Gyökérzöldségek termesztése

Dr. Hájas Mária

Gyökérzöldségek termesztése

Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1976

A retek c. fejezetet irta; Dr. Nagy József

Az egyes gyökérzöldségek betegségeiről szóló részt írta:
Dr. Glits Márton

Az állati kártevőiről szóló részt irta:
Dr. Sass Béla

Lektorálta:
Dr. Nagy József Tiborcz György

a növényvédelmi részeket:
Szentgyörgyi László

© Dr. Hájas Mária, 1976

ISBN: 963 230 512 4 ETO: 635.1

Sárgarépa

A sárgarépa az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Nagy a tápanyagigénye, a tápanyagot jól hasznosítja. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elér­ ni, ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadék­ ra számíthatunk. A jó hozam előfeltétele ennek hiányában a 2—3-szori öntözés. Várható hozam megfelelő körülmé­ nyek között — fajtától függően — 300—500 q/ha. Mag­ termesztésével is érdemes foglalkozni.

Gazdasági jelentősége
Elsősorban karotintartalma jelentős. Mint levesízesítő, az állandóan fogyasztott zöldségfélék közé tartozik. Konzervipari feldolgozásá­ val (szörp, gyermektápszer, diétás készítmények, szárított és vegyes zöldség stb.) fontossága egyre növekszik. Termesztése nálunk csak a szabadföldre korlátozódik. Hajtatásá­ val főleg a nyugat-európai országokban foglalkoznak. Hazai, kora nyári szükségletünket a korai szabadföldi termesztésből, az ún. cso­ mózott répából elégítjük ki. Ezt követően jelenik meg a piacon a da­ rabos áruként szedhető félhosszú, majd a hosszú tenyészidejű sár­ garépa. Ez utóbbiak téli tárolásával oldjuk meg a folyamatos ellá­ tást az újig. A lakosság évi szükséglete 30—35 ezer t körül van és hasonló meny­ nyiséget igényel a konzervipar is. Termelésünk 10 éves átlagban, amint azt a grafikonon is bemutatjuk, erősen ingadozik. Ezt befo­ lyásolja részben az egyes évek termésátlag-ingadozása, amely orszá­ gosan gyakran a 100 q/ha-t is felülmúlja. Másik oldalról pedig az egyes években jelentkező többlettermés eladhatatlansága után bekö­ vetkező termőterület-csökkenés. A termelést és ezzel az egyenletes ellátást szolgálják a szerződéses termeltetések, a termelési rendsze­ 5

Az ún. A térképen csak a nagyüzemekben termelt. valamint az utóbbi években minő­ ségileg nagy javullást mu­ tató fajtaválaszték. amelyek a lakosság fo­ gyasztását jellemzik.4 kg/fő). Exportunk friss áruból kizárólag csomózott sár­ garépára szorítkozik.). illetve az állami szervek által felvásárolt A sárgarépa országos terméshozama 1965-től sárgarépa szerepel. Ez több éves átlagban 1000 t körül van. azonfelül növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenállósá­ got. Fogyasztása kedvezően hat az anyagcse­ rére. Táplálkozási jelentősége.rek kialakítása. zakuszkának stb. mélyhűtve. 1974-ig Ugyanakkor.vagy félkész termékek túlnyomó több­ sége szintén exportra ke­ rül (szárítva. 6 ezer t . Sárgarépa-termeszté­ sünk megoszlását mutat­ juk be a mellékelt térké­ peken. nem adhatnak pontos képet az egy főre eső fogyasztásról (5. termelési körzetek az 1968-as és 1974-es évek területi el­ helyezkedése mellett ér­ zékeltetik a termelés vo­ lumenét is. mint min­ den országban. nálunk a sárgarépa és a petrezselyem a házikertek­ ből sem hiányozhat. Ugyanakkor a konzervipar által feldol­ gozott kész. mert lényegében csak a városi és a kerttel nem rendelkező lakosságra korlátozódnak. Azok a számok tehát.

1974-ben 7 .Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban. 1973-ban Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban.

3 mg 50.2 g 0. 1969. hogy az étkezési sárgarépa szaga és íze az illóolaj-keveréken alapul.Schupan 1969-ben közzétett vizsgálatai a sárgarépagyökér illó­ olaj-tartalmával kap­ csolatban azt igazol­ ják. A sárgarépa táplálkozási értéke (Tarján—Linder.1 g 88. nyomán) 1.0 mg 1.0 mg 44.2 g 9.0 ug 100. táblázat. Schu­ pan.0 g 7. amely főleg terpéneket tartalmaz.5 mg 2. Az íz kialakításában ki­ egészítésképpen cuk­ rok is részt vesznek.0 ug 1.5 g 1.0 mg + 5.2 mg Bj-vitamin Bj-vitamin Nikotinsav C-vitamin Ásványi anyagok: Kalcium Vas Foszfor Hamualkalitás 80. A beltartalmi anyagok ala­ kulása két sárgarépafajta fejlődése folyamán (W.8 — 8 .0 mg 0. 1959) (100 grammra vonatkoztatva) Kalóriaérték Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok: Karotin B„-vitamin 98 1.

: afganicus (Ázsia. cilicicus (Szicília). mediterraneus (a nyugati kultúrformák). A sárga színű répák fokozatosan kiszorultak az európai termesztésből. gummifer (a nyugati Földközi-tenger vidékén). Megtalálható azonban a trópusi Afrikában. A XVI. fontanesi (Algériában) és a bocconei (a Földközi-tenger középső vidékén). I. sativus (a termesztett sárgarépa). Afrika). században. Míg az Eucarota csoport az egy. Új-Zélandon és az amerikai kontinensen is. úm. Irak. a virágzás után elhalnak. században holland kertészek valószínűleg a sárga fajtából állították elő. Ezek szerint a sativus faj öt alfajra oszlik. de ha virágot hoznak. fajba egyesíti. Erről Dioskurides tesz említést az i. maximus (a Földközi-tenger vidékétől Iránig). Fajai mindenekelőtt Délnyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger vidékén fordulnak elő.Származása és elterjedése A sárgarépa a Daucus nemzetséghez tartozik. Európában az étkezési sárgarépa viszonylag régi keletű. az Eucarota csoportra és a Gummiferi csoportra. Palesztina. carota (egész Európában és Dél-Ázsiában). Az Eucarota csoportba tartoznak: maritimus (a Földközi-tenger nyu­ gati részén). Thellung az Európában ismert összes termesztett és vadformákat a Daucus carota L. Afrika és Európa). Egyiptomban még mindig a lila színű répákat termesztik. Irán. Ázsiában. és a XVIII. major (Bal­ kánon). A római­ ak is fogyasztottak sárgarépát. addig a Gummiferi csoport tagjai gyakran évelők. illetve a narancsszínű répák terjedésével már csak állati takarmányozásra használták. Zagorodszkikh viszont az összes ázsiai és európai vadformákat a Daucus carota L. Ezeket azután két alfajcsoport­ ra osztja. századi Európában még csak a lila és a sárga színű répá­ kat termesztették. 9 .vagy kétéves alfajokat foglalja magában. de mind az Ázsiában. Ausztráliában. Az első narancsszínű répákat a XVII. úm. Kis-Ázsiában. japonicus (Japán). mind a nyu­ gaton kifejlődött termesztett változatokat a Daucus sativus fajba foglalja össze. A Gummiferi csoportba tartoznak: a communatus. sz. hispanicus. fajhoz számítja. syriacus (Szíria.

egy világosan kivehető szik alatti szára és karógyökere. színben egészen ad­ dig. illetve szelekcióval küszöbölték ki. Húsos gyökeréért — répatestéért — termesztjük. A fejlődő répa változik alakban. Ezek az ún. Meg­ felelő vetéssel és megfelelő növényállománnyal védekezhetünk a fej színeződése ellen a zöldfejűségre kevésbé hajlamos fajtáknál. virágot és magot. Minden későbbi — étkezési célra megfelelő — narancsszínű répa közvetve vagy közvetlenül a Hollandiából nyert típusokból fejlődött ki. Ennek a kedvezőtlen tulajdonságnak következtében ugyanis a répa földből kiálló „feje” a fény hatására zöld vagy lila színű lesz. egyes takarmányrépáknál azonban részben a föld felszí­ nén marad. hogy egy bizonyos százalék már az első évben magszárba megy. tápanyaga és vízellátottsága befolyásolja. Az első évben fejleszti ki vegetatív részeit. de normális körülmények között is. keskeny sziklevele van. Vegetatív állapotból a generatív állapotba a mérsékelt klíma alatt a sárgarépa a hőmérséklet hatására megy át. nagyságban. különösen hűvös tavaszi és nyári időjárás esetén. amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. A gyökér húzó­ ereje által a későbbiek folyamán a szik alatti szár a föld felszíne alá kerül. Ezt a hajlamot az étkezési sárgarépáknál nemesítéssel. Virágzása a második évben következik be. minősége. a ren­ delkezésre álló növekedési idő. amely a karó­ gyökér és a szik alatti szár megvastagodásából jön létre. a talaj szerkezete. A főgyökérből elágazó gyökérágak igen vékonyak és a gyökérrészen vannak. így húsos gyökerét és tőleveleit. hajszálgyö­ kerek. Ezt az idő előtti magszárba szökkenést szigorú szelekciós munkával ki lehet küszöbölni. a második évben hozza a virágszárat. hogy már korábban is volt narancsszínű répa. hőmér­ séklete. de az emberi táplálkozásra alkalmatlan volt. A fajtajelleg­ nek megfelelő nagyság elérését a vetőmag csírázási energiája. főleg a második évben tűnnek ki erősebben.Lehetséges. Növénytani jellemzése Kétéves növény. Előfordul. 10 . vagyis a generatív szerveket. A fiatal magoncnak két hosszú.

ha az Amsterdami fajtát szeptember 10. egy bizonyos fejlettségi stádium is szükséges. a következő tavasszal magszárba ment. Ritkán. Ugyanilyen körülmények között az október 10. A főernyő vi- II . harmad. A főernyőn csak hímnős virágok vannak. és az első-. a hőmérsékleti hatásokon kívül. A nö­ vényeken egy vagy több magszár és elágazás képződik. A leveles virágszár merevszőrös.Ahhoz. Az oldalhajtások er­ nyőiben különböző arányban fordulnak elő hímnős és hím virágok. másod-. majd ezután három-négy hét múlva a maghozó hajtások. hogy a sárgarépa a második évben a maghozó. után elvetett Amsterdami fajta viszont már nem hozott magszárat. Például.stb. a másodrendű elágazások 60—70 nap múlva jelennek meg. vagyis a generatív szakaszba menjen át. de találunk hímsteril és ivartalan virágokat is. A második évben a kiültetett répákon először a tőlevelek fejlődnek ki. 100—150 cm-re is megnőhet. előtt vetettük el. A fajta növekedési intenzitásá­ tól függően. hogy az elsőrendű elágazások a kiültetés után 50—60 nap múlva. rendű elágazások is virágernyőben végződnek. Ezek lassúbb vagy gyorsabb fejlődése az időjárási viszonyoktól függ. Bizonyos tör­ vényszerűség nyilvánul meg abban.

) 12 .Sárgarépa-levéltípusok (Fotó: Hanzséros P.

Abban különböznek b) A vadmurok virágszerkezete 13 . Az egyes virágok nagyon kicsik. de a virágzat közepén néha található néhány sötétebb. majd másodrendű ernyők. két termésből. A virágzási időnek ez a differenci­ álódása természetszerűleg visszatükröződik a magképzés időpont­ jában. Egy-egy ernyő virágzása általában 5—8 napig tart. a vetőmag 90%-át az első. hogy a főernyő sok magot ad. A sárgarépa tehát idegentermékenyülő. A pollen előbb érik be. Minden ernyő több nyeles ernyőcskéből tevődik össze és minden ernyőcske több virágból áll. illetve magból a) a sárgarépa virágszerkezete. mint a bibe. A megtermékenyítést rovarok végzik. A másodrendű ernyők magjából kisebb. vi­ szont ugyanazon a növé­ nyen egy másik ernyőről is beporzódhat. bíborszínű virág is. Az ernyők és ernyőcskék különböző zónáiból származó magvak biológiai értéke nem egyforma. mielőtt a bibe beérne. az egyes fajták közötti izolációs távolság betar­ tása miatt.rágzása általában júniusban kezdődik és 1—2 hét múlva követik az első-. A sziromlevelek színe fehér. Normális körülmé­ nyek között minden pol­ lenjét elveszíti a virág. és en­ nek a magtermesztésnél van különös fontossága. a mag nagyságában és életképességében. áll. A legértékesebb magvak az ernyő belső részén képződnek. Legjobb csírázóképességűek a fő és első­ rendű ernyők magjai. amely visszaütés a vad formára. A virágok szerkezetére az ötös szám jellemző. Termése ikerkaszat.és másodrendű ernyőkből kapjuk. Annak ellenére. a harmadrendűekéből pedig igen kicsi csírázóképességű magot nye­ rünk.

hogy a szívrész. A mag alakja lapított tojásalak. mint a kéreg. Az érett mag színe szürkésbarna. A kéregtől. amelyet a gyakorlatban „szívnek” neveznek. széles­ sége 1—1. A gyökér szövettani felépítése A gyökér keresztmetszetén három jellegzetes zónát különböztethe­ tünk meg. A magvakról a tüskék dörzsöléssel eltávolíthatók. amely sötétebb színű és raktározó szöveteiben festék. s az ilyen dörzsölt mag gördülékenyebb és könnyebben vethető.4— 1. amely keményítőt egyáltalán nem. Legbelül van a farész. dörzsölt (Fotó: Kováts Zné) a többi ernyősvirágú növény ikerkaszatjától.0mm.5 g. vagyis a farész és a kéreg között minél kisebb legyen a különbség. A sárgarépa minősége szempontjából na­ gyon fontos. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2—2. A tüskék általában a dörzsöletlen mag súlyának 30—40%-át teszik ki.Sárgarépamag. sokkal kevesebb színanyagot tartalmaz. viszont sok olajat tartalmaz. amelyeknek tövében illó olajat tartalmazó sejtek találhatók. dörzsöletlen (Fotó: Kováts Zné) Sárgarépamag. kisebb a szárazanyagés diszacharid-tartalma is. s ez okozza a sárgarépamag jellegzetes illatát. főleg színben. A tüskék 2 mm hosszúak és vastagságuk 0. Csírázás ideje 12—20 nap. amelynek hossza 2—4 mm. hogy a magon három alacsony és négy magasabb tüskés ér húzódik végig. a dörzsölté 1.2—1.és tápanyagokat tartal14 .4 g. A magvakban aránylag nagy endospermium van. Gyorsan fásodik.5 mm. Parenhymatikus szövetből áll. Csíraképességét 3—4 évig tartja meg.

hogy a legjobb csírázást változó hőmérsékletnél érjük el. Innen indul ki a répa vastagodása. 1965 nyomán) Biológiai igénye Hőigénye. Laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást. Az egyes fejlődési stádiumban a növényeknek. így a sár­ garépának is más és más a hőigénye. f=fatest. ef=elsődleges fa­ test. lr=tőlevélrózsa. A fejlődés addig optimális. bsz=másod­ lagos bőrszövet. C: a répatest vázlatos ke­ resztmetszeti képe. mind az alsó határnál hoszszabb ideig a megengedett kétszerese. 15 . Legkívül pedig a bőr­ szövet van. amíg a felső határ a 23 °C-ot és az alsó határ a 9 °C-ot nem lépi túl. és a fény növekedésével ez a kedvező hatás fokozódik. másrészt kife­ lé az új háncssejtek. vagyis innen indulnak ki egyrészt befelé az új fasejtek. k=másodlagos kéreg. B: hosszmetszet. Ha az eltérés mind a felső. A gyökér narancsvörös színét a karotin adja. a sárgarépafej megzöldülését a kloro­ fill okozza. . A hidegtűrő növények közé sorolható. ogy=oldalgyökér. vagyis a növekedési zóna. (Terpó. Ez a kambium. hí—hipokotil: fgy=főgyö­ kér. A vetést a gyakorlatban azonban 12—14 °C körül kezdjük és minimális hőmérsékletnek a +4 °C-t tartjuk. eh=elsődleges háncs.maz.. akkor fejlődési rendellenes­ ség lép fel. • Csírázáshoz — a fentiek alapján — az optimális hőmérséklet 23 °C. Markov és Haev a fejlődés hőoptimumát 16 ± 7-ben állapítják meg.szívrész”9. egy világosabb színű vonal választja el. A sárgarépa szövettani felépítése A: fiatal növény.

Ennek magyarázata abban rejlik. C. amikor a meglehetősen magas hőmérséklet a csírázást meggyor­ sítja. Jobbra ugyanaz a fajta 16—21 °C-on A termesztő a hőmérséklet erős befolyá­ nőtt addig. hogy a hőmérséklet mennyire befolyásolja az érési egyensúlyt. és nappal a napfény hatására. míg a gyökérvas­ sát bizonyos mértékig tudja szabályozni. Nyilvánvaló. tagodás elkezdődött. Egyrészt hozzá alkalmazkodva és kihasznál­ (Bames in Banga. 8 °C-on megy végbe. befo­ Balra Chantenay R. míg a vegetatív szakaszé ismét nagyobb. 22—23 °C. ez azonban egyúttal magával hozza a vegetatív növekedés visszaszorítását. a Sárgarépa-metszetek tenyészterület nagysága és a vízellátás. Magas hőmérsékleten. halvány lesz. 1936 nyo­ va. és gyorsan kezd színe­ sedni. Fajtától függően többé-kevésbé henger alakúra nő. a nagyságra és egyúttal a minőségre is. egyéb gátló tényezők hathatnak. Az érési egyensúly változhat a fej­ lődés folyamán a szélsőséges eseteken be­ lül is. majd 4. legjobban Banga és tsai (1955) igazolták. nedvességhiány. Éjszaka a hőmérséklet alacsony lehet. Ter­ mészetesen ilyen esetben is többféle variáció lehetséges. A sárgarépa fejlődésében a különböző környezeti tényezők és köztük a hőmérséklet nagy hatással vannak a formára. Azt. 16— lyásolják a sárgarépa érési egyensúlyát. másrészt pedig bizonyos agrotechnikai. mán) 16 . a talaj felső rétegében fekvő mag elegendő hőt kap. de formában és színben éretlen marad. hogy a hőmérséklet és a vele együtt jelentkező többi tényező. Ha a növekedés alacsony. kis térállásnál és csekély vízellátásnál a sárgarépa rövid marad.5—10 °C-on nőtt tovább. mert a magas hőmérséklet elősegíti az érést. hogy az érési egyensúly el­ tolódik. vagyis 9—10 °C körül van. és emellett a sárgarépának még sok helye is van a növekedéshez és bőséges víz áll rendelkezésére. 21°C-on fejlődik. pl. A késői vetések­ nél.A sárgarépamag a szabadföldben sekélyen vetve egyrészt elegen­ dő fényt kap. azaz a répa gyorsan vastagszik. A fenti elvek alapján a szikleveles fejlődési szakasz optimális hő­ igénye kisebb. másrészt pedig változó hőmérsékletnek van kitéve. mint pl. akkor a répa ugyan nagy lesz. a színre. pl.

Amennyiben a tenyészidő folyamán a szükséges csapadék hiányzik. A maghozó évben vízigénye a kiültetés idején és virágzás előtt a 2 Gyökérzöldségek termesztése 17 . Befolyásolja a talaj hőgazdálkodását a talaj nedvességtartalma és nem kevésbé a növényállomány sűrűsége is. mélyebben melegszik fel. A sárgarépa hőmérsékleti igényét tekintve nagyon alkalmazkodóképes. Minél finomabb konzisztenciájú azonban a répa. tavasszal megfelelő felületi műveléssel gyorsíthatjuk a talaj felmelegedését. pl. A sötét színű talaj több hőt nyel el. Vízigénye. megfelelő talaj kiválasztásával. 10 °C alatt pedig már a le­ vélzet fejlődése is vontatott. ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadékra számíthatunk. illetve a szedés előttihónapokban igénylik..3. A sárgarépa ha a lombja takarja. míg a világosabb színű talajok sok hőt vernek vissza. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elérni. nyáron viszont a talaj művelésével. annál ke­ vésbé bírja a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat. azt öntözéssel pótoljuk. míg a gyökérérés már 20 °C fölött lassult.. Igaz ugyan. . A csapadék vagy az öntözés termésnövelő hatása nem kétséges. hogy bőséges csapadék vagy öntö­ zés hatására a sárgarépák karotintartalma csökken. A Nantes-i sárgarépafajtával vézett kísérletek szerint a levélzet megtartotta optimális növekedését 28 °C-ig. durva rostú és deformált gyökerek képződnek. azonban a ter­ mésnövekedéssel a területegységre eső karotintartalom nő. A nagy meleg szárazsággal párosulva hátráltatja a gyökerek fej­ lődését és egyben elöregedett.5 °Cot is károsodás nélkül kibírja. Megfelelő piacképes árut csak jó vízellátás mellett kaphatunk. lazításával csök­ kenthetjük. de a felső rétegek erősebben melegednek fel és ez kedvezőbb a koraiak vetéséhez. A talajok hőgazdálkodását a talajok tömöttsége is befolyásolja. A répák a legtöbb nedvességet az érés. A fejlődés alsó határát tekintve a gyökérzet növekedése 12 °C alatt erősen csökken. a rövid ideig tartó . Csírázás kezdetén sok nedvességet kíván.művelési eljárásokkal a hőmérséklet kedvezőtlen hatását csökkentheti. augusztustól szeptember közepéig. Az alkalmaz­ kodóképességben nagy szerepe van a fajtatulajdonságoknak. mint minden olajtartalmú aprómag. Pl.

úm. Ma már a termesztett fajtáinknál ez az idő előtti — első évben tör­ ténő — magszárba szökkenés csak a különösen hűvös tavaszokon . hogy eredetileg az arab országokból behozott termesztett vál­ tozat még érzékeny volt a naphosszúságra. Nálunk általában a gyökérzöldségféléket szántóföldön nem ön­ tözik. másrészt pedig a transzspirációra ható környe­ zeti tényezők. A sárgarépa napi vízpárologtatása 10—420 g között változik. szél. A gyökérzöldségfélék. a termesztéstechnikát és a többi tényezőt úgy megválasztani. A sárgarépák azonban a mérsékelt klíma alatt fej­ lődtek ki és a hőmérséklet hatására képeznek virágszerveket. hogy a korai talajnedvességet kihasználhassuk és hasznosíthassuk. így érzékenysége a naphosszú­ sággal szemben nyilvánvalóan csökkent. A száraz talajba kiültetett dugványok begyökeresedése elmarad. Cselőtei vizsgálatai szerint a sárgarépa vízfogyasztása. fény. a talajt.legnagyobb. A fényigény a naphosszúsággal van összefüggésben. Ez a növény vegetációja folyamán változó. Ezt elősegíti szab­ dalt levélzete is. Az állandó és követke­ zetes szelekció következtében azonban továbbszaporításra csak a fel nem magzá tövek maradtak meg. Ennek megelőzésére. A vízfogyasztást tehát a transzspiráció mértéke határozza meg. amilyen korán csak lehet. Fényigényük tehát nem nagy. árnyé­ kot tűrő növények közé tartozik. valamint a talaj felve­ hető víztartalma. hogy az optimális legyen a nö­ vény vízgazdálkodása szempontjából is. Gaz­ daságosan használja fel a rendelkezésére álló vizet. A változás oka egyrészt a növény fejlődése. a hőmérséklet. ültessük ki a dugványokat. Való­ színű. A növény vízfogyasztását. amely megmutatja. így a sárgarépa is az ún. vagyis transz­ spirációs együtthatója: 1955-ben mért adat szerint 282. Ezért kell a vetési időt. 1965-ben mért adat szerint 225—263. Fényigénye. a növény fejlettségétől és a fenti környezeti tényezőktől függően. Gyen­ gébb fényben is jól fejlődnek. hogy egy súlyrész szárazanyag előállításához hány súlyrész víz szükséges. vagyis a vízfogyasztás hatékonyságát a transzspirációs együttható fejezi ki.

és nyarákon lép fel. Új fajták előállításával csak az utóbbi években. hogy meghatáro­ zott számú egyedet kiválasztunk. Az egyes egyedek magjait külön-külön szedjük meg. hogy szórt fényben is jól fejlődik. Ez lassú. A sárgarépa árnyékot tűrő képességét. Az egyszerűség kedvéért az izolátorok alatti egyedek közül egyeseken 2—3—4 ernyőt külön izolálunk és külön poroztatjuk össze legyekkel nagy méhekkel. vagyis azt a tulajdonságát. Megfigyeléseink szerint azonban kevés fény hatására a lombja jóval gyengébb lesz. A fényerősség változásainak hatása a kálium felvételére köztudott. Ezzel a módszerrel az egyedek további összehasonlítására is van le­ hetőség. mert a sárgarépa könnyen öntermékenyülő. és a következő év­ ben egymás mellé vetve értékeljük. • A családtenyésztéses módszert össze lehet kapcsolni beltenyész­ tett vonalak kiválasztásával. de megbízható módszer a fajták tisztán tartására és javítására. amikor elegendő magmennyiséggel rendelkezünk az egyes törzsekből. Nemesítésének helyzete Nemesítési munkánk többnyire a honosításra és a fajták fenntartá­ sára szorítkozott. a feldolgozó ipar növekvő igénye miatt fog­ lalkozunk. Ezt követően külön szedjük le az ön­ termékenyített és külön a nem öntermékenyített egyedek magjait. főleg holland és német nemesítésből származik. vagyis csökkenő fénnyel csökken a kálium felvétele is. Ennek lényege. mind külföldön alkalma­ zott módszer a családtenyésztés. de ennek oka a nem elégséges szelekcióban rejlik. és a szedésnél könnyen szakad. Természetesen adódnak normális körülmények között is magszárba menő egyedek. A sárgarépa a káliigényes növények közé tartozik. és méhek vagy legyek betelepítésével poroztatjuk össze. ezeket együtt ültetjük ki izoláto­ rok alá. A termesztésben szereplő fajták többsége külföldi ere­ detű. 19 . • Az új fajták előállításának jelenlegi iránya mind a külföldi. a hajtatásban lehet érvényesíteni. • A fajták fenntartásánál mind nálunk. Az ebből kiválasztott anyagot továbbszaporítjuk és azon évben állítjuk törzskísérletbe. a gépesítés elterjedésével.

Megfontolandó azonban az a minőségi előny. biztosítéka a hibrid uniformitásának. amit óvatos beltenyésztéssel érhetünk el. Az eddig ismert két típus közül az egyik. így a szövettenyésztés hatékony eszköznek lát­ szik a sárgarépa klónszelekciós. A sárgarépaszövetek kivételesen jó regenerá­ lódó képessége miatt a fajt már évtizedek óta használják tesztnö­ vényként szövettenyésztéses kísérletekben. A porzók napokkal előbb szórják ki virágporukat. mint ahogy a bibék fogékonysága kifejlődik. Egy összetett ernyőben ez a folyamat egyidőben következik be. A hibridhatás ellensúlyozza az Fi hibridben a szülőkben tapasztalható beltenyésztéses leromlást. 20 . amelyet a hibrid fajták a felhasználás számára jelenthetnek. a „petaloid” pártája zöld színű. Az első hazai heterózis fajtát 1973-ban állítottuk elő. a gyakorlatnak elég volt a hímsteril fenntartó szülőpárok kialakítása. A hibridek előállításának biológiai feltételei az ernyősöknél az erősen fejlett idegenbeporzás (dichogamia) következtében kedvező­ ek. A hibrid fajták előállítása egyelőre költséges és ezáltal elterjedé­ sük is lassú. amennyiben a dugványokat sávokban 3 :1 arányban ültetjük ki az apai beporzó szülővel. A hibridmag előállításához tehát hímsteril anyai szülőt használunk. de a tömeges keresztezéshez hímsteril ál­ lományra van szükség. A korábban csak elmé­ leti céllal végzett kutatások tapasztalatai önként kínálkoznak gya­ korlati alkalmazásra. ezért a beporzó rovarokat nem vonzza kellőképpen. A másik típus virágai normális megjelenésűek.mind a hazai nemesítésben a hibridizáció. csak a porzók léhák és megbámulva lehullanak a portokok felrepedése előtt. Az 50-es évek óta ismert citoplazmás génikus meghatározottságú hímsteril fonnák öröklődési mechanizmusát bár még nem tisztázták végérvényesen. A kombinációs nemesítésben ezt a dichogámiát ki lehet használni. szelekciós és mutációs nemesítései területén egyaránt. • Új távlatokat nyit meg a sárgarépából a szövettenyésztéssel megoldható klónozás. A hibrid szülők nagyfokú uniformitása.

Középhosszú tenyészidejűek a Nantes-i típusok: MarktgSrtner. lefelé keskenyedő. a szállítha­ 21 . Hosszú tenyészidejűek. mint az Amsterdami típusok: Erstling. A hosszúságnak azonban határt szabnak a különböző minőségű talajok. vagyis korai. közép. Amsterdami. Hosszú tenyészidejűek a Lange Rote típusok: Keszthelyi hengeres. Gonsenheimi. — konzervcélra a hosszú tenyészidejű fajták. — henger alakúak. rövidebb. Duwicki. főleg hajtatási célra: Párizsi vásár. Minél hosszabb a répa. Nantes-i. a hosszméret és a szárazanyag-tartalom.A termesztett fajták értékelése A sárgarépafajtákat többféleképpen csoportosíthatjuk. o. annál nagyobb a hozam. az érés koraisága és a minőség. • Alakjuk szerint: — gömbölyödésre hajlamos. — megnyúlt és hegyben végződő formák a hosszú. Chantenay Red Cored. megnyúltabbak a Flakker típusok: Rialtó.és hosszú tenyész­ idejű. Ezen belül közép-tenyészidejűek a Chantenay típusok: Rotherz. Amsterdami hajtató. de tompa végű formák. A hozamnál fontos szerepet játszik a forma. H. vaskosabb forma: Fertődi vörös. a szín. a szárazanyag-tartalom. — széles vállú. A fajta értékét befolyásoló tényezők A fajták értékét és ezen túlmenően felhasználhatóságukat meghatá­ rozzák: a hozam. vékony tí­ pusok: Bauers K.és kései érésű fajták. ezen belül vannak koraiak. a karotin-. A minőségen belül befolyásoló tényezőként szerepel a külső és belső forma.. R. Párizsi hajtató. Széles vállú. — kettős hasznosításra alkalmasak a közép-tenyészidejű fajták. Formula. friss fogyasztás céljára a rövid tenyészidejű fajták. Rote Riesen. közép. Lange Rote St. • Felhasználásuk szerint is csoportosíthatók a fajták: — korai. rövid fajták. cukortartalma és a megfelelő íz. • Tenyészidejük szerint vannak: rövid. a hús finomsága.

viszont a hegyben végződő répák erősebbek és könnyebben szedhetők. összefügg a koraisággal. Az emberi szervezet a meg­ főtt sárgarépa karotinjából csak egy kis részt vesz fel.és alfa-karötinból áll. Ezek általában a hosszú tenyészidejű sárgarépák. Ebben a tekintetben a p-karotin kétszer olyan aktív. A szív nagysága nem döntő. nagyobb cukortar­ talom). a Flakker típust. egy turmixkeverővel. Hogy a fajtára jellemző forma kiala­ kulhasson és felülete ne gyűrűzött. a talajtól. amely 3 perc alatt szét­ 22 . Ennek oka valószínűleg. a nagy pedig 14% felett van.tóság. hogy a legtöbb sejtfal főzés által nem roncsolódik szét. Szállításnál nem esnek úgy össze. ráncos. mint a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták. A hengeres répák beltartalmi értéke általában nagyobb (finomabb struktúra. • A sárgarépa narancsvörös színe a karotin jelenlététől függ. amint arra már a hozam tárgyalásánál is rámutattunk. nem mennek szét. koc­ kázhatok stb. A kis szív a gyenge lombbal van összefüggésben.és szárazanyag-tar­ talma miatt — termelnek. A szárazanyag-tartalom többek között a környezeti tényezőktől. amely béta. a növekedési és érési egyensúlynak megfelelőnek kell lennie. mint az a-karotin. A szárazanyag-tartalom a sárgarépa fontos értékmérő tulajdon­ sága. A minőség összefügg a külső formával. és azoknál a faj­ táknál. A nagy szárazanyag-tarta­ lommal rendelkező sárgarépák lassan nőnek és szárazak. Ezen segíthetünk pl. A belső formával kapcsolatos követelmény. Mindez pedig erősen függ a biológiai igényeknek leginkább megfelelő kör­ nyezettől. a lefelé kissé elvékonyodó. de tompa végű formát. amely a termőhely alapján változik. hanem sima legyen. Természetesen ezen a téren is van középút. a gyors növekedéssel és a finom hússal. amelyeknél fontos az erős lomb. Nagy hozamra nemesítették ki a kettő közötti alakot. a szív jól nőjön össze a hússal. A normá­ lis szárazanyag-tartalom 10—12%. a tárolhatóság és a gépi szedés. A nagy szárazanyag-tartalmú sárgarépák főzve nem törnek. amiket a feldolgo­ zó ipar számára — béltartalom vagyis karotin. nem lehet kis szívre szelek­ tálni. Mindkét karotin az A-vitamin provitaminja és tápértékük nagy. hogy a szív és a hús színe lehetőleg minél kevésbé térjen el egymástól. ha az színben nem elütő. a talajnedvességtől és a klímától is függ. könnyen szeletelhetők.

mint a nagyobb szárazanyag-tartalommal rendelkező répáké. Aszelekciónál az elvágott répák fejrésze. Minél nagyobb a répa karotintartalma. hogy édes legyen. de főleg a szárításnál nagyon fontos. a szívvel és a hánccsal egyszínű répa a konzervipari feldolgozásnál. hanem annak is. gyorsan színesednek. a karotin tar­ talom is ingadozik. A korai érésű. Ez az ingadozás általában ±20%. amíg a maximumot el nem éri. Ezek finom húsúak és kicsi szárazanyag-tartalmúak. A nagy karóimtartalmúak 15 mg felett vannak. Ez a sárgarépában az éréssel együtt emelkedik addig. A korai sárgarépáknál nem a szárazanyag-tartalom és a karotin a döntő. hajtatási sárgarépák gyorsan nőnek. ha azonnal elültetjük. gyorsan színesedjen és korai legyen. Szép. ha a karotintartalmat vizsgáljuk. jó. hogy a di.roncsolja a sejtfalakat. hogy a karotintartalom a fejtől lefelé kb. A nagy karotintartalom együtt jár a nagy szárazanyag-tartalommal. aránylag jó karotintartalmúak a Chantenay Red Cored a közép­ hosszú és a Danvers 126 a Flakker típusok közül. A szelekció­ nál nagyon fontos tudnunk. Ezután a répa még növekedhet anélkül. amely a legédesebb. illetve termesztési feltételek is vál­ toznak. kihajt. Ezért. • A sárgarépa édes ízét a benne levő cukrok: diszaharidok (szaharóz vagy nyerscukor) és mónoszaharidok (glukóz és fruktóz) ad­ ják. hanem. Az élénk. A sárgarépa éretten a legédesebb. akkor minden répát azonos helyen vágjunk át. Ezt nemcsak az összcukortartalmának köszön­ heti. s ezek hatással vannak a karotinképződésre. A hús finomsága összefüggésben van a gyors növekedéssel és az aránylag kicsi szárazanyag-tartalommal. Amilyen 23 .és monoszaharidok közötti arány az éréssel a diszaharid felé tolódik el. narancsvörös színűek. Tárolhatóságuk sokkal gyengébb. annál intenzívebb a színe. Fajták között különbség van mind összcukortartalom — amely 6% körül mozog —.és monoszaharidok egymás közötti arányában. erre példa a Bauers Kieler Rote és a Fertődi vörös. hogy karotintartalma nőne. Miután az évjáratokkal együtt a fejlődési. mind pedig a di. A legtöbb fajta karotintartalma 6—12 mg/100 g. Finom húsú és aránylag nagy karotintartalma van a rövid tenyészidejű Amst<-' dami fajtáknak is. Vannak édes és kevésbé édes répák. és ezáltal a szervezet könnyebben hozzájut a karotinhoz. a hosszúság egyharmadától csökken.

6 59.2 38.5:1.4 78.63: 1 1.2.86:1 0. Di.5 48.2 30.8 61. 1975) A cukortartalom tárolás Fajták Cukrok előtt A cukrok aránya tárolás előtt % után % % után % Gonsenheimi Amsterdami Flakker Fertődi vörös Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz 46. A két cukor egymás közti arányát a fajtajellegen kívül befolyásolja a talaj tápanyagellátása és a betakarítás időpontja is.0 70.2 21.8 79. így a cuk­ rok egymáshoz való aránya a répában egyrészt a sárgarépa optimális szedési idejének meghatározója lehet.és monoszaharid aránya 1: 1 és 2.és monoszaharidok egymáshoz való aránya a sárgarépában (Zatykó. olyan arányban nő a diszaharidoké. Az illóolaj-tartalom a gyökér fejlődésével együtt csökken. amely az éréssel növekszik. Legmagasabb a cso­ mózható kort elérő sárgarépában.2 51.26 : 1 0. A sárgarépa ízéhez a cukrok mellett az illó olajok is hozzájárulnak. táblázat.6 0.46: 1 3.0 68. Mire a sárgarépa teljes érettségi fokát eléri.6 41. Weichman vizsgálatai szerint a jól tárolható fajtáknál a di.7 20. ellentét­ ben a karotinnal.06:1 0.10: 1 mértékben csökken a monoszaharidok mennyisége.4 31. a rosszul tárolható fajtáknál ez az arány 0.5 : 1.60: 1 2. 24 . másrészt a tárolhatóságra is támpontot nyújthat.70:1 0.3 53. csaknem konstansak maradnak. így az összcukortartalom nő.

Levélzete közepes erősségű. gyenge lombú. 2—2. felülete gyűrűzött. hossza 12—16 cm. Nagy­ üzemi termesztésre nem javasolható gyenge húsminősége miatt. Tenyészideje közepesen rövid. valamint ter­ mőképessége közepes. Finom. Külső színe narancsvörös. Termőképessége is közepes. keléstől a szedésig 80—90 nap. sárgászöldes árnyalatú. Talaj. vállban és a vége felé elkeskenyedő. 6—8. Az egyik legjobban csomózható fajta. tompa végű. keléstől a szedésig 100—120 nap. Mérete a fejnél 2—2. Dús. A répa fejrésze bemélyedő. Gyökérzete középfinom. Világos narancssárga színű. Korai szabadföldi termesztéssel vagy hideghajtatással friss fo­ gyasztásra alkalmas. tompa végű. Tenyészideje rövid.és táp­ anyagigénye közepes. egy árnyalattal világosabb. A répaalak a fejnél kiemelkedő. mint a hús színe. középnagy lombozatú. A szívrész nagy. 12—14 cm hosszú. Levélzete középnagy. A répaalak hengeres.5 cm. Talaj.5 cm széles. A szívrész kicsi. hideghajtatással korai fogyasz­ tásra alkalmas. Korai szabadföldi termesztéssel. Külső színe vörös. rövid csonkakúp alakú. 25 . Tenyészidejerövid.5 cm hosszú és 5—6 cm széles.és tápanyagigénye. keléstől a szedésig 90—100 nap. de gyen­ gén tompított végű. Nagyüzemi termesztésre nem javasolható gyenge mi­ nősége miatt és ipari felhasználásra sem alkalmas. Gonsenheiná Félhosszú típus. Ipari felhasználásra sem alkalmas.Termesztett fajtái Duwicki Rövid hajtató típusú. ritka. A szívrész kicsi és a kéreggel majdnem egyszínű. Amsterdam Félhosszú típus.

Gyökérzete finom. Külső színe narancsvörös. rövid.) Korai szabadföldi termesztéssel friss fogyasztásra alkalmas. hossza 16—18 cm. Talaj. tompított végű.Gonsenhetmi fajta (Fotó: Hanzséros P. 26 . A fej sima vagy enyhén bemélyedő. Nantes-i Félhosszú típusú.és tápanyagigényes. törzsnél egyformán vastag. termőképessége közepes. Szélessége 3—4 cm. keléstől a szedésig 120—130 nap. Fejnél. Kis lombja és törékenysége miatt gazdasági jelentősége egyre csökken. Tenyészideje rövid. egyenletes vastagságú henger­ alak. A szívrész a hússzínnel megegyező vagy annál egy ár­ nyalattal világosabb.

Közepes termőképességű fajta. Tenyészideje középkorai: keléstől a szedésig 120—130 nap. narancsvörös színű. Közepes termőképességű. Marktgártner (Kerti) Félhosszú típusú. A répa középhosszú. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra alkalmas. Talaj.) Friss fogyasztásra. 27 .Nantes-i fajta (Fotó: Hanzséros P. Levélzete közepesen finom. 3—4 cm széles. konzervipari felhasználásra. csapott vállú. üzemi termesztésre alkalmas. igen enyhe gyűrűsödéssel. A szívrész kicsi. téli tárolással tör­ ténő értékesítésre egyaránt alkalmas. 18—20 cm hosszú. felülete sima. Fejnél kissé nyakasabb. mint a Nantes-i (megnyúlt alakú). Külső színe narancsvörös.és tápanyagigényes. üzemi termesztésre alkalmas. egyenletesen hengeres alakú.

C. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. kissé vállas. majdnem hengeres. Tömegtermesztésre alkalmas. A répa 11—15 cm hosszú. lefele kissé elkeske­ nyedő. 3—4 cm szé­ les. A répa alakja fejnél enyhén bemélyedő. fajta (Fotó: Hanzséros P. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 120—140 nap. Termőképessége kö­ zepesnél jobb. lekerekített végű. tompa. Levélzete közepesen finom.Chantenay Rex Félhosszú típusú.) 28 . Szívrésze kissé sötétebb színű. Külső színe narancsvörös. Gyökérzete középfinom. Chantenay R. egyöntetű narancs. Korai szabadföldi termesztésre.

a szívrész kissé sötétebb. Herz fajta (Fotó: Hanzséros P. Egyöntetű narancsszínű. 4—5 cm széles. többnyire tompa végződéssel. Gyökérzete középfinom. Tömegtermesztésre kiválóan alkalmas. Levélzete közepes nagyságú.Rotherz Félhosszú típusú. A répaalak a fejnél enyhén bemélyedő. keléstől a szedésig 160— 180 nap. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 140—150 nap. az alakja lefelé elkeskenyedő. Tenyészideje: középkésői. Lange Rote St. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Termőképes­ sége a közepesnél jobb. Korai szabadföldi termesztésre. o. Színe narancs­ vörös. o. válla lekerekített. A répa 13—15 cm hosszú. A levélkorona kiemelkedik. Levélzete közepesen finom. Lange Rote St.) 29 . Herz Hosszú típusú.

hússzínnel egyező. a fej kiemelkedő. Tenyészideje 180—200 nap. Flakker ( Vörös óriás) Hosszú típusú. A répa 3—4 cm széles. nagy termőképességű. Levélzete nagy. Nagyüzemi termesztésre kiválóan alkalmas. Külső színe narancsvörös. a válla enyhén csapott. tompa végű. Elsősorban konzervipari célra használható. Szíve sötét narancsvörös.5—5. kissé csapott vállal. téli tárolással piaci értékesítésre al­ kalmas. enyhén csapott. kis szív. A répaalak széles vállú. Középkötött és kötött talajokon is eredményesen termeszthető. széles vállú. felülete szép sima. a gyökérvég felé enyhén keskenyedik. Külső színe narancsvörös. Középkö­ tött és kötött talajokon eredményesen termeszthető.A répaalak hosszú. Nagyüzemi termesztésre kiváló. A fejrész enyhén be­ mélyedő. erős. 22—25 cm hosszú. erős és durva. Gyökere közepesen durva. a húshoz hasonló. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. 20—22 cm hosszú. 30 . tompa végű. hengeres. Elsősorban konzervipari célra. lefele kissé elkeskenyedő. Hosszú tenyészidejű. Gyökérzete durva. A répaalak hosszú.5—4 cm. Üzemi termesztésre alkalmas. igényes.5 cm széles. keléstől a szedésig: 180—200 nap. A répa 4. Szíve középnagy. Külső színe majdnem borvörös. nagy termést adó. középkötött és kötöttebb talajokon eredményesen ter­ meszthető. Formula Hosszú típusú. durva levelű. nagy. dús lombú. le­ tompított hegyű. 18—20 cm hosszú. a vége felé elkeskenyedő. felülete sima. Levélzete dús. A szívrész sötét narancsvörös. vastag gyökér. kissé világosabb a hús színénél. válla 3.

J 31 .) Danvers 126 (Fotó: Haiizséros P.Formula fajta (Fotó: Hanzséros P.

18—20 cm hosszú. kissé keskenyedő. Gépi szedésre ajánlható fajta. hegyben végződik. Gyökere fi­ nom. széles vállú. hús­ színnel megegyező vagy annál kissé söté­ tebb.Danvers 126 Hosszú típusú. Fertödi vörös fajta (Fotó: HanzsérosP. nagy. Levélzete erő­ teljes. bőven terem. Nagyüzemi termesztésre alkalmas. Szíve nagy. fe­ lülete kissé gyűrűzött. A répaalak enyhén csapott. tompa végű. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. erős. Fertődi vörös Hosszú típusú. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. Külső színe narancsvörös. bemélyedő fejű. kissé gyűrűzött felületű. Szíve középnagy. Tenyészideje hosszú: 180—200 nap. Levélzete dús. 18—20 cm hosszú. Válla 5—6 cm széles. Egészséges. Az alakja lefelé egyenletesen vé­ konyodik. 5—6 cm széles. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 180—200 nap. betegségeknek ellenálló. sötétebb a húsnál.) 32 . A répaalak nagy testű. egyenes vagy enyhén bemélyedő. Külső színe élénk cinóbervörös.

Felülete simább. A szívrész nagy és valamivel sötétebb a húsnál. A répa középhosszútól hosszúig terjedő. 2—3 cm széles. Rialto Hosszú típusú. erősen gyűrűzött. Konzervipari feldolgozásra elsősorban magas karotintartalma mi­ att alkalmas.5 cm széles. fokozatosan elkeskenyülő. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. laza talajtípusok: humuszos 33 . Levélzete erős. nagy. Répaalakja: a fej enyhén kiemelkedő. Ez azt jelenti. hengeres felülete egyen­ letesen vékonyodó. Bauers Kieler Rote Hosszú típusú. Külső színe élénkvörös. hogy különböző szerkezetű és tápanyagellátottságú talajon termesztik. Külső színe narancsvörös. mint a Flakkeré. mint a Flak­ keré.Konzervipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas nagy karotintar­ talma miatt. nagy levelű. Közepes terméshozamú fajta. válla csapottabb. Legalkalmasabbak azonban a könnyű. 20—22 cm hosszú. mint nagyüzemekben. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 200—220 nap. ' Termesztéstechnológiája Talajigénye Sárgarépát és petrezselymet az országban mindenütt termesztenek. Középkötött és kötött talajokon eredményesen ter­ meszthető. durva.5—4. Házikertekben ugyanúgy. Nagy termőképességű. Tenyészideje hosszú: keléstől a szedésig 180—200 nap. Csak középkötött és kötöttebb talajokon termeszthető eredményesen. 20—22 cm hosszú. Nyersfogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Szíve középnagy. Levélzete erős. 3. hússzínével meg­ egyező vagy egy árnyalattal sötétebb. Nagyüzemi ter­ mesztésre kiválóan alkalmas.

a Nantes-i sárgarépák a kö­ tött talajokon nyomottak. H. Ha a pH 5.vályogtól a vályogos homokig. hűvös napokra esik. — a késői. A sárgarépafajták talajigényét vizsgálva. Pl. ún. — a középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtáknak a könnyű tala­ joktól a homokos vályogig. Ezekben kellemes ízűek lesznek. a Flakker típusok. hosszú tenyészidejű fajták a középkötött és kötött tala­ jokon is elég jól termeszthetők. így a sárgarépa kiszedésének ideje az őszi. valamint a kissé kötöttebb talajok és a láptalajok a megfelelőek. illetve felülvizsgá­ lásának alapja és megfontolásának tárgya a gépesítés szempontja kell hogy legyen. sokszor esős. a meszes homok és a 10—20% agyagtartalmú homokos talajok. a gyengén savanyú vagy közömbös pH-val rendelkező talajban termeszthetünk legered­ ményesebben. és a Fertődi vörös fajták a nehezebb talajok sárgarépái. akkor meszezni kell. mind a talaj.3—6 pH között. A sárgarépa tápanyag-visszapótlásához tájékoztatást nyújthat az 1 q termés kialakításához felhasznált NPK-tápanyagok mennyisége: 34 .3 alá süllyed. Mégis. valamint a humuszban gazdag. A gyökérzöldségek. deformáltak. Mindezeket figyelembe véve a gépi szedésre való áttérés új szem­ pontokat vet fel. mind a fajta vonatkozásában. a következő csoporto­ sítást kapjuk: — korai. a Lange Rote St. A kötöttebb mező­ ségi talajokon is nagy terméseket érnek el megfelelő tápanyagellá­ tással. mészben gazdag láptalajokon. Az ilyen talajokból kiszedett gyökerek talajszennye­ ződése a legkisebb. o. barna homok. A termesztési koncentrációnak vagy nagyobb termesztő felület kialakításának. rövid tenyészidejű sárgarépáknak legalkalmasabbak a homoktalajok. Kitűnő sárgarépa terem a mészben gazdag öntéstalajokon és a szerves anyagban. vagyis 5. ha az optimumot akarjuk biztosítani. amikor a gépi munkát a kötött talajok lehetetlenné tehetik. A kötött talajok ellen szól a gépesítés szüksé­ gessége. talaj-előkészítéssel és talajápolással. sima felületűek és a színük is szép lesz.

55 kg. pl. paradicsom uborka stb. Rövid tenyészidejű fajtákat előveteménynek és másodterménynek is vethetünk. A közepes és hosszú tenyészidejű fajták azonban csak 35 .: dinnye. Mindenesetre a jó humusztartalmú. kö­ zépkötött vagy kötöttebb talajt. mélyen művelhető és cserepesedésre nem hajlamos talaj adja meg az alapot a jó termeléshez. amelyek nem kizsarolt. A sárgarépa tápanyaghiányára és túltrágyázására vonatkozóan a következőket figyelték meg: — a tápanyaghiány jellemzője: kicsi lomb. Nagyon jók azok az előve­ temények. Minden esetben vegyük figyelembe a talaj tápanyagszintjét és a tervezett hozamot is. Mindezeken felül vegyük figyelembe azt is. dimbes-dombos terület nem alkalmas sárgarépa termesztésére. trágyázás ma már laboratóriumi talajvizsgálatok nél­ kül elképzelhetetlen. időben letakaríthatók és nem késleltetik az őszi mélyszántást. — a túltrágyázás jellemzője: a levelek felduzzadnak vagy erősen fénylőek. Ilyenek a borsó. Jó elővetemények. bab.N p2o5 k2o 0.40 kg. egyenetlen felszínű. Közepes elővetemények a gabonafélék. 0. morzsalékos talajt hagynak maguk után. vöröslila színeződés és az erek erős kiütközése.15 kg. ill. 0. Vetésforgó Mezőgazdasági és kertészeti növények után egyaránt vethetjük a sárgarépát. hogy a hullámos. Mindezeken felül a visszapótlás tápanyagarányát befolyásolja ter­ mészetszerűleg a talaj tápanyagaránya is. jó szerkezetű. A termelendő fajta igényéhez igazodva válasszuk ki a könnyű. sötétzöld színűek lesznek. vagy a meglevő talajszerkezethez válasszuk meg a fajtát. A korszerű tápanyag­ utánpótlás. amelyek alá istállótrágyát adtunk.

Gyökérzete aránylag mé­ lyen hatol a talajba és a zöldségfélék közül egyik legjobb tápanyag­ hasznosítású. a másik felét ettől számított másfél­ két hónap múlva szórjuk ki. amelyet lehetőleg az öntözővízzel juttassunk ki. A kórokozók és a kártevők elszaporodásának elkerülése végett ajánlatos legalább a hároméves forgó betartása. a sárgarépák azonban egészen fiatal korban nem bír­ ják el a túl magas nitrogénszintet. Másodterménynek vetve pedig olyan előveteményt használjunk. A betervezett hozamtól függően közepes tápanyag-ellátottságú. első kapáláskor.és káliműtrágyákat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. A foszfor. A tervezett vagy tervezhető hozam egyúttal a fajtától is függ. hogy a nitrogén-műtrágyázás növeli a karotintartalmat. 36 . esetleg három ízben adott fejtrágya.főnövényként jöhetnek számításba. és ezt követően más. A káliummal kapcsolatban tudományos értékű kísérletek és a gya­ korlati tapasztalatok is bizonyítják a sárgarépa hozamára gyako­ rolt befolyását. Az előveteményként termesztett korai. Kísérletek igazolják. Ezért jobb hatású a két. míg a nitrogéntartalmú műtrágyákat lehetőleg fejtrágyának adjuk: első felét gépi. amely legkésőbb július első felében lehetővé teszi a vetést. Tápanyagellátása A sárgarépának nagy a tápanyagigénye. rövid tenyészidejű répák legkésőbb június végéig lekerülhet­ nek a talajról. vagyis a folyamatos nitrogénellátás. öntözött talajon az alábbi hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók: Tervezett hozam q/ha: Hatóanyag kg/ha: N p2o5 k2o 250 400 600 80 100 120 50—60 50—80 50—90 200 200 200 Öntözés nélküli termesztésnél a fenti hatóanyagokból egyharmaddal kevesebbet adjunk. megfelelő zöldséget vagy mezőgazdasági növényt tehetünk utána.

ott a klórkáliummal érhető el mind minőségileg. Ezeknél 200—250 kg/ha ha­ tóanyagra van szükség nagy hozam eléréséhez. különösen. A fris­ sen istállótrágyázott talajban — a túl kövér talajban — a répa színe halvány lesz és az elágazás mértéke megnő. Ásványi talajokon a kálium-szulfát karotinnövelő hatása mutat­ kozik. mind mennyiségileg jobb eredmény. Álta­ lában ásványi talajokon kálium-szulfát műtrágyázás adott mind mi­ nőségben. aminek következtében ja­ vul a sárgarépa tárolhatósága is. könnyű talajokon ügyelni kell. szemben a klór­ kálium műtrágyával. Az optimális vetési mélység 2—3 cm. csökkenti a hozamot. Csapadékos időben vagy öntözés hatására sok lesz a felrepedt répa. s ha ez hiányzik. hogy a K hatására csökken a re­ dukáló cukortartalom (monoszaharidok). Az őszi szántás 30 cm-nél sekélyebb ne legyen. mivel a sárgarépa érzékeny a ma­ gas sókoncentrációra. A sárgarépa nem közvetlen szervestrágya-igényes növény. 37 . Másodvetésnél elegendő a sekélyebb szántás is. A tőzegtalajokon a helyzet éppen fordított. úm. míg a tőzegtalajokon a klórkálium mutatja ezt a hatást. Természetes. A laza.A közepes (100 ppm K körüli) és a magas K-tartalmú (100—200 ppm K) talajok 140—150 kg/ha K-hatóanyag adag fölött csak az átlagnál nagyobb talajnedvesség mellett adnak többlettermést. A sárgarépa cukortartalmával kapcsolatban eltérőek a vélemé­ nyek. Több vizsgálat bizonyítja. A szárazanyag-tartalomra vonatkozó megfigyelések szerint az op­ timális mennyiségű K növelte. Talaj-előkészítés és vetés A talaj-előkészítésnél két igen fontos dolgot tartsunk szem előtt. hogy a magágy tömött legyen. mind mennyiségben nagyobb hozamot. a jó őszi mélyszántást és az egyenletes talajfelszín-eldolgozást. mert ellenkező esetben a vetésmélységet nem tudjuk pontosan betartani és a vetés egyen­ lőtlen lesz. ha az elővetemény előtt 30 cmnél mélyebbre már szántottunk. hogy kiugró eredményt kapunk a K-szegény talajokon (40—50 ppm K). a túlzott K-adag pedig csökkentette a szárazanyag-tartalmat.

Különösen nyári vetéseknél végez­ nek a precíziós gépek jó munkát azáltal. Ha régebbi típusú gépekkel vetünk. • A modern. Az egyenletes. jól beállott vetés elen­ gedhetetlen feltétele az egyöntetű. jól tömöríte­ nék és takarnak. Mindezek a jobb kelési százalékot segítik elő. A modern vetőgépek fel vannak szerelve egy.Vetés előtt hengerezéssel elkerülhetjük. a magtakarást és a hengerezést be kell iktatnunk. hogy a talajt a gépekkel túlságosan ne tapostassuk meg. pásztásan. sávosan. — ágyásos művelésben: ágyáson kialakított felületre sorosan. hogy a mag túl mélyre ke­ rüljön. kalibrált vetőmag jó biológiai ér­ téke. Az egyenletes vetés és az egyenletes vetésmélység adja a jobb kelést és a kielégítő növényállományt. megfelelően szabályozható a vetési mélységük. illetve Vetési módok a sárgarépánál . A precíziós vetőgépek elterjedésével lehetőség van különböző ve­ tési módok alkalmazására. ikersoros pászta. míg a kötött talajokon lehetőleg kevesebb menet­ ben végezzük el a szükséges munkákat. három­ soros pászta és sávos vetéssel. hogy jó magágyat készí­ tenek. Vethetünk: — síkművelésben soros (normálsoros). mert a gépek ezeket a műve­ leteket a vetéssel együtt elvégzik. kettő (iker-). precíziós vetőgépek használatával a vetés utáni mag­ takarást és hengerezést elhagyhatjuk. Természetesen a lazább talajokon több munkamenetet is al­ kalmazhatunk.

pásztás vagy sávos vetéseknél figyelem­ be kell venni az alkalmazott betakarítógép igényét. hogy a rendelkezésünkre álló szedőgép folyamatosan kihasználható legyen. kettő (ikersor) és pászta vagy háromsoros (háromsoros pászta). valamint az árasztásos öntözés is. 100—120 nap (keléstől szedésig). a magvakat a sorokban helyezzük el. burgonya­ szedő) lehetővé teszik az ágyásos művelést is. legyen az egy. 90—100 nap (keléstől szedésig). korszerű aprómag-vetőgépek: az SVA—12-es. a Nibex svéd és a Stanhay angol gyártmányú. az EM—11es szedőgép használatánál az iker. középés hosszú tenyészidejű fajták helyes választásával június második felétől novemberig húzhatjuk szét a szedési idényt.három sort vető. • Korai rövid tenyészidejű fajták Duwicki Gonsenheimi Amsterdami 80—90 nap (keléstől szedésig). a következő sé­ ma szerint.és hármas sor vagy a pászta szé­ lessége nem lehet nagyobb 8—10 cm-nél és a pászták közötti távol­ ság nem lehet kisebb 28 cm-nél. június második felétől augusztus április első—második fele: második feléig. A rövid. A nagy munkaszélességű betakarítógépek (Unimas. A soros vetéseknél. augusztus végétől szeptember május első fele: második feléig. míg a sávos vetésnél a sávon belül szórjuk. Az ágyásos művelés elő­ nye a nagyobb tőszám. Vetési idő A fajta megválasztásával vetéstervünket az értékesítési lehető­ ségek figyelembevételével úgy állítsuk be. A vetés ideje: A szedés ideje: március első—második fele: június első—második fele. illetve sávos vetést végző csoroszlyákkal. Pl. Az ágyások szélességét mindig a betakarítógépek határozzák meg. valamint pásztás. a soros. az SVA—16-os magyar. Az ajánlható. 39 . A sortávolságnál.

a három­ soros. Arany (Rotherz) A vetés ideje'. A vetésnél vegyük fi­ gyelembe a maximális hozamot és az optimális állománysűrüséget. 120—130 nap (keléstől szedésig). március első fele: április első fele: június első fele: Hosszú tenyészidejű fajták Lange Rote St. Ezzel a ve­ tési móddal növelhetjük az egysorosán szedő gépek teljesítményét is. 130—140 nap (keléstől szedésig). Általában a normálsoros síkművelés az elterjedt művelési mód. A síkművelésnél az átlagos sortávolság a jelenlegi teljes gé40 . H.vagy pedig a sávos vetéssel van lehetőség. 180—200 nap (keléstől szedésig). Flakker Rialto Fertődi vörös Danvers 126 A vetés ideje: március első fele: március második—április első fele: 160—180 nap (keléstől szedésig). o. Függ a fajtától. A növényszám és ezzel a hozam emelésére az ikersoros. A szedés ideje: szeptember első és második fele. 180—200 nap (keléstől szedésig). 180—200 nap (keléstől szedésig). csomós áru) és a mag csírázóképességétől. a felhasználás céljától (pl. • 140—150 nap (keléstől szedésig). pászta. október—november. A szedés ideje: júliustól augusztus második fele. mert az egységnyi sorhosszúságon belül a gép nagyobb tömegű répát emel ki. 120—130 nap (keléstől szedésig).június második­ -július első fele: október—november. Középhosszú tenyészidejű fajták Nantes-i Kerti (Marktgártner) Chantenay R. október—november. szeptember első—második feléig. C. 180—200 nap (keléstől szedésig). A vetőmag mennyisége. továbbá a vetőgéphez és a szedőgéphez alkalmazandó sortávolságot.

Növénytávolság 2. különösen a 41 . ahol a sávok közötti távolság 39—40 cm. 500—700 q/ha termés eléréséhez egyenletes elosztásban elegendő volna 300— —600 ezer tő hektáronként. s ez hek­ táronként 1—l. Nyári vetéseknél ez az arány kb. A fenti tőszámot figyelembe véve a ha-onkénti vetőmagszükséglet szabványos minőségű vetőmagból 6—8 cm-es sávos vetésnél. még 10%-kal csökken Elérhető 50—60.0—3. A soros vetésnél 35 cm-es sorközökkel a vetőmagszükséglet 1. Magját lehetőleg ne vessük könnyen cserepesedő. A tavasszal elvetett mag mennyiségének általában 30—40%-a fej­ lődik ki betakarítható növénnyé.pesített technológia mellett: 30—32 cm. a koraiaknál 150.4—a dörzsölté 1. 3.0 cm.0—2. Talajlazítás. gyomirtásból és a nö­ vényvédelemből áll. valamint azon. Ennél a művelési módnál a hangsúly a sorok vagy sávok elrendezésén van. amelyet azután szük­ ségszerűen követ a második és a harmadik kapálás is. illetve sorközlazítást.Nagy. Abban az esetben. kérgesedő talajba.és időjárási viszonyok mellett.2—1. mert a csávázással elejét vehetjük az egyes évjáratokban fellépő nagymértékű csíranövény-pusztulásnak. Növényápolása Talajlazításból.2illetve l. Csávázás nélkül ne vessünk el vetőmagot (lásd növényvédelem). Hagyományos művelésnél. méterenként 30—40 növény. hogy a csírázást lehetővé tegyük. négyzetméterenként a hoszszú tenyészidejű fajtáknál 100—120növény.) kórokozója idéz elő. Az ágyásos művelésnél a tőszám lényegesen nem változik a sík­ műveléshez viszonyítva. sőt 70%-os kelés is.5 —4.5 kg. amikor a sorok látszanak. fejtrágyázásból.8—2. amit a feketerothadás (Stempylium r. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2. akkor átlós boronálással vagy hengerezéssel törjük meg a kérgesedést. öntözésből. de csak egészen korai vetéseknél és egészen optimális talaj. hogy az ágyásos műve­ lés alkalmazkodik a szedőgépek konstrukciójához.5—3.0 kg. ha talajunk a magvak kelése előtt mégis becserepesedne.5 g. végezzük el az első gépi kapálást.5millió növényegyed.

főleg száraz időjárás esetén. júniusban. A magvetést általában nem ajánlatos beöntözni. mind a közép és hosszú tenyészidejű sárgarépák megfelelő terméshozamának előfeltétele a tenyészidő folyamán 2—3 alkalommal adott öntözés. a késeieknél 70 napos kor után válhat szükségessé az öntözés. az említett gyom­ irtást a kelés előtti időszakban is végezhetjük. júliusban. nyári vetésekre vonatkozik. Kora tavaszi vetéseknél nincs is szükség öntözésre. Ha a gyomosodás nem olyan nagy. A korai sárgarépáknál általában 50 napos kor után. A fejtrágyázást kapcsoljuk össze az öntözéssel és a kapálásokkal. illetve a karotinképződés fokozódik. amely az érés fokozottabb megindulásával a tenyész­ időszak második felétől kezdődik. A rövid tenyészidejű sárgarépáknak egy alkalommal a közép és hosszú tenyészidejűeknek pedig lehetőleg két alkalommal adjunk fejtrágyát. Vigyázni kell azonban. Abban az esetben. amelyek nem hajla­ mosak a cserepesedésre. Vegyszeres gyomirtása A vetés előtti talajmunkákkal. amikor az érés. akkor először inkább öntözzük be a talajt és azután vessünk. Öntözés. A nyári vetésű sárgarépa öntözés nélkül a legritkább esetben hozza meg a kívánt eredményt. A kora tavasszal elvetett sárgarépáknál ez az időszak június második felével kezdődik. • Az időjárástól függően mind a korai. A répák legnagyobb vízszükséglete a fő növekedési sza­ kaszban van. ha nem tudunk eső utáni időszakban vetni. Tenyészidőszak alapján: májusban.hosszú tenyészidejű fajtáknál. hogy a vetőgép munkáját akadályozza. Gomex). Fejtrágyázás. Későbbi vetésnél. hogy a sárgarépa kizöldülő szik alatti szára 42 . Szeptemberben már rendszerint nincs szükség ön­ tözésre. Kelést elősegítő öntözést csakis olyan talajokon alkalmazzunk (homokos vagy tőzeges talajok). az akkor esedékes gyomirtást mindig végezzük el. vagy a fejlettség szerint 6—8 és 12—15 cm-es növényma­ gasságban. a talajnedvesség megóvása érdekében a gyomtalanítást megoldhatjuk kon­ takt herbicidekkel is (Gramoxone. Ez többnyire a késői.

Helyesebb meg­ oldás tehát.) kell használni.vagy klórbromuron-tartalmú szerekkel végezzük. Mer­ kazin + Maloran stb.(Aresin) tartalmú szerek hatása erélyesebb. illetve öntözés (100— 43 . illetve elszáradása. ha a kontakt herbicidekkel való kezelést csak a vetés előtti időszakra korlátozzuk. Lehetőség van a vetés előtti vagy kelés előtti preemergens. Kombinálni azonban a kettőt nem kehet.(Ma­ lőrén) tartalmúak. humusztartalmának és a gyomok fejlettségének meg­ felelően válasszuk meg. akkor két-három hétig nem kell félnünk a gyo­ moktól. Merkazin) és a klórbromuron. Ilyenkor a megadott határokon belül a szer adagját a talaj kötöttségének.(A—1114. a gyomok össze­ zsugorodása. klórbromuron. A kontaktherbicid-kezelés után a legrövidebb idő. vagyis állománykezelésre is. ezért preemergens kezelésre egyáltalán nem ajánl­ hatók. Ugyanis. A linuron. Ekkor állománypermete­ zéssel védekezünk a gyomosodás ellen. Általánosan ajánlható és jó hatásfokkal alkalmazhátó gyomirtó szerek a prometrin. Maloran) vagy szerkombinációkat (Merkazin + Afalon. amíg beárnyékolják a talajt.(Afalon) és a monolinuron. A prometrin-. mert az említett kontakt szerek minden föld feletti zöld növényt elpusztítanak. Ha a gyomtalanítás a preemergens. a kipermetezett szerek nem jutnak le a talaj felszínére. amíg a csíranövények elérik az 5—8 cm-es fejlettségi állapotot.és sziklevele még ne legyen látható. majd pedig az első állomány­ permetezés után nem kielégítő. Borús. mert az óvatosságból alkalmazott kisebb adagok vagy az időjárás vagy egyéb természeti tényezők miatt nyár közepén a gyomok újra megjelentek. száraz időben használ­ hatók. és a kelés előtti permetezéseket már prometrin. ismételt állománykezelés lehetősége is fennáll. Állománypermetezés esetén is meg kell várnunk a sárgarépa fejlettségének 10—15 cm-es növénymagassággal jellemezhető álla­ potát. amit ki kell vámunk. tehát csak napos. Ez esetben nagyobb adagokat (Merka­ zin.és linurontartalmú szerek kijutta­ tásuk után megfelelő mennyiségű csapadék. a ké­ sőbb kelő gyomok ellen sem adhatnak védettséget. esős időben a szerek hatása nem kielégítő. tehát megerősödnek. és megvárhatjuk. valamint a postemergens. Gomex) gyomtalanítottunk. Ha a kelés előtt kontakt herbicidekkel (Gramoxone.

postemergensen 2. humusztartalma. Prometrin gyomirtó szer: Merkazinpreemergensen 2. A növényállomány gyommentessége nemcsak a növény fejlődé­ sének nézőpontjából. Afalon 1.—200 mm) következtében 1—1. Rendszerint külső bélyegek alapján lehetett a ko­ rábban.5 hónap alatt a talaj felszínéről ál­ talában 2—3 cm mélyre lemosódnak. Amennyiben a szer kijuttatása után csapadék nem volt. az egyébként vegyszerrel nehezen irt­ ható évelő gyomok ellen is hatásosak.6 kg/ha. postemergensen 2. mind a klórbromuron és linuron hatóanyag-tartalmú szerek napsütéses idő­ ben a levélen át felszívódva. postemergensen 3. illetve kapálással a szert nedvességhez juttatjuk. kötött­ sége.5— 4. ezért természetszerűleg arra törekszünk. Kontakt gyomirtószerek: Gramoxone. A répa nagysága. A cserepesedés elkerülésére vagy megszüntetésére a fenti időn túl végezhetünk talajlazítást. pl. Ilyen arányú beltartalmi vizsgálataink azonban nem voltak. mint az éretlen. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Természetesen a bomlási folyamatok lassúságát vagy gyorsasá­ gát a nedvességtartalom mellett befolyásolja a talaj szerkezete.6—3. Linuron gyomirtószerek: Afalon.2—1.4—5. a nyár folyamán szedhető répáknál megállapítani az érettséget.2—3.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Aresin preemergensen 1.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.7—2. hogy érett állapot­ ban szedjük fel. a talaj felső 2—3 cm-es rétegében végzett lazítással.4—4. Gomex 3. hanem a gépi szedés kivitelezhetőségének ér­ dekében is szükséges.0—3. és a talajfelszín erősen kiszáradt. öntözni sem tudtunk. A jól átgondolt és idejében végzett vegyszeres gyomirtás mellett csak kivételes esetben lehet szükség szedés előtti gyomtalanításra annál is inkább.5 kg/ha. a levelek sárgulása vagy barnulása utal erre.2 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.7— 2. Érése Az éretten szedett sárgarépa tápanyagokban gazdagabb. ezáltal aktivizálódhat.4 kg/ha. mert mind a prometrin. illetve kifejtheti hatását. Klórbromuron gyomirtószer: Maloran preemergensen 3.7 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.4 kg/ha. 44 .

Erre az időre a gyö­ kerek növekedése is lezárul. mind más országokban a szedés úgy alakul. mind a szakirodalmi adatok azt a véleményt támasztják alá. A gyakorlatban azonban mind nálunk.és a szaharóztartalom a legnagyobb és a monoszaharid-tartalom a legkisebb. ugyanak­ kor a répák légzési intenzitása is a legkisebb. hogy pl.A fajta és a szedés idejének hatása a cukortartalomra (Fritz—Habben nyomán) Fritz és Habben végeztek vizsgálatokat annak megállapítására. Termé­ szetes. hogy az optimális szedési időt akkor érhetjük el. amelyek beltartalmilag biztos tám­ pontot adnak az érettség fokára. repedésre hajlamos fajtáknál a repedt répák szá­ zaléka a tenyészterület nagyságával növekszik. Megállapították. A repedt és lábas répákkal kapcsolatban mind a saját. A korai fajták is jobbak lehetnek minősé­ gileg. A lábasságra való hajlamhoz pedig 45 . hogy az adott klímaviszonyoknak megfelelően a közép. amikor a karotin.és hosszú tenyészidejű répákat olyan későn szedjük. ha később szedjük őket. Vagyis a sárga­ répa túlfejlődhet. hogy a faj­ ták ilyen irányú hajlama nagyon nagy súllyal esik latba. a piac ellátása céljából azonban gyakran szükség van korábbi szedésekre. és egyúttal elegendő ned­ vesség áll a rendelkezésére. hogy melyek azok a tényezők. ami­ lyen későn csak lehet. ha erre sok helye van.

amely viszont már lehetővé teszi a korai sárgarépa-ellátás technológiájának teljes gépesítését. Ez a módszer egyre inkább háttérbe szorul a nagyüzemekben.a talaj fizikai állapota járul hozzá. Erre a célra kormánylemez nélküli ekét vagy házilag készített lazítókat használnak. • Kézi szedés gépi lazítás után. többnyire azonban júliusra esik. vagy lombbal takarják. • Több termelő üzemben használják a burgonyaszedő gépeket'. későbbi szedésre pedig a Nantes-i típusokat. Szedése A korai sárgarépa. csomózott répák szedésének gé­ pesítését is. és ideiglenesen a területen prizmázza vagy lombbal letakarja. mint inkább a csomó­ zás. Ennél a szedési módnál is a dolgozók kézzel szedik fel a répát. A teljesítmény könnyebb talajon 360 m2. a termelő részéről pedig optimális növényállomány biztosításával és jó talajmunkával. A korai sárgarépák szedése gyakran már júniusban megkezdő­ dik. az ún. A középkoraiak szedése augusztusban kezdődik. Nem is annyira a sze­ dés a nagy kézi munkát igénylő folyamat. • A sárgarépát szedhetjük kézi ásóval. friss fogyasztásra általában az erős lombú Gonsenheimi fajtát termesztik. míg a kötött talajon 250 m2 8 órás műszak alatt. gépi kilazítás nélkül. Mindkét hajlamot lényegesen csökkenteni lehet a nemesítés részéről megfelelő és következetes szelekcióval. addig az utóbbiak többsége gyengébb lombja miatt csak kiemelő ekével vagy ásó rendszerű géppel szedhető. A csökkenő munkaerő szükségessé teszi azonban előbb-utóbb a korai. lombtalanítják és ideiglenesen prizmázzák a területen. de gyakran november végéig is elhúzódik. Korai. amelyeknek teljesítménye szintén változik a talaj kötöttségétől és 46 . a hosszú tenyészidejűeké pedig október­ ben. majd lombtalanítja. Egy-egy dolgozó 8—10 órás munkanap alatt átlagosan 220—250 m2 területen ássa ki a sárgarépát (könnyű talajon). A csomózott áru helyettesítésére terjed nálunk is a fóliás csomagolású leveszöldség. csomózott répa szedése még ma is kézi munkaerőre alapozott. Míg az előbbiek szedése nyüvő rendszerű géppel megoldható. ez már gyorsabb eljárás.

Mivel a gép egy soron dolgozik. E—660) vagy az univerzális zöldségbeta­ karító gép (Unimas) lehetővé teszi a több soros szedést. Könnyű és kötöttebb talajon egyaránt jó munkát végez. Rotherz.a gép munkaszélességétől függően (2—5 ha. azonfelül egyesek a fejelést. amelyeknek a munkamélysége nagyobb. kihúzza a répát. ásó rendszerű gépek egyrészt megoldhatják a gyenge lombú. tehát területteljesítménye aránylag kicsi. 10 órás műszak alatt). és ugyanezen oknál fogva a munkamélységük erősen korlátozott. A soron tartását és a hidraulikus berendezés működtetését a kombájnon levő kezelő­ ülésből egy külön személy végzi. vagy felhordóval a mellette haladó pótkocsira viszik. ezért a megadott határokon belül. lombtalanítást is elvégzik. Ezek a gépek a kiemelt répát vagy sorba. az ún. Nantes-i) sze­ désére alkalmazhatók. Lényeges tulajdonsága a kombájnnak. alkalmasak lehetnek na­ gyobb teljesítmények elérésére is (5—8 ha műszakonként). hogy hidraulikus berendezésével a gépet süllyeszteni. A burgonyaszedő és univerzális zöldség­ betakarító gépek üzemeltetéséhez a lombot előzőleg vagy le kell kaszálni. hogy nagy földtömeget mozgatnak meg. A lomb a talajra hull. vagy Orkánnal letakarítani. nyüvő géppel nem szedhető sárgarépák szedését. illetve rendre rakják a földre. de a gép minőségi munkája a kiszolgáló személyzet hozzáértését igényli. A talajban haladó merev kés meglazítja és egy bordá­ zott ékszíjpár a meglazított gyökereket lombjánál fogva húzza ki a talajból és viszi a lombtalanító szerkezethez. Rendszerénél fogva a talajból kiemeli. Használatuknál azonban figyelembe kell venni. illetve emelni lehet. 47 í . Tehát munkamélysége szabályozható.és cukorrépaszedő. a gép tömegteljesítményére kell törekedni. másrészt azáltal. A bur­ gonyaszedő gépek (pl. tehát a hosszabb sárgarépát is ki tudják szedni. Ezért elsősorban rövid. • Sárgarépaszedő kombájn a nyüvő rendszerű EM—11-es NDKgyártmányú gép. legfeljebb félhosszú sárgarépák (pl. a répa pedig egy felvonó szerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira. A burgonya. hogy a frontális betakarítást lehetővé teszik. • Több soros szedésre alkalmasak lehetnek a cukorrépaszedő gépek is. illetve az ágyásos művelést is. tehát csak könnyű talajokon tudnak eredményes munkát végezni.

A gép vezérlőberendezését a traktoros végzi. Jelzőberendezése van a gép­ nek. Osztályozása A sárgarépa osztályozását megfelelő vagy elegendő osztályozógép hiányában több helyen kézzel végzik.) Csak azokat a fajtákat lehet EM—11-es géppel szedni.EM—11-es sárgarépa-betakarító gép (Fotó: Hanzséros P. A termelő üzemek részére a két szekcióra válogató PSZK—6 szovjet és a Vari—Mán magyar válogató gépsor jöhet egyelőre számításba. Félig gépesített módszernél a bruttó termelési költség kézi munkabére 57 %. • Hasonló működésű. illetve nyüvő rendszerű gép az ASA—LIFT (dán gyártmányú). Nincs szükség külső kezelő személyre. amely az esetleges meghibásodást vagy dugulást vissza­ jelzi. amelyek­ nek erős és legalább 15—20 cm-es lombjuk van. A teljesen gépesített termesztés bruttó termelési költségének 19%-a a kézi munkabér. 48 .

Teljesítménye 6 t/óra. Egy­ idejűleg a kémiai összetétel bizonyos módosulásai. A tárolásnak lényegében két oldala van. csomagolás. a másik. A 25 mm feletti répa két válogatószalagra. Tárolása A gyökerek élő növényi részek. Minden­ esetre biológiai értéke alább száll. tehát a gyökérnövények is folyamatosan vesznek fel oxigént. A 25 mm alatti répák pedig nem kerülnek válo­ gatószalagra. amelyek azonban már további. koptatás. az újabb megoldás a réses osztályozó. A tárolás folyamán döntő jelen­ tőségű anyagcsere-folyamat a légzés. aktivitását vagyis erősségét a mini­ málisra csökkentsük. A Vari—Mart gépnek kétféle megoldása van az osztályozásnál. hanem már előzőleg egy oldalkihordón át esnek ki. innen a húros osztályozóra kerül. és ugyanakkor szén-dioxidot. Technológiai folyamata lényegében hasonló a PSZK—6-éhoz. ládába hullik le a szalag végén. Ez már 4 szekcióra válogat. amely még a növényre nem káros. Az egyik húros osztályozó. hibás répákat leszedik és a kész anyag zsákokba.A sárgarépa-válogató gépsorok működési elve a következő. illetve -asztalra kerül. A tárolóban elhelyezett zöld­ ségfélék. Teljesítménye kb. gyakran a zöldség színének és alakjának változásai is előfordulnak. Ezáltal a tárolt árunál a legfonto­ sabb feladat a légzési intenzitás csökkentése. amelyeknél az életfolyamatok a tárolás alatt is folytatódnak. Az egyik a tárolt anyag 49 . 2 t/óra. Ügy kell tehát kialakítani a tárolási feltételeket. amely két frakcióra válogat: 25 mm alatt és 25 mm felett. hogy a betárolt zöldségféle légzési intenzitását. Ezt a célt szolgálja a különböző tárolási módokkal a termény hűtése. Kiegészítő műveletek. ahol a dolgozók mellette állva a sérült. vagyis a tárolási hőmérséklet olyan mértékű csökkentése. a félkész vagy feldolgozott áru előállítását szolgálják: a mosás. A PSZK—6 osztályozó a pótkocsiról a fogadógaratba ömlesz­ tett répát egy felhordószerkezet a földleválasztóra viszi. vizet és hőt adnak le.

A szedés módja a sárgarépa sérülési százalékát nagymértékben befolyásolja. Fajtatulajdonságok. laza szövetű répákat eredményez. A sárgarépafajták közül tárolásra kevésbé alkalmasak a rövid. a másik pedig a technikai oldalával kapcsolatos. hogy milyen típusú szedőgépet alkalmazunk. Az érettség összefüggésben van az összcukortartalmon belül a di. A tárolási költségek eléggé megterhelik egy-egy termény előállítását. Tárolásra tehát olyan fajtákat válasszunk ki — félhosszú és hosszú fajtákat —.és monoszaharidok egymás közötti arányával. A diszaharidok mennyisége az érett répában növekszik a monoszaharidok rová­ sára.és karotintartalom. Termesztési feltételek. mind hatás­ sal van nemcsak a sárgarépa ízére és színére. a csapadékos vagy száraz évjárat. A sérülési százalék a szedőgépek problémáját vetette fel elsősorban. az öntözés. betakarított sárgarépa válogatási költségei. míg a kálitartalom kedvezően befolyásolja a szövetek víztartó képességét a tárolás alatt. amelyek egyben tájékoz­ tatásul is szolgálnak a tárolhatóságra vonatkozóan. hogy a beltartalmi mutatók és értékek a termesztő­ hely. A tenyészidő. mint pl. hanem ipari feldolgozásra is megfelelnek. ún. és ezáltal nemcsak édesebb lesz a répa. második felében adott bőséges nitrogén­ trágyázás pl. míg a technikai oldal maga a tárolás. hajtatási fajták.minőségével. A minőségi oldal a tárolást befolyásoló tényezőkből tevődik össze. hanem eltarthatóbb is. illetve annak módszerei. tápanyag-ellá­ tottsága. a tápanyagellátás és a betakarítási időpont következtében nagy ingadozásokat mutatnak. valamint a mono. a magas szárazanyag. törött. Lényeges ezért. Még a rövid időn belül felhasználásra kerülő sár­ garépánál sem közömbös. hogy a szedett termény hány százaléka zúzott. a ter­ mesztési feltételek és a szedés módja.és diszaharidok aránya. A túl korán betakarított sárgarépa éretlen. sérülési százalékkal ki­ szedett. A tárolást befolyásoló tényezők: a fajtatulajdonságok. A nagy törési. horzsolt. Igaz ugyan. amelyek nemcsak szabadpiaci értékesítésre. karotintartalma kicsi. A betegségekkel szembeni érzékenység és a minőségi mutatók. valamint a kiszedésből adódó veszteség nagyon megdrágíthatja a termelést. a talaj szerkezete. 50 . hanem az eltartható­ ságra is.

annál hosszabb a sebhegedés ideje. ha hagyományos tárolást alkal­ mazunk vagy ha a répa hűtőtárolóba kerül. Azok a pincék alkalmasak tárolásra. A nyüvőgépek rendszerüknél fogva kis teljesítményük mellett is inkább alkalmasak a tárolásra szánt sárgarépa szedésére. 51 . és 1. és annál inkább emelni kell a relatív páratar­ talmat. Kis mennyiségekhez alkalmasak a polietilén zsákok vagy zacs­ kók. illetve a talajrészektől nagy zúzódást és törést okozhat a felszedett terményben. sebhegedés elősegítésére szárítási eljárás alá kell vetni a sárgarépát főleg akkor. mint annak első fázisát végezhetjük. Logikus ezért. prizmában és ár­ kokban. A vermek szintén kisebb mennyiségek tárolására valók. Tárolhatunk tehát hagyományos módon vagy korszerű hűtő­ házakban és a kettő közötti megoldással. • Hagyományos tárolás pincében. nyirkos homokban vagy ládákban is tárolhatunk. amelyeket polcokra vagy földre helyezett deszkapallókra te­ gyünk. az előzőleg leállított tartóoszlopokra. amelyre a hideg beálltával szalmát és később földet tehetünk. hogy a szedőgépet szakszerűen használjuk-e.valamint. Ezeket úgy készítjük el. 5 °C-nál pe­ dig 6 nap múlva hegednek be a sebek. hogy két-három méter széles. de szabad területen szalmával-fóliával takart ládákban. aktív. 15 °C körül a második nap után indul meg az erő­ sebb parásodási folyamat. A hosszadalmas kezelés következtében ugyanis nagy lesz a vízveszteség. A párásodás. amelyek­ nek hőmérséklete a tél folyamán nem megy 0 °C alá és 6—8 °C fö­ lé. Az utóbbiak a répával együtt nagy földtömeget mozgatnak meg. Az aktív szellőzéses eljárásnál ezt az előkezelést a tárolással egybekötve. A jelentős súlyveszteség elkerülése végett 15 °C alatti szárításnál az RP-nek (relatív páratartalom) 95 % fölött kell lennie. A tartógerendákra lécekből vagy desz­ kákból tetőt készíthetünk.5—2 m mély árkot ásunk ki és középre tartógerendát fektetünk. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet. szellőzéses tárolókban. hogy a répa leválasztása a földtől. valamint védett. veremben. 10 °C-nál 3 nap múlva. mint az ásó­ rendszerű gépek. Földes pincékben halmokban. az ún.

Árkos vagy barázdás tárolás: az árkokat védett helyen hason­ lóan készítjük el. Ezután 52 . hogy a prizmába összerakott sárga­ répa hőfoka 10 °C alatt legyen. vagy he­ lyette 1. A prizmák közepére hosszában szellőzőrácsot tehetünk. Kiszáradás ellen azonban a gerincre pár cm-es föld­ réteget tegyünk. vagy nagyon hosszú. legfeljebb 1 m magasságban.Legelterjedtebben használatos a földprizma. A szellőzőkürtők is készülhetnek deszkából. A barázdás tárolást egyes termelő üzemekben nálunk is alkal­ mazzák. hogy extrém esetekben. A szellő­ zőrács tetőszerűen összeszögelt lécekből áll. kemény teleken a sárgarépához nem tudunk hozzáférni. Amikor a prizmák hőmérséklete 2—4 °C-ra leszáll. de használhatunk erre a célra 60—70 cm hosszúságú műanyag csöveket is. pl. A kiszedett áru több hónapi tárolás után is üde és szép marad. amelyre tetőnek használt deszkát teszünk. az esetleges fertőzési gócok elkerülése céljából. 40—50 cm széles és 30 cm mély árkot ásunk. a szalmára megfelelő vastagságú földréteget vagy egyéb takarót tehetünk. Nagyon fontos. Hátránya. vastagítsuk meg a földtakarót a prizma egész felületén 40—60 cm-re. de a gerincüket hagyjuk szabadon. A földprizmák nagy előnye. A szedést tehát ősszel úgy időzítsük. A sárgarépa szedése után a letakarított területen ekével mélyített barázdákba. majd a deszkára szalmaréteget. Egyes esetekben szokásos a répát homokkal keverni. nem mély fekvésben tisztított területen 80—100 cm szélességben rakjuk le a sárgarépát prizma alakban. A sárgarépára közvetlenül nem ajánlatos szalmát tenni. A gerincet beázás ellen tetőszerűen képezzük ki. vagy 20 cm-es réparétegenként 8—10 cm homokréteget rakni közé. enyhe tele­ ken teljes kiesés állhat elő. Szélvédett helyen.5—2 méterenként szellőzőkürtőket helyezzünk el. mint a prizmákat. Ha az idő hidegebbre fordul. hogy az időjárástól függően bi­ zonyos tárolási időn belül a sárgarépákat fonnyadás és romlás nélkül megőrzi. A prizmákat első alkalommal csak 20—25 cm-es földréteggel takarjuk. a barázdák mélységének megfelelő vastagon rakjuk be a helyben kiszedett és lombtalanított sárgarépát. A kiásott földet az árok két szélére peremként rakjuk fel. a párolgás és lehűlés elősegítésére. hogy lehűlt terményt rakjunk össze.

(Ez a bebocsátott szén-dioxid. hogy a hőmérséklet-ingadozás lehetőleg kicsi legyen. Hűtőtárolóknak nevezzük azokat a hűtőházakat. szalmás-fóliás takarással.ekével rászántjuk a mellette húzott barázda földjét. középen falszerűen utakat hagyva.és oxigénmennyiség növényfajonként. A hűtőtárolás egyik legkorszerűbb módja a szabályozott lég­ térben (SzL) való tárolás. A sárgarépa optimális tárolási hőfoka +1°C. hogy a légzési intenzitás. • Hűtőtárolás. vagyis a C02-leadás és az 02-felvétel. és utána az egész kazlat fóliával borítják be. Nicolaisen és Hansen szerint az SzL-tárolás a sárgarépa ízét és cukortartalmát javítja. A hűtőtérben a sárgarépa eltarthatósága függ a hőmérséklettől. Egyes országokban a sárgarépát a talajban hagyják és 20 cm-es tőzegréteggel takarják. Minél nagyobb volt a C02-tartalom. mint az almáé) a levegő páratartalmát 97% körül tartsuk. a levegő páratartalmától és a levegő mozgásától. Ezt a megoldást túl­ ságosan nagy mennyiségű láda esetén csak rövid időre célszerű alkalmazni. Ez a megoldás természetesen csak kis területen alkalmazható. Ugyancsak szabadban és inkább csak kényszermegoldásként tá­ rolják a sárgarépát ládákban. Az alacsonyabb hő­ mérséklet fagyást.és oxigéntartalom bizonyos mértékű megváltoztatásá­ val ugyanis a tárolt termények légzési üteme csökkenthető. Ennél a módszernél a tárolótérben a szén-dioxid. sőt gyakran fajtánként is változó. 20—25 cm-es földréteg és a kellő időben leesett hótakaró alatt a sárgarépa kora tavaszig tárolható. ven­ tillátorok segítségével oldjuk meg. A sárgarépa nagy párolgási rátája miatt (amely 50-szer nagyobb.5—3 m magasságban. 95% feletti RP (relatív páratartalom) mellett. A lá­ dákat kazalszerűen rakják fel 2. amelyekben a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedését szellőztetéssel. A ládakazlat szalmabálával takarják körül. annál nagyobb volt az 02-leadás és a cukorlebontás. valamint az eddigi hazai tapasztalatok azt bizonyítják. a magasabb pedig fonnyadást okozhat.) A sárgarépával végzett eddigi kísér­ letek azonban ellentmondásosak. va­ lamint a monoszaharidok lebontása a vizsgált fajtáknál nem volt tompítható. A szén­ 53 . Fontos. Weichman kísérletei.

alul pedig a mosóvíz számára lefolyót készítenek. a rekeszekbe ömlesztett sárgarépát zuhanyoztató szerkezettel felülről öntözik. A szennyeződés is lemosódik ez alatt az idő alatt.3—0. Ezzel a tárolási mód­ dal 4—5 hónap alatt nemhogy csökken. A legkedvezőbb légsebesség 1 m/sec. Ez alatt az idő alatt a répák 1—2 °C-ra hűlnek le. vagy ennél magasabbra rakva. mert a víz befolyik a répa közé. Ebben az időszakaszban és az egész idény átlagában a vízfogyasztás nem több 0. Vi­ gyázni kell azonban arra. Három méterre. Gondoskodjunk időnként a szellőzésről és arról. ami természetes következménye a folyama­ tos öntözésnek. és lemosódnak vele a fertőző mikroorganizmusok is. hanem növekszik a sárga­ répák súlya 4—5%-kal. Az opti­ mális tárolási hőmérséklet. Semmi esetre sem szabad a tárolótérben a levegő sebességét fokozni. Ebben a szakaszban az öntözés célja a hőmérséklet fenntar­ tása és a mikroorganizmusok lemosása. Az öntözést két szakaszban végezzük. Az aktív szellőzéses tárolási módszert.5 m3 vizet számoljunk. különösen az utóbbi évek­ 54 . vagy kisebb mennyiségek esetében az egész rakományt befedhetjük fóliával.1 m3/nap tonnán­ ként számítva. A vizespermetezéses tárolás: hűtött vízzel időszakos öntözést vé­ geznek. beleértve a víz regenerálását is. A ventillátorok közelében levő ládában rendszerint mindig erősebb a légmozgás és — ennek következtében — a felső rétegekben levő répák fonnyadása. hogy a fólián keletkező páralecsapódás ne legyen túl nagy.5—2 hétig naponta 2—3-szor. hogy a sárgarépa a fólia takaró alatt ne fülledjen be. A második szakaszban az öntözést csak 2—3 naponként kell vé­ gezni. annál fokozottabb lesz a sárgarépa párolgási rátája. Az első szakaszban 1. Vagy csak a ventillátor felőli oldalakat fedjük be.dioxid-tartalom növekedését pedig megfelelő szellőztetéssel akadá­ lyozzuk meg. Naponta 11 sárgarépára 0. valamint a zuhanyoztatásra szolgáló víz hőmérséklete 1—2 °C kell hogy legyen. Minél nagyobb ugyanis a levegő sebessége. Jó hatást érhetünk el fóliataka­ rással. ese­ tenként 15 percig 1 °C-os vízzel öntözünk. illetve öntözzünk ki. A sárgarépák a tárolás végéig megőrzik frisseségüket és aromájukat. A vizsgálatok szerint a betárolt sárgarépa mikroorganizmusokkal való fertőzöttsége az időszakonként megismételt öntözéssel megszűnik.

Olcsóbb és nem igényel olyan beruházást. egyre inkább fejlesztik és egyre szélesebb körben alkalmazzák. P2O5 40. Lényege.és betárolás gépesíthető. hogy a tárolás első szakaszában a sárgarépák felülete száraz legyen. 55 . A sebek behegedése utáö a ré­ pákat egyenletesen hűtsük le 1 °C-ra.1—0. valamint nagy mennyiségek tárolására.5—1 °C-ra. mint a sárgarépáé. A répa hőmérsék­ letének emelkedésekor a külső levegő és a tároló belső levegőjének keverékével lehet szellőztetni. Magtermesztése A dugványnevelő év Talajigénye. A fonnyadás elkerülése végett az RP-t 95% felett tartsuk. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a táp­ anyagellátásnak. könynyebben megoldható. Ennek elérésére a szárítást 10—15 napon keresztül 10 °C-nál nem maga­ sabb hőmérsékleten végezzük.60 kg/ha. Megegyezik az áru céljára termelt sárgarépáéval. aránylag biztonsággal tárol. K20 120—150 kg/ha. a ki. 10—15 nap után a levegőt a lehető legrövidebb időn belül hűtsük le 0. Lehetőleg állandó hőmérsékletet tartsunk és a tárolás folyamán naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk. amikor is a légáram sebessége 0. A ventillációs rendszert akkor kell bekapcsolni. Ugyan­ ez vonatkozik a vetésforgóval kapcsolatos igényekre is. Amikor a külső levegő hőmérséklete a betárolt sárgarépáénál ma­ gasabb. is alkalmas. ami­ kor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb. naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk a tároló belső levegőjével a répák felületének szárítása céljából.4 m/sec. a sebek behegedjenek. A tárolás egész ideje alatt a sárgarépákat szárazon tartsuk. mint a hűtőtároló. hogy fonnyadnának. Tápanyag-utánpótlás. Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a kö­ vetkező hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók. Rövid tenyészidejű fajták dugványainak: N 30— 40 kg/ha. Naponta 5—6-szor 15—30 percig kell ak­ tívan szellőztetni.ben. anélkül.

A közepes és hosszú te­ nyészidejű sárgarépadugvány alá a szükséges foszfor. Hazai adottságainkat és a fajtatípu­ sokat. vagy a hosszú tenyészidejűeknél lehetőleg öntözővízzel az első és harmadik kapálás előtt.Közepes tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. A foszfor. a következő idősza­ kok alkalmasak a dugványok vetésére: – rövid és hajtatási fajtáknál: június elejétől július közepéig. P205 40— 80 kg/ha. jobb a tárolhatósága. ha jó táperőben levő ta­ lajon termesztjük — az előveteménytől függően a nitrogén mennyi­ ségét a minimálisra csökkentsük: 15—20 kg/ha. vetés. vagyis az elővetemény és a másodterménynek termesztett sárgarépa igényének megfelelően.és káli­ műtrágyákat még az ősz folyamán a betervezett terményeknek megfelelően adjuk. Ezért lehetőleg úgy válasszuk meg a vetés idő­ pontját. 56 . A rövid tenyészidejű fajták dugvány termesztését másodtermesztés­ ben is megoldhatjuk. a nitrogént pedig fejtrágyaként szór­ juk ki.és káliműtrá­ gyát az őszi mélyszántás előtt. Követelmény. mint az árutermesztésnél. A különböző tenyészidejű fajtákat olyan időpontban kell el­ vetni. Adhatjuk vetés előtt és ezt követően az első kapáláskor. de még fejlődésben legyenek. nagyságot és formát elérjék. P2Os 80—100 kg/ha. K20 140-120 kg/ha. Az érett sárgarépának. magasabb szárazanyag-tartalma lévén. K20 140-170 kg/ha. A vetőmagszükséglet és a vetés módja ugyanaz. illetve tenyészidejűket figyelembe véve. váltakozik azonban a vetés idő­ pontja. éret­ tek legyenek. hogy október végére a dugványok megfelelően fejlettek. Ezeknél — különösen. Hosszú tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. a minősítésnél és szelektá­ lásnál a fajtabélyeg világosan megítélhető legyen. Talaj-előkészítés. hogy a dugványok már bizonyos érettségi fokot elérjenek. hogy felszedéskor a fajtajellegnek meg­ felelő színt.

— közepes tenyészidejű fajtáknál: május közepétől június köze­ péig, — hosszú tenyészidejű fajtáknál: április elejétől május elejéig. A nyári vetéseknél szükséges hangsúlyozni a talaj minőségét. A cserepesedésre erősen hajlamos talajokban még a jó vetőágyat ké­ szítő precíziós vetőgépekkel vetett mag sem adhat egyenletes kelést. A nagyobb esőzések következtében becserepesedett vetéssel ugyan­ úgy járunk el, amint azt már az előzőekben leírtuk. Öntözés. Általában a korai vetésű és jó kelésű, illetve megfelelő növényállományú dugvány öntözés nélkül is kielégítő fejlettséget érhet el. A késői vetésű dugványoknál azonban az időjárástól füg­ gően, de gyakran előfordul, hogy öntözésre szükség van. A színese­ dés, illetve a karotinképződés megindulásakor ajánlatos öntözni. Augusztus közepe után azonban csak akkor öntözzünk, ha az au­ gusztus végi, szeptember eleji esők hiányoznak. A száraz, kiszik­ kadt, könnyű talajokból is nehézséget okoz a szedés, homoktala­ jokban pedig a dugványok a tartós őszi szárazságban fonnyadtak. Ilyen esetben a hiányzó csapadékot, ha lehet, öntözéssel pótoljuk. Növényápolása, vegyszeres gyomirtása az árutermesztésnél leír­ takkal teljes mértékben megegyezik. Szedés. A sárgarépadugványokat még felszedésük előtt szelek­ tálni kell. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő, seprűsödő és fel­ magzó töveket. A termény felszedését az időjárástól függően késő ősszel, október végén, november elején kezdjük, amikor már az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Szedhetjük kézzel, ásóval vagy kormánylemez nélküli ekével, a gyökereket meglazítva kézzel emeljük ki és szedjük össze. A gépesített szedésre lehetőséget nyújtanak a nyüvőrendszerű kombájnok, mint pl. a Scott Urschel amerikai vagy az EM—11-es NDK-gyártmányú egysoros gépek. A kézi szedésnél a levélzetet kézzel csavarjuk le. Ha mégis előfor­ dul, hogy a lecsavarással a szívrész megsérülne, akkor azt ne tegyük a dugványok közé. A sárgarépa ez esetben is kihajt ugyan, de körben a szívrész körül több rügyet hoz és kis magszárakat. Lehetőség sze­ rint jól tisztítsuk meg a dugványokat, lomb- és földmaradványok ne maradjanak rajtuk, majd tisztítás után hordjuk a tárolóhelyre. 57

A lombtalanítást elvégezhetjük a táblán kaszával is. Ez azonban nem ajánlatos, mert mindenképpen át kell válogatni a dugványokat. A sárgarépán rajtamaradó fonnyadó és egyéb levélmaradványok, valamint a rátapadt föld a kórokozók és kártevők melegágyai le­ hetnek. A jelenleg ismert gyökérzöldségszedő kombájntípusok közül a nyüvő rendszerűek azok, amelyek rendszerüknél fogva alkalmasak dugványszedésre. Ilyen az utóbbi időben nálunk is elterjedt NDKgyártmányú EM—11-es kombájn is. Csakis az erős, ép lombozató fajták szedhetők vele. A kombájnnal való szedés, illetve lombtalanítás után is szükséges bizonyos mértékű utántisztítás. Ahol a gép a levélzetet csak részben távolította el, ott azt kézzel kell elvégezni. A sárgarépadugvány téü tárolása A dugványokat átválogatva teleltetjük át. Eltávolítjuk a korcs növésű, sérült, beteg, repedt és elágazó, ún. lábas répákat és azokat, amelyek a fajta jellegének nem felelnek meg. Hűtőházban is tárol­ hatjuk ugyanúgy, ahogy az áru céljára termelt sárgarépát. A hűtőházi tárolás előnye, hogy a dugványokat 6—7 hónapig, vagyis a kiültetésig biztonságosan megőrizhetjük, a tárolóból közvet­ lenül a kiültetés helyére szállíthatjuk olyan ütemben, ahogy azt az ültetés megkívánja. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizhető és az esetleges romlási gócok könnyen kiiktathatók. Ma azonban még kevés termelő üzem rendelkezik olyan hűtőkapacitással, amely a dugványok tárolását is lehetővé teszi. Prizmás tárolás. A dugványokat többnyire földprizmában tárol­ ják nemcsak nálunk, hanem a legtöbb országban. A jól átválogatott, egészséges sárgarépa minden nehézség nélkül tárolható a gondosan előkészített és a tél folyamán, a tárolás ideje alatt rendszeresen ellen­ őrzött földprizmákban. A prizmák elhelyezése, elkészítése és méretei megegyeznek a Tá­ rolása c. fejezetben leírtakkal. A dugványok helyét azonban a terü­ let tisztítása után fertőtlenítsük. Zineb (0,4%-os) vagy Cuprosan Super D (0,4%-os), vagy más réztartalmú szerrel permetezzük le, vagy TMTD-vel vékonyan szórjuk be. 58

A tisztított és átválogatott dugványt 60—80 cm széles és ugyan­ ilyen magas prizmákba rakjuk. Fertőtlenítés céljából ajánlatos 100 kg-onként30—40 dkg TMTD porral rétegenként beszórni abera­ kott dugványokat. Rágcsáló (egér, pocok) elleni védekezésül Arvalint is tegyünk a prizmákba. Hagyományos volt a prizmákba 20—25 cm-es rétegenként nyirkos föld vagy homokréteget szórni, erre azonban nincs szükség. Kisü­ zemi tárolásnál vagy pincékben készített prizmákban, ahol kis menynyiséget tárolunk, ott a répák közötti üregek kitöltésére használhat­ juk ezt a megoldást. Külföldön egyes országokban szintén használ­ ják ezt a módszert. A szellőztetés biztosítására szokás a prizma aljára két lécből ké­ szített rácsot háztető alakban fektetni. Ha ezt a megoldást választ­ juk, akkor a szellőzőrács alá is rakjunk helyenként egér irtására Arvalint. A prizmázás előtt ajánlatos a dugványok átlagsúlyát-megál­ lapítani (10 kg súlyú dugványban megszámoljuk a dugványokat, legalább 3—4 helyről vett átlagban). A prizmákban levő dugványok várható kiültetési területét kiszámíthatjuk, ha a prizma köbtartal­ mát megszorozzuk 570-nel, amely 1 m3 sárgarépának a súlya. A prizma köbtartalmának kiszámítása a következő: a prizma alaphosszúságának két­ szerese + a prizma felső gerin­ cének hossza Ha a prizmák hőmérséklete a +4 °C-ot meghaladta, megkezdő­ dik a dugványok hajtásképzése, de a rothadás veszélye is fennáll.
3. táblázat. A hektáronként szükséges sárgarépadugvány száma és súlya az ültetést távolság és az átlagsúly alapján (Tiborcz et al., 1972)
A dugványok átlagos súlya, g Ültetési távolság Darabszám ha-onként 30 40 50 60 70 80 90 100

szükséges dugvány, q/ha

50X30 50X40 50X50 60X40 60X50

65 222 49 217 39134 40 974 32 611

20,0

26,6
20,0

15,1 12,0 12,5
10,1

33,2 24,8
20,0

16,0 16.7 13,4

20,9 16,7

40,0 29,9 24,0 25,0
20,0

46,7 34,9 28,0 29,2 23,3

53,3 40,0 32,0 33,4 26,6

60,0 45,0 36,1 37,5 30,1

66,7 50,0 40,0 42,0 33,4

59

+7 °C-náI a prizmákat szét kell szedni. Amennyiben ez a felmele­ gedés a tél folyamán keletkezik, akkor fagymentes napon átválo­ gatva, a prizmákat lehűtve, ismét visszarakjuk. Tavasszal ilyen mérvű felmelegedés esetén a kiültetést minél előbb kezdjük el. A prizmában vagy hűtőtárolóban tárolt dugványokat a téli fagyok megszűntével lehetőleg azonnal ültessük ki! A maghozó év A korai kiültetés természetszerűleg megkívánja, hogy a magtermesz­ tésre kijelölt tábla összes előmunkálatait még az ősz folyamán elvé­ gezzük és a terület tavasszal könnyen, gyorsan előkészíthető legyen. A terület kiválasztásánál lényeges, hogy a környék vadmurokmentes legyen, mert a sárgarépa idegentermékenyülő és vadmurokkal is könnyen kereszteződik. A magtermő sárgarépatábla és más fajtájú maghozó sárgarépa, valamint a vadmurokkal fertőzött terület között legalább 800 m-es izolációs távolság legyen. Erősen gyomfertőzött terület sem alkalmas magtermesztésre, mert a tenyészidő második felében a sorközművelés megoldhatatlan, és ha a vegyszeres gyomirtás nem járt kellő eredménnyel, akkor a ve­ tőmagtábla elgazosodik. Azonos fajsúlyú és nagyságú gyommagvak gyakran ki sem tisztíthatok a sárgarépából. Talajigény, vetésforgó. Mély rétegű, mélyen művelhető, tápanyag­ gal jól ellátott talajokon kaphatunk csak jó minőségű jó csíraképes­ ségű maghozamot. A kötött, hideg talajokon a kiültetett dugványok rosszul gyökeresednek és gyengén fejlődnek. Maghozamuk silány lesz mind mennyiségben, mind minőségben. Legjobb előveteménye a kellő időben betakarított, istállótrágyá­ zott kapásnövény vagy kalászos. Tápanyagelíátás. őszi mélyszántás előtt a tápanyag-ellátottságtól függően a következő hatóanyagot adjuk: P2Os 150-180 kg/ha, KaO 120—150 kg/ha, N 50— 60 kg/ha.

tavasszal 60

Talaj-előkészítés. Tartsuk szem előtt, hogy a kifogástalan gépi ül­ tetés alapfeltétele az egyenletes, sima talajfelszín. Amennyiben az előkészítési munkák lazává tették a talajt, akkor sima hengerrel kissé tömörítsük, különben a dugványok túlságosan mélyre kerül­ nek. Prizmabontás, dugvány-előkészítés, ültetés. Ültetés előtt a dugvá­ nyokat ismét át kell válogatni. Ősszel, prizmázás előtt a fajtajellegre átválogatott dugványok közül tavasszal már többnyire csak a rom­ lott, beteg répákat kell kidobni. A prizmák felbontása után a dugványokat lehetőleg azonnal ül­ tessük ki, mert a fonnyadt dugvány nagyon nehezen vagy egyálta­ lán nem gyökeresedik be. Kézzel, ásóval vagy ültetőfával egyre kevesebb üzemben ültetnek. Ennél az ültetési módnál előre hossz- és keresztirányban megvona­ lazott metszéspontokba ültetünk. A jó eredés előfeltétele, hogy a be­ ültetett dugványokhoz jól nyomjuk hozzá a földet, s a dugvány me­ rőlegesen álljon 3—4 cm-re a talajfelszín alatt. A nagyon munkaigé­ nyes és lassú kézi ültetés helyett ma már a legtöbb üzemben géppel ültetnek. Erre alkalmas minden palántázógép, amelyről a műanyag tárcsákat leszereljük. Az ültetők a sornyitó után helyezik el megfe­ lelő mélységben a dugványokat. A tömörítő kerekek rendszerint jól hozzányomják a dugványokhoz a talajt, ha azonban ezt nem talál­ juk kielégítőnek, akkor sorhengerrel keresztben, harántirányban já­ rassuk meg a táblát. Használatos gépek az UPK—6, területteljesít­ ménye 0,8 ha/l0 ó, TP — 4 4 soros, területteljesítménye 0,6 ha/10 ó. Tehát ugyanolyan teljesítményt lehet vele elérni, mint a palántázás­ nál. Kifejezetten dugványültető gép a Szuper Prefer T ültetőgép, amely csak 60 X 40 cm-es sor- és tőtávolságban tud dolgozni. Fajtatípusonként az alkalmazandó sor- és tőtávolság: rövid és félhosszú fajtákhoz 50—55 X 25—30 cm, hosszú fajtákhoz 60—65 X 35—40 cm. A tenyészterület befolyást gyakorol az érés egyöntetűségére és az ezerszemsúly alakulására. A ritka ültetésből származó magvak ezerszemsúlya nagyobb, de az érés a magszárak dús elágazódása miatt 61

a fejlődő magvak szintén. Ajánlható vegyszerek. A korai fajták magjának érése egy-két héttel ko­ rábban következik be. Aratás-cséplés. mielőtt a magszárak megjelennek. vagy amikor a lomb és a fejlődő magszárak a 15—20 cm-es fejlettséget elérték. hanem a helyenként nagyon nagy károkat okozó nyulak ellen is véd. Ez a művelet nemcsak a kiszáradás. Az ültetéskor keletkező keréknyomok és a helyenként elkerülhetetlen taposások fellazítására. vagy a késői kitavaszodás miatt csak későn kerülhet sor a kiülte­ tésre. gyomirtása lényegében azonos a mag­ ról vetett kultúráéval. könnyen kidőlnek és elszáradnak. Kapálás. kihajtás előtt. Kiültetés után. A—1114. Öntözés. Az első gyomirtás sikertelensége esetén ismételjük meg a vegyszerezést a fejlődő állományban is. Ha nem sikerült megfelelő mélységre (3—4 cm) ültetni a dugvá­ nyokat. s a hirtelen fellépő meleg következtében a talaj gyorsan kiszá­ rad.5—4. A kora tavasszal kellően megnedvesített talajba kiülte­ tett dugványokat a legritkább esetben szükséges öntözni. nincs szükség to­ vábbi kapálásra. Merkazin 3.2 kg/ha 350—520 l vízben Afalon. Öntözésre rendszerint akkor van szükség.5—5. A későbbiekben. nem tudja zavartalanul ellátni a föld feletti szerveket vízzel. főleg ha a vegyszeres gyomirtás eredményes volt. a gyökeresedés megindulása után és a vegyszeres gyomirtás előtt végzendő el. mert a zárt növényállomány elnyomja a később fejlődő gyomokat. Ha a magszárak ^rőteljes kifejlődéséig sikerül a talaj gyommentességét biztosítani. s a gyökerek sem tudnak kellően megkapaszkodni a talajban.3 kg/ha oldva. Ez esetben a magszárak satnyák lesznek. mint a félhosszú vagy hosszú tenyészidejűeké. akkor 5—6 cm-re csirkézzük fel a sorokat kapával vagy se­ kélyen leengedett ekével. akkor az elgyomosodástól nem kell félni. A maghozó sárgarépa vegyszeres gyomir­ tását végezhetjük kiültetés után. ha a tavasz nagyon száraz volt. Később ugyanígy járhatunk el. Linuron 50 3. Ha a dugvány györekesedése nem előzi meg a magszár fejlődé­ sét. valamint az ernyők befelé kun62 . A magernyők és a mag barnulása. A sűrű ültetésű maghozók érése egyöntetűbb. de kisebb a magvak ezerszemsúlya. Vegyszeres gyomirtás.elhúzódik.

Ez azért ajánlatos. gyorsan penészedik. amikor a má­ sodrendű ernyők magja érett. A zavartalan munka érdekében emeljük meg a vágószerkezetet legalább 25—30 cm-re. Az aratást akkor kell kezdeni. vagyis ma­ ximum 14% nedvességtartalmú vetőmagot szabad. folyajnatosan (több alka­ lommal) szedjük. Ilyenkor először az elsőrendű vagy főernyőket. A levágott magszárakat kévékbe kötjük. ha részaratást is végezhetünk. nagyüzemi termesztésnél géppel végez­ zük az aratást. ha a kicsépelt magvak közé kevés szárrész kerül. Mindezen felül a tisz­ tításnál sok munkát takarítunk meg azzal. 63 . a másod. ezáltal tisz­ tításuk könnyebb lesz. A szélkár miatt a kúpokat ajánlatos körülkötni. • Kisebb területen kézzel. Felzsákoltan vagy garmadában tárolni csak légszáraz. Az előtisztítást lehetőleg gyorsan kezdjük meg. másrészt a dús. mert a sok szár. majd a másod. mert egyrészt az alsó fásodott szárrészektől a vágószerkezet gyorsan tönk­ remegy. Az átrostált magot vékonyan terítve (10—15 cmes rétegben) tároljuk a végleges tisztításig.és harmad­ rendű ernyők érnek be. A cséplést akkor kezdjük. Az érett. befullasztják. Legjobb minőségű magot a kézi aratás ad. A cséplőgépnél megtehetjük. Először az első-. hogy a dobbal csak a magot ve­ retjük le. különösen.korodása jelzi az érést. maghozó tábla aratása és cséplése egymenetben kom­ bájnnal is megoldható. Ez azért szük­ séges. amikor a kúpokban a magvak utóértek. • Csépelhetjük szakszerűen beállított kombájnnal vagy cséplő­ géppel.és harmadrendű ernyők érését bevárva a táblát géppel learatjuk. s a harmadrendűeké is barnulni kezd. majd ahogy az ernyők érnek.és levéltörmelék miatt gyorsan befülled a mag. nagy magszárak feltekeredve a felhordó szerkezetre gyorsan eltömik. Gépi aratást végezhetünk terelővel ellátott fűkaszával. mert a magszár alsó része fás. amikor két sort aratunk egyszerre. 10—15 cm-es tarlót hagyva. és nyolc-tízesével utóérlelésre a táblán kúpokba rakjuk. Ez az időjárástól függően 6—7 nap. és így kevesebb szárrész kerül a magvak közé. A gépi aratást összeköthetjük részaratással. kemény. és állandó kaszatörést okoz. Tehát az elsőrendű vagy főernyőket leszedjük kézzel.

A vetőmag rosszabb minőségű.Várható magtermés hektáronként: rövid. A zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. Gyökéren a kórokozó eddig még nálunk nem fordult elő. A vírus mechanikailag nem vihető át. törpe. A vírus mechanikailag sár­ garépára nem vihető át. A virágemyőkön elő64 . A levélkeosztatok hegyénél vörös elszíneződés jelentkezik. • A fenti vírusok legtöbbször együtt fordulnak elő. A levélnyél alul meggörbült. Végül a levelek vörös szí­ nűek lesznek. A levélkeosztat sarló alakban meggörbül. A sárgarépa xantomonászos betegsége.). a gyökérhozam csökken. levélnyélen. A leveleken sárgás mozaikfoltok találhatók. A levelek korán elszáradnak.) a terjesztője. a száron és a virágzaton láthatók. Védekezés: mint a levéltetvek elleni védekezés. Kórokozó: Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson. de csak a Red leaf vírus jelenlétekor. Magyarországon a betegség 1957 óta ismert és azóta általánosan elterjedt. Perzisztens vírus. amely később a levélkeosztatokra is kiterjed. Növényvédelme A sárgarépa betegségei A sárgarépa vírusos tarka törpülése. Kórokozó: Red leaf vírus. A növény alacsony növésű. A levélnyélen és a száron hosszú barna csíkok vannak izzadmánycseppek (baktériumnyálka) kíséretében. A betegség tünetei házánkban a levélen. A sárgarépa vírusos vöröslevelűsége. A levélen leginkább a levélkeosztatok hegyénél levő sö­ tétbarna kerek vagy ovális foltokat széles sárga udvar szegélyezi. hajtatási fajtáknál félhosszú fajtákból hosszú fajtákból 350— 700 kg. Feltehetően maggal is terjed. s így a tünetek is együtt je­ lentkeznek. Nem perzisztens vírus. 500— 900 kg. majd a levelek megbámul­ nák. 700—1200 kg. komp­ lex fertőzés esetén terjed e vektorral. Terjesztője a zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. Kórokozó: Carrot mottle vírus.

mint a csúcson. A beteg magvakból be­ teg növények fejlődnek.) 10 percig csávázni kell. Gyakorlatilag 10 °C alatt a baktériumnak nincs jelentősége. 21 °C felett a rothadás seb és szerves anyag nélkül is előáll. majd az egyes emyőcskék száradnak el Izzadmánycsepp itt is bőven képződik. hogy a gyökér peridermája sokáig ép marad. Ezekről a baktériumok a felfröccsenő vízcseppekkel az egészséges növényekre jutnak. A kórokozó a szabadföldről kerül be a tárolóba.) történő porcsávázás 5 g/mag kg mennyiségben. ahol a betegség előfordult. A kórokozó fertőzőképességét a talajban néhány évig megtartja. A rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Coprantol. és a tünetek a fatestben láthatók. vizenyős. 10 °C felett azonban seb és szerves anyag (talajmaradvány.. beérnek.. A gyökéren nyálkás. A tárolóban azonban alacsony hőmérsékleten a gyökereket nem vagy alig káro­ sítja. nyúlós.1%-os higanytartalmú nedves csávázószerben (Ceresan Univ. hogy csírázóképességüket elvesztenék. Fő fertőzési forrás a vetőmag. Falisan stb.) 0. Védekezés: A beteg lomb megsemmísítése. A sárgarépa pektobaktériumos lágyrothadása. A sárga65 . Granosan stb. A nagy páratartalom pedig az izzadmánycseppek beszáradását akadályozza meg.) 0. hűtőházban tárolt sárgarépán a rothadás minimá­ lis. Ered­ ményes a higanytartalmú szerekkel (Ceresan Univ. Cuprosan Super D stb. Pincében. A kórokozó a sztómán jut a növénybe. pusztu­ ló növényrészek) esetén 2—4 hét múlva teljes rothadás következik be.3—0. és a levélkeosztatok hegyénél összegyülemlő víz a fertőzéshez kedvező körülményeket teremt. Gyakori.4%-os töménységben vagy rézkomponenst tartalmazó fungicidekkel (Recin Super. Falisan. A nedves.5 %-os töménység­ ben történő lombpermetezés is betegségmérséklő hatású. A betegség elsősorban sza­ badföldön prizmákban és az alászántással történő tárolás esetén je­ lentős. Cupritox stb.szőr a gallérozó fellevelek. Azon a területen. A tünetek a gyökér feji részén gyakoribbak. Kórokozó: Pectobacterium carotovorum (Jones) Waldee. kellemetlen szagú rothadás je­ lentkezik. Cupravit. mert a beteg magvak anélkül. A kórokozó terjedé­ sére a májusi—júniusi esős időjárás kedvező. vizes vagy mosott és polietilén zsákokban lezárva tá­ rolt sárgarépákon a betegség rendszeresen előfordul. A vetőmagot 0. legalább 5 évig nem szabad sárgarépát ter­ meszteni.

Glits M.és foszforműtrágyák hatá­ sára viszont a betegség mértéke csökken. A gyökér pépesen. majd dús.répagyökerek felületén levő víz a kórokozó számára kedvező. lazák. felületén laza. hanem a gombára is kedvező hatású. A tároló hőmérséklete lehetőleg 0 °C körül legyen. A gyökerek belső szövetei világosbarnák.) de By. Szabadföldi prizmás vagy alászántással történő tárolás esetén ned­ ves vagy mosott gyökeret tárolni nem szabad. A sárgarépa szklerotiniás rothadása. A betegség hazánkban általánosan elterjedt. A sárgarépa szklerotiniás rot­ és ez a gyökerek peridermavastagodására hadása (Fotó: dr. A gyö­ kéren először vizenyős foltok mutatkoznak. Később a szkleróciumok a felüleletet kéregszerűen borít­ ják. és gazdanö­ vény nélkül is évekig életben marad a talaj­ ban. Más kétszikű növények termesztése esetén pedig gazdanövényein elszaporo­ dik. Az anaerob környezet a kórokozó alapvető létfeltétele. és a sárgarépagyökereken elsősorban a tárolóban jelentkezik.) 66 . s az jut a növénybe. A kálium. a kambium pedig sötétbarna. Védekezés: tárolás előtt a sárgarépagyökereket szárítsuk meg. de a 10 °C semmiképpen ne haladja meg. A leggyakoribb azonban az. A kórokozó a szabadföldön a beteg nö­ vényrészekben szkleróciumokkal és micéliummal vagy a talajba került szkleróciu­ mokkal telel át. amelyek­ ből fertőző aszkospórák kerülnek a növé­ nyekre. A talaj magas nitrogéntar­ talma nemcsak a növény szöveteinek fella­ zulását eredményezi. A folt egyre nagyobbo­ dik. de nem bűzösen rothad. A kórokozó a kedvezőt­ len körülményeket jól elviseli. Fontos a tárolók szel­ lőztetése. vattaszerű hófehér micélium fejlődik. amelyben izzadmánycseppek kíséretében fekete szkleróciumok ala­ kulnak ki. A szabadföldi prizmák gerincét ősszel ezért nem szabad azonnal lezárni. A szkleróciumok tavasszal trombita alakú apotéciumot fejlesztenek. Kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum (Lib. hogy a szkleróciumon micélium fejlődik.

annál intenzívebb a kórokozó növekedése és a rothadáskor felsza­ baduló hő is a prizma hőmérsékletét növeli. a betegség tüneteit alig mutató gyökerekkel kerül. Kórokozó: Botrytis cinerea Pers. Az alacsony. ahol az elővetemény egyszikű volt. A gyökerek előszárításá döntő fontosságú. A sárgarépa botritiszes rothadása. A sárgarépát ala­ csony. szállítás és a tárolás közben keletkező sebek. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni.vezethető vissza. rugalmasak. A rothadó részek szagtalanok. A tárolt sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. Az étkezésre tárolt sárgarépa növényvédő szerrel történő kezelése hu­ mántoxikológiai szempontból tilos. majd nemezes fehér micélium látható. valamint a gyakori csapadéktól nedves. Minél magasabb a tároló hőmérséklete. Védekezés: a sárgarépa a vetésforgónak olyan szakaszába kerül­ jön. elfásodik. A tároló hőmérséklete a kórfolyamatra nagy hatással van. pók­ hálószerű. a kambium pedig sötétbarna. Emiatt a rothadás gócokban jelentkezik. Alacsony hőmérsékleten a sárgarépa sebzáró képessége rendkívül rossz. amelyek később egybeolvadnak és kemény kérget alkot­ nak. Ebben a bőrszö­ vetbe beépülő. Magtermesztés esetén a dugványokat 85% TMTD tartalmú Pol—Thiuram vagy Wolfen Thiuram 85 fungiciddel 300 g/q mennyiségben kell beporozni. A tárolóban a beteg gyökérből a mellette levő egészségesbe is átnő a gomba. Végül a gyökér összezsugorodik. A gyökér belsejében a szövet szenynyesszürke. 0 °C feletti hőmérséklet a kórfolyamatot lassítja. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről. Alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökér felületén finom. A felszedés. rothadó foltok jelennek meg. A felszedésre még a fagyok előtt kerüljön sor. Sárgarépát frissen trágyázott talajban ne termesszünk. 5* 67 . A gomba a növénybe elsősorban sebeken keresz­ tül jut be. majd fekete apró szkleróciumok ala­ kulnak ki. A gyökéren fakó vizenyős. szürkésbarna. amely Ma­ gyarországon 1964 óta ismert. A szkleróciumok szerveződésével párhuzamosan a fehér be­ vonat fokozatosan gyérül. s így a romlási veszteség kevesebb. sáros gyö­ kértestek miatt a fertőzési veszély rendkívül fokozódik. Magas hőmérsékleten a rothadó foltok felületén dús szürke konídiumtartó gyep jelenik meg.

Alacsony hőmérsékleten a gyökér sebzáró képessége rend­ kívül rossz. ok­ 68 . így az alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökérzöldségek rot­ hadása lassabban és később következik be. bomló szerves anyag a betegség mértékét nem befolyá­ solja. szár. Glits M. A gomba növekedési erélye optimális hőmérsékleten rendkívül gyors.) A kórokozó szabadföldön a növénymaradványokon szaprofitaként életképes marad. Ilyenkor a gyökér felületén levő elhalt.A sárgarépa botritiszes rothadása (Fotó: dr. A kórokozó a tároló levegőjébe kerülő konídiumokkal is fertőz. és az azokkal érint­ kező gyökerek is megfertőződnek. Védekezés: a sárgarépát lehetőleg az első őszi fagyok előtt. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről kerül.és levélmaradványok mint elhalt szerves anyagok a gomba behatolásának kedvező felté­ telei. A kórokozó a tárolólá­ dákban levő növénymarad vány okon is fennmarad. fosz­ for. A gyökérre tapadt talajrészek. Seb híján a szerves anyag a betegség mértékét döntően befo­ lyásolja. A gomba a gyökér­ be elsősorban a seben keresztül jut be. kálium) a betegség mértékét nem befolyásolják. A talajba juttatott műtrágyák (nitrogén.

befűződik és a növények kidőlnek. Az 1956 óta ismert betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. A sárgarépa sztemfiliumos feketerothadása. mert különben a gyökereken fagy okozta repedé­ sek keletkeznek. A betegség tünetei a csíra­ növényen. A betakarítás és szállítás közben kelet­ kezett sebek és a gyökérre tapadó nedves talaj. A csíranövény szik alatti szár­ része elfeketedik. Dr. olajbarna konídiumtartó is lehet. ame­ lyeken laza. A levelek sárgulnak. Konídiumai a maghozó tö­ vek leveleiről és virágernyoiról a csép. levélen és levélnyélen.. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. A magtermesztés esetén a dugványokat TMTD tartalmú fungiciddel kell beporozni (lásd: a sárgarépa szklerotiniás rotha­ dása). sötét­ barnák. A levélnyélen a foltok megnyúltak. kerek vagy hosszúkás barna foltok láthatók. vagy pedig a tövek elhervadnak. A kórokozó fontos fertőzési forrása a vetőmag.) 69 . valamint a betaka­ rításkor az esőtől ázott gyökerek miatt az előszárítás feltétlenül szükséges.) Neerg. A leveleken apró. A virágzaton a fentiekhez hasonló tünetek alakulnak ki. csíkszerűek. szívrothadás jelentkezik. A magtermesz­ tés során a dugványok vagy elpusztul­ nak. Kórokozó: Stemphylium radicium (M. et E. a virágzaton valamint a gyökereken találhatók. kerek vagy ovális besüppedő fekete foltok láthatók.tóber végén fel kell szedni. Az elfeketedő szárrészen finom. GUts M. A sárgarépát alacsony. A gyökér alapi részén a gyökérvég feketedik el. A csírázó magvak elpusztulnak. Szabadföldi prizmák esetében a prizma vastagításáról gondoskodni kell.A sárgarépa sztemfiliumos feketeléskor a mag felületére tapadnak (külső rothadása (Fotó: dr. A gyökéren há­ rom tünettípus van: a gyökér oldalán 2—15 mm átmérőjű. A gyökér feji részén egyre mé­ lyebbre húzódó rothadás. sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg. elszárad­ nak.

A sárgarépa rizoktóniás betegségei.4%-os tömény­ ségben eredményesen használhatók. A sárgarépát alacsony (0 °C felett) hőmérsékleten kell tárolni. valamint a talaj. A sárgarépa felszedésekor ezért a gyökéren a tünetek szembetűnőek. ahol a kórokozó 2 1/2 évig is fennmarad. A kórokozó a gyökeret az ép bőrszöveten és seben keresztül egyaránt fertőzi. 1971 óta fordul elő alacsony hőmérsékletű tárolóhelyeken. Antracol stb.magfertőzés). Kórokozók: Rhizoctonia carotae Rader. Innen pedig vagy a gomba micéliuma a levélnyél alapon keresztül jut a gyökér feji részébe. Rhizoctonia solani Kühn. A fertőzésveszély a sárgarépa felszedése.). majd a terméseket (magvakat) is megfer­ tőzik. vagy pedig a levélről lemosódó konídiumok tapadnak a fejrészre.2%-os töménységben és a rézkomponenst tartalmazó fungicidek (Recin Super. Dithane M—45. amely a sárgarépa rizoktóniás krá­ terrothadását okozza. Más esetben a gomba micéliuma még a vegetációs időben a mag belsejébe hatol (belső magfertőzés). A gomba a talajból az oldalgyö­ kereken keresztül jut a gyökerekbe. A lomb és az emyővirágzat védelmére a ditiokarbamátok (Zineb. Rhizoctonia crocorum (Pers. Védekezés: a legfontosabb a vetőmag csávázása higanytartalmú szerekkel (lásd: a sárgarépa xantomonászos betegsége) vagy TMTDvel 5 g/mag kg mennyiségben. Fertőzési források ezenkívül az elpusztult növényrészek. A beteg ernyővirágzat alapi részén a konídiumtartókon konídiumok képződnek. A kórokozó tehát a fertőzött csíranövé­ nyekről jut a levélre.. 0. 70 .) DC. levélnyélre és a sztómákon keresztül hatol be a szövetekbe. szállítása és tárolása közben tovább fokozódik. A magtermesztés esetén a dugvá­ nyok fungicidekkel történő kezelése kielégítő védelmet nem nyújt. akkor a kórfolyamat a kiültetés után is tovább folytatódik. elsősorban a rothadó foltok növekednek. elsősorban fa tárolóeszközök használata esetén. Maneb. Cuprosan Super D. ahol a kórokozó még 6 év után is megtartja életképességét. A tárolóban a beteg gyökérből az egészségesekre a kórokozó alig terjed át. Miltox Special) 0. amelyek a környező egészséges növényekre jutva a le­ veleket és a virágernyőt. Ha a beteg gyökereket mint dugványokat magtermesztésre hasz­ náljuk. A Rhizoctonia carotae Rader.

) DC. kráterszerű besüppedő kerek Vagy ovális alakú barna foltok figyelhetők meg. egészséges leveleket fejlesz­ tenek. Ritkán fordul elő. a gyökéren kissé bemélyedő nagy kiterjedésű. A kaszattermésen szintén szürkésfehér micéliumbevonat és kleisztotéciumok vannak. ahol több évig is életképes. s belőlük egészséges növények fej­ lődnek. A termőhelyről kerül a tárolóba. amelyek a csapadékszegényebb idő­ szakban újabb fertőzéseket hoznak létre. Száraz nyarakon és ősszel a betegség hazánkban ál­ talánosan elterjedt. valamint a virágernyőkön finom. A Rhizoctonia crocorum (Pers. A Rhizoctonia solani Kühn talajrögökhöz hasonló sötétbarna álszkleróciumai elsősorban a gyökér feji részén találhatók. Kumulus 80. A levélen és száron. Az elpusztult növénymaradványokon levő kleisztotéci­ umok a kórokozó fertőzési forrásai. A sárgarépa lisztharmata.A sárgarépa gyökerén először apró. kosarak. a tárolóban pedig a ládák. Védekezés: a könnyen tisztítható. később 5—30 mm-es. A talajlakő gomba a termőhelyről tünetmentesen kerül a tárolóba. szegély nélküli bemélyedések keletkeznek. fehér micéliumbevonat és apró micéliumtömörülések láthatók. Magas hőmérsékleten a 0. Védekezés: száraz nyáron és ősszel a lombot elemikén-tartalmú permetezőszerekkel (0. amelyen a lilásbarna micéliumhálózat és az apró lilásbarna álszkleróciumok találhatók. majd a bevonat lisztszerűvé válik (konídiumláncok tömege). A gomba fertőzési forrása a szabadföldön a talaj. A nyári fertőzésben a konídiumoknak van nagy szerepük. A tárolóban a gyökértestekről a faládákra kerül. A nyár közepétől apró fekete kleisztotéciumok jelennek meg. A beteg magvak jól csíráznak. A lomb elszárad. A foltokban gyér. lilásbarna foltokat okoz. műanyag ládák használata vagy a faládák polietilénnel történő kibélelése. csapadékos időjárás után a növények új. A micélium később a gyökerek felületét.1 %-os Karathane FN 71 . Ritkán fordul elő. Pol— Sulkol) kell védeni. ex Saint—Aman.3 %-os Thiovit. Kórokozó: Erysiphe heraclei DC. A foltok belseje kis­ sé ráncos. emiatt a gyökérfejlődés kisebb. A kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák a leveleket fertőzik meg. Dunakoll. majd a ládákat is beborítja. Termő­ helyről kerül a tárolóba. szür­ késfehér bevonat (ektofita micélium) jelentkezik. rekeszek.

vagy a 0. Szabadföldi viszonyok között igen gyakran megtalálhatjuk a sár­ garépán a vándorló gyökérfonálférgeket (Pratylenchus ssp. A fonálférgek által megtámadott növények gyökérzetén ebben az esetben elhalásos foltok keletkeznek. A sárgarépa állati kártevői A fonálférgek közül a sárgarépát sza­ badföldön elsősorban a gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne ssp. több mm-t is elérő megvastagodások. A megtámadott növények gyökérze­ tén a különböző kórokozók könnyebben megtelepednek.) károsítja.hogy gubacsokat idéz­ nének elő.57-tel vagy a 0. Növényházi körülmények között több faj kártételével kell szá­ molni. a ré­ patest „szakállas” lesz. Ezek is a növények gyökereit károsítják. A fokozott gyökér­ képződés itt is megfigyelhető. de anélkül.) is. A károsítás 72 . Szabadföldi viszonyok mellett a gyökérgubacs-fonálférgek nagyobb mértékű elszaporodása és kártétele főleg a mélyebb fekvésű és tápanyag­ ban gazdag talajokon szokott elő­ Fonálféreg kártétele sárgarépán fordulni. s a kártétel­ mértéke ezzel is fokozódik. gyengébb minőségű. A károsított nö­ vény oldalgyökereinek a száma rendellenesen megnövekszik. Az említett fonálféregfajokon kívül a sárgarépát károsíthatja még a szárfonálféreg [Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filip] is. A termés kevesebb.05 %-os Karathane LC-vel. dudorok képződnek. Csapadékos idő­ járás esetén és öntözött kultúrákban nem kell védekezni. a levelek melegebb időben lankad­ nak.05 %-os Morestannal kell permetezni. A kártétel következtében a fertőzött növé­ nyek fejlődésükben elmaradnak. (Fotó: Hanzsáros P.) Kártételük hatására a sárgarépa gyökerein gubacsszerű. rosszul tárolható.

A megtámadott növények levélzete kezdetben ibolyászöld lesz. a Nemagon 4 cm3/m2 vagy a Di—Trapex 60 cm3/m2 mennyiségben. de külföldön a kártételét igen jelentősnek tartják.). így a sárgarépát is károsíthatja.). hogy az őszi felszedés idején a járatok már üresek. ezért mint potenciális kártevővel számolni kell vele. Szükség esetén a tojásrakás megkez­ dése előtt külön engedéllyel és szermaradék-vizsgálattal a Phosdrin 0. A sárga­ répa vetését megelőzően talajvizsgálatot kell végezni.legismertebb tünete. A kezdetben fehér. Jelentősen lehet csökkenteni a fonálférgek egyedszámát a helyes vetésforgóval. a fertőzött növé­ nyeket meg kell semmisíteni. Soktápnövényű faj. de ez költséges eljárás. amelyek a héj alatti rozsdaszínű kanyargós járatokban táplálkoz­ nak. majd hamuszínű s a 73 . Ezek nagyüzemi gépi kijuttatására is megvan a lehetőség. A kifejlett nyüvek bábozódni a talajba húzódnak s ezért gya­ kori. A korai bab. Jó eredménnyel használhatók erre a célra többek között a Shell D—D 60 cm3/m2. Védekezés: a felsorolt fonálféregfajok elleni védekezés a megelő­ zésen és a vegyszeres eljárások összekapcsolásán alapszik. Sárgarépalégy (Psila rosae FB. majd megsárgul. Az ilyen tüneteket mutató növények gyökerét felvágva azokban megtalálhatjuk a kifejlődve 6—8 mm nagyságú fehér nyüveket. a ko­ rai paradicsom. A károsított növények konzervipari használati értéke is jelentősen csökken. A maghozónak szánt dugványanyag a későbbi vetés miatt elkerüli a károsítást. A vegyszeres védekezés a talaj előzetes fertőtlenítésével megold­ ható. Védekezés: a vegyszeres védekezés általában nem válik szüksé­ gessé. s nagy popu­ lációszám esetén a területre sárgarépát és a fonálférgekre érzékeny más növényeket nem szabad vetni. A szárfo­ nálféreg jelenléte esetén az adott területen legalább öt évig ne ter­ messzünk sárgarépát. Elsősorban szabadföldön károsít. Állandó gondos gyomirtást is kell végezni. Hazánkban viszonylag kismér­ tékben károsít. Fekete tücsök (Acheta desertus Pali. hogy a sárgarépa karógyökere rendellenesen megvastagodik és felreped.1 %-os oldatát használhatjuk eredményesen. a tárolásra kerülők pedig a raktározás alatt gyorsan rothadásnak in­ dulnak. a gabonafélék és a kukorica egymás utáni termesz­ tése jelentősen csökkenti a talaj fonálféreg-fertőzöttségét. Amennyiben a károsítás tüneteit észleljük.

Lárváik. Augusztus—szeptemberben. A hatás fokozható a Lindan-tartalmú szerek egyidejű talajba dol­ 74 . Védekezés: Lindán. Védekezés: friss gyeptörésben 2—3 évig ne termesszünk sárga­ répát. amikor a talaj felső rétegében tartózkodnak. Különösen a bábozódó drótférgek pusztulnak ettől tömegesen. A sárgarépára elsősorban az első nemzedék lárvái veszélyesek. hüvelyeseket. A közvetlen kártételt a mocskospajor vagy porkukac néven emlegetett lárvái okozzák. tárcsás talajműveléssel sokat elpusztíthatunk közü­ lük.5—5. Ez a június végétől jelentkező nemze­ dék a sárgarépa gyökerét a föld felszínén támadja meg és szabály­ talan odvakat rág benne. melasz és korpa keverékéből készített csalétek vagy 3. Különösen a csírázó növénykék szenvedhetnek sokat. és ezzel a lerakott tojások számát is. Védekezés: a felszaporodás megelőzése szempontjából különös jelentősége van a terület gyommentesen tartásának. Vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.vedlések során fokozatosan sötétedő lárvák és az imágók szabály­ talan rágásnyomait fedezhetjük fel a növények talajjal érintkező vagy a talaj közelében levő részein. pl. a drótférgek mint soktáp­ növényű kártevők kisebb-nagyobb mértékben a sárgarépát is káro­ síthatják.). főleg július és augusztus hónapokban. Szárazság idején a keletkező repedéseken át hozzájuthatnak a répatesthez is. A kár­ tétel közelében rendszerint megtalálhatók a tücsöklyukak is. Pattanóbogarak (Elateridae). Erősen drótférges területen az általuk nem kedvelt növénye­ ket. A károsítás kezdetén a mag­ hozóknál a talaj Lindanos-porozása is kielégítő védelmet nyújthat. Ilyen módon nagymértékben csökkenthet­ jük a lepkék táplálkozási lehetőségeit. Egyes esztendőkben jelentős kárt okozhatnak a csíranövényeken a csoportosan kitelelt lárvák. Soktápnövényű kár­ tevő. A kártétel jelentkezésekor annak továbbhaladási irányába húzott és idegméreggel beszórt árokkal eredményesen pusztíthatók. A nö­ vénykék a rágás következtében lankadnak és elpusztulnak. és kiodvasítják. amely tömegszaporodása idején jelentős károkat okozhat a sárgarépában. keresztes virágú olajos növényeket termeszszünk. de a répatestbe behatolva és ott járatokat rágva a fejlettebb növényeken is károsíthatnak.0 kg/ha Limacid—Spolana granulátum kiszórásával egyedszámuk jelentősen gyéríthető.

A galagonya-levéltetű nyári nemzedékei sárgás­ szürkék vagy sárgák. Ezek elszaporodását fékezhetjük a növények permetezésével a levéltetvek júniusi migrálása idején a fentebb említett szerekkel. Védekezés: a lombozaton élő levéltetvek ellen viszonylag könynyen védekezhetünk.5 %-os. Meg kell jegyeznünk azonban.2—0. A gyökerekre telepedett népességet a szerek talajba juttatásával 75 . hogy a gyökgumósoknál a szervesfoszforsav-észterek használata tilos! Fellépésük esetén jó eredmény­ nyel alkalmazható a Bi 58 EC és a Lebaycid 40 WP 0. Nehezebben kivitelezhető a védekezés a galagonya-levéltetű gyökérzeten élő egyedei és a sárgarépa-gyökértetű nyári nemzedékei ellen. a galagonya-levéltetű (Dysaphis crataegi Kait. (Fotó: Hanzséros P. amely a sárgarépa alsó levelein és gyökerein él.).) és a sárgarépa-gyökértetű (Pemphigus dauci Goureau) is. Erősebb fertőzés esetén a növényeken hervadás os Sárgarépa-levéltetű kártétele tünetek jelentkezhetnek.gozásával. a sárgarépa-gyökértetűé hamvas világoszöld színűek. mert meglehetősen nagy a szerérzékenységük. E két utóbbi faj egyedei a színük alapján meg­ különböztethetők.) Az általánostól részben eltérő a galagonya-levéltetű kártétele. Megtalál­ ható rajta a zöld sárgarépa-Ievéltetű (Cavariella aegopodii Scop. illetve a Diazinon Phenkapton 0. A fonálférgek ellen javasolt talajfertőtlenítő szerek a drótférgeket is igen eredményesen pusztítják. a hamvas sárgarépa-levéltetű (Semiaphis dauci F. amelyek begörbülnek és elszíneződnek. a sárgarépa-gyökértetű pedig kizárólag a sárgarépa gyökerein szívogat.).1 %-os vagy a Fiiból E 0. A levéltetvek általában a leve­ lek fonáki részére telepedve él­ nek.25 %-os oldata. A levéltetvek közül a sárgarépán több faj is károsíthat.

). később lilásvörössé Sárgarépa-gubacsszúnyog kártétele virágon (Fotó: Hanzséros P. Sárgarépa-gubacsszúnyog (Kiefferia pimpinellae F. Loew.pusztíthatjuk a legeredménye­ sebben. majd vöröses. A szermaradványértékek tisztázatlansága miatt azonban csak a maghozónak szánt dugványanyag védelmére alkalmazhatjuk ezt a módszert. A kikelő lárvák károsítása nyomán a sárgarépa virág­ zatában kezdetben halványzöld. bár az ország északnyugati ré­ Sárgarépa-gubacsszúnyog lárvája szén egyes években 5% körüli (Fotó: Hanzséros P.) ' kárt okozott a magtermésben.) 76 . A hazai szakirodalom ez ideig nem tulajdonított je­ lentőséget ennek a kártevőnek. A június végén—július elején rajzó szúnyogok a virágokra rakják a tojásaikat.

Védekezés: jelenleg még igen nehéz. Az elvirágzás után felszívódó rovarölő szeres — egyébként hatékony — permetezés pedig már nem tudja meg­ akadályozni a kártételt.1 %-os Phosdrin. a termés helyett képződő gubacsokban élő lárvák szá­ mától függően. A gubacsok mérete kifejlett állapotban 3—6 mm. pl. Valamely igen rövid várakozási idejű rovar­ ölő szer esti órákban történő kipermetezése megoldást jelenthetne.váló gubacsok keletkeznek. 77 . a 0. Tömegesebb elszaporodását igen nagy­ számú gyomtápnövénye irtásával megakadályozhatjuk. Az esetek többségében az ikerkaszat mindkét fele felpuffad. mert a rajzás ideje a teljes virágzás idején van.

. Bár hagyományos termesztőtájai alakultak ki. Az árnyéktürő növények közé tartozik. mint a sárgarépáé. mert csak üzemi termelések és az állami szervek által felvásárolt adatok állnak rendelkezésünkre. részben pedig a termelés nagy kézimunka-igénye miatt sok­ kal inkább ingadozik. Már március elejétől vethetjük.Petrezselyem A petrezselyem hidegtűrő növény: —8. Ezt természetesen a városi lakosság és a feldol­ gozó ipar érzi meg leginkább. fele a sárgarépáénak). 78 . Tavasszal az egyik legkorábban vethető növény. Optimális talaja az üde. mély rétegű. A talajjal szemben a fő követelmény: mélymüvelhetőség.-10 °C-ot is el­ visel. év termelési helyzetéről készített térképeken. Tápanyagigényes. illetve a Magyar Statisztikai Hivatal által adott termelési adatok nem tükrözik teljes mértékben a való helyzetet. tápanyagban gazdag vályog. Szembetűnőnek látszik ez az 1973. Jóval kisebb terméshozamával az évi országos termés a negyedrészét teszi ki a sárgarépának. a petrezselyem is a magyar konyha tradicionálisan használt zöldségnövényei közé tartozik. Gazdasági jelentősége Ugyanúgy..jó tápanyagtartalom és jó vízellátás. Termőterülete az utóbbi években részben a nagyfokú minőségi romlás. Felhaszná­ lása szűkebb körre terjed ki. az egész ország területén termesztik és minden házikertben megtalálható. de jó a tápanyagszerzési képessége. Termőterülete is kisebb (kb. így az általunk. mint a sárgarépa. A többi zöldségnövényhez viszonyítva aránylag kis termőterülete következtében az egyes évjáratok gyenge termésátlagai a területi ingadozásokkal együttesen eléggé bizonytalanná teszik petrezse­ lyemellátásunkat. és 1974. mint a sárgarépáé.

Helyenként kis területeken a levele miatt termesztik.Petrezselyemtermesztő körzetek. Petrezselyemből a 79 . meleg­ ágyakban vagy üvegházakban nyirkos homokba. 1973-ban Üzemi méretű hajtatása nincs. amelyeket azután csomókba kötve árusítanak. járási bontásban. állva egymás mellé elrakott petrezselyemgyökerekről állandóan szedhetők a levelek. A tél folyamán a világosabb pincékben.

Táplálkozási jelentősége. de kevésbé a tápértéke miatt.2 g 0.68 g 35 1. valamint vegyes szárított zöldség­ nek.1 g 90. Gyö­ kerét egész évben használjuk. Egy főre eső fogyasztása 3.62 kg.4 g 1. 80 .45 g 1.72 g 0. inkább fűszernövényként.69 g 1.2 g 0.4 mg 48.05 g 3.5 mg 30.75 g 6. de főleg a levelében levő illó olajok adják.feldolgozott és szárított áruból exportálunk. alkatrész Zsír Cukor N-mentes anyagok Rost Hamu 140—150 mg 85.0 mg Jellegzetes illatát a gyökerében. Nyers gyökérből vi­ szont gyakran importra szorulunk. A petrezselyem táplálkozási értékei (100 grammra vonatkoztatva) Gyökérben: Kalória Fehérje Zsír Szénhidrát Víz Hamu B-vitamin Kalcium Vas Foszfor Levélben: C-vitamin Víz N-tart.1 g 7.66 g 0. A konzervipar a megtermelt mennyiségnek több mint felét dol­ gozza fel különböző salátákhoz. főleg levesízesítőnek.0 mg 2.

Belső része fehér. Első évben fejleszti ki tőleveleit és húsos karó­ gyökerét. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. Növénytani jellemzése Kétéves növény. Vannak fajták. a levélpetrezselymet pedig metélőpetrezselyemnek neve­ zik. Vad alakjai főleg a források kör­ nyékén. és vannak fajták. kör­ nyezettel szembeni igényeik megegyeznek. illetve ízesítésre vagy tálak díszítésére használják. színben és struktúrában azonos. s csak leve­ lüket fogyasztják. amelyek főleg Nyugat-Európában és a világ többi részén terjedtek el. az utóbbiak csak a levelük kedvéért termelt. metélőpetrezselymek. amely kedvezőtlen körülmények között elágazhat. Vegetatív állapotból a generatív állapotba normális körülmények között a második évben megy át. Nálunk közhasználatban a gyökérpetrezselymet csak petrezse­ lyemnek. mint a sárgarépánál. de sok oldalgyökérből álló gyökérképletét. A leveléért és a húsos gyökeréért termelt petrezselyem gyökere karógyökér. de megtalálták Algériában is. húsos. amelyeknek gyökere használhatatlan. A Földközi­ tenger környékén. kavicsos.Származása és elterjedése Nagyon közeli rokona a zellernek és a pasztináknak. olykor pedig a szintén főgyökérből. Ha küllemben el is tér a két petrezselyemfajta egymástól. Spanyolországtól Görögországig vadon fordul elő. amióta a sárgarépát. s állítólag neve is innen származik. amelyeket gyökerükért és levelükért termesztenek.és KözépEurópában. Hazánkban körülbelül azóta fogyasztják és használják. mert a kis karó­ gyökér fejlődésétől kezdve a húsos gyökér kialakulásáig. ún. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. s a második évben fejleszti ki vi­ rágszárát. A petrezselyemgyökérnél nincsenek színeződési és érési stádiumok. vagyis a teljes forma kifejlődéséig. az utóbbiak a levélpetrezselymek. 81 . amelyek főleg Kelet. köves területeken teremnek. Fel­ színe sárgásfehér vagy világosbarna és sárga. Ezért csak a fajták leírá­ sánál térünk ki a különbségekre. de lehet vörösesbarna is.

sok vízzel. beporzását a rovarok június—július hónapban vég­ zik. Ezt a tényt a kutatók a külső tényezők hatásával magyarázzák. háromszorosan szabdaltak és fogazottak. Virágszára. A sziromlevelek zöldes­ fehérek. levélkéi lándzsa alakúak. Termése. a kambium és a vékony háncsrész. de annál 82 .Tőlevelei és a virágszáron levő alsó levelek felszínükön ragyogó zöldek. Idegen­ beporzó. a kifejlődött levelek rendszeres eltávolításával. illetve ernyői a zelleréhez hasonlóak. azaz az asszi­ milációs felület csökkentésével hosszadalmasan vissza lehet tartani fiatalkori stádiumban. mint a második évben. a fény gyengíté­ sével. húsosak. amikor a virágszárat és a virágokat hozza. A virágokra az ötös szám jel­ lemző. míg a virágszár alsó levelei rövidnyele­ sek. szögle­ tes. hogy a megvastagodásnak elsősorban tartaléktápanyag-raktározás a célja. A gyö­ kérben a szilárdító elemek majdnem teljesen hiányoznak.) mint a sárgarépáéhoz. belül üreges és 100—150 cm magas. A petrezselymet bőséges trágyázással. A húsosán megvastagodott petrezselyem­ gyökérben tartalék tápanyagok raktározódnak. Petrezselyem-levéltípus (Fotó: HanzsérosP. elágazó. ép szélűek és ülők. Szövettani felépítése. amely 2 magból áll. Ennek oka az. kívülről pedig a bőrszövet. A mag alakja in­ kább a zelleréhez hasonló. A tőlevelek levél­ nyelei megnyúltak. Egyenes. Ikerkaszat. A gyökér keresztmetszetén belülről kifelé megkülönböztethető a vastag farész. csupasz. A petrezselyem egy kimondottan heterophyl növény. A virágszár felső levelei hármasak. Virágai. Ugyanis az első évben teljesen más leveleket fejleszt. Virágzásbiológiája is ha­ sonló a zelleréhez. csak másodsorban a szilárdítás.

A hidegtűrő növények közé tartozik. Hidegtűrése teszi lehetővé az ősz elején történő vetését. Csírázási hőmini­ muma 2—3 °C. Csírázási ideje a hő­ mérséklettől függően megfelelő nedvesség mellett 20—30 nap. l mm széles.-10 °C-ot is elvisel.-né) nagyobb. amikor a dugványokat ősszel felszedjük és átszelektálva visszaültetjük. A benne levő illó olajoktól jellegzetes petrezselyemszaga van. vagyis ugyanabba a csoportba tartozik. A sárgarépa a meleg időszakot jobban elviseli.Petrezselyemmag (Fotó: Kováts Z.. 6* 83 . Csíraképességét 2—3 évig őrzi meg. Teljes kifejlett állapotban -8. vagy fel sem szedve helyben hagyjuk a következő évi magfogásra. Színe éretten szürkés. Ezermagsúlya: 1. Hajtatáshoz 8—12 °C is elegendő.2—1. 2—3 mm hosszú. zöl­ desszürke. vagy a késő ősszel elvetett mag kora tavasszal kicsírázik. mint a petrezselyem. helybenhagyásos magtermelés.. Gyakran alkalmazott mód­ szer az ún. A petrezselyem hőigénye azonban ki­ sebb.8 g. mint a sárgarépa. A Markov—Haevféle beosztásban 16 ±7 hőcsoportba. Biológiai igénye Hőigénye. hőoptimuma 20 °C körül van. amikor a már megerősödő petrezselyemnövények áttelelnek.

úm. és jól beállt. amelyik­ nek syn. Gyengébb fényben is jól fejlődik. Ezért ajánlatos tavasszal a lehető leg­ korábban elvetni. Vízigénye. finomak. s ezt a talaj a hosszú csírázási idő alatt tartani is tudja. de illóolaj-tartalma nő. Krause. mint általá­ ban minden olajtartalmú aprómagnak. A levél-. amikor a talajban meglevő nedvesség még ele­ gendő. a Bardowicker. A fiatal növények nagyon nehezen viselik el a száraz­ ságot. A ké­ sőbbiek folyamán. Vízfelvételük jó. vagyis Hamburgi. Mivel a gyengébb fényben is fejlődik. amelyek a honosítás következtében a Hosszú. A petrezselyem csírázásához viszonylag sok víz kell..Fényigénye. a csírázásnak indult mag könynyen befullad. mint pl. érzékenyek. Kurze Dicke=Kurta cukor. Ha a talaj felső rétege kiszárad. Erre utal az eredeti nevük is. ezért érzékenyebbek a szárazságra is. Mooskrause. Ezért a nedvességet jól tartó és cserepesedésre nem hajlamos talajba vessük. a Hamburger. Félhosszú és Korai cukor nevet kapták. a talaj bekérgesedik. A sárgarépáéhoz hasonló. lehetséges a téli hónapokban hajtatni. több­ nyire elegendő a természetes csapadék is. A hosszú fajták gyökérzete 60—90 cm mélyre is el­ hatol a talajba. Nemesítésének helyzete A forgalomban levő gyökérpetrezselyem-fajtáink mind német szár­ mazásúak. A petrezselyem között szinte nem is található az első évben felmagzó növény. faj­ 84 . neve=Berliner Lange=Berlini hosszú. ha a növényállomány jól kelt. míg a sárgarépában gyakran előfordul. Edelstein stb. Érzékenysé­ gük a hosszú nappallal szemben sokkal inkább elhatárolódott. Szá­ razságban a petrezselyem növekedése visszamarad. Berliner Halblange = Berlini félhosszú. Az árnyékot tűrő növények közé tartozik. és a hőmérséklet hatására képeztek virágszerveket. illetve metélőpetrezselymek többsége is német nemesítés­ ből származik. mint a sárgarépáé. A sárgarépához ha­ sonlóan a mai petrezselyemfajták is a mérsékelt klíma alatt fejlődtek ki. A rövidebb gyökerű fajták seké­ lyebben gyökereznek. Fodros vagy Mohafodrozatú stb.

a fej zöldes színeződésére való hajlama az utódokban felerősödve léphet és lép is fel. A gyökérpetrezselymek nemesítésével és fajtafenntartásával több európai országban foglalkoznak. a forma stabilizálódjék. A gyökérpetrezselymeknél a felsorolt 3 fajta egyúttal a 3 fő tí­ pust is képviseli. hogy bizonyos tulajdonságok. A fajtafenntartás legcélszerűbb. — érzékenyen reagál a termesztéstechnikai tényezőkre. A nemesítésnél és fajtafenntartásnál szem előtt kell tartani a gyö­ kérpetrezselyem következő tulajdonságait: — hajlamos az eldurvulásra. pl. varasodásra. Lehetőségünk van tehát a továbbszaporításra megfelelő rostosságú és tömörségű. legcélravezetőbb módszere az izo­ látorok alatti családtenyésztés. használatuknak és el­ terjedtségüknek megfelelően. nem filces vagy szivacsos egyedek kiválasztására. vagy nem megfelelő tőtávolságra vetettük: a gyökerek megnyúltak vékonyak lesznek. tehát az anyag mindenkor populáció lévén. bizonyos hasadást ad. rozsdásodásra. a gyökerek eldur­ vulnak. vagy pedig kedvezőtlen klíma alatt termesztjük. el­ tekintve attól. deformálódnak. ha tartósan száraz a talaj vagy tartósan túl ned­ ves. mint a sárgarépánál. pl. — nagyon lassan örökithetők bizonyos tulajdonságok. amikor is a betelepített méhekkel . Ennek elsősorban a vasta­ gabb gyökerűeknél — mint a Félhosszú vagy Korai cukor — van jelentősége. Közöttük több átmeneti forma található. pl. hogy idegenbeporzó.ták. tehát nincs időben kiritkítva. elágaznak. míg levélpetrezselyem neme­ sítésével Nyugat-Európában és Amerikában. amely lehetőséget ad a talaj nagyobb mértékű kiszáradására. pl. ha a növényállomány túl sűrű. A beltartalmi vizsgálatokat hasonlóképpen végezhetjük el. A harmadában vagy felében elvágott gyökerek ki­ ültetve hajtanak és magszárat hoznak. Ugyanakkor a túl ritka állományban. ha a környezeti tényezők nem felel­ nek meg. — a rossz tulajdonságokra. Következe­ tes és szigorú szelekciós munkával több év szükséges ahhoz. a vastagabb típusok elvesztik fajtajellegü­ ket.

Madzsarova fajtahibridjének nemcsak gazdasági. hanem elméleti. Azok a fajták. Nem elhanyagolható különbségeket mutatnak a felszín parásodásában.vagy legyekkel poroztatjuk össze az előzőleg kiválogatott és kiül­ tetett maghozó töveket. henger alakú. nemcsak a különböző fajtákkal. gazdag ásványianyag-tartalmát a zel­ lertől örökölte. amelyeket a típus­ nak és a minőségnek megfelelően és következetesen szelektálva a 86 . Madzsarova állított elő hibridet. illetve fajtákon belüli ingadozás elég nagy­ mértékű lehet nemcsak a szelekció elhanyagolása vagy elmaradása miatt. A szelekció hiánya nagyon érezteti hatását nemcsak a kevert állo­ mányban. Az egyik mint petrezselyemutód szerepelhet: levelei közbeeső formát képviselnek. amelyet követ többek között az elágazásra való hajlam. Hibrid fajta előállítására is van lehetőség. A gyökér formája sima felszínű. mind új fajták előállítása során a tömör. hogy kedvező környezeti feltételek és következetes szelekció mellett is mindig mutatkozik több-kevesebb visszaütés egyik-másik gyökértípusra. Több éves termesztési tapasztalat és kísérletek alapján megállapít­ ható. azonban gazdagabb C-vitaminban. A gyökértípusokon. Nemesítési célkitűzés mind a fajtafenntartás és fajtajavítás. kloroflllban és illó olajokban. amely lefelé keskenyedő. a gyökérszőrök berakódásában. de a levelek aromája és íze petrezselyemszerű. amely elágazásra nem hajlamos és a lisztharmattal szemben rezisztens. nemesítési szempontból is jelentősége van. zeller×gyökérpetrezselyem keresztezéséből. hanem a fajták leromlásában is. fehér húsú. amelyet Festival 68-nak nevezett el. hanem a kedvezőtlen termesztési körülmények miatt is. hanem különböző fajokkal is. annál eltérőbbek hosszúságban és vastagságban. jó szárítmányt adó gyökér. Az új fajta. Lombszínben és általában lombozatukban nemigen különböznek egymástól. A petrezselyemfajták értékelése A fajták nevei lényegében a gyökértípusokat is jellemzik. miután el­ nevezésüket formájuk után kapták.

A Hosszú fajta jelenleg még hazai ellátásunknak mintegy a felét adja.) 87 . de vékony teste és gyakran 50 cm-t is elérő hosszúsága miatt gépi szedésre alkalmatlan. Korábban szedhető. Tenyészideje va­ lamivel — kb. még ked­ vezőtlen talajviszonyok mellett is jobb eredményt adnak. mint a másik két fajtáé. korai szabadföldi termesztésre és a korábbi piacellátásra ajánlható. rövid alakja miatt könnyebben kihúzható a földből.fajtafenntartás szabályainak betartásával szaporítottak. A Korai cukor fajta inkább a házikertekbe. A Félhosszú fajta terjedt el általában és egyre inkább foglalkoznak vele. egy hónappal — rövidebb. A fajták használati értékében is lényeges különbség van. Termesztett fajtái Korai cukor Korai cukor fajta (Fotó: Hanzséros P. s egyre inkább kiszorítja a Hosszú fajtát a termelésből. A tárolást viszont nehezebben bírja. mint a másik két fajta.

Levélzete közepesen erős. fokozatosan elkeskenyedő. a fej a vállal egy szintben van. Termőképessége a gyökérpetrezselymek között a leggyen­ gébb. ipari feldolgozásra al­ kalmas. gé­ pesíthető a szedése. Vállszélessége 5—6 cm. Nagyüzemi termesztésre nem ajánlatos. Folyamatos fogyasztásra. Vállszélessége 3—4 cm.Rövid típusú. könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthető. Tenyészideje 140—150 nap. megegyező a többi típus levélzetével. téli tárolásra. a fej kissé kiemelkedő. Középkötött. Levélzete közepesen erős. Külső színe fehér. Válla enyhén csapott. könnyű és középkötött talajokon termeszthető. megegyező a többi típus levélzetével. hegyben végződő gyökér alakú. Széles vállú. Termesztésben a legelterjedtebb. hirtelen elkeskenyedő gyökér alakú. hosszúsága 12—15 cm. Tenyészideje 180—200 nap. Válla enyhén csapott. Üzemi szedésre alkalmas. Színe fehér. Felülete többé-kevésbé gyű­ rűzött. Felhasználhatóságát tekintve elsősorban piaci értékesítésre al­ kalmas.és talajigénye nagy. Vállas. Félhosszú Félhosszú típusú. Tápanyag.) 88 . hossza 20—24 cm. Félhosszú fajta (Fotó: Hanzséros P.

Elágazódó. Külső szí­ ne fehér. Folyamatos fogyasztásra. Hosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. enyhén csipkézett szélű.) A metélőpetrezselyem Fajtaválasztéka jóval nagyobb. téli tárolásra. Hamburgi Szétterülő. Vállszélessége 2—3 cm. A levélnyél hosszú. megegyező a többi típus levélzetével. Levélzete közepesen erős. közepesen sűrű levélállású. A levél a gyökérpetrezselyeméhez nagyon hasonló. ízanyagokban gazdagabb. Kötött talajon is eredmé­ nyes a termesztése. sok mellékgyökérrel. halványzöld. Tenyészideje 200—220 nap. felülete sima. hegyben végző­ dő. annál kicsit finomabb. laza. Termőképessége jó. erősen tagolt. A levél sima. Színe tompa sötétzöld. Gépi sze­ désre alkalmatlan. ipari feldolgo­ zásra alkalmas. fokozatosan el­ keskenyedő. mint a gyökérpetrezselyemé. középerős főgyökere van.Hosszú Hosszú típusú. A gyökér válla kicsiny és egyenletes. hossza 30 cm felett van. Hasz­ nálati és termelési érték szempontjából azonban ezek a fajták csaknem azonosak. 89 .

Színe sárgásfehér. Gyökere felhasználásra nem alkalmas. A levél erősen fodrozott. s a termesztési körzetek is különféle szerkezetű talajon alakultak ki. hogy e mélyen gyökerező növény számára (táplálékának zömét 20 cm alatt veszi fel) semmi esetre sem alkalmas. Tápanyagigényes. dús. Termelésünk 50%-a kötött talajon.Mohafodrozatú Sűrű levélállású. kálium. hogy a gyökérelágazás okát elsősorban a nem megfelelő mélységig történő művelésben és a nem megfelelő mélységbe juttatott tápanyagellátásban kell keresni. amelyet a Makó környéki egyes nagyüzemek a hagyományos gyökérzöldség-termelésből átvettek. mély rétegű. sárgászöld. illetve megtartottak. Egyrészt tehát hiányzik az a mélyművelés. Hazánkban mindenféle típusú talajon termelnek petrezselymet. de jó a tápanyag­ szerzési képessége. 30—35%-a homoktalajokon és 15—20%-a öntéstalajokon és tőzegtalajokon van. Természetesen a fajták minőségi leromlása s a nem kielégítő és nem következetes szelekció ezt az elágazásra való hajlamot fokozhatja. halványzöld. igen sok mellékgyökérrel. különböző szerkezetű petrezselyemtermelésben aktív táj tala­ jainak többsége már 15—20 cm mélyen — néhány folt kivételé­ vel — annyira szegény volt tápanyagban. mind a külföldi kísérletek alátámasztják azt a véleményt. színe kissé matt. Főgyökere vékony. gyenge. csipkézett szélű.és nitrogénigénye közepes. Az általunk megvizsgált. táp­ anyagban gazdag vályog. tápanyagtartalma és vízellátása. A talajnál a fő követelmény mélyművelhetősége és mélyműve­ lése. másrészt oka az elnagyolt. Termesztéstechnológiája Talajigénye A gyökérpetrezselyem optimális talaja az üde. közepesen tömött. Mind hazai kísérleteink és megfigyeléseink. nem rendszeres tápanyag-utánpótlásbán kere­ sendő. 90 . Levélnyele közepes hosszú­ ságú. Foszforigénye a legnagyobb.

amely idejében betakarításra kerül és utána az őszi mélyszántás elvégezhető. a túl trágyázástól azonban óvakodjunk. Műtrágya-hatóanyag. a humuszos vályogtól a vályogos homokig. mint a petrezselyemgyökér. A petrezselymet petrezselyem után tenni nem ajánlatos.A túl kötött és a túl laza homoktalajok kivételével minden ta­ lajon lehet termeszteni. 5—7 év után kerüljön csak ugyanarra a területre. A nitrogén egyik felét kelés után. Egyik növényfaj sem reagál erre olyan érzékenyen. tápanyagban szegény talajoktól is. mészben gazdag talajokon. az első gépi kapáláskor. K 100. Törekedjünk olyan talajművelési rendszer kialakítására. a másik felét pedig júniusban — rá másfél-két hónapra — adhatjuk a má­ 91 . Fontos a táp­ dús talaj. Tervezett terméshozam 170 q/ha. Vetési sorrendje Előző évben istállótrágyázott növény után vessük. P 100. Optimálisak azonban a gépesítésre is al­ kalmas. ezért olyan növény után tehetjük csak. A mélyszántás egyedül azonban nem elegendő. valamint a ki­ zsarolt. Kitűnő petrezselyem terem a mészben gazdag öntéstala­ jokon és a szerves anyagban. könnyű talajtípusok. Ugyan­ csak jók a megfelelő tápanyag-ellátottságú kötöttebb mezőségi talajok is. öntözött körülmények között. Tápanyagellátása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségeket ajánljuk. A szuperfoszfátot és kálisót az őszi mélyszántás előtt adjuk. Mivel a petrezselyem egyike a legkorábban vethető fajoknak. kg/ha N 80. amely jó talajszerkezethez vezet. A talaj pH-jával szemben közömbös.

mindenképpen a lehető legkorábban vessük el. A Félhosszú és a Hosszú fajta 3—4. Az állománysűrűség fajtánként változik. A könnyű talajok esetében vagy szárazabb tavaszokon fontos a vetés előtti hengerezés. 24 cm-es sortávolságban 850 ezer növényegyedet számol­ hatunk ha-onként. A háromfajta petrezselyem közül bármelyiket választjuk is. Talaj-előkészítése. Március elejétől legkésőbb április elejéig. rögmentes legyen. amely lehetővé teszi az egyenletes. hogy a felszín kertszerűen sima.8—2. A kelés 20—24 napot vesz igénybe. amelynek vállszélessége 5—6 cm.8 illetve 1. hogy a magvak kikeljenek. hektárra átszámítva 0. A tavaszi elő­ készítő munkák az őszi szántás elmunkálásából és a vetőágy elő­ készítéséből állnak. sekély vetést. a vetés utáni magtakarás és hengerezés elmarad. precíziós vetőgép áll rendelkezésünkre.4 g). 92 . Korai cukorból.9—1.5—1. Vető­ magszükséglet 75 %-os csíraképességű magból. Nem öntözött termelésnél a fenti műtrágyaadagok egyharmaddal csökkentett mennyisége ajánlható. Ha modern. A vetés sortávolsága 24—32 cm. vagyis addig. Lényeges.5 kg/ha (a mag ezermagsúlya 1.2 millió növényegyed. a vetési mélység érdekében. Ha öntözünk. talajtól függően. mind a kötöttebb talajokon. 10—20 %-os vetőmagrátartással — 1. vetése Az őszi mélyszántás 30 cm-nél mélyebb legyen. Az állománysűrűség 24—32 cm-es sortávolságnál és a folyóméterenkénti átlagos 30 növényszámmal négyzetméterenként 90—120. illetve 2—3 cm-es vállszélessége megengedi a sűrűbb vetést. amíg a talajban elég nedvesség van ahhoz.sodik vegyszeres gyomirtás előtt. Az utóbbi a gépi sorkapáláshoz és szedéshez igazodik. mert ezeket a műveleteket a gép a vetéssel egyidejűleg elvégzi. az öntözővízzel együtt juttassuk ki. Ez soros vetéssel folyóméterenként 18—20 és négyzetméterenként 70—85 növény. Ellenkező esetben a magtakarást és hengerezést vetés után nem hagyhatjuk el. Vetőmagmennyiség. A vetési mélység 2—3 cm mind a könnyű.

Ezért várjuk meg egyrészt a növények 10—15 cm-es fejlettségét. A petrezselyem gyomflórája teljesen azonos a sárgarépáéval. hiszen a felszíni hatás nem érinti sem a talajba kerülő. A sávos vagy pásztás művelésnél 35—40 cm az optimális távolság a pászták. Az 5—6 cm-es nagyságú petrezselyem-növényállományunkat még kisebb vegyszermennyiség is erősen visszaveti a fejlődésben. sem a már belevetett magvakat.és linurontartalmú szerekkel szemben érzékenyebb.4—5. Vegyszeres gyomirtása Lényegében megegyezik a sárgarépáéval. illetve a sávok között. de még a zellernél is nagyobb érzékenységet mutat e szerekkel szemben. A petrezselyem vegyszeres gyomirtásának előírásai: Kontakt gyomirtó szerek: Gramoxone vagy Gomex. Tapasztalataink szerint azonban a petrezselyem a sárgarépánál. Ez esetben a tőszám az 1. Prometrin gyomirtó szerek: A—1 114 és Merkazin.A tőszám emelésére és ezzel a hozamemelésre a pásztás vagy szalagos művelésre való áttéréssel nyílik lehetőség. 93 . A postemergensen (kelés után) alkalmazott prometrin.4 kg/ha 5—6001 vízben oldva. Mind a kontakt gyomirtó szerek alkalmazásánál elmondottak.2—3. amely természetesen fejlődésbeli rendellenességeket idéz elő és hatással van a terméseredményre is. másrészt az első alkalommal a kisebb dózist használjuk. Ezt az érzékenységet a szeradagok csökken­ tésével és a kipermetezés időpontjának helyes megválasztásával ellensúlyozhatjuk. sem az esetleg már csírázásnak indult. A kontakt gyomirtó szerek használata természetesen azonos mennyiséggel és módszerrel megy végbe. de még a földből ki nem bújt növénykéket. Adag: 3.5—2. Adag: 2. mind a prometrin. A vetés esetleg ki is pusz­ tulhat.1 kg/ha 5—6001 vízben oldva.és linuronherbicideknél és ezek kombinációinál leírtak vonatkoznak-a pet­ rezselyemre is. Az előírtaknál nagyobb adag 10—15 cm-es növényállományban is komoly perzselést okozhat.0 milliót is elérheti hektáronként.

oldva post­ emergensen. amíg lombjuk be nem árnyékolja a talajt. de a Félhosszú és a Hosszú fajtánál is. Növényápolása A precíziós vetőgépekkel vetett (egyenletes vetési mélység és jól tömörített magágy) petrezselyem magja is elfekszik 14—18 napig a talajban. Előfordulhat.Linuron gyomirtók: Afalon. főleg a rövid típusú Korai cukor fajtánál. átlósan boronáljuk meg a vetést. A második.5—2. 2. Adag: 3.0 kg/ha 5—600 1 vízben.2 kg/ha 5—600 1 vízben post­ emergensen.7—2. egyharmaddal megemelt adagokkal. Szedőgépekkel való kiemelésre. 1. Afalon 0. Betakarítása Szedését többnyire kézi ásóval végzik.2—3. mint a sárga­ répánál. Az időjárástól függően a június—július hó folyamán adott 20—20 mm-nyi öntözés sokat segít a fejlődésben. Adag: 1. Ha a magvak keléséig a talajunk becserepesedik.0 kg/ha 5—600 1 vízben.2 kg/ha 5—6001 vízben oldva. végezzük el az első gépi kapálást. hogy valamilyen oknál fogva nem sikerül a gyom­ irtásunk.3—4.0 kg/ha. esetleg harmadik sorközkapálást a fejtrágyázásnak vagy az öntözésnek megfelelően iktassuk be úgy. vagy kormánylemez nélküli ekével emelik ki a gyökereket. illetve a szedés teljes gépesítésére csak a Korai cukor és a Félhosszú 94 . Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. Ez esetben 2—3 hét múlva megismételhetjük a perme­ tezést. Khlórbromuron: Malorán. Aresin. Amint a sorok látszanak. egyenlőtlen állományt kapunk. Ismételjük meg inkább többször kis adaggal a vegyszerezést.7—2. Kérgesedésre erősen hajlamos talajban rosszul kelő. Gondosan válasszuk meg ezért a területünket.7—1.4 kg/ha 5—600 1 vízben oldva preemergensen. mint hogy kárt tegyünk nö­ vényállományunkban. preemergensen.

hogy egészséges és gyomtalan legyen az állomány. A konzervipar elég nagy mennyiséget szárít belőle. a vegetációs idő vége felé azonban ezek a megújulási folyamatok mind lassabbak lesznek. Ellentétben a sárgarépával. ez ideig az érési vizsgálatok nem jelentettek problémát. hogy a vegetációs időszak befejeztével a fagyok beállta előtt. Főleg a korai szedésnél a lombját külön is vagy a gyökérrel együtt csomózzák. s augusztus végére. Érése A vegetációs idő végéig. Biztos jele azonban nincs. a teljes nagyságukat elérteket vagy az általunk kívánt nagyságú petrezselyemgyökereket fel­ szedjük a feldolgozó ipar vagy más felvevőpiac kívánalmai szerint.fajta jöhet számításba. Kérdéses azonban. Ezt a lombszíneződést fel lehet fogni a gyökérérés jelének is. vagy teljes érettségét mikor érte el. Évente háromszori szedést is végezhe­ tünk korai vetésű. illetve szárításra milyen jelentő­ sége van az érett. Mind kézzel. szeptember elejére az idősebb levelek sárgásak lesznek. 95 . mert a szedőgépek 20—22 cm mélység alatt már nem tudnak dolgozni. mind kaszával vágva -nagyon fontos. Mindenesetre jelenleg elfogadjuk azt az álláspontot. hogy a gyökér a vegetációs idejét mikor fejezte be. kötegelik és az egész műveletet kézzel vagy —mint a kiemelést — ekével s a többi műveletet kézzel végzik. a tél kezdetéig a petrezselyemfajták egy­ formán mindig újabb és újabb leveleket fejlesztenek. Teljes gépesítését az NDK-gyártmányú EM—11 szedőgéppel vagy közbülső megoldásként az átalakított burgonyaszedő géppel lehet megoldani a megfelelő hosszúságú fajtákkal. túlérett vagy éretlen gyökérnek. Erre vonatkozó vizsgálataink hiányosak. jól fejlett állományból. hogy konzervipari feldolgozásra. lomb­ ját az ételek ízesítésére is felhasználják. Mivel a petrezselyem gyökere és levele minden stádiumban egyaránt felhasználható.

Másként alakul a vetésidő és a vetőmag mennyisége is. — a Korai cukor fajta vetési ideje április közepétől április végéig választható meg. P2Os 100 kg/ha. kevésbé tartja a nedvességet. illetve kórokozókkal szemben. A helyben maradt dugványok tenyészterülete alkalmazkodik a maghozók tenyészterület-igényéhez. Az optimális tárolási hőmérséklet szintén az 1 °C körül van. a nitrogénműtrágyát azonban a dug­ ványoknál ajánlatos csökkenteni. valamint talaj-előkészítési munkái teljes mértékben megegyeznek a termesztés­ technológiában leírtakkal. mint a másik kettő. A három felsorolt fajta közül legjobban tárolható a Fél­ hosszú fajta. a vetésforgóban való elhelyezése. Tápanyagigénye is hasonló.Tárolása A sárgarépánál elmondottak vonatkoznak a petrezselyem tárolá­ sára is. vagyis 95 % feletti. 96 . A vetőmag mennyisége. Magtermesztése A dugványtermesztő év A talajigénye. míg a Korai cukor érzékenyebb a betegségekkel. hogy helyben maradnak-e maghozásra a dugványok vagy ősszel kiszedjük őket és szelektálásuk után ültetjük ki ismét. A Hosszú fajta ha nem eléggé vastag. Úgyszintén a relatívpáratartalom-igénye is hasonló a sárgarépához. mert a dugványnak termelt petrezselyem később vethető: — a Hosszú és Félhosszú fajták vetési ideje március elejétől április végéig. Függ a sortávolságtól és a sortávolság függ attól. KaO 100 kg/ha. A hatóanyagok a következők: N 30—40 kg/ha. gyorsan fonnyad.

borsót. amelynél a Merkazin ugyanolyan jó hatásfokkal alkalmazható. amint azt a sárgarépánál ismertettük. tárolása teljes mértékben megegyezik a sárgarépánál leírtakkal.9—1.8—2. Az esetben pedig. rozsdás gyöke­ reket távolítjuk el. Ha a dugványokat felszedjük. Szedés. A dugványok tárolás vagy kiültetés előtti sze­ lekciójánál a fajtától eltérő alakú.9 millió. vagyis társnövényként mákot. amelynek vegyszertűrése hasonló a petrezselyeméhez. hogy a vegyszeres gyomirtást megnehezíti.5—1. A petrezselyem köztesének. az átlagos folyóméterenkénti 30-as csíraszámmal —. nem szükséges után­ tisztítani. a Korai cukor fajtánál pedig 0. sérült. A folyóméterenkénti tőszám csökkentése. Ez esetben ter­ mészetesen a vetőmag mennyisége a fentinek csak a fele lesz. Legtöbb esetben azonban nem ritkítunk. ha szelektálás után még az ősz folyamán ismét kiültetjük. Ha a dugványt tároljuk. A petrezselyemdugványok gépi szedésére az EM—11-es kombájn szintén alkalmas és az utántisztítást ugyanúgy végezzük el. A vetőmagszükséglet (75 %-os csíraképességű vetőmagból) 1. a szedési módok és a szedési idő azonos az áru cpljára termesztett petrezselyemével. A talajlazítás. • 1 ha magvetésből 4. amelyeken fejlettségüknél fogva a fajtajelleg nem bírálható. Ez esetben a Hosszú és Félhosszú faj­ táknál az átlagos hektáronkénti tőszám 0. Növényápolás. 97 . Köztesnek is vethetjük a petrezselymet. mint a petrezselyemnél. természetesen abban az esetben. A kettős termesztés hátránya. valamint azokat. Pl. borsót.2 millió.5 kg/ha soros vetéssel. ha a felszedett dügványt tároljuk. mustárt stb. vethetünk. vagyis a maghozóknál a kívánt 25—30 cm-es tőtávolságra való ritkítás már szintén az őszi munkákhoz tartozik. és az ősz folyamán minden második sort felszedünk értékesítésre.8—0.5—5 ha-ra nevelhetünk kiültetésre al­ kalmas dugványt. Iyen esetben tehát olyan növényt válasszunk társnak. az öntözés és a vegyszeres gyomirtás megegyezik a már leírtakkal.8 illetve 1. vagy a petrezselyem közé vetünk valamilyen más növényt köztesnek. vagyis a lombmaradványokat eltávolítani.• A dugványok termelési módja változó lehet: sűrűsorosan vetjük — 28—32 cm-es sortávolságra. elágazó.

K20 80—100 kg/ha. • A helyben hagyott dugványok őszi munkái szintén az alap­ műtrágyák kiszórásával és a sorközökbe való bemunkálásával kez­ dődnek.és tőtávolsága 60—70x25—30 cm. amilyen korán csak lehet. borsó. elágazása közepes. Ez esetben a szelekció elmarad. mint a Félhosszú fajtáé. P2Os 100—120 kg/ha. őszi takarmánykeverék stb. repce. Félhosszú: javasolt sor. magtermő ké­ pessége is közepes. mag­ szára és elágazása. elmunkálhassuk a talajt és a dugványokat a prizmákból kiül­ tethessük. Hosszú: javasolt sor. A szelekciót elhagyni azonban csak megbízható szaporítóanyagnál szabad. mint a Korai cukoré. elágazása kissé erősebb és mag­ hozama is nagyobb. a mag szára 1—1. vagy fel sem szedjük. 98 .5 m magasságra nő. A maghozamra termesztett fajták kiültetése: Korai cukor: javasolt sor. pl. amely után a talajt időben és jól elmunkálhatjuk. • A tavasszal ültetett dugványok alá az alapműtrágyák kiszórása után mélyszántást végezzünk.mag­ szára 1—1. sima felszínű talajba a műanyag tárcsák leszere­ lése után. és a következő évi maghozásra a talajban hagyjuk. A maghozó tápanyagigénye hatóanyagban: N 40— 50 kg/ha.és tőtávolság 60—70x30—35 cm. palántázógépekkel (ugyanúgy. A magtermő év • Az ősz folyamán kiültetésre kerülő dugványoknak olyan korán lekerülő előveteményt válasszunk. A dugványok őszi vagy tavaszi kiültetését végezhetjük a megfe­ lelően előkészített. hogy tavasszal. mint a sárgarépánál).Többnyire azonban a felszedett dugványokat szelekció után még az ősz folyamán kiültetjük.5 m-re nő.és tőtávolsága 60—70 X 25—30 cm.

a sorokat is kapáljuk be.A foszfor.és káliműtrágyákat ősszel. Tavasszal mind az áttelelt. mert mire a nagy nyári melegek beköszöntenek. Előfordul azonban. míg a nitrogénműtrágyát tavasszal. kétéves. Ugyanazokat a vegyszereket lehet hasz­ nálni a maghozóknál is. így az izolációs tá­ volság ezekre a növényekre is vonatkozik. az első sorközlazításkor dolgozzuk be. Vegyszeres gyomirtás. Növényápolása. Levelei lándzsa alakúak és undorító egérszaguk van. Az előző évi kultúrát a tél folyamán megülepedett talaj miatt. amely nálunk is megtalálható és amelyek virágzó petrezse­ lyemnövényeinket befertőzhetik: Aethusa cynapium L. mert az elbokrosodó. felnövő magszárak elnyomják a gazt. a ta­ vaszi ültetésű kultúrát pedig azért. • Itt tartjuk érdemesnek megemlíteni azt a két vadpetrezselyemfajtát. Izoláció. mint amelyeket a dugványtermesztésnél leírtunk. A vegyszerek kijuttatását és adagolását nagy gonddal 7* 99 . 100—200 cm magasra is megnő. a gyomosodás mértékétől függően. akkorra (július—augusztus) már a magvak éréséhez éppen a nagy nyári melegre van szükség. kb. két­ szer akkorák. hogy az ültetéskor keletkező taposásokat fellazítsuk. A petrezselyem kereszteződhet a zellerrel is és a környéken előforduló vadpetrezselymekkel. Ha petrezselyemállományunkban az első évben vi­ rágzó tövet találunk. 100 cm magasra is megnő. Ha az első gyomirtá­ sunk sikeres volt. hogy állományban is meg kell ismételni a gyomirtást. az az Aethusa cynapium lehet. mind az akkor kiül­ tetett dugványok sorközeit s ha szükséges. a későbbiek folyamán szükségtelen a vegyszerezést megismé­ telni. Több fajta termesztése esetén az 1000 m-es izolációs távolságot tartsuk be. Vegyszerezhetünk a dugványok kihajtása előtt vagy kihajtása után is. egyéves. mert annál jóval nagyobbak. Ez a faj nem mérgező. és a magszárak kifejlődéséig nem gazosodott el a talaj. Levelei a fonákukon is fényesek. Conium maculatum L. Magjai könnyen elkülöníthetők a termesz­ tett petrezselyem magjától. erősen mérgező. A maghozó öntözésre száraz tavasszal kerülhet sor. A vegyszeres gyomirtást a talajlazítások után végezzük el.

szürkülni kezd. Érés — aratás. illetve elsőrendű. mert a rend­ szerint sűrűbb állományú.5—4.2 kg/ha. Az aratási idő helyes megválasztása mind a termés mennyisége.3 kg/ha. kevésbé elágazó maghozók egyöntetűb­ ben érnek. a zölden aratott mag rosszul csírázik. 5—600 1 vízben oldva.kell végezni. A fő. Az érés vonta­ tott. Merka­ zin 3. valamint a másod. A maghozó petrezselymet akkor arassuk. Éréskor az ernyőkben levő mag elveszti zöld színét.5—5. Kihajtás után és ál­ lományban pedig alkal­ mazhatók mindazon vegyszerek és -mennyi­ ségek. mind a vetőmag minősége szempontjából döntő jelentőségű. a korábbi kötésű 100 . Linuron 50— 3. megkeményedik. — Afalon.és harmadrendű ernyőkben levő magvak érése között 12—16 nap eltérés is van. amikor az utolsó kö­ tésű ernyőkben a mag még zöld. A petrezselyem magja normális időjárási viszonyok között augusztus közepe táján érik. mint a sárgarépa. de már kemény. amelyeket a dugványtermesztés postemergens kezeléseinél felsoroltunk. 5—600 1 vízben oldva. Kihajtás előtt alkal­ mazható vegyszerek és mennyiségei: — A—1114. mert a petrezselyem-maghozók is érzékenyebbek a szerhatásokra. Az érett mag könnyen pereg. A helyben termesztett mag érési dinamikája jobb.

ápolási munkái a továbbiakban. sarlóval vagy kendervágóval. Az elcsépelt mag sok szár. • A maghozó petrezselymet egy menetben is be lehet takarítani. A nagyobb terü­ leteket pedig megfelelően felszerelt kaszálógéppel arathatjuk le. mert a zöld és nagy víz­ tartalmú magvak a hagyományos utókezelés mellett befüllednek. ha vetőmag szárítására alkalmas. Az elcsépelt vetőmagot a durva szennyezettségtől azonnal meg kell tisztítani. Ha túl sűrűn vetettük. Az aratást követő utóérlelés során a zöld magvakból is megfelelő csíraképességű ma­ got kapunk. így kevesebb szárrész kerül a dobba. A kombájn vágószerkezetét úgy kell megemelni. • A metélőpetrezselyem magtermesztése azonos a helybevetett gyökérpetrezselyem magtermesztésével. mint a gyökérpetrezselymet. Tisztítás. hanem a sűrű beállású részeket kapáláskor ritkítsuk ki. augusztusban—szeptemberben sze­ lektáljuk. Műtrágyaigénye. 1000-1300 kg. A cséplésre vagy hagyományos cséplőgépet vagy kombájnt hasz­ nálunk.ernyőkben pedig a magvak már beszürkültek. egyelni nem kell. gyommagot tartalmaz. ezért minél előbb tisztítsuk át. hogy legalább 30—35 cm-es tarló maradjon. ha a növényállomány érési üteme és az időjárási körülmények azt lehetővé teszik. A kisebb területű maghozó táblákat arathatjuk kézi erővel. vala­ mint aratása és cséplése megegyezik a gyökérpetrezselyemével. lehetőleg március­ ban vessük el 40—50 cm-es sortávolságra. Hektáronkénti maghozam: Korai cukor fajtából Hosszú és Félhosszú fajtából metélőpetrezselyemből 850—1000 kg. ha­ gyományos módon.5 kg. és utána a szárítóra vinni.és levélrészt. A szárítás maximális hőfoka 40 °C. Korán. folyóméterenként fele csíraszámmal.0—1. Előtisztítása és tárolása megegyezik a sárgarépánál elmondottakkal. Hektáronkénti mag­ szükséglet 1. 101 . vagyis lehetőleg az alsó magernyők alatt vágjon a gép. szabályozható hőfokon dolgozó szárítóval rendelkezünk. Egymenetes betakarítást azonban csak akkor végez­ hetünk. Levélalakra és levélszínre az első év végén. 850—1300 kg.

megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és az ellenük való védekezés is hasonló.]. A levélen és a száron 2—3 mm-es. rizoktóniás betegségei [Kórokozók: Rhizoctonia crocorum (Pers. amelyre a kóro­ kozó konídiuma kerül. A kórokozó elsősorban az elpusztult növénymaradványokon ma­ rad fenn. [Kórokozó: Fusicladium depressum (Berk. kerek vagy ovális. Rhizoctonia solani Kühn. et Br. szklerotiniás rotha­ dása. Fertőzési forrás még a vetőmag is lehet. esetenként azonban számottevő lombpusztulást okoz. A vegetációs időben a kórokozó konídiumokkal terjed.) Sacc. A foltok felületét szürkésbarna konídiumtartó gyep takarja. lisztharmata.] A betegség rendszeresen nem jelentkezik. sötétbarna foltok jelentkeznek.A petrezselyem betegségei A petrezselyem pektobaktériumos lágyrothadása. A petrezselyem szklerotiniás rothadása A petrezselyem botritiszes rothadása 102 . Az ernyővirágzaton a fenti tünetek szintén megtalálhatók.. A petrezselyem fuzikládiumos levélfoltossága. botritiszes rothadása.) DC.

és egyéb fonál­ féregfajok.Védekezés: magcsávázás. piknídiumok figyelhetők meg. a vetési bagolypille és a zöld sárgarépa-levéltetü. de a hajtástengelyt és a gyökémyakat is ellephetik.). A védekezés módja azonos a sárgarépán előforduló levéltetvek elleni védekezéssel. Egyes esetekben előfordul. Az atkák a károsított levelek fonákán finom szövedéket készítenek s ennek védelme alatt szívogatnak. Petrezselyem-levéltetű (Dysaphis apiifolia ssp. majd bronzosodó. hogy a hangyák körülépítik a talajközeli fer­ tőzési gócokat. lombpermetezés (lásd: sárgarépa sztem­ filiumos feketerothadása).) A betegség a petrezselyem levelén gyakori. a sávosnyakú cincér. a medvelapu cincér. A petrezselymen is előfordulhatnak a sárgarépa állati kártevői­ nél már tárgyalt alábbi kártevők: gyökérgubacs. a köménymoly. petroselini Ob. A petrezselyem szeptóriás betegsége. Szívogatása következtében a megtámadott levelek az érzugokból kiindulva sár­ gulnak.). súlyosabb esetben le is hullanak. Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae Koch. A kórokozó biológiája és az ellene való védekezés megegyezik a zeller szeptóriás levélfoltosságánál leírtakkal. A levéltetű telepei főleg a tőrózsalevelek fonáki részén telepednek meg. barnuló foltok formájában száradni kezdenek. 103 .] A petrezselyem állati kártevői A petrezselyem kártevő együttese kis eltéréssel azonos a sárgarépáé­ val. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. (Kórokozó: Septoria petroselini Desm. A foltok közepe kifehéredik. A levélen 2—3 mm-es kerek vagy ovális.) Schroet. Segíti a felismerést a szövedékbe tapadó levedlett lárvabőrök tömege is. • A petrezselyem levelén előfordul még a rendszeresen nem jelent­ kező peronoszpóra [Plasmopora nivea (Ung. benne apró fekete pontok. barna szegélyű foltok láthatók.

Külön védekezni általában nem szükséges ellene. Mivel ezek a szerek csak a lárvastádiumban levő egyedeket pusztítják hatásosan (a tojásokat gyakorlatilag nem. Bivalykabóca (Ceresa bubalus Fabr.Védekezés: kielégítő vegyszeres védelmet a speciális atkaölő szerek nyújtanak: a 0.).2%-os Tedion V 18 vagy a Pol-Akaritox. A levéltetvek ellen használt vegyszerek ezt a kártevőt is pusztítják.15 %-os Galecron. az imágókat gyengén). Soktápnövényű faj. szór­ ványosan a petrezselymet is károsítja.1—0. illetve a 0. 104 . az utánkelés elpusztítá­ sára a permetezést 5—10 napon belül szükség szerint meg kell is­ mételni.15—0.

hiszen nagyobb lombtömeget is nevel. Az istálló­ trágyázást meghálálja. Tápanyagban is gazdagabb. mert a statisztikai adatok együtt szerepelnek a petrezse­ lyemgyökérrel. Most viszont a petrezselymet a pasztinák szorítja ki a feldolgozó ipar területéről. A hazai termesztésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. A petrezselyem pótlására használják. Gazdasági jelentősége A feldolgozó ipar egyre többet használ fel a pasztinákból a szárított zöldségfélék elterjedése óta. főleg külföldön. a sárgarépáéhoz vagy a petrezselye­ méhez. mint pl. Hidegtűrő növény. mint megszo­ 105 . a petrezselyem feltüntetett területi adatainak egyharmada pasztinák.Pasztinák A szárított zöldségfélék elterjedése óta a feldolgozó ipar egyre többet használ fel belőle. amelyet a minőségi problémákon kívül az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai is fokoztak. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. Várható hozam: 300—400 q gyökér hektáronként. azon­ felül darabos áru. Szárítmánya ugyanis szép fehér színű. A közízlés egyelőre a petrezselyem felé húz. A csírázáshoz sok vizet kíván. amelynek szárítmánya szürkés árnyalatú. A friss felhasználás területére azonban a pasztinák nehezen tud betörni. Fejlődéséhez is több víz szükséges. de kb. illetve feldolgoz­ hatósága jobb. A petrezselyem pótlására használják. Pasztináktermő területünket nem lehet pontosan meg­ határozni. és ezáltal a felhasználhatósága. ellentétben a petrezselyemmel. A pasztinák elterjedéséhez hozzájárult petrezselyem­ termesztésünk visszaesése is. jobb a feldolgozhatósága.

5 Rostanyagok 0. amire az egykori feljegy­ zések is utalnak.9 Zsír 0. Lippai (1664) a Posoni kert c. Származása és elterjedése ' Régi feljegyzésekben a sárgarépától nem különböztették meg. salátának használják fel a sárgarépához hasonlóan. A rómaiak már ismerték azóta. a levele helyett pedig a metélőpetrezselyem levelét. A pasztinákgyökér táplálkozási értékei (100 rész légszáraz anyag­ ban) Emészthető nyers tápanyagai: Fehérje 0.8 Keményítőérték 1 q-ra 11. de elterjedt Amerikában is. mint a petrezselyem. ha­ nem a sárgarépának mintegy fehér alakjaként írták le.1 N-mentes anyagok 12. ő azonban paszternáknak nevezi el.6 106 . Sőt a levele bőrgyulladást okozhat. A pasztinák levele ehetetlen és takarmányozásra sem alkalmas. Különösen Angliában és Franciaországban kedvelik. hogy a magyar szerzők a pasztinákot sárgarépának nevezik. ezért erre az aratásnál vigyázzunk. amióta a sárgarépát. Mindenesetre a nyugat-európai országokban a petrezselyemgyökér helyett a pasztinákot használ­ ják. A gyökerét leves­ nek. művében már rész­ letesen leírja a pasztinákot és megjegyzi. Táplálkozási jelentősége Tápanyagban gazdagabb.kott ízű és illatú fűszernövényhez.

A levélkék hasonlóan a tőlevelekhez hár­ masán keréjosak. A vi­ rágszáron levő levelek szintén levélzöldek. amely erősen lapított és két magból áll. Illatát. A második évben hozza a virágszárat. felülete sárgásbarnás vagy sárgás. A két magrészből álló termés 5—8 mm hosszú. a hosszútól a csaknem egészen kerek alakig. tojás alakúak. Ez a hártyaszerű. enyhén tompítottak. Egyes fajták hajlamosak a pudvásodásra. illetve hajlanak. lágy szárú növény. magvakat körülvevő képződmény elősegíti ugyan a magvak terje­ dését. mintha a magvaknak oldalszárnyai lennének. íze fűszeres. Pasztinákmag (Fotó: Kováts Z. fogazottak.-né) . A magvakat burkoló héj oldalsó bordái körben szétlapulnak. Csírázóképessége 50—70 % vagy még rosszabb. Belül fehér és húsos. esetleg kissé elágazó. A csészelevelek jelentéktelenek vagy nincsenek. befelé állnak. Tőlevelei nagyok. sötétebb gyűrűzöttséggel. fogazottak.6 mm vastag. húsos karógyökerét. csak hosszabb dörzsölés után lehet érezni. Sajátságos aromájú illata van. A szirom­ levelek sárgák és lekerekítettek. Színe világosbarna. de nyelük vastagabb és a lemezük fény­ telen. Az első évben fejleszti ki erőteljes. Szögletesen barázdált. 4—6 mm széles és 0. amelynek alakja elég változatos. Ezek az oldalszár­ nyak az érés folyamán hártyaszerűek lesznek. amely fajtától függően 30—150 cm-ig nő meg.5—0. A virágzata összetett ernyő.Növénytani jellemzése Kétéves. viszont a gépi vetést nagyon gátolja. édeskés. Ezermagsúlya 3—4 g. Termése ikerkaszat. A gyökere egyszerű. hasonlítanak a zelleréhez. A virágok szerkezete olyan. vagyis páratlanul szárnyaltak. levélzöld színű. mint a sárgarépáé. Csírázóképességét 1 évig tartja meg.

mint a sárgarépáéhoz vagy a petrezselyemé­ hez. akkor már erőtel­ jesen fejlődnek. va­ gyis teljes gépesítéssel termeszthető pasztinákfajta vagy -fajták elő­ állítását. valamint import fajtákkal tudjuk csak biztosítani. zömmel a túl hosszú fajták találhatók. Nemesítésének helyzete Az elmúlt évek során kezdődött el nálunk is a pasztináktermesztés fellendülésével. új fajták előállítása mellett. A mag csírázási optimuma 20—25 °C között van. mind a maghozó évében. Mindezen problémák együttesen szabják meg a nemesítési célkitűzéseket. Az import félhosszú fajták is kedvező körülmények között olyan nagyra nőnek. • Ahogy a konzervipari kereslet nőtt a pasztinák iránt. A pasztinákkal kapcsolatos nemesítői munkák még meglehetősen új keletűek. így a keresletet egyelőre a honosított és fenntartásba vett. amelyeknek húsa tömör. Hő. szivacsosságra. elfekszik és csak a követ­ kező évben kel ki.és fényigényével kapcsolatban nincsenek adataink. amikor kora tavasszal elegendő és tartós nedves­ séget kap. pudvásodásra és elágazásra sem hajlamos. Szükség van tehát egy-két félhosszú. 108 . Vízigénye. amit nagy lombtömege is érzékeltet mind az első évben. a külföldi fajták honosítása és fajtafenntartásba vétele. A pasztinák a nedves tengeri klíma növénye és itt adja a legnagyobb termést is. amelyeket eddig lehetőségek szerint importból fe­ deztünk. de megfelelő nedvességről gondoskodni kell. Hidegtűrő növény. Ezzel együtt a gépesítésre alkalmas fajták kérdése is előtérbe került. Fej­ lődéséhez több víz kell. majd kézi szedéssel volt megoldható. nincs elegendő víz a talaj felső rétegében. hogy gépesített szedésük csak kormánylemez nélküli ekével. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. úgy ter­ jedt a nagyüzemi termelése is. A fajtaválaszték szűk. A kis növények ha kibújtak a földből.Biológiai igénye Hőigénye. Ha későbben vetjük. gépe­ síthető fajtára. Sok vizet kíván a csírázáshoz.

a levélszín matt. Középnagy levelei középzöld színűek.) 109 . sötétzöld. Erős. Félhosszú Guernsey.Termesztett fajták Hosszú Lange grosse weisse. nagy levélzetű. egyenletesen vékonyodó. « Félhosszú pasztinákfajta (Fotó: Hanzséros P. Gyökere kissé megnyúlt. húsa világos sár­ gásfehér. Levél­ zete középnagy. Gyökere hosszú. Kerek Runde weisse. egyenes vállú és vége felé egyenletesen keskenyedő. gömb alakú. levélnyele pirosas színeződésű. Hússzíne világos sárgásfehér. Húsa sárgásfehér. a levélrózsa kissé besüppedt. közép­ zöld színű. Gyökere középhosszú széles. gyökérválla középszéles.

akkor annak megfelelően egészítsük ki a műtrágyákat az előbbi hatóanyagarányt betartva. Vetése nehéz a mag formája miatt. ezáltal a kelését a megfelelő nedves. érett istállótrágyát is adhatunk 300—400 q/ha kiegészítésképpen a következő műtrágyákkal: N 70—80 kg/ha. gyengén savanyú humuszos vályogtalajok az optimálisak. KaO 0.54%. P2Os 0. Igen jól fejlődik a tőzegtalajokon is. vagyis kora tavasszal jól elkészített talajban. P205 40—50 kg/ha. könnyen kiszáradó talajok tehát nem alkalmasak pasztináktermesztésre. Vetésforgóban való elhelyezése megegyezik a többi gyökérzöldségfélével. ha lehetséges. mély rétegű talajokat kedveli. A tápanyagban gazdag. Ősszel.19%. hogy a mélyebb fekvésű. jó vízgazdál­ kodású. megkönnyíthetjük a vetését. K20 120—160 kg/ha. ahol a magas talajvíz bőséges ned­ vességet biztosít számára. A száraz. Tápanyagellátása A pasztinák tápányagigényét a talajból kivont tápanyagok alapján állapíthatjuk meg elsősorban: frissen szedett légszáraz gyökér tömege százalékosan a következő mennyiségeket tartalmazza: N 0.54%. Talaj-előkészítése. Mivel lehetőség van a magvak drazsírozására.Termesztéstechnológiája Talajigénye Nagy vízigényéből adódik. Amennyiben nincs lehetőség istállótrágyázásra. 110 . vetése Mint a többi gyökérzöldségé.

Ha nem precíziós vetőgéppel vetünk. Átlagosan a folyóméterenkénti tőszám 20—120 körül mozgott. Állományban éppen olyan jó szertűrő képességgel rendelkezik. kelés előtti. alkalmas egy­ úttal a pasztinákra is. és egyenletes vetése egyenletes kelést is biztosított. ezért az egyszeri. Vetési ideje megegyezik a petrezselyemével: februártól áprilisig. A vetési mélység 0. Egyébként a hagyományos vetőgépekkel vetett pasztinákot 10—15 cm-re egyeljük ki.5—1. a sortávolságtól függően. A ha-kénti vetőmagszükséglet 3—5 kg/ha. Vegyszeres gyomirtása Minden vegyszer. hogy a tömörítés nem volt meg­ felelő. szeptember—októberben. mint a sárgarépa. száraz tavaszokon kerül sor. Ugyanakkor a drazsírozatlan mag kis fajsúlya és lapos formája miatt a magládában könnyen felboltozódott és a ve­ tés egyenetlenségét nem lehetett kiküszöbölni.) • Nagyon fontos a vetés utáni talajlezárás. amely a sárgarépára alkalmas. állományban adott vegy­ szeres gyomirtás elegendő lehet ahhoz. A pasztinák mélyen gyökerezik. hogy a tábla el ne gyomosodjon. ami átlagban 50—60% körül van.5 cm. illetve a szedőgép technikájához igazodik. A vegyszermennyiségek és azok kijuttatása is teljes mértékben megegyezik az ott elmondottakkal. a talajban levő vizet jól hasz­ nosítja. feltétlenül végezzük el a szokásos magtakarást és hengerezést. 111 . ezért öntözésére csak ritkán. szemben a drazsíro­ zott 50—70 körüli magszámával. Nagy lombtömege hamar beárnyékolja a talajt. amely egyébként a szedés. vagy 3—4 lombleveles korban.Nagyüzemi kísérletekkel nyert tapasztalatok szerint a pasztinák drazsírozott vetőmagja a kontroll nem drazsírozott maggal szem­ ben 4 nappal korábban kelt ki. (A nagynak tűnő magszámot fm-ként a pasztinák rendkívül rossz csíraképessége indokolja. vagy úgy látjuk. A sortávolság 30—40 cm.

Szedhetjük: kézzel. mint a zeller. a gyökerek összeszedésénél a nagy lombtömeg miatt a dolgozók nem veszik észre a gyökereket és sok elmaradhat. A teljesen gépesített szedésére a nyűvőrendszerű kombájnok nem alkalmasak. Optimális esetben a kelés 14—15 nap. A hektáronkénti gyökérhozam 300—400 q. Az ásórendszerű gépek közül azonban a cukorrépakombájnok az eddigi vizsgálatok alapján megoldhatják majd a pasztinák gépi szedését. egyeljük ki. Elérhető természetesen 500—600 q-s hozam is megfelelő állománysűrűséggel és hosszú fajtákkal. részben pedig a nagy és erős gyökerei miatt. mint gép kérdése. Ha a lombot nem távolítjuk el a tábláról. részben nagy lombtömege. ott át is telelhet. de ha az említett körülmények fenn­ állnak. Tárolása hasonló a többi gyökérzöldségféle tárolásához.Ápolási munkák A csírázás nagyon lassú. Sőt. ásóval. vagy ha a talaj bekérgesedik. Válogatása és osztályozása az előírt szabvány szerint történik. amelyből a levéltömeg 25—40 q között van. és 4—5 lomb­ leveles korban ha szükség és lehetőség van rá. A komplex gépi szedés inkább fajta. A szedési időre nem érzékeny. de ez ideig leginkább bevált a nagy és erős gyökerek szedésére a kormánylemez nélküli eke. A hagyományos módszerrel vetett pasztinákot kelés után lehetőleg kapáljuk meg. 112 . mivel nem fagyérzékeny. ha a talaj felső rétege kiszárad. Természetesen a kombájnnal történő szedésre is csak a félhosszú fajták alkalmasak. Ugyanúgy bent hagyható késő őszig a talajban. A kormánylemez nélküli ekével való szedésnél gondoskodni kell a lomb lekaszálásáról és lehordásáról vagy orkánnal való letakarításáról. Szedése A hazai termelésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. elhúzódhat egy hónapig is. ha a mag­ ágy nem elég tömött.

Rész szedésnél ugyanúgy járunk el. 113 . Érés. A pasztinák idegenmegporzós növény. Kaszálógéppel is arathatjuk. 5—6 nap után beérnek és a cséplését cséplőgéppel vagy kom­ bájnnal is elvégezhetjük. ha a szél erősségére nem ügyelünk. augusztus elejen érik. Minőségi mag­ termesztés esetén a dugványokat szintén ki kell ősszel szedni és átszelektálva még az ősz folyamán vissza­ ültetni. mert a mag könnyű. A learatott töveket kévékbe. cséplés. Az érést a mag barnulása jelzi. de a vágószerkezetet amennyire csak lehet emeljük meg. Várható maghozama: 700—800 kg/ha. mint a többi gyökérzöldségféléé. mint a többi maghozónál. Hason­ lóan a többi gyökérfé­ léhez. nem egyöntetű. lapos és a rajta levő szárnyszerű kép­ ződménnyel könnyen kifújható. Pasztinákmaghozó tő (Fotó: Hanzséros P } Magja könnyen pereg.Magtermesztése Teljes mértékben meg­ egyezik a petrezselye­ mével. majd kupacokba rakva a táblán utó­ érleljük. A cséplése egyike a legkényesebb mun­ káknak. Tisztítása és a mag tárolása ugyanúgy történik. Alacsonyabb szaporítási foknál bent hagyhatjuk a talajban. ezért több fajta ter­ mesztése esetén az elő­ írt izolációs távolságot be kelltartani(1000 m). Július végén.

és a Cavariella pastinaceae L. (Kórokozó: Parsnip mottle vírus. A pasztinák állati kártevői A pasztinák állati kártevői részben megegyeznek a sárgarépa.) csokoládébarna nyári alakjait mint gyökérlakó­ kat lelhetjük föl a pasztinákort. a petrezselyem és a zeller kártevőivel. Az ellenük való védekezés módjai és anyagai ugyanazok. A levélnyél alul meggörbült. Ezenkívül előfordulhatnak még a pasztinákon a Cavariella. illetve a sárgarépa lombozatát károsító levéltetveknél leírtakkal. A Cavariella aegopodii Scop. A paszti­ nák botritiszes rothadása. a bagolypille hernyói. A pasztinák pektobaktériumos lágyrothadása. 114 . A védekezés módja és anyagai megegyeznek a sárgarépagyökértetűnél. a Debilisyphon és a Semiaphis fajok egyedei is.) A növény alacsony növésű. A levéltetvek közül a körte—pasztinák-levéltetű (Anuraphis subterranea Walk. A pasztinák szklerotiniás rothadása. A leveleken sárgás mozaik­ foltok láthatók. A vírus mechanikai­ lag átvihető. A pasztinák vírusos vöröslevelűsége. levéltetűfajok terjesztik. A pasztinák lisztharmata. Megegyezik a sárgarépa hasonló nevű betegségével és védekezésével. törpe. A pasztinák levelén előfordul még a rendszeresen nem jelentkező peronoszpóra [Plasmopara nivea (Ung. a paréjpoloska. mint a sárgarépánál és a petrezselyemnél. A pasztinák rizoktóniás betegségei.) Schroet]. Károsítják a pasztinákot a fonálférgek.A pasztinák betegségei A pasztinák vírusos tarkalevelűsége. a sávosnyakú cincér és a zellerlégy.

A magyar konyhában a gu­ mószeller főleg mint levesízesítő szerepel. egészen a palántakorig egyenletes hőt kíván. Sok vizet kíván.40 kg/fő). Gazdasági jelentősége Több országban. nagyobb része pedig feldolgozva (pl. 115 . ezenkívül friss fogyasztásra is termelik. Termelésünk volumene az utóbbi években erősen ingadozik. a gumószeller. Észak-Amerikában. míg Közép-Európában. például Angliában. Magyarországon csakis a gumószellert értik és termesztik zeller név alatt.és láptalajokon fejlődik jól. például NDK-ban és NSZK-ban. A gumószeller fogyasztása nálunk aránylag kicsi (0.és a vitamintartalma. Csehszlovákiában. zakuszkának. Itáliában csak a halványítózellert terme­ lik. Gazdasági jelentősége csak az első kettőnek van. Fénykedvelő növény. mivel a kereslet elsősorban az export függvénye. A zeller nagyon lassan fejlődik és a fejlődés kezdeti szakaszában. a halvá­ nyítózeller és a metélőzeller. Nagy az ásványianyag.Zeller A zellernek 3 formája ismert. Franciaország egyes részein. levespornak) kerül exportra. Feldolgozva ételízesítőnek. Gépesített technológiával 30—40 dkg-os gumóátlagsúly és 240—250 q hektáronkénti terméshozam kifizetődő. levespornak. Közép-Európa többi országaiban egyike a legtöbbre becsült zöld­ ségféléknek. A vegetáció egész folyamán szüksége van N-ra. A zellergumótermésünk egy része feldolgozatlanul. salátának. A mélyebb fekvésű öntés.

el­ ágazó.és Dél-Amerikáig mindenütt megtalálható. kemény és erősen keserű ízű.és vitamintartalma van mint a gumónak. Só­ kedvelő (halophyta) nö­ vény. Indiá­ tól Észak. orsó alakú. aszparagint és tirozint. A zeller levelének sokkal nagyobb ásványianyag. mint a pusz­ taságban. silvestre Presl. Táplálkozási jelentősége.20 116 . A zeller országos terméshozama 1965-től 1974-ig Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Karotin Bj-vitamin B2-vitamin Niacin C-vitamin 0. — a vadzeller kozmopolita.10 0. mocsaras területe­ ken éppen úgy.04 0.30 0. élvezhetetlen. Megterem a tenger­ parton. A vadzeller gyökere na­ gyon vékony.30 0. Tartalmaz még cukrot.ezer t Származása és elterjedése Apium graveolens var. árkok és patakok mentén. A Kanári szi­ getektől Ausztráliáig.

1973-ban Zellertermesztő körzetek járási bontásban.Zellertermesztő körtetek járási bontásban. 1974-ben 117 .

A gumószeller hasznos szerve a gumó.és keresztmetszete (Terpó. A: hosszmetszet vázlatosan. a gumó üre­ ges lesz. nyomán ) a kissé megnyúlt gömb. sz—sziklevél 118 .4 32 Növénytani jellemzése Kétéves. 1965 a kettő közötti alak. amely botanikailag „szár­ gumó”. A gumó főleg bélszövetből képződik.3 26 levél és szár 475 66 184 43 0. ep=epikotil táj. Első évben fejleszti ki a vegetatív és második évben a generatív szerveit. a Dresdener gy=gyökérzóna B: a húsos főgyökér keresztmetszete. Markt. az Imperator. amelyet számos edénynyaláb sző át. és ezáltal egészen répaszerű képlet jön létre.Ásványianyag-tartalma (mg 100 g-ban) Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor gumó 337 161 16 33 0. gyk=gyökérkezdemény. Frigga vagy alul kiszélesedő. A vizet bősé­ gesen tartalmazó gumó felszínét parabőr (epiderma) borítja. a Hegykői. mint pl. A gumó alakja lehet gömbölyű. mint pl. A megvastagodott szik alatti szár minden átmenet nélkül foly­ tatódik az orsógyökérben. Ha a központi bélszövetek idő előtt elhalnak. hi=hipokotil táj. középső részén a szik alatti szárból (hipokotilból). mint pl. vagy Zellergumó hossz. Felső harmadában a tőlevelek alapi részén a rozettásan fejlődő primer hajtásokból. alsó részén pedig az orsógyökérből áll. lágy szárú növény.

A levélnyél lehet rövid. viszont minél több a gyö­ kere. bár esetleg a környezeti tényezők is befolyásolják. Tisz­ tításnál a-levéltömeg — dacára magas biológiai értékének —. amelyre vonatkozóan az OMFI 1967-ben végzett vizs­ gálatai a következők: Fajta Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator Oldalgyökér-mennyiség kevés közepes közepes kevés sok kevés A szedésre alkalmas növények 30—50%-a a használható gumó. az Invictus. mint a gumó—gyökér arány. 119 . Vannak felálló.A gumó felülete lehet sima vagy rücskös. annál könnyebb szedni. félig felálló és elfekvő lombo­ zató típusok. növekedésükben. Nagyon kevés hányada kerül felhasználásra frissen vagy szárítva. nagy lombú és ritka. félhosszú és hosszú. Gazdaságossági szem­ pontból fontosabb a gyökerek elhelyezkedése a gumón. A levéllemezek lehetnek erősebben vagy gyengébben fogazottak. Tény azonban. Aránylag sima a Hegykői. Vannak dús. 10% esik le a gyökérzetre és 40—60%-ot tesz ki a levélzet. Hátrányos tulajdonság az oldalgyökérképzésre való hajlam. dudoros. Rücskös pl. viszonylag kisebb a gömbölyű formákon. gyér lombállású fajták. az Imperator vagy a Wiener Markt. Az utóbbi években nemesített vagy feljavított fajtáknál sikerült a gyökértömeget úgy lecsökkenteni. annál nagyobb a hozam. Legkisebb felületen a megnyúlt gömb alakon. amelyek fél levélrózsát alkotnak. hogy minél kevesebb gyökere van a gumónak. A tőlevelek. hogy az ne jelentsen hátrányt a gumó nagyságára és ezáltal a hozamára. állásukban fajtára jellemzőek. a Frigga. és legnagyobb felületen az alul kiszélesedő típusokon van. mint levesízesítő. A gyökér tömege és elhelyezkedése a gumón fajtára jellemző és függ a gumó formájától is. el­ veszik.

) 120 .Zellerlevél-típusok (Fotó: Hanzséros P.

Az alsó állású termő két termőlevélből alakult. Csíra­ képességét általában négy évig tartja meg. Magérés után a nö­ vény befejezi fejlődési ciklusát és elhal. ezáltal a mag­ vak szinte félkör alakúak. részben a bordák alatt 10—14 gyantajárat van. Becker—Diliingen két eljárást dolgozott ki a magvak előcsíráztatására. Termése ikerkaszat.Mindezen.-né) 121 . és belőle a jel­ legzetes ikerkaszattermés fejlődik. A zellermag nagyon lassan csírázik. három a háti és kettő a hasi oldalon. Virágzata összetett ernyő. A virágzás kifejezetten protandrikus. Részben a bordák között. A háti oldaluk domború. A zeller levele páratlanul szárnyaltán összetett. A magvak színe szürke. amelyek éterikus olajat tartalmaznak. álta­ lában 14 napig. és a levéllemezkék többé-kevésbé fogazottak. Minden magnak öt bordája van. A második évben fejlődik ki a bor­ dázott. amelyek a lapos. de a jól tárolt mag hat évig is csíraképes lehet. vagy barnásszürke. fajtára jellemző tulajdonságok befolyással vannak a gépi szedésre. Az egyik: a 24 órán keresztül 20—30 °C-os vízben áztatott magvakat száraz homokkal keverve vetik ki. 50—100 cm magas elágazó virágszára. esetleg barna. és befolyásolják a szedőgép típusát. Két bibéje van. vagyis az önbeporzás megelőzésére a porzók előbb fejlődnek ki. A zeller virágzata Zellermag (Fotó: Kováts Z. vagyis két magból áll. hasi oldalukkal simulnak össze.

vagyis a mikroklímá­ val szemben támasztott igénye az. de a hőmérsék­ let még nem megy le 4 °C alá. Taylornak (1949—51) a halványítózeller magjára kidolgozott eljárása szerint a kivetett magvak három és fél nap után csíráznak. A zellernek a talaj mellett a hőmérséklettel.9 °C. A fejlődés szakaszainak optimális hőhatárai Markov— Haev beosztása szerint 19 ±7 °C. A cse­ repet melegre állítjuk és nedvesen tartjuk. Hőingadozások természetesen előfordulnak. amikor a napi maximum 24— 25 °C körül van. vagyis augusz­ tus második felére és szeptemberre.A másik módszer: tetszés szerinti mennyiségű maggal megtöltünk egy cserepet. 10—21 nap után kez­ denek a magvak csírázni.3 °C. A fokozott gumóképződés a hűvösebb időszakra esik. A mag optimális csírázásához 25—26 °C szükséges.5—18. Biológiai igénye Hőigénye. Ezért melegágyba vetjük.2 °C és a maximum 21. és ebben a stádiumban óvatosan össze­ keverjük a rajta levő földréteggel és kivetjük. korai kiültetésnél a begyökeresedésig az optimális napi át­ laghőmérséklet 14 °C. nedves klímával rendelkező tájak elégíthetik ki leginkább a zellernek ezen igényeit. és fejlődésének kezdeti szakaszában. kevés földdel befedjük és alaposan beöntözzük. A zeller nagyon lassan fejlődik. egészen palántakorig egyenletes hőt kíván. majd megszárította és néhány napig meghatározott hőmérsékleten és légnedvességen tartotta (8 óra hosszat 20 °C-on és 16 órán át 10 °C-on). Szabadföldi vegetációs idő folyamán az optimális havi átlaghő­ mérséklet 15. 122 . de ha a napi maximum 10 napnál tovább 10 °C alatt marad. ahol a megfelelő hőmérsékle­ tet biztosítani tudjuk. az éjszakák már kissé hűvösebbek. A vegetatív szakasz kezdetén. ami tájtermelését indokolttá te­ szi. míg szikleveles korban 12—13 °C. amelynél a minimum 7. akkor a palánták felmagzanak.1—23. párás. A hűvös. A magvakat 1 %-os NaOCl-os oldatba tette. A kiültetett palánták a nyári nagy melegben lassan fejlődnek. Ez a helyzet a késői fagyoknál fordulhat elő.

hanem a gumóképzéshez is. Például a gumó bevágása a pudvásság ellenőrzésére mindig azzal a veszéllyel jár. Ezek többségük­ ben nyugat-európai nemesítésűek. mert a hozamok cse­ kélyek lesznek. ahol zellert termesztenek. A zeller idegenmegporzó növény. Olyan területen.“Céltudatos és következetes szelekcióval is fennáll tehát a lehetősége a fajták javításának és új fajták előállí­ tásának. 123 . hogy a gu­ mó egyedkiválasztása során csak külsőleg bírálható el. Ez természetes következménye annak. Kevés fénynél a palánták megnyúlnak.Fényigénye. Mind palántakorban. ahol szükség esetén öntözni nem lehet. vékonyak lesznek és satnya gyökerűek. nem érdemes zellertermesztéssel foglalkozni. javításával egyaránt foglalkoznak minden országban. A gyökérzöldségek közül a legtöbb vizet a zeller kívánja. mind a fejlődés későbbi stádi­ umaiban fénykedvelő növény. mind az új fajták beltartalmi értéküket és minőségüket tekintve csekély eltérést mutatnak. Transzspirációs együttha­ tója: 290. Vízigénye. és ennek következtében min­ denfajta populációból áll. Nemesítésének helyzete Új fajták előállításával és a régi fajták fenntartásával. A csírázáshoz állandó nedvességre van szüksége. Aránylag sok fajta van forga­ lomban és mindig újabbnál újabbak jelennek meg. a gumófejlődés nem lesz ki­ elégítő. Ezzel szemben mind a régi. Mind ez ideig a nemesítők többnyire ezt a módszert alkal­ mazták nemesítői munkájuk során. nemcsak a csírázáshoz. A kutatók. A talaj optimális víztartalma az egész vegetációs idő­ szak alatt 60% vízkapacitás felett van. de a gyakorlati tapasztalat szerint is augusztustól a vegetációs idő befejeztéig víz­ igényében minden zöldségfajon túltesz. hogy már vagy a tárolás folyamán vagy kiültetés után elrothad. A zellergumó rend­ kívül érzékenyen reagál mindennemű sérülésre. Belső érté­ keinek a sárgarépához vagy a céklához hasonló vizsgálata egyelőre szinte megoldhatatlannak látszik.

Belső tulajdonságok: a gumó üregesedésre. elefántcsont színű gumó tetszetősebb. valamint a gyökerek finomsága. % Fajta fehér sárga lila Üreges gumó % 20 42 37 25 27 20 Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator 83 89 78 87 42 45 17 11 17 13 58 40 5 15 124 . rücskök miatt részben nem tudja egyenletesen tisztítani. rücskösebb a felszíne is. taplósságra való haj­ lama egyike a legnehezebben leküzdhető kellemetlen tulajdonságok­ nak. A sima felszínű gumó tetszetőssége mel­ lett kézzel is és géppel is kevesebb munkaráfordítással tisztítható. Mindezek a gépi szedésnél és tisztításnál lényegesek. mind a hosszúkás. annál könnyebben szakadnak szét a bélszövet sejtjei. an­ nál durvább. hirtelen növekedés következménye. A gyökérzet finomsága összefügg a gumó felszínének simaságával is. Az OMFI hat fajtára vonatkozó értékelését a taplósságra. beletapadt sárdarab marad a felületen. c) A gumó sima felszíne. rúegnyúlt alakokat. Hat zellerfajta értékelése (OMFI) A hús színe. Ez a jelenség az erős.A zellerfajták értékelése Külső tulajdonságok: a) A forma. és kiszorítja mind az alul kiszélesedő. Minél gyorsabban növekszik a gumó. de a világos. Az üregesedés főleg a felső rész középpontjában és az alsó harmadnak szintén a közepén jelentkezik. A gép a dudorok. amely a gépi tisztítás elterjedésé­ vel egyre inkább a gömb alak felé tolódik. a hússzínre és az ugyan­ csak nemkívánatos lila elszíneződésre vonatkozóan a következők­ ben közöljük: 4. ezenkívül a sérülés lehetősége is nagyobb. Minél durvább a zeller gyökérzete. b) A gyökérberakódás nagysága és annak elhelyezkedése a gu­ món. táblázat. A külső szín nem meghatározó tényező.

mind házikerti termesztésre egyaránt javasolható fajta. 125 . Felálló lombja miatt nyűvőgéppel is szedhető. Mivel a specifikus zellerízkomponensek a rozsdafoltosságot okozó illó olajokhoz van­ nak kötve. A szakemberek magyarázzák túltrágyázással. A levélnyél rövid. vékony. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi.A gumó rozsdafoltosságát kezdetben a vastartalom oxidációjá­ nak tartották. Közepes termőképességű. szabályos gömb alakú. A hőmérsélet emelkedésével ez a folyamat meggyorsul. jó minőségű. jól tárolható. tompa fényű. de 0 °C-nál és 87 °C felett a színeződés megszűnik. az egész ország területére mind nagyüzemi. Fiziológiai okát még nem tisztázták. Termesztett fajták Hegykői Lombja tömör. Gyökérzete finom. nincs semmi befolyása az ízre. A gumónak a főzésnél keletkező feketésszürke színe sokkal kelle­ metlenebb tulajdonság. Oldalgyökerei nincsenek. stb. Húsa tömött. nyomelemhiánnyal. nem valószínű. Magyar táj­ fajta. Gumója középnagy vagy nagy. középerős. felálló. fehér színű. csak talp­ gyökereket fejleszt. sötétzöld levelei dúsak. Ennek. Felülete sima. Schuphan már 1937-ben kimutatta. A zellerolaj levegőn enzimek hatására gyantásodik és ez okozza a rozsdaszínű foltokat. A konzervkészítésnél „blanchirozással” oldották meg ezt a kérdést. hogy a zeller gyantaanyagokat és bizonyos illó olajokat tartalmaz. ellentétben a rozsdafoltossággal. hogy egy kevésbé foltosodó zeller érté­ kesebb volna.

Tárolhatósága és betegségekkel szem­ beni ellenállósága szintén közepes. Húsa fehér. 126 . Nem egységes lombja miatt csak ásórendszerű gépekkel szed­ hető. oldalgyökerei nincsenek. Elterülő és felálló egyaránt előfordul benne. Magyar tájfajta. kissé meg­ nyúlt gömbalak. Terméshozama közepes. csak talp­ gyökerei. aránylag kevés. felülete sima. Inkább a kelet-magyarországi te­ rületekre ajánlható. üregesedésre nem hajlamos. Gyökérzete közepesen erős. tömöttsége. A gumó alakja kicsi vagy középnagy. vagyis lombra nem kiegyenlített.Hegykői fajta (Fotó: Hanzséros P. a feketedésre való hajlama a főzésnél kicsi. rostossága közepes.) Monostorpályi Lombja sötétzöld színű.

Imperator fajta (Fotó: Hatasiros P.)

Imperator Lombja középzöld színű, durva, nagy. A levélnyél hosszú. Gumóalakja nagy, gömbölyű, alul kissé kiszélesedő. Felülete rücskös. Húsa sárgásfehér, üregesedésre kissé hajlamos, feketedésre való hajlama a főzésnél közepes. Gyökérzete oldalgyökérképzésre hajlamos. Erős talpgyökerei van­ nak. Nagy hozamú, talaj és tápanyag szempontjából kevésbé igényes, mint pl. a Hegykői vagy az Alabástrom. Szeptoriára kissé hajlamos. Tárolhatósága jó, nagyüzemi termesztésre ajánlható. Nyűvőgépi szedésre is alkalmas, dús, nagy, felálló lombja miatt. 127

Frigga Lombja közepesen nagy, középzöld színű. Gumója közepes nagyságú, gömbölyű vagy kissé megnyúlt gömb. Felülete sima vagy enyhén rücskös. Szép fehér, jó minőségű húsa van. Üregesedésre való hajlama kö­ zepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama aránylag kicsi. Talpgyökerei finomak, kicsik, közepesen dúsak. Oldalgyökere nincs vagy nagyon kevés. Hozama közepes, jó minőségű fajta. Igényes a talajjal és a táp­ anyaggal szemben. Tárolhatósága jó. Betegségekkel szembeni ellen­ állósága közepes. Gépi szedésre alkalmas.

Frigga fajta (Fotó: Hanzséros P.)

128

Alabástrom fajta (Alabaster) (Fotó: Hanzséros P.)

Alabástrom Lombja nagy vagy közepes nagyságú, középzöld színű. Középnagy gumója gömb vagy kissé lapított gömb. Alul kissé szélesedő. Felülete enyhén rücskös. Húsa sárgásfehér, alabástrom színű, amely már külső színén is észrevehetően világosabbá teszi a gumót és ezzel elüt a többi, álta­ lában szürke színű zellerfajtáktól. A hús minősége finom, de hajla­ mos az üregesedésre. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Erős, dús talpgyökérzete van. Oldalgyökere egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés. Hozama közepes. Finom húsú, jó minőségű fajta. Igényes a talaj­ jal és a tápanyaggal szemben. Tárolhatósága jó, betegségekkel szem­ beni ellenállósága közepes. Gépi szedésre alkalmas. Egyes típusai nyűvőgéppel is szedhetők. 129

Invictus fajta (Fotó: Hanzséros P.)

Invictus Lombja középzöld, tömött, elterülő. Alsó levelei elfekszenek a tala­ jon. A levélnyél hossza 13—16 cm. A gumó nagy vagy középnagy, gömbölyű vagy megnyúlt gömb alak. Az alapnál homorú, illetve boltozatos. Felülete sima vagy eny­ hén dudoros, színe halvány sárgásbarnás. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör. Főzésnél a feketedésre való haj­ lama kicsi. Üregesedésre való hajlama szintén kicsi. Gyökérzete mélyen ülő, finom és kevés. Csak talpgyökerei vannak. Érzékeny fajta, hozama erősen függ a helyi termesztési viszonyok­ tól, tehát ingadozó. Szeptoria-ellenállósága közepes, tárolhatósága úgyszintén. Csak ásórendszerű géppel szedhető. 130

Roka Levelei középzöldek, tömöttek és felállóak. A levélnyelek hossza 12—18 cm. Gumója középnagy, nagy, félgömb alakú. A felső része felé el­ keskenyedik, és hasonlóan a Magdeburger Markthoz, az alapon kis­ sé szélesedik és erősen dudoros. Húsa sárgásfehér, tömör vagy közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély, vagy esetleg közepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama közepes. Erős talpgyökerei vannak, a gyökérberakódása egészen mélyen van, vagy esetleg a gumó egynegyedéig rakódik be. Középkötött talajokra alkalmas, hozama hasonló a Magdebur­ ger Markthoz. Szeptoria-ellenállósága, valamint tárolhatósága is jó. Besta Középzöld színű, nagy, dús lombú. Lombozata nem kiegyenlített, felálló és elterülő egyaránt. Hajlamos a sarjadzásra. Levélnyélhoszsza 9—14 cm. Gumója középnagy, lefelé, az alap felé szélesedő, csaknem há­ romszög alakú. Felszíne sima vagy enyhén dudoros. Húsa fehér, sárgásfehér, szép színű fajta. Tömör, üregesedésre való hajlama csekély. Feketedésre való hajlama is minimális. Aránylag kevés vagy közepes és finom gyökérzetű. Csak talpgyö­ kerei vannak és egészen a gumó alsó részén, mélyen ülnek. Közepes hozamú, jó minőségű fajta. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. Rodeo Lombja nagy, középzöld színű, közepesen tömött, elterülő. Levélnyélhossza 12—15 cm. Gumója középnagy, az alap felé kiszélesedő vagy félgömb alakú. Felszíne sima vagy kissé dudoros. 131

gömb vagy félgömb alakú. mert a gumók eléggé kiállnak a földből. felálló. Üregesedésre való hajlama csekély. Gumója nagy. . az idősebb levelek elfekszenek a talajon. Nagy hozamú fajta. tömött levelű. Feketedésre való hajlama csekély. A levelek közepesen felállóak. közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély vagy közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. üregesedésre való hajlama nagyon kicsi. Aránylag jól tárolható. hogy könnyen taplósodik. Feketedésre kö­ zepes hajlamú a főzésnél. Oldalgyökerei nincsenek. Magdeburger Markt Sötétzöld. gömb. Hozama megfelelő. Szeptoria-ellenállósága. sárgásfehér.Húsa fehér. vagy közepes. legfeljebb eny­ hén dudoros. Lombja nagy. Mélyen ülő talpgyökere van. Szep­ toria-ellenállósága közepes. de hajlamos az oldalgyökérképzésre is. tömörsége közepes. finom. A gumó nagy vagy közepesen nagy. Jó minőségű fajta és szedése is könnyű. Szeptoria-ellenállósága és tá­ rolhatósága jó. Nagy vagy közepes hozamú fajta. finom húsú. Lustra Lombja sötétzöld. Közepesen durva. A levélnyél hossza 10—12 cm. de hátránya. fényes. Finom gyökérzete aránylag kevés vagy közepes. tárolhatósága jó. félgömb vagy meg­ nyúlt gömb alakú. Gyökérzete mélyen vagy középmagasan ül. tömött. és az alap felé kissé ki­ szélesedik. A levélnyél 7—10 cm hosszú. időnként kissé laza. A hús színe sárgásfehér. mélyen ülő. Sárgásfehér. il­ letve közepesen erős. A gyökerek körül enyhén dudoros. mind nyűvőgéppel szedhető. Felszíne csaknam teljesen sima. Feketedésre való hajlama cse­ kély. Mind ásó-. fényes. Gyökérzete dús.

Tárolhatósága közepes. Közepesen durva és közepesen dús vagy dús gyökerű. A gumók középnagy. A legnagyobb gumójú fajták egyike. de erőteljes lombozata van. közepesen tömött és kissé elterülő.Oderdörfer Nagy. Hoza­ ma közepes. Wiener Marki Világoszöld. Feketedésre való hajlama közepes. illetve tömörségű. Köze­ pesen pudvás. Felszínük erősen dudoros. felálló lombozatú. de hajlamosak a megnyú­ lásra. Nagy hozamú. Nyűvőés ásógéppel szedhető. felszíne dudoros. üreges. dús. Gyökérzete erős. fehér vagy barnás. A levélnyél hossza 8—13 cm. Csak ásógéppel szedhető. dús. közepes minőségű. A gumó alsó harmadában helyez­ kedik el. Gumója középnagy. inkább lapos. üregesedésre való hajlama kicsi. kissé vagy erősebben hajlamos az ürege­ sedésre. Erős. Levélnyélhossza 8—11 cm. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága jó. Húsa szürkésfehér. mint gömbölyű. Ásógéppel szedhető. de betegséggel szemben nem ellenálló. dús. durva. sárgászöld. durva és dús gyökere aránylag magasan berakódott. 133 . feketedésre való hajlama közepes. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Levélnyelének hossza 6—12 cm. Prágai óriás Sötétzöld fényes. sötét-. Feketedésre való hajlama közepes. illetve középzöld lombja elterülő. A gumó gömb. félgömb ala­ kú. Húsa sárgásfehér színű. Hajlamos a szeptoriára és a rozsdára is. Felszíne du­ doros vagy erősen dudoros. Inkább lápi talajokra alkalmas. néha a közepéig is berakó­ dik. tömör. Hozama közepes. félgömb alakúak. A gyökérzet a gumó alsó harmadáig. Húsa sárgás.

amely elsősorban a túl­ zott műtrágyaadagok következtében jelentkezhet. Ebből következően a zeller alá lehe­ tőleg szerves trágyát adjunk. szétterülő lesz. 134 . Tápanyaghiány következ­ tében a lomb kicsi. A szakkönyvek a zeller talajigényé­ vel kapcsolatban az „üde” talaj kifejezést használják. míg káliumot csak a tenyészidő vége felé vesz fel. hogy a zeller egyike a környezeti és termelési tényezőkre leginkább reagáló zöldségfajoknak. ha a talajt kellően trágyázni és öntözni tudjuk. Márpedig a talaj akkor üde. Sótűrő növény. Ezért lehetőleg a N-műtrágyát ne egy adagban. törékeny szárú és mélyzöld színű lesz. különböző szimptómákat idézhet elő a zeller lombozatán. és inkább savanyú kém­ hatású műtrágyákat használjunk. valamint a lúgos kémhatású műtrágyákra. valamint a túl kötött és túl laza homok­ talajok kivételével mindenütt termelhető zeller.Termesztéstechnológiája Talajigénye A mélyebb fekvésű öntés. ahol a talaj­ ban elegendő nedvesség és tápanyag van. Amennyiben erre nincs mód. amely nagy. A magas talajvízszintű területeket sem kedveli.5 között van. Megállapításaik szerint a zellernek a nitro­ génre és foszforra a tenyészidő egész folyamán szüksége van. ha szervesanyag-tartalma jó.és láptalajokon fejlődik jól. A tápanyaghiány is és a túltrágyázás is. A nagyobb terméshozamok és a gazdaságos termelés érdekében érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt. Túltrágyázás következtében a lombozat rövid. de érzékeny a talaj nagy sótartalmára. hanem fejtrágyaként több adagban adjuk. Ennek pedig egyik előfeltétele a szerves trágyázás. A zeller NPK-felvételével kapcsolatban Tylor és Lorenz (1962) végeztek vizsgálatokat. és az idősebb levelek elsárgulnak. A túl savanyú és túl lúgos. Mészhiányra érzékenyen reagál. Talajigénnyel függ össze tápanyagigénye is. A pH-igénye 6. akkor se kerüljön a zeller a vetésforgóban 1—2 évnél távolabb a szerves trágyázás évétől.5—7.

A nyomelemek közül a zeller számára legfontosabb a bór. Nemcsak jobb táperőben levő talajt hagy maga után. de mivel a talaj magas sókoncentrációjára érzékeny. A harmadik adag nitrogénműtrágyá­ val K2Ot adhatunk fejtrágyának legalább 150—200 kg/ha mennyi­ ségben. Előveteménye olyan kultúra legyen. Tápanyagellátása A zellernek a vegetáció egész folyamán szüksége van nitrogénre. Célszerű az öt-hét éves vetésforgó. mint a zeller. A zeller humuszos. Ennek előfeltétele a talaj kielégítő szervesanyag-tartalma. Ezért célszerű a talajvizsgálatok után meghatározni a kiszórandó trágya mennyiségét. 250 q/ha termés eléréséhez szükséges NPK-tápanyag: N 150—180 kg/ha két-három részletben.Vetésforgó A zeller igényes növény. ezért a nitrogénműtrágyát három egyenlő adagban szórjuk ki. K20 240—300 kg/ha kétharmadát július második felétől au­ gusztus elejéig fejtrágyának. Az első harmadát palántázás előtt. egyenet­ lenül trágyázott talajon nagyon alacsony terméshozamot ad. a másodikat júliusban. a gyengén. Ezen a téren nagy eltérések mutatkoznak. amelyet a növényvédő szerekkel együtt lombtrágyaként permetez­ zünk ki akár Wuxal. Zellert zeller után vagy gyökérzöldség után termeszteni nem aján­ latos a kórokozók elszaporodása miatt. hanem jobb. jó szerkezetű talajon adja a maximális hoza­ mot. A műtrágyaadagok mennyisége függ a talaj tápanyag­ szintjétől. amely után az őszi mélyszántás elvégezhető. Ha a jónak mondható szervesanyag-tartalmat az eddigi trágyázási rendszerünkkel nem tudtuk elérni. a tenyészidő folyamán legalább három alkalommal. mint a petrezselyem vagy a sárgarépa. Különösen az olyan tápanyagigényes növény. tápanyagban gazdagabb talajt is kíván. a harmadikat pedig augusz­ tusban. akkor ezt a zeller alá elsősorban 135 . akár Borax formában. P205 60— 80 kg/ha.

0—1. Ellenkező esetben az ültetési mélységet nem tudjuk betartani. rögmentes vagyis gépi ültetésre alkalmas talajfelszínre törekedjünk. március elején vessük el melegágyba 0. ezért ügyeljünk arra.istállótrágyázással pótoljuk: 4—500 q hektáronként. a melegágyi ablak­ szükséglet 60—70 db hektáronként.Vethetünk sorba és szórva. hogy a magvetésünk ki ne száradjon. KzO 95 kg. de elérhető 2000-es tőszám is. 100 q zellertermés eléréséhez szükséges NPK-hatóanyag kg-ban: N 65 kg. amelyet előzőleg csáváztunk (TMTD. tőzeges talajon emeljük meg a foszfor és kálium arányát a N rovására. A ható­ anyagarányt természetesen eltolhatjuk a tápanyagszintnek megfele­ lően. P205 25 kg. 1200—1500 jó minőségű palántát kaphatunk. A tavaszi talajmunkával pedig sima. a talaj táp­ anyagtartalma és az adandó műtrágya függvényében. Falisan). egyenletes. Ablakonkénti magszükséglet 1.és tőtávolság esetén ablakon­ ként kb. Szórt vetéssel hasonlóképpen. A zeller a csírázáshoz sok vizet kíván. a P205 24—26%-ban. Ezt megoldhatjuk az ágyak beöntözé136 .5 cm mélységre a vetőmagot. pl. a kikelt növénykéket az első lomblevelek megjelenése után ritkítsuk ki 1—2 cm-es tőtávolságra.2—0. A csírázás elősegítése és a nedvesség megőrzése céljából a mag­ vetést az ablakok alatt fóliával betakarhatjuk. A melegágyak.5 g. vetése Alapja az őszi mélyszántás. Talaj-előkészítése. Tudvalévőén az istállótrágya hasznosulása az első évben 40—50%. mert a pikírozás — nagy kézimunka-igénye miatt — nem gazdasá­ gos. Február végén. illetve a magvetés vegyszeres gyomirtását köz­ vetlen vetés után végezzük el. Ha a vetésünk túl sűrű. A vetőmagszükséglet hektáronként 8—10 dkg. Az átlagos 5—6×1—2 cm-es sor. amelyből a N 30—35%-ban. a K20 pedig 79—80 %-ban jelent felvehető táplálékot a növény számára.

A sortávolságot befolyásolja a gépesítés. Kiültetésre 3—4 lombleveles és 12—15 cm hosszúságú palánták alkalmasak. A tőtávolság csökkentésének ha­ tárát a gumó és a lomb nagysága is megszabhatja. pl. figyelembe véve a gumók nagyságát és hozamképessé­ gét. pl. illetve tőtávolság döntő jelentőségű. illetve kiszámított vegyszermennyiséget (Merkazinból 0.: Invictus Róka Lustra Nagy gumójú fajták.sével együtt is. Alabástrom 100—120 ezer tő/ha Középnagy—nagy gumójú fajták. Az ablakonként megengedett. Ültet­ hetünk egysorosán. A hektáronkénti növényszám függ az ültetési sor. hogy ablakonként csak a megengedett vegyszermennyiség jusson.: Hegykői Frigga Wiener M. amely általában 18—20 cm. illetve a művelés. A másik megoldás.5 g/ablak) a permetezőgéppel úgy permetezzük ki. amikor először beöntözzük az ágyakat és utána permetezzük ki a vegyszert. ikersorosan.és tőtávolság­ tól. A nagy területegységnyi hozam eléréséhez a helyes növényés művelési. de a magvak beöntözése is kielégítő legyen. pl. a fajtára vonatkoztatott optimális növényszám a következő: Közepes gumónagyságú fajták.: Imperator Prágai óriás Riesen Alabaster Magdeburger M. 80—100 ezer tő/ha 70—80 ezer tő/ha 137 . A gépesített technológiához ajánlható 50 cm-es sor­ távolságnál.

Ha mechanikai eszközökkel munkáljuk el a talajt és egyúttal ki is irtjuk a gyomokat. 4 soros. 6 soros.5 g ablakonként.8 ha/10 óra. minél jobban megközelítjük ezt az optimális mélységet.4—5. június eleji ültetésből nem adnak megfelelő terméshozamot. Függetlenül attól. Preemergensen — melegágyban 0. a Frigga május végi. kiültetés előtt és után. A vegy­ szeres gyomirtást állományban szükség szerint megismételhetjük. Az egyenletesen és jól elmunkált sima talajon palántázógéppel ültethetünk.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. hogy a fajták közötti tenyészidő-különbségeknek gyakorlati jelentősége alig van. Annál nagyobb és formára kiegyenlítettebb gumók fejlődnek. TP—4-es. A fontosabb technikai adatok és az alkalmazható vegyszerek a következők: Kontakt gyomirtó szer: Gomex. Prometrin gyomirtók: A—1114. területteljesítménye 0.6 ha/10 óra. A palánták lehetőleg olyan mélyre kerüljenek a talajba. a Hegykői zeller is. egyes fajtáink a késői. Legkésőbb június elejéig azonban fejezzük be.2—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Ilyen pl. mint amilyen mélyen a meleg­ ágyban voltak. Vegyszeres gyomirtása Szabadföldön kiültetés előtt kontakt gyomirtó szerekkel is elvégez­ hetjük a gyomirtást.A palánták kiültetése Kedvező időjárás esetén április végén vagy május első felében ültes­ sük. Merkazin. illetve állományban 2. Gramoxone. június első heti kiültetését gyors fejlődésükkel még behozhat­ ják. mert egyrészt a palánták túlfejlődnek. 138 . másrészt a késői ültetésből a lerövidült vegetációs idő következtében nem kapunk megfelelően fejlett gu­ mókat. A palántázógép tárcsájába egyenletesen behelyezett pa­ lántákat a gép egyenletes mélyen ülteti ki. ugyanakkor az Imperator. Palántázógépek: UPK—6-os. akkor a további vegyszere­ zéssel várjuk meg a palánták begyökeresedését (1—2 hét). területteljesítménye 0. Dózis: 3.

Növényápolása Fejtrágyázás. Normális időjárási viszonyok között az augusztus első felében adott öntözés és az ősz eleji. állománykezelésre. illetve a 6. Linuron gyomirtó: Afalon. héttől kezdődően. A felsorolt szerek hatása a csapadéktól és az öntözéstől függően kettő. A kiültetett palántákat feltétlenül be kell iszapolni. végére esik. Általában egy hónap.7 kg/ha 5—600 1 vízben. Szerkombináció: Merkazin—Afalon. Dózis: 2. Állományban a magról kelő egyéves gyomokra 2%-nál több humuszt tartalmazó talajon fejti ki jól a hatását. Termesztett fajtáinknál tenyészidőben nagy eltolódások nincsenek. hogy milyen tenyészidejű fajtát termesztettünk. amikor még a 2—4 leveles fejlettségi állapotot nem haladták túl. Szedésük mindenképpen ősz elejére. Eső vagy öntözés után sorközlazítást végezzünk az összetömődött talaj fellazítására. A tápanyagellátásnál leírtak szerint.5 +0.3—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. illetve sorközlazításokat a 4. Kapálás. Betakarítása A betakarítás kezdete bizonyos mértékig attól függ. elvégez­ hetjük anélkül. esetenként 30—40 mm vízmennyiséggel. 1. hogy a szerek hatékonyságát zavarnánk. július és augusz­ tus eleje.A gyomnövények ellen akkor hatásos. Kritikus hónapok öntözés szempontjából a június. szeptemberi csapadék elegen­ 139 . amikor a vegyszerek a csapadék vagy öntözés hatására 2—3. kettő és fél hónap.. A későbbiek folyamán — az időjárástól függően — legalább három öntözést tervezzünk be. később 4 cm-re lemosódtak. A kapálásokat. Öntözés. figyelembe véve a vegyszeres gyom­ irtást. A zeller fő növekedési periódusa augusztus elejétől október vé­ géig tart.

vagyis a gyökérkiemelő ekével meglazított. A foko­ zottabb gépesítést segítik elő a burgonyakiszedő gépek.4 .) 140 . Sok termelő­ üzemben alkalmazzák azonban az ún. . A zeller kiszedésének ideje kedvezőtlen körülmények. A huzamos. Amíg a lombjuk takarja őket. négy-öt napon át tartó ugyan­ ilyen hideget. amikor a zellertermés kialakul. az E—660-as. mint pl. illetve közepes nagyságú fajtákkal kezdjük a szedést és a nagyobb gumójú fajtákkal fejezzük be.5 °C-ot károsodás nélkül tűrik. addig a rövid ideig tartó . Ezek után is a kiszedett zellert kézzel kell lombtala- EM—ll-es szedőgép zellerszedés közben (Fotó: Hanzséros P. Ásóval ma már csak házikertekben szedik a zellert. . esetleg tárolási nehézségek miatt elhúzódhat. Ez az időszak. mert a gumók a szedési időre nem érzékenyek.dőnek bizonyul a jó gumóképződéshez. . majd helyben meg is tisztítják. különösen a lombjától megfosztott zeller komoly fagykár nélkül nem viseli el. illetve fagyot. illetve kiszántott zellert kézzel kupacokba dobálják. félgépesített megoldást. A kisebb.

VICON zellerbetakarító gép (Fotó: Szepes L. Az EM—11-es gép ugyanolyan jól alkalmazható és beállítható a zeller. A gép munkasebessége 2. Mivel a gép nyűvőrendszerű. Munkavégzése.6%). területteljesítménye kb. A holland VICON zellerszedő kombájn 50 HP-s traktorral üze­ mel. Teljesen lombtalanít és további tisztításra csak a gyökérzet marad hátra.5—5 km/óra. Zeller­ szedéshez használható fejelőszerkezettel és anélkül is. A fejelőszerkezetet úgy lehet beállítani. csak azok a fajták szedhetők vele. s mint a cukorrépaszedő gépek. ez is ásórendszerű gép. 1 hektár. módszere és mű­ szaki adatai megtalálhatók a sárgarépánál. A gép megfelelő műszaki kiszolgálás mellett elenyésző sérülési százalékkal dolgozik (4. közvetlen 141 . illetve gyökérzöldségkombájnnal vagy a zellerszedő adapterrel el­ látott holland VICON cukorrépaszedő géppel.3—5.) nítani. amelyek lombja leg­ alább 15—20 cm hosszú és nem fekszik el a földön. EM—11-es sárgarépa-. hogy csak a gumó felső. Teljesen gépesített a szedés az NDK. mint a sárga­ répa és a petrezselyem szedésére.

A fejelőszerkezet helyett a lombtalanító szíjtárcsák is felszerelhetők.8 ha tízórás műszak alatt.a lomb alatti részénél vágja le a lombot. Haladási sebessége megegyezik az EM—11 -ével. A lombtalanító szerkezettel ellátott kombájnoknál is hátramarad a gyökérzet tisz- V1CON típusú zellertisztitó gép (Fotó: Szepes L. A gép egyszerre két sort lombtalanít és szed. illetve vágjuk le. mind a gyökereket kézzel. A kiásott gumó földestül a láncos felhordószerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira esik. amelyek a haladási irányra merőlegesen forogva verik le a lombot a zellerről. késsel tisztítjuk. Tisztítása A teljes kézi és a félgépesített szedéseknél mind a lombot. Ha nem sáros talaj­ ról szedjük a zellert. miközben a felhordón a láncok kö­ zött a föld és egyéb szennyeződések kihullanak.) 142 . teljesítménye 1.4—1. a pótkocsira kerülő gumók aránylag tiszták lesznek.

amelyben a zellert szinte a minimális veszteséggel és a kívánt ideig tudjuk tárolni. a nem megfelelő vízellátás. szerkezetileg fellazulnak és ezáltal gyorsabban fonnyadnak és rothadnak. Na­ gyobb szárazanyag-tartalmú. Az ehhez szükséges hőfok 1—2 °C. üregesedésre erősebben hajlamos fajták. egyoldalú tápanyagellátás. teljesítménye kb. hogy a kombájn a lombtalanításnál lehetőleg semmi vagy kevés lombot hagyjon a gumón. Az egyoldalú táp­ anyagellátás rendszerint a túlzott nitrogénadagolásban vagy bórhiányban jelentkezik. tárolásra alkalmassá tételük sok munkát vesz igénybe. Terme­ lésben a nem kiegyensúlyozott. Tárolása Szakszerű tárolás a megfelelő fajta kiválasztásával kezdődik. Villanymotorral üzemel. amelynél egy fémlécekből kiképzett forgó hengerhez acélrugók által hozzányomott kések vágják le a lécek közül kiálló gyökérzetet. Kiszolgálásához általában hat személy szükséges. azonfelül nagyon lé­ nyeges fajtakövetelmény a gömbölyű gumóalak és kevés vagy köze­ pes mennyiségű gyökérzet. de kedvező fel­ tételek mellett a kiszolgáló személyek száma felére is csökkenthető. Mindkettő elsősorban a szöveti szerkezetre hat.títása. A sáros talajból szedett gumók nehezen tisztíthatók. A közvetlen kiszedés előtti hosszan tartó csapadékos időjárás kö­ vetkeztében a gumók teleszívódnak vízzel. A finomabb húsú. finomabb szerkezetű zeller ugyancsak érzékenyebb minden külső behatásra. így a hőmérsékletingadozásra is. tömör gumójú fajták könnyebben tárolhatók. Erre a célra ajánlható tisztítógép a holland VICON típusú zellertisztító. mint a taplósságra. amelyek tárolásunkat bizonytalanná tehetik. Az optimális tároló. kemény húsú. vagyis a hosszabb ideig tartó szárazság esetén a talaj víztartalmának csök­ kenése utáni öntözés okozza vagy fokozza a gumók üregesedését. könnyebben rothad. valamint a kedvezőtlen talajviszonyok azok. 10 q/óra. A tenyészidő folyamán a nem folyamatos vízellátás. hagyományos módszerrel is tárolha143 . Könnyebben fonnyad. a hűtőház. Ilyen kedvező feltétel. a relatív páratartalom pedig 95—98%. Prizmákban.

A zeller termesztéséhez felsorolt gépek több zöldségfélére alkalmasak. ha megfelelő gondossággal készítjük elő a zellert. és a prizma hőmérsékletét tartani tudjuk a kellő hőfokon. amelyeknek hőmérséklete télen nem megy fagypont alá és nem melegszik fel meleg. csakis gépek. polcra állítva rakjuk fel. 5—10 kg-os tételekben. cementre soha ne tegyük. négy-öt hónapon át is eltarthatjuk így az igényes zellergumót. a kórokozók elterjedésének. akár a prizmákban a 4 °C-t meghaladja. Az előzőleg lombjától és gyökerétől meg­ tisztított zellerrel megtöltött zacskókat padlóra. 144 . illetve a rothadásnak a lehetősége fenn­ áll. a félgépesített művelés­ nél 34—40% körül van. (Tárolási mód részletesen a sárgarépánál. Földre. annak specializálása mellett. Ellenben az egységnyi élőmunka-ráfordítás az. Olyan pincékben vagy kamrák­ ban.) Kisüzemi. a prizmákat viszont a lehetőségekhez mérten gyorsan szedjük szét. Ez esetben a hűtőtárolóban gondoskodjunk a megfelelő hőmér­ séklet visszaállításáról. a jelentős üzemelési és amortizációs költségek miatt. háztáji termelésnél tárolhatunk pincében. 30—40 dkg-os gumóátlag és 240—250 q hektáronkénti termés­ hozam — a megfelelő fajták kiválasztásával.tünk sikerrel. ami a teljes gépesítés általánossá tételét igényli. nedves ho­ mokkal rétegezve. napos időszakban sem 7—8 °C fölé. ezáltal kihasználhatóságuk is fokozott. Ha a hőmér­ séklet akár a hűtőtárolóban. addig a teljesen gépesített termelésnél gépi tisztítással egybekötve ez csak 11—13%. Termelési költségei A kézi és gépi művelés bruttó költsége között lényeges különbség alig van. vagy prizmákban a sárgarépánál leírt módon. Termelésünk olcsóbbá tétele. a gépek tekintélyes ára. a technológiai köve­ telmények betartásával — az a hozam. gép­ rendszerek jobb kihasználhatóságával és ezáltal a géptípusok szá­ mának csökkentésével válik lehetségessé. így az amortizációs és egyéb költségek csökkenthetők. amely a gépesített technoló­ giát kifizetődővé teheti. A zellergumó tárolásánál különösen jól beváltak a fólia zacskók. Míg a kézi művelésnél az élőmunka az összköltség 85 %-át is eléri.

A vetés idejével azonban nem kell sietnünk. hogy mind átteleltetésre. Tápanyag­ igényével kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk. a fagyok beállta előtt. június első hetére jól fejlett palántákat kapunk. A március végi vetésből május végére. sem más ásórendszerű gépek konstrukciójuknál fogva nem alkalmasak dugványszedésre. mint az áruzellert. vagy tisztí­ tásra behordhatjuk a prizmákban előkészített helyre is. esetleg túlfejlődött taplós gu­ mók. Megegyezik az árura termelt zellerével. vagy 1:3:6. amelyek ott áttelelnek. Ennek érdekében a műtrágyaarányt a foszfor és kálium irányába toljuk el a nitrogén rovására. a lomblevelek aljára rakhatják és rakják is petéiket. Talaj-előkészítése. A hegeket. Utána csak a szívleveleket hagyjuk meg és a többit körülötte lefejtjük. Melegágyba ugyanúgy vetjük.Magtermesztése Dugványtermesztése Talajigénye. március elején elvetni. november elején. hogy a gumót megsértenénk. amikor is az összműtrágya mennyisége 9—10 q/ha. mind maghozásra a kisebb. Sem bur­ gonyaszedők. Vetése. a palánták kiültetésének módja. A tőleveleket 2—3 cm-es csonk visszahagyásával levágjuk. Szedhetjük kiemelőekével vagy EM—11-es kombájnnal. Az NPK-hatóanyagarány tehát 1:2:4. Míg az árura termelt zellert igyekszünk február végén. szilárd állományú dug­ vány biztonságosabb. és utána tavasszal a gumókkal a szántó­ földre kerülnek. és gyakran csak azt vesszük észre. Ez a munka nagyon fontos. növényápo­ lása.. Szedése. 145 . Az ekével kiemelt és kézzel ku­ pacokba dobált dugványokat tisztíthatjuk a helyszínen. mint a nagy. vegyszeres gyomirtása és növényvédelme teljes mértékben megegyezik az árutermesztésnél elmondottakkal. a kis há­ zilégy stb. addig a dugvány­ nak termelt zellert később is vethetjük. anélkül. mert a kártevők. Ideje október. Ott a kifejlődő lárvák befúrják magukat a gumókba. hogy a magszárba indult zeiler fonnyadni kezd és kirothad. mint pl. simára kapar­ juk.

tömöttségben és nagyságban. Természetesen a dugványokat ugyanúgy át kell tisztítani. prizmázás előtt a gumókat kosarakba rakva mártsuk meg. mint a többi gyökgumós. Tinox stb. Mindezek elvégzése után. Az EM—11-es kombájnnal is szedhetjük a dugványokat. lerakott petékből kifejlődött lár­ vák fúrják be magukat a gumóba és okozzák a gumók rothadását. de lehetséges. A gép nyűvőrendszerű. 146 . mert a zeller sokkal érzékenyebb. Szelekció. azt is ki kell dobni. amelyek alakra nem megfelelőek. hogy a magszárba indult gumók kirothadása másodlagos fertőzés következménye. és legalább egy percig hagyjuk is benne az elő­ zőleg elkészített rovarölő (Wofatox. amelyeknek lombja eléggé tömör és nem fekszik el a földön. mint ahogy azt az elő­ zőekben leírtuk. Nem szükséges. A gumók vagy már az ősz folyamán befertőződtek a kártevők által a levelek tövébe rakott petékkel. ezért csak azokat a fajtákat szedhetjük vele. Még a dugványok kiszedése előtt szelektáljuk a növény lombját. ha találunk ilyen töveket. 50—60 cmnél nem magasabb prizmákba öntögetve megszikkasztjuk és utána prizmázzuk (lásd sárgarépa). A válogatást és tisztítást nagyon gondosan végezzük és lehetőleg ne dobáljuk a gumókat. A fel­ szedett dugványokat tárolás előtt már tisztításkor osztályozzuk. és hamarabb rothad. Felmagzás első évben nálunk még nem fordult elő.) és gombaölő (réz­ tartalmú) szer oldatában.A Kertészeti Egyetem Növényvédelmi Tanszékével együttesen végzett vizsgálataink egybehangzóan igazolják. vágott vagy kiszakadt szívlevelű gumókat és azokat is. illetve magasságra állításával a kés­ dobok is megfelelő magasságban tépik le a lombot. valamint levélszínben. Ki­ szedjük a repedt. majd a levet jól lecsurgatva. sérült. de ajánlatos a gyö­ kérzet visszakurtítása is. A szedő­ szerkezet megfelelő mélységre. Mindenesetre. Eltérő egyedeket találhatunk levélállásban. minden sérülésre. vagy a kora tavaszi első rajzáskor — április közepétől kezdődően —. majd a gumóknak sártól és szenynyeződéstől való megtisztítása. Ennek elkerülésére ajánlatos a szívlevelek körül a lomblevelek hegének alapos levakargatása. Ezeket természetesen ki kell szedni.

mint az áruzellerére. hogy kiültetés után hogyan viselkedik a hűtőtárolóból kihozott dugvány. amelyek vetőmag-szaporításával nem foglalkozunk. Az utóbbira vonatkozóan azon­ ban még kevés vizsgálattal rendelkezünk. Eddigi tapasztalataink szerint a +1 °C és a 97—98% relatív páratartalom éppen úgy megfelel a dugványok tárolására is. sima felszínű legyen. Magtermő év Talajigény. A vetésforgóba lehetőleg az istállótrágyázás utáni első évben te­ gyük. szélmentesebb talajt kíván. Talaj-előkészítés.vagy jó minőségű barna homoktalajt válasszunk ki a dugványainknak. az évi dugványszükséglet 100 q-nál nem lagyobb. Ajánlatos ezért. Ajánlott műtrágyamennyiségek hatóanyagban: N 60— 70 kg/ha fejtrágyaként. mint ahogy azt a sárgarépánál leírtuk. a hazai vetőmagszükséglet kicsi (évek óta 9 q körül van). Több éves vizsgálat és megfigyelés szükséges azonban ahhoz. sőt egyes években egyes fajták iránti igényt. P205 180—250 kg/ha őszi mélyszántás előtt. A jövő útja azonban a dugványok tárolása eseté­ ben is a hűtőtároló. Te­ rületünk morzsalékos. import­ ból fedezünk. Többnyire szabadföldi prizmákban vé­ gezzük ugyanúgy. Exportunk nincs. Természe­ tesen tárolhatjuk pincében homok között. Meg kell jegyeznünk. melegebb fekvésű. mint az előző évben. Magtermő évben a zeller könnyebb. lazább.Dugványok átteleltetése. hogy homokos vályog. hogy a zellernek magas szaporodási hánya­ dosa van. ellentétben az áruzeller hűtőtárolásával. de tárolhatjuk a legkor­ szerűbb módon. 147 . KzO 100—120 kg/ha őszi mélyszántás előtt. Ennek a menynyiségnek prizmában való tárolása még nem okozhatott túl nagy gondot. hűtőtárolóban is. Az ősszel mélyszántott talajt úgy munkáljuk el. hogy a dugványok kiültetését géppel zavartalanul végezhessük.

Kiültetés után. a sörnyitók által hasított barázdába könnyen berakhatók. és így természetesen a felszín alá kerül a szívlevelek jó része is. a növények mindkét oldalára. mert ugyan­ arról a területről dupla mennyiségű magot nyerünk. mert bármely palántázógéppel (TP—4. hogy a sorok a széli­ rányba fussanak. Erre csak száraz tavasz esetén. sorközlazítást végezzünk. Nagyon lényeges a maghozók ültetésénél. amelyről a tárcsákat leszedtük. Legcélszerűbb a sorok végén. és a tömörítőkerekek munkája is megfelelő lesz. A tőtávolság 30—40 cm. A be­ fektetés mind munkaerőben. A kiültetési sortávolság 50—60 cm. de a hajtások még nem bújtak ki a földből. mind anyagban megtérül. így a két huzal között a maghozók állva maradnak. Ajánlatos a maghozó felkötözése. Ilyen esetben pedig a mag jó része kipereg. 148 . amellyel az ültetéssel járó taposásokat is fellazíthatjuk. Ha sikerül a dugványokat idejében — március első felében. A művelendő sávok és a művelő utak szélességét a rendelkezésre álló erőgép és a permetezőgép munkaszélessége dönti el. ahogy a dugványok megeredtek. ame­ lyet a palántázógépen ülő dolgozók általában be is tudnak tartani. kiültetni. késői kiültetésnél kerülhet sor. elveszik. tökéletesen megoldható a zellermaghozók ültetése is.Kiültetés. Vegyszeres gyomirtását legcélszerűbb a dugványok kiültetése után. meg­ felelő közökben levert karókhoz erősítve dróthuzalt kihúzni. A huzalozást addig végezzük el. Ajánlatos művelőutakat hagyni a növényápolási munkák elvégzé­ sére. amíg a talajban ele­ gendő nedvesség van —. hogy az addig prizmában volt gyenge szívleveleket védjük a napsütéstől. amikor a dugványok gyökeresedése megindult. mert egy vihar vagy erős zápor — hasonlóan a gabonához — földre fektetheti az egész táblát. akkor beöntözésre nincs szükség. Arra ügyeljünk. hogy a gumók 1—2 cm-rel a föld felszíne alá ke­ rüljenek. vagyis a kiszáradás­ tól. amíg azt a magszárak kitördelése nélkül tehetjük. Növényápolás. A gumók a jól előkészített talajba. UPK—6). sorközkapálás után elvégezni. Kiültetés után a sorokat felcsirkézzük. Kapálás után végezzük el a vegyszeres gyomirtást. Termelőüzemekben ma már kézzel nem végezzük.

csapadékos Zellermaghozó tő (Fotó: Hanzséros P. Két különböző fajtájú maghozó tábla között elit és I. hogy a magvak szürkésbarna színűek lesznek és eny­ he morzsolásra kipe­ regnek. 350— 520 1 vízben oldva. szokványmagtermesztésnél pe­ dig 600 m. akkor várjuk meg. A sarlóval vagy met­ szőollóval levágott magszárakat kis kévék­ be kötjük és utóérle­ lésre a táblán nyolcasával-tízesével összeállítgatjuk. Az érés ideje általában július vége.) 149 . amikor a magszárakon levő magvak felénél tapasz talhatjuk az érés jeleit.3—3. HŰVÖS. A—1114 3. amíg a földből kihajtott maghozók elérik a 8—10 cm-es ma­ gasságot. majd spárgá­ val körbekötjük. Aján­ latos karót szúrni közbül. Az érés jele. Aratás. és akkor ismételjük meg az alsó határnál megjelölt menynyiséggel. hogy a szél fel ne borogassa az összekö­ tött kupacokat. Izolációs távolság.0 kg/ha. Az aratást akkor kell kezdeni. fokú szaporításnál 1000 m. augusztus eleje. A zel­ lermag egyenlőtlenül érik. Ha a gyomirtás valamilyen oknál fogva nem sikerül.2 kg/ha vagy Afalon 2.5—5. amelyet 5—600 1 vízben oldunk.Ajánlott szerek: Merkazin.

Magtisztítás. hanem a cséplőgép. ahol letere­ getett ponyvákon két-két kévét egymásnak támasztva sorokban és sorok között utakat hagyva utóérleljük a magvakat. Az átlagtermés 6—8 q/ha-onként. Cséplését kombájnnal végezzük.) nyarakon hordjuk be a kévéket szellős. Ezért ügyeljünk nem­ csak a maghozó tábla. fedett szín alá. Ha lassabb is az utóérés. mert a magvak aprók és hasonló nagyságú gyommagvak szinte kiszedhetetlenek belőle. 150 . Ez a mennyiség néha a termés 25—30%-a lehet. Jól beállott és időben learatott tábláról 10—12 q/ha magot is kaphatunk.Zellermaghozó tábla (Fotó: Hanzséros P. mert a vetőmagvak értékét a gyommagvak nagyon le­ ronthatják. a szántóföldön óhatatlanul elpergő magot a ponyván felfoghatjuk. mert a magvak nagyon könnyen peregnek. Nehéz. illetve a kombájn tiszta­ ságára is. Az aratás csakis a kora reggeli órákban végezhető és a cséplőgép­ hez csak ponyvával bélelt pótkocsival hordjuk a kévéket.

zártan hoz­ zák levélnyeleiket és halványak maradnak. Szabadföldi fő szedési ideje októberben kezdődik. 30 x 30. amelyek csokrosan. Természe­ tesen a szedést fagyokig elhúzhatjuk.és tőtávolság 20 x 20 cm. szerves anyagban gazdag talajt kíván. 60— 70 cm nagyságú levélnyeleit a tenyészidő végén megfelelő eljárással halványítani kell. akkor szeptember közepétől tervezett szedéshez április kö­ zepén vessük és június közepén ültessük szabadföldbe. A szedé­ sét meg lehet nyújtani gördülős üvegházak áthelyezésével szabad­ földön is. Ha melegágyban neveljük elő a pa­ lántákat. majd szabadföldön 40 X 30 cm-es tenyészterület szükséges.Halványítózeller Mind nálunk. szemben a gumószeller káliigényével. Tápanyagigényé­ nél azonban a nitrogénen van a hangsúly. A vetést tanácsos papírral. mind a közép-európai országokban a halványító­ zellert alig ismerik. és így július közepétől szedhető. Franciaország és Olasz­ ország. Szabadföldi tenyészideje viszonylag rövid. gyökerei elágazók. Ezt az időt előcsíráztatott mag­ gal 8—9 hétre csökkenthetjük. Magas a mészigénye is. későbbi ültetéseknél a tenyészterület mindig növekszik. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban és Amerikában csak ezt a zellert termelik. Vagyis laza szerkezetű. de a halványítózeller nem hoz gumót. a másodikat pedig szeptember közepén adjuk. Főbb európai termelő országok Belgium. de hajtatni lehet üvegházban és fólia alatt. fóliával letakarni a kiszáradás ellen. Korai hajtatásnál üvegházakban a sor. Vannak fajták. és a palántákat április kö­ zepén ki lehet tenni szabadföldbe. Célszerű szaporítóládákba vetni és a kikelt növényeket üvegházba pikírozni. mint a retket. Általában 9—10 hetes palántanevelési idővel számoljunk. Talajjal szembeni igénye hasonló a gumószelleréhez. különböző salátának vagy párolva készítik el. de ne ké­ 151 . ugyancsak rövid az el­ tarthatósága is. A vetéshez szükséges hőmérséklet 18 °C. Vetését február közepén kezdhetjük. Normális szabadföldi termesztésnél az első fejtrágyázást augusz­ tus elején. A halványított levélnyeleket nyersen. azért a talajvizsgálatnak meg­ felelően a talaj mészhiányát pótolni kell. Lombját nem lehet megkülönböztetni a nagy lombú gumószelle­ rétől.

Vegyszeres gyomirtása teljesen megegyezik a gumószellerével. amelyeket halványítani kell. hogy szalmával vagy más takaróanyaggal takarjuk le. és a halványításkor két oldalról rá­ húzzuk a tövekre a földet. hogy a levélnyelek meg ne sérüljenek. Öntözésről minden­ képpen gondoskodni kell. hogy a levele­ ken sárgászöld mozaikfoltok figyelhetők meg. Ezt követően lép fel mint másodlagos fertőzés egy baktériumos rothadás. hogy a szívlevelek feketére színeződnek. az utolsót pedig a levél­ nyelek teljes magasságáig végezzük el. házikertekben halvá­ nyíthatjuk úgy. (Kórokozók: Cucumber mosaic vírus. amikor a levélnyelek elérték az 1. illetve a töltögetésnek egyszerű módja az. az Extra langer Goldgelber és az Englischer weisser. majd a levélszélek száradni kezdenek. a talaj kiszáradása után észleljük. A második töltögetést 20—30 cm-re. Szedéskor azoknak a fajtáknak. Általában. míg a harmadik fajtát földdel takarni kell. A gyökereket a felszedett tövekről úgy vágjuk le. Az első kettő takarás nélkül is halvány lesz. 5—6 héttel a szedés előtt a levélnyelüket be kell takarni földdel. meleg időjárásnál előfordul.) A Cucumber mo­ saic és az Alfalfa mosaic vírus kárképére az jellemző. hogy a levélnyelek a levelekkel együtt csokorszerűen. A növény növekedé­ 152 . Van­ nak azonban fajták. Kisebb területen. Először 10—15 cm-re húzzuk fel a földet a tövekhez. Szedésüknél ügyeljünk arra. mint a szedés kezdete előtt egy hónappal. zártan fej­ lődnek és halványak maradnak. Fólia zacskóba csomagolva magakadályozhatjuk a gyors hervadást. a szabadföldi tövek sú­ lya letisztítva pedig 6—900 g között piacképes. A zeller betegségei A zeller vírusos mozaikfoltossága.sőbb. amikor a zellert már eleve baráz­ dákba vagy árkokba ültetjük. Celery mosaic vírus. amelyeknél a levélnyelek szorosan. Ezt a töltögetést 3 alkalommal végezzük. Egy tő súlya hajtatásban legalább 500 g. Alfalfa mosaic vírus. összefüggően együtt maradjanak. A halványításnak. Szá­ raz. Ismertebb fajták: Golden selfblaching. Halványíthatjuk felszedve és homokba rakva pincében is. ha az öntözést elhanyagolják.5—2 cm vastag­ ságot.

az idősebb levele­ ken pedig sárga. Septoria apiigraveolentis Dorogén (a kis levélfoltosságot okozza). 3—10 mm átmérőjű. barna színűek.) növények eltávolítása. A foltok egyneműek.) Chest. A folt közepe ki­ szürkül. apró fekete pontok. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. s benne elszórtan. [Kórokozók: Septoria apii (Bri. A levélen nagy. A levél nagy része elszárad.sében visszamarad. Glits M. Mindhárom vírus mechanikailag átvihe­ tő. A folt szegélye határozott barna színű. [Kórokozó: Parsnip mottle vírus (lásd: a pasztinák vírusos tarka törpülése). A levéltetvek elleni védekezés. A zeller pektobaktériumos lágyrothadása.] A betegség hazánkban általánosan elterjedt. A foltokban és azokon kívül is apró fekete pontok. piknídiumok talál­ hatók. et Cav. A zeller szeptóriás levélfoltossága. Védekezés. kerek foltok mutatkoznak. A levélen apró. A vírus nem perzisztens. 1 mm-t meg nem haladó. A zeller vírusos tarka törpülése. szklerotiniás rothadása./(a nagy levélfoltosságot okozza). 153 . Legfontosabb ter­ jesztői a levéltetvek.] A zeller vírusos vöröslevelüsége (lásd: a sárgarépa vírusos vöröslevelűsége). kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. A Celery mosaic vírus jellegzetes kórképe a levelek érkivilágosodása. piknídiumok jelennek meg. botritiszes rothadása: megegyezik a sárgarépa hasonló nevű beteg­ ségeivel és védekezésével. A levelek elsárgulnak. A zeller­ táblák környékéről a vad ernyős virágzatú A zeller szklerotíniás rothadása (Fotó: dr. emi­ att nagy a lombveszteség és a gumósúlycsökkenés.

A levelek elsárgulnak. mind a levél fonákán kialakulnak. Cupratív. fekete piknídiumok van­ nak beágyazva.) kell permetezni. Ered­ ményesen lehet védekezni a TMTD-tartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. fertőz. Emellett azonban a gyakori. csoportosan piknídiumok figyelhetők meg. Fontos a legalább 3—4 éves vetésforgó betartása. később egyre nagyobbodó egynemű sekély.Gyakori. a fő fertőzési forrás azonban a vetőmag. a maghozó száron és az ernyővirágzatpn is előfordulnak. A zeller fómás gumóvarasodása.. Hazánkban el­ terjedt. hogy a foltok kialakulása nélkül. amelybe apró. A kórokozó a növényekbe az epider­ miszen és légzőnyílásokon keresztül egyaránt behatol. Az első tünetek a fertőzést követő 9—12 nap múlva jelennek meg.) 10 percig vagy higanytartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. a S.1 %-os (a szokásos töménység fele) higany tartalmú. a gumó húsába csak 3—5 mm-re húzódó vörös­ barna foltok láthatók. de soha 154 .7 %-os (a szokásosnál nagyobb tö­ ménységű) rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Vitigran. A kórokozók tehát a magasabb hőmér­ sékletet kedvelik. majd micéliuma a sejt közötti járatokban helyezkedik el. A S. A lombvédelem céljából a növényeket elő­ ször 2—3 lombleveles korban. és a kiszabaduló piknokonídiumok a vegetációs időben vízcseppekkel továbbjutva.) A betegség a tárolóban a gumók rothadását okozza. Később a foltok vizenyőssé válnak. A kórokozó a beteg növényrészeken is áttelelhet. (Kórokozó: Phomaapiicola Kleb. A piknokonídiumok csak 1—2 évig fertőzőképesek. A piknídiumok később mind a levél színén. Falisan stb. A csíranövényeket a magon levő piknídiumból kiszabaduló pikno­ konídiumok fertőzik meg. A tünetek a levélnyeleken. A gumó felületén bárhol először apró. nedves csávázószerekkel (Ceresan Univ. A kórokozó 9—28 °C között fejlődik. apii kórokozóé kissé magasabb. s így fertőzik meg az ernyős virágzatban levő magvakat is. Cobox stb. bőséges csapadék is szükséges. A beteg növényrészekről is piknokonídi­ umok juthatnak a növényekre. majd kiültetés után legalább 2—3 al­ kalommal 10—14 naponként 0. ' Védekezés. apii graveolentis hőoptimuma 20—25 °C. újabb fertőzéseket hoznak létre. Vetőmagcsávázás 0.

A fol­ tok felületén csak kissé beágyazva apró. Szabadföldön. Az első tünetek csak néhány heti tárolás után jelentkeznek. az ép bőr­ szöveten vagy seben keresztül jut. csapadékos. hideg talajba ültetik ki.nem bűzösek. fekete piknídiumok jelennek meg. piknídiumképzésére és a konídiumok csí­ rázására. A nyár folyamán a növények tü­ netmentesek. vagy nem látszanak. A kórokozó hőigénye csekély. hosszanti és keresztirá­ nyú. ahol a gomba A zeller fómás gumóvarasoddsa (Fotó: dr. Később a foltok enyhén bemélyednek. és ha a kiültetés után az időjárás hűvös. A később kiültetett növények pedig egészségesek maradtak.4%-os megbetegedést mutattak. Glits M. A nedves körülmények közötti. hőoptimuma azonban 16—18 °C. A vetőmagnak mint fertőzési forrásnak gyakorlatilag nincs je­ lentősége. hosszan tartó tárolás esetén 155 . A kórokozó a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe már a nyár elején. amely a legkedvezőbb a gomba növekedésére. hogy a május elején kiültetett növények 77 %-os. A gomba ugyan — 5 és 30 °C között növekszik. Kísérletek bizo­ nyítják. és tárolás során a rothadás fokozódik. A fertőzési veszély a palánták kiültetése után a legna­ gyobb. száraz körülmények között a beteg gumó varasodik. a július ele­ jén kiültetett növények 3.) több évig is életké­ pes. A gumók felszedésekor és a tárolóba helyezésekor a tünetek alig. sekély repedések keletkeznek. nedves. A kórokozó legfontosabb fertőzési forrásai a talajba ke­ rülő növénymaradvá­ nyok. ha a palántákat fertőzött.

hogy a zellerlevélkék lemezei foltszerűen aknázottak lesznek. Az ellenük való védekezés teljesen megegyezik az ott leírtakkal. Az említetteken kívül szórványosan előfordulhat a zelleren a zel­ lerlégy (Philophylla heraclei L. bennük sötét színű ürülékszemcsék találh. A zeller rizoktóniás betegségei: megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és védekezésével.) is. Az aknák áttetszőek. ahonnan a nyű a károsítását. A folt melletti részben kezdeti já­ ratszerű akna ismerhető fel. a petrezselyem-levéltetű és a kékfoltos takácsatka.számottevő kiesés lesz. Még nem kidolgozott. 'Sk. nedves. csapadékos. a köménymoly. Szabadföldön és a tárolóban a vegyi védekezés eredménytelen. a szárfonálféreg. Legalább a 4 éves vetésforgót tartsuk be. 156 . hideg talajokon zellertnetermesszünk. egyes vándorló fondlféregfajok. hogy a palánták korán — májusban — ne kerüljenek kiültetésre. A zeller állati kártevői A zeller állati kártevői jelentős részben azonosak a sárgarépa és a petrezselyem kártevőivel. A mély fek­ vésű. ha az időjárás hűvös. Védekezés. hogy a gyökgumósoknál engedélyezett fel­ szívódó rovarölő szerek kielégítő védelmet nyújtanak ellene. Kártétele felismerhető arról. táplálko­ zását megkezdte. de életmódja és károsítási mód­ ja alapján feltételezhető. a bivalykabóca. az ott károsító nyüvek kíséretében. a sávosnyakú cincér. Az ott tárgyaltak közül a zelleren megta­ lálhatók: a gyökérgubacs-fonálféreg. Védekezés. A legfontosabb. A tárolóban még az alacsony tárolási hő­ mérsékleten is aránylag jól fejlődik a gomba.

Cékla A céklasalátát egész évben fogyasztjuk. Elegendő talajnedvességet kíván. Külföldön na- 157 . kellő tápanyagtartalmú. Hozama fajtától függően 200—300 q/ha. A melegfekvésű. a répa pedig étkezési célokra alkalmas. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. El­ készítési módja országonként. Gazdasági jelentősége Lombja takarmánynak. hu­ muszos vályogtalajokat szereti. A hengeres típusok általában 25—30%-kal többet terem­ nek. Közepes hőigényű növény. mélyrétegű. vidékenként változó.

2 mg 11. Az első fejessaláta megjelenésével jelentő­ sége csökken. levesnek. Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Bj-vitamin 0.Céklatermesztő körzetek járási bontásban. sütve stb.89% 100. is fogyaszt­ ják.0 mg 1. Szezonja általában késő ősztől kora tavaszig tart. főzeléknek.0 mg 258.00 mg P-vitamin 100—150 mg Ásványianyag-tartalma: Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor Egyéb bázis 0.08 mg C-vitamin 8.4 mg 0. nálunk csak salátát készítenek belőle.5 mg 15. 1974-ben gyobb jelentősége van.0 mg 30.05 mg B2-vitamin 0.4 mg .

keserű ízű. mert a szelekciónál és a nemesítés­ nél a nagyobb cukortartalom volt az elsődleges cél. amíg a fajtára jellemző formát el nem éri. II. sárga és fehér vál­ tozatot ír le. és V. A takarmányrépában és az emberi táp­ lálkozásra kinemesített répákban viszont a saponin és a betanin már csak elenyésző mennyiségben található. Növénytani jellemzése Kétéves növény.és a céklarépa répatestének kialakulásában a gyökér szerepe lényegesen vagy teljesen lecsökken. fő elő­ fordulási helye a Földközi-tenger környéke.és cukorrépa szántóföldi termesztése csak a XVI. Az egyiptomiak. és III.Származása. és a XX. században keletkezett a Földközi­ tenger nyugati vidékén az első mángoldszerű kultúrforma. maritima. A cékla répatestének kialakításában a gömbölyű fajtáknál kizá­ rólag a szik alatti szárrész (hipokotil) vesz részt. míg a takarmány. Az első évben fejleszti ki gyökerét. A modern étke­ zési céklarépafajták pedig csak a XIX. sz. a görögök és a rómaiak is ismerték a béta répát.és a betanintartalma. amelynek a levelét használták fel zöldségként. a répatestet és levélrózsáját. elterjedése A cékla ősének tartott vadalak a Béta vulgaris var. a hosszú fajtáknál azonban hasonlóan a takarmányrépákhoz. Morfológiai szempontból a cukorrépa áll legközelebb a vad alak­ hoz. században vörös. az íz megjaví­ tására nem volt szükség. a gyökérnek is van szerepe. Ebből a vad növényből időszámításunk előtt a IV. 159 . Hazánkban Lippai a XVII. század óta ismertek. s már megkülönböztettek a mángold mellett egy vörös és egy fehér változatot. illetve a magszárát. A cukorrépa is jelentős mennyiséget tar­ talmaz ezekből az anyagokból. Kezdetben az első lomblevél megjelenéséig a gyökér lassan fejlő­ dik és később a tartalék tápanyagok felhalmozódásával fokozato­ san vastagodik addig. A takarmány. illetve a XVIII. században fogyasztották. A répákat rendszeresen csak az i. században kezdődik. A vadrépának magas a saponin. amelyek­ től kellemetlen.. a második évben pedig a virág-.

parenchimaszövetek (pa) (Terpó. de előidézheti a ked­ vezőtlen talaj vagy a nem megfelelő tápanyagellátás. Ez a folya­ által lefűzött faháncs-edénynyalábok. C—D: új kambiumgyűrük keletkezése. de mégis egy pericik­ lusból keletkező második kambium. harmadik kambiumgyűrű f=fanyaláb. s csak másodsorban újabb szö­ vetek keletkezése. majd az így A cékla répatestének kialakulása. köztük a raktározó mat többször ismétlődik. 1965 nyomán) amelynek eredményeként egy koncentrikusan elhelyezkedő. addig a céklánál a vastagodást ugyan a primer kambium vezeti be. vagyis a répatestet és a levélrózsát. A cékla karógyökere — kijutva a répatestből — 1—2 m mélysé­ gig is lehatolhat a talajba. Az oldalgyökerek egymással átellenben a karó­ gyökér két oldalán helyezkednek el. B: „normális” má­ rű külső részén keletkező sodlagos vastagodás.és háncsgyűrűből álló gyűrűrendszer alakul ki. A világos-. egy-egy fa. mf=másodlagos fatest. h=háncsnyaláb. folytatja. Megfelelő növekedési feltételek mellett a cékla az első évben ve­ getatív szerveit fejleszti ki. ny= a kambiumgyűrük stb. vázlatosan képződött szekunder gyű­ A: fiatal gyökér elsődleges szövetekkel. k=kam­ biumgyűrű.A vastagodást elsősorban a meglevő szövetek növe­ kedése okozza. A háncsszövet sejtjeiben antocián található. illetve fehérgyűrűség részben fajtatulajdonság. Ezek a színanyagok okozzák a cékla halványabb és sötétebb színének váltakozását. A céklánál jellegzetes a gyűrűképződés. A lila színű pigmen­ tek nitrogént tartalmazó antocianint. k—elsődleges kéreg. Míg a reteknél. vagy a sárgaré­ pánál a vastagodás egy kambium tevékenységén alapszik. míg a sárga és narancsszínű pigmentek flavocianint tartalmaznak. míg 160 . Az oldalgyökerek kiterjedése pedig a 40— 60 cm-t is elééri.

Előidézheti a felmagzást a hosszan tartó szárazság utáni esőzés is. de változat­ lanul egyforma hőmérsékleten tartjuk. A pollen előbb érik be. a máso­ dik évben a magszáron szár­ leveleket hoz. Virágszára lágy szár és 80—100 cm-es magasságúra nő. Szerkezetére az ötös szám jellemző. A virágok. Levelei csupaszak. Azonfelül vissza lehet szorítani a céklát a vegetatív állapotba úgy. A szög­ letes szár csupasz. néha 5 apró. A gomoly ezermagsúlya 13-22 g. Termése gomolyból álló csalmatok.a második évben magszárat fejleszt és magot hoz. Levélzete. Csírázása 6—7 nap. fekete mag van. amelyek tőrózsát alkotnak. és a fejlődéstől függően már tőben vagy az alsó harmadban. fényesek és színük fajtától függően a világos­ zöldtől egészen a sötétvöröA cékla virágszerkezete 161 . Rendellenes behatásokra a cékla még az első évben felmagzik. Egy gomolyban 2—3. Az első évben tőleveleket fejleszt. Virágzata gomolyos fürt. Virágai hím­ nősek és idegenbeporzók. ha a növényeket tartósan 10—15 °C hőmérsékleten tartjuk. illetve a gomolyok sorokban helyezkednek el a virágszá­ rakon. vagy ha a fiatal növénykék fagyot kapnak. ha a csírázásnak indult magot hosszabb időn át 0±5 °C hőmérsék­ let éri. mint a bibe. tehát átlép a gene­ ratív szakaszba. Csírázóképességét 3—4 évig tartja meg. hogy ennél magasabb. Az elágazás erőssége is változó. esetleg feljebb elágazik. Chroboczek megállapításai szerint 100%-os felmagzást érhetünk el az egyéves céklánál. pl.

Transzspirációs hányadosa 300—400 (Somos. A sárgarépához hasonlóan elsősorban a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában kíván elegendő nedvességet. A vi­ lágos levelű céklának lehet sötétvörös gumó­ ja. amelyekben céklát termelnek. tojásdaCéklamag (Fotó: Kováts Z. Markov—Haev szerint a fejlődési hőoptimuma 19 ±7 °C. A nemesítés helyzete Azokban az országokban. Közepes hőigényű növény. A csírázás 8 °C fölött indul meg. akárcsak a cukorrépának.sig váltakozik. Hazai céklanemesítésünk is a külföldi fajták honosítására. vala­ mint a fajták fenntartó és javító nemesítésére szorítkozik. Biológiai igénye Fényigénye. foglalkoz­ nak a termelt fajták fenntartásával is. A szár felső részén levő levelek alakjukban hasonlóak a tőlevelekhez. Elegendő talajnedvességet kíván. rövid nyelűek vagy ülők és az alapjuknál a szélek hullámosak. de az időszakonként jelentkező vízhiányt sem sínyli meg komolyabban. vala­ mint az alsó szárleve­ lek nyelesek. 1967). Vízigénye. de hegye­ sek. Ezen mun­ 162 . Hőigénye. tompák és alak­ jukban a levélnyélnél összehúzottak vagy szív alakúak. vagyis fokozni is lehet. illetve szelekcióval a fajták minőségét nemcsak fenn­ tartani. A tőlevelek.-né) dok. A levél színe és a gumó színe között nincs határo­ zott összefüggés. Szigorú és következetes faj­ tafenntartással. de cukortartalma csökken. Nappalközömbös nö­ vény. Gyengébb fényviszonyok között is fejlődik. de javítani.

mivel egyre inkább a feldolgozó ipar számára termelünk. Minél szabályosabb a henger alak. A répák gépi tisztításánál és feldolgozhatóságánál a henger alak előnyös. erősebb lombú típus a Bíborhenger. A minőségi mutatók mellett — amelyek az egyöntetű. a hosszú. Ennek megfelelően kerültek kinemesítésre az utóbbi években pl. hengeres fajták. a henger alakúé 4% körül van. sötétbordó vagy lila színű húsra vonatkoznak — fontos tényező a forma. A nemesítő munka célját napjainkban a konzervipar igénye hatá­ rozza meg. ezek sze­ rint megkülönböztetünk lapos. hogy a salátának feldolgozott gömbölyű cékla hulladéka 5—10%. A hosszabb te­ nyészidejű. Az ebből kihasadó. amelyek egyes igényeknek fokozottab­ ban felelnek meg. középhosszú és rövid lombú faj­ ták vannak. illetve egyedek kiemelésére. akár szeletelik. míg a hosszú fajták közül a hengeres alakú. Ezeknek tenyészideje viszont nem hoszszabb. annál kevesebb a hulla­ dék. mert a termelt fajták tenyészideje többé-kevésbé azonos. Pl. Az eddigi konzerv­ ipari tapasztalatok azt bizonyítják. gömbölyű és hosszú típusokat. Lombhosszúság szerint hosszú.ka során megvan a lehetőség a céklapopulációból olyan típusok. hosszú. Tenyészidő alapján ma már nem szükséges a csoportosítás. hegyes fajták csaknem mindenütt kiszorultak a termelésből. amely nyüvőgépi szedésre alkalmas. elütő. a Formanova fajta aránylag gyenge lombbal rendelkezik. A céklafajták értékelése A céklarépákat alakjuk szerint három típusba sorolhatjuk. tompa vé­ gűek elterjedőben vannak. illetveacékla alakja is. mint a gömbölyű fajtáké. mint a régi fajták. fehérgyűrűmentes. 163 . Nálunk csak a vörös. akár kockázzák a céklát. sárga és vörös színűeket ismerünk. illetve lila színű fajtákat lehet megtalálni. Színük szerint fehér.

formában hasonló. nye­ le pirosas. kissé nagyobb. Az öszszes fajta közül a leg­ kisebb lombbal rendel­ kezik. 164 . zöldespiros. New Globe és Boltardy fajták pedig a Rote Kugel holland származékai.: Rote Kugel — lénye­ gében a Detroit fajta német neve. A répa szabályos gömb. Gyökere finom. mint a Detroité. jó minőségű. finom lombú. jó minőségű fajta. Gyökere finom. egyébként színben. fehérgyűrűsségre kissé hajlamos. Nemcsak mint fajta. Közepes termésho­ zamú. Detroit fajta (Fotó: Tuza S.) Bíborgömb Lombja erősebb. hanem mint típus is elterjedt. Közepes hozamú. Színe szép lie lásvörös. Syn. színe kissé sötétebb a Detroiténál. A répa gömbölyű vagy kissé szögletes formájú.Termesztett fajták Detroit Levele hosszúkás. fehérgyűrűsségre való hajlama azonban hasonló.

hanem a répa testből egyen­ letesen megvastagodva folytatódik. Színe sötétzöld. Jó minőségű. A répa gömbölyű. 165 . szép piros színű fajta. enyhén vagy erősen lapított. gyakran nem fűződik be. Gyökere közepes. a fehérgyűrűsödésre igen hajlamos.) Bordó Lombja középerős fejlődésű. piros ár­ nyalattal. hosszúkás levélzettel. Színe kárminvörös. Egyiptomi lapos Lombja nagy. el­ durvul. gyűrű nélküli. deformálódik. Ha kissé túlfejlődik. a levél erezete vörös A répa nagy. levélzete sötétpiros.Bíborgömb fajta ( Fotó: Tuza S. erős. Gyökere erős. középmagas. Termőképessége közepes. húsa teljesen piros.

viszont a környező országokban még mindig termelik. hasonlóan a vállhoz.) Színe sötétvörös. finomabb. Színe sötétvörös. Színe középzöld. Gyökere közepesen erős vagy finom. gyenge. a gyűrűk alig látszanak.A hazai fajtajegyzék­ ből törölték. amelyet a Formanova típusból 166 . A vége. Nagy hozamú. Formanova fajta (Fotó: Tuza S. enyhén csapott vállal. A répatest a közepén enyhén bekarcsúsodik. többnyire kissé hajlított. amelyektől finomabb lombjával. Gyökere finom. hosszú. jobb fajták foglalták el a helyét. illetve a Konzervideal. Formanova Lombja finom. Bíborhenger Lombja közepesen erős. jó minőségű fajta. Színe középzöld sötétvörös-zöldes színező­ déssel. Konzervipari feldolgo­ zásra alakja miatt nem alkalmas. pirosas színeződéssel. csapottan megy át a gyökérbe. gyengébb répájával. az Obelisk. A termelés­ ben a finomabb. illetve finomabb húsával különbözik. a gyűrűk alig vagy nem is látszanak. egyszínű. Hasonló fajták a Bíborhenger. tompa végű. A répa henger alakú. A répa henger alakú.

és a cukorrépa. Nagy hozamú. meg­ felelő tápanyaggal rendelkező mély rétegű. na­ gyobb. A répa testesebb és főleg zömökebb hen­ ger. Cylindra Lombja erősebb. és keskeny hegyben végződik. 1972). ahol a takarmány. mint a Bíbor­ hengeré. A talajjal és a tápanyagokkal szembeni igénye hasonló a cukorrépá­ éhoz.szelekcióval állítottunk elő. A talaj típusa a minőségre és a ho­ 167 . jó vízgazdálkodású. mély rétegű talajban (Tiborcz. tehát a humuszban gazdag. A Formanova faj­ tától erősebb lombjá­ val és erőteljesebb ré­ pájával különbözik. színe azonban hasonló. Színe sötétvörös. egyszínű. Termesztéstechnológiája Talajigénye A céklatermesztés számára optimális talajok a meleg fekvésű. a gyűrűk alig vagy egyáltalán nem látszanak. humuszos vályogtalajok. megőrizve annak fi­ nom húsminőségét. Mindenütt megterem. jó minőségű fajta. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. mint akár a For­ manova vagy a Bíbor­ henger.

kelés után egy hónappal) szórjuk ki. A pH-igénye kö­ zömbös vagy gyengén savanyú (6—7 pH). cukortartal­ muk pedig kisebb lesz. A foszfor. mert a répák laza szövetűek lesznek.zamra döntő jelentőségű. még abban az esetben is. Hasonló eredményre szá­ míthatunk a túl kötött agyag. vagy az öntözővízzel juttassukki. Tápanyagellátás Közepes tápanyag-ellátottságú talajon az alábbi műtrágyamennyi­ ségeket ajánljuk a betervezett hozamtól függően: 200 q/ha tervezett hozamra hatóanyag kg/ha N 60—80 kg/ha. különösen répaképzés alatt.és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. Semmi esetre se adjunk istál­ lótrágyát közvetlenül a cékla alá. Felét vetés előtt. pillangósok után vetve elhagyhatjuk a nitrogénműtrágyát. A klórra nem érzékeny. Ebben az esetben a műtrágyák mennyiségét az elővetemény be­ folyásolja. K20 220—230 kg/ha.és vályogtalajokon is. illetve dönti el. a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig lehetőleg két részletben ad­ juk. amely istál­ lótrágyát és őszi mélyszántást kapott. Homoktalajon gyenge hozamot ka­ punk és a minősége sem lesz kielégítő. vagy legfeljebb indításnak 30—40 kg/ha ha­ 168 . Túl sok nitrogénműtrágyát — főleg egy adagban — ne adjunk. Céklát cékla után vagy takarmányrépa után ne tegyünk. A második év az optimális. Lehető­ leg a 4—5 éves vetésforgót tartsuk be a kórokozók és kártevők el­ szaporodásának elkerülése végett. P2Os 60—80 kg/ha. Pl. Vetésforgó Előveteménynek minden zöldségféle számításba jöhet. szántás előtt. A cékla elsősorban káliigényes. A céklát többnyire másodveteménynek vet­ jük. ha másodterménynek termesztjük. a másik felét pedig a második kapáláskor (kb.

A sortávolság általában 32—42 cm között van. Ennek megfelelően a hektáronkénti vetőmagszükséglet 12—16 kg. jó ízét meg akarjuk tartani. mert a közvetlen meszezés a répa színét és ízét rontja. Ugyancsak befolyásolja a nitrogénmennyisé­ get a tápanyag-egyensúly. Ezzel szemben rövid tenyészidejénél fog­ va — 100 nap körül — április közepétől július közepéig vethetjük. 169 . amelyet lehetőleg ve­ gyünk figyelembe. túlfejlett és deformált ré­ pák képződnek. Vetését tehát a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük be. vagy pillírozott mag előnye. Monogerm mag mel­ lett elegendő 7—8 kg vetőmag is. Ha a répa finomságát. A vetőgépek közül alkalmasak mindazok. Amennyiben gomolyokat vetünk. akkor ne hagyjuk túl nagyra nőni. Mészhiány esetén ne meszezzünk közvet­ lenül a cékla alá. figyelembe véve azt is.tóanyagot adhatunk. hogy mekkora nagyságú céklát kívánunk ter­ meszteni. ezért április közepe előtt nem­ igen kerülhet sor a vetésre. A monogerm drazsírozott. elhagyhatjuk. egyelnünk kell.vagy takarmányrépa vetéséhez használatosak. jól csak 8 °C fölött csírázik. A hatóanyagarány 1:1:3. hogy a vetőgépet beállíthatjuk a kívánt tő­ számra és az egyik legnagyobb munkaerő-szükségletet jelentő mű­ veletet. Mészigénye közepes. amelyek cukor. A cékla magja egy­ öntetűen. A vetőmag mennyisége a kívánt csíraszámtól függően változik. Talaj-előkészítése. az egyelést. vetése Ősszel a talajt legalább 30 cm mélyen szántsuk. Friss istállótrágya hatására rossz ízű. esetleg 1:1:4. illetve az adandó foszfor és kálisó mennyi­ sége is.

amelyet 2—4 lombleveles korban végezzünk el. A Natánál ügyeljünk arra.0—4.0—3. A cukor. így az ott felhasználható gyomirtó szerek sem alkalmasak a céklarépa gyom­ irtására. hogy a gépaljak csatlakozásánál ne legyenek túladagolások.8 + 4.0%-os szervesanyag-tartalomnál: Kötött talajon 3. amelyet a talaj típusától és szervesanyag-tartalmától függően a kö­ vetkezők szerint kell adagolni: Nata Pyramin Homokos vályogtalajon 1.1 + 4. te­ hát nemcsak kultúrigénye. Nagy gondot fordítsunk arra. mint a gyökérzöldségfélék.3 kg/ha. akkor lehetőleg két talajlazítást.3 kg/ha 7.7 kg-ra lehet emelni. illetve kapálást iktassunk be. Eddig legjobban bevált módszer a Nata + Pyramin kombináció. Vegyszeres gyomirtása A cékla más családba tartozik.Növényápolása Hagyományos vetés után az első és legfontosabb művelet az egyelés.és takarmányrépával azonos fajhoz tartozik.5—2.0 %-os szervesanyag-tartalomnál: Középkötött talajon 2. hogy a vegy­ szert kell a vízhez adni és nem fordítva! A kimért gyomirtó szereket géptípustól függően hektáronként 5—600 1 vízben oldva permetezzük ki. fajtától függően 12—15 cm-es tőtávolságra. Ha vegyszeres gyomirtást nem alkal­ mazunk. .3 kg/ha 7.0%-os szervesanyag-tartalomnál: 6. hanem a gyomirtó szerek iránti érzékeny­ sége is hasonló. Szerves anyagban gazdag talajon a Pyramin mennyiségét hektá­ ronként 4.0+4. Szerkombinációhoz a komponenseket a helyszínen kell külön-külön kimérni és feloldani. mert az átfedéseknél rendszerint fitotoxikus károk keletkezhetnek.

az évelő gyomok ellen nem.és kétszikű gyomok ellen hatásos.8 l/ha 250—300 1 vízben oldva. a fő növekedési szakaszban adott öntözést meghálálja. 1965).5 cm mélyen kell bedolgozni a talajba.A vegyszerkombinációt a cékla vetése után. Megfelelő magasságra. november elejéig szedjük ki. október. Betanolos felülkezelést 2—6 lombleveles korban végezzünk. csapadékos időjárásnál azonban nem szükséges.0—1. június közepe. mert az esővíz bemossa. Bordó —. Az elkészített permetlevet 3 órán belül fel kell használni. Ezenfelül megoldható a szedése az EM—11-es sárgaré­ pakombájnnal is. mert — főleg a nehezebb talajokon — a répák­ nak csaknem egyharmada kiáll a földből. Bíborgömb. amely a cukorrépa szedésére megfelelő. Száraz időjárásnál a kipermetezett gyomirtó szereket 1. ezért a fagyok beállta előtt — az időjárástól függően —. 65—75 %-os vízkapacitás optimálisnak tekinthető (Bielka. hogy a cékla a száraz periódusokat jól bírja. a hengeres típusok általában 25—30%-kal többet hoz­ 171 . 200—300 q/ha termést is adhatnak. Ez a szakasz az áprilisi vetésű céklánál június eleje. Öntözés. Szedhetjük ásóval. A jelenleg leginkább termelt gömbö­ lyű fajták — Detroit. Szedése A cékla fagyérzékeny. Annak ellenére. A szedés gépesítésére min­ den szedőgép és kombájn alkalmas. 5. egy. A megengedett sérülési százalék határán belül szedi a gömbölyű és a henger alakú répákat egyaránt.1— 6. a magvak csírázá­ sának megindulásáig lehet kijuttatni. illetve mélységre beállított kiemelőszerkezet a lombtalanítást is elvégzi. mert hatását elveszti. augusztus eleje. Kéz­ zel is könnyű szedni. A hozam erősen ingadozik. répaszedő villával és répaszedő gépekkel. 25 °C léghőmérséklet fölött a Bé­ táitól nem hatásos. A sérült répának főzésnél kifolyik a leve. Szedésnél nagyon kell vigyázni a sérülésre. Treflánból 3.4 1 szert 3—400 1 vízben oldva hektáronként 1—2 lombleveles korban permetezzük ki az állományra. Ezért szükség esetén Treflánnal vagy Betanállal felülkezelést is alkalmazhatunk. A Nata + Pyramin kombináció csak az egynyári. Július elején vetett céklánál pedig július vége.

ezáltal nagyobb a tőszám. 8 °C fölötti hőmérsékleten a prizmák­ ban vagy pincében erősen hajtani kezd. manipulálása A lombbal együtt szedett répákat elsősorban a lombozattól kell megtisztítani. A céklánál is — mint minden tárolásra kerülő árunál — lényeges. sem friss piaci átvételre nem alkalmas. A tárolás hőmérsékletével. vagy ha sérült. a tároló légterének páratartalmával szemben hasonló kívánalmakat támaszt. ládában hagyományos módon. tárolásra még kevésbé. Vagyis 0° C alá ne menjen a hő­ mérséklet. de lombbal együtt felszedett répákról kézzel lecsavarjuk a lombot és megtisztítjuk az esetleges földmaradványoktól is. sérülésmentes. mert a sérülés meglehetősen nagy léveszteséggel jár. zamatát. tehát nagyobb ahozam is. részben pedig sűrűbb tőtávolságra vethetők. Osztályozását a megadott szabvány szerint végezzük. Tárolása Tárolható prizmákban. A kombájnnal szedett és lombtalanított répát géppel is válogathatjuk. Tisztításkor tehát a géppel vagy kézzel. Ugyanezen oknál fogva a gyökér is a répán marad. és az esetleges lombmarad­ ványokat kézzel szedjük le. és az RP lehetőleg 95% körül legyen. de a felét is elérheti. a cékla viszont +4 °C-on őrizte meg legjobban ízét.nak. Ezen a hőfokon. ennél magasabb hőmérsék­ 172 . Hűtőházi kísérle­ teink szerint a sárgarépa és a többi gyökérzöldség optimális tárolási hőfoka +1 °C volt. Ellentétben a cukorrépával. pincében. mint a sárga­ répa vagy a többi gyökérzöldség. hosszúak. A hengeres típusú répák részben nagyobb testűek. kupacban. akkor a seb­ felület bepárásodott legyen. A lefejelt céklarépa sem konzervüzemi. Tisztítása. a céklát nem lehet lefe­ jelni. hogy egészséges. vagy kis mennyiségben polietilén zsákban és természetesen hűtőházban. tiszta. A lomb mennyisége a hozamnak ál­ talában egyharmadát. valamint 97 %-os RP mellett 6 hóna­ pon keresztül polietilén zsákban vagy KSH-ládákban egyaránt jól tárolt.

A tárolási hőfok tehát 0 és +4 °C között van. illetve magasságra beállítható szedőés lombvágó szerkezet úgy tépi le a lombot. végezhetjük kézzel. A megfelelő mélységre. valamint vetőmagszükséglete is azonos az árucékláéval. de géppel is. Talaj. Szedését ugyanúgy. Ápolási munkái teljesen megegyeznek a fogyasztásra termelt cék­ láéval. jól fejlett és nem túlérett dugvá­ nyokat kaphatunk. Első évben neveljük meg a dugványokat és azokat áttelelés után ültetjük ki magnyerés céljá­ ból.leten bemelegszik és megindul a rothadás. Megfelelő nedvességű talajban a magvak 6—8 nap alatt kikelnek. és így októberig fajtára jellemző. A tárolási módszerek részletesen a sárgarépánál találhatók. a dugványok pótkocsira való fel. Dugvány termesztése megegyezik az áru céljára termesztett cékláé­ val.és lerakása nagyon kézimunka-igényes és mindemellett bizonyos mértékű sérüléssel jár. mint a téli fogyasztásra vagy tárolásra kerülő cékláé. Magtermesztése A cékla a magot a második évben hozza.és tápanyagigénye. de a gépi szedés kézimunka-igénye még így is jóval alatta marad a kézi erővel felszedett dugványokénak. mint a fogyasztási célra termesztett cékláét. Gépi szedésnél leggyakrabban előforduló sérülés a lombnak a szívrésszel 173 . Kézi szedéskor a lomb lecsavarása. Dugványszedésre a gömbölyű és hosszú fajtáknál egyaránt jól bevált az EM—11-es sárgarépakom­ bájn. hogy a fej ne sérüljön meg. A géppel felszedett és lombtalanított dug­ ványok átválogatásakor is gondosan le kell szedni a rajtuk levő le­ vélmaradványokat. A vetésidő általában július elejétől július közepéig tart ugyanúgy. A dugványokat célszerű másodterménynek termeszteni korán le­ kerülő növény után.

Szelekció. és elő­ ször a gyökeresedése induljon meg. Ilyen esetben fordul elő. A sorokat ajánlatos kissé feltölteni. vagy az ültetésnél nem ügyeltünk arra. Kiültetését tavasszal — hasonlóan a többi gyökérzöldség-dugványhoz — minél korábban végezzük el (március eleje. akkor gyökerük a levegőben „lóg”. Ezt a sérülést azonban a gép gondos beállí­ tásánál a minimálisra lehet csökkenteni. hogy a már virágzó vagy már magot hozó tövek kidől­ nek. ugyanúgy. valamint a sérült. vagy a hengeres céklákból 18—20 cm-nél hosszabb céklák nem alkalmasak a gépi ültetésre. Ültethetjük kézzel. Ha száraz talajba ültetjük. deformált. A fő virágzási idő júliusban van. de üzemben az ültetés gépesíthető a gömbölyű és a hosszú fajtáknál is. 174 . fagyok előtt. vagy silány. A dugványokat főleg prizmában. részben pedig a nyúlkár elkerülése végett. kapával. Ezt a kupacolást végezhetjük kézi­ kapával és ekével is.és tőtávolság általában 60 x 30—40 cm. részben a kiszáradás. rosszul fejlett és rosszul vagy egyáltalán nem csí­ rázó magot hoznak. A gömbölyű fajtákból a 10—11 cm-nél szélesebb átmé­ rőjű. és a beteg vagy rotha­ dásnak indult egyedeket szedjük ki belőle. hagyományos mód­ szerrel tároljuk. így nagyobb maghozammal számolhatunk. Nagyon fontos. A prizmák szétbon­ tása után újból válogassuk át a dugványokat. hogy a föld jól hozzá legyen nyom­ va a dugványokhoz. Erre a dugványok átválogatásánál ügyelni kell. Tárolása. Tárolás előtt a dugványcéklából ki kell szedni a túlfejlett. Természetesen megoldható a tárolás hűtőházban is. mint az árucékláé. kártevők által (nyulak) megrágott egyedeket. illetve köze­ pe). általában októberben. fajtától elütő.együtt való kiszakadása. Szedésideje ősszel. Ültetése bármely palántázógéppel elvégezhető. amelyről a műanyag tárcsákat leszedtük. A sör­ nyitóval nyitott barázdákba a kívánt távolságra rakjuk be a dug­ ványokat. így először a magszár hajtása indul meg és a gyökeresedés elmarad. hogy a dugvány nyirkos talajba kerüljön. A sor. A virágzás júniusban kezdődik és elhúzódhat őszig is.

A cékla idegenbeporzású növény, a szél végzi a beporzást, és rend­ kívül messzire el tudja vinni a virágport. [Jensen és Bogh (in Banga, 1962) megfigyeléseket végeztek különböző fajták közötti izolációs távolság megállapítására. Méréseik alapján a szélirányban elhelye­ zett különböző fajták parcelláinál 500 m volt az a távolság, amely­ nél a szél által vitt virágpor lecsapódó százaléka már aránylag cse­ kély volt. Oldalirányban 50 m feletti távolságot ajánlanak a két parcella között.] A vizsgálatoktól függetlenül a szél által szállított virágpor lecsapódását meghatározza a szél erőssége, a virágzó tábla nagysága és a virágpor mennyisége. Az esetleges összekereszteződések elkerülése végett lehetőleg ne ugyanazon szélirányba helyezzünk két különböző fajtát, vagy ha igen, akkor közöttük lehetőleg minél magasabb szélfogók, pl. házak, fák stb. legyenek. A cékla kereszteződik a cukor- és takarmányrépával, valamint a mángolddal is. Növényápolás. Abban az esetben, ha ültetéskor nagyon letapos­ tuk a területet, a vegyszeres gyomirtás előtt célszerű sorközlazítást végezni. A későbbiek folyamán, amikor a magszárak kifejlődnek, legfeljebb gazolást végezhetünk, de a jól és időben végrehajtott vegyszeres gyomirtás után erre nemigen kerül sor. Vegyszeres gyomirtását a növények kihajtása előtt végezzük el. Erre a célra alkalmazhatók:

Afalon

4,3—5,2 kg/ha mennyiségben.

A vegyszereket 5—600 liter vízben oldva permetezzük ki, lehetőleg a dugványok kiültetése után azonnal, vagy legalábbis azok kihaj­ tása előtt, mert a kihajtott répát erősen károsítja mind a három aján­ lott szer. Esetleges gyomosodásnál, vagy ha a vegyszereket valami­ lyen oknál fogva nem tudtuk időben kijuttatni, Betanolos felülke­ zelést is alkalmazhatunk, hasonlóan, mint az árucéklánál. Öntözni csak akkor szükséges a kiültetett répákat, ha nagyon szá­ raz tavasz van. Egyébként a jó nedvességtartalmú földbe a kora ta­ vaszi ültetésű dugványok jól begyökeresednek, és a májusi esők ele­ gendő nedvességet adnak a jó magkötéshez. 175

Érés. A magszárak érésére normális körül­ mények között augusz­ tusban számíthatunk. A magvak beérése után kezdődik a növé­ nyek elhalása. [Külön­ leges ápolással újabb vegetatív, később gene­ ratív állapotba kényszeríthetjük +8 °C fe­ letti hőmérséklet, vala­ mint megfelelő fényvi­ szonyok biztosításával (Banga, 1965).] A magvak éretten világosbarnák. Akkor kezdjük aratni, amikor a magvak kétharmada érett. Aratását egyelőre Céklamaghozó tő (Fotó: Hamséros P.) kézzel végezzük. A magszárakat sarlóval vágjuk le, kis kévékbe kötve, 8—10 kévét ál­ lítsunk kupacba. Ajánlatos a kupacokat spárgával körülkötni, hogy szét ne dőljenek. Napos, száraz időben 4—5 nap alatt utóérnek és csépelhetők. Aratását a kora reggeli órákban végezzük, mert a gomolyok na­ gyon könnyen peregnek, sőt száraz időben a magszárak is letöre­ deznek. Csépelhetjük megfelelően beállított kombájnnal vagy cséplőgép­ pel. Cséplés után pár cm vastag rétegben terítsük ki a magvakat és úgy szárítsuk. A túl vastag rétegben kiterített magvak könnyen be­ füllednek és penészednek. Tisztítása szelelőrostán, majd ponyvarostán és triőrön vagy erre alkalmas tisztítógépen tökéletesen megoldható. Várható magtermés 10—14 q/ha. 176

A cékla betegségei
A cékla mozaikbetegsége. (Kórokozó: Beet mosaic vírus.) A fiatal, belső levelek erei először sárgászöldekké, majd a levelek mozaikfol­ tosakká válnak, néha gyűrű alakú sárgás foltok is kialakulnak. A levelek hólyagosak, deformáltak lesznek. A vírus mechanikailag átvihető. Fő terjesztője a fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop.). A vírus nem perzisztens. Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla, a cukor- és a takarmányrépa, ahonnan a fogyasztásra termesztett egyéves növényre a fekete répalevéltetű a vírust átviszi. Védekezés. Nem szabad vírusfertőzött maghozó dugványokat ki­ ültetni. Az elsőéves céklatáblát a maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni. A fekete répalevéltetű elleni lombvédelem fontos feladat. A répavetőmag csávázása kizárólag nagyüzemben, a levéltetvek ellen Disyston csávázószerrel 2 g/magkg adagolásában eredményes. A cékla vírusos sárgasága. (Kórokozó: Beet yellows virus.) Asárgulás a külső, idősebb leveleken gyakori. A levelek világoszöldek, majd sárga színűek lesznek. A levélerek és környékük, valamint a levélnyél kezdetben zöld marad. A fiatalabb leveleken a levélerek sárgulnak el, míg a levéllemez többi része zöld marad. A vírus mechanikailag nem vihető át. Fő terjesztője a fekete répa­ levéltetű (Aphis fabae Scop.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.). Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla és a külön­ böző gyomnövények (Amaranthus, Atriplex stb.). A védekezést lásd a cékla mozaikbetegségénél. A cékla cerkospórás levélfoltossága. (Kórokozó: Cercospora beticola Sacc.) A betegség rendszeresen előfordul; fellépése esetén a ve­ getációs idő végére az alsó levelek elszáradnak. A levélen 2—3 mm-es, kerek, lilásvörös szegélyű foltok keletkez­ nek. A foltok közepe kiszürkül, amelyen finom, szürkésbarna be­ vonat, konídiumtartó gyep fejlődik ki. A növény levelei alulról fel­ felé fokozatosan elsárgulnak, elszáradnak. A tünetek a maghozó növények szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a talajra került növénymaradványokon tömör micéliumsztromával telel át. Fertőzési forrás még a gomolytermés is, 177

amelyre konídiumok tapadnak. Kedvezőtlen körülmények közé ke­ rülve a micéliumsztroma 8 hónapig, a konídiumok 16 hónapig őriz­ hetik meg életképességüket. A konídiumok a szél vagy vízcseppek segítségével a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyíláson ke­ resztül a növénybe jut. A kórokozó számára nagy páratartalom és 21—32 °C-os hőmérséklet szükséges. Védekezés. A beteg növénymaradványokat a talajba kell forgatni. A gomolyokat vetés előtt higanytartalmú nedves csávázószerekkel (Ceresan Universal, Ceredon Special, Falisan stb.) 0,2% tömény­ ségben 30 percig csávázzuk, vagy higanytartalmú por-csávázószerekkel kezeljük 5 g/gomolykg mennyiségben. Az állomány permetezé­ sére a rézoxiklorid-tartalmú szerek (Vitigran, Cupravit, Cobox stb.) 0,4%-os töménységben, vagy a ditiokarbamátok (Zineb, Maneb, Dithane M—45) 0,2 %-os töménységben eredményesen használha­ tók. A betegség leküzdésére kizárólag nagyüzemben a Brestan 60 0,5%-ban (85—100 dkg/ha) kiválóan alkalmas. A cékla pleospórás betegsége. (Kórokozó: Pleospora betae Björl.) A savanyú, kötött, cserepes talajokon levő sűrű állományú növé­ nyeken gyökérfekély, csíranövény-pusztulás jelentkezik. A növény számára kedvezőtlen vetési mélység, vetési idő, a gyenge csírázási erélyű vetőmag a betegség fellépését elősegíti. A levélfoltok miatt levélpusztulás következik be, a gumón pedig rothadás lép fel. A betegség hatására a céklavetés sorai hiányosak lesznek, a csí­ ranövények gyökémyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek. A megbetegedett részen apró fekete pik­ nídiumok jelennek meg. Előfordulhatnak még ezenkívül a Pythium és Aphanomyces fajok is. A leveleken 15—20 mm-es — a maghozók szárán kisebb — zó­ náit, egynemű, szürkésbarna foltok láthatók, amelyekben apró pon­ tok, piknídiumok vannak. A gumón sötétszürke foltok keletkeznek, és a folt alatti részen a szövet korhad. A kórokozó fertőzési forrásai a céklagomolyok, a növénymarad­ ványok és maghozó dugványok, ahol a kórokozó peritéciummal,piknídiummal és micéliummal telel át. A gomolytermésen levő kóroko­ zó a gyenge fejlődésű csíranövényeket fertőzi, az első lomblevelek megjelenése után azonban a növények már nem betegednek meg. 178

A vegetációs időben a piknídiumból kiszabaduló piknokonídiumok a leveleket fertőzik, és a levelekről a gumóra mosódnak. Védekezés. Biztosítsuk a csíranövények kezdeti, optimális fejlő­ dését. Jó csírázási erélyű gomolyokat vessünk. A cserepesedésre hajlamos talajokat még a kelés előtt törjük meg szeges hengerrel. A csíranövények megjelenése után fontos mihamarabb elvégezni a sarabolást. Szükséges a gomolycsávázás és az állománypermetezés (lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). Céklaperonoszpóra. (Kórokozó: Peronospora schachtii Fuck.) A betegség egyes évjáratokban a cékla fiatal levelét pusztítja el, emi­ att a gumóhozam kisebb. Tavasszal és ősszel a betegség nagymér­ tékű lehet. A levél színén mellékerek által határolt sárgászöld foltok jelen­ nek meg. A levél fonákán szürke konídiumtartó gyep fejlődik ki. A tünetek a maghozók szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a gomolyban és a maghozó dugványok gumófejében vagy a cukor- és takarmányrépa gyökérfejében micéliummal telel át. Ezzel magyarázható, hogy már a csíranövények megfertőződ­ hetnek. A vegetációs időben a konídiumokat a szél terjeszti. A konídiumok csírázásához harmat vagy eső szükséges. Védekezés. A maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni az elsőéves céklatáblát. Szükséges az állo­ mánypermetezés (lásd: a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). A cékla lisztharmata. (Kórokozó: Erysiphe polygoni DC. ex Saint-Amans.) A betegség rendszeresen előfordul, a vegetációs idő második felében levélszáradást okoz. A levél színén és fonákán először foltszerűen, majd a levéllemezt beborítva szürkésfehér bevonat (ektofita micélium a konídiumláncokkal) jelenik meg. A bevonatba ágyazva később sárgásbarna, majd fekete kleisztotéciumok is keletkeznek. A tünetek a maghozók szá­ rán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a növénymaradványokon micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő konídiumok és a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják el. Vegetá­ ciós időben, meleg, párás viszonyok között a gomba terjesztői a ko­ nídiumok. Védekezés. Végezzünk állománypermetezést elemikén-tartalmú 179

kifliszerűen görbült testű pajor. hervadó növény kihúzásakor a gyökérzet közelében rendszerint megtalál­ ható a jellegzetesen. akkor vagy talajfertőtle­ nítésről kell gondoskodni. A levélen tavasszal ritkán spermogóniumok és ecidiumok jelennek meg. Védekezés.3% töménységben.].a céklát. Az idősebb pajorok ezzel a szerrel szemben igen ellenállók.) és egyéb más cserebogárfajok lárvái. Nyáron a leveleket vörösbarna uredopusztulák borítják.) Ha négyzetméterenként 4—8 darab másodéves vagy 2—5 darab harmadéves lárvát találunk. A pajorok ellen 50—100 kg/ha Hungaria L 2 vagy 16—18 kg/ha Hungaria L 7 talajba dolgozása szükséges. A cékla állati kártevői A májusi cserebogár (Melolontha melolontha L. 180 . a Karathane LC.1 %-os. 0. Legfőbb terjesztői az uredopusztulában fejlődő uredospórák. valamint az egyéb. illetve elrágják a répa gyökerét. ha azt a rajzást követő évben. majd nyár végén ritkán teleutopusztulák fejlődnek. amelyeknek nyáron több nemzedéke fertőz. A kórokozó egygazdás. A pajorok megrágják. Ez az eljárás azonban csak akkor lesz igazán eredményes. Siarkol stb. a pajorok. A cékla vetése előtt tájékozódni kell a talaj pajorfertőzöttségének a fokáról és a pajorok életkoráról. A permedéhez nedvesítőszert kell adni. Nagy gazdasági jelentősége nincs.szerekkel (Thiovit. majd teljes pusztuláshoz vezet. A védekezést lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál.) Lév. Egy-egy pajor tovább vándorolva több növényt is kipusztít: Az ilyen lankadó. vagy az adott területen és esztendőben le kell mondani a vetésről. a Morestan 0. Kumulus 80. Magas hőmérsékleten a Karathane FN 57 0. illetve a lárvák nagyságáról megálla­ pítható. 0.05 %-os.05 %-os töménységben használhatók. A beteg­ ség szórványosan jelentkezik. Céklarozsda. Nemagon és Di-Trapex elnevezésű szerekkel. ellenben jól pusztíthatok a sárgarépa fonálférgeinél már említett Shell D—D. [Kórokozó: Uromyces betae (Pers. ami azonnali hervadáshoz. egyes esztendőkben — külö­ nösen a rajzás előtti évben — súlyosan károsíthatják. (A lárvák kora a fejtokszélesség méreteiből.). az elsőéves lárvák ellen alkalmazzuk.

). Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. s így a her­ nyót nappal is megtalálhatjuk. A drótférgek és az áldrótférgek (Agriotes ssp. Lárvája gyakori károsítója lehet a céklának is. Répafonálféreg (Heterodera schachtii Schmidt). ugyanis a talajba csomókba lerakott tojások és fiatal lárvák igen érzékenyek a talaj forgatására. 181 . Melanotus ssp.). Egyébként a védekezés megegyezik a vetési bagolypille elleni eljárásokkal. Gamma bagolypille (Autographa gamma L.). Egyik elsőrendű tápnövénye a cékla. Később a beteg növény levelei világos­ ra színeződnek. de mély fekvésű. Szá­ raz. karéjozza vagy azt teljes egészében el is fogyasztja. Kártétele inkább helyi jelentőségű.). meleg tavaszon okozhat kárt. Az ellene való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. éjjel viszont újra felfrissülnek. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépa talajlakó kár­ tevői elleni védekezéssel. A cékla répatestét a föld felszínén támadja meg.) is gyakori károsítói lehetnek a céklának. A korai vetésű céklát károsítja. A répatesten a kárkép jelleg­ zetes „szakállosodás” formájában jelentkezik. Védekezés. Lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris Germ. amint a leveleket szabálytalanul rágja. és szabálytalan odvakat rág benne. Általános gyomirtással csökkenthető a tojások száma.általános hatású talajfertőtlenítő szerekkel (a feltüntetett dózisok egyharmadával is). Lárvája a répa gyökerét rágja. Védekezés.. Azonos a sárgarépát károsító fonálférgek elleni védekezéssel. Lárvája — a többi bagolypille hernyójától eltérően — nappal táplálkozik. mozgatására. A rajzás évében talajművelő eszközökkel is gyéríthetjük a kár­ tevőt.. A barkók közül esetenként még több más faj is károsíthatja a céklát. Az imágó karéjokat rág a szik­ leveles és a néhány leveles répán. így a sávos répabarkó (Chromoderus fasciatus Müll. Kártétele következ­ tében a nyári hónapokban a levelek nappal feltűnően lankadnak. Corymbites ssp. esetleg elszáradnak. A fonálféreg a megtámadott növény gyökerein élősködik. stb. nedves talajokon nagy károkat okozhat.

A ki­ fejlett bogár ellen még 40 kg/ha adagú Wofatox porozó kiszórása is védelmet nyújt. a répafej közepe pedig elbarnul. Az ország déli részén okozhat károkat a céklában a területen. Később a szívlevelek összesodródnak. A nyár végére az erősen megtámadott növény levelei a földhöz simul­ nak. a hegyesfarkú barkó (Tanymecus palliatus F.vagy Lindan-tartalmú szerekkel porozzuk vagy permetezzük le. A túlszaporodás évében a bevándorló imágók ellen a tábla szélére húzott és idegméreggel beszórt barázdával védekezhetünk. Védekezés. A 3—4 nem­ zedéki! kártevő hernyói a maghozó növényeket is összefonják. A fonáki részen tömegesen szívogató levéltetvek gátolják a növények fejlődését. amely a tojásrakó nőstények számára kedvezőtlen körülményeket teremt. de szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészség­ ügyi előírásokat.).). de még a tárolás alatt is. jelentős terméshozam-csökkenést idézve elő. a nyüvek a két levéllemez közötti sejteket fogyasztva hólyagos aknákat készítenek. a virágokat és a magvakat megrágják. A légy lárvái.).a fekete barkó (Psalidium maxillosum F. A fiatal lárvák Parathion-tartalmú szerekkel pusztíthatók. Répaaknázómoly (Scrobipalpa ocellatella Boyd. Kártételével csak hűvös nyarakon találkozhatunk. A levelek bekunkorodnak. Répalégy (Pegomyia hyoscyami Panz. megfeketedik. A levéltetű a maghozó növényeket is megtámadja. Közvetve a vírusos sárgaság terjesztésével okoznak kárt. Védekezés. Kisebb jelentősége miatt védekezésre ritkán kerül sor. Fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop. Közvetlen kártétele a többi levéltetűfajéhoz hasonlóan a levelek szívogatásából áll. Mindegyik faj ellen hatásos megelőző védekezés az előveteménynél és az adott évben végzett gondos gyomirtás. majd megfeketednek.). Egyébként a torzulásos tünetek — azonos kártevőlétszám mel­ 182 . A répaprizmát és környékét Parathion. A maghozókon parathionos permetezéssel vagy porozással vé­ dekezhetünk. A répa betakarítása után minden répamaradványt mélyen le kell szántani vagy egyéb módon megsemmisíteni. Kártétele kezdetben a fiatal répán a levélnyél és a levél aknázásában. elsárgulnak. illetve hámozgatásában nyilvánul meg.) stb. torzultak lesznek.

A répavetőmag csávázása — kizárólag nagyüzemben — Dysiston csávázószerrel 2 g/gomolykg adagolásban eredményes levéltetvek ellen. Védekezés.lett is —kevésbé szembetűnőek a maghozókon. Megegyezik a sárgarépát károsító levéltetvek elleni védekezéssel. 183 . mint az elsőéves növényeken.

A retek hidegtűrő növény. Bulgáriában (Madzsarova. hogy az év azon időszakában is biztonsággal hajtatható. Várható termés 70—200 q/ha. Az egy főre eső fogyasztás 2. Rövid tenyészideje. azután több vizet igényel. hogy külföldi mérések alapján — egyes fajtáknál — még több C-vitamin-mennyiséget is kimutattak. a nyári retket március—áprilisban. Legnagyobb területen fóliás termesztőberendezések alatt haj­ tatják. laza szerkezetű tápanyagban gazdag talaj szükséges. alacsony hőmérsékleti igénye gazdaságos termesztését az év nagy részében lehetővé teszi. Gazdasági jelentősége Hazánkban a retket szabadföldön — a fontosabb zöldségfajokhoz viszonyítva — kisebb felületen termesztik.03 kg/év. a téli retek kétéves növény. A fóliás termesztőberendezések hasznosítási rendjé­ ben — enyhén fűtött és fűtés nélküli termesztésben egyaránt — egyik legfontosabb hidegtűrő zöldségfajunk a hónapos retek. Hajtatása viszont jelen­ tős. a téli retket július végén vethetjük. Rendszeresen. Táplálkozási jelentőségét növeli. amikor más friss zöldségfaj még nem vagy csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. hogy a hónapos retek vitaminokban és ásványi anyagok­ ban gazdag. Magja már 2—3 °C-on csírázik. kis vízadagokkal öntözzük.Retek A hónapos és a nyári retek egyéves. Növényházban vagy fólia alatt egyaránt hajtható. Megjegyezzük. 1966) 35—50 mg C-vitamint mutattak 184 . A táblázat adatai igazolják. A hónapos retket február—márciusban. A gumóképzés kezdetéig kevesebb. Nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű.

és butil-mustárszintén változik a fajta.0 mg 32.33 mg% foszfor. s mint C-vitaminforrást a paradicsommal egyen­ értékűnek tekintik.0 g 95.32 mg% karotin. 43. 4. friss anyagra vonatkoztatva 5.ki a piros színű hónapos retek gumójából. 4. Egyes fajtáknál (Perla) a gu­ món kívül fogyasztásra java­ solják — és fogyasztják — a zöld. A lombban.6% cukortartalmat is meghatároztak a retekben. A mustárolaj-tartalom és a termesztésmód függvényében.1 g 3.0 mg Nikotinsav C P Ásványi anyagok Kalcium Vas Foszfor 10.56% nyers zsírok és 0. 0.66% szárazanyag. Méréseik alapján 2.1 mg 20. 1. A retek jellegzetes csípős ízét olaj adja. 3. 0.00 mg% C-vitamin. a talaj.44% fehérje.5 mg 40. E fajtára jellemző a finom. A retek táplálkozási értékeinek fajta.2 g 0.52% hamu.74% cellulóz található. friss leveleket is.7 g 100 30 /tg 0. 190. összetételét. Vizsgálataik alapján a lomb beltartalmi ér­ tékei kedvezőbbek a gumó ér­ tékeinél.85 % cukor. A hónapos retek tápértéke (Tarján—Lindner. annak mennyiségét a az évjárat nagymértékben befo­ kéntartalmú allil. lyásolhatja. táblázat.0 g 0. 185 . szőrözöttség nélküli lomb.0 mg 0. a talaj.00 mg % vas.0 mg 100—120. 62.00 mg% klorofill. 1959 nyomán) (100 grammra vonatkoztatva) Kalória Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok B1 b2 14 1. a termesztésmód.

még abban az év­ ben fejleszti ki a levélrozettát. a termesztett retek a tengerparti Raphanus maritimus L. Sztojanov véleménye szerint. Mongólián keresztül. A retek gyökéralakja rendkívül változó. A téli retek kétéves. A nyári és téli reteknél répatest alakul ki. bar­ nássárga. A hús színe fehér vagy sárga. a gumót. magszárat. keresz­ tezéséből származik. 1967).Származása és elterjedése A retek egyik legrégebben termesztett zöldségfajunk. fekete. A héj szí­ ne lehet fehér. piros. Széle fo­ 186 . rózsa­ szín. piros-fehér. Ősalakjának előfordulási helye valószínűleg Elő-Ázsia. A levél lantosan szeldelten tagolt vagy ép. A hónapos és a nyári retek egyéves. ma­ got. Növénytani jellemzése A hónapos retket a gumószerűen megvastagodott szik alatti szárból (hipokotil) képződött gumójáért termesztjük. Indiában szintén széles körben termesztették. ami Görögországban és Ázsiában található vadon. a Raphanus rostratus D. a következő évben te­ rem magot. Első évben dugványt neve­ lünk. amelyben a gyökér és a szár egyaránt részt vesz. lilás. Magyarországi termesztését. Európába Marco Polo hozta be Kínából. Japánban.C. a sokoldalú felhasználás módjait Lippai Posoni kert című munkájában 1664-ben részletesen ismer­ teti (Somos. és egy vad retek.

A termő még a bimbóban. Hosszúsága 3—6 cm kö­ zött változik. A virágzás a kiültetés után 45—60 nap múlva várható. Termése két termőlevélből alakult. A megtermékenyülésre akkor a legfogékonyabb. 7—9 óráig intenzív. Magas hőmérsékleten (30 °C fe­ lett) a bibe beszárad. A mag szivacsszerű Retekmag bélbe van ágyazva.-né) 187 . A szár vastagsága. A vi­ rágpor életképességét 3 napig őrzi meg. az elágazódások száma függ a tenyészterülettől és az elrendezéstől. A virágzat fürt alakú. Színe világoszöld. az időjárástól függően.8—1 méter magasra is megnő. nem termékenyül. fel nem nyíló becő. felülete serteszőrös vagy csupasz. ibolyaszín stb. 4-es szám jellemző rájuk. hegye pedig csőrben végződik. 3 napig virít. A virágzás napos időben 17—18 °C hőmérsékleten. A retekfajták többsége idegenbeporzó. hamvaszöld vagy sötétzöld. A virágok aprók. A becő külső részén hoszszanti barázdák találhatók. A piros vagy rózsaszín gyökerű fajták virágszíne fehér vagy sötét rózsaszín. A keresztezést ebben az időben végezhetjük legjobb ered­ ménnyel. A retek könnyen kereszteződik a repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum). A lilás gumószín sötétlila vagy világoslila virág­ színnel társul. ritkán szőrözött. felrepedés előtt megérik.gazott. Gyakran pigmentálódott.(Fotó: Kováts z. Felülete sima. Egy-egy virág kb. váltakozva elágazó. A le­ vélnyél húsos. A sziromlevelek színe lehet fehér. Madzsarova (1966) megfigyelése szerint még a káposztafélékkel is kereszteződhet. kerek. A virágszín intenzitása szoros korrelációt mutat a gyökér szí­ nével. amikor a virágból kibúvik. 4 + 2-es elrende­ zésben. tojás alakú. rózsaszín. A porzók a virág nyílása után 3—4 órával repednek fel. de nagy számban találunk önbeporzó fajtákat is. Egy virágzat nyílási ideje 15—30 napig. A porzók száma 6 db. A magszár 0. Viszonylag gyakori az önmeddőség is. — a fajtától függően. az egész tő virágzása 25—30 napig tart. Lemeze nyélrefutó.

A gumóképződés idején 15—20 °C-os hőmér­ séklet az optimális. Posta kísérletei alapján javasolja. Mankouki megfigyelte. Gyakorlati megfigyelés az is. Hosszan tartó.70 mm. radicula L. Csirázóképességét 4—5 évig tartja meg.és talajnedvesség biztosításával. Magja már 2—3 °C-on csírá­ zik. a gumóképződés kezdetéig tartsuk 10—12 °C-on. Hosszúsága 3. a fényhez igazodva. A tenyészidő azonban az optimális 22—26 napról 50—60 napra nyúlik. A retek hi­ degtűrő növény. erős hideghatás azonban korábbi magszárba szökést okoz. Téli termesztésnél alacsony hőmérsékleten tartva (8—10 °C) is kifejlődik a gumó. A fiatal növénykék csírázáskor —3 pC-ot. majd 4 lombleveles korig. szélessége 2. hogy magas hőmérséklet és csekély talajnedvesség esetén a gumó durva és „csípős” lesz. Raphanus sativus convar. nagy lég. Kelési hőoptimu­ ma 15—20 °C. Kelés A retek metszetének vázlata után csökkentsük a hőmérsékletet.12 mm.Raphanus sativus convar. hogy az alacsony hőmérsékleten (5—10 °C) nevelt retek nehezen fejleszt magszárat. barnás-rózsaszí­ nes. Ezermagsúlya 6— 10 g. növekedéskor —6 °C hideget is kibírnak. epidermisz elsődleges kéreg kollaterális nyitt szállító­ nyaláb háncsrész nyalábkambium interfoszkuláris kambium kollaterális nyilt szállító­ nyaláb farész bélszövet ded. niger Biológiai igénye periderma elsődleges kéreg Hőigénye. Opti­ háncstest mális hőigénye Markov—Haev (1953) sze­ rint 13 ±7 °C. 188 . hogy a tenyészidőben egy­ ségesen 12 °C hőmérsékletet tartsunk.

Fénystádiuma Nikolova vizsgálatai szerint 11—35 nap. nagy lombozatot fej­ lesztenek. megfelelő hőmérséklet együttes hatására gumót fejleszt. Kedvező hőmérsékleten (18—25 °C) és hosszú megvilágítás mellett (16—18 óra) rövidebb ideig tart. Nyári vetésből. Somos megállapítja továbbá. míg 8—10 órájs megvilágítás mellett 101 nap múlva indult magszárba a hónapos retek. Kevés fényben megnyúlnak a növények.A túl magas hőmérséklet (32 °C felett) és kis páratartalom — kü­ lönösen virágzáskor — a virágok rossz termékenyülését idézi elő. Ez téli. Az egyenetlen vízellátás a gumó felrepedéséhez. Somos kísérleteiben áprilisi vetés esetén. Vízigénye. hosszú megvilágítás. A gumó­ képzés idején a talaj vízkapacitása-60—65% között legyen. hogy a virágzás ideje lehetőleg ne essen egybe a nagy nyári melegekkel. de szintén gyorsan magszárba indul. a gumó fejlődése pedig visszamarad. A magtermesztésben a vetés. ami főleg a hajtatásban nem kívánatos. Fényigénye. hosszú nappal és alacsony nedvesség mellett viszont a retek gyorsan magszárba szökik. hogy a megvilágítás idő­ tartamának csökkentése a tenyészidő megnyúlásához és egészen rövid megvilágítás a generatív szervek képzésének elmaradásához vezet. Optimális nedvesség. deformálódásához vezet. 189 . hogy a téli és a nyári retekfajták fejlődéséhez több meleg szükséges. természetes naphosszú­ ságú teljes fényben 66 nap múlva. mint a hónapos retek fejlő­ déséhez. Száraz talajban pedig a retek hamar felmagzik és pudvásodik. A szerzők egybehangzó megállapítása. kora tavaszi hajtatásnál gyakran megfigyelhető. illetve ültetés idejét úgy kell időzít teni. A jó minőségű retekterméshez a tenyészidő folyamán elegendő nedvességről kell gondoskodni. A retek hosszúnappalos növény. a gumóképzés kezdetétől — egyenletes elosz­ tásban — több vizet igényel. A sok víz bujább levélképződésre serkenti a növényt. A retek a gumóképzés kezdetéig kevesebb.

Angliában. téli reteknél ugyanazok a formák talál­ hatók meg. tehát cél a pudvásodási hajlam kiküszöbölése is. Franciaországban. tiszta lilás. Van egy. sárgásbarna és sárga szín is. Lengyelor­ szágban azonban termesztik ezeket a fajtákat. A hónapos és nyári reteknél a színt és gumóformát. barna. szürke.és alak­ beli követelmények az egyes országokban eltérőek. nagyságot. A fent említetteken kívül megtaláljuk a zöldes­ fehér. Nemesítési szempont továbbá az adott ter­ mesztési módnak megfelelő. lila. A hónapos reteknél hazánkban mindinkább az egyszínű piros típusok a kere­ settek.és formagazdagságot tapasztalhatunk. Megtalálható továbbá a fehér.és kétszínű. A nyári és téli reteknél szintén nagy szín. levélzetet nemesítés vonatkozásában már többen és korábban. Malinovszki megállapította. kiváló minőségi mutatókkal rendelkező fajták előállítása. f A genetikai színanalízis 3 csoportra osztja a retket: a) egyszínű fajták öröklődése. rózsaszín. E zöldségfajnál a szín és forma ugyanis na­ gyobb szerepet játszik. A hónapos és a nyári. b) kétszínű fajták öröklődése. fekete színeket is. b) meglevő fajták fajtafenntartása és javítása. A szín. hogy egy fehér és sárga retek keresz­ tezésénél a sárga szín domináns a fehér felett. A hónaposretek-fajták gumójának zöme azonban túl­ 190 . az F2-ben 3:l-es hasadási arány jön létre. Az új fajták előállíthatok keresztezéssel vagy szelekciós mód­ szerrel. A belső érték­ meghatározó pedig a reteknél a tömörség. részletesen feldolgozták. A szín a retek fontos jellemzője. mint más zöldségféléknél. A váltott színű fajták (fehér-piros) nálunk egyre inkább kiszorulnak. c) elsődleges kéreg színöröklődése.Nemesítésének helyzete A retek nemesítésének célja kétirányú: a) új fajták előállítása.

megadott időre. A gumó alakja genetikailag meghatározott. Ezt azonban csak speciális környezeti feltételek mellett lehet termeszteni. nagyobb ezermagsúlyú vetőmag alkalmazásával mintegy kétnapos. Európában a „Müncheni sör” téliretek-fajta súlya a legnagyobb. A hosszú­ kás fajták általában tömörebbek. A kutatók egybehangzó véleménye. A nyáriretekfajták nagy része répa alakú. Szoros összefüggés van a tömörség és a forma között is. A pudvásodás okát Hagiya többek között abban látja. A hosszú fajták között található (Japánban) még 100 cm-nél hosszabb is. Ezt a tulajdonságot azonban a termesztési körül­ mények is nagymértékben befolyásolják. mint a gömbölyűek. A gumó tömörsége szintén fontos nemesítői szempont. ovális vagy hosszúkás ovális. A retekgumók nagysága rendkívül eltérő.és téliretekfajták relatíve tömörebbek. mint az asszimilációs teljesítőképesség. 191 .nyomórészt gömbölyű. A kalibrált. A gömbölyű fajták repedési hajlama nagyobb. A termesztéstechno­ lógia azonban szintén jelentős tényező az alak megtartásában (vetésmélység. a pudvásodási hajlam növekszik. A felrepedési hajlam megfelelő szelekcióval szintén csökkent­ hető a reteknél. kevésbé hajlamosak üregesedésre. „koraiság” érhető el. Megfe­ lelő nemesítő munkával a pudvásodásmentesség ideje meghosszab­ bítható. nedvesség stb. Egy adott fajtánál a kalibrált apró magból.). a nagy magvakból 7 g-os gumókat állítottak elő. Egyes retkek súlya 2—3 kg-ot is elérhet. művelésmélység. mint a hosszúkás fajtáké. hosszabb tenyészidejű nyári. 5 g-os gu­ mókat. A lassúbb növekedésű. A téli reteknél megtalálható továbbá a henger vagy karó alak is. talaj fizikai állapota. hogy a hónapos reteknél a gumó nagysága szoros összefüggést mutat a mag nagyságával. A tömörség a fejlődés során csökken. trágyázás. hogy a gumó fejlődési üteme nagyobb.

kissé felálló. Levélzete kicsi vagy középnagy. A héj színe élénk skarlátpiros.Hónaposretek-fajták Korai piros Államilag elismert fajta. szabályos gömb. vastag. sima szélű. sötétzöld színű. Tenyészideje 30—38 nap. A Saxa fajtából egyedi szelekcióval állítot­ ták elő. A levélnyél halványpiros. A gumó kicsi vagy középnagy. A levél színe középzöld. Lombja középnagy vagy nagy. A levélzete kicsi vagy középnagy. középhosszú. íze gyengén csípős. Főgyökere. A héj színe fénylő kárminpiros. Igen rövid tenyészideje miatt hajtatásra. Nehezen pudvásodik. A levélszél fogazott. Át­ lagsúlya 15 g. esetleg szív alakú. vékony. A gumóvég kiemelkedik. áttetsző. Átmérője 30 mm. vékony. Külföldi eredetű. A levél lemeze gyengén serteszőrős. Pudvásodásra közepesen hajlamos. Húsa kemény. 4—5 nappal korábban szedhető. A hús színe fehéres. gyengén karéjos. Hajtatásra és korai szabad­ földi termesztésre alkalmas. Húsa fehér és kemény. Korai legjobb (Cherry Belle) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. Szentesi hajtató Államilag elismert fajta. a le­ véllemez sötétzöld. A levélnyél rövid. A levéllemez tojásdad alakú. A levelek oválisak és hosszúak (14—16 cm. korai szabadföldi ter­ mesztésre alkalmas. Gumója középnagy. lapított gömb alakú. 192 .). fonáka erősen serteszőrős. A gumó súlya 13 g. Szentes környéki tájfajtából szelektálták. Karógyökere vékony. A levéllemez hullámos. mint a többi fajta. A levélnyél középhosszú vagy hosszú. A levél serteszőrős.

Alakja szabályos gömb vagy enyhén megnyúlt gömb. Hajtatásra és sza­ badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. közéhosszú tenyészidejű fajta. kelle­ mes ízű. jól mosható. Hideghajtatásra. A héj színe tetszetős. A gumó átlagsúlya nagy: 16 g. kemény. erőteljes fejlődésű. Tenyészide­ je rövid.) (Champion) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Fő­ gyökere vékony. nehezen pudvásodó. Átlagsúlya 12—15 g. kiegyenlített. Piaci piros Korai legjobb (Cherry Be!le) fajta (Fotó: Migend L. vékony. pudvásodásra kevésbé hajlamos. omlós. 193 . illetve szabadföldi termesztésre ajánlott. Fő­ gyökere vékony és fakó színű. A gumó nagy. Színük sötétzöld. Húsa fehér. megnyúlt. külföldi eredetű fajta. jó ízű. Levélzete középnagy. kompakt növekedésű retekfajta.A gumó középnagy. szélük csipkés és karéjos. vékony. A gumóvég ki­ emelkedő. A levelek hosszúkásak. gömb alakú. Húsa tejfehér. Héja élénk skarlátvörös. élénk skar­ látvörös.

A földből kiálló rész zöldes árnyalatú. Felső harmadában szé­ lesebb. szétterülő. erős. Levelei erősen szabdaltak. A gumófej csapott. Középzöld színűek. A gumó igen hosszú (a 15—18 cm-t is elér­ heti). kellemes ízű. Külföldi eredetű. Levélzete nagy. Nagy. Gyökere vastag. húsa üve­ ges. erősen szabdaltak. Héja fehér. Nyáriretek-fajták Jánosnapi Államilag elismert.-né) TÖS. szőJégcsap fajta (Fotó: Kováts Z. erőteljes lombozatot fejlesztő fajta. megbízhatóan termő. lefelé fokozato­ san keskenyedő. Gumója nagy. edzett. hegy­ ben végződő gumójú.Jégcsap Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. középhosszú tenyészidejű fajta. A felálló levelek középnagyok. jégcsap alakú. hazai nemesítésű fajta. pudvásodásra kevésbé hajlamos. Színe középzöld vagy világoszöld. A levélnyél középhosszú. sűrű. Különösen szabad­ földi termesztésre ajánlott. a levélrésznél eny194 . répa alakú.

kora nyári szabadföldi termesztésre alkalmas. kemény állományú. gyengén csí­ pős.-né) hén bemélyedt. A gumó lefelé keskenyedő. a csúcsa felé világosodó. nehezen pudvásodó nyáriretek-fajtánk. kellemes ízű. A gumó végződése hegyes. A gumó átlagsúlya 90—100 g. Gyökérzete durva. Középhosszú tenyész­ idejű. Késő tavaszi. kö­ zéphosszú tenyészidejű fajta. ke­ vés oldalgyökérrel. 13* 195 . Egészséges. Héja bar­ nássárga.Jánosnapi fajta (Fotó: Kováts Z. világos­ zöld színűek. Levelei szabdaltak. felálló. A karógyökérzet közepe­ sen vastag. be­ tegségeknek ellenálló fajta. A héj kissé redőzött. A hús fehér. Lombja nagy vagy középnagy. középhosszú. húsa fehér. Húsvéti rózsa (Ostergruss Halblanger Rosa) Forgalomba hozatalra engedélyezett. lilás rózsaszínű. külföldi eredetű fajta.

Lombozata elterülő. nehezen pudvásodó fajta. Gumója félhosszú. Karógyökere vékony. Erfurti kerek fekete (Erfurter Runder Schwarzer) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Levelei erősen szab­ daltak. közepesen szabdaltak. jól tárolható. külföldi fajta. külföldi eredetű fajta. sima vagy gyengén redőzött. tompa végződésű. Levelei durvák. Őszi téliretek-fajták — Müncheni sör (Münchener Bier) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. íze kellemes. A héj fehér. kellemes ízű. sötétzöld színűek. széles vállú. tompa hegyben végződő. nehezen pud­ vásodó. fehér színű. A gumó gömb vagy hajlított gömb alakú. Középerős lombozatú fajta. jól tárolható retekfajta. középzöld vagy sötétzöld színűek. gyen­ gén redőzött. kemény.Korai nyári félhosszú (Früher Sommer Halblanger) Forgalomba hozatalra engedélyezett. világoszöld fejű. Hosszú tenyészidejű (100—120 nap). A gumófej halványzöld színű. erős karó­ gyökerű. Húsa hófehér. Héja egyenletes fekete színű. Levélzete erős növekedésű. Húsa fehér. vékony. Gumósúlya 300—350 g. középerős növekedésű. Gyökérzete finom. széles fejű. felül­ ről egyenletesen vékonyodó. Hosszú tenyészidejű (90—110 nap). Középkorai. széles orsó alakú vagy ovális. Kül­ földi eredetű. Gumója félhosszú. 196 .

trágyázás A retket ritkán termesztik vetésforgóban.vagy utónövényként. legjobb terület). A műtrágyákat könnyen fel­ vehető állapotban kell a talajba juttatni.és kálitrágyákkal együtt adagoljuk. Gyengén lúgos kémhatású tala­ jokon díszlik jól. a téli ret­ ket pedig utóterményként termesztjük. Rossz talajon a retek gyenge mi­ nőségű lesz és gyorsan felmagzik. mert az üzemekben ritkán találunk összefüggő nagyobb retekterületet. Mivel a hónapos retek rövid tenyészidejű növény. A több szakaszban történő területhasznosítás — ami a retek termesztésénél jellemző — a talaj tápanyagkészletének fokozott mér­ tékű csökkenésével jár.és tápanyagigénye egyébként megegyezik a sárgarépáéval. valamint a 197 . a gumó túlfejlődik.A szabadföldi retektermesztés Már korábban is utaltunk rá. pudvásodik. A nagyüzemi termőterület minimális. Amennyiben a gumófejlődéskor nitrogén-túladagolás történik. Vetésforgó. háztáji termesztés jelentősebb. ezért trágyás-kapás növény után vessük. laza szerkezetű. különös figyel­ met kell szentelni a tápanyagellátásra. A nitrogén kezdetben segíti a levélzet kifejlődését. A hónapos retket rendszerint elő. A retek tápanyagigényes növény. Talaj. A talaj színe hatással van a retek színére is. Háztáji termesztésben legtöbbször monokultúrában termesztik (szélvédett hely. Talajigénye A nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. a házikerti. világosabb talajokon halványabb a retek színe. Ezért a talaj tápanyagszintjét. Érzékenyen reagál a nit­ rogéntartalmú műtrágyákra. táp­ anyagban gazdag talaj szükséges. hogy hazánkban a retket szabadföl­ dön viszonylag kis területen termesztik. Ezért a nitrogént csak foszfor. Sötétebb talajokon intenzívebb.

amikor a talajra rá lehet menni. Az őszi szántást. de nem földdé érett istállótrágya al­ kalmazása. Kijelölik az ágyak helyét (szeges léccel. hogy a retket mint előnövényt tekintik. A hónapos retket február—már­ ciusban vethetjük. A hónapos és nyári retek talaját (tavaszi vetés esetén) a kora ta­ vaszi vetésű növények. Különösen házikerti termesztésben elterjedt — évenként. hogy foszfortartalmú műtrágyá­ ból mintegy 250—350 kg/ha. a téli retekét a nyári vetésű növények talaj­ előkészítő munkáinak előírásai szerint végzik az üzemek. Tájékoztató jelleggel közöljük. Vetése A retek magja már 2—3 °C-on csírázni kezd. simítóval). s tápanyagigényét nem veszik figyelembe.szükséges elemek mennyiségét laboratóriumi talajelemzés segítsé­ gével kell figyelemmel kísérnünk. illetve ásást tavasszal elmunkálják (gereblyével. A retek termesztésekor tehát mindig a talaj tápanyagszintjét. Talaj-előkészítése A retek különösen igényli a jól elmunkált. káliumtartalmú trágyából 140— 170 kg/ha mennyiséget adagolnak szántás előtt. Nitrogénműtrágyá­ ból tavasszal mintegy 80—100 kg/ha-t szórnak ki. A talaj-előkészítő munkákat azonban a vetés időpontja és az elővetemény szabja meg. időben előkészített mag­ ágyat. Ősszel az utónövény igényéhez mért táp­ anyagmennyiséget adagolják ki. a trágyázási tervet konkrét laboratóriumi vizsgálat alapján kell elkészíteni. a növény igényét kell szem előtt tartani. A háztáji termesztésben gyakori az ágyásos területkialakítás. a téli reteké július vége. Gyakorta elő­ fordul. A műtrágyákra szintén nagy szükség van. elkezdjük. a nyári retek vetési ideje március—április. lyuggatódeszkával vagy lyuggatóhengerrel). A vetést korán. de lega­ lább kétévenként — az érett. Sajnos háztáji termesz­ tőknél még nem kielégítő mennyiségben alkalmazzák. 198 .

Hónapos reteknél a négyzetes. soros elrendezésű. Kelés után a fóliát el kell távolítani.-né) Üzemi termesztésben 30—40 cm-es sortávolság gazdaságos. A soros vetésnél a sortávolság 15—20 cm. sűrűsoros. 199 . A vetőmagigény. alatta a növények nem nyúlnak.Elvetett retektábla (Fotó: Kováts Z. a talaj vízgazdálkodása javul. Új és használt fólia egyaránt felhasználható. szemenkénti vetésnél lényegesen ki­ sebb. A szabadföldi magvetés eszközei a más növényeknél már ismer­ tetett vetőgépek. a magvakat takarófölddel takarjuk. illetve négyzetes vetés. szemenkénti vetés 5 X 5—8 X 8 cm-re javasolt. Négyzetes elrendezésű. A szabadföldi retektermesztésnél megemlítjük. Házi­ kerti termesztésben elterjedt az ún. A szemenkénti vetést kézzel végezzük. üzemi termesztésben 6— 10 kg/ha. hogy a termesz­ tés biztonságának növelésére elterjedt módszer a vetések fóliás ta­ karása. Előnyei: korai vetésnél kedvező hőhatás a keléshez. A vetés mélysége 2—3 cm.

Jelen­ leg hónapos reteknél a 25 mm-nél nagyobb átmérőjű nem kívá­ natos. egyenetlen árut kapunk. Ápolási munkái talajporhanyításra. A hazai piacon a jégcsap típusú fajták 1—1. A téli retek betakarítását a fagyok beállta előtt be kell fejezni. négyzetes el­ rendezésű. A szedés kézimunkaerő-igényének csökkentésére mintegy 15—20 évvel ezelőtt már szerkesztettek az USA-ban egymenetes hónapos­ 200 . a nyári retek 5—6 cm. amikor a gumók a fajtajellegnek megfelelő nagyságot elérték. a fajta. a minőséget rontja. igény szerinti fejtrágyázásra. Az importáló országok méretre vonatkozó igénye kötött. A nagy vízadagok a retek sekély gyökérelhelyezkedése miatt nem hasznosulnak. Korábbi szedésnél — sűrű vetésekben — a taposási kár nem áll arányban a korábbi termés többletbevételével. A szedést akkor célszerű elkezdeni. sűrűn kelt vetések ritkítására. A retek vízigényét kis vízadagökkal. Szedés után a retket szín. a nyári retekfaj­ tákat 8—10. alak. A -retek segédeszköz nélkül.Növényápolása A retek rövid tenyészidejű növény. földtől megtisztítjuk és fagymentes helyen tároljuk. a télieket 10—15 cm-re ritkítjuk. ha az állomány 20—30%-a elérte a kívánt méretet. Szedése A retek szedését akkor kezdjük. Soros vetés esetén ajánlatos kelés után sarabolni. épség.). A vízhiány a retek egyenletes fejlődését hátráltatja. a gumó nagysága.5 cm. A sűrűn kelt vetések ritkítása szükségszerű. növényvédelemre vonatkoznak. mérete határozza meg. A hónapos retket 4—8. csomagolásnál az MSZ utasításait kell figyelembe venni. mint a többi gyökérfélét. a mennyiséget csökkenti. de rendszeresen elégítjük ki. nagyság. mert ellenkező esetben deformált. kézzel is könnyen szedhető. Időpontját az értékesítés módja (ex­ port. rossz minőségű. A téli retket betakarításkor a levelektől. öntözésre. a hosszú fajtáké 4—6 cm átmérővel már piacképesek. Az osztályozásnál. belföldi stb. méret szerint kell osztályozni. sűrű vetéseket gyomlálni.

retek. A levélzetet szál­ lítószalag segítségével a táblára szétszórja. A területet sekélyen műveljük. rend­ szerint azonban több sort szednek. A nyűvőszerkezet a retket kihúzza a talajból. Várható termés: 70—200 q/ha. az alkalmazott kétszakaszos hasznosítási rendszerben a retek az első szakaszba kerül a salátával. egyszerű termesztés­ módja. A fogyasztási idő meghoszszabbítható növényházi vagy fólia alatti hajtatással. fólia sátorban. Hazánkban retekszedő gép napjainkig nem üzemel. A retek hajtatása A hónapos retek frissen vagy salátának elkészítve az év nagyobb ré­ szében szívesen fogyasztott zöldségféle. Talaj-előkészítése A szabadföldi termesztésnél leírtak alapján történik. A fóliás felületek növekedésével arányosan növekszik a retekkel bevetett terület is. A retek a haj­ tatásban különösen meghálálja és igényli a jól elművelt jó szerke­ zetű talajt. támaszkodókerekekkel rendelkeznek. A fóliás ter­ mesztőberendezésekben. Az újabb. A sekély művelést indo­ 201 . mert a hónapos retek gyö­ kérrendszere nem hatol mélyen a talajba. karalábéval egyetemben. alacsony hőigénye. továbbfejlesztett gépek hasonló elven működnek. fólia házban. amelyek a talajkopírozást lehetővé teszik. Az egyes nyűvőelemek függőleges irányban külön-külön elmozdulhatnak.szedő gépet. Haj­ tatásban meghatározó szerepet a fóliás termesztőberendezések je­ lentenek. A traktorra oldalt függeszthető gép hat db nyűvőelemből áll. Hajtatását in­ dokolja rövid tenyészideje. meghatározott magasságban a lombozatot levágja. gazdaságossága. Nálunk üvegházban elsősorban kitöltő növényként szerepel. fűtés nélkül és fűtött berendezésekben. nagyobb teljesítőképességűek. a gumót egy keresztirányban haladó szállítószerkezet a gép mellett haladó gyűjtőtar­ tályba juttatja. Termesztése egyaránt sikeres fólia ágyban. A támasztókerekek között helyez­ ték el a levélemelőket.

soros és négyzetes vetést. 202 . ami­ vel az állományt egyöntetűbbé tehetjük. között vethető. Fontos követelmény az egyenletesen tömörített. Kézi vetésnél alkalmazzuk a sor­ kihúzást soros vetésnél — vagy az ún. Vetése A retket fűtés nélküli fóliás berendezésekben február 10—20. egyöntetű. Vetésnél ügyeljünk arra. nem deformálódik. Enyhén fűtött sátrakban január 10—30. s az egyes frakciókat külön vetni. Ajánlatos a retekmagot nagyság sze­ rint 2—3 részre szétrostálni. és szedéskor a taposási kár igen nagy. A soros vetés 12—15 cm-es sortávolságra az előbbi eljárásnál jobb ugyan. szemenkénti magelhelyezéssel. A vetés után magtakarófölddel takarunk. A mag helyének kijelölése után kézzel egyenként. Ez utóbbin a mag távolságának és a vetés mélységének megfelelően helyezkednek el a „fogak”.stb. sima talajfelszín. mert az egyenet­ len magelosztás egyenetlen fejlődést okoz. lyuggatódeszkát vagy lyuggatóhengert négyzetes vetésnél. A szórt vetés hajtatásban rendkívül kedvezőtlen. jó minőségű lesz. A gépi vetésnél a magsorok helyét a csoroszlya meghatározza. hogy a jól tömörített talajba az egyforma nagyságú magvak egyforma mélységbe. de még mindig nagymérvű egyenetlenséget okoz az ál­ lományban. lomb. szemenként helyezzük el a magot. takarással a felső talajréteget meg­ óvhatjuk. A vetési módok közül a vetőmagvak elhelyezésmódja alapján megkülönböztetjük a szórt.5—2 cm mélyre kerülje­ nek. ritkítás nélkül. 1. Fűtés nélküli berendezésekben az erős átfagyás ellen trágya-. a takarást. hogy előkészítéskor a talaj fagya csak a felső néhány cm-es rétegben engedett ki. Ennek következtében a retek a talaj felszínéhez közel fejlődik.kolja továbbá. Fűtött fólia sátrakban néhány napos fűtéssel a talaj felső átfagyott rétegét könnyen átfűthetjük s így a talajmunkát időben elvégezhetjük. Vethetünk géppel és kézzel. tömörítést a gép elvégzi. között vetik. A legegyöntetűbb a fejlődése a négyzetes vetéssel 5 X 5—8 X 8 cm tenyészterületig.

gyomlálás. gyorsan pudvásodik. Fóliás ter­ mesztéskor fokozott figyelmet. Rendszer­ telen szellőzés esetén. Sekélyen. A négyzetméterenkénti vetőmagigény 3—4 g. Fontos szabály tehát az öntözésben a rendszeresség. A kívánt hőmérséklet nappal 15 °C körül. Hazánkban azon­ ban ez a szaporítási mód nem terjedt el. a gumó kicsi lesz. „Vetéskor” a tekercset a ta­ lajon a kívánt sortávolságnak megfelelően legöngyölítik. ritkítás. A nagyobb gumójú fajtáknak ajánlatos nagyobb tenyészterületet meghagyni. A retek vízigényét hajtatásban gyakori kis vízadagokkal kell kielégíteni. beöntözik. Ritkításkor módunk van az elütő egyedek. szellőz­ tetés. Gyakori hiba. magas hőmérsékleten a levél megnyúlik. Ritkítással ér­ jük el a szükséges tenyészterületet (25—64 cm2/növény). Ál­ talános jellegű munkának tekinthető az öntözés. éjjel 203 . 2—3 cm széles papírcsíkot vágnak. fajtaidegenek. repcsényretek eltávolítására. Száradás után a papírcsíkot te­ kercsbe hajtogatják. az eset­ leg megjelenő vadrepce. A retek palántáról is nagyon jól szaporítható. a minőség romlásához vezet. A téli hónapokban keskeny. Ritkítást a szórt és soros vetésmódoknál végzünk. Növényápolása Az ápolási munkák a termesztésmódtól függően változnak. ha a talaj nem elég nedves. s erre egye­ sével felragasztják a retekmagot. A rendszer­ telen öntözés korai pudvásodáshoz. Borult napokon is szellőz­ tessük a sátrakat. 1—1. Az öntözést vetés után azonnal elkezdjük.Egyes vidékeken terjed a házikerti termesztésben a papírra tör­ ténő magragasztás is. nagy gyakorlatot igényel. Vetésig tárolják. A módszer hibája. újságpapírból vagy krepp-papírból. Lehetőleg a reggeli órákban öntözzünk. A szellőztetés az egyik legfontosabb ápolási munka. hogy éppen az erőteljesebben növő gyomot vagy fajtaidegent hagyja bent a szakképzetlen dolgozó. Nagyobb vízadag a retek sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt nem szükséges.5 cm-es tápdús takarófölddel befedik. hogy a magvak könnyen leperegnek a papírról. ezért na­ gyon óvatosan kell bánni vele.

mosása. Szedése A retket fogyasztásra érett állapotban szedjük. a következő évben magot nyerünk. termesz­ tésmódtól. A sortávolság 40 cm. a termesztőknek elsősorban ezt kell figyelembe venniük a szedés ütemezésénél. A magvetést februárban. Idejét a gumó átmé­ rőjének igény szerinti nagysága határozza meg. az őszi—téli retek magját két tenyészidő alatt állítjuk elő. A retek magtermesztése A hónapos és nyári retek magját egy. a februárban vetett március végén. A retek szedése. hazai fogyasztásra a nagyobb gumó­ átmérő kívánatos.10—11 °C. márciusban végezzük. A dugványtermő év A talaj-előkészítés megegyezik a szabadföldi árutermesztésnél le­ írtakkal. borult időben 12 °C legyen. A januárban vetett retek március 10—20. szaporítási időtől stb. A csomózást a piac igénye szerint végezzük. függően 4—6—10 hét között vál­ tozik. Négyzetméterenként 20—30 csomóval számolhatunk. Különösen ügyelni kell az egyenletes magelosztásra. Exportra a kisebb. áp­ rilis elején szedhető. A hajtatásban a retket csak elhanyagolt területen kell gyomlálni. hogy az állomány fejlődése egyöntetű legyen. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. között. Az erős lehűléstől is óvjuk az állományt. 204 . Az utóbbi fajtacsoportnál az első évben dugványt nevelünk. A nagyobb mérvű lehűlés — mint említettük — a ko­ rai magszárképződést váltja ki a retekből. hogy a virágzás időszakában még alacsonyabb hőmérsékleten a termékenyülés biz­ tonságos legyen. A minőségi előírások adottak. csomózása nagy kézimunkaerő-igényt jelent. A vetéstől szedésig terjedő idő fajtától.

beteg nö­ vényeket. Átültetéskor a leveleket visszakur­ títjuk. gumó nélküli vagy lila gumójú. A vetés előtt a talajt vízkapacitásra feltöltjük. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. hogy nem igényel olyan táperőben levő talajt. Az őszi—téliretékmag-termesztés kétéves időtartamot igényel. korcs és a virág színében eltérő. gyomtalanítjuk.Az ápolási munkák közül kiemelkedően fontos a ritkítás: 8— 10 cm-re. A gumó alapján csak úgy szelektálhatunk. A sorközök gyommentesen tartása az egész tenyészidőszak alatt feladatunk. A dugványnevelő évben az őszi—téli retek talajigénye annyiban tér el a hónapos retekétől. a talajt porhanyítjuk. a gumó teljes kifejlődése után felszedjük. a gazdaságosságot növeli. gyomtalanítását időben kell vé­ gezni — a csírázó gyomokat elkeverni — mert a magszárat fejlesztő növényállományt már csak nagy károsodás árán ápolhatjuk. Az első évben dugványt nevelünk. Legtöbbször ritka vetéssel. A pudvásodás mértékéről a gumó metszésével — további felhasz­ nálhatóság nélkül — illetve fúrásával (3—5 mm átmérőjű csővel) — továbbtermesztési lehetőséggel — győződhetünk meg. A magvetés ideje július—augusztusban van. elterülő levélzetű. egyenletes magelosztással ez ki­ küszöbölhető. és csak a fajtajellegnek megfelelő tö­ veket ültetjük végleges helyre. a gumót sáros pépbe mártjuk. Kiszedés előtt azonban a magszárat fejlesztő egye­ deket eltávolítjuk. ha a hónapos és nyári retek magját szabadföldi ágyba vetjük. ami jelentős kézimunkaerő-megtakarítást jelent. A sze­ lektálásnál el kell távolítani a repcsényretekkel vagy más kultúrfajtával kereszteződött. 205 . Sortávolsága 40 cm. kelés alatt egyenletesen nedvesen tartjuk. A dugványokat másodterményként termesztjük. • A fajtatisztaság megóvása érdekében a tenyészidőben a szab­ ványban rögzített szempontok szerint végezzük a szelekciót. A talaj porhanyítását. mint a magtermő évben. A dugványokat az őszi fagyok beállta előtt — október—novem­ ber — kiszedjük. korán lekerülő növény után vetjük. durva növekedésű. Vetésmélysége 2—3 cm. Kelés után az állományt 8—10 cm-re ritkítjuk. osztályozzuk.

bálákba rak­ juk. A kézzel levágott magszárakat kis kévékbe kötjük. Gazdaságosabb az egymenetes betakarítás kombájnnal. A laza ültetés vontatott eredést.Kiszedés után a levélzetet 2—3 cm-es csonkra visszavágjuk. A becők és a szár nehezen nyílnak. gyakori forgatással utánszárítjuk. A vágószerkezet talajtól számított magasságát úgy váiasszuk meg. A ve­ tőmag minőségi követelményeit az MSZ tartalmazza. szelelőrostán átengedjük. gumi verőlécekkel ellátott dob a retket kis veszteséggel kicsépeli. A kicsépelt magot retekfejtőn. 3—4 napi száradás után csépeljük. A meg­ felelő fordulatszámra (borsó) beállított. Az aratást teljes éréskor. széltől takarással óvjuk. borsóaratóval vagy kombájnnal vághatjuk. A retket kaszával. amint a talajra rá lehet menni. A retket kézzel nyűni nem szabad. A magtermő év Az őszi—téli retek magtermesztésekor is a szabványban előírt izo­ lációs távolságot érvényesítjük. alakú egyedeket eltávolítjuk. A retekmag — fajtától függően — júliusban—augusztusban érik. ügyel­ ve. A kiszelektált dugványokat a sárgarépához hasonlóan vermel­ jük. 20—30 cm-es tőtávolságra ültetjük. így a retek nem pereg. A talaj-előkészítés megegyezik a korábban leírtakkal. A rátapadó földtől megtisztítjuk. a becők és a szár világosbarnára színező­ désekor kezdjük. óvatosan csomóba rakjuk. Az ültetéskor a földet jól szorítsuk a dugványokhoz. A dugványokat — tavaszi átválogatás után — 50 cm-es sortávol­ ságra. tovább tisztítjuk. A vermelés előtt a dugványokat szelektáljuk. A sérült. ezért az optimális aratási idő bevárható. mert a kihúzott növények gyökeréről a mag közé kerülő földszennyeződés nehezen tisztítható. esetleg a dugvány pusztulását idézi elő. beteg. hogy a szívrész meg ne sérüljön (ezért nem szabad kézzel lecsavami). hogy a növényt ne húzza ki. Az ültetésre váró dugványokat naptól. a fajtától elütő színű. A dugványok eredése után kapálunk. szellős helyen vé­ konyan elterítve. gyomtalanítunk. 206 . • Hektáronként 6—10 q retekmagterméssel számolhatunk.

A fenti vírusok mechanikailag (érintés stb.) könnyen átvihetők. mozaikosak.) A betegség elsősorban a hónapos retek levélpusztulását és a retek­ gumó minőségének romlását okozza. erek által határolt foltok jelennek meg.) terjeszti. Radish mosaic vírus. Cauliflower mosaic virus. A nyáriretek-fajtákon a be­ tegség kisebb jelentőségű. Glits M.A retek betegségei Retek-mozaikvírus.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Mysus persicae Sulz. Retekperonoszpóra. A Cabbage black ring vírust és a Cauliflower mosaic vírust nem perzisztcns módon a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. A Radish mosaic vírus levéltetvekkel nem vihető át. nekrotikus pontok vannak. szürkésbarna. amelyeken apró. Gazdanövényei a keresztesvirágúak. A keresztes virágú gyomok irtása. (Kórokozó: Peronospora brassicae Gáum.) A levelek világoszöldek. A levél színén sárgászöld. csak Coleoptera fajokkal. A levél Retekperonoszpóra (Fotó: dr.) 207 . (Kórokozó: Cabbage black ring virus. Védekezés: a levéltetvek és a Coleoptera fajok ellen.

Védekezés: tavasszal és ősszel már szikleveles korban meg kell kezdeni a permetezést. 208 . A vegetációs időben már a sziklevelekre kerül a kórokozó. majd onnan a gumóra mosódnak. A kórokozó a növénymaradványokban micélium formájában és oóspórával telel át. A gumók feji részére tapadó beteg levélalap-maradványokról a kór­ okozó közvetlenül is a gumóra jut. ritkábban a talajban levő részeken apró. A gumó belsejében szürkésbarna. A leváló konídiu­ mok a lomblevelekre kerülnek. Felületükön fehér konídiumtartó gyep jelenik meg. A permetezés­ re a ditiokarbamátok (Zineb. elmosódott szélű. rövidebb-hosszabb. a szártőhöz közel. A kórokozó alacsony hőigényű gomba. A konídiumok vízcseppben csí­ ratömlőt fejlesztenek és az ép bőrszöveten át a növénybe jutnak.) fonákén fehér konídumtartó gyep fejlődik ki.Retekperonoszpóra a gumó belsejében (Fotó: dr. és hausztóriumuk a sejtekbe hatol. A tünetek a magho­ zók szárán és virágzatán is megtalálhatók. ahol konídiumtartó gyepet fejleszt. Dithane M 45)0. A szik. nagy ki­ terjedésű elszíneződés található. és a lomblevelek intenzív fejlődésének idő­ szakában 7 naponként meg kell ismételni.2% tömény­ ségben nedvesítőszer hozzáadásával eredményesen használhatók. Ez­ után a foltok elparásodnak. ahol aztán a sejt közötti járatokban helyezkednek el. amelyek később a gumó nagy részére kiterjednek.és lomblevelek rendszeres védelme esetén a gumó egészséges marad. A gumó felületén leggyakrabban a talajszint felett. Glits M. Maneb. sötétszürke foltok láthatók. sekélyebb-mélyebb repedések keletkeznek.

Az ellene való védekezés megegyezik a sárga­ répánál leírtakkal. Ezért van különös jelentősége a keresztes virágú gyomnövények gondos irtá­ sának. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. nyűveket találunk. benne fehéres színű lárvákat. A retek meg­ védésére a felsorolt kártevők ellen egyébként hatásos Lindan-tartalmú szerek sem javasolhatók a legyek rajzása idején. hogy a növények a fejlődésben meg­ állnak. szürkészöldek lesznek. Fésűslábú viráglégy (Phorbia platura Meigen) is előfordulhat még a retken.) is károsíthat a retekben. A védeke­ zés módja és anyagai azonosak a sárgarépánál tárgyaltakkal.) lárvái esetenkénti károsítói lehetnek a reteknek is. A már fertőzött növények nem menthetők meg. esetenként a fentebb említett legyekével azonos kártételi formával. Kü­ lönösen erősen jelentkeznek ezek a tünetek a fiatal növényeken. A rágásukkal kiodvasított gumók nem értékesíthetők. amivel jelentősen mérsékelhetjük e kártevők felszaporo­ dását. lankadnak vagy el is pusztulnak. a tavaszi káposztalégyhez hasonló tüneteket okozva. ha tavasszal tartósabb hűvös. a növény gyökerén szabálytalanul haladó. Védekezés: mindegyik faj ellen igen nehéz a védekezés. hanem a talaj vegyszeres kezelésén alapszik.) Elsőrendű tápnövénye a retek. Káposzta-fonálféreg (Heterodera cruciferae Franklin) mint lehet­ séges kártevő jöhet számításba a reteknél. Az ellenük való védekezés tulajdonképpen nem is a növény. A gyökérlégy kártételével egyidőben. Emiatt ez a szer csak a maghozónak szánt retekvetésben alkalmazható. A talajból kihúzva. A kártétel akkor jelentkezik legszembetűnőbben. 14 Gyökérzöldségek termesztése 209 .) is. de előfordulása nem gyakori. csapadékos időjárás után hirtelen meleg áll be. Nyári vagy nagy káposztalégy (Phorbia floralis Fali. bár más fonálféreg-fajok is előfordulhatnak. morzsalékos rágcsálókkal telt járatokat. teljesen azonos tünetekkel jelentkezik a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae Bché. A föld feletti részeken a károsítás tü­ netei abban nyilvánulnak meg. A közvetlen kártételt okozó lárvák is nagyon hasonlók.A retek állati kártevői Gyökérlégy (Phorbia radicum L. mert az ká­ rosan hat a retek ízére.

A nagy káposztabolhát kivéve mindegyik faj a talaj repedéseibe vagy a gyökérnyakhoz helyezi el a tojásait.) A keresztesvirágúak földibolhái a retek jelentős kártevői lehetnek a kora tavaszi időszakban. Az imágó alakban kitelelt.). megtalálható a retken is.) Minden termesztett és vadon élő keresztesvirágún. majd néhány nappal később már szabadon hámozgatják vagy rágják át a leveleket. ezért a nagyon rövid hatástartamú és várakozási idejű ro­ varölő szerekkel. A kikelő kis hernyók először aknákat rágnak a levélben. Száraz időben a kártétel mértéke nő. hogy a levélzet fejlődése jelentősen haladja meg a kártétel mértékét. vastagabb leveleket pedig hámozgatják. hogy a földibolhák felszaporodásának mértékét csökkentsük.és a metil-parathiontartalmú porzószerekre. így pl. Káposztapoloska (Eurydema ornatum L. A káro­ sítás következtében a fiatal növények fejlődésükben erősen vissza­ esnek. de ezek a szerek csak a maghozó gyökér­ zöldségek védelmére használhatók.Földibolhák (Phyllotreta ssp. 210 . így a retken is előfordulhat. majd az ezt követő el­ halás nyomán ismerhető fel a tavasszal megjelenő. és az ezekből kikelő lár­ vák a gyökereken károsítanak. Védekezés: az egyébként hatásos Lindán a retekben nem hasz­ nálható. Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. ugráló mozgásukról közismert apró bogarak napos. az erősebb. mint a keresztesvirágúakra specializálódott faj. A bolhák által kirágott lyukak a levelek fejlődése során meg­ nagyobbodnak. A kártétel a levelek színén jelentkező sárga szívásnyomok. Tömegsza­ porodásakor figyelemre méltó károkat okozhat. Ugyanakkor nitrogéntrágyázással siettetni kell a növények fejlődését.1 %-os Phosdrines permetezéssel védekez­ hetünk. a kikelő lárvák pedig a levelekben ak­ názva fejlődnek tovább. A nagy káposztabolha viszont a nö­ vény leveleire rakja tojásait. 0. A bogarak a retek leveleinek lemezébe néhány mm-es lyukakat rág­ nak. meleg időben néhány nap alatt súlyos károkat tudnak okozni. Védekezés: igen gondosan irtani kell a keresztes virágú gyomokat. jellegzetes test­ alkatú poloskák jelenlétén kívül. A földibolhák nagyon érzékenyek a Lindán.

A retket több levéltetűfaj is károsíthatja.Védekezés: igen fontos a károsított növénymaradványok meg­ semmisítése gondos alászántással.) Kárté­ tele időnként és helyenként megfigyelhető a retek maghozó növényein. rend­ szerint négyesével helyezik el a tojásaikat az epidermisz alá. mert ilyenkor a virágzás soká elhúzódik. Deroserac és Árion fajok). csapadékos időjárás esetén— különböző nagyságú. a magtermő növények hajtásai is defor­ málódnak. Szívogatásuk következ­ tében a levelek torzulnak. 14* 211 . Védekezés: nem teljesen kidolgozott. A növényeken elsősorban nedves. Meztelencsigák (Limax. alapszínű és rajzolatú meztelencsigák talál­ hatók. A bimbókon lyukat rágnak. gyöngyház fényű nyálkacsík látható. a növényen található bábok el­ pusztítása céljából. A bogarak aktivitása napos időben nagyobb.1 %-os Phosdrinnak vagy más hasonló hatású szerekkel történő. Vegyszeres védekezésre alkalmas a 0.) Egyik legfontosabb tápnövényei közé tartozik a retek. Repcefénybogár (Meligethes aeneus Fabr. A megtá­ madott növények levelein szabálytalan rágásnyomok és ezüstfehér. A telelésre vonulás előtti táplálkozásukkal az imágók is károsíthatnak. A bimbók belsejébe rakott tojásokból kikelő lár­ vák az imágókhoz hasonló károkat okoznak. szükség esetén 10 naponként megismételt permetezés.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.A kikelő lárvák a szárban és a levélnyélben táplálkozva járatokat rágnak. Levéltetvek.). abba befurakodva a virágporral és a bibével táplálkozva kirágják a virágok belső részeit. Az ellenük való védekezés ugyanaz. Az áttelelt imágók tavasszal a levelek nyelébe vagy a szárba. Maghozó növényeknél a tojásrakás előtti 20—25 kg/ha adagú Hungaria L 2-porozás azonban eredményesnek látszik. mivel életmódja sem egészen ismert. Az ellenük való védekezés azonos a sárgarépánál tárgyal­ takkal. ettől a szár és a levélnyél szivacsos állományú lesz. Repceszárormányos (Ceuthorrhynchus quadridens Panz. mint a sárgarépánál. Azimágó alakban áttelelt bogarak tavasszal korán előjönnek és jelentős károkat okozhatnak a mag­ hozó retekben. Ezek közé tartozik a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. de a kártétel tartósan borult időjárás esetén mégis jelentősebb. Károsítá­ sukkal néha találkozhatunk. de a kártétel ritkán komoly.

Szükség esetén 20—30 kg/ha Melipax porozószer kiszórásával érhetünk el eredményt. Erre azért is különösen szükség van. ha jó talaj-előkészítéssel és táp­ anyagellátással elősegítjük a növények gyors fejlődését s a virágzás ugyancsak gyors lefolyását.Védekezés: akkor válik szükségessé. mert a beporzást végző hasznos rovarok védelme igen leszűkíti a vegyszeres védekezés lehetőségeit. 212 . Hatásos megelőző módszer. ha tömegesen lép fel a kár­ tevő.

teljes napsütésben terem. Terméshozam: 40—70 q/ha. Laza szerkezetű. csak kedvező vízellátás esetén terem kielégítően. ezért késő ősszel fagymentes napokon bármikor szedhető. si­ ma gyöktörzset fejlesztett növények talpgyökereit hasz­ náljuk fel. Gazdasági jelentősége Használati értékét maga a földbeli hajtás. vagy öntözzük. Szaporításra a tetszetős küllemű. nemes torma csak nyílt fekvésben. barázdás és sík. egyre inkább terjedőben van. amely csak „torma” néven kerül a forgalomba. Bár eltűri a szárazságot. A torma ültethető tavasszal is és ősszel is. de ízes. jó vízellátottságú területen termesszük. Táplálkozási jelentőségét a friss torma „siningrin” glikozid-tartal213 . Korai tavaszodás esetén minél előbb ültessük ki. könnyen művelhető homokos talajon gaz­ daságos a termesztése. Hidegtűrő növény. Nem talajzsaroló növény és jó szerkezetű talajt hagy maga után. Ezzel együtt a termelése is növekvő tendenciát mu­ tat. rizóma adja. mivel nagy nedvességigényű nö­ vény. Termeszthető bakhátas. 1 főre eső fogyasztás 0. Ezért vagy üde. Félárnyékos helyen is fejlődik. A legkedvezőbb ülte­ tési ideje: március eleje. Újabban mint ecetes tormának feldolgozott csomagolt áru egyre kedveltebbé válik.vagy mélyművelési móddal.30 kg. azonban mint haszonnövényt egyéves kul­ túrában termesztik.Torma Évelő növény.

35% 15.81% 2. Termesztésének kezdetéről pontos adataink nincsenek. A folyók melletti.73% 0. 76. alloxur bázisok.15% Klór 0.62% 2. arabinóz által szolgáltatott szén­ hidrátok. amelyből a jelenlevő enzimek hatására a Mirozin mustár­ olaj képződik.49% Kovasav 0.87% 1. glutamin.04% 0.20% Mg 0. ami évi 80—100 t-t tesz ki.77% Nátron 0.43% K 0.ma adja.20% P2O5 Kén 0. légszáraz anyagra vonatkoztatva): Víz Mirozin mustárolajat tartalmazó anyag Zsír Mirozinmentes extraktum Farost Hamu Ásványianyag-tartalma: N 0.03% Nagy kéntartalma feltűnő. Magyarországon összefüggő termőtája Hajdú-Bihar megyében van. galaktóz. humuszos öntéstalajok növénye. de ma már elvadulva mindenütt megtalálható. További fontosabb hatóanyagok: szaharóz.43% Ca 0. Ez a megye termeli meg Budapest csaknem egész tormaszükségletét.62% Származása és elterjedése A torma Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsia határos területein ős­ honos. 214 . aszparagin. arginin. Kémiai összetétele (100 g rész.

A virág­ száron hozott levelei rövid nyelűek vagy ülők és ép szélűek. Cselőtei szerint csak csípős és nem csípős típusokat különböztetünk meg. nagyok. A szaporítóanyag kiválasztásánál tetszetős küllemű. fás gyökereket teremnek. A levelek széle fogazott. A torma esetében nálunk jelenleg egy-egy termelőüzemen belül következetes pozitív és negatív szelekcióval a szabványnak meg­ felelő minőség előállítása a cél és nincs törekvés egységes. A piacra kerülő mennyi­ ség nagy része háztáji termesztésből kerül ki. sima gyök­ törzset fejlesztett egyedek talpgyökereit használjuk fel továbbszaporításra. A felhasználásra kerülő torma maga földbeli hajtás. A gyökérrendszer végső elágazásai a hajszálgyökerek. ezek alsóbb és erősebb gyökereit talpgyökereknek nevezzük. amely függőleges helyzetű és erősen megvastagszik a benne felhalmozódó tápanyagoktól. néha egy méter mélységig is lehatolnak a talajba víz. tekintet nélkül egyéb fajtabélyegekre. hogy az íz és a csípősség erősen a talaj és a technológia befolyása alatt áll. vagy karéjosan vagy szeldelten tagoltak. Ennek folytatása az orsógyökér. mert az évekig egy helyen hagyott tövek elvadulnak és elágazó. rizóma. Növénytani jellemzése Évelő növény.Termőterülete országosan 600 ha körüli. nagyságban és a tormatest vastagságában különböznek egymástól. amelyek csak levélformában. amelyek oválisak. Ennek alapja. A levéllemezek épek. Dessewffy szerint is nehezen lehetne fajtákat egymástól megkülönböztetni. gyöktörzs. 215 . A gyökértörzsön vékonyabb szívógyökerek vannak. mert keverten termelik az egykor külön fajtának leírt típusokat is. Mint haszonnövényt azonban egyéves kultúrában termesztik. Az első évben csak tőleveleket fejleszt. de már üzemi termesz­ tésről is beszélhetünk. elterjesz­ tésre alkalmas fajta kinemesítésére. Becker-Dillingen szerint minden termesztőtájnak megvan a maga tájfajtája. A szívógyökerek mélyen. illetve tápanyag után. nyelesek és 80 cm-re is megnőnek. A talpgyökerekből el­ ső évben átlagban 4—5 szaporításra alkalmas dugványt kaphatunk.

) .Tormalő (Fotó: Cselőtei L.

Fényigénye. magjai nem kerülnek a kereskede­ lembe. Virágzata összetett sátor.Virágszárat és virá­ got csak akkor fejleszt. Félárnyékos helyeken is fejlődik. A magvak minden magVirágzó tormatő (Fotó: Haniséros P. Idegenmegporzó. teljes napsütésben terem. 217 . nemes tor­ ma csak nyílt fekvésben.) rekeszben két sorban ülnek. Télen a talajban hagyva sem fagynak el.0 mm). Levelei -4 °C-on elfagynak. Biológiai igénye Hőigénye. de a kultúrtormánál a rekeszekben többnyire nincs mag. Mivel a tormát dugványról szaporítjuk. Magjai tojásdadok vagy gömbölyűek (1. zsineggel való körbekötözésével. sok virággal. de gyökerei nem érzékenyek. de ízes. vagy a szár dróttal. közöttük a hosszúkás alakú termő a rajta ülő bibével.5—2. Becker-Dillingen szerint csak Magyarországon találkoztak mag­ hozó tormával. ha több évig marad ugyanazon a helyen. de önbe­ porzás is lehetséges. Kényszeríthető a maghozásra a szár alsó részének meggyűrűzésével. Termése becő. négy hosszú és két rövidebb porzószállal. amelyek a virágszárak végén helyezkednek el és erősen szétágazók. Virágai négy csészele­ vélből és négy fehér sziromlevélből állnak.

A fajták fenn­ tartását és szelekcióját minden termelő vagy termelőüzem saját maga végzi a szaporítóanyagának kiválasztásával. Franciaországban. mint pl. Kettő közötti. Ennek következtében a forgalomba kerülő torma csak mint torma szerepel. mint a száraz talajt. Nálunk a torma nemesítésével nem foglalkoznak. a következőkben a nálunk táj­ fajtaként ismert típusokat említhetjük meg: Debreceni édesnemes torma. fajtákat vagy tájfajtákat következetes szelekcióval állították elő. A nemesítés helyzete Hazánkban is. a ma használatos „nemes tormát”. A későbbiek folyamán a gépesítés komp­ lexitása állíthat fel a nemesítők számára megoldandó feladatokat a tormával kapcsolatban is. Az NSZK-ban megkülönböztetnek több tájfajtát. Nürnbergi édes torma. ahol tormát termesztenek. Transzspirációs együtthatója 334. Termesztett fajták Mivel hazai termesztésben és fajtajegyzékünkben bejelentett és álla­ milag elismert fajták nincsenek.Vízigénye. szintén tájfajták vannak for­ galomban. A vizet és a kimondottan vizes talajt azonban éppen úgy nem vi­ seli el. Nagy. amelyet az Olomouci Zöldségkutató Intézet állított elő. Nürnbergi édes torma. Bajor. kissé nyirkos talaj az op­ timális. 218 . mint mindenütt. és minőségét küllem alapján a szabvány határozza meg. erre utal az egyes fajtaként megjelölt típusok neve is. Spreewaldi stb. Száraz területen a jó termés érdekében öntözzünk. Nemesítési célkitűzésként a csípősség és az enyhén csípősség kü­ lönválasztása szolgálhatna. A csehszlovákoknak is két bejelentett fajtájuk van. Belgiumban stb. csak jó vízellátottságú talajban fejlődik jól és ad kielégítő termést.

rögös talaj nem alkal­ mas torma termesztésére. Minden istállótrágyát kapott zöldségféle és mezőgazdasági kultúra jó előveteménye. Csehszlovákiában elismert fajták: Krenox egyéves fajta.Az NDK-ban és az NSZK-ban elterjedt fajták. Legalább 40 cm mélyen lazítsuk meg a talajt. Ezért csakis kapás növények következhet­ nek utána. Egyébként a torma nem talajzsaroló növény és szerkezetileg is jó talajt hagy maga után. fás lesz és túlságosan csípős. valamint a pillangósok. Malini évelő fajta. A laza szerkezetű. Vetésforgó Üzemben egyéves növényként termesztik és így könnyen beilleszt­ hető a vetésforgóba. Hamburgi. 219 . származásuk sze­ rint: Nürnbergi és Erlangeni erősen csípős Bayersdorfi édes és csípmentes Bajor. A kötött talajokon gyakran elveszti ízét. Termesztéstechnológia Talajigénye Az ásványi anyagokban gazdag. mert a vissza­ maradó gyökérmaradványok a következő évben kihajtva alaposan elgazosíthatják a talajt. párás levegőjű területeket kedveli elsősorban. hanem termesztése is gazdaságosabb. Az ajánlott forgó négyéves. Ugyanakkor a torma rossz előveteménynek számít. Spreewaldi. Durva. mélyebb fekvésű. könnyen művel­ hető homokos talajokon nemcsak a minősége lesz jó a tormának.

Mivel a növények normális tápanyagfeltárás esetén az adott tápanyagnak egyharmadát tudják felvenni.75 kg Foszfor 0. 220 .35 kg Kálium 1. adjunk szerves trágyát és egészítsük ki műtrágyákkal. úm. Házikertekben is olyan mélyen forgassuk meg a talajt. valamint istállótrágyát még az ősz folyamán szórjuk ki. ültetés után. a bakhátak felhúzásával egyidőben. Közepes ellátottságú talajon az előbbiek értelmében az ajánlott műtrágyamennyiség (hatóanyagban hektáronként): Nitrogén 135 kg Foszfor 65 kg Kálium 235 kg Amennyiben mód van istállótrágyázásra (400 q/ha). ezért a fenti mennyiséget ennek megfelelően célszerű biztosítani a kívánt terméseredmény el­ éréséhez. Megfi­ gyelések szerint a friss istállótrágya után a tormán barna foltok ta­ lálhatók. Ezért ősszel lehetőleg 35—40 cm mélyen szántsunk és altalajlazítót használjunk 50 cm-ig. Az alapműtrágyákat. ültetése A torma termesztésénél figyelembe kell venni. A vegyes trágyázás­ nál is lehetőleg 2:1:4 NPK-hatóanyagarányt tartsuk be. Talaj-előkészítése. hogy mélyen gyökerező növény. amilyen mélyen csak tudjuk.Tápanyagellátása 1 q torma termesztésével a következő NPK-mennyiségeket vonjuk ki a talajból: Nitrogén 0. Pétisót pedig tavasszal. tehát jól érett istállótrágyát használjunk. hogy a kiültetésre kerülő dugványok hossza 20—30 cm és azt is.30 kg Alaptrágyázásként a betervezett mennyiségnek megfelelően pél­ dául 60 q/ha-ra a fenti mennyiségnek hatvanszorosát kellene ad­ nunk. szuperfoszfátot és kálisót.

míg a 20 cm hosszúságúakat 80—90 cm-re is tehetjük. A legmegfelelőbb tőtávolság 30 cm. 221 . nehogy kiszáradjanak. A sortávolságot pedig befolyásolja a dugványok mérete. A bakhátakat húzhatjuk töltögetőekével vagy speciális bakhátkészítővel. Szűk sortávolság a bakhátak kibontása alkalmával a gyökere­ zésnél jelent akadályt. A dugványszükséglet függ a sor. A barázdás ültetési módnál az ekével húzott barázdába félmagas­ ságig ültetőfával beduggatott dugványokat ültetés után töltögetőekével felkupacoljuk. kézzel háromféle mó­ don rakhatjuk be: a gerincre egy sorban. amelyeknél a sortávolság 70—80 cm is lehet. Telepítési. illetve ültetési módok: a bakhátas művelés. mintegy 10—10 cm-re hármas kötésben . A házikertben házihasználatra kiültethetünk 6—7 cm-es dugványokat is. Korai tavaszodás esetén a lehető legkorábban ültessünk.A torma ültethető ősszel és tavasszal.és tőtávolságtól. és ezzel részlete­ sen is foglalkozunk. hogy a dugványok teteje 3—4 cm-re kerüljön a föld felszíne alá. ugyancsak hármas kötésben. hogy a talaj ülepedni tudjon. A dugványokat a bakhátakba ültetőfával. Akármelyik művelési módnál arra ügyeljünk. a barázdás és sík. míg a barázdás és mélyművelés munkaigényes­ sége miatt kiszorult. a gerinctől lefelé. Legkedvezőbb ültetési idő március eleje. de nem függőlegesen rakjuk le a dugványokat. • A bakhátas művelés. 25—30 cm-es dugványokat 100 cm sortávolságra ültessük. A síkművelésnél pedig a megmunkált sík terü­ letre ültetőfával duggatjuk be a dugványokat. Ezért üzemi termesztésben célszerűbb a meg­ adott és bevált sortávolság. hozzáférni stb. Mindkét művelési mód hátránya a gyökerezésnél jelentkezik: nehéz a dugványokat kibontani. A kitűzött sorokon vagy a beállí­ tott sortávolság szerint a 30—35 cm magas és 60—70 cm talpszéles­ ségű bakhátakat húzzuk fel. őszi telepítéskor a talajfor­ gatást ültetés előtt 6—8 héttel végezzük el. hanem ferde síkban.vagy mélyművelési mód • A bakhátas művelést nálunk is alkalmazzák. A tavaszi talajmunkákat is ennek megfelelően ütemezzük be.

márciusi ültetésben kedvező időjárás esetén 2—3 hét múlva megjelennek az első levelek a dugványokon és vele együtt az első gyomok is.2 kg/ha. Fontos ápolási munkája a tormának egynél több hajtás eltávolítása és a gyökerezés.5—5. Második kapáláskor júliusban végezzük el az ún. Kapálások al­ kalmával a bakhátakról lemosott földet lehetőleg újból töltsük fel. Ezt követően a torma erős lombja a sorokban elnyomja a kelő gyomokat. Vegyszeres gyomirtása Egyelőre engedélyezett eljárás nincs. Az ajánlott szerek hatása általában 2. Nem gyomirtott telepítésnél legalább háromszor kapáljuk. Általában a kiültetett dugványok hosszának megfelelő árutormát kapunk. a rajtuk kép222 . A gyökerezés elvégzéséig azonban megfelelő védettséget adhat. de a következő vegyszerek használhatók: preemer. gyökerezést. Csak egy főhajtás maradjon a rizómán.Afalon 2. és így a gyommentességet biztosíthatjuk. 350—520 1 vízben oldva + gensen: Maloran 3. a sorközöket pedig sorközművelővel tisztán lehet tartani. Ahhoz.6—4. 100 X 30 cm-nél 33 ezer db/ha.A dugványszükséglet alakulása különböző sor. 80x30 cm-nél 41 ezer db/ha.és tőtávolság ese­ tén: 70 X 30 cm-nél 48 ezer db/ha. (Alacsonyabb humusztartalom esetén a megadott kisebb adag irány­ adó.3 kg/ha. hogy sima tormákat kapjunk. A felesleges hajtások leszedésére általában akkor kerül sor.) A kezelést közvetlen a dugványok kiültetése és a bakhátak elké­ szítése után lehet elvégezni. amikor a lomblevelek 8—10 cm-esek. 500—600 1 vízben oldva.5—3 hónapig tart. A dugványok ápolása Kora tavaszi.

zsák. Gyökerezés után természetesen újból vissza kell takarni. Öntözés. ha szükségesnek látszik — az időjá­ rástól függően — és öntözni tudunk. Gyökerezés után.vagy rongydarabbal ledörzsölni és csak a dugvány alsó részén levő talpgyökerek maradjanak meg.Torma kibontása első legyökerezéshez (Fotó: Cselőtei L. illetve a tormát. Kis területen. vagy ha még zsengék. "Lehetőleg a reggeli órákban gyökerezzünk. akkor 30— 40 mm-nek megfe­ lelő vízmennyiséget juttassunk a területre. házikertben való termesztésben a gyökerezést meg lehet ismételni augusztus végén vagy szeptember elején.) ződő oldalgyökereket éles késsel le kell vágni. 223 . Ehhez a művelethez ki kell bon­ tani a bakhátakat. egészen a talpgyökerekig. hogy a hervadást minimálisra csök­ kentsük.

Terméshozam 40—70 q/ha. szedhető tavasszal is. hasonlóan a sárgarépához vagy más gyökérzöldséghez. akkor mosással tisztítsuk. prizmák­ ban tárolják. A fejrésznél teljesen kopaszra tőből levágjuk az összes levelet. Teljes gépesítésére 20 cm-ig már van lehetőség akár nyűvő-. nagyobb területeken többnyire kormány­ lemez nélküli ekével szántják ki. tiszta tárolásra megfelelően elkészített anyagot feltételezve. Manipulálás a szabványnak megfelelő osztályozásból áll.Szedése A torma hidegtűrő növény. mert ezek kihajtanak. Ügyeljünk arra. • Üzemi termesztésben. Tisztítása. Jó eredményt kaphatunk kisebb mennyiség esetén a polietilén zsá­ kos tárolással is. sártól és minden szennyeződéstől men­ tesnek kell lennie. amelyet ugyancsak kézzel végzünk. homokban. utána kézzel könnyen ki-. illetve felszedhető. novem­ bertől kezdődően — fagymentes napokon bármikor szedhető. • Kis területen. Tárolása A tormát hagyományosan kicsiben pincében. A torma testének simának. ezért késő ősszel — októbertől. manipulálása Kézzel tisztítjuk. háztáji termesztésben a bakhátakat kapával bont­ suk ki. barázdás művelésnél pedig egyszerűbb a tormákat talpgyö­ kereikkel együtt kiszedni. Egészséges. ha szükséges. hogy gyökérma­ radványok ne maradjanak a talajban. Üzemi szedésnél a lombját sarlóval. A vágás felülete gyorsan parásodik és ez sajnos minőségi hátrány­ nyal jár. és alul szabványnak megfelelő hosszúságúra vágjuk. pincehőmérsékleten. a romlási veszteség ele­ 224 . szártépővel szedhetjük le. sőt télire benthagyva. kaszával. akár ásórendszerű gépekkel. A talpgyökerekből a következő évi dug­ ványanyagunkat biztosítjuk.

A zsákokat le­ zárva vagy bekötve deszkapolcokra vagy raklapokra helyezzük. A réztartalmú szerek a tormalevélre fitotoxikusak. [Kórokozó: Albugo candida (Pers. ame­ lyeken elszórtan vagy körökbe rendeződve 1—2 mm-es fehér.nyésző. öthónapos tárolási idő alatt általában 8—10 %-os értékcsökkenéssel számoljunk. a beteg nö­ vényrészekben pedig oospórával telel át. 5—10 kg-os zsá­ kokban tároljuk a könnyebb kezelhetőség miatt. A torma betegségei A torma mozaikbetegsége és az ellene való védekezés megegyezik a retekmozaik betegségével és védekezésével. A virágzatot a fehér zoosporangiumtelepek egyenletesen borítják. epi­ dermisz által fedett zoosporangium-telepek képződnek. ál­ lítva. az apadás pedig 5—7%-nál nem nagyobb. ditiokarbamátokkal (Zineb. a kórokozó azonban 0—25 °C között képes fertőzni. A levélen először 5—6 mm-es sárgászöld foltok jelennek meg. A torma cerkospórás levélfoltossága. lehetőleg egy sorban. A kórokozó a gyökérdugványokban micéliummal. 10—20 naponként újabb zoosporangium-telep képződik. A torma fehér sömöre. majd elszáradnak.] A betegség a torma levelén rendszeresen előfordul. amelyben az apadás és esetleges romlási veszteségek is benne vannak. de ritkán okoz nagymérvű megbetegedést. A levelek torzulnak. illetve fekve rakjuk. amelyek vízben mozogva a levélre kerülnek. Dithane M—45) 0. A ve­ getációs időben a zoosporangium-telepekből kiszabaduló zoospó­ rák újabb fertőzések elindítói. (Kórokozó: Cercospora armoraciae Sacc. Földre és cementes padlóra ne tegyük. Tapasztalataink szerint a torma optimális hőfoka +1 °C.2 %-os töménység­ ben kell védekezni. Üzemi tárolása hasonló a gyökérzöldségekéhez.) Gyakori a torma levelén. Csapadékos években ha a betegség megjelent. Védekezés. Maneb.) Ktze. torzulást eredményeznek. Tavasszal az oospórából zoospórák szabadulnak ki. A zoospórák fertőzésére legkedvezőbb a 10 °C hőmér­ séklet. A levélen 6—7 mm-es ke225 .

A kifejlett bogár a torma le­ veleit gyakran szitaszerűen átlyuggatja és a levélfelület nagy részét elpusztítja úgy. A nőstények tojásai­ ból kikelő feketés színű lárvák a levelek fonáki részén hámozgatnak. tojásdad alakú bogarak lyukakat rágnak a levéllemezbe. A sötétzöld színű. ex Saint-Amans. A kórokozó számára magas páratartalom és 21—32 °C hőmér­ séklet szükséges. Megegyezik a retken károsító levélbolhák elleni véde­ kezéssel. hogy a torma levele el is száradhat. Védekezés. A károsítás má­ jusban kezdődik.) is károsíthatnak a tormán. Kisebb jelentőségű betegség még a nyár végén fellépő lisztharmat (Erysiphe polygoni DC. A torma gyakori károsítója. Kártétele meg­ egyezik az összes többi földibolha kártételével.) és ramuláriás levélfoltos­ ság (Ramularia armoraciae Fckl. tápnövénye kizárólag a torma. A nőstények lerakott tojásaiból kikelő lárvák a le­ vélnyélbe hatolva járatokat rágnak. A torma leve­ lét az imágó és a lárva egyaránt károsítja. Felületüket szürkés konídiumtartó gyep borítja. Károsításuk leggyakrabban a szívlevelektől indul ki. A foltok szegélye enyhén kie­ melkedő.) A torma állati kártevői Torma-levélbolha (Phyllotreta armoraciae Koch). Meglehetősen egyszerű. Megegyezik a torma fehér sömöre elleni védekezéssel. 226 . hasonló tüneteket okozva. Védekezés.rek vagy szögletes zónáit világosbarna foltok láthatók. A fertőzés elindítói a konídiumok. Torma-levélbogár (Phaedon cochleariae F. mert a lárvák a szerves foszforsavészterekre rendkívül érzékenyek. Védekezés. A növényeken egyidejűleg különböző korú és fejlettségű lárvák találhatók. A kórokozó fertőzési forrásai a növénymaradványok.) Kártételének gyako­ riságát és súlyosságát illetően eltérőek a vélemények. A keresztesvirágúak levélbolhái (Phyllotreta ssp. majd az egész növényre kiterjedhet. Pusztán káliszappanos perme­ tezéssel is eredményesen gyéríthetők. ahol a kór­ okozó micéliumsztrómával telel át.

Ellenük külön védekezés általában nem szükséges. Káposztapoloska (Eurydema omatum L. a Ceuthorrhynchus és a Lixus fajok is jelentkezhetnek károsításukkal a tormán. A kártétel módja és a védekezés meg­ egyezik a reteknél elmondottakkal. majd ké­ sőbb szabadon hámozgatva azok fonáki részén károsítanak. így a tormát is ká­ rosíthatja. A felsoroltakon kívül az ormányosbogarak. pl.) Életmódja. kártétele és az ellene való védekezés ugyanaz. Deroceras és Árion fajok).) Minden vadon termő és termesztett keresztes virágú növény kártevője. Időszakos kártevői lehetnek a tormának. Megegyezik a reteknél leírtakkal. Meztelencsigák (Limax. fekete fejű lárvák kikelésük után először aknát rágnak a levelekben.Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. A kifejlődve 6—7 mm hosszúságú zöld színű. Védekezés. 15* 227 . mint a reteknél.

mint az. A céklához hasonló tápértékü. de különböző saláták­ nak is alkalmasak. amelyek emészthetők és ezért értékesek. Hazánkban még nem terjedt el. Táplálkozási jelentősége. Nagy a tápanyag. Származása és elterjedése Őse. A metélőmángoldot szárával együtt vágják le és egyedül vagy sóskával és spenóttal keverve főzeléknek fogyasztják.és a vízigénye. de több fehérjét tartalmaz. de több fehér­ jét tartalmaz. Főzeléknek. Fajtától függően 100—500 q/ha a hozama. spárgáéval és feketegyökérével megegyezik és felhasználása is ha­ sonló. Gazdasági jelentősége Svájcban és Franciaországban jelentősége a sóskáéval.Mángold Nálunk alig ismert. A hi­ deggel szemben ellenálló. spenótéval. En­ nek a vad növénynek első kultúrformája a mángold volt. Megegyezik a cékláéval. 228 . salátának kitűnő. maritima. A bordás mángold bordái és levélnyelei főzeléknek is. Legnagyobb mennyiségben a pektinek vannak jelen. Cukortartalma azonban csak 6—9% és ritkán éri el a 10%-ot. de Nyugat-Európában és Amerikában kedvelt zöldségféle. Tápértékei közül legfontosabbak a nyers cukrok és a pektinek. mert a növények a hó alatt is tovább élnek. Szezonja júniusban kezdődik és egészen a következő év tavaszáig tart. mint a Béta nemzetség nálunk ismert származékainak is. Áprilisban vethető. Vágás után pedig új leveleket hoznak. a Földközi-tenger környékén honos Béta vulgáris var.

Időszámításunk előtt a IV—V. században a Földközi-tenger kör­ nyéki népek a levelét zöldségként fogyasz­ tották. Nálunk alig isme­ rik, míg Európa más országaiban, főleg Nyugat-Európában és Amerikában is kedvelt.

Növénytani jellemzése
Kétéves növény. Első évben fejleszti fás karó­ gyökerét és levélrózsá­ ját. Normális körül­ mények között a má­ sodik évben hozza vi­ rág-, illetve magszárát. Virágja, virágszerkeze­ te és virágzásbiológiá­ ja, valamint termése, illetve magja ugyano­ lyan, mint a cékláé. Ezermagsúlya (a go­ molynak): 12—25 g. Csíraképességét 4—6 évig megtartja. Csírá­ zási ideje: 8—10 nap. Levélzete: az első évben fejlesztett tő­ levelei nagyságban, színben, levélnyélvasBordás mdngold levéltípus (Gelbgrüner, Breitbliittiger fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

Bordás mdngold levéltípus (Silber Glatter fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

229

Gelbgrüner Breitblattiger fajta (Fotó: Hullám T.J

Bordás és metélömángold köztes típusa Lukullus: felálló levélzetű, sárgászöld színű és erősen bordázott le­ velű fajta, átlagosan 40 cm magasra nő.

Termesztéstechnológiája
/ Talajigénye A talajban nem válogat, ha abban megfelelő mennyiségű tápanyag és elegendő nedvesség van. Legeredményesebben termeszthető az ún. répatalajokon, amelyek kissé kötöttek, mélyen művelhetők és hu­ muszban gazdagok. Optimálisak a tápanyagban gazdag, mély rétegű, jó vízgazdálko­ 232

dású középkötött és kötött talajok. Könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthetjük, ha nagy tápanyag- és vízigényét ki tudjuk elégíteni.

Vetési sorrend Előveteménynek legalkalmasabbak a káposztafélék, a burgonya, az uborka, a paradicsom, a paprika (tehát a nagy tápanyagigényű nö­ vények). Fontos, hogy az elővetemény után a mélyszántás elvégezhe­ tő legyen. Házikertben a mángoldot vethetjük a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta és spenót után is. A folyamatos téli ellátásra késő nyáron is vethető. Az enyhébb klímájú, védett fekvésű terüle­ teken, vagy ahol rendszeresen hóra lehet számítani, jól áttelel a sza­ badban is.

Tápanyagellátása A mángold répát nem fejleszt, így ellentétben a céklával, tápanyag­ nak istállótrágyát is adhatunk, mert az eltarthatóságát nem befo­ lyásolja. Káliumigénye nagy. Az alkalmazandó hatóanyagarány megegyezik a cékláéval, vagyis 1 : 1 : 3 vagy 1 : 1 : 4 (NPK). A tápanyag mennyiségére és adagolására ugyanazok vonatkoznak, mint a céklára.

Talaj-előkészítése, vetése, öntözése Teljes mértékben megegyezik a cékláéval. Mivel a mángold magja is csak 8 °C fölött csírázik, vetésére április előtt nemigen kerülhet sor. A metélőittángold a vetéstől számított 2—2,5 hónap múlva, míg a bordás mángold 3—4 hónap múlva ad szedhető leveleket. Vetését ezért a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük. Házikertekben vagy kisüzemekben gyakran szaporítják palántá­ ról is. Március elején Vetik melegágyba, így korábban kaphatunk szedhető mángoldot. A szabadföldi vetés azonban előnyösebb. Vetési sortávolság a kis levelű fajtáknál 15—20 cm, a nagy levelű­ 233

éknél 25—40cm. Egyel­ ni kell, fajtától függően 25—50 cm-es tőtávol­ ságra. A vetőmag mennyi­ sége megegyezik a cék­ láéval. Növényápolása és vegyszeres gyomirtása ugyancsak azonos a céklánál leírtakkal. Vízigénye nagyobb, mint a cékláé. A száraz talajt és a száraz perió­ dusokat kevésbé bírja, ezért a kiszáradásra hajlamos talajokon vagy száraz időjárás Fogyasztásra szedett mángoldlevél és -növény esetén öntözni kell. KÜ(F°tó: Hullám T.) lönösen fontos lehet az öntözhetőség, amíg a növényzet nem borítja a talajt. A későbbiek során pedig a folya­ matos szedést az elegendő tápanyag mellett csak elegendő vízmenynyiséggel érhetjük el. Szedése A teljesen kifejlett leveleket kézzel, késsel szedjük és értékesítésre kötegeljük. Fajtától függően a hektáronkénti hozam általában 100—500 q között van. • Magtermesztése megegyezik a céklánál leírtakkal.

234

Feketegyökér

Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáéhoz hasonló. Nagy a kalóriaértéke, ezért az egyik legértéke­ sebb téli zöldségféle. Hidegtűrő növény. Nagy a fényigénye. Mély rétegű, jó tápanyagtartalmú humuszos vályogtala­ jon jól terem. Hosszú gyökere megkívánja a mély talajmű­ velést. Kora tavasszal, márciusban vethetjük, ősszel szedhető, és mivel nem fagyérzékeny, tavaszi érté­ kesítésig a talajban hagyható. Enyhe időben egész télen szedhető. Várható hozam: 70—100 q/ha.

Gazdasági jelentősége
Nálunk kicsi a gazdasági jelentősége. Lombja frissen takarmánynak felhasználható, értékét azonban jó ízű, tápanyagokban gazdag gyö­ kere adja. Nagy kalóriatartalmát tekintve egyik legértékesebb téli zöldség­ félénk lehetne. Elterjedésének és áruként való szántóföldi termesz­ tésének akadálya többek között a szedés nagy kézimunka-igénye, valamint a gyökér törékenysége. Táplálkozásfiziológiai jelentőségét inulin-, asparagin-, cholin- és lactucintartalma adja. Könnyen emészthető, ízletes. Vitamin- és ásványianyag-tartalma, mg/100 g Bi-vitamin B2-vitamin C-vitamin Kálium 0,075 0,020 6,0 239,0 235

és Közép-Európában őshonos. A 2. elsősorban a francia konyha kedvelt zöldségféléje.0 46.0 Származása és elterjedése Dél. töréskor tejnedv folyik ki belőle. mintegy 30 cm hosszúságú karógyökerét. Zöldségnövényként való felhasználása a XVII. pudvásak. és minőségük a későbbiek folyamán fokozatosan romlik. és tavasszal a spárga megjelenése szorítja csak ki a piacról. inkább csak házikertekben ta­ lálható.Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor 90. amely felső részében elágazik. Növénytani jellemzése Évelő növény. Ez a tulajdonsága szedéskor nagy hátrány. A gyökér kívülről feketés-barnás színű. Nevét alakjáról és külső színéről kapta. több éves gyökerek fásak. Az elsőéves gyökerek a legfinomabbak.6 53. az utak mentén csaknem mindenütt. Üzemileg csupán magjáért exportra termesztik.0 1. Fogyasztása a téli hónapokra esik. Belseje húsos és fehér szí­ nű. Az első évben fejleszti ki hengeres. pattan.0 24. ko­ ra tavaszi vetésből vagy a másfél éves. üregesek lesznek. Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáé­ hoz hasonló. Minden oldalág. augusztusi vetésből szárma­ zó gyökerek. évben hozza 60—120 cm magasságú virágszárát. Főleg Nyugat-Európa. Egyébként a vad alakjai sem mérgezőek (Becker-Dillingen). Legjobb minőségűek az egyéves. A gyökér a végén elvékonyodik és a leg­ vége néha el is ágazik. Vad alakjait hazánkban is meg­ találhatjuk a réteken. Nálunk alig ismerik. A gyökér egyébként könnyen törik. Az öreg. illetve elágazó virágszár virág­ . században kezdő­ dött Spanyolországban és onnét terjedt el.

Csíra­ képessége egy év után nagyon le­ csökken. Virágai élénk­ sárgák. 12—17 mm hosszú és 1. A virágok napkelte után rögtön nyílnak és délben már becsukód­ nak. Virágzási ideje június és július. henger alakú.5 mm átmérőjű. fészekvirágzatok. kissé hornyolt felületű. két év után csaknem tel­ jesen csíraképtelen. pálcika alakú. amely természetesen a kereske­ delmi magon már hiányzik. fehéressárgás színű magvakkal.) 237 .0—1. A magvak fe­ jén nyelecskéken ülő bóbita van. Lehetséges ön.zatban végződik.és idegentermékenyülés is. bennük a virágocskák nyelv alakúak és mind termékenyülnek. A feketegyökér virágzata Feketegyökérmag (Fotó: Hanzséros P. Termése kaszat.

amikor is a maximum 28. A virágszáron képződő levelek rö­ vid nyelűek.Ezermagsúlya 13—14 g. Nemesítési célkitűzés a rövidebb. vége felé keskenyedő. főleg a diétások köré­ ben válhatna kedveltté. Sötét­ barna. Nemesítésének helyzete Nemesítésével elsősorban a nyugati országokban foglalkoznak. mint a levéllemez. de jól bírja a száraz periódusokat. Ennek eredményeként jelent meg néhány fajta. A jó vízgazdálkodású talajokon díszlik legjobban. tömörebb és ezáltal kevésbé törékeny. illetve száronülők. gépesíthető fajta.2 °C. előző évben trágyázott talajt igényel. feketés színárnyalatú. ahogy nyugaton nevezik. Tavaszi vetésre alkalmas. 12—14 nap alatt csírázik.9 °C. A feketegyökér a hidegtűrő zöldségnövények közé tar­ tozik. hengeres. kissé vastagabb. Fényigénye. amelyeknek optimális havi átlaghőmérséklete 12. meleg. Tőleveleinek nyelei csaknem olyan hosszúak.9 °C és a minimum 7. Biológiai igénye Hőigénye. 238 . Termesztett fajtái Egyéves óriás Gyökere 30—45 cm hosszú. Ezek a tulajdonságok lehetővé tennék korszerű szántóföldi termesztését és hozzájárulhatnának a feketegyökér elterjedéséhez. Vízigénye. tehát sok fényt kíván. maximálisan 25 cm hosszú. Mint „téli spárga”. Hazánkban egyetlen termesztett fajta. Félámyékos helyen nem fejlődik. Tápdús. ezért nem szükséges öntözni. a termesztésben elfoglalt helyzetének megfelelő mértékben. amely lándzsa alakú és ép szélű.8—23.

Termesztéstechnológiája Talajigénye Mély rétegű. Feketésbama színű. mint a kötöttebb tala­ jokon. A pH-igénye 7. Hasonlóan jók a hüvelyesek (bab. feketegyökér-termesztéssel nem érdemes foglalkozni. Gyökere valamivel rövidebb az Egyéves óriásénál.5 körül van.Orosz áriás Levélzete szélesebb. őszi és tavaszi vetésre egyaránt alkalmas. a mélyen fekvő. de jóval kisebbek lesznek. Gyökere ha­ sonló az egyéves óriáséhoz. tápanyaggal jól ellátott. Vulkán Lombja hasonló a szokvány feketegyökéréhez. hogy az elővetemény időben lekerüljön. Hajlamos az első évi magszárképzésre. mint a szokvány feketegyökéré. amelyek tiszta. hogy az őszi mélyszántás nemcsak időben. tiszta talajt hagyjon maga után. Homoktalajokon a gyökerek még elfo­ gadhatók ugyan. elágazó gyökereket kapunk. köves. ahol magas a talajvízszint. hanem jó minőségben is elvégezhető legyen. borsó) és köze­ pes elővetemények a gabonafélék. kavicsos. 239 . valamint az olyan talajokon. mert érték­ telen. porhanyós és jól elmunkálható talajt hagy­ nak maguk után. humuszos vályog-. A legigényesebb és a legfinomabb ízű feketegyökér. A terület kiválasztásakor lénye­ ges szempont. vizenyős. Az erősen kötött. illetve hu­ muszos agyagtalajt igényel. rögös. Vetési sorrend Optimális előveteményei az előző évben istállótrágyázott kapásnö­ vények. amely lehetővé teszi. Mélyfekete színű.

márciusban. Az augusz­ tusi vetés esetén a gyökerek télre jól megerősödnek és aránylag 240 . A tavaszi talajmunkák idején az aprómagvaknak szánt magágyat gondosan.A feketegyökér jó elővetemény. P205 100—110 kg/ha. A magot lehetőleg még márciusban. Ez a gyökérhosszúság megkívánja a mély­ művelést. Talaj-előkészítése. de legkésőbb április ele­ jén vessük el az előzőleg megfelelően előkészített talajba. ha 25—30 cm-nél nem tudunk mé­ lyebben szántani.és K-műtrágyákat feltétlenül az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. A N-műtrágyát célszerű fejtrá­ gyának két részletben adni. Abban az esetben. hogy a gyökér hosszúsága 35—40 cm. hanem a modern precíziós vetőgépek közül is. K20 150—200 kg/ha. Ta­ pasztalat szerint vetésére a kanalas vetőgépek alkalmasabbak. A könnyebb kivethetőség érdekében a régi típusú vetőgépeknél célszerű a magot hasonló súlyú anyaggal keverni. nemcsak a régi típusú. Főleg káposztaféléket érdemes utána termeszteni. Tápanyag-utánpótlása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségek ajánlhatók hatóanyagban: N 60— 80 kg/ha. Vetési idő. hogy a szántással a tápanyagok megfelelő mélységbe kerülhessenek. A vetés a magvak alakja miatt nehézkes és nagy körültekintést kíván. vagy az előző év őszén. ne feledkezzünk el az altalajlazításról. A forgalomban levő fajtákat vethetjük kora tavasszal. a másik felét pedig június—július folyamán. augusztusban is. aprólékosan készítsük el. Az alapműtrágyának adott P. mert a talajt kedvező állapotban hagyja vissza. egyik felét vetés előtt. a megfelelő vetési mélység és a magvak egyenletes kijuttatása céljából. vetése Talaj-előkészítéskor feltétlenül tartsuk szem előtt.

részben a gépi művelés. 80—85 %-os csíraképességű vetőmaggal házi­ kertben — az egyelés lehetőségét tekintve — fm-enként 30—35 mag ajánlható. A csírázáshoz optimális esetben 12—14 nap szükséges. Precíziós vetéssel. a magvak többnyire csak a következő év tavaszán csíráznak. Ezzel a kora tavaszi vetést megelőzhetjük. Üzemi termesztésben. míg üzemi termesztés esetén 12—15 magot vessünk ki. Vetőmagmennyiség.5 kg/ha. ha nem precíziós vetőgéppel vetünk.kis százalékuk magzik csak fel. hogy a kívánt tőszámot elérjük. akár géppel vetünk. a megadott kelési idő kétszeresére is elhúzódhat. Házikertben. A folyóméterenként! tőszám függ a mag csíraképességétől.és 3—4 cm-es tőtávolságot alkalmazva a vető­ magszükséglet hektáronként 24—25 kg. nagy segítséget jelent. A magot a következő év számára októberben is vethetjük. a fm-enkénti magszám annyi legyen. 20—25 cm-es sortávolságot hagyhatunk. A kelés hűvös időjárás esetén. részben a szedés bizonyos fokú gépesíthetősége végett. Kedve­ zőtlen időjárásban ez azonban 1—2 héttel elhúzódhat. Figyelembe véve a különböző sortávol­ ságokat és az optimális tőtávolságot a következőképpen alakulhat. A vetési mélység pon­ tosságát illetően a vetés előtti hengerezés. különösen precíziós vetőgépek előtt. mag­ takarásra és hengerezésre szükség van. 36—40 cm-es sortávolsággal és 12—15 maggal fm-enként a vetőmagszükséglet 4. 20—25 cm-es sor. A vetési mélység 2—3 cm. 241 . és ásóval szedünk. míg üzemi termesztésben általában 36—40 cm-nél keskenyebb sorokba ne vessünk. A csírázás­ hoz szükséges optimális hőfok 16—20 °C.8—5. ha a téli időjárás ked­ vező. Lehetőleg egyéves és a legjobb csíraképességű vetőmagot szerezzük be. Akár kézzel. A kívánt tőtávolság 10—12 cm. amely a feketegyökér esetében nagyon ingadozó. ahol többnyire kézzel vetünk. Ebben az esetben.

részben a gyomirtás miatt kapáljunk. Vegyszeres gyomirtása Főleg a DNOC és származékai (Krezonit E. Valamennyi DNOC-származék erős méreg. amikor a sorok látszanak.5 kg/ha. 242 . Öntözés. és a ké­ sőbbiek folyamán. A kezelést a reggeli vagy késő esti órákban végezzük. Sikeres vegyszeres gyomirtás esetén talajlazítást. Dinoseb: A felhasználására vonatkozó előírások megegyeznek a Sevtoxéval. de 1. 6—700 1 vízben kipermetezve ke­ lés. vagy 10 cm feletti növényállományban. Aretit: 6—7 kg/ha.3 l/ha 700 1 vízben kipermetezve csírázás előtt. Házikertekben. Ez az időszak általában június-július. Sevtox és Dinoseb) alkalmasak vegyszeres gyomirtásra. illetve az öntözővíz menynyisége ez idő alatt legalább a 100 mm-t elérte. a so­ rokban egy-másfél hónap után végezhetünk csak. Üzemi termesztésben a vegyszeres gyomirtás dönti el a talaj­ lazítás idejét.5—2 cm-nél nem mélyebben. kelés után. illetve csírázás előtt vagy 12—15 cm-es növényállományban. Az öntözéssel egyidejűleg adhatjuk a nitrogénműtrágya másik felét fejtrágyának. Krezonit E: 3. Száraz időjárásban. Hatásuk általában 2. Hatása 15—20 °C között opti­ mális. ha a lehullott csapadék. kapálás. ahol nem alkalmazunk vegyszeres gyomirtást.5—3 hónap.Növényápolása Talajlazítás. Hatását már 5 °C felett ki­ fejti. 15 °C feletti hőmérsékleten. 6—700 1 vízben kipermetezve kelés előtt és 10 cm feletti növényállományban.0—3. ahányszor arra szükség van. Sevtox: 4. hogy a gyökér mélyen hatol a talajba. 20 °C felett a perzselés veszélye fennáll. részben eső utáni talajlazítás. Száraz időjárás esetén a talajnedvesség határáig hasznos lehet a sorközművelés a gyomirtó szerek hatásának jobb kifejtése miatt. az öntözés mindenképpen előnyös a gyökér fejlődés és finomsága szempontjából. függetlenül attól. valamint az Aretit.

így a gyökerek fagyos napokon is hozzáférhetők lesznek. kakaslábfű stb. kétszikű gyomokat irtják. A kétéves tavaszi vetés már gyengébb minőségű. de ez eset­ ben is kézzel kell felszedni. részben pedig csökkent minőségűvé teszi a gyökereket. ennek következtében ajánlható gyomirtási tech­ nológia a feketegyökér számára: Közvetlen csírázás előtt Gramoxonne-nal mint kontakt gyom­ irtó szerrel tisztítsuk meg a táblát a gyomoktól.. Nedves talajra permetezve gyor­ san lebomlanak. illetve amint kikelő növényeink megerősödnek. Óvatosan kell szedni. őszi szedés esetén tárolásról kell gondos­ kodni. csak perzselik. A biztonság okáért érdemes az ágyásokat. és ebbe hátulról ásóval be­ döntögetjük a gyökeret anélkül. tarack. Az állománykezelést lehetőleg a gyomok 4—6 leveles állapotáig végezzük el. mért a gyökerek nagyon törékenyek. amikor az első sorban 50 cm mély árkot ásunk. és a minőség romlása a korral fokozódik. és így a kelés után. Eső után 2—3 napot várjunk a ke­ zeléssel. az említett szerekkel megfelelően kiirthatjuk a gyomokat. ami külön munkát igényel. Enyhe teleken egész télen szedhető. mert a hatás kifejtéséhez előnyösebb a párásabb levegő. vagy a másfél éves augusztusi. A törés vagy vágás helyén a tejnedv elkezd folyni. ezért a talajban hagyható a tavaszi érté­ kesítésig. hogy különösképpen megnyomódná243 . illetve októberre éri el az érésre jellemző vastagságát. az egyszikűeket. A felsorolt szelektív gyomirtó szerek elsősorban a szélesebb levelű. különösen házikertben szalmával. lombbal vagy más takaróanyaggal letakarni. A kéziásóval való szedésének legegyszerűbb módja az. ami részben piszkossá.Borús időben egész nap permetezhetünk. A szedés módja: kéziásóval vagy ekével kiforgatjuk. száraz tavaszon is eredményesen alkalmazhatók. Szedése A szedés ideje: A feketegyökér szeptemberre. Perzselő hatású szerek. mint a vadmuhar. Legfinomabb gyökereket vagy az egyéves tavaszi vetésből. illetve októberi vetésből kapunk. Nem fagyérzékeny.

hűtőtárolóban. gépi szedésnél pedig a levélcson­ kokat. hogy fagy esetén is szedni tudjuk. egy mélyen járó csoroszlyára szerelve. alulról emeli. Félgépesített szedés­ nél. kiskerti termelésben azonban. 30 HP-s hidraulikával rendelkező traktor­ ral üzemeltethető. hogy 244 . Ajánlatos a területet télre lombbal. úm. A gyökereket ezután kézzel szedik fel és ládák­ ba rakják. amely nálunk is ajánlható. kaszálógéppel lekaszáljuk és letakarítjuk. mivel a gyökerek nem fagyérzékenyek. szalmás trágyával le­ takarni. Tisztítás után a szabványnak megfelelően osztályozzuk. egész télen át földben hagyhatjuk és onnét szed­ hetjük. illetve lazítja meg és billenti barázdába a gyökereket. Tárolása. Vetését későbbi időszakra is halaszthatjuk. prizmában. má­ jus elején elvetett feketegyökér még eléggé kifejlődik ahhoz. tisztítása. Az ősszel felszedett gyökereket a többi gyökérzöldségféléhez ha­ sonlóan tároljuk (lásd a sárgarépánál). A lomb friss állapotban takarmánynak is felhasználható. Az egyik a gyökérsor mellett 12—20 cm-es barázdát húz. ha a lombozat ép — nem haltak el a levelek —. de a sor másik oldalán.nak. pincében nedves homokkal rétegezve vagy korszerűen. Háztáji. valamint műtrágyaigénye teljesen megegyezik az áru céljára ter­ mesztett gyökerével. A gyökérhosszúságnak megfelelő mélységben haladva. Azután kézzel kihúzogatjuk őket. osztályozása Kiszedés után — kézi szedés esetén — a gyökerekről gyökérnyak­ ban késsel levágjuk a levélzetet. A Német Demokratikus Köztársaság egyik termelőszövetkeze­ tében 2 eketestből álló szedőgépet szerkesztettek. a másik eketest az első mögött halad. Az április végén.és ápolási munkái. Magtermesztése A maghozásra termesztett feketegyökér talaj. A döntögetést folyamatosan végezhetjük majd a következő sorokkal is.

A mag nem egyszerre érik. Aratható kézikaszával is. Hatóanyagban: P2O5 50—60 kg/ha. Az aratás utáni talajmunkát és műtrágyázást a magtermesztési időszak alatt minden év őszén végezzük el. KaO 100—150 kg/ha ajánlható. a töveken maradó szár­ részeket takarítsuk le úgy. Bár ez nagyon kézimunka-igényes.). A vágószerkezetet emeljük meg. hogy a gyökérfejek meg ne sérüljenek. és a táblán utóérlelve cséplőgéppel kicsépeljük. többször is. október elején.a következő évi maghozamunk kielégítő legyen. — a gyomosodás elkerülése végett — ha szükséges. A gép dob­ jával lehetőleg a magszárak végéről veressük le a magvakat. A vetés sortávol­ sága 45—50 cm. A maghozó év alapműtrágyáit lehetőleg még az előző év őszén szórjuk ki. 245 . Vetőmagszükséglete 10—14 kg/ha a mag csíraképességétől függő­ en (fm-enként 80—100 db mag. Érése — amelyet a fészeken gyermek­ láncfűre emlékeztető bóbiták jeleznek — általában július elejére esik. Hagyományosan úgy aratták a feketegyökeret. A magszárak eltávolítása után a sorközöket kultivátorozzuk meg. mert a belekerülő hasonló súlyú szárrészeket és törme­ lékeket nagyon nehéz a magvakból kitisztítani. hogy a pergési veszteséget elkerüljük. Ahol lehetséges. Szeptember végén. a szükséges őszi alaptrágyázást hajtsuk végre. hozama azonban négy év után csökken. A kiszórt műtrágyákat ősszel is és tavasszal is sorközművelő kultivátorral dolgozhatjuk be a talajba. Arathatjuk kombájnnal is a megfelelően. A második évtől kezdődően minden évben hoz magot. ott részszedést alkalmazzunk. illetve magot. Akár kombájnnal. Ez esetben a magszárakat kévékbe kötjük. legalább már kétharmad részben érett magvakat. mihelyt a növények újra hajtani kezdenek. amennyire csak lehet. akár kaszával aratjuk. Vegyszeres gyomirtása és ápolási munkái azonosak az elsőéves gyökerével. Tavasszal. a vegetáció megindulásakor 30—40 kg/ha nitrogénmű­ trágyát adhatunk. A kora reggeli órákban arassunk. hogy a dolgozók a nyakukba akasztott zsákba rakták a leszedett fészkeket.

Irtsuk ki tehát 500—600 mes körzetben a vad feketegyökereket. . Várható maghozam ha-onként 350—500 kg. amelyek úton-útfélen előfordulnak. Ekkor 1—2 al­ kalommal védekezni kell. Védekezés: (lásd a cékla lisztharmata).fonálférgek stb.Az izolációs távolságot a vadon élő feketegyökérfajokkal tartsuk be. [Kórokozó: Albugo tragopogonis (DC. Gyökerét a talaj polifág kártevői: a drótférgek. mint a többi gyökérzöldség hasonló kártevői ellen. Nálunk gyakorlatilag csak egy kultúrfajtáját termesztik.) A levélen a lisztharmat csak a nyár végén lép fel.) Gray (lásd a torma fehér sömöre). Ellenük ugyanúgy védekezünk.] A feketegyökér lisztharmata. ex Mérat. mivel hazánkban csak igen kis területen és kis mennyiségben termesztik. A feketegyökérnek. számottevő kártevőegyüttese nem ala­ kult ki. a gyökérgubacs. (Kórokozó: Erysiphe cichoracearum DC. károsíthatják. nehogy a fajta leromoljon. A feketegyökér betegségei és állati kártevői A feketegyökér fehér sömöre.

V. Buda­ pest Hájas M. (1958): A zöldségnövények szklerotiniás betegsége (kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum) Lib. (1894): Termesztett növényeink eredete. (1962): A torma termesztése Dorogi—Divós—Szántósi (1973): Sárgarépa és pasztinák nagyüzemi termesztésének vizsgálata. Budapest Fritz. (1972): Zellerfajták a termesztésben. Mezőgazdasági Kiadó. (1962): Ovoscsevodsztvo Erdélyi T. Kertészeti Egyetem Közleményei Glits M.—Andressen. Jugoszlávia. 5. (1973): Die Bestimmung des optimalen Emtezeitpunktes von Möhren. (1974): A Botrytis cinerea Pers. (1965): Feldgemüsebau. Budapest Hösslin. (1974): A tárolt sárgarépa új betegsége: rizoktóniás kráterrothadás. Budapest Banga O. (1971): Problems of Wastage in cool-stored carrots. (1969): Zöldségnövényeink védelme. Kertészet és Szőlészet Hájas M. I. J. Mezőgazdasági Kiadó. (1962): Möhre (in Handbuch dér Pflanzenzüchtung. F.-né (1970): Zöldségfélék növényvédelme. (1970): Die richtige Lagerung von Feldgemüsebau. Gartenbauwissenschaft Jakovác. Növényvédelem Glits M. Landtechnik Edelstein.) és a védekezés lehetőségei. et al.—Paizs L. előfordulása a tárolt gyökérzöldségeken. . Commercial Grower Dessewffy. (1966): Kertészeti növények állati kártevői. (1972): Lagerfahigkeit und Veránderungen einiger Inhaltsstoffe von spáten Speisemöhren in Lagersystemen ohne und mit kontrollierter Atmospháre. különkiadvány 247 . F. J.—Krén I. D. 1962) Bauman. Diplomamunka Becker—DiUingen. H. I. (1973): Gépesített sárgarépa-termesztés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. H. Referátum Glits M. Mezőgazdasági Kiadó.—Bodor J. Budapest Derbyshire. A. Int. Mezőgazdasági Kiadó. (1956): Handbuch dér gesammten Gemüsebaues. (1962): Kertészet. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei Duggen. Berlin Bundessortenamt (1971): Beschreibende Sortenliste für Gemüse de Candolle. (1975): Sárgarépa és petrezselyem magtermesztése. Berlin Beczner L. (de By. Budapest Bielka. R. Aufl. (1975): Hibridfajták (előadás) Balás G. Budapest Cselőtei L.—Habben. D. R. (1969): Die Sortenabhángigkeit dér Ertragsformel bei Knollensellerie.Felhasznált és ajánlott irodalom Andrásfalvy A.Doktori értekezés. Bonn.

(1664): Posoni kert. Budapest Raether. Kút. O. Főisk. M.—Tuza S. (1973): Gyomirtás. (1953): Virascsiványie rasztyenij na isszkusztvennom osszvessenyii Nikolova N. G. 19 Radulescu.—Petrzak. R. M. Bioi. (1975): Kertészet fólia alatt. A. W. (1972): Zöldség. (1970): Die Zusammensetzung des átherischen öls dér Möhrenwurzel in Abhángigkeit von Sorté und Umwelt. Ju. (1948): Isztorija i proizhod na nasite kultumi rasztenija Tiborcz Gy. (1972): Dér Anbau von Bleichsellerie. Int.és virágmagtermesztés. Berlin Klinkowski. Mezőgazdasági Kiadó. Warsawa Madzsarova. (1970): Novij szposzob hranenija morkovi sz periodicseszkim gidrooroseniem. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Újvárosi M. Budapest Krug. (1969): Új zöldségkártevő. Nagyszombat—Bécs Litinski. közlemény Schuphan. (1961): Regyisz Posta.—Baur. (1974): Veteményeskert. Rév. E. L. és Szől. D. Apium. Szófia Madzsarova. Növénytermelés 6: 3. (1966): Korenoplodni zelencsukovi kulturi.—Lorenz. Budapest 248 . (1962): Diagnosing nutrient needs in vegetables. A. E. (1957): Grow radish under cool condition. Vég. (1955): Warzywnictwo Panstwowe Wydawnictwo Rolnicze i Lesne. a Kiefferia pimpinellae F. (1966): Phytopathologie und Pflanzenschutz 2—3.—Negru. Akademie. Budapest Moskow. Évk. Berlin Komjáti l. (1963): Szántóföldi növények nemesítése táblázatokban. Mezőgazdasági Kiadó. (1968): Pflanzliche Virologie 2. Mezőgazdasági Kiadó. 275—282. (1958): Influence exercée pár trois temperatures differentes sur l’activité proliferatrice et l’elongation des racines d’orge et de radis. Better Crops with Plánt. 20: 1—36. (1968): Növényvédelmi enciklopédia. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. (1957): A sárgarépa emyős virágzatának baktériumos hervadása [Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson]. Cytol. (1967): Zöldségtermesztés. D. H. Akademie.—Zanner. B. (1957): A sárgarépa sztemfiliumos fekete rothadásának hazai előfordulása. Konszervnaja i ovoscseszusilnaja promislennoszt Sztojanov.—Retnmuth. G. M. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Túri I. K. (1972): Anbau von Frühmühren auf grossen Flachen nach einem neuen Produktionsverfahren. et al. N. Lehoczky J. (1973): Zum Wundverschluss bei Möhren. Gartenbauwissenschaft Somos A. fellépése Magyarországon. A. Gartenbau Szalay—Marzsá L. Disszertáció. Mezőgazdasági Kiadó. Growers Mándy Gy.—Klement Z. (1971): Magkártevők és -betegségek határozója. (1975): Raphanus.Klinkowski. E. M. Sz. Die Gemüse Sass B. Petroselinum. Budapest Stannek. B. Buda­ pest Szkoriková. Budapest Tyler. Szófia Mankouuki. A. Gartenbauwissenschaft Lehoczky J.—Mühle. W. M. A. Lippai J. Mezőgazdasági Kiadó. Loew. (1969): Levéltetvek a kertészetben. Washington Ubrizsy G.—Fodor B. Kert.

Int. Mc. (1975): Növényélattani vizsgálatok Zimányi Z. Közleménye Volkirtd. (1971): Retek termesztése Kiskunfélegyházán és környékén. J. N. Hill Book Comp. Kert. (1972): Einflüsse auf die Lagerfahigkeit von Möhren. Sz. értékelése. New York. (1974): Die Wirkung unterschiedlichen Saueistoffpartialdrucks auf den Gasstoffwechsel von Möhren. (1969): Hranyenyije kornyeplodov v uszlovijah aktyivnoj ventiljaciji. (1973): Die Qualitat von Möhren nach Lagerung in einseitig kontrollierter Atmospháre. G. Gartenbauwissenschaft Welchmann.Graw. Toronto. J. ovoscs.—Sumetov. (1973): Gyökérzöldségek (sárgarépa. Kút. London Weichmam. J. F. Ch. zeller) betakarításának vizsgálata. prom. i.—Daskina. fValker.Vigné et al. Gartenbauwissenschaft Weichmam. F. (1952): Diseases of vegetable crops. J. Die Gemüse Zatykó J. I. Kézirat 249 . Konsz.

.

............................................................................................................................................................................................ Marktgártner (Kerti)............................................................................................. Formula...............................................................................................Tartalomjegyzék Sárgarépa............................................................................................................................................... A termesztett fajták értékelése...... Amsterdami............................................................................. Tápanyagellátása................................ Chantenay Rex................................................................... Gonsenheimi..................... Rialto........ Talajigénye............................................. Lange Rote St..................................................................................................... o................................................................................................................................................................................................................................................ Nemesítésének helyzete..................................................... Termesztett fajtái................................................................................................... Érése.......................................................................................................................................................................................... Termesztéstechnológiája........................................................................................... ......................... Növénytani jellemzése.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Rotherz................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Duwicki................................ Magtermesztése........................................................................................................................................................................................................................................................................... Nantes-i.......................................... Szedése.......... Növényápolása.................................................................................... A fajta értékét befolyásoló tényezők............................... ......... Származása és elteijedése...................... A gyökér szövettani felépítése........................................................................... Talaj-előkészítés és vetés.................................. Fertődi vörös............................................. 5 5 9 10 14 15 19 21 21 25 25 25 25 26 27 28 29 29 30 30 32 32 33 33 33 33 35 36 36 39 41 42 44 46 48 49 55 251 .......................................................................................................................................................................... Vegyszeres gyomirtása........................ Tárolása.. Osztályozása........................ Herz............................................................................................................................................ Danvers 126............................................................................................................................ Gazdasági jelentősége..................................................................................................................................................... Vetésforgó........................................................ Biológiai igénye............................................................ Bauers Kieler Rote...................................... Flakker (Vörös óriás)..... Vetési idő...........................................................................................................................

......................... 172 Magtermesztése .......... 167 Talajigénye......................... 167 Termesztéstechnológiája............................................................................................................................................................................................................... 159 Biológiai igénye.................................................................................................................................................................................................................................... 156 Cékla...................................................................................................147 Halványítózeller ......... 172 Tárolása.................................. ..................... 169 Növényápolás...................................................................................... 173 A cékla betegségei (dr................................................. 151 A zeller betegségei (Dr.....................135 Talaj-előkészítése.................... 164 Bíborgömb................ Glits Márton)........................................... 138 Növényápolása................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................145 Dugványtermesztése.................................................................................... vetése............................................... vetése.............. Sass Béla)...............................157 Származása.................................................................................................................................................................................................................................................................164 Detroit .............................................................................................................. 162 Nemesítésének helyzete.......................................................................164 Bordó..................................................................... elterjedése ................................................................................................................................................................. ............................................................................................................................ 159 Növénytani jellemzése......................................... 152 A zeller állati kártevői (Dr.................................................... 171 Tisztítása............................................................................. ................................................................... ....................................................... .................................. 168 Tápanyagellátás.......... manipulálása................................................................. .......................................................................................................145 Magtermő év. 162 A céklafajták értékelése....................................................................................................................................................... Sass Béla)......177 A cékla állati kártevői (dr....................................................................................................................................................................Tápanyagellátása.................................... 143 Termelési költségei................. 139 Betakarítása........................136 A palánták kiültetése............................................................................................................................................................................................. 166 Cylindra.............165 Formanova......... 165 Egyiptomi lapos .....................................................................................................................................................................................166 Bíborhenger.................................... 144 Magtermesztése................................................................167 Vetésforgó.................................... Glits Márton).....................................................157 Gazdasági jelentősége... 170 Vegyszeres gyomirtása............................................. 168 Talaj-előkészítése........................... ......................................180 254 .............................................................................. ...................................................170 Szedése...................... 163 Termesztett fajták.......................................................................................................... 138 Vegyszeres gyomirtása ......................... 139 Tisztítása ................................................................................................................................................................................................................................142 Tárolása....................................................................................... ...........................

.............................. ................................... ........207 A retek állati kártevői (Dr............................198 Növényápolása.................................................................................................................................................. ...............................................................................217 255 .......................201 Vetése...............................192 Piaci piros...........................................................197 Talajigénye............. 200 A retek hajtatása...... 194 Jánosnapi............................. ........................................ Nagy József) 184 Gazdasági jelentősége................................... ............................................................................................. ................................ 186 Biológiai igénye...................................................................... ................................................ 195 Korai nyári félhosszú...................................................................................................................................204 A magtermő év......................................... 201 Talaj-előkészítése......................................................................194 Nyáriretek-fajták....... trágyázás...................................... 196 Erfurti kerek fekete..................................................................................................................................................................................197 Talaj-előkészítése.............................197 Vetésforgó................................................................................................................184 Származása és elteijedése................................................................................. ................................................................ .......................215 Biológiai igénye................................................................192 Korai legjobb....192 Korai piros..................................................................................................... ................................. 186 Növénytani jellemzése....................................................Retek (Dr.........204 A dugványtermő év.....................................209 Torma ............................................................................................................... ......................................................................................................................................203 Szedése............................. ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Sass Béla) .................................................................................................................204 A retek magtermesztése.................................193 Jégcsap...... 200 Szedése.....192 Szentesi hajtató................................................................................................................................202 Növényápolása..................................................................................................................................................................................... 194 Húsvéti rózsa...........................................................188 Nemesítésének helyzete......................................................................................................................... ..........................................206 A retek betegségei (Dr......... ................................................................196 Őszi—téliretek-fajták..... 214 Növénytani jellemzése........ .............................................213 Gazdasági jelentősége.............. 213 Származása és elterjedése.............................................................................................................................................................................................. Glits Márton)............................................................................................................190 Hónaposretek-fajták ........ 196 Müncheni sör..................................................................................................... 198 Vetése................................... 196 A szabadföldi retektermesztés........................................................... ................................................................... .............. ................................................................................................................................................................................................. ....

.............................................................................. 232 Termesztéstechnológiája.................................................................................................................. 220 Talaj-előkészítése..................................................................................................................233 Tápanyagellátása..........................................................................................................................................................................................................................219 Vetésforgó...........................................................................................................................218 Termesztett fajták.................................................................................................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................................................................................................................233 Szedése...................222 A dugványok ápolása.........................................................................................................................................................220 Vegyszeres gyomirtása.............................. vetése... 233 Talaj-előkészítése..................... 228 Növénytani jellemzése............... 224 A torma betegségei (Dr.............................................................................................................................. 232 Vetési sorrend.....................239 256 ....................................................................................................................219 Tápanyagellátása.......................................................................................................................................................................................................................... Glits Márton)...... manipulálása.... 238 Termesztett fajtái ....................................................... Sass Béla).... 230 Nemesítésének helyzete ..........................................................229 Biológiai igénye.................... 219 Talajigénye.............................. 236 Növénytani jellemzése......................................................................................................................................................................................................231 Bordás mángold ...........................................................................................................................................................................................................A nemesítés helyzete................................................................................................................ 231 Bordás és metélőmángold köztes típusa................................... 239 Vulkán .............................................. 232 Talajigénye..... 224 Tárolása.......................................................................................................................... 238 Egyéves óriás................................ 238 Orosz óriás........................................................................................................................................................................................................................................ 236 Biológiai igénye..................................231 Metélőmángold........................................................... 228 Származása és elterjedése...................................................................................................................................235 Gazdasági jelentősége......................................... 224 Tisztítása..............228 Gazdasági jelentősége................................................................................................218 Termesztéstechnológia..........238 Nemesítésének helyzete................................................. 222 Szedése..................................................................................................234 Feketegyökér................................................................................... 226 Mángold......................... öntözése........................................................................................................................................ ültetése....... 230 Termesztett fajtái........................................................................................... 235 Származása és elterjedése........................................................................ 225 A torma állati kártevői (Dr.....................................

.......242 Vegyszeres gyomirtása..................Termesztéstechnológiája................... 240 Talaj-előkészítése........ ..................242 Szedése............................................................................................................. 239 Talajigénye........................................................................................................................................ Sass Béla) 247 Felhasznált és ajánlott irodalom 247 ........... .243 Tárolása................. tisztítása....................................................244 A feketegyökér betegségei és állati kártevői (Dr....................................244 Magtermesztése.............................................................................................239 Vetési sorrend............................. vetése..............240 Növényápolása ................................................................................. 239 Tápanyag-utánpótlása...Dr........................................................................................................... osztályozása........................................... Glits Márton ...................................................................................................

Felelős szerkesztő Lelkes Lajos.Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. Műszaki szerkesztő Csákvári Attila. 90 ábrával. MG 2282-i-7679 . Sárkány Pál. Nyomásra engedélyezve 1976. A fedélterv Hódosi Mária munkája. Készült az MSZ 5601—59 és 5602—55 szabványok szerint.50 (A/5) ív teljedelemben. Felelős kiadó dr. 16-án Megjelent 18000 példányban 16. Műszaki vezető Korom Ferenc. VHI.

vegyszeres gyomirtásuk. tápanyagellátásuk. cékla. Dr. Mezőgazdasági Kiadó 27. petrezselyem. mángold. retek. valamint talajművelésük. Hájas Mária a Kertészeti Kutató Intézet Fertődi Állomásának tudományos munkatársa. paszti­ nák. különös te­ kintettel a megfelelő fajta kiválasztására. szedésük és tárolásuk módjaira. növényvédelmük. torma. Külön ér­ deme a könyvnek. E munkája a legfrissebb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerencsés ötvözete. ápolásuk. melyet üzemi és házikerti termesztők egyaránt jól használhatnak. hogy növényenként részle­ tesen leírja a vetőmagtermesztés módját is. zeller. Ismerteti az egyes zöldség­ félékkel kapcsolatos tudnivalókat: növény­ tani és biológiai tulajdonságaik után rész­ letes agrotechnikai leírást ad. Minden fajnál ismerteti a nemesítés eddigi eredményeit és további feladatait. feketegyökér. a gyökérzöldségek termesztésének specialistája.A könyv kilenc gyökérzöldséggel foglal­ kozik: sárgarépa.50 Ft .