely már tizenegy évszázada él mai lakóhelyén a Kárpát – medencében Európa közepén. gondolkodtak. Az egyes korok lényegi jellemzőit kifejező szavakat sokszínűen és alaposan kell értelmeznünk. Szemléltessünk minél gazdagabb képanyaggal. Van mégis néhány közös vonás tanításukban. A másság elfogadására. amelyek kapcsolatban vannak az olvasmánnyal. A feldolgozás sikere alapvetően függ az előkészítés sikerétől. hogy a szöveggel való megismerkedés után bátran kérdezzenek. A szintetizálási lehetőségek közül legalkalmasabb a tartalomelmondatás. viselkedtek az emberek. rá kell világítani a történelmi eseményekre. persze csak azokkal foglalkozunk. Minden történelmi olvasmány a mai kortól távol eső időről szól. a következményekre. mondák. versek vagy ismeretterjesztő szövegek. A kort el kell helyezni az időszalagon. hanem szemléletformálás. mint ma. Szoktassuk rá őket. A NYELVTAN ÉS A HELYESÍRÁS TAMÍTÁSA . Formai szempontból ezek a szövegek lehetnek: elbeszélések. toleráns. A feldolgozás célja nem történelemtanítás. Fontos szerepük van a magyarságtudat kialakításában. abban. empirikus gondolkodásra neveljük a tanulókat ezáltal. s igen viharos hősi dicső történelme van. Ezek tisztázása folytán gazdagodik háttérismeretük. az érdeklődés felkeltése a történelmünk iránt. alakjaira. mesék. hogy a felnövő nemzedék kötődjék ehhez a nemzethez. amikor sok tekintetben másként éltek.

melyek tudományos szempontból nem igazak. Ez azonban nem jelenti azt. feladatai és Célja: 48)Megmagyarázza. 51)Fejleszti a logikus gondolkodást. . mivel azt. 50)Megalapozza az idegen nyelvek tanulását. amelyek szerint a tárgy és a határozó az állítmány.a tananyagot gyakorlati céloknak rendeljük alá. Ez így nem igaz. hanem erősen egyszerűsíteni kell. Apám szorgalmas munkás. megállapításaival.) Mivel az iskolai tanítában – különösen elemi fokon . tudatossá teszi az ösztönös nyelvhasználatot. szemléletesen tanítani. hogy egy szó milyen mondatrésszel alkothat szintagmát. nem törekedhetünk teljességre. Nagyon nehéz ezt úgy megoldani. A tananyag tartalmának elvi kérdései: a) A tudományosság elve azt jelenti. A nyelvtan elméleti alapozó tantárgy. 49)Megalapozza a helyesírás tanítását. hogy a tanított tananyagnak összhangban kell lennie a nyelvtudomány mai eredményeivel. A nyelvtantanítás módszertani elvei A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvi kérdései tartoznak ide. főleg a meghatározások. gyakorlati célokat szolgáló nyelvtant tanítunk. hogy ne lehetne gyakorlati úton. hogy ne sérüljön a tudományosság elve. a jelző az alany bővítménye. szófajiságától függ: tehát az igének lehet tárgya és határozója.A nyelvtan tanításának követelményrendszere célja. Például vannak tankönyvek. Tehát nem taníthatunk olyan dolgokat. s ezáltal megalapozza más tantárgyak tanulását. 1. definicók megfogalmazásában. tanulását. s a főnévnek jelzője (ez a főnév lehet a mondat állítmánya is! Pl. Az alsó tagozaton nagyon leegyszerűsített. Az alsó tagozatos nyelvtani anyag kiválasztását általában a helyesírástanítás és a beszédfejlesztés szempontjai határozzák meg. 1.

felfedeztetni kell velük az új törvényszerűségeket. A tanulókat rá kell vezetnünk az ismeretekre. Az érthetőség elve azt jelenti. de feltétlenül jelenti a tananyag egymásra épülő logikus elrendezését. Alsó fokon csakis az induktív tanításnak van helye. s csak nagyobb osztályban tanítják a szabályt. a) Első helyen a tanulói aktivitás elvét emeljük ki. A módszertani felkészüléshez hozzátartozik az alsó tagozatos tananyag sajátos felépítésének az ismerete. nem azért.s a felsorakoztatott adatokból vonja le a következtetéseket. körültekintő nevelői vezetés. 2. hogy ne vétsen a tudományosság elve ellen. Ennek az az oka. A nyelvtan különösképpen koncentrált figyelmet kíván. Ilyen értelemben minden jó tanítás heurisztikus. hogy a tanított ismeretek tartalmát és terjedelmét a tanulók életkori sajátosságaihoz kell igazítanunk. Ez szemléltetéssel kezd. azaz felfedeztető. tudományos szinten is. Ahhoz. b) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve. b) A tanulók munkája csak figyelemmel végzett munka lehet. ismereteket. A nyelvtantanítás rendszeressége a tananyag felépítésének a logikai rendjét jelenti. hogy mindent megtanítson. Ebből a szempontból fontos az órán a motiváló célkitűzés. melyek azok a korszerű módszertani elvek.Tehát a tanítónak felkészülése során meg kell tanulnia a nyelvtant magas. amit tud. utána pedig gyakorlatokat végeztet. állapítja meg a szabályt. hanem azért. melyek a nyelvtan tanításában érvényesülnek. amikor a gyerekek már érettebb gondolkozásúak. Ezért sok jelenséget a tankönyvek csak analógiás alapon tárgyalnak. két tényező szükséges: a tudatosság és a megtervezett. Ez nem jelenti a tudomány szigorú logikájának a követését. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései Itt azt kell vizsgálnunk. hogy így dolgozzunk. hogy a nyelvtan kétszeresen is absztrakt . valamint készülés során a kérdések megtervezése. Alsó tagozaton a helyesírástanítás szempontjából fontos hangtannak és szótannak kell a középpontban állnia.

képszerűvalósághű dolgokhoz. hanem a felejtésben. Nagyon egyszerűen. ismeretek bevezetésében nagy jelentősége van a szemléletességnek. c) Tanítványainkat teljesítményképes tudáshoz kell juttatnunk. igényessé tétele céljából tanítjuk. Éppen ezért a nyelvtan tanításában. konkrétan kezdjük. második jelzőrendszeri képződmény. s maga is elmemozdító. vagyis az elméleti ismereteket a nyelvhasználat tökéletesítésére. világosan. versenyek.tantárgy. de különösen az új fogalmak. hogy az elméleti ismereteket össze kell kapcsolnunk a gyakorlattal. Ezért minden tantárgynál kötelező a helyesírási hibák javítása. nem öncélú. A játékosság elvének alkalmazása akkor helyes. nemcsak a tanítónak és a magyar szakosnak . Az új ismeretek szemléltetését lehetőleg képszerűen. mivel anyaga a nyelv már maga is absztrakció. Az új nyelvtani ismeret tanítása L é p é s e i: . és sokoldalúan gyakorolnunk. világos könnyen tanulható definiciókat kell adnunk. alapos begyakorlásával és állandó felszínen tartásával. A nyelvtantanítás sikertelensége nem a definiciók tanításában van. vagyis az elvont dolgokat konkrét. Ezeket főleg a didaktikai játékok. s csak ezután nyelvi szemléltető anyaggal. Figyelemmel kell lennünk a tanulók fáradékonyságára is. változatos feladattípusok és megoldási módok alkalmazásával valósítjuk meg. Nagy jelentősége van az érdekesség és a változatosság elvének is. érthetően kell magyaráznunk. Minden pedagógusnak. meg kell követelnie a helyes beszédet és írást. a grammatika pedig egy ezen alapuló absztrakt rendszer. Ez azt jelenti. cselekvésekhez kell kötnünk. d) A nyelvtan és a helyesírás tanításában fontos tényező a nevelőtestület egységes eljárása. Folyamatos és következetes ismétlés nélkül semmit sem ér a munkánk. ha a játékosság kíséri az oktatást. Ezt a célt csak egy módon tudjuk elérni: az ismeretek világos tanításával. mivel a gyermekek mindent hamar elfelejtenek.

Ezt többnyire biztosítja az óra eleji számonkérés.” Ha az új terminust nem értik még a gyerekek. a) Az indukciós anyag kritériumai: 52)a) . a címnek hagyjatok ki helyet a füzetben!” 55)Az új anyag bemutatása (szemléltetése). s ezeket fogalmazzuk nyelvi anyaggá. A bemutatott nyelvtani példaanyagot nevezzük indukciós anyagnak. Fontos. hogy a nyelvvel foglalkozzék. A kisgyermek ugyanis nemigen érzi szükségét annak. Ám amikor csak lehet. Az új ismeretek nyelvi – logikai megformálása (a szabály vagy definició megfogalmazása) 5. Ha azonban sikerült az érdeklődést felkeltenünk. kezdjük a szemléltetést első jelzőrendszeri anyaggal. Ezt mondjuk például: „Ma a határozók egy újabb fajtájával ismerkedünk meg. modellel. gondoskodnunk kell a háttérismeretek felidézéséről. akivel foglalkozunk. Az új anyag bemutatása (szemléltetése) 3. és támaszkodjunk a már tudott dolgokra. „Ma a főnevek többes számát tanuljuk. akkor igen lelkesen fedezi fel a nyelv titkait. azaz képpel. akkor nem nevezzük meg. Az elemzés. cselekvéssel. A nevét még nem írjuk fel. 2. amikhez az új anyag köthető. b) felébresztjük az érdeklődést az új anyag iránt. hiszen anélkül is tud beszélni. Ha ez elmarad. minél kisebb a gyermek. Az előkészítés során: a) elhelyezzük az új anyagrészt a tanítás folyamatában. c) kitűzzük az óra célját. hogy a tanulók lássák a tanítási folyamat egészét. 53)b) Az érdeklődés felkeltése (motiváció). Ekkor kijelöljük az óra anyagát: pl. és a cím helyét kihagyják a füzetben. 54)c) A célkitűzés zárja le az előkészítést.1. általánosítás. A nyelvtanban a szemléltető anyag maga a nyelv. A nyelvtani ismeretek megszilárdítása(gyakorlása és alkalmazása) Az új anyagrész elhelyezése a tanítás folyamatában. Ez annál fontosabb. nyelvtani fogalomalkotás 4.

az eredménytárgyra is: kenyeret árul – kenyeret süt.ha szükség van csoportalkotásra. legcélszerűbb előre szókártyákra írni a szavakat. • Mindig a tanítási célnak megfelelően állítsuk össze a példaanyagot. mosakodó. • A példaszövegnek vagy bármilyen indukciós anyagnak nyelvileg kifogástalannak kell lennie.Ha sokat kell írni. se határeseteket. hogy a gyerek figyelmét minél egyszerűbben és minél kevesebb elterelő mozzanattal az adott jelenségre irányítsuk. b) A példaanyag bemutatása többféleképpen történhet: . Mivel minden nyelvi egység eggyel magasabb szinten funkcionál. • legyen benne a kialakítandó általánosítás minden jegye (pl. ha az ó / ő végű mellékneveket tanítjuk. Itt a jó példamondat az. nyaraló stb. mert ezt megfordíthatjuk az elemzésben: Kiss István a nevem. akkor szerepeljen a szó végén is: írt. legyen előtte mássalhangzó is. futottak stb. ha a névszói állítmányt tanítjuk. író. magánhangzó is. amíg sor kerül rá. ha a múlt idő jelét tanítjuk. és a szóalak belsejében is: írtam. ne legyen a példák közt azonosítás. hangtani jelenségekhez elegendőek a szavak.• elégséges mennyiségben kell tartalmaznia a tanítandó nyelvi jelenséget. s a tanulók rendezik őket csoportokba a kirakós táblán. mint: álló.). olvasott. • Az indukciós anyagot úgy kell megválasztanunk. és eltakarjuk addig. akkor ne szerepeljen a példaanyagban folyamatos melléknévi igenév és főnév. ezért nem szükséges mindig szöveggel szemléltetni: pl.Felírhatja az indukciós anyagot a tanító is órán a . felírhatjuk előre a táblára vagy kartonlapra. Pl. . a tárgy tanításakor adjunk példát az iránytárgyra is. Vagy pl. . ne keverjünk bele se eltérő dolgokat. Apám tanár. ). se kivételeket. mosdó. tipikus eseteket tartalmazzon. • Az indukciós anyag mindig tiszta.(Pl. melyben a főnévi állítmány tágabb fogalmi körű az alanynál: A papagáj madár.

56)Az elemzés és általánosítás. utána a kifejezése a magyar nyelvben. s csak azután mondjuk meg. hogy a fogalomalakítást két részre kell bontanunk: a) először megtanítjuk (tisztázzuk) a nyelvtani fogalmat magát. majd megalkotunk róla egy logikai ítéletet. Rendszerint több lépésben kell lebonyolítanunk. hogy az első oszlopban mi áll az egy t előtt (mássalhangzó). a másodikban mindig magánhangzó áll a múlt idő jele előtt. a főnév fogalmához előbb tisztázni kell az élőlény. Ez egyrészt valamely nyelvtani fogalom meghatározása. a) A nyelvtani fogalomalkotás során eltekintünk a példaanyag egyedi jegyeitől. A tanulók maguk állapítják meg. majd ezután a helyesírási szabály. b) majd az alaki kifejezőjét a magyar nyelvben. az élettelen dolog és a gondolati dolog fogalmát. b) A nyelvtani szabály (ítélet) tanításakor előbb megfigyeltetünk egy jelenséget. és kiemeljük a közös. azaz a jele. más színűvel kiemeljük. hogy –t vagy -tt a múlt idő jele: számolt szántott írt vetett szerepelt olvasott Színes krétával kiemeljük. Gyakran előfordul. hangosan mondja azt. Pl. Ugyanúgy járunk el. hogy a második oszlopban mi áll a két -tt előtt (magánhangzó). és két oszlopot alkotunk aszerint. mint az első esetben. Azután olyan példákat veszünk. s megfigyeltetjük. hogy ezeknek a neve főnév. 4. hogy a szabály itt is érvényes. Az új ismeretek nyelvi – logikai megfogalmazása . lényeges jegyeket. hogy az első csoportban mindig mássalhangzó. Ezután fogalmazzuk meg a szabályt. Tehát előbb a múlt idő fogalma. ahol a múlt idő jele a szóalak belsejében fordul elő. másrészt egy – egy nyelvtani ítélet.táblára. amit ír. amikor pontos utasításokat ad. kigyűjtjük a példamondatokból a múlt idejű igealakokat. Az egyes nyelvi tények elemzését azért végezzük el. azaz a fogalmak közötti összefüggés megfogalmazása. Pl. hogy belőlök nyelvtani általánosításhoz jussunk el. a tanulók a tanítóval együtt írnak.

Pl. azaz a rendszer. vagyis a felosztás. Evégett felismerési gyakorlatokat szokás végeztetni. ajtó. Ha meg akarjuk tanítani az összes kivételt. Elsődleges rögzítésnek nevezzük. Tehát a meghatározásban potenciálisan bennefoglaltatik a fölé – és alárendelés. mert élőlénynek a nev). Gondos irányítással ez sikerül is. történést.Pl. Kétféle általánosítással találkozunk: szabállyal és meghatározással. soroljuk fel külön őket. valamint a megkülönböztető jegyeket (differencia specifica). Ezt nyelvi rögzítésnek is nevezik. Pl. Nemcsak a jó tanulókat kell bevonni. létezést úgy fejez ki. Ezt a kettős mozzanatot sosem szabad kihagyni vagy elsietni. Mindig szabatos kijelentő mondatokban fogalmazzunk. mező. mert analógiás alapot ad.mindig a tanulók feladata. Itt nem szabad őket leszakadni hagyni! . Ennek a legegyszerűbb módja. a példa ugyanis segíti a megértést és a rögzítést. Az ige olyan szófaj (fölérendelt fogalom). majd a kivételeket. hanem a gyengéket is. Kivétel: no. az u. Ezt logikai rögzítésnek is nevezik. amely cselekvést. A példa mindig több legyen. 2) Ezután rákérdezünk a meghatározásra. Mindig adjunk példákat is. hogy ellenőrizzük a tanított dolog megértését. b) A meghatározásnak logikai felépítése a következő: meg kell adnunk a legközelebbi nemfogalmat (genus proximum). mint a kivétel. A felismerési gyakorlatnak két mozzanata van: 1) az indoklás ( a kutya szó főnév. Pl. felhő stb. tanuló. és követeljük meg a példák megtanulását is. a) A szabálynak tartalmaznia kell az általános törvényszerűségeket. hogy megjelöli a cselekvő személyét és számát (megkülönböztető jegyek). ha egyik tanult olvasmányban aláhúzatjuk a tanult nyelvi jelenséget. 57)A nyelvtani ismeretek megszilárdításának módjai Az általánosítás után szükség van arra. nono”. ü végű szók esetében. „A szóvégi ó / ő mindig hosszú.

Sose hagyjuk el az óra végéről. Az összefoglalást egy általános kérdéssel kezdjük: Miről tanultunk a mai órán? Majd a részletekre kérdezünk rá. valamint nagyobb összefüggésrendszerben való elhelyezése. 2. a munkafüzet vagy a feladatlapos megoldásokat. Tehát a könnyű gyakorlattípusoktól haladunk a fokozatosan nehezedők felé. d) Átalakítások (transzformációk). A g y a k o r l a t o k t í p u s a i: 1. 6. b) Az ismereteket folyamatosan kell gyakoroltatni. A nyelvtani gyakorlás és a gyakorlattípusok A megértett és elsődlegesen rögzített nyelvtani jelenségeket a tanulókkal sokoldalúan be kell gyakorolni. Mechanikus gyakorlat a felismerés. hogy mi a feladat. A jobbaknak adhatunk szorgalmi feladatot. Produktív gyakorlatok: a) Kérdésre adott felelet. és mindegyiküktől példát is kérünk. Több tanulóval is elmondatjuk a szabályokat. b) Kiegészítések. A l a p e l v e i: a) Csak megértett ismereteket szabad gyakoroltatni. a versenyeket. . Célja a rögzítés.58)Összefoglalás. úgy tervezzük az órát. Két – három gyengébb tanulóval el kell ismételtetni. hogy a feladatok megoldási módján állandóan változtatni kell. melyek nehézséget okozhatnak.Megfelelő arányban kell alkalmaznunk a szóbeli és az írásbeli. a gyengéknek pótló jellegűt. c) A gyakorláskor tartsuk be a hozzáférhetőség(fokozatosság) elvét is. c) Helyettesítések. ha megfeledkezünk a folyamatos gyakorlásról. a tanultak ellenőrzése. az egyéni és a közösen megoldott feladatokat. d) Igen fontos szerepe van a változatosság elvének is. hogy legyen rá idő. a játékos feladatokat. A házi feladat is a rögzítést szolgálja. Közös munkával meg kell oldanunk azokat a részeket. A nyelvtantanítás akkor van csődben. Ez azt jelenti.

víz. viccek. hogy egymással ne érintkezzenek). anekdoták. mondatalkotás megadott példával vagy megadott hangokból (betűkből) szavak létrehozása). íz. szópóker (egy szó utolsó betűjével kezdjük el a következőt).e) Konstruktív (építő) gyakorlatok (pl.).és utótagja felcserélhető – szemüveg – üvegszem). szócsipke (megadott szó betűivel újabb szavakat kell alkotni. e ). milyen keresztnév van elrejtve a következő mondatban? Barátom órát vásárol?Mór. szótaglánc.) c) S z ó j á t é k o k: rímelés (por – bor – sátor ). b) N y e l v i j á t é k o k: összetétellánc.Szótagolás ( Hajólesz → ha jó lesz. szóalkotás kiegészítéssel. ó. csoportosítás. h) Gyűjtőmunka. szójátékon alapuló találós kérdések (Mikor fél a nyúl? – Ha kettévágják. hajó lesz). palindrom (sas. d) K é p r e j t v é n y e k. szórejtvények: intarzia (pl. egy adott alapszó továbbképzése. amelyek nyelvi rejtvények. Géza kék az ég). hogy csak egy betűt változtassunk meg). el. helycserélő (olyan összetett szavak együttese. akart stb. televízió → tele. oda és vissza. leltározás. g) Válogatás (pl. egy megadott előtaggal ki tud több összetett szót alkotni bizonyos időn belül) tükröző (megadott szóhoz hasonló szerkezetűt kell alkotni). . titkosírás megfejtése. szóalkotó verseny (pl. feleletválasztásos feladatok). szószerkezetek. lottó. takar. amelyeknek elő. barkochba. anagramma (egy szó valamennyi betűjének felhasználásával új szó alkotása (tarka – rakta. keverőgép. szótól szóig (adott szótól kell egy másikig úgy eljutni. le. te. mozaik (adott szóban minél több szót kell felfedezni – pl. j) Nyelvtani fogalmazás. Játékok A nyelvtantanításban használatos játékokat három csoportba oszthatjuk: a) D i d a k t i k a i j á t é k o k: pl. ország – város. bűvös négyzetek. találós kérdések. i) Nyelvtani elemzés. totó. f) Rendezés. táviratjáték.

adjunk nekik külön feladatot. Ha ezt elmúlasztjuk a tanulókat hanyagságra szoktatjuk. vagy megoldhatatlanul nehéz feladatot adtunk. A tanulókat úgy is be lehet vonni a munkába. 2. értékeljenek. elsajátítását és alkalmazását vizsgáljuk. Az azonos megoldást kívánó feladatokat ellenőrizhetjük csoportosan is. Alkalmat kell adnunk összefüggő feleletekre is. valószínűleg elmúlasztottuk huzamosabb ideig az ellenőrzést. A típushibákat jegyezzük fel. annál inkább. vagy olyan rosszul tanítottunk. a másik a táblánál dolgozik (ha van az osztályban dadogó gyerek.A nyelvtani ismeretek ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés végigkíséri az egész tanítást. Az írásbeli ellenőrzés Az írásbeli házi feladatot mindig ellenőriznünk kell. és gondoskodjunk a javításuk mellett a folyamatos gyakorlásról is. Mindig a követelményekhez kell igazodnia. Ha tömegesen nem készítik el a tanulók házi feladataikat magunkban keressük a hibát. Az eltérő . hogy valamelyik anyagrészt elfelejtették. feleltessük írásban. helyesbítsenek. hogy ne érezze a megkülönböztetést). Itt differenciáltan és egyénileg is kell a tanulókkal foglalkozni: ha észrevesszük. Az osztályt is be kell kapcsolni. hogy a tanulóval egy feladatot oldatunk meg. figyeljenek. minél magasabb osztályban vagyunk. hogy a tanulók nem értették meg a leckét. A szóbeli ellenőrzés A szóbeli feleltetéskor a nyelvtani fogalmak és szabályok megértését. Minden írásbenli munkát javítanunk és javíttatnunk kell! Csak annyi feladatot adjunk. A legegyszerűbb módja az. hogy füzetcserével padtársukat ellenőrzik. amelyet a tanterv tartalmaz. A tanító az effajta számonkérést kérdéssel irányíthatja. amennyit javítani is tudunk. vagy nem készítettük fel a tanulókat a házi feladat megoldására. 1. Párhuzamosan több tanulót is feleltethetünk: míg az egyik beszél. de akkor feleljenek többen is. vagy nem értik. és indokoltatjuk vele eljárását.

olvashatósága. Vannak helyesírásunknak olyan részei. az írás gondossága. A helyesírástanítás követelményrendszere célja. Ajánlatos a kettős füzet vezetése: amíg a tanító az egyiket javításra beszedi. hanem a jómodor és illem kérdése is volt. addig a gyerekek a másikban dolgoznak. Az év eleji felmérés a tanító tájékozódását szolgálja. nem adott ki a kezéből rendetlen. sőt tudatos rombolása a formának. feladata és A helyesírás alapjait csakis az alsó tagozat rakhatja le. Osztályozáskor ajánlatos három jegyet adnunk: egyet a tartalomra. elhelyezése fontos. A 19. egyet a külalakra.megoldású feladatokat mindig külön – külön ellenőriznünk kell. a röpdolgozat(rögtönzés) és a témazáró feladatlap. Az írásbeli ellenőrzés további formája lehet feladatlap. melynek ismerete minden kultúrembertől elvárható és megkövetelhető. egyet a helyesírásra. Célszerű a füzet aljában egy vonallal elkülönített részt hagyni a javításoknak. A következőket tanítjuk meg első osztályban: • a szavak pontos. hibáktól hemzsegő irományt. hozzájárult a helyesírás színvonalának a zuhanásához. Nem szabad elfelejteni. Jóérzésű ember. • a szavak elválasztása szótaghatáron. Az év végi felmérés témazáró feladatlapokat tartalmaz. A külalak. betűhű leírása. melyeket osztályozhatunk. . században a formákkal való általános nemtörődés. ki tisztelte embertársait. században a helyesírás ismerete a szépírással együtt nemcsak a műveltség. • az időtartam betartása. hogy az anyanyelvi nevelés egyik célja. A 2o. hogy megtanítsuk tanítványainkat helyesen írni! Első osztályban a helyesírás tanítása összefonódik az olvasás és az írás tanításával. mert a gondos írás mindig hatással van a tartalmi munkára.

ahogy elszigetelve. • néhány tulajdonnév nagybetűs írása. a víz. közismert szavakban. ezeket pedig nyelvtani háttérismeret nélkül nem értik meg. másképp halljuk. 3.• a mondatkezdő nagybetű. a toldalékos szavak írásával. nem a szabály ismerete miatt. a szóelemzés. • a szavak különírása a mondatban. a higgy szót higyjnek írja a hagyj analógiájára. melyek lefordítva a gyermekek nyelvére így hangzanak: ahogy halljuk. Vannak olyan jelenségek. ha a gyereknek azt kell leírnia. akkor legelőször azt fogja észrevenni. illetve a szóalakoknak szóelemekre való bontása. Természetesen van téves analógia is. A nyelvtan tudása véd meg a téves analógiától. hogy ez hasonlít a savanyúhoz. toldalékokat) úgy írjuk le. a hagyomány és az egyszerűsítés elve. híd típusú szavak tövének rövidülése különböző toldalékok előtt.Pl. Felsőbb osztályokban foglalkozunk még a j hang kétféle jelölésével. igekötők. A szóelemzés íráselvét a tanulók számára úgy is megfogalazhatjuk. csak félrevezetődik. úr. Ilyen pl. Ezek közül az első kettő a fontosabb. a tagmondatok és a felsorolások közti vessző használatával. elválaszthatatlan egymástól. illetve hasonlóságon alapuló egyezés. úgy írjuk. Az analógia és a szabálytanítás viszonya Az analógia jelentése hasonlóság. Pl. • a mondatvégi írásjelek. névmások és gyakoribb határozószók írásával. A helyesírás alapelveinek ismerete és kezelése Helyesírásunknak négy alapelve van: a kiejtés. út. A helyesírástanítás módszertani elvei 1. Szilárd nyelvtani alap szükségességének az elve A helyesírás és a nyelvtan igen szorosan összefügg. A tanulók a helyesírási tudnivalókat szabályok formájában sajátítják el. hogy a szóelemeket (tövet. Legkönnyebb . hogy lassú . Itt igen fontos az állandó szótagoltatás. tűz. 2. és azért fogja helyesen írni. másképp írjuk. önmagukban kiejtjük őket. A tanuló gondolkodik. amelyeket bonyolult volna grammatikai alapon tanítani. névutók.

tűzbe. hidunk stb. kezünk. példát kell mutatnia a jó helyesírásból. De ha a kéz vagy nyár szóban átalakul az é e-vé. hogy minden pedagógusnak. amíg gondosan végig nem olvasták a leírtakat. nyaram.). például fogalmazunk. utas. úttól stb. nyár – nyarak analógiájával tanítani. akkor a fenti szavakban is megrövidül a magánhangzó: kezek. javítanak. javítás és értékelés nélkül nincs eredményes helyesírás – tanítás . hogy a megtanult ismereteket készség szintre kell emelni. bármilyen tantárgyat tanít is. mert a tudás önmagában nem biztosítja a jó helyesírást. A tudás és készség összetartozásának elve azt jelenti. amelyet ellenőriznek. kezes. hanem másra. A helyesírási hibák jelentős részét nem a tudatlanság. nyártól stb. Ne szórjuk szét a gyermekek figyelmét. nyárba. amikor a megtanult ismeretet akkor is alkalmazzuk. A jó tanítók minden anyanyelvi órán sort kerítenek egy kis tollbamondásra vagy más helyesírási gyakorlatra. nyarak.a kéz – kezek. akkor a fenti szavakban is megmarad a hosszú magánhangzó (vízbe. A helyesírási készség az a teljesítményfok. nyarunk stb. . Csak nagyon sok gyakorlással érjük el. A nevelőtestület egységes eljárásának elve azt jelenti. az á a-vá.a nyár szóban megmarad az á (kézbe. és beszámítja az értékelésbe. nyárra. 4. hogy a helyesírási készség automatikussá váljék. uram. ha nem rá koncentrálunk. úrra. kézre.). hagyjuk őket nyugodtan dolgozni! Az írásfegyelem az önellenőrzés szokásának kialakítását jelenti. kezem. és meg kell követelnie a helyesen írást úgy. →vizek. Ezért teljes csendet kell biztosítani az íráshoz.A gyakorlás és a rendszeres ellenőrzés elve Céltudatos és állandó gyakorlás. ha bizonyos toldalék előtt a kéz szóban megmarad az é . értékelnek. ellenőrzés. 6. kéztől. hanem a hanyagság és a figyelmetlenség okozza. 5. nyaras. hogy janítja a hibákat. Soha se csukják be addig a füzeteket a tanulók. tüzek. Tehát.

hogy az ismeret készséggé váljék. Ez magyarázat a szabály alapján.ellenőrzés Szoros kapcsolatot létesítünk a látási. A helyesírási ismereteket ugyanúgy tanítjuk. folyamatos. Irányulhat egy jelenségre vagy minden tanult jelenségre. Az új anyag bemutatása (szemléltetés) 3. 1) A helyesírási elemzés. a beszédmozgási és hallási képzetek között.a másolás . begyakorlás. Majd a helyesírási ismereteket összekapcsoljuk az írásos tevékenységgel. Az új ismeret – azaz az új helyesírási szabály – nyelvi – logikai megfogalmazása 5. Tehát a lépések a következők: 1. A gyakorlás eszközei: . Előkészítés 2. A helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai Tervszerű. hogy tudatosodjék a tanulókban a helyesírási szabály. 2) A szóalak felbontása.az emlékezetből való írás Figyelem! A szabálytanítással még nem tanítottuk meg a helyesírást! Nagyon sok gyakorlásra van szükség ahhoz. Elemzés és általánosítás 4.a tollbamondás . az írásmozgási. valamennyi képzetet megmozgató gyakorlást kell megszerveznünk.Az új helyesírási ismeret tanítása A helyesírás tanításában is három didaktikai mozzanatot különítünk el. Ezeket a megfigyeléseket állandóan összekapcsoljuk a szabályokkal. A tanulóknak mindig ismerniük kell a gyakorlás célját. rögzítés. Megszilárdítás.gyakorlás . vagyis íratunk. és indokoltatunk. Ezek: . Az új anyag tanítása után mindig végeztetni kell.tudatosítás . mint a nyelvtani ismereteket. Lehet: a) A betűkre bontást főleg első osztályban .

A másolás.) Kombinálhatjuk pl. Hagyjunk kellő időt a másolásra. és szótagolással tudatosítjuk: jobb → job – ban. Ilyenkor a kijelölt tanuló mondja a vonatkozó szabályt. mond – ja. és alkalmas a szóbelseji betűkettőzések érzékeltetésére is: vet – tem. amikor már a gyerekek tisztában vannak ezekkel a nyelvtani fogalmakkal. hogy írás közben mondják magukban szótagolva azt. Elő kell készíteni! Felolvassuk. A tollbamondás a leggyakrabban alkalmazott helyesírási gyakorlattípus. megvastagíttatjuk. b) A szótagokra bontás (szótagolás) elengedhetetlen az írás és a helyesírás tanításában. Pl. ősz – szel stb. ot – tan. átalakítással is a másolást. Hasznos változat az ún. A szótagolás segít a szóelemző írásmód alkalmazásában. kiemeléses másolás. A másolás hamar mechanikussá válhat. amikor a gyerekek csak rajzolják egymás után a betűket. több →töb – bet stb. A tollbamondott szöveget jól meg . Megbeszéljük a gyerekekkel a hangok / betűk sorrendjét a szóban a leírás előtt és ellenőrzéskor. Rá kell szoktatni a tanulókat arra. hegy – ség stb. Nehezebb a válogató másolás. jelen idejű szöveget múlt idejűként kell lemásolni. Ezt a veszélyt azzal tudjuk elhárítani. de a tartalomra nem ügyelnek.végezzük. hogy kombináljuk a másolást más típusú feladatokkal. Másolásra olyan szöveg alkalmas. 3. Ebben a kritikus helyeket kiemeltetjük (aláhúzatjuk. kommentáló másolás. 4. Pl. ne sürgessük a tanulókat! Ellenőrzéskor a tanulók összehasonlító tevékenységet végeznek. és helyesírási szempontból megbeszéljük a tanulókkal. vagy felolvastatjuk a szöveget. szótagoltatjuk stb. Ilyenkor bizonyos előre maghatározott szempont szerint kell csak bizonyos típusú szavakat leírni. Ha a gyerek nem érzékeli a szóvégi hosszú mássalhangzót. c) A tő és a toldalékok megkerestetése akkor lép be a gyakorlási módok közé. nem mindent. amit írnak: ját – szik. amely a gyakorlásra kijelölt helyesírási eseteket kellő számban és jellegzetesen tartalmazza. akkor toldalékot teszünk a szóhoz.

Az emlékezetből való írást elég ritkán alkalmazzák a . Ilyenkor a diktált szöveg a gyerekek előtt van a táblán. lassan. –val / . • Végezetül ismét összefüggően felolvassuk az egészet. esetleg meg is beszéljük. Később belépnek a mondatok. természetesen. kivárva. Átmeneti fokozatként első osztályban a látó – halló tollbamondás szolgál. de miután megbeszéltük.megfelelő mennyiségben és eloszlásban tartalmazza a helyesírási problémákat. a szótagolásban való diktálás vagy a túlhangsúlyozás. eltakarjuk. Tehát ez a tudatosságot vonja be a gyakorlásba). A gyakorlás céljából íratott tollbamondásokat célszerű azonnal javítani. s a tollbamondás után ismét láthatóvá tesszük ellenőrzés céljából. A tollbamondásnak sokféle változata lehetséges: a) Válogató tollbamondás (csak a kérdéses. ahogy írt. A gyengébbek kedvéért a nehezebb eseteket felíratjuk a táblára is. A tollbamondás a hallási és a beszédmotoros képzeteket erősíti.a szöveget előbb elejétől végig felolvassuk.vel raggal kell ellátni a szavakat) c) Toldalékfosztó tollbamondás ( az előző fordítottja) d) Szóelemző tollbamondás (írás közben függőleges vonalakkal tagolják a szavakat szóelemekre) e) Szótagoltató tollbamondás ( a tanulók szótagolva írják le a diktált szöveget. . . Ez mindig indokoltatással történik. hogy mit miért írt úgy. előre megbeszélt dolgokat írják le) b) Toldalékoló tollbamondás ( a diktált szavakat ellátják előre megjelölt raggal. amíg a tanulók leírnak egy – egy szót.legyen tartalmilag érthető minden szava. Eleinte csak szavakat diktálunk. mind a sugalmazó betűejtés.lassan.kell választani: .Pl. . és ragos alakban írják le a szavakat. köznyelvi kiejtéssel diktáljunk! Tilos mind a „beugratás”. 5. majd a rövid szövegek. f) A kommentáló tollbamondás ( a kijelölt tanuló írás közben a szabályokkal indokolja.

A helyesírási értékelése tevékenység ellenőrzése és A tanuló elkövethet olyan hibát.táviratjáték stb. mert a tanító csak a hibák ismeretében tud hatékonyan gyakoroltatni. A tanított – tanult jelenségeket kétféleképpen ítéljük meg: kétszer húzzuk alá a súlyos. Javítási órákon: . Ilyenek: . Ajánlatos a hibákat egyénenként is nyilvántartani. amit már az előző évben szabály szinten tanultak.mondatalkotás . és múlt időben íratjuk le az eseményeket (a múlt idő jelének gyakorlására). mivel orzágosan érvényes helyesírási viszonyítási alap nincsen az alsó tagozaton. megadunk egy eseménysort (képsort). Egyéb gyakorlási módok. és hozzájárul a fogalmazástanítás előkészítéséhez is. Ide soroljuk a játékokat és a különféle mechanikus vagy produktív gyakorlatokat. 6.kiegészítések . Ilyenkor is felolvassuk előtte a szöveget és meg is beszéljük a tanulókkal. Ilyenkor a szó fölé írjuk a helyes alakot. egyszer az enyhébb hibákat. Az osztályozás eléggé problematikus terület. Első osztályban még minden hiba enyhének minősül.gyakorlatban. Ilyenkor irányított fogalmazást íratunk. A helyesírási fogalmazás átvezet a készségszintű alkalmazáshoz. amelynek írását még nem tanulta. lottó . pedig igen hasznos gyakorlási mód: egy megtanult szöveget íratunk le a tanulókkal emlékezetből. Kitűnő memóriafejlesztő. Pl. 7.helyettesítések . súlyosnak az számít. Ezért igen változó a tanítók által támasztott mérce is.példagyűjtés .helyesírási totó.pótlások .átalakítások . Legyen a tanulóknak is hibanaplójuk. A javított mondatokat következetesen javíttatni kell a tanulókkal.

Hibák száma x 1oo X = ---------------------------------------A tollbamondás szavainak száma Pl. A fogalmazás tanítása az általános iskola alsó tagozatán Fogalmazásnak nevezzük azt a tevékenységet.• értékeljük a végleteket foglalkozzunk a típushibákkal • végeztessük el az egyéni javításokat • adjunk fel a típushibákkal. akkor: 8 x 1oo = 8oo : 35 = 22. akkor 22 – 23 hiba lett volna benne. mindig elvégzünk egy számítást. Hogy ezt kiküszöböljük. 8 . ha a tollbamondás szövege nem 35 szóból állt volna. ha az 1oo szóból állna. Tehát. amely . ezért a hibák számának összehasonlítása félrevezető lehet. Ha egyik alkalommal egy 35 szavas tollbamondást diktáltunk. az eredmények összehasonlíthatókká válnak. hogy ilyen hibázás mellett valószínűleg hány hiba lenne a tollbamondásban. s egyik tanuló 8 hibát ejtett benne. Az eredmény azt mutatja meg. hanem 1oo – ból. esetleg az egyéni hibákkal kapcsolatos differenciált házi feladatot A tollbamondások nem mindig egyforma terjedelműek. Mindenik tollbamondásnál kiszámítva ezt az értéket.

Nevezik e folyamatot még szövegalkotásnak. hogy az egész fogalmazvány a címben megjelölt témához simul. Az ilyen szövegekben a gondolatok logikus elrendezésén és nyelvileg pontos megformálásán van a hangsúly. Az ún. a gondolkodás sajátosságainak megfelelően kell kifejtenünk. szóbeli fogalmazást beszédnek nevezzük. Ez nem jelenti azt. és az ennek eredményeként létrejött produktumot. b) a gondolatmenet egyenessége. Tehát a mondanivalót nem összevissza. mindig a mondanivaló írásos kifejezésére és rögzítésére gondolunk. Vegyük sorra őket egy kicsit részletesebben! a) A relevancia (tématartás) azt jelenti. Ezeket logikus vonásoknak nevezi a szakirodalom. A mindennapi fogalmazások legfontosabb célja. és .során gondolatainkat nyelvi eszközökkel megformáljuk. ha megkülönböztetjük a folyamatot. osztályban A fogalmazástanítás elsődleges célja felkészíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. s fejlesztését a beszédfejlesztés feladatának tartjuk. az utóbbit pedig fogalmazványnak. hogy az olvasóval közöljön valamit. kifejezzük. c) a gondolatmenet megszakítatlansága. Amikor fogalmazásról beszélünk. a fogalmazó tevékenységet. hogy ne foglalkoznánk irodalmi igényű kifejezésmóddal. szövegformálásnak. a tárgyalásban négy logikus vonás emelhető ki: a) a relevancia. Helyesebb. de ezen a szinten ez még nem lehet cél. hanem logikusan. kommunikációnak is. A bevezetés – tárgyalás – befejezés egymásutániságában pedig két logikus vonást különítünk el: a) a részek összefüggését és a b) a szélső részek konvergenciáját. Ezek tulajdonképpen a szövegszerkesztés alapkövetelményei. Az előbbit nevezzük fogalmazásnak. A fogalmazvány fő részében. d) a gondolatmenet előremozgása. A fogalmazástanítás célja és feladatai az 1 – 4. tájékoztassa őt valamiről.

ami magában foglalja az anyaggyűjtést és a vázlatkészítést is. A különböző témák megfogalmazása akkor lesz alkotás. hogy a résztartalmak mind közelebb visznek a téma teljes megismeréséhez.résztémákat csak annyiban érint. e) A részek összefüggése azt jelenti. hogy mondanivalóját az olvasó számára alakítsa. b) A gondolatmenet egyenessége azt jelenti. Ki kell tehát alakítani a tanulókban a közlés tudatát. a másik a megszövegezés és rögzítés.) szerint következetesen meghatározott rendben adja elő mondanivalóját. A közlés tudata arra indítja az írót. Ezeknek a tényezőknek az érvényesítése biztosítja. f) A szélső részek konvergenciája a bevezetés és a befejezés keretező jellegében érvényesül. c) A megszakítatlanság abból áll. A keretbe foglalást az elbeszélő szövegekben tudják leginkább megvalósítani a gyermekek az előzmény esemény – következmény logikai sorrend alapján. Ez pedig a fogalmazási feladat előkészítése során a kommunikációs helyzet elemzésével kezdődik. hogy a keletkezett szöveg az olvasóban a teljesség illetve a lezártság érzetét felkeltse. és a szövegfolytonosságot biztosítják. annak a teljesebb megértését szolgálják. és nem hiányzik egyetlen lényeges elem sem a gondolatsorból. Mindezek a követelmények a szövegszerkesztés során valósíthatók meg. ha a közlés tudatával készül. d) A gondolatmenet előremozgása azt jelenti. hogy . tehát előkészíti a mondanivalót. hogy a gondolatok láncszem módjára kapcsolódnak egymáshoz. amennyiben azok összefüggésben vannak a főtémával. tehát figyelembe vegye annak elvárásait. amibe természetesen a stilizálás is beletartozik. hogy a fogalmazó valamilyen alapelv (pl. hogy a bevezetésnek nyitottnak kell lennie a fő rész felé. értékelni kell. térbeliség stb. Sőt az elkészült fogalmazványokat abból a szempontból is meg kell vizsgálni. A fogalmazás folyamatában két tényező kapcsolódik össze: az egyik a szövegtervezés és szerkesztés. időrend.

hogy az alsó tagozatos fogalmazástanítást főleg szerkesztéstanításnak tekinthetjük. nyelvi kifejtettségében igazodik mind a kommunikációs szándékhoz (önkifejezés. más – más kommunikációs céllal másként fogalmazunk. Ekkor formálódik a mondanivaló. interakciós képesség. S mindez úgy megy végbe. Adekvátnak akkor tekinti a szöveget. Ennek érdekében tanítjuk a különböző anyaggyűjtési módokat. hogy ugyanarról a témáról különböző címzetteknek. Ennek előkészületi fázisát szövegtervezésnek nevezhetnénk. 2) A mondanivaló kommunikációs szempontok szerint történő tervezésének elsajátíttatása. hogy közben állandóan tekintettel kell lenni a közlés céljára és a közlemény címzettjére. igényt kielégíteni.mennyire sikerült az olvasói elvárást. valamint a gondolkodási képesség. ha az tartalmában. 1) A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése. mind a műfajhoz. hanem azért alkalmazzuk a szövegszabályokat. mely mindenféle együttműködéshez nélkülözhetetlen. Ez tágabb értelemben a közléshelyzet kommunikációs szempontjainak tudatosítását jelenti. az összes iskolai és iskolán kívüli tevékenység során formálódik. sőt az ún. hogy a szövegforma nem előre meghatározott szövegszabályok végrehajtásával keletkezik. Talán az eddigiekből is kitűnik. . hogy mondanivalónkat minél pontosabban és hatásosabban fejezzük ki. ugyanakkor fel kell keltenünk az olvasó elvárásai iránti figyelmesség igényét is. szerkezetében. Vagyis azt kell tudatosítanunk. azaz a megszövegezés. mind az olvasó igényeihez. és gyakoroltatjuk. ráhatás). felépítésében. Az írásbeli kifejezőképesség megalapozásához hozzájárul az anyanyelvi nevelés valamennyi ágazata. A funkcionális szemléletű szövegtan a szöveg alaptermészetének az adekvátságot tartja. Tisztázni kell a szövegalkotás célját vagyis a kommunikációs szándékot. ábrázolás. A fogalmazástanítás speciális feladatai. A szerkesztéssel egyidőben folyik a mondanivaló elrendezése és nyelvi eszközökkel történő kifejtése. vagyis az olvasóra.

4) Stílusfejlesztés.) Már ezen a szinten is törekedhetünk a nyelvi leleményesség és az esztétikai igényeket is kielégítő egyéni közlésmód kialakítására. Ez azt jelenti. Sőt a fogalmazáselőkészítésben ún. hogy a témának. helyesírási. sőt arra is meg kell tanítani a gyermekeket. nyelvhelyességi. használhatósági körének tisztázása stb. nem a „szép kifejezések” halmozása. Amíg a gyakorlás eredményeként ezek a készségek nem . tárgyalás. Ezért figyeltetjük meg az olvasmányok stíluseszközeit és fordulatait. a tanulók munkáiban megmutatkozó egyéni stíluscsírák ápolására.3) Az elbeszélés. stílusnevelés. A szövegkorrigálás kiterjed az írástechnikai. Ám az írástechnikai biztonságon túl más készségek is szükségesek a fogalmazáshoz. pontos gondolatkifejtés. grammatikai. illetve a fentről lefelé haladás elvét). pontatlanságok javításának képességével. 5) A szövegkorrigálás tanítása. Az írásbeli kifejezőképesség jórészt a tanulók íráskészségének a függvénye. hogy rászoktassuk a tanulókat az önellenőrzésre. A fogalmazástanításban igen fontos feladat. az időrend vagy leíró fogalmazások esetén a közelről távolra. szórendi. A cél az érthető. 6) A fogalmazástanításnak is feladata a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése. a leírás és a levél szerkezeti felépítésének és szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése és gyakoroltatása fogalmazási feladatokban. Ennek együtt kell járnia a felfedezett hibák. hogy a mondanivaló elrendezésében elkövetett hibákat is észrevegyék és javítsák. tanítjuk meg az előforduló új szavakat. stilisztikai tévedésekre egyaránt. A nyelv gazdag szókészletéből való tudatos válogatás ezen a fokon még nem képzelhető el a tanulók szókincsének állandó bővítése nélkül. nyelvi tréninggel biztosítjuk a minél adekvátabb szóhasználatot (rokon értelmű szavak gyűjtése. műfajnak és közlési szándéknak megfelelő szóhasználatot kell megtanítanunk. Ennek érdekében tanítjuk a bevezetés. de ezt ezen a szinten még nem szabad túlzásba vinni. a szavak hangulatának. befejezés funkcióját és a gondolatelrendezés alapelveit (pl.

a mondanivaló következetes előadását tartja. amelyeket szövegszabályoknak is szoktunk nevezni. gondolkodási készségének. hogy mennyire tudjuk gondolatainkat az olvasó számára érthetően és pontosan rögzíteni. hogy a fogalmazás többtényezős. feloldhatatlannak látszó ellentmondás. hogy az olvasó pontosan azt értse. fogalmazás közben tudatosan meg kell osztanunk a figyelmet a rögzítéstechnika (írás). és úgy értse. árnyalt nyelvi eszközökkel történő kifejezésére. Ez a módszer lényegében a logikai – stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztése. mert a fogalmazási feladat megoldásában tudatosan törekszik a tanulók tárgyi tudásának. Tehát a szerkesztési és stilisztikai követelményeket. a nyelvhelyesség. amennyiben nevelni kíván a gondolatok célszerű. Tehát a pedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal. Mi jellemzi ezt? 1. mely a mintakövetés és az egyéni alkotó szabadság közt feszül. nem öncélúan alkalmazzuk. Ennek sikere azon múlik. hanem azért. a helyesírás. sokféle ismeretet és készséget integráló feladathelyzet. Logikai abban az értelemben. érzelmi – akarati tulajdonságainak mozgósítására. A szöveg megformálását kommunikációs szempontok vezérlik. Stilisztikai annyiban. .szilárdulnak meg. a szöveg legfontosabb tartalmi kvalitásának a közlés. a kifejezés értelmességét. nyelvi. A legújabb fogalmazástanítási módszertan a kommunikáció – központú fogalmazástanítással feloldhatónak véli ezt az ellentmondást. Ez abból indul ki. olvasottságának. amit mondani akartunk. a stilisztika normái és a kifejezendő tartalom között. Szintetizálónak azért tekinthetjük. hogy a fogalmazás kommunikációs problémamegoldás. ahogy ki akartuk fejezni. hogy az írásmű. A kommunikáció – központú fogalmazástanítás A fogalmazástanításban van egy régi. Az ilyen módon végiggondolt fogalmazástanítást nevezzük kommunikáció – központúnak.

b) Az egyes tanulók fejlettsége és fejlődése dönti el. magunkat is becsapjuk.2. Adott esetben egy 6 – 8 mondatból álló egyszerű szerkezetű írásmű éppúgy „jó” lehet. tehát többféle jó megoldása lehet. hogy milyen mértékű irányításra van szükség. A gyakorlati szövegalkotást szolgáló szerkesztési és nyelvhasználati – stilisztikai ismeretek nem cél . amikor számba vesszük. Irodalmi igényű. s aki nem szeret fogalmazni. 4. 3. hogy a kommunikációs tényezők milyen szövegszabályok alkalmazását kívánják meg. Úgy is mondhatnánk. hogy a gyermek megutálja a fogalmazást. hanem kudarcélményekre is. . az olvasó számára is élményt nyújtó fogalmazvány ezen a szinten még nem lehet követelmény. Ezeket az ismereteket szövegmodellek megfigyeltetésével és elemzésével az olvasmányok feldolgozása során szerzik meg a tanulók. nyelvileg helyesen és egyértelműen fogalmazza meg gondolatait. c) A fogalmazás sikerességét vagy sikertelenségét mindig a lehetséges (vagy meg is nevezett) olvasó. A sorozatos sikertelenség következtében például az is előfordulhat.. d) A fogalmazóképesség fejlődéséhez a tanulóknak szükségük van nemcsak sikerélményre. mint egy másfél oldalas fantáziadús munka. mert ezzel a gyermeket is. A fogalmazás alkotó tevékenység. a) A tanulásszervezésben nem a frontális. A fogalmazási feladat megoldása mindig a kommunikációs helyzet elemzésével indul. Azt viszont elvárhatjuk. Az elkészült munkákat is aszerint vizsgáljuk. De az egyiket sem állandósíthatjuk. hogy a szövegismeret passzív formája a szövegértés. szabatosan. hanem a differenciált egyéni munkát részesíti előnyben. a címzett szemszögéből ítéljük meg. e) A fogalmazványok értékelésekor nem a „szépséget”. hogy mennyire sikerült megvalósítani a kitűzött kommunikációs célt. hanem eszközjellegűek. aktív formája pedig a szövegalkotás. nem is fogja jól megtanulni. Így a fogalmazás és az olvasás tanítása igen szorosan összekapcsolódik. hogy minden tíz – tizenegyéves gyermek pontosan. hanem a gondolatközlés pontosságát kérjük számon.

nyelvhasználati készségek. A közvetett előkészítés másik igen fontos területe a készségfejlesztés. osztálytól válik viszonylag önálló részterületté. A fogalmazás szempontjából a készségek négy csoportját különítjük el: 1. Az írás jelrendszerének megtanításával a fogalmazáshoz nélkülözhetetlen rögzítési technikát adjuk a gyermek kezébe. hogy a közlőnek érthető. múzeumlátogatás. Ez azon túl. de előzményei korábbra nyúlnak vissza. Ebből a szempontból a tanulmányi kirándulás. 3. 2. 4. Itt első helyen említjük a helyesírást. kellő mértékben kifejtett. Az írás . A közvetett előkészítés harmadik készségcsoportját az együttműködési készségek alkotják. szabatos és egyértelmű közlemény megfogalmazására kell törekednie. Itt a tanulók tapasztalatot szereznek a kommunikációs szerepek váltogatásában. a helyes mondatszerkesztés és a mondatfűzés (beszerkesztés) készségei.és a nyelvtanórák. A nyelvi. hogy tárgyi ismereteket nyújt. a szókincs és a helyesírás fejlesztéséhez is hozzájárul.A fogalmazás tanításának szakaszai A fogalmazástanítás előkészítése Az anyanyelvi nevelés komplex programján belül a fogalmazás a 2. lényegi. hiteles. de fontos szerepük van ebben is. Az előkészítésnek (alapozásnak) két fajtáját különböztetjük meg: a) A közvetett alapozás során olyan ismeretek és készségek kialakítása illetve fejlesztése folyik. amelyek nemcsak a fogalmazási képesség alapozásának alkotórészei. A készségek következő csoportját a verbális gondolkodás készségei alkotják. egy film megtekintése. megismerik a fontosabb nyelvi illemszabályokat. Más nyelvi készségek: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználat. megtanulják. Ezek: a verbális emlékezet. . E készségek fejlesztésének fő színterei az olvasás. Különösen nagy jelentősége van az olvasásnak. egy nyaralás élményei közvetett előkészítésnek foghatók fel. színházlátogatás.

következtetés. amelyek mintául szolgálnak a saját szövegek alkotásához. a fogalmazás előkészítése a beszédfejlesztés keretében valósulhat meg. mivel uralkodó műfaj az elbeszélés. A szövegalkotás egy – egy műveletének előkészítése. . ugyanis a címek többsége témamegjelölő.megértés. . b) A közvetlen előkészítésnek két formáját különböztetjük meg: -1. mit csinál). hogy miről szól a szöveg. Fejlesztésük a többi tantárgyhoz kapcsolódik. hol. Megvizsgáljuk. A tanulók az olvasmányok feldolgozása során szövegmodelleket ismernek meg. A következő gyakorlattípusokat használhatjuk az első osztályban: .az anyaggyűjtést is gyakoroljuk.képolvasás (az ábécéskönyv képeit vagy más képeket megfigyeltetjük és elmondatjuk mit ábrázol a kép: ki.Megállapítjuk az olvasmány témáját.Mivel az írást csak most kezdik elsajátítani a tanulók. Feltárjuk a cselekmény mozzanatait és ezek sorrendjét.a mondatok összekapcsolását szöveggé (a mondatok beszerkesztését). A fogalmazástanítás alapozását már első osztályban el kell kezdeni változatos gyakorlással. mikor. azaz. ítéletkapcsolás.A szövegfeldolgozás tervezésekor a tanítónak gondosan meg kell vizsgálnia azt is. . . . . .ítéletalkotás.Vázlatkészítéskor tulajdonképpen címet adunk az egyes szerkezeti részeknek. hogy ez milyen összefüggésben van a címmel. . hogy az olvasmányok milyen szempontból alkalmasak a fogalmazástanítás előkészítésére. .A cselekmény az alsó tagozaton a legfontosabb struktúraalkotó tényező. A szövegismeretre nevelés az olvasmányok feldolgozásához kötődik. Úgy kell irányítani a . .a gondolatok logikus elrendezését.2.Gyakoroljuk a helyes mondatalkotást. A szöveg cselekményének elemzésével a cselekményalkotás mintáit ismertetjük meg a tanulókkal.

Azt kell tudatosítani. nagymamádnak. és átírja a nagy kezdőbetűket. hogy szóban segíti a kommunikációt a hangsúly. Itt a kommunikációs partner igényéhez igazodást gyakoroltatjuk. és kisbetűvel kezdeni még akkor is. a hanglejtés. Azt is megtapasztalják. . és kiegészítjük új gyakorlattípusokkal: . A képek az eseményt cselekménymozzanatokra felbontva ábrázolják. most mondd el a kistestvérednek.a táblára egybeírt kis szöveg kerül. ám írásban mindezeket szavakba kell foglalnunk. a mimika. amelyet közösen tagolnak a tanítóval. hogy a kommunikációs partnerre figyelemmel kell lenni).mondatalkotás megadott szavakból úgy. kiteszi az írásjeleket. Az olvasott szöveg dramatizálásával valósíthatjuk meg. Ezek a mondatok könnyen összefűzhetők szöveggé. hogy ezekkel lehet a fenti mondatfonetikai eszközökre utalni. Meg kell figyeltetni az idéző mondatok tagoló szerepét. a mozdulatok. Ezt írásgyakorlás céljából le is íratjuk velük. . tehát a tanulók valóban a mondatok szövegbe való beszerkesztését gyakorolják.kérdésekre egész mondatos válasz adása. aki függőleges vonalakkal választja el a szavakat. barátnődnek.olvasott és feldolgozott szöveg tartalmának elmondatása. s azt. .hiányos mondatok kiegészítése.megbeszélést.párbeszéd alkotása (azt gyakoroljuk. hogy az írás valóban gondolataink rögzítésére szolgál.történetalkotás képsor segítségével. ha a mondanivaló logikáját követjük. hogy a tanulók teljes mondatokat fogalmazzanak a képekről. .megkezdett történet folytatása (lehet az olvasmány alapján. . Második osztályban tovább folytatjuk az előző évben elkezdett alapozó munkát. . ha megnevezett hallgató számára meséltetünk: pl.összekevert képsor rendezése és elmesélése. . hogy rövid történet kerekedjék ki belőle. . helyes. Gondolatjellel kell az idézethez kapcsolni. ahogy elképzelik). A tanulók ezután másolják le a füzetbe. .

• Hiányos mondatok kiegészítése a legmegfelelőbb szinonímákkal: Sanyi tegnap két……. . Ilyenkor a címadást is gyakoroltatjuk. porció. A jó vázlatpontok a szövegtartalom reprodukálásakor a tématartást segítik.Vázlatkészítés – a tartalom leszűkítése a lényegre.A képek alapján írják be a hiányzó mondatokat. amelyet az előzőleg gyűjtött szinonímákkal kell kiegészíteni. és. . adag. Micimackó mézet lopott a vadméhektől ……………………………………………………………………………… …………Összecsípett feje nagyon sajgott. . fagyit evett meg (rész.ha kérdőjel vagy felkiáltójel áll előtt. .Tartalmilag összefüggő mondatok szerkesztése. Úgy finom az alma. amelyik odaillik. ( de. darab. • Olyan szöveget adunk. --------. ha) édes. szelet. Szeretem a kakaót. és megdagadt. de. Nem tudták bevenni a várat.Húzd alá azt a mondatot.------. s a megfelelő szinonímákkal kell javítani. . amely tartalmilag kapcsolódik az elsőhöz: Loránd tegnap volt nyolcéves. … most második osztályos. a lényeg kiemelése. • Kapcsold össze az alábbi mondatokat a megfelelő kötőszóval! A tánc már régen megkezdődött.Szövegbe nem illeszkedő mondatok aláhúzatása.Pótolják a hiányzó mondatot úgy. (mert.Nem ismerték a titkos alagút bejáratát. . Pl. amelyet a szóismétlések tesznek egyhangúvá. …vasárnap kirándulni volt.Húzd alá a mondatokat összekapcsoló kötőszók közül azt. mert) most nem kérek. szál)… • Adhatunk hiányos szöveget. hogy tartalmilag kapcsolódjanak a megadott mondatokhoz. … nagyon szereti a sajtot. . .Gyuri még mindig az ajtónál állt.

Egyszerű munkafolyamatok leíratása (ételkészítés. választékosság. .Az eltérülés hibáját kell úgy javítani. Egy nap a Szabó bástyán. nem kívánjuk meg .• A jó cím adásának gyakorlására lássák el címmel a képeket.Tárgyilagos külső szemlélőként vagy az esemény egyik szereplőjeként meséljék el a történetet. Pl. . . . és fordítva. . amelyek a címhez tartoznak. hogy a megfelelő helyre kerüljön a kifogásolt rész.A visszanyúlás javítása. Stilisztikai szempontból ezen a szinten (alsó tagozaton) a legfontosabb követelmény a stílus adekvátsága. virágültetés stb. rántottasütés. . hogy a tanulóknak kelljen befejezni a szöveget. • A szövegben húzzák alá azokat a mondatokat. hangulatosság.Az elbeszélés idejének megváltoztatása. . világosság. élénkség.) A vázlatkészítést is gyakorolni kell műhelygyakorlatként.Az olvasmány egyik részletéből kiindulva kell elgondolni és kitalálni a leírandó szöveg tartalmát. .Elbeszélés bővítése leíró részekkel. illetve leírás bővítése elbeszélő mozzanatokkal. . Ez jelenti a közlés helyességét (magyarosság. Ezek segítik az írásos kommunikáció eredményességét. Nem mond ellent a szép stílus jellemzőinek (szemléletesség.Képsorról fogalmaztatás. de ezeket a jegyeket csak megfigyeltetjük az olvasmányokban.Hézagos fogalmazvány kiegészíttetése. Szövegalkotási műhelygyakorlatok .A felesleges ismétlések kihúzatása a szövegből. szabatosság).Szöveg mondatainak sorba rakása.Szöveg átalakítása egyenes beszédből függő beszéddé. tömörség. változatosság). . . vagy hiányzó bevezetéssel pótoljuk a szöveget). .Műhelygyakorlatokat végeztethetünk a bevezetések írására (adott szöveghez más bevezétést kell írni.

mint bonyolult szerkezetű bővített mondatot.alkalmazásukat saját szövegekben. de ne így: “Ma az ibolyáról fogtok írni”. hogy a kiválasztott szöveg alkalmas legyen a mintakövetésre. Többféleképpen lehet végezni: a) Leggyakrabban az előző órán készült fogalmazások értékelése közben végezzük.” 3) A fogalmazás megírásának előkészítése. ha mintakövetéssel akarunk gyakoroltatni. b) A gyakorláshoz szükséges ismeretek felidézésének másik módja az. hogyan és miért fognak csinálni a gyerekek. Ha változtatunk a szövegen. Próbáljunk tömören fogalmazni. azért az tartalmilag maradjon egységes. hogy a . hanem házi olvasmány is). amikor valamilyen olvasmányt vagy annak részletét használjuk (nem feltétlenül olvasókönyvi szöveg lehet. Arra természetesen vigyáznunk kell. Ebben a mozzanatban célunk kettős: egyrészt arra törekszünk. ha a célkitűzésból bizalom árad a gyermekek felé. Akkor járunk így el. de kevés. hogy ez a mozzanata az órának legyen egyszerű. “Ma egyik osztálytársatokról fogtok fogalmazást írni. Derüljön ki belőle egyértelműen mit. Az is jó. pontos és érthető. 2) Az óra céljának megjelölése. biztosan jól sikerül mindenkinek megoldani a feladatot. Inkább használjunk több mondatot. Ez rövid és érthető ugyan. Arra kell törekednünk. c) Az alkalmazandó ismeretek felidézésében igen hasznosak a feladatlapok is. Eddig nagyon jól összegyűjtöttük a leírás tudnivalóit. másrészt igyekszünk e tevékenységsor elemeit olyan gyakran végeztetni. hogy a tanulók világosan lássák a szöveg megszületésének műveletrendjét. Pl. A gyakorlóórák felépítése Az alkalmazásra szánt órák szerkezetében az alábbi öt egységet különíti el a módszertani szakirodalom: 1) Az alkalmazandó ismeretek felidéztetése.

játék készítésének megfigyeltetése.) 2. disznóvágás. 3.gyerekek minél nagyobb önállóságra tehessenek szert. Ide tartozik a történet reprodukálása. . A tanítási órának ebben a részében a mondanivaló tervezését. CD-ről. Rendszerint az olvasókönyv olvasmányaihoz kapcsolódnak. virágültetés. a szöveg szerkesztését és nyelvi formába öntését segítjük úgy. gondolatok. állatokról. első személyben (egyenes beszédben). osztályban intellektuális és esztétikai élményekről is. tésztasütés. 1. Átélt közösségi vagy egyéni élményekről számol be a tanuló. nagytakarítás stb. videóról. . képsorról. DVD-ről bemutatott megfigyeltetett tárgyakról. vagyis az egyes műveletekben a segítségnyújtást fokozatosan csökkentjük. a) A témával kapcsolatos ismeretek. • a történet kevésbé kifejtett részének bővebb megfogalmazása. ritkábban más olvasmányokhoz. • egyes szám. élmények összegyűjtése (anyaggyűjtés). A) A mondanivaló tervezésének modellje. diafilmről. növényekről. . amelynek sok változata lehetséges: • más – más szereplő szemszögéből. Élménytémák. • korabeli szemtanúként. Olvasmányokon alapuló témák. elvárásaira) is felhívjuk a figyelmet. hogy közben a kommunikációs szabályokra (főleg az olvasó szempontjaira.Otthoni munkafolyamatoknak a megfigyelése (pl. munkadarab. • tárgyilagos. .Képről. Közvetlen szemléleten alapuló témák. ismert személyekről írnak a tanulók. személyben (függő beszédben). • az irodalmi hős jellemzése. mint pl.Más tantárgy óráin végzett kísérlet. Ennek eljárásait a téma jellegétől függően választjuk meg. • a történet továbbmesélése stb. Ezért át kell tekintenünk a témák főbb csoportjait. de fogalmaztathatunk már 4. egyes szám 3.

színházelőadás. A jó cím: . Általában több címváltozattal dolgozunk. Igaz történet. Ezzel tulajdonképpen a fogalmazás közben megvalósuló tématartás követelményének . A legtalálóbb címeket helyes a táblára felírni. hogy a szövegkohézió megteremtésének nyelvtani eszközeivel pl. a helyszínre vagy a történés idejére. tárgyakról. Ezért fő módszerünk a beszélgetés. hogy az olvasó igényeinek és saját kommunikációs szándékának is csak akkor felel meg a fogalmazás. Három kívánság. Milyen vagyok én? Ki a vétkes? Így is történhetett. kiállításlátogatás. Tipikusan ilyen a mesealkotás. mi kerüljön a szövegbe és mi nem oda való. ha a cím és a tartalom szinkronban (összhangban) vannak. Holnap utazunk! A tanulóknak meg kell tanulniuk. Ilyen az én barátom. csak azt akarjuk elérni. írnak. Édesanyám.tartalomváró. b) A téma leszűkítése címadással és a mondanivaló tervezése a címhez igazodva. Vagyis a cím alapján fegyelmezetten végig kell gondolnia. utaljon a mondanivaló lényegére. esetleg a szereplőkre. Egy napom 2o15-ben stb. a világűrbe. de fogalmazás közben csak egyre van lehetőség. hogy aztán onnan választhassanak a tanulók. a múltba. Pl. az előreutalásokkal (katafora) hogyan szerkeszthetnek tartalomváró címeket. személyekről stb. ismeretekből kiválogatjuk a szorosabban összetartozókat. a tenger mélyére. Mackókaland. Vendégségben Mátyás királynál. hogy minél több mondanivalójuk legyen a tanulóknak. más bolygóra stb. mivel a címötletek nem mindig jók. az idő – vagy térutazás a jövőbe.Pl. A tanulók képzeletbeki eseményekről. amelynek segítségével a szerteágazó gondolatokból. hogy a címadással a témát szűkítjük le. tehát közöljön valamit előre a szövegtartalomból. A témát több szempontból is meg lehet közelíteni. 4. ha megtanítjuk azt is. Fantáziatémák. Ezért mondjuk. gyakran nyelvi formájukat csiszolni kell. könyvélmény stb. Az előkészítésben még nem fogalmaztatunk. A címadással azt a nézőpontot választjuk ki. Jó.

hogyan kell érvényesíteni az olvasó szempontját a szavak használatában. hogy hogyan tagoljuk a mondanivalót. b) A gondolatvezetéshez a legjobb segítség a vázlat. c) A témához. műfajhoz. B) A szövegszerkesztés előkészítése. kulcsszavakat íratunk. A szerkesztés előkészítéséhez tartozik annak tisztázása. Kinézi magának azokat a fogalmazványokat. . könnyen felhasználható formában. s hogy jobban emlékeztessük a tanulókat a tartalomra. Mindenekelőtt azt kell megbeszélnünk. hogy mi kerüljön a bevezétésbe. Második és harmadik osztályban a vázlat szerepét betöltheti egy képsor. támpontokat adunk az írásbeli szövegalkotáshoz. Ezért a bevezetés írását külön is kell gyakorolni műhelygyakorlatokkal. csak segítséget. s ha szükséges segít.megvalósítását készítjük elő.amiről fogalmaztatunk. A fogalmazást nem készítjük el szóban. 4) A fogalmazás megírása. osztályban a vázlatírást is gyakoroljuk. tanácsával továbblendíti a megakadt tanulót. A legnehezebb a bevezetés megírása. Eleinte a vázlatok bővebbek. a) A szerkesztés elvének megválasztása a fogalmazás műfajától függ. A III. Nagyon fontos. hogy lehetőséget teremtsünk a válogatásra. a képek alá ún. kifejezéseket a táblára írjuk áttekinthető. A tanulók önálló munkája alatt a tanító a tanulók közt járkálva bele – beleolvas a készülő munkákba. biztat. Kezdetben közösen készített vázlat alapján fogalmaznak a tanulók. mi a befejezésbe. A gyűjtött szavakat. mert ebben benne van a fogalmazás előprogramja. olvasóhoz alkalmazkodó nyelvi – stilisztikai eszközök keresése. hogy megértsék a tanulók. – IV. később fokozatosan tömörebbé válnak. Sokféle változata lehetséges. Célunk a szókincs aktivizálása. Fő módszere a szó – és kifejezésgyűjtés. Ezzel a megszövegezést segítjük elő.

hogy abból az derüljön ki. oda nem tartozó részletek?) 61)Hogyan érvényesül a szerkesztés alapelve? (következik – e a műfajból. a témából választott alap? Kevert műfaj esetén megfelelő – e a leíró és elbeszélő részek aránya?) 62)Megtalálható – e minden fontos láncszem a gondolatsorban? (ha nem. Tehát a beszédnevelést beszéltetéssel. áttekinthetősége (tud – e bánni az új bekezdés – új gondolatsor szabályával?) A beszédtevékenység fejlesztése Módszertani szempontból abból kell kiindulni. A tanulók fogalmazványait mindig Figyelmesen el kell olvasni és értékelni kell. Szóbeli értékeléskor úgy fogalmazzuk észrevételeinket. a közlési szándékhoz és a címzett igényéhez? 66)Milyen a szöveg helyesírása? 67)Az írás külső alakjának olvashatósága. melyek a felesleges. Elemzési szempontok: 60)A szöveg a címben megjelölt témáról szól – e? (ha nem. lényegtelen.amelyeket óra végén felolvas. Első mozzanat az önértékelés. 59)A feladatmegoldás értékelése (visszacsatolás). önellenőrzés. mi hiányzik?) 63)A helyén van – e minden részlet a szövegben? 64)Jó – e a szerkezeti egységek aránya? (a bevezetés és a befejezés betölti – e funkcióját) 65)Hogyan alkalmazkodik a fogalmazás stílusa a témához. a beszédtevékenység gyakorlásával végezhetjük. A beszédtevékenységben két folyamat különíthető el: a beszédcselekvés (beszédprodukció) és a beszédmegértés. Ez . Egy – két fogalmazványt felolvastatunk. hogy a beszéd tevékenység. mit kell tennie a tanulónak a fejlődés érdekében.

ez így már jó”. ezt nem így kell”. Ez azt jelenti. másrészt pedig ennek ismeretében tudjuk pontosan tervezni és megvalósítani a beszédtevékenység továbbfejlesztésének feladatait.a két folyamat a beszédtanulásban egymással összefonódva fejlődik. ám ha a feladat nehéz. vagy a megoldásban akadályok lépnek fel. Beszédcselekvésük nyelvtani formájának színvonala . félhangosan mondogatják a tanulók. Ilyenkor a gyermek önmagával beszélget. Gondoljunk csak arra. hogy a gondolat megfogalmazódva alakul. Egyrészt ezért kell ismernünk. Az iskolai anyanyelvi nevelésben a gyerekek már meglévő nyelvi tudására építünk. A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői Háromféle beszédet különböztettek meg a kutatók: egocentrikus (önmagának szóló). nyelvi struktúraalkotás fejlesztésének kérdéseit a beszédfejlesztés fogalmával jelöljük. hogy éppen mit csinálnak. A beszédprodukcióhoz szükséges szókincs. esetleg el is némul. szóhasználat. Olykor ezt halljuk: „ á. Ennek szerepe a tevékenység nyelvi tervezése és szabályozása. Ez a beszédfajta sokáig megtalálható az alsó tagozatos gyermek beszédében. azaz belső beszéddé válik. hogy milyen ez a nyelvi tudás. Mindez azzal függ össze. de pedagógiai eszközökkel elsősorban a beszédprodukciót tudjuk befolyásolni. hogy feladatmegoldás közben gyakran motyogva. kommunikatív (másoknak szóló) és belső beszédet (gondolkodás – beszédet). mi a következő lépés. hogy a gyerekek esetében is fáziskülönbség van a gondolkodás és a beszéd között. az egocentrikus beszédet használja. Az óvodáskor és az iskoláskor határán az egocentrikus beszéd fokozatosan elhalkul. Ennek technikai oldalát nevezzük kiejtéstanításnak vagy beszédművelésnek. vagy ezt: „ na. Az óvodáskor végén az egocentrikus beszéd funkciója a tevékenységgel kapcsolatos feladatok tudatosítása és a cselekvés irányítása. a gyerekek azonnal visszaváltanak az egocentrikus hangos beszédre.

és két alapformát különböztetett meg: a korlátozott és a kidolgozott kódot. A szituatív beszéd erősen kötődik a beszédhelyzethez. aki ismeri a szituációt (vagy részese annak). amelyben a megnyilatkozás keletkezett. A beszélő mindent nyelvi eszközökkel jelöl. A kontextusos beszéd tartalmának megértéséhez nincs szükségünk a szituáció ismertetésére. mert a társalgásban ez funkcionál. Ebben szerepe van az írott beszéd elsajátításának is. olykor keveredve fordul elő a két beszédfajta. A kétféle . A kommunikatív beszéd jellemzői Ennek szerepköre az utolsó óvodai évben teljesedik ki. Ez az. mint a gondolkodásuk. a „fegyelmezett. Két formáját különböztetik meg: a szituatív és a kontextusos beszédet. Amennyiben hallás után reprodukálnak szöveget. és rendszerint csak az érti meg. és az egocentrikus beszéd elnémulását eröltetjük. a kidolgozott kód pedig a kontextusos beszédnek felel meg. spontán beszédet is meg kell őrizni. hogy a szituatív és a kontextusos beszéd között igen sok átmeneti forma létezik. hogy a tanulók gondolkodásának fejlődését is hátráltatjuk. jobbára a kontextusos beszédformát alkalmazzák. Bernstein szociológiai szempontból vizsgálta a kommunikatív beszédet. A korlátozott kód nagyjából a szituatív. illetve tovább kell fejleszteni. Tehát ha az osztályban többre becsüljük a csendet. ami a gyerekek számára megkönnyíti a nyelvhasználatot. Valamint azt is tudnunk kell. néma” munkát. illetve képolvasáskor.fejlettebb. Az iskolába lépéskor a szituatív beszéd túlsúlya jellemző – különösen akkor. Azonban az ún. monológikus – beszéd az anyanyelvi nevelés hatására bontakozik ki. B. hiszen a valóságban a felnőttek beszédében is felváltva. A kontextusos – vagy összefüggő. ha saját életükből vett eseményeket mondanak el. könnyen lehet.

A mondathalmozás és a mondatfonetikai lezáratlanság következtében a mondanivaló tagolatlansága mellett a szövegkohézió is lazább. hanem társadalmi helyzetével. A hallott nyelvi mintákat. A beszédtevékenység fejlesztésének feladatkörei és eljárásai Az iskolába kerülő gyerekek beszédének jellemzőiből egyértelműen következnek a fejlesztés feladatkörei. A nyelvtani struktúrák alkotásához szükséges grammatikai ismereteket az iskolába kerülő gyerekek elsajátították. átalakítják. hogy a feladatköröket egymástól elkülönítve vizsgáljuk. Megnyilatkozásaikban egyaránt használják az egyszerűbb és a bonyolultabb nyelvi szerkezeteket. beszédfordulatokat beépítik a szövegbe. Kutatók 24oo – 25oo szóra becsülik. szociológiai körülményeivel függ össze. Beszéd közben gyakran tartanak szüneteket. másrészt a felzárkóztatással illetve kiegyenlítéssel párhuzamosan a beszélt nyelvhasználat eszközeinek gyarapítására és kommunikációs szerepek tudatosítására kell törekednünk. Ezek a következők: 1) A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése – . Ez az anyanyelvi nevelés egységének elve értelmében megbonthatatlan folyamat. de ezek a beszédprodukciók többségükben a kontextusból jól érthetők. mondataikat újra és újra elkezdik.kódrendszer használata Bernstein szerint nem a beszélő életkorával. A teljesen önálló (produktív) szövegalkotás kissé nehezebb számukra. A beszéd nyelvtani jellemzői Az iskolába kerülő gyerekek szókincsének terjedelmére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. Célunk kettős: egyrészt csökkentenünk kell a tanulók nyelvhasználati különbségeit. míg meg nem találják a legmegfelelőbb nyelvi formát. azonban az eljárások ismertetése megkívánja. Az óvodai foglalkozások hatására elég jó színvonalú a félreproduktív szövegalkotásuk.

beszédművelés vagy kiejtéstanítás. mondat) változatos alkalmazását. valamint e két beszédforma váltogatására törekszünk. felolvasásban. Tehát: a) Szinoníma (szóegyenlet): eb = kutya. Beszédfejlesztés a lexémák és a mondatok szintjén A beszéd fejlesztésének a szó szintjén a tanulók szókincsének (mint nyelvi elemkészletének) bővítésével. A következőkben felsoroljuk a szóértelmezés néhány módját. . A) A szókincs gyarapítása és a meglévő szókincs aktivizálása az élőbeszéd legalapvetőbb feltételeit biztosítja. 2) Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén. Mennyiségi fejlesztés elsősorban. 3) Beszédfejlesztés a szöveg szintjén. Ebben a fő feladatot az jelenti. szerepek és műfajok gyakoroltatásával egyrészt a szituatív beszéd értékes elemeinek megőrzésére. a szójelentés kommunikációban betöltött szerepének fölfedeztetését. a nyelvi szerkezetben (szintagma. A kommunikációs funkciók. pánkó = fánk (tájszó). c) Különbözőség (szembeállítás): óbor az. hogy a beszédtevékenység alapegysége a szöveg. b) Az idegen szó lefordítása: éra = időszak. mondatok szintjéről beszélünk. akkor csak arról van szó. hogy a tanulókkal elsajátíttassuk az ún. amelyik nem idei. korszak. Tehát amikor a beszéd akusztikai elemeiről vagy a lexémák. Hangsúlyoznunk kell azt is. köznyelvi kiejtés normáit. vers – és prózamondásban. Alapszabályunk: az ismeretlent csak ismert fogalmakkal lehet megvilágítani. Ez magában foglalja a szókincs gyarapítását. valamint a szöveg – és mondatfonetikai eszközöknek a tartalomhoz és a beszédhelyzethez igazodó alkalmazására beszédben. megtanítsuk őket a kódváltásra. hogy egy – egy óramozzanatban melyik résztényező kerül a fejlesztés előterébe. gyarapításával és a szóhasználat helyességének tudatosításával járulhatunk hozzá. szintagmák. másrészt a kontextusos beszéd fejlesztésére.

stb. szemorvos. vadászatra használt vagy kedvtelésből tartott háziállat. szem – szemes. d) Hasonlítás (a hasonló ismertebb. . A túzok = pulykához hasonló mezei madár. Pl. e) Körülírás (más szavakkal): Egyik kutya. pápaszem. szemész..Szótag – vagy szólánc alkotása valamely szabály alapján. tyúkszem . hogy a jelentés kiteljesítését elvégezzük.. Egyke = egyetlen gyermek a családban. kedvtelés) A felosztás tagjai: vizsla. Egytagú szavakban a magánhangzókat változtatjuk szóról szóra: kar – kár – kor – kór – kér stb. komondor. ki nem állja. A jelentés kiteljesítése szorosan kapcsolódik a szókincs aktivizálásához. . utálja. állatterelés. . szembogár. szemfüles.Szócsalád tagjainak összegyűjtése . h) Felosztás ( feltárjuk a fogalom terjedelmét): Sémája: A felosztandó fogalom: a kutya A felosztás alapja: milyen célra alkalmazzák (vadászat. szemlél. házőrzés. szemez. másik eb = egyformán rossz mind a kettő. szemüveg. Az olvasás közben végzett szó – és kifejezés-értelmezésnek nemcsak az a feladata. (A szócsalád valamely szó összes képzett és összetett alakjait tartalmazza) Pl. ház – és nyájörzésre. uszkár stb. mint a hasonlított). Ilyenkor beszedik az ebadót is. szempilla. pavaszem. A szó – és kifejezés-értelmezés szorosan kapcsolódik a szövegfeldolgozáshoz. f) Mondatba illesztés (szövegkörnyezettel): Ma kutyaoltás lesz. ökörszem. a) A gyűjtést vezérelhetik nyelvtani szempontok.. szempár.. hanem épp itt van az egyik lehetőség arra. mint kutya a macskát = rosszban van vele. g) Meghatározás: A kutya a ragadozók közé tartozó. hogy a szövegmegértés akadályait elhárítsa. Szereti.nem újbor. puli. . szemtelen. Fő módszer mindkét esetben a szó – és kifejezésgyűjtés . haragszik rá.

zúdul stb.) A szóképzési szabályjáték lehet „felelgetős” és „gépes” feladat. kép . tudományágnak. szakmának. Szólások. papír. Pl. .Egy – egy szó jelentésével egyenértékű szólásokat. megkezdett sor folytatása: szép.. cipő . képzett szavakkal. . pap.Pl: Hány szó bújt el benne? (Összetett szókban önálló szavak keresése: újságpapír – új. Pl. főnév stb. így a szavak értelmezését sem kerülhetjük el.: Alszik = elnyomja a buzgóság. társadalmi rétegnek sajátos szókincse van. amelyekben a kommunikációs helyzethez (téma. halad köréből való.Rokon értelmű szavak gyűjtése. választékos (eltávozik) – közömbös (elmegy ) – gúnyos (elkotródik) stb. stílusárnyalat:(hangulati tartalom). ige. . hogy egy – egy tantárgynak. mássalhangzó.Szógyűjtéssel tudatosíthatjuk azt is. stb. Tartalmi szembeállítás: egyén – tömeg (megy. illetve szinonímákkal. – vonul. nevet. szóláshasonlatok jelentését kifejezhetjük egy – egy szóval. de a nyelvtankönyvek is lehetőséget adnak. . cipész. Én azt mondom: valami.Szógyűjtés tematikus kép alapján. szófaj. az olvasási feladatlapok. Erre az olvasókönyvek.: nyelvtan – magánhangzó.).. újság. fiatal – öreg (lépked – csoszog). lép.. szándék. Példánk a megy. ír.Alkotó módon játszhatnak a gyerekek a szóösszetételekkel.: két balkeze van = ügyetlen stb. szóláshasonlatokat gyűjthetünk.. mozdul stb. húzza a lóbőrt stb.és kifejezéskészlet aktivizálásának feltétlenül össze kell kapcsolódnia olyan gyakorlatokkal. . Én azt mondom: valami... = sós. stílusérték: közömbös – expresszív (sétál – andalog).. Pl. te azt mondod: valaki – vad. b) A szógyűjtés lehet tárgykörös vagy témakörös. csodálatos.. te aztmondod: valamilyen – só. intenzitásbeli különbség: lassú – gyors: (sétál – rohan). Pl. c) A nyelvi elemkészlet aktivizálásában frazémákkal is dolgozhatunk.. tódul. B) A szó. kuncog . határozott – céltalan (halad – ténfereg).stb. .Érdemes antoníma sorokat gyűjteni. képes. s ezeket különböző ellentétes szempontok szerint rendeztetni... = vadász.

elinal. A helyes nyelvhasználat tudatosulását.Melyik szót használhatod. .. érzelmi – hangulati többletet. . vonat.. cammog. könnyebben megértse az író „rejtett” szándékát.. melyiket nem? Pl. pl.. .: ócska vén bútor rozoga ember öreg kopott idős Alábbi gyakorlataink a nyelvi elemek stílusértékét állítják a középpontba. a szavak varázsának feltárása.A szinonímákból válogathatnak hiányos mondat kiegészítésében. alakés mondattani jelenséget) „közömbös” szinonímapárjától megkülönbözteti.. bandukol. Akkorát . illetve a helytelen szóhasználat javítása..A helyes szóhasználat fejlesztését elősegíthetjük a szószerkezetek tudatos alkotásával is. ..... a kommunikatív beszéd minőségének változását jól szolgálják a rendező gyakorlatok és kiegészítések. szerkezetet. A szóhasználat helyességének tudatosítása inkább minőségi összetevője a beszédfejlesztésnek. tehát azt a kifejezőerőt. Pl.. . a képi gondolkodás megértetése. kocog. .. a nevet.. csoszog. mely a kérdéses elemet (szót. a viccen.Gyűjtse össze minden tanuló a számára legkedvesebb tíz magyar és tíz idegen szót! Keressenek tíz – tíz . döcög... az összegyűjtött nyelvi elemeket.Rokon értelmű szóhalmaz hozzárendelése képhez.Bori az ajtó mögött titokban .. gyerek.. de egyúttal őbenne is felkeltsük a találékony.. Célunk a képszerű látásmód.. Óra alatt beszélgettek és . fut – képek: öregember. hogy ennek révén a tanuló könnyebben behatoljon az írói alkotás titkaiba. képszerű kifejezés igényét.hallgató) igazodva és megfelelő stilisztikai értéken használhatjuk a megismert. nevetés változatait alkalmazhatják a következő mondatokban: Jót .. robog.... hogy zengett az egész ház. sétál......

foga. 1.kellemetlen és közömbös hangulatú szót is! Vitassuk meg a gyűjtött anyagot! Érveljenek. torka. A beszéd mondatszintű fejlesztése az alábbi szempontok szerint történik: . illetve a mondat szórendjének megváltoztatása az új közléselem egyértelmű . hiszen iskolakezdésre felkészültek már végtelen számú mondat megalkotására. bordája stb.Helyes és helytelen mondatok kiválasztása. A tengerben úszik egy hal. Milyen dolgoknak van feje. Orsiék elment a boltba. . melyeket „ fülünkkel látunk”.a kommunikációs helyzetnek illetve célnak megfelelő mondatalkotás. nyaka. A mondat azonban mindig egy magasabb szintű nyelvi egység.A mindennapi beszéd szóképeit is érdemes szemügyre vennünk.Egyeztetési hibák felismerése. és a hibás mondatok javítása. .Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása. Melyik mondat jó? Rajzoltam almát. keserű illat stb. Orsiék a kutyával elment a boltba. Beszédfejlesztés a mondatok szintjén A 6 – 1o éves gyerekeknek nem a „mondat” megalkotása okoz igazán gondot. . szája. Rajzoltam az almát.Gyűjtsenek olyan szóképeket. Rajzoltam egy almát.a mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása.? . A nyelvtanilag helyes és helytelen mondatokkal végezhető gyakorlatok: . Így a mondat megszerkesztésekor egyik oldalról a szintagmatikus kapcsolatok nyelvtani értelemben helyes megoldása okozhat problémát a mondaton belül. Pl. nyelve. „szemünkkel hallunk” (szinesztézia) ! Pl. édes. Rajzoltam a almát. zenéjét! .Hibás szórendű mondat javítása. szíve. a szöveg része. . Melyik mondat helyes? Melyik mondat mit jelent? A tengerbe úszik egy hal. ízlelgessék a szavak hangulatát. meleg. . másik oldalról viszont a mondat beszerkesztettsége.a nyelvtani értelemben vett jó mondat alkotása. hideg hang.

Kérdő mondatok mondatása sokféle helyzetben. felszólítást megfogalmazni türelmetlenül. A mondat kommunikációs szerepe gyakran egybevág bizonyos mondatfajtákkal. tárgyakról. fel kell használni minden megadott szót vagy csak meghatározott számút. tanításakor hívjuk fel a figyelmet arra. vágyainkat a felkiáltó és óhajtó mondatforma tükrözi legjobban. „Nem takarodsz innen?” (fenyegető parancs). köszönés. Érdeklődjenek az egészségi állapota felől a mese különböző szereplőinek: pl. kérdezzék ugyanazt más – más személytől. tréfásan. A referenciális funkciót a kijelentő mondat tölti be. Az is fontos. királytól: „Hogy szolgál az egészsége felségednek?” sárkánytól: „Hát te bitang hétfejű. kérdések stb. „Nem hoznál egy kis vizet?” (óhaj). Pl. felkiáltást is: „Hát nem beteg lett megint?” (felkiáltás. A kisfiú a szobában olvassa a könyvet. utasítást. parancsot. hogy ha változik a kommunikációs partner. Pl. (nem a kislány) A könyvet olvassa a kisfiú a szobában. (nem az újságot) stb.Kijelentések. időjárásról stb. bemutatkozás. A szobában olvassa a kisfiú a könyvet. fenyegetően stb. érzelmeinket. . képről. pl. hogy a mondat formája és szerepe nem mindig esik egybe. Az üdvözlés.Mondatalkotási gyakorlatok szóhalmazból. kérdő mondattal kifejezhetünk felszólítást. méltatlankodás).Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása.kiemelése érdekében. eseményről. A mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása. Lehet igaz vagy hamis állításokat mondatni. még nem vagy dögrováson?” boszorkánytól: „Te vén banya (szipirtyó) nem rúgtad még el az utolsót?” stb. 2. megszólítás stb. hogyan igazodik a nyelvi forma az új kommunikációs helyzethez és a társas illem szabályaihoz . a felszólító mondatforma a felhívó szerepre a legalkalmasabb. személyekről. (nem a konyhában) A kisfiú olvassa a szobában a könyvet. hogyan lehet a buzdítást. . A felszólító mondatokkal gyakoroltatjuk azt is. Ezek gyakorlásának főbb módjai a következők: . Több variációja is lehetséges: pl. erélyesen. óhajt.

tömöríteni kell.” → „A fogorvos betömte Kati fájós fogát. .. illetve szövegalkotással van szoros kapcsolatban. illetve meg kell találni az utalás eszközeit. tömöríteni kell. de mindenképp a tudomására kell hozni mi történt.. kérem! . Menj! Lódulj! Kopj már le! Lelépni! Eredj a pokolba! Távozz.... ..... Transzformációs gyakorlatok Megadott mondatok átalakítása a hallgató szempontjainak figyelembe vételével. Együtt focizunk. Ha a hallgatónak semmi előismerete sincs.. türelmetlen.... törölni a felesleges elemeket.. • Két egyszerű mondat összevonása egy összetett mondattá: „Katinak fájt a foga.. másrészt az írásos mondat-.. 3......Kapus vagyok. Amondat tudatos szerkesztése egyrészt az összefüggő beszéd alkotásával. A fogorvos betömte.Sok barátom van.Hiányos szöveg szóbeli kiegészítése. bővíteni kell.. kivel beszélt? .. kérlek! Távozzon...” → „Az éhes róka elindult zsákmányt keresni.” • Annak eldöntése... . • Az eseményt hírként kell egyetlen mondatban megfogalmazni. hogy ki mondhatja kinek.......... Ha a hallgató siet... . ha a hallgató is látta mi történt.....” • Összetett mondat átalakítása egyszerű mondattá: „A róka éhes volt... Ki beszélt........ azokat alapozza.......... csak a lényegre törni.. hogy kinek nem mondhatja a megadott kifejezéseket... A tudatosság egyaránt vonatkozik a nyelvtani és kommunikációs normák felidézésére és betartására.. A kommunikációs célnak megfelelő tudatos mondatalkotás az eddig felsorolt mondatszerkesztési eljárások szintézisét jelenti.... Ha a hallgató tájékozatlan...... hogy megértse a közleményt. esetleg szemléletessé kell tenni jelzős szerkezetekkel... Pl....... illetve............. időpont és más körülmény megjelölésével.is. ezért elindult zsákmányt keresni....... Pl. ki kell egészíteni a mondatot a helyszín...

A kontextusos beszéd fejlesztése érdekében a szövegalkotás két formáját alkalmazzuk: a) – a reproduktív beszédet (utánmondás). A kommunikációs szabályokhoz igazodó. Az utánmondás lehet: • szó szerinti ismétlés • lényege szerinti ismétlés A szó szerinti ismétléshez tartozik: .a mindennapi beszédsémák (frazémák) utánmondása.és prózamondás . b) – a produktív vagy alkotó beszédet. E szabályokat kommunikációs szempontoknak is szoktuk nevezni. Az iskolába kerülő gyerekek a nyelvtani szabályrendszert tekintve kielégítő tudással rendelkeznek. . kinek. • a beszéd kommunikációs szerepeit gyakoroltatjuk reprodukálással. A spontán beszédbe a beavatkozás (társalgás. Ezért a szöveg szintjén is be kell avatkoznunk a tanulók nyelvhasználatának alakulásába. a) A reproduktív beszéd a másoktól hallott vagy olvasott szöveg elismétlését jelenti. csak megalapozható. hanem a szöveg. Vagyis tudnak grammatikailag helyes mondatokat és szöveget is alkotni. A társadalmi érvényű beszédben azonban még járatlanok.vers. hogyan mondjuk. A nyelvhasználat illetve a kommunikáció alapegysége tehát nem a mondat. mindennapi társas érintkezés) szerepjátékokkal (más néven mimetikus vagy dramatikus játékokkal) történik. mikor. Két feladatot oldhatunk meg vele: • a szöveg nyelvi formáját mintaként gyakoroltatjuk. és lényegük a következő: mit. Beszédfejlesztés a szöveg szintjén A mondatok összefüggő láncolatával szöveget hozunk létre. a kontextusnak megfelelő beszéd fejlesztése nem oldható meg a mondat szintjén. hol. miért.Kívül tágasabb! stb. nem tudják megfelelően érvényesíteni a beszéd kommunikációs szabályait.

hogy a tanult nyelvtani fogalmak meghatározását több tanuló is mondja el a tanító után. mert így beszédgátlás alakulhat ki. annak megköszönése. mert könnyen súlykoláshoz vezet. hogy bábokkal játszatjuk el a tanulókkal. osztályban szívesen használnak a gyerekek ehhez a feladathoz bábokat. Gyakran szoktuk kérni. I – II. Tehát megoldhatjuk a mesemondást úgy is. Így a megfigyelt nyelvi mintákat alkalmaztatjuk egy műsor tartalmának ismertetésében. ha egy újonnan megismert kommunikációs formát kell elsajátítani. A reprodukálás főbb eljárásai a nyelvi minták gyakorlására: a) Mese vagy meserészlet elmondása a mesélő stílus gyakorlásaként. alkotó mozzanatok. és ne állítsa őket megoldhatatlan vagy csak kudarccal járó feladatok elé. jókívánság stb. a műsor konferálásában. Így ugyanis a metanyelvi funkció egyik sajátos nyelvi mintáját kell követniük. e) Leggyakrabban az olvasott ( kidolgozott kódú) szövegek alapján reprodukáltatunk. hogy a tanító megfelelő motivációval állandóan fokozza a gyerekek beszédkedvét. segítségkérés. akik csak a korlátozott kódot használják. képek alapján összeállított történeteit. . bocsánatkérés. Ennek főbb változatai: • Az olvasott történet (mese) lényegét mondják el a vázlat kibővítésével. Alkalmazásával vigyázni kell. b) A tanító elbeszélésének vagy magyarázatának megismételtetése. A szó szerinti ismétlésre főleg azoknak a gyermekeknek van szükségük. d) Kedvvel és szívesen vállalkoznak a tanulók a rádió – vagy a tévébemondó szerepére. illetve nem tudnak kódot váltani. tartalommondását. c) A társaik beszámolóját. Fontos. A lényege szerinti utánmondás a szöveg – tartalom szempontjából fél – reproduktív beszédnek tekinthetjük. Szerepe lehet még akkor is. mivel a nyelvi megoldásokban is mindig vannak önálló.Pl. szerepjátékait is megismételtetjük.

amelyekből a szereplő tulajdonságait ismerjük meg) • Leíró szövegrészeket is elmondathatunk (pl. amely a tágabb társadalmi környezetben körülveszi őket. Ugyanakkor tanulják a beszédhelyzethez való nyelvi alkalmazkodás különböző formáit is. hogy tanítványaink megtanulják utánozni azt a sokféle nyelvi mintát. Pl. megváltoztathatjuk a beszámoló címzettjét vagy műfaját (számoljon be az eseményekről szemtanú riporterként).• A szöveget (vagy részletet) meghatározott szempont szerint reprodukáltatjuk (pl. hogy milyen volt az a ház. Az önálló szóbeli szövegalkotás szintjén a beszédfejlesztésnek két feladata van: • itt kell biztosítani. • a mondanivaló tervezésében. amelyben az adott szereplő lakott) • Készíthetünk a szövegből vagy szövegrészletből mozzanatsort (ezeket képekkel is lehet ábrázolni). • Reprodukáltathatjuk a szöveg párbeszédes részeit is. mondd el. lehet válaszadás a tanító vagy az osztálytársak kérdéseire. megszerkesztésében és nyelvi megformálásában a beszédhelyzethez minél rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni. Az ilyen és hasonló gyakorlatokkal az a célunk. vagy más – más szereplő szemszögéből adják elő az eseményeket. A reprodukálás megoldásának főbb lehetőségei a beszéd kommunikációs szerepeinek gyakoroltatása érdekében Az olvasottakról való beszámolás több kommunikációs helyzetben történhet. hogy a me4gismert nyelvi – nyelvtani szabályokat tudatosan alkalmazzák a gyerekek. mondd el azokat az eseményeket. s ennek követésével reprodukáltatjuk a szöveget. Az önálló összefüggő beszéd gyakoroltatásának főbb eljárásai: 68)Kötetlen beszélgetés . Stb.

merre találja a postát. • játékszabály ismertetése. Gyakoroltatni kell a cáfolást is. bemutatása az osztálytársaknak szemléletesen. valamilyen sporteseményről) • növények. 70)Olvasott szöveg alapján elmondathatjuk az előzményeket. . a főteret. de félbehagyott szöveg továbbmeséltetése vagy befejeztetése is feladat lehet. tárgyilagos vagy tréfás). Néhány fontos tanács: 72)Olyan témákról beszéltessünk. Stílusa is lehet változatos (komoly. Indokold meg. vita. • tudósítás (pl. 69)Történetalkotás képről vagy képsorról Ha a képet vagy a képsort csak a beszélő tanuló látja. tárgyak. ugyanis sokmindent. 71)Különböző kommunikációs beszédműfajokat gyakoroltathatunk: • indoklás: Pl. amelyekről a gyerekeknek van mondanivalójuk. Utcán tájékoztass gyereket vagy felnőttet valamiről (pl. helyesen cselekedett – e x szereplő! • magyarázat: Pl. hogy egy – egy tanulónak alkalma legyen több mondatból álló szöveg alkotására.Témája sokféle lehet. mit jelent: „ne igyál előre a medve bőrére!” • tájékoztatás: Pl. • érvelés. a beszéd segítségével kell „láttatni”. állatok. amit a kép ábrázol. eszközök stb. akkor a kifejezés részletezőbb voltára is ügyelni kell.) • beszámoló: Valamilyen látott vagy átélt eseményről szólhat (intéztethetjük hasonló korú gyermekeknek de felnőtteknek is). Érveljenek igazuk mellett osztálytárs vagy felnőtt véleményével szemben. a városházát. Magyarázd el társaidnak. nem igaz voltát. A tanítónak úgy kell irányítania az ilyen beszélgetéseket. 73)Ne javítsunk bele a megnyilatkozásokba. a többiek nem. Ennek során bizonyítani kell a beszédpartner állításainak hamisságát. az állomást stb. a hibákat utólag mondjuk meg.

A 6 – 1o éves gyermeknek meg kell tanulnia: . A nem nyelvi kommunikáció csatornái: a tekintet. hogy szabályozzák arckifejezéseiket. hogy unja a beszélgetést. A mimikának (arckifejezésnek)sokféle funkciója van. az felemeli a kezét. melyek a nem . De a hallgató tekintetéből a beszélő érdeklődést és udvarias figyelmet is kiolvashat. Később a játékmester lehet jelentkező tanuló is. Jó játék lehet gyakorolni a tekintettartást és a tekintetváltást. nem hiába szokták mondani. hogy felkészüljenek a feladatra. hogy már nem figyel rá a hallgató. 75)Az értékelésbe vonjuk be a gyerekeket is. ugyanis kifejezi érzelmeinket. hogy „a szem a lélek tükre”. akivel beszél. aki „szemmel” szólítja meg a tanulókat. de olvasmányok feldolgozása közben gyakran akad rá alkalom. máshol időző tekintet a beszélő számára jelezheti. 76)Adjunk időt.Más forma az. Eleinte a játékmester a tanító.74)Ne csak nyelvi szempontból értékeljük a teljesítményeket. vagy ráncoljuk a homlokunkat. a mimika (arckifejezés). a térközszabályozás és a kinézika. a személyiségben lezajló folyamatokat. Az elkalandozó. . tekintettartással a kapcsolat fenntartását fejezi ki. a gesztus. hanem a kommunikációs szabályok megoldását is minősítsük. Ha mindvégig figyel a beszédpartnerre. Tanulják meg. Önmagában is és a beszéd kísérőjeként is kifejezhet érzelmeket. A tekintet sok mindent elmond az emberről. A nem nyelvi kommunikációs eszközök tanítása Megkülönböztetünk nyelvi (verbális) és nem nyelvi kommunikációt. és valaki megpróbálja szavakkal megfejteni. Tanítványainkat arra kell megtanítanunk. Amelyik gyerek érzi. ha nem értünk valamit. amikor a tanulók megpróbálnak tekintetükkel különböző érzelmeket kifejezni. felhúzzuk a szemöldökünket. hogy a játékmester szeme az ő szemébe kapcsolódott. vagy tapssal jelez. Nem könnyű feladat.arra nézzen. a testtartás. Pl.

megbeszélése. és azt. Fejezd ki örömödet. Ilyenkor azt is meg kell beszélni. figyelmeztetés: felemelt mutatóujj. • hellyel kínálás: nyújtott karral a székre mutatva. Pl. udvariatlan. arcoddal! Milyen arcot vágsz. Az iskolának az a feladata. akkor azzal a beszéd logikai tagolását jelezzük. hogy mikor lehet.illő. fejcsóválás. • hívás: a mutatóujj test felé mozgatásával. ha osztálytársad új cipőt kapott. Pl. Egy fiú széles mosollyal bejelenti. • Helyzetek elemzése. mert ez durva. Gyakorlatok: • Tükörjáték: a csoport tagjai a kijelölt vagy önként vállalkozó társ arckifejezését utánozzák. hogy húga megbetegedett. de ne engedjük használni az ökölbe szorult kéz mozgatását. Tudatosulnak a saját arckifejezések. mikor nem használni az adott arckifejezést. • Előre szavakkal megadott kifejezést kell arccal eljátszani. amikor közlik veled. Vagy testünk felé irányuló félköríves mozdulat = ’ gyere ide!’ Némelyik helyettesíti a beszédet. amit eléd tettek. Pl. Pl. Szakszóval ezeket kinémáknak vagy kinemorfémának nevezik. de neked nem tetszik stb. valaki viccet mesél. ha nem szereted az ételt. hogy az udvariasság és a figyelmesség keretei közt a szükséges és hatásos gesztusokat gyakoroltassa a gyerekekkel: • pl. tehát a szó és a nem verbális jelzés összhangban legyen. szemöldökfelrántás. s a kinezika nevű tudományág foglalkozik velük. érdeklődésedet stb. • A gyerekek egy – egy társ arcjátékát szavakkal értelmezik. sértő kifejezések. . A gesztusokat mindenki használja vagy önállóan vagy a beszéd kísérőjeként. • fenyegetés: felemelt mutatóujj mozgatásával. a hallgató ásít. hogy nem mehetsz kirándulni. meglepetésedet. hogy az arcjáték ne fejezzen ki mást. mint a szóban kifejezett tartalom. ha a kezünk függőleges irányban felülről lefelé mozog.

• a vendég előre engedése nyitott ajtóban • igenlés. hogy lazán. akár akarjuk. akik érzelmileg nagyon közel állnak hozzánk. önkéntelenül is hátrébb lépünk. Egész testükkel forduljanak a beszédtárs felé. Ha idegen túl közel jön. Vannak olyan szerephelyzetek. • bizonytalanság: vállvonogatással. Valamennyiünknek van ún. A dramatikus játék A gyerekek életében a játék az a tevékenységi forma. Az iskolában azt kell megtanulni. hogy a gyerekek túlzásba vigyék. A beszélő és hallgató egymáshoz való viszonyát jelzi. hogy milyen távolságban helyezkednek el a beszéd során. vagy nem megfelelő helyen használják a gesztusnyelvet. Nem szabad engedni. már bizalmaskodásnak tartjuk. vagy akitől segítséget várunk. Körülbelül másfél éves koráig ismerkedő . Térközszabályozás. amelyekben meghatározott testtartás esetleg kötelező is. • a győzelem jele: ujjal formált V betű. nemtetszés: a fej ingatásával. akár nem. akár tudunk róla. amelyben a cselekvés és a beszéd összekapcsolódik. Tulajdonképpen egész megjelenésünk kommunikál. kitüntetés átvételekor). jutalom. • kitörő öröm: a két kar magasba lendítésével. de nem hanyagul. hanem egyenesen álljanak. ha figyelmességüket akarják kifejezni. nemcsak illem kérdése (pl. tagadás. nyeglén. kényelmesen üljenek beszéd közben. De ha az a valaki mással beszélget. • izgalom: a kéz tördelése. A testtartás. személyes tere (15 – 45 cm) amelyen belül csak azokat engedjük. akkor meg kell várnunk. A gyerekek szerepjátszó képessége egészen kicsi korban kezdődik. hogy kihallgassuk. Illetlenség túl közel menni beszélgető emberekhez. miről beszélnek. akár nem. hogy akihez bizalommal fordulunk. míg közelebb hív. ahhoz közelebb kell mennünk. s igyekszünk védekezni. akinek segíteni akarunk. A gyerekeknek azt kell megtanítani.

megmozgatja a fantáziát. és felemelt kezüket megfogják. Az iskolai beszédfejlesztésben háromféle játékot alkalmazunk: 1) Irodalmi műre épülőt 2) A társasérintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok 3) Szabályjátékok Elsőosztályban bábozással oldjuk meg a párbeszédes részek eljátszását. A gyerekek számára a játék olyan életforma az iskolába kerülés előtt. mégis úgy mozog. Eleinte a cselekvés a fontos: pl. virágok. Az önként jelentkezők közt osztjuk ki a szerepeket. Kommunikációs viselkedésminták gyakorlását teszi lehetővé. A gyerek tudja. mintha az lenne. így kiválóan használhatók a nyelvi hátrányokkal küszködők felzárkóztatására. a félelmet. bár még nem tudatosan. hogy ki – ki tudja.(explorációs) játékokat játszik. Helyettük a jelmezt helyettesítő szimbólikus eszközöket használhatjuk (pl. Mivel a gyerek számára ismerős és természetes közeg. a vándorlegénynek tarisznyát akasztunk a nyakába. A bátortalanabbak játszhatnak „néma szerepeket” pl. Többször el kell olvastatni a szöveget ahhoz. a tanító néninek gyerekek.: két gyerek szemben áll. csak jól kell ismerniük. ez lesz a kapu. Az együttjátszás örömöt ad. bokrok a néma szereplők. De lehetnek fák. Második osztálytól elhagyhatjuk a bábokat. Nyelvi mintákat kapnak és gyakorolhatnak a gyerekek. és fejleszti az együttműködési (interakciós) képességeket. hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg a lényeget. hogy ő nem mozdony. babafürdetés stb. Később a szerep lesz a domináns: a mama mellé papa is kell. az orvosnak betegek. A dramatikus vagy szerepjáték igen alkalmas a spontán beszéd fejlesztésére. . a táltos bot végére erősített lófej rajza. amelyben a felnőtt életre készül. A nézők figyelmeztethetik a főhőst a leselkedő veszélyre. a királynak kartonpapír korona kerül a fejére. Ezután a szimbólikus játékok következnek. Nem kell szó szerint megtanulni a szöveget a tanulóknak. hogy mit kell mondania. amelyek varázsszava a „mintha” és sok bennük az utánzás. takarítás. segít leküzdeni a gátlásokat.

. a közléshelyzethez és a kommunikációs szándékhoz minél jobban megtanuljanak alkalmazkodni. Megfelelően átgondolt. telefonálás. A valódi helyzet megfigyelését követően játékos körülmények közt utánzással gyakorolják a tanulók a nyelvi – kommunikációs szabályokat. könyvkölcsönzés. eladó – vásárló. rendőr – közlekedő.Társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok Kommunikációs helyzetgyakorlatoknak is nevezhetjük ezeket. Ha ezzel az igénnyel rendelkeznek. pontos. hogy a beszédtevékenység fejlesztése igen szerteágazó. érthető beszéd. Összefoglalásként megállapíthatjuk. majd tesznek is azért a későbbiekben. hogy szépen. ám kommunikációs figyelmet. kifejezően tudjanak megszólalni. a hallgatóhoz. hogy többet beszéljenek a gyermekek. hogy belső szükségletté váljék az igényes. S eközben gyarapítsuk a szókincsüket. amit nem könnyű eredményesen megoldani az iskolában. a tantárgyi feladatok összefüggéseit felismerve megoldható. sokrétű feladat. hogy a beszédtárgyhoz. fegyelmet és felelősséget tíz – tizenegy éves korban is kialakíthatunk. tudatos tervezéssel. A beszédfejlesztés nem ér véget életünk végéig. fejlesszük beszédtechnikájukat úgy. Ilenszerű szituációkban szátsztjuk őket: orvos – beteg.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->