Gyökérzöldségek termesztése

Dr. Hájas Mária

Gyökérzöldségek termesztése

Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1976

A retek c. fejezetet irta; Dr. Nagy József

Az egyes gyökérzöldségek betegségeiről szóló részt írta:
Dr. Glits Márton

Az állati kártevőiről szóló részt irta:
Dr. Sass Béla

Lektorálta:
Dr. Nagy József Tiborcz György

a növényvédelmi részeket:
Szentgyörgyi László

© Dr. Hájas Mária, 1976

ISBN: 963 230 512 4 ETO: 635.1

Sárgarépa

A sárgarépa az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Nagy a tápanyagigénye, a tápanyagot jól hasznosítja. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elér­ ni, ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadék­ ra számíthatunk. A jó hozam előfeltétele ennek hiányában a 2—3-szori öntözés. Várható hozam megfelelő körülmé­ nyek között — fajtától függően — 300—500 q/ha. Mag­ termesztésével is érdemes foglalkozni.

Gazdasági jelentősége
Elsősorban karotintartalma jelentős. Mint levesízesítő, az állandóan fogyasztott zöldségfélék közé tartozik. Konzervipari feldolgozásá­ val (szörp, gyermektápszer, diétás készítmények, szárított és vegyes zöldség stb.) fontossága egyre növekszik. Termesztése nálunk csak a szabadföldre korlátozódik. Hajtatásá­ val főleg a nyugat-európai országokban foglalkoznak. Hazai, kora nyári szükségletünket a korai szabadföldi termesztésből, az ún. cso­ mózott répából elégítjük ki. Ezt követően jelenik meg a piacon a da­ rabos áruként szedhető félhosszú, majd a hosszú tenyészidejű sár­ garépa. Ez utóbbiak téli tárolásával oldjuk meg a folyamatos ellá­ tást az újig. A lakosság évi szükséglete 30—35 ezer t körül van és hasonló meny­ nyiséget igényel a konzervipar is. Termelésünk 10 éves átlagban, amint azt a grafikonon is bemutatjuk, erősen ingadozik. Ezt befo­ lyásolja részben az egyes évek termésátlag-ingadozása, amely orszá­ gosan gyakran a 100 q/ha-t is felülmúlja. Másik oldalról pedig az egyes években jelentkező többlettermés eladhatatlansága után bekö­ vetkező termőterület-csökkenés. A termelést és ezzel az egyenletes ellátást szolgálják a szerződéses termeltetések, a termelési rendsze­ 5

4 kg/fő). 6 ezer t . mélyhűtve. zakuszkának stb. A térképen csak a nagyüzemekben termelt.vagy félkész termékek túlnyomó több­ sége szintén exportra ke­ rül (szárítva. azonfelül növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenállósá­ got. Táplálkozási jelentősége. Ugyanakkor a konzervipar által feldol­ gozott kész. mert lényegében csak a városi és a kerttel nem rendelkező lakosságra korlátozódnak. Fogyasztása kedvezően hat az anyagcse­ rére. amelyek a lakosság fo­ gyasztását jellemzik. Az ún. nálunk a sárgarépa és a petrezselyem a házikertek­ ből sem hiányozhat. Azok a számok tehát. Ez több éves átlagban 1000 t körül van.). 1974-ig Ugyanakkor. Sárgarépa-termeszté­ sünk megoszlását mutat­ juk be a mellékelt térké­ peken.rek kialakítása. mint min­ den országban. Exportunk friss áruból kizárólag csomózott sár­ garépára szorítkozik. nem adhatnak pontos képet az egy főre eső fogyasztásról (5. illetve az állami szervek által felvásárolt A sárgarépa országos terméshozama 1965-től sárgarépa szerepel. termelési körzetek az 1968-as és 1974-es évek területi el­ helyezkedése mellett ér­ zékeltetik a termelés vo­ lumenét is. valamint az utóbbi években minő­ ségileg nagy javullást mu­ tató fajtaválaszték.

1974-ben 7 .Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban. 1973-ban Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban.

0 mg + 5.8 — 8 .0 mg 0. 1959) (100 grammra vonatkoztatva) Kalóriaérték Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok: Karotin B„-vitamin 98 1.2 g 9. A beltartalmi anyagok ala­ kulása két sárgarépafajta fejlődése folyamán (W.0 ug 100.0 mg 1.0 g 7.Schupan 1969-ben közzétett vizsgálatai a sárgarépagyökér illó­ olaj-tartalmával kap­ csolatban azt igazol­ ják.5 g 1. Az íz kialakításában ki­ egészítésképpen cuk­ rok is részt vesznek. nyomán) 1. Schu­ pan. táblázat. hogy az étkezési sárgarépa szaga és íze az illóolaj-keveréken alapul. A sárgarépa táplálkozási értéke (Tarján—Linder.1 g 88.5 mg 2. 1969.3 mg 50. amely főleg terpéneket tartalmaz.0 mg 44.2 mg Bj-vitamin Bj-vitamin Nikotinsav C-vitamin Ásványi anyagok: Kalcium Vas Foszfor Hamualkalitás 80.0 ug 1.2 g 0.

Egyiptomban még mindig a lila színű répákat termesztik. Palesztina. Európában az étkezési sárgarépa viszonylag régi keletű. században. mind a nyu­ gaton kifejlődött termesztett változatokat a Daucus sativus fajba foglalja össze. carota (egész Európában és Dél-Ázsiában). sz. maximus (a Földközi-tenger vidékétől Iránig). Új-Zélandon és az amerikai kontinensen is. fajba egyesíti. az Eucarota csoportra és a Gummiferi csoportra. sativus (a termesztett sárgarépa). Az első narancsszínű répákat a XVII. gummifer (a nyugati Földközi-tenger vidékén). úm. major (Bal­ kánon). A Gummiferi csoportba tartoznak: a communatus. és a XVIII. Ázsiában. Az Eucarota csoportba tartoznak: maritimus (a Földközi-tenger nyu­ gati részén). fajhoz számítja. Thellung az Európában ismert összes termesztett és vadformákat a Daucus carota L. Ausztráliában. Zagorodszkikh viszont az összes ázsiai és európai vadformákat a Daucus carota L. de ha virágot hoznak. Irán.: afganicus (Ázsia. 9 . cilicicus (Szicília). de mind az Ázsiában. Ezek szerint a sativus faj öt alfajra oszlik. mediterraneus (a nyugati kultúrformák). Irak. Afrika).vagy kétéves alfajokat foglalja magában. I. Afrika és Európa). úm. fontanesi (Algériában) és a bocconei (a Földközi-tenger középső vidékén). Megtalálható azonban a trópusi Afrikában. században holland kertészek valószínűleg a sárga fajtából állították elő. A XVI. A római­ ak is fogyasztottak sárgarépát. Fajai mindenekelőtt Délnyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger vidékén fordulnak elő. a virágzás után elhalnak. illetve a narancsszínű répák terjedésével már csak állati takarmányozásra használták. Ezeket azután két alfajcsoport­ ra osztja. Erről Dioskurides tesz említést az i. hispanicus.Származása és elterjedése A sárgarépa a Daucus nemzetséghez tartozik. Míg az Eucarota csoport az egy. addig a Gummiferi csoport tagjai gyakran évelők. A sárga színű répák fokozatosan kiszorultak az európai termesztésből. syriacus (Szíria. századi Európában még csak a lila és a sárga színű répá­ kat termesztették. Kis-Ázsiában. japonicus (Japán).

minősége. amely a karó­ gyökér és a szik alatti szár megvastagodásából jön létre. a második évben hozza a virágszárat. Húsos gyökeréért — répatestéért — termesztjük. hogy már korábban is volt narancsszínű répa. A fejlődő répa változik alakban. keskeny sziklevele van. Az első évben fejleszti ki vegetatív részeit. Előfordul. Virágzása a második évben következik be. Növénytani jellemzése Kétéves növény. nagyságban. hogy egy bizonyos százalék már az első évben magszárba megy. főleg a második évben tűnnek ki erősebben. illetve szelekcióval küszöbölték ki. virágot és magot. Ennek a kedvezőtlen tulajdonságnak következtében ugyanis a répa földből kiálló „feje” a fény hatására zöld vagy lila színű lesz. A fajtajelleg­ nek megfelelő nagyság elérését a vetőmag csírázási energiája. színben egészen ad­ dig. Ezt az idő előtti magszárba szökkenést szigorú szelekciós munkával ki lehet küszöbölni. 10 . a talaj szerkezete. hőmér­ séklete. vagyis a generatív szerveket. Meg­ felelő vetéssel és megfelelő növényállománnyal védekezhetünk a fej színeződése ellen a zöldfejűségre kevésbé hajlamos fajtáknál. Vegetatív állapotból a generatív állapotba a mérsékelt klíma alatt a sárgarépa a hőmérséklet hatására megy át. egy világosan kivehető szik alatti szára és karógyökere. A fiatal magoncnak két hosszú. A főgyökérből elágazó gyökérágak igen vékonyak és a gyökérrészen vannak. különösen hűvös tavaszi és nyári időjárás esetén. a ren­ delkezésre álló növekedési idő. tápanyaga és vízellátottsága befolyásolja. Ezt a hajlamot az étkezési sárgarépáknál nemesítéssel. de normális körülmények között is. Ezek az ún. A gyökér húzó­ ereje által a későbbiek folyamán a szik alatti szár a föld felszíne alá kerül.Lehetséges. amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. így húsos gyökerét és tőleveleit. hajszálgyö­ kerek. de az emberi táplálkozásra alkalmatlan volt. Minden későbbi — étkezési célra megfelelő — narancsszínű répa közvetve vagy közvetlenül a Hollandiából nyert típusokból fejlődött ki. egyes takarmányrépáknál azonban részben a föld felszí­ nén marad.

Ezek lassúbb vagy gyorsabb fejlődése az időjárási viszonyoktól függ. a hőmérsékleti hatásokon kívül. vagyis a generatív szakaszba menjen át. előtt vetettük el. A főernyőn csak hímnős virágok vannak. hogy az elsőrendű elágazások a kiültetés után 50—60 nap múlva. Ugyanilyen körülmények között az október 10. rendű elágazások is virágernyőben végződnek. egy bizonyos fejlettségi stádium is szükséges. A fajta növekedési intenzitásá­ tól függően. után elvetett Amsterdami fajta viszont már nem hozott magszárat. másod-.Ahhoz. Az oldalhajtások er­ nyőiben különböző arányban fordulnak elő hímnős és hím virágok. A leveles virágszár merevszőrös. A főernyő vi- II . Bizonyos tör­ vényszerűség nyilvánul meg abban. a másodrendű elágazások 60—70 nap múlva jelennek meg. hogy a sárgarépa a második évben a maghozó. és az első-. majd ezután három-négy hét múlva a maghozó hajtások. de találunk hímsteril és ivartalan virágokat is.stb. harmad. 100—150 cm-re is megnőhet. ha az Amsterdami fajtát szeptember 10. A nö­ vényeken egy vagy több magszár és elágazás képződik. A második évben a kiültetett répákon először a tőlevelek fejlődnek ki. a következő tavasszal magszárba ment. Például. Ritkán.

Sárgarépa-levéltípusok (Fotó: Hanzséros P.) 12 .

a mag nagyságában és életképességében. A sziromlevelek színe fehér.rágzása általában júniusban kezdődik és 1—2 hét múlva követik az első-. illetve magból a) a sárgarépa virágszerkezete. A sárgarépa tehát idegentermékenyülő. Minden ernyő több nyeles ernyőcskéből tevődik össze és minden ernyőcske több virágból áll. hogy a főernyő sok magot ad. áll. két termésből. Abban különböznek b) A vadmurok virágszerkezete 13 . A legértékesebb magvak az ernyő belső részén képződnek.és másodrendű ernyőkből kapjuk. Egy-egy ernyő virágzása általában 5—8 napig tart. vi­ szont ugyanazon a növé­ nyen egy másik ernyőről is beporzódhat. Az egyes virágok nagyon kicsik. mielőtt a bibe beérne. A megtermékenyítést rovarok végzik. amely visszaütés a vad formára. Annak ellenére. de a virágzat közepén néha található néhány sötétebb. bíborszínű virág is. mint a bibe. a harmadrendűekéből pedig igen kicsi csírázóképességű magot nye­ rünk. majd másodrendű ernyők. Legjobb csírázóképességűek a fő és első­ rendű ernyők magjai. A másodrendű ernyők magjából kisebb. A virágok szerkezetére az ötös szám jellemző. A pollen előbb érik be. Normális körülmé­ nyek között minden pol­ lenjét elveszíti a virág. a vetőmag 90%-át az első. A virágzási időnek ez a differenci­ álódása természetszerűleg visszatükröződik a magképzés időpont­ jában. Az ernyők és ernyőcskék különböző zónáiból származó magvak biológiai értéke nem egyforma. Termése ikerkaszat. és en­ nek a magtermesztésnél van különös fontossága. az egyes fajták közötti izolációs távolság betar­ tása miatt.

mint a kéreg. A tüskék általában a dörzsöletlen mag súlyának 30—40%-át teszik ki. főleg színben. kisebb a szárazanyagés diszacharid-tartalma is. amelyet a gyakorlatban „szívnek” neveznek. A gyökér szövettani felépítése A gyökér keresztmetszetén három jellegzetes zónát különböztethe­ tünk meg.2—1. dörzsöletlen (Fotó: Kováts Zné) Sárgarépamag. hogy a szívrész. Legbelül van a farész. viszont sok olajat tartalmaz. Csírázás ideje 12—20 nap. hogy a magon három alacsony és négy magasabb tüskés ér húzódik végig. amely sötétebb színű és raktározó szöveteiben festék.4— 1. vagyis a farész és a kéreg között minél kisebb legyen a különbség. Az érett mag színe szürkésbarna. amelyeknek tövében illó olajat tartalmazó sejtek találhatók. széles­ sége 1—1. a dörzsölté 1. dörzsölt (Fotó: Kováts Zné) a többi ernyősvirágú növény ikerkaszatjától. Parenhymatikus szövetből áll. amely keményítőt egyáltalán nem.és tápanyagokat tartal14 .0mm. sokkal kevesebb színanyagot tartalmaz. s az ilyen dörzsölt mag gördülékenyebb és könnyebben vethető. A tüskék 2 mm hosszúak és vastagságuk 0.5 g. A magvakról a tüskék dörzsöléssel eltávolíthatók. A mag alakja lapított tojásalak.4 g. s ez okozza a sárgarépamag jellegzetes illatát. amelynek hossza 2—4 mm.Sárgarépamag. Csíraképességét 3—4 évig tartja meg. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2—2. Gyorsan fásodik. A magvakban aránylag nagy endospermium van. A kéregtől. A sárgarépa minősége szempontjából na­ gyon fontos.5 mm.

k=másodlagos kéreg. és a fény növekedésével ez a kedvező hatás fokozódik. A fejlődés addig optimális. hogy a legjobb csírázást változó hőmérsékletnél érjük el.. bsz=másod­ lagos bőrszövet. Ha az eltérés mind a felső. . a sárgarépafej megzöldülését a kloro­ fill okozza. B: hosszmetszet. lr=tőlevélrózsa. 1965 nyomán) Biológiai igénye Hőigénye. A hidegtűrő növények közé sorolható. hí—hipokotil: fgy=főgyö­ kér. (Terpó. másrészt kife­ lé az új háncssejtek. ef=elsődleges fa­ test. C: a répatest vázlatos ke­ resztmetszeti képe. • Csírázáshoz — a fentiek alapján — az optimális hőmérséklet 23 °C. A vetést a gyakorlatban azonban 12—14 °C körül kezdjük és minimális hőmérsékletnek a +4 °C-t tartjuk. így a sár­ garépának is más és más a hőigénye. eh=elsődleges háncs. A sárgarépa szövettani felépítése A: fiatal növény. f=fatest. Ez a kambium. akkor fejlődési rendellenes­ ség lép fel. Innen indul ki a répa vastagodása. mind az alsó határnál hoszszabb ideig a megengedett kétszerese. ogy=oldalgyökér.maz. Legkívül pedig a bőr­ szövet van.szívrész”9. vagyis a növekedési zóna. egy világosabb színű vonal választja el. A gyökér narancsvörös színét a karotin adja. 15 . Az egyes fejlődési stádiumban a növényeknek. Laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást. vagyis innen indulnak ki egyrészt befelé az új fasejtek. Markov és Haev a fejlődés hőoptimumát 16 ± 7-ben állapítják meg. amíg a felső határ a 23 °C-ot és az alsó határ a 9 °C-ot nem lépi túl.

azaz a répa gyorsan vastagszik. míg a gyökérvas­ sát bizonyos mértékig tudja szabályozni. 8 °C-on megy végbe. Azt. hogy a hőmérséklet és a vele együtt jelentkező többi tényező. 16— lyásolják a sárgarépa érési egyensúlyát. és nappal a napfény hatására. ez azonban egyúttal magával hozza a vegetatív növekedés visszaszorítását. a nagyságra és egyúttal a minőségre is. A késői vetések­ nél. másrészt pedig változó hőmérsékletnek van kitéve. egyéb gátló tényezők hathatnak. Magas hőmérsékleten.A sárgarépamag a szabadföldben sekélyen vetve egyrészt elegen­ dő fényt kap. a talaj felső rétegében fekvő mag elegendő hőt kap. Fajtától függően többé-kevésbé henger alakúra nő. és emellett a sárgarépának még sok helye is van a növekedéshez és bőséges víz áll rendelkezésére. hogy az érési egyensúly el­ tolódik. Éjszaka a hőmérséklet alacsony lehet. míg a vegetatív szakaszé ismét nagyobb. kis térállásnál és csekély vízellátásnál a sárgarépa rövid marad. vagyis 9—10 °C körül van. nedvességhiány. mint pl. mert a magas hőmérséklet elősegíti az érést. Az érési egyensúly változhat a fej­ lődés folyamán a szélsőséges eseteken be­ lül is. 22—23 °C. a színre. 21°C-on fejlődik. akkor a répa ugyan nagy lesz. Ha a növekedés alacsony. C. befo­ Balra Chantenay R. Egyrészt hozzá alkalmazkodva és kihasznál­ (Bames in Banga. A sárgarépa fejlődésében a különböző környezeti tényezők és köztük a hőmérséklet nagy hatással vannak a formára.5—10 °C-on nőtt tovább. és gyorsan kezd színe­ sedni. 1936 nyo­ va. a Sárgarépa-metszetek tenyészterület nagysága és a vízellátás. de formában és színben éretlen marad. hogy a hőmérséklet mennyire befolyásolja az érési egyensúlyt. pl. halvány lesz. A fenti elvek alapján a szikleveles fejlődési szakasz optimális hő­ igénye kisebb. legjobban Banga és tsai (1955) igazolták. majd 4. Ennek magyarázata abban rejlik. pl. másrészt pedig bizonyos agrotechnikai. Ter­ mészetesen ilyen esetben is többféle variáció lehetséges. Jobbra ugyanaz a fajta 16—21 °C-on A termesztő a hőmérséklet erős befolyá­ nőtt addig. Nyilvánvaló. amikor a meglehetősen magas hőmérséklet a csírázást meggyor­ sítja. tagodás elkezdődött. mán) 16 .

A sötét színű talaj több hőt nyel el. A csapadék vagy az öntözés termésnövelő hatása nem kétséges. A Nantes-i sárgarépafajtával vézett kísérletek szerint a levélzet megtartotta optimális növekedését 28 °C-ig. ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadékra számíthatunk.művelési eljárásokkal a hőmérséklet kedvezőtlen hatását csökkentheti.5 °Cot is károsodás nélkül kibírja. míg a gyökérérés már 20 °C fölött lassult. Minél finomabb konzisztenciájú azonban a répa. annál ke­ vésbé bírja a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat. Igaz ugyan. A sárgarépa hőmérsékleti igényét tekintve nagyon alkalmazkodóképes. A répák a legtöbb nedvességet az érés. Csírázás kezdetén sok nedvességet kíván. durva rostú és deformált gyökerek képződnek. azonban a ter­ mésnövekedéssel a területegységre eső karotintartalom nő. mélyebben melegszik fel. .. augusztustól szeptember közepéig. A fejlődés alsó határát tekintve a gyökérzet növekedése 12 °C alatt erősen csökken. nyáron viszont a talaj művelésével. Pl. azt öntözéssel pótoljuk. Amennyiben a tenyészidő folyamán a szükséges csapadék hiányzik. Vízigénye. 10 °C alatt pedig már a le­ vélzet fejlődése is vontatott. illetve a szedés előttihónapokban igénylik. a rövid ideig tartó . mint minden olajtartalmú aprómag. Megfelelő piacképes árut csak jó vízellátás mellett kaphatunk. lazításával csök­ kenthetjük. pl. hogy bőséges csapadék vagy öntö­ zés hatására a sárgarépák karotintartalma csökken. míg a világosabb színű talajok sok hőt vernek vissza. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elérni.. Befolyásolja a talaj hőgazdálkodását a talaj nedvességtartalma és nem kevésbé a növényállomány sűrűsége is.3. tavasszal megfelelő felületi műveléssel gyorsíthatjuk a talaj felmelegedését. A talajok hőgazdálkodását a talajok tömöttsége is befolyásolja. de a felső rétegek erősebben melegednek fel és ez kedvezőbb a koraiak vetéséhez. Az alkalmaz­ kodóképességben nagy szerepe van a fajtatulajdonságoknak. megfelelő talaj kiválasztásával. A sárgarépa ha a lombja takarja. A nagy meleg szárazsággal párosulva hátráltatja a gyökerek fej­ lődését és egyben elöregedett. A maghozó évben vízigénye a kiültetés idején és virágzás előtt a 2 Gyökérzöldségek termesztése 17 .

ültessük ki a dugványokat. Gaz­ daságosan használja fel a rendelkezésére álló vizet. Nálunk általában a gyökérzöldségféléket szántóföldön nem ön­ tözik. hogy az optimális legyen a nö­ vény vízgazdálkodása szempontjából is. A sárgarépa napi vízpárologtatása 10—420 g között változik. A növény vízfogyasztását. szél. amilyen korán csak lehet. hogy eredetileg az arab országokból behozott termesztett vál­ tozat még érzékeny volt a naphosszúságra. hogy egy súlyrész szárazanyag előállításához hány súlyrész víz szükséges. A gyökérzöldségfélék. A fényigény a naphosszúsággal van összefüggésben. Az állandó és követke­ zetes szelekció következtében azonban továbbszaporításra csak a fel nem magzá tövek maradtak meg. Gyen­ gébb fényben is jól fejlődnek. amely megmutatja. A sárgarépák azonban a mérsékelt klíma alatt fej­ lődtek ki és a hőmérséklet hatására képeznek virágszerveket. árnyé­ kot tűrő növények közé tartozik. hogy a korai talajnedvességet kihasználhassuk és hasznosíthassuk. vagyis transz­ spirációs együtthatója: 1955-ben mért adat szerint 282. a hőmérséklet. a növény fejlettségétől és a fenti környezeti tényezőktől függően. a termesztéstechnikát és a többi tényezőt úgy megválasztani. fény. a talajt. Ezt elősegíti szab­ dalt levélzete is. másrészt pedig a transzspirációra ható környe­ zeti tényezők. A vízfogyasztást tehát a transzspiráció mértéke határozza meg. valamint a talaj felve­ hető víztartalma. Ennek megelőzésére. Ma már a termesztett fajtáinknál ez az idő előtti — első évben tör­ ténő — magszárba szökkenés csak a különösen hűvös tavaszokon . úm. A száraz talajba kiültetett dugványok begyökeresedése elmarad. A változás oka egyrészt a növény fejlődése. Fényigényük tehát nem nagy. így a sárgarépa is az ún. így érzékenysége a naphosszú­ sággal szemben nyilvánvalóan csökkent. Ezért kell a vetési időt. vagyis a vízfogyasztás hatékonyságát a transzspirációs együttható fejezi ki.legnagyobb. Ez a növény vegetációja folyamán változó. Fényigénye. Való­ színű. 1965-ben mért adat szerint 225—263. Cselőtei vizsgálatai szerint a sárgarépa vízfogyasztása.

ezeket együtt ültetjük ki izoláto­ rok alá. Természetesen adódnak normális körülmények között is magszárba menő egyedek. vagyis azt a tulajdonságát. a hajtatásban lehet érvényesíteni. A fényerősség változásainak hatása a kálium felvételére köztudott. amikor elegendő magmennyiséggel rendelkezünk az egyes törzsekből. 19 . Az egyszerűség kedvéért az izolátorok alatti egyedek közül egyeseken 2—3—4 ernyőt külön izolálunk és külön poroztatjuk össze legyekkel nagy méhekkel. Új fajták előállításával csak az utóbbi években. A termesztésben szereplő fajták többsége külföldi ere­ detű. A sárgarépa árnyékot tűrő képességét. • A családtenyésztéses módszert össze lehet kapcsolni beltenyész­ tett vonalak kiválasztásával. Ennek lényege. mind külföldön alkalma­ zott módszer a családtenyésztés. és méhek vagy legyek betelepítésével poroztatjuk össze. Ezzel a módszerrel az egyedek további összehasonlítására is van le­ hetőség. A sárgarépa a káliigényes növények közé tartozik. Nemesítésének helyzete Nemesítési munkánk többnyire a honosításra és a fajták fenntartá­ sára szorítkozott. hogy meghatáro­ zott számú egyedet kiválasztunk. de megbízható módszer a fajták tisztán tartására és javítására. de ennek oka a nem elégséges szelekcióban rejlik. hogy szórt fényben is jól fejlődik. a gépesítés elterjedésével. • A fajták fenntartásánál mind nálunk. mert a sárgarépa könnyen öntermékenyülő.és nyarákon lép fel. vagyis csökkenő fénnyel csökken a kálium felvétele is. Ezt követően külön szedjük le az ön­ termékenyített és külön a nem öntermékenyített egyedek magjait. Megfigyeléseink szerint azonban kevés fény hatására a lombja jóval gyengébb lesz. főleg holland és német nemesítésből származik. Az egyes egyedek magjait külön-külön szedjük meg. és a következő év­ ben egymás mellé vetve értékeljük. • Az új fajták előállításának jelenlegi iránya mind a külföldi. Ez lassú. és a szedésnél könnyen szakad. Az ebből kiválasztott anyagot továbbszaporítjuk és azon évben állítjuk törzskísérletbe. a feldolgozó ipar növekvő igénye miatt fog­ lalkozunk.

A hibrid fajták előállítása egyelőre költséges és ezáltal elterjedé­ sük is lassú. szelekciós és mutációs nemesítései területén egyaránt. amennyiben a dugványokat sávokban 3 :1 arányban ültetjük ki az apai beporzó szülővel. A másik típus virágai normális megjelenésűek. Megfontolandó azonban az a minőségi előny. A kombinációs nemesítésben ezt a dichogámiát ki lehet használni. Az első hazai heterózis fajtát 1973-ban állítottuk elő. mint ahogy a bibék fogékonysága kifejlődik. csak a porzók léhák és megbámulva lehullanak a portokok felrepedése előtt. A hibridhatás ellensúlyozza az Fi hibridben a szülőkben tapasztalható beltenyésztéses leromlást. amelyet a hibrid fajták a felhasználás számára jelenthetnek. 20 . • Új távlatokat nyit meg a sárgarépából a szövettenyésztéssel megoldható klónozás. a gyakorlatnak elég volt a hímsteril fenntartó szülőpárok kialakítása. Egy összetett ernyőben ez a folyamat egyidőben következik be. A hibrid szülők nagyfokú uniformitása. A hibridek előállításának biológiai feltételei az ernyősöknél az erősen fejlett idegenbeporzás (dichogamia) következtében kedvező­ ek. amit óvatos beltenyésztéssel érhetünk el. Az eddig ismert két típus közül az egyik. de a tömeges keresztezéshez hímsteril ál­ lományra van szükség.mind a hazai nemesítésben a hibridizáció. A porzók napokkal előbb szórják ki virágporukat. A korábban csak elmé­ leti céllal végzett kutatások tapasztalatai önként kínálkoznak gya­ korlati alkalmazásra. a „petaloid” pártája zöld színű. A hibridmag előállításához tehát hímsteril anyai szülőt használunk. biztosítéka a hibrid uniformitásának. ezért a beporzó rovarokat nem vonzza kellőképpen. A sárgarépaszövetek kivételesen jó regenerá­ lódó képessége miatt a fajt már évtizedek óta használják tesztnö­ vényként szövettenyésztéses kísérletekben. így a szövettenyésztés hatékony eszköznek lát­ szik a sárgarépa klónszelekciós. Az 50-es évek óta ismert citoplazmás génikus meghatározottságú hímsteril fonnák öröklődési mechanizmusát bár még nem tisztázták végérvényesen.

Amsterdami. a hosszméret és a szárazanyag-tartalom. friss fogyasztás céljára a rövid tenyészidejű fajták. A hosszúságnak azonban határt szabnak a különböző minőségű talajok. — megnyúlt és hegyben végződő formák a hosszú. Ezen belül közép-tenyészidejűek a Chantenay típusok: Rotherz. de tompa végű formák. A hozamnál fontos szerepet játszik a forma. Formula. Hosszú tenyészidejűek a Lange Rote típusok: Keszthelyi hengeres. az érés koraisága és a minőség. lefelé keskenyedő. a hús finomsága. o. Minél hosszabb a répa. Nantes-i. Gonsenheimi. a szárazanyag-tartalom. — henger alakúak. közép.és kései érésű fajták. — konzervcélra a hosszú tenyészidejű fajták. közép. Széles vállú. a szállítha­ 21 . cukortartalma és a megfelelő íz.. mint az Amsterdami típusok: Erstling. Lange Rote St. R. A fajta értékét befolyásoló tényezők A fajták értékét és ezen túlmenően felhasználhatóságukat meghatá­ rozzák: a hozam. a karotin-. — kettős hasznosításra alkalmasak a közép-tenyészidejű fajták. Amsterdami hajtató.A termesztett fajták értékelése A sárgarépafajtákat többféleképpen csoportosíthatjuk. • Felhasználásuk szerint is csoportosíthatók a fajták: — korai. Chantenay Red Cored. Párizsi hajtató. vaskosabb forma: Fertődi vörös. • Alakjuk szerint: — gömbölyödésre hajlamos. vagyis korai. • Tenyészidejük szerint vannak: rövid. Hosszú tenyészidejűek.és hosszú tenyész­ idejű. annál nagyobb a hozam. Duwicki. ezen belül vannak koraiak. — széles vállú. megnyúltabbak a Flakker típusok: Rialtó. Rote Riesen. főleg hajtatási célra: Párizsi vásár. rövid fajták. Középhosszú tenyészidejűek a Nantes-i típusok: MarktgSrtner. A minőségen belül befolyásoló tényezőként szerepel a külső és belső forma. H. rövidebb. a szín. vékony tí­ pusok: Bauers K.

Szállításnál nem esnek úgy össze. • A sárgarépa narancsvörös színe a karotin jelenlététől függ. a nagy pedig 14% felett van.tóság. Ezek általában a hosszú tenyészidejű sárgarépák. koc­ kázhatok stb. amint arra már a hozam tárgyalásánál is rámutattunk. Természetesen ezen a téren is van középút. nagyobb cukortar­ talom). könnyen szeletelhetők. a talajnedvességtől és a klímától is függ. amely a termőhely alapján változik. Ezen segíthetünk pl. ha az színben nem elütő. mint a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták. a tárolhatóság és a gépi szedés. viszont a hegyben végződő répák erősebbek és könnyebben szedhetők. amelyeknél fontos az erős lomb. hogy a legtöbb sejtfal főzés által nem roncsolódik szét. Hogy a fajtára jellemző forma kiala­ kulhasson és felülete ne gyűrűzött. A belső formával kapcsolatos követelmény. A hengeres répák beltartalmi értéke általában nagyobb (finomabb struktúra. Az emberi szervezet a meg­ főtt sárgarépa karotinjából csak egy kis részt vesz fel. amely 3 perc alatt szét­ 22 . hanem sima legyen. nem mennek szét. nem lehet kis szívre szelek­ tálni. Ebben a tekintetben a p-karotin kétszer olyan aktív. A szív nagysága nem döntő. egy turmixkeverővel. a növekedési és érési egyensúlynak megfelelőnek kell lennie. A nagy szárazanyag-tarta­ lommal rendelkező sárgarépák lassan nőnek és szárazak. A kis szív a gyenge lombbal van összefüggésben. ráncos. de tompa végű formát. Nagy hozamra nemesítették ki a kettő közötti alakot.és szárazanyag-tar­ talma miatt — termelnek. A szárazanyag-tartalom többek között a környezeti tényezőktől. a lefelé kissé elvékonyodó. Ennek oka valószínűleg. a gyors növekedéssel és a finom hússal.és alfa-karötinból áll. mint az a-karotin. amiket a feldolgo­ zó ipar számára — béltartalom vagyis karotin. A minőség összefügg a külső formával. Mindkét karotin az A-vitamin provitaminja és tápértékük nagy. Mindez pedig erősen függ a biológiai igényeknek leginkább megfelelő kör­ nyezettől. a Flakker típust. és azoknál a faj­ táknál. a szív jól nőjön össze a hússal. A szárazanyag-tartalom a sárgarépa fontos értékmérő tulajdon­ sága. összefügg a koraisággal. a talajtól. hogy a szív és a hús színe lehetőleg minél kevésbé térjen el egymástól. A nagy szárazanyag-tartalmú sárgarépák főzve nem törnek. A normá­ lis szárazanyag-tartalom 10—12%. amely béta.

narancsvörös színűek. Amilyen 23 . jó. aránylag jó karotintartalmúak a Chantenay Red Cored a közép­ hosszú és a Danvers 126 a Flakker típusok közül.és monoszaharidok egymás közötti arányában. A szelekció­ nál nagyon fontos tudnunk. Ezért. mind pedig a di. és ezáltal a szervezet könnyebben hozzájut a karotinhoz. Az élénk. ha azonnal elültetjük. A korai érésű. Tárolhatóságuk sokkal gyengébb. a szívvel és a hánccsal egyszínű répa a konzervipari feldolgozásnál. annál intenzívebb a színe. A nagy karóimtartalmúak 15 mg felett vannak. A nagy karotintartalom együtt jár a nagy szárazanyag-tartalommal. illetve termesztési feltételek is vál­ toznak. Szép. A korai sárgarépáknál nem a szárazanyag-tartalom és a karotin a döntő. gyorsan színesedjen és korai legyen. Vannak édes és kevésbé édes répák. A legtöbb fajta karotintartalma 6—12 mg/100 g.roncsolja a sejtfalakat. akkor minden répát azonos helyen vágjunk át. hogy a karotintartalom a fejtől lefelé kb. hogy édes legyen. de főleg a szárításnál nagyon fontos. amely a legédesebb. Fajták között különbség van mind összcukortartalom — amely 6% körül mozog —. Ezután a répa még növekedhet anélkül. Ez az ingadozás általában ±20%. hogy a di. Ez a sárgarépában az éréssel együtt emelkedik addig. hogy karotintartalma nőne. Minél nagyobb a répa karotintartalma. amíg a maximumot el nem éri. A sárgarépa éretten a legédesebb. Ezek finom húsúak és kicsi szárazanyag-tartalmúak. kihajt. erre példa a Bauers Kieler Rote és a Fertődi vörös.és monoszaharidok közötti arány az éréssel a diszaharid felé tolódik el. Aszelekciónál az elvágott répák fejrésze. mint a nagyobb szárazanyag-tartalommal rendelkező répáké. s ezek hatással vannak a karotinképződésre. A hús finomsága összefüggésben van a gyors növekedéssel és az aránylag kicsi szárazanyag-tartalommal. Finom húsú és aránylag nagy karotintartalma van a rövid tenyészidejű Amst<-' dami fajtáknak is. hanem annak is. hanem. gyorsan színesednek. a hosszúság egyharmadától csökken. • A sárgarépa édes ízét a benne levő cukrok: diszaharidok (szaharóz vagy nyerscukor) és mónoszaharidok (glukóz és fruktóz) ad­ ják. Miután az évjáratokkal együtt a fejlődési. ha a karotintartalmat vizsgáljuk. hajtatási sárgarépák gyorsan nőnek. a karotin tar­ talom is ingadozik. Ezt nemcsak az összcukortartalmának köszön­ heti.

Legmagasabb a cso­ mózható kort elérő sárgarépában.63: 1 1.5 48.5:1.2 51.3 53. így a cuk­ rok egymáshoz való aránya a répában egyrészt a sárgarépa optimális szedési idejének meghatározója lehet.6 59.és monoszaharid aránya 1: 1 és 2. másrészt a tárolhatóságra is támpontot nyújthat. amely az éréssel növekszik.6 0. Mire a sárgarépa teljes érettségi fokát eléri.26 : 1 0.2 21. ellentét­ ben a karotinnal. táblázat.86:1 0. 24 . 1975) A cukortartalom tárolás Fajták Cukrok előtt A cukrok aránya tárolás előtt % után % % után % Gonsenheimi Amsterdami Flakker Fertődi vörös Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz 46.0 68.46: 1 3. így az összcukortartalom nő.4 31.4 78.2 30. a rosszul tárolható fajtáknál ez az arány 0.5 : 1.70:1 0. A sárgarépa ízéhez a cukrok mellett az illó olajok is hozzájárulnak.2.06:1 0.10: 1 mértékben csökken a monoszaharidok mennyisége.7 20.0 70. olyan arányban nő a diszaharidoké. Az illóolaj-tartalom a gyökér fejlődésével együtt csökken. csaknem konstansak maradnak.és monoszaharidok egymáshoz való aránya a sárgarépában (Zatykó.8 79.8 61.60: 1 2.2 38. A két cukor egymás közti arányát a fajtajellegen kívül befolyásolja a talaj tápanyagellátása és a betakarítás időpontja is.6 41. Weichman vizsgálatai szerint a jól tárolható fajtáknál a di. Di.

Tenyészideje közepesen rövid. 12—14 cm hosszú. Tenyészidejerövid. tompa végű. 25 . középnagy lombozatú. Gonsenheiná Félhosszú típus. Világos narancssárga színű. Tenyészideje rövid. A szívrész kicsi és a kéreggel majdnem egyszínű. 6—8. Nagy­ üzemi termesztésre nem javasolható gyenge húsminősége miatt. hideghajtatással korai fogyasz­ tásra alkalmas. de gyen­ gén tompított végű. Amsterdam Félhosszú típus. Termőképessége is közepes. 2—2. Mérete a fejnél 2—2. Ipari felhasználásra sem alkalmas. Levélzete közepes erősségű. A szívrész kicsi.és táp­ anyagigénye közepes. A répaalak hengeres. A szívrész nagy. Nagyüzemi termesztésre nem javasolható gyenge mi­ nősége miatt és ipari felhasználásra sem alkalmas. keléstől a szedésig 80—90 nap. gyenge lombú. Dús.5 cm hosszú és 5—6 cm széles. Talaj. A répa fejrésze bemélyedő. Levélzete középnagy. ritka. keléstől a szedésig 100—120 nap. Korai szabadföldi termesztéssel vagy hideghajtatással friss fo­ gyasztásra alkalmas. hossza 12—16 cm. mint a hús színe. Külső színe narancsvörös.5 cm széles.és tápanyagigénye. sárgászöldes árnyalatú. tompa végű. Az egyik legjobban csomózható fajta. felülete gyűrűzött. valamint ter­ mőképessége közepes. Talaj. A répaalak a fejnél kiemelkedő.5 cm. Gyökérzete középfinom. keléstől a szedésig 90—100 nap.Termesztett fajtái Duwicki Rövid hajtató típusú. Finom. vállban és a vége felé elkeskenyedő. Korai szabadföldi termesztéssel. egy árnyalattal világosabb. rövid csonkakúp alakú. Külső színe vörös.

termőképessége közepes. Szélessége 3—4 cm.) Korai szabadföldi termesztéssel friss fogyasztásra alkalmas. Kis lombja és törékenysége miatt gazdasági jelentősége egyre csökken. Fejnél.Gonsenhetmi fajta (Fotó: Hanzséros P. Külső színe narancsvörös. hossza 16—18 cm. Gyökérzete finom. keléstől a szedésig 120—130 nap. Nantes-i Félhosszú típusú. törzsnél egyformán vastag. Tenyészideje rövid. A fej sima vagy enyhén bemélyedő. rövid. tompított végű. Talaj.és tápanyagigényes. 26 . A szívrész a hússzínnel megegyező vagy annál egy ár­ nyalattal világosabb. egyenletes vastagságú henger­ alak.

A répa középhosszú. Közepes termőképességű fajta. téli tárolással tör­ ténő értékesítésre egyaránt alkalmas. Talaj. Tenyészideje középkorai: keléstől a szedésig 120—130 nap. 18—20 cm hosszú. konzervipari felhasználásra. Levélzete közepesen finom.Nantes-i fajta (Fotó: Hanzséros P. A szívrész kicsi. üzemi termesztésre alkalmas.és tápanyagigényes. csapott vállú. mint a Nantes-i (megnyúlt alakú). felülete sima. 3—4 cm széles. Külső színe narancsvörös. Közepes termőképességű. Marktgártner (Kerti) Félhosszú típusú. üzemi termesztésre alkalmas. Fejnél kissé nyakasabb.) Friss fogyasztásra. 27 . Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra alkalmas. egyenletesen hengeres alakú. narancsvörös színű. igen enyhe gyűrűsödéssel.

A répa alakja fejnél enyhén bemélyedő. majdnem hengeres. A répa 11—15 cm hosszú. Külső színe narancsvörös. lefele kissé elkeske­ nyedő. egyöntetű narancs.) 28 . Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 120—140 nap. Gyökérzete középfinom. Korai szabadföldi termesztésre. fajta (Fotó: Hanzséros P. Chantenay R. kissé vállas. 3—4 cm szé­ les. lekerekített végű. Levélzete közepesen finom. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Tömegtermesztésre alkalmas. Termőképessége kö­ zepesnél jobb. C.Chantenay Rex Félhosszú típusú. tompa. Szívrésze kissé sötétebb színű.

az alakja lefelé elkeskenyedő. keléstől a szedésig 160— 180 nap. A levélkorona kiemelkedik. 4—5 cm széles. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 140—150 nap. Levélzete közepesen finom. Egyöntetű narancsszínű.) 29 . Gyökérzete középfinom. Tömegtermesztésre kiválóan alkalmas. válla lekerekített. a szívrész kissé sötétebb. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. o. Tenyészideje: középkésői. Termőképes­ sége a közepesnél jobb. A répaalak a fejnél enyhén bemélyedő. A répa 13—15 cm hosszú. Korai szabadföldi termesztésre.Rotherz Félhosszú típusú. Herz fajta (Fotó: Hanzséros P. többnyire tompa végződéssel. Herz Hosszú típusú. Lange Rote St. Levélzete közepes nagyságú. o. Színe narancs­ vörös. Lange Rote St.

tompa végű. tompa végű. Külső színe narancsvörös. 22—25 cm hosszú. Levélzete nagy. a vége felé elkeskenyedő. felülete sima. Gyökérzete durva. középkötött és kötöttebb talajokon eredményesen ter­ meszthető. kissé világosabb a hús színénél. Külső színe majdnem borvörös. le­ tompított hegyű. Nagyüzemi termesztésre kiváló. A répa 3—4 cm széles. Szíve középnagy. a gyökérvég felé enyhén keskenyedik. Gyökere közepesen durva. vastag gyökér. Külső színe narancsvörös. 30 . Elsősorban konzervipari célra használható. téli tárolással piaci értékesítésre al­ kalmas. A répaalak hosszú. kissé csapott vállal. Levélzete dús. Formula Hosszú típusú. lefele kissé elkeskenyedő. keléstől a szedésig: 180—200 nap. a fej kiemelkedő. dús lombú. A fejrész enyhén be­ mélyedő. hengeres. hússzínnel egyező. erős. nagy termőképességű. kis szív. válla 3. Elsősorban konzervipari célra. Szíve sötét narancsvörös.5—5. Középkö­ tött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. a húshoz hasonló.A répaalak hosszú.5 cm széles. 18—20 cm hosszú. Üzemi termesztésre alkalmas. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. igényes. Tenyészideje 180—200 nap. erős és durva. Nagyüzemi termesztésre kiválóan alkalmas. széles vállú. Flakker ( Vörös óriás) Hosszú típusú. Hosszú tenyészidejű. 20—22 cm hosszú. A répaalak széles vállú. felülete szép sima.5—4 cm. a válla enyhén csapott. enyhén csapott. nagy termést adó. Középkötött és kötött talajokon is eredményesen termeszthető. durva levelű. A répa 4. A szívrész sötét narancsvörös. nagy.

Formula fajta (Fotó: Hanzséros P.) Danvers 126 (Fotó: Haiizséros P.J 31 .

Gyökere fi­ nom. bőven terem. Nagyüzemi termesztésre alkalmas. Külső színe élénk cinóbervörös. Fertődi vörös Hosszú típusú. Tenyészideje hosszú: 180—200 nap. 5—6 cm széles. Levélzete dús. széles vállú. Levélzete erő­ teljes. Külső színe narancsvörös. A répaalak nagy testű. sötétebb a húsnál. hegyben végződik. Gépi szedésre ajánlható fajta. kissé keskenyedő. kissé gyűrűzött felületű. Egészséges. Az alakja lefelé egyenletesen vé­ konyodik. erős. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 180—200 nap. Szíve nagy. bemélyedő fejű. fe­ lülete kissé gyűrűzött. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. 18—20 cm hosszú.) 32 . egyenes vagy enyhén bemélyedő. Szíve középnagy. Fertödi vörös fajta (Fotó: HanzsérosP. 18—20 cm hosszú. Válla 5—6 cm széles.Danvers 126 Hosszú típusú. nagy. tompa végű. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. betegségeknek ellenálló. A répaalak enyhén csapott. hús­ színnel megegyező vagy annál kissé söté­ tebb.

Csak középkötött és kötöttebb talajokon termeszthető eredményesen. 3. erősen gyűrűzött.5 cm széles. laza talajtípusok: humuszos 33 . Levélzete erős.5—4. hogy különböző szerkezetű és tápanyagellátottságú talajon termesztik. Nagy termőképességű. Konzervipari feldolgozásra elsősorban magas karotintartalma mi­ att alkalmas. nagy. Külső színe narancsvörös. Középkötött és kötött talajokon eredményesen ter­ meszthető. Rialto Hosszú típusú. Legalkalmasabbak azonban a könnyű. Nagyüzemi ter­ mesztésre kiválóan alkalmas. mint a Flak­ keré. 2—3 cm széles. 20—22 cm hosszú. hengeres felülete egyen­ letesen vékonyodó. fokozatosan elkeskenyülő. ' Termesztéstechnológiája Talajigénye Sárgarépát és petrezselymet az országban mindenütt termesztenek. Répaalakja: a fej enyhén kiemelkedő. Külső színe élénkvörös. mint nagyüzemekben. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. Szíve középnagy. Ez azt jelenti. Közepes terméshozamú fajta. Nyersfogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. durva. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 200—220 nap. válla csapottabb. Bauers Kieler Rote Hosszú típusú. Felülete simább.Konzervipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas nagy karotintar­ talma miatt. hússzínével meg­ egyező vagy egy árnyalattal sötétebb. nagy levelű. Tenyészideje hosszú: keléstől a szedésig 180—200 nap. 20—22 cm hosszú. Házikertekben ugyanúgy. A szívrész nagy és valamivel sötétebb a húsnál. mint a Flakkeré. Levélzete erős. A répa középhosszútól hosszúig terjedő.

A termesztési koncentrációnak vagy nagyobb termesztő felület kialakításának. Pl.vályogtól a vályogos homokig. a Nantes-i sárgarépák a kö­ tött talajokon nyomottak. — a középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtáknak a könnyű tala­ joktól a homokos vályogig. A sárgarépa tápanyag-visszapótlásához tájékoztatást nyújthat az 1 q termés kialakításához felhasznált NPK-tápanyagok mennyisége: 34 . A sárgarépafajták talajigényét vizsgálva. sima felületűek és a színük is szép lesz. illetve felülvizsgá­ lásának alapja és megfontolásának tárgya a gépesítés szempontja kell hogy legyen. valamint a kissé kötöttebb talajok és a láptalajok a megfelelőek. hűvös napokra esik. akkor meszezni kell. így a sárgarépa kiszedésének ideje az őszi. a gyengén savanyú vagy közömbös pH-val rendelkező talajban termeszthetünk legered­ ményesebben. Ezekben kellemes ízűek lesznek. valamint a humuszban gazdag. mind a talaj. és a Fertődi vörös fajták a nehezebb talajok sárgarépái. talaj-előkészítéssel és talajápolással. barna homok. Kitűnő sárgarépa terem a mészben gazdag öntéstalajokon és a szerves anyagban.3 alá süllyed. deformáltak. ún. rövid tenyészidejű sárgarépáknak legalkalmasabbak a homoktalajok.3—6 pH között. hosszú tenyészidejű fajták a középkötött és kötött tala­ jokon is elég jól termeszthetők. Mégis. — a késői. mészben gazdag láptalajokon. a következő csoporto­ sítást kapjuk: — korai. a meszes homok és a 10—20% agyagtartalmú homokos talajok. a Lange Rote St. Mindezeket figyelembe véve a gépi szedésre való áttérés új szem­ pontokat vet fel. ha az optimumot akarjuk biztosítani. Ha a pH 5. o. sokszor esős. a Flakker típusok. A gyökérzöldségek. H. A kötöttebb mező­ ségi talajokon is nagy terméseket érnek el megfelelő tápanyagellá­ tással. A kötött talajok ellen szól a gépesítés szüksé­ gessége. amikor a gépi munkát a kötött talajok lehetetlenné tehetik. mind a fajta vonatkozásában. Az ilyen talajokból kiszedett gyökerek talajszennye­ ződése a legkisebb. vagyis 5.

Vetésforgó Mezőgazdasági és kertészeti növények után egyaránt vethetjük a sárgarépát. vagy a meglevő talajszerkezethez válasszuk meg a fajtát. A korszerű tápanyag­ utánpótlás. egyenetlen felszínű.55 kg. amelyek alá istállótrágyát adtunk. 0. A sárgarépa tápanyaghiányára és túltrágyázására vonatkozóan a következőket figyelték meg: — a tápanyaghiány jellemzője: kicsi lomb. Jó elővetemények. A termelendő fajta igényéhez igazodva válasszuk ki a könnyű. 0. kö­ zépkötött vagy kötöttebb talajt. hogy a hullámos. vöröslila színeződés és az erek erős kiütközése. amelyek nem kizsarolt. — a túltrágyázás jellemzője: a levelek felduzzadnak vagy erősen fénylőek. Minden esetben vegyük figyelembe a talaj tápanyagszintjét és a tervezett hozamot is. paradicsom uborka stb.N p2o5 k2o 0. A közepes és hosszú tenyészidejű fajták azonban csak 35 .: dinnye. morzsalékos talajt hagynak maguk után. Mindezeken felül a visszapótlás tápanyagarányát befolyásolja ter­ mészetszerűleg a talaj tápanyagaránya is.40 kg. jó szerkezetű. Ilyenek a borsó. Mindenesetre a jó humusztartalmú. pl.15 kg. trágyázás ma már laboratóriumi talajvizsgálatok nél­ kül elképzelhetetlen. mélyen művelhető és cserepesedésre nem hajlamos talaj adja meg az alapot a jó termeléshez. Rövid tenyészidejű fajtákat előveteménynek és másodterménynek is vethetünk. Közepes elővetemények a gabonafélék. Nagyon jók azok az előve­ temények. ill. dimbes-dombos terület nem alkalmas sárgarépa termesztésére. bab. Mindezeken felül vegyük figyelembe azt is. sötétzöld színűek lesznek. időben letakaríthatók és nem késleltetik az őszi mélyszántást.

Gyökérzete aránylag mé­ lyen hatol a talajba és a zöldségfélék közül egyik legjobb tápanyag­ hasznosítású.főnövényként jöhetnek számításba. amely legkésőbb július első felében lehetővé teszi a vetést. A kórokozók és a kártevők elszaporodásának elkerülése végett ajánlatos legalább a hároméves forgó betartása.és káliműtrágyákat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. esetleg három ízben adott fejtrágya. A betervezett hozamtól függően közepes tápanyag-ellátottságú. vagyis a folyamatos nitrogénellátás. míg a nitrogéntartalmú műtrágyákat lehetőleg fejtrágyának adjuk: első felét gépi. 36 . megfelelő zöldséget vagy mezőgazdasági növényt tehetünk utána. első kapáláskor. Másodterménynek vetve pedig olyan előveteményt használjunk. amelyet lehetőleg az öntözővízzel juttassunk ki. A tervezett vagy tervezhető hozam egyúttal a fajtától is függ. és ezt követően más. A káliummal kapcsolatban tudományos értékű kísérletek és a gya­ korlati tapasztalatok is bizonyítják a sárgarépa hozamára gyako­ rolt befolyását. A foszfor. Tápanyagellátása A sárgarépának nagy a tápanyagigénye. Az előveteményként termesztett korai. Kísérletek igazolják. hogy a nitrogén-műtrágyázás növeli a karotintartalmat. a sárgarépák azonban egészen fiatal korban nem bír­ ják el a túl magas nitrogénszintet. a másik felét ettől számított másfél­ két hónap múlva szórjuk ki. Ezért jobb hatású a két. rövid tenyészidejű répák legkésőbb június végéig lekerülhet­ nek a talajról. öntözött talajon az alábbi hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók: Tervezett hozam q/ha: Hatóanyag kg/ha: N p2o5 k2o 250 400 600 80 100 120 50—60 50—80 50—90 200 200 200 Öntözés nélküli termesztésnél a fenti hatóanyagokból egyharmaddal kevesebbet adjunk.

A szárazanyag-tartalomra vonatkozó megfigyelések szerint az op­ timális mennyiségű K növelte. Talaj-előkészítés és vetés A talaj-előkészítésnél két igen fontos dolgot tartsunk szem előtt. könnyű talajokon ügyelni kell. Csapadékos időben vagy öntözés hatására sok lesz a felrepedt répa. Ásványi talajokon a kálium-szulfát karotinnövelő hatása mutat­ kozik. mert ellenkező esetben a vetésmélységet nem tudjuk pontosan betartani és a vetés egyen­ lőtlen lesz. A tőzegtalajokon a helyzet éppen fordított. hogy kiugró eredményt kapunk a K-szegény talajokon (40—50 ppm K). mind mennyiségben nagyobb hozamot. A fris­ sen istállótrágyázott talajban — a túl kövér talajban — a répa színe halvány lesz és az elágazás mértéke megnő. Álta­ lában ásványi talajokon kálium-szulfát műtrágyázás adott mind mi­ nőségben. szemben a klór­ kálium műtrágyával. míg a tőzegtalajokon a klórkálium mutatja ezt a hatást. A laza. Természetes. Több vizsgálat bizonyítja. hogy a magágy tömött legyen. különösen. ott a klórkáliummal érhető el mind minőségileg. hogy a K hatására csökken a re­ dukáló cukortartalom (monoszaharidok). ha az elővetemény előtt 30 cmnél mélyebbre már szántottunk. Ezeknél 200—250 kg/ha ha­ tóanyagra van szükség nagy hozam eléréséhez.A közepes (100 ppm K körüli) és a magas K-tartalmú (100—200 ppm K) talajok 140—150 kg/ha K-hatóanyag adag fölött csak az átlagnál nagyobb talajnedvesség mellett adnak többlettermést. úm. a túlzott K-adag pedig csökkentette a szárazanyag-tartalmat. 37 . A sárgarépa cukortartalmával kapcsolatban eltérőek a vélemé­ nyek. mind mennyiségileg jobb eredmény. a jó őszi mélyszántást és az egyenletes talajfelszín-eldolgozást. Másodvetésnél elegendő a sekélyebb szántás is. aminek következtében ja­ vul a sárgarépa tárolhatósága is. mivel a sárgarépa érzékeny a ma­ gas sókoncentrációra. s ha ez hiányzik. Az őszi szántás 30 cm-nél sekélyebb ne legyen. csökkenti a hozamot. A sárgarépa nem közvetlen szervestrágya-igényes növény. Az optimális vetési mélység 2—3 cm.

mert a gépek ezeket a műve­ leteket a vetéssel együtt elvégzik. Különösen nyári vetéseknél végez­ nek a precíziós gépek jó munkát azáltal. A precíziós vetőgépek elterjedésével lehetőség van különböző ve­ tési módok alkalmazására. Az egyenletes vetés és az egyenletes vetésmélység adja a jobb kelést és a kielégítő növényállományt. Természetesen a lazább talajokon több munkamenetet is al­ kalmazhatunk. jól tömöríte­ nék és takarnak. kettő (iker-).Vetés előtt hengerezéssel elkerülhetjük. kalibrált vetőmag jó biológiai ér­ téke. hogy a mag túl mélyre ke­ rüljön. Mindezek a jobb kelési százalékot segítik elő. hogy a talajt a gépekkel túlságosan ne tapostassuk meg. Az egyenletes. • A modern. a magtakarást és a hengerezést be kell iktatnunk. Vethetünk: — síkművelésben soros (normálsoros). pásztásan. A modern vetőgépek fel vannak szerelve egy. Ha régebbi típusú gépekkel vetünk. precíziós vetőgépek használatával a vetés utáni mag­ takarást és hengerezést elhagyhatjuk. — ágyásos művelésben: ágyáson kialakított felületre sorosan. három­ soros pászta és sávos vetéssel. míg a kötött talajokon lehetőleg kevesebb menet­ ben végezzük el a szükséges munkákat. illetve Vetési módok a sárgarépánál . jól beállott vetés elen­ gedhetetlen feltétele az egyöntetű. hogy jó magágyat készí­ tenek. sávosan. megfelelően szabályozható a vetési mélységük. ikersoros pászta.

pásztás vagy sávos vetéseknél figyelem­ be kell venni az alkalmazott betakarítógép igényét. illetve sávos vetést végző csoroszlyákkal. míg a sávos vetésnél a sávon belül szórjuk. az EM—11es szedőgép használatánál az iker. a magvakat a sorokban helyezzük el. középés hosszú tenyészidejű fajták helyes választásával június második felétől novemberig húzhatjuk szét a szedési idényt. Az ágyásos művelés elő­ nye a nagyobb tőszám.három sort vető. kettő (ikersor) és pászta vagy háromsoros (háromsoros pászta). 100—120 nap (keléstől szedésig). a soros. 90—100 nap (keléstől szedésig). augusztus végétől szeptember május első fele: második feléig.és hármas sor vagy a pászta szé­ lessége nem lehet nagyobb 8—10 cm-nél és a pászták közötti távol­ ság nem lehet kisebb 28 cm-nél. az SVA—16-os magyar. A nagy munkaszélességű betakarítógépek (Unimas. a következő sé­ ma szerint. hogy a rendelkezésünkre álló szedőgép folyamatosan kihasználható legyen. A soros vetéseknél. Az ajánlható. A rövid. június második felétől augusztus április első—második fele: második feléig. valamint az árasztásos öntözés is. Pl. valamint pásztás. legyen az egy. a Nibex svéd és a Stanhay angol gyártmányú. A vetés ideje: A szedés ideje: március első—második fele: június első—második fele. burgonya­ szedő) lehetővé teszik az ágyásos művelést is. 39 . Az ágyások szélességét mindig a betakarítógépek határozzák meg. Vetési idő A fajta megválasztásával vetéstervünket az értékesítési lehető­ ségek figyelembevételével úgy állítsuk be. • Korai rövid tenyészidejű fajták Duwicki Gonsenheimi Amsterdami 80—90 nap (keléstől szedésig). korszerű aprómag-vetőgépek: az SVA—12-es. A sortávolságnál.

120—130 nap (keléstől szedésig). • 140—150 nap (keléstől szedésig). o. mert az egységnyi sorhosszúságon belül a gép nagyobb tömegű répát emel ki. 180—200 nap (keléstől szedésig). Függ a fajtától. március első fele: április első fele: június első fele: Hosszú tenyészidejű fajták Lange Rote St. Flakker Rialto Fertődi vörös Danvers 126 A vetés ideje: március első fele: március második—április első fele: 160—180 nap (keléstől szedésig).vagy pedig a sávos vetéssel van lehetőség. továbbá a vetőgéphez és a szedőgéphez alkalmazandó sortávolságot. 180—200 nap (keléstől szedésig). C. csomós áru) és a mag csírázóképességétől. Arany (Rotherz) A vetés ideje'. pászta. A síkművelésnél az átlagos sortávolság a jelenlegi teljes gé40 . A szedés ideje: szeptember első és második fele.június második­ -július első fele: október—november. 180—200 nap (keléstől szedésig). október—november. 180—200 nap (keléstől szedésig). H. október—november. Ezzel a ve­ tési móddal növelhetjük az egysorosán szedő gépek teljesítményét is. a felhasználás céljától (pl. A növényszám és ezzel a hozam emelésére az ikersoros. 120—130 nap (keléstől szedésig). Középhosszú tenyészidejű fajták Nantes-i Kerti (Marktgártner) Chantenay R. A szedés ideje: júliustól augusztus második fele. 130—140 nap (keléstől szedésig). a három­ soros. A vetőmag mennyisége. szeptember első—második feléig. Általában a normálsoros síkművelés az elterjedt művelési mód. A vetésnél vegyük fi­ gyelembe a maximális hozamot és az optimális állománysűrüséget.

s ez hek­ táronként 1—l. Nyári vetéseknél ez az arány kb.5 kg. öntözésből.0 cm. Növénytávolság 2. A soros vetésnél 35 cm-es sorközökkel a vetőmagszükséglet 1.és időjárási viszonyok mellett. 3. hogy a csírázást lehetővé tegyük. Hagyományos művelésnél.8—2. A fenti tőszámot figyelembe véve a ha-onkénti vetőmagszükséglet szabványos minőségű vetőmagból 6—8 cm-es sávos vetésnél. illetve sorközlazítást. de csak egészen korai vetéseknél és egészen optimális talaj. amit a feketerothadás (Stempylium r.0—2. végezzük el az első gépi kapálást. Magját lehetőleg ne vessük könnyen cserepesedő.5—3. 500—700 q/ha termés eléréséhez egyenletes elosztásban elegendő volna 300— —600 ezer tő hektáronként. A tavasszal elvetett mag mennyiségének általában 30—40%-a fej­ lődik ki betakarítható növénnyé. a koraiaknál 150. még 10%-kal csökken Elérhető 50—60.5millió növényegyed. Talajlazítás. amelyet azután szük­ ségszerűen követ a második és a harmadik kapálás is. fejtrágyázásból. akkor átlós boronálással vagy hengerezéssel törjük meg a kérgesedést.Nagy. sőt 70%-os kelés is.0—3.0 kg.2illetve l.) kórokozója idéz elő.4—a dörzsölté 1.5 —4. amikor a sorok látszanak. Növényápolása Talajlazításból. méterenként 30—40 növény. kérgesedő talajba. hogy az ágyásos műve­ lés alkalmazkodik a szedőgépek konstrukciójához. Az ágyásos művelésnél a tőszám lényegesen nem változik a sík­ műveléshez viszonyítva. gyomirtásból és a nö­ vényvédelemből áll.2—1. ha talajunk a magvak kelése előtt mégis becserepesedne. négyzetméterenként a hoszszú tenyészidejű fajtáknál 100—120növény. Abban az esetben. Ennél a művelési módnál a hangsúly a sorok vagy sávok elrendezésén van. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2. különösen a 41 . mert a csávázással elejét vehetjük az egyes évjáratokban fellépő nagymértékű csíranövény-pusztulásnak.5 g. ahol a sávok közötti távolság 39—40 cm. valamint azon.pesített technológia mellett: 30—32 cm. Csávázás nélkül ne vessünk el vetőmagot (lásd növényvédelem).

az említett gyom­ irtást a kelés előtti időszakban is végezhetjük. Vegyszeres gyomirtása A vetés előtti talajmunkákkal. ha nem tudunk eső utáni időszakban vetni. Kelést elősegítő öntözést csakis olyan talajokon alkalmazzunk (homokos vagy tőzeges talajok). hogy a vetőgép munkáját akadályozza. a késeieknél 70 napos kor után válhat szükségessé az öntözés. • Az időjárástól függően mind a korai. Tenyészidőszak alapján: májusban. A répák legnagyobb vízszükséglete a fő növekedési sza­ kaszban van. Ha a gyomosodás nem olyan nagy. A magvetést általában nem ajánlatos beöntözni. amelyek nem hajla­ mosak a cserepesedésre. Szeptemberben már rendszerint nincs szükség ön­ tözésre. mind a közép és hosszú tenyészidejű sárgarépák megfelelő terméshozamának előfeltétele a tenyészidő folyamán 2—3 alkalommal adott öntözés. a talajnedvesség megóvása érdekében a gyomtalanítást megoldhatjuk kon­ takt herbicidekkel is (Gramoxone. nyári vetésekre vonatkozik. amikor az érés. illetve a karotinképződés fokozódik. júniusban. Gomex). Ez többnyire a késői. Fejtrágyázás. főleg száraz időjárás esetén. hogy a sárgarépa kizöldülő szik alatti szára 42 . Kora tavaszi vetéseknél nincs is szükség öntözésre. Későbbi vetésnél. A kora tavasszal elvetett sárgarépáknál ez az időszak június második felével kezdődik.hosszú tenyészidejű fajtáknál. vagy a fejlettség szerint 6—8 és 12—15 cm-es növényma­ gasságban. A rövid tenyészidejű sárgarépáknak egy alkalommal a közép és hosszú tenyészidejűeknek pedig lehetőleg két alkalommal adjunk fejtrágyát. Öntözés. az akkor esedékes gyomirtást mindig végezzük el. Vigyázni kell azonban. akkor először inkább öntözzük be a talajt és azután vessünk. amely az érés fokozottabb megindulásával a tenyész­ időszak második felétől kezdődik. júliusban. Abban az esetben. A korai sárgarépáknál általában 50 napos kor után. A nyári vetésű sárgarépa öntözés nélkül a legritkább esetben hozza meg a kívánt eredményt. A fejtrágyázást kapcsoljuk össze az öntözéssel és a kapálásokkal.

(A—1114.(Aresin) tartalmú szerek hatása erélyesebb. illetve öntözés (100— 43 . Maloran) vagy szerkombinációkat (Merkazin + Afalon. Ilyenkor a megadott határokon belül a szer adagját a talaj kötöttségének.és linurontartalmú szerek kijutta­ tásuk után megfelelő mennyiségű csapadék. mert az említett kontakt szerek minden föld feletti zöld növényt elpusztítanak.(Afalon) és a monolinuron. amit ki kell vámunk. Általánosan ajánlható és jó hatásfokkal alkalmazhátó gyomirtó szerek a prometrin. tehát megerősödnek. vagyis állománykezelésre is. A linuron. a ké­ sőbb kelő gyomok ellen sem adhatnak védettséget. Mer­ kazin + Maloran stb. tehát csak napos.és sziklevele még ne legyen látható. száraz időben használ­ hatók. klórbromuron. esős időben a szerek hatása nem kielégítő. amíg beárnyékolják a talajt. illetve elszáradása. Merkazin) és a klórbromuron. valamint a postemergens. A kontaktherbicid-kezelés után a legrövidebb idő. ismételt állománykezelés lehetősége is fennáll. Ekkor állománypermete­ zéssel védekezünk a gyomosodás ellen. humusztartalmának és a gyomok fejlettségének meg­ felelően válasszuk meg. Helyesebb meg­ oldás tehát. mert az óvatosságból alkalmazott kisebb adagok vagy az időjárás vagy egyéb természeti tényezők miatt nyár közepén a gyomok újra megjelentek.(Ma­ lőrén) tartalmúak. A prometrin-. a kipermetezett szerek nem jutnak le a talaj felszínére. Ha a gyomtalanítás a preemergens. ezért preemergens kezelésre egyáltalán nem ajánl­ hatók. majd pedig az első állomány­ permetezés után nem kielégítő. Ugyanis. és megvárhatjuk. Gomex) gyomtalanítottunk. amíg a csíranövények elérik az 5—8 cm-es fejlettségi állapotot.) kell használni. Ha a kelés előtt kontakt herbicidekkel (Gramoxone. a gyomok össze­ zsugorodása. Lehetőség van a vetés előtti vagy kelés előtti preemergens.vagy klórbromuron-tartalmú szerekkel végezzük. Borús. Állománypermetezés esetén is meg kell várnunk a sárgarépa fejlettségének 10—15 cm-es növénymagassággal jellemezhető álla­ potát. és a kelés előtti permetezéseket már prometrin. Ez esetben nagyobb adagokat (Merka­ zin. Kombinálni azonban a kettőt nem kehet. ha a kontakt herbicidekkel való kezelést csak a vetés előtti időszakra korlátozzuk. akkor két-három hétig nem kell félnünk a gyo­ moktól.

Amennyiben a szer kijuttatása után csapadék nem volt. Gomex 3. mind a klórbromuron és linuron hatóanyag-tartalmú szerek napsütéses idő­ ben a levélen át felszívódva.0—3.2—3. hogy érett állapot­ ban szedjük fel.6 kg/ha.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.4 kg/ha.5— 4. ezáltal aktivizálódhat. humusztartalma. Linuron gyomirtószerek: Afalon. Afalon 1. postemergensen 2. mint az éretlen. az egyébként vegyszerrel nehezen irt­ ható évelő gyomok ellen is hatásosak. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. a nyár folyamán szedhető répáknál megállapítani az érettséget.7 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.4 kg/ha. 44 . hanem a gépi szedés kivitelezhetőségének ér­ dekében is szükséges. a talaj felső 2—3 cm-es rétegében végzett lazítással. kötött­ sége. ezért természetszerűleg arra törekszünk.4—5. postemergensen 2. illetve kifejtheti hatását.6—3.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Természetesen a bomlási folyamatok lassúságát vagy gyorsasá­ gát a nedvességtartalom mellett befolyásolja a talaj szerkezete. pl. postemergensen 3.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. illetve kapálással a szert nedvességhez juttatjuk. a levelek sárgulása vagy barnulása utal erre.2 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. A cserepesedés elkerülésére vagy megszüntetésére a fenti időn túl végezhetünk talajlazítást. Prometrin gyomirtó szer: Merkazinpreemergensen 2.—200 mm) következtében 1—1.2—1. Rendszerint külső bélyegek alapján lehetett a ko­ rábban.5 hónap alatt a talaj felszínéről ál­ talában 2—3 cm mélyre lemosódnak. öntözni sem tudtunk. Kontakt gyomirtószerek: Gramoxone.7— 2.4—4. A répa nagysága. és a talajfelszín erősen kiszáradt.5 kg/ha.7—2. Klórbromuron gyomirtószer: Maloran preemergensen 3. A növényállomány gyommentessége nemcsak a növény fejlődé­ sének nézőpontjából. Érése Az éretten szedett sárgarépa tápanyagokban gazdagabb. A jól átgondolt és idejében végzett vegyszeres gyomirtás mellett csak kivételes esetben lehet szükség szedés előtti gyomtalanításra annál is inkább. Ilyen arányú beltartalmi vizsgálataink azonban nem voltak. mert mind a prometrin. Aresin preemergensen 1.

ha erre sok helye van. a piac ellátása céljából azonban gyakran szükség van korábbi szedésekre.és hosszú tenyészidejű répákat olyan későn szedjük. A lábasságra való hajlamhoz pedig 45 . repedésre hajlamos fajtáknál a repedt répák szá­ zaléka a tenyészterület nagyságával növekszik. Vagyis a sárga­ répa túlfejlődhet. hogy az adott klímaviszonyoknak megfelelően a közép. mind a szakirodalmi adatok azt a véleményt támasztják alá. A korai fajták is jobbak lehetnek minősé­ gileg. Megállapították. hogy az optimális szedési időt akkor érhetjük el. hogy a faj­ ták ilyen irányú hajlama nagyon nagy súllyal esik latba.és a szaharóztartalom a legnagyobb és a monoszaharid-tartalom a legkisebb. hogy melyek azok a tényezők. A gyakorlatban azonban mind nálunk. mind más országokban a szedés úgy alakul. amelyek beltartalmilag biztos tám­ pontot adnak az érettség fokára. Erre az időre a gyö­ kerek növekedése is lezárul. és egyúttal elegendő ned­ vesség áll a rendelkezésére. hogy pl. ha később szedjük őket. amikor a karotin. A repedt és lábas répákkal kapcsolatban mind a saját. ugyanak­ kor a répák légzési intenzitása is a legkisebb. Termé­ szetes.A fajta és a szedés idejének hatása a cukortartalomra (Fritz—Habben nyomán) Fritz és Habben végeztek vizsgálatokat annak megállapítására. ami­ lyen későn csak lehet.

és ideiglenesen a területen prizmázza vagy lombbal letakarja. A csomózott áru helyettesítésére terjed nálunk is a fóliás csomagolású leveszöldség. lombtalanítják és ideiglenesen prizmázzák a területen. a hosszú tenyészidejűeké pedig október­ ben. • Kézi szedés gépi lazítás után. A középkoraiak szedése augusztusban kezdődik. vagy lombbal takarják. ez már gyorsabb eljárás. amely viszont már lehetővé teszi a korai sárgarépa-ellátás technológiájának teljes gépesítését. Egy-egy dolgozó 8—10 órás munkanap alatt átlagosan 220—250 m2 területen ássa ki a sárgarépát (könnyű talajon). gépi kilazítás nélkül. mint inkább a csomó­ zás. • Több termelő üzemben használják a burgonyaszedő gépeket'. a termelő részéről pedig optimális növényállomány biztosításával és jó talajmunkával. későbbi szedésre pedig a Nantes-i típusokat. Korai. Nem is annyira a sze­ dés a nagy kézi munkát igénylő folyamat. majd lombtalanítja. az ún.a talaj fizikai állapota járul hozzá. amelyeknek teljesítménye szintén változik a talaj kötöttségétől és 46 . Míg az előbbiek szedése nyüvő rendszerű géppel megoldható. csomózott répák szedésének gé­ pesítését is. addig az utóbbiak többsége gyengébb lombja miatt csak kiemelő ekével vagy ásó rendszerű géppel szedhető. Szedése A korai sárgarépa. míg a kötött talajon 250 m2 8 órás műszak alatt. A korai sárgarépák szedése gyakran már júniusban megkezdő­ dik. többnyire azonban júliusra esik. Erre a célra kormánylemez nélküli ekét vagy házilag készített lazítókat használnak. friss fogyasztásra általában az erős lombú Gonsenheimi fajtát termesztik. Ennél a szedési módnál is a dolgozók kézzel szedik fel a répát. Ez a módszer egyre inkább háttérbe szorul a nagyüzemekben. A csökkenő munkaerő szükségessé teszi azonban előbb-utóbb a korai. A teljesítmény könnyebb talajon 360 m2. • A sárgarépát szedhetjük kézi ásóval. csomózott répa szedése még ma is kézi munkaerőre alapozott. Mindkét hajlamot lényegesen csökkenteni lehet a nemesítés részéről megfelelő és következetes szelekcióval. de gyakran november végéig is elhúzódik.

47 í . hogy a frontális betakarítást lehetővé teszik. A bur­ gonyaszedő gépek (pl. kihúzza a répát. Ezért elsősorban rövid. A burgonya. • Több soros szedésre alkalmasak lehetnek a cukorrépaszedő gépek is. A lomb a talajra hull. vagy Orkánnal letakarítani. hogy hidraulikus berendezésével a gépet süllyeszteni. amelyeknek a munkamélysége nagyobb.a gép munkaszélességétől függően (2—5 ha. vagy felhordóval a mellette haladó pótkocsira viszik. legfeljebb félhosszú sárgarépák (pl. a gép tömegteljesítményére kell törekedni. de a gép minőségi munkája a kiszolgáló személyzet hozzáértését igényli. és ugyanezen oknál fogva a munkamélységük erősen korlátozott. lombtalanítást is elvégzik. illetve rendre rakják a földre. Lényeges tulajdonsága a kombájnnak. Könnyű és kötöttebb talajon egyaránt jó munkát végez. ezért a megadott határokon belül. Nantes-i) sze­ désére alkalmazhatók. Tehát munkamélysége szabályozható. másrészt azáltal. tehát területteljesítménye aránylag kicsi. 10 órás műszak alatt). alkalmasak lehetnek na­ gyobb teljesítmények elérésére is (5—8 ha műszakonként). az ún. hogy nagy földtömeget mozgatnak meg. a répa pedig egy felvonó szerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira. Ezek a gépek a kiemelt répát vagy sorba. ásó rendszerű gépek egyrészt megoldhatják a gyenge lombú. E—660) vagy az univerzális zöldségbeta­ karító gép (Unimas) lehetővé teszi a több soros szedést. tehát a hosszabb sárgarépát is ki tudják szedni. A soron tartását és a hidraulikus berendezés működtetését a kombájnon levő kezelő­ ülésből egy külön személy végzi. A talajban haladó merev kés meglazítja és egy bordá­ zott ékszíjpár a meglazított gyökereket lombjánál fogva húzza ki a talajból és viszi a lombtalanító szerkezethez.és cukorrépaszedő. Rotherz. tehát csak könnyű talajokon tudnak eredményes munkát végezni. Rendszerénél fogva a talajból kiemeli. • Sárgarépaszedő kombájn a nyüvő rendszerű EM—11-es NDKgyártmányú gép. Mivel a gép egy soron dolgozik. illetve az ágyásos művelést is. nyüvő géppel nem szedhető sárgarépák szedését. azonfelül egyesek a fejelést. Használatuknál azonban figyelembe kell venni. A burgonyaszedő és univerzális zöldség­ betakarító gépek üzemeltetéséhez a lombot előzőleg vagy le kell kaszálni. illetve emelni lehet.

illetve nyüvő rendszerű gép az ASA—LIFT (dán gyártmányú).EM—11-es sárgarépa-betakarító gép (Fotó: Hanzséros P. Félig gépesített módszernél a bruttó termelési költség kézi munkabére 57 %. 48 . Jelzőberendezése van a gép­ nek. A termelő üzemek részére a két szekcióra válogató PSZK—6 szovjet és a Vari—Mán magyar válogató gépsor jöhet egyelőre számításba. • Hasonló működésű. A teljesen gépesített termesztés bruttó termelési költségének 19%-a a kézi munkabér. A gép vezérlőberendezését a traktoros végzi. Osztályozása A sárgarépa osztályozását megfelelő vagy elegendő osztályozógép hiányában több helyen kézzel végzik. amelyek­ nek erős és legalább 15—20 cm-es lombjuk van. Nincs szükség külső kezelő személyre. amely az esetleges meghibásodást vagy dugulást vissza­ jelzi.) Csak azokat a fajtákat lehet EM—11-es géppel szedni.

Az egyik a tárolt anyag 49 . koptatás. vizet és hőt adnak le. innen a húros osztályozóra kerül. A PSZK—6 osztályozó a pótkocsiról a fogadógaratba ömlesz­ tett répát egy felhordószerkezet a földleválasztóra viszi. Egy­ idejűleg a kémiai összetétel bizonyos módosulásai. ládába hullik le a szalag végén. ahol a dolgozók mellette állva a sérült. a másik. aktivitását vagyis erősségét a mini­ málisra csökkentsük. Ezt a célt szolgálja a különböző tárolási módokkal a termény hűtése. gyakran a zöldség színének és alakjának változásai is előfordulnak. tehát a gyökérnövények is folyamatosan vesznek fel oxigént. hanem már előzőleg egy oldalkihordón át esnek ki. A 25 mm alatti répák pedig nem kerülnek válo­ gatószalagra. Ez már 4 szekcióra válogat. amelyek azonban már további. hogy a betárolt zöldségféle légzési intenzitását. Ügy kell tehát kialakítani a tárolási feltételeket. az újabb megoldás a réses osztályozó. Az egyik húros osztályozó. Tárolása A gyökerek élő növényi részek. A Vari—Mart gépnek kétféle megoldása van az osztályozásnál. Minden­ esetre biológiai értéke alább száll. illetve -asztalra kerül. csomagolás. Teljesítménye kb. amelyeknél az életfolyamatok a tárolás alatt is folytatódnak. Kiegészítő műveletek. és ugyanakkor szén-dioxidot. amely még a növényre nem káros. hibás répákat leszedik és a kész anyag zsákokba. a félkész vagy feldolgozott áru előállítását szolgálják: a mosás. A 25 mm feletti répa két válogatószalagra. 2 t/óra. amely két frakcióra válogat: 25 mm alatt és 25 mm felett. Teljesítménye 6 t/óra. Technológiai folyamata lényegében hasonló a PSZK—6-éhoz. A tárolásnak lényegében két oldala van. vagyis a tárolási hőmérséklet olyan mértékű csökkentése. Ezáltal a tárolt árunál a legfonto­ sabb feladat a légzési intenzitás csökkentése. A tárolás folyamán döntő jelen­ tőségű anyagcsere-folyamat a légzés. A tárolóban elhelyezett zöld­ ségfélék.A sárgarépa-válogató gépsorok működési elve a következő.

a magas szárazanyag. amelyek egyben tájékoz­ tatásul is szolgálnak a tárolhatóságra vonatkozóan. horzsolt. A minőségi oldal a tárolást befolyásoló tényezőkből tevődik össze. karotintartalma kicsi. A tenyészidő. második felében adott bőséges nitrogén­ trágyázás pl. mind hatás­ sal van nemcsak a sárgarépa ízére és színére.és karotintartalom. A betegségekkel szembeni érzékenység és a minőségi mutatók. hanem eltarthatóbb is.minőségével. A nagy törési. míg a technikai oldal maga a tárolás. törött. Az érettség összefüggésben van az összcukortartalmon belül a di. valamint a mono. a csapadékos vagy száraz évjárat. A túl korán betakarított sárgarépa éretlen. Termesztési feltételek. a talaj szerkezete. Fajtatulajdonságok.és diszaharidok aránya. hajtatási fajták. A sárgarépafajták közül tárolásra kevésbé alkalmasak a rövid. A tárolást befolyásoló tényezők: a fajtatulajdonságok. betakarított sárgarépa válogatási költségei. hanem az eltartható­ ságra is. a tápanyagellátás és a betakarítási időpont következtében nagy ingadozásokat mutatnak. hogy a beltartalmi mutatók és értékek a termesztő­ hely. Lényeges ezért. Tárolásra tehát olyan fajtákat válasszunk ki — félhosszú és hosszú fajtákat —. 50 . valamint a kiszedésből adódó veszteség nagyon megdrágíthatja a termelést. hogy a szedett termény hány százaléka zúzott. a ter­ mesztési feltételek és a szedés módja. ún. míg a kálitartalom kedvezően befolyásolja a szövetek víztartó képességét a tárolás alatt. Még a rövid időn belül felhasználásra kerülő sár­ garépánál sem közömbös. A tárolási költségek eléggé megterhelik egy-egy termény előállítását. sérülési százalékkal ki­ szedett. mint pl.és monoszaharidok egymás közötti arányával. az öntözés. illetve annak módszerei. A szedés módja a sárgarépa sérülési százalékát nagymértékben befolyásolja. hogy milyen típusú szedőgépet alkalmazunk. Igaz ugyan. A sérülési százalék a szedőgépek problémáját vetette fel elsősorban. laza szövetű répákat eredményez. és ezáltal nemcsak édesebb lesz a répa. amelyek nemcsak szabadpiaci értékesítésre. hanem ipari feldolgozásra is megfelelnek. a másik pedig a technikai oldalával kapcsolatos. A diszaharidok mennyisége az érett répában növekszik a monoszaharidok rová­ sára. tápanyag-ellá­ tottsága.

veremben. aktív. ha hagyományos tárolást alkal­ mazunk vagy ha a répa hűtőtárolóba kerül. • Hagyományos tárolás pincében. mint annak első fázisát végezhetjük. amelyeket polcokra vagy földre helyezett deszkapallókra te­ gyünk. Logikus ezért. illetve a talajrészektől nagy zúzódást és törést okozhat a felszedett terményben. 15 °C körül a második nap után indul meg az erő­ sebb parásodási folyamat. Kis mennyiségekhez alkalmasak a polietilén zsákok vagy zacs­ kók.valamint. A jelentős súlyveszteség elkerülése végett 15 °C alatti szárításnál az RP-nek (relatív páratartalom) 95 % fölött kell lennie. szellőzéses tárolókban. Az aktív szellőzéses eljárásnál ezt az előkezelést a tárolással egybekötve. nyirkos homokban vagy ládákban is tárolhatunk. és 1. A nyüvőgépek rendszerüknél fogva kis teljesítményük mellett is inkább alkalmasak a tárolásra szánt sárgarépa szedésére. hogy a szedőgépet szakszerűen használjuk-e. Földes pincékben halmokban. Tárolhatunk tehát hagyományos módon vagy korszerű hűtő­ házakban és a kettő közötti megoldással. 51 . hogy a répa leválasztása a földtől. Ezeket úgy készítjük el. A tartógerendákra lécekből vagy desz­ kákból tetőt készíthetünk. 10 °C-nál 3 nap múlva. 5 °C-nál pe­ dig 6 nap múlva hegednek be a sebek. és annál inkább emelni kell a relatív páratar­ talmat. az előzőleg leállított tartóoszlopokra. amelyre a hideg beálltával szalmát és később földet tehetünk. de szabad területen szalmával-fóliával takart ládákban. sebhegedés elősegítésére szárítási eljárás alá kell vetni a sárgarépát főleg akkor.5—2 m mély árkot ásunk ki és középre tartógerendát fektetünk. Azok a pincék alkalmasak tárolásra. mint az ásó­ rendszerű gépek. A párásodás. az ún. Az utóbbiak a répával együtt nagy földtömeget mozgatnak meg. valamint védett. hogy két-három méter széles. A hosszadalmas kezelés következtében ugyanis nagy lesz a vízveszteség. annál hosszabb a sebhegedés ideje. prizmában és ár­ kokban. amelyek­ nek hőmérséklete a tél folyamán nem megy 0 °C alá és 6—8 °C fö­ lé. A vermek szintén kisebb mennyiségek tárolására valók. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet.

vagy he­ lyette 1. A sárgarépa szedése után a letakarított területen ekével mélyített barázdákba. A szellőzőkürtők is készülhetnek deszkából. vagy 20 cm-es réparétegenként 8—10 cm homokréteget rakni közé. hogy az időjárástól függően bi­ zonyos tárolási időn belül a sárgarépákat fonnyadás és romlás nélkül megőrzi. pl. kemény teleken a sárgarépához nem tudunk hozzáférni. A szedést tehát ősszel úgy időzítsük. a barázdák mélységének megfelelő vastagon rakjuk be a helyben kiszedett és lombtalanított sárgarépát. 40—50 cm széles és 30 cm mély árkot ásunk. vagy nagyon hosszú. A szellő­ zőrács tetőszerűen összeszögelt lécekből áll. Amikor a prizmák hőmérséklete 2—4 °C-ra leszáll. Hátránya. A kiásott földet az árok két szélére peremként rakjuk fel. A gerincet beázás ellen tetőszerűen képezzük ki. Kiszáradás ellen azonban a gerincre pár cm-es föld­ réteget tegyünk. hogy a prizmába összerakott sárga­ répa hőfoka 10 °C alatt legyen. A kiszedett áru több hónapi tárolás után is üde és szép marad.Legelterjedtebben használatos a földprizma.5—2 méterenként szellőzőkürtőket helyezzünk el. de a gerincüket hagyjuk szabadon. Egyes esetekben szokásos a répát homokkal keverni. A prizmák közepére hosszában szellőzőrácsot tehetünk. Nagyon fontos. Ezután 52 . de használhatunk erre a célra 60—70 cm hosszúságú műanyag csöveket is. A sárgarépára közvetlenül nem ajánlatos szalmát tenni. Ha az idő hidegebbre fordul. majd a deszkára szalmaréteget. a szalmára megfelelő vastagságú földréteget vagy egyéb takarót tehetünk. nem mély fekvésben tisztított területen 80—100 cm szélességben rakjuk le a sárgarépát prizma alakban. a párolgás és lehűlés elősegítésére. Szélvédett helyen. Árkos vagy barázdás tárolás: az árkokat védett helyen hason­ lóan készítjük el. A prizmákat első alkalommal csak 20—25 cm-es földréteggel takarjuk. amelyre tetőnek használt deszkát teszünk. hogy lehűlt terményt rakjunk össze. hogy extrém esetekben. enyhe tele­ ken teljes kiesés állhat elő. mint a prizmákat. A földprizmák nagy előnye. vastagítsuk meg a földtakarót a prizma egész felületén 40—60 cm-re. az esetleges fertőzési gócok elkerülése céljából. A barázdás tárolást egyes termelő üzemekben nálunk is alkal­ mazzák. legfeljebb 1 m magasságban.

A sárgarépa optimális tárolási hőfoka +1°C.ekével rászántjuk a mellette húzott barázda földjét. Ennél a módszernél a tárolótérben a szén-dioxid. hogy a hőmérséklet-ingadozás lehetőleg kicsi legyen. A ládakazlat szalmabálával takarják körül. A sárgarépa nagy párolgási rátája miatt (amely 50-szer nagyobb.5—3 m magasságban. Ez a megoldás természetesen csak kis területen alkalmazható. szalmás-fóliás takarással. a magasabb pedig fonnyadást okozhat. a levegő páratartalmától és a levegő mozgásától. vagyis a C02-leadás és az 02-felvétel. Ugyancsak szabadban és inkább csak kényszermegoldásként tá­ rolják a sárgarépát ládákban. Egyes országokban a sárgarépát a talajban hagyják és 20 cm-es tőzegréteggel takarják. Az alacsonyabb hő­ mérséklet fagyást. sőt gyakran fajtánként is változó. va­ lamint a monoszaharidok lebontása a vizsgált fajtáknál nem volt tompítható. A hűtőtérben a sárgarépa eltarthatósága függ a hőmérséklettől.és oxigénmennyiség növényfajonként. 95% feletti RP (relatív páratartalom) mellett. A hűtőtárolás egyik legkorszerűbb módja a szabályozott lég­ térben (SzL) való tárolás.és oxigéntartalom bizonyos mértékű megváltoztatásá­ val ugyanis a tárolt termények légzési üteme csökkenthető. és utána az egész kazlat fóliával borítják be. Hűtőtárolóknak nevezzük azokat a hűtőházakat. Minél nagyobb volt a C02-tartalom. 20—25 cm-es földréteg és a kellő időben leesett hótakaró alatt a sárgarépa kora tavaszig tárolható. mint az almáé) a levegő páratartalmát 97% körül tartsuk. amelyekben a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedését szellőztetéssel.) A sárgarépával végzett eddigi kísér­ letek azonban ellentmondásosak. A szén­ 53 . annál nagyobb volt az 02-leadás és a cukorlebontás. Weichman kísérletei. • Hűtőtárolás. középen falszerűen utakat hagyva. A lá­ dákat kazalszerűen rakják fel 2. (Ez a bebocsátott szén-dioxid. Ezt a megoldást túl­ ságosan nagy mennyiségű láda esetén csak rövid időre célszerű alkalmazni. ven­ tillátorok segítségével oldjuk meg. valamint az eddigi hazai tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a légzési intenzitás. Nicolaisen és Hansen szerint az SzL-tárolás a sárgarépa ízét és cukortartalmát javítja. Fontos.

Az opti­ mális tárolási hőmérséklet.1 m3/nap tonnán­ ként számítva. A vizsgálatok szerint a betárolt sárgarépa mikroorganizmusokkal való fertőzöttsége az időszakonként megismételt öntözéssel megszűnik. A szennyeződés is lemosódik ez alatt az idő alatt. Három méterre. alul pedig a mosóvíz számára lefolyót készítenek. hanem növekszik a sárga­ répák súlya 4—5%-kal. Jó hatást érhetünk el fóliataka­ rással. Semmi esetre sem szabad a tárolótérben a levegő sebességét fokozni. A vizespermetezéses tárolás: hűtött vízzel időszakos öntözést vé­ geznek. Vi­ gyázni kell azonban arra. különösen az utóbbi évek­ 54 .dioxid-tartalom növekedését pedig megfelelő szellőztetéssel akadá­ lyozzuk meg. Az aktív szellőzéses tárolási módszert. hogy a fólián keletkező páralecsapódás ne legyen túl nagy. és lemosódnak vele a fertőző mikroorganizmusok is. A második szakaszban az öntözést csak 2—3 naponként kell vé­ gezni.5—2 hétig naponta 2—3-szor.3—0. Gondoskodjunk időnként a szellőzésről és arról. Naponta 11 sárgarépára 0. A sárgarépák a tárolás végéig megőrzik frisseségüket és aromájukat. Vagy csak a ventillátor felőli oldalakat fedjük be. mert a víz befolyik a répa közé. A ventillátorok közelében levő ládában rendszerint mindig erősebb a légmozgás és — ennek következtében — a felső rétegekben levő répák fonnyadása. Ez alatt az idő alatt a répák 1—2 °C-ra hűlnek le. Ezzel a tárolási mód­ dal 4—5 hónap alatt nemhogy csökken. Az első szakaszban 1. valamint a zuhanyoztatásra szolgáló víz hőmérséklete 1—2 °C kell hogy legyen. Ebben az időszakaszban és az egész idény átlagában a vízfogyasztás nem több 0. Az öntözést két szakaszban végezzük. beleértve a víz regenerálását is. illetve öntözzünk ki. vagy ennél magasabbra rakva. vagy kisebb mennyiségek esetében az egész rakományt befedhetjük fóliával.5 m3 vizet számoljunk. annál fokozottabb lesz a sárgarépa párolgási rátája. ami természetes következménye a folyama­ tos öntözésnek. Ebben a szakaszban az öntözés célja a hőmérséklet fenntar­ tása és a mikroorganizmusok lemosása. ese­ tenként 15 percig 1 °C-os vízzel öntözünk. hogy a sárgarépa a fólia takaró alatt ne fülledjen be. a rekeszekbe ömlesztett sárgarépát zuhanyoztató szerkezettel felülről öntözik. Minél nagyobb ugyanis a levegő sebessége. A legkedvezőbb légsebesség 1 m/sec.

naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk a tároló belső levegőjével a répák felületének szárítása céljából. Naponta 5—6-szor 15—30 percig kell ak­ tívan szellőztetni. Rövid tenyészidejű fajták dugványainak: N 30— 40 kg/ha. Ugyan­ ez vonatkozik a vetésforgóval kapcsolatos igényekre is. egyre inkább fejlesztik és egyre szélesebb körben alkalmazzák. anélkül.4 m/sec. Lényege. Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a kö­ vetkező hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók. aránylag biztonsággal tárol. hogy fonnyadnának. is alkalmas.60 kg/ha. Tápanyag-utánpótlás.5—1 °C-ra. Ennek elérésére a szárítást 10—15 napon keresztül 10 °C-nál nem maga­ sabb hőmérsékleten végezzük. Amikor a külső levegő hőmérséklete a betárolt sárgarépáénál ma­ gasabb.ben. Lehetőleg állandó hőmérsékletet tartsunk és a tárolás folyamán naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk.1—0. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a táp­ anyagellátásnak. 10—15 nap után a levegőt a lehető legrövidebb időn belül hűtsük le 0. K20 120—150 kg/ha. könynyebben megoldható. 55 . a sebek behegedjenek. valamint nagy mennyiségek tárolására.és betárolás gépesíthető. A tárolás egész ideje alatt a sárgarépákat szárazon tartsuk. A ventillációs rendszert akkor kell bekapcsolni. a ki. A répa hőmérsék­ letének emelkedésekor a külső levegő és a tároló belső levegőjének keverékével lehet szellőztetni. A fonnyadás elkerülése végett az RP-t 95% felett tartsuk. ami­ kor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb. mint a sárgarépáé. mint a hűtőtároló. A sebek behegedése utáö a ré­ pákat egyenletesen hűtsük le 1 °C-ra. P2O5 40. Megegyezik az áru céljára termelt sárgarépáéval. hogy a tárolás első szakaszában a sárgarépák felülete száraz legyen. Magtermesztése A dugványnevelő év Talajigénye. amikor is a légáram sebessége 0. Olcsóbb és nem igényel olyan beruházást.

vetés.és káli­ műtrágyákat még az ősz folyamán a betervezett terményeknek megfelelően adjuk. a következő idősza­ kok alkalmasak a dugványok vetésére: – rövid és hajtatási fajtáknál: június elejétől július közepéig. K20 140-170 kg/ha. hogy a dugványok már bizonyos érettségi fokot elérjenek. mint az árutermesztésnél. A különböző tenyészidejű fajtákat olyan időpontban kell el­ vetni. Talaj-előkészítés. magasabb szárazanyag-tartalma lévén. A foszfor. Hazai adottságainkat és a fajtatípu­ sokat. Ezeknél — különösen. A rövid tenyészidejű fajták dugvány termesztését másodtermesztés­ ben is megoldhatjuk. Hosszú tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. jobb a tárolhatósága. ha jó táperőben levő ta­ lajon termesztjük — az előveteménytől függően a nitrogén mennyi­ ségét a minimálisra csökkentsük: 15—20 kg/ha. Az érett sárgarépának. éret­ tek legyenek. a minősítésnél és szelektá­ lásnál a fajtabélyeg világosan megítélhető legyen. Adhatjuk vetés előtt és ezt követően az első kapáláskor. K20 140-120 kg/ha. 56 . Követelmény. de még fejlődésben legyenek.Közepes tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. A közepes és hosszú te­ nyészidejű sárgarépadugvány alá a szükséges foszfor. P205 40— 80 kg/ha. nagyságot és formát elérjék. A vetőmagszükséglet és a vetés módja ugyanaz. hogy felszedéskor a fajtajellegnek meg­ felelő színt. P2Os 80—100 kg/ha. Ezért lehetőleg úgy válasszuk meg a vetés idő­ pontját. váltakozik azonban a vetés idő­ pontja. hogy október végére a dugványok megfelelően fejlettek. illetve tenyészidejűket figyelembe véve. a nitrogént pedig fejtrágyaként szór­ juk ki. vagyis az elővetemény és a másodterménynek termesztett sárgarépa igényének megfelelően. vagy a hosszú tenyészidejűeknél lehetőleg öntözővízzel az első és harmadik kapálás előtt.és káliműtrá­ gyát az őszi mélyszántás előtt.

— közepes tenyészidejű fajtáknál: május közepétől június köze­ péig, — hosszú tenyészidejű fajtáknál: április elejétől május elejéig. A nyári vetéseknél szükséges hangsúlyozni a talaj minőségét. A cserepesedésre erősen hajlamos talajokban még a jó vetőágyat ké­ szítő precíziós vetőgépekkel vetett mag sem adhat egyenletes kelést. A nagyobb esőzések következtében becserepesedett vetéssel ugyan­ úgy járunk el, amint azt már az előzőekben leírtuk. Öntözés. Általában a korai vetésű és jó kelésű, illetve megfelelő növényállományú dugvány öntözés nélkül is kielégítő fejlettséget érhet el. A késői vetésű dugványoknál azonban az időjárástól füg­ gően, de gyakran előfordul, hogy öntözésre szükség van. A színese­ dés, illetve a karotinképződés megindulásakor ajánlatos öntözni. Augusztus közepe után azonban csak akkor öntözzünk, ha az au­ gusztus végi, szeptember eleji esők hiányoznak. A száraz, kiszik­ kadt, könnyű talajokból is nehézséget okoz a szedés, homoktala­ jokban pedig a dugványok a tartós őszi szárazságban fonnyadtak. Ilyen esetben a hiányzó csapadékot, ha lehet, öntözéssel pótoljuk. Növényápolása, vegyszeres gyomirtása az árutermesztésnél leír­ takkal teljes mértékben megegyezik. Szedés. A sárgarépadugványokat még felszedésük előtt szelek­ tálni kell. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő, seprűsödő és fel­ magzó töveket. A termény felszedését az időjárástól függően késő ősszel, október végén, november elején kezdjük, amikor már az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Szedhetjük kézzel, ásóval vagy kormánylemez nélküli ekével, a gyökereket meglazítva kézzel emeljük ki és szedjük össze. A gépesített szedésre lehetőséget nyújtanak a nyüvőrendszerű kombájnok, mint pl. a Scott Urschel amerikai vagy az EM—11-es NDK-gyártmányú egysoros gépek. A kézi szedésnél a levélzetet kézzel csavarjuk le. Ha mégis előfor­ dul, hogy a lecsavarással a szívrész megsérülne, akkor azt ne tegyük a dugványok közé. A sárgarépa ez esetben is kihajt ugyan, de körben a szívrész körül több rügyet hoz és kis magszárakat. Lehetőség sze­ rint jól tisztítsuk meg a dugványokat, lomb- és földmaradványok ne maradjanak rajtuk, majd tisztítás után hordjuk a tárolóhelyre. 57

A lombtalanítást elvégezhetjük a táblán kaszával is. Ez azonban nem ajánlatos, mert mindenképpen át kell válogatni a dugványokat. A sárgarépán rajtamaradó fonnyadó és egyéb levélmaradványok, valamint a rátapadt föld a kórokozók és kártevők melegágyai le­ hetnek. A jelenleg ismert gyökérzöldségszedő kombájntípusok közül a nyüvő rendszerűek azok, amelyek rendszerüknél fogva alkalmasak dugványszedésre. Ilyen az utóbbi időben nálunk is elterjedt NDKgyártmányú EM—11-es kombájn is. Csakis az erős, ép lombozató fajták szedhetők vele. A kombájnnal való szedés, illetve lombtalanítás után is szükséges bizonyos mértékű utántisztítás. Ahol a gép a levélzetet csak részben távolította el, ott azt kézzel kell elvégezni. A sárgarépadugvány téü tárolása A dugványokat átválogatva teleltetjük át. Eltávolítjuk a korcs növésű, sérült, beteg, repedt és elágazó, ún. lábas répákat és azokat, amelyek a fajta jellegének nem felelnek meg. Hűtőházban is tárol­ hatjuk ugyanúgy, ahogy az áru céljára termelt sárgarépát. A hűtőházi tárolás előnye, hogy a dugványokat 6—7 hónapig, vagyis a kiültetésig biztonságosan megőrizhetjük, a tárolóból közvet­ lenül a kiültetés helyére szállíthatjuk olyan ütemben, ahogy azt az ültetés megkívánja. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizhető és az esetleges romlási gócok könnyen kiiktathatók. Ma azonban még kevés termelő üzem rendelkezik olyan hűtőkapacitással, amely a dugványok tárolását is lehetővé teszi. Prizmás tárolás. A dugványokat többnyire földprizmában tárol­ ják nemcsak nálunk, hanem a legtöbb országban. A jól átválogatott, egészséges sárgarépa minden nehézség nélkül tárolható a gondosan előkészített és a tél folyamán, a tárolás ideje alatt rendszeresen ellen­ őrzött földprizmákban. A prizmák elhelyezése, elkészítése és méretei megegyeznek a Tá­ rolása c. fejezetben leírtakkal. A dugványok helyét azonban a terü­ let tisztítása után fertőtlenítsük. Zineb (0,4%-os) vagy Cuprosan Super D (0,4%-os), vagy más réztartalmú szerrel permetezzük le, vagy TMTD-vel vékonyan szórjuk be. 58

A tisztított és átválogatott dugványt 60—80 cm széles és ugyan­ ilyen magas prizmákba rakjuk. Fertőtlenítés céljából ajánlatos 100 kg-onként30—40 dkg TMTD porral rétegenként beszórni abera­ kott dugványokat. Rágcsáló (egér, pocok) elleni védekezésül Arvalint is tegyünk a prizmákba. Hagyományos volt a prizmákba 20—25 cm-es rétegenként nyirkos föld vagy homokréteget szórni, erre azonban nincs szükség. Kisü­ zemi tárolásnál vagy pincékben készített prizmákban, ahol kis menynyiséget tárolunk, ott a répák közötti üregek kitöltésére használhat­ juk ezt a megoldást. Külföldön egyes országokban szintén használ­ ják ezt a módszert. A szellőztetés biztosítására szokás a prizma aljára két lécből ké­ szített rácsot háztető alakban fektetni. Ha ezt a megoldást választ­ juk, akkor a szellőzőrács alá is rakjunk helyenként egér irtására Arvalint. A prizmázás előtt ajánlatos a dugványok átlagsúlyát-megál­ lapítani (10 kg súlyú dugványban megszámoljuk a dugványokat, legalább 3—4 helyről vett átlagban). A prizmákban levő dugványok várható kiültetési területét kiszámíthatjuk, ha a prizma köbtartal­ mát megszorozzuk 570-nel, amely 1 m3 sárgarépának a súlya. A prizma köbtartalmának kiszámítása a következő: a prizma alaphosszúságának két­ szerese + a prizma felső gerin­ cének hossza Ha a prizmák hőmérséklete a +4 °C-ot meghaladta, megkezdő­ dik a dugványok hajtásképzése, de a rothadás veszélye is fennáll.
3. táblázat. A hektáronként szükséges sárgarépadugvány száma és súlya az ültetést távolság és az átlagsúly alapján (Tiborcz et al., 1972)
A dugványok átlagos súlya, g Ültetési távolság Darabszám ha-onként 30 40 50 60 70 80 90 100

szükséges dugvány, q/ha

50X30 50X40 50X50 60X40 60X50

65 222 49 217 39134 40 974 32 611

20,0

26,6
20,0

15,1 12,0 12,5
10,1

33,2 24,8
20,0

16,0 16.7 13,4

20,9 16,7

40,0 29,9 24,0 25,0
20,0

46,7 34,9 28,0 29,2 23,3

53,3 40,0 32,0 33,4 26,6

60,0 45,0 36,1 37,5 30,1

66,7 50,0 40,0 42,0 33,4

59

+7 °C-náI a prizmákat szét kell szedni. Amennyiben ez a felmele­ gedés a tél folyamán keletkezik, akkor fagymentes napon átválo­ gatva, a prizmákat lehűtve, ismét visszarakjuk. Tavasszal ilyen mérvű felmelegedés esetén a kiültetést minél előbb kezdjük el. A prizmában vagy hűtőtárolóban tárolt dugványokat a téli fagyok megszűntével lehetőleg azonnal ültessük ki! A maghozó év A korai kiültetés természetszerűleg megkívánja, hogy a magtermesz­ tésre kijelölt tábla összes előmunkálatait még az ősz folyamán elvé­ gezzük és a terület tavasszal könnyen, gyorsan előkészíthető legyen. A terület kiválasztásánál lényeges, hogy a környék vadmurokmentes legyen, mert a sárgarépa idegentermékenyülő és vadmurokkal is könnyen kereszteződik. A magtermő sárgarépatábla és más fajtájú maghozó sárgarépa, valamint a vadmurokkal fertőzött terület között legalább 800 m-es izolációs távolság legyen. Erősen gyomfertőzött terület sem alkalmas magtermesztésre, mert a tenyészidő második felében a sorközművelés megoldhatatlan, és ha a vegyszeres gyomirtás nem járt kellő eredménnyel, akkor a ve­ tőmagtábla elgazosodik. Azonos fajsúlyú és nagyságú gyommagvak gyakran ki sem tisztíthatok a sárgarépából. Talajigény, vetésforgó. Mély rétegű, mélyen művelhető, tápanyag­ gal jól ellátott talajokon kaphatunk csak jó minőségű jó csíraképes­ ségű maghozamot. A kötött, hideg talajokon a kiültetett dugványok rosszul gyökeresednek és gyengén fejlődnek. Maghozamuk silány lesz mind mennyiségben, mind minőségben. Legjobb előveteménye a kellő időben betakarított, istállótrágyá­ zott kapásnövény vagy kalászos. Tápanyagelíátás. őszi mélyszántás előtt a tápanyag-ellátottságtól függően a következő hatóanyagot adjuk: P2Os 150-180 kg/ha, KaO 120—150 kg/ha, N 50— 60 kg/ha.

tavasszal 60

Talaj-előkészítés. Tartsuk szem előtt, hogy a kifogástalan gépi ül­ tetés alapfeltétele az egyenletes, sima talajfelszín. Amennyiben az előkészítési munkák lazává tették a talajt, akkor sima hengerrel kissé tömörítsük, különben a dugványok túlságosan mélyre kerül­ nek. Prizmabontás, dugvány-előkészítés, ültetés. Ültetés előtt a dugvá­ nyokat ismét át kell válogatni. Ősszel, prizmázás előtt a fajtajellegre átválogatott dugványok közül tavasszal már többnyire csak a rom­ lott, beteg répákat kell kidobni. A prizmák felbontása után a dugványokat lehetőleg azonnal ül­ tessük ki, mert a fonnyadt dugvány nagyon nehezen vagy egyálta­ lán nem gyökeresedik be. Kézzel, ásóval vagy ültetőfával egyre kevesebb üzemben ültetnek. Ennél az ültetési módnál előre hossz- és keresztirányban megvona­ lazott metszéspontokba ültetünk. A jó eredés előfeltétele, hogy a be­ ültetett dugványokhoz jól nyomjuk hozzá a földet, s a dugvány me­ rőlegesen álljon 3—4 cm-re a talajfelszín alatt. A nagyon munkaigé­ nyes és lassú kézi ültetés helyett ma már a legtöbb üzemben géppel ültetnek. Erre alkalmas minden palántázógép, amelyről a műanyag tárcsákat leszereljük. Az ültetők a sornyitó után helyezik el megfe­ lelő mélységben a dugványokat. A tömörítő kerekek rendszerint jól hozzányomják a dugványokhoz a talajt, ha azonban ezt nem talál­ juk kielégítőnek, akkor sorhengerrel keresztben, harántirányban já­ rassuk meg a táblát. Használatos gépek az UPK—6, területteljesít­ ménye 0,8 ha/l0 ó, TP — 4 4 soros, területteljesítménye 0,6 ha/10 ó. Tehát ugyanolyan teljesítményt lehet vele elérni, mint a palántázás­ nál. Kifejezetten dugványültető gép a Szuper Prefer T ültetőgép, amely csak 60 X 40 cm-es sor- és tőtávolságban tud dolgozni. Fajtatípusonként az alkalmazandó sor- és tőtávolság: rövid és félhosszú fajtákhoz 50—55 X 25—30 cm, hosszú fajtákhoz 60—65 X 35—40 cm. A tenyészterület befolyást gyakorol az érés egyöntetűségére és az ezerszemsúly alakulására. A ritka ültetésből származó magvak ezerszemsúlya nagyobb, de az érés a magszárak dús elágazódása miatt 61

de kisebb a magvak ezerszemsúlya. nincs szükség to­ vábbi kapálásra. Később ugyanígy járhatunk el. Kiültetés után. Aratás-cséplés. mint a félhosszú vagy hosszú tenyészidejűeké. Vegyszeres gyomirtás. Az első gyomirtás sikertelensége esetén ismételjük meg a vegyszerezést a fejlődő állományban is.3 kg/ha oldva. Ha a magszárak ^rőteljes kifejlődéséig sikerül a talaj gyommentességét biztosítani. Merkazin 3. akkor 5—6 cm-re csirkézzük fel a sorokat kapával vagy se­ kélyen leengedett ekével. Ha nem sikerült megfelelő mélységre (3—4 cm) ültetni a dugvá­ nyokat. akkor az elgyomosodástól nem kell félni.elhúzódik. Öntözésre rendszerint akkor van szükség. Ajánlható vegyszerek. A későbbiekben. a fejlődő magvak szintén. mert a zárt növényállomány elnyomja a később fejlődő gyomokat.2 kg/ha 350—520 l vízben Afalon.5—5. A maghozó sárgarépa vegyszeres gyomir­ tását végezhetjük kiültetés után. vagy amikor a lomb és a fejlődő magszárak a 15—20 cm-es fejlettséget elérték. ha a tavasz nagyon száraz volt. s a gyökerek sem tudnak kellően megkapaszkodni a talajban. Ez a művelet nemcsak a kiszáradás. nem tudja zavartalanul ellátni a föld feletti szerveket vízzel. a gyökeresedés megindulása után és a vegyszeres gyomirtás előtt végzendő el. vagy a késői kitavaszodás miatt csak későn kerülhet sor a kiülte­ tésre. Ez esetben a magszárak satnyák lesznek. A sűrű ültetésű maghozók érése egyöntetűbb. Öntözés. A korai fajták magjának érése egy-két héttel ko­ rábban következik be. Linuron 50 3. hanem a helyenként nagyon nagy károkat okozó nyulak ellen is véd. Kapálás. A—1114. A magernyők és a mag barnulása. s a hirtelen fellépő meleg következtében a talaj gyorsan kiszá­ rad. kihajtás előtt. valamint az ernyők befelé kun62 . Ha a dugvány györekesedése nem előzi meg a magszár fejlődé­ sét. mielőtt a magszárak megjelennek. főleg ha a vegyszeres gyomirtás eredményes volt. Az ültetéskor keletkező keréknyomok és a helyenként elkerülhetetlen taposások fellazítására.5—4. A kora tavasszal kellően megnedvesített talajba kiülte­ tett dugványokat a legritkább esetben szükséges öntözni. könnyen kidőlnek és elszáradnak. gyomirtása lényegében azonos a mag­ ról vetett kultúráéval.

A cséplést akkor kezdjük. különösen. majd a másod. mert egyrészt az alsó fásodott szárrészektől a vágószerkezet gyorsan tönk­ remegy. mert a sok szár. Először az első-.és harmadrendű ernyők érését bevárva a táblát géppel learatjuk. Az előtisztítást lehetőleg gyorsan kezdjük meg. Az aratást akkor kell kezdeni. ha a kicsépelt magvak közé kevés szárrész kerül. 63 . • Csépelhetjük szakszerűen beállított kombájnnal vagy cséplő­ géppel. másrészt a dús.és harmad­ rendű ernyők érnek be. Az érett. folyajnatosan (több alka­ lommal) szedjük. maghozó tábla aratása és cséplése egymenetben kom­ bájnnal is megoldható. A zavartalan munka érdekében emeljük meg a vágószerkezetet legalább 25—30 cm-re. befullasztják. A levágott magszárakat kévékbe kötjük. a másod. Gépi aratást végezhetünk terelővel ellátott fűkaszával. Felzsákoltan vagy garmadában tárolni csak légszáraz. Ez az időjárástól függően 6—7 nap. A gépi aratást összeköthetjük részaratással. gyorsan penészedik. s a harmadrendűeké is barnulni kezd. és így kevesebb szárrész kerül a magvak közé. Mindezen felül a tisz­ tításnál sok munkát takarítunk meg azzal. Az átrostált magot vékonyan terítve (10—15 cmes rétegben) tároljuk a végleges tisztításig. és nyolc-tízesével utóérlelésre a táblán kúpokba rakjuk. nagyüzemi termesztésnél géppel végez­ zük az aratást.és levéltörmelék miatt gyorsan befülled a mag. mert a magszár alsó része fás. A szélkár miatt a kúpokat ajánlatos körülkötni. 10—15 cm-es tarlót hagyva. Ez azért szük­ séges. ezáltal tisz­ tításuk könnyebb lesz. vagyis ma­ ximum 14% nedvességtartalmú vetőmagot szabad. amikor a kúpokban a magvak utóértek. Legjobb minőségű magot a kézi aratás ad. • Kisebb területen kézzel. kemény. majd ahogy az ernyők érnek. Ez azért ajánlatos. amikor a má­ sodrendű ernyők magja érett. amikor két sort aratunk egyszerre. Ilyenkor először az elsőrendű vagy főernyőket. és állandó kaszatörést okoz. nagy magszárak feltekeredve a felhordó szerkezetre gyorsan eltömik.korodása jelzi az érést. ha részaratást is végezhetünk. A cséplőgépnél megtehetjük. hogy a dobbal csak a magot ve­ retjük le. Tehát az elsőrendű vagy főernyőket leszedjük kézzel.

Perzisztens vírus. Kórokozó: Carrot mottle vírus. A levelek korán elszáradnak.). de csak a Red leaf vírus jelenlétekor. s így a tünetek is együtt je­ lentkeznek. Feltehetően maggal is terjed. A levélnyélen és a száron hosszú barna csíkok vannak izzadmánycseppek (baktériumnyálka) kíséretében. majd a levelek megbámul­ nák. A vetőmag rosszabb minőségű. A zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. a száron és a virágzaton láthatók. Védekezés: mint a levéltetvek elleni védekezés. • A fenti vírusok legtöbbször együtt fordulnak elő. Magyarországon a betegség 1957 óta ismert és azóta általánosan elterjedt.Várható magtermés hektáronként: rövid. Nem perzisztens vírus. A növény alacsony növésű. a gyökérhozam csökken. 700—1200 kg. Kórokozó: Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson. A sárgarépa vírusos vöröslevelűsége. A vírus mechanikailag sár­ garépára nem vihető át. törpe. hajtatási fajtáknál félhosszú fajtákból hosszú fajtákból 350— 700 kg. komp­ lex fertőzés esetén terjed e vektorral. A levélkeosztat sarló alakban meggörbül. A levélnyél alul meggörbült. A betegség tünetei házánkban a levélen. A virágemyőkön elő64 . Kórokozó: Red leaf vírus. A levélkeosztatok hegyénél vörös elszíneződés jelentkezik. 500— 900 kg. Gyökéren a kórokozó eddig még nálunk nem fordult elő. A levélen leginkább a levélkeosztatok hegyénél levő sö­ tétbarna kerek vagy ovális foltokat széles sárga udvar szegélyezi. Növényvédelme A sárgarépa betegségei A sárgarépa vírusos tarka törpülése. A leveleken sárgás mozaikfoltok találhatók. A sárgarépa xantomonászos betegsége. levélnyélen.) a terjesztője. A vírus mechanikailag nem vihető át. Végül a levelek vörös szí­ nűek lesznek. amely később a levélkeosztatokra is kiterjed. Terjesztője a zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop.

pusztu­ ló növényrészek) esetén 2—4 hét múlva teljes rothadás következik be. A nagy páratartalom pedig az izzadmánycseppek beszáradását akadályozza meg. vizenyős. ahol a betegség előfordult.1%-os higanytartalmú nedves csávázószerben (Ceresan Univ.) 0.szőr a gallérozó fellevelek. Kórokozó: Pectobacterium carotovorum (Jones) Waldee. A kórokozó fertőzőképességét a talajban néhány évig megtartja. A nedves. nyúlós. Védekezés: A beteg lomb megsemmísítése. Ezekről a baktériumok a felfröccsenő vízcseppekkel az egészséges növényekre jutnak. A sárgarépa pektobaktériumos lágyrothadása. hogy csírázóképességüket elvesztenék.4%-os töménységben vagy rézkomponenst tartalmazó fungicidekkel (Recin Super. hogy a gyökér peridermája sokáig ép marad.3—0. Gyakori. A kórokozó a szabadföldről kerül be a tárolóba. A tünetek a gyökér feji részén gyakoribbak. és a levélkeosztatok hegyénél összegyülemlő víz a fertőzéshez kedvező körülményeket teremt. legalább 5 évig nem szabad sárgarépát ter­ meszteni. mint a csúcson. hűtőházban tárolt sárgarépán a rothadás minimá­ lis. Falisan. Falisan stb. 21 °C felett a rothadás seb és szerves anyag nélkül is előáll. A kórokozó terjedé­ sére a májusi—júniusi esős időjárás kedvező. Gyakorlatilag 10 °C alatt a baktériumnak nincs jelentősége. beérnek..) 0. Pincében. Cupritox stb. majd az egyes emyőcskék száradnak el Izzadmánycsepp itt is bőven képződik. vizes vagy mosott és polietilén zsákokban lezárva tá­ rolt sárgarépákon a betegség rendszeresen előfordul. Cuprosan Super D stb. A sárga65 . A kórokozó a sztómán jut a növénybe. A rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Coprantol. Granosan stb. Ered­ ményes a higanytartalmú szerekkel (Ceresan Univ.) történő porcsávázás 5 g/mag kg mennyiségben. Cupravit. A gyökéren nyálkás. mert a beteg magvak anélkül.. A beteg magvakból be­ teg növények fejlődnek. A betegség elsősorban sza­ badföldön prizmákban és az alászántással történő tárolás esetén je­ lentős. A vetőmagot 0. Fő fertőzési forrás a vetőmag. Azon a területen.5 %-os töménység­ ben történő lombpermetezés is betegségmérséklő hatású. A tárolóban azonban alacsony hőmérsékleten a gyökereket nem vagy alig káro­ sítja.) 10 percig csávázni kell. kellemetlen szagú rothadás je­ lentkezik. és a tünetek a fatestben láthatók. 10 °C felett azonban seb és szerves anyag (talajmaradvány.

amelyek­ ből fertőző aszkospórák kerülnek a növé­ nyekre. és a sárgarépagyökereken elsősorban a tárolóban jelentkezik. A sárgarépa szklerotiniás rothadása. A szkleróciumok tavasszal trombita alakú apotéciumot fejlesztenek. A folt egyre nagyobbo­ dik. Más kétszikű növények termesztése esetén pedig gazdanövényein elszaporo­ dik. de nem bűzösen rothad. A betegség hazánkban általánosan elterjedt. Fontos a tárolók szel­ lőztetése. A szabadföldi prizmák gerincét ősszel ezért nem szabad azonnal lezárni.répagyökerek felületén levő víz a kórokozó számára kedvező. hogy a szkleróciumon micélium fejlődik.) 66 . Kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum (Lib. A gyökerek belső szövetei világosbarnák. hanem a gombára is kedvező hatású. A kórokozó a kedvezőt­ len körülményeket jól elviseli. s az jut a növénybe. A sárgarépa szklerotiniás rot­ és ez a gyökerek peridermavastagodására hadása (Fotó: dr. A gyökér pépesen. Később a szkleróciumok a felüleletet kéregszerűen borít­ ják. felületén laza. A leggyakoribb azonban az. a kambium pedig sötétbarna. de a 10 °C semmiképpen ne haladja meg. A gyö­ kéren először vizenyős foltok mutatkoznak. Glits M. A kálium. lazák.) de By. A talaj magas nitrogéntar­ talma nemcsak a növény szöveteinek fella­ zulását eredményezi. és gazdanö­ vény nélkül is évekig életben marad a talaj­ ban. vattaszerű hófehér micélium fejlődik. amelyben izzadmánycseppek kíséretében fekete szkleróciumok ala­ kulnak ki. Szabadföldi prizmás vagy alászántással történő tárolás esetén ned­ ves vagy mosott gyökeret tárolni nem szabad. Védekezés: tárolás előtt a sárgarépagyökereket szárítsuk meg. majd dús. A kórokozó a szabadföldön a beteg nö­ vényrészekben szkleróciumokkal és micéliummal vagy a talajba került szkleróciu­ mokkal telel át. Az anaerob környezet a kórokozó alapvető létfeltétele. A tároló hőmérséklete lehetőleg 0 °C körül legyen.és foszforműtrágyák hatá­ sára viszont a betegség mértéke csökken.

Ebben a bőrszö­ vetbe beépülő. A tárolóban a beteg gyökérből a mellette levő egészségesbe is átnő a gomba. Alacsony hőmérsékleten a sárgarépa sebzáró képessége rendkívül rossz. A sárgarépa botritiszes rothadása. Az alacsony. szürkésbarna.vezethető vissza. 0 °C feletti hőmérséklet a kórfolyamatot lassítja. A gyökéren fakó vizenyős. A rothadó részek szagtalanok. s így a romlási veszteség kevesebb. szállítás és a tárolás közben keletkező sebek. A gyökér belsejében a szövet szenynyesszürke. Védekezés: a sárgarépa a vetésforgónak olyan szakaszába kerül­ jön. A sárgarépát ala­ csony. Az étkezésre tárolt sárgarépa növényvédő szerrel történő kezelése hu­ mántoxikológiai szempontból tilos. A tároló hőmérséklete a kórfolyamatra nagy hatással van. a betegség tüneteit alig mutató gyökerekkel kerül. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. A gomba a növénybe elsősorban sebeken keresz­ tül jut be. majd nemezes fehér micélium látható. A felszedés. Kórokozó: Botrytis cinerea Pers. Magtermesztés esetén a dugványokat 85% TMTD tartalmú Pol—Thiuram vagy Wolfen Thiuram 85 fungiciddel 300 g/q mennyiségben kell beporozni. pók­ hálószerű. A gyökerek előszárításá döntő fontosságú. annál intenzívebb a kórokozó növekedése és a rothadáskor felsza­ baduló hő is a prizma hőmérsékletét növeli. rothadó foltok jelennek meg. Minél magasabb a tároló hőmérséklete. ahol az elővetemény egyszikű volt. Végül a gyökér összezsugorodik. A tárolt sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. rugalmasak. amelyek később egybeolvadnak és kemény kérget alkot­ nak. A szkleróciumok szerveződésével párhuzamosan a fehér be­ vonat fokozatosan gyérül. 5* 67 . Emiatt a rothadás gócokban jelentkezik. Sárgarépát frissen trágyázott talajban ne termesszünk. sáros gyö­ kértestek miatt a fertőzési veszély rendkívül fokozódik. majd fekete apró szkleróciumok ala­ kulnak ki. amely Ma­ gyarországon 1964 óta ismert. Alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökér felületén finom. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről. Magas hőmérsékleten a rothadó foltok felületén dús szürke konídiumtartó gyep jelenik meg. a kambium pedig sötétbarna. elfásodik. valamint a gyakori csapadéktól nedves. A felszedésre még a fagyok előtt kerüljön sor.

Ilyenkor a gyökér felületén levő elhalt. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről kerül. és az azokkal érint­ kező gyökerek is megfertőződnek.és levélmaradványok mint elhalt szerves anyagok a gomba behatolásának kedvező felté­ telei. A gomba növekedési erélye optimális hőmérsékleten rendkívül gyors. A kórokozó a tároló levegőjébe kerülő konídiumokkal is fertőz. A kórokozó a tárolólá­ dákban levő növénymarad vány okon is fennmarad. Seb híján a szerves anyag a betegség mértékét döntően befo­ lyásolja. A gyökérre tapadt talajrészek. így az alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökérzöldségek rot­ hadása lassabban és később következik be. A gomba a gyökér­ be elsősorban a seben keresztül jut be. Alacsony hőmérsékleten a gyökér sebzáró képessége rend­ kívül rossz. Glits M.) A kórokozó szabadföldön a növénymaradványokon szaprofitaként életképes marad. ok­ 68 . szár. kálium) a betegség mértékét nem befolyásolják. fosz­ for. A talajba juttatott műtrágyák (nitrogén.A sárgarépa botritiszes rothadása (Fotó: dr. bomló szerves anyag a betegség mértékét nem befolyá­ solja. Védekezés: a sárgarépát lehetőleg az első őszi fagyok előtt.

elszárad­ nak. A betegség tünetei a csíra­ növényen. szívrothadás jelentkezik. A sárgarépa sztemfiliumos feketerothadása. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. A betakarítás és szállítás közben kelet­ kezett sebek és a gyökérre tapadó nedves talaj. A gyökéren há­ rom tünettípus van: a gyökér oldalán 2—15 mm átmérőjű. Az 1956 óta ismert betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. A csírázó magvak elpusztulnak. sötét­ barnák.) Neerg. et E. levélen és levélnyélen. ame­ lyeken laza.) 69 . A gyökér alapi részén a gyökérvég feketedik el. Konídiumai a maghozó tö­ vek leveleiről és virágernyoiról a csép. befűződik és a növények kidőlnek..tóber végén fel kell szedni. A magtermesz­ tés során a dugványok vagy elpusztul­ nak. olajbarna konídiumtartó is lehet. Kórokozó: Stemphylium radicium (M. A levélnyélen a foltok megnyúltak. sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg. A levelek sárgulnak.A sárgarépa sztemfiliumos feketeléskor a mag felületére tapadnak (külső rothadása (Fotó: dr. kerek vagy hosszúkás barna foltok láthatók. valamint a betaka­ rításkor az esőtől ázott gyökerek miatt az előszárítás feltétlenül szükséges. A magtermesztés esetén a dugványokat TMTD tartalmú fungiciddel kell beporozni (lásd: a sárgarépa szklerotiniás rotha­ dása). A leveleken apró. GUts M. A sárgarépát alacsony. A gyökér feji részén egyre mé­ lyebbre húzódó rothadás. Szabadföldi prizmák esetében a prizma vastagításáról gondoskodni kell. csíkszerűek. a virágzaton valamint a gyökereken találhatók. mert különben a gyökereken fagy okozta repedé­ sek keletkeznek. A csíranövény szik alatti szár­ része elfeketedik. vagy pedig a tövek elhervadnak. kerek vagy ovális besüppedő fekete foltok láthatók. A virágzaton a fentiekhez hasonló tünetek alakulnak ki. Dr. Az elfeketedő szárrészen finom. A kórokozó fontos fertőzési forrása a vetőmag.

Ha a beteg gyökereket mint dugványokat magtermesztésre hasz­ náljuk. Innen pedig vagy a gomba micéliuma a levélnyél alapon keresztül jut a gyökér feji részébe. Miltox Special) 0. elsősorban fa tárolóeszközök használata esetén. Más esetben a gomba micéliuma még a vegetációs időben a mag belsejébe hatol (belső magfertőzés). szállítása és tárolása közben tovább fokozódik. Rhizoctonia crocorum (Pers. 0. levélnyélre és a sztómákon keresztül hatol be a szövetekbe. A gomba a talajból az oldalgyö­ kereken keresztül jut a gyökerekbe. A lomb és az emyővirágzat védelmére a ditiokarbamátok (Zineb. 1971 óta fordul elő alacsony hőmérsékletű tárolóhelyeken. majd a terméseket (magvakat) is megfer­ tőzik. Kórokozók: Rhizoctonia carotae Rader. vagy pedig a levélről lemosódó konídiumok tapadnak a fejrészre. A sárgarépa felszedésekor ezért a gyökéren a tünetek szembetűnőek.).4%-os tömény­ ségben eredményesen használhatók. Rhizoctonia solani Kühn.magfertőzés). A kórokozó a gyökeret az ép bőrszöveten és seben keresztül egyaránt fertőzi. A tárolóban a beteg gyökérből az egészségesekre a kórokozó alig terjed át. akkor a kórfolyamat a kiültetés után is tovább folytatódik. amely a sárgarépa rizoktóniás krá­ terrothadását okozza. A sárgarépát alacsony (0 °C felett) hőmérsékleten kell tárolni. 70 . A sárgarépa rizoktóniás betegségei.. A Rhizoctonia carotae Rader. ahol a kórokozó 2 1/2 évig is fennmarad.) DC. A kórokozó tehát a fertőzött csíranövé­ nyekről jut a levélre. valamint a talaj. A magtermesztés esetén a dugvá­ nyok fungicidekkel történő kezelése kielégítő védelmet nem nyújt. elsősorban a rothadó foltok növekednek. Antracol stb. Fertőzési források ezenkívül az elpusztult növényrészek. ahol a kórokozó még 6 év után is megtartja életképességét. A beteg ernyővirágzat alapi részén a konídiumtartókon konídiumok képződnek. Védekezés: a legfontosabb a vetőmag csávázása higanytartalmú szerekkel (lásd: a sárgarépa xantomonászos betegsége) vagy TMTDvel 5 g/mag kg mennyiségben. Maneb. Cuprosan Super D. Dithane M—45. A fertőzésveszély a sárgarépa felszedése. amelyek a környező egészséges növényekre jutva a le­ veleket és a virágernyőt.2%-os töménységben és a rézkomponenst tartalmazó fungicidek (Recin Super.

valamint a virágernyőkön finom. A micélium később a gyökerek felületét. Ritkán fordul elő. egészséges leveleket fejlesz­ tenek. szegély nélküli bemélyedések keletkeznek. a tárolóban pedig a ládák. amelyen a lilásbarna micéliumhálózat és az apró lilásbarna álszkleróciumok találhatók. A lomb elszárad. kráterszerű besüppedő kerek Vagy ovális alakú barna foltok figyelhetők meg. A foltok belseje kis­ sé ráncos. A kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák a leveleket fertőzik meg. kosarak. s belőlük egészséges növények fej­ lődnek. szür­ késfehér bevonat (ektofita micélium) jelentkezik. majd a bevonat lisztszerűvé válik (konídiumláncok tömege). a gyökéren kissé bemélyedő nagy kiterjedésű. A termőhelyről kerül a tárolóba. Magas hőmérsékleten a 0. Kórokozó: Erysiphe heraclei DC. A levélen és száron. Pol— Sulkol) kell védeni. rekeszek. A foltokban gyér.3 %-os Thiovit. Kumulus 80. Dunakoll.A sárgarépa gyökerén először apró. fehér micéliumbevonat és apró micéliumtömörülések láthatók. Termő­ helyről kerül a tárolóba.1 %-os Karathane FN 71 . A Rhizoctonia solani Kühn talajrögökhöz hasonló sötétbarna álszkleróciumai elsősorban a gyökér feji részén találhatók. Az elpusztult növénymaradványokon levő kleisztotéci­ umok a kórokozó fertőzési forrásai. A talajlakő gomba a termőhelyről tünetmentesen kerül a tárolóba. A tárolóban a gyökértestekről a faládákra kerül. A kaszattermésen szintén szürkésfehér micéliumbevonat és kleisztotéciumok vannak. később 5—30 mm-es. csapadékos időjárás után a növények új. A beteg magvak jól csíráznak. Védekezés: a könnyen tisztítható. amelyek a csapadékszegényebb idő­ szakban újabb fertőzéseket hoznak létre. A nyári fertőzésben a konídiumoknak van nagy szerepük. emiatt a gyökérfejlődés kisebb. ahol több évig is életképes. Védekezés: száraz nyáron és ősszel a lombot elemikén-tartalmú permetezőszerekkel (0. A gomba fertőzési forrása a szabadföldön a talaj. A sárgarépa lisztharmata. műanyag ládák használata vagy a faládák polietilénnel történő kibélelése. ex Saint—Aman. A nyár közepétől apró fekete kleisztotéciumok jelennek meg.) DC. A Rhizoctonia crocorum (Pers. Száraz nyarakon és ősszel a betegség hazánkban ál­ talánosan elterjedt. lilásbarna foltokat okoz. Ritkán fordul elő. majd a ládákat is beborítja.

Csapadékos idő­ járás esetén és öntözött kultúrákban nem kell védekezni.) Kártételük hatására a sárgarépa gyökerein gubacsszerű.) károsítja. a levelek melegebb időben lankad­ nak. vagy a 0. Ezek is a növények gyökereit károsítják. A fokozott gyökér­ képződés itt is megfigyelhető. A termés kevesebb.57-tel vagy a 0.) is. a ré­ patest „szakállas” lesz. s a kártétel­ mértéke ezzel is fokozódik. (Fotó: Hanzsáros P. A sárgarépa állati kártevői A fonálférgek közül a sárgarépát sza­ badföldön elsősorban a gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne ssp.05 %-os Morestannal kell permetezni. A fonálférgek által megtámadott növények gyökérzetén ebben az esetben elhalásos foltok keletkeznek. A károsított nö­ vény oldalgyökereinek a száma rendellenesen megnövekszik. gyengébb minőségű. de anélkül. Növényházi körülmények között több faj kártételével kell szá­ molni. A megtámadott növények gyökérze­ tén a különböző kórokozók könnyebben megtelepednek. A kártétel következtében a fertőzött növé­ nyek fejlődésükben elmaradnak.hogy gubacsokat idéz­ nének elő. Az említett fonálféregfajokon kívül a sárgarépát károsíthatja még a szárfonálféreg [Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filip] is. Szabadföldi viszonyok között igen gyakran megtalálhatjuk a sár­ garépán a vándorló gyökérfonálférgeket (Pratylenchus ssp. több mm-t is elérő megvastagodások. Szabadföldi viszonyok mellett a gyökérgubacs-fonálférgek nagyobb mértékű elszaporodása és kártétele főleg a mélyebb fekvésű és tápanyag­ ban gazdag talajokon szokott elő­ Fonálféreg kártétele sárgarépán fordulni. dudorok képződnek.05 %-os Karathane LC-vel. rosszul tárolható. A károsítás 72 .

A kifejlett nyüvek bábozódni a talajba húzódnak s ezért gya­ kori. Amennyiben a károsítás tüneteit észleljük. amelyek a héj alatti rozsdaszínű kanyargós járatokban táplálkoz­ nak. A kezdetben fehér. A sárga­ répa vetését megelőzően talajvizsgálatot kell végezni. Szükség esetén a tojásrakás megkez­ dése előtt külön engedéllyel és szermaradék-vizsgálattal a Phosdrin 0. a Nemagon 4 cm3/m2 vagy a Di—Trapex 60 cm3/m2 mennyiségben. Fekete tücsök (Acheta desertus Pali. s nagy popu­ lációszám esetén a területre sárgarépát és a fonálférgekre érzékeny más növényeket nem szabad vetni. majd megsárgul. a ko­ rai paradicsom. Ezek nagyüzemi gépi kijuttatására is megvan a lehetőség.1 %-os oldatát használhatjuk eredményesen. majd hamuszínű s a 73 .). de külföldön a kártételét igen jelentősnek tartják. a gabonafélék és a kukorica egymás utáni termesz­ tése jelentősen csökkenti a talaj fonálféreg-fertőzöttségét. Védekezés: a felsorolt fonálféregfajok elleni védekezés a megelő­ zésen és a vegyszeres eljárások összekapcsolásán alapszik. A maghozónak szánt dugványanyag a későbbi vetés miatt elkerüli a károsítást. Jelentősen lehet csökkenteni a fonálférgek egyedszámát a helyes vetésforgóval. Sárgarépalégy (Psila rosae FB. Elsősorban szabadföldön károsít. hogy az őszi felszedés idején a járatok már üresek. A korai bab. Védekezés: a vegyszeres védekezés általában nem válik szüksé­ gessé. a tárolásra kerülők pedig a raktározás alatt gyorsan rothadásnak in­ dulnak. így a sárgarépát is károsíthatja. Soktápnövényű faj.). ezért mint potenciális kártevővel számolni kell vele. hogy a sárgarépa karógyökere rendellenesen megvastagodik és felreped. A károsított növények konzervipari használati értéke is jelentősen csökken. A vegyszeres védekezés a talaj előzetes fertőtlenítésével megold­ ható. Jó eredménnyel használhatók erre a célra többek között a Shell D—D 60 cm3/m2.legismertebb tünete. Az ilyen tüneteket mutató növények gyökerét felvágva azokban megtalálhatjuk a kifejlődve 6—8 mm nagyságú fehér nyüveket. Hazánkban viszonylag kismér­ tékben károsít. A szárfo­ nálféreg jelenléte esetén az adott területen legalább öt évig ne ter­ messzünk sárgarépát. de ez költséges eljárás. a fertőzött növé­ nyeket meg kell semmisíteni. A megtámadott növények levélzete kezdetben ibolyászöld lesz. Állandó gondos gyomirtást is kell végezni.

amely tömegszaporodása idején jelentős károkat okozhat a sárgarépában. tárcsás talajműveléssel sokat elpusztíthatunk közü­ lük. Szárazság idején a keletkező repedéseken át hozzájuthatnak a répatesthez is. és ezzel a lerakott tojások számát is. A kár­ tétel közelében rendszerint megtalálhatók a tücsöklyukak is. Erősen drótférges területen az általuk nem kedvelt növénye­ ket. Védekezés: Lindán.5—5.0 kg/ha Limacid—Spolana granulátum kiszórásával egyedszámuk jelentősen gyéríthető. Pattanóbogarak (Elateridae). A károsítás kezdetén a mag­ hozóknál a talaj Lindanos-porozása is kielégítő védelmet nyújthat. Védekezés: a felszaporodás megelőzése szempontjából különös jelentősége van a terület gyommentesen tartásának. Lárváik. melasz és korpa keverékéből készített csalétek vagy 3.vedlések során fokozatosan sötétedő lárvák és az imágók szabály­ talan rágásnyomait fedezhetjük fel a növények talajjal érintkező vagy a talaj közelében levő részein. Augusztus—szeptemberben. Egyes esztendőkben jelentős kárt okozhatnak a csíranövényeken a csoportosan kitelelt lárvák. A sárgarépára elsősorban az első nemzedék lárvái veszélyesek. Vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff. A kártétel jelentkezésekor annak továbbhaladási irányába húzott és idegméreggel beszórt árokkal eredményesen pusztíthatók. amikor a talaj felső rétegében tartózkodnak. pl. A közvetlen kártételt a mocskospajor vagy porkukac néven emlegetett lárvái okozzák. A nö­ vénykék a rágás következtében lankadnak és elpusztulnak. Ez a június végétől jelentkező nemze­ dék a sárgarépa gyökerét a föld felszínén támadja meg és szabály­ talan odvakat rág benne. A hatás fokozható a Lindan-tartalmú szerek egyidejű talajba dol­ 74 . főleg július és augusztus hónapokban. a drótférgek mint soktáp­ növényű kártevők kisebb-nagyobb mértékben a sárgarépát is káro­ síthatják. keresztes virágú olajos növényeket termeszszünk.). Védekezés: friss gyeptörésben 2—3 évig ne termesszünk sárga­ répát. de a répatestbe behatolva és ott járatokat rágva a fejlettebb növényeken is károsíthatnak. és kiodvasítják. Soktápnövényű kár­ tevő. hüvelyeseket. Ilyen módon nagymértékben csökkenthet­ jük a lepkék táplálkozási lehetőségeit. Különösen a csírázó növénykék szenvedhetnek sokat. Különösen a bábozódó drótférgek pusztulnak ettől tömegesen.

amely a sárgarépa alsó levelein és gyökerein él. A fonálférgek ellen javasolt talajfertőtlenítő szerek a drótférgeket is igen eredményesen pusztítják.1 %-os vagy a Fiiból E 0.5 %-os. mert meglehetősen nagy a szerérzékenységük. a sárgarépa-gyökértetűé hamvas világoszöld színűek. a sárgarépa-gyökértetű pedig kizárólag a sárgarépa gyökerein szívogat. hogy a gyökgumósoknál a szervesfoszforsav-észterek használata tilos! Fellépésük esetén jó eredmény­ nyel alkalmazható a Bi 58 EC és a Lebaycid 40 WP 0. Erősebb fertőzés esetén a növényeken hervadás os Sárgarépa-levéltetű kártétele tünetek jelentkezhetnek.) és a sárgarépa-gyökértetű (Pemphigus dauci Goureau) is. Nehezebben kivitelezhető a védekezés a galagonya-levéltetű gyökérzeten élő egyedei és a sárgarépa-gyökértetű nyári nemzedékei ellen. Védekezés: a lombozaton élő levéltetvek ellen viszonylag könynyen védekezhetünk.) Az általánostól részben eltérő a galagonya-levéltetű kártétele.). a galagonya-levéltetű (Dysaphis crataegi Kait. E két utóbbi faj egyedei a színük alapján meg­ különböztethetők. a hamvas sárgarépa-levéltetű (Semiaphis dauci F. (Fotó: Hanzséros P.gozásával. A levéltetvek általában a leve­ lek fonáki részére telepedve él­ nek. Ezek elszaporodását fékezhetjük a növények permetezésével a levéltetvek júniusi migrálása idején a fentebb említett szerekkel. illetve a Diazinon Phenkapton 0. Meg kell jegyeznünk azonban.2—0. A levéltetvek közül a sárgarépán több faj is károsíthat.). A gyökerekre telepedett népességet a szerek talajba juttatásával 75 . amelyek begörbülnek és elszíneződnek. Megtalál­ ható rajta a zöld sárgarépa-Ievéltetű (Cavariella aegopodii Scop. A galagonya-levéltetű nyári nemzedékei sárgás­ szürkék vagy sárgák.25 %-os oldata.

bár az ország északnyugati ré­ Sárgarépa-gubacsszúnyog lárvája szén egyes években 5% körüli (Fotó: Hanzséros P. Sárgarépa-gubacsszúnyog (Kiefferia pimpinellae F. Loew. A kikelő lárvák károsítása nyomán a sárgarépa virág­ zatában kezdetben halványzöld. A június végén—július elején rajzó szúnyogok a virágokra rakják a tojásaikat.) 76 .) ' kárt okozott a magtermésben. majd vöröses.pusztíthatjuk a legeredménye­ sebben. később lilásvörössé Sárgarépa-gubacsszúnyog kártétele virágon (Fotó: Hanzséros P. A szermaradványértékek tisztázatlansága miatt azonban csak a maghozónak szánt dugványanyag védelmére alkalmazhatjuk ezt a módszert.). A hazai szakirodalom ez ideig nem tulajdonított je­ lentőséget ennek a kártevőnek.

pl. 77 . a 0. Az esetek többségében az ikerkaszat mindkét fele felpuffad. Tömegesebb elszaporodását igen nagy­ számú gyomtápnövénye irtásával megakadályozhatjuk. A gubacsok mérete kifejlett állapotban 3—6 mm. mert a rajzás ideje a teljes virágzás idején van.váló gubacsok keletkeznek.1 %-os Phosdrin. Valamely igen rövid várakozási idejű rovar­ ölő szer esti órákban történő kipermetezése megoldást jelenthetne. Védekezés: jelenleg még igen nehéz. Az elvirágzás után felszívódó rovarölő szeres — egyébként hatékony — permetezés pedig már nem tudja meg­ akadályozni a kártételt. a termés helyett képződő gubacsokban élő lárvák szá­ mától függően.

illetve a Magyar Statisztikai Hivatal által adott termelési adatok nem tükrözik teljes mértékben a való helyzetet. Ezt természetesen a városi lakosság és a feldol­ gozó ipar érzi meg leginkább. fele a sárgarépáénak). Az árnyéktürő növények közé tartozik. így az általunk. mert csak üzemi termelések és az állami szervek által felvásárolt adatok állnak rendelkezésünkre. Felhaszná­ lása szűkebb körre terjed ki. és 1974. részben pedig a termelés nagy kézimunka-igénye miatt sok­ kal inkább ingadozik. Tavasszal az egyik legkorábban vethető növény. Már március elejétől vethetjük. Gazdasági jelentősége Ugyanúgy. mint a sárgarépáé. Bár hagyományos termesztőtájai alakultak ki. Optimális talaja az üde.-10 °C-ot is el­ visel. az egész ország területén termesztik és minden házikertben megtalálható. tápanyagban gazdag vályog. A többi zöldségnövényhez viszonyítva aránylag kis termőterülete következtében az egyes évjáratok gyenge termésátlagai a területi ingadozásokkal együttesen eléggé bizonytalanná teszik petrezse­ lyemellátásunkat. mint a sárgarépa.. de jó a tápanyagszerzési képessége. Termőterülete az utóbbi években részben a nagyfokú minőségi romlás. év termelési helyzetéről készített térképeken. Szembetűnőnek látszik ez az 1973. Termőterülete is kisebb (kb. Jóval kisebb terméshozamával az évi országos termés a negyedrészét teszi ki a sárgarépának.jó tápanyagtartalom és jó vízellátás. 78 . Tápanyagigényes.. a petrezselyem is a magyar konyha tradicionálisan használt zöldségnövényei közé tartozik. mély rétegű.Petrezselyem A petrezselyem hidegtűrő növény: —8. mint a sárgarépáé. A talajjal szemben a fő követelmény: mélymüvelhetőség.

Petrezselyemből a 79 . amelyeket azután csomókba kötve árusítanak.Petrezselyemtermesztő körzetek. Helyenként kis területeken a levele miatt termesztik. állva egymás mellé elrakott petrezselyemgyökerekről állandóan szedhetők a levelek. A tél folyamán a világosabb pincékben. meleg­ ágyakban vagy üvegházakban nyirkos homokba. járási bontásban. 1973-ban Üzemi méretű hajtatása nincs.

5 mg 30. Nyers gyökérből vi­ szont gyakran importra szorulunk. főleg levesízesítőnek.1 g 7. 80 . inkább fűszernövényként.45 g 1. de főleg a levelében levő illó olajok adják.2 g 0.05 g 3.0 mg 2. valamint vegyes szárított zöldség­ nek.0 mg Jellegzetes illatát a gyökerében.feldolgozott és szárított áruból exportálunk.68 g 35 1.75 g 6.4 mg 48. de kevésbé a tápértéke miatt. A petrezselyem táplálkozási értékei (100 grammra vonatkoztatva) Gyökérben: Kalória Fehérje Zsír Szénhidrát Víz Hamu B-vitamin Kalcium Vas Foszfor Levélben: C-vitamin Víz N-tart. A konzervipar a megtermelt mennyiségnek több mint felét dol­ gozza fel különböző salátákhoz.72 g 0.1 g 90.66 g 0.4 g 1. alkatrész Zsír Cukor N-mentes anyagok Rost Hamu 140—150 mg 85. Táplálkozási jelentősége.69 g 1. Egy főre eső fogyasztása 3.2 g 0.62 kg. Gyö­ kerét egész évben használjuk.

amely kedvezőtlen körülmények között elágazhat. s állítólag neve is innen származik. Hazánkban körülbelül azóta fogyasztják és használják. A Földközi­ tenger környékén. Vad alakjai főleg a források kör­ nyékén. 81 . Vegetatív állapotból a generatív állapotba normális körülmények között a második évben megy át.és KözépEurópában. Belső része fehér. amelyeknek gyökere használhatatlan. ún. színben és struktúrában azonos. amióta a sárgarépát. s csak leve­ lüket fogyasztják. A petrezselyemgyökérnél nincsenek színeződési és érési stádiumok. olykor pedig a szintén főgyökérből.Származása és elterjedése Nagyon közeli rokona a zellernek és a pasztináknak. Fel­ színe sárgásfehér vagy világosbarna és sárga. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. az utóbbiak a levélpetrezselymek. amelyek főleg Kelet. Vannak fajták. mint a sárgarépánál. de megtalálták Algériában is. kör­ nyezettel szembeni igényeik megegyeznek. kavicsos. a levélpetrezselymet pedig metélőpetrezselyemnek neve­ zik. Növénytani jellemzése Kétéves növény. Első évben fejleszti ki tőleveleit és húsos karó­ gyökerét. s a második évben fejleszti ki vi­ rágszárát. Ezért csak a fajták leírá­ sánál térünk ki a különbségekre. köves területeken teremnek. A leveléért és a húsos gyökeréért termelt petrezselyem gyökere karógyökér. amelyeket gyökerükért és levelükért termesztenek. amelyek főleg Nyugat-Európában és a világ többi részén terjedtek el. és vannak fajták. mert a kis karó­ gyökér fejlődésétől kezdve a húsos gyökér kialakulásáig. az utóbbiak csak a levelük kedvéért termelt. Nálunk közhasználatban a gyökérpetrezselymet csak petrezse­ lyemnek. vagyis a teljes forma kifejlődéséig. Ha küllemben el is tér a két petrezselyemfajta egymástól. Spanyolországtól Görögországig vadon fordul elő. de lehet vörösesbarna is. de sok oldalgyökérből álló gyökérképletét. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. metélőpetrezselymek. húsos. illetve ízesítésre vagy tálak díszítésére használják.

a kambium és a vékony háncsrész. Szövettani felépítése. Termése. míg a virágszár alsó levelei rövidnyele­ sek. csak másodsorban a szilárdítás. A petrezselyem egy kimondottan heterophyl növény. Ikerkaszat. ép szélűek és ülők. A petrezselymet bőséges trágyázással. Virágszára.Tőlevelei és a virágszáron levő alsó levelek felszínükön ragyogó zöldek. mint a második évben. Ezt a tényt a kutatók a külső tényezők hatásával magyarázzák. azaz az asszi­ milációs felület csökkentésével hosszadalmasan vissza lehet tartani fiatalkori stádiumban. csupasz. A húsosán megvastagodott petrezselyem­ gyökérben tartalék tápanyagok raktározódnak. Petrezselyem-levéltípus (Fotó: HanzsérosP. A tőlevelek levél­ nyelei megnyúltak. A sziromlevelek zöldes­ fehérek. a fény gyengíté­ sével. háromszorosan szabdaltak és fogazottak. levélkéi lándzsa alakúak. A virágszár felső levelei hármasak. húsosak. A virágokra az ötös szám jel­ lemző. A mag alakja in­ kább a zelleréhez hasonló.) mint a sárgarépáéhoz. hogy a megvastagodásnak elsősorban tartaléktápanyag-raktározás a célja. Ugyanis az első évben teljesen más leveleket fejleszt. Virágai. Virágzásbiológiája is ha­ sonló a zelleréhez. a kifejlődött levelek rendszeres eltávolításával. Ennek oka az. amely 2 magból áll. Egyenes. amikor a virágszárat és a virágokat hozza. szögle­ tes. belül üreges és 100—150 cm magas. beporzását a rovarok június—július hónapban vég­ zik. de annál 82 . elágazó. kívülről pedig a bőrszövet. sok vízzel. illetve ernyői a zelleréhez hasonlóak. A gyö­ kérben a szilárdító elemek majdnem teljesen hiányoznak. Idegen­ beporzó. A gyökér keresztmetszetén belülről kifelé megkülönböztethető a vastag farész.

zöl­ desszürke. Teljes kifejlett állapotban -8. Hidegtűrése teszi lehetővé az ősz elején történő vetését. Hajtatáshoz 8—12 °C is elegendő. vagy a késő ősszel elvetett mag kora tavasszal kicsírázik. 2—3 mm hosszú. vagy fel sem szedve helyben hagyjuk a következő évi magfogásra. 6* 83 .2—1. l mm széles. helybenhagyásos magtermelés. Csírázási ideje a hő­ mérséklettől függően megfelelő nedvesség mellett 20—30 nap. amikor a már megerősödő petrezselyemnövények áttelelnek. hőoptimuma 20 °C körül van. A hidegtűrő növények közé tartozik. Csíraképességét 2—3 évig őrzi meg. amikor a dugványokat ősszel felszedjük és átszelektálva visszaültetjük. Ezermagsúlya: 1.. mint a sárgarépa.Petrezselyemmag (Fotó: Kováts Z. mint a petrezselyem. Csírázási hőmini­ muma 2—3 °C. A sárgarépa a meleg időszakot jobban elviseli. Színe éretten szürkés. vagyis ugyanabba a csoportba tartozik.-10 °C-ot is elvisel.8 g. A Markov—Haevféle beosztásban 16 ±7 hőcsoportba..-né) nagyobb. Biológiai igénye Hőigénye. Gyakran alkalmazott mód­ szer az ún. A benne levő illó olajoktól jellegzetes petrezselyemszaga van. A petrezselyem hőigénye azonban ki­ sebb.

mint a sárgarépáé. mint általá­ ban minden olajtartalmú aprómagnak. A sárgarépához ha­ sonlóan a mai petrezselyemfajták is a mérsékelt klíma alatt fejlődtek ki. a Hamburger. A levél-. lehetséges a téli hónapokban hajtatni. amikor a talajban meglevő nedvesség még ele­ gendő. A hosszú fajták gyökérzete 60—90 cm mélyre is el­ hatol a talajba. A ké­ sőbbiek folyamán. több­ nyire elegendő a természetes csapadék is. Mooskrause. de illóolaj-tartalma nő. Edelstein stb. úm. A sárgarépáéhoz hasonló. Ha a talaj felső rétege kiszárad. a talaj bekérgesedik. érzékenyek. faj­ 84 . Berliner Halblange = Berlini félhosszú. ezért érzékenyebbek a szárazságra is. Kurze Dicke=Kurta cukor. Vízigénye. A rövidebb gyökerű fajták seké­ lyebben gyökereznek. illetve metélőpetrezselymek többsége is német nemesítés­ ből származik. finomak. Nemesítésének helyzete A forgalomban levő gyökérpetrezselyem-fajtáink mind német szár­ mazásúak. Ezért a nedvességet jól tartó és cserepesedésre nem hajlamos talajba vessük. Ezért ajánlatos tavasszal a lehető leg­ korábban elvetni. míg a sárgarépában gyakran előfordul. Fodros vagy Mohafodrozatú stb. Érzékenysé­ gük a hosszú nappallal szemben sokkal inkább elhatárolódott. neve=Berliner Lange=Berlini hosszú. Félhosszú és Korai cukor nevet kapták. A petrezselyem csírázásához viszonylag sok víz kell.. és jól beállt. Gyengébb fényben is jól fejlődik. a csírázásnak indult mag könynyen befullad. ha a növényállomány jól kelt. Vízfelvételük jó. Szá­ razságban a petrezselyem növekedése visszamarad. amelyek a honosítás következtében a Hosszú. vagyis Hamburgi. amelyik­ nek syn. Mivel a gyengébb fényben is fejlődik. a Bardowicker. Erre utal az eredeti nevük is. A petrezselyem között szinte nem is található az első évben felmagzó növény. és a hőmérséklet hatására képeztek virágszerveket. Krause. A fiatal növények nagyon nehezen viselik el a száraz­ ságot. Az árnyékot tűrő növények közé tartozik.Fényigénye. s ezt a talaj a hosszú csírázási idő alatt tartani is tudja. mint pl.

tehát nincs időben kiritkítva. pl. A nemesítésnél és fajtafenntartásnál szem előtt kell tartani a gyö­ kérpetrezselyem következő tulajdonságait: — hajlamos az eldurvulásra. Következe­ tes és szigorú szelekciós munkával több év szükséges ahhoz. A gyökérpetrezselymek nemesítésével és fajtafenntartásával több európai országban foglalkoznak. ha tartósan száraz a talaj vagy tartósan túl ned­ ves. hogy idegenbeporzó. A gyökérpetrezselymeknél a felsorolt 3 fajta egyúttal a 3 fő tí­ pust is képviseli. A harmadában vagy felében elvágott gyökerek ki­ ültetve hajtanak és magszárat hoznak. — nagyon lassan örökithetők bizonyos tulajdonságok. pl. a fej zöldes színeződésére való hajlama az utódokban felerősödve léphet és lép is fel. varasodásra. a gyökerek eldur­ vulnak. vagy nem megfelelő tőtávolságra vetettük: a gyökerek megnyúltak vékonyak lesznek. pl. pl. rozsdásodásra. tehát az anyag mindenkor populáció lévén. a forma stabilizálódjék. legcélravezetőbb módszere az izo­ látorok alatti családtenyésztés. hogy bizonyos tulajdonságok.ták. A beltartalmi vizsgálatokat hasonlóképpen végezhetjük el. deformálódnak. a vastagabb típusok elvesztik fajtajellegü­ ket. — a rossz tulajdonságokra. mint a sárgarépánál. nem filces vagy szivacsos egyedek kiválasztására. amely lehetőséget ad a talaj nagyobb mértékű kiszáradására. Lehetőségünk van tehát a továbbszaporításra megfelelő rostosságú és tömörségű. amikor is a betelepített méhekkel . használatuknak és el­ terjedtségüknek megfelelően. vagy pedig kedvezőtlen klíma alatt termesztjük. Ugyanakkor a túl ritka állományban. A fajtafenntartás legcélszerűbb. — érzékenyen reagál a termesztéstechnikai tényezőkre. míg levélpetrezselyem neme­ sítésével Nyugat-Európában és Amerikában. bizonyos hasadást ad. Ennek elsősorban a vasta­ gabb gyökerűeknél — mint a Félhosszú vagy Korai cukor — van jelentősége. elágaznak. ha a növényállomány túl sűrű. ha a környezeti tényezők nem felel­ nek meg. el­ tekintve attól. Közöttük több átmeneti forma található.

hanem a kedvezőtlen termesztési körülmények miatt is. fehér húsú. Madzsarova állított elő hibridet. amelyet Festival 68-nak nevezett el. mind új fajták előállítása során a tömör. de a levelek aromája és íze petrezselyemszerű. A gyökér formája sima felszínű. annál eltérőbbek hosszúságban és vastagságban. henger alakú. A gyökértípusokon. hanem a fajták leromlásában is. jó szárítmányt adó gyökér. Lombszínben és általában lombozatukban nemigen különböznek egymástól. amely lefelé keskenyedő. nemesítési szempontból is jelentősége van. Madzsarova fajtahibridjének nemcsak gazdasági. gazdag ásványianyag-tartalmát a zel­ lertől örökölte. A petrezselyemfajták értékelése A fajták nevei lényegében a gyökértípusokat is jellemzik. hanem különböző fajokkal is. Nemesítési célkitűzés mind a fajtafenntartás és fajtajavítás. Azok a fajták. Több éves termesztési tapasztalat és kísérletek alapján megállapít­ ható. amelyet követ többek között az elágazásra való hajlam. kloroflllban és illó olajokban. illetve fajtákon belüli ingadozás elég nagy­ mértékű lehet nemcsak a szelekció elhanyagolása vagy elmaradása miatt. Hibrid fajta előállítására is van lehetőség. amely elágazásra nem hajlamos és a lisztharmattal szemben rezisztens. zeller×gyökérpetrezselyem keresztezéséből. Az egyik mint petrezselyemutód szerepelhet: levelei közbeeső formát képviselnek. nemcsak a különböző fajtákkal.vagy legyekkel poroztatjuk össze az előzőleg kiválogatott és kiül­ tetett maghozó töveket. hanem elméleti. azonban gazdagabb C-vitaminban. Nem elhanyagolható különbségeket mutatnak a felszín parásodásában. Az új fajta. miután el­ nevezésüket formájuk után kapták. a gyökérszőrök berakódásában. amelyeket a típus­ nak és a minőségnek megfelelően és következetesen szelektálva a 86 . A szelekció hiánya nagyon érezteti hatását nemcsak a kevert állo­ mányban. hogy kedvező környezeti feltételek és következetes szelekció mellett is mindig mutatkozik több-kevesebb visszaütés egyik-másik gyökértípusra.

korai szabadföldi termesztésre és a korábbi piacellátásra ajánlható. A tárolást viszont nehezebben bírja. Korábban szedhető. A Korai cukor fajta inkább a házikertekbe. A Félhosszú fajta terjedt el általában és egyre inkább foglalkoznak vele. egy hónappal — rövidebb. de vékony teste és gyakran 50 cm-t is elérő hosszúsága miatt gépi szedésre alkalmatlan. A Hosszú fajta jelenleg még hazai ellátásunknak mintegy a felét adja.) 87 . s egyre inkább kiszorítja a Hosszú fajtát a termelésből. Tenyészideje va­ lamivel — kb. mint a másik két fajtáé. A fajták használati értékében is lényeges különbség van. még ked­ vezőtlen talajviszonyok mellett is jobb eredményt adnak.fajtafenntartás szabályainak betartásával szaporítottak. Termesztett fajtái Korai cukor Korai cukor fajta (Fotó: Hanzséros P. rövid alakja miatt könnyebben kihúzható a földből. mint a másik két fajta.

Tenyészideje 140—150 nap. megegyező a többi típus levélzetével. Félhosszú fajta (Fotó: Hanzséros P.Rövid típusú. Tápanyag. hosszúsága 12—15 cm. hirtelen elkeskenyedő gyökér alakú. Tenyészideje 180—200 nap. Folyamatos fogyasztásra. Válla enyhén csapott. megegyező a többi típus levélzetével. Külső színe fehér. a fej kissé kiemelkedő. hossza 20—24 cm. Levélzete közepesen erős. Termőképessége a gyökérpetrezselymek között a leggyen­ gébb. Középkötött. Termesztésben a legelterjedtebb. Vállas.és talajigénye nagy. Válla enyhén csapott. Félhosszú Félhosszú típusú. gé­ pesíthető a szedése. Üzemi szedésre alkalmas.) 88 . fokozatosan elkeskenyedő. téli tárolásra. ipari feldolgozásra al­ kalmas. Nagyüzemi termesztésre nem ajánlatos. Vállszélessége 3—4 cm. Felülete többé-kevésbé gyű­ rűzött. Felhasználhatóságát tekintve elsősorban piaci értékesítésre al­ kalmas. könnyű és középkötött talajokon termeszthető. könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthető. Levélzete közepesen erős. Színe fehér. hegyben végződő gyökér alakú. a fej a vállal egy szintben van. Széles vállú. Vállszélessége 5—6 cm.

A levél sima. A levélnyél hosszú. Kötött talajon is eredmé­ nyes a termesztése. Folyamatos fogyasztásra. sok mellékgyökérrel. Színe tompa sötétzöld. ipari feldolgo­ zásra alkalmas. laza.) A metélőpetrezselyem Fajtaválasztéka jóval nagyobb. téli tárolásra. Hosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. hossza 30 cm felett van. fokozatosan el­ keskenyedő. mint a gyökérpetrezselyemé. középerős főgyökere van. Elágazódó. hegyben végző­ dő. felülete sima. közepesen sűrű levélállású. Gépi sze­ désre alkalmatlan. Termőképessége jó. Hasz­ nálati és termelési érték szempontjából azonban ezek a fajták csaknem azonosak. Külső szí­ ne fehér. enyhén csipkézett szélű. Vállszélessége 2—3 cm. Levélzete közepesen erős. 89 . megegyező a többi típus levélzetével. A gyökér válla kicsiny és egyenletes. halványzöld. annál kicsit finomabb.Hosszú Hosszú típusú. ízanyagokban gazdagabb. A levél a gyökérpetrezselyeméhez nagyon hasonló. Tenyészideje 200—220 nap. Hamburgi Szétterülő. erősen tagolt.

Egyrészt tehát hiányzik az a mélyművelés. tápanyagtartalma és vízellátása. gyenge. színe kissé matt. Termelésünk 50%-a kötött talajon. mind a külföldi kísérletek alátámasztják azt a véleményt. hogy a gyökérelágazás okát elsősorban a nem megfelelő mélységig történő művelésben és a nem megfelelő mélységbe juttatott tápanyagellátásban kell keresni. Levélnyele közepes hosszú­ ságú. kálium. igen sok mellékgyökérrel. nem rendszeres tápanyag-utánpótlásbán kere­ sendő. csipkézett szélű. 30—35%-a homoktalajokon és 15—20%-a öntéstalajokon és tőzegtalajokon van. illetve megtartottak.és nitrogénigénye közepes. Színe sárgásfehér. Mind hazai kísérleteink és megfigyeléseink. de jó a tápanyag­ szerzési képessége. Gyökere felhasználásra nem alkalmas. amelyet a Makó környéki egyes nagyüzemek a hagyományos gyökérzöldség-termelésből átvettek. s a termesztési körzetek is különféle szerkezetű talajon alakultak ki. 90 . közepesen tömött. A talajnál a fő követelmény mélyművelhetősége és mélyműve­ lése. különböző szerkezetű petrezselyemtermelésben aktív táj tala­ jainak többsége már 15—20 cm mélyen — néhány folt kivételé­ vel — annyira szegény volt tápanyagban. hogy e mélyen gyökerező növény számára (táplálékának zömét 20 cm alatt veszi fel) semmi esetre sem alkalmas. Foszforigénye a legnagyobb. sárgászöld. Természetesen a fajták minőségi leromlása s a nem kielégítő és nem következetes szelekció ezt az elágazásra való hajlamot fokozhatja. másrészt oka az elnagyolt. dús. A levél erősen fodrozott.Mohafodrozatú Sűrű levélállású. Az általunk megvizsgált. halványzöld. táp­ anyagban gazdag vályog. Tápanyagigényes. mély rétegű. Termesztéstechnológiája Talajigénye A gyökérpetrezselyem optimális talaja az üde. Főgyökere vékony. Hazánkban mindenféle típusú talajon termelnek petrezselymet.

Optimálisak azonban a gépesítésre is al­ kalmas. Tápanyagellátása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségeket ajánljuk. amely idejében betakarításra kerül és utána az őszi mélyszántás elvégezhető. valamint a ki­ zsarolt. 5—7 év után kerüljön csak ugyanarra a területre. Vetési sorrendje Előző évben istállótrágyázott növény után vessük. A mélyszántás egyedül azonban nem elegendő. P 100. mészben gazdag talajokon. Törekedjünk olyan talajművelési rendszer kialakítására. az első gépi kapáláskor. A talaj pH-jával szemben közömbös. Tervezett terméshozam 170 q/ha. Egyik növényfaj sem reagál erre olyan érzékenyen. A nitrogén egyik felét kelés után. A szuperfoszfátot és kálisót az őszi mélyszántás előtt adjuk. amely jó talajszerkezethez vezet. mint a petrezselyemgyökér. kg/ha N 80. a humuszos vályogtól a vályogos homokig. A petrezselymet petrezselyem után tenni nem ajánlatos. Kitűnő petrezselyem terem a mészben gazdag öntéstala­ jokon és a szerves anyagban. Fontos a táp­ dús talaj. K 100. tápanyagban szegény talajoktól is. Műtrágya-hatóanyag. könnyű talajtípusok. ezért olyan növény után tehetjük csak. a túl trágyázástól azonban óvakodjunk. öntözött körülmények között. Ugyan­ csak jók a megfelelő tápanyag-ellátottságú kötöttebb mezőségi talajok is.A túl kötött és a túl laza homoktalajok kivételével minden ta­ lajon lehet termeszteni. a másik felét pedig júniusban — rá másfél-két hónapra — adhatjuk a má­ 91 . Mivel a petrezselyem egyike a legkorábban vethető fajoknak.

mind a kötöttebb talajokon. amely lehetővé teszi az egyenletes. A háromfajta petrezselyem közül bármelyiket választjuk is. Ha modern. A Félhosszú és a Hosszú fajta 3—4. hektárra átszámítva 0.4 g). vagyis addig. A könnyű talajok esetében vagy szárazabb tavaszokon fontos a vetés előtti hengerezés.sodik vegyszeres gyomirtás előtt.2 millió növényegyed. talajtól függően. Ez soros vetéssel folyóméterenként 18—20 és négyzetméterenként 70—85 növény. sekély vetést. 92 . Az állománysűrűség fajtánként változik. mindenképpen a lehető legkorábban vessük el. amíg a talajban elég nedvesség van ahhoz. hogy a magvak kikeljenek. A tavaszi elő­ készítő munkák az őszi szántás elmunkálásából és a vetőágy elő­ készítéséből állnak. hogy a felszín kertszerűen sima. A kelés 20—24 napot vesz igénybe. Ha öntözünk. Az utóbbi a gépi sorkapáláshoz és szedéshez igazodik.9—1.5—1. 24 cm-es sortávolságban 850 ezer növényegyedet számol­ hatunk ha-onként. Lényeges. Március elejétől legkésőbb április elejéig. Korai cukorból. Vető­ magszükséglet 75 %-os csíraképességű magból. vetése Az őszi mélyszántás 30 cm-nél mélyebb legyen. rögmentes legyen. Talaj-előkészítése. a vetés utáni magtakarás és hengerezés elmarad.8 illetve 1. Az állománysűrűség 24—32 cm-es sortávolságnál és a folyóméterenkénti átlagos 30 növényszámmal négyzetméterenként 90—120. Vetőmagmennyiség. A vetés sortávolsága 24—32 cm. mert ezeket a műveleteket a gép a vetéssel egyidejűleg elvégzi. 10—20 %-os vetőmagrátartással — 1.8—2. a vetési mélység érdekében. amelynek vállszélessége 5—6 cm.5 kg/ha (a mag ezermagsúlya 1. precíziós vetőgép áll rendelkezésünkre. az öntözővízzel együtt juttassuk ki. A vetési mélység 2—3 cm mind a könnyű. illetve 2—3 cm-es vállszélessége megengedi a sűrűbb vetést. Nem öntözött termelésnél a fenti műtrágyaadagok egyharmaddal csökkentett mennyisége ajánlható. Ellenkező esetben a magtakarást és hengerezést vetés után nem hagyhatjuk el.

0 milliót is elérheti hektáronként.5—2.4 kg/ha 5—6001 vízben oldva. Mind a kontakt gyomirtó szerek alkalmazásánál elmondottak. A petrezselyem vegyszeres gyomirtásának előírásai: Kontakt gyomirtó szerek: Gramoxone vagy Gomex. mind a prometrin. A petrezselyem gyomflórája teljesen azonos a sárgarépáéval. 93 . A kontakt gyomirtó szerek használata természetesen azonos mennyiséggel és módszerrel megy végbe.2—3. amely természetesen fejlődésbeli rendellenességeket idéz elő és hatással van a terméseredményre is. Ez esetben a tőszám az 1. Vegyszeres gyomirtása Lényegében megegyezik a sárgarépáéval. sem a már belevetett magvakat. Adag: 2.1 kg/ha 5—6001 vízben oldva.és linurontartalmú szerekkel szemben érzékenyebb. Ezért várjuk meg egyrészt a növények 10—15 cm-es fejlettségét. sem az esetleg már csírázásnak indult. Az előírtaknál nagyobb adag 10—15 cm-es növényállományban is komoly perzselést okozhat.és linuronherbicideknél és ezek kombinációinál leírtak vonatkoznak-a pet­ rezselyemre is. de még a zellernél is nagyobb érzékenységet mutat e szerekkel szemben. A postemergensen (kelés után) alkalmazott prometrin. Ezt az érzékenységet a szeradagok csökken­ tésével és a kipermetezés időpontjának helyes megválasztásával ellensúlyozhatjuk. másrészt az első alkalommal a kisebb dózist használjuk.4—5. A vetés esetleg ki is pusz­ tulhat. A sávos vagy pásztás művelésnél 35—40 cm az optimális távolság a pászták.A tőszám emelésére és ezzel a hozamemelésre a pásztás vagy szalagos művelésre való áttéréssel nyílik lehetőség. illetve a sávok között. Prometrin gyomirtó szerek: A—1 114 és Merkazin. Az 5—6 cm-es nagyságú petrezselyem-növényállományunkat még kisebb vegyszermennyiség is erősen visszaveti a fejlődésben. de még a földből ki nem bújt növénykéket. Adag: 3. hiszen a felszíni hatás nem érinti sem a talajba kerülő. Tapasztalataink szerint azonban a petrezselyem a sárgarépánál.

7—1. Ez esetben 2—3 hét múlva megismételhetjük a perme­ tezést.7—2. Kérgesedésre erősen hajlamos talajban rosszul kelő. Afalon 0. 2. Előfordulhat. Az időjárástól függően a június—július hó folyamán adott 20—20 mm-nyi öntözés sokat segít a fejlődésben. oldva post­ emergensen. mint a sárga­ répánál.Linuron gyomirtók: Afalon. Aresin. Ha a magvak keléséig a talajunk becserepesedik. Ismételjük meg inkább többször kis adaggal a vegyszerezést. Növényápolása A precíziós vetőgépekkel vetett (egyenletes vetési mélység és jól tömörített magágy) petrezselyem magja is elfekszik 14—18 napig a talajban. de a Félhosszú és a Hosszú fajtánál is.0 kg/ha.0 kg/ha 5—600 1 vízben. átlósan boronáljuk meg a vetést. amíg lombjuk be nem árnyékolja a talajt. Amint a sorok látszanak.4 kg/ha 5—600 1 vízben oldva preemergensen. A második.2 kg/ha 5—600 1 vízben post­ emergensen. egyharmaddal megemelt adagokkal. főleg a rövid típusú Korai cukor fajtánál.3—4. Gondosan válasszuk meg ezért a területünket.2—3. Betakarítása Szedését többnyire kézi ásóval végzik.2 kg/ha 5—6001 vízben oldva. preemergensen.5—2. végezzük el az első gépi kapálást. esetleg harmadik sorközkapálást a fejtrágyázásnak vagy az öntözésnek megfelelően iktassuk be úgy. 1. hogy valamilyen oknál fogva nem sikerül a gyom­ irtásunk. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. Szedőgépekkel való kiemelésre. Khlórbromuron: Malorán.0 kg/ha 5—600 1 vízben. egyenlőtlen állományt kapunk. illetve a szedés teljes gépesítésére csak a Korai cukor és a Félhosszú 94 . Adag: 3. Adag: 1. mint hogy kárt tegyünk nö­ vényállományunkban. vagy kormánylemez nélküli ekével emelik ki a gyökereket.7—2.

illetve szárításra milyen jelentő­ sége van az érett. túlérett vagy éretlen gyökérnek. Teljes gépesítését az NDK-gyártmányú EM—11 szedőgéppel vagy közbülső megoldásként az átalakított burgonyaszedő géppel lehet megoldani a megfelelő hosszúságú fajtákkal. hogy egészséges és gyomtalan legyen az állomány. jól fejlett állományból. Ezt a lombszíneződést fel lehet fogni a gyökérérés jelének is. a teljes nagyságukat elérteket vagy az általunk kívánt nagyságú petrezselyemgyökereket fel­ szedjük a feldolgozó ipar vagy más felvevőpiac kívánalmai szerint.fajta jöhet számításba. hogy a vegetációs időszak befejeztével a fagyok beállta előtt. hogy a gyökér a vegetációs idejét mikor fejezte be. szeptember elejére az idősebb levelek sárgásak lesznek. a vegetációs idő vége felé azonban ezek a megújulási folyamatok mind lassabbak lesznek. mert a szedőgépek 20—22 cm mélység alatt már nem tudnak dolgozni. Mind kézzel. Kérdéses azonban. a tél kezdetéig a petrezselyemfajták egy­ formán mindig újabb és újabb leveleket fejlesztenek. kötegelik és az egész műveletet kézzel vagy —mint a kiemelést — ekével s a többi műveletet kézzel végzik. ez ideig az érési vizsgálatok nem jelentettek problémát. mind kaszával vágva -nagyon fontos. lomb­ ját az ételek ízesítésére is felhasználják. Ellentétben a sárgarépával. 95 . Erre vonatkozó vizsgálataink hiányosak. A konzervipar elég nagy mennyiséget szárít belőle. Érése A vegetációs idő végéig. s augusztus végére. Mivel a petrezselyem gyökere és levele minden stádiumban egyaránt felhasználható. vagy teljes érettségét mikor érte el. hogy konzervipari feldolgozásra. Mindenesetre jelenleg elfogadjuk azt az álláspontot. Évente háromszori szedést is végezhe­ tünk korai vetésű. Főleg a korai szedésnél a lombját külön is vagy a gyökérrel együtt csomózzák. Biztos jele azonban nincs.

A hatóanyagok a következők: N 30—40 kg/ha. Magtermesztése A dugványtermesztő év A talajigénye. KaO 100 kg/ha. a vetésforgóban való elhelyezése. valamint talaj-előkészítési munkái teljes mértékben megegyeznek a termesztés­ technológiában leírtakkal. Másként alakul a vetésidő és a vetőmag mennyisége is. Tápanyagigénye is hasonló. gyorsan fonnyad. hogy helyben maradnak-e maghozásra a dugványok vagy ősszel kiszedjük őket és szelektálásuk után ültetjük ki ismét. Az optimális tárolási hőmérséklet szintén az 1 °C körül van.Tárolása A sárgarépánál elmondottak vonatkoznak a petrezselyem tárolá­ sára is. 96 . A vetőmag mennyisége. mint a másik kettő. illetve kórokozókkal szemben. A helyben maradt dugványok tenyészterülete alkalmazkodik a maghozók tenyészterület-igényéhez. a nitrogénműtrágyát azonban a dug­ ványoknál ajánlatos csökkenteni. kevésbé tartja a nedvességet. A három felsorolt fajta közül legjobban tárolható a Fél­ hosszú fajta. Függ a sortávolságtól és a sortávolság függ attól. míg a Korai cukor érzékenyebb a betegségekkel. Úgyszintén a relatívpáratartalom-igénye is hasonló a sárgarépához. — a Korai cukor fajta vetési ideje április közepétől április végéig választható meg. mert a dugványnak termelt petrezselyem később vethető: — a Hosszú és Félhosszú fajták vetési ideje március elejétől április végéig. vagyis 95 % feletti. P2Os 100 kg/ha. A Hosszú fajta ha nem eléggé vastag.

Ez esetben a Hosszú és Félhosszú faj­ táknál az átlagos hektáronkénti tőszám 0. ha a felszedett dügványt tároljuk. mustárt stb. és az ősz folyamán minden második sort felszedünk értékesítésre. Az esetben pedig.5—1. vagyis a lombmaradványokat eltávolítani. A kettős termesztés hátránya.8—0. Növényápolás.2 millió.5—5 ha-ra nevelhetünk kiültetésre al­ kalmas dugványt. vagyis a maghozóknál a kívánt 25—30 cm-es tőtávolságra való ritkítás már szintén az őszi munkákhoz tartozik.5 kg/ha soros vetéssel. sérült. Iyen esetben tehát olyan növényt válasszunk társnak. természetesen abban az esetben. A vetőmagszükséglet (75 %-os csíraképességű vetőmagból) 1.• A dugványok termelési módja változó lehet: sűrűsorosan vetjük — 28—32 cm-es sortávolságra. Legtöbb esetben azonban nem ritkítunk. nem szükséges után­ tisztítani. az átlagos folyóméterenkénti 30-as csíraszámmal —. a Korai cukor fajtánál pedig 0.8—2. 97 . Szedés. A petrezselyem köztesének. Ha a dugványt tároljuk. ha szelektálás után még az ősz folyamán ismét kiültetjük. a szedési módok és a szedési idő azonos az áru cpljára termesztett petrezselyemével. hogy a vegyszeres gyomirtást megnehezíti. A dugványok tárolás vagy kiültetés előtti sze­ lekciójánál a fajtától eltérő alakú. tárolása teljes mértékben megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. amint azt a sárgarépánál ismertettük. borsót. amelynél a Merkazin ugyanolyan jó hatásfokkal alkalmazható. A petrezselyemdugványok gépi szedésére az EM—11-es kombájn szintén alkalmas és az utántisztítást ugyanúgy végezzük el. Ez esetben ter­ mészetesen a vetőmag mennyisége a fentinek csak a fele lesz. Ha a dugványokat felszedjük.8 illetve 1. A folyóméterenkénti tőszám csökkentése. vagyis társnövényként mákot. elágazó.9 millió. amelynek vegyszertűrése hasonló a petrezselyeméhez. Pl. vagy a petrezselyem közé vetünk valamilyen más növényt köztesnek. • 1 ha magvetésből 4. mint a petrezselyemnél. rozsdás gyöke­ reket távolítjuk el.9—1. az öntözés és a vegyszeres gyomirtás megegyezik a már leírtakkal. vethetünk. borsót. valamint azokat. A talajlazítás. Köztesnek is vethetjük a petrezselymet. amelyeken fejlettségüknél fogva a fajtajelleg nem bírálható.

Ez esetben a szelekció elmarad. elágazása közepes. mint a sárgarépánál). repce. mint a Félhosszú fajtáé. őszi takarmánykeverék stb. a mag szára 1—1. Félhosszú: javasolt sor.mag­ szára 1—1. A maghozamra termesztett fajták kiültetése: Korai cukor: javasolt sor. elágazása kissé erősebb és mag­ hozama is nagyobb.5 m magasságra nő. pl. • A tavasszal ültetett dugványok alá az alapműtrágyák kiszórása után mélyszántást végezzünk. sima felszínű talajba a műanyag tárcsák leszere­ lése után. A magtermő év • Az ősz folyamán kiültetésre kerülő dugványoknak olyan korán lekerülő előveteményt válasszunk. A szelekciót elhagyni azonban csak megbízható szaporítóanyagnál szabad.és tőtávolsága 60—70x25—30 cm. P2Os 100—120 kg/ha. borsó. palántázógépekkel (ugyanúgy. 98 . magtermő ké­ pessége is közepes. A maghozó tápanyagigénye hatóanyagban: N 40— 50 kg/ha. K20 80—100 kg/ha. hogy tavasszal. amilyen korán csak lehet.és tőtávolság 60—70x30—35 cm. A dugványok őszi vagy tavaszi kiültetését végezhetjük a megfe­ lelően előkészített. • A helyben hagyott dugványok őszi munkái szintén az alap­ műtrágyák kiszórásával és a sorközökbe való bemunkálásával kez­ dődnek.és tőtávolsága 60—70 X 25—30 cm. és a következő évi maghozásra a talajban hagyjuk. vagy fel sem szedjük. Hosszú: javasolt sor. mag­ szára és elágazása.5 m-re nő.Többnyire azonban a felszedett dugványokat szelekció után még az ősz folyamán kiültetjük. mint a Korai cukoré. amely után a talajt időben és jól elmunkálhatjuk. elmunkálhassuk a talajt és a dugványokat a prizmákból kiül­ tethessük.

akkorra (július—augusztus) már a magvak éréséhez éppen a nagy nyári melegre van szükség.A foszfor. Ha az első gyomirtá­ sunk sikeres volt. erősen mérgező. Előfordul azonban. Tavasszal mind az áttelelt. mint amelyeket a dugványtermesztésnél leírtunk. Vegyszerezhetünk a dugványok kihajtása előtt vagy kihajtása után is. A vegyszeres gyomirtást a talajlazítások után végezzük el. Több fajta termesztése esetén az 1000 m-es izolációs távolságot tartsuk be. kétéves. 100—200 cm magasra is megnő. A petrezselyem kereszteződhet a zellerrel is és a környéken előforduló vadpetrezselymekkel. Az előző évi kultúrát a tél folyamán megülepedett talaj miatt. a gyomosodás mértékétől függően. Vegyszeres gyomirtás. hogy az ültetéskor keletkező taposásokat fellazítsuk. Ha petrezselyemállományunkban az első évben vi­ rágzó tövet találunk. mert az elbokrosodó. míg a nitrogénműtrágyát tavasszal. A maghozó öntözésre száraz tavasszal kerülhet sor. Ez a faj nem mérgező. felnövő magszárak elnyomják a gazt. mind az akkor kiül­ tetett dugványok sorközeit s ha szükséges. Ugyanazokat a vegyszereket lehet hasz­ nálni a maghozóknál is.és káliműtrágyákat ősszel. a sorokat is kapáljuk be. • Itt tartjuk érdemesnek megemlíteni azt a két vadpetrezselyemfajtát. A vegyszerek kijuttatását és adagolását nagy gonddal 7* 99 . a ta­ vaszi ültetésű kultúrát pedig azért. mert mire a nagy nyári melegek beköszöntenek. Magjai könnyen elkülöníthetők a termesz­ tett petrezselyem magjától. Izoláció. és a magszárak kifejlődéséig nem gazosodott el a talaj. így az izolációs tá­ volság ezekre a növényekre is vonatkozik. Növényápolása. az első sorközlazításkor dolgozzuk be. kb. két­ szer akkorák. hogy állományban is meg kell ismételni a gyomirtást. amely nálunk is megtalálható és amelyek virágzó petrezse­ lyemnövényeinket befertőzhetik: Aethusa cynapium L. a későbbiek folyamán szükségtelen a vegyszerezést megismé­ telni. 100 cm magasra is megnő. mert annál jóval nagyobbak. Levelei a fonákukon is fényesek. Conium maculatum L. egyéves. az az Aethusa cynapium lehet. Levelei lándzsa alakúak és undorító egérszaguk van.

Kihajtás után és ál­ lományban pedig alkal­ mazhatók mindazon vegyszerek és -mennyi­ ségek. mind a vetőmag minősége szempontjából döntő jelentőségű. A maghozó petrezselymet akkor arassuk. Az aratási idő helyes megválasztása mind a termés mennyisége. mert a petrezselyem-maghozók is érzékenyebbek a szerhatásokra.3 kg/ha. amikor az utolsó kö­ tésű ernyőkben a mag még zöld. szürkülni kezd.5—4. a korábbi kötésű 100 . megkeményedik.5—5. illetve elsőrendű. A helyben termesztett mag érési dinamikája jobb.és harmadrendű ernyőkben levő magvak érése között 12—16 nap eltérés is van. Érés — aratás. Linuron 50— 3. Az érés vonta­ tott. valamint a másod. 5—600 1 vízben oldva. de már kemény. mert a rend­ szerint sűrűbb állományú. amelyeket a dugványtermesztés postemergens kezeléseinél felsoroltunk. a zölden aratott mag rosszul csírázik. kevésbé elágazó maghozók egyöntetűb­ ben érnek.2 kg/ha. Éréskor az ernyőkben levő mag elveszti zöld színét. — Afalon. Merka­ zin 3.kell végezni. A petrezselyem magja normális időjárási viszonyok között augusztus közepe táján érik. A fő. Kihajtás előtt alkal­ mazható vegyszerek és mennyiségei: — A—1114. mint a sárgarépa. Az érett mag könnyen pereg. 5—600 1 vízben oldva.

A cséplésre vagy hagyományos cséplőgépet vagy kombájnt hasz­ nálunk. vagyis lehetőleg az alsó magernyők alatt vágjon a gép. A nagyobb terü­ leteket pedig megfelelően felszerelt kaszálógéppel arathatjuk le. Korán. Egymenetes betakarítást azonban csak akkor végez­ hetünk. gyommagot tartalmaz. augusztusban—szeptemberben sze­ lektáljuk. szabályozható hőfokon dolgozó szárítóval rendelkezünk. • A metélőpetrezselyem magtermesztése azonos a helybevetett gyökérpetrezselyem magtermesztésével. és utána a szárítóra vinni. sarlóval vagy kendervágóval. hanem a sűrű beállású részeket kapáláskor ritkítsuk ki. ha a növényállomány érési üteme és az időjárási körülmények azt lehetővé teszik. Műtrágyaigénye. folyóméterenként fele csíraszámmal. Előtisztítása és tárolása megegyezik a sárgarépánál elmondottakkal. 850—1300 kg. 1000-1300 kg. vala­ mint aratása és cséplése megegyezik a gyökérpetrezselyemével. 101 . A kombájn vágószerkezetét úgy kell megemelni. mert a zöld és nagy víz­ tartalmú magvak a hagyományos utókezelés mellett befüllednek. hogy legalább 30—35 cm-es tarló maradjon.ernyőkben pedig a magvak már beszürkültek. Hektáronkénti mag­ szükséglet 1.és levélrészt. ápolási munkái a továbbiakban. ezért minél előbb tisztítsuk át. ha­ gyományos módon. Az aratást követő utóérlelés során a zöld magvakból is megfelelő csíraképességű ma­ got kapunk.5 kg. Levélalakra és levélszínre az első év végén. egyelni nem kell. mint a gyökérpetrezselymet. • A maghozó petrezselymet egy menetben is be lehet takarítani. Hektáronkénti maghozam: Korai cukor fajtából Hosszú és Félhosszú fajtából metélőpetrezselyemből 850—1000 kg. Ha túl sűrűn vetettük. A kisebb területű maghozó táblákat arathatjuk kézi erővel. lehetőleg március­ ban vessük el 40—50 cm-es sortávolságra. ha vetőmag szárítására alkalmas. Az elcsépelt mag sok szár. így kevesebb szárrész kerül a dobba. A szárítás maximális hőfoka 40 °C. Az elcsépelt vetőmagot a durva szennyezettségtől azonnal meg kell tisztítani. Tisztítás.0—1.

lisztharmata.A petrezselyem betegségei A petrezselyem pektobaktériumos lágyrothadása. [Kórokozó: Fusicladium depressum (Berk. A petrezselyem szklerotiniás rothadása A petrezselyem botritiszes rothadása 102 .) Sacc. amelyre a kóro­ kozó konídiuma kerül. sötétbarna foltok jelentkeznek. A vegetációs időben a kórokozó konídiumokkal terjed. Fertőzési forrás még a vetőmag is lehet. megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és az ellenük való védekezés is hasonló. botritiszes rothadása. A petrezselyem fuzikládiumos levélfoltossága. esetenként azonban számottevő lombpusztulást okoz. rizoktóniás betegségei [Kórokozók: Rhizoctonia crocorum (Pers.) DC. Az ernyővirágzaton a fenti tünetek szintén megtalálhatók. kerek vagy ovális. szklerotiniás rotha­ dása. A kórokozó elsősorban az elpusztult növénymaradványokon ma­ rad fenn. A levélen és a száron 2—3 mm-es.]. A foltok felületét szürkésbarna konídiumtartó gyep takarja. et Br.. Rhizoctonia solani Kühn.] A betegség rendszeresen nem jelentkezik.

barnuló foltok formájában száradni kezdenek. majd bronzosodó. A petrezselymen is előfordulhatnak a sárgarépa állati kártevői­ nél már tárgyalt alábbi kártevők: gyökérgubacs. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. A petrezselyem szeptóriás betegsége. Petrezselyem-levéltetű (Dysaphis apiifolia ssp.). barna szegélyű foltok láthatók. A levélen 2—3 mm-es kerek vagy ovális. A levéltetű telepei főleg a tőrózsalevelek fonáki részén telepednek meg. 103 . Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae Koch. a sávosnyakú cincér.Védekezés: magcsávázás.és egyéb fonál­ féregfajok. a medvelapu cincér. Az atkák a károsított levelek fonákán finom szövedéket készítenek s ennek védelme alatt szívogatnak. Szívogatása következtében a megtámadott levelek az érzugokból kiindulva sár­ gulnak.). súlyosabb esetben le is hullanak. a köménymoly. A védekezés módja azonos a sárgarépán előforduló levéltetvek elleni védekezéssel. A foltok közepe kifehéredik. lombpermetezés (lásd: sárgarépa sztem­ filiumos feketerothadása).) Schroet.] A petrezselyem állati kártevői A petrezselyem kártevő együttese kis eltéréssel azonos a sárgarépáé­ val. a vetési bagolypille és a zöld sárgarépa-levéltetü. • A petrezselyem levelén előfordul még a rendszeresen nem jelent­ kező peronoszpóra [Plasmopora nivea (Ung. (Kórokozó: Septoria petroselini Desm. Egyes esetekben előfordul. piknídiumok figyelhetők meg. benne apró fekete pontok. Segíti a felismerést a szövedékbe tapadó levedlett lárvabőrök tömege is.) A betegség a petrezselyem levelén gyakori. hogy a hangyák körülépítik a talajközeli fer­ tőzési gócokat. A kórokozó biológiája és az ellene való védekezés megegyezik a zeller szeptóriás levélfoltosságánál leírtakkal. petroselini Ob. de a hajtástengelyt és a gyökémyakat is ellephetik.

szór­ ványosan a petrezselymet is károsítja.2%-os Tedion V 18 vagy a Pol-Akaritox. Bivalykabóca (Ceresa bubalus Fabr. az imágókat gyengén). Soktápnövényű faj. illetve a 0. az utánkelés elpusztítá­ sára a permetezést 5—10 napon belül szükség szerint meg kell is­ mételni. Mivel ezek a szerek csak a lárvastádiumban levő egyedeket pusztítják hatásosan (a tojásokat gyakorlatilag nem.1—0. 104 .).Védekezés: kielégítő vegyszeres védelmet a speciális atkaölő szerek nyújtanak: a 0.15—0.15 %-os Galecron. A levéltetvek ellen használt vegyszerek ezt a kártevőt is pusztítják. Külön védekezni általában nem szükséges ellene.

ellentétben a petrezselyemmel. Pasztináktermő területünket nem lehet pontosan meg­ határozni. Tápanyagban is gazdagabb. A csírázáshoz sok vizet kíván. Gazdasági jelentősége A feldolgozó ipar egyre többet használ fel a pasztinákból a szárított zöldségfélék elterjedése óta. mint pl. de kb. A hazai termesztésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. azon­ felül darabos áru. A friss felhasználás területére azonban a pasztinák nehezen tud betörni. A pasztinák elterjedéséhez hozzájárult petrezselyem­ termesztésünk visszaesése is. a petrezselyem feltüntetett területi adatainak egyharmada pasztinák. a sárgarépáéhoz vagy a petrezselye­ méhez. főleg külföldön. A petrezselyem pótlására használják.Pasztinák A szárított zöldségfélék elterjedése óta a feldolgozó ipar egyre többet használ fel belőle. és ezáltal a felhasználhatósága. Hidegtűrő növény. Fejlődéséhez is több víz szükséges. amelynek szárítmánya szürkés árnyalatú. illetve feldolgoz­ hatósága jobb. hiszen nagyobb lombtömeget is nevel. mert a statisztikai adatok együtt szerepelnek a petrezse­ lyemgyökérrel. A közízlés egyelőre a petrezselyem felé húz. Az istálló­ trágyázást meghálálja. amelyet a minőségi problémákon kívül az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai is fokoztak. jobb a feldolgozhatósága. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. Várható hozam: 300—400 q gyökér hektáronként. A petrezselyem pótlására használják. Most viszont a petrezselymet a pasztinák szorítja ki a feldolgozó ipar területéről. Szárítmánya ugyanis szép fehér színű. mint megszo­ 105 .

A rómaiak már ismerték azóta. ha­ nem a sárgarépának mintegy fehér alakjaként írták le. Sőt a levele bőrgyulladást okozhat. ezért erre az aratásnál vigyázzunk.kott ízű és illatú fűszernövényhez. ő azonban paszternáknak nevezi el.6 106 . Származása és elterjedése ' Régi feljegyzésekben a sárgarépától nem különböztették meg. mint a petrezselyem. hogy a magyar szerzők a pasztinákot sárgarépának nevezik. Különösen Angliában és Franciaországban kedvelik. A pasztinákgyökér táplálkozási értékei (100 rész légszáraz anyag­ ban) Emészthető nyers tápanyagai: Fehérje 0. amióta a sárgarépát. a levele helyett pedig a metélőpetrezselyem levelét. salátának használják fel a sárgarépához hasonlóan. Lippai (1664) a Posoni kert c. A gyökerét leves­ nek. amire az egykori feljegy­ zések is utalnak. A pasztinák levele ehetetlen és takarmányozásra sem alkalmas.1 N-mentes anyagok 12.5 Rostanyagok 0. Táplálkozási jelentősége Tápanyagban gazdagabb.8 Keményítőérték 1 q-ra 11. de elterjedt Amerikában is. művében már rész­ letesen leírja a pasztinákot és megjegyzi.9 Zsír 0. Mindenesetre a nyugat-európai országokban a petrezselyemgyökér helyett a pasztinákot használ­ ják.

A második évben hozza a virágszárat. Ezek az oldalszár­ nyak az érés folyamán hártyaszerűek lesznek. A virágok szerkezete olyan. Belül fehér és húsos. 4—6 mm széles és 0. enyhén tompítottak. hasonlítanak a zelleréhez. Tőlevelei nagyok. a hosszútól a csaknem egészen kerek alakig. Színe világosbarna. Szögletesen barázdált. A csészelevelek jelentéktelenek vagy nincsenek. mint a sárgarépáé. A két magrészből álló termés 5—8 mm hosszú.-né) . tojás alakúak. húsos karógyökerét.Növénytani jellemzése Kétéves. íze fűszeres. A gyökere egyszerű. A virágzata összetett ernyő. amelynek alakja elég változatos. Pasztinákmag (Fotó: Kováts Z. levélzöld színű. amely erősen lapított és két magból áll. A vi­ rágszáron levő levelek szintén levélzöldek.6 mm vastag. fogazottak. Illatát. A levélkék hasonlóan a tőlevelekhez hár­ masán keréjosak. lágy szárú növény. sötétebb gyűrűzöttséggel. felülete sárgásbarnás vagy sárgás. viszont a gépi vetést nagyon gátolja. mintha a magvaknak oldalszárnyai lennének. Az első évben fejleszti ki erőteljes. vagyis páratlanul szárnyaltak. esetleg kissé elágazó. befelé állnak. magvakat körülvevő képződmény elősegíti ugyan a magvak terje­ dését. Sajátságos aromájú illata van. illetve hajlanak. A szirom­ levelek sárgák és lekerekítettek. de nyelük vastagabb és a lemezük fény­ telen. Csírázóképessége 50—70 % vagy még rosszabb. fogazottak. csak hosszabb dörzsölés után lehet érezni.5—0. A magvakat burkoló héj oldalsó bordái körben szétlapulnak. amely fajtától függően 30—150 cm-ig nő meg. Egyes fajták hajlamosak a pudvásodásra. Ezermagsúlya 3—4 g. Termése ikerkaszat. Csírázóképességét 1 évig tartja meg. édeskés. Ez a hártyaszerű.

• Ahogy a konzervipari kereslet nőtt a pasztinák iránt. hogy gépesített szedésük csak kormánylemez nélküli ekével. A pasztinákkal kapcsolatos nemesítői munkák még meglehetősen új keletűek. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. valamint import fajtákkal tudjuk csak biztosítani. de megfelelő nedvességről gondoskodni kell. Sok vizet kíván a csírázáshoz.Biológiai igénye Hőigénye. mind a maghozó évében. mint a sárgarépáéhoz vagy a petrezselyemé­ hez. Vízigénye. Ezzel együtt a gépesítésre alkalmas fajták kérdése is előtérbe került. a külföldi fajták honosítása és fajtafenntartásba vétele. Az import félhosszú fajták is kedvező körülmények között olyan nagyra nőnek. 108 . amikor kora tavasszal elegendő és tartós nedves­ séget kap. A pasztinák a nedves tengeri klíma növénye és itt adja a legnagyobb termést is. elfekszik és csak a követ­ kező évben kel ki. A mag csírázási optimuma 20—25 °C között van. zömmel a túl hosszú fajták találhatók. nincs elegendő víz a talaj felső rétegében. gépe­ síthető fajtára.és fényigényével kapcsolatban nincsenek adataink. Nemesítésének helyzete Az elmúlt évek során kezdődött el nálunk is a pasztináktermesztés fellendülésével. A kis növények ha kibújtak a földből. A fajtaválaszték szűk. akkor már erőtel­ jesen fejlődnek. amelyeknek húsa tömör. amit nagy lombtömege is érzékeltet mind az első évben. szivacsosságra. Szükség van tehát egy-két félhosszú. Hő. va­ gyis teljes gépesítéssel termeszthető pasztinákfajta vagy -fajták elő­ állítását. így a keresletet egyelőre a honosított és fenntartásba vett. Fej­ lődéséhez több víz kell. amelyeket eddig lehetőségek szerint importból fe­ deztünk. Hidegtűrő növény. Ha későbben vetjük. új fajták előállítása mellett. Mindezen problémák együttesen szabják meg a nemesítési célkitűzéseket. pudvásodásra és elágazásra sem hajlamos. úgy ter­ jedt a nagyüzemi termelése is. majd kézi szedéssel volt megoldható.

Hússzíne világos sárgásfehér. a levélszín matt. egyenletesen vékonyodó.Termesztett fajták Hosszú Lange grosse weisse. húsa világos sár­ gásfehér. Levél­ zete középnagy.) 109 . egyenes vállú és vége felé egyenletesen keskenyedő. « Félhosszú pasztinákfajta (Fotó: Hanzséros P. Gyökere középhosszú széles. nagy levélzetű. gyökérválla középszéles. Húsa sárgásfehér. Gyökere kissé megnyúlt. Középnagy levelei középzöld színűek. Félhosszú Guernsey. Kerek Runde weisse. gömb alakú. sötétzöld. Erős. levélnyele pirosas színeződésű. a levélrózsa kissé besüppedt. Gyökere hosszú. közép­ zöld színű.

19%. ahol a magas talajvíz bőséges ned­ vességet biztosít számára. A száraz. jó vízgazdál­ kodású. érett istállótrágyát is adhatunk 300—400 q/ha kiegészítésképpen a következő műtrágyákkal: N 70—80 kg/ha.54%.54%.Termesztéstechnológiája Talajigénye Nagy vízigényéből adódik. ezáltal a kelését a megfelelő nedves. vetése Mint a többi gyökérzöldségé. Amennyiben nincs lehetőség istállótrágyázásra. ha lehetséges. Tápanyagellátása A pasztinák tápányagigényét a talajból kivont tápanyagok alapján állapíthatjuk meg elsősorban: frissen szedett légszáraz gyökér tömege százalékosan a következő mennyiségeket tartalmazza: N 0. megkönnyíthetjük a vetését. K20 120—160 kg/ha. A tápanyagban gazdag. Talaj-előkészítése. hogy a mélyebb fekvésű. akkor annak megfelelően egészítsük ki a műtrágyákat az előbbi hatóanyagarányt betartva. Vetésforgóban való elhelyezése megegyezik a többi gyökérzöldségfélével. P205 40—50 kg/ha. Ősszel. gyengén savanyú humuszos vályogtalajok az optimálisak. 110 . P2Os 0. mély rétegű talajokat kedveli. könnyen kiszáradó talajok tehát nem alkalmasak pasztináktermesztésre. Igen jól fejlődik a tőzegtalajokon is. Vetése nehéz a mag formája miatt. Mivel lehetőség van a magvak drazsírozására. vagyis kora tavasszal jól elkészített talajban. KaO 0.

vagy 3—4 lombleveles korban.5—1. Állományban éppen olyan jó szertűrő képességgel rendelkezik. feltétlenül végezzük el a szokásos magtakarást és hengerezést. illetve a szedőgép technikájához igazodik. Ha nem precíziós vetőgéppel vetünk.5 cm.) • Nagyon fontos a vetés utáni talajlezárás. Átlagosan a folyóméterenkénti tőszám 20—120 körül mozgott. vagy úgy látjuk. amely a sárgarépára alkalmas. a sortávolságtól függően.Nagyüzemi kísérletekkel nyert tapasztalatok szerint a pasztinák drazsírozott vetőmagja a kontroll nem drazsírozott maggal szem­ ben 4 nappal korábban kelt ki. Vegyszeres gyomirtása Minden vegyszer. szemben a drazsíro­ zott 50—70 körüli magszámával. kelés előtti. A sortávolság 30—40 cm. A ha-kénti vetőmagszükséglet 3—5 kg/ha. ami átlagban 50—60% körül van. hogy a tábla el ne gyomosodjon. és egyenletes vetése egyenletes kelést is biztosított. 111 . amely egyébként a szedés. Vetési ideje megegyezik a petrezselyemével: februártól áprilisig. mint a sárgarépa. száraz tavaszokon kerül sor. A vegyszermennyiségek és azok kijuttatása is teljes mértékben megegyezik az ott elmondottakkal. A pasztinák mélyen gyökerezik. állományban adott vegy­ szeres gyomirtás elegendő lehet ahhoz. hogy a tömörítés nem volt meg­ felelő. A vetési mélység 0. alkalmas egy­ úttal a pasztinákra is. szeptember—októberben. Nagy lombtömege hamar beárnyékolja a talajt. ezért az egyszeri. ezért öntözésére csak ritkán. Egyébként a hagyományos vetőgépekkel vetett pasztinákot 10—15 cm-re egyeljük ki. Ugyanakkor a drazsírozatlan mag kis fajsúlya és lapos formája miatt a magládában könnyen felboltozódott és a ve­ tés egyenetlenségét nem lehetett kiküszöbölni. a talajban levő vizet jól hasz­ nosítja. (A nagynak tűnő magszámot fm-ként a pasztinák rendkívül rossz csíraképessége indokolja.

ott át is telelhet. mivel nem fagyérzékeny. ásóval. Tárolása hasonló a többi gyökérzöldségféle tárolásához. ha a mag­ ágy nem elég tömött. egyeljük ki.Ápolási munkák A csírázás nagyon lassú. A komplex gépi szedés inkább fajta. A hagyományos módszerrel vetett pasztinákot kelés után lehetőleg kapáljuk meg. A teljesen gépesített szedésére a nyűvőrendszerű kombájnok nem alkalmasak. A kormánylemez nélküli ekével való szedésnél gondoskodni kell a lomb lekaszálásáról és lehordásáról vagy orkánnal való letakarításáról. de ez ideig leginkább bevált a nagy és erős gyökerek szedésére a kormánylemez nélküli eke. 112 . Optimális esetben a kelés 14—15 nap. és 4—5 lomb­ leveles korban ha szükség és lehetőség van rá. Válogatása és osztályozása az előírt szabvány szerint történik. de ha az említett körülmények fenn­ állnak. A szedési időre nem érzékeny. Szedhetjük: kézzel. Ugyanúgy bent hagyható késő őszig a talajban. vagy ha a talaj bekérgesedik. Sőt. a gyökerek összeszedésénél a nagy lombtömeg miatt a dolgozók nem veszik észre a gyökereket és sok elmaradhat. ha a talaj felső rétege kiszárad. Elérhető természetesen 500—600 q-s hozam is megfelelő állománysűrűséggel és hosszú fajtákkal. mint gép kérdése. részben nagy lombtömege. részben pedig a nagy és erős gyökerei miatt. mint a zeller. Az ásórendszerű gépek közül azonban a cukorrépakombájnok az eddigi vizsgálatok alapján megoldhatják majd a pasztinák gépi szedését. elhúzódhat egy hónapig is. A hektáronkénti gyökérhozam 300—400 q. amelyből a levéltömeg 25—40 q között van. Szedése A hazai termelésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. Ha a lombot nem távolítjuk el a tábláról. Természetesen a kombájnnal történő szedésre is csak a félhosszú fajták alkalmasak.

Pasztinákmaghozó tő (Fotó: Hanzséros P } Magja könnyen pereg. A cséplése egyike a legkényesebb mun­ káknak. cséplés. Július végén. augusztus elejen érik. A pasztinák idegenmegporzós növény. A learatott töveket kévékbe. Tisztítása és a mag tárolása ugyanúgy történik. Alacsonyabb szaporítási foknál bent hagyhatjuk a talajban. Érés. lapos és a rajta levő szárnyszerű kép­ ződménnyel könnyen kifújható. Hason­ lóan a többi gyökérfé­ léhez. Kaszálógéppel is arathatjuk.Magtermesztése Teljes mértékben meg­ egyezik a petrezselye­ mével. mint a többi maghozónál. 5—6 nap után beérnek és a cséplését cséplőgéppel vagy kom­ bájnnal is elvégezhetjük. Várható maghozama: 700—800 kg/ha. Minőségi mag­ termesztés esetén a dugványokat szintén ki kell ősszel szedni és átszelektálva még az ősz folyamán vissza­ ültetni. majd kupacokba rakva a táblán utó­ érleljük. nem egyöntetű. mert a mag könnyű. Rész szedésnél ugyanúgy járunk el. 113 . ha a szél erősségére nem ügyelünk. de a vágószerkezetet amennyire csak lehet emeljük meg. mint a többi gyökérzöldségféléé. ezért több fajta ter­ mesztése esetén az elő­ írt izolációs távolságot be kelltartani(1000 m). Az érést a mag barnulása jelzi.

a petrezselyem és a zeller kártevőivel. A pasztinák pektobaktériumos lágyrothadása. A vírus mechanikai­ lag átvihető. Ezenkívül előfordulhatnak még a pasztinákon a Cavariella. Megegyezik a sárgarépa hasonló nevű betegségével és védekezésével. a sávosnyakú cincér és a zellerlégy. A pasztinák rizoktóniás betegségei.) A növény alacsony növésű. (Kórokozó: Parsnip mottle vírus. illetve a sárgarépa lombozatát károsító levéltetveknél leírtakkal. levéltetűfajok terjesztik. A pasztinák levelén előfordul még a rendszeresen nem jelentkező peronoszpóra [Plasmopara nivea (Ung. A leveleken sárgás mozaik­ foltok láthatók. a Debilisyphon és a Semiaphis fajok egyedei is. A pasztinák lisztharmata. A pasztinák szklerotiniás rothadása. Az ellenük való védekezés módjai és anyagai ugyanazok. A Cavariella aegopodii Scop. és a Cavariella pastinaceae L. A paszti­ nák botritiszes rothadása. a bagolypille hernyói. A levéltetvek közül a körte—pasztinák-levéltetű (Anuraphis subterranea Walk. A védekezés módja és anyagai megegyeznek a sárgarépagyökértetűnél. Károsítják a pasztinákot a fonálférgek. A levélnyél alul meggörbült.) Schroet]. A pasztinák vírusos vöröslevelűsége. 114 .) csokoládébarna nyári alakjait mint gyökérlakó­ kat lelhetjük föl a pasztinákort. törpe. mint a sárgarépánál és a petrezselyemnél. A pasztinák állati kártevői A pasztinák állati kártevői részben megegyeznek a sárgarépa.A pasztinák betegségei A pasztinák vírusos tarkalevelűsége. a paréjpoloska.

A vegetáció egész folyamán szüksége van N-ra. zakuszkának.40 kg/fő). Itáliában csak a halványítózellert terme­ lik. A magyar konyhában a gu­ mószeller főleg mint levesízesítő szerepel. Csehszlovákiában. levespornak) kerül exportra. a halvá­ nyítózeller és a metélőzeller.és a vitamintartalma. A zeller nagyon lassan fejlődik és a fejlődés kezdeti szakaszában. Franciaország egyes részein. A zellergumótermésünk egy része feldolgozatlanul. Gépesített technológiával 30—40 dkg-os gumóátlagsúly és 240—250 q hektáronkénti terméshozam kifizetődő. például Angliában. Nagy az ásványianyag. Termelésünk volumene az utóbbi években erősen ingadozik. Gazdasági jelentősége csak az első kettőnek van. nagyobb része pedig feldolgozva (pl. Közép-Európa többi országaiban egyike a legtöbbre becsült zöld­ ségféléknek. levespornak. például NDK-ban és NSZK-ban. míg Közép-Európában.és láptalajokon fejlődik jól. egészen a palántakorig egyenletes hőt kíván. a gumószeller. Gazdasági jelentősége Több országban. A gumószeller fogyasztása nálunk aránylag kicsi (0. Magyarországon csakis a gumószellert értik és termesztik zeller név alatt. salátának. A mélyebb fekvésű öntés. Észak-Amerikában. ezenkívül friss fogyasztásra is termelik.Zeller A zellernek 3 formája ismert. Fénykedvelő növény. mivel a kereslet elsősorban az export függvénye. Feldolgozva ételízesítőnek. Sok vizet kíván. 115 .

A zeller levelének sokkal nagyobb ásványianyag.ezer t Származása és elterjedése Apium graveolens var.20 116 . Só­ kedvelő (halophyta) nö­ vény. el­ ágazó. mint a pusz­ taságban. A vadzeller gyökere na­ gyon vékony.30 0.és Dél-Amerikáig mindenütt megtalálható. Indiá­ tól Észak. élvezhetetlen.10 0. mocsaras területe­ ken éppen úgy. Tartalmaz még cukrot. kemény és erősen keserű ízű. silvestre Presl. Táplálkozási jelentősége. árkok és patakok mentén.04 0. aszparagint és tirozint.30 0. Megterem a tenger­ parton. — a vadzeller kozmopolita.és vitamintartalma van mint a gumónak. A zeller országos terméshozama 1965-től 1974-ig Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Karotin Bj-vitamin B2-vitamin Niacin C-vitamin 0. A Kanári szi­ getektől Ausztráliáig. orsó alakú.

1973-ban Zellertermesztő körzetek járási bontásban. 1974-ben 117 .Zellertermesztő körtetek járási bontásban.

a Hegykői. mint pl. A gumószeller hasznos szerve a gumó.Ásványianyag-tartalma (mg 100 g-ban) Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor gumó 337 161 16 33 0. Frigga vagy alul kiszélesedő. nyomán ) a kissé megnyúlt gömb. mint pl. A: hosszmetszet vázlatosan. a gumó üre­ ges lesz. sz—sziklevél 118 . amely botanikailag „szár­ gumó”. mint pl. ep=epikotil táj.3 26 levél és szár 475 66 184 43 0. A gumó alakja lehet gömbölyű. az Imperator. Markt. hi=hipokotil táj. A vizet bősé­ gesen tartalmazó gumó felszínét parabőr (epiderma) borítja. alsó részén pedig az orsógyökérből áll. középső részén a szik alatti szárból (hipokotilból). Felső harmadában a tőlevelek alapi részén a rozettásan fejlődő primer hajtásokból. vagy Zellergumó hossz. A gumó főleg bélszövetből képződik. a Dresdener gy=gyökérzóna B: a húsos főgyökér keresztmetszete. Ha a központi bélszövetek idő előtt elhalnak. A megvastagodott szik alatti szár minden átmenet nélkül foly­ tatódik az orsógyökérben. Első évben fejleszti ki a vegetatív és második évben a generatív szerveit.4 32 Növénytani jellemzése Kétéves. amelyet számos edénynyaláb sző át. gyk=gyökérkezdemény. és ezáltal egészen répaszerű képlet jön létre. 1965 a kettő közötti alak. lágy szárú növény.és keresztmetszete (Terpó.

amelyek fél levélrózsát alkotnak. A gyökér tömege és elhelyezkedése a gumón fajtára jellemző és függ a gumó formájától is. 119 . Aránylag sima a Hegykői. A levéllemezek lehetnek erősebben vagy gyengébben fogazottak. a Frigga. Legkisebb felületen a megnyúlt gömb alakon. növekedésükben. az Invictus. Vannak felálló. bár esetleg a környezeti tényezők is befolyásolják. 10% esik le a gyökérzetre és 40—60%-ot tesz ki a levélzet. annál könnyebb szedni. félhosszú és hosszú. az Imperator vagy a Wiener Markt. Tény azonban. amelyre vonatkozóan az OMFI 1967-ben végzett vizs­ gálatai a következők: Fajta Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator Oldalgyökér-mennyiség kevés közepes közepes kevés sok kevés A szedésre alkalmas növények 30—50%-a a használható gumó. A levélnyél lehet rövid. Hátrányos tulajdonság az oldalgyökérképzésre való hajlam. nagy lombú és ritka. Nagyon kevés hányada kerül felhasználásra frissen vagy szárítva. dudoros. Rücskös pl. Gazdaságossági szem­ pontból fontosabb a gyökerek elhelyezkedése a gumón. annál nagyobb a hozam. gyér lombállású fajták. A tőlevelek. viszonylag kisebb a gömbölyű formákon. hogy minél kevesebb gyökere van a gumónak. mint a gumó—gyökér arány. állásukban fajtára jellemzőek. viszont minél több a gyö­ kere. el­ veszik. és legnagyobb felületen az alul kiszélesedő típusokon van. mint levesízesítő. Az utóbbi években nemesített vagy feljavított fajtáknál sikerült a gyökértömeget úgy lecsökkenteni. Vannak dús. Tisz­ tításnál a-levéltömeg — dacára magas biológiai értékének —.A gumó felülete lehet sima vagy rücskös. félig felálló és elfekvő lombo­ zató típusok. hogy az ne jelentsen hátrányt a gumó nagyságára és ezáltal a hozamára.

Zellerlevél-típusok (Fotó: Hanzséros P.) 120 .

A zellermag nagyon lassan csírázik. vagyis az önbeporzás megelőzésére a porzók előbb fejlődnek ki. Két bibéje van. A háti oldaluk domború. vagyis két magból áll. három a háti és kettő a hasi oldalon. Becker—Diliingen két eljárást dolgozott ki a magvak előcsíráztatására. A második évben fejlődik ki a bor­ dázott. Minden magnak öt bordája van.Mindezen. amelyek a lapos. amelyek éterikus olajat tartalmaznak. A magvak színe szürke. vagy barnásszürke. esetleg barna. Termése ikerkaszat. de a jól tárolt mag hat évig is csíraképes lehet. Magérés után a nö­ vény befejezi fejlődési ciklusát és elhal. és a levéllemezkék többé-kevésbé fogazottak. 50—100 cm magas elágazó virágszára. és befolyásolják a szedőgép típusát. és belőle a jel­ legzetes ikerkaszattermés fejlődik. ezáltal a mag­ vak szinte félkör alakúak. álta­ lában 14 napig. Az alsó állású termő két termőlevélből alakult.-né) 121 . Részben a bordák között. Virágzata összetett ernyő. A zeller levele páratlanul szárnyaltán összetett. fajtára jellemző tulajdonságok befolyással vannak a gépi szedésre. részben a bordák alatt 10—14 gyantajárat van. A virágzás kifejezetten protandrikus. Az egyik: a 24 órán keresztül 20—30 °C-os vízben áztatott magvakat száraz homokkal keverve vetik ki. A zeller virágzata Zellermag (Fotó: Kováts Z. hasi oldalukkal simulnak össze. Csíra­ képességét általában négy évig tartja meg.

amikor a napi maximum 24— 25 °C körül van. ami tájtermelését indokolttá te­ szi. az éjszakák már kissé hűvösebbek. A fejlődés szakaszainak optimális hőhatárai Markov— Haev beosztása szerint 19 ±7 °C. nedves klímával rendelkező tájak elégíthetik ki leginkább a zellernek ezen igényeit. de ha a napi maximum 10 napnál tovább 10 °C alatt marad. 122 .A másik módszer: tetszés szerinti mennyiségű maggal megtöltünk egy cserepet. Taylornak (1949—51) a halványítózeller magjára kidolgozott eljárása szerint a kivetett magvak három és fél nap után csíráznak. A fokozott gumóképződés a hűvösebb időszakra esik. majd megszárította és néhány napig meghatározott hőmérsékleten és légnedvességen tartotta (8 óra hosszat 20 °C-on és 16 órán át 10 °C-on). Hőingadozások természetesen előfordulnak. ahol a megfelelő hőmérsékle­ tet biztosítani tudjuk. A cse­ repet melegre állítjuk és nedvesen tartjuk. párás. és fejlődésének kezdeti szakaszában. vagyis a mikroklímá­ val szemben támasztott igénye az. akkor a palánták felmagzanak. kevés földdel befedjük és alaposan beöntözzük. Biológiai igénye Hőigénye. A mag optimális csírázásához 25—26 °C szükséges. és ebben a stádiumban óvatosan össze­ keverjük a rajta levő földréteggel és kivetjük.9 °C. korai kiültetésnél a begyökeresedésig az optimális napi át­ laghőmérséklet 14 °C. A magvakat 1 %-os NaOCl-os oldatba tette. míg szikleveles korban 12—13 °C.5—18. Ez a helyzet a késői fagyoknál fordulhat elő. 10—21 nap után kez­ denek a magvak csírázni. Szabadföldi vegetációs idő folyamán az optimális havi átlaghő­ mérséklet 15. Ezért melegágyba vetjük. egészen palántakorig egyenletes hőt kíván. amelynél a minimum 7. A kiültetett palánták a nyári nagy melegben lassan fejlődnek. A zellernek a talaj mellett a hőmérséklettel. A zeller nagyon lassan fejlődik. de a hőmérsék­ let még nem megy le 4 °C alá.2 °C és a maximum 21. vagyis augusz­ tus második felére és szeptemberre. A hűvös.3 °C. A vegetatív szakasz kezdetén.1—23.

nemcsak a csírázáshoz. hanem a gumóképzéshez is. Nemesítésének helyzete Új fajták előállításával és a régi fajták fenntartásával. ahol szükség esetén öntözni nem lehet. A zellergumó rend­ kívül érzékenyen reagál mindennemű sérülésre. Ezek többségük­ ben nyugat-európai nemesítésűek. hogy már vagy a tárolás folyamán vagy kiültetés után elrothad. A kutatók.Fényigénye. A csírázáshoz állandó nedvességre van szüksége. Például a gumó bevágása a pudvásság ellenőrzésére mindig azzal a veszéllyel jár. A zeller idegenmegporzó növény. Mind ez ideig a nemesítők többnyire ezt a módszert alkal­ mazták nemesítői munkájuk során. mind a fejlődés későbbi stádi­ umaiban fénykedvelő növény. és ennek következtében min­ denfajta populációból áll. Olyan területen. Ez természetes következménye annak. javításával egyaránt foglalkoznak minden országban. Vízigénye. nem érdemes zellertermesztéssel foglalkozni. de a gyakorlati tapasztalat szerint is augusztustól a vegetációs idő befejeztéig víz­ igényében minden zöldségfajon túltesz. 123 . mind az új fajták beltartalmi értéküket és minőségüket tekintve csekély eltérést mutatnak. hogy a gu­ mó egyedkiválasztása során csak külsőleg bírálható el. ahol zellert termesztenek. Ezzel szemben mind a régi. Belső érté­ keinek a sárgarépához vagy a céklához hasonló vizsgálata egyelőre szinte megoldhatatlannak látszik.“Céltudatos és következetes szelekcióval is fennáll tehát a lehetősége a fajták javításának és új fajták előállí­ tásának. mert a hozamok cse­ kélyek lesznek. vékonyak lesznek és satnya gyökerűek. a gumófejlődés nem lesz ki­ elégítő. A gyökérzöldségek közül a legtöbb vizet a zeller kívánja. Kevés fénynél a palánták megnyúlnak. Mind palántakorban. Transzspirációs együttha­ tója: 290. Aránylag sok fajta van forga­ lomban és mindig újabbnál újabbak jelennek meg. A talaj optimális víztartalma az egész vegetációs idő­ szak alatt 60% vízkapacitás felett van.

elefántcsont színű gumó tetszetősebb. rücskök miatt részben nem tudja egyenletesen tisztítani. táblázat. b) A gyökérberakódás nagysága és annak elhelyezkedése a gu­ món. hirtelen növekedés következménye. mind a hosszúkás. A külső szín nem meghatározó tényező. A gép a dudorok. de a világos. % Fajta fehér sárga lila Üreges gumó % 20 42 37 25 27 20 Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator 83 89 78 87 42 45 17 11 17 13 58 40 5 15 124 . rücskösebb a felszíne is. Ez a jelenség az erős. Minél durvább a zeller gyökérzete. A gyökérzet finomsága összefügg a gumó felszínének simaságával is. Minél gyorsabban növekszik a gumó.A zellerfajták értékelése Külső tulajdonságok: a) A forma. an­ nál durvább. ezenkívül a sérülés lehetősége is nagyobb. amely a gépi tisztítás elterjedésé­ vel egyre inkább a gömb alak felé tolódik. a hússzínre és az ugyan­ csak nemkívánatos lila elszíneződésre vonatkozóan a következők­ ben közöljük: 4. valamint a gyökerek finomsága. Mindezek a gépi szedésnél és tisztításnál lényegesek. Az OMFI hat fajtára vonatkozó értékelését a taplósságra. A sima felszínű gumó tetszetőssége mel­ lett kézzel is és géppel is kevesebb munkaráfordítással tisztítható. Hat zellerfajta értékelése (OMFI) A hús színe. c) A gumó sima felszíne. beletapadt sárdarab marad a felületen. Az üregesedés főleg a felső rész középpontjában és az alsó harmadnak szintén a közepén jelentkezik. és kiszorítja mind az alul kiszélesedő. annál könnyebben szakadnak szét a bélszövet sejtjei. Belső tulajdonságok: a gumó üregesedésre. taplósságra való haj­ lama egyike a legnehezebben leküzdhető kellemetlen tulajdonságok­ nak. rúegnyúlt alakokat.

Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. felálló. A hőmérsélet emelkedésével ez a folyamat meggyorsul. Ennek. mind házikerti termesztésre egyaránt javasolható fajta. Fiziológiai okát még nem tisztázták. nem valószínű. Gumója középnagy vagy nagy. A gumónak a főzésnél keletkező feketésszürke színe sokkal kelle­ metlenebb tulajdonság. csak talp­ gyökereket fejleszt. fehér színű. A szakemberek magyarázzák túltrágyázással. A levélnyél rövid. Húsa tömött. A zellerolaj levegőn enzimek hatására gyantásodik és ez okozza a rozsdaszínű foltokat. sötétzöld levelei dúsak. jó minőségű. Oldalgyökerei nincsenek. vékony. Termesztett fajták Hegykői Lombja tömör. Felülete sima. hogy egy kevésbé foltosodó zeller érté­ kesebb volna. nyomelemhiánnyal. szabályos gömb alakú. Magyar táj­ fajta. nincs semmi befolyása az ízre.A gumó rozsdafoltosságát kezdetben a vastartalom oxidációjá­ nak tartották. Mivel a specifikus zellerízkomponensek a rozsdafoltosságot okozó illó olajokhoz van­ nak kötve. Felálló lombja miatt nyűvőgéppel is szedhető. az egész ország területére mind nagyüzemi. A konzervkészítésnél „blanchirozással” oldották meg ezt a kérdést. stb. hogy a zeller gyantaanyagokat és bizonyos illó olajokat tartalmaz. Schuphan már 1937-ben kimutatta. 125 . jól tárolható. középerős. ellentétben a rozsdafoltossággal. tompa fényű. Gyökérzete finom. de 0 °C-nál és 87 °C felett a színeződés megszűnik. Közepes termőképességű.

csak talp­ gyökerei. Magyar tájfajta. Gyökérzete közepesen erős.Hegykői fajta (Fotó: Hanzséros P. aránylag kevés. vagyis lombra nem kiegyenlített. tömöttsége. 126 . felülete sima. A gumó alakja kicsi vagy középnagy. a feketedésre való hajlama a főzésnél kicsi. rostossága közepes. Nem egységes lombja miatt csak ásórendszerű gépekkel szed­ hető. kissé meg­ nyúlt gömbalak. oldalgyökerei nincsenek. Inkább a kelet-magyarországi te­ rületekre ajánlható. Elterülő és felálló egyaránt előfordul benne.) Monostorpályi Lombja sötétzöld színű. Húsa fehér. Terméshozama közepes. üregesedésre nem hajlamos. Tárolhatósága és betegségekkel szem­ beni ellenállósága szintén közepes.

Imperator fajta (Fotó: Hatasiros P.)

Imperator Lombja középzöld színű, durva, nagy. A levélnyél hosszú. Gumóalakja nagy, gömbölyű, alul kissé kiszélesedő. Felülete rücskös. Húsa sárgásfehér, üregesedésre kissé hajlamos, feketedésre való hajlama a főzésnél közepes. Gyökérzete oldalgyökérképzésre hajlamos. Erős talpgyökerei van­ nak. Nagy hozamú, talaj és tápanyag szempontjából kevésbé igényes, mint pl. a Hegykői vagy az Alabástrom. Szeptoriára kissé hajlamos. Tárolhatósága jó, nagyüzemi termesztésre ajánlható. Nyűvőgépi szedésre is alkalmas, dús, nagy, felálló lombja miatt. 127

Frigga Lombja közepesen nagy, középzöld színű. Gumója közepes nagyságú, gömbölyű vagy kissé megnyúlt gömb. Felülete sima vagy enyhén rücskös. Szép fehér, jó minőségű húsa van. Üregesedésre való hajlama kö­ zepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama aránylag kicsi. Talpgyökerei finomak, kicsik, közepesen dúsak. Oldalgyökere nincs vagy nagyon kevés. Hozama közepes, jó minőségű fajta. Igényes a talajjal és a táp­ anyaggal szemben. Tárolhatósága jó. Betegségekkel szembeni ellen­ állósága közepes. Gépi szedésre alkalmas.

Frigga fajta (Fotó: Hanzséros P.)

128

Alabástrom fajta (Alabaster) (Fotó: Hanzséros P.)

Alabástrom Lombja nagy vagy közepes nagyságú, középzöld színű. Középnagy gumója gömb vagy kissé lapított gömb. Alul kissé szélesedő. Felülete enyhén rücskös. Húsa sárgásfehér, alabástrom színű, amely már külső színén is észrevehetően világosabbá teszi a gumót és ezzel elüt a többi, álta­ lában szürke színű zellerfajtáktól. A hús minősége finom, de hajla­ mos az üregesedésre. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Erős, dús talpgyökérzete van. Oldalgyökere egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés. Hozama közepes. Finom húsú, jó minőségű fajta. Igényes a talaj­ jal és a tápanyaggal szemben. Tárolhatósága jó, betegségekkel szem­ beni ellenállósága közepes. Gépi szedésre alkalmas. Egyes típusai nyűvőgéppel is szedhetők. 129

Invictus fajta (Fotó: Hanzséros P.)

Invictus Lombja középzöld, tömött, elterülő. Alsó levelei elfekszenek a tala­ jon. A levélnyél hossza 13—16 cm. A gumó nagy vagy középnagy, gömbölyű vagy megnyúlt gömb alak. Az alapnál homorú, illetve boltozatos. Felülete sima vagy eny­ hén dudoros, színe halvány sárgásbarnás. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör. Főzésnél a feketedésre való haj­ lama kicsi. Üregesedésre való hajlama szintén kicsi. Gyökérzete mélyen ülő, finom és kevés. Csak talpgyökerei vannak. Érzékeny fajta, hozama erősen függ a helyi termesztési viszonyok­ tól, tehát ingadozó. Szeptoria-ellenállósága közepes, tárolhatósága úgyszintén. Csak ásórendszerű géppel szedhető. 130

Roka Levelei középzöldek, tömöttek és felállóak. A levélnyelek hossza 12—18 cm. Gumója középnagy, nagy, félgömb alakú. A felső része felé el­ keskenyedik, és hasonlóan a Magdeburger Markthoz, az alapon kis­ sé szélesedik és erősen dudoros. Húsa sárgásfehér, tömör vagy közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély, vagy esetleg közepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama közepes. Erős talpgyökerei vannak, a gyökérberakódása egészen mélyen van, vagy esetleg a gumó egynegyedéig rakódik be. Középkötött talajokra alkalmas, hozama hasonló a Magdebur­ ger Markthoz. Szeptoria-ellenállósága, valamint tárolhatósága is jó. Besta Középzöld színű, nagy, dús lombú. Lombozata nem kiegyenlített, felálló és elterülő egyaránt. Hajlamos a sarjadzásra. Levélnyélhoszsza 9—14 cm. Gumója középnagy, lefelé, az alap felé szélesedő, csaknem há­ romszög alakú. Felszíne sima vagy enyhén dudoros. Húsa fehér, sárgásfehér, szép színű fajta. Tömör, üregesedésre való hajlama csekély. Feketedésre való hajlama is minimális. Aránylag kevés vagy közepes és finom gyökérzetű. Csak talpgyö­ kerei vannak és egészen a gumó alsó részén, mélyen ülnek. Közepes hozamú, jó minőségű fajta. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. Rodeo Lombja nagy, középzöld színű, közepesen tömött, elterülő. Levélnyélhossza 12—15 cm. Gumója középnagy, az alap felé kiszélesedő vagy félgömb alakú. Felszíne sima vagy kissé dudoros. 131

hogy könnyen taplósodik. üregesedésre való hajlama nagyon kicsi. mert a gumók eléggé kiállnak a földből. Oldalgyökerei nincsenek. Finom gyökérzete aránylag kevés vagy közepes. finom húsú. időnként kissé laza. Gyökérzete dús. Feketedésre való hajlama cse­ kély. de hátránya. Mind ásó-. A levelek közepesen felállóak. finom. Üregesedésre való hajlama csekély vagy közepes. Üregesedésre való hajlama csekély. de hajlamos az oldalgyökérképzésre is. A gyökerek körül enyhén dudoros. Lombja nagy. Feketedésre való hajlama csekély. Lustra Lombja sötétzöld. tömött. Sárgásfehér. Gyökérzete mélyen vagy középmagasan ül. Mélyen ülő talpgyökere van. gömb vagy félgömb alakú. Aránylag jól tárolható. tömött levelű. Szeptoria-ellenállósága. A hús színe sárgásfehér. A levélnyél hossza 10—12 cm. . A gumó nagy vagy közepesen nagy. tömörsége közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. mind nyűvőgéppel szedhető. sárgásfehér. Jó minőségű fajta és szedése is könnyű. Közepesen durva. Magdeburger Markt Sötétzöld. gömb. mélyen ülő. felálló. fényes. Gumója nagy. tárolhatósága jó. il­ letve közepesen erős. az idősebb levelek elfekszenek a talajon. Nagy hozamú fajta.Húsa fehér. Feketedésre kö­ zepes hajlamú a főzésnél. Felszíne csaknam teljesen sima. Nagy vagy közepes hozamú fajta. A levélnyél 7—10 cm hosszú. legfeljebb eny­ hén dudoros. Szep­ toria-ellenállósága közepes. Hozama megfelelő. közepesen tömör. Szeptoria-ellenállósága és tá­ rolhatósága jó. és az alap felé kissé ki­ szélesedik. félgömb vagy meg­ nyúlt gömb alakú. fényes. vagy közepes.

néha a közepéig is berakó­ dik. tömör. A legnagyobb gumójú fajták egyike. Wiener Marki Világoszöld. Erős. Nagy hozamú. illetve tömörségű. Feketedésre való hajlama közepes. Prágai óriás Sötétzöld fényes. Ásógéppel szedhető. félgömb alakúak. fehér vagy barnás. kissé vagy erősebben hajlamos az ürege­ sedésre. de hajlamosak a megnyú­ lásra. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága jó. sárgászöld. dús. Felszíne du­ doros vagy erősen dudoros. közepesen tömött és kissé elterülő. Hozama közepes. durva. közepes minőségű. Húsa sárgásfehér színű. Nyűvőés ásógéppel szedhető. félgömb ala­ kú. A levélnyél hossza 8—13 cm. Felszínük erősen dudoros. A gumók középnagy. Tárolhatósága közepes. de erőteljes lombozata van. sötét-. durva és dús gyökere aránylag magasan berakódott. Gumója középnagy. A gumó gömb. A gumó alsó harmadában helyez­ kedik el. mint gömbölyű.Oderdörfer Nagy. Levélnyelének hossza 6—12 cm. Hoza­ ma közepes. illetve középzöld lombja elterülő. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Húsa sárgás. Feketedésre való hajlama közepes. felálló lombozatú. Hajlamos a szeptoriára és a rozsdára is. felszíne dudoros. feketedésre való hajlama közepes. dús. de betegséggel szemben nem ellenálló. A gyökérzet a gumó alsó harmadáig. Húsa szürkésfehér. Levélnyélhossza 8—11 cm. üreges. Gyökérzete erős. 133 . Inkább lápi talajokra alkalmas. Köze­ pesen pudvás. Közepesen durva és közepesen dús vagy dús gyökerű. dús. inkább lapos. üregesedésre való hajlama kicsi. Csak ásógéppel szedhető.

Amennyiben erre nincs mód. Sótűrő növény. A túl savanyú és túl lúgos. Ebből következően a zeller alá lehe­ tőleg szerves trágyát adjunk. ha szervesanyag-tartalma jó. ahol a talaj­ ban elegendő nedvesség és tápanyag van. Ennek pedig egyik előfeltétele a szerves trágyázás. hanem fejtrágyaként több adagban adjuk. valamint a lúgos kémhatású műtrágyákra. akkor se kerüljön a zeller a vetésforgóban 1—2 évnél távolabb a szerves trágyázás évétől. Túltrágyázás következtében a lombozat rövid. Mészhiányra érzékenyen reagál. ha a talajt kellően trágyázni és öntözni tudjuk. A szakkönyvek a zeller talajigényé­ vel kapcsolatban az „üde” talaj kifejezést használják. amely elsősorban a túl­ zott műtrágyaadagok következtében jelentkezhet. A zeller NPK-felvételével kapcsolatban Tylor és Lorenz (1962) végeztek vizsgálatokat.5 között van.5—7. 134 . Talajigénnyel függ össze tápanyagigénye is. míg káliumot csak a tenyészidő vége felé vesz fel. A pH-igénye 6.és láptalajokon fejlődik jól. de érzékeny a talaj nagy sótartalmára. A tápanyaghiány is és a túltrágyázás is. és az idősebb levelek elsárgulnak. A nagyobb terméshozamok és a gazdaságos termelés érdekében érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt. törékeny szárú és mélyzöld színű lesz. szétterülő lesz. valamint a túl kötött és túl laza homok­ talajok kivételével mindenütt termelhető zeller. Ezért lehetőleg a N-műtrágyát ne egy adagban. és inkább savanyú kém­ hatású műtrágyákat használjunk. Márpedig a talaj akkor üde. Megállapításaik szerint a zellernek a nitro­ génre és foszforra a tenyészidő egész folyamán szüksége van. amely nagy. Tápanyaghiány következ­ tében a lomb kicsi.Termesztéstechnológiája Talajigénye A mélyebb fekvésű öntés. különböző szimptómákat idézhet elő a zeller lombozatán. hogy a zeller egyike a környezeti és termelési tényezőkre leginkább reagáló zöldségfajoknak. A magas talajvízszintű területeket sem kedveli.

Ezért célszerű a talajvizsgálatok után meghatározni a kiszórandó trágya mennyiségét. ezért a nitrogénműtrágyát három egyenlő adagban szórjuk ki. 250 q/ha termés eléréséhez szükséges NPK-tápanyag: N 150—180 kg/ha két-három részletben. Előveteménye olyan kultúra legyen. a tenyészidő folyamán legalább három alkalommal. Nemcsak jobb táperőben levő talajt hagy maga után. A harmadik adag nitrogénműtrágyá­ val K2Ot adhatunk fejtrágyának legalább 150—200 kg/ha mennyi­ ségben. mint a zeller. Az első harmadát palántázás előtt. jó szerkezetű talajon adja a maximális hoza­ mot. a harmadikat pedig augusz­ tusban. tápanyagban gazdagabb talajt is kíván. Célszerű az öt-hét éves vetésforgó. P205 60— 80 kg/ha. Ennek előfeltétele a talaj kielégítő szervesanyag-tartalma. hanem jobb. A műtrágyaadagok mennyisége függ a talaj tápanyag­ szintjétől. a gyengén. Ezen a téren nagy eltérések mutatkoznak. K20 240—300 kg/ha kétharmadát július második felétől au­ gusztus elejéig fejtrágyának. egyenet­ lenül trágyázott talajon nagyon alacsony terméshozamot ad. Zellert zeller után vagy gyökérzöldség után termeszteni nem aján­ latos a kórokozók elszaporodása miatt. A zeller humuszos. amely után az őszi mélyszántás elvégezhető. Különösen az olyan tápanyagigényes növény. de mivel a talaj magas sókoncentrációjára érzékeny. A nyomelemek közül a zeller számára legfontosabb a bór. Tápanyagellátása A zellernek a vegetáció egész folyamán szüksége van nitrogénre. akkor ezt a zeller alá elsősorban 135 . akár Borax formában.Vetésforgó A zeller igényes növény. amelyet a növényvédő szerekkel együtt lombtrágyaként permetez­ zünk ki akár Wuxal. mint a petrezselyem vagy a sárgarépa. Ha a jónak mondható szervesanyag-tartalmat az eddigi trágyázási rendszerünkkel nem tudtuk elérni. a másodikat júliusban.

A melegágyak. Tudvalévőén az istállótrágya hasznosulása az első évben 40—50%. illetve a magvetés vegyszeres gyomirtását köz­ vetlen vetés után végezzük el. a talaj táp­ anyagtartalma és az adandó műtrágya függvényében. A zeller a csírázáshoz sok vizet kíván.Vethetünk sorba és szórva. Az átlagos 5—6×1—2 cm-es sor. a kikelt növénykéket az első lomblevelek megjelenése után ritkítsuk ki 1—2 cm-es tőtávolságra. mert a pikírozás — nagy kézimunka-igénye miatt — nem gazdasá­ gos. Február végén. Ezt megoldhatjuk az ágyak beöntözé136 . a melegágyi ablak­ szükséglet 60—70 db hektáronként. A vetőmagszükséglet hektáronként 8—10 dkg. Ablakonkénti magszükséglet 1. Talaj-előkészítése. vetése Alapja az őszi mélyszántás.0—1. Falisan). ezért ügyeljünk arra. A ható­ anyagarányt természetesen eltolhatjuk a tápanyagszintnek megfele­ lően.és tőtávolság esetén ablakon­ ként kb. rögmentes vagyis gépi ültetésre alkalmas talajfelszínre törekedjünk. de elérhető 2000-es tőszám is. pl. amelyből a N 30—35%-ban.5 cm mélységre a vetőmagot.istállótrágyázással pótoljuk: 4—500 q hektáronként. Ellenkező esetben az ültetési mélységet nem tudjuk betartani. Ha a vetésünk túl sűrű. 1200—1500 jó minőségű palántát kaphatunk. egyenletes. hogy a magvetésünk ki ne száradjon. A tavaszi talajmunkával pedig sima. Szórt vetéssel hasonlóképpen. 100 q zellertermés eléréséhez szükséges NPK-hatóanyag kg-ban: N 65 kg. március elején vessük el melegágyba 0. A csírázás elősegítése és a nedvesség megőrzése céljából a mag­ vetést az ablakok alatt fóliával betakarhatjuk. KzO 95 kg. tőzeges talajon emeljük meg a foszfor és kálium arányát a N rovására. a K20 pedig 79—80 %-ban jelent felvehető táplálékot a növény számára.2—0. amelyet előzőleg csáváztunk (TMTD. a P205 24—26%-ban.5 g. P205 25 kg.

A hektáronkénti növényszám függ az ültetési sor.és tőtávolság­ tól.: Imperator Prágai óriás Riesen Alabaster Magdeburger M. illetve kiszámított vegyszermennyiséget (Merkazinból 0. Alabástrom 100—120 ezer tő/ha Középnagy—nagy gumójú fajták. A tőtávolság csökkentésének ha­ tárát a gumó és a lomb nagysága is megszabhatja. illetve a művelés.: Hegykői Frigga Wiener M. illetve tőtávolság döntő jelentőségű. A sortávolságot befolyásolja a gépesítés. Kiültetésre 3—4 lombleveles és 12—15 cm hosszúságú palánták alkalmasak. figyelembe véve a gumók nagyságát és hozamképessé­ gét. A nagy területegységnyi hozam eléréséhez a helyes növényés művelési. pl. de a magvak beöntözése is kielégítő legyen. pl. A másik megoldás. amikor először beöntözzük az ágyakat és utána permetezzük ki a vegyszert.: Invictus Róka Lustra Nagy gumójú fajták.sével együtt is. Ültet­ hetünk egysorosán. hogy ablakonként csak a megengedett vegyszermennyiség jusson. 80—100 ezer tő/ha 70—80 ezer tő/ha 137 . amely általában 18—20 cm. A gépesített technológiához ajánlható 50 cm-es sor­ távolságnál. ikersorosan. Az ablakonként megengedett.5 g/ablak) a permetezőgéppel úgy permetezzük ki. a fajtára vonatkoztatott optimális növényszám a következő: Közepes gumónagyságú fajták. pl.

A palántázógép tárcsájába egyenletesen behelyezett pa­ lántákat a gép egyenletes mélyen ülteti ki. kiültetés előtt és után. területteljesítménye 0. Preemergensen — melegágyban 0.2—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. hogy a fajták közötti tenyészidő-különbségeknek gyakorlati jelentősége alig van. másrészt a késői ültetésből a lerövidült vegetációs idő következtében nem kapunk megfelelően fejlett gu­ mókat. Annál nagyobb és formára kiegyenlítettebb gumók fejlődnek. Ha mechanikai eszközökkel munkáljuk el a talajt és egyúttal ki is irtjuk a gyomokat. június eleji ültetésből nem adnak megfelelő terméshozamot. Vegyszeres gyomirtása Szabadföldön kiültetés előtt kontakt gyomirtó szerekkel is elvégez­ hetjük a gyomirtást. területteljesítménye 0. Dózis: 3. Prometrin gyomirtók: A—1114.A palánták kiültetése Kedvező időjárás esetén április végén vagy május első felében ültes­ sük. 138 .8 ha/10 óra.6 ha/10 óra. június első heti kiültetését gyors fejlődésükkel még behozhat­ ják. Palántázógépek: UPK—6-os. mert egyrészt a palánták túlfejlődnek. Gramoxone. 4 soros.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Függetlenül attól. TP—4-es.4—5. a Frigga május végi. minél jobban megközelítjük ezt az optimális mélységet. Merkazin. illetve állományban 2. Ilyen pl. A palánták lehetőleg olyan mélyre kerüljenek a talajba. ugyanakkor az Imperator. mint amilyen mélyen a meleg­ ágyban voltak. egyes fajtáink a késői. akkor a további vegyszere­ zéssel várjuk meg a palánták begyökeresedését (1—2 hét). A vegy­ szeres gyomirtást állományban szükség szerint megismételhetjük. Az egyenletesen és jól elmunkált sima talajon palántázógéppel ültethetünk.5 g ablakonként. A fontosabb technikai adatok és az alkalmazható vegyszerek a következők: Kontakt gyomirtó szer: Gomex. a Hegykői zeller is. 6 soros. Legkésőbb június elejéig azonban fejezzük be.

A felsorolt szerek hatása a csapadéktól és az öntözéstől függően kettő. illetve sorközlazításokat a 4. később 4 cm-re lemosódtak. amikor még a 2—4 leveles fejlettségi állapotot nem haladták túl. Szedésük mindenképpen ősz elejére. A zeller fő növekedési periódusa augusztus elejétől október vé­ géig tart.A gyomnövények ellen akkor hatásos. hogy milyen tenyészidejű fajtát termesztettünk. figyelembe véve a vegyszeres gyom­ irtást. július és augusz­ tus eleje. Állományban a magról kelő egyéves gyomokra 2%-nál több humuszt tartalmazó talajon fejti ki jól a hatását. végére esik. Növényápolása Fejtrágyázás. A tápanyagellátásnál leírtak szerint. Szerkombináció: Merkazin—Afalon. A kapálásokat. kettő és fél hónap. illetve a 6. A későbbiek folyamán — az időjárástól függően — legalább három öntözést tervezzünk be. szeptemberi csapadék elegen­ 139 . A kiültetett palántákat feltétlenül be kell iszapolni. Kapálás. hogy a szerek hatékonyságát zavarnánk. 1.3—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. amikor a vegyszerek a csapadék vagy öntözés hatására 2—3.7 kg/ha 5—600 1 vízben. héttől kezdődően. Betakarítása A betakarítás kezdete bizonyos mértékig attól függ. Termesztett fajtáinknál tenyészidőben nagy eltolódások nincsenek. Dózis: 2. Eső vagy öntözés után sorközlazítást végezzünk az összetömődött talaj fellazítására.. Általában egy hónap. esetenként 30—40 mm vízmennyiséggel. elvégez­ hetjük anélkül. Kritikus hónapok öntözés szempontjából a június. állománykezelésre. Normális időjárási viszonyok között az augusztus első felében adott öntözés és az ősz eleji. Linuron gyomirtó: Afalon.5 +0. Öntözés.

félgépesített megoldást. A foko­ zottabb gépesítést segítik elő a burgonyakiszedő gépek. mert a gumók a szedési időre nem érzékenyek. addig a rövid ideig tartó . illetve közepes nagyságú fajtákkal kezdjük a szedést és a nagyobb gumójú fajtákkal fejezzük be. az E—660-as. Amíg a lombjuk takarja őket. Ásóval ma már csak házikertekben szedik a zellert. . amikor a zellertermés kialakul.4 . Sok termelő­ üzemben alkalmazzák azonban az ún.dőnek bizonyul a jó gumóképződéshez.5 °C-ot károsodás nélkül tűrik. A kisebb. .) 140 . különösen a lombjától megfosztott zeller komoly fagykár nélkül nem viseli el. . négy-öt napon át tartó ugyan­ ilyen hideget. esetleg tárolási nehézségek miatt elhúzódhat. illetve kiszántott zellert kézzel kupacokba dobálják. vagyis a gyökérkiemelő ekével meglazított. Ez az időszak. mint pl. Ezek után is a kiszedett zellert kézzel kell lombtala- EM—ll-es szedőgép zellerszedés közben (Fotó: Hanzséros P. A zeller kiszedésének ideje kedvezőtlen körülmények. majd helyben meg is tisztítják. A huzamos. illetve fagyot.

EM—11-es sárgarépa-. Zeller­ szedéshez használható fejelőszerkezettel és anélkül is. A gép megfelelő műszaki kiszolgálás mellett elenyésző sérülési százalékkal dolgozik (4. 1 hektár. A gép munkasebessége 2. Munkavégzése. s mint a cukorrépaszedő gépek.6%). hogy csak a gumó felső. Teljesen lombtalanít és további tisztításra csak a gyökérzet marad hátra. Teljesen gépesített a szedés az NDK. Mivel a gép nyűvőrendszerű.VICON zellerbetakarító gép (Fotó: Szepes L. közvetlen 141 . Az EM—11-es gép ugyanolyan jól alkalmazható és beállítható a zeller. területteljesítménye kb.5—5 km/óra. mint a sárga­ répa és a petrezselyem szedésére. illetve gyökérzöldségkombájnnal vagy a zellerszedő adapterrel el­ látott holland VICON cukorrépaszedő géppel. amelyek lombja leg­ alább 15—20 cm hosszú és nem fekszik el a földön. A fejelőszerkezetet úgy lehet beállítani. csak azok a fajták szedhetők vele. A holland VICON zellerszedő kombájn 50 HP-s traktorral üze­ mel. módszere és mű­ szaki adatai megtalálhatók a sárgarépánál.3—5.) nítani. ez is ásórendszerű gép.

A lombtalanító szerkezettel ellátott kombájnoknál is hátramarad a gyökérzet tisz- V1CON típusú zellertisztitó gép (Fotó: Szepes L.a lomb alatti részénél vágja le a lombot.4—1. mind a gyökereket kézzel. Haladási sebessége megegyezik az EM—11 -ével. késsel tisztítjuk.8 ha tízórás műszak alatt. Ha nem sáros talaj­ ról szedjük a zellert. a pótkocsira kerülő gumók aránylag tiszták lesznek. A fejelőszerkezet helyett a lombtalanító szíjtárcsák is felszerelhetők. miközben a felhordón a láncok kö­ zött a föld és egyéb szennyeződések kihullanak.) 142 . amelyek a haladási irányra merőlegesen forogva verik le a lombot a zellerről. illetve vágjuk le. teljesítménye 1. A gép egyszerre két sort lombtalanít és szed. Tisztítása A teljes kézi és a félgépesített szedéseknél mind a lombot. A kiásott gumó földestül a láncos felhordószerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira esik.

a relatív páratartalom pedig 95—98%. amelyben a zellert szinte a minimális veszteséggel és a kívánt ideig tudjuk tárolni. Mindkettő elsősorban a szöveti szerkezetre hat. azonfelül nagyon lé­ nyeges fajtakövetelmény a gömbölyű gumóalak és kevés vagy köze­ pes mennyiségű gyökérzet. a nem megfelelő vízellátás.títása. Ilyen kedvező feltétel. így a hőmérsékletingadozásra is. hagyományos módszerrel is tárolha143 . Erre a célra ajánlható tisztítógép a holland VICON típusú zellertisztító. finomabb szerkezetű zeller ugyancsak érzékenyebb minden külső behatásra. valamint a kedvezőtlen talajviszonyok azok. A közvetlen kiszedés előtti hosszan tartó csapadékos időjárás kö­ vetkeztében a gumók teleszívódnak vízzel. mint a taplósságra. Az ehhez szükséges hőfok 1—2 °C. teljesítménye kb. de kedvező fel­ tételek mellett a kiszolgáló személyek száma felére is csökkenthető. A finomabb húsú. tömör gumójú fajták könnyebben tárolhatók. egyoldalú tápanyagellátás. Az optimális tároló. 10 q/óra. a hűtőház. Na­ gyobb szárazanyag-tartalmú. A sáros talajból szedett gumók nehezen tisztíthatók. Terme­ lésben a nem kiegyensúlyozott. kemény húsú. szerkezetileg fellazulnak és ezáltal gyorsabban fonnyadnak és rothadnak. Prizmákban. vagyis a hosszabb ideig tartó szárazság esetén a talaj víztartalmának csök­ kenése utáni öntözés okozza vagy fokozza a gumók üregesedését. Villanymotorral üzemel. tárolásra alkalmassá tételük sok munkát vesz igénybe. Az egyoldalú táp­ anyagellátás rendszerint a túlzott nitrogénadagolásban vagy bórhiányban jelentkezik. Tárolása Szakszerű tárolás a megfelelő fajta kiválasztásával kezdődik. Kiszolgálásához általában hat személy szükséges. üregesedésre erősebben hajlamos fajták. hogy a kombájn a lombtalanításnál lehetőleg semmi vagy kevés lombot hagyjon a gumón. A tenyészidő folyamán a nem folyamatos vízellátás. könnyebben rothad. amelyek tárolásunkat bizonytalanná tehetik. amelynél egy fémlécekből kiképzett forgó hengerhez acélrugók által hozzányomott kések vágják le a lécek közül kiálló gyökérzetet. Könnyebben fonnyad.

) Kisüzemi. A zellergumó tárolásánál különösen jól beváltak a fólia zacskók. a technológiai köve­ telmények betartásával — az a hozam. nedves ho­ mokkal rétegezve. 5—10 kg-os tételekben. vagy prizmákban a sárgarépánál leírt módon. 30—40 dkg-os gumóátlag és 240—250 q hektáronkénti termés­ hozam — a megfelelő fajták kiválasztásával. gép­ rendszerek jobb kihasználhatóságával és ezáltal a géptípusok szá­ mának csökkentésével válik lehetségessé. napos időszakban sem 7—8 °C fölé. amely a gépesített technoló­ giát kifizetődővé teheti. a jelentős üzemelési és amortizációs költségek miatt. négy-öt hónapon át is eltarthatjuk így az igényes zellergumót. annak specializálása mellett. 144 . amelyeknek hőmérséklete télen nem megy fagypont alá és nem melegszik fel meleg. ezáltal kihasználhatóságuk is fokozott. Ha a hőmér­ séklet akár a hűtőtárolóban. a kórokozók elterjedésének. Földre. a prizmákat viszont a lehetőségekhez mérten gyorsan szedjük szét. így az amortizációs és egyéb költségek csökkenthetők. A zeller termesztéséhez felsorolt gépek több zöldségfélére alkalmasak. polcra állítva rakjuk fel. a gépek tekintélyes ára. Az előzőleg lombjától és gyökerétől meg­ tisztított zellerrel megtöltött zacskókat padlóra. Olyan pincékben vagy kamrák­ ban. Termelésünk olcsóbbá tétele.tünk sikerrel. és a prizma hőmérsékletét tartani tudjuk a kellő hőfokon. illetve a rothadásnak a lehetősége fenn­ áll. a félgépesített művelés­ nél 34—40% körül van. Míg a kézi művelésnél az élőmunka az összköltség 85 %-át is eléri. Termelési költségei A kézi és gépi művelés bruttó költsége között lényeges különbség alig van. cementre soha ne tegyük. háztáji termelésnél tárolhatunk pincében. Ez esetben a hűtőtárolóban gondoskodjunk a megfelelő hőmér­ séklet visszaállításáról. ami a teljes gépesítés általánossá tételét igényli. (Tárolási mód részletesen a sárgarépánál. ha megfelelő gondossággal készítjük elő a zellert. csakis gépek. addig a teljesen gépesített termelésnél gépi tisztítással egybekötve ez csak 11—13%. akár a prizmákban a 4 °C-t meghaladja. Ellenben az egységnyi élőmunka-ráfordítás az.

Ennek érdekében a műtrágyaarányt a foszfor és kálium irányába toljuk el a nitrogén rovására. anélkül. hogy a gumót megsértenénk. és utána tavasszal a gumókkal a szántó­ földre kerülnek. Szedése. és gyakran csak azt vesszük észre. a kis há­ zilégy stb. mert a kártevők. mint a nagy. Megegyezik az árura termelt zellerével. Míg az árura termelt zellert igyekszünk február végén. Az ekével kiemelt és kézzel ku­ pacokba dobált dugványokat tisztíthatjuk a helyszínen. A március végi vetésből május végére. hogy a magszárba indult zeiler fonnyadni kezd és kirothad. A tőleveleket 2—3 cm-es csonk visszahagyásával levágjuk. addig a dugvány­ nak termelt zellert később is vethetjük. mint pl. amikor is az összműtrágya mennyisége 9—10 q/ha. vagy tisztí­ tásra behordhatjuk a prizmákban előkészített helyre is. Tápanyag­ igényével kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk. 145 . mint az áruzellert. a palánták kiültetésének módja. Sem bur­ gonyaszedők. A hegeket.Magtermesztése Dugványtermesztése Talajigénye. vegyszeres gyomirtása és növényvédelme teljes mértékben megegyezik az árutermesztésnél elmondottakkal. a lomblevelek aljára rakhatják és rakják is petéiket. sem más ásórendszerű gépek konstrukciójuknál fogva nem alkalmasak dugványszedésre. A vetés idejével azonban nem kell sietnünk. hogy mind átteleltetésre. Ideje október. a fagyok beállta előtt. mind maghozásra a kisebb. március elején elvetni. szilárd állományú dug­ vány biztonságosabb. Az NPK-hatóanyagarány tehát 1:2:4. Melegágyba ugyanúgy vetjük.. Ott a kifejlődő lárvák befúrják magukat a gumókba. november elején. amelyek ott áttelelnek. Talaj-előkészítése. Ez a munka nagyon fontos. simára kapar­ juk. Szedhetjük kiemelőekével vagy EM—11-es kombájnnal. június első hetére jól fejlett palántákat kapunk. esetleg túlfejlődött taplós gu­ mók. vagy 1:3:6. Utána csak a szívleveleket hagyjuk meg és a többit körülötte lefejtjük. növényápo­ lása. Vetése.

amelyeknek lombja eléggé tömör és nem fekszik el a földön.A Kertészeti Egyetem Növényvédelmi Tanszékével együttesen végzett vizsgálataink egybehangzóan igazolják. A szedő­ szerkezet megfelelő mélységre. prizmázás előtt a gumókat kosarakba rakva mártsuk meg. Tinox stb. minden sérülésre. azt is ki kell dobni. A gép nyűvőrendszerű. és legalább egy percig hagyjuk is benne az elő­ zőleg elkészített rovarölő (Wofatox. Természetesen a dugványokat ugyanúgy át kell tisztítani. Ennek elkerülésére ajánlatos a szívlevelek körül a lomblevelek hegének alapos levakargatása.) és gombaölő (réz­ tartalmú) szer oldatában. A válogatást és tisztítást nagyon gondosan végezzük és lehetőleg ne dobáljuk a gumókat. majd a gumóknak sártól és szenynyeződéstől való megtisztítása. 50—60 cmnél nem magasabb prizmákba öntögetve megszikkasztjuk és utána prizmázzuk (lásd sárgarépa). 146 . lerakott petékből kifejlődött lár­ vák fúrják be magukat a gumóba és okozzák a gumók rothadását. sérült. Felmagzás első évben nálunk még nem fordult elő. hogy a magszárba indult gumók kirothadása másodlagos fertőzés következménye. majd a levet jól lecsurgatva. Szelekció. Az EM—11-es kombájnnal is szedhetjük a dugványokat. Ezeket természetesen ki kell szedni. vágott vagy kiszakadt szívlevelű gumókat és azokat is. de lehetséges. valamint levélszínben. Mindenesetre. Ki­ szedjük a repedt. Nem szükséges. tömöttségben és nagyságban. ezért csak azokat a fajtákat szedhetjük vele. amelyek alakra nem megfelelőek. A fel­ szedett dugványokat tárolás előtt már tisztításkor osztályozzuk. ha találunk ilyen töveket. mint a többi gyökgumós. mert a zeller sokkal érzékenyebb. de ajánlatos a gyö­ kérzet visszakurtítása is. mint ahogy azt az elő­ zőekben leírtuk. Még a dugványok kiszedése előtt szelektáljuk a növény lombját. és hamarabb rothad. Mindezek elvégzése után. A gumók vagy már az ősz folyamán befertőződtek a kártevők által a levelek tövébe rakott petékkel. vagy a kora tavaszi első rajzáskor — április közepétől kezdődően —. Eltérő egyedeket találhatunk levélállásban. illetve magasságra állításával a kés­ dobok is megfelelő magasságban tépik le a lombot.

de tárolhatjuk a legkor­ szerűbb módon. Természe­ tesen tárolhatjuk pincében homok között. mint ahogy azt a sárgarépánál leírtuk. Ajánlott műtrágyamennyiségek hatóanyagban: N 60— 70 kg/ha fejtrágyaként. hűtőtárolóban is. A jövő útja azonban a dugványok tárolása eseté­ ben is a hűtőtároló. Ajánlatos ezért. Az utóbbira vonatkozóan azon­ ban még kevés vizsgálattal rendelkezünk. Exportunk nincs.vagy jó minőségű barna homoktalajt válasszunk ki a dugványainknak. Meg kell jegyeznünk. import­ ból fedezünk. Te­ rületünk morzsalékos. amelyek vetőmag-szaporításával nem foglalkozunk. mint az áruzellerére. Magtermő évben a zeller könnyebb. sima felszínű legyen. hogy a zellernek magas szaporodási hánya­ dosa van. sőt egyes években egyes fajták iránti igényt. P205 180—250 kg/ha őszi mélyszántás előtt. mint az előző évben. Magtermő év Talajigény. az évi dugványszükséglet 100 q-nál nem lagyobb. KzO 100—120 kg/ha őszi mélyszántás előtt. Ennek a menynyiségnek prizmában való tárolása még nem okozhatott túl nagy gondot.Dugványok átteleltetése. melegebb fekvésű. szélmentesebb talajt kíván. hogy homokos vályog. Több éves vizsgálat és megfigyelés szükséges azonban ahhoz. hogy a dugványok kiültetését géppel zavartalanul végezhessük. 147 . lazább. Az ősszel mélyszántott talajt úgy munkáljuk el. Többnyire szabadföldi prizmákban vé­ gezzük ugyanúgy. A vetésforgóba lehetőleg az istállótrágyázás utáni első évben te­ gyük. hogy kiültetés után hogyan viselkedik a hűtőtárolóból kihozott dugvány. Eddigi tapasztalataink szerint a +1 °C és a 97—98% relatív páratartalom éppen úgy megfelel a dugványok tárolására is. Talaj-előkészítés. a hazai vetőmagszükséglet kicsi (évek óta 9 q körül van). ellentétben az áruzeller hűtőtárolásával.

de a hajtások még nem bújtak ki a földből. Kiültetés után a sorokat felcsirkézzük. Nagyon lényeges a maghozók ültetésénél. Ha sikerül a dugványokat idejében — március első felében. A gumók a jól előkészített talajba. hogy az addig prizmában volt gyenge szívleveleket védjük a napsütéstől. A be­ fektetés mind munkaerőben. Ajánlatos a maghozó felkötözése. Növényápolás. Ilyen esetben pedig a mag jó része kipereg. és a tömörítőkerekek munkája is megfelelő lesz. Ajánlatos művelőutakat hagyni a növényápolási munkák elvégzé­ sére. hogy a sorok a széli­ rányba fussanak. Termelőüzemekben ma már kézzel nem végezzük. akkor beöntözésre nincs szükség. Legcélszerűbb a sorok végén. Erre csak száraz tavasz esetén. a növények mindkét oldalára. amíg a talajban ele­ gendő nedvesség van —. Arra ügyeljünk. mert ugyan­ arról a területről dupla mennyiségű magot nyerünk. hogy a gumók 1—2 cm-rel a föld felszíne alá ke­ rüljenek. mind anyagban megtérül. ame­ lyet a palántázógépen ülő dolgozók általában be is tudnak tartani. kiültetni. sorközkapálás után elvégezni. vagyis a kiszáradás­ tól. késői kiültetésnél kerülhet sor.Kiültetés. Kiültetés után. sorközlazítást végezzünk. A kiültetési sortávolság 50—60 cm. Kapálás után végezzük el a vegyszeres gyomirtást. amikor a dugványok gyökeresedése megindult. és így természetesen a felszín alá kerül a szívlevelek jó része is. amíg azt a magszárak kitördelése nélkül tehetjük. amellyel az ültetéssel járó taposásokat is fellazíthatjuk. mert bármely palántázógéppel (TP—4. meg­ felelő közökben levert karókhoz erősítve dróthuzalt kihúzni. ahogy a dugványok megeredtek. tökéletesen megoldható a zellermaghozók ültetése is. elveszik. Vegyszeres gyomirtását legcélszerűbb a dugványok kiültetése után. UPK—6). a sörnyitók által hasított barázdába könnyen berakhatók. mert egy vihar vagy erős zápor — hasonlóan a gabonához — földre fektetheti az egész táblát. amelyről a tárcsákat leszedtük. A művelendő sávok és a művelő utak szélességét a rendelkezésre álló erőgép és a permetezőgép munkaszélessége dönti el. A tőtávolság 30—40 cm. 148 . A huzalozást addig végezzük el. így a két huzal között a maghozók állva maradnak.

Ajánlott szerek: Merkazin. A sarlóval vagy met­ szőollóval levágott magszárakat kis kévék­ be kötjük és utóérle­ lésre a táblán nyolcasával-tízesével összeállítgatjuk. csapadékos Zellermaghozó tő (Fotó: Hanzséros P.3—3.5—5. hogy a szél fel ne borogassa az összekö­ tött kupacokat. A zel­ lermag egyenlőtlenül érik. HŰVÖS. hogy a magvak szürkésbarna színűek lesznek és eny­ he morzsolásra kipe­ regnek. fokú szaporításnál 1000 m. Aján­ latos karót szúrni közbül. Izolációs távolság. A—1114 3. Ha a gyomirtás valamilyen oknál fogva nem sikerül. és akkor ismételjük meg az alsó határnál megjelölt menynyiséggel. Aratás. Az aratást akkor kell kezdeni. szokványmagtermesztésnél pe­ dig 600 m. 350— 520 1 vízben oldva.0 kg/ha. amelyet 5—600 1 vízben oldunk. majd spárgá­ val körbekötjük. Az érés ideje általában július vége. amíg a földből kihajtott maghozók elérik a 8—10 cm-es ma­ gasságot.) 149 . akkor várjuk meg. Két különböző fajtájú maghozó tábla között elit és I.2 kg/ha vagy Afalon 2. augusztus eleje. Az érés jele. amikor a magszárakon levő magvak felénél tapasz talhatjuk az érés jeleit.

Ha lassabb is az utóérés. illetve a kombájn tiszta­ ságára is. hanem a cséplőgép. mert a vetőmagvak értékét a gyommagvak nagyon le­ ronthatják. ahol letere­ getett ponyvákon két-két kévét egymásnak támasztva sorokban és sorok között utakat hagyva utóérleljük a magvakat. fedett szín alá. Jól beállott és időben learatott tábláról 10—12 q/ha magot is kaphatunk. Cséplését kombájnnal végezzük.) nyarakon hordjuk be a kévéket szellős. Magtisztítás. Nehéz. 150 . Az aratás csakis a kora reggeli órákban végezhető és a cséplőgép­ hez csak ponyvával bélelt pótkocsival hordjuk a kévéket. Ez a mennyiség néha a termés 25—30%-a lehet. mert a magvak nagyon könnyen peregnek. a szántóföldön óhatatlanul elpergő magot a ponyván felfoghatjuk. mert a magvak aprók és hasonló nagyságú gyommagvak szinte kiszedhetetlenek belőle. Ezért ügyeljünk nem­ csak a maghozó tábla.Zellermaghozó tábla (Fotó: Hanzséros P. Az átlagtermés 6—8 q/ha-onként.

Halványítózeller Mind nálunk. Korai hajtatásnál üvegházakban a sor. Természe­ tesen a szedést fagyokig elhúzhatjuk. majd szabadföldön 40 X 30 cm-es tenyészterület szükséges. Lombját nem lehet megkülönböztetni a nagy lombú gumószelle­ rétől. A szedé­ sét meg lehet nyújtani gördülős üvegházak áthelyezésével szabad­ földön is. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban és Amerikában csak ezt a zellert termelik. Szabadföldi fő szedési ideje októberben kezdődik. Franciaország és Olasz­ ország. de hajtatni lehet üvegházban és fólia alatt. Általában 9—10 hetes palántanevelési idővel számoljunk. és a palántákat április kö­ zepén ki lehet tenni szabadföldbe. a másodikat pedig szeptember közepén adjuk. mind a közép-európai országokban a halványító­ zellert alig ismerik. különböző salátának vagy párolva készítik el. de a halványítózeller nem hoz gumót. fóliával letakarni a kiszáradás ellen. mint a retket.és tőtávolság 20 x 20 cm. gyökerei elágazók. későbbi ültetéseknél a tenyészterület mindig növekszik. Normális szabadföldi termesztésnél az első fejtrágyázást augusz­ tus elején. zártan hoz­ zák levélnyeleiket és halványak maradnak. Magas a mészigénye is. Talajjal szembeni igénye hasonló a gumószelleréhez. Célszerű szaporítóládákba vetni és a kikelt növényeket üvegházba pikírozni. szemben a gumószeller káliigényével. Főbb európai termelő országok Belgium. Vetését február közepén kezdhetjük. ugyancsak rövid az el­ tarthatósága is. A vetéshez szükséges hőmérséklet 18 °C. Tápanyagigényé­ nél azonban a nitrogénen van a hangsúly. szerves anyagban gazdag talajt kíván. 60— 70 cm nagyságú levélnyeleit a tenyészidő végén megfelelő eljárással halványítani kell. A vetést tanácsos papírral. Szabadföldi tenyészideje viszonylag rövid. Ha melegágyban neveljük elő a pa­ lántákat. Vagyis laza szerkezetű. 30 x 30. és így július közepétől szedhető. A halványított levélnyeleket nyersen. Ezt az időt előcsíráztatott mag­ gal 8—9 hétre csökkenthetjük. akkor szeptember közepétől tervezett szedéshez április kö­ zepén vessük és június közepén ültessük szabadföldbe. de ne ké­ 151 . amelyek csokrosan. azért a talajvizsgálatnak meg­ felelően a talaj mészhiányát pótolni kell. Vannak fajták.

míg a harmadik fajtát földdel takarni kell. amikor a zellert már eleve baráz­ dákba vagy árkokba ültetjük. hogy szalmával vagy más takaróanyaggal takarjuk le. A második töltögetést 20—30 cm-re. A zeller betegségei A zeller vírusos mozaikfoltossága. illetve a töltögetésnek egyszerű módja az. Halványíthatjuk felszedve és homokba rakva pincében is.sőbb. hogy a levélnyelek a levelekkel együtt csokorszerűen. a szabadföldi tövek sú­ lya letisztítva pedig 6—900 g között piacképes. Celery mosaic vírus. Általában. Van­ nak azonban fajták. ha az öntözést elhanyagolják. Szedésüknél ügyeljünk arra. Ismertebb fajták: Golden selfblaching. zártan fej­ lődnek és halványak maradnak. (Kórokozók: Cucumber mosaic vírus.5—2 cm vastag­ ságot. hogy a levélnyelek meg ne sérüljenek. házikertekben halvá­ nyíthatjuk úgy. amikor a levélnyelek elérték az 1. amelyeket halványítani kell. és a halványításkor két oldalról rá­ húzzuk a tövekre a földet. Kisebb területen. A halványításnak. összefüggően együtt maradjanak. mint a szedés kezdete előtt egy hónappal. Öntözésről minden­ képpen gondoskodni kell. hogy a szívlevelek feketére színeződnek. a talaj kiszáradása után észleljük. Az első kettő takarás nélkül is halvány lesz. Vegyszeres gyomirtása teljesen megegyezik a gumószellerével. A gyökereket a felszedett tövekről úgy vágjuk le. 5—6 héttel a szedés előtt a levélnyelüket be kell takarni földdel. Először 10—15 cm-re húzzuk fel a földet a tövekhez. amelyeknél a levélnyelek szorosan.) A Cucumber mo­ saic és az Alfalfa mosaic vírus kárképére az jellemző. Alfalfa mosaic vírus. Fólia zacskóba csomagolva magakadályozhatjuk a gyors hervadást. Egy tő súlya hajtatásban legalább 500 g. meleg időjárásnál előfordul. A növény növekedé­ 152 . Szedéskor azoknak a fajtáknak. hogy a levele­ ken sárgászöld mozaikfoltok figyelhetők meg. Ezt követően lép fel mint másodlagos fertőzés egy baktériumos rothadás. az Extra langer Goldgelber és az Englischer weisser. majd a levélszélek száradni kezdenek. Ezt a töltögetést 3 alkalommal végezzük. az utolsót pedig a levél­ nyelek teljes magasságáig végezzük el. Szá­ raz.

Legfontosabb ter­ jesztői a levéltetvek. Septoria apiigraveolentis Dorogén (a kis levélfoltosságot okozza). 3—10 mm átmérőjű. Glits M. A zeller szeptóriás levélfoltossága. A vírus nem perzisztens. A folt közepe ki­ szürkül. A levél nagy része elszárad. A Celery mosaic vírus jellegzetes kórképe a levelek érkivilágosodása.) növények eltávolítása. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. 153 . kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. A levéltetvek elleni védekezés. piknídiumok jelennek meg. Mindhárom vírus mechanikailag átvihe­ tő.) Chest. A zeller­ táblák környékéről a vad ernyős virágzatú A zeller szklerotíniás rothadása (Fotó: dr. s benne elszórtan. barna színűek. [Kórokozó: Parsnip mottle vírus (lásd: a pasztinák vírusos tarka törpülése). botritiszes rothadása: megegyezik a sárgarépa hasonló nevű beteg­ ségeivel és védekezésével. A zeller pektobaktériumos lágyrothadása.] A betegség hazánkban általánosan elterjedt.sében visszamarad. [Kórokozók: Septoria apii (Bri./(a nagy levélfoltosságot okozza). piknídiumok talál­ hatók. A foltok egyneműek. A folt szegélye határozott barna színű. et Cav. az idősebb levele­ ken pedig sárga. szklerotiniás rothadása. Védekezés. A levélen nagy. kerek foltok mutatkoznak. A levelek elsárgulnak. emi­ att nagy a lombveszteség és a gumósúlycsökkenés. apró fekete pontok.] A zeller vírusos vöröslevelüsége (lásd: a sárgarépa vírusos vöröslevelűsége). A levélen apró. 1 mm-t meg nem haladó. A zeller vírusos tarka törpülése. A foltokban és azokon kívül is apró fekete pontok.

csoportosan piknídiumok figyelhetők meg. Az első tünetek a fertőzést követő 9—12 nap múlva jelennek meg. a gumó húsába csak 3—5 mm-re húzódó vörös­ barna foltok láthatók. később egyre nagyobbodó egynemű sekély. A gumó felületén bárhol először apró. a fő fertőzési forrás azonban a vetőmag. nedves csávázószerekkel (Ceresan Univ. és a kiszabaduló piknokonídiumok a vegetációs időben vízcseppekkel továbbjutva. apii graveolentis hőoptimuma 20—25 °C. Fontos a legalább 3—4 éves vetésforgó betartása.7 %-os (a szokásosnál nagyobb tö­ ménységű) rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Vitigran. A piknídiumok később mind a levél színén. bőséges csapadék is szükséges. mind a levél fonákán kialakulnak. A zeller fómás gumóvarasodása.Gyakori. apii kórokozóé kissé magasabb. Cupratív.1 %-os (a szokásos töménység fele) higany tartalmú. A tünetek a levélnyeleken. s így fertőzik meg az ernyős virágzatban levő magvakat is. Ered­ ményesen lehet védekezni a TMTD-tartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben.) kell permetezni. Hazánkban el­ terjedt.) 10 percig vagy higanytartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. ' Védekezés. A kórokozó 9—28 °C között fejlődik. majd kiültetés után legalább 2—3 al­ kalommal 10—14 naponként 0. A beteg növényrészekről is piknokonídi­ umok juthatnak a növényekre. A kórokozó a beteg növényrészeken is áttelelhet. hogy a foltok kialakulása nélkül. A kórokozó a növényekbe az epider­ miszen és légzőnyílásokon keresztül egyaránt behatol. A lombvédelem céljából a növényeket elő­ ször 2—3 lombleveles korban. majd micéliuma a sejt közötti járatokban helyezkedik el. újabb fertőzéseket hoznak létre. A S. A kórokozók tehát a magasabb hőmér­ sékletet kedvelik. fekete piknídiumok van­ nak beágyazva. A levelek elsárgulnak. Emellett azonban a gyakori. a S.. A piknokonídiumok csak 1—2 évig fertőzőképesek. de soha 154 . Falisan stb. a maghozó száron és az ernyővirágzatpn is előfordulnak. fertőz. Cobox stb. amelybe apró. Később a foltok vizenyőssé válnak. Vetőmagcsávázás 0. A csíranövényeket a magon levő piknídiumból kiszabaduló pikno­ konídiumok fertőzik meg.) A betegség a tárolóban a gumók rothadását okozza. (Kórokozó: Phomaapiicola Kleb.

A kórokozó hőigénye csekély. A fertőzési veszély a palánták kiültetése után a legna­ gyobb. hosszanti és keresztirá­ nyú. Kísérletek bizo­ nyítják. amely a legkedvezőbb a gomba növekedésére. A gumók felszedésekor és a tárolóba helyezésekor a tünetek alig. vagy nem látszanak.) több évig is életké­ pes. Szabadföldön. A gomba ugyan — 5 és 30 °C között növekszik. Később a foltok enyhén bemélyednek. A vetőmagnak mint fertőzési forrásnak gyakorlatilag nincs je­ lentősége.4%-os megbetegedést mutattak. és ha a kiültetés után az időjárás hűvös. csapadékos. hosszan tartó tárolás esetén 155 . Az első tünetek csak néhány heti tárolás után jelentkeznek. A kórokozó legfontosabb fertőzési forrásai a talajba ke­ rülő növénymaradvá­ nyok.nem bűzösek. A nyár folyamán a növények tü­ netmentesek. nedves. száraz körülmények között a beteg gumó varasodik. ha a palántákat fertőzött. és tárolás során a rothadás fokozódik. hőoptimuma azonban 16—18 °C. A később kiültetett növények pedig egészségesek maradtak. fekete piknídiumok jelennek meg. a július ele­ jén kiültetett növények 3. hideg talajba ültetik ki. A kórokozó a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe már a nyár elején. hogy a május elején kiültetett növények 77 %-os. sekély repedések keletkeznek. Glits M. az ép bőr­ szöveten vagy seben keresztül jut. A fol­ tok felületén csak kissé beágyazva apró. piknídiumképzésére és a konídiumok csí­ rázására. A nedves körülmények közötti. ahol a gomba A zeller fómás gumóvarasoddsa (Fotó: dr.

a köménymoly. bennük sötét színű ürülékszemcsék találh.számottevő kiesés lesz. ha az időjárás hűvös.) is. az ott károsító nyüvek kíséretében. csapadékos. A folt melletti részben kezdeti já­ ratszerű akna ismerhető fel. hogy a palánták korán — májusban — ne kerüljenek kiültetésre. A legfontosabb. Védekezés. Szabadföldön és a tárolóban a vegyi védekezés eredménytelen. Az ott tárgyaltak közül a zelleren megta­ lálhatók: a gyökérgubacs-fonálféreg. Kártétele felismerhető arról. a petrezselyem-levéltetű és a kékfoltos takácsatka. A mély fek­ vésű. 'Sk. hogy a zellerlevélkék lemezei foltszerűen aknázottak lesznek. Az aknák áttetszőek. ahonnan a nyű a károsítását. hideg talajokon zellertnetermesszünk. 156 . A zeller rizoktóniás betegségei: megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és védekezésével. a szárfonálféreg. Az említetteken kívül szórványosan előfordulhat a zelleren a zel­ lerlégy (Philophylla heraclei L. de életmódja és károsítási mód­ ja alapján feltételezhető. egyes vándorló fondlféregfajok. A tárolóban még az alacsony tárolási hő­ mérsékleten is aránylag jól fejlődik a gomba. Védekezés. nedves. Az ellenük való védekezés teljesen megegyezik az ott leírtakkal. Még nem kidolgozott. a bivalykabóca. A zeller állati kártevői A zeller állati kártevői jelentős részben azonosak a sárgarépa és a petrezselyem kártevőivel. a sávosnyakú cincér. Legalább a 4 éves vetésforgót tartsuk be. táplálko­ zását megkezdte. hogy a gyökgumósoknál engedélyezett fel­ szívódó rovarölő szerek kielégítő védelmet nyújtanak ellene.

Gazdasági jelentősége Lombja takarmánynak. Elegendő talajnedvességet kíván. vidékenként változó. a répa pedig étkezési célokra alkalmas. Külföldön na- 157 . A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. kellő tápanyagtartalmú. Közepes hőigényű növény. El­ készítési módja országonként. A melegfekvésű. Hozama fajtától függően 200—300 q/ha. mélyrétegű. A hengeres típusok általában 25—30%-kal többet terem­ nek.Cékla A céklasalátát egész évben fogyasztjuk. hu­ muszos vályogtalajokat szereti.

5 mg 15.4 mg .Céklatermesztő körzetek járási bontásban.4 mg 0. Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Bj-vitamin 0.89% 100. Az első fejessaláta megjelenésével jelentő­ sége csökken.2 mg 11.0 mg 1. is fogyaszt­ ják.08 mg C-vitamin 8. 1974-ben gyobb jelentősége van.00 mg P-vitamin 100—150 mg Ásványianyag-tartalma: Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor Egyéb bázis 0.0 mg 258. nálunk csak salátát készítenek belőle.0 mg 30. levesnek. sütve stb. Szezonja általában késő ősztől kora tavaszig tart.05 mg B2-vitamin 0. főzeléknek.

A cukorrépa is jelentős mennyiséget tar­ talmaz ezekből az anyagokból. Ebből a vad növényből időszámításunk előtt a IV. illetve a magszárát.Származása. és V. század óta ismertek. Morfológiai szempontból a cukorrépa áll legközelebb a vad alak­ hoz. A modern étke­ zési céklarépafajták pedig csak a XIX. században vörös. illetve a XVIII. s már megkülönböztettek a mángold mellett egy vörös és egy fehér változatot. maritima. Kezdetben az első lomblevél megjelenéséig a gyökér lassan fejlő­ dik és később a tartalék tápanyagok felhalmozódásával fokozato­ san vastagodik addig. amelynek a levelét használták fel zöldségként. a répatestet és levélrózsáját. 159 . Az egyiptomiak. amelyek­ től kellemetlen. a hosszú fajtáknál azonban hasonlóan a takarmányrépákhoz. Az első évben fejleszti ki gyökerét. II. sz. században kezdődik. és a XX. A cékla répatestének kialakításában a gömbölyű fajtáknál kizá­ rólag a szik alatti szárrész (hipokotil) vesz részt. a második évben pedig a virág-. amíg a fajtára jellemző formát el nem éri. az íz megjaví­ tására nem volt szükség. a gyökérnek is van szerepe. elterjedése A cékla ősének tartott vadalak a Béta vulgaris var. és III. mert a szelekciónál és a nemesítés­ nél a nagyobb cukortartalom volt az elsődleges cél. keserű ízű. fő elő­ fordulási helye a Földközi-tenger környéke. A répákat rendszeresen csak az i.és a betanintartalma. A takarmányrépában és az emberi táp­ lálkozásra kinemesített répákban viszont a saponin és a betanin már csak elenyésző mennyiségben található. Növénytani jellemzése Kétéves növény. a görögök és a rómaiak is ismerték a béta répát.és a céklarépa répatestének kialakulásában a gyökér szerepe lényegesen vagy teljesen lecsökken.. században fogyasztották. A vadrépának magas a saponin. sárga és fehér vál­ tozatot ír le. míg a takarmány. Hazánkban Lippai a XVII. A takarmány. században keletkezett a Földközi­ tenger nyugati vidékén az első mángoldszerű kultúrforma.és cukorrépa szántóföldi termesztése csak a XVI.

folytatja. mf=másodlagos fatest. majd az így A cékla répatestének kialakulása. h=háncsnyaláb. s csak másodsorban újabb szö­ vetek keletkezése. Ezek a színanyagok okozzák a cékla halványabb és sötétebb színének váltakozását.és háncsgyűrűből álló gyűrűrendszer alakul ki. Ez a folya­ által lefűzött faháncs-edénynyalábok. B: „normális” má­ rű külső részén keletkező sodlagos vastagodás. vagy a sárgaré­ pánál a vastagodás egy kambium tevékenységén alapszik. Megfelelő növekedési feltételek mellett a cékla az első évben ve­ getatív szerveit fejleszti ki. vagyis a répatestet és a levélrózsát. addig a céklánál a vastagodást ugyan a primer kambium vezeti be. Az oldalgyökerek egymással átellenben a karó­ gyökér két oldalán helyezkednek el. míg a sárga és narancsszínű pigmentek flavocianint tartalmaznak. k=kam­ biumgyűrű. C—D: új kambiumgyűrük keletkezése. köztük a raktározó mat többször ismétlődik. illetve fehérgyűrűség részben fajtatulajdonság. A világos-. harmadik kambiumgyűrű f=fanyaláb. de előidézheti a ked­ vezőtlen talaj vagy a nem megfelelő tápanyagellátás. míg 160 . de mégis egy pericik­ lusból keletkező második kambium. A céklánál jellegzetes a gyűrűképződés. Az oldalgyökerek kiterjedése pedig a 40— 60 cm-t is elééri. parenchimaszövetek (pa) (Terpó. Míg a reteknél. ny= a kambiumgyűrük stb. 1965 nyomán) amelynek eredményeként egy koncentrikusan elhelyezkedő. A háncsszövet sejtjeiben antocián található. k—elsődleges kéreg. A lila színű pigmen­ tek nitrogént tartalmazó antocianint. egy-egy fa. A cékla karógyökere — kijutva a répatestből — 1—2 m mélysé­ gig is lehatolhat a talajba. vázlatosan képződött szekunder gyű­ A: fiatal gyökér elsődleges szövetekkel.A vastagodást elsősorban a meglevő szövetek növe­ kedése okozza.

de változat­ lanul egyforma hőmérsékleten tartjuk. Egy gomolyban 2—3. Levelei csupaszak. ha a csírázásnak indult magot hosszabb időn át 0±5 °C hőmérsék­ let éri. A szög­ letes szár csupasz. a máso­ dik évben a magszáron szár­ leveleket hoz. A virágok. Rendellenes behatásokra a cékla még az első évben felmagzik. A gomoly ezermagsúlya 13-22 g. A pollen előbb érik be. fényesek és színük fajtától függően a világos­ zöldtől egészen a sötétvöröA cékla virágszerkezete 161 . Csírázása 6—7 nap. néha 5 apró. illetve a gomolyok sorokban helyezkednek el a virágszá­ rakon. pl. Azonfelül vissza lehet szorítani a céklát a vegetatív állapotba úgy. Előidézheti a felmagzást a hosszan tartó szárazság utáni esőzés is. amelyek tőrózsát alkotnak. vagy ha a fiatal növénykék fagyot kapnak. Chroboczek megállapításai szerint 100%-os felmagzást érhetünk el az egyéves céklánál. Az első évben tőleveleket fejleszt. Virágzata gomolyos fürt. Virágszára lágy szár és 80—100 cm-es magasságúra nő. Az elágazás erőssége is változó.a második évben magszárat fejleszt és magot hoz. és a fejlődéstől függően már tőben vagy az alsó harmadban. mint a bibe. esetleg feljebb elágazik. Csírázóképességét 3—4 évig tartja meg. ha a növényeket tartósan 10—15 °C hőmérsékleten tartjuk. hogy ennél magasabb. Termése gomolyból álló csalmatok. Szerkezetére az ötös szám jellemző. Virágai hím­ nősek és idegenbeporzók. tehát átlép a gene­ ratív szakaszba. fekete mag van. Levélzete.

de cukortartalma csökken. foglalkoz­ nak a termelt fajták fenntartásával is. de az időszakonként jelentkező vízhiányt sem sínyli meg komolyabban. de javítani. A sárgarépához hasonlóan elsősorban a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában kíván elegendő nedvességet. Elegendő talajnedvességet kíván. Hőigénye.-né) dok. vagyis fokozni is lehet. amelyekben céklát termelnek. A tőlevelek. 1967). rövid nyelűek vagy ülők és az alapjuknál a szélek hullámosak. A szár felső részén levő levelek alakjukban hasonlóak a tőlevelekhez. Ezen mun­ 162 . A vi­ lágos levelű céklának lehet sötétvörös gumó­ ja. A csírázás 8 °C fölött indul meg. illetve szelekcióval a fajták minőségét nemcsak fenn­ tartani. A levél színe és a gumó színe között nincs határo­ zott összefüggés.sig váltakozik. A nemesítés helyzete Azokban az országokban. Biológiai igénye Fényigénye. tompák és alak­ jukban a levélnyélnél összehúzottak vagy szív alakúak. de hegye­ sek. Gyengébb fényviszonyok között is fejlődik. Közepes hőigényű növény. vala­ mint az alsó szárleve­ lek nyelesek. Transzspirációs hányadosa 300—400 (Somos. vala­ mint a fajták fenntartó és javító nemesítésére szorítkozik. akárcsak a cukorrépának. Hazai céklanemesítésünk is a külföldi fajták honosítására. Vízigénye. Szigorú és következetes faj­ tafenntartással. Nappalközömbös nö­ vény. Markov—Haev szerint a fejlődési hőoptimuma 19 ±7 °C. tojásdaCéklamag (Fotó: Kováts Z.

erősebb lombú típus a Bíborhenger. A minőségi mutatók mellett — amelyek az egyöntetű. illetve lila színű fajtákat lehet megtalálni. Ezeknek tenyészideje viszont nem hoszszabb. mint a gömbölyű fajtáké. Pl. A hosszabb te­ nyészidejű. mint a régi fajták. Lombhosszúság szerint hosszú. fehérgyűrűmentes. Tenyészidő alapján ma már nem szükséges a csoportosítás. Az ebből kihasadó. elütő. hengeres fajták. mivel egyre inkább a feldolgozó ipar számára termelünk. Színük szerint fehér. a hosszú. középhosszú és rövid lombú faj­ ták vannak.ka során megvan a lehetőség a céklapopulációból olyan típusok. ezek sze­ rint megkülönböztetünk lapos. hegyes fajták csaknem mindenütt kiszorultak a termelésből. Minél szabályosabb a henger alak. A céklafajták értékelése A céklarépákat alakjuk szerint három típusba sorolhatjuk. annál kevesebb a hulla­ dék. akár kockázzák a céklát. a Formanova fajta aránylag gyenge lombbal rendelkezik. A nemesítő munka célját napjainkban a konzervipar igénye hatá­ rozza meg. illetve egyedek kiemelésére. amelyek egyes igényeknek fokozottab­ ban felelnek meg. Ennek megfelelően kerültek kinemesítésre az utóbbi években pl. sárga és vörös színűeket ismerünk. A répák gépi tisztításánál és feldolgozhatóságánál a henger alak előnyös. amely nyüvőgépi szedésre alkalmas. mert a termelt fajták tenyészideje többé-kevésbé azonos. akár szeletelik. hosszú. hogy a salátának feldolgozott gömbölyű cékla hulladéka 5—10%. tompa vé­ gűek elterjedőben vannak. illetveacékla alakja is. gömbölyű és hosszú típusokat. a henger alakúé 4% körül van. Az eddigi konzerv­ ipari tapasztalatok azt bizonyítják. 163 . Nálunk csak a vörös. sötétbordó vagy lila színű húsra vonatkoznak — fontos tényező a forma. míg a hosszú fajták közül a hengeres alakú.

Nemcsak mint fajta. Gyökere finom.) Bíborgömb Lombja erősebb. Közepes hozamú. zöldespiros. Gyökere finom. mint a Detroité. New Globe és Boltardy fajták pedig a Rote Kugel holland származékai. színe kissé sötétebb a Detroiténál. egyébként színben. hanem mint típus is elterjedt. finom lombú. Syn. Az öszszes fajta közül a leg­ kisebb lombbal rendel­ kezik. A répa gömbölyű vagy kissé szögletes formájú. Detroit fajta (Fotó: Tuza S. jó minőségű. A répa szabályos gömb. nye­ le pirosas. Színe szép lie lásvörös. fehérgyűrűsségre való hajlama azonban hasonló. kissé nagyobb.Termesztett fajták Detroit Levele hosszúkás. fehérgyűrűsségre kissé hajlamos. 164 . Közepes termésho­ zamú. jó minőségű fajta. formában hasonló.: Rote Kugel — lénye­ gében a Detroit fajta német neve.

hosszúkás levélzettel. 165 . Színe sötétzöld. Termőképessége közepes. Gyökere közepes. húsa teljesen piros. piros ár­ nyalattal. a levél erezete vörös A répa nagy. A répa gömbölyű. erős.Bíborgömb fajta ( Fotó: Tuza S. el­ durvul. hanem a répa testből egyen­ letesen megvastagodva folytatódik. enyhén vagy erősen lapított. Színe kárminvörös. a fehérgyűrűsödésre igen hajlamos.) Bordó Lombja középerős fejlődésű. középmagas. Egyiptomi lapos Lombja nagy. Jó minőségű. Gyökere erős. deformálódik. szép piros színű fajta. gyakran nem fűződik be. levélzete sötétpiros. gyűrű nélküli. Ha kissé túlfejlődik.

hasonlóan a vállhoz. illetve a Konzervideal. enyhén csapott vállal. illetve finomabb húsával különbözik. jobb fajták foglalták el a helyét. amelyet a Formanova típusból 166 . A répatest a közepén enyhén bekarcsúsodik. A répa henger alakú. viszont a környező országokban még mindig termelik. Színe középzöld. amelyektől finomabb lombjával. Formanova fajta (Fotó: Tuza S. Színe sötétvörös. Színe középzöld sötétvörös-zöldes színező­ déssel. Konzervipari feldolgo­ zásra alakja miatt nem alkalmas. Nagy hozamú. csapottan megy át a gyökérbe. a gyűrűk alig vagy nem is látszanak. Gyökere finom. pirosas színeződéssel. Formanova Lombja finom. A répa henger alakú. egyszínű. Gyökere közepesen erős vagy finom. A termelés­ ben a finomabb. finomabb. Hasonló fajták a Bíborhenger. A vége. gyengébb répájával. gyenge. hosszú. tompa végű. az Obelisk.) Színe sötétvörös. többnyire kissé hajlított. a gyűrűk alig látszanak. Bíborhenger Lombja közepesen erős. jó minőségű fajta.A hazai fajtajegyzék­ ből törölték.

mély rétegű talajban (Tiborcz. mint a Bíbor­ hengeré. és keskeny hegyben végződik. Termesztéstechnológiája Talajigénye A céklatermesztés számára optimális talajok a meleg fekvésű.szelekcióval állítottunk elő. 1972). ahol a takarmány. megőrizve annak fi­ nom húsminőségét. humuszos vályogtalajok. mint akár a For­ manova vagy a Bíbor­ henger. na­ gyobb. jó vízgazdálkodású. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. egyszínű. A répa testesebb és főleg zömökebb hen­ ger. Színe sötétvörös. A Formanova faj­ tától erősebb lombjá­ val és erőteljesebb ré­ pájával különbözik. jó minőségű fajta. színe azonban hasonló. tehát a humuszban gazdag. A talajjal és a tápanyagokkal szembeni igénye hasonló a cukorrépá­ éhoz. meg­ felelő tápanyaggal rendelkező mély rétegű.és a cukorrépa. A talaj típusa a minőségre és a ho­ 167 . a gyűrűk alig vagy egyáltalán nem látszanak. Cylindra Lombja erősebb. Nagy hozamú. Mindenütt megterem.

A foszfor. A cékla elsősorban káliigényes. A pH-igénye kö­ zömbös vagy gyengén savanyú (6—7 pH).zamra döntő jelentőségű. különösen répaképzés alatt. Semmi esetre se adjunk istál­ lótrágyát közvetlenül a cékla alá. a másik felét pedig a második kapáláskor (kb. ha másodterménynek termesztjük. Lehető­ leg a 4—5 éves vetésforgót tartsuk be a kórokozók és kártevők el­ szaporodásának elkerülése végett. Tápanyagellátás Közepes tápanyag-ellátottságú talajon az alábbi műtrágyamennyi­ ségeket ajánljuk a betervezett hozamtól függően: 200 q/ha tervezett hozamra hatóanyag kg/ha N 60—80 kg/ha. P2Os 60—80 kg/ha. A második év az optimális. kelés után egy hónappal) szórjuk ki. Hasonló eredményre szá­ míthatunk a túl kötött agyag. Túl sok nitrogénműtrágyát — főleg egy adagban — ne adjunk. vagy az öntözővízzel juttassukki. K20 220—230 kg/ha. szántás előtt. Pl. pillangósok után vetve elhagyhatjuk a nitrogénműtrágyát. illetve dönti el.és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. Felét vetés előtt. mert a répák laza szövetűek lesznek. A céklát többnyire másodveteménynek vet­ jük. cukortartal­ muk pedig kisebb lesz.és vályogtalajokon is. amely istál­ lótrágyát és őszi mélyszántást kapott. Homoktalajon gyenge hozamot ka­ punk és a minősége sem lesz kielégítő. A klórra nem érzékeny. Céklát cékla után vagy takarmányrépa után ne tegyünk. még abban az esetben is. Vetésforgó Előveteménynek minden zöldségféle számításba jöhet. Ebben az esetben a műtrágyák mennyiségét az elővetemény be­ folyásolja. vagy legfeljebb indításnak 30—40 kg/ha ha­ 168 . a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig lehetőleg két részletben ad­ juk.

vagy takarmányrépa vetéséhez használatosak. 169 . Friss istállótrágya hatására rossz ízű. hogy mekkora nagyságú céklát kívánunk ter­ meszteni. Talaj-előkészítése.tóanyagot adhatunk. vagy pillírozott mag előnye. amelyet lehetőleg ve­ gyünk figyelembe. A cékla magja egy­ öntetűen. A sortávolság általában 32—42 cm között van. figyelembe véve azt is. vetése Ősszel a talajt legalább 30 cm mélyen szántsuk. akkor ne hagyjuk túl nagyra nőni. túlfejlett és deformált ré­ pák képződnek. Mészhiány esetén ne meszezzünk közvet­ lenül a cékla alá. az egyelést. ezért április közepe előtt nem­ igen kerülhet sor a vetésre. hogy a vetőgépet beállíthatjuk a kívánt tő­ számra és az egyik legnagyobb munkaerő-szükségletet jelentő mű­ veletet. A hatóanyagarány 1:1:3. Vetését tehát a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük be. Ennek megfelelően a hektáronkénti vetőmagszükséglet 12—16 kg. elhagyhatjuk. Ugyancsak befolyásolja a nitrogénmennyisé­ get a tápanyag-egyensúly. esetleg 1:1:4. Monogerm mag mel­ lett elegendő 7—8 kg vetőmag is. Ezzel szemben rövid tenyészidejénél fog­ va — 100 nap körül — április közepétől július közepéig vethetjük. A monogerm drazsírozott. Mészigénye közepes. amelyek cukor. egyelnünk kell. A vetőmag mennyisége a kívánt csíraszámtól függően változik. Ha a répa finomságát. A vetőgépek közül alkalmasak mindazok. jól csak 8 °C fölött csírázik. Amennyiben gomolyokat vetünk. mert a közvetlen meszezés a répa színét és ízét rontja. illetve az adandó foszfor és kálisó mennyi­ sége is. jó ízét meg akarjuk tartani.

illetve kapálást iktassunk be. amelyet a talaj típusától és szervesanyag-tartalmától függően a kö­ vetkezők szerint kell adagolni: Nata Pyramin Homokos vályogtalajon 1. Eddig legjobban bevált módszer a Nata + Pyramin kombináció. hogy a gépaljak csatlakozásánál ne legyenek túladagolások. Ha vegyszeres gyomirtást nem alkal­ mazunk.8 + 4. Vegyszeres gyomirtása A cékla más családba tartozik. . A cukor. hanem a gyomirtó szerek iránti érzékeny­ sége is hasonló.5—2.0%-os szervesanyag-tartalomnál: Kötött talajon 3. így az ott felhasználható gyomirtó szerek sem alkalmasak a céklarépa gyom­ irtására. te­ hát nemcsak kultúrigénye.3 kg/ha 7.0+4.0%-os szervesanyag-tartalomnál: 6.3 kg/ha. akkor lehetőleg két talajlazítást.0 %-os szervesanyag-tartalomnál: Középkötött talajon 2.és takarmányrépával azonos fajhoz tartozik.0—4.Növényápolása Hagyományos vetés után az első és legfontosabb művelet az egyelés. amelyet 2—4 lombleveles korban végezzünk el.3 kg/ha 7. mert az átfedéseknél rendszerint fitotoxikus károk keletkezhetnek.1 + 4. fajtától függően 12—15 cm-es tőtávolságra. Szerves anyagban gazdag talajon a Pyramin mennyiségét hektá­ ronként 4.0—3. Szerkombinációhoz a komponenseket a helyszínen kell külön-külön kimérni és feloldani. A Natánál ügyeljünk arra. mint a gyökérzöldségfélék. Nagy gondot fordítsunk arra.7 kg-ra lehet emelni. hogy a vegy­ szert kell a vízhez adni és nem fordítva! A kimért gyomirtó szereket géptípustól függően hektáronként 5—600 1 vízben oldva permetezzük ki.

A Nata + Pyramin kombináció csak az egynyári. Ezenfelül megoldható a szedése az EM—11-es sárgaré­ pakombájnnal is. 200—300 q/ha termést is adhatnak.A vegyszerkombinációt a cékla vetése után. egy. november elejéig szedjük ki. A sérült répának főzésnél kifolyik a leve. az évelő gyomok ellen nem. amely a cukorrépa szedésére megfelelő. a fő növekedési szakaszban adott öntözést meghálálja.és kétszikű gyomok ellen hatásos. október. Bordó —. Szedése A cékla fagyérzékeny. hogy a cékla a száraz periódusokat jól bírja. ezért a fagyok beállta előtt — az időjárástól függően —. A szedés gépesítésére min­ den szedőgép és kombájn alkalmas. Szedésnél nagyon kell vigyázni a sérülésre. répaszedő villával és répaszedő gépekkel. Treflánból 3. Kéz­ zel is könnyű szedni.1— 6.5 cm mélyen kell bedolgozni a talajba. Betanolos felülkezelést 2—6 lombleveles korban végezzünk.0—1. A megengedett sérülési százalék határán belül szedi a gömbölyű és a henger alakú répákat egyaránt. Annak ellenére. Szedhetjük ásóval. 5. 65—75 %-os vízkapacitás optimálisnak tekinthető (Bielka.4 1 szert 3—400 1 vízben oldva hektáronként 1—2 lombleveles korban permetezzük ki az állományra. Száraz időjárásnál a kipermetezett gyomirtó szereket 1. A hozam erősen ingadozik. június közepe. mert az esővíz bemossa. csapadékos időjárásnál azonban nem szükséges. 25 °C léghőmérséklet fölött a Bé­ táitól nem hatásos. augusztus eleje. Az elkészített permetlevet 3 órán belül fel kell használni. illetve mélységre beállított kiemelőszerkezet a lombtalanítást is elvégzi. Ez a szakasz az áprilisi vetésű céklánál június eleje. mert hatását elveszti. A jelenleg leginkább termelt gömbö­ lyű fajták — Detroit. Bíborgömb. a magvak csírázá­ sának megindulásáig lehet kijuttatni. 1965). a hengeres típusok általában 25—30%-kal többet hoz­ 171 . Ezért szükség esetén Treflánnal vagy Betanállal felülkezelést is alkalmazhatunk. Öntözés. mert — főleg a nehezebb talajokon — a répák­ nak csaknem egyharmada kiáll a földből. Július elején vetett céklánál pedig július vége.8 l/ha 250—300 1 vízben oldva. Megfelelő magasságra.

zamatát. Tisztítása. a cékla viszont +4 °C-on őrizte meg legjobban ízét. manipulálása A lombbal együtt szedett répákat elsősorban a lombozattól kell megtisztítani. tárolásra még kevésbé. tiszta. részben pedig sűrűbb tőtávolságra vethetők. Osztályozását a megadott szabvány szerint végezzük. Tisztításkor tehát a géppel vagy kézzel. A lomb mennyisége a hozamnak ál­ talában egyharmadát. Hűtőházi kísérle­ teink szerint a sárgarépa és a többi gyökérzöldség optimális tárolási hőfoka +1 °C volt. A kombájnnal szedett és lombtalanított répát géppel is válogathatjuk. 8 °C fölötti hőmérsékleten a prizmák­ ban vagy pincében erősen hajtani kezd. A hengeres típusú répák részben nagyobb testűek. Ellentétben a cukorrépával. a céklát nem lehet lefe­ jelni. ládában hagyományos módon. hogy egészséges. sem friss piaci átvételre nem alkalmas. kupacban. de a felét is elérheti. mert a sérülés meglehetősen nagy léveszteséggel jár. de lombbal együtt felszedett répákról kézzel lecsavarjuk a lombot és megtisztítjuk az esetleges földmaradványoktól is.nak. ennél magasabb hőmérsék­ 172 . Tárolása Tárolható prizmákban. ezáltal nagyobb a tőszám. Vagyis 0° C alá ne menjen a hő­ mérséklet. A céklánál is — mint minden tárolásra kerülő árunál — lényeges. valamint 97 %-os RP mellett 6 hóna­ pon keresztül polietilén zsákban vagy KSH-ládákban egyaránt jól tárolt. akkor a seb­ felület bepárásodott legyen. vagy ha sérült. pincében. A tárolás hőmérsékletével. mint a sárga­ répa vagy a többi gyökérzöldség. a tároló légterének páratartalmával szemben hasonló kívánalmakat támaszt. tehát nagyobb ahozam is. Ezen a hőfokon. hosszúak. Ugyanezen oknál fogva a gyökér is a répán marad. A lefejelt céklarépa sem konzervüzemi. sérülésmentes. és az RP lehetőleg 95% körül legyen. és az esetleges lombmarad­ ványokat kézzel szedjük le. vagy kis mennyiségben polietilén zsákban és természetesen hűtőházban.

illetve magasságra beállítható szedőés lombvágó szerkezet úgy tépi le a lombot. Gépi szedésnél leggyakrabban előforduló sérülés a lombnak a szívrésszel 173 . A tárolási hőfok tehát 0 és +4 °C között van. A megfelelő mélységre. de géppel is. valamint vetőmagszükséglete is azonos az árucékláéval. Első évben neveljük meg a dugványokat és azokat áttelelés után ültetjük ki magnyerés céljá­ ból. Talaj. Magtermesztése A cékla a magot a második évben hozza. A géppel felszedett és lombtalanított dug­ ványok átválogatásakor is gondosan le kell szedni a rajtuk levő le­ vélmaradványokat. Megfelelő nedvességű talajban a magvak 6—8 nap alatt kikelnek. végezhetjük kézzel. de a gépi szedés kézimunka-igénye még így is jóval alatta marad a kézi erővel felszedett dugványokénak. A tárolási módszerek részletesen a sárgarépánál találhatók. és így októberig fajtára jellemző. mint a fogyasztási célra termesztett cékláét. Ápolási munkái teljesen megegyeznek a fogyasztásra termelt cék­ láéval. hogy a fej ne sérüljön meg. jól fejlett és nem túlérett dugvá­ nyokat kaphatunk.és lerakása nagyon kézimunka-igényes és mindemellett bizonyos mértékű sérüléssel jár. Dugványszedésre a gömbölyű és hosszú fajtáknál egyaránt jól bevált az EM—11-es sárgarépakom­ bájn. Dugvány termesztése megegyezik az áru céljára termesztett cékláé­ val. A dugványokat célszerű másodterménynek termeszteni korán le­ kerülő növény után.és tápanyagigénye. Kézi szedéskor a lomb lecsavarása. A vetésidő általában július elejétől július közepéig tart ugyanúgy. a dugványok pótkocsira való fel.leten bemelegszik és megindul a rothadás. mint a téli fogyasztásra vagy tárolásra kerülő cékláé. Szedését ugyanúgy.

A fő virágzási idő júliusban van. mint az árucékláé. Tárolás előtt a dugványcéklából ki kell szedni a túlfejlett. hogy a már virágzó vagy már magot hozó tövek kidől­ nek. így nagyobb maghozammal számolhatunk. Ha száraz talajba ültetjük. vagy a hengeres céklákból 18—20 cm-nél hosszabb céklák nem alkalmasak a gépi ültetésre. vagy silány.és tőtávolság általában 60 x 30—40 cm. általában októberben. hogy a föld jól hozzá legyen nyom­ va a dugványokhoz. de üzemben az ültetés gépesíthető a gömbölyű és a hosszú fajtáknál is. és a beteg vagy rotha­ dásnak indult egyedeket szedjük ki belőle. részben pedig a nyúlkár elkerülése végett. amelyről a műanyag tárcsákat leszedtük. így először a magszár hajtása indul meg és a gyökeresedés elmarad. fajtától elütő. Ilyen esetben fordul elő. hagyományos mód­ szerrel tároljuk. akkor gyökerük a levegőben „lóg”. Kiültetését tavasszal — hasonlóan a többi gyökérzöldség-dugványhoz — minél korábban végezzük el (március eleje. A sor. ugyanúgy. Természetesen megoldható a tárolás hűtőházban is. Ezt a sérülést azonban a gép gondos beállí­ tásánál a minimálisra lehet csökkenteni. A dugványokat főleg prizmában. és elő­ ször a gyökeresedése induljon meg. hogy a dugvány nyirkos talajba kerüljön. fagyok előtt. A sör­ nyitóval nyitott barázdákba a kívánt távolságra rakjuk be a dug­ ványokat. vagy az ültetésnél nem ügyeltünk arra. 174 . Szedésideje ősszel. kártevők által (nyulak) megrágott egyedeket. valamint a sérült. kapával. rosszul fejlett és rosszul vagy egyáltalán nem csí­ rázó magot hoznak. illetve köze­ pe).együtt való kiszakadása. Ezt a kupacolást végezhetjük kézi­ kapával és ekével is. A prizmák szétbon­ tása után újból válogassuk át a dugványokat. Tárolása. Szelekció. Ültethetjük kézzel. Erre a dugványok átválogatásánál ügyelni kell. A virágzás júniusban kezdődik és elhúzódhat őszig is. A gömbölyű fajtákból a 10—11 cm-nél szélesebb átmé­ rőjű. deformált. Nagyon fontos. Ültetése bármely palántázógéppel elvégezhető. részben a kiszáradás. A sorokat ajánlatos kissé feltölteni.

A cékla idegenbeporzású növény, a szél végzi a beporzást, és rend­ kívül messzire el tudja vinni a virágport. [Jensen és Bogh (in Banga, 1962) megfigyeléseket végeztek különböző fajták közötti izolációs távolság megállapítására. Méréseik alapján a szélirányban elhelye­ zett különböző fajták parcelláinál 500 m volt az a távolság, amely­ nél a szél által vitt virágpor lecsapódó százaléka már aránylag cse­ kély volt. Oldalirányban 50 m feletti távolságot ajánlanak a két parcella között.] A vizsgálatoktól függetlenül a szél által szállított virágpor lecsapódását meghatározza a szél erőssége, a virágzó tábla nagysága és a virágpor mennyisége. Az esetleges összekereszteződések elkerülése végett lehetőleg ne ugyanazon szélirányba helyezzünk két különböző fajtát, vagy ha igen, akkor közöttük lehetőleg minél magasabb szélfogók, pl. házak, fák stb. legyenek. A cékla kereszteződik a cukor- és takarmányrépával, valamint a mángolddal is. Növényápolás. Abban az esetben, ha ültetéskor nagyon letapos­ tuk a területet, a vegyszeres gyomirtás előtt célszerű sorközlazítást végezni. A későbbiek folyamán, amikor a magszárak kifejlődnek, legfeljebb gazolást végezhetünk, de a jól és időben végrehajtott vegyszeres gyomirtás után erre nemigen kerül sor. Vegyszeres gyomirtását a növények kihajtása előtt végezzük el. Erre a célra alkalmazhatók:

Afalon

4,3—5,2 kg/ha mennyiségben.

A vegyszereket 5—600 liter vízben oldva permetezzük ki, lehetőleg a dugványok kiültetése után azonnal, vagy legalábbis azok kihaj­ tása előtt, mert a kihajtott répát erősen károsítja mind a három aján­ lott szer. Esetleges gyomosodásnál, vagy ha a vegyszereket valami­ lyen oknál fogva nem tudtuk időben kijuttatni, Betanolos felülke­ zelést is alkalmazhatunk, hasonlóan, mint az árucéklánál. Öntözni csak akkor szükséges a kiültetett répákat, ha nagyon szá­ raz tavasz van. Egyébként a jó nedvességtartalmú földbe a kora ta­ vaszi ültetésű dugványok jól begyökeresednek, és a májusi esők ele­ gendő nedvességet adnak a jó magkötéshez. 175

Érés. A magszárak érésére normális körül­ mények között augusz­ tusban számíthatunk. A magvak beérése után kezdődik a növé­ nyek elhalása. [Külön­ leges ápolással újabb vegetatív, később gene­ ratív állapotba kényszeríthetjük +8 °C fe­ letti hőmérséklet, vala­ mint megfelelő fényvi­ szonyok biztosításával (Banga, 1965).] A magvak éretten világosbarnák. Akkor kezdjük aratni, amikor a magvak kétharmada érett. Aratását egyelőre Céklamaghozó tő (Fotó: Hamséros P.) kézzel végezzük. A magszárakat sarlóval vágjuk le, kis kévékbe kötve, 8—10 kévét ál­ lítsunk kupacba. Ajánlatos a kupacokat spárgával körülkötni, hogy szét ne dőljenek. Napos, száraz időben 4—5 nap alatt utóérnek és csépelhetők. Aratását a kora reggeli órákban végezzük, mert a gomolyok na­ gyon könnyen peregnek, sőt száraz időben a magszárak is letöre­ deznek. Csépelhetjük megfelelően beállított kombájnnal vagy cséplőgép­ pel. Cséplés után pár cm vastag rétegben terítsük ki a magvakat és úgy szárítsuk. A túl vastag rétegben kiterített magvak könnyen be­ füllednek és penészednek. Tisztítása szelelőrostán, majd ponyvarostán és triőrön vagy erre alkalmas tisztítógépen tökéletesen megoldható. Várható magtermés 10—14 q/ha. 176

A cékla betegségei
A cékla mozaikbetegsége. (Kórokozó: Beet mosaic vírus.) A fiatal, belső levelek erei először sárgászöldekké, majd a levelek mozaikfol­ tosakká válnak, néha gyűrű alakú sárgás foltok is kialakulnak. A levelek hólyagosak, deformáltak lesznek. A vírus mechanikailag átvihető. Fő terjesztője a fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop.). A vírus nem perzisztens. Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla, a cukor- és a takarmányrépa, ahonnan a fogyasztásra termesztett egyéves növényre a fekete répalevéltetű a vírust átviszi. Védekezés. Nem szabad vírusfertőzött maghozó dugványokat ki­ ültetni. Az elsőéves céklatáblát a maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni. A fekete répalevéltetű elleni lombvédelem fontos feladat. A répavetőmag csávázása kizárólag nagyüzemben, a levéltetvek ellen Disyston csávázószerrel 2 g/magkg adagolásában eredményes. A cékla vírusos sárgasága. (Kórokozó: Beet yellows virus.) Asárgulás a külső, idősebb leveleken gyakori. A levelek világoszöldek, majd sárga színűek lesznek. A levélerek és környékük, valamint a levélnyél kezdetben zöld marad. A fiatalabb leveleken a levélerek sárgulnak el, míg a levéllemez többi része zöld marad. A vírus mechanikailag nem vihető át. Fő terjesztője a fekete répa­ levéltetű (Aphis fabae Scop.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.). Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla és a külön­ böző gyomnövények (Amaranthus, Atriplex stb.). A védekezést lásd a cékla mozaikbetegségénél. A cékla cerkospórás levélfoltossága. (Kórokozó: Cercospora beticola Sacc.) A betegség rendszeresen előfordul; fellépése esetén a ve­ getációs idő végére az alsó levelek elszáradnak. A levélen 2—3 mm-es, kerek, lilásvörös szegélyű foltok keletkez­ nek. A foltok közepe kiszürkül, amelyen finom, szürkésbarna be­ vonat, konídiumtartó gyep fejlődik ki. A növény levelei alulról fel­ felé fokozatosan elsárgulnak, elszáradnak. A tünetek a maghozó növények szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a talajra került növénymaradványokon tömör micéliumsztromával telel át. Fertőzési forrás még a gomolytermés is, 177

amelyre konídiumok tapadnak. Kedvezőtlen körülmények közé ke­ rülve a micéliumsztroma 8 hónapig, a konídiumok 16 hónapig őriz­ hetik meg életképességüket. A konídiumok a szél vagy vízcseppek segítségével a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyíláson ke­ resztül a növénybe jut. A kórokozó számára nagy páratartalom és 21—32 °C-os hőmérséklet szükséges. Védekezés. A beteg növénymaradványokat a talajba kell forgatni. A gomolyokat vetés előtt higanytartalmú nedves csávázószerekkel (Ceresan Universal, Ceredon Special, Falisan stb.) 0,2% tömény­ ségben 30 percig csávázzuk, vagy higanytartalmú por-csávázószerekkel kezeljük 5 g/gomolykg mennyiségben. Az állomány permetezé­ sére a rézoxiklorid-tartalmú szerek (Vitigran, Cupravit, Cobox stb.) 0,4%-os töménységben, vagy a ditiokarbamátok (Zineb, Maneb, Dithane M—45) 0,2 %-os töménységben eredményesen használha­ tók. A betegség leküzdésére kizárólag nagyüzemben a Brestan 60 0,5%-ban (85—100 dkg/ha) kiválóan alkalmas. A cékla pleospórás betegsége. (Kórokozó: Pleospora betae Björl.) A savanyú, kötött, cserepes talajokon levő sűrű állományú növé­ nyeken gyökérfekély, csíranövény-pusztulás jelentkezik. A növény számára kedvezőtlen vetési mélység, vetési idő, a gyenge csírázási erélyű vetőmag a betegség fellépését elősegíti. A levélfoltok miatt levélpusztulás következik be, a gumón pedig rothadás lép fel. A betegség hatására a céklavetés sorai hiányosak lesznek, a csí­ ranövények gyökémyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek. A megbetegedett részen apró fekete pik­ nídiumok jelennek meg. Előfordulhatnak még ezenkívül a Pythium és Aphanomyces fajok is. A leveleken 15—20 mm-es — a maghozók szárán kisebb — zó­ náit, egynemű, szürkésbarna foltok láthatók, amelyekben apró pon­ tok, piknídiumok vannak. A gumón sötétszürke foltok keletkeznek, és a folt alatti részen a szövet korhad. A kórokozó fertőzési forrásai a céklagomolyok, a növénymarad­ ványok és maghozó dugványok, ahol a kórokozó peritéciummal,piknídiummal és micéliummal telel át. A gomolytermésen levő kóroko­ zó a gyenge fejlődésű csíranövényeket fertőzi, az első lomblevelek megjelenése után azonban a növények már nem betegednek meg. 178

A vegetációs időben a piknídiumból kiszabaduló piknokonídiumok a leveleket fertőzik, és a levelekről a gumóra mosódnak. Védekezés. Biztosítsuk a csíranövények kezdeti, optimális fejlő­ dését. Jó csírázási erélyű gomolyokat vessünk. A cserepesedésre hajlamos talajokat még a kelés előtt törjük meg szeges hengerrel. A csíranövények megjelenése után fontos mihamarabb elvégezni a sarabolást. Szükséges a gomolycsávázás és az állománypermetezés (lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). Céklaperonoszpóra. (Kórokozó: Peronospora schachtii Fuck.) A betegség egyes évjáratokban a cékla fiatal levelét pusztítja el, emi­ att a gumóhozam kisebb. Tavasszal és ősszel a betegség nagymér­ tékű lehet. A levél színén mellékerek által határolt sárgászöld foltok jelen­ nek meg. A levél fonákán szürke konídiumtartó gyep fejlődik ki. A tünetek a maghozók szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a gomolyban és a maghozó dugványok gumófejében vagy a cukor- és takarmányrépa gyökérfejében micéliummal telel át. Ezzel magyarázható, hogy már a csíranövények megfertőződ­ hetnek. A vegetációs időben a konídiumokat a szél terjeszti. A konídiumok csírázásához harmat vagy eső szükséges. Védekezés. A maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni az elsőéves céklatáblát. Szükséges az állo­ mánypermetezés (lásd: a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). A cékla lisztharmata. (Kórokozó: Erysiphe polygoni DC. ex Saint-Amans.) A betegség rendszeresen előfordul, a vegetációs idő második felében levélszáradást okoz. A levél színén és fonákán először foltszerűen, majd a levéllemezt beborítva szürkésfehér bevonat (ektofita micélium a konídiumláncokkal) jelenik meg. A bevonatba ágyazva később sárgásbarna, majd fekete kleisztotéciumok is keletkeznek. A tünetek a maghozók szá­ rán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a növénymaradványokon micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő konídiumok és a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják el. Vegetá­ ciós időben, meleg, párás viszonyok között a gomba terjesztői a ko­ nídiumok. Védekezés. Végezzünk állománypermetezést elemikén-tartalmú 179

Ez az eljárás azonban csak akkor lesz igazán eredményes. Magas hőmérsékleten a Karathane FN 57 0. 180 . majd teljes pusztuláshoz vezet. az elsőéves lárvák ellen alkalmazzuk. A permedéhez nedvesítőszert kell adni. Egy-egy pajor tovább vándorolva több növényt is kipusztít: Az ilyen lankadó. A védekezést lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál. [Kórokozó: Uromyces betae (Pers. A cékla vetése előtt tájékozódni kell a talaj pajorfertőzöttségének a fokáról és a pajorok életkoráról. A levélen tavasszal ritkán spermogóniumok és ecidiumok jelennek meg. Céklarozsda. a pajorok.). ami azonnali hervadáshoz. ha azt a rajzást követő évben. majd nyár végén ritkán teleutopusztulák fejlődnek. Nemagon és Di-Trapex elnevezésű szerekkel. Legfőbb terjesztői az uredopusztulában fejlődő uredospórák. Kumulus 80. egyes esztendőkben — külö­ nösen a rajzás előtti évben — súlyosan károsíthatják. valamint az egyéb. Nyáron a leveleket vörösbarna uredopusztulák borítják.05 %-os töménységben használhatók.]. akkor vagy talajfertőtle­ nítésről kell gondoskodni. hervadó növény kihúzásakor a gyökérzet közelében rendszerint megtalál­ ható a jellegzetesen.) és egyéb más cserebogárfajok lárvái. 0. a Karathane LC.05 %-os. vagy az adott területen és esztendőben le kell mondani a vetésről. a Morestan 0.) Lév. A pajorok megrágják. amelyeknek nyáron több nemzedéke fertőz. (A lárvák kora a fejtokszélesség méreteiből. Az idősebb pajorok ezzel a szerrel szemben igen ellenállók. Védekezés.) Ha négyzetméterenként 4—8 darab másodéves vagy 2—5 darab harmadéves lárvát találunk. kifliszerűen görbült testű pajor. illetve elrágják a répa gyökerét. A kórokozó egygazdás.szerekkel (Thiovit. A beteg­ ség szórványosan jelentkezik.3% töménységben. Nagy gazdasági jelentősége nincs. ellenben jól pusztíthatok a sárgarépa fonálférgeinél már említett Shell D—D. 0. A pajorok ellen 50—100 kg/ha Hungaria L 2 vagy 16—18 kg/ha Hungaria L 7 talajba dolgozása szükséges. A cékla állati kártevői A májusi cserebogár (Melolontha melolontha L. illetve a lárvák nagyságáról megálla­ pítható.1 %-os.a céklát. Siarkol stb.

esetleg elszáradnak. így a sávos répabarkó (Chromoderus fasciatus Müll. Egyik elsőrendű tápnövénye a cékla. karéjozza vagy azt teljes egészében el is fogyasztja. amint a leveleket szabálytalanul rágja. 181 . éjjel viszont újra felfrissülnek. A korai vetésű céklát károsítja. Melanotus ssp. Lárvája gyakori károsítója lehet a céklának is. Az ellene való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. Lárvája a répa gyökerét rágja. mozgatására. Egyébként a védekezés megegyezik a vetési bagolypille elleni eljárásokkal.). A fonálféreg a megtámadott növény gyökerein élősködik. meleg tavaszon okozhat kárt.). A répatesten a kárkép jelleg­ zetes „szakállosodás” formájában jelentkezik. Kártétele következ­ tében a nyári hónapokban a levelek nappal feltűnően lankadnak.. Később a beteg növény levelei világos­ ra színeződnek. nedves talajokon nagy károkat okozhat. stb.). ugyanis a talajba csomókba lerakott tojások és fiatal lárvák igen érzékenyek a talaj forgatására. Szá­ raz. de mély fekvésű. Lárvája — a többi bagolypille hernyójától eltérően — nappal táplálkozik. Kártétele inkább helyi jelentőségű. Gamma bagolypille (Autographa gamma L. A cékla répatestét a föld felszínén támadja meg. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépa talajlakó kár­ tevői elleni védekezéssel. Azonos a sárgarépát károsító fonálférgek elleni védekezéssel. A barkók közül esetenként még több más faj is károsíthatja a céklát.általános hatású talajfertőtlenítő szerekkel (a feltüntetett dózisok egyharmadával is). Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. A drótférgek és az áldrótférgek (Agriotes ssp. és szabálytalan odvakat rág benne. Lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris Germ.) is gyakori károsítói lehetnek a céklának. Védekezés.. Védekezés. A rajzás évében talajművelő eszközökkel is gyéríthetjük a kár­ tevőt.). Corymbites ssp. Répafonálféreg (Heterodera schachtii Schmidt). Az imágó karéjokat rág a szik­ leveles és a néhány leveles répán. Általános gyomirtással csökkenthető a tojások száma. s így a her­ nyót nappal is megtalálhatjuk.

A répa betakarítása után minden répamaradványt mélyen le kell szántani vagy egyéb módon megsemmisíteni. Később a szívlevelek összesodródnak.). Fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop. Az ország déli részén okozhat károkat a céklában a területen. Védekezés. A ki­ fejlett bogár ellen még 40 kg/ha adagú Wofatox porozó kiszórása is védelmet nyújt. amely a tojásrakó nőstények számára kedvezőtlen körülményeket teremt. illetve hámozgatásában nyilvánul meg. Kártétele kezdetben a fiatal répán a levélnyél és a levél aknázásában. a nyüvek a két levéllemez közötti sejteket fogyasztva hólyagos aknákat készítenek. elsárgulnak. Közvetlen kártétele a többi levéltetűfajéhoz hasonlóan a levelek szívogatásából áll. megfeketedik. A túlszaporodás évében a bevándorló imágók ellen a tábla szélére húzott és idegméreggel beszórt barázdával védekezhetünk. Répalégy (Pegomyia hyoscyami Panz. a hegyesfarkú barkó (Tanymecus palliatus F. A levelek bekunkorodnak. A levéltetű a maghozó növényeket is megtámadja. jelentős terméshozam-csökkenést idézve elő. torzultak lesznek. Közvetve a vírusos sárgaság terjesztésével okoznak kárt. Kártételével csak hűvös nyarakon találkozhatunk. de szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészség­ ügyi előírásokat. A nyár végére az erősen megtámadott növény levelei a földhöz simul­ nak. Répaaknázómoly (Scrobipalpa ocellatella Boyd. a virágokat és a magvakat megrágják.) stb. a répafej közepe pedig elbarnul. Védekezés. Egyébként a torzulásos tünetek — azonos kártevőlétszám mel­ 182 .). A répaprizmát és környékét Parathion. A fiatal lárvák Parathion-tartalmú szerekkel pusztíthatók.). majd megfeketednek. A légy lárvái.vagy Lindan-tartalmú szerekkel porozzuk vagy permetezzük le.). A 3—4 nem­ zedéki! kártevő hernyói a maghozó növényeket is összefonják.a fekete barkó (Psalidium maxillosum F. Kisebb jelentősége miatt védekezésre ritkán kerül sor. de még a tárolás alatt is. Mindegyik faj ellen hatásos megelőző védekezés az előveteménynél és az adott évben végzett gondos gyomirtás. A maghozókon parathionos permetezéssel vagy porozással vé­ dekezhetünk. A fonáki részen tömegesen szívogató levéltetvek gátolják a növények fejlődését.

Megegyezik a sárgarépát károsító levéltetvek elleni védekezéssel. mint az elsőéves növényeken. Védekezés. A répavetőmag csávázása — kizárólag nagyüzemben — Dysiston csávázószerrel 2 g/gomolykg adagolásban eredményes levéltetvek ellen. 183 .lett is —kevésbé szembetűnőek a maghozókon.

laza szerkezetű tápanyagban gazdag talaj szükséges. Legnagyobb területen fóliás termesztőberendezések alatt haj­ tatják. A gumóképzés kezdetéig kevesebb. 1966) 35—50 mg C-vitamint mutattak 184 . Gazdasági jelentősége Hazánkban a retket szabadföldön — a fontosabb zöldségfajokhoz viszonyítva — kisebb felületen termesztik. Bulgáriában (Madzsarova. a nyári retket március—áprilisban. Rövid tenyészideje. amikor más friss zöldségfaj még nem vagy csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. alacsony hőmérsékleti igénye gazdaságos termesztését az év nagy részében lehetővé teszi. hogy külföldi mérések alapján — egyes fajtáknál — még több C-vitamin-mennyiséget is kimutattak. hogy a hónapos retek vitaminokban és ásványi anyagok­ ban gazdag. hogy az év azon időszakában is biztonsággal hajtatható. Magja már 2—3 °C-on csírázik. Hajtatása viszont jelen­ tős. A táblázat adatai igazolják. Rendszeresen. Nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű.03 kg/év. Várható termés 70—200 q/ha. Növényházban vagy fólia alatt egyaránt hajtható. a téli retket július végén vethetjük.Retek A hónapos és a nyári retek egyéves. Táplálkozási jelentőségét növeli. Megjegyezzük. kis vízadagokkal öntözzük. A retek hidegtűrő növény. Az egy főre eső fogyasztás 2. A hónapos retket február—márciusban. a téli retek kétéves növény. azután több vizet igényel. A fóliás termesztőberendezések hasznosítási rendjé­ ben — enyhén fűtött és fűtés nélküli termesztésben egyaránt — egyik legfontosabb hidegtűrő zöldségfajunk a hónapos retek.

32 mg% karotin.0 mg 100—120. táblázat.1 g 3.00 mg % vas.0 g 0. s mint C-vitaminforrást a paradicsommal egyen­ értékűnek tekintik.85 % cukor. 0.74% cellulóz található. A retek táplálkozási értékeinek fajta. annak mennyiségét a az évjárat nagymértékben befo­ kéntartalmú allil. a talaj.2 g 0. friss leveleket is. 62. 1959 nyomán) (100 grammra vonatkoztatva) Kalória Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok B1 b2 14 1.66% szárazanyag.7 g 100 30 /tg 0.44% fehérje.0 mg 32. 185 .és butil-mustárszintén változik a fajta. lyásolhatja.0 mg Nikotinsav C P Ásványi anyagok Kalcium Vas Foszfor 10. friss anyagra vonatkoztatva 5.0 g 95. 4.ki a piros színű hónapos retek gumójából.33 mg% foszfor. Vizsgálataik alapján a lomb beltartalmi ér­ tékei kedvezőbbek a gumó ér­ tékeinél. összetételét.00 mg% klorofill.6% cukortartalmat is meghatároztak a retekben. A lombban.00 mg% C-vitamin. A mustárolaj-tartalom és a termesztésmód függvényében.1 mg 20. A hónapos retek tápértéke (Tarján—Lindner. 4. 43. 3.52% hamu.5 mg 40. Egyes fajtáknál (Perla) a gu­ món kívül fogyasztásra java­ solják — és fogyasztják — a zöld. a talaj.56% nyers zsírok és 0. Méréseik alapján 2. A retek jellegzetes csípős ízét olaj adja.0 mg 0. 190. a termesztésmód. szőrözöttség nélküli lomb. 1. 0. E fajtára jellemző a finom.

A nyári és téli reteknél répatest alakul ki. Széle fo­ 186 . még abban az év­ ben fejleszti ki a levélrozettát.C. bar­ nássárga. Első évben dugványt neve­ lünk. keresz­ tezéséből származik. a sokoldalú felhasználás módjait Lippai Posoni kert című munkájában 1664-ben részletesen ismer­ teti (Somos. a termesztett retek a tengerparti Raphanus maritimus L. Mongólián keresztül. rózsa­ szín. amelyben a gyökér és a szár egyaránt részt vesz. Ősalakjának előfordulási helye valószínűleg Elő-Ázsia. A levél lantosan szeldelten tagolt vagy ép. fekete. piros-fehér. A téli retek kétéves. Növénytani jellemzése A hónapos retket a gumószerűen megvastagodott szik alatti szárból (hipokotil) képződött gumójáért termesztjük. a Raphanus rostratus D. Európába Marco Polo hozta be Kínából. A hónapos és a nyári retek egyéves. magszárat. és egy vad retek. A retek gyökéralakja rendkívül változó. Japánban. Magyarországi termesztését. 1967). lilás. piros. Indiában szintén széles körben termesztették. Sztojanov véleménye szerint. A hús színe fehér vagy sárga.Származása és elterjedése A retek egyik legrégebben termesztett zöldségfajunk. a következő évben te­ rem magot. ma­ got. ami Görögországban és Ázsiában található vadon. A héj szí­ ne lehet fehér. a gumót.

A mag szivacsszerű Retekmag bélbe van ágyazva. amikor a virágból kibúvik.-né) 187 . A keresztezést ebben az időben végezhetjük legjobb ered­ ménnyel. 3 napig virít. 4 + 2-es elrende­ zésben. A virágok aprók. A vi­ rágpor életképességét 3 napig őrzi meg. A magszár 0. Lemeze nyélrefutó. A porzók a virág nyílása után 3—4 órával repednek fel. rózsaszín. A becő külső részén hoszszanti barázdák találhatók. A megtermékenyülésre akkor a legfogékonyabb. Viszonylag gyakori az önmeddőség is. Gyakran pigmentálódott. Egy-egy virág kb. — a fajtától függően. felrepedés előtt megérik. hamvaszöld vagy sötétzöld. A termő még a bimbóban. de nagy számban találunk önbeporzó fajtákat is. 7—9 óráig intenzív. 4-es szám jellemző rájuk. nem termékenyül. Egy virágzat nyílási ideje 15—30 napig. A szár vastagsága. A retek könnyen kereszteződik a repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum). az egész tő virágzása 25—30 napig tart. ritkán szőrözött. Magas hőmérsékleten (30 °C fe­ lett) a bibe beszárad. Felülete sima. A virágzat fürt alakú.(Fotó: Kováts z. A virágzás napos időben 17—18 °C hőmérsékleten. fel nem nyíló becő.8—1 méter magasra is megnő. Madzsarova (1966) megfigyelése szerint még a káposztafélékkel is kereszteződhet. A virágszín intenzitása szoros korrelációt mutat a gyökér szí­ nével. A piros vagy rózsaszín gyökerű fajták virágszíne fehér vagy sötét rózsaszín. az időjárástól függően. váltakozva elágazó. tojás alakú. ibolyaszín stb. kerek. A virágzás a kiültetés után 45—60 nap múlva várható. A porzók száma 6 db. A le­ vélnyél húsos. A retekfajták többsége idegenbeporzó. felülete serteszőrös vagy csupasz. Színe világoszöld.gazott. hegye pedig csőrben végződik. az elágazódások száma függ a tenyészterülettől és az elrendezéstől. Hosszúsága 3—6 cm kö­ zött változik. A sziromlevelek színe lehet fehér. Termése két termőlevélből alakult. A lilás gumószín sötétlila vagy világoslila virág­ színnel társul.

nagy lég. barnás-rózsaszí­ nes. Kelés A retek metszetének vázlata után csökkentsük a hőmérsékletet. niger Biológiai igénye periderma elsődleges kéreg Hőigénye. A retek hi­ degtűrő növény. Opti­ háncstest mális hőigénye Markov—Haev (1953) sze­ rint 13 ±7 °C. Gyakorlati megfigyelés az is. a fényhez igazodva. A fiatal növénykék csírázáskor —3 pC-ot. epidermisz elsődleges kéreg kollaterális nyitt szállító­ nyaláb háncsrész nyalábkambium interfoszkuláris kambium kollaterális nyilt szállító­ nyaláb farész bélszövet ded. 188 .70 mm. majd 4 lombleveles korig. radicula L. szélessége 2. A gumóképződés idején 15—20 °C-os hőmér­ séklet az optimális. Raphanus sativus convar. Ezermagsúlya 6— 10 g. hogy a tenyészidőben egy­ ségesen 12 °C hőmérsékletet tartsunk. Magja már 2—3 °C-on csírá­ zik. a gumóképződés kezdetéig tartsuk 10—12 °C-on. Kelési hőoptimu­ ma 15—20 °C. Mankouki megfigyelte. hogy magas hőmérséklet és csekély talajnedvesség esetén a gumó durva és „csípős” lesz.és talajnedvesség biztosításával. Téli termesztésnél alacsony hőmérsékleten tartva (8—10 °C) is kifejlődik a gumó.Raphanus sativus convar. hogy az alacsony hőmérsékleten (5—10 °C) nevelt retek nehezen fejleszt magszárat. Hosszúsága 3. erős hideghatás azonban korábbi magszárba szökést okoz.12 mm. Csirázóképességét 4—5 évig tartja meg. A tenyészidő azonban az optimális 22—26 napról 50—60 napra nyúlik. Posta kísérletei alapján javasolja. Hosszan tartó. növekedéskor —6 °C hideget is kibírnak.

hogy a téli és a nyári retekfajták fejlődéséhez több meleg szükséges. Optimális nedvesség. A sok víz bujább levélképződésre serkenti a növényt. Vízigénye. míg 8—10 órájs megvilágítás mellett 101 nap múlva indult magszárba a hónapos retek. A magtermesztésben a vetés. A retek a gumóképzés kezdetéig kevesebb. Somos megállapítja továbbá. de szintén gyorsan magszárba indul. illetve ültetés idejét úgy kell időzít teni. természetes naphosszú­ ságú teljes fényben 66 nap múlva. A jó minőségű retekterméshez a tenyészidő folyamán elegendő nedvességről kell gondoskodni. hosszú nappal és alacsony nedvesség mellett viszont a retek gyorsan magszárba szökik. A szerzők egybehangzó megállapítása. mint a hónapos retek fejlő­ déséhez. Kedvező hőmérsékleten (18—25 °C) és hosszú megvilágítás mellett (16—18 óra) rövidebb ideig tart. Kevés fényben megnyúlnak a növények. Fénystádiuma Nikolova vizsgálatai szerint 11—35 nap.A túl magas hőmérséklet (32 °C felett) és kis páratartalom — kü­ lönösen virágzáskor — a virágok rossz termékenyülését idézi elő. hosszú megvilágítás. megfelelő hőmérséklet együttes hatására gumót fejleszt. Nyári vetésből. kora tavaszi hajtatásnál gyakran megfigyelhető. Somos kísérleteiben áprilisi vetés esetén. A gumó­ képzés idején a talaj vízkapacitása-60—65% között legyen. Fényigénye. Az egyenetlen vízellátás a gumó felrepedéséhez. nagy lombozatot fej­ lesztenek. a gumóképzés kezdetétől — egyenletes elosz­ tásban — több vizet igényel. deformálódásához vezet. a gumó fejlődése pedig visszamarad. 189 . Száraz talajban pedig a retek hamar felmagzik és pudvásodik. ami főleg a hajtatásban nem kívánatos. A retek hosszúnappalos növény. Ez téli. hogy a virágzás ideje lehetőleg ne essen egybe a nagy nyári melegekkel. hogy a megvilágítás idő­ tartamának csökkentése a tenyészidő megnyúlásához és egészen rövid megvilágítás a generatív szervek képzésének elmaradásához vezet.

részletesen feldolgozták. Nemesítési szempont továbbá az adott ter­ mesztési módnak megfelelő. Van egy. barna. lila. Az új fajták előállíthatok keresztezéssel vagy szelekciós mód­ szerrel. Malinovszki megállapította. sárgásbarna és sárga szín is. hogy egy fehér és sárga retek keresz­ tezésénél a sárga szín domináns a fehér felett. A hónapos és nyári reteknél a színt és gumóformát. A belső érték­ meghatározó pedig a reteknél a tömörség. Franciaországban.és formagazdagságot tapasztalhatunk. b) kétszínű fajták öröklődése.és kétszínű. levélzetet nemesítés vonatkozásában már többen és korábban. rózsaszín. f A genetikai színanalízis 3 csoportra osztja a retket: a) egyszínű fajták öröklődése. A nyári és téli reteknél szintén nagy szín.Nemesítésének helyzete A retek nemesítésének célja kétirányú: a) új fajták előállítása. tiszta lilás. mint más zöldségféléknél. A váltott színű fajták (fehér-piros) nálunk egyre inkább kiszorulnak. c) elsődleges kéreg színöröklődése. A szín. kiváló minőségi mutatókkal rendelkező fajták előállítása. tehát cél a pudvásodási hajlam kiküszöbölése is. téli reteknél ugyanazok a formák talál­ hatók meg. A hónapos és a nyári. E zöldségfajnál a szín és forma ugyanis na­ gyobb szerepet játszik. A fent említetteken kívül megtaláljuk a zöldes­ fehér. A hónaposretek-fajták gumójának zöme azonban túl­ 190 . az F2-ben 3:l-es hasadási arány jön létre. Megtalálható továbbá a fehér. nagyságot. fekete színeket is. A hónapos reteknél hazánkban mindinkább az egyszínű piros típusok a kere­ settek. b) meglevő fajták fajtafenntartása és javítása. Angliában. Lengyelor­ szágban azonban termesztik ezeket a fajtákat. szürke.és alak­ beli követelmények az egyes országokban eltérőek. A szín a retek fontos jellemzője.

A hosszú­ kás fajták általában tömörebbek. „koraiság” érhető el. A gumó tömörsége szintén fontos nemesítői szempont. hosszabb tenyészidejű nyári. A hosszú fajták között található (Japánban) még 100 cm-nél hosszabb is. mint az asszimilációs teljesítőképesség. A kalibrált. a nagy magvakból 7 g-os gumókat állítottak elő. A téli reteknél megtalálható továbbá a henger vagy karó alak is. A lassúbb növekedésű. megadott időre. A gumó alakja genetikailag meghatározott. 191 . A termesztéstechno­ lógia azonban szintén jelentős tényező az alak megtartásában (vetésmélység. Ezt a tulajdonságot azonban a termesztési körül­ mények is nagymértékben befolyásolják. Ezt azonban csak speciális környezeti feltételek mellett lehet termeszteni. mint a hosszúkás fajtáké. nagyobb ezermagsúlyú vetőmag alkalmazásával mintegy kétnapos. Egy adott fajtánál a kalibrált apró magból. kevésbé hajlamosak üregesedésre.és téliretekfajták relatíve tömörebbek. hogy a hónapos reteknél a gumó nagysága szoros összefüggést mutat a mag nagyságával.nyomórészt gömbölyű. A nyáriretekfajták nagy része répa alakú. a pudvásodási hajlam növekszik. A pudvásodás okát Hagiya többek között abban látja. A gömbölyű fajták repedési hajlama nagyobb. mint a gömbölyűek. 5 g-os gu­ mókat. A retekgumók nagysága rendkívül eltérő. ovális vagy hosszúkás ovális. Szoros összefüggés van a tömörség és a forma között is. nedvesség stb. trágyázás. Európában a „Müncheni sör” téliretek-fajta súlya a legnagyobb. A kutatók egybehangzó véleménye. Egyes retkek súlya 2—3 kg-ot is elérhet. hogy a gumó fejlődési üteme nagyobb.). A felrepedési hajlam megfelelő szelekcióval szintén csökkent­ hető a reteknél. talaj fizikai állapota. művelésmélység. Megfe­ lelő nemesítő munkával a pudvásodásmentesség ideje meghosszab­ bítható. A tömörség a fejlődés során csökken.

A levélnyél halványpiros.Hónaposretek-fajták Korai piros Államilag elismert fajta. A héj színe fénylő kárminpiros. A levelek oválisak és hosszúak (14—16 cm. esetleg szív alakú. Karógyökere vékony. Igen rövid tenyészideje miatt hajtatásra. A levél serteszőrős. Szentesi hajtató Államilag elismert fajta. Külföldi eredetű. A héj színe élénk skarlátpiros. A levélnyél rövid. sötétzöld színű. A levélnyél középhosszú vagy hosszú. A hús színe fehéres. Tenyészideje 30—38 nap. Pudvásodásra közepesen hajlamos. korai szabadföldi ter­ mesztésre alkalmas. Hajtatásra és korai szabad­ földi termesztésre alkalmas. középhosszú. Húsa kemény. Levélzete kicsi vagy középnagy. szabályos gömb. kissé felálló. Szentes környéki tájfajtából szelektálták. Átmérője 30 mm. a le­ véllemez sötétzöld. Korai legjobb (Cherry Belle) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. Át­ lagsúlya 15 g. gyengén karéjos. lapított gömb alakú. 192 . vékony. A levél lemeze gyengén serteszőrős. A Saxa fajtából egyedi szelekcióval állítot­ ták elő. mint a többi fajta. A levél színe középzöld. A levélzete kicsi vagy középnagy. Főgyökere. A gumóvég kiemelkedik. íze gyengén csípős. A levélszél fogazott. fonáka erősen serteszőrős. A gumó súlya 13 g. Húsa fehér és kemény. 4—5 nappal korábban szedhető. A gumó kicsi vagy középnagy. vastag. A levéllemez tojásdad alakú.). A levéllemez hullámos. Nehezen pudvásodik. sima szélű. áttetsző. Lombja középnagy vagy nagy. Gumója középnagy. vékony.

vékony. szélük csipkés és karéjos. Fő­ gyökere vékony és fakó színű. kemény. Hajtatásra és sza­ badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. 193 . Levélzete középnagy. A gumóvég ki­ emelkedő. Húsa fehér. jól mosható. Színük sötétzöld. A levelek hosszúkásak. vékony. Átlagsúlya 12—15 g. kiegyenlített. Héja élénk skarlátvörös. jó ízű. kompakt növekedésű retekfajta. Alakja szabályos gömb vagy enyhén megnyúlt gömb. pudvásodásra kevésbé hajlamos. A gumó átlagsúlya nagy: 16 g. nehezen pudvásodó. A gumó nagy. Tenyészide­ je rövid. gömb alakú. A héj színe tetszetős. omlós. Hideghajtatásra. külföldi eredetű fajta.) (Champion) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Fő­ gyökere vékony. illetve szabadföldi termesztésre ajánlott. Piaci piros Korai legjobb (Cherry Be!le) fajta (Fotó: Migend L. élénk skar­ látvörös. kelle­ mes ízű. erőteljes fejlődésű. Húsa tejfehér. közéhosszú tenyészidejű fajta. megnyúlt.A gumó középnagy.

lefelé fokozato­ san keskenyedő. erősen szabdaltak. Felső harmadában szé­ lesebb. A levélnyél középhosszú. Külföldi eredetű. hazai nemesítésű fajta. Gyökere vastag. sűrű. hegy­ ben végződő gumójú. Színe középzöld vagy világoszöld. Nyáriretek-fajták Jánosnapi Államilag elismert. Különösen szabad­ földi termesztésre ajánlott. A földből kiálló rész zöldes árnyalatú. a levélrésznél eny194 . középhosszú tenyészidejű fajta. kellemes ízű. Középzöld színűek. erőteljes lombozatot fejlesztő fajta. Levélzete nagy. Nagy. répa alakú. erős.-né) TÖS. húsa üve­ ges. Héja fehér. szőJégcsap fajta (Fotó: Kováts Z. szétterülő. megbízhatóan termő. edzett. Levelei erősen szabdaltak. A felálló levelek középnagyok. A gumófej csapott. A gumó igen hosszú (a 15—18 cm-t is elér­ heti).Jégcsap Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. Gumója nagy. pudvásodásra kevésbé hajlamos. jégcsap alakú.

kora nyári szabadföldi termesztésre alkalmas. ke­ vés oldalgyökérrel. Késő tavaszi. világos­ zöld színűek. be­ tegségeknek ellenálló fajta.Jánosnapi fajta (Fotó: Kováts Z. Húsvéti rózsa (Ostergruss Halblanger Rosa) Forgalomba hozatalra engedélyezett.-né) hén bemélyedt. középhosszú. Héja bar­ nássárga. a csúcsa felé világosodó. A hús fehér. kellemes ízű. A gumó végződése hegyes. gyengén csí­ pős. A gumó lefelé keskenyedő. kemény állományú. A karógyökérzet közepe­ sen vastag. Egészséges. külföldi eredetű fajta. Levelei szabdaltak. felálló. Középhosszú tenyész­ idejű. 13* 195 . kö­ zéphosszú tenyészidejű fajta. A héj kissé redőzött. nehezen pudvásodó nyáriretek-fajtánk. A gumó átlagsúlya 90—100 g. húsa fehér. Gyökérzete durva. Lombja nagy vagy középnagy. lilás rózsaszínű.

196 . gyen­ gén redőzött. nehezen pud­ vásodó. jól tárolható. tompa végződésű. középzöld vagy sötétzöld színűek. fehér színű. A gumófej halványzöld színű. erős karó­ gyökerű. Levelei durvák. Gumósúlya 300—350 g. nehezen pudvásodó fajta. kemény.Korai nyári félhosszú (Früher Sommer Halblanger) Forgalomba hozatalra engedélyezett. A gumó gömb vagy hajlított gömb alakú. Levelei erősen szab­ daltak. középerős növekedésű. sötétzöld színűek. A héj fehér. Húsa hófehér. világoszöld fejű. Középerős lombozatú fajta. felül­ ről egyenletesen vékonyodó. sima vagy gyengén redőzött. tompa hegyben végződő. Hosszú tenyészidejű (100—120 nap). kellemes ízű. Őszi téliretek-fajták — Müncheni sör (Münchener Bier) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. Kül­ földi eredetű. Lombozata elterülő. külföldi eredetű fajta. Gyökérzete finom. Gumója félhosszú. széles fejű. Karógyökere vékony. Húsa fehér. jól tárolható retekfajta. Gumója félhosszú. Hosszú tenyészidejű (90—110 nap). széles vállú. Levélzete erős növekedésű. vékony. közepesen szabdaltak. Héja egyenletes fekete színű. íze kellemes. külföldi fajta. Középkorai. széles orsó alakú vagy ovális. Erfurti kerek fekete (Erfurter Runder Schwarzer) Forgalomba hozatalra engedélyezett.

Talajigénye A nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. valamint a 197 . A nitrogén kezdetben segíti a levélzet kifejlődését. Mivel a hónapos retek rövid tenyészidejű növény. trágyázás A retket ritkán termesztik vetésforgóban. laza szerkezetű. hogy hazánkban a retket szabadföl­ dön viszonylag kis területen termesztik. ezért trágyás-kapás növény után vessük. A nagyüzemi termőterület minimális. pudvásodik. a téli ret­ ket pedig utóterményként termesztjük. Sötétebb talajokon intenzívebb. különös figyel­ met kell szentelni a tápanyagellátásra. A hónapos retket rendszerint elő. Ezért a nitrogént csak foszfor. háztáji termesztés jelentősebb. a gumó túlfejlődik. Amennyiben a gumófejlődéskor nitrogén-túladagolás történik.és kálitrágyákkal együtt adagoljuk. legjobb terület). Érzékenyen reagál a nit­ rogéntartalmú műtrágyákra. Ezért a talaj tápanyagszintjét. Vetésforgó. Rossz talajon a retek gyenge mi­ nőségű lesz és gyorsan felmagzik.A szabadföldi retektermesztés Már korábban is utaltunk rá. táp­ anyagban gazdag talaj szükséges. A retek tápanyagigényes növény. mert az üzemekben ritkán találunk összefüggő nagyobb retekterületet. Talaj. A talaj színe hatással van a retek színére is.és tápanyagigénye egyébként megegyezik a sárgarépáéval. világosabb talajokon halványabb a retek színe. a házikerti. A több szakaszban történő területhasznosítás — ami a retek termesztésénél jellemző — a talaj tápanyagkészletének fokozott mér­ tékű csökkenésével jár. Háztáji termesztésben legtöbbször monokultúrában termesztik (szélvédett hely. Gyengén lúgos kémhatású tala­ jokon díszlik jól.vagy utónövényként. A műtrágyákat könnyen fel­ vehető állapotban kell a talajba juttatni.

elkezdjük. Vetése A retek magja már 2—3 °C-on csírázni kezd. de nem földdé érett istállótrágya al­ kalmazása. A talaj-előkészítő munkákat azonban a vetés időpontja és az elővetemény szabja meg. amikor a talajra rá lehet menni. lyuggatódeszkával vagy lyuggatóhengerrel). káliumtartalmú trágyából 140— 170 kg/ha mennyiséget adagolnak szántás előtt. a nyári retek vetési ideje március—április. a növény igényét kell szem előtt tartani. a téli reteké július vége. a téli retekét a nyári vetésű növények talaj­ előkészítő munkáinak előírásai szerint végzik az üzemek. A háztáji termesztésben gyakori az ágyásos területkialakítás. Kijelölik az ágyak helyét (szeges léccel. Tájékoztató jelleggel közöljük. a trágyázási tervet konkrét laboratóriumi vizsgálat alapján kell elkészíteni. 198 . de lega­ lább kétévenként — az érett. Az őszi szántást. Sajnos háztáji termesz­ tőknél még nem kielégítő mennyiségben alkalmazzák. A műtrágyákra szintén nagy szükség van. hogy a retket mint előnövényt tekintik. s tápanyagigényét nem veszik figyelembe. időben előkészített mag­ ágyat. illetve ásást tavasszal elmunkálják (gereblyével. A hónapos és nyári retek talaját (tavaszi vetés esetén) a kora ta­ vaszi vetésű növények. Nitrogénműtrágyá­ ból tavasszal mintegy 80—100 kg/ha-t szórnak ki. hogy foszfortartalmú műtrágyá­ ból mintegy 250—350 kg/ha. Különösen házikerti termesztésben elterjedt — évenként. Gyakorta elő­ fordul. Ősszel az utónövény igényéhez mért táp­ anyagmennyiséget adagolják ki. A hónapos retket február—már­ ciusban vethetjük. A retek termesztésekor tehát mindig a talaj tápanyagszintjét. simítóval). A vetést korán.szükséges elemek mennyiségét laboratóriumi talajelemzés segítsé­ gével kell figyelemmel kísérnünk. Talaj-előkészítése A retek különösen igényli a jól elmunkált.

szemenkénti vetésnél lényegesen ki­ sebb. sűrűsoros. A szabadföldi retektermesztésnél megemlítjük. Házi­ kerti termesztésben elterjedt az ún. hogy a termesz­ tés biztonságának növelésére elterjedt módszer a vetések fóliás ta­ karása. alatta a növények nem nyúlnak. Előnyei: korai vetésnél kedvező hőhatás a keléshez. A vetőmagigény. Új és használt fólia egyaránt felhasználható. A soros vetésnél a sortávolság 15—20 cm.Elvetett retektábla (Fotó: Kováts Z. A szabadföldi magvetés eszközei a más növényeknél már ismer­ tetett vetőgépek. a talaj vízgazdálkodása javul. szemenkénti vetés 5 X 5—8 X 8 cm-re javasolt. illetve négyzetes vetés. üzemi termesztésben 6— 10 kg/ha. Hónapos reteknél a négyzetes. 199 . A szemenkénti vetést kézzel végezzük. Négyzetes elrendezésű. A vetés mélysége 2—3 cm.-né) Üzemi termesztésben 30—40 cm-es sortávolság gazdaságos. a magvakat takarófölddel takarjuk. soros elrendezésű. Kelés után a fóliát el kell távolítani.

sűrűn kelt vetések ritkítására. Soros vetés esetén ajánlatos kelés után sarabolni. A szedést akkor célszerű elkezdeni. a gumó nagysága. sűrű vetéseket gyomlálni. alak. a mennyiséget csökkenti. egyenetlen árut kapunk. A szedés kézimunkaerő-igényének csökkentésére mintegy 15—20 évvel ezelőtt már szerkesztettek az USA-ban egymenetes hónapos­ 200 . a fajta. A téli retek betakarítását a fagyok beállta előtt be kell fejezni. A nagy vízadagok a retek sekély gyökérelhelyezkedése miatt nem hasznosulnak. növényvédelemre vonatkoznak.). Időpontját az értékesítés módja (ex­ port. Szedése A retek szedését akkor kezdjük. kézzel is könnyen szedhető. Az importáló országok méretre vonatkozó igénye kötött. Korábbi szedésnél — sűrű vetésekben — a taposási kár nem áll arányban a korábbi termés többletbevételével. csomagolásnál az MSZ utasításait kell figyelembe venni. A téli retket betakarításkor a levelektől. A vízhiány a retek egyenletes fejlődését hátráltatja. mert ellenkező esetben deformált. mint a többi gyökérfélét. rossz minőségű. Szedés után a retket szín. A sűrűn kelt vetések ritkítása szükségszerű. nagyság. Az osztályozásnál. a télieket 10—15 cm-re ritkítjuk. amikor a gumók a fajtajellegnek megfelelő nagyságot elérték. a minőséget rontja. méret szerint kell osztályozni. de rendszeresen elégítjük ki. igény szerinti fejtrágyázásra. épség. Jelen­ leg hónapos reteknél a 25 mm-nél nagyobb átmérőjű nem kívá­ natos. a nyári retek 5—6 cm. öntözésre. A hazai piacon a jégcsap típusú fajták 1—1.5 cm. Ápolási munkái talajporhanyításra. földtől megtisztítjuk és fagymentes helyen tároljuk. négyzetes el­ rendezésű. a nyári retekfaj­ tákat 8—10. A -retek segédeszköz nélkül. A hónapos retket 4—8. ha az állomány 20—30%-a elérte a kívánt méretet. a hosszú fajtáké 4—6 cm átmérővel már piacképesek.Növényápolása A retek rövid tenyészidejű növény. belföldi stb. mérete határozza meg. A retek vízigényét kis vízadagökkal.

támaszkodókerekekkel rendelkeznek. A támasztókerekek között helyez­ ték el a levélemelőket. A traktorra oldalt függeszthető gép hat db nyűvőelemből áll. amelyek a talajkopírozást lehetővé teszik. továbbfejlesztett gépek hasonló elven működnek. A sekély művelést indo­ 201 . A területet sekélyen műveljük. fólia sátorban. a gumót egy keresztirányban haladó szállítószerkezet a gép mellett haladó gyűjtőtar­ tályba juttatja. Nálunk üvegházban elsősorban kitöltő növényként szerepel. Hazánkban retekszedő gép napjainkig nem üzemel. A nyűvőszerkezet a retket kihúzza a talajból. fólia házban. Az újabb. A fóliás felületek növekedésével arányosan növekszik a retekkel bevetett terület is. Hajtatását in­ dokolja rövid tenyészideje. nagyobb teljesítőképességűek. Várható termés: 70—200 q/ha. Az egyes nyűvőelemek függőleges irányban külön-külön elmozdulhatnak. meghatározott magasságban a lombozatot levágja. gazdaságossága. karalábéval egyetemben. A fogyasztási idő meghoszszabbítható növényházi vagy fólia alatti hajtatással. A retek a haj­ tatásban különösen meghálálja és igényli a jól elművelt jó szerke­ zetű talajt. egyszerű termesztés­ módja. alacsony hőigénye. A fóliás ter­ mesztőberendezésekben. Talaj-előkészítése A szabadföldi termesztésnél leírtak alapján történik. Termesztése egyaránt sikeres fólia ágyban. rend­ szerint azonban több sort szednek. A levélzetet szál­ lítószalag segítségével a táblára szétszórja. mert a hónapos retek gyö­ kérrendszere nem hatol mélyen a talajba. A retek hajtatása A hónapos retek frissen vagy salátának elkészítve az év nagyobb ré­ szében szívesen fogyasztott zöldségféle.szedő gépet. fűtés nélkül és fűtött berendezésekben.retek. az alkalmazott kétszakaszos hasznosítási rendszerben a retek az első szakaszba kerül a salátával. Haj­ tatásban meghatározó szerepet a fóliás termesztőberendezések je­ lentenek.

nem deformálódik. hogy előkészítéskor a talaj fagya csak a felső néhány cm-es rétegben engedett ki. s az egyes frakciókat külön vetni. sima talajfelszín. között vethető. A legegyöntetűbb a fejlődése a négyzetes vetéssel 5 X 5—8 X 8 cm tenyészterületig. hogy a jól tömörített talajba az egyforma nagyságú magvak egyforma mélységbe. tömörítést a gép elvégzi. ami­ vel az állományt egyöntetűbbé tehetjük. Ennek következtében a retek a talaj felszínéhez közel fejlődik. Enyhén fűtött sátrakban január 10—30. és szedéskor a taposási kár igen nagy. Vetésnél ügyeljünk arra. lyuggatódeszkát vagy lyuggatóhengert négyzetes vetésnél. lomb. A vetés után magtakarófölddel takarunk. Fontos követelmény az egyenletesen tömörített. Vethetünk géppel és kézzel.stb. A szórt vetés hajtatásban rendkívül kedvezőtlen. egyöntetű. Kézi vetésnél alkalmazzuk a sor­ kihúzást soros vetésnél — vagy az ún. szemenként helyezzük el a magot. A soros vetés 12—15 cm-es sortávolságra az előbbi eljárásnál jobb ugyan. Vetése A retket fűtés nélküli fóliás berendezésekben február 10—20. soros és négyzetes vetést. de még mindig nagymérvű egyenetlenséget okoz az ál­ lományban. A gépi vetésnél a magsorok helyét a csoroszlya meghatározza. takarással a felső talajréteget meg­ óvhatjuk. Ez utóbbin a mag távolságának és a vetés mélységének megfelelően helyezkednek el a „fogak”. jó minőségű lesz. mert az egyenet­ len magelosztás egyenetlen fejlődést okoz. a takarást.kolja továbbá. szemenkénti magelhelyezéssel. A vetési módok közül a vetőmagvak elhelyezésmódja alapján megkülönböztetjük a szórt. között vetik.5—2 cm mélyre kerülje­ nek. ritkítás nélkül. Fűtött fólia sátrakban néhány napos fűtéssel a talaj felső átfagyott rétegét könnyen átfűthetjük s így a talajmunkát időben elvégezhetjük. 1. Ajánlatos a retekmagot nagyság sze­ rint 2—3 részre szétrostálni. Fűtés nélküli berendezésekben az erős átfagyás ellen trágya-. A mag helyének kijelölése után kézzel egyenként. 202 .

A rendszer­ telen öntözés korai pudvásodáshoz. A négyzetméterenkénti vetőmagigény 3—4 g.Egyes vidékeken terjed a házikerti termesztésben a papírra tör­ ténő magragasztás is. hogy éppen az erőteljesebben növő gyomot vagy fajtaidegent hagyja bent a szakképzetlen dolgozó. A módszer hibája. Ál­ talános jellegű munkának tekinthető az öntözés. Sekélyen. Növényápolása Az ápolási munkák a termesztésmódtól függően változnak. hogy a magvak könnyen leperegnek a papírról. A retek palántáról is nagyon jól szaporítható. A kívánt hőmérséklet nappal 15 °C körül. Ritkításkor módunk van az elütő egyedek. ritkítás. ezért na­ gyon óvatosan kell bánni vele. újságpapírból vagy krepp-papírból. Nagyobb vízadag a retek sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt nem szükséges. 2—3 cm széles papírcsíkot vágnak. A retek vízigényét hajtatásban gyakori kis vízadagokkal kell kielégíteni. A téli hónapokban keskeny. Száradás után a papírcsíkot te­ kercsbe hajtogatják. „Vetéskor” a tekercset a ta­ lajon a kívánt sortávolságnak megfelelően legöngyölítik. 1—1. Lehetőleg a reggeli órákban öntözzünk. Vetésig tárolják. beöntözik. repcsényretek eltávolítására. A szellőztetés az egyik legfontosabb ápolási munka. Hazánkban azon­ ban ez a szaporítási mód nem terjedt el. gyorsan pudvásodik. éjjel 203 . Borult napokon is szellőz­ tessük a sátrakat. s erre egye­ sével felragasztják a retekmagot. ha a talaj nem elég nedves. a gumó kicsi lesz. A nagyobb gumójú fajtáknak ajánlatos nagyobb tenyészterületet meghagyni. Az öntözést vetés után azonnal elkezdjük. magas hőmérsékleten a levél megnyúlik. nagy gyakorlatot igényel. Fóliás ter­ mesztéskor fokozott figyelmet. Ritkítást a szórt és soros vetésmódoknál végzünk.5 cm-es tápdús takarófölddel befedik. szellőz­ tetés. gyomlálás. fajtaidegenek. Fontos szabály tehát az öntözésben a rendszeresség. Gyakori hiba. a minőség romlásához vezet. Rendszer­ telen szellőzés esetén. Ritkítással ér­ jük el a szükséges tenyészterületet (25—64 cm2/növény). az eset­ leg megjelenő vadrepce.

A hajtatásban a retket csak elhanyagolt területen kell gyomlálni. mosása. A januárban vetett retek március 10—20. 204 . a következő évben magot nyerünk. Idejét a gumó átmé­ rőjének igény szerinti nagysága határozza meg. márciusban végezzük. Négyzetméterenként 20—30 csomóval számolhatunk. A vetéstől szedésig terjedő idő fajtától. borult időben 12 °C legyen. között. hazai fogyasztásra a nagyobb gumó­ átmérő kívánatos. áp­ rilis elején szedhető. a februárban vetett március végén. Az utóbbi fajtacsoportnál az első évben dugványt nevelünk. csomózása nagy kézimunkaerő-igényt jelent. A nagyobb mérvű lehűlés — mint említettük — a ko­ rai magszárképződést váltja ki a retekből. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. A dugványtermő év A talaj-előkészítés megegyezik a szabadföldi árutermesztésnél le­ írtakkal. A sortávolság 40 cm. A retek szedése. hogy az állomány fejlődése egyöntetű legyen. A magvetést februárban. függően 4—6—10 hét között vál­ tozik. Különösen ügyelni kell az egyenletes magelosztásra. a termesztőknek elsősorban ezt kell figyelembe venniük a szedés ütemezésénél. termesz­ tésmódtól. A retek magtermesztése A hónapos és nyári retek magját egy. szaporítási időtől stb. hogy a virágzás időszakában még alacsonyabb hőmérsékleten a termékenyülés biz­ tonságos legyen. Az erős lehűléstől is óvjuk az állományt. az őszi—téli retek magját két tenyészidő alatt állítjuk elő. Exportra a kisebb. A minőségi előírások adottak.10—11 °C. A csomózást a piac igénye szerint végezzük. Szedése A retket fogyasztásra érett állapotban szedjük.

gyomtalanítjuk. Átültetéskor a leveleket visszakur­ títjuk. A vetés előtt a talajt vízkapacitásra feltöltjük. a gazdaságosságot növeli. A pudvásodás mértékéről a gumó metszésével — további felhasz­ nálhatóság nélkül — illetve fúrásával (3—5 mm átmérőjű csővel) — továbbtermesztési lehetőséggel — győződhetünk meg. Vetésmélysége 2—3 cm. kelés alatt egyenletesen nedvesen tartjuk. és csak a fajtajellegnek megfelelő tö­ veket ültetjük végleges helyre. A dugványnevelő évben az őszi—téli retek talajigénye annyiban tér el a hónapos retekétől. 205 . A dugványokat másodterményként termesztjük. elterülő levélzetű. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. Kelés után az állományt 8—10 cm-re ritkítjuk. A talaj porhanyítását.Az ápolási munkák közül kiemelkedően fontos a ritkítás: 8— 10 cm-re. Az első évben dugványt nevelünk. gumó nélküli vagy lila gumójú. Az őszi—téliretékmag-termesztés kétéves időtartamot igényel. beteg nö­ vényeket. ami jelentős kézimunkaerő-megtakarítást jelent. korcs és a virág színében eltérő. a gumó teljes kifejlődése után felszedjük. korán lekerülő növény után vetjük. Sortávolsága 40 cm. A gumó alapján csak úgy szelektálhatunk. egyenletes magelosztással ez ki­ küszöbölhető. durva növekedésű. a talajt porhanyítjuk. • A fajtatisztaság megóvása érdekében a tenyészidőben a szab­ ványban rögzített szempontok szerint végezzük a szelekciót. hogy nem igényel olyan táperőben levő talajt. Legtöbbször ritka vetéssel. a gumót sáros pépbe mártjuk. A sze­ lektálásnál el kell távolítani a repcsényretekkel vagy más kultúrfajtával kereszteződött. ha a hónapos és nyári retek magját szabadföldi ágyba vetjük. gyomtalanítását időben kell vé­ gezni — a csírázó gyomokat elkeverni — mert a magszárat fejlesztő növényállományt már csak nagy károsodás árán ápolhatjuk. A magvetés ideje július—augusztusban van. mint a magtermő évben. Kiszedés előtt azonban a magszárat fejlesztő egye­ deket eltávolítjuk. osztályozzuk. A sorközök gyommentesen tartása az egész tenyészidőszak alatt feladatunk. A dugványokat az őszi fagyok beállta előtt — október—novem­ ber — kiszedjük.

széltől takarással óvjuk. mert a kihúzott növények gyökeréről a mag közé kerülő földszennyeződés nehezen tisztítható. ügyel­ ve. Gazdaságosabb az egymenetes betakarítás kombájnnal. gyomtalanítunk. A kézzel levágott magszárakat kis kévékbe kötjük. A becők és a szár nehezen nyílnak. 20—30 cm-es tőtávolságra ültetjük. 3—4 napi száradás után csépeljük. A dugványok eredése után kapálunk. 206 . gyakori forgatással utánszárítjuk. A talaj-előkészítés megegyezik a korábban leírtakkal. alakú egyedeket eltávolítjuk. amint a talajra rá lehet menni. A dugványokat — tavaszi átválogatás után — 50 cm-es sortávol­ ságra. A magtermő év Az őszi—téli retek magtermesztésekor is a szabványban előírt izo­ lációs távolságot érvényesítjük. szellős helyen vé­ konyan elterítve. hogy a növényt ne húzza ki. óvatosan csomóba rakjuk. A ve­ tőmag minőségi követelményeit az MSZ tartalmazza. hogy a szívrész meg ne sérüljön (ezért nem szabad kézzel lecsavami).Kiszedés után a levélzetet 2—3 cm-es csonkra visszavágjuk. tovább tisztítjuk. A sérült. ezért az optimális aratási idő bevárható. bálákba rak­ juk. a becők és a szár világosbarnára színező­ désekor kezdjük. esetleg a dugvány pusztulását idézi elő. A meg­ felelő fordulatszámra (borsó) beállított. beteg. A retekmag — fajtától függően — júliusban—augusztusban érik. • Hektáronként 6—10 q retekmagterméssel számolhatunk. szelelőrostán átengedjük. a fajtától elütő színű. borsóaratóval vagy kombájnnal vághatjuk. A vermelés előtt a dugványokat szelektáljuk. A laza ültetés vontatott eredést. A retket kézzel nyűni nem szabad. Az aratást teljes éréskor. A rátapadó földtől megtisztítjuk. így a retek nem pereg. gumi verőlécekkel ellátott dob a retket kis veszteséggel kicsépeli. A retket kaszával. A vágószerkezet talajtól számított magasságát úgy váiasszuk meg. Az ültetéskor a földet jól szorítsuk a dugványokhoz. A kicsépelt magot retekfejtőn. A kiszelektált dugványokat a sárgarépához hasonlóan vermel­ jük. Az ültetésre váró dugványokat naptól.

) könnyen átvihetők. A Cabbage black ring vírust és a Cauliflower mosaic vírust nem perzisztcns módon a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. A levél színén sárgászöld. nekrotikus pontok vannak. A keresztes virágú gyomok irtása. A nyáriretek-fajtákon a be­ tegség kisebb jelentőségű.) A betegség elsősorban a hónapos retek levélpusztulását és a retek­ gumó minőségének romlását okozza. A fenti vírusok mechanikailag (érintés stb.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Mysus persicae Sulz. mozaikosak.) 207 . szürkésbarna. Védekezés: a levéltetvek és a Coleoptera fajok ellen. Glits M. A Radish mosaic vírus levéltetvekkel nem vihető át.) A levelek világoszöldek. Radish mosaic vírus. Gazdanövényei a keresztesvirágúak. csak Coleoptera fajokkal. A levél Retekperonoszpóra (Fotó: dr.) terjeszti. Cauliflower mosaic virus. (Kórokozó: Cabbage black ring virus.A retek betegségei Retek-mozaikvírus. amelyeken apró. Retekperonoszpóra. erek által határolt foltok jelennek meg. (Kórokozó: Peronospora brassicae Gáum.

A vegetációs időben már a sziklevelekre kerül a kórokozó. ahol aztán a sejt közötti járatokban helyezkednek el. Felületükön fehér konídiumtartó gyep jelenik meg.és lomblevelek rendszeres védelme esetén a gumó egészséges marad. A gumó belsejében szürkésbarna. A gumó felületén leggyakrabban a talajszint felett.Retekperonoszpóra a gumó belsejében (Fotó: dr. a szártőhöz közel. Glits M. A szik. sötétszürke foltok láthatók. nagy ki­ terjedésű elszíneződés található.2% tömény­ ségben nedvesítőszer hozzáadásával eredményesen használhatók. A konídiumok vízcseppben csí­ ratömlőt fejlesztenek és az ép bőrszöveten át a növénybe jutnak. A kórokozó alacsony hőigényű gomba. amelyek később a gumó nagy részére kiterjednek. és hausztóriumuk a sejtekbe hatol. A permetezés­ re a ditiokarbamátok (Zineb. ahol konídiumtartó gyepet fejleszt. Védekezés: tavasszal és ősszel már szikleveles korban meg kell kezdeni a permetezést. ritkábban a talajban levő részeken apró. A kórokozó a növénymaradványokban micélium formájában és oóspórával telel át. 208 .) fonákén fehér konídumtartó gyep fejlődik ki. majd onnan a gumóra mosódnak. A tünetek a magho­ zók szárán és virágzatán is megtalálhatók. A leváló konídiu­ mok a lomblevelekre kerülnek. Maneb. Dithane M 45)0. sekélyebb-mélyebb repedések keletkeznek. A gumók feji részére tapadó beteg levélalap-maradványokról a kór­ okozó közvetlenül is a gumóra jut. elmosódott szélű. rövidebb-hosszabb. Ez­ után a foltok elparásodnak. és a lomblevelek intenzív fejlődésének idő­ szakában 7 naponként meg kell ismételni.

de előfordulása nem gyakori. a tavaszi káposztalégyhez hasonló tüneteket okozva. szürkészöldek lesznek. A védeke­ zés módja és anyagai azonosak a sárgarépánál tárgyaltakkal. esetenként a fentebb említett legyekével azonos kártételi formával. 14 Gyökérzöldségek termesztése 209 . Ezért van különös jelentősége a keresztes virágú gyomnövények gondos irtá­ sának. nyűveket találunk. teljesen azonos tünetekkel jelentkezik a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae Bché.) is károsíthat a retekben. Védekezés: mindegyik faj ellen igen nehéz a védekezés. A gyökérlégy kártételével egyidőben.) lárvái esetenkénti károsítói lehetnek a reteknek is. bár más fonálféreg-fajok is előfordulhatnak. Káposzta-fonálféreg (Heterodera cruciferae Franklin) mint lehet­ séges kártevő jöhet számításba a reteknél. morzsalékos rágcsálókkal telt járatokat. A retek meg­ védésére a felsorolt kártevők ellen egyébként hatásos Lindan-tartalmú szerek sem javasolhatók a legyek rajzása idején. Emiatt ez a szer csak a maghozónak szánt retekvetésben alkalmazható. Az ellene való védekezés megegyezik a sárga­ répánál leírtakkal. A rágásukkal kiodvasított gumók nem értékesíthetők. A talajból kihúzva. A kártétel akkor jelentkezik legszembetűnőbben. Nyári vagy nagy káposztalégy (Phorbia floralis Fali. Kü­ lönösen erősen jelentkeznek ezek a tünetek a fiatal növényeken. csapadékos időjárás után hirtelen meleg áll be. a növény gyökerén szabálytalanul haladó. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff.) is. Fésűslábú viráglégy (Phorbia platura Meigen) is előfordulhat még a retken.) Elsőrendű tápnövénye a retek. mert az ká­ rosan hat a retek ízére. A föld feletti részeken a károsítás tü­ netei abban nyilvánulnak meg. amivel jelentősen mérsékelhetjük e kártevők felszaporo­ dását. A közvetlen kártételt okozó lárvák is nagyon hasonlók. benne fehéres színű lárvákat.A retek állati kártevői Gyökérlégy (Phorbia radicum L. A már fertőzött növények nem menthetők meg. lankadnak vagy el is pusztulnak. Az ellenük való védekezés tulajdonképpen nem is a növény. hogy a növények a fejlődésben meg­ állnak. hanem a talaj vegyszeres kezelésén alapszik. ha tavasszal tartósabb hűvös.

ezért a nagyon rövid hatástartamú és várakozási idejű ro­ varölő szerekkel.). A nagy káposztabolhát kivéve mindegyik faj a talaj repedéseibe vagy a gyökérnyakhoz helyezi el a tojásait. majd néhány nappal később már szabadon hámozgatják vagy rágják át a leveleket. A kikelő kis hernyók először aknákat rágnak a levélben. a kikelő lárvák pedig a levelekben ak­ názva fejlődnek tovább. Tömegsza­ porodásakor figyelemre méltó károkat okozhat.) Minden termesztett és vadon élő keresztesvirágún. A nagy káposztabolha viszont a nö­ vény leveleire rakja tojásait. Száraz időben a kártétel mértéke nő. Ugyanakkor nitrogéntrágyázással siettetni kell a növények fejlődését. meleg időben néhány nap alatt súlyos károkat tudnak okozni. A káro­ sítás következtében a fiatal növények fejlődésükben erősen vissza­ esnek. de ezek a szerek csak a maghozó gyökér­ zöldségek védelmére használhatók. mint a keresztesvirágúakra specializálódott faj.) A keresztesvirágúak földibolhái a retek jelentős kártevői lehetnek a kora tavaszi időszakban. Védekezés: az egyébként hatásos Lindán a retekben nem hasz­ nálható. 210 . Védekezés: igen gondosan irtani kell a keresztes virágú gyomokat. és az ezekből kikelő lár­ vák a gyökereken károsítanak. így pl. Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. ugráló mozgásukról közismert apró bogarak napos. A bogarak a retek leveleinek lemezébe néhány mm-es lyukakat rág­ nak. A bolhák által kirágott lyukak a levelek fejlődése során meg­ nagyobbodnak. így a retken is előfordulhat. jellegzetes test­ alkatú poloskák jelenlétén kívül. majd az ezt követő el­ halás nyomán ismerhető fel a tavasszal megjelenő. hogy a földibolhák felszaporodásának mértékét csökkentsük.1 %-os Phosdrines permetezéssel védekez­ hetünk.és a metil-parathiontartalmú porzószerekre. megtalálható a retken is. az erősebb. vastagabb leveleket pedig hámozgatják. 0. A földibolhák nagyon érzékenyek a Lindán.Földibolhák (Phyllotreta ssp. Az imágó alakban kitelelt. hogy a levélzet fejlődése jelentősen haladja meg a kártétel mértékét. Káposztapoloska (Eurydema ornatum L. A kártétel a levelek színén jelentkező sárga szívásnyomok.

Az ellenük való védekezés ugyanaz. mert ilyenkor a virágzás soká elhúzódik. A bimbókon lyukat rágnak. A bogarak aktivitása napos időben nagyobb. gyöngyház fényű nyálkacsík látható. de a kártétel tartósan borult időjárás esetén mégis jelentősebb. szükség esetén 10 naponként megismételt permetezés.1 %-os Phosdrinnak vagy más hasonló hatású szerekkel történő. Szívogatásuk következ­ tében a levelek torzulnak.A kikelő lárvák a szárban és a levélnyélben táplálkozva járatokat rágnak. A megtá­ madott növények levelein szabálytalan rágásnyomok és ezüstfehér. Védekezés: nem teljesen kidolgozott. Az ellenük való védekezés azonos a sárgarépánál tárgyal­ takkal. a magtermő növények hajtásai is defor­ málódnak. Azimágó alakban áttelelt bogarak tavasszal korán előjönnek és jelentős károkat okozhatnak a mag­ hozó retekben. A telelésre vonulás előtti táplálkozásukkal az imágók is károsíthatnak.) Egyik legfontosabb tápnövényei közé tartozik a retek.) Kárté­ tele időnként és helyenként megfigyelhető a retek maghozó növényein. Maghozó növényeknél a tojásrakás előtti 20—25 kg/ha adagú Hungaria L 2-porozás azonban eredményesnek látszik. Károsítá­ sukkal néha találkozhatunk. A bimbók belsejébe rakott tojásokból kikelő lár­ vák az imágókhoz hasonló károkat okoznak. Deroserac és Árion fajok). abba befurakodva a virágporral és a bibével táplálkozva kirágják a virágok belső részeit. A növényeken elsősorban nedves. alapszínű és rajzolatú meztelencsigák talál­ hatók. a növényen található bábok el­ pusztítása céljából. rend­ szerint négyesével helyezik el a tojásaikat az epidermisz alá. Ezek közé tartozik a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. csapadékos időjárás esetén— különböző nagyságú.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz. 14* 211 . Repcefénybogár (Meligethes aeneus Fabr. Az áttelelt imágók tavasszal a levelek nyelébe vagy a szárba.). A retket több levéltetűfaj is károsíthatja. Levéltetvek. mivel életmódja sem egészen ismert.Védekezés: igen fontos a károsított növénymaradványok meg­ semmisítése gondos alászántással. de a kártétel ritkán komoly. Vegyszeres védekezésre alkalmas a 0. ettől a szár és a levélnyél szivacsos állományú lesz. Repceszárormányos (Ceuthorrhynchus quadridens Panz. mint a sárgarépánál. Meztelencsigák (Limax.

ha jó talaj-előkészítéssel és táp­ anyagellátással elősegítjük a növények gyors fejlődését s a virágzás ugyancsak gyors lefolyását. Hatásos megelőző módszer.Védekezés: akkor válik szükségessé. mert a beporzást végző hasznos rovarok védelme igen leszűkíti a vegyszeres védekezés lehetőségeit. 212 . ha tömegesen lép fel a kár­ tevő. Szükség esetén 20—30 kg/ha Melipax porozószer kiszórásával érhetünk el eredményt. Erre azért is különösen szükség van.

Szaporításra a tetszetős küllemű. csak kedvező vízellátás esetén terem kielégítően.vagy mélyművelési móddal. Bár eltűri a szárazságot. Újabban mint ecetes tormának feldolgozott csomagolt áru egyre kedveltebbé válik. Gazdasági jelentősége Használati értékét maga a földbeli hajtás. Korai tavaszodás esetén minél előbb ültessük ki. Nem talajzsaroló növény és jó szerkezetű talajt hagy maga után. azonban mint haszonnövényt egyéves kul­ túrában termesztik. Táplálkozási jelentőségét a friss torma „siningrin” glikozid-tartal213 . nemes torma csak nyílt fekvésben. könnyen művelhető homokos talajon gaz­ daságos a termesztése. rizóma adja. ezért késő ősszel fagymentes napokon bármikor szedhető.Torma Évelő növény. si­ ma gyöktörzset fejlesztett növények talpgyökereit hasz­ náljuk fel. vagy öntözzük. Termeszthető bakhátas. Ezzel együtt a termelése is növekvő tendenciát mu­ tat.30 kg. Hidegtűrő növény. A torma ültethető tavasszal is és ősszel is. Laza szerkezetű. teljes napsütésben terem. jó vízellátottságú területen termesszük. 1 főre eső fogyasztás 0. Félárnyékos helyen is fejlődik. A legkedvezőbb ülte­ tési ideje: március eleje. Terméshozam: 40—70 q/ha. barázdás és sík. de ízes. amely csak „torma” néven kerül a forgalomba. Ezért vagy üde. egyre inkább terjedőben van. mivel nagy nedvességigényű nö­ vény.

87% 1. Termesztésének kezdetéről pontos adataink nincsenek. humuszos öntéstalajok növénye.04% 0. de ma már elvadulva mindenütt megtalálható.15% Klór 0. aszparagin. Kémiai összetétele (100 g rész.ma adja. arginin. arabinóz által szolgáltatott szén­ hidrátok.81% 2.43% K 0. 214 . glutamin. galaktóz. A folyók melletti.35% 15. amelyből a jelenlevő enzimek hatására a Mirozin mustár­ olaj képződik. Magyarországon összefüggő termőtája Hajdú-Bihar megyében van. ami évi 80—100 t-t tesz ki.62% 2.49% Kovasav 0.43% Ca 0.20% Mg 0.73% 0. Ez a megye termeli meg Budapest csaknem egész tormaszükségletét. légszáraz anyagra vonatkoztatva): Víz Mirozin mustárolajat tartalmazó anyag Zsír Mirozinmentes extraktum Farost Hamu Ásványianyag-tartalma: N 0.20% P2O5 Kén 0. További fontosabb hatóanyagok: szaharóz.62% Származása és elterjedése A torma Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsia határos területein ős­ honos. alloxur bázisok. 76.03% Nagy kéntartalma feltűnő.77% Nátron 0.

A szaporítóanyag kiválasztásánál tetszetős küllemű. rizóma. A gyökértörzsön vékonyabb szívógyökerek vannak. A gyökérrendszer végső elágazásai a hajszálgyökerek. Az első évben csak tőleveleket fejleszt. A talpgyökerekből el­ ső évben átlagban 4—5 szaporításra alkalmas dugványt kaphatunk. 215 . A levelek széle fogazott. sima gyök­ törzset fejlesztett egyedek talpgyökereit használjuk fel továbbszaporításra. A piacra kerülő mennyi­ ség nagy része háztáji termesztésből kerül ki. tekintet nélkül egyéb fajtabélyegekre. nagyságban és a tormatest vastagságában különböznek egymástól.Termőterülete országosan 600 ha körüli. de már üzemi termesz­ tésről is beszélhetünk. Ennek folytatása az orsógyökér. Dessewffy szerint is nehezen lehetne fajtákat egymástól megkülönböztetni. A felhasználásra kerülő torma maga földbeli hajtás. vagy karéjosan vagy szeldelten tagoltak. gyöktörzs. Becker-Dillingen szerint minden termesztőtájnak megvan a maga tájfajtája. ezek alsóbb és erősebb gyökereit talpgyökereknek nevezzük. fás gyökereket teremnek. A levéllemezek épek. amelyek csak levélformában. Növénytani jellemzése Évelő növény. Mint haszonnövényt azonban egyéves kultúrában termesztik. nyelesek és 80 cm-re is megnőnek. A virág­ száron hozott levelei rövid nyelűek vagy ülők és ép szélűek. illetve tápanyag után. A szívógyökerek mélyen. amely függőleges helyzetű és erősen megvastagszik a benne felhalmozódó tápanyagoktól. néha egy méter mélységig is lehatolnak a talajba víz. A torma esetében nálunk jelenleg egy-egy termelőüzemen belül következetes pozitív és negatív szelekcióval a szabványnak meg­ felelő minőség előállítása a cél és nincs törekvés egységes. nagyok. mert keverten termelik az egykor külön fajtának leírt típusokat is. hogy az íz és a csípősség erősen a talaj és a technológia befolyása alatt áll. elterjesz­ tésre alkalmas fajta kinemesítésére. Ennek alapja. amelyek oválisak. mert az évekig egy helyen hagyott tövek elvadulnak és elágazó. Cselőtei szerint csak csípős és nem csípős típusokat különböztetünk meg.

Tormalő (Fotó: Cselőtei L.) .

közöttük a hosszúkás alakú termő a rajta ülő bibével. Becker-Dillingen szerint csak Magyarországon találkoztak mag­ hozó tormával. sok virággal.) rekeszben két sorban ülnek. amelyek a virágszárak végén helyezkednek el és erősen szétágazók. Télen a talajban hagyva sem fagynak el. de a kultúrtormánál a rekeszekben többnyire nincs mag. Termése becő. Magjai tojásdadok vagy gömbölyűek (1. Virágzata összetett sátor. vagy a szár dróttal.5—2. nemes tor­ ma csak nyílt fekvésben. teljes napsütésben terem. Virágai négy csészele­ vélből és négy fehér sziromlevélből állnak. ha több évig marad ugyanazon a helyen. de ízes. Fényigénye. de önbe­ porzás is lehetséges.Virágszárat és virá­ got csak akkor fejleszt. de gyökerei nem érzékenyek.0 mm). 217 . Levelei -4 °C-on elfagynak. Kényszeríthető a maghozásra a szár alsó részének meggyűrűzésével. A magvak minden magVirágzó tormatő (Fotó: Haniséros P. Idegenmegporzó. zsineggel való körbekötözésével. magjai nem kerülnek a kereskede­ lembe. Biológiai igénye Hőigénye. négy hosszú és két rövidebb porzószállal. Félárnyékos helyeken is fejlődik. Mivel a tormát dugványról szaporítjuk.

Száraz területen a jó termés érdekében öntözzünk. Transzspirációs együtthatója 334. Az NSZK-ban megkülönböztetnek több tájfajtát.Vízigénye. szintén tájfajták vannak for­ galomban. Nagy. Termesztett fajták Mivel hazai termesztésben és fajtajegyzékünkben bejelentett és álla­ milag elismert fajták nincsenek. és minőségét küllem alapján a szabvány határozza meg. Spreewaldi stb. mint pl. Belgiumban stb. Franciaországban. A vizet és a kimondottan vizes talajt azonban éppen úgy nem vi­ seli el. a következőkben a nálunk táj­ fajtaként ismert típusokat említhetjük meg: Debreceni édesnemes torma. 218 . mint a száraz talajt. mint mindenütt. Nálunk a torma nemesítésével nem foglalkoznak. fajtákat vagy tájfajtákat következetes szelekcióval állították elő. ahol tormát termesztenek. A fajták fenn­ tartását és szelekcióját minden termelő vagy termelőüzem saját maga végzi a szaporítóanyagának kiválasztásával. erre utal az egyes fajtaként megjelölt típusok neve is. kissé nyirkos talaj az op­ timális. a ma használatos „nemes tormát”. Bajor. Ennek következtében a forgalomba kerülő torma csak mint torma szerepel. Nürnbergi édes torma. A nemesítés helyzete Hazánkban is. A csehszlovákoknak is két bejelentett fajtájuk van. amelyet az Olomouci Zöldségkutató Intézet állított elő. csak jó vízellátottságú talajban fejlődik jól és ad kielégítő termést. A későbbiek folyamán a gépesítés komp­ lexitása állíthat fel a nemesítők számára megoldandó feladatokat a tormával kapcsolatban is. Kettő közötti. Nürnbergi édes torma. Nemesítési célkitűzésként a csípősség és az enyhén csípősség kü­ lönválasztása szolgálhatna.

fás lesz és túlságosan csípős. mélyebb fekvésű. Durva. mert a vissza­ maradó gyökérmaradványok a következő évben kihajtva alaposan elgazosíthatják a talajt. Hamburgi. Vetésforgó Üzemben egyéves növényként termesztik és így könnyen beilleszt­ hető a vetésforgóba. A laza szerkezetű. származásuk sze­ rint: Nürnbergi és Erlangeni erősen csípős Bayersdorfi édes és csípmentes Bajor. Termesztéstechnológia Talajigénye Az ásványi anyagokban gazdag. Csehszlovákiában elismert fajták: Krenox egyéves fajta. Legalább 40 cm mélyen lazítsuk meg a talajt. Ezért csakis kapás növények következhet­ nek utána. 219 . Egyébként a torma nem talajzsaroló növény és szerkezetileg is jó talajt hagy maga után. Malini évelő fajta. párás levegőjű területeket kedveli elsősorban.Az NDK-ban és az NSZK-ban elterjedt fajták. rögös talaj nem alkal­ mas torma termesztésére. A kötött talajokon gyakran elveszti ízét. Minden istállótrágyát kapott zöldségféle és mezőgazdasági kultúra jó előveteménye. Ugyanakkor a torma rossz előveteménynek számít. Spreewaldi. könnyen művel­ hető homokos talajokon nemcsak a minősége lesz jó a tormának. Az ajánlott forgó négyéves. valamint a pillangósok. hanem termesztése is gazdaságosabb.

adjunk szerves trágyát és egészítsük ki műtrágyákkal. hogy mélyen gyökerező növény. szuperfoszfátot és kálisót. tehát jól érett istállótrágyát használjunk. úm. A vegyes trágyázás­ nál is lehetőleg 2:1:4 NPK-hatóanyagarányt tartsuk be. Talaj-előkészítése. Az alapműtrágyákat. 220 .35 kg Kálium 1. amilyen mélyen csak tudjuk. hogy a kiültetésre kerülő dugványok hossza 20—30 cm és azt is. Mivel a növények normális tápanyagfeltárás esetén az adott tápanyagnak egyharmadát tudják felvenni. valamint istállótrágyát még az ősz folyamán szórjuk ki. Házikertekben is olyan mélyen forgassuk meg a talajt. ültetése A torma termesztésénél figyelembe kell venni. a bakhátak felhúzásával egyidőben.Tápanyagellátása 1 q torma termesztésével a következő NPK-mennyiségeket vonjuk ki a talajból: Nitrogén 0. Pétisót pedig tavasszal. Megfi­ gyelések szerint a friss istállótrágya után a tormán barna foltok ta­ lálhatók. Ezért ősszel lehetőleg 35—40 cm mélyen szántsunk és altalajlazítót használjunk 50 cm-ig. ezért a fenti mennyiséget ennek megfelelően célszerű biztosítani a kívánt terméseredmény el­ éréséhez.30 kg Alaptrágyázásként a betervezett mennyiségnek megfelelően pél­ dául 60 q/ha-ra a fenti mennyiségnek hatvanszorosát kellene ad­ nunk. ültetés után.75 kg Foszfor 0. Közepes ellátottságú talajon az előbbiek értelmében az ajánlott műtrágyamennyiség (hatóanyagban hektáronként): Nitrogén 135 kg Foszfor 65 kg Kálium 235 kg Amennyiben mód van istállótrágyázásra (400 q/ha).

A síkművelésnél pedig a megmunkált sík terü­ letre ültetőfával duggatjuk be a dugványokat. őszi telepítéskor a talajfor­ gatást ültetés előtt 6—8 héttel végezzük el. 25—30 cm-es dugványokat 100 cm sortávolságra ültessük. de nem függőlegesen rakjuk le a dugványokat.vagy mélyművelési mód • A bakhátas művelést nálunk is alkalmazzák. Szűk sortávolság a bakhátak kibontása alkalmával a gyökere­ zésnél jelent akadályt. Akármelyik művelési módnál arra ügyeljünk.A torma ültethető ősszel és tavasszal. A bakhátakat húzhatjuk töltögetőekével vagy speciális bakhátkészítővel. amelyeknél a sortávolság 70—80 cm is lehet. hanem ferde síkban.és tőtávolságtól. A dugványokat a bakhátakba ültetőfával. a barázdás és sík. nehogy kiszáradjanak. Telepítési. hogy a dugványok teteje 3—4 cm-re kerüljön a föld felszíne alá. A házikertben házihasználatra kiültethetünk 6—7 cm-es dugványokat is. A legmegfelelőbb tőtávolság 30 cm. míg a 20 cm hosszúságúakat 80—90 cm-re is tehetjük. • A bakhátas művelés. és ezzel részlete­ sen is foglalkozunk. Mindkét művelési mód hátránya a gyökerezésnél jelentkezik: nehéz a dugványokat kibontani. A tavaszi talajmunkákat is ennek megfelelően ütemezzük be. kézzel háromféle mó­ don rakhatjuk be: a gerincre egy sorban. mintegy 10—10 cm-re hármas kötésben . a gerinctől lefelé. hozzáférni stb. Korai tavaszodás esetén a lehető legkorábban ültessünk. illetve ültetési módok: a bakhátas művelés. míg a barázdás és mélyművelés munkaigényes­ sége miatt kiszorult. Legkedvezőbb ültetési idő március eleje. A barázdás ültetési módnál az ekével húzott barázdába félmagas­ ságig ültetőfával beduggatott dugványokat ültetés után töltögetőekével felkupacoljuk. A sortávolságot pedig befolyásolja a dugványok mérete. hogy a talaj ülepedni tudjon. Ezért üzemi termesztésben célszerűbb a meg­ adott és bevált sortávolság. 221 . A dugványszükséglet függ a sor. ugyancsak hármas kötésben. A kitűzött sorokon vagy a beállí­ tott sortávolság szerint a 30—35 cm magas és 60—70 cm talpszéles­ ségű bakhátakat húzzuk fel.

6—4. a rajtuk kép222 . Második kapáláskor júliusban végezzük el az ún. Csak egy főhajtás maradjon a rizómán. 350—520 1 vízben oldva + gensen: Maloran 3.) A kezelést közvetlen a dugványok kiültetése és a bakhátak elké­ szítése után lehet elvégezni. 80x30 cm-nél 41 ezer db/ha.5—3 hónapig tart. és így a gyommentességet biztosíthatjuk. márciusi ültetésben kedvező időjárás esetén 2—3 hét múlva megjelennek az első levelek a dugványokon és vele együtt az első gyomok is. Fontos ápolási munkája a tormának egynél több hajtás eltávolítása és a gyökerezés. Kapálások al­ kalmával a bakhátakról lemosott földet lehetőleg újból töltsük fel.2 kg/ha. a sorközöket pedig sorközművelővel tisztán lehet tartani. 100 X 30 cm-nél 33 ezer db/ha. Általában a kiültetett dugványok hosszának megfelelő árutormát kapunk. 500—600 1 vízben oldva. Ahhoz. A dugványok ápolása Kora tavaszi. Ezt követően a torma erős lombja a sorokban elnyomja a kelő gyomokat.és tőtávolság ese­ tén: 70 X 30 cm-nél 48 ezer db/ha.A dugványszükséglet alakulása különböző sor. Az ajánlott szerek hatása általában 2. hogy sima tormákat kapjunk.Afalon 2. (Alacsonyabb humusztartalom esetén a megadott kisebb adag irány­ adó. gyökerezést. de a következő vegyszerek használhatók: preemer. Nem gyomirtott telepítésnél legalább háromszor kapáljuk. A felesleges hajtások leszedésére általában akkor kerül sor.5—5.3 kg/ha. amikor a lomblevelek 8—10 cm-esek. Vegyszeres gyomirtása Egyelőre engedélyezett eljárás nincs. A gyökerezés elvégzéséig azonban megfelelő védettséget adhat.

Gyökerezés után. zsák. Kis területen. Öntözés. hogy a hervadást minimálisra csök­ kentsük. Gyökerezés után természetesen újból vissza kell takarni. egészen a talpgyökerekig.vagy rongydarabbal ledörzsölni és csak a dugvány alsó részén levő talpgyökerek maradjanak meg. vagy ha még zsengék. "Lehetőleg a reggeli órákban gyökerezzünk. ha szükségesnek látszik — az időjá­ rástól függően — és öntözni tudunk. házikertben való termesztésben a gyökerezést meg lehet ismételni augusztus végén vagy szeptember elején. illetve a tormát. Ehhez a művelethez ki kell bon­ tani a bakhátakat. akkor 30— 40 mm-nek megfe­ lelő vízmennyiséget juttassunk a területre.Torma kibontása első legyökerezéshez (Fotó: Cselőtei L. 223 .) ződő oldalgyökereket éles késsel le kell vágni.

manipulálása Kézzel tisztítjuk. tiszta tárolásra megfelelően elkészített anyagot feltételezve. háztáji termesztésben a bakhátakat kapával bont­ suk ki. A torma testének simának. • Kis területen. és alul szabványnak megfelelő hosszúságúra vágjuk. • Üzemi termesztésben. Ügyeljünk arra. hasonlóan a sárgarépához vagy más gyökérzöldséghez. szedhető tavasszal is. homokban. ezért késő ősszel — októbertől. kaszával. Egészséges. nagyobb területeken többnyire kormány­ lemez nélküli ekével szántják ki. prizmák­ ban tárolják. illetve felszedhető. A talpgyökerekből a következő évi dug­ ványanyagunkat biztosítjuk. A vágás felülete gyorsan parásodik és ez sajnos minőségi hátrány­ nyal jár. Tisztítása. sártól és minden szennyeződéstől men­ tesnek kell lennie. sőt télire benthagyva. mert ezek kihajtanak. Tárolása A tormát hagyományosan kicsiben pincében. Jó eredményt kaphatunk kisebb mennyiség esetén a polietilén zsá­ kos tárolással is. akár ásórendszerű gépekkel. hogy gyökérma­ radványok ne maradjanak a talajban. Terméshozam 40—70 q/ha. Üzemi szedésnél a lombját sarlóval.Szedése A torma hidegtűrő növény. A fejrésznél teljesen kopaszra tőből levágjuk az összes levelet. pincehőmérsékleten. szártépővel szedhetjük le. Manipulálás a szabványnak megfelelő osztályozásból áll. ha szükséges. Teljes gépesítésére 20 cm-ig már van lehetőség akár nyűvő-. novem­ bertől kezdődően — fagymentes napokon bármikor szedhető. akkor mosással tisztítsuk. amelyet ugyancsak kézzel végzünk. utána kézzel könnyen ki-. barázdás művelésnél pedig egyszerűbb a tormákat talpgyö­ kereikkel együtt kiszedni. a romlási veszteség ele­ 224 .

A levelek torzulnak. A réztartalmú szerek a tormalevélre fitotoxikusak. a kórokozó azonban 0—25 °C között képes fertőzni. Tavasszal az oospórából zoospórák szabadulnak ki. A virágzatot a fehér zoosporangiumtelepek egyenletesen borítják.) Ktze.nyésző. a beteg nö­ vényrészekben pedig oospórával telel át. majd elszáradnak. A kórokozó a gyökérdugványokban micéliummal. 10—20 naponként újabb zoosporangium-telep képződik. de ritkán okoz nagymérvű megbetegedést. az apadás pedig 5—7%-nál nem nagyobb. Maneb. ame­ lyeken elszórtan vagy körökbe rendeződve 1—2 mm-es fehér. A torma betegségei A torma mozaikbetegsége és az ellene való védekezés megegyezik a retekmozaik betegségével és védekezésével. ditiokarbamátokkal (Zineb. A ve­ getációs időben a zoosporangium-telepekből kiszabaduló zoospó­ rák újabb fertőzések elindítói. Dithane M—45) 0.) Gyakori a torma levelén. Csapadékos években ha a betegség megjelent. amelyek vízben mozogva a levélre kerülnek. A torma cerkospórás levélfoltossága. A zoospórák fertőzésére legkedvezőbb a 10 °C hőmér­ séklet. Üzemi tárolása hasonló a gyökérzöldségekéhez. 5—10 kg-os zsá­ kokban tároljuk a könnyebb kezelhetőség miatt. lehetőleg egy sorban. amelyben az apadás és esetleges romlási veszteségek is benne vannak. A zsákokat le­ zárva vagy bekötve deszkapolcokra vagy raklapokra helyezzük. (Kórokozó: Cercospora armoraciae Sacc. A levélen 6—7 mm-es ke225 . A torma fehér sömöre. Védekezés. torzulást eredményeznek.] A betegség a torma levelén rendszeresen előfordul. epi­ dermisz által fedett zoosporangium-telepek képződnek. öthónapos tárolási idő alatt általában 8—10 %-os értékcsökkenéssel számoljunk. ál­ lítva. [Kórokozó: Albugo candida (Pers. Földre és cementes padlóra ne tegyük. A levélen először 5—6 mm-es sárgászöld foltok jelennek meg. Tapasztalataink szerint a torma optimális hőfoka +1 °C. illetve fekve rakjuk.2 %-os töménység­ ben kell védekezni.

A fertőzés elindítói a konídiumok. Védekezés. A torma gyakori károsítója. mert a lárvák a szerves foszforsavészterekre rendkívül érzékenyek. Torma-levélbogár (Phaedon cochleariae F. A foltok szegélye enyhén kie­ melkedő. Védekezés. hogy a torma levele el is száradhat. Kártétele meg­ egyezik az összes többi földibolha kártételével. A nőstények tojásai­ ból kikelő feketés színű lárvák a levelek fonáki részén hámozgatnak. tojásdad alakú bogarak lyukakat rágnak a levéllemezbe. Pusztán káliszappanos perme­ tezéssel is eredményesen gyéríthetők.) Kártételének gyako­ riságát és súlyosságát illetően eltérőek a vélemények. Meglehetősen egyszerű. Megegyezik a retken károsító levélbolhák elleni véde­ kezéssel.) és ramuláriás levélfoltos­ ság (Ramularia armoraciae Fckl. A kórokozó fertőzési forrásai a növénymaradványok. A kifejlett bogár a torma le­ veleit gyakran szitaszerűen átlyuggatja és a levélfelület nagy részét elpusztítja úgy. majd az egész növényre kiterjedhet. A károsítás má­ jusban kezdődik. A torma leve­ lét az imágó és a lárva egyaránt károsítja. Felületüket szürkés konídiumtartó gyep borítja.rek vagy szögletes zónáit világosbarna foltok láthatók. hasonló tüneteket okozva. Károsításuk leggyakrabban a szívlevelektől indul ki.) A torma állati kártevői Torma-levélbolha (Phyllotreta armoraciae Koch).) is károsíthatnak a tormán. A sötétzöld színű. A keresztesvirágúak levélbolhái (Phyllotreta ssp. Védekezés. A növényeken egyidejűleg különböző korú és fejlettségű lárvák találhatók. A nőstények lerakott tojásaiból kikelő lárvák a le­ vélnyélbe hatolva járatokat rágnak. Kisebb jelentőségű betegség még a nyár végén fellépő lisztharmat (Erysiphe polygoni DC. ahol a kór­ okozó micéliumsztrómával telel át. A kórokozó számára magas páratartalom és 21—32 °C hőmér­ séklet szükséges. tápnövénye kizárólag a torma. 226 . Megegyezik a torma fehér sömöre elleni védekezéssel. ex Saint-Amans.

Meztelencsigák (Limax. A felsoroltakon kívül az ormányosbogarak. A kártétel módja és a védekezés meg­ egyezik a reteknél elmondottakkal. Deroceras és Árion fajok). 15* 227 . mint a reteknél. A kifejlődve 6—7 mm hosszúságú zöld színű. Védekezés. majd ké­ sőbb szabadon hámozgatva azok fonáki részén károsítanak. pl. a Ceuthorrhynchus és a Lixus fajok is jelentkezhetnek károsításukkal a tormán. Időszakos kártevői lehetnek a tormának. fekete fejű lárvák kikelésük után először aknát rágnak a levelekben. Ellenük külön védekezés általában nem szükséges.Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. Káposztapoloska (Eurydema omatum L. Megegyezik a reteknél leírtakkal.) Életmódja. kártétele és az ellene való védekezés ugyanaz. így a tormát is ká­ rosíthatja.) Minden vadon termő és termesztett keresztes virágú növény kártevője.

Fajtától függően 100—500 q/ha a hozama. de több fehérjét tartalmaz. A bordás mángold bordái és levélnyelei főzeléknek is. A hi­ deggel szemben ellenálló. Tápértékei közül legfontosabbak a nyers cukrok és a pektinek. salátának kitűnő. mint a Béta nemzetség nálunk ismert származékainak is.Mángold Nálunk alig ismert. 228 . maritima. Szezonja júniusban kezdődik és egészen a következő év tavaszáig tart. Gazdasági jelentősége Svájcban és Franciaországban jelentősége a sóskáéval. spárgáéval és feketegyökérével megegyezik és felhasználása is ha­ sonló. En­ nek a vad növénynek első kultúrformája a mángold volt. amelyek emészthetők és ezért értékesek. A céklához hasonló tápértékü. Vágás után pedig új leveleket hoznak. de különböző saláták­ nak is alkalmasak. de Nyugat-Európában és Amerikában kedvelt zöldségféle. Megegyezik a cékláéval. Nagy a tápanyag. Legnagyobb mennyiségben a pektinek vannak jelen. Áprilisban vethető. a Földközi-tenger környékén honos Béta vulgáris var. mert a növények a hó alatt is tovább élnek. Táplálkozási jelentősége. Hazánkban még nem terjedt el. de több fehér­ jét tartalmaz. Cukortartalma azonban csak 6—9% és ritkán éri el a 10%-ot. Származása és elterjedése Őse. Főzeléknek. A metélőmángoldot szárával együtt vágják le és egyedül vagy sóskával és spenóttal keverve főzeléknek fogyasztják. spenótéval. mint az.és a vízigénye.

Időszámításunk előtt a IV—V. században a Földközi-tenger kör­ nyéki népek a levelét zöldségként fogyasz­ tották. Nálunk alig isme­ rik, míg Európa más országaiban, főleg Nyugat-Európában és Amerikában is kedvelt.

Növénytani jellemzése
Kétéves növény. Első évben fejleszti fás karó­ gyökerét és levélrózsá­ ját. Normális körül­ mények között a má­ sodik évben hozza vi­ rág-, illetve magszárát. Virágja, virágszerkeze­ te és virágzásbiológiá­ ja, valamint termése, illetve magja ugyano­ lyan, mint a cékláé. Ezermagsúlya (a go­ molynak): 12—25 g. Csíraképességét 4—6 évig megtartja. Csírá­ zási ideje: 8—10 nap. Levélzete: az első évben fejlesztett tő­ levelei nagyságban, színben, levélnyélvasBordás mdngold levéltípus (Gelbgrüner, Breitbliittiger fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

Bordás mdngold levéltípus (Silber Glatter fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

229

Gelbgrüner Breitblattiger fajta (Fotó: Hullám T.J

Bordás és metélömángold köztes típusa Lukullus: felálló levélzetű, sárgászöld színű és erősen bordázott le­ velű fajta, átlagosan 40 cm magasra nő.

Termesztéstechnológiája
/ Talajigénye A talajban nem válogat, ha abban megfelelő mennyiségű tápanyag és elegendő nedvesség van. Legeredményesebben termeszthető az ún. répatalajokon, amelyek kissé kötöttek, mélyen művelhetők és hu­ muszban gazdagok. Optimálisak a tápanyagban gazdag, mély rétegű, jó vízgazdálko­ 232

dású középkötött és kötött talajok. Könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthetjük, ha nagy tápanyag- és vízigényét ki tudjuk elégíteni.

Vetési sorrend Előveteménynek legalkalmasabbak a káposztafélék, a burgonya, az uborka, a paradicsom, a paprika (tehát a nagy tápanyagigényű nö­ vények). Fontos, hogy az elővetemény után a mélyszántás elvégezhe­ tő legyen. Házikertben a mángoldot vethetjük a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta és spenót után is. A folyamatos téli ellátásra késő nyáron is vethető. Az enyhébb klímájú, védett fekvésű terüle­ teken, vagy ahol rendszeresen hóra lehet számítani, jól áttelel a sza­ badban is.

Tápanyagellátása A mángold répát nem fejleszt, így ellentétben a céklával, tápanyag­ nak istállótrágyát is adhatunk, mert az eltarthatóságát nem befo­ lyásolja. Káliumigénye nagy. Az alkalmazandó hatóanyagarány megegyezik a cékláéval, vagyis 1 : 1 : 3 vagy 1 : 1 : 4 (NPK). A tápanyag mennyiségére és adagolására ugyanazok vonatkoznak, mint a céklára.

Talaj-előkészítése, vetése, öntözése Teljes mértékben megegyezik a cékláéval. Mivel a mángold magja is csak 8 °C fölött csírázik, vetésére április előtt nemigen kerülhet sor. A metélőittángold a vetéstől számított 2—2,5 hónap múlva, míg a bordás mángold 3—4 hónap múlva ad szedhető leveleket. Vetését ezért a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük. Házikertekben vagy kisüzemekben gyakran szaporítják palántá­ ról is. Március elején Vetik melegágyba, így korábban kaphatunk szedhető mángoldot. A szabadföldi vetés azonban előnyösebb. Vetési sortávolság a kis levelű fajtáknál 15—20 cm, a nagy levelű­ 233

éknél 25—40cm. Egyel­ ni kell, fajtától függően 25—50 cm-es tőtávol­ ságra. A vetőmag mennyi­ sége megegyezik a cék­ láéval. Növényápolása és vegyszeres gyomirtása ugyancsak azonos a céklánál leírtakkal. Vízigénye nagyobb, mint a cékláé. A száraz talajt és a száraz perió­ dusokat kevésbé bírja, ezért a kiszáradásra hajlamos talajokon vagy száraz időjárás Fogyasztásra szedett mángoldlevél és -növény esetén öntözni kell. KÜ(F°tó: Hullám T.) lönösen fontos lehet az öntözhetőség, amíg a növényzet nem borítja a talajt. A későbbiek során pedig a folya­ matos szedést az elegendő tápanyag mellett csak elegendő vízmenynyiséggel érhetjük el. Szedése A teljesen kifejlett leveleket kézzel, késsel szedjük és értékesítésre kötegeljük. Fajtától függően a hektáronkénti hozam általában 100—500 q között van. • Magtermesztése megegyezik a céklánál leírtakkal.

234

Feketegyökér

Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáéhoz hasonló. Nagy a kalóriaértéke, ezért az egyik legértéke­ sebb téli zöldségféle. Hidegtűrő növény. Nagy a fényigénye. Mély rétegű, jó tápanyagtartalmú humuszos vályogtala­ jon jól terem. Hosszú gyökere megkívánja a mély talajmű­ velést. Kora tavasszal, márciusban vethetjük, ősszel szedhető, és mivel nem fagyérzékeny, tavaszi érté­ kesítésig a talajban hagyható. Enyhe időben egész télen szedhető. Várható hozam: 70—100 q/ha.

Gazdasági jelentősége
Nálunk kicsi a gazdasági jelentősége. Lombja frissen takarmánynak felhasználható, értékét azonban jó ízű, tápanyagokban gazdag gyö­ kere adja. Nagy kalóriatartalmát tekintve egyik legértékesebb téli zöldség­ félénk lehetne. Elterjedésének és áruként való szántóföldi termesz­ tésének akadálya többek között a szedés nagy kézimunka-igénye, valamint a gyökér törékenysége. Táplálkozásfiziológiai jelentőségét inulin-, asparagin-, cholin- és lactucintartalma adja. Könnyen emészthető, ízletes. Vitamin- és ásványianyag-tartalma, mg/100 g Bi-vitamin B2-vitamin C-vitamin Kálium 0,075 0,020 6,0 239,0 235

elsősorban a francia konyha kedvelt zöldségféléje. Egyébként a vad alakjai sem mérgezőek (Becker-Dillingen). pudvásak. az utak mentén csaknem mindenütt. Az első évben fejleszti ki hengeres. Üzemileg csupán magjáért exportra termesztik.0 24.6 53. Belseje húsos és fehér szí­ nű. üregesek lesznek. Ez a tulajdonsága szedéskor nagy hátrány. Zöldségnövényként való felhasználása a XVII. Fogyasztása a téli hónapokra esik. és minőségük a későbbiek folyamán fokozatosan romlik.0 Származása és elterjedése Dél. mintegy 30 cm hosszúságú karógyökerét.és Közép-Európában őshonos.0 1. Az elsőéves gyökerek a legfinomabbak. A 2. több éves gyökerek fásak. és tavasszal a spárga megjelenése szorítja csak ki a piacról. Az öreg. században kezdő­ dött Spanyolországban és onnét terjedt el. Nálunk alig ismerik. Minden oldalág. A gyökér egyébként könnyen törik. Nevét alakjáról és külső színéről kapta. Főleg Nyugat-Európa.Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor 90. amely felső részében elágazik. A gyökér kívülről feketés-barnás színű. illetve elágazó virágszár virág­ . évben hozza 60—120 cm magasságú virágszárát. töréskor tejnedv folyik ki belőle. Növénytani jellemzése Évelő növény. Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáé­ hoz hasonló. augusztusi vetésből szárma­ zó gyökerek. Legjobb minőségűek az egyéves. pattan. Vad alakjait hazánkban is meg­ találhatjuk a réteken. inkább csak házikertekben ta­ lálható.0 46. A gyökér a végén elvékonyodik és a leg­ vége néha el is ágazik. ko­ ra tavaszi vetésből vagy a másfél éves.

Virágzási ideje június és július.zatban végződik.és idegentermékenyülés is.0—1. A feketegyökér virágzata Feketegyökérmag (Fotó: Hanzséros P.5 mm átmérőjű. kissé hornyolt felületű. A virágok napkelte után rögtön nyílnak és délben már becsukód­ nak.) 237 . két év után csaknem tel­ jesen csíraképtelen. bennük a virágocskák nyelv alakúak és mind termékenyülnek. fehéressárgás színű magvakkal. Termése kaszat. Csíra­ képessége egy év után nagyon le­ csökken. henger alakú. 12—17 mm hosszú és 1. amely természetesen a kereske­ delmi magon már hiányzik. Lehetséges ön. Virágai élénk­ sárgák. fészekvirágzatok. A magvak fe­ jén nyelecskéken ülő bóbita van. pálcika alakú.

tömörebb és ezáltal kevésbé törékeny. illetve száronülők. ahogy nyugaton nevezik. Nemesítési célkitűzés a rövidebb.2 °C. mint a levéllemez. meleg.8—23.Ezermagsúlya 13—14 g. Biológiai igénye Hőigénye. Ezek a tulajdonságok lehetővé tennék korszerű szántóföldi termesztését és hozzájárulhatnának a feketegyökér elterjedéséhez. 238 . amely lándzsa alakú és ép szélű. amelyeknek optimális havi átlaghőmérséklete 12. A virágszáron képződő levelek rö­ vid nyelűek. gépesíthető fajta. maximálisan 25 cm hosszú. Tavaszi vetésre alkalmas. előző évben trágyázott talajt igényel. Félámyékos helyen nem fejlődik. Sötét­ barna. Tőleveleinek nyelei csaknem olyan hosszúak.9 °C. tehát sok fényt kíván. amikor is a maximum 28. vége felé keskenyedő. Ennek eredményeként jelent meg néhány fajta. kissé vastagabb.9 °C és a minimum 7. Fényigénye. Hazánkban egyetlen termesztett fajta. Tápdús. főleg a diétások köré­ ben válhatna kedveltté. A feketegyökér a hidegtűrő zöldségnövények közé tar­ tozik. feketés színárnyalatú. ezért nem szükséges öntözni. 12—14 nap alatt csírázik. Termesztett fajtái Egyéves óriás Gyökere 30—45 cm hosszú. de jól bírja a száraz periódusokat. a termesztésben elfoglalt helyzetének megfelelő mértékben. A jó vízgazdálkodású talajokon díszlik legjobban. Mint „téli spárga”. hengeres. Nemesítésének helyzete Nemesítésével elsősorban a nyugati országokban foglalkoznak. Vízigénye.

kavicsos. A terület kiválasztásakor lénye­ ges szempont. feketegyökér-termesztéssel nem érdemes foglalkozni. 239 . Az erősen kötött. hanem jó minőségben is elvégezhető legyen. A legigényesebb és a legfinomabb ízű feketegyökér. köves. amelyek tiszta. tápanyaggal jól ellátott. vizenyős. elágazó gyökereket kapunk. mert érték­ telen.5 körül van. illetve hu­ muszos agyagtalajt igényel. de jóval kisebbek lesznek. porhanyós és jól elmunkálható talajt hagy­ nak maguk után. Gyökere ha­ sonló az egyéves óriáséhoz. mint a szokvány feketegyökéré. Hajlamos az első évi magszárképzésre. valamint az olyan talajokon. tiszta talajt hagyjon maga után. hogy az elővetemény időben lekerüljön. őszi és tavaszi vetésre egyaránt alkalmas. Feketésbama színű. Mélyfekete színű. A pH-igénye 7. amely lehetővé teszi. Vetési sorrend Optimális előveteményei az előző évben istállótrágyázott kapásnö­ vények. Hasonlóan jók a hüvelyesek (bab. a mélyen fekvő. hogy az őszi mélyszántás nemcsak időben. borsó) és köze­ pes elővetemények a gabonafélék. Vulkán Lombja hasonló a szokvány feketegyökéréhez. Termesztéstechnológiája Talajigénye Mély rétegű. Homoktalajokon a gyökerek még elfo­ gadhatók ugyan. mint a kötöttebb tala­ jokon. Gyökere valamivel rövidebb az Egyéves óriásénál. rögös. humuszos vályog-.Orosz áriás Levélzete szélesebb. ahol magas a talajvízszint.

aprólékosan készítsük el. A N-műtrágyát célszerű fejtrá­ gyának két részletben adni. mert a talajt kedvező állapotban hagyja vissza. a megfelelő vetési mélység és a magvak egyenletes kijuttatása céljából.A feketegyökér jó elővetemény. hogy a gyökér hosszúsága 35—40 cm. Talaj-előkészítése. Az augusz­ tusi vetés esetén a gyökerek télre jól megerősödnek és aránylag 240 . A vetés a magvak alakja miatt nehézkes és nagy körültekintést kíván. nemcsak a régi típusú. A forgalomban levő fajtákat vethetjük kora tavasszal. Vetési idő. ne feledkezzünk el az altalajlazításról. a másik felét pedig június—július folyamán. Abban az esetben. hanem a modern precíziós vetőgépek közül is. augusztusban is. ha 25—30 cm-nél nem tudunk mé­ lyebben szántani. A tavaszi talajmunkák idején az aprómagvaknak szánt magágyat gondosan. de legkésőbb április ele­ jén vessük el az előzőleg megfelelően előkészített talajba. márciusban.és K-műtrágyákat feltétlenül az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. Tápanyag-utánpótlása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségek ajánlhatók hatóanyagban: N 60— 80 kg/ha. K20 150—200 kg/ha. A könnyebb kivethetőség érdekében a régi típusú vetőgépeknél célszerű a magot hasonló súlyú anyaggal keverni. vagy az előző év őszén. vetése Talaj-előkészítéskor feltétlenül tartsuk szem előtt. hogy a szántással a tápanyagok megfelelő mélységbe kerülhessenek. Ta­ pasztalat szerint vetésére a kanalas vetőgépek alkalmasabbak. egyik felét vetés előtt. P205 100—110 kg/ha. Az alapműtrágyának adott P. A magot lehetőleg még márciusban. Ez a gyökérhosszúság megkívánja a mély­ művelést. Főleg káposztaféléket érdemes utána termeszteni.

Ezzel a kora tavaszi vetést megelőzhetjük. a magvak többnyire csak a következő év tavaszán csíráznak. ahol többnyire kézzel vetünk. nagy segítséget jelent. míg üzemi termesztésben általában 36—40 cm-nél keskenyebb sorokba ne vessünk. 36—40 cm-es sortávolsággal és 12—15 maggal fm-enként a vetőmagszükséglet 4. míg üzemi termesztés esetén 12—15 magot vessünk ki.5 kg/ha. A csírázás­ hoz szükséges optimális hőfok 16—20 °C. 241 . Kedve­ zőtlen időjárásban ez azonban 1—2 héttel elhúzódhat. A vetési mélység pon­ tosságát illetően a vetés előtti hengerezés. Üzemi termesztésben. Házikertben. 20—25 cm-es sortávolságot hagyhatunk.és 3—4 cm-es tőtávolságot alkalmazva a vető­ magszükséglet hektáronként 24—25 kg. Lehetőleg egyéves és a legjobb csíraképességű vetőmagot szerezzük be. A kelés hűvös időjárás esetén. Ebben az esetben. ha a téli időjárás ked­ vező. Vetőmagmennyiség. hogy a kívánt tőszámot elérjük. Akár kézzel. Figyelembe véve a különböző sortávol­ ságokat és az optimális tőtávolságot a következőképpen alakulhat. mag­ takarásra és hengerezésre szükség van. A vetési mélység 2—3 cm. A magot a következő év számára októberben is vethetjük. a fm-enkénti magszám annyi legyen. részben a gépi művelés. A csírázáshoz optimális esetben 12—14 nap szükséges. különösen precíziós vetőgépek előtt. és ásóval szedünk.8—5. amely a feketegyökér esetében nagyon ingadozó. Precíziós vetéssel. akár géppel vetünk. 80—85 %-os csíraképességű vetőmaggal házi­ kertben — az egyelés lehetőségét tekintve — fm-enként 30—35 mag ajánlható. A folyóméterenként! tőszám függ a mag csíraképességétől. ha nem precíziós vetőgéppel vetünk.kis százalékuk magzik csak fel. részben a szedés bizonyos fokú gépesíthetősége végett. a megadott kelési idő kétszeresére is elhúzódhat. 20—25 cm-es sor. A kívánt tőtávolság 10—12 cm.

Krezonit E: 3. de 1. hogy a gyökér mélyen hatol a talajba. Aretit: 6—7 kg/ha. részben eső utáni talajlazítás. ahányszor arra szükség van. 6—700 1 vízben kipermetezve kelés előtt és 10 cm feletti növényállományban. 242 . Hatásuk általában 2. Hatását már 5 °C felett ki­ fejti. 20 °C felett a perzselés veszélye fennáll. 6—700 1 vízben kipermetezve ke­ lés. ha a lehullott csapadék.5—3 hónap. Ez az időszak általában június-július. 15 °C feletti hőmérsékleten. az öntözés mindenképpen előnyös a gyökér fejlődés és finomsága szempontjából. Vegyszeres gyomirtása Főleg a DNOC és származékai (Krezonit E. kelés után. Házikertekben. Sevtox: 4.5 kg/ha. Száraz időjárásban. Öntözés. A kezelést a reggeli vagy késő esti órákban végezzük. amikor a sorok látszanak. Hatása 15—20 °C között opti­ mális. részben a gyomirtás miatt kapáljunk. illetve az öntözővíz menynyisége ez idő alatt legalább a 100 mm-t elérte. Dinoseb: A felhasználására vonatkozó előírások megegyeznek a Sevtoxéval.5—2 cm-nél nem mélyebben. Száraz időjárás esetén a talajnedvesség határáig hasznos lehet a sorközművelés a gyomirtó szerek hatásának jobb kifejtése miatt. ahol nem alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. Valamennyi DNOC-származék erős méreg.0—3. és a ké­ sőbbiek folyamán. Az öntözéssel egyidejűleg adhatjuk a nitrogénműtrágya másik felét fejtrágyának. illetve csírázás előtt vagy 12—15 cm-es növényállományban. kapálás.Növényápolása Talajlazítás. Sikeres vegyszeres gyomirtás esetén talajlazítást. a so­ rokban egy-másfél hónap után végezhetünk csak. függetlenül attól. Üzemi termesztésben a vegyszeres gyomirtás dönti el a talaj­ lazítás idejét.3 l/ha 700 1 vízben kipermetezve csírázás előtt. vagy 10 cm feletti növényállományban. valamint az Aretit. Sevtox és Dinoseb) alkalmasak vegyszeres gyomirtásra.

illetve októberre éri el az érésre jellemző vastagságát. Nem fagyérzékeny. és így a kelés után. Enyhe teleken egész télen szedhető. lombbal vagy más takaróanyaggal letakarni. Az állománykezelést lehetőleg a gyomok 4—6 leveles állapotáig végezzük el. különösen házikertben szalmával. Legfinomabb gyökereket vagy az egyéves tavaszi vetésből. az említett szerekkel megfelelően kiirthatjuk a gyomokat. vagy a másfél éves augusztusi. A biztonság okáért érdemes az ágyásokat. mint a vadmuhar. hogy különösképpen megnyomódná243 .Borús időben egész nap permetezhetünk. de ez eset­ ben is kézzel kell felszedni. ennek következtében ajánlható gyomirtási tech­ nológia a feketegyökér számára: Közvetlen csírázás előtt Gramoxonne-nal mint kontakt gyom­ irtó szerrel tisztítsuk meg a táblát a gyomoktól. mért a gyökerek nagyon törékenyek. kakaslábfű stb.. Nedves talajra permetezve gyor­ san lebomlanak. részben pedig csökkent minőségűvé teszi a gyökereket. ami részben piszkossá. amikor az első sorban 50 cm mély árkot ásunk. és ebbe hátulról ásóval be­ döntögetjük a gyökeret anélkül. Perzselő hatású szerek. tarack. A kétéves tavaszi vetés már gyengébb minőségű. így a gyökerek fagyos napokon is hozzáférhetők lesznek. ezért a talajban hagyható a tavaszi érté­ kesítésig. az egyszikűeket. A kéziásóval való szedésének legegyszerűbb módja az. Eső után 2—3 napot várjunk a ke­ zeléssel. csak perzselik. őszi szedés esetén tárolásról kell gondos­ kodni. A szedés módja: kéziásóval vagy ekével kiforgatjuk. illetve amint kikelő növényeink megerősödnek. illetve októberi vetésből kapunk. A felsorolt szelektív gyomirtó szerek elsősorban a szélesebb levelű. száraz tavaszon is eredményesen alkalmazhatók. A törés vagy vágás helyén a tejnedv elkezd folyni. mert a hatás kifejtéséhez előnyösebb a párásabb levegő. és a minőség romlása a korral fokozódik. Óvatosan kell szedni. ami külön munkát igényel. kétszikű gyomokat irtják. Szedése A szedés ideje: A feketegyökér szeptemberre.

Tárolása. má­ jus elején elvetett feketegyökér még eléggé kifejlődik ahhoz. a másik eketest az első mögött halad. pincében nedves homokkal rétegezve vagy korszerűen. osztályozása Kiszedés után — kézi szedés esetén — a gyökerekről gyökérnyak­ ban késsel levágjuk a levélzetet. prizmában. A gyökereket ezután kézzel szedik fel és ládák­ ba rakják. kaszálógéppel lekaszáljuk és letakarítjuk. A döntögetést folyamatosan végezhetjük majd a következő sorokkal is. Tisztítás után a szabványnak megfelelően osztályozzuk. Magtermesztése A maghozásra termesztett feketegyökér talaj. Az egyik a gyökérsor mellett 12—20 cm-es barázdát húz. egész télen át földben hagyhatjuk és onnét szed­ hetjük. Háztáji. egy mélyen járó csoroszlyára szerelve.nak. Félgépesített szedés­ nél. A lomb friss állapotban takarmánynak is felhasználható. mivel a gyökerek nem fagyérzékenyek. tisztítása. alulról emeli. Az április végén. illetve lazítja meg és billenti barázdába a gyökereket. hogy 244 . Ajánlatos a területet télre lombbal. hűtőtárolóban. hogy fagy esetén is szedni tudjuk. A gyökérhosszúságnak megfelelő mélységben haladva. kiskerti termelésben azonban. valamint műtrágyaigénye teljesen megegyezik az áru céljára ter­ mesztett gyökerével. amely nálunk is ajánlható.és ápolási munkái. Azután kézzel kihúzogatjuk őket. de a sor másik oldalán. 30 HP-s hidraulikával rendelkező traktor­ ral üzemeltethető. A Német Demokratikus Köztársaság egyik termelőszövetkeze­ tében 2 eketestből álló szedőgépet szerkesztettek. Az ősszel felszedett gyökereket a többi gyökérzöldségféléhez ha­ sonlóan tároljuk (lásd a sárgarépánál). úm. ha a lombozat ép — nem haltak el a levelek —. gépi szedésnél pedig a levélcson­ kokat. Vetését későbbi időszakra is halaszthatjuk. szalmás trágyával le­ takarni.

hogy a gyökérfejek meg ne sérüljenek. Érése — amelyet a fészeken gyermek­ láncfűre emlékeztető bóbiták jeleznek — általában július elejére esik. KaO 100—150 kg/ha ajánlható. A vágószerkezetet emeljük meg.). hozama azonban négy év után csökken. Vetőmagszükséglete 10—14 kg/ha a mag csíraképességétől függő­ en (fm-enként 80—100 db mag. A második évtől kezdődően minden évben hoz magot. Tavasszal. Bár ez nagyon kézimunka-igényes. hogy a dolgozók a nyakukba akasztott zsákba rakták a leszedett fészkeket. a töveken maradó szár­ részeket takarítsuk le úgy. Akár kombájnnal. 245 . — a gyomosodás elkerülése végett — ha szükséges. A vetés sortávol­ sága 45—50 cm. a szükséges őszi alaptrágyázást hajtsuk végre. Szeptember végén. illetve magot. A maghozó év alapműtrágyáit lehetőleg még az előző év őszén szórjuk ki. ott részszedést alkalmazzunk. Vegyszeres gyomirtása és ápolási munkái azonosak az elsőéves gyökerével. mert a belekerülő hasonló súlyú szárrészeket és törme­ lékeket nagyon nehéz a magvakból kitisztítani. akár kaszával aratjuk. többször is. mihelyt a növények újra hajtani kezdenek. hogy a pergési veszteséget elkerüljük. A mag nem egyszerre érik. és a táblán utóérlelve cséplőgéppel kicsépeljük. amennyire csak lehet. Ahol lehetséges. A magszárak eltávolítása után a sorközöket kultivátorozzuk meg. Az aratás utáni talajmunkát és műtrágyázást a magtermesztési időszak alatt minden év őszén végezzük el. Hagyományosan úgy aratták a feketegyökeret. A kora reggeli órákban arassunk. A kiszórt műtrágyákat ősszel is és tavasszal is sorközművelő kultivátorral dolgozhatjuk be a talajba. legalább már kétharmad részben érett magvakat. október elején. Ez esetben a magszárakat kévékbe kötjük. a vegetáció megindulásakor 30—40 kg/ha nitrogénmű­ trágyát adhatunk. Arathatjuk kombájnnal is a megfelelően. Aratható kézikaszával is. A gép dob­ jával lehetőleg a magszárak végéről veressük le a magvakat.a következő évi maghozamunk kielégítő legyen. Hatóanyagban: P2O5 50—60 kg/ha.

Gyökerét a talaj polifág kártevői: a drótférgek.) Gray (lásd a torma fehér sömöre). károsíthatják. amelyek úton-útfélen előfordulnak. (Kórokozó: Erysiphe cichoracearum DC. . nehogy a fajta leromoljon. [Kórokozó: Albugo tragopogonis (DC. Ekkor 1—2 al­ kalommal védekezni kell. számottevő kártevőegyüttese nem ala­ kult ki.fonálférgek stb. mint a többi gyökérzöldség hasonló kártevői ellen.Az izolációs távolságot a vadon élő feketegyökérfajokkal tartsuk be. ex Mérat. A feketegyökér betegségei és állati kártevői A feketegyökér fehér sömöre.] A feketegyökér lisztharmata.) A levélen a lisztharmat csak a nyár végén lép fel. Irtsuk ki tehát 500—600 mes körzetben a vad feketegyökereket. Ellenük ugyanúgy védekezünk. Várható maghozam ha-onként 350—500 kg. a gyökérgubacs. A feketegyökérnek. mivel hazánkban csak igen kis területen és kis mennyiségben termesztik. Védekezés: (lásd a cékla lisztharmata). Nálunk gyakorlatilag csak egy kultúrfajtáját termesztik.

Budapest Fritz. Buda­ pest Hájas M. különkiadvány 247 . Budapest Derbyshire. (1966): Kertészeti növények állati kártevői.—Habben. J. H. I. Mezőgazdasági Kiadó.Felhasznált és ajánlott irodalom Andrásfalvy A. (1965): Feldgemüsebau. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei Duggen. (1956): Handbuch dér gesammten Gemüsebaues. (1894): Termesztett növényeink eredete.-né (1970): Zöldségfélék növényvédelme. (1974): A Botrytis cinerea Pers. (1962): Möhre (in Handbuch dér Pflanzenzüchtung. Mezőgazdasági Kiadó. (1962): Kertészet. Kertészet és Szőlészet Hájas M. R. D. Diplomamunka Becker—DiUingen. (1972): Zellerfajták a termesztésben. Aufl. V. (1973): Die Bestimmung des optimalen Emtezeitpunktes von Möhren. (1971): Problems of Wastage in cool-stored carrots. Gartenbauwissenschaft Jakovác. Int. (1973): Gépesített sárgarépa-termesztés. (1970): Die richtige Lagerung von Feldgemüsebau. (1962): A torma termesztése Dorogi—Divós—Szántósi (1973): Sárgarépa és pasztinák nagyüzemi termesztésének vizsgálata. (1962): Ovoscsevodsztvo Erdélyi T. Budapest Banga O. Növényvédelem Glits M. Berlin Beczner L. J. Budapest Hösslin.—Andressen. Bonn.Doktori értekezés. . Budapest Cselőtei L. (1974): A tárolt sárgarépa új betegsége: rizoktóniás kráterrothadás. 1962) Bauman.—Bodor J. H. (1972): Lagerfahigkeit und Veránderungen einiger Inhaltsstoffe von spáten Speisemöhren in Lagersystemen ohne und mit kontrollierter Atmospháre. előfordulása a tárolt gyökérzöldségeken.—Krén I. (1969): Zöldségnövényeink védelme. Kertészeti Egyetem Közleményei Glits M. Budapest Bielka. 5. (1958): A zöldségnövények szklerotiniás betegsége (kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum) Lib. D. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Landtechnik Edelstein. (1969): Die Sortenabhángigkeit dér Ertragsformel bei Knollensellerie. I.) és a védekezés lehetőségei. Referátum Glits M. (1975): Hibridfajták (előadás) Balás G. F. A. Berlin Bundessortenamt (1971): Beschreibende Sortenliste für Gemüse de Candolle. (1975): Sárgarépa és petrezselyem magtermesztése. (de By. R. Mezőgazdasági Kiadó. Jugoszlávia. Mezőgazdasági Kiadó. et al.—Paizs L. Commercial Grower Dessewffy. F.

—Tuza S. E. Akademie.és virágmagtermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. M. a Kiefferia pimpinellae F. (1962): Diagnosing nutrient needs in vegetables. Sz. (1971): Magkártevők és -betegségek határozója.—Baur. (1967): Zöldségtermesztés.—Fodor B.—Zanner. N. Konszervnaja i ovoscseszusilnaja promislennoszt Sztojanov. A. közlemény Schuphan. Budapest Raether. (1957): A sárgarépa emyős virágzatának baktériumos hervadása [Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson]. (1969): Levéltetvek a kertészetben. Növénytermelés 6: 3. A. (1948): Isztorija i proizhod na nasite kultumi rasztenija Tiborcz Gy. Loew. O. 19 Radulescu. Mezőgazdasági Kiadó. Apium. W. Gartenbauwissenschaft Somos A. Budapest Tyler. Lehoczky J. Mezőgazdasági Kiadó. (1975): Raphanus. K. (1972): Dér Anbau von Bleichsellerie. (1953): Virascsiványie rasztyenij na isszkusztvennom osszvessenyii Nikolova N. D. W. (1970): Die Zusammensetzung des átherischen öls dér Möhrenwurzel in Abhángigkeit von Sorté und Umwelt. Die Gemüse Sass B. Berlin Klinkowski. Akademie. Disszertáció. (1972): Zöldség. 20: 1—36. Évk. 275—282. Berlin Komjáti l. Cytol. L. Mezőgazdasági Kiadó. Ju. Mezőgazdasági Kiadó. Buda­ pest Szkoriková. M. B.—Retnmuth.—Klement Z. Főisk. Budapest Moskow. Mezőgazdasági Kiadó.Klinkowski. (1968): Növényvédelmi enciklopédia. Mezőgazdasági Kiadó. (1975): Kertészet fólia alatt. Budapest Túri I. Warsawa Madzsarova. (1664): Posoni kert. (1973): Zum Wundverschluss bei Möhren. E. Gartenbauwissenschaft Lehoczky J. (1969): Új zöldségkártevő. D. Mezőgazdasági Kiadó. Vég. Mezőgazdasági Kiadó. (1973): Gyomirtás. M. (1968): Pflanzliche Virologie 2. Washington Ubrizsy G. Szófia Madzsarova. Gartenbau Szalay—Marzsá L. Budapest Újvárosi M. (1958): Influence exercée pár trois temperatures differentes sur l’activité proliferatrice et l’elongation des racines d’orge et de radis. (1970): Novij szposzob hranenija morkovi sz periodicseszkim gidrooroseniem.—Mühle. (1961): Regyisz Posta. Nagyszombat—Bécs Litinski. Petroselinum. Rév. M. (1957): Grow radish under cool condition. Growers Mándy Gy. (1966): Korenoplodni zelencsukovi kulturi. G. Kert. Budapest Stannek. Budapest 248 . és Szől. Bioi. E. Better Crops with Plánt. M. fellépése Magyarországon. (1963): Szántóföldi növények nemesítése táblázatokban. A. (1966): Phytopathologie und Pflanzenschutz 2—3. R. (1972): Anbau von Frühmühren auf grossen Flachen nach einem neuen Produktionsverfahren. B. (1957): A sárgarépa sztemfiliumos fekete rothadásának hazai előfordulása. (1955): Warzywnictwo Panstwowe Wydawnictwo Rolnicze i Lesne. G. et al.—Petrzak. (1974): Veteményeskert.—Negru. Kút.—Lorenz. Lippai J. A. A. Budapest Krug. Szófia Mankouuki. Int. H.

fValker. Int. Ch. Mc.Graw. London Weichmam. prom. (1975): Növényélattani vizsgálatok Zimányi Z. Toronto. (1973): Die Qualitat von Möhren nach Lagerung in einseitig kontrollierter Atmospháre. (1974): Die Wirkung unterschiedlichen Saueistoffpartialdrucks auf den Gasstoffwechsel von Möhren. Kézirat 249 . Sz. (1952): Diseases of vegetable crops. New York. J. F. értékelése. (1971): Retek termesztése Kiskunfélegyházán és környékén.—Sumetov. Die Gemüse Zatykó J. Konsz. I.Vigné et al. i. Gartenbauwissenschaft Welchmann. Közleménye Volkirtd. J. G. F. J.—Daskina. Kút. (1973): Gyökérzöldségek (sárgarépa. ovoscs. N. Kert. zeller) betakarításának vizsgálata. Hill Book Comp. Gartenbauwissenschaft Weichmam. J. (1972): Einflüsse auf die Lagerfahigkeit von Möhren. (1969): Hranyenyije kornyeplodov v uszlovijah aktyivnoj ventiljaciji.

.

...................................................................................................................................................................................................................................................... Származása és elteijedése................................................................ Rialto....................................................................... Herz............................................ .......................... Gazdasági jelentősége................................ Chantenay Rex.............................. Érése................................................................................... Talajigénye......................................................................................................................................................................................................................................... A gyökér szövettani felépítése........................................................................................................................... A termesztett fajták értékelése..................................................... Lange Rote St....................................................................................................................................... Növénytani jellemzése........................................................................................................................................................................................................... Vetésforgó......... Biológiai igénye............................. Talaj-előkészítés és vetés............................................................................................................ A fajta értékét befolyásoló tényezők............ Duwicki....................................................... Termesztett fajtái............................................................................................................................................................................................................................................................................. Magtermesztése.................................................................. Danvers 126......... Amsterdami................................ Bauers Kieler Rote........... 5 5 9 10 14 15 19 21 21 25 25 25 25 26 27 28 29 29 30 30 32 32 33 33 33 33 35 36 36 39 41 42 44 46 48 49 55 251 .............................................................................. Vetési idő.................................................................................................................................................................................................. o..... Marktgártner (Kerti)............................. .............................. Formula.................Tartalomjegyzék Sárgarépa............. Tárolása................................................................ Nantes-i................................... Gonsenheimi............................................................................................................................................................................................................................. Vegyszeres gyomirtása.......................................................................................................................... Szedése....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Flakker (Vörös óriás).......................................................................................................................................................................................................................... Fertődi vörös. Növényápolása.................................................................................... Tápanyagellátása.......................................................................................... Nemesítésének helyzete................... Rotherz........................................................... Termesztéstechnológiája......................................................................................................................................................... Osztályozása.............................................................................................................................................................................

.......................................................................................157 Gazdasági jelentősége......... Sass Béla)............. 173 A cékla betegségei (dr................................................................................................................... 162 Nemesítésének helyzete...........170 Szedése.... 139 Tisztítása ............. 170 Vegyszeres gyomirtása................................ 152 A zeller állati kártevői (Dr.............................................. Glits Márton).................................................................... 151 A zeller betegségei (Dr..................................................................................................................................... 138 Növényápolása............................................................................................................164 Detroit ............................... 159 Biológiai igénye.................................................... 165 Egyiptomi lapos ....................................................................... 156 Cékla........................180 254 ................................ elterjedése ........ .......................................................................... Sass Béla)..................................... 166 Cylindra......................................................................................................................................................................... manipulálása.................................... 168 Talaj-előkészítése..................166 Bíborhenger........................................................................................... 139 Betakarítása........................................................................................... .............. ..................................................................................................................... ................................. 171 Tisztítása.................. 162 A céklafajták értékelése..........................................................................................................................................177 A cékla állati kártevői (dr............................................................................................................................................................................................................................................ 143 Termelési költségei.............................................................145 Dugványtermesztése........................................................................................................ ..................................................................................................................Tápanyagellátása......................................................................................................................................................142 Tárolása................................................................................................................................. 169 Növényápolás..................................................................................................................................... 138 Vegyszeres gyomirtása ...........................................................................................................................................................................................................................................................................157 Származása............................................................................................................................................................................145 Magtermő év........................................................... 167 Talajigénye................................................................................................................... 144 Magtermesztése......................................... 164 Bíborgömb..................................................................................................147 Halványítózeller ....................................................................................135 Talaj-előkészítése........................................................................................................................................ 172 Tárolása..................................... vetése................................................................................................................164 Bordó................. 159 Növénytani jellemzése...........165 Formanova........................................... ......................... Glits Márton).... 163 Termesztett fajták......................................................................................................................................... vetése............................................................................................................................................... 172 Magtermesztése . ...................................................................................................................167 Vetésforgó.................................................................. ...... 167 Termesztéstechnológiája.............136 A palánták kiültetése............ .............................. 168 Tápanyagellátás..................................

..........................................................................................192 Korai piros....................... ........................ ............................................................................................... 196 Erfurti kerek fekete............................................................................................................................................................................................................................................... 194 Húsvéti rózsa.................... 195 Korai nyári félhosszú............................................................................................ 196 A szabadföldi retektermesztés....................................... .....................................................................204 A retek magtermesztése............................................................... ....................................................192 Korai legjobb............................................................................................................................................................................................................................. ..................203 Szedése.......................................................... 214 Növénytani jellemzése.................. ..........206 A retek betegségei (Dr...............................................................................................................................................................................................................................184 Származása és elteijedése............................. 201 Talaj-előkészítése..........................................................................................................................................................................................................................215 Biológiai igénye.................................................................................... ..... 213 Származása és elterjedése................... 200 Szedése......... 186 Biológiai igénye................................... ......................................................................................204 A dugványtermő év................................................................................................................. ............................................................213 Gazdasági jelentősége............. ............................ .. .. ............................................................196 Őszi—téliretek-fajták.........................204 A magtermő év............190 Hónaposretek-fajták ............................................................................................ ......................197 Talaj-előkészítése...................................................................................................................................................197 Vetésforgó.................................................................................................201 Vetése..................................... 194 Jánosnapi..................................193 Jégcsap................................................................................................................................................217 255 ............. 200 A retek hajtatása........... ............................................198 Növényápolása................202 Növényápolása................................................................197 Talajigénye................................. ........................................................................................................ 198 Vetése............................................................................................... ....................................................................................................207 A retek állati kártevői (Dr......................................................................................................................................................................................................................................... trágyázás.................................. Nagy József) 184 Gazdasági jelentősége...................... Glits Márton)............................ 196 Müncheni sör........................................................................................................................................194 Nyáriretek-fajták...............................................................Retek (Dr..192 Piaci piros..............209 Torma ........................................................................................................... .......................188 Nemesítésének helyzete................................................................................................................. 186 Növénytani jellemzése............... Sass Béla) ..............................................192 Szentesi hajtató.............. .......................................................................................

...A nemesítés helyzete.................................................................................................................................................................................................................. 224 Tárolása.................................................................................................... Glits Márton)................... 238 Termesztett fajtái ..............................................................................218 Termesztéstechnológia.............................................................................................................................................233 Szedése....231 Bordás mángold ................................................................................................................................................................................. 236 Biológiai igénye...........................................228 Gazdasági jelentősége..........................................234 Feketegyökér................ 232 Talajigénye................................................................ 233 Talaj-előkészítése......................................................................... 225 A torma állati kártevői (Dr..................................................................................... 232 Termesztéstechnológiája...................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 228 Származása és elterjedése............................................................................................................................................................................................................... .........229 Biológiai igénye...................................................219 Vetésforgó.......................................................................... 224 A torma betegségei (Dr.............218 Termesztett fajták............. 236 Növénytani jellemzése............................................................. 219 Talajigénye...........................................238 Nemesítésének helyzete....... vetése................................................................................................................ öntözése........................................................................................................................................................................................231 Metélőmángold... 231 Bordás és metélőmángold köztes típusa.............................................................................. 232 Vetési sorrend... 238 Orosz óriás................................................................................................................................................. manipulálása......................................................... Sass Béla).. 239 Vulkán .................................................................................................. 222 Szedése..........................................222 A dugványok ápolása................................................................................................................................................ 220 Talaj-előkészítése................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. 228 Növénytani jellemzése.................. 230 Nemesítésének helyzete ............................................................................................................................................................................................................ 226 Mángold........220 Vegyszeres gyomirtása...................................................................................................... 230 Termesztett fajtái..........................................................................................................................................................235 Gazdasági jelentősége................................................. ültetése.................................219 Tápanyagellátása................................. 235 Származása és elterjedése........................................................................................................................233 Tápanyagellátása................................239 256 ................................................................................................................................................................................... 238 Egyéves óriás............... 224 Tisztítása.................................

..............................................................240 Növényápolása ......................239 Vetési sorrend......................................................................................................................................................... 239 Tápanyag-utánpótlása............... 239 Talajigénye..........243 Tárolása.................242 Vegyszeres gyomirtása............................................................................ Glits Márton .......... Sass Béla) 247 Felhasznált és ajánlott irodalom 247 ... 240 Talaj-előkészítése..............................Dr............................................................................ tisztítása........... ........................................................... vetése........................ osztályozása............................................................244 A feketegyökér betegségei és állati kártevői (Dr....................244 Magtermesztése........................................................Termesztéstechnológiája.. ..............................................................................................242 Szedése.....................................................................................................

Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. 16-án Megjelent 18000 példányban 16. Sárkány Pál. Műszaki vezető Korom Ferenc. Nyomásra engedélyezve 1976. Készült az MSZ 5601—59 és 5602—55 szabványok szerint. Felelős kiadó dr.50 (A/5) ív teljedelemben. Műszaki szerkesztő Csákvári Attila. MG 2282-i-7679 . Felelős szerkesztő Lelkes Lajos. VHI. 90 ábrával. A fedélterv Hódosi Mária munkája.

50 Ft . Külön ér­ deme a könyvnek. Ismerteti az egyes zöldség­ félékkel kapcsolatos tudnivalókat: növény­ tani és biológiai tulajdonságaik után rész­ letes agrotechnikai leírást ad. növényvédelmük. feketegyökér. Dr. mángold. Mezőgazdasági Kiadó 27. Hájas Mária a Kertészeti Kutató Intézet Fertődi Állomásának tudományos munkatársa. a gyökérzöldségek termesztésének specialistája. valamint talajművelésük. paszti­ nák. Minden fajnál ismerteti a nemesítés eddigi eredményeit és további feladatait. zeller. szedésük és tárolásuk módjaira. petrezselyem. hogy növényenként részle­ tesen leírja a vetőmagtermesztés módját is. torma. ápolásuk. cékla. retek.A könyv kilenc gyökérzöldséggel foglal­ kozik: sárgarépa. vegyszeres gyomirtásuk. különös te­ kintettel a megfelelő fajta kiválasztására. melyet üzemi és házikerti termesztők egyaránt jól használhatnak. E munkája a legfrissebb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerencsés ötvözete. tápanyagellátásuk.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful