módszertana

Az anyanyelv tanításának

( Anyanyelv tantárgypedagógia)
5) Az anyanyelvi tantárgypedagógia fogalma A módszertan a didaktikának ( az oktatás általános elméletének) alkalmazása egy szaktantárgy oktatására, tehát tulajdonképpen alkalmazott didaktika. A mi esetünkben az oktatási folyamat irányításának elveit, törvényszerűségeit, módszereit tartalmazza olyan módon, ahogyan ezek a magyar nyelv elemi fokú tanításának gyakorlatában érvényesülnek. Az oktatásnak van általános elmélete, de nincs minden részletre kidolgozott általános gyakorlata, mivel ez nem is lehetséges, ugyanis nincs két egyforma gyermek sem, s a személyiségük, egyéniségük kibontakoztatása sem lehetséges általánosan érvényes módszerek gépies alkalmazásával. Így az oktatási módszer nem mindenható, nem recept, de nem is elhanyagolható. Minden kornak voltak jellegzetes nevelési és tanítási módszerei, amelyekkel a nevelés és oktatás céljait igyekeztek megvalósítani. Ugyanazt a célt el lehet érni többféleképpen is: sok vagy kevés időráfordítással, a tanulók számára unalmas és utált cselekvésekkel vagy élvezetes, játékos, felszabadult munkalégkörben is. Elvileg feltételezzük, hogy létezik a célok gyakorlati megvalósításának egy optimális módja, amellyel a leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt lehet elérni. A cél ezt a csak elméletileg létező legjobb módszeregyüttest a gyakorlatban is minél jobban megközelíteni. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy tanulás közben a tanuló személyisége nemcsak a tartalom hatására változik, alakul, hanem annak következtében is, hogy mindenfajta értelmi és fizikai tevékenységet végez. Márpedig e műveleteket a módszer és ennek elemei az eljárások foglalják magukba.

Hazánkban az oktatás és nevelés metodológiáját elsődlegesen az oktatás demokratikus jellege határozza meg, tehát az a tény, hogy minden gyermeknek megkülönböztetés nélkül el kell sajátítania az iskolában az alapvető ismereteket, ki kell mindenkiben alakítani azokat a készségeket és képességeket, amelyek a modern társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek. A módszertan ma már nemcsak a tanítási tevékenységre terjed ki, hanem a tanulási tevékenység megszervezésére, irányítására és értékelésére is. Az oktatás hatásfokának növelésében a korszerű módszertani felfogásban különösen két didaktikai elv kap hangsúlyt: a tanulói aktivitás és a differenciált foglalkozás elve. Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a modern didaktika nem kényszerít rá az oktatásra merev módszerrendszert, hanem tág teret enged az újításoknak, az ésszerűsítéseknek, a kísérletezéseknek azért, hogy a kitűzött célok és feladatok minél optimálisabb módon valósuljanak meg. 6) Az anyanyelv rendszerében az iskolai tantárgyak

A magyar nyelv mint anyanyelv alaptantárgy a magyar tannyelvű iskolákban az első osztálytól az érettségiig, mivel: • az anyanyelv a legerősebb kötelék az ember és a társadalom között; • a személyiség fejlesztésének, kiművelésének eszköze; • az ismeretszerzésnek és a gondolatközlésnek az eszköze; • valamennyi tantárgy tanulásának alapja, feltétele; • az általános műveltség alapja és megnyilvánulási formája; Ezért átfogó anyanyelvi nevelés nem csupán az anyanyelv tantárgy oktatásának feladata, hanem ehhez hatékonyan hozzájárul mindenik anyanyelven oktatott tantárgy is, sőt az iskolán kívüli tevékenységek és hatások is.

7) Az anyanyelvi nevelés feladatai A korszerű iskola elsődleges feladata az, hogy alapozó ismereteket biztosítson, és a képességek fejlesztésével állandó önművelésre, önálló gondolkodásra készítse fel a tanulókat. Az általános iskolában fejlesztendő alapképességeknek három csoportját különböztetik meg: 8) kommunikációs képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, írás stb.) 9) megismerési képességek (az információk felfogása, megértése, megőrzése, feldolgozása illetve az ezekhez szükséges gondolkodási műveletek) 10)a cselekvéshez tartozó ún. mozgásképességek vagy idegen szóval pszichomotoros képességek (amelyek a fizikai mozgást és a munkafolyamatok végzését teszik lehetővé) A képességfejlesztésben a kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepük van. Az iskolában ezek fejlesztésének legfőbb színtere az anyanyelvi nevelés. Ebből a szempontból az anyanyelvi nevelés feladata kettős: • egyrészt képessé kell tennie a tanulókat a szóban és írásban feléjük áradó információk megértésére és befogadására; • másrészt arra is, hogy saját gondolataikat, érzelmeiket pontosan és hatásosan kifejezhessék mind szóban mind írásban úgy, hogy a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez is alkalmazkodni tudjanak. A kommunikációs képességfejlesztés tehát a beszélt és az írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósul meg. Az 1 – 4. osztályban folyó anyanyelvi nevelés feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: 11)Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése (a gyermekek az anyanyelvet a

Az anyanyelvi nevelés személyiségformáló szerepe a következő területeken érvényesül: • az értelemfejlesztésben • a szemléletformálásban • az érzelmi nevelésben • ízlésformálásban • akarat. helyesírás és az írásbeli szövegalkotás elsajátíttatása. mivel az anyanyelvi ismeretek szélesebb körének megszerzése nélkül elképzelhetetlen a nyelvhasználat tudatosítása és továbbfejlesztése. a monológ és a párbeszéd valamint a kommunikációs szerepváltás (mely nélkülözhetetlen a párbeszédnél). Ide tartoznak: • a helyes beszédlégzés kialakítása. 12) A nyelvi ismeretek elsajátítása. 13)A nyelvhasználati készségek. • a tiszta hangképzés . ezért az iskolába lépő gyermekek anyanyelvi fejlettsége pontosan tükrözi a családok színvonalát).’’ • az íráskészségen alapuló íráshasználat. másfelől jelenti a nyelvre vonatkozó ismeretek megtanulását.és jellemformálásban Az anyanyelvi tevékenységek a tanulók akarati.és jellemtulajdonságait kétféle módon formálhatják: . 14)A tanulók személyiségének fejlesztése nyelvi és irodalmi eszközökkel.és írástechnika . • a beszélt nyelvhasználat szintjén pedig a beszédmegértés. az összefüggő beszéd. Így a nyelvre vonatkozó ismereteknek nem cél hanem eszköz jellegük van. képességek fejlesztése. Ez kifejezetten készségfejlesztési feladat.’’ • a hangos és néma szövegértő olvasás .’’ • az olvasás.családban sajátítják el. Ez egyfelől jelenti az olvasás és az írás jelrendszerének és technikájának megtanítását – megtanulását.

15)Tartalmi oldalról személyiségmintákat

kapnak a megismert embertípusok révén; 16)Másrészt viselkedésmintákat kapnak, ami serdülő korban a példaképválasztás alapja. Ennek a korosztálynak az olvasási vágyát az önismeret és az önfejlesztés igénye táplálja. 4. Az anyanyelvi nevelés elvei

Az anyanyelvi nevelés igen bonyolult folyamat. Sikerességét nagymértékben meghatározza az, hogy a pedagógus milyen szemlélettel közeledik az anyanyelvi nevelés feladatainak megoldásához. Ezt a szemléletmódot az anyanyelv öntörvényeiből adódó nevelési alapelvek fejezik ki: 17)Az anyanyelv a személyiségfejlesztés általános eszköze. A fejlődéslélektan a nyelv szerepét a) az interiorizációban, b) az exteriorizációban, c) az integrációban és a d) szocializációban tekinti alapvetőnek. 18)Az interiorizáció (elsajátítás, befogadás) azt jelenti, hogy a személyiségre gyakorolt külső hatások a nyelv segítségével épülnek be a személyiségbe. A gyermek felfogja, megérti a mások által szóban vagy írásban közölt információkat, kiemeli a lényeget, megtanulja és saját ismeretei közé sorolja azokat. 19)Az exteriorizáció a személyiség belső tartalmainak, folyamatainak külsővé tétele. Bármit teszünk, a cselekvés mindig gondolati tervezéssel indul, és cselekvés közben is a nyelv segítségével ellenőrizzük magunkat. Ha egy gyermek nem tudja elmondani, hogy egy cselekvést miként kell végrehajtani, akkor valószínűleg nem tudja azt helyesen végrehajtani a gyakorlatban sem, és ha hibás vagy bizonytalan valamely cselekvése, akkor azt rendszerint nyelvi síkon sem tudja elvégezni.

20)A személyiség egysége (integrált volta) attól függ, hogy

az illető személy nyelvi tudása, nyelvhasználata mennyire fejlett. A különböző hatásokat a gyermek a nyelv segítségével fogadja be. Tehát nyelvi tudása, nyelvhasználatának fejlettsége dönti el, hogy mit tud beépíteni saját személyiségébe, illetve mit hárít el. Ha a nyelvhasználata nagyon fejletlen, akkor a hatások többségét nem tudja befogadni, így a nyelv a maga szimbólumaival nem képes a gyermek tapasztalatainak, elképzeléseinek, érzéseinek, ismereteinek egységét megteremteni (integrálni). 21)A szocializációnak is a nyelv a legtermészetesebb eszköze. A gyermek a beszéd révén tanul meg alkalmazkodni környezetéhez, ugyanakkor nyelvi eszköztárának szegénysége is jelzi, ha szociális – közösségi magatartásában valami probléma van. Azok a gyermekek, akik folyton nyafognak, parancsolgatnak, nem tudnak társaikkal együttműködve feladatokat megoldani, nem tudnak társalogni, kérdezni stb. valamilyen szocializációs fejlődési problémával küszködnek. Tehát amikor azt tanítjuk, hogy köszönjenek, érdeklődjenek, fejezzék ki jókívánságaikat stb., akkor nemcsak nyelvi illemszabályokat tanítunk, hanem arra nevelünk, hogy tanítványaink a társas viszonyokban magabiztosak, felszabadultak, gátlásoktól mentesek legyenek, mivel a nyelvhasználat fejlődése a személyiség szociális fejlődését is segíti. 22)Az anyanyelvi nevelés valamennyi tantárgy feladata. Az iskolának képessé kell tennie a tanulókat az önálló művelődésre. Az önművelési szokások alakítása nem korlátozódhat az anyanyelvi órákra, mivel a gyermekek érdeklődése szerteágazóbb, mint amennyit az olvasási tevékenység ki tud elégíteni. Így az alsó tagozatos szaktárgyaknak óriási szerepe van az ún. szakirányú érdeklődés felkeltésében, ébren tartásában és kibontakoztatásában. El kell sajátíttatni a többi tantárgy szókincsét, figyelni kell a nyelvi igényességre és a helyesírásra. 23)Az anyanyelvi nevelés nyitottsága és folytonossága.

Az anyanyelvi nevelés alulról nyitott. Ismerni kell tehát az óvodai és a családi anyanyelvi nevelés hatásait. Csak ezeket figyelembe véve, ezekre építve tudunk gondoskodni a hiányok pótlásáról. Nyitott olyan értelemben is, hogy számolnunk kell a tanulókat érő iskolán kívüli nyelvi hatásokkal is: rádió, televízió, színház, Internet, tágabb társadalmi környezet, olvasmányok stb. Elő kell segítenünk, hogy ezekből a hatásokból elsősorban a pozitív példákat raktározzák el a gyerekek. A negatív hatásokat nem tudjuk kizárni, de a pedagógusok feladata ezek ellensúlyozása és a hozzájuk való helyes viszonyulás megtanítása. A nyitottság harmadik oldala az, hogy az alsó tagozatos nyelvi nevelésnek kell megalapoznia a magasabb iskolafokozatokon folyó munkát. Ezért a tanítónak ismernie kell a felső fokozatos tantervi anyagot is, hogy megfelelően fel tudja készíteni a gyerekeket azokra. Az anyanyelvi nevelés nyitottságából következik a folytonosság. Az, hogy a nyelvhasználat fejlődése soha sem fejeződik be. Az iskolai anyanyelvi nevelés teszi lehetővé, hogy tanítványaink egész életükben önállóan is folytassák az ismeretszerzést a nyelv segítségével. 24)Az anyanyelvi nevelés egységének (integráltságának) elve. A nyelvi tevékenység strukturáltsága ellenére is oszthatatlan egész. Az oktatás – nevelés folyamatában azonban szükség van arra, hogy egy – egy elemére, részterületére összpontosítsunk. E nélkül például nem tudnánk megfelelően elsajátíttatni az olvasás, az írás vagy a szövegalkotás alapvető készségeit. Ám a tervszerű és tudatos nyelvhasználat – fejlesztés megköveteli, hogy a tanító pontosan lássa, hogy az anyanyelvi tantárgyi ágazatok (olvasás, írás, nyelvtan, fogalmazás) ugyanazt a nyelvi jelenséget más – más szempontból közelíti meg. Az anyanyelvi nevelés egysége tehát úgy teremthető meg, ha felfogó – befogadó és a közlő – kifejező tevékenységeket az ún. komplex órák keretében együtt fejlesztjük. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy

hogy arra a felső tagozatban építeni lehessen. A helyzet felső tagozaton csak súlyosbodik. hogy az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés eredményességétől nagy mértékben függ az elvont gondolkodás fejlődése. felzárkóztatását hogyan tudja megoldani. hogy a tanítási anyag által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználva. és az egyébként értelmes.valamelyik nyelvhasználati komponens uralkodó legyen az órán. s ez az alsó tagozatos tanító számára igencsak fontos. hogy a nyelvileg hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlítő beszédfejlesztését. Ez pedig a funkcionális nyelvszemlélet. Az anyanyelvi nevelés egységességének elve azt is jelenti. hanem éppen arról van szó. s lehetőleg úgy. de nyelvi hátrányokkal küszködő gyerekek menthetetlenül lemaradnak. Az anyanyelvi nevelés integráltságának. a tantárgyi ágazatok egységben szemlélésének van még egy aspektusa. nem vagy csak részben fogják fel az olvasott információkat. nyelvhasználati lemaradást takar. Ebből a szempontból az alsó tagozatnak igen nagy a felelőssége. és igen nehezen vagy hiányosan sajátítják el a különböző tantárgyak sajátos fogalmait. természetes módon váltogathassák a tanulók a különböző nyelvi tevékenységeket. „korlátozott nyelvi kódot” sajátítanak el. „kidolgozott nyelvi kódra” akkor ismeretszerzési lehetőségeik erősen leszűkülnek. hogy e köré szervezzük a többi. hogy a nyelvi képzést az óvodától kezdve a középiskola befejezéséig tervszerű egymásra épülő folyamatnak tekintjük. hogy az ún. mégpedig úgy. A szociolingvisztikai kutatások egyértelműen bizonyították. ennek alárendelt nyelvi tevékenységet. másrészt ezzel párhuzamosan itt kell megalapozni az írott nyelvhasználatot. A funkció fogalma . Az alsó tagozat felelőssége tehát egyrészt abban áll. Nyelvi korlátaik miatt nem értik a tanító magyarázatait. hátrányos helyzet mindig nyelvi hátrányt. Ha az iskola segítségével nem térnek át idejében az ún. Az ingerszegény családban nevelkedő gyermekek egy ún. amikor megszaporodnak a szaktantárgyi kódrendszerek. Arról sem szabad megfeledkeznünk.

hogy a hibákat nem javítjuk következetesen. vagy felerősítheti a pozitívakat. hogy egymást türelmesen. „ügyeletes zsenik”. • A tanító példája igen fontos. A szóbeli és írásbeli szövegek alkotásának gyakorlása közben tudatosítjuk. A szóbeli értékelés és az azt kísérő metakommunikációs jelzések (gesztusok. és hozzá is tesz valami újat annak tartalmához. közbekiabálás vagy közbeszólások nélkül hallgassák meg türelmesen. Ne engedjük.) legyenek összhangban! Törekedjünk az értékelésben . ám a javítás legyen mindig konstruktív. hogy megnyilatkozásával veszélyezteti az óra sikerességét. mimika stb. annak tartalmára. az egymástól való függést jelenti. vagyis a mondatot a szövegbe be kell szerkeszteni. mert félünk.szűkebben értelmezve a nyelvi eszközök „mirevalóságát” jelenti. Szoktassuk tanítványainkat arra. hogy ne féljenek a kudarctól. a megszégyenüléstől. Persze ez nem jelenti azt. Az előbbi elvek csak kedvező szociális körülmények közt válhatnak hatékonnyá. vagy valamilyen nyelvi eszközzel utal arra. a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez alkalmazkodva. 5. hogy milyen nyelvi mintát nyújt közömbösítheti a negatív nyelvi hatásokat. hogy minden új mondat megismétel valamit az előzőkből. hogy a rendelkezésükre álló nyelvi eszközökből válogassanak a kifejezendő gondolattartalmakhoz. hogy a hibásan teljesítő gyereket társai csúfolják! Ne legyenek az osztályban ún. Tehát minden új nyelvtani jelenséget a kommunikációs szabályok figyelembe vételével tudatosítunk. Tehát minden nyelvi megnyilatkozással arra szoktatjuk a gyermekeket. legyen joguk tévedni is. Ne legyen az osztályban egyetlen tanuló sem. Tágabb értelemben a beépítettséget. • Fontos a megfelelő munkalégkör megteremtése: a tanulók ne féljenek a megnyilatkozástól. Azáltal.A kedvező szociális háttér biztosításának elve. s ez rendszerint úgy történik. akit nem szólítunk fel csak azért. hogy a szövegben a mondatok kölcsönösen függnek egymástól.

filmekre és a családdal együtt igyekezzünk megakadályozni a nem nekik való. káros hatásokat. • figyeljenek rá. és folytassanak vele értelmes párbeszédet. kellő tapintattal meg kell próbálni változtatni ezen. írjon. 25)A tantárgy felépítése az 1 – 4. Tájékozódni kell a család nyelvhasználatáról is. az internet hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A tömegkommunikációs eszközök. ha mond valamit. negatív értékeléskor ne kezdjük így: „Már megint…. adjanak valós válaszokat a feltett kérdésekre életkoruknak megfelelő szinten. • dicsérjék. hogy ne akadályozzák a gyermek fejlődését. • engedjék kérdezni bármiről. belevágnak egymás szavába stb.”. ahonnan megkaphatnák a legfontosabb. A tanítónak tudnia kell arról. fogalmazást. Lássuk el tanácsokkal a családokat. Jó lenne. írást. hogy ordítoznak. A nyelvileg igénytelen.osztályban • olvasás • írás . kiadványokat. durva kifejezéseket használnak. • reagáljanak kérdéseire biztatóan. olvasást. hogyan segítsék elő otthon a gyermek nyelvi fejlődését: • engedjék a gyermeket beszélni. hogy a gyerek a tanító utasításait követve beszéljen. alacsonyabb műveltségű családokban azt kell elérni legalább. • igényeljék beszámolóit. „Még mindig……”) A kedvező szociális feltételek biztosítása nemcsak tanítási órán fontos. és ha azt tapasztalja. Hívjuk fel a figyelmet a gyerekeknek szóló műsorokra. Bírálat esetén. A szülő és a tanító igényelje a gyermektől a rendszeres olvasást. olvasson stb. a számítógép. ha minden osztálynak lenne kis könyvtára. értékeljék.differenciált frazeológiára! (Ne csak az „ügyes vagy” legyen az elismerő formula. vagyis hagyják. jutalmazzák a szép beszédet. nekik való könyveket. hogyan beszélnek egymás közt tanulói.

osztályos tananyag elrendezésében. oktatási terv Mint láttuk az előzőekben. Irányító jellegű kérdések. struktúrájában a koncentrikus felépítés elve érvényesül. E viselkedésformák leírását nevezzük követelményeknek. Ezek a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten tárgyalják az olvasmányokat és a nyelvi anyagot. az iskolai oktatásban az anyanyelv tanításának egységes jellege van. az anyanyelvi képzés egységes rendszerben folyik. hogy az ismeretkörök fokozatosan. A nevelési és oktatási – képzési feladatokat a tanterv tartalmazza. Az olvasmányok tematikus elrendezése motivációs alapot jelent a tanítás és a tanulás számára. Az egész iskolai oktatói – nevelői munkát szabályozó oktatási terv (plan de învățământ) írja elő. Ez azt jelenti. Az 1 – 4. amelyekhez egy tanulmányi év végéig el kell jutni. A tantervi előírások a tankönyvekben telítődnek konkrét tartalommal. hogy első osztálytól érettségiig a tantárgy részterületei szerves egységet alkotnak. . hogy mindenik osztályban mely tantárgyat hány órában kell tanítani. gyakorlatok. Meghatározza az elérendő tanulási teljesítmények jellemzőit. Ezeken kívül a különféle munkafüzetek gyakorlatrendszerei is igen hasznosak. gazdagodnak. A tantervek rendszerbe foglalva közlik a magyar nyelv tantárgyi ágazataiba elosztott ismereteket. mélyülnek. a nyelvi képzés egységes rendszerben folyik. A tantárgyi ágazatok meghatározott feladatköröknek felelnek meg.• beszédkészségfejlesztés • fogalmazás • nyelvtan 26)Tanterv. azaz azokat a viselkedésformákat. lehetőseget adnak az intenzív tanulói tevékenységre.Ez azt jelenti. feladatok segítik a tanítót és a tanulót. évről évre bővülnek.

és még idejében pótolhatja a mutatkozó hiányosságokat. Ez azt jelenti.27)A tanító felkészülése az anyanyelvi nevelésre A tanító fontos teendője tanév elején az oktatási folyamat megtervezése a tanév egész időtartamára. Ma már a feleltetés mellett az iskolai munka szerves részét alkotják a különféle felmérők íratása. hogy bizonyos időközönként ellenőrizzük a tanulóknak az ismeretelsajátításban. írás. és ennek megfelelően lépésekben megvalósítanunk. Mindezekből következik. A tantervi követelmények a tanuló év végi teljesítményeit írják elő. Ez formailag úgy oldható meg. hogy tanmenetet készít az osztály anyanyelvi tantárgyainak. A követelmények komplex jellegűek. a készségek és képességek megszerzésében tett előrehaladását. tehát az olvasás. A tanulói teljesítmény értékelésének oly módon kell helyet kapnia a tanmenetben. Ezeket mindig a követelményeknek. fogalmazás. Az olvasás és az írás tanítása A sokféle ábécétanítási eljárás közül . tehát a tantervi követelmények megvalósulását. és ide jegyezzük be a pontosításokat a menet közbeni korrekciókat. Ezek eredményei alapján a tanító menet közben szembesül tanítása sikerességével. a tartalomnak és az osztály adottságainak megfelelően választjuk meg. hogy a tanmenetben hagyunk egy üres rovatot a megjegyzéseknek. A tanmenetet a tanterv és a tankönyv figyelmes tanulmányozása alapján kell összeállítani. Ajánlott tanév elején is felmérni az ismereteket és a készségszinteket. Ezért a tervezés során a követelményeket elemekre kell bontani. hogy a tanmenetnek rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. eljárásokat valamint a megvalósításhoz szükséges didaktikai és szemléltető eszközöket. majd a nagyobb fejezetek összefoglalása után vagy félévek végén. Külön rovat tartalmazza a módszereket. nyelvtan tanításához.

szótagolás . Az előkészítés a részkészségek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti. Tulajdonképpen az előkészítés hivatott megelőzni a későbbi nehézségeket. mivel később sokszorosan megtérül. mivel a problémák jelentkezésekor mindig vissza kell térni az alacsonyabb szintre.a betűelemek ismerete .a képzelet fejlettsége b) a speciális részkészségek már közvetlenül az olvasás – írás tanítását készítik elő: .a kommunikációs magatartás kialakítása .a vizuális kommunikáció szokásainak ismerete . Körülbelül hat hét az időtartama. 3) a betűtanítás utáni időszak. .az érzelemvilág . hierarchikus rendszert alkotnak. és 28 .a nyelvi tudatosság kialakítása . 2) a betűtanítás időszaka. Ennek a rendszernek a logikáját kell jól látni. 1) Az előkészítő időszak mind az olvasást mind az írást előkészíti.az olvasás céljának ismerete . Ilyen pl.a logikus gondolkodás . Az olvasás – írás tanításának három szakasza van: 1) előkészítő időszak.a beszéd általános fejlettsége (a beszéd és a beszédértés) . A részkészségeknek két csoportját különböztetjük meg: a) általános részkészségek.a ritmusérzék .3o szókép „olvasását” . és nagy részük a többi tantárgyat is alapozza. Nem szabad sajnálnunk tőle az időt.a figyelem .az emlékezet . A különböző készségek egymásra épülnek.nálunk a hangoztató – elemző – összetevő módszert használják szóképes előprogrammal.az önellenőrzés kialakítása Már az előkészítő időszakban szóképekkel egybekötött gyakorlatokat iktatunk be. amelyben a következő mindig feltételezi az előzőt.a munkatempó . amelyek távolról alapoznak.

a szóképből vezetjük le. a tanulók a képet figyelik. 6. tárgykép) közötti asszociációs kapcsolat kialakítását jelenti. Összekeverjük a szóképeket. de figyelmüket már a szavakra irányítjuk. A tanulók a padra hajtják fejüket. kitaláljuk a hiányzó tárgy nevét. szókép) és az általa jelölt dolog grafikusan ábrázolt képe (az ún. A szóképeket levesszük a tábláról. Ezzel rögzítjük az olvasás (felismerés) irányát. Pl. mi hiányzik?” A szóképre mutatva elolvassuk. A szóképtanulás lépései: Az új szóképek először a képekkel együtt kerülnek a tanulók elé. A képek bemutatkoznak. 5. a tanulók elolvassák. megteremtve a további munkához szükséges motivációs bázist. ismét elővesszük a képet. a betűt az írott beszédből. 3. A hangot az élő beszédből. tehát a szóképek tárgyképek nélkül való felismerésének képessége alakul ki. A hangtanítás mindig megelőzi a betűtanítást az óra menetében. A képről a szóképeket a következő módon választjuk le: 1. valamely jármű képét tűzzük fel a táblára. Megkérdezzük: „Találd ki. A hang – és betűtanítás Ez az olvasástanítás legfontosabb szakasza. és így mutatjuk fel a tanulóknak. Rámutatunk a szóképekre. Egy szókép megtanítása a nyomtatottan leírt szó (az ún. Ez a kapcsolat a tárgykép elvonásával a szó optikai képe és a jelentése közötti kapcsolattá válik. 4. minden kép mellé szókártya kerül. A szókártyák bemutatásakor mutatóujjunkat illetve a pálcát balról jobbra elhúzzuk a szókép alatt. Szóképtanulással kezdődik.sajátítják el a tanulók. Ha valamelyik szóképet még bizonytalanul ismerik fel a gyerekek. hogy a hang leírt képe a betű. A szóképek változatlan sorrendje emlékeztet a képekre. Így kap értelmet a meghatározásunk. és így olvassuk a szavakat. A tanító az élő . a tanulók kimondják a képek nevét. ismeretlen szóképek közé keverjük. 2.Közösen „elolvassuk” a képek nevét. Csak a szóképek maradnak a táblán. 2. miközben egy – egy tárgy képét levesszük a tábláról.

Végül összeolvastatunk szótagokat. hogy meg is tanítottuk. A betűt mindig elolvastatjuk. Ha megy a hangfelismerés. Hangösszevonási gyakorlatot is végeztethetünk. de ügyelni kell.beszéd elemzése során tudatosítja. lehet ötletes hasonlatokat is használni. Sok felismerési . Az ábécéskönyvben az eseménykép után ott van a tárgykép és alatta vagy mellette a szókép. hogy a hangok nyelvünk legkisebb építőkövei. tisztán hangoztatjuk az osztállyal. A leválasztandó hang (betű) valamilyen színnel ki van emelve. A tanult új hangot az írásban betű jelöli. amelyet a betű jelöl. A legjobb mondatokat elismételtetjük (memóriafejlesztés). A mássalhangzókat a mellékhang nélkül mondjuk. leválasztjuk a szó elejéről a tanítandó hangot. Ezután betűfelismerési gyakorlatokat végzünk. különféle szavakban kerestetjük meg a tanított betűt. Ekkorra már a tanulóknak tudniuk kell a szavakat hangokra bontani. címet adunk a képnek. továbbra is következetesen fejleszteni kell. szavakat. azaz kiejtetjük azt a hangot. hogy a betű bemutatása még nem jelenti azt. Pl. Ne feledjük. a végén). Legegyszerűbb eszköze a képolvasás. Itt a kör bezárul: visszahelyeztük a betűt az értelmes egészbe. Beszélgetéssel indítjuk az órát. Ezután hangfelismerési gyakorlat következik: a tanító olyan szavakat mond. hogy elhangozzék egy olyan mondat is. Menete: hagyjuk. amelyben a hang a szó elején. melyek lényeglátásra szoktatnak. A kiolvasott egységeket mindig értelmeztetjük vagy értelmezzük is. ha az a – t tanítjuk: „Balázsnak szép piros autója van”. ugyanis a mellékhang zavart okoz az összeolvasásban. egyénileg is csoportosan is. Mindig a nyomtatott kisbetűvel kezdjük a betűk szemléltetését. a szóba és a modatba. Hallás után dolgozunk. hogy a gyerekek nézegessék a képet. utána következik a nyomtatott nagybetű. mondatunk példákat a tanulókkal a meghatározott hangtani helyzetekben (szó elején. valamint a hangokat szavakká összefűzni. a belsejében. illetve a szó belsejében fordul elő. melyben megvan a tanított betűt tartalmazó szó. Ez a nyelvi tudatosság azonban ekkor még nem elég erős. A b e t ű t a n í t á s a hangtanításra épül. Meghallgatjuk első reakciójukat. majd a szó végén. kérdéseket teszünk fel. Elmagyarázzuk a betű alakját. mondatokat.

szó. a betű kapcsolata. a betű látása azonnal idézze fel a hangot. 2. nézzük meg a betűfelismerés minőségét és gyorsaságát. összevonás 30)Betűtanítás 1. a dolgok megértése. 3. hang kiválasztása • hangoztatás • hangfelismerési gyakorlatok • szintézis. Azt kell elérni. mellyel a szótagban egymás mellé írt betűjeleket nem egyenként. szünetekkel olvassuk. Ha valami nem megy az összeolvasáskor. A hang – és betűtanításban az általános didaktika szabályait követjük. hangoztatása 4.és összeolvasási gyakorlatot kell végeztetni még ezután. gyakoroltatása. Szintézis. Az összeolvasás során két optikai jel alapján egy összefüggő artikulációs folyamattal kell megalkotni a szótagot. hanem összefüggően. hangos összeolvasás 31)Összeolvasás Összeolvasáson azt a technikát értjük. A nyomtatott kisbetű majd a nyomtatott nagybetű alakjának elmagyarázása és szemléltetése 3. . a hang – és betűtanítás lépései a következők: 28)Beszélgetés (képolvasás) 29)Hangtanítás: analizis: mondat. Először is a betűk megtanulásakor a gyerekekkel mindig csak önmagukban álló hangokat ejtetünk ki. megtartva a készségfejlesztés fokozatait: 1. hogy a hang kiejtése azonnal felidézze a betű képzetét és fordítva. Összefoglalva. Ez két okból is nehéz. automatizálása. Ilyenkor a beszélőszervek működése három fázisban zajlik le: • kimozdulnak nyugalmi állapotukból • elvégzik a hang képzését • ismét visszatérnek nyugalmi helyzetükbe. Analízis: az ismeretlen betű kiválasztása az alapszóból 2. A betű felismertetése.

Összeolvasáskor viszont két vagy több hang folyamatos képzését kívánjuk meg. A hangok egyenkénti képzésével azonban éppen a beszédszervek nyugalmi helyzete áll elő. A probléma okozója sok esetben maga a pedagógus. A betűk számukra még külön egységek. hangátalakítási műveleteket előmondás nélkül is el tudja végezni. hogy a gyermeknek egyszerre kell foglalkoznia két betű felismerésével és az összeolvasás műveletével. Ekkor a beszédszervek az első hang képzése után azonnal áttérnek a másik képzésére. Az összeolvasás tanítása tehát annak megtanítása. „zizegjék ki”. A betűolvasás. aki a betűsor előtt tanácstalanul álló gyereket arra szólítja fel. hogy a gyermek beszélőszervei az első hang képzése után ne térjenek vissza nyugalmi helyzetükbe. és egy – egy betű felismerése is teljesen leköti a figyelmét. mely nyomán a hang bennfoglalási. Ha a gyermek megfelelő jártasságot szerzett a szavak betűsorának felbontásában. Ez a közös struktúra a szótag. „tolják ki”. betűkapcsolás automatizmusának kialakítása tervszerű és . akkor könnyebben fogják az ismeretlen betűsort visszaalakítani szavakká. és így jelöljük a szó betűit. A gyermeknek tehát olyan utasítást kell adnunk. A szótag olvasásakor jelentkezik az irány problémája is. Nehézséget jelent az is. Olvasás közben is meg kell tartani ezt az irányt. hogy a szó betűit először külön – külön olvassa el. Ám ehhez a betűket szimultán (egyszerre) kell felismerni. és felszólítjuk a tanulót. hogy a magánhangzókat „fújják ki”. Írásrendszerünkben balról jobb felé sorakoznak a betűk. és úgy gyakoroltatjuk a kapcsolást. hogy a közös struktúrával fogjuk össze a két betű felismeréséből származó feladatokat. A megoldás az. hanem az első hang képzésének fázisáról azonnal a második hang képzésére térjenek át. A tapasztalatok szerint különösen a szavak elemzésében szerzett jártasság hat kedvezően az összeolvasás technikájának mielőbbi elsajátítására. Az összeolvasásnak pedig időbeli összetevője is van: hogy egy artikulációs egységként lehessen kiejteni a két hangot. Ezután a betűk sorrendjét megfordítjuk. Először a mássalhangzókat a magánhangzó elé helyezzük.

a hang és a grafikai jelének. mondatok írását.következetes gyakorlást kíván. s csak azután írni. Az írás tanítása Az előkészítő időszakban kell megalapozni a betűelemek írásával. kialakult mozgáskoordinációt. Az írástanításban ezt a kapcsolatrendszert bővítjük . Mindezeket úgy kell megvalósítania a tanítónak. a betűkapcsolásokat. a kéz. ne unatkozzanak és rendszeresen legyenek sikerélményeik. • El kell jutni arra a fokra. s tudjanak tetszetősen. hogy sajátítsák el az előírt betűformákat. ne féljen a papírtól. hiszen kellő hanganalizist. az írott betűnek a kapcsolatát feltételezi. • Sokszori vonalvezetéssel el kell érni. a szavak. A cél. mozgási folyamat. írástanuláskor pedig azt tanulja meg. az akkusztikus és a beszédmotorikus képzetek között. a csukló és az ujj izomzatait. hogy a hangokat kétféleképpen is jelölhetjük: nyomtatott és írott betűvel is. Az írás tanulása rendkívül összetett látási. hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. helyesen. megfelelő lendülettel írni. • Be kell idegződnie a sorkialakítás és a balról jobbra haladás irányának. hallási. hogy a beszédhangokat betűjelekkel helyettesítjük. hogy a betűelemeket bátran. Az előkészítő időszak feladatai: • Rendszeresen lazítani kell a kar. hogy előbb mindig olvasni tanítjuk meg a betűt. hogy a tanulók az írásfüzet vonalrendszerében jól tájékozódjanak. Az olvasástanításkor idegkapcsolat jön létre a vizuális. Tehát az írás elsajátítása során nagymértékben támaszkodunk az olvasásra. Olvasástanuláskor jön rá a gyermek arra. E nehézségeket úgy próbálták feloldani. gazdaságosan. Az előkészítő időszakban végzett eredményes tevékenység megteremti a motivációs alapot az írástanítás feladatainak valóra váltására. határozottan írja a gyermek.

6.kézmozgásos. Kapcsolják más betűkkel. Írásfoglalkozás előtt és alatt időnként alkalmazzuk az izomlazító és izomerősítő gyakorlatokat. és dinamikus sztereotípiává alakul úgy. 7. majd fokozatosan mind kisebbre. A tanulók íráslapra rajzolják a betűt ceruzával. hogy ezt a hang felelevenítésével a hanghoz. Most megérintik állukkal az összekulcsolt kezeket. Az a helyes ülésmagasság. 2. Az írott betű levezetése a nyomtatott betűből. hogy a gyerekek leteszik mindkét könyöküket az asztal (pad) szélére. hogy kb. mind olvasáskor. az áthúzásokat (t) és ékezeteket utólag tegye ki. előbb nagyban. 5. hogy a kéz és az íróeszköz ne vessen árnyékot az írásra. a nyomtatott betű felelevenítésével a nyomtatott betűhöz asszociáljuk. Minden szót úgy kell leírni. A fény vagy előlről vagy bal oldalról jöjjön. A tanulók a levegőbe írják az írott betűt. A szem és a füzet közti helyes távolságot úgy állapítjuk meg. ha teljes talpukkal a . A betűalakítás tanításának lépései: 1. egy egyenlőoldalú háromszöget alkosson a két alsó kar. jellegzetességeit. majd mondatok írása. Ceruzával írják a füzetbe. Többszöri ismétlés után a folyamat automatizálódik. Rendkívül fontos. A tanulók testtartására is figyelni kell. A tanító végig ellenőrzi a munkát. mint az olvasás. szavak írása. Az írott betű alakításának bemutatása és az írásmozgás megfigyeltetése. a betűkép és az írásmozgás között. 4. amelyeket éppen írnak. 3. hogy már az első észlelés alkalmával észrevétessük a tanulókkal a betű karakterét. játékokat. különleges megkülönböztető jegyeit. Így megerősödik a kapcsolat a hang. A tanulók a betűk írásakor mindig mondják magukban a megfelelő hangokat. A betűtanítás az írott betű képének és alakításának ismertetésével kezdődik oly módon. 8. és ez lesz az optimális távolság a füzet (könyv) és a szem között mind íráskor. hogy az íróeszközt csak a szó végén emelheti fel a papírról. kezüket fent összekulcsolják úgy. Az írott betű alakjának az elemzése. író – rajzoló mozzanattal.

betűelemenként másol. hangoztatása is. Az írástanítás nehézségei A betűtanulás kezdeti időszakában a betűkhöz homályos jelentésárnyalatok tartoznak. majd lediktálja az eltakart . Ha az írandó szöveg végig a tanulók előtt van. ha a leírandó szöveget csak meghatározott ideig láthatják a tanulók. íráskor már az emlékkép felidézése szükséges. A hangok kiejtéséhez a hangmozgató izmok differenciált teljesítménye szükséges. A szavankénti másolás feltételeit akkor teremtjük meg. akkor a gyerekek egy része betűnként. amikor a kézírásos szöveget változatlan formában újrakódoljuk. hanem olvasáson alapuló műveleti gondolkodást is. Az írásgyakorlási módok. Másoláson olyan írástevékenységet értünk. A gyerekeknek nincs gyakorlatuk a grafikus jelek hang – megfelelőjének emlékezetbe vésésében. ezért a vonalvezetésre figyel. márpedig ez jóval nehezebb. A válogató másolás már nem csak egyszerű reprodukálást igényel. Nem merül fel okvetlenül a gyermek tudatában a grafikus jel hatására a hang emlékképe. amelynél a másolandó szövegrész az írástevékenység befejezéséig az író személy előtt van. a láb pedig kb kilencven fokos szögben áll térdben behajlítva. Amíg az olvasás tanulásakor a gyerek felismeri a betűket. esetleg csak az ismerősség érzése jelentkezik. A látó – halló tollbamondás esetében a táblára felírt egy – egy szó vagy rövid mondat elolvasása és megbeszélése. A legegyszerűbb foka a másolásnak az. A feladat megoldásának az a feltétele. Sokkal több gyakorlás kell hozzá. ugyanis a grafikus jel emlékképe beszéd közvetítésével kerül papírra. elemzése után a tanító eltakarja. Nyomtatott szövegből való másolás már átkódolást jelent. hogy a tanuló ismerje és reprodukálni tudja a nyomtatott betűnek megfelelő írott betűket. íráskészségfejlesztés M á s o l á s alkalmával a tanuló a betűt mint optikus összképet érzékeli. A grafikus jelek emlékezetbe vésésén kívül nehézséget okoz azok kimondása.padlót érik. mint a felismerés. tehát igen bonyolult ingeregyüttes emlékképét kell felidézniük az íráshoz.

nem diktálás után. Természetesen a leírás után itt is újból láthatóvá tesszük a táblára írt szavakat. E két utóbbi gyakorlási változat értékét az is növeli. A látó – emlékezetből írásás lényegében ugyanezt jelenti azzal a különbséggel. hogy a tanulóknak látási segítség nélkül. helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat tollbamondás után. E felsorolásból is látható. Első osztályban csak olyan helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat írassunk le a tanulókkal. hogy a tanulók a táblára írt szó vagy mondat szemlélése és hangoztatása .szót vagy mondatot. hogy a tanulók összehasonlíthassák saját írásukat a táblán lévővel. ezért az előzetes olvasáson és elemzésen alapuló gyakorlási formákat az első osztályos helyesírástanulás leghatékonyabb eljárásainak tartjuk. • betűbetoldás. írástechnikai hibák nélkül képesek leírni. hogy a tanulók összehasonlíthassák az írásukat a táblán lévő helyes írásképpel. elemzése után. Az írástechnika fejlesztésének alapvető eljárása a tollbamondás és az emlékezet utáni írás. Az írástanulás egyben helyesírástanulás is. hogy írástechnikán nem az írott betű alakításának és kapcsolásának minőségét. mondatokat. . akik a betűtanulási időszak végére 4 – 6 hangból álló. • betűkihagyás. rövid mondatokat írassuk tollbamondás vagy emlékezet után. melynek írásképét módjukban állt megfigyelni előzőleg. szószerkezeteket. amelyet a leírás után ismét láthatóvá tesz. önállóan kell felidézniük a szavak hangsorának megfelelő betűsorokat. • betűtévesztés. Írástechnikai hibáknak számítanak a következők: • írott betű helyett nyomtatott betűt ír. Azok a tanulók. hanem emlékezetből írják le az eltakart szavakat. hogy az önálló leírás csak a látott szavak elolvasása után válik lehetővé. hanem a szavak hangsorának pontosan megfelelő írott betűsor reprodukálását értjük. Első osztályban csak a helyesírási nehézségeket nem tartalmazó szavakat. Közös vonásuk az. • betűcsere.

s a nyelvi megformáltságon keresztül a művészi szépet is. a munka fontosságát és szépségét. Az olvasástanítás a testi nevelés feladatainak megvalósításához is hozzájárul. Az olvasás tantárgy az elemi fokú oktatás fontos nevelési.a kételyt . bemutatják az alapvető helyes erkölcsi tulajdonságokat.a csodálkozást .a biztonságérzést . ha tudatos megfigyelő – elemző munkával gondolkodási tevékenységekkel párosul: nevelni kell a tanulók emlékezetét és képzeletét. osztályban Az olvasás minden tantárgy tanulásának alapja. Az olvasmányok lehetőséget adnak arra.az írást már eszközként is tudják használni. hogy igényeljék és értékeljék a társadalmi. A tollbamondás és emlékezetből írás gyakorisága a tanulóktól függ. foglalkoznak a szülőföld és a természet szépségeivel. magatartást. Tehát arra nevelik a tanulókat. A tanulók megismerik az egészséges civilizált életmód feltételeit. hogy az értelmi neveléssel szerves egységben az érzelmi – akarati nevelés feladatainak is eleget tegyünk: ébren kell tartani állandóan a tanulók intellektuális érzelmeit: . oktatási és képzési feladatait oldja meg. 32)Nevelési feladatok Az olvasás alapozó jellegű ismereteket nyújt a természeti és társadalmi valóságról: az olvasmányok felvillantják a történelmünk kiemelkedő eseményeit. E nevelési feladatokkal együtt jár az értelmi képességek kibontakoztatásának feladata is: a szövegek nevelő hatása csak úgy érvényesül. habár ha a munkafüzetekben a tárgyképek alá vagy mellé kell írni a képen látható dolog vagy cselekvés nevét. Az olvasástanítás a II – IV. erkölcsi szépet.a kíváncsiságot . ezt az emlékezetből írás egyik változatának tekinthetjük. Az olvasás és az írás technikájának elsajátítása nélkülözhetetlen a gyermek további tanulási tevékenységéhez.

a feladatmegoldás örömét mert ezek az értelmi nevelés motiváló tényezői. . hanem tekintetével egyből át tudja fogni a szóképet. Helyes olvasás azt jelenti. Az olvasástechnikát megtanítani. közben használják szóanyagát. emlékezetbe vésik az olvasmányokban található ismereteket . összehasonlítják tetteiket. hogy: • a tanuló hangképzése pontos • a beszédhangokat tisztán. értékelik magatartásukat. A megkívánt szint a IV. elemzik (azaz részekre bontják és magyarázzák) a szereplők tetteit. Ezekkel a műveletekkel szoros összefüggésben a tanulóknak fokozatosan el kell sajátítaniuk a tankönyvből való tanulás módszerét.. • az összefüggő mondatszakaszok fokozatosan több szót foglalnak magukba. osztály végére: a helyes. reprodukálják az olvasmányok cselekményét. érthetően ejti • hiba nélkül azonosítja a látott betűsorokat a hangsorokkal • megfelelő időben és helyen vesz lélegzetet. hogy a tanuló az előtte lévő szöveg egy sorának gyors áttekintése közben fokozatosan egyre kevesebb számú szón állapodik meg. osztályban már a központozás jelei határolják a folyékonyan olvasott mondatszakaszokat. A folyékony olvasás tehát úgy alakul ki. Folyékony olvasás azt jelenti. folyékony. értelmes és kifejező olvasás készsége. 34)Képzési feladatok Az olvasás eredményes tanításában elkülönítjük az olvasástechnikát és az olvasást. Ezeket a pontokat fixásiós pontoknak nevezzük. 33)Oktatási feladatok A tanulók megértik. mint receptív tevékenységet. hogy: • nem szótagolva olvas. a tanulóknak elsajátítani a tantárgy tanításának elsődleges feladata. összefüggéseket állapítanak meg közöttük. míg a IV. vagyis a szövegmegértés aspektusát. alkalmazzák az elemi fogalmazási ismereteket. felidézik azokat.

következetes gyakorlással. hogy milyen hibákat kell kiküszöbölnie. amit olvas. Ez az olvasástechnika legmagasabb fejlettségi szintje.a szavak. tudnia kell. A hangos olvasás . Fejleszteni kell a hangos és a néma olvasást egyaránt. értelmét. még a legnagyobb művészek is végzik naponta. Értelmes olvasás azt jelenti. A gyakorásnak játékosnak. hogy a hallgatóban fölébressze ugyanazt a gondolatot. Az összefüggéseket látó értelmes olvasás az önképzés alapja. Csak megértett szöveget szabad gyakorolni.az összefüggések megértését . A gyermeknek tisztában kell lennie a gyakorlás céljával. üzenetének értését. az olvasásra épül a szellemi munka technikája. kifejezések értését . mire kell ügyelnie. A szövegmegértés az olvasási készség szerves összetevője. és ki kell terjednie a felsőbb ciklusokra is. Ez olyasféle tevékenység. hogy a tanuló érti is azt. amelyet a szöveg írójának szándékában állt eljuttatni hozzá. hogyne kéne gyakorolni akkor az átlagos gyermeknek.a fogalmak megértését . mind a néma olvasás előtt tisztáznunk kell a szöveg tartalmát. változatosnak és ötletesnek kell lennie.az olvasott mű mondanivalójának.A folyékony olvasás tehát az olvasási látómező állandó fejlesztésével fokozatosan alakul ki. hangulatot. érzést. Kifejező olvasás feltételezi az előbbieket. A gyakorlásnak folyamatosnak kell lennie. A hangos olvasás gyakorlását össze kell kötni helyesejtési gyakorlattal és a kiejtés fejlesztésével. még a líceumban is. tehát mind a hangos. Jelenti: . Olyannak kell lennie ennek az olvasási módnak. mint a zongoristáknál a skálázás. Az olvasástechnika fejlesztése Az olvasástechnika fejlesztésének eszköze a gyakorlás.

mert kiszámítják. idézheti szó szerint a szereplők szavait. Legegyszerűbb változata. 6. Hátránya. Előnye. előfordulhat. megkönnyíti a lényegkiemelést. mikor kerül rájuk a sor. 5. A tanító felszólít egy tanulót. aki miután befejezte az olvasást. Ha ülés szerint olvastatunk. Előnye az. felolvashat szép leírást. s csak utána térünk vissza az esetleges hibákra. amelyeket vagy iskolai folyóiratokban jelölünk ki. A tanuló hangosan olvas. ha nem az ülés sorrendjében követik egymást az olvasó tanulók. hogy mozgalmas. hogy hagyjunk végigolvasni egy bekezdésnyi szöveget. Egyéni hangos olvasás. A hibás részt újraolvastatással lehet javítani. akkor szótagoltassuk a javítandó részt. aki addig olvas. páros vagy kórusban történő. Láncolvasás. 1. mert szokják a más betűkaraktereket. Hibajelölő olvasás.A hangos olvasás lehet: egyéni. Pl. esetleg egy – egy találó írói jellemzést stb. Ezt el lehet kerülni. Megadott terjedelmű szövegrészt (1 – 3 mondat) olvasnak a tanulók egymás után. és együtt kell olvasni néma olvasással a hangosan olvasóval. és ezek a szövegek érdekesek. hogy a gyengén olvasó tanulókat folyamatosan megszakítják. A tankönyv kiegészítéseként ismeretlen szövegrészleteket olvastatunk. 4. ha a tanító felszólít egy tanulót. . Újságolvasás. ellenőrizni. hogy értelmes olvasásra. mert nem tudhatják. Itt mindenkinek figyelnie kell. Azért is hasznos ez a fajta olvastatás. a szöveggel való figyelmes munkára serkent. ha olvasási hibát észlel. Az olvasmány tartalmának elmondása közben a mesélő tanuló egyes részleteket felolvas a szövegből bizonyításként. Ha egy – két próbálkozás után sem tudja hibátlanul elolvasni. 2. Illusztráló olvasás. gazdagítja és aktivizálja a szókincset. Stafétaolvasás. amíg a tanító kívánja. később már megtehetjük azt. és így tovább. és rövid idő alatt sok tanulót lehet olvastatni. élénk gyakorlási mód. kit szólítanak fel folytatni a hangos olvasást. kijelöli a következő olvasót. az osztály pedig tapssal vagy koppantással jelzi. s ez destruktív lehet. Az első két évben minden hibát azonnal javítani kell. vagy fénymásoljuk számukra. 3. hogy a tanulók nem figyelnek.

akik pontozzák társaik olvasását (az olvasási hibákért pontokat adnak). egy mondat elolvasása után felszólít egy másik tanulót folytatni. Váltakozó olvasás.. és ha sokáig alkalmazzuk unalmas lehet. 7. míg végül már az egész osztály olvas. de minden mondat után. és hogy figyeljenek a mondatvégi írásjelekre. Két gyengén olvasó tanulót ne olvastassunk párban! 9. . A tanító szándékosan hibásan olvassa a szöveget. 11. Azonos képességű vagy egy jól olvasó és egy gyengén olvasó tanuló olvas együtt. Páros olvasás.. 15. Nem ismétlődnek. Az olvasást egy tanuló kezdi. Az a tanuló. a párosakat pedig mindig más és más. aktivizál. 14. az első tanuló ismét olvas egy mondatot. A szereplők szavait a szerepekre kijelölt tanulók olvassák. . akiket kijelöl. Csaliolvasás. Karban olvasás. és egy másik gyermeket jelöl ki.. Miután ez olvasott egy mondatot. az a csoport győz. szórakoztatók. Előnye. 3. 5. A gyengén olvasó gyermekek gyakoroltatására alkalmas. de hamar modoros hanghordozás alakulhat ki. 13. Az olvasó tanuló egy mondatot hangosan. aki az összekötő szövegrészeket és az írói kommentárokat olvassa.. az osztály minden tanulója egyszerre gyakorol. Együttolvasás a tanítóval. 12. Az apasztó olvasás ennek a fordítottja. hogy az egyik hibája zavarhatja a másikat. A tanító kijelöl 2 – 3 ellenőrt. Csillagolvasás. Ellenőrző olvasás. Hártánya. mert minden tanuló más – más érdekes szöveget kap felolvasni. a tanulók jelzik vagy jegyzik a hibákat. újabb tanuló kapcsolódik be az olvasásba. 8. Lehet versenyszerűen is végezni. 1o. előre meghatározott rend szerint.). amelyik kezd olvasni.. Dramatizált olvasás. Duzzasztó és apasztó olvasás. és így tovább.humorosak. Jól lehet gyakorolni a szöveg mondatokra tagolását. hogy fegyelmez. Rendszerint szükség van egy narrátorra is. egyet némán olvas. Tehát az olvasást kezdő a páratlan mondatokat olvassa (1. amelyik a legtöbb hibát észreveszi.

a perszeverációnak vagy letapadásnak nevezett jelenség: a gyermek lapát helyett következetesen lapatot vagy lápátot olvas. A tanulók szülői értekezletre elküldik olvasásukat. Ekkor újabb jelre hangosítani kezdjük. de kedvelt mód a feleletválasztásos teszt is. majd hangosan is. sőt bizonyos szavakat egybeejtünk. Ennek során a tanulók megtanulják. Aranyszalag. hogy a szólamban egy uralkodó hangsúly van. 19. Így jutalomnak számít felkerülni a szalagra. A szövegértés ellenőrzésére kérdéseket alkalmazunk. s az egyes szavak hangsúlya elvész. újabb jelre még jobban halkít. törlése pedig büntetésnek. Rádiózás. Ez főleg a lassan olvasók hibája. A folyamatosan olvasó tanuló a tanító megbeszélt jelére egy fokozattal halkabban olvas. Az olvasási készségek és részkészségek hierarchikus . és néma olvasásal folytatja. Nagy szerepe van a folyékony olvasás kialakításában a szövegelemzésnek és a tanító bemutató olvasásának. A folyékony olvasás technikájának kialakítása után rá kell térni a szólamokban történő olvasás gyakorlására. míg csak suttogás lesz az olvasás. A szép olvasási teljesítményeket magnetofonon rögzítjük. Hangos üzenet. Ilyenkor rendszerint egy alacsonyabb szintű készség nincs kellően begyakorolva. amelyeknek pszichológiai okai vannak. Lehet fekete szalagot indítani büntetésből. majd egy jelre elnémul. Az olvasó tanuló minden mondatot elolvas előbb némán. míg szinte kiabálás erősségű nem lesz. noha külön vannak írva. Első – második osztályban használható. Ezt akkor töröljük. Késleltetett olvasás. Ekkor az olvasó tanuló hangosan kezd olvasni. és így tovább. 18. Újabb jelre ismét hangosan folytatja. hogy megtanulta szépen olvasni a leckét. és tanév végéig megőrizzük. Mindenek előtt az olvasástechnikai hibák okát kell feltárni. ha valaki nem tanulta meg szépen olvasni a feladott leckét. ha a tanuló bebizonyította. 2o. Búvópatak (alagút) olvasás. 17.16. Kombinálhatjuk karban olvasással is. Ilyen pl. de vannak olyan hibák is. amikor több feleletvariáns közül kell kiválasztani a helyeset. Erős motiváló ereje van.

az sz –et a zs – vel stb. hogy a szövegértés a legerősebb motiváló tényező. A következő olvasástechnikai hibák szoktak előfordulni: 1. A másik javítási mód az. hogy az irányokkal van a baj. Ilyenkor a tanuló nem érti a szót. 4.vel. vagy alom helyett álomot. bohóc helyett dohócot olvas. hanem a szótagolás az elsődleges a javítási stratégiában. Ha a gyermek nem tudja a szót elolvasni. mint a szóalkotási módok közt a népetimológia.illetve betűtévesztés esetében nem azt olvassa. Ez a hiba a jelentés megbeszélésével könnyen javítható. ha nem tud betűket összeolvasni. mert sietnek. Ne feledkezzünk meg arról. Az értelmes gyermek hibája a kihagyás. Az is lehet.vagy szótagcsere esetében felcseréli az összetéveszthető betűket: pl. Többszöri újrakezdés. hogy nézze meg újra figyelmesebben a szót vagy szótagolja. a b-t a d. ami le van írva. Betű. A magyar hangtanulásra épülő betűtanításban nem betűztetünk. Ha valamelyik szinten nem működik a rendszer. 3. melynek lényege a szövegmegértés.Ennek sokszor oka a figyelmetlenség. és értelmesíti magának. 5. de az is lehet. Pl. s végső célunk az érdeklődés felkeltése az olvasás iránt. akkor szótagoltatni kell. az a – t az á – val . Hang. Olyan jelenség ez. A szövegértő olvasás fejlesztése Az olvasás olyan készségszintű tevékenység. a régi tanítók vakogásnak hívták. hogy gyenge a memóriája. akkor valószínűleg a hang – betű kapcsolatokat nem tudja elég gyorsan felidézni. hogy megkérjük az olvasó gyereket. Hasonlít a dadogáshoz. Ezért elég őket figyelmességre inteni.Betűkihagyás vagy betűbetoldás (szótagkihagyás / szótagbetoldás). lassítani a tempót.rendszert alkotnak. valószínűleg egy alacsonyabb szintű készségben van a hiba. s nem tudja észben tartani több hangnak megfelelő betűt. Éppen ezért mindig . Az első szótag rossz kiegészítése vagy mást olvasás. vagy a szóanalizis gyengesége húzódik meg mögötte. 2. hanem valami mást (pl. bukta helyett kukta). az s – et a z – vel .

A megértés összetett gondolkodási folyamat. rá kell vezetni. a háttérismereteket. miközben következtetések egész sorát működteti. A szövegegységek megértésének tanítása I. A s z a v a k m e g é r t é s é n e k t a n í t á s a Akkor szorul egy szó magyarázatra. mivel ez képes a szöveg továbbfejlesztésére is. Ha az információ új ismeret. Magasabb szintet képvisel az olvasmány értelmező (integráló) megértése. de a legigényesebb az alkotó (kreatív) olvasás. fel kell idéznie a már ismert kutyafajtákat. A szómagyarázatnak többféle módja van: . Az alsó tagozaton az első két szinttel foglalkozunk. s rá kell mutatni azokra a jegyekre. amelyek megkülönböztetik a komondort a többi kutyafajtától. mert ekkor előhívjuk az új ismeret megértéséhez szükséges tudást. A tanítónak ezt kell elősegítenie. A megértés feltétele a szavak gyors és pontos dekódolása. A legegyszerűbb megoldás. A legegyszerűbb az olvasottak szó szerinti megértése. Ezért nagyon fontos a tanítási órákon az előkészítés mozzanata. vagy pontatlanul tudja a jelentését. azaz a séma üres helyeire. ha a komondor szót magyarázzuk. A bíráló (kritikai) olvasás még igényesebb.érdekes szövegeket kell a tanulókkal olvastatni. A megértés során az agy egyezteti az új információkat a tárolt információkkal. A séma a hosszútávú memóriában tárolt tudásstruktúrát jelenti. ezért kell az új információ előkészítéseként felidéznie a sémában már meglévő környezetet. ha rákérdezünk a szó jelentésére. Pl. akinek már nincsenek olvasástechnikai problémái. sémarendszere. Feltétele az olvasó már meglévő tudása. Csak azzal agyerekkel tudunk hatékonyan foglalkozni. hogy az új ismeret zökkenőmentesen illeszkedjék a renszerbe. akkor beépíti a megfelelő rendszerbe. s ha a gyerek nem tudja. hogy érdekelje őket. A megértésnek több minőségi fokozata van. Tehát a megértés rendszerépítés. ha a gyerek nem ismeri a szót. a szövegeket olykor különböző mélységekben kell megértetni.

38)Mondatba helyezéssel is magyarázhatjuk a szót. élőlényt vagy cselekvést. Pl.” Tehát egy köpenyszerű ruhadarab. 42)Szómagyarázatkor kiindulhatunk néha a szóalak szerkezetének vizsgálatából is. élőlény vagy cselekvés képét. bemutatjuk magát a tárgyat.” Az ilyen magyarázatokkal azonban vigyázni kell. dolgot. ujjak nélkül. édes ízű déli gyümölcs (megkülönböztető jegyek). Ezért kell a szómagyarázatokra felkészülni. Ez a legmeggyőzőbb szemléltetési mód. hogy pl. modelljét. 37)Néha tudunk a szövegből következtetni a szó jelentésére. s ő is megkapta a betegséget. összevissza. Ilyenkor meg kell adni a fogalom fölérendelt fogalmát és a megkülönböztető jegyeket. 39)Rokon értelmű szóval is megvilágíthatjuk a szó jelentését: pl. Könnyű belátni. 41)Klasszikus jelentésmeghatározással is megadhatjuk a szó jelentését. a megjuhászkodik szónak semmi köze sincs a juhász ’pásztor’ szóhoz. a lakályos szó . ragad egyik emberről a másikra. Pl. a palást szó megmagyarázásához ilyenszerű mondatba helyezhetjük: „A király földig érő palástot viselt. semmittevő’. amelyet a vállára borított. Pl. Pl. apró magvas. zavaros’ 40)Néha ellentétes értelmű szó világítja meg jól a szó jelentését: lusta = ’nem serény’. amelyet vállra véve viseltek. henye =’lusta. naplopó. mely körte alakú. járványos. dolog. értelmező szótárat használni. Csabi kanyarós lett. azaz fertőző. ábrázolását. a ragályos szónak a magyarázatánál ilyen szövegbe helyezhetjük: „A kanyaró ragályos betegség.35)Ha lehet. Pl. sekély = ’nem mély’stb. kusza = ’rendezetlen. a füge olyan gyümölcs (fölérendelt fogalom). 36)Bemutatjuk a tárgy. Tehát a ragályos olyan tulajdonsága a betegségnek. ’nem szorgalmas’. Alkalmazásának azonban korlátai vannak. amit el lehet kapni. Egy régen nyelvünkből kiveszett jonh=’belső rész’ szó van benne. a jegesmedvét nem tudjuk szemléltetni magával a valósággal. Tóni vele játszott.

Lakhely. úgy hatol fel agyunkban is az emlék. hontalan = ’nincs hona’ azaz hazája. 46)Jelentésháló Veszedelmes emberre is veszélyes Tengerben él ragadozó Mindent felfaló evőgép hal cápa filmeket is készítettek róla több fajtája is . Ilyen pl. 45) Grafikus ábrákkal is szemléltethetjuk a szó jelentését. nem egészen. féligmeddig eszébe jut valami’. Se pénz. tehát ’hazátlan’. Vagy a hontalan szó magyarázatához analógiás szósort állítunk fel: íztelen = ’nincs íze’. hogy a tanya a legkisebb emberi település. hogy a lakályos olyan hely. ahol kényelmesen. Olajra lép = ’elszökik. hirtelen eltűnik’. jól lehet lakni. a földereng szó jelentése ’homályosan emlékszik valamire.magyarázatánál a szót kapcsolatba hozhatjuk a lakik szóval. Pl. Ahogy hajnalban az égen fölhatol a fény. Pl. nem egyszerre. hogy honnan erednek. 44) Szólások esetében a mai átvitt jelentésüket kell megtanítani. se posztó = ’két remélt dolog közül egyik sem valósul meg’. szagtalan = ’nincs szaga’. azaz gazdasági épületetekkel rendelkező magányos lakóház. csak fokozatosan. 43)Elvont szót vagy kifejezést konkrét szemléleti alap felidézésével lehet megvilágítani. mi a magyarázatuk. másodlagos. település -------------------------------------------------------------------------------------↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ Tanya → falu → község → város → nagyváros → mertopolis (világváros) Innen látszik. A tanulók észreveszik. a jelentéstérkép. csak részben.

Az olvasás és a szövegértés együttes fejlesztésének megvalósítása több részfeladatot foglal magában. Ennek során a befogadó közvetlen és intuitív módon rendel értelmet (jelentést) egy adott szöveghez. A szövegelemzés alapvető feltétele a szövegértő olvasás.van hegyes uszonya kiáll a vízből 47)Komponenses elemzés ___________________________________________________________ _____ 2 kerekű 4 kerekű motor hajtja pedál hajta Autó Bicikli + Tricikli Motorbicikli Robogó + + + + + + + + + - A szövegfeldolgozás általános kérdései Az olvasás – írás megtanulásával párhuzamosan az anyanyelvi nevelés rendszerében fontos szerep jut a szövegelemzés tanulásának. hogy a gyerek szüntelenül keresse az olvasottak értelmét. Mindenek előtt annak a szokásnak a kialakítását. Fontos a szöveg . gyakorlásának. Ez az olvasni tudásnak egy sajátos minősége.

a szó és kifejezéskincs bővítése. feltevéseket kell . hogy a tanulók megtanuljanak gondolkodva olvasni. fejlesztése. feltárjuk bizonyos események okait. az analógiás gondolkodás. következményeit. Ezek a szöveggel való találkozás kapcsán mind – mind a személyiség alakulásának indítói lehetnek. és az új ismereteket hozzá kell építeni az addigi tudásuk rendszeréhez. hogy az esztétikum. az ok – okozati összefüggések felfogását. hogy a művek üzenete eljusson hozzájuk. a művészi szépség befogadására nyitottá tegye az embereket már kisgyermek koruktól. Fel kell tenni a továbbgondolás kérdéseit.alakítja a tanuló beszédét. A szépirodalmi szövegek esetében ebbe az elemző munkába szervesen be kell épülnie a művészi eszközök megismertetésének és felismertetésének. értelmezzék az olvasott szövegek tartalmi rétegeit. a tettek mozgató rugóit. Tehát szövegelemzéskor hozzásegítjük a tanulókat az esztétikum befogadásához.felkészíti a tanulókat a szaktárgyi tanulásra és a majdani önművelésre. Ez azt jelenti. és hat az egész személyiségre: . .a szépirodalmi szöveg feldolgozásának fő célja. . az információk közötti összefüggéseket fel kell ismerni. fejleszti a képzeletet. hogy az olvasott szövegek mélyebb jelentésrétegeibe hatolunk az értelmező – elemző munka során. melyek az elsődleges megértéskor még rejtve maradnak a gyerekek előtt. A szövegekből (tankönyvekből.fejleszti a tanulók értelmi képességeit (pl. cselekedetekből következtetünk a szereplő jellemére stb.elsődleges megértésén túl a szövegelemző tevékenység egyre magasabb szintre jutása is. A szövegfeldolgozás összetettségéből adódóan integrálja a különböző anyanyelvhasználati módokat. Olyan összefüggéseket tárunk fel. tudományos művekből) ki kell tudni emelni a lényeget. a rész – egész viszonyának meglátását. a figyelmet és működteti az emlékezetet). A felsorolt mélyrehatóan elemző – értelmező műveletek nélkülözhetetlen eszközül szolgálnak ahhoz. tudatosan és szervezetten valósulhat meg a szövegek feldolgozásakor. Pl. .

A műfaji hovatartozás is meghatározó szempont. Míg az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával az önálló tanulás képességét fejlesztjük. Másként dolgozunk fel egy prózai s másként egy . b) A komplexitás. hanem az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes feljesztése. Az iskolában tanulmányozott szövegek modellként szolgálnak a szövegalkotáshoz. A szöveg. A feldolgozás során a szöveg a kiindulási pont. Ezért kell törekedni a tartalom és a forma együttes elemzésére.kialakítani. Eljut az elemi alkotórészek szintjéről az egyszerű összefüggések. Figyelni kell. c) A szövegtípus. végül a komplex összefüggések szintjéig. a forma. Ismeretterjesztő szöveg esetében a cél nem a szövegek nyújtotta ismeretek elsajátítása. A szövegfeldolgozás valamilyen lépéssorban közelít a komplexitáshoz. különösen a szépirodalmi mindig komplex. de lehetőleg a szövegfeldolgozás maradjon szövegközelben. Ezek a következők: a) A szövegközpontúság. A gyermeki fantáziát. és jó szövegelemzés elengedhetetlen feltétele a fogalmazás tanításának. hogy a tanulók a véleményüket a szöveghez kössék. Vigyázat! A hangsúlyt az olvasmánytárgyalásra kell helyezni.alakítja. azaz a jelentés és a megjelenítés szétválaszthatatlanágát jelenti. . fejleszti a tanulók írásbeli szövegalkotó képességét. A komlexitás más tekintetben a tartalom. addig a szépirodalmi szöveg elemzésével műélvezetre nevelünk. és mindig a szöveghez térünk vissza. a szabadabb asszociációkat nem kell elfojtani. A feldolgozás során néhány alapvető elvet figyelembe kell venni. természeresen eközben ismereteket is sajátítanak el a tanulók. A szövegfeldolgozás alapelvei Az olvasókönyvi szövegek tartalmilag és műfajilag tekintve vagy szépirodalmiak vagy ismeretterjesztők. sokréregű alkotás. ugyanis a szöveg befogadása és a szöveg alkotása szoros kölcsönhatásban áll egymással.

Ebben van a veszélye is. de a hangulat. A globális szövegfeldolgozás akkor indokolt. e) Az életkor. a kösd össze!. Előfordul az is. Megkülönböztetünk globális és részenkénti szövegfeldolgozást. Biztosítani kell számukra a véleménynyilvánítás szabadságát. hogy a szöveg végig egészként hat. Hangsúlyoznunk kell a szövegfeldolgozás kapcsán a gyermeki tevékenykedés központi szerepét. a globális méltatlanul háttérbe szorult. Buzdítani kell őket arra. . rövidebb részre koncentrálják. ha a szöveg egyetlen cselekménymozzanatból áll. melyben az élmény.lírai alkotást. A gyerek életkora meghatározza a szövegfeldolgozás menetét és mélységét. játszd el! stb.amelyeket csak globális feldolgozással szabad megközelíteni. szabad. típusú feladatok ebben az életkorban. hogy ötvözni kell e két megközelítési módot: részekre bontva vizsgáljuk a szöveget. a hangulat pillanatnyisága hat. Fontos. Előnye. figyelmüket egy számukra jobban átfogható. A gyerek életkorából következik a motiválás fontossága. és egész szöveggel is fejezzük be a munkát (óravégi szintézis). s ugyanakkor a tévedés lehetőségét is. d) A kreatív befogadás. A gyakorlatban a részenkénti szövegfeldolgozással találkozunk gyakrabban. Mindennek feltétele a szövegfeldolgozó órák nyugodt. vitatkozzanak. a stílus vizsgálatakor a szövegegészt tartjuk szem előtt. de közben a tanulók a feldolgozás során kisebb egységeket tekintenek át egyszerre. hogy a gyerekek a szöveggel alkotó kommunikációs kapcsolatba kerüljenek. A részenkénti szövegfeldolgozásnál is az egész szövegből indulunk ki. húzd alá!. hisz csábít a felszínesebb megközelítésre. mutasd meg!. alkotó légköre. A kulcsszerepet itt a feldolgozás választott szempontjai töltik be. hogy kérdezzenek. a tanító s a gyermek bizalomteli együttgondolkodása. A kreatív befogadás további olvasmányélmények szerzésére inspirál. Lényege a szöveg többszöri áttekintése megadott szempont mentén. rajzold le!. pedig vannak olyan szövegek.

lényegkiemelés . előre kiadott ismeretterjesztő szövegek a témával kapcsolatban). b) A közös előismeret A tanulóknak más – más tudásuk. A szövegfeldolgozás előkészítése A szöveg elmélyültebb tanulmányozását elő kell készíteni. befejezés). meg kell teremteni a feldolgozáshoz szükséges közös ismeretek kiinduló szintjét. hogy milyen típusú szöveget fogunk elolvasni (szépirodalmit vagy ismeretterjesztőt).a szövegek elemzése: .a szöveg részekre bontása: először makroszerkezeti egységekre (bevezetés.újraolvastatás . közös élményszerzéssel . Az előkészítésnek hármas fonkciója van: a) motiválja a szövegbefogadást. c) kibontja azt a struktúrát.részcélkitűzés . a vágyat a szöveg elolvasására. a) A motiváció A szövegfeldolgozás motiválása során két dolgot kell feltétlenül elérnünk: tudatosítanunk kell. ennek keretében: .a spontán reakciók meghallgatása .részösszefoglalás . A szöveg tartalmától függően ez történhet beszélgetéssel. mondattömbök) . élményanyaguk.a szöveg szintetizálása. illetve fel kell ébresztenünk a tanulókban a kíváncsiságot. tárgyalás. 1.ismerkedés a szöveggel .vázlatpontban való rögzítés . amelyhez az ismeretek köthetők. azután mikroszerkezeti egységekre (bekezdések. belső etikai – erkölcsi rendjük van.megbeszélés.nyelvi – stilisztikai elemzés .szó. Hogy a gondolkodás közös és előrevivő legyen.előkészítés (célkitűzéssel) .és kifejezésértelmezés .M e n e t e: . b) megteremti a közös előismeretet. gondolkodásmódjuk. olvasással (pl.az elsődleges megértés ellenőrzése .

Lényeges. az olvasás után pedig azt. azonban az előkészítés ne vonja el a figyelmet a tulajdonképpeni szövegfeldolgozásról. amelyikhez az új ismeret kötődik majd. ezért erre alaposan fel kell készülni! Ám nem szabad túlzásokba esni. Ezek csak a szöveg elsődleges megértését akadályozó kulcsszavakértelmezései lehetnek.). Ezért a cím értelmezése az alapos szövegértés jó előkészítője lehet. esetleg tanítói vagy tanulói kiselőadással. hogy lehetőleg a minimális előismereti szintet teremtsük meg. a hosszú. Az előkészítést a c é l k i t ű z é s didaktikai lépése zárja. 2)Ismerkedés a szöveggel Ez történhet néma és hangos olvasással. hiszen az olvasástechnikai nehézségek elvonják a figyelmet a szövegjelentésről. hogy mi a véleményük az olvasmány címéről. illetve a néma olvasással nehezen befogadható szöveggel bemutató olvasás révén ismerkedjenek meg a tanulók.(séta. megjátszás taszító is lehet. múzeum stb. A . a hosszabb szövegeket olvassa fel a tanító. Ha a tanító végzi. hogy az agyban tárolt információknak azon körét mozgósítsuk az előkészítés során. bemutató olvasásról beszélünk. kirándulás. Fontos. film. nehezen olvasható szavak előzetes kiemelése. Mivel a tanulók olvasási tempója még igen különböző. A túlságos eljátszás. illetve kifejezésértelmezési feladatokat is. A bemutató olvasásnak minden tekintetben mintaértékűnek kell lennie. tehát bármilyen hosszú is az olvasmány. Az első és második osztályben olvasástechnikai előkészítés is szükségessé válhat (pl. milyen szövegtartalom jósolható meg a címből. A szöveggel való ismerkedés előtt megkérdezhetjük. Előkészítéskor megoldhatunk bizonyos szó-. Az érzelmekre jobban ható szöveggel. végig kell olvasni. d) A cím értelmezése A cím a szövegtartalom sűrített előrevetítése. c) A meglévő sémák feltárása Szorosan kapcsolódik az előzőkhöz. A tanulóknak első alkalommal az egész szöveggel meg kell ismerkedniük.

meg kell engedni a tanulóknak. mindenki végigolvasta – e a szöveget. hogy először némán elolvassák az egész szöveget. Ha a szöveg lehetővé teszi. hogy a kérdéseinkkel információt szerezzünk arról. elolvasása után a tanulók közölni szeretnék észrevételeiket. hogy ez gátolja az elsődleges szövegbefogadást. elmélyülést. Ez a legtermészetesebb reagálás a szövegolvasásra. hogy tanulóink minden vonatkozásban megértsék a szöveget első olvasásra. A néma olvasás célja a megismerés. 3. csakis globális megértést ellenőrizzünk. Jól hasznosítható a beszédfejlesztésben is. az egészről valamilyen részletre irányítja a figyelmet. Belőle kiderül. A spontán reakciók meghallgatása Ha a szöveg megismerését kellően motiváltuk. Néha a megilletődött csend többet mond. Az elsődleges megértés ellenőrzése Erre főképp a szöveg néma olvasással való megismerése után van szükség. hogy mit fogtak fel jól. igen aktív értelmező tevékenységet jelent a tanulók számára. ne eröltessük azonnal a megnyilatkozást. mi nem. Újabban azonban azt mondják. A teljes szövegmegértést a szövegelemzésnek kell biztosítania. mint a hosszú véleménynyilvánítás. A néma olvasás figyelmet. Arra kell törekednünk. az első olvasat szintje kielégítő volt – e. Ha azt várjuk. mi ragadta meg őket. A szöveg részekre bontása A szövegek makroszerkezeti és mikroszerkezeti . Régebb a módszertanok szorgalmaztak megfigyelési szempont adását a szöveg megismerése előtt. mit értettek félre. A gyerekeknek előbb – utóbb meg kell tanulniuk. A bemutató olvasás után várjunk néhány másodpercet. a megértés. hogy a szöveg hasson. A szöveggel való ismerkedés kérdésköréhez tartozik a megfigyelési szempont problémája. Ne kérdezzünk részletekre. akkor miért lenne szükség szövegfeldolgozásra? 5. 4.szöveg megismerése nem jelenti azonnal a megértést is. hogy a szöveget néma olvasással minél alaposabban felfogják.

egységekből épülnek fel. Makroszerkezeti egységek: a bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mikroszerkezeti egységek: a bekezdések, mondattömbök, mondatok. A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya fontos szövegsajátosság. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek gyakran bevezetés és befejezés nélküli szövegtípusok. Ilyen lehet még egy regényrészlet is. Az ismeretterjesztő szövegek egységeinek szervező elve lehet a közölt ismeretek algoritmikus rendje (pl. állatokról, növényekről: élőhely, testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, hasznosság stb.). Az olvasókönyvekben gyakoriak a hiányos szövegek. Ilyenkor hiba bevezetést és befejezést elkülöníteni. A gyerekek a szöveg elolvasása után döntsék el, hogy hány részre tagolható a szöveg, s mi e tagolás oka. Első – második osztályban még többnyire a tanító javasolja a szövegtagolást, de harmadik osztálytól fokozatosan önállósítani kell e munkát. 6. A szövegrészek elemzése Ez a szövegfeldolgozás legfontosabb műveletcsoportja. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek esetében a szövegjelentés lényege általában feltárható az elsődleges szövegjelentés szintjén, ám a szépirodalmi szövegek (különösen a versek) jelentése összetett, bonyolult, sokrétű, ráadásul az írói üzenet sokszor a mélyebb rétegekben van elrejtve. A gyerekeknek az is nehézséget okoz, hogy a jelentés a szöveg egészéből, komplexitásából bontható csak ki, ezzel szemben az olvasás lineárisan halad, s így az adott pillanatban olvasott szöveg jelentését állandóan össze kell kapcsolni, viszonyítani kell a korábban olvasottakkal. A részenkénti feldolgozáshoz adjon a tanító jól megfogalmazott, tömör és megjegyezhető szempontot, hogy ne kelljen olvasás után megismételnie. Ez olyan legyen, hogy a lényegre irányítsa a figyelmet (pl. hely, idő, szereplő jellemzése, a leírás egységei, témakifejtés lépései stb.). A tagolás eredményeként kibontakozó részeket újraolvastatjuk a tanulókkal. A szövegrész tartalmát úgy kell kibontani, hogy az elsődleges szövegtartalom felől haladjunk a mélyebb, a szövegben szó szerint meg nem felenő jelentések, összefüggések felé.

Része a szövegértelmező munkának a szó- és kifejezésértelmezés is. Ilyenkor nemcsak az ismeretlen szavak és kifejezések magyarázata valósul meg (szókincsbővítés), hanem jelentésük kiteljesítése is. A szövegértelmezés a szövegtartalom tárgyiasítását, tényszerűsítését, a szövegben lévő információk értékelését jelenti. Az irodalmi művek esetében a kifejtett tartalom mellett lépésről lépésre kell birtokba venni a gyermekekkel a nem nyilvánvaló, a szöveg mögötti rejtett üzenetet, azaz a sajátos irodalmi – esztétikai értékeket, a szöveg szekundér (másodlagos) jelentését. 7. A nyelvi, stilisztikai elemzés Az az egyik legvitatottabb kérdés, hogy ebben az életkorban mennyire tárgyaljuk a szövegfeldolgozás során a stilisztikai, műfaji kérdéseket. A legfontosabb, hogy megőrizzük az egy – egy kifejező fordulatra, érzékletes képre, meghökkentő asszociációra való rácsodálkozás örömét. Az életkornak megfelelő mértékben tudatosítani kell az írói alkotások e lényeges jellemzőit. A költői képeket ki kell bontani, értelmezni kell. Magyarázzuk meg a hasonlatokat, metaforákat, megszemélyesítéseket és más művészi eljárásokat! Értessük meg a tanulókkal, hogy így miért szebb, kifejezőbb, hangulatosabb, mint köznapi megfogalmazásban. A részfeldolgozás utolsó mozzanata az elemzés eredményeinek rövid, tömör összefoglalása. A szövegtagolás és a lényegkiemelés – tömörítés műveleteinek rendszeres tréningje teremt alapot a későbbiekben az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb formában való megfogalmazása pedig elvezet a jegyzetkészítés gyakorlatához, ami nélülözhetetlen az önálló tanulásban. 8. A szöveg szintetizálása Feladata kettős: a) a szöveg egységes ismétlő ujraolvastatása; b) a tartalmi szintézis. a) Az ismétlő újraolvasás Olvasásórákon többféle olvasási gyakorlási módot használhatunk (pl. néma, egyéni, lánc, szelektív, csillag,

staféta, búvópatak, dramatizált stb.) Miután a szöveget az előző mozzanatokat szétszedtük részletekre, és úgy elemeztük, óra végén szükség van arra, hogy a tanulók ismét egységben lássák a szöveget, ez a szintetizáló újraolvastatás. Ilyenkor adjunk valamilyen átfogó szempontot, hogy motiváljuk a már áttanulmányozott szöveg újraolvastatását. b) A tartalmi szintézis Kétféle módon valósulhat meg: az órán elhangzott fő gondolatok összefoglalásával, illetve a szövegtartalom reprodukáltatásával (a szöveg összefüggő elmeséltetése). Az összefoglalás segítője lehet a vázlat. Ezt vagy folyamatosan alakítjuk ki a feldolgozás közben (szimultán vázlat), vagy a tartalmi összefoglalás eredményeként kerül a táblára. Szokás a vázlatpontokat papírcsíkokra felírni, majd összekeverve felrakni a táblára, s a tanulók bevonásával megállapítani a helyes sorrendet, miután a tanulók a füzetükbe írják. A tartalom elmondása nehéz feladat. Ezért ezt tanítani kell, gyakoroltatni szükséges. A szövegtömörítésnél arra kell felhívni a figyelmet, hogy vannak elhagyhatatlan, fontos részek, ezeket kell kiemelni, és úgy átalakítani, hogy egységes szöveg alakuljon belőle. A szövegtömörítés és a szövegrészletezés párhuzamosságának érvényesülnie kell. Szövegrészletezéskor bele lehet mesélni a szövegbe olyan részeket, amelyek az eredeti szövegben nincsenek ugyan benne, de benne lehetnének. (pl. bele lehet szőni egy új szereplőt, részletezni lehet a helyszín leírását, a szereplők külső és belső tulajdonságait, párbeszédeket lehet beiktatni stb. Előfordul, hogy a tanítók szintézis gyanánt eljátszatják a történetet a tanulókkal. A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai Ebben a fejezetben az egyes (fontosabb) szövegtípusok feldolgozásának sajátos szempontjait vizsgáljuk. A szépirodalmi művek feldolgozása Alapvető célja az esztétikum befogadása. A mű mint komplex egész hat. A kisiskolásoknál a befogadás összekapcsolódik a szövegértő olvasással. Az

akivel a gyermek lélekben azonosul. voltak az emlékezést és az elmondást könnyítő visszatérő egységei és aktuális újításai. beszélnek. Külön kell választanunk az epikus és a lírai műfajokat. Érzékelik. A mű komplex befogadása. Ezért a feldolgozásnak elhagyhatatlan lépése a szintézis. hetüknek stb. Beszélgetni róla annyit kell. Ugyanakkor az olvasó ember szépirodalom – olvasása mindig néma olvasás! Így fontos szerepe van a tanulók néma olvastatásának is. van eleje. tartama. vége. Pl. hiszen a hős. és levezeti a bennük élő agresszivitást. amennyit a gyerekek szívesen mesélnek. Volt egy megjegyezhető.olvasástechnikai nehézségek azonban akadályozzák a mű megértését. stílus) szempontoknak együttesen kell hangsúlyt kapniuk a feldolgozás során. és kik a hőst gátló szereplők?” „Mit tesznek?” „Te melyik szereplő szeretnél . mindig győz. nyelvezet. Ezért lényeges. s megtanulnak lassan a cselekedeteik következményeivel számolni. befogadását. A mese oldja a gyermeki szorongást. A mese feldolgozása A mese eredetét tekintve szóbeli műfaj (orális). hogy cselekedeteikkel befolyásolhatnak folyamatokat. amelyek közt ők is élnek: egy órájuknak. és a rossz kegyetlenül megbűnhődik. hatása csak egészként érvényesülhet. ezért komplex módon elemezzük. A gyermekművek cselekménye lineárisan vezetett. „Mely tettekben nyilvánulnak meg a hős kiváló jellembeli tulajdonságai?” „Kik a hős segítői. Az epika szubjektívan ábrázolt objektivitás. Közel állnak a gyermekekhez. Közösségben közösségnek mesélték. átadható gerince. s ami nem rontja a szöveg összhatását. napjuknak. A jelentésbeli (tartalmi) és a megjelenítésbeli (szerkezet. időhöz és személyekhez van kötve. Világ egy sajátos valóságból és képzeletből összegyúrt világ. Ez térhez. mivel más – más megközelítést igényelnek. hogy a tanító mutassa be felolvasással a szöveget. A mesének maga egészében kell hatnia. mivel ezek azok a koordonáták. Az epikus műnem legjellegzetesebb tulajdonsága a cselekmény.

.próbatételek . s a meseszámokra. Az előadásmód objektív. nem pártos. Figyelmet fordítunk a mese állandó fordulataira. A mese nézőpontja a főszereplőé. A tündérmese cselekményének kiinduló pontja egy hiányhelyzet . és a meséből leszűrhető tanulság megfogalmazása nevelői szempontból. érzelem – hangulat.?” „Találjunk ki még egy segítő és még egy akadályozó szereplőt. Ehhez kapcsoljuk az elemzés többi szempontját (szereplők.jutalom Közben a hőst segítségadók támogatják és károkozók hátráltatják. Ez áll a feldolgozás középpontjában. A mesék stílusvizsgálatakor tudatosítani kell. a varázstárgyakra. A szerkezetet a következő fő elemek adják: . nyelv – stílus ).hazatérés . felolvashat egy érdekes részletet a műből. Pl.lenni?” „Mit csináltál volna x szereplő helyében?” „Helyesen cselekedett – e x.y. szemlélődő. végcélja pedig a hiányhelyzet megszüntetése. A gyermekregények feldolgozása A gyermekregények olvastatásának fontos szerepe van az olvasóvá nevelésben. A szintetizálást segítik a kördiagramok. hiszen az állatok itt emberi tulajdonságokat képviselnek. Igen fontos az iskolában történő tartalmi és érzelmi előkészítés.elindulás . a tipikus mesei helyszínekre. és meséljük bele a mesébe!” A leggyakrabban tanított mesefajták : a tündérmese. a mű megszületésének történetéről. mégsem íródik egyes szám első személyben. a tanító mesélhet az íróról. az átváltozásokra. A narrátori részek párbeszédekkel váltakoznak. Az állatmesénél nagy hangsúlyt kapnak a szereplőknek főleg a belső tulajdonságai. a következmény rendben építkezik. a hősé. felelevenítheti saját gyermekkori élményeit. az állatmese és a csali mese.győzelem . Az elbeszélések feldolgozása A cselekmény kibontása az előzmény. a kifejlődés. hogy népmeséről van – e szó vagy műmeséről.

a hozzájuk kapcsolódó képek értelmezhetők: a mama a padlásra megy a kimosott ruhát teregetni. tehát érzelmileg befogadják. Pl. Ha ennek vezetése elriasztja a gyereket az olvasástól. . akin a külvilág átszűrődik. nem az olvasónapló. Ezt a hatást nem szabad tönkretenni száraz. az azonosulás. mintsem emiatt utálja a házi olvasmányok elolvasását. és meghatározott időben ellenőrizni. Az érzelmi azonosulás is elképzelhető: a folyton . Nem lehet csupán otthoni elolvasásra feladni a művet. de már elbűvöli a ritmusban. A jelentés – a mondanivaló. a gyerekek lemásolják egymásról. Az iskolás korú gyermek még nem képes önmaga belső világát külső szemlélőként figyelni. nincs ideje a gyermekkel foglalkozni. A tanulók ne kényszerből vezessék az ún. rímben megjelenő lüktetés. a gyermek sértődötten lent ordít. Versekkel. de nem szaporítja az olvasók számát. játékosság. ösztönei nem elemezhetők önmaga számára. Az otthoni olvasási szakaszt iskolai feldolgozó óra követi. félelmei. olvasónaplót! Az olvasás a lényeg. A lírai műfajokban nincs epikus cselekmény. a költői én. A versfeldolgozás A lírai műfajokban a külső világ ábrázolása másodlagos. s ezek váltják egymást. és a belső világ átalakítja a külvilágot. mert őt nem viszi magával a padlásra.a mama látszólag nem törődik a toporzékoló gyermekkel. vágyai. A lényeg az író. Különben ahol bevasalják az olvasónaplót. A gyermek számára a befogadás lényege az élmény átélése. az üzenet azonban sokszor cselekménymozzanatokban tárgyiasul. Tehát a líra objektíven (mert a műben tárgyiasult) ábrázolt szubjektivitás. Ezért e korosztály számára a versek kizárólag intellektuális úton való megközelítése lehetetlen. mondókákkal a gyermek egészen kis korától kezdve tatálkozik. ha a tanító ütemezi az olvasást. a külső világ hatása a belsőben működik. József Attila Mama című versében ezek a cselekménymozzanatok követhetők a gyermek számára. Érzelmei.Kezdetben jó. az értelemnek szóló feldolgozással. inkább ne vezesse. zene. némán teregeti a ruhákat. Még nem érti a szöveg jelentését. Sokszor a gyerekek meghatódnak a verstől.

József Attila Altató című versében az édesanya beszél a gyermekhez. Játékos gyakorlat lehet egy – egy rímszó elhagyása és megkerestetése. félrímet . ahol a költői én először jelenik meg egyes szám első személyben. Az anya halála után ez a fájdalom még a felnőtt férfi életében is olyan erős. Ellenkező esetben rendszerint elcsúszik a verselemzés a versszakok „tartalmának” rossz prózára fordításába. A feldolgozás során a versértelmezés menetében felfigyeltetünk az uralkodó hangulatokra. soha sem lehet öncélú. Pl.dolgozó. kiemeljük és értelmezzük előbb a központi képet. kitaláltatása. A gyerekek megadott rímpárokra maguk is írhatnak versikéket. élményeit az olvasott vershez hozzáköthesse. hogy odavarázsolja mint egy mesei csodahőst a mamát az égre. A külső világ is csak annyiban fontos. Mivel a költő belső világára a gyermek képes rezonálni. A lírai alany megjelenése. bokor -. inkább a gondolati – érzelmi – képi egységet láttassuk meg. A versek rímeit a gyerekek szívesen keresgélik.. lehetőséget kell adni arra. A rímelnevezések képszerű. A formai jegyek feltárásának mindig a tartalmi elemzést kell erősítenie. A versritmus érzékeltetése a szokásos kopogás. A történélmi tárgyú olvasmányok feldolgozása Az olvasókönyvek egy sajátos szövegtípusa a történelmi . elválaszthatatlan kölcsönhatását. Ezért a versről beszélve érdemes a gyerekekkel megkerestetni azt a vershelyet. hogy nem mindig a költő a lírai én. tapsolás lépegetés mellett történhet úgy is. Tisztázni kell. hogy ismert dallamra énekeltetjük a szöveget. Nem javasoljuk a versszakok szerinti feldolgozást. majd a többi költői képet is. A lírai vers középpontjában mindig a költő belső világa a „költői én” áll. képeit. és az ölelkező rímet. találó volta következtében megnevezhetjük a páros . a hangulatváltozásokra. agyonhajszolt anya szeretetére sóvárgó kisfiú érzései. Meg kell érezniük a gyerekeknek a tartalom és a forma szoros. amennyiben ezt a belső tudati világot megvilágítani képes. hogy a gyermek e belső élményekre szabadon asszociálhasson: a saját hangulatait.

A kort el kell helyezni az időszalagon. empirikus gondolkodásra neveljük a tanulókat ezáltal. A feldolgozás sikere alapvetően függ az előkészítés sikerétől. Ezek tisztázása folytán gazdagodik háttérismeretük. A feldolgozás célja nem történelemtanítás. versek vagy ismeretterjesztő szövegek. hanem szemléletformálás. alakjaira. persze csak azokkal foglalkozunk. rá kell világítani a történelmi eseményekre. abban. hogy a felnövő nemzedék kötődjék ehhez a nemzethez. amelyek kapcsolatban vannak az olvasmánnyal. toleráns. Formai szempontból ezek a szövegek lehetnek: elbeszélések. Szoktassuk rá őket. Fontos szerepük van a magyarságtudat kialakításában. az érdeklődés felkeltése a történelmünk iránt. mint ma. az okokra. viselkedtek az emberek. mondák. s igen viharos hősi dicső történelme van. Van mégis néhány közös vonás tanításukban. A másság elfogadására. gondolkodtak. amikor sok tekintetben másként éltek.olvasmány. A szintetizálási lehetőségek közül legalkalmasabb a tartalomelmondatás. A NYELVTAN ÉS A HELYESÍRÁS TAMÍTÁSA . Minden történelmi olvasmány a mai kortól távol eső időről szól. mesék. hogy a szöveggel való megismerkedés után bátran kérdezzenek. amely már tizenegy évszázada él mai lakóhelyén a Kárpát – medencében Európa közepén. Az egyes korok lényegi jellemzőit kifejező szavakat sokszínűen és alaposan kell értelmeznünk. a következményekre. Szemléltessünk minél gazdagabb képanyaggal.

tanulását. A nyelvtan elméleti alapozó tantárgy. Ez azonban nem jelenti azt. 1. Tehát nem taníthatunk olyan dolgokat. szófajiságától függ: tehát az igének lehet tárgya és határozója. 51)Fejleszti a logikus gondolkodást. feladatai és Célja: 48)Megmagyarázza. 50)Megalapozza az idegen nyelvek tanulását. s ezáltal megalapozza más tantárgyak tanulását. Az alsó tagozatos nyelvtani anyag kiválasztását általában a helyesírástanítás és a beszédfejlesztés szempontjai határozzák meg. . nem törekedhetünk teljességre. mivel azt.A nyelvtan tanításának követelményrendszere célja. Az alsó tagozaton nagyon leegyszerűsített. hogy ne sérüljön a tudományosság elve. hogy ne lehetne gyakorlati úton. s a főnévnek jelzője (ez a főnév lehet a mondat állítmánya is! Pl. Apám szorgalmas munkás. főleg a meghatározások. Ez így nem igaz. 49)Megalapozza a helyesírás tanítását. hogy egy szó milyen mondatrésszel alkothat szintagmát.a tananyagot gyakorlati céloknak rendeljük alá. a jelző az alany bővítménye. 1. definicók megfogalmazásában. amelyek szerint a tárgy és a határozó az állítmány. Nagyon nehéz ezt úgy megoldani.) Mivel az iskolai tanítában – különösen elemi fokon . melyek tudományos szempontból nem igazak. hanem erősen egyszerűsíteni kell. A nyelvtantanítás módszertani elvei A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvi kérdései tartoznak ide. gyakorlati célokat szolgáló nyelvtant tanítunk. Például vannak tankönyvek. hogy a tanított tananyagnak összhangban kell lennie a nyelvtudomány mai eredményeivel. megállapításaival. A tananyag tartalmának elvi kérdései: a) A tudományosság elve azt jelenti. szemléletesen tanítani. tudatossá teszi az ösztönös nyelvhasználatot.

de feltétlenül jelenti a tananyag egymásra épülő logikus elrendezését. hogy így dolgozzunk. állapítja meg a szabályt. hogy a tanított ismeretek tartalmát és terjedelmét a tanulók életkori sajátosságaihoz kell igazítanunk. Ebből a szempontból fontos az órán a motiváló célkitűzés. Ennek az az oka. hogy a nyelvtan kétszeresen is absztrakt . hogy mindent megtanítson. hogy ne vétsen a tudományosság elve ellen. nem azért. Ilyen értelemben minden jó tanítás heurisztikus. Ez nem jelenti a tudomány szigorú logikájának a követését. utána pedig gyakorlatokat végeztet. A módszertani felkészüléshez hozzátartozik az alsó tagozatos tananyag sajátos felépítésének az ismerete. két tényező szükséges: a tudatosság és a megtervezett. azaz felfedeztető. A nyelvtantanítás rendszeressége a tananyag felépítésének a logikai rendjét jelenti. b) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve. valamint készülés során a kérdések megtervezése. amit tud.Tehát a tanítónak felkészülése során meg kell tanulnia a nyelvtant magas. Ahhoz. tudományos szinten is. b) A tanulók munkája csak figyelemmel végzett munka lehet. Ez szemléltetéssel kezd. A tanulókat rá kell vezetnünk az ismeretekre. s csak nagyobb osztályban tanítják a szabályt. Alsó fokon csakis az induktív tanításnak van helye. Ezért sok jelenséget a tankönyvek csak analógiás alapon tárgyalnak. Alsó tagozaton a helyesírástanítás szempontjából fontos hangtannak és szótannak kell a középpontban állnia. A nyelvtan különösképpen koncentrált figyelmet kíván. felfedeztetni kell velük az új törvényszerűségeket. a) Első helyen a tanulói aktivitás elvét emeljük ki. amikor a gyerekek már érettebb gondolkozásúak. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései Itt azt kell vizsgálnunk. hanem azért. melyek azok a korszerű módszertani elvek. ismereteket.s a felsorakoztatott adatokból vonja le a következtetéseket. Az érthetőség elve azt jelenti. 2. melyek a nyelvtan tanításában érvényesülnek. körültekintő nevelői vezetés.

d) A nyelvtan és a helyesírás tanításában fontos tényező a nevelőtestület egységes eljárása. érthetően kell magyaráznunk. Nagyon egyszerűen. Folyamatos és következetes ismétlés nélkül semmit sem ér a munkánk. Nagy jelentősége van az érdekesség és a változatosság elvének is. és sokoldalúan gyakorolnunk. Ez azt jelenti. nemcsak a tanítónak és a magyar szakosnak . alapos begyakorlásával és állandó felszínen tartásával. Ezt a célt csak egy módon tudjuk elérni: az ismeretek világos tanításával. c) Tanítványainkat teljesítményképes tudáshoz kell juttatnunk. világos könnyen tanulható definiciókat kell adnunk. vagyis az elvont dolgokat konkrét. A nyelvtantanítás sikertelensége nem a definiciók tanításában van. második jelzőrendszeri képződmény. Éppen ezért a nyelvtan tanításában. ha a játékosság kíséri az oktatást. mivel a gyermekek mindent hamar elfelejtenek. Figyelemmel kell lennünk a tanulók fáradékonyságára is. de különösen az új fogalmak. képszerűvalósághű dolgokhoz. cselekvésekhez kell kötnünk. Ezeket főleg a didaktikai játékok. ismeretek bevezetésében nagy jelentősége van a szemléletességnek. igényessé tétele céljából tanítjuk. világosan. s maga is elmemozdító. mivel anyaga a nyelv már maga is absztrakció. hogy az elméleti ismereteket össze kell kapcsolnunk a gyakorlattal. Az új ismeretek szemléltetését lehetőleg képszerűen. Minden pedagógusnak. változatos feladattípusok és megoldási módok alkalmazásával valósítjuk meg. versenyek. nem öncélú. meg kell követelnie a helyes beszédet és írást. s csak ezután nyelvi szemléltető anyaggal. vagyis az elméleti ismereteket a nyelvhasználat tökéletesítésére. Az új nyelvtani ismeret tanítása L é p é s e i: . konkrétan kezdjük.tantárgy. Ezért minden tantárgynál kötelező a helyesírási hibák javítása. a grammatika pedig egy ezen alapuló absztrakt rendszer. A játékosság elvének alkalmazása akkor helyes. hanem a felejtésben.

b) felébresztjük az érdeklődést az új anyag iránt. 54)c) A célkitűzés zárja le az előkészítést. hogy a nyelvvel foglalkozzék. kezdjük a szemléltetést első jelzőrendszeri anyaggal. akkor nem nevezzük meg. Ez annál fontosabb. Ezt többnyire biztosítja az óra eleji számonkérés. 53)b) Az érdeklődés felkeltése (motiváció). Ekkor kijelöljük az óra anyagát: pl. A nyelvtanban a szemléltető anyag maga a nyelv. általánosítás. A kisgyermek ugyanis nemigen érzi szükségét annak. A nevét még nem írjuk fel. minél kisebb a gyermek. A bemutatott nyelvtani példaanyagot nevezzük indukciós anyagnak.” Ha az új terminust nem értik még a gyerekek. hogy a tanulók lássák a tanítási folyamat egészét. Az elemzés. azaz képpel. hiszen anélkül is tud beszélni. cselekvéssel. Ha azonban sikerült az érdeklődést felkeltenünk. 2. Ha ez elmarad. gondoskodnunk kell a háttérismeretek felidézéséről. c) kitűzzük az óra célját. amikhez az új anyag köthető. nyelvtani fogalomalkotás 4. a) Az indukciós anyag kritériumai: 52)a) . és támaszkodjunk a már tudott dolgokra. a címnek hagyjatok ki helyet a füzetben!” 55)Az új anyag bemutatása (szemléltetése). Ezt mondjuk például: „Ma a határozók egy újabb fajtájával ismerkedünk meg. „Ma a főnevek többes számát tanuljuk. Az előkészítés során: a) elhelyezzük az új anyagrészt a tanítás folyamatában. modellel. akkor igen lelkesen fedezi fel a nyelv titkait. Az új anyag bemutatása (szemléltetése) 3. s ezeket fogalmazzuk nyelvi anyaggá. Az új ismeretek nyelvi – logikai megformálása (a szabály vagy definició megfogalmazása) 5. akivel foglalkozunk.1. és a cím helyét kihagyják a füzetben. A nyelvtani ismeretek megszilárdítása(gyakorlása és alkalmazása) Az új anyagrész elhelyezése a tanítás folyamatában. Ám amikor csak lehet. Fontos.

ne keverjünk bele se eltérő dolgokat. az eredménytárgyra is: kenyeret árul – kenyeret süt.Felírhatja az indukciós anyagot a tanító is órán a . Apám tanár. hangtani jelenségekhez elegendőek a szavak. • legyen benne a kialakítandó általánosítás minden jegye (pl. • Az indukciós anyag mindig tiszta. melyben a főnévi állítmány tágabb fogalmi körű az alanynál: A papagáj madár. • Az indukciós anyagot úgy kell megválasztanunk. író.(Pl. ezért nem szükséges mindig szöveggel szemléltetni: pl. és a szóalak belsejében is: írtam.). a tárgy tanításakor adjunk példát az iránytárgyra is. . s a tanulók rendezik őket csoportokba a kirakós táblán. nyaraló stb.Ha sokat kell írni. ha a múlt idő jelét tanítjuk. futottak stb. b) A példaanyag bemutatása többféleképpen történhet: .ha szükség van csoportalkotásra. Pl. ne legyen a példák közt azonosítás. és eltakarjuk addig. Itt a jó példamondat az. se kivételeket. • Mindig a tanítási célnak megfelelően állítsuk össze a példaanyagot. legyen előtte mássalhangzó is. tipikus eseteket tartalmazzon. Mivel minden nyelvi egység eggyel magasabb szinten funkcionál. mint: álló. akkor szerepeljen a szó végén is: írt. hogy a gyerek figyelmét minél egyszerűbben és minél kevesebb elterelő mozzanattal az adott jelenségre irányítsuk. ha az ó / ő végű mellékneveket tanítjuk.• elégséges mennyiségben kell tartalmaznia a tanítandó nyelvi jelenséget. magánhangzó is. mert ezt megfordíthatjuk az elemzésben: Kiss István a nevem. mosakodó. olvasott. legcélszerűbb előre szókártyákra írni a szavakat. akkor ne szerepeljen a példaanyagban folyamatos melléknévi igenév és főnév. ha a névszói állítmányt tanítjuk. . mosdó. Vagy pl. felírhatjuk előre a táblára vagy kartonlapra. ). • A példaszövegnek vagy bármilyen indukciós anyagnak nyelvileg kifogástalannak kell lennie. amíg sor kerül rá. se határeseteket.

s csak azután mondjuk meg. lényeges jegyeket. hogy a második oszlopban mi áll a két -tt előtt (magánhangzó). hogy –t vagy -tt a múlt idő jele: számolt szántott írt vetett szerepelt olvasott Színes krétával kiemeljük. amit ír. Ez egyrészt valamely nyelvtani fogalom meghatározása. utána a kifejezése a magyar nyelvben. b) A nyelvtani szabály (ítélet) tanításakor előbb megfigyeltetünk egy jelenséget. a főnév fogalmához előbb tisztázni kell az élőlény. ahol a múlt idő jele a szóalak belsejében fordul elő. hangosan mondja azt. Rendszerint több lépésben kell lebonyolítanunk. azaz a jele.táblára. Gyakran előfordul. mint az első esetben. hogy ezeknek a neve főnév. hogy az első oszlopban mi áll az egy t előtt (mássalhangzó). az élettelen dolog és a gondolati dolog fogalmát. és kiemeljük a közös. majd ezután a helyesírási szabály. másrészt egy – egy nyelvtani ítélet. Tehát előbb a múlt idő fogalma. b) majd az alaki kifejezőjét a magyar nyelvben. Ugyanúgy járunk el. a tanulók a tanítóval együtt írnak. 4. Pl. és két oszlopot alkotunk aszerint. Pl. hogy a fogalomalakítást két részre kell bontanunk: a) először megtanítjuk (tisztázzuk) a nyelvtani fogalmat magát. hogy a szabály itt is érvényes. a másodikban mindig magánhangzó áll a múlt idő jele előtt. Ezután fogalmazzuk meg a szabályt. kigyűjtjük a példamondatokból a múlt idejű igealakokat. hogy az első csoportban mindig mássalhangzó. amikor pontos utasításokat ad. 56)Az elemzés és általánosítás. hogy belőlök nyelvtani általánosításhoz jussunk el. más színűvel kiemeljük. azaz a fogalmak közötti összefüggés megfogalmazása. Az egyes nyelvi tények elemzését azért végezzük el. a) A nyelvtani fogalomalkotás során eltekintünk a példaanyag egyedi jegyeitől. A tanulók maguk állapítják meg. s megfigyeltetjük. Az új ismeretek nyelvi – logikai megfogalmazása . Azután olyan példákat veszünk. majd megalkotunk róla egy logikai ítéletet.

ha egyik tanult olvasmányban aláhúzatjuk a tanult nyelvi jelenséget. és követeljük meg a példák megtanulását is. Kétféle általánosítással találkozunk: szabállyal és meghatározással. tanuló. vagyis a felosztás. mert analógiás alapot ad. Ezt a kettős mozzanatot sosem szabad kihagyni vagy elsietni. Mindig szabatos kijelentő mondatokban fogalmazzunk. mező. soroljuk fel külön őket. Ennek a legegyszerűbb módja. az u. Az ige olyan szófaj (fölérendelt fogalom). Evégett felismerési gyakorlatokat szokás végeztetni.mindig a tanulók feladata. valamint a megkülönböztető jegyeket (differencia specifica). hogy ellenőrizzük a tanított dolog megértését. Gondos irányítással ez sikerül is. A felismerési gyakorlatnak két mozzanata van: 1) az indoklás ( a kutya szó főnév. a példa ugyanis segíti a megértést és a rögzítést.Pl. b) A meghatározásnak logikai felépítése a következő: meg kell adnunk a legközelebbi nemfogalmat (genus proximum). Itt nem szabad őket leszakadni hagyni! . a) A szabálynak tartalmaznia kell az általános törvényszerűségeket. Kivétel: no. felhő stb. Nemcsak a jó tanulókat kell bevonni. Pl. 57)A nyelvtani ismeretek megszilárdításának módjai Az általánosítás után szükség van arra. ü végű szók esetében. Elsődleges rögzítésnek nevezzük. 2) Ezután rákérdezünk a meghatározásra. Ha meg akarjuk tanítani az összes kivételt. létezést úgy fejez ki. Mindig adjunk példákat is. történést. mint a kivétel. Ezt logikai rögzítésnek is nevezik. mert élőlénynek a nev). hogy megjelöli a cselekvő személyét és számát (megkülönböztető jegyek). azaz a rendszer. „A szóvégi ó / ő mindig hosszú. majd a kivételeket. Ezt nyelvi rögzítésnek is nevezik. amely cselekvést. nono”. hanem a gyengéket is. Pl. Pl. ajtó. A példa mindig több legyen. Tehát a meghatározásban potenciálisan bennefoglaltatik a fölé – és alárendelés.

A g y a k o r l a t o k t í p u s a i: 1. hogy a feladatok megoldási módján állandóan változtatni kell. c) Helyettesítések. Produktív gyakorlatok: a) Kérdésre adott felelet. b) Kiegészítések. Tehát a könnyű gyakorlattípusoktól haladunk a fokozatosan nehezedők felé. Több tanulóval is elmondatjuk a szabályokat. a gyengéknek pótló jellegűt.58)Összefoglalás. hogy mi a feladat. A nyelvtantanítás akkor van csődben. Az összefoglalást egy általános kérdéssel kezdjük: Miről tanultunk a mai órán? Majd a részletekre kérdezünk rá. valamint nagyobb összefüggésrendszerben való elhelyezése. d) Átalakítások (transzformációk). Ez azt jelenti. melyek nehézséget okozhatnak. a versenyeket. A l a p e l v e i: a) Csak megértett ismereteket szabad gyakoroltatni. . 2. d) Igen fontos szerepe van a változatosság elvének is. A házi feladat is a rögzítést szolgálja. és mindegyiküktől példát is kérünk. ha megfeledkezünk a folyamatos gyakorlásról. Közös munkával meg kell oldanunk azokat a részeket. A nyelvtani gyakorlás és a gyakorlattípusok A megértett és elsődlegesen rögzített nyelvtani jelenségeket a tanulókkal sokoldalúan be kell gyakorolni. úgy tervezzük az órát. 6. A jobbaknak adhatunk szorgalmi feladatot. Mechanikus gyakorlat a felismerés. a játékos feladatokat. Célja a rögzítés. Két – három gyengébb tanulóval el kell ismételtetni. a tanultak ellenőrzése. c) A gyakorláskor tartsuk be a hozzáférhetőség(fokozatosság) elvét is. a munkafüzet vagy a feladatlapos megoldásokat.Megfelelő arányban kell alkalmaznunk a szóbeli és az írásbeli. az egyéni és a közösen megoldott feladatokat. Sose hagyjuk el az óra végéről. b) Az ismereteket folyamatosan kell gyakoroltatni. hogy legyen rá idő.

helycserélő (olyan összetett szavak együttese. szópóker (egy szó utolsó betűjével kezdjük el a következőt). bűvös négyzetek. íz. mondatalkotás megadott példával vagy megadott hangokból (betűkből) szavak létrehozása).e) Konstruktív (építő) gyakorlatok (pl. barkochba. h) Gyűjtőmunka. d) K é p r e j t v é n y e k. televízió → tele. j) Nyelvtani fogalmazás. szójátékon alapuló találós kérdések (Mikor fél a nyúl? – Ha kettévágják.). totó. szócsipke (megadott szó betűivel újabb szavakat kell alkotni. ó. oda és vissza. el. szóalkotó verseny (pl. amelyeknek elő. f) Rendezés. szótól szóig (adott szótól kell egy másikig úgy eljutni. le. amelyek nyelvi rejtvények. anagramma (egy szó valamennyi betűjének felhasználásával új szó alkotása (tarka – rakta. hajó lesz). hogy egymással ne érintkezzenek). Játékok A nyelvtantanításban használatos játékokat három csoportba oszthatjuk: a) D i d a k t i k a i j á t é k o k: pl. takar.és utótagja felcserélhető – szemüveg – üvegszem). e ). szóalkotás kiegészítéssel. . milyen keresztnév van elrejtve a következő mondatban? Barátom órát vásárol?Mór. akart stb. szórejtvények: intarzia (pl. egy adott alapszó továbbképzése. lottó. szószerkezetek. csoportosítás. i) Nyelvtani elemzés. g) Válogatás (pl. anekdoták. te. víz. leltározás. Géza kék az ég). szótaglánc. palindrom (sas. táviratjáték. viccek.Szótagolás ( Hajólesz → ha jó lesz. keverőgép. titkosírás megfejtése. b) N y e l v i j á t é k o k: összetétellánc. ország – város.) c) S z ó j á t é k o k: rímelés (por – bor – sátor ). találós kérdések. egy megadott előtaggal ki tud több összetett szót alkotni bizonyos időn belül) tükröző (megadott szóhoz hasonló szerkezetűt kell alkotni). hogy csak egy betűt változtassunk meg). mozaik (adott szóban minél több szót kell felfedezni – pl. feleletválasztásos feladatok).

feleltessük írásban. Itt differenciáltan és egyénileg is kell a tanulókkal foglalkozni: ha észrevesszük. Ha ezt elmúlasztjuk a tanulókat hanyagságra szoktatjuk. Mindig a követelményekhez kell igazodnia. amennyit javítani is tudunk. Az azonos megoldást kívánó feladatokat ellenőrizhetjük csoportosan is. elsajátítását és alkalmazását vizsgáljuk. amelyet a tanterv tartalmaz. Minden írásbenli munkát javítanunk és javíttatnunk kell! Csak annyi feladatot adjunk. értékeljenek. helyesbítsenek. vagy olyan rosszul tanítottunk. Az írásbeli ellenőrzés Az írásbeli házi feladatot mindig ellenőriznünk kell. Ha tömegesen nem készítik el a tanulók házi feladataikat magunkban keressük a hibát. A tanító az effajta számonkérést kérdéssel irányíthatja. vagy nem készítettük fel a tanulókat a házi feladat megoldására. minél magasabb osztályban vagyunk. 2. Az osztályt is be kell kapcsolni. valószínűleg elmúlasztottuk huzamosabb ideig az ellenőrzést. Az eltérő . figyeljenek. de akkor feleljenek többen is. hogy ne érezze a megkülönböztetést). adjunk nekik külön feladatot. a másik a táblánál dolgozik (ha van az osztályban dadogó gyerek. vagy megoldhatatlanul nehéz feladatot adtunk. és indokoltatjuk vele eljárását. Párhuzamosan több tanulót is feleltethetünk: míg az egyik beszél. A típushibákat jegyezzük fel. és gondoskodjunk a javításuk mellett a folyamatos gyakorlásról is. hogy füzetcserével padtársukat ellenőrzik.A nyelvtani ismeretek ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés végigkíséri az egész tanítást. 1. A legegyszerűbb módja az. A szóbeli ellenőrzés A szóbeli feleltetéskor a nyelvtani fogalmak és szabályok megértését. Alkalmat kell adnunk összefüggő feleletekre is. vagy nem értik. hogy valamelyik anyagrészt elfelejtették. hogy a tanulók nem értették meg a leckét. hogy a tanulóval egy feladatot oldatunk meg. A tanulókat úgy is be lehet vonni a munkába. annál inkább.

feladata és A helyesírás alapjait csakis az alsó tagozat rakhatja le. Az év eleji felmérés a tanító tájékozódását szolgálja. A külalak. sőt tudatos rombolása a formának. • a szavak elválasztása szótaghatáron. A 19. A 2o. hanem a jómodor és illem kérdése is volt. hogy megtanítsuk tanítványainkat helyesen írni! Első osztályban a helyesírás tanítása összefonódik az olvasás és az írás tanításával. mert a gondos írás mindig hatással van a tartalmi munkára. a röpdolgozat(rögtönzés) és a témazáró feladatlap. addig a gyerekek a másikban dolgoznak. Az írásbeli ellenőrzés további formája lehet feladatlap. században a helyesírás ismerete a szépírással együtt nemcsak a műveltség. betűhű leírása. olvashatósága. . században a formákkal való általános nemtörődés. ki tisztelte embertársait. Vannak helyesírásunknak olyan részei. Az év végi felmérés témazáró feladatlapokat tartalmaz. az írás gondossága. hogy az anyanyelvi nevelés egyik célja. Célszerű a füzet aljában egy vonallal elkülönített részt hagyni a javításoknak. A helyesírástanítás követelményrendszere célja. A következőket tanítjuk meg első osztályban: • a szavak pontos. Ajánlatos a kettős füzet vezetése: amíg a tanító az egyiket javításra beszedi. Nem szabad elfelejteni. Osztályozáskor ajánlatos három jegyet adnunk: egyet a tartalomra. melynek ismerete minden kultúrembertől elvárható és megkövetelhető. Jóérzésű ember. melyeket osztályozhatunk. • az időtartam betartása. egyet a helyesírásra.megoldású feladatokat mindig külön – külön ellenőriznünk kell. egyet a külalakra. elhelyezése fontos. hozzájárult a helyesírás színvonalának a zuhanásához. nem adott ki a kezéből rendetlen. hibáktól hemzsegő irományt.

A tanuló gondolkodik. Szilárd nyelvtani alap szükségességének az elve A helyesírás és a nyelvtan igen szorosan összefügg. igekötők. közismert szavakban. a szóelemzés. csak félrevezetődik. • néhány tulajdonnév nagybetűs írása. • a mondatvégi írásjelek. Legkönnyebb . A helyesírás alapelveinek ismerete és kezelése Helyesírásunknak négy alapelve van: a kiejtés. úgy írjuk. úr. másképp halljuk. illetve a szóalakoknak szóelemekre való bontása. • a szavak különírása a mondatban. Itt igen fontos az állandó szótagoltatás. híd típusú szavak tövének rövidülése különböző toldalékok előtt. 3. a tagmondatok és a felsorolások közti vessző használatával.• a mondatkezdő nagybetű. tűz. ezeket pedig nyelvtani háttérismeret nélkül nem értik meg. Felsőbb osztályokban foglalkozunk még a j hang kétféle jelölésével. elválaszthatatlan egymástól. amelyeket bonyolult volna grammatikai alapon tanítani. Vannak olyan jelenségek. A tanulók a helyesírási tudnivalókat szabályok formájában sajátítják el. hogy a szóelemeket (tövet. melyek lefordítva a gyermekek nyelvére így hangzanak: ahogy halljuk. Ilyen pl. a higgy szót higyjnek írja a hagyj analógiájára. Természetesen van téves analógia is. hogy ez hasonlít a savanyúhoz. A helyesírástanítás módszertani elvei 1. másképp írjuk. út. ha a gyereknek azt kell leírnia. A nyelvtan tudása véd meg a téves analógiától. ahogy elszigetelve. 2. a toldalékos szavak írásával. akkor legelőször azt fogja észrevenni. illetve hasonlóságon alapuló egyezés. Az analógia és a szabálytanítás viszonya Az analógia jelentése hasonlóság. hogy lassú . névutók. névmások és gyakoribb határozószók írásával. Ezek közül az első kettő a fontosabb. Pl. toldalékokat) úgy írjuk le. a hagyomány és az egyszerűsítés elve. önmagukban kiejtjük őket. a víz. és azért fogja helyesen írni. A szóelemzés íráselvét a tanulók számára úgy is megfogalazhatjuk.Pl. nem a szabály ismerete miatt.

úttól stb. . hogy minden pedagógusnak. példát kell mutatnia a jó helyesírásból. Soha se csukják be addig a füzeteket a tanulók. nyarunk stb.a nyár szóban megmarad az á (kézbe. tüzek. hanem másra. úrra. A nevelőtestület egységes eljárásának elve azt jelenti. →vizek. Ezért teljes csendet kell biztosítani az íráshoz. kezünk. hogy a helyesírási készség automatikussá váljék. hogy a megtanult ismereteket készség szintre kell emelni.a kéz – kezek. amelyet ellenőriznek. nyártól stb. nyarak. ellenőrzés. Ne szórjuk szét a gyermekek figyelmét. A helyesírási készség az a teljesítményfok. hidunk stb. kéztől. nyárba. kezes. 6. 5. az á a-vá. nyaras. javítás és értékelés nélkül nincs eredményes helyesírás – tanítás . amíg gondosan végig nem olvasták a leírtakat. Csak nagyon sok gyakorlással érjük el. kezem. hanem a hanyagság és a figyelmetlenség okozza. De ha a kéz vagy nyár szóban átalakul az é e-vé. A jó tanítók minden anyanyelvi órán sort kerítenek egy kis tollbamondásra vagy más helyesírási gyakorlatra. nyaram. mert a tudás önmagában nem biztosítja a jó helyesírást.). és meg kell követelnie a helyesen írást úgy. akkor a fenti szavakban is megmarad a hosszú magánhangzó (vízbe. hagyjuk őket nyugodtan dolgozni! Az írásfegyelem az önellenőrzés szokásának kialakítását jelenti. utas. 4. értékelnek. bármilyen tantárgyat tanít is.tűzbe. nyár – nyarak analógiájával tanítani. ha nem rá koncentrálunk. A tudás és készség összetartozásának elve azt jelenti.A gyakorlás és a rendszeres ellenőrzés elve Céltudatos és állandó gyakorlás. ha bizonyos toldalék előtt a kéz szóban megmarad az é . javítanak. kézre. amikor a megtanult ismeretet akkor is alkalmazzuk.). nyárra. például fogalmazunk. hogy janítja a hibákat. A helyesírási hibák jelentős részét nem a tudatlanság. Tehát. és beszámítja az értékelésbe. uram. akkor a fenti szavakban is megrövidül a magánhangzó: kezek.

Ez magyarázat a szabály alapján. Előkészítés 2.az emlékezetből való írás Figyelem! A szabálytanítással még nem tanítottuk meg a helyesírást! Nagyon sok gyakorlásra van szükség ahhoz. A tanulóknak mindig ismerniük kell a gyakorlás célját. Elemzés és általánosítás 4.tudatosítás . Megszilárdítás. az írásmozgási. Majd a helyesírási ismereteket összekapcsoljuk az írásos tevékenységgel.Az új helyesírási ismeret tanítása A helyesírás tanításában is három didaktikai mozzanatot különítünk el. Ezeket a megfigyeléseket állandóan összekapcsoljuk a szabályokkal. begyakorlás. Az új anyag bemutatása (szemléltetés) 3. A helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai Tervszerű. folyamatos. Tehát a lépések a következők: 1. 2) A szóalak felbontása. 1) A helyesírási elemzés. Irányulhat egy jelenségre vagy minden tanult jelenségre. Az új anyag tanítása után mindig végeztetni kell. hogy tudatosodjék a tanulókban a helyesírási szabály.ellenőrzés Szoros kapcsolatot létesítünk a látási. a beszédmozgási és hallási képzetek között. valamennyi képzetet megmozgató gyakorlást kell megszerveznünk. vagyis íratunk.a másolás . Ezek: . hogy az ismeret készséggé váljék. mint a nyelvtani ismereteket.a tollbamondás . és indokoltatunk. rögzítés. Az új ismeret – azaz az új helyesírási szabály – nyelvi – logikai megfogalmazása 5. A gyakorlás eszközei: . A helyesírási ismereteket ugyanúgy tanítjuk.gyakorlás . Lehet: a) A betűkre bontást főleg első osztályban .

A másolás hamar mechanikussá válhat. hegy – ség stb. mond – ja. amikor már a gyerekek tisztában vannak ezekkel a nyelvtani fogalmakkal. A másolás. A tollbamondott szöveget jól meg . megvastagíttatjuk. Másolásra olyan szöveg alkalmas. Hasznos változat az ún. Ebben a kritikus helyeket kiemeltetjük (aláhúzatjuk. és helyesírási szempontból megbeszéljük a tanulókkal. több →töb – bet stb. hogy írás közben mondják magukban szótagolva azt. Nehezebb a válogató másolás. Ilyenkor a kijelölt tanuló mondja a vonatkozó szabályt. Ilyenkor bizonyos előre maghatározott szempont szerint kell csak bizonyos típusú szavakat leírni. amikor a gyerekek csak rajzolják egymás után a betűket. 4. ne sürgessük a tanulókat! Ellenőrzéskor a tanulók összehasonlító tevékenységet végeznek. nem mindent. A szótagolás segít a szóelemző írásmód alkalmazásában. és alkalmas a szóbelseji betűkettőzések érzékeltetésére is: vet – tem. Ha a gyerek nem érzékeli a szóvégi hosszú mássalhangzót. Elő kell készíteni! Felolvassuk. b) A szótagokra bontás (szótagolás) elengedhetetlen az írás és a helyesírás tanításában. jelen idejű szöveget múlt idejűként kell lemásolni. akkor toldalékot teszünk a szóhoz. szótagoltatjuk stb. kommentáló másolás. ot – tan. de a tartalomra nem ügyelnek.végezzük. Rá kell szoktatni a tanulókat arra.) Kombinálhatjuk pl. amit írnak: ját – szik. vagy felolvastatjuk a szöveget. ősz – szel stb. átalakítással is a másolást. A tollbamondás a leggyakrabban alkalmazott helyesírási gyakorlattípus. és szótagolással tudatosítjuk: jobb → job – ban. Hagyjunk kellő időt a másolásra. Ezt a veszélyt azzal tudjuk elhárítani. amely a gyakorlásra kijelölt helyesírási eseteket kellő számban és jellegzetesen tartalmazza. 3. hogy kombináljuk a másolást más típusú feladatokkal. Pl. kiemeléses másolás. Pl. Megbeszéljük a gyerekekkel a hangok / betűk sorrendjét a szóban a leírás előtt és ellenőrzéskor. c) A tő és a toldalékok megkerestetése akkor lép be a gyakorlási módok közé.

.a szöveget előbb elejétől végig felolvassuk. Később belépnek a mondatok. eltakarjuk. de miután megbeszéltük.lassan. lassan. előre megbeszélt dolgokat írják le) b) Toldalékoló tollbamondás ( a diktált szavakat ellátják előre megjelölt raggal. Eleinte csak szavakat diktálunk. A tollbamondás a hallási és a beszédmotoros képzeteket erősíti. köznyelvi kiejtéssel diktáljunk! Tilos mind a „beugratás”. A gyakorlás céljából íratott tollbamondásokat célszerű azonnal javítani. majd a rövid szövegek. Az emlékezetből való írást elég ritkán alkalmazzák a . a szótagolásban való diktálás vagy a túlhangsúlyozás. és ragos alakban írják le a szavakat. • Végezetül ismét összefüggően felolvassuk az egészet. amíg a tanulók leírnak egy – egy szót. Átmeneti fokozatként első osztályban a látó – halló tollbamondás szolgál. A tollbamondásnak sokféle változata lehetséges: a) Válogató tollbamondás (csak a kérdéses.legyen tartalmilag érthető minden szava. esetleg meg is beszéljük. 5. –val / .megfelelő mennyiségben és eloszlásban tartalmazza a helyesírási problémákat. Ilyenkor a diktált szöveg a gyerekek előtt van a táblán.vel raggal kell ellátni a szavakat) c) Toldalékfosztó tollbamondás ( az előző fordítottja) d) Szóelemző tollbamondás (írás közben függőleges vonalakkal tagolják a szavakat szóelemekre) e) Szótagoltató tollbamondás ( a tanulók szótagolva írják le a diktált szöveget. .kell választani: . s a tollbamondás után ismét láthatóvá tesszük ellenőrzés céljából. . kivárva. A gyengébbek kedvéért a nehezebb eseteket felíratjuk a táblára is. Ez mindig indokoltatással történik. ahogy írt. hogy mit miért írt úgy. mind a sugalmazó betűejtés. f) A kommentáló tollbamondás ( a kijelölt tanuló írás közben a szabályokkal indokolja. természetesen. Tehát ez a tudatosságot vonja be a gyakorlásba).Pl.

helyesírási totó. amit már az előző évben szabály szinten tanultak. Ajánlatos a hibákat egyénenként is nyilvántartani. A helyesírási fogalmazás átvezet a készségszintű alkalmazáshoz. lottó . Javítási órákon: .táviratjáték stb.átalakítások . mivel orzágosan érvényes helyesírási viszonyítási alap nincsen az alsó tagozaton.helyettesítések . Ilyenkor is felolvassuk előtte a szöveget és meg is beszéljük a tanulókkal. Kitűnő memóriafejlesztő. A helyesírási értékelése tevékenység ellenőrzése és A tanuló elkövethet olyan hibát. 7.példagyűjtés . Ilyenek: . és múlt időben íratjuk le az eseményeket (a múlt idő jelének gyakorlására).kiegészítések .gyakorlatban. és hozzájárul a fogalmazástanítás előkészítéséhez is. Ide soroljuk a játékokat és a különféle mechanikus vagy produktív gyakorlatokat. egyszer az enyhébb hibákat.mondatalkotás . Ilyenkor irányított fogalmazást íratunk. mert a tanító csak a hibák ismeretében tud hatékonyan gyakoroltatni. súlyosnak az számít. Egyéb gyakorlási módok. 6. A tanított – tanult jelenségeket kétféleképpen ítéljük meg: kétszer húzzuk alá a súlyos. Ilyenkor a szó fölé írjuk a helyes alakot. Ezért igen változó a tanítók által támasztott mérce is. A javított mondatokat következetesen javíttatni kell a tanulókkal. megadunk egy eseménysort (képsort). Az osztályozás eléggé problematikus terület. amelynek írását még nem tanulta. Legyen a tanulóknak is hibanaplójuk. Első osztályban még minden hiba enyhének minősül.pótlások . pedig igen hasznos gyakorlási mód: egy megtanult szöveget íratunk le a tanulókkal emlékezetből. Pl.

Hogy ezt kiküszöböljük. Ha egyik alkalommal egy 35 szavas tollbamondást diktáltunk. amely . A fogalmazás tanítása az általános iskola alsó tagozatán Fogalmazásnak nevezzük azt a tevékenységet. esetleg az egyéni hibákkal kapcsolatos differenciált házi feladatot A tollbamondások nem mindig egyforma terjedelműek. Az eredmény azt mutatja meg. Mindenik tollbamondásnál kiszámítva ezt az értéket. 8 . s egyik tanuló 8 hibát ejtett benne. Tehát. akkor: 8 x 1oo = 8oo : 35 = 22. ezért a hibák számának összehasonlítása félrevezető lehet. ha a tollbamondás szövege nem 35 szóból állt volna. Hibák száma x 1oo X = ---------------------------------------A tollbamondás szavainak száma Pl. az eredmények összehasonlíthatókká válnak. hogy ilyen hibázás mellett valószínűleg hány hiba lenne a tollbamondásban. akkor 22 – 23 hiba lett volna benne.• értékeljük a végleteket foglalkozzunk a típushibákkal • végeztessük el az egyéni javításokat • adjunk fel a típushibákkal. mindig elvégzünk egy számítást. hanem 1oo – ból. ha az 1oo szóból állna.

A mindennapi fogalmazások legfontosabb célja. a fogalmazó tevékenységet. kifejezzük. a gondolkodás sajátosságainak megfelelően kell kifejtenünk.során gondolatainkat nyelvi eszközökkel megformáljuk. hogy ne foglalkoznánk irodalmi igényű kifejezésmóddal. és az ennek eredményeként létrejött produktumot. A bevezetés – tárgyalás – befejezés egymásutániságában pedig két logikus vonást különítünk el: a) a részek összefüggését és a b) a szélső részek konvergenciáját. Helyesebb. Ezeket logikus vonásoknak nevezi a szakirodalom. a tárgyalásban négy logikus vonás emelhető ki: a) a relevancia. b) a gondolatmenet egyenessége. Az előbbit nevezzük fogalmazásnak. kommunikációnak is. Ezek tulajdonképpen a szövegszerkesztés alapkövetelményei. A fogalmazvány fő részében. szóbeli fogalmazást beszédnek nevezzük. c) a gondolatmenet megszakítatlansága. osztályban A fogalmazástanítás elsődleges célja felkészíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. és . tájékoztassa őt valamiről. Amikor fogalmazásról beszélünk. d) a gondolatmenet előremozgása. A fogalmazástanítás célja és feladatai az 1 – 4. hogy az olvasóval közöljön valamit. de ezen a szinten ez még nem lehet cél. ha megkülönböztetjük a folyamatot. hogy az egész fogalmazvány a címben megjelölt témához simul. hanem logikusan. Ez nem jelenti azt. s fejlesztését a beszédfejlesztés feladatának tartjuk. Tehát a mondanivalót nem összevissza. az utóbbit pedig fogalmazványnak. Nevezik e folyamatot még szövegalkotásnak. Vegyük sorra őket egy kicsit részletesebben! a) A relevancia (tématartás) azt jelenti. Az ún. Az ilyen szövegekben a gondolatok logikus elrendezésén és nyelvileg pontos megformálásán van a hangsúly. szövegformálásnak. mindig a mondanivaló írásos kifejezésére és rögzítésére gondolunk.

amennyiben azok összefüggésben vannak a főtémával. térbeliség stb. időrend. d) A gondolatmenet előremozgása azt jelenti. Sőt az elkészült fogalmazványokat abból a szempontból is meg kell vizsgálni. Ezeknek a tényezőknek az érvényesítése biztosítja. hogy a gondolatok láncszem módjára kapcsolódnak egymáshoz. Ez pedig a fogalmazási feladat előkészítése során a kommunikációs helyzet elemzésével kezdődik. e) A részek összefüggése azt jelenti. ha a közlés tudatával készül. A közlés tudata arra indítja az írót. hogy a bevezetésnek nyitottnak kell lennie a fő rész felé. hogy a fogalmazó valamilyen alapelv (pl.résztémákat csak annyiban érint. annak a teljesebb megértését szolgálják. hogy a résztartalmak mind közelebb visznek a téma teljes megismeréséhez. a másik a megszövegezés és rögzítés. értékelni kell.) szerint következetesen meghatározott rendben adja elő mondanivalóját. és nem hiányzik egyetlen lényeges elem sem a gondolatsorból. amibe természetesen a stilizálás is beletartozik. hogy mondanivalóját az olvasó számára alakítsa. hogy a keletkezett szöveg az olvasóban a teljesség illetve a lezártság érzetét felkeltse. és a szövegfolytonosságot biztosítják. A keretbe foglalást az elbeszélő szövegekben tudják leginkább megvalósítani a gyermekek az előzmény esemény – következmény logikai sorrend alapján. A különböző témák megfogalmazása akkor lesz alkotás. A fogalmazás folyamatában két tényező kapcsolódik össze: az egyik a szövegtervezés és szerkesztés. tehát figyelembe vegye annak elvárásait. ami magában foglalja az anyaggyűjtést és a vázlatkészítést is. Ki kell tehát alakítani a tanulókban a közlés tudatát. Mindezek a követelmények a szövegszerkesztés során valósíthatók meg. hogy . tehát előkészíti a mondanivalót. b) A gondolatmenet egyenessége azt jelenti. c) A megszakítatlanság abból áll. f) A szélső részek konvergenciája a bevezetés és a befejezés keretező jellegében érvényesül.

mely mindenféle együttműködéshez nélkülözhetetlen. mind az olvasó igényeihez. vagyis az olvasóra. nyelvi kifejtettségében igazodik mind a kommunikációs szándékhoz (önkifejezés. ábrázolás. Tisztázni kell a szövegalkotás célját vagyis a kommunikációs szándékot.mennyire sikerült az olvasói elvárást. Ennek érdekében tanítjuk a különböző anyaggyűjtési módokat. valamint a gondolkodási képesség. ugyanakkor fel kell keltenünk az olvasó elvárásai iránti figyelmesség igényét is. hogy ugyanarról a témáról különböző címzetteknek. 1) A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése. Az írásbeli kifejezőképesség megalapozásához hozzájárul az anyanyelvi nevelés valamennyi ágazata. A funkcionális szemléletű szövegtan a szöveg alaptermészetének az adekvátságot tartja. ha az tartalmában. más – más kommunikációs céllal másként fogalmazunk. igényt kielégíteni. interakciós képesség. Talán az eddigiekből is kitűnik. Adekvátnak akkor tekinti a szöveget. Ez tágabb értelemben a közléshelyzet kommunikációs szempontjainak tudatosítását jelenti. ráhatás). . S mindez úgy megy végbe. Ekkor formálódik a mondanivaló. hogy az alsó tagozatos fogalmazástanítást főleg szerkesztéstanításnak tekinthetjük. szerkezetében. és gyakoroltatjuk. Ennek előkészületi fázisát szövegtervezésnek nevezhetnénk. az összes iskolai és iskolán kívüli tevékenység során formálódik. felépítésében. hanem azért alkalmazzuk a szövegszabályokat. azaz a megszövegezés. Vagyis azt kell tudatosítanunk. A fogalmazástanítás speciális feladatai. hogy mondanivalónkat minél pontosabban és hatásosabban fejezzük ki. 2) A mondanivaló kommunikációs szempontok szerint történő tervezésének elsajátíttatása. A szerkesztéssel egyidőben folyik a mondanivaló elrendezése és nyelvi eszközökkel történő kifejtése. sőt az ún. mind a műfajhoz. hogy a szövegforma nem előre meghatározott szövegszabályok végrehajtásával keletkezik. hogy közben állandóan tekintettel kell lenni a közlés céljára és a közlemény címzettjére.

de ezt ezen a szinten még nem szabad túlzásba vinni. befejezés funkcióját és a gondolatelrendezés alapelveit (pl. nem a „szép kifejezések” halmozása. műfajnak és közlési szándéknak megfelelő szóhasználatot kell megtanítanunk. hogy rászoktassuk a tanulókat az önellenőrzésre. hogy a témának. 4) Stílusfejlesztés. Ezért figyeltetjük meg az olvasmányok stíluseszközeit és fordulatait. A nyelv gazdag szókészletéből való tudatos válogatás ezen a fokon még nem képzelhető el a tanulók szókincsének állandó bővítése nélkül. Ennek együtt kell járnia a felfedezett hibák. A szövegkorrigálás kiterjed az írástechnikai. a tanulók munkáiban megmutatkozó egyéni stíluscsírák ápolására. az időrend vagy leíró fogalmazások esetén a közelről távolra. szórendi. A fogalmazástanításban igen fontos feladat. hogy a mondanivaló elrendezésében elkövetett hibákat is észrevegyék és javítsák. helyesírási. Ez azt jelenti.3) Az elbeszélés. pontatlanságok javításának képességével. nyelvi tréninggel biztosítjuk a minél adekvátabb szóhasználatot (rokon értelmű szavak gyűjtése. A cél az érthető. a leírás és a levél szerkezeti felépítésének és szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése és gyakoroltatása fogalmazási feladatokban. pontos gondolatkifejtés. Amíg a gyakorlás eredményeként ezek a készségek nem . Az írásbeli kifejezőképesség jórészt a tanulók íráskészségének a függvénye. Ám az írástechnikai biztonságon túl más készségek is szükségesek a fogalmazáshoz. tanítjuk meg az előforduló új szavakat.) Már ezen a szinten is törekedhetünk a nyelvi leleményesség és az esztétikai igényeket is kielégítő egyéni közlésmód kialakítására. stílusnevelés. használhatósági körének tisztázása stb. stilisztikai tévedésekre egyaránt. Sőt a fogalmazáselőkészítésben ún. Ennek érdekében tanítjuk a bevezetés. tárgyalás. sőt arra is meg kell tanítani a gyermekeket. 6) A fogalmazástanításnak is feladata a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése. nyelvhelyességi. grammatikai. 5) A szövegkorrigálás tanítása. a szavak hangulatának. illetve a fentről lefelé haladás elvét).

hogy az írásmű. amelyeket szövegszabályoknak is szoktunk nevezni. a szöveg legfontosabb tartalmi kvalitásának a közlés. fogalmazás közben tudatosan meg kell osztanunk a figyelmet a rögzítéstechnika (írás). Ez abból indul ki. Szintetizálónak azért tekinthetjük. Logikai abban az értelemben. olvasottságának. amit mondani akartunk.szilárdulnak meg. a nyelvhelyesség. nem öncélúan alkalmazzuk. A kommunikáció – központú fogalmazástanítás A fogalmazástanításban van egy régi. árnyalt nyelvi eszközökkel történő kifejezésére. hogy a fogalmazás többtényezős. a kifejezés értelmességét. a helyesírás. Stilisztikai annyiban. A szöveg megformálását kommunikációs szempontok vezérlik. hogy mennyire tudjuk gondolatainkat az olvasó számára érthetően és pontosan rögzíteni. Az ilyen módon végiggondolt fogalmazástanítást nevezzük kommunikáció – központúnak. érzelmi – akarati tulajdonságainak mozgósítására. mert a fogalmazási feladat megoldásában tudatosan törekszik a tanulók tárgyi tudásának. mely a mintakövetés és az egyéni alkotó szabadság közt feszül. nyelvi. ahogy ki akartuk fejezni. a mondanivaló következetes előadását tartja. hogy a fogalmazás kommunikációs problémamegoldás. hogy az olvasó pontosan azt értse. és úgy értse. Mi jellemzi ezt? 1. Ez a módszer lényegében a logikai – stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztése. sokféle ismeretet és készséget integráló feladathelyzet. Tehát a pedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal. feloldhatatlannak látszó ellentmondás. gondolkodási készségének. . Tehát a szerkesztési és stilisztikai követelményeket. hanem azért. A legújabb fogalmazástanítási módszertan a kommunikáció – központú fogalmazástanítással feloldhatónak véli ezt az ellentmondást. a stilisztika normái és a kifejezendő tartalom között. amennyiben nevelni kíván a gondolatok célszerű. Ennek sikere azon múlik.

. Azt viszont elvárhatjuk. Adott esetben egy 6 – 8 mondatból álló egyszerű szerkezetű írásmű éppúgy „jó” lehet. nyelvileg helyesen és egyértelműen fogalmazza meg gondolatait. Az elkészült munkákat is aszerint vizsgáljuk. s aki nem szeret fogalmazni. Irodalmi igényű. c) A fogalmazás sikerességét vagy sikertelenségét mindig a lehetséges (vagy meg is nevezett) olvasó. A gyakorlati szövegalkotást szolgáló szerkesztési és nyelvhasználati – stilisztikai ismeretek nem cél . a) A tanulásszervezésben nem a frontális. Így a fogalmazás és az olvasás tanítása igen szorosan összekapcsolódik. nem is fogja jól megtanulni. De az egyiket sem állandósíthatjuk. aktív formája pedig a szövegalkotás. hogy minden tíz – tizenegyéves gyermek pontosan. tehát többféle jó megoldása lehet.2. mert ezzel a gyermeket is. 3. hanem eszközjellegűek. hogy a gyermek megutálja a fogalmazást. . az olvasó számára is élményt nyújtó fogalmazvány ezen a szinten még nem lehet követelmény. A fogalmazás alkotó tevékenység. hogy milyen mértékű irányításra van szükség. magunkat is becsapjuk. 4. a címzett szemszögéből ítéljük meg. e) A fogalmazványok értékelésekor nem a „szépséget”. hanem a differenciált egyéni munkát részesíti előnyben. amikor számba vesszük. hogy a kommunikációs tényezők milyen szövegszabályok alkalmazását kívánják meg. A sorozatos sikertelenség következtében például az is előfordulhat. Úgy is mondhatnánk. b) Az egyes tanulók fejlettsége és fejlődése dönti el. hogy mennyire sikerült megvalósítani a kitűzött kommunikációs célt. A fogalmazási feladat megoldása mindig a kommunikációs helyzet elemzésével indul. hogy a szövegismeret passzív formája a szövegértés. szabatosan. hanem a gondolatközlés pontosságát kérjük számon. hanem kudarcélményekre is. mint egy másfél oldalas fantáziadús munka. d) A fogalmazóképesség fejlődéséhez a tanulóknak szükségük van nemcsak sikerélményre. Ezeket az ismereteket szövegmodellek megfigyeltetésével és elemzésével az olvasmányok feldolgozása során szerzik meg a tanulók.

3. hogy tárgyi ismereteket nyújt. de előzményei korábbra nyúlnak vissza. a szókincs és a helyesírás fejlesztéséhez is hozzájárul. A fogalmazás szempontjából a készségek négy csoportját különítjük el: 1. osztálytól válik viszonylag önálló részterületté. A készségek következő csoportját a verbális gondolkodás készségei alkotják. A közvetett előkészítés harmadik készségcsoportját az együttműködési készségek alkotják. Itt első helyen említjük a helyesírást. múzeumlátogatás. de fontos szerepük van ebben is. hogy a közlőnek érthető. 4. E készségek fejlesztésének fő színterei az olvasás. Ezek: a verbális emlékezet. Itt a tanulók tapasztalatot szereznek a kommunikációs szerepek váltogatásában. a helyes mondatszerkesztés és a mondatfűzés (beszerkesztés) készségei. Ez azon túl. Más nyelvi készségek: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználat. egy film megtekintése. megtanulják. amelyek nemcsak a fogalmazási képesség alapozásának alkotórészei. szabatos és egyértelmű közlemény megfogalmazására kell törekednie. megismerik a fontosabb nyelvi illemszabályokat. 2. hiteles. kellő mértékben kifejtett. A nyelvi. Az írás jelrendszerének megtanításával a fogalmazáshoz nélkülözhetetlen rögzítési technikát adjuk a gyermek kezébe. Ebből a szempontból a tanulmányi kirándulás. A közvetett előkészítés másik igen fontos területe a készségfejlesztés.és a nyelvtanórák. . egy nyaralás élményei közvetett előkészítésnek foghatók fel. Az előkészítésnek (alapozásnak) két fajtáját különböztetjük meg: a) A közvetett alapozás során olyan ismeretek és készségek kialakítása illetve fejlesztése folyik. Az írás . Különösen nagy jelentősége van az olvasásnak. nyelvhasználati készségek. színházlátogatás.A fogalmazás tanításának szakaszai A fogalmazástanítás előkészítése Az anyanyelvi nevelés komplex programján belül a fogalmazás a 2. lényegi.

Megállapítjuk az olvasmány témáját.ítéletalkotás. . hol. következtetés.A cselekmény az alsó tagozaton a legfontosabb struktúraalkotó tényező. A szöveg cselekményének elemzésével a cselekményalkotás mintáit ismertetjük meg a tanulókkal. . . Fejlesztésük a többi tantárgyhoz kapcsolódik.Vázlatkészítéskor tulajdonképpen címet adunk az egyes szerkezeti részeknek. . mit csinál). A fogalmazástanítás alapozását már első osztályban el kell kezdeni változatos gyakorlással. b) A közvetlen előkészítésnek két formáját különböztetjük meg: -1.képolvasás (az ábécéskönyv képeit vagy más képeket megfigyeltetjük és elmondatjuk mit ábrázol a kép: ki. ugyanis a címek többsége témamegjelölő. A szövegalkotás egy – egy műveletének előkészítése. Úgy kell irányítani a . a fogalmazás előkészítése a beszédfejlesztés keretében valósulhat meg.Gyakoroljuk a helyes mondatalkotást. mivel uralkodó műfaj az elbeszélés. azaz.a gondolatok logikus elrendezését.2. A következő gyakorlattípusokat használhatjuk az első osztályban: . hogy miről szól a szöveg. .az anyaggyűjtést is gyakoroljuk. hogy ez milyen összefüggésben van a címmel. . Feltárjuk a cselekmény mozzanatait és ezek sorrendjét.megértés. .A szövegfeldolgozás tervezésekor a tanítónak gondosan meg kell vizsgálnia azt is. . hogy az olvasmányok milyen szempontból alkalmasak a fogalmazástanítás előkészítésére. A tanulók az olvasmányok feldolgozása során szövegmodelleket ismernek meg.a mondatok összekapcsolását szöveggé (a mondatok beszerkesztését). A szövegismeretre nevelés az olvasmányok feldolgozásához kötődik. . mikor. ítéletkapcsolás. Megvizsgáljuk. amelyek mintául szolgálnak a saját szövegek alkotásához.Mivel az írást csak most kezdik elsajátítani a tanulók. .

A képek az eseményt cselekménymozzanatokra felbontva ábrázolják.megbeszélést. Itt a kommunikációs partner igényéhez igazodást gyakoroltatjuk. . tehát a tanulók valóban a mondatok szövegbe való beszerkesztését gyakorolják. ahogy elképzelik). amelyet közösen tagolnak a tanítóval. helyes.a táblára egybeírt kis szöveg kerül. és átírja a nagy kezdőbetűket. nagymamádnak. hogy rövid történet kerekedjék ki belőle. ám írásban mindezeket szavakba kell foglalnunk.kérdésekre egész mondatos válasz adása. barátnődnek. . . Meg kell figyeltetni az idéző mondatok tagoló szerepét. aki függőleges vonalakkal választja el a szavakat. Az olvasott szöveg dramatizálásával valósíthatjuk meg. ha megnevezett hallgató számára meséltetünk: pl. Azt kell tudatosítani. Gondolatjellel kell az idézethez kapcsolni. hogy szóban segíti a kommunikációt a hangsúly. Azt is megtapasztalják. . Ezek a mondatok könnyen összefűzhetők szöveggé. kiteszi az írásjeleket. a mimika. a mozdulatok. hogy az írás valóban gondolataink rögzítésére szolgál. ha a mondanivaló logikáját követjük. hogy a kommunikációs partnerre figyelemmel kell lenni). hogy ezekkel lehet a fenti mondatfonetikai eszközökre utalni. . . s azt.történetalkotás képsor segítségével. . a hanglejtés. Második osztályban tovább folytatjuk az előző évben elkezdett alapozó munkát. A tanulók ezután másolják le a füzetbe.párbeszéd alkotása (azt gyakoroljuk. Ezt írásgyakorlás céljából le is íratjuk velük.hiányos mondatok kiegészítése. hogy a tanulók teljes mondatokat fogalmazzanak a képekről. és kisbetűvel kezdeni még akkor is.megkezdett történet folytatása (lehet az olvasmány alapján.mondatalkotás megadott szavakból úgy. .olvasott és feldolgozott szöveg tartalmának elmondatása. most mondd el a kistestvérednek. .összekevert képsor rendezése és elmesélése. és kiegészítjük új gyakorlattípusokkal: .

a lényeg kiemelése. s a megfelelő szinonímákkal kell javítani. … nagyon szereti a sajtot. ( de.Nem ismerték a titkos alagút bejáratát.Húzd alá azt a mondatot. .Tartalmilag összefüggő mondatok szerkesztése. és megdagadt. • Hiányos mondatok kiegészítése a legmegfelelőbb szinonímákkal: Sanyi tegnap két……. • Kapcsold össze az alábbi mondatokat a megfelelő kötőszóval! A tánc már régen megkezdődött. Szeretem a kakaót. .Pótolják a hiányzó mondatot úgy. --------. A jó vázlatpontok a szövegtartalom reprodukálásakor a tématartást segítik. mert) most nem kérek. . darab. . amelyet a szóismétlések tesznek egyhangúvá. …vasárnap kirándulni volt. (mert. . de.Húzd alá a mondatokat összekapcsoló kötőszók közül azt.Gyuri még mindig az ajtónál állt. • Olyan szöveget adunk. ha) édes.A képek alapján írják be a hiányzó mondatokat. Ilyenkor a címadást is gyakoroltatjuk. . . amely tartalmilag kapcsolódik az elsőhöz: Loránd tegnap volt nyolcéves. és. amelyet az előzőleg gyűjtött szinonímákkal kell kiegészíteni. amelyik odaillik. adag.Vázlatkészítés – a tartalom leszűkítése a lényegre.------. szelet.ha kérdőjel vagy felkiáltójel áll előtt. Nem tudták bevenni a várat. … most második osztályos. porció. Micimackó mézet lopott a vadméhektől ……………………………………………………………………………… …………Összecsípett feje nagyon sajgott. Úgy finom az alma.Szövegbe nem illeszkedő mondatok aláhúzatása. fagyit evett meg (rész. Pl. szál)… • Adhatunk hiányos szöveget. . hogy tartalmilag kapcsolódjanak a megadott mondatokhoz.

. . virágültetés stb. világosság.• A jó cím adásának gyakorlására lássák el címmel a képeket. de ezeket a jegyeket csak megfigyeltetjük az olvasmányokban. . . . Szövegalkotási műhelygyakorlatok .A visszanyúlás javítása. vagy hiányzó bevezetéssel pótoljuk a szöveget). • A szövegben húzzák alá azokat a mondatokat. hogy a tanulóknak kelljen befejezni a szöveget. hogy a megfelelő helyre kerüljön a kifogásolt rész. változatosság). és fordítva.A felesleges ismétlések kihúzatása a szövegből. . . . Stilisztikai szempontból ezen a szinten (alsó tagozaton) a legfontosabb követelmény a stílus adekvátsága. Pl. illetve leírás bővítése elbeszélő mozzanatokkal. Egy nap a Szabó bástyán.Szöveg átalakítása egyenes beszédből függő beszéddé.Az olvasmány egyik részletéből kiindulva kell elgondolni és kitalálni a leírandó szöveg tartalmát. Ez jelenti a közlés helyességét (magyarosság.Elbeszélés bővítése leíró részekkel. hangulatosság. élénkség.Egyszerű munkafolyamatok leíratása (ételkészítés. rántottasütés.) A vázlatkészítést is gyakorolni kell műhelygyakorlatként. Ezek segítik az írásos kommunikáció eredményességét. . .Műhelygyakorlatokat végeztethetünk a bevezetések írására (adott szöveghez más bevezétést kell írni. .Az elbeszélés idejének megváltoztatása.Az eltérülés hibáját kell úgy javítani. szabatosság).Szöveg mondatainak sorba rakása.Képsorról fogalmaztatás. tömörség. választékosság. .Hézagos fogalmazvány kiegészíttetése. amelyek a címhez tartoznak. Nem mond ellent a szép stílus jellemzőinek (szemléletesség. nem kívánjuk meg .Tárgyilagos külső szemlélőként vagy az esemény egyik szereplőjeként meséljék el a történetet.

Akkor járunk így el. amikor valamilyen olvasmányt vagy annak részletét használjuk (nem feltétlenül olvasókönyvi szöveg lehet. hanem házi olvasmány is). pontos és érthető. hogy ez a mozzanata az órának legyen egyszerű. Ha változtatunk a szövegen. Inkább használjunk több mondatot. “Ma egyik osztálytársatokról fogtok fogalmazást írni. mint bonyolult szerkezetű bővített mondatot. b) A gyakorláshoz szükséges ismeretek felidézésének másik módja az. biztosan jól sikerül mindenkinek megoldani a feladatot. Többféleképpen lehet végezni: a) Leggyakrabban az előző órán készült fogalmazások értékelése közben végezzük. Ez rövid és érthető ugyan. ha a célkitűzésból bizalom árad a gyermekek felé.” 3) A fogalmazás megírásának előkészítése. másrészt igyekszünk e tevékenységsor elemeit olyan gyakran végeztetni. 2) Az óra céljának megjelölése. ha mintakövetéssel akarunk gyakoroltatni. hogyan és miért fognak csinálni a gyerekek. hogy a . azért az tartalmilag maradjon egységes. A gyakorlóórák felépítése Az alkalmazásra szánt órák szerkezetében az alábbi öt egységet különíti el a módszertani szakirodalom: 1) Az alkalmazandó ismeretek felidéztetése. Derüljön ki belőle egyértelműen mit. Eddig nagyon jól összegyűjtöttük a leírás tudnivalóit. de kevés. hogy a tanulók világosan lássák a szöveg megszületésének műveletrendjét. Arra kell törekednünk. Pl. de ne így: “Ma az ibolyáról fogtok írni”. Ebben a mozzanatban célunk kettős: egyrészt arra törekszünk. c) Az alkalmazandó ismeretek felidézésében igen hasznosak a feladatlapok is. hogy a kiválasztott szöveg alkalmas legyen a mintakövetésre.alkalmazásukat saját szövegekben. Arra természetesen vigyáznunk kell. Próbáljunk tömören fogalmazni. Az is jó.

virágültetés. elvárásaira) is felhívjuk a figyelmet. A) A mondanivaló tervezésének modellje. állatokról. a) A témával kapcsolatos ismeretek. DVD-ről bemutatott megfigyeltetett tárgyakról. személyben (függő beszédben). diafilmről. Közvetlen szemléleten alapuló témák. nagytakarítás stb. . Ennek eljárásait a téma jellegétől függően választjuk meg. • a történet továbbmesélése stb. a szöveg szerkesztését és nyelvi formába öntését segítjük úgy. A tanítási órának ebben a részében a mondanivaló tervezését. 1. képsorról. ismert személyekről írnak a tanulók. • tárgyilagos. CD-ről. videóról. tésztasütés.Képről. amelynek sok változata lehetséges: • más – más szereplő szemszögéből. munkadarab. növényekről. Rendszerint az olvasókönyv olvasmányaihoz kapcsolódnak. • az irodalmi hős jellemzése. első személyben (egyenes beszédben). . Élménytémák. Olvasmányokon alapuló témák. • korabeli szemtanúként. osztályban intellektuális és esztétikai élményekről is. játék készítésének megfigyeltetése. mint pl. • a történet kevésbé kifejtett részének bővebb megfogalmazása. • egyes szám. 3. disznóvágás. Átélt közösségi vagy egyéni élményekről számol be a tanuló. .gyerekek minél nagyobb önállóságra tehessenek szert. Ezért át kell tekintenünk a témák főbb csoportjait. egyes szám 3. Ide tartozik a történet reprodukálása. gondolatok. de fogalmaztathatunk már 4.Otthoni munkafolyamatoknak a megfigyelése (pl.Más tantárgy óráin végzett kísérlet. vagyis az egyes műveletekben a segítségnyújtást fokozatosan csökkentjük. . hogy közben a kommunikációs szabályokra (főleg az olvasó szempontjaira. élmények összegyűjtése (anyaggyűjtés).) 2. ritkábban más olvasmányokhoz.

Ezzel tulajdonképpen a fogalmazás közben megvalósuló tématartás követelményének . Vagyis a cím alapján fegyelmezetten végig kell gondolnia. Három kívánság. 4. könyvélmény stb. a világűrbe. Vendégségben Mátyás királynál. az előreutalásokkal (katafora) hogyan szerkeszthetnek tartalomváró címeket. a múltba. tárgyakról. Igaz történet. A címadással azt a nézőpontot választjuk ki. Pl. Ezért fő módszerünk a beszélgetés. személyekről stb. Általában több címváltozattal dolgozunk. mivel a címötletek nem mindig jók. a helyszínre vagy a történés idejére. Édesanyám.tartalomváró. hogy aztán onnan választhassanak a tanulók. Milyen vagyok én? Ki a vétkes? Így is történhetett. hogy a címadással a témát szűkítjük le. az idő – vagy térutazás a jövőbe. Egy napom 2o15-ben stb. tehát közöljön valamit előre a szövegtartalomból. a tenger mélyére. Ezért mondjuk. kiállításlátogatás. ha a cím és a tartalom szinkronban (összhangban) vannak. utaljon a mondanivaló lényegére. Holnap utazunk! A tanulóknak meg kell tanulniuk. ismeretekből kiválogatjuk a szorosabban összetartozókat. Tipikusan ilyen a mesealkotás. amelynek segítségével a szerteágazó gondolatokból. hogy az olvasó igényeinek és saját kommunikációs szándékának is csak akkor felel meg a fogalmazás.Pl. írnak. más bolygóra stb. A témát több szempontból is meg lehet közelíteni. csak azt akarjuk elérni. hogy minél több mondanivalójuk legyen a tanulóknak. A legtalálóbb címeket helyes a táblára felírni. Fantáziatémák. ha megtanítjuk azt is. b) A téma leszűkítése címadással és a mondanivaló tervezése a címhez igazodva. gyakran nyelvi formájukat csiszolni kell. esetleg a szereplőkre. mi kerüljön a szövegbe és mi nem oda való. hogy a szövegkohézió megteremtésének nyelvtani eszközeivel pl. Mackókaland.színházelőadás. Jó. Ilyen az én barátom. Az előkészítésben még nem fogalmaztatunk. A jó cím: . A tanulók képzeletbeki eseményekről. de fogalmazás közben csak egyre van lehetőség.

A fogalmazást nem készítjük el szóban. kulcsszavakat íratunk.megvalósítását készítjük elő. A gyűjtött szavakat. s hogy jobban emlékeztessük a tanulókat a tartalomra. hogyan kell érvényesíteni az olvasó szempontját a szavak használatában. hogy megértsék a tanulók. osztályban a vázlatírást is gyakoroljuk. Nagyon fontos. . Kezdetben közösen készített vázlat alapján fogalmaznak a tanulók. A tanulók önálló munkája alatt a tanító a tanulók közt járkálva bele – beleolvas a készülő munkákba. hogy mi kerüljön a bevezétésbe.amiről fogalmaztatunk. könnyen felhasználható formában. műfajhoz. b) A gondolatvezetéshez a legjobb segítség a vázlat. B) A szövegszerkesztés előkészítése. – IV. Fő módszere a szó – és kifejezésgyűjtés. Eleinte a vázlatok bővebbek. s ha szükséges segít. biztat. hogy lehetőséget teremtsünk a válogatásra. támpontokat adunk az írásbeli szövegalkotáshoz. Ezért a bevezetés írását külön is kell gyakorolni műhelygyakorlatokkal. Célunk a szókincs aktivizálása. a képek alá ún. Ezzel a megszövegezést segítjük elő. A legnehezebb a bevezetés megírása. csak segítséget. Sokféle változata lehetséges. tanácsával továbblendíti a megakadt tanulót. hogy hogyan tagoljuk a mondanivalót. Mindenekelőtt azt kell megbeszélnünk. 4) A fogalmazás megírása. Kinézi magának azokat a fogalmazványokat. mert ebben benne van a fogalmazás előprogramja. a) A szerkesztés elvének megválasztása a fogalmazás műfajától függ. c) A témához. olvasóhoz alkalmazkodó nyelvi – stilisztikai eszközök keresése. A szerkesztés előkészítéséhez tartozik annak tisztázása. kifejezéseket a táblára írjuk áttekinthető. Második és harmadik osztályban a vázlat szerepét betöltheti egy képsor. A III. mi a befejezésbe. később fokozatosan tömörebbé válnak.

Szóbeli értékeléskor úgy fogalmazzuk észrevételeinket. Első mozzanat az önértékelés. 59)A feladatmegoldás értékelése (visszacsatolás). A tanulók fogalmazványait mindig Figyelmesen el kell olvasni és értékelni kell.amelyeket óra végén felolvas. önellenőrzés. a beszédtevékenység gyakorlásával végezhetjük. mi hiányzik?) 63)A helyén van – e minden részlet a szövegben? 64)Jó – e a szerkezeti egységek aránya? (a bevezetés és a befejezés betölti – e funkcióját) 65)Hogyan alkalmazkodik a fogalmazás stílusa a témához. melyek a felesleges. Tehát a beszédnevelést beszéltetéssel. mit kell tennie a tanulónak a fejlődés érdekében. a közlési szándékhoz és a címzett igényéhez? 66)Milyen a szöveg helyesírása? 67)Az írás külső alakjának olvashatósága. Ez . áttekinthetősége (tud – e bánni az új bekezdés – új gondolatsor szabályával?) A beszédtevékenység fejlesztése Módszertani szempontból abból kell kiindulni. hogy abból az derüljön ki. Elemzési szempontok: 60)A szöveg a címben megjelölt témáról szól – e? (ha nem. a témából választott alap? Kevert műfaj esetén megfelelő – e a leíró és elbeszélő részek aránya?) 62)Megtalálható – e minden fontos láncszem a gondolatsorban? (ha nem. Egy – két fogalmazványt felolvastatunk. hogy a beszéd tevékenység. A beszédtevékenységben két folyamat különíthető el: a beszédcselekvés (beszédprodukció) és a beszédmegértés. lényegtelen. oda nem tartozó részletek?) 61)Hogyan érvényesül a szerkesztés alapelve? (következik – e a műfajból.

de pedagógiai eszközökkel elsősorban a beszédprodukciót tudjuk befolyásolni. Egyrészt ezért kell ismernünk. másrészt pedig ennek ismeretében tudjuk pontosan tervezni és megvalósítani a beszédtevékenység továbbfejlesztésének feladatait. vagy a megoldásban akadályok lépnek fel. esetleg el is némul. Az óvodáskor és az iskoláskor határán az egocentrikus beszéd fokozatosan elhalkul. Olykor ezt halljuk: „ á. vagy ezt: „ na. nyelvi struktúraalkotás fejlesztésének kérdéseit a beszédfejlesztés fogalmával jelöljük. hogy feladatmegoldás közben gyakran motyogva. Mindez azzal függ össze. hogy milyen ez a nyelvi tudás. Gondoljunk csak arra. ezt nem így kell”. Az óvodáskor végén az egocentrikus beszéd funkciója a tevékenységgel kapcsolatos feladatok tudatosítása és a cselekvés irányítása. Ennek technikai oldalát nevezzük kiejtéstanításnak vagy beszédművelésnek. Az iskolai anyanyelvi nevelésben a gyerekek már meglévő nyelvi tudására építünk. Ez azt jelenti.a két folyamat a beszédtanulásban egymással összefonódva fejlődik. hogy a gondolat megfogalmazódva alakul. hogy a gyerekek esetében is fáziskülönbség van a gondolkodás és a beszéd között. Ilyenkor a gyermek önmagával beszélget. Ennek szerepe a tevékenység nyelvi tervezése és szabályozása. szóhasználat. Beszédcselekvésük nyelvtani formájának színvonala . ám ha a feladat nehéz. félhangosan mondogatják a tanulók. azaz belső beszéddé válik. a gyerekek azonnal visszaváltanak az egocentrikus hangos beszédre. hogy éppen mit csinálnak. kommunikatív (másoknak szóló) és belső beszédet (gondolkodás – beszédet). mi a következő lépés. A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői Háromféle beszédet különböztettek meg a kutatók: egocentrikus (önmagának szóló). Ez a beszédfajta sokáig megtalálható az alsó tagozatos gyermek beszédében. az egocentrikus beszédet használja. ez így már jó”. A beszédprodukcióhoz szükséges szókincs.

hogy a tanulók gondolkodásának fejlődését is hátráltatjuk. mint a gondolkodásuk. A kontextusos – vagy összefüggő. A beszélő mindent nyelvi eszközökkel jelöl. amelyben a megnyilatkozás keletkezett. és az egocentrikus beszéd elnémulását eröltetjük. néma” munkát. Az iskolába lépéskor a szituatív beszéd túlsúlya jellemző – különösen akkor. ami a gyerekek számára megkönnyíti a nyelvhasználatot. monológikus – beszéd az anyanyelvi nevelés hatására bontakozik ki. könnyen lehet. illetve tovább kell fejleszteni. A kontextusos beszéd tartalmának megértéséhez nincs szükségünk a szituáció ismertetésére. a „fegyelmezett. hiszen a valóságban a felnőttek beszédében is felváltva. A kétféle . A szituatív beszéd erősen kötődik a beszédhelyzethez. mert a társalgásban ez funkcionál. A kommunikatív beszéd jellemzői Ennek szerepköre az utolsó óvodai évben teljesedik ki. Amennyiben hallás után reprodukálnak szöveget. Ebben szerepe van az írott beszéd elsajátításának is. aki ismeri a szituációt (vagy részese annak). Két formáját különböztetik meg: a szituatív és a kontextusos beszédet.fejlettebb. és rendszerint csak az érti meg. olykor keveredve fordul elő a két beszédfajta. spontán beszédet is meg kell őrizni. Azonban az ún. Tehát ha az osztályban többre becsüljük a csendet. B. a kidolgozott kód pedig a kontextusos beszédnek felel meg. és két alapformát különböztetett meg: a korlátozott és a kidolgozott kódot. A korlátozott kód nagyjából a szituatív. illetve képolvasáskor. ha saját életükből vett eseményeket mondanak el. Valamint azt is tudnunk kell. jobbára a kontextusos beszédformát alkalmazzák. hogy a szituatív és a kontextusos beszéd között igen sok átmeneti forma létezik. Bernstein szociológiai szempontból vizsgálta a kommunikatív beszédet. Ez az.

de ezek a beszédprodukciók többségükben a kontextusból jól érthetők. A teljesen önálló (produktív) szövegalkotás kissé nehezebb számukra. A hallott nyelvi mintákat. hogy a feladatköröket egymástól elkülönítve vizsgáljuk. Ez az anyanyelvi nevelés egységének elve értelmében megbonthatatlan folyamat. A nyelvtani struktúrák alkotásához szükséges grammatikai ismereteket az iskolába kerülő gyerekek elsajátították. Ezek a következők: 1) A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése – . szociológiai körülményeivel függ össze. A beszéd nyelvtani jellemzői Az iskolába kerülő gyerekek szókincsének terjedelmére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. mondataikat újra és újra elkezdik. Kutatók 24oo – 25oo szóra becsülik. átalakítják.kódrendszer használata Bernstein szerint nem a beszélő életkorával. A beszédtevékenység fejlesztésének feladatkörei és eljárásai Az iskolába kerülő gyerekek beszédének jellemzőiből egyértelműen következnek a fejlesztés feladatkörei. beszédfordulatokat beépítik a szövegbe. hanem társadalmi helyzetével. A mondathalmozás és a mondatfonetikai lezáratlanság következtében a mondanivaló tagolatlansága mellett a szövegkohézió is lazább. Beszéd közben gyakran tartanak szüneteket. míg meg nem találják a legmegfelelőbb nyelvi formát. azonban az eljárások ismertetése megkívánja. másrészt a felzárkóztatással illetve kiegyenlítéssel párhuzamosan a beszélt nyelvhasználat eszközeinek gyarapítására és kommunikációs szerepek tudatosítására kell törekednünk. Megnyilatkozásaikban egyaránt használják az egyszerűbb és a bonyolultabb nyelvi szerkezeteket. Az óvodai foglalkozások hatására elég jó színvonalú a félreproduktív szövegalkotásuk. Célunk kettős: egyrészt csökkentenünk kell a tanulók nyelvhasználati különbségeit.

szerepek és műfajok gyakoroltatásával egyrészt a szituatív beszéd értékes elemeinek megőrzésére. gyarapításával és a szóhasználat helyességének tudatosításával járulhatunk hozzá. valamint e két beszédforma váltogatására törekszünk. mondat) változatos alkalmazását. Tehát amikor a beszéd akusztikai elemeiről vagy a lexémák. Hangsúlyoznunk kell azt is. köznyelvi kiejtés normáit. b) Az idegen szó lefordítása: éra = időszak. hogy a beszédtevékenység alapegysége a szöveg. A) A szókincs gyarapítása és a meglévő szókincs aktivizálása az élőbeszéd legalapvetőbb feltételeit biztosítja. Ebben a fő feladatot az jelenti. valamint a szöveg – és mondatfonetikai eszközöknek a tartalomhoz és a beszédhelyzethez igazodó alkalmazására beszédben. hogy a tanulókkal elsajátíttassuk az ún. Ez magában foglalja a szókincs gyarapítását. A következőkben felsoroljuk a szóértelmezés néhány módját. mondatok szintjéről beszélünk. akkor csak arról van szó. felolvasásban. szintagmák. c) Különbözőség (szembeállítás): óbor az. . pánkó = fánk (tájszó). 3) Beszédfejlesztés a szöveg szintjén. másrészt a kontextusos beszéd fejlesztésére. 2) Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén. amelyik nem idei. megtanítsuk őket a kódváltásra. A kommunikációs funkciók. korszak. Beszédfejlesztés a lexémák és a mondatok szintjén A beszéd fejlesztésének a szó szintjén a tanulók szókincsének (mint nyelvi elemkészletének) bővítésével. vers – és prózamondásban. Mennyiségi fejlesztés elsősorban. a nyelvi szerkezetben (szintagma. Alapszabályunk: az ismeretlent csak ismert fogalmakkal lehet megvilágítani. a szójelentés kommunikációban betöltött szerepének fölfedeztetését. Tehát: a) Szinoníma (szóegyenlet): eb = kutya. hogy egy – egy óramozzanatban melyik résztényező kerül a fejlesztés előterébe.beszédművelés vagy kiejtéstanítás.

szembogár. . szempilla. szempár. ház – és nyájörzésre. szemez. ökörszem. másik eb = egyformán rossz mind a kettő. vadászatra használt vagy kedvtelésből tartott háziállat. a) A gyűjtést vezérelhetik nyelvtani szempontok. Fő módszer mindkét esetben a szó – és kifejezésgyűjtés .Szótag – vagy szólánc alkotása valamely szabály alapján. hanem épp itt van az egyik lehetőség arra. A jelentés kiteljesítése szorosan kapcsolódik a szókincs aktivizálásához. Ilyenkor beszedik az ebadót is. . tyúkszem .. uszkár stb. kedvtelés) A felosztás tagjai: vizsla. puli. szemorvos. d) Hasonlítás (a hasonló ismertebb. szemfüles. pavaszem. stb. házőrzés. . utálja. pápaszem. szemüveg. mint kutya a macskát = rosszban van vele.Szócsalád tagjainak összegyűjtése . szemlél. e) Körülírás (más szavakkal): Egyik kutya. állatterelés. Egytagú szavakban a magánhangzókat változtatjuk szóról szóra: kar – kár – kor – kór – kér stb. ki nem állja. . h) Felosztás ( feltárjuk a fogalom terjedelmét): Sémája: A felosztandó fogalom: a kutya A felosztás alapja: milyen célra alkalmazzák (vadászat.. Szereti.. mint a hasonlított). hogy a jelentés kiteljesítését elvégezzük. szemész. haragszik rá. Az olvasás közben végzett szó – és kifejezés-értelmezésnek nemcsak az a feladata.. (A szócsalád valamely szó összes képzett és összetett alakjait tartalmazza) Pl. Egyke = egyetlen gyermek a családban. g) Meghatározás: A kutya a ragadozók közé tartozó. szemtelen. f) Mondatba illesztés (szövegkörnyezettel): Ma kutyaoltás lesz. A szó – és kifejezés-értelmezés szorosan kapcsolódik a szövegfeldolgozáshoz. szem – szemes. Pl. komondor.nem újbor. A túzok = pulykához hasonló mezei madár. hogy a szövegmegértés akadályait elhárítsa.

). .. amelyekben a kommunikációs helyzethez (téma. az olvasási feladatlapok.. képes.. választékos (eltávozik) – közömbös (elmegy ) – gúnyos (elkotródik) stb. mozdul stb. halad köréből való.. Pl. . Tartalmi szembeállítás: egyén – tömeg (megy. húzza a lóbőrt stb. stb.. pap. – vonul. . zúdul stb.. te aztmondod: valamilyen – só.: két balkeze van = ügyetlen stb. stílusérték: közömbös – expresszív (sétál – andalog). ige.. megkezdett sor folytatása: szép. Példánk a megy. te azt mondod: valaki – vad. de a nyelvtankönyvek is lehetőséget adnak.Egy – egy szó jelentésével egyenértékű szólásokat. szóláshasonlatokat gyűjthetünk. b) A szógyűjtés lehet tárgykörös vagy témakörös. kuncog . szándék.. határozott – céltalan (halad – ténfereg).. képzett szavakkal.stb. Pl. kép . cipő . stílusárnyalat:(hangulati tartalom). szakmának. Erre az olvasókönyvek. újság.Szógyűjtés tematikus kép alapján. szóláshasonlatok jelentését kifejezhetjük egy – egy szóval. Pl. társadalmi rétegnek sajátos szókincse van. mássalhangzó.Alkotó módon játszhatnak a gyerekek a szóösszetételekkel. szófaj. Én azt mondom: valami. főnév stb. cipész.Rokon értelmű szavak gyűjtése. B) A szó. hogy egy – egy tantárgynak. s ezeket különböző ellentétes szempontok szerint rendeztetni. ír. intenzitásbeli különbség: lassú – gyors: (sétál – rohan). Pl. Szólások. nevet.Érdemes antoníma sorokat gyűjteni. = sós. így a szavak értelmezését sem kerülhetjük el. Én azt mondom: valami.Szógyűjtéssel tudatosíthatjuk azt is. c) A nyelvi elemkészlet aktivizálásában frazémákkal is dolgozhatunk.) A szóképzési szabályjáték lehet „felelgetős” és „gépes” feladat. papír. lép.: Alszik = elnyomja a buzgóság. tudományágnak. . .Pl: Hány szó bújt el benne? (Összetett szókban önálló szavak keresése: újságpapír – új.. csodálatos. illetve szinonímákkal.: nyelvtan – magánhangzó. . tódul.és kifejezéskészlet aktivizálásának feltétlenül össze kell kapcsolódnia olyan gyakorlatokkal. = vadász. fiatal – öreg (lépked – csoszog)..

cammog.Bori az ajtó mögött titokban ... . robog. szerkezetet... . döcög.. mely a kérdéses elemet (szót. .... . sétál. fut – képek: öregember.. A helyes nyelvhasználat tudatosulását. a képi gondolkodás megértetése.Melyik szót használhatod... Akkorát . a viccen.. melyiket nem? Pl. az összegyűjtött nyelvi elemeket.A helyes szóhasználat fejlesztését elősegíthetjük a szószerkezetek tudatos alkotásával is. vonat...A szinonímákból válogathatnak hiányos mondat kiegészítésében. Óra alatt beszélgettek és .. könnyebben megértse az író „rejtett” szándékát. a kommunikatív beszéd minőségének változását jól szolgálják a rendező gyakorlatok és kiegészítések. A szóhasználat helyességének tudatosítása inkább minőségi összetevője a beszédfejlesztésnek. alakés mondattani jelenséget) „közömbös” szinonímapárjától megkülönbözteti.Rokon értelmű szóhalmaz hozzárendelése képhez. érzelmi – hangulati többletet... Célunk a képszerű látásmód. elinal.... .hallgató) igazodva és megfelelő stilisztikai értéken használhatjuk a megismert. kocog.: ócska vén bútor rozoga ember öreg kopott idős Alábbi gyakorlataink a nyelvi elemek stílusértékét állítják a középpontba. gyerek. hogy ennek révén a tanuló könnyebben behatoljon az írói alkotás titkaiba. csoszog. bandukol. Pl.... illetve a helytelen szóhasználat javítása.. pl.. nevetés változatait alkalmazhatják a következő mondatokban: Jót . . képszerű kifejezés igényét. tehát azt a kifejezőerőt. a nevet.. hogy zengett az egész ház. a szavak varázsának feltárása..Gyűjtse össze minden tanuló a számára legkedvesebb tíz magyar és tíz idegen szót! Keressenek tíz – tíz .. de egyúttal őbenne is felkeltsük a találékony.

A tengerben úszik egy hal.Hibás szórendű mondat javítása. . meleg. Melyik mondat jó? Rajzoltam almát.a mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása.Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása. Orsiék a kutyával elment a boltba.a kommunikációs helyzetnek illetve célnak megfelelő mondatalkotás. Beszédfejlesztés a mondatok szintjén A 6 – 1o éves gyerekeknek nem a „mondat” megalkotása okoz igazán gondot. „szemünkkel hallunk” (szinesztézia) ! Pl. A nyelvtanilag helyes és helytelen mondatokkal végezhető gyakorlatok: . hideg hang. hiszen iskolakezdésre felkészültek már végtelen számú mondat megalkotására. melyeket „ fülünkkel látunk”. ízlelgessék a szavak hangulatát. másik oldalról viszont a mondat beszerkesztettsége.Gyűjtsenek olyan szóképeket. foga. Rajzoltam a almát.A mindennapi beszéd szóképeit is érdemes szemügyre vennünk. illetve a mondat szórendjének megváltoztatása az új közléselem egyértelmű . Így a mondat megszerkesztésekor egyik oldalról a szintagmatikus kapcsolatok nyelvtani értelemben helyes megoldása okozhat problémát a mondaton belül. Rajzoltam egy almát.kellemetlen és közömbös hangulatú szót is! Vitassuk meg a gyűjtött anyagot! Érveljenek. A mondat azonban mindig egy magasabb szintű nyelvi egység. keserű illat stb. A beszéd mondatszintű fejlesztése az alábbi szempontok szerint történik: . . Orsiék elment a boltba. 1. szája. Melyik mondat helyes? Melyik mondat mit jelent? A tengerbe úszik egy hal. a szöveg része. .Helyes és helytelen mondatok kiválasztása. Rajzoltam az almát. bordája stb. torka. nyaka. szíve. Milyen dolgoknak van feje. nyelve.? . .a nyelvtani értelemben vett jó mondat alkotása. Pl. zenéjét! .Egyeztetési hibák felismerése. és a hibás mondatok javítása. . édes.

A szobában olvassa a kisfiú a könyvet. 2. köszönés. kérdések stb. hogy a mondat formája és szerepe nem mindig esik egybe. A felszólító mondatokkal gyakoroltatjuk azt is. . . parancsot.Kijelentések. kérdezzék ugyanazt más – más személytől. A mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása. óhajt. még nem vagy dögrováson?” boszorkánytól: „Te vén banya (szipirtyó) nem rúgtad még el az utolsót?” stb. „Nem hoznál egy kis vizet?” (óhaj). „Nem takarodsz innen?” (fenyegető parancs). hogyan lehet a buzdítást. Ezek gyakorlásának főbb módjai a következők: . a felszólító mondatforma a felhívó szerepre a legalkalmasabb. (nem a konyhában) A kisfiú olvassa a szobában a könyvet. A kisfiú a szobában olvassa a könyvet. Pl. Több variációja is lehetséges: pl. kérdő mondattal kifejezhetünk felszólítást. utasítást. méltatlankodás). hogy ha változik a kommunikációs partner. Pl. tárgyakról. Érdeklődjenek az egészségi állapota felől a mese különböző szereplőinek: pl. Az is fontos. hogyan igazodik a nyelvi forma az új kommunikációs helyzethez és a társas illem szabályaihoz .Mondatalkotási gyakorlatok szóhalmazból. pl. (nem az újságot) stb. bemutatkozás. tanításakor hívjuk fel a figyelmet arra. képről. érzelmeinket. személyekről. Az üdvözlés. felszólítást megfogalmazni türelmetlenül. (nem a kislány) A könyvet olvassa a kisfiú a szobában. vágyainkat a felkiáltó és óhajtó mondatforma tükrözi legjobban. tréfásan. felkiáltást is: „Hát nem beteg lett megint?” (felkiáltás. időjárásról stb. fenyegetően stb. királytól: „Hogy szolgál az egészsége felségednek?” sárkánytól: „Hát te bitang hétfejű.Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása. Kérdő mondatok mondatása sokféle helyzetben. A mondat kommunikációs szerepe gyakran egybevág bizonyos mondatfajtákkal. megszólítás stb. A referenciális funkciót a kijelentő mondat tölti be. fel kell használni minden megadott szót vagy csak meghatározott számút.kiemelése érdekében. erélyesen. eseményről. Lehet igaz vagy hamis állításokat mondatni.

.. 3.... • Két egyszerű mondat összevonása egy összetett mondattá: „Katinak fájt a foga.......... hogy ki mondhatja kinek.......... Együtt focizunk... Ha a hallgató siet.... ki kell egészíteni a mondatot a helyszín.. tömöríteni kell.. . hogy megértse a közleményt.. másrészt az írásos mondat-. kérlek! Távozzon....Sok barátom van.. A tudatosság egyaránt vonatkozik a nyelvtani és kommunikációs normák felidézésére és betartására.... ...... A fogorvos betömte...... ...” → „Az éhes róka elindult zsákmányt keresni........ tömöríteni kell. ha a hallgató is látta mi történt. időpont és más körülmény megjelölésével.” • Annak eldöntése..Kapus vagyok.is. A kommunikációs célnak megfelelő tudatos mondatalkotás az eddig felsorolt mondatszerkesztési eljárások szintézisét jelenti.” → „A fogorvos betömte Kati fájós fogát.. azokat alapozza......... de mindenképp a tudomására kell hozni mi történt.... Ki beszélt. . • Az eseményt hírként kell egyetlen mondatban megfogalmazni.. illetve szövegalkotással van szoros kapcsolatban.. illetve meg kell találni az utalás eszközeit.... hogy kinek nem mondhatja a megadott kifejezéseket... Amondat tudatos szerkesztése egyrészt az összefüggő beszéd alkotásával. Pl......... csak a lényegre törni. Ha a hallgató tájékozatlan. Pl. bővíteni kell. törölni a felesleges elemeket. esetleg szemléletessé kell tenni jelzős szerkezetekkel.... Menj! Lódulj! Kopj már le! Lelépni! Eredj a pokolba! Távozz. Ha a hallgatónak semmi előismerete sincs... türelmetlen. illetve... kivel beszélt? . kérem! ...Hiányos szöveg szóbeli kiegészítése. Transzformációs gyakorlatok Megadott mondatok átalakítása a hallgató szempontjainak figyelembe vételével.” • Összetett mondat átalakítása egyszerű mondattá: „A róka éhes volt....... ezért elindult zsákmányt keresni.

E szabályokat kommunikációs szempontoknak is szoktuk nevezni. miért. Az iskolába kerülő gyerekek a nyelvtani szabályrendszert tekintve kielégítő tudással rendelkeznek. Beszédfejlesztés a szöveg szintjén A mondatok összefüggő láncolatával szöveget hozunk létre. hanem a szöveg.Kívül tágasabb! stb. és lényegük a következő: mit. a) A reproduktív beszéd a másoktól hallott vagy olvasott szöveg elismétlését jelenti. nem tudják megfelelően érvényesíteni a beszéd kommunikációs szabályait. A nyelvhasználat illetve a kommunikáció alapegysége tehát nem a mondat. A kommunikációs szabályokhoz igazodó. csak megalapozható. Vagyis tudnak grammatikailag helyes mondatokat és szöveget is alkotni. . a kontextusnak megfelelő beszéd fejlesztése nem oldható meg a mondat szintjén. Két feladatot oldhatunk meg vele: • a szöveg nyelvi formáját mintaként gyakoroltatjuk. hogyan mondjuk. A társadalmi érvényű beszédben azonban még járatlanok. mindennapi társas érintkezés) szerepjátékokkal (más néven mimetikus vagy dramatikus játékokkal) történik. A kontextusos beszéd fejlesztése érdekében a szövegalkotás két formáját alkalmazzuk: a) – a reproduktív beszédet (utánmondás). Ezért a szöveg szintjén is be kell avatkoznunk a tanulók nyelvhasználatának alakulásába.a mindennapi beszédsémák (frazémák) utánmondása. kinek. Az utánmondás lehet: • szó szerinti ismétlés • lényege szerinti ismétlés A szó szerinti ismétléshez tartozik: . • a beszéd kommunikációs szerepeit gyakoroltatjuk reprodukálással. mikor. hol.és prózamondás . A spontán beszédbe a beavatkozás (társalgás. b) – a produktív vagy alkotó beszédet.vers.

osztályban szívesen használnak a gyerekek ehhez a feladathoz bábokat. mert így beszédgátlás alakulhat ki. Gyakran szoktuk kérni. és ne állítsa őket megoldhatatlan vagy csak kudarccal járó feladatok elé. I – II. hogy bábokkal játszatjuk el a tanulókkal. Így ugyanis a metanyelvi funkció egyik sajátos nyelvi mintáját kell követniük. Szerepe lehet még akkor is. bocsánatkérés. annak megköszönése. hogy a tanult nyelvtani fogalmak meghatározását több tanuló is mondja el a tanító után. mivel a nyelvi megoldásokban is mindig vannak önálló. d) Kedvvel és szívesen vállalkoznak a tanulók a rádió – vagy a tévébemondó szerepére.Pl. Így a megfigyelt nyelvi mintákat alkalmaztatjuk egy műsor tartalmának ismertetésében. Fontos. b) A tanító elbeszélésének vagy magyarázatának megismételtetése. e) Leggyakrabban az olvasott ( kidolgozott kódú) szövegek alapján reprodukáltatunk. illetve nem tudnak kódot váltani. A szó szerinti ismétlésre főleg azoknak a gyermekeknek van szükségük. hogy a tanító megfelelő motivációval állandóan fokozza a gyerekek beszédkedvét. a műsor konferálásában. képek alapján összeállított történeteit. segítségkérés. Ennek főbb változatai: • Az olvasott történet (mese) lényegét mondják el a vázlat kibővítésével. tartalommondását. Tehát megoldhatjuk a mesemondást úgy is. A reprodukálás főbb eljárásai a nyelvi minták gyakorlására: a) Mese vagy meserészlet elmondása a mesélő stílus gyakorlásaként. A lényege szerinti utánmondás a szöveg – tartalom szempontjából fél – reproduktív beszédnek tekinthetjük. mert könnyen súlykoláshoz vezet. ha egy újonnan megismert kommunikációs formát kell elsajátítani. jókívánság stb. akik csak a korlátozott kódot használják. c) A társaik beszámolóját. Alkalmazásával vigyázni kell. szerepjátékait is megismételtetjük. . alkotó mozzanatok.

hogy milyen volt az a ház. Az önálló összefüggő beszéd gyakoroltatásának főbb eljárásai: 68)Kötetlen beszélgetés . mondd el azokat az eseményeket. A reprodukálás megoldásának főbb lehetőségei a beszéd kommunikációs szerepeinek gyakoroltatása érdekében Az olvasottakról való beszámolás több kommunikációs helyzetben történhet. megszerkesztésében és nyelvi megformálásában a beszédhelyzethez minél rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni. amelyben az adott szereplő lakott) • Készíthetünk a szövegből vagy szövegrészletből mozzanatsort (ezeket képekkel is lehet ábrázolni). hogy a me4gismert nyelvi – nyelvtani szabályokat tudatosan alkalmazzák a gyerekek. Az ilyen és hasonló gyakorlatokkal az a célunk. megváltoztathatjuk a beszámoló címzettjét vagy műfaját (számoljon be az eseményekről szemtanú riporterként). lehet válaszadás a tanító vagy az osztálytársak kérdéseire. Ugyanakkor tanulják a beszédhelyzethez való nyelvi alkalmazkodás különböző formáit is. hogy tanítványaink megtanulják utánozni azt a sokféle nyelvi mintát. mondd el. amelyekből a szereplő tulajdonságait ismerjük meg) • Leíró szövegrészeket is elmondathatunk (pl. amely a tágabb társadalmi környezetben körülveszi őket. vagy más – más szereplő szemszögéből adják elő az eseményeket.• A szöveget (vagy részletet) meghatározott szempont szerint reprodukáltatjuk (pl. Stb. s ennek követésével reprodukáltatjuk a szöveget. Az önálló szóbeli szövegalkotás szintjén a beszédfejlesztésnek két feladata van: • itt kell biztosítani. Pl. • Reprodukáltathatjuk a szöveg párbeszédes részeit is. • a mondanivaló tervezésében.

ugyanis sokmindent. a többiek nem. a hibákat utólag mondjuk meg. nem igaz voltát. de félbehagyott szöveg továbbmeséltetése vagy befejeztetése is feladat lehet. amelyekről a gyerekeknek van mondanivalójuk. Indokold meg. 71)Különböző kommunikációs beszédműfajokat gyakoroltathatunk: • indoklás: Pl. tárgyak. Utcán tájékoztass gyereket vagy felnőttet valamiről (pl. a beszéd segítségével kell „láttatni”. Ennek során bizonyítani kell a beszédpartner állításainak hamisságát. az állomást stb. merre találja a postát. állatok. Magyarázd el társaidnak. vita. tárgyilagos vagy tréfás). . a főteret. a városházát. amit a kép ábrázol. 69)Történetalkotás képről vagy képsorról Ha a képet vagy a képsort csak a beszélő tanuló látja.Témája sokféle lehet. 73)Ne javítsunk bele a megnyilatkozásokba. eszközök stb. • játékszabály ismertetése. helyesen cselekedett – e x szereplő! • magyarázat: Pl. Néhány fontos tanács: 72)Olyan témákról beszéltessünk. • tudósítás (pl.) • beszámoló: Valamilyen látott vagy átélt eseményről szólhat (intéztethetjük hasonló korú gyermekeknek de felnőtteknek is). Érveljenek igazuk mellett osztálytárs vagy felnőtt véleményével szemben. akkor a kifejezés részletezőbb voltára is ügyelni kell. • érvelés. A tanítónak úgy kell irányítania az ilyen beszélgetéseket. Gyakoroltatni kell a cáfolást is. bemutatása az osztálytársaknak szemléletesen. Stílusa is lehet változatos (komoly. valamilyen sporteseményről) • növények. mit jelent: „ne igyál előre a medve bőrére!” • tájékoztatás: Pl. hogy egy – egy tanulónak alkalma legyen több mondatból álló szöveg alkotására. 70)Olvasott szöveg alapján elmondathatjuk az előzményeket.

A mimikának (arckifejezésnek)sokféle funkciója van. hogy szabályozzák arckifejezéseiket.arra nézzen. aki „szemmel” szólítja meg a tanulókat. tekintettartással a kapcsolat fenntartását fejezi ki. Később a játékmester lehet jelentkező tanuló is. Nem könnyű feladat. A nem nyelvi kommunikációs eszközök tanítása Megkülönböztetünk nyelvi (verbális) és nem nyelvi kommunikációt. Pl. de olvasmányok feldolgozása közben gyakran akad rá alkalom. a személyiségben lezajló folyamatokat. Tanulják meg. ha nem értünk valamit. A 6 – 1o éves gyermeknek meg kell tanulnia: . Jó játék lehet gyakorolni a tekintettartást és a tekintetváltást. Eleinte a játékmester a tanító. De a hallgató tekintetéből a beszélő érdeklődést és udvarias figyelmet is kiolvashat. máshol időző tekintet a beszélő számára jelezheti. nem hiába szokták mondani. felhúzzuk a szemöldökünket. vagy tapssal jelez. Az elkalandozó. akivel beszél. hogy unja a beszélgetést. hogy a játékmester szeme az ő szemébe kapcsolódott. és valaki megpróbálja szavakkal megfejteni. A tekintet sok mindent elmond az emberről. Önmagában is és a beszéd kísérőjeként is kifejezhet érzelmeket. a térközszabályozás és a kinézika. A nem nyelvi kommunikáció csatornái: a tekintet. . hogy felkészüljenek a feladatra. hogy már nem figyel rá a hallgató. hanem a kommunikációs szabályok megoldását is minősítsük. ugyanis kifejezi érzelmeinket. Amelyik gyerek érzi.Más forma az. Ha mindvégig figyel a beszédpartnerre. amikor a tanulók megpróbálnak tekintetükkel különböző érzelmeket kifejezni. az felemeli a kezét. 76)Adjunk időt. 75)Az értékelésbe vonjuk be a gyerekeket is. a mimika (arckifejezés). a gesztus. vagy ráncoljuk a homlokunkat.74)Ne csak nyelvi szempontból értékeljük a teljesítményeket. Tanítványainkat arra kell megtanítanunk. melyek a nem . hogy „a szem a lélek tükre”. a testtartás.

• Helyzetek elemzése. amikor közlik veled. és azt. hogy az udvariasság és a figyelmesség keretei közt a szükséges és hatásos gesztusokat gyakoroltassa a gyerekekkel: • pl. • Előre szavakkal megadott kifejezést kell arccal eljátszani. Pl. mint a szóban kifejezett tartalom. a hallgató ásít. . amit eléd tettek. valaki viccet mesél. • hellyel kínálás: nyújtott karral a székre mutatva. de neked nem tetszik stb. hogy nem mehetsz kirándulni. hogy mikor lehet. Fejezd ki örömödet. hogy húga megbetegedett. meglepetésedet. Az iskolának az a feladata. ha a kezünk függőleges irányban felülről lefelé mozog. arcoddal! Milyen arcot vágsz. megbeszélése. Pl. de ne engedjük használni az ökölbe szorult kéz mozgatását. Ilyenkor azt is meg kell beszélni. szemöldökfelrántás. • fenyegetés: felemelt mutatóujj mozgatásával. Tudatosulnak a saját arckifejezések. Pl. hogy az arcjáték ne fejezzen ki mást. ha osztálytársad új cipőt kapott. Szakszóval ezeket kinémáknak vagy kinemorfémának nevezik. A gesztusokat mindenki használja vagy önállóan vagy a beszéd kísérőjeként. Egy fiú széles mosollyal bejelenti. Vagy testünk felé irányuló félköríves mozdulat = ’ gyere ide!’ Némelyik helyettesíti a beszédet. figyelmeztetés: felemelt mutatóujj. mikor nem használni az adott arckifejezést. Gyakorlatok: • Tükörjáték: a csoport tagjai a kijelölt vagy önként vállalkozó társ arckifejezését utánozzák. akkor azzal a beszéd logikai tagolását jelezzük. • A gyerekek egy – egy társ arcjátékát szavakkal értelmezik. s a kinezika nevű tudományág foglalkozik velük. tehát a szó és a nem verbális jelzés összhangban legyen. Pl. ha nem szereted az ételt.illő. sértő kifejezések. érdeklődésedet stb. • hívás: a mutatóujj test felé mozgatásával. udvariatlan. fejcsóválás. mert ez durva.

akinek segíteni akarunk. • kitörő öröm: a két kar magasba lendítésével. hogy a gyerekek túlzásba vigyék. nemcsak illem kérdése (pl. Az iskolában azt kell megtanulni. miről beszélnek. kényelmesen üljenek beszéd közben. Körülbelül másfél éves koráig ismerkedő . önkéntelenül is hátrébb lépünk. • izgalom: a kéz tördelése. de nem hanyagul. vagy nem megfelelő helyen használják a gesztusnyelvet.• a vendég előre engedése nyitott ajtóban • igenlés. személyes tere (15 – 45 cm) amelyen belül csak azokat engedjük. míg közelebb hív. akár tudunk róla. hogy akihez bizalommal fordulunk. akár akarjuk. Valamennyiünknek van ún. Ha idegen túl közel jön. ha figyelmességüket akarják kifejezni. A gyerekek szerepjátszó képessége egészen kicsi korban kezdődik. hogy milyen távolságban helyezkednek el a beszéd során. jutalom. A testtartás. • bizonytalanság: vállvonogatással. akár nem. hanem egyenesen álljanak. kitüntetés átvételekor). akkor meg kell várnunk. A beszélő és hallgató egymáshoz való viszonyát jelzi. akár nem. A gyerekeknek azt kell megtanítani. De ha az a valaki mással beszélget. tagadás. Nem szabad engedni. Vannak olyan szerephelyzetek. amelyekben meghatározott testtartás esetleg kötelező is. nemtetszés: a fej ingatásával. hogy lazán. vagy akitől segítséget várunk. Térközszabályozás. nyeglén. már bizalmaskodásnak tartjuk. A dramatikus játék A gyerekek életében a játék az a tevékenységi forma. hogy kihallgassuk. s igyekszünk védekezni. akik érzelmileg nagyon közel állnak hozzánk. ahhoz közelebb kell mennünk. Tulajdonképpen egész megjelenésünk kommunikál. Illetlenség túl közel menni beszélgető emberekhez. amelyben a cselekvés és a beszéd összekapcsolódik. Egész testükkel forduljanak a beszédtárs felé. • a győzelem jele: ujjal formált V betű.

és fejleszti az együttműködési (interakciós) képességeket. hogy ki – ki tudja. Kommunikációs viselkedésminták gyakorlását teszi lehetővé. segít leküzdeni a gátlásokat. A bátortalanabbak játszhatnak „néma szerepeket” pl. Helyettük a jelmezt helyettesítő szimbólikus eszközöket használhatjuk (pl. és felemelt kezüket megfogják. takarítás. az orvosnak betegek. Eleinte a cselekvés a fontos: pl. a tanító néninek gyerekek. megmozgatja a fantáziát. A nézők figyelmeztethetik a főhőst a leselkedő veszélyre. a királynak kartonpapír korona kerül a fejére. Az együttjátszás örömöt ad. mintha az lenne. hogy ő nem mozdony. hogy mit kell mondania. virágok. Ezután a szimbólikus játékok következnek. Többször el kell olvastatni a szöveget ahhoz. A gyerek tudja. De lehetnek fák. csak jól kell ismerniük. amelyben a felnőtt életre készül. Nyelvi mintákat kapnak és gyakorolhatnak a gyerekek. Nem kell szó szerint megtanulni a szöveget a tanulóknak. a félelmet. . mégis úgy mozog.(explorációs) játékokat játszik. Később a szerep lesz a domináns: a mama mellé papa is kell. A gyerekek számára a játék olyan életforma az iskolába kerülés előtt. Második osztálytól elhagyhatjuk a bábokat.: két gyerek szemben áll. Az iskolai beszédfejlesztésben háromféle játékot alkalmazunk: 1) Irodalmi műre épülőt 2) A társasérintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok 3) Szabályjátékok Elsőosztályban bábozással oldjuk meg a párbeszédes részek eljátszását. így kiválóan használhatók a nyelvi hátrányokkal küszködők felzárkóztatására. Mivel a gyerek számára ismerős és természetes közeg. bokrok a néma szereplők. bár még nem tudatosan. a vándorlegénynek tarisznyát akasztunk a nyakába. A dramatikus vagy szerepjáték igen alkalmas a spontán beszéd fejlesztésére. babafürdetés stb. Az önként jelentkezők közt osztjuk ki a szerepeket. ez lesz a kapu. amelyek varázsszava a „mintha” és sok bennük az utánzás. a táltos bot végére erősített lófej rajza. hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg a lényeget.

a hallgatóhoz. amit nem könnyű eredményesen megoldani az iskolában. majd tesznek is azért a későbbiekben. Összefoglalásként megállapíthatjuk. fejlesszük beszédtechnikájukat úgy. a közléshelyzethez és a kommunikációs szándékhoz minél jobban megtanuljanak alkalmazkodni. sokrétű feladat. ám kommunikációs figyelmet. . Ha ezzel az igénnyel rendelkeznek. A beszédfejlesztés nem ér véget életünk végéig. rendőr – közlekedő. Megfelelően átgondolt. kifejezően tudjanak megszólalni. könyvkölcsönzés. érthető beszéd. tudatos tervezéssel. hogy szépen. a tantárgyi feladatok összefüggéseit felismerve megoldható. hogy a beszédtevékenység fejlesztése igen szerteágazó. fegyelmet és felelősséget tíz – tizenegy éves korban is kialakíthatunk.Társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok Kommunikációs helyzetgyakorlatoknak is nevezhetjük ezeket. hogy a beszédtárgyhoz. S eközben gyarapítsuk a szókincsüket. Ilenszerű szituációkban szátsztjuk őket: orvos – beteg. hogy belső szükségletté váljék az igényes. pontos. hogy többet beszéljenek a gyermekek. telefonálás. A valódi helyzet megfigyelését követően játékos körülmények közt utánzással gyakorolják a tanulók a nyelvi – kommunikációs szabályokat. eladó – vásárló.