módszertana

Az anyanyelv tanításának

( Anyanyelv tantárgypedagógia)
5) Az anyanyelvi tantárgypedagógia fogalma A módszertan a didaktikának ( az oktatás általános elméletének) alkalmazása egy szaktantárgy oktatására, tehát tulajdonképpen alkalmazott didaktika. A mi esetünkben az oktatási folyamat irányításának elveit, törvényszerűségeit, módszereit tartalmazza olyan módon, ahogyan ezek a magyar nyelv elemi fokú tanításának gyakorlatában érvényesülnek. Az oktatásnak van általános elmélete, de nincs minden részletre kidolgozott általános gyakorlata, mivel ez nem is lehetséges, ugyanis nincs két egyforma gyermek sem, s a személyiségük, egyéniségük kibontakoztatása sem lehetséges általánosan érvényes módszerek gépies alkalmazásával. Így az oktatási módszer nem mindenható, nem recept, de nem is elhanyagolható. Minden kornak voltak jellegzetes nevelési és tanítási módszerei, amelyekkel a nevelés és oktatás céljait igyekeztek megvalósítani. Ugyanazt a célt el lehet érni többféleképpen is: sok vagy kevés időráfordítással, a tanulók számára unalmas és utált cselekvésekkel vagy élvezetes, játékos, felszabadult munkalégkörben is. Elvileg feltételezzük, hogy létezik a célok gyakorlati megvalósításának egy optimális módja, amellyel a leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt lehet elérni. A cél ezt a csak elméletileg létező legjobb módszeregyüttest a gyakorlatban is minél jobban megközelíteni. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy tanulás közben a tanuló személyisége nemcsak a tartalom hatására változik, alakul, hanem annak következtében is, hogy mindenfajta értelmi és fizikai tevékenységet végez. Márpedig e műveleteket a módszer és ennek elemei az eljárások foglalják magukba.

Hazánkban az oktatás és nevelés metodológiáját elsődlegesen az oktatás demokratikus jellege határozza meg, tehát az a tény, hogy minden gyermeknek megkülönböztetés nélkül el kell sajátítania az iskolában az alapvető ismereteket, ki kell mindenkiben alakítani azokat a készségeket és képességeket, amelyek a modern társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek. A módszertan ma már nemcsak a tanítási tevékenységre terjed ki, hanem a tanulási tevékenység megszervezésére, irányítására és értékelésére is. Az oktatás hatásfokának növelésében a korszerű módszertani felfogásban különösen két didaktikai elv kap hangsúlyt: a tanulói aktivitás és a differenciált foglalkozás elve. Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a modern didaktika nem kényszerít rá az oktatásra merev módszerrendszert, hanem tág teret enged az újításoknak, az ésszerűsítéseknek, a kísérletezéseknek azért, hogy a kitűzött célok és feladatok minél optimálisabb módon valósuljanak meg. 6) Az anyanyelv rendszerében az iskolai tantárgyak

A magyar nyelv mint anyanyelv alaptantárgy a magyar tannyelvű iskolákban az első osztálytól az érettségiig, mivel: • az anyanyelv a legerősebb kötelék az ember és a társadalom között; • a személyiség fejlesztésének, kiművelésének eszköze; • az ismeretszerzésnek és a gondolatközlésnek az eszköze; • valamennyi tantárgy tanulásának alapja, feltétele; • az általános műveltség alapja és megnyilvánulási formája; Ezért átfogó anyanyelvi nevelés nem csupán az anyanyelv tantárgy oktatásának feladata, hanem ehhez hatékonyan hozzájárul mindenik anyanyelven oktatott tantárgy is, sőt az iskolán kívüli tevékenységek és hatások is.

7) Az anyanyelvi nevelés feladatai A korszerű iskola elsődleges feladata az, hogy alapozó ismereteket biztosítson, és a képességek fejlesztésével állandó önművelésre, önálló gondolkodásra készítse fel a tanulókat. Az általános iskolában fejlesztendő alapképességeknek három csoportját különböztetik meg: 8) kommunikációs képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, írás stb.) 9) megismerési képességek (az információk felfogása, megértése, megőrzése, feldolgozása illetve az ezekhez szükséges gondolkodási műveletek) 10)a cselekvéshez tartozó ún. mozgásképességek vagy idegen szóval pszichomotoros képességek (amelyek a fizikai mozgást és a munkafolyamatok végzését teszik lehetővé) A képességfejlesztésben a kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepük van. Az iskolában ezek fejlesztésének legfőbb színtere az anyanyelvi nevelés. Ebből a szempontból az anyanyelvi nevelés feladata kettős: • egyrészt képessé kell tennie a tanulókat a szóban és írásban feléjük áradó információk megértésére és befogadására; • másrészt arra is, hogy saját gondolataikat, érzelmeiket pontosan és hatásosan kifejezhessék mind szóban mind írásban úgy, hogy a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez is alkalmazkodni tudjanak. A kommunikációs képességfejlesztés tehát a beszélt és az írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósul meg. Az 1 – 4. osztályban folyó anyanyelvi nevelés feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: 11)Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése (a gyermekek az anyanyelvet a

és írástechnika .’’ • az íráskészségen alapuló íráshasználat. 14)A tanulók személyiségének fejlesztése nyelvi és irodalmi eszközökkel. képességek fejlesztése. • a beszélt nyelvhasználat szintjén pedig a beszédmegértés. helyesírás és az írásbeli szövegalkotás elsajátíttatása.’’ • az olvasás. Ez egyfelől jelenti az olvasás és az írás jelrendszerének és technikájának megtanítását – megtanulását. az összefüggő beszéd. 13)A nyelvhasználati készségek.családban sajátítják el.és jellemtulajdonságait kétféle módon formálhatják: . 12) A nyelvi ismeretek elsajátítása. Ez kifejezetten készségfejlesztési feladat. másfelől jelenti a nyelvre vonatkozó ismeretek megtanulását. Ide tartoznak: • a helyes beszédlégzés kialakítása. Az anyanyelvi nevelés személyiségformáló szerepe a következő területeken érvényesül: • az értelemfejlesztésben • a szemléletformálásban • az érzelmi nevelésben • ízlésformálásban • akarat. ezért az iskolába lépő gyermekek anyanyelvi fejlettsége pontosan tükrözi a családok színvonalát). Így a nyelvre vonatkozó ismereteknek nem cél hanem eszköz jellegük van.és jellemformálásban Az anyanyelvi tevékenységek a tanulók akarati.’’ • a hangos és néma szövegértő olvasás . mivel az anyanyelvi ismeretek szélesebb körének megszerzése nélkül elképzelhetetlen a nyelvhasználat tudatosítása és továbbfejlesztése. a monológ és a párbeszéd valamint a kommunikációs szerepváltás (mely nélkülözhetetlen a párbeszédnél). • a tiszta hangképzés .

15)Tartalmi oldalról személyiségmintákat

kapnak a megismert embertípusok révén; 16)Másrészt viselkedésmintákat kapnak, ami serdülő korban a példaképválasztás alapja. Ennek a korosztálynak az olvasási vágyát az önismeret és az önfejlesztés igénye táplálja. 4. Az anyanyelvi nevelés elvei

Az anyanyelvi nevelés igen bonyolult folyamat. Sikerességét nagymértékben meghatározza az, hogy a pedagógus milyen szemlélettel közeledik az anyanyelvi nevelés feladatainak megoldásához. Ezt a szemléletmódot az anyanyelv öntörvényeiből adódó nevelési alapelvek fejezik ki: 17)Az anyanyelv a személyiségfejlesztés általános eszköze. A fejlődéslélektan a nyelv szerepét a) az interiorizációban, b) az exteriorizációban, c) az integrációban és a d) szocializációban tekinti alapvetőnek. 18)Az interiorizáció (elsajátítás, befogadás) azt jelenti, hogy a személyiségre gyakorolt külső hatások a nyelv segítségével épülnek be a személyiségbe. A gyermek felfogja, megérti a mások által szóban vagy írásban közölt információkat, kiemeli a lényeget, megtanulja és saját ismeretei közé sorolja azokat. 19)Az exteriorizáció a személyiség belső tartalmainak, folyamatainak külsővé tétele. Bármit teszünk, a cselekvés mindig gondolati tervezéssel indul, és cselekvés közben is a nyelv segítségével ellenőrizzük magunkat. Ha egy gyermek nem tudja elmondani, hogy egy cselekvést miként kell végrehajtani, akkor valószínűleg nem tudja azt helyesen végrehajtani a gyakorlatban sem, és ha hibás vagy bizonytalan valamely cselekvése, akkor azt rendszerint nyelvi síkon sem tudja elvégezni.

20)A személyiség egysége (integrált volta) attól függ, hogy

az illető személy nyelvi tudása, nyelvhasználata mennyire fejlett. A különböző hatásokat a gyermek a nyelv segítségével fogadja be. Tehát nyelvi tudása, nyelvhasználatának fejlettsége dönti el, hogy mit tud beépíteni saját személyiségébe, illetve mit hárít el. Ha a nyelvhasználata nagyon fejletlen, akkor a hatások többségét nem tudja befogadni, így a nyelv a maga szimbólumaival nem képes a gyermek tapasztalatainak, elképzeléseinek, érzéseinek, ismereteinek egységét megteremteni (integrálni). 21)A szocializációnak is a nyelv a legtermészetesebb eszköze. A gyermek a beszéd révén tanul meg alkalmazkodni környezetéhez, ugyanakkor nyelvi eszköztárának szegénysége is jelzi, ha szociális – közösségi magatartásában valami probléma van. Azok a gyermekek, akik folyton nyafognak, parancsolgatnak, nem tudnak társaikkal együttműködve feladatokat megoldani, nem tudnak társalogni, kérdezni stb. valamilyen szocializációs fejlődési problémával küszködnek. Tehát amikor azt tanítjuk, hogy köszönjenek, érdeklődjenek, fejezzék ki jókívánságaikat stb., akkor nemcsak nyelvi illemszabályokat tanítunk, hanem arra nevelünk, hogy tanítványaink a társas viszonyokban magabiztosak, felszabadultak, gátlásoktól mentesek legyenek, mivel a nyelvhasználat fejlődése a személyiség szociális fejlődését is segíti. 22)Az anyanyelvi nevelés valamennyi tantárgy feladata. Az iskolának képessé kell tennie a tanulókat az önálló művelődésre. Az önművelési szokások alakítása nem korlátozódhat az anyanyelvi órákra, mivel a gyermekek érdeklődése szerteágazóbb, mint amennyit az olvasási tevékenység ki tud elégíteni. Így az alsó tagozatos szaktárgyaknak óriási szerepe van az ún. szakirányú érdeklődés felkeltésében, ébren tartásában és kibontakoztatásában. El kell sajátíttatni a többi tantárgy szókincsét, figyelni kell a nyelvi igényességre és a helyesírásra. 23)Az anyanyelvi nevelés nyitottsága és folytonossága.

Az anyanyelvi nevelés alulról nyitott. Ismerni kell tehát az óvodai és a családi anyanyelvi nevelés hatásait. Csak ezeket figyelembe véve, ezekre építve tudunk gondoskodni a hiányok pótlásáról. Nyitott olyan értelemben is, hogy számolnunk kell a tanulókat érő iskolán kívüli nyelvi hatásokkal is: rádió, televízió, színház, Internet, tágabb társadalmi környezet, olvasmányok stb. Elő kell segítenünk, hogy ezekből a hatásokból elsősorban a pozitív példákat raktározzák el a gyerekek. A negatív hatásokat nem tudjuk kizárni, de a pedagógusok feladata ezek ellensúlyozása és a hozzájuk való helyes viszonyulás megtanítása. A nyitottság harmadik oldala az, hogy az alsó tagozatos nyelvi nevelésnek kell megalapoznia a magasabb iskolafokozatokon folyó munkát. Ezért a tanítónak ismernie kell a felső fokozatos tantervi anyagot is, hogy megfelelően fel tudja készíteni a gyerekeket azokra. Az anyanyelvi nevelés nyitottságából következik a folytonosság. Az, hogy a nyelvhasználat fejlődése soha sem fejeződik be. Az iskolai anyanyelvi nevelés teszi lehetővé, hogy tanítványaink egész életükben önállóan is folytassák az ismeretszerzést a nyelv segítségével. 24)Az anyanyelvi nevelés egységének (integráltságának) elve. A nyelvi tevékenység strukturáltsága ellenére is oszthatatlan egész. Az oktatás – nevelés folyamatában azonban szükség van arra, hogy egy – egy elemére, részterületére összpontosítsunk. E nélkül például nem tudnánk megfelelően elsajátíttatni az olvasás, az írás vagy a szövegalkotás alapvető készségeit. Ám a tervszerű és tudatos nyelvhasználat – fejlesztés megköveteli, hogy a tanító pontosan lássa, hogy az anyanyelvi tantárgyi ágazatok (olvasás, írás, nyelvtan, fogalmazás) ugyanazt a nyelvi jelenséget más – más szempontból közelíti meg. Az anyanyelvi nevelés egysége tehát úgy teremthető meg, ha felfogó – befogadó és a közlő – kifejező tevékenységeket az ún. komplex órák keretében együtt fejlesztjük. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy

hogy a nyelvi képzést az óvodától kezdve a középiskola befejezéséig tervszerű egymásra épülő folyamatnak tekintjük. Ez pedig a funkcionális nyelvszemlélet. Nyelvi korlátaik miatt nem értik a tanító magyarázatait. „korlátozott nyelvi kódot” sajátítanak el. „kidolgozott nyelvi kódra” akkor ismeretszerzési lehetőségeik erősen leszűkülnek. másrészt ezzel párhuzamosan itt kell megalapozni az írott nyelvhasználatot. a tantárgyi ágazatok egységben szemlélésének van még egy aspektusa. s lehetőleg úgy. hogy a nyelvileg hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlítő beszédfejlesztését. természetes módon váltogathassák a tanulók a különböző nyelvi tevékenységeket. Ebből a szempontból az alsó tagozatnak igen nagy a felelőssége. felzárkóztatását hogyan tudja megoldani. nyelvhasználati lemaradást takar. hogy az ún. Arról sem szabad megfeledkeznünk. amikor megszaporodnak a szaktantárgyi kódrendszerek.valamelyik nyelvhasználati komponens uralkodó legyen az órán. hogy az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés eredményességétől nagy mértékben függ az elvont gondolkodás fejlődése. A szociolingvisztikai kutatások egyértelműen bizonyították. Az anyanyelvi nevelés egységességének elve azt is jelenti. hogy a tanítási anyag által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználva. Az anyanyelvi nevelés integráltságának. Az ingerszegény családban nevelkedő gyermekek egy ún. hátrányos helyzet mindig nyelvi hátrányt. hanem éppen arról van szó. A helyzet felső tagozaton csak súlyosbodik. de nyelvi hátrányokkal küszködő gyerekek menthetetlenül lemaradnak. nem vagy csak részben fogják fel az olvasott információkat. hogy arra a felső tagozatban építeni lehessen. s ez az alsó tagozatos tanító számára igencsak fontos. és az egyébként értelmes. mégpedig úgy. ennek alárendelt nyelvi tevékenységet. A funkció fogalma . és igen nehezen vagy hiányosan sajátítják el a különböző tantárgyak sajátos fogalmait. Ha az iskola segítségével nem térnek át idejében az ún. Az alsó tagozat felelőssége tehát egyrészt abban áll. hogy e köré szervezzük a többi.

Tehát minden új nyelvtani jelenséget a kommunikációs szabályok figyelembe vételével tudatosítunk. Az előbbi elvek csak kedvező szociális körülmények közt válhatnak hatékonnyá. hogy egymást türelmesen. hogy milyen nyelvi mintát nyújt közömbösítheti a negatív nyelvi hatásokat. hogy a szövegben a mondatok kölcsönösen függnek egymástól. akit nem szólítunk fel csak azért. Szoktassuk tanítványainkat arra. vagy felerősítheti a pozitívakat. • Fontos a megfelelő munkalégkör megteremtése: a tanulók ne féljenek a megnyilatkozástól. vagy valamilyen nyelvi eszközzel utal arra. hogy a hibásan teljesítő gyereket társai csúfolják! Ne legyenek az osztályban ún. Azáltal. Persze ez nem jelenti azt. hogy ne féljenek a kudarctól. közbekiabálás vagy közbeszólások nélkül hallgassák meg türelmesen. • A tanító példája igen fontos. mimika stb. hogy a hibákat nem javítjuk következetesen. Ne legyen az osztályban egyetlen tanuló sem. legyen joguk tévedni is. a megszégyenüléstől.) legyenek összhangban! Törekedjünk az értékelésben . s ez rendszerint úgy történik. mert félünk. 5. Tágabb értelemben a beépítettséget. Ne engedjük. és hozzá is tesz valami újat annak tartalmához. ám a javítás legyen mindig konstruktív.A kedvező szociális háttér biztosításának elve. hogy megnyilatkozásával veszélyezteti az óra sikerességét. a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez alkalmazkodva. „ügyeletes zsenik”. Tehát minden nyelvi megnyilatkozással arra szoktatjuk a gyermekeket. hogy minden új mondat megismétel valamit az előzőkből.szűkebben értelmezve a nyelvi eszközök „mirevalóságát” jelenti. az egymástól való függést jelenti. vagyis a mondatot a szövegbe be kell szerkeszteni. annak tartalmára. A szóbeli értékelés és az azt kísérő metakommunikációs jelzések (gesztusok. hogy a rendelkezésükre álló nyelvi eszközökből válogassanak a kifejezendő gondolattartalmakhoz. A szóbeli és írásbeli szövegek alkotásának gyakorlása közben tudatosítjuk.

ahonnan megkaphatnák a legfontosabb. A tanítónak tudnia kell arról. kiadványokat. jutalmazzák a szép beszédet.”. ha mond valamit. adjanak valós válaszokat a feltett kérdésekre életkoruknak megfelelő szinten.osztályban • olvasás • írás . Hívjuk fel a figyelmet a gyerekeknek szóló műsorokra. hogy a gyerek a tanító utasításait követve beszéljen. filmekre és a családdal együtt igyekezzünk megakadályozni a nem nekik való. kellő tapintattal meg kell próbálni változtatni ezen. és folytassanak vele értelmes párbeszédet. • igényeljék beszámolóit. Jó lenne. A tömegkommunikációs eszközök. 25)A tantárgy felépítése az 1 – 4. • reagáljanak kérdéseire biztatóan. vagyis hagyják. durva kifejezéseket használnak. Tájékozódni kell a család nyelvhasználatáról is. hogyan beszélnek egymás közt tanulói. káros hatásokat. nekik való könyveket. Bírálat esetén. A szülő és a tanító igényelje a gyermektől a rendszeres olvasást. • engedjék kérdezni bármiről. olvasson stb. értékeljék. hogyan segítsék elő otthon a gyermek nyelvi fejlődését: • engedjék a gyermeket beszélni. a számítógép. • figyeljenek rá. negatív értékeléskor ne kezdjük így: „Már megint…. olvasást. Lássuk el tanácsokkal a családokat. „Még mindig……”) A kedvező szociális feltételek biztosítása nemcsak tanítási órán fontos. hogy ordítoznak. fogalmazást. A nyelvileg igénytelen. az internet hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül.differenciált frazeológiára! (Ne csak az „ügyes vagy” legyen az elismerő formula. • dicsérjék. és ha azt tapasztalja. írjon. hogy ne akadályozzák a gyermek fejlődését. belevágnak egymás szavába stb. írást. ha minden osztálynak lenne kis könyvtára. alacsonyabb műveltségű családokban azt kell elérni legalább.

hogy mindenik osztályban mely tantárgyat hány órában kell tanítani. gazdagodnak. azaz azokat a viselkedésformákat. hogy első osztálytól érettségiig a tantárgy részterületei szerves egységet alkotnak. a nyelvi képzés egységes rendszerben folyik. mélyülnek. évről évre bővülnek. struktúrájában a koncentrikus felépítés elve érvényesül. Az olvasmányok tematikus elrendezése motivációs alapot jelent a tanítás és a tanulás számára. Ez azt jelenti. . A tantervek rendszerbe foglalva közlik a magyar nyelv tantárgyi ágazataiba elosztott ismereteket.Ez azt jelenti. Irányító jellegű kérdések. az anyanyelvi képzés egységes rendszerben folyik.• beszédkészségfejlesztés • fogalmazás • nyelvtan 26)Tanterv. az iskolai oktatásban az anyanyelv tanításának egységes jellege van. oktatási terv Mint láttuk az előzőekben. A nevelési és oktatási – képzési feladatokat a tanterv tartalmazza. Meghatározza az elérendő tanulási teljesítmények jellemzőit. osztályos tananyag elrendezésében. Ezek a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten tárgyalják az olvasmányokat és a nyelvi anyagot. A tantárgyi ágazatok meghatározott feladatköröknek felelnek meg. gyakorlatok. amelyekhez egy tanulmányi év végéig el kell jutni. feladatok segítik a tanítót és a tanulót. A tantervi előírások a tankönyvekben telítődnek konkrét tartalommal. lehetőseget adnak az intenzív tanulói tevékenységre. E viselkedésformák leírását nevezzük követelményeknek. Ezeken kívül a különféle munkafüzetek gyakorlatrendszerei is igen hasznosak. hogy az ismeretkörök fokozatosan. Az 1 – 4. Az egész iskolai oktatói – nevelői munkát szabályozó oktatási terv (plan de învățământ) írja elő.

Ez formailag úgy oldható meg. eljárásokat valamint a megvalósításhoz szükséges didaktikai és szemléltető eszközöket.27)A tanító felkészülése az anyanyelvi nevelésre A tanító fontos teendője tanév elején az oktatási folyamat megtervezése a tanév egész időtartamára. nyelvtan tanításához. írás. A tanulói teljesítmény értékelésének oly módon kell helyet kapnia a tanmenetben. hogy a tanmenetnek rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. Mindezekből következik. Ezért a tervezés során a követelményeket elemekre kell bontani. A követelmények komplex jellegűek. Ma már a feleltetés mellett az iskolai munka szerves részét alkotják a különféle felmérők íratása. Ajánlott tanév elején is felmérni az ismereteket és a készségszinteket. Külön rovat tartalmazza a módszereket. a tartalomnak és az osztály adottságainak megfelelően választjuk meg. tehát a tantervi követelmények megvalósulását. Ez azt jelenti. Ezeket mindig a követelményeknek. A tanmenetet a tanterv és a tankönyv figyelmes tanulmányozása alapján kell összeállítani. hogy bizonyos időközönként ellenőrizzük a tanulóknak az ismeretelsajátításban. és ide jegyezzük be a pontosításokat a menet közbeni korrekciókat. majd a nagyobb fejezetek összefoglalása után vagy félévek végén. fogalmazás. hogy tanmenetet készít az osztály anyanyelvi tantárgyainak. és még idejében pótolhatja a mutatkozó hiányosságokat. és ennek megfelelően lépésekben megvalósítanunk. Az olvasás és az írás tanítása A sokféle ábécétanítási eljárás közül . Ezek eredményei alapján a tanító menet közben szembesül tanítása sikerességével. A tantervi követelmények a tanuló év végi teljesítményeit írják elő. hogy a tanmenetben hagyunk egy üres rovatot a megjegyzéseknek. tehát az olvasás. a készségek és képességek megszerzésében tett előrehaladását.

a kommunikációs magatartás kialakítása .3o szókép „olvasását” . Ilyen pl. és nagy részük a többi tantárgyat is alapozza. . hierarchikus rendszert alkotnak.a vizuális kommunikáció szokásainak ismerete . Körülbelül hat hét az időtartama.nálunk a hangoztató – elemző – összetevő módszert használják szóképes előprogrammal. mivel a problémák jelentkezésekor mindig vissza kell térni az alacsonyabb szintre. Nem szabad sajnálnunk tőle az időt. Tulajdonképpen az előkészítés hivatott megelőzni a későbbi nehézségeket. amelyek távolról alapoznak. és 28 .az emlékezet . 1) Az előkészítő időszak mind az olvasást mind az írást előkészíti. Az olvasás – írás tanításának három szakasza van: 1) előkészítő időszak. A különböző készségek egymásra épülnek.szótagolás .a nyelvi tudatosság kialakítása . 2) a betűtanítás időszaka.a munkatempó .a figyelem .a beszéd általános fejlettsége (a beszéd és a beszédértés) . A részkészségeknek két csoportját különböztetjük meg: a) általános részkészségek. amelyben a következő mindig feltételezi az előzőt.az érzelemvilág . mivel később sokszorosan megtérül.a logikus gondolkodás .a ritmusérzék . Ennek a rendszernek a logikáját kell jól látni. Az előkészítés a részkészségek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti.az olvasás céljának ismerete .a betűelemek ismerete .az önellenőrzés kialakítása Már az előkészítő időszakban szóképekkel egybekötött gyakorlatokat iktatunk be.a képzelet fejlettsége b) a speciális részkészségek már közvetlenül az olvasás – írás tanítását készítik elő: . 3) a betűtanítás utáni időszak.

de figyelmüket már a szavakra irányítjuk. Ha valamelyik szóképet még bizonytalanul ismerik fel a gyerekek. A képről a szóképeket a következő módon választjuk le: 1. minden kép mellé szókártya kerül. valamely jármű képét tűzzük fel a táblára. a betűt az írott beszédből. A képek bemutatkoznak. 2. a tanulók kimondják a képek nevét. Megkérdezzük: „Találd ki. és így mutatjuk fel a tanulóknak. és így olvassuk a szavakat. miközben egy – egy tárgy képét levesszük a tábláról. 3. Csak a szóképek maradnak a táblán. mi hiányzik?” A szóképre mutatva elolvassuk. kitaláljuk a hiányzó tárgy nevét. 2. Így kap értelmet a meghatározásunk. a tanulók a képet figyelik. A szóképeket levesszük a tábláról. Összekeverjük a szóképeket. ismét elővesszük a képet.Közösen „elolvassuk” a képek nevét. 5. Szóképtanulással kezdődik. A hang – és betűtanítás Ez az olvasástanítás legfontosabb szakasza. ismeretlen szóképek közé keverjük. Ezzel rögzítjük az olvasás (felismerés) irányát. A hangot az élő beszédből. A tanulók a padra hajtják fejüket. Pl. Egy szókép megtanítása a nyomtatottan leírt szó (az ún. tárgykép) közötti asszociációs kapcsolat kialakítását jelenti. tehát a szóképek tárgyképek nélkül való felismerésének képessége alakul ki. Rámutatunk a szóképekre. 6. A tanító az élő . A szóképek változatlan sorrendje emlékeztet a képekre.sajátítják el a tanulók. 4. A hangtanítás mindig megelőzi a betűtanítást az óra menetében. Ez a kapcsolat a tárgykép elvonásával a szó optikai képe és a jelentése közötti kapcsolattá válik. a tanulók elolvassák. a szóképből vezetjük le. A szóképtanulás lépései: Az új szóképek először a képekkel együtt kerülnek a tanulók elé. A szókártyák bemutatásakor mutatóujjunkat illetve a pálcát balról jobbra elhúzzuk a szókép alatt. szókép) és az általa jelölt dolog grafikusan ábrázolt képe (az ún. hogy a hang leírt képe a betű. megteremtve a további munkához szükséges motivációs bázist.

egyénileg is csoportosan is. de ügyelni kell. lehet ötletes hasonlatokat is használni. Az ábécéskönyvben az eseménykép után ott van a tárgykép és alatta vagy mellette a szókép. Menete: hagyjuk. majd a szó végén. Meghallgatjuk első reakciójukat. kérdéseket teszünk fel. melyek lényeglátásra szoktatnak. hogy a hangok nyelvünk legkisebb építőkövei. Ha megy a hangfelismerés. A kiolvasott egységeket mindig értelmeztetjük vagy értelmezzük is. amelyben a hang a szó elején. Beszélgetéssel indítjuk az órát. amelyet a betű jelöl. Ez a nyelvi tudatosság azonban ekkor még nem elég erős. hogy a betű bemutatása még nem jelenti azt. tisztán hangoztatjuk az osztállyal. hogy a gyerekek nézegessék a képet. Sok felismerési . A tanult új hangot az írásban betű jelöli. A b e t ű t a n í t á s a hangtanításra épül. továbbra is következetesen fejleszteni kell. A betűt mindig elolvastatjuk. valamint a hangokat szavakká összefűzni. ugyanis a mellékhang zavart okoz az összeolvasásban. különféle szavakban kerestetjük meg a tanított betűt. Hangösszevonási gyakorlatot is végeztethetünk. Pl. Ne feledjük. Ekkorra már a tanulóknak tudniuk kell a szavakat hangokra bontani. a végén). A leválasztandó hang (betű) valamilyen színnel ki van emelve. Mindig a nyomtatott kisbetűvel kezdjük a betűk szemléltetését. Végül összeolvastatunk szótagokat. Elmagyarázzuk a betű alakját. azaz kiejtetjük azt a hangot. mondatokat. Hallás után dolgozunk. címet adunk a képnek. a szóba és a modatba. illetve a szó belsejében fordul elő. utána következik a nyomtatott nagybetű. a belsejében. A mássalhangzókat a mellékhang nélkül mondjuk. hogy elhangozzék egy olyan mondat is.beszéd elemzése során tudatosítja. Ezután betűfelismerési gyakorlatokat végzünk. Legegyszerűbb eszköze a képolvasás. szavakat. A legjobb mondatokat elismételtetjük (memóriafejlesztés). hogy meg is tanítottuk. Ezután hangfelismerési gyakorlat következik: a tanító olyan szavakat mond. mondatunk példákat a tanulókkal a meghatározott hangtani helyzetekben (szó elején. Itt a kör bezárul: visszahelyeztük a betűt az értelmes egészbe. leválasztjuk a szó elejéről a tanítandó hangot. melyben megvan a tanított betűt tartalmazó szó. ha az a – t tanítjuk: „Balázsnak szép piros autója van”.

szünetekkel olvassuk. szó. gyakoroltatása. a dolgok megértése. Ilyenkor a beszélőszervek működése három fázisban zajlik le: • kimozdulnak nyugalmi állapotukból • elvégzik a hang képzését • ismét visszatérnek nyugalmi helyzetükbe.és összeolvasási gyakorlatot kell végeztetni még ezután. automatizálása. Analízis: az ismeretlen betű kiválasztása az alapszóból 2. hang kiválasztása • hangoztatás • hangfelismerési gyakorlatok • szintézis. Ha valami nem megy az összeolvasáskor. hogy a hang kiejtése azonnal felidézze a betű képzetét és fordítva. a hang – és betűtanítás lépései a következők: 28)Beszélgetés (képolvasás) 29)Hangtanítás: analizis: mondat. 2. A hang – és betűtanításban az általános didaktika szabályait követjük. hangos összeolvasás 31)Összeolvasás Összeolvasáson azt a technikát értjük. A nyomtatott kisbetű majd a nyomtatott nagybetű alakjának elmagyarázása és szemléltetése 3. hangoztatása 4. . mellyel a szótagban egymás mellé írt betűjeleket nem egyenként. hanem összefüggően. Először is a betűk megtanulásakor a gyerekekkel mindig csak önmagukban álló hangokat ejtetünk ki. megtartva a készségfejlesztés fokozatait: 1. összevonás 30)Betűtanítás 1. A betű felismertetése. Azt kell elérni. Összefoglalva. a betű kapcsolata. Szintézis. 3. a betű látása azonnal idézze fel a hangot. Ez két okból is nehéz. Az összeolvasás során két optikai jel alapján egy összefüggő artikulációs folyamattal kell megalkotni a szótagot. nézzük meg a betűfelismerés minőségét és gyorsaságát.

betűkapcsolás automatizmusának kialakítása tervszerű és . és úgy gyakoroltatjuk a kapcsolást. Az összeolvasás tanítása tehát annak megtanítása. és felszólítjuk a tanulót. Ekkor a beszédszervek az első hang képzése után azonnal áttérnek a másik képzésére. Az összeolvasásnak pedig időbeli összetevője is van: hogy egy artikulációs egységként lehessen kiejteni a két hangot. Ám ehhez a betűket szimultán (egyszerre) kell felismerni. Írásrendszerünkben balról jobb felé sorakoznak a betűk. A megoldás az. mely nyomán a hang bennfoglalási. hangátalakítási műveleteket előmondás nélkül is el tudja végezni. A szótag olvasásakor jelentkezik az irány problémája is. Először a mássalhangzókat a magánhangzó elé helyezzük. aki a betűsor előtt tanácstalanul álló gyereket arra szólítja fel. hogy a közös struktúrával fogjuk össze a két betű felismeréséből származó feladatokat. hogy a magánhangzókat „fújják ki”. és egy – egy betű felismerése is teljesen leköti a figyelmét. A betűk számukra még külön egységek. Ez a közös struktúra a szótag. és így jelöljük a szó betűit. „zizegjék ki”. A gyermeknek tehát olyan utasítást kell adnunk. hogy a gyermeknek egyszerre kell foglalkoznia két betű felismerésével és az összeolvasás műveletével. hogy a gyermek beszélőszervei az első hang képzése után ne térjenek vissza nyugalmi helyzetükbe. Nehézséget jelent az is. hogy a szó betűit először külön – külön olvassa el.Összeolvasáskor viszont két vagy több hang folyamatos képzését kívánjuk meg. A hangok egyenkénti képzésével azonban éppen a beszédszervek nyugalmi helyzete áll elő. akkor könnyebben fogják az ismeretlen betűsort visszaalakítani szavakká. A tapasztalatok szerint különösen a szavak elemzésében szerzett jártasság hat kedvezően az összeolvasás technikájának mielőbbi elsajátítására. „tolják ki”. hanem az első hang képzésének fázisáról azonnal a második hang képzésére térjenek át. A probléma okozója sok esetben maga a pedagógus. Ezután a betűk sorrendjét megfordítjuk. Ha a gyermek megfelelő jártasságot szerzett a szavak betűsorának felbontásában. A betűolvasás. Olvasás közben is meg kell tartani ezt az irányt.

a csukló és az ujj izomzatait. hogy a tanulók az írásfüzet vonalrendszerében jól tájékozódjanak. Az írás tanítása Az előkészítő időszakban kell megalapozni a betűelemek írásával. ne unatkozzanak és rendszeresen legyenek sikerélményeik.következetes gyakorlást kíván. E nehézségeket úgy próbálták feloldani. hogy a hangokat kétféleképpen is jelölhetjük: nyomtatott és írott betűvel is. Az előkészítő időszak feladatai: • Rendszeresen lazítani kell a kar. hallási. gazdaságosan. Az írás tanulása rendkívül összetett látási. kialakult mozgáskoordinációt. az írott betűnek a kapcsolatát feltételezi. írástanuláskor pedig azt tanulja meg. Az olvasástanításkor idegkapcsolat jön létre a vizuális. s tudjanak tetszetősen. a betűkapcsolásokat. Az előkészítő időszakban végzett eredményes tevékenység megteremti a motivációs alapot az írástanítás feladatainak valóra váltására. s csak azután írni. hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. mondatok írását. Tehát az írás elsajátítása során nagymértékben támaszkodunk az olvasásra. Olvasástanuláskor jön rá a gyermek arra. határozottan írja a gyermek. hogy a betűelemeket bátran. mozgási folyamat. helyesen. • El kell jutni arra a fokra. hogy a beszédhangokat betűjelekkel helyettesítjük. a hang és a grafikai jelének. ne féljen a papírtól. Mindezeket úgy kell megvalósítania a tanítónak. megfelelő lendülettel írni. az akkusztikus és a beszédmotorikus képzetek között. • Sokszori vonalvezetéssel el kell érni. hogy sajátítsák el az előírt betűformákat. Az írástanításban ezt a kapcsolatrendszert bővítjük . • Be kell idegződnie a sorkialakítás és a balról jobbra haladás irányának. a kéz. A cél. hiszen kellő hanganalizist. hogy előbb mindig olvasni tanítjuk meg a betűt. a szavak.

Az írott betű alakításának bemutatása és az írásmozgás megfigyeltetése. 4. hogy kb. A tanító végig ellenőrzi a munkát. Írásfoglalkozás előtt és alatt időnként alkalmazzuk az izomlazító és izomerősítő gyakorlatokat. Az írott betű alakjának az elemzése. amelyeket éppen írnak. A betűalakítás tanításának lépései: 1.kézmozgásos. A tanulók íráslapra rajzolják a betűt ceruzával. és ez lesz az optimális távolság a füzet (könyv) és a szem között mind íráskor. Most megérintik állukkal az összekulcsolt kezeket. hogy ezt a hang felelevenítésével a hanghoz. 3. Az írott betű levezetése a nyomtatott betűből. mind olvasáskor. 2. szavak írása. játékokat. Minden szót úgy kell leírni. hogy a gyerekek leteszik mindkét könyöküket az asztal (pad) szélére. Rendkívül fontos. A tanulók a levegőbe írják az írott betűt. ha teljes talpukkal a . 7. hogy az íróeszközt csak a szó végén emelheti fel a papírról. A betűtanítás az írott betű képének és alakításának ismertetésével kezdődik oly módon. különleges megkülönböztető jegyeit. Így megerősödik a kapcsolat a hang. kezüket fent összekulcsolják úgy. író – rajzoló mozzanattal. A tanulók testtartására is figyelni kell. A tanulók a betűk írásakor mindig mondják magukban a megfelelő hangokat. hogy már az első észlelés alkalmával észrevétessük a tanulókkal a betű karakterét. 6. Többszöri ismétlés után a folyamat automatizálódik. Kapcsolják más betűkkel. jellegzetességeit. Ceruzával írják a füzetbe. A fény vagy előlről vagy bal oldalról jöjjön. Az a helyes ülésmagasság. 5. 8. mint az olvasás. és dinamikus sztereotípiává alakul úgy. előbb nagyban. majd fokozatosan mind kisebbre. a nyomtatott betű felelevenítésével a nyomtatott betűhöz asszociáljuk. az áthúzásokat (t) és ékezeteket utólag tegye ki. egy egyenlőoldalú háromszöget alkosson a két alsó kar. majd mondatok írása. hogy a kéz és az íróeszköz ne vessen árnyékot az írásra. a betűkép és az írásmozgás között. A szem és a füzet közti helyes távolságot úgy állapítjuk meg.

A hangok kiejtéséhez a hangmozgató izmok differenciált teljesítménye szükséges. ugyanis a grafikus jel emlékképe beszéd közvetítésével kerül papírra. amikor a kézírásos szöveget változatlan formában újrakódoljuk. A legegyszerűbb foka a másolásnak az. A gyerekeknek nincs gyakorlatuk a grafikus jelek hang – megfelelőjének emlékezetbe vésésében. Sokkal több gyakorlás kell hozzá. ha a leírandó szöveget csak meghatározott ideig láthatják a tanulók. majd lediktálja az eltakart . A látó – halló tollbamondás esetében a táblára felírt egy – egy szó vagy rövid mondat elolvasása és megbeszélése. esetleg csak az ismerősség érzése jelentkezik. mint a felismerés. ezért a vonalvezetésre figyel. a láb pedig kb kilencven fokos szögben áll térdben behajlítva. tehát igen bonyolult ingeregyüttes emlékképét kell felidézniük az íráshoz. A válogató másolás már nem csak egyszerű reprodukálást igényel. hanem olvasáson alapuló műveleti gondolkodást is. betűelemenként másol. Másoláson olyan írástevékenységet értünk. márpedig ez jóval nehezebb. Nem merül fel okvetlenül a gyermek tudatában a grafikus jel hatására a hang emlékképe. elemzése után a tanító eltakarja. amelynél a másolandó szövegrész az írástevékenység befejezéséig az író személy előtt van. íráskészségfejlesztés M á s o l á s alkalmával a tanuló a betűt mint optikus összképet érzékeli. A szavankénti másolás feltételeit akkor teremtjük meg.padlót érik. hangoztatása is. akkor a gyerekek egy része betűnként. íráskor már az emlékkép felidézése szükséges. A feladat megoldásának az a feltétele. Amíg az olvasás tanulásakor a gyerek felismeri a betűket. Nyomtatott szövegből való másolás már átkódolást jelent. hogy a tanuló ismerje és reprodukálni tudja a nyomtatott betűnek megfelelő írott betűket. Ha az írandó szöveg végig a tanulók előtt van. Az írástanítás nehézségei A betűtanulás kezdeti időszakában a betűkhöz homályos jelentésárnyalatok tartoznak. A grafikus jelek emlékezetbe vésésén kívül nehézséget okoz azok kimondása. Az írásgyakorlási módok.

Természetesen a leírás után itt is újból láthatóvá tesszük a táblára írt szavakat. mondatokat. hanem a szavak hangsorának pontosan megfelelő írott betűsor reprodukálását értjük. hanem emlékezetből írják le az eltakart szavakat. A látó – emlékezetből írásás lényegében ugyanezt jelenti azzal a különbséggel. Első osztályban csak olyan helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat írassunk le a tanulókkal. akik a betűtanulási időszak végére 4 – 6 hangból álló. Azok a tanulók. elemzése után. • betűbetoldás. rövid mondatokat írassuk tollbamondás vagy emlékezet után. • betűkihagyás. Közös vonásuk az. E két utóbbi gyakorlási változat értékét az is növeli. írástechnikai hibák nélkül képesek leírni. hogy a tanulók a táblára írt szó vagy mondat szemlélése és hangoztatása . hogy az önálló leírás csak a látott szavak elolvasása után válik lehetővé. • betűtévesztés. hogy a tanulók összehasonlíthassák az írásukat a táblán lévő helyes írásképpel. Az írástanulás egyben helyesírástanulás is. helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat tollbamondás után. • betűcsere. nem diktálás után. Első osztályban csak a helyesírási nehézségeket nem tartalmazó szavakat. szószerkezeteket. E felsorolásból is látható. Írástechnikai hibáknak számítanak a következők: • írott betű helyett nyomtatott betűt ír. hogy a tanulóknak látási segítség nélkül. önállóan kell felidézniük a szavak hangsorának megfelelő betűsorokat.szót vagy mondatot. hogy írástechnikán nem az írott betű alakításának és kapcsolásának minőségét. hogy a tanulók összehasonlíthassák saját írásukat a táblán lévővel. amelyet a leírás után ismét láthatóvá tesz. Az írástechnika fejlesztésének alapvető eljárása a tollbamondás és az emlékezet utáni írás. melynek írásképét módjukban állt megfigyelni előzőleg. . ezért az előzetes olvasáson és elemzésen alapuló gyakorlási formákat az első osztályos helyesírástanulás leghatékonyabb eljárásainak tartjuk.

Az olvasástanítás a testi nevelés feladatainak megvalósításához is hozzájárul. habár ha a munkafüzetekben a tárgyképek alá vagy mellé kell írni a képen látható dolog vagy cselekvés nevét.a kételyt . A tollbamondás és emlékezetből írás gyakorisága a tanulóktól függ. hogy az értelmi neveléssel szerves egységben az érzelmi – akarati nevelés feladatainak is eleget tegyünk: ébren kell tartani állandóan a tanulók intellektuális érzelmeit: . foglalkoznak a szülőföld és a természet szépségeivel.a kíváncsiságot . hogy igényeljék és értékeljék a társadalmi.a csodálkozást . ha tudatos megfigyelő – elemző munkával gondolkodási tevékenységekkel párosul: nevelni kell a tanulók emlékezetét és képzeletét. osztályban Az olvasás minden tantárgy tanulásának alapja. erkölcsi szépet. Az olvasmányok lehetőséget adnak arra. s a nyelvi megformáltságon keresztül a művészi szépet is. oktatási és képzési feladatait oldja meg. Az olvasástanítás a II – IV. ezt az emlékezetből írás egyik változatának tekinthetjük. magatartást.az írást már eszközként is tudják használni. A tanulók megismerik az egészséges civilizált életmód feltételeit.a biztonságérzést . Az olvasás tantárgy az elemi fokú oktatás fontos nevelési. E nevelési feladatokkal együtt jár az értelmi képességek kibontakoztatásának feladata is: a szövegek nevelő hatása csak úgy érvényesül. 32)Nevelési feladatok Az olvasás alapozó jellegű ismereteket nyújt a természeti és társadalmi valóságról: az olvasmányok felvillantják a történelmünk kiemelkedő eseményeit. Tehát arra nevelik a tanulókat. Az olvasás és az írás technikájának elsajátítása nélkülözhetetlen a gyermek további tanulási tevékenységéhez. bemutatják az alapvető helyes erkölcsi tulajdonságokat. a munka fontosságát és szépségét.

mint receptív tevékenységet. hogy: • nem szótagolva olvas. értelmes és kifejező olvasás készsége.. 34)Képzési feladatok Az olvasás eredményes tanításában elkülönítjük az olvasástechnikát és az olvasást. emlékezetbe vésik az olvasmányokban található ismereteket . elemzik (azaz részekre bontják és magyarázzák) a szereplők tetteit. .a feladatmegoldás örömét mert ezek az értelmi nevelés motiváló tényezői. a tanulóknak elsajátítani a tantárgy tanításának elsődleges feladata. értékelik magatartásukat. A folyékony olvasás tehát úgy alakul ki. Folyékony olvasás azt jelenti. hanem tekintetével egyből át tudja fogni a szóképet. vagyis a szövegmegértés aspektusát. folyékony. hogy a tanuló az előtte lévő szöveg egy sorának gyors áttekintése közben fokozatosan egyre kevesebb számú szón állapodik meg. míg a IV. A megkívánt szint a IV. érthetően ejti • hiba nélkül azonosítja a látott betűsorokat a hangsorokkal • megfelelő időben és helyen vesz lélegzetet. 33)Oktatási feladatok A tanulók megértik. összefüggéseket állapítanak meg közöttük. osztály végére: a helyes. felidézik azokat. reprodukálják az olvasmányok cselekményét. alkalmazzák az elemi fogalmazási ismereteket. hogy: • a tanuló hangképzése pontos • a beszédhangokat tisztán. osztályban már a központozás jelei határolják a folyékonyan olvasott mondatszakaszokat. Helyes olvasás azt jelenti. • az összefüggő mondatszakaszok fokozatosan több szót foglalnak magukba. Ezekkel a műveletekkel szoros összefüggésben a tanulóknak fokozatosan el kell sajátítaniuk a tankönyvből való tanulás módszerét. összehasonlítják tetteiket. Az olvasástechnikát megtanítani. közben használják szóanyagát. Ezeket a pontokat fixásiós pontoknak nevezzük.

a fogalmak megértését . amit olvas. A szövegmegértés az olvasási készség szerves összetevője.a szavak. az olvasásra épül a szellemi munka technikája. Jelenti: .az olvasott mű mondanivalójának. Fejleszteni kell a hangos és a néma olvasást egyaránt. Ez az olvasástechnika legmagasabb fejlettségi szintje. tudnia kell. mint a zongoristáknál a skálázás. A gyermeknek tisztában kell lennie a gyakorlás céljával. értelmét. mind a néma olvasás előtt tisztáznunk kell a szöveg tartalmát. amelyet a szöveg írójának szándékában állt eljuttatni hozzá. A hangos olvasás gyakorlását össze kell kötni helyesejtési gyakorlattal és a kiejtés fejlesztésével. hangulatot. Olyannak kell lennie ennek az olvasási módnak. üzenetének értését. Értelmes olvasás azt jelenti. még a líceumban is.az összefüggések megértését . hogy milyen hibákat kell kiküszöbölnie. Csak megértett szöveget szabad gyakorolni. még a legnagyobb művészek is végzik naponta. hogy a hallgatóban fölébressze ugyanazt a gondolatot. változatosnak és ötletesnek kell lennie. A hangos olvasás . Ez olyasféle tevékenység. kifejezések értését . hogyne kéne gyakorolni akkor az átlagos gyermeknek. A gyakorásnak játékosnak. érzést. A gyakorlásnak folyamatosnak kell lennie. hogy a tanuló érti is azt. tehát mind a hangos. Kifejező olvasás feltételezi az előbbieket. Az olvasástechnika fejlesztése Az olvasástechnika fejlesztésének eszköze a gyakorlás. és ki kell terjednie a felsőbb ciklusokra is. következetes gyakorlással. Az összefüggéseket látó értelmes olvasás az önképzés alapja.A folyékony olvasás tehát az olvasási látómező állandó fejlesztésével fokozatosan alakul ki. mire kell ügyelnie.

A tanító felszólít egy tanulót. az osztály pedig tapssal vagy koppantással jelzi. s csak utána térünk vissza az esetleges hibákra. Hátránya. vagy fénymásoljuk számukra.A hangos olvasás lehet: egyéni. páros vagy kórusban történő. Azért is hasznos ez a fajta olvastatás. . A tankönyv kiegészítéseként ismeretlen szövegrészleteket olvastatunk. 1. és ezek a szövegek érdekesek. s ez destruktív lehet. Illusztráló olvasás. megkönnyíti a lényegkiemelést. 6. Előnye. Egyéni hangos olvasás. mert nem tudhatják. Ezt el lehet kerülni. Megadott terjedelmű szövegrészt (1 – 3 mondat) olvasnak a tanulók egymás után. esetleg egy – egy találó írói jellemzést stb. Itt mindenkinek figyelnie kell. amíg a tanító kívánja. ha olvasási hibát észlel. élénk gyakorlási mód. mert kiszámítják. Pl. 3. Előnye az. ha a tanító felszólít egy tanulót. gazdagítja és aktivizálja a szókincset. Hibajelölő olvasás. 5. aki addig olvas. mert szokják a más betűkaraktereket. amelyeket vagy iskolai folyóiratokban jelölünk ki. Újságolvasás. akkor szótagoltassuk a javítandó részt. felolvashat szép leírást. A hibás részt újraolvastatással lehet javítani. Legegyszerűbb változata. ellenőrizni. és együtt kell olvasni néma olvasással a hangosan olvasóval. Stafétaolvasás. hogy hagyjunk végigolvasni egy bekezdésnyi szöveget. és rövid idő alatt sok tanulót lehet olvastatni. mikor kerül rájuk a sor. idézheti szó szerint a szereplők szavait. 2. aki miután befejezte az olvasást. később már megtehetjük azt. 4. A tanuló hangosan olvas. hogy a tanulók nem figyelnek. kit szólítanak fel folytatni a hangos olvasást. kijelöli a következő olvasót. Az első két évben minden hibát azonnal javítani kell. és így tovább. előfordulhat. Ha egy – két próbálkozás után sem tudja hibátlanul elolvasni. hogy mozgalmas. hogy a gyengén olvasó tanulókat folyamatosan megszakítják. hogy értelmes olvasásra. a szöveggel való figyelmes munkára serkent. Az olvasmány tartalmának elmondása közben a mesélő tanuló egyes részleteket felolvas a szövegből bizonyításként. ha nem az ülés sorrendjében követik egymást az olvasó tanulók. Ha ülés szerint olvastatunk. Láncolvasás.

a párosakat pedig mindig más és más. Hártánya. 11. az a csoport győz. Váltakozó olvasás. Az olvasó tanuló egy mondatot hangosan. akik pontozzák társaik olvasását (az olvasási hibákért pontokat adnak). A tanító kijelöl 2 – 3 ellenőrt. és egy másik gyermeket jelöl ki.. Az apasztó olvasás ennek a fordítottja. . 15. Miután ez olvasott egy mondatot..humorosak. szórakoztatók.. előre meghatározott rend szerint. A gyengén olvasó gyermekek gyakoroltatására alkalmas. aktivizál. a tanulók jelzik vagy jegyzik a hibákat. Csaliolvasás. A tanító szándékosan hibásan olvassa a szöveget. újabb tanuló kapcsolódik be az olvasásba. Előnye. Dramatizált olvasás. Az a tanuló. hogy az egyik hibája zavarhatja a másikat. és hogy figyeljenek a mondatvégi írásjelekre. Csillagolvasás. Tehát az olvasást kezdő a páratlan mondatokat olvassa (1.). 7. A szereplők szavait a szerepekre kijelölt tanulók olvassák. de hamar modoros hanghordozás alakulhat ki. 12. 1o. Páros olvasás. Nem ismétlődnek. és így tovább. amelyik a legtöbb hibát észreveszi. és ha sokáig alkalmazzuk unalmas lehet. Két gyengén olvasó tanulót ne olvastassunk párban! 9. amelyik kezd olvasni. egyet némán olvas. Az olvasást egy tanuló kezdi. 8. 13. Karban olvasás. Rendszerint szükség van egy narrátorra is. az osztály minden tanulója egyszerre gyakorol. Duzzasztó és apasztó olvasás. . hogy fegyelmez. 5. akiket kijelöl. Azonos képességű vagy egy jól olvasó és egy gyengén olvasó tanuló olvas együtt. 14... de minden mondat után. az első tanuló ismét olvas egy mondatot. egy mondat elolvasása után felszólít egy másik tanulót folytatni. mert minden tanuló más – más érdekes szöveget kap felolvasni. aki az összekötő szövegrészeket és az írói kommentárokat olvassa. míg végül már az egész osztály olvas. 3. Együttolvasás a tanítóval. Jól lehet gyakorolni a szöveg mondatokra tagolását. Lehet versenyszerűen is végezni. Ellenőrző olvasás.

A tanulók szülői értekezletre elküldik olvasásukat. 18. amikor több feleletvariáns közül kell kiválasztani a helyeset. Ez főleg a lassan olvasók hibája. Kombinálhatjuk karban olvasással is. Ekkor az olvasó tanuló hangosan kezd olvasni. Újabb jelre ismét hangosan folytatja. 19. Így jutalomnak számít felkerülni a szalagra. 2o. majd hangosan is. Az olvasási készségek és részkészségek hierarchikus . Ilyen pl. s az egyes szavak hangsúlya elvész. Hangos üzenet. a perszeverációnak vagy letapadásnak nevezett jelenség: a gyermek lapát helyett következetesen lapatot vagy lápátot olvas. de kedvelt mód a feleletválasztásos teszt is. 17. hogy megtanulta szépen olvasni a leckét. Rádiózás. sőt bizonyos szavakat egybeejtünk. és néma olvasásal folytatja. Nagy szerepe van a folyékony olvasás kialakításában a szövegelemzésnek és a tanító bemutató olvasásának. Erős motiváló ereje van. amelyeknek pszichológiai okai vannak. A szép olvasási teljesítményeket magnetofonon rögzítjük. és tanév végéig megőrizzük. törlése pedig büntetésnek. Ezt akkor töröljük. noha külön vannak írva. Búvópatak (alagút) olvasás. Ilyenkor rendszerint egy alacsonyabb szintű készség nincs kellően begyakorolva. és így tovább. ha a tanuló bebizonyította. Ennek során a tanulók megtanulják. míg csak suttogás lesz az olvasás. Az olvasó tanuló minden mondatot elolvas előbb némán. Aranyszalag. A folyamatosan olvasó tanuló a tanító megbeszélt jelére egy fokozattal halkabban olvas. Ekkor újabb jelre hangosítani kezdjük. A szövegértés ellenőrzésére kérdéseket alkalmazunk. míg szinte kiabálás erősségű nem lesz. majd egy jelre elnémul. de vannak olyan hibák is. Mindenek előtt az olvasástechnikai hibák okát kell feltárni. A folyékony olvasás technikájának kialakítása után rá kell térni a szólamokban történő olvasás gyakorlására. Első – második osztályban használható. Késleltetett olvasás. hogy a szólamban egy uralkodó hangsúly van.16. Lehet fekete szalagot indítani büntetésből. újabb jelre még jobban halkít. ha valaki nem tanulta meg szépen olvasni a feladott leckét.

Ilyenkor a tanuló nem érti a szót. valószínűleg egy alacsonyabb szintű készségben van a hiba. Az is lehet. Az első szótag rossz kiegészítése vagy mást olvasás. Többszöri újrakezdés. akkor valószínűleg a hang – betű kapcsolatokat nem tudja elég gyorsan felidézni. Pl. 2.vagy szótagcsere esetében felcseréli az összetéveszthető betűket: pl.vel. A következő olvasástechnikai hibák szoktak előfordulni: 1. lassítani a tempót. Olyan jelenség ez. Hang. mint a szóalkotási módok közt a népetimológia. ami le van írva. hogy gyenge a memóriája. 3. a régi tanítók vakogásnak hívták.rendszert alkotnak. és értelmesíti magának. Ha a gyermek nem tudja a szót elolvasni. mert sietnek. hogy a szövegértés a legerősebb motiváló tényező.Betűkihagyás vagy betűbetoldás (szótagkihagyás / szótagbetoldás). Betű. Az értelmes gyermek hibája a kihagyás. 5. Ez a hiba a jelentés megbeszélésével könnyen javítható. ha nem tud betűket összeolvasni. Hasonlít a dadogáshoz. a b-t a d. hogy az irányokkal van a baj. vagy a szóanalizis gyengesége húzódik meg mögötte. A másik javítási mód az. melynek lényege a szövegmegértés. az s – et a z – vel . bohóc helyett dohócot olvas. s nem tudja észben tartani több hangnak megfelelő betűt.Ennek sokszor oka a figyelmetlenség. A magyar hangtanulásra épülő betűtanításban nem betűztetünk. az a – t az á – val . Ne feledkezzünk meg arról. 4. akkor szótagoltatni kell. Éppen ezért mindig . hogy megkérjük az olvasó gyereket. az sz –et a zs – vel stb. A szövegértő olvasás fejlesztése Az olvasás olyan készségszintű tevékenység. de az is lehet. s végső célunk az érdeklődés felkeltése az olvasás iránt. vagy alom helyett álomot. hanem a szótagolás az elsődleges a javítási stratégiában.illetve betűtévesztés esetében nem azt olvassa. hanem valami mást (pl. Ezért elég őket figyelmességre inteni. hogy nézze meg újra figyelmesebben a szót vagy szótagolja. bukta helyett kukta). Ha valamelyik szinten nem működik a rendszer.

A s z a v a k m e g é r t é s é n e k t a n í t á s a Akkor szorul egy szó magyarázatra. akinek már nincsenek olvasástechnikai problémái. hogy érdekelje őket. s rá kell mutatni azokra a jegyekre. Magasabb szintet képvisel az olvasmány értelmező (integráló) megértése. fel kell idéznie a már ismert kutyafajtákat. vagy pontatlanul tudja a jelentését. A szövegegységek megértésének tanítása I. ha a komondor szót magyarázzuk. Az alsó tagozaton az első két szinttel foglalkozunk. hogy az új ismeret zökkenőmentesen illeszkedjék a renszerbe. Ha az információ új ismeret. A legegyszerűbb megoldás. A megértés során az agy egyezteti az új információkat a tárolt információkkal. mert ekkor előhívjuk az új ismeret megértéséhez szükséges tudást. Csak azzal agyerekkel tudunk hatékonyan foglalkozni. Feltétele az olvasó már meglévő tudása. Tehát a megértés rendszerépítés. Ezért nagyon fontos a tanítási órákon az előkészítés mozzanata. ezért kell az új információ előkészítéseként felidéznie a sémában már meglévő környezetet. mivel ez képes a szöveg továbbfejlesztésére is. amelyek megkülönböztetik a komondort a többi kutyafajtától. A megértés feltétele a szavak gyors és pontos dekódolása. a szövegeket olykor különböző mélységekben kell megértetni. A megértésnek több minőségi fokozata van. akkor beépíti a megfelelő rendszerbe. A megértés összetett gondolkodási folyamat. sémarendszere. A szómagyarázatnak többféle módja van: . miközben következtetések egész sorát működteti. de a legigényesebb az alkotó (kreatív) olvasás. A legegyszerűbb az olvasottak szó szerinti megértése. a háttérismereteket. A tanítónak ezt kell elősegítenie. A séma a hosszútávú memóriában tárolt tudásstruktúrát jelenti. rá kell vezetni. ha rákérdezünk a szó jelentésére. A bíráló (kritikai) olvasás még igényesebb. s ha a gyerek nem tudja. Pl. ha a gyerek nem ismeri a szót.érdekes szövegeket kell a tanulókkal olvastatni. azaz a séma üres helyeire.

édes ízű déli gyümölcs (megkülönböztető jegyek). mely körte alakú. apró magvas. Egy régen nyelvünkből kiveszett jonh=’belső rész’ szó van benne.” Az ilyen magyarázatokkal azonban vigyázni kell. amit el lehet kapni. 39)Rokon értelmű szóval is megvilágíthatjuk a szó jelentését: pl. sekély = ’nem mély’stb. Ezért kell a szómagyarázatokra felkészülni. a lakályos szó . Pl. Pl. kusza = ’rendezetlen. amelyet vállra véve viseltek. 37)Néha tudunk a szövegből következtetni a szó jelentésére. Ez a legmeggyőzőbb szemléltetési mód. 42)Szómagyarázatkor kiindulhatunk néha a szóalak szerkezetének vizsgálatából is. Pl. Csabi kanyarós lett. a ragályos szónak a magyarázatánál ilyen szövegbe helyezhetjük: „A kanyaró ragályos betegség.” Tehát egy köpenyszerű ruhadarab. 38)Mondatba helyezéssel is magyarázhatjuk a szót. ragad egyik emberről a másikra. járványos. Tehát a ragályos olyan tulajdonsága a betegségnek. a palást szó megmagyarázásához ilyenszerű mondatba helyezhetjük: „A király földig érő palástot viselt. dolog. a megjuhászkodik szónak semmi köze sincs a juhász ’pásztor’ szóhoz. Pl. élőlényt vagy cselekvést. azaz fertőző. amelyet a vállára borított.35)Ha lehet. Pl. bemutatjuk magát a tárgyat. 36)Bemutatjuk a tárgy. összevissza. hogy pl. a füge olyan gyümölcs (fölérendelt fogalom). zavaros’ 40)Néha ellentétes értelmű szó világítja meg jól a szó jelentését: lusta = ’nem serény’. értelmező szótárat használni. Ilyenkor meg kell adni a fogalom fölérendelt fogalmát és a megkülönböztető jegyeket. Tóni vele játszott. 41)Klasszikus jelentésmeghatározással is megadhatjuk a szó jelentését. henye =’lusta. ’nem szorgalmas’. naplopó. élőlény vagy cselekvés képét. Könnyű belátni. dolgot. modelljét. ujjak nélkül. Alkalmazásának azonban korlátai vannak. semmittevő’. s ő is megkapta a betegséget. ábrázolását. a jegesmedvét nem tudjuk szemléltetni magával a valósággal.

nem egészen. szagtalan = ’nincs szaga’. ahol kényelmesen. féligmeddig eszébe jut valami’. Ahogy hajnalban az égen fölhatol a fény. csak részben. Se pénz. hogy a lakályos olyan hely. Pl. A tanulók észreveszik. a földereng szó jelentése ’homályosan emlékszik valamire. Ilyen pl. másodlagos. 44) Szólások esetében a mai átvitt jelentésüket kell megtanítani. mi a magyarázatuk. csak fokozatosan. tehát ’hazátlan’. Olajra lép = ’elszökik. hirtelen eltűnik’. úgy hatol fel agyunkban is az emlék. hogy a tanya a legkisebb emberi település. nem egyszerre. se posztó = ’két remélt dolog közül egyik sem valósul meg’. 46)Jelentésháló Veszedelmes emberre is veszélyes Tengerben él ragadozó Mindent felfaló evőgép hal cápa filmeket is készítettek róla több fajtája is . a jelentéstérkép. Lakhely. település -------------------------------------------------------------------------------------↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ Tanya → falu → község → város → nagyváros → mertopolis (világváros) Innen látszik. hontalan = ’nincs hona’ azaz hazája. 45) Grafikus ábrákkal is szemléltethetjuk a szó jelentését. Pl.magyarázatánál a szót kapcsolatba hozhatjuk a lakik szóval. hogy honnan erednek. jól lehet lakni. 43)Elvont szót vagy kifejezést konkrét szemléleti alap felidézésével lehet megvilágítani. azaz gazdasági épületetekkel rendelkező magányos lakóház. Vagy a hontalan szó magyarázatához analógiás szósort állítunk fel: íztelen = ’nincs íze’.

Az olvasás és a szövegértés együttes fejlesztésének megvalósítása több részfeladatot foglal magában. A szövegelemzés alapvető feltétele a szövegértő olvasás.van hegyes uszonya kiáll a vízből 47)Komponenses elemzés ___________________________________________________________ _____ 2 kerekű 4 kerekű motor hajtja pedál hajta Autó Bicikli + Tricikli Motorbicikli Robogó + + + + + + + + + - A szövegfeldolgozás általános kérdései Az olvasás – írás megtanulásával párhuzamosan az anyanyelvi nevelés rendszerében fontos szerep jut a szövegelemzés tanulásának. Fontos a szöveg . gyakorlásának. Ennek során a befogadó közvetlen és intuitív módon rendel értelmet (jelentést) egy adott szöveghez. hogy a gyerek szüntelenül keresse az olvasottak értelmét. Ez az olvasni tudásnak egy sajátos minősége. Mindenek előtt annak a szokásnak a kialakítását.

és az új ismereteket hozzá kell építeni az addigi tudásuk rendszeréhez. Fel kell tenni a továbbgondolás kérdéseit.elsődleges megértésén túl a szövegelemző tevékenység egyre magasabb szintre jutása is. A szövegekből (tankönyvekből. feltárjuk bizonyos események okait. a figyelmet és működteti az emlékezetet). A szépirodalmi szövegek esetében ebbe az elemző munkába szervesen be kell épülnie a művészi eszközök megismertetésének és felismertetésének.felkészíti a tanulókat a szaktárgyi tanulásra és a majdani önművelésre. a tettek mozgató rugóit. a rész – egész viszonyának meglátását. cselekedetekből következtetünk a szereplő jellemére stb. a művészi szépség befogadására nyitottá tegye az embereket már kisgyermek koruktól. Olyan összefüggéseket tárunk fel. értelmezzék az olvasott szövegek tartalmi rétegeit. következményeit. Pl. hogy a művek üzenete eljusson hozzájuk. . hogy a tanulók megtanuljanak gondolkodva olvasni. az ok – okozati összefüggések felfogását. és hat az egész személyiségre: .alakítja a tanuló beszédét. A szövegfeldolgozás összetettségéből adódóan integrálja a különböző anyanyelvhasználati módokat. fejleszti a képzeletet. feltevéseket kell . az analógiás gondolkodás.fejleszti a tanulók értelmi képességeit (pl. hogy az esztétikum. melyek az elsődleges megértéskor még rejtve maradnak a gyerekek előtt. . hogy az olvasott szövegek mélyebb jelentésrétegeibe hatolunk az értelmező – elemző munka során. A felsorolt mélyrehatóan elemző – értelmező műveletek nélkülözhetetlen eszközül szolgálnak ahhoz. .a szépirodalmi szöveg feldolgozásának fő célja. tudományos művekből) ki kell tudni emelni a lényeget. Tehát szövegelemzéskor hozzásegítjük a tanulókat az esztétikum befogadásához. a szó és kifejezéskincs bővítése. fejlesztése. Ez azt jelenti. az információk közötti összefüggéseket fel kell ismerni. Ezek a szöveggel való találkozás kapcsán mind – mind a személyiség alakulásának indítói lehetnek. tudatosan és szervezetten valósulhat meg a szövegek feldolgozásakor.

b) A komplexitás. Figyelni kell.kialakítani. A szöveg. Ismeretterjesztő szöveg esetében a cél nem a szövegek nyújtotta ismeretek elsajátítása. c) A szövegtípus. a szabadabb asszociációkat nem kell elfojtani. természeresen eközben ismereteket is sajátítanak el a tanulók. Ezek a következők: a) A szövegközpontúság. A feldolgozás során néhány alapvető elvet figyelembe kell venni. Eljut az elemi alkotórészek szintjéről az egyszerű összefüggések. A gyermeki fantáziát. . Az iskolában tanulmányozott szövegek modellként szolgálnak a szövegalkotáshoz. hanem az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes feljesztése. ugyanis a szöveg befogadása és a szöveg alkotása szoros kölcsönhatásban áll egymással. addig a szépirodalmi szöveg elemzésével műélvezetre nevelünk. Másként dolgozunk fel egy prózai s másként egy . és mindig a szöveghez térünk vissza. Míg az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával az önálló tanulás képességét fejlesztjük. de lehetőleg a szövegfeldolgozás maradjon szövegközelben. A szövegfeldolgozás valamilyen lépéssorban közelít a komplexitáshoz. Vigyázat! A hangsúlyt az olvasmánytárgyalásra kell helyezni. végül a komplex összefüggések szintjéig. fejleszti a tanulók írásbeli szövegalkotó képességét. hogy a tanulók a véleményüket a szöveghez kössék. A komlexitás más tekintetben a tartalom. azaz a jelentés és a megjelenítés szétválaszthatatlanágát jelenti. A szövegfeldolgozás alapelvei Az olvasókönyvi szövegek tartalmilag és műfajilag tekintve vagy szépirodalmiak vagy ismeretterjesztők. sokréregű alkotás. a forma.alakítja. Ezért kell törekedni a tartalom és a forma együttes elemzésére. A műfaji hovatartozás is meghatározó szempont. és jó szövegelemzés elengedhetetlen feltétele a fogalmazás tanításának. különösen a szépirodalmi mindig komplex. A feldolgozás során a szöveg a kiindulási pont.

szabad. Ebben van a veszélye is. Lényege a szöveg többszöri áttekintése megadott szempont mentén. húzd alá!. a tanító s a gyermek bizalomteli együttgondolkodása. Megkülönböztetünk globális és részenkénti szövegfeldolgozást. A kulcsszerepet itt a feldolgozás választott szempontjai töltik be.lírai alkotást. A globális szövegfeldolgozás akkor indokolt. A gyakorlatban a részenkénti szövegfeldolgozással találkozunk gyakrabban.amelyeket csak globális feldolgozással szabad megközelíteni. de a hangulat. a globális méltatlanul háttérbe szorult. A részenkénti szövegfeldolgozásnál is az egész szövegből indulunk ki. . a kösd össze!. A gyerek életkorából következik a motiválás fontossága. mutasd meg!. hogy a szöveg végig egészként hat. Mindennek feltétele a szövegfeldolgozó órák nyugodt. és egész szöveggel is fejezzük be a munkát (óravégi szintézis). figyelmüket egy számukra jobban átfogható. s ugyanakkor a tévedés lehetőségét is. típusú feladatok ebben az életkorban. a stílus vizsgálatakor a szövegegészt tartjuk szem előtt. hogy ötvözni kell e két megközelítési módot: részekre bontva vizsgáljuk a szöveget. Buzdítani kell őket arra. Hangsúlyoznunk kell a szövegfeldolgozás kapcsán a gyermeki tevékenykedés központi szerepét. rövidebb részre koncentrálják. Előnye. hogy kérdezzenek. alkotó légköre. hisz csábít a felszínesebb megközelítésre. a hangulat pillanatnyisága hat. d) A kreatív befogadás. e) Az életkor. hogy a gyerekek a szöveggel alkotó kommunikációs kapcsolatba kerüljenek. ha a szöveg egyetlen cselekménymozzanatból áll. de közben a tanulók a feldolgozás során kisebb egységeket tekintenek át egyszerre. melyben az élmény. Fontos. A gyerek életkora meghatározza a szövegfeldolgozás menetét és mélységét. pedig vannak olyan szövegek. rajzold le!. vitatkozzanak. Előfordul az is. A kreatív befogadás további olvasmányélmények szerzésére inspirál. játszd el! stb. Biztosítani kell számukra a véleménynyilvánítás szabadságát.

előre kiadott ismeretterjesztő szövegek a témával kapcsolatban).részcélkitűzés . a) A motiváció A szövegfeldolgozás motiválása során két dolgot kell feltétlenül elérnünk: tudatosítanunk kell. b) A közös előismeret A tanulóknak más – más tudásuk. amelyhez az ismeretek köthetők. b) megteremti a közös előismeretet. ennek keretében: . illetve fel kell ébresztenünk a tanulókban a kíváncsiságot. Az előkészítésnek hármas fonkciója van: a) motiválja a szövegbefogadást.előkészítés (célkitűzéssel) . élményanyaguk. 1.lényegkiemelés .vázlatpontban való rögzítés .nyelvi – stilisztikai elemzés . A szöveg tartalmától függően ez történhet beszélgetéssel. Hogy a gondolkodás közös és előrevivő legyen.M e n e t e: . mondattömbök) . c) kibontja azt a struktúrát.a szövegek elemzése: .ismerkedés a szöveggel . azután mikroszerkezeti egységekre (bekezdések.megbeszélés.részösszefoglalás . olvasással (pl. gondolkodásmódjuk.az elsődleges megértés ellenőrzése .szó. befejezés).a szöveg részekre bontása: először makroszerkezeti egységekre (bevezetés. a vágyat a szöveg elolvasására.és kifejezésértelmezés . hogy milyen típusú szöveget fogunk elolvasni (szépirodalmit vagy ismeretterjesztőt). A szövegfeldolgozás előkészítése A szöveg elmélyültebb tanulmányozását elő kell készíteni. közös élményszerzéssel . meg kell teremteni a feldolgozáshoz szükséges közös ismeretek kiinduló szintjét.a spontán reakciók meghallgatása . tárgyalás. belső etikai – erkölcsi rendjük van.újraolvastatás .a szöveg szintetizálása.

esetleg tanítói vagy tanulói kiselőadással. A bemutató olvasásnak minden tekintetben mintaértékűnek kell lennie. végig kell olvasni. Fontos.). hogy lehetőleg a minimális előismereti szintet teremtsük meg. hogy az agyban tárolt információknak azon körét mozgósítsuk az előkészítés során. hiszen az olvasástechnikai nehézségek elvonják a figyelmet a szövegjelentésről. hogy mi a véleményük az olvasmány címéről. Előkészítéskor megoldhatunk bizonyos szó-. nehezen olvasható szavak előzetes kiemelése. d) A cím értelmezése A cím a szövegtartalom sűrített előrevetítése. bemutató olvasásról beszélünk.(séta. az olvasás után pedig azt. Ha a tanító végzi. múzeum stb. Az első és második osztályben olvasástechnikai előkészítés is szükségessé válhat (pl. film. Az érzelmekre jobban ható szöveggel. azonban az előkészítés ne vonja el a figyelmet a tulajdonképpeni szövegfeldolgozásról. kirándulás. a hosszú. Mivel a tanulók olvasási tempója még igen különböző. A szöveggel való ismerkedés előtt megkérdezhetjük. a hosszabb szövegeket olvassa fel a tanító. ezért erre alaposan fel kell készülni! Ám nem szabad túlzásokba esni. A túlságos eljátszás. 2)Ismerkedés a szöveggel Ez történhet néma és hangos olvasással. illetve kifejezésértelmezési feladatokat is. Az előkészítést a c é l k i t ű z é s didaktikai lépése zárja. milyen szövegtartalom jósolható meg a címből. tehát bármilyen hosszú is az olvasmány. megjátszás taszító is lehet. illetve a néma olvasással nehezen befogadható szöveggel bemutató olvasás révén ismerkedjenek meg a tanulók. A . Ezek csak a szöveg elsődleges megértését akadályozó kulcsszavakértelmezései lehetnek. A tanulóknak első alkalommal az egész szöveggel meg kell ismerkedniük. c) A meglévő sémák feltárása Szorosan kapcsolódik az előzőkhöz. Lényeges. Ezért a cím értelmezése az alapos szövegértés jó előkészítője lehet. amelyikhez az új ismeret kötődik majd.

A néma olvasás figyelmet. A teljes szövegmegértést a szövegelemzésnek kell biztosítania. Ez a legtermészetesebb reagálás a szövegolvasásra. hogy a szöveget néma olvasással minél alaposabban felfogják. elolvasása után a tanulók közölni szeretnék észrevételeiket. mindenki végigolvasta – e a szöveget. meg kell engedni a tanulóknak.szöveg megismerése nem jelenti azonnal a megértést is. Újabban azonban azt mondják. hogy először némán elolvassák az egész szöveget. elmélyülést. hogy tanulóink minden vonatkozásban megértsék a szöveget első olvasásra. 3. ne eröltessük azonnal a megnyilatkozást. mint a hosszú véleménynyilvánítás. A szöveggel való ismerkedés kérdésköréhez tartozik a megfigyelési szempont problémája. 4. mit értettek félre. Jól hasznosítható a beszédfejlesztésben is. hogy mit fogtak fel jól. hogy ez gátolja az elsődleges szövegbefogadást. az első olvasat szintje kielégítő volt – e. mi nem. csakis globális megértést ellenőrizzünk. Ne kérdezzünk részletekre. Ha a szöveg lehetővé teszi. Az elsődleges megértés ellenőrzése Erre főképp a szöveg néma olvasással való megismerése után van szükség. Néha a megilletődött csend többet mond. Belőle kiderül. A szöveg részekre bontása A szövegek makroszerkezeti és mikroszerkezeti . hogy a szöveg hasson. mi ragadta meg őket. A spontán reakciók meghallgatása Ha a szöveg megismerését kellően motiváltuk. a megértés. akkor miért lenne szükség szövegfeldolgozásra? 5. Ha azt várjuk. A bemutató olvasás után várjunk néhány másodpercet. Régebb a módszertanok szorgalmaztak megfigyelési szempont adását a szöveg megismerése előtt. az egészről valamilyen részletre irányítja a figyelmet. A néma olvasás célja a megismerés. igen aktív értelmező tevékenységet jelent a tanulók számára. hogy a kérdéseinkkel információt szerezzünk arról. A gyerekeknek előbb – utóbb meg kell tanulniuk. Arra kell törekednünk.

egységekből épülnek fel. Makroszerkezeti egységek: a bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mikroszerkezeti egységek: a bekezdések, mondattömbök, mondatok. A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya fontos szövegsajátosság. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek gyakran bevezetés és befejezés nélküli szövegtípusok. Ilyen lehet még egy regényrészlet is. Az ismeretterjesztő szövegek egységeinek szervező elve lehet a közölt ismeretek algoritmikus rendje (pl. állatokról, növényekről: élőhely, testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, hasznosság stb.). Az olvasókönyvekben gyakoriak a hiányos szövegek. Ilyenkor hiba bevezetést és befejezést elkülöníteni. A gyerekek a szöveg elolvasása után döntsék el, hogy hány részre tagolható a szöveg, s mi e tagolás oka. Első – második osztályban még többnyire a tanító javasolja a szövegtagolást, de harmadik osztálytól fokozatosan önállósítani kell e munkát. 6. A szövegrészek elemzése Ez a szövegfeldolgozás legfontosabb műveletcsoportja. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek esetében a szövegjelentés lényege általában feltárható az elsődleges szövegjelentés szintjén, ám a szépirodalmi szövegek (különösen a versek) jelentése összetett, bonyolult, sokrétű, ráadásul az írói üzenet sokszor a mélyebb rétegekben van elrejtve. A gyerekeknek az is nehézséget okoz, hogy a jelentés a szöveg egészéből, komplexitásából bontható csak ki, ezzel szemben az olvasás lineárisan halad, s így az adott pillanatban olvasott szöveg jelentését állandóan össze kell kapcsolni, viszonyítani kell a korábban olvasottakkal. A részenkénti feldolgozáshoz adjon a tanító jól megfogalmazott, tömör és megjegyezhető szempontot, hogy ne kelljen olvasás után megismételnie. Ez olyan legyen, hogy a lényegre irányítsa a figyelmet (pl. hely, idő, szereplő jellemzése, a leírás egységei, témakifejtés lépései stb.). A tagolás eredményeként kibontakozó részeket újraolvastatjuk a tanulókkal. A szövegrész tartalmát úgy kell kibontani, hogy az elsődleges szövegtartalom felől haladjunk a mélyebb, a szövegben szó szerint meg nem felenő jelentések, összefüggések felé.

Része a szövegértelmező munkának a szó- és kifejezésértelmezés is. Ilyenkor nemcsak az ismeretlen szavak és kifejezések magyarázata valósul meg (szókincsbővítés), hanem jelentésük kiteljesítése is. A szövegértelmezés a szövegtartalom tárgyiasítását, tényszerűsítését, a szövegben lévő információk értékelését jelenti. Az irodalmi művek esetében a kifejtett tartalom mellett lépésről lépésre kell birtokba venni a gyermekekkel a nem nyilvánvaló, a szöveg mögötti rejtett üzenetet, azaz a sajátos irodalmi – esztétikai értékeket, a szöveg szekundér (másodlagos) jelentését. 7. A nyelvi, stilisztikai elemzés Az az egyik legvitatottabb kérdés, hogy ebben az életkorban mennyire tárgyaljuk a szövegfeldolgozás során a stilisztikai, műfaji kérdéseket. A legfontosabb, hogy megőrizzük az egy – egy kifejező fordulatra, érzékletes képre, meghökkentő asszociációra való rácsodálkozás örömét. Az életkornak megfelelő mértékben tudatosítani kell az írói alkotások e lényeges jellemzőit. A költői képeket ki kell bontani, értelmezni kell. Magyarázzuk meg a hasonlatokat, metaforákat, megszemélyesítéseket és más művészi eljárásokat! Értessük meg a tanulókkal, hogy így miért szebb, kifejezőbb, hangulatosabb, mint köznapi megfogalmazásban. A részfeldolgozás utolsó mozzanata az elemzés eredményeinek rövid, tömör összefoglalása. A szövegtagolás és a lényegkiemelés – tömörítés műveleteinek rendszeres tréningje teremt alapot a későbbiekben az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb formában való megfogalmazása pedig elvezet a jegyzetkészítés gyakorlatához, ami nélülözhetetlen az önálló tanulásban. 8. A szöveg szintetizálása Feladata kettős: a) a szöveg egységes ismétlő ujraolvastatása; b) a tartalmi szintézis. a) Az ismétlő újraolvasás Olvasásórákon többféle olvasási gyakorlási módot használhatunk (pl. néma, egyéni, lánc, szelektív, csillag,

staféta, búvópatak, dramatizált stb.) Miután a szöveget az előző mozzanatokat szétszedtük részletekre, és úgy elemeztük, óra végén szükség van arra, hogy a tanulók ismét egységben lássák a szöveget, ez a szintetizáló újraolvastatás. Ilyenkor adjunk valamilyen átfogó szempontot, hogy motiváljuk a már áttanulmányozott szöveg újraolvastatását. b) A tartalmi szintézis Kétféle módon valósulhat meg: az órán elhangzott fő gondolatok összefoglalásával, illetve a szövegtartalom reprodukáltatásával (a szöveg összefüggő elmeséltetése). Az összefoglalás segítője lehet a vázlat. Ezt vagy folyamatosan alakítjuk ki a feldolgozás közben (szimultán vázlat), vagy a tartalmi összefoglalás eredményeként kerül a táblára. Szokás a vázlatpontokat papírcsíkokra felírni, majd összekeverve felrakni a táblára, s a tanulók bevonásával megállapítani a helyes sorrendet, miután a tanulók a füzetükbe írják. A tartalom elmondása nehéz feladat. Ezért ezt tanítani kell, gyakoroltatni szükséges. A szövegtömörítésnél arra kell felhívni a figyelmet, hogy vannak elhagyhatatlan, fontos részek, ezeket kell kiemelni, és úgy átalakítani, hogy egységes szöveg alakuljon belőle. A szövegtömörítés és a szövegrészletezés párhuzamosságának érvényesülnie kell. Szövegrészletezéskor bele lehet mesélni a szövegbe olyan részeket, amelyek az eredeti szövegben nincsenek ugyan benne, de benne lehetnének. (pl. bele lehet szőni egy új szereplőt, részletezni lehet a helyszín leírását, a szereplők külső és belső tulajdonságait, párbeszédeket lehet beiktatni stb. Előfordul, hogy a tanítók szintézis gyanánt eljátszatják a történetet a tanulókkal. A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai Ebben a fejezetben az egyes (fontosabb) szövegtípusok feldolgozásának sajátos szempontjait vizsgáljuk. A szépirodalmi művek feldolgozása Alapvető célja az esztétikum befogadása. A mű mint komplex egész hat. A kisiskolásoknál a befogadás összekapcsolódik a szövegértő olvasással. Az

Volt egy megjegyezhető. Ugyanakkor az olvasó ember szépirodalom – olvasása mindig néma olvasás! Így fontos szerepe van a tanulók néma olvastatásának is. akivel a gyermek lélekben azonosul. s megtanulnak lassan a cselekedeteik következményeivel számolni. Külön kell választanunk az epikus és a lírai műfajokat. stílus) szempontoknak együttesen kell hangsúlyt kapniuk a feldolgozás során.olvasástechnikai nehézségek azonban akadályozzák a mű megértését. vége. voltak az emlékezést és az elmondást könnyítő visszatérő egységei és aktuális újításai. mivel ezek azok a koordonáták. mivel más – más megközelítést igényelnek. Beszélgetni róla annyit kell. hiszen a hős. napjuknak. hogy cselekedeteikkel befolyásolhatnak folyamatokat. Az epikus műnem legjellegzetesebb tulajdonsága a cselekmény. amennyit a gyerekek szívesen mesélnek. Világ egy sajátos valóságból és képzeletből összegyúrt világ. A mű komplex befogadása. Ezért lényeges. nyelvezet. hogy a tanító mutassa be felolvasással a szöveget. és levezeti a bennük élő agresszivitást. hetüknek stb. mindig győz. Közel állnak a gyermekekhez. Az epika szubjektívan ábrázolt objektivitás. ezért komplex módon elemezzük. átadható gerince. és a rossz kegyetlenül megbűnhődik. tartama. s ami nem rontja a szöveg összhatását. Ezért a feldolgozásnak elhagyhatatlan lépése a szintézis. van eleje. időhöz és személyekhez van kötve. „Mely tettekben nyilvánulnak meg a hős kiváló jellembeli tulajdonságai?” „Kik a hős segítői. hatása csak egészként érvényesülhet. Ez térhez. Pl. A mese oldja a gyermeki szorongást. A gyermekművek cselekménye lineárisan vezetett. és kik a hőst gátló szereplők?” „Mit tesznek?” „Te melyik szereplő szeretnél . A mese feldolgozása A mese eredetét tekintve szóbeli műfaj (orális). Közösségben közösségnek mesélték. A mesének maga egészében kell hatnia. Érzékelik. beszélnek. amelyek közt ők is élnek: egy órájuknak. A jelentésbeli (tartalmi) és a megjelenítésbeli (szerkezet. befogadását.

Ehhez kapcsoljuk az elemzés többi szempontját (szereplők. A tündérmese cselekményének kiinduló pontja egy hiányhelyzet .jutalom Közben a hőst segítségadók támogatják és károkozók hátráltatják. A gyermekregények feldolgozása A gyermekregények olvastatásának fontos szerepe van az olvasóvá nevelésben.elindulás . s a meseszámokra. a tipikus mesei helyszínekre. Az előadásmód objektív. . hiszen az állatok itt emberi tulajdonságokat képviselnek.lenni?” „Mit csináltál volna x szereplő helyében?” „Helyesen cselekedett – e x. hogy népmeséről van – e szó vagy műmeséről. a mű megszületésének történetéről. a varázstárgyakra.hazatérés . A mese nézőpontja a főszereplőé. a hősé.győzelem . és meséljük bele a mesébe!” A leggyakrabban tanított mesefajták : a tündérmese. Igen fontos az iskolában történő tartalmi és érzelmi előkészítés. és a meséből leszűrhető tanulság megfogalmazása nevelői szempontból. A narrátori részek párbeszédekkel váltakoznak.?” „Találjunk ki még egy segítő és még egy akadályozó szereplőt. a következmény rendben építkezik. nyelv – stílus ).próbatételek . A szintetizálást segítik a kördiagramok. Az elbeszélések feldolgozása A cselekmény kibontása az előzmény. Ez áll a feldolgozás középpontjában. nem pártos. a tanító mesélhet az íróról. A mesék stílusvizsgálatakor tudatosítani kell. szemlélődő.y. Az állatmesénél nagy hangsúlyt kapnak a szereplőknek főleg a belső tulajdonságai. felelevenítheti saját gyermekkori élményeit. Pl. az átváltozásokra. a kifejlődés. mégsem íródik egyes szám első személyben. érzelem – hangulat. Figyelmet fordítunk a mese állandó fordulataira. felolvashat egy érdekes részletet a műből. végcélja pedig a hiányhelyzet megszüntetése. az állatmese és a csali mese. A szerkezetet a következő fő elemek adják: .

Versekkel. inkább ne vezesse. A lényeg az író. az üzenet azonban sokszor cselekménymozzanatokban tárgyiasul. nincs ideje a gyermekkel foglalkozni. az értelemnek szóló feldolgozással. Pl. mintsem emiatt utálja a házi olvasmányok elolvasását. rímben megjelenő lüktetés. A versfeldolgozás A lírai műfajokban a külső világ ábrázolása másodlagos. tehát érzelmileg befogadják. a gyermek sértődötten lent ordít. mondókákkal a gyermek egészen kis korától kezdve tatálkozik. de nem szaporítja az olvasók számát. és meghatározott időben ellenőrizni. Az iskolás korú gyermek még nem képes önmaga belső világát külső szemlélőként figyelni. a hozzájuk kapcsolódó képek értelmezhetők: a mama a padlásra megy a kimosott ruhát teregetni. A lírai műfajokban nincs epikus cselekmény. A jelentés – a mondanivaló. játékosság. az azonosulás. Érzelmei. de már elbűvöli a ritmusban. nem az olvasónapló. Az érzelmi azonosulás is elképzelhető: a folyton . József Attila Mama című versében ezek a cselekménymozzanatok követhetők a gyermek számára. a gyerekek lemásolják egymásról.a mama látszólag nem törődik a toporzékoló gyermekkel. zene. ha a tanító ütemezi az olvasást. némán teregeti a ruhákat. mert őt nem viszi magával a padlásra. Különben ahol bevasalják az olvasónaplót. a külső világ hatása a belsőben működik. és a belső világ átalakítja a külvilágot. Tehát a líra objektíven (mert a műben tárgyiasult) ábrázolt szubjektivitás.Kezdetben jó. ösztönei nem elemezhetők önmaga számára. s ezek váltják egymást. akin a külvilág átszűrődik. Nem lehet csupán otthoni elolvasásra feladni a művet. Ha ennek vezetése elriasztja a gyereket az olvasástól. . A tanulók ne kényszerből vezessék az ún. félelmei. vágyai. Sokszor a gyerekek meghatódnak a verstől. a költői én. Még nem érti a szöveg jelentését. Az otthoni olvasási szakaszt iskolai feldolgozó óra követi. olvasónaplót! Az olvasás a lényeg. Ezért e korosztály számára a versek kizárólag intellektuális úton való megközelítése lehetetlen. Ezt a hatást nem szabad tönkretenni száraz. A gyermek számára a befogadás lényege az élmény átélése.

hogy ismert dallamra énekeltetjük a szöveget. hogy nem mindig a költő a lírai én. Ezért a versről beszélve érdemes a gyerekekkel megkerestetni azt a vershelyet. Ellenkező esetben rendszerint elcsúszik a verselemzés a versszakok „tartalmának” rossz prózára fordításába. tapsolás lépegetés mellett történhet úgy is. képeit. bokor -. A külső világ is csak annyiban fontos. A versek rímeit a gyerekek szívesen keresgélik. inkább a gondolati – érzelmi – képi egységet láttassuk meg. kiemeljük és értelmezzük előbb a központi képet. Mivel a költő belső világára a gyermek képes rezonálni. elválaszthatatlan kölcsönhatását. A történélmi tárgyú olvasmányok feldolgozása Az olvasókönyvek egy sajátos szövegtípusa a történelmi . találó volta következtében megnevezhetjük a páros .. amennyiben ezt a belső tudati világot megvilágítani képes. agyonhajszolt anya szeretetére sóvárgó kisfiú érzései. ahol a költői én először jelenik meg egyes szám első személyben. kitaláltatása. Tisztázni kell. Nem javasoljuk a versszakok szerinti feldolgozást. A gyerekek megadott rímpárokra maguk is írhatnak versikéket. majd a többi költői képet is.dolgozó. A versritmus érzékeltetése a szokásos kopogás. Pl. A formai jegyek feltárásának mindig a tartalmi elemzést kell erősítenie. hogy odavarázsolja mint egy mesei csodahőst a mamát az égre. A lírai alany megjelenése. félrímet . Meg kell érezniük a gyerekeknek a tartalom és a forma szoros. élményeit az olvasott vershez hozzáköthesse. Az anya halála után ez a fájdalom még a felnőtt férfi életében is olyan erős. A feldolgozás során a versértelmezés menetében felfigyeltetünk az uralkodó hangulatokra. A lírai vers középpontjában mindig a költő belső világa a „költői én” áll. soha sem lehet öncélú. lehetőséget kell adni arra. A rímelnevezések képszerű. hogy a gyermek e belső élményekre szabadon asszociálhasson: a saját hangulatait. és az ölelkező rímet. Játékos gyakorlat lehet egy – egy rímszó elhagyása és megkerestetése. József Attila Altató című versében az édesanya beszél a gyermekhez. a hangulatváltozásokra.

mesék. Szoktassuk rá őket. empirikus gondolkodásra neveljük a tanulókat ezáltal. persze csak azokkal foglalkozunk. Van mégis néhány közös vonás tanításukban. Fontos szerepük van a magyarságtudat kialakításában. A feldolgozás sikere alapvetően függ az előkészítés sikerétől. Formai szempontból ezek a szövegek lehetnek: elbeszélések. gondolkodtak. a következményekre. A kort el kell helyezni az időszalagon. az érdeklődés felkeltése a történelmünk iránt. A feldolgozás célja nem történelemtanítás. rá kell világítani a történelmi eseményekre. s igen viharos hősi dicső történelme van. amikor sok tekintetben másként éltek. Ezek tisztázása folytán gazdagodik háttérismeretük. mint ma. hogy a szöveggel való megismerkedés után bátran kérdezzenek. hogy a felnövő nemzedék kötődjék ehhez a nemzethez. toleráns. amely már tizenegy évszázada él mai lakóhelyén a Kárpát – medencében Európa közepén. A NYELVTAN ÉS A HELYESÍRÁS TAMÍTÁSA . Szemléltessünk minél gazdagabb képanyaggal. versek vagy ismeretterjesztő szövegek. A szintetizálási lehetőségek közül legalkalmasabb a tartalomelmondatás. hanem szemléletformálás. Az egyes korok lényegi jellemzőit kifejező szavakat sokszínűen és alaposan kell értelmeznünk. Minden történelmi olvasmány a mai kortól távol eső időről szól. mondák. az okokra. alakjaira. abban. viselkedtek az emberek. amelyek kapcsolatban vannak az olvasmánnyal.olvasmány. A másság elfogadására.

szemléletesen tanítani.) Mivel az iskolai tanítában – különösen elemi fokon . Az alsó tagozatos nyelvtani anyag kiválasztását általában a helyesírástanítás és a beszédfejlesztés szempontjai határozzák meg. nem törekedhetünk teljességre. s a főnévnek jelzője (ez a főnév lehet a mondat állítmánya is! Pl. tanulását. 1. A tananyag tartalmának elvi kérdései: a) A tudományosság elve azt jelenti. s ezáltal megalapozza más tantárgyak tanulását. melyek tudományos szempontból nem igazak. 1. Ez azonban nem jelenti azt. 51)Fejleszti a logikus gondolkodást. 50)Megalapozza az idegen nyelvek tanulását. megállapításaival. hogy a tanított tananyagnak összhangban kell lennie a nyelvtudomány mai eredményeivel. A nyelvtan elméleti alapozó tantárgy. definicók megfogalmazásában. gyakorlati célokat szolgáló nyelvtant tanítunk. mivel azt. hogy ne lehetne gyakorlati úton. Tehát nem taníthatunk olyan dolgokat. a jelző az alany bővítménye. főleg a meghatározások. hanem erősen egyszerűsíteni kell. Nagyon nehéz ezt úgy megoldani.a tananyagot gyakorlati céloknak rendeljük alá. Például vannak tankönyvek. tudatossá teszi az ösztönös nyelvhasználatot. szófajiságától függ: tehát az igének lehet tárgya és határozója. . hogy egy szó milyen mondatrésszel alkothat szintagmát. Ez így nem igaz. 49)Megalapozza a helyesírás tanítását. A nyelvtantanítás módszertani elvei A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvi kérdései tartoznak ide. feladatai és Célja: 48)Megmagyarázza. amelyek szerint a tárgy és a határozó az állítmány. Az alsó tagozaton nagyon leegyszerűsített. Apám szorgalmas munkás.A nyelvtan tanításának követelményrendszere célja. hogy ne sérüljön a tudományosság elve.

Ilyen értelemben minden jó tanítás heurisztikus. de feltétlenül jelenti a tananyag egymásra épülő logikus elrendezését. hanem azért. Ezért sok jelenséget a tankönyvek csak analógiás alapon tárgyalnak. hogy mindent megtanítson. Ahhoz. Alsó fokon csakis az induktív tanításnak van helye. A tanulókat rá kell vezetnünk az ismeretekre. A nyelvtantanítás rendszeressége a tananyag felépítésének a logikai rendjét jelenti. tudományos szinten is. amikor a gyerekek már érettebb gondolkozásúak.s a felsorakoztatott adatokból vonja le a következtetéseket. hogy ne vétsen a tudományosság elve ellen. nem azért. b) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve. A módszertani felkészüléshez hozzátartozik az alsó tagozatos tananyag sajátos felépítésének az ismerete. hogy a tanított ismeretek tartalmát és terjedelmét a tanulók életkori sajátosságaihoz kell igazítanunk. s csak nagyobb osztályban tanítják a szabályt. valamint készülés során a kérdések megtervezése. hogy a nyelvtan kétszeresen is absztrakt . utána pedig gyakorlatokat végeztet. Alsó tagozaton a helyesírástanítás szempontjából fontos hangtannak és szótannak kell a középpontban állnia. körültekintő nevelői vezetés. melyek a nyelvtan tanításában érvényesülnek. Ez nem jelenti a tudomány szigorú logikájának a követését. Az érthetőség elve azt jelenti. hogy így dolgozzunk. ismereteket. állapítja meg a szabályt. amit tud. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései Itt azt kell vizsgálnunk. Ebből a szempontból fontos az órán a motiváló célkitűzés. Ez szemléltetéssel kezd. a) Első helyen a tanulói aktivitás elvét emeljük ki.Tehát a tanítónak felkészülése során meg kell tanulnia a nyelvtant magas. 2. melyek azok a korszerű módszertani elvek. b) A tanulók munkája csak figyelemmel végzett munka lehet. felfedeztetni kell velük az új törvényszerűségeket. A nyelvtan különösképpen koncentrált figyelmet kíván. azaz felfedeztető. két tényező szükséges: a tudatosság és a megtervezett. Ennek az az oka.

A nyelvtantanítás sikertelensége nem a definiciók tanításában van. Minden pedagógusnak. a grammatika pedig egy ezen alapuló absztrakt rendszer. versenyek. vagyis az elvont dolgokat konkrét. változatos feladattípusok és megoldási módok alkalmazásával valósítjuk meg. hanem a felejtésben. Ezt a célt csak egy módon tudjuk elérni: az ismeretek világos tanításával. igényessé tétele céljából tanítjuk. Folyamatos és következetes ismétlés nélkül semmit sem ér a munkánk. hogy az elméleti ismereteket össze kell kapcsolnunk a gyakorlattal. ha a játékosság kíséri az oktatást. és sokoldalúan gyakorolnunk. nem öncélú. Ez azt jelenti. Figyelemmel kell lennünk a tanulók fáradékonyságára is. Ezeket főleg a didaktikai játékok. cselekvésekhez kell kötnünk. A játékosság elvének alkalmazása akkor helyes. Éppen ezért a nyelvtan tanításában. meg kell követelnie a helyes beszédet és írást. ismeretek bevezetésében nagy jelentősége van a szemléletességnek. d) A nyelvtan és a helyesírás tanításában fontos tényező a nevelőtestület egységes eljárása. világos könnyen tanulható definiciókat kell adnunk. vagyis az elméleti ismereteket a nyelvhasználat tökéletesítésére. Az új ismeretek szemléltetését lehetőleg képszerűen. Nagyon egyszerűen.tantárgy. nemcsak a tanítónak és a magyar szakosnak . Ezért minden tantárgynál kötelező a helyesírási hibák javítása. képszerűvalósághű dolgokhoz. mivel a gyermekek mindent hamar elfelejtenek. Az új nyelvtani ismeret tanítása L é p é s e i: . de különösen az új fogalmak. mivel anyaga a nyelv már maga is absztrakció. alapos begyakorlásával és állandó felszínen tartásával. c) Tanítványainkat teljesítményképes tudáshoz kell juttatnunk. világosan. érthetően kell magyaráznunk. második jelzőrendszeri képződmény. Nagy jelentősége van az érdekesség és a változatosság elvének is. konkrétan kezdjük. s maga is elmemozdító. s csak ezután nyelvi szemléltető anyaggal.

A nevét még nem írjuk fel. Az új anyag bemutatása (szemléltetése) 3. Fontos. b) felébresztjük az érdeklődést az új anyag iránt. azaz képpel.” Ha az új terminust nem értik még a gyerekek. hogy a nyelvvel foglalkozzék. akkor igen lelkesen fedezi fel a nyelv titkait. 2. 53)b) Az érdeklődés felkeltése (motiváció). általánosítás. Az elemzés. a címnek hagyjatok ki helyet a füzetben!” 55)Az új anyag bemutatása (szemléltetése). Ha azonban sikerült az érdeklődést felkeltenünk. és támaszkodjunk a már tudott dolgokra. a) Az indukciós anyag kritériumai: 52)a) . minél kisebb a gyermek. „Ma a főnevek többes számát tanuljuk. A nyelvtanban a szemléltető anyag maga a nyelv. Az új ismeretek nyelvi – logikai megformálása (a szabály vagy definició megfogalmazása) 5. A kisgyermek ugyanis nemigen érzi szükségét annak. Az előkészítés során: a) elhelyezzük az új anyagrészt a tanítás folyamatában. cselekvéssel. A bemutatott nyelvtani példaanyagot nevezzük indukciós anyagnak. c) kitűzzük az óra célját. A nyelvtani ismeretek megszilárdítása(gyakorlása és alkalmazása) Az új anyagrész elhelyezése a tanítás folyamatában. Ám amikor csak lehet. 54)c) A célkitűzés zárja le az előkészítést. hogy a tanulók lássák a tanítási folyamat egészét. Ha ez elmarad. gondoskodnunk kell a háttérismeretek felidézéséről. akkor nem nevezzük meg. kezdjük a szemléltetést első jelzőrendszeri anyaggal. s ezeket fogalmazzuk nyelvi anyaggá. és a cím helyét kihagyják a füzetben. Ezt többnyire biztosítja az óra eleji számonkérés. Ez annál fontosabb.1. amikhez az új anyag köthető. Ekkor kijelöljük az óra anyagát: pl. akivel foglalkozunk. modellel. Ezt mondjuk például: „Ma a határozók egy újabb fajtájával ismerkedünk meg. hiszen anélkül is tud beszélni. nyelvtani fogalomalkotás 4.

ha a névszói állítmányt tanítjuk. Vagy pl.Felírhatja az indukciós anyagot a tanító is órán a . mint: álló. ha az ó / ő végű mellékneveket tanítjuk. ha a múlt idő jelét tanítjuk. Pl. se kivételeket. magánhangzó is. tipikus eseteket tartalmazzon. • A példaszövegnek vagy bármilyen indukciós anyagnak nyelvileg kifogástalannak kell lennie. ). . • Mindig a tanítási célnak megfelelően állítsuk össze a példaanyagot.). b) A példaanyag bemutatása többféleképpen történhet: . ezért nem szükséges mindig szöveggel szemléltetni: pl. ne keverjünk bele se eltérő dolgokat.(Pl. a tárgy tanításakor adjunk példát az iránytárgyra is. hogy a gyerek figyelmét minél egyszerűbben és minél kevesebb elterelő mozzanattal az adott jelenségre irányítsuk. író. hangtani jelenségekhez elegendőek a szavak. mosdó. • Az indukciós anyag mindig tiszta. futottak stb. felírhatjuk előre a táblára vagy kartonlapra. akkor ne szerepeljen a példaanyagban folyamatos melléknévi igenév és főnév. s a tanulók rendezik őket csoportokba a kirakós táblán. • legyen benne a kialakítandó általánosítás minden jegye (pl. és eltakarjuk addig. mert ezt megfordíthatjuk az elemzésben: Kiss István a nevem. • Az indukciós anyagot úgy kell megválasztanunk. akkor szerepeljen a szó végén is: írt. olvasott. legyen előtte mássalhangzó is. amíg sor kerül rá. mosakodó. Mivel minden nyelvi egység eggyel magasabb szinten funkcionál. melyben a főnévi állítmány tágabb fogalmi körű az alanynál: A papagáj madár. ne legyen a példák közt azonosítás. legcélszerűbb előre szókártyákra írni a szavakat.ha szükség van csoportalkotásra.• elégséges mennyiségben kell tartalmaznia a tanítandó nyelvi jelenséget. Itt a jó példamondat az. Apám tanár. és a szóalak belsejében is: írtam. nyaraló stb. .Ha sokat kell írni. se határeseteket. az eredménytárgyra is: kenyeret árul – kenyeret süt.

b) majd az alaki kifejezőjét a magyar nyelvben. utána a kifejezése a magyar nyelvben. Pl. másrészt egy – egy nyelvtani ítélet. hogy az első oszlopban mi áll az egy t előtt (mássalhangzó). majd ezután a helyesírási szabály. hogy a szabály itt is érvényes. Rendszerint több lépésben kell lebonyolítanunk. a tanulók a tanítóval együtt írnak. hogy a második oszlopban mi áll a két -tt előtt (magánhangzó). hogy belőlök nyelvtani általánosításhoz jussunk el.táblára. kigyűjtjük a példamondatokból a múlt idejű igealakokat. amikor pontos utasításokat ad. ahol a múlt idő jele a szóalak belsejében fordul elő. más színűvel kiemeljük. hogy –t vagy -tt a múlt idő jele: számolt szántott írt vetett szerepelt olvasott Színes krétával kiemeljük. a) A nyelvtani fogalomalkotás során eltekintünk a példaanyag egyedi jegyeitől. Gyakran előfordul. 4. hogy a fogalomalakítást két részre kell bontanunk: a) először megtanítjuk (tisztázzuk) a nyelvtani fogalmat magát. majd megalkotunk róla egy logikai ítéletet. azaz a jele. Ezután fogalmazzuk meg a szabályt. hogy ezeknek a neve főnév. A tanulók maguk állapítják meg. lényeges jegyeket. és kiemeljük a közös. 56)Az elemzés és általánosítás. s csak azután mondjuk meg. Az egyes nyelvi tények elemzését azért végezzük el. hogy az első csoportban mindig mássalhangzó. s megfigyeltetjük. az élettelen dolog és a gondolati dolog fogalmát. Tehát előbb a múlt idő fogalma. a főnév fogalmához előbb tisztázni kell az élőlény. a másodikban mindig magánhangzó áll a múlt idő jele előtt. azaz a fogalmak közötti összefüggés megfogalmazása. hangosan mondja azt. Ez egyrészt valamely nyelvtani fogalom meghatározása. b) A nyelvtani szabály (ítélet) tanításakor előbb megfigyeltetünk egy jelenséget. és két oszlopot alkotunk aszerint. Ugyanúgy járunk el. Pl. Az új ismeretek nyelvi – logikai megfogalmazása . mint az első esetben. Azután olyan példákat veszünk. amit ír.

mert analógiás alapot ad. „A szóvégi ó / ő mindig hosszú. ha egyik tanult olvasmányban aláhúzatjuk a tanult nyelvi jelenséget. Itt nem szabad őket leszakadni hagyni! . a) A szabálynak tartalmaznia kell az általános törvényszerűségeket. nono”. valamint a megkülönböztető jegyeket (differencia specifica). Gondos irányítással ez sikerül is. soroljuk fel külön őket. ajtó. hogy ellenőrizzük a tanított dolog megértését. Tehát a meghatározásban potenciálisan bennefoglaltatik a fölé – és alárendelés. Kivétel: no. vagyis a felosztás. felhő stb. Kétféle általánosítással találkozunk: szabállyal és meghatározással. Elsődleges rögzítésnek nevezzük. hogy megjelöli a cselekvő személyét és számát (megkülönböztető jegyek). mint a kivétel. a példa ugyanis segíti a megértést és a rögzítést.Pl. Mindig adjunk példákat is. Az ige olyan szófaj (fölérendelt fogalom). az u. Ennek a legegyszerűbb módja. tanuló. Mindig szabatos kijelentő mondatokban fogalmazzunk. mert élőlénynek a nev). 57)A nyelvtani ismeretek megszilárdításának módjai Az általánosítás után szükség van arra. 2) Ezután rákérdezünk a meghatározásra. Ha meg akarjuk tanítani az összes kivételt. hanem a gyengéket is. majd a kivételeket. Ezt a kettős mozzanatot sosem szabad kihagyni vagy elsietni. Nemcsak a jó tanulókat kell bevonni. azaz a rendszer. létezést úgy fejez ki. Pl. Pl. A példa mindig több legyen. Pl. b) A meghatározásnak logikai felépítése a következő: meg kell adnunk a legközelebbi nemfogalmat (genus proximum). mező. amely cselekvést.mindig a tanulók feladata. Evégett felismerési gyakorlatokat szokás végeztetni. ü végű szók esetében. történést. Ezt nyelvi rögzítésnek is nevezik. Ezt logikai rögzítésnek is nevezik. A felismerési gyakorlatnak két mozzanata van: 1) az indoklás ( a kutya szó főnév. és követeljük meg a példák megtanulását is.

d) Átalakítások (transzformációk). és mindegyiküktől példát is kérünk. A nyelvtani gyakorlás és a gyakorlattípusok A megértett és elsődlegesen rögzített nyelvtani jelenségeket a tanulókkal sokoldalúan be kell gyakorolni. a tanultak ellenőrzése. Célja a rögzítés.58)Összefoglalás. hogy legyen rá idő. A jobbaknak adhatunk szorgalmi feladatot. ha megfeledkezünk a folyamatos gyakorlásról. a játékos feladatokat. a munkafüzet vagy a feladatlapos megoldásokat. c) Helyettesítések. c) A gyakorláskor tartsuk be a hozzáférhetőség(fokozatosság) elvét is. Az összefoglalást egy általános kérdéssel kezdjük: Miről tanultunk a mai órán? Majd a részletekre kérdezünk rá. A g y a k o r l a t o k t í p u s a i: 1. b) Kiegészítések. 6. A házi feladat is a rögzítést szolgálja. valamint nagyobb összefüggésrendszerben való elhelyezése. a versenyeket. úgy tervezzük az órát. Ez azt jelenti. Több tanulóval is elmondatjuk a szabályokat. Közös munkával meg kell oldanunk azokat a részeket.Megfelelő arányban kell alkalmaznunk a szóbeli és az írásbeli. Tehát a könnyű gyakorlattípusoktól haladunk a fokozatosan nehezedők felé. Sose hagyjuk el az óra végéről. a gyengéknek pótló jellegűt. az egyéni és a közösen megoldott feladatokat. A l a p e l v e i: a) Csak megértett ismereteket szabad gyakoroltatni. Mechanikus gyakorlat a felismerés. Két – három gyengébb tanulóval el kell ismételtetni. Produktív gyakorlatok: a) Kérdésre adott felelet. hogy mi a feladat. b) Az ismereteket folyamatosan kell gyakoroltatni. . 2. d) Igen fontos szerepe van a változatosság elvének is. melyek nehézséget okozhatnak. hogy a feladatok megoldási módján állandóan változtatni kell. A nyelvtantanítás akkor van csődben.

e ). takar. helycserélő (olyan összetett szavak együttese. el. j) Nyelvtani fogalmazás.). szópóker (egy szó utolsó betűjével kezdjük el a következőt). lottó. szótaglánc. f) Rendezés. milyen keresztnév van elrejtve a következő mondatban? Barátom órát vásárol?Mór. szóalkotó verseny (pl. h) Gyűjtőmunka. szóalkotás kiegészítéssel. íz. amelyek nyelvi rejtvények. palindrom (sas. titkosírás megfejtése. hajó lesz). . szócsipke (megadott szó betűivel újabb szavakat kell alkotni. szószerkezetek. szótól szóig (adott szótól kell egy másikig úgy eljutni. mozaik (adott szóban minél több szót kell felfedezni – pl. anagramma (egy szó valamennyi betűjének felhasználásával új szó alkotása (tarka – rakta. víz. szójátékon alapuló találós kérdések (Mikor fél a nyúl? – Ha kettévágják. barkochba. táviratjáték. televízió → tele. találós kérdések. oda és vissza. hogy csak egy betűt változtassunk meg). feleletválasztásos feladatok). d) K é p r e j t v é n y e k. ország – város. te.e) Konstruktív (építő) gyakorlatok (pl. ó. amelyeknek elő.Szótagolás ( Hajólesz → ha jó lesz. bűvös négyzetek. egy megadott előtaggal ki tud több összetett szót alkotni bizonyos időn belül) tükröző (megadott szóhoz hasonló szerkezetűt kell alkotni). szórejtvények: intarzia (pl. g) Válogatás (pl. mondatalkotás megadott példával vagy megadott hangokból (betűkből) szavak létrehozása). egy adott alapszó továbbképzése. le. csoportosítás. Géza kék az ég). leltározás. totó. keverőgép. anekdoták.) c) S z ó j á t é k o k: rímelés (por – bor – sátor ). Játékok A nyelvtantanításban használatos játékokat három csoportba oszthatjuk: a) D i d a k t i k a i j á t é k o k: pl. b) N y e l v i j á t é k o k: összetétellánc. akart stb. viccek. i) Nyelvtani elemzés.és utótagja felcserélhető – szemüveg – üvegszem). hogy egymással ne érintkezzenek).

annál inkább. 2. a másik a táblánál dolgozik (ha van az osztályban dadogó gyerek. amelyet a tanterv tartalmaz. hogy a tanulók nem értették meg a leckét. vagy nem értik. hogy ne érezze a megkülönböztetést). figyeljenek. de akkor feleljenek többen is. vagy olyan rosszul tanítottunk. vagy megoldhatatlanul nehéz feladatot adtunk. Párhuzamosan több tanulót is feleltethetünk: míg az egyik beszél. minél magasabb osztályban vagyunk. Minden írásbenli munkát javítanunk és javíttatnunk kell! Csak annyi feladatot adjunk. feleltessük írásban. A tanulókat úgy is be lehet vonni a munkába. vagy nem készítettük fel a tanulókat a házi feladat megoldására. Ha ezt elmúlasztjuk a tanulókat hanyagságra szoktatjuk. Alkalmat kell adnunk összefüggő feleletekre is. hogy a tanulóval egy feladatot oldatunk meg.A nyelvtani ismeretek ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés végigkíséri az egész tanítást. A szóbeli ellenőrzés A szóbeli feleltetéskor a nyelvtani fogalmak és szabályok megértését. amennyit javítani is tudunk. helyesbítsenek. A legegyszerűbb módja az. Az osztályt is be kell kapcsolni. Itt differenciáltan és egyénileg is kell a tanulókkal foglalkozni: ha észrevesszük. Ha tömegesen nem készítik el a tanulók házi feladataikat magunkban keressük a hibát. adjunk nekik külön feladatot. hogy füzetcserével padtársukat ellenőrzik. A típushibákat jegyezzük fel. értékeljenek. hogy valamelyik anyagrészt elfelejtették. elsajátítását és alkalmazását vizsgáljuk. Az eltérő . és indokoltatjuk vele eljárását. valószínűleg elmúlasztottuk huzamosabb ideig az ellenőrzést. A tanító az effajta számonkérést kérdéssel irányíthatja. Az azonos megoldást kívánó feladatokat ellenőrizhetjük csoportosan is. Az írásbeli ellenőrzés Az írásbeli házi feladatot mindig ellenőriznünk kell. Mindig a követelményekhez kell igazodnia. 1. és gondoskodjunk a javításuk mellett a folyamatos gyakorlásról is.

. A 2o. olvashatósága. Az év végi felmérés témazáró feladatlapokat tartalmaz. Célszerű a füzet aljában egy vonallal elkülönített részt hagyni a javításoknak. sőt tudatos rombolása a formának. A 19. az írás gondossága. hanem a jómodor és illem kérdése is volt. elhelyezése fontos. melynek ismerete minden kultúrembertől elvárható és megkövetelhető. Jóérzésű ember. • a szavak elválasztása szótaghatáron. Osztályozáskor ajánlatos három jegyet adnunk: egyet a tartalomra. hogy az anyanyelvi nevelés egyik célja. hozzájárult a helyesírás színvonalának a zuhanásához. • az időtartam betartása. addig a gyerekek a másikban dolgoznak. A helyesírástanítás követelményrendszere célja. betűhű leírása. Az év eleji felmérés a tanító tájékozódását szolgálja. a röpdolgozat(rögtönzés) és a témazáró feladatlap. feladata és A helyesírás alapjait csakis az alsó tagozat rakhatja le. egyet a helyesírásra. Ajánlatos a kettős füzet vezetése: amíg a tanító az egyiket javításra beszedi. A külalak. Nem szabad elfelejteni. nem adott ki a kezéből rendetlen. A következőket tanítjuk meg első osztályban: • a szavak pontos. egyet a külalakra. hogy megtanítsuk tanítványainkat helyesen írni! Első osztályban a helyesírás tanítása összefonódik az olvasás és az írás tanításával. Vannak helyesírásunknak olyan részei. században a helyesírás ismerete a szépírással együtt nemcsak a műveltség. ki tisztelte embertársait. Az írásbeli ellenőrzés további formája lehet feladatlap. melyeket osztályozhatunk.megoldású feladatokat mindig külön – külön ellenőriznünk kell. mert a gondos írás mindig hatással van a tartalmi munkára. hibáktól hemzsegő irományt. században a formákkal való általános nemtörődés.

ezeket pedig nyelvtani háttérismeret nélkül nem értik meg. elválaszthatatlan egymástól. a toldalékos szavak írásával. A tanuló gondolkodik. Az analógia és a szabálytanítás viszonya Az analógia jelentése hasonlóság. névmások és gyakoribb határozószók írásával. hogy a szóelemeket (tövet. A helyesírástanítás módszertani elvei 1. • a mondatvégi írásjelek. akkor legelőször azt fogja észrevenni. ahogy elszigetelve. hogy ez hasonlít a savanyúhoz. nem a szabály ismerete miatt. önmagukban kiejtjük őket. Szilárd nyelvtani alap szükségességének az elve A helyesírás és a nyelvtan igen szorosan összefügg. csak félrevezetődik. a szóelemzés. 2. ha a gyereknek azt kell leírnia. híd típusú szavak tövének rövidülése különböző toldalékok előtt. Ezek közül az első kettő a fontosabb. melyek lefordítva a gyermekek nyelvére így hangzanak: ahogy halljuk. úgy írjuk. • a szavak különírása a mondatban. A tanulók a helyesírási tudnivalókat szabályok formájában sajátítják el. Ilyen pl. közismert szavakban.Pl. toldalékokat) úgy írjuk le. és azért fogja helyesen írni. úr. Vannak olyan jelenségek. A nyelvtan tudása véd meg a téves analógiától. amelyeket bonyolult volna grammatikai alapon tanítani. igekötők. illetve hasonlóságon alapuló egyezés. Természetesen van téves analógia is. Legkönnyebb .• a mondatkezdő nagybetű. út. A helyesírás alapelveinek ismerete és kezelése Helyesírásunknak négy alapelve van: a kiejtés. Itt igen fontos az állandó szótagoltatás. Felsőbb osztályokban foglalkozunk még a j hang kétféle jelölésével. A szóelemzés íráselvét a tanulók számára úgy is megfogalazhatjuk. tűz. Pl. • néhány tulajdonnév nagybetűs írása. a higgy szót higyjnek írja a hagyj analógiájára. 3. névutók. illetve a szóalakoknak szóelemekre való bontása. a víz. a tagmondatok és a felsorolások közti vessző használatával. hogy lassú . másképp írjuk. másképp halljuk. a hagyomány és az egyszerűsítés elve.

hanem a hanyagság és a figyelmetlenség okozza.A gyakorlás és a rendszeres ellenőrzés elve Céltudatos és állandó gyakorlás. hagyjuk őket nyugodtan dolgozni! Az írásfegyelem az önellenőrzés szokásának kialakítását jelenti. és meg kell követelnie a helyesen írást úgy. amelyet ellenőriznek. tüzek. 4. hogy janítja a hibákat. értékelnek. az á a-vá. kéztől. hogy a megtanult ismereteket készség szintre kell emelni. 5. hogy a helyesírási készség automatikussá váljék. Ne szórjuk szét a gyermekek figyelmét. A helyesírási hibák jelentős részét nem a tudatlanság. A tudás és készség összetartozásának elve azt jelenti. Soha se csukják be addig a füzeteket a tanulók.tűzbe. Ezért teljes csendet kell biztosítani az íráshoz. úttól stb. utas. akkor a fenti szavakban is megrövidül a magánhangzó: kezek. nyaras. Tehát.). kézre. . amikor a megtanult ismeretet akkor is alkalmazzuk. nyaram. kezes. hogy minden pedagógusnak.a nyár szóban megmarad az á (kézbe. kezem. nyártól stb. nyárra. és beszámítja az értékelésbe. javítás és értékelés nélkül nincs eredményes helyesírás – tanítás . akkor a fenti szavakban is megmarad a hosszú magánhangzó (vízbe. nyarak. amíg gondosan végig nem olvasták a leírtakat. 6. A nevelőtestület egységes eljárásának elve azt jelenti. példát kell mutatnia a jó helyesírásból. A jó tanítók minden anyanyelvi órán sort kerítenek egy kis tollbamondásra vagy más helyesírási gyakorlatra. hanem másra. mert a tudás önmagában nem biztosítja a jó helyesírást. javítanak. nyarunk stb. kezünk.). nyár – nyarak analógiájával tanítani. →vizek. Csak nagyon sok gyakorlással érjük el. A helyesírási készség az a teljesítményfok. ha bizonyos toldalék előtt a kéz szóban megmarad az é . ha nem rá koncentrálunk. uram. például fogalmazunk.a kéz – kezek. ellenőrzés. nyárba. bármilyen tantárgyat tanít is. De ha a kéz vagy nyár szóban átalakul az é e-vé. hidunk stb. úrra.

ellenőrzés Szoros kapcsolatot létesítünk a látási. Irányulhat egy jelenségre vagy minden tanult jelenségre. A tanulóknak mindig ismerniük kell a gyakorlás célját. Előkészítés 2. Majd a helyesírási ismereteket összekapcsoljuk az írásos tevékenységgel. Ez magyarázat a szabály alapján. hogy tudatosodjék a tanulókban a helyesírási szabály. Ezeket a megfigyeléseket állandóan összekapcsoljuk a szabályokkal. vagyis íratunk.gyakorlás .a tollbamondás . Az új anyag tanítása után mindig végeztetni kell.a másolás . Elemzés és általánosítás 4. valamennyi képzetet megmozgató gyakorlást kell megszerveznünk. és indokoltatunk. Megszilárdítás. 1) A helyesírási elemzés. mint a nyelvtani ismereteket. A helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai Tervszerű. Lehet: a) A betűkre bontást főleg első osztályban . hogy az ismeret készséggé váljék.az emlékezetből való írás Figyelem! A szabálytanítással még nem tanítottuk meg a helyesírást! Nagyon sok gyakorlásra van szükség ahhoz.Az új helyesírási ismeret tanítása A helyesírás tanításában is három didaktikai mozzanatot különítünk el.tudatosítás . az írásmozgási. rögzítés. Az új ismeret – azaz az új helyesírási szabály – nyelvi – logikai megfogalmazása 5. a beszédmozgási és hallási képzetek között. Tehát a lépések a következők: 1. A gyakorlás eszközei: . Ezek: . A helyesírási ismereteket ugyanúgy tanítjuk. begyakorlás. folyamatos. Az új anyag bemutatása (szemléltetés) 3. 2) A szóalak felbontása.

ne sürgessük a tanulókat! Ellenőrzéskor a tanulók összehasonlító tevékenységet végeznek. amikor már a gyerekek tisztában vannak ezekkel a nyelvtani fogalmakkal. c) A tő és a toldalékok megkerestetése akkor lép be a gyakorlási módok közé. amit írnak: ját – szik. A szótagolás segít a szóelemző írásmód alkalmazásában. mond – ja. jelen idejű szöveget múlt idejűként kell lemásolni. Ha a gyerek nem érzékeli a szóvégi hosszú mássalhangzót. Elő kell készíteni! Felolvassuk. nem mindent. Nehezebb a válogató másolás. hogy kombináljuk a másolást más típusú feladatokkal. amely a gyakorlásra kijelölt helyesírási eseteket kellő számban és jellegzetesen tartalmazza. 3. Ilyenkor a kijelölt tanuló mondja a vonatkozó szabályt. ősz – szel stb. A másolás hamar mechanikussá válhat. megvastagíttatjuk. és helyesírási szempontból megbeszéljük a tanulókkal. Pl. Hagyjunk kellő időt a másolásra. vagy felolvastatjuk a szöveget. 4. több →töb – bet stb. Ebben a kritikus helyeket kiemeltetjük (aláhúzatjuk.) Kombinálhatjuk pl. és alkalmas a szóbelseji betűkettőzések érzékeltetésére is: vet – tem. szótagoltatjuk stb. és szótagolással tudatosítjuk: jobb → job – ban. A tollbamondott szöveget jól meg . amikor a gyerekek csak rajzolják egymás után a betűket. átalakítással is a másolást. akkor toldalékot teszünk a szóhoz. b) A szótagokra bontás (szótagolás) elengedhetetlen az írás és a helyesírás tanításában. hogy írás közben mondják magukban szótagolva azt. A másolás. Megbeszéljük a gyerekekkel a hangok / betűk sorrendjét a szóban a leírás előtt és ellenőrzéskor. A tollbamondás a leggyakrabban alkalmazott helyesírási gyakorlattípus. Ezt a veszélyt azzal tudjuk elhárítani. de a tartalomra nem ügyelnek. Hasznos változat az ún. ot – tan. hegy – ség stb.végezzük. Másolásra olyan szöveg alkalmas. Ilyenkor bizonyos előre maghatározott szempont szerint kell csak bizonyos típusú szavakat leírni. Rá kell szoktatni a tanulókat arra. kiemeléses másolás. Pl. kommentáló másolás.

mind a sugalmazó betűejtés. Átmeneti fokozatként első osztályban a látó – halló tollbamondás szolgál. –val / . eltakarjuk. a szótagolásban való diktálás vagy a túlhangsúlyozás. lassan. . 5. hogy mit miért írt úgy.a szöveget előbb elejétől végig felolvassuk.kell választani: . ahogy írt. kivárva. . és ragos alakban írják le a szavakat.legyen tartalmilag érthető minden szava. Később belépnek a mondatok. A gyakorlás céljából íratott tollbamondásokat célszerű azonnal javítani. A gyengébbek kedvéért a nehezebb eseteket felíratjuk a táblára is. Az emlékezetből való írást elég ritkán alkalmazzák a . A tollbamondás a hallási és a beszédmotoros képzeteket erősíti. Ilyenkor a diktált szöveg a gyerekek előtt van a táblán.lassan. f) A kommentáló tollbamondás ( a kijelölt tanuló írás közben a szabályokkal indokolja. Ez mindig indokoltatással történik. A tollbamondásnak sokféle változata lehetséges: a) Válogató tollbamondás (csak a kérdéses. de miután megbeszéltük. köznyelvi kiejtéssel diktáljunk! Tilos mind a „beugratás”. majd a rövid szövegek. Eleinte csak szavakat diktálunk. előre megbeszélt dolgokat írják le) b) Toldalékoló tollbamondás ( a diktált szavakat ellátják előre megjelölt raggal.vel raggal kell ellátni a szavakat) c) Toldalékfosztó tollbamondás ( az előző fordítottja) d) Szóelemző tollbamondás (írás közben függőleges vonalakkal tagolják a szavakat szóelemekre) e) Szótagoltató tollbamondás ( a tanulók szótagolva írják le a diktált szöveget. természetesen.Pl. amíg a tanulók leírnak egy – egy szót.megfelelő mennyiségben és eloszlásban tartalmazza a helyesírási problémákat. Tehát ez a tudatosságot vonja be a gyakorlásba). s a tollbamondás után ismét láthatóvá tesszük ellenőrzés céljából. . • Végezetül ismét összefüggően felolvassuk az egészet. esetleg meg is beszéljük.

Ilyenkor a szó fölé írjuk a helyes alakot.táviratjáték stb. Első osztályban még minden hiba enyhének minősül. Javítási órákon: . mert a tanító csak a hibák ismeretében tud hatékonyan gyakoroltatni. amit már az előző évben szabály szinten tanultak. súlyosnak az számít. Pl. egyszer az enyhébb hibákat. Ilyenkor irányított fogalmazást íratunk. lottó . A helyesírási fogalmazás átvezet a készségszintű alkalmazáshoz. Kitűnő memóriafejlesztő. megadunk egy eseménysort (képsort).pótlások . és hozzájárul a fogalmazástanítás előkészítéséhez is. 7. pedig igen hasznos gyakorlási mód: egy megtanult szöveget íratunk le a tanulókkal emlékezetből.gyakorlatban.mondatalkotás . Ide soroljuk a játékokat és a különféle mechanikus vagy produktív gyakorlatokat.kiegészítések . Legyen a tanulóknak is hibanaplójuk. Ezért igen változó a tanítók által támasztott mérce is.helyesírási totó. Az osztályozás eléggé problematikus terület. Ajánlatos a hibákat egyénenként is nyilvántartani. és múlt időben íratjuk le az eseményeket (a múlt idő jelének gyakorlására). mivel orzágosan érvényes helyesírási viszonyítási alap nincsen az alsó tagozaton.példagyűjtés . A tanított – tanult jelenségeket kétféleképpen ítéljük meg: kétszer húzzuk alá a súlyos.átalakítások . A javított mondatokat következetesen javíttatni kell a tanulókkal. Ilyenkor is felolvassuk előtte a szöveget és meg is beszéljük a tanulókkal. Ilyenek: .helyettesítések . A helyesírási értékelése tevékenység ellenőrzése és A tanuló elkövethet olyan hibát. 6. amelynek írását még nem tanulta. Egyéb gyakorlási módok.

Mindenik tollbamondásnál kiszámítva ezt az értéket. ezért a hibák számának összehasonlítása félrevezető lehet. 8 . Tehát. s egyik tanuló 8 hibát ejtett benne. Ha egyik alkalommal egy 35 szavas tollbamondást diktáltunk. esetleg az egyéni hibákkal kapcsolatos differenciált házi feladatot A tollbamondások nem mindig egyforma terjedelműek. ha a tollbamondás szövege nem 35 szóból állt volna. az eredmények összehasonlíthatókká válnak. Az eredmény azt mutatja meg. A fogalmazás tanítása az általános iskola alsó tagozatán Fogalmazásnak nevezzük azt a tevékenységet. mindig elvégzünk egy számítást. ha az 1oo szóból állna. amely . akkor: 8 x 1oo = 8oo : 35 = 22. akkor 22 – 23 hiba lett volna benne. Hogy ezt kiküszöböljük. hanem 1oo – ból.• értékeljük a végleteket foglalkozzunk a típushibákkal • végeztessük el az egyéni javításokat • adjunk fel a típushibákkal. hogy ilyen hibázás mellett valószínűleg hány hiba lenne a tollbamondásban. Hibák száma x 1oo X = ---------------------------------------A tollbamondás szavainak száma Pl.

a tárgyalásban négy logikus vonás emelhető ki: a) a relevancia. a gondolkodás sajátosságainak megfelelően kell kifejtenünk. és . s fejlesztését a beszédfejlesztés feladatának tartjuk. b) a gondolatmenet egyenessége. ha megkülönböztetjük a folyamatot. szóbeli fogalmazást beszédnek nevezzük. Vegyük sorra őket egy kicsit részletesebben! a) A relevancia (tématartás) azt jelenti. Az ilyen szövegekben a gondolatok logikus elrendezésén és nyelvileg pontos megformálásán van a hangsúly. c) a gondolatmenet megszakítatlansága. hogy az egész fogalmazvány a címben megjelölt témához simul. tájékoztassa őt valamiről. az utóbbit pedig fogalmazványnak. kifejezzük. hogy az olvasóval közöljön valamit.során gondolatainkat nyelvi eszközökkel megformáljuk. Amikor fogalmazásról beszélünk. d) a gondolatmenet előremozgása. hanem logikusan. Az ún. hogy ne foglalkoznánk irodalmi igényű kifejezésmóddal. Ezek tulajdonképpen a szövegszerkesztés alapkövetelményei. osztályban A fogalmazástanítás elsődleges célja felkészíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. szövegformálásnak. a fogalmazó tevékenységet. kommunikációnak is. A bevezetés – tárgyalás – befejezés egymásutániságában pedig két logikus vonást különítünk el: a) a részek összefüggését és a b) a szélső részek konvergenciáját. és az ennek eredményeként létrejött produktumot. A fogalmazástanítás célja és feladatai az 1 – 4. Nevezik e folyamatot még szövegalkotásnak. Ezeket logikus vonásoknak nevezi a szakirodalom. A mindennapi fogalmazások legfontosabb célja. A fogalmazvány fő részében. Tehát a mondanivalót nem összevissza. Ez nem jelenti azt. mindig a mondanivaló írásos kifejezésére és rögzítésére gondolunk. Az előbbit nevezzük fogalmazásnak. Helyesebb. de ezen a szinten ez még nem lehet cél.

Sőt az elkészült fogalmazványokat abból a szempontból is meg kell vizsgálni. c) A megszakítatlanság abból áll. Ez pedig a fogalmazási feladat előkészítése során a kommunikációs helyzet elemzésével kezdődik.) szerint következetesen meghatározott rendben adja elő mondanivalóját. tehát figyelembe vegye annak elvárásait. hogy mondanivalóját az olvasó számára alakítsa. hogy a keletkezett szöveg az olvasóban a teljesség illetve a lezártság érzetét felkeltse. és a szövegfolytonosságot biztosítják. d) A gondolatmenet előremozgása azt jelenti. A keretbe foglalást az elbeszélő szövegekben tudják leginkább megvalósítani a gyermekek az előzmény esemény – következmény logikai sorrend alapján. hogy a fogalmazó valamilyen alapelv (pl. ami magában foglalja az anyaggyűjtést és a vázlatkészítést is. amennyiben azok összefüggésben vannak a főtémával. A fogalmazás folyamatában két tényező kapcsolódik össze: az egyik a szövegtervezés és szerkesztés. ha a közlés tudatával készül. és nem hiányzik egyetlen lényeges elem sem a gondolatsorból.résztémákat csak annyiban érint. a másik a megszövegezés és rögzítés. értékelni kell. A különböző témák megfogalmazása akkor lesz alkotás. Mindezek a követelmények a szövegszerkesztés során valósíthatók meg. e) A részek összefüggése azt jelenti. Ezeknek a tényezőknek az érvényesítése biztosítja. Ki kell tehát alakítani a tanulókban a közlés tudatát. tehát előkészíti a mondanivalót. hogy a résztartalmak mind közelebb visznek a téma teljes megismeréséhez. f) A szélső részek konvergenciája a bevezetés és a befejezés keretező jellegében érvényesül. b) A gondolatmenet egyenessége azt jelenti. amibe természetesen a stilizálás is beletartozik. térbeliség stb. annak a teljesebb megértését szolgálják. időrend. hogy a bevezetésnek nyitottnak kell lennie a fő rész felé. hogy . A közlés tudata arra indítja az írót. hogy a gondolatok láncszem módjára kapcsolódnak egymáshoz.

nyelvi kifejtettségében igazodik mind a kommunikációs szándékhoz (önkifejezés. felépítésében. hogy a szövegforma nem előre meghatározott szövegszabályok végrehajtásával keletkezik. szerkezetében. Ennek érdekében tanítjuk a különböző anyaggyűjtési módokat. hogy közben állandóan tekintettel kell lenni a közlés céljára és a közlemény címzettjére. ábrázolás. valamint a gondolkodási képesség. sőt az ún. Ennek előkészületi fázisát szövegtervezésnek nevezhetnénk. Vagyis azt kell tudatosítanunk. Ez tágabb értelemben a közléshelyzet kommunikációs szempontjainak tudatosítását jelenti. és gyakoroltatjuk. hogy az alsó tagozatos fogalmazástanítást főleg szerkesztéstanításnak tekinthetjük. Talán az eddigiekből is kitűnik. vagyis az olvasóra. mely mindenféle együttműködéshez nélkülözhetetlen. 1) A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése. ugyanakkor fel kell keltenünk az olvasó elvárásai iránti figyelmesség igényét is. hogy ugyanarról a témáról különböző címzetteknek. A szerkesztéssel egyidőben folyik a mondanivaló elrendezése és nyelvi eszközökkel történő kifejtése. mind a műfajhoz. Adekvátnak akkor tekinti a szöveget.mennyire sikerült az olvasói elvárást. ráhatás). Az írásbeli kifejezőképesség megalapozásához hozzájárul az anyanyelvi nevelés valamennyi ágazata. az összes iskolai és iskolán kívüli tevékenység során formálódik. Ekkor formálódik a mondanivaló. 2) A mondanivaló kommunikációs szempontok szerint történő tervezésének elsajátíttatása. hanem azért alkalmazzuk a szövegszabályokat. igényt kielégíteni. A funkcionális szemléletű szövegtan a szöveg alaptermészetének az adekvátságot tartja. hogy mondanivalónkat minél pontosabban és hatásosabban fejezzük ki. . más – más kommunikációs céllal másként fogalmazunk. Tisztázni kell a szövegalkotás célját vagyis a kommunikációs szándékot. mind az olvasó igényeihez. S mindez úgy megy végbe. A fogalmazástanítás speciális feladatai. ha az tartalmában. interakciós képesség. azaz a megszövegezés.

nem a „szép kifejezések” halmozása. Az írásbeli kifejezőképesség jórészt a tanulók íráskészségének a függvénye. A cél az érthető.3) Az elbeszélés. A fogalmazástanításban igen fontos feladat. A nyelv gazdag szókészletéből való tudatos válogatás ezen a fokon még nem képzelhető el a tanulók szókincsének állandó bővítése nélkül. a szavak hangulatának. grammatikai. nyelvhelyességi. 5) A szövegkorrigálás tanítása. hogy a mondanivaló elrendezésében elkövetett hibákat is észrevegyék és javítsák. Ezért figyeltetjük meg az olvasmányok stíluseszközeit és fordulatait. tárgyalás. 6) A fogalmazástanításnak is feladata a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése. stílusnevelés. tanítjuk meg az előforduló új szavakat. Amíg a gyakorlás eredményeként ezek a készségek nem . a leírás és a levél szerkezeti felépítésének és szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése és gyakoroltatása fogalmazási feladatokban. használhatósági körének tisztázása stb. befejezés funkcióját és a gondolatelrendezés alapelveit (pl.) Már ezen a szinten is törekedhetünk a nyelvi leleményesség és az esztétikai igényeket is kielégítő egyéni közlésmód kialakítására. hogy rászoktassuk a tanulókat az önellenőrzésre. hogy a témának. 4) Stílusfejlesztés. A szövegkorrigálás kiterjed az írástechnikai. az időrend vagy leíró fogalmazások esetén a közelről távolra. Ám az írástechnikai biztonságon túl más készségek is szükségesek a fogalmazáshoz. Ennek együtt kell járnia a felfedezett hibák. szórendi. nyelvi tréninggel biztosítjuk a minél adekvátabb szóhasználatot (rokon értelmű szavak gyűjtése. stilisztikai tévedésekre egyaránt. sőt arra is meg kell tanítani a gyermekeket. a tanulók munkáiban megmutatkozó egyéni stíluscsírák ápolására. de ezt ezen a szinten még nem szabad túlzásba vinni. műfajnak és közlési szándéknak megfelelő szóhasználatot kell megtanítanunk. Sőt a fogalmazáselőkészítésben ún. illetve a fentről lefelé haladás elvét). Ennek érdekében tanítjuk a bevezetés. helyesírási. pontatlanságok javításának képességével. pontos gondolatkifejtés. Ez azt jelenti.

és úgy értse. Logikai abban az értelemben. A szöveg megformálását kommunikációs szempontok vezérlik. hogy a fogalmazás kommunikációs problémamegoldás. érzelmi – akarati tulajdonságainak mozgósítására. gondolkodási készségének. hogy az írásmű. Stilisztikai annyiban. Tehát a szerkesztési és stilisztikai követelményeket.szilárdulnak meg. sokféle ismeretet és készséget integráló feladathelyzet. . Ennek sikere azon múlik. hogy a fogalmazás többtényezős. hogy az olvasó pontosan azt értse. a szöveg legfontosabb tartalmi kvalitásának a közlés. nyelvi. Mi jellemzi ezt? 1. mely a mintakövetés és az egyéni alkotó szabadság közt feszül. olvasottságának. ahogy ki akartuk fejezni. Tehát a pedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal. a nyelvhelyesség. amelyeket szövegszabályoknak is szoktunk nevezni. a kifejezés értelmességét. árnyalt nyelvi eszközökkel történő kifejezésére. fogalmazás közben tudatosan meg kell osztanunk a figyelmet a rögzítéstechnika (írás). hanem azért. a mondanivaló következetes előadását tartja. hogy mennyire tudjuk gondolatainkat az olvasó számára érthetően és pontosan rögzíteni. Szintetizálónak azért tekinthetjük. Ez abból indul ki. nem öncélúan alkalmazzuk. Ez a módszer lényegében a logikai – stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztése. amennyiben nevelni kíván a gondolatok célszerű. mert a fogalmazási feladat megoldásában tudatosan törekszik a tanulók tárgyi tudásának. amit mondani akartunk. A legújabb fogalmazástanítási módszertan a kommunikáció – központú fogalmazástanítással feloldhatónak véli ezt az ellentmondást. Az ilyen módon végiggondolt fogalmazástanítást nevezzük kommunikáció – központúnak. a helyesírás. feloldhatatlannak látszó ellentmondás. A kommunikáció – központú fogalmazástanítás A fogalmazástanításban van egy régi. a stilisztika normái és a kifejezendő tartalom között.

De az egyiket sem állandósíthatjuk. A fogalmazás alkotó tevékenység. e) A fogalmazványok értékelésekor nem a „szépséget”. 4. hanem a differenciált egyéni munkát részesíti előnyben. mert ezzel a gyermeket is. Adott esetben egy 6 – 8 mondatból álló egyszerű szerkezetű írásmű éppúgy „jó” lehet. hogy a szövegismeret passzív formája a szövegértés. magunkat is becsapjuk. aktív formája pedig a szövegalkotás. mint egy másfél oldalas fantáziadús munka. Azt viszont elvárhatjuk. . A fogalmazási feladat megoldása mindig a kommunikációs helyzet elemzésével indul. hanem a gondolatközlés pontosságát kérjük számon.2. a címzett szemszögéből ítéljük meg. hogy minden tíz – tizenegyéves gyermek pontosan. s aki nem szeret fogalmazni. A sorozatos sikertelenség következtében például az is előfordulhat. c) A fogalmazás sikerességét vagy sikertelenségét mindig a lehetséges (vagy meg is nevezett) olvasó. a) A tanulásszervezésben nem a frontális. hogy milyen mértékű irányításra van szükség. hogy a kommunikációs tényezők milyen szövegszabályok alkalmazását kívánják meg. hogy a gyermek megutálja a fogalmazást.. hanem eszközjellegűek. hanem kudarcélményekre is. nyelvileg helyesen és egyértelműen fogalmazza meg gondolatait. A gyakorlati szövegalkotást szolgáló szerkesztési és nyelvhasználati – stilisztikai ismeretek nem cél . Irodalmi igényű. amikor számba vesszük. szabatosan. b) Az egyes tanulók fejlettsége és fejlődése dönti el. nem is fogja jól megtanulni. hogy mennyire sikerült megvalósítani a kitűzött kommunikációs célt. Így a fogalmazás és az olvasás tanítása igen szorosan összekapcsolódik. 3. Ezeket az ismereteket szövegmodellek megfigyeltetésével és elemzésével az olvasmányok feldolgozása során szerzik meg a tanulók. d) A fogalmazóképesség fejlődéséhez a tanulóknak szükségük van nemcsak sikerélményre. Úgy is mondhatnánk. az olvasó számára is élményt nyújtó fogalmazvány ezen a szinten még nem lehet követelmény. tehát többféle jó megoldása lehet. Az elkészült munkákat is aszerint vizsgáljuk.

szabatos és egyértelmű közlemény megfogalmazására kell törekednie. megismerik a fontosabb nyelvi illemszabályokat. A közvetett előkészítés másik igen fontos területe a készségfejlesztés. Az írás . kellő mértékben kifejtett. színházlátogatás. A közvetett előkészítés harmadik készségcsoportját az együttműködési készségek alkotják. Ez azon túl. amelyek nemcsak a fogalmazási képesség alapozásának alkotórészei. megtanulják. 2. Ezek: a verbális emlékezet. Különösen nagy jelentősége van az olvasásnak. A készségek következő csoportját a verbális gondolkodás készségei alkotják. hogy tárgyi ismereteket nyújt. lényegi. nyelvhasználati készségek. Itt első helyen említjük a helyesírást. a helyes mondatszerkesztés és a mondatfűzés (beszerkesztés) készségei.A fogalmazás tanításának szakaszai A fogalmazástanítás előkészítése Az anyanyelvi nevelés komplex programján belül a fogalmazás a 2.és a nyelvtanórák. Itt a tanulók tapasztalatot szereznek a kommunikációs szerepek váltogatásában. A nyelvi. de fontos szerepük van ebben is. Ebből a szempontból a tanulmányi kirándulás. A fogalmazás szempontjából a készségek négy csoportját különítjük el: 1. de előzményei korábbra nyúlnak vissza. egy nyaralás élményei közvetett előkészítésnek foghatók fel. hogy a közlőnek érthető. múzeumlátogatás. a szókincs és a helyesírás fejlesztéséhez is hozzájárul. osztálytól válik viszonylag önálló részterületté. 4. Az írás jelrendszerének megtanításával a fogalmazáshoz nélkülözhetetlen rögzítési technikát adjuk a gyermek kezébe. E készségek fejlesztésének fő színterei az olvasás. Az előkészítésnek (alapozásnak) két fajtáját különböztetjük meg: a) A közvetett alapozás során olyan ismeretek és készségek kialakítása illetve fejlesztése folyik. egy film megtekintése. . hiteles. Más nyelvi készségek: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználat. 3.

Mivel az írást csak most kezdik elsajátítani a tanulók.Megállapítjuk az olvasmány témáját. mit csinál). A szövegismeretre nevelés az olvasmányok feldolgozásához kötődik.képolvasás (az ábécéskönyv képeit vagy más képeket megfigyeltetjük és elmondatjuk mit ábrázol a kép: ki. ítéletkapcsolás. . b) A közvetlen előkészítésnek két formáját különböztetjük meg: -1. A fogalmazástanítás alapozását már első osztályban el kell kezdeni változatos gyakorlással. .2. hogy miről szól a szöveg. Feltárjuk a cselekmény mozzanatait és ezek sorrendjét.Vázlatkészítéskor tulajdonképpen címet adunk az egyes szerkezeti részeknek. . amelyek mintául szolgálnak a saját szövegek alkotásához. A következő gyakorlattípusokat használhatjuk az első osztályban: . . azaz.A szövegfeldolgozás tervezésekor a tanítónak gondosan meg kell vizsgálnia azt is.megértés.az anyaggyűjtést is gyakoroljuk. mivel uralkodó műfaj az elbeszélés. a fogalmazás előkészítése a beszédfejlesztés keretében valósulhat meg. A szövegalkotás egy – egy műveletének előkészítése.a gondolatok logikus elrendezését. következtetés. . ugyanis a címek többsége témamegjelölő. Fejlesztésük a többi tantárgyhoz kapcsolódik.A cselekmény az alsó tagozaton a legfontosabb struktúraalkotó tényező. hogy ez milyen összefüggésben van a címmel. Úgy kell irányítani a . hogy az olvasmányok milyen szempontból alkalmasak a fogalmazástanítás előkészítésére. .ítéletalkotás. . . . A tanulók az olvasmányok feldolgozása során szövegmodelleket ismernek meg. A szöveg cselekményének elemzésével a cselekményalkotás mintáit ismertetjük meg a tanulókkal. hol. Megvizsgáljuk. .Gyakoroljuk a helyes mondatalkotást.a mondatok összekapcsolását szöveggé (a mondatok beszerkesztését). mikor.

Gondolatjellel kell az idézethez kapcsolni.megbeszélést.a táblára egybeírt kis szöveg kerül. Itt a kommunikációs partner igényéhez igazodást gyakoroltatjuk.megkezdett történet folytatása (lehet az olvasmány alapján. hogy ezekkel lehet a fenti mondatfonetikai eszközökre utalni. ha a mondanivaló logikáját követjük.történetalkotás képsor segítségével. hogy a kommunikációs partnerre figyelemmel kell lenni). ha megnevezett hallgató számára meséltetünk: pl. Ezek a mondatok könnyen összefűzhetők szöveggé. . Meg kell figyeltetni az idéző mondatok tagoló szerepét. hogy rövid történet kerekedjék ki belőle. ám írásban mindezeket szavakba kell foglalnunk. Azt is megtapasztalják. nagymamádnak. tehát a tanulók valóban a mondatok szövegbe való beszerkesztését gyakorolják. a hanglejtés. . Azt kell tudatosítani. Az olvasott szöveg dramatizálásával valósíthatjuk meg. hogy szóban segíti a kommunikációt a hangsúly. és kisbetűvel kezdeni még akkor is. hogy az írás valóban gondolataink rögzítésére szolgál. Ezt írásgyakorlás céljából le is íratjuk velük.párbeszéd alkotása (azt gyakoroljuk. . s azt.összekevert képsor rendezése és elmesélése. most mondd el a kistestvérednek. . kiteszi az írásjeleket. és átírja a nagy kezdőbetűket.olvasott és feldolgozott szöveg tartalmának elmondatása. ahogy elképzelik). amelyet közösen tagolnak a tanítóval. A képek az eseményt cselekménymozzanatokra felbontva ábrázolják. barátnődnek. Második osztályban tovább folytatjuk az előző évben elkezdett alapozó munkát. .kérdésekre egész mondatos válasz adása. hogy a tanulók teljes mondatokat fogalmazzanak a képekről. és kiegészítjük új gyakorlattípusokkal: . a mozdulatok. a mimika. . . .hiányos mondatok kiegészítése. aki függőleges vonalakkal választja el a szavakat. .mondatalkotás megadott szavakból úgy. helyes. A tanulók ezután másolják le a füzetbe.

ha kérdőjel vagy felkiáltójel áll előtt.Húzd alá a mondatokat összekapcsoló kötőszók közül azt. ha) édes. ( de. amelyik odaillik. . mert) most nem kérek. fagyit evett meg (rész. Nem tudták bevenni a várat. amelyet az előzőleg gyűjtött szinonímákkal kell kiegészíteni. a lényeg kiemelése. s a megfelelő szinonímákkal kell javítani. A jó vázlatpontok a szövegtartalom reprodukálásakor a tématartást segítik. Micimackó mézet lopott a vadméhektől ……………………………………………………………………………… …………Összecsípett feje nagyon sajgott. Szeretem a kakaót. . …vasárnap kirándulni volt. darab. … most második osztályos.Szövegbe nem illeszkedő mondatok aláhúzatása. … nagyon szereti a sajtot.Gyuri még mindig az ajtónál állt.Tartalmilag összefüggő mondatok szerkesztése. és. . szelet. hogy tartalmilag kapcsolódjanak a megadott mondatokhoz. porció. • Kapcsold össze az alábbi mondatokat a megfelelő kötőszóval! A tánc már régen megkezdődött.Nem ismerték a titkos alagút bejáratát. amelyet a szóismétlések tesznek egyhangúvá. . . . szál)… • Adhatunk hiányos szöveget. (mert. .Pótolják a hiányzó mondatot úgy. Úgy finom az alma. • Olyan szöveget adunk.------. és megdagadt. . Ilyenkor a címadást is gyakoroltatjuk. de. Pl. • Hiányos mondatok kiegészítése a legmegfelelőbb szinonímákkal: Sanyi tegnap két…….Vázlatkészítés – a tartalom leszűkítése a lényegre.A képek alapján írják be a hiányzó mondatokat.Húzd alá azt a mondatot. adag. amely tartalmilag kapcsolódik az elsőhöz: Loránd tegnap volt nyolcéves. --------.

. választékosság. rántottasütés.Szöveg mondatainak sorba rakása.) A vázlatkészítést is gyakorolni kell műhelygyakorlatként. szabatosság).A felesleges ismétlések kihúzatása a szövegből.Hézagos fogalmazvány kiegészíttetése. hogy a tanulóknak kelljen befejezni a szöveget. Pl. változatosság).Tárgyilagos külső szemlélőként vagy az esemény egyik szereplőjeként meséljék el a történetet. hangulatosság. Egy nap a Szabó bástyán.Az elbeszélés idejének megváltoztatása.Az eltérülés hibáját kell úgy javítani. . de ezeket a jegyeket csak megfigyeltetjük az olvasmányokban. . vagy hiányzó bevezetéssel pótoljuk a szöveget). illetve leírás bővítése elbeszélő mozzanatokkal. . .A visszanyúlás javítása. Ezek segítik az írásos kommunikáció eredményességét.Egyszerű munkafolyamatok leíratása (ételkészítés. . . hogy a megfelelő helyre kerüljön a kifogásolt rész. . . világosság. Nem mond ellent a szép stílus jellemzőinek (szemléletesség. amelyek a címhez tartoznak. .Elbeszélés bővítése leíró részekkel. Stilisztikai szempontból ezen a szinten (alsó tagozaton) a legfontosabb követelmény a stílus adekvátsága. tömörség.Az olvasmány egyik részletéből kiindulva kell elgondolni és kitalálni a leírandó szöveg tartalmát. Szövegalkotási műhelygyakorlatok . • A szövegben húzzák alá azokat a mondatokat. és fordítva. élénkség.Műhelygyakorlatokat végeztethetünk a bevezetések írására (adott szöveghez más bevezétést kell írni.Szöveg átalakítása egyenes beszédből függő beszéddé. .• A jó cím adásának gyakorlására lássák el címmel a képeket. . virágültetés stb. Ez jelenti a közlés helyességét (magyarosság.Képsorról fogalmaztatás. nem kívánjuk meg .

Próbáljunk tömören fogalmazni. azért az tartalmilag maradjon egységes. Ebben a mozzanatban célunk kettős: egyrészt arra törekszünk. de ne így: “Ma az ibolyáról fogtok írni”. hogy a kiválasztott szöveg alkalmas legyen a mintakövetésre. 2) Az óra céljának megjelölése. Arra kell törekednünk.alkalmazásukat saját szövegekben.” 3) A fogalmazás megírásának előkészítése. Az is jó. hogy a . Ha változtatunk a szövegen. amikor valamilyen olvasmányt vagy annak részletét használjuk (nem feltétlenül olvasókönyvi szöveg lehet. Pl. ha mintakövetéssel akarunk gyakoroltatni. Arra természetesen vigyáznunk kell. hogy ez a mozzanata az órának legyen egyszerű. b) A gyakorláshoz szükséges ismeretek felidézésének másik módja az. ha a célkitűzésból bizalom árad a gyermekek felé. hanem házi olvasmány is). mint bonyolult szerkezetű bővített mondatot. A gyakorlóórák felépítése Az alkalmazásra szánt órák szerkezetében az alábbi öt egységet különíti el a módszertani szakirodalom: 1) Az alkalmazandó ismeretek felidéztetése. c) Az alkalmazandó ismeretek felidézésében igen hasznosak a feladatlapok is. pontos és érthető. hogyan és miért fognak csinálni a gyerekek. Akkor járunk így el. biztosan jól sikerül mindenkinek megoldani a feladatot. “Ma egyik osztálytársatokról fogtok fogalmazást írni. Eddig nagyon jól összegyűjtöttük a leírás tudnivalóit. Derüljön ki belőle egyértelműen mit. de kevés. Ez rövid és érthető ugyan. hogy a tanulók világosan lássák a szöveg megszületésének műveletrendjét. Inkább használjunk több mondatot. másrészt igyekszünk e tevékenységsor elemeit olyan gyakran végeztetni. Többféleképpen lehet végezni: a) Leggyakrabban az előző órán készült fogalmazások értékelése közben végezzük.

• az irodalmi hős jellemzése. első személyben (egyenes beszédben). Olvasmányokon alapuló témák. . videóról. játék készítésének megfigyeltetése. gondolatok. • a történet kevésbé kifejtett részének bővebb megfogalmazása. diafilmről.) 2. munkadarab. növényekről. 3.Otthoni munkafolyamatoknak a megfigyelése (pl. tésztasütés. disznóvágás. .Más tantárgy óráin végzett kísérlet. Élménytémák. • a történet továbbmesélése stb. a szöveg szerkesztését és nyelvi formába öntését segítjük úgy. Ezért át kell tekintenünk a témák főbb csoportjait. virágültetés. • tárgyilagos. állatokról. nagytakarítás stb. ismert személyekről írnak a tanulók. Rendszerint az olvasókönyv olvasmányaihoz kapcsolódnak.Képről. . elvárásaira) is felhívjuk a figyelmet. hogy közben a kommunikációs szabályokra (főleg az olvasó szempontjaira. • egyes szám. 1. Közvetlen szemléleten alapuló témák. de fogalmaztathatunk már 4. A) A mondanivaló tervezésének modellje. Ide tartozik a történet reprodukálása. DVD-ről bemutatott megfigyeltetett tárgyakról.gyerekek minél nagyobb önállóságra tehessenek szert. amelynek sok változata lehetséges: • más – más szereplő szemszögéből. a) A témával kapcsolatos ismeretek. élmények összegyűjtése (anyaggyűjtés). képsorról. mint pl. • korabeli szemtanúként. A tanítási órának ebben a részében a mondanivaló tervezését. osztályban intellektuális és esztétikai élményekről is. vagyis az egyes műveletekben a segítségnyújtást fokozatosan csökkentjük. Ennek eljárásait a téma jellegétől függően választjuk meg. egyes szám 3. személyben (függő beszédben). ritkábban más olvasmányokhoz. CD-ről. . Átélt közösségi vagy egyéni élményekről számol be a tanuló.

Igaz történet. a világűrbe.Pl. Az előkészítésben még nem fogalmaztatunk. Ezért fő módszerünk a beszélgetés. utaljon a mondanivaló lényegére. Jó. Pl.tartalomváró. Vendégségben Mátyás királynál. hogy az olvasó igényeinek és saját kommunikációs szándékának is csak akkor felel meg a fogalmazás. Ilyen az én barátom. tárgyakról. Három kívánság. gyakran nyelvi formájukat csiszolni kell. az előreutalásokkal (katafora) hogyan szerkeszthetnek tartalomváró címeket. a helyszínre vagy a történés idejére. könyvélmény stb. a tenger mélyére. az idő – vagy térutazás a jövőbe. Édesanyám. A jó cím: . Milyen vagyok én? Ki a vétkes? Így is történhetett. hogy a címadással a témát szűkítjük le. esetleg a szereplőkre. A címadással azt a nézőpontot választjuk ki. tehát közöljön valamit előre a szövegtartalomból. ha a cím és a tartalom szinkronban (összhangban) vannak. A tanulók képzeletbeki eseményekről. más bolygóra stb. csak azt akarjuk elérni. Tipikusan ilyen a mesealkotás. Fantáziatémák. amelynek segítségével a szerteágazó gondolatokból. de fogalmazás közben csak egyre van lehetőség. A témát több szempontból is meg lehet közelíteni. kiállításlátogatás. Egy napom 2o15-ben stb. ismeretekből kiválogatjuk a szorosabban összetartozókat. b) A téma leszűkítése címadással és a mondanivaló tervezése a címhez igazodva. hogy aztán onnan választhassanak a tanulók. a múltba. mi kerüljön a szövegbe és mi nem oda való. személyekről stb. írnak. mivel a címötletek nem mindig jók.színházelőadás. ha megtanítjuk azt is. Általában több címváltozattal dolgozunk. Mackókaland. Holnap utazunk! A tanulóknak meg kell tanulniuk. hogy minél több mondanivalójuk legyen a tanulóknak. Vagyis a cím alapján fegyelmezetten végig kell gondolnia. 4. A legtalálóbb címeket helyes a táblára felírni. Ezért mondjuk. hogy a szövegkohézió megteremtésének nyelvtani eszközeivel pl. Ezzel tulajdonképpen a fogalmazás közben megvalósuló tématartás követelményének .

hogy megértsék a tanulók. osztályban a vázlatírást is gyakoroljuk. támpontokat adunk az írásbeli szövegalkotáshoz. Ezzel a megszövegezést segítjük elő. s hogy jobban emlékeztessük a tanulókat a tartalomra. biztat.amiről fogalmaztatunk. mert ebben benne van a fogalmazás előprogramja. Célunk a szókincs aktivizálása. kifejezéseket a táblára írjuk áttekinthető. kulcsszavakat íratunk. A legnehezebb a bevezetés megírása. Mindenekelőtt azt kell megbeszélnünk. csak segítséget. hogy lehetőséget teremtsünk a válogatásra. s ha szükséges segít. hogy mi kerüljön a bevezétésbe. . Kezdetben közösen készített vázlat alapján fogalmaznak a tanulók. a) A szerkesztés elvének megválasztása a fogalmazás műfajától függ. B) A szövegszerkesztés előkészítése. a képek alá ún. Nagyon fontos. A tanulók önálló munkája alatt a tanító a tanulók közt járkálva bele – beleolvas a készülő munkákba. Fő módszere a szó – és kifejezésgyűjtés. Eleinte a vázlatok bővebbek. A III. később fokozatosan tömörebbé válnak. Kinézi magának azokat a fogalmazványokat.megvalósítását készítjük elő. b) A gondolatvezetéshez a legjobb segítség a vázlat. A fogalmazást nem készítjük el szóban. könnyen felhasználható formában. olvasóhoz alkalmazkodó nyelvi – stilisztikai eszközök keresése. 4) A fogalmazás megírása. Második és harmadik osztályban a vázlat szerepét betöltheti egy képsor. Ezért a bevezetés írását külön is kell gyakorolni műhelygyakorlatokkal. műfajhoz. hogy hogyan tagoljuk a mondanivalót. – IV. Sokféle változata lehetséges. hogyan kell érvényesíteni az olvasó szempontját a szavak használatában. A gyűjtött szavakat. A szerkesztés előkészítéséhez tartozik annak tisztázása. c) A témához. mi a befejezésbe. tanácsával továbblendíti a megakadt tanulót.

mit kell tennie a tanulónak a fejlődés érdekében. hogy abból az derüljön ki. a közlési szándékhoz és a címzett igényéhez? 66)Milyen a szöveg helyesírása? 67)Az írás külső alakjának olvashatósága. a témából választott alap? Kevert műfaj esetén megfelelő – e a leíró és elbeszélő részek aránya?) 62)Megtalálható – e minden fontos láncszem a gondolatsorban? (ha nem. önellenőrzés. A beszédtevékenységben két folyamat különíthető el: a beszédcselekvés (beszédprodukció) és a beszédmegértés. Egy – két fogalmazványt felolvastatunk. lényegtelen. 59)A feladatmegoldás értékelése (visszacsatolás). A tanulók fogalmazványait mindig Figyelmesen el kell olvasni és értékelni kell. áttekinthetősége (tud – e bánni az új bekezdés – új gondolatsor szabályával?) A beszédtevékenység fejlesztése Módszertani szempontból abból kell kiindulni. Ez . hogy a beszéd tevékenység.amelyeket óra végén felolvas. oda nem tartozó részletek?) 61)Hogyan érvényesül a szerkesztés alapelve? (következik – e a műfajból. melyek a felesleges. a beszédtevékenység gyakorlásával végezhetjük. Tehát a beszédnevelést beszéltetéssel. mi hiányzik?) 63)A helyén van – e minden részlet a szövegben? 64)Jó – e a szerkezeti egységek aránya? (a bevezetés és a befejezés betölti – e funkcióját) 65)Hogyan alkalmazkodik a fogalmazás stílusa a témához. Szóbeli értékeléskor úgy fogalmazzuk észrevételeinket. Első mozzanat az önértékelés. Elemzési szempontok: 60)A szöveg a címben megjelölt témáról szól – e? (ha nem.

nyelvi struktúraalkotás fejlesztésének kérdéseit a beszédfejlesztés fogalmával jelöljük. A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői Háromféle beszédet különböztettek meg a kutatók: egocentrikus (önmagának szóló). hogy feladatmegoldás közben gyakran motyogva. Ennek szerepe a tevékenység nyelvi tervezése és szabályozása. Az iskolai anyanyelvi nevelésben a gyerekek már meglévő nyelvi tudására építünk. mi a következő lépés. esetleg el is némul. Az óvodáskor végén az egocentrikus beszéd funkciója a tevékenységgel kapcsolatos feladatok tudatosítása és a cselekvés irányítása. a gyerekek azonnal visszaváltanak az egocentrikus hangos beszédre. Gondoljunk csak arra. hogy milyen ez a nyelvi tudás. Ennek technikai oldalát nevezzük kiejtéstanításnak vagy beszédművelésnek. Az óvodáskor és az iskoláskor határán az egocentrikus beszéd fokozatosan elhalkul. hogy a gyerekek esetében is fáziskülönbség van a gondolkodás és a beszéd között. másrészt pedig ennek ismeretében tudjuk pontosan tervezni és megvalósítani a beszédtevékenység továbbfejlesztésének feladatait. Mindez azzal függ össze. kommunikatív (másoknak szóló) és belső beszédet (gondolkodás – beszédet). de pedagógiai eszközökkel elsősorban a beszédprodukciót tudjuk befolyásolni. azaz belső beszéddé válik. Beszédcselekvésük nyelvtani formájának színvonala . A beszédprodukcióhoz szükséges szókincs. vagy a megoldásban akadályok lépnek fel. ám ha a feladat nehéz. szóhasználat. Egyrészt ezért kell ismernünk. az egocentrikus beszédet használja. Ez azt jelenti. Ilyenkor a gyermek önmagával beszélget. ezt nem így kell”. Olykor ezt halljuk: „ á. ez így már jó”.a két folyamat a beszédtanulásban egymással összefonódva fejlődik. vagy ezt: „ na. hogy a gondolat megfogalmazódva alakul. hogy éppen mit csinálnak. Ez a beszédfajta sokáig megtalálható az alsó tagozatos gyermek beszédében. félhangosan mondogatják a tanulók.

B. Bernstein szociológiai szempontból vizsgálta a kommunikatív beszédet. A kommunikatív beszéd jellemzői Ennek szerepköre az utolsó óvodai évben teljesedik ki. mint a gondolkodásuk. A kontextusos – vagy összefüggő. monológikus – beszéd az anyanyelvi nevelés hatására bontakozik ki. ha saját életükből vett eseményeket mondanak el. aki ismeri a szituációt (vagy részese annak). Ebben szerepe van az írott beszéd elsajátításának is. amelyben a megnyilatkozás keletkezett. A korlátozott kód nagyjából a szituatív. A szituatív beszéd erősen kötődik a beszédhelyzethez. illetve képolvasáskor.fejlettebb. néma” munkát. és az egocentrikus beszéd elnémulását eröltetjük. illetve tovább kell fejleszteni. Tehát ha az osztályban többre becsüljük a csendet. hogy a tanulók gondolkodásának fejlődését is hátráltatjuk. és rendszerint csak az érti meg. A kétféle . mert a társalgásban ez funkcionál. olykor keveredve fordul elő a két beszédfajta. hogy a szituatív és a kontextusos beszéd között igen sok átmeneti forma létezik. Ez az. A kontextusos beszéd tartalmának megértéséhez nincs szükségünk a szituáció ismertetésére. Azonban az ún. hiszen a valóságban a felnőttek beszédében is felváltva. ami a gyerekek számára megkönnyíti a nyelvhasználatot. jobbára a kontextusos beszédformát alkalmazzák. a kidolgozott kód pedig a kontextusos beszédnek felel meg. spontán beszédet is meg kell őrizni. Az iskolába lépéskor a szituatív beszéd túlsúlya jellemző – különösen akkor. és két alapformát különböztetett meg: a korlátozott és a kidolgozott kódot. Két formáját különböztetik meg: a szituatív és a kontextusos beszédet. A beszélő mindent nyelvi eszközökkel jelöl. könnyen lehet. Valamint azt is tudnunk kell. Amennyiben hallás után reprodukálnak szöveget. a „fegyelmezett.

Célunk kettős: egyrészt csökkentenünk kell a tanulók nyelvhasználati különbségeit. beszédfordulatokat beépítik a szövegbe. hanem társadalmi helyzetével. Ezek a következők: 1) A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése – . hogy a feladatköröket egymástól elkülönítve vizsgáljuk. átalakítják. de ezek a beszédprodukciók többségükben a kontextusból jól érthetők. A beszéd nyelvtani jellemzői Az iskolába kerülő gyerekek szókincsének terjedelmére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. míg meg nem találják a legmegfelelőbb nyelvi formát.kódrendszer használata Bernstein szerint nem a beszélő életkorával. szociológiai körülményeivel függ össze. Ez az anyanyelvi nevelés egységének elve értelmében megbonthatatlan folyamat. A hallott nyelvi mintákat. másrészt a felzárkóztatással illetve kiegyenlítéssel párhuzamosan a beszélt nyelvhasználat eszközeinek gyarapítására és kommunikációs szerepek tudatosítására kell törekednünk. A teljesen önálló (produktív) szövegalkotás kissé nehezebb számukra. Kutatók 24oo – 25oo szóra becsülik. A mondathalmozás és a mondatfonetikai lezáratlanság következtében a mondanivaló tagolatlansága mellett a szövegkohézió is lazább. Az óvodai foglalkozások hatására elég jó színvonalú a félreproduktív szövegalkotásuk. A beszédtevékenység fejlesztésének feladatkörei és eljárásai Az iskolába kerülő gyerekek beszédének jellemzőiből egyértelműen következnek a fejlesztés feladatkörei. azonban az eljárások ismertetése megkívánja. Beszéd közben gyakran tartanak szüneteket. mondataikat újra és újra elkezdik. Megnyilatkozásaikban egyaránt használják az egyszerűbb és a bonyolultabb nyelvi szerkezeteket. A nyelvtani struktúrák alkotásához szükséges grammatikai ismereteket az iskolába kerülő gyerekek elsajátították.

szintagmák. b) Az idegen szó lefordítása: éra = időszak. c) Különbözőség (szembeállítás): óbor az. hogy a beszédtevékenység alapegysége a szöveg. a szójelentés kommunikációban betöltött szerepének fölfedeztetését. szerepek és műfajok gyakoroltatásával egyrészt a szituatív beszéd értékes elemeinek megőrzésére. Mennyiségi fejlesztés elsősorban. valamint a szöveg – és mondatfonetikai eszközöknek a tartalomhoz és a beszédhelyzethez igazodó alkalmazására beszédben. hogy a tanulókkal elsajátíttassuk az ún.beszédművelés vagy kiejtéstanítás. Hangsúlyoznunk kell azt is. mondatok szintjéről beszélünk. 3) Beszédfejlesztés a szöveg szintjén. Tehát amikor a beszéd akusztikai elemeiről vagy a lexémák. Ebben a fő feladatot az jelenti. Tehát: a) Szinoníma (szóegyenlet): eb = kutya. 2) Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén. köznyelvi kiejtés normáit. A kommunikációs funkciók. A következőkben felsoroljuk a szóértelmezés néhány módját. amelyik nem idei. korszak. hogy egy – egy óramozzanatban melyik résztényező kerül a fejlesztés előterébe. mondat) változatos alkalmazását. felolvasásban. gyarapításával és a szóhasználat helyességének tudatosításával járulhatunk hozzá. vers – és prózamondásban. akkor csak arról van szó. megtanítsuk őket a kódváltásra. A) A szókincs gyarapítása és a meglévő szókincs aktivizálása az élőbeszéd legalapvetőbb feltételeit biztosítja. . valamint e két beszédforma váltogatására törekszünk. Ez magában foglalja a szókincs gyarapítását. Beszédfejlesztés a lexémák és a mondatok szintjén A beszéd fejlesztésének a szó szintjén a tanulók szókincsének (mint nyelvi elemkészletének) bővítésével. pánkó = fánk (tájszó). Alapszabályunk: az ismeretlent csak ismert fogalmakkal lehet megvilágítani. másrészt a kontextusos beszéd fejlesztésére. a nyelvi szerkezetben (szintagma.

e) Körülírás (más szavakkal): Egyik kutya. pavaszem. tyúkszem . másik eb = egyformán rossz mind a kettő.nem újbor. g) Meghatározás: A kutya a ragadozók közé tartozó. szempilla. hogy a szövegmegértés akadályait elhárítsa. . ház – és nyájörzésre. stb. pápaszem. . . Pl. A szó – és kifejezés-értelmezés szorosan kapcsolódik a szövegfeldolgozáshoz. szemez. d) Hasonlítás (a hasonló ismertebb. Fő módszer mindkét esetben a szó – és kifejezésgyűjtés . komondor. hogy a jelentés kiteljesítését elvégezzük. szemlél.Szócsalád tagjainak összegyűjtése . kedvtelés) A felosztás tagjai: vizsla. szemfüles. h) Felosztás ( feltárjuk a fogalom terjedelmét): Sémája: A felosztandó fogalom: a kutya A felosztás alapja: milyen célra alkalmazzák (vadászat. hanem épp itt van az egyik lehetőség arra.Szótag – vagy szólánc alkotása valamely szabály alapján. A jelentés kiteljesítése szorosan kapcsolódik a szókincs aktivizálásához. f) Mondatba illesztés (szövegkörnyezettel): Ma kutyaoltás lesz. . utálja. mint kutya a macskát = rosszban van vele. szembogár. Az olvasás közben végzett szó – és kifejezés-értelmezésnek nemcsak az a feladata.. szemész... Egyke = egyetlen gyermek a családban. A túzok = pulykához hasonló mezei madár. Szereti. szemorvos. szemüveg. szemtelen. puli. haragszik rá. állatterelés. a) A gyűjtést vezérelhetik nyelvtani szempontok. vadászatra használt vagy kedvtelésből tartott háziállat. szempár. házőrzés. szem – szemes. (A szócsalád valamely szó összes képzett és összetett alakjait tartalmazza) Pl. ökörszem. Ilyenkor beszedik az ebadót is. Egytagú szavakban a magánhangzókat változtatjuk szóról szóra: kar – kár – kor – kór – kér stb. mint a hasonlított). uszkár stb. ki nem állja..

mássalhangzó. . így a szavak értelmezését sem kerülhetjük el.). Tartalmi szembeállítás: egyén – tömeg (megy. szófaj. ige.. .. szándék.: két balkeze van = ügyetlen stb. nevet.. cipész. papír. tudományágnak. b) A szógyűjtés lehet tárgykörös vagy témakörös. újság. szakmának.Rokon értelmű szavak gyűjtése. zúdul stb.. határozott – céltalan (halad – ténfereg). kép . mozdul stb.Szógyűjtéssel tudatosíthatjuk azt is. intenzitásbeli különbség: lassú – gyors: (sétál – rohan). de a nyelvtankönyvek is lehetőséget adnak. Én azt mondom: valami. c) A nyelvi elemkészlet aktivizálásában frazémákkal is dolgozhatunk. = vadász. szóláshasonlatokat gyűjthetünk.Alkotó módon játszhatnak a gyerekek a szóösszetételekkel. cipő . lép. Én azt mondom: valami. te azt mondod: valaki – vad. stílusérték: közömbös – expresszív (sétál – andalog). stb. hogy egy – egy tantárgynak.Egy – egy szó jelentésével egyenértékű szólásokat. illetve szinonímákkal..stb. = sós. Pl. fiatal – öreg (lépked – csoszog)..) A szóképzési szabályjáték lehet „felelgetős” és „gépes” feladat. kuncog . választékos (eltávozik) – közömbös (elmegy ) – gúnyos (elkotródik) stb. . . tódul. húzza a lóbőrt stb.. te aztmondod: valamilyen – só.Szógyűjtés tematikus kép alapján.Érdemes antoníma sorokat gyűjteni.: Alszik = elnyomja a buzgóság. az olvasási feladatlapok. Pl. halad köréből való. csodálatos. megkezdett sor folytatása: szép. B) A szó. Pl. főnév stb. Szólások. . szóláshasonlatok jelentését kifejezhetjük egy – egy szóval.: nyelvtan – magánhangzó. pap. Erre az olvasókönyvek. Pl. stílusárnyalat:(hangulati tartalom)... s ezeket különböző ellentétes szempontok szerint rendeztetni. – vonul..és kifejezéskészlet aktivizálásának feltétlenül össze kell kapcsolódnia olyan gyakorlatokkal. amelyekben a kommunikációs helyzethez (téma. képzett szavakkal. képes.. Példánk a megy. társadalmi rétegnek sajátos szókincse van. .Pl: Hány szó bújt el benne? (Összetett szókban önálló szavak keresése: újságpapír – új. ír.

.Gyűjtse össze minden tanuló a számára legkedvesebb tíz magyar és tíz idegen szót! Keressenek tíz – tíz . elinal... illetve a helytelen szóhasználat javítása.. melyiket nem? Pl... nevetés változatait alkalmazhatják a következő mondatokban: Jót .Melyik szót használhatod. Óra alatt beszélgettek és . vonat.. hogy ennek révén a tanuló könnyebben behatoljon az írói alkotás titkaiba. döcög. ... de egyúttal őbenne is felkeltsük a találékony.Rokon értelmű szóhalmaz hozzárendelése képhez.. könnyebben megértse az író „rejtett” szándékát. Pl. . . Célunk a képszerű látásmód. tehát azt a kifejezőerőt. cammog. a képi gondolkodás megértetése.Bori az ajtó mögött titokban . a nevet.. A helyes nyelvhasználat tudatosulását.. sétál... pl..: ócska vén bútor rozoga ember öreg kopott idős Alábbi gyakorlataink a nyelvi elemek stílusértékét állítják a középpontba.. robog. csoszog.. a szavak varázsának feltárása. mely a kérdéses elemet (szót. Akkorát . a viccen.. kocog.. gyerek. alakés mondattani jelenséget) „közömbös” szinonímapárjától megkülönbözteti.. A szóhasználat helyességének tudatosítása inkább minőségi összetevője a beszédfejlesztésnek.. érzelmi – hangulati többletet. a kommunikatív beszéd minőségének változását jól szolgálják a rendező gyakorlatok és kiegészítések. bandukol. fut – képek: öregember.. hogy zengett az egész ház...hallgató) igazodva és megfelelő stilisztikai értéken használhatjuk a megismert. képszerű kifejezés igényét.A szinonímákból válogathatnak hiányos mondat kiegészítésében.... az összegyűjtött nyelvi elemeket.. .A helyes szóhasználat fejlesztését elősegíthetjük a szószerkezetek tudatos alkotásával is. . szerkezetet. .

Egyeztetési hibák felismerése. illetve a mondat szórendjének megváltoztatása az új közléselem egyértelmű .a nyelvtani értelemben vett jó mondat alkotása. Rajzoltam egy almát. hiszen iskolakezdésre felkészültek már végtelen számú mondat megalkotására. Milyen dolgoknak van feje. Melyik mondat jó? Rajzoltam almát. . Rajzoltam a almát. nyaka. . A nyelvtanilag helyes és helytelen mondatokkal végezhető gyakorlatok: . Orsiék a kutyával elment a boltba. „szemünkkel hallunk” (szinesztézia) ! Pl. ízlelgessék a szavak hangulatát. Orsiék elment a boltba. nyelve. 1. a szöveg része. bordája stb.Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása. . Melyik mondat helyes? Melyik mondat mit jelent? A tengerbe úszik egy hal. hideg hang.a kommunikációs helyzetnek illetve célnak megfelelő mondatalkotás. Pl. melyeket „ fülünkkel látunk”. Beszédfejlesztés a mondatok szintjén A 6 – 1o éves gyerekeknek nem a „mondat” megalkotása okoz igazán gondot. Rajzoltam az almát.a mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása. szája. A beszéd mondatszintű fejlesztése az alábbi szempontok szerint történik: .Helyes és helytelen mondatok kiválasztása. torka.? . . Így a mondat megszerkesztésekor egyik oldalról a szintagmatikus kapcsolatok nyelvtani értelemben helyes megoldása okozhat problémát a mondaton belül. keserű illat stb. A tengerben úszik egy hal. foga. zenéjét! . édes. másik oldalról viszont a mondat beszerkesztettsége. . A mondat azonban mindig egy magasabb szintű nyelvi egység.kellemetlen és közömbös hangulatú szót is! Vitassuk meg a gyűjtött anyagot! Érveljenek.Hibás szórendű mondat javítása.Gyűjtsenek olyan szóképeket. szíve.A mindennapi beszéd szóképeit is érdemes szemügyre vennünk. és a hibás mondatok javítása. meleg.

fenyegetően stb. Ezek gyakorlásának főbb módjai a következők: . erélyesen. pl. Kérdő mondatok mondatása sokféle helyzetben. megszólítás stb. hogyan igazodik a nyelvi forma az új kommunikációs helyzethez és a társas illem szabályaihoz . tréfásan. (nem a konyhában) A kisfiú olvassa a szobában a könyvet. Az üdvözlés. A kisfiú a szobában olvassa a könyvet. felszólítást megfogalmazni türelmetlenül. 2. fel kell használni minden megadott szót vagy csak meghatározott számút. . felkiáltást is: „Hát nem beteg lett megint?” (felkiáltás. kérdezzék ugyanazt más – más személytől. Pl. Több variációja is lehetséges: pl. „Nem hoznál egy kis vizet?” (óhaj). vágyainkat a felkiáltó és óhajtó mondatforma tükrözi legjobban. A referenciális funkciót a kijelentő mondat tölti be. parancsot. kérdések stb. még nem vagy dögrováson?” boszorkánytól: „Te vén banya (szipirtyó) nem rúgtad még el az utolsót?” stb. utasítást. (nem az újságot) stb.Mondatalkotási gyakorlatok szóhalmazból. A szobában olvassa a kisfiú a könyvet. Pl. A felszólító mondatokkal gyakoroltatjuk azt is. kérdő mondattal kifejezhetünk felszólítást. eseményről. képről.Kijelentések. érzelmeinket. A mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása. időjárásról stb. személyekről. „Nem takarodsz innen?” (fenyegető parancs). Érdeklődjenek az egészségi állapota felől a mese különböző szereplőinek: pl. (nem a kislány) A könyvet olvassa a kisfiú a szobában. hogy a mondat formája és szerepe nem mindig esik egybe. bemutatkozás. óhajt. Lehet igaz vagy hamis állításokat mondatni. tanításakor hívjuk fel a figyelmet arra. .kiemelése érdekében. méltatlankodás). köszönés. hogy ha változik a kommunikációs partner. A mondat kommunikációs szerepe gyakran egybevág bizonyos mondatfajtákkal. a felszólító mondatforma a felhívó szerepre a legalkalmasabb. királytól: „Hogy szolgál az egészsége felségednek?” sárkánytól: „Hát te bitang hétfejű. hogyan lehet a buzdítást. tárgyakról.Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása. Az is fontos.

.. Pl........... Együtt focizunk. Pl.” • Annak eldöntése. ... A kommunikációs célnak megfelelő tudatos mondatalkotás az eddig felsorolt mondatszerkesztési eljárások szintézisét jelenti... hogy ki mondhatja kinek... ki kell egészíteni a mondatot a helyszín..” → „Az éhes róka elindult zsákmányt keresni.... kérem! ...... • Két egyszerű mondat összevonása egy összetett mondattá: „Katinak fájt a foga............ 3.is.. A fogorvos betömte.. kérlek! Távozzon...Hiányos szöveg szóbeli kiegészítése.. tömöríteni kell.. Transzformációs gyakorlatok Megadott mondatok átalakítása a hallgató szempontjainak figyelembe vételével........... másrészt az írásos mondat-.....” → „A fogorvos betömte Kati fájós fogát. A tudatosság egyaránt vonatkozik a nyelvtani és kommunikációs normák felidézésére és betartására....Sok barátom van.. Ha a hallgatónak semmi előismerete sincs.. • Az eseményt hírként kell egyetlen mondatban megfogalmazni. ezért elindult zsákmányt keresni... esetleg szemléletessé kell tenni jelzős szerkezetekkel.Kapus vagyok............ de mindenképp a tudomására kell hozni mi történt. illetve meg kell találni az utalás eszközeit. illetve.” • Összetett mondat átalakítása egyszerű mondattá: „A róka éhes volt. csak a lényegre törni......... illetve szövegalkotással van szoros kapcsolatban. tömöríteni kell.. . Menj! Lódulj! Kopj már le! Lelépni! Eredj a pokolba! Távozz.. törölni a felesleges elemeket. .. Ha a hallgató siet. ha a hallgató is látta mi történt. azokat alapozza. Ha a hallgató tájékozatlan. .... kivel beszélt? ... időpont és más körülmény megjelölésével. hogy kinek nem mondhatja a megadott kifejezéseket. Amondat tudatos szerkesztése egyrészt az összefüggő beszéd alkotásával.... bővíteni kell. hogy megértse a közleményt..... türelmetlen. Ki beszélt..

• a beszéd kommunikációs szerepeit gyakoroltatjuk reprodukálással. b) – a produktív vagy alkotó beszédet. hogyan mondjuk. A kontextusos beszéd fejlesztése érdekében a szövegalkotás két formáját alkalmazzuk: a) – a reproduktív beszédet (utánmondás). a kontextusnak megfelelő beszéd fejlesztése nem oldható meg a mondat szintjén.Kívül tágasabb! stb. A társadalmi érvényű beszédben azonban még járatlanok. Ezért a szöveg szintjén is be kell avatkoznunk a tanulók nyelvhasználatának alakulásába. Két feladatot oldhatunk meg vele: • a szöveg nyelvi formáját mintaként gyakoroltatjuk. hanem a szöveg. A nyelvhasználat illetve a kommunikáció alapegysége tehát nem a mondat.vers.és prózamondás .a mindennapi beszédsémák (frazémák) utánmondása. Vagyis tudnak grammatikailag helyes mondatokat és szöveget is alkotni. A spontán beszédbe a beavatkozás (társalgás. csak megalapozható. Az iskolába kerülő gyerekek a nyelvtani szabályrendszert tekintve kielégítő tudással rendelkeznek. mindennapi társas érintkezés) szerepjátékokkal (más néven mimetikus vagy dramatikus játékokkal) történik. és lényegük a következő: mit. A kommunikációs szabályokhoz igazodó. Az utánmondás lehet: • szó szerinti ismétlés • lényege szerinti ismétlés A szó szerinti ismétléshez tartozik: . E szabályokat kommunikációs szempontoknak is szoktuk nevezni. miért. hol. . Beszédfejlesztés a szöveg szintjén A mondatok összefüggő láncolatával szöveget hozunk létre. mikor. nem tudják megfelelően érvényesíteni a beszéd kommunikációs szabályait. kinek. a) A reproduktív beszéd a másoktól hallott vagy olvasott szöveg elismétlését jelenti.

segítségkérés. bocsánatkérés. szerepjátékait is megismételtetjük. annak megköszönése. Szerepe lehet még akkor is. alkotó mozzanatok. Így ugyanis a metanyelvi funkció egyik sajátos nyelvi mintáját kell követniük. Ennek főbb változatai: • Az olvasott történet (mese) lényegét mondják el a vázlat kibővítésével. hogy a tanító megfelelő motivációval állandóan fokozza a gyerekek beszédkedvét. jókívánság stb. . hogy a tanult nyelvtani fogalmak meghatározását több tanuló is mondja el a tanító után. e) Leggyakrabban az olvasott ( kidolgozott kódú) szövegek alapján reprodukáltatunk. ha egy újonnan megismert kommunikációs formát kell elsajátítani. mivel a nyelvi megoldásokban is mindig vannak önálló. Fontos. A szó szerinti ismétlésre főleg azoknak a gyermekeknek van szükségük. mert könnyen súlykoláshoz vezet. d) Kedvvel és szívesen vállalkoznak a tanulók a rádió – vagy a tévébemondó szerepére. A lényege szerinti utánmondás a szöveg – tartalom szempontjából fél – reproduktív beszédnek tekinthetjük. A reprodukálás főbb eljárásai a nyelvi minták gyakorlására: a) Mese vagy meserészlet elmondása a mesélő stílus gyakorlásaként. c) A társaik beszámolóját. illetve nem tudnak kódot váltani. akik csak a korlátozott kódot használják. és ne állítsa őket megoldhatatlan vagy csak kudarccal járó feladatok elé. Tehát megoldhatjuk a mesemondást úgy is. tartalommondását. mert így beszédgátlás alakulhat ki. osztályban szívesen használnak a gyerekek ehhez a feladathoz bábokat. Így a megfigyelt nyelvi mintákat alkalmaztatjuk egy műsor tartalmának ismertetésében. hogy bábokkal játszatjuk el a tanulókkal. képek alapján összeállított történeteit. Gyakran szoktuk kérni.Pl. Alkalmazásával vigyázni kell. b) A tanító elbeszélésének vagy magyarázatának megismételtetése. I – II. a műsor konferálásában.

Az önálló összefüggő beszéd gyakoroltatásának főbb eljárásai: 68)Kötetlen beszélgetés . s ennek követésével reprodukáltatjuk a szöveget. Pl. amely a tágabb társadalmi környezetben körülveszi őket. megváltoztathatjuk a beszámoló címzettjét vagy műfaját (számoljon be az eseményekről szemtanú riporterként). amelyekből a szereplő tulajdonságait ismerjük meg) • Leíró szövegrészeket is elmondathatunk (pl. hogy tanítványaink megtanulják utánozni azt a sokféle nyelvi mintát. Ugyanakkor tanulják a beszédhelyzethez való nyelvi alkalmazkodás különböző formáit is. mondd el. lehet válaszadás a tanító vagy az osztálytársak kérdéseire. megszerkesztésében és nyelvi megformálásában a beszédhelyzethez minél rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni. hogy a me4gismert nyelvi – nyelvtani szabályokat tudatosan alkalmazzák a gyerekek. mondd el azokat az eseményeket. amelyben az adott szereplő lakott) • Készíthetünk a szövegből vagy szövegrészletből mozzanatsort (ezeket képekkel is lehet ábrázolni). Stb.• A szöveget (vagy részletet) meghatározott szempont szerint reprodukáltatjuk (pl. Az önálló szóbeli szövegalkotás szintjén a beszédfejlesztésnek két feladata van: • itt kell biztosítani. Az ilyen és hasonló gyakorlatokkal az a célunk. • a mondanivaló tervezésében. A reprodukálás megoldásának főbb lehetőségei a beszéd kommunikációs szerepeinek gyakoroltatása érdekében Az olvasottakról való beszámolás több kommunikációs helyzetben történhet. vagy más – más szereplő szemszögéből adják elő az eseményeket. hogy milyen volt az a ház. • Reprodukáltathatjuk a szöveg párbeszédes részeit is.

vita. Ennek során bizonyítani kell a beszédpartner állításainak hamisságát. állatok. a városházát. Utcán tájékoztass gyereket vagy felnőttet valamiről (pl. bemutatása az osztálytársaknak szemléletesen. nem igaz voltát. de félbehagyott szöveg továbbmeséltetése vagy befejeztetése is feladat lehet. • játékszabály ismertetése. eszközök stb. mit jelent: „ne igyál előre a medve bőrére!” • tájékoztatás: Pl. Magyarázd el társaidnak. tárgyilagos vagy tréfás). • tudósítás (pl. az állomást stb. • érvelés. valamilyen sporteseményről) • növények. amelyekről a gyerekeknek van mondanivalójuk. tárgyak. 71)Különböző kommunikációs beszédműfajokat gyakoroltathatunk: • indoklás: Pl. hogy egy – egy tanulónak alkalma legyen több mondatból álló szöveg alkotására. ugyanis sokmindent. Néhány fontos tanács: 72)Olyan témákról beszéltessünk. . amit a kép ábrázol. Stílusa is lehet változatos (komoly. 69)Történetalkotás képről vagy képsorról Ha a képet vagy a képsort csak a beszélő tanuló látja. akkor a kifejezés részletezőbb voltára is ügyelni kell. 73)Ne javítsunk bele a megnyilatkozásokba. a beszéd segítségével kell „láttatni”.Témája sokféle lehet. merre találja a postát. Indokold meg. a többiek nem. 70)Olvasott szöveg alapján elmondathatjuk az előzményeket. Gyakoroltatni kell a cáfolást is. helyesen cselekedett – e x szereplő! • magyarázat: Pl. Érveljenek igazuk mellett osztálytárs vagy felnőtt véleményével szemben. a főteret. a hibákat utólag mondjuk meg.) • beszámoló: Valamilyen látott vagy átélt eseményről szólhat (intéztethetjük hasonló korú gyermekeknek de felnőtteknek is). A tanítónak úgy kell irányítania az ilyen beszélgetéseket.

Más forma az. Ha mindvégig figyel a beszédpartnerre. A nem nyelvi kommunikációs eszközök tanítása Megkülönböztetünk nyelvi (verbális) és nem nyelvi kommunikációt. ha nem értünk valamit. Pl. a személyiségben lezajló folyamatokat. de olvasmányok feldolgozása közben gyakran akad rá alkalom. A nem nyelvi kommunikáció csatornái: a tekintet.74)Ne csak nyelvi szempontból értékeljük a teljesítményeket. De a hallgató tekintetéből a beszélő érdeklődést és udvarias figyelmet is kiolvashat. hanem a kommunikációs szabályok megoldását is minősítsük. máshol időző tekintet a beszélő számára jelezheti. amikor a tanulók megpróbálnak tekintetükkel különböző érzelmeket kifejezni. Nem könnyű feladat. a testtartás. Önmagában is és a beszéd kísérőjeként is kifejezhet érzelmeket. vagy ráncoljuk a homlokunkat. hogy a játékmester szeme az ő szemébe kapcsolódott. hogy felkészüljenek a feladatra. 75)Az értékelésbe vonjuk be a gyerekeket is. vagy tapssal jelez. A mimikának (arckifejezésnek)sokféle funkciója van. melyek a nem . és valaki megpróbálja szavakkal megfejteni. Amelyik gyerek érzi. A 6 – 1o éves gyermeknek meg kell tanulnia: . hogy szabályozzák arckifejezéseiket. Tanítványainkat arra kell megtanítanunk. a térközszabályozás és a kinézika. felhúzzuk a szemöldökünket. a mimika (arckifejezés). Tanulják meg. Jó játék lehet gyakorolni a tekintettartást és a tekintetváltást. nem hiába szokták mondani. hogy már nem figyel rá a hallgató. hogy unja a beszélgetést. Az elkalandozó. hogy „a szem a lélek tükre”.arra nézzen. ugyanis kifejezi érzelmeinket. aki „szemmel” szólítja meg a tanulókat. 76)Adjunk időt. Később a játékmester lehet jelentkező tanuló is. A tekintet sok mindent elmond az emberről. az felemeli a kezét. Eleinte a játékmester a tanító. a gesztus. akivel beszél. . tekintettartással a kapcsolat fenntartását fejezi ki.

figyelmeztetés: felemelt mutatóujj. de ne engedjük használni az ökölbe szorult kéz mozgatását. A gesztusokat mindenki használja vagy önállóan vagy a beszéd kísérőjeként. Szakszóval ezeket kinémáknak vagy kinemorfémának nevezik. ha osztálytársad új cipőt kapott. valaki viccet mesél. szemöldökfelrántás. sértő kifejezések. • hellyel kínálás: nyújtott karral a székre mutatva. ha a kezünk függőleges irányban felülről lefelé mozog. • Helyzetek elemzése. • hívás: a mutatóujj test felé mozgatásával. s a kinezika nevű tudományág foglalkozik velük. hogy mikor lehet. akkor azzal a beszéd logikai tagolását jelezzük. Egy fiú széles mosollyal bejelenti. tehát a szó és a nem verbális jelzés összhangban legyen. hogy húga megbetegedett. hogy az arcjáték ne fejezzen ki mást. • Előre szavakkal megadott kifejezést kell arccal eljátszani. amikor közlik veled. Pl. Ilyenkor azt is meg kell beszélni. és azt. . • fenyegetés: felemelt mutatóujj mozgatásával. Pl. meglepetésedet.illő. fejcsóválás. • A gyerekek egy – egy társ arcjátékát szavakkal értelmezik. megbeszélése. Tudatosulnak a saját arckifejezések. arcoddal! Milyen arcot vágsz. mikor nem használni az adott arckifejezést. de neked nem tetszik stb. udvariatlan. a hallgató ásít. Pl. amit eléd tettek. hogy nem mehetsz kirándulni. ha nem szereted az ételt. Gyakorlatok: • Tükörjáték: a csoport tagjai a kijelölt vagy önként vállalkozó társ arckifejezését utánozzák. hogy az udvariasság és a figyelmesség keretei közt a szükséges és hatásos gesztusokat gyakoroltassa a gyerekekkel: • pl. Pl. mert ez durva. Vagy testünk felé irányuló félköríves mozdulat = ’ gyere ide!’ Némelyik helyettesíti a beszédet. Az iskolának az a feladata. érdeklődésedet stb. Fejezd ki örömödet. mint a szóban kifejezett tartalom.

• a győzelem jele: ujjal formált V betű. A testtartás. Körülbelül másfél éves koráig ismerkedő .• a vendég előre engedése nyitott ajtóban • igenlés. s igyekszünk védekezni. Valamennyiünknek van ún. Ha idegen túl közel jön. ahhoz közelebb kell mennünk. már bizalmaskodásnak tartjuk. A gyerekeknek azt kell megtanítani. akár nem. jutalom. amelyekben meghatározott testtartás esetleg kötelező is. önkéntelenül is hátrébb lépünk. tagadás. kitüntetés átvételekor). Egész testükkel forduljanak a beszédtárs felé. Térközszabályozás. nemtetszés: a fej ingatásával. miről beszélnek. amelyben a cselekvés és a beszéd összekapcsolódik. • izgalom: a kéz tördelése. kényelmesen üljenek beszéd közben. akik érzelmileg nagyon közel állnak hozzánk. Illetlenség túl közel menni beszélgető emberekhez. akár akarjuk. A gyerekek szerepjátszó képessége egészen kicsi korban kezdődik. Nem szabad engedni. De ha az a valaki mással beszélget. nemcsak illem kérdése (pl. hogy lazán. vagy akitől segítséget várunk. A beszélő és hallgató egymáshoz való viszonyát jelzi. vagy nem megfelelő helyen használják a gesztusnyelvet. Tulajdonképpen egész megjelenésünk kommunikál. hogy a gyerekek túlzásba vigyék. • kitörő öröm: a két kar magasba lendítésével. de nem hanyagul. akinek segíteni akarunk. hogy milyen távolságban helyezkednek el a beszéd során. hogy akihez bizalommal fordulunk. akkor meg kell várnunk. nyeglén. Vannak olyan szerephelyzetek. • bizonytalanság: vállvonogatással. akár nem. ha figyelmességüket akarják kifejezni. Az iskolában azt kell megtanulni. akár tudunk róla. míg közelebb hív. A dramatikus játék A gyerekek életében a játék az a tevékenységi forma. hanem egyenesen álljanak. hogy kihallgassuk. személyes tere (15 – 45 cm) amelyen belül csak azokat engedjük.

a tanító néninek gyerekek. ez lesz a kapu. Mivel a gyerek számára ismerős és természetes közeg. A nézők figyelmeztethetik a főhőst a leselkedő veszélyre. a vándorlegénynek tarisznyát akasztunk a nyakába. Ezután a szimbólikus játékok következnek. virágok. segít leküzdeni a gátlásokat. bokrok a néma szereplők. hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg a lényeget. megmozgatja a fantáziát. hogy ki – ki tudja. hogy ő nem mozdony. Nem kell szó szerint megtanulni a szöveget a tanulóknak. a félelmet. Eleinte a cselekvés a fontos: pl. mintha az lenne. csak jól kell ismerniük. amelyek varázsszava a „mintha” és sok bennük az utánzás. a táltos bot végére erősített lófej rajza. A gyerek tudja. De lehetnek fák. bár még nem tudatosan. amelyben a felnőtt életre készül. a királynak kartonpapír korona kerül a fejére. és felemelt kezüket megfogják. A bátortalanabbak játszhatnak „néma szerepeket” pl. takarítás. Kommunikációs viselkedésminták gyakorlását teszi lehetővé.: két gyerek szemben áll. babafürdetés stb. Második osztálytól elhagyhatjuk a bábokat.(explorációs) játékokat játszik. Később a szerep lesz a domináns: a mama mellé papa is kell. és fejleszti az együttműködési (interakciós) képességeket. Helyettük a jelmezt helyettesítő szimbólikus eszközöket használhatjuk (pl. Nyelvi mintákat kapnak és gyakorolhatnak a gyerekek. A dramatikus vagy szerepjáték igen alkalmas a spontán beszéd fejlesztésére. mégis úgy mozog. így kiválóan használhatók a nyelvi hátrányokkal küszködők felzárkóztatására. Az iskolai beszédfejlesztésben háromféle játékot alkalmazunk: 1) Irodalmi műre épülőt 2) A társasérintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok 3) Szabályjátékok Elsőosztályban bábozással oldjuk meg a párbeszédes részek eljátszását. A gyerekek számára a játék olyan életforma az iskolába kerülés előtt. Az önként jelentkezők közt osztjuk ki a szerepeket. hogy mit kell mondania. . Az együttjátszás örömöt ad. az orvosnak betegek. Többször el kell olvastatni a szöveget ahhoz.

A beszédfejlesztés nem ér véget életünk végéig. pontos.Társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok Kommunikációs helyzetgyakorlatoknak is nevezhetjük ezeket. hogy többet beszéljenek a gyermekek. fejlesszük beszédtechnikájukat úgy. rendőr – közlekedő. hogy a beszédtárgyhoz. hogy a beszédtevékenység fejlesztése igen szerteágazó. Megfelelően átgondolt. telefonálás. a tantárgyi feladatok összefüggéseit felismerve megoldható. tudatos tervezéssel. kifejezően tudjanak megszólalni. A valódi helyzet megfigyelését követően játékos körülmények közt utánzással gyakorolják a tanulók a nyelvi – kommunikációs szabályokat. könyvkölcsönzés. ám kommunikációs figyelmet. sokrétű feladat. hogy szépen. fegyelmet és felelősséget tíz – tizenegy éves korban is kialakíthatunk. Ha ezzel az igénnyel rendelkeznek. hogy belső szükségletté váljék az igényes. S eközben gyarapítsuk a szókincsüket. amit nem könnyű eredményesen megoldani az iskolában. majd tesznek is azért a későbbiekben. a közléshelyzethez és a kommunikációs szándékhoz minél jobban megtanuljanak alkalmazkodni. eladó – vásárló. Ilenszerű szituációkban szátsztjuk őket: orvos – beteg. . a hallgatóhoz. Összefoglalásként megállapíthatjuk. érthető beszéd.