módszertana

Az anyanyelv tanításának

( Anyanyelv tantárgypedagógia)
5) Az anyanyelvi tantárgypedagógia fogalma A módszertan a didaktikának ( az oktatás általános elméletének) alkalmazása egy szaktantárgy oktatására, tehát tulajdonképpen alkalmazott didaktika. A mi esetünkben az oktatási folyamat irányításának elveit, törvényszerűségeit, módszereit tartalmazza olyan módon, ahogyan ezek a magyar nyelv elemi fokú tanításának gyakorlatában érvényesülnek. Az oktatásnak van általános elmélete, de nincs minden részletre kidolgozott általános gyakorlata, mivel ez nem is lehetséges, ugyanis nincs két egyforma gyermek sem, s a személyiségük, egyéniségük kibontakoztatása sem lehetséges általánosan érvényes módszerek gépies alkalmazásával. Így az oktatási módszer nem mindenható, nem recept, de nem is elhanyagolható. Minden kornak voltak jellegzetes nevelési és tanítási módszerei, amelyekkel a nevelés és oktatás céljait igyekeztek megvalósítani. Ugyanazt a célt el lehet érni többféleképpen is: sok vagy kevés időráfordítással, a tanulók számára unalmas és utált cselekvésekkel vagy élvezetes, játékos, felszabadult munkalégkörben is. Elvileg feltételezzük, hogy létezik a célok gyakorlati megvalósításának egy optimális módja, amellyel a leghatékonyabban, a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt lehet elérni. A cél ezt a csak elméletileg létező legjobb módszeregyüttest a gyakorlatban is minél jobban megközelíteni. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy tanulás közben a tanuló személyisége nemcsak a tartalom hatására változik, alakul, hanem annak következtében is, hogy mindenfajta értelmi és fizikai tevékenységet végez. Márpedig e műveleteket a módszer és ennek elemei az eljárások foglalják magukba.

Hazánkban az oktatás és nevelés metodológiáját elsődlegesen az oktatás demokratikus jellege határozza meg, tehát az a tény, hogy minden gyermeknek megkülönböztetés nélkül el kell sajátítania az iskolában az alapvető ismereteket, ki kell mindenkiben alakítani azokat a készségeket és képességeket, amelyek a modern társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek. A módszertan ma már nemcsak a tanítási tevékenységre terjed ki, hanem a tanulási tevékenység megszervezésére, irányítására és értékelésére is. Az oktatás hatásfokának növelésében a korszerű módszertani felfogásban különösen két didaktikai elv kap hangsúlyt: a tanulói aktivitás és a differenciált foglalkozás elve. Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a modern didaktika nem kényszerít rá az oktatásra merev módszerrendszert, hanem tág teret enged az újításoknak, az ésszerűsítéseknek, a kísérletezéseknek azért, hogy a kitűzött célok és feladatok minél optimálisabb módon valósuljanak meg. 6) Az anyanyelv rendszerében az iskolai tantárgyak

A magyar nyelv mint anyanyelv alaptantárgy a magyar tannyelvű iskolákban az első osztálytól az érettségiig, mivel: • az anyanyelv a legerősebb kötelék az ember és a társadalom között; • a személyiség fejlesztésének, kiművelésének eszköze; • az ismeretszerzésnek és a gondolatközlésnek az eszköze; • valamennyi tantárgy tanulásának alapja, feltétele; • az általános műveltség alapja és megnyilvánulási formája; Ezért átfogó anyanyelvi nevelés nem csupán az anyanyelv tantárgy oktatásának feladata, hanem ehhez hatékonyan hozzájárul mindenik anyanyelven oktatott tantárgy is, sőt az iskolán kívüli tevékenységek és hatások is.

7) Az anyanyelvi nevelés feladatai A korszerű iskola elsődleges feladata az, hogy alapozó ismereteket biztosítson, és a képességek fejlesztésével állandó önművelésre, önálló gondolkodásra készítse fel a tanulókat. Az általános iskolában fejlesztendő alapképességeknek három csoportját különböztetik meg: 8) kommunikációs képességek (beszéd, beszédértés, olvasás, írás stb.) 9) megismerési képességek (az információk felfogása, megértése, megőrzése, feldolgozása illetve az ezekhez szükséges gondolkodási műveletek) 10)a cselekvéshez tartozó ún. mozgásképességek vagy idegen szóval pszichomotoros képességek (amelyek a fizikai mozgást és a munkafolyamatok végzését teszik lehetővé) A képességfejlesztésben a kommunikációs képességeknek megkülönböztetett szerepük van. Az iskolában ezek fejlesztésének legfőbb színtere az anyanyelvi nevelés. Ebből a szempontból az anyanyelvi nevelés feladata kettős: • egyrészt képessé kell tennie a tanulókat a szóban és írásban feléjük áradó információk megértésére és befogadására; • másrészt arra is, hogy saját gondolataikat, érzelmeiket pontosan és hatásosan kifejezhessék mind szóban mind írásban úgy, hogy a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez is alkalmazkodni tudjanak. A kommunikációs képességfejlesztés tehát a beszélt és az írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósul meg. Az 1 – 4. osztályban folyó anyanyelvi nevelés feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: 11)Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése (a gyermekek az anyanyelvet a

mivel az anyanyelvi ismeretek szélesebb körének megszerzése nélkül elképzelhetetlen a nyelvhasználat tudatosítása és továbbfejlesztése.’’ • az íráskészségen alapuló íráshasználat. másfelől jelenti a nyelvre vonatkozó ismeretek megtanulását.és jellemformálásban Az anyanyelvi tevékenységek a tanulók akarati. a monológ és a párbeszéd valamint a kommunikációs szerepváltás (mely nélkülözhetetlen a párbeszédnél). Az anyanyelvi nevelés személyiségformáló szerepe a következő területeken érvényesül: • az értelemfejlesztésben • a szemléletformálásban • az érzelmi nevelésben • ízlésformálásban • akarat.családban sajátítják el. Így a nyelvre vonatkozó ismereteknek nem cél hanem eszköz jellegük van. 13)A nyelvhasználati készségek.’’ • a hangos és néma szövegértő olvasás .’’ • az olvasás. képességek fejlesztése. • a beszélt nyelvhasználat szintjén pedig a beszédmegértés. 12) A nyelvi ismeretek elsajátítása. az összefüggő beszéd. 14)A tanulók személyiségének fejlesztése nyelvi és irodalmi eszközökkel.és jellemtulajdonságait kétféle módon formálhatják: . ezért az iskolába lépő gyermekek anyanyelvi fejlettsége pontosan tükrözi a családok színvonalát). Ide tartoznak: • a helyes beszédlégzés kialakítása. Ez kifejezetten készségfejlesztési feladat. helyesírás és az írásbeli szövegalkotás elsajátíttatása.és írástechnika . • a tiszta hangképzés . Ez egyfelől jelenti az olvasás és az írás jelrendszerének és technikájának megtanítását – megtanulását.

15)Tartalmi oldalról személyiségmintákat

kapnak a megismert embertípusok révén; 16)Másrészt viselkedésmintákat kapnak, ami serdülő korban a példaképválasztás alapja. Ennek a korosztálynak az olvasási vágyát az önismeret és az önfejlesztés igénye táplálja. 4. Az anyanyelvi nevelés elvei

Az anyanyelvi nevelés igen bonyolult folyamat. Sikerességét nagymértékben meghatározza az, hogy a pedagógus milyen szemlélettel közeledik az anyanyelvi nevelés feladatainak megoldásához. Ezt a szemléletmódot az anyanyelv öntörvényeiből adódó nevelési alapelvek fejezik ki: 17)Az anyanyelv a személyiségfejlesztés általános eszköze. A fejlődéslélektan a nyelv szerepét a) az interiorizációban, b) az exteriorizációban, c) az integrációban és a d) szocializációban tekinti alapvetőnek. 18)Az interiorizáció (elsajátítás, befogadás) azt jelenti, hogy a személyiségre gyakorolt külső hatások a nyelv segítségével épülnek be a személyiségbe. A gyermek felfogja, megérti a mások által szóban vagy írásban közölt információkat, kiemeli a lényeget, megtanulja és saját ismeretei közé sorolja azokat. 19)Az exteriorizáció a személyiség belső tartalmainak, folyamatainak külsővé tétele. Bármit teszünk, a cselekvés mindig gondolati tervezéssel indul, és cselekvés közben is a nyelv segítségével ellenőrizzük magunkat. Ha egy gyermek nem tudja elmondani, hogy egy cselekvést miként kell végrehajtani, akkor valószínűleg nem tudja azt helyesen végrehajtani a gyakorlatban sem, és ha hibás vagy bizonytalan valamely cselekvése, akkor azt rendszerint nyelvi síkon sem tudja elvégezni.

20)A személyiség egysége (integrált volta) attól függ, hogy

az illető személy nyelvi tudása, nyelvhasználata mennyire fejlett. A különböző hatásokat a gyermek a nyelv segítségével fogadja be. Tehát nyelvi tudása, nyelvhasználatának fejlettsége dönti el, hogy mit tud beépíteni saját személyiségébe, illetve mit hárít el. Ha a nyelvhasználata nagyon fejletlen, akkor a hatások többségét nem tudja befogadni, így a nyelv a maga szimbólumaival nem képes a gyermek tapasztalatainak, elképzeléseinek, érzéseinek, ismereteinek egységét megteremteni (integrálni). 21)A szocializációnak is a nyelv a legtermészetesebb eszköze. A gyermek a beszéd révén tanul meg alkalmazkodni környezetéhez, ugyanakkor nyelvi eszköztárának szegénysége is jelzi, ha szociális – közösségi magatartásában valami probléma van. Azok a gyermekek, akik folyton nyafognak, parancsolgatnak, nem tudnak társaikkal együttműködve feladatokat megoldani, nem tudnak társalogni, kérdezni stb. valamilyen szocializációs fejlődési problémával küszködnek. Tehát amikor azt tanítjuk, hogy köszönjenek, érdeklődjenek, fejezzék ki jókívánságaikat stb., akkor nemcsak nyelvi illemszabályokat tanítunk, hanem arra nevelünk, hogy tanítványaink a társas viszonyokban magabiztosak, felszabadultak, gátlásoktól mentesek legyenek, mivel a nyelvhasználat fejlődése a személyiség szociális fejlődését is segíti. 22)Az anyanyelvi nevelés valamennyi tantárgy feladata. Az iskolának képessé kell tennie a tanulókat az önálló művelődésre. Az önművelési szokások alakítása nem korlátozódhat az anyanyelvi órákra, mivel a gyermekek érdeklődése szerteágazóbb, mint amennyit az olvasási tevékenység ki tud elégíteni. Így az alsó tagozatos szaktárgyaknak óriási szerepe van az ún. szakirányú érdeklődés felkeltésében, ébren tartásában és kibontakoztatásában. El kell sajátíttatni a többi tantárgy szókincsét, figyelni kell a nyelvi igényességre és a helyesírásra. 23)Az anyanyelvi nevelés nyitottsága és folytonossága.

Az anyanyelvi nevelés alulról nyitott. Ismerni kell tehát az óvodai és a családi anyanyelvi nevelés hatásait. Csak ezeket figyelembe véve, ezekre építve tudunk gondoskodni a hiányok pótlásáról. Nyitott olyan értelemben is, hogy számolnunk kell a tanulókat érő iskolán kívüli nyelvi hatásokkal is: rádió, televízió, színház, Internet, tágabb társadalmi környezet, olvasmányok stb. Elő kell segítenünk, hogy ezekből a hatásokból elsősorban a pozitív példákat raktározzák el a gyerekek. A negatív hatásokat nem tudjuk kizárni, de a pedagógusok feladata ezek ellensúlyozása és a hozzájuk való helyes viszonyulás megtanítása. A nyitottság harmadik oldala az, hogy az alsó tagozatos nyelvi nevelésnek kell megalapoznia a magasabb iskolafokozatokon folyó munkát. Ezért a tanítónak ismernie kell a felső fokozatos tantervi anyagot is, hogy megfelelően fel tudja készíteni a gyerekeket azokra. Az anyanyelvi nevelés nyitottságából következik a folytonosság. Az, hogy a nyelvhasználat fejlődése soha sem fejeződik be. Az iskolai anyanyelvi nevelés teszi lehetővé, hogy tanítványaink egész életükben önállóan is folytassák az ismeretszerzést a nyelv segítségével. 24)Az anyanyelvi nevelés egységének (integráltságának) elve. A nyelvi tevékenység strukturáltsága ellenére is oszthatatlan egész. Az oktatás – nevelés folyamatában azonban szükség van arra, hogy egy – egy elemére, részterületére összpontosítsunk. E nélkül például nem tudnánk megfelelően elsajátíttatni az olvasás, az írás vagy a szövegalkotás alapvető készségeit. Ám a tervszerű és tudatos nyelvhasználat – fejlesztés megköveteli, hogy a tanító pontosan lássa, hogy az anyanyelvi tantárgyi ágazatok (olvasás, írás, nyelvtan, fogalmazás) ugyanazt a nyelvi jelenséget más – más szempontból közelíti meg. Az anyanyelvi nevelés egysége tehát úgy teremthető meg, ha felfogó – befogadó és a közlő – kifejező tevékenységeket az ún. komplex órák keretében együtt fejlesztjük. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy

de nyelvi hátrányokkal küszködő gyerekek menthetetlenül lemaradnak. Ez pedig a funkcionális nyelvszemlélet. másrészt ezzel párhuzamosan itt kell megalapozni az írott nyelvhasználatot. és igen nehezen vagy hiányosan sajátítják el a különböző tantárgyak sajátos fogalmait. ennek alárendelt nyelvi tevékenységet. Az anyanyelvi nevelés egységességének elve azt is jelenti. Arról sem szabad megfeledkeznünk. nyelvhasználati lemaradást takar. Ha az iskola segítségével nem térnek át idejében az ún. hogy a nyelvi képzést az óvodától kezdve a középiskola befejezéséig tervszerű egymásra épülő folyamatnak tekintjük. Az alsó tagozat felelőssége tehát egyrészt abban áll. Ebből a szempontból az alsó tagozatnak igen nagy a felelőssége. és az egyébként értelmes. nem vagy csak részben fogják fel az olvasott információkat. hátrányos helyzet mindig nyelvi hátrányt. felzárkóztatását hogyan tudja megoldani. s lehetőleg úgy. „korlátozott nyelvi kódot” sajátítanak el.valamelyik nyelvhasználati komponens uralkodó legyen az órán. Az anyanyelvi nevelés integráltságának. hogy arra a felső tagozatban építeni lehessen. hogy az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés eredményességétől nagy mértékben függ az elvont gondolkodás fejlődése. hogy a nyelvileg hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlítő beszédfejlesztését. mégpedig úgy. hogy az ún. „kidolgozott nyelvi kódra” akkor ismeretszerzési lehetőségeik erősen leszűkülnek. A szociolingvisztikai kutatások egyértelműen bizonyították. s ez az alsó tagozatos tanító számára igencsak fontos. A helyzet felső tagozaton csak súlyosbodik. Nyelvi korlátaik miatt nem értik a tanító magyarázatait. Az ingerszegény családban nevelkedő gyermekek egy ún. A funkció fogalma . hogy e köré szervezzük a többi. amikor megszaporodnak a szaktantárgyi kódrendszerek. hanem éppen arról van szó. hogy a tanítási anyag által nyújtott lehetőségeket maximálisan kihasználva. a tantárgyi ágazatok egységben szemlélésének van még egy aspektusa. természetes módon váltogathassák a tanulók a különböző nyelvi tevékenységeket.

akit nem szólítunk fel csak azért. • Fontos a megfelelő munkalégkör megteremtése: a tanulók ne féljenek a megnyilatkozástól. a közléshelyzethez és a kommunikációs partnerhez alkalmazkodva. Azáltal. Tehát minden új nyelvtani jelenséget a kommunikációs szabályok figyelembe vételével tudatosítunk. Persze ez nem jelenti azt. A szóbeli és írásbeli szövegek alkotásának gyakorlása közben tudatosítjuk. hogy a rendelkezésükre álló nyelvi eszközökből válogassanak a kifejezendő gondolattartalmakhoz. vagyis a mondatot a szövegbe be kell szerkeszteni. hogy ne féljenek a kudarctól. legyen joguk tévedni is.szűkebben értelmezve a nyelvi eszközök „mirevalóságát” jelenti. A szóbeli értékelés és az azt kísérő metakommunikációs jelzések (gesztusok. hogy milyen nyelvi mintát nyújt közömbösítheti a negatív nyelvi hatásokat.A kedvező szociális háttér biztosításának elve. Ne engedjük. • A tanító példája igen fontos. annak tartalmára. a megszégyenüléstől. 5. „ügyeletes zsenik”. az egymástól való függést jelenti. Tehát minden nyelvi megnyilatkozással arra szoktatjuk a gyermekeket.) legyenek összhangban! Törekedjünk az értékelésben . vagy valamilyen nyelvi eszközzel utal arra. hogy a szövegben a mondatok kölcsönösen függnek egymástól. hogy minden új mondat megismétel valamit az előzőkből. mert félünk. hogy a hibásan teljesítő gyereket társai csúfolják! Ne legyenek az osztályban ún. Tágabb értelemben a beépítettséget. Szoktassuk tanítványainkat arra. mimika stb. ám a javítás legyen mindig konstruktív. Az előbbi elvek csak kedvező szociális körülmények közt válhatnak hatékonnyá. s ez rendszerint úgy történik. közbekiabálás vagy közbeszólások nélkül hallgassák meg türelmesen. hogy egymást türelmesen. és hozzá is tesz valami újat annak tartalmához. vagy felerősítheti a pozitívakat. hogy megnyilatkozásával veszélyezteti az óra sikerességét. hogy a hibákat nem javítjuk következetesen. Ne legyen az osztályban egyetlen tanuló sem.

nekik való könyveket. hogy ne akadályozzák a gyermek fejlődését. káros hatásokat. • engedjék kérdezni bármiről. hogy ordítoznak. hogyan segítsék elő otthon a gyermek nyelvi fejlődését: • engedjék a gyermeket beszélni. A tömegkommunikációs eszközök. fogalmazást. írjon. olvasson stb. értékeljék. hogyan beszélnek egymás közt tanulói. Jó lenne. A nyelvileg igénytelen. az internet hatását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. filmekre és a családdal együtt igyekezzünk megakadályozni a nem nekik való. kellő tapintattal meg kell próbálni változtatni ezen. • figyeljenek rá. ha mond valamit. Hívjuk fel a figyelmet a gyerekeknek szóló műsorokra. Tájékozódni kell a család nyelvhasználatáról is. Lássuk el tanácsokkal a családokat. kiadványokat. ahonnan megkaphatnák a legfontosabb. és folytassanak vele értelmes párbeszédet. A tanítónak tudnia kell arról. • igényeljék beszámolóit. ha minden osztálynak lenne kis könyvtára. adjanak valós válaszokat a feltett kérdésekre életkoruknak megfelelő szinten. vagyis hagyják. alacsonyabb műveltségű családokban azt kell elérni legalább. belevágnak egymás szavába stb.differenciált frazeológiára! (Ne csak az „ügyes vagy” legyen az elismerő formula. és ha azt tapasztalja. jutalmazzák a szép beszédet.osztályban • olvasás • írás . a számítógép. olvasást. durva kifejezéseket használnak.”. negatív értékeléskor ne kezdjük így: „Már megint…. • dicsérjék. Bírálat esetén. 25)A tantárgy felépítése az 1 – 4. • reagáljanak kérdéseire biztatóan. írást. A szülő és a tanító igényelje a gyermektől a rendszeres olvasást. hogy a gyerek a tanító utasításait követve beszéljen. „Még mindig……”) A kedvező szociális feltételek biztosítása nemcsak tanítási órán fontos.

A tantárgyi ágazatok meghatározott feladatköröknek felelnek meg. E viselkedésformák leírását nevezzük követelményeknek. gazdagodnak. a nyelvi képzés egységes rendszerben folyik. osztályos tananyag elrendezésében. A tantervi előírások a tankönyvekben telítődnek konkrét tartalommal. Meghatározza az elérendő tanulási teljesítmények jellemzőit. az anyanyelvi képzés egységes rendszerben folyik. A tantervek rendszerbe foglalva közlik a magyar nyelv tantárgyi ágazataiba elosztott ismereteket. az iskolai oktatásban az anyanyelv tanításának egységes jellege van.Ez azt jelenti. hogy az ismeretkörök fokozatosan. struktúrájában a koncentrikus felépítés elve érvényesül. Az egész iskolai oktatói – nevelői munkát szabályozó oktatási terv (plan de învățământ) írja elő. . mélyülnek. Ezeken kívül a különféle munkafüzetek gyakorlatrendszerei is igen hasznosak.• beszédkészségfejlesztés • fogalmazás • nyelvtan 26)Tanterv. gyakorlatok. oktatási terv Mint láttuk az előzőekben. A nevelési és oktatási – képzési feladatokat a tanterv tartalmazza. hogy mindenik osztályban mely tantárgyat hány órában kell tanítani. amelyekhez egy tanulmányi év végéig el kell jutni. Az 1 – 4. Az olvasmányok tematikus elrendezése motivációs alapot jelent a tanítás és a tanulás számára. lehetőseget adnak az intenzív tanulói tevékenységre. Irányító jellegű kérdések. évről évre bővülnek. Ezek a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szinten tárgyalják az olvasmányokat és a nyelvi anyagot. feladatok segítik a tanítót és a tanulót. Ez azt jelenti. hogy első osztálytól érettségiig a tantárgy részterületei szerves egységet alkotnak. azaz azokat a viselkedésformákat.

írás. Külön rovat tartalmazza a módszereket. A tanulói teljesítmény értékelésének oly módon kell helyet kapnia a tanmenetben. tehát az olvasás. a készségek és képességek megszerzésében tett előrehaladását. Ezért a tervezés során a követelményeket elemekre kell bontani. nyelvtan tanításához. A tantervi követelmények a tanuló év végi teljesítményeit írják elő. Az olvasás és az írás tanítása A sokféle ábécétanítási eljárás közül . hogy a tanmenetben hagyunk egy üres rovatot a megjegyzéseknek. A tanmenetet a tanterv és a tankönyv figyelmes tanulmányozása alapján kell összeállítani. és ide jegyezzük be a pontosításokat a menet közbeni korrekciókat. hogy a tanmenetnek rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. hogy tanmenetet készít az osztály anyanyelvi tantárgyainak. Ezek eredményei alapján a tanító menet közben szembesül tanítása sikerességével. Ajánlott tanév elején is felmérni az ismereteket és a készségszinteket. hogy bizonyos időközönként ellenőrizzük a tanulóknak az ismeretelsajátításban. fogalmazás. és ennek megfelelően lépésekben megvalósítanunk.27)A tanító felkészülése az anyanyelvi nevelésre A tanító fontos teendője tanév elején az oktatási folyamat megtervezése a tanév egész időtartamára. tehát a tantervi követelmények megvalósulását. Ezeket mindig a követelményeknek. eljárásokat valamint a megvalósításhoz szükséges didaktikai és szemléltető eszközöket. a tartalomnak és az osztály adottságainak megfelelően választjuk meg. Ez azt jelenti. Ma már a feleltetés mellett az iskolai munka szerves részét alkotják a különféle felmérők íratása. A követelmények komplex jellegűek. majd a nagyobb fejezetek összefoglalása után vagy félévek végén. Ez formailag úgy oldható meg. és még idejében pótolhatja a mutatkozó hiányosságokat. Mindezekből következik.

az érzelemvilág . Körülbelül hat hét az időtartama. Ilyen pl. és 28 .a figyelem . 1) Az előkészítő időszak mind az olvasást mind az írást előkészíti.az emlékezet . Az olvasás – írás tanításának három szakasza van: 1) előkészítő időszak. amelyben a következő mindig feltételezi az előzőt. Nem szabad sajnálnunk tőle az időt.a munkatempó .a beszéd általános fejlettsége (a beszéd és a beszédértés) .az olvasás céljának ismerete .a vizuális kommunikáció szokásainak ismerete . 2) a betűtanítás időszaka.az önellenőrzés kialakítása Már az előkészítő időszakban szóképekkel egybekötött gyakorlatokat iktatunk be. . Ennek a rendszernek a logikáját kell jól látni.a ritmusérzék . és nagy részük a többi tantárgyat is alapozza.a nyelvi tudatosság kialakítása .a kommunikációs magatartás kialakítása . A különböző készségek egymásra épülnek. amelyek távolról alapoznak.nálunk a hangoztató – elemző – összetevő módszert használják szóképes előprogrammal.3o szókép „olvasását” .a betűelemek ismerete .a képzelet fejlettsége b) a speciális részkészségek már közvetlenül az olvasás – írás tanítását készítik elő: . mivel később sokszorosan megtérül. 3) a betűtanítás utáni időszak.a logikus gondolkodás . Tulajdonképpen az előkészítés hivatott megelőzni a későbbi nehézségeket. Az előkészítés a részkészségek kialakítását és állandó gyakorlását jelenti. A részkészségeknek két csoportját különböztetjük meg: a) általános részkészségek. mivel a problémák jelentkezésekor mindig vissza kell térni az alacsonyabb szintre.szótagolás . hierarchikus rendszert alkotnak.

és így olvassuk a szavakat.sajátítják el a tanulók. 5. 3. 4. Megkérdezzük: „Találd ki. és így mutatjuk fel a tanulóknak. mi hiányzik?” A szóképre mutatva elolvassuk. A szókártyák bemutatásakor mutatóujjunkat illetve a pálcát balról jobbra elhúzzuk a szókép alatt. A képről a szóképeket a következő módon választjuk le: 1. megteremtve a további munkához szükséges motivációs bázist. A tanulók a padra hajtják fejüket. A szóképtanulás lépései: Az új szóképek először a képekkel együtt kerülnek a tanulók elé. A szóképek változatlan sorrendje emlékeztet a képekre. Szóképtanulással kezdődik. A hang – és betűtanítás Ez az olvasástanítás legfontosabb szakasza. Ha valamelyik szóképet még bizonytalanul ismerik fel a gyerekek. Ez a kapcsolat a tárgykép elvonásával a szó optikai képe és a jelentése közötti kapcsolattá válik.Közösen „elolvassuk” a képek nevét. A szóképeket levesszük a tábláról. a tanulók elolvassák. valamely jármű képét tűzzük fel a táblára. Így kap értelmet a meghatározásunk. hogy a hang leírt képe a betű. de figyelmüket már a szavakra irányítjuk. A hangtanítás mindig megelőzi a betűtanítást az óra menetében. a szóképből vezetjük le. Pl. Összekeverjük a szóképeket. 6. a betűt az írott beszédből. Ezzel rögzítjük az olvasás (felismerés) irányát. kitaláljuk a hiányzó tárgy nevét. A képek bemutatkoznak. a tanulók a képet figyelik. A tanító az élő . minden kép mellé szókártya kerül. A hangot az élő beszédből. ismeretlen szóképek közé keverjük. tehát a szóképek tárgyképek nélkül való felismerésének képessége alakul ki. a tanulók kimondják a képek nevét. szókép) és az általa jelölt dolog grafikusan ábrázolt képe (az ún. Egy szókép megtanítása a nyomtatottan leírt szó (az ún. tárgykép) közötti asszociációs kapcsolat kialakítását jelenti. ismét elővesszük a képet. Rámutatunk a szóképekre. 2. 2. miközben egy – egy tárgy képét levesszük a tábláról. Csak a szóképek maradnak a táblán.

A b e t ű t a n í t á s a hangtanításra épül. Ezután hangfelismerési gyakorlat következik: a tanító olyan szavakat mond. de ügyelni kell. mondatunk példákat a tanulókkal a meghatározott hangtani helyzetekben (szó elején. amelyben a hang a szó elején. Ha megy a hangfelismerés. hogy elhangozzék egy olyan mondat is. hogy a betű bemutatása még nem jelenti azt. a szóba és a modatba. címet adunk a képnek. tisztán hangoztatjuk az osztállyal. Meghallgatjuk első reakciójukat. Pl. Mindig a nyomtatott kisbetűvel kezdjük a betűk szemléltetését. Menete: hagyjuk. amelyet a betű jelöl. Hangösszevonási gyakorlatot is végeztethetünk. hogy meg is tanítottuk. hogy a hangok nyelvünk legkisebb építőkövei. Hallás után dolgozunk. lehet ötletes hasonlatokat is használni. Ezután betűfelismerési gyakorlatokat végzünk. Az ábécéskönyvben az eseménykép után ott van a tárgykép és alatta vagy mellette a szókép. hogy a gyerekek nézegessék a képet. a belsejében. ugyanis a mellékhang zavart okoz az összeolvasásban. majd a szó végén. A kiolvasott egységeket mindig értelmeztetjük vagy értelmezzük is. különféle szavakban kerestetjük meg a tanított betűt. illetve a szó belsejében fordul elő. Ekkorra már a tanulóknak tudniuk kell a szavakat hangokra bontani. Ne feledjük. melyben megvan a tanított betűt tartalmazó szó. szavakat. A legjobb mondatokat elismételtetjük (memóriafejlesztés). Legegyszerűbb eszköze a képolvasás. leválasztjuk a szó elejéről a tanítandó hangot. Itt a kör bezárul: visszahelyeztük a betűt az értelmes egészbe. ha az a – t tanítjuk: „Balázsnak szép piros autója van”. kérdéseket teszünk fel. melyek lényeglátásra szoktatnak. A betűt mindig elolvastatjuk. A leválasztandó hang (betű) valamilyen színnel ki van emelve.beszéd elemzése során tudatosítja. egyénileg is csoportosan is. Elmagyarázzuk a betű alakját. utána következik a nyomtatott nagybetű. Ez a nyelvi tudatosság azonban ekkor még nem elég erős. valamint a hangokat szavakká összefűzni. a végén). továbbra is következetesen fejleszteni kell. Végül összeolvastatunk szótagokat. mondatokat. Sok felismerési . A tanult új hangot az írásban betű jelöli. azaz kiejtetjük azt a hangot. A mássalhangzókat a mellékhang nélkül mondjuk. Beszélgetéssel indítjuk az órát.

megtartva a készségfejlesztés fokozatait: 1.és összeolvasási gyakorlatot kell végeztetni még ezután. a hang – és betűtanítás lépései a következők: 28)Beszélgetés (képolvasás) 29)Hangtanítás: analizis: mondat. Ha valami nem megy az összeolvasáskor. A nyomtatott kisbetű majd a nyomtatott nagybetű alakjának elmagyarázása és szemléltetése 3. szünetekkel olvassuk. Azt kell elérni. hanem összefüggően. 2. a betű kapcsolata. Először is a betűk megtanulásakor a gyerekekkel mindig csak önmagukban álló hangokat ejtetünk ki. Összefoglalva. 3. Ez két okból is nehéz. Analízis: az ismeretlen betű kiválasztása az alapszóból 2. Az összeolvasás során két optikai jel alapján egy összefüggő artikulációs folyamattal kell megalkotni a szótagot. hangos összeolvasás 31)Összeolvasás Összeolvasáson azt a technikát értjük. Szintézis. összevonás 30)Betűtanítás 1. hogy a hang kiejtése azonnal felidézze a betű képzetét és fordítva. Ilyenkor a beszélőszervek működése három fázisban zajlik le: • kimozdulnak nyugalmi állapotukból • elvégzik a hang képzését • ismét visszatérnek nyugalmi helyzetükbe. hang kiválasztása • hangoztatás • hangfelismerési gyakorlatok • szintézis. hangoztatása 4. nézzük meg a betűfelismerés minőségét és gyorsaságát. A hang – és betűtanításban az általános didaktika szabályait követjük. szó. gyakoroltatása. A betű felismertetése. mellyel a szótagban egymás mellé írt betűjeleket nem egyenként. . a dolgok megértése. automatizálása. a betű látása azonnal idézze fel a hangot.

hangátalakítási műveleteket előmondás nélkül is el tudja végezni. Először a mássalhangzókat a magánhangzó elé helyezzük. A gyermeknek tehát olyan utasítást kell adnunk. Az összeolvasás tanítása tehát annak megtanítása. A hangok egyenkénti képzésével azonban éppen a beszédszervek nyugalmi helyzete áll elő. „zizegjék ki”. A probléma okozója sok esetben maga a pedagógus.Összeolvasáskor viszont két vagy több hang folyamatos képzését kívánjuk meg. betűkapcsolás automatizmusának kialakítása tervszerű és . akkor könnyebben fogják az ismeretlen betűsort visszaalakítani szavakká. hanem az első hang képzésének fázisáról azonnal a második hang képzésére térjenek át. Olvasás közben is meg kell tartani ezt az irányt. „tolják ki”. Ha a gyermek megfelelő jártasságot szerzett a szavak betűsorának felbontásában. és így jelöljük a szó betűit. hogy a gyermeknek egyszerre kell foglalkoznia két betű felismerésével és az összeolvasás műveletével. aki a betűsor előtt tanácstalanul álló gyereket arra szólítja fel. hogy a magánhangzókat „fújják ki”. Ezután a betűk sorrendjét megfordítjuk. A betűk számukra még külön egységek. Ez a közös struktúra a szótag. A megoldás az. A tapasztalatok szerint különösen a szavak elemzésében szerzett jártasság hat kedvezően az összeolvasás technikájának mielőbbi elsajátítására. hogy a szó betűit először külön – külön olvassa el. Ám ehhez a betűket szimultán (egyszerre) kell felismerni. mely nyomán a hang bennfoglalási. A szótag olvasásakor jelentkezik az irány problémája is. és úgy gyakoroltatjuk a kapcsolást. hogy a közös struktúrával fogjuk össze a két betű felismeréséből származó feladatokat. A betűolvasás. és egy – egy betű felismerése is teljesen leköti a figyelmét. hogy a gyermek beszélőszervei az első hang képzése után ne térjenek vissza nyugalmi helyzetükbe. Nehézséget jelent az is. Írásrendszerünkben balról jobb felé sorakoznak a betűk. és felszólítjuk a tanulót. Az összeolvasásnak pedig időbeli összetevője is van: hogy egy artikulációs egységként lehessen kiejteni a két hangot. Ekkor a beszédszervek az első hang képzése után azonnal áttérnek a másik képzésére.

Az olvasástanításkor idegkapcsolat jön létre a vizuális. hogy a betűelemeket bátran. • Be kell idegződnie a sorkialakítás és a balról jobbra haladás irányának. Olvasástanuláskor jön rá a gyermek arra. Az írástanításban ezt a kapcsolatrendszert bővítjük . hallási. hogy sajátítsák el az előírt betűformákat. a csukló és az ujj izomzatait. Mindezeket úgy kell megvalósítania a tanítónak. Az előkészítő időszakban végzett eredményes tevékenység megteremti a motivációs alapot az írástanítás feladatainak valóra váltására. • Sokszori vonalvezetéssel el kell érni. • El kell jutni arra a fokra. hogy a tanulók az írásfüzet vonalrendszerében jól tájékozódjanak. az akkusztikus és a beszédmotorikus képzetek között. helyesen. ne féljen a papírtól. Az írás tanulása rendkívül összetett látási. ne unatkozzanak és rendszeresen legyenek sikerélményeik. Az előkészítő időszak feladatai: • Rendszeresen lazítani kell a kar. megfelelő lendülettel írni. hogy előbb mindig olvasni tanítjuk meg a betűt. a betűkapcsolásokat. s csak azután írni.következetes gyakorlást kíván. hogy a hangokat kétféleképpen is jelölhetjük: nyomtatott és írott betűvel is. mozgási folyamat. gazdaságosan. Az írás tanítása Az előkészítő időszakban kell megalapozni a betűelemek írásával. hogy a beszédhangokat betűjelekkel helyettesítjük. a kéz. A cél. kialakult mozgáskoordinációt. határozottan írja a gyermek. írástanuláskor pedig azt tanulja meg. hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. hiszen kellő hanganalizist. a hang és a grafikai jelének. mondatok írását. a szavak. Tehát az írás elsajátítása során nagymértékben támaszkodunk az olvasásra. s tudjanak tetszetősen. az írott betűnek a kapcsolatát feltételezi. E nehézségeket úgy próbálták feloldani.

A tanulók a betűk írásakor mindig mondják magukban a megfelelő hangokat. hogy ezt a hang felelevenítésével a hanghoz. a betűkép és az írásmozgás között. 2. író – rajzoló mozzanattal. majd mondatok írása. 5.kézmozgásos. 3. A fény vagy előlről vagy bal oldalról jöjjön. Most megérintik állukkal az összekulcsolt kezeket. Rendkívül fontos. hogy az íróeszközt csak a szó végén emelheti fel a papírról. különleges megkülönböztető jegyeit. mint az olvasás. játékokat. szavak írása. Az a helyes ülésmagasság. egy egyenlőoldalú háromszöget alkosson a két alsó kar. jellegzetességeit. hogy a kéz és az íróeszköz ne vessen árnyékot az írásra. majd fokozatosan mind kisebbre. hogy már az első észlelés alkalmával észrevétessük a tanulókkal a betű karakterét. A tanulók testtartására is figyelni kell. előbb nagyban. Minden szót úgy kell leírni. Az írott betű alakításának bemutatása és az írásmozgás megfigyeltetése. és ez lesz az optimális távolság a füzet (könyv) és a szem között mind íráskor. A tanulók a levegőbe írják az írott betűt. A tanulók íráslapra rajzolják a betűt ceruzával. mind olvasáskor. amelyeket éppen írnak. A betűalakítás tanításának lépései: 1. és dinamikus sztereotípiává alakul úgy. A tanító végig ellenőrzi a munkát. Így megerősödik a kapcsolat a hang. hogy kb. az áthúzásokat (t) és ékezeteket utólag tegye ki. Többszöri ismétlés után a folyamat automatizálódik. 4. Kapcsolják más betűkkel. hogy a gyerekek leteszik mindkét könyöküket az asztal (pad) szélére. 6. Írásfoglalkozás előtt és alatt időnként alkalmazzuk az izomlazító és izomerősítő gyakorlatokat. Ceruzával írják a füzetbe. a nyomtatott betű felelevenítésével a nyomtatott betűhöz asszociáljuk. Az írott betű levezetése a nyomtatott betűből. A betűtanítás az írott betű képének és alakításának ismertetésével kezdődik oly módon. kezüket fent összekulcsolják úgy. A szem és a füzet közti helyes távolságot úgy állapítjuk meg. 8. Az írott betű alakjának az elemzése. 7. ha teljes talpukkal a .

mint a felismerés. ezért a vonalvezetésre figyel. A látó – halló tollbamondás esetében a táblára felírt egy – egy szó vagy rövid mondat elolvasása és megbeszélése. betűelemenként másol. márpedig ez jóval nehezebb. A legegyszerűbb foka a másolásnak az. majd lediktálja az eltakart . A válogató másolás már nem csak egyszerű reprodukálást igényel. akkor a gyerekek egy része betűnként. Az írástanítás nehézségei A betűtanulás kezdeti időszakában a betűkhöz homályos jelentésárnyalatok tartoznak. ha a leírandó szöveget csak meghatározott ideig láthatják a tanulók. íráskészségfejlesztés M á s o l á s alkalmával a tanuló a betűt mint optikus összképet érzékeli. Nyomtatott szövegből való másolás már átkódolást jelent. A hangok kiejtéséhez a hangmozgató izmok differenciált teljesítménye szükséges. elemzése után a tanító eltakarja. A feladat megoldásának az a feltétele. esetleg csak az ismerősség érzése jelentkezik. A grafikus jelek emlékezetbe vésésén kívül nehézséget okoz azok kimondása. íráskor már az emlékkép felidézése szükséges. a láb pedig kb kilencven fokos szögben áll térdben behajlítva. A gyerekeknek nincs gyakorlatuk a grafikus jelek hang – megfelelőjének emlékezetbe vésésében. Másoláson olyan írástevékenységet értünk. hogy a tanuló ismerje és reprodukálni tudja a nyomtatott betűnek megfelelő írott betűket. Ha az írandó szöveg végig a tanulók előtt van. amikor a kézírásos szöveget változatlan formában újrakódoljuk. hanem olvasáson alapuló műveleti gondolkodást is. hangoztatása is. Amíg az olvasás tanulásakor a gyerek felismeri a betűket. A szavankénti másolás feltételeit akkor teremtjük meg. Sokkal több gyakorlás kell hozzá. Az írásgyakorlási módok.padlót érik. ugyanis a grafikus jel emlékképe beszéd közvetítésével kerül papírra. tehát igen bonyolult ingeregyüttes emlékképét kell felidézniük az íráshoz. amelynél a másolandó szövegrész az írástevékenység befejezéséig az író személy előtt van. Nem merül fel okvetlenül a gyermek tudatában a grafikus jel hatására a hang emlékképe.

• betűtévesztés. hogy a tanulóknak látási segítség nélkül. ezért az előzetes olvasáson és elemzésen alapuló gyakorlási formákat az első osztályos helyesírástanulás leghatékonyabb eljárásainak tartjuk. E felsorolásból is látható. • betűkihagyás. hogy a tanulók összehasonlíthassák az írásukat a táblán lévő helyes írásképpel. helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat tollbamondás után.szót vagy mondatot. Írástechnikai hibáknak számítanak a következők: • írott betű helyett nyomtatott betűt ír. önállóan kell felidézniük a szavak hangsorának megfelelő betűsorokat. A látó – emlékezetből írásás lényegében ugyanezt jelenti azzal a különbséggel. mondatokat. hogy az önálló leírás csak a látott szavak elolvasása után válik lehetővé. amelyet a leírás után ismét láthatóvá tesz. Az írástanulás egyben helyesírástanulás is. hanem a szavak hangsorának pontosan megfelelő írott betűsor reprodukálását értjük. . Első osztályban csak a helyesírási nehézségeket nem tartalmazó szavakat. hanem emlékezetből írják le az eltakart szavakat. elemzése után. Természetesen a leírás után itt is újból láthatóvá tesszük a táblára írt szavakat. • betűcsere. hogy a tanulók a táblára írt szó vagy mondat szemlélése és hangoztatása . írástechnikai hibák nélkül képesek leírni. • betűbetoldás. rövid mondatokat írassuk tollbamondás vagy emlékezet után. hogy a tanulók összehasonlíthassák saját írásukat a táblán lévővel. E két utóbbi gyakorlási változat értékét az is növeli. nem diktálás után. akik a betűtanulási időszak végére 4 – 6 hangból álló. szószerkezeteket. melynek írásképét módjukban állt megfigyelni előzőleg. Azok a tanulók. Közös vonásuk az. hogy írástechnikán nem az írott betű alakításának és kapcsolásának minőségét. Az írástechnika fejlesztésének alapvető eljárása a tollbamondás és az emlékezet utáni írás. Első osztályban csak olyan helyesírási problémát nem tartalmazó szavakat írassunk le a tanulókkal.

oktatási és képzési feladatait oldja meg. Az olvasástanítás a II – IV.a csodálkozást . Az olvasás tantárgy az elemi fokú oktatás fontos nevelési. hogy az értelmi neveléssel szerves egységben az érzelmi – akarati nevelés feladatainak is eleget tegyünk: ébren kell tartani állandóan a tanulók intellektuális érzelmeit: . magatartást. foglalkoznak a szülőföld és a természet szépségeivel.az írást már eszközként is tudják használni. Tehát arra nevelik a tanulókat. s a nyelvi megformáltságon keresztül a művészi szépet is.a kételyt . hogy igényeljék és értékeljék a társadalmi. A tollbamondás és emlékezetből írás gyakorisága a tanulóktól függ.a kíváncsiságot . a munka fontosságát és szépségét. E nevelési feladatokkal együtt jár az értelmi képességek kibontakoztatásának feladata is: a szövegek nevelő hatása csak úgy érvényesül. bemutatják az alapvető helyes erkölcsi tulajdonságokat. osztályban Az olvasás minden tantárgy tanulásának alapja.a biztonságérzést . Az olvasástanítás a testi nevelés feladatainak megvalósításához is hozzájárul. ha tudatos megfigyelő – elemző munkával gondolkodási tevékenységekkel párosul: nevelni kell a tanulók emlékezetét és képzeletét. 32)Nevelési feladatok Az olvasás alapozó jellegű ismereteket nyújt a természeti és társadalmi valóságról: az olvasmányok felvillantják a történelmünk kiemelkedő eseményeit. habár ha a munkafüzetekben a tárgyképek alá vagy mellé kell írni a képen látható dolog vagy cselekvés nevét. ezt az emlékezetből írás egyik változatának tekinthetjük. Az olvasmányok lehetőséget adnak arra. A tanulók megismerik az egészséges civilizált életmód feltételeit. Az olvasás és az írás technikájának elsajátítása nélkülözhetetlen a gyermek további tanulási tevékenységéhez. erkölcsi szépet.

értelmes és kifejező olvasás készsége. osztály végére: a helyes. közben használják szóanyagát. mint receptív tevékenységet. Ezeket a pontokat fixásiós pontoknak nevezzük. 34)Képzési feladatok Az olvasás eredményes tanításában elkülönítjük az olvasástechnikát és az olvasást. osztályban már a központozás jelei határolják a folyékonyan olvasott mondatszakaszokat. érthetően ejti • hiba nélkül azonosítja a látott betűsorokat a hangsorokkal • megfelelő időben és helyen vesz lélegzetet. folyékony. értékelik magatartásukat. Helyes olvasás azt jelenti. felidézik azokat. 33)Oktatási feladatok A tanulók megértik. vagyis a szövegmegértés aspektusát. Az olvasástechnikát megtanítani. összefüggéseket állapítanak meg közöttük. hogy a tanuló az előtte lévő szöveg egy sorának gyors áttekintése közben fokozatosan egyre kevesebb számú szón állapodik meg. • az összefüggő mondatszakaszok fokozatosan több szót foglalnak magukba. A megkívánt szint a IV. Folyékony olvasás azt jelenti. hogy: • nem szótagolva olvas. elemzik (azaz részekre bontják és magyarázzák) a szereplők tetteit. reprodukálják az olvasmányok cselekményét. hanem tekintetével egyből át tudja fogni a szóképet. alkalmazzák az elemi fogalmazási ismereteket.. . a tanulóknak elsajátítani a tantárgy tanításának elsődleges feladata.a feladatmegoldás örömét mert ezek az értelmi nevelés motiváló tényezői. míg a IV. összehasonlítják tetteiket. A folyékony olvasás tehát úgy alakul ki. emlékezetbe vésik az olvasmányokban található ismereteket . Ezekkel a műveletekkel szoros összefüggésben a tanulóknak fokozatosan el kell sajátítaniuk a tankönyvből való tanulás módszerét. hogy: • a tanuló hangképzése pontos • a beszédhangokat tisztán.

A gyermeknek tisztában kell lennie a gyakorlás céljával. Az összefüggéseket látó értelmes olvasás az önképzés alapja. Értelmes olvasás azt jelenti. mire kell ügyelnie. mint a zongoristáknál a skálázás. változatosnak és ötletesnek kell lennie. üzenetének értését. Olyannak kell lennie ennek az olvasási módnak. még a líceumban is.az összefüggések megértését . érzést. hogy a tanuló érti is azt.az olvasott mű mondanivalójának.A folyékony olvasás tehát az olvasási látómező állandó fejlesztésével fokozatosan alakul ki. kifejezések értését . Ez az olvasástechnika legmagasabb fejlettségi szintje. hogyne kéne gyakorolni akkor az átlagos gyermeknek. tudnia kell. Kifejező olvasás feltételezi az előbbieket. A gyakorásnak játékosnak. hangulatot. következetes gyakorlással. még a legnagyobb művészek is végzik naponta. A hangos olvasás . amelyet a szöveg írójának szándékában állt eljuttatni hozzá. A gyakorlásnak folyamatosnak kell lennie.a fogalmak megértését . Jelenti: . hogy milyen hibákat kell kiküszöbölnie. hogy a hallgatóban fölébressze ugyanazt a gondolatot. tehát mind a hangos. Ez olyasféle tevékenység. Csak megértett szöveget szabad gyakorolni. A szövegmegértés az olvasási készség szerves összetevője. értelmét. mind a néma olvasás előtt tisztáznunk kell a szöveg tartalmát. Az olvasástechnika fejlesztése Az olvasástechnika fejlesztésének eszköze a gyakorlás. és ki kell terjednie a felsőbb ciklusokra is. Fejleszteni kell a hangos és a néma olvasást egyaránt. az olvasásra épül a szellemi munka technikája.a szavak. amit olvas. A hangos olvasás gyakorlását össze kell kötni helyesejtési gyakorlattal és a kiejtés fejlesztésével.

Az első két évben minden hibát azonnal javítani kell. Stafétaolvasás. élénk gyakorlási mód. esetleg egy – egy találó írói jellemzést stb. ha a tanító felszólít egy tanulót. megkönnyíti a lényegkiemelést. hogy a tanulók nem figyelnek. hogy mozgalmas. a szöveggel való figyelmes munkára serkent. A tankönyv kiegészítéseként ismeretlen szövegrészleteket olvastatunk. előfordulhat. Pl. Újságolvasás. Láncolvasás. és rövid idő alatt sok tanulót lehet olvastatni. Hátránya. hogy hagyjunk végigolvasni egy bekezdésnyi szöveget. vagy fénymásoljuk számukra. és ezek a szövegek érdekesek. Ha ülés szerint olvastatunk. hogy a gyengén olvasó tanulókat folyamatosan megszakítják. Legegyszerűbb változata. Azért is hasznos ez a fajta olvastatás. 1. A hibás részt újraolvastatással lehet javítani. Ha egy – két próbálkozás után sem tudja hibátlanul elolvasni. Itt mindenkinek figyelnie kell. idézheti szó szerint a szereplők szavait. A tanuló hangosan olvas. felolvashat szép leírást. s csak utána térünk vissza az esetleges hibákra. Ezt el lehet kerülni. . akkor szótagoltassuk a javítandó részt. 4. 2. A tanító felszólít egy tanulót. Hibajelölő olvasás. aki miután befejezte az olvasást. és így tovább. mert kiszámítják. Előnye az. ha olvasási hibát észlel. 3. mikor kerül rájuk a sor. az osztály pedig tapssal vagy koppantással jelzi. s ez destruktív lehet. kit szólítanak fel folytatni a hangos olvasást. később már megtehetjük azt. hogy értelmes olvasásra.A hangos olvasás lehet: egyéni. Megadott terjedelmű szövegrészt (1 – 3 mondat) olvasnak a tanulók egymás után. aki addig olvas. 5. amelyeket vagy iskolai folyóiratokban jelölünk ki. páros vagy kórusban történő. Előnye. mert nem tudhatják. Az olvasmány tartalmának elmondása közben a mesélő tanuló egyes részleteket felolvas a szövegből bizonyításként. kijelöli a következő olvasót. gazdagítja és aktivizálja a szókincset. amíg a tanító kívánja. Egyéni hangos olvasás. ha nem az ülés sorrendjében követik egymást az olvasó tanulók. Illusztráló olvasás. ellenőrizni. mert szokják a más betűkaraktereket. és együtt kell olvasni néma olvasással a hangosan olvasóval. 6.

akiket kijelöl. Karban olvasás. Duzzasztó és apasztó olvasás. a tanulók jelzik vagy jegyzik a hibákat. 13. Miután ez olvasott egy mondatot.humorosak. . 5. . szórakoztatók. mert minden tanuló más – más érdekes szöveget kap felolvasni. Nem ismétlődnek. az osztály minden tanulója egyszerre gyakorol. Csillagolvasás. A szereplők szavait a szerepekre kijelölt tanulók olvassák. hogy az egyik hibája zavarhatja a másikat. és hogy figyeljenek a mondatvégi írásjelekre. 3. míg végül már az egész osztály olvas. egyet némán olvas. és ha sokáig alkalmazzuk unalmas lehet.. 14. Előnye. Lehet versenyszerűen is végezni. de hamar modoros hanghordozás alakulhat ki. 12. 8. 15. A tanító szándékosan hibásan olvassa a szöveget. hogy fegyelmez. 1o. Az olvasó tanuló egy mondatot hangosan. Váltakozó olvasás. amelyik a legtöbb hibát észreveszi. aktivizál. Együttolvasás a tanítóval.. előre meghatározott rend szerint. és így tovább. újabb tanuló kapcsolódik be az olvasásba. a párosakat pedig mindig más és más. Az a tanuló. egy mondat elolvasása után felszólít egy másik tanulót folytatni. Az apasztó olvasás ennek a fordítottja. akik pontozzák társaik olvasását (az olvasási hibákért pontokat adnak). amelyik kezd olvasni. Az olvasást egy tanuló kezdi. Ellenőrző olvasás. 7. az a csoport győz. Jól lehet gyakorolni a szöveg mondatokra tagolását. Dramatizált olvasás. Tehát az olvasást kezdő a páratlan mondatokat olvassa (1. és egy másik gyermeket jelöl ki. 11. A gyengén olvasó gyermekek gyakoroltatására alkalmas. az első tanuló ismét olvas egy mondatot. de minden mondat után.). Hártánya. aki az összekötő szövegrészeket és az írói kommentárokat olvassa.. Csaliolvasás. Rendszerint szükség van egy narrátorra is.. Két gyengén olvasó tanulót ne olvastassunk párban! 9. Páros olvasás.. Azonos képességű vagy egy jól olvasó és egy gyengén olvasó tanuló olvas együtt. A tanító kijelöl 2 – 3 ellenőrt.

17. míg csak suttogás lesz az olvasás. Újabb jelre ismét hangosan folytatja. Lehet fekete szalagot indítani büntetésből.16. és tanév végéig megőrizzük. majd hangosan is. míg szinte kiabálás erősségű nem lesz. A tanulók szülői értekezletre elküldik olvasásukat. A szép olvasási teljesítményeket magnetofonon rögzítjük. Ekkor az olvasó tanuló hangosan kezd olvasni. 18. Hangos üzenet. Rádiózás. A szövegértés ellenőrzésére kérdéseket alkalmazunk. Erős motiváló ereje van. és így tovább. hogy megtanulta szépen olvasni a leckét. A folyamatosan olvasó tanuló a tanító megbeszélt jelére egy fokozattal halkabban olvas. Nagy szerepe van a folyékony olvasás kialakításában a szövegelemzésnek és a tanító bemutató olvasásának. Ilyen pl. amelyeknek pszichológiai okai vannak. 2o. hogy a szólamban egy uralkodó hangsúly van. Aranyszalag. s az egyes szavak hangsúlya elvész. Első – második osztályban használható. ha valaki nem tanulta meg szépen olvasni a feladott leckét. Az olvasó tanuló minden mondatot elolvas előbb némán. Búvópatak (alagút) olvasás. noha külön vannak írva. a perszeverációnak vagy letapadásnak nevezett jelenség: a gyermek lapát helyett következetesen lapatot vagy lápátot olvas. 19. Ekkor újabb jelre hangosítani kezdjük. újabb jelre még jobban halkít. Ilyenkor rendszerint egy alacsonyabb szintű készség nincs kellően begyakorolva. amikor több feleletvariáns közül kell kiválasztani a helyeset. Ennek során a tanulók megtanulják. Ez főleg a lassan olvasók hibája. sőt bizonyos szavakat egybeejtünk. ha a tanuló bebizonyította. és néma olvasásal folytatja. törlése pedig büntetésnek. A folyékony olvasás technikájának kialakítása után rá kell térni a szólamokban történő olvasás gyakorlására. Mindenek előtt az olvasástechnikai hibák okát kell feltárni. Ezt akkor töröljük. majd egy jelre elnémul. Így jutalomnak számít felkerülni a szalagra. Kombinálhatjuk karban olvasással is. Késleltetett olvasás. Az olvasási készségek és részkészségek hierarchikus . de kedvelt mód a feleletválasztásos teszt is. de vannak olyan hibák is.

mert sietnek. az s – et a z – vel . ami le van írva. a régi tanítók vakogásnak hívták. Az is lehet. Ez a hiba a jelentés megbeszélésével könnyen javítható. Ha valamelyik szinten nem működik a rendszer. valószínűleg egy alacsonyabb szintű készségben van a hiba. s végső célunk az érdeklődés felkeltése az olvasás iránt.rendszert alkotnak. Az értelmes gyermek hibája a kihagyás. hogy nézze meg újra figyelmesebben a szót vagy szótagolja. Olyan jelenség ez.vel. Ne feledkezzünk meg arról. Hasonlít a dadogáshoz. hogy megkérjük az olvasó gyereket. akkor szótagoltatni kell. A magyar hangtanulásra épülő betűtanításban nem betűztetünk. 2. 5. Többszöri újrakezdés. mint a szóalkotási módok közt a népetimológia. bohóc helyett dohócot olvas.vagy szótagcsere esetében felcseréli az összetéveszthető betűket: pl. vagy a szóanalizis gyengesége húzódik meg mögötte. s nem tudja észben tartani több hangnak megfelelő betűt. vagy alom helyett álomot. Ilyenkor a tanuló nem érti a szót. A következő olvasástechnikai hibák szoktak előfordulni: 1. Az első szótag rossz kiegészítése vagy mást olvasás. Betű. lassítani a tempót. az a – t az á – val . A másik javítási mód az. ha nem tud betűket összeolvasni. az sz –et a zs – vel stb. Hang. Ha a gyermek nem tudja a szót elolvasni. 4. hanem valami mást (pl. hogy a szövegértés a legerősebb motiváló tényező.illetve betűtévesztés esetében nem azt olvassa.Ennek sokszor oka a figyelmetlenség. Ezért elég őket figyelmességre inteni. Pl. hogy gyenge a memóriája.Betűkihagyás vagy betűbetoldás (szótagkihagyás / szótagbetoldás). a b-t a d. melynek lényege a szövegmegértés. bukta helyett kukta). 3. A szövegértő olvasás fejlesztése Az olvasás olyan készségszintű tevékenység. de az is lehet. hogy az irányokkal van a baj. hanem a szótagolás az elsődleges a javítási stratégiában. akkor valószínűleg a hang – betű kapcsolatokat nem tudja elég gyorsan felidézni. Éppen ezért mindig . és értelmesíti magának.

Ezért nagyon fontos a tanítási órákon az előkészítés mozzanata. a szövegeket olykor különböző mélységekben kell megértetni. Pl. A megértésnek több minőségi fokozata van. azaz a séma üres helyeire. Az alsó tagozaton az első két szinttel foglalkozunk. vagy pontatlanul tudja a jelentését. A megértés feltétele a szavak gyors és pontos dekódolása. amelyek megkülönböztetik a komondort a többi kutyafajtától. a háttérismereteket. ha a komondor szót magyarázzuk. sémarendszere. A megértés során az agy egyezteti az új információkat a tárolt információkkal. ezért kell az új információ előkészítéseként felidéznie a sémában már meglévő környezetet. A szómagyarázatnak többféle módja van: . akkor beépíti a megfelelő rendszerbe. A bíráló (kritikai) olvasás még igényesebb. A legegyszerűbb megoldás. A séma a hosszútávú memóriában tárolt tudásstruktúrát jelenti. mert ekkor előhívjuk az új ismeret megértéséhez szükséges tudást. Tehát a megértés rendszerépítés. akinek már nincsenek olvasástechnikai problémái. rá kell vezetni. Magasabb szintet képvisel az olvasmány értelmező (integráló) megértése. ha rákérdezünk a szó jelentésére.érdekes szövegeket kell a tanulókkal olvastatni. ha a gyerek nem ismeri a szót. Feltétele az olvasó már meglévő tudása. A legegyszerűbb az olvasottak szó szerinti megértése. A s z a v a k m e g é r t é s é n e k t a n í t á s a Akkor szorul egy szó magyarázatra. mivel ez képes a szöveg továbbfejlesztésére is. Csak azzal agyerekkel tudunk hatékonyan foglalkozni. hogy az új ismeret zökkenőmentesen illeszkedjék a renszerbe. Ha az információ új ismeret. A szövegegységek megértésének tanítása I. miközben következtetések egész sorát működteti. s ha a gyerek nem tudja. s rá kell mutatni azokra a jegyekre. hogy érdekelje őket. de a legigényesebb az alkotó (kreatív) olvasás. A megértés összetett gondolkodási folyamat. A tanítónak ezt kell elősegítenie. fel kell idéznie a már ismert kutyafajtákat.

ujjak nélkül. a jegesmedvét nem tudjuk szemléltetni magával a valósággal. Ezért kell a szómagyarázatokra felkészülni. Ez a legmeggyőzőbb szemléltetési mód. modelljét. Pl.” Az ilyen magyarázatokkal azonban vigyázni kell. járványos. a füge olyan gyümölcs (fölérendelt fogalom). 42)Szómagyarázatkor kiindulhatunk néha a szóalak szerkezetének vizsgálatából is. dolog. dolgot. élőlény vagy cselekvés képét. 38)Mondatba helyezéssel is magyarázhatjuk a szót. a megjuhászkodik szónak semmi köze sincs a juhász ’pásztor’ szóhoz. 39)Rokon értelmű szóval is megvilágíthatjuk a szó jelentését: pl. ’nem szorgalmas’. henye =’lusta. bemutatjuk magát a tárgyat. s ő is megkapta a betegséget. semmittevő’. a palást szó megmagyarázásához ilyenszerű mondatba helyezhetjük: „A király földig érő palástot viselt. azaz fertőző. Ilyenkor meg kell adni a fogalom fölérendelt fogalmát és a megkülönböztető jegyeket. ragad egyik emberről a másikra. amit el lehet kapni. Pl. apró magvas.” Tehát egy köpenyszerű ruhadarab. Pl. mely körte alakú. Alkalmazásának azonban korlátai vannak. Tóni vele játszott. 36)Bemutatjuk a tárgy. naplopó. értelmező szótárat használni. Csabi kanyarós lett. Könnyű belátni. összevissza. édes ízű déli gyümölcs (megkülönböztető jegyek). 37)Néha tudunk a szövegből következtetni a szó jelentésére. Pl. amelyet vállra véve viseltek. Pl. Tehát a ragályos olyan tulajdonsága a betegségnek. sekély = ’nem mély’stb. Egy régen nyelvünkből kiveszett jonh=’belső rész’ szó van benne. ábrázolását. zavaros’ 40)Néha ellentétes értelmű szó világítja meg jól a szó jelentését: lusta = ’nem serény’. amelyet a vállára borított. hogy pl. 41)Klasszikus jelentésmeghatározással is megadhatjuk a szó jelentését.35)Ha lehet. kusza = ’rendezetlen. a lakályos szó . a ragályos szónak a magyarázatánál ilyen szövegbe helyezhetjük: „A kanyaró ragályos betegség. élőlényt vagy cselekvést.

település -------------------------------------------------------------------------------------↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ Tanya → falu → község → város → nagyváros → mertopolis (világváros) Innen látszik. Pl. féligmeddig eszébe jut valami’. jól lehet lakni. 46)Jelentésháló Veszedelmes emberre is veszélyes Tengerben él ragadozó Mindent felfaló evőgép hal cápa filmeket is készítettek róla több fajtája is . Se pénz. Olajra lép = ’elszökik.magyarázatánál a szót kapcsolatba hozhatjuk a lakik szóval. a földereng szó jelentése ’homályosan emlékszik valamire. 44) Szólások esetében a mai átvitt jelentésüket kell megtanítani. csak részben. a jelentéstérkép. csak fokozatosan. ahol kényelmesen. se posztó = ’két remélt dolog közül egyik sem valósul meg’. szagtalan = ’nincs szaga’. úgy hatol fel agyunkban is az emlék. Vagy a hontalan szó magyarázatához analógiás szósort állítunk fel: íztelen = ’nincs íze’. Ilyen pl. nem egyszerre. hontalan = ’nincs hona’ azaz hazája. másodlagos. Ahogy hajnalban az égen fölhatol a fény. Lakhely. hirtelen eltűnik’. hogy a tanya a legkisebb emberi település. A tanulók észreveszik. hogy honnan erednek. hogy a lakályos olyan hely. nem egészen. 43)Elvont szót vagy kifejezést konkrét szemléleti alap felidézésével lehet megvilágítani. Pl. tehát ’hazátlan’. mi a magyarázatuk. 45) Grafikus ábrákkal is szemléltethetjuk a szó jelentését. azaz gazdasági épületetekkel rendelkező magányos lakóház.

van hegyes uszonya kiáll a vízből 47)Komponenses elemzés ___________________________________________________________ _____ 2 kerekű 4 kerekű motor hajtja pedál hajta Autó Bicikli + Tricikli Motorbicikli Robogó + + + + + + + + + - A szövegfeldolgozás általános kérdései Az olvasás – írás megtanulásával párhuzamosan az anyanyelvi nevelés rendszerében fontos szerep jut a szövegelemzés tanulásának. A szövegelemzés alapvető feltétele a szövegértő olvasás. Ez az olvasni tudásnak egy sajátos minősége. Az olvasás és a szövegértés együttes fejlesztésének megvalósítása több részfeladatot foglal magában. gyakorlásának. Ennek során a befogadó közvetlen és intuitív módon rendel értelmet (jelentést) egy adott szöveghez. hogy a gyerek szüntelenül keresse az olvasottak értelmét. Mindenek előtt annak a szokásnak a kialakítását. Fontos a szöveg .

hogy az esztétikum.alakítja a tanuló beszédét. hogy az olvasott szövegek mélyebb jelentésrétegeibe hatolunk az értelmező – elemző munka során. Ezek a szöveggel való találkozás kapcsán mind – mind a személyiség alakulásának indítói lehetnek. cselekedetekből következtetünk a szereplő jellemére stb. . . feltárjuk bizonyos események okait.felkészíti a tanulókat a szaktárgyi tanulásra és a majdani önművelésre. tudományos művekből) ki kell tudni emelni a lényeget. a tettek mozgató rugóit. következményeit. Tehát szövegelemzéskor hozzásegítjük a tanulókat az esztétikum befogadásához. Pl. fejlesztése. Ez azt jelenti. hogy a tanulók megtanuljanak gondolkodva olvasni. . a szó és kifejezéskincs bővítése. A szépirodalmi szövegek esetében ebbe az elemző munkába szervesen be kell épülnie a művészi eszközök megismertetésének és felismertetésének. és hat az egész személyiségre: . Fel kell tenni a továbbgondolás kérdéseit. feltevéseket kell . az ok – okozati összefüggések felfogását.fejleszti a tanulók értelmi képességeit (pl. az analógiás gondolkodás. tudatosan és szervezetten valósulhat meg a szövegek feldolgozásakor. a rész – egész viszonyának meglátását. értelmezzék az olvasott szövegek tartalmi rétegeit. A szövegfeldolgozás összetettségéből adódóan integrálja a különböző anyanyelvhasználati módokat. az információk közötti összefüggéseket fel kell ismerni. hogy a művek üzenete eljusson hozzájuk. A felsorolt mélyrehatóan elemző – értelmező műveletek nélkülözhetetlen eszközül szolgálnak ahhoz. fejleszti a képzeletet. és az új ismereteket hozzá kell építeni az addigi tudásuk rendszeréhez. a figyelmet és működteti az emlékezetet). melyek az elsődleges megértéskor még rejtve maradnak a gyerekek előtt.elsődleges megértésén túl a szövegelemző tevékenység egyre magasabb szintre jutása is. Olyan összefüggéseket tárunk fel.a szépirodalmi szöveg feldolgozásának fő célja. A szövegekből (tankönyvekből. a művészi szépség befogadására nyitottá tegye az embereket már kisgyermek koruktól.

Ezek a következők: a) A szövegközpontúság. A komlexitás más tekintetben a tartalom. A műfaji hovatartozás is meghatározó szempont. Az iskolában tanulmányozott szövegek modellként szolgálnak a szövegalkotáshoz. A gyermeki fantáziát. a szabadabb asszociációkat nem kell elfojtani. Eljut az elemi alkotórészek szintjéről az egyszerű összefüggések. a forma. b) A komplexitás. és mindig a szöveghez térünk vissza.kialakítani. sokréregű alkotás. A feldolgozás során néhány alapvető elvet figyelembe kell venni. Míg az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával az önálló tanulás képességét fejlesztjük. Vigyázat! A hangsúlyt az olvasmánytárgyalásra kell helyezni. és jó szövegelemzés elengedhetetlen feltétele a fogalmazás tanításának. c) A szövegtípus. végül a komplex összefüggések szintjéig. hogy a tanulók a véleményüket a szöveghez kössék. ugyanis a szöveg befogadása és a szöveg alkotása szoros kölcsönhatásban áll egymással. Figyelni kell. fejleszti a tanulók írásbeli szövegalkotó képességét. Másként dolgozunk fel egy prózai s másként egy . de lehetőleg a szövegfeldolgozás maradjon szövegközelben. hanem az olvasástechnika és a szövegértő olvasás együttes feljesztése. különösen a szépirodalmi mindig komplex. A szöveg. A feldolgozás során a szöveg a kiindulási pont. . addig a szépirodalmi szöveg elemzésével műélvezetre nevelünk. A szövegfeldolgozás valamilyen lépéssorban közelít a komplexitáshoz. Ezért kell törekedni a tartalom és a forma együttes elemzésére. A szövegfeldolgozás alapelvei Az olvasókönyvi szövegek tartalmilag és műfajilag tekintve vagy szépirodalmiak vagy ismeretterjesztők. Ismeretterjesztő szöveg esetében a cél nem a szövegek nyújtotta ismeretek elsajátítása.alakítja. azaz a jelentés és a megjelenítés szétválaszthatatlanágát jelenti. természeresen eközben ismereteket is sajátítanak el a tanulók.

Előnye. húzd alá!. e) Az életkor. A gyerek életkorából következik a motiválás fontossága. A globális szövegfeldolgozás akkor indokolt. a hangulat pillanatnyisága hat. rajzold le!. pedig vannak olyan szövegek. típusú feladatok ebben az életkorban. hogy ötvözni kell e két megközelítési módot: részekre bontva vizsgáljuk a szöveget. vitatkozzanak. mutasd meg!. szabad. hogy kérdezzenek. a kösd össze!. a tanító s a gyermek bizalomteli együttgondolkodása. és egész szöveggel is fejezzük be a munkát (óravégi szintézis). Hangsúlyoznunk kell a szövegfeldolgozás kapcsán a gyermeki tevékenykedés központi szerepét. A kulcsszerepet itt a feldolgozás választott szempontjai töltik be. de a hangulat. d) A kreatív befogadás. Előfordul az is. a globális méltatlanul háttérbe szorult. Mindennek feltétele a szövegfeldolgozó órák nyugodt. Lényege a szöveg többszöri áttekintése megadott szempont mentén. A gyerek életkora meghatározza a szövegfeldolgozás menetét és mélységét. . hisz csábít a felszínesebb megközelítésre. játszd el! stb. figyelmüket egy számukra jobban átfogható.amelyeket csak globális feldolgozással szabad megközelíteni. de közben a tanulók a feldolgozás során kisebb egységeket tekintenek át egyszerre. Buzdítani kell őket arra. A részenkénti szövegfeldolgozásnál is az egész szövegből indulunk ki. ha a szöveg egyetlen cselekménymozzanatból áll. Megkülönböztetünk globális és részenkénti szövegfeldolgozást. melyben az élmény. Ebben van a veszélye is. Fontos. Biztosítani kell számukra a véleménynyilvánítás szabadságát.lírai alkotást. s ugyanakkor a tévedés lehetőségét is. hogy a szöveg végig egészként hat. A gyakorlatban a részenkénti szövegfeldolgozással találkozunk gyakrabban. a stílus vizsgálatakor a szövegegészt tartjuk szem előtt. hogy a gyerekek a szöveggel alkotó kommunikációs kapcsolatba kerüljenek. A kreatív befogadás további olvasmányélmények szerzésére inspirál. alkotó légköre. rövidebb részre koncentrálják.

és kifejezésértelmezés . tárgyalás.megbeszélés. azután mikroszerkezeti egységekre (bekezdések.vázlatpontban való rögzítés . belső etikai – erkölcsi rendjük van. befejezés).részösszefoglalás . illetve fel kell ébresztenünk a tanulókban a kíváncsiságot. gondolkodásmódjuk. a vágyat a szöveg elolvasására.a szövegek elemzése: . ennek keretében: .újraolvastatás . Hogy a gondolkodás közös és előrevivő legyen. 1. közös élményszerzéssel . amelyhez az ismeretek köthetők. b) A közös előismeret A tanulóknak más – más tudásuk. olvasással (pl. mondattömbök) . élményanyaguk.M e n e t e: . hogy milyen típusú szöveget fogunk elolvasni (szépirodalmit vagy ismeretterjesztőt). a) A motiváció A szövegfeldolgozás motiválása során két dolgot kell feltétlenül elérnünk: tudatosítanunk kell. A szövegfeldolgozás előkészítése A szöveg elmélyültebb tanulmányozását elő kell készíteni.a szöveg szintetizálása.a spontán reakciók meghallgatása .ismerkedés a szöveggel .a szöveg részekre bontása: először makroszerkezeti egységekre (bevezetés.szó. c) kibontja azt a struktúrát.részcélkitűzés . meg kell teremteni a feldolgozáshoz szükséges közös ismeretek kiinduló szintjét.lényegkiemelés .az elsődleges megértés ellenőrzése . Az előkészítésnek hármas fonkciója van: a) motiválja a szövegbefogadást.nyelvi – stilisztikai elemzés . előre kiadott ismeretterjesztő szövegek a témával kapcsolatban). b) megteremti a közös előismeretet. A szöveg tartalmától függően ez történhet beszélgetéssel.előkészítés (célkitűzéssel) .

milyen szövegtartalom jósolható meg a címből. film. megjátszás taszító is lehet. a hosszú. Az első és második osztályben olvasástechnikai előkészítés is szükségessé válhat (pl. A bemutató olvasásnak minden tekintetben mintaértékűnek kell lennie. bemutató olvasásról beszélünk. hogy lehetőleg a minimális előismereti szintet teremtsük meg. Ezek csak a szöveg elsődleges megértését akadályozó kulcsszavakértelmezései lehetnek. tehát bármilyen hosszú is az olvasmány. végig kell olvasni. Ha a tanító végzi. A . c) A meglévő sémák feltárása Szorosan kapcsolódik az előzőkhöz. A szöveggel való ismerkedés előtt megkérdezhetjük. illetve a néma olvasással nehezen befogadható szöveggel bemutató olvasás révén ismerkedjenek meg a tanulók. A túlságos eljátszás. illetve kifejezésértelmezési feladatokat is. múzeum stb. A tanulóknak első alkalommal az egész szöveggel meg kell ismerkedniük. Lényeges. azonban az előkészítés ne vonja el a figyelmet a tulajdonképpeni szövegfeldolgozásról. hiszen az olvasástechnikai nehézségek elvonják a figyelmet a szövegjelentésről.). 2)Ismerkedés a szöveggel Ez történhet néma és hangos olvasással. Az előkészítést a c é l k i t ű z é s didaktikai lépése zárja. ezért erre alaposan fel kell készülni! Ám nem szabad túlzásokba esni. hogy mi a véleményük az olvasmány címéről. kirándulás. Az érzelmekre jobban ható szöveggel. Fontos. Mivel a tanulók olvasási tempója még igen különböző. a hosszabb szövegeket olvassa fel a tanító. Ezért a cím értelmezése az alapos szövegértés jó előkészítője lehet. hogy az agyban tárolt információknak azon körét mozgósítsuk az előkészítés során. Előkészítéskor megoldhatunk bizonyos szó-. amelyikhez az új ismeret kötődik majd. az olvasás után pedig azt. nehezen olvasható szavak előzetes kiemelése. d) A cím értelmezése A cím a szövegtartalom sűrített előrevetítése.(séta. esetleg tanítói vagy tanulói kiselőadással.

4. A teljes szövegmegértést a szövegelemzésnek kell biztosítania. A néma olvasás célja a megismerés. mindenki végigolvasta – e a szöveget. hogy tanulóink minden vonatkozásban megértsék a szöveget első olvasásra. a megértés. A spontán reakciók meghallgatása Ha a szöveg megismerését kellően motiváltuk. Arra kell törekednünk. az egészről valamilyen részletre irányítja a figyelmet. Az elsődleges megértés ellenőrzése Erre főképp a szöveg néma olvasással való megismerése után van szükség. A szöveg részekre bontása A szövegek makroszerkezeti és mikroszerkezeti . mint a hosszú véleménynyilvánítás. A néma olvasás figyelmet. csakis globális megértést ellenőrizzünk. akkor miért lenne szükség szövegfeldolgozásra? 5. ne eröltessük azonnal a megnyilatkozást. meg kell engedni a tanulóknak. igen aktív értelmező tevékenységet jelent a tanulók számára. Régebb a módszertanok szorgalmaztak megfigyelési szempont adását a szöveg megismerése előtt. Ne kérdezzünk részletekre. A gyerekeknek előbb – utóbb meg kell tanulniuk. hogy először némán elolvassák az egész szöveget. hogy mit fogtak fel jól. mi nem. Újabban azonban azt mondják. Néha a megilletődött csend többet mond. Belőle kiderül.szöveg megismerése nem jelenti azonnal a megértést is. mi ragadta meg őket. hogy ez gátolja az elsődleges szövegbefogadást. mit értettek félre. hogy a szöveget néma olvasással minél alaposabban felfogják. elmélyülést. Ez a legtermészetesebb reagálás a szövegolvasásra. Ha azt várjuk. 3. hogy a kérdéseinkkel információt szerezzünk arról. hogy a szöveg hasson. az első olvasat szintje kielégítő volt – e. Jól hasznosítható a beszédfejlesztésben is. elolvasása után a tanulók közölni szeretnék észrevételeiket. A szöveggel való ismerkedés kérdésköréhez tartozik a megfigyelési szempont problémája. Ha a szöveg lehetővé teszi. A bemutató olvasás után várjunk néhány másodpercet.

egységekből épülnek fel. Makroszerkezeti egységek: a bevezetés, tárgyalás, befejezés. Mikroszerkezeti egységek: a bekezdések, mondattömbök, mondatok. A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya fontos szövegsajátosság. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek gyakran bevezetés és befejezés nélküli szövegtípusok. Ilyen lehet még egy regényrészlet is. Az ismeretterjesztő szövegek egységeinek szervező elve lehet a közölt ismeretek algoritmikus rendje (pl. állatokról, növényekről: élőhely, testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, hasznosság stb.). Az olvasókönyvekben gyakoriak a hiányos szövegek. Ilyenkor hiba bevezetést és befejezést elkülöníteni. A gyerekek a szöveg elolvasása után döntsék el, hogy hány részre tagolható a szöveg, s mi e tagolás oka. Első – második osztályban még többnyire a tanító javasolja a szövegtagolást, de harmadik osztálytól fokozatosan önállósítani kell e munkát. 6. A szövegrészek elemzése Ez a szövegfeldolgozás legfontosabb műveletcsoportja. Az ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek esetében a szövegjelentés lényege általában feltárható az elsődleges szövegjelentés szintjén, ám a szépirodalmi szövegek (különösen a versek) jelentése összetett, bonyolult, sokrétű, ráadásul az írói üzenet sokszor a mélyebb rétegekben van elrejtve. A gyerekeknek az is nehézséget okoz, hogy a jelentés a szöveg egészéből, komplexitásából bontható csak ki, ezzel szemben az olvasás lineárisan halad, s így az adott pillanatban olvasott szöveg jelentését állandóan össze kell kapcsolni, viszonyítani kell a korábban olvasottakkal. A részenkénti feldolgozáshoz adjon a tanító jól megfogalmazott, tömör és megjegyezhető szempontot, hogy ne kelljen olvasás után megismételnie. Ez olyan legyen, hogy a lényegre irányítsa a figyelmet (pl. hely, idő, szereplő jellemzése, a leírás egységei, témakifejtés lépései stb.). A tagolás eredményeként kibontakozó részeket újraolvastatjuk a tanulókkal. A szövegrész tartalmát úgy kell kibontani, hogy az elsődleges szövegtartalom felől haladjunk a mélyebb, a szövegben szó szerint meg nem felenő jelentések, összefüggések felé.

Része a szövegértelmező munkának a szó- és kifejezésértelmezés is. Ilyenkor nemcsak az ismeretlen szavak és kifejezések magyarázata valósul meg (szókincsbővítés), hanem jelentésük kiteljesítése is. A szövegértelmezés a szövegtartalom tárgyiasítását, tényszerűsítését, a szövegben lévő információk értékelését jelenti. Az irodalmi művek esetében a kifejtett tartalom mellett lépésről lépésre kell birtokba venni a gyermekekkel a nem nyilvánvaló, a szöveg mögötti rejtett üzenetet, azaz a sajátos irodalmi – esztétikai értékeket, a szöveg szekundér (másodlagos) jelentését. 7. A nyelvi, stilisztikai elemzés Az az egyik legvitatottabb kérdés, hogy ebben az életkorban mennyire tárgyaljuk a szövegfeldolgozás során a stilisztikai, műfaji kérdéseket. A legfontosabb, hogy megőrizzük az egy – egy kifejező fordulatra, érzékletes képre, meghökkentő asszociációra való rácsodálkozás örömét. Az életkornak megfelelő mértékben tudatosítani kell az írói alkotások e lényeges jellemzőit. A költői képeket ki kell bontani, értelmezni kell. Magyarázzuk meg a hasonlatokat, metaforákat, megszemélyesítéseket és más művészi eljárásokat! Értessük meg a tanulókkal, hogy így miért szebb, kifejezőbb, hangulatosabb, mint köznapi megfogalmazásban. A részfeldolgozás utolsó mozzanata az elemzés eredményeinek rövid, tömör összefoglalása. A szövegtagolás és a lényegkiemelés – tömörítés műveleteinek rendszeres tréningje teremt alapot a későbbiekben az önálló vázlatkészítéshez. A vázlatpontok egyre tömörebb formában való megfogalmazása pedig elvezet a jegyzetkészítés gyakorlatához, ami nélülözhetetlen az önálló tanulásban. 8. A szöveg szintetizálása Feladata kettős: a) a szöveg egységes ismétlő ujraolvastatása; b) a tartalmi szintézis. a) Az ismétlő újraolvasás Olvasásórákon többféle olvasási gyakorlási módot használhatunk (pl. néma, egyéni, lánc, szelektív, csillag,

staféta, búvópatak, dramatizált stb.) Miután a szöveget az előző mozzanatokat szétszedtük részletekre, és úgy elemeztük, óra végén szükség van arra, hogy a tanulók ismét egységben lássák a szöveget, ez a szintetizáló újraolvastatás. Ilyenkor adjunk valamilyen átfogó szempontot, hogy motiváljuk a már áttanulmányozott szöveg újraolvastatását. b) A tartalmi szintézis Kétféle módon valósulhat meg: az órán elhangzott fő gondolatok összefoglalásával, illetve a szövegtartalom reprodukáltatásával (a szöveg összefüggő elmeséltetése). Az összefoglalás segítője lehet a vázlat. Ezt vagy folyamatosan alakítjuk ki a feldolgozás közben (szimultán vázlat), vagy a tartalmi összefoglalás eredményeként kerül a táblára. Szokás a vázlatpontokat papírcsíkokra felírni, majd összekeverve felrakni a táblára, s a tanulók bevonásával megállapítani a helyes sorrendet, miután a tanulók a füzetükbe írják. A tartalom elmondása nehéz feladat. Ezért ezt tanítani kell, gyakoroltatni szükséges. A szövegtömörítésnél arra kell felhívni a figyelmet, hogy vannak elhagyhatatlan, fontos részek, ezeket kell kiemelni, és úgy átalakítani, hogy egységes szöveg alakuljon belőle. A szövegtömörítés és a szövegrészletezés párhuzamosságának érvényesülnie kell. Szövegrészletezéskor bele lehet mesélni a szövegbe olyan részeket, amelyek az eredeti szövegben nincsenek ugyan benne, de benne lehetnének. (pl. bele lehet szőni egy új szereplőt, részletezni lehet a helyszín leírását, a szereplők külső és belső tulajdonságait, párbeszédeket lehet beiktatni stb. Előfordul, hogy a tanítók szintézis gyanánt eljátszatják a történetet a tanulókkal. A szövegfeldolgozás sajátos szempontjai Ebben a fejezetben az egyes (fontosabb) szövegtípusok feldolgozásának sajátos szempontjait vizsgáljuk. A szépirodalmi művek feldolgozása Alapvető célja az esztétikum befogadása. A mű mint komplex egész hat. A kisiskolásoknál a befogadás összekapcsolódik a szövegértő olvasással. Az

beszélnek. Közösségben közösségnek mesélték. stílus) szempontoknak együttesen kell hangsúlyt kapniuk a feldolgozás során. akivel a gyermek lélekben azonosul. nyelvezet. A gyermekművek cselekménye lineárisan vezetett. A mese feldolgozása A mese eredetét tekintve szóbeli műfaj (orális). Világ egy sajátos valóságból és képzeletből összegyúrt világ. hogy cselekedeteikkel befolyásolhatnak folyamatokat. Volt egy megjegyezhető. „Mely tettekben nyilvánulnak meg a hős kiváló jellembeli tulajdonságai?” „Kik a hős segítői. Pl. Az epikus műnem legjellegzetesebb tulajdonsága a cselekmény. Külön kell választanunk az epikus és a lírai műfajokat. A mű komplex befogadása. van eleje. Ezért lényeges. és a rossz kegyetlenül megbűnhődik. tartama. időhöz és személyekhez van kötve. amelyek közt ők is élnek: egy órájuknak. napjuknak.olvasástechnikai nehézségek azonban akadályozzák a mű megértését. vége. hiszen a hős. voltak az emlékezést és az elmondást könnyítő visszatérő egységei és aktuális újításai. Ez térhez. átadható gerince. amennyit a gyerekek szívesen mesélnek. mivel ezek azok a koordonáták. hetüknek stb. s megtanulnak lassan a cselekedeteik következményeivel számolni. Ezért a feldolgozásnak elhagyhatatlan lépése a szintézis. A mese oldja a gyermeki szorongást. mindig győz. s ami nem rontja a szöveg összhatását. befogadását. ezért komplex módon elemezzük. és kik a hőst gátló szereplők?” „Mit tesznek?” „Te melyik szereplő szeretnél . hatása csak egészként érvényesülhet. mivel más – más megközelítést igényelnek. Az epika szubjektívan ábrázolt objektivitás. A mesének maga egészében kell hatnia. és levezeti a bennük élő agresszivitást. Beszélgetni róla annyit kell. A jelentésbeli (tartalmi) és a megjelenítésbeli (szerkezet. Érzékelik. Közel állnak a gyermekekhez. Ugyanakkor az olvasó ember szépirodalom – olvasása mindig néma olvasás! Így fontos szerepe van a tanulók néma olvastatásának is. hogy a tanító mutassa be felolvasással a szöveget.

a hősé.?” „Találjunk ki még egy segítő és még egy akadályozó szereplőt. a következmény rendben építkezik. A mesék stílusvizsgálatakor tudatosítani kell.jutalom Közben a hőst segítségadók támogatják és károkozók hátráltatják. Pl. . A szerkezetet a következő fő elemek adják: . nyelv – stílus ). hogy népmeséről van – e szó vagy műmeséről. Igen fontos az iskolában történő tartalmi és érzelmi előkészítés. felolvashat egy érdekes részletet a műből. a varázstárgyakra. Figyelmet fordítunk a mese állandó fordulataira. A gyermekregények feldolgozása A gyermekregények olvastatásának fontos szerepe van az olvasóvá nevelésben. A mese nézőpontja a főszereplőé. végcélja pedig a hiányhelyzet megszüntetése. az állatmese és a csali mese. a kifejlődés. A szintetizálást segítik a kördiagramok.y. felelevenítheti saját gyermekkori élményeit. hiszen az állatok itt emberi tulajdonságokat képviselnek.hazatérés . és a meséből leszűrhető tanulság megfogalmazása nevelői szempontból. Ehhez kapcsoljuk az elemzés többi szempontját (szereplők. A narrátori részek párbeszédekkel váltakoznak. az átváltozásokra. Az állatmesénél nagy hangsúlyt kapnak a szereplőknek főleg a belső tulajdonságai.próbatételek . s a meseszámokra. érzelem – hangulat.elindulás . és meséljük bele a mesébe!” A leggyakrabban tanított mesefajták : a tündérmese. szemlélődő.lenni?” „Mit csináltál volna x szereplő helyében?” „Helyesen cselekedett – e x. a tanító mesélhet az íróról. a tipikus mesei helyszínekre. Az előadásmód objektív. Az elbeszélések feldolgozása A cselekmény kibontása az előzmény. nem pártos. A tündérmese cselekményének kiinduló pontja egy hiányhelyzet . Ez áll a feldolgozás középpontjában. mégsem íródik egyes szám első személyben.győzelem . a mű megszületésének történetéről.

a gyerekek lemásolják egymásról. A lényeg az író. Még nem érti a szöveg jelentését. ösztönei nem elemezhetők önmaga számára. tehát érzelmileg befogadják. nem az olvasónapló. a gyermek sértődötten lent ordít. és a belső világ átalakítja a külvilágot. A gyermek számára a befogadás lényege az élmény átélése. A tanulók ne kényszerből vezessék az ún.a mama látszólag nem törődik a toporzékoló gyermekkel. a külső világ hatása a belsőben működik.Kezdetben jó. vágyai. olvasónaplót! Az olvasás a lényeg. Az otthoni olvasási szakaszt iskolai feldolgozó óra követi. Az érzelmi azonosulás is elképzelhető: a folyton . rímben megjelenő lüktetés. akin a külvilág átszűrődik. Versekkel. az üzenet azonban sokszor cselekménymozzanatokban tárgyiasul. s ezek váltják egymást. Ezt a hatást nem szabad tönkretenni száraz. Pl. Sokszor a gyerekek meghatódnak a verstől. de már elbűvöli a ritmusban. mondókákkal a gyermek egészen kis korától kezdve tatálkozik. A jelentés – a mondanivaló. nincs ideje a gyermekkel foglalkozni. A lírai műfajokban nincs epikus cselekmény. mert őt nem viszi magával a padlásra. Ezért e korosztály számára a versek kizárólag intellektuális úton való megközelítése lehetetlen. némán teregeti a ruhákat. Ha ennek vezetése elriasztja a gyereket az olvasástól. de nem szaporítja az olvasók számát. félelmei. zene. a hozzájuk kapcsolódó képek értelmezhetők: a mama a padlásra megy a kimosott ruhát teregetni. . Tehát a líra objektíven (mert a műben tárgyiasult) ábrázolt szubjektivitás. ha a tanító ütemezi az olvasást. József Attila Mama című versében ezek a cselekménymozzanatok követhetők a gyermek számára. Különben ahol bevasalják az olvasónaplót. mintsem emiatt utálja a házi olvasmányok elolvasását. Az iskolás korú gyermek még nem képes önmaga belső világát külső szemlélőként figyelni. a költői én. játékosság. inkább ne vezesse. Nem lehet csupán otthoni elolvasásra feladni a művet. A versfeldolgozás A lírai műfajokban a külső világ ábrázolása másodlagos. Érzelmei. az értelemnek szóló feldolgozással. az azonosulás. és meghatározott időben ellenőrizni.

bokor -. A lírai vers középpontjában mindig a költő belső világa a „költői én” áll. A rímelnevezések képszerű. A versek rímeit a gyerekek szívesen keresgélik. inkább a gondolati – érzelmi – képi egységet láttassuk meg. Ezért a versről beszélve érdemes a gyerekekkel megkerestetni azt a vershelyet. amennyiben ezt a belső tudati világot megvilágítani képes. A formai jegyek feltárásának mindig a tartalmi elemzést kell erősítenie. élményeit az olvasott vershez hozzáköthesse. ahol a költői én először jelenik meg egyes szám első személyben. Tisztázni kell. Pl. félrímet . A történélmi tárgyú olvasmányok feldolgozása Az olvasókönyvek egy sajátos szövegtípusa a történelmi . A lírai alany megjelenése. Meg kell érezniük a gyerekeknek a tartalom és a forma szoros. a hangulatváltozásokra. A feldolgozás során a versértelmezés menetében felfigyeltetünk az uralkodó hangulatokra. elválaszthatatlan kölcsönhatását. Mivel a költő belső világára a gyermek képes rezonálni.dolgozó. agyonhajszolt anya szeretetére sóvárgó kisfiú érzései. A külső világ is csak annyiban fontos. lehetőséget kell adni arra. tapsolás lépegetés mellett történhet úgy is. Játékos gyakorlat lehet egy – egy rímszó elhagyása és megkerestetése. A versritmus érzékeltetése a szokásos kopogás. hogy nem mindig a költő a lírai én. soha sem lehet öncélú. József Attila Altató című versében az édesanya beszél a gyermekhez. majd a többi költői képet is. Az anya halála után ez a fájdalom még a felnőtt férfi életében is olyan erős. képeit. kiemeljük és értelmezzük előbb a központi képet. és az ölelkező rímet. hogy a gyermek e belső élményekre szabadon asszociálhasson: a saját hangulatait. hogy ismert dallamra énekeltetjük a szöveget.. kitaláltatása. hogy odavarázsolja mint egy mesei csodahőst a mamát az égre. Nem javasoljuk a versszakok szerinti feldolgozást. A gyerekek megadott rímpárokra maguk is írhatnak versikéket. Ellenkező esetben rendszerint elcsúszik a verselemzés a versszakok „tartalmának” rossz prózára fordításába. találó volta következtében megnevezhetjük a páros .

A kort el kell helyezni az időszalagon. hogy a szöveggel való megismerkedés után bátran kérdezzenek. toleráns. mondák.olvasmány. az érdeklődés felkeltése a történelmünk iránt. mesék. Fontos szerepük van a magyarságtudat kialakításában. A feldolgozás célja nem történelemtanítás. A NYELVTAN ÉS A HELYESÍRÁS TAMÍTÁSA . abban. gondolkodtak. Formai szempontból ezek a szövegek lehetnek: elbeszélések. viselkedtek az emberek. hogy a felnövő nemzedék kötődjék ehhez a nemzethez. rá kell világítani a történelmi eseményekre. amelyek kapcsolatban vannak az olvasmánnyal. Van mégis néhány közös vonás tanításukban. Minden történelmi olvasmány a mai kortól távol eső időről szól. versek vagy ismeretterjesztő szövegek. alakjaira. s igen viharos hősi dicső történelme van. a következményekre. A feldolgozás sikere alapvetően függ az előkészítés sikerétől. Szemléltessünk minél gazdagabb képanyaggal. A másság elfogadására. Az egyes korok lényegi jellemzőit kifejező szavakat sokszínűen és alaposan kell értelmeznünk. hanem szemléletformálás. Ezek tisztázása folytán gazdagodik háttérismeretük. persze csak azokkal foglalkozunk. empirikus gondolkodásra neveljük a tanulókat ezáltal. amikor sok tekintetben másként éltek. A szintetizálási lehetőségek közül legalkalmasabb a tartalomelmondatás. Szoktassuk rá őket. mint ma. amely már tizenegy évszázada él mai lakóhelyén a Kárpát – medencében Európa közepén. az okokra.

Ez azonban nem jelenti azt. 1. tudatossá teszi az ösztönös nyelvhasználatot. hanem erősen egyszerűsíteni kell. hogy ne lehetne gyakorlati úton. 1. hogy a tanított tananyagnak összhangban kell lennie a nyelvtudomány mai eredményeivel. s a főnévnek jelzője (ez a főnév lehet a mondat állítmánya is! Pl. mivel azt. A nyelvtan elméleti alapozó tantárgy.) Mivel az iskolai tanítában – különösen elemi fokon . a jelző az alany bővítménye. Például vannak tankönyvek. megállapításaival. A nyelvtantanítás módszertani elvei A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvi kérdései tartoznak ide. gyakorlati célokat szolgáló nyelvtant tanítunk. tanulását. Ez így nem igaz.a tananyagot gyakorlati céloknak rendeljük alá. A tananyag tartalmának elvi kérdései: a) A tudományosság elve azt jelenti. Apám szorgalmas munkás. 49)Megalapozza a helyesírás tanítását. főleg a meghatározások. szófajiságától függ: tehát az igének lehet tárgya és határozója. 50)Megalapozza az idegen nyelvek tanulását. Nagyon nehéz ezt úgy megoldani. s ezáltal megalapozza más tantárgyak tanulását. Az alsó tagozatos nyelvtani anyag kiválasztását általában a helyesírástanítás és a beszédfejlesztés szempontjai határozzák meg. amelyek szerint a tárgy és a határozó az állítmány. melyek tudományos szempontból nem igazak.A nyelvtan tanításának követelményrendszere célja. 51)Fejleszti a logikus gondolkodást. szemléletesen tanítani. Az alsó tagozaton nagyon leegyszerűsített. definicók megfogalmazásában. nem törekedhetünk teljességre. Tehát nem taníthatunk olyan dolgokat. hogy egy szó milyen mondatrésszel alkothat szintagmát. . feladatai és Célja: 48)Megmagyarázza. hogy ne sérüljön a tudományosság elve.

b) Az oktatás rendszerességének és érthetőségének az elve. Alsó tagozaton a helyesírástanítás szempontjából fontos hangtannak és szótannak kell a középpontban állnia. Ebből a szempontból fontos az órán a motiváló célkitűzés. A nyelvtantanítás rendszeressége a tananyag felépítésének a logikai rendjét jelenti. Ilyen értelemben minden jó tanítás heurisztikus. tudományos szinten is. hogy mindent megtanítson. hogy ne vétsen a tudományosság elve ellen. a) Első helyen a tanulói aktivitás elvét emeljük ki. Ez szemléltetéssel kezd. de feltétlenül jelenti a tananyag egymásra épülő logikus elrendezését. A módszertani felkészüléshez hozzátartozik az alsó tagozatos tananyag sajátos felépítésének az ismerete. felfedeztetni kell velük az új törvényszerűségeket. valamint készülés során a kérdések megtervezése. Alsó fokon csakis az induktív tanításnak van helye. körültekintő nevelői vezetés. s csak nagyobb osztályban tanítják a szabályt. Ezért sok jelenséget a tankönyvek csak analógiás alapon tárgyalnak. Ahhoz. A tanulókat rá kell vezetnünk az ismeretekre. hogy a tanított ismeretek tartalmát és terjedelmét a tanulók életkori sajátosságaihoz kell igazítanunk. melyek azok a korszerű módszertani elvek. hanem azért. Ennek az az oka. állapítja meg a szabályt. Ez nem jelenti a tudomány szigorú logikájának a követését. amit tud. két tényező szükséges: a tudatosság és a megtervezett. hogy a nyelvtan kétszeresen is absztrakt . azaz felfedeztető. melyek a nyelvtan tanításában érvényesülnek. hogy így dolgozzunk. 2. b) A tanulók munkája csak figyelemmel végzett munka lehet.Tehát a tanítónak felkészülése során meg kell tanulnia a nyelvtant magas. utána pedig gyakorlatokat végeztet. A tananyag feldolgozásának elvi kérdései Itt azt kell vizsgálnunk. A nyelvtan különösképpen koncentrált figyelmet kíván. nem azért. ismereteket. amikor a gyerekek már érettebb gondolkozásúak.s a felsorakoztatott adatokból vonja le a következtetéseket. Az érthetőség elve azt jelenti.

de különösen az új fogalmak. vagyis az elvont dolgokat konkrét. érthetően kell magyaráznunk. második jelzőrendszeri képződmény. Ez azt jelenti. mivel anyaga a nyelv már maga is absztrakció. Az új ismeretek szemléltetését lehetőleg képszerűen. A nyelvtantanítás sikertelensége nem a definiciók tanításában van. hogy az elméleti ismereteket össze kell kapcsolnunk a gyakorlattal. Folyamatos és következetes ismétlés nélkül semmit sem ér a munkánk. hanem a felejtésben.tantárgy. cselekvésekhez kell kötnünk. d) A nyelvtan és a helyesírás tanításában fontos tényező a nevelőtestület egységes eljárása. vagyis az elméleti ismereteket a nyelvhasználat tökéletesítésére. s maga is elmemozdító. Nagyon egyszerűen. versenyek. Éppen ezért a nyelvtan tanításában. Minden pedagógusnak. világosan. ha a játékosság kíséri az oktatást. konkrétan kezdjük. igényessé tétele céljából tanítjuk. képszerűvalósághű dolgokhoz. meg kell követelnie a helyes beszédet és írást. c) Tanítványainkat teljesítményképes tudáshoz kell juttatnunk. Ezért minden tantárgynál kötelező a helyesírási hibák javítása. Az új nyelvtani ismeret tanítása L é p é s e i: . Figyelemmel kell lennünk a tanulók fáradékonyságára is. a grammatika pedig egy ezen alapuló absztrakt rendszer. Ezeket főleg a didaktikai játékok. világos könnyen tanulható definiciókat kell adnunk. Nagy jelentősége van az érdekesség és a változatosság elvének is. mivel a gyermekek mindent hamar elfelejtenek. és sokoldalúan gyakorolnunk. nemcsak a tanítónak és a magyar szakosnak . változatos feladattípusok és megoldási módok alkalmazásával valósítjuk meg. ismeretek bevezetésében nagy jelentősége van a szemléletességnek. nem öncélú. alapos begyakorlásával és állandó felszínen tartásával. A játékosság elvének alkalmazása akkor helyes. s csak ezután nyelvi szemléltető anyaggal. Ezt a célt csak egy módon tudjuk elérni: az ismeretek világos tanításával.

„Ma a főnevek többes számát tanuljuk. és támaszkodjunk a már tudott dolgokra. minél kisebb a gyermek. A bemutatott nyelvtani példaanyagot nevezzük indukciós anyagnak. Ez annál fontosabb. hogy a tanulók lássák a tanítási folyamat egészét. c) kitűzzük az óra célját. akkor nem nevezzük meg. nyelvtani fogalomalkotás 4. A nevét még nem írjuk fel. 53)b) Az érdeklődés felkeltése (motiváció). kezdjük a szemléltetést első jelzőrendszeri anyaggal. 2. a címnek hagyjatok ki helyet a füzetben!” 55)Az új anyag bemutatása (szemléltetése). Ha ez elmarad. 54)c) A célkitűzés zárja le az előkészítést. A kisgyermek ugyanis nemigen érzi szükségét annak. A nyelvtani ismeretek megszilárdítása(gyakorlása és alkalmazása) Az új anyagrész elhelyezése a tanítás folyamatában. általánosítás. hogy a nyelvvel foglalkozzék. azaz képpel. Ezt többnyire biztosítja az óra eleji számonkérés. hiszen anélkül is tud beszélni. b) felébresztjük az érdeklődést az új anyag iránt. amikhez az új anyag köthető. akivel foglalkozunk. Ekkor kijelöljük az óra anyagát: pl. Az új ismeretek nyelvi – logikai megformálása (a szabály vagy definició megfogalmazása) 5.” Ha az új terminust nem értik még a gyerekek. Az elemzés. és a cím helyét kihagyják a füzetben. A nyelvtanban a szemléltető anyag maga a nyelv. s ezeket fogalmazzuk nyelvi anyaggá. akkor igen lelkesen fedezi fel a nyelv titkait. Ha azonban sikerült az érdeklődést felkeltenünk. modellel. Ezt mondjuk például: „Ma a határozók egy újabb fajtájával ismerkedünk meg. a) Az indukciós anyag kritériumai: 52)a) . Az új anyag bemutatása (szemléltetése) 3. cselekvéssel. Fontos. gondoskodnunk kell a háttérismeretek felidézéséről.1. Az előkészítés során: a) elhelyezzük az új anyagrészt a tanítás folyamatában. Ám amikor csak lehet.

és eltakarjuk addig. s a tanulók rendezik őket csoportokba a kirakós táblán.ha szükség van csoportalkotásra. a tárgy tanításakor adjunk példát az iránytárgyra is. hogy a gyerek figyelmét minél egyszerűbben és minél kevesebb elterelő mozzanattal az adott jelenségre irányítsuk. se kivételeket. az eredménytárgyra is: kenyeret árul – kenyeret süt.).Ha sokat kell írni.(Pl. • A példaszövegnek vagy bármilyen indukciós anyagnak nyelvileg kifogástalannak kell lennie. Itt a jó példamondat az. Apám tanár. olvasott.Felírhatja az indukciós anyagot a tanító is órán a . legcélszerűbb előre szókártyákra írni a szavakat. felírhatjuk előre a táblára vagy kartonlapra. ha a névszói állítmányt tanítjuk. akkor szerepeljen a szó végén is: írt. magánhangzó is. • Az indukciós anyag mindig tiszta. • Az indukciós anyagot úgy kell megválasztanunk. ne legyen a példák közt azonosítás. b) A példaanyag bemutatása többféleképpen történhet: . se határeseteket. ezért nem szükséges mindig szöveggel szemléltetni: pl. Pl. futottak stb. mosakodó. mint: álló. Mivel minden nyelvi egység eggyel magasabb szinten funkcionál. akkor ne szerepeljen a példaanyagban folyamatos melléknévi igenév és főnév. ). . ne keverjünk bele se eltérő dolgokat. amíg sor kerül rá. legyen előtte mássalhangzó is. és a szóalak belsejében is: írtam. • Mindig a tanítási célnak megfelelően állítsuk össze a példaanyagot. • legyen benne a kialakítandó általánosítás minden jegye (pl.• elégséges mennyiségben kell tartalmaznia a tanítandó nyelvi jelenséget. . mert ezt megfordíthatjuk az elemzésben: Kiss István a nevem. Vagy pl. melyben a főnévi állítmány tágabb fogalmi körű az alanynál: A papagáj madár. nyaraló stb. tipikus eseteket tartalmazzon. ha a múlt idő jelét tanítjuk. ha az ó / ő végű mellékneveket tanítjuk. hangtani jelenségekhez elegendőek a szavak. mosdó. író.

és kiemeljük a közös. ahol a múlt idő jele a szóalak belsejében fordul elő. lényeges jegyeket. hangosan mondja azt. hogy az első oszlopban mi áll az egy t előtt (mássalhangzó). és két oszlopot alkotunk aszerint. Gyakran előfordul. hogy az első csoportban mindig mássalhangzó. amikor pontos utasításokat ad. 4. kigyűjtjük a példamondatokból a múlt idejű igealakokat. másrészt egy – egy nyelvtani ítélet. Ezután fogalmazzuk meg a szabályt. Az új ismeretek nyelvi – logikai megfogalmazása . A tanulók maguk állapítják meg. a tanulók a tanítóval együtt írnak. a másodikban mindig magánhangzó áll a múlt idő jele előtt. hogy ezeknek a neve főnév. 56)Az elemzés és általánosítás. utána a kifejezése a magyar nyelvben. mint az első esetben. az élettelen dolog és a gondolati dolog fogalmát. Ez egyrészt valamely nyelvtani fogalom meghatározása. majd megalkotunk róla egy logikai ítéletet. s csak azután mondjuk meg. Pl. amit ír. azaz a jele. hogy belőlök nyelvtani általánosításhoz jussunk el. Pl. a főnév fogalmához előbb tisztázni kell az élőlény. Rendszerint több lépésben kell lebonyolítanunk. hogy a szabály itt is érvényes. a) A nyelvtani fogalomalkotás során eltekintünk a példaanyag egyedi jegyeitől. Tehát előbb a múlt idő fogalma. hogy a fogalomalakítást két részre kell bontanunk: a) először megtanítjuk (tisztázzuk) a nyelvtani fogalmat magát. Az egyes nyelvi tények elemzését azért végezzük el. majd ezután a helyesírási szabály. b) A nyelvtani szabály (ítélet) tanításakor előbb megfigyeltetünk egy jelenséget. azaz a fogalmak közötti összefüggés megfogalmazása.táblára. hogy a második oszlopban mi áll a két -tt előtt (magánhangzó). Azután olyan példákat veszünk. hogy –t vagy -tt a múlt idő jele: számolt szántott írt vetett szerepelt olvasott Színes krétával kiemeljük. más színűvel kiemeljük. s megfigyeltetjük. Ugyanúgy járunk el. b) majd az alaki kifejezőjét a magyar nyelvben.

történést. létezést úgy fejez ki. mert élőlénynek a nev). Pl. mező. Itt nem szabad őket leszakadni hagyni! . ha egyik tanult olvasmányban aláhúzatjuk a tanult nyelvi jelenséget. A példa mindig több legyen. Gondos irányítással ez sikerül is. felhő stb. mert analógiás alapot ad. azaz a rendszer. 57)A nyelvtani ismeretek megszilárdításának módjai Az általánosítás után szükség van arra. amely cselekvést. Ezt logikai rögzítésnek is nevezik. Ezt a kettős mozzanatot sosem szabad kihagyni vagy elsietni. Evégett felismerési gyakorlatokat szokás végeztetni. hanem a gyengéket is. tanuló.mindig a tanulók feladata. nono”. hogy ellenőrizzük a tanított dolog megértését. „A szóvégi ó / ő mindig hosszú. b) A meghatározásnak logikai felépítése a következő: meg kell adnunk a legközelebbi nemfogalmat (genus proximum). Mindig szabatos kijelentő mondatokban fogalmazzunk. Ha meg akarjuk tanítani az összes kivételt. soroljuk fel külön őket. Nemcsak a jó tanulókat kell bevonni. valamint a megkülönböztető jegyeket (differencia specifica). ajtó. Pl. Mindig adjunk példákat is. Elsődleges rögzítésnek nevezzük. hogy megjelöli a cselekvő személyét és számát (megkülönböztető jegyek). Az ige olyan szófaj (fölérendelt fogalom). az u. Ezt nyelvi rögzítésnek is nevezik. vagyis a felosztás. Kivétel: no. Kétféle általánosítással találkozunk: szabállyal és meghatározással. majd a kivételeket. ü végű szók esetében. Pl.Pl. A felismerési gyakorlatnak két mozzanata van: 1) az indoklás ( a kutya szó főnév. 2) Ezután rákérdezünk a meghatározásra. a) A szabálynak tartalmaznia kell az általános törvényszerűségeket. a példa ugyanis segíti a megértést és a rögzítést. és követeljük meg a példák megtanulását is. Ennek a legegyszerűbb módja. Tehát a meghatározásban potenciálisan bennefoglaltatik a fölé – és alárendelés. mint a kivétel.

ha megfeledkezünk a folyamatos gyakorlásról. a gyengéknek pótló jellegűt. b) Kiegészítések. Produktív gyakorlatok: a) Kérdésre adott felelet. hogy mi a feladat. A nyelvtani gyakorlás és a gyakorlattípusok A megértett és elsődlegesen rögzített nyelvtani jelenségeket a tanulókkal sokoldalúan be kell gyakorolni. A g y a k o r l a t o k t í p u s a i: 1. d) Igen fontos szerepe van a változatosság elvének is. A l a p e l v e i: a) Csak megértett ismereteket szabad gyakoroltatni. és mindegyiküktől példát is kérünk. Két – három gyengébb tanulóval el kell ismételtetni. Tehát a könnyű gyakorlattípusoktól haladunk a fokozatosan nehezedők felé. Célja a rögzítés. c) Helyettesítések. A jobbaknak adhatunk szorgalmi feladatot. úgy tervezzük az órát.58)Összefoglalás. A házi feladat is a rögzítést szolgálja. 2. Ez azt jelenti. hogy a feladatok megoldási módján állandóan változtatni kell. valamint nagyobb összefüggésrendszerben való elhelyezése. melyek nehézséget okozhatnak. 6. a tanultak ellenőrzése. b) Az ismereteket folyamatosan kell gyakoroltatni. a játékos feladatokat. hogy legyen rá idő. a versenyeket. Több tanulóval is elmondatjuk a szabályokat. Sose hagyjuk el az óra végéről. a munkafüzet vagy a feladatlapos megoldásokat. c) A gyakorláskor tartsuk be a hozzáférhetőség(fokozatosság) elvét is. Az összefoglalást egy általános kérdéssel kezdjük: Miről tanultunk a mai órán? Majd a részletekre kérdezünk rá. A nyelvtantanítás akkor van csődben. d) Átalakítások (transzformációk). . az egyéni és a közösen megoldott feladatokat. Mechanikus gyakorlat a felismerés. Közös munkával meg kell oldanunk azokat a részeket.Megfelelő arányban kell alkalmaznunk a szóbeli és az írásbeli.

és utótagja felcserélhető – szemüveg – üvegszem). ország – város. te. palindrom (sas. ó. el. szócsipke (megadott szó betűivel újabb szavakat kell alkotni. feleletválasztásos feladatok). szópóker (egy szó utolsó betűjével kezdjük el a következőt). takar. titkosírás megfejtése. le. akart stb. televízió → tele. Géza kék az ég). íz. mozaik (adott szóban minél több szót kell felfedezni – pl. amelyeknek elő. találós kérdések. egy adott alapszó továbbképzése. bűvös négyzetek.e) Konstruktív (építő) gyakorlatok (pl.) c) S z ó j á t é k o k: rímelés (por – bor – sátor ). leltározás. víz. d) K é p r e j t v é n y e k. h) Gyűjtőmunka. barkochba. e ). Játékok A nyelvtantanításban használatos játékokat három csoportba oszthatjuk: a) D i d a k t i k a i j á t é k o k: pl. szószerkezetek. szójátékon alapuló találós kérdések (Mikor fél a nyúl? – Ha kettévágják. hajó lesz). f) Rendezés. j) Nyelvtani fogalmazás. szórejtvények: intarzia (pl.). táviratjáték. lottó. amelyek nyelvi rejtvények. szóalkotás kiegészítéssel. helycserélő (olyan összetett szavak együttese. milyen keresztnév van elrejtve a következő mondatban? Barátom órát vásárol?Mór.Szótagolás ( Hajólesz → ha jó lesz. b) N y e l v i j á t é k o k: összetétellánc. anagramma (egy szó valamennyi betűjének felhasználásával új szó alkotása (tarka – rakta. szótaglánc. keverőgép. . mondatalkotás megadott példával vagy megadott hangokból (betűkből) szavak létrehozása). csoportosítás. szótól szóig (adott szótól kell egy másikig úgy eljutni. oda és vissza. g) Válogatás (pl. szóalkotó verseny (pl. egy megadott előtaggal ki tud több összetett szót alkotni bizonyos időn belül) tükröző (megadott szóhoz hasonló szerkezetűt kell alkotni). hogy csak egy betűt változtassunk meg). i) Nyelvtani elemzés. totó. viccek. hogy egymással ne érintkezzenek). anekdoták.

de akkor feleljenek többen is. Az azonos megoldást kívánó feladatokat ellenőrizhetjük csoportosan is. vagy megoldhatatlanul nehéz feladatot adtunk. vagy nem készítettük fel a tanulókat a házi feladat megoldására. vagy nem értik. A tanító az effajta számonkérést kérdéssel irányíthatja. Az írásbeli ellenőrzés Az írásbeli házi feladatot mindig ellenőriznünk kell. hogy a tanulók nem értették meg a leckét. Párhuzamosan több tanulót is feleltethetünk: míg az egyik beszél. Ha ezt elmúlasztjuk a tanulókat hanyagságra szoktatjuk. Az eltérő . helyesbítsenek. feleltessük írásban. Mindig a követelményekhez kell igazodnia. figyeljenek. a másik a táblánál dolgozik (ha van az osztályban dadogó gyerek. Alkalmat kell adnunk összefüggő feleletekre is.A nyelvtani ismeretek ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés végigkíséri az egész tanítást. adjunk nekik külön feladatot. amennyit javítani is tudunk. elsajátítását és alkalmazását vizsgáljuk. A szóbeli ellenőrzés A szóbeli feleltetéskor a nyelvtani fogalmak és szabályok megértését. minél magasabb osztályban vagyunk. Ha tömegesen nem készítik el a tanulók házi feladataikat magunkban keressük a hibát. A legegyszerűbb módja az. és gondoskodjunk a javításuk mellett a folyamatos gyakorlásról is. amelyet a tanterv tartalmaz. hogy füzetcserével padtársukat ellenőrzik. A típushibákat jegyezzük fel. 1. vagy olyan rosszul tanítottunk. és indokoltatjuk vele eljárását. Itt differenciáltan és egyénileg is kell a tanulókkal foglalkozni: ha észrevesszük. 2. valószínűleg elmúlasztottuk huzamosabb ideig az ellenőrzést. hogy valamelyik anyagrészt elfelejtették. A tanulókat úgy is be lehet vonni a munkába. értékeljenek. annál inkább. hogy ne érezze a megkülönböztetést). Az osztályt is be kell kapcsolni. hogy a tanulóval egy feladatot oldatunk meg. Minden írásbenli munkát javítanunk és javíttatnunk kell! Csak annyi feladatot adjunk.

mert a gondos írás mindig hatással van a tartalmi munkára. A 19. hozzájárult a helyesírás színvonalának a zuhanásához. A következőket tanítjuk meg első osztályban: • a szavak pontos. Az írásbeli ellenőrzés további formája lehet feladatlap. • a szavak elválasztása szótaghatáron. hanem a jómodor és illem kérdése is volt. az írás gondossága. sőt tudatos rombolása a formának. Nem szabad elfelejteni. Ajánlatos a kettős füzet vezetése: amíg a tanító az egyiket javításra beszedi. olvashatósága. melyeket osztályozhatunk. hibáktól hemzsegő irományt. A 2o. feladata és A helyesírás alapjait csakis az alsó tagozat rakhatja le. Osztályozáskor ajánlatos három jegyet adnunk: egyet a tartalomra. Az év végi felmérés témazáró feladatlapokat tartalmaz. A helyesírástanítás követelményrendszere célja. egyet a külalakra. melynek ismerete minden kultúrembertől elvárható és megkövetelhető. Vannak helyesírásunknak olyan részei. betűhű leírása. addig a gyerekek a másikban dolgoznak. hogy az anyanyelvi nevelés egyik célja. Az év eleji felmérés a tanító tájékozódását szolgálja. A külalak. ki tisztelte embertársait. elhelyezése fontos. nem adott ki a kezéből rendetlen. Célszerű a füzet aljában egy vonallal elkülönített részt hagyni a javításoknak. hogy megtanítsuk tanítványainkat helyesen írni! Első osztályban a helyesírás tanítása összefonódik az olvasás és az írás tanításával. században a formákkal való általános nemtörődés. • az időtartam betartása. században a helyesírás ismerete a szépírással együtt nemcsak a műveltség. egyet a helyesírásra. a röpdolgozat(rögtönzés) és a témazáró feladatlap. . Jóérzésű ember.megoldású feladatokat mindig külön – külön ellenőriznünk kell.

Vannak olyan jelenségek. névutók. a hagyomány és az egyszerűsítés elve. Itt igen fontos az állandó szótagoltatás. A helyesírás alapelveinek ismerete és kezelése Helyesírásunknak négy alapelve van: a kiejtés. ahogy elszigetelve. A nyelvtan tudása véd meg a téves analógiától. a szóelemzés. Legkönnyebb . közismert szavakban. Természetesen van téves analógia is. A tanuló gondolkodik. úgy írjuk. hogy a szóelemeket (tövet. A szóelemzés íráselvét a tanulók számára úgy is megfogalazhatjuk. Pl. • a szavak különírása a mondatban. 2. A helyesírástanítás módszertani elvei 1.Pl. elválaszthatatlan egymástól. hogy lassú . másképp írjuk. toldalékokat) úgy írjuk le. ezeket pedig nyelvtani háttérismeret nélkül nem értik meg. a tagmondatok és a felsorolások közti vessző használatával. a víz. illetve hasonlóságon alapuló egyezés. a higgy szót higyjnek írja a hagyj analógiájára. önmagukban kiejtjük őket. nem a szabály ismerete miatt. út. Ezek közül az első kettő a fontosabb. • néhány tulajdonnév nagybetűs írása. híd típusú szavak tövének rövidülése különböző toldalékok előtt. amelyeket bonyolult volna grammatikai alapon tanítani. másképp halljuk. • a mondatvégi írásjelek. ha a gyereknek azt kell leírnia. úr. a toldalékos szavak írásával. Szilárd nyelvtani alap szükségességének az elve A helyesírás és a nyelvtan igen szorosan összefügg. hogy ez hasonlít a savanyúhoz. igekötők. Ilyen pl. és azért fogja helyesen írni. 3. Felsőbb osztályokban foglalkozunk még a j hang kétféle jelölésével.• a mondatkezdő nagybetű. illetve a szóalakoknak szóelemekre való bontása. névmások és gyakoribb határozószók írásával. melyek lefordítva a gyermekek nyelvére így hangzanak: ahogy halljuk. A tanulók a helyesírási tudnivalókat szabályok formájában sajátítják el. akkor legelőször azt fogja észrevenni. tűz. Az analógia és a szabálytanítás viszonya Az analógia jelentése hasonlóság. csak félrevezetődik.

bármilyen tantárgyat tanít is. A helyesírási hibák jelentős részét nem a tudatlanság.a kéz – kezek. kézre. kezes. és meg kell követelnie a helyesen írást úgy. amelyet ellenőriznek. tüzek. hanem a hanyagság és a figyelmetlenség okozza. hogy janítja a hibákat. nyárra. Ne szórjuk szét a gyermekek figyelmét. nyaras. javítanak. nyártól stb. például fogalmazunk. De ha a kéz vagy nyár szóban átalakul az é e-vé. hogy a megtanult ismereteket készség szintre kell emelni. kezünk. →vizek. hagyjuk őket nyugodtan dolgozni! Az írásfegyelem az önellenőrzés szokásának kialakítását jelenti. nyárba. Csak nagyon sok gyakorlással érjük el. kezem. ha nem rá koncentrálunk. nyaram. 4. mert a tudás önmagában nem biztosítja a jó helyesírást. nyár – nyarak analógiájával tanítani. az á a-vá.A gyakorlás és a rendszeres ellenőrzés elve Céltudatos és állandó gyakorlás. és beszámítja az értékelésbe.). példát kell mutatnia a jó helyesírásból.). úttól stb. hogy minden pedagógusnak.a nyár szóban megmarad az á (kézbe. akkor a fenti szavakban is megmarad a hosszú magánhangzó (vízbe. A helyesírási készség az a teljesítményfok. utas. A tudás és készség összetartozásának elve azt jelenti. akkor a fenti szavakban is megrövidül a magánhangzó: kezek.tűzbe. amíg gondosan végig nem olvasták a leírtakat. A jó tanítók minden anyanyelvi órán sort kerítenek egy kis tollbamondásra vagy más helyesírási gyakorlatra. javítás és értékelés nélkül nincs eredményes helyesírás – tanítás . hanem másra. értékelnek. Ezért teljes csendet kell biztosítani az íráshoz. . hogy a helyesírási készség automatikussá váljék. ellenőrzés. amikor a megtanult ismeretet akkor is alkalmazzuk. ha bizonyos toldalék előtt a kéz szóban megmarad az é . úrra. kéztől. Tehát. nyarunk stb. 5. 6. uram. A nevelőtestület egységes eljárásának elve azt jelenti. nyarak. hidunk stb. Soha se csukják be addig a füzeteket a tanulók.

folyamatos. 2) A szóalak felbontása. Az új anyag tanítása után mindig végeztetni kell.ellenőrzés Szoros kapcsolatot létesítünk a látási. a beszédmozgási és hallási képzetek között.az emlékezetből való írás Figyelem! A szabálytanítással még nem tanítottuk meg a helyesírást! Nagyon sok gyakorlásra van szükség ahhoz. A gyakorlás eszközei: . az írásmozgási. 1) A helyesírási elemzés. A helyesírási ismereteket ugyanúgy tanítjuk. Tehát a lépések a következők: 1. Előkészítés 2. hogy tudatosodjék a tanulókban a helyesírási szabály. begyakorlás.a másolás . Ez magyarázat a szabály alapján. Ezeket a megfigyeléseket állandóan összekapcsoljuk a szabályokkal.tudatosítás .gyakorlás .a tollbamondás . valamennyi képzetet megmozgató gyakorlást kell megszerveznünk. hogy az ismeret készséggé váljék. Az új anyag bemutatása (szemléltetés) 3. mint a nyelvtani ismereteket. Elemzés és általánosítás 4. Lehet: a) A betűkre bontást főleg első osztályban . Irányulhat egy jelenségre vagy minden tanult jelenségre.Az új helyesírási ismeret tanítása A helyesírás tanításában is három didaktikai mozzanatot különítünk el. vagyis íratunk. Az új ismeret – azaz az új helyesírási szabály – nyelvi – logikai megfogalmazása 5. Majd a helyesírási ismereteket összekapcsoljuk az írásos tevékenységgel. A tanulóknak mindig ismerniük kell a gyakorlás célját. A helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai Tervszerű. Ezek: . Megszilárdítás. és indokoltatunk. rögzítés.

végezzük. átalakítással is a másolást. Hagyjunk kellő időt a másolásra. Ebben a kritikus helyeket kiemeltetjük (aláhúzatjuk. és helyesírási szempontból megbeszéljük a tanulókkal. Ha a gyerek nem érzékeli a szóvégi hosszú mássalhangzót. hogy írás közben mondják magukban szótagolva azt. Pl. jelen idejű szöveget múlt idejűként kell lemásolni. ot – tan. amikor a gyerekek csak rajzolják egymás után a betűket. de a tartalomra nem ügyelnek. b) A szótagokra bontás (szótagolás) elengedhetetlen az írás és a helyesírás tanításában. Nehezebb a válogató másolás. amikor már a gyerekek tisztában vannak ezekkel a nyelvtani fogalmakkal. és szótagolással tudatosítjuk: jobb → job – ban. 3. Másolásra olyan szöveg alkalmas. vagy felolvastatjuk a szöveget. akkor toldalékot teszünk a szóhoz. hogy kombináljuk a másolást más típusú feladatokkal. amit írnak: ját – szik. Hasznos változat az ún. és alkalmas a szóbelseji betűkettőzések érzékeltetésére is: vet – tem. Pl. hegy – ség stb. megvastagíttatjuk. A másolás hamar mechanikussá válhat. szótagoltatjuk stb. A tollbamondás a leggyakrabban alkalmazott helyesírási gyakorlattípus. nem mindent. amely a gyakorlásra kijelölt helyesírási eseteket kellő számban és jellegzetesen tartalmazza. mond – ja. A másolás. Megbeszéljük a gyerekekkel a hangok / betűk sorrendjét a szóban a leírás előtt és ellenőrzéskor. ne sürgessük a tanulókat! Ellenőrzéskor a tanulók összehasonlító tevékenységet végeznek. 4. Elő kell készíteni! Felolvassuk. A tollbamondott szöveget jól meg . Ilyenkor bizonyos előre maghatározott szempont szerint kell csak bizonyos típusú szavakat leírni. kiemeléses másolás. több →töb – bet stb. A szótagolás segít a szóelemző írásmód alkalmazásában. kommentáló másolás. c) A tő és a toldalékok megkerestetése akkor lép be a gyakorlási módok közé.) Kombinálhatjuk pl. ősz – szel stb. Ezt a veszélyt azzal tudjuk elhárítani. Rá kell szoktatni a tanulókat arra. Ilyenkor a kijelölt tanuló mondja a vonatkozó szabályt.

köznyelvi kiejtéssel diktáljunk! Tilos mind a „beugratás”. A gyakorlás céljából íratott tollbamondásokat célszerű azonnal javítani. f) A kommentáló tollbamondás ( a kijelölt tanuló írás közben a szabályokkal indokolja.kell választani: .vel raggal kell ellátni a szavakat) c) Toldalékfosztó tollbamondás ( az előző fordítottja) d) Szóelemző tollbamondás (írás közben függőleges vonalakkal tagolják a szavakat szóelemekre) e) Szótagoltató tollbamondás ( a tanulók szótagolva írják le a diktált szöveget. majd a rövid szövegek. A gyengébbek kedvéért a nehezebb eseteket felíratjuk a táblára is. s a tollbamondás után ismét láthatóvá tesszük ellenőrzés céljából. A tollbamondásnak sokféle változata lehetséges: a) Válogató tollbamondás (csak a kérdéses.lassan. .megfelelő mennyiségben és eloszlásban tartalmazza a helyesírási problémákat. a szótagolásban való diktálás vagy a túlhangsúlyozás. hogy mit miért írt úgy. Ez mindig indokoltatással történik.a szöveget előbb elejétől végig felolvassuk. természetesen.legyen tartalmilag érthető minden szava. mind a sugalmazó betűejtés. Eleinte csak szavakat diktálunk. 5. Átmeneti fokozatként első osztályban a látó – halló tollbamondás szolgál. esetleg meg is beszéljük. eltakarjuk. és ragos alakban írják le a szavakat.Pl. Később belépnek a mondatok. de miután megbeszéltük. • Végezetül ismét összefüggően felolvassuk az egészet. Ilyenkor a diktált szöveg a gyerekek előtt van a táblán. . lassan. Tehát ez a tudatosságot vonja be a gyakorlásba). kivárva. ahogy írt. Az emlékezetből való írást elég ritkán alkalmazzák a . A tollbamondás a hallási és a beszédmotoros képzeteket erősíti. –val / . . előre megbeszélt dolgokat írják le) b) Toldalékoló tollbamondás ( a diktált szavakat ellátják előre megjelölt raggal. amíg a tanulók leírnak egy – egy szót.

helyettesítések . Ilyenkor a szó fölé írjuk a helyes alakot. Az osztályozás eléggé problematikus terület.átalakítások .mondatalkotás . Ezért igen változó a tanítók által támasztott mérce is. Ide soroljuk a játékokat és a különféle mechanikus vagy produktív gyakorlatokat.táviratjáték stb. Javítási órákon: . mivel orzágosan érvényes helyesírási viszonyítási alap nincsen az alsó tagozaton.helyesírási totó.gyakorlatban. Első osztályban még minden hiba enyhének minősül. Legyen a tanulóknak is hibanaplójuk. Pl. súlyosnak az számít. 6. Ilyenek: . és múlt időben íratjuk le az eseményeket (a múlt idő jelének gyakorlására).pótlások . mert a tanító csak a hibák ismeretében tud hatékonyan gyakoroltatni.példagyűjtés . amit már az előző évben szabály szinten tanultak. A helyesírási értékelése tevékenység ellenőrzése és A tanuló elkövethet olyan hibát. Ajánlatos a hibákat egyénenként is nyilvántartani. Ilyenkor is felolvassuk előtte a szöveget és meg is beszéljük a tanulókkal. Ilyenkor irányított fogalmazást íratunk. amelynek írását még nem tanulta. Kitűnő memóriafejlesztő. A javított mondatokat következetesen javíttatni kell a tanulókkal. Egyéb gyakorlási módok.kiegészítések . megadunk egy eseménysort (képsort). 7. lottó . A helyesírási fogalmazás átvezet a készségszintű alkalmazáshoz. egyszer az enyhébb hibákat. A tanított – tanult jelenségeket kétféleképpen ítéljük meg: kétszer húzzuk alá a súlyos. pedig igen hasznos gyakorlási mód: egy megtanult szöveget íratunk le a tanulókkal emlékezetből. és hozzájárul a fogalmazástanítás előkészítéséhez is.

esetleg az egyéni hibákkal kapcsolatos differenciált házi feladatot A tollbamondások nem mindig egyforma terjedelműek. amely . Hogy ezt kiküszöböljük. akkor 22 – 23 hiba lett volna benne. ha az 1oo szóból állna. akkor: 8 x 1oo = 8oo : 35 = 22. ezért a hibák számának összehasonlítása félrevezető lehet. s egyik tanuló 8 hibát ejtett benne.• értékeljük a végleteket foglalkozzunk a típushibákkal • végeztessük el az egyéni javításokat • adjunk fel a típushibákkal. Mindenik tollbamondásnál kiszámítva ezt az értéket. mindig elvégzünk egy számítást. az eredmények összehasonlíthatókká válnak. Hibák száma x 1oo X = ---------------------------------------A tollbamondás szavainak száma Pl. 8 . Tehát. hanem 1oo – ból. Ha egyik alkalommal egy 35 szavas tollbamondást diktáltunk. Az eredmény azt mutatja meg. ha a tollbamondás szövege nem 35 szóból állt volna. A fogalmazás tanítása az általános iskola alsó tagozatán Fogalmazásnak nevezzük azt a tevékenységet. hogy ilyen hibázás mellett valószínűleg hány hiba lenne a tollbamondásban.

kifejezzük. A fogalmazvány fő részében. kommunikációnak is. c) a gondolatmenet megszakítatlansága. Ezeket logikus vonásoknak nevezi a szakirodalom. és . ha megkülönböztetjük a folyamatot. de ezen a szinten ez még nem lehet cél. Helyesebb. Amikor fogalmazásról beszélünk. hogy az egész fogalmazvány a címben megjelölt témához simul. Nevezik e folyamatot még szövegalkotásnak. szövegformálásnak. Vegyük sorra őket egy kicsit részletesebben! a) A relevancia (tématartás) azt jelenti. Az előbbit nevezzük fogalmazásnak. Ezek tulajdonképpen a szövegszerkesztés alapkövetelményei. hogy ne foglalkoznánk irodalmi igényű kifejezésmóddal. Az ilyen szövegekben a gondolatok logikus elrendezésén és nyelvileg pontos megformálásán van a hangsúly. hanem logikusan. Az ún. A fogalmazástanítás célja és feladatai az 1 – 4. s fejlesztését a beszédfejlesztés feladatának tartjuk. d) a gondolatmenet előremozgása. és az ennek eredményeként létrejött produktumot. a fogalmazó tevékenységet. A mindennapi fogalmazások legfontosabb célja. szóbeli fogalmazást beszédnek nevezzük. az utóbbit pedig fogalmazványnak. A bevezetés – tárgyalás – befejezés egymásutániságában pedig két logikus vonást különítünk el: a) a részek összefüggését és a b) a szélső részek konvergenciáját. a gondolkodás sajátosságainak megfelelően kell kifejtenünk. Ez nem jelenti azt. a tárgyalásban négy logikus vonás emelhető ki: a) a relevancia. hogy az olvasóval közöljön valamit. tájékoztassa őt valamiről. mindig a mondanivaló írásos kifejezésére és rögzítésére gondolunk. Tehát a mondanivalót nem összevissza. osztályban A fogalmazástanítás elsődleges célja felkészíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. b) a gondolatmenet egyenessége.során gondolatainkat nyelvi eszközökkel megformáljuk.

tehát figyelembe vegye annak elvárásait. Mindezek a követelmények a szövegszerkesztés során valósíthatók meg. értékelni kell.résztémákat csak annyiban érint. e) A részek összefüggése azt jelenti. d) A gondolatmenet előremozgása azt jelenti. hogy . hogy a keletkezett szöveg az olvasóban a teljesség illetve a lezártság érzetét felkeltse. időrend. és nem hiányzik egyetlen lényeges elem sem a gondolatsorból. amennyiben azok összefüggésben vannak a főtémával. és a szövegfolytonosságot biztosítják. Ki kell tehát alakítani a tanulókban a közlés tudatát. Ezeknek a tényezőknek az érvényesítése biztosítja. Sőt az elkészült fogalmazványokat abból a szempontból is meg kell vizsgálni. amibe természetesen a stilizálás is beletartozik. ha a közlés tudatával készül. A közlés tudata arra indítja az írót. c) A megszakítatlanság abból áll. A fogalmazás folyamatában két tényező kapcsolódik össze: az egyik a szövegtervezés és szerkesztés. Ez pedig a fogalmazási feladat előkészítése során a kommunikációs helyzet elemzésével kezdődik. A különböző témák megfogalmazása akkor lesz alkotás. ami magában foglalja az anyaggyűjtést és a vázlatkészítést is. annak a teljesebb megértését szolgálják. hogy mondanivalóját az olvasó számára alakítsa. a másik a megszövegezés és rögzítés. tehát előkészíti a mondanivalót. b) A gondolatmenet egyenessége azt jelenti. hogy a fogalmazó valamilyen alapelv (pl. hogy a résztartalmak mind közelebb visznek a téma teljes megismeréséhez. A keretbe foglalást az elbeszélő szövegekben tudják leginkább megvalósítani a gyermekek az előzmény esemény – következmény logikai sorrend alapján.) szerint következetesen meghatározott rendben adja elő mondanivalóját. f) A szélső részek konvergenciája a bevezetés és a befejezés keretező jellegében érvényesül. hogy a gondolatok láncszem módjára kapcsolódnak egymáshoz. térbeliség stb. hogy a bevezetésnek nyitottnak kell lennie a fő rész felé.

hogy ugyanarról a témáról különböző címzetteknek. Ez tágabb értelemben a közléshelyzet kommunikációs szempontjainak tudatosítását jelenti. 2) A mondanivaló kommunikációs szempontok szerint történő tervezésének elsajátíttatása. ráhatás). ábrázolás. vagyis az olvasóra. Adekvátnak akkor tekinti a szöveget. az összes iskolai és iskolán kívüli tevékenység során formálódik. S mindez úgy megy végbe. szerkezetében. hogy az alsó tagozatos fogalmazástanítást főleg szerkesztéstanításnak tekinthetjük. . felépítésében. ugyanakkor fel kell keltenünk az olvasó elvárásai iránti figyelmesség igényét is. azaz a megszövegezés. mind a műfajhoz. ha az tartalmában. Talán az eddigiekből is kitűnik. Ekkor formálódik a mondanivaló. mely mindenféle együttműködéshez nélkülözhetetlen. más – más kommunikációs céllal másként fogalmazunk.mennyire sikerült az olvasói elvárást. igényt kielégíteni. sőt az ún. mind az olvasó igényeihez. hogy közben állandóan tekintettel kell lenni a közlés céljára és a közlemény címzettjére. hogy a szövegforma nem előre meghatározott szövegszabályok végrehajtásával keletkezik. Tisztázni kell a szövegalkotás célját vagyis a kommunikációs szándékot. Ennek érdekében tanítjuk a különböző anyaggyűjtési módokat. A funkcionális szemléletű szövegtan a szöveg alaptermészetének az adekvátságot tartja. hogy mondanivalónkat minél pontosabban és hatásosabban fejezzük ki. hanem azért alkalmazzuk a szövegszabályokat. Az írásbeli kifejezőképesség megalapozásához hozzájárul az anyanyelvi nevelés valamennyi ágazata. Vagyis azt kell tudatosítanunk. Ennek előkészületi fázisát szövegtervezésnek nevezhetnénk. interakciós képesség. 1) A közlés tudatának kialakítása és fejlesztése. nyelvi kifejtettségében igazodik mind a kommunikációs szándékhoz (önkifejezés. A szerkesztéssel egyidőben folyik a mondanivaló elrendezése és nyelvi eszközökkel történő kifejtése. és gyakoroltatjuk. A fogalmazástanítás speciális feladatai. valamint a gondolkodási képesség.

nyelvi tréninggel biztosítjuk a minél adekvátabb szóhasználatot (rokon értelmű szavak gyűjtése. stilisztikai tévedésekre egyaránt. 5) A szövegkorrigálás tanítása. 6) A fogalmazástanításnak is feladata a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése. a tanulók munkáiban megmutatkozó egyéni stíluscsírák ápolására. sőt arra is meg kell tanítani a gyermekeket. Ez azt jelenti.3) Az elbeszélés. grammatikai. de ezt ezen a szinten még nem szabad túlzásba vinni. szórendi. A fogalmazástanításban igen fontos feladat. stílusnevelés. illetve a fentről lefelé haladás elvét). helyesírási. befejezés funkcióját és a gondolatelrendezés alapelveit (pl. Ám az írástechnikai biztonságon túl más készségek is szükségesek a fogalmazáshoz. használhatósági körének tisztázása stb.) Már ezen a szinten is törekedhetünk a nyelvi leleményesség és az esztétikai igényeket is kielégítő egyéni közlésmód kialakítására. pontos gondolatkifejtés. Amíg a gyakorlás eredményeként ezek a készségek nem . Sőt a fogalmazáselőkészítésben ún. hogy rászoktassuk a tanulókat az önellenőrzésre. Ennek érdekében tanítjuk a bevezetés. az időrend vagy leíró fogalmazások esetén a közelről távolra. A cél az érthető. a leírás és a levél szerkezeti felépítésének és szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése és gyakoroltatása fogalmazási feladatokban. tanítjuk meg az előforduló új szavakat. műfajnak és közlési szándéknak megfelelő szóhasználatot kell megtanítanunk. 4) Stílusfejlesztés. A szövegkorrigálás kiterjed az írástechnikai. nem a „szép kifejezések” halmozása. pontatlanságok javításának képességével. tárgyalás. A nyelv gazdag szókészletéből való tudatos válogatás ezen a fokon még nem képzelhető el a tanulók szókincsének állandó bővítése nélkül. a szavak hangulatának. nyelvhelyességi. hogy a mondanivaló elrendezésében elkövetett hibákat is észrevegyék és javítsák. Az írásbeli kifejezőképesség jórészt a tanulók íráskészségének a függvénye. Ennek együtt kell járnia a felfedezett hibák. Ezért figyeltetjük meg az olvasmányok stíluseszközeit és fordulatait. hogy a témának.

és úgy értse. a szöveg legfontosabb tartalmi kvalitásának a közlés. . Tehát a pedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal. a kifejezés értelmességét. nyelvi. ahogy ki akartuk fejezni. A legújabb fogalmazástanítási módszertan a kommunikáció – központú fogalmazástanítással feloldhatónak véli ezt az ellentmondást. nem öncélúan alkalmazzuk. a nyelvhelyesség. A kommunikáció – központú fogalmazástanítás A fogalmazástanításban van egy régi. Ez abból indul ki. érzelmi – akarati tulajdonságainak mozgósítására. hogy a fogalmazás kommunikációs problémamegoldás. gondolkodási készségének. amelyeket szövegszabályoknak is szoktunk nevezni. olvasottságának. fogalmazás közben tudatosan meg kell osztanunk a figyelmet a rögzítéstechnika (írás). hogy mennyire tudjuk gondolatainkat az olvasó számára érthetően és pontosan rögzíteni. árnyalt nyelvi eszközökkel történő kifejezésére. Mi jellemzi ezt? 1. a stilisztika normái és a kifejezendő tartalom között. amennyiben nevelni kíván a gondolatok célszerű. mely a mintakövetés és az egyéni alkotó szabadság közt feszül. Szintetizálónak azért tekinthetjük. hogy az írásmű. Ez a módszer lényegében a logikai – stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztése. A szöveg megformálását kommunikációs szempontok vezérlik. Stilisztikai annyiban. Logikai abban az értelemben. hogy a fogalmazás többtényezős. mert a fogalmazási feladat megoldásában tudatosan törekszik a tanulók tárgyi tudásának. Ennek sikere azon múlik. a mondanivaló következetes előadását tartja. amit mondani akartunk. a helyesírás. feloldhatatlannak látszó ellentmondás. hanem azért. Az ilyen módon végiggondolt fogalmazástanítást nevezzük kommunikáció – központúnak.szilárdulnak meg. sokféle ismeretet és készséget integráló feladathelyzet. Tehát a szerkesztési és stilisztikai követelményeket. hogy az olvasó pontosan azt értse.

.. hogy a szövegismeret passzív formája a szövegértés. hogy a gyermek megutálja a fogalmazást. hanem kudarcélményekre is. Az elkészült munkákat is aszerint vizsgáljuk. A gyakorlati szövegalkotást szolgáló szerkesztési és nyelvhasználati – stilisztikai ismeretek nem cél . d) A fogalmazóképesség fejlődéséhez a tanulóknak szükségük van nemcsak sikerélményre. mint egy másfél oldalas fantáziadús munka. hanem a gondolatközlés pontosságát kérjük számon. c) A fogalmazás sikerességét vagy sikertelenségét mindig a lehetséges (vagy meg is nevezett) olvasó. A fogalmazás alkotó tevékenység. a címzett szemszögéből ítéljük meg. hogy minden tíz – tizenegyéves gyermek pontosan. A sorozatos sikertelenség következtében például az is előfordulhat. s aki nem szeret fogalmazni. tehát többféle jó megoldása lehet. Úgy is mondhatnánk. Irodalmi igényű. Ezeket az ismereteket szövegmodellek megfigyeltetésével és elemzésével az olvasmányok feldolgozása során szerzik meg a tanulók. De az egyiket sem állandósíthatjuk. A fogalmazási feladat megoldása mindig a kommunikációs helyzet elemzésével indul. b) Az egyes tanulók fejlettsége és fejlődése dönti el. aktív formája pedig a szövegalkotás. hogy mennyire sikerült megvalósítani a kitűzött kommunikációs célt. nyelvileg helyesen és egyértelműen fogalmazza meg gondolatait. nem is fogja jól megtanulni. Azt viszont elvárhatjuk. e) A fogalmazványok értékelésekor nem a „szépséget”. 4. a) A tanulásszervezésben nem a frontális. hogy milyen mértékű irányításra van szükség. Adott esetben egy 6 – 8 mondatból álló egyszerű szerkezetű írásmű éppúgy „jó” lehet. Így a fogalmazás és az olvasás tanítása igen szorosan összekapcsolódik. hanem a differenciált egyéni munkát részesíti előnyben. mert ezzel a gyermeket is. az olvasó számára is élményt nyújtó fogalmazvány ezen a szinten még nem lehet követelmény. amikor számba vesszük.2. 3. hogy a kommunikációs tényezők milyen szövegszabályok alkalmazását kívánják meg. hanem eszközjellegűek. szabatosan. magunkat is becsapjuk.

Ebből a szempontból a tanulmányi kirándulás. kellő mértékben kifejtett. Az írás . A készségek következő csoportját a verbális gondolkodás készségei alkotják. egy nyaralás élményei közvetett előkészítésnek foghatók fel. lényegi. amelyek nemcsak a fogalmazási képesség alapozásának alkotórészei. de előzményei korábbra nyúlnak vissza. Ezek: a verbális emlékezet. színházlátogatás. E készségek fejlesztésének fő színterei az olvasás. Ez azon túl. Az írás jelrendszerének megtanításával a fogalmazáshoz nélkülözhetetlen rögzítési technikát adjuk a gyermek kezébe. 3. Itt első helyen említjük a helyesírást. Különösen nagy jelentősége van az olvasásnak. megtanulják. Az előkészítésnek (alapozásnak) két fajtáját különböztetjük meg: a) A közvetett alapozás során olyan ismeretek és készségek kialakítása illetve fejlesztése folyik. megismerik a fontosabb nyelvi illemszabályokat.A fogalmazás tanításának szakaszai A fogalmazástanítás előkészítése Az anyanyelvi nevelés komplex programján belül a fogalmazás a 2. . 4.és a nyelvtanórák. 2. A közvetett előkészítés másik igen fontos területe a készségfejlesztés. Itt a tanulók tapasztalatot szereznek a kommunikációs szerepek váltogatásában. a szókincs és a helyesírás fejlesztéséhez is hozzájárul. szabatos és egyértelmű közlemény megfogalmazására kell törekednie. hogy a közlőnek érthető. egy film megtekintése. a helyes mondatszerkesztés és a mondatfűzés (beszerkesztés) készségei. nyelvhasználati készségek. A közvetett előkészítés harmadik készségcsoportját az együttműködési készségek alkotják. osztálytól válik viszonylag önálló részterületté. de fontos szerepük van ebben is. múzeumlátogatás. Más nyelvi készségek: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználat. hiteles. A nyelvi. A fogalmazás szempontjából a készségek négy csoportját különítjük el: 1. hogy tárgyi ismereteket nyújt.

ítéletalkotás. hogy ez milyen összefüggésben van a címmel. . amelyek mintául szolgálnak a saját szövegek alkotásához. mikor. .Gyakoroljuk a helyes mondatalkotást.az anyaggyűjtést is gyakoroljuk. következtetés. a fogalmazás előkészítése a beszédfejlesztés keretében valósulhat meg. b) A közvetlen előkészítésnek két formáját különböztetjük meg: -1.a mondatok összekapcsolását szöveggé (a mondatok beszerkesztését).megértés. Fejlesztésük a többi tantárgyhoz kapcsolódik. A fogalmazástanítás alapozását már első osztályban el kell kezdeni változatos gyakorlással. ugyanis a címek többsége témamegjelölő.a gondolatok logikus elrendezését. . Feltárjuk a cselekmény mozzanatait és ezek sorrendjét.2. A következő gyakorlattípusokat használhatjuk az első osztályban: . . azaz.Mivel az írást csak most kezdik elsajátítani a tanulók. A szövegismeretre nevelés az olvasmányok feldolgozásához kötődik. A szöveg cselekményének elemzésével a cselekményalkotás mintáit ismertetjük meg a tanulókkal. A szövegalkotás egy – egy műveletének előkészítése. . Úgy kell irányítani a . . A tanulók az olvasmányok feldolgozása során szövegmodelleket ismernek meg. mit csinál). Megvizsgáljuk.Vázlatkészítéskor tulajdonképpen címet adunk az egyes szerkezeti részeknek.képolvasás (az ábécéskönyv képeit vagy más képeket megfigyeltetjük és elmondatjuk mit ábrázol a kép: ki.Megállapítjuk az olvasmány témáját. . . mivel uralkodó műfaj az elbeszélés. hol. hogy az olvasmányok milyen szempontból alkalmasak a fogalmazástanítás előkészítésére.A szövegfeldolgozás tervezésekor a tanítónak gondosan meg kell vizsgálnia azt is. . hogy miről szól a szöveg. . ítéletkapcsolás.A cselekmény az alsó tagozaton a legfontosabb struktúraalkotó tényező.

Ezt írásgyakorlás céljából le is íratjuk velük. . .megbeszélést. és átírja a nagy kezdőbetűket. ám írásban mindezeket szavakba kell foglalnunk. A képek az eseményt cselekménymozzanatokra felbontva ábrázolják. Második osztályban tovább folytatjuk az előző évben elkezdett alapozó munkát. Azt kell tudatosítani. Ezek a mondatok könnyen összefűzhetők szöveggé. hogy a kommunikációs partnerre figyelemmel kell lenni). aki függőleges vonalakkal választja el a szavakat. .megkezdett történet folytatása (lehet az olvasmány alapján.a táblára egybeírt kis szöveg kerül. ha megnevezett hallgató számára meséltetünk: pl. hogy a tanulók teljes mondatokat fogalmazzanak a képekről. .olvasott és feldolgozott szöveg tartalmának elmondatása.hiányos mondatok kiegészítése.összekevert képsor rendezése és elmesélése. a mimika.kérdésekre egész mondatos válasz adása. hogy ezekkel lehet a fenti mondatfonetikai eszközökre utalni. és kisbetűvel kezdeni még akkor is. a hanglejtés. s azt. Itt a kommunikációs partner igényéhez igazodást gyakoroltatjuk. Az olvasott szöveg dramatizálásával valósíthatjuk meg. A tanulók ezután másolják le a füzetbe. hogy az írás valóban gondolataink rögzítésére szolgál. tehát a tanulók valóban a mondatok szövegbe való beszerkesztését gyakorolják. nagymamádnak. Gondolatjellel kell az idézethez kapcsolni.történetalkotás képsor segítségével. Meg kell figyeltetni az idéző mondatok tagoló szerepét.mondatalkotás megadott szavakból úgy. barátnődnek. ahogy elképzelik). kiteszi az írásjeleket. ha a mondanivaló logikáját követjük. most mondd el a kistestvérednek. . . a mozdulatok. hogy szóban segíti a kommunikációt a hangsúly. amelyet közösen tagolnak a tanítóval. hogy rövid történet kerekedjék ki belőle. . és kiegészítjük új gyakorlattípusokkal: .párbeszéd alkotása (azt gyakoroljuk. helyes. . Azt is megtapasztalják. .

amelyet a szóismétlések tesznek egyhangúvá.A képek alapján írják be a hiányzó mondatokat. .Húzd alá azt a mondatot. (mert. amely tartalmilag kapcsolódik az elsőhöz: Loránd tegnap volt nyolcéves. darab. s a megfelelő szinonímákkal kell javítani. . Micimackó mézet lopott a vadméhektől ……………………………………………………………………………… …………Összecsípett feje nagyon sajgott. . Nem tudták bevenni a várat. Szeretem a kakaót. szelet. de. Ilyenkor a címadást is gyakoroltatjuk. … most második osztályos. a lényeg kiemelése. ( de. • Olyan szöveget adunk. . és megdagadt.Tartalmilag összefüggő mondatok szerkesztése. --------. szál)… • Adhatunk hiányos szöveget. • Hiányos mondatok kiegészítése a legmegfelelőbb szinonímákkal: Sanyi tegnap két……. amelyet az előzőleg gyűjtött szinonímákkal kell kiegészíteni.ha kérdőjel vagy felkiáltójel áll előtt.Gyuri még mindig az ajtónál állt. • Kapcsold össze az alábbi mondatokat a megfelelő kötőszóval! A tánc már régen megkezdődött. .Húzd alá a mondatokat összekapcsoló kötőszók közül azt. hogy tartalmilag kapcsolódjanak a megadott mondatokhoz.Nem ismerték a titkos alagút bejáratát.Vázlatkészítés – a tartalom leszűkítése a lényegre.Pótolják a hiányzó mondatot úgy. ha) édes. mert) most nem kérek. adag. amelyik odaillik. porció. A jó vázlatpontok a szövegtartalom reprodukálásakor a tématartást segítik. …vasárnap kirándulni volt.------. . Úgy finom az alma. és.Szövegbe nem illeszkedő mondatok aláhúzatása. … nagyon szereti a sajtot. . fagyit evett meg (rész. Pl. .

. Stilisztikai szempontból ezen a szinten (alsó tagozaton) a legfontosabb követelmény a stílus adekvátsága. . Pl. hogy a tanulóknak kelljen befejezni a szöveget. Ez jelenti a közlés helyességét (magyarosság.Az olvasmány egyik részletéből kiindulva kell elgondolni és kitalálni a leírandó szöveg tartalmát. világosság.Hézagos fogalmazvány kiegészíttetése. rántottasütés. élénkség. de ezeket a jegyeket csak megfigyeltetjük az olvasmányokban. . vagy hiányzó bevezetéssel pótoljuk a szöveget).) A vázlatkészítést is gyakorolni kell műhelygyakorlatként.Elbeszélés bővítése leíró részekkel.Képsorról fogalmaztatás. . . . illetve leírás bővítése elbeszélő mozzanatokkal. Egy nap a Szabó bástyán.Szöveg mondatainak sorba rakása.Az eltérülés hibáját kell úgy javítani. Nem mond ellent a szép stílus jellemzőinek (szemléletesség. Ezek segítik az írásos kommunikáció eredményességét. és fordítva. virágültetés stb. .Szöveg átalakítása egyenes beszédből függő beszéddé. . .Tárgyilagos külső szemlélőként vagy az esemény egyik szereplőjeként meséljék el a történetet. hangulatosság. nem kívánjuk meg . amelyek a címhez tartoznak. . .• A jó cím adásának gyakorlására lássák el címmel a képeket. szabatosság). változatosság).A visszanyúlás javítása. Szövegalkotási műhelygyakorlatok . . tömörség. hogy a megfelelő helyre kerüljön a kifogásolt rész. • A szövegben húzzák alá azokat a mondatokat.Egyszerű munkafolyamatok leíratása (ételkészítés.A felesleges ismétlések kihúzatása a szövegből.Az elbeszélés idejének megváltoztatása.Műhelygyakorlatokat végeztethetünk a bevezetések írására (adott szöveghez más bevezétést kell írni. választékosság.

Ez rövid és érthető ugyan. azért az tartalmilag maradjon egységes. mint bonyolult szerkezetű bővített mondatot. Többféleképpen lehet végezni: a) Leggyakrabban az előző órán készült fogalmazások értékelése közben végezzük. Az is jó. de ne így: “Ma az ibolyáról fogtok írni”.alkalmazásukat saját szövegekben. biztosan jól sikerül mindenkinek megoldani a feladatot. hanem házi olvasmány is). hogy ez a mozzanata az órának legyen egyszerű. Arra kell törekednünk. Eddig nagyon jól összegyűjtöttük a leírás tudnivalóit. c) Az alkalmazandó ismeretek felidézésében igen hasznosak a feladatlapok is. hogy a tanulók világosan lássák a szöveg megszületésének műveletrendjét. A gyakorlóórák felépítése Az alkalmazásra szánt órák szerkezetében az alábbi öt egységet különíti el a módszertani szakirodalom: 1) Az alkalmazandó ismeretek felidéztetése. Ebben a mozzanatban célunk kettős: egyrészt arra törekszünk. Próbáljunk tömören fogalmazni. Derüljön ki belőle egyértelműen mit. b) A gyakorláshoz szükséges ismeretek felidézésének másik módja az. Akkor járunk így el. de kevés. ha mintakövetéssel akarunk gyakoroltatni.” 3) A fogalmazás megírásának előkészítése. hogyan és miért fognak csinálni a gyerekek. amikor valamilyen olvasmányt vagy annak részletét használjuk (nem feltétlenül olvasókönyvi szöveg lehet. Ha változtatunk a szövegen. Arra természetesen vigyáznunk kell. pontos és érthető. Pl. “Ma egyik osztálytársatokról fogtok fogalmazást írni. másrészt igyekszünk e tevékenységsor elemeit olyan gyakran végeztetni. ha a célkitűzésból bizalom árad a gyermekek felé. Inkább használjunk több mondatot. hogy a . 2) Az óra céljának megjelölése. hogy a kiválasztott szöveg alkalmas legyen a mintakövetésre.

Olvasmányokon alapuló témák. elvárásaira) is felhívjuk a figyelmet. 1. gondolatok. a szöveg szerkesztését és nyelvi formába öntését segítjük úgy.Otthoni munkafolyamatoknak a megfigyelése (pl. • tárgyilagos. osztályban intellektuális és esztétikai élményekről is. Ide tartozik a történet reprodukálása. . Rendszerint az olvasókönyv olvasmányaihoz kapcsolódnak. képsorról. nagytakarítás stb. a) A témával kapcsolatos ismeretek. diafilmről. Átélt közösségi vagy egyéni élményekről számol be a tanuló. munkadarab. élmények összegyűjtése (anyaggyűjtés). • egyes szám. • az irodalmi hős jellemzése. . hogy közben a kommunikációs szabályokra (főleg az olvasó szempontjaira. tésztasütés. virágültetés. Ezért át kell tekintenünk a témák főbb csoportjait. . • a történet kevésbé kifejtett részének bővebb megfogalmazása. egyes szám 3. növényekről. CD-ről. • korabeli szemtanúként. de fogalmaztathatunk már 4. játék készítésének megfigyeltetése.Más tantárgy óráin végzett kísérlet. videóról.Képről. személyben (függő beszédben). • a történet továbbmesélése stb. ritkábban más olvasmányokhoz. .gyerekek minél nagyobb önállóságra tehessenek szert. Élménytémák. A) A mondanivaló tervezésének modellje. ismert személyekről írnak a tanulók. 3. vagyis az egyes műveletekben a segítségnyújtást fokozatosan csökkentjük. DVD-ről bemutatott megfigyeltetett tárgyakról. amelynek sok változata lehetséges: • más – más szereplő szemszögéből. első személyben (egyenes beszédben). állatokról. A tanítási órának ebben a részében a mondanivaló tervezését.) 2. Ennek eljárásait a téma jellegétől függően választjuk meg. Közvetlen szemléleten alapuló témák. mint pl. disznóvágás.

gyakran nyelvi formájukat csiszolni kell. b) A téma leszűkítése címadással és a mondanivaló tervezése a címhez igazodva. esetleg a szereplőkre. az idő – vagy térutazás a jövőbe. hogy a szövegkohézió megteremtésének nyelvtani eszközeivel pl. Ezért mondjuk. Édesanyám. Általában több címváltozattal dolgozunk. Mackókaland. könyvélmény stb. hogy minél több mondanivalójuk legyen a tanulóknak. A jó cím: . Vagyis a cím alapján fegyelmezetten végig kell gondolnia. mivel a címötletek nem mindig jók. Jó. Ezért fő módszerünk a beszélgetés. ismeretekből kiválogatjuk a szorosabban összetartozókat. A témát több szempontból is meg lehet közelíteni. Igaz történet. Három kívánság.színházelőadás. Holnap utazunk! A tanulóknak meg kell tanulniuk.Pl. tárgyakról. A címadással azt a nézőpontot választjuk ki. amelynek segítségével a szerteágazó gondolatokból. Milyen vagyok én? Ki a vétkes? Így is történhetett. Fantáziatémák. írnak. hogy a címadással a témát szűkítjük le. A legtalálóbb címeket helyes a táblára felírni. a tenger mélyére. Tipikusan ilyen a mesealkotás. személyekről stb. tehát közöljön valamit előre a szövegtartalomból. Ezzel tulajdonképpen a fogalmazás közben megvalósuló tématartás követelményének . Vendégségben Mátyás királynál. a múltba. utaljon a mondanivaló lényegére. az előreutalásokkal (katafora) hogyan szerkeszthetnek tartalomváró címeket. 4. de fogalmazás közben csak egyre van lehetőség. csak azt akarjuk elérni. A tanulók képzeletbeki eseményekről. a világűrbe. Ilyen az én barátom. ha megtanítjuk azt is. más bolygóra stb. Az előkészítésben még nem fogalmaztatunk.tartalomváró. kiállításlátogatás. hogy az olvasó igényeinek és saját kommunikációs szándékának is csak akkor felel meg a fogalmazás. a helyszínre vagy a történés idejére. hogy aztán onnan választhassanak a tanulók. Pl. mi kerüljön a szövegbe és mi nem oda való. ha a cím és a tartalom szinkronban (összhangban) vannak. Egy napom 2o15-ben stb.

mi a befejezésbe. biztat. b) A gondolatvezetéshez a legjobb segítség a vázlat. Mindenekelőtt azt kell megbeszélnünk. s hogy jobban emlékeztessük a tanulókat a tartalomra. s ha szükséges segít. . Második és harmadik osztályban a vázlat szerepét betöltheti egy képsor. kifejezéseket a táblára írjuk áttekinthető.megvalósítását készítjük elő. A fogalmazást nem készítjük el szóban. Célunk a szókincs aktivizálása. hogyan kell érvényesíteni az olvasó szempontját a szavak használatában. Sokféle változata lehetséges. B) A szövegszerkesztés előkészítése. hogy hogyan tagoljuk a mondanivalót. A legnehezebb a bevezetés megírása. c) A témához. mert ebben benne van a fogalmazás előprogramja. hogy mi kerüljön a bevezétésbe. a képek alá ún. olvasóhoz alkalmazkodó nyelvi – stilisztikai eszközök keresése. A szerkesztés előkészítéséhez tartozik annak tisztázása. Ezért a bevezetés írását külön is kell gyakorolni műhelygyakorlatokkal. Kinézi magának azokat a fogalmazványokat. tanácsával továbblendíti a megakadt tanulót. A gyűjtött szavakat. Nagyon fontos. A tanulók önálló munkája alatt a tanító a tanulók közt járkálva bele – beleolvas a készülő munkákba. Ezzel a megszövegezést segítjük elő. – IV. A III. Fő módszere a szó – és kifejezésgyűjtés. Eleinte a vázlatok bővebbek. osztályban a vázlatírást is gyakoroljuk. később fokozatosan tömörebbé válnak. a) A szerkesztés elvének megválasztása a fogalmazás műfajától függ. hogy lehetőséget teremtsünk a válogatásra. támpontokat adunk az írásbeli szövegalkotáshoz. hogy megértsék a tanulók. Kezdetben közösen készített vázlat alapján fogalmaznak a tanulók. kulcsszavakat íratunk.amiről fogalmaztatunk. csak segítséget. műfajhoz. könnyen felhasználható formában. 4) A fogalmazás megírása.

lényegtelen. áttekinthetősége (tud – e bánni az új bekezdés – új gondolatsor szabályával?) A beszédtevékenység fejlesztése Módszertani szempontból abból kell kiindulni. Elemzési szempontok: 60)A szöveg a címben megjelölt témáról szól – e? (ha nem. Szóbeli értékeléskor úgy fogalmazzuk észrevételeinket. 59)A feladatmegoldás értékelése (visszacsatolás). A beszédtevékenységben két folyamat különíthető el: a beszédcselekvés (beszédprodukció) és a beszédmegértés. A tanulók fogalmazványait mindig Figyelmesen el kell olvasni és értékelni kell. melyek a felesleges. Ez . a közlési szándékhoz és a címzett igényéhez? 66)Milyen a szöveg helyesírása? 67)Az írás külső alakjának olvashatósága. önellenőrzés. Első mozzanat az önértékelés. hogy abból az derüljön ki. a témából választott alap? Kevert műfaj esetén megfelelő – e a leíró és elbeszélő részek aránya?) 62)Megtalálható – e minden fontos láncszem a gondolatsorban? (ha nem. hogy a beszéd tevékenység. mi hiányzik?) 63)A helyén van – e minden részlet a szövegben? 64)Jó – e a szerkezeti egységek aránya? (a bevezetés és a befejezés betölti – e funkcióját) 65)Hogyan alkalmazkodik a fogalmazás stílusa a témához. mit kell tennie a tanulónak a fejlődés érdekében. a beszédtevékenység gyakorlásával végezhetjük.amelyeket óra végén felolvas. Tehát a beszédnevelést beszéltetéssel. Egy – két fogalmazványt felolvastatunk. oda nem tartozó részletek?) 61)Hogyan érvényesül a szerkesztés alapelve? (következik – e a műfajból.

hogy a gondolat megfogalmazódva alakul. Ez a beszédfajta sokáig megtalálható az alsó tagozatos gyermek beszédében. Olykor ezt halljuk: „ á. Beszédcselekvésük nyelvtani formájának színvonala . esetleg el is némul. ez így már jó”. hogy éppen mit csinálnak. Egyrészt ezért kell ismernünk. hogy milyen ez a nyelvi tudás. azaz belső beszéddé válik. hogy a gyerekek esetében is fáziskülönbség van a gondolkodás és a beszéd között. kommunikatív (másoknak szóló) és belső beszédet (gondolkodás – beszédet). Ilyenkor a gyermek önmagával beszélget. a gyerekek azonnal visszaváltanak az egocentrikus hangos beszédre.a két folyamat a beszédtanulásban egymással összefonódva fejlődik. hogy feladatmegoldás közben gyakran motyogva. szóhasználat. Ez azt jelenti. vagy ezt: „ na. A beszédprodukcióhoz szükséges szókincs. ezt nem így kell”. vagy a megoldásban akadályok lépnek fel. ám ha a feladat nehéz. Az óvodáskor végén az egocentrikus beszéd funkciója a tevékenységgel kapcsolatos feladatok tudatosítása és a cselekvés irányítása. Az iskolai anyanyelvi nevelésben a gyerekek már meglévő nyelvi tudására építünk. Az óvodáskor és az iskoláskor határán az egocentrikus beszéd fokozatosan elhalkul. de pedagógiai eszközökkel elsősorban a beszédprodukciót tudjuk befolyásolni. másrészt pedig ennek ismeretében tudjuk pontosan tervezni és megvalósítani a beszédtevékenység továbbfejlesztésének feladatait. Gondoljunk csak arra. A beszéd és gondolkodás összefüggésének jellemzői Háromféle beszédet különböztettek meg a kutatók: egocentrikus (önmagának szóló). nyelvi struktúraalkotás fejlesztésének kérdéseit a beszédfejlesztés fogalmával jelöljük. Ennek szerepe a tevékenység nyelvi tervezése és szabályozása. mi a következő lépés. Mindez azzal függ össze. az egocentrikus beszédet használja. félhangosan mondogatják a tanulók. Ennek technikai oldalát nevezzük kiejtéstanításnak vagy beszédművelésnek.

monológikus – beszéd az anyanyelvi nevelés hatására bontakozik ki. ami a gyerekek számára megkönnyíti a nyelvhasználatot. aki ismeri a szituációt (vagy részese annak). Azonban az ún. Valamint azt is tudnunk kell. mint a gondolkodásuk. illetve képolvasáskor. és az egocentrikus beszéd elnémulását eröltetjük. Az iskolába lépéskor a szituatív beszéd túlsúlya jellemző – különösen akkor. B. Bernstein szociológiai szempontból vizsgálta a kommunikatív beszédet. Ez az. spontán beszédet is meg kell őrizni. Ebben szerepe van az írott beszéd elsajátításának is. mert a társalgásban ez funkcionál.fejlettebb. A beszélő mindent nyelvi eszközökkel jelöl. A korlátozott kód nagyjából a szituatív. A kontextusos beszéd tartalmának megértéséhez nincs szükségünk a szituáció ismertetésére. Két formáját különböztetik meg: a szituatív és a kontextusos beszédet. a kidolgozott kód pedig a kontextusos beszédnek felel meg. néma” munkát. ha saját életükből vett eseményeket mondanak el. A kontextusos – vagy összefüggő. hogy a tanulók gondolkodásának fejlődését is hátráltatjuk. a „fegyelmezett. Tehát ha az osztályban többre becsüljük a csendet. és rendszerint csak az érti meg. A kommunikatív beszéd jellemzői Ennek szerepköre az utolsó óvodai évben teljesedik ki. jobbára a kontextusos beszédformát alkalmazzák. hogy a szituatív és a kontextusos beszéd között igen sok átmeneti forma létezik. Amennyiben hallás után reprodukálnak szöveget. illetve tovább kell fejleszteni. hiszen a valóságban a felnőttek beszédében is felváltva. olykor keveredve fordul elő a két beszédfajta. A kétféle . és két alapformát különböztetett meg: a korlátozott és a kidolgozott kódot. amelyben a megnyilatkozás keletkezett. A szituatív beszéd erősen kötődik a beszédhelyzethez. könnyen lehet.

szociológiai körülményeivel függ össze. átalakítják. A mondathalmozás és a mondatfonetikai lezáratlanság következtében a mondanivaló tagolatlansága mellett a szövegkohézió is lazább. Ez az anyanyelvi nevelés egységének elve értelmében megbonthatatlan folyamat. A beszéd nyelvtani jellemzői Az iskolába kerülő gyerekek szókincsének terjedelmére vonatkozóan nincsenek pontos adatok. A hallott nyelvi mintákat. A teljesen önálló (produktív) szövegalkotás kissé nehezebb számukra. Megnyilatkozásaikban egyaránt használják az egyszerűbb és a bonyolultabb nyelvi szerkezeteket.kódrendszer használata Bernstein szerint nem a beszélő életkorával. de ezek a beszédprodukciók többségükben a kontextusból jól érthetők. míg meg nem találják a legmegfelelőbb nyelvi formát. mondataikat újra és újra elkezdik. hanem társadalmi helyzetével. Beszéd közben gyakran tartanak szüneteket. Az óvodai foglalkozások hatására elég jó színvonalú a félreproduktív szövegalkotásuk. beszédfordulatokat beépítik a szövegbe. Célunk kettős: egyrészt csökkentenünk kell a tanulók nyelvhasználati különbségeit. másrészt a felzárkóztatással illetve kiegyenlítéssel párhuzamosan a beszélt nyelvhasználat eszközeinek gyarapítására és kommunikációs szerepek tudatosítására kell törekednünk. A beszédtevékenység fejlesztésének feladatkörei és eljárásai Az iskolába kerülő gyerekek beszédének jellemzőiből egyértelműen következnek a fejlesztés feladatkörei. Ezek a következők: 1) A beszéd akusztikai összetevőinek fejlesztése – . azonban az eljárások ismertetése megkívánja. hogy a feladatköröket egymástól elkülönítve vizsgáljuk. A nyelvtani struktúrák alkotásához szükséges grammatikai ismereteket az iskolába kerülő gyerekek elsajátították. Kutatók 24oo – 25oo szóra becsülik.

hogy a tanulókkal elsajátíttassuk az ún. hogy a beszédtevékenység alapegysége a szöveg. mondatok szintjéről beszélünk. másrészt a kontextusos beszéd fejlesztésére. megtanítsuk őket a kódváltásra. szintagmák. valamint a szöveg – és mondatfonetikai eszközöknek a tartalomhoz és a beszédhelyzethez igazodó alkalmazására beszédben. vers – és prózamondásban. hogy egy – egy óramozzanatban melyik résztényező kerül a fejlesztés előterébe. a nyelvi szerkezetben (szintagma. A kommunikációs funkciók.beszédművelés vagy kiejtéstanítás. köznyelvi kiejtés normáit. felolvasásban. valamint e két beszédforma váltogatására törekszünk. Ebben a fő feladatot az jelenti. Ez magában foglalja a szókincs gyarapítását. A következőkben felsoroljuk a szóértelmezés néhány módját. 2) Beszédfejlesztés a lexémák és a mondat szintjén. Hangsúlyoznunk kell azt is. mondat) változatos alkalmazását. korszak. Beszédfejlesztés a lexémák és a mondatok szintjén A beszéd fejlesztésének a szó szintjén a tanulók szókincsének (mint nyelvi elemkészletének) bővítésével. b) Az idegen szó lefordítása: éra = időszak. . Tehát: a) Szinoníma (szóegyenlet): eb = kutya. 3) Beszédfejlesztés a szöveg szintjén. pánkó = fánk (tájszó). akkor csak arról van szó. gyarapításával és a szóhasználat helyességének tudatosításával járulhatunk hozzá. Mennyiségi fejlesztés elsősorban. a szójelentés kommunikációban betöltött szerepének fölfedeztetését. A) A szókincs gyarapítása és a meglévő szókincs aktivizálása az élőbeszéd legalapvetőbb feltételeit biztosítja. c) Különbözőség (szembeállítás): óbor az. amelyik nem idei. Alapszabályunk: az ismeretlent csak ismert fogalmakkal lehet megvilágítani. szerepek és műfajok gyakoroltatásával egyrészt a szituatív beszéd értékes elemeinek megőrzésére. Tehát amikor a beszéd akusztikai elemeiről vagy a lexémák.

vadászatra használt vagy kedvtelésből tartott háziállat. kedvtelés) A felosztás tagjai: vizsla. Pl. . ki nem állja. hogy a szövegmegértés akadályait elhárítsa. szemfüles. . A szó – és kifejezés-értelmezés szorosan kapcsolódik a szövegfeldolgozáshoz. pápaszem. f) Mondatba illesztés (szövegkörnyezettel): Ma kutyaoltás lesz. szem – szemes. szempilla. Egytagú szavakban a magánhangzókat változtatjuk szóról szóra: kar – kár – kor – kór – kér stb. mint kutya a macskát = rosszban van vele. ház – és nyájörzésre. (A szócsalád valamely szó összes képzett és összetett alakjait tartalmazza) Pl. . A túzok = pulykához hasonló mezei madár. Fő módszer mindkét esetben a szó – és kifejezésgyűjtés . a) A gyűjtést vezérelhetik nyelvtani szempontok. tyúkszem . haragszik rá. mint a hasonlított)... szemüveg.Szótag – vagy szólánc alkotása valamely szabály alapján. szembogár. puli. szemlél. szemez. Az olvasás közben végzett szó – és kifejezés-értelmezésnek nemcsak az a feladata. állatterelés. Szereti. Egyke = egyetlen gyermek a családban. h) Felosztás ( feltárjuk a fogalom terjedelmét): Sémája: A felosztandó fogalom: a kutya A felosztás alapja: milyen célra alkalmazzák (vadászat. e) Körülírás (más szavakkal): Egyik kutya. . komondor. d) Hasonlítás (a hasonló ismertebb. utálja. másik eb = egyformán rossz mind a kettő. szemtelen. szemorvos. Ilyenkor beszedik az ebadót is. pavaszem. házőrzés.Szócsalád tagjainak összegyűjtése . hogy a jelentés kiteljesítését elvégezzük. A jelentés kiteljesítése szorosan kapcsolódik a szókincs aktivizálásához. stb. szemész. uszkár stb.. ökörszem. hanem épp itt van az egyik lehetőség arra. szempár.nem újbor.. g) Meghatározás: A kutya a ragadozók közé tartozó.

Szólások. zúdul stb. te azt mondod: valaki – vad. Pl.) A szóképzési szabályjáték lehet „felelgetős” és „gépes” feladat. Pl. de a nyelvtankönyvek is lehetőséget adnak.Pl: Hány szó bújt el benne? (Összetett szókban önálló szavak keresése: újságpapír – új. húzza a lóbőrt stb. így a szavak értelmezését sem kerülhetjük el.. újság. szakmának..: két balkeze van = ügyetlen stb. tudományágnak. lép. pap. Én azt mondom: valami. szófaj. s ezeket különböző ellentétes szempontok szerint rendeztetni. . ír. b) A szógyűjtés lehet tárgykörös vagy témakörös. kuncog .Szógyűjtéssel tudatosíthatjuk azt is. stílusárnyalat:(hangulati tartalom). stílusérték: közömbös – expresszív (sétál – andalog). határozott – céltalan (halad – ténfereg). képzett szavakkal... Tartalmi szembeállítás: egyén – tömeg (megy. az olvasási feladatlapok. Pl. társadalmi rétegnek sajátos szókincse van. választékos (eltávozik) – közömbös (elmegy ) – gúnyos (elkotródik) stb. . csodálatos. hogy egy – egy tantárgynak. .). = vadász.Érdemes antoníma sorokat gyűjteni. cipész. . illetve szinonímákkal.. – vonul. tódul.stb. Én azt mondom: valami. megkezdett sor folytatása: szép.. mássalhangzó. te aztmondod: valamilyen – só.Rokon értelmű szavak gyűjtése. amelyekben a kommunikációs helyzethez (téma.és kifejezéskészlet aktivizálásának feltétlenül össze kell kapcsolódnia olyan gyakorlatokkal.: nyelvtan – magánhangzó. B) A szó.: Alszik = elnyomja a buzgóság. főnév stb. halad köréből való. = sós. nevet. szóláshasonlatokat gyűjthetünk. .Szógyűjtés tematikus kép alapján. c) A nyelvi elemkészlet aktivizálásában frazémákkal is dolgozhatunk.. cipő . .. mozdul stb. Példánk a megy. képes.Alkotó módon játszhatnak a gyerekek a szóösszetételekkel. fiatal – öreg (lépked – csoszog). papír. intenzitásbeli különbség: lassú – gyors: (sétál – rohan). kép .. Erre az olvasókönyvek..Egy – egy szó jelentésével egyenértékű szólásokat. szóláshasonlatok jelentését kifejezhetjük egy – egy szóval.. ige. szándék. stb. Pl.

Melyik szót használhatod. vonat. a szavak varázsának feltárása.: ócska vén bútor rozoga ember öreg kopott idős Alábbi gyakorlataink a nyelvi elemek stílusértékét állítják a középpontba..Gyűjtse össze minden tanuló a számára legkedvesebb tíz magyar és tíz idegen szót! Keressenek tíz – tíz . ..A helyes szóhasználat fejlesztését elősegíthetjük a szószerkezetek tudatos alkotásával is. bandukol. mely a kérdéses elemet (szót... tehát azt a kifejezőerőt.. Célunk a képszerű látásmód. A helyes nyelvhasználat tudatosulását. .. a kommunikatív beszéd minőségének változását jól szolgálják a rendező gyakorlatok és kiegészítések.. az összegyűjtött nyelvi elemeket. Akkorát ... Óra alatt beszélgettek és . a nevet. hogy zengett az egész ház. képszerű kifejezés igényét.Rokon értelmű szóhalmaz hozzárendelése képhez... cammog.. Pl. sétál. kocog. alakés mondattani jelenséget) „közömbös” szinonímapárjától megkülönbözteti... szerkezetet. illetve a helytelen szóhasználat javítása. ..hallgató) igazodva és megfelelő stilisztikai értéken használhatjuk a megismert.. hogy ennek révén a tanuló könnyebben behatoljon az írói alkotás titkaiba. gyerek.. A szóhasználat helyességének tudatosítása inkább minőségi összetevője a beszédfejlesztésnek... robog. ... döcög. fut – képek: öregember.. . elinal.Bori az ajtó mögött titokban . . csoszog.A szinonímákból válogathatnak hiányos mondat kiegészítésében. a képi gondolkodás megértetése. a viccen. könnyebben megértse az író „rejtett” szándékát.. de egyúttal őbenne is felkeltsük a találékony.... melyiket nem? Pl. nevetés változatait alkalmazhatják a következő mondatokban: Jót .. érzelmi – hangulati többletet. pl..

Pl.a nyelvtani értelemben vett jó mondat alkotása. „szemünkkel hallunk” (szinesztézia) ! Pl. szíve. . meleg.Hibás szórendű mondat javítása.a mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása. keserű illat stb. torka. . A nyelvtanilag helyes és helytelen mondatokkal végezhető gyakorlatok: .kellemetlen és közömbös hangulatú szót is! Vitassuk meg a gyűjtött anyagot! Érveljenek. a szöveg része. hideg hang. 1. és a hibás mondatok javítása.Egyeztetési hibák felismerése. Orsiék a kutyával elment a boltba. Milyen dolgoknak van feje. másik oldalról viszont a mondat beszerkesztettsége. . Melyik mondat jó? Rajzoltam almát. .Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása.Helyes és helytelen mondatok kiválasztása. melyeket „ fülünkkel látunk”.a kommunikációs helyzetnek illetve célnak megfelelő mondatalkotás. Rajzoltam egy almát. Orsiék elment a boltba. nyaka. hiszen iskolakezdésre felkészültek már végtelen számú mondat megalkotására. Beszédfejlesztés a mondatok szintjén A 6 – 1o éves gyerekeknek nem a „mondat” megalkotása okoz igazán gondot. ízlelgessék a szavak hangulatát. Rajzoltam a almát. Így a mondat megszerkesztésekor egyik oldalról a szintagmatikus kapcsolatok nyelvtani értelemben helyes megoldása okozhat problémát a mondaton belül.? . Rajzoltam az almát. illetve a mondat szórendjének megváltoztatása az új közléselem egyértelmű . zenéjét! . édes. A tengerben úszik egy hal. nyelve. foga.Gyűjtsenek olyan szóképeket.A mindennapi beszéd szóképeit is érdemes szemügyre vennünk. szája. A mondat azonban mindig egy magasabb szintű nyelvi egység. . A beszéd mondatszintű fejlesztése az alábbi szempontok szerint történik: . Melyik mondat helyes? Melyik mondat mit jelent? A tengerbe úszik egy hal. bordája stb.

Az üdvözlés. (nem a kislány) A könyvet olvassa a kisfiú a szobában. a felszólító mondatforma a felhívó szerepre a legalkalmasabb. erélyesen. Pl. hogy ha változik a kommunikációs partner. 2. Kérdő mondatok mondatása sokféle helyzetben. Érdeklődjenek az egészségi állapota felől a mese különböző szereplőinek: pl. A szobában olvassa a kisfiú a könyvet. felszólítást megfogalmazni türelmetlenül. Több variációja is lehetséges: pl. . kérdő mondattal kifejezhetünk felszólítást. A kisfiú a szobában olvassa a könyvet. érzelmeinket. fenyegetően stb. pl. még nem vagy dögrováson?” boszorkánytól: „Te vén banya (szipirtyó) nem rúgtad még el az utolsót?” stb. vágyainkat a felkiáltó és óhajtó mondatforma tükrözi legjobban. megszólítás stb. felkiáltást is: „Hát nem beteg lett megint?” (felkiáltás. A referenciális funkciót a kijelentő mondat tölti be. „Nem hoznál egy kis vizet?” (óhaj). időjárásról stb. tárgyakról. A mondatfajták kommunikációs szerepének tudatosítása. Lehet igaz vagy hamis állításokat mondatni. hogyan igazodik a nyelvi forma az új kommunikációs helyzethez és a társas illem szabályaihoz . parancsot. (nem az újságot) stb. hogy a mondat formája és szerepe nem mindig esik egybe.Mondatalkotási gyakorlatok szóhalmazból.Tagolatlan szöveg mondatokra tagolása.kiemelése érdekében. köszönés. Ezek gyakorlásának főbb módjai a következők: . A felszólító mondatokkal gyakoroltatjuk azt is. személyekről. tréfásan. kérdések stb. „Nem takarodsz innen?” (fenyegető parancs). eseményről. Az is fontos. képről. hogyan lehet a buzdítást. bemutatkozás. kérdezzék ugyanazt más – más személytől. királytól: „Hogy szolgál az egészsége felségednek?” sárkánytól: „Hát te bitang hétfejű. Pl. A mondat kommunikációs szerepe gyakran egybevág bizonyos mondatfajtákkal. tanításakor hívjuk fel a figyelmet arra.Kijelentések. fel kell használni minden megadott szót vagy csak meghatározott számút. óhajt. méltatlankodás). utasítást. . (nem a konyhában) A kisfiú olvassa a szobában a könyvet.

. .. illetve meg kell találni az utalás eszközeit.. hogy ki mondhatja kinek.. 3.... ... ha a hallgató is látta mi történt...... türelmetlen. Ha a hallgató siet. törölni a felesleges elemeket.. illetve... illetve szövegalkotással van szoros kapcsolatban.... csak a lényegre törni.is.... Transzformációs gyakorlatok Megadott mondatok átalakítása a hallgató szempontjainak figyelembe vételével....Sok barátom van..” → „Az éhes róka elindult zsákmányt keresni....... Ki beszélt. tömöríteni kell. Pl.. bővíteni kell.. • Két egyszerű mondat összevonása egy összetett mondattá: „Katinak fájt a foga.” • Annak eldöntése........... A fogorvos betömte.. tömöríteni kell.. másrészt az írásos mondat-.... • Az eseményt hírként kell egyetlen mondatban megfogalmazni... időpont és más körülmény megjelölésével........... .. hogy kinek nem mondhatja a megadott kifejezéseket..... Ha a hallgató tájékozatlan. Pl. kivel beszélt? ....... Együtt focizunk... Amondat tudatos szerkesztése egyrészt az összefüggő beszéd alkotásával. kérem! . azokat alapozza.... A tudatosság egyaránt vonatkozik a nyelvtani és kommunikációs normák felidézésére és betartására.... ki kell egészíteni a mondatot a helyszín.. ezért elindult zsákmányt keresni. A kommunikációs célnak megfelelő tudatos mondatalkotás az eddig felsorolt mondatszerkesztési eljárások szintézisét jelenti. Ha a hallgatónak semmi előismerete sincs.. esetleg szemléletessé kell tenni jelzős szerkezetekkel. hogy megértse a közleményt...” → „A fogorvos betömte Kati fájós fogát...Kapus vagyok.. kérlek! Távozzon...Hiányos szöveg szóbeli kiegészítése. .. de mindenképp a tudomására kell hozni mi történt.” • Összetett mondat átalakítása egyszerű mondattá: „A róka éhes volt......... Menj! Lódulj! Kopj már le! Lelépni! Eredj a pokolba! Távozz..

A spontán beszédbe a beavatkozás (társalgás. nem tudják megfelelően érvényesíteni a beszéd kommunikációs szabályait. a kontextusnak megfelelő beszéd fejlesztése nem oldható meg a mondat szintjén. b) – a produktív vagy alkotó beszédet. • a beszéd kommunikációs szerepeit gyakoroltatjuk reprodukálással. Az utánmondás lehet: • szó szerinti ismétlés • lényege szerinti ismétlés A szó szerinti ismétléshez tartozik: .a mindennapi beszédsémák (frazémák) utánmondása.és prózamondás . Beszédfejlesztés a szöveg szintjén A mondatok összefüggő láncolatával szöveget hozunk létre. A kontextusos beszéd fejlesztése érdekében a szövegalkotás két formáját alkalmazzuk: a) – a reproduktív beszédet (utánmondás). Vagyis tudnak grammatikailag helyes mondatokat és szöveget is alkotni. mikor. kinek. mindennapi társas érintkezés) szerepjátékokkal (más néven mimetikus vagy dramatikus játékokkal) történik. a) A reproduktív beszéd a másoktól hallott vagy olvasott szöveg elismétlését jelenti. hol.vers. Ezért a szöveg szintjén is be kell avatkoznunk a tanulók nyelvhasználatának alakulásába. Az iskolába kerülő gyerekek a nyelvtani szabályrendszert tekintve kielégítő tudással rendelkeznek. Két feladatot oldhatunk meg vele: • a szöveg nyelvi formáját mintaként gyakoroltatjuk. E szabályokat kommunikációs szempontoknak is szoktuk nevezni. és lényegük a következő: mit. . A kommunikációs szabályokhoz igazodó. hogyan mondjuk. miért. A nyelvhasználat illetve a kommunikáció alapegysége tehát nem a mondat. csak megalapozható.Kívül tágasabb! stb. hanem a szöveg. A társadalmi érvényű beszédben azonban még járatlanok.

c) A társaik beszámolóját. osztályban szívesen használnak a gyerekek ehhez a feladathoz bábokat. Fontos.Pl. I – II. A lényege szerinti utánmondás a szöveg – tartalom szempontjából fél – reproduktív beszédnek tekinthetjük. illetve nem tudnak kódot váltani. képek alapján összeállított történeteit. A reprodukálás főbb eljárásai a nyelvi minták gyakorlására: a) Mese vagy meserészlet elmondása a mesélő stílus gyakorlásaként. és ne állítsa őket megoldhatatlan vagy csak kudarccal járó feladatok elé. mivel a nyelvi megoldásokban is mindig vannak önálló. akik csak a korlátozott kódot használják. A szó szerinti ismétlésre főleg azoknak a gyermekeknek van szükségük. alkotó mozzanatok. Ennek főbb változatai: • Az olvasott történet (mese) lényegét mondják el a vázlat kibővítésével. e) Leggyakrabban az olvasott ( kidolgozott kódú) szövegek alapján reprodukáltatunk. Gyakran szoktuk kérni. Tehát megoldhatjuk a mesemondást úgy is. annak megköszönése. Így a megfigyelt nyelvi mintákat alkalmaztatjuk egy műsor tartalmának ismertetésében. jókívánság stb. mert könnyen súlykoláshoz vezet. segítségkérés. ha egy újonnan megismert kommunikációs formát kell elsajátítani. Szerepe lehet még akkor is. Így ugyanis a metanyelvi funkció egyik sajátos nyelvi mintáját kell követniük. hogy bábokkal játszatjuk el a tanulókkal. a műsor konferálásában. d) Kedvvel és szívesen vállalkoznak a tanulók a rádió – vagy a tévébemondó szerepére. tartalommondását. hogy a tanult nyelvtani fogalmak meghatározását több tanuló is mondja el a tanító után. . mert így beszédgátlás alakulhat ki. bocsánatkérés. b) A tanító elbeszélésének vagy magyarázatának megismételtetése. hogy a tanító megfelelő motivációval állandóan fokozza a gyerekek beszédkedvét. Alkalmazásával vigyázni kell. szerepjátékait is megismételtetjük.

vagy más – más szereplő szemszögéből adják elő az eseményeket. Stb. Az ilyen és hasonló gyakorlatokkal az a célunk. • a mondanivaló tervezésében. Az önálló összefüggő beszéd gyakoroltatásának főbb eljárásai: 68)Kötetlen beszélgetés . hogy milyen volt az a ház. Ugyanakkor tanulják a beszédhelyzethez való nyelvi alkalmazkodás különböző formáit is.• A szöveget (vagy részletet) meghatározott szempont szerint reprodukáltatjuk (pl. amelyekből a szereplő tulajdonságait ismerjük meg) • Leíró szövegrészeket is elmondathatunk (pl. hogy tanítványaink megtanulják utánozni azt a sokféle nyelvi mintát. amelyben az adott szereplő lakott) • Készíthetünk a szövegből vagy szövegrészletből mozzanatsort (ezeket képekkel is lehet ábrázolni). megváltoztathatjuk a beszámoló címzettjét vagy műfaját (számoljon be az eseményekről szemtanú riporterként). Pl. lehet válaszadás a tanító vagy az osztálytársak kérdéseire. A reprodukálás megoldásának főbb lehetőségei a beszéd kommunikációs szerepeinek gyakoroltatása érdekében Az olvasottakról való beszámolás több kommunikációs helyzetben történhet. hogy a me4gismert nyelvi – nyelvtani szabályokat tudatosan alkalmazzák a gyerekek. amely a tágabb társadalmi környezetben körülveszi őket. • Reprodukáltathatjuk a szöveg párbeszédes részeit is. s ennek követésével reprodukáltatjuk a szöveget. mondd el. Az önálló szóbeli szövegalkotás szintjén a beszédfejlesztésnek két feladata van: • itt kell biztosítani. mondd el azokat az eseményeket. megszerkesztésében és nyelvi megformálásában a beszédhelyzethez minél rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni.

eszközök stb. tárgyak. tárgyilagos vagy tréfás). 70)Olvasott szöveg alapján elmondathatjuk az előzményeket. merre találja a postát. helyesen cselekedett – e x szereplő! • magyarázat: Pl. a városházát. Néhány fontos tanács: 72)Olyan témákról beszéltessünk. Gyakoroltatni kell a cáfolást is. nem igaz voltát. ugyanis sokmindent. de félbehagyott szöveg továbbmeséltetése vagy befejeztetése is feladat lehet. mit jelent: „ne igyál előre a medve bőrére!” • tájékoztatás: Pl. bemutatása az osztálytársaknak szemléletesen. A tanítónak úgy kell irányítania az ilyen beszélgetéseket. a főteret. • tudósítás (pl.Témája sokféle lehet. hogy egy – egy tanulónak alkalma legyen több mondatból álló szöveg alkotására. • játékszabály ismertetése. amelyekről a gyerekeknek van mondanivalójuk. Magyarázd el társaidnak.) • beszámoló: Valamilyen látott vagy átélt eseményről szólhat (intéztethetjük hasonló korú gyermekeknek de felnőtteknek is). Ennek során bizonyítani kell a beszédpartner állításainak hamisságát. 69)Történetalkotás képről vagy képsorról Ha a képet vagy a képsort csak a beszélő tanuló látja. . Stílusa is lehet változatos (komoly. vita. akkor a kifejezés részletezőbb voltára is ügyelni kell. a hibákat utólag mondjuk meg. a többiek nem. Utcán tájékoztass gyereket vagy felnőttet valamiről (pl. amit a kép ábrázol. 71)Különböző kommunikációs beszédműfajokat gyakoroltathatunk: • indoklás: Pl. a beszéd segítségével kell „láttatni”. az állomást stb. állatok. 73)Ne javítsunk bele a megnyilatkozásokba. Érveljenek igazuk mellett osztálytárs vagy felnőtt véleményével szemben. • érvelés. valamilyen sporteseményről) • növények. Indokold meg.

A mimikának (arckifejezésnek)sokféle funkciója van. és valaki megpróbálja szavakkal megfejteni. a személyiségben lezajló folyamatokat. Önmagában is és a beszéd kísérőjeként is kifejezhet érzelmeket. ha nem értünk valamit. tekintettartással a kapcsolat fenntartását fejezi ki.Más forma az. 76)Adjunk időt.arra nézzen. Pl. vagy ráncoljuk a homlokunkat. vagy tapssal jelez. a gesztus. a térközszabályozás és a kinézika. A nem nyelvi kommunikáció csatornái: a tekintet. hogy unja a beszélgetést. Nem könnyű feladat. aki „szemmel” szólítja meg a tanulókat. hanem a kommunikációs szabályok megoldását is minősítsük. melyek a nem . Tanulják meg. amikor a tanulók megpróbálnak tekintetükkel különböző érzelmeket kifejezni. A 6 – 1o éves gyermeknek meg kell tanulnia: . Később a játékmester lehet jelentkező tanuló is. . hogy felkészüljenek a feladatra. nem hiába szokták mondani. felhúzzuk a szemöldökünket. A nem nyelvi kommunikációs eszközök tanítása Megkülönböztetünk nyelvi (verbális) és nem nyelvi kommunikációt. máshol időző tekintet a beszélő számára jelezheti. hogy a játékmester szeme az ő szemébe kapcsolódott. De a hallgató tekintetéből a beszélő érdeklődést és udvarias figyelmet is kiolvashat. a mimika (arckifejezés). de olvasmányok feldolgozása közben gyakran akad rá alkalom. Ha mindvégig figyel a beszédpartnerre. hogy szabályozzák arckifejezéseiket.74)Ne csak nyelvi szempontból értékeljük a teljesítményeket. Az elkalandozó. ugyanis kifejezi érzelmeinket. hogy „a szem a lélek tükre”. az felemeli a kezét. a testtartás. Jó játék lehet gyakorolni a tekintettartást és a tekintetváltást. Amelyik gyerek érzi. Eleinte a játékmester a tanító. hogy már nem figyel rá a hallgató. A tekintet sok mindent elmond az emberről. akivel beszél. 75)Az értékelésbe vonjuk be a gyerekeket is. Tanítványainkat arra kell megtanítanunk.

és azt. a hallgató ásít. fejcsóválás. ha a kezünk függőleges irányban felülről lefelé mozog. akkor azzal a beszéd logikai tagolását jelezzük. megbeszélése. Szakszóval ezeket kinémáknak vagy kinemorfémának nevezik. • fenyegetés: felemelt mutatóujj mozgatásával. • A gyerekek egy – egy társ arcjátékát szavakkal értelmezik. A gesztusokat mindenki használja vagy önállóan vagy a beszéd kísérőjeként. tehát a szó és a nem verbális jelzés összhangban legyen. ha osztálytársad új cipőt kapott. amikor közlik veled. mikor nem használni az adott arckifejezést. udvariatlan. figyelmeztetés: felemelt mutatóujj. Ilyenkor azt is meg kell beszélni. érdeklődésedet stb. . • hívás: a mutatóujj test felé mozgatásával. arcoddal! Milyen arcot vágsz. hogy nem mehetsz kirándulni. hogy az udvariasság és a figyelmesség keretei közt a szükséges és hatásos gesztusokat gyakoroltassa a gyerekekkel: • pl. Pl. amit eléd tettek. Pl. Az iskolának az a feladata. ha nem szereted az ételt. Tudatosulnak a saját arckifejezések. mint a szóban kifejezett tartalom. • hellyel kínálás: nyújtott karral a székre mutatva. • Helyzetek elemzése. valaki viccet mesél. sértő kifejezések.illő. Gyakorlatok: • Tükörjáték: a csoport tagjai a kijelölt vagy önként vállalkozó társ arckifejezését utánozzák. Egy fiú széles mosollyal bejelenti. Vagy testünk felé irányuló félköríves mozdulat = ’ gyere ide!’ Némelyik helyettesíti a beszédet. meglepetésedet. Pl. Fejezd ki örömödet. de ne engedjük használni az ökölbe szorult kéz mozgatását. • Előre szavakkal megadott kifejezést kell arccal eljátszani. hogy mikor lehet. hogy az arcjáték ne fejezzen ki mást. s a kinezika nevű tudományág foglalkozik velük. hogy húga megbetegedett. Pl. mert ez durva. szemöldökfelrántás. de neked nem tetszik stb.

miről beszélnek. hogy kihallgassuk. hogy milyen távolságban helyezkednek el a beszéd során. akinek segíteni akarunk. ha figyelmességüket akarják kifejezni. De ha az a valaki mással beszélget. jutalom. Nem szabad engedni. hogy a gyerekek túlzásba vigyék. A testtartás. de nem hanyagul. A gyerekeknek azt kell megtanítani. akár tudunk róla. kényelmesen üljenek beszéd közben. önkéntelenül is hátrébb lépünk. nemtetszés: a fej ingatásával. Körülbelül másfél éves koráig ismerkedő . amelyben a cselekvés és a beszéd összekapcsolódik. kitüntetés átvételekor). nemcsak illem kérdése (pl. Illetlenség túl közel menni beszélgető emberekhez. Valamennyiünknek van ún. akik érzelmileg nagyon közel állnak hozzánk. vagy nem megfelelő helyen használják a gesztusnyelvet. • a győzelem jele: ujjal formált V betű. s igyekszünk védekezni. Egész testükkel forduljanak a beszédtárs felé. A dramatikus játék A gyerekek életében a játék az a tevékenységi forma. Térközszabályozás. Vannak olyan szerephelyzetek. nyeglén. tagadás. hanem egyenesen álljanak. akkor meg kell várnunk. akár nem. A gyerekek szerepjátszó képessége egészen kicsi korban kezdődik. akár nem. • izgalom: a kéz tördelése. • bizonytalanság: vállvonogatással. hogy akihez bizalommal fordulunk. hogy lazán. Tulajdonképpen egész megjelenésünk kommunikál. amelyekben meghatározott testtartás esetleg kötelező is. Az iskolában azt kell megtanulni. A beszélő és hallgató egymáshoz való viszonyát jelzi.• a vendég előre engedése nyitott ajtóban • igenlés. míg közelebb hív. vagy akitől segítséget várunk. • kitörő öröm: a két kar magasba lendítésével. Ha idegen túl közel jön. személyes tere (15 – 45 cm) amelyen belül csak azokat engedjük. akár akarjuk. ahhoz közelebb kell mennünk. már bizalmaskodásnak tartjuk.

Az együttjátszás örömöt ad. mintha az lenne. segít leküzdeni a gátlásokat. Kommunikációs viselkedésminták gyakorlását teszi lehetővé. és fejleszti az együttműködési (interakciós) képességeket. Nyelvi mintákat kapnak és gyakorolhatnak a gyerekek. A nézők figyelmeztethetik a főhőst a leselkedő veszélyre. hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg a lényeget.: két gyerek szemben áll. amelyek varázsszava a „mintha” és sok bennük az utánzás. a táltos bot végére erősített lófej rajza. A bátortalanabbak játszhatnak „néma szerepeket” pl.(explorációs) játékokat játszik. mégis úgy mozog. csak jól kell ismerniük. az orvosnak betegek. ez lesz a kapu. hogy mit kell mondania. így kiválóan használhatók a nyelvi hátrányokkal küszködők felzárkóztatására. Később a szerep lesz a domináns: a mama mellé papa is kell. Helyettük a jelmezt helyettesítő szimbólikus eszközöket használhatjuk (pl. és felemelt kezüket megfogják. Eleinte a cselekvés a fontos: pl. a királynak kartonpapír korona kerül a fejére. Második osztálytól elhagyhatjuk a bábokat. Ezután a szimbólikus játékok következnek. a vándorlegénynek tarisznyát akasztunk a nyakába. megmozgatja a fantáziát. A gyerek tudja. . Mivel a gyerek számára ismerős és természetes közeg. A gyerekek számára a játék olyan életforma az iskolába kerülés előtt. De lehetnek fák. Többször el kell olvastatni a szöveget ahhoz. bár még nem tudatosan. Az iskolai beszédfejlesztésben háromféle játékot alkalmazunk: 1) Irodalmi műre épülőt 2) A társasérintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok 3) Szabályjátékok Elsőosztályban bábozással oldjuk meg a párbeszédes részek eljátszását. Az önként jelentkezők közt osztjuk ki a szerepeket. hogy ő nem mozdony. takarítás. a tanító néninek gyerekek. bokrok a néma szereplők. Nem kell szó szerint megtanulni a szöveget a tanulóknak. a félelmet. amelyben a felnőtt életre készül. A dramatikus vagy szerepjáték igen alkalmas a spontán beszéd fejlesztésére. virágok. babafürdetés stb. hogy ki – ki tudja.

Társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok Kommunikációs helyzetgyakorlatoknak is nevezhetjük ezeket. A beszédfejlesztés nem ér véget életünk végéig. tudatos tervezéssel. majd tesznek is azért a későbbiekben. eladó – vásárló. hogy szépen. a tantárgyi feladatok összefüggéseit felismerve megoldható. amit nem könnyű eredményesen megoldani az iskolában. Megfelelően átgondolt. S eközben gyarapítsuk a szókincsüket. a hallgatóhoz. könyvkölcsönzés. hogy többet beszéljenek a gyermekek. fegyelmet és felelősséget tíz – tizenegy éves korban is kialakíthatunk. . Ilenszerű szituációkban szátsztjuk őket: orvos – beteg. érthető beszéd. fejlesszük beszédtechnikájukat úgy. Ha ezzel az igénnyel rendelkeznek. sokrétű feladat. pontos. telefonálás. A valódi helyzet megfigyelését követően játékos körülmények közt utánzással gyakorolják a tanulók a nyelvi – kommunikációs szabályokat. kifejezően tudjanak megszólalni. ám kommunikációs figyelmet. hogy a beszédtevékenység fejlesztése igen szerteágazó. rendőr – közlekedő. a közléshelyzethez és a kommunikációs szándékhoz minél jobban megtanuljanak alkalmazkodni. hogy a beszédtárgyhoz. hogy belső szükségletté váljék az igényes. Összefoglalásként megállapíthatjuk.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful