módszertana

Az anyanyelv tanításának

( Anyanyelv tantárgypedagógia)
5) Az anyanyelvi tantárgypedagógia fogalma A módszertan a didaktikának ( az oktatás általános elméletének) alkalmazása egy szaktantárgy oktatására, tehát tulajdonképpen alkalmazott didaktika. A mi esetünkben az oktatási folyamat irányításának elveit, törvényszerűségeit, módszereit tartalmazza olyan módon, ahogyan ezek a magyar nyelv elemi fokú tanításának gyakorlatában érvényesülnek. Az oktatásnak van általános elmélete, de nincs minden részletre kidolgozott általános gyakorlata, mivel ez nem is lehetséges, ugyanis nincs két egyforma gyermek sem, s a személyiségük, egyéniségük kibontakoztatása sem lehetséges általánosan érvényes módszerek gépies alkalmazásával. Így az oktatási módszer nem mindenható, nem recept, de nem is elhanyagolható. Minden kornak voltak jellegzetes nevelési és tanítási módszerei, amelyekkel a nevelés és oktatás céljait igyekeztek megvalósítani. Ugyanazt a célt el lehet érni többféleképpen is: sok vagy kevés időráfordítással, a tanulók számára unalmas és utált cselekvésekkel vagy élvezetes, játékos, felszabadult munkalégkörben is. Elvileg feltételezzük, hogy létezik a célok gyakorlati megvalósításának egy optimális módja, amellyel a leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt lehet elérni. A cél ezt a csak elméletileg létező legjobb módszeregyüttest a gyakorlatban is minél jobban megközelíteni. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy tanulás közben a tanuló személyisége nemcsak a tartalom hatására változik, alakul, hanem annak következtében is, hogy mindenfajta értelmi és fizikai tevékenységet végez. Márpedig e műveleteket a módszer és ennek elemei az eljárások foglalják magukba.

Hazánkban az oktatás és nevelés metodológiáját elsődlegesen az oktatás demokratikus jellege határozza meg, tehát az a tény, hogy minden gyermeknek megkülönböztetés nélkül el kell sajátítania az iskolában az alapvető ismereteket, ki kell mindenkiben alakítani azokat a készségeket és képességeket, amelyek a modern társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek. A módszertan ma már nemcsak a tanítási tevékenységre terjed ki, hanem a tanulási tevékenység megszervezésére, irányítására és értékelésére is. Az oktatás hatásfokának növelésében a korszerű módszertani felfogásban különösen két didaktikai elv kap hangsúlyt: a tanulói aktivitás és a differenciált foglalkozás elve. Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a modern didaktika nem kényszerít rá az oktatásra merev módszerrendszert, hanem tág teret enged az újításoknak, az ésszerűsítéseknek, a kísérletezéseknek azért, hogy a kitűzött célok és feladatok minél optimálisabb módon valósuljanak meg. 6) Az anyanyelv rendszerében az iskolai tantárgyak

A magyar nyelv mint anyanyelv alaptantárgy a magyar tannyelvű iskolákban az első osztálytól az érettségiig, mivel: • az anyanyelv a legerősebb kötelék az ember és a társadalom között; • a személyiség fejlesztésének, kiművelésének eszköze; • az ismeretszerzésnek és a gondolatközlésnek az eszköze; • valamennyi tantárgy tanulásának alapja, feltétele; • az általános műveltség alapja és megnyilvánulási formája; Ezért átfogó anyanyelvi nevelés nem csupán az anyanyelv tantárgy oktatásának feladata, hanem ehhez hatékonyan hozzájárul mindenik anyanyelven oktatott tantárgy is, sőt az iskolán kívüli tevékenységek és hatások is.

7) Az anyanyelvi nevelés feladatai A korszerű iskola elsődleges feladata az, hogy alapozó ismereteket biztosítson, és a képességek fejlesztésével állandó önművelésre, önálló gondolkodásra készítse fel a tanulókat. Az általános iskolában fejlesztendő alapképességeknek három csoportját különböztetik meg: 8) kommunikációs képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, írás stb.) 9) megismerési képességek (az információk felfogása, megértése, megőrzése, feldolgozása illetve az ezekhez szükséges gondolkodási műveletek) 10)a cselekvéshez tartozó ún. mozgásképességek vagy idegen szóval pszichomotoros képességek (amelyek a fizikai mozgást és a munkafolyamatok végzését teszik lehetővé) A képességfejlesztésben a kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepük van. Az iskolában ezek fejlesztésének legfőbb színtere az anyanyelvi nevelés. Ebből a szempontból az anyanyelvi nevelés feladata kettős: • egyrészt képessé kell tennie a tanulókat a szóban és írásban feléjük áradó információk megértésére és befogadására; • másrészt arra is, hogy saját gondolataikat, érzelmeiket pontosan és hatásosan kifejezhessék mind szóban mind írásban úgy, hogy a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez is alkalmazkodni tudjanak. A kommunikációs képességfejlesztés tehát a beszélt és az írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósul meg. Az 1 – 4. osztályban folyó anyanyelvi nevelés feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: 11)Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése (a gyermekek az anyanyelvet a

’’ • a hangos és néma szövegértő olvasás . helyesírás és az írásbeli szövegalkotás elsajátíttatása. az összefüggő beszéd. ezért az iskolába lépő gyermekek anyanyelvi fejlettsége pontosan tükrözi a családok színvonalát). másfelől jelenti a nyelvre vonatkozó ismeretek megtanulását.és írástechnika . Ez kifejezetten készségfejlesztési feladat. Ez egyfelől jelenti az olvasás és az írás jelrendszerének és technikájának megtanítását – megtanulását. 13)A nyelvhasználati készségek. Ide tartoznak: • a helyes beszédlégzés kialakítása.’’ • az íráskészségen alapuló íráshasználat. képességek fejlesztése. • a tiszta hangképzés . Így a nyelvre vonatkozó ismereteknek nem cél hanem eszköz jellegük van. 14)A tanulók személyiségének fejlesztése nyelvi és irodalmi eszközökkel.és jellemformálásban Az anyanyelvi tevékenységek a tanulók akarati.és jellemtulajdonságait kétféle módon formálhatják: . mivel az anyanyelvi ismeretek szélesebb körének megszerzése nélkül elképzelhetetlen a nyelvhasználat tudatosítása és továbbfejlesztése.’’ • az olvasás.családban sajátítják el. Az anyanyelvi nevelés személyiségformáló szerepe a következő területeken érvényesül: • az értelemfejlesztésben • a szemléletformálásban • az érzelmi nevelésben • ízlésformálásban • akarat. a monológ és a párbeszéd valamint a kommunikációs szerepváltás (mely nélkülözhetetlen a párbeszédnél). • a beszélt nyelvhasználat szintjén pedig a beszédmegértés. 12) A nyelvi ismeretek elsajátítása.

15)Tartalmi oldalról személyiségmintákat

kapnak a megismert embertípusok révén; 16)Másrészt viselkedésmintákat kapnak, ami serdülő korban a példaképválasztás alapja. Ennek a korosztálynak az olvasási vágyát az önismeret és az önfejlesztés igénye táplálja. 4. Az anyanyelvi nevelés elvei

Az anyanyelvi nevelés igen bonyolult folyamat. Sikerességét nagymértékben meghatározza az, hogy a pedagógus milyen szemlélettel közeledik az anyanyelvi nevelés feladatainak megoldásához. Ezt a szemléletmódot az anyanyelv öntörvényeiből adódó nevelési alapelvek fejezik ki: 17)Az anyanyelv a személyiségfejlesztés általános eszköze. A fejlődéslélektan a nyelv szerepét a) az interiorizációban, b) az exteriorizációban, c) az integrációban és a d) szocializációban tekinti alapvetőnek. 18)Az interiorizáció (elsajátítás, befogadás) azt jelenti, hogy a személyiségre gyakorolt külső hatások a nyelv segítségével épülnek be a személyiségbe. A gyermek felfogja, megérti a mások által szóban vagy írásban közölt információkat, kiemeli a lényeget, megtanulja és saját ismeretei közé sorolja azokat. 19)Az exteriorizáció a személyiség belső tartalmainak, folyamatainak külsővé tétele. Bármit teszünk, a cselekvés mindig gondolati tervezéssel indul, és cselekvés közben is a nyelv segítségével ellenőrizzük magunkat. Ha egy gyermek nem tudja elmondani, hogy egy cselekvést miként kell végrehajtani, akkor valószínűleg nem tudja azt helyesen végrehajtani a gyakorlatban sem, és ha hibás vagy bizonytalan valamely cselekvése, akkor azt rendszerint nyelvi síkon sem tudja elvégezni.

20)A személyiség egysége (integrált volta) attól függ, hogy

az illető személy nyelvi tudása, nyelvhasználata mennyire fejlett. A különböző hatásokat a gyermek a nyelv segítségével fogadja be. Tehát nyelvi tudása, nyelvhasználatának fejlettsége dönti el, hogy mit tud beépíteni saját személyiségébe, illetve mit hárít el. Ha a nyelvhasználata nagyon fejletlen, akkor a hatások többségét nem tudja befogadni, így a nyelv a maga szimbólumaival nem képes a gyermek tapasztalatainak, elképzeléseinek, érzéseinek, ismereteinek egységét megteremteni (integrálni). 21)A szocializációnak is a nyelv a legtermészetesebb eszköze. A gyermek a beszéd révén tanul meg alkalmazkodni környezetéhez, ugyanakkor nyelvi eszköztárának szegénysége is jelzi, ha szociális – közösségi magatartásában valami probléma van. Azok a gyermekek, akik folyton nyafognak, parancsolgatnak, nem tudnak társaikkal együttműködve feladatokat megoldani, nem tudnak társalogni, kérdezni stb. valamilyen szocializációs fejlődési problémával küszködnek. Tehát amikor azt tanítjuk, hogy köszönjenek, érdeklődjenek, fejezzék ki jókívánságaikat stb., akkor nemcsak nyelvi illemszabályokat tanítunk, hanem arra nevelünk, hogy tanítványaink a társas viszonyokban magabiztosak, felszabadultak, gátlásoktól mentesek legyenek, mivel a nyelvhasználat fejlődése a személyiség szociális fejlődését is segíti. 22)Az anyanyelvi nevelés valamennyi tantárgy feladata. Az iskolának képessé kell tennie a tanulókat az önálló művelődésre. Az önművelési szokások alakítása nem korlátozódhat az anyanyelvi órákra, mivel a gyermekek érdeklődése szerteágazóbb, mint amennyit az olvasási tevékenység ki tud elégíteni. Így az alsó tagozatos szaktárgyaknak óriási szerepe van az ún. szakirányú érdeklődés felkeltésében, ébren tartásában és kibontakoztatásában. El kell sajátíttatni a többi tantárgy szókincsét, figyelni kell a nyelvi igényességre és a helyesírásra. 23)Az anyanyelvi nevelés nyitottsága és folytonossága.

Az anyanyelvi nevelés alulról nyitott. Ismerni kell tehát az óvodai és a családi anyanyelvi nevelés hatásait. Csak ezeket figyelembe véve, ezekre építve tudunk gondoskodni a hiányok pótlásáról. Nyitott olyan értelemben is, hogy számolnunk kell a tanulókat érő iskolán kívüli nyelvi hatásokkal is: rádió, televízió, színház, Internet, tágabb társadalmi környezet, olvasmányok stb. Elő kell segítenünk, hogy ezekből a hatásokból elsősorban a pozitív példákat raktározzák el a gyerekek. A negatív hatásokat nem tudjuk kizárni, de a pedagógusok feladata ezek ellensúlyozása és a hozzájuk való helyes viszonyulás megtanítása. A nyitottság harmadik oldala az, hogy az alsó tagozatos nyelvi nevelésnek kell megalapoznia a magasabb iskolafokozatokon folyó munkát. Ezért a tanítónak ismernie kell a felső fokozatos tantervi anyagot is, hogy megfelelően fel tudja készíteni a gyerekeket azokra. Az anyanyelvi nevelés nyitottságából következik a folytonosság. Az, hogy a nyelvhasználat fejlődése soha sem fejeződik be. Az iskolai anyanyelvi nevelés teszi lehetővé, hogy tanítványaink egész életükben önállóan is folytassák az ismeretszerzést a nyelv segítségével. 24)Az anyanyelvi nevelés egységének (integráltságának) elve. A nyelvi tevékenység strukturáltsága ellenére is oszthatatlan egész. Az oktatás – nevelés folyamatában azonban szükség van arra, hogy egy – egy elemére, részterületére összpontosítsunk. E nélkül például nem tudnánk megfelelően elsajátíttatni az olvasás, az írás vagy a szövegalkotás alapvető készségeit. Ám a tervszerű és tudatos nyelvhasználat – fejlesztés megköveteli, hogy a tanító pontosan lássa, hogy az anyanyelvi tantárgyi ágazatok (olvasás, írás, nyelvtan, fogalmazás) ugyanazt a nyelvi jelenséget más – más szempontból közelíti meg. Az anyanyelvi nevelés egysége tehát úgy teremthető meg, ha felfogó – befogadó és a közlő – kifejező tevékenységeket az ún. komplex órák keretében együtt fejlesztjük. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy

felzárkóztatását hogyan tudja megoldani. nem vagy csak részben fogják fel az olvasott információkat. A funkció fogalma . Nyelvi korlátaik miatt nem értik a tanító magyarázatait. Az anyanyelvi nevelés integráltságának. hogy a nyelvi képzést az óvodától kezdve a középiskola befejezéséig tervszerű egymásra épülő folyamatnak tekintjük. hanem éppen arról van szó. Az alsó tagozat felelőssége tehát egyrészt abban áll. s ez az alsó tagozatos tanító számára igencsak fontos. ennek alárendelt nyelvi tevékenységet. a tantárgyi ágazatok egységben szemlélésének van még egy aspektusa. és igen nehezen vagy hiányosan sajátítják el a különböző tantárgyak sajátos fogalmait. Az anyanyelvi nevelés egységességének elve azt is jelenti. hogy arra a felső tagozatban építeni lehessen. Ebből a szempontból az alsó tagozatnak igen nagy a felelőssége. hogy a tanítási anyag által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználva. hogy az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés eredményességétől nagy mértékben függ az elvont gondolkodás fejlődése.valamelyik nyelvhasználati komponens uralkodó legyen az órán. mégpedig úgy. A szociolingvisztikai kutatások egyértelműen bizonyították. és az egyébként értelmes. hogy e köré szervezzük a többi. másrészt ezzel párhuzamosan itt kell megalapozni az írott nyelvhasználatot. Ha az iskola segítségével nem térnek át idejében az ún. Az ingerszegény családban nevelkedő gyermekek egy ún. Ez pedig a funkcionális nyelvszemlélet. hogy az ún. de nyelvi hátrányokkal küszködő gyerekek menthetetlenül lemaradnak. Arról sem szabad megfeledkeznünk. természetes módon váltogathassák a tanulók a különböző nyelvi tevékenységeket. „korlátozott nyelvi kódot” sajátítanak el. s lehetőleg úgy. hogy a nyelvileg hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlítő beszédfejlesztését. „kidolgozott nyelvi kódra” akkor ismeretszerzési lehetőségeik erősen leszűkülnek. hátrányos helyzet mindig nyelvi hátrányt. A helyzet felső tagozaton csak súlyosbodik. nyelvhasználati lemaradást takar. amikor megszaporodnak a szaktantárgyi kódrendszerek.

a megszégyenüléstől.szűkebben értelmezve a nyelvi eszközök „mirevalóságát” jelenti. vagyis a mondatot a szövegbe be kell szerkeszteni. hogy minden új mondat megismétel valamit az előzőkből. a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez alkalmazkodva. legyen joguk tévedni is. Ne engedjük. hogy megnyilatkozásával veszélyezteti az óra sikerességét. • A tanító példája igen fontos. hogy a rendelkezésükre álló nyelvi eszközökből válogassanak a kifejezendő gondolattartalmakhoz. hogy a hibásan teljesítő gyereket társai csúfolják! Ne legyenek az osztályban ún. Szoktassuk tanítványainkat arra. akit nem szólítunk fel csak azért. közbekiabálás vagy közbeszólások nélkül hallgassák meg türelmesen. az egymástól való függést jelenti. A szóbeli és írásbeli szövegek alkotásának gyakorlása közben tudatosítjuk. Ne legyen az osztályban egyetlen tanuló sem. Az előbbi elvek csak kedvező szociális körülmények közt válhatnak hatékonnyá. Tágabb értelemben a beépítettséget. hogy milyen nyelvi mintát nyújt közömbösítheti a negatív nyelvi hatásokat. hogy a hibákat nem javítjuk következetesen. 5. • Fontos a megfelelő munkalégkör megteremtése: a tanulók ne féljenek a megnyilatkozástól. annak tartalmára. „ügyeletes zsenik”. Azáltal. vagy felerősítheti a pozitívakat. Tehát minden új nyelvtani jelenséget a kommunikációs szabályok figyelembe vételével tudatosítunk.) legyenek összhangban! Törekedjünk az értékelésben . ám a javítás legyen mindig konstruktív. és hozzá is tesz valami újat annak tartalmához. A szóbeli értékelés és az azt kísérő metakommunikációs jelzések (gesztusok.A kedvező szociális háttér biztosításának elve. hogy egymást türelmesen. s ez rendszerint úgy történik. hogy a szövegben a mondatok kölcsönösen függnek egymástól. vagy valamilyen nyelvi eszközzel utal arra. mimika stb. mert félünk. hogy ne féljenek a kudarctól. Tehát minden nyelvi megnyilatkozással arra szoktatjuk a gyermekeket. Persze ez nem jelenti azt.

osztályban • olvasás • írás .differenciált frazeológiára! (Ne csak az „ügyes vagy” legyen az elismerő formula. 25)A tantárgy felépítése az 1 – 4. • figyeljenek rá. hogy a gyerek a tanító utasításait követve beszéljen. hogyan beszélnek egymás közt tanulói.”. A tanítónak tudnia kell arról. olvasson stb. ha mond valamit. Hívjuk fel a figyelmet a gyerekeknek szóló műsorokra. a számítógép. durva kifejezéseket használnak. Tájékozódni kell a család nyelvhasználatáról is. jutalmazzák a szép beszédet. ahonnan megkaphatnák a legfontosabb. olvasást. • engedjék kérdezni bármiről. írjon. A nyelvileg igénytelen. A szülő és a tanító igényelje a gyermektől a rendszeres olvasást. negatív értékeléskor ne kezdjük így: „Már megint…. Jó lenne. és ha azt tapasztalja. • reagáljanak kérdéseire biztatóan. Lássuk el tanácsokkal a családokat. • dicsérjék. írást. filmekre és a családdal együtt igyekezzünk megakadályozni a nem nekik való. fogalmazást. nekik való könyveket. • igényeljék beszámolóit. A tömegkommunikációs eszközök. hogyan segítsék elő otthon a gyermek nyelvi fejlődését: • engedjék a gyermeket beszélni. alacsonyabb műveltségű családokban azt kell elérni legalább. hogy ordítoznak. káros hatásokat. vagyis hagyják. értékeljék. adjanak valós válaszokat a feltett kérdésekre életkoruknak megfelelő szinten. belevágnak egymás szavába stb. kiadványokat. Bírálat esetén. ha minden osztálynak lenne kis könyvtára. „Még mindig……”) A kedvező szociális feltételek biztosítása nemcsak tanítási órán fontos. kellő tapintattal meg kell próbálni változtatni ezen. és folytassanak vele értelmes párbeszédet. az internet hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. hogy ne akadályozzák a gyermek fejlődését.

A tantervi előírások a tankönyvekben telítődnek konkrét tartalommal. Az 1 – 4.• beszédkészségfejlesztés • fogalmazás • nyelvtan 26)Tanterv. Ezek a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten tárgyalják az olvasmányokat és a nyelvi anyagot. . hogy az ismeretkörök fokozatosan. Irányító jellegű kérdések. A tantervek rendszerbe foglalva közlik a magyar nyelv tantárgyi ágazataiba elosztott ismereteket. azaz azokat a viselkedésformákat. az anyanyelvi képzés egységes rendszerben folyik. hogy első osztálytól érettségiig a tantárgy részterületei szerves egységet alkotnak. évről évre bővülnek. az iskolai oktatásban az anyanyelv tanításának egységes jellege van. Ezeken kívül a különféle munkafüzetek gyakorlatrendszerei is igen hasznosak. gyakorlatok. mélyülnek. A tantárgyi ágazatok meghatározott feladatköröknek felelnek meg. Meghatározza az elérendő tanulási teljesítmények jellemzőit. Ez azt jelenti. feladatok segítik a tanítót és a tanulót. oktatási terv Mint láttuk az előzőekben. Az olvasmányok tematikus elrendezése motivációs alapot jelent a tanítás és a tanulás számára. A nevelési és oktatási – képzési feladatokat a tanterv tartalmazza. E viselkedésformák leírását nevezzük követelményeknek. Az egész iskolai oktatói – nevelői munkát szabályozó oktatási terv (plan de învățământ) írja elő. amelyekhez egy tanulmányi év végéig el kell jutni. a nyelvi képzés egységes rendszerben folyik.Ez azt jelenti. hogy mindenik osztályban mely tantárgyat hány órában kell tanítani. lehetőseget adnak az intenzív tanulói tevékenységre. osztályos tananyag elrendezésében. struktúrájában a koncentrikus felépítés elve érvényesül. gazdagodnak.

tehát az olvasás. Ajánlott tanév elején is felmérni az ismereteket és a készségszinteket. A tanmenetet a tanterv és a tankönyv figyelmes tanulmányozása alapján kell összeállítani. Ma már a feleltetés mellett az iskolai munka szerves részét alkotják a különféle felmérők íratása. fogalmazás. nyelvtan tanításához. a készségek és képességek megszerzésében tett előrehaladását. Ez azt jelenti. eljárásokat valamint a megvalósításhoz szükséges didaktikai és szemléltető eszközöket. és ide jegyezzük be a pontosításokat a menet közbeni korrekciókat. Külön rovat tartalmazza a módszereket. a tartalomnak és az osztály adottságainak megfelelően választjuk meg. Mindezekből következik. A tanulói teljesítmény értékelésének oly módon kell helyet kapnia a tanmenetben. írás. és ennek megfelelően lépésekben megvalósítanunk. hogy tanmenetet készít az osztály anyanyelvi tantárgyainak. A tantervi követelmények a tanuló év végi teljesítményeit írják elő. Ezeket mindig a követelményeknek. Ezért a tervezés során a követelményeket elemekre kell bontani. Az olvasás és az írás tanítása A sokféle ábécétanítási eljárás közül . hogy bizonyos időközönként ellenőrizzük a tanulóknak az ismeretelsajátításban. és még idejében pótolhatja a mutatkozó hiányosságokat. A követelmények komplex jellegűek. majd a nagyobb fejezetek összefoglalása után vagy félévek végén. hogy a tanmenetben hagyunk egy üres rovatot a megjegyzéseknek. hogy a tanmenetnek rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. Ez formailag úgy oldható meg.27)A tanító felkészülése az anyanyelvi nevelésre A tanító fontos teendője tanév elején az oktatási folyamat megtervezése a tanév egész időtartamára. Ezek eredményei alapján a tanító menet közben szembesül tanítása sikerességével. tehát a tantervi követelmények megvalósulását.

Ilyen pl.az olvasás céljának ismerete . mivel később sokszorosan megtérül. Az előkészítés a részkészségek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti. mivel a problémák jelentkezésekor mindig vissza kell térni az alacsonyabb szintre.3o szókép „olvasását” . Ennek a rendszernek a logikáját kell jól látni.a logikus gondolkodás .a vizuális kommunikáció szokásainak ismerete . és 28 . 2) a betűtanítás időszaka. 1) Az előkészítő időszak mind az olvasást mind az írást előkészíti. A különböző készségek egymásra épülnek. Az olvasás – írás tanításának három szakasza van: 1) előkészítő időszak.szótagolás .nálunk a hangoztató – elemző – összetevő módszert használják szóképes előprogrammal.a képzelet fejlettsége b) a speciális részkészségek már közvetlenül az olvasás – írás tanítását készítik elő: . . A részkészségeknek két csoportját különböztetjük meg: a) általános részkészségek. Tulajdonképpen az előkészítés hivatott megelőzni a későbbi nehézségeket.a figyelem .az emlékezet .a beszéd általános fejlettsége (a beszéd és a beszédértés) .az érzelemvilág . Nem szabad sajnálnunk tőle az időt.az önellenőrzés kialakítása Már az előkészítő időszakban szóképekkel egybekötött gyakorlatokat iktatunk be. és nagy részük a többi tantárgyat is alapozza.a munkatempó .a kommunikációs magatartás kialakítása . Körülbelül hat hét az időtartama.a ritmusérzék . hierarchikus rendszert alkotnak. amelyek távolról alapoznak.a betűelemek ismerete . 3) a betűtanítás utáni időszak. amelyben a következő mindig feltételezi az előzőt.a nyelvi tudatosság kialakítása .

ismét elővesszük a képet. ismeretlen szóképek közé keverjük. A szóképeket levesszük a tábláról. 2. Így kap értelmet a meghatározásunk. kitaláljuk a hiányzó tárgy nevét.Közösen „elolvassuk” a képek nevét. 5. a tanulók kimondják a képek nevét. 2. A hang – és betűtanítás Ez az olvasástanítás legfontosabb szakasza. Egy szókép megtanítása a nyomtatottan leírt szó (az ún. a tanulók elolvassák. de figyelmüket már a szavakra irányítjuk. miközben egy – egy tárgy képét levesszük a tábláról. tehát a szóképek tárgyképek nélkül való felismerésének képessége alakul ki. A szóképtanulás lépései: Az új szóképek először a képekkel együtt kerülnek a tanulók elé. valamely jármű képét tűzzük fel a táblára. a betűt az írott beszédből. Ha valamelyik szóképet még bizonytalanul ismerik fel a gyerekek. Ez a kapcsolat a tárgykép elvonásával a szó optikai képe és a jelentése közötti kapcsolattá válik. A tanító az élő . szókép) és az általa jelölt dolog grafikusan ábrázolt képe (az ún. Ezzel rögzítjük az olvasás (felismerés) irányát. és így olvassuk a szavakat. 3. A tanulók a padra hajtják fejüket. a tanulók a képet figyelik. megteremtve a további munkához szükséges motivációs bázist. hogy a hang leírt képe a betű. 6. Összekeverjük a szóképeket. Rámutatunk a szóképekre. Csak a szóképek maradnak a táblán. Megkérdezzük: „Találd ki. Pl. minden kép mellé szókártya kerül.sajátítják el a tanulók. A hangtanítás mindig megelőzi a betűtanítást az óra menetében. A hangot az élő beszédből. A szóképek változatlan sorrendje emlékeztet a képekre. és így mutatjuk fel a tanulóknak. Szóképtanulással kezdődik. tárgykép) közötti asszociációs kapcsolat kialakítását jelenti. A szókártyák bemutatásakor mutatóujjunkat illetve a pálcát balról jobbra elhúzzuk a szókép alatt. 4. a szóképből vezetjük le. mi hiányzik?” A szóképre mutatva elolvassuk. A képről a szóképeket a következő módon választjuk le: 1. A képek bemutatkoznak.

a belsejében. illetve a szó belsejében fordul elő. Ekkorra már a tanulóknak tudniuk kell a szavakat hangokra bontani. Elmagyarázzuk a betű alakját. Hangösszevonási gyakorlatot is végeztethetünk. kérdéseket teszünk fel. Pl. utána következik a nyomtatott nagybetű. mondatokat.beszéd elemzése során tudatosítja. A leválasztandó hang (betű) valamilyen színnel ki van emelve. Sok felismerési . Beszélgetéssel indítjuk az órát. Itt a kör bezárul: visszahelyeztük a betűt az értelmes egészbe. A kiolvasott egységeket mindig értelmeztetjük vagy értelmezzük is. hogy a gyerekek nézegessék a képet. Ne feledjük. amelyben a hang a szó elején. különféle szavakban kerestetjük meg a tanított betűt. Mindig a nyomtatott kisbetűvel kezdjük a betűk szemléltetését. címet adunk a képnek. Ez a nyelvi tudatosság azonban ekkor még nem elég erős. a szóba és a modatba. A tanult új hangot az írásban betű jelöli. melyek lényeglátásra szoktatnak. A legjobb mondatokat elismételtetjük (memóriafejlesztés). ha az a – t tanítjuk: „Balázsnak szép piros autója van”. Hallás után dolgozunk. leválasztjuk a szó elejéről a tanítandó hangot. A betűt mindig elolvastatjuk. lehet ötletes hasonlatokat is használni. hogy a hangok nyelvünk legkisebb építőkövei. Meghallgatjuk első reakciójukat. továbbra is következetesen fejleszteni kell. melyben megvan a tanított betűt tartalmazó szó. Legegyszerűbb eszköze a képolvasás. mondatunk példákat a tanulókkal a meghatározott hangtani helyzetekben (szó elején. tisztán hangoztatjuk az osztállyal. de ügyelni kell. szavakat. Ezután hangfelismerési gyakorlat következik: a tanító olyan szavakat mond. a végén). A mássalhangzókat a mellékhang nélkül mondjuk. Ha megy a hangfelismerés. egyénileg is csoportosan is. hogy a betű bemutatása még nem jelenti azt. A b e t ű t a n í t á s a hangtanításra épül. Az ábécéskönyvben az eseménykép után ott van a tárgykép és alatta vagy mellette a szókép. azaz kiejtetjük azt a hangot. majd a szó végén. hogy meg is tanítottuk. Menete: hagyjuk. valamint a hangokat szavakká összefűzni. Ezután betűfelismerési gyakorlatokat végzünk. amelyet a betű jelöl. Végül összeolvastatunk szótagokat. hogy elhangozzék egy olyan mondat is. ugyanis a mellékhang zavart okoz az összeolvasásban.

szó.és összeolvasási gyakorlatot kell végeztetni még ezután. nézzük meg a betűfelismerés minőségét és gyorsaságát. Ilyenkor a beszélőszervek működése három fázisban zajlik le: • kimozdulnak nyugalmi állapotukból • elvégzik a hang képzését • ismét visszatérnek nyugalmi helyzetükbe. Az összeolvasás során két optikai jel alapján egy összefüggő artikulációs folyamattal kell megalkotni a szótagot. a betű látása azonnal idézze fel a hangot. A nyomtatott kisbetű majd a nyomtatott nagybetű alakjának elmagyarázása és szemléltetése 3. gyakoroltatása. Összefoglalva. a dolgok megértése. megtartva a készségfejlesztés fokozatait: 1. A hang – és betűtanításban az általános didaktika szabályait követjük. Ha valami nem megy az összeolvasáskor. a hang – és betűtanítás lépései a következők: 28)Beszélgetés (képolvasás) 29)Hangtanítás: analizis: mondat. 2. Azt kell elérni. hangos összeolvasás 31)Összeolvasás Összeolvasáson azt a technikát értjük. hang kiválasztása • hangoztatás • hangfelismerési gyakorlatok • szintézis. hanem összefüggően. Szintézis. szünetekkel olvassuk. a betű kapcsolata. mellyel a szótagban egymás mellé írt betűjeleket nem egyenként. Analízis: az ismeretlen betű kiválasztása az alapszóból 2. 3. hogy a hang kiejtése azonnal felidézze a betű képzetét és fordítva. Ez két okból is nehéz. . Először is a betűk megtanulásakor a gyerekekkel mindig csak önmagukban álló hangokat ejtetünk ki. automatizálása. A betű felismertetése. hangoztatása 4. összevonás 30)Betűtanítás 1.

és felszólítjuk a tanulót. Ez a közös struktúra a szótag. A gyermeknek tehát olyan utasítást kell adnunk. mely nyomán a hang bennfoglalási. Az összeolvasás tanítása tehát annak megtanítása. „tolják ki”. hogy a gyermek beszélőszervei az első hang képzése után ne térjenek vissza nyugalmi helyzetükbe. Olvasás közben is meg kell tartani ezt az irányt. hogy a gyermeknek egyszerre kell foglalkoznia két betű felismerésével és az összeolvasás műveletével. hogy a közös struktúrával fogjuk össze a két betű felismeréséből származó feladatokat. hanem az első hang képzésének fázisáról azonnal a második hang képzésére térjenek át. „zizegjék ki”. A hangok egyenkénti képzésével azonban éppen a beszédszervek nyugalmi helyzete áll elő. Az összeolvasásnak pedig időbeli összetevője is van: hogy egy artikulációs egységként lehessen kiejteni a két hangot. A tapasztalatok szerint különösen a szavak elemzésében szerzett jártasság hat kedvezően az összeolvasás technikájának mielőbbi elsajátítására. A szótag olvasásakor jelentkezik az irány problémája is. hangátalakítási műveleteket előmondás nélkül is el tudja végezni. akkor könnyebben fogják az ismeretlen betűsort visszaalakítani szavakká. hogy a magánhangzókat „fújják ki”. és így jelöljük a szó betűit. A betűk számukra még külön egységek. Ha a gyermek megfelelő jártasságot szerzett a szavak betűsorának felbontásában. aki a betűsor előtt tanácstalanul álló gyereket arra szólítja fel. hogy a szó betűit először külön – külön olvassa el. A megoldás az. Ám ehhez a betűket szimultán (egyszerre) kell felismerni. A betűolvasás. betűkapcsolás automatizmusának kialakítása tervszerű és . Először a mássalhangzókat a magánhangzó elé helyezzük. és egy – egy betű felismerése is teljesen leköti a figyelmét. Nehézséget jelent az is.Összeolvasáskor viszont két vagy több hang folyamatos képzését kívánjuk meg. Ekkor a beszédszervek az első hang képzése után azonnal áttérnek a másik képzésére. Ezután a betűk sorrendjét megfordítjuk. A probléma okozója sok esetben maga a pedagógus. Írásrendszerünkben balról jobb felé sorakoznak a betűk. és úgy gyakoroltatjuk a kapcsolást.

s tudjanak tetszetősen. a csukló és az ujj izomzatait. Az írás tanulása rendkívül összetett látási. ne féljen a papírtól. hogy a tanulók az írásfüzet vonalrendszerében jól tájékozódjanak. A cél. írástanuláskor pedig azt tanulja meg. hogy a hangokat kétféleképpen is jelölhetjük: nyomtatott és írott betűvel is. hogy a betűelemeket bátran. mondatok írását. a kéz. hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. hiszen kellő hanganalizist. az írott betűnek a kapcsolatát feltételezi. • Be kell idegződnie a sorkialakítás és a balról jobbra haladás irányának. hogy a beszédhangokat betűjelekkel helyettesítjük. határozottan írja a gyermek. Olvasástanuláskor jön rá a gyermek arra. hallási. kialakult mozgáskoordinációt. hogy előbb mindig olvasni tanítjuk meg a betűt. a hang és a grafikai jelének. • Sokszori vonalvezetéssel el kell érni. megfelelő lendülettel írni. Mindezeket úgy kell megvalósítania a tanítónak. Az olvasástanításkor idegkapcsolat jön létre a vizuális. s csak azután írni. a szavak. mozgási folyamat. a betűkapcsolásokat. E nehézségeket úgy próbálták feloldani. Az írástanításban ezt a kapcsolatrendszert bővítjük . helyesen. Az előkészítő időszak feladatai: • Rendszeresen lazítani kell a kar. Az írás tanítása Az előkészítő időszakban kell megalapozni a betűelemek írásával. • El kell jutni arra a fokra. hogy sajátítsák el az előírt betűformákat. az akkusztikus és a beszédmotorikus képzetek között. Tehát az írás elsajátítása során nagymértékben támaszkodunk az olvasásra. gazdaságosan.következetes gyakorlást kíván. Az előkészítő időszakban végzett eredményes tevékenység megteremti a motivációs alapot az írástanítás feladatainak valóra váltására. ne unatkozzanak és rendszeresen legyenek sikerélményeik.

A tanító végig ellenőrzi a munkát. kezüket fent összekulcsolják úgy. A tanulók testtartására is figyelni kell. Így megerősödik a kapcsolat a hang. Az írott betű levezetése a nyomtatott betűből. hogy már az első észlelés alkalmával észrevétessük a tanulókkal a betű karakterét. Az írott betű alakjának az elemzése. 5. mint az olvasás. A tanulók íráslapra rajzolják a betűt ceruzával. 7. hogy ezt a hang felelevenítésével a hanghoz. A fény vagy előlről vagy bal oldalról jöjjön. hogy a gyerekek leteszik mindkét könyöküket az asztal (pad) szélére. előbb nagyban. majd mondatok írása. 8. mind olvasáskor. ha teljes talpukkal a . hogy kb. 6. és ez lesz az optimális távolság a füzet (könyv) és a szem között mind íráskor. Kapcsolják más betűkkel. 2. 3. amelyeket éppen írnak. hogy a kéz és az íróeszköz ne vessen árnyékot az írásra. szavak írása. Rendkívül fontos. A tanulók a betűk írásakor mindig mondják magukban a megfelelő hangokat. jellegzetességeit. A szem és a füzet közti helyes távolságot úgy állapítjuk meg. 4. hogy az íróeszközt csak a szó végén emelheti fel a papírról.kézmozgásos. különleges megkülönböztető jegyeit. A betűtanítás az írott betű képének és alakításának ismertetésével kezdődik oly módon. Minden szót úgy kell leírni. A betűalakítás tanításának lépései: 1. Ceruzával írják a füzetbe. Írásfoglalkozás előtt és alatt időnként alkalmazzuk az izomlazító és izomerősítő gyakorlatokat. egy egyenlőoldalú háromszöget alkosson a két alsó kar. Az írott betű alakításának bemutatása és az írásmozgás megfigyeltetése. Többszöri ismétlés után a folyamat automatizálódik. a betűkép és az írásmozgás között. Az a helyes ülésmagasság. A tanulók a levegőbe írják az írott betűt. író – rajzoló mozzanattal. a nyomtatott betű felelevenítésével a nyomtatott betűhöz asszociáljuk. és dinamikus sztereotípiává alakul úgy. játékokat. Most megérintik állukkal az összekulcsolt kezeket. majd fokozatosan mind kisebbre. az áthúzásokat (t) és ékezeteket utólag tegye ki.

ugyanis a grafikus jel emlékképe beszéd közvetítésével kerül papírra. íráskészségfejlesztés M á s o l á s alkalmával a tanuló a betűt mint optikus összképet érzékeli. íráskor már az emlékkép felidézése szükséges. A gyerekeknek nincs gyakorlatuk a grafikus jelek hang – megfelelőjének emlékezetbe vésésében. Másoláson olyan írástevékenységet értünk. akkor a gyerekek egy része betűnként. Sokkal több gyakorlás kell hozzá. A feladat megoldásának az a feltétele. A hangok kiejtéséhez a hangmozgató izmok differenciált teljesítménye szükséges. Nyomtatott szövegből való másolás már átkódolást jelent. mint a felismerés. amelynél a másolandó szövegrész az írástevékenység befejezéséig az író személy előtt van. A legegyszerűbb foka a másolásnak az. majd lediktálja az eltakart . Az írástanítás nehézségei A betűtanulás kezdeti időszakában a betűkhöz homályos jelentésárnyalatok tartoznak.padlót érik. hanem olvasáson alapuló műveleti gondolkodást is. A szavankénti másolás feltételeit akkor teremtjük meg. Az írásgyakorlási módok. Amíg az olvasás tanulásakor a gyerek felismeri a betűket. Nem merül fel okvetlenül a gyermek tudatában a grafikus jel hatására a hang emlékképe. betűelemenként másol. hogy a tanuló ismerje és reprodukálni tudja a nyomtatott betűnek megfelelő írott betűket. ezért a vonalvezetésre figyel. hangoztatása is. tehát igen bonyolult ingeregyüttes emlékképét kell felidézniük az íráshoz. a láb pedig kb kilencven fokos szögben áll térdben behajlítva. A válogató másolás már nem csak egyszerű reprodukálást igényel. amikor a kézírásos szöveget változatlan formában újrakódoljuk. ha a leírandó szöveget csak meghatározott ideig láthatják a tanulók. Ha az írandó szöveg végig a tanulók előtt van. elemzése után a tanító eltakarja. A grafikus jelek emlékezetbe vésésén kívül nehézséget okoz azok kimondása. márpedig ez jóval nehezebb. esetleg csak az ismerősség érzése jelentkezik. A látó – halló tollbamondás esetében a táblára felírt egy – egy szó vagy rövid mondat elolvasása és megbeszélése.

szószerkezeteket. • betűkihagyás. hogy a tanulók összehasonlíthassák saját írásukat a táblán lévővel.szót vagy mondatot. • betűtévesztés. Természetesen a leírás után itt is újból láthatóvá tesszük a táblára írt szavakat. • betűbetoldás. Első osztályban csak olyan helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat írassunk le a tanulókkal. írástechnikai hibák nélkül képesek leírni. Az írástanulás egyben helyesírástanulás is. önállóan kell felidézniük a szavak hangsorának megfelelő betűsorokat. amelyet a leírás után ismét láthatóvá tesz. nem diktálás után. hogy a tanulóknak látási segítség nélkül. helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat tollbamondás után. hogy a tanulók a táblára írt szó vagy mondat szemlélése és hangoztatása . ezért az előzetes olvasáson és elemzésen alapuló gyakorlási formákat az első osztályos helyesírástanulás leghatékonyabb eljárásainak tartjuk. hogy az önálló leírás csak a látott szavak elolvasása után válik lehetővé. hogy írástechnikán nem az írott betű alakításának és kapcsolásának minőségét. Írástechnikai hibáknak számítanak a következők: • írott betű helyett nyomtatott betűt ír. akik a betűtanulási időszak végére 4 – 6 hangból álló. Első osztályban csak a helyesírási nehézségeket nem tartalmazó szavakat. rövid mondatokat írassuk tollbamondás vagy emlékezet után. . hogy a tanulók összehasonlíthassák az írásukat a táblán lévő helyes írásképpel. mondatokat. E két utóbbi gyakorlási változat értékét az is növeli. hanem a szavak hangsorának pontosan megfelelő írott betűsor reprodukálását értjük. • betűcsere. Közös vonásuk az. elemzése után. melynek írásképét módjukban állt megfigyelni előzőleg. A látó – emlékezetből írásás lényegében ugyanezt jelenti azzal a különbséggel. Azok a tanulók. Az írástechnika fejlesztésének alapvető eljárása a tollbamondás és az emlékezet utáni írás. E felsorolásból is látható. hanem emlékezetből írják le az eltakart szavakat.

s a nyelvi megformáltságon keresztül a művészi szépet is. a munka fontosságát és szépségét. A tanulók megismerik az egészséges civilizált életmód feltételeit.a csodálkozást . hogy igényeljék és értékeljék a társadalmi. Az olvasás tantárgy az elemi fokú oktatás fontos nevelési. erkölcsi szépet.a biztonságérzést . Az olvasástanítás a II – IV. ezt az emlékezetből írás egyik változatának tekinthetjük. 32)Nevelési feladatok Az olvasás alapozó jellegű ismereteket nyújt a természeti és társadalmi valóságról: az olvasmányok felvillantják a történelmünk kiemelkedő eseményeit. magatartást. A tollbamondás és emlékezetből írás gyakorisága a tanulóktól függ. hogy az értelmi neveléssel szerves egységben az érzelmi – akarati nevelés feladatainak is eleget tegyünk: ébren kell tartani állandóan a tanulók intellektuális érzelmeit: . oktatási és képzési feladatait oldja meg. ha tudatos megfigyelő – elemző munkával gondolkodási tevékenységekkel párosul: nevelni kell a tanulók emlékezetét és képzeletét. E nevelési feladatokkal együtt jár az értelmi képességek kibontakoztatásának feladata is: a szövegek nevelő hatása csak úgy érvényesül. Az olvasás és az írás technikájának elsajátítása nélkülözhetetlen a gyermek további tanulási tevékenységéhez. bemutatják az alapvető helyes erkölcsi tulajdonságokat. habár ha a munkafüzetekben a tárgyképek alá vagy mellé kell írni a képen látható dolog vagy cselekvés nevét. Tehát arra nevelik a tanulókat.az írást már eszközként is tudják használni.a kíváncsiságot . Az olvasástanítás a testi nevelés feladatainak megvalósításához is hozzájárul.a kételyt . foglalkoznak a szülőföld és a természet szépségeivel. Az olvasmányok lehetőséget adnak arra. osztályban Az olvasás minden tantárgy tanulásának alapja.

Ezeket a pontokat fixásiós pontoknak nevezzük. összefüggéseket állapítanak meg közöttük. Helyes olvasás azt jelenti. hogy: • a tanuló hangképzése pontos • a beszédhangokat tisztán. reprodukálják az olvasmányok cselekményét.a feladatmegoldás örömét mert ezek az értelmi nevelés motiváló tényezői. értékelik magatartásukat. Folyékony olvasás azt jelenti. felidézik azokat. osztály végére: a helyes. osztályban már a központozás jelei határolják a folyékonyan olvasott mondatszakaszokat. vagyis a szövegmegértés aspektusát. A megkívánt szint a IV. közben használják szóanyagát. • az összefüggő mondatszakaszok fokozatosan több szót foglalnak magukba. míg a IV. Az olvasástechnikát megtanítani. elemzik (azaz részekre bontják és magyarázzák) a szereplők tetteit. összehasonlítják tetteiket. értelmes és kifejező olvasás készsége. hanem tekintetével egyből át tudja fogni a szóképet. 33)Oktatási feladatok A tanulók megértik. 34)Képzési feladatok Az olvasás eredményes tanításában elkülönítjük az olvasástechnikát és az olvasást. mint receptív tevékenységet. . A folyékony olvasás tehát úgy alakul ki. Ezekkel a műveletekkel szoros összefüggésben a tanulóknak fokozatosan el kell sajátítaniuk a tankönyvből való tanulás módszerét.. emlékezetbe vésik az olvasmányokban található ismereteket . érthetően ejti • hiba nélkül azonosítja a látott betűsorokat a hangsorokkal • megfelelő időben és helyen vesz lélegzetet. a tanulóknak elsajátítani a tantárgy tanításának elsődleges feladata. hogy: • nem szótagolva olvas. folyékony. alkalmazzák az elemi fogalmazási ismereteket. hogy a tanuló az előtte lévő szöveg egy sorának gyors áttekintése közben fokozatosan egyre kevesebb számú szón állapodik meg.

Kifejező olvasás feltételezi az előbbieket. Fejleszteni kell a hangos és a néma olvasást egyaránt. hogy a tanuló érti is azt. A hangos olvasás gyakorlását össze kell kötni helyesejtési gyakorlattal és a kiejtés fejlesztésével. A hangos olvasás . Csak megértett szöveget szabad gyakorolni. értelmét. Ez az olvasástechnika legmagasabb fejlettségi szintje. Értelmes olvasás azt jelenti. Az összefüggéseket látó értelmes olvasás az önképzés alapja. Ez olyasféle tevékenység. még a líceumban is. mind a néma olvasás előtt tisztáznunk kell a szöveg tartalmát. üzenetének értését. A szövegmegértés az olvasási készség szerves összetevője. tehát mind a hangos.az összefüggések megértését . és ki kell terjednie a felsőbb ciklusokra is. az olvasásra épül a szellemi munka technikája. A gyermeknek tisztában kell lennie a gyakorlás céljával. mire kell ügyelnie. Olyannak kell lennie ennek az olvasási módnak. A gyakorásnak játékosnak.az olvasott mű mondanivalójának. még a legnagyobb művészek is végzik naponta.a szavak. Jelenti: . hogy milyen hibákat kell kiküszöbölnie. hogyne kéne gyakorolni akkor az átlagos gyermeknek. hogy a hallgatóban fölébressze ugyanazt a gondolatot.A folyékony olvasás tehát az olvasási látómező állandó fejlesztésével fokozatosan alakul ki. amelyet a szöveg írójának szándékában állt eljuttatni hozzá. hangulatot. mint a zongoristáknál a skálázás. amit olvas. tudnia kell. következetes gyakorlással. változatosnak és ötletesnek kell lennie. Az olvasástechnika fejlesztése Az olvasástechnika fejlesztésének eszköze a gyakorlás.a fogalmak megértését . kifejezések értését . A gyakorlásnak folyamatosnak kell lennie. érzést.

a szöveggel való figyelmes munkára serkent. élénk gyakorlási mód. aki addig olvas. Az olvasmány tartalmának elmondása közben a mesélő tanuló egyes részleteket felolvas a szövegből bizonyításként. Hibajelölő olvasás. A tanuló hangosan olvas. az osztály pedig tapssal vagy koppantással jelzi. Ha ülés szerint olvastatunk. s ez destruktív lehet. hogy hagyjunk végigolvasni egy bekezdésnyi szöveget. Megadott terjedelmű szövegrészt (1 – 3 mondat) olvasnak a tanulók egymás után. amíg a tanító kívánja. felolvashat szép leírást. mert kiszámítják. Ezt el lehet kerülni. megkönnyíti a lényegkiemelést. Stafétaolvasás. Egyéni hangos olvasás. kit szólítanak fel folytatni a hangos olvasást. hogy a gyengén olvasó tanulókat folyamatosan megszakítják. A tanító felszólít egy tanulót. Láncolvasás. 4. páros vagy kórusban történő. ellenőrizni. mert szokják a más betűkaraktereket. és rövid idő alatt sok tanulót lehet olvastatni. ha nem az ülés sorrendjében követik egymást az olvasó tanulók. Pl. Hátránya. hogy mozgalmas. kijelöli a következő olvasót. vagy fénymásoljuk számukra. 6. hogy a tanulók nem figyelnek. Ha egy – két próbálkozás után sem tudja hibátlanul elolvasni. akkor szótagoltassuk a javítandó részt. amelyeket vagy iskolai folyóiratokban jelölünk ki. 2. Az első két évben minden hibát azonnal javítani kell. Legegyszerűbb változata. 3. és együtt kell olvasni néma olvasással a hangosan olvasóval. előfordulhat. Itt mindenkinek figyelnie kell. Illusztráló olvasás. Előnye. ha olvasási hibát észlel. később már megtehetjük azt. esetleg egy – egy találó írói jellemzést stb. A hibás részt újraolvastatással lehet javítani. s csak utána térünk vissza az esetleges hibákra. mikor kerül rájuk a sor. gazdagítja és aktivizálja a szókincset. 1. mert nem tudhatják. ha a tanító felszólít egy tanulót. 5. hogy értelmes olvasásra. és ezek a szövegek érdekesek. Előnye az. A tankönyv kiegészítéseként ismeretlen szövegrészleteket olvastatunk. és így tovább. Azért is hasznos ez a fajta olvastatás. idézheti szó szerint a szereplők szavait. aki miután befejezte az olvasást. Újságolvasás.A hangos olvasás lehet: egyéni. .

Előnye. a párosakat pedig mindig más és más. Miután ez olvasott egy mondatot. és hogy figyeljenek a mondatvégi írásjelekre. egyet némán olvas. Jól lehet gyakorolni a szöveg mondatokra tagolását. 14. A szereplők szavait a szerepekre kijelölt tanulók olvassák. egy mondat elolvasása után felszólít egy másik tanulót folytatni. 13. Ellenőrző olvasás. Csaliolvasás. 8. 1o. hogy fegyelmez. de minden mondat után. Tehát az olvasást kezdő a páratlan mondatokat olvassa (1. Váltakozó olvasás. újabb tanuló kapcsolódik be az olvasásba.. A tanító szándékosan hibásan olvassa a szöveget.. Karban olvasás. Az olvasást egy tanuló kezdi. az osztály minden tanulója egyszerre gyakorol. A gyengén olvasó gyermekek gyakoroltatására alkalmas. akik pontozzák társaik olvasását (az olvasási hibákért pontokat adnak). aktivizál. amelyik a legtöbb hibát észreveszi.. amelyik kezd olvasni. az a csoport győz. A tanító kijelöl 2 – 3 ellenőrt.. Az a tanuló. 7. akiket kijelöl. Hártánya.. Csillagolvasás. 3. Dramatizált olvasás. és egy másik gyermeket jelöl ki. Páros olvasás. . de hamar modoros hanghordozás alakulhat ki. 15. Azonos képességű vagy egy jól olvasó és egy gyengén olvasó tanuló olvas együtt. 5. Együttolvasás a tanítóval. . Az apasztó olvasás ennek a fordítottja. míg végül már az egész osztály olvas. Két gyengén olvasó tanulót ne olvastassunk párban! 9. előre meghatározott rend szerint. szórakoztatók. Rendszerint szükség van egy narrátorra is. és így tovább. a tanulók jelzik vagy jegyzik a hibákat. Duzzasztó és apasztó olvasás. 12.). és ha sokáig alkalmazzuk unalmas lehet. 11. Az olvasó tanuló egy mondatot hangosan. hogy az egyik hibája zavarhatja a másikat. Nem ismétlődnek. aki az összekötő szövegrészeket és az írói kommentárokat olvassa. mert minden tanuló más – más érdekes szöveget kap felolvasni.humorosak. az első tanuló ismét olvas egy mondatot. Lehet versenyszerűen is végezni.

hogy a szólamban egy uralkodó hangsúly van. de vannak olyan hibák is. noha külön vannak írva. Késleltetett olvasás. Ennek során a tanulók megtanulják. A szövegértés ellenőrzésére kérdéseket alkalmazunk. és néma olvasásal folytatja. ha a tanuló bebizonyította. Az olvasási készségek és részkészségek hierarchikus . A folyékony olvasás technikájának kialakítása után rá kell térni a szólamokban történő olvasás gyakorlására. Újabb jelre ismét hangosan folytatja. a perszeverációnak vagy letapadásnak nevezett jelenség: a gyermek lapát helyett következetesen lapatot vagy lápátot olvas. Nagy szerepe van a folyékony olvasás kialakításában a szövegelemzésnek és a tanító bemutató olvasásának. hogy megtanulta szépen olvasni a leckét. míg csak suttogás lesz az olvasás. újabb jelre még jobban halkít. Ekkor az olvasó tanuló hangosan kezd olvasni. s az egyes szavak hangsúlya elvész. Búvópatak (alagút) olvasás. 2o. 17. Ez főleg a lassan olvasók hibája. és tanév végéig megőrizzük. sőt bizonyos szavakat egybeejtünk. A folyamatosan olvasó tanuló a tanító megbeszélt jelére egy fokozattal halkabban olvas. ha valaki nem tanulta meg szépen olvasni a feladott leckét. Rádiózás. míg szinte kiabálás erősségű nem lesz. 19. és így tovább. amikor több feleletvariáns közül kell kiválasztani a helyeset. Mindenek előtt az olvasástechnikai hibák okát kell feltárni. Az olvasó tanuló minden mondatot elolvas előbb némán. 18. Lehet fekete szalagot indítani büntetésből. majd egy jelre elnémul. majd hangosan is. Ezt akkor töröljük. A tanulók szülői értekezletre elküldik olvasásukat. Erős motiváló ereje van. Első – második osztályban használható. de kedvelt mód a feleletválasztásos teszt is. A szép olvasási teljesítményeket magnetofonon rögzítjük. Így jutalomnak számít felkerülni a szalagra. Kombinálhatjuk karban olvasással is. törlése pedig büntetésnek. amelyeknek pszichológiai okai vannak. Aranyszalag. Hangos üzenet. Ilyenkor rendszerint egy alacsonyabb szintű készség nincs kellően begyakorolva. Ilyen pl.16. Ekkor újabb jelre hangosítani kezdjük.

Betű. az a – t az á – val . A szövegértő olvasás fejlesztése Az olvasás olyan készségszintű tevékenység. hogy gyenge a memóriája. bukta helyett kukta). Az értelmes gyermek hibája a kihagyás. az sz –et a zs – vel stb. s végső célunk az érdeklődés felkeltése az olvasás iránt. melynek lényege a szövegmegértés. az s – et a z – vel . hanem a szótagolás az elsődleges a javítási stratégiában. de az is lehet. Ne feledkezzünk meg arról. akkor szótagoltatni kell. A másik javítási mód az. Éppen ezért mindig . Ha valamelyik szinten nem működik a rendszer. ha nem tud betűket összeolvasni. mint a szóalkotási módok közt a népetimológia. hogy az irányokkal van a baj. a régi tanítók vakogásnak hívták. hanem valami mást (pl. Ha a gyermek nem tudja a szót elolvasni. Pl. 5. és értelmesíti magának. Az is lehet. 4. Hang. s nem tudja észben tartani több hangnak megfelelő betűt. A következő olvasástechnikai hibák szoktak előfordulni: 1. hogy megkérjük az olvasó gyereket. Ilyenkor a tanuló nem érti a szót. a b-t a d. hogy a szövegértés a legerősebb motiváló tényező. A magyar hangtanulásra épülő betűtanításban nem betűztetünk. ami le van írva. Ezért elég őket figyelmességre inteni.rendszert alkotnak. Többszöri újrakezdés.vel. Ez a hiba a jelentés megbeszélésével könnyen javítható.vagy szótagcsere esetében felcseréli az összetéveszthető betűket: pl. bohóc helyett dohócot olvas.Ennek sokszor oka a figyelmetlenség. Olyan jelenség ez. 3. mert sietnek. hogy nézze meg újra figyelmesebben a szót vagy szótagolja. 2. Az első szótag rossz kiegészítése vagy mást olvasás. vagy alom helyett álomot. valószínűleg egy alacsonyabb szintű készségben van a hiba. vagy a szóanalizis gyengesége húzódik meg mögötte. Hasonlít a dadogáshoz.illetve betűtévesztés esetében nem azt olvassa.Betűkihagyás vagy betűbetoldás (szótagkihagyás / szótagbetoldás). lassítani a tempót. akkor valószínűleg a hang – betű kapcsolatokat nem tudja elég gyorsan felidézni.

vagy pontatlanul tudja a jelentését. ha rákérdezünk a szó jelentésére.érdekes szövegeket kell a tanulókkal olvastatni. hogy érdekelje őket. Tehát a megértés rendszerépítés. A megértésnek több minőségi fokozata van. Magasabb szintet képvisel az olvasmány értelmező (integráló) megértése. amelyek megkülönböztetik a komondort a többi kutyafajtától. A séma a hosszútávú memóriában tárolt tudásstruktúrát jelenti. akkor beépíti a megfelelő rendszerbe. Az alsó tagozaton az első két szinttel foglalkozunk. de a legigényesebb az alkotó (kreatív) olvasás. ha a komondor szót magyarázzuk. s ha a gyerek nem tudja. A legegyszerűbb az olvasottak szó szerinti megértése. mert ekkor előhívjuk az új ismeret megértéséhez szükséges tudást. A tanítónak ezt kell elősegítenie. akinek már nincsenek olvasástechnikai problémái. A s z a v a k m e g é r t é s é n e k t a n í t á s a Akkor szorul egy szó magyarázatra. mivel ez képes a szöveg továbbfejlesztésére is. a háttérismereteket. s rá kell mutatni azokra a jegyekre. Ha az információ új ismeret. Pl. sémarendszere. A szövegegységek megértésének tanítása I. rá kell vezetni. hogy az új ismeret zökkenőmentesen illeszkedjék a renszerbe. Feltétele az olvasó már meglévő tudása. a szövegeket olykor különböző mélységekben kell megértetni. A megértés során az agy egyezteti az új információkat a tárolt információkkal. A megértés feltétele a szavak gyors és pontos dekódolása. Ezért nagyon fontos a tanítási órákon az előkészítés mozzanata. A bíráló (kritikai) olvasás még igényesebb. miközben következtetések egész sorát működteti. azaz a séma üres helyeire. A megértés összetett gondolkodási folyamat. A szómagyarázatnak többféle módja van: . ha a gyerek nem ismeri a szót. fel kell idéznie a már ismert kutyafajtákat. A legegyszerűbb megoldás. ezért kell az új információ előkészítéseként felidéznie a sémában már meglévő környezetet. Csak azzal agyerekkel tudunk hatékonyan foglalkozni.

Pl. ujjak nélkül. bemutatjuk magát a tárgyat. Pl. azaz fertőző. 41)Klasszikus jelentésmeghatározással is megadhatjuk a szó jelentését. Ilyenkor meg kell adni a fogalom fölérendelt fogalmát és a megkülönböztető jegyeket. Pl. amelyet vállra véve viseltek. sekély = ’nem mély’stb. s ő is megkapta a betegséget. naplopó. értelmező szótárat használni. hogy pl. modelljét. mely körte alakú. ábrázolását. zavaros’ 40)Néha ellentétes értelmű szó világítja meg jól a szó jelentését: lusta = ’nem serény’.” Tehát egy köpenyszerű ruhadarab. ragad egyik emberről a másikra. 42)Szómagyarázatkor kiindulhatunk néha a szóalak szerkezetének vizsgálatából is. Pl. henye =’lusta. Ez a legmeggyőzőbb szemléltetési mód. 36)Bemutatjuk a tárgy. élőlény vagy cselekvés képét. a lakályos szó . Tehát a ragályos olyan tulajdonsága a betegségnek. élőlényt vagy cselekvést. kusza = ’rendezetlen. semmittevő’. Alkalmazásának azonban korlátai vannak. 38)Mondatba helyezéssel is magyarázhatjuk a szót. Pl. 37)Néha tudunk a szövegből következtetni a szó jelentésére. a füge olyan gyümölcs (fölérendelt fogalom). a palást szó megmagyarázásához ilyenszerű mondatba helyezhetjük: „A király földig érő palástot viselt.” Az ilyen magyarázatokkal azonban vigyázni kell. Csabi kanyarós lett. 39)Rokon értelmű szóval is megvilágíthatjuk a szó jelentését: pl. a jegesmedvét nem tudjuk szemléltetni magával a valósággal. Ezért kell a szómagyarázatokra felkészülni. amit el lehet kapni. ’nem szorgalmas’. Könnyű belátni. édes ízű déli gyümölcs (megkülönböztető jegyek).35)Ha lehet. Egy régen nyelvünkből kiveszett jonh=’belső rész’ szó van benne. apró magvas. Tóni vele játszott. amelyet a vállára borított. összevissza. a megjuhászkodik szónak semmi köze sincs a juhász ’pásztor’ szóhoz. járványos. dolgot. dolog. a ragályos szónak a magyarázatánál ilyen szövegbe helyezhetjük: „A kanyaró ragályos betegség.

43)Elvont szót vagy kifejezést konkrét szemléleti alap felidézésével lehet megvilágítani. 45) Grafikus ábrákkal is szemléltethetjuk a szó jelentését. Ahogy hajnalban az égen fölhatol a fény. hogy a tanya a legkisebb emberi település.magyarázatánál a szót kapcsolatba hozhatjuk a lakik szóval. jól lehet lakni. Ilyen pl. 46)Jelentésháló Veszedelmes emberre is veszélyes Tengerben él ragadozó Mindent felfaló evőgép hal cápa filmeket is készítettek róla több fajtája is . csak részben. másodlagos. ahol kényelmesen. Pl. tehát ’hazátlan’. Se pénz. szagtalan = ’nincs szaga’. mi a magyarázatuk. hontalan = ’nincs hona’ azaz hazája. hirtelen eltűnik’. a jelentéstérkép. hogy a lakályos olyan hely. település -------------------------------------------------------------------------------------↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ Tanya → falu → község → város → nagyváros → mertopolis (világváros) Innen látszik. Pl. Vagy a hontalan szó magyarázatához analógiás szósort állítunk fel: íztelen = ’nincs íze’. se posztó = ’két remélt dolog közül egyik sem valósul meg’. úgy hatol fel agyunkban is az emlék. hogy honnan erednek. nem egészen. nem egyszerre. féligmeddig eszébe jut valami’. 44) Szólások esetében a mai átvitt jelentésüket kell megtanítani. Olajra lép = ’elszökik. csak fokozatosan. A tanulók észreveszik. a földereng szó jelentése ’homályosan emlékszik valamire. Lakhely. azaz gazdasági épületetekkel rendelkező magányos lakóház.

Ez az olvasni tudásnak egy sajátos minősége. hogy a gyerek szüntelenül keresse az olvasottak értelmét. A szövegelemzés alapvető feltétele a szövegértő olvasás. Az olvasás és a szövegértés együttes fejlesztésének megvalósítása több részfeladatot foglal magában. gyakorlásának. Fontos a szöveg .van hegyes uszonya kiáll a vízből 47)Komponenses elemzés ___________________________________________________________ _____ 2 kerekű 4 kerekű motor hajtja pedál hajta Autó Bicikli + Tricikli Motorbicikli Robogó + + + + + + + + + - A szövegfeldolgozás általános kérdései Az olvasás – írás megtanulásával párhuzamosan az anyanyelvi nevelés rendszerében fontos szerep jut a szövegelemzés tanulásának. Ennek során a befogadó közvetlen és intuitív módon rendel értelmet (jelentést) egy adott szöveghez. Mindenek előtt annak a szokásnak a kialakítását.

az információk közötti összefüggéseket fel kell ismerni. hogy a tanulók megtanuljanak gondolkodva olvasni. Pl. és az új ismereteket hozzá kell építeni az addigi tudásuk rendszeréhez. a rész – egész viszonyának meglátását. fejlesztése. . A szövegekből (tankönyvekből. értelmezzék az olvasott szövegek tartalmi rétegeit. az ok – okozati összefüggések felfogását. . Ezek a szöveggel való találkozás kapcsán mind – mind a személyiség alakulásának indítói lehetnek.fejleszti a tanulók értelmi képességeit (pl. cselekedetekből következtetünk a szereplő jellemére stb. a szó és kifejezéskincs bővítése. hogy a művek üzenete eljusson hozzájuk.a szépirodalmi szöveg feldolgozásának fő célja. tudományos művekből) ki kell tudni emelni a lényeget. A felsorolt mélyrehatóan elemző – értelmező műveletek nélkülözhetetlen eszközül szolgálnak ahhoz. hogy az esztétikum. következményeit. melyek az elsődleges megértéskor még rejtve maradnak a gyerekek előtt. A szépirodalmi szövegek esetében ebbe az elemző munkába szervesen be kell épülnie a művészi eszközök megismertetésének és felismertetésének. Ez azt jelenti.alakítja a tanuló beszédét. A szövegfeldolgozás összetettségéből adódóan integrálja a különböző anyanyelvhasználati módokat. a tettek mozgató rugóit. tudatosan és szervezetten valósulhat meg a szövegek feldolgozásakor. feltárjuk bizonyos események okait. az analógiás gondolkodás.felkészíti a tanulókat a szaktárgyi tanulásra és a majdani önművelésre. fejleszti a képzeletet. hogy az olvasott szövegek mélyebb jelentésrétegeibe hatolunk az értelmező – elemző munka során. és hat az egész személyiségre: . Fel kell tenni a továbbgondolás kérdéseit. a művészi szépség befogadására nyitottá tegye az embereket már kisgyermek koruktól. a figyelmet és működteti az emlékezetet). Olyan összefüggéseket tárunk fel.elsődleges megértésén túl a szövegelemző tevékenység egyre magasabb szintre jutása is. feltevéseket kell . . Tehát szövegelemzéskor hozzásegítjük a tanulókat az esztétikum befogadásához.

hanem az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes feljesztése. Az iskolában tanulmányozott szövegek modellként szolgálnak a szövegalkotáshoz. c) A szövegtípus. Ezért kell törekedni a tartalom és a forma együttes elemzésére. a forma. A feldolgozás során néhány alapvető elvet figyelembe kell venni. addig a szépirodalmi szöveg elemzésével műélvezetre nevelünk. A szövegfeldolgozás alapelvei Az olvasókönyvi szövegek tartalmilag és műfajilag tekintve vagy szépirodalmiak vagy ismeretterjesztők. azaz a jelentés és a megjelenítés szétválaszthatatlanágát jelenti. . A komlexitás más tekintetben a tartalom. Eljut az elemi alkotórészek szintjéről az egyszerű összefüggések. természeresen eközben ismereteket is sajátítanak el a tanulók. A műfaji hovatartozás is meghatározó szempont. de lehetőleg a szövegfeldolgozás maradjon szövegközelben. és jó szövegelemzés elengedhetetlen feltétele a fogalmazás tanításának. és mindig a szöveghez térünk vissza. Ezek a következők: a) A szövegközpontúság. ugyanis a szöveg befogadása és a szöveg alkotása szoros kölcsönhatásban áll egymással. Figyelni kell. A szöveg. különösen a szépirodalmi mindig komplex. Míg az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával az önálló tanulás képességét fejlesztjük. A feldolgozás során a szöveg a kiindulási pont. b) A komplexitás. a szabadabb asszociációkat nem kell elfojtani. Másként dolgozunk fel egy prózai s másként egy . fejleszti a tanulók írásbeli szövegalkotó képességét. végül a komplex összefüggések szintjéig. Ismeretterjesztő szöveg esetében a cél nem a szövegek nyújtotta ismeretek elsajátítása. A szövegfeldolgozás valamilyen lépéssorban közelít a komplexitáshoz. hogy a tanulók a véleményüket a szöveghez kössék.kialakítani.alakítja. Vigyázat! A hangsúlyt az olvasmánytárgyalásra kell helyezni. A gyermeki fantáziát. sokréregű alkotás.

A részenkénti szövegfeldolgozásnál is az egész szövegből indulunk ki. hogy ötvözni kell e két megközelítési módot: részekre bontva vizsgáljuk a szöveget. Biztosítani kell számukra a véleménynyilvánítás szabadságát. pedig vannak olyan szövegek. Előfordul az is. Buzdítani kell őket arra. hogy a gyerekek a szöveggel alkotó kommunikációs kapcsolatba kerüljenek. Megkülönböztetünk globális és részenkénti szövegfeldolgozást. Ebben van a veszélye is. Lényege a szöveg többszöri áttekintése megadott szempont mentén. hisz csábít a felszínesebb megközelítésre. . A gyerek életkora meghatározza a szövegfeldolgozás menetét és mélységét. Előnye. melyben az élmény. de a hangulat. A kulcsszerepet itt a feldolgozás választott szempontjai töltik be. húzd alá!.lírai alkotást. Fontos. és egész szöveggel is fejezzük be a munkát (óravégi szintézis). a stílus vizsgálatakor a szövegegészt tartjuk szem előtt. a tanító s a gyermek bizalomteli együttgondolkodása. ha a szöveg egyetlen cselekménymozzanatból áll. e) Az életkor. s ugyanakkor a tévedés lehetőségét is. A gyakorlatban a részenkénti szövegfeldolgozással találkozunk gyakrabban. hogy kérdezzenek. de közben a tanulók a feldolgozás során kisebb egységeket tekintenek át egyszerre. a kösd össze!. Mindennek feltétele a szövegfeldolgozó órák nyugodt. vitatkozzanak.amelyeket csak globális feldolgozással szabad megközelíteni. Hangsúlyoznunk kell a szövegfeldolgozás kapcsán a gyermeki tevékenykedés központi szerepét. rövidebb részre koncentrálják. típusú feladatok ebben az életkorban. a globális méltatlanul háttérbe szorult. A gyerek életkorából következik a motiválás fontossága. figyelmüket egy számukra jobban átfogható. A kreatív befogadás további olvasmányélmények szerzésére inspirál. játszd el! stb. alkotó légköre. a hangulat pillanatnyisága hat. rajzold le!. hogy a szöveg végig egészként hat. A globális szövegfeldolgozás akkor indokolt. d) A kreatív befogadás. mutasd meg!. szabad.

ismerkedés a szöveggel . élményanyaguk. a vágyat a szöveg elolvasására. mondattömbök) . amelyhez az ismeretek köthetők. ennek keretében: . hogy milyen típusú szöveget fogunk elolvasni (szépirodalmit vagy ismeretterjesztőt). előre kiadott ismeretterjesztő szövegek a témával kapcsolatban). gondolkodásmódjuk.részcélkitűzés . befejezés). c) kibontja azt a struktúrát. 1.a spontán reakciók meghallgatása . közös élményszerzéssel . belső etikai – erkölcsi rendjük van.vázlatpontban való rögzítés . b) A közös előismeret A tanulóknak más – más tudásuk.M e n e t e: . a) A motiváció A szövegfeldolgozás motiválása során két dolgot kell feltétlenül elérnünk: tudatosítanunk kell.és kifejezésértelmezés . Hogy a gondolkodás közös és előrevivő legyen.a szöveg részekre bontása: először makroszerkezeti egységekre (bevezetés. A szöveg tartalmától függően ez történhet beszélgetéssel. olvasással (pl. illetve fel kell ébresztenünk a tanulókban a kíváncsiságot.a szöveg szintetizálása. tárgyalás.előkészítés (célkitűzéssel) .részösszefoglalás . A szövegfeldolgozás előkészítése A szöveg elmélyültebb tanulmányozását elő kell készíteni.a szövegek elemzése: .megbeszélés. azután mikroszerkezeti egységekre (bekezdések. b) megteremti a közös előismeretet.lényegkiemelés .újraolvastatás .szó. meg kell teremteni a feldolgozáshoz szükséges közös ismeretek kiinduló szintjét.az elsődleges megértés ellenőrzése .nyelvi – stilisztikai elemzés . Az előkészítésnek hármas fonkciója van: a) motiválja a szövegbefogadást.

Ezek csak a szöveg elsődleges megértését akadályozó kulcsszavakértelmezései lehetnek. hogy lehetőleg a minimális előismereti szintet teremtsük meg. kirándulás. A tanulóknak első alkalommal az egész szöveggel meg kell ismerkedniük. A bemutató olvasásnak minden tekintetben mintaértékűnek kell lennie. tehát bármilyen hosszú is az olvasmány. hiszen az olvasástechnikai nehézségek elvonják a figyelmet a szövegjelentésről.(séta. c) A meglévő sémák feltárása Szorosan kapcsolódik az előzőkhöz. Az érzelmekre jobban ható szöveggel. illetve kifejezésértelmezési feladatokat is. azonban az előkészítés ne vonja el a figyelmet a tulajdonképpeni szövegfeldolgozásról. A túlságos eljátszás. nehezen olvasható szavak előzetes kiemelése. megjátszás taszító is lehet. milyen szövegtartalom jósolható meg a címből. ezért erre alaposan fel kell készülni! Ám nem szabad túlzásokba esni. 2)Ismerkedés a szöveggel Ez történhet néma és hangos olvasással. hogy az agyban tárolt információknak azon körét mozgósítsuk az előkészítés során. hogy mi a véleményük az olvasmány címéről. Az első és második osztályben olvasástechnikai előkészítés is szükségessé válhat (pl. Mivel a tanulók olvasási tempója még igen különböző. Ha a tanító végzi. esetleg tanítói vagy tanulói kiselőadással.). amelyikhez az új ismeret kötődik majd. Fontos. A szöveggel való ismerkedés előtt megkérdezhetjük. Az előkészítést a c é l k i t ű z é s didaktikai lépése zárja. illetve a néma olvasással nehezen befogadható szöveggel bemutató olvasás révén ismerkedjenek meg a tanulók. film. a hosszabb szövegeket olvassa fel a tanító. Ezért a cím értelmezése az alapos szövegértés jó előkészítője lehet. végig kell olvasni. az olvasás után pedig azt. bemutató olvasásról beszélünk. múzeum stb. Előkészítéskor megoldhatunk bizonyos szó-. Lényeges. A . a hosszú. d) A cím értelmezése A cím a szövegtartalom sűrített előrevetítése.

Ha azt várjuk. Ne kérdezzünk részletekre. A szöveggel való ismerkedés kérdésköréhez tartozik a megfigyelési szempont problémája. hogy a szöveg hasson. A gyerekeknek előbb – utóbb meg kell tanulniuk. mi ragadta meg őket. Jól hasznosítható a beszédfejlesztésben is. igen aktív értelmező tevékenységet jelent a tanulók számára. Az elsődleges megértés ellenőrzése Erre főképp a szöveg néma olvasással való megismerése után van szükség. A néma olvasás célja a megismerés. Néha a megilletődött csend többet mond. A néma olvasás figyelmet. ne eröltessük azonnal a megnyilatkozást. Belőle kiderül. a megértés. hogy a kérdéseinkkel információt szerezzünk arról. hogy ez gátolja az elsődleges szövegbefogadást. A szöveg részekre bontása A szövegek makroszerkezeti és mikroszerkezeti . mi nem. hogy a szöveget néma olvasással minél alaposabban felfogják. mint a hosszú véleménynyilvánítás. az első olvasat szintje kielégítő volt – e.szöveg megismerése nem jelenti azonnal a megértést is. Újabban azonban azt mondják. hogy először némán elolvassák az egész szöveget. hogy mit fogtak fel jól. hogy tanulóink minden vonatkozásban megértsék a szöveget első olvasásra. csakis globális megértést ellenőrizzünk. Régebb a módszertanok szorgalmaztak megfigyelési szempont adását a szöveg megismerése előtt. Ez a legtermészetesebb reagálás a szövegolvasásra. A bemutató olvasás után várjunk néhány másodpercet. mit értettek félre. elolvasása után a tanulók közölni szeretnék észrevételeiket. akkor miért lenne szükség szövegfeldolgozásra? 5. mindenki végigolvasta – e a szöveget. elmélyülést. 3. 4. A spontán reakciók meghallgatása Ha a szöveg megismerését kellően motiváltuk. Arra kell törekednünk. az egészről valamilyen részletre irányítja a figyelmet. meg kell engedni a tanulóknak. A teljes szövegmegértést a szövegelemzésnek kell biztosítania. Ha a szöveg lehetővé teszi.

egységekből épülnek fel. Makroszerkezeti egységek: a bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mikroszerkezeti egységek: a bekezdések, mondattömbök, mondatok. A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya fontos szövegsajátosság. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek gyakran bevezetés és befejezés nélküli szövegtípusok. Ilyen lehet még egy regényrészlet is. Az ismeretterjesztő szövegek egységeinek szervező elve lehet a közölt ismeretek algoritmikus rendje (pl. állatokról, növényekről: élőhely, testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, hasznosság stb.). Az olvasókönyvekben gyakoriak a hiányos szövegek. Ilyenkor hiba bevezetést és befejezést elkülöníteni. A gyerekek a szöveg elolvasása után döntsék el, hogy hány részre tagolható a szöveg, s mi e tagolás oka. Első – második osztályban még többnyire a tanító javasolja a szövegtagolást, de harmadik osztálytól fokozatosan önállósítani kell e munkát. 6. A szövegrészek elemzése Ez a szövegfeldolgozás legfontosabb műveletcsoportja. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek esetében a szövegjelentés lényege általában feltárható az elsődleges szövegjelentés szintjén, ám a szépirodalmi szövegek (különösen a versek) jelentése összetett, bonyolult, sokrétű, ráadásul az írói üzenet sokszor a mélyebb rétegekben van elrejtve. A gyerekeknek az is nehézséget okoz, hogy a jelentés a szöveg egészéből, komplexitásából bontható csak ki, ezzel szemben az olvasás lineárisan halad, s így az adott pillanatban olvasott szöveg jelentését állandóan össze kell kapcsolni, viszonyítani kell a korábban olvasottakkal. A részenkénti feldolgozáshoz adjon a tanító jól megfogalmazott, tömör és megjegyezhető szempontot, hogy ne kelljen olvasás után megismételnie. Ez olyan legyen, hogy a lényegre irányítsa a figyelmet (pl. hely, idő, szereplő jellemzése, a leírás egységei, témakifejtés lépései stb.). A tagolás eredményeként kibontakozó részeket újraolvastatjuk a tanulókkal. A szövegrész tartalmát úgy kell kibontani, hogy az elsődleges szövegtartalom felől haladjunk a mélyebb, a szövegben szó szerint meg nem felenő jelentések, összefüggések felé.

Része a szövegértelmező munkának a szó- és kifejezésértelmezés is. Ilyenkor nemcsak az ismeretlen szavak és kifejezések magyarázata valósul meg (szókincsbővítés), hanem jelentésük kiteljesítése is. A szövegértelmezés a szövegtartalom tárgyiasítását, tényszerűsítését, a szövegben lévő információk értékelését jelenti. Az irodalmi művek esetében a kifejtett tartalom mellett lépésről lépésre kell birtokba venni a gyermekekkel a nem nyilvánvaló, a szöveg mögötti rejtett üzenetet, azaz a sajátos irodalmi – esztétikai értékeket, a szöveg szekundér (másodlagos) jelentését. 7. A nyelvi, stilisztikai elemzés Az az egyik legvitatottabb kérdés, hogy ebben az életkorban mennyire tárgyaljuk a szövegfeldolgozás során a stilisztikai, műfaji kérdéseket. A legfontosabb, hogy megőrizzük az egy – egy kifejező fordulatra, érzékletes képre, meghökkentő asszociációra való rácsodálkozás örömét. Az életkornak megfelelő mértékben tudatosítani kell az írói alkotások e lényeges jellemzőit. A költői képeket ki kell bontani, értelmezni kell. Magyarázzuk meg a hasonlatokat, metaforákat, megszemélyesítéseket és más művészi eljárásokat! Értessük meg a tanulókkal, hogy így miért szebb, kifejezőbb, hangulatosabb, mint köznapi megfogalmazásban. A részfeldolgozás utolsó mozzanata az elemzés eredményeinek rövid, tömör összefoglalása. A szövegtagolás és a lényegkiemelés – tömörítés műveleteinek rendszeres tréningje teremt alapot a későbbiekben az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb formában való megfogalmazása pedig elvezet a jegyzetkészítés gyakorlatához, ami nélülözhetetlen az önálló tanulásban. 8. A szöveg szintetizálása Feladata kettős: a) a szöveg egységes ismétlő ujraolvastatása; b) a tartalmi szintézis. a) Az ismétlő újraolvasás Olvasásórákon többféle olvasási gyakorlási módot használhatunk (pl. néma, egyéni, lánc, szelektív, csillag,

staféta, búvópatak, dramatizált stb.) Miután a szöveget az előző mozzanatokat szétszedtük részletekre, és úgy elemeztük, óra végén szükség van arra, hogy a tanulók ismét egységben lássák a szöveget, ez a szintetizáló újraolvastatás. Ilyenkor adjunk valamilyen átfogó szempontot, hogy motiváljuk a már áttanulmányozott szöveg újraolvastatását. b) A tartalmi szintézis Kétféle módon valósulhat meg: az órán elhangzott fő gondolatok összefoglalásával, illetve a szövegtartalom reprodukáltatásával (a szöveg összefüggő elmeséltetése). Az összefoglalás segítője lehet a vázlat. Ezt vagy folyamatosan alakítjuk ki a feldolgozás közben (szimultán vázlat), vagy a tartalmi összefoglalás eredményeként kerül a táblára. Szokás a vázlatpontokat papírcsíkokra felírni, majd összekeverve felrakni a táblára, s a tanulók bevonásával megállapítani a helyes sorrendet, miután a tanulók a füzetükbe írják. A tartalom elmondása nehéz feladat. Ezért ezt tanítani kell, gyakoroltatni szükséges. A szövegtömörítésnél arra kell felhívni a figyelmet, hogy vannak elhagyhatatlan, fontos részek, ezeket kell kiemelni, és úgy átalakítani, hogy egységes szöveg alakuljon belőle. A szövegtömörítés és a szövegrészletezés párhuzamosságának érvényesülnie kell. Szövegrészletezéskor bele lehet mesélni a szövegbe olyan részeket, amelyek az eredeti szövegben nincsenek ugyan benne, de benne lehetnének. (pl. bele lehet szőni egy új szereplőt, részletezni lehet a helyszín leírását, a szereplők külső és belső tulajdonságait, párbeszédeket lehet beiktatni stb. Előfordul, hogy a tanítók szintézis gyanánt eljátszatják a történetet a tanulókkal. A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai Ebben a fejezetben az egyes (fontosabb) szövegtípusok feldolgozásának sajátos szempontjait vizsgáljuk. A szépirodalmi művek feldolgozása Alapvető célja az esztétikum befogadása. A mű mint komplex egész hat. A kisiskolásoknál a befogadás összekapcsolódik a szövegértő olvasással. Az

A mese feldolgozása A mese eredetét tekintve szóbeli műfaj (orális). „Mely tettekben nyilvánulnak meg a hős kiváló jellembeli tulajdonságai?” „Kik a hős segítői. mindig győz. hatása csak egészként érvényesülhet. mivel ezek azok a koordonáták. A gyermekművek cselekménye lineárisan vezetett. ezért komplex módon elemezzük. befogadását. tartama.olvasástechnikai nehézségek azonban akadályozzák a mű megértését. Érzékelik. Közel állnak a gyermekekhez. Pl. és levezeti a bennük élő agresszivitást. Az epika szubjektívan ábrázolt objektivitás. akivel a gyermek lélekben azonosul. amelyek közt ők is élnek: egy órájuknak. hogy a tanító mutassa be felolvasással a szöveget. amennyit a gyerekek szívesen mesélnek. A mű komplex befogadása. A mese oldja a gyermeki szorongást. hogy cselekedeteikkel befolyásolhatnak folyamatokat. hiszen a hős. Világ egy sajátos valóságból és képzeletből összegyúrt világ. Ezért a feldolgozásnak elhagyhatatlan lépése a szintézis. s megtanulnak lassan a cselekedeteik következményeivel számolni. időhöz és személyekhez van kötve. hetüknek stb. nyelvezet. vége. Közösségben közösségnek mesélték. voltak az emlékezést és az elmondást könnyítő visszatérő egységei és aktuális újításai. s ami nem rontja a szöveg összhatását. Ez térhez. Ezért lényeges. stílus) szempontoknak együttesen kell hangsúlyt kapniuk a feldolgozás során. és a rossz kegyetlenül megbűnhődik. beszélnek. Beszélgetni róla annyit kell. mivel más – más megközelítést igényelnek. Volt egy megjegyezhető. átadható gerince. napjuknak. A mesének maga egészében kell hatnia. A jelentésbeli (tartalmi) és a megjelenítésbeli (szerkezet. van eleje. Ugyanakkor az olvasó ember szépirodalom – olvasása mindig néma olvasás! Így fontos szerepe van a tanulók néma olvastatásának is. Az epikus műnem legjellegzetesebb tulajdonsága a cselekmény. és kik a hőst gátló szereplők?” „Mit tesznek?” „Te melyik szereplő szeretnél . Külön kell választanunk az epikus és a lírai műfajokat.

Ehhez kapcsoljuk az elemzés többi szempontját (szereplők. hogy népmeséről van – e szó vagy műmeséről. . Ez áll a feldolgozás középpontjában. Az elbeszélések feldolgozása A cselekmény kibontása az előzmény. felelevenítheti saját gyermekkori élményeit. érzelem – hangulat.hazatérés . Az előadásmód objektív. és meséljük bele a mesébe!” A leggyakrabban tanított mesefajták : a tündérmese. a következmény rendben építkezik. mégsem íródik egyes szám első személyben. Az állatmesénél nagy hangsúlyt kapnak a szereplőknek főleg a belső tulajdonságai. a kifejlődés. Igen fontos az iskolában történő tartalmi és érzelmi előkészítés.lenni?” „Mit csináltál volna x szereplő helyében?” „Helyesen cselekedett – e x. felolvashat egy érdekes részletet a műből. az állatmese és a csali mese. nyelv – stílus ). A narrátori részek párbeszédekkel váltakoznak.próbatételek . a hősé. Figyelmet fordítunk a mese állandó fordulataira. s a meseszámokra. a tanító mesélhet az íróról.?” „Találjunk ki még egy segítő és még egy akadályozó szereplőt. az átváltozásokra.győzelem . a tipikus mesei helyszínekre. és a meséből leszűrhető tanulság megfogalmazása nevelői szempontból. A mesék stílusvizsgálatakor tudatosítani kell. A szerkezetet a következő fő elemek adják: . A tündérmese cselekményének kiinduló pontja egy hiányhelyzet . nem pártos. a varázstárgyakra. A mese nézőpontja a főszereplőé. Pl. hiszen az állatok itt emberi tulajdonságokat képviselnek. a mű megszületésének történetéről. végcélja pedig a hiányhelyzet megszüntetése. szemlélődő.y. A gyermekregények feldolgozása A gyermekregények olvastatásának fontos szerepe van az olvasóvá nevelésben.elindulás . A szintetizálást segítik a kördiagramok.jutalom Közben a hőst segítségadók támogatják és károkozók hátráltatják.

és meghatározott időben ellenőrizni. mondókákkal a gyermek egészen kis korától kezdve tatálkozik. a költői én. tehát érzelmileg befogadják. az értelemnek szóló feldolgozással. Ha ennek vezetése elriasztja a gyereket az olvasástól.Kezdetben jó. Nem lehet csupán otthoni elolvasásra feladni a művet. A gyermek számára a befogadás lényege az élmény átélése. inkább ne vezesse. vágyai. az azonosulás. játékosság. Érzelmei. József Attila Mama című versében ezek a cselekménymozzanatok követhetők a gyermek számára. Sokszor a gyerekek meghatódnak a verstől. a hozzájuk kapcsolódó képek értelmezhetők: a mama a padlásra megy a kimosott ruhát teregetni. A lényeg az író. A jelentés – a mondanivaló. Az iskolás korú gyermek még nem képes önmaga belső világát külső szemlélőként figyelni. akin a külvilág átszűrődik. és a belső világ átalakítja a külvilágot. Az érzelmi azonosulás is elképzelhető: a folyton . A versfeldolgozás A lírai műfajokban a külső világ ábrázolása másodlagos. ösztönei nem elemezhetők önmaga számára. félelmei. a gyermek sértődötten lent ordít. mintsem emiatt utálja a házi olvasmányok elolvasását. Különben ahol bevasalják az olvasónaplót. A tanulók ne kényszerből vezessék az ún. Még nem érti a szöveg jelentését.a mama látszólag nem törődik a toporzékoló gyermekkel. A lírai műfajokban nincs epikus cselekmény. nincs ideje a gyermekkel foglalkozni. az üzenet azonban sokszor cselekménymozzanatokban tárgyiasul. nem az olvasónapló. a külső világ hatása a belsőben működik. olvasónaplót! Az olvasás a lényeg. Pl. de nem szaporítja az olvasók számát. de már elbűvöli a ritmusban. Ezt a hatást nem szabad tönkretenni száraz. s ezek váltják egymást. . zene. rímben megjelenő lüktetés. Tehát a líra objektíven (mert a műben tárgyiasult) ábrázolt szubjektivitás. Az otthoni olvasási szakaszt iskolai feldolgozó óra követi. ha a tanító ütemezi az olvasást. némán teregeti a ruhákat. a gyerekek lemásolják egymásról. Ezért e korosztály számára a versek kizárólag intellektuális úton való megközelítése lehetetlen. mert őt nem viszi magával a padlásra. Versekkel.

A rímelnevezések képszerű. bokor -. kiemeljük és értelmezzük előbb a központi képet. elválaszthatatlan kölcsönhatását. találó volta következtében megnevezhetjük a páros . a hangulatváltozásokra. József Attila Altató című versében az édesanya beszél a gyermekhez. hogy a gyermek e belső élményekre szabadon asszociálhasson: a saját hangulatait. A lírai vers középpontjában mindig a költő belső világa a „költői én” áll. Pl. Nem javasoljuk a versszakok szerinti feldolgozást. A feldolgozás során a versértelmezés menetében felfigyeltetünk az uralkodó hangulatokra. hogy odavarázsolja mint egy mesei csodahőst a mamát az égre. A történélmi tárgyú olvasmányok feldolgozása Az olvasókönyvek egy sajátos szövegtípusa a történelmi . A versek rímeit a gyerekek szívesen keresgélik. Mivel a költő belső világára a gyermek képes rezonálni. A gyerekek megadott rímpárokra maguk is írhatnak versikéket. A versritmus érzékeltetése a szokásos kopogás. Meg kell érezniük a gyerekeknek a tartalom és a forma szoros. inkább a gondolati – érzelmi – képi egységet láttassuk meg. és az ölelkező rímet. agyonhajszolt anya szeretetére sóvárgó kisfiú érzései. tapsolás lépegetés mellett történhet úgy is. képeit. félrímet . A lírai alany megjelenése. A külső világ is csak annyiban fontos. hogy nem mindig a költő a lírai én. lehetőséget kell adni arra. Ezért a versről beszélve érdemes a gyerekekkel megkerestetni azt a vershelyet. soha sem lehet öncélú. majd a többi költői képet is. ahol a költői én először jelenik meg egyes szám első személyben. amennyiben ezt a belső tudati világot megvilágítani képes. élményeit az olvasott vershez hozzáköthesse. kitaláltatása. Az anya halála után ez a fájdalom még a felnőtt férfi életében is olyan erős. Játékos gyakorlat lehet egy – egy rímszó elhagyása és megkerestetése. A formai jegyek feltárásának mindig a tartalmi elemzést kell erősítenie.dolgozó. Ellenkező esetben rendszerint elcsúszik a verselemzés a versszakok „tartalmának” rossz prózára fordításába. hogy ismert dallamra énekeltetjük a szöveget.. Tisztázni kell.

A kort el kell helyezni az időszalagon. Van mégis néhány közös vonás tanításukban. amikor sok tekintetben másként éltek. amelyek kapcsolatban vannak az olvasmánnyal. Minden történelmi olvasmány a mai kortól távol eső időről szól. toleráns. Szemléltessünk minél gazdagabb képanyaggal. hanem szemléletformálás. a következményekre. mondák. amely már tizenegy évszázada él mai lakóhelyén a Kárpát – medencében Európa közepén. gondolkodtak. abban. alakjaira. mint ma. Fontos szerepük van a magyarságtudat kialakításában. persze csak azokkal foglalkozunk. A feldolgozás sikere alapvetően függ az előkészítés sikerétől.olvasmány. empirikus gondolkodásra neveljük a tanulókat ezáltal. hogy a felnövő nemzedék kötődjék ehhez a nemzethez. A NYELVTAN ÉS A HELYESÍRÁS TAMÍTÁSA . Ezek tisztázása folytán gazdagodik háttérismeretük. A másság elfogadására. rá kell világítani a történelmi eseményekre. Az egyes korok lényegi jellemzőit kifejező szavakat sokszínűen és alaposan kell értelmeznünk. s igen viharos hősi dicső történelme van. az okokra. az érdeklődés felkeltése a történelmünk iránt. versek vagy ismeretterjesztő szövegek. Formai szempontból ezek a szövegek lehetnek: elbeszélések. mesék. hogy a szöveggel való megismerkedés után bátran kérdezzenek. Szoktassuk rá őket. A szintetizálási lehetőségek közül legalkalmasabb a tartalomelmondatás. viselkedtek az emberek. A feldolgozás célja nem történelemtanítás.

hanem erősen egyszerűsíteni kell. hogy egy szó milyen mondatrésszel alkothat szintagmát.) Mivel az iskolai tanítában – különösen elemi fokon . Ez azonban nem jelenti azt. Az alsó tagozatos nyelvtani anyag kiválasztását általában a helyesírástanítás és a beszédfejlesztés szempontjai határozzák meg. melyek tudományos szempontból nem igazak. 49)Megalapozza a helyesírás tanítását. szófajiságától függ: tehát az igének lehet tárgya és határozója. nem törekedhetünk teljességre. . s ezáltal megalapozza más tantárgyak tanulását. Apám szorgalmas munkás. A nyelvtantanítás módszertani elvei A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvi kérdései tartoznak ide. Tehát nem taníthatunk olyan dolgokat. Ez így nem igaz. 1. Az alsó tagozaton nagyon leegyszerűsített. hogy ne lehetne gyakorlati úton. amelyek szerint a tárgy és a határozó az állítmány. Például vannak tankönyvek. mivel azt. s a főnévnek jelzője (ez a főnév lehet a mondat állítmánya is! Pl. A tananyag tartalmának elvi kérdései: a) A tudományosság elve azt jelenti. 1. tudatossá teszi az ösztönös nyelvhasználatot. A nyelvtan elméleti alapozó tantárgy. hogy ne sérüljön a tudományosság elve. főleg a meghatározások. szemléletesen tanítani. a jelző az alany bővítménye. tanulását. definicók megfogalmazásában. feladatai és Célja: 48)Megmagyarázza. 51)Fejleszti a logikus gondolkodást. 50)Megalapozza az idegen nyelvek tanulását.a tananyagot gyakorlati céloknak rendeljük alá. Nagyon nehéz ezt úgy megoldani. hogy a tanított tananyagnak összhangban kell lennie a nyelvtudomány mai eredményeivel.A nyelvtan tanításának követelményrendszere célja. megállapításaival. gyakorlati célokat szolgáló nyelvtant tanítunk.

2. hogy így dolgozzunk. Alsó tagozaton a helyesírástanítás szempontjából fontos hangtannak és szótannak kell a középpontban állnia. nem azért. hogy a nyelvtan kétszeresen is absztrakt . Ez nem jelenti a tudomány szigorú logikájának a követését. felfedeztetni kell velük az új törvényszerűségeket. Ezért sok jelenséget a tankönyvek csak analógiás alapon tárgyalnak. A nyelvtan különösképpen koncentrált figyelmet kíván. Alsó fokon csakis az induktív tanításnak van helye. hogy ne vétsen a tudományosság elve ellen. b) A tanulók munkája csak figyelemmel végzett munka lehet. Ez szemléltetéssel kezd. Ebből a szempontból fontos az órán a motiváló célkitűzés. hanem azért. A nyelvtantanítás rendszeressége a tananyag felépítésének a logikai rendjét jelenti. s csak nagyobb osztályban tanítják a szabályt. Ahhoz. körültekintő nevelői vezetés. ismereteket. A tanulókat rá kell vezetnünk az ismeretekre. amit tud. tudományos szinten is.Tehát a tanítónak felkészülése során meg kell tanulnia a nyelvtant magas. Az érthetőség elve azt jelenti. Ilyen értelemben minden jó tanítás heurisztikus. állapítja meg a szabályt. hogy a tanított ismeretek tartalmát és terjedelmét a tanulók életkori sajátosságaihoz kell igazítanunk. Ennek az az oka. melyek azok a korszerű módszertani elvek. azaz felfedeztető. b) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve. de feltétlenül jelenti a tananyag egymásra épülő logikus elrendezését. a) Első helyen a tanulói aktivitás elvét emeljük ki. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései Itt azt kell vizsgálnunk. amikor a gyerekek már érettebb gondolkozásúak.s a felsorakoztatott adatokból vonja le a következtetéseket. hogy mindent megtanítson. utána pedig gyakorlatokat végeztet. melyek a nyelvtan tanításában érvényesülnek. valamint készülés során a kérdések megtervezése. A módszertani felkészüléshez hozzátartozik az alsó tagozatos tananyag sajátos felépítésének az ismerete. két tényező szükséges: a tudatosság és a megtervezett.

A játékosság elvének alkalmazása akkor helyes. Nagyon egyszerűen. Ezt a célt csak egy módon tudjuk elérni: az ismeretek világos tanításával. de különösen az új fogalmak. mivel a gyermekek mindent hamar elfelejtenek. Folyamatos és következetes ismétlés nélkül semmit sem ér a munkánk. Minden pedagógusnak. A nyelvtantanítás sikertelensége nem a definiciók tanításában van. világos könnyen tanulható definiciókat kell adnunk. igényessé tétele céljából tanítjuk. változatos feladattípusok és megoldási módok alkalmazásával valósítjuk meg. mivel anyaga a nyelv már maga is absztrakció. vagyis az elvont dolgokat konkrét. második jelzőrendszeri képződmény. cselekvésekhez kell kötnünk. d) A nyelvtan és a helyesírás tanításában fontos tényező a nevelőtestület egységes eljárása. s maga is elmemozdító. c) Tanítványainkat teljesítményképes tudáshoz kell juttatnunk. érthetően kell magyaráznunk. világosan. hogy az elméleti ismereteket össze kell kapcsolnunk a gyakorlattal. Ezeket főleg a didaktikai játékok. ha a játékosság kíséri az oktatást.tantárgy. Éppen ezért a nyelvtan tanításában. Az új nyelvtani ismeret tanítása L é p é s e i: . nemcsak a tanítónak és a magyar szakosnak . meg kell követelnie a helyes beszédet és írást. a grammatika pedig egy ezen alapuló absztrakt rendszer. vagyis az elméleti ismereteket a nyelvhasználat tökéletesítésére. konkrétan kezdjük. Ez azt jelenti. versenyek. nem öncélú. Az új ismeretek szemléltetését lehetőleg képszerűen. hanem a felejtésben. és sokoldalúan gyakorolnunk. Nagy jelentősége van az érdekesség és a változatosság elvének is. Figyelemmel kell lennünk a tanulók fáradékonyságára is. képszerűvalósághű dolgokhoz. Ezért minden tantárgynál kötelező a helyesírási hibák javítása. alapos begyakorlásával és állandó felszínen tartásával. s csak ezután nyelvi szemléltető anyaggal. ismeretek bevezetésében nagy jelentősége van a szemléletességnek.

hogy a nyelvvel foglalkozzék. A nevét még nem írjuk fel. akivel foglalkozunk. Ez annál fontosabb. 54)c) A célkitűzés zárja le az előkészítést. hogy a tanulók lássák a tanítási folyamat egészét.” Ha az új terminust nem értik még a gyerekek. Ha ez elmarad. minél kisebb a gyermek. A nyelvtanban a szemléltető anyag maga a nyelv. Az elemzés. és támaszkodjunk a már tudott dolgokra. cselekvéssel. amikhez az új anyag köthető. akkor nem nevezzük meg. Fontos. A nyelvtani ismeretek megszilárdítása(gyakorlása és alkalmazása) Az új anyagrész elhelyezése a tanítás folyamatában. azaz képpel. hiszen anélkül is tud beszélni. nyelvtani fogalomalkotás 4. s ezeket fogalmazzuk nyelvi anyaggá. „Ma a főnevek többes számát tanuljuk. és a cím helyét kihagyják a füzetben. a) Az indukciós anyag kritériumai: 52)a) . a címnek hagyjatok ki helyet a füzetben!” 55)Az új anyag bemutatása (szemléltetése). Ezt többnyire biztosítja az óra eleji számonkérés. b) felébresztjük az érdeklődést az új anyag iránt. Ám amikor csak lehet. Ezt mondjuk például: „Ma a határozók egy újabb fajtájával ismerkedünk meg. Ekkor kijelöljük az óra anyagát: pl. 53)b) Az érdeklődés felkeltése (motiváció). A bemutatott nyelvtani példaanyagot nevezzük indukciós anyagnak. modellel. gondoskodnunk kell a háttérismeretek felidézéséről. 2. Az új ismeretek nyelvi – logikai megformálása (a szabály vagy definició megfogalmazása) 5. A kisgyermek ugyanis nemigen érzi szükségét annak. Ha azonban sikerült az érdeklődést felkeltenünk. kezdjük a szemléltetést első jelzőrendszeri anyaggal. általánosítás. Az új anyag bemutatása (szemléltetése) 3.1. Az előkészítés során: a) elhelyezzük az új anyagrészt a tanítás folyamatában. c) kitűzzük az óra célját. akkor igen lelkesen fedezi fel a nyelv titkait.

ne keverjünk bele se eltérő dolgokat.Ha sokat kell írni. író. ). mosakodó. • legyen benne a kialakítandó általánosítás minden jegye (pl. mint: álló. • Mindig a tanítási célnak megfelelően állítsuk össze a példaanyagot. hangtani jelenségekhez elegendőek a szavak. akkor szerepeljen a szó végén is: írt. ha a névszói állítmányt tanítjuk. legcélszerűbb előre szókártyákra írni a szavakat. melyben a főnévi állítmány tágabb fogalmi körű az alanynál: A papagáj madár. ha az ó / ő végű mellékneveket tanítjuk. . nyaraló stb. ne legyen a példák közt azonosítás. legyen előtte mássalhangzó is. b) A példaanyag bemutatása többféleképpen történhet: . futottak stb. Itt a jó példamondat az. magánhangzó is. és eltakarjuk addig. mosdó. Apám tanár. Vagy pl. • A példaszövegnek vagy bármilyen indukciós anyagnak nyelvileg kifogástalannak kell lennie. az eredménytárgyra is: kenyeret árul – kenyeret süt.Felírhatja az indukciós anyagot a tanító is órán a . és a szóalak belsejében is: írtam.• elégséges mennyiségben kell tartalmaznia a tanítandó nyelvi jelenséget.). mert ezt megfordíthatjuk az elemzésben: Kiss István a nevem. akkor ne szerepeljen a példaanyagban folyamatos melléknévi igenév és főnév. se határeseteket. Pl. • Az indukciós anyagot úgy kell megválasztanunk. a tárgy tanításakor adjunk példát az iránytárgyra is. . s a tanulók rendezik őket csoportokba a kirakós táblán. Mivel minden nyelvi egység eggyel magasabb szinten funkcionál. felírhatjuk előre a táblára vagy kartonlapra. tipikus eseteket tartalmazzon.(Pl. ha a múlt idő jelét tanítjuk.ha szükség van csoportalkotásra. ezért nem szükséges mindig szöveggel szemléltetni: pl. • Az indukciós anyag mindig tiszta. hogy a gyerek figyelmét minél egyszerűbben és minél kevesebb elterelő mozzanattal az adott jelenségre irányítsuk. amíg sor kerül rá. se kivételeket. olvasott.

ahol a múlt idő jele a szóalak belsejében fordul elő. Pl. Ezután fogalmazzuk meg a szabályt. Az új ismeretek nyelvi – logikai megfogalmazása . hogy a második oszlopban mi áll a két -tt előtt (magánhangzó). lényeges jegyeket. hogy a szabály itt is érvényes. az élettelen dolog és a gondolati dolog fogalmát. más színűvel kiemeljük. A tanulók maguk állapítják meg. Tehát előbb a múlt idő fogalma. és kiemeljük a közös. azaz a jele. hogy –t vagy -tt a múlt idő jele: számolt szántott írt vetett szerepelt olvasott Színes krétával kiemeljük. kigyűjtjük a példamondatokból a múlt idejű igealakokat. hangosan mondja azt. a) A nyelvtani fogalomalkotás során eltekintünk a példaanyag egyedi jegyeitől. b) majd az alaki kifejezőjét a magyar nyelvben. hogy belőlök nyelvtani általánosításhoz jussunk el. majd ezután a helyesírási szabály. a tanulók a tanítóval együtt írnak. b) A nyelvtani szabály (ítélet) tanításakor előbb megfigyeltetünk egy jelenséget.táblára. Pl. és két oszlopot alkotunk aszerint. Az egyes nyelvi tények elemzését azért végezzük el. majd megalkotunk róla egy logikai ítéletet. s megfigyeltetjük. Gyakran előfordul. Rendszerint több lépésben kell lebonyolítanunk. 4. hogy az első oszlopban mi áll az egy t előtt (mássalhangzó). 56)Az elemzés és általánosítás. hogy az első csoportban mindig mássalhangzó. másrészt egy – egy nyelvtani ítélet. amit ír. mint az első esetben. Azután olyan példákat veszünk. Ugyanúgy járunk el. a másodikban mindig magánhangzó áll a múlt idő jele előtt. utána a kifejezése a magyar nyelvben. a főnév fogalmához előbb tisztázni kell az élőlény. hogy ezeknek a neve főnév. s csak azután mondjuk meg. amikor pontos utasításokat ad. Ez egyrészt valamely nyelvtani fogalom meghatározása. hogy a fogalomalakítást két részre kell bontanunk: a) először megtanítjuk (tisztázzuk) a nyelvtani fogalmat magát. azaz a fogalmak közötti összefüggés megfogalmazása.

hogy ellenőrizzük a tanított dolog megértését. „A szóvégi ó / ő mindig hosszú. A felismerési gyakorlatnak két mozzanata van: 1) az indoklás ( a kutya szó főnév. történést. Pl. Kivétel: no. mint a kivétel. Gondos irányítással ez sikerül is. valamint a megkülönböztető jegyeket (differencia specifica). Evégett felismerési gyakorlatokat szokás végeztetni. Ennek a legegyszerűbb módja. hogy megjelöli a cselekvő személyét és számát (megkülönböztető jegyek). Mindig adjunk példákat is. A példa mindig több legyen.Pl.mindig a tanulók feladata. ü végű szók esetében. soroljuk fel külön őket. vagyis a felosztás. Pl. amely cselekvést. Ha meg akarjuk tanítani az összes kivételt. a) A szabálynak tartalmaznia kell az általános törvényszerűségeket. az u. tanuló. Nemcsak a jó tanulókat kell bevonni. ajtó. majd a kivételeket. mező. Tehát a meghatározásban potenciálisan bennefoglaltatik a fölé – és alárendelés. mert analógiás alapot ad. felhő stb. nono”. Az ige olyan szófaj (fölérendelt fogalom). a példa ugyanis segíti a megértést és a rögzítést. Ezt a kettős mozzanatot sosem szabad kihagyni vagy elsietni. Mindig szabatos kijelentő mondatokban fogalmazzunk. mert élőlénynek a nev). 2) Ezután rákérdezünk a meghatározásra. b) A meghatározásnak logikai felépítése a következő: meg kell adnunk a legközelebbi nemfogalmat (genus proximum). 57)A nyelvtani ismeretek megszilárdításának módjai Az általánosítás után szükség van arra. azaz a rendszer. Pl. létezést úgy fejez ki. Ezt logikai rögzítésnek is nevezik. Ezt nyelvi rögzítésnek is nevezik. Itt nem szabad őket leszakadni hagyni! . hanem a gyengéket is. Kétféle általánosítással találkozunk: szabállyal és meghatározással. és követeljük meg a példák megtanulását is. ha egyik tanult olvasmányban aláhúzatjuk a tanult nyelvi jelenséget. Elsődleges rögzítésnek nevezzük.

hogy mi a feladat. Több tanulóval is elmondatjuk a szabályokat. d) Átalakítások (transzformációk). A nyelvtantanítás akkor van csődben. Közös munkával meg kell oldanunk azokat a részeket. Mechanikus gyakorlat a felismerés. és mindegyiküktől példát is kérünk. b) Kiegészítések. c) A gyakorláskor tartsuk be a hozzáférhetőség(fokozatosság) elvét is. a versenyeket.58)Összefoglalás. Sose hagyjuk el az óra végéről. 6. A g y a k o r l a t o k t í p u s a i: 1. A házi feladat is a rögzítést szolgálja. a tanultak ellenőrzése. melyek nehézséget okozhatnak. hogy legyen rá idő. ha megfeledkezünk a folyamatos gyakorlásról. 2.Megfelelő arányban kell alkalmaznunk a szóbeli és az írásbeli. d) Igen fontos szerepe van a változatosság elvének is. b) Az ismereteket folyamatosan kell gyakoroltatni. c) Helyettesítések. valamint nagyobb összefüggésrendszerben való elhelyezése. úgy tervezzük az órát. A jobbaknak adhatunk szorgalmi feladatot. Az összefoglalást egy általános kérdéssel kezdjük: Miről tanultunk a mai órán? Majd a részletekre kérdezünk rá. A l a p e l v e i: a) Csak megértett ismereteket szabad gyakoroltatni. az egyéni és a közösen megoldott feladatokat. A nyelvtani gyakorlás és a gyakorlattípusok A megértett és elsődlegesen rögzített nyelvtani jelenségeket a tanulókkal sokoldalúan be kell gyakorolni. Tehát a könnyű gyakorlattípusoktól haladunk a fokozatosan nehezedők felé. a munkafüzet vagy a feladatlapos megoldásokat. hogy a feladatok megoldási módján állandóan változtatni kell. Produktív gyakorlatok: a) Kérdésre adott felelet. a játékos feladatokat. a gyengéknek pótló jellegűt. Célja a rögzítés. . Ez azt jelenti. Két – három gyengébb tanulóval el kell ismételtetni.

szótaglánc. te.). barkochba. j) Nyelvtani fogalmazás.e) Konstruktív (építő) gyakorlatok (pl. le. csoportosítás.Szótagolás ( Hajólesz → ha jó lesz. szóalkotás kiegészítéssel. hogy egymással ne érintkezzenek). helycserélő (olyan összetett szavak együttese.és utótagja felcserélhető – szemüveg – üvegszem). f) Rendezés. palindrom (sas. viccek.) c) S z ó j á t é k o k: rímelés (por – bor – sátor ). szótól szóig (adott szótól kell egy másikig úgy eljutni. mozaik (adott szóban minél több szót kell felfedezni – pl. hajó lesz). keverőgép. milyen keresztnév van elrejtve a következő mondatban? Barátom órát vásárol?Mór. ország – város. hogy csak egy betűt változtassunk meg). víz. szójátékon alapuló találós kérdések (Mikor fél a nyúl? – Ha kettévágják. el. anagramma (egy szó valamennyi betűjének felhasználásával új szó alkotása (tarka – rakta. oda és vissza. szócsipke (megadott szó betűivel újabb szavakat kell alkotni. akart stb. amelyeknek elő. i) Nyelvtani elemzés. Játékok A nyelvtantanításban használatos játékokat három csoportba oszthatjuk: a) D i d a k t i k a i j á t é k o k: pl. h) Gyűjtőmunka. bűvös négyzetek. egy adott alapszó továbbképzése. anekdoták. szórejtvények: intarzia (pl. mondatalkotás megadott példával vagy megadott hangokból (betűkből) szavak létrehozása). ó. leltározás. g) Válogatás (pl. . d) K é p r e j t v é n y e k. szópóker (egy szó utolsó betűjével kezdjük el a következőt). lottó. íz. találós kérdések. szószerkezetek. táviratjáték. televízió → tele. feleletválasztásos feladatok). totó. titkosírás megfejtése. b) N y e l v i j á t é k o k: összetétellánc. egy megadott előtaggal ki tud több összetett szót alkotni bizonyos időn belül) tükröző (megadott szóhoz hasonló szerkezetűt kell alkotni). Géza kék az ég). szóalkotó verseny (pl. amelyek nyelvi rejtvények. e ). takar.

Az azonos megoldást kívánó feladatokat ellenőrizhetjük csoportosan is. Minden írásbenli munkát javítanunk és javíttatnunk kell! Csak annyi feladatot adjunk. A típushibákat jegyezzük fel. hogy a tanulóval egy feladatot oldatunk meg. A tanító az effajta számonkérést kérdéssel irányíthatja. elsajátítását és alkalmazását vizsgáljuk. Az eltérő . Ha ezt elmúlasztjuk a tanulókat hanyagságra szoktatjuk. vagy nem készítettük fel a tanulókat a házi feladat megoldására. minél magasabb osztályban vagyunk. hogy a tanulók nem értették meg a leckét. 1. hogy ne érezze a megkülönböztetést). Alkalmat kell adnunk összefüggő feleletekre is. A szóbeli ellenőrzés A szóbeli feleltetéskor a nyelvtani fogalmak és szabályok megértését. hogy füzetcserével padtársukat ellenőrzik. adjunk nekik külön feladatot. amennyit javítani is tudunk. Itt differenciáltan és egyénileg is kell a tanulókkal foglalkozni: ha észrevesszük. figyeljenek. Ha tömegesen nem készítik el a tanulók házi feladataikat magunkban keressük a hibát. értékeljenek. vagy olyan rosszul tanítottunk. A tanulókat úgy is be lehet vonni a munkába. A legegyszerűbb módja az. a másik a táblánál dolgozik (ha van az osztályban dadogó gyerek. 2. amelyet a tanterv tartalmaz. feleltessük írásban. vagy megoldhatatlanul nehéz feladatot adtunk. Párhuzamosan több tanulót is feleltethetünk: míg az egyik beszél. annál inkább. és indokoltatjuk vele eljárását. és gondoskodjunk a javításuk mellett a folyamatos gyakorlásról is. vagy nem értik. Az osztályt is be kell kapcsolni. helyesbítsenek. Az írásbeli ellenőrzés Az írásbeli házi feladatot mindig ellenőriznünk kell. de akkor feleljenek többen is. hogy valamelyik anyagrészt elfelejtették.A nyelvtani ismeretek ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés végigkíséri az egész tanítást. valószínűleg elmúlasztottuk huzamosabb ideig az ellenőrzést. Mindig a követelményekhez kell igazodnia.

mert a gondos írás mindig hatással van a tartalmi munkára. hozzájárult a helyesírás színvonalának a zuhanásához. században a helyesírás ismerete a szépírással együtt nemcsak a műveltség. A 19.megoldású feladatokat mindig külön – külön ellenőriznünk kell. Az írásbeli ellenőrzés további formája lehet feladatlap. • a szavak elválasztása szótaghatáron. Osztályozáskor ajánlatos három jegyet adnunk: egyet a tartalomra. hogy az anyanyelvi nevelés egyik célja. betűhű leírása. feladata és A helyesírás alapjait csakis az alsó tagozat rakhatja le. • az időtartam betartása. Célszerű a füzet aljában egy vonallal elkülönített részt hagyni a javításoknak. Vannak helyesírásunknak olyan részei. hanem a jómodor és illem kérdése is volt. hibáktól hemzsegő irományt. sőt tudatos rombolása a formának. melynek ismerete minden kultúrembertől elvárható és megkövetelhető. Jóérzésű ember. addig a gyerekek a másikban dolgoznak. egyet a külalakra. Ajánlatos a kettős füzet vezetése: amíg a tanító az egyiket javításra beszedi. olvashatósága. Nem szabad elfelejteni. A külalak. nem adott ki a kezéből rendetlen. A 2o. . elhelyezése fontos. hogy megtanítsuk tanítványainkat helyesen írni! Első osztályban a helyesírás tanítása összefonódik az olvasás és az írás tanításával. a röpdolgozat(rögtönzés) és a témazáró feladatlap. században a formákkal való általános nemtörődés. A következőket tanítjuk meg első osztályban: • a szavak pontos. ki tisztelte embertársait. Az év végi felmérés témazáró feladatlapokat tartalmaz. egyet a helyesírásra. melyeket osztályozhatunk. Az év eleji felmérés a tanító tájékozódását szolgálja. az írás gondossága. A helyesírástanítás követelményrendszere célja.

csak félrevezetődik. A tanulók a helyesírási tudnivalókat szabályok formájában sajátítják el.• a mondatkezdő nagybetű. Itt igen fontos az állandó szótagoltatás. másképp halljuk. hogy lassú . a toldalékos szavak írásával. hogy ez hasonlít a savanyúhoz. közismert szavakban. a szóelemzés. út. úr. A helyesírástanítás módszertani elvei 1. • néhány tulajdonnév nagybetűs írása. A szóelemzés íráselvét a tanulók számára úgy is megfogalazhatjuk. akkor legelőször azt fogja észrevenni. igekötők. híd típusú szavak tövének rövidülése különböző toldalékok előtt. Legkönnyebb . Felsőbb osztályokban foglalkozunk még a j hang kétféle jelölésével. Vannak olyan jelenségek. 3. másképp írjuk. Ilyen pl. névutók. Ezek közül az első kettő a fontosabb. úgy írjuk. névmások és gyakoribb határozószók írásával. Pl. illetve a szóalakoknak szóelemekre való bontása. Szilárd nyelvtani alap szükségességének az elve A helyesírás és a nyelvtan igen szorosan összefügg. nem a szabály ismerete miatt. Természetesen van téves analógia is. amelyeket bonyolult volna grammatikai alapon tanítani. a hagyomány és az egyszerűsítés elve. illetve hasonlóságon alapuló egyezés. A tanuló gondolkodik. A helyesírás alapelveinek ismerete és kezelése Helyesírásunknak négy alapelve van: a kiejtés. A nyelvtan tudása véd meg a téves analógiától. és azért fogja helyesen írni. tűz. a tagmondatok és a felsorolások közti vessző használatával. toldalékokat) úgy írjuk le. önmagukban kiejtjük őket. ha a gyereknek azt kell leírnia. melyek lefordítva a gyermekek nyelvére így hangzanak: ahogy halljuk. • a szavak különírása a mondatban. a higgy szót higyjnek írja a hagyj analógiájára. ahogy elszigetelve. 2. ezeket pedig nyelvtani háttérismeret nélkül nem értik meg. • a mondatvégi írásjelek. a víz. elválaszthatatlan egymástól.Pl. Az analógia és a szabálytanítás viszonya Az analógia jelentése hasonlóság. hogy a szóelemeket (tövet.

az á a-vá. utas. De ha a kéz vagy nyár szóban átalakul az é e-vé. nyárba. úrra. nyárra. 5. úttól stb. . 4. kéztől.a nyár szóban megmarad az á (kézbe. és beszámítja az értékelésbe. példát kell mutatnia a jó helyesírásból. 6. hogy janítja a hibákat. Tehát. →vizek. javítanak. értékelnek. kezes. és meg kell követelnie a helyesen írást úgy. akkor a fenti szavakban is megrövidül a magánhangzó: kezek. kézre. akkor a fenti szavakban is megmarad a hosszú magánhangzó (vízbe. A jó tanítók minden anyanyelvi órán sort kerítenek egy kis tollbamondásra vagy más helyesírási gyakorlatra.).A gyakorlás és a rendszeres ellenőrzés elve Céltudatos és állandó gyakorlás. nyarak.). hogy a megtanult ismereteket készség szintre kell emelni.tűzbe. hanem másra. ha bizonyos toldalék előtt a kéz szóban megmarad az é . Ezért teljes csendet kell biztosítani az íráshoz. amelyet ellenőriznek. A tudás és készség összetartozásának elve azt jelenti. Csak nagyon sok gyakorlással érjük el. hogy a helyesírási készség automatikussá váljék. például fogalmazunk. hidunk stb. hagyjuk őket nyugodtan dolgozni! Az írásfegyelem az önellenőrzés szokásának kialakítását jelenti.a kéz – kezek. nyaras. Soha se csukják be addig a füzeteket a tanulók. ellenőrzés. Ne szórjuk szét a gyermekek figyelmét. tüzek. nyár – nyarak analógiájával tanítani. mert a tudás önmagában nem biztosítja a jó helyesírást. amíg gondosan végig nem olvasták a leírtakat. A helyesírási készség az a teljesítményfok. amikor a megtanult ismeretet akkor is alkalmazzuk. hogy minden pedagógusnak. kezem. bármilyen tantárgyat tanít is. hanem a hanyagság és a figyelmetlenség okozza. nyarunk stb. kezünk. nyaram. A nevelőtestület egységes eljárásának elve azt jelenti. uram. ha nem rá koncentrálunk. nyártól stb. A helyesírási hibák jelentős részét nem a tudatlanság. javítás és értékelés nélkül nincs eredményes helyesírás – tanítás .

Az új helyesírási ismeret tanítása A helyesírás tanításában is három didaktikai mozzanatot különítünk el. vagyis íratunk. Az új anyag bemutatása (szemléltetés) 3. A helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai Tervszerű.tudatosítás .gyakorlás . Az új anyag tanítása után mindig végeztetni kell. Az új ismeret – azaz az új helyesírási szabály – nyelvi – logikai megfogalmazása 5. rögzítés. Ezek: . Ez magyarázat a szabály alapján. Elemzés és általánosítás 4. hogy tudatosodjék a tanulókban a helyesírási szabály. 2) A szóalak felbontása. Előkészítés 2.a másolás .ellenőrzés Szoros kapcsolatot létesítünk a látási. Irányulhat egy jelenségre vagy minden tanult jelenségre. Megszilárdítás. Ezeket a megfigyeléseket állandóan összekapcsoljuk a szabályokkal. az írásmozgási. A helyesírási ismereteket ugyanúgy tanítjuk. 1) A helyesírási elemzés. begyakorlás. valamennyi képzetet megmozgató gyakorlást kell megszerveznünk. a beszédmozgási és hallási képzetek között.az emlékezetből való írás Figyelem! A szabálytanítással még nem tanítottuk meg a helyesírást! Nagyon sok gyakorlásra van szükség ahhoz. hogy az ismeret készséggé váljék. A gyakorlás eszközei: . A tanulóknak mindig ismerniük kell a gyakorlás célját. Lehet: a) A betűkre bontást főleg első osztályban .a tollbamondás . folyamatos. Tehát a lépések a következők: 1. mint a nyelvtani ismereteket. és indokoltatunk. Majd a helyesírási ismereteket összekapcsoljuk az írásos tevékenységgel.

és helyesírási szempontból megbeszéljük a tanulókkal. több →töb – bet stb. kiemeléses másolás. átalakítással is a másolást. A másolás hamar mechanikussá válhat. A másolás. A tollbamondott szöveget jól meg . megvastagíttatjuk. hogy írás közben mondják magukban szótagolva azt. A tollbamondás a leggyakrabban alkalmazott helyesírási gyakorlattípus. 4.) Kombinálhatjuk pl. 3. Ilyenkor a kijelölt tanuló mondja a vonatkozó szabályt. amely a gyakorlásra kijelölt helyesírási eseteket kellő számban és jellegzetesen tartalmazza. ot – tan. Pl. nem mindent. jelen idejű szöveget múlt idejűként kell lemásolni. Ebben a kritikus helyeket kiemeltetjük (aláhúzatjuk. és alkalmas a szóbelseji betűkettőzések érzékeltetésére is: vet – tem. Ilyenkor bizonyos előre maghatározott szempont szerint kell csak bizonyos típusú szavakat leírni. amikor már a gyerekek tisztában vannak ezekkel a nyelvtani fogalmakkal. hegy – ség stb. c) A tő és a toldalékok megkerestetése akkor lép be a gyakorlási módok közé. szótagoltatjuk stb. Hagyjunk kellő időt a másolásra. Nehezebb a válogató másolás. A szótagolás segít a szóelemző írásmód alkalmazásában. Elő kell készíteni! Felolvassuk. amikor a gyerekek csak rajzolják egymás után a betűket. Ezt a veszélyt azzal tudjuk elhárítani. ősz – szel stb. mond – ja. amit írnak: ját – szik. ne sürgessük a tanulókat! Ellenőrzéskor a tanulók összehasonlító tevékenységet végeznek. akkor toldalékot teszünk a szóhoz. Másolásra olyan szöveg alkalmas. Megbeszéljük a gyerekekkel a hangok / betűk sorrendjét a szóban a leírás előtt és ellenőrzéskor. de a tartalomra nem ügyelnek. Rá kell szoktatni a tanulókat arra. hogy kombináljuk a másolást más típusú feladatokkal. Hasznos változat az ún. Ha a gyerek nem érzékeli a szóvégi hosszú mássalhangzót. Pl. és szótagolással tudatosítjuk: jobb → job – ban. vagy felolvastatjuk a szöveget. kommentáló másolás.végezzük. b) A szótagokra bontás (szótagolás) elengedhetetlen az írás és a helyesírás tanításában.

Az emlékezetből való írást elég ritkán alkalmazzák a . • Végezetül ismét összefüggően felolvassuk az egészet. Ilyenkor a diktált szöveg a gyerekek előtt van a táblán. A tollbamondás a hallási és a beszédmotoros képzeteket erősíti. s a tollbamondás után ismét láthatóvá tesszük ellenőrzés céljából. de miután megbeszéltük. A gyakorlás céljából íratott tollbamondásokat célszerű azonnal javítani. Átmeneti fokozatként első osztályban a látó – halló tollbamondás szolgál. amíg a tanulók leírnak egy – egy szót. Tehát ez a tudatosságot vonja be a gyakorlásba).legyen tartalmilag érthető minden szava. –val / . a szótagolásban való diktálás vagy a túlhangsúlyozás. . ahogy írt. Ez mindig indokoltatással történik. A tollbamondásnak sokféle változata lehetséges: a) Válogató tollbamondás (csak a kérdéses.kell választani: .vel raggal kell ellátni a szavakat) c) Toldalékfosztó tollbamondás ( az előző fordítottja) d) Szóelemző tollbamondás (írás közben függőleges vonalakkal tagolják a szavakat szóelemekre) e) Szótagoltató tollbamondás ( a tanulók szótagolva írják le a diktált szöveget. majd a rövid szövegek. . mind a sugalmazó betűejtés. hogy mit miért írt úgy. kivárva. köznyelvi kiejtéssel diktáljunk! Tilos mind a „beugratás”. A gyengébbek kedvéért a nehezebb eseteket felíratjuk a táblára is. eltakarjuk.megfelelő mennyiségben és eloszlásban tartalmazza a helyesírási problémákat. és ragos alakban írják le a szavakat. Később belépnek a mondatok. f) A kommentáló tollbamondás ( a kijelölt tanuló írás közben a szabályokkal indokolja. lassan.Pl.a szöveget előbb elejétől végig felolvassuk. előre megbeszélt dolgokat írják le) b) Toldalékoló tollbamondás ( a diktált szavakat ellátják előre megjelölt raggal.lassan. természetesen. Eleinte csak szavakat diktálunk. esetleg meg is beszéljük. 5. .

példagyűjtés .pótlások . Ajánlatos a hibákat egyénenként is nyilvántartani.táviratjáték stb. súlyosnak az számít. A javított mondatokat következetesen javíttatni kell a tanulókkal. Ezért igen változó a tanítók által támasztott mérce is. A helyesírási értékelése tevékenység ellenőrzése és A tanuló elkövethet olyan hibát.helyettesítések . lottó . Javítási órákon: . Ide soroljuk a játékokat és a különféle mechanikus vagy produktív gyakorlatokat. Ilyenek: . A tanított – tanult jelenségeket kétféleképpen ítéljük meg: kétszer húzzuk alá a súlyos. és hozzájárul a fogalmazástanítás előkészítéséhez is. mert a tanító csak a hibák ismeretében tud hatékonyan gyakoroltatni.helyesírási totó. és múlt időben íratjuk le az eseményeket (a múlt idő jelének gyakorlására). Pl. egyszer az enyhébb hibákat. A helyesírási fogalmazás átvezet a készségszintű alkalmazáshoz. Ilyenkor irányított fogalmazást íratunk. 6.átalakítások .kiegészítések . Ilyenkor a szó fölé írjuk a helyes alakot. Kitűnő memóriafejlesztő. mivel orzágosan érvényes helyesírási viszonyítási alap nincsen az alsó tagozaton. amelynek írását még nem tanulta. 7. Egyéb gyakorlási módok. megadunk egy eseménysort (képsort). Az osztályozás eléggé problematikus terület. Legyen a tanulóknak is hibanaplójuk.mondatalkotás . Első osztályban még minden hiba enyhének minősül.gyakorlatban. pedig igen hasznos gyakorlási mód: egy megtanult szöveget íratunk le a tanulókkal emlékezetből. amit már az előző évben szabály szinten tanultak. Ilyenkor is felolvassuk előtte a szöveget és meg is beszéljük a tanulókkal.

ezért a hibák számának összehasonlítása félrevezető lehet. esetleg az egyéni hibákkal kapcsolatos differenciált házi feladatot A tollbamondások nem mindig egyforma terjedelműek. Mindenik tollbamondásnál kiszámítva ezt az értéket. ha a tollbamondás szövege nem 35 szóból állt volna. mindig elvégzünk egy számítást. az eredmények összehasonlíthatókká válnak. Hogy ezt kiküszöböljük. Ha egyik alkalommal egy 35 szavas tollbamondást diktáltunk. 8 . Az eredmény azt mutatja meg. Tehát. ha az 1oo szóból állna. amely .• értékeljük a végleteket foglalkozzunk a típushibákkal • végeztessük el az egyéni javításokat • adjunk fel a típushibákkal. Hibák száma x 1oo X = ---------------------------------------A tollbamondás szavainak száma Pl. akkor: 8 x 1oo = 8oo : 35 = 22. hanem 1oo – ból. hogy ilyen hibázás mellett valószínűleg hány hiba lenne a tollbamondásban. A fogalmazás tanítása az általános iskola alsó tagozatán Fogalmazásnak nevezzük azt a tevékenységet. s egyik tanuló 8 hibát ejtett benne. akkor 22 – 23 hiba lett volna benne.

Vegyük sorra őket egy kicsit részletesebben! a) A relevancia (tématartás) azt jelenti. A mindennapi fogalmazások legfontosabb célja. A bevezetés – tárgyalás – befejezés egymásutániságában pedig két logikus vonást különítünk el: a) a részek összefüggését és a b) a szélső részek konvergenciáját. a fogalmazó tevékenységet. kommunikációnak is. de ezen a szinten ez még nem lehet cél. Az ilyen szövegekben a gondolatok logikus elrendezésén és nyelvileg pontos megformálásán van a hangsúly. mindig a mondanivaló írásos kifejezésére és rögzítésére gondolunk. hogy az olvasóval közöljön valamit. A fogalmazvány fő részében. hogy az egész fogalmazvány a címben megjelölt témához simul. A fogalmazástanítás célja és feladatai az 1 – 4. d) a gondolatmenet előremozgása. és . és az ennek eredményeként létrejött produktumot. Ez nem jelenti azt. Helyesebb. hanem logikusan. b) a gondolatmenet egyenessége. Nevezik e folyamatot még szövegalkotásnak. ha megkülönböztetjük a folyamatot. szövegformálásnak. Ezeket logikus vonásoknak nevezi a szakirodalom. a gondolkodás sajátosságainak megfelelően kell kifejtenünk. hogy ne foglalkoznánk irodalmi igényű kifejezésmóddal. az utóbbit pedig fogalmazványnak. kifejezzük. c) a gondolatmenet megszakítatlansága. Amikor fogalmazásról beszélünk. a tárgyalásban négy logikus vonás emelhető ki: a) a relevancia. Az ún. osztályban A fogalmazástanítás elsődleges célja felkészíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. szóbeli fogalmazást beszédnek nevezzük. tájékoztassa őt valamiről. Az előbbit nevezzük fogalmazásnak. Ezek tulajdonképpen a szövegszerkesztés alapkövetelményei. Tehát a mondanivalót nem összevissza.során gondolatainkat nyelvi eszközökkel megformáljuk. s fejlesztését a beszédfejlesztés feladatának tartjuk.

hogy a gondolatok láncszem módjára kapcsolódnak egymáshoz. ami magában foglalja az anyaggyűjtést és a vázlatkészítést is. hogy a fogalmazó valamilyen alapelv (pl. e) A részek összefüggése azt jelenti. és a szövegfolytonosságot biztosítják. hogy a bevezetésnek nyitottnak kell lennie a fő rész felé. d) A gondolatmenet előremozgása azt jelenti. értékelni kell. Ki kell tehát alakítani a tanulókban a közlés tudatát. és nem hiányzik egyetlen lényeges elem sem a gondolatsorból. hogy a keletkezett szöveg az olvasóban a teljesség illetve a lezártság érzetét felkeltse. időrend. annak a teljesebb megértését szolgálják. ha a közlés tudatával készül. A közlés tudata arra indítja az írót. Ezeknek a tényezőknek az érvényesítése biztosítja. a másik a megszövegezés és rögzítés. amennyiben azok összefüggésben vannak a főtémával. A keretbe foglalást az elbeszélő szövegekben tudják leginkább megvalósítani a gyermekek az előzmény esemény – következmény logikai sorrend alapján. Ez pedig a fogalmazási feladat előkészítése során a kommunikációs helyzet elemzésével kezdődik. hogy mondanivalóját az olvasó számára alakítsa. térbeliség stb. b) A gondolatmenet egyenessége azt jelenti. hogy a résztartalmak mind közelebb visznek a téma teljes megismeréséhez. amibe természetesen a stilizálás is beletartozik.résztémákat csak annyiban érint. c) A megszakítatlanság abból áll. tehát figyelembe vegye annak elvárásait. f) A szélső részek konvergenciája a bevezetés és a befejezés keretező jellegében érvényesül.) szerint következetesen meghatározott rendben adja elő mondanivalóját. A különböző témák megfogalmazása akkor lesz alkotás. Mindezek a követelmények a szövegszerkesztés során valósíthatók meg. hogy . A fogalmazás folyamatában két tényező kapcsolódik össze: az egyik a szövegtervezés és szerkesztés. Sőt az elkészült fogalmazványokat abból a szempontból is meg kell vizsgálni. tehát előkészíti a mondanivalót.

más – más kommunikációs céllal másként fogalmazunk. hogy mondanivalónkat minél pontosabban és hatásosabban fejezzük ki. 2) A mondanivaló kommunikációs szempontok szerint történő tervezésének elsajátíttatása. nyelvi kifejtettségében igazodik mind a kommunikációs szándékhoz (önkifejezés. A fogalmazástanítás speciális feladatai. Ez tágabb értelemben a közléshelyzet kommunikációs szempontjainak tudatosítását jelenti. ha az tartalmában. interakciós képesség. hogy ugyanarról a témáról különböző címzetteknek. felépítésében. Ekkor formálódik a mondanivaló. valamint a gondolkodási képesség. ráhatás). hogy az alsó tagozatos fogalmazástanítást főleg szerkesztéstanításnak tekinthetjük. . Adekvátnak akkor tekinti a szöveget. Vagyis azt kell tudatosítanunk. szerkezetében. 1) A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése. hogy közben állandóan tekintettel kell lenni a közlés céljára és a közlemény címzettjére. Az írásbeli kifejezőképesség megalapozásához hozzájárul az anyanyelvi nevelés valamennyi ágazata. sőt az ún. Ennek előkészületi fázisát szövegtervezésnek nevezhetnénk. A funkcionális szemléletű szövegtan a szöveg alaptermészetének az adekvátságot tartja. igényt kielégíteni. az összes iskolai és iskolán kívüli tevékenység során formálódik. azaz a megszövegezés. Tisztázni kell a szövegalkotás célját vagyis a kommunikációs szándékot. hogy a szövegforma nem előre meghatározott szövegszabályok végrehajtásával keletkezik. A szerkesztéssel egyidőben folyik a mondanivaló elrendezése és nyelvi eszközökkel történő kifejtése. Ennek érdekében tanítjuk a különböző anyaggyűjtési módokat. Talán az eddigiekből is kitűnik. vagyis az olvasóra. ábrázolás. S mindez úgy megy végbe. ugyanakkor fel kell keltenünk az olvasó elvárásai iránti figyelmesség igényét is.mennyire sikerült az olvasói elvárást. mind az olvasó igényeihez. mind a műfajhoz. hanem azért alkalmazzuk a szövegszabályokat. és gyakoroltatjuk. mely mindenféle együttműködéshez nélkülözhetetlen.

hogy a témának. tanítjuk meg az előforduló új szavakat. pontos gondolatkifejtés. stílusnevelés. hogy rászoktassuk a tanulókat az önellenőrzésre. stilisztikai tévedésekre egyaránt. pontatlanságok javításának képességével. Ez azt jelenti. Sőt a fogalmazáselőkészítésben ún. illetve a fentről lefelé haladás elvét). Amíg a gyakorlás eredményeként ezek a készségek nem . Ezért figyeltetjük meg az olvasmányok stíluseszközeit és fordulatait. A cél az érthető. nyelvi tréninggel biztosítjuk a minél adekvátabb szóhasználatot (rokon értelmű szavak gyűjtése. A szövegkorrigálás kiterjed az írástechnikai. a leírás és a levél szerkezeti felépítésének és szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése és gyakoroltatása fogalmazási feladatokban. tárgyalás. 6) A fogalmazástanításnak is feladata a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése. nyelvhelyességi. Ám az írástechnikai biztonságon túl más készségek is szükségesek a fogalmazáshoz. a szavak hangulatának. nem a „szép kifejezések” halmozása. a tanulók munkáiban megmutatkozó egyéni stíluscsírák ápolására. szórendi. Ennek együtt kell járnia a felfedezett hibák. használhatósági körének tisztázása stb. A fogalmazástanításban igen fontos feladat. sőt arra is meg kell tanítani a gyermekeket. grammatikai. műfajnak és közlési szándéknak megfelelő szóhasználatot kell megtanítanunk. az időrend vagy leíró fogalmazások esetén a közelről távolra. 5) A szövegkorrigálás tanítása.) Már ezen a szinten is törekedhetünk a nyelvi leleményesség és az esztétikai igényeket is kielégítő egyéni közlésmód kialakítására. helyesírási.3) Az elbeszélés. befejezés funkcióját és a gondolatelrendezés alapelveit (pl. 4) Stílusfejlesztés. A nyelv gazdag szókészletéből való tudatos válogatás ezen a fokon még nem képzelhető el a tanulók szókincsének állandó bővítése nélkül. Az írásbeli kifejezőképesség jórészt a tanulók íráskészségének a függvénye. hogy a mondanivaló elrendezésében elkövetett hibákat is észrevegyék és javítsák. Ennek érdekében tanítjuk a bevezetés. de ezt ezen a szinten még nem szabad túlzásba vinni.

Ennek sikere azon múlik. . Logikai abban az értelemben. hogy az írásmű. A kommunikáció – központú fogalmazástanítás A fogalmazástanításban van egy régi. ahogy ki akartuk fejezni. a helyesírás. hogy a fogalmazás többtényezős. amennyiben nevelni kíván a gondolatok célszerű. hogy az olvasó pontosan azt értse. a kifejezés értelmességét. Szintetizálónak azért tekinthetjük. hanem azért. mely a mintakövetés és az egyéni alkotó szabadság közt feszül. nyelvi. a nyelvhelyesség. Ez abból indul ki. fogalmazás közben tudatosan meg kell osztanunk a figyelmet a rögzítéstechnika (írás). Ez a módszer lényegében a logikai – stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztése. gondolkodási készségének. a stilisztika normái és a kifejezendő tartalom között. érzelmi – akarati tulajdonságainak mozgósítására. árnyalt nyelvi eszközökkel történő kifejezésére. és úgy értse. hogy a fogalmazás kommunikációs problémamegoldás. Tehát a szerkesztési és stilisztikai követelményeket. sokféle ismeretet és készséget integráló feladathelyzet. A szöveg megformálását kommunikációs szempontok vezérlik.szilárdulnak meg. a mondanivaló következetes előadását tartja. amelyeket szövegszabályoknak is szoktunk nevezni. nem öncélúan alkalmazzuk. feloldhatatlannak látszó ellentmondás. hogy mennyire tudjuk gondolatainkat az olvasó számára érthetően és pontosan rögzíteni. Az ilyen módon végiggondolt fogalmazástanítást nevezzük kommunikáció – központúnak. A legújabb fogalmazástanítási módszertan a kommunikáció – központú fogalmazástanítással feloldhatónak véli ezt az ellentmondást. Mi jellemzi ezt? 1. a szöveg legfontosabb tartalmi kvalitásának a közlés. olvasottságának. Stilisztikai annyiban. mert a fogalmazási feladat megoldásában tudatosan törekszik a tanulók tárgyi tudásának. amit mondani akartunk. Tehát a pedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal.

hanem a differenciált egyéni munkát részesíti előnyben. mert ezzel a gyermeket is. Adott esetben egy 6 – 8 mondatból álló egyszerű szerkezetű írásmű éppúgy „jó” lehet. hogy mennyire sikerült megvalósítani a kitűzött kommunikációs célt. d) A fogalmazóképesség fejlődéséhez a tanulóknak szükségük van nemcsak sikerélményre. nem is fogja jól megtanulni. Irodalmi igényű. szabatosan. Az elkészült munkákat is aszerint vizsgáljuk. hogy a kommunikációs tényezők milyen szövegszabályok alkalmazását kívánják meg. b) Az egyes tanulók fejlettsége és fejlődése dönti el. A gyakorlati szövegalkotást szolgáló szerkesztési és nyelvhasználati – stilisztikai ismeretek nem cél . magunkat is becsapjuk. e) A fogalmazványok értékelésekor nem a „szépséget”. 3. hanem a gondolatközlés pontosságát kérjük számon. hogy a gyermek megutálja a fogalmazást. hogy minden tíz – tizenegyéves gyermek pontosan. Úgy is mondhatnánk. mint egy másfél oldalas fantáziadús munka. Azt viszont elvárhatjuk. az olvasó számára is élményt nyújtó fogalmazvány ezen a szinten még nem lehet követelmény. hogy milyen mértékű irányításra van szükség. Így a fogalmazás és az olvasás tanítása igen szorosan összekapcsolódik.2. aktív formája pedig a szövegalkotás. A fogalmazás alkotó tevékenység. A fogalmazási feladat megoldása mindig a kommunikációs helyzet elemzésével indul. De az egyiket sem állandósíthatjuk. A sorozatos sikertelenség következtében például az is előfordulhat. hanem kudarcélményekre is. 4.. hanem eszközjellegűek. nyelvileg helyesen és egyértelműen fogalmazza meg gondolatait. s aki nem szeret fogalmazni. c) A fogalmazás sikerességét vagy sikertelenségét mindig a lehetséges (vagy meg is nevezett) olvasó. hogy a szövegismeret passzív formája a szövegértés. a címzett szemszögéből ítéljük meg. Ezeket az ismereteket szövegmodellek megfigyeltetésével és elemzésével az olvasmányok feldolgozása során szerzik meg a tanulók. a) A tanulásszervezésben nem a frontális. tehát többféle jó megoldása lehet. . amikor számba vesszük.

a helyes mondatszerkesztés és a mondatfűzés (beszerkesztés) készségei. hogy tárgyi ismereteket nyújt. egy nyaralás élményei közvetett előkészítésnek foghatók fel. de fontos szerepük van ebben is. Ezek: a verbális emlékezet. A közvetett előkészítés másik igen fontos területe a készségfejlesztés. Itt első helyen említjük a helyesírást. A fogalmazás szempontjából a készségek négy csoportját különítjük el: 1. hogy a közlőnek érthető. hiteles. E készségek fejlesztésének fő színterei az olvasás. múzeumlátogatás. nyelvhasználati készségek.A fogalmazás tanításának szakaszai A fogalmazástanítás előkészítése Az anyanyelvi nevelés komplex programján belül a fogalmazás a 2. Az előkészítésnek (alapozásnak) két fajtáját különböztetjük meg: a) A közvetett alapozás során olyan ismeretek és készségek kialakítása illetve fejlesztése folyik. Ebből a szempontból a tanulmányi kirándulás. Itt a tanulók tapasztalatot szereznek a kommunikációs szerepek váltogatásában. A közvetett előkészítés harmadik készségcsoportját az együttműködési készségek alkotják.és a nyelvtanórák. 2. Az írás . . A nyelvi. szabatos és egyértelmű közlemény megfogalmazására kell törekednie. osztálytól válik viszonylag önálló részterületté. kellő mértékben kifejtett. Különösen nagy jelentősége van az olvasásnak. egy film megtekintése. amelyek nemcsak a fogalmazási képesség alapozásának alkotórészei. 3. de előzményei korábbra nyúlnak vissza. a szókincs és a helyesírás fejlesztéséhez is hozzájárul. megismerik a fontosabb nyelvi illemszabályokat. A készségek következő csoportját a verbális gondolkodás készségei alkotják. színházlátogatás. Az írás jelrendszerének megtanításával a fogalmazáshoz nélkülözhetetlen rögzítési technikát adjuk a gyermek kezébe. Más nyelvi készségek: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználat. 4. megtanulják. lényegi. Ez azon túl.

következtetés. A szövegalkotás egy – egy műveletének előkészítése. hogy ez milyen összefüggésben van a címmel.az anyaggyűjtést is gyakoroljuk.képolvasás (az ábécéskönyv képeit vagy más képeket megfigyeltetjük és elmondatjuk mit ábrázol a kép: ki. . a fogalmazás előkészítése a beszédfejlesztés keretében valósulhat meg.a gondolatok logikus elrendezését.A cselekmény az alsó tagozaton a legfontosabb struktúraalkotó tényező.megértés. A szöveg cselekményének elemzésével a cselekményalkotás mintáit ismertetjük meg a tanulókkal. . Úgy kell irányítani a . . hol. A szövegismeretre nevelés az olvasmányok feldolgozásához kötődik. Feltárjuk a cselekmény mozzanatait és ezek sorrendjét. ugyanis a címek többsége témamegjelölő.A szövegfeldolgozás tervezésekor a tanítónak gondosan meg kell vizsgálnia azt is. . Megvizsgáljuk. . azaz.ítéletalkotás. ítéletkapcsolás.Gyakoroljuk a helyes mondatalkotást. .Mivel az írást csak most kezdik elsajátítani a tanulók.Vázlatkészítéskor tulajdonképpen címet adunk az egyes szerkezeti részeknek. mikor. A tanulók az olvasmányok feldolgozása során szövegmodelleket ismernek meg. hogy miről szól a szöveg. Fejlesztésük a többi tantárgyhoz kapcsolódik. amelyek mintául szolgálnak a saját szövegek alkotásához. A következő gyakorlattípusokat használhatjuk az első osztályban: . hogy az olvasmányok milyen szempontból alkalmasak a fogalmazástanítás előkészítésére. . . b) A közvetlen előkészítésnek két formáját különböztetjük meg: -1. A fogalmazástanítás alapozását már első osztályban el kell kezdeni változatos gyakorlással. mit csinál).a mondatok összekapcsolását szöveggé (a mondatok beszerkesztését).2. .Megállapítjuk az olvasmány témáját. . mivel uralkodó műfaj az elbeszélés.

a mozdulatok. . . Ezt írásgyakorlás céljából le is íratjuk velük. és kisbetűvel kezdeni még akkor is.történetalkotás képsor segítségével. . .mondatalkotás megadott szavakból úgy. s azt. ám írásban mindezeket szavakba kell foglalnunk. ahogy elképzelik).olvasott és feldolgozott szöveg tartalmának elmondatása. hogy a kommunikációs partnerre figyelemmel kell lenni). Meg kell figyeltetni az idéző mondatok tagoló szerepét. most mondd el a kistestvérednek. . ha megnevezett hallgató számára meséltetünk: pl. Itt a kommunikációs partner igényéhez igazodást gyakoroltatjuk. hogy szóban segíti a kommunikációt a hangsúly. és kiegészítjük új gyakorlattípusokkal: .a táblára egybeírt kis szöveg kerül. a hanglejtés. amelyet közösen tagolnak a tanítóval.megkezdett történet folytatása (lehet az olvasmány alapján.kérdésekre egész mondatos válasz adása.megbeszélést. hogy az írás valóban gondolataink rögzítésére szolgál. Ezek a mondatok könnyen összefűzhetők szöveggé. hogy ezekkel lehet a fenti mondatfonetikai eszközökre utalni. . helyes. Második osztályban tovább folytatjuk az előző évben elkezdett alapozó munkát. ha a mondanivaló logikáját követjük.összekevert képsor rendezése és elmesélése.párbeszéd alkotása (azt gyakoroljuk. hogy a tanulók teljes mondatokat fogalmazzanak a képekről. A képek az eseményt cselekménymozzanatokra felbontva ábrázolják. aki függőleges vonalakkal választja el a szavakat. tehát a tanulók valóban a mondatok szövegbe való beszerkesztését gyakorolják. . Az olvasott szöveg dramatizálásával valósíthatjuk meg. hogy rövid történet kerekedjék ki belőle. és átírja a nagy kezdőbetűket. .hiányos mondatok kiegészítése. nagymamádnak. . Gondolatjellel kell az idézethez kapcsolni. kiteszi az írásjeleket. Azt kell tudatosítani. Azt is megtapasztalják. a mimika. barátnődnek. A tanulók ezután másolják le a füzetbe.

Ilyenkor a címadást is gyakoroltatjuk.Húzd alá azt a mondatot. . amelyet a szóismétlések tesznek egyhangúvá. … most második osztályos. . Pl. . … nagyon szereti a sajtot. Micimackó mézet lopott a vadméhektől ……………………………………………………………………………… …………Összecsípett feje nagyon sajgott. mert) most nem kérek.Gyuri még mindig az ajtónál állt. ha) édes. . . amely tartalmilag kapcsolódik az elsőhöz: Loránd tegnap volt nyolcéves. adag.Nem ismerték a titkos alagút bejáratát. ( de.ha kérdőjel vagy felkiáltójel áll előtt. hogy tartalmilag kapcsolódjanak a megadott mondatokhoz. (mert. szál)… • Adhatunk hiányos szöveget. .Húzd alá a mondatokat összekapcsoló kötőszók közül azt. Úgy finom az alma. Szeretem a kakaót. --------. porció. s a megfelelő szinonímákkal kell javítani.Szövegbe nem illeszkedő mondatok aláhúzatása. de. fagyit evett meg (rész. szelet. A jó vázlatpontok a szövegtartalom reprodukálásakor a tématartást segítik. Nem tudták bevenni a várat. .A képek alapján írják be a hiányzó mondatokat. és megdagadt.Tartalmilag összefüggő mondatok szerkesztése. …vasárnap kirándulni volt.------. • Kapcsold össze az alábbi mondatokat a megfelelő kötőszóval! A tánc már régen megkezdődött. darab. • Olyan szöveget adunk. amelyet az előzőleg gyűjtött szinonímákkal kell kiegészíteni. és. • Hiányos mondatok kiegészítése a legmegfelelőbb szinonímákkal: Sanyi tegnap két…….Vázlatkészítés – a tartalom leszűkítése a lényegre. amelyik odaillik.Pótolják a hiányzó mondatot úgy. a lényeg kiemelése. .

A visszanyúlás javítása.Az eltérülés hibáját kell úgy javítani. . . virágültetés stb. hogy a megfelelő helyre kerüljön a kifogásolt rész. Pl. . vagy hiányzó bevezetéssel pótoljuk a szöveget).Az elbeszélés idejének megváltoztatása. . . • A szövegben húzzák alá azokat a mondatokat. .Tárgyilagos külső szemlélőként vagy az esemény egyik szereplőjeként meséljék el a történetet. Ez jelenti a közlés helyességét (magyarosság. Nem mond ellent a szép stílus jellemzőinek (szemléletesség.Egyszerű munkafolyamatok leíratása (ételkészítés. . .Műhelygyakorlatokat végeztethetünk a bevezetések írására (adott szöveghez más bevezétést kell írni. és fordítva. változatosság). világosság. .• A jó cím adásának gyakorlására lássák el címmel a képeket. tömörség. szabatosság). . Stilisztikai szempontból ezen a szinten (alsó tagozaton) a legfontosabb követelmény a stílus adekvátsága.) A vázlatkészítést is gyakorolni kell műhelygyakorlatként.Szöveg mondatainak sorba rakása. rántottasütés. . élénkség.Elbeszélés bővítése leíró részekkel. nem kívánjuk meg . Egy nap a Szabó bástyán.Képsorról fogalmaztatás.Hézagos fogalmazvány kiegészíttetése.A felesleges ismétlések kihúzatása a szövegből. Ezek segítik az írásos kommunikáció eredményességét. illetve leírás bővítése elbeszélő mozzanatokkal.Az olvasmány egyik részletéből kiindulva kell elgondolni és kitalálni a leírandó szöveg tartalmát. hogy a tanulóknak kelljen befejezni a szöveget. választékosság.Szöveg átalakítása egyenes beszédből függő beszéddé. hangulatosság. . Szövegalkotási műhelygyakorlatok . de ezeket a jegyeket csak megfigyeltetjük az olvasmányokban. amelyek a címhez tartoznak.

Ebben a mozzanatban célunk kettős: egyrészt arra törekszünk. amikor valamilyen olvasmányt vagy annak részletét használjuk (nem feltétlenül olvasókönyvi szöveg lehet. Eddig nagyon jól összegyűjtöttük a leírás tudnivalóit. b) A gyakorláshoz szükséges ismeretek felidézésének másik módja az. c) Az alkalmazandó ismeretek felidézésében igen hasznosak a feladatlapok is. Ha változtatunk a szövegen. “Ma egyik osztálytársatokról fogtok fogalmazást írni. 2) Az óra céljának megjelölése. mint bonyolult szerkezetű bővített mondatot. Pl. másrészt igyekszünk e tevékenységsor elemeit olyan gyakran végeztetni. de ne így: “Ma az ibolyáról fogtok írni”. biztosan jól sikerül mindenkinek megoldani a feladatot.” 3) A fogalmazás megírásának előkészítése. Akkor járunk így el. ha mintakövetéssel akarunk gyakoroltatni. de kevés. Inkább használjunk több mondatot. Arra természetesen vigyáznunk kell. azért az tartalmilag maradjon egységes. Próbáljunk tömören fogalmazni. hogy ez a mozzanata az órának legyen egyszerű. hogy a kiválasztott szöveg alkalmas legyen a mintakövetésre. Ez rövid és érthető ugyan. ha a célkitűzésból bizalom árad a gyermekek felé. Az is jó. Arra kell törekednünk. Többféleképpen lehet végezni: a) Leggyakrabban az előző órán készült fogalmazások értékelése közben végezzük. Derüljön ki belőle egyértelműen mit. pontos és érthető. A gyakorlóórák felépítése Az alkalmazásra szánt órák szerkezetében az alábbi öt egységet különíti el a módszertani szakirodalom: 1) Az alkalmazandó ismeretek felidéztetése. hanem házi olvasmány is). hogyan és miért fognak csinálni a gyerekek. hogy a tanulók világosan lássák a szöveg megszületésének műveletrendjét.alkalmazásukat saját szövegekben. hogy a .

Képről. állatokról. személyben (függő beszédben). a) A témával kapcsolatos ismeretek. munkadarab. ismert személyekről írnak a tanulók. • a történet kevésbé kifejtett részének bővebb megfogalmazása. egyes szám 3. . . gondolatok. Közvetlen szemléleten alapuló témák. de fogalmaztathatunk már 4. • korabeli szemtanúként. 1. • az irodalmi hős jellemzése. ritkábban más olvasmányokhoz. A tanítási órának ebben a részében a mondanivaló tervezését. Ennek eljárásait a téma jellegétől függően választjuk meg. a szöveg szerkesztését és nyelvi formába öntését segítjük úgy. osztályban intellektuális és esztétikai élményekről is. virágültetés. • a történet továbbmesélése stb. növényekről. Élménytémák. hogy közben a kommunikációs szabályokra (főleg az olvasó szempontjaira. nagytakarítás stb. Ide tartozik a történet reprodukálása.Otthoni munkafolyamatoknak a megfigyelése (pl. • egyes szám. tésztasütés. . diafilmről. disznóvágás. vagyis az egyes műveletekben a segítségnyújtást fokozatosan csökkentjük. első személyben (egyenes beszédben). Ezért át kell tekintenünk a témák főbb csoportjait. videóról.) 2. játék készítésének megfigyeltetése. CD-ről.gyerekek minél nagyobb önállóságra tehessenek szert. amelynek sok változata lehetséges: • más – más szereplő szemszögéből. elvárásaira) is felhívjuk a figyelmet. Átélt közösségi vagy egyéni élményekről számol be a tanuló. képsorról.Más tantárgy óráin végzett kísérlet. • tárgyilagos. 3. . DVD-ről bemutatott megfigyeltetett tárgyakról. élmények összegyűjtése (anyaggyűjtés). A) A mondanivaló tervezésének modellje. Olvasmányokon alapuló témák. mint pl. Rendszerint az olvasókönyv olvasmányaihoz kapcsolódnak.

kiállításlátogatás. utaljon a mondanivaló lényegére. hogy a szövegkohézió megteremtésének nyelvtani eszközeivel pl. Édesanyám. Mackókaland. a világűrbe. Vendégségben Mátyás királynál. más bolygóra stb. tárgyakról. az előreutalásokkal (katafora) hogyan szerkeszthetnek tartalomváró címeket. Tipikusan ilyen a mesealkotás. Vagyis a cím alapján fegyelmezetten végig kell gondolnia. Három kívánság. ha a cím és a tartalom szinkronban (összhangban) vannak. A jó cím: . A témát több szempontból is meg lehet közelíteni. hogy aztán onnan választhassanak a tanulók. hogy az olvasó igényeinek és saját kommunikációs szándékának is csak akkor felel meg a fogalmazás. a múltba. mi kerüljön a szövegbe és mi nem oda való. tehát közöljön valamit előre a szövegtartalomból. Ezzel tulajdonképpen a fogalmazás közben megvalósuló tématartás követelményének . Ezért fő módszerünk a beszélgetés. hogy minél több mondanivalójuk legyen a tanulóknak. Fantáziatémák. hogy a címadással a témát szűkítjük le. ha megtanítjuk azt is. de fogalmazás közben csak egyre van lehetőség. Pl. Milyen vagyok én? Ki a vétkes? Így is történhetett. írnak. Igaz történet. A címadással azt a nézőpontot választjuk ki. Ilyen az én barátom. könyvélmény stb. csak azt akarjuk elérni. a tenger mélyére. gyakran nyelvi formájukat csiszolni kell.tartalomváró. az idő – vagy térutazás a jövőbe. Holnap utazunk! A tanulóknak meg kell tanulniuk.Pl. személyekről stb. A legtalálóbb címeket helyes a táblára felírni. esetleg a szereplőkre. b) A téma leszűkítése címadással és a mondanivaló tervezése a címhez igazodva. Jó. Az előkészítésben még nem fogalmaztatunk. A tanulók képzeletbeki eseményekről.színházelőadás. amelynek segítségével a szerteágazó gondolatokból. Ezért mondjuk. a helyszínre vagy a történés idejére. Általában több címváltozattal dolgozunk. mivel a címötletek nem mindig jók. 4. ismeretekből kiválogatjuk a szorosabban összetartozókat. Egy napom 2o15-ben stb.

B) A szövegszerkesztés előkészítése. Ezért a bevezetés írását külön is kell gyakorolni műhelygyakorlatokkal. hogy hogyan tagoljuk a mondanivalót. könnyen felhasználható formában. Eleinte a vázlatok bővebbek. később fokozatosan tömörebbé válnak. A gyűjtött szavakat. hogy lehetőséget teremtsünk a válogatásra. osztályban a vázlatírást is gyakoroljuk.amiről fogalmaztatunk. Kezdetben közösen készített vázlat alapján fogalmaznak a tanulók. Nagyon fontos. A tanulók önálló munkája alatt a tanító a tanulók közt járkálva bele – beleolvas a készülő munkákba. Fő módszere a szó – és kifejezésgyűjtés. s ha szükséges segít. Kinézi magának azokat a fogalmazványokat. tanácsával továbblendíti a megakadt tanulót. Mindenekelőtt azt kell megbeszélnünk. hogy mi kerüljön a bevezétésbe. a) A szerkesztés elvének megválasztása a fogalmazás műfajától függ.megvalósítását készítjük elő. b) A gondolatvezetéshez a legjobb segítség a vázlat. hogy megértsék a tanulók. A legnehezebb a bevezetés megírása. támpontokat adunk az írásbeli szövegalkotáshoz. Célunk a szókincs aktivizálása. kifejezéseket a táblára írjuk áttekinthető. Sokféle változata lehetséges. s hogy jobban emlékeztessük a tanulókat a tartalomra. A fogalmazást nem készítjük el szóban. olvasóhoz alkalmazkodó nyelvi – stilisztikai eszközök keresése. mi a befejezésbe. hogyan kell érvényesíteni az olvasó szempontját a szavak használatában. A III. műfajhoz. . kulcsszavakat íratunk. Ezzel a megszövegezést segítjük elő. A szerkesztés előkészítéséhez tartozik annak tisztázása. Második és harmadik osztályban a vázlat szerepét betöltheti egy képsor. c) A témához. 4) A fogalmazás megírása. mert ebben benne van a fogalmazás előprogramja. – IV. a képek alá ún. biztat. csak segítséget.

oda nem tartozó részletek?) 61)Hogyan érvényesül a szerkesztés alapelve? (következik – e a műfajból. melyek a felesleges. Első mozzanat az önértékelés.amelyeket óra végén felolvas. Szóbeli értékeléskor úgy fogalmazzuk észrevételeinket. Tehát a beszédnevelést beszéltetéssel. Egy – két fogalmazványt felolvastatunk. Ez . 59)A feladatmegoldás értékelése (visszacsatolás). a témából választott alap? Kevert műfaj esetén megfelelő – e a leíró és elbeszélő részek aránya?) 62)Megtalálható – e minden fontos láncszem a gondolatsorban? (ha nem. A beszédtevékenységben két folyamat különíthető el: a beszédcselekvés (beszédprodukció) és a beszédmegértés. a közlési szándékhoz és a címzett igényéhez? 66)Milyen a szöveg helyesírása? 67)Az írás külső alakjának olvashatósága. A tanulók fogalmazványait mindig Figyelmesen el kell olvasni és értékelni kell. Elemzési szempontok: 60)A szöveg a címben megjelölt témáról szól – e? (ha nem. hogy a beszéd tevékenység. mit kell tennie a tanulónak a fejlődés érdekében. lényegtelen. mi hiányzik?) 63)A helyén van – e minden részlet a szövegben? 64)Jó – e a szerkezeti egységek aránya? (a bevezetés és a befejezés betölti – e funkcióját) 65)Hogyan alkalmazkodik a fogalmazás stílusa a témához. hogy abból az derüljön ki. áttekinthetősége (tud – e bánni az új bekezdés – új gondolatsor szabályával?) A beszédtevékenység fejlesztése Módszertani szempontból abból kell kiindulni. a beszédtevékenység gyakorlásával végezhetjük. önellenőrzés.

mi a következő lépés. vagy ezt: „ na. de pedagógiai eszközökkel elsősorban a beszédprodukciót tudjuk befolyásolni. másrészt pedig ennek ismeretében tudjuk pontosan tervezni és megvalósítani a beszédtevékenység továbbfejlesztésének feladatait. hogy éppen mit csinálnak. Ez azt jelenti. Gondoljunk csak arra. azaz belső beszéddé válik. A beszédprodukcióhoz szükséges szókincs. vagy a megoldásban akadályok lépnek fel. ezt nem így kell”. hogy a gondolat megfogalmazódva alakul.a két folyamat a beszédtanulásban egymással összefonódva fejlődik. esetleg el is némul. a gyerekek azonnal visszaváltanak az egocentrikus hangos beszédre. hogy milyen ez a nyelvi tudás. az egocentrikus beszédet használja. Ennek technikai oldalát nevezzük kiejtéstanításnak vagy beszédművelésnek. hogy feladatmegoldás közben gyakran motyogva. Ez a beszédfajta sokáig megtalálható az alsó tagozatos gyermek beszédében. hogy a gyerekek esetében is fáziskülönbség van a gondolkodás és a beszéd között. nyelvi struktúraalkotás fejlesztésének kérdéseit a beszédfejlesztés fogalmával jelöljük. Ilyenkor a gyermek önmagával beszélget. Olykor ezt halljuk: „ á. félhangosan mondogatják a tanulók. Mindez azzal függ össze. szóhasználat. ám ha a feladat nehéz. A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői Háromféle beszédet különböztettek meg a kutatók: egocentrikus (önmagának szóló). Ennek szerepe a tevékenység nyelvi tervezése és szabályozása. kommunikatív (másoknak szóló) és belső beszédet (gondolkodás – beszédet). Az óvodáskor és az iskoláskor határán az egocentrikus beszéd fokozatosan elhalkul. ez így már jó”. Beszédcselekvésük nyelvtani formájának színvonala . Az iskolai anyanyelvi nevelésben a gyerekek már meglévő nyelvi tudására építünk. Egyrészt ezért kell ismernünk. Az óvodáskor végén az egocentrikus beszéd funkciója a tevékenységgel kapcsolatos feladatok tudatosítása és a cselekvés irányítása.

A szituatív beszéd erősen kötődik a beszédhelyzethez. Az iskolába lépéskor a szituatív beszéd túlsúlya jellemző – különösen akkor. A beszélő mindent nyelvi eszközökkel jelöl. Tehát ha az osztályban többre becsüljük a csendet. mert a társalgásban ez funkcionál. a „fegyelmezett. könnyen lehet. Ez az. aki ismeri a szituációt (vagy részese annak). és az egocentrikus beszéd elnémulását eröltetjük. néma” munkát. A kommunikatív beszéd jellemzői Ennek szerepköre az utolsó óvodai évben teljesedik ki. A korlátozott kód nagyjából a szituatív. B. A kétféle . és rendszerint csak az érti meg. illetve tovább kell fejleszteni.fejlettebb. mint a gondolkodásuk. monológikus – beszéd az anyanyelvi nevelés hatására bontakozik ki. A kontextusos beszéd tartalmának megértéséhez nincs szükségünk a szituáció ismertetésére. spontán beszédet is meg kell őrizni. Két formáját különböztetik meg: a szituatív és a kontextusos beszédet. Azonban az ún. Bernstein szociológiai szempontból vizsgálta a kommunikatív beszédet. és két alapformát különböztetett meg: a korlátozott és a kidolgozott kódot. Valamint azt is tudnunk kell. ami a gyerekek számára megkönnyíti a nyelvhasználatot. ha saját életükből vett eseményeket mondanak el. Amennyiben hallás után reprodukálnak szöveget. hogy a tanulók gondolkodásának fejlődését is hátráltatjuk. amelyben a megnyilatkozás keletkezett. olykor keveredve fordul elő a két beszédfajta. hiszen a valóságban a felnőttek beszédében is felváltva. hogy a szituatív és a kontextusos beszéd között igen sok átmeneti forma létezik. jobbára a kontextusos beszédformát alkalmazzák. a kidolgozott kód pedig a kontextusos beszédnek felel meg. A kontextusos – vagy összefüggő. illetve képolvasáskor. Ebben szerepe van az írott beszéd elsajátításának is.

A beszéd nyelvtani jellemzői Az iskolába kerülő gyerekek szókincsének terjedelmére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. hogy a feladatköröket egymástól elkülönítve vizsgáljuk. de ezek a beszédprodukciók többségükben a kontextusból jól érthetők. átalakítják. míg meg nem találják a legmegfelelőbb nyelvi formát.kódrendszer használata Bernstein szerint nem a beszélő életkorával. A hallott nyelvi mintákat. beszédfordulatokat beépítik a szövegbe. A beszédtevékenység fejlesztésének feladatkörei és eljárásai Az iskolába kerülő gyerekek beszédének jellemzőiből egyértelműen következnek a fejlesztés feladatkörei. Beszéd közben gyakran tartanak szüneteket. mondataikat újra és újra elkezdik. másrészt a felzárkóztatással illetve kiegyenlítéssel párhuzamosan a beszélt nyelvhasználat eszközeinek gyarapítására és kommunikációs szerepek tudatosítására kell törekednünk. hanem társadalmi helyzetével. Kutatók 24oo – 25oo szóra becsülik. A mondathalmozás és a mondatfonetikai lezáratlanság következtében a mondanivaló tagolatlansága mellett a szövegkohézió is lazább. Ez az anyanyelvi nevelés egységének elve értelmében megbonthatatlan folyamat. Megnyilatkozásaikban egyaránt használják az egyszerűbb és a bonyolultabb nyelvi szerkezeteket. A teljesen önálló (produktív) szövegalkotás kissé nehezebb számukra. azonban az eljárások ismertetése megkívánja. Célunk kettős: egyrészt csökkentenünk kell a tanulók nyelvhasználati különbségeit. Ezek a következők: 1) A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése – . szociológiai körülményeivel függ össze. Az óvodai foglalkozások hatására elég jó színvonalú a félreproduktív szövegalkotásuk. A nyelvtani struktúrák alkotásához szükséges grammatikai ismereteket az iskolába kerülő gyerekek elsajátították.

mondatok szintjéről beszélünk.beszédművelés vagy kiejtéstanítás. Alapszabályunk: az ismeretlent csak ismert fogalmakkal lehet megvilágítani. amelyik nem idei. hogy egy – egy óramozzanatban melyik résztényező kerül a fejlesztés előterébe. A kommunikációs funkciók. b) Az idegen szó lefordítása: éra = időszak. . Tehát amikor a beszéd akusztikai elemeiről vagy a lexémák. a nyelvi szerkezetben (szintagma. mondat) változatos alkalmazását. A) A szókincs gyarapítása és a meglévő szókincs aktivizálása az élőbeszéd legalapvetőbb feltételeit biztosítja. Tehát: a) Szinoníma (szóegyenlet): eb = kutya. akkor csak arról van szó. vers – és prózamondásban. korszak. valamint e két beszédforma váltogatására törekszünk. 3) Beszédfejlesztés a szöveg szintjén. c) Különbözőség (szembeállítás): óbor az. 2) Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén. szintagmák. gyarapításával és a szóhasználat helyességének tudatosításával járulhatunk hozzá. hogy a beszédtevékenység alapegysége a szöveg. szerepek és műfajok gyakoroltatásával egyrészt a szituatív beszéd értékes elemeinek megőrzésére. másrészt a kontextusos beszéd fejlesztésére. felolvasásban. valamint a szöveg – és mondatfonetikai eszközöknek a tartalomhoz és a beszédhelyzethez igazodó alkalmazására beszédben. a szójelentés kommunikációban betöltött szerepének fölfedeztetését. Beszédfejlesztés a lexémák és a mondatok szintjén A beszéd fejlesztésének a szó szintjén a tanulók szókincsének (mint nyelvi elemkészletének) bővítésével. Ebben a fő feladatot az jelenti. megtanítsuk őket a kódváltásra. pánkó = fánk (tájszó). Hangsúlyoznunk kell azt is. hogy a tanulókkal elsajátíttassuk az ún. Ez magában foglalja a szókincs gyarapítását. A következőkben felsoroljuk a szóértelmezés néhány módját. köznyelvi kiejtés normáit. Mennyiségi fejlesztés elsősorban.

hanem épp itt van az egyik lehetőség arra.. szemüveg.Szócsalád tagjainak összegyűjtése . Ilyenkor beszedik az ebadót is. ki nem állja. vadászatra használt vagy kedvtelésből tartott háziállat. szem – szemes.. (A szócsalád valamely szó összes képzett és összetett alakjait tartalmazza) Pl. kedvtelés) A felosztás tagjai: vizsla. . ökörszem. h) Felosztás ( feltárjuk a fogalom terjedelmét): Sémája: A felosztandó fogalom: a kutya A felosztás alapja: milyen célra alkalmazzák (vadászat. másik eb = egyformán rossz mind a kettő.Szótag – vagy szólánc alkotása valamely szabály alapján. házőrzés. a) A gyűjtést vezérelhetik nyelvtani szempontok. mint kutya a macskát = rosszban van vele. A szó – és kifejezés-értelmezés szorosan kapcsolódik a szövegfeldolgozáshoz. Pl. szempilla. d) Hasonlítás (a hasonló ismertebb. pavaszem. .nem újbor. uszkár stb. . Egyke = egyetlen gyermek a családban. stb. mint a hasonlított). hogy a jelentés kiteljesítését elvégezzük. szemorvos. haragszik rá. pápaszem. hogy a szövegmegértés akadályait elhárítsa.. szemez. szemlél. A túzok = pulykához hasonló mezei madár. tyúkszem . . A jelentés kiteljesítése szorosan kapcsolódik a szókincs aktivizálásához. szemtelen. utálja. szempár. Egytagú szavakban a magánhangzókat változtatjuk szóról szóra: kar – kár – kor – kór – kér stb. Az olvasás közben végzett szó – és kifejezés-értelmezésnek nemcsak az a feladata. Fő módszer mindkét esetben a szó – és kifejezésgyűjtés . szemfüles. komondor. f) Mondatba illesztés (szövegkörnyezettel): Ma kutyaoltás lesz. ház – és nyájörzésre. állatterelés. Szereti.. puli. szembogár. g) Meghatározás: A kutya a ragadozók közé tartozó. e) Körülírás (más szavakkal): Egyik kutya. szemész.

illetve szinonímákkal. amelyekben a kommunikációs helyzethez (téma. kuncog .. megkezdett sor folytatása: szép. tudományágnak. B) A szó.). intenzitásbeli különbség: lassú – gyors: (sétál – rohan).Szógyűjtés tematikus kép alapján.. Pl. szóláshasonlatokat gyűjthetünk..: két balkeze van = ügyetlen stb. de a nyelvtankönyvek is lehetőséget adnak. főnév stb. papír. húzza a lóbőrt stb.. határozott – céltalan (halad – ténfereg). fiatal – öreg (lépked – csoszog). hogy egy – egy tantárgynak. . Pl.. nevet. . stílusérték: közömbös – expresszív (sétál – andalog). képzett szavakkal.: nyelvtan – magánhangzó.és kifejezéskészlet aktivizálásának feltétlenül össze kell kapcsolódnia olyan gyakorlatokkal. cipő . szóláshasonlatok jelentését kifejezhetjük egy – egy szóval. ír. szakmának. Pl. c) A nyelvi elemkészlet aktivizálásában frazémákkal is dolgozhatunk.. ..: Alszik = elnyomja a buzgóság.. szófaj. kép . választékos (eltávozik) – közömbös (elmegy ) – gúnyos (elkotródik) stb. . Példánk a megy. b) A szógyűjtés lehet tárgykörös vagy témakörös. Tartalmi szembeállítás: egyén – tömeg (megy. = sós. . cipész. .) A szóképzési szabályjáték lehet „felelgetős” és „gépes” feladat. pap. Erre az olvasókönyvek.stb. – vonul. ige..Érdemes antoníma sorokat gyűjteni. képes. Én azt mondom: valami. újság..Pl: Hány szó bújt el benne? (Összetett szókban önálló szavak keresése: újságpapír – új. csodálatos. te aztmondod: valamilyen – só. lép. s ezeket különböző ellentétes szempontok szerint rendeztetni.. stílusárnyalat:(hangulati tartalom). mássalhangzó. az olvasási feladatlapok. így a szavak értelmezését sem kerülhetjük el. tódul. Szólások.Szógyűjtéssel tudatosíthatjuk azt is. szándék. = vadász. Én azt mondom: valami. te azt mondod: valaki – vad. stb. társadalmi rétegnek sajátos szókincse van. halad köréből való. Pl.Alkotó módon játszhatnak a gyerekek a szóösszetételekkel.Egy – egy szó jelentésével egyenértékű szólásokat. mozdul stb. zúdul stb.Rokon értelmű szavak gyűjtése.

.Bori az ajtó mögött titokban . .. a képi gondolkodás megértetése. sétál. a nevet.. cammog. . tehát azt a kifejezőerőt. A szóhasználat helyességének tudatosítása inkább minőségi összetevője a beszédfejlesztésnek. kocog... könnyebben megértse az író „rejtett” szándékát.. melyiket nem? Pl.. az összegyűjtött nyelvi elemeket.... Pl. csoszog. illetve a helytelen szóhasználat javítása. fut – képek: öregember.. a viccen. . A helyes nyelvhasználat tudatosulását... hogy ennek révén a tanuló könnyebben behatoljon az írói alkotás titkaiba. alakés mondattani jelenséget) „közömbös” szinonímapárjától megkülönbözteti..hallgató) igazodva és megfelelő stilisztikai értéken használhatjuk a megismert.. pl. Óra alatt beszélgettek és . mely a kérdéses elemet (szót. gyerek... vonat.Gyűjtse össze minden tanuló a számára legkedvesebb tíz magyar és tíz idegen szót! Keressenek tíz – tíz .: ócska vén bútor rozoga ember öreg kopott idős Alábbi gyakorlataink a nyelvi elemek stílusértékét állítják a középpontba. Akkorát . döcög.. de egyúttal őbenne is felkeltsük a találékony.Melyik szót használhatod..A szinonímákból válogathatnak hiányos mondat kiegészítésében.. a szavak varázsának feltárása..A helyes szóhasználat fejlesztését elősegíthetjük a szószerkezetek tudatos alkotásával is. érzelmi – hangulati többletet.. nevetés változatait alkalmazhatják a következő mondatokban: Jót . robog.. . képszerű kifejezés igényét. hogy zengett az egész ház.Rokon értelmű szóhalmaz hozzárendelése képhez... . szerkezetet.. Célunk a képszerű látásmód. elinal.. bandukol.. a kommunikatív beszéd minőségének változását jól szolgálják a rendező gyakorlatok és kiegészítések..

a nyelvtani értelemben vett jó mondat alkotása. foga. bordája stb. édes. illetve a mondat szórendjének megváltoztatása az új közléselem egyértelmű . A nyelvtanilag helyes és helytelen mondatokkal végezhető gyakorlatok: . . . másik oldalról viszont a mondat beszerkesztettsége. Rajzoltam egy almát. . Beszédfejlesztés a mondatok szintjén A 6 – 1o éves gyerekeknek nem a „mondat” megalkotása okoz igazán gondot. Rajzoltam a almát. hiszen iskolakezdésre felkészültek már végtelen számú mondat megalkotására. A beszéd mondatszintű fejlesztése az alábbi szempontok szerint történik: . A mondat azonban mindig egy magasabb szintű nyelvi egység. nyaka.Hibás szórendű mondat javítása.kellemetlen és közömbös hangulatú szót is! Vitassuk meg a gyűjtött anyagot! Érveljenek.A mindennapi beszéd szóképeit is érdemes szemügyre vennünk. meleg. zenéjét! . ízlelgessék a szavak hangulatát. szája.Helyes és helytelen mondatok kiválasztása. Így a mondat megszerkesztésekor egyik oldalról a szintagmatikus kapcsolatok nyelvtani értelemben helyes megoldása okozhat problémát a mondaton belül. „szemünkkel hallunk” (szinesztézia) ! Pl.a kommunikációs helyzetnek illetve célnak megfelelő mondatalkotás.Gyűjtsenek olyan szóképeket. Orsiék elment a boltba.? . szíve. Milyen dolgoknak van feje. . a szöveg része. Pl. Melyik mondat jó? Rajzoltam almát.a mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása.Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása. és a hibás mondatok javítása. keserű illat stb. torka. hideg hang. Melyik mondat helyes? Melyik mondat mit jelent? A tengerbe úszik egy hal. melyeket „ fülünkkel látunk”. Rajzoltam az almát. . 1. A tengerben úszik egy hal.Egyeztetési hibák felismerése. Orsiék a kutyával elment a boltba. nyelve.

Mondatalkotási gyakorlatok szóhalmazból. eseményről. Több variációja is lehetséges: pl. tárgyakról. személyekről. fel kell használni minden megadott szót vagy csak meghatározott számút. utasítást. óhajt. Az üdvözlés. felszólítást megfogalmazni türelmetlenül. hogy ha változik a kommunikációs partner. kérdések stb. érzelmeinket. megszólítás stb. hogyan igazodik a nyelvi forma az új kommunikációs helyzethez és a társas illem szabályaihoz . Az is fontos. A mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása. hogyan lehet a buzdítást.Kijelentések. Pl. A kisfiú a szobában olvassa a könyvet. bemutatkozás. Érdeklődjenek az egészségi állapota felől a mese különböző szereplőinek: pl. . a felszólító mondatforma a felhívó szerepre a legalkalmasabb. Pl. kérdezzék ugyanazt más – más személytől. A referenciális funkciót a kijelentő mondat tölti be. még nem vagy dögrováson?” boszorkánytól: „Te vén banya (szipirtyó) nem rúgtad még el az utolsót?” stb. A mondat kommunikációs szerepe gyakran egybevág bizonyos mondatfajtákkal. képről. parancsot. időjárásról stb. Ezek gyakorlásának főbb módjai a következők: . „Nem hoznál egy kis vizet?” (óhaj). köszönés. fenyegetően stb. 2.kiemelése érdekében. vágyainkat a felkiáltó és óhajtó mondatforma tükrözi legjobban. királytól: „Hogy szolgál az egészsége felségednek?” sárkánytól: „Hát te bitang hétfejű. Lehet igaz vagy hamis állításokat mondatni. felkiáltást is: „Hát nem beteg lett megint?” (felkiáltás. tanításakor hívjuk fel a figyelmet arra. tréfásan. (nem a konyhában) A kisfiú olvassa a szobában a könyvet. pl. méltatlankodás). erélyesen. A szobában olvassa a kisfiú a könyvet. (nem a kislány) A könyvet olvassa a kisfiú a szobában. hogy a mondat formája és szerepe nem mindig esik egybe. .Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása. A felszólító mondatokkal gyakoroltatjuk azt is. „Nem takarodsz innen?” (fenyegető parancs). Kérdő mondatok mondatása sokféle helyzetben. (nem az újságot) stb. kérdő mondattal kifejezhetünk felszólítást.

.. hogy ki mondhatja kinek. kivel beszélt? .... tömöríteni kell....Kapus vagyok.. A kommunikációs célnak megfelelő tudatos mondatalkotás az eddig felsorolt mondatszerkesztési eljárások szintézisét jelenti..” → „A fogorvos betömte Kati fájós fogát..... illetve szövegalkotással van szoros kapcsolatban. Amondat tudatos szerkesztése egyrészt az összefüggő beszéd alkotásával....” • Annak eldöntése.... Menj! Lódulj! Kopj már le! Lelépni! Eredj a pokolba! Távozz. esetleg szemléletessé kell tenni jelzős szerkezetekkel..... Transzformációs gyakorlatok Megadott mondatok átalakítása a hallgató szempontjainak figyelembe vételével.... hogy kinek nem mondhatja a megadott kifejezéseket... ha a hallgató is látta mi történt.. Pl.. illetve.. ki kell egészíteni a mondatot a helyszín..” • Összetett mondat átalakítása egyszerű mondattá: „A róka éhes volt.. A fogorvos betömte.....” → „Az éhes róka elindult zsákmányt keresni..... türelmetlen.. A tudatosság egyaránt vonatkozik a nyelvtani és kommunikációs normák felidézésére és betartására. Együtt focizunk. kérlek! Távozzon... azokat alapozza.......... Ha a hallgatónak semmi előismerete sincs. de mindenképp a tudomására kell hozni mi történt.. bővíteni kell.. Pl......Hiányos szöveg szóbeli kiegészítése. tömöríteni kell..... kérem! .. Ha a hallgató siet... Ha a hallgató tájékozatlan....... másrészt az írásos mondat-. hogy megértse a közleményt... törölni a felesleges elemeket. ...Sok barátom van... • Két egyszerű mondat összevonása egy összetett mondattá: „Katinak fájt a foga.. illetve meg kell találni az utalás eszközeit...is..... időpont és más körülmény megjelölésével.... .... • Az eseményt hírként kell egyetlen mondatban megfogalmazni. Ki beszélt.. 3. csak a lényegre törni. . .... ezért elindult zsákmányt keresni....

• a beszéd kommunikációs szerepeit gyakoroltatjuk reprodukálással.a mindennapi beszédsémák (frazémák) utánmondása. hol. A társadalmi érvényű beszédben azonban még járatlanok. nem tudják megfelelően érvényesíteni a beszéd kommunikációs szabályait. A kommunikációs szabályokhoz igazodó. Beszédfejlesztés a szöveg szintjén A mondatok összefüggő láncolatával szöveget hozunk létre.és prózamondás . Két feladatot oldhatunk meg vele: • a szöveg nyelvi formáját mintaként gyakoroltatjuk. . csak megalapozható.Kívül tágasabb! stb. a) A reproduktív beszéd a másoktól hallott vagy olvasott szöveg elismétlését jelenti. miért. E szabályokat kommunikációs szempontoknak is szoktuk nevezni. mikor. Az iskolába kerülő gyerekek a nyelvtani szabályrendszert tekintve kielégítő tudással rendelkeznek. a kontextusnak megfelelő beszéd fejlesztése nem oldható meg a mondat szintjén. A kontextusos beszéd fejlesztése érdekében a szövegalkotás két formáját alkalmazzuk: a) – a reproduktív beszédet (utánmondás). A nyelvhasználat illetve a kommunikáció alapegysége tehát nem a mondat. hogyan mondjuk. és lényegük a következő: mit. Vagyis tudnak grammatikailag helyes mondatokat és szöveget is alkotni. Ezért a szöveg szintjén is be kell avatkoznunk a tanulók nyelvhasználatának alakulásába. b) – a produktív vagy alkotó beszédet.vers. kinek. Az utánmondás lehet: • szó szerinti ismétlés • lényege szerinti ismétlés A szó szerinti ismétléshez tartozik: . hanem a szöveg. A spontán beszédbe a beavatkozás (társalgás. mindennapi társas érintkezés) szerepjátékokkal (más néven mimetikus vagy dramatikus játékokkal) történik.

hogy a tanító megfelelő motivációval állandóan fokozza a gyerekek beszédkedvét. Így ugyanis a metanyelvi funkció egyik sajátos nyelvi mintáját kell követniük. Szerepe lehet még akkor is. segítségkérés. akik csak a korlátozott kódot használják. mivel a nyelvi megoldásokban is mindig vannak önálló. mert így beszédgátlás alakulhat ki. mert könnyen súlykoláshoz vezet. hogy a tanult nyelvtani fogalmak meghatározását több tanuló is mondja el a tanító után. osztályban szívesen használnak a gyerekek ehhez a feladathoz bábokat.Pl. Fontos. hogy bábokkal játszatjuk el a tanulókkal. képek alapján összeállított történeteit. Így a megfigyelt nyelvi mintákat alkalmaztatjuk egy műsor tartalmának ismertetésében. Alkalmazásával vigyázni kell. bocsánatkérés. Ennek főbb változatai: • Az olvasott történet (mese) lényegét mondják el a vázlat kibővítésével. illetve nem tudnak kódot váltani. e) Leggyakrabban az olvasott ( kidolgozott kódú) szövegek alapján reprodukáltatunk. és ne állítsa őket megoldhatatlan vagy csak kudarccal járó feladatok elé. Gyakran szoktuk kérni. A reprodukálás főbb eljárásai a nyelvi minták gyakorlására: a) Mese vagy meserészlet elmondása a mesélő stílus gyakorlásaként. jókívánság stb. A szó szerinti ismétlésre főleg azoknak a gyermekeknek van szükségük. d) Kedvvel és szívesen vállalkoznak a tanulók a rádió – vagy a tévébemondó szerepére. b) A tanító elbeszélésének vagy magyarázatának megismételtetése. ha egy újonnan megismert kommunikációs formát kell elsajátítani. a műsor konferálásában. szerepjátékait is megismételtetjük. alkotó mozzanatok. annak megköszönése. c) A társaik beszámolóját. I – II. . Tehát megoldhatjuk a mesemondást úgy is. A lényege szerinti utánmondás a szöveg – tartalom szempontjából fél – reproduktív beszédnek tekinthetjük. tartalommondását.

amelyben az adott szereplő lakott) • Készíthetünk a szövegből vagy szövegrészletből mozzanatsort (ezeket képekkel is lehet ábrázolni). Az önálló összefüggő beszéd gyakoroltatásának főbb eljárásai: 68)Kötetlen beszélgetés . Az ilyen és hasonló gyakorlatokkal az a célunk. lehet válaszadás a tanító vagy az osztálytársak kérdéseire. vagy más – más szereplő szemszögéből adják elő az eseményeket. Stb. • Reprodukáltathatjuk a szöveg párbeszédes részeit is. Pl. mondd el. megszerkesztésében és nyelvi megformálásában a beszédhelyzethez minél rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni. s ennek követésével reprodukáltatjuk a szöveget. A reprodukálás megoldásának főbb lehetőségei a beszéd kommunikációs szerepeinek gyakoroltatása érdekében Az olvasottakról való beszámolás több kommunikációs helyzetben történhet. hogy milyen volt az a ház.• A szöveget (vagy részletet) meghatározott szempont szerint reprodukáltatjuk (pl. hogy tanítványaink megtanulják utánozni azt a sokféle nyelvi mintát. amelyekből a szereplő tulajdonságait ismerjük meg) • Leíró szövegrészeket is elmondathatunk (pl. hogy a me4gismert nyelvi – nyelvtani szabályokat tudatosan alkalmazzák a gyerekek. amely a tágabb társadalmi környezetben körülveszi őket. megváltoztathatjuk a beszámoló címzettjét vagy műfaját (számoljon be az eseményekről szemtanú riporterként). mondd el azokat az eseményeket. Az önálló szóbeli szövegalkotás szintjén a beszédfejlesztésnek két feladata van: • itt kell biztosítani. Ugyanakkor tanulják a beszédhelyzethez való nyelvi alkalmazkodás különböző formáit is. • a mondanivaló tervezésében.

a főteret. Utcán tájékoztass gyereket vagy felnőttet valamiről (pl. • játékszabály ismertetése. tárgyak. vita. az állomást stb. 70)Olvasott szöveg alapján elmondathatjuk az előzményeket. állatok. Gyakoroltatni kell a cáfolást is. valamilyen sporteseményről) • növények. Néhány fontos tanács: 72)Olyan témákról beszéltessünk.Témája sokféle lehet. a hibákat utólag mondjuk meg. 71)Különböző kommunikációs beszédműfajokat gyakoroltathatunk: • indoklás: Pl. • érvelés. ugyanis sokmindent. eszközök stb. Érveljenek igazuk mellett osztálytárs vagy felnőtt véleményével szemben. mit jelent: „ne igyál előre a medve bőrére!” • tájékoztatás: Pl. nem igaz voltát. amit a kép ábrázol. 73)Ne javítsunk bele a megnyilatkozásokba. 69)Történetalkotás képről vagy képsorról Ha a képet vagy a képsort csak a beszélő tanuló látja. de félbehagyott szöveg továbbmeséltetése vagy befejeztetése is feladat lehet. tárgyilagos vagy tréfás). . akkor a kifejezés részletezőbb voltára is ügyelni kell. a városházát. A tanítónak úgy kell irányítania az ilyen beszélgetéseket. bemutatása az osztálytársaknak szemléletesen. Stílusa is lehet változatos (komoly.) • beszámoló: Valamilyen látott vagy átélt eseményről szólhat (intéztethetjük hasonló korú gyermekeknek de felnőtteknek is). Indokold meg. helyesen cselekedett – e x szereplő! • magyarázat: Pl. merre találja a postát. amelyekről a gyerekeknek van mondanivalójuk. hogy egy – egy tanulónak alkalma legyen több mondatból álló szöveg alkotására. Magyarázd el társaidnak. a többiek nem. • tudósítás (pl. a beszéd segítségével kell „láttatni”. Ennek során bizonyítani kell a beszédpartner állításainak hamisságát.

A tekintet sok mindent elmond az emberről. Ha mindvégig figyel a beszédpartnerre. felhúzzuk a szemöldökünket. a személyiségben lezajló folyamatokat. akivel beszél.Más forma az. a testtartás. melyek a nem . A nem nyelvi kommunikációs eszközök tanítása Megkülönböztetünk nyelvi (verbális) és nem nyelvi kommunikációt. Tanítványainkat arra kell megtanítanunk. A 6 – 1o éves gyermeknek meg kell tanulnia: . amikor a tanulók megpróbálnak tekintetükkel különböző érzelmeket kifejezni. Amelyik gyerek érzi. hogy már nem figyel rá a hallgató. A nem nyelvi kommunikáció csatornái: a tekintet.arra nézzen. . hogy unja a beszélgetést. a gesztus. Eleinte a játékmester a tanító. az felemeli a kezét. máshol időző tekintet a beszélő számára jelezheti. hogy felkészüljenek a feladatra. Tanulják meg. aki „szemmel” szólítja meg a tanulókat. de olvasmányok feldolgozása közben gyakran akad rá alkalom. hogy „a szem a lélek tükre”. Pl. hogy a játékmester szeme az ő szemébe kapcsolódott. Az elkalandozó.74)Ne csak nyelvi szempontból értékeljük a teljesítményeket. 76)Adjunk időt. és valaki megpróbálja szavakkal megfejteni. a térközszabályozás és a kinézika. a mimika (arckifejezés). 75)Az értékelésbe vonjuk be a gyerekeket is. hanem a kommunikációs szabályok megoldását is minősítsük. A mimikának (arckifejezésnek)sokféle funkciója van. Nem könnyű feladat. vagy ráncoljuk a homlokunkat. Jó játék lehet gyakorolni a tekintettartást és a tekintetváltást. hogy szabályozzák arckifejezéseiket. Később a játékmester lehet jelentkező tanuló is. vagy tapssal jelez. tekintettartással a kapcsolat fenntartását fejezi ki. ugyanis kifejezi érzelmeinket. ha nem értünk valamit. De a hallgató tekintetéből a beszélő érdeklődést és udvarias figyelmet is kiolvashat. nem hiába szokták mondani. Önmagában is és a beszéd kísérőjeként is kifejezhet érzelmeket.

s a kinezika nevű tudományág foglalkozik velük. Vagy testünk felé irányuló félköríves mozdulat = ’ gyere ide!’ Némelyik helyettesíti a beszédet. tehát a szó és a nem verbális jelzés összhangban legyen. meglepetésedet. • hívás: a mutatóujj test felé mozgatásával. amikor közlik veled. amit eléd tettek. akkor azzal a beszéd logikai tagolását jelezzük. udvariatlan. • hellyel kínálás: nyújtott karral a székre mutatva. és azt. ha osztálytársad új cipőt kapott. de ne engedjük használni az ökölbe szorult kéz mozgatását. fejcsóválás.illő. mikor nem használni az adott arckifejezést. mint a szóban kifejezett tartalom. Gyakorlatok: • Tükörjáték: a csoport tagjai a kijelölt vagy önként vállalkozó társ arckifejezését utánozzák. Pl. a hallgató ásít. • fenyegetés: felemelt mutatóujj mozgatásával. Pl. figyelmeztetés: felemelt mutatóujj. hogy az udvariasság és a figyelmesség keretei közt a szükséges és hatásos gesztusokat gyakoroltassa a gyerekekkel: • pl. Pl. hogy az arcjáték ne fejezzen ki mást. Egy fiú széles mosollyal bejelenti. de neked nem tetszik stb. A gesztusokat mindenki használja vagy önállóan vagy a beszéd kísérőjeként. ha nem szereted az ételt. valaki viccet mesél. Pl. arcoddal! Milyen arcot vágsz. Az iskolának az a feladata. érdeklődésedet stb. Szakszóval ezeket kinémáknak vagy kinemorfémának nevezik. hogy húga megbetegedett. • Előre szavakkal megadott kifejezést kell arccal eljátszani. sértő kifejezések. Tudatosulnak a saját arckifejezések. ha a kezünk függőleges irányban felülről lefelé mozog. • Helyzetek elemzése. szemöldökfelrántás. . hogy mikor lehet. mert ez durva. hogy nem mehetsz kirándulni. Fejezd ki örömödet. megbeszélése. Ilyenkor azt is meg kell beszélni. • A gyerekek egy – egy társ arcjátékát szavakkal értelmezik.

nyeglén. A gyerekeknek azt kell megtanítani. • bizonytalanság: vállvonogatással. akkor meg kell várnunk. Tulajdonképpen egész megjelenésünk kommunikál. Vannak olyan szerephelyzetek. akár tudunk róla. • kitörő öröm: a két kar magasba lendítésével. hogy kihallgassuk. • a győzelem jele: ujjal formált V betű. Egész testükkel forduljanak a beszédtárs felé. jutalom. A dramatikus játék A gyerekek életében a játék az a tevékenységi forma.• a vendég előre engedése nyitott ajtóban • igenlés. Illetlenség túl közel menni beszélgető emberekhez. vagy nem megfelelő helyen használják a gesztusnyelvet. vagy akitől segítséget várunk. A beszélő és hallgató egymáshoz való viszonyát jelzi. már bizalmaskodásnak tartjuk. kényelmesen üljenek beszéd közben. hogy lazán. s igyekszünk védekezni. nemcsak illem kérdése (pl. akár nem. nemtetszés: a fej ingatásával. • izgalom: a kéz tördelése. ahhoz közelebb kell mennünk. A testtartás. De ha az a valaki mással beszélget. hanem egyenesen álljanak. Valamennyiünknek van ún. akár nem. akik érzelmileg nagyon közel állnak hozzánk. hogy akihez bizalommal fordulunk. kitüntetés átvételekor). de nem hanyagul. Körülbelül másfél éves koráig ismerkedő . Nem szabad engedni. miről beszélnek. tagadás. akár akarjuk. ha figyelmességüket akarják kifejezni. Térközszabályozás. A gyerekek szerepjátszó képessége egészen kicsi korban kezdődik. míg közelebb hív. amelyekben meghatározott testtartás esetleg kötelező is. hogy a gyerekek túlzásba vigyék. Ha idegen túl közel jön. akinek segíteni akarunk. önkéntelenül is hátrébb lépünk. amelyben a cselekvés és a beszéd összekapcsolódik. hogy milyen távolságban helyezkednek el a beszéd során. Az iskolában azt kell megtanulni. személyes tere (15 – 45 cm) amelyen belül csak azokat engedjük.

hogy ki – ki tudja. mintha az lenne. a királynak kartonpapír korona kerül a fejére. amelyek varázsszava a „mintha” és sok bennük az utánzás. és felemelt kezüket megfogják. Második osztálytól elhagyhatjuk a bábokat. Mivel a gyerek számára ismerős és természetes közeg. Később a szerep lesz a domináns: a mama mellé papa is kell. A bátortalanabbak játszhatnak „néma szerepeket” pl. megmozgatja a fantáziát. takarítás. segít leküzdeni a gátlásokat. Helyettük a jelmezt helyettesítő szimbólikus eszközöket használhatjuk (pl. az orvosnak betegek. Az önként jelentkezők közt osztjuk ki a szerepeket. Eleinte a cselekvés a fontos: pl. Nem kell szó szerint megtanulni a szöveget a tanulóknak. mégis úgy mozog. babafürdetés stb. ez lesz a kapu. Az iskolai beszédfejlesztésben háromféle játékot alkalmazunk: 1) Irodalmi műre épülőt 2) A társasérintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok 3) Szabályjátékok Elsőosztályban bábozással oldjuk meg a párbeszédes részek eljátszását. így kiválóan használhatók a nyelvi hátrányokkal küszködők felzárkóztatására. csak jól kell ismerniük. A nézők figyelmeztethetik a főhőst a leselkedő veszélyre. Az együttjátszás örömöt ad. a tanító néninek gyerekek. Nyelvi mintákat kapnak és gyakorolhatnak a gyerekek. amelyben a felnőtt életre készül.: két gyerek szemben áll. A gyerekek számára a játék olyan életforma az iskolába kerülés előtt. hogy mit kell mondania. A dramatikus vagy szerepjáték igen alkalmas a spontán beszéd fejlesztésére. hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg a lényeget. hogy ő nem mozdony. a táltos bot végére erősített lófej rajza. Többször el kell olvastatni a szöveget ahhoz. A gyerek tudja.(explorációs) játékokat játszik. bár még nem tudatosan. virágok. De lehetnek fák. a vándorlegénynek tarisznyát akasztunk a nyakába. a félelmet. és fejleszti az együttműködési (interakciós) képességeket. . Kommunikációs viselkedésminták gyakorlását teszi lehetővé. Ezután a szimbólikus játékok következnek. bokrok a néma szereplők.

Ilenszerű szituációkban szátsztjuk őket: orvos – beteg. hogy a beszédtevékenység fejlesztése igen szerteágazó. Megfelelően átgondolt. majd tesznek is azért a későbbiekben. fejlesszük beszédtechnikájukat úgy. fegyelmet és felelősséget tíz – tizenegy éves korban is kialakíthatunk. S eközben gyarapítsuk a szókincsüket. érthető beszéd. hogy többet beszéljenek a gyermekek. pontos. kifejezően tudjanak megszólalni. tudatos tervezéssel. Összefoglalásként megállapíthatjuk. rendőr – közlekedő. hogy szépen. a hallgatóhoz. A beszédfejlesztés nem ér véget életünk végéig. a közléshelyzethez és a kommunikációs szándékhoz minél jobban megtanuljanak alkalmazkodni. könyvkölcsönzés. a tantárgyi feladatok összefüggéseit felismerve megoldható. A valódi helyzet megfigyelését követően játékos körülmények közt utánzással gyakorolják a tanulók a nyelvi – kommunikációs szabályokat. ám kommunikációs figyelmet. telefonálás. . sokrétű feladat. Ha ezzel az igénnyel rendelkeznek. hogy belső szükségletté váljék az igényes. hogy a beszédtárgyhoz. eladó – vásárló.Társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok Kommunikációs helyzetgyakorlatoknak is nevezhetjük ezeket. amit nem könnyű eredményesen megoldani az iskolában.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful