P. 1
Hájas Mária, dr - Gyökérzöldségek termesztése

Hájas Mária, dr - Gyökérzöldségek termesztése

|Views: 695|Likes:
Published by Kovács Áron

More info:

Published by: Kovács Áron on Sep 09, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/21/2014

pdf

text

original

Gyökérzöldségek termesztése

Dr. Hájas Mária

Gyökérzöldségek termesztése

Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1976

A retek c. fejezetet irta; Dr. Nagy József

Az egyes gyökérzöldségek betegségeiről szóló részt írta:
Dr. Glits Márton

Az állati kártevőiről szóló részt irta:
Dr. Sass Béla

Lektorálta:
Dr. Nagy József Tiborcz György

a növényvédelmi részeket:
Szentgyörgyi László

© Dr. Hájas Mária, 1976

ISBN: 963 230 512 4 ETO: 635.1

Sárgarépa

A sárgarépa az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Nagy a tápanyagigénye, a tápanyagot jól hasznosítja. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elér­ ni, ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadék­ ra számíthatunk. A jó hozam előfeltétele ennek hiányában a 2—3-szori öntözés. Várható hozam megfelelő körülmé­ nyek között — fajtától függően — 300—500 q/ha. Mag­ termesztésével is érdemes foglalkozni.

Gazdasági jelentősége
Elsősorban karotintartalma jelentős. Mint levesízesítő, az állandóan fogyasztott zöldségfélék közé tartozik. Konzervipari feldolgozásá­ val (szörp, gyermektápszer, diétás készítmények, szárított és vegyes zöldség stb.) fontossága egyre növekszik. Termesztése nálunk csak a szabadföldre korlátozódik. Hajtatásá­ val főleg a nyugat-európai országokban foglalkoznak. Hazai, kora nyári szükségletünket a korai szabadföldi termesztésből, az ún. cso­ mózott répából elégítjük ki. Ezt követően jelenik meg a piacon a da­ rabos áruként szedhető félhosszú, majd a hosszú tenyészidejű sár­ garépa. Ez utóbbiak téli tárolásával oldjuk meg a folyamatos ellá­ tást az újig. A lakosság évi szükséglete 30—35 ezer t körül van és hasonló meny­ nyiséget igényel a konzervipar is. Termelésünk 10 éves átlagban, amint azt a grafikonon is bemutatjuk, erősen ingadozik. Ezt befo­ lyásolja részben az egyes évek termésátlag-ingadozása, amely orszá­ gosan gyakran a 100 q/ha-t is felülmúlja. Másik oldalról pedig az egyes években jelentkező többlettermés eladhatatlansága után bekö­ vetkező termőterület-csökkenés. A termelést és ezzel az egyenletes ellátást szolgálják a szerződéses termeltetések, a termelési rendsze­ 5

rek kialakítása. nálunk a sárgarépa és a petrezselyem a házikertek­ ből sem hiányozhat. illetve az állami szervek által felvásárolt A sárgarépa országos terméshozama 1965-től sárgarépa szerepel. Táplálkozási jelentősége.). Sárgarépa-termeszté­ sünk megoszlását mutat­ juk be a mellékelt térké­ peken. zakuszkának stb. Az ún. valamint az utóbbi években minő­ ségileg nagy javullást mu­ tató fajtaválaszték. mélyhűtve. Azok a számok tehát. Ugyanakkor a konzervipar által feldol­ gozott kész. 1974-ig Ugyanakkor. 6 ezer t . amelyek a lakosság fo­ gyasztását jellemzik. A térképen csak a nagyüzemekben termelt. mert lényegében csak a városi és a kerttel nem rendelkező lakosságra korlátozódnak. Exportunk friss áruból kizárólag csomózott sár­ garépára szorítkozik. Ez több éves átlagban 1000 t körül van. nem adhatnak pontos képet az egy főre eső fogyasztásról (5. mint min­ den országban.4 kg/fő). Fogyasztása kedvezően hat az anyagcse­ rére. termelési körzetek az 1968-as és 1974-es évek területi el­ helyezkedése mellett ér­ zékeltetik a termelés vo­ lumenét is.vagy félkész termékek túlnyomó több­ sége szintén exportra ke­ rül (szárítva. azonfelül növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenállósá­ got.

1974-ben 7 .Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban. 1973-ban Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban.

1 g 88. amely főleg terpéneket tartalmaz.Schupan 1969-ben közzétett vizsgálatai a sárgarépagyökér illó­ olaj-tartalmával kap­ csolatban azt igazol­ ják. 1959) (100 grammra vonatkoztatva) Kalóriaérték Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok: Karotin B„-vitamin 98 1.5 g 1. hogy az étkezési sárgarépa szaga és íze az illóolaj-keveréken alapul.0 g 7.2 g 9.3 mg 50.2 mg Bj-vitamin Bj-vitamin Nikotinsav C-vitamin Ásványi anyagok: Kalcium Vas Foszfor Hamualkalitás 80. A beltartalmi anyagok ala­ kulása két sárgarépafajta fejlődése folyamán (W.8 — 8 . A sárgarépa táplálkozási értéke (Tarján—Linder.0 ug 100.5 mg 2. Az íz kialakításában ki­ egészítésképpen cuk­ rok is részt vesznek.2 g 0.0 mg + 5.0 ug 1. 1969. nyomán) 1.0 mg 44.0 mg 1. Schu­ pan.0 mg 0. táblázat.

A XVI. Irán. Egyiptomban még mindig a lila színű répákat termesztik. fajba egyesíti. cilicicus (Szicília). hispanicus. sativus (a termesztett sárgarépa). úm. syriacus (Szíria. Az Eucarota csoportba tartoznak: maritimus (a Földközi-tenger nyu­ gati részén). Palesztina. Ezek szerint a sativus faj öt alfajra oszlik.Származása és elterjedése A sárgarépa a Daucus nemzetséghez tartozik. A Gummiferi csoportba tartoznak: a communatus. Kis-Ázsiában. Afrika és Európa). I. de mind az Ázsiában. de ha virágot hoznak. fontanesi (Algériában) és a bocconei (a Földközi-tenger középső vidékén). mind a nyu­ gaton kifejlődött termesztett változatokat a Daucus sativus fajba foglalja össze. Ausztráliában. maximus (a Földközi-tenger vidékétől Iránig). mediterraneus (a nyugati kultúrformák). Thellung az Európában ismert összes termesztett és vadformákat a Daucus carota L. major (Bal­ kánon). Fajai mindenekelőtt Délnyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger vidékén fordulnak elő. addig a Gummiferi csoport tagjai gyakran évelők. gummifer (a nyugati Földközi-tenger vidékén). században. Európában az étkezési sárgarépa viszonylag régi keletű. Ezeket azután két alfajcsoport­ ra osztja. és a XVIII. Zagorodszkikh viszont az összes ázsiai és európai vadformákat a Daucus carota L. A római­ ak is fogyasztottak sárgarépát. sz. Új-Zélandon és az amerikai kontinensen is. japonicus (Japán). úm. Az első narancsszínű répákat a XVII. fajhoz számítja. Afrika).: afganicus (Ázsia. Ázsiában. Megtalálható azonban a trópusi Afrikában. Erről Dioskurides tesz említést az i. illetve a narancsszínű répák terjedésével már csak állati takarmányozásra használták. 9 . A sárga színű répák fokozatosan kiszorultak az európai termesztésből. századi Európában még csak a lila és a sárga színű répá­ kat termesztették. a virágzás után elhalnak.vagy kétéves alfajokat foglalja magában. carota (egész Európában és Dél-Ázsiában). Míg az Eucarota csoport az egy. Irak. században holland kertészek valószínűleg a sárga fajtából állították elő. az Eucarota csoportra és a Gummiferi csoportra.

Meg­ felelő vetéssel és megfelelő növényállománnyal védekezhetünk a fej színeződése ellen a zöldfejűségre kevésbé hajlamos fajtáknál. a ren­ delkezésre álló növekedési idő. A főgyökérből elágazó gyökérágak igen vékonyak és a gyökérrészen vannak. de normális körülmények között is. nagyságban. hajszálgyö­ kerek. hogy egy bizonyos százalék már az első évben magszárba megy. Előfordul. amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. színben egészen ad­ dig. illetve szelekcióval küszöbölték ki. Növénytani jellemzése Kétéves növény. egyes takarmányrépáknál azonban részben a föld felszí­ nén marad. így húsos gyökerét és tőleveleit. virágot és magot. amely a karó­ gyökér és a szik alatti szár megvastagodásából jön létre. A fajtajelleg­ nek megfelelő nagyság elérését a vetőmag csírázási energiája. minősége. de az emberi táplálkozásra alkalmatlan volt. A fiatal magoncnak két hosszú. Virágzása a második évben következik be. Ezt az idő előtti magszárba szökkenést szigorú szelekciós munkával ki lehet küszöbölni. Ennek a kedvezőtlen tulajdonságnak következtében ugyanis a répa földből kiálló „feje” a fény hatására zöld vagy lila színű lesz. Minden későbbi — étkezési célra megfelelő — narancsszínű répa közvetve vagy közvetlenül a Hollandiából nyert típusokból fejlődött ki. A fejlődő répa változik alakban. Ezt a hajlamot az étkezési sárgarépáknál nemesítéssel. A gyökér húzó­ ereje által a későbbiek folyamán a szik alatti szár a föld felszíne alá kerül. Az első évben fejleszti ki vegetatív részeit. a második évben hozza a virágszárat. főleg a második évben tűnnek ki erősebben. vagyis a generatív szerveket. egy világosan kivehető szik alatti szára és karógyökere. keskeny sziklevele van.Lehetséges. 10 . Vegetatív állapotból a generatív állapotba a mérsékelt klíma alatt a sárgarépa a hőmérséklet hatására megy át. Húsos gyökeréért — répatestéért — termesztjük. különösen hűvös tavaszi és nyári időjárás esetén. a talaj szerkezete. hőmér­ séklete. Ezek az ún. tápanyaga és vízellátottsága befolyásolja. hogy már korábban is volt narancsszínű répa.

A főernyőn csak hímnős virágok vannak. hogy a sárgarépa a második évben a maghozó. Ugyanilyen körülmények között az október 10.stb. A fajta növekedési intenzitásá­ tól függően. másod-. de találunk hímsteril és ivartalan virágokat is. A leveles virágszár merevszőrös. A nö­ vényeken egy vagy több magszár és elágazás képződik. a hőmérsékleti hatásokon kívül. előtt vetettük el. után elvetett Amsterdami fajta viszont már nem hozott magszárat. harmad. majd ezután három-négy hét múlva a maghozó hajtások. Ritkán. A főernyő vi- II . Például. rendű elágazások is virágernyőben végződnek. egy bizonyos fejlettségi stádium is szükséges. A második évben a kiültetett répákon először a tőlevelek fejlődnek ki. Az oldalhajtások er­ nyőiben különböző arányban fordulnak elő hímnős és hím virágok. hogy az elsőrendű elágazások a kiültetés után 50—60 nap múlva.Ahhoz. a másodrendű elágazások 60—70 nap múlva jelennek meg. Ezek lassúbb vagy gyorsabb fejlődése az időjárási viszonyoktól függ. Bizonyos tör­ vényszerűség nyilvánul meg abban. 100—150 cm-re is megnőhet. és az első-. ha az Amsterdami fajtát szeptember 10. a következő tavasszal magszárba ment. vagyis a generatív szakaszba menjen át.

) 12 .Sárgarépa-levéltípusok (Fotó: Hanzséros P.

vi­ szont ugyanazon a növé­ nyen egy másik ernyőről is beporzódhat. mielőtt a bibe beérne. A megtermékenyítést rovarok végzik. illetve magból a) a sárgarépa virágszerkezete. A sárgarépa tehát idegentermékenyülő. A legértékesebb magvak az ernyő belső részén képződnek.rágzása általában júniusban kezdődik és 1—2 hét múlva követik az első-. két termésből. hogy a főernyő sok magot ad. de a virágzat közepén néha található néhány sötétebb. Termése ikerkaszat. amely visszaütés a vad formára. Minden ernyő több nyeles ernyőcskéből tevődik össze és minden ernyőcske több virágból áll. Normális körülmé­ nyek között minden pol­ lenjét elveszíti a virág. mint a bibe. bíborszínű virág is. Az egyes virágok nagyon kicsik. és en­ nek a magtermesztésnél van különös fontossága. A sziromlevelek színe fehér. A virágzási időnek ez a differenci­ álódása természetszerűleg visszatükröződik a magképzés időpont­ jában. a harmadrendűekéből pedig igen kicsi csírázóképességű magot nye­ rünk. majd másodrendű ernyők.és másodrendű ernyőkből kapjuk. Annak ellenére. A másodrendű ernyők magjából kisebb. A pollen előbb érik be. Abban különböznek b) A vadmurok virágszerkezete 13 . áll. Legjobb csírázóképességűek a fő és első­ rendű ernyők magjai. a vetőmag 90%-át az első. a mag nagyságában és életképességében. A virágok szerkezetére az ötös szám jellemző. Az ernyők és ernyőcskék különböző zónáiból származó magvak biológiai értéke nem egyforma. Egy-egy ernyő virágzása általában 5—8 napig tart. az egyes fajták közötti izolációs távolság betar­ tása miatt.

a dörzsölté 1.0mm. Csírázás ideje 12—20 nap. Csíraképességét 3—4 évig tartja meg. vagyis a farész és a kéreg között minél kisebb legyen a különbség.és tápanyagokat tartal14 .5 mm.4 g. Parenhymatikus szövetből áll. A sárgarépa minősége szempontjából na­ gyon fontos. amelynek hossza 2—4 mm.4— 1. mint a kéreg. A magvakról a tüskék dörzsöléssel eltávolíthatók. kisebb a szárazanyagés diszacharid-tartalma is. A tüskék 2 mm hosszúak és vastagságuk 0. amelyet a gyakorlatban „szívnek” neveznek. amelyeknek tövében illó olajat tartalmazó sejtek találhatók. A gyökér szövettani felépítése A gyökér keresztmetszetén három jellegzetes zónát különböztethe­ tünk meg. s az ilyen dörzsölt mag gördülékenyebb és könnyebben vethető. s ez okozza a sárgarépamag jellegzetes illatát. Gyorsan fásodik. amely sötétebb színű és raktározó szöveteiben festék. dörzsölt (Fotó: Kováts Zné) a többi ernyősvirágú növény ikerkaszatjától. A magvakban aránylag nagy endospermium van. A kéregtől. széles­ sége 1—1. sokkal kevesebb színanyagot tartalmaz. hogy a szívrész. hogy a magon három alacsony és négy magasabb tüskés ér húzódik végig. amely keményítőt egyáltalán nem.Sárgarépamag. főleg színben. viszont sok olajat tartalmaz.5 g. dörzsöletlen (Fotó: Kováts Zné) Sárgarépamag. A mag alakja lapított tojásalak.2—1. Az érett mag színe szürkésbarna. Legbelül van a farész. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2—2. A tüskék általában a dörzsöletlen mag súlyának 30—40%-át teszik ki.

B: hosszmetszet. hogy a legjobb csírázást változó hőmérsékletnél érjük el.. k=másodlagos kéreg. A hidegtűrő növények közé sorolható. ogy=oldalgyökér. Markov és Haev a fejlődés hőoptimumát 16 ± 7-ben állapítják meg. és a fény növekedésével ez a kedvező hatás fokozódik.maz. Ha az eltérés mind a felső.szívrész”9. Legkívül pedig a bőr­ szövet van. ef=elsődleges fa­ test. eh=elsődleges háncs. hí—hipokotil: fgy=főgyö­ kér. f=fatest. így a sár­ garépának is más és más a hőigénye. másrészt kife­ lé az új háncssejtek. A gyökér narancsvörös színét a karotin adja. mind az alsó határnál hoszszabb ideig a megengedett kétszerese. 15 . 1965 nyomán) Biológiai igénye Hőigénye. lr=tőlevélrózsa. Innen indul ki a répa vastagodása. A vetést a gyakorlatban azonban 12—14 °C körül kezdjük és minimális hőmérsékletnek a +4 °C-t tartjuk. vagyis innen indulnak ki egyrészt befelé az új fasejtek. (Terpó. A fejlődés addig optimális. Ez a kambium. Az egyes fejlődési stádiumban a növényeknek. egy világosabb színű vonal választja el. amíg a felső határ a 23 °C-ot és az alsó határ a 9 °C-ot nem lépi túl. Laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást. a sárgarépafej megzöldülését a kloro­ fill okozza. bsz=másod­ lagos bőrszövet. akkor fejlődési rendellenes­ ség lép fel. C: a répatest vázlatos ke­ resztmetszeti képe. . • Csírázáshoz — a fentiek alapján — az optimális hőmérséklet 23 °C. A sárgarépa szövettani felépítése A: fiatal növény. vagyis a növekedési zóna.

ez azonban egyúttal magával hozza a vegetatív növekedés visszaszorítását. Azt. befo­ Balra Chantenay R. A késői vetések­ nél. vagyis 9—10 °C körül van. és emellett a sárgarépának még sok helye is van a növekedéshez és bőséges víz áll rendelkezésére. amikor a meglehetősen magas hőmérséklet a csírázást meggyor­ sítja. és gyorsan kezd színe­ sedni. C. mint pl. és nappal a napfény hatására. 1936 nyo­ va. pl. Ha a növekedés alacsony. a színre. Magas hőmérsékleten. akkor a répa ugyan nagy lesz. hogy a hőmérséklet mennyire befolyásolja az érési egyensúlyt. másrészt pedig bizonyos agrotechnikai. halvány lesz. de formában és színben éretlen marad. A sárgarépa fejlődésében a különböző környezeti tényezők és köztük a hőmérséklet nagy hatással vannak a formára. Az érési egyensúly változhat a fej­ lődés folyamán a szélsőséges eseteken be­ lül is. pl. 8 °C-on megy végbe. míg a gyökérvas­ sát bizonyos mértékig tudja szabályozni. míg a vegetatív szakaszé ismét nagyobb. azaz a répa gyorsan vastagszik. legjobban Banga és tsai (1955) igazolták. Jobbra ugyanaz a fajta 16—21 °C-on A termesztő a hőmérséklet erős befolyá­ nőtt addig. Nyilvánvaló.5—10 °C-on nőtt tovább. Éjszaka a hőmérséklet alacsony lehet.A sárgarépamag a szabadföldben sekélyen vetve egyrészt elegen­ dő fényt kap. Ennek magyarázata abban rejlik. mán) 16 . Ter­ mészetesen ilyen esetben is többféle variáció lehetséges. hogy az érési egyensúly el­ tolódik. a nagyságra és egyúttal a minőségre is. hogy a hőmérséklet és a vele együtt jelentkező többi tényező. Fajtától függően többé-kevésbé henger alakúra nő. másrészt pedig változó hőmérsékletnek van kitéve. majd 4. kis térállásnál és csekély vízellátásnál a sárgarépa rövid marad. mert a magas hőmérséklet elősegíti az érést. a talaj felső rétegében fekvő mag elegendő hőt kap. 22—23 °C. nedvességhiány. 21°C-on fejlődik. tagodás elkezdődött. 16— lyásolják a sárgarépa érési egyensúlyát. Egyrészt hozzá alkalmazkodva és kihasznál­ (Bames in Banga. egyéb gátló tényezők hathatnak. A fenti elvek alapján a szikleveles fejlődési szakasz optimális hő­ igénye kisebb. a Sárgarépa-metszetek tenyészterület nagysága és a vízellátás.

Az alkalmaz­ kodóképességben nagy szerepe van a fajtatulajdonságoknak. illetve a szedés előttihónapokban igénylik. A maghozó évben vízigénye a kiültetés idején és virágzás előtt a 2 Gyökérzöldségek termesztése 17 .. megfelelő talaj kiválasztásával. tavasszal megfelelő felületi műveléssel gyorsíthatjuk a talaj felmelegedését. pl. durva rostú és deformált gyökerek képződnek.3. Befolyásolja a talaj hőgazdálkodását a talaj nedvességtartalma és nem kevésbé a növényállomány sűrűsége is. ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadékra számíthatunk. augusztustól szeptember közepéig. a rövid ideig tartó . míg a gyökérérés már 20 °C fölött lassult. Vízigénye. A talajok hőgazdálkodását a talajok tömöttsége is befolyásolja. Igaz ugyan. A répák a legtöbb nedvességet az érés. Csírázás kezdetén sok nedvességet kíván. 10 °C alatt pedig már a le­ vélzet fejlődése is vontatott. A nagy meleg szárazsággal párosulva hátráltatja a gyökerek fej­ lődését és egyben elöregedett. A sárgarépa ha a lombja takarja. annál ke­ vésbé bírja a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat. Pl.5 °Cot is károsodás nélkül kibírja. azonban a ter­ mésnövekedéssel a területegységre eső karotintartalom nő. nyáron viszont a talaj művelésével. Amennyiben a tenyészidő folyamán a szükséges csapadék hiányzik. A Nantes-i sárgarépafajtával vézett kísérletek szerint a levélzet megtartotta optimális növekedését 28 °C-ig. . A sárgarépa hőmérsékleti igényét tekintve nagyon alkalmazkodóképes. A fejlődés alsó határát tekintve a gyökérzet növekedése 12 °C alatt erősen csökken. lazításával csök­ kenthetjük. A sötét színű talaj több hőt nyel el. hogy bőséges csapadék vagy öntö­ zés hatására a sárgarépák karotintartalma csökken. míg a világosabb színű talajok sok hőt vernek vissza.. azt öntözéssel pótoljuk. mélyebben melegszik fel. de a felső rétegek erősebben melegednek fel és ez kedvezőbb a koraiak vetéséhez.művelési eljárásokkal a hőmérséklet kedvezőtlen hatását csökkentheti. A csapadék vagy az öntözés termésnövelő hatása nem kétséges. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elérni. Megfelelő piacképes árut csak jó vízellátás mellett kaphatunk. Minél finomabb konzisztenciájú azonban a répa. mint minden olajtartalmú aprómag.

A sárgarépa napi vízpárologtatása 10—420 g között változik. A növény vízfogyasztását. árnyé­ kot tűrő növények közé tartozik. szél. Ezért kell a vetési időt. Az állandó és követke­ zetes szelekció következtében azonban továbbszaporításra csak a fel nem magzá tövek maradtak meg. A gyökérzöldségfélék. vagyis transz­ spirációs együtthatója: 1955-ben mért adat szerint 282. Gyen­ gébb fényben is jól fejlődnek. Ennek megelőzésére. így a sárgarépa is az ún. a talajt. A fényigény a naphosszúsággal van összefüggésben. Gaz­ daságosan használja fel a rendelkezésére álló vizet. Nálunk általában a gyökérzöldségféléket szántóföldön nem ön­ tözik. úm. a hőmérséklet. amely megmutatja. A vízfogyasztást tehát a transzspiráció mértéke határozza meg. ültessük ki a dugványokat.legnagyobb. hogy az optimális legyen a nö­ vény vízgazdálkodása szempontjából is. A száraz talajba kiültetett dugványok begyökeresedése elmarad. vagyis a vízfogyasztás hatékonyságát a transzspirációs együttható fejezi ki. Fényigénye. másrészt pedig a transzspirációra ható környe­ zeti tényezők. hogy a korai talajnedvességet kihasználhassuk és hasznosíthassuk. Ma már a termesztett fajtáinknál ez az idő előtti — első évben tör­ ténő — magszárba szökkenés csak a különösen hűvös tavaszokon . a termesztéstechnikát és a többi tényezőt úgy megválasztani. Fényigényük tehát nem nagy. hogy eredetileg az arab országokból behozott termesztett vál­ tozat még érzékeny volt a naphosszúságra. Való­ színű. fény. valamint a talaj felve­ hető víztartalma. így érzékenysége a naphosszú­ sággal szemben nyilvánvalóan csökkent. Ezt elősegíti szab­ dalt levélzete is. 1965-ben mért adat szerint 225—263. A sárgarépák azonban a mérsékelt klíma alatt fej­ lődtek ki és a hőmérséklet hatására képeznek virágszerveket. Cselőtei vizsgálatai szerint a sárgarépa vízfogyasztása. a növény fejlettségétől és a fenti környezeti tényezőktől függően. hogy egy súlyrész szárazanyag előállításához hány súlyrész víz szükséges. Ez a növény vegetációja folyamán változó. amilyen korán csak lehet. A változás oka egyrészt a növény fejlődése.

de megbízható módszer a fajták tisztán tartására és javítására.és nyarákon lép fel. vagyis csökkenő fénnyel csökken a kálium felvétele is. Az egyes egyedek magjait külön-külön szedjük meg. hogy szórt fényben is jól fejlődik. ezeket együtt ültetjük ki izoláto­ rok alá. A sárgarépa árnyékot tűrő képességét. mert a sárgarépa könnyen öntermékenyülő. mind külföldön alkalma­ zott módszer a családtenyésztés. a hajtatásban lehet érvényesíteni. Ezzel a módszerrel az egyedek további összehasonlítására is van le­ hetőség. • A családtenyésztéses módszert össze lehet kapcsolni beltenyész­ tett vonalak kiválasztásával. főleg holland és német nemesítésből származik. Nemesítésének helyzete Nemesítési munkánk többnyire a honosításra és a fajták fenntartá­ sára szorítkozott. a feldolgozó ipar növekvő igénye miatt fog­ lalkozunk. A sárgarépa a káliigényes növények közé tartozik. • Az új fajták előállításának jelenlegi iránya mind a külföldi. amikor elegendő magmennyiséggel rendelkezünk az egyes törzsekből. Természetesen adódnak normális körülmények között is magszárba menő egyedek. A fényerősség változásainak hatása a kálium felvételére köztudott. Ezt követően külön szedjük le az ön­ termékenyített és külön a nem öntermékenyített egyedek magjait. és a következő év­ ben egymás mellé vetve értékeljük. Az ebből kiválasztott anyagot továbbszaporítjuk és azon évben állítjuk törzskísérletbe. Ennek lényege. • A fajták fenntartásánál mind nálunk. 19 . Az egyszerűség kedvéért az izolátorok alatti egyedek közül egyeseken 2—3—4 ernyőt külön izolálunk és külön poroztatjuk össze legyekkel nagy méhekkel. Megfigyeléseink szerint azonban kevés fény hatására a lombja jóval gyengébb lesz. A termesztésben szereplő fajták többsége külföldi ere­ detű. vagyis azt a tulajdonságát. és a szedésnél könnyen szakad. de ennek oka a nem elégséges szelekcióban rejlik. hogy meghatáro­ zott számú egyedet kiválasztunk. Ez lassú. a gépesítés elterjedésével. és méhek vagy legyek betelepítésével poroztatjuk össze. Új fajták előállításával csak az utóbbi években.

amelyet a hibrid fajták a felhasználás számára jelenthetnek. a „petaloid” pártája zöld színű. 20 . A sárgarépaszövetek kivételesen jó regenerá­ lódó képessége miatt a fajt már évtizedek óta használják tesztnö­ vényként szövettenyésztéses kísérletekben. ezért a beporzó rovarokat nem vonzza kellőképpen. így a szövettenyésztés hatékony eszköznek lát­ szik a sárgarépa klónszelekciós. amennyiben a dugványokat sávokban 3 :1 arányban ültetjük ki az apai beporzó szülővel. Az első hazai heterózis fajtát 1973-ban állítottuk elő. de a tömeges keresztezéshez hímsteril ál­ lományra van szükség. a gyakorlatnak elég volt a hímsteril fenntartó szülőpárok kialakítása. A korábban csak elmé­ leti céllal végzett kutatások tapasztalatai önként kínálkoznak gya­ korlati alkalmazásra. szelekciós és mutációs nemesítései területén egyaránt. Az eddig ismert két típus közül az egyik. A kombinációs nemesítésben ezt a dichogámiát ki lehet használni. Egy összetett ernyőben ez a folyamat egyidőben következik be. • Új távlatokat nyit meg a sárgarépából a szövettenyésztéssel megoldható klónozás. A hibridmag előállításához tehát hímsteril anyai szülőt használunk. A hibrid szülők nagyfokú uniformitása.mind a hazai nemesítésben a hibridizáció. A hibridhatás ellensúlyozza az Fi hibridben a szülőkben tapasztalható beltenyésztéses leromlást. A hibridek előállításának biológiai feltételei az ernyősöknél az erősen fejlett idegenbeporzás (dichogamia) következtében kedvező­ ek. A porzók napokkal előbb szórják ki virágporukat. csak a porzók léhák és megbámulva lehullanak a portokok felrepedése előtt. mint ahogy a bibék fogékonysága kifejlődik. Az 50-es évek óta ismert citoplazmás génikus meghatározottságú hímsteril fonnák öröklődési mechanizmusát bár még nem tisztázták végérvényesen. amit óvatos beltenyésztéssel érhetünk el. A hibrid fajták előállítása egyelőre költséges és ezáltal elterjedé­ sük is lassú. Megfontolandó azonban az a minőségi előny. biztosítéka a hibrid uniformitásának. A másik típus virágai normális megjelenésűek.

vékony tí­ pusok: Bauers K. R. vagyis korai. Amsterdami. lefelé keskenyedő. közép. közép. a karotin-. mint az Amsterdami típusok: Erstling. Lange Rote St. A minőségen belül befolyásoló tényezőként szerepel a külső és belső forma. Ezen belül közép-tenyészidejűek a Chantenay típusok: Rotherz. ezen belül vannak koraiak. Formula. a hús finomsága. a szállítha­ 21 . H. Amsterdami hajtató. az érés koraisága és a minőség. — kettős hasznosításra alkalmasak a közép-tenyészidejű fajták. Középhosszú tenyészidejűek a Nantes-i típusok: MarktgSrtner. a szárazanyag-tartalom. Minél hosszabb a répa. Hosszú tenyészidejűek. • Felhasználásuk szerint is csoportosíthatók a fajták: — korai. o. megnyúltabbak a Flakker típusok: Rialtó. rövidebb.és kései érésű fajták. A fajta értékét befolyásoló tényezők A fajták értékét és ezen túlmenően felhasználhatóságukat meghatá­ rozzák: a hozam. Gonsenheimi. de tompa végű formák. A hozamnál fontos szerepet játszik a forma. — megnyúlt és hegyben végződő formák a hosszú. friss fogyasztás céljára a rövid tenyészidejű fajták.. — konzervcélra a hosszú tenyészidejű fajták. cukortartalma és a megfelelő íz.A termesztett fajták értékelése A sárgarépafajtákat többféleképpen csoportosíthatjuk. A hosszúságnak azonban határt szabnak a különböző minőségű talajok. — széles vállú. Duwicki. Chantenay Red Cored. rövid fajták. annál nagyobb a hozam. a hosszméret és a szárazanyag-tartalom. • Alakjuk szerint: — gömbölyödésre hajlamos. • Tenyészidejük szerint vannak: rövid. Rote Riesen. Hosszú tenyészidejűek a Lange Rote típusok: Keszthelyi hengeres. vaskosabb forma: Fertődi vörös.és hosszú tenyész­ idejű. Széles vállú. Nantes-i. — henger alakúak. a szín. Párizsi hajtató. főleg hajtatási célra: Párizsi vásár.

amely a termőhely alapján változik. amint arra már a hozam tárgyalásánál is rámutattunk.és szárazanyag-tar­ talma miatt — termelnek. egy turmixkeverővel. A nagy szárazanyag-tartalmú sárgarépák főzve nem törnek. a lefelé kissé elvékonyodó. a tárolhatóság és a gépi szedés. összefügg a koraisággal. viszont a hegyben végződő répák erősebbek és könnyebben szedhetők. a növekedési és érési egyensúlynak megfelelőnek kell lennie. Ezen segíthetünk pl. A nagy szárazanyag-tarta­ lommal rendelkező sárgarépák lassan nőnek és szárazak. hanem sima legyen. könnyen szeletelhetők. hogy a legtöbb sejtfal főzés által nem roncsolódik szét. amely béta.tóság. amiket a feldolgo­ zó ipar számára — béltartalom vagyis karotin. Ennek oka valószínűleg. a nagy pedig 14% felett van. koc­ kázhatok stb. a Flakker típust. hogy a szív és a hús színe lehetőleg minél kevésbé térjen el egymástól. amelyeknél fontos az erős lomb. Nagy hozamra nemesítették ki a kettő közötti alakot. A szárazanyag-tartalom a sárgarépa fontos értékmérő tulajdon­ sága. Hogy a fajtára jellemző forma kiala­ kulhasson és felülete ne gyűrűzött. A belső formával kapcsolatos követelmény. Mindez pedig erősen függ a biológiai igényeknek leginkább megfelelő kör­ nyezettől. A minőség összefügg a külső formával. A normá­ lis szárazanyag-tartalom 10—12%. Szállításnál nem esnek úgy össze. nagyobb cukortar­ talom). amely 3 perc alatt szét­ 22 . de tompa végű formát. a gyors növekedéssel és a finom hússal. A hengeres répák beltartalmi értéke általában nagyobb (finomabb struktúra. mint az a-karotin. A kis szív a gyenge lombbal van összefüggésben. Ezek általában a hosszú tenyészidejű sárgarépák. a szív jól nőjön össze a hússal. Ebben a tekintetben a p-karotin kétszer olyan aktív. • A sárgarépa narancsvörös színe a karotin jelenlététől függ. a talajnedvességtől és a klímától is függ. ha az színben nem elütő. ráncos. nem lehet kis szívre szelek­ tálni. Mindkét karotin az A-vitamin provitaminja és tápértékük nagy. mint a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták. A szárazanyag-tartalom többek között a környezeti tényezőktől. A szív nagysága nem döntő. és azoknál a faj­ táknál. Az emberi szervezet a meg­ főtt sárgarépa karotinjából csak egy kis részt vesz fel. a talajtól. nem mennek szét.és alfa-karötinból áll. Természetesen ezen a téren is van középút.

hogy karotintartalma nőne. hanem annak is. mind pedig a di. de főleg a szárításnál nagyon fontos. hogy édes legyen. illetve termesztési feltételek is vál­ toznak. A korai sárgarépáknál nem a szárazanyag-tartalom és a karotin a döntő. hogy a karotintartalom a fejtől lefelé kb. hogy a di. gyorsan színesednek. A hús finomsága összefüggésben van a gyors növekedéssel és az aránylag kicsi szárazanyag-tartalommal. ha a karotintartalmat vizsgáljuk. a karotin tar­ talom is ingadozik. amíg a maximumot el nem éri.és monoszaharidok közötti arány az éréssel a diszaharid felé tolódik el. aránylag jó karotintartalmúak a Chantenay Red Cored a közép­ hosszú és a Danvers 126 a Flakker típusok közül. kihajt. a szívvel és a hánccsal egyszínű répa a konzervipari feldolgozásnál. ha azonnal elültetjük. s ezek hatással vannak a karotinképződésre. Szép. gyorsan színesedjen és korai legyen. Amilyen 23 . A legtöbb fajta karotintartalma 6—12 mg/100 g. Az élénk. Ezek finom húsúak és kicsi szárazanyag-tartalmúak. a hosszúság egyharmadától csökken. Finom húsú és aránylag nagy karotintartalma van a rövid tenyészidejű Amst<-' dami fajtáknak is. amely a legédesebb. Ezt nemcsak az összcukortartalmának köszön­ heti. Fajták között különbség van mind összcukortartalom — amely 6% körül mozog —. jó. erre példa a Bauers Kieler Rote és a Fertődi vörös. Miután az évjáratokkal együtt a fejlődési. akkor minden répát azonos helyen vágjunk át. hanem. narancsvörös színűek. A nagy karóimtartalmúak 15 mg felett vannak. A korai érésű. Vannak édes és kevésbé édes répák.és monoszaharidok egymás közötti arányában. • A sárgarépa édes ízét a benne levő cukrok: diszaharidok (szaharóz vagy nyerscukor) és mónoszaharidok (glukóz és fruktóz) ad­ ják.roncsolja a sejtfalakat. A nagy karotintartalom együtt jár a nagy szárazanyag-tartalommal. Ez a sárgarépában az éréssel együtt emelkedik addig. hajtatási sárgarépák gyorsan nőnek. A szelekció­ nál nagyon fontos tudnunk. Ezután a répa még növekedhet anélkül. Ezért. A sárgarépa éretten a legédesebb. mint a nagyobb szárazanyag-tartalommal rendelkező répáké. annál intenzívebb a színe. Aszelekciónál az elvágott répák fejrésze. Minél nagyobb a répa karotintartalma. és ezáltal a szervezet könnyebben hozzájut a karotinhoz. Ez az ingadozás általában ±20%. Tárolhatóságuk sokkal gyengébb.

10: 1 mértékben csökken a monoszaharidok mennyisége. 1975) A cukortartalom tárolás Fajták Cukrok előtt A cukrok aránya tárolás előtt % után % % után % Gonsenheimi Amsterdami Flakker Fertődi vörös Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz 46.4 78. A két cukor egymás közti arányát a fajtajellegen kívül befolyásolja a talaj tápanyagellátása és a betakarítás időpontja is.és monoszaharidok egymáshoz való aránya a sárgarépában (Zatykó. táblázat.06:1 0.3 53.2 30.0 68. A sárgarépa ízéhez a cukrok mellett az illó olajok is hozzájárulnak. amely az éréssel növekszik.6 0.6 41.2 21. így az összcukortartalom nő.2 51. Weichman vizsgálatai szerint a jól tárolható fajtáknál a di.5 : 1.és monoszaharid aránya 1: 1 és 2.2 38.5 48.8 79.86:1 0.7 20.70:1 0. így a cuk­ rok egymáshoz való aránya a répában egyrészt a sárgarépa optimális szedési idejének meghatározója lehet.4 31. csaknem konstansak maradnak.2.46: 1 3. a rosszul tárolható fajtáknál ez az arány 0.5:1.6 59.0 70.8 61. másrészt a tárolhatóságra is támpontot nyújthat. Di. Mire a sárgarépa teljes érettségi fokát eléri. Legmagasabb a cso­ mózható kort elérő sárgarépában.26 : 1 0.60: 1 2.63: 1 1. ellentét­ ben a karotinnal. 24 . Az illóolaj-tartalom a gyökér fejlődésével együtt csökken. olyan arányban nő a diszaharidoké.

Talaj. Gonsenheiná Félhosszú típus. ritka. Talaj.és tápanyagigénye. Mérete a fejnél 2—2. sárgászöldes árnyalatú. Világos narancssárga színű. felülete gyűrűzött. Termőképessége is közepes. Korai szabadföldi termesztéssel. Külső színe vörös. Dús.5 cm hosszú és 5—6 cm széles. 6—8. A szívrész nagy. Tenyészideje közepesen rövid. Nagy­ üzemi termesztésre nem javasolható gyenge húsminősége miatt. valamint ter­ mőképessége közepes. Ipari felhasználásra sem alkalmas. Finom. egy árnyalattal világosabb. 2—2. A répaalak hengeres. Nagyüzemi termesztésre nem javasolható gyenge mi­ nősége miatt és ipari felhasználásra sem alkalmas. Gyökérzete középfinom. középnagy lombozatú.5 cm széles. Levélzete középnagy. Levélzete közepes erősségű. tompa végű. Az egyik legjobban csomózható fajta. A szívrész kicsi. keléstől a szedésig 100—120 nap.és táp­ anyagigénye közepes. hossza 12—16 cm. Amsterdam Félhosszú típus. 25 . tompa végű. Korai szabadföldi termesztéssel vagy hideghajtatással friss fo­ gyasztásra alkalmas. rövid csonkakúp alakú. hideghajtatással korai fogyasz­ tásra alkalmas.5 cm. keléstől a szedésig 90—100 nap. 12—14 cm hosszú. vállban és a vége felé elkeskenyedő. de gyen­ gén tompított végű. gyenge lombú. A szívrész kicsi és a kéreggel majdnem egyszínű. Tenyészidejerövid.Termesztett fajtái Duwicki Rövid hajtató típusú. A répa fejrésze bemélyedő. Tenyészideje rövid. keléstől a szedésig 80—90 nap. A répaalak a fejnél kiemelkedő. mint a hús színe. Külső színe narancsvörös.

és tápanyagigényes. termőképessége közepes. Talaj.Gonsenhetmi fajta (Fotó: Hanzséros P. keléstől a szedésig 120—130 nap. rövid. Kis lombja és törékenysége miatt gazdasági jelentősége egyre csökken. Gyökérzete finom. A fej sima vagy enyhén bemélyedő. Fejnél. 26 . Tenyészideje rövid. egyenletes vastagságú henger­ alak. tompított végű. Nantes-i Félhosszú típusú.) Korai szabadföldi termesztéssel friss fogyasztásra alkalmas. Szélessége 3—4 cm. törzsnél egyformán vastag. hossza 16—18 cm. A szívrész a hússzínnel megegyező vagy annál egy ár­ nyalattal világosabb. Külső színe narancsvörös.

Nantes-i fajta (Fotó: Hanzséros P. Közepes termőképességű fajta. egyenletesen hengeres alakú. Tenyészideje középkorai: keléstől a szedésig 120—130 nap. A répa középhosszú. mint a Nantes-i (megnyúlt alakú). 27 . Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra alkalmas.) Friss fogyasztásra. A szívrész kicsi. felülete sima. 18—20 cm hosszú. üzemi termesztésre alkalmas. igen enyhe gyűrűsödéssel. Közepes termőképességű. csapott vállú. Külső színe narancsvörös. Fejnél kissé nyakasabb. narancsvörös színű. konzervipari felhasználásra. téli tárolással tör­ ténő értékesítésre egyaránt alkalmas. Talaj. Levélzete közepesen finom.és tápanyagigényes. Marktgártner (Kerti) Félhosszú típusú. 3—4 cm széles. üzemi termesztésre alkalmas.

lekerekített végű. Levélzete közepesen finom. Tömegtermesztésre alkalmas. C. egyöntetű narancs. lefele kissé elkeske­ nyedő. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 120—140 nap. 3—4 cm szé­ les. A répa 11—15 cm hosszú. A répa alakja fejnél enyhén bemélyedő. Külső színe narancsvörös. kissé vállas.) 28 . friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Szívrésze kissé sötétebb színű. tompa. Gyökérzete középfinom. Korai szabadföldi termesztésre. majdnem hengeres. Chantenay R. fajta (Fotó: Hanzséros P. Termőképessége kö­ zepesnél jobb.Chantenay Rex Félhosszú típusú.

Lange Rote St. Termőképes­ sége a közepesnél jobb. Levélzete közepesen finom. többnyire tompa végződéssel. A répa 13—15 cm hosszú. Korai szabadföldi termesztésre. Színe narancs­ vörös.) 29 . Tömegtermesztésre kiválóan alkalmas. Tenyészideje: középkésői. Lange Rote St. Gyökérzete középfinom. o.Rotherz Félhosszú típusú. Herz fajta (Fotó: Hanzséros P. A levélkorona kiemelkedik. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. o. a szívrész kissé sötétebb. válla lekerekített. Herz Hosszú típusú. Levélzete közepes nagyságú. A répaalak a fejnél enyhén bemélyedő. az alakja lefelé elkeskenyedő. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 140—150 nap. 4—5 cm széles. keléstől a szedésig 160— 180 nap. Egyöntetű narancsszínű.

Külső színe majdnem borvörös. Külső színe narancsvörös. A répaalak széles vállú. nagy termést adó. A répa 4. erős és durva. Nagyüzemi termesztésre kiválóan alkalmas. Elsősorban konzervipari célra használható. Levélzete dús. a gyökérvég felé enyhén keskenyedik. Üzemi termesztésre alkalmas. 20—22 cm hosszú. Középkötött és kötött talajokon is eredményesen termeszthető. Szíve sötét narancsvörös.5—5. erős. a fej kiemelkedő. Középkö­ tött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. nagy termőképességű. 30 . kissé világosabb a hús színénél. tompa végű.5 cm széles. le­ tompított hegyű.5—4 cm. felülete sima. Külső színe narancsvörös. Gyökere közepesen durva. A szívrész sötét narancsvörös. Nagyüzemi termesztésre kiváló. Tenyészideje 180—200 nap. Elsősorban konzervipari célra. lefele kissé elkeskenyedő. középkötött és kötöttebb talajokon eredményesen ter­ meszthető. hússzínnel egyező. Formula Hosszú típusú. igényes. válla 3. kissé csapott vállal. téli tárolással piaci értékesítésre al­ kalmas. széles vállú. Gyökérzete durva. A répaalak hosszú. Levélzete nagy. a vége felé elkeskenyedő. A fejrész enyhén be­ mélyedő. durva levelű. keléstől a szedésig: 180—200 nap. vastag gyökér. enyhén csapott. kis szív. tompa végű. Szíve középnagy. a húshoz hasonló. Flakker ( Vörös óriás) Hosszú típusú. hengeres. 18—20 cm hosszú. 22—25 cm hosszú. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. Hosszú tenyészidejű. nagy. felülete szép sima. dús lombú.A répaalak hosszú. A répa 3—4 cm széles. a válla enyhén csapott.

Formula fajta (Fotó: Hanzséros P.) Danvers 126 (Fotó: Haiizséros P.J 31 .

A répaalak enyhén csapott. Szíve nagy. erős. hús­ színnel megegyező vagy annál kissé söté­ tebb. nagy. Gyökere fi­ nom. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. betegségeknek ellenálló. kissé keskenyedő. széles vállú. Levélzete dús. kissé gyűrűzött felületű. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. Külső színe élénk cinóbervörös. Nagyüzemi termesztésre alkalmas. fe­ lülete kissé gyűrűzött. A répaalak nagy testű. Fertődi vörös Hosszú típusú. Külső színe narancsvörös. 5—6 cm széles. Szíve középnagy. Gépi szedésre ajánlható fajta. hegyben végződik.Danvers 126 Hosszú típusú. 18—20 cm hosszú. Válla 5—6 cm széles. bemélyedő fejű. sötétebb a húsnál.) 32 . Levélzete erő­ teljes. 18—20 cm hosszú. egyenes vagy enyhén bemélyedő. Tenyészideje hosszú: 180—200 nap. tompa végű. Egészséges. bőven terem. Az alakja lefelé egyenletesen vé­ konyodik. Fertödi vörös fajta (Fotó: HanzsérosP. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 180—200 nap.

Közepes terméshozamú fajta. hogy különböző szerkezetű és tápanyagellátottságú talajon termesztik. Külső színe élénkvörös.5—4. durva. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 200—220 nap. Levélzete erős. Legalkalmasabbak azonban a könnyű. mint a Flak­ keré. Ez azt jelenti. Rialto Hosszú típusú. Felülete simább. laza talajtípusok: humuszos 33 . nagy. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. Csak középkötött és kötöttebb talajokon termeszthető eredményesen. fokozatosan elkeskenyülő. Nagy termőképességű. ' Termesztéstechnológiája Talajigénye Sárgarépát és petrezselymet az országban mindenütt termesztenek. Répaalakja: a fej enyhén kiemelkedő. hússzínével meg­ egyező vagy egy árnyalattal sötétebb. Szíve középnagy. 3. 20—22 cm hosszú. mint nagyüzemekben. Konzervipari feldolgozásra elsősorban magas karotintartalma mi­ att alkalmas. Külső színe narancsvörös. A szívrész nagy és valamivel sötétebb a húsnál.Konzervipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas nagy karotintar­ talma miatt. Tenyészideje hosszú: keléstől a szedésig 180—200 nap. Levélzete erős. mint a Flakkeré. Középkötött és kötött talajokon eredményesen ter­ meszthető.5 cm széles. Házikertekben ugyanúgy. A répa középhosszútól hosszúig terjedő. Bauers Kieler Rote Hosszú típusú. 20—22 cm hosszú. hengeres felülete egyen­ letesen vékonyodó. válla csapottabb. nagy levelű. Nagyüzemi ter­ mesztésre kiválóan alkalmas. 2—3 cm széles. Nyersfogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. erősen gyűrűzött.

a meszes homok és a 10—20% agyagtartalmú homokos talajok. Kitűnő sárgarépa terem a mészben gazdag öntéstalajokon és a szerves anyagban. A gyökérzöldségek. sima felületűek és a színük is szép lesz. A kötöttebb mező­ ségi talajokon is nagy terméseket érnek el megfelelő tápanyagellá­ tással. a Lange Rote St. hűvös napokra esik. ha az optimumot akarjuk biztosítani. o. barna homok. A termesztési koncentrációnak vagy nagyobb termesztő felület kialakításának. Mindezeket figyelembe véve a gépi szedésre való áttérés új szem­ pontokat vet fel.3 alá süllyed. hosszú tenyészidejű fajták a középkötött és kötött tala­ jokon is elég jól termeszthetők. — a késői.3—6 pH között. akkor meszezni kell. deformáltak. a Flakker típusok. A sárgarépa tápanyag-visszapótlásához tájékoztatást nyújthat az 1 q termés kialakításához felhasznált NPK-tápanyagok mennyisége: 34 .vályogtól a vályogos homokig. amikor a gépi munkát a kötött talajok lehetetlenné tehetik. mind a talaj. a gyengén savanyú vagy közömbös pH-val rendelkező talajban termeszthetünk legered­ ményesebben. A sárgarépafajták talajigényét vizsgálva. Ezekben kellemes ízűek lesznek. Ha a pH 5. így a sárgarépa kiszedésének ideje az őszi. rövid tenyészidejű sárgarépáknak legalkalmasabbak a homoktalajok. Mégis. sokszor esős. illetve felülvizsgá­ lásának alapja és megfontolásának tárgya a gépesítés szempontja kell hogy legyen. A kötött talajok ellen szól a gépesítés szüksé­ gessége. vagyis 5. talaj-előkészítéssel és talajápolással. mind a fajta vonatkozásában. valamint a kissé kötöttebb talajok és a láptalajok a megfelelőek. Az ilyen talajokból kiszedett gyökerek talajszennye­ ződése a legkisebb. ún. Pl. — a középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtáknak a könnyű tala­ joktól a homokos vályogig. a következő csoporto­ sítást kapjuk: — korai. a Nantes-i sárgarépák a kö­ tött talajokon nyomottak. H. és a Fertődi vörös fajták a nehezebb talajok sárgarépái. mészben gazdag láptalajokon. valamint a humuszban gazdag.

: dinnye. A sárgarépa tápanyaghiányára és túltrágyázására vonatkozóan a következőket figyelték meg: — a tápanyaghiány jellemzője: kicsi lomb.N p2o5 k2o 0. Jó elővetemények. Mindezeken felül vegyük figyelembe azt is.55 kg. vagy a meglevő talajszerkezethez válasszuk meg a fajtát. A korszerű tápanyag­ utánpótlás. bab. hogy a hullámos. paradicsom uborka stb.40 kg. Vetésforgó Mezőgazdasági és kertészeti növények után egyaránt vethetjük a sárgarépát. trágyázás ma már laboratóriumi talajvizsgálatok nél­ kül elképzelhetetlen. Ilyenek a borsó. Minden esetben vegyük figyelembe a talaj tápanyagszintjét és a tervezett hozamot is. A termelendő fajta igényéhez igazodva válasszuk ki a könnyű. 0. morzsalékos talajt hagynak maguk után. amelyek nem kizsarolt. Rövid tenyészidejű fajtákat előveteménynek és másodterménynek is vethetünk. kö­ zépkötött vagy kötöttebb talajt. ill. pl. jó szerkezetű. — a túltrágyázás jellemzője: a levelek felduzzadnak vagy erősen fénylőek. vöröslila színeződés és az erek erős kiütközése. időben letakaríthatók és nem késleltetik az őszi mélyszántást. sötétzöld színűek lesznek.15 kg. 0. amelyek alá istállótrágyát adtunk. egyenetlen felszínű. A közepes és hosszú tenyészidejű fajták azonban csak 35 . dimbes-dombos terület nem alkalmas sárgarépa termesztésére. Mindenesetre a jó humusztartalmú. mélyen művelhető és cserepesedésre nem hajlamos talaj adja meg az alapot a jó termeléshez. Nagyon jók azok az előve­ temények. Közepes elővetemények a gabonafélék. Mindezeken felül a visszapótlás tápanyagarányát befolyásolja ter­ mészetszerűleg a talaj tápanyagaránya is.

Kísérletek igazolják. amelyet lehetőleg az öntözővízzel juttassunk ki. és ezt követően más. A foszfor. Ezért jobb hatású a két. Másodterménynek vetve pedig olyan előveteményt használjunk. hogy a nitrogén-műtrágyázás növeli a karotintartalmat. rövid tenyészidejű répák legkésőbb június végéig lekerülhet­ nek a talajról. megfelelő zöldséget vagy mezőgazdasági növényt tehetünk utána. esetleg három ízben adott fejtrágya. első kapáláskor.főnövényként jöhetnek számításba. míg a nitrogéntartalmú műtrágyákat lehetőleg fejtrágyának adjuk: első felét gépi. A káliummal kapcsolatban tudományos értékű kísérletek és a gya­ korlati tapasztalatok is bizonyítják a sárgarépa hozamára gyako­ rolt befolyását. amely legkésőbb július első felében lehetővé teszi a vetést. A tervezett vagy tervezhető hozam egyúttal a fajtától is függ. A betervezett hozamtól függően közepes tápanyag-ellátottságú. Tápanyagellátása A sárgarépának nagy a tápanyagigénye. vagyis a folyamatos nitrogénellátás. öntözött talajon az alábbi hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók: Tervezett hozam q/ha: Hatóanyag kg/ha: N p2o5 k2o 250 400 600 80 100 120 50—60 50—80 50—90 200 200 200 Öntözés nélküli termesztésnél a fenti hatóanyagokból egyharmaddal kevesebbet adjunk. a másik felét ettől számított másfél­ két hónap múlva szórjuk ki.és káliműtrágyákat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. Gyökérzete aránylag mé­ lyen hatol a talajba és a zöldségfélék közül egyik legjobb tápanyag­ hasznosítású. 36 . a sárgarépák azonban egészen fiatal korban nem bír­ ják el a túl magas nitrogénszintet. Az előveteményként termesztett korai. A kórokozók és a kártevők elszaporodásának elkerülése végett ajánlatos legalább a hároméves forgó betartása.

Az őszi szántás 30 cm-nél sekélyebb ne legyen. Ezeknél 200—250 kg/ha ha­ tóanyagra van szükség nagy hozam eléréséhez. Több vizsgálat bizonyítja. Másodvetésnél elegendő a sekélyebb szántás is. ha az elővetemény előtt 30 cmnél mélyebbre már szántottunk. mind mennyiségileg jobb eredmény. mivel a sárgarépa érzékeny a ma­ gas sókoncentrációra. Álta­ lában ásványi talajokon kálium-szulfát műtrágyázás adott mind mi­ nőségben. A szárazanyag-tartalomra vonatkozó megfigyelések szerint az op­ timális mennyiségű K növelte. 37 . a jó őszi mélyszántást és az egyenletes talajfelszín-eldolgozást. ott a klórkáliummal érhető el mind minőségileg. úm. könnyű talajokon ügyelni kell. aminek következtében ja­ vul a sárgarépa tárolhatósága is. Az optimális vetési mélység 2—3 cm. hogy kiugró eredményt kapunk a K-szegény talajokon (40—50 ppm K). mind mennyiségben nagyobb hozamot. A sárgarépa cukortartalmával kapcsolatban eltérőek a vélemé­ nyek. s ha ez hiányzik. hogy a K hatására csökken a re­ dukáló cukortartalom (monoszaharidok). A fris­ sen istállótrágyázott talajban — a túl kövér talajban — a répa színe halvány lesz és az elágazás mértéke megnő. Csapadékos időben vagy öntözés hatására sok lesz a felrepedt répa. szemben a klór­ kálium műtrágyával. míg a tőzegtalajokon a klórkálium mutatja ezt a hatást. csökkenti a hozamot. hogy a magágy tömött legyen. A sárgarépa nem közvetlen szervestrágya-igényes növény. A tőzegtalajokon a helyzet éppen fordított. Talaj-előkészítés és vetés A talaj-előkészítésnél két igen fontos dolgot tartsunk szem előtt.A közepes (100 ppm K körüli) és a magas K-tartalmú (100—200 ppm K) talajok 140—150 kg/ha K-hatóanyag adag fölött csak az átlagnál nagyobb talajnedvesség mellett adnak többlettermést. Ásványi talajokon a kálium-szulfát karotinnövelő hatása mutat­ kozik. különösen. mert ellenkező esetben a vetésmélységet nem tudjuk pontosan betartani és a vetés egyen­ lőtlen lesz. Természetes. A laza. a túlzott K-adag pedig csökkentette a szárazanyag-tartalmat.

ikersoros pászta. pásztásan. Az egyenletes vetés és az egyenletes vetésmélység adja a jobb kelést és a kielégítő növényállományt. hogy a mag túl mélyre ke­ rüljön. illetve Vetési módok a sárgarépánál . Mindezek a jobb kelési százalékot segítik elő. Vethetünk: — síkművelésben soros (normálsoros). kettő (iker-). jól beállott vetés elen­ gedhetetlen feltétele az egyöntetű. Természetesen a lazább talajokon több munkamenetet is al­ kalmazhatunk. Ha régebbi típusú gépekkel vetünk.Vetés előtt hengerezéssel elkerülhetjük. mert a gépek ezeket a műve­ leteket a vetéssel együtt elvégzik. hogy a talajt a gépekkel túlságosan ne tapostassuk meg. megfelelően szabályozható a vetési mélységük. A precíziós vetőgépek elterjedésével lehetőség van különböző ve­ tési módok alkalmazására. precíziós vetőgépek használatával a vetés utáni mag­ takarást és hengerezést elhagyhatjuk. hogy jó magágyat készí­ tenek. • A modern. három­ soros pászta és sávos vetéssel. Az egyenletes. jól tömöríte­ nék és takarnak. — ágyásos művelésben: ágyáson kialakított felületre sorosan. A modern vetőgépek fel vannak szerelve egy. sávosan. a magtakarást és a hengerezést be kell iktatnunk. Különösen nyári vetéseknél végez­ nek a precíziós gépek jó munkát azáltal. kalibrált vetőmag jó biológiai ér­ téke. míg a kötött talajokon lehetőleg kevesebb menet­ ben végezzük el a szükséges munkákat.

90—100 nap (keléstől szedésig). a Nibex svéd és a Stanhay angol gyártmányú. A sortávolságnál.és hármas sor vagy a pászta szé­ lessége nem lehet nagyobb 8—10 cm-nél és a pászták közötti távol­ ság nem lehet kisebb 28 cm-nél. Pl. június második felétől augusztus április első—második fele: második feléig. A nagy munkaszélességű betakarítógépek (Unimas. Az ágyások szélességét mindig a betakarítógépek határozzák meg. Az ágyásos művelés elő­ nye a nagyobb tőszám. valamint pásztás. hogy a rendelkezésünkre álló szedőgép folyamatosan kihasználható legyen. illetve sávos vetést végző csoroszlyákkal. burgonya­ szedő) lehetővé teszik az ágyásos művelést is. a következő sé­ ma szerint. 100—120 nap (keléstől szedésig). legyen az egy. korszerű aprómag-vetőgépek: az SVA—12-es. • Korai rövid tenyészidejű fajták Duwicki Gonsenheimi Amsterdami 80—90 nap (keléstől szedésig). a magvakat a sorokban helyezzük el. a soros. az SVA—16-os magyar. A soros vetéseknél. középés hosszú tenyészidejű fajták helyes választásával június második felétől novemberig húzhatjuk szét a szedési idényt. valamint az árasztásos öntözés is. Vetési idő A fajta megválasztásával vetéstervünket az értékesítési lehető­ ségek figyelembevételével úgy állítsuk be. Az ajánlható. A vetés ideje: A szedés ideje: március első—második fele: június első—második fele. míg a sávos vetésnél a sávon belül szórjuk.három sort vető. kettő (ikersor) és pászta vagy háromsoros (háromsoros pászta). 39 . pásztás vagy sávos vetéseknél figyelem­ be kell venni az alkalmazott betakarítógép igényét. az EM—11es szedőgép használatánál az iker. augusztus végétől szeptember május első fele: második feléig. A rövid.

180—200 nap (keléstől szedésig). A szedés ideje: júliustól augusztus második fele. 180—200 nap (keléstől szedésig). a három­ soros. C. október—november. A vetésnél vegyük fi­ gyelembe a maximális hozamot és az optimális állománysűrüséget. március első fele: április első fele: június első fele: Hosszú tenyészidejű fajták Lange Rote St. Középhosszú tenyészidejű fajták Nantes-i Kerti (Marktgártner) Chantenay R. A növényszám és ezzel a hozam emelésére az ikersoros. o. pászta.vagy pedig a sávos vetéssel van lehetőség. A szedés ideje: szeptember első és második fele. 120—130 nap (keléstől szedésig). 180—200 nap (keléstől szedésig). A síkművelésnél az átlagos sortávolság a jelenlegi teljes gé40 . 130—140 nap (keléstől szedésig). 120—130 nap (keléstől szedésig). Általában a normálsoros síkművelés az elterjedt művelési mód. október—november. a felhasználás céljától (pl. • 140—150 nap (keléstől szedésig). Függ a fajtától. A vetőmag mennyisége. 180—200 nap (keléstől szedésig).június második­ -július első fele: október—november. Flakker Rialto Fertődi vörös Danvers 126 A vetés ideje: március első fele: március második—április első fele: 160—180 nap (keléstől szedésig). Arany (Rotherz) A vetés ideje'. szeptember első—második feléig. H. Ezzel a ve­ tési móddal növelhetjük az egysorosán szedő gépek teljesítményét is. csomós áru) és a mag csírázóképességétől. mert az egységnyi sorhosszúságon belül a gép nagyobb tömegű répát emel ki. továbbá a vetőgéphez és a szedőgéphez alkalmazandó sortávolságot.

ahol a sávok közötti távolság 39—40 cm. amit a feketerothadás (Stempylium r. Nyári vetéseknél ez az arány kb.2—1. kérgesedő talajba. sőt 70%-os kelés is.5 g. ha talajunk a magvak kelése előtt mégis becserepesedne. Az ágyásos művelésnél a tőszám lényegesen nem változik a sík­ műveléshez viszonyítva. méterenként 30—40 növény. amikor a sorok látszanak. öntözésből. végezzük el az első gépi kapálást.Nagy. hogy az ágyásos műve­ lés alkalmazkodik a szedőgépek konstrukciójához. Hagyományos művelésnél.8—2.4—a dörzsölté 1. A soros vetésnél 35 cm-es sorközökkel a vetőmagszükséglet 1.és időjárási viszonyok mellett. Ennél a művelési módnál a hangsúly a sorok vagy sávok elrendezésén van. A fenti tőszámot figyelembe véve a ha-onkénti vetőmagszükséglet szabványos minőségű vetőmagból 6—8 cm-es sávos vetésnél.0—3. 500—700 q/ha termés eléréséhez egyenletes elosztásban elegendő volna 300— —600 ezer tő hektáronként. Csávázás nélkül ne vessünk el vetőmagot (lásd növényvédelem). mert a csávázással elejét vehetjük az egyes évjáratokban fellépő nagymértékű csíranövény-pusztulásnak. gyomirtásból és a nö­ vényvédelemből áll. akkor átlós boronálással vagy hengerezéssel törjük meg a kérgesedést. illetve sorközlazítást. fejtrágyázásból. Növénytávolság 2.0 cm.5 —4. különösen a 41 . Növényápolása Talajlazításból. s ez hek­ táronként 1—l. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2. valamint azon. de csak egészen korai vetéseknél és egészen optimális talaj.0—2.0 kg.) kórokozója idéz elő. a koraiaknál 150. még 10%-kal csökken Elérhető 50—60. Talajlazítás.5 kg.2illetve l. A tavasszal elvetett mag mennyiségének általában 30—40%-a fej­ lődik ki betakarítható növénnyé.5—3. 3. amelyet azután szük­ ségszerűen követ a második és a harmadik kapálás is. hogy a csírázást lehetővé tegyük. Abban az esetben.5millió növényegyed. négyzetméterenként a hoszszú tenyészidejű fajtáknál 100—120növény.pesített technológia mellett: 30—32 cm. Magját lehetőleg ne vessük könnyen cserepesedő.

mind a közép és hosszú tenyészidejű sárgarépák megfelelő terméshozamának előfeltétele a tenyészidő folyamán 2—3 alkalommal adott öntözés. amely az érés fokozottabb megindulásával a tenyész­ időszak második felétől kezdődik. hogy a vetőgép munkáját akadályozza. A magvetést általában nem ajánlatos beöntözni. vagy a fejlettség szerint 6—8 és 12—15 cm-es növényma­ gasságban. Gomex). főleg száraz időjárás esetén. amikor az érés. Tenyészidőszak alapján: májusban.hosszú tenyészidejű fajtáknál. Kora tavaszi vetéseknél nincs is szükség öntözésre. hogy a sárgarépa kizöldülő szik alatti szára 42 . az említett gyom­ irtást a kelés előtti időszakban is végezhetjük. A rövid tenyészidejű sárgarépáknak egy alkalommal a közép és hosszú tenyészidejűeknek pedig lehetőleg két alkalommal adjunk fejtrágyát. Ez többnyire a késői. ha nem tudunk eső utáni időszakban vetni. nyári vetésekre vonatkozik. A répák legnagyobb vízszükséglete a fő növekedési sza­ kaszban van. A korai sárgarépáknál általában 50 napos kor után. Vigyázni kell azonban. júniusban. Későbbi vetésnél. amelyek nem hajla­ mosak a cserepesedésre. Szeptemberben már rendszerint nincs szükség ön­ tözésre. az akkor esedékes gyomirtást mindig végezzük el. júliusban. akkor először inkább öntözzük be a talajt és azután vessünk. A kora tavasszal elvetett sárgarépáknál ez az időszak június második felével kezdődik. A fejtrágyázást kapcsoljuk össze az öntözéssel és a kapálásokkal. Fejtrágyázás. Vegyszeres gyomirtása A vetés előtti talajmunkákkal. • Az időjárástól függően mind a korai. Kelést elősegítő öntözést csakis olyan talajokon alkalmazzunk (homokos vagy tőzeges talajok). Öntözés. Ha a gyomosodás nem olyan nagy. illetve a karotinképződés fokozódik. a talajnedvesség megóvása érdekében a gyomtalanítást megoldhatjuk kon­ takt herbicidekkel is (Gramoxone. A nyári vetésű sárgarépa öntözés nélkül a legritkább esetben hozza meg a kívánt eredményt. a késeieknél 70 napos kor után válhat szükségessé az öntözés. Abban az esetben.

A linuron. esős időben a szerek hatása nem kielégítő. amíg beárnyékolják a talajt.(Ma­ lőrén) tartalmúak. amíg a csíranövények elérik az 5—8 cm-es fejlettségi állapotot. illetve öntözés (100— 43 . mert az említett kontakt szerek minden föld feletti zöld növényt elpusztítanak. A kontaktherbicid-kezelés után a legrövidebb idő. Ugyanis. valamint a postemergens. és a kelés előtti permetezéseket már prometrin.(Aresin) tartalmú szerek hatása erélyesebb. a gyomok össze­ zsugorodása. a ké­ sőbb kelő gyomok ellen sem adhatnak védettséget. Lehetőség van a vetés előtti vagy kelés előtti preemergens. A prometrin-. Ekkor állománypermete­ zéssel védekezünk a gyomosodás ellen. ismételt állománykezelés lehetősége is fennáll. klórbromuron. Mer­ kazin + Maloran stb. mert az óvatosságból alkalmazott kisebb adagok vagy az időjárás vagy egyéb természeti tényezők miatt nyár közepén a gyomok újra megjelentek.és linurontartalmú szerek kijutta­ tásuk után megfelelő mennyiségű csapadék. száraz időben használ­ hatók.(Afalon) és a monolinuron. és megvárhatjuk. a kipermetezett szerek nem jutnak le a talaj felszínére.(A—1114. Borús. tehát csak napos. Merkazin) és a klórbromuron. Állománypermetezés esetén is meg kell várnunk a sárgarépa fejlettségének 10—15 cm-es növénymagassággal jellemezhető álla­ potát. humusztartalmának és a gyomok fejlettségének meg­ felelően válasszuk meg. tehát megerősödnek. vagyis állománykezelésre is. illetve elszáradása. Ez esetben nagyobb adagokat (Merka­ zin. akkor két-három hétig nem kell félnünk a gyo­ moktól. Kombinálni azonban a kettőt nem kehet. Általánosan ajánlható és jó hatásfokkal alkalmazhátó gyomirtó szerek a prometrin. Helyesebb meg­ oldás tehát. Maloran) vagy szerkombinációkat (Merkazin + Afalon. Ha a gyomtalanítás a preemergens.vagy klórbromuron-tartalmú szerekkel végezzük.és sziklevele még ne legyen látható. Ha a kelés előtt kontakt herbicidekkel (Gramoxone. majd pedig az első állomány­ permetezés után nem kielégítő. ezért preemergens kezelésre egyáltalán nem ajánl­ hatók. Gomex) gyomtalanítottunk. amit ki kell vámunk.) kell használni. Ilyenkor a megadott határokon belül a szer adagját a talaj kötöttségének. ha a kontakt herbicidekkel való kezelést csak a vetés előtti időszakra korlátozzuk.

postemergensen 2. a levelek sárgulása vagy barnulása utal erre. A cserepesedés elkerülésére vagy megszüntetésére a fenti időn túl végezhetünk talajlazítást.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Amennyiben a szer kijuttatása után csapadék nem volt. hanem a gépi szedés kivitelezhetőségének ér­ dekében is szükséges. a nyár folyamán szedhető répáknál megállapítani az érettséget.2—1.7 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. mert mind a prometrin. mind a klórbromuron és linuron hatóanyag-tartalmú szerek napsütéses idő­ ben a levélen át felszívódva.4 kg/ha. és a talajfelszín erősen kiszáradt. Érése Az éretten szedett sárgarépa tápanyagokban gazdagabb. pl. Gomex 3. illetve kifejtheti hatását. öntözni sem tudtunk. A répa nagysága.—200 mm) következtében 1—1. a talaj felső 2—3 cm-es rétegében végzett lazítással. ezáltal aktivizálódhat. Afalon 1.5 hónap alatt a talaj felszínéről ál­ talában 2—3 cm mélyre lemosódnak.2—3. Rendszerint külső bélyegek alapján lehetett a ko­ rábban.4 kg/ha. Aresin preemergensen 1. hogy érett állapot­ ban szedjük fel. Természetesen a bomlási folyamatok lassúságát vagy gyorsasá­ gát a nedvességtartalom mellett befolyásolja a talaj szerkezete. postemergensen 2. illetve kapálással a szert nedvességhez juttatjuk.5 kg/ha. postemergensen 3. Ilyen arányú beltartalmi vizsgálataink azonban nem voltak.2 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.5— 4. Klórbromuron gyomirtószer: Maloran preemergensen 3. Kontakt gyomirtószerek: Gramoxone.0—3.6 kg/ha. kötött­ sége. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. Linuron gyomirtószerek: Afalon. mint az éretlen. ezért természetszerűleg arra törekszünk. A jól átgondolt és idejében végzett vegyszeres gyomirtás mellett csak kivételes esetben lehet szükség szedés előtti gyomtalanításra annál is inkább. Prometrin gyomirtó szer: Merkazinpreemergensen 2.7—2. humusztartalma. A növényállomány gyommentessége nemcsak a növény fejlődé­ sének nézőpontjából. 44 .5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.4—4. az egyébként vegyszerrel nehezen irt­ ható évelő gyomok ellen is hatásosak.4—5.7— 2.6—3.

és hosszú tenyészidejű répákat olyan későn szedjük. amelyek beltartalmilag biztos tám­ pontot adnak az érettség fokára. A korai fajták is jobbak lehetnek minősé­ gileg. Vagyis a sárga­ répa túlfejlődhet. mind más országokban a szedés úgy alakul. amikor a karotin. repedésre hajlamos fajtáknál a repedt répák szá­ zaléka a tenyészterület nagyságával növekszik.és a szaharóztartalom a legnagyobb és a monoszaharid-tartalom a legkisebb. hogy melyek azok a tényezők. ugyanak­ kor a répák légzési intenzitása is a legkisebb. A lábasságra való hajlamhoz pedig 45 . A gyakorlatban azonban mind nálunk. hogy pl. hogy az optimális szedési időt akkor érhetjük el. ami­ lyen későn csak lehet. Termé­ szetes. és egyúttal elegendő ned­ vesség áll a rendelkezésére. Megállapították. mind a szakirodalmi adatok azt a véleményt támasztják alá.A fajta és a szedés idejének hatása a cukortartalomra (Fritz—Habben nyomán) Fritz és Habben végeztek vizsgálatokat annak megállapítására. a piac ellátása céljából azonban gyakran szükség van korábbi szedésekre. hogy az adott klímaviszonyoknak megfelelően a közép. A repedt és lábas répákkal kapcsolatban mind a saját. ha erre sok helye van. hogy a faj­ ták ilyen irányú hajlama nagyon nagy súllyal esik latba. Erre az időre a gyö­ kerek növekedése is lezárul. ha később szedjük őket.

a talaj fizikai állapota járul hozzá. csomózott répák szedésének gé­ pesítését is. ez már gyorsabb eljárás. Korai. gépi kilazítás nélkül. a hosszú tenyészidejűeké pedig október­ ben. de gyakran november végéig is elhúzódik. • A sárgarépát szedhetjük kézi ásóval. A teljesítmény könnyebb talajon 360 m2. • Kézi szedés gépi lazítás után. addig az utóbbiak többsége gyengébb lombja miatt csak kiemelő ekével vagy ásó rendszerű géppel szedhető. vagy lombbal takarják. mint inkább a csomó­ zás. és ideiglenesen a területen prizmázza vagy lombbal letakarja. A korai sárgarépák szedése gyakran már júniusban megkezdő­ dik. friss fogyasztásra általában az erős lombú Gonsenheimi fajtát termesztik. lombtalanítják és ideiglenesen prizmázzák a területen. későbbi szedésre pedig a Nantes-i típusokat. amely viszont már lehetővé teszi a korai sárgarépa-ellátás technológiájának teljes gépesítését. Mindkét hajlamot lényegesen csökkenteni lehet a nemesítés részéről megfelelő és következetes szelekcióval. Nem is annyira a sze­ dés a nagy kézi munkát igénylő folyamat. többnyire azonban júliusra esik. Egy-egy dolgozó 8—10 órás munkanap alatt átlagosan 220—250 m2 területen ássa ki a sárgarépát (könnyű talajon). majd lombtalanítja. az ún. A középkoraiak szedése augusztusban kezdődik. Ez a módszer egyre inkább háttérbe szorul a nagyüzemekben. amelyeknek teljesítménye szintén változik a talaj kötöttségétől és 46 . A csökkenő munkaerő szükségessé teszi azonban előbb-utóbb a korai. Míg az előbbiek szedése nyüvő rendszerű géppel megoldható. a termelő részéről pedig optimális növényállomány biztosításával és jó talajmunkával. A csomózott áru helyettesítésére terjed nálunk is a fóliás csomagolású leveszöldség. Ennél a szedési módnál is a dolgozók kézzel szedik fel a répát. • Több termelő üzemben használják a burgonyaszedő gépeket'. Erre a célra kormánylemez nélküli ekét vagy házilag készített lazítókat használnak. míg a kötött talajon 250 m2 8 órás műszak alatt. Szedése A korai sárgarépa. csomózott répa szedése még ma is kézi munkaerőre alapozott.

Mivel a gép egy soron dolgozik. • Sárgarépaszedő kombájn a nyüvő rendszerű EM—11-es NDKgyártmányú gép. a gép tömegteljesítményére kell törekedni. A talajban haladó merev kés meglazítja és egy bordá­ zott ékszíjpár a meglazított gyökereket lombjánál fogva húzza ki a talajból és viszi a lombtalanító szerkezethez. A lomb a talajra hull. vagy felhordóval a mellette haladó pótkocsira viszik. az ún. Nantes-i) sze­ désére alkalmazhatók. amelyeknek a munkamélysége nagyobb. és ugyanezen oknál fogva a munkamélységük erősen korlátozott. Rotherz. 47 í . legfeljebb félhosszú sárgarépák (pl. ezért a megadott határokon belül. • Több soros szedésre alkalmasak lehetnek a cukorrépaszedő gépek is. Tehát munkamélysége szabályozható. Ezért elsősorban rövid.és cukorrépaszedő. hogy hidraulikus berendezésével a gépet süllyeszteni. ásó rendszerű gépek egyrészt megoldhatják a gyenge lombú. illetve az ágyásos művelést is. a répa pedig egy felvonó szerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira. vagy Orkánnal letakarítani. hogy a frontális betakarítást lehetővé teszik. Könnyű és kötöttebb talajon egyaránt jó munkát végez. azonfelül egyesek a fejelést. Használatuknál azonban figyelembe kell venni. E—660) vagy az univerzális zöldségbeta­ karító gép (Unimas) lehetővé teszi a több soros szedést.a gép munkaszélességétől függően (2—5 ha. A burgonyaszedő és univerzális zöldség­ betakarító gépek üzemeltetéséhez a lombot előzőleg vagy le kell kaszálni. tehát a hosszabb sárgarépát is ki tudják szedni. tehát területteljesítménye aránylag kicsi. Rendszerénél fogva a talajból kiemeli. illetve rendre rakják a földre. tehát csak könnyű talajokon tudnak eredményes munkát végezni. hogy nagy földtömeget mozgatnak meg. A burgonya. lombtalanítást is elvégzik. A soron tartását és a hidraulikus berendezés működtetését a kombájnon levő kezelő­ ülésből egy külön személy végzi. Ezek a gépek a kiemelt répát vagy sorba. A bur­ gonyaszedő gépek (pl. de a gép minőségi munkája a kiszolgáló személyzet hozzáértését igényli. nyüvő géppel nem szedhető sárgarépák szedését. másrészt azáltal. kihúzza a répát. alkalmasak lehetnek na­ gyobb teljesítmények elérésére is (5—8 ha műszakonként). illetve emelni lehet. 10 órás műszak alatt). Lényeges tulajdonsága a kombájnnak.

EM—11-es sárgarépa-betakarító gép (Fotó: Hanzséros P. • Hasonló működésű. amelyek­ nek erős és legalább 15—20 cm-es lombjuk van. A termelő üzemek részére a két szekcióra válogató PSZK—6 szovjet és a Vari—Mán magyar válogató gépsor jöhet egyelőre számításba. Félig gépesített módszernél a bruttó termelési költség kézi munkabére 57 %.) Csak azokat a fajtákat lehet EM—11-es géppel szedni. illetve nyüvő rendszerű gép az ASA—LIFT (dán gyártmányú). Osztályozása A sárgarépa osztályozását megfelelő vagy elegendő osztályozógép hiányában több helyen kézzel végzik. A teljesen gépesített termesztés bruttó termelési költségének 19%-a a kézi munkabér. Jelzőberendezése van a gép­ nek. amely az esetleges meghibásodást vagy dugulást vissza­ jelzi. A gép vezérlőberendezését a traktoros végzi. Nincs szükség külső kezelő személyre. 48 .

A PSZK—6 osztályozó a pótkocsiról a fogadógaratba ömlesz­ tett répát egy felhordószerkezet a földleválasztóra viszi. A Vari—Mart gépnek kétféle megoldása van az osztályozásnál. koptatás. Az egyik a tárolt anyag 49 . Ügy kell tehát kialakítani a tárolási feltételeket. Minden­ esetre biológiai értéke alább száll. hanem már előzőleg egy oldalkihordón át esnek ki. A 25 mm alatti répák pedig nem kerülnek válo­ gatószalagra. amelyeknél az életfolyamatok a tárolás alatt is folytatódnak. Tárolása A gyökerek élő növényi részek. Teljesítménye kb. a másik. aktivitását vagyis erősségét a mini­ málisra csökkentsük. hogy a betárolt zöldségféle légzési intenzitását. Teljesítménye 6 t/óra. Ez már 4 szekcióra válogat. a félkész vagy feldolgozott áru előállítását szolgálják: a mosás. illetve -asztalra kerül. A 25 mm feletti répa két válogatószalagra. Technológiai folyamata lényegében hasonló a PSZK—6-éhoz. Egy­ idejűleg a kémiai összetétel bizonyos módosulásai. A tárolás folyamán döntő jelen­ tőségű anyagcsere-folyamat a légzés. amelyek azonban már további. vizet és hőt adnak le. ládába hullik le a szalag végén. csomagolás. tehát a gyökérnövények is folyamatosan vesznek fel oxigént.A sárgarépa-válogató gépsorok működési elve a következő. és ugyanakkor szén-dioxidot. 2 t/óra. innen a húros osztályozóra kerül. A tárolásnak lényegében két oldala van. Ezt a célt szolgálja a különböző tárolási módokkal a termény hűtése. Az egyik húros osztályozó. amely két frakcióra válogat: 25 mm alatt és 25 mm felett. Kiegészítő műveletek. vagyis a tárolási hőmérséklet olyan mértékű csökkentése. hibás répákat leszedik és a kész anyag zsákokba. amely még a növényre nem káros. ahol a dolgozók mellette állva a sérült. Ezáltal a tárolt árunál a legfonto­ sabb feladat a légzési intenzitás csökkentése. az újabb megoldás a réses osztályozó. A tárolóban elhelyezett zöld­ ségfélék. gyakran a zöldség színének és alakjának változásai is előfordulnak.

mind hatás­ sal van nemcsak a sárgarépa ízére és színére. valamint a mono.és monoszaharidok egymás közötti arányával. Fajtatulajdonságok. betakarított sárgarépa válogatási költségei. míg a technikai oldal maga a tárolás. míg a kálitartalom kedvezően befolyásolja a szövetek víztartó képességét a tárolás alatt. A diszaharidok mennyisége az érett répában növekszik a monoszaharidok rová­ sára. Még a rövid időn belül felhasználásra kerülő sár­ garépánál sem közömbös. A betegségekkel szembeni érzékenység és a minőségi mutatók. Igaz ugyan. sérülési százalékkal ki­ szedett. A tárolást befolyásoló tényezők: a fajtatulajdonságok. A sárgarépafajták közül tárolásra kevésbé alkalmasak a rövid. Az érettség összefüggésben van az összcukortartalmon belül a di. törött. A nagy törési. hanem eltarthatóbb is. és ezáltal nemcsak édesebb lesz a répa. a magas szárazanyag. laza szövetű répákat eredményez. a ter­ mesztési feltételek és a szedés módja. hanem az eltartható­ ságra is. A szedés módja a sárgarépa sérülési százalékát nagymértékben befolyásolja. A minőségi oldal a tárolást befolyásoló tényezőkből tevődik össze. amelyek nemcsak szabadpiaci értékesítésre. Tárolásra tehát olyan fajtákat válasszunk ki — félhosszú és hosszú fajtákat —. hogy a szedett termény hány százaléka zúzott. Termesztési feltételek. mint pl. tápanyag-ellá­ tottsága. A tárolási költségek eléggé megterhelik egy-egy termény előállítását. A tenyészidő.és karotintartalom.minőségével. hogy milyen típusú szedőgépet alkalmazunk.és diszaharidok aránya. az öntözés. második felében adott bőséges nitrogén­ trágyázás pl. a talaj szerkezete. karotintartalma kicsi. illetve annak módszerei. Lényeges ezért. A túl korán betakarított sárgarépa éretlen. hanem ipari feldolgozásra is megfelelnek. a csapadékos vagy száraz évjárat. horzsolt. amelyek egyben tájékoz­ tatásul is szolgálnak a tárolhatóságra vonatkozóan. valamint a kiszedésből adódó veszteség nagyon megdrágíthatja a termelést. A sérülési százalék a szedőgépek problémáját vetette fel elsősorban. hajtatási fajták. 50 . ún. a tápanyagellátás és a betakarítási időpont következtében nagy ingadozásokat mutatnak. hogy a beltartalmi mutatók és értékek a termesztő­ hely. a másik pedig a technikai oldalával kapcsolatos.

Kis mennyiségekhez alkalmasak a polietilén zsákok vagy zacs­ kók. Az utóbbiak a répával együtt nagy földtömeget mozgatnak meg. A hosszadalmas kezelés következtében ugyanis nagy lesz a vízveszteség. 10 °C-nál 3 nap múlva. és 1. az előzőleg leállított tartóoszlopokra. de szabad területen szalmával-fóliával takart ládákban. mint az ásó­ rendszerű gépek. hogy két-három méter széles. amelyeket polcokra vagy földre helyezett deszkapallókra te­ gyünk. aktív. A vermek szintén kisebb mennyiségek tárolására valók. hogy a répa leválasztása a földtől. 5 °C-nál pe­ dig 6 nap múlva hegednek be a sebek. A tartógerendákra lécekből vagy desz­ kákból tetőt készíthetünk. A nyüvőgépek rendszerüknél fogva kis teljesítményük mellett is inkább alkalmasak a tárolásra szánt sárgarépa szedésére. annál hosszabb a sebhegedés ideje. A jelentős súlyveszteség elkerülése végett 15 °C alatti szárításnál az RP-nek (relatív páratartalom) 95 % fölött kell lennie. amelyre a hideg beálltával szalmát és később földet tehetünk. 15 °C körül a második nap után indul meg az erő­ sebb parásodási folyamat. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet.valamint. Tárolhatunk tehát hagyományos módon vagy korszerű hűtő­ házakban és a kettő közötti megoldással. 51 . mint annak első fázisát végezhetjük. valamint védett. A párásodás. Logikus ezért. Az aktív szellőzéses eljárásnál ezt az előkezelést a tárolással egybekötve. nyirkos homokban vagy ládákban is tárolhatunk. veremben. Ezeket úgy készítjük el. Azok a pincék alkalmasak tárolásra. amelyek­ nek hőmérséklete a tél folyamán nem megy 0 °C alá és 6—8 °C fö­ lé. illetve a talajrészektől nagy zúzódást és törést okozhat a felszedett terményben. hogy a szedőgépet szakszerűen használjuk-e. • Hagyományos tárolás pincében. Földes pincékben halmokban. sebhegedés elősegítésére szárítási eljárás alá kell vetni a sárgarépát főleg akkor. ha hagyományos tárolást alkal­ mazunk vagy ha a répa hűtőtárolóba kerül. szellőzéses tárolókban.5—2 m mély árkot ásunk ki és középre tartógerendát fektetünk. az ún. és annál inkább emelni kell a relatív páratar­ talmat. prizmában és ár­ kokban.

A kiásott földet az árok két szélére peremként rakjuk fel. A szedést tehát ősszel úgy időzítsük.Legelterjedtebben használatos a földprizma. A földprizmák nagy előnye. majd a deszkára szalmaréteget. vastagítsuk meg a földtakarót a prizma egész felületén 40—60 cm-re. de használhatunk erre a célra 60—70 cm hosszúságú műanyag csöveket is. Árkos vagy barázdás tárolás: az árkokat védett helyen hason­ lóan készítjük el. az esetleges fertőzési gócok elkerülése céljából. vagy 20 cm-es réparétegenként 8—10 cm homokréteget rakni közé. A prizmák közepére hosszában szellőzőrácsot tehetünk. A szellőzőkürtők is készülhetnek deszkából.5—2 méterenként szellőzőkürtőket helyezzünk el. amelyre tetőnek használt deszkát teszünk. a barázdák mélységének megfelelő vastagon rakjuk be a helyben kiszedett és lombtalanított sárgarépát. vagy nagyon hosszú. enyhe tele­ ken teljes kiesés állhat elő. vagy he­ lyette 1. hogy lehűlt terményt rakjunk össze. kemény teleken a sárgarépához nem tudunk hozzáférni. A sárgarépa szedése után a letakarított területen ekével mélyített barázdákba. Kiszáradás ellen azonban a gerincre pár cm-es föld­ réteget tegyünk. A barázdás tárolást egyes termelő üzemekben nálunk is alkal­ mazzák. nem mély fekvésben tisztított területen 80—100 cm szélességben rakjuk le a sárgarépát prizma alakban. a szalmára megfelelő vastagságú földréteget vagy egyéb takarót tehetünk. Amikor a prizmák hőmérséklete 2—4 °C-ra leszáll. Szélvédett helyen. hogy az időjárástól függően bi­ zonyos tárolási időn belül a sárgarépákat fonnyadás és romlás nélkül megőrzi. A sárgarépára közvetlenül nem ajánlatos szalmát tenni. A prizmákat első alkalommal csak 20—25 cm-es földréteggel takarjuk. A gerincet beázás ellen tetőszerűen képezzük ki. Ezután 52 . de a gerincüket hagyjuk szabadon. A kiszedett áru több hónapi tárolás után is üde és szép marad. Nagyon fontos. hogy extrém esetekben. legfeljebb 1 m magasságban. Ha az idő hidegebbre fordul. Hátránya. pl. mint a prizmákat. Egyes esetekben szokásos a répát homokkal keverni. hogy a prizmába összerakott sárga­ répa hőfoka 10 °C alatt legyen. 40—50 cm széles és 30 cm mély árkot ásunk. a párolgás és lehűlés elősegítésére. A szellő­ zőrács tetőszerűen összeszögelt lécekből áll.

Egyes országokban a sárgarépát a talajban hagyják és 20 cm-es tőzegréteggel takarják. hogy a hőmérséklet-ingadozás lehetőleg kicsi legyen. sőt gyakran fajtánként is változó.) A sárgarépával végzett eddigi kísér­ letek azonban ellentmondásosak. Ez a megoldás természetesen csak kis területen alkalmazható. A ládakazlat szalmabálával takarják körül.ekével rászántjuk a mellette húzott barázda földjét. Ennél a módszernél a tárolótérben a szén-dioxid. Ugyancsak szabadban és inkább csak kényszermegoldásként tá­ rolják a sárgarépát ládákban. valamint az eddigi hazai tapasztalatok azt bizonyítják. A szén­ 53 . A sárgarépa nagy párolgási rátája miatt (amely 50-szer nagyobb. középen falszerűen utakat hagyva. Fontos. A hűtőtérben a sárgarépa eltarthatósága függ a hőmérséklettől. a levegő páratartalmától és a levegő mozgásától. és utána az egész kazlat fóliával borítják be. A sárgarépa optimális tárolási hőfoka +1°C.5—3 m magasságban. Ezt a megoldást túl­ ságosan nagy mennyiségű láda esetén csak rövid időre célszerű alkalmazni. • Hűtőtárolás. annál nagyobb volt az 02-leadás és a cukorlebontás. amelyekben a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedését szellőztetéssel. A lá­ dákat kazalszerűen rakják fel 2. Hűtőtárolóknak nevezzük azokat a hűtőházakat. 95% feletti RP (relatív páratartalom) mellett.és oxigénmennyiség növényfajonként.és oxigéntartalom bizonyos mértékű megváltoztatásá­ val ugyanis a tárolt termények légzési üteme csökkenthető. 20—25 cm-es földréteg és a kellő időben leesett hótakaró alatt a sárgarépa kora tavaszig tárolható. Weichman kísérletei. va­ lamint a monoszaharidok lebontása a vizsgált fajtáknál nem volt tompítható. hogy a légzési intenzitás. Nicolaisen és Hansen szerint az SzL-tárolás a sárgarépa ízét és cukortartalmát javítja. vagyis a C02-leadás és az 02-felvétel. A hűtőtárolás egyik legkorszerűbb módja a szabályozott lég­ térben (SzL) való tárolás. a magasabb pedig fonnyadást okozhat. (Ez a bebocsátott szén-dioxid. Minél nagyobb volt a C02-tartalom. ven­ tillátorok segítségével oldjuk meg. szalmás-fóliás takarással. mint az almáé) a levegő páratartalmát 97% körül tartsuk. Az alacsonyabb hő­ mérséklet fagyást.

valamint a zuhanyoztatásra szolgáló víz hőmérséklete 1—2 °C kell hogy legyen. A legkedvezőbb légsebesség 1 m/sec. A vizsgálatok szerint a betárolt sárgarépa mikroorganizmusokkal való fertőzöttsége az időszakonként megismételt öntözéssel megszűnik. beleértve a víz regenerálását is. A szennyeződés is lemosódik ez alatt az idő alatt. Ebben az időszakaszban és az egész idény átlagában a vízfogyasztás nem több 0.1 m3/nap tonnán­ ként számítva. vagy ennél magasabbra rakva. Semmi esetre sem szabad a tárolótérben a levegő sebességét fokozni. A sárgarépák a tárolás végéig megőrzik frisseségüket és aromájukat. hanem növekszik a sárga­ répák súlya 4—5%-kal. és lemosódnak vele a fertőző mikroorganizmusok is. A második szakaszban az öntözést csak 2—3 naponként kell vé­ gezni.dioxid-tartalom növekedését pedig megfelelő szellőztetéssel akadá­ lyozzuk meg. A vizespermetezéses tárolás: hűtött vízzel időszakos öntözést vé­ geznek. mert a víz befolyik a répa közé. Ez alatt az idő alatt a répák 1—2 °C-ra hűlnek le. Az aktív szellőzéses tárolási módszert.3—0. A ventillátorok közelében levő ládában rendszerint mindig erősebb a légmozgás és — ennek következtében — a felső rétegekben levő répák fonnyadása. ese­ tenként 15 percig 1 °C-os vízzel öntözünk. vagy kisebb mennyiségek esetében az egész rakományt befedhetjük fóliával. Az öntözést két szakaszban végezzük. Ezzel a tárolási mód­ dal 4—5 hónap alatt nemhogy csökken.5—2 hétig naponta 2—3-szor. Az opti­ mális tárolási hőmérséklet. annál fokozottabb lesz a sárgarépa párolgási rátája. Az első szakaszban 1. ami természetes következménye a folyama­ tos öntözésnek. Minél nagyobb ugyanis a levegő sebessége. Naponta 11 sárgarépára 0. Három méterre. hogy a sárgarépa a fólia takaró alatt ne fülledjen be. Vi­ gyázni kell azonban arra. különösen az utóbbi évek­ 54 . Ebben a szakaszban az öntözés célja a hőmérséklet fenntar­ tása és a mikroorganizmusok lemosása. Vagy csak a ventillátor felőli oldalakat fedjük be. hogy a fólián keletkező páralecsapódás ne legyen túl nagy. alul pedig a mosóvíz számára lefolyót készítenek. illetve öntözzünk ki. Jó hatást érhetünk el fóliataka­ rással. Gondoskodjunk időnként a szellőzésről és arról. a rekeszekbe ömlesztett sárgarépát zuhanyoztató szerkezettel felülről öntözik.5 m3 vizet számoljunk.

Lényege. a sebek behegedjenek. Ennek elérésére a szárítást 10—15 napon keresztül 10 °C-nál nem maga­ sabb hőmérsékleten végezzük. A ventillációs rendszert akkor kell bekapcsolni. amikor is a légáram sebessége 0. P2O5 40. 10—15 nap után a levegőt a lehető legrövidebb időn belül hűtsük le 0. A sebek behegedése utáö a ré­ pákat egyenletesen hűtsük le 1 °C-ra.1—0. hogy fonnyadnának. aránylag biztonsággal tárol. A tárolás egész ideje alatt a sárgarépákat szárazon tartsuk.60 kg/ha. valamint nagy mennyiségek tárolására. naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk a tároló belső levegőjével a répák felületének szárítása céljából. hogy a tárolás első szakaszában a sárgarépák felülete száraz legyen. Amikor a külső levegő hőmérséklete a betárolt sárgarépáénál ma­ gasabb.ben. K20 120—150 kg/ha. Tápanyag-utánpótlás. A fonnyadás elkerülése végett az RP-t 95% felett tartsuk. Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a kö­ vetkező hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók. Rövid tenyészidejű fajták dugványainak: N 30— 40 kg/ha. mint a hűtőtároló. Ugyan­ ez vonatkozik a vetésforgóval kapcsolatos igényekre is. Naponta 5—6-szor 15—30 percig kell ak­ tívan szellőztetni.és betárolás gépesíthető. A répa hőmérsék­ letének emelkedésekor a külső levegő és a tároló belső levegőjének keverékével lehet szellőztetni. mint a sárgarépáé. a ki. 55 .5—1 °C-ra. Megegyezik az áru céljára termelt sárgarépáéval. ami­ kor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb. Magtermesztése A dugványnevelő év Talajigénye. Olcsóbb és nem igényel olyan beruházást. könynyebben megoldható. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a táp­ anyagellátásnak.4 m/sec. Lehetőleg állandó hőmérsékletet tartsunk és a tárolás folyamán naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk. is alkalmas. egyre inkább fejlesztik és egyre szélesebb körben alkalmazzák. anélkül.

hogy felszedéskor a fajtajellegnek meg­ felelő színt. Adhatjuk vetés előtt és ezt követően az első kapáláskor. mint az árutermesztésnél. K20 140-170 kg/ha. P205 40— 80 kg/ha.és káli­ műtrágyákat még az ősz folyamán a betervezett terményeknek megfelelően adjuk. vagy a hosszú tenyészidejűeknél lehetőleg öntözővízzel az első és harmadik kapálás előtt. illetve tenyészidejűket figyelembe véve. ha jó táperőben levő ta­ lajon termesztjük — az előveteménytől függően a nitrogén mennyi­ ségét a minimálisra csökkentsük: 15—20 kg/ha. P2Os 80—100 kg/ha. éret­ tek legyenek. váltakozik azonban a vetés idő­ pontja. hogy október végére a dugványok megfelelően fejlettek. Ezeknél — különösen. A rövid tenyészidejű fajták dugvány termesztését másodtermesztés­ ben is megoldhatjuk. Követelmény. hogy a dugványok már bizonyos érettségi fokot elérjenek. magasabb szárazanyag-tartalma lévén. a minősítésnél és szelektá­ lásnál a fajtabélyeg világosan megítélhető legyen. Talaj-előkészítés.Közepes tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. de még fejlődésben legyenek. A foszfor. vetés. A közepes és hosszú te­ nyészidejű sárgarépadugvány alá a szükséges foszfor. Hosszú tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. K20 140-120 kg/ha. A különböző tenyészidejű fajtákat olyan időpontban kell el­ vetni. A vetőmagszükséglet és a vetés módja ugyanaz. Ezért lehetőleg úgy válasszuk meg a vetés idő­ pontját. Hazai adottságainkat és a fajtatípu­ sokat. vagyis az elővetemény és a másodterménynek termesztett sárgarépa igényének megfelelően.és káliműtrá­ gyát az őszi mélyszántás előtt. jobb a tárolhatósága. nagyságot és formát elérjék. Az érett sárgarépának. a nitrogént pedig fejtrágyaként szór­ juk ki. a következő idősza­ kok alkalmasak a dugványok vetésére: – rövid és hajtatási fajtáknál: június elejétől július közepéig. 56 .

— közepes tenyészidejű fajtáknál: május közepétől június köze­ péig, — hosszú tenyészidejű fajtáknál: április elejétől május elejéig. A nyári vetéseknél szükséges hangsúlyozni a talaj minőségét. A cserepesedésre erősen hajlamos talajokban még a jó vetőágyat ké­ szítő precíziós vetőgépekkel vetett mag sem adhat egyenletes kelést. A nagyobb esőzések következtében becserepesedett vetéssel ugyan­ úgy járunk el, amint azt már az előzőekben leírtuk. Öntözés. Általában a korai vetésű és jó kelésű, illetve megfelelő növényállományú dugvány öntözés nélkül is kielégítő fejlettséget érhet el. A késői vetésű dugványoknál azonban az időjárástól füg­ gően, de gyakran előfordul, hogy öntözésre szükség van. A színese­ dés, illetve a karotinképződés megindulásakor ajánlatos öntözni. Augusztus közepe után azonban csak akkor öntözzünk, ha az au­ gusztus végi, szeptember eleji esők hiányoznak. A száraz, kiszik­ kadt, könnyű talajokból is nehézséget okoz a szedés, homoktala­ jokban pedig a dugványok a tartós őszi szárazságban fonnyadtak. Ilyen esetben a hiányzó csapadékot, ha lehet, öntözéssel pótoljuk. Növényápolása, vegyszeres gyomirtása az árutermesztésnél leír­ takkal teljes mértékben megegyezik. Szedés. A sárgarépadugványokat még felszedésük előtt szelek­ tálni kell. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő, seprűsödő és fel­ magzó töveket. A termény felszedését az időjárástól függően késő ősszel, október végén, november elején kezdjük, amikor már az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Szedhetjük kézzel, ásóval vagy kormánylemez nélküli ekével, a gyökereket meglazítva kézzel emeljük ki és szedjük össze. A gépesített szedésre lehetőséget nyújtanak a nyüvőrendszerű kombájnok, mint pl. a Scott Urschel amerikai vagy az EM—11-es NDK-gyártmányú egysoros gépek. A kézi szedésnél a levélzetet kézzel csavarjuk le. Ha mégis előfor­ dul, hogy a lecsavarással a szívrész megsérülne, akkor azt ne tegyük a dugványok közé. A sárgarépa ez esetben is kihajt ugyan, de körben a szívrész körül több rügyet hoz és kis magszárakat. Lehetőség sze­ rint jól tisztítsuk meg a dugványokat, lomb- és földmaradványok ne maradjanak rajtuk, majd tisztítás után hordjuk a tárolóhelyre. 57

A lombtalanítást elvégezhetjük a táblán kaszával is. Ez azonban nem ajánlatos, mert mindenképpen át kell válogatni a dugványokat. A sárgarépán rajtamaradó fonnyadó és egyéb levélmaradványok, valamint a rátapadt föld a kórokozók és kártevők melegágyai le­ hetnek. A jelenleg ismert gyökérzöldségszedő kombájntípusok közül a nyüvő rendszerűek azok, amelyek rendszerüknél fogva alkalmasak dugványszedésre. Ilyen az utóbbi időben nálunk is elterjedt NDKgyártmányú EM—11-es kombájn is. Csakis az erős, ép lombozató fajták szedhetők vele. A kombájnnal való szedés, illetve lombtalanítás után is szükséges bizonyos mértékű utántisztítás. Ahol a gép a levélzetet csak részben távolította el, ott azt kézzel kell elvégezni. A sárgarépadugvány téü tárolása A dugványokat átválogatva teleltetjük át. Eltávolítjuk a korcs növésű, sérült, beteg, repedt és elágazó, ún. lábas répákat és azokat, amelyek a fajta jellegének nem felelnek meg. Hűtőházban is tárol­ hatjuk ugyanúgy, ahogy az áru céljára termelt sárgarépát. A hűtőházi tárolás előnye, hogy a dugványokat 6—7 hónapig, vagyis a kiültetésig biztonságosan megőrizhetjük, a tárolóból közvet­ lenül a kiültetés helyére szállíthatjuk olyan ütemben, ahogy azt az ültetés megkívánja. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizhető és az esetleges romlási gócok könnyen kiiktathatók. Ma azonban még kevés termelő üzem rendelkezik olyan hűtőkapacitással, amely a dugványok tárolását is lehetővé teszi. Prizmás tárolás. A dugványokat többnyire földprizmában tárol­ ják nemcsak nálunk, hanem a legtöbb országban. A jól átválogatott, egészséges sárgarépa minden nehézség nélkül tárolható a gondosan előkészített és a tél folyamán, a tárolás ideje alatt rendszeresen ellen­ őrzött földprizmákban. A prizmák elhelyezése, elkészítése és méretei megegyeznek a Tá­ rolása c. fejezetben leírtakkal. A dugványok helyét azonban a terü­ let tisztítása után fertőtlenítsük. Zineb (0,4%-os) vagy Cuprosan Super D (0,4%-os), vagy más réztartalmú szerrel permetezzük le, vagy TMTD-vel vékonyan szórjuk be. 58

A tisztított és átválogatott dugványt 60—80 cm széles és ugyan­ ilyen magas prizmákba rakjuk. Fertőtlenítés céljából ajánlatos 100 kg-onként30—40 dkg TMTD porral rétegenként beszórni abera­ kott dugványokat. Rágcsáló (egér, pocok) elleni védekezésül Arvalint is tegyünk a prizmákba. Hagyományos volt a prizmákba 20—25 cm-es rétegenként nyirkos föld vagy homokréteget szórni, erre azonban nincs szükség. Kisü­ zemi tárolásnál vagy pincékben készített prizmákban, ahol kis menynyiséget tárolunk, ott a répák közötti üregek kitöltésére használhat­ juk ezt a megoldást. Külföldön egyes országokban szintén használ­ ják ezt a módszert. A szellőztetés biztosítására szokás a prizma aljára két lécből ké­ szített rácsot háztető alakban fektetni. Ha ezt a megoldást választ­ juk, akkor a szellőzőrács alá is rakjunk helyenként egér irtására Arvalint. A prizmázás előtt ajánlatos a dugványok átlagsúlyát-megál­ lapítani (10 kg súlyú dugványban megszámoljuk a dugványokat, legalább 3—4 helyről vett átlagban). A prizmákban levő dugványok várható kiültetési területét kiszámíthatjuk, ha a prizma köbtartal­ mát megszorozzuk 570-nel, amely 1 m3 sárgarépának a súlya. A prizma köbtartalmának kiszámítása a következő: a prizma alaphosszúságának két­ szerese + a prizma felső gerin­ cének hossza Ha a prizmák hőmérséklete a +4 °C-ot meghaladta, megkezdő­ dik a dugványok hajtásképzése, de a rothadás veszélye is fennáll.
3. táblázat. A hektáronként szükséges sárgarépadugvány száma és súlya az ültetést távolság és az átlagsúly alapján (Tiborcz et al., 1972)
A dugványok átlagos súlya, g Ültetési távolság Darabszám ha-onként 30 40 50 60 70 80 90 100

szükséges dugvány, q/ha

50X30 50X40 50X50 60X40 60X50

65 222 49 217 39134 40 974 32 611

20,0

26,6
20,0

15,1 12,0 12,5
10,1

33,2 24,8
20,0

16,0 16.7 13,4

20,9 16,7

40,0 29,9 24,0 25,0
20,0

46,7 34,9 28,0 29,2 23,3

53,3 40,0 32,0 33,4 26,6

60,0 45,0 36,1 37,5 30,1

66,7 50,0 40,0 42,0 33,4

59

+7 °C-náI a prizmákat szét kell szedni. Amennyiben ez a felmele­ gedés a tél folyamán keletkezik, akkor fagymentes napon átválo­ gatva, a prizmákat lehűtve, ismét visszarakjuk. Tavasszal ilyen mérvű felmelegedés esetén a kiültetést minél előbb kezdjük el. A prizmában vagy hűtőtárolóban tárolt dugványokat a téli fagyok megszűntével lehetőleg azonnal ültessük ki! A maghozó év A korai kiültetés természetszerűleg megkívánja, hogy a magtermesz­ tésre kijelölt tábla összes előmunkálatait még az ősz folyamán elvé­ gezzük és a terület tavasszal könnyen, gyorsan előkészíthető legyen. A terület kiválasztásánál lényeges, hogy a környék vadmurokmentes legyen, mert a sárgarépa idegentermékenyülő és vadmurokkal is könnyen kereszteződik. A magtermő sárgarépatábla és más fajtájú maghozó sárgarépa, valamint a vadmurokkal fertőzött terület között legalább 800 m-es izolációs távolság legyen. Erősen gyomfertőzött terület sem alkalmas magtermesztésre, mert a tenyészidő második felében a sorközművelés megoldhatatlan, és ha a vegyszeres gyomirtás nem járt kellő eredménnyel, akkor a ve­ tőmagtábla elgazosodik. Azonos fajsúlyú és nagyságú gyommagvak gyakran ki sem tisztíthatok a sárgarépából. Talajigény, vetésforgó. Mély rétegű, mélyen művelhető, tápanyag­ gal jól ellátott talajokon kaphatunk csak jó minőségű jó csíraképes­ ségű maghozamot. A kötött, hideg talajokon a kiültetett dugványok rosszul gyökeresednek és gyengén fejlődnek. Maghozamuk silány lesz mind mennyiségben, mind minőségben. Legjobb előveteménye a kellő időben betakarított, istállótrágyá­ zott kapásnövény vagy kalászos. Tápanyagelíátás. őszi mélyszántás előtt a tápanyag-ellátottságtól függően a következő hatóanyagot adjuk: P2Os 150-180 kg/ha, KaO 120—150 kg/ha, N 50— 60 kg/ha.

tavasszal 60

Talaj-előkészítés. Tartsuk szem előtt, hogy a kifogástalan gépi ül­ tetés alapfeltétele az egyenletes, sima talajfelszín. Amennyiben az előkészítési munkák lazává tették a talajt, akkor sima hengerrel kissé tömörítsük, különben a dugványok túlságosan mélyre kerül­ nek. Prizmabontás, dugvány-előkészítés, ültetés. Ültetés előtt a dugvá­ nyokat ismét át kell válogatni. Ősszel, prizmázás előtt a fajtajellegre átválogatott dugványok közül tavasszal már többnyire csak a rom­ lott, beteg répákat kell kidobni. A prizmák felbontása után a dugványokat lehetőleg azonnal ül­ tessük ki, mert a fonnyadt dugvány nagyon nehezen vagy egyálta­ lán nem gyökeresedik be. Kézzel, ásóval vagy ültetőfával egyre kevesebb üzemben ültetnek. Ennél az ültetési módnál előre hossz- és keresztirányban megvona­ lazott metszéspontokba ültetünk. A jó eredés előfeltétele, hogy a be­ ültetett dugványokhoz jól nyomjuk hozzá a földet, s a dugvány me­ rőlegesen álljon 3—4 cm-re a talajfelszín alatt. A nagyon munkaigé­ nyes és lassú kézi ültetés helyett ma már a legtöbb üzemben géppel ültetnek. Erre alkalmas minden palántázógép, amelyről a műanyag tárcsákat leszereljük. Az ültetők a sornyitó után helyezik el megfe­ lelő mélységben a dugványokat. A tömörítő kerekek rendszerint jól hozzányomják a dugványokhoz a talajt, ha azonban ezt nem talál­ juk kielégítőnek, akkor sorhengerrel keresztben, harántirányban já­ rassuk meg a táblát. Használatos gépek az UPK—6, területteljesít­ ménye 0,8 ha/l0 ó, TP — 4 4 soros, területteljesítménye 0,6 ha/10 ó. Tehát ugyanolyan teljesítményt lehet vele elérni, mint a palántázás­ nál. Kifejezetten dugványültető gép a Szuper Prefer T ültetőgép, amely csak 60 X 40 cm-es sor- és tőtávolságban tud dolgozni. Fajtatípusonként az alkalmazandó sor- és tőtávolság: rövid és félhosszú fajtákhoz 50—55 X 25—30 cm, hosszú fajtákhoz 60—65 X 35—40 cm. A tenyészterület befolyást gyakorol az érés egyöntetűségére és az ezerszemsúly alakulására. A ritka ültetésből származó magvak ezerszemsúlya nagyobb, de az érés a magszárak dús elágazódása miatt 61

mint a félhosszú vagy hosszú tenyészidejűeké. de kisebb a magvak ezerszemsúlya. Kapálás. gyomirtása lényegében azonos a mag­ ról vetett kultúráéval. s a hirtelen fellépő meleg következtében a talaj gyorsan kiszá­ rad. Ez a művelet nemcsak a kiszáradás.5—4. a fejlődő magvak szintén. ha a tavasz nagyon száraz volt. főleg ha a vegyszeres gyomirtás eredményes volt. könnyen kidőlnek és elszáradnak. Öntözés. akkor 5—6 cm-re csirkézzük fel a sorokat kapával vagy se­ kélyen leengedett ekével. A korai fajták magjának érése egy-két héttel ko­ rábban következik be. Az első gyomirtás sikertelensége esetén ismételjük meg a vegyszerezést a fejlődő állományban is. vagy amikor a lomb és a fejlődő magszárak a 15—20 cm-es fejlettséget elérték. mielőtt a magszárak megjelennek. Az ültetéskor keletkező keréknyomok és a helyenként elkerülhetetlen taposások fellazítására. vagy a késői kitavaszodás miatt csak későn kerülhet sor a kiülte­ tésre. Vegyszeres gyomirtás. akkor az elgyomosodástól nem kell félni. a gyökeresedés megindulása után és a vegyszeres gyomirtás előtt végzendő el. s a gyökerek sem tudnak kellően megkapaszkodni a talajban. Ha a magszárak ^rőteljes kifejlődéséig sikerül a talaj gyommentességét biztosítani. nincs szükség to­ vábbi kapálásra.3 kg/ha oldva. kihajtás előtt. Ez esetben a magszárak satnyák lesznek. hanem a helyenként nagyon nagy károkat okozó nyulak ellen is véd. A későbbiekben. A magernyők és a mag barnulása. A kora tavasszal kellően megnedvesített talajba kiülte­ tett dugványokat a legritkább esetben szükséges öntözni. Merkazin 3. Kiültetés után. Ha nem sikerült megfelelő mélységre (3—4 cm) ültetni a dugvá­ nyokat.2 kg/ha 350—520 l vízben Afalon. valamint az ernyők befelé kun62 .5—5.elhúzódik. A sűrű ültetésű maghozók érése egyöntetűbb. Öntözésre rendszerint akkor van szükség. Ajánlható vegyszerek. Aratás-cséplés. Ha a dugvány györekesedése nem előzi meg a magszár fejlődé­ sét. mert a zárt növényállomány elnyomja a később fejlődő gyomokat. nem tudja zavartalanul ellátni a föld feletti szerveket vízzel. A—1114. Később ugyanígy járhatunk el. Linuron 50 3. A maghozó sárgarépa vegyszeres gyomir­ tását végezhetjük kiültetés után.

és nyolc-tízesével utóérlelésre a táblán kúpokba rakjuk. 10—15 cm-es tarlót hagyva. hogy a dobbal csak a magot ve­ retjük le. A gépi aratást összeköthetjük részaratással. majd a másod. Ilyenkor először az elsőrendű vagy főernyőket. amikor két sort aratunk egyszerre. ha részaratást is végezhetünk. • Csépelhetjük szakszerűen beállított kombájnnal vagy cséplő­ géppel.és levéltörmelék miatt gyorsan befülled a mag. Az előtisztítást lehetőleg gyorsan kezdjük meg. ha a kicsépelt magvak közé kevés szárrész kerül. majd ahogy az ernyők érnek. 63 . Legjobb minőségű magot a kézi aratás ad. Az érett. kemény. Gépi aratást végezhetünk terelővel ellátott fűkaszával.korodása jelzi az érést. és így kevesebb szárrész kerül a magvak közé. Az átrostált magot vékonyan terítve (10—15 cmes rétegben) tároljuk a végleges tisztításig. folyajnatosan (több alka­ lommal) szedjük. nagy magszárak feltekeredve a felhordó szerkezetre gyorsan eltömik.és harmad­ rendű ernyők érnek be. a másod. amikor a má­ sodrendű ernyők magja érett. Ez azért ajánlatos. A cséplőgépnél megtehetjük. A szélkár miatt a kúpokat ajánlatos körülkötni. • Kisebb területen kézzel. Felzsákoltan vagy garmadában tárolni csak légszáraz. s a harmadrendűeké is barnulni kezd. Az aratást akkor kell kezdeni. különösen. Tehát az elsőrendű vagy főernyőket leszedjük kézzel. nagyüzemi termesztésnél géppel végez­ zük az aratást. amikor a kúpokban a magvak utóértek. A cséplést akkor kezdjük. másrészt a dús. maghozó tábla aratása és cséplése egymenetben kom­ bájnnal is megoldható. Ez azért szük­ séges. Ez az időjárástól függően 6—7 nap. mert a magszár alsó része fás. A levágott magszárakat kévékbe kötjük. gyorsan penészedik. befullasztják. és állandó kaszatörést okoz. Mindezen felül a tisz­ tításnál sok munkát takarítunk meg azzal. vagyis ma­ ximum 14% nedvességtartalmú vetőmagot szabad. ezáltal tisz­ tításuk könnyebb lesz. mert a sok szár. Először az első-.és harmadrendű ernyők érését bevárva a táblát géppel learatjuk. A zavartalan munka érdekében emeljük meg a vágószerkezetet legalább 25—30 cm-re. mert egyrészt az alsó fásodott szárrészektől a vágószerkezet gyorsan tönk­ remegy.

Nem perzisztens vírus. A vetőmag rosszabb minőségű. A virágemyőkön elő64 . • A fenti vírusok legtöbbször együtt fordulnak elő. A levélnyélen és a száron hosszú barna csíkok vannak izzadmánycseppek (baktériumnyálka) kíséretében. Perzisztens vírus. Védekezés: mint a levéltetvek elleni védekezés. A betegség tünetei házánkban a levélen. a száron és a virágzaton láthatók. A sárgarépa vírusos vöröslevelűsége. A vírus mechanikailag nem vihető át. hajtatási fajtáknál félhosszú fajtákból hosszú fajtákból 350— 700 kg. komp­ lex fertőzés esetén terjed e vektorral. 700—1200 kg.). Feltehetően maggal is terjed. Kórokozó: Carrot mottle vírus. A levélen leginkább a levélkeosztatok hegyénél levő sö­ tétbarna kerek vagy ovális foltokat széles sárga udvar szegélyezi. 500— 900 kg. Terjesztője a zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. A leveleken sárgás mozaikfoltok találhatók. A zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. A növény alacsony növésű. de csak a Red leaf vírus jelenlétekor. majd a levelek megbámul­ nák. A vírus mechanikailag sár­ garépára nem vihető át. levélnyélen. a gyökérhozam csökken. Magyarországon a betegség 1957 óta ismert és azóta általánosan elterjedt. Kórokozó: Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson. Végül a levelek vörös szí­ nűek lesznek. Kórokozó: Red leaf vírus. Növényvédelme A sárgarépa betegségei A sárgarépa vírusos tarka törpülése. A sárgarépa xantomonászos betegsége. törpe. A levélkeosztat sarló alakban meggörbül. s így a tünetek is együtt je­ lentkeznek.) a terjesztője. A levelek korán elszáradnak. A levélkeosztatok hegyénél vörös elszíneződés jelentkezik. Gyökéren a kórokozó eddig még nálunk nem fordult elő. A levélnyél alul meggörbült. amely később a levélkeosztatokra is kiterjed.Várható magtermés hektáronként: rövid.

vizes vagy mosott és polietilén zsákokban lezárva tá­ rolt sárgarépákon a betegség rendszeresen előfordul. ahol a betegség előfordult. A rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Coprantol. mint a csúcson.3—0. nyúlós. A sárgarépa pektobaktériumos lágyrothadása.) 0. A kórokozó terjedé­ sére a májusi—júniusi esős időjárás kedvező. A tárolóban azonban alacsony hőmérsékleten a gyökereket nem vagy alig káro­ sítja. majd az egyes emyőcskék száradnak el Izzadmánycsepp itt is bőven képződik. A nagy páratartalom pedig az izzadmánycseppek beszáradását akadályozza meg. Gyakorlatilag 10 °C alatt a baktériumnak nincs jelentősége. A gyökéren nyálkás. A kórokozó a sztómán jut a növénybe.szőr a gallérozó fellevelek. legalább 5 évig nem szabad sárgarépát ter­ meszteni. A beteg magvakból be­ teg növények fejlődnek. Cupravit. Falisan.) történő porcsávázás 5 g/mag kg mennyiségben.) 10 percig csávázni kell. Azon a területen. Védekezés: A beteg lomb megsemmísítése.1%-os higanytartalmú nedves csávázószerben (Ceresan Univ.) 0. Ezekről a baktériumok a felfröccsenő vízcseppekkel az egészséges növényekre jutnak. Cuprosan Super D stb. hűtőházban tárolt sárgarépán a rothadás minimá­ lis. 10 °C felett azonban seb és szerves anyag (talajmaradvány. Ered­ ményes a higanytartalmú szerekkel (Ceresan Univ. Granosan stb. A kórokozó fertőzőképességét a talajban néhány évig megtartja. beérnek. A tünetek a gyökér feji részén gyakoribbak. Pincében.4%-os töménységben vagy rézkomponenst tartalmazó fungicidekkel (Recin Super. vizenyős.5 %-os töménység­ ben történő lombpermetezés is betegségmérséklő hatású. A vetőmagot 0. 21 °C felett a rothadás seb és szerves anyag nélkül is előáll. Gyakori. pusztu­ ló növényrészek) esetén 2—4 hét múlva teljes rothadás következik be. A sárga65 . Fő fertőzési forrás a vetőmag. Kórokozó: Pectobacterium carotovorum (Jones) Waldee. A betegség elsősorban sza­ badföldön prizmákban és az alászántással történő tárolás esetén je­ lentős. mert a beteg magvak anélkül. Falisan stb. hogy csírázóképességüket elvesztenék.. és a levélkeosztatok hegyénél összegyülemlő víz a fertőzéshez kedvező körülményeket teremt.. A kórokozó a szabadföldről kerül be a tárolóba. Cupritox stb. kellemetlen szagú rothadás je­ lentkezik. A nedves. és a tünetek a fatestben láthatók. hogy a gyökér peridermája sokáig ép marad.

és gazdanö­ vény nélkül is évekig életben marad a talaj­ ban. A kálium. A gyö­ kéren először vizenyős foltok mutatkoznak. felületén laza. A gyökerek belső szövetei világosbarnák. s az jut a növénybe. A sárgarépa szklerotiniás rothadása. és a sárgarépagyökereken elsősorban a tárolóban jelentkezik. Más kétszikű növények termesztése esetén pedig gazdanövényein elszaporo­ dik. Az anaerob környezet a kórokozó alapvető létfeltétele. a kambium pedig sötétbarna. Glits M. A folt egyre nagyobbo­ dik. hogy a szkleróciumon micélium fejlődik. lazák. de a 10 °C semmiképpen ne haladja meg. amelyek­ ből fertőző aszkospórák kerülnek a növé­ nyekre.és foszforműtrágyák hatá­ sára viszont a betegség mértéke csökken. Szabadföldi prizmás vagy alászántással történő tárolás esetén ned­ ves vagy mosott gyökeret tárolni nem szabad. A talaj magas nitrogéntar­ talma nemcsak a növény szöveteinek fella­ zulását eredményezi. Kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum (Lib. vattaszerű hófehér micélium fejlődik. hanem a gombára is kedvező hatású. A betegség hazánkban általánosan elterjedt. Védekezés: tárolás előtt a sárgarépagyökereket szárítsuk meg.) 66 .répagyökerek felületén levő víz a kórokozó számára kedvező. Fontos a tárolók szel­ lőztetése.) de By. A gyökér pépesen. A kórokozó a kedvezőt­ len körülményeket jól elviseli. de nem bűzösen rothad. A szabadföldi prizmák gerincét ősszel ezért nem szabad azonnal lezárni. amelyben izzadmánycseppek kíséretében fekete szkleróciumok ala­ kulnak ki. A kórokozó a szabadföldön a beteg nö­ vényrészekben szkleróciumokkal és micéliummal vagy a talajba került szkleróciu­ mokkal telel át. A tároló hőmérséklete lehetőleg 0 °C körül legyen. A leggyakoribb azonban az. A szkleróciumok tavasszal trombita alakú apotéciumot fejlesztenek. majd dús. Később a szkleróciumok a felüleletet kéregszerűen borít­ ják. A sárgarépa szklerotiniás rot­ és ez a gyökerek peridermavastagodására hadása (Fotó: dr.

Sárgarépát frissen trágyázott talajban ne termesszünk. A szkleróciumok szerveződésével párhuzamosan a fehér be­ vonat fokozatosan gyérül. Kórokozó: Botrytis cinerea Pers. Az alacsony. elfásodik. a betegség tüneteit alig mutató gyökerekkel kerül. amelyek később egybeolvadnak és kemény kérget alkot­ nak. szürkésbarna. Alacsony hőmérsékleten a sárgarépa sebzáró képessége rendkívül rossz. 5* 67 . rothadó foltok jelennek meg. Minél magasabb a tároló hőmérséklete. Emiatt a rothadás gócokban jelentkezik. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni.vezethető vissza. amely Ma­ gyarországon 1964 óta ismert. Az étkezésre tárolt sárgarépa növényvédő szerrel történő kezelése hu­ mántoxikológiai szempontból tilos. Alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökér felületén finom. szállítás és a tárolás közben keletkező sebek. A gyökéren fakó vizenyős. A sárgarépát ala­ csony. Végül a gyökér összezsugorodik. A tárolt sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. A tárolóban a beteg gyökérből a mellette levő egészségesbe is átnő a gomba. Magtermesztés esetén a dugványokat 85% TMTD tartalmú Pol—Thiuram vagy Wolfen Thiuram 85 fungiciddel 300 g/q mennyiségben kell beporozni. A gyökerek előszárításá döntő fontosságú. s így a romlási veszteség kevesebb. Magas hőmérsékleten a rothadó foltok felületén dús szürke konídiumtartó gyep jelenik meg. A rothadó részek szagtalanok. A tároló hőmérséklete a kórfolyamatra nagy hatással van. majd fekete apró szkleróciumok ala­ kulnak ki. a kambium pedig sötétbarna. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről. annál intenzívebb a kórokozó növekedése és a rothadáskor felsza­ baduló hő is a prizma hőmérsékletét növeli. rugalmasak. valamint a gyakori csapadéktól nedves. A gomba a növénybe elsősorban sebeken keresz­ tül jut be. A gyökér belsejében a szövet szenynyesszürke. Védekezés: a sárgarépa a vetésforgónak olyan szakaszába kerül­ jön. majd nemezes fehér micélium látható. A felszedés. pók­ hálószerű. A sárgarépa botritiszes rothadása. ahol az elővetemény egyszikű volt. Ebben a bőrszö­ vetbe beépülő. sáros gyö­ kértestek miatt a fertőzési veszély rendkívül fokozódik. A felszedésre még a fagyok előtt kerüljön sor. 0 °C feletti hőmérséklet a kórfolyamatot lassítja.

A tárolóba a kórokozó a szabadföldről kerül. kálium) a betegség mértékét nem befolyásolják. fosz­ for. így az alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökérzöldségek rot­ hadása lassabban és később következik be.A sárgarépa botritiszes rothadása (Fotó: dr. Ilyenkor a gyökér felületén levő elhalt. Seb híján a szerves anyag a betegség mértékét döntően befo­ lyásolja. A kórokozó a tároló levegőjébe kerülő konídiumokkal is fertőz. ok­ 68 . A gomba növekedési erélye optimális hőmérsékleten rendkívül gyors. A gomba a gyökér­ be elsősorban a seben keresztül jut be. Glits M.és levélmaradványok mint elhalt szerves anyagok a gomba behatolásának kedvező felté­ telei. A talajba juttatott műtrágyák (nitrogén.) A kórokozó szabadföldön a növénymaradványokon szaprofitaként életképes marad. A gyökérre tapadt talajrészek. Alacsony hőmérsékleten a gyökér sebzáró képessége rend­ kívül rossz. és az azokkal érint­ kező gyökerek is megfertőződnek. bomló szerves anyag a betegség mértékét nem befolyá­ solja. szár. A kórokozó a tárolólá­ dákban levő növénymarad vány okon is fennmarad. Védekezés: a sárgarépát lehetőleg az első őszi fagyok előtt.

et E.) 69 . A sárgarépa sztemfiliumos feketerothadása. A virágzaton a fentiekhez hasonló tünetek alakulnak ki.A sárgarépa sztemfiliumos feketeléskor a mag felületére tapadnak (külső rothadása (Fotó: dr. sötét­ barnák.tóber végén fel kell szedni. A leveleken apró. A csírázó magvak elpusztulnak. Dr. A kórokozó fontos fertőzési forrása a vetőmag. GUts M. mert különben a gyökereken fagy okozta repedé­ sek keletkeznek. A gyökér feji részén egyre mé­ lyebbre húzódó rothadás. Kórokozó: Stemphylium radicium (M.) Neerg. befűződik és a növények kidőlnek. kerek vagy hosszúkás barna foltok láthatók. elszárad­ nak. szívrothadás jelentkezik. Szabadföldi prizmák esetében a prizma vastagításáról gondoskodni kell. csíkszerűek. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. a virágzaton valamint a gyökereken találhatók. Az elfeketedő szárrészen finom. A gyökéren há­ rom tünettípus van: a gyökér oldalán 2—15 mm átmérőjű. A levelek sárgulnak. kerek vagy ovális besüppedő fekete foltok láthatók. A betegség tünetei a csíra­ növényen. sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg. A levélnyélen a foltok megnyúltak. A betakarítás és szállítás közben kelet­ kezett sebek és a gyökérre tapadó nedves talaj. ame­ lyeken laza. A magtermesztés esetén a dugványokat TMTD tartalmú fungiciddel kell beporozni (lásd: a sárgarépa szklerotiniás rotha­ dása). olajbarna konídiumtartó is lehet. Konídiumai a maghozó tö­ vek leveleiről és virágernyoiról a csép.. A sárgarépát alacsony. A gyökér alapi részén a gyökérvég feketedik el. Az 1956 óta ismert betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. vagy pedig a tövek elhervadnak. A magtermesz­ tés során a dugványok vagy elpusztul­ nak. levélen és levélnyélen. valamint a betaka­ rításkor az esőtől ázott gyökerek miatt az előszárítás feltétlenül szükséges. A csíranövény szik alatti szár­ része elfeketedik.

ahol a kórokozó még 6 év után is megtartja életképességét. A beteg ernyővirágzat alapi részén a konídiumtartókon konídiumok képződnek. 1971 óta fordul elő alacsony hőmérsékletű tárolóhelyeken. Fertőzési források ezenkívül az elpusztult növényrészek. A gomba a talajból az oldalgyö­ kereken keresztül jut a gyökerekbe. Dithane M—45. majd a terméseket (magvakat) is megfer­ tőzik. Védekezés: a legfontosabb a vetőmag csávázása higanytartalmú szerekkel (lásd: a sárgarépa xantomonászos betegsége) vagy TMTDvel 5 g/mag kg mennyiségben. Cuprosan Super D. A kórokozó a gyökeret az ép bőrszöveten és seben keresztül egyaránt fertőzi.4%-os tömény­ ségben eredményesen használhatók. Maneb. elsősorban a rothadó foltok növekednek.2%-os töménységben és a rézkomponenst tartalmazó fungicidek (Recin Super. A sárgarépát alacsony (0 °C felett) hőmérsékleten kell tárolni. ahol a kórokozó 2 1/2 évig is fennmarad.). Ha a beteg gyökereket mint dugványokat magtermesztésre hasz­ náljuk. A magtermesztés esetén a dugvá­ nyok fungicidekkel történő kezelése kielégítő védelmet nem nyújt. vagy pedig a levélről lemosódó konídiumok tapadnak a fejrészre.magfertőzés). A lomb és az emyővirágzat védelmére a ditiokarbamátok (Zineb. Innen pedig vagy a gomba micéliuma a levélnyél alapon keresztül jut a gyökér feji részébe. A sárgarépa rizoktóniás betegségei. Miltox Special) 0. A sárgarépa felszedésekor ezért a gyökéren a tünetek szembetűnőek. A tárolóban a beteg gyökérből az egészségesekre a kórokozó alig terjed át. levélnyélre és a sztómákon keresztül hatol be a szövetekbe. 70 .) DC. Kórokozók: Rhizoctonia carotae Rader. 0. amelyek a környező egészséges növényekre jutva a le­ veleket és a virágernyőt. Rhizoctonia crocorum (Pers. Rhizoctonia solani Kühn.. Antracol stb. Más esetben a gomba micéliuma még a vegetációs időben a mag belsejébe hatol (belső magfertőzés). amely a sárgarépa rizoktóniás krá­ terrothadását okozza. A fertőzésveszély a sárgarépa felszedése. A kórokozó tehát a fertőzött csíranövé­ nyekről jut a levélre. valamint a talaj. elsősorban fa tárolóeszközök használata esetén. akkor a kórfolyamat a kiültetés után is tovább folytatódik. szállítása és tárolása közben tovább fokozódik. A Rhizoctonia carotae Rader.

Magas hőmérsékleten a 0. A tárolóban a gyökértestekről a faládákra kerül. A micélium később a gyökerek felületét. A lomb elszárad. Védekezés: száraz nyáron és ősszel a lombot elemikén-tartalmú permetezőszerekkel (0. Az elpusztult növénymaradványokon levő kleisztotéci­ umok a kórokozó fertőzési forrásai. A Rhizoctonia crocorum (Pers. majd a ládákat is beborítja. a tárolóban pedig a ládák. Pol— Sulkol) kell védeni. csapadékos időjárás után a növények új. A gomba fertőzési forrása a szabadföldön a talaj. A termőhelyről kerül a tárolóba. kosarak.) DC. Dunakoll. Kórokozó: Erysiphe heraclei DC. A levélen és száron. A beteg magvak jól csíráznak.1 %-os Karathane FN 71 . amelyen a lilásbarna micéliumhálózat és az apró lilásbarna álszkleróciumok találhatók. a gyökéren kissé bemélyedő nagy kiterjedésű. lilásbarna foltokat okoz. A sárgarépa lisztharmata. ex Saint—Aman. műanyag ládák használata vagy a faládák polietilénnel történő kibélelése.3 %-os Thiovit. ahol több évig is életképes. Ritkán fordul elő. Száraz nyarakon és ősszel a betegség hazánkban ál­ talánosan elterjedt. kráterszerű besüppedő kerek Vagy ovális alakú barna foltok figyelhetők meg. Védekezés: a könnyen tisztítható. Ritkán fordul elő. Termő­ helyről kerül a tárolóba.A sárgarépa gyökerén először apró. egészséges leveleket fejlesz­ tenek. szür­ késfehér bevonat (ektofita micélium) jelentkezik. s belőlük egészséges növények fej­ lődnek. A foltok belseje kis­ sé ráncos. A Rhizoctonia solani Kühn talajrögökhöz hasonló sötétbarna álszkleróciumai elsősorban a gyökér feji részén találhatók. szegély nélküli bemélyedések keletkeznek. emiatt a gyökérfejlődés kisebb. A nyári fertőzésben a konídiumoknak van nagy szerepük. majd a bevonat lisztszerűvé válik (konídiumláncok tömege). amelyek a csapadékszegényebb idő­ szakban újabb fertőzéseket hoznak létre. rekeszek. A foltokban gyér. valamint a virágernyőkön finom. Kumulus 80. később 5—30 mm-es. A nyár közepétől apró fekete kleisztotéciumok jelennek meg. A talajlakő gomba a termőhelyről tünetmentesen kerül a tárolóba. fehér micéliumbevonat és apró micéliumtömörülések láthatók. A kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák a leveleket fertőzik meg. A kaszattermésen szintén szürkésfehér micéliumbevonat és kleisztotéciumok vannak.

A megtámadott növények gyökérze­ tén a különböző kórokozók könnyebben megtelepednek. a levelek melegebb időben lankad­ nak. Az említett fonálféregfajokon kívül a sárgarépát károsíthatja még a szárfonálféreg [Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filip] is. Szabadföldi viszonyok mellett a gyökérgubacs-fonálférgek nagyobb mértékű elszaporodása és kártétele főleg a mélyebb fekvésű és tápanyag­ ban gazdag talajokon szokott elő­ Fonálféreg kártétele sárgarépán fordulni. vagy a 0. A termés kevesebb. A károsítás 72 . s a kártétel­ mértéke ezzel is fokozódik. a ré­ patest „szakállas” lesz. A fonálférgek által megtámadott növények gyökérzetén ebben az esetben elhalásos foltok keletkeznek.) is.05 %-os Karathane LC-vel. gyengébb minőségű. A kártétel következtében a fertőzött növé­ nyek fejlődésükben elmaradnak.) Kártételük hatására a sárgarépa gyökerein gubacsszerű. Növényházi körülmények között több faj kártételével kell szá­ molni. Csapadékos idő­ járás esetén és öntözött kultúrákban nem kell védekezni. A sárgarépa állati kártevői A fonálférgek közül a sárgarépát sza­ badföldön elsősorban a gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne ssp.57-tel vagy a 0. rosszul tárolható. A károsított nö­ vény oldalgyökereinek a száma rendellenesen megnövekszik.hogy gubacsokat idéz­ nének elő. dudorok képződnek. Szabadföldi viszonyok között igen gyakran megtalálhatjuk a sár­ garépán a vándorló gyökérfonálférgeket (Pratylenchus ssp. több mm-t is elérő megvastagodások. (Fotó: Hanzsáros P. A fokozott gyökér­ képződés itt is megfigyelhető.05 %-os Morestannal kell permetezni. Ezek is a növények gyökereit károsítják.) károsítja. de anélkül.

Jó eredménnyel használhatók erre a célra többek között a Shell D—D 60 cm3/m2. Ezek nagyüzemi gépi kijuttatására is megvan a lehetőség. A korai bab. így a sárgarépát is károsíthatja. Szükség esetén a tojásrakás megkez­ dése előtt külön engedéllyel és szermaradék-vizsgálattal a Phosdrin 0. amelyek a héj alatti rozsdaszínű kanyargós járatokban táplálkoz­ nak.1 %-os oldatát használhatjuk eredményesen.). s nagy popu­ lációszám esetén a területre sárgarépát és a fonálférgekre érzékeny más növényeket nem szabad vetni. a Nemagon 4 cm3/m2 vagy a Di—Trapex 60 cm3/m2 mennyiségben. de külföldön a kártételét igen jelentősnek tartják. hogy a sárgarépa karógyökere rendellenesen megvastagodik és felreped. Hazánkban viszonylag kismér­ tékben károsít. Fekete tücsök (Acheta desertus Pali. A szárfo­ nálféreg jelenléte esetén az adott területen legalább öt évig ne ter­ messzünk sárgarépát.). A károsított növények konzervipari használati értéke is jelentősen csökken.legismertebb tünete. A kezdetben fehér. hogy az őszi felszedés idején a járatok már üresek. Amennyiben a károsítás tüneteit észleljük. a ko­ rai paradicsom. A sárga­ répa vetését megelőzően talajvizsgálatot kell végezni. ezért mint potenciális kártevővel számolni kell vele. A vegyszeres védekezés a talaj előzetes fertőtlenítésével megold­ ható. A kifejlett nyüvek bábozódni a talajba húzódnak s ezért gya­ kori. Az ilyen tüneteket mutató növények gyökerét felvágva azokban megtalálhatjuk a kifejlődve 6—8 mm nagyságú fehér nyüveket. majd megsárgul. Állandó gondos gyomirtást is kell végezni. A maghozónak szánt dugványanyag a későbbi vetés miatt elkerüli a károsítást. A megtámadott növények levélzete kezdetben ibolyászöld lesz. Sárgarépalégy (Psila rosae FB. Jelentősen lehet csökkenteni a fonálférgek egyedszámát a helyes vetésforgóval. a tárolásra kerülők pedig a raktározás alatt gyorsan rothadásnak in­ dulnak. Védekezés: a vegyszeres védekezés általában nem válik szüksé­ gessé. Védekezés: a felsorolt fonálféregfajok elleni védekezés a megelő­ zésen és a vegyszeres eljárások összekapcsolásán alapszik. a gabonafélék és a kukorica egymás utáni termesz­ tése jelentősen csökkenti a talaj fonálféreg-fertőzöttségét. Soktápnövényű faj. majd hamuszínű s a 73 . Elsősorban szabadföldön károsít. a fertőzött növé­ nyeket meg kell semmisíteni. de ez költséges eljárás.

és kiodvasítják. Szárazság idején a keletkező repedéseken át hozzájuthatnak a répatesthez is. Különösen a csírázó növénykék szenvedhetnek sokat.). amely tömegszaporodása idején jelentős károkat okozhat a sárgarépában. A károsítás kezdetén a mag­ hozóknál a talaj Lindanos-porozása is kielégítő védelmet nyújthat. tárcsás talajműveléssel sokat elpusztíthatunk közü­ lük. és ezzel a lerakott tojások számát is. Lárváik. Különösen a bábozódó drótférgek pusztulnak ettől tömegesen. Erősen drótférges területen az általuk nem kedvelt növénye­ ket. A kár­ tétel közelében rendszerint megtalálhatók a tücsöklyukak is.0 kg/ha Limacid—Spolana granulátum kiszórásával egyedszámuk jelentősen gyéríthető. Ez a június végétől jelentkező nemze­ dék a sárgarépa gyökerét a föld felszínén támadja meg és szabály­ talan odvakat rág benne. a drótférgek mint soktáp­ növényű kártevők kisebb-nagyobb mértékben a sárgarépát is káro­ síthatják. keresztes virágú olajos növényeket termeszszünk. Vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff. A sárgarépára elsősorban az első nemzedék lárvái veszélyesek. de a répatestbe behatolva és ott járatokat rágva a fejlettebb növényeken is károsíthatnak. Ilyen módon nagymértékben csökkenthet­ jük a lepkék táplálkozási lehetőségeit. Egyes esztendőkben jelentős kárt okozhatnak a csíranövényeken a csoportosan kitelelt lárvák. amikor a talaj felső rétegében tartózkodnak.5—5. A kártétel jelentkezésekor annak továbbhaladási irányába húzott és idegméreggel beszórt árokkal eredményesen pusztíthatók. melasz és korpa keverékéből készített csalétek vagy 3. Pattanóbogarak (Elateridae). A közvetlen kártételt a mocskospajor vagy porkukac néven emlegetett lárvái okozzák. Védekezés: a felszaporodás megelőzése szempontjából különös jelentősége van a terület gyommentesen tartásának. főleg július és augusztus hónapokban. A hatás fokozható a Lindan-tartalmú szerek egyidejű talajba dol­ 74 . A nö­ vénykék a rágás következtében lankadnak és elpusztulnak. Védekezés: Lindán. hüvelyeseket. Védekezés: friss gyeptörésben 2—3 évig ne termesszünk sárga­ répát. Soktápnövényű kár­ tevő.vedlések során fokozatosan sötétedő lárvák és az imágók szabály­ talan rágásnyomait fedezhetjük fel a növények talajjal érintkező vagy a talaj közelében levő részein. pl. Augusztus—szeptemberben.

amely a sárgarépa alsó levelein és gyökerein él.gozásával. A levéltetvek általában a leve­ lek fonáki részére telepedve él­ nek. A gyökerekre telepedett népességet a szerek talajba juttatásával 75 . A fonálférgek ellen javasolt talajfertőtlenítő szerek a drótférgeket is igen eredményesen pusztítják. Erősebb fertőzés esetén a növényeken hervadás os Sárgarépa-levéltetű kártétele tünetek jelentkezhetnek. E két utóbbi faj egyedei a színük alapján meg­ különböztethetők.).1 %-os vagy a Fiiból E 0. Ezek elszaporodását fékezhetjük a növények permetezésével a levéltetvek júniusi migrálása idején a fentebb említett szerekkel. Megtalál­ ható rajta a zöld sárgarépa-Ievéltetű (Cavariella aegopodii Scop.). A levéltetvek közül a sárgarépán több faj is károsíthat. a hamvas sárgarépa-levéltetű (Semiaphis dauci F. hogy a gyökgumósoknál a szervesfoszforsav-észterek használata tilos! Fellépésük esetén jó eredmény­ nyel alkalmazható a Bi 58 EC és a Lebaycid 40 WP 0. a sárgarépa-gyökértetű pedig kizárólag a sárgarépa gyökerein szívogat. a sárgarépa-gyökértetűé hamvas világoszöld színűek. a galagonya-levéltetű (Dysaphis crataegi Kait.5 %-os. Nehezebben kivitelezhető a védekezés a galagonya-levéltetű gyökérzeten élő egyedei és a sárgarépa-gyökértetű nyári nemzedékei ellen. amelyek begörbülnek és elszíneződnek. mert meglehetősen nagy a szerérzékenységük.) Az általánostól részben eltérő a galagonya-levéltetű kártétele.2—0. Meg kell jegyeznünk azonban.25 %-os oldata. (Fotó: Hanzséros P. Védekezés: a lombozaton élő levéltetvek ellen viszonylag könynyen védekezhetünk. illetve a Diazinon Phenkapton 0. A galagonya-levéltetű nyári nemzedékei sárgás­ szürkék vagy sárgák.) és a sárgarépa-gyökértetű (Pemphigus dauci Goureau) is.

). A kikelő lárvák károsítása nyomán a sárgarépa virág­ zatában kezdetben halványzöld.) 76 . Sárgarépa-gubacsszúnyog (Kiefferia pimpinellae F. Loew. A hazai szakirodalom ez ideig nem tulajdonított je­ lentőséget ennek a kártevőnek. később lilásvörössé Sárgarépa-gubacsszúnyog kártétele virágon (Fotó: Hanzséros P. A szermaradványértékek tisztázatlansága miatt azonban csak a maghozónak szánt dugványanyag védelmére alkalmazhatjuk ezt a módszert. A június végén—július elején rajzó szúnyogok a virágokra rakják a tojásaikat.) ' kárt okozott a magtermésben.pusztíthatjuk a legeredménye­ sebben. majd vöröses. bár az ország északnyugati ré­ Sárgarépa-gubacsszúnyog lárvája szén egyes években 5% körüli (Fotó: Hanzséros P.

a termés helyett képződő gubacsokban élő lárvák szá­ mától függően. Tömegesebb elszaporodását igen nagy­ számú gyomtápnövénye irtásával megakadályozhatjuk.váló gubacsok keletkeznek.1 %-os Phosdrin. Védekezés: jelenleg még igen nehéz. Valamely igen rövid várakozási idejű rovar­ ölő szer esti órákban történő kipermetezése megoldást jelenthetne. Az elvirágzás után felszívódó rovarölő szeres — egyébként hatékony — permetezés pedig már nem tudja meg­ akadályozni a kártételt. 77 . A gubacsok mérete kifejlett állapotban 3—6 mm. Az esetek többségében az ikerkaszat mindkét fele felpuffad. mert a rajzás ideje a teljes virágzás idején van. pl. a 0.

de jó a tápanyagszerzési képessége.jó tápanyagtartalom és jó vízellátás. Szembetűnőnek látszik ez az 1973. Az árnyéktürő növények közé tartozik. tápanyagban gazdag vályog.-10 °C-ot is el­ visel. A talajjal szemben a fő követelmény: mélymüvelhetőség. Már március elejétől vethetjük. mint a sárgarépáé. Tápanyagigényes. és 1974. így az általunk. illetve a Magyar Statisztikai Hivatal által adott termelési adatok nem tükrözik teljes mértékben a való helyzetet. mert csak üzemi termelések és az állami szervek által felvásárolt adatok állnak rendelkezésünkre. 78 ..Petrezselyem A petrezselyem hidegtűrő növény: —8. mély rétegű. Gazdasági jelentősége Ugyanúgy. év termelési helyzetéről készített térképeken. fele a sárgarépáénak). A többi zöldségnövényhez viszonyítva aránylag kis termőterülete következtében az egyes évjáratok gyenge termésátlagai a területi ingadozásokkal együttesen eléggé bizonytalanná teszik petrezse­ lyemellátásunkat. Jóval kisebb terméshozamával az évi országos termés a negyedrészét teszi ki a sárgarépának. Bár hagyományos termesztőtájai alakultak ki. Tavasszal az egyik legkorábban vethető növény. Termőterülete az utóbbi években részben a nagyfokú minőségi romlás. mint a sárgarépa. Optimális talaja az üde. részben pedig a termelés nagy kézimunka-igénye miatt sok­ kal inkább ingadozik. Termőterülete is kisebb (kb. az egész ország területén termesztik és minden házikertben megtalálható. a petrezselyem is a magyar konyha tradicionálisan használt zöldségnövényei közé tartozik. Ezt természetesen a városi lakosság és a feldol­ gozó ipar érzi meg leginkább. mint a sárgarépáé.. Felhaszná­ lása szűkebb körre terjed ki.

amelyeket azután csomókba kötve árusítanak. Petrezselyemből a 79 .Petrezselyemtermesztő körzetek. Helyenként kis területeken a levele miatt termesztik. meleg­ ágyakban vagy üvegházakban nyirkos homokba. járási bontásban. állva egymás mellé elrakott petrezselyemgyökerekről állandóan szedhetők a levelek. A tél folyamán a világosabb pincékben. 1973-ban Üzemi méretű hajtatása nincs.

69 g 1.1 g 7.75 g 6.66 g 0. valamint vegyes szárított zöldség­ nek. Táplálkozási jelentősége. Nyers gyökérből vi­ szont gyakran importra szorulunk.0 mg 2. Egy főre eső fogyasztása 3. A petrezselyem táplálkozási értékei (100 grammra vonatkoztatva) Gyökérben: Kalória Fehérje Zsír Szénhidrát Víz Hamu B-vitamin Kalcium Vas Foszfor Levélben: C-vitamin Víz N-tart.72 g 0. 80 .2 g 0. de főleg a levelében levő illó olajok adják. de kevésbé a tápértéke miatt.feldolgozott és szárított áruból exportálunk.05 g 3.62 kg.4 mg 48. főleg levesízesítőnek. alkatrész Zsír Cukor N-mentes anyagok Rost Hamu 140—150 mg 85.68 g 35 1.4 g 1.1 g 90. Gyö­ kerét egész évben használjuk.5 mg 30.45 g 1.0 mg Jellegzetes illatát a gyökerében. inkább fűszernövényként. A konzervipar a megtermelt mennyiségnek több mint felét dol­ gozza fel különböző salátákhoz.2 g 0.

Ha küllemben el is tér a két petrezselyemfajta egymástól.Származása és elterjedése Nagyon közeli rokona a zellernek és a pasztináknak. de megtalálták Algériában is. de sok oldalgyökérből álló gyökérképletét. Spanyolországtól Görögországig vadon fordul elő. amelyeknek gyökere használhatatlan. Vannak fajták. amelyek főleg Kelet. kavicsos. amely kedvezőtlen körülmények között elágazhat. s állítólag neve is innen származik. Növénytani jellemzése Kétéves növény. Első évben fejleszti ki tőleveleit és húsos karó­ gyökerét. A petrezselyemgyökérnél nincsenek színeződési és érési stádiumok. színben és struktúrában azonos. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. de lehet vörösesbarna is. s a második évben fejleszti ki vi­ rágszárát. mert a kis karó­ gyökér fejlődésétől kezdve a húsos gyökér kialakulásáig. Fel­ színe sárgásfehér vagy világosbarna és sárga. húsos. vagyis a teljes forma kifejlődéséig. Belső része fehér. és vannak fajták. amelyek főleg Nyugat-Európában és a világ többi részén terjedtek el. a levélpetrezselymet pedig metélőpetrezselyemnek neve­ zik. Vegetatív állapotból a generatív állapotba normális körülmények között a második évben megy át.és KözépEurópában. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. amióta a sárgarépát. illetve ízesítésre vagy tálak díszítésére használják. A leveléért és a húsos gyökeréért termelt petrezselyem gyökere karógyökér. Vad alakjai főleg a források kör­ nyékén. Hazánkban körülbelül azóta fogyasztják és használják. 81 . Nálunk közhasználatban a gyökérpetrezselymet csak petrezse­ lyemnek. az utóbbiak csak a levelük kedvéért termelt. amelyeket gyökerükért és levelükért termesztenek. mint a sárgarépánál. olykor pedig a szintén főgyökérből. ún. Ezért csak a fajták leírá­ sánál térünk ki a különbségekre. az utóbbiak a levélpetrezselymek. kör­ nyezettel szembeni igényeik megegyeznek. A Földközi­ tenger környékén. s csak leve­ lüket fogyasztják. köves területeken teremnek. metélőpetrezselymek.

Petrezselyem-levéltípus (Fotó: HanzsérosP. A sziromlevelek zöldes­ fehérek. csupasz. ép szélűek és ülők. azaz az asszi­ milációs felület csökkentésével hosszadalmasan vissza lehet tartani fiatalkori stádiumban. A petrezselymet bőséges trágyázással. de annál 82 . A mag alakja in­ kább a zelleréhez hasonló. A gyö­ kérben a szilárdító elemek majdnem teljesen hiányoznak. szögle­ tes. A petrezselyem egy kimondottan heterophyl növény. A tőlevelek levél­ nyelei megnyúltak. belül üreges és 100—150 cm magas. Szövettani felépítése. Ennek oka az. amely 2 magból áll. A húsosán megvastagodott petrezselyem­ gyökérben tartalék tápanyagok raktározódnak. Virágszára. mint a második évben. Ikerkaszat. Ezt a tényt a kutatók a külső tényezők hatásával magyarázzák. hogy a megvastagodásnak elsősorban tartaléktápanyag-raktározás a célja. míg a virágszár alsó levelei rövidnyele­ sek. Termése. Ugyanis az első évben teljesen más leveleket fejleszt.) mint a sárgarépáéhoz. csak másodsorban a szilárdítás. Egyenes. húsosak. amikor a virágszárat és a virágokat hozza. levélkéi lándzsa alakúak. illetve ernyői a zelleréhez hasonlóak. A virágokra az ötös szám jel­ lemző. a kifejlődött levelek rendszeres eltávolításával. Virágai.Tőlevelei és a virágszáron levő alsó levelek felszínükön ragyogó zöldek. kívülről pedig a bőrszövet. a fény gyengíté­ sével. Idegen­ beporzó. beporzását a rovarok június—július hónapban vég­ zik. sok vízzel. A gyökér keresztmetszetén belülről kifelé megkülönböztethető a vastag farész. háromszorosan szabdaltak és fogazottak. Virágzásbiológiája is ha­ sonló a zelleréhez. elágazó. A virágszár felső levelei hármasak. a kambium és a vékony háncsrész.

A Markov—Haevféle beosztásban 16 ±7 hőcsoportba. Csírázási hőmini­ muma 2—3 °C. Gyakran alkalmazott mód­ szer az ún. mint a sárgarépa. helybenhagyásos magtermelés.. Hidegtűrése teszi lehetővé az ősz elején történő vetését. Színe éretten szürkés.Petrezselyemmag (Fotó: Kováts Z. amikor a dugványokat ősszel felszedjük és átszelektálva visszaültetjük. 6* 83 . vagy fel sem szedve helyben hagyjuk a következő évi magfogásra. Biológiai igénye Hőigénye. zöl­ desszürke. 2—3 mm hosszú. Csírázási ideje a hő­ mérséklettől függően megfelelő nedvesség mellett 20—30 nap. A petrezselyem hőigénye azonban ki­ sebb..8 g. vagyis ugyanabba a csoportba tartozik.-10 °C-ot is elvisel. Hajtatáshoz 8—12 °C is elegendő. A sárgarépa a meleg időszakot jobban elviseli. Csíraképességét 2—3 évig őrzi meg. A hidegtűrő növények közé tartozik. Teljes kifejlett állapotban -8. amikor a már megerősödő petrezselyemnövények áttelelnek. vagy a késő ősszel elvetett mag kora tavasszal kicsírázik. mint a petrezselyem. hőoptimuma 20 °C körül van. Ezermagsúlya: 1.2—1. A benne levő illó olajoktól jellegzetes petrezselyemszaga van. l mm széles.-né) nagyobb.

Fodros vagy Mohafodrozatú stb. A levél-. Erre utal az eredeti nevük is. a talaj bekérgesedik. Krause. Ezért a nedvességet jól tartó és cserepesedésre nem hajlamos talajba vessük. érzékenyek. ezért érzékenyebbek a szárazságra is. Szá­ razságban a petrezselyem növekedése visszamarad. Ezért ajánlatos tavasszal a lehető leg­ korábban elvetni. Berliner Halblange = Berlini félhosszú. A hosszú fajták gyökérzete 60—90 cm mélyre is el­ hatol a talajba. faj­ 84 . amelyik­ nek syn. Ha a talaj felső rétege kiszárad. Mooskrause. a Bardowicker. mint a sárgarépáé. a Hamburger. illetve metélőpetrezselymek többsége is német nemesítés­ ből származik. de illóolaj-tartalma nő. úm. A sárgarépáéhoz hasonló. Az árnyékot tűrő növények közé tartozik. A sárgarépához ha­ sonlóan a mai petrezselyemfajták is a mérsékelt klíma alatt fejlődtek ki. míg a sárgarépában gyakran előfordul. ha a növényállomány jól kelt. neve=Berliner Lange=Berlini hosszú. Félhosszú és Korai cukor nevet kapták. Vízigénye. Vízfelvételük jó. Érzékenysé­ gük a hosszú nappallal szemben sokkal inkább elhatárolódott. Edelstein stb. Gyengébb fényben is jól fejlődik. s ezt a talaj a hosszú csírázási idő alatt tartani is tudja. amelyek a honosítás következtében a Hosszú. A petrezselyem csírázásához viszonylag sok víz kell. A ké­ sőbbiek folyamán. A rövidebb gyökerű fajták seké­ lyebben gyökereznek. vagyis Hamburgi. finomak.Fényigénye. több­ nyire elegendő a természetes csapadék is. a csírázásnak indult mag könynyen befullad. Nemesítésének helyzete A forgalomban levő gyökérpetrezselyem-fajtáink mind német szár­ mazásúak. Mivel a gyengébb fényben is fejlődik. amikor a talajban meglevő nedvesség még ele­ gendő. A petrezselyem között szinte nem is található az első évben felmagzó növény. mint pl. A fiatal növények nagyon nehezen viselik el a száraz­ ságot. és a hőmérséklet hatására képeztek virágszerveket. lehetséges a téli hónapokban hajtatni.. mint általá­ ban minden olajtartalmú aprómagnak. és jól beállt. Kurze Dicke=Kurta cukor.

míg levélpetrezselyem neme­ sítésével Nyugat-Európában és Amerikában. amely lehetőséget ad a talaj nagyobb mértékű kiszáradására. — a rossz tulajdonságokra. ha tartósan száraz a talaj vagy tartósan túl ned­ ves. ha a növényállomány túl sűrű. — nagyon lassan örökithetők bizonyos tulajdonságok. pl. pl. A beltartalmi vizsgálatokat hasonlóképpen végezhetjük el. Ugyanakkor a túl ritka állományban. bizonyos hasadást ad. pl. pl. rozsdásodásra. a gyökerek eldur­ vulnak.ták. amikor is a betelepített méhekkel . Lehetőségünk van tehát a továbbszaporításra megfelelő rostosságú és tömörségű. A gyökérpetrezselymek nemesítésével és fajtafenntartásával több európai országban foglalkoznak. varasodásra. elágaznak. ha a környezeti tényezők nem felel­ nek meg. hogy idegenbeporzó. A harmadában vagy felében elvágott gyökerek ki­ ültetve hajtanak és magszárat hoznak. A fajtafenntartás legcélszerűbb. hogy bizonyos tulajdonságok. A gyökérpetrezselymeknél a felsorolt 3 fajta egyúttal a 3 fő tí­ pust is képviseli. deformálódnak. A nemesítésnél és fajtafenntartásnál szem előtt kell tartani a gyö­ kérpetrezselyem következő tulajdonságait: — hajlamos az eldurvulásra. legcélravezetőbb módszere az izo­ látorok alatti családtenyésztés. Ennek elsősorban a vasta­ gabb gyökerűeknél — mint a Félhosszú vagy Korai cukor — van jelentősége. vagy nem megfelelő tőtávolságra vetettük: a gyökerek megnyúltak vékonyak lesznek. Következe­ tes és szigorú szelekciós munkával több év szükséges ahhoz. a forma stabilizálódjék. el­ tekintve attól. a vastagabb típusok elvesztik fajtajellegü­ ket. használatuknak és el­ terjedtségüknek megfelelően. nem filces vagy szivacsos egyedek kiválasztására. vagy pedig kedvezőtlen klíma alatt termesztjük. tehát nincs időben kiritkítva. tehát az anyag mindenkor populáció lévén. — érzékenyen reagál a termesztéstechnikai tényezőkre. Közöttük több átmeneti forma található. a fej zöldes színeződésére való hajlama az utódokban felerősödve léphet és lép is fel. mint a sárgarépánál.

hogy kedvező környezeti feltételek és következetes szelekció mellett is mindig mutatkozik több-kevesebb visszaütés egyik-másik gyökértípusra. gazdag ásványianyag-tartalmát a zel­ lertől örökölte. amely lefelé keskenyedő. kloroflllban és illó olajokban. Madzsarova fajtahibridjének nemcsak gazdasági. Nem elhanyagolható különbségeket mutatnak a felszín parásodásában. amelyet követ többek között az elágazásra való hajlam. de a levelek aromája és íze petrezselyemszerű. hanem elméleti. Nemesítési célkitűzés mind a fajtafenntartás és fajtajavítás. amelyeket a típus­ nak és a minőségnek megfelelően és következetesen szelektálva a 86 . azonban gazdagabb C-vitaminban. Azok a fajták. jó szárítmányt adó gyökér. nemesítési szempontból is jelentősége van. amely elágazásra nem hajlamos és a lisztharmattal szemben rezisztens. illetve fajtákon belüli ingadozás elég nagy­ mértékű lehet nemcsak a szelekció elhanyagolása vagy elmaradása miatt. amelyet Festival 68-nak nevezett el. Hibrid fajta előállítására is van lehetőség. a gyökérszőrök berakódásában. Az új fajta. fehér húsú. hanem a fajták leromlásában is. hanem a kedvezőtlen termesztési körülmények miatt is. Az egyik mint petrezselyemutód szerepelhet: levelei közbeeső formát képviselnek. mind új fajták előállítása során a tömör. hanem különböző fajokkal is. Lombszínben és általában lombozatukban nemigen különböznek egymástól. annál eltérőbbek hosszúságban és vastagságban. henger alakú.vagy legyekkel poroztatjuk össze az előzőleg kiválogatott és kiül­ tetett maghozó töveket. Több éves termesztési tapasztalat és kísérletek alapján megállapít­ ható. A gyökér formája sima felszínű. A szelekció hiánya nagyon érezteti hatását nemcsak a kevert állo­ mányban. nemcsak a különböző fajtákkal. zeller×gyökérpetrezselyem keresztezéséből. miután el­ nevezésüket formájuk után kapták. A petrezselyemfajták értékelése A fajták nevei lényegében a gyökértípusokat is jellemzik. Madzsarova állított elő hibridet. A gyökértípusokon.

A Félhosszú fajta terjedt el általában és egyre inkább foglalkoznak vele. rövid alakja miatt könnyebben kihúzható a földből. Termesztett fajtái Korai cukor Korai cukor fajta (Fotó: Hanzséros P. s egyre inkább kiszorítja a Hosszú fajtát a termelésből.) 87 . még ked­ vezőtlen talajviszonyok mellett is jobb eredményt adnak. A fajták használati értékében is lényeges különbség van. egy hónappal — rövidebb. A Korai cukor fajta inkább a házikertekbe. de vékony teste és gyakran 50 cm-t is elérő hosszúsága miatt gépi szedésre alkalmatlan. mint a másik két fajtáé. A tárolást viszont nehezebben bírja. korai szabadföldi termesztésre és a korábbi piacellátásra ajánlható. Korábban szedhető. A Hosszú fajta jelenleg még hazai ellátásunknak mintegy a felét adja. Tenyészideje va­ lamivel — kb. mint a másik két fajta.fajtafenntartás szabályainak betartásával szaporítottak.

Széles vállú. Termesztésben a legelterjedtebb. megegyező a többi típus levélzetével. hossza 20—24 cm. Felhasználhatóságát tekintve elsősorban piaci értékesítésre al­ kalmas. Folyamatos fogyasztásra.és talajigénye nagy. Levélzete közepesen erős.) 88 . Vállszélessége 5—6 cm. Termőképessége a gyökérpetrezselymek között a leggyen­ gébb. Félhosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. Félhosszú Félhosszú típusú. a fej a vállal egy szintben van. hegyben végződő gyökér alakú. Nagyüzemi termesztésre nem ajánlatos. könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthető. Levélzete közepesen erős. Színe fehér. Üzemi szedésre alkalmas. Tenyészideje 140—150 nap. Külső színe fehér. Tenyészideje 180—200 nap. téli tárolásra. Tápanyag. megegyező a többi típus levélzetével. Válla enyhén csapott. Válla enyhén csapott. fokozatosan elkeskenyedő. Középkötött. hosszúsága 12—15 cm. gé­ pesíthető a szedése. hirtelen elkeskenyedő gyökér alakú. könnyű és középkötött talajokon termeszthető. Vállszélessége 3—4 cm.Rövid típusú. Felülete többé-kevésbé gyű­ rűzött. ipari feldolgozásra al­ kalmas. Vállas. a fej kissé kiemelkedő.

A levél a gyökérpetrezselyeméhez nagyon hasonló. Hamburgi Szétterülő. megegyező a többi típus levélzetével. hegyben végző­ dő. fokozatosan el­ keskenyedő. Hasz­ nálati és termelési érték szempontjából azonban ezek a fajták csaknem azonosak. Levélzete közepesen erős.Hosszú Hosszú típusú. halványzöld. annál kicsit finomabb. Elágazódó. közepesen sűrű levélállású. felülete sima. enyhén csipkézett szélű. középerős főgyökere van. Kötött talajon is eredmé­ nyes a termesztése.) A metélőpetrezselyem Fajtaválasztéka jóval nagyobb. A gyökér válla kicsiny és egyenletes. sok mellékgyökérrel. Külső szí­ ne fehér. Színe tompa sötétzöld. téli tárolásra. ízanyagokban gazdagabb. ipari feldolgo­ zásra alkalmas. mint a gyökérpetrezselyemé. Hosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. A levélnyél hosszú. Tenyészideje 200—220 nap. 89 . Vállszélessége 2—3 cm. Termőképessége jó. laza. hossza 30 cm felett van. A levél sima. erősen tagolt. Gépi sze­ désre alkalmatlan. Folyamatos fogyasztásra.

hogy e mélyen gyökerező növény számára (táplálékának zömét 20 cm alatt veszi fel) semmi esetre sem alkalmas. A talajnál a fő követelmény mélyművelhetősége és mélyműve­ lése. Termesztéstechnológiája Talajigénye A gyökérpetrezselyem optimális talaja az üde. Színe sárgásfehér. dús. másrészt oka az elnagyolt. nem rendszeres tápanyag-utánpótlásbán kere­ sendő. halványzöld. színe kissé matt.Mohafodrozatú Sűrű levélállású. Az általunk megvizsgált. de jó a tápanyag­ szerzési képessége. igen sok mellékgyökérrel. A levél erősen fodrozott. gyenge. hogy a gyökérelágazás okát elsősorban a nem megfelelő mélységig történő művelésben és a nem megfelelő mélységbe juttatott tápanyagellátásban kell keresni. különböző szerkezetű petrezselyemtermelésben aktív táj tala­ jainak többsége már 15—20 cm mélyen — néhány folt kivételé­ vel — annyira szegény volt tápanyagban. illetve megtartottak. Levélnyele közepes hosszú­ ságú. közepesen tömött. Gyökere felhasználásra nem alkalmas. sárgászöld. Hazánkban mindenféle típusú talajon termelnek petrezselymet. Foszforigénye a legnagyobb. Főgyökere vékony. tápanyagtartalma és vízellátása. csipkézett szélű.és nitrogénigénye közepes. Egyrészt tehát hiányzik az a mélyművelés. kálium. Mind hazai kísérleteink és megfigyeléseink. mély rétegű. amelyet a Makó környéki egyes nagyüzemek a hagyományos gyökérzöldség-termelésből átvettek. s a termesztési körzetek is különféle szerkezetű talajon alakultak ki. 30—35%-a homoktalajokon és 15—20%-a öntéstalajokon és tőzegtalajokon van. Tápanyagigényes. Termelésünk 50%-a kötött talajon. Természetesen a fajták minőségi leromlása s a nem kielégítő és nem következetes szelekció ezt az elágazásra való hajlamot fokozhatja. 90 . táp­ anyagban gazdag vályog. mind a külföldi kísérletek alátámasztják azt a véleményt.

amely idejében betakarításra kerül és utána az őszi mélyszántás elvégezhető. Tápanyagellátása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségeket ajánljuk. mint a petrezselyemgyökér. Egyik növényfaj sem reagál erre olyan érzékenyen. Mivel a petrezselyem egyike a legkorábban vethető fajoknak. Fontos a táp­ dús talaj. Optimálisak azonban a gépesítésre is al­ kalmas. K 100. mészben gazdag talajokon. A petrezselymet petrezselyem után tenni nem ajánlatos. A nitrogén egyik felét kelés után. Törekedjünk olyan talajművelési rendszer kialakítására. P 100.A túl kötött és a túl laza homoktalajok kivételével minden ta­ lajon lehet termeszteni. tápanyagban szegény talajoktól is. könnyű talajtípusok. amely jó talajszerkezethez vezet. Tervezett terméshozam 170 q/ha. ezért olyan növény után tehetjük csak. az első gépi kapáláskor. a humuszos vályogtól a vályogos homokig. Vetési sorrendje Előző évben istállótrágyázott növény után vessük. A talaj pH-jával szemben közömbös. a másik felét pedig júniusban — rá másfél-két hónapra — adhatjuk a má­ 91 . öntözött körülmények között. Ugyan­ csak jók a megfelelő tápanyag-ellátottságú kötöttebb mezőségi talajok is. Műtrágya-hatóanyag. A mélyszántás egyedül azonban nem elegendő. 5—7 év után kerüljön csak ugyanarra a területre. valamint a ki­ zsarolt. kg/ha N 80. a túl trágyázástól azonban óvakodjunk. Kitűnő petrezselyem terem a mészben gazdag öntéstala­ jokon és a szerves anyagban. A szuperfoszfátot és kálisót az őszi mélyszántás előtt adjuk.

hogy a magvak kikeljenek. amely lehetővé teszi az egyenletes.9—1. hektárra átszámítva 0. A vetés sortávolsága 24—32 cm. Talaj-előkészítése. A Félhosszú és a Hosszú fajta 3—4. Vetőmagmennyiség.8 illetve 1.5 kg/ha (a mag ezermagsúlya 1. Lényeges. illetve 2—3 cm-es vállszélessége megengedi a sűrűbb vetést. amíg a talajban elég nedvesség van ahhoz. Korai cukorból. precíziós vetőgép áll rendelkezésünkre. Nem öntözött termelésnél a fenti műtrágyaadagok egyharmaddal csökkentett mennyisége ajánlható. 92 . A tavaszi elő­ készítő munkák az őszi szántás elmunkálásából és a vetőágy elő­ készítéséből állnak. a vetés utáni magtakarás és hengerezés elmarad. mind a kötöttebb talajokon. amelynek vállszélessége 5—6 cm. az öntözővízzel együtt juttassuk ki.2 millió növényegyed. 10—20 %-os vetőmagrátartással — 1. rögmentes legyen. vagyis addig. Március elejétől legkésőbb április elejéig. A könnyű talajok esetében vagy szárazabb tavaszokon fontos a vetés előtti hengerezés.8—2. Az állománysűrűség fajtánként változik. sekély vetést. A háromfajta petrezselyem közül bármelyiket választjuk is. mindenképpen a lehető legkorábban vessük el. Vető­ magszükséglet 75 %-os csíraképességű magból. A vetési mélység 2—3 cm mind a könnyű. vetése Az őszi mélyszántás 30 cm-nél mélyebb legyen. a vetési mélység érdekében. Ez soros vetéssel folyóméterenként 18—20 és négyzetméterenként 70—85 növény. Ha modern. Az utóbbi a gépi sorkapáláshoz és szedéshez igazodik. 24 cm-es sortávolságban 850 ezer növényegyedet számol­ hatunk ha-onként. hogy a felszín kertszerűen sima. Ha öntözünk.4 g). Ellenkező esetben a magtakarást és hengerezést vetés után nem hagyhatjuk el. mert ezeket a műveleteket a gép a vetéssel egyidejűleg elvégzi. talajtól függően. A kelés 20—24 napot vesz igénybe.sodik vegyszeres gyomirtás előtt. Az állománysűrűség 24—32 cm-es sortávolságnál és a folyóméterenkénti átlagos 30 növényszámmal négyzetméterenként 90—120.5—1.

4 kg/ha 5—6001 vízben oldva. Adag: 2.4—5.5—2.és linuronherbicideknél és ezek kombinációinál leírtak vonatkoznak-a pet­ rezselyemre is. A sávos vagy pásztás művelésnél 35—40 cm az optimális távolság a pászták. A postemergensen (kelés után) alkalmazott prometrin. hiszen a felszíni hatás nem érinti sem a talajba kerülő. Tapasztalataink szerint azonban a petrezselyem a sárgarépánál. illetve a sávok között. de még a zellernél is nagyobb érzékenységet mutat e szerekkel szemben. Mind a kontakt gyomirtó szerek alkalmazásánál elmondottak. Az 5—6 cm-es nagyságú petrezselyem-növényállományunkat még kisebb vegyszermennyiség is erősen visszaveti a fejlődésben.2—3. Ezért várjuk meg egyrészt a növények 10—15 cm-es fejlettségét.0 milliót is elérheti hektáronként. Az előírtaknál nagyobb adag 10—15 cm-es növényállományban is komoly perzselést okozhat. Adag: 3. sem a már belevetett magvakat. másrészt az első alkalommal a kisebb dózist használjuk. amely természetesen fejlődésbeli rendellenességeket idéz elő és hatással van a terméseredményre is. Vegyszeres gyomirtása Lényegében megegyezik a sárgarépáéval. de még a földből ki nem bújt növénykéket. A kontakt gyomirtó szerek használata természetesen azonos mennyiséggel és módszerrel megy végbe. A petrezselyem vegyszeres gyomirtásának előírásai: Kontakt gyomirtó szerek: Gramoxone vagy Gomex. mind a prometrin. A petrezselyem gyomflórája teljesen azonos a sárgarépáéval. 93 .1 kg/ha 5—6001 vízben oldva. Ezt az érzékenységet a szeradagok csökken­ tésével és a kipermetezés időpontjának helyes megválasztásával ellensúlyozhatjuk. A vetés esetleg ki is pusz­ tulhat. Ez esetben a tőszám az 1. sem az esetleg már csírázásnak indult.A tőszám emelésére és ezzel a hozamemelésre a pásztás vagy szalagos művelésre való áttéréssel nyílik lehetőség. Prometrin gyomirtó szerek: A—1 114 és Merkazin.és linurontartalmú szerekkel szemben érzékenyebb.

2—3. illetve a szedés teljes gépesítésére csak a Korai cukor és a Félhosszú 94 .2 kg/ha 5—600 1 vízben post­ emergensen. végezzük el az első gépi kapálást.7—2.2 kg/ha 5—6001 vízben oldva. Aresin. mint hogy kárt tegyünk nö­ vényállományunkban.Linuron gyomirtók: Afalon. Adag: 3. Növényápolása A precíziós vetőgépekkel vetett (egyenletes vetési mélység és jól tömörített magágy) petrezselyem magja is elfekszik 14—18 napig a talajban. Gondosan válasszuk meg ezért a területünket. átlósan boronáljuk meg a vetést. esetleg harmadik sorközkapálást a fejtrágyázásnak vagy az öntözésnek megfelelően iktassuk be úgy. A második. amíg lombjuk be nem árnyékolja a talajt. Kérgesedésre erősen hajlamos talajban rosszul kelő. Betakarítása Szedését többnyire kézi ásóval végzik. Adag: 1. Szedőgépekkel való kiemelésre.0 kg/ha 5—600 1 vízben. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. Ha a magvak keléséig a talajunk becserepesedik. Ismételjük meg inkább többször kis adaggal a vegyszerezést.7—1. Afalon 0.0 kg/ha. mint a sárga­ répánál. egyenlőtlen állományt kapunk. oldva post­ emergensen. Az időjárástól függően a június—július hó folyamán adott 20—20 mm-nyi öntözés sokat segít a fejlődésben.7—2.4 kg/ha 5—600 1 vízben oldva preemergensen. Amint a sorok látszanak. hogy valamilyen oknál fogva nem sikerül a gyom­ irtásunk. egyharmaddal megemelt adagokkal. Előfordulhat. Ez esetben 2—3 hét múlva megismételhetjük a perme­ tezést.5—2.3—4. főleg a rövid típusú Korai cukor fajtánál. 2. de a Félhosszú és a Hosszú fajtánál is. 1. Khlórbromuron: Malorán.0 kg/ha 5—600 1 vízben. vagy kormánylemez nélküli ekével emelik ki a gyökereket. preemergensen.

Mindenesetre jelenleg elfogadjuk azt az álláspontot. mert a szedőgépek 20—22 cm mélység alatt már nem tudnak dolgozni. ez ideig az érési vizsgálatok nem jelentettek problémát. Ellentétben a sárgarépával. 95 . jól fejlett állományból. Teljes gépesítését az NDK-gyártmányú EM—11 szedőgéppel vagy közbülső megoldásként az átalakított burgonyaszedő géppel lehet megoldani a megfelelő hosszúságú fajtákkal. hogy konzervipari feldolgozásra. Erre vonatkozó vizsgálataink hiányosak. hogy a gyökér a vegetációs idejét mikor fejezte be. mind kaszával vágva -nagyon fontos. a vegetációs idő vége felé azonban ezek a megújulási folyamatok mind lassabbak lesznek. hogy egészséges és gyomtalan legyen az állomány. Ezt a lombszíneződést fel lehet fogni a gyökérérés jelének is. lomb­ ját az ételek ízesítésére is felhasználják. Biztos jele azonban nincs. illetve szárításra milyen jelentő­ sége van az érett. Főleg a korai szedésnél a lombját külön is vagy a gyökérrel együtt csomózzák. Mivel a petrezselyem gyökere és levele minden stádiumban egyaránt felhasználható. a tél kezdetéig a petrezselyemfajták egy­ formán mindig újabb és újabb leveleket fejlesztenek. vagy teljes érettségét mikor érte el. Érése A vegetációs idő végéig. Évente háromszori szedést is végezhe­ tünk korai vetésű. Kérdéses azonban. A konzervipar elég nagy mennyiséget szárít belőle. kötegelik és az egész műveletet kézzel vagy —mint a kiemelést — ekével s a többi műveletet kézzel végzik. szeptember elejére az idősebb levelek sárgásak lesznek. Mind kézzel. hogy a vegetációs időszak befejeztével a fagyok beállta előtt. s augusztus végére.fajta jöhet számításba. túlérett vagy éretlen gyökérnek. a teljes nagyságukat elérteket vagy az általunk kívánt nagyságú petrezselyemgyökereket fel­ szedjük a feldolgozó ipar vagy más felvevőpiac kívánalmai szerint.

vagyis 95 % feletti. Tápanyagigénye is hasonló. A Hosszú fajta ha nem eléggé vastag. kevésbé tartja a nedvességet. A három felsorolt fajta közül legjobban tárolható a Fél­ hosszú fajta. A hatóanyagok a következők: N 30—40 kg/ha.Tárolása A sárgarépánál elmondottak vonatkoznak a petrezselyem tárolá­ sára is. Magtermesztése A dugványtermesztő év A talajigénye. valamint talaj-előkészítési munkái teljes mértékben megegyeznek a termesztés­ technológiában leírtakkal. A helyben maradt dugványok tenyészterülete alkalmazkodik a maghozók tenyészterület-igényéhez. — a Korai cukor fajta vetési ideje április közepétől április végéig választható meg. P2Os 100 kg/ha. KaO 100 kg/ha. hogy helyben maradnak-e maghozásra a dugványok vagy ősszel kiszedjük őket és szelektálásuk után ültetjük ki ismét. Úgyszintén a relatívpáratartalom-igénye is hasonló a sárgarépához. Másként alakul a vetésidő és a vetőmag mennyisége is. a nitrogénműtrágyát azonban a dug­ ványoknál ajánlatos csökkenteni. mint a másik kettő. míg a Korai cukor érzékenyebb a betegségekkel. A vetőmag mennyisége. a vetésforgóban való elhelyezése. illetve kórokozókkal szemben. mert a dugványnak termelt petrezselyem később vethető: — a Hosszú és Félhosszú fajták vetési ideje március elejétől április végéig. Függ a sortávolságtól és a sortávolság függ attól. gyorsan fonnyad. Az optimális tárolási hőmérséklet szintén az 1 °C körül van. 96 .

a szedési módok és a szedési idő azonos az áru cpljára termesztett petrezselyemével. Szedés. Ha a dugványt tároljuk. mustárt stb. Ha a dugványokat felszedjük. borsót. A talajlazítás. vethetünk. sérült. amint azt a sárgarépánál ismertettük. az átlagos folyóméterenkénti 30-as csíraszámmal —. elágazó. Az esetben pedig. vagyis a lombmaradványokat eltávolítani. A petrezselyem köztesének. A kettős termesztés hátránya. A folyóméterenkénti tőszám csökkentése. a Korai cukor fajtánál pedig 0. Növényápolás. ha a felszedett dügványt tároljuk.5—5 ha-ra nevelhetünk kiültetésre al­ kalmas dugványt. természetesen abban az esetben. amelyeken fejlettségüknél fogva a fajtajelleg nem bírálható. hogy a vegyszeres gyomirtást megnehezíti.9—1. amelynél a Merkazin ugyanolyan jó hatásfokkal alkalmazható. Ez esetben a Hosszú és Félhosszú faj­ táknál az átlagos hektáronkénti tőszám 0.8—2.9 millió. Köztesnek is vethetjük a petrezselymet. vagyis a maghozóknál a kívánt 25—30 cm-es tőtávolságra való ritkítás már szintén az őszi munkákhoz tartozik. rozsdás gyöke­ reket távolítjuk el. A dugványok tárolás vagy kiültetés előtti sze­ lekciójánál a fajtától eltérő alakú. valamint azokat. Iyen esetben tehát olyan növényt válasszunk társnak. vagyis társnövényként mákot. az öntözés és a vegyszeres gyomirtás megegyezik a már leírtakkal.8 illetve 1. vagy a petrezselyem közé vetünk valamilyen más növényt köztesnek. • 1 ha magvetésből 4.2 millió. nem szükséges után­ tisztítani. mint a petrezselyemnél.8—0. 97 . ha szelektálás után még az ősz folyamán ismét kiültetjük.5—1. borsót. Legtöbb esetben azonban nem ritkítunk. amelynek vegyszertűrése hasonló a petrezselyeméhez. tárolása teljes mértékben megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. Pl. és az ősz folyamán minden második sort felszedünk értékesítésre.• A dugványok termelési módja változó lehet: sűrűsorosan vetjük — 28—32 cm-es sortávolságra.5 kg/ha soros vetéssel. A petrezselyemdugványok gépi szedésére az EM—11-es kombájn szintén alkalmas és az utántisztítást ugyanúgy végezzük el. A vetőmagszükséglet (75 %-os csíraképességű vetőmagból) 1. Ez esetben ter­ mészetesen a vetőmag mennyisége a fentinek csak a fele lesz.

Többnyire azonban a felszedett dugványokat szelekció után még az ősz folyamán kiültetjük. • A tavasszal ültetett dugványok alá az alapműtrágyák kiszórása után mélyszántást végezzünk. K20 80—100 kg/ha.és tőtávolsága 60—70 X 25—30 cm. A maghozamra termesztett fajták kiültetése: Korai cukor: javasolt sor.5 m magasságra nő. A magtermő év • Az ősz folyamán kiültetésre kerülő dugványoknak olyan korán lekerülő előveteményt válasszunk. Ez esetben a szelekció elmarad. pl. elmunkálhassuk a talajt és a dugványokat a prizmákból kiül­ tethessük. A szelekciót elhagyni azonban csak megbízható szaporítóanyagnál szabad. elágazása kissé erősebb és mag­ hozama is nagyobb. mint a sárgarépánál). A maghozó tápanyagigénye hatóanyagban: N 40— 50 kg/ha. őszi takarmánykeverék stb. mint a Korai cukoré. hogy tavasszal. mint a Félhosszú fajtáé. vagy fel sem szedjük.mag­ szára 1—1. repce. amely után a talajt időben és jól elmunkálhatjuk. elágazása közepes.5 m-re nő. sima felszínű talajba a műanyag tárcsák leszere­ lése után. magtermő ké­ pessége is közepes. a mag szára 1—1. Hosszú: javasolt sor. mag­ szára és elágazása.és tőtávolság 60—70x30—35 cm. A dugványok őszi vagy tavaszi kiültetését végezhetjük a megfe­ lelően előkészített. borsó. Félhosszú: javasolt sor. 98 . és a következő évi maghozásra a talajban hagyjuk. palántázógépekkel (ugyanúgy. • A helyben hagyott dugványok őszi munkái szintén az alap­ műtrágyák kiszórásával és a sorközökbe való bemunkálásával kez­ dődnek. P2Os 100—120 kg/ha. amilyen korán csak lehet.és tőtávolsága 60—70x25—30 cm.

akkorra (július—augusztus) már a magvak éréséhez éppen a nagy nyári melegre van szükség. Izoláció. Ugyanazokat a vegyszereket lehet hasz­ nálni a maghozóknál is. Ha petrezselyemállományunkban az első évben vi­ rágzó tövet találunk. Tavasszal mind az áttelelt. Levelei a fonákukon is fényesek. Előfordul azonban. erősen mérgező. Conium maculatum L. A maghozó öntözésre száraz tavasszal kerülhet sor. hogy állományban is meg kell ismételni a gyomirtást. 100 cm magasra is megnő. Vegyszerezhetünk a dugványok kihajtása előtt vagy kihajtása után is. A vegyszerek kijuttatását és adagolását nagy gonddal 7* 99 . kb. míg a nitrogénműtrágyát tavasszal. hogy az ültetéskor keletkező taposásokat fellazítsuk.és káliműtrágyákat ősszel. amely nálunk is megtalálható és amelyek virágzó petrezse­ lyemnövényeinket befertőzhetik: Aethusa cynapium L. a gyomosodás mértékétől függően. mind az akkor kiül­ tetett dugványok sorközeit s ha szükséges. • Itt tartjuk érdemesnek megemlíteni azt a két vadpetrezselyemfajtát. Több fajta termesztése esetén az 1000 m-es izolációs távolságot tartsuk be. felnövő magszárak elnyomják a gazt. mert annál jóval nagyobbak. az első sorközlazításkor dolgozzuk be. A vegyszeres gyomirtást a talajlazítások után végezzük el. Ez a faj nem mérgező. Az előző évi kultúrát a tél folyamán megülepedett talaj miatt. 100—200 cm magasra is megnő. Vegyszeres gyomirtás. mert mire a nagy nyári melegek beköszöntenek. és a magszárak kifejlődéséig nem gazosodott el a talaj. A petrezselyem kereszteződhet a zellerrel is és a környéken előforduló vadpetrezselymekkel. egyéves. a sorokat is kapáljuk be. mint amelyeket a dugványtermesztésnél leírtunk. a ta­ vaszi ültetésű kultúrát pedig azért.A foszfor. így az izolációs tá­ volság ezekre a növényekre is vonatkozik. Ha az első gyomirtá­ sunk sikeres volt. két­ szer akkorák. az az Aethusa cynapium lehet. mert az elbokrosodó. Levelei lándzsa alakúak és undorító egérszaguk van. a későbbiek folyamán szükségtelen a vegyszerezést megismé­ telni. Növényápolása. Magjai könnyen elkülöníthetők a termesz­ tett petrezselyem magjától. kétéves.

Az aratási idő helyes megválasztása mind a termés mennyisége. Az érett mag könnyen pereg. Kihajtás után és ál­ lományban pedig alkal­ mazhatók mindazon vegyszerek és -mennyi­ ségek. Éréskor az ernyőkben levő mag elveszti zöld színét. megkeményedik. illetve elsőrendű. a korábbi kötésű 100 . Az érés vonta­ tott. kevésbé elágazó maghozók egyöntetűb­ ben érnek. A maghozó petrezselymet akkor arassuk. mint a sárgarépa. de már kemény. amikor az utolsó kö­ tésű ernyőkben a mag még zöld. A petrezselyem magja normális időjárási viszonyok között augusztus közepe táján érik. A helyben termesztett mag érési dinamikája jobb.és harmadrendű ernyőkben levő magvak érése között 12—16 nap eltérés is van. 5—600 1 vízben oldva. Linuron 50— 3. Merka­ zin 3.2 kg/ha.5—5. amelyeket a dugványtermesztés postemergens kezeléseinél felsoroltunk.kell végezni. — Afalon. mert a rend­ szerint sűrűbb állományú. A fő. valamint a másod.5—4. 5—600 1 vízben oldva. Érés — aratás.3 kg/ha. mert a petrezselyem-maghozók is érzékenyebbek a szerhatásokra. Kihajtás előtt alkal­ mazható vegyszerek és mennyiségei: — A—1114. szürkülni kezd. a zölden aratott mag rosszul csírázik. mind a vetőmag minősége szempontjából döntő jelentőségű.

ezért minél előbb tisztítsuk át. 1000-1300 kg.ernyőkben pedig a magvak már beszürkültek. ápolási munkái a továbbiakban. • A maghozó petrezselymet egy menetben is be lehet takarítani. egyelni nem kell. így kevesebb szárrész kerül a dobba. hanem a sűrű beállású részeket kapáláskor ritkítsuk ki. gyommagot tartalmaz. A nagyobb terü­ leteket pedig megfelelően felszerelt kaszálógéppel arathatjuk le. A szárítás maximális hőfoka 40 °C. ha a növényállomány érési üteme és az időjárási körülmények azt lehetővé teszik. ha­ gyományos módon. 850—1300 kg. Az aratást követő utóérlelés során a zöld magvakból is megfelelő csíraképességű ma­ got kapunk. • A metélőpetrezselyem magtermesztése azonos a helybevetett gyökérpetrezselyem magtermesztésével. mint a gyökérpetrezselymet. mert a zöld és nagy víz­ tartalmú magvak a hagyományos utókezelés mellett befüllednek. Hektáronkénti maghozam: Korai cukor fajtából Hosszú és Félhosszú fajtából metélőpetrezselyemből 850—1000 kg. augusztusban—szeptemberben sze­ lektáljuk. ha vetőmag szárítására alkalmas. Műtrágyaigénye. folyóméterenként fele csíraszámmal. Egymenetes betakarítást azonban csak akkor végez­ hetünk. és utána a szárítóra vinni. 101 . lehetőleg március­ ban vessük el 40—50 cm-es sortávolságra. Korán. Tisztítás. Előtisztítása és tárolása megegyezik a sárgarépánál elmondottakkal. vagyis lehetőleg az alsó magernyők alatt vágjon a gép. Levélalakra és levélszínre az első év végén. A kisebb területű maghozó táblákat arathatjuk kézi erővel. Az elcsépelt vetőmagot a durva szennyezettségtől azonnal meg kell tisztítani. Ha túl sűrűn vetettük. hogy legalább 30—35 cm-es tarló maradjon. sarlóval vagy kendervágóval.5 kg. szabályozható hőfokon dolgozó szárítóval rendelkezünk. A cséplésre vagy hagyományos cséplőgépet vagy kombájnt hasz­ nálunk. vala­ mint aratása és cséplése megegyezik a gyökérpetrezselyemével. Hektáronkénti mag­ szükséglet 1.0—1. A kombájn vágószerkezetét úgy kell megemelni.és levélrészt. Az elcsépelt mag sok szár.

A foltok felületét szürkésbarna konídiumtartó gyep takarja. Rhizoctonia solani Kühn.] A betegség rendszeresen nem jelentkezik. A kórokozó elsősorban az elpusztult növénymaradványokon ma­ rad fenn.A petrezselyem betegségei A petrezselyem pektobaktériumos lágyrothadása. megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és az ellenük való védekezés is hasonló.) DC.) Sacc. kerek vagy ovális. amelyre a kóro­ kozó konídiuma kerül. lisztharmata. sötétbarna foltok jelentkeznek. A petrezselyem szklerotiniás rothadása A petrezselyem botritiszes rothadása 102 . szklerotiniás rotha­ dása. et Br. Fertőzési forrás még a vetőmag is lehet. A levélen és a száron 2—3 mm-es. rizoktóniás betegségei [Kórokozók: Rhizoctonia crocorum (Pers.. esetenként azonban számottevő lombpusztulást okoz. A petrezselyem fuzikládiumos levélfoltossága.]. [Kórokozó: Fusicladium depressum (Berk. botritiszes rothadása. A vegetációs időben a kórokozó konídiumokkal terjed. Az ernyővirágzaton a fenti tünetek szintén megtalálhatók.

A levéltetű telepei főleg a tőrózsalevelek fonáki részén telepednek meg.és egyéb fonál­ féregfajok. A petrezselymen is előfordulhatnak a sárgarépa állati kártevői­ nél már tárgyalt alábbi kártevők: gyökérgubacs.) Schroet. a medvelapu cincér. de a hajtástengelyt és a gyökémyakat is ellephetik. lombpermetezés (lásd: sárgarépa sztem­ filiumos feketerothadása). Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae Koch. A petrezselyem szeptóriás betegsége. hogy a hangyák körülépítik a talajközeli fer­ tőzési gócokat. Petrezselyem-levéltetű (Dysaphis apiifolia ssp. petroselini Ob. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. a vetési bagolypille és a zöld sárgarépa-levéltetü. • A petrezselyem levelén előfordul még a rendszeresen nem jelent­ kező peronoszpóra [Plasmopora nivea (Ung. A védekezés módja azonos a sárgarépán előforduló levéltetvek elleni védekezéssel. 103 .). Segíti a felismerést a szövedékbe tapadó levedlett lárvabőrök tömege is. benne apró fekete pontok.). piknídiumok figyelhetők meg. barna szegélyű foltok láthatók. barnuló foltok formájában száradni kezdenek. Az atkák a károsított levelek fonákán finom szövedéket készítenek s ennek védelme alatt szívogatnak.Védekezés: magcsávázás. a köménymoly. A foltok közepe kifehéredik. A kórokozó biológiája és az ellene való védekezés megegyezik a zeller szeptóriás levélfoltosságánál leírtakkal. Szívogatása következtében a megtámadott levelek az érzugokból kiindulva sár­ gulnak. a sávosnyakú cincér.) A betegség a petrezselyem levelén gyakori. súlyosabb esetben le is hullanak. (Kórokozó: Septoria petroselini Desm.] A petrezselyem állati kártevői A petrezselyem kártevő együttese kis eltéréssel azonos a sárgarépáé­ val. majd bronzosodó. A levélen 2—3 mm-es kerek vagy ovális. Egyes esetekben előfordul.

Bivalykabóca (Ceresa bubalus Fabr. illetve a 0. az utánkelés elpusztítá­ sára a permetezést 5—10 napon belül szükség szerint meg kell is­ mételni. az imágókat gyengén). 104 . Külön védekezni általában nem szükséges ellene.15 %-os Galecron.1—0. Soktápnövényű faj.). A levéltetvek ellen használt vegyszerek ezt a kártevőt is pusztítják. Mivel ezek a szerek csak a lárvastádiumban levő egyedeket pusztítják hatásosan (a tojásokat gyakorlatilag nem. szór­ ványosan a petrezselymet is károsítja.2%-os Tedion V 18 vagy a Pol-Akaritox.Védekezés: kielégítő vegyszeres védelmet a speciális atkaölő szerek nyújtanak: a 0.15—0.

mint megszo­ 105 . A csírázáshoz sok vizet kíván. A petrezselyem pótlására használják. hiszen nagyobb lombtömeget is nevel. Szárítmánya ugyanis szép fehér színű. jobb a feldolgozhatósága. főleg külföldön. Most viszont a petrezselymet a pasztinák szorítja ki a feldolgozó ipar területéről. Gazdasági jelentősége A feldolgozó ipar egyre többet használ fel a pasztinákból a szárított zöldségfélék elterjedése óta. Pasztináktermő területünket nem lehet pontosan meg­ határozni. a petrezselyem feltüntetett területi adatainak egyharmada pasztinák. illetve feldolgoz­ hatósága jobb. Fejlődéséhez is több víz szükséges. Az istálló­ trágyázást meghálálja. Várható hozam: 300—400 q gyökér hektáronként. és ezáltal a felhasználhatósága.Pasztinák A szárított zöldségfélék elterjedése óta a feldolgozó ipar egyre többet használ fel belőle. mint pl. a sárgarépáéhoz vagy a petrezselye­ méhez. mert a statisztikai adatok együtt szerepelnek a petrezse­ lyemgyökérrel. amelyet a minőségi problémákon kívül az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai is fokoztak. amelynek szárítmánya szürkés árnyalatú. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. A pasztinák elterjedéséhez hozzájárult petrezselyem­ termesztésünk visszaesése is. Hidegtűrő növény. Tápanyagban is gazdagabb. A közízlés egyelőre a petrezselyem felé húz. A petrezselyem pótlására használják. A hazai termesztésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. de kb. A friss felhasználás területére azonban a pasztinák nehezen tud betörni. azon­ felül darabos áru. ellentétben a petrezselyemmel.

művében már rész­ letesen leírja a pasztinákot és megjegyzi. Lippai (1664) a Posoni kert c. hogy a magyar szerzők a pasztinákot sárgarépának nevezik. Származása és elterjedése ' Régi feljegyzésekben a sárgarépától nem különböztették meg.6 106 . mint a petrezselyem. ha­ nem a sárgarépának mintegy fehér alakjaként írták le. a levele helyett pedig a metélőpetrezselyem levelét. amire az egykori feljegy­ zések is utalnak.kott ízű és illatú fűszernövényhez.1 N-mentes anyagok 12. A pasztinákgyökér táplálkozási értékei (100 rész légszáraz anyag­ ban) Emészthető nyers tápanyagai: Fehérje 0.5 Rostanyagok 0. A pasztinák levele ehetetlen és takarmányozásra sem alkalmas. Mindenesetre a nyugat-európai országokban a petrezselyemgyökér helyett a pasztinákot használ­ ják. ő azonban paszternáknak nevezi el. Különösen Angliában és Franciaországban kedvelik.8 Keményítőérték 1 q-ra 11. Sőt a levele bőrgyulladást okozhat. salátának használják fel a sárgarépához hasonlóan. A gyökerét leves­ nek. ezért erre az aratásnál vigyázzunk. amióta a sárgarépát.9 Zsír 0. Táplálkozási jelentősége Tápanyagban gazdagabb. de elterjedt Amerikában is. A rómaiak már ismerték azóta.

Belül fehér és húsos. A levélkék hasonlóan a tőlevelekhez hár­ masán keréjosak. 4—6 mm széles és 0. lágy szárú növény. Termése ikerkaszat. Ezek az oldalszár­ nyak az érés folyamán hártyaszerűek lesznek. Szögletesen barázdált. Csírázóképessége 50—70 % vagy még rosszabb. vagyis páratlanul szárnyaltak. felülete sárgásbarnás vagy sárgás. esetleg kissé elágazó. mint a sárgarépáé. A második évben hozza a virágszárat. a hosszútól a csaknem egészen kerek alakig. Pasztinákmag (Fotó: Kováts Z. enyhén tompítottak. A csészelevelek jelentéktelenek vagy nincsenek. amely erősen lapított és két magból áll. csak hosszabb dörzsölés után lehet érezni. A szirom­ levelek sárgák és lekerekítettek. Illatát. amelynek alakja elég változatos. amely fajtától függően 30—150 cm-ig nő meg. A virágzata összetett ernyő. mintha a magvaknak oldalszárnyai lennének. fogazottak. Színe világosbarna. húsos karógyökerét.5—0. A gyökere egyszerű. édeskés. de nyelük vastagabb és a lemezük fény­ telen. Sajátságos aromájú illata van. Az első évben fejleszti ki erőteljes. Ez a hártyaszerű. A virágok szerkezete olyan. hasonlítanak a zelleréhez. Csírázóképességét 1 évig tartja meg. sötétebb gyűrűzöttséggel.6 mm vastag. A két magrészből álló termés 5—8 mm hosszú.Növénytani jellemzése Kétéves. Ezermagsúlya 3—4 g. A vi­ rágszáron levő levelek szintén levélzöldek. tojás alakúak. fogazottak. befelé állnak.-né) . A magvakat burkoló héj oldalsó bordái körben szétlapulnak. illetve hajlanak. magvakat körülvevő képződmény elősegíti ugyan a magvak terje­ dését. levélzöld színű. Egyes fajták hajlamosak a pudvásodásra. íze fűszeres. Tőlevelei nagyok. viszont a gépi vetést nagyon gátolja.

mind a maghozó évében. 108 . • Ahogy a konzervipari kereslet nőtt a pasztinák iránt. Sok vizet kíván a csírázáshoz. elfekszik és csak a követ­ kező évben kel ki. nincs elegendő víz a talaj felső rétegében. Hidegtűrő növény. mint a sárgarépáéhoz vagy a petrezselyemé­ hez. Fej­ lődéséhez több víz kell. így a keresletet egyelőre a honosított és fenntartásba vett. va­ gyis teljes gépesítéssel termeszthető pasztinákfajta vagy -fajták elő­ állítását. A kis növények ha kibújtak a földből. amit nagy lombtömege is érzékeltet mind az első évben. valamint import fajtákkal tudjuk csak biztosítani. gépe­ síthető fajtára. majd kézi szedéssel volt megoldható.és fényigényével kapcsolatban nincsenek adataink. Ha későbben vetjük. akkor már erőtel­ jesen fejlődnek. úgy ter­ jedt a nagyüzemi termelése is. amikor kora tavasszal elegendő és tartós nedves­ séget kap. a külföldi fajták honosítása és fajtafenntartásba vétele. Az import félhosszú fajták is kedvező körülmények között olyan nagyra nőnek. A pasztinákkal kapcsolatos nemesítői munkák még meglehetősen új keletűek. A fajtaválaszték szűk. szivacsosságra. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. de megfelelő nedvességről gondoskodni kell. Ezzel együtt a gépesítésre alkalmas fajták kérdése is előtérbe került. amelyeket eddig lehetőségek szerint importból fe­ deztünk.Biológiai igénye Hőigénye. új fajták előállítása mellett. Szükség van tehát egy-két félhosszú. hogy gépesített szedésük csak kormánylemez nélküli ekével. Nemesítésének helyzete Az elmúlt évek során kezdődött el nálunk is a pasztináktermesztés fellendülésével. A pasztinák a nedves tengeri klíma növénye és itt adja a legnagyobb termést is. pudvásodásra és elágazásra sem hajlamos. amelyeknek húsa tömör. A mag csírázási optimuma 20—25 °C között van. zömmel a túl hosszú fajták találhatók. Vízigénye. Mindezen problémák együttesen szabják meg a nemesítési célkitűzéseket. Hő.

gyökérválla középszéles. egyenes vállú és vége felé egyenletesen keskenyedő. Gyökere középhosszú széles. Gyökere hosszú. Középnagy levelei középzöld színűek. Gyökere kissé megnyúlt.Termesztett fajták Hosszú Lange grosse weisse. közép­ zöld színű. nagy levélzetű. a levélrózsa kissé besüppedt. « Félhosszú pasztinákfajta (Fotó: Hanzséros P.) 109 . húsa világos sár­ gásfehér. sötétzöld. Levél­ zete középnagy. Kerek Runde weisse. Félhosszú Guernsey. Hússzíne világos sárgásfehér. gömb alakú. a levélszín matt. Erős. egyenletesen vékonyodó. Húsa sárgásfehér. levélnyele pirosas színeződésű.

54%. könnyen kiszáradó talajok tehát nem alkalmasak pasztináktermesztésre. jó vízgazdál­ kodású. megkönnyíthetjük a vetését. K20 120—160 kg/ha. Vetésforgóban való elhelyezése megegyezik a többi gyökérzöldségfélével. vetése Mint a többi gyökérzöldségé.19%. A száraz. P2Os 0. vagyis kora tavasszal jól elkészített talajban. gyengén savanyú humuszos vályogtalajok az optimálisak. ha lehetséges. KaO 0. mély rétegű talajokat kedveli. P205 40—50 kg/ha. Mivel lehetőség van a magvak drazsírozására. akkor annak megfelelően egészítsük ki a műtrágyákat az előbbi hatóanyagarányt betartva. Tápanyagellátása A pasztinák tápányagigényét a talajból kivont tápanyagok alapján állapíthatjuk meg elsősorban: frissen szedett légszáraz gyökér tömege százalékosan a következő mennyiségeket tartalmazza: N 0.54%.Termesztéstechnológiája Talajigénye Nagy vízigényéből adódik. A tápanyagban gazdag. ahol a magas talajvíz bőséges ned­ vességet biztosít számára. Vetése nehéz a mag formája miatt. Talaj-előkészítése. hogy a mélyebb fekvésű. Igen jól fejlődik a tőzegtalajokon is. Amennyiben nincs lehetőség istállótrágyázásra. 110 . érett istállótrágyát is adhatunk 300—400 q/ha kiegészítésképpen a következő műtrágyákkal: N 70—80 kg/ha. Ősszel. ezáltal a kelését a megfelelő nedves.

ami átlagban 50—60% körül van. szemben a drazsíro­ zott 50—70 körüli magszámával. Ugyanakkor a drazsírozatlan mag kis fajsúlya és lapos formája miatt a magládában könnyen felboltozódott és a ve­ tés egyenetlenségét nem lehetett kiküszöbölni. A vetési mélység 0. szeptember—októberben. vagy 3—4 lombleveles korban. feltétlenül végezzük el a szokásos magtakarást és hengerezést. Nagy lombtömege hamar beárnyékolja a talajt. és egyenletes vetése egyenletes kelést is biztosított. 111 . Egyébként a hagyományos vetőgépekkel vetett pasztinákot 10—15 cm-re egyeljük ki. Vegyszeres gyomirtása Minden vegyszer. A vegyszermennyiségek és azok kijuttatása is teljes mértékben megegyezik az ott elmondottakkal. kelés előtti. amely egyébként a szedés. mint a sárgarépa. alkalmas egy­ úttal a pasztinákra is. ezért öntözésére csak ritkán. A ha-kénti vetőmagszükséglet 3—5 kg/ha.5 cm. A pasztinák mélyen gyökerezik. Vetési ideje megegyezik a petrezselyemével: februártól áprilisig. ezért az egyszeri.Nagyüzemi kísérletekkel nyert tapasztalatok szerint a pasztinák drazsírozott vetőmagja a kontroll nem drazsírozott maggal szem­ ben 4 nappal korábban kelt ki. A sortávolság 30—40 cm. száraz tavaszokon kerül sor. (A nagynak tűnő magszámot fm-ként a pasztinák rendkívül rossz csíraképessége indokolja. a sortávolságtól függően. amely a sárgarépára alkalmas.) • Nagyon fontos a vetés utáni talajlezárás. Átlagosan a folyóméterenkénti tőszám 20—120 körül mozgott.5—1. Ha nem precíziós vetőgéppel vetünk. illetve a szedőgép technikájához igazodik. a talajban levő vizet jól hasz­ nosítja. állományban adott vegy­ szeres gyomirtás elegendő lehet ahhoz. hogy a tömörítés nem volt meg­ felelő. hogy a tábla el ne gyomosodjon. Állományban éppen olyan jó szertűrő képességgel rendelkezik. vagy úgy látjuk.

A teljesen gépesített szedésére a nyűvőrendszerű kombájnok nem alkalmasak. részben nagy lombtömege. a gyökerek összeszedésénél a nagy lombtömeg miatt a dolgozók nem veszik észre a gyökereket és sok elmaradhat. Elérhető természetesen 500—600 q-s hozam is megfelelő állománysűrűséggel és hosszú fajtákkal. Szedése A hazai termelésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. ásóval. egyeljük ki. Optimális esetben a kelés 14—15 nap.Ápolási munkák A csírázás nagyon lassú. de ez ideig leginkább bevált a nagy és erős gyökerek szedésére a kormánylemez nélküli eke. amelyből a levéltömeg 25—40 q között van. mivel nem fagyérzékeny. mint gép kérdése. A szedési időre nem érzékeny. vagy ha a talaj bekérgesedik. elhúzódhat egy hónapig is. ott át is telelhet. A kormánylemez nélküli ekével való szedésnél gondoskodni kell a lomb lekaszálásáról és lehordásáról vagy orkánnal való letakarításáról. ha a talaj felső rétege kiszárad. Válogatása és osztályozása az előírt szabvány szerint történik. ha a mag­ ágy nem elég tömött. A hektáronkénti gyökérhozam 300—400 q. de ha az említett körülmények fenn­ állnak. részben pedig a nagy és erős gyökerei miatt. A komplex gépi szedés inkább fajta. mint a zeller. és 4—5 lomb­ leveles korban ha szükség és lehetőség van rá. Sőt. 112 . Tárolása hasonló a többi gyökérzöldségféle tárolásához. Az ásórendszerű gépek közül azonban a cukorrépakombájnok az eddigi vizsgálatok alapján megoldhatják majd a pasztinák gépi szedését. Ugyanúgy bent hagyható késő őszig a talajban. A hagyományos módszerrel vetett pasztinákot kelés után lehetőleg kapáljuk meg. Természetesen a kombájnnal történő szedésre is csak a félhosszú fajták alkalmasak. Ha a lombot nem távolítjuk el a tábláról. Szedhetjük: kézzel.

5—6 nap után beérnek és a cséplését cséplőgéppel vagy kom­ bájnnal is elvégezhetjük. Július végén. Érés. Minőségi mag­ termesztés esetén a dugványokat szintén ki kell ősszel szedni és átszelektálva még az ősz folyamán vissza­ ültetni. Kaszálógéppel is arathatjuk. Alacsonyabb szaporítási foknál bent hagyhatjuk a talajban. de a vágószerkezetet amennyire csak lehet emeljük meg. ezért több fajta ter­ mesztése esetén az elő­ írt izolációs távolságot be kelltartani(1000 m). augusztus elejen érik. majd kupacokba rakva a táblán utó­ érleljük. nem egyöntetű. A learatott töveket kévékbe. Pasztinákmaghozó tő (Fotó: Hanzséros P } Magja könnyen pereg. 113 . A pasztinák idegenmegporzós növény. lapos és a rajta levő szárnyszerű kép­ ződménnyel könnyen kifújható. mert a mag könnyű. Hason­ lóan a többi gyökérfé­ léhez.Magtermesztése Teljes mértékben meg­ egyezik a petrezselye­ mével. Rész szedésnél ugyanúgy járunk el. cséplés. Várható maghozama: 700—800 kg/ha. mint a többi maghozónál. ha a szél erősségére nem ügyelünk. A cséplése egyike a legkényesebb mun­ káknak. Az érést a mag barnulása jelzi. mint a többi gyökérzöldségféléé. Tisztítása és a mag tárolása ugyanúgy történik.

A pasztinák vírusos vöröslevelűsége. A vírus mechanikai­ lag átvihető. a paréjpoloska. A levéltetvek közül a körte—pasztinák-levéltetű (Anuraphis subterranea Walk. A pasztinák levelén előfordul még a rendszeresen nem jelentkező peronoszpóra [Plasmopara nivea (Ung. a bagolypille hernyói. levéltetűfajok terjesztik. A pasztinák pektobaktériumos lágyrothadása. A Cavariella aegopodii Scop. a Debilisyphon és a Semiaphis fajok egyedei is. illetve a sárgarépa lombozatát károsító levéltetveknél leírtakkal. a sávosnyakú cincér és a zellerlégy. A védekezés módja és anyagai megegyeznek a sárgarépagyökértetűnél.) Schroet]. a petrezselyem és a zeller kártevőivel. A paszti­ nák botritiszes rothadása.) csokoládébarna nyári alakjait mint gyökérlakó­ kat lelhetjük föl a pasztinákort. A pasztinák rizoktóniás betegségei.) A növény alacsony növésű. A pasztinák lisztharmata. Károsítják a pasztinákot a fonálférgek. A pasztinák szklerotiniás rothadása. A pasztinák állati kártevői A pasztinák állati kártevői részben megegyeznek a sárgarépa. és a Cavariella pastinaceae L. mint a sárgarépánál és a petrezselyemnél.A pasztinák betegségei A pasztinák vírusos tarkalevelűsége. Megegyezik a sárgarépa hasonló nevű betegségével és védekezésével. A levélnyél alul meggörbült. törpe. 114 . A leveleken sárgás mozaik­ foltok láthatók. (Kórokozó: Parsnip mottle vírus. Az ellenük való védekezés módjai és anyagai ugyanazok. Ezenkívül előfordulhatnak még a pasztinákon a Cavariella.

115 . A magyar konyhában a gu­ mószeller főleg mint levesízesítő szerepel.és a vitamintartalma. A zeller nagyon lassan fejlődik és a fejlődés kezdeti szakaszában. nagyobb része pedig feldolgozva (pl. Nagy az ásványianyag. Sok vizet kíván. egészen a palántakorig egyenletes hőt kíván.40 kg/fő). levespornak) kerül exportra. salátának. zakuszkának. A zellergumótermésünk egy része feldolgozatlanul. mivel a kereslet elsősorban az export függvénye. Gazdasági jelentősége Több országban. míg Közép-Európában. A mélyebb fekvésű öntés.és láptalajokon fejlődik jól. Csehszlovákiában. Gépesített technológiával 30—40 dkg-os gumóátlagsúly és 240—250 q hektáronkénti terméshozam kifizetődő. ezenkívül friss fogyasztásra is termelik. A vegetáció egész folyamán szüksége van N-ra. a halvá­ nyítózeller és a metélőzeller. Franciaország egyes részein. Gazdasági jelentősége csak az első kettőnek van. a gumószeller. Közép-Európa többi országaiban egyike a legtöbbre becsült zöld­ ségféléknek. levespornak. Termelésünk volumene az utóbbi években erősen ingadozik. például Angliában.Zeller A zellernek 3 formája ismert. Fénykedvelő növény. Észak-Amerikában. Feldolgozva ételízesítőnek. Magyarországon csakis a gumószellert értik és termesztik zeller név alatt. például NDK-ban és NSZK-ban. A gumószeller fogyasztása nálunk aránylag kicsi (0. Itáliában csak a halványítózellert terme­ lik.

Só­ kedvelő (halophyta) nö­ vény.30 0. Táplálkozási jelentősége. Megterem a tenger­ parton.20 116 .ezer t Származása és elterjedése Apium graveolens var.és Dél-Amerikáig mindenütt megtalálható. el­ ágazó.04 0. aszparagint és tirozint. Tartalmaz még cukrot. orsó alakú. kemény és erősen keserű ízű. élvezhetetlen. A zeller levelének sokkal nagyobb ásványianyag. silvestre Presl.10 0.és vitamintartalma van mint a gumónak.30 0. A Kanári szi­ getektől Ausztráliáig. Indiá­ tól Észak. A zeller országos terméshozama 1965-től 1974-ig Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Karotin Bj-vitamin B2-vitamin Niacin C-vitamin 0. mocsaras területe­ ken éppen úgy. — a vadzeller kozmopolita. A vadzeller gyökere na­ gyon vékony. árkok és patakok mentén. mint a pusz­ taságban.

1974-ben 117 . 1973-ban Zellertermesztő körzetek járási bontásban.Zellertermesztő körtetek járási bontásban.

A: hosszmetszet vázlatosan. vagy Zellergumó hossz. Első évben fejleszti ki a vegetatív és második évben a generatív szerveit. hi=hipokotil táj. középső részén a szik alatti szárból (hipokotilból). A gumószeller hasznos szerve a gumó. A vizet bősé­ gesen tartalmazó gumó felszínét parabőr (epiderma) borítja. amely botanikailag „szár­ gumó”. A gumó főleg bélszövetből képződik. nyomán ) a kissé megnyúlt gömb. A megvastagodott szik alatti szár minden átmenet nélkül foly­ tatódik az orsógyökérben. mint pl. ep=epikotil táj. mint pl. 1965 a kettő közötti alak. amelyet számos edénynyaláb sző át.és keresztmetszete (Terpó. a gumó üre­ ges lesz.4 32 Növénytani jellemzése Kétéves. Ha a központi bélszövetek idő előtt elhalnak. alsó részén pedig az orsógyökérből áll. sz—sziklevél 118 .Ásványianyag-tartalma (mg 100 g-ban) Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor gumó 337 161 16 33 0. az Imperator. a Dresdener gy=gyökérzóna B: a húsos főgyökér keresztmetszete. Markt.3 26 levél és szár 475 66 184 43 0. Felső harmadában a tőlevelek alapi részén a rozettásan fejlődő primer hajtásokból. Frigga vagy alul kiszélesedő. mint pl. A gumó alakja lehet gömbölyű. a Hegykői. gyk=gyökérkezdemény. lágy szárú növény. és ezáltal egészen répaszerű képlet jön létre.

az Imperator vagy a Wiener Markt. 10% esik le a gyökérzetre és 40—60%-ot tesz ki a levélzet. hogy minél kevesebb gyökere van a gumónak. Legkisebb felületen a megnyúlt gömb alakon. dudoros. növekedésükben. hogy az ne jelentsen hátrányt a gumó nagyságára és ezáltal a hozamára. amelyre vonatkozóan az OMFI 1967-ben végzett vizs­ gálatai a következők: Fajta Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator Oldalgyökér-mennyiség kevés közepes közepes kevés sok kevés A szedésre alkalmas növények 30—50%-a a használható gumó. annál könnyebb szedni. Az utóbbi években nemesített vagy feljavított fajtáknál sikerült a gyökértömeget úgy lecsökkenteni. állásukban fajtára jellemzőek. félig felálló és elfekvő lombo­ zató típusok. viszonylag kisebb a gömbölyű formákon. Vannak felálló. Rücskös pl. Tény azonban. Hátrányos tulajdonság az oldalgyökérképzésre való hajlam. A levéllemezek lehetnek erősebben vagy gyengébben fogazottak. A levélnyél lehet rövid. 119 . Gazdaságossági szem­ pontból fontosabb a gyökerek elhelyezkedése a gumón. amelyek fél levélrózsát alkotnak. Aránylag sima a Hegykői. A tőlevelek. el­ veszik. A gyökér tömege és elhelyezkedése a gumón fajtára jellemző és függ a gumó formájától is. a Frigga. az Invictus. mint levesízesítő. Nagyon kevés hányada kerül felhasználásra frissen vagy szárítva. mint a gumó—gyökér arány. Vannak dús. nagy lombú és ritka. bár esetleg a környezeti tényezők is befolyásolják. annál nagyobb a hozam. és legnagyobb felületen az alul kiszélesedő típusokon van. viszont minél több a gyö­ kere. Tisz­ tításnál a-levéltömeg — dacára magas biológiai értékének —. gyér lombállású fajták.A gumó felülete lehet sima vagy rücskös. félhosszú és hosszú.

Zellerlevél-típusok (Fotó: Hanzséros P.) 120 .

Az egyik: a 24 órán keresztül 20—30 °C-os vízben áztatott magvakat száraz homokkal keverve vetik ki.Mindezen. vagyis az önbeporzás megelőzésére a porzók előbb fejlődnek ki. vagyis két magból áll. vagy barnásszürke. és befolyásolják a szedőgép típusát. Két bibéje van. Magérés után a nö­ vény befejezi fejlődési ciklusát és elhal. A zeller levele páratlanul szárnyaltán összetett. és a levéllemezkék többé-kevésbé fogazottak. A zellermag nagyon lassan csírázik. Az alsó állású termő két termőlevélből alakult. ezáltal a mag­ vak szinte félkör alakúak. esetleg barna. Becker—Diliingen két eljárást dolgozott ki a magvak előcsíráztatására. fajtára jellemző tulajdonságok befolyással vannak a gépi szedésre. hasi oldalukkal simulnak össze. Csíra­ képességét általában négy évig tartja meg. és belőle a jel­ legzetes ikerkaszattermés fejlődik.-né) 121 . Termése ikerkaszat. amelyek éterikus olajat tartalmaznak. Minden magnak öt bordája van. három a háti és kettő a hasi oldalon. Virágzata összetett ernyő. részben a bordák alatt 10—14 gyantajárat van. amelyek a lapos. álta­ lában 14 napig. A zeller virágzata Zellermag (Fotó: Kováts Z. A virágzás kifejezetten protandrikus. A magvak színe szürke. 50—100 cm magas elágazó virágszára. Részben a bordák között. A háti oldaluk domború. A második évben fejlődik ki a bor­ dázott. de a jól tárolt mag hat évig is csíraképes lehet.

párás.A másik módszer: tetszés szerinti mennyiségű maggal megtöltünk egy cserepet.2 °C és a maximum 21. és ebben a stádiumban óvatosan össze­ keverjük a rajta levő földréteggel és kivetjük. egészen palántakorig egyenletes hőt kíván. Hőingadozások természetesen előfordulnak. A magvakat 1 %-os NaOCl-os oldatba tette.3 °C.5—18. A zellernek a talaj mellett a hőmérséklettel. A vegetatív szakasz kezdetén. nedves klímával rendelkező tájak elégíthetik ki leginkább a zellernek ezen igényeit. amikor a napi maximum 24— 25 °C körül van. az éjszakák már kissé hűvösebbek. ami tájtermelését indokolttá te­ szi. ahol a megfelelő hőmérsékle­ tet biztosítani tudjuk. majd megszárította és néhány napig meghatározott hőmérsékleten és légnedvességen tartotta (8 óra hosszat 20 °C-on és 16 órán át 10 °C-on). A cse­ repet melegre állítjuk és nedvesen tartjuk. korai kiültetésnél a begyökeresedésig az optimális napi át­ laghőmérséklet 14 °C. Biológiai igénye Hőigénye. és fejlődésének kezdeti szakaszában. A kiültetett palánták a nyári nagy melegben lassan fejlődnek. Ezért melegágyba vetjük. akkor a palánták felmagzanak. A hűvös. Taylornak (1949—51) a halványítózeller magjára kidolgozott eljárása szerint a kivetett magvak három és fél nap után csíráznak. míg szikleveles korban 12—13 °C. vagyis augusz­ tus második felére és szeptemberre. A zeller nagyon lassan fejlődik. A mag optimális csírázásához 25—26 °C szükséges. 10—21 nap után kez­ denek a magvak csírázni. de ha a napi maximum 10 napnál tovább 10 °C alatt marad. A fokozott gumóképződés a hűvösebb időszakra esik. Szabadföldi vegetációs idő folyamán az optimális havi átlaghő­ mérséklet 15. Ez a helyzet a késői fagyoknál fordulhat elő. vagyis a mikroklímá­ val szemben támasztott igénye az. amelynél a minimum 7. kevés földdel befedjük és alaposan beöntözzük. A fejlődés szakaszainak optimális hőhatárai Markov— Haev beosztása szerint 19 ±7 °C.1—23. de a hőmérsék­ let még nem megy le 4 °C alá.9 °C. 122 .

A talaj optimális víztartalma az egész vegetációs idő­ szak alatt 60% vízkapacitás felett van. Mind ez ideig a nemesítők többnyire ezt a módszert alkal­ mazták nemesítői munkájuk során. A kutatók.Fényigénye. javításával egyaránt foglalkoznak minden országban. hanem a gumóképzéshez is. ahol szükség esetén öntözni nem lehet.“Céltudatos és következetes szelekcióval is fennáll tehát a lehetősége a fajták javításának és új fajták előállí­ tásának. Ez természetes következménye annak. Belső érté­ keinek a sárgarépához vagy a céklához hasonló vizsgálata egyelőre szinte megoldhatatlannak látszik. A gyökérzöldségek közül a legtöbb vizet a zeller kívánja. A zeller idegenmegporzó növény. A csírázáshoz állandó nedvességre van szüksége. mert a hozamok cse­ kélyek lesznek. vékonyak lesznek és satnya gyökerűek. 123 . Ezek többségük­ ben nyugat-európai nemesítésűek. de a gyakorlati tapasztalat szerint is augusztustól a vegetációs idő befejeztéig víz­ igényében minden zöldségfajon túltesz. a gumófejlődés nem lesz ki­ elégítő. Olyan területen. ahol zellert termesztenek. mind az új fajták beltartalmi értéküket és minőségüket tekintve csekély eltérést mutatnak. Kevés fénynél a palánták megnyúlnak. Például a gumó bevágása a pudvásság ellenőrzésére mindig azzal a veszéllyel jár. és ennek következtében min­ denfajta populációból áll. nemcsak a csírázáshoz. Vízigénye. Mind palántakorban. Aránylag sok fajta van forga­ lomban és mindig újabbnál újabbak jelennek meg. mind a fejlődés későbbi stádi­ umaiban fénykedvelő növény. nem érdemes zellertermesztéssel foglalkozni. Ezzel szemben mind a régi. Transzspirációs együttha­ tója: 290. hogy a gu­ mó egyedkiválasztása során csak külsőleg bírálható el. hogy már vagy a tárolás folyamán vagy kiültetés után elrothad. A zellergumó rend­ kívül érzékenyen reagál mindennemű sérülésre. Nemesítésének helyzete Új fajták előállításával és a régi fajták fenntartásával.

taplósságra való haj­ lama egyike a legnehezebben leküzdhető kellemetlen tulajdonságok­ nak. A külső szín nem meghatározó tényező. Minél durvább a zeller gyökérzete. amely a gépi tisztítás elterjedésé­ vel egyre inkább a gömb alak felé tolódik. % Fajta fehér sárga lila Üreges gumó % 20 42 37 25 27 20 Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator 83 89 78 87 42 45 17 11 17 13 58 40 5 15 124 . Az üregesedés főleg a felső rész középpontjában és az alsó harmadnak szintén a közepén jelentkezik. an­ nál durvább. mind a hosszúkás. de a világos. A gyökérzet finomsága összefügg a gumó felszínének simaságával is. rúegnyúlt alakokat. b) A gyökérberakódás nagysága és annak elhelyezkedése a gu­ món. a hússzínre és az ugyan­ csak nemkívánatos lila elszíneződésre vonatkozóan a következők­ ben közöljük: 4. elefántcsont színű gumó tetszetősebb. hirtelen növekedés következménye. annál könnyebben szakadnak szét a bélszövet sejtjei. táblázat. valamint a gyökerek finomsága. A gép a dudorok.A zellerfajták értékelése Külső tulajdonságok: a) A forma. Ez a jelenség az erős. Hat zellerfajta értékelése (OMFI) A hús színe. és kiszorítja mind az alul kiszélesedő. A sima felszínű gumó tetszetőssége mel­ lett kézzel is és géppel is kevesebb munkaráfordítással tisztítható. c) A gumó sima felszíne. ezenkívül a sérülés lehetősége is nagyobb. Minél gyorsabban növekszik a gumó. rücskösebb a felszíne is. Belső tulajdonságok: a gumó üregesedésre. Mindezek a gépi szedésnél és tisztításnál lényegesek. rücskök miatt részben nem tudja egyenletesen tisztítani. Az OMFI hat fajtára vonatkozó értékelését a taplósságra. beletapadt sárdarab marad a felületen.

nincs semmi befolyása az ízre. Magyar táj­ fajta. Fiziológiai okát még nem tisztázták. jó minőségű. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Oldalgyökerei nincsenek. Schuphan már 1937-ben kimutatta. csak talp­ gyökereket fejleszt. hogy egy kevésbé foltosodó zeller érté­ kesebb volna.A gumó rozsdafoltosságát kezdetben a vastartalom oxidációjá­ nak tartották. Gumója középnagy vagy nagy. A gumónak a főzésnél keletkező feketésszürke színe sokkal kelle­ metlenebb tulajdonság. tompa fényű. Húsa tömött. fehér színű. A levélnyél rövid. az egész ország területére mind nagyüzemi. stb. Mivel a specifikus zellerízkomponensek a rozsdafoltosságot okozó illó olajokhoz van­ nak kötve. jól tárolható. Közepes termőképességű. mind házikerti termesztésre egyaránt javasolható fajta. sötétzöld levelei dúsak. Gyökérzete finom. középerős. Felálló lombja miatt nyűvőgéppel is szedhető. 125 . A szakemberek magyarázzák túltrágyázással. szabályos gömb alakú. A hőmérsélet emelkedésével ez a folyamat meggyorsul. nem valószínű. de 0 °C-nál és 87 °C felett a színeződés megszűnik. Felülete sima. hogy a zeller gyantaanyagokat és bizonyos illó olajokat tartalmaz. felálló. A zellerolaj levegőn enzimek hatására gyantásodik és ez okozza a rozsdaszínű foltokat. Termesztett fajták Hegykői Lombja tömör. Ennek. A konzervkészítésnél „blanchirozással” oldották meg ezt a kérdést. ellentétben a rozsdafoltossággal. vékony. nyomelemhiánnyal.

Gyökérzete közepesen erős. kissé meg­ nyúlt gömbalak. Húsa fehér. A gumó alakja kicsi vagy középnagy. Tárolhatósága és betegségekkel szem­ beni ellenállósága szintén közepes. Elterülő és felálló egyaránt előfordul benne. csak talp­ gyökerei.Hegykői fajta (Fotó: Hanzséros P. Inkább a kelet-magyarországi te­ rületekre ajánlható. vagyis lombra nem kiegyenlített. rostossága közepes. üregesedésre nem hajlamos. 126 . aránylag kevés. Nem egységes lombja miatt csak ásórendszerű gépekkel szed­ hető.) Monostorpályi Lombja sötétzöld színű. felülete sima. oldalgyökerei nincsenek. a feketedésre való hajlama a főzésnél kicsi. Terméshozama közepes. Magyar tájfajta. tömöttsége.

Imperator fajta (Fotó: Hatasiros P.)

Imperator Lombja középzöld színű, durva, nagy. A levélnyél hosszú. Gumóalakja nagy, gömbölyű, alul kissé kiszélesedő. Felülete rücskös. Húsa sárgásfehér, üregesedésre kissé hajlamos, feketedésre való hajlama a főzésnél közepes. Gyökérzete oldalgyökérképzésre hajlamos. Erős talpgyökerei van­ nak. Nagy hozamú, talaj és tápanyag szempontjából kevésbé igényes, mint pl. a Hegykői vagy az Alabástrom. Szeptoriára kissé hajlamos. Tárolhatósága jó, nagyüzemi termesztésre ajánlható. Nyűvőgépi szedésre is alkalmas, dús, nagy, felálló lombja miatt. 127

Frigga Lombja közepesen nagy, középzöld színű. Gumója közepes nagyságú, gömbölyű vagy kissé megnyúlt gömb. Felülete sima vagy enyhén rücskös. Szép fehér, jó minőségű húsa van. Üregesedésre való hajlama kö­ zepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama aránylag kicsi. Talpgyökerei finomak, kicsik, közepesen dúsak. Oldalgyökere nincs vagy nagyon kevés. Hozama közepes, jó minőségű fajta. Igényes a talajjal és a táp­ anyaggal szemben. Tárolhatósága jó. Betegségekkel szembeni ellen­ állósága közepes. Gépi szedésre alkalmas.

Frigga fajta (Fotó: Hanzséros P.)

128

Alabástrom fajta (Alabaster) (Fotó: Hanzséros P.)

Alabástrom Lombja nagy vagy közepes nagyságú, középzöld színű. Középnagy gumója gömb vagy kissé lapított gömb. Alul kissé szélesedő. Felülete enyhén rücskös. Húsa sárgásfehér, alabástrom színű, amely már külső színén is észrevehetően világosabbá teszi a gumót és ezzel elüt a többi, álta­ lában szürke színű zellerfajtáktól. A hús minősége finom, de hajla­ mos az üregesedésre. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Erős, dús talpgyökérzete van. Oldalgyökere egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés. Hozama közepes. Finom húsú, jó minőségű fajta. Igényes a talaj­ jal és a tápanyaggal szemben. Tárolhatósága jó, betegségekkel szem­ beni ellenállósága közepes. Gépi szedésre alkalmas. Egyes típusai nyűvőgéppel is szedhetők. 129

Invictus fajta (Fotó: Hanzséros P.)

Invictus Lombja középzöld, tömött, elterülő. Alsó levelei elfekszenek a tala­ jon. A levélnyél hossza 13—16 cm. A gumó nagy vagy középnagy, gömbölyű vagy megnyúlt gömb alak. Az alapnál homorú, illetve boltozatos. Felülete sima vagy eny­ hén dudoros, színe halvány sárgásbarnás. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör. Főzésnél a feketedésre való haj­ lama kicsi. Üregesedésre való hajlama szintén kicsi. Gyökérzete mélyen ülő, finom és kevés. Csak talpgyökerei vannak. Érzékeny fajta, hozama erősen függ a helyi termesztési viszonyok­ tól, tehát ingadozó. Szeptoria-ellenállósága közepes, tárolhatósága úgyszintén. Csak ásórendszerű géppel szedhető. 130

Roka Levelei középzöldek, tömöttek és felállóak. A levélnyelek hossza 12—18 cm. Gumója középnagy, nagy, félgömb alakú. A felső része felé el­ keskenyedik, és hasonlóan a Magdeburger Markthoz, az alapon kis­ sé szélesedik és erősen dudoros. Húsa sárgásfehér, tömör vagy közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély, vagy esetleg közepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama közepes. Erős talpgyökerei vannak, a gyökérberakódása egészen mélyen van, vagy esetleg a gumó egynegyedéig rakódik be. Középkötött talajokra alkalmas, hozama hasonló a Magdebur­ ger Markthoz. Szeptoria-ellenállósága, valamint tárolhatósága is jó. Besta Középzöld színű, nagy, dús lombú. Lombozata nem kiegyenlített, felálló és elterülő egyaránt. Hajlamos a sarjadzásra. Levélnyélhoszsza 9—14 cm. Gumója középnagy, lefelé, az alap felé szélesedő, csaknem há­ romszög alakú. Felszíne sima vagy enyhén dudoros. Húsa fehér, sárgásfehér, szép színű fajta. Tömör, üregesedésre való hajlama csekély. Feketedésre való hajlama is minimális. Aránylag kevés vagy közepes és finom gyökérzetű. Csak talpgyö­ kerei vannak és egészen a gumó alsó részén, mélyen ülnek. Közepes hozamú, jó minőségű fajta. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. Rodeo Lombja nagy, középzöld színű, közepesen tömött, elterülő. Levélnyélhossza 12—15 cm. Gumója középnagy, az alap felé kiszélesedő vagy félgömb alakú. Felszíne sima vagy kissé dudoros. 131

mind nyűvőgéppel szedhető. Finom gyökérzete aránylag kevés vagy közepes. A levélnyél hossza 10—12 cm. il­ letve közepesen erős. Gyökérzete dús. Jó minőségű fajta és szedése is könnyű. Magdeburger Markt Sötétzöld. Mind ásó-. Nagy hozamú fajta. felálló. finom. hogy könnyen taplósodik. tömött levelű. Szeptoria-ellenállósága. Ásórendszerű géppel szedhető. Gumója nagy. Aránylag jól tárolható. Lustra Lombja sötétzöld. finom húsú. Mélyen ülő talpgyökere van. tömörsége közepes. A hús színe sárgásfehér. A levelek közepesen felállóak. Oldalgyökerei nincsenek. Lombja nagy. mert a gumók eléggé kiállnak a földből. fényes. üregesedésre való hajlama nagyon kicsi. Szep­ toria-ellenállósága közepes. Közepesen durva. gömb. Üregesedésre való hajlama csekély. sárgásfehér. A levélnyél 7—10 cm hosszú. Sárgásfehér. tárolhatósága jó.Húsa fehér. Hozama megfelelő. tömött. és az alap felé kissé ki­ szélesedik. fényes. Gyökérzete mélyen vagy középmagasan ül. Felszíne csaknam teljesen sima. vagy közepes. Feketedésre kö­ zepes hajlamú a főzésnél. az idősebb levelek elfekszenek a talajon. félgömb vagy meg­ nyúlt gömb alakú. de hajlamos az oldalgyökérképzésre is. Üregesedésre való hajlama csekély vagy közepes. Nagy vagy közepes hozamú fajta. Szeptoria-ellenállósága és tá­ rolhatósága jó. . Feketedésre való hajlama csekély. közepesen tömör. mélyen ülő. Feketedésre való hajlama cse­ kély. A gyökerek körül enyhén dudoros. időnként kissé laza. A gumó nagy vagy közepesen nagy. de hátránya. gömb vagy félgömb alakú. legfeljebb eny­ hén dudoros.

félgömb alakúak. de hajlamosak a megnyú­ lásra. Felszínük erősen dudoros. Gumója középnagy. Prágai óriás Sötétzöld fényes. Inkább lápi talajokra alkalmas. félgömb ala­ kú. Hoza­ ma közepes. felszíne dudoros. Gyökérzete erős. Levélnyélhossza 8—11 cm. A gumó gömb. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága jó. dús. Erős. néha a közepéig is berakó­ dik. A gyökérzet a gumó alsó harmadáig. Hozama közepes. mint gömbölyű. A levélnyél hossza 8—13 cm. durva. Ásógéppel szedhető. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Húsa szürkésfehér. A gumó alsó harmadában helyez­ kedik el. Tárolhatósága közepes. Levélnyelének hossza 6—12 cm. kissé vagy erősebben hajlamos az ürege­ sedésre. A legnagyobb gumójú fajták egyike. Felszíne du­ doros vagy erősen dudoros. de erőteljes lombozata van. fehér vagy barnás. inkább lapos. sötét-. illetve tömörségű. feketedésre való hajlama közepes. Nyűvőés ásógéppel szedhető. Csak ásógéppel szedhető. felálló lombozatú. üreges. A gumók középnagy. Húsa sárgás. Hajlamos a szeptoriára és a rozsdára is. Feketedésre való hajlama közepes. üregesedésre való hajlama kicsi. közepes minőségű. illetve középzöld lombja elterülő. sárgászöld. de betegséggel szemben nem ellenálló.Oderdörfer Nagy. durva és dús gyökere aránylag magasan berakódott. 133 . dús. Közepesen durva és közepesen dús vagy dús gyökerű. dús. Köze­ pesen pudvás. közepesen tömött és kissé elterülő. Húsa sárgásfehér színű. Feketedésre való hajlama közepes. tömör. Nagy hozamú. Wiener Marki Világoszöld.

Túltrágyázás következtében a lombozat rövid. A nagyobb terméshozamok és a gazdaságos termelés érdekében érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt. Márpedig a talaj akkor üde. míg káliumot csak a tenyészidő vége felé vesz fel. Amennyiben erre nincs mód. A tápanyaghiány is és a túltrágyázás is. és az idősebb levelek elsárgulnak. és inkább savanyú kém­ hatású műtrágyákat használjunk. de érzékeny a talaj nagy sótartalmára. amely elsősorban a túl­ zott műtrágyaadagok következtében jelentkezhet. ha szervesanyag-tartalma jó. Ebből következően a zeller alá lehe­ tőleg szerves trágyát adjunk. Ennek pedig egyik előfeltétele a szerves trágyázás. törékeny szárú és mélyzöld színű lesz. A zeller NPK-felvételével kapcsolatban Tylor és Lorenz (1962) végeztek vizsgálatokat.5 között van. Sótűrő növény. Talajigénnyel függ össze tápanyagigénye is.5—7. ahol a talaj­ ban elegendő nedvesség és tápanyag van. 134 . amely nagy. A magas talajvízszintű területeket sem kedveli. Megállapításaik szerint a zellernek a nitro­ génre és foszforra a tenyészidő egész folyamán szüksége van. Mészhiányra érzékenyen reagál. hanem fejtrágyaként több adagban adjuk. Tápanyaghiány következ­ tében a lomb kicsi. valamint a lúgos kémhatású műtrágyákra. Ezért lehetőleg a N-műtrágyát ne egy adagban. hogy a zeller egyike a környezeti és termelési tényezőkre leginkább reagáló zöldségfajoknak.Termesztéstechnológiája Talajigénye A mélyebb fekvésű öntés. ha a talajt kellően trágyázni és öntözni tudjuk. valamint a túl kötött és túl laza homok­ talajok kivételével mindenütt termelhető zeller. akkor se kerüljön a zeller a vetésforgóban 1—2 évnél távolabb a szerves trágyázás évétől. A túl savanyú és túl lúgos.és láptalajokon fejlődik jól. A pH-igénye 6. szétterülő lesz. A szakkönyvek a zeller talajigényé­ vel kapcsolatban az „üde” talaj kifejezést használják. különböző szimptómákat idézhet elő a zeller lombozatán.

P205 60— 80 kg/ha. a másodikat júliusban. amely után az őszi mélyszántás elvégezhető. A harmadik adag nitrogénműtrágyá­ val K2Ot adhatunk fejtrágyának legalább 150—200 kg/ha mennyi­ ségben. a gyengén. a tenyészidő folyamán legalább három alkalommal. mint a petrezselyem vagy a sárgarépa. Célszerű az öt-hét éves vetésforgó. hanem jobb. A nyomelemek közül a zeller számára legfontosabb a bór. akkor ezt a zeller alá elsősorban 135 . A műtrágyaadagok mennyisége függ a talaj tápanyag­ szintjétől. Ennek előfeltétele a talaj kielégítő szervesanyag-tartalma. de mivel a talaj magas sókoncentrációjára érzékeny.Vetésforgó A zeller igényes növény. Ezért célszerű a talajvizsgálatok után meghatározni a kiszórandó trágya mennyiségét. a harmadikat pedig augusz­ tusban. Tápanyagellátása A zellernek a vegetáció egész folyamán szüksége van nitrogénre. amelyet a növényvédő szerekkel együtt lombtrágyaként permetez­ zünk ki akár Wuxal. tápanyagban gazdagabb talajt is kíván. egyenet­ lenül trágyázott talajon nagyon alacsony terméshozamot ad. K20 240—300 kg/ha kétharmadát július második felétől au­ gusztus elejéig fejtrágyának. Ezen a téren nagy eltérések mutatkoznak. akár Borax formában. jó szerkezetű talajon adja a maximális hoza­ mot. Zellert zeller után vagy gyökérzöldség után termeszteni nem aján­ latos a kórokozók elszaporodása miatt. ezért a nitrogénműtrágyát három egyenlő adagban szórjuk ki. Az első harmadát palántázás előtt. A zeller humuszos. Előveteménye olyan kultúra legyen. Különösen az olyan tápanyagigényes növény. 250 q/ha termés eléréséhez szükséges NPK-tápanyag: N 150—180 kg/ha két-három részletben. mint a zeller. Nemcsak jobb táperőben levő talajt hagy maga után. Ha a jónak mondható szervesanyag-tartalmat az eddigi trágyázási rendszerünkkel nem tudtuk elérni.

Szórt vetéssel hasonlóképpen. A ható­ anyagarányt természetesen eltolhatjuk a tápanyagszintnek megfele­ lően. a kikelt növénykéket az első lomblevelek megjelenése után ritkítsuk ki 1—2 cm-es tőtávolságra.Vethetünk sorba és szórva. vetése Alapja az őszi mélyszántás. mert a pikírozás — nagy kézimunka-igénye miatt — nem gazdasá­ gos. 100 q zellertermés eléréséhez szükséges NPK-hatóanyag kg-ban: N 65 kg. KzO 95 kg. Talaj-előkészítése. tőzeges talajon emeljük meg a foszfor és kálium arányát a N rovására. egyenletes. rögmentes vagyis gépi ültetésre alkalmas talajfelszínre törekedjünk. illetve a magvetés vegyszeres gyomirtását köz­ vetlen vetés után végezzük el. A csírázás elősegítése és a nedvesség megőrzése céljából a mag­ vetést az ablakok alatt fóliával betakarhatjuk. P205 25 kg.5 cm mélységre a vetőmagot. március elején vessük el melegágyba 0. a talaj táp­ anyagtartalma és az adandó műtrágya függvényében.0—1. Tudvalévőén az istállótrágya hasznosulása az első évben 40—50%.2—0. A tavaszi talajmunkával pedig sima. hogy a magvetésünk ki ne száradjon. amelyből a N 30—35%-ban. Falisan). amelyet előzőleg csáváztunk (TMTD. 1200—1500 jó minőségű palántát kaphatunk. A zeller a csírázáshoz sok vizet kíván. a K20 pedig 79—80 %-ban jelent felvehető táplálékot a növény számára. de elérhető 2000-es tőszám is. Az átlagos 5—6×1—2 cm-es sor. Ezt megoldhatjuk az ágyak beöntözé136 .istállótrágyázással pótoljuk: 4—500 q hektáronként.és tőtávolság esetén ablakon­ ként kb. ezért ügyeljünk arra. Ellenkező esetben az ültetési mélységet nem tudjuk betartani. Február végén.5 g. a P205 24—26%-ban. pl. a melegágyi ablak­ szükséglet 60—70 db hektáronként. Ablakonkénti magszükséglet 1. A melegágyak. Ha a vetésünk túl sűrű. A vetőmagszükséglet hektáronként 8—10 dkg.

A gépesített technológiához ajánlható 50 cm-es sor­ távolságnál.5 g/ablak) a permetezőgéppel úgy permetezzük ki. A nagy területegységnyi hozam eléréséhez a helyes növényés művelési.: Invictus Róka Lustra Nagy gumójú fajták. Kiültetésre 3—4 lombleveles és 12—15 cm hosszúságú palánták alkalmasak. A hektáronkénti növényszám függ az ültetési sor. 80—100 ezer tő/ha 70—80 ezer tő/ha 137 . a fajtára vonatkoztatott optimális növényszám a következő: Közepes gumónagyságú fajták. pl. A sortávolságot befolyásolja a gépesítés. hogy ablakonként csak a megengedett vegyszermennyiség jusson.és tőtávolság­ tól. pl. ikersorosan. amely általában 18—20 cm. A tőtávolság csökkentésének ha­ tárát a gumó és a lomb nagysága is megszabhatja. figyelembe véve a gumók nagyságát és hozamképessé­ gét.sével együtt is. A másik megoldás. pl. de a magvak beöntözése is kielégítő legyen.: Imperator Prágai óriás Riesen Alabaster Magdeburger M. Alabástrom 100—120 ezer tő/ha Középnagy—nagy gumójú fajták. amikor először beöntözzük az ágyakat és utána permetezzük ki a vegyszert.: Hegykői Frigga Wiener M. illetve kiszámított vegyszermennyiséget (Merkazinból 0. Az ablakonként megengedett. illetve tőtávolság döntő jelentőségű. Ültet­ hetünk egysorosán. illetve a művelés.

A vegy­ szeres gyomirtást állományban szükség szerint megismételhetjük. Függetlenül attól. 4 soros. ugyanakkor az Imperator. 6 soros.8 ha/10 óra. Ilyen pl. Merkazin. június eleji ültetésből nem adnak megfelelő terméshozamot. Dózis: 3. a Hegykői zeller is.6 ha/10 óra. egyes fajtáink a késői. Palántázógépek: UPK—6-os.5 g ablakonként. TP—4-es. Gramoxone. Prometrin gyomirtók: A—1114.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. A palánták lehetőleg olyan mélyre kerüljenek a talajba. A palántázógép tárcsájába egyenletesen behelyezett pa­ lántákat a gép egyenletes mélyen ülteti ki. másrészt a késői ültetésből a lerövidült vegetációs idő következtében nem kapunk megfelelően fejlett gu­ mókat. mert egyrészt a palánták túlfejlődnek. Az egyenletesen és jól elmunkált sima talajon palántázógéppel ültethetünk. illetve állományban 2. Vegyszeres gyomirtása Szabadföldön kiültetés előtt kontakt gyomirtó szerekkel is elvégez­ hetjük a gyomirtást. területteljesítménye 0. minél jobban megközelítjük ezt az optimális mélységet. területteljesítménye 0. Annál nagyobb és formára kiegyenlítettebb gumók fejlődnek. Ha mechanikai eszközökkel munkáljuk el a talajt és egyúttal ki is irtjuk a gyomokat. mint amilyen mélyen a meleg­ ágyban voltak. akkor a további vegyszere­ zéssel várjuk meg a palánták begyökeresedését (1—2 hét). 138 . a Frigga május végi. Legkésőbb június elejéig azonban fejezzük be. hogy a fajták közötti tenyészidő-különbségeknek gyakorlati jelentősége alig van. A fontosabb technikai adatok és az alkalmazható vegyszerek a következők: Kontakt gyomirtó szer: Gomex.4—5. június első heti kiültetését gyors fejlődésükkel még behozhat­ ják. kiültetés előtt és után. Preemergensen — melegágyban 0.A palánták kiültetése Kedvező időjárás esetén április végén vagy május első felében ültes­ sük.2—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.

A gyomnövények ellen akkor hatásos. Normális időjárási viszonyok között az augusztus első felében adott öntözés és az ősz eleji. héttől kezdődően. kettő és fél hónap. A kiültetett palántákat feltétlenül be kell iszapolni. végére esik. amikor még a 2—4 leveles fejlettségi állapotot nem haladták túl. A felsorolt szerek hatása a csapadéktól és az öntözéstől függően kettő. később 4 cm-re lemosódtak. Kritikus hónapok öntözés szempontjából a június. Növényápolása Fejtrágyázás.3—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Linuron gyomirtó: Afalon. szeptemberi csapadék elegen­ 139 . Szerkombináció: Merkazin—Afalon. Betakarítása A betakarítás kezdete bizonyos mértékig attól függ. Állományban a magról kelő egyéves gyomokra 2%-nál több humuszt tartalmazó talajon fejti ki jól a hatását. figyelembe véve a vegyszeres gyom­ irtást.7 kg/ha 5—600 1 vízben. esetenként 30—40 mm vízmennyiséggel. Öntözés. A zeller fő növekedési periódusa augusztus elejétől október vé­ géig tart.. állománykezelésre. hogy milyen tenyészidejű fajtát termesztettünk. hogy a szerek hatékonyságát zavarnánk. július és augusz­ tus eleje.5 +0. 1. Szedésük mindenképpen ősz elejére. elvégez­ hetjük anélkül. illetve a 6. Általában egy hónap. Eső vagy öntözés után sorközlazítást végezzünk az összetömődött talaj fellazítására. A későbbiek folyamán — az időjárástól függően — legalább három öntözést tervezzünk be. Dózis: 2. illetve sorközlazításokat a 4. amikor a vegyszerek a csapadék vagy öntözés hatására 2—3. A kapálásokat. Kapálás. Termesztett fajtáinknál tenyészidőben nagy eltolódások nincsenek. A tápanyagellátásnál leírtak szerint.

Ezek után is a kiszedett zellert kézzel kell lombtala- EM—ll-es szedőgép zellerszedés közben (Fotó: Hanzséros P. Ez az időszak. mert a gumók a szedési időre nem érzékenyek. Ásóval ma már csak házikertekben szedik a zellert. félgépesített megoldást. addig a rövid ideig tartó . mint pl. illetve közepes nagyságú fajtákkal kezdjük a szedést és a nagyobb gumójú fajtákkal fejezzük be. A zeller kiszedésének ideje kedvezőtlen körülmények. Sok termelő­ üzemben alkalmazzák azonban az ún. .5 °C-ot károsodás nélkül tűrik. A huzamos. . különösen a lombjától megfosztott zeller komoly fagykár nélkül nem viseli el. Amíg a lombjuk takarja őket. amikor a zellertermés kialakul. A kisebb.) 140 . esetleg tárolási nehézségek miatt elhúzódhat. négy-öt napon át tartó ugyan­ ilyen hideget. az E—660-as. illetve fagyot. majd helyben meg is tisztítják.dőnek bizonyul a jó gumóképződéshez.4 . . vagyis a gyökérkiemelő ekével meglazított. illetve kiszántott zellert kézzel kupacokba dobálják. A foko­ zottabb gépesítést segítik elő a burgonyakiszedő gépek.

területteljesítménye kb. közvetlen 141 . hogy csak a gumó felső. A gép megfelelő műszaki kiszolgálás mellett elenyésző sérülési százalékkal dolgozik (4.6%). ez is ásórendszerű gép. 1 hektár. A fejelőszerkezetet úgy lehet beállítani. s mint a cukorrépaszedő gépek. csak azok a fajták szedhetők vele. Munkavégzése. Zeller­ szedéshez használható fejelőszerkezettel és anélkül is. Az EM—11-es gép ugyanolyan jól alkalmazható és beállítható a zeller. Teljesen lombtalanít és további tisztításra csak a gyökérzet marad hátra.3—5.5—5 km/óra. illetve gyökérzöldségkombájnnal vagy a zellerszedő adapterrel el­ látott holland VICON cukorrépaszedő géppel. módszere és mű­ szaki adatai megtalálhatók a sárgarépánál. Teljesen gépesített a szedés az NDK. EM—11-es sárgarépa-. A gép munkasebessége 2. mint a sárga­ répa és a petrezselyem szedésére. amelyek lombja leg­ alább 15—20 cm hosszú és nem fekszik el a földön.) nítani.VICON zellerbetakarító gép (Fotó: Szepes L. Mivel a gép nyűvőrendszerű. A holland VICON zellerszedő kombájn 50 HP-s traktorral üze­ mel.

késsel tisztítjuk. Haladási sebessége megegyezik az EM—11 -ével.a lomb alatti részénél vágja le a lombot. mind a gyökereket kézzel.4—1. miközben a felhordón a láncok kö­ zött a föld és egyéb szennyeződések kihullanak. teljesítménye 1. a pótkocsira kerülő gumók aránylag tiszták lesznek. A lombtalanító szerkezettel ellátott kombájnoknál is hátramarad a gyökérzet tisz- V1CON típusú zellertisztitó gép (Fotó: Szepes L. A fejelőszerkezet helyett a lombtalanító szíjtárcsák is felszerelhetők. A kiásott gumó földestül a láncos felhordószerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira esik. illetve vágjuk le. amelyek a haladási irányra merőlegesen forogva verik le a lombot a zellerről. Tisztítása A teljes kézi és a félgépesített szedéseknél mind a lombot. Ha nem sáros talaj­ ról szedjük a zellert.) 142 . A gép egyszerre két sort lombtalanít és szed.8 ha tízórás műszak alatt.

de kedvező fel­ tételek mellett a kiszolgáló személyek száma felére is csökkenthető. szerkezetileg fellazulnak és ezáltal gyorsabban fonnyadnak és rothadnak. amelyben a zellert szinte a minimális veszteséggel és a kívánt ideig tudjuk tárolni. teljesítménye kb. 10 q/óra. könnyebben rothad. Az egyoldalú táp­ anyagellátás rendszerint a túlzott nitrogénadagolásban vagy bórhiányban jelentkezik. Prizmákban. vagyis a hosszabb ideig tartó szárazság esetén a talaj víztartalmának csök­ kenése utáni öntözés okozza vagy fokozza a gumók üregesedését. Ilyen kedvező feltétel. azonfelül nagyon lé­ nyeges fajtakövetelmény a gömbölyű gumóalak és kevés vagy köze­ pes mennyiségű gyökérzet. Könnyebben fonnyad. Terme­ lésben a nem kiegyensúlyozott. így a hőmérsékletingadozásra is. amelyek tárolásunkat bizonytalanná tehetik. egyoldalú tápanyagellátás. finomabb szerkezetű zeller ugyancsak érzékenyebb minden külső behatásra. tárolásra alkalmassá tételük sok munkát vesz igénybe. hagyományos módszerrel is tárolha143 . valamint a kedvezőtlen talajviszonyok azok. Tárolása Szakszerű tárolás a megfelelő fajta kiválasztásával kezdődik. tömör gumójú fajták könnyebben tárolhatók. Az ehhez szükséges hőfok 1—2 °C. A finomabb húsú. Kiszolgálásához általában hat személy szükséges. Villanymotorral üzemel.títása. mint a taplósságra. a relatív páratartalom pedig 95—98%. Mindkettő elsősorban a szöveti szerkezetre hat. amelynél egy fémlécekből kiképzett forgó hengerhez acélrugók által hozzányomott kések vágják le a lécek közül kiálló gyökérzetet. A sáros talajból szedett gumók nehezen tisztíthatók. Az optimális tároló. hogy a kombájn a lombtalanításnál lehetőleg semmi vagy kevés lombot hagyjon a gumón. üregesedésre erősebben hajlamos fajták. a hűtőház. A tenyészidő folyamán a nem folyamatos vízellátás. kemény húsú. Erre a célra ajánlható tisztítógép a holland VICON típusú zellertisztító. Na­ gyobb szárazanyag-tartalmú. a nem megfelelő vízellátás. A közvetlen kiszedés előtti hosszan tartó csapadékos időjárás kö­ vetkeztében a gumók teleszívódnak vízzel.

tünk sikerrel. a kórokozók elterjedésének. A zeller termesztéséhez felsorolt gépek több zöldségfélére alkalmasak. Ellenben az egységnyi élőmunka-ráfordítás az. gép­ rendszerek jobb kihasználhatóságával és ezáltal a géptípusok szá­ mának csökkentésével válik lehetségessé. illetve a rothadásnak a lehetősége fenn­ áll. a technológiai köve­ telmények betartásával — az a hozam. 5—10 kg-os tételekben. ha megfelelő gondossággal készítjük elő a zellert. amely a gépesített technoló­ giát kifizetődővé teheti. A zellergumó tárolásánál különösen jól beváltak a fólia zacskók. amelyeknek hőmérséklete télen nem megy fagypont alá és nem melegszik fel meleg. polcra állítva rakjuk fel. Földre.) Kisüzemi. Ez esetben a hűtőtárolóban gondoskodjunk a megfelelő hőmér­ séklet visszaállításáról. Az előzőleg lombjától és gyökerétől meg­ tisztított zellerrel megtöltött zacskókat padlóra. ezáltal kihasználhatóságuk is fokozott. addig a teljesen gépesített termelésnél gépi tisztítással egybekötve ez csak 11—13%. cementre soha ne tegyük. ami a teljes gépesítés általánossá tételét igényli. vagy prizmákban a sárgarépánál leírt módon. nedves ho­ mokkal rétegezve. négy-öt hónapon át is eltarthatjuk így az igényes zellergumót. annak specializálása mellett. Míg a kézi művelésnél az élőmunka az összköltség 85 %-át is eléri. így az amortizációs és egyéb költségek csökkenthetők. és a prizma hőmérsékletét tartani tudjuk a kellő hőfokon. Olyan pincékben vagy kamrák­ ban. a gépek tekintélyes ára. a félgépesített művelés­ nél 34—40% körül van. (Tárolási mód részletesen a sárgarépánál. 30—40 dkg-os gumóátlag és 240—250 q hektáronkénti termés­ hozam — a megfelelő fajták kiválasztásával. a jelentős üzemelési és amortizációs költségek miatt. Termelési költségei A kézi és gépi művelés bruttó költsége között lényeges különbség alig van. napos időszakban sem 7—8 °C fölé. háztáji termelésnél tárolhatunk pincében. csakis gépek. a prizmákat viszont a lehetőségekhez mérten gyorsan szedjük szét. Termelésünk olcsóbbá tétele. 144 . akár a prizmákban a 4 °C-t meghaladja. Ha a hőmér­ séklet akár a hűtőtárolóban.

mert a kártevők.Magtermesztése Dugványtermesztése Talajigénye. mint pl. 145 . Tápanyag­ igényével kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk. sem más ásórendszerű gépek konstrukciójuknál fogva nem alkalmasak dugványszedésre. Sem bur­ gonyaszedők. hogy a gumót megsértenénk. a kis há­ zilégy stb. Ez a munka nagyon fontos. a lomblevelek aljára rakhatják és rakják is petéiket. amikor is az összműtrágya mennyisége 9—10 q/ha.. november elején. hogy a magszárba indult zeiler fonnyadni kezd és kirothad. a palánták kiültetésének módja. simára kapar­ juk. vagy tisztí­ tásra behordhatjuk a prizmákban előkészített helyre is. március elején elvetni. addig a dugvány­ nak termelt zellert később is vethetjük. Szedése. anélkül. Szedhetjük kiemelőekével vagy EM—11-es kombájnnal. A vetés idejével azonban nem kell sietnünk. vegyszeres gyomirtása és növényvédelme teljes mértékben megegyezik az árutermesztésnél elmondottakkal. hogy mind átteleltetésre. Utána csak a szívleveleket hagyjuk meg és a többit körülötte lefejtjük. és gyakran csak azt vesszük észre. Az ekével kiemelt és kézzel ku­ pacokba dobált dugványokat tisztíthatjuk a helyszínen. szilárd állományú dug­ vány biztonságosabb. mind maghozásra a kisebb. vagy 1:3:6. Ott a kifejlődő lárvák befúrják magukat a gumókba. mint az áruzellert. A hegeket. esetleg túlfejlődött taplós gu­ mók. Vetése. A március végi vetésből május végére. Melegágyba ugyanúgy vetjük. Talaj-előkészítése. Megegyezik az árura termelt zellerével. A tőleveleket 2—3 cm-es csonk visszahagyásával levágjuk. Az NPK-hatóanyagarány tehát 1:2:4. növényápo­ lása. a fagyok beállta előtt. Ideje október. amelyek ott áttelelnek. és utána tavasszal a gumókkal a szántó­ földre kerülnek. Ennek érdekében a műtrágyaarányt a foszfor és kálium irányába toljuk el a nitrogén rovására. június első hetére jól fejlett palántákat kapunk. Míg az árura termelt zellert igyekszünk február végén. mint a nagy.

vágott vagy kiszakadt szívlevelű gumókat és azokat is. Ki­ szedjük a repedt. hogy a magszárba indult gumók kirothadása másodlagos fertőzés következménye. ha találunk ilyen töveket. mint ahogy azt az elő­ zőekben leírtuk. illetve magasságra állításával a kés­ dobok is megfelelő magasságban tépik le a lombot. vagy a kora tavaszi első rajzáskor — április közepétől kezdődően —. mert a zeller sokkal érzékenyebb. azt is ki kell dobni. és legalább egy percig hagyjuk is benne az elő­ zőleg elkészített rovarölő (Wofatox. 146 .) és gombaölő (réz­ tartalmú) szer oldatában. 50—60 cmnél nem magasabb prizmákba öntögetve megszikkasztjuk és utána prizmázzuk (lásd sárgarépa). ezért csak azokat a fajtákat szedhetjük vele. majd a levet jól lecsurgatva. de ajánlatos a gyö­ kérzet visszakurtítása is. majd a gumóknak sártól és szenynyeződéstől való megtisztítása. amelyek alakra nem megfelelőek. Eltérő egyedeket találhatunk levélállásban. tömöttségben és nagyságban. Ennek elkerülésére ajánlatos a szívlevelek körül a lomblevelek hegének alapos levakargatása. A fel­ szedett dugványokat tárolás előtt már tisztításkor osztályozzuk. prizmázás előtt a gumókat kosarakba rakva mártsuk meg. minden sérülésre. Még a dugványok kiszedése előtt szelektáljuk a növény lombját. lerakott petékből kifejlődött lár­ vák fúrják be magukat a gumóba és okozzák a gumók rothadását. A szedő­ szerkezet megfelelő mélységre. A válogatást és tisztítást nagyon gondosan végezzük és lehetőleg ne dobáljuk a gumókat. sérült. A gumók vagy már az ősz folyamán befertőződtek a kártevők által a levelek tövébe rakott petékkel. Szelekció. Mindezek elvégzése után. Természetesen a dugványokat ugyanúgy át kell tisztítani.A Kertészeti Egyetem Növényvédelmi Tanszékével együttesen végzett vizsgálataink egybehangzóan igazolják. Ezeket természetesen ki kell szedni. A gép nyűvőrendszerű. de lehetséges. Nem szükséges. Mindenesetre. mint a többi gyökgumós. valamint levélszínben. és hamarabb rothad. Tinox stb. Az EM—11-es kombájnnal is szedhetjük a dugványokat. Felmagzás első évben nálunk még nem fordult elő. amelyeknek lombja eléggé tömör és nem fekszik el a földön.

hogy kiültetés után hogyan viselkedik a hűtőtárolóból kihozott dugvány. sima felszínű legyen. Az ősszel mélyszántott talajt úgy munkáljuk el. Ajánlatos ezért. szélmentesebb talajt kíván. lazább. Te­ rületünk morzsalékos. hűtőtárolóban is. hogy a dugványok kiültetését géppel zavartalanul végezhessük. Exportunk nincs. Ennek a menynyiségnek prizmában való tárolása még nem okozhatott túl nagy gondot. Magtermő évben a zeller könnyebb. mint az áruzellerére. Magtermő év Talajigény. A vetésforgóba lehetőleg az istállótrágyázás utáni első évben te­ gyük. Ajánlott műtrágyamennyiségek hatóanyagban: N 60— 70 kg/ha fejtrágyaként. KzO 100—120 kg/ha őszi mélyszántás előtt. Talaj-előkészítés. sőt egyes években egyes fajták iránti igényt. melegebb fekvésű. a hazai vetőmagszükséglet kicsi (évek óta 9 q körül van).vagy jó minőségű barna homoktalajt válasszunk ki a dugványainknak. amelyek vetőmag-szaporításával nem foglalkozunk. az évi dugványszükséglet 100 q-nál nem lagyobb. Eddigi tapasztalataink szerint a +1 °C és a 97—98% relatív páratartalom éppen úgy megfelel a dugványok tárolására is. mint ahogy azt a sárgarépánál leírtuk. Meg kell jegyeznünk. Több éves vizsgálat és megfigyelés szükséges azonban ahhoz. import­ ból fedezünk. 147 . hogy homokos vályog. mint az előző évben. hogy a zellernek magas szaporodási hánya­ dosa van. P205 180—250 kg/ha őszi mélyszántás előtt. de tárolhatjuk a legkor­ szerűbb módon. A jövő útja azonban a dugványok tárolása eseté­ ben is a hűtőtároló. ellentétben az áruzeller hűtőtárolásával. Az utóbbira vonatkozóan azon­ ban még kevés vizsgálattal rendelkezünk.Dugványok átteleltetése. Többnyire szabadföldi prizmákban vé­ gezzük ugyanúgy. Természe­ tesen tárolhatjuk pincében homok között.

meg­ felelő közökben levert karókhoz erősítve dróthuzalt kihúzni. amikor a dugványok gyökeresedése megindult. Arra ügyeljünk. a sörnyitók által hasított barázdába könnyen berakhatók. 148 . A huzalozást addig végezzük el. mert bármely palántázógéppel (TP—4. a növények mindkét oldalára. Kapálás után végezzük el a vegyszeres gyomirtást. így a két huzal között a maghozók állva maradnak. sorközkapálás után elvégezni. A kiültetési sortávolság 50—60 cm. Termelőüzemekben ma már kézzel nem végezzük. amíg a talajban ele­ gendő nedvesség van —. vagyis a kiszáradás­ tól. elveszik. ame­ lyet a palántázógépen ülő dolgozók általában be is tudnak tartani. kiültetni. Ha sikerül a dugványokat idejében — március első felében. amelyről a tárcsákat leszedtük. Ajánlatos művelőutakat hagyni a növényápolási munkák elvégzé­ sére. Legcélszerűbb a sorok végén. hogy a sorok a széli­ rányba fussanak. mert ugyan­ arról a területről dupla mennyiségű magot nyerünk. hogy az addig prizmában volt gyenge szívleveleket védjük a napsütéstől. amellyel az ültetéssel járó taposásokat is fellazíthatjuk.Kiültetés. UPK—6). amíg azt a magszárak kitördelése nélkül tehetjük. sorközlazítást végezzünk. és így természetesen a felszín alá kerül a szívlevelek jó része is. mert egy vihar vagy erős zápor — hasonlóan a gabonához — földre fektetheti az egész táblát. A gumók a jól előkészített talajba. Erre csak száraz tavasz esetén. A művelendő sávok és a művelő utak szélességét a rendelkezésre álló erőgép és a permetezőgép munkaszélessége dönti el. késői kiültetésnél kerülhet sor. Kiültetés után a sorokat felcsirkézzük. de a hajtások még nem bújtak ki a földből. akkor beöntözésre nincs szükség. A tőtávolság 30—40 cm. tökéletesen megoldható a zellermaghozók ültetése is. Vegyszeres gyomirtását legcélszerűbb a dugványok kiültetése után. és a tömörítőkerekek munkája is megfelelő lesz. hogy a gumók 1—2 cm-rel a föld felszíne alá ke­ rüljenek. A be­ fektetés mind munkaerőben. mind anyagban megtérül. Növényápolás. Kiültetés után. Ajánlatos a maghozó felkötözése. Nagyon lényeges a maghozók ültetésénél. ahogy a dugványok megeredtek. Ilyen esetben pedig a mag jó része kipereg.

HŰVÖS. amíg a földből kihajtott maghozók elérik a 8—10 cm-es ma­ gasságot.2 kg/ha vagy Afalon 2. fokú szaporításnál 1000 m.5—5. majd spárgá­ val körbekötjük. amelyet 5—600 1 vízben oldunk. Aratás. hogy a magvak szürkésbarna színűek lesznek és eny­ he morzsolásra kipe­ regnek. Két különböző fajtájú maghozó tábla között elit és I. Az érés jele. Izolációs távolság. hogy a szél fel ne borogassa az összekö­ tött kupacokat. szokványmagtermesztésnél pe­ dig 600 m.3—3. Aján­ latos karót szúrni közbül. 350— 520 1 vízben oldva. Ha a gyomirtás valamilyen oknál fogva nem sikerül. A zel­ lermag egyenlőtlenül érik. Az érés ideje általában július vége. csapadékos Zellermaghozó tő (Fotó: Hanzséros P. Az aratást akkor kell kezdeni.Ajánlott szerek: Merkazin. A sarlóval vagy met­ szőollóval levágott magszárakat kis kévék­ be kötjük és utóérle­ lésre a táblán nyolcasával-tízesével összeállítgatjuk.0 kg/ha. A—1114 3. augusztus eleje. és akkor ismételjük meg az alsó határnál megjelölt menynyiséggel. akkor várjuk meg.) 149 . amikor a magszárakon levő magvak felénél tapasz talhatjuk az érés jeleit.

Zellermaghozó tábla (Fotó: Hanzséros P.) nyarakon hordjuk be a kévéket szellős. fedett szín alá. Cséplését kombájnnal végezzük. 150 . Ha lassabb is az utóérés. Az átlagtermés 6—8 q/ha-onként. mert a magvak aprók és hasonló nagyságú gyommagvak szinte kiszedhetetlenek belőle. Ez a mennyiség néha a termés 25—30%-a lehet. mert a vetőmagvak értékét a gyommagvak nagyon le­ ronthatják. illetve a kombájn tiszta­ ságára is. Ezért ügyeljünk nem­ csak a maghozó tábla. Az aratás csakis a kora reggeli órákban végezhető és a cséplőgép­ hez csak ponyvával bélelt pótkocsival hordjuk a kévéket. Nehéz. Jól beállott és időben learatott tábláról 10—12 q/ha magot is kaphatunk. hanem a cséplőgép. mert a magvak nagyon könnyen peregnek. a szántóföldön óhatatlanul elpergő magot a ponyván felfoghatjuk. ahol letere­ getett ponyvákon két-két kévét egymásnak támasztva sorokban és sorok között utakat hagyva utóérleljük a magvakat. Magtisztítás.

Franciaország és Olasz­ ország. Szabadföldi tenyészideje viszonylag rövid. Vannak fajták. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban és Amerikában csak ezt a zellert termelik. későbbi ültetéseknél a tenyészterület mindig növekszik. Vetését február közepén kezdhetjük.Halványítózeller Mind nálunk. A szedé­ sét meg lehet nyújtani gördülős üvegházak áthelyezésével szabad­ földön is. gyökerei elágazók. Tápanyagigényé­ nél azonban a nitrogénen van a hangsúly. és így július közepétől szedhető. Korai hajtatásnál üvegházakban a sor. Ezt az időt előcsíráztatott mag­ gal 8—9 hétre csökkenthetjük. különböző salátának vagy párolva készítik el. azért a talajvizsgálatnak meg­ felelően a talaj mészhiányát pótolni kell. Főbb európai termelő országok Belgium. Normális szabadföldi termesztésnél az első fejtrágyázást augusz­ tus elején. Célszerű szaporítóládákba vetni és a kikelt növényeket üvegházba pikírozni. amelyek csokrosan. Magas a mészigénye is. Lombját nem lehet megkülönböztetni a nagy lombú gumószelle­ rétől. Talajjal szembeni igénye hasonló a gumószelleréhez. Ha melegágyban neveljük elő a pa­ lántákat. és a palántákat április kö­ zepén ki lehet tenni szabadföldbe. 60— 70 cm nagyságú levélnyeleit a tenyészidő végén megfelelő eljárással halványítani kell. de a halványítózeller nem hoz gumót. Szabadföldi fő szedési ideje októberben kezdődik. mind a közép-európai országokban a halványító­ zellert alig ismerik. szemben a gumószeller káliigényével. 30 x 30. fóliával letakarni a kiszáradás ellen. a másodikat pedig szeptember közepén adjuk. de hajtatni lehet üvegházban és fólia alatt. ugyancsak rövid az el­ tarthatósága is. mint a retket. A vetést tanácsos papírral. Természe­ tesen a szedést fagyokig elhúzhatjuk.és tőtávolság 20 x 20 cm. akkor szeptember közepétől tervezett szedéshez április kö­ zepén vessük és június közepén ültessük szabadföldbe. zártan hoz­ zák levélnyeleiket és halványak maradnak. szerves anyagban gazdag talajt kíván. A vetéshez szükséges hőmérséklet 18 °C. majd szabadföldön 40 X 30 cm-es tenyészterület szükséges. de ne ké­ 151 . Általában 9—10 hetes palántanevelési idővel számoljunk. A halványított levélnyeleket nyersen. Vagyis laza szerkezetű.

amelyeknél a levélnyelek szorosan. Alfalfa mosaic vírus.5—2 cm vastag­ ságot. hogy a levélnyelek meg ne sérüljenek. amelyeket halványítani kell. Fólia zacskóba csomagolva magakadályozhatjuk a gyors hervadást. Szedésüknél ügyeljünk arra. A második töltögetést 20—30 cm-re. A gyökereket a felszedett tövekről úgy vágjuk le. amikor a zellert már eleve baráz­ dákba vagy árkokba ültetjük. Általában. Ezt a töltögetést 3 alkalommal végezzük. Halványíthatjuk felszedve és homokba rakva pincében is. A halványításnak. összefüggően együtt maradjanak. A zeller betegségei A zeller vírusos mozaikfoltossága. 5—6 héttel a szedés előtt a levélnyelüket be kell takarni földdel. zártan fej­ lődnek és halványak maradnak. hogy szalmával vagy más takaróanyaggal takarjuk le. az utolsót pedig a levél­ nyelek teljes magasságáig végezzük el. Az első kettő takarás nélkül is halvány lesz. Öntözésről minden­ képpen gondoskodni kell. Először 10—15 cm-re húzzuk fel a földet a tövekhez. Vegyszeres gyomirtása teljesen megegyezik a gumószellerével. hogy a levélnyelek a levelekkel együtt csokorszerűen. ha az öntözést elhanyagolják. a talaj kiszáradása után észleljük. Kisebb területen. Szedéskor azoknak a fajtáknak.sőbb. és a halványításkor két oldalról rá­ húzzuk a tövekre a földet. illetve a töltögetésnek egyszerű módja az. A növény növekedé­ 152 . Egy tő súlya hajtatásban legalább 500 g. Ezt követően lép fel mint másodlagos fertőzés egy baktériumos rothadás. Van­ nak azonban fajták. Celery mosaic vírus. (Kórokozók: Cucumber mosaic vírus. Szá­ raz. majd a levélszélek száradni kezdenek. Ismertebb fajták: Golden selfblaching. meleg időjárásnál előfordul. míg a harmadik fajtát földdel takarni kell. a szabadföldi tövek sú­ lya letisztítva pedig 6—900 g között piacképes. az Extra langer Goldgelber és az Englischer weisser. hogy a levele­ ken sárgászöld mozaikfoltok figyelhetők meg. házikertekben halvá­ nyíthatjuk úgy.) A Cucumber mo­ saic és az Alfalfa mosaic vírus kárképére az jellemző. mint a szedés kezdete előtt egy hónappal. amikor a levélnyelek elérték az 1. hogy a szívlevelek feketére színeződnek.

A levélen apró. piknídiumok jelennek meg. az idősebb levele­ ken pedig sárga. apró fekete pontok. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók.] A betegség hazánkban általánosan elterjedt. 3—10 mm átmérőjű. A levél nagy része elszárad. Glits M. 1 mm-t meg nem haladó. A zeller pektobaktériumos lágyrothadása. [Kórokozók: Septoria apii (Bri. A zeller szeptóriás levélfoltossága.) növények eltávolítása. Legfontosabb ter­ jesztői a levéltetvek. emi­ att nagy a lombveszteség és a gumósúlycsökkenés. 153 . barna színűek. A folt szegélye határozott barna színű. Mindhárom vírus mechanikailag átvihe­ tő.) Chest.sében visszamarad. A Celery mosaic vírus jellegzetes kórképe a levelek érkivilágosodása. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. kerek foltok mutatkoznak./(a nagy levélfoltosságot okozza). A zeller vírusos tarka törpülése. A levéltetvek elleni védekezés. A vírus nem perzisztens. [Kórokozó: Parsnip mottle vírus (lásd: a pasztinák vírusos tarka törpülése). Védekezés. A zeller­ táblák környékéről a vad ernyős virágzatú A zeller szklerotíniás rothadása (Fotó: dr. Septoria apiigraveolentis Dorogén (a kis levélfoltosságot okozza). s benne elszórtan. A foltok egyneműek. piknídiumok talál­ hatók. A levélen nagy. A folt közepe ki­ szürkül. botritiszes rothadása: megegyezik a sárgarépa hasonló nevű beteg­ ségeivel és védekezésével. A foltokban és azokon kívül is apró fekete pontok. et Cav.] A zeller vírusos vöröslevelüsége (lásd: a sárgarépa vírusos vöröslevelűsége). A levelek elsárgulnak. szklerotiniás rothadása.

Cobox stb. hogy a foltok kialakulása nélkül. a maghozó száron és az ernyővirágzatpn is előfordulnak. A zeller fómás gumóvarasodása.Gyakori.7 %-os (a szokásosnál nagyobb tö­ ménységű) rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Vitigran. A tünetek a levélnyeleken. A S. A kórokozók tehát a magasabb hőmér­ sékletet kedvelik. de soha 154 . és a kiszabaduló piknokonídiumok a vegetációs időben vízcseppekkel továbbjutva. Ered­ ményesen lehet védekezni a TMTD-tartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. újabb fertőzéseket hoznak létre. A piknídiumok később mind a levél színén. A kórokozó a növényekbe az epider­ miszen és légzőnyílásokon keresztül egyaránt behatol. Később a foltok vizenyőssé válnak. a gumó húsába csak 3—5 mm-re húzódó vörös­ barna foltok láthatók. A kórokozó 9—28 °C között fejlődik. csoportosan piknídiumok figyelhetők meg. Cupratív. mind a levél fonákán kialakulnak. a fő fertőzési forrás azonban a vetőmag. apii graveolentis hőoptimuma 20—25 °C. A piknokonídiumok csak 1—2 évig fertőzőképesek. ' Védekezés. Az első tünetek a fertőzést követő 9—12 nap múlva jelennek meg.) 10 percig vagy higanytartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. A csíranövényeket a magon levő piknídiumból kiszabaduló pikno­ konídiumok fertőzik meg. apii kórokozóé kissé magasabb. Vetőmagcsávázás 0. bőséges csapadék is szükséges. A gumó felületén bárhol először apró. Falisan stb.) A betegség a tárolóban a gumók rothadását okozza.. fertőz. majd kiültetés után legalább 2—3 al­ kalommal 10—14 naponként 0. nedves csávázószerekkel (Ceresan Univ.1 %-os (a szokásos töménység fele) higany tartalmú. majd micéliuma a sejt közötti járatokban helyezkedik el. fekete piknídiumok van­ nak beágyazva. (Kórokozó: Phomaapiicola Kleb. A kórokozó a beteg növényrészeken is áttelelhet. s így fertőzik meg az ernyős virágzatban levő magvakat is. Fontos a legalább 3—4 éves vetésforgó betartása. később egyre nagyobbodó egynemű sekély. A levelek elsárgulnak. a S. Emellett azonban a gyakori.) kell permetezni. Hazánkban el­ terjedt. A lombvédelem céljából a növényeket elő­ ször 2—3 lombleveles korban. A beteg növényrészekről is piknokonídi­ umok juthatnak a növényekre. amelybe apró.

hosszan tartó tárolás esetén 155 . fekete piknídiumok jelennek meg. sekély repedések keletkeznek. ha a palántákat fertőzött. és ha a kiültetés után az időjárás hűvös.4%-os megbetegedést mutattak. nedves. hőoptimuma azonban 16—18 °C. A nyár folyamán a növények tü­ netmentesek.) több évig is életké­ pes. csapadékos. A vetőmagnak mint fertőzési forrásnak gyakorlatilag nincs je­ lentősége. A kórokozó hőigénye csekély.nem bűzösek. az ép bőr­ szöveten vagy seben keresztül jut. Később a foltok enyhén bemélyednek. ahol a gomba A zeller fómás gumóvarasoddsa (Fotó: dr. amely a legkedvezőbb a gomba növekedésére. A kórokozó legfontosabb fertőzési forrásai a talajba ke­ rülő növénymaradvá­ nyok. hogy a május elején kiültetett növények 77 %-os. hideg talajba ültetik ki. a július ele­ jén kiültetett növények 3. hosszanti és keresztirá­ nyú. vagy nem látszanak. A gumók felszedésekor és a tárolóba helyezésekor a tünetek alig. A kórokozó a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe már a nyár elején. és tárolás során a rothadás fokozódik. piknídiumképzésére és a konídiumok csí­ rázására. A később kiültetett növények pedig egészségesek maradtak. Glits M. száraz körülmények között a beteg gumó varasodik. A nedves körülmények közötti. Szabadföldön. A gomba ugyan — 5 és 30 °C között növekszik. A fol­ tok felületén csak kissé beágyazva apró. Az első tünetek csak néhány heti tárolás után jelentkeznek. Kísérletek bizo­ nyítják. A fertőzési veszély a palánták kiültetése után a legna­ gyobb.

'Sk. Kártétele felismerhető arról. egyes vándorló fondlféregfajok. A legfontosabb. Az említetteken kívül szórványosan előfordulhat a zelleren a zel­ lerlégy (Philophylla heraclei L. hogy a zellerlevélkék lemezei foltszerűen aknázottak lesznek. Még nem kidolgozott. A folt melletti részben kezdeti já­ ratszerű akna ismerhető fel. Az aknák áttetszőek. táplálko­ zását megkezdte. ha az időjárás hűvös. hogy a palánták korán — májusban — ne kerüljenek kiültetésre. 156 . Legalább a 4 éves vetésforgót tartsuk be. Védekezés. a köménymoly. a petrezselyem-levéltetű és a kékfoltos takácsatka. Szabadföldön és a tárolóban a vegyi védekezés eredménytelen. a sávosnyakú cincér. Védekezés. A zeller állati kártevői A zeller állati kártevői jelentős részben azonosak a sárgarépa és a petrezselyem kártevőivel. nedves. Az ott tárgyaltak közül a zelleren megta­ lálhatók: a gyökérgubacs-fonálféreg.) is. de életmódja és károsítási mód­ ja alapján feltételezhető.számottevő kiesés lesz. A mély fek­ vésű. hideg talajokon zellertnetermesszünk. bennük sötét színű ürülékszemcsék találh. az ott károsító nyüvek kíséretében. A zeller rizoktóniás betegségei: megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és védekezésével. a szárfonálféreg. a bivalykabóca. A tárolóban még az alacsony tárolási hő­ mérsékleten is aránylag jól fejlődik a gomba. Az ellenük való védekezés teljesen megegyezik az ott leírtakkal. ahonnan a nyű a károsítását. hogy a gyökgumósoknál engedélyezett fel­ szívódó rovarölő szerek kielégítő védelmet nyújtanak ellene. csapadékos.

A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. Elegendő talajnedvességet kíván. vidékenként változó. A melegfekvésű. Gazdasági jelentősége Lombja takarmánynak. A hengeres típusok általában 25—30%-kal többet terem­ nek. Hozama fajtától függően 200—300 q/ha. kellő tápanyagtartalmú.Cékla A céklasalátát egész évben fogyasztjuk. mélyrétegű. hu­ muszos vályogtalajokat szereti. a répa pedig étkezési célokra alkalmas. Közepes hőigényű növény. El­ készítési módja országonként. Külföldön na- 157 .

0 mg 30. sütve stb.5 mg 15.Céklatermesztő körzetek járási bontásban.89% 100.00 mg P-vitamin 100—150 mg Ásványianyag-tartalma: Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor Egyéb bázis 0. is fogyaszt­ ják.0 mg 1. főzeléknek. Az első fejessaláta megjelenésével jelentő­ sége csökken.4 mg .4 mg 0.08 mg C-vitamin 8. Szezonja általában késő ősztől kora tavaszig tart.05 mg B2-vitamin 0. Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Bj-vitamin 0. 1974-ben gyobb jelentősége van.2 mg 11. levesnek. nálunk csak salátát készítenek belőle.0 mg 258.

amíg a fajtára jellemző formát el nem éri. sz. a görögök és a rómaiak is ismerték a béta répát. az íz megjaví­ tására nem volt szükség. illetve a XVIII. és V. A vadrépának magas a saponin. században kezdődik. elterjedése A cékla ősének tartott vadalak a Béta vulgaris var. Ebből a vad növényből időszámításunk előtt a IV. a gyökérnek is van szerepe. maritima. A takarmány. amelynek a levelét használták fel zöldségként. Az első évben fejleszti ki gyökerét. a répatestet és levélrózsáját. Kezdetben az első lomblevél megjelenéséig a gyökér lassan fejlő­ dik és később a tartalék tápanyagok felhalmozódásával fokozato­ san vastagodik addig. és III. míg a takarmány. A modern étke­ zési céklarépafajták pedig csak a XIX.és a céklarépa répatestének kialakulásában a gyökér szerepe lényegesen vagy teljesen lecsökken. Az egyiptomiak.Származása. s már megkülönböztettek a mángold mellett egy vörös és egy fehér változatot. illetve a magszárát.és cukorrépa szántóföldi termesztése csak a XVI.és a betanintartalma. és a XX. mert a szelekciónál és a nemesítés­ nél a nagyobb cukortartalom volt az elsődleges cél. Hazánkban Lippai a XVII. a hosszú fajtáknál azonban hasonlóan a takarmányrépákhoz. században fogyasztották. század óta ismertek. Morfológiai szempontból a cukorrépa áll legközelebb a vad alak­ hoz. A cukorrépa is jelentős mennyiséget tar­ talmaz ezekből az anyagokból. Növénytani jellemzése Kétéves növény.. A cékla répatestének kialakításában a gömbölyű fajtáknál kizá­ rólag a szik alatti szárrész (hipokotil) vesz részt. A takarmányrépában és az emberi táp­ lálkozásra kinemesített répákban viszont a saponin és a betanin már csak elenyésző mennyiségben található. A répákat rendszeresen csak az i. században vörös. amelyek­ től kellemetlen. században keletkezett a Földközi­ tenger nyugati vidékén az első mángoldszerű kultúrforma. 159 . keserű ízű. II. a második évben pedig a virág-. fő elő­ fordulási helye a Földközi-tenger környéke. sárga és fehér vál­ tozatot ír le.

A világos-. Míg a reteknél. ny= a kambiumgyűrük stb. A lila színű pigmen­ tek nitrogént tartalmazó antocianint. A háncsszövet sejtjeiben antocián található. mf=másodlagos fatest. vagyis a répatestet és a levélrózsát. parenchimaszövetek (pa) (Terpó. majd az így A cékla répatestének kialakulása. k—elsődleges kéreg. k=kam­ biumgyűrű. A cékla karógyökere — kijutva a répatestből — 1—2 m mélysé­ gig is lehatolhat a talajba. míg 160 . A céklánál jellegzetes a gyűrűképződés. vázlatosan képződött szekunder gyű­ A: fiatal gyökér elsődleges szövetekkel. vagy a sárgaré­ pánál a vastagodás egy kambium tevékenységén alapszik. B: „normális” má­ rű külső részén keletkező sodlagos vastagodás. h=háncsnyaláb. Ezek a színanyagok okozzák a cékla halványabb és sötétebb színének váltakozását. C—D: új kambiumgyűrük keletkezése. egy-egy fa. Az oldalgyökerek egymással átellenben a karó­ gyökér két oldalán helyezkednek el. Az oldalgyökerek kiterjedése pedig a 40— 60 cm-t is elééri. 1965 nyomán) amelynek eredményeként egy koncentrikusan elhelyezkedő.és háncsgyűrűből álló gyűrűrendszer alakul ki. míg a sárga és narancsszínű pigmentek flavocianint tartalmaznak. illetve fehérgyűrűség részben fajtatulajdonság. köztük a raktározó mat többször ismétlődik. Ez a folya­ által lefűzött faháncs-edénynyalábok. folytatja. de előidézheti a ked­ vezőtlen talaj vagy a nem megfelelő tápanyagellátás.A vastagodást elsősorban a meglevő szövetek növe­ kedése okozza. addig a céklánál a vastagodást ugyan a primer kambium vezeti be. s csak másodsorban újabb szö­ vetek keletkezése. harmadik kambiumgyűrű f=fanyaláb. Megfelelő növekedési feltételek mellett a cékla az első évben ve­ getatív szerveit fejleszti ki. de mégis egy pericik­ lusból keletkező második kambium.

illetve a gomolyok sorokban helyezkednek el a virágszá­ rakon. Virágzata gomolyos fürt. pl. Azonfelül vissza lehet szorítani a céklát a vegetatív állapotba úgy. és a fejlődéstől függően már tőben vagy az alsó harmadban. A pollen előbb érik be. Virágszára lágy szár és 80—100 cm-es magasságúra nő. A virágok. Egy gomolyban 2—3.a második évben magszárat fejleszt és magot hoz. hogy ennél magasabb. de változat­ lanul egyforma hőmérsékleten tartjuk. amelyek tőrózsát alkotnak. tehát átlép a gene­ ratív szakaszba. Az első évben tőleveleket fejleszt. Termése gomolyból álló csalmatok. Szerkezetére az ötös szám jellemző. vagy ha a fiatal növénykék fagyot kapnak. esetleg feljebb elágazik. Levélzete. ha a csírázásnak indult magot hosszabb időn át 0±5 °C hőmérsék­ let éri. fekete mag van. ha a növényeket tartósan 10—15 °C hőmérsékleten tartjuk. Rendellenes behatásokra a cékla még az első évben felmagzik. Virágai hím­ nősek és idegenbeporzók. Chroboczek megállapításai szerint 100%-os felmagzást érhetünk el az egyéves céklánál. mint a bibe. Csírázása 6—7 nap. A szög­ letes szár csupasz. Csírázóképességét 3—4 évig tartja meg. Levelei csupaszak. A gomoly ezermagsúlya 13-22 g. néha 5 apró. fényesek és színük fajtától függően a világos­ zöldtől egészen a sötétvöröA cékla virágszerkezete 161 . Előidézheti a felmagzást a hosszan tartó szárazság utáni esőzés is. Az elágazás erőssége is változó. a máso­ dik évben a magszáron szár­ leveleket hoz.

A szár felső részén levő levelek alakjukban hasonlóak a tőlevelekhez. A levél színe és a gumó színe között nincs határo­ zott összefüggés. akárcsak a cukorrépának. A nemesítés helyzete Azokban az országokban. Gyengébb fényviszonyok között is fejlődik. Hőigénye. A sárgarépához hasonlóan elsősorban a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában kíván elegendő nedvességet. de javítani. A tőlevelek. Biológiai igénye Fényigénye. de hegye­ sek.-né) dok. Nappalközömbös nö­ vény. foglalkoz­ nak a termelt fajták fenntartásával is. A csírázás 8 °C fölött indul meg. Szigorú és következetes faj­ tafenntartással. Markov—Haev szerint a fejlődési hőoptimuma 19 ±7 °C. vala­ mint az alsó szárleve­ lek nyelesek. Hazai céklanemesítésünk is a külföldi fajták honosítására. vala­ mint a fajták fenntartó és javító nemesítésére szorítkozik. Elegendő talajnedvességet kíván. A vi­ lágos levelű céklának lehet sötétvörös gumó­ ja. de cukortartalma csökken. rövid nyelűek vagy ülők és az alapjuknál a szélek hullámosak. illetve szelekcióval a fajták minőségét nemcsak fenn­ tartani.sig váltakozik. vagyis fokozni is lehet. Ezen mun­ 162 . tompák és alak­ jukban a levélnyélnél összehúzottak vagy szív alakúak. amelyekben céklát termelnek. tojásdaCéklamag (Fotó: Kováts Z. Transzspirációs hányadosa 300—400 (Somos. Közepes hőigényű növény. Vízigénye. 1967). de az időszakonként jelentkező vízhiányt sem sínyli meg komolyabban.

A minőségi mutatók mellett — amelyek az egyöntetű. ezek sze­ rint megkülönböztetünk lapos. sötétbordó vagy lila színű húsra vonatkoznak — fontos tényező a forma. Ezeknek tenyészideje viszont nem hoszszabb. akár kockázzák a céklát. a hosszú. A répák gépi tisztításánál és feldolgozhatóságánál a henger alak előnyös. hosszú. amely nyüvőgépi szedésre alkalmas. erősebb lombú típus a Bíborhenger. mint a gömbölyű fajtáké. Az eddigi konzerv­ ipari tapasztalatok azt bizonyítják. sárga és vörös színűeket ismerünk. mint a régi fajták. illetve egyedek kiemelésére. a Formanova fajta aránylag gyenge lombbal rendelkezik.ka során megvan a lehetőség a céklapopulációból olyan típusok. 163 . A nemesítő munka célját napjainkban a konzervipar igénye hatá­ rozza meg. míg a hosszú fajták közül a hengeres alakú. akár szeletelik. annál kevesebb a hulla­ dék. Lombhosszúság szerint hosszú. Színük szerint fehér. fehérgyűrűmentes. illetve lila színű fajtákat lehet megtalálni. Tenyészidő alapján ma már nem szükséges a csoportosítás. Az ebből kihasadó. Pl. A céklafajták értékelése A céklarépákat alakjuk szerint három típusba sorolhatjuk. gömbölyű és hosszú típusokat. amelyek egyes igényeknek fokozottab­ ban felelnek meg. elütő. hogy a salátának feldolgozott gömbölyű cékla hulladéka 5—10%. középhosszú és rövid lombú faj­ ták vannak. Nálunk csak a vörös. tompa vé­ gűek elterjedőben vannak. mert a termelt fajták tenyészideje többé-kevésbé azonos. hegyes fajták csaknem mindenütt kiszorultak a termelésből. Ennek megfelelően kerültek kinemesítésre az utóbbi években pl. A hosszabb te­ nyészidejű. a henger alakúé 4% körül van. Minél szabályosabb a henger alak. hengeres fajták. illetveacékla alakja is. mivel egyre inkább a feldolgozó ipar számára termelünk.

164 . egyébként színben. Nemcsak mint fajta. Gyökere finom. kissé nagyobb. finom lombú. Gyökere finom.) Bíborgömb Lombja erősebb. New Globe és Boltardy fajták pedig a Rote Kugel holland származékai. mint a Detroité. Syn. Az öszszes fajta közül a leg­ kisebb lombbal rendel­ kezik. A répa szabályos gömb. színe kissé sötétebb a Detroiténál. Színe szép lie lásvörös.Termesztett fajták Detroit Levele hosszúkás. formában hasonló. A répa gömbölyű vagy kissé szögletes formájú. fehérgyűrűsségre való hajlama azonban hasonló.: Rote Kugel — lénye­ gében a Detroit fajta német neve. Detroit fajta (Fotó: Tuza S. jó minőségű fajta. hanem mint típus is elterjedt. jó minőségű. fehérgyűrűsségre kissé hajlamos. zöldespiros. Közepes termésho­ zamú. Közepes hozamú. nye­ le pirosas.

a levél erezete vörös A répa nagy. hanem a répa testből egyen­ letesen megvastagodva folytatódik. hosszúkás levélzettel. Színe sötétzöld. középmagas.) Bordó Lombja középerős fejlődésű. piros ár­ nyalattal. A répa gömbölyű. Ha kissé túlfejlődik. 165 . gyűrű nélküli. enyhén vagy erősen lapított. Jó minőségű. Színe kárminvörös. szép piros színű fajta. gyakran nem fűződik be. a fehérgyűrűsödésre igen hajlamos. levélzete sötétpiros. Gyökere közepes. húsa teljesen piros. Gyökere erős.Bíborgömb fajta ( Fotó: Tuza S. erős. Termőképessége közepes. Egyiptomi lapos Lombja nagy. el­ durvul. deformálódik.

jó minőségű fajta. gyenge. enyhén csapott vállal. Hasonló fajták a Bíborhenger. Színe középzöld sötétvörös-zöldes színező­ déssel. hosszú.) Színe sötétvörös. A répa henger alakú. amelyet a Formanova típusból 166 . Nagy hozamú. Konzervipari feldolgo­ zásra alakja miatt nem alkalmas. csapottan megy át a gyökérbe. Gyökere közepesen erős vagy finom. Gyökere finom. egyszínű. a gyűrűk alig vagy nem is látszanak.A hazai fajtajegyzék­ ből törölték. A termelés­ ben a finomabb. jobb fajták foglalták el a helyét. tompa végű. hasonlóan a vállhoz. A répa henger alakú. amelyektől finomabb lombjával. Formanova fajta (Fotó: Tuza S. Színe középzöld. Színe sötétvörös. Formanova Lombja finom. Bíborhenger Lombja közepesen erős. A répatest a közepén enyhén bekarcsúsodik. pirosas színeződéssel. illetve a Konzervideal. finomabb. illetve finomabb húsával különbözik. többnyire kissé hajlított. A vége. gyengébb répájával. az Obelisk. a gyűrűk alig látszanak. viszont a környező országokban még mindig termelik.

egyszínű. A talajjal és a tápanyagokkal szembeni igénye hasonló a cukorrépá­ éhoz. Színe sötétvörös. A talaj típusa a minőségre és a ho­ 167 . A répa testesebb és főleg zömökebb hen­ ger. színe azonban hasonló. jó minőségű fajta. tehát a humuszban gazdag. Termesztéstechnológiája Talajigénye A céklatermesztés számára optimális talajok a meleg fekvésű. mély rétegű talajban (Tiborcz. meg­ felelő tápanyaggal rendelkező mély rétegű. mint akár a For­ manova vagy a Bíbor­ henger.és a cukorrépa. megőrizve annak fi­ nom húsminőségét. jó vízgazdálkodású. ahol a takarmány. humuszos vályogtalajok. Mindenütt megterem. és keskeny hegyben végződik. Cylindra Lombja erősebb. a gyűrűk alig vagy egyáltalán nem látszanak. mint a Bíbor­ hengeré. na­ gyobb. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. A Formanova faj­ tától erősebb lombjá­ val és erőteljesebb ré­ pájával különbözik.szelekcióval állítottunk elő. Nagy hozamú. 1972).

kelés után egy hónappal) szórjuk ki. Vetésforgó Előveteménynek minden zöldségféle számításba jöhet. A céklát többnyire másodveteménynek vet­ jük. A klórra nem érzékeny. különösen répaképzés alatt. Hasonló eredményre szá­ míthatunk a túl kötött agyag. Felét vetés előtt. vagy az öntözővízzel juttassukki. cukortartal­ muk pedig kisebb lesz. amely istál­ lótrágyát és őszi mélyszántást kapott. szántás előtt. Pl. a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig lehetőleg két részletben ad­ juk.és vályogtalajokon is. P2Os 60—80 kg/ha. még abban az esetben is. A pH-igénye kö­ zömbös vagy gyengén savanyú (6—7 pH). A foszfor. K20 220—230 kg/ha. pillangósok után vetve elhagyhatjuk a nitrogénműtrágyát. Ebben az esetben a műtrágyák mennyiségét az elővetemény be­ folyásolja. Túl sok nitrogénműtrágyát — főleg egy adagban — ne adjunk. illetve dönti el. A második év az optimális. A cékla elsősorban káliigényes. mert a répák laza szövetűek lesznek.és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. Tápanyagellátás Közepes tápanyag-ellátottságú talajon az alábbi műtrágyamennyi­ ségeket ajánljuk a betervezett hozamtól függően: 200 q/ha tervezett hozamra hatóanyag kg/ha N 60—80 kg/ha. a másik felét pedig a második kapáláskor (kb.zamra döntő jelentőségű. ha másodterménynek termesztjük. vagy legfeljebb indításnak 30—40 kg/ha ha­ 168 . Homoktalajon gyenge hozamot ka­ punk és a minősége sem lesz kielégítő. Céklát cékla után vagy takarmányrépa után ne tegyünk. Semmi esetre se adjunk istál­ lótrágyát közvetlenül a cékla alá. Lehető­ leg a 4—5 éves vetésforgót tartsuk be a kórokozók és kártevők el­ szaporodásának elkerülése végett.

Friss istállótrágya hatására rossz ízű. Monogerm mag mel­ lett elegendő 7—8 kg vetőmag is. Ugyancsak befolyásolja a nitrogénmennyisé­ get a tápanyag-egyensúly. hogy a vetőgépet beállíthatjuk a kívánt tő­ számra és az egyik legnagyobb munkaerő-szükségletet jelentő mű­ veletet. A sortávolság általában 32—42 cm között van.tóanyagot adhatunk. Ha a répa finomságát. Amennyiben gomolyokat vetünk. amelyet lehetőleg ve­ gyünk figyelembe. A vetőgépek közül alkalmasak mindazok. figyelembe véve azt is. A monogerm drazsírozott. 169 . A hatóanyagarány 1:1:3. Ennek megfelelően a hektáronkénti vetőmagszükséglet 12—16 kg. jól csak 8 °C fölött csírázik. Mészigénye közepes. ezért április közepe előtt nem­ igen kerülhet sor a vetésre. Mészhiány esetén ne meszezzünk közvet­ lenül a cékla alá. az egyelést. amelyek cukor. Ezzel szemben rövid tenyészidejénél fog­ va — 100 nap körül — április közepétől július közepéig vethetjük. Talaj-előkészítése. esetleg 1:1:4. vagy pillírozott mag előnye. illetve az adandó foszfor és kálisó mennyi­ sége is. A cékla magja egy­ öntetűen. vetése Ősszel a talajt legalább 30 cm mélyen szántsuk. akkor ne hagyjuk túl nagyra nőni. mert a közvetlen meszezés a répa színét és ízét rontja. egyelnünk kell. Vetését tehát a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük be. jó ízét meg akarjuk tartani.vagy takarmányrépa vetéséhez használatosak. hogy mekkora nagyságú céklát kívánunk ter­ meszteni. túlfejlett és deformált ré­ pák képződnek. elhagyhatjuk. A vetőmag mennyisége a kívánt csíraszámtól függően változik.

0—4. Ha vegyszeres gyomirtást nem alkal­ mazunk. mint a gyökérzöldségfélék. A Natánál ügyeljünk arra. .3 kg/ha 7. amelyet a talaj típusától és szervesanyag-tartalmától függően a kö­ vetkezők szerint kell adagolni: Nata Pyramin Homokos vályogtalajon 1.Növényápolása Hagyományos vetés után az első és legfontosabb művelet az egyelés.0%-os szervesanyag-tartalomnál: 6. amelyet 2—4 lombleveles korban végezzünk el. fajtától függően 12—15 cm-es tőtávolságra. hogy a vegy­ szert kell a vízhez adni és nem fordítva! A kimért gyomirtó szereket géptípustól függően hektáronként 5—600 1 vízben oldva permetezzük ki.5—2. hanem a gyomirtó szerek iránti érzékeny­ sége is hasonló. Eddig legjobban bevált módszer a Nata + Pyramin kombináció. A cukor. illetve kapálást iktassunk be.3 kg/ha 7. mert az átfedéseknél rendszerint fitotoxikus károk keletkezhetnek. Szerves anyagban gazdag talajon a Pyramin mennyiségét hektá­ ronként 4.és takarmányrépával azonos fajhoz tartozik. hogy a gépaljak csatlakozásánál ne legyenek túladagolások.0+4.0—3. így az ott felhasználható gyomirtó szerek sem alkalmasak a céklarépa gyom­ irtására. akkor lehetőleg két talajlazítást.7 kg-ra lehet emelni.0 %-os szervesanyag-tartalomnál: Középkötött talajon 2. te­ hát nemcsak kultúrigénye.3 kg/ha. Szerkombinációhoz a komponenseket a helyszínen kell külön-külön kimérni és feloldani.0%-os szervesanyag-tartalomnál: Kötött talajon 3. Nagy gondot fordítsunk arra. Vegyszeres gyomirtása A cékla más családba tartozik.8 + 4.1 + 4.

június közepe. november elejéig szedjük ki. Treflánból 3. illetve mélységre beállított kiemelőszerkezet a lombtalanítást is elvégzi. mert hatását elveszti. Bordó —. augusztus eleje. csapadékos időjárásnál azonban nem szükséges. Július elején vetett céklánál pedig július vége. Szedésnél nagyon kell vigyázni a sérülésre. Betanolos felülkezelést 2—6 lombleveles korban végezzünk. mert az esővíz bemossa. 1965).és kétszikű gyomok ellen hatásos.5 cm mélyen kell bedolgozni a talajba. a fő növekedési szakaszban adott öntözést meghálálja. Annak ellenére. Szedése A cékla fagyérzékeny. az évelő gyomok ellen nem. Ezért szükség esetén Treflánnal vagy Betanállal felülkezelést is alkalmazhatunk. 5. A sérült répának főzésnél kifolyik a leve. a magvak csírázá­ sának megindulásáig lehet kijuttatni. A megengedett sérülési százalék határán belül szedi a gömbölyű és a henger alakú répákat egyaránt. Megfelelő magasságra. Ez a szakasz az áprilisi vetésű céklánál június eleje. október. Bíborgömb. ezért a fagyok beállta előtt — az időjárástól függően —. a hengeres típusok általában 25—30%-kal többet hoz­ 171 . A jelenleg leginkább termelt gömbö­ lyű fajták — Detroit. 200—300 q/ha termést is adhatnak.A vegyszerkombinációt a cékla vetése után. Száraz időjárásnál a kipermetezett gyomirtó szereket 1. Öntözés. 65—75 %-os vízkapacitás optimálisnak tekinthető (Bielka.8 l/ha 250—300 1 vízben oldva. répaszedő villával és répaszedő gépekkel. amely a cukorrépa szedésére megfelelő.0—1. hogy a cékla a száraz periódusokat jól bírja. Szedhetjük ásóval. mert — főleg a nehezebb talajokon — a répák­ nak csaknem egyharmada kiáll a földből. Az elkészített permetlevet 3 órán belül fel kell használni. egy. A hozam erősen ingadozik. A Nata + Pyramin kombináció csak az egynyári. Kéz­ zel is könnyű szedni. A szedés gépesítésére min­ den szedőgép és kombájn alkalmas.4 1 szert 3—400 1 vízben oldva hektáronként 1—2 lombleveles korban permetezzük ki az állományra. Ezenfelül megoldható a szedése az EM—11-es sárgaré­ pakombájnnal is. 25 °C léghőmérséklet fölött a Bé­ táitól nem hatásos.1— 6.

Hűtőházi kísérle­ teink szerint a sárgarépa és a többi gyökérzöldség optimális tárolási hőfoka +1 °C volt. zamatát. Ezen a hőfokon. Tisztítása. valamint 97 %-os RP mellett 6 hóna­ pon keresztül polietilén zsákban vagy KSH-ládákban egyaránt jól tárolt. Vagyis 0° C alá ne menjen a hő­ mérséklet. A hengeres típusú répák részben nagyobb testűek. a céklát nem lehet lefe­ jelni. Tárolása Tárolható prizmákban. A lefejelt céklarépa sem konzervüzemi. vagy kis mennyiségben polietilén zsákban és természetesen hűtőházban. Ugyanezen oknál fogva a gyökér is a répán marad. tiszta. tárolásra még kevésbé. A tárolás hőmérsékletével. sérülésmentes. és az esetleges lombmarad­ ványokat kézzel szedjük le. a tároló légterének páratartalmával szemben hasonló kívánalmakat támaszt. hogy egészséges. a cékla viszont +4 °C-on őrizte meg legjobban ízét. A lomb mennyisége a hozamnak ál­ talában egyharmadát. ládában hagyományos módon. részben pedig sűrűbb tőtávolságra vethetők. A céklánál is — mint minden tárolásra kerülő árunál — lényeges. pincében. Osztályozását a megadott szabvány szerint végezzük. és az RP lehetőleg 95% körül legyen. Tisztításkor tehát a géppel vagy kézzel. tehát nagyobb ahozam is. manipulálása A lombbal együtt szedett répákat elsősorban a lombozattól kell megtisztítani. kupacban. de a felét is elérheti. Ellentétben a cukorrépával. vagy ha sérült. mint a sárga­ répa vagy a többi gyökérzöldség. de lombbal együtt felszedett répákról kézzel lecsavarjuk a lombot és megtisztítjuk az esetleges földmaradványoktól is. sem friss piaci átvételre nem alkalmas. ennél magasabb hőmérsék­ 172 . 8 °C fölötti hőmérsékleten a prizmák­ ban vagy pincében erősen hajtani kezd. ezáltal nagyobb a tőszám. mert a sérülés meglehetősen nagy léveszteséggel jár. akkor a seb­ felület bepárásodott legyen.nak. A kombájnnal szedett és lombtalanított répát géppel is válogathatjuk. hosszúak.

Gépi szedésnél leggyakrabban előforduló sérülés a lombnak a szívrésszel 173 . mint a fogyasztási célra termesztett cékláét. A vetésidő általában július elejétől július közepéig tart ugyanúgy. A dugványokat célszerű másodterménynek termeszteni korán le­ kerülő növény után. de a gépi szedés kézimunka-igénye még így is jóval alatta marad a kézi erővel felszedett dugványokénak. A tárolási módszerek részletesen a sárgarépánál találhatók. Ápolási munkái teljesen megegyeznek a fogyasztásra termelt cék­ láéval. valamint vetőmagszükséglete is azonos az árucékláéval. jól fejlett és nem túlérett dugvá­ nyokat kaphatunk. de géppel is. Szedését ugyanúgy. hogy a fej ne sérüljön meg. a dugványok pótkocsira való fel. A tárolási hőfok tehát 0 és +4 °C között van. Dugvány termesztése megegyezik az áru céljára termesztett cékláé­ val. Talaj.és tápanyagigénye. Első évben neveljük meg a dugványokat és azokat áttelelés után ültetjük ki magnyerés céljá­ ból. végezhetjük kézzel. Magtermesztése A cékla a magot a második évben hozza. Megfelelő nedvességű talajban a magvak 6—8 nap alatt kikelnek.és lerakása nagyon kézimunka-igényes és mindemellett bizonyos mértékű sérüléssel jár. Kézi szedéskor a lomb lecsavarása. A megfelelő mélységre. illetve magasságra beállítható szedőés lombvágó szerkezet úgy tépi le a lombot. A géppel felszedett és lombtalanított dug­ ványok átválogatásakor is gondosan le kell szedni a rajtuk levő le­ vélmaradványokat. mint a téli fogyasztásra vagy tárolásra kerülő cékláé.leten bemelegszik és megindul a rothadás. Dugványszedésre a gömbölyű és hosszú fajtáknál egyaránt jól bevált az EM—11-es sárgarépakom­ bájn. és így októberig fajtára jellemző.

Nagyon fontos. kapával. Szelekció. hagyományos mód­ szerrel tároljuk. deformált. A sor. 174 . hogy a föld jól hozzá legyen nyom­ va a dugványokhoz. vagy az ültetésnél nem ügyeltünk arra. részben pedig a nyúlkár elkerülése végett. A fő virágzási idő júliusban van. ugyanúgy.együtt való kiszakadása. Erre a dugványok átválogatásánál ügyelni kell. vagy a hengeres céklákból 18—20 cm-nél hosszabb céklák nem alkalmasak a gépi ültetésre. amelyről a műanyag tárcsákat leszedtük. Szedésideje ősszel. A gömbölyű fajtákból a 10—11 cm-nél szélesebb átmé­ rőjű. fajtától elütő. Tárolás előtt a dugványcéklából ki kell szedni a túlfejlett. A virágzás júniusban kezdődik és elhúzódhat őszig is. akkor gyökerük a levegőben „lóg”. Kiültetését tavasszal — hasonlóan a többi gyökérzöldség-dugványhoz — minél korábban végezzük el (március eleje. így nagyobb maghozammal számolhatunk. részben a kiszáradás. A dugványokat főleg prizmában. Ezt a sérülést azonban a gép gondos beállí­ tásánál a minimálisra lehet csökkenteni. és a beteg vagy rotha­ dásnak indult egyedeket szedjük ki belőle. általában októberben. Természetesen megoldható a tárolás hűtőházban is. Ezt a kupacolást végezhetjük kézi­ kapával és ekével is. de üzemben az ültetés gépesíthető a gömbölyű és a hosszú fajtáknál is. így először a magszár hajtása indul meg és a gyökeresedés elmarad. Ültethetjük kézzel. és elő­ ször a gyökeresedése induljon meg. Ha száraz talajba ültetjük. A sör­ nyitóval nyitott barázdákba a kívánt távolságra rakjuk be a dug­ ványokat. A prizmák szétbon­ tása után újból válogassuk át a dugványokat. hogy a már virágzó vagy már magot hozó tövek kidől­ nek. rosszul fejlett és rosszul vagy egyáltalán nem csí­ rázó magot hoznak. mint az árucékláé. illetve köze­ pe). Tárolása. kártevők által (nyulak) megrágott egyedeket.és tőtávolság általában 60 x 30—40 cm. valamint a sérült. hogy a dugvány nyirkos talajba kerüljön. Ültetése bármely palántázógéppel elvégezhető. fagyok előtt. vagy silány. A sorokat ajánlatos kissé feltölteni. Ilyen esetben fordul elő.

A cékla idegenbeporzású növény, a szél végzi a beporzást, és rend­ kívül messzire el tudja vinni a virágport. [Jensen és Bogh (in Banga, 1962) megfigyeléseket végeztek különböző fajták közötti izolációs távolság megállapítására. Méréseik alapján a szélirányban elhelye­ zett különböző fajták parcelláinál 500 m volt az a távolság, amely­ nél a szél által vitt virágpor lecsapódó százaléka már aránylag cse­ kély volt. Oldalirányban 50 m feletti távolságot ajánlanak a két parcella között.] A vizsgálatoktól függetlenül a szél által szállított virágpor lecsapódását meghatározza a szél erőssége, a virágzó tábla nagysága és a virágpor mennyisége. Az esetleges összekereszteződések elkerülése végett lehetőleg ne ugyanazon szélirányba helyezzünk két különböző fajtát, vagy ha igen, akkor közöttük lehetőleg minél magasabb szélfogók, pl. házak, fák stb. legyenek. A cékla kereszteződik a cukor- és takarmányrépával, valamint a mángolddal is. Növényápolás. Abban az esetben, ha ültetéskor nagyon letapos­ tuk a területet, a vegyszeres gyomirtás előtt célszerű sorközlazítást végezni. A későbbiek folyamán, amikor a magszárak kifejlődnek, legfeljebb gazolást végezhetünk, de a jól és időben végrehajtott vegyszeres gyomirtás után erre nemigen kerül sor. Vegyszeres gyomirtását a növények kihajtása előtt végezzük el. Erre a célra alkalmazhatók:

Afalon

4,3—5,2 kg/ha mennyiségben.

A vegyszereket 5—600 liter vízben oldva permetezzük ki, lehetőleg a dugványok kiültetése után azonnal, vagy legalábbis azok kihaj­ tása előtt, mert a kihajtott répát erősen károsítja mind a három aján­ lott szer. Esetleges gyomosodásnál, vagy ha a vegyszereket valami­ lyen oknál fogva nem tudtuk időben kijuttatni, Betanolos felülke­ zelést is alkalmazhatunk, hasonlóan, mint az árucéklánál. Öntözni csak akkor szükséges a kiültetett répákat, ha nagyon szá­ raz tavasz van. Egyébként a jó nedvességtartalmú földbe a kora ta­ vaszi ültetésű dugványok jól begyökeresednek, és a májusi esők ele­ gendő nedvességet adnak a jó magkötéshez. 175

Érés. A magszárak érésére normális körül­ mények között augusz­ tusban számíthatunk. A magvak beérése után kezdődik a növé­ nyek elhalása. [Külön­ leges ápolással újabb vegetatív, később gene­ ratív állapotba kényszeríthetjük +8 °C fe­ letti hőmérséklet, vala­ mint megfelelő fényvi­ szonyok biztosításával (Banga, 1965).] A magvak éretten világosbarnák. Akkor kezdjük aratni, amikor a magvak kétharmada érett. Aratását egyelőre Céklamaghozó tő (Fotó: Hamséros P.) kézzel végezzük. A magszárakat sarlóval vágjuk le, kis kévékbe kötve, 8—10 kévét ál­ lítsunk kupacba. Ajánlatos a kupacokat spárgával körülkötni, hogy szét ne dőljenek. Napos, száraz időben 4—5 nap alatt utóérnek és csépelhetők. Aratását a kora reggeli órákban végezzük, mert a gomolyok na­ gyon könnyen peregnek, sőt száraz időben a magszárak is letöre­ deznek. Csépelhetjük megfelelően beállított kombájnnal vagy cséplőgép­ pel. Cséplés után pár cm vastag rétegben terítsük ki a magvakat és úgy szárítsuk. A túl vastag rétegben kiterített magvak könnyen be­ füllednek és penészednek. Tisztítása szelelőrostán, majd ponyvarostán és triőrön vagy erre alkalmas tisztítógépen tökéletesen megoldható. Várható magtermés 10—14 q/ha. 176

A cékla betegségei
A cékla mozaikbetegsége. (Kórokozó: Beet mosaic vírus.) A fiatal, belső levelek erei először sárgászöldekké, majd a levelek mozaikfol­ tosakká válnak, néha gyűrű alakú sárgás foltok is kialakulnak. A levelek hólyagosak, deformáltak lesznek. A vírus mechanikailag átvihető. Fő terjesztője a fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop.). A vírus nem perzisztens. Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla, a cukor- és a takarmányrépa, ahonnan a fogyasztásra termesztett egyéves növényre a fekete répalevéltetű a vírust átviszi. Védekezés. Nem szabad vírusfertőzött maghozó dugványokat ki­ ültetni. Az elsőéves céklatáblát a maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni. A fekete répalevéltetű elleni lombvédelem fontos feladat. A répavetőmag csávázása kizárólag nagyüzemben, a levéltetvek ellen Disyston csávázószerrel 2 g/magkg adagolásában eredményes. A cékla vírusos sárgasága. (Kórokozó: Beet yellows virus.) Asárgulás a külső, idősebb leveleken gyakori. A levelek világoszöldek, majd sárga színűek lesznek. A levélerek és környékük, valamint a levélnyél kezdetben zöld marad. A fiatalabb leveleken a levélerek sárgulnak el, míg a levéllemez többi része zöld marad. A vírus mechanikailag nem vihető át. Fő terjesztője a fekete répa­ levéltetű (Aphis fabae Scop.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.). Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla és a külön­ böző gyomnövények (Amaranthus, Atriplex stb.). A védekezést lásd a cékla mozaikbetegségénél. A cékla cerkospórás levélfoltossága. (Kórokozó: Cercospora beticola Sacc.) A betegség rendszeresen előfordul; fellépése esetén a ve­ getációs idő végére az alsó levelek elszáradnak. A levélen 2—3 mm-es, kerek, lilásvörös szegélyű foltok keletkez­ nek. A foltok közepe kiszürkül, amelyen finom, szürkésbarna be­ vonat, konídiumtartó gyep fejlődik ki. A növény levelei alulról fel­ felé fokozatosan elsárgulnak, elszáradnak. A tünetek a maghozó növények szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a talajra került növénymaradványokon tömör micéliumsztromával telel át. Fertőzési forrás még a gomolytermés is, 177

amelyre konídiumok tapadnak. Kedvezőtlen körülmények közé ke­ rülve a micéliumsztroma 8 hónapig, a konídiumok 16 hónapig őriz­ hetik meg életképességüket. A konídiumok a szél vagy vízcseppek segítségével a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyíláson ke­ resztül a növénybe jut. A kórokozó számára nagy páratartalom és 21—32 °C-os hőmérséklet szükséges. Védekezés. A beteg növénymaradványokat a talajba kell forgatni. A gomolyokat vetés előtt higanytartalmú nedves csávázószerekkel (Ceresan Universal, Ceredon Special, Falisan stb.) 0,2% tömény­ ségben 30 percig csávázzuk, vagy higanytartalmú por-csávázószerekkel kezeljük 5 g/gomolykg mennyiségben. Az állomány permetezé­ sére a rézoxiklorid-tartalmú szerek (Vitigran, Cupravit, Cobox stb.) 0,4%-os töménységben, vagy a ditiokarbamátok (Zineb, Maneb, Dithane M—45) 0,2 %-os töménységben eredményesen használha­ tók. A betegség leküzdésére kizárólag nagyüzemben a Brestan 60 0,5%-ban (85—100 dkg/ha) kiválóan alkalmas. A cékla pleospórás betegsége. (Kórokozó: Pleospora betae Björl.) A savanyú, kötött, cserepes talajokon levő sűrű állományú növé­ nyeken gyökérfekély, csíranövény-pusztulás jelentkezik. A növény számára kedvezőtlen vetési mélység, vetési idő, a gyenge csírázási erélyű vetőmag a betegség fellépését elősegíti. A levélfoltok miatt levélpusztulás következik be, a gumón pedig rothadás lép fel. A betegség hatására a céklavetés sorai hiányosak lesznek, a csí­ ranövények gyökémyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek. A megbetegedett részen apró fekete pik­ nídiumok jelennek meg. Előfordulhatnak még ezenkívül a Pythium és Aphanomyces fajok is. A leveleken 15—20 mm-es — a maghozók szárán kisebb — zó­ náit, egynemű, szürkésbarna foltok láthatók, amelyekben apró pon­ tok, piknídiumok vannak. A gumón sötétszürke foltok keletkeznek, és a folt alatti részen a szövet korhad. A kórokozó fertőzési forrásai a céklagomolyok, a növénymarad­ ványok és maghozó dugványok, ahol a kórokozó peritéciummal,piknídiummal és micéliummal telel át. A gomolytermésen levő kóroko­ zó a gyenge fejlődésű csíranövényeket fertőzi, az első lomblevelek megjelenése után azonban a növények már nem betegednek meg. 178

A vegetációs időben a piknídiumból kiszabaduló piknokonídiumok a leveleket fertőzik, és a levelekről a gumóra mosódnak. Védekezés. Biztosítsuk a csíranövények kezdeti, optimális fejlő­ dését. Jó csírázási erélyű gomolyokat vessünk. A cserepesedésre hajlamos talajokat még a kelés előtt törjük meg szeges hengerrel. A csíranövények megjelenése után fontos mihamarabb elvégezni a sarabolást. Szükséges a gomolycsávázás és az állománypermetezés (lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). Céklaperonoszpóra. (Kórokozó: Peronospora schachtii Fuck.) A betegség egyes évjáratokban a cékla fiatal levelét pusztítja el, emi­ att a gumóhozam kisebb. Tavasszal és ősszel a betegség nagymér­ tékű lehet. A levél színén mellékerek által határolt sárgászöld foltok jelen­ nek meg. A levél fonákán szürke konídiumtartó gyep fejlődik ki. A tünetek a maghozók szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a gomolyban és a maghozó dugványok gumófejében vagy a cukor- és takarmányrépa gyökérfejében micéliummal telel át. Ezzel magyarázható, hogy már a csíranövények megfertőződ­ hetnek. A vegetációs időben a konídiumokat a szél terjeszti. A konídiumok csírázásához harmat vagy eső szükséges. Védekezés. A maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni az elsőéves céklatáblát. Szükséges az állo­ mánypermetezés (lásd: a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). A cékla lisztharmata. (Kórokozó: Erysiphe polygoni DC. ex Saint-Amans.) A betegség rendszeresen előfordul, a vegetációs idő második felében levélszáradást okoz. A levél színén és fonákán először foltszerűen, majd a levéllemezt beborítva szürkésfehér bevonat (ektofita micélium a konídiumláncokkal) jelenik meg. A bevonatba ágyazva később sárgásbarna, majd fekete kleisztotéciumok is keletkeznek. A tünetek a maghozók szá­ rán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a növénymaradványokon micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő konídiumok és a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják el. Vegetá­ ciós időben, meleg, párás viszonyok között a gomba terjesztői a ko­ nídiumok. Védekezés. Végezzünk állománypermetezést elemikén-tartalmú 179

szerekkel (Thiovit. a Karathane LC. a pajorok. (A lárvák kora a fejtokszélesség méreteiből. A cékla vetése előtt tájékozódni kell a talaj pajorfertőzöttségének a fokáról és a pajorok életkoráról.]. az elsőéves lárvák ellen alkalmazzuk. [Kórokozó: Uromyces betae (Pers. kifliszerűen görbült testű pajor. majd teljes pusztuláshoz vezet.05 %-os. majd nyár végén ritkán teleutopusztulák fejlődnek.) és egyéb más cserebogárfajok lárvái.) Ha négyzetméterenként 4—8 darab másodéves vagy 2—5 darab harmadéves lárvát találunk.05 %-os töménységben használhatók. Nemagon és Di-Trapex elnevezésű szerekkel. Egy-egy pajor tovább vándorolva több növényt is kipusztít: Az ilyen lankadó. Céklarozsda.1 %-os. A pajorok ellen 50—100 kg/ha Hungaria L 2 vagy 16—18 kg/ha Hungaria L 7 talajba dolgozása szükséges. ha azt a rajzást követő évben. A levélen tavasszal ritkán spermogóniumok és ecidiumok jelennek meg. 180 . Az idősebb pajorok ezzel a szerrel szemben igen ellenállók.). Nagy gazdasági jelentősége nincs. 0. a Morestan 0. A védekezést lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál.) Lév. Nyáron a leveleket vörösbarna uredopusztulák borítják. A permedéhez nedvesítőszert kell adni. A kórokozó egygazdás. vagy az adott területen és esztendőben le kell mondani a vetésről. hervadó növény kihúzásakor a gyökérzet közelében rendszerint megtalál­ ható a jellegzetesen. Ez az eljárás azonban csak akkor lesz igazán eredményes. Siarkol stb. amelyeknek nyáron több nemzedéke fertőz. akkor vagy talajfertőtle­ nítésről kell gondoskodni. egyes esztendőkben — külö­ nösen a rajzás előtti évben — súlyosan károsíthatják. A cékla állati kártevői A májusi cserebogár (Melolontha melolontha L. Védekezés. Kumulus 80. illetve elrágják a répa gyökerét. ellenben jól pusztíthatok a sárgarépa fonálférgeinél már említett Shell D—D. Legfőbb terjesztői az uredopusztulában fejlődő uredospórák. illetve a lárvák nagyságáról megálla­ pítható.a céklát. Magas hőmérsékleten a Karathane FN 57 0. 0. ami azonnali hervadáshoz. A beteg­ ség szórványosan jelentkezik. valamint az egyéb.3% töménységben. A pajorok megrágják.

Egyik elsőrendű tápnövénye a cékla. 181 . Kártétele inkább helyi jelentőségű. A korai vetésű céklát károsítja. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. s így a her­ nyót nappal is megtalálhatjuk. A répatesten a kárkép jelleg­ zetes „szakállosodás” formájában jelentkezik. Melanotus ssp. Védekezés. stb. Lárvája — a többi bagolypille hernyójától eltérően — nappal táplálkozik. karéjozza vagy azt teljes egészében el is fogyasztja.). A barkók közül esetenként még több más faj is károsíthatja a céklát. Az ellene való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. de mély fekvésű. Később a beteg növény levelei világos­ ra színeződnek.. és szabálytalan odvakat rág benne. meleg tavaszon okozhat kárt. ugyanis a talajba csomókba lerakott tojások és fiatal lárvák igen érzékenyek a talaj forgatására. Védekezés. Lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris Germ. nedves talajokon nagy károkat okozhat. Azonos a sárgarépát károsító fonálférgek elleni védekezéssel. így a sávos répabarkó (Chromoderus fasciatus Müll. esetleg elszáradnak. Lárvája gyakori károsítója lehet a céklának is.). Általános gyomirtással csökkenthető a tojások száma. A cékla répatestét a föld felszínén támadja meg.) is gyakori károsítói lehetnek a céklának. Kártétele következ­ tében a nyári hónapokban a levelek nappal feltűnően lankadnak.általános hatású talajfertőtlenítő szerekkel (a feltüntetett dózisok egyharmadával is). Egyébként a védekezés megegyezik a vetési bagolypille elleni eljárásokkal.). amint a leveleket szabálytalanul rágja. Szá­ raz. Répafonálféreg (Heterodera schachtii Schmidt). Gamma bagolypille (Autographa gamma L. Az imágó karéjokat rág a szik­ leveles és a néhány leveles répán. A drótférgek és az áldrótférgek (Agriotes ssp. Corymbites ssp. mozgatására. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépa talajlakó kár­ tevői elleni védekezéssel. Lárvája a répa gyökerét rágja.. éjjel viszont újra felfrissülnek.). A rajzás évében talajművelő eszközökkel is gyéríthetjük a kár­ tevőt. A fonálféreg a megtámadott növény gyökerein élősködik.

a fekete barkó (Psalidium maxillosum F.). A répaprizmát és környékét Parathion. majd megfeketednek. A ki­ fejlett bogár ellen még 40 kg/ha adagú Wofatox porozó kiszórása is védelmet nyújt.) stb.vagy Lindan-tartalmú szerekkel porozzuk vagy permetezzük le.). A nyár végére az erősen megtámadott növény levelei a földhöz simul­ nak.). de szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészség­ ügyi előírásokat. a virágokat és a magvakat megrágják. A levelek bekunkorodnak. A maghozókon parathionos permetezéssel vagy porozással vé­ dekezhetünk. a répafej közepe pedig elbarnul. Védekezés. Később a szívlevelek összesodródnak. A fiatal lárvák Parathion-tartalmú szerekkel pusztíthatók. A fonáki részen tömegesen szívogató levéltetvek gátolják a növények fejlődését. Közvetve a vírusos sárgaság terjesztésével okoznak kárt. A répa betakarítása után minden répamaradványt mélyen le kell szántani vagy egyéb módon megsemmisíteni. megfeketedik. jelentős terméshozam-csökkenést idézve elő. Egyébként a torzulásos tünetek — azonos kártevőlétszám mel­ 182 . Az ország déli részén okozhat károkat a céklában a területen. Védekezés. a hegyesfarkú barkó (Tanymecus palliatus F. A légy lárvái. elsárgulnak. Répalégy (Pegomyia hyoscyami Panz. A 3—4 nem­ zedéki! kártevő hernyói a maghozó növényeket is összefonják. Közvetlen kártétele a többi levéltetűfajéhoz hasonlóan a levelek szívogatásából áll. Mindegyik faj ellen hatásos megelőző védekezés az előveteménynél és az adott évben végzett gondos gyomirtás. A túlszaporodás évében a bevándorló imágók ellen a tábla szélére húzott és idegméreggel beszórt barázdával védekezhetünk. amely a tojásrakó nőstények számára kedvezőtlen körülményeket teremt. Répaaknázómoly (Scrobipalpa ocellatella Boyd. a nyüvek a két levéllemez közötti sejteket fogyasztva hólyagos aknákat készítenek. de még a tárolás alatt is. A levéltetű a maghozó növényeket is megtámadja. Kisebb jelentősége miatt védekezésre ritkán kerül sor. Kártétele kezdetben a fiatal répán a levélnyél és a levél aknázásában. Fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop. Kártételével csak hűvös nyarakon találkozhatunk. illetve hámozgatásában nyilvánul meg. torzultak lesznek.).

A répavetőmag csávázása — kizárólag nagyüzemben — Dysiston csávázószerrel 2 g/gomolykg adagolásban eredményes levéltetvek ellen. Megegyezik a sárgarépát károsító levéltetvek elleni védekezéssel.lett is —kevésbé szembetűnőek a maghozókon. mint az elsőéves növényeken. 183 . Védekezés.

1966) 35—50 mg C-vitamint mutattak 184 . Növényházban vagy fólia alatt egyaránt hajtható. a nyári retket március—áprilisban. Gazdasági jelentősége Hazánkban a retket szabadföldön — a fontosabb zöldségfajokhoz viszonyítva — kisebb felületen termesztik. alacsony hőmérsékleti igénye gazdaságos termesztését az év nagy részében lehetővé teszi. Hajtatása viszont jelen­ tős. hogy külföldi mérések alapján — egyes fajtáknál — még több C-vitamin-mennyiséget is kimutattak. amikor más friss zöldségfaj még nem vagy csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. hogy az év azon időszakában is biztonsággal hajtatható. Az egy főre eső fogyasztás 2. Nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. Rendszeresen. A retek hidegtűrő növény. A fóliás termesztőberendezések hasznosítási rendjé­ ben — enyhén fűtött és fűtés nélküli termesztésben egyaránt — egyik legfontosabb hidegtűrő zöldségfajunk a hónapos retek. A táblázat adatai igazolják. Táplálkozási jelentőségét növeli. a téli retket július végén vethetjük. Rövid tenyészideje. a téli retek kétéves növény. Bulgáriában (Madzsarova. kis vízadagokkal öntözzük. Magja már 2—3 °C-on csírázik. Legnagyobb területen fóliás termesztőberendezések alatt haj­ tatják. azután több vizet igényel. A gumóképzés kezdetéig kevesebb. Megjegyezzük. Várható termés 70—200 q/ha. A hónapos retket február—márciusban.Retek A hónapos és a nyári retek egyéves. laza szerkezetű tápanyagban gazdag talaj szükséges. hogy a hónapos retek vitaminokban és ásványi anyagok­ ban gazdag.03 kg/év.

Méréseik alapján 2. 43. A hónapos retek tápértéke (Tarján—Lindner.0 mg Nikotinsav C P Ásványi anyagok Kalcium Vas Foszfor 10. táblázat. A retek táplálkozási értékeinek fajta. 185 .1 g 3. A retek jellegzetes csípős ízét olaj adja. A mustárolaj-tartalom és a termesztésmód függvényében. A lombban.00 mg% klorofill.0 mg 100—120. 0. összetételét. 62.2 g 0.33 mg% foszfor. lyásolhatja.0 g 0. s mint C-vitaminforrást a paradicsommal egyen­ értékűnek tekintik.5 mg 40. szőrözöttség nélküli lomb.7 g 100 30 /tg 0. 0. a talaj. Egyes fajtáknál (Perla) a gu­ món kívül fogyasztásra java­ solják — és fogyasztják — a zöld. annak mennyiségét a az évjárat nagymértékben befo­ kéntartalmú allil.1 mg 20.56% nyers zsírok és 0. 190. 1959 nyomán) (100 grammra vonatkoztatva) Kalória Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok B1 b2 14 1.52% hamu.00 mg % vas.és butil-mustárszintén változik a fajta.0 g 95. 4.6% cukortartalmat is meghatároztak a retekben.ki a piros színű hónapos retek gumójából. friss leveleket is. Vizsgálataik alapján a lomb beltartalmi ér­ tékei kedvezőbbek a gumó ér­ tékeinél.00 mg% C-vitamin.74% cellulóz található.44% fehérje.85 % cukor. friss anyagra vonatkoztatva 5.66% szárazanyag. E fajtára jellemző a finom. 3.0 mg 0.0 mg 32. 4. a termesztésmód. a talaj. 1.32 mg% karotin.

A hónapos és a nyári retek egyéves. Japánban. A héj szí­ ne lehet fehér. a következő évben te­ rem magot. Indiában szintén széles körben termesztették. A retek gyökéralakja rendkívül változó. a termesztett retek a tengerparti Raphanus maritimus L. piros-fehér. rózsa­ szín. a gumót. keresz­ tezéséből származik. ami Görögországban és Ázsiában található vadon. Széle fo­ 186 . a sokoldalú felhasználás módjait Lippai Posoni kert című munkájában 1664-ben részletesen ismer­ teti (Somos. Ősalakjának előfordulási helye valószínűleg Elő-Ázsia.Származása és elterjedése A retek egyik legrégebben termesztett zöldségfajunk. amelyben a gyökér és a szár egyaránt részt vesz. Magyarországi termesztését. és egy vad retek. még abban az év­ ben fejleszti ki a levélrozettát. lilás. Európába Marco Polo hozta be Kínából. A nyári és téli reteknél répatest alakul ki. ma­ got. A téli retek kétéves. Első évben dugványt neve­ lünk. A hús színe fehér vagy sárga. fekete. A levél lantosan szeldelten tagolt vagy ép. Sztojanov véleménye szerint.C. Mongólián keresztül. 1967). bar­ nássárga. Növénytani jellemzése A hónapos retket a gumószerűen megvastagodott szik alatti szárból (hipokotil) képződött gumójáért termesztjük. a Raphanus rostratus D. piros. magszárat.

az egész tő virágzása 25—30 napig tart. A keresztezést ebben az időben végezhetjük legjobb ered­ ménnyel. Magas hőmérsékleten (30 °C fe­ lett) a bibe beszárad. hegye pedig csőrben végződik. Madzsarova (1966) megfigyelése szerint még a káposztafélékkel is kereszteződhet. nem termékenyül. A virágok aprók. tojás alakú. 4 + 2-es elrende­ zésben. Egy-egy virág kb. Egy virágzat nyílási ideje 15—30 napig. A virágzás a kiültetés után 45—60 nap múlva várható. A virágzat fürt alakú. felülete serteszőrös vagy csupasz. A virágszín intenzitása szoros korrelációt mutat a gyökér szí­ nével. A magszár 0. A termő még a bimbóban. A porzók száma 6 db. váltakozva elágazó. hamvaszöld vagy sötétzöld. de nagy számban találunk önbeporzó fajtákat is. A sziromlevelek színe lehet fehér.8—1 méter magasra is megnő.(Fotó: Kováts z. A le­ vélnyél húsos. Lemeze nyélrefutó. az időjárástól függően. Hosszúsága 3—6 cm kö­ zött változik. az elágazódások száma függ a tenyészterülettől és az elrendezéstől. A vi­ rágpor életképességét 3 napig őrzi meg. 4-es szám jellemző rájuk. — a fajtától függően. A retekfajták többsége idegenbeporzó. Színe világoszöld. A szár vastagsága. Viszonylag gyakori az önmeddőség is. A megtermékenyülésre akkor a legfogékonyabb.gazott. fel nem nyíló becő. A becő külső részén hoszszanti barázdák találhatók. 3 napig virít. A mag szivacsszerű Retekmag bélbe van ágyazva. kerek. A porzók a virág nyílása után 3—4 órával repednek fel. Felülete sima. A virágzás napos időben 17—18 °C hőmérsékleten. ritkán szőrözött. Gyakran pigmentálódott. A lilás gumószín sötétlila vagy világoslila virág­ színnel társul. A retek könnyen kereszteződik a repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum). amikor a virágból kibúvik. ibolyaszín stb. 7—9 óráig intenzív. felrepedés előtt megérik. rózsaszín. A piros vagy rózsaszín gyökerű fajták virágszíne fehér vagy sötét rózsaszín.-né) 187 . Termése két termőlevélből alakult.

A fiatal növénykék csírázáskor —3 pC-ot. 188 . majd 4 lombleveles korig. hogy az alacsony hőmérsékleten (5—10 °C) nevelt retek nehezen fejleszt magszárat.és talajnedvesség biztosításával. Hosszúsága 3. Kelési hőoptimu­ ma 15—20 °C. a gumóképződés kezdetéig tartsuk 10—12 °C-on. növekedéskor —6 °C hideget is kibírnak. erős hideghatás azonban korábbi magszárba szökést okoz. barnás-rózsaszí­ nes. A gumóképződés idején 15—20 °C-os hőmér­ séklet az optimális. hogy a tenyészidőben egy­ ségesen 12 °C hőmérsékletet tartsunk. Téli termesztésnél alacsony hőmérsékleten tartva (8—10 °C) is kifejlődik a gumó. Magja már 2—3 °C-on csírá­ zik. Mankouki megfigyelte. a fényhez igazodva. A tenyészidő azonban az optimális 22—26 napról 50—60 napra nyúlik. Raphanus sativus convar. Gyakorlati megfigyelés az is. szélessége 2.12 mm. Posta kísérletei alapján javasolja. epidermisz elsődleges kéreg kollaterális nyitt szállító­ nyaláb háncsrész nyalábkambium interfoszkuláris kambium kollaterális nyilt szállító­ nyaláb farész bélszövet ded. Kelés A retek metszetének vázlata után csökkentsük a hőmérsékletet. radicula L. niger Biológiai igénye periderma elsődleges kéreg Hőigénye. Hosszan tartó. Csirázóképességét 4—5 évig tartja meg. A retek hi­ degtűrő növény. hogy magas hőmérséklet és csekély talajnedvesség esetén a gumó durva és „csípős” lesz. Opti­ háncstest mális hőigénye Markov—Haev (1953) sze­ rint 13 ±7 °C.70 mm.Raphanus sativus convar. Ezermagsúlya 6— 10 g. nagy lég.

A gumó­ képzés idején a talaj vízkapacitása-60—65% között legyen. A retek hosszúnappalos növény. Az egyenetlen vízellátás a gumó felrepedéséhez. hogy a megvilágítás idő­ tartamának csökkentése a tenyészidő megnyúlásához és egészen rövid megvilágítás a generatív szervek képzésének elmaradásához vezet. Optimális nedvesség. A retek a gumóképzés kezdetéig kevesebb. hosszú megvilágítás. Fénystádiuma Nikolova vizsgálatai szerint 11—35 nap. mint a hónapos retek fejlő­ déséhez. természetes naphosszú­ ságú teljes fényben 66 nap múlva. A sok víz bujább levélképződésre serkenti a növényt.A túl magas hőmérséklet (32 °C felett) és kis páratartalom — kü­ lönösen virágzáskor — a virágok rossz termékenyülését idézi elő. hogy a téli és a nyári retekfajták fejlődéséhez több meleg szükséges. nagy lombozatot fej­ lesztenek. A magtermesztésben a vetés. Nyári vetésből. Somos megállapítja továbbá. Kedvező hőmérsékleten (18—25 °C) és hosszú megvilágítás mellett (16—18 óra) rövidebb ideig tart. míg 8—10 órájs megvilágítás mellett 101 nap múlva indult magszárba a hónapos retek. Kevés fényben megnyúlnak a növények. hosszú nappal és alacsony nedvesség mellett viszont a retek gyorsan magszárba szökik. Fényigénye. 189 . megfelelő hőmérséklet együttes hatására gumót fejleszt. deformálódásához vezet. Somos kísérleteiben áprilisi vetés esetén. A jó minőségű retekterméshez a tenyészidő folyamán elegendő nedvességről kell gondoskodni. kora tavaszi hajtatásnál gyakran megfigyelhető. A szerzők egybehangzó megállapítása. ami főleg a hajtatásban nem kívánatos. Vízigénye. Ez téli. Száraz talajban pedig a retek hamar felmagzik és pudvásodik. illetve ültetés idejét úgy kell időzít teni. hogy a virágzás ideje lehetőleg ne essen egybe a nagy nyári melegekkel. a gumóképzés kezdetétől — egyenletes elosz­ tásban — több vizet igényel. a gumó fejlődése pedig visszamarad. de szintén gyorsan magszárba indul.

A hónapos reteknél hazánkban mindinkább az egyszínű piros típusok a kere­ settek.és formagazdagságot tapasztalhatunk. lila. Lengyelor­ szágban azonban termesztik ezeket a fajtákat. A fent említetteken kívül megtaláljuk a zöldes­ fehér. sárgásbarna és sárga szín is. az F2-ben 3:l-es hasadási arány jön létre. szürke. részletesen feldolgozták. A belső érték­ meghatározó pedig a reteknél a tömörség.és kétszínű. b) kétszínű fajták öröklődése. A hónapos és a nyári. fekete színeket is. nagyságot. Megtalálható továbbá a fehér. c) elsődleges kéreg színöröklődése. levélzetet nemesítés vonatkozásában már többen és korábban.és alak­ beli követelmények az egyes országokban eltérőek. E zöldségfajnál a szín és forma ugyanis na­ gyobb szerepet játszik. Van egy. rózsaszín. f A genetikai színanalízis 3 csoportra osztja a retket: a) egyszínű fajták öröklődése. A hónapos és nyári reteknél a színt és gumóformát. A hónaposretek-fajták gumójának zöme azonban túl­ 190 . barna.Nemesítésének helyzete A retek nemesítésének célja kétirányú: a) új fajták előállítása. Nemesítési szempont továbbá az adott ter­ mesztési módnak megfelelő. A szín a retek fontos jellemzője. Angliában. A váltott színű fajták (fehér-piros) nálunk egyre inkább kiszorulnak. hogy egy fehér és sárga retek keresz­ tezésénél a sárga szín domináns a fehér felett. b) meglevő fajták fajtafenntartása és javítása. Malinovszki megállapította. A nyári és téli reteknél szintén nagy szín. tiszta lilás. A szín. téli reteknél ugyanazok a formák talál­ hatók meg. Franciaországban. Az új fajták előállíthatok keresztezéssel vagy szelekciós mód­ szerrel. mint más zöldségféléknél. tehát cél a pudvásodási hajlam kiküszöbölése is. kiváló minőségi mutatókkal rendelkező fajták előállítása.

Szoros összefüggés van a tömörség és a forma között is. 5 g-os gu­ mókat. Egy adott fajtánál a kalibrált apró magból. a pudvásodási hajlam növekszik. A kalibrált. A tömörség a fejlődés során csökken. A retekgumók nagysága rendkívül eltérő. kevésbé hajlamosak üregesedésre. Ezt a tulajdonságot azonban a termesztési körül­ mények is nagymértékben befolyásolják. A gömbölyű fajták repedési hajlama nagyobb. A kutatók egybehangzó véleménye.nyomórészt gömbölyű. Egyes retkek súlya 2—3 kg-ot is elérhet.és téliretekfajták relatíve tömörebbek. A nyáriretekfajták nagy része répa alakú. ovális vagy hosszúkás ovális. A gumó alakja genetikailag meghatározott. A termesztéstechno­ lógia azonban szintén jelentős tényező az alak megtartásában (vetésmélység. Ezt azonban csak speciális környezeti feltételek mellett lehet termeszteni. A gumó tömörsége szintén fontos nemesítői szempont. „koraiság” érhető el. A pudvásodás okát Hagiya többek között abban látja. A lassúbb növekedésű. megadott időre. hogy a gumó fejlődési üteme nagyobb.). művelésmélység. mint a gömbölyűek. hogy a hónapos reteknél a gumó nagysága szoros összefüggést mutat a mag nagyságával. mint a hosszúkás fajtáké. trágyázás. Megfe­ lelő nemesítő munkával a pudvásodásmentesség ideje meghosszab­ bítható. nedvesség stb. nagyobb ezermagsúlyú vetőmag alkalmazásával mintegy kétnapos. A hosszú­ kás fajták általában tömörebbek. Európában a „Müncheni sör” téliretek-fajta súlya a legnagyobb. a nagy magvakból 7 g-os gumókat állítottak elő. 191 . mint az asszimilációs teljesítőképesség. A téli reteknél megtalálható továbbá a henger vagy karó alak is. A felrepedési hajlam megfelelő szelekcióval szintén csökkent­ hető a reteknél. hosszabb tenyészidejű nyári. talaj fizikai állapota. A hosszú fajták között található (Japánban) még 100 cm-nél hosszabb is.

A levél színe középzöld. Szentes környéki tájfajtából szelektálták. A gumó kicsi vagy középnagy. sima szélű. A levélszél fogazott. A héj színe élénk skarlátpiros. A levél lemeze gyengén serteszőrős. áttetsző. Hajtatásra és korai szabad­ földi termesztésre alkalmas. Külföldi eredetű. vastag. vékony. 192 . A Saxa fajtából egyedi szelekcióval állítot­ ták elő. Igen rövid tenyészideje miatt hajtatásra. lapított gömb alakú. A levélnyél halványpiros. esetleg szív alakú. Karógyökere vékony. mint a többi fajta. A gumóvég kiemelkedik. Átmérője 30 mm. íze gyengén csípős. Szentesi hajtató Államilag elismert fajta. A levéllemez tojásdad alakú. korai szabadföldi ter­ mesztésre alkalmas. Nehezen pudvásodik. kissé felálló. Főgyökere. gyengén karéjos. A levél serteszőrős. szabályos gömb. A hús színe fehéres. A levélzete kicsi vagy középnagy. fonáka erősen serteszőrős. a le­ véllemez sötétzöld.Hónaposretek-fajták Korai piros Államilag elismert fajta. vékony.). A levélnyél rövid. Gumója középnagy. A héj színe fénylő kárminpiros. Tenyészideje 30—38 nap. 4—5 nappal korábban szedhető. középhosszú. Át­ lagsúlya 15 g. Lombja középnagy vagy nagy. A levéllemez hullámos. A levelek oválisak és hosszúak (14—16 cm. Húsa kemény. Pudvásodásra közepesen hajlamos. A levélnyél középhosszú vagy hosszú. A gumó súlya 13 g. Húsa fehér és kemény. Korai legjobb (Cherry Belle) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. sötétzöld színű. Levélzete kicsi vagy középnagy.

Húsa fehér. Átlagsúlya 12—15 g. omlós. Alakja szabályos gömb vagy enyhén megnyúlt gömb.) (Champion) Forgalomba hozatalra engedélyezett. erőteljes fejlődésű. A gumó nagy. Hajtatásra és sza­ badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. 193 . Fő­ gyökere vékony és fakó színű. vékony. külföldi eredetű fajta. Levélzete középnagy. jó ízű. A gumó átlagsúlya nagy: 16 g. kompakt növekedésű retekfajta. Héja élénk skarlátvörös. Színük sötétzöld. szélük csipkés és karéjos. illetve szabadföldi termesztésre ajánlott. Tenyészide­ je rövid. A gumóvég ki­ emelkedő. közéhosszú tenyészidejű fajta. Húsa tejfehér. megnyúlt. A héj színe tetszetős.A gumó középnagy. kemény. A levelek hosszúkásak. élénk skar­ látvörös. nehezen pudvásodó. jól mosható. Hideghajtatásra. pudvásodásra kevésbé hajlamos. Piaci piros Korai legjobb (Cherry Be!le) fajta (Fotó: Migend L. vékony. Fő­ gyökere vékony. kelle­ mes ízű. gömb alakú. kiegyenlített.

A gumófej csapott. középhosszú tenyészidejű fajta. A földből kiálló rész zöldes árnyalatú. edzett. jégcsap alakú. Nyáriretek-fajták Jánosnapi Államilag elismert. erőteljes lombozatot fejlesztő fajta. répa alakú. Gyökere vastag. erősen szabdaltak. A gumó igen hosszú (a 15—18 cm-t is elér­ heti). Külföldi eredetű. kellemes ízű. erős. Gumója nagy. húsa üve­ ges. Levélzete nagy. Színe középzöld vagy világoszöld. szőJégcsap fajta (Fotó: Kováts Z. A levélnyél középhosszú.-né) TÖS.Jégcsap Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. szétterülő. hegy­ ben végződő gumójú. A felálló levelek középnagyok. sűrű. Nagy. a levélrésznél eny194 . Levelei erősen szabdaltak. lefelé fokozato­ san keskenyedő. pudvásodásra kevésbé hajlamos. Különösen szabad­ földi termesztésre ajánlott. Középzöld színűek. Felső harmadában szé­ lesebb. Héja fehér. hazai nemesítésű fajta. megbízhatóan termő.

nehezen pudvásodó nyáriretek-fajtánk. A hús fehér. kemény állományú. A gumó lefelé keskenyedő. Héja bar­ nássárga. Gyökérzete durva. húsa fehér. középhosszú. gyengén csí­ pős. a csúcsa felé világosodó. 13* 195 . Lombja nagy vagy középnagy. Húsvéti rózsa (Ostergruss Halblanger Rosa) Forgalomba hozatalra engedélyezett. kö­ zéphosszú tenyészidejű fajta. Késő tavaszi. A gumó átlagsúlya 90—100 g. Levelei szabdaltak. világos­ zöld színűek. ke­ vés oldalgyökérrel. lilás rózsaszínű. Középhosszú tenyész­ idejű. kellemes ízű. A gumó végződése hegyes. kora nyári szabadföldi termesztésre alkalmas.Jánosnapi fajta (Fotó: Kováts Z. Egészséges. be­ tegségeknek ellenálló fajta. felálló. külföldi eredetű fajta.-né) hén bemélyedt. A héj kissé redőzött. A karógyökérzet közepe­ sen vastag.

Középkorai. sima vagy gyengén redőzött. közepesen szabdaltak. A gumó gömb vagy hajlított gömb alakú. Gyökérzete finom. A gumófej halványzöld színű. jól tárolható retekfajta. Gumója félhosszú.Korai nyári félhosszú (Früher Sommer Halblanger) Forgalomba hozatalra engedélyezett. erős karó­ gyökerű. kemény. széles orsó alakú vagy ovális. Őszi téliretek-fajták — Müncheni sör (Münchener Bier) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. sötétzöld színűek. Húsa hófehér. fehér színű. Húsa fehér. jól tárolható. Lombozata elterülő. 196 . Levelei erősen szab­ daltak. Hosszú tenyészidejű (100—120 nap). Levélzete erős növekedésű. Hosszú tenyészidejű (90—110 nap). középzöld vagy sötétzöld színűek. széles fejű. Héja egyenletes fekete színű. Erfurti kerek fekete (Erfurter Runder Schwarzer) Forgalomba hozatalra engedélyezett. íze kellemes. középerős növekedésű. Kül­ földi eredetű. Gumója félhosszú. külföldi fajta. A héj fehér. Gumósúlya 300—350 g. nehezen pud­ vásodó. nehezen pudvásodó fajta. széles vállú. kellemes ízű. Levelei durvák. külföldi eredetű fajta. Középerős lombozatú fajta. felül­ ről egyenletesen vékonyodó. gyen­ gén redőzött. tompa hegyben végződő. tompa végződésű. vékony. Karógyökere vékony. világoszöld fejű.

Érzékenyen reagál a nit­ rogéntartalmú műtrágyákra. Talajigénye A nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. A nitrogén kezdetben segíti a levélzet kifejlődését. Ezért a talaj tápanyagszintjét. Amennyiben a gumófejlődéskor nitrogén-túladagolás történik.A szabadföldi retektermesztés Már korábban is utaltunk rá. Rossz talajon a retek gyenge mi­ nőségű lesz és gyorsan felmagzik. Ezért a nitrogént csak foszfor. mert az üzemekben ritkán találunk összefüggő nagyobb retekterületet. valamint a 197 . háztáji termesztés jelentősebb. hogy hazánkban a retket szabadföl­ dön viszonylag kis területen termesztik. A talaj színe hatással van a retek színére is. a házikerti. laza szerkezetű. Vetésforgó. Talaj.és kálitrágyákkal együtt adagoljuk. trágyázás A retket ritkán termesztik vetésforgóban. Gyengén lúgos kémhatású tala­ jokon díszlik jól. A hónapos retket rendszerint elő. Mivel a hónapos retek rövid tenyészidejű növény. táp­ anyagban gazdag talaj szükséges. világosabb talajokon halványabb a retek színe. A műtrágyákat könnyen fel­ vehető állapotban kell a talajba juttatni. Sötétebb talajokon intenzívebb.vagy utónövényként. a gumó túlfejlődik. különös figyel­ met kell szentelni a tápanyagellátásra. A retek tápanyagigényes növény. pudvásodik. A nagyüzemi termőterület minimális. A több szakaszban történő területhasznosítás — ami a retek termesztésénél jellemző — a talaj tápanyagkészletének fokozott mér­ tékű csökkenésével jár. a téli ret­ ket pedig utóterményként termesztjük. legjobb terület).és tápanyagigénye egyébként megegyezik a sárgarépáéval. Háztáji termesztésben legtöbbször monokultúrában termesztik (szélvédett hely. ezért trágyás-kapás növény után vessük.

a téli retekét a nyári vetésű növények talaj­ előkészítő munkáinak előírásai szerint végzik az üzemek. Talaj-előkészítése A retek különösen igényli a jól elmunkált.szükséges elemek mennyiségét laboratóriumi talajelemzés segítsé­ gével kell figyelemmel kísérnünk. időben előkészített mag­ ágyat. a növény igényét kell szem előtt tartani. A talaj-előkészítő munkákat azonban a vetés időpontja és az elővetemény szabja meg. illetve ásást tavasszal elmunkálják (gereblyével. de nem földdé érett istállótrágya al­ kalmazása. Az őszi szántást. de lega­ lább kétévenként — az érett. amikor a talajra rá lehet menni. simítóval). a téli reteké július vége. Tájékoztató jelleggel közöljük. A háztáji termesztésben gyakori az ágyásos területkialakítás. s tápanyagigényét nem veszik figyelembe. a trágyázási tervet konkrét laboratóriumi vizsgálat alapján kell elkészíteni. káliumtartalmú trágyából 140— 170 kg/ha mennyiséget adagolnak szántás előtt. elkezdjük. Kijelölik az ágyak helyét (szeges léccel. A hónapos és nyári retek talaját (tavaszi vetés esetén) a kora ta­ vaszi vetésű növények. A vetést korán. Nitrogénműtrágyá­ ból tavasszal mintegy 80—100 kg/ha-t szórnak ki. A műtrágyákra szintén nagy szükség van. hogy a retket mint előnövényt tekintik. A hónapos retket február—már­ ciusban vethetjük. Gyakorta elő­ fordul. A retek termesztésekor tehát mindig a talaj tápanyagszintjét. 198 . lyuggatódeszkával vagy lyuggatóhengerrel). Sajnos háztáji termesz­ tőknél még nem kielégítő mennyiségben alkalmazzák. Vetése A retek magja már 2—3 °C-on csírázni kezd. hogy foszfortartalmú műtrágyá­ ból mintegy 250—350 kg/ha. a nyári retek vetési ideje március—április. Különösen házikerti termesztésben elterjedt — évenként. Ősszel az utónövény igényéhez mért táp­ anyagmennyiséget adagolják ki.

Előnyei: korai vetésnél kedvező hőhatás a keléshez. szemenkénti vetés 5 X 5—8 X 8 cm-re javasolt. Kelés után a fóliát el kell távolítani. A vetés mélysége 2—3 cm. Négyzetes elrendezésű. hogy a termesz­ tés biztonságának növelésére elterjedt módszer a vetések fóliás ta­ karása. Új és használt fólia egyaránt felhasználható. illetve négyzetes vetés. alatta a növények nem nyúlnak. Hónapos reteknél a négyzetes. A szabadföldi retektermesztésnél megemlítjük. Házi­ kerti termesztésben elterjedt az ún. a magvakat takarófölddel takarjuk. a talaj vízgazdálkodása javul. 199 . A soros vetésnél a sortávolság 15—20 cm. soros elrendezésű. A szabadföldi magvetés eszközei a más növényeknél már ismer­ tetett vetőgépek. szemenkénti vetésnél lényegesen ki­ sebb. sűrűsoros. A vetőmagigény.-né) Üzemi termesztésben 30—40 cm-es sortávolság gazdaságos.Elvetett retektábla (Fotó: Kováts Z. A szemenkénti vetést kézzel végezzük. üzemi termesztésben 6— 10 kg/ha.

belföldi stb. épség. Ápolási munkái talajporhanyításra. nagyság. A vízhiány a retek egyenletes fejlődését hátráltatja. Jelen­ leg hónapos reteknél a 25 mm-nél nagyobb átmérőjű nem kívá­ natos. A hazai piacon a jégcsap típusú fajták 1—1.5 cm. csomagolásnál az MSZ utasításait kell figyelembe venni. A nagy vízadagok a retek sekély gyökérelhelyezkedése miatt nem hasznosulnak. A téli retek betakarítását a fagyok beállta előtt be kell fejezni. a hosszú fajtáké 4—6 cm átmérővel már piacképesek.). földtől megtisztítjuk és fagymentes helyen tároljuk. a gumó nagysága. A szedést akkor célszerű elkezdeni. Szedése A retek szedését akkor kezdjük. öntözésre. ha az állomány 20—30%-a elérte a kívánt méretet. egyenetlen árut kapunk. a nyári retek 5—6 cm. amikor a gumók a fajtajellegnek megfelelő nagyságot elérték. méret szerint kell osztályozni. a mennyiséget csökkenti. A téli retket betakarításkor a levelektől. növényvédelemre vonatkoznak. sűrűn kelt vetések ritkítására. A sűrűn kelt vetések ritkítása szükségszerű. mint a többi gyökérfélét. A szedés kézimunkaerő-igényének csökkentésére mintegy 15—20 évvel ezelőtt már szerkesztettek az USA-ban egymenetes hónapos­ 200 . sűrű vetéseket gyomlálni. A -retek segédeszköz nélkül. mérete határozza meg. Korábbi szedésnél — sűrű vetésekben — a taposási kár nem áll arányban a korábbi termés többletbevételével. Az importáló országok méretre vonatkozó igénye kötött. A hónapos retket 4—8. Soros vetés esetén ajánlatos kelés után sarabolni. igény szerinti fejtrágyázásra. négyzetes el­ rendezésű. Időpontját az értékesítés módja (ex­ port. a télieket 10—15 cm-re ritkítjuk. kézzel is könnyen szedhető. Szedés után a retket szín.Növényápolása A retek rövid tenyészidejű növény. a fajta. Az osztályozásnál. A retek vízigényét kis vízadagökkal. de rendszeresen elégítjük ki. a minőséget rontja. rossz minőségű. a nyári retekfaj­ tákat 8—10. mert ellenkező esetben deformált. alak.

A traktorra oldalt függeszthető gép hat db nyűvőelemből áll.retek. Hazánkban retekszedő gép napjainkig nem üzemel. egyszerű termesztés­ módja. továbbfejlesztett gépek hasonló elven működnek. A retek a haj­ tatásban különösen meghálálja és igényli a jól elművelt jó szerke­ zetű talajt. a gumót egy keresztirányban haladó szállítószerkezet a gép mellett haladó gyűjtőtar­ tályba juttatja. fólia sátorban. A támasztókerekek között helyez­ ték el a levélemelőket. A sekély művelést indo­ 201 . A fóliás felületek növekedésével arányosan növekszik a retekkel bevetett terület is. amelyek a talajkopírozást lehetővé teszik. rend­ szerint azonban több sort szednek. Termesztése egyaránt sikeres fólia ágyban. Nálunk üvegházban elsősorban kitöltő növényként szerepel. Az újabb. fólia házban. A levélzetet szál­ lítószalag segítségével a táblára szétszórja. Haj­ tatásban meghatározó szerepet a fóliás termesztőberendezések je­ lentenek. karalábéval egyetemben. támaszkodókerekekkel rendelkeznek. A retek hajtatása A hónapos retek frissen vagy salátának elkészítve az év nagyobb ré­ szében szívesen fogyasztott zöldségféle. A nyűvőszerkezet a retket kihúzza a talajból. A fóliás ter­ mesztőberendezésekben. Talaj-előkészítése A szabadföldi termesztésnél leírtak alapján történik. az alkalmazott kétszakaszos hasznosítási rendszerben a retek az első szakaszba kerül a salátával. mert a hónapos retek gyö­ kérrendszere nem hatol mélyen a talajba. A fogyasztási idő meghoszszabbítható növényházi vagy fólia alatti hajtatással. alacsony hőigénye. meghatározott magasságban a lombozatot levágja. gazdaságossága.szedő gépet. Várható termés: 70—200 q/ha. nagyobb teljesítőképességűek. Az egyes nyűvőelemek függőleges irányban külön-külön elmozdulhatnak. fűtés nélkül és fűtött berendezésekben. Hajtatását in­ dokolja rövid tenyészideje. A területet sekélyen műveljük.

A legegyöntetűbb a fejlődése a négyzetes vetéssel 5 X 5—8 X 8 cm tenyészterületig. sima talajfelszín. A soros vetés 12—15 cm-es sortávolságra az előbbi eljárásnál jobb ugyan. A vetés után magtakarófölddel takarunk. s az egyes frakciókat külön vetni. takarással a felső talajréteget meg­ óvhatjuk. hogy előkészítéskor a talaj fagya csak a felső néhány cm-es rétegben engedett ki. Enyhén fűtött sátrakban január 10—30. Ajánlatos a retekmagot nagyság sze­ rint 2—3 részre szétrostálni. jó minőségű lesz. mert az egyenet­ len magelosztás egyenetlen fejlődést okoz. Ennek következtében a retek a talaj felszínéhez közel fejlődik. lyuggatódeszkát vagy lyuggatóhengert négyzetes vetésnél. nem deformálódik. között vetik. ritkítás nélkül. lomb. hogy a jól tömörített talajba az egyforma nagyságú magvak egyforma mélységbe. de még mindig nagymérvű egyenetlenséget okoz az ál­ lományban.stb. A vetési módok közül a vetőmagvak elhelyezésmódja alapján megkülönböztetjük a szórt. A mag helyének kijelölése után kézzel egyenként.5—2 cm mélyre kerülje­ nek. a takarást.kolja továbbá. Ez utóbbin a mag távolságának és a vetés mélységének megfelelően helyezkednek el a „fogak”. Vetésnél ügyeljünk arra. A gépi vetésnél a magsorok helyét a csoroszlya meghatározza. ami­ vel az állományt egyöntetűbbé tehetjük. Vetése A retket fűtés nélküli fóliás berendezésekben február 10—20. 202 . tömörítést a gép elvégzi. 1. és szedéskor a taposási kár igen nagy. Vethetünk géppel és kézzel. szemenként helyezzük el a magot. Fűtött fólia sátrakban néhány napos fűtéssel a talaj felső átfagyott rétegét könnyen átfűthetjük s így a talajmunkát időben elvégezhetjük. között vethető. Fűtés nélküli berendezésekben az erős átfagyás ellen trágya-. Kézi vetésnél alkalmazzuk a sor­ kihúzást soros vetésnél — vagy az ún. A szórt vetés hajtatásban rendkívül kedvezőtlen. szemenkénti magelhelyezéssel. egyöntetű. Fontos követelmény az egyenletesen tömörített. soros és négyzetes vetést.

Vetésig tárolják. A kívánt hőmérséklet nappal 15 °C körül. ha a talaj nem elég nedves. fajtaidegenek. Sekélyen. A szellőztetés az egyik legfontosabb ápolási munka. szellőz­ tetés. hogy a magvak könnyen leperegnek a papírról. újságpapírból vagy krepp-papírból. Ritkítást a szórt és soros vetésmódoknál végzünk. 2—3 cm széles papírcsíkot vágnak. ezért na­ gyon óvatosan kell bánni vele. Lehetőleg a reggeli órákban öntözzünk. Száradás után a papírcsíkot te­ kercsbe hajtogatják. Hazánkban azon­ ban ez a szaporítási mód nem terjedt el. éjjel 203 . gyomlálás. A retek palántáról is nagyon jól szaporítható. az eset­ leg megjelenő vadrepce. hogy éppen az erőteljesebben növő gyomot vagy fajtaidegent hagyja bent a szakképzetlen dolgozó. repcsényretek eltávolítására. A retek vízigényét hajtatásban gyakori kis vízadagokkal kell kielégíteni. Rendszer­ telen szellőzés esetén. ritkítás. Fontos szabály tehát az öntözésben a rendszeresség. Növényápolása Az ápolási munkák a termesztésmódtól függően változnak.Egyes vidékeken terjed a házikerti termesztésben a papírra tör­ ténő magragasztás is. A rendszer­ telen öntözés korai pudvásodáshoz. Ritkításkor módunk van az elütő egyedek. A téli hónapokban keskeny. s erre egye­ sével felragasztják a retekmagot. Fóliás ter­ mesztéskor fokozott figyelmet.5 cm-es tápdús takarófölddel befedik. Borult napokon is szellőz­ tessük a sátrakat. A négyzetméterenkénti vetőmagigény 3—4 g. magas hőmérsékleten a levél megnyúlik. beöntözik. Ritkítással ér­ jük el a szükséges tenyészterületet (25—64 cm2/növény). A módszer hibája. nagy gyakorlatot igényel. „Vetéskor” a tekercset a ta­ lajon a kívánt sortávolságnak megfelelően legöngyölítik. Az öntözést vetés után azonnal elkezdjük. a gumó kicsi lesz. a minőség romlásához vezet. 1—1. Gyakori hiba. Nagyobb vízadag a retek sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt nem szükséges. Ál­ talános jellegű munkának tekinthető az öntözés. A nagyobb gumójú fajtáknak ajánlatos nagyobb tenyészterületet meghagyni. gyorsan pudvásodik.

mosása. Exportra a kisebb. borult időben 12 °C legyen. A nagyobb mérvű lehűlés — mint említettük — a ko­ rai magszárképződést váltja ki a retekből. A magvetést februárban. A retek szedése. csomózása nagy kézimunkaerő-igényt jelent. A hajtatásban a retket csak elhanyagolt területen kell gyomlálni. A januárban vetett retek március 10—20. márciusban végezzük. hogy a virágzás időszakában még alacsonyabb hőmérsékleten a termékenyülés biz­ tonságos legyen. áp­ rilis elején szedhető. Az utóbbi fajtacsoportnál az első évben dugványt nevelünk. A sortávolság 40 cm. 204 . A vetéstől szedésig terjedő idő fajtától. a termesztőknek elsősorban ezt kell figyelembe venniük a szedés ütemezésénél. Idejét a gumó átmé­ rőjének igény szerinti nagysága határozza meg.10—11 °C. Négyzetméterenként 20—30 csomóval számolhatunk. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. függően 4—6—10 hét között vál­ tozik. között. szaporítási időtől stb. Különösen ügyelni kell az egyenletes magelosztásra. Az erős lehűléstől is óvjuk az állományt. az őszi—téli retek magját két tenyészidő alatt állítjuk elő. termesz­ tésmódtól. hazai fogyasztásra a nagyobb gumó­ átmérő kívánatos. Szedése A retket fogyasztásra érett állapotban szedjük. A minőségi előírások adottak. hogy az állomány fejlődése egyöntetű legyen. A csomózást a piac igénye szerint végezzük. A retek magtermesztése A hónapos és nyári retek magját egy. a következő évben magot nyerünk. A dugványtermő év A talaj-előkészítés megegyezik a szabadföldi árutermesztésnél le­ írtakkal. a februárban vetett március végén.

Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. A pudvásodás mértékéről a gumó metszésével — további felhasz­ nálhatóság nélkül — illetve fúrásával (3—5 mm átmérőjű csővel) — továbbtermesztési lehetőséggel — győződhetünk meg. Kelés után az állományt 8—10 cm-re ritkítjuk. beteg nö­ vényeket. durva növekedésű. a gazdaságosságot növeli. A vetés előtt a talajt vízkapacitásra feltöltjük. mint a magtermő évben. gumó nélküli vagy lila gumójú. Vetésmélysége 2—3 cm. • A fajtatisztaság megóvása érdekében a tenyészidőben a szab­ ványban rögzített szempontok szerint végezzük a szelekciót. korcs és a virág színében eltérő. A magvetés ideje július—augusztusban van. Legtöbbször ritka vetéssel. a talajt porhanyítjuk. A dugványnevelő évben az őszi—téli retek talajigénye annyiban tér el a hónapos retekétől. Kiszedés előtt azonban a magszárat fejlesztő egye­ deket eltávolítjuk. Az első évben dugványt nevelünk. ha a hónapos és nyári retek magját szabadföldi ágyba vetjük. Az őszi—téliretékmag-termesztés kétéves időtartamot igényel. gyomtalanítjuk. hogy nem igényel olyan táperőben levő talajt. A talaj porhanyítását. ami jelentős kézimunkaerő-megtakarítást jelent. kelés alatt egyenletesen nedvesen tartjuk. osztályozzuk. A sorközök gyommentesen tartása az egész tenyészidőszak alatt feladatunk. 205 . Sortávolsága 40 cm. Átültetéskor a leveleket visszakur­ títjuk. A dugványokat az őszi fagyok beállta előtt — október—novem­ ber — kiszedjük. elterülő levélzetű.Az ápolási munkák közül kiemelkedően fontos a ritkítás: 8— 10 cm-re. és csak a fajtajellegnek megfelelő tö­ veket ültetjük végleges helyre. a gumót sáros pépbe mártjuk. a gumó teljes kifejlődése után felszedjük. korán lekerülő növény után vetjük. gyomtalanítását időben kell vé­ gezni — a csírázó gyomokat elkeverni — mert a magszárat fejlesztő növényállományt már csak nagy károsodás árán ápolhatjuk. egyenletes magelosztással ez ki­ küszöbölhető. A gumó alapján csak úgy szelektálhatunk. A sze­ lektálásnál el kell távolítani a repcsényretekkel vagy más kultúrfajtával kereszteződött. A dugványokat másodterményként termesztjük.

amint a talajra rá lehet menni. A vermelés előtt a dugványokat szelektáljuk. széltől takarással óvjuk. a becők és a szár világosbarnára színező­ désekor kezdjük. szellős helyen vé­ konyan elterítve. A retket kézzel nyűni nem szabad. A sérült. ezért az optimális aratási idő bevárható. gumi verőlécekkel ellátott dob a retket kis veszteséggel kicsépeli. A kézzel levágott magszárakat kis kévékbe kötjük. beteg. A dugványok eredése után kapálunk. Az ültetésre váró dugványokat naptól. hogy a növényt ne húzza ki. szelelőrostán átengedjük. mert a kihúzott növények gyökeréről a mag közé kerülő földszennyeződés nehezen tisztítható. Az aratást teljes éréskor. óvatosan csomóba rakjuk. • Hektáronként 6—10 q retekmagterméssel számolhatunk. így a retek nem pereg. esetleg a dugvány pusztulását idézi elő. bálákba rak­ juk. borsóaratóval vagy kombájnnal vághatjuk. A meg­ felelő fordulatszámra (borsó) beállított. tovább tisztítjuk. A kicsépelt magot retekfejtőn. A magtermő év Az őszi—téli retek magtermesztésekor is a szabványban előírt izo­ lációs távolságot érvényesítjük. alakú egyedeket eltávolítjuk. 206 . A kiszelektált dugványokat a sárgarépához hasonlóan vermel­ jük. gyakori forgatással utánszárítjuk. A dugványokat — tavaszi átválogatás után — 50 cm-es sortávol­ ságra. Az ültetéskor a földet jól szorítsuk a dugványokhoz. hogy a szívrész meg ne sérüljön (ezért nem szabad kézzel lecsavami). A rátapadó földtől megtisztítjuk. A vágószerkezet talajtól számított magasságát úgy váiasszuk meg. a fajtától elütő színű. A talaj-előkészítés megegyezik a korábban leírtakkal. 3—4 napi száradás után csépeljük.Kiszedés után a levélzetet 2—3 cm-es csonkra visszavágjuk. ügyel­ ve. A becők és a szár nehezen nyílnak. A laza ültetés vontatott eredést. 20—30 cm-es tőtávolságra ültetjük. A retket kaszával. A retekmag — fajtától függően — júliusban—augusztusban érik. A ve­ tőmag minőségi követelményeit az MSZ tartalmazza. Gazdaságosabb az egymenetes betakarítás kombájnnal. gyomtalanítunk.

amelyeken apró. csak Coleoptera fajokkal.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Mysus persicae Sulz. A levél színén sárgászöld. A fenti vírusok mechanikailag (érintés stb.) terjeszti. Védekezés: a levéltetvek és a Coleoptera fajok ellen. Radish mosaic vírus. nekrotikus pontok vannak. A nyáriretek-fajtákon a be­ tegség kisebb jelentőségű. A keresztes virágú gyomok irtása. szürkésbarna. Glits M. (Kórokozó: Cabbage black ring virus. Retekperonoszpóra.) 207 .A retek betegségei Retek-mozaikvírus.) A levelek világoszöldek. Cauliflower mosaic virus.) könnyen átvihetők. erek által határolt foltok jelennek meg. mozaikosak. Gazdanövényei a keresztesvirágúak. A Cabbage black ring vírust és a Cauliflower mosaic vírust nem perzisztcns módon a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. (Kórokozó: Peronospora brassicae Gáum. A Radish mosaic vírus levéltetvekkel nem vihető át. A levél Retekperonoszpóra (Fotó: dr.) A betegség elsősorban a hónapos retek levélpusztulását és a retek­ gumó minőségének romlását okozza.

A tünetek a magho­ zók szárán és virágzatán is megtalálhatók. sötétszürke foltok láthatók. A konídiumok vízcseppben csí­ ratömlőt fejlesztenek és az ép bőrszöveten át a növénybe jutnak. rövidebb-hosszabb.és lomblevelek rendszeres védelme esetén a gumó egészséges marad. A gumók feji részére tapadó beteg levélalap-maradványokról a kór­ okozó közvetlenül is a gumóra jut. Védekezés: tavasszal és ősszel már szikleveles korban meg kell kezdeni a permetezést. A gumó felületén leggyakrabban a talajszint felett. elmosódott szélű. ritkábban a talajban levő részeken apró. A kórokozó a növénymaradványokban micélium formájában és oóspórával telel át.) fonákén fehér konídumtartó gyep fejlődik ki. A vegetációs időben már a sziklevelekre kerül a kórokozó. A szik. nagy ki­ terjedésű elszíneződés található.2% tömény­ ségben nedvesítőszer hozzáadásával eredményesen használhatók. A gumó belsejében szürkésbarna.Retekperonoszpóra a gumó belsejében (Fotó: dr. Dithane M 45)0. majd onnan a gumóra mosódnak. a szártőhöz közel. A permetezés­ re a ditiokarbamátok (Zineb. A leváló konídiu­ mok a lomblevelekre kerülnek. ahol aztán a sejt közötti járatokban helyezkednek el. Ez­ után a foltok elparásodnak. Glits M. és a lomblevelek intenzív fejlődésének idő­ szakában 7 naponként meg kell ismételni. 208 . A kórokozó alacsony hőigényű gomba. Felületükön fehér konídiumtartó gyep jelenik meg. és hausztóriumuk a sejtekbe hatol. ahol konídiumtartó gyepet fejleszt. Maneb. sekélyebb-mélyebb repedések keletkeznek. amelyek később a gumó nagy részére kiterjednek.

Az ellene való védekezés megegyezik a sárga­ répánál leírtakkal.A retek állati kártevői Gyökérlégy (Phorbia radicum L. A gyökérlégy kártételével egyidőben. Ezért van különös jelentősége a keresztes virágú gyomnövények gondos irtá­ sának. mert az ká­ rosan hat a retek ízére.) is. teljesen azonos tünetekkel jelentkezik a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae Bché. ha tavasszal tartósabb hűvös.) is károsíthat a retekben. szürkészöldek lesznek. benne fehéres színű lárvákat. A retek meg­ védésére a felsorolt kártevők ellen egyébként hatásos Lindan-tartalmú szerek sem javasolhatók a legyek rajzása idején. Káposzta-fonálféreg (Heterodera cruciferae Franklin) mint lehet­ séges kártevő jöhet számításba a reteknél. 14 Gyökérzöldségek termesztése 209 . de előfordulása nem gyakori. Fésűslábú viráglégy (Phorbia platura Meigen) is előfordulhat még a retken. a növény gyökerén szabálytalanul haladó. Nyári vagy nagy káposztalégy (Phorbia floralis Fali. hanem a talaj vegyszeres kezelésén alapszik. A rágásukkal kiodvasított gumók nem értékesíthetők.) lárvái esetenkénti károsítói lehetnek a reteknek is. Kü­ lönösen erősen jelentkeznek ezek a tünetek a fiatal növényeken. esetenként a fentebb említett legyekével azonos kártételi formával.) Elsőrendű tápnövénye a retek. A föld feletti részeken a károsítás tü­ netei abban nyilvánulnak meg. nyűveket találunk. Védekezés: mindegyik faj ellen igen nehéz a védekezés. hogy a növények a fejlődésben meg­ állnak. A közvetlen kártételt okozó lárvák is nagyon hasonlók. csapadékos időjárás után hirtelen meleg áll be. morzsalékos rágcsálókkal telt járatokat. A talajból kihúzva. A védeke­ zés módja és anyagai azonosak a sárgarépánál tárgyaltakkal. Emiatt ez a szer csak a maghozónak szánt retekvetésben alkalmazható. bár más fonálféreg-fajok is előfordulhatnak. amivel jelentősen mérsékelhetjük e kártevők felszaporo­ dását. A már fertőzött növények nem menthetők meg. A kártétel akkor jelentkezik legszembetűnőbben. a tavaszi káposztalégyhez hasonló tüneteket okozva. Az ellenük való védekezés tulajdonképpen nem is a növény. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. lankadnak vagy el is pusztulnak.

meleg időben néhány nap alatt súlyos károkat tudnak okozni. A nagy káposztabolha viszont a nö­ vény leveleire rakja tojásait. 0.1 %-os Phosdrines permetezéssel védekez­ hetünk. 210 . mint a keresztesvirágúakra specializálódott faj. Ugyanakkor nitrogéntrágyázással siettetni kell a növények fejlődését. A nagy káposztabolhát kivéve mindegyik faj a talaj repedéseibe vagy a gyökérnyakhoz helyezi el a tojásait. Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. így pl. megtalálható a retken is. Védekezés: igen gondosan irtani kell a keresztes virágú gyomokat. A bolhák által kirágott lyukak a levelek fejlődése során meg­ nagyobbodnak. A bogarak a retek leveleinek lemezébe néhány mm-es lyukakat rág­ nak. majd néhány nappal később már szabadon hámozgatják vagy rágják át a leveleket. a kikelő lárvák pedig a levelekben ak­ názva fejlődnek tovább. Az imágó alakban kitelelt. így a retken is előfordulhat. az erősebb. de ezek a szerek csak a maghozó gyökér­ zöldségek védelmére használhatók. A földibolhák nagyon érzékenyek a Lindán. hogy a levélzet fejlődése jelentősen haladja meg a kártétel mértékét. Káposztapoloska (Eurydema ornatum L.). hogy a földibolhák felszaporodásának mértékét csökkentsük. és az ezekből kikelő lár­ vák a gyökereken károsítanak.) Minden termesztett és vadon élő keresztesvirágún. ugráló mozgásukról közismert apró bogarak napos. Tömegsza­ porodásakor figyelemre méltó károkat okozhat. vastagabb leveleket pedig hámozgatják. Száraz időben a kártétel mértéke nő.és a metil-parathiontartalmú porzószerekre. majd az ezt követő el­ halás nyomán ismerhető fel a tavasszal megjelenő.) A keresztesvirágúak földibolhái a retek jelentős kártevői lehetnek a kora tavaszi időszakban.Földibolhák (Phyllotreta ssp. A kikelő kis hernyók először aknákat rágnak a levélben. A kártétel a levelek színén jelentkező sárga szívásnyomok. A káro­ sítás következtében a fiatal növények fejlődésükben erősen vissza­ esnek. jellegzetes test­ alkatú poloskák jelenlétén kívül. ezért a nagyon rövid hatástartamú és várakozási idejű ro­ varölő szerekkel. Védekezés: az egyébként hatásos Lindán a retekben nem hasz­ nálható.

mivel életmódja sem egészen ismert. Repceszárormányos (Ceuthorrhynchus quadridens Panz. Az ellenük való védekezés ugyanaz.1 %-os Phosdrinnak vagy más hasonló hatású szerekkel történő. ettől a szár és a levélnyél szivacsos állományú lesz. Repcefénybogár (Meligethes aeneus Fabr. a magtermő növények hajtásai is defor­ málódnak. A megtá­ madott növények levelein szabálytalan rágásnyomok és ezüstfehér. a növényen található bábok el­ pusztítása céljából. A telelésre vonulás előtti táplálkozásukkal az imágók is károsíthatnak. Deroserac és Árion fajok).) Egyik legfontosabb tápnövényei közé tartozik a retek.A kikelő lárvák a szárban és a levélnyélben táplálkozva járatokat rágnak. de a kártétel ritkán komoly. mint a sárgarépánál.Védekezés: igen fontos a károsított növénymaradványok meg­ semmisítése gondos alászántással. gyöngyház fényű nyálkacsík látható. Meztelencsigák (Limax. A retket több levéltetűfaj is károsíthatja. alapszínű és rajzolatú meztelencsigák talál­ hatók. csapadékos időjárás esetén— különböző nagyságú. A növényeken elsősorban nedves. Védekezés: nem teljesen kidolgozott. Az ellenük való védekezés azonos a sárgarépánál tárgyal­ takkal. Szívogatásuk következ­ tében a levelek torzulnak. A bimbókon lyukat rágnak. de a kártétel tartósan borult időjárás esetén mégis jelentősebb.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz. Károsítá­ sukkal néha találkozhatunk. Vegyszeres védekezésre alkalmas a 0.) Kárté­ tele időnként és helyenként megfigyelhető a retek maghozó növényein. mert ilyenkor a virágzás soká elhúzódik. szükség esetén 10 naponként megismételt permetezés. Ezek közé tartozik a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. 14* 211 . Az áttelelt imágók tavasszal a levelek nyelébe vagy a szárba. abba befurakodva a virágporral és a bibével táplálkozva kirágják a virágok belső részeit. A bogarak aktivitása napos időben nagyobb. Azimágó alakban áttelelt bogarak tavasszal korán előjönnek és jelentős károkat okozhatnak a mag­ hozó retekben.). Maghozó növényeknél a tojásrakás előtti 20—25 kg/ha adagú Hungaria L 2-porozás azonban eredményesnek látszik. A bimbók belsejébe rakott tojásokból kikelő lár­ vák az imágókhoz hasonló károkat okoznak. rend­ szerint négyesével helyezik el a tojásaikat az epidermisz alá. Levéltetvek.

212 . ha tömegesen lép fel a kár­ tevő. Erre azért is különösen szükség van. Szükség esetén 20—30 kg/ha Melipax porozószer kiszórásával érhetünk el eredményt. ha jó talaj-előkészítéssel és táp­ anyagellátással elősegítjük a növények gyors fejlődését s a virágzás ugyancsak gyors lefolyását. Hatásos megelőző módszer.Védekezés: akkor válik szükségessé. mert a beporzást végző hasznos rovarok védelme igen leszűkíti a vegyszeres védekezés lehetőségeit.

Termeszthető bakhátas. Táplálkozási jelentőségét a friss torma „siningrin” glikozid-tartal213 . Korai tavaszodás esetén minél előbb ültessük ki. amely csak „torma” néven kerül a forgalomba. 1 főre eső fogyasztás 0.30 kg. A torma ültethető tavasszal is és ősszel is. Ezért vagy üde. jó vízellátottságú területen termesszük. Nem talajzsaroló növény és jó szerkezetű talajt hagy maga után.Torma Évelő növény. Újabban mint ecetes tormának feldolgozott csomagolt áru egyre kedveltebbé válik. Gazdasági jelentősége Használati értékét maga a földbeli hajtás. rizóma adja. de ízes. csak kedvező vízellátás esetén terem kielégítően. si­ ma gyöktörzset fejlesztett növények talpgyökereit hasz­ náljuk fel. Terméshozam: 40—70 q/ha. Laza szerkezetű. Ezzel együtt a termelése is növekvő tendenciát mu­ tat. egyre inkább terjedőben van. Bár eltűri a szárazságot. A legkedvezőbb ülte­ tési ideje: március eleje. könnyen művelhető homokos talajon gaz­ daságos a termesztése. Hidegtűrő növény. Félárnyékos helyen is fejlődik. nemes torma csak nyílt fekvésben. ezért késő ősszel fagymentes napokon bármikor szedhető.vagy mélyművelési móddal. mivel nagy nedvességigényű nö­ vény. azonban mint haszonnövényt egyéves kul­ túrában termesztik. barázdás és sík. Szaporításra a tetszetős küllemű. teljes napsütésben terem. vagy öntözzük.

03% Nagy kéntartalma feltűnő. Kémiai összetétele (100 g rész. aszparagin.62% Származása és elterjedése A torma Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsia határos területein ős­ honos. A folyók melletti. glutamin.87% 1. 214 .43% Ca 0. Termesztésének kezdetéről pontos adataink nincsenek. További fontosabb hatóanyagok: szaharóz. alloxur bázisok. amelyből a jelenlevő enzimek hatására a Mirozin mustár­ olaj képződik.04% 0.81% 2. ami évi 80—100 t-t tesz ki.43% K 0. humuszos öntéstalajok növénye.62% 2. 76.77% Nátron 0.ma adja. Ez a megye termeli meg Budapest csaknem egész tormaszükségletét. arabinóz által szolgáltatott szén­ hidrátok.15% Klór 0.20% Mg 0. de ma már elvadulva mindenütt megtalálható.73% 0. légszáraz anyagra vonatkoztatva): Víz Mirozin mustárolajat tartalmazó anyag Zsír Mirozinmentes extraktum Farost Hamu Ásványianyag-tartalma: N 0. Magyarországon összefüggő termőtája Hajdú-Bihar megyében van. galaktóz.35% 15. arginin.49% Kovasav 0.20% P2O5 Kén 0.

Mint haszonnövényt azonban egyéves kultúrában termesztik. fás gyökereket teremnek. Az első évben csak tőleveleket fejleszt. Növénytani jellemzése Évelő növény. mert keverten termelik az egykor külön fajtának leírt típusokat is. Ennek alapja. A gyökérrendszer végső elágazásai a hajszálgyökerek. illetve tápanyag után. amelyek oválisak. A levelek széle fogazott. mert az évekig egy helyen hagyott tövek elvadulnak és elágazó. A szaporítóanyag kiválasztásánál tetszetős küllemű. amely függőleges helyzetű és erősen megvastagszik a benne felhalmozódó tápanyagoktól. Becker-Dillingen szerint minden termesztőtájnak megvan a maga tájfajtája. Dessewffy szerint is nehezen lehetne fajtákat egymástól megkülönböztetni. Cselőtei szerint csak csípős és nem csípős típusokat különböztetünk meg. A gyökértörzsön vékonyabb szívógyökerek vannak. néha egy méter mélységig is lehatolnak a talajba víz. ezek alsóbb és erősebb gyökereit talpgyökereknek nevezzük. vagy karéjosan vagy szeldelten tagoltak. A szívógyökerek mélyen. A virág­ száron hozott levelei rövid nyelűek vagy ülők és ép szélűek.Termőterülete országosan 600 ha körüli. nyelesek és 80 cm-re is megnőnek. nagyságban és a tormatest vastagságában különböznek egymástól. tekintet nélkül egyéb fajtabélyegekre. 215 . sima gyök­ törzset fejlesztett egyedek talpgyökereit használjuk fel továbbszaporításra. A talpgyökerekből el­ ső évben átlagban 4—5 szaporításra alkalmas dugványt kaphatunk. hogy az íz és a csípősség erősen a talaj és a technológia befolyása alatt áll. amelyek csak levélformában. rizóma. gyöktörzs. A felhasználásra kerülő torma maga földbeli hajtás. Ennek folytatása az orsógyökér. A piacra kerülő mennyi­ ség nagy része háztáji termesztésből kerül ki. de már üzemi termesz­ tésről is beszélhetünk. A torma esetében nálunk jelenleg egy-egy termelőüzemen belül következetes pozitív és negatív szelekcióval a szabványnak meg­ felelő minőség előállítása a cél és nincs törekvés egységes. nagyok. A levéllemezek épek. elterjesz­ tésre alkalmas fajta kinemesítésére.

) .Tormalő (Fotó: Cselőtei L.

217 . Becker-Dillingen szerint csak Magyarországon találkoztak mag­ hozó tormával.Virágszárat és virá­ got csak akkor fejleszt.5—2. teljes napsütésben terem. négy hosszú és két rövidebb porzószállal. zsineggel való körbekötözésével. amelyek a virágszárak végén helyezkednek el és erősen szétágazók. Biológiai igénye Hőigénye. A magvak minden magVirágzó tormatő (Fotó: Haniséros P. Kényszeríthető a maghozásra a szár alsó részének meggyűrűzésével. Virágai négy csészele­ vélből és négy fehér sziromlevélből állnak. Fényigénye. közöttük a hosszúkás alakú termő a rajta ülő bibével. de önbe­ porzás is lehetséges. Félárnyékos helyeken is fejlődik. Virágzata összetett sátor. Termése becő. magjai nem kerülnek a kereskede­ lembe.0 mm). ha több évig marad ugyanazon a helyen. vagy a szár dróttal. Levelei -4 °C-on elfagynak.) rekeszben két sorban ülnek. Télen a talajban hagyva sem fagynak el. Magjai tojásdadok vagy gömbölyűek (1. nemes tor­ ma csak nyílt fekvésben. sok virággal. de gyökerei nem érzékenyek. de a kultúrtormánál a rekeszekben többnyire nincs mag. Mivel a tormát dugványról szaporítjuk. Idegenmegporzó. de ízes.

mint a száraz talajt.Vízigénye. A csehszlovákoknak is két bejelentett fajtájuk van. Nálunk a torma nemesítésével nem foglalkoznak. Nürnbergi édes torma. Ennek következtében a forgalomba kerülő torma csak mint torma szerepel. mint mindenütt. csak jó vízellátottságú talajban fejlődik jól és ad kielégítő termést. amelyet az Olomouci Zöldségkutató Intézet állított elő. és minőségét küllem alapján a szabvány határozza meg. A vizet és a kimondottan vizes talajt azonban éppen úgy nem vi­ seli el. Belgiumban stb. 218 . Transzspirációs együtthatója 334. Franciaországban. Nemesítési célkitűzésként a csípősség és az enyhén csípősség kü­ lönválasztása szolgálhatna. Az NSZK-ban megkülönböztetnek több tájfajtát. Bajor. Spreewaldi stb. A fajták fenn­ tartását és szelekcióját minden termelő vagy termelőüzem saját maga végzi a szaporítóanyagának kiválasztásával. kissé nyirkos talaj az op­ timális. Száraz területen a jó termés érdekében öntözzünk. Nürnbergi édes torma. A nemesítés helyzete Hazánkban is. mint pl. fajtákat vagy tájfajtákat következetes szelekcióval állították elő. Nagy. erre utal az egyes fajtaként megjelölt típusok neve is. Kettő közötti. a ma használatos „nemes tormát”. szintén tájfajták vannak for­ galomban. a következőkben a nálunk táj­ fajtaként ismert típusokat említhetjük meg: Debreceni édesnemes torma. ahol tormát termesztenek. Termesztett fajták Mivel hazai termesztésben és fajtajegyzékünkben bejelentett és álla­ milag elismert fajták nincsenek. A későbbiek folyamán a gépesítés komp­ lexitása állíthat fel a nemesítők számára megoldandó feladatokat a tormával kapcsolatban is.

Ugyanakkor a torma rossz előveteménynek számít. 219 . Minden istállótrágyát kapott zöldségféle és mezőgazdasági kultúra jó előveteménye. mert a vissza­ maradó gyökérmaradványok a következő évben kihajtva alaposan elgazosíthatják a talajt. A kötött talajokon gyakran elveszti ízét. Vetésforgó Üzemben egyéves növényként termesztik és így könnyen beilleszt­ hető a vetésforgóba. valamint a pillangósok. Malini évelő fajta. Az ajánlott forgó négyéves. mélyebb fekvésű. Egyébként a torma nem talajzsaroló növény és szerkezetileg is jó talajt hagy maga után. származásuk sze­ rint: Nürnbergi és Erlangeni erősen csípős Bayersdorfi édes és csípmentes Bajor. Termesztéstechnológia Talajigénye Az ásványi anyagokban gazdag. Ezért csakis kapás növények következhet­ nek utána. A laza szerkezetű. párás levegőjű területeket kedveli elsősorban. Durva. fás lesz és túlságosan csípős. hanem termesztése is gazdaságosabb. rögös talaj nem alkal­ mas torma termesztésére. Spreewaldi.Az NDK-ban és az NSZK-ban elterjedt fajták. könnyen művel­ hető homokos talajokon nemcsak a minősége lesz jó a tormának. Hamburgi. Legalább 40 cm mélyen lazítsuk meg a talajt. Csehszlovákiában elismert fajták: Krenox egyéves fajta.

Megfi­ gyelések szerint a friss istállótrágya után a tormán barna foltok ta­ lálhatók.75 kg Foszfor 0. a bakhátak felhúzásával egyidőben. Talaj-előkészítése. amilyen mélyen csak tudjuk. Ezért ősszel lehetőleg 35—40 cm mélyen szántsunk és altalajlazítót használjunk 50 cm-ig. tehát jól érett istállótrágyát használjunk. hogy a kiültetésre kerülő dugványok hossza 20—30 cm és azt is. Pétisót pedig tavasszal. adjunk szerves trágyát és egészítsük ki műtrágyákkal. valamint istállótrágyát még az ősz folyamán szórjuk ki. 220 .30 kg Alaptrágyázásként a betervezett mennyiségnek megfelelően pél­ dául 60 q/ha-ra a fenti mennyiségnek hatvanszorosát kellene ad­ nunk. Az alapműtrágyákat. Mivel a növények normális tápanyagfeltárás esetén az adott tápanyagnak egyharmadát tudják felvenni.Tápanyagellátása 1 q torma termesztésével a következő NPK-mennyiségeket vonjuk ki a talajból: Nitrogén 0. úm. Házikertekben is olyan mélyen forgassuk meg a talajt. A vegyes trágyázás­ nál is lehetőleg 2:1:4 NPK-hatóanyagarányt tartsuk be. Közepes ellátottságú talajon az előbbiek értelmében az ajánlott műtrágyamennyiség (hatóanyagban hektáronként): Nitrogén 135 kg Foszfor 65 kg Kálium 235 kg Amennyiben mód van istállótrágyázásra (400 q/ha). ezért a fenti mennyiséget ennek megfelelően célszerű biztosítani a kívánt terméseredmény el­ éréséhez. szuperfoszfátot és kálisót. hogy mélyen gyökerező növény.35 kg Kálium 1. ültetése A torma termesztésénél figyelembe kell venni. ültetés után.

mintegy 10—10 cm-re hármas kötésben . Akármelyik művelési módnál arra ügyeljünk. Mindkét művelési mód hátránya a gyökerezésnél jelentkezik: nehéz a dugványokat kibontani. A házikertben házihasználatra kiültethetünk 6—7 cm-es dugványokat is. Ezért üzemi termesztésben célszerűbb a meg­ adott és bevált sortávolság. A barázdás ültetési módnál az ekével húzott barázdába félmagas­ ságig ültetőfával beduggatott dugványokat ültetés után töltögetőekével felkupacoljuk. A dugványokat a bakhátakba ültetőfával. illetve ültetési módok: a bakhátas művelés. hogy a talaj ülepedni tudjon. amelyeknél a sortávolság 70—80 cm is lehet. A síkművelésnél pedig a megmunkált sík terü­ letre ültetőfával duggatjuk be a dugványokat. A sortávolságot pedig befolyásolja a dugványok mérete. a gerinctől lefelé. és ezzel részlete­ sen is foglalkozunk. de nem függőlegesen rakjuk le a dugványokat. 221 . nehogy kiszáradjanak. kézzel háromféle mó­ don rakhatjuk be: a gerincre egy sorban. A bakhátakat húzhatjuk töltögetőekével vagy speciális bakhátkészítővel. míg a 20 cm hosszúságúakat 80—90 cm-re is tehetjük. A legmegfelelőbb tőtávolság 30 cm. hanem ferde síkban.A torma ültethető ősszel és tavasszal. hozzáférni stb.és tőtávolságtól. a barázdás és sík. ugyancsak hármas kötésben. őszi telepítéskor a talajfor­ gatást ültetés előtt 6—8 héttel végezzük el. A tavaszi talajmunkákat is ennek megfelelően ütemezzük be. 25—30 cm-es dugványokat 100 cm sortávolságra ültessük. A dugványszükséglet függ a sor.vagy mélyművelési mód • A bakhátas művelést nálunk is alkalmazzák. míg a barázdás és mélyművelés munkaigényes­ sége miatt kiszorult. Korai tavaszodás esetén a lehető legkorábban ültessünk. A kitűzött sorokon vagy a beállí­ tott sortávolság szerint a 30—35 cm magas és 60—70 cm talpszéles­ ségű bakhátakat húzzuk fel. Legkedvezőbb ültetési idő március eleje. • A bakhátas művelés. Szűk sortávolság a bakhátak kibontása alkalmával a gyökere­ zésnél jelent akadályt. hogy a dugványok teteje 3—4 cm-re kerüljön a föld felszíne alá. Telepítési.

2 kg/ha. Csak egy főhajtás maradjon a rizómán. A dugványok ápolása Kora tavaszi. Második kapáláskor júliusban végezzük el az ún.és tőtávolság ese­ tén: 70 X 30 cm-nél 48 ezer db/ha. de a következő vegyszerek használhatók: preemer. Az ajánlott szerek hatása általában 2. márciusi ültetésben kedvező időjárás esetén 2—3 hét múlva megjelennek az első levelek a dugványokon és vele együtt az első gyomok is. 100 X 30 cm-nél 33 ezer db/ha. A felesleges hajtások leszedésére általában akkor kerül sor.5—5.5—3 hónapig tart. A gyökerezés elvégzéséig azonban megfelelő védettséget adhat. Vegyszeres gyomirtása Egyelőre engedélyezett eljárás nincs. amikor a lomblevelek 8—10 cm-esek.A dugványszükséglet alakulása különböző sor. gyökerezést. hogy sima tormákat kapjunk. 80x30 cm-nél 41 ezer db/ha. Általában a kiültetett dugványok hosszának megfelelő árutormát kapunk.6—4.) A kezelést közvetlen a dugványok kiültetése és a bakhátak elké­ szítése után lehet elvégezni. Kapálások al­ kalmával a bakhátakról lemosott földet lehetőleg újból töltsük fel. (Alacsonyabb humusztartalom esetén a megadott kisebb adag irány­ adó. 350—520 1 vízben oldva + gensen: Maloran 3. 500—600 1 vízben oldva.Afalon 2. Nem gyomirtott telepítésnél legalább háromszor kapáljuk. Ahhoz. Fontos ápolási munkája a tormának egynél több hajtás eltávolítása és a gyökerezés. és így a gyommentességet biztosíthatjuk. Ezt követően a torma erős lombja a sorokban elnyomja a kelő gyomokat. a sorközöket pedig sorközművelővel tisztán lehet tartani.3 kg/ha. a rajtuk kép222 .

) ződő oldalgyökereket éles késsel le kell vágni. "Lehetőleg a reggeli órákban gyökerezzünk.Torma kibontása első legyökerezéshez (Fotó: Cselőtei L. Gyökerezés után. illetve a tormát. Kis területen. hogy a hervadást minimálisra csök­ kentsük. Öntözés. ha szükségesnek látszik — az időjá­ rástól függően — és öntözni tudunk.vagy rongydarabbal ledörzsölni és csak a dugvány alsó részén levő talpgyökerek maradjanak meg. zsák. Gyökerezés után természetesen újból vissza kell takarni. akkor 30— 40 mm-nek megfe­ lelő vízmennyiséget juttassunk a területre. egészen a talpgyökerekig. vagy ha még zsengék. 223 . házikertben való termesztésben a gyökerezést meg lehet ismételni augusztus végén vagy szeptember elején. Ehhez a művelethez ki kell bon­ tani a bakhátakat.

Manipulálás a szabványnak megfelelő osztályozásból áll. Terméshozam 40—70 q/ha. ezért késő ősszel — októbertől. homokban. Egészséges. novem­ bertől kezdődően — fagymentes napokon bármikor szedhető. a romlási veszteség ele­ 224 . és alul szabványnak megfelelő hosszúságúra vágjuk. Üzemi szedésnél a lombját sarlóval. szártépővel szedhetjük le. nagyobb területeken többnyire kormány­ lemez nélküli ekével szántják ki. akkor mosással tisztítsuk. hasonlóan a sárgarépához vagy más gyökérzöldséghez. kaszával. • Üzemi termesztésben. akár ásórendszerű gépekkel. Teljes gépesítésére 20 cm-ig már van lehetőség akár nyűvő-. tiszta tárolásra megfelelően elkészített anyagot feltételezve. sőt télire benthagyva. • Kis területen. ha szükséges. szedhető tavasszal is. mert ezek kihajtanak. A torma testének simának. Ügyeljünk arra. prizmák­ ban tárolják. Jó eredményt kaphatunk kisebb mennyiség esetén a polietilén zsá­ kos tárolással is. A talpgyökerekből a következő évi dug­ ványanyagunkat biztosítjuk. illetve felszedhető. pincehőmérsékleten. manipulálása Kézzel tisztítjuk. barázdás művelésnél pedig egyszerűbb a tormákat talpgyö­ kereikkel együtt kiszedni. amelyet ugyancsak kézzel végzünk.Szedése A torma hidegtűrő növény. háztáji termesztésben a bakhátakat kapával bont­ suk ki. hogy gyökérma­ radványok ne maradjanak a talajban. A fejrésznél teljesen kopaszra tőből levágjuk az összes levelet. sártól és minden szennyeződéstől men­ tesnek kell lennie. utána kézzel könnyen ki-. Tisztítása. A vágás felülete gyorsan parásodik és ez sajnos minőségi hátrány­ nyal jár. Tárolása A tormát hagyományosan kicsiben pincében.

az apadás pedig 5—7%-nál nem nagyobb. ditiokarbamátokkal (Zineb. Védekezés. A zoospórák fertőzésére legkedvezőbb a 10 °C hőmér­ séklet. Üzemi tárolása hasonló a gyökérzöldségekéhez. 10—20 naponként újabb zoosporangium-telep képződik. amelyben az apadás és esetleges romlási veszteségek is benne vannak. illetve fekve rakjuk. A levelek torzulnak. A levélen 6—7 mm-es ke225 . amelyek vízben mozogva a levélre kerülnek. a kórokozó azonban 0—25 °C között képes fertőzni. lehetőleg egy sorban.] A betegség a torma levelén rendszeresen előfordul. A ve­ getációs időben a zoosporangium-telepekből kiszabaduló zoospó­ rák újabb fertőzések elindítói. A levélen először 5—6 mm-es sárgászöld foltok jelennek meg. [Kórokozó: Albugo candida (Pers. A virágzatot a fehér zoosporangiumtelepek egyenletesen borítják.2 %-os töménység­ ben kell védekezni. majd elszáradnak. A torma cerkospórás levélfoltossága. Földre és cementes padlóra ne tegyük. torzulást eredményeznek. A torma betegségei A torma mozaikbetegsége és az ellene való védekezés megegyezik a retekmozaik betegségével és védekezésével. A kórokozó a gyökérdugványokban micéliummal.) Ktze. Dithane M—45) 0. epi­ dermisz által fedett zoosporangium-telepek képződnek. ál­ lítva. Tavasszal az oospórából zoospórák szabadulnak ki. Tapasztalataink szerint a torma optimális hőfoka +1 °C. A torma fehér sömöre. ame­ lyeken elszórtan vagy körökbe rendeződve 1—2 mm-es fehér. öthónapos tárolási idő alatt általában 8—10 %-os értékcsökkenéssel számoljunk.) Gyakori a torma levelén. A réztartalmú szerek a tormalevélre fitotoxikusak. (Kórokozó: Cercospora armoraciae Sacc. A zsákokat le­ zárva vagy bekötve deszkapolcokra vagy raklapokra helyezzük. de ritkán okoz nagymérvű megbetegedést. Maneb.nyésző. 5—10 kg-os zsá­ kokban tároljuk a könnyebb kezelhetőség miatt. a beteg nö­ vényrészekben pedig oospórával telel át. Csapadékos években ha a betegség megjelent.

A károsítás má­ jusban kezdődik. A torma gyakori károsítója. Védekezés.) A torma állati kártevői Torma-levélbolha (Phyllotreta armoraciae Koch). majd az egész növényre kiterjedhet. A foltok szegélye enyhén kie­ melkedő.) Kártételének gyako­ riságát és súlyosságát illetően eltérőek a vélemények. tojásdad alakú bogarak lyukakat rágnak a levéllemezbe. A nőstények lerakott tojásaiból kikelő lárvák a le­ vélnyélbe hatolva járatokat rágnak. Meglehetősen egyszerű. ex Saint-Amans. Kisebb jelentőségű betegség még a nyár végén fellépő lisztharmat (Erysiphe polygoni DC. A kifejlett bogár a torma le­ veleit gyakran szitaszerűen átlyuggatja és a levélfelület nagy részét elpusztítja úgy. Pusztán káliszappanos perme­ tezéssel is eredményesen gyéríthetők.) és ramuláriás levélfoltos­ ság (Ramularia armoraciae Fckl. A fertőzés elindítói a konídiumok. Felületüket szürkés konídiumtartó gyep borítja. A kórokozó számára magas páratartalom és 21—32 °C hőmér­ séklet szükséges. A torma leve­ lét az imágó és a lárva egyaránt károsítja. A sötétzöld színű. ahol a kór­ okozó micéliumsztrómával telel át. Védekezés. Megegyezik a torma fehér sömöre elleni védekezéssel. Védekezés. A növényeken egyidejűleg különböző korú és fejlettségű lárvák találhatók.rek vagy szögletes zónáit világosbarna foltok láthatók. hasonló tüneteket okozva. Megegyezik a retken károsító levélbolhák elleni véde­ kezéssel.) is károsíthatnak a tormán. Károsításuk leggyakrabban a szívlevelektől indul ki. Kártétele meg­ egyezik az összes többi földibolha kártételével. mert a lárvák a szerves foszforsavészterekre rendkívül érzékenyek. hogy a torma levele el is száradhat. 226 . A nőstények tojásai­ ból kikelő feketés színű lárvák a levelek fonáki részén hámozgatnak. tápnövénye kizárólag a torma. Torma-levélbogár (Phaedon cochleariae F. A keresztesvirágúak levélbolhái (Phyllotreta ssp. A kórokozó fertőzési forrásai a növénymaradványok.

Deroceras és Árion fajok). A kifejlődve 6—7 mm hosszúságú zöld színű. fekete fejű lárvák kikelésük után először aknát rágnak a levelekben. Káposztapoloska (Eurydema omatum L. Megegyezik a reteknél leírtakkal.) Minden vadon termő és termesztett keresztes virágú növény kártevője. Ellenük külön védekezés általában nem szükséges.) Életmódja. pl. majd ké­ sőbb szabadon hámozgatva azok fonáki részén károsítanak. Védekezés. kártétele és az ellene való védekezés ugyanaz. A felsoroltakon kívül az ormányosbogarak. A kártétel módja és a védekezés meg­ egyezik a reteknél elmondottakkal.Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. a Ceuthorrhynchus és a Lixus fajok is jelentkezhetnek károsításukkal a tormán. így a tormát is ká­ rosíthatja. mint a reteknél. Időszakos kártevői lehetnek a tormának. 15* 227 . Meztelencsigák (Limax.

Vágás után pedig új leveleket hoznak. de különböző saláták­ nak is alkalmasak. En­ nek a vad növénynek első kultúrformája a mángold volt. de több fehér­ jét tartalmaz. amelyek emészthetők és ezért értékesek. A bordás mángold bordái és levélnyelei főzeléknek is. Tápértékei közül legfontosabbak a nyers cukrok és a pektinek. mint a Béta nemzetség nálunk ismert származékainak is. spárgáéval és feketegyökérével megegyezik és felhasználása is ha­ sonló.és a vízigénye. Legnagyobb mennyiségben a pektinek vannak jelen. Nagy a tápanyag. Származása és elterjedése Őse. Táplálkozási jelentősége. Főzeléknek. Megegyezik a cékláéval. Hazánkban még nem terjedt el. A hi­ deggel szemben ellenálló. de Nyugat-Európában és Amerikában kedvelt zöldségféle. Cukortartalma azonban csak 6—9% és ritkán éri el a 10%-ot. A céklához hasonló tápértékü. Fajtától függően 100—500 q/ha a hozama. salátának kitűnő. A metélőmángoldot szárával együtt vágják le és egyedül vagy sóskával és spenóttal keverve főzeléknek fogyasztják. maritima. de több fehérjét tartalmaz. mint az. Szezonja júniusban kezdődik és egészen a következő év tavaszáig tart.Mángold Nálunk alig ismert. Áprilisban vethető. Gazdasági jelentősége Svájcban és Franciaországban jelentősége a sóskáéval. mert a növények a hó alatt is tovább élnek. a Földközi-tenger környékén honos Béta vulgáris var. spenótéval. 228 .

Időszámításunk előtt a IV—V. században a Földközi-tenger kör­ nyéki népek a levelét zöldségként fogyasz­ tották. Nálunk alig isme­ rik, míg Európa más országaiban, főleg Nyugat-Európában és Amerikában is kedvelt.

Növénytani jellemzése
Kétéves növény. Első évben fejleszti fás karó­ gyökerét és levélrózsá­ ját. Normális körül­ mények között a má­ sodik évben hozza vi­ rág-, illetve magszárát. Virágja, virágszerkeze­ te és virágzásbiológiá­ ja, valamint termése, illetve magja ugyano­ lyan, mint a cékláé. Ezermagsúlya (a go­ molynak): 12—25 g. Csíraképességét 4—6 évig megtartja. Csírá­ zási ideje: 8—10 nap. Levélzete: az első évben fejlesztett tő­ levelei nagyságban, színben, levélnyélvasBordás mdngold levéltípus (Gelbgrüner, Breitbliittiger fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

Bordás mdngold levéltípus (Silber Glatter fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

229

Gelbgrüner Breitblattiger fajta (Fotó: Hullám T.J

Bordás és metélömángold köztes típusa Lukullus: felálló levélzetű, sárgászöld színű és erősen bordázott le­ velű fajta, átlagosan 40 cm magasra nő.

Termesztéstechnológiája
/ Talajigénye A talajban nem válogat, ha abban megfelelő mennyiségű tápanyag és elegendő nedvesség van. Legeredményesebben termeszthető az ún. répatalajokon, amelyek kissé kötöttek, mélyen művelhetők és hu­ muszban gazdagok. Optimálisak a tápanyagban gazdag, mély rétegű, jó vízgazdálko­ 232

dású középkötött és kötött talajok. Könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthetjük, ha nagy tápanyag- és vízigényét ki tudjuk elégíteni.

Vetési sorrend Előveteménynek legalkalmasabbak a káposztafélék, a burgonya, az uborka, a paradicsom, a paprika (tehát a nagy tápanyagigényű nö­ vények). Fontos, hogy az elővetemény után a mélyszántás elvégezhe­ tő legyen. Házikertben a mángoldot vethetjük a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta és spenót után is. A folyamatos téli ellátásra késő nyáron is vethető. Az enyhébb klímájú, védett fekvésű terüle­ teken, vagy ahol rendszeresen hóra lehet számítani, jól áttelel a sza­ badban is.

Tápanyagellátása A mángold répát nem fejleszt, így ellentétben a céklával, tápanyag­ nak istállótrágyát is adhatunk, mert az eltarthatóságát nem befo­ lyásolja. Káliumigénye nagy. Az alkalmazandó hatóanyagarány megegyezik a cékláéval, vagyis 1 : 1 : 3 vagy 1 : 1 : 4 (NPK). A tápanyag mennyiségére és adagolására ugyanazok vonatkoznak, mint a céklára.

Talaj-előkészítése, vetése, öntözése Teljes mértékben megegyezik a cékláéval. Mivel a mángold magja is csak 8 °C fölött csírázik, vetésére április előtt nemigen kerülhet sor. A metélőittángold a vetéstől számított 2—2,5 hónap múlva, míg a bordás mángold 3—4 hónap múlva ad szedhető leveleket. Vetését ezért a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük. Házikertekben vagy kisüzemekben gyakran szaporítják palántá­ ról is. Március elején Vetik melegágyba, így korábban kaphatunk szedhető mángoldot. A szabadföldi vetés azonban előnyösebb. Vetési sortávolság a kis levelű fajtáknál 15—20 cm, a nagy levelű­ 233

éknél 25—40cm. Egyel­ ni kell, fajtától függően 25—50 cm-es tőtávol­ ságra. A vetőmag mennyi­ sége megegyezik a cék­ láéval. Növényápolása és vegyszeres gyomirtása ugyancsak azonos a céklánál leírtakkal. Vízigénye nagyobb, mint a cékláé. A száraz talajt és a száraz perió­ dusokat kevésbé bírja, ezért a kiszáradásra hajlamos talajokon vagy száraz időjárás Fogyasztásra szedett mángoldlevél és -növény esetén öntözni kell. KÜ(F°tó: Hullám T.) lönösen fontos lehet az öntözhetőség, amíg a növényzet nem borítja a talajt. A későbbiek során pedig a folya­ matos szedést az elegendő tápanyag mellett csak elegendő vízmenynyiséggel érhetjük el. Szedése A teljesen kifejlett leveleket kézzel, késsel szedjük és értékesítésre kötegeljük. Fajtától függően a hektáronkénti hozam általában 100—500 q között van. • Magtermesztése megegyezik a céklánál leírtakkal.

234

Feketegyökér

Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáéhoz hasonló. Nagy a kalóriaértéke, ezért az egyik legértéke­ sebb téli zöldségféle. Hidegtűrő növény. Nagy a fényigénye. Mély rétegű, jó tápanyagtartalmú humuszos vályogtala­ jon jól terem. Hosszú gyökere megkívánja a mély talajmű­ velést. Kora tavasszal, márciusban vethetjük, ősszel szedhető, és mivel nem fagyérzékeny, tavaszi érté­ kesítésig a talajban hagyható. Enyhe időben egész télen szedhető. Várható hozam: 70—100 q/ha.

Gazdasági jelentősége
Nálunk kicsi a gazdasági jelentősége. Lombja frissen takarmánynak felhasználható, értékét azonban jó ízű, tápanyagokban gazdag gyö­ kere adja. Nagy kalóriatartalmát tekintve egyik legértékesebb téli zöldség­ félénk lehetne. Elterjedésének és áruként való szántóföldi termesz­ tésének akadálya többek között a szedés nagy kézimunka-igénye, valamint a gyökér törékenysége. Táplálkozásfiziológiai jelentőségét inulin-, asparagin-, cholin- és lactucintartalma adja. Könnyen emészthető, ízletes. Vitamin- és ásványianyag-tartalma, mg/100 g Bi-vitamin B2-vitamin C-vitamin Kálium 0,075 0,020 6,0 239,0 235

Üzemileg csupán magjáért exportra termesztik.0 Származása és elterjedése Dél.0 46.és Közép-Európában őshonos. amely felső részében elágazik. Legjobb minőségűek az egyéves. Minden oldalág. mintegy 30 cm hosszúságú karógyökerét.6 53. Nálunk alig ismerik. az utak mentén csaknem mindenütt.0 24. Ez a tulajdonsága szedéskor nagy hátrány. augusztusi vetésből szárma­ zó gyökerek. töréskor tejnedv folyik ki belőle. Nevét alakjáról és külső színéről kapta. A gyökér egyébként könnyen törik. Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáé­ hoz hasonló. inkább csak házikertekben ta­ lálható. Egyébként a vad alakjai sem mérgezőek (Becker-Dillingen). Az elsőéves gyökerek a legfinomabbak. pudvásak. A gyökér kívülről feketés-barnás színű. A gyökér a végén elvékonyodik és a leg­ vége néha el is ágazik. illetve elágazó virágszár virág­ . A 2. ko­ ra tavaszi vetésből vagy a másfél éves. pattan. üregesek lesznek. Az öreg.Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor 90. több éves gyökerek fásak. Főleg Nyugat-Európa. Fogyasztása a téli hónapokra esik.0 1. Az első évben fejleszti ki hengeres. elsősorban a francia konyha kedvelt zöldségféléje. évben hozza 60—120 cm magasságú virágszárát. és minőségük a későbbiek folyamán fokozatosan romlik. Belseje húsos és fehér szí­ nű. században kezdő­ dött Spanyolországban és onnét terjedt el. Növénytani jellemzése Évelő növény. Vad alakjait hazánkban is meg­ találhatjuk a réteken. Zöldségnövényként való felhasználása a XVII. és tavasszal a spárga megjelenése szorítja csak ki a piacról.

0—1.zatban végződik. pálcika alakú. fészekvirágzatok. Virágai élénk­ sárgák. Termése kaszat. amely természetesen a kereske­ delmi magon már hiányzik. fehéressárgás színű magvakkal. két év után csaknem tel­ jesen csíraképtelen. Virágzási ideje június és július.és idegentermékenyülés is.5 mm átmérőjű. Lehetséges ön. A virágok napkelte után rögtön nyílnak és délben már becsukód­ nak.) 237 . henger alakú. A magvak fe­ jén nyelecskéken ülő bóbita van. Csíra­ képessége egy év után nagyon le­ csökken. A feketegyökér virágzata Feketegyökérmag (Fotó: Hanzséros P. kissé hornyolt felületű. 12—17 mm hosszú és 1. bennük a virágocskák nyelv alakúak és mind termékenyülnek.

Biológiai igénye Hőigénye. ezért nem szükséges öntözni. Tőleveleinek nyelei csaknem olyan hosszúak. amely lándzsa alakú és ép szélű. Mint „téli spárga”.9 °C és a minimum 7. előző évben trágyázott talajt igényel. vége felé keskenyedő.9 °C. Hazánkban egyetlen termesztett fajta. Nemesítési célkitűzés a rövidebb. Tápdús. Sötét­ barna.Ezermagsúlya 13—14 g. de jól bírja a száraz periódusokat.2 °C. ahogy nyugaton nevezik. tehát sok fényt kíván. kissé vastagabb. illetve száronülők. amelyeknek optimális havi átlaghőmérséklete 12. tömörebb és ezáltal kevésbé törékeny. amikor is a maximum 28. Vízigénye.8—23. hengeres. Ezek a tulajdonságok lehetővé tennék korszerű szántóföldi termesztését és hozzájárulhatnának a feketegyökér elterjedéséhez. A virágszáron képződő levelek rö­ vid nyelűek. feketés színárnyalatú. A feketegyökér a hidegtűrő zöldségnövények közé tar­ tozik. 12—14 nap alatt csírázik. mint a levéllemez. gépesíthető fajta. Fényigénye. meleg. 238 . Ennek eredményeként jelent meg néhány fajta. főleg a diétások köré­ ben válhatna kedveltté. Termesztett fajtái Egyéves óriás Gyökere 30—45 cm hosszú. A jó vízgazdálkodású talajokon díszlik legjobban. Félámyékos helyen nem fejlődik. Nemesítésének helyzete Nemesítésével elsősorban a nyugati országokban foglalkoznak. maximálisan 25 cm hosszú. a termesztésben elfoglalt helyzetének megfelelő mértékben. Tavaszi vetésre alkalmas.

hogy az őszi mélyszántás nemcsak időben. hanem jó minőségben is elvégezhető legyen. borsó) és köze­ pes elővetemények a gabonafélék. A terület kiválasztásakor lénye­ ges szempont. Vulkán Lombja hasonló a szokvány feketegyökéréhez. őszi és tavaszi vetésre egyaránt alkalmas. humuszos vályog-. Homoktalajokon a gyökerek még elfo­ gadhatók ugyan.Orosz áriás Levélzete szélesebb. Vetési sorrend Optimális előveteményei az előző évben istállótrágyázott kapásnö­ vények. vizenyős. elágazó gyökereket kapunk. Mélyfekete színű. 239 . Feketésbama színű. amelyek tiszta. porhanyós és jól elmunkálható talajt hagy­ nak maguk után. hogy az elővetemény időben lekerüljön. feketegyökér-termesztéssel nem érdemes foglalkozni. rögös. valamint az olyan talajokon. Termesztéstechnológiája Talajigénye Mély rétegű. köves. mint a szokvány feketegyökéré. a mélyen fekvő. Az erősen kötött. A pH-igénye 7. Hajlamos az első évi magszárképzésre. tiszta talajt hagyjon maga után. A legigényesebb és a legfinomabb ízű feketegyökér. mert érték­ telen.5 körül van. Gyökere valamivel rövidebb az Egyéves óriásénál. Gyökere ha­ sonló az egyéves óriáséhoz. de jóval kisebbek lesznek. ahol magas a talajvízszint. illetve hu­ muszos agyagtalajt igényel. amely lehetővé teszi. mint a kötöttebb tala­ jokon. tápanyaggal jól ellátott. kavicsos. Hasonlóan jók a hüvelyesek (bab.

A könnyebb kivethetőség érdekében a régi típusú vetőgépeknél célszerű a magot hasonló súlyú anyaggal keverni.A feketegyökér jó elővetemény. vetése Talaj-előkészítéskor feltétlenül tartsuk szem előtt. hogy a gyökér hosszúsága 35—40 cm. aprólékosan készítsük el. de legkésőbb április ele­ jén vessük el az előzőleg megfelelően előkészített talajba. Ta­ pasztalat szerint vetésére a kanalas vetőgépek alkalmasabbak. Talaj-előkészítése. ha 25—30 cm-nél nem tudunk mé­ lyebben szántani. P205 100—110 kg/ha. nemcsak a régi típusú. A N-műtrágyát célszerű fejtrá­ gyának két részletben adni. hogy a szántással a tápanyagok megfelelő mélységbe kerülhessenek. Tápanyag-utánpótlása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségek ajánlhatók hatóanyagban: N 60— 80 kg/ha. A forgalomban levő fajtákat vethetjük kora tavasszal. Főleg káposztaféléket érdemes utána termeszteni. Az alapműtrágyának adott P. A vetés a magvak alakja miatt nehézkes és nagy körültekintést kíván. augusztusban is. Vetési idő. Ez a gyökérhosszúság megkívánja a mély­ művelést. egyik felét vetés előtt. a megfelelő vetési mélység és a magvak egyenletes kijuttatása céljából.és K-műtrágyákat feltétlenül az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. mert a talajt kedvező állapotban hagyja vissza. A tavaszi talajmunkák idején az aprómagvaknak szánt magágyat gondosan. Abban az esetben. A magot lehetőleg még márciusban. Az augusz­ tusi vetés esetén a gyökerek télre jól megerősödnek és aránylag 240 . hanem a modern precíziós vetőgépek közül is. ne feledkezzünk el az altalajlazításról. a másik felét pedig június—július folyamán. K20 150—200 kg/ha. vagy az előző év őszén. márciusban.

Ezzel a kora tavaszi vetést megelőzhetjük. míg üzemi termesztésben általában 36—40 cm-nél keskenyebb sorokba ne vessünk. nagy segítséget jelent. A kelés hűvös időjárás esetén. ahol többnyire kézzel vetünk. 80—85 %-os csíraképességű vetőmaggal házi­ kertben — az egyelés lehetőségét tekintve — fm-enként 30—35 mag ajánlható.5 kg/ha. 20—25 cm-es sor. A csírázás­ hoz szükséges optimális hőfok 16—20 °C.kis százalékuk magzik csak fel. ha nem precíziós vetőgéppel vetünk.8—5. 20—25 cm-es sortávolságot hagyhatunk. hogy a kívánt tőszámot elérjük. Üzemi termesztésben. a magvak többnyire csak a következő év tavaszán csíráznak. Precíziós vetéssel. amely a feketegyökér esetében nagyon ingadozó. míg üzemi termesztés esetén 12—15 magot vessünk ki. Kedve­ zőtlen időjárásban ez azonban 1—2 héttel elhúzódhat. és ásóval szedünk. ha a téli időjárás ked­ vező. különösen precíziós vetőgépek előtt. Figyelembe véve a különböző sortávol­ ságokat és az optimális tőtávolságot a következőképpen alakulhat. Ebben az esetben.és 3—4 cm-es tőtávolságot alkalmazva a vető­ magszükséglet hektáronként 24—25 kg. a megadott kelési idő kétszeresére is elhúzódhat. Lehetőleg egyéves és a legjobb csíraképességű vetőmagot szerezzük be. a fm-enkénti magszám annyi legyen. Akár kézzel. mag­ takarásra és hengerezésre szükség van. A vetési mélység pon­ tosságát illetően a vetés előtti hengerezés. A vetési mélység 2—3 cm. A kívánt tőtávolság 10—12 cm. részben a szedés bizonyos fokú gépesíthetősége végett. 36—40 cm-es sortávolsággal és 12—15 maggal fm-enként a vetőmagszükséglet 4. részben a gépi művelés. A csírázáshoz optimális esetben 12—14 nap szükséges. 241 . Vetőmagmennyiség. A magot a következő év számára októberben is vethetjük. A folyóméterenként! tőszám függ a mag csíraképességétől. Házikertben. akár géppel vetünk.

242 . Ez az időszak általában június-július. Krezonit E: 3.3 l/ha 700 1 vízben kipermetezve csírázás előtt. Hatását már 5 °C felett ki­ fejti. kapálás. és a ké­ sőbbiek folyamán. Az öntözéssel egyidejűleg adhatjuk a nitrogénműtrágya másik felét fejtrágyának. vagy 10 cm feletti növényállományban. ahányszor arra szükség van. Vegyszeres gyomirtása Főleg a DNOC és származékai (Krezonit E. illetve az öntözővíz menynyisége ez idő alatt legalább a 100 mm-t elérte. de 1.5—3 hónap. ahol nem alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. Száraz időjárásban. függetlenül attól. illetve csírázás előtt vagy 12—15 cm-es növényállományban. Aretit: 6—7 kg/ha. 6—700 1 vízben kipermetezve ke­ lés. Valamennyi DNOC-származék erős méreg. Sevtox és Dinoseb) alkalmasak vegyszeres gyomirtásra.0—3. részben a gyomirtás miatt kapáljunk.5—2 cm-nél nem mélyebben. 20 °C felett a perzselés veszélye fennáll. Dinoseb: A felhasználására vonatkozó előírások megegyeznek a Sevtoxéval. Üzemi termesztésben a vegyszeres gyomirtás dönti el a talaj­ lazítás idejét. amikor a sorok látszanak. Öntözés. 15 °C feletti hőmérsékleten. Hatása 15—20 °C között opti­ mális. hogy a gyökér mélyen hatol a talajba. részben eső utáni talajlazítás. a so­ rokban egy-másfél hónap után végezhetünk csak. Hatásuk általában 2. Sevtox: 4. az öntözés mindenképpen előnyös a gyökér fejlődés és finomsága szempontjából. Száraz időjárás esetén a talajnedvesség határáig hasznos lehet a sorközművelés a gyomirtó szerek hatásának jobb kifejtése miatt. valamint az Aretit. ha a lehullott csapadék. Házikertekben. Sikeres vegyszeres gyomirtás esetén talajlazítást. A kezelést a reggeli vagy késő esti órákban végezzük.5 kg/ha. kelés után.Növényápolása Talajlazítás. 6—700 1 vízben kipermetezve kelés előtt és 10 cm feletti növényállományban.

Szedése A szedés ideje: A feketegyökér szeptemberre. kétszikű gyomokat irtják. A kétéves tavaszi vetés már gyengébb minőségű. mért a gyökerek nagyon törékenyek. A biztonság okáért érdemes az ágyásokat. száraz tavaszon is eredményesen alkalmazhatók. és a minőség romlása a korral fokozódik. A felsorolt szelektív gyomirtó szerek elsősorban a szélesebb levelű.. és ebbe hátulról ásóval be­ döntögetjük a gyökeret anélkül. az említett szerekkel megfelelően kiirthatjuk a gyomokat. így a gyökerek fagyos napokon is hozzáférhetők lesznek. amikor az első sorban 50 cm mély árkot ásunk. mert a hatás kifejtéséhez előnyösebb a párásabb levegő. őszi szedés esetén tárolásról kell gondos­ kodni. hogy különösképpen megnyomódná243 . lombbal vagy más takaróanyaggal letakarni. Nedves talajra permetezve gyor­ san lebomlanak. ami külön munkát igényel. vagy a másfél éves augusztusi. A szedés módja: kéziásóval vagy ekével kiforgatjuk. illetve októberi vetésből kapunk. kakaslábfű stb. tarack. Enyhe teleken egész télen szedhető. Legfinomabb gyökereket vagy az egyéves tavaszi vetésből. különösen házikertben szalmával. A törés vagy vágás helyén a tejnedv elkezd folyni. ami részben piszkossá. ennek következtében ajánlható gyomirtási tech­ nológia a feketegyökér számára: Közvetlen csírázás előtt Gramoxonne-nal mint kontakt gyom­ irtó szerrel tisztítsuk meg a táblát a gyomoktól. ezért a talajban hagyható a tavaszi érté­ kesítésig. A kéziásóval való szedésének legegyszerűbb módja az.Borús időben egész nap permetezhetünk. Perzselő hatású szerek. mint a vadmuhar. csak perzselik. Nem fagyérzékeny. Óvatosan kell szedni. az egyszikűeket. de ez eset­ ben is kézzel kell felszedni. Az állománykezelést lehetőleg a gyomok 4—6 leveles állapotáig végezzük el. illetve októberre éri el az érésre jellemző vastagságát. részben pedig csökkent minőségűvé teszi a gyökereket. Eső után 2—3 napot várjunk a ke­ zeléssel. és így a kelés után. illetve amint kikelő növényeink megerősödnek.

illetve lazítja meg és billenti barázdába a gyökereket. Az egyik a gyökérsor mellett 12—20 cm-es barázdát húz. osztályozása Kiszedés után — kézi szedés esetén — a gyökerekről gyökérnyak­ ban késsel levágjuk a levélzetet. egész télen át földben hagyhatjuk és onnét szed­ hetjük.nak. amely nálunk is ajánlható. prizmában. szalmás trágyával le­ takarni.és ápolási munkái. kaszálógéppel lekaszáljuk és letakarítjuk. Azután kézzel kihúzogatjuk őket. Vetését későbbi időszakra is halaszthatjuk. Háztáji. hogy 244 . Ajánlatos a területet télre lombbal. pincében nedves homokkal rétegezve vagy korszerűen. A gyökérhosszúságnak megfelelő mélységben haladva. Az április végén. A lomb friss állapotban takarmánynak is felhasználható. mivel a gyökerek nem fagyérzékenyek. A gyökereket ezután kézzel szedik fel és ládák­ ba rakják. gépi szedésnél pedig a levélcson­ kokat. egy mélyen járó csoroszlyára szerelve. úm. A döntögetést folyamatosan végezhetjük majd a következő sorokkal is. Az ősszel felszedett gyökereket a többi gyökérzöldségféléhez ha­ sonlóan tároljuk (lásd a sárgarépánál). Tárolása. alulról emeli. de a sor másik oldalán. Tisztítás után a szabványnak megfelelően osztályozzuk. má­ jus elején elvetett feketegyökér még eléggé kifejlődik ahhoz. kiskerti termelésben azonban. 30 HP-s hidraulikával rendelkező traktor­ ral üzemeltethető. A Német Demokratikus Köztársaság egyik termelőszövetkeze­ tében 2 eketestből álló szedőgépet szerkesztettek. ha a lombozat ép — nem haltak el a levelek —. hűtőtárolóban. valamint műtrágyaigénye teljesen megegyezik az áru céljára ter­ mesztett gyökerével. Félgépesített szedés­ nél. a másik eketest az első mögött halad. Magtermesztése A maghozásra termesztett feketegyökér talaj. tisztítása. hogy fagy esetén is szedni tudjuk.

illetve magot. Akár kombájnnal. KaO 100—150 kg/ha ajánlható. Hatóanyagban: P2O5 50—60 kg/ha. Vetőmagszükséglete 10—14 kg/ha a mag csíraképességétől függő­ en (fm-enként 80—100 db mag. Érése — amelyet a fészeken gyermek­ láncfűre emlékeztető bóbiták jeleznek — általában július elejére esik.). A vetés sortávol­ sága 45—50 cm. a szükséges őszi alaptrágyázást hajtsuk végre. — a gyomosodás elkerülése végett — ha szükséges. 245 . hozama azonban négy év után csökken. A magszárak eltávolítása után a sorközöket kultivátorozzuk meg. legalább már kétharmad részben érett magvakat. a töveken maradó szár­ részeket takarítsuk le úgy. A maghozó év alapműtrágyáit lehetőleg még az előző év őszén szórjuk ki. amennyire csak lehet. Ahol lehetséges. többször is. hogy a dolgozók a nyakukba akasztott zsákba rakták a leszedett fészkeket. mert a belekerülő hasonló súlyú szárrészeket és törme­ lékeket nagyon nehéz a magvakból kitisztítani. Ez esetben a magszárakat kévékbe kötjük. A gép dob­ jával lehetőleg a magszárak végéről veressük le a magvakat. Bár ez nagyon kézimunka-igényes. és a táblán utóérlelve cséplőgéppel kicsépeljük. mihelyt a növények újra hajtani kezdenek. Aratható kézikaszával is. A kiszórt műtrágyákat ősszel is és tavasszal is sorközművelő kultivátorral dolgozhatjuk be a talajba. a vegetáció megindulásakor 30—40 kg/ha nitrogénmű­ trágyát adhatunk.a következő évi maghozamunk kielégítő legyen. ott részszedést alkalmazzunk. Hagyományosan úgy aratták a feketegyökeret. Vegyszeres gyomirtása és ápolási munkái azonosak az elsőéves gyökerével. A kora reggeli órákban arassunk. Tavasszal. Szeptember végén. A második évtől kezdődően minden évben hoz magot. akár kaszával aratjuk. A mag nem egyszerre érik. A vágószerkezetet emeljük meg. hogy a gyökérfejek meg ne sérüljenek. október elején. Arathatjuk kombájnnal is a megfelelően. Az aratás utáni talajmunkát és műtrágyázást a magtermesztési időszak alatt minden év őszén végezzük el. hogy a pergési veszteséget elkerüljük.

Ekkor 1—2 al­ kalommal védekezni kell. A feketegyökér betegségei és állati kártevői A feketegyökér fehér sömöre. károsíthatják. . Nálunk gyakorlatilag csak egy kultúrfajtáját termesztik. nehogy a fajta leromoljon. mivel hazánkban csak igen kis területen és kis mennyiségben termesztik. ex Mérat. a gyökérgubacs. Irtsuk ki tehát 500—600 mes körzetben a vad feketegyökereket. [Kórokozó: Albugo tragopogonis (DC.Az izolációs távolságot a vadon élő feketegyökérfajokkal tartsuk be. Ellenük ugyanúgy védekezünk. (Kórokozó: Erysiphe cichoracearum DC.fonálférgek stb.) Gray (lásd a torma fehér sömöre). Védekezés: (lásd a cékla lisztharmata). Várható maghozam ha-onként 350—500 kg. számottevő kártevőegyüttese nem ala­ kult ki.) A levélen a lisztharmat csak a nyár végén lép fel. amelyek úton-útfélen előfordulnak. mint a többi gyökérzöldség hasonló kártevői ellen. Gyökerét a talaj polifág kártevői: a drótférgek. A feketegyökérnek.] A feketegyökér lisztharmata.

(1962): Kertészet. I. (1969): Die Sortenabhángigkeit dér Ertragsformel bei Knollensellerie.Felhasznált és ajánlott irodalom Andrásfalvy A. Mezőgazdasági Kiadó. R. (1962): Möhre (in Handbuch dér Pflanzenzüchtung. J. Landtechnik Edelstein.—Bodor J. R. 1962) Bauman. J. Bonn. Commercial Grower Dessewffy. Kertészet és Szőlészet Hájas M.-né (1970): Zöldségfélék növényvédelme. (1966): Kertészeti növények állati kártevői. F. Diplomamunka Becker—DiUingen. (1970): Die richtige Lagerung von Feldgemüsebau. (de By. Gartenbauwissenschaft Jakovác. V.) és a védekezés lehetőségei. (1975): Sárgarépa és petrezselyem magtermesztése.Doktori értekezés. (1969): Zöldségnövényeink védelme. H. (1894): Termesztett növényeink eredete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Jugoszlávia. Budapest Fritz. (1973): Die Bestimmung des optimalen Emtezeitpunktes von Möhren.—Krén I. Berlin Bundessortenamt (1971): Beschreibende Sortenliste für Gemüse de Candolle. et al. (1972): Lagerfahigkeit und Veránderungen einiger Inhaltsstoffe von spáten Speisemöhren in Lagersystemen ohne und mit kontrollierter Atmospháre. D. Mezőgazdasági Kiadó. (1965): Feldgemüsebau. Budapest Cselőtei L. Növényvédelem Glits M. Int. F. D. (1973): Gépesített sárgarépa-termesztés. Budapest Bielka. 5.—Habben.—Andressen. (1958): A zöldségnövények szklerotiniás betegsége (kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum) Lib.—Paizs L. H. (1975): Hibridfajták (előadás) Balás G. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei Duggen. Mezőgazdasági Kiadó. (1974): A Botrytis cinerea Pers. Buda­ pest Hájas M. Budapest Banga O. Kertészeti Egyetem Közleményei Glits M. (1972): Zellerfajták a termesztésben. Budapest Hösslin. Mezőgazdasági Kiadó. előfordulása a tárolt gyökérzöldségeken. (1962): Ovoscsevodsztvo Erdélyi T. (1962): A torma termesztése Dorogi—Divós—Szántósi (1973): Sárgarépa és pasztinák nagyüzemi termesztésének vizsgálata. (1971): Problems of Wastage in cool-stored carrots. I. Budapest Derbyshire. A. Berlin Beczner L. (1974): A tárolt sárgarépa új betegsége: rizoktóniás kráterrothadás. különkiadvány 247 . . Aufl. Referátum Glits M. (1956): Handbuch dér gesammten Gemüsebaues.

(1966): Phytopathologie und Pflanzenschutz 2—3. Nagyszombat—Bécs Litinski. (1973): Zum Wundverschluss bei Möhren. Warsawa Madzsarova. Budapest 248 . A. Mezőgazdasági Kiadó. Cytol. Konszervnaja i ovoscseszusilnaja promislennoszt Sztojanov. Budapest Krug. L. Mezőgazdasági Kiadó. E. Ju. Mezőgazdasági Kiadó. O. (1972): Dér Anbau von Bleichsellerie. (1957): A sárgarépa emyős virágzatának baktériumos hervadása [Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson]. Growers Mándy Gy. Budapest Tyler. E. Berlin Klinkowski. Better Crops with Plánt. Lippai J. A. M.—Retnmuth. (1968): Növényvédelmi enciklopédia.—Lorenz. (1968): Pflanzliche Virologie 2. 19 Radulescu.—Negru. Washington Ubrizsy G. W. Sz. Főisk. (1953): Virascsiványie rasztyenij na isszkusztvennom osszvessenyii Nikolova N. (1970): Novij szposzob hranenija morkovi sz periodicseszkim gidrooroseniem. (1948): Isztorija i proizhod na nasite kultumi rasztenija Tiborcz Gy. (1957): Grow radish under cool condition. Szófia Madzsarova. Budapest Raether. Akademie. (1973): Gyomirtás. Rév. (1972): Anbau von Frühmühren auf grossen Flachen nach einem neuen Produktionsverfahren. M. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.—Klement Z. Mezőgazdasági Kiadó. Növénytermelés 6: 3. Vég. A. közlemény Schuphan. Budapest Moskow. Évk. D. A. 275—282. M. B. Die Gemüse Sass B. (1963): Szántóföldi növények nemesítése táblázatokban. Petroselinum.—Zanner. Bioi. Loew. M.—Mühle. (1958): Influence exercée pár trois temperatures differentes sur l’activité proliferatrice et l’elongation des racines d’orge et de radis. M. H. (1957): A sárgarépa sztemfiliumos fekete rothadásának hazai előfordulása. Budapest Újvárosi M. Apium.Klinkowski. (1975): Raphanus. K. Akademie. Mezőgazdasági Kiadó. (1972): Zöldség. (1971): Magkártevők és -betegségek határozója. Disszertáció. (1969): Új zöldségkártevő. (1955): Warzywnictwo Panstwowe Wydawnictwo Rolnicze i Lesne. (1966): Korenoplodni zelencsukovi kulturi. (1974): Veteményeskert. (1967): Zöldségtermesztés. Gartenbau Szalay—Marzsá L. (1961): Regyisz Posta. et al. 20: 1—36. Kút. Budapest Stannek. (1970): Die Zusammensetzung des átherischen öls dér Möhrenwurzel in Abhángigkeit von Sorté und Umwelt. Lehoczky J. (1969): Levéltetvek a kertészetben. Buda­ pest Szkoriková. (1664): Posoni kert. W. E. Int. (1975): Kertészet fólia alatt. Gartenbauwissenschaft Somos A. a Kiefferia pimpinellae F. (1962): Diagnosing nutrient needs in vegetables. Szófia Mankouuki. B.—Petrzak. fellépése Magyarországon. és Szől. A.—Tuza S. Berlin Komjáti l.és virágmagtermesztés. D. Gartenbauwissenschaft Lehoczky J. Budapest Túri I. Kert.—Baur.—Fodor B. Mezőgazdasági Kiadó. N. G. G. R. Mezőgazdasági Kiadó.

fValker. G. i. (1975): Növényélattani vizsgálatok Zimányi Z. Hill Book Comp. Konsz. N. (1973): Die Qualitat von Möhren nach Lagerung in einseitig kontrollierter Atmospháre. értékelése. (1971): Retek termesztése Kiskunfélegyházán és környékén. Kert. F. Közleménye Volkirtd. (1973): Gyökérzöldségek (sárgarépa. J. Sz. Die Gemüse Zatykó J. zeller) betakarításának vizsgálata.Vigné et al.—Sumetov. J. (1974): Die Wirkung unterschiedlichen Saueistoffpartialdrucks auf den Gasstoffwechsel von Möhren. New York. J.—Daskina. (1952): Diseases of vegetable crops. I. Gartenbauwissenschaft Welchmann.Graw. J. ovoscs. (1969): Hranyenyije kornyeplodov v uszlovijah aktyivnoj ventiljaciji. F. Kút. Toronto. Int. (1972): Einflüsse auf die Lagerfahigkeit von Möhren. London Weichmam. prom. Gartenbauwissenschaft Weichmam. Kézirat 249 . Mc. Ch.

.

.............................................. Vetési idő........... Chantenay Rex............................................................................ Danvers 126.............................................................................................................................................................................. Rialto................................................. Bauers Kieler Rote................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Tápanyagellátása...................................................................................................................................................................................................................................................................................... Fertődi vörös................... Vegyszeres gyomirtása................... Nantes-i..................................................... Duwicki....... Rotherz.. Biológiai igénye....................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Gonsenheimi................Tartalomjegyzék Sárgarépa.................................................................................................................................... Termesztéstechnológiája........................................................................................................................................... Szedése............. Talajigénye................................................................... .......... o.............................................................. Talaj-előkészítés és vetés............................................................................................................ Nemesítésének helyzete........................ Származása és elteijedése.............................................................................. Érése....................................................................................................................... Formula..................................................................... ....................................................... Amsterdami...... A fajta értékét befolyásoló tényezők......................................................................................................................................................................................................... Lange Rote St................................................. Magtermesztése........................................................................................... Növénytani jellemzése........................................................................... Herz..................................................................................................................... Marktgártner (Kerti)............................. Gazdasági jelentősége....................................................................................................... Termesztett fajtái................................................................................................................................................................................................. Flakker (Vörös óriás).................................................................................................................................................. 5 5 9 10 14 15 19 21 21 25 25 25 25 26 27 28 29 29 30 30 32 32 33 33 33 33 35 36 36 39 41 42 44 46 48 49 55 251 ................ Osztályozása............................................ A termesztett fajták értékelése...... Tárolása........................................................................................................................................................... Vetésforgó.............................................................................................. Növényápolása.......................................................................... A gyökér szövettani felépítése..........................................................................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................Tápanyagellátása............................................ 167 Termesztéstechnológiája.................................................................................................................................................................................... 151 A zeller betegségei (Dr................... ................................... ..............................135 Talaj-előkészítése..........................................................................147 Halványítózeller ...................................................... 162 A céklafajták értékelése............. 138 Vegyszeres gyomirtása ..................................................... 168 Talaj-előkészítése.......................................................................................................................................................................................................................... 173 A cékla betegségei (dr........................ vetése...............................165 Formanova.................................................................................................. .................... 169 Növényápolás................................................................................................................................................................................... 144 Magtermesztése................................ ............................. 171 Tisztítása...........................................................................................................................................180 254 ......................................................................................................................................................................................................................157 Származása............................................................................................................................................ 165 Egyiptomi lapos ................ 172 Tárolása.................................................................................. Glits Márton)................................... 170 Vegyszeres gyomirtása............................. manipulálása........................ 143 Termelési költségei.......................... 167 Talajigénye..................145 Dugványtermesztése....................................... Glits Márton).....................................................................170 Szedése................................. 159 Növénytani jellemzése................................. 156 Cékla.... 166 Cylindra...................................164 Bordó.......................................................................................... .................................................. 159 Biológiai igénye.......................................................................... ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 168 Tápanyagellátás..145 Magtermő év........................ 139 Betakarítása...................................................................................................................167 Vetésforgó...... ..........................................................164 Detroit .................... 164 Bíborgömb...... ......... Sass Béla)..................................................................................................................................................157 Gazdasági jelentősége............................................................................................................142 Tárolása..............................................................136 A palánták kiültetése........................................................ 138 Növényápolása.................... 163 Termesztett fajták................... 152 A zeller állati kártevői (Dr... .. 139 Tisztítása ........................................................................................................................................................................... vetése....................................................166 Bíborhenger.................................................................... elterjedése .......................................................................................................................................................... 172 Magtermesztése ..................... Sass Béla)..................................................................................................................................................................................................................................................................................177 A cékla állati kártevői (dr............................................. 162 Nemesítésének helyzete.......................................

...................................192 Korai legjobb........................................................................................................................................................................................................................184 Származása és elteijedése....................... ..........................................................201 Vetése.................................... .................................................................................................204 A dugványtermő év.................................... 196 A szabadföldi retektermesztés.................................217 255 ..................................................................................................................... 213 Származása és elterjedése............................................................... .....................................................................190 Hónaposretek-fajták ......................................................................... 200 A retek hajtatása............................................................................ .. ..................................................................197 Talajigénye. ............. Glits Márton).............................. 195 Korai nyári félhosszú............................................. 194 Jánosnapi................................204 A magtermő év............206 A retek betegségei (Dr.................................. 194 Húsvéti rózsa.................................213 Gazdasági jelentősége........................................................................................ 186 Biológiai igénye..............................................................................203 Szedése.............................................................. .................................................. 196 Erfurti kerek fekete.........................................................196 Őszi—téliretek-fajták....................................................................197 Vetésforgó.....................192 Szentesi hajtató...........................................................202 Növényápolása............ 200 Szedése........................................................................ 214 Növénytani jellemzése...........................................215 Biológiai igénye.................. Nagy József) 184 Gazdasági jelentősége..................................................................................................................... trágyázás...... 196 Müncheni sör...................................................................................................................................................................................... ..............................................................................................................................................193 Jégcsap................................... ........ ........................................................................................ 186 Növénytani jellemzése....................................207 A retek állati kártevői (Dr..........................................................................197 Talaj-előkészítése..192 Korai piros............................................................................. ...........................................194 Nyáriretek-fajták.......................................................................... ........................ ...............................................................................................................................................................................................................................................................209 Torma ...................................................Retek (Dr..... ..................... ...188 Nemesítésének helyzete......................................................................................... 198 Vetése...............204 A retek magtermesztése....................198 Növényápolása......................................................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................................................................192 Piaci piros...................................................... ................ ........................................................................... 201 Talaj-előkészítése... Sass Béla) ................................................................................................................ ...........................................................................................................................................................................................................................................................................

...............................................233 Szedése...............................................................................................................................................................222 A dugványok ápolása........................................................................................................................................................................................................................... 228 Származása és elterjedése..................218 Termesztéstechnológia............................................................................................................................................................................................... 232 Vetési sorrend. öntözése.218 Termesztett fajták.................. 228 Növénytani jellemzése.............239 256 ...... 238 Orosz óriás............................................................................................................................................................................................................................................231 Bordás mángold ............................ 232 Termesztéstechnológiája.......................228 Gazdasági jelentősége...................... Sass Béla). vetése..... 222 Szedése................................................................................................................................................................................................................................................................ 239 Vulkán .............. Glits Márton)........................................................................................ 224 Tárolása................... 224 Tisztítása...............................................................................................................231 Metélőmángold................................................................................................... 236 Biológiai igénye..................................................................................................................................................233 Tápanyagellátása.................................................................... 219 Talajigénye............................................................................ ..................................................................235 Gazdasági jelentősége........................................................................................................................ 230 Termesztett fajtái...........................................................................................................................219 Tápanyagellátása........................................................................... 233 Talaj-előkészítése.....................................................219 Vetésforgó................................................................................... 232 Talajigénye................................................................ manipulálása................. 235 Származása és elterjedése.................................................................................................................................................................................................. ültetése............................238 Nemesítésének helyzete......................................................... 225 A torma állati kártevői (Dr........................................................................................................... 220 Talaj-előkészítése....................................................................... 238 Termesztett fajtái ...................................................................................................................................................................................................................................................................................... 238 Egyéves óriás.220 Vegyszeres gyomirtása.................................................................................229 Biológiai igénye........................................................................234 Feketegyökér................................................................................................................................................................................................................... 231 Bordás és metélőmángold köztes típusa.................................................................................................................................... 236 Növénytani jellemzése................... 224 A torma betegségei (Dr................................... 226 Mángold..................................................................................................................................................................................... 230 Nemesítésének helyzete ..............................................................................A nemesítés helyzete.

.................................................................... 240 Talaj-előkészítése................................................................................................................ 239 Tápanyag-utánpótlása..... Glits Márton ............................................................................................... Sass Béla) 247 Felhasznált és ajánlott irodalom 247 .......239 Vetési sorrend............................................................................................................................... tisztítása.....243 Tárolása................244 Magtermesztése..............244 A feketegyökér betegségei és állati kártevői (Dr.......................................................................................Termesztéstechnológiája............242 Szedése.240 Növényápolása ....................................................................Dr..................................................................................................................................242 Vegyszeres gyomirtása.............. osztályozása.................................................. 239 Talajigénye............................................................................. ... vetése.... ......

Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. A fedélterv Hódosi Mária munkája. Felelős szerkesztő Lelkes Lajos. MG 2282-i-7679 . Sárkány Pál. Nyomásra engedélyezve 1976. Műszaki vezető Korom Ferenc. Felelős kiadó dr. 16-án Megjelent 18000 példányban 16. 90 ábrával. VHI. Készült az MSZ 5601—59 és 5602—55 szabványok szerint. Műszaki szerkesztő Csákvári Attila.50 (A/5) ív teljedelemben.

ápolásuk.50 Ft . paszti­ nák. melyet üzemi és házikerti termesztők egyaránt jól használhatnak. növényvédelmük. Külön ér­ deme a könyvnek. hogy növényenként részle­ tesen leírja a vetőmagtermesztés módját is. tápanyagellátásuk. különös te­ kintettel a megfelelő fajta kiválasztására. E munkája a legfrissebb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerencsés ötvözete. torma. mángold. zeller. vegyszeres gyomirtásuk. Dr. a gyökérzöldségek termesztésének specialistája. retek. cékla. szedésük és tárolásuk módjaira. petrezselyem. Minden fajnál ismerteti a nemesítés eddigi eredményeit és további feladatait. Hájas Mária a Kertészeti Kutató Intézet Fertődi Állomásának tudományos munkatársa.A könyv kilenc gyökérzöldséggel foglal­ kozik: sárgarépa. Ismerteti az egyes zöldség­ félékkel kapcsolatos tudnivalókat: növény­ tani és biológiai tulajdonságaik után rész­ letes agrotechnikai leírást ad. Mezőgazdasági Kiadó 27. valamint talajművelésük. feketegyökér.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->