Gyökérzöldségek termesztése

Dr. Hájas Mária

Gyökérzöldségek termesztése

Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1976

A retek c. fejezetet irta; Dr. Nagy József

Az egyes gyökérzöldségek betegségeiről szóló részt írta:
Dr. Glits Márton

Az állati kártevőiről szóló részt irta:
Dr. Sass Béla

Lektorálta:
Dr. Nagy József Tiborcz György

a növényvédelmi részeket:
Szentgyörgyi László

© Dr. Hájas Mária, 1976

ISBN: 963 230 512 4 ETO: 635.1

Sárgarépa

A sárgarépa az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Nagy a tápanyagigénye, a tápanyagot jól hasznosítja. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elér­ ni, ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadék­ ra számíthatunk. A jó hozam előfeltétele ennek hiányában a 2—3-szori öntözés. Várható hozam megfelelő körülmé­ nyek között — fajtától függően — 300—500 q/ha. Mag­ termesztésével is érdemes foglalkozni.

Gazdasági jelentősége
Elsősorban karotintartalma jelentős. Mint levesízesítő, az állandóan fogyasztott zöldségfélék közé tartozik. Konzervipari feldolgozásá­ val (szörp, gyermektápszer, diétás készítmények, szárított és vegyes zöldség stb.) fontossága egyre növekszik. Termesztése nálunk csak a szabadföldre korlátozódik. Hajtatásá­ val főleg a nyugat-európai országokban foglalkoznak. Hazai, kora nyári szükségletünket a korai szabadföldi termesztésből, az ún. cso­ mózott répából elégítjük ki. Ezt követően jelenik meg a piacon a da­ rabos áruként szedhető félhosszú, majd a hosszú tenyészidejű sár­ garépa. Ez utóbbiak téli tárolásával oldjuk meg a folyamatos ellá­ tást az újig. A lakosság évi szükséglete 30—35 ezer t körül van és hasonló meny­ nyiséget igényel a konzervipar is. Termelésünk 10 éves átlagban, amint azt a grafikonon is bemutatjuk, erősen ingadozik. Ezt befo­ lyásolja részben az egyes évek termésátlag-ingadozása, amely orszá­ gosan gyakran a 100 q/ha-t is felülmúlja. Másik oldalról pedig az egyes években jelentkező többlettermés eladhatatlansága után bekö­ vetkező termőterület-csökkenés. A termelést és ezzel az egyenletes ellátást szolgálják a szerződéses termeltetések, a termelési rendsze­ 5

Exportunk friss áruból kizárólag csomózott sár­ garépára szorítkozik. Ugyanakkor a konzervipar által feldol­ gozott kész. illetve az állami szervek által felvásárolt A sárgarépa országos terméshozama 1965-től sárgarépa szerepel. 1974-ig Ugyanakkor.). mélyhűtve. amelyek a lakosság fo­ gyasztását jellemzik. nem adhatnak pontos képet az egy főre eső fogyasztásról (5. zakuszkának stb.rek kialakítása. nálunk a sárgarépa és a petrezselyem a házikertek­ ből sem hiányozhat. termelési körzetek az 1968-as és 1974-es évek területi el­ helyezkedése mellett ér­ zékeltetik a termelés vo­ lumenét is. Az ún. 6 ezer t . A térképen csak a nagyüzemekben termelt. valamint az utóbbi években minő­ ségileg nagy javullást mu­ tató fajtaválaszték. mert lényegében csak a városi és a kerttel nem rendelkező lakosságra korlátozódnak.vagy félkész termékek túlnyomó több­ sége szintén exportra ke­ rül (szárítva. Fogyasztása kedvezően hat az anyagcse­ rére. azonfelül növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenállósá­ got. Sárgarépa-termeszté­ sünk megoszlását mutat­ juk be a mellékelt térké­ peken. mint min­ den országban. Ez több éves átlagban 1000 t körül van. Táplálkozási jelentősége. Azok a számok tehát.4 kg/fő).

1974-ben 7 . 1973-ban Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban.Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban.

5 mg 2.Schupan 1969-ben közzétett vizsgálatai a sárgarépagyökér illó­ olaj-tartalmával kap­ csolatban azt igazol­ ják.0 mg 44. A beltartalmi anyagok ala­ kulása két sárgarépafajta fejlődése folyamán (W. A sárgarépa táplálkozási értéke (Tarján—Linder. táblázat. 1969. amely főleg terpéneket tartalmaz. 1959) (100 grammra vonatkoztatva) Kalóriaérték Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok: Karotin B„-vitamin 98 1.8 — 8 . hogy az étkezési sárgarépa szaga és íze az illóolaj-keveréken alapul. Schu­ pan.0 ug 1.0 ug 100. Az íz kialakításában ki­ egészítésképpen cuk­ rok is részt vesznek.2 mg Bj-vitamin Bj-vitamin Nikotinsav C-vitamin Ásványi anyagok: Kalcium Vas Foszfor Hamualkalitás 80.0 mg + 5.0 g 7.0 mg 1.1 g 88.5 g 1.0 mg 0.2 g 9.2 g 0.3 mg 50. nyomán) 1.

és a XVIII. úm. Új-Zélandon és az amerikai kontinensen is. I.vagy kétéves alfajokat foglalja magában. Míg az Eucarota csoport az egy. A sárga színű répák fokozatosan kiszorultak az európai termesztésből. carota (egész Európában és Dél-Ázsiában). századi Európában még csak a lila és a sárga színű répá­ kat termesztették. Palesztina. 9 . Thellung az Európában ismert összes termesztett és vadformákat a Daucus carota L. fajba egyesíti. fajhoz számítja. Fajai mindenekelőtt Délnyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger vidékén fordulnak elő.Származása és elterjedése A sárgarépa a Daucus nemzetséghez tartozik. cilicicus (Szicília). A Gummiferi csoportba tartoznak: a communatus. a virágzás után elhalnak. Erről Dioskurides tesz említést az i. Ezek szerint a sativus faj öt alfajra oszlik. illetve a narancsszínű répák terjedésével már csak állati takarmányozásra használták.: afganicus (Ázsia. században. században holland kertészek valószínűleg a sárga fajtából állították elő. Európában az étkezési sárgarépa viszonylag régi keletű. Az első narancsszínű répákat a XVII. major (Bal­ kánon). Ausztráliában. Egyiptomban még mindig a lila színű répákat termesztik. Afrika és Európa). Irak. sz. sativus (a termesztett sárgarépa). japonicus (Japán). Afrika). Ázsiában. hispanicus. Megtalálható azonban a trópusi Afrikában. mediterraneus (a nyugati kultúrformák). az Eucarota csoportra és a Gummiferi csoportra. de ha virágot hoznak. Kis-Ázsiában. A római­ ak is fogyasztottak sárgarépát. addig a Gummiferi csoport tagjai gyakran évelők. Az Eucarota csoportba tartoznak: maritimus (a Földközi-tenger nyu­ gati részén). Ezeket azután két alfajcsoport­ ra osztja. Zagorodszkikh viszont az összes ázsiai és európai vadformákat a Daucus carota L. maximus (a Földközi-tenger vidékétől Iránig). gummifer (a nyugati Földközi-tenger vidékén). úm. Irán. fontanesi (Algériában) és a bocconei (a Földközi-tenger középső vidékén). de mind az Ázsiában. syriacus (Szíria. A XVI. mind a nyu­ gaton kifejlődött termesztett változatokat a Daucus sativus fajba foglalja össze.

különösen hűvös tavaszi és nyári időjárás esetén. a ren­ delkezésre álló növekedési idő. keskeny sziklevele van. amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. 10 . Az első évben fejleszti ki vegetatív részeit. Ennek a kedvezőtlen tulajdonságnak következtében ugyanis a répa földből kiálló „feje” a fény hatására zöld vagy lila színű lesz. a második évben hozza a virágszárat. főleg a második évben tűnnek ki erősebben.Lehetséges. Vegetatív állapotból a generatív állapotba a mérsékelt klíma alatt a sárgarépa a hőmérséklet hatására megy át. A fejlődő répa változik alakban. Meg­ felelő vetéssel és megfelelő növényállománnyal védekezhetünk a fej színeződése ellen a zöldfejűségre kevésbé hajlamos fajtáknál. minősége. hogy egy bizonyos százalék már az első évben magszárba megy. A főgyökérből elágazó gyökérágak igen vékonyak és a gyökérrészen vannak. nagyságban. a talaj szerkezete. hogy már korábban is volt narancsszínű répa. egy világosan kivehető szik alatti szára és karógyökere. Növénytani jellemzése Kétéves növény. Ezek az ún. Ezt a hajlamot az étkezési sárgarépáknál nemesítéssel. így húsos gyökerét és tőleveleit. Húsos gyökeréért — répatestéért — termesztjük. színben egészen ad­ dig. illetve szelekcióval küszöbölték ki. hőmér­ séklete. Virágzása a második évben következik be. A fajtajelleg­ nek megfelelő nagyság elérését a vetőmag csírázási energiája. amely a karó­ gyökér és a szik alatti szár megvastagodásából jön létre. A fiatal magoncnak két hosszú. virágot és magot. A gyökér húzó­ ereje által a későbbiek folyamán a szik alatti szár a föld felszíne alá kerül. de az emberi táplálkozásra alkalmatlan volt. Ezt az idő előtti magszárba szökkenést szigorú szelekciós munkával ki lehet küszöbölni. vagyis a generatív szerveket. Előfordul. de normális körülmények között is. hajszálgyö­ kerek. tápanyaga és vízellátottsága befolyásolja. egyes takarmányrépáknál azonban részben a föld felszí­ nén marad. Minden későbbi — étkezési célra megfelelő — narancsszínű répa közvetve vagy közvetlenül a Hollandiából nyert típusokból fejlődött ki.

A főernyő vi- II . a hőmérsékleti hatásokon kívül. után elvetett Amsterdami fajta viszont már nem hozott magszárat. Például. majd ezután három-négy hét múlva a maghozó hajtások. rendű elágazások is virágernyőben végződnek. harmad. a másodrendű elágazások 60—70 nap múlva jelennek meg. Az oldalhajtások er­ nyőiben különböző arányban fordulnak elő hímnős és hím virágok. A második évben a kiültetett répákon először a tőlevelek fejlődnek ki. A fajta növekedési intenzitásá­ tól függően. A nö­ vényeken egy vagy több magszár és elágazás képződik. hogy az elsőrendű elágazások a kiültetés után 50—60 nap múlva. A leveles virágszár merevszőrös. előtt vetettük el. Ezek lassúbb vagy gyorsabb fejlődése az időjárási viszonyoktól függ. másod-. A főernyőn csak hímnős virágok vannak. ha az Amsterdami fajtát szeptember 10. a következő tavasszal magszárba ment. 100—150 cm-re is megnőhet. és az első-.Ahhoz. Ugyanilyen körülmények között az október 10.stb. hogy a sárgarépa a második évben a maghozó. Bizonyos tör­ vényszerűség nyilvánul meg abban. de találunk hímsteril és ivartalan virágokat is. Ritkán. vagyis a generatív szakaszba menjen át. egy bizonyos fejlettségi stádium is szükséges.

Sárgarépa-levéltípusok (Fotó: Hanzséros P.) 12 .

bíborszínű virág is. a vetőmag 90%-át az első. mint a bibe. áll. Termése ikerkaszat. A pollen előbb érik be.rágzása általában júniusban kezdődik és 1—2 hét múlva követik az első-. Annak ellenére. hogy a főernyő sok magot ad. két termésből.és másodrendű ernyőkből kapjuk. Normális körülmé­ nyek között minden pol­ lenjét elveszíti a virág. A sziromlevelek színe fehér. a harmadrendűekéből pedig igen kicsi csírázóképességű magot nye­ rünk. A megtermékenyítést rovarok végzik. Az ernyők és ernyőcskék különböző zónáiból származó magvak biológiai értéke nem egyforma. Legjobb csírázóképességűek a fő és első­ rendű ernyők magjai. a mag nagyságában és életképességében. mielőtt a bibe beérne. Abban különböznek b) A vadmurok virágszerkezete 13 . A másodrendű ernyők magjából kisebb. A legértékesebb magvak az ernyő belső részén képződnek. A virágzási időnek ez a differenci­ álódása természetszerűleg visszatükröződik a magképzés időpont­ jában. az egyes fajták közötti izolációs távolság betar­ tása miatt. A sárgarépa tehát idegentermékenyülő. A virágok szerkezetére az ötös szám jellemző. Egy-egy ernyő virágzása általában 5—8 napig tart. és en­ nek a magtermesztésnél van különös fontossága. illetve magból a) a sárgarépa virágszerkezete. de a virágzat közepén néha található néhány sötétebb. majd másodrendű ernyők. vi­ szont ugyanazon a növé­ nyen egy másik ernyőről is beporzódhat. Az egyes virágok nagyon kicsik. amely visszaütés a vad formára. Minden ernyő több nyeles ernyőcskéből tevődik össze és minden ernyőcske több virágból áll.

Csírázás ideje 12—20 nap. viszont sok olajat tartalmaz. dörzsöletlen (Fotó: Kováts Zné) Sárgarépamag. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2—2. főleg színben. kisebb a szárazanyagés diszacharid-tartalma is. Az érett mag színe szürkésbarna. vagyis a farész és a kéreg között minél kisebb legyen a különbség. hogy a magon három alacsony és négy magasabb tüskés ér húzódik végig.5 g. A magvakról a tüskék dörzsöléssel eltávolíthatók. a dörzsölté 1. A tüskék 2 mm hosszúak és vastagságuk 0. Parenhymatikus szövetből áll. A tüskék általában a dörzsöletlen mag súlyának 30—40%-át teszik ki. dörzsölt (Fotó: Kováts Zné) a többi ernyősvirágú növény ikerkaszatjától. A gyökér szövettani felépítése A gyökér keresztmetszetén három jellegzetes zónát különböztethe­ tünk meg. amelyeknek tövében illó olajat tartalmazó sejtek találhatók. Gyorsan fásodik. Csíraképességét 3—4 évig tartja meg.2—1. s ez okozza a sárgarépamag jellegzetes illatát. Legbelül van a farész.Sárgarépamag. amelyet a gyakorlatban „szívnek” neveznek. hogy a szívrész. A magvakban aránylag nagy endospermium van.és tápanyagokat tartal14 . amely sötétebb színű és raktározó szöveteiben festék.4 g. amely keményítőt egyáltalán nem. A kéregtől. s az ilyen dörzsölt mag gördülékenyebb és könnyebben vethető. amelynek hossza 2—4 mm. sokkal kevesebb színanyagot tartalmaz.0mm. A sárgarépa minősége szempontjából na­ gyon fontos. széles­ sége 1—1.5 mm. A mag alakja lapított tojásalak. mint a kéreg.4— 1.

A fejlődés addig optimális. amíg a felső határ a 23 °C-ot és az alsó határ a 9 °C-ot nem lépi túl.. ef=elsődleges fa­ test. vagyis innen indulnak ki egyrészt befelé az új fasejtek. Ez a kambium. A hidegtűrő növények közé sorolható. Legkívül pedig a bőr­ szövet van. k=másodlagos kéreg. A gyökér narancsvörös színét a karotin adja. egy világosabb színű vonal választja el. lr=tőlevélrózsa. Ha az eltérés mind a felső.maz. Innen indul ki a répa vastagodása. (Terpó. és a fény növekedésével ez a kedvező hatás fokozódik. 15 . mind az alsó határnál hoszszabb ideig a megengedett kétszerese. A vetést a gyakorlatban azonban 12—14 °C körül kezdjük és minimális hőmérsékletnek a +4 °C-t tartjuk.szívrész”9. 1965 nyomán) Biológiai igénye Hőigénye. . a sárgarépafej megzöldülését a kloro­ fill okozza. másrészt kife­ lé az új háncssejtek. f=fatest. C: a répatest vázlatos ke­ resztmetszeti képe. akkor fejlődési rendellenes­ ség lép fel. vagyis a növekedési zóna. • Csírázáshoz — a fentiek alapján — az optimális hőmérséklet 23 °C. bsz=másod­ lagos bőrszövet. hogy a legjobb csírázást változó hőmérsékletnél érjük el. ogy=oldalgyökér. B: hosszmetszet. hí—hipokotil: fgy=főgyö­ kér. Markov és Haev a fejlődés hőoptimumát 16 ± 7-ben állapítják meg. Laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást. A sárgarépa szövettani felépítése A: fiatal növény. eh=elsődleges háncs. így a sár­ garépának is más és más a hőigénye. Az egyes fejlődési stádiumban a növényeknek.

A fenti elvek alapján a szikleveles fejlődési szakasz optimális hő­ igénye kisebb. a színre. 21°C-on fejlődik. pl. Éjszaka a hőmérséklet alacsony lehet. hogy az érési egyensúly el­ tolódik. A sárgarépa fejlődésében a különböző környezeti tényezők és köztük a hőmérséklet nagy hatással vannak a formára. mán) 16 . a talaj felső rétegében fekvő mag elegendő hőt kap. míg a gyökérvas­ sát bizonyos mértékig tudja szabályozni. és emellett a sárgarépának még sok helye is van a növekedéshez és bőséges víz áll rendelkezésére.A sárgarépamag a szabadföldben sekélyen vetve egyrészt elegen­ dő fényt kap. és nappal a napfény hatására. Az érési egyensúly változhat a fej­ lődés folyamán a szélsőséges eseteken be­ lül is. de formában és színben éretlen marad. Azt. mint pl. C. befo­ Balra Chantenay R. Jobbra ugyanaz a fajta 16—21 °C-on A termesztő a hőmérséklet erős befolyá­ nőtt addig. a nagyságra és egyúttal a minőségre is. 1936 nyo­ va. kis térállásnál és csekély vízellátásnál a sárgarépa rövid marad. 22—23 °C. Nyilvánvaló. és gyorsan kezd színe­ sedni. vagyis 9—10 °C körül van. A késői vetések­ nél.5—10 °C-on nőtt tovább. mert a magas hőmérséklet elősegíti az érést. másrészt pedig bizonyos agrotechnikai. Fajtától függően többé-kevésbé henger alakúra nő. ez azonban egyúttal magával hozza a vegetatív növekedés visszaszorítását. nedvességhiány. Ha a növekedés alacsony. egyéb gátló tényezők hathatnak. hogy a hőmérséklet mennyire befolyásolja az érési egyensúlyt. Magas hőmérsékleten. tagodás elkezdődött. a Sárgarépa-metszetek tenyészterület nagysága és a vízellátás. amikor a meglehetősen magas hőmérséklet a csírázást meggyor­ sítja. azaz a répa gyorsan vastagszik. hogy a hőmérséklet és a vele együtt jelentkező többi tényező. majd 4. Egyrészt hozzá alkalmazkodva és kihasznál­ (Bames in Banga. pl. Ter­ mészetesen ilyen esetben is többféle variáció lehetséges. míg a vegetatív szakaszé ismét nagyobb. legjobban Banga és tsai (1955) igazolták. Ennek magyarázata abban rejlik. akkor a répa ugyan nagy lesz. halvány lesz. másrészt pedig változó hőmérsékletnek van kitéve. 16— lyásolják a sárgarépa érési egyensúlyát. 8 °C-on megy végbe.

A maghozó évben vízigénye a kiültetés idején és virágzás előtt a 2 Gyökérzöldségek termesztése 17 . a rövid ideig tartó . A nagy meleg szárazsággal párosulva hátráltatja a gyökerek fej­ lődését és egyben elöregedett. azonban a ter­ mésnövekedéssel a területegységre eső karotintartalom nő. augusztustól szeptember közepéig. A talajok hőgazdálkodását a talajok tömöttsége is befolyásolja. Befolyásolja a talaj hőgazdálkodását a talaj nedvességtartalma és nem kevésbé a növényállomány sűrűsége is. megfelelő talaj kiválasztásával. de a felső rétegek erősebben melegednek fel és ez kedvezőbb a koraiak vetéséhez. A csapadék vagy az öntözés termésnövelő hatása nem kétséges. ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadékra számíthatunk. nyáron viszont a talaj művelésével. azt öntözéssel pótoljuk. míg a gyökérérés már 20 °C fölött lassult. tavasszal megfelelő felületi műveléssel gyorsíthatjuk a talaj felmelegedését.3. 10 °C alatt pedig már a le­ vélzet fejlődése is vontatott. hogy bőséges csapadék vagy öntö­ zés hatására a sárgarépák karotintartalma csökken. A répák a legtöbb nedvességet az érés. A Nantes-i sárgarépafajtával vézett kísérletek szerint a levélzet megtartotta optimális növekedését 28 °C-ig. lazításával csök­ kenthetjük. Amennyiben a tenyészidő folyamán a szükséges csapadék hiányzik. A sötét színű talaj több hőt nyel el. . Csírázás kezdetén sok nedvességet kíván. mint minden olajtartalmú aprómag. mélyebben melegszik fel. illetve a szedés előttihónapokban igénylik..művelési eljárásokkal a hőmérséklet kedvezőtlen hatását csökkentheti. A fejlődés alsó határát tekintve a gyökérzet növekedése 12 °C alatt erősen csökken. Megfelelő piacképes árut csak jó vízellátás mellett kaphatunk.. A sárgarépa ha a lombja takarja. Vízigénye. annál ke­ vésbé bírja a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat. A sárgarépa hőmérsékleti igényét tekintve nagyon alkalmazkodóképes. Minél finomabb konzisztenciájú azonban a répa. Igaz ugyan. durva rostú és deformált gyökerek képződnek. míg a világosabb színű talajok sok hőt vernek vissza. pl. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elérni. Az alkalmaz­ kodóképességben nagy szerepe van a fajtatulajdonságoknak.5 °Cot is károsodás nélkül kibírja. Pl.

hogy az optimális legyen a nö­ vény vízgazdálkodása szempontjából is. így a sárgarépa is az ún. ültessük ki a dugványokat. amilyen korán csak lehet. Való­ színű. A változás oka egyrészt a növény fejlődése. A vízfogyasztást tehát a transzspiráció mértéke határozza meg. vagyis a vízfogyasztás hatékonyságát a transzspirációs együttható fejezi ki. Ezért kell a vetési időt. Fényigénye. másrészt pedig a transzspirációra ható környe­ zeti tényezők. A sárgarépa napi vízpárologtatása 10—420 g között változik. A gyökérzöldségfélék. Ennek megelőzésére. hogy eredetileg az arab országokból behozott termesztett vál­ tozat még érzékeny volt a naphosszúságra. Az állandó és követke­ zetes szelekció következtében azonban továbbszaporításra csak a fel nem magzá tövek maradtak meg. a növény fejlettségétől és a fenti környezeti tényezőktől függően. A sárgarépák azonban a mérsékelt klíma alatt fej­ lődtek ki és a hőmérséklet hatására képeznek virágszerveket. Ma már a termesztett fajtáinknál ez az idő előtti — első évben tör­ ténő — magszárba szökkenés csak a különösen hűvös tavaszokon . Gaz­ daságosan használja fel a rendelkezésére álló vizet. Fényigényük tehát nem nagy. hogy egy súlyrész szárazanyag előállításához hány súlyrész víz szükséges.legnagyobb. amely megmutatja. A száraz talajba kiültetett dugványok begyökeresedése elmarad. a termesztéstechnikát és a többi tényezőt úgy megválasztani. szél. Nálunk általában a gyökérzöldségféléket szántóföldön nem ön­ tözik. Gyen­ gébb fényben is jól fejlődnek. fény. a talajt. árnyé­ kot tűrő növények közé tartozik. Ezt elősegíti szab­ dalt levélzete is. Ez a növény vegetációja folyamán változó. hogy a korai talajnedvességet kihasználhassuk és hasznosíthassuk. a hőmérséklet. A növény vízfogyasztását. A fényigény a naphosszúsággal van összefüggésben. valamint a talaj felve­ hető víztartalma. vagyis transz­ spirációs együtthatója: 1955-ben mért adat szerint 282. így érzékenysége a naphosszú­ sággal szemben nyilvánvalóan csökkent. úm. 1965-ben mért adat szerint 225—263. Cselőtei vizsgálatai szerint a sárgarépa vízfogyasztása.

Ezzel a módszerrel az egyedek további összehasonlítására is van le­ hetőség. hogy szórt fényben is jól fejlődik. Természetesen adódnak normális körülmények között is magszárba menő egyedek. Ezt követően külön szedjük le az ön­ termékenyített és külön a nem öntermékenyített egyedek magjait. vagyis csökkenő fénnyel csökken a kálium felvétele is. • Az új fajták előállításának jelenlegi iránya mind a külföldi. A termesztésben szereplő fajták többsége külföldi ere­ detű. Az egyes egyedek magjait külön-külön szedjük meg. mert a sárgarépa könnyen öntermékenyülő. de megbízható módszer a fajták tisztán tartására és javítására. Ez lassú. a hajtatásban lehet érvényesíteni. Új fajták előállításával csak az utóbbi években. főleg holland és német nemesítésből származik. és a következő év­ ben egymás mellé vetve értékeljük. de ennek oka a nem elégséges szelekcióban rejlik. mind külföldön alkalma­ zott módszer a családtenyésztés. • A családtenyésztéses módszert össze lehet kapcsolni beltenyész­ tett vonalak kiválasztásával. amikor elegendő magmennyiséggel rendelkezünk az egyes törzsekből. Nemesítésének helyzete Nemesítési munkánk többnyire a honosításra és a fajták fenntartá­ sára szorítkozott. • A fajták fenntartásánál mind nálunk.és nyarákon lép fel. Megfigyeléseink szerint azonban kevés fény hatására a lombja jóval gyengébb lesz. vagyis azt a tulajdonságát. Az ebből kiválasztott anyagot továbbszaporítjuk és azon évben állítjuk törzskísérletbe. ezeket együtt ültetjük ki izoláto­ rok alá. és méhek vagy legyek betelepítésével poroztatjuk össze. A sárgarépa árnyékot tűrő képességét. Az egyszerűség kedvéért az izolátorok alatti egyedek közül egyeseken 2—3—4 ernyőt külön izolálunk és külön poroztatjuk össze legyekkel nagy méhekkel. és a szedésnél könnyen szakad. A sárgarépa a káliigényes növények közé tartozik. Ennek lényege. 19 . A fényerősség változásainak hatása a kálium felvételére köztudott. a gépesítés elterjedésével. hogy meghatáro­ zott számú egyedet kiválasztunk. a feldolgozó ipar növekvő igénye miatt fog­ lalkozunk.

csak a porzók léhák és megbámulva lehullanak a portokok felrepedése előtt. A sárgarépaszövetek kivételesen jó regenerá­ lódó képessége miatt a fajt már évtizedek óta használják tesztnö­ vényként szövettenyésztéses kísérletekben. A másik típus virágai normális megjelenésűek. amelyet a hibrid fajták a felhasználás számára jelenthetnek. amit óvatos beltenyésztéssel érhetünk el. A kombinációs nemesítésben ezt a dichogámiát ki lehet használni. A porzók napokkal előbb szórják ki virágporukat. A hibrid fajták előállítása egyelőre költséges és ezáltal elterjedé­ sük is lassú. mint ahogy a bibék fogékonysága kifejlődik. Az 50-es évek óta ismert citoplazmás génikus meghatározottságú hímsteril fonnák öröklődési mechanizmusát bár még nem tisztázták végérvényesen. A hibridmag előállításához tehát hímsteril anyai szülőt használunk. A hibridek előállításának biológiai feltételei az ernyősöknél az erősen fejlett idegenbeporzás (dichogamia) következtében kedvező­ ek. így a szövettenyésztés hatékony eszköznek lát­ szik a sárgarépa klónszelekciós. Megfontolandó azonban az a minőségi előny. • Új távlatokat nyit meg a sárgarépából a szövettenyésztéssel megoldható klónozás. Az első hazai heterózis fajtát 1973-ban állítottuk elő. A hibrid szülők nagyfokú uniformitása. a gyakorlatnak elég volt a hímsteril fenntartó szülőpárok kialakítása. biztosítéka a hibrid uniformitásának. A hibridhatás ellensúlyozza az Fi hibridben a szülőkben tapasztalható beltenyésztéses leromlást. a „petaloid” pártája zöld színű. A korábban csak elmé­ leti céllal végzett kutatások tapasztalatai önként kínálkoznak gya­ korlati alkalmazásra.mind a hazai nemesítésben a hibridizáció. de a tömeges keresztezéshez hímsteril ál­ lományra van szükség. ezért a beporzó rovarokat nem vonzza kellőképpen. Az eddig ismert két típus közül az egyik. szelekciós és mutációs nemesítései területén egyaránt. Egy összetett ernyőben ez a folyamat egyidőben következik be. 20 . amennyiben a dugványokat sávokban 3 :1 arányban ültetjük ki az apai beporzó szülővel.

— széles vállú. közép. vaskosabb forma: Fertődi vörös. Amsterdami hajtató. A fajta értékét befolyásoló tényezők A fajták értékét és ezen túlmenően felhasználhatóságukat meghatá­ rozzák: a hozam. • Alakjuk szerint: — gömbölyödésre hajlamos. Széles vállú. — kettős hasznosításra alkalmasak a közép-tenyészidejű fajták. cukortartalma és a megfelelő íz. A hosszúságnak azonban határt szabnak a különböző minőségű talajok. megnyúltabbak a Flakker típusok: Rialtó. lefelé keskenyedő. Középhosszú tenyészidejűek a Nantes-i típusok: MarktgSrtner. főleg hajtatási célra: Párizsi vásár. — henger alakúak. Chantenay Red Cored. Hosszú tenyészidejűek. friss fogyasztás céljára a rövid tenyészidejű fajták. — konzervcélra a hosszú tenyészidejű fajták. a szállítha­ 21 . mint az Amsterdami típusok: Erstling. vagyis korai. vékony tí­ pusok: Bauers K. Ezen belül közép-tenyészidejűek a Chantenay típusok: Rotherz. a szárazanyag-tartalom. H. ezen belül vannak koraiak. Formula. • Felhasználásuk szerint is csoportosíthatók a fajták: — korai. Minél hosszabb a répa. Párizsi hajtató. — megnyúlt és hegyben végződő formák a hosszú. A minőségen belül befolyásoló tényezőként szerepel a külső és belső forma. Rote Riesen. A hozamnál fontos szerepet játszik a forma. Duwicki. Amsterdami. • Tenyészidejük szerint vannak: rövid. annál nagyobb a hozam. Lange Rote St.és kései érésű fajták. de tompa végű formák. az érés koraisága és a minőség. a karotin-. Gonsenheimi. rövid fajták. R. közép..és hosszú tenyész­ idejű. a szín. a hús finomsága. Nantes-i. a hosszméret és a szárazanyag-tartalom. rövidebb. o. Hosszú tenyészidejűek a Lange Rote típusok: Keszthelyi hengeres.A termesztett fajták értékelése A sárgarépafajtákat többféleképpen csoportosíthatjuk.

hanem sima legyen. egy turmixkeverővel. Ezek általában a hosszú tenyészidejű sárgarépák. viszont a hegyben végződő répák erősebbek és könnyebben szedhetők. a tárolhatóság és a gépi szedés. a szív jól nőjön össze a hússal. nem mennek szét. A nagy szárazanyag-tarta­ lommal rendelkező sárgarépák lassan nőnek és szárazak.és alfa-karötinból áll. könnyen szeletelhetők. koc­ kázhatok stb. A szív nagysága nem döntő. A kis szív a gyenge lombbal van összefüggésben. mint a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták. Nagy hozamra nemesítették ki a kettő közötti alakot. A szárazanyag-tartalom többek között a környezeti tényezőktől. a nagy pedig 14% felett van. Szállításnál nem esnek úgy össze. nem lehet kis szívre szelek­ tálni.és szárazanyag-tar­ talma miatt — termelnek. A minőség összefügg a külső formával.tóság. A belső formával kapcsolatos követelmény. Az emberi szervezet a meg­ főtt sárgarépa karotinjából csak egy kis részt vesz fel. Természetesen ezen a téren is van középút. amiket a feldolgo­ zó ipar számára — béltartalom vagyis karotin. a növekedési és érési egyensúlynak megfelelőnek kell lennie. A hengeres répák beltartalmi értéke általában nagyobb (finomabb struktúra. A szárazanyag-tartalom a sárgarépa fontos értékmérő tulajdon­ sága. • A sárgarépa narancsvörös színe a karotin jelenlététől függ. Mindkét karotin az A-vitamin provitaminja és tápértékük nagy. összefügg a koraisággal. amely a termőhely alapján változik. nagyobb cukortar­ talom). amely béta. A nagy szárazanyag-tartalmú sárgarépák főzve nem törnek. a gyors növekedéssel és a finom hússal. amint arra már a hozam tárgyalásánál is rámutattunk. Mindez pedig erősen függ a biológiai igényeknek leginkább megfelelő kör­ nyezettől. Ebben a tekintetben a p-karotin kétszer olyan aktív. amelyeknél fontos az erős lomb. Ennek oka valószínűleg. a lefelé kissé elvékonyodó. mint az a-karotin. a Flakker típust. hogy a szív és a hús színe lehetőleg minél kevésbé térjen el egymástól. Hogy a fajtára jellemző forma kiala­ kulhasson és felülete ne gyűrűzött. és azoknál a faj­ táknál. ha az színben nem elütő. a talajnedvességtől és a klímától is függ. A normá­ lis szárazanyag-tartalom 10—12%. Ezen segíthetünk pl. a talajtól. ráncos. de tompa végű formát. amely 3 perc alatt szét­ 22 . hogy a legtöbb sejtfal főzés által nem roncsolódik szét.

amíg a maximumot el nem éri. s ezek hatással vannak a karotinképződésre. • A sárgarépa édes ízét a benne levő cukrok: diszaharidok (szaharóz vagy nyerscukor) és mónoszaharidok (glukóz és fruktóz) ad­ ják. Szép. Tárolhatóságuk sokkal gyengébb. mind pedig a di.és monoszaharidok közötti arány az éréssel a diszaharid felé tolódik el. narancsvörös színűek. A sárgarépa éretten a legédesebb. A legtöbb fajta karotintartalma 6—12 mg/100 g. Vannak édes és kevésbé édes répák. Miután az évjáratokkal együtt a fejlődési. Az élénk. Fajták között különbség van mind összcukortartalom — amely 6% körül mozog —. gyorsan színesednek. mint a nagyobb szárazanyag-tartalommal rendelkező répáké. ha azonnal elültetjük. hanem. illetve termesztési feltételek is vál­ toznak. erre példa a Bauers Kieler Rote és a Fertődi vörös. hajtatási sárgarépák gyorsan nőnek. ha a karotintartalmat vizsgáljuk. hogy édes legyen. Ezt nemcsak az összcukortartalmának köszön­ heti. gyorsan színesedjen és korai legyen. Finom húsú és aránylag nagy karotintartalma van a rövid tenyészidejű Amst<-' dami fajtáknak is. A szelekció­ nál nagyon fontos tudnunk. Amilyen 23 . aránylag jó karotintartalmúak a Chantenay Red Cored a közép­ hosszú és a Danvers 126 a Flakker típusok közül. hogy a karotintartalom a fejtől lefelé kb. A korai érésű. A nagy karotintartalom együtt jár a nagy szárazanyag-tartalommal. A korai sárgarépáknál nem a szárazanyag-tartalom és a karotin a döntő. hogy karotintartalma nőne. Ezek finom húsúak és kicsi szárazanyag-tartalmúak. A nagy karóimtartalmúak 15 mg felett vannak. kihajt. amely a legédesebb. A hús finomsága összefüggésben van a gyors növekedéssel és az aránylag kicsi szárazanyag-tartalommal. hogy a di. Ez a sárgarépában az éréssel együtt emelkedik addig. Aszelekciónál az elvágott répák fejrésze.roncsolja a sejtfalakat. hanem annak is. de főleg a szárításnál nagyon fontos.és monoszaharidok egymás közötti arányában. a hosszúság egyharmadától csökken. a szívvel és a hánccsal egyszínű répa a konzervipari feldolgozásnál. annál intenzívebb a színe. és ezáltal a szervezet könnyebben hozzájut a karotinhoz. Ez az ingadozás általában ±20%. a karotin tar­ talom is ingadozik. akkor minden répát azonos helyen vágjunk át. jó. Minél nagyobb a répa karotintartalma. Ezért. Ezután a répa még növekedhet anélkül.

táblázat.5:1. olyan arányban nő a diszaharidoké.26 : 1 0. másrészt a tárolhatóságra is támpontot nyújthat.10: 1 mértékben csökken a monoszaharidok mennyisége.86:1 0. ellentét­ ben a karotinnal.2 21. így az összcukortartalom nő.60: 1 2.06:1 0.2. amely az éréssel növekszik.70:1 0.6 0. Weichman vizsgálatai szerint a jól tárolható fajtáknál a di.8 61.és monoszaharidok egymáshoz való aránya a sárgarépában (Zatykó. A két cukor egymás közti arányát a fajtajellegen kívül befolyásolja a talaj tápanyagellátása és a betakarítás időpontja is.3 53.63: 1 1.2 51.5 48. Legmagasabb a cso­ mózható kort elérő sárgarépában.2 38.2 30. A sárgarépa ízéhez a cukrok mellett az illó olajok is hozzájárulnak.4 78.4 31. 24 . Di. csaknem konstansak maradnak. Az illóolaj-tartalom a gyökér fejlődésével együtt csökken.8 79. 1975) A cukortartalom tárolás Fajták Cukrok előtt A cukrok aránya tárolás előtt % után % % után % Gonsenheimi Amsterdami Flakker Fertődi vörös Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz 46.46: 1 3.7 20. Mire a sárgarépa teljes érettségi fokát eléri.6 41.0 70. a rosszul tárolható fajtáknál ez az arány 0.6 59.és monoszaharid aránya 1: 1 és 2. így a cuk­ rok egymáshoz való aránya a répában egyrészt a sárgarépa optimális szedési idejének meghatározója lehet.0 68.5 : 1.

vállban és a vége felé elkeskenyedő. keléstől a szedésig 90—100 nap.és táp­ anyagigénye közepes. tompa végű. A répaalak a fejnél kiemelkedő. Korai szabadföldi termesztéssel. 6—8. 12—14 cm hosszú. Tenyészideje közepesen rövid. sárgászöldes árnyalatú. Levélzete középnagy. Az egyik legjobban csomózható fajta. Termőképessége is közepes. egy árnyalattal világosabb. Talaj. 2—2. Külső színe narancsvörös. A szívrész kicsi és a kéreggel majdnem egyszínű. Gyökérzete középfinom. A répaalak hengeres. Finom. Világos narancssárga színű.5 cm széles. gyenge lombú. Amsterdam Félhosszú típus. Korai szabadföldi termesztéssel vagy hideghajtatással friss fo­ gyasztásra alkalmas. A répa fejrésze bemélyedő.5 cm. Dús. Tenyészideje rövid. Nagy­ üzemi termesztésre nem javasolható gyenge húsminősége miatt. tompa végű.Termesztett fajtái Duwicki Rövid hajtató típusú. mint a hús színe. hossza 12—16 cm. Talaj. Ipari felhasználásra sem alkalmas. rövid csonkakúp alakú. 25 . Mérete a fejnél 2—2. A szívrész nagy. felülete gyűrűzött. Gonsenheiná Félhosszú típus. de gyen­ gén tompított végű. hideghajtatással korai fogyasz­ tásra alkalmas. Levélzete közepes erősségű. ritka. Nagyüzemi termesztésre nem javasolható gyenge mi­ nősége miatt és ipari felhasználásra sem alkalmas. középnagy lombozatú. Tenyészidejerövid. Külső színe vörös.5 cm hosszú és 5—6 cm széles. valamint ter­ mőképessége közepes. keléstől a szedésig 80—90 nap. A szívrész kicsi.és tápanyagigénye. keléstől a szedésig 100—120 nap.

keléstől a szedésig 120—130 nap. termőképessége közepes. Szélessége 3—4 cm.Gonsenhetmi fajta (Fotó: Hanzséros P. Kis lombja és törékenysége miatt gazdasági jelentősége egyre csökken. Nantes-i Félhosszú típusú. törzsnél egyformán vastag. Külső színe narancsvörös. tompított végű.) Korai szabadföldi termesztéssel friss fogyasztásra alkalmas. Gyökérzete finom. egyenletes vastagságú henger­ alak. 26 . hossza 16—18 cm. Talaj. A fej sima vagy enyhén bemélyedő. A szívrész a hússzínnel megegyező vagy annál egy ár­ nyalattal világosabb. Fejnél. rövid.és tápanyagigényes. Tenyészideje rövid.

igen enyhe gyűrűsödéssel. felülete sima. üzemi termesztésre alkalmas. narancsvörös színű. Tenyészideje középkorai: keléstől a szedésig 120—130 nap. 27 . üzemi termesztésre alkalmas.és tápanyagigényes.Nantes-i fajta (Fotó: Hanzséros P. A répa középhosszú. A szívrész kicsi. Közepes termőképességű. Fejnél kissé nyakasabb. mint a Nantes-i (megnyúlt alakú). egyenletesen hengeres alakú. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra alkalmas. Levélzete közepesen finom. 3—4 cm széles. 18—20 cm hosszú.) Friss fogyasztásra. konzervipari felhasználásra. Marktgártner (Kerti) Félhosszú típusú. Külső színe narancsvörös. téli tárolással tör­ ténő értékesítésre egyaránt alkalmas. Közepes termőképességű fajta. Talaj. csapott vállú.

Termőképessége kö­ zepesnél jobb. Levélzete közepesen finom. Szívrésze kissé sötétebb színű. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 120—140 nap. egyöntetű narancs.) 28 . A répa 11—15 cm hosszú. lekerekített végű. A répa alakja fejnél enyhén bemélyedő. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. fajta (Fotó: Hanzséros P. C. Külső színe narancsvörös. Tömegtermesztésre alkalmas. lefele kissé elkeske­ nyedő.Chantenay Rex Félhosszú típusú. 3—4 cm szé­ les. Gyökérzete középfinom. tompa. Korai szabadföldi termesztésre. majdnem hengeres. kissé vállas. Chantenay R.

4—5 cm széles. Herz Hosszú típusú. Lange Rote St. Gyökérzete középfinom. többnyire tompa végződéssel. o. Színe narancs­ vörös. válla lekerekített. Levélzete közepesen finom. Tömegtermesztésre kiválóan alkalmas. az alakja lefelé elkeskenyedő. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 140—150 nap.) 29 . Egyöntetű narancsszínű. A répaalak a fejnél enyhén bemélyedő.Rotherz Félhosszú típusú. A levélkorona kiemelkedik. Termőképes­ sége a közepesnél jobb. Korai szabadföldi termesztésre. o. Levélzete közepes nagyságú. keléstől a szedésig 160— 180 nap. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. A répa 13—15 cm hosszú. Lange Rote St. Herz fajta (Fotó: Hanzséros P. Tenyészideje: középkésői. a szívrész kissé sötétebb.

enyhén csapott. Levélzete nagy. durva levelű. Elsősorban konzervipari célra. Levélzete dús. Szíve középnagy. középkötött és kötöttebb talajokon eredményesen ter­ meszthető. felülete sima. Középkötött és kötött talajokon is eredményesen termeszthető. Középkö­ tött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. erős és durva. nagy termőképességű. Nagyüzemi termesztésre kiváló. válla 3. vastag gyökér. A répa 3—4 cm széles. Külső színe narancsvörös. a válla enyhén csapott. Szíve sötét narancsvörös. kissé világosabb a hús színénél.5—5. Külső színe majdnem borvörös. tompa végű. 22—25 cm hosszú. A szívrész sötét narancsvörös. Nagyüzemi termesztésre kiválóan alkalmas. Tenyészideje 180—200 nap. A répa 4. Formula Hosszú típusú. 20—22 cm hosszú. keléstől a szedésig: 180—200 nap. széles vállú.A répaalak hosszú. Flakker ( Vörös óriás) Hosszú típusú. A fejrész enyhén be­ mélyedő. nagy. Hosszú tenyészidejű. dús lombú. tompa végű. kis szív. Külső színe narancsvörös. felülete szép sima. Elsősorban konzervipari célra használható. 18—20 cm hosszú. hússzínnel egyező. Gyökere közepesen durva.5 cm széles. 30 . Üzemi termesztésre alkalmas. Gyökérzete durva. hengeres. le­ tompított hegyű. a fej kiemelkedő. a gyökérvég felé enyhén keskenyedik. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. a húshoz hasonló. téli tárolással piaci értékesítésre al­ kalmas. A répaalak széles vállú. A répaalak hosszú.5—4 cm. lefele kissé elkeskenyedő. igényes. kissé csapott vállal. erős. nagy termést adó. a vége felé elkeskenyedő.

J 31 .) Danvers 126 (Fotó: Haiizséros P.Formula fajta (Fotó: Hanzséros P.

Válla 5—6 cm széles. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. Tenyészideje hosszú: 180—200 nap. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. hegyben végződik. A répaalak nagy testű. Gyökere fi­ nom. fe­ lülete kissé gyűrűzött. Fertödi vörös fajta (Fotó: HanzsérosP. bemélyedő fejű. Szíve nagy. Egészséges. Levélzete erő­ teljes. széles vállú. Szíve középnagy. 18—20 cm hosszú. A répaalak enyhén csapott. Az alakja lefelé egyenletesen vé­ konyodik. Nagyüzemi termesztésre alkalmas. betegségeknek ellenálló. bőven terem. Külső színe élénk cinóbervörös.Danvers 126 Hosszú típusú. kissé gyűrűzött felületű. hús­ színnel megegyező vagy annál kissé söté­ tebb. Gépi szedésre ajánlható fajta. tompa végű. nagy. erős.) 32 . Levélzete dús. sötétebb a húsnál. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 180—200 nap. 5—6 cm széles. Külső színe narancsvörös. 18—20 cm hosszú. egyenes vagy enyhén bemélyedő. Fertődi vörös Hosszú típusú. kissé keskenyedő.

válla csapottabb. mint a Flak­ keré. 3. 2—3 cm széles. Felülete simább. erősen gyűrűzött. mint a Flakkeré. Legalkalmasabbak azonban a könnyű. 20—22 cm hosszú. Konzervipari feldolgozásra elsősorban magas karotintartalma mi­ att alkalmas. Nagyüzemi ter­ mesztésre kiválóan alkalmas. Házikertekben ugyanúgy. durva. hogy különböző szerkezetű és tápanyagellátottságú talajon termesztik. Középkötött és kötött talajokon eredményesen ter­ meszthető. Ez azt jelenti. Levélzete erős. Levélzete erős. Csak középkötött és kötöttebb talajokon termeszthető eredményesen. ' Termesztéstechnológiája Talajigénye Sárgarépát és petrezselymet az országban mindenütt termesztenek. nagy levelű. hengeres felülete egyen­ letesen vékonyodó. laza talajtípusok: humuszos 33 . hússzínével meg­ egyező vagy egy árnyalattal sötétebb. Répaalakja: a fej enyhén kiemelkedő. Külső színe élénkvörös. A répa középhosszútól hosszúig terjedő.5 cm széles. Bauers Kieler Rote Hosszú típusú. Közepes terméshozamú fajta. nagy. 20—22 cm hosszú. mint nagyüzemekben.5—4. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 200—220 nap. Nyersfogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Rialto Hosszú típusú. Tenyészideje hosszú: keléstől a szedésig 180—200 nap. A szívrész nagy és valamivel sötétebb a húsnál. Szíve középnagy. Nagy termőképességű. Külső színe narancsvörös.Konzervipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas nagy karotintar­ talma miatt. fokozatosan elkeskenyülő.

H. valamint a kissé kötöttebb talajok és a láptalajok a megfelelőek. akkor meszezni kell. Mindezeket figyelembe véve a gépi szedésre való áttérés új szem­ pontokat vet fel. hosszú tenyészidejű fajták a középkötött és kötött tala­ jokon is elég jól termeszthetők. barna homok. a gyengén savanyú vagy közömbös pH-val rendelkező talajban termeszthetünk legered­ ményesebben. illetve felülvizsgá­ lásának alapja és megfontolásának tárgya a gépesítés szempontja kell hogy legyen. — a késői. Mégis. sima felületűek és a színük is szép lesz. rövid tenyészidejű sárgarépáknak legalkalmasabbak a homoktalajok. mészben gazdag láptalajokon. A kötött talajok ellen szól a gépesítés szüksé­ gessége.vályogtól a vályogos homokig. a meszes homok és a 10—20% agyagtartalmú homokos talajok. A termesztési koncentrációnak vagy nagyobb termesztő felület kialakításának. és a Fertődi vörös fajták a nehezebb talajok sárgarépái.3 alá süllyed. így a sárgarépa kiszedésének ideje az őszi. a Flakker típusok. A sárgarépafajták talajigényét vizsgálva. valamint a humuszban gazdag. mind a fajta vonatkozásában. ún. ha az optimumot akarjuk biztosítani. a Lange Rote St. Pl. o. Ha a pH 5. Kitűnő sárgarépa terem a mészben gazdag öntéstalajokon és a szerves anyagban. a Nantes-i sárgarépák a kö­ tött talajokon nyomottak.3—6 pH között. Ezekben kellemes ízűek lesznek. A kötöttebb mező­ ségi talajokon is nagy terméseket érnek el megfelelő tápanyagellá­ tással. amikor a gépi munkát a kötött talajok lehetetlenné tehetik. — a középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtáknak a könnyű tala­ joktól a homokos vályogig. talaj-előkészítéssel és talajápolással. deformáltak. vagyis 5. a következő csoporto­ sítást kapjuk: — korai. A sárgarépa tápanyag-visszapótlásához tájékoztatást nyújthat az 1 q termés kialakításához felhasznált NPK-tápanyagok mennyisége: 34 . mind a talaj. Az ilyen talajokból kiszedett gyökerek talajszennye­ ződése a legkisebb. hűvös napokra esik. sokszor esős. A gyökérzöldségek.

Ilyenek a borsó. Vetésforgó Mezőgazdasági és kertészeti növények után egyaránt vethetjük a sárgarépát. hogy a hullámos. amelyek alá istállótrágyát adtunk. A közepes és hosszú tenyészidejű fajták azonban csak 35 .40 kg. mélyen művelhető és cserepesedésre nem hajlamos talaj adja meg az alapot a jó termeléshez. egyenetlen felszínű. — a túltrágyázás jellemzője: a levelek felduzzadnak vagy erősen fénylőek. ill. Mindenesetre a jó humusztartalmú. 0. dimbes-dombos terület nem alkalmas sárgarépa termesztésére. A sárgarépa tápanyaghiányára és túltrágyázására vonatkozóan a következőket figyelték meg: — a tápanyaghiány jellemzője: kicsi lomb.N p2o5 k2o 0. A korszerű tápanyag­ utánpótlás.15 kg. Mindezeken felül a visszapótlás tápanyagarányát befolyásolja ter­ mészetszerűleg a talaj tápanyagaránya is. paradicsom uborka stb. trágyázás ma már laboratóriumi talajvizsgálatok nél­ kül elképzelhetetlen. Jó elővetemények. A termelendő fajta igényéhez igazodva válasszuk ki a könnyű. Nagyon jók azok az előve­ temények. kö­ zépkötött vagy kötöttebb talajt. Mindezeken felül vegyük figyelembe azt is. morzsalékos talajt hagynak maguk után. 0. sötétzöld színűek lesznek. jó szerkezetű.55 kg. Rövid tenyészidejű fajtákat előveteménynek és másodterménynek is vethetünk. időben letakaríthatók és nem késleltetik az őszi mélyszántást. vöröslila színeződés és az erek erős kiütközése.: dinnye. vagy a meglevő talajszerkezethez válasszuk meg a fajtát. Közepes elővetemények a gabonafélék. bab. pl. Minden esetben vegyük figyelembe a talaj tápanyagszintjét és a tervezett hozamot is. amelyek nem kizsarolt.

a másik felét ettől számított másfél­ két hónap múlva szórjuk ki. A foszfor. Tápanyagellátása A sárgarépának nagy a tápanyagigénye. a sárgarépák azonban egészen fiatal korban nem bír­ ják el a túl magas nitrogénszintet. vagyis a folyamatos nitrogénellátás. Az előveteményként termesztett korai. első kapáláskor. hogy a nitrogén-műtrágyázás növeli a karotintartalmat. megfelelő zöldséget vagy mezőgazdasági növényt tehetünk utána. amelyet lehetőleg az öntözővízzel juttassunk ki. A betervezett hozamtól függően közepes tápanyag-ellátottságú. és ezt követően más.főnövényként jöhetnek számításba. Ezért jobb hatású a két. Kísérletek igazolják. míg a nitrogéntartalmú műtrágyákat lehetőleg fejtrágyának adjuk: első felét gépi. A tervezett vagy tervezhető hozam egyúttal a fajtától is függ. Másodterménynek vetve pedig olyan előveteményt használjunk. amely legkésőbb július első felében lehetővé teszi a vetést. öntözött talajon az alábbi hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók: Tervezett hozam q/ha: Hatóanyag kg/ha: N p2o5 k2o 250 400 600 80 100 120 50—60 50—80 50—90 200 200 200 Öntözés nélküli termesztésnél a fenti hatóanyagokból egyharmaddal kevesebbet adjunk. A káliummal kapcsolatban tudományos értékű kísérletek és a gya­ korlati tapasztalatok is bizonyítják a sárgarépa hozamára gyako­ rolt befolyását. esetleg három ízben adott fejtrágya. Gyökérzete aránylag mé­ lyen hatol a talajba és a zöldségfélék közül egyik legjobb tápanyag­ hasznosítású. rövid tenyészidejű répák legkésőbb június végéig lekerülhet­ nek a talajról.és káliműtrágyákat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. 36 . A kórokozók és a kártevők elszaporodásának elkerülése végett ajánlatos legalább a hároméves forgó betartása.

Csapadékos időben vagy öntözés hatására sok lesz a felrepedt répa. Ásványi talajokon a kálium-szulfát karotinnövelő hatása mutat­ kozik. Talaj-előkészítés és vetés A talaj-előkészítésnél két igen fontos dolgot tartsunk szem előtt. Természetes. szemben a klór­ kálium műtrágyával. könnyű talajokon ügyelni kell. hogy kiugró eredményt kapunk a K-szegény talajokon (40—50 ppm K). A tőzegtalajokon a helyzet éppen fordított. Ezeknél 200—250 kg/ha ha­ tóanyagra van szükség nagy hozam eléréséhez. mind mennyiségileg jobb eredmény. különösen. míg a tőzegtalajokon a klórkálium mutatja ezt a hatást. csökkenti a hozamot. Az őszi szántás 30 cm-nél sekélyebb ne legyen. aminek következtében ja­ vul a sárgarépa tárolhatósága is. ott a klórkáliummal érhető el mind minőségileg. A sárgarépa cukortartalmával kapcsolatban eltérőek a vélemé­ nyek. mert ellenkező esetben a vetésmélységet nem tudjuk pontosan betartani és a vetés egyen­ lőtlen lesz. úm. hogy a K hatására csökken a re­ dukáló cukortartalom (monoszaharidok). s ha ez hiányzik. mind mennyiségben nagyobb hozamot. a túlzott K-adag pedig csökkentette a szárazanyag-tartalmat. 37 . A sárgarépa nem közvetlen szervestrágya-igényes növény. Másodvetésnél elegendő a sekélyebb szántás is. Az optimális vetési mélység 2—3 cm. mivel a sárgarépa érzékeny a ma­ gas sókoncentrációra. Több vizsgálat bizonyítja. hogy a magágy tömött legyen. ha az elővetemény előtt 30 cmnél mélyebbre már szántottunk. Álta­ lában ásványi talajokon kálium-szulfát műtrágyázás adott mind mi­ nőségben. a jó őszi mélyszántást és az egyenletes talajfelszín-eldolgozást. A laza.A közepes (100 ppm K körüli) és a magas K-tartalmú (100—200 ppm K) talajok 140—150 kg/ha K-hatóanyag adag fölött csak az átlagnál nagyobb talajnedvesség mellett adnak többlettermést. A fris­ sen istállótrágyázott talajban — a túl kövér talajban — a répa színe halvány lesz és az elágazás mértéke megnő. A szárazanyag-tartalomra vonatkozó megfigyelések szerint az op­ timális mennyiségű K növelte.

A precíziós vetőgépek elterjedésével lehetőség van különböző ve­ tési módok alkalmazására. pásztásan.Vetés előtt hengerezéssel elkerülhetjük. három­ soros pászta és sávos vetéssel. Természetesen a lazább talajokon több munkamenetet is al­ kalmazhatunk. • A modern. Az egyenletes vetés és az egyenletes vetésmélység adja a jobb kelést és a kielégítő növényállományt. — ágyásos művelésben: ágyáson kialakított felületre sorosan. ikersoros pászta. Ha régebbi típusú gépekkel vetünk. hogy a mag túl mélyre ke­ rüljön. jól tömöríte­ nék és takarnak. kettő (iker-). míg a kötött talajokon lehetőleg kevesebb menet­ ben végezzük el a szükséges munkákat. sávosan. illetve Vetési módok a sárgarépánál . Különösen nyári vetéseknél végez­ nek a precíziós gépek jó munkát azáltal. jól beállott vetés elen­ gedhetetlen feltétele az egyöntetű. Mindezek a jobb kelési százalékot segítik elő. hogy jó magágyat készí­ tenek. megfelelően szabályozható a vetési mélységük. a magtakarást és a hengerezést be kell iktatnunk. kalibrált vetőmag jó biológiai ér­ téke. Vethetünk: — síkművelésben soros (normálsoros). mert a gépek ezeket a műve­ leteket a vetéssel együtt elvégzik. hogy a talajt a gépekkel túlságosan ne tapostassuk meg. precíziós vetőgépek használatával a vetés utáni mag­ takarást és hengerezést elhagyhatjuk. Az egyenletes. A modern vetőgépek fel vannak szerelve egy.

hogy a rendelkezésünkre álló szedőgép folyamatosan kihasználható legyen. A sortávolságnál. a magvakat a sorokban helyezzük el. • Korai rövid tenyészidejű fajták Duwicki Gonsenheimi Amsterdami 80—90 nap (keléstől szedésig).három sort vető. június második felétől augusztus április első—második fele: második feléig. Vetési idő A fajta megválasztásával vetéstervünket az értékesítési lehető­ ségek figyelembevételével úgy állítsuk be. 100—120 nap (keléstől szedésig). Pl. a Nibex svéd és a Stanhay angol gyártmányú. kettő (ikersor) és pászta vagy háromsoros (háromsoros pászta). valamint pásztás. valamint az árasztásos öntözés is. míg a sávos vetésnél a sávon belül szórjuk. A vetés ideje: A szedés ideje: március első—második fele: június első—második fele. A soros vetéseknél. az EM—11es szedőgép használatánál az iker. burgonya­ szedő) lehetővé teszik az ágyásos művelést is. a soros. 90—100 nap (keléstől szedésig). a következő sé­ ma szerint. augusztus végétől szeptember május első fele: második feléig. legyen az egy. az SVA—16-os magyar. Az ajánlható. Az ágyások szélességét mindig a betakarítógépek határozzák meg. pásztás vagy sávos vetéseknél figyelem­ be kell venni az alkalmazott betakarítógép igényét. középés hosszú tenyészidejű fajták helyes választásával június második felétől novemberig húzhatjuk szét a szedési idényt. illetve sávos vetést végző csoroszlyákkal. 39 . A nagy munkaszélességű betakarítógépek (Unimas. Az ágyásos művelés elő­ nye a nagyobb tőszám. korszerű aprómag-vetőgépek: az SVA—12-es. A rövid.és hármas sor vagy a pászta szé­ lessége nem lehet nagyobb 8—10 cm-nél és a pászták közötti távol­ ság nem lehet kisebb 28 cm-nél.

A síkművelésnél az átlagos sortávolság a jelenlegi teljes gé40 . 130—140 nap (keléstől szedésig). A vetésnél vegyük fi­ gyelembe a maximális hozamot és az optimális állománysűrüséget.június második­ -július első fele: október—november. Függ a fajtától. 180—200 nap (keléstől szedésig). 120—130 nap (keléstől szedésig). A szedés ideje: szeptember első és második fele. továbbá a vetőgéphez és a szedőgéphez alkalmazandó sortávolságot. mert az egységnyi sorhosszúságon belül a gép nagyobb tömegű répát emel ki. a három­ soros. pászta. 120—130 nap (keléstől szedésig). Flakker Rialto Fertődi vörös Danvers 126 A vetés ideje: március első fele: március második—április első fele: 160—180 nap (keléstől szedésig). • 140—150 nap (keléstől szedésig). C. Általában a normálsoros síkművelés az elterjedt művelési mód. 180—200 nap (keléstől szedésig). o. A növényszám és ezzel a hozam emelésére az ikersoros. október—november. október—november. A szedés ideje: júliustól augusztus második fele. Ezzel a ve­ tési móddal növelhetjük az egysorosán szedő gépek teljesítményét is. csomós áru) és a mag csírázóképességétől. Arany (Rotherz) A vetés ideje'. A vetőmag mennyisége. Középhosszú tenyészidejű fajták Nantes-i Kerti (Marktgártner) Chantenay R. március első fele: április első fele: június első fele: Hosszú tenyészidejű fajták Lange Rote St. H. 180—200 nap (keléstől szedésig). szeptember első—második feléig. a felhasználás céljától (pl.vagy pedig a sávos vetéssel van lehetőség. 180—200 nap (keléstől szedésig).

A fenti tőszámot figyelembe véve a ha-onkénti vetőmagszükséglet szabványos minőségű vetőmagból 6—8 cm-es sávos vetésnél.pesített technológia mellett: 30—32 cm.és időjárási viszonyok mellett. Talajlazítás.5 —4.5millió növényegyed. amit a feketerothadás (Stempylium r. öntözésből. még 10%-kal csökken Elérhető 50—60. Az ágyásos művelésnél a tőszám lényegesen nem változik a sík­ műveléshez viszonyítva.2—1. hogy a csírázást lehetővé tegyük. különösen a 41 . A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2. de csak egészen korai vetéseknél és egészen optimális talaj. hogy az ágyásos műve­ lés alkalmazkodik a szedőgépek konstrukciójához.8—2. Magját lehetőleg ne vessük könnyen cserepesedő.0 cm. négyzetméterenként a hoszszú tenyészidejű fajtáknál 100—120növény. ahol a sávok közötti távolság 39—40 cm. kérgesedő talajba.0—2. Nyári vetéseknél ez az arány kb. A tavasszal elvetett mag mennyiségének általában 30—40%-a fej­ lődik ki betakarítható növénnyé.0—3. Csávázás nélkül ne vessünk el vetőmagot (lásd növényvédelem). ha talajunk a magvak kelése előtt mégis becserepesedne.Nagy. 3. amikor a sorok látszanak. gyomirtásból és a nö­ vényvédelemből áll. méterenként 30—40 növény. fejtrágyázásból.5 kg. A soros vetésnél 35 cm-es sorközökkel a vetőmagszükséglet 1. Ennél a művelési módnál a hangsúly a sorok vagy sávok elrendezésén van. 500—700 q/ha termés eléréséhez egyenletes elosztásban elegendő volna 300— —600 ezer tő hektáronként. Növénytávolság 2. valamint azon. a koraiaknál 150. s ez hek­ táronként 1—l.) kórokozója idéz elő. akkor átlós boronálással vagy hengerezéssel törjük meg a kérgesedést. Növényápolása Talajlazításból. mert a csávázással elejét vehetjük az egyes évjáratokban fellépő nagymértékű csíranövény-pusztulásnak.5—3. sőt 70%-os kelés is.0 kg. illetve sorközlazítást. végezzük el az első gépi kapálást.2illetve l.5 g. Abban az esetben.4—a dörzsölté 1. amelyet azután szük­ ségszerűen követ a második és a harmadik kapálás is. Hagyományos művelésnél.

amikor az érés. Későbbi vetésnél. Fejtrágyázás. Gomex). Ez többnyire a késői. illetve a karotinképződés fokozódik. júniusban. A magvetést általában nem ajánlatos beöntözni. akkor először inkább öntözzük be a talajt és azután vessünk. Tenyészidőszak alapján: májusban. A rövid tenyészidejű sárgarépáknak egy alkalommal a közép és hosszú tenyészidejűeknek pedig lehetőleg két alkalommal adjunk fejtrágyát. A répák legnagyobb vízszükséglete a fő növekedési sza­ kaszban van. Vegyszeres gyomirtása A vetés előtti talajmunkákkal. mind a közép és hosszú tenyészidejű sárgarépák megfelelő terméshozamának előfeltétele a tenyészidő folyamán 2—3 alkalommal adott öntözés. Kelést elősegítő öntözést csakis olyan talajokon alkalmazzunk (homokos vagy tőzeges talajok). júliusban. hogy a sárgarépa kizöldülő szik alatti szára 42 . az említett gyom­ irtást a kelés előtti időszakban is végezhetjük. amelyek nem hajla­ mosak a cserepesedésre. • Az időjárástól függően mind a korai. A korai sárgarépáknál általában 50 napos kor után.hosszú tenyészidejű fajtáknál. a talajnedvesség megóvása érdekében a gyomtalanítást megoldhatjuk kon­ takt herbicidekkel is (Gramoxone. vagy a fejlettség szerint 6—8 és 12—15 cm-es növényma­ gasságban. A nyári vetésű sárgarépa öntözés nélkül a legritkább esetben hozza meg a kívánt eredményt. Öntözés. A kora tavasszal elvetett sárgarépáknál ez az időszak június második felével kezdődik. az akkor esedékes gyomirtást mindig végezzük el. Vigyázni kell azonban. főleg száraz időjárás esetén. A fejtrágyázást kapcsoljuk össze az öntözéssel és a kapálásokkal. Abban az esetben. Szeptemberben már rendszerint nincs szükség ön­ tözésre. Ha a gyomosodás nem olyan nagy. ha nem tudunk eső utáni időszakban vetni. hogy a vetőgép munkáját akadályozza. a késeieknél 70 napos kor után válhat szükségessé az öntözés. amely az érés fokozottabb megindulásával a tenyész­ időszak második felétől kezdődik. Kora tavaszi vetéseknél nincs is szükség öntözésre. nyári vetésekre vonatkozik.

Általánosan ajánlható és jó hatásfokkal alkalmazhátó gyomirtó szerek a prometrin.(Afalon) és a monolinuron. a kipermetezett szerek nem jutnak le a talaj felszínére. száraz időben használ­ hatók. illetve elszáradása.(A—1114. ezért preemergens kezelésre egyáltalán nem ajánl­ hatók. Lehetőség van a vetés előtti vagy kelés előtti preemergens. Borús. amíg beárnyékolják a talajt.és linurontartalmú szerek kijutta­ tásuk után megfelelő mennyiségű csapadék. a gyomok össze­ zsugorodása. a ké­ sőbb kelő gyomok ellen sem adhatnak védettséget. és megvárhatjuk. Gomex) gyomtalanítottunk. majd pedig az első állomány­ permetezés után nem kielégítő. ha a kontakt herbicidekkel való kezelést csak a vetés előtti időszakra korlátozzuk. és a kelés előtti permetezéseket már prometrin. Kombinálni azonban a kettőt nem kehet. amit ki kell vámunk. humusztartalmának és a gyomok fejlettségének meg­ felelően válasszuk meg. Merkazin) és a klórbromuron. mert az óvatosságból alkalmazott kisebb adagok vagy az időjárás vagy egyéb természeti tényezők miatt nyár közepén a gyomok újra megjelentek. valamint a postemergens. Ez esetben nagyobb adagokat (Merka­ zin. Ha a gyomtalanítás a preemergens. Állománypermetezés esetén is meg kell várnunk a sárgarépa fejlettségének 10—15 cm-es növénymagassággal jellemezhető álla­ potát. Ekkor állománypermete­ zéssel védekezünk a gyomosodás ellen.(Aresin) tartalmú szerek hatása erélyesebb. Ugyanis. vagyis állománykezelésre is.vagy klórbromuron-tartalmú szerekkel végezzük.(Ma­ lőrén) tartalmúak. mert az említett kontakt szerek minden föld feletti zöld növényt elpusztítanak. illetve öntözés (100— 43 . amíg a csíranövények elérik az 5—8 cm-es fejlettségi állapotot. tehát csak napos.) kell használni. A kontaktherbicid-kezelés után a legrövidebb idő. Ilyenkor a megadott határokon belül a szer adagját a talaj kötöttségének. klórbromuron. Maloran) vagy szerkombinációkat (Merkazin + Afalon. A linuron. Helyesebb meg­ oldás tehát. ismételt állománykezelés lehetősége is fennáll.és sziklevele még ne legyen látható. tehát megerősödnek. Ha a kelés előtt kontakt herbicidekkel (Gramoxone. A prometrin-. esős időben a szerek hatása nem kielégítő. akkor két-három hétig nem kell félnünk a gyo­ moktól. Mer­ kazin + Maloran stb.

mind a klórbromuron és linuron hatóanyag-tartalmú szerek napsütéses idő­ ben a levélen át felszívódva.7—2. Klórbromuron gyomirtószer: Maloran preemergensen 3. Linuron gyomirtószerek: Afalon.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. A répa nagysága.5 hónap alatt a talaj felszínéről ál­ talában 2—3 cm mélyre lemosódnak.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.4—4.2—1. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. Érése Az éretten szedett sárgarépa tápanyagokban gazdagabb.5 kg/ha. mint az éretlen.6—3. Prometrin gyomirtó szer: Merkazinpreemergensen 2. Rendszerint külső bélyegek alapján lehetett a ko­ rábban. a talaj felső 2—3 cm-es rétegében végzett lazítással. A növényállomány gyommentessége nemcsak a növény fejlődé­ sének nézőpontjából. mert mind a prometrin. a nyár folyamán szedhető répáknál megállapítani az érettséget. pl. A jól átgondolt és idejében végzett vegyszeres gyomirtás mellett csak kivételes esetben lehet szükség szedés előtti gyomtalanításra annál is inkább. humusztartalma.2 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. ezért természetszerűleg arra törekszünk.7— 2. ezáltal aktivizálódhat. 44 . A cserepesedés elkerülésére vagy megszüntetésére a fenti időn túl végezhetünk talajlazítást. öntözni sem tudtunk.4 kg/ha. Gomex 3. hanem a gépi szedés kivitelezhetőségének ér­ dekében is szükséges. kötött­ sége.2—3. postemergensen 2.5— 4. az egyébként vegyszerrel nehezen irt­ ható évelő gyomok ellen is hatásosak. illetve kapálással a szert nedvességhez juttatjuk. Afalon 1. Amennyiben a szer kijuttatása után csapadék nem volt.7 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. postemergensen 2. és a talajfelszín erősen kiszáradt. postemergensen 3.6 kg/ha.4 kg/ha. illetve kifejtheti hatását. Kontakt gyomirtószerek: Gramoxone.4—5.—200 mm) következtében 1—1.0—3. Ilyen arányú beltartalmi vizsgálataink azonban nem voltak. Természetesen a bomlási folyamatok lassúságát vagy gyorsasá­ gát a nedvességtartalom mellett befolyásolja a talaj szerkezete. a levelek sárgulása vagy barnulása utal erre. hogy érett állapot­ ban szedjük fel. Aresin preemergensen 1.

Termé­ szetes. amelyek beltartalmilag biztos tám­ pontot adnak az érettség fokára. Megállapították. mind a szakirodalmi adatok azt a véleményt támasztják alá. A korai fajták is jobbak lehetnek minősé­ gileg. ha erre sok helye van. hogy pl. hogy az optimális szedési időt akkor érhetjük el. ha később szedjük őket. repedésre hajlamos fajtáknál a repedt répák szá­ zaléka a tenyészterület nagyságával növekszik. és egyúttal elegendő ned­ vesség áll a rendelkezésére. A repedt és lábas répákkal kapcsolatban mind a saját. amikor a karotin.és hosszú tenyészidejű répákat olyan későn szedjük. ugyanak­ kor a répák légzési intenzitása is a legkisebb.A fajta és a szedés idejének hatása a cukortartalomra (Fritz—Habben nyomán) Fritz és Habben végeztek vizsgálatokat annak megállapítására. Erre az időre a gyö­ kerek növekedése is lezárul. hogy a faj­ ták ilyen irányú hajlama nagyon nagy súllyal esik latba. A gyakorlatban azonban mind nálunk. mind más országokban a szedés úgy alakul. ami­ lyen későn csak lehet.és a szaharóztartalom a legnagyobb és a monoszaharid-tartalom a legkisebb. hogy melyek azok a tényezők. A lábasságra való hajlamhoz pedig 45 . Vagyis a sárga­ répa túlfejlődhet. a piac ellátása céljából azonban gyakran szükség van korábbi szedésekre. hogy az adott klímaviszonyoknak megfelelően a közép.

addig az utóbbiak többsége gyengébb lombja miatt csak kiemelő ekével vagy ásó rendszerű géppel szedhető. Ez a módszer egyre inkább háttérbe szorul a nagyüzemekben. Nem is annyira a sze­ dés a nagy kézi munkát igénylő folyamat. A csökkenő munkaerő szükségessé teszi azonban előbb-utóbb a korai. Míg az előbbiek szedése nyüvő rendszerű géppel megoldható. vagy lombbal takarják. Ennél a szedési módnál is a dolgozók kézzel szedik fel a répát. Egy-egy dolgozó 8—10 órás munkanap alatt átlagosan 220—250 m2 területen ássa ki a sárgarépát (könnyű talajon). • A sárgarépát szedhetjük kézi ásóval. Mindkét hajlamot lényegesen csökkenteni lehet a nemesítés részéről megfelelő és következetes szelekcióval. amelyeknek teljesítménye szintén változik a talaj kötöttségétől és 46 . a termelő részéről pedig optimális növényállomány biztosításával és jó talajmunkával. míg a kötött talajon 250 m2 8 órás műszak alatt. A középkoraiak szedése augusztusban kezdődik. Erre a célra kormánylemez nélküli ekét vagy házilag készített lazítókat használnak. A csomózott áru helyettesítésére terjed nálunk is a fóliás csomagolású leveszöldség. Szedése A korai sárgarépa. későbbi szedésre pedig a Nantes-i típusokat. lombtalanítják és ideiglenesen prizmázzák a területen. a hosszú tenyészidejűeké pedig október­ ben. • Több termelő üzemben használják a burgonyaszedő gépeket'. ez már gyorsabb eljárás. és ideiglenesen a területen prizmázza vagy lombbal letakarja. többnyire azonban júliusra esik. az ún. friss fogyasztásra általában az erős lombú Gonsenheimi fajtát termesztik. gépi kilazítás nélkül. • Kézi szedés gépi lazítás után. de gyakran november végéig is elhúzódik. A korai sárgarépák szedése gyakran már júniusban megkezdő­ dik. csomózott répa szedése még ma is kézi munkaerőre alapozott. Korai. A teljesítmény könnyebb talajon 360 m2.a talaj fizikai állapota járul hozzá. mint inkább a csomó­ zás. amely viszont már lehetővé teszi a korai sárgarépa-ellátás technológiájának teljes gépesítését. majd lombtalanítja. csomózott répák szedésének gé­ pesítését is.

10 órás műszak alatt). és ugyanezen oknál fogva a munkamélységük erősen korlátozott. nyüvő géppel nem szedhető sárgarépák szedését. • Sárgarépaszedő kombájn a nyüvő rendszerű EM—11-es NDKgyártmányú gép. Könnyű és kötöttebb talajon egyaránt jó munkát végez. Ezek a gépek a kiemelt répát vagy sorba. vagy felhordóval a mellette haladó pótkocsira viszik. hogy hidraulikus berendezésével a gépet süllyeszteni. hogy nagy földtömeget mozgatnak meg. illetve rendre rakják a földre. • Több soros szedésre alkalmasak lehetnek a cukorrépaszedő gépek is. tehát a hosszabb sárgarépát is ki tudják szedni. másrészt azáltal. ezért a megadott határokon belül. illetve emelni lehet. Használatuknál azonban figyelembe kell venni. illetve az ágyásos művelést is.és cukorrépaszedő. azonfelül egyesek a fejelést. az ún. A talajban haladó merev kés meglazítja és egy bordá­ zott ékszíjpár a meglazított gyökereket lombjánál fogva húzza ki a talajból és viszi a lombtalanító szerkezethez. Tehát munkamélysége szabályozható. Mivel a gép egy soron dolgozik. vagy Orkánnal letakarítani. lombtalanítást is elvégzik. E—660) vagy az univerzális zöldségbeta­ karító gép (Unimas) lehetővé teszi a több soros szedést. A lomb a talajra hull. A bur­ gonyaszedő gépek (pl. de a gép minőségi munkája a kiszolgáló személyzet hozzáértését igényli. tehát csak könnyű talajokon tudnak eredményes munkát végezni. Nantes-i) sze­ désére alkalmazhatók. alkalmasak lehetnek na­ gyobb teljesítmények elérésére is (5—8 ha műszakonként). A burgonya.a gép munkaszélességétől függően (2—5 ha. tehát területteljesítménye aránylag kicsi. Lényeges tulajdonsága a kombájnnak. hogy a frontális betakarítást lehetővé teszik. Ezért elsősorban rövid. a gép tömegteljesítményére kell törekedni. A burgonyaszedő és univerzális zöldség­ betakarító gépek üzemeltetéséhez a lombot előzőleg vagy le kell kaszálni. Rendszerénél fogva a talajból kiemeli. ásó rendszerű gépek egyrészt megoldhatják a gyenge lombú. a répa pedig egy felvonó szerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira. A soron tartását és a hidraulikus berendezés működtetését a kombájnon levő kezelő­ ülésből egy külön személy végzi. kihúzza a répát. 47 í . legfeljebb félhosszú sárgarépák (pl. Rotherz. amelyeknek a munkamélysége nagyobb.

Félig gépesített módszernél a bruttó termelési költség kézi munkabére 57 %. A gép vezérlőberendezését a traktoros végzi.EM—11-es sárgarépa-betakarító gép (Fotó: Hanzséros P. illetve nyüvő rendszerű gép az ASA—LIFT (dán gyártmányú). Jelzőberendezése van a gép­ nek. amely az esetleges meghibásodást vagy dugulást vissza­ jelzi. A teljesen gépesített termesztés bruttó termelési költségének 19%-a a kézi munkabér.) Csak azokat a fajtákat lehet EM—11-es géppel szedni. 48 . • Hasonló működésű. A termelő üzemek részére a két szekcióra válogató PSZK—6 szovjet és a Vari—Mán magyar válogató gépsor jöhet egyelőre számításba. Osztályozása A sárgarépa osztályozását megfelelő vagy elegendő osztályozógép hiányában több helyen kézzel végzik. Nincs szükség külső kezelő személyre. amelyek­ nek erős és legalább 15—20 cm-es lombjuk van.

A tárolásnak lényegében két oldala van. A PSZK—6 osztályozó a pótkocsiról a fogadógaratba ömlesz­ tett répát egy felhordószerkezet a földleválasztóra viszi. amely két frakcióra válogat: 25 mm alatt és 25 mm felett. ládába hullik le a szalag végén. Ügy kell tehát kialakítani a tárolási feltételeket. aktivitását vagyis erősségét a mini­ málisra csökkentsük. vagyis a tárolási hőmérséklet olyan mértékű csökkentése. A 25 mm feletti répa két válogatószalagra. vizet és hőt adnak le. Egy­ idejűleg a kémiai összetétel bizonyos módosulásai. csomagolás. Ez már 4 szekcióra válogat. 2 t/óra. A Vari—Mart gépnek kétféle megoldása van az osztályozásnál. innen a húros osztályozóra kerül. Minden­ esetre biológiai értéke alább száll. hogy a betárolt zöldségféle légzési intenzitását. amely még a növényre nem káros.A sárgarépa-válogató gépsorok működési elve a következő. tehát a gyökérnövények is folyamatosan vesznek fel oxigént. az újabb megoldás a réses osztályozó. Kiegészítő műveletek. ahol a dolgozók mellette állva a sérült. amelyeknél az életfolyamatok a tárolás alatt is folytatódnak. Ezt a célt szolgálja a különböző tárolási módokkal a termény hűtése. illetve -asztalra kerül. hibás répákat leszedik és a kész anyag zsákokba. Tárolása A gyökerek élő növényi részek. és ugyanakkor szén-dioxidot. koptatás. A 25 mm alatti répák pedig nem kerülnek válo­ gatószalagra. Teljesítménye kb. gyakran a zöldség színének és alakjának változásai is előfordulnak. Technológiai folyamata lényegében hasonló a PSZK—6-éhoz. a másik. amelyek azonban már további. A tárolás folyamán döntő jelen­ tőségű anyagcsere-folyamat a légzés. a félkész vagy feldolgozott áru előállítását szolgálják: a mosás. Ezáltal a tárolt árunál a legfonto­ sabb feladat a légzési intenzitás csökkentése. A tárolóban elhelyezett zöld­ ségfélék. Az egyik a tárolt anyag 49 . hanem már előzőleg egy oldalkihordón át esnek ki. Teljesítménye 6 t/óra. Az egyik húros osztályozó.

A tárolási költségek eléggé megterhelik egy-egy termény előállítását. a talaj szerkezete. míg a kálitartalom kedvezően befolyásolja a szövetek víztartó képességét a tárolás alatt. hogy a beltartalmi mutatók és értékek a termesztő­ hely. A tenyészidő. a ter­ mesztési feltételek és a szedés módja.és monoszaharidok egymás közötti arányával. és ezáltal nemcsak édesebb lesz a répa. Fajtatulajdonságok. A sárgarépafajták közül tárolásra kevésbé alkalmasak a rövid. tápanyag-ellá­ tottsága. Igaz ugyan. hanem eltarthatóbb is. a másik pedig a technikai oldalával kapcsolatos. karotintartalma kicsi. ún. a magas szárazanyag. horzsolt. A szedés módja a sárgarépa sérülési százalékát nagymértékben befolyásolja. hajtatási fajták. laza szövetű répákat eredményez. A betegségekkel szembeni érzékenység és a minőségi mutatók. A minőségi oldal a tárolást befolyásoló tényezőkből tevődik össze. valamint a kiszedésből adódó veszteség nagyon megdrágíthatja a termelést. mint pl. a tápanyagellátás és a betakarítási időpont következtében nagy ingadozásokat mutatnak. Az érettség összefüggésben van az összcukortartalmon belül a di. hogy milyen típusú szedőgépet alkalmazunk. hogy a szedett termény hány százaléka zúzott. mind hatás­ sal van nemcsak a sárgarépa ízére és színére. második felében adott bőséges nitrogén­ trágyázás pl. betakarított sárgarépa válogatási költségei. Még a rövid időn belül felhasználásra kerülő sár­ garépánál sem közömbös. valamint a mono. hanem ipari feldolgozásra is megfelelnek. Tárolásra tehát olyan fajtákat válasszunk ki — félhosszú és hosszú fajtákat —. 50 . A diszaharidok mennyisége az érett répában növekszik a monoszaharidok rová­ sára. A tárolást befolyásoló tényezők: a fajtatulajdonságok. A nagy törési. A túl korán betakarított sárgarépa éretlen.minőségével. hanem az eltartható­ ságra is. illetve annak módszerei. míg a technikai oldal maga a tárolás. sérülési százalékkal ki­ szedett. A sérülési százalék a szedőgépek problémáját vetette fel elsősorban. Termesztési feltételek. törött. amelyek egyben tájékoz­ tatásul is szolgálnak a tárolhatóságra vonatkozóan.és karotintartalom. Lényeges ezért. amelyek nemcsak szabadpiaci értékesítésre.és diszaharidok aránya. az öntözés. a csapadékos vagy száraz évjárat.

A párásodás. hogy a répa leválasztása a földtől. amelyek­ nek hőmérséklete a tél folyamán nem megy 0 °C alá és 6—8 °C fö­ lé. valamint védett. • Hagyományos tárolás pincében. A vermek szintén kisebb mennyiségek tárolására valók. Logikus ezért. mint az ásó­ rendszerű gépek. Az utóbbiak a répával együtt nagy földtömeget mozgatnak meg. és 1. prizmában és ár­ kokban. Az aktív szellőzéses eljárásnál ezt az előkezelést a tárolással egybekötve. amelyeket polcokra vagy földre helyezett deszkapallókra te­ gyünk. A tartógerendákra lécekből vagy desz­ kákból tetőt készíthetünk. 15 °C körül a második nap után indul meg az erő­ sebb parásodási folyamat. Ezeket úgy készítjük el. mint annak első fázisát végezhetjük. sebhegedés elősegítésére szárítási eljárás alá kell vetni a sárgarépát főleg akkor. veremben. és annál inkább emelni kell a relatív páratar­ talmat. 5 °C-nál pe­ dig 6 nap múlva hegednek be a sebek. ha hagyományos tárolást alkal­ mazunk vagy ha a répa hűtőtárolóba kerül. hogy a szedőgépet szakszerűen használjuk-e. annál hosszabb a sebhegedés ideje. illetve a talajrészektől nagy zúzódást és törést okozhat a felszedett terményben. de szabad területen szalmával-fóliával takart ládákban.valamint. Földes pincékben halmokban. Azok a pincék alkalmasak tárolásra. A hosszadalmas kezelés következtében ugyanis nagy lesz a vízveszteség. A nyüvőgépek rendszerüknél fogva kis teljesítményük mellett is inkább alkalmasak a tárolásra szánt sárgarépa szedésére. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet. Kis mennyiségekhez alkalmasak a polietilén zsákok vagy zacs­ kók. hogy két-három méter széles.5—2 m mély árkot ásunk ki és középre tartógerendát fektetünk. aktív. 10 °C-nál 3 nap múlva. Tárolhatunk tehát hagyományos módon vagy korszerű hűtő­ házakban és a kettő közötti megoldással. az ún. nyirkos homokban vagy ládákban is tárolhatunk. A jelentős súlyveszteség elkerülése végett 15 °C alatti szárításnál az RP-nek (relatív páratartalom) 95 % fölött kell lennie. 51 . amelyre a hideg beálltával szalmát és később földet tehetünk. az előzőleg leállított tartóoszlopokra. szellőzéses tárolókban.

a barázdák mélységének megfelelő vastagon rakjuk be a helyben kiszedett és lombtalanított sárgarépát. a párolgás és lehűlés elősegítésére.Legelterjedtebben használatos a földprizma. A kiásott földet az árok két szélére peremként rakjuk fel. A szellő­ zőrács tetőszerűen összeszögelt lécekből áll. A földprizmák nagy előnye. A sárgarépa szedése után a letakarított területen ekével mélyített barázdákba. hogy extrém esetekben. enyhe tele­ ken teljes kiesés állhat elő. kemény teleken a sárgarépához nem tudunk hozzáférni. A kiszedett áru több hónapi tárolás után is üde és szép marad. A barázdás tárolást egyes termelő üzemekben nálunk is alkal­ mazzák. Árkos vagy barázdás tárolás: az árkokat védett helyen hason­ lóan készítjük el. A szedést tehát ősszel úgy időzítsük. amelyre tetőnek használt deszkát teszünk. 40—50 cm széles és 30 cm mély árkot ásunk. Ezután 52 . nem mély fekvésben tisztított területen 80—100 cm szélességben rakjuk le a sárgarépát prizma alakban. hogy az időjárástól függően bi­ zonyos tárolási időn belül a sárgarépákat fonnyadás és romlás nélkül megőrzi. Amikor a prizmák hőmérséklete 2—4 °C-ra leszáll. mint a prizmákat. vagy 20 cm-es réparétegenként 8—10 cm homokréteget rakni közé. hogy a prizmába összerakott sárga­ répa hőfoka 10 °C alatt legyen. A szellőzőkürtők is készülhetnek deszkából. vagy he­ lyette 1. A sárgarépára közvetlenül nem ajánlatos szalmát tenni. majd a deszkára szalmaréteget. a szalmára megfelelő vastagságú földréteget vagy egyéb takarót tehetünk. Szélvédett helyen. Egyes esetekben szokásos a répát homokkal keverni. A gerincet beázás ellen tetőszerűen képezzük ki. Kiszáradás ellen azonban a gerincre pár cm-es föld­ réteget tegyünk. vastagítsuk meg a földtakarót a prizma egész felületén 40—60 cm-re. Hátránya. Ha az idő hidegebbre fordul. hogy lehűlt terményt rakjunk össze. A prizmák közepére hosszában szellőzőrácsot tehetünk. vagy nagyon hosszú.5—2 méterenként szellőzőkürtőket helyezzünk el. az esetleges fertőzési gócok elkerülése céljából. Nagyon fontos. pl. legfeljebb 1 m magasságban. de használhatunk erre a célra 60—70 cm hosszúságú műanyag csöveket is. A prizmákat első alkalommal csak 20—25 cm-es földréteggel takarjuk. de a gerincüket hagyjuk szabadon.

Hűtőtárolóknak nevezzük azokat a hűtőházakat. • Hűtőtárolás. középen falszerűen utakat hagyva. Nicolaisen és Hansen szerint az SzL-tárolás a sárgarépa ízét és cukortartalmát javítja. A szén­ 53 .ekével rászántjuk a mellette húzott barázda földjét. 20—25 cm-es földréteg és a kellő időben leesett hótakaró alatt a sárgarépa kora tavaszig tárolható. Ugyancsak szabadban és inkább csak kényszermegoldásként tá­ rolják a sárgarépát ládákban. A sárgarépa nagy párolgási rátája miatt (amely 50-szer nagyobb. A ládakazlat szalmabálával takarják körül. Ez a megoldás természetesen csak kis területen alkalmazható. vagyis a C02-leadás és az 02-felvétel. A hűtőtérben a sárgarépa eltarthatósága függ a hőmérséklettől.és oxigénmennyiség növényfajonként. Minél nagyobb volt a C02-tartalom. A lá­ dákat kazalszerűen rakják fel 2. sőt gyakran fajtánként is változó. A hűtőtárolás egyik legkorszerűbb módja a szabályozott lég­ térben (SzL) való tárolás. Ennél a módszernél a tárolótérben a szén-dioxid. Weichman kísérletei. Egyes országokban a sárgarépát a talajban hagyják és 20 cm-es tőzegréteggel takarják. Fontos. 95% feletti RP (relatív páratartalom) mellett.) A sárgarépával végzett eddigi kísér­ letek azonban ellentmondásosak. A sárgarépa optimális tárolási hőfoka +1°C. ven­ tillátorok segítségével oldjuk meg. hogy a légzési intenzitás. (Ez a bebocsátott szén-dioxid. és utána az egész kazlat fóliával borítják be. a levegő páratartalmától és a levegő mozgásától.és oxigéntartalom bizonyos mértékű megváltoztatásá­ val ugyanis a tárolt termények légzési üteme csökkenthető. Az alacsonyabb hő­ mérséklet fagyást. annál nagyobb volt az 02-leadás és a cukorlebontás. va­ lamint a monoszaharidok lebontása a vizsgált fajtáknál nem volt tompítható. szalmás-fóliás takarással. Ezt a megoldást túl­ ságosan nagy mennyiségű láda esetén csak rövid időre célszerű alkalmazni. a magasabb pedig fonnyadást okozhat. mint az almáé) a levegő páratartalmát 97% körül tartsuk. amelyekben a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedését szellőztetéssel.5—3 m magasságban. valamint az eddigi hazai tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a hőmérséklet-ingadozás lehetőleg kicsi legyen.

Vagy csak a ventillátor felőli oldalakat fedjük be. alul pedig a mosóvíz számára lefolyót készítenek. A ventillátorok közelében levő ládában rendszerint mindig erősebb a légmozgás és — ennek következtében — a felső rétegekben levő répák fonnyadása. hogy a sárgarépa a fólia takaró alatt ne fülledjen be. valamint a zuhanyoztatásra szolgáló víz hőmérséklete 1—2 °C kell hogy legyen. Gondoskodjunk időnként a szellőzésről és arról. Az első szakaszban 1. Ezzel a tárolási mód­ dal 4—5 hónap alatt nemhogy csökken. A legkedvezőbb légsebesség 1 m/sec. hanem növekszik a sárga­ répák súlya 4—5%-kal. Az aktív szellőzéses tárolási módszert.5 m3 vizet számoljunk. különösen az utóbbi évek­ 54 . Vi­ gyázni kell azonban arra.dioxid-tartalom növekedését pedig megfelelő szellőztetéssel akadá­ lyozzuk meg. Semmi esetre sem szabad a tárolótérben a levegő sebességét fokozni.5—2 hétig naponta 2—3-szor. Naponta 11 sárgarépára 0. a rekeszekbe ömlesztett sárgarépát zuhanyoztató szerkezettel felülről öntözik. vagy kisebb mennyiségek esetében az egész rakományt befedhetjük fóliával. A sárgarépák a tárolás végéig megőrzik frisseségüket és aromájukat. A második szakaszban az öntözést csak 2—3 naponként kell vé­ gezni. hogy a fólián keletkező páralecsapódás ne legyen túl nagy. illetve öntözzünk ki. mert a víz befolyik a répa közé.3—0. beleértve a víz regenerálását is. és lemosódnak vele a fertőző mikroorganizmusok is. vagy ennél magasabbra rakva. A vizespermetezéses tárolás: hűtött vízzel időszakos öntözést vé­ geznek. ese­ tenként 15 percig 1 °C-os vízzel öntözünk. A vizsgálatok szerint a betárolt sárgarépa mikroorganizmusokkal való fertőzöttsége az időszakonként megismételt öntözéssel megszűnik. Az opti­ mális tárolási hőmérséklet. A szennyeződés is lemosódik ez alatt az idő alatt. Három méterre. Ebben a szakaszban az öntözés célja a hőmérséklet fenntar­ tása és a mikroorganizmusok lemosása. Jó hatást érhetünk el fóliataka­ rással.1 m3/nap tonnán­ ként számítva. ami természetes következménye a folyama­ tos öntözésnek. Ez alatt az idő alatt a répák 1—2 °C-ra hűlnek le. annál fokozottabb lesz a sárgarépa párolgási rátája. Minél nagyobb ugyanis a levegő sebessége. Ebben az időszakaszban és az egész idény átlagában a vízfogyasztás nem több 0. Az öntözést két szakaszban végezzük.

hogy a tárolás első szakaszában a sárgarépák felülete száraz legyen. Megegyezik az áru céljára termelt sárgarépáéval. A sebek behegedése utáö a ré­ pákat egyenletesen hűtsük le 1 °C-ra. a ki. Tápanyag-utánpótlás.4 m/sec. mint a hűtőtároló. hogy fonnyadnának. Amikor a külső levegő hőmérséklete a betárolt sárgarépáénál ma­ gasabb. Lényege. A fonnyadás elkerülése végett az RP-t 95% felett tartsuk. Magtermesztése A dugványnevelő év Talajigénye.60 kg/ha. P2O5 40. aránylag biztonsággal tárol. naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk a tároló belső levegőjével a répák felületének szárítása céljából. Olcsóbb és nem igényel olyan beruházást. A répa hőmérsék­ letének emelkedésekor a külső levegő és a tároló belső levegőjének keverékével lehet szellőztetni. mint a sárgarépáé. A tárolás egész ideje alatt a sárgarépákat szárazon tartsuk. valamint nagy mennyiségek tárolására.és betárolás gépesíthető. 55 . K20 120—150 kg/ha. is alkalmas. Rövid tenyészidejű fajták dugványainak: N 30— 40 kg/ha. anélkül.5—1 °C-ra. a sebek behegedjenek. Ugyan­ ez vonatkozik a vetésforgóval kapcsolatos igényekre is. A ventillációs rendszert akkor kell bekapcsolni. könynyebben megoldható. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a táp­ anyagellátásnak.ben.1—0. amikor is a légáram sebessége 0. Lehetőleg állandó hőmérsékletet tartsunk és a tárolás folyamán naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk. ami­ kor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb. Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a kö­ vetkező hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók. Naponta 5—6-szor 15—30 percig kell ak­ tívan szellőztetni. Ennek elérésére a szárítást 10—15 napon keresztül 10 °C-nál nem maga­ sabb hőmérsékleten végezzük. 10—15 nap után a levegőt a lehető legrövidebb időn belül hűtsük le 0. egyre inkább fejlesztik és egyre szélesebb körben alkalmazzák.

P2Os 80—100 kg/ha. jobb a tárolhatósága. Hazai adottságainkat és a fajtatípu­ sokat. nagyságot és formát elérjék.és káli­ műtrágyákat még az ősz folyamán a betervezett terményeknek megfelelően adjuk. Ezeknél — különösen. ha jó táperőben levő ta­ lajon termesztjük — az előveteménytől függően a nitrogén mennyi­ ségét a minimálisra csökkentsük: 15—20 kg/ha. A vetőmagszükséglet és a vetés módja ugyanaz. A foszfor. a nitrogént pedig fejtrágyaként szór­ juk ki.Közepes tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. 56 . Talaj-előkészítés. Követelmény. illetve tenyészidejűket figyelembe véve. K20 140-120 kg/ha. vagy a hosszú tenyészidejűeknél lehetőleg öntözővízzel az első és harmadik kapálás előtt. A különböző tenyészidejű fajtákat olyan időpontban kell el­ vetni. a következő idősza­ kok alkalmasak a dugványok vetésére: – rövid és hajtatási fajtáknál: június elejétől július közepéig. Ezért lehetőleg úgy válasszuk meg a vetés idő­ pontját. a minősítésnél és szelektá­ lásnál a fajtabélyeg világosan megítélhető legyen. A közepes és hosszú te­ nyészidejű sárgarépadugvány alá a szükséges foszfor. hogy felszedéskor a fajtajellegnek meg­ felelő színt. de még fejlődésben legyenek. mint az árutermesztésnél. P205 40— 80 kg/ha. A rövid tenyészidejű fajták dugvány termesztését másodtermesztés­ ben is megoldhatjuk. vagyis az elővetemény és a másodterménynek termesztett sárgarépa igényének megfelelően. éret­ tek legyenek. vetés. hogy október végére a dugványok megfelelően fejlettek. Adhatjuk vetés előtt és ezt követően az első kapáláskor. Hosszú tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. K20 140-170 kg/ha. hogy a dugványok már bizonyos érettségi fokot elérjenek.és káliműtrá­ gyát az őszi mélyszántás előtt. váltakozik azonban a vetés idő­ pontja. Az érett sárgarépának. magasabb szárazanyag-tartalma lévén.

— közepes tenyészidejű fajtáknál: május közepétől június köze­ péig, — hosszú tenyészidejű fajtáknál: április elejétől május elejéig. A nyári vetéseknél szükséges hangsúlyozni a talaj minőségét. A cserepesedésre erősen hajlamos talajokban még a jó vetőágyat ké­ szítő precíziós vetőgépekkel vetett mag sem adhat egyenletes kelést. A nagyobb esőzések következtében becserepesedett vetéssel ugyan­ úgy járunk el, amint azt már az előzőekben leírtuk. Öntözés. Általában a korai vetésű és jó kelésű, illetve megfelelő növényállományú dugvány öntözés nélkül is kielégítő fejlettséget érhet el. A késői vetésű dugványoknál azonban az időjárástól füg­ gően, de gyakran előfordul, hogy öntözésre szükség van. A színese­ dés, illetve a karotinképződés megindulásakor ajánlatos öntözni. Augusztus közepe után azonban csak akkor öntözzünk, ha az au­ gusztus végi, szeptember eleji esők hiányoznak. A száraz, kiszik­ kadt, könnyű talajokból is nehézséget okoz a szedés, homoktala­ jokban pedig a dugványok a tartós őszi szárazságban fonnyadtak. Ilyen esetben a hiányzó csapadékot, ha lehet, öntözéssel pótoljuk. Növényápolása, vegyszeres gyomirtása az árutermesztésnél leír­ takkal teljes mértékben megegyezik. Szedés. A sárgarépadugványokat még felszedésük előtt szelek­ tálni kell. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő, seprűsödő és fel­ magzó töveket. A termény felszedését az időjárástól függően késő ősszel, október végén, november elején kezdjük, amikor már az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Szedhetjük kézzel, ásóval vagy kormánylemez nélküli ekével, a gyökereket meglazítva kézzel emeljük ki és szedjük össze. A gépesített szedésre lehetőséget nyújtanak a nyüvőrendszerű kombájnok, mint pl. a Scott Urschel amerikai vagy az EM—11-es NDK-gyártmányú egysoros gépek. A kézi szedésnél a levélzetet kézzel csavarjuk le. Ha mégis előfor­ dul, hogy a lecsavarással a szívrész megsérülne, akkor azt ne tegyük a dugványok közé. A sárgarépa ez esetben is kihajt ugyan, de körben a szívrész körül több rügyet hoz és kis magszárakat. Lehetőség sze­ rint jól tisztítsuk meg a dugványokat, lomb- és földmaradványok ne maradjanak rajtuk, majd tisztítás után hordjuk a tárolóhelyre. 57

A lombtalanítást elvégezhetjük a táblán kaszával is. Ez azonban nem ajánlatos, mert mindenképpen át kell válogatni a dugványokat. A sárgarépán rajtamaradó fonnyadó és egyéb levélmaradványok, valamint a rátapadt föld a kórokozók és kártevők melegágyai le­ hetnek. A jelenleg ismert gyökérzöldségszedő kombájntípusok közül a nyüvő rendszerűek azok, amelyek rendszerüknél fogva alkalmasak dugványszedésre. Ilyen az utóbbi időben nálunk is elterjedt NDKgyártmányú EM—11-es kombájn is. Csakis az erős, ép lombozató fajták szedhetők vele. A kombájnnal való szedés, illetve lombtalanítás után is szükséges bizonyos mértékű utántisztítás. Ahol a gép a levélzetet csak részben távolította el, ott azt kézzel kell elvégezni. A sárgarépadugvány téü tárolása A dugványokat átválogatva teleltetjük át. Eltávolítjuk a korcs növésű, sérült, beteg, repedt és elágazó, ún. lábas répákat és azokat, amelyek a fajta jellegének nem felelnek meg. Hűtőházban is tárol­ hatjuk ugyanúgy, ahogy az áru céljára termelt sárgarépát. A hűtőházi tárolás előnye, hogy a dugványokat 6—7 hónapig, vagyis a kiültetésig biztonságosan megőrizhetjük, a tárolóból közvet­ lenül a kiültetés helyére szállíthatjuk olyan ütemben, ahogy azt az ültetés megkívánja. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizhető és az esetleges romlási gócok könnyen kiiktathatók. Ma azonban még kevés termelő üzem rendelkezik olyan hűtőkapacitással, amely a dugványok tárolását is lehetővé teszi. Prizmás tárolás. A dugványokat többnyire földprizmában tárol­ ják nemcsak nálunk, hanem a legtöbb országban. A jól átválogatott, egészséges sárgarépa minden nehézség nélkül tárolható a gondosan előkészített és a tél folyamán, a tárolás ideje alatt rendszeresen ellen­ őrzött földprizmákban. A prizmák elhelyezése, elkészítése és méretei megegyeznek a Tá­ rolása c. fejezetben leírtakkal. A dugványok helyét azonban a terü­ let tisztítása után fertőtlenítsük. Zineb (0,4%-os) vagy Cuprosan Super D (0,4%-os), vagy más réztartalmú szerrel permetezzük le, vagy TMTD-vel vékonyan szórjuk be. 58

A tisztított és átválogatott dugványt 60—80 cm széles és ugyan­ ilyen magas prizmákba rakjuk. Fertőtlenítés céljából ajánlatos 100 kg-onként30—40 dkg TMTD porral rétegenként beszórni abera­ kott dugványokat. Rágcsáló (egér, pocok) elleni védekezésül Arvalint is tegyünk a prizmákba. Hagyományos volt a prizmákba 20—25 cm-es rétegenként nyirkos föld vagy homokréteget szórni, erre azonban nincs szükség. Kisü­ zemi tárolásnál vagy pincékben készített prizmákban, ahol kis menynyiséget tárolunk, ott a répák közötti üregek kitöltésére használhat­ juk ezt a megoldást. Külföldön egyes országokban szintén használ­ ják ezt a módszert. A szellőztetés biztosítására szokás a prizma aljára két lécből ké­ szített rácsot háztető alakban fektetni. Ha ezt a megoldást választ­ juk, akkor a szellőzőrács alá is rakjunk helyenként egér irtására Arvalint. A prizmázás előtt ajánlatos a dugványok átlagsúlyát-megál­ lapítani (10 kg súlyú dugványban megszámoljuk a dugványokat, legalább 3—4 helyről vett átlagban). A prizmákban levő dugványok várható kiültetési területét kiszámíthatjuk, ha a prizma köbtartal­ mát megszorozzuk 570-nel, amely 1 m3 sárgarépának a súlya. A prizma köbtartalmának kiszámítása a következő: a prizma alaphosszúságának két­ szerese + a prizma felső gerin­ cének hossza Ha a prizmák hőmérséklete a +4 °C-ot meghaladta, megkezdő­ dik a dugványok hajtásképzése, de a rothadás veszélye is fennáll.
3. táblázat. A hektáronként szükséges sárgarépadugvány száma és súlya az ültetést távolság és az átlagsúly alapján (Tiborcz et al., 1972)
A dugványok átlagos súlya, g Ültetési távolság Darabszám ha-onként 30 40 50 60 70 80 90 100

szükséges dugvány, q/ha

50X30 50X40 50X50 60X40 60X50

65 222 49 217 39134 40 974 32 611

20,0

26,6
20,0

15,1 12,0 12,5
10,1

33,2 24,8
20,0

16,0 16.7 13,4

20,9 16,7

40,0 29,9 24,0 25,0
20,0

46,7 34,9 28,0 29,2 23,3

53,3 40,0 32,0 33,4 26,6

60,0 45,0 36,1 37,5 30,1

66,7 50,0 40,0 42,0 33,4

59

+7 °C-náI a prizmákat szét kell szedni. Amennyiben ez a felmele­ gedés a tél folyamán keletkezik, akkor fagymentes napon átválo­ gatva, a prizmákat lehűtve, ismét visszarakjuk. Tavasszal ilyen mérvű felmelegedés esetén a kiültetést minél előbb kezdjük el. A prizmában vagy hűtőtárolóban tárolt dugványokat a téli fagyok megszűntével lehetőleg azonnal ültessük ki! A maghozó év A korai kiültetés természetszerűleg megkívánja, hogy a magtermesz­ tésre kijelölt tábla összes előmunkálatait még az ősz folyamán elvé­ gezzük és a terület tavasszal könnyen, gyorsan előkészíthető legyen. A terület kiválasztásánál lényeges, hogy a környék vadmurokmentes legyen, mert a sárgarépa idegentermékenyülő és vadmurokkal is könnyen kereszteződik. A magtermő sárgarépatábla és más fajtájú maghozó sárgarépa, valamint a vadmurokkal fertőzött terület között legalább 800 m-es izolációs távolság legyen. Erősen gyomfertőzött terület sem alkalmas magtermesztésre, mert a tenyészidő második felében a sorközművelés megoldhatatlan, és ha a vegyszeres gyomirtás nem járt kellő eredménnyel, akkor a ve­ tőmagtábla elgazosodik. Azonos fajsúlyú és nagyságú gyommagvak gyakran ki sem tisztíthatok a sárgarépából. Talajigény, vetésforgó. Mély rétegű, mélyen művelhető, tápanyag­ gal jól ellátott talajokon kaphatunk csak jó minőségű jó csíraképes­ ségű maghozamot. A kötött, hideg talajokon a kiültetett dugványok rosszul gyökeresednek és gyengén fejlődnek. Maghozamuk silány lesz mind mennyiségben, mind minőségben. Legjobb előveteménye a kellő időben betakarított, istállótrágyá­ zott kapásnövény vagy kalászos. Tápanyagelíátás. őszi mélyszántás előtt a tápanyag-ellátottságtól függően a következő hatóanyagot adjuk: P2Os 150-180 kg/ha, KaO 120—150 kg/ha, N 50— 60 kg/ha.

tavasszal 60

Talaj-előkészítés. Tartsuk szem előtt, hogy a kifogástalan gépi ül­ tetés alapfeltétele az egyenletes, sima talajfelszín. Amennyiben az előkészítési munkák lazává tették a talajt, akkor sima hengerrel kissé tömörítsük, különben a dugványok túlságosan mélyre kerül­ nek. Prizmabontás, dugvány-előkészítés, ültetés. Ültetés előtt a dugvá­ nyokat ismét át kell válogatni. Ősszel, prizmázás előtt a fajtajellegre átválogatott dugványok közül tavasszal már többnyire csak a rom­ lott, beteg répákat kell kidobni. A prizmák felbontása után a dugványokat lehetőleg azonnal ül­ tessük ki, mert a fonnyadt dugvány nagyon nehezen vagy egyálta­ lán nem gyökeresedik be. Kézzel, ásóval vagy ültetőfával egyre kevesebb üzemben ültetnek. Ennél az ültetési módnál előre hossz- és keresztirányban megvona­ lazott metszéspontokba ültetünk. A jó eredés előfeltétele, hogy a be­ ültetett dugványokhoz jól nyomjuk hozzá a földet, s a dugvány me­ rőlegesen álljon 3—4 cm-re a talajfelszín alatt. A nagyon munkaigé­ nyes és lassú kézi ültetés helyett ma már a legtöbb üzemben géppel ültetnek. Erre alkalmas minden palántázógép, amelyről a műanyag tárcsákat leszereljük. Az ültetők a sornyitó után helyezik el megfe­ lelő mélységben a dugványokat. A tömörítő kerekek rendszerint jól hozzányomják a dugványokhoz a talajt, ha azonban ezt nem talál­ juk kielégítőnek, akkor sorhengerrel keresztben, harántirányban já­ rassuk meg a táblát. Használatos gépek az UPK—6, területteljesít­ ménye 0,8 ha/l0 ó, TP — 4 4 soros, területteljesítménye 0,6 ha/10 ó. Tehát ugyanolyan teljesítményt lehet vele elérni, mint a palántázás­ nál. Kifejezetten dugványültető gép a Szuper Prefer T ültetőgép, amely csak 60 X 40 cm-es sor- és tőtávolságban tud dolgozni. Fajtatípusonként az alkalmazandó sor- és tőtávolság: rövid és félhosszú fajtákhoz 50—55 X 25—30 cm, hosszú fajtákhoz 60—65 X 35—40 cm. A tenyészterület befolyást gyakorol az érés egyöntetűségére és az ezerszemsúly alakulására. A ritka ültetésből származó magvak ezerszemsúlya nagyobb, de az érés a magszárak dús elágazódása miatt 61

3 kg/ha oldva. A sűrű ültetésű maghozók érése egyöntetűbb. A kora tavasszal kellően megnedvesített talajba kiülte­ tett dugványokat a legritkább esetben szükséges öntözni.elhúzódik. nem tudja zavartalanul ellátni a föld feletti szerveket vízzel. Ajánlható vegyszerek. de kisebb a magvak ezerszemsúlya. s a gyökerek sem tudnak kellően megkapaszkodni a talajban. A magernyők és a mag barnulása. akkor 5—6 cm-re csirkézzük fel a sorokat kapával vagy se­ kélyen leengedett ekével.5—4. kihajtás előtt. Ez esetben a magszárak satnyák lesznek. mint a félhosszú vagy hosszú tenyészidejűeké. akkor az elgyomosodástól nem kell félni. Kiültetés után. Ha nem sikerült megfelelő mélységre (3—4 cm) ültetni a dugvá­ nyokat. Kapálás. Linuron 50 3. Ha a magszárak ^rőteljes kifejlődéséig sikerül a talaj gyommentességét biztosítani. A korai fajták magjának érése egy-két héttel ko­ rábban következik be. Vegyszeres gyomirtás. Öntözésre rendszerint akkor van szükség. vagy a késői kitavaszodás miatt csak későn kerülhet sor a kiülte­ tésre. vagy amikor a lomb és a fejlődő magszárak a 15—20 cm-es fejlettséget elérték. valamint az ernyők befelé kun62 . főleg ha a vegyszeres gyomirtás eredményes volt.5—5. A—1114. Az első gyomirtás sikertelensége esetén ismételjük meg a vegyszerezést a fejlődő állományban is. gyomirtása lényegében azonos a mag­ ról vetett kultúráéval. Merkazin 3. nincs szükség to­ vábbi kapálásra. Az ültetéskor keletkező keréknyomok és a helyenként elkerülhetetlen taposások fellazítására. mielőtt a magszárak megjelennek. hanem a helyenként nagyon nagy károkat okozó nyulak ellen is véd. A maghozó sárgarépa vegyszeres gyomir­ tását végezhetjük kiültetés után. a gyökeresedés megindulása után és a vegyszeres gyomirtás előtt végzendő el. mert a zárt növényállomány elnyomja a később fejlődő gyomokat. könnyen kidőlnek és elszáradnak. A későbbiekben. a fejlődő magvak szintén. Ha a dugvány györekesedése nem előzi meg a magszár fejlődé­ sét.2 kg/ha 350—520 l vízben Afalon. Aratás-cséplés. Öntözés. ha a tavasz nagyon száraz volt. Később ugyanígy járhatunk el. s a hirtelen fellépő meleg következtében a talaj gyorsan kiszá­ rad. Ez a művelet nemcsak a kiszáradás.

majd ahogy az ernyők érnek. Ez azért ajánlatos. Legjobb minőségű magot a kézi aratás ad. Felzsákoltan vagy garmadában tárolni csak légszáraz. majd a másod. és állandó kaszatörést okoz. A cséplést akkor kezdjük.és levéltörmelék miatt gyorsan befülled a mag. ha részaratást is végezhetünk. és így kevesebb szárrész kerül a magvak közé. mert a magszár alsó része fás. kemény. nagyüzemi termesztésnél géppel végez­ zük az aratást. gyorsan penészedik. s a harmadrendűeké is barnulni kezd. Mindezen felül a tisz­ tításnál sok munkát takarítunk meg azzal. Az aratást akkor kell kezdeni. ha a kicsépelt magvak közé kevés szárrész kerül. 10—15 cm-es tarlót hagyva. Ez azért szük­ séges. és nyolc-tízesével utóérlelésre a táblán kúpokba rakjuk. Ez az időjárástól függően 6—7 nap. amikor a má­ sodrendű ernyők magja érett. nagy magszárak feltekeredve a felhordó szerkezetre gyorsan eltömik. a másod. Először az első-. hogy a dobbal csak a magot ve­ retjük le. A cséplőgépnél megtehetjük. maghozó tábla aratása és cséplése egymenetben kom­ bájnnal is megoldható. amikor két sort aratunk egyszerre. Ilyenkor először az elsőrendű vagy főernyőket. vagyis ma­ ximum 14% nedvességtartalmú vetőmagot szabad. • Csépelhetjük szakszerűen beállított kombájnnal vagy cséplő­ géppel. Az átrostált magot vékonyan terítve (10—15 cmes rétegben) tároljuk a végleges tisztításig. különösen. mert egyrészt az alsó fásodott szárrészektől a vágószerkezet gyorsan tönk­ remegy. mert a sok szár. • Kisebb területen kézzel. Az érett. A gépi aratást összeköthetjük részaratással. folyajnatosan (több alka­ lommal) szedjük. A levágott magszárakat kévékbe kötjük. másrészt a dús.korodása jelzi az érést. 63 . amikor a kúpokban a magvak utóértek. ezáltal tisz­ tításuk könnyebb lesz. befullasztják. A zavartalan munka érdekében emeljük meg a vágószerkezetet legalább 25—30 cm-re.és harmad­ rendű ernyők érnek be. Gépi aratást végezhetünk terelővel ellátott fűkaszával. Tehát az elsőrendű vagy főernyőket leszedjük kézzel.és harmadrendű ernyők érését bevárva a táblát géppel learatjuk. Az előtisztítást lehetőleg gyorsan kezdjük meg. A szélkár miatt a kúpokat ajánlatos körülkötni.

A betegség tünetei házánkban a levélen. Perzisztens vírus. A virágemyőkön elő64 . A növény alacsony növésű. 500— 900 kg. A levélkeosztat sarló alakban meggörbül. Növényvédelme A sárgarépa betegségei A sárgarépa vírusos tarka törpülése. törpe. s így a tünetek is együtt je­ lentkeznek. A leveleken sárgás mozaikfoltok találhatók. Terjesztője a zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop.) a terjesztője.Várható magtermés hektáronként: rövid. A vírus mechanikailag nem vihető át. A levélen leginkább a levélkeosztatok hegyénél levő sö­ tétbarna kerek vagy ovális foltokat széles sárga udvar szegélyezi. A levélnyélen és a száron hosszú barna csíkok vannak izzadmánycseppek (baktériumnyálka) kíséretében. amely később a levélkeosztatokra is kiterjed. A levelek korán elszáradnak. A vírus mechanikailag sár­ garépára nem vihető át. Magyarországon a betegség 1957 óta ismert és azóta általánosan elterjedt. A sárgarépa vírusos vöröslevelűsége. levélnyélen. hajtatási fajtáknál félhosszú fajtákból hosszú fajtákból 350— 700 kg. A levélkeosztatok hegyénél vörös elszíneződés jelentkezik. A zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. komp­ lex fertőzés esetén terjed e vektorral. A levélnyél alul meggörbült. Végül a levelek vörös szí­ nűek lesznek. Nem perzisztens vírus. Védekezés: mint a levéltetvek elleni védekezés.). 700—1200 kg. A sárgarépa xantomonászos betegsége. Feltehetően maggal is terjed. Kórokozó: Carrot mottle vírus. majd a levelek megbámul­ nák. Gyökéren a kórokozó eddig még nálunk nem fordult elő. a gyökérhozam csökken. de csak a Red leaf vírus jelenlétekor. • A fenti vírusok legtöbbször együtt fordulnak elő. a száron és a virágzaton láthatók. A vetőmag rosszabb minőségű. Kórokozó: Red leaf vírus. Kórokozó: Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson.

10 °C felett azonban seb és szerves anyag (talajmaradvány. és a tünetek a fatestben láthatók.szőr a gallérozó fellevelek. kellemetlen szagú rothadás je­ lentkezik.) történő porcsávázás 5 g/mag kg mennyiségben.4%-os töménységben vagy rézkomponenst tartalmazó fungicidekkel (Recin Super. ahol a betegség előfordult. Cupritox stb. nyúlós. A rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Coprantol. legalább 5 évig nem szabad sárgarépát ter­ meszteni.) 0. Kórokozó: Pectobacterium carotovorum (Jones) Waldee. 21 °C felett a rothadás seb és szerves anyag nélkül is előáll. A kórokozó a sztómán jut a növénybe. mint a csúcson. hűtőházban tárolt sárgarépán a rothadás minimá­ lis. A tünetek a gyökér feji részén gyakoribbak. majd az egyes emyőcskék száradnak el Izzadmánycsepp itt is bőven képződik. mert a beteg magvak anélkül. Falisan stb. vizenyős.. Falisan. A kórokozó a szabadföldről kerül be a tárolóba. A beteg magvakból be­ teg növények fejlődnek. A nedves. Pincében. A vetőmagot 0. A kórokozó fertőzőképességét a talajban néhány évig megtartja. és a levélkeosztatok hegyénél összegyülemlő víz a fertőzéshez kedvező körülményeket teremt. Fő fertőzési forrás a vetőmag. hogy csírázóképességüket elvesztenék. Granosan stb. Cupravit. A sárga65 . Ered­ ményes a higanytartalmú szerekkel (Ceresan Univ. Gyakori. A gyökéren nyálkás.3—0.) 10 percig csávázni kell. A tárolóban azonban alacsony hőmérsékleten a gyökereket nem vagy alig káro­ sítja. Védekezés: A beteg lomb megsemmísítése. beérnek. hogy a gyökér peridermája sokáig ép marad.5 %-os töménység­ ben történő lombpermetezés is betegségmérséklő hatású. Cuprosan Super D stb. vizes vagy mosott és polietilén zsákokban lezárva tá­ rolt sárgarépákon a betegség rendszeresen előfordul. Azon a területen.. A kórokozó terjedé­ sére a májusi—júniusi esős időjárás kedvező. A sárgarépa pektobaktériumos lágyrothadása. A betegség elsősorban sza­ badföldön prizmákban és az alászántással történő tárolás esetén je­ lentős. pusztu­ ló növényrészek) esetén 2—4 hét múlva teljes rothadás következik be.) 0. Ezekről a baktériumok a felfröccsenő vízcseppekkel az egészséges növényekre jutnak. A nagy páratartalom pedig az izzadmánycseppek beszáradását akadályozza meg.1%-os higanytartalmú nedves csávázószerben (Ceresan Univ. Gyakorlatilag 10 °C alatt a baktériumnak nincs jelentősége.

felületén laza. A kórokozó a kedvezőt­ len körülményeket jól elviseli. A sárgarépa szklerotiniás rothadása.) de By. A kálium. hanem a gombára is kedvező hatású. A szkleróciumok tavasszal trombita alakú apotéciumot fejlesztenek. A leggyakoribb azonban az. hogy a szkleróciumon micélium fejlődik. Később a szkleróciumok a felüleletet kéregszerűen borít­ ják. A szabadföldi prizmák gerincét ősszel ezért nem szabad azonnal lezárni. vattaszerű hófehér micélium fejlődik.répagyökerek felületén levő víz a kórokozó számára kedvező. Szabadföldi prizmás vagy alászántással történő tárolás esetén ned­ ves vagy mosott gyökeret tárolni nem szabad. Glits M. A gyökér pépesen. A tároló hőmérséklete lehetőleg 0 °C körül legyen. de a 10 °C semmiképpen ne haladja meg. de nem bűzösen rothad. A betegség hazánkban általánosan elterjedt. Kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum (Lib. Az anaerob környezet a kórokozó alapvető létfeltétele. amelyben izzadmánycseppek kíséretében fekete szkleróciumok ala­ kulnak ki. A talaj magas nitrogéntar­ talma nemcsak a növény szöveteinek fella­ zulását eredményezi. A sárgarépa szklerotiniás rot­ és ez a gyökerek peridermavastagodására hadása (Fotó: dr. s az jut a növénybe. és a sárgarépagyökereken elsősorban a tárolóban jelentkezik. lazák. majd dús. és gazdanö­ vény nélkül is évekig életben marad a talaj­ ban. A kórokozó a szabadföldön a beteg nö­ vényrészekben szkleróciumokkal és micéliummal vagy a talajba került szkleróciu­ mokkal telel át. amelyek­ ből fertőző aszkospórák kerülnek a növé­ nyekre. A gyökerek belső szövetei világosbarnák. Más kétszikű növények termesztése esetén pedig gazdanövényein elszaporo­ dik.) 66 . a kambium pedig sötétbarna. Védekezés: tárolás előtt a sárgarépagyökereket szárítsuk meg. A folt egyre nagyobbo­ dik. Fontos a tárolók szel­ lőztetése. A gyö­ kéren először vizenyős foltok mutatkoznak.és foszforműtrágyák hatá­ sára viszont a betegség mértéke csökken.

A felszedésre még a fagyok előtt kerüljön sor. A szkleróciumok szerveződésével párhuzamosan a fehér be­ vonat fokozatosan gyérül. Magtermesztés esetén a dugványokat 85% TMTD tartalmú Pol—Thiuram vagy Wolfen Thiuram 85 fungiciddel 300 g/q mennyiségben kell beporozni. a kambium pedig sötétbarna. Védekezés: a sárgarépa a vetésforgónak olyan szakaszába kerül­ jön. majd nemezes fehér micélium látható. s így a romlási veszteség kevesebb. A tároló hőmérséklete a kórfolyamatra nagy hatással van. A gyökér belsejében a szövet szenynyesszürke. A rothadó részek szagtalanok. amely Ma­ gyarországon 1964 óta ismert. Ebben a bőrszö­ vetbe beépülő. Végül a gyökér összezsugorodik. A felszedés. szállítás és a tárolás közben keletkező sebek. pók­ hálószerű. Az alacsony. A gyökéren fakó vizenyős. Alacsony hőmérsékleten a sárgarépa sebzáró képessége rendkívül rossz. Sárgarépát frissen trágyázott talajban ne termesszünk. Alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökér felületén finom. Magas hőmérsékleten a rothadó foltok felületén dús szürke konídiumtartó gyep jelenik meg. rothadó foltok jelennek meg.vezethető vissza. ahol az elővetemény egyszikű volt. sáros gyö­ kértestek miatt a fertőzési veszély rendkívül fokozódik. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. A sárgarépa botritiszes rothadása. A sárgarépát ala­ csony. amelyek később egybeolvadnak és kemény kérget alkot­ nak. szürkésbarna. majd fekete apró szkleróciumok ala­ kulnak ki. A tárolt sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. Kórokozó: Botrytis cinerea Pers. A gomba a növénybe elsősorban sebeken keresz­ tül jut be. Emiatt a rothadás gócokban jelentkezik. Az étkezésre tárolt sárgarépa növényvédő szerrel történő kezelése hu­ mántoxikológiai szempontból tilos. annál intenzívebb a kórokozó növekedése és a rothadáskor felsza­ baduló hő is a prizma hőmérsékletét növeli. A gyökerek előszárításá döntő fontosságú. a betegség tüneteit alig mutató gyökerekkel kerül. Minél magasabb a tároló hőmérséklete. A tárolóban a beteg gyökérből a mellette levő egészségesbe is átnő a gomba. 0 °C feletti hőmérséklet a kórfolyamatot lassítja. rugalmasak. 5* 67 . valamint a gyakori csapadéktól nedves. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről. elfásodik.

így az alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökérzöldségek rot­ hadása lassabban és később következik be. A gomba növekedési erélye optimális hőmérsékleten rendkívül gyors.) A kórokozó szabadföldön a növénymaradványokon szaprofitaként életképes marad. és az azokkal érint­ kező gyökerek is megfertőződnek. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről kerül. A kórokozó a tároló levegőjébe kerülő konídiumokkal is fertőz. fosz­ for. Védekezés: a sárgarépát lehetőleg az első őszi fagyok előtt. szár.A sárgarépa botritiszes rothadása (Fotó: dr. A gyökérre tapadt talajrészek. Glits M. Seb híján a szerves anyag a betegség mértékét döntően befo­ lyásolja. A talajba juttatott műtrágyák (nitrogén. bomló szerves anyag a betegség mértékét nem befolyá­ solja. Ilyenkor a gyökér felületén levő elhalt. ok­ 68 . kálium) a betegség mértékét nem befolyásolják. Alacsony hőmérsékleten a gyökér sebzáró képessége rend­ kívül rossz. A kórokozó a tárolólá­ dákban levő növénymarad vány okon is fennmarad.és levélmaradványok mint elhalt szerves anyagok a gomba behatolásának kedvező felté­ telei. A gomba a gyökér­ be elsősorban a seben keresztül jut be.

A kórokozó fontos fertőzési forrása a vetőmag.. Dr. sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg. A magtermesz­ tés során a dugványok vagy elpusztul­ nak. A gyökéren há­ rom tünettípus van: a gyökér oldalán 2—15 mm átmérőjű. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. A virágzaton a fentiekhez hasonló tünetek alakulnak ki.) Neerg. mert különben a gyökereken fagy okozta repedé­ sek keletkeznek. ame­ lyeken laza. Az elfeketedő szárrészen finom. Az 1956 óta ismert betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. olajbarna konídiumtartó is lehet. vagy pedig a tövek elhervadnak.tóber végén fel kell szedni. szívrothadás jelentkezik. sötét­ barnák. levélen és levélnyélen. A leveleken apró. Konídiumai a maghozó tö­ vek leveleiről és virágernyoiról a csép. kerek vagy hosszúkás barna foltok láthatók.A sárgarépa sztemfiliumos feketeléskor a mag felületére tapadnak (külső rothadása (Fotó: dr. A levelek sárgulnak. valamint a betaka­ rításkor az esőtől ázott gyökerek miatt az előszárítás feltétlenül szükséges. et E. A gyökér feji részén egyre mé­ lyebbre húzódó rothadás. A betegség tünetei a csíra­ növényen. A betakarítás és szállítás közben kelet­ kezett sebek és a gyökérre tapadó nedves talaj. A csírázó magvak elpusztulnak. befűződik és a növények kidőlnek. A sárgarépát alacsony. a virágzaton valamint a gyökereken találhatók. Szabadföldi prizmák esetében a prizma vastagításáról gondoskodni kell. csíkszerűek. A csíranövény szik alatti szár­ része elfeketedik. A magtermesztés esetén a dugványokat TMTD tartalmú fungiciddel kell beporozni (lásd: a sárgarépa szklerotiniás rotha­ dása).) 69 . GUts M. A sárgarépa sztemfiliumos feketerothadása. kerek vagy ovális besüppedő fekete foltok láthatók. A levélnyélen a foltok megnyúltak. elszárad­ nak. Kórokozó: Stemphylium radicium (M. A gyökér alapi részén a gyökérvég feketedik el.

szállítása és tárolása közben tovább fokozódik. amely a sárgarépa rizoktóniás krá­ terrothadását okozza. A sárgarépa felszedésekor ezért a gyökéren a tünetek szembetűnőek. A fertőzésveszély a sárgarépa felszedése. Védekezés: a legfontosabb a vetőmag csávázása higanytartalmú szerekkel (lásd: a sárgarépa xantomonászos betegsége) vagy TMTDvel 5 g/mag kg mennyiségben. Cuprosan Super D. akkor a kórfolyamat a kiültetés után is tovább folytatódik.2%-os töménységben és a rézkomponenst tartalmazó fungicidek (Recin Super.).) DC. vagy pedig a levélről lemosódó konídiumok tapadnak a fejrészre. 1971 óta fordul elő alacsony hőmérsékletű tárolóhelyeken. Rhizoctonia solani Kühn. A sárgarépa rizoktóniás betegségei. A Rhizoctonia carotae Rader. A kórokozó a gyökeret az ép bőrszöveten és seben keresztül egyaránt fertőzi. 0. Kórokozók: Rhizoctonia carotae Rader.magfertőzés). Más esetben a gomba micéliuma még a vegetációs időben a mag belsejébe hatol (belső magfertőzés). amelyek a környező egészséges növényekre jutva a le­ veleket és a virágernyőt. valamint a talaj. elsősorban fa tárolóeszközök használata esetén. A sárgarépát alacsony (0 °C felett) hőmérsékleten kell tárolni. 70 . A gomba a talajból az oldalgyö­ kereken keresztül jut a gyökerekbe. majd a terméseket (magvakat) is megfer­ tőzik. Fertőzési források ezenkívül az elpusztult növényrészek. elsősorban a rothadó foltok növekednek. ahol a kórokozó még 6 év után is megtartja életképességét. ahol a kórokozó 2 1/2 évig is fennmarad. A lomb és az emyővirágzat védelmére a ditiokarbamátok (Zineb. Ha a beteg gyökereket mint dugványokat magtermesztésre hasz­ náljuk. A tárolóban a beteg gyökérből az egészségesekre a kórokozó alig terjed át. levélnyélre és a sztómákon keresztül hatol be a szövetekbe.4%-os tömény­ ségben eredményesen használhatók. Antracol stb. Miltox Special) 0. Innen pedig vagy a gomba micéliuma a levélnyél alapon keresztül jut a gyökér feji részébe. A magtermesztés esetén a dugvá­ nyok fungicidekkel történő kezelése kielégítő védelmet nem nyújt. Dithane M—45. Rhizoctonia crocorum (Pers.. A kórokozó tehát a fertőzött csíranövé­ nyekről jut a levélre. Maneb. A beteg ernyővirágzat alapi részén a konídiumtartókon konídiumok képződnek.

Védekezés: a könnyen tisztítható. ex Saint—Aman. a tárolóban pedig a ládák. A lomb elszárad. a gyökéren kissé bemélyedő nagy kiterjedésű. A tárolóban a gyökértestekről a faládákra kerül. Magas hőmérsékleten a 0. rekeszek. Kórokozó: Erysiphe heraclei DC. A foltokban gyér. Ritkán fordul elő. valamint a virágernyőkön finom. amelyek a csapadékszegényebb idő­ szakban újabb fertőzéseket hoznak létre. A nyári fertőzésben a konídiumoknak van nagy szerepük. Kumulus 80. kosarak. A micélium később a gyökerek felületét. A kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák a leveleket fertőzik meg. szür­ késfehér bevonat (ektofita micélium) jelentkezik. egészséges leveleket fejlesz­ tenek. A sárgarépa lisztharmata. Az elpusztult növénymaradványokon levő kleisztotéci­ umok a kórokozó fertőzési forrásai. Száraz nyarakon és ősszel a betegség hazánkban ál­ talánosan elterjedt. csapadékos időjárás után a növények új. ahol több évig is életképes. kráterszerű besüppedő kerek Vagy ovális alakú barna foltok figyelhetők meg. Védekezés: száraz nyáron és ősszel a lombot elemikén-tartalmú permetezőszerekkel (0. szegély nélküli bemélyedések keletkeznek. A Rhizoctonia solani Kühn talajrögökhöz hasonló sötétbarna álszkleróciumai elsősorban a gyökér feji részén találhatók. Dunakoll. műanyag ládák használata vagy a faládák polietilénnel történő kibélelése.1 %-os Karathane FN 71 . emiatt a gyökérfejlődés kisebb. fehér micéliumbevonat és apró micéliumtömörülések láthatók.) DC. Termő­ helyről kerül a tárolóba. majd a bevonat lisztszerűvé válik (konídiumláncok tömege). majd a ládákat is beborítja. Pol— Sulkol) kell védeni. A kaszattermésen szintén szürkésfehér micéliumbevonat és kleisztotéciumok vannak. A termőhelyről kerül a tárolóba. A nyár közepétől apró fekete kleisztotéciumok jelennek meg. lilásbarna foltokat okoz.3 %-os Thiovit. amelyen a lilásbarna micéliumhálózat és az apró lilásbarna álszkleróciumok találhatók. A foltok belseje kis­ sé ráncos. s belőlük egészséges növények fej­ lődnek. A talajlakő gomba a termőhelyről tünetmentesen kerül a tárolóba. A levélen és száron. később 5—30 mm-es. Ritkán fordul elő. A beteg magvak jól csíráznak. A Rhizoctonia crocorum (Pers.A sárgarépa gyökerén először apró. A gomba fertőzési forrása a szabadföldön a talaj.

(Fotó: Hanzsáros P. A fokozott gyökér­ képződés itt is megfigyelhető.) Kártételük hatására a sárgarépa gyökerein gubacsszerű.) is. A fonálférgek által megtámadott növények gyökérzetén ebben az esetben elhalásos foltok keletkeznek. de anélkül. a levelek melegebb időben lankad­ nak. A termés kevesebb. Az említett fonálféregfajokon kívül a sárgarépát károsíthatja még a szárfonálféreg [Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filip] is. dudorok képződnek. A sárgarépa állati kártevői A fonálférgek közül a sárgarépát sza­ badföldön elsősorban a gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne ssp. a ré­ patest „szakállas” lesz. Szabadföldi viszonyok között igen gyakran megtalálhatjuk a sár­ garépán a vándorló gyökérfonálférgeket (Pratylenchus ssp.05 %-os Morestannal kell permetezni. s a kártétel­ mértéke ezzel is fokozódik. rosszul tárolható.57-tel vagy a 0. vagy a 0. Ezek is a növények gyökereit károsítják. A kártétel következtében a fertőzött növé­ nyek fejlődésükben elmaradnak. Növényházi körülmények között több faj kártételével kell szá­ molni. több mm-t is elérő megvastagodások. A megtámadott növények gyökérze­ tén a különböző kórokozók könnyebben megtelepednek. gyengébb minőségű. Szabadföldi viszonyok mellett a gyökérgubacs-fonálférgek nagyobb mértékű elszaporodása és kártétele főleg a mélyebb fekvésű és tápanyag­ ban gazdag talajokon szokott elő­ Fonálféreg kártétele sárgarépán fordulni.05 %-os Karathane LC-vel. A károsítás 72 .hogy gubacsokat idéz­ nének elő. Csapadékos idő­ járás esetén és öntözött kultúrákban nem kell védekezni.) károsítja. A károsított nö­ vény oldalgyökereinek a száma rendellenesen megnövekszik.

Az ilyen tüneteket mutató növények gyökerét felvágva azokban megtalálhatjuk a kifejlődve 6—8 mm nagyságú fehér nyüveket. Védekezés: a vegyszeres védekezés általában nem válik szüksé­ gessé. a Nemagon 4 cm3/m2 vagy a Di—Trapex 60 cm3/m2 mennyiségben. a fertőzött növé­ nyeket meg kell semmisíteni.). A kezdetben fehér. a gabonafélék és a kukorica egymás utáni termesz­ tése jelentősen csökkenti a talaj fonálféreg-fertőzöttségét. a ko­ rai paradicsom. Soktápnövényű faj. Ezek nagyüzemi gépi kijuttatására is megvan a lehetőség. hogy az őszi felszedés idején a járatok már üresek. Amennyiben a károsítás tüneteit észleljük. majd megsárgul. Állandó gondos gyomirtást is kell végezni. A szárfo­ nálféreg jelenléte esetén az adott területen legalább öt évig ne ter­ messzünk sárgarépát. amelyek a héj alatti rozsdaszínű kanyargós járatokban táplálkoz­ nak. Védekezés: a felsorolt fonálféregfajok elleni védekezés a megelő­ zésen és a vegyszeres eljárások összekapcsolásán alapszik. A sárga­ répa vetését megelőzően talajvizsgálatot kell végezni. a tárolásra kerülők pedig a raktározás alatt gyorsan rothadásnak in­ dulnak. A korai bab. A kifejlett nyüvek bábozódni a talajba húzódnak s ezért gya­ kori. Jó eredménnyel használhatók erre a célra többek között a Shell D—D 60 cm3/m2. Fekete tücsök (Acheta desertus Pali. Sárgarépalégy (Psila rosae FB.1 %-os oldatát használhatjuk eredményesen. Szükség esetén a tojásrakás megkez­ dése előtt külön engedéllyel és szermaradék-vizsgálattal a Phosdrin 0.legismertebb tünete. A maghozónak szánt dugványanyag a későbbi vetés miatt elkerüli a károsítást. ezért mint potenciális kártevővel számolni kell vele. A vegyszeres védekezés a talaj előzetes fertőtlenítésével megold­ ható. de ez költséges eljárás. A károsított növények konzervipari használati értéke is jelentősen csökken. így a sárgarépát is károsíthatja.). Elsősorban szabadföldön károsít. s nagy popu­ lációszám esetén a területre sárgarépát és a fonálférgekre érzékeny más növényeket nem szabad vetni. A megtámadott növények levélzete kezdetben ibolyászöld lesz. de külföldön a kártételét igen jelentősnek tartják. Jelentősen lehet csökkenteni a fonálférgek egyedszámát a helyes vetésforgóval. Hazánkban viszonylag kismér­ tékben károsít. majd hamuszínű s a 73 . hogy a sárgarépa karógyökere rendellenesen megvastagodik és felreped.

Vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff. amikor a talaj felső rétegében tartózkodnak.0 kg/ha Limacid—Spolana granulátum kiszórásával egyedszámuk jelentősen gyéríthető. A közvetlen kártételt a mocskospajor vagy porkukac néven emlegetett lárvái okozzák. melasz és korpa keverékéből készített csalétek vagy 3. Ilyen módon nagymértékben csökkenthet­ jük a lepkék táplálkozási lehetőségeit. keresztes virágú olajos növényeket termeszszünk. Pattanóbogarak (Elateridae). Erősen drótférges területen az általuk nem kedvelt növénye­ ket. a drótférgek mint soktáp­ növényű kártevők kisebb-nagyobb mértékben a sárgarépát is káro­ síthatják. és ezzel a lerakott tojások számát is. tárcsás talajműveléssel sokat elpusztíthatunk közü­ lük.vedlések során fokozatosan sötétedő lárvák és az imágók szabály­ talan rágásnyomait fedezhetjük fel a növények talajjal érintkező vagy a talaj közelében levő részein. Ez a június végétől jelentkező nemze­ dék a sárgarépa gyökerét a föld felszínén támadja meg és szabály­ talan odvakat rág benne. Védekezés: friss gyeptörésben 2—3 évig ne termesszünk sárga­ répát. A nö­ vénykék a rágás következtében lankadnak és elpusztulnak. Különösen a bábozódó drótférgek pusztulnak ettől tömegesen.5—5. és kiodvasítják. Védekezés: a felszaporodás megelőzése szempontjából különös jelentősége van a terület gyommentesen tartásának. hüvelyeseket. Különösen a csírázó növénykék szenvedhetnek sokat.). A kártétel jelentkezésekor annak továbbhaladási irányába húzott és idegméreggel beszórt árokkal eredményesen pusztíthatók. Lárváik. A sárgarépára elsősorban az első nemzedék lárvái veszélyesek. A károsítás kezdetén a mag­ hozóknál a talaj Lindanos-porozása is kielégítő védelmet nyújthat. Augusztus—szeptemberben. Egyes esztendőkben jelentős kárt okozhatnak a csíranövényeken a csoportosan kitelelt lárvák. Szárazság idején a keletkező repedéseken át hozzájuthatnak a répatesthez is. A hatás fokozható a Lindan-tartalmú szerek egyidejű talajba dol­ 74 . főleg július és augusztus hónapokban. Soktápnövényű kár­ tevő. pl. de a répatestbe behatolva és ott járatokat rágva a fejlettebb növényeken is károsíthatnak. amely tömegszaporodása idején jelentős károkat okozhat a sárgarépában. Védekezés: Lindán. A kár­ tétel közelében rendszerint megtalálhatók a tücsöklyukak is.

hogy a gyökgumósoknál a szervesfoszforsav-észterek használata tilos! Fellépésük esetén jó eredmény­ nyel alkalmazható a Bi 58 EC és a Lebaycid 40 WP 0. Meg kell jegyeznünk azonban.gozásával.5 %-os. a sárgarépa-gyökértetűé hamvas világoszöld színűek. a galagonya-levéltetű (Dysaphis crataegi Kait. A fonálférgek ellen javasolt talajfertőtlenítő szerek a drótférgeket is igen eredményesen pusztítják. Megtalál­ ható rajta a zöld sárgarépa-Ievéltetű (Cavariella aegopodii Scop. mert meglehetősen nagy a szerérzékenységük. A gyökerekre telepedett népességet a szerek talajba juttatásával 75 . E két utóbbi faj egyedei a színük alapján meg­ különböztethetők. Erősebb fertőzés esetén a növényeken hervadás os Sárgarépa-levéltetű kártétele tünetek jelentkezhetnek.). amely a sárgarépa alsó levelein és gyökerein él.). A levéltetvek általában a leve­ lek fonáki részére telepedve él­ nek.25 %-os oldata. (Fotó: Hanzséros P.1 %-os vagy a Fiiból E 0. A levéltetvek közül a sárgarépán több faj is károsíthat.2—0. Ezek elszaporodását fékezhetjük a növények permetezésével a levéltetvek júniusi migrálása idején a fentebb említett szerekkel.) Az általánostól részben eltérő a galagonya-levéltetű kártétele. Nehezebben kivitelezhető a védekezés a galagonya-levéltetű gyökérzeten élő egyedei és a sárgarépa-gyökértetű nyári nemzedékei ellen. A galagonya-levéltetű nyári nemzedékei sárgás­ szürkék vagy sárgák.) és a sárgarépa-gyökértetű (Pemphigus dauci Goureau) is. a hamvas sárgarépa-levéltetű (Semiaphis dauci F. Védekezés: a lombozaton élő levéltetvek ellen viszonylag könynyen védekezhetünk. amelyek begörbülnek és elszíneződnek. a sárgarépa-gyökértetű pedig kizárólag a sárgarépa gyökerein szívogat. illetve a Diazinon Phenkapton 0.

).) 76 . A hazai szakirodalom ez ideig nem tulajdonított je­ lentőséget ennek a kártevőnek. majd vöröses. később lilásvörössé Sárgarépa-gubacsszúnyog kártétele virágon (Fotó: Hanzséros P.) ' kárt okozott a magtermésben. Sárgarépa-gubacsszúnyog (Kiefferia pimpinellae F.pusztíthatjuk a legeredménye­ sebben. bár az ország északnyugati ré­ Sárgarépa-gubacsszúnyog lárvája szén egyes években 5% körüli (Fotó: Hanzséros P. A kikelő lárvák károsítása nyomán a sárgarépa virág­ zatában kezdetben halványzöld. A szermaradványértékek tisztázatlansága miatt azonban csak a maghozónak szánt dugványanyag védelmére alkalmazhatjuk ezt a módszert. Loew. A június végén—július elején rajzó szúnyogok a virágokra rakják a tojásaikat.

a 0. a termés helyett képződő gubacsokban élő lárvák szá­ mától függően.1 %-os Phosdrin. Valamely igen rövid várakozási idejű rovar­ ölő szer esti órákban történő kipermetezése megoldást jelenthetne. Az esetek többségében az ikerkaszat mindkét fele felpuffad. pl. mert a rajzás ideje a teljes virágzás idején van. A gubacsok mérete kifejlett állapotban 3—6 mm. Védekezés: jelenleg még igen nehéz. 77 .váló gubacsok keletkeznek. Az elvirágzás után felszívódó rovarölő szeres — egyébként hatékony — permetezés pedig már nem tudja meg­ akadályozni a kártételt. Tömegesebb elszaporodását igen nagy­ számú gyomtápnövénye irtásával megakadályozhatjuk.

mint a sárgarépáé. így az általunk. mély rétegű. Felhaszná­ lása szűkebb körre terjed ki. az egész ország területén termesztik és minden házikertben megtalálható.Petrezselyem A petrezselyem hidegtűrő növény: —8. Tápanyagigényes.. fele a sárgarépáénak). de jó a tápanyagszerzési képessége.. 78 . mert csak üzemi termelések és az állami szervek által felvásárolt adatok állnak rendelkezésünkre. részben pedig a termelés nagy kézimunka-igénye miatt sok­ kal inkább ingadozik. Az árnyéktürő növények közé tartozik. Optimális talaja az üde. Termőterülete az utóbbi években részben a nagyfokú minőségi romlás. Ezt természetesen a városi lakosság és a feldol­ gozó ipar érzi meg leginkább. és 1974.jó tápanyagtartalom és jó vízellátás. mint a sárgarépa. Bár hagyományos termesztőtájai alakultak ki. Gazdasági jelentősége Ugyanúgy. illetve a Magyar Statisztikai Hivatal által adott termelési adatok nem tükrözik teljes mértékben a való helyzetet. mint a sárgarépáé. a petrezselyem is a magyar konyha tradicionálisan használt zöldségnövényei közé tartozik. Jóval kisebb terméshozamával az évi országos termés a negyedrészét teszi ki a sárgarépának. A többi zöldségnövényhez viszonyítva aránylag kis termőterülete következtében az egyes évjáratok gyenge termésátlagai a területi ingadozásokkal együttesen eléggé bizonytalanná teszik petrezse­ lyemellátásunkat.-10 °C-ot is el­ visel. Már március elejétől vethetjük. Szembetűnőnek látszik ez az 1973. Tavasszal az egyik legkorábban vethető növény. A talajjal szemben a fő követelmény: mélymüvelhetőség. év termelési helyzetéről készített térképeken. Termőterülete is kisebb (kb. tápanyagban gazdag vályog.

járási bontásban. meleg­ ágyakban vagy üvegházakban nyirkos homokba. állva egymás mellé elrakott petrezselyemgyökerekről állandóan szedhetők a levelek. Helyenként kis területeken a levele miatt termesztik. 1973-ban Üzemi méretű hajtatása nincs.Petrezselyemtermesztő körzetek. A tél folyamán a világosabb pincékben. amelyeket azután csomókba kötve árusítanak. Petrezselyemből a 79 .

68 g 35 1.1 g 90.4 mg 48.2 g 0. inkább fűszernövényként.0 mg Jellegzetes illatát a gyökerében. Táplálkozási jelentősége.62 kg. Gyö­ kerét egész évben használjuk.4 g 1.5 mg 30.05 g 3. 80 .45 g 1.0 mg 2.1 g 7. Nyers gyökérből vi­ szont gyakran importra szorulunk. alkatrész Zsír Cukor N-mentes anyagok Rost Hamu 140—150 mg 85. de kevésbé a tápértéke miatt.feldolgozott és szárított áruból exportálunk. valamint vegyes szárított zöldség­ nek. A konzervipar a megtermelt mennyiségnek több mint felét dol­ gozza fel különböző salátákhoz.72 g 0.75 g 6. A petrezselyem táplálkozási értékei (100 grammra vonatkoztatva) Gyökérben: Kalória Fehérje Zsír Szénhidrát Víz Hamu B-vitamin Kalcium Vas Foszfor Levélben: C-vitamin Víz N-tart. de főleg a levelében levő illó olajok adják. főleg levesízesítőnek.2 g 0. Egy főre eső fogyasztása 3.69 g 1.66 g 0.

mint a sárgarépánál. amelyek főleg Nyugat-Európában és a világ többi részén terjedtek el. metélőpetrezselymek. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. amely kedvezőtlen körülmények között elágazhat.Származása és elterjedése Nagyon közeli rokona a zellernek és a pasztináknak. Fel­ színe sárgásfehér vagy világosbarna és sárga. Első évben fejleszti ki tőleveleit és húsos karó­ gyökerét. Vad alakjai főleg a források kör­ nyékén. a levélpetrezselymet pedig metélőpetrezselyemnek neve­ zik. mert a kis karó­ gyökér fejlődésétől kezdve a húsos gyökér kialakulásáig. ún. Ha küllemben el is tér a két petrezselyemfajta egymástól. A Földközi­ tenger környékén. Növénytani jellemzése Kétéves növény. s állítólag neve is innen származik. amelyeket gyökerükért és levelükért termesztenek. kör­ nyezettel szembeni igényeik megegyeznek. amelyeknek gyökere használhatatlan. Vegetatív állapotból a generatív állapotba normális körülmények között a második évben megy át. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. Ezért csak a fajták leírá­ sánál térünk ki a különbségekre. s a második évben fejleszti ki vi­ rágszárát. de lehet vörösesbarna is. Vannak fajták. színben és struktúrában azonos. az utóbbiak csak a levelük kedvéért termelt.és KözépEurópában. A leveléért és a húsos gyökeréért termelt petrezselyem gyökere karógyökér. olykor pedig a szintén főgyökérből. amelyek főleg Kelet. A petrezselyemgyökérnél nincsenek színeződési és érési stádiumok. Spanyolországtól Görögországig vadon fordul elő. vagyis a teljes forma kifejlődéséig. de sok oldalgyökérből álló gyökérképletét. húsos. illetve ízesítésre vagy tálak díszítésére használják. Nálunk közhasználatban a gyökérpetrezselymet csak petrezse­ lyemnek. Hazánkban körülbelül azóta fogyasztják és használják. Belső része fehér. 81 . amióta a sárgarépát. és vannak fajták. az utóbbiak a levélpetrezselymek. kavicsos. de megtalálták Algériában is. köves területeken teremnek. s csak leve­ lüket fogyasztják.

illetve ernyői a zelleréhez hasonlóak. belül üreges és 100—150 cm magas. Idegen­ beporzó. A virágszár felső levelei hármasak. beporzását a rovarok június—július hónapban vég­ zik. Virágai. amely 2 magból áll. Petrezselyem-levéltípus (Fotó: HanzsérosP. A gyö­ kérben a szilárdító elemek majdnem teljesen hiányoznak. amikor a virágszárat és a virágokat hozza. hogy a megvastagodásnak elsősorban tartaléktápanyag-raktározás a célja. Egyenes. de annál 82 . A virágokra az ötös szám jel­ lemző. a fény gyengíté­ sével. kívülről pedig a bőrszövet. Virágszára. csak másodsorban a szilárdítás. húsosak. a kambium és a vékony háncsrész. ép szélűek és ülők. mint a második évben. A húsosán megvastagodott petrezselyem­ gyökérben tartalék tápanyagok raktározódnak. csupasz. A gyökér keresztmetszetén belülről kifelé megkülönböztethető a vastag farész. Ugyanis az első évben teljesen más leveleket fejleszt. A petrezselymet bőséges trágyázással. Termése. A sziromlevelek zöldes­ fehérek. háromszorosan szabdaltak és fogazottak. azaz az asszi­ milációs felület csökkentésével hosszadalmasan vissza lehet tartani fiatalkori stádiumban. sok vízzel. Ikerkaszat. szögle­ tes. A mag alakja in­ kább a zelleréhez hasonló. Ezt a tényt a kutatók a külső tényezők hatásával magyarázzák. A tőlevelek levél­ nyelei megnyúltak. Ennek oka az. Szövettani felépítése. A petrezselyem egy kimondottan heterophyl növény. Virágzásbiológiája is ha­ sonló a zelleréhez.) mint a sárgarépáéhoz. elágazó. levélkéi lándzsa alakúak. a kifejlődött levelek rendszeres eltávolításával.Tőlevelei és a virágszáron levő alsó levelek felszínükön ragyogó zöldek. míg a virágszár alsó levelei rövidnyele­ sek.

amikor a már megerősödő petrezselyemnövények áttelelnek. Ezermagsúlya: 1.Petrezselyemmag (Fotó: Kováts Z. 2—3 mm hosszú. Színe éretten szürkés. hőoptimuma 20 °C körül van. A sárgarépa a meleg időszakot jobban elviseli.. helybenhagyásos magtermelés. Csírázási ideje a hő­ mérséklettől függően megfelelő nedvesség mellett 20—30 nap. Hidegtűrése teszi lehetővé az ősz elején történő vetését. l mm széles. Gyakran alkalmazott mód­ szer az ún. vagyis ugyanabba a csoportba tartozik. amikor a dugványokat ősszel felszedjük és átszelektálva visszaültetjük. A Markov—Haevféle beosztásban 16 ±7 hőcsoportba. mint a petrezselyem. zöl­ desszürke. vagy fel sem szedve helyben hagyjuk a következő évi magfogásra. 6* 83 . Csíraképességét 2—3 évig őrzi meg. Biológiai igénye Hőigénye. vagy a késő ősszel elvetett mag kora tavasszal kicsírázik. A petrezselyem hőigénye azonban ki­ sebb. mint a sárgarépa. A hidegtűrő növények közé tartozik. Hajtatáshoz 8—12 °C is elegendő. Csírázási hőmini­ muma 2—3 °C.8 g.-10 °C-ot is elvisel.. A benne levő illó olajoktól jellegzetes petrezselyemszaga van.-né) nagyobb. Teljes kifejlett állapotban -8.2—1.

mint pl. mint a sárgarépáé. Az árnyékot tűrő növények közé tartozik. míg a sárgarépában gyakran előfordul. amelyik­ nek syn. úm. Mooskrause. Berliner Halblange = Berlini félhosszú. A sárgarépáéhoz hasonló. ezért érzékenyebbek a szárazságra is. A levél-. Erre utal az eredeti nevük is. a talaj bekérgesedik. Ezért a nedvességet jól tartó és cserepesedésre nem hajlamos talajba vessük. mint általá­ ban minden olajtartalmú aprómagnak. amelyek a honosítás következtében a Hosszú. Mivel a gyengébb fényben is fejlődik. A ké­ sőbbiek folyamán. és jól beállt.Fényigénye. Érzékenysé­ gük a hosszú nappallal szemben sokkal inkább elhatárolódott. Ezért ajánlatos tavasszal a lehető leg­ korábban elvetni. faj­ 84 . Fodros vagy Mohafodrozatú stb. a Hamburger. Edelstein stb. lehetséges a téli hónapokban hajtatni. de illóolaj-tartalma nő. Gyengébb fényben is jól fejlődik. Félhosszú és Korai cukor nevet kapták. illetve metélőpetrezselymek többsége is német nemesítés­ ből származik. Ha a talaj felső rétege kiszárad. Vízigénye. Szá­ razságban a petrezselyem növekedése visszamarad. a Bardowicker. neve=Berliner Lange=Berlini hosszú. érzékenyek. több­ nyire elegendő a természetes csapadék is. s ezt a talaj a hosszú csírázási idő alatt tartani is tudja. Krause. A hosszú fajták gyökérzete 60—90 cm mélyre is el­ hatol a talajba. finomak. Nemesítésének helyzete A forgalomban levő gyökérpetrezselyem-fajtáink mind német szár­ mazásúak. A rövidebb gyökerű fajták seké­ lyebben gyökereznek. ha a növényállomány jól kelt. A petrezselyem csírázásához viszonylag sok víz kell. Kurze Dicke=Kurta cukor. és a hőmérséklet hatására képeztek virágszerveket.. a csírázásnak indult mag könynyen befullad. Vízfelvételük jó. amikor a talajban meglevő nedvesség még ele­ gendő. A petrezselyem között szinte nem is található az első évben felmagzó növény. A fiatal növények nagyon nehezen viselik el a száraz­ ságot. A sárgarépához ha­ sonlóan a mai petrezselyemfajták is a mérsékelt klíma alatt fejlődtek ki. vagyis Hamburgi.

a gyökerek eldur­ vulnak. A beltartalmi vizsgálatokat hasonlóképpen végezhetjük el. Közöttük több átmeneti forma található. — érzékenyen reagál a termesztéstechnikai tényezőkre. mint a sárgarépánál. ha a környezeti tényezők nem felel­ nek meg. varasodásra. rozsdásodásra. hogy idegenbeporzó. pl. tehát nincs időben kiritkítva. — nagyon lassan örökithetők bizonyos tulajdonságok. pl. legcélravezetőbb módszere az izo­ látorok alatti családtenyésztés. vagy pedig kedvezőtlen klíma alatt termesztjük. A gyökérpetrezselymeknél a felsorolt 3 fajta egyúttal a 3 fő tí­ pust is képviseli. a forma stabilizálódjék. el­ tekintve attól. vagy nem megfelelő tőtávolságra vetettük: a gyökerek megnyúltak vékonyak lesznek. a vastagabb típusok elvesztik fajtajellegü­ ket.ták. — a rossz tulajdonságokra. Következe­ tes és szigorú szelekciós munkával több év szükséges ahhoz. hogy bizonyos tulajdonságok. Ugyanakkor a túl ritka állományban. Lehetőségünk van tehát a továbbszaporításra megfelelő rostosságú és tömörségű. Ennek elsősorban a vasta­ gabb gyökerűeknél — mint a Félhosszú vagy Korai cukor — van jelentősége. pl. ha a növényállomány túl sűrű. a fej zöldes színeződésére való hajlama az utódokban felerősödve léphet és lép is fel. pl. tehát az anyag mindenkor populáció lévén. bizonyos hasadást ad. deformálódnak. míg levélpetrezselyem neme­ sítésével Nyugat-Európában és Amerikában. ha tartósan száraz a talaj vagy tartósan túl ned­ ves. nem filces vagy szivacsos egyedek kiválasztására. A fajtafenntartás legcélszerűbb. használatuknak és el­ terjedtségüknek megfelelően. A nemesítésnél és fajtafenntartásnál szem előtt kell tartani a gyö­ kérpetrezselyem következő tulajdonságait: — hajlamos az eldurvulásra. amely lehetőséget ad a talaj nagyobb mértékű kiszáradására. A gyökérpetrezselymek nemesítésével és fajtafenntartásával több európai országban foglalkoznak. A harmadában vagy felében elvágott gyökerek ki­ ültetve hajtanak és magszárat hoznak. amikor is a betelepített méhekkel . elágaznak.

henger alakú. Azok a fajták. gazdag ásványianyag-tartalmát a zel­ lertől örökölte. illetve fajtákon belüli ingadozás elég nagy­ mértékű lehet nemcsak a szelekció elhanyagolása vagy elmaradása miatt. Hibrid fajta előállítására is van lehetőség. jó szárítmányt adó gyökér. Madzsarova fajtahibridjének nemcsak gazdasági. Több éves termesztési tapasztalat és kísérletek alapján megállapít­ ható. Az új fajta.vagy legyekkel poroztatjuk össze az előzőleg kiválogatott és kiül­ tetett maghozó töveket. hanem a kedvezőtlen termesztési körülmények miatt is. mind új fajták előállítása során a tömör. A gyökér formája sima felszínű. annál eltérőbbek hosszúságban és vastagságban. de a levelek aromája és íze petrezselyemszerű. hanem különböző fajokkal is. zeller×gyökérpetrezselyem keresztezéséből. hogy kedvező környezeti feltételek és következetes szelekció mellett is mindig mutatkozik több-kevesebb visszaütés egyik-másik gyökértípusra. fehér húsú. Nemesítési célkitűzés mind a fajtafenntartás és fajtajavítás. Lombszínben és általában lombozatukban nemigen különböznek egymástól. Az egyik mint petrezselyemutód szerepelhet: levelei közbeeső formát képviselnek. nemesítési szempontból is jelentősége van. amely elágazásra nem hajlamos és a lisztharmattal szemben rezisztens. A szelekció hiánya nagyon érezteti hatását nemcsak a kevert állo­ mányban. A petrezselyemfajták értékelése A fajták nevei lényegében a gyökértípusokat is jellemzik. hanem a fajták leromlásában is. miután el­ nevezésüket formájuk után kapták. azonban gazdagabb C-vitaminban. A gyökértípusokon. amelyet követ többek között az elágazásra való hajlam. hanem elméleti. amely lefelé keskenyedő. Madzsarova állított elő hibridet. Nem elhanyagolható különbségeket mutatnak a felszín parásodásában. amelyeket a típus­ nak és a minőségnek megfelelően és következetesen szelektálva a 86 . amelyet Festival 68-nak nevezett el. kloroflllban és illó olajokban. a gyökérszőrök berakódásában. nemcsak a különböző fajtákkal.

fajtafenntartás szabályainak betartásával szaporítottak. A Hosszú fajta jelenleg még hazai ellátásunknak mintegy a felét adja. A tárolást viszont nehezebben bírja. Termesztett fajtái Korai cukor Korai cukor fajta (Fotó: Hanzséros P. mint a másik két fajta. de vékony teste és gyakran 50 cm-t is elérő hosszúsága miatt gépi szedésre alkalmatlan. A Korai cukor fajta inkább a házikertekbe. Korábban szedhető. s egyre inkább kiszorítja a Hosszú fajtát a termelésből.) 87 . egy hónappal — rövidebb. Tenyészideje va­ lamivel — kb. A Félhosszú fajta terjedt el általában és egyre inkább foglalkoznak vele. még ked­ vezőtlen talajviszonyok mellett is jobb eredményt adnak. korai szabadföldi termesztésre és a korábbi piacellátásra ajánlható. mint a másik két fajtáé. A fajták használati értékében is lényeges különbség van. rövid alakja miatt könnyebben kihúzható a földből.

Levélzete közepesen erős. Középkötött. hosszúsága 12—15 cm. Vállszélessége 5—6 cm. Folyamatos fogyasztásra. Válla enyhén csapott. Termőképessége a gyökérpetrezselymek között a leggyen­ gébb. Tenyészideje 140—150 nap. gé­ pesíthető a szedése. Félhosszú Félhosszú típusú. Vállszélessége 3—4 cm. Levélzete közepesen erős. Vállas. Nagyüzemi termesztésre nem ajánlatos.és talajigénye nagy. a fej kissé kiemelkedő. téli tárolásra. megegyező a többi típus levélzetével. a fej a vállal egy szintben van. Félhosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. hirtelen elkeskenyedő gyökér alakú. ipari feldolgozásra al­ kalmas. könnyű és középkötött talajokon termeszthető. hossza 20—24 cm. Termesztésben a legelterjedtebb. könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthető. Felhasználhatóságát tekintve elsősorban piaci értékesítésre al­ kalmas. Tápanyag. Tenyészideje 180—200 nap.) 88 . Üzemi szedésre alkalmas. Színe fehér. megegyező a többi típus levélzetével. Széles vállú.Rövid típusú. Válla enyhén csapott. fokozatosan elkeskenyedő. Külső színe fehér. hegyben végződő gyökér alakú. Felülete többé-kevésbé gyű­ rűzött.

Termőképessége jó. ízanyagokban gazdagabb. hegyben végző­ dő. Tenyészideje 200—220 nap. Kötött talajon is eredmé­ nyes a termesztése. enyhén csipkézett szélű. mint a gyökérpetrezselyemé. hossza 30 cm felett van. Hosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. halványzöld. 89 . erősen tagolt. A gyökér válla kicsiny és egyenletes. megegyező a többi típus levélzetével. középerős főgyökere van. A levél a gyökérpetrezselyeméhez nagyon hasonló. Levélzete közepesen erős.Hosszú Hosszú típusú. Folyamatos fogyasztásra. annál kicsit finomabb. Elágazódó. Vállszélessége 2—3 cm. felülete sima. Hamburgi Szétterülő. közepesen sűrű levélállású. Hasz­ nálati és termelési érték szempontjából azonban ezek a fajták csaknem azonosak. A levél sima. Gépi sze­ désre alkalmatlan. sok mellékgyökérrel. Külső szí­ ne fehér. Színe tompa sötétzöld. fokozatosan el­ keskenyedő. A levélnyél hosszú.) A metélőpetrezselyem Fajtaválasztéka jóval nagyobb. téli tárolásra. laza. ipari feldolgo­ zásra alkalmas.

Színe sárgásfehér. tápanyagtartalma és vízellátása. Főgyökere vékony. Tápanyagigényes. mély rétegű. sárgászöld. gyenge. Foszforigénye a legnagyobb. mind a külföldi kísérletek alátámasztják azt a véleményt. Az általunk megvizsgált. 30—35%-a homoktalajokon és 15—20%-a öntéstalajokon és tőzegtalajokon van. Termesztéstechnológiája Talajigénye A gyökérpetrezselyem optimális talaja az üde. Levélnyele közepes hosszú­ ságú.és nitrogénigénye közepes. igen sok mellékgyökérrel. A talajnál a fő követelmény mélyművelhetősége és mélyműve­ lése. 90 . kálium. dús. halványzöld. nem rendszeres tápanyag-utánpótlásbán kere­ sendő.Mohafodrozatú Sűrű levélállású. Egyrészt tehát hiányzik az a mélyművelés. másrészt oka az elnagyolt. hogy e mélyen gyökerező növény számára (táplálékának zömét 20 cm alatt veszi fel) semmi esetre sem alkalmas. de jó a tápanyag­ szerzési képessége. csipkézett szélű. s a termesztési körzetek is különféle szerkezetű talajon alakultak ki. Hazánkban mindenféle típusú talajon termelnek petrezselymet. táp­ anyagban gazdag vályog. Természetesen a fajták minőségi leromlása s a nem kielégítő és nem következetes szelekció ezt az elágazásra való hajlamot fokozhatja. A levél erősen fodrozott. Gyökere felhasználásra nem alkalmas. Termelésünk 50%-a kötött talajon. különböző szerkezetű petrezselyemtermelésben aktív táj tala­ jainak többsége már 15—20 cm mélyen — néhány folt kivételé­ vel — annyira szegény volt tápanyagban. színe kissé matt. Mind hazai kísérleteink és megfigyeléseink. közepesen tömött. amelyet a Makó környéki egyes nagyüzemek a hagyományos gyökérzöldség-termelésből átvettek. hogy a gyökérelágazás okát elsősorban a nem megfelelő mélységig történő művelésben és a nem megfelelő mélységbe juttatott tápanyagellátásban kell keresni. illetve megtartottak.

A petrezselymet petrezselyem után tenni nem ajánlatos. tápanyagban szegény talajoktól is. Optimálisak azonban a gépesítésre is al­ kalmas. Tápanyagellátása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségeket ajánljuk. az első gépi kapáláskor. A talaj pH-jával szemben közömbös. kg/ha N 80. 5—7 év után kerüljön csak ugyanarra a területre.A túl kötött és a túl laza homoktalajok kivételével minden ta­ lajon lehet termeszteni. Ugyan­ csak jók a megfelelő tápanyag-ellátottságú kötöttebb mezőségi talajok is. mint a petrezselyemgyökér. amely jó talajszerkezethez vezet. a túl trágyázástól azonban óvakodjunk. A nitrogén egyik felét kelés után. könnyű talajtípusok. mészben gazdag talajokon. Fontos a táp­ dús talaj. Tervezett terméshozam 170 q/ha. A mélyszántás egyedül azonban nem elegendő. K 100. Mivel a petrezselyem egyike a legkorábban vethető fajoknak. Törekedjünk olyan talajművelési rendszer kialakítására. ezért olyan növény után tehetjük csak. Vetési sorrendje Előző évben istállótrágyázott növény után vessük. Kitűnő petrezselyem terem a mészben gazdag öntéstala­ jokon és a szerves anyagban. Egyik növényfaj sem reagál erre olyan érzékenyen. a humuszos vályogtól a vályogos homokig. A szuperfoszfátot és kálisót az őszi mélyszántás előtt adjuk. öntözött körülmények között. a másik felét pedig júniusban — rá másfél-két hónapra — adhatjuk a má­ 91 . amely idejében betakarításra kerül és utána az őszi mélyszántás elvégezhető. Műtrágya-hatóanyag. valamint a ki­ zsarolt. P 100.

Ha öntözünk. A vetési mélység 2—3 cm mind a könnyű.9—1. Talaj-előkészítése. Az utóbbi a gépi sorkapáláshoz és szedéshez igazodik. mind a kötöttebb talajokon. hogy a magvak kikeljenek. Március elejétől legkésőbb április elejéig. Vető­ magszükséglet 75 %-os csíraképességű magból.8 illetve 1.5 kg/ha (a mag ezermagsúlya 1. A Félhosszú és a Hosszú fajta 3—4. A háromfajta petrezselyem közül bármelyiket választjuk is. Vetőmagmennyiség. amely lehetővé teszi az egyenletes. A könnyű talajok esetében vagy szárazabb tavaszokon fontos a vetés előtti hengerezés. hogy a felszín kertszerűen sima. 92 . 24 cm-es sortávolságban 850 ezer növényegyedet számol­ hatunk ha-onként. rögmentes legyen. 10—20 %-os vetőmagrátartással — 1. hektárra átszámítva 0. Korai cukorból. mert ezeket a műveleteket a gép a vetéssel egyidejűleg elvégzi. az öntözővízzel együtt juttassuk ki. talajtól függően. vetése Az őszi mélyszántás 30 cm-nél mélyebb legyen. a vetés utáni magtakarás és hengerezés elmarad. mindenképpen a lehető legkorábban vessük el. Ellenkező esetben a magtakarást és hengerezést vetés után nem hagyhatjuk el. amíg a talajban elég nedvesség van ahhoz. A kelés 20—24 napot vesz igénybe. Ha modern. A vetés sortávolsága 24—32 cm. Ez soros vetéssel folyóméterenként 18—20 és négyzetméterenként 70—85 növény. precíziós vetőgép áll rendelkezésünkre. Az állománysűrűség fajtánként változik. a vetési mélység érdekében. Nem öntözött termelésnél a fenti műtrágyaadagok egyharmaddal csökkentett mennyisége ajánlható. illetve 2—3 cm-es vállszélessége megengedi a sűrűbb vetést. A tavaszi elő­ készítő munkák az őszi szántás elmunkálásából és a vetőágy elő­ készítéséből állnak. Lényeges.sodik vegyszeres gyomirtás előtt. sekély vetést.2 millió növényegyed.5—1.8—2.4 g). Az állománysűrűség 24—32 cm-es sortávolságnál és a folyóméterenkénti átlagos 30 növényszámmal négyzetméterenként 90—120. amelynek vállszélessége 5—6 cm. vagyis addig.

Adag: 2. Az 5—6 cm-es nagyságú petrezselyem-növényállományunkat még kisebb vegyszermennyiség is erősen visszaveti a fejlődésben. Tapasztalataink szerint azonban a petrezselyem a sárgarépánál.5—2. A kontakt gyomirtó szerek használata természetesen azonos mennyiséggel és módszerrel megy végbe. sem az esetleg már csírázásnak indult. hiszen a felszíni hatás nem érinti sem a talajba kerülő. Az előírtaknál nagyobb adag 10—15 cm-es növényállományban is komoly perzselést okozhat. A petrezselyem vegyszeres gyomirtásának előírásai: Kontakt gyomirtó szerek: Gramoxone vagy Gomex. Ezt az érzékenységet a szeradagok csökken­ tésével és a kipermetezés időpontjának helyes megválasztásával ellensúlyozhatjuk. Vegyszeres gyomirtása Lényegében megegyezik a sárgarépáéval.2—3. A petrezselyem gyomflórája teljesen azonos a sárgarépáéval. sem a már belevetett magvakat. de még a zellernél is nagyobb érzékenységet mutat e szerekkel szemben.és linurontartalmú szerekkel szemben érzékenyebb.4 kg/ha 5—6001 vízben oldva. Ezért várjuk meg egyrészt a növények 10—15 cm-es fejlettségét. másrészt az első alkalommal a kisebb dózist használjuk. de még a földből ki nem bújt növénykéket. Mind a kontakt gyomirtó szerek alkalmazásánál elmondottak. Adag: 3. illetve a sávok között. Ez esetben a tőszám az 1.és linuronherbicideknél és ezek kombinációinál leírtak vonatkoznak-a pet­ rezselyemre is. amely természetesen fejlődésbeli rendellenességeket idéz elő és hatással van a terméseredményre is. mind a prometrin.0 milliót is elérheti hektáronként. A sávos vagy pásztás művelésnél 35—40 cm az optimális távolság a pászták.4—5. A postemergensen (kelés után) alkalmazott prometrin.1 kg/ha 5—6001 vízben oldva.A tőszám emelésére és ezzel a hozamemelésre a pásztás vagy szalagos művelésre való áttéréssel nyílik lehetőség. A vetés esetleg ki is pusz­ tulhat. 93 . Prometrin gyomirtó szerek: A—1 114 és Merkazin.

2.7—2. Előfordulhat. 1. végezzük el az első gépi kapálást. vagy kormánylemez nélküli ekével emelik ki a gyökereket. egyenlőtlen állományt kapunk. mint hogy kárt tegyünk nö­ vényállományunkban.2 kg/ha 5—6001 vízben oldva.0 kg/ha. Szedőgépekkel való kiemelésre. Az időjárástól függően a június—július hó folyamán adott 20—20 mm-nyi öntözés sokat segít a fejlődésben. Adag: 3. illetve a szedés teljes gépesítésére csak a Korai cukor és a Félhosszú 94 .5—2.2—3. preemergensen. Ha a magvak keléséig a talajunk becserepesedik. Adag: 1. egyharmaddal megemelt adagokkal. oldva post­ emergensen.2 kg/ha 5—600 1 vízben post­ emergensen. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1.0 kg/ha 5—600 1 vízben. Khlórbromuron: Malorán. főleg a rövid típusú Korai cukor fajtánál. Betakarítása Szedését többnyire kézi ásóval végzik. amíg lombjuk be nem árnyékolja a talajt. hogy valamilyen oknál fogva nem sikerül a gyom­ irtásunk. de a Félhosszú és a Hosszú fajtánál is. mint a sárga­ répánál. A második. Afalon 0. átlósan boronáljuk meg a vetést. Aresin. esetleg harmadik sorközkapálást a fejtrágyázásnak vagy az öntözésnek megfelelően iktassuk be úgy.0 kg/ha 5—600 1 vízben.Linuron gyomirtók: Afalon. Ismételjük meg inkább többször kis adaggal a vegyszerezést. Gondosan válasszuk meg ezért a területünket.3—4. Amint a sorok látszanak. Növényápolása A precíziós vetőgépekkel vetett (egyenletes vetési mélység és jól tömörített magágy) petrezselyem magja is elfekszik 14—18 napig a talajban. Ez esetben 2—3 hét múlva megismételhetjük a perme­ tezést. Kérgesedésre erősen hajlamos talajban rosszul kelő.7—1.4 kg/ha 5—600 1 vízben oldva preemergensen.7—2.

mert a szedőgépek 20—22 cm mélység alatt már nem tudnak dolgozni. A konzervipar elég nagy mennyiséget szárít belőle. Mind kézzel. hogy a gyökér a vegetációs idejét mikor fejezte be. hogy konzervipari feldolgozásra. lomb­ ját az ételek ízesítésére is felhasználják. túlérett vagy éretlen gyökérnek. 95 . Mindenesetre jelenleg elfogadjuk azt az álláspontot. Kérdéses azonban. Biztos jele azonban nincs. Ellentétben a sárgarépával. a vegetációs idő vége felé azonban ezek a megújulási folyamatok mind lassabbak lesznek. illetve szárításra milyen jelentő­ sége van az érett. s augusztus végére. Erre vonatkozó vizsgálataink hiányosak. Mivel a petrezselyem gyökere és levele minden stádiumban egyaránt felhasználható.fajta jöhet számításba. a tél kezdetéig a petrezselyemfajták egy­ formán mindig újabb és újabb leveleket fejlesztenek. vagy teljes érettségét mikor érte el. hogy egészséges és gyomtalan legyen az állomány. Évente háromszori szedést is végezhe­ tünk korai vetésű. ez ideig az érési vizsgálatok nem jelentettek problémát. jól fejlett állományból. szeptember elejére az idősebb levelek sárgásak lesznek. Főleg a korai szedésnél a lombját külön is vagy a gyökérrel együtt csomózzák. Ezt a lombszíneződést fel lehet fogni a gyökérérés jelének is. kötegelik és az egész műveletet kézzel vagy —mint a kiemelést — ekével s a többi műveletet kézzel végzik. mind kaszával vágva -nagyon fontos. Teljes gépesítését az NDK-gyártmányú EM—11 szedőgéppel vagy közbülső megoldásként az átalakított burgonyaszedő géppel lehet megoldani a megfelelő hosszúságú fajtákkal. hogy a vegetációs időszak befejeztével a fagyok beállta előtt. Érése A vegetációs idő végéig. a teljes nagyságukat elérteket vagy az általunk kívánt nagyságú petrezselyemgyökereket fel­ szedjük a feldolgozó ipar vagy más felvevőpiac kívánalmai szerint.

Magtermesztése A dugványtermesztő év A talajigénye. hogy helyben maradnak-e maghozásra a dugványok vagy ősszel kiszedjük őket és szelektálásuk után ültetjük ki ismét. Az optimális tárolási hőmérséklet szintén az 1 °C körül van. A három felsorolt fajta közül legjobban tárolható a Fél­ hosszú fajta. KaO 100 kg/ha. kevésbé tartja a nedvességet. A hatóanyagok a következők: N 30—40 kg/ha. — a Korai cukor fajta vetési ideje április közepétől április végéig választható meg. A vetőmag mennyisége. vagyis 95 % feletti. mint a másik kettő. gyorsan fonnyad. Tápanyagigénye is hasonló. mert a dugványnak termelt petrezselyem később vethető: — a Hosszú és Félhosszú fajták vetési ideje március elejétől április végéig. a nitrogénműtrágyát azonban a dug­ ványoknál ajánlatos csökkenteni. a vetésforgóban való elhelyezése. Másként alakul a vetésidő és a vetőmag mennyisége is. A Hosszú fajta ha nem eléggé vastag. Függ a sortávolságtól és a sortávolság függ attól. valamint talaj-előkészítési munkái teljes mértékben megegyeznek a termesztés­ technológiában leírtakkal. míg a Korai cukor érzékenyebb a betegségekkel. illetve kórokozókkal szemben.Tárolása A sárgarépánál elmondottak vonatkoznak a petrezselyem tárolá­ sára is. A helyben maradt dugványok tenyészterülete alkalmazkodik a maghozók tenyészterület-igényéhez. P2Os 100 kg/ha. Úgyszintén a relatívpáratartalom-igénye is hasonló a sárgarépához. 96 .

5—5 ha-ra nevelhetünk kiültetésre al­ kalmas dugványt. Az esetben pedig. Ez esetben a Hosszú és Félhosszú faj­ táknál az átlagos hektáronkénti tőszám 0. ha a felszedett dügványt tároljuk. Ha a dugványt tároljuk. amelynél a Merkazin ugyanolyan jó hatásfokkal alkalmazható. 97 . valamint azokat.8 illetve 1. sérült. A petrezselyemdugványok gépi szedésére az EM—11-es kombájn szintén alkalmas és az utántisztítást ugyanúgy végezzük el. rozsdás gyöke­ reket távolítjuk el. A folyóméterenkénti tőszám csökkentése. • 1 ha magvetésből 4. vagyis a lombmaradványokat eltávolítani. mustárt stb. vagyis társnövényként mákot.8—0.9—1. természetesen abban az esetben. Iyen esetben tehát olyan növényt válasszunk társnak. az öntözés és a vegyszeres gyomirtás megegyezik a már leírtakkal. a Korai cukor fajtánál pedig 0. amint azt a sárgarépánál ismertettük. A dugványok tárolás vagy kiültetés előtti sze­ lekciójánál a fajtától eltérő alakú. Szedés. borsót. a szedési módok és a szedési idő azonos az áru cpljára termesztett petrezselyemével. Növényápolás.• A dugványok termelési módja változó lehet: sűrűsorosan vetjük — 28—32 cm-es sortávolságra. mint a petrezselyemnél.8—2. A talajlazítás.2 millió. és az ősz folyamán minden második sort felszedünk értékesítésre. vethetünk. nem szükséges után­ tisztítani. borsót. A vetőmagszükséglet (75 %-os csíraképességű vetőmagból) 1.5 kg/ha soros vetéssel. hogy a vegyszeres gyomirtást megnehezíti. ha szelektálás után még az ősz folyamán ismét kiültetjük. A kettős termesztés hátránya. A petrezselyem köztesének.5—1. tárolása teljes mértékben megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. vagy a petrezselyem közé vetünk valamilyen más növényt köztesnek. amelyeken fejlettségüknél fogva a fajtajelleg nem bírálható. Köztesnek is vethetjük a petrezselymet. Pl. Ez esetben ter­ mészetesen a vetőmag mennyisége a fentinek csak a fele lesz. az átlagos folyóméterenkénti 30-as csíraszámmal —. Ha a dugványokat felszedjük. Legtöbb esetben azonban nem ritkítunk. amelynek vegyszertűrése hasonló a petrezselyeméhez.9 millió. vagyis a maghozóknál a kívánt 25—30 cm-es tőtávolságra való ritkítás már szintén az őszi munkákhoz tartozik. elágazó.

98 . Ez esetben a szelekció elmarad. • A helyben hagyott dugványok őszi munkái szintén az alap­ műtrágyák kiszórásával és a sorközökbe való bemunkálásával kez­ dődnek. A szelekciót elhagyni azonban csak megbízható szaporítóanyagnál szabad. repce. hogy tavasszal. borsó. Félhosszú: javasolt sor. őszi takarmánykeverék stb. mint a Korai cukoré. a mag szára 1—1. P2Os 100—120 kg/ha. palántázógépekkel (ugyanúgy. elágazása közepes. Hosszú: javasolt sor.és tőtávolság 60—70x30—35 cm.Többnyire azonban a felszedett dugványokat szelekció után még az ősz folyamán kiültetjük. amely után a talajt időben és jól elmunkálhatjuk. mag­ szára és elágazása.és tőtávolsága 60—70 X 25—30 cm. elmunkálhassuk a talajt és a dugványokat a prizmákból kiül­ tethessük. amilyen korán csak lehet. pl. A maghozamra termesztett fajták kiültetése: Korai cukor: javasolt sor. A magtermő év • Az ősz folyamán kiültetésre kerülő dugványoknak olyan korán lekerülő előveteményt válasszunk. A dugványok őszi vagy tavaszi kiültetését végezhetjük a megfe­ lelően előkészített. sima felszínű talajba a műanyag tárcsák leszere­ lése után. • A tavasszal ültetett dugványok alá az alapműtrágyák kiszórása után mélyszántást végezzünk.mag­ szára 1—1. K20 80—100 kg/ha. vagy fel sem szedjük.5 m-re nő. és a következő évi maghozásra a talajban hagyjuk. magtermő ké­ pessége is közepes. mint a Félhosszú fajtáé. mint a sárgarépánál). elágazása kissé erősebb és mag­ hozama is nagyobb.5 m magasságra nő. A maghozó tápanyagigénye hatóanyagban: N 40— 50 kg/ha.és tőtávolsága 60—70x25—30 cm.

Ugyanazokat a vegyszereket lehet hasz­ nálni a maghozóknál is. és a magszárak kifejlődéséig nem gazosodott el a talaj. A vegyszerek kijuttatását és adagolását nagy gonddal 7* 99 . az első sorközlazításkor dolgozzuk be. Több fajta termesztése esetén az 1000 m-es izolációs távolságot tartsuk be. a gyomosodás mértékétől függően. A maghozó öntözésre száraz tavasszal kerülhet sor. hogy állományban is meg kell ismételni a gyomirtást. felnövő magszárak elnyomják a gazt. Ez a faj nem mérgező. egyéves. Izoláció. míg a nitrogénműtrágyát tavasszal. 100 cm magasra is megnő. 100—200 cm magasra is megnő. mind az akkor kiül­ tetett dugványok sorközeit s ha szükséges. a későbbiek folyamán szükségtelen a vegyszerezést megismé­ telni.és káliműtrágyákat ősszel. a ta­ vaszi ültetésű kultúrát pedig azért. erősen mérgező. amely nálunk is megtalálható és amelyek virágzó petrezse­ lyemnövényeinket befertőzhetik: Aethusa cynapium L. Növényápolása. a sorokat is kapáljuk be. akkorra (július—augusztus) már a magvak éréséhez éppen a nagy nyári melegre van szükség. két­ szer akkorák. hogy az ültetéskor keletkező taposásokat fellazítsuk. Ha az első gyomirtá­ sunk sikeres volt.A foszfor. Ha petrezselyemállományunkban az első évben vi­ rágzó tövet találunk. Tavasszal mind az áttelelt. az az Aethusa cynapium lehet. A vegyszeres gyomirtást a talajlazítások után végezzük el. kétéves. így az izolációs tá­ volság ezekre a növényekre is vonatkozik. mert annál jóval nagyobbak. Az előző évi kultúrát a tél folyamán megülepedett talaj miatt. Vegyszeres gyomirtás. Levelei lándzsa alakúak és undorító egérszaguk van. mert az elbokrosodó. Conium maculatum L. mint amelyeket a dugványtermesztésnél leírtunk. mert mire a nagy nyári melegek beköszöntenek. Magjai könnyen elkülöníthetők a termesz­ tett petrezselyem magjától. Előfordul azonban. Levelei a fonákukon is fényesek. A petrezselyem kereszteződhet a zellerrel is és a környéken előforduló vadpetrezselymekkel. Vegyszerezhetünk a dugványok kihajtása előtt vagy kihajtása után is. kb. • Itt tartjuk érdemesnek megemlíteni azt a két vadpetrezselyemfajtát.

mert a rend­ szerint sűrűbb állományú. mert a petrezselyem-maghozók is érzékenyebbek a szerhatásokra. A fő.és harmadrendű ernyőkben levő magvak érése között 12—16 nap eltérés is van. — Afalon.2 kg/ha.5—4.3 kg/ha.5—5. Merka­ zin 3. A petrezselyem magja normális időjárási viszonyok között augusztus közepe táján érik. Kihajtás után és ál­ lományban pedig alkal­ mazhatók mindazon vegyszerek és -mennyi­ ségek. illetve elsőrendű. 5—600 1 vízben oldva. Az aratási idő helyes megválasztása mind a termés mennyisége. Linuron 50— 3. amikor az utolsó kö­ tésű ernyőkben a mag még zöld. 5—600 1 vízben oldva. A maghozó petrezselymet akkor arassuk. A helyben termesztett mag érési dinamikája jobb. Az érett mag könnyen pereg. amelyeket a dugványtermesztés postemergens kezeléseinél felsoroltunk. szürkülni kezd. mint a sárgarépa. Az érés vonta­ tott. kevésbé elágazó maghozók egyöntetűb­ ben érnek. valamint a másod. a zölden aratott mag rosszul csírázik. Kihajtás előtt alkal­ mazható vegyszerek és mennyiségei: — A—1114. Éréskor az ernyőkben levő mag elveszti zöld színét. megkeményedik.kell végezni. de már kemény. mind a vetőmag minősége szempontjából döntő jelentőségű. Érés — aratás. a korábbi kötésű 100 .

augusztusban—szeptemberben sze­ lektáljuk. Az aratást követő utóérlelés során a zöld magvakból is megfelelő csíraképességű ma­ got kapunk.0—1. A cséplésre vagy hagyományos cséplőgépet vagy kombájnt hasz­ nálunk. Előtisztítása és tárolása megegyezik a sárgarépánál elmondottakkal. mint a gyökérpetrezselymet. 850—1300 kg. így kevesebb szárrész kerül a dobba. A kisebb területű maghozó táblákat arathatjuk kézi erővel. ha a növényállomány érési üteme és az időjárási körülmények azt lehetővé teszik. ha­ gyományos módon. hogy legalább 30—35 cm-es tarló maradjon. vala­ mint aratása és cséplése megegyezik a gyökérpetrezselyemével. folyóméterenként fele csíraszámmal. Egymenetes betakarítást azonban csak akkor végez­ hetünk. lehetőleg március­ ban vessük el 40—50 cm-es sortávolságra. és utána a szárítóra vinni. gyommagot tartalmaz. 101 .ernyőkben pedig a magvak már beszürkültek. Az elcsépelt vetőmagot a durva szennyezettségtől azonnal meg kell tisztítani. vagyis lehetőleg az alsó magernyők alatt vágjon a gép. Tisztítás. sarlóval vagy kendervágóval. Levélalakra és levélszínre az első év végén. mert a zöld és nagy víz­ tartalmú magvak a hagyományos utókezelés mellett befüllednek. Hektáronkénti mag­ szükséglet 1. Ha túl sűrűn vetettük. Műtrágyaigénye. Hektáronkénti maghozam: Korai cukor fajtából Hosszú és Félhosszú fajtából metélőpetrezselyemből 850—1000 kg. • A maghozó petrezselymet egy menetben is be lehet takarítani. • A metélőpetrezselyem magtermesztése azonos a helybevetett gyökérpetrezselyem magtermesztésével. A kombájn vágószerkezetét úgy kell megemelni. hanem a sűrű beállású részeket kapáláskor ritkítsuk ki. szabályozható hőfokon dolgozó szárítóval rendelkezünk. Az elcsépelt mag sok szár. ha vetőmag szárítására alkalmas. Korán.5 kg. A szárítás maximális hőfoka 40 °C. A nagyobb terü­ leteket pedig megfelelően felszerelt kaszálógéppel arathatjuk le. egyelni nem kell. 1000-1300 kg.és levélrészt. ápolási munkái a továbbiakban. ezért minél előbb tisztítsuk át.

A petrezselyem betegségei A petrezselyem pektobaktériumos lágyrothadása. amelyre a kóro­ kozó konídiuma kerül. botritiszes rothadása. A petrezselyem szklerotiniás rothadása A petrezselyem botritiszes rothadása 102 . A levélen és a száron 2—3 mm-es. rizoktóniás betegségei [Kórokozók: Rhizoctonia crocorum (Pers. lisztharmata.) Sacc. megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és az ellenük való védekezés is hasonló. Az ernyővirágzaton a fenti tünetek szintén megtalálhatók. A vegetációs időben a kórokozó konídiumokkal terjed. kerek vagy ovális. A petrezselyem fuzikládiumos levélfoltossága. [Kórokozó: Fusicladium depressum (Berk. Fertőzési forrás még a vetőmag is lehet.. sötétbarna foltok jelentkeznek. A kórokozó elsősorban az elpusztult növénymaradványokon ma­ rad fenn. szklerotiniás rotha­ dása.) DC. Rhizoctonia solani Kühn.]. esetenként azonban számottevő lombpusztulást okoz. A foltok felületét szürkésbarna konídiumtartó gyep takarja. et Br.] A betegség rendszeresen nem jelentkezik.

Szívogatása következtében a megtámadott levelek az érzugokból kiindulva sár­ gulnak. Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae Koch. • A petrezselyem levelén előfordul még a rendszeresen nem jelent­ kező peronoszpóra [Plasmopora nivea (Ung. 103 . de a hajtástengelyt és a gyökémyakat is ellephetik. A petrezselymen is előfordulhatnak a sárgarépa állati kártevői­ nél már tárgyalt alábbi kártevők: gyökérgubacs. benne apró fekete pontok. (Kórokozó: Septoria petroselini Desm. A kórokozó biológiája és az ellene való védekezés megegyezik a zeller szeptóriás levélfoltosságánál leírtakkal. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal.) A betegség a petrezselyem levelén gyakori. súlyosabb esetben le is hullanak. a köménymoly. Az atkák a károsított levelek fonákán finom szövedéket készítenek s ennek védelme alatt szívogatnak. Petrezselyem-levéltetű (Dysaphis apiifolia ssp. petroselini Ob. Segíti a felismerést a szövedékbe tapadó levedlett lárvabőrök tömege is. A levéltetű telepei főleg a tőrózsalevelek fonáki részén telepednek meg.) Schroet. A petrezselyem szeptóriás betegsége. A védekezés módja azonos a sárgarépán előforduló levéltetvek elleni védekezéssel. piknídiumok figyelhetők meg. majd bronzosodó.). a medvelapu cincér. A levélen 2—3 mm-es kerek vagy ovális. hogy a hangyák körülépítik a talajközeli fer­ tőzési gócokat. lombpermetezés (lásd: sárgarépa sztem­ filiumos feketerothadása). A foltok közepe kifehéredik. Egyes esetekben előfordul. barnuló foltok formájában száradni kezdenek. a vetési bagolypille és a zöld sárgarépa-levéltetü. barna szegélyű foltok láthatók.Védekezés: magcsávázás. a sávosnyakú cincér.és egyéb fonál­ féregfajok.] A petrezselyem állati kártevői A petrezselyem kártevő együttese kis eltéréssel azonos a sárgarépáé­ val.).

A levéltetvek ellen használt vegyszerek ezt a kártevőt is pusztítják.Védekezés: kielégítő vegyszeres védelmet a speciális atkaölő szerek nyújtanak: a 0.2%-os Tedion V 18 vagy a Pol-Akaritox. szór­ ványosan a petrezselymet is károsítja. Bivalykabóca (Ceresa bubalus Fabr.). Soktápnövényű faj. az utánkelés elpusztítá­ sára a permetezést 5—10 napon belül szükség szerint meg kell is­ mételni. az imágókat gyengén). 104 . Külön védekezni általában nem szükséges ellene. Mivel ezek a szerek csak a lárvastádiumban levő egyedeket pusztítják hatásosan (a tojásokat gyakorlatilag nem. illetve a 0.15 %-os Galecron.15—0.1—0.

ellentétben a petrezselyemmel. A csírázáshoz sok vizet kíván. Tápanyagban is gazdagabb. főleg külföldön. de kb. a petrezselyem feltüntetett területi adatainak egyharmada pasztinák. Várható hozam: 300—400 q gyökér hektáronként. A petrezselyem pótlására használják. Szárítmánya ugyanis szép fehér színű. mert a statisztikai adatok együtt szerepelnek a petrezse­ lyemgyökérrel. Gazdasági jelentősége A feldolgozó ipar egyre többet használ fel a pasztinákból a szárított zöldségfélék elterjedése óta. A hazai termesztésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. Most viszont a petrezselymet a pasztinák szorítja ki a feldolgozó ipar területéről. illetve feldolgoz­ hatósága jobb. Hidegtűrő növény. A petrezselyem pótlására használják. Fejlődéséhez is több víz szükséges.Pasztinák A szárított zöldségfélék elterjedése óta a feldolgozó ipar egyre többet használ fel belőle. Pasztináktermő területünket nem lehet pontosan meg­ határozni. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. a sárgarépáéhoz vagy a petrezselye­ méhez. mint megszo­ 105 . A friss felhasználás területére azonban a pasztinák nehezen tud betörni. és ezáltal a felhasználhatósága. amelynek szárítmánya szürkés árnyalatú. A közízlés egyelőre a petrezselyem felé húz. hiszen nagyobb lombtömeget is nevel. A pasztinák elterjedéséhez hozzájárult petrezselyem­ termesztésünk visszaesése is. Az istálló­ trágyázást meghálálja. azon­ felül darabos áru. amelyet a minőségi problémákon kívül az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai is fokoztak. mint pl. jobb a feldolgozhatósága.

Különösen Angliában és Franciaországban kedvelik. a levele helyett pedig a metélőpetrezselyem levelét.6 106 .5 Rostanyagok 0. amióta a sárgarépát. Táplálkozási jelentősége Tápanyagban gazdagabb. A gyökerét leves­ nek. amire az egykori feljegy­ zések is utalnak. ő azonban paszternáknak nevezi el. A pasztinák levele ehetetlen és takarmányozásra sem alkalmas. salátának használják fel a sárgarépához hasonlóan. ezért erre az aratásnál vigyázzunk. Lippai (1664) a Posoni kert c.kott ízű és illatú fűszernövényhez.9 Zsír 0. ha­ nem a sárgarépának mintegy fehér alakjaként írták le. Származása és elterjedése ' Régi feljegyzésekben a sárgarépától nem különböztették meg. mint a petrezselyem. Mindenesetre a nyugat-európai országokban a petrezselyemgyökér helyett a pasztinákot használ­ ják.1 N-mentes anyagok 12. hogy a magyar szerzők a pasztinákot sárgarépának nevezik. de elterjedt Amerikában is. A rómaiak már ismerték azóta. művében már rész­ letesen leírja a pasztinákot és megjegyzi.8 Keményítőérték 1 q-ra 11. A pasztinákgyökér táplálkozási értékei (100 rész légszáraz anyag­ ban) Emészthető nyers tápanyagai: Fehérje 0. Sőt a levele bőrgyulladást okozhat.

A levélkék hasonlóan a tőlevelekhez hár­ masán keréjosak. Illatát. A vi­ rágszáron levő levelek szintén levélzöldek. sötétebb gyűrűzöttséggel. Az első évben fejleszti ki erőteljes. esetleg kissé elágazó. Színe világosbarna. Termése ikerkaszat. tojás alakúak. Ezermagsúlya 3—4 g. magvakat körülvevő képződmény elősegíti ugyan a magvak terje­ dését. Pasztinákmag (Fotó: Kováts Z. amely erősen lapított és két magból áll. mint a sárgarépáé. illetve hajlanak.5—0. Egyes fajták hajlamosak a pudvásodásra. A virágzata összetett ernyő. hasonlítanak a zelleréhez. befelé állnak. Csírázóképességét 1 évig tartja meg. íze fűszeres.-né) . A két magrészből álló termés 5—8 mm hosszú. Csírázóképessége 50—70 % vagy még rosszabb. felülete sárgásbarnás vagy sárgás. Sajátságos aromájú illata van. fogazottak. amelynek alakja elég változatos. Szögletesen barázdált. mintha a magvaknak oldalszárnyai lennének. húsos karógyökerét. Tőlevelei nagyok. 4—6 mm széles és 0. viszont a gépi vetést nagyon gátolja. enyhén tompítottak.Növénytani jellemzése Kétéves. A magvakat burkoló héj oldalsó bordái körben szétlapulnak. vagyis páratlanul szárnyaltak. levélzöld színű. amely fajtától függően 30—150 cm-ig nő meg. A második évben hozza a virágszárat. édeskés. fogazottak. a hosszútól a csaknem egészen kerek alakig. csak hosszabb dörzsölés után lehet érezni. A csészelevelek jelentéktelenek vagy nincsenek. Belül fehér és húsos. Ezek az oldalszár­ nyak az érés folyamán hártyaszerűek lesznek. A virágok szerkezete olyan. A gyökere egyszerű. A szirom­ levelek sárgák és lekerekítettek. de nyelük vastagabb és a lemezük fény­ telen.6 mm vastag. Ez a hártyaszerű. lágy szárú növény.

Mindezen problémák együttesen szabják meg a nemesítési célkitűzéseket. • Ahogy a konzervipari kereslet nőtt a pasztinák iránt. Hidegtűrő növény. mind a maghozó évében. a külföldi fajták honosítása és fajtafenntartásba vétele. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. nincs elegendő víz a talaj felső rétegében. A mag csírázási optimuma 20—25 °C között van. Szükség van tehát egy-két félhosszú. majd kézi szedéssel volt megoldható. Ha későbben vetjük. Hő. amelyeknek húsa tömör. pudvásodásra és elágazásra sem hajlamos. Fej­ lődéséhez több víz kell. A pasztinák a nedves tengeri klíma növénye és itt adja a legnagyobb termést is. mint a sárgarépáéhoz vagy a petrezselyemé­ hez. így a keresletet egyelőre a honosított és fenntartásba vett. Ezzel együtt a gépesítésre alkalmas fajták kérdése is előtérbe került. úgy ter­ jedt a nagyüzemi termelése is. A kis növények ha kibújtak a földből. elfekszik és csak a követ­ kező évben kel ki. valamint import fajtákkal tudjuk csak biztosítani. amikor kora tavasszal elegendő és tartós nedves­ séget kap.és fényigényével kapcsolatban nincsenek adataink. új fajták előállítása mellett. zömmel a túl hosszú fajták találhatók. 108 . A fajtaválaszték szűk. hogy gépesített szedésük csak kormánylemez nélküli ekével. A pasztinákkal kapcsolatos nemesítői munkák még meglehetősen új keletűek. va­ gyis teljes gépesítéssel termeszthető pasztinákfajta vagy -fajták elő­ állítását. Vízigénye. amelyeket eddig lehetőségek szerint importból fe­ deztünk.Biológiai igénye Hőigénye. amit nagy lombtömege is érzékeltet mind az első évben. de megfelelő nedvességről gondoskodni kell. gépe­ síthető fajtára. akkor már erőtel­ jesen fejlődnek. Sok vizet kíván a csírázáshoz. Az import félhosszú fajták is kedvező körülmények között olyan nagyra nőnek. szivacsosságra. Nemesítésének helyzete Az elmúlt évek során kezdődött el nálunk is a pasztináktermesztés fellendülésével.

sötétzöld.Termesztett fajták Hosszú Lange grosse weisse. Kerek Runde weisse. húsa világos sár­ gásfehér. Levél­ zete középnagy. közép­ zöld színű. Középnagy levelei középzöld színűek. a levélszín matt. Félhosszú Guernsey. egyenes vállú és vége felé egyenletesen keskenyedő. egyenletesen vékonyodó. Hússzíne világos sárgásfehér. nagy levélzetű. gömb alakú. Húsa sárgásfehér. Erős. gyökérválla középszéles. a levélrózsa kissé besüppedt. Gyökere kissé megnyúlt. levélnyele pirosas színeződésű. Gyökere hosszú. Gyökere középhosszú széles.) 109 . « Félhosszú pasztinákfajta (Fotó: Hanzséros P.

Vetésforgóban való elhelyezése megegyezik a többi gyökérzöldségfélével. ha lehetséges. Amennyiben nincs lehetőség istállótrágyázásra. Vetése nehéz a mag formája miatt. KaO 0.54%. érett istállótrágyát is adhatunk 300—400 q/ha kiegészítésképpen a következő műtrágyákkal: N 70—80 kg/ha. vetése Mint a többi gyökérzöldségé.54%.Termesztéstechnológiája Talajigénye Nagy vízigényéből adódik. jó vízgazdál­ kodású. megkönnyíthetjük a vetését. K20 120—160 kg/ha. akkor annak megfelelően egészítsük ki a műtrágyákat az előbbi hatóanyagarányt betartva. A száraz. ahol a magas talajvíz bőséges ned­ vességet biztosít számára. mély rétegű talajokat kedveli. Ősszel. P2Os 0. Igen jól fejlődik a tőzegtalajokon is. hogy a mélyebb fekvésű. Tápanyagellátása A pasztinák tápányagigényét a talajból kivont tápanyagok alapján állapíthatjuk meg elsősorban: frissen szedett légszáraz gyökér tömege százalékosan a következő mennyiségeket tartalmazza: N 0. Mivel lehetőség van a magvak drazsírozására. könnyen kiszáradó talajok tehát nem alkalmasak pasztináktermesztésre. ezáltal a kelését a megfelelő nedves. Talaj-előkészítése.19%. gyengén savanyú humuszos vályogtalajok az optimálisak. vagyis kora tavasszal jól elkészített talajban. 110 . A tápanyagban gazdag. P205 40—50 kg/ha.

A pasztinák mélyen gyökerezik. mint a sárgarépa. Állományban éppen olyan jó szertűrő képességgel rendelkezik. (A nagynak tűnő magszámot fm-ként a pasztinák rendkívül rossz csíraképessége indokolja. a sortávolságtól függően. illetve a szedőgép technikájához igazodik. A vegyszermennyiségek és azok kijuttatása is teljes mértékben megegyezik az ott elmondottakkal. állományban adott vegy­ szeres gyomirtás elegendő lehet ahhoz. A vetési mélység 0. amely a sárgarépára alkalmas. száraz tavaszokon kerül sor. hogy a tömörítés nem volt meg­ felelő. vagy úgy látjuk. amely egyébként a szedés. A ha-kénti vetőmagszükséglet 3—5 kg/ha. alkalmas egy­ úttal a pasztinákra is. kelés előtti. vagy 3—4 lombleveles korban. ezért az egyszeri. Egyébként a hagyományos vetőgépekkel vetett pasztinákot 10—15 cm-re egyeljük ki. a talajban levő vizet jól hasz­ nosítja. 111 . Vegyszeres gyomirtása Minden vegyszer. Átlagosan a folyóméterenkénti tőszám 20—120 körül mozgott. ami átlagban 50—60% körül van.) • Nagyon fontos a vetés utáni talajlezárás. Ugyanakkor a drazsírozatlan mag kis fajsúlya és lapos formája miatt a magládában könnyen felboltozódott és a ve­ tés egyenetlenségét nem lehetett kiküszöbölni. A sortávolság 30—40 cm. hogy a tábla el ne gyomosodjon. ezért öntözésére csak ritkán. és egyenletes vetése egyenletes kelést is biztosított. feltétlenül végezzük el a szokásos magtakarást és hengerezést. Vetési ideje megegyezik a petrezselyemével: februártól áprilisig. szemben a drazsíro­ zott 50—70 körüli magszámával. szeptember—októberben.Nagyüzemi kísérletekkel nyert tapasztalatok szerint a pasztinák drazsírozott vetőmagja a kontroll nem drazsírozott maggal szem­ ben 4 nappal korábban kelt ki.5 cm. Nagy lombtömege hamar beárnyékolja a talajt. Ha nem precíziós vetőgéppel vetünk.5—1.

Természetesen a kombájnnal történő szedésre is csak a félhosszú fajták alkalmasak. de ha az említett körülmények fenn­ állnak. A hagyományos módszerrel vetett pasztinákot kelés után lehetőleg kapáljuk meg. Szedése A hazai termelésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. Ugyanúgy bent hagyható késő őszig a talajban. ha a mag­ ágy nem elég tömött. A szedési időre nem érzékeny. A hektáronkénti gyökérhozam 300—400 q. egyeljük ki. mint gép kérdése. mint a zeller. Optimális esetben a kelés 14—15 nap. részben nagy lombtömege. mivel nem fagyérzékeny. és 4—5 lomb­ leveles korban ha szükség és lehetőség van rá. A kormánylemez nélküli ekével való szedésnél gondoskodni kell a lomb lekaszálásáról és lehordásáról vagy orkánnal való letakarításáról. vagy ha a talaj bekérgesedik.Ápolási munkák A csírázás nagyon lassú. ásóval. Tárolása hasonló a többi gyökérzöldségféle tárolásához. 112 . Válogatása és osztályozása az előírt szabvány szerint történik. részben pedig a nagy és erős gyökerei miatt. ha a talaj felső rétege kiszárad. de ez ideig leginkább bevált a nagy és erős gyökerek szedésére a kormánylemez nélküli eke. A teljesen gépesített szedésére a nyűvőrendszerű kombájnok nem alkalmasak. Az ásórendszerű gépek közül azonban a cukorrépakombájnok az eddigi vizsgálatok alapján megoldhatják majd a pasztinák gépi szedését. ott át is telelhet. elhúzódhat egy hónapig is. Sőt. Elérhető természetesen 500—600 q-s hozam is megfelelő állománysűrűséggel és hosszú fajtákkal. Szedhetjük: kézzel. a gyökerek összeszedésénél a nagy lombtömeg miatt a dolgozók nem veszik észre a gyökereket és sok elmaradhat. A komplex gépi szedés inkább fajta. amelyből a levéltömeg 25—40 q között van. Ha a lombot nem távolítjuk el a tábláról.

Július végén. 113 . de a vágószerkezetet amennyire csak lehet emeljük meg. Érés. lapos és a rajta levő szárnyszerű kép­ ződménnyel könnyen kifújható. Kaszálógéppel is arathatjuk. ezért több fajta ter­ mesztése esetén az elő­ írt izolációs távolságot be kelltartani(1000 m). mint a többi maghozónál. Minőségi mag­ termesztés esetén a dugványokat szintén ki kell ősszel szedni és átszelektálva még az ősz folyamán vissza­ ültetni. A pasztinák idegenmegporzós növény. Várható maghozama: 700—800 kg/ha. Hason­ lóan a többi gyökérfé­ léhez. Pasztinákmaghozó tő (Fotó: Hanzséros P } Magja könnyen pereg. majd kupacokba rakva a táblán utó­ érleljük. ha a szél erősségére nem ügyelünk. cséplés. Az érést a mag barnulása jelzi. mert a mag könnyű. augusztus elejen érik. Alacsonyabb szaporítási foknál bent hagyhatjuk a talajban. 5—6 nap után beérnek és a cséplését cséplőgéppel vagy kom­ bájnnal is elvégezhetjük. Rész szedésnél ugyanúgy járunk el. mint a többi gyökérzöldségféléé. nem egyöntetű. A cséplése egyike a legkényesebb mun­ káknak. Tisztítása és a mag tárolása ugyanúgy történik.Magtermesztése Teljes mértékben meg­ egyezik a petrezselye­ mével. A learatott töveket kévékbe.

A védekezés módja és anyagai megegyeznek a sárgarépagyökértetűnél.A pasztinák betegségei A pasztinák vírusos tarkalevelűsége. A pasztinák lisztharmata. a paréjpoloska. Ezenkívül előfordulhatnak még a pasztinákon a Cavariella.) csokoládébarna nyári alakjait mint gyökérlakó­ kat lelhetjük föl a pasztinákort.) Schroet]. 114 . mint a sárgarépánál és a petrezselyemnél. A leveleken sárgás mozaik­ foltok láthatók. a bagolypille hernyói. a petrezselyem és a zeller kártevőivel. A Cavariella aegopodii Scop. illetve a sárgarépa lombozatát károsító levéltetveknél leírtakkal. A pasztinák szklerotiniás rothadása. (Kórokozó: Parsnip mottle vírus. törpe. A pasztinák állati kártevői A pasztinák állati kártevői részben megegyeznek a sárgarépa. A paszti­ nák botritiszes rothadása. a sávosnyakú cincér és a zellerlégy. A pasztinák levelén előfordul még a rendszeresen nem jelentkező peronoszpóra [Plasmopara nivea (Ung. A levéltetvek közül a körte—pasztinák-levéltetű (Anuraphis subterranea Walk. Károsítják a pasztinákot a fonálférgek.) A növény alacsony növésű. levéltetűfajok terjesztik. Az ellenük való védekezés módjai és anyagai ugyanazok. Megegyezik a sárgarépa hasonló nevű betegségével és védekezésével. A levélnyél alul meggörbült. és a Cavariella pastinaceae L. A pasztinák pektobaktériumos lágyrothadása. a Debilisyphon és a Semiaphis fajok egyedei is. A pasztinák vírusos vöröslevelűsége. A pasztinák rizoktóniás betegségei. A vírus mechanikai­ lag átvihető.

míg Közép-Európában. például NDK-ban és NSZK-ban. ezenkívül friss fogyasztásra is termelik. A mélyebb fekvésű öntés. egészen a palántakorig egyenletes hőt kíván. mivel a kereslet elsősorban az export függvénye.és a vitamintartalma. Feldolgozva ételízesítőnek. nagyobb része pedig feldolgozva (pl. 115 . Nagy az ásványianyag.Zeller A zellernek 3 formája ismert. zakuszkának. Észak-Amerikában. például Angliában. A zellergumótermésünk egy része feldolgozatlanul. Franciaország egyes részein. Közép-Európa többi országaiban egyike a legtöbbre becsült zöld­ ségféléknek. levespornak. A gumószeller fogyasztása nálunk aránylag kicsi (0. Gazdasági jelentősége csak az első kettőnek van. levespornak) kerül exportra. Gépesített technológiával 30—40 dkg-os gumóátlagsúly és 240—250 q hektáronkénti terméshozam kifizetődő. Fénykedvelő növény. A zeller nagyon lassan fejlődik és a fejlődés kezdeti szakaszában.és láptalajokon fejlődik jól. Termelésünk volumene az utóbbi években erősen ingadozik. A vegetáció egész folyamán szüksége van N-ra. Itáliában csak a halványítózellert terme­ lik. Csehszlovákiában. a halvá­ nyítózeller és a metélőzeller. a gumószeller. Gazdasági jelentősége Több országban. salátának. Magyarországon csakis a gumószellert értik és termesztik zeller név alatt. Sok vizet kíván. A magyar konyhában a gu­ mószeller főleg mint levesízesítő szerepel.40 kg/fő).

A zeller országos terméshozama 1965-től 1974-ig Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Karotin Bj-vitamin B2-vitamin Niacin C-vitamin 0. aszparagint és tirozint.30 0.és Dél-Amerikáig mindenütt megtalálható. silvestre Presl.30 0. Tartalmaz még cukrot.ezer t Származása és elterjedése Apium graveolens var. Indiá­ tól Észak.04 0. A vadzeller gyökere na­ gyon vékony. orsó alakú. — a vadzeller kozmopolita.és vitamintartalma van mint a gumónak.20 116 . el­ ágazó. kemény és erősen keserű ízű. Só­ kedvelő (halophyta) nö­ vény.10 0. mint a pusz­ taságban. Táplálkozási jelentősége. A Kanári szi­ getektől Ausztráliáig. élvezhetetlen. árkok és patakok mentén. A zeller levelének sokkal nagyobb ásványianyag. mocsaras területe­ ken éppen úgy. Megterem a tenger­ parton.

1974-ben 117 . 1973-ban Zellertermesztő körzetek járási bontásban.Zellertermesztő körtetek járási bontásban.

nyomán ) a kissé megnyúlt gömb. gyk=gyökérkezdemény. hi=hipokotil táj. a Hegykői. Markt. Első évben fejleszti ki a vegetatív és második évben a generatív szerveit. mint pl. 1965 a kettő közötti alak. a gumó üre­ ges lesz. A gumó alakja lehet gömbölyű. Ha a központi bélszövetek idő előtt elhalnak. mint pl. mint pl. vagy Zellergumó hossz. alsó részén pedig az orsógyökérből áll.Ásványianyag-tartalma (mg 100 g-ban) Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor gumó 337 161 16 33 0. A gumó főleg bélszövetből képződik. A: hosszmetszet vázlatosan. A vizet bősé­ gesen tartalmazó gumó felszínét parabőr (epiderma) borítja.4 32 Növénytani jellemzése Kétéves. középső részén a szik alatti szárból (hipokotilból). lágy szárú növény. A megvastagodott szik alatti szár minden átmenet nélkül foly­ tatódik az orsógyökérben.3 26 levél és szár 475 66 184 43 0. amelyet számos edénynyaláb sző át. amely botanikailag „szár­ gumó”.és keresztmetszete (Terpó. Frigga vagy alul kiszélesedő. az Imperator. és ezáltal egészen répaszerű képlet jön létre. Felső harmadában a tőlevelek alapi részén a rozettásan fejlődő primer hajtásokból. ep=epikotil táj. sz—sziklevél 118 . a Dresdener gy=gyökérzóna B: a húsos főgyökér keresztmetszete. A gumószeller hasznos szerve a gumó.

amelyek fél levélrózsát alkotnak. állásukban fajtára jellemzőek. hogy az ne jelentsen hátrányt a gumó nagyságára és ezáltal a hozamára. Aránylag sima a Hegykői. Tény azonban. az Invictus. Gazdaságossági szem­ pontból fontosabb a gyökerek elhelyezkedése a gumón. A gyökér tömege és elhelyezkedése a gumón fajtára jellemző és függ a gumó formájától is. dudoros. Tisz­ tításnál a-levéltömeg — dacára magas biológiai értékének —. annál könnyebb szedni. mint a gumó—gyökér arány. Vannak felálló. amelyre vonatkozóan az OMFI 1967-ben végzett vizs­ gálatai a következők: Fajta Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator Oldalgyökér-mennyiség kevés közepes közepes kevés sok kevés A szedésre alkalmas növények 30—50%-a a használható gumó. nagy lombú és ritka.A gumó felülete lehet sima vagy rücskös. annál nagyobb a hozam. bár esetleg a környezeti tényezők is befolyásolják. az Imperator vagy a Wiener Markt. és legnagyobb felületen az alul kiszélesedő típusokon van. Vannak dús. A levéllemezek lehetnek erősebben vagy gyengébben fogazottak. a Frigga. hogy minél kevesebb gyökere van a gumónak. félhosszú és hosszú. el­ veszik. mint levesízesítő. A tőlevelek. Rücskös pl. Nagyon kevés hányada kerül felhasználásra frissen vagy szárítva. 119 . Legkisebb felületen a megnyúlt gömb alakon. A levélnyél lehet rövid. Hátrányos tulajdonság az oldalgyökérképzésre való hajlam. növekedésükben. viszont minél több a gyö­ kere. gyér lombállású fajták. félig felálló és elfekvő lombo­ zató típusok. viszonylag kisebb a gömbölyű formákon. Az utóbbi években nemesített vagy feljavított fajtáknál sikerült a gyökértömeget úgy lecsökkenteni. 10% esik le a gyökérzetre és 40—60%-ot tesz ki a levélzet.

) 120 .Zellerlevél-típusok (Fotó: Hanzséros P.

és a levéllemezkék többé-kevésbé fogazottak. A zellermag nagyon lassan csírázik. A háti oldaluk domború. Virágzata összetett ernyő. fajtára jellemző tulajdonságok befolyással vannak a gépi szedésre. esetleg barna. A virágzás kifejezetten protandrikus.Mindezen. vagy barnásszürke. Termése ikerkaszat. álta­ lában 14 napig. 50—100 cm magas elágazó virágszára. és belőle a jel­ legzetes ikerkaszattermés fejlődik. amelyek éterikus olajat tartalmaznak. Két bibéje van. Becker—Diliingen két eljárást dolgozott ki a magvak előcsíráztatására. részben a bordák alatt 10—14 gyantajárat van.-né) 121 . A magvak színe szürke. Részben a bordák között. vagyis az önbeporzás megelőzésére a porzók előbb fejlődnek ki. vagyis két magból áll. Az egyik: a 24 órán keresztül 20—30 °C-os vízben áztatott magvakat száraz homokkal keverve vetik ki. A zeller virágzata Zellermag (Fotó: Kováts Z. három a háti és kettő a hasi oldalon. Csíra­ képességét általában négy évig tartja meg. A második évben fejlődik ki a bor­ dázott. de a jól tárolt mag hat évig is csíraképes lehet. A zeller levele páratlanul szárnyaltán összetett. amelyek a lapos. hasi oldalukkal simulnak össze. és befolyásolják a szedőgép típusát. Az alsó állású termő két termőlevélből alakult. Minden magnak öt bordája van. ezáltal a mag­ vak szinte félkör alakúak. Magérés után a nö­ vény befejezi fejlődési ciklusát és elhal.

de ha a napi maximum 10 napnál tovább 10 °C alatt marad. de a hőmérsék­ let még nem megy le 4 °C alá. Ez a helyzet a késői fagyoknál fordulhat elő. ami tájtermelését indokolttá te­ szi. A hűvös.9 °C.1—23. Taylornak (1949—51) a halványítózeller magjára kidolgozott eljárása szerint a kivetett magvak három és fél nap után csíráznak. A kiültetett palánták a nyári nagy melegben lassan fejlődnek. és ebben a stádiumban óvatosan össze­ keverjük a rajta levő földréteggel és kivetjük.2 °C és a maximum 21. A fejlődés szakaszainak optimális hőhatárai Markov— Haev beosztása szerint 19 ±7 °C. az éjszakák már kissé hűvösebbek.A másik módszer: tetszés szerinti mennyiségű maggal megtöltünk egy cserepet. kevés földdel befedjük és alaposan beöntözzük. Hőingadozások természetesen előfordulnak. akkor a palánták felmagzanak. párás.5—18. amikor a napi maximum 24— 25 °C körül van. ahol a megfelelő hőmérsékle­ tet biztosítani tudjuk. A magvakat 1 %-os NaOCl-os oldatba tette. egészen palántakorig egyenletes hőt kíván.3 °C. és fejlődésének kezdeti szakaszában. majd megszárította és néhány napig meghatározott hőmérsékleten és légnedvességen tartotta (8 óra hosszat 20 °C-on és 16 órán át 10 °C-on). amelynél a minimum 7. A vegetatív szakasz kezdetén. 122 . A cse­ repet melegre állítjuk és nedvesen tartjuk. A fokozott gumóképződés a hűvösebb időszakra esik. korai kiültetésnél a begyökeresedésig az optimális napi át­ laghőmérséklet 14 °C. Szabadföldi vegetációs idő folyamán az optimális havi átlaghő­ mérséklet 15. nedves klímával rendelkező tájak elégíthetik ki leginkább a zellernek ezen igényeit. A zellernek a talaj mellett a hőmérséklettel. A zeller nagyon lassan fejlődik. 10—21 nap után kez­ denek a magvak csírázni. míg szikleveles korban 12—13 °C. Ezért melegágyba vetjük. vagyis augusz­ tus második felére és szeptemberre. vagyis a mikroklímá­ val szemben támasztott igénye az. Biológiai igénye Hőigénye. A mag optimális csírázásához 25—26 °C szükséges.

Fényigénye. Belső érté­ keinek a sárgarépához vagy a céklához hasonló vizsgálata egyelőre szinte megoldhatatlannak látszik. A csírázáshoz állandó nedvességre van szüksége. A talaj optimális víztartalma az egész vegetációs idő­ szak alatt 60% vízkapacitás felett van. de a gyakorlati tapasztalat szerint is augusztustól a vegetációs idő befejeztéig víz­ igényében minden zöldségfajon túltesz. A zeller idegenmegporzó növény. Ezzel szemben mind a régi. hanem a gumóképzéshez is. vékonyak lesznek és satnya gyökerűek. Mind ez ideig a nemesítők többnyire ezt a módszert alkal­ mazták nemesítői munkájuk során. hogy már vagy a tárolás folyamán vagy kiültetés után elrothad. Vízigénye.“Céltudatos és következetes szelekcióval is fennáll tehát a lehetősége a fajták javításának és új fajták előállí­ tásának. A gyökérzöldségek közül a legtöbb vizet a zeller kívánja. ahol szükség esetén öntözni nem lehet. Transzspirációs együttha­ tója: 290. nemcsak a csírázáshoz. ahol zellert termesztenek. 123 . Ez természetes következménye annak. és ennek következtében min­ denfajta populációból áll. hogy a gu­ mó egyedkiválasztása során csak külsőleg bírálható el. Aránylag sok fajta van forga­ lomban és mindig újabbnál újabbak jelennek meg. Mind palántakorban. a gumófejlődés nem lesz ki­ elégítő. A zellergumó rend­ kívül érzékenyen reagál mindennemű sérülésre. mind az új fajták beltartalmi értéküket és minőségüket tekintve csekély eltérést mutatnak. mert a hozamok cse­ kélyek lesznek. javításával egyaránt foglalkoznak minden országban. A kutatók. Nemesítésének helyzete Új fajták előállításával és a régi fajták fenntartásával. Ezek többségük­ ben nyugat-európai nemesítésűek. Olyan területen. Kevés fénynél a palánták megnyúlnak. nem érdemes zellertermesztéssel foglalkozni. Például a gumó bevágása a pudvásság ellenőrzésére mindig azzal a veszéllyel jár. mind a fejlődés későbbi stádi­ umaiban fénykedvelő növény.

Az üregesedés főleg a felső rész középpontjában és az alsó harmadnak szintén a közepén jelentkezik. annál könnyebben szakadnak szét a bélszövet sejtjei. taplósságra való haj­ lama egyike a legnehezebben leküzdhető kellemetlen tulajdonságok­ nak. rúegnyúlt alakokat. táblázat. Minél gyorsabban növekszik a gumó. % Fajta fehér sárga lila Üreges gumó % 20 42 37 25 27 20 Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator 83 89 78 87 42 45 17 11 17 13 58 40 5 15 124 . de a világos. beletapadt sárdarab marad a felületen. rücskök miatt részben nem tudja egyenletesen tisztítani. amely a gépi tisztítás elterjedésé­ vel egyre inkább a gömb alak felé tolódik. A külső szín nem meghatározó tényező. Minél durvább a zeller gyökérzete. Mindezek a gépi szedésnél és tisztításnál lényegesek. A gép a dudorok. rücskösebb a felszíne is. c) A gumó sima felszíne.A zellerfajták értékelése Külső tulajdonságok: a) A forma. Ez a jelenség az erős. és kiszorítja mind az alul kiszélesedő. Belső tulajdonságok: a gumó üregesedésre. Hat zellerfajta értékelése (OMFI) A hús színe. an­ nál durvább. ezenkívül a sérülés lehetősége is nagyobb. elefántcsont színű gumó tetszetősebb. A gyökérzet finomsága összefügg a gumó felszínének simaságával is. A sima felszínű gumó tetszetőssége mel­ lett kézzel is és géppel is kevesebb munkaráfordítással tisztítható. Az OMFI hat fajtára vonatkozó értékelését a taplósságra. valamint a gyökerek finomsága. hirtelen növekedés következménye. a hússzínre és az ugyan­ csak nemkívánatos lila elszíneződésre vonatkozóan a következők­ ben közöljük: 4. mind a hosszúkás. b) A gyökérberakódás nagysága és annak elhelyezkedése a gu­ món.

sötétzöld levelei dúsak. szabályos gömb alakú. az egész ország területére mind nagyüzemi. Magyar táj­ fajta. Oldalgyökerei nincsenek. középerős. Felálló lombja miatt nyűvőgéppel is szedhető. Gyökérzete finom. nyomelemhiánnyal. felálló. Ennek. A szakemberek magyarázzák túltrágyázással. ellentétben a rozsdafoltossággal. A levélnyél rövid. stb.A gumó rozsdafoltosságát kezdetben a vastartalom oxidációjá­ nak tartották. vékony. hogy a zeller gyantaanyagokat és bizonyos illó olajokat tartalmaz. mind házikerti termesztésre egyaránt javasolható fajta. tompa fényű. Gumója középnagy vagy nagy. Termesztett fajták Hegykői Lombja tömör. nem valószínű. csak talp­ gyökereket fejleszt. A hőmérsélet emelkedésével ez a folyamat meggyorsul. Közepes termőképességű. 125 . Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. hogy egy kevésbé foltosodó zeller érté­ kesebb volna. Húsa tömött. A gumónak a főzésnél keletkező feketésszürke színe sokkal kelle­ metlenebb tulajdonság. de 0 °C-nál és 87 °C felett a színeződés megszűnik. Felülete sima. A zellerolaj levegőn enzimek hatására gyantásodik és ez okozza a rozsdaszínű foltokat. fehér színű. A konzervkészítésnél „blanchirozással” oldották meg ezt a kérdést. Mivel a specifikus zellerízkomponensek a rozsdafoltosságot okozó illó olajokhoz van­ nak kötve. jól tárolható. jó minőségű. Schuphan már 1937-ben kimutatta. Fiziológiai okát még nem tisztázták. nincs semmi befolyása az ízre.

a feketedésre való hajlama a főzésnél kicsi.) Monostorpályi Lombja sötétzöld színű. felülete sima. üregesedésre nem hajlamos. Magyar tájfajta. vagyis lombra nem kiegyenlített. rostossága közepes. Gyökérzete közepesen erős. Tárolhatósága és betegségekkel szem­ beni ellenállósága szintén közepes. tömöttsége. Nem egységes lombja miatt csak ásórendszerű gépekkel szed­ hető. aránylag kevés. Inkább a kelet-magyarországi te­ rületekre ajánlható. A gumó alakja kicsi vagy középnagy. csak talp­ gyökerei. 126 . Elterülő és felálló egyaránt előfordul benne. kissé meg­ nyúlt gömbalak. oldalgyökerei nincsenek.Hegykői fajta (Fotó: Hanzséros P. Húsa fehér. Terméshozama közepes.

Imperator fajta (Fotó: Hatasiros P.)

Imperator Lombja középzöld színű, durva, nagy. A levélnyél hosszú. Gumóalakja nagy, gömbölyű, alul kissé kiszélesedő. Felülete rücskös. Húsa sárgásfehér, üregesedésre kissé hajlamos, feketedésre való hajlama a főzésnél közepes. Gyökérzete oldalgyökérképzésre hajlamos. Erős talpgyökerei van­ nak. Nagy hozamú, talaj és tápanyag szempontjából kevésbé igényes, mint pl. a Hegykői vagy az Alabástrom. Szeptoriára kissé hajlamos. Tárolhatósága jó, nagyüzemi termesztésre ajánlható. Nyűvőgépi szedésre is alkalmas, dús, nagy, felálló lombja miatt. 127

Frigga Lombja közepesen nagy, középzöld színű. Gumója közepes nagyságú, gömbölyű vagy kissé megnyúlt gömb. Felülete sima vagy enyhén rücskös. Szép fehér, jó minőségű húsa van. Üregesedésre való hajlama kö­ zepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama aránylag kicsi. Talpgyökerei finomak, kicsik, közepesen dúsak. Oldalgyökere nincs vagy nagyon kevés. Hozama közepes, jó minőségű fajta. Igényes a talajjal és a táp­ anyaggal szemben. Tárolhatósága jó. Betegségekkel szembeni ellen­ állósága közepes. Gépi szedésre alkalmas.

Frigga fajta (Fotó: Hanzséros P.)

128

Alabástrom fajta (Alabaster) (Fotó: Hanzséros P.)

Alabástrom Lombja nagy vagy közepes nagyságú, középzöld színű. Középnagy gumója gömb vagy kissé lapított gömb. Alul kissé szélesedő. Felülete enyhén rücskös. Húsa sárgásfehér, alabástrom színű, amely már külső színén is észrevehetően világosabbá teszi a gumót és ezzel elüt a többi, álta­ lában szürke színű zellerfajtáktól. A hús minősége finom, de hajla­ mos az üregesedésre. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Erős, dús talpgyökérzete van. Oldalgyökere egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés. Hozama közepes. Finom húsú, jó minőségű fajta. Igényes a talaj­ jal és a tápanyaggal szemben. Tárolhatósága jó, betegségekkel szem­ beni ellenállósága közepes. Gépi szedésre alkalmas. Egyes típusai nyűvőgéppel is szedhetők. 129

Invictus fajta (Fotó: Hanzséros P.)

Invictus Lombja középzöld, tömött, elterülő. Alsó levelei elfekszenek a tala­ jon. A levélnyél hossza 13—16 cm. A gumó nagy vagy középnagy, gömbölyű vagy megnyúlt gömb alak. Az alapnál homorú, illetve boltozatos. Felülete sima vagy eny­ hén dudoros, színe halvány sárgásbarnás. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör. Főzésnél a feketedésre való haj­ lama kicsi. Üregesedésre való hajlama szintén kicsi. Gyökérzete mélyen ülő, finom és kevés. Csak talpgyökerei vannak. Érzékeny fajta, hozama erősen függ a helyi termesztési viszonyok­ tól, tehát ingadozó. Szeptoria-ellenállósága közepes, tárolhatósága úgyszintén. Csak ásórendszerű géppel szedhető. 130

Roka Levelei középzöldek, tömöttek és felállóak. A levélnyelek hossza 12—18 cm. Gumója középnagy, nagy, félgömb alakú. A felső része felé el­ keskenyedik, és hasonlóan a Magdeburger Markthoz, az alapon kis­ sé szélesedik és erősen dudoros. Húsa sárgásfehér, tömör vagy közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély, vagy esetleg közepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama közepes. Erős talpgyökerei vannak, a gyökérberakódása egészen mélyen van, vagy esetleg a gumó egynegyedéig rakódik be. Középkötött talajokra alkalmas, hozama hasonló a Magdebur­ ger Markthoz. Szeptoria-ellenállósága, valamint tárolhatósága is jó. Besta Középzöld színű, nagy, dús lombú. Lombozata nem kiegyenlített, felálló és elterülő egyaránt. Hajlamos a sarjadzásra. Levélnyélhoszsza 9—14 cm. Gumója középnagy, lefelé, az alap felé szélesedő, csaknem há­ romszög alakú. Felszíne sima vagy enyhén dudoros. Húsa fehér, sárgásfehér, szép színű fajta. Tömör, üregesedésre való hajlama csekély. Feketedésre való hajlama is minimális. Aránylag kevés vagy közepes és finom gyökérzetű. Csak talpgyö­ kerei vannak és egészen a gumó alsó részén, mélyen ülnek. Közepes hozamú, jó minőségű fajta. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. Rodeo Lombja nagy, középzöld színű, közepesen tömött, elterülő. Levélnyélhossza 12—15 cm. Gumója középnagy, az alap felé kiszélesedő vagy félgömb alakú. Felszíne sima vagy kissé dudoros. 131

Jó minőségű fajta és szedése is könnyű. Szeptoria-ellenállósága és tá­ rolhatósága jó. Magdeburger Markt Sötétzöld. tárolhatósága jó. Szeptoria-ellenállósága. Feketedésre való hajlama cse­ kély. . mert a gumók eléggé kiállnak a földből. időnként kissé laza. legfeljebb eny­ hén dudoros. Felszíne csaknam teljesen sima. Közepesen durva. Nagy vagy közepes hozamú fajta. Nagy hozamú fajta. sárgásfehér. Mind ásó-. és az alap felé kissé ki­ szélesedik. Ásórendszerű géppel szedhető. Feketedésre kö­ zepes hajlamú a főzésnél. félgömb vagy meg­ nyúlt gömb alakú. Lombja nagy. finom húsú. Aránylag jól tárolható. A levélnyél 7—10 cm hosszú. gömb. Szep­ toria-ellenállósága közepes. felálló. üregesedésre való hajlama nagyon kicsi. A hús színe sárgásfehér. hogy könnyen taplósodik. finom. de hátránya. tömött levelű. Hozama megfelelő. A levelek közepesen felállóak. A levélnyél hossza 10—12 cm. Mélyen ülő talpgyökere van. gömb vagy félgömb alakú. A gyökerek körül enyhén dudoros. Gyökérzete dús. Gumója nagy. Sárgásfehér.Húsa fehér. vagy közepes. az idősebb levelek elfekszenek a talajon. Feketedésre való hajlama csekély. Oldalgyökerei nincsenek. A gumó nagy vagy közepesen nagy. mind nyűvőgéppel szedhető. de hajlamos az oldalgyökérképzésre is. közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély vagy közepes. fényes. mélyen ülő. Üregesedésre való hajlama csekély. Lustra Lombja sötétzöld. il­ letve közepesen erős. tömött. Finom gyökérzete aránylag kevés vagy közepes. tömörsége közepes. Gyökérzete mélyen vagy középmagasan ül. fényes.

Csak ásógéppel szedhető. Feketedésre való hajlama közepes. de erőteljes lombozata van. Hozama közepes. közepes minőségű. A gumó gömb. sötét-. de betegséggel szemben nem ellenálló. felszíne dudoros. néha a közepéig is berakó­ dik. tömör. Nyűvőés ásógéppel szedhető. dús. felálló lombozatú. dús. dús. Nagy hozamú. kissé vagy erősebben hajlamos az ürege­ sedésre. de hajlamosak a megnyú­ lásra. Köze­ pesen pudvás. üregesedésre való hajlama kicsi. Húsa sárgásfehér színű. Levélnyelének hossza 6—12 cm. Hoza­ ma közepes. Erős. fehér vagy barnás. A levélnyél hossza 8—13 cm. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. durva és dús gyökere aránylag magasan berakódott. félgömb alakúak. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága jó. feketedésre való hajlama közepes. A legnagyobb gumójú fajták egyike. sárgászöld. Gyökérzete erős. mint gömbölyű. Gumója középnagy. illetve középzöld lombja elterülő. Tárolhatósága közepes. közepesen tömött és kissé elterülő. 133 . Felszínük erősen dudoros. inkább lapos. Felszíne du­ doros vagy erősen dudoros. A gumók középnagy. durva. Feketedésre való hajlama közepes. Wiener Marki Világoszöld. A gumó alsó harmadában helyez­ kedik el. Közepesen durva és közepesen dús vagy dús gyökerű. Ásógéppel szedhető. Inkább lápi talajokra alkalmas. Hajlamos a szeptoriára és a rozsdára is.Oderdörfer Nagy. üreges. illetve tömörségű. Levélnyélhossza 8—11 cm. Prágai óriás Sötétzöld fényes. Húsa szürkésfehér. Húsa sárgás. félgömb ala­ kú. A gyökérzet a gumó alsó harmadáig.

hogy a zeller egyike a környezeti és termelési tényezőkre leginkább reagáló zöldségfajoknak. Márpedig a talaj akkor üde. ha a talajt kellően trágyázni és öntözni tudjuk. Talajigénnyel függ össze tápanyagigénye is. míg káliumot csak a tenyészidő vége felé vesz fel. ha szervesanyag-tartalma jó. és az idősebb levelek elsárgulnak. A túl savanyú és túl lúgos. valamint a túl kötött és túl laza homok­ talajok kivételével mindenütt termelhető zeller. törékeny szárú és mélyzöld színű lesz. A nagyobb terméshozamok és a gazdaságos termelés érdekében érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt.és láptalajokon fejlődik jól. Tápanyaghiány következ­ tében a lomb kicsi. Mészhiányra érzékenyen reagál. A magas talajvízszintű területeket sem kedveli. A tápanyaghiány is és a túltrágyázás is. szétterülő lesz. Amennyiben erre nincs mód. akkor se kerüljön a zeller a vetésforgóban 1—2 évnél távolabb a szerves trágyázás évétől. Megállapításaik szerint a zellernek a nitro­ génre és foszforra a tenyészidő egész folyamán szüksége van. Sótűrő növény. valamint a lúgos kémhatású műtrágyákra. A szakkönyvek a zeller talajigényé­ vel kapcsolatban az „üde” talaj kifejezést használják. Ebből következően a zeller alá lehe­ tőleg szerves trágyát adjunk.Termesztéstechnológiája Talajigénye A mélyebb fekvésű öntés. de érzékeny a talaj nagy sótartalmára. Ezért lehetőleg a N-műtrágyát ne egy adagban.5 között van. amely nagy. Túltrágyázás következtében a lombozat rövid. Ennek pedig egyik előfeltétele a szerves trágyázás. 134 . amely elsősorban a túl­ zott műtrágyaadagok következtében jelentkezhet. A zeller NPK-felvételével kapcsolatban Tylor és Lorenz (1962) végeztek vizsgálatokat. A pH-igénye 6. és inkább savanyú kém­ hatású műtrágyákat használjunk.5—7. hanem fejtrágyaként több adagban adjuk. ahol a talaj­ ban elegendő nedvesség és tápanyag van. különböző szimptómákat idézhet elő a zeller lombozatán.

A zeller humuszos. Ezen a téren nagy eltérések mutatkoznak.Vetésforgó A zeller igényes növény. amelyet a növényvédő szerekkel együtt lombtrágyaként permetez­ zünk ki akár Wuxal. mint a zeller. mint a petrezselyem vagy a sárgarépa. de mivel a talaj magas sókoncentrációjára érzékeny. Ha a jónak mondható szervesanyag-tartalmat az eddigi trágyázási rendszerünkkel nem tudtuk elérni. jó szerkezetű talajon adja a maximális hoza­ mot. Tápanyagellátása A zellernek a vegetáció egész folyamán szüksége van nitrogénre. P205 60— 80 kg/ha. akár Borax formában. Előveteménye olyan kultúra legyen. Célszerű az öt-hét éves vetésforgó. ezért a nitrogénműtrágyát három egyenlő adagban szórjuk ki. Az első harmadát palántázás előtt. Nemcsak jobb táperőben levő talajt hagy maga után. Ennek előfeltétele a talaj kielégítő szervesanyag-tartalma. A műtrágyaadagok mennyisége függ a talaj tápanyag­ szintjétől. Ezért célszerű a talajvizsgálatok után meghatározni a kiszórandó trágya mennyiségét. akkor ezt a zeller alá elsősorban 135 . 250 q/ha termés eléréséhez szükséges NPK-tápanyag: N 150—180 kg/ha két-három részletben. tápanyagban gazdagabb talajt is kíván. Különösen az olyan tápanyagigényes növény. Zellert zeller után vagy gyökérzöldség után termeszteni nem aján­ latos a kórokozók elszaporodása miatt. K20 240—300 kg/ha kétharmadát július második felétől au­ gusztus elejéig fejtrágyának. egyenet­ lenül trágyázott talajon nagyon alacsony terméshozamot ad. a gyengén. A harmadik adag nitrogénműtrágyá­ val K2Ot adhatunk fejtrágyának legalább 150—200 kg/ha mennyi­ ségben. hanem jobb. a tenyészidő folyamán legalább három alkalommal. amely után az őszi mélyszántás elvégezhető. a harmadikat pedig augusz­ tusban. A nyomelemek közül a zeller számára legfontosabb a bór. a másodikat júliusban.

hogy a magvetésünk ki ne száradjon. ezért ügyeljünk arra. Ellenkező esetben az ültetési mélységet nem tudjuk betartani.5 g.2—0. Falisan). 1200—1500 jó minőségű palántát kaphatunk. P205 25 kg. a P205 24—26%-ban. A zeller a csírázáshoz sok vizet kíván. Tudvalévőén az istállótrágya hasznosulása az első évben 40—50%. A ható­ anyagarányt természetesen eltolhatjuk a tápanyagszintnek megfele­ lően. amelyből a N 30—35%-ban. pl. Szórt vetéssel hasonlóképpen. a kikelt növénykéket az első lomblevelek megjelenése után ritkítsuk ki 1—2 cm-es tőtávolságra. KzO 95 kg. amelyet előzőleg csáváztunk (TMTD. Ha a vetésünk túl sűrű. mert a pikírozás — nagy kézimunka-igénye miatt — nem gazdasá­ gos.0—1. illetve a magvetés vegyszeres gyomirtását köz­ vetlen vetés után végezzük el. vetése Alapja az őszi mélyszántás.istállótrágyázással pótoljuk: 4—500 q hektáronként. rögmentes vagyis gépi ültetésre alkalmas talajfelszínre törekedjünk. de elérhető 2000-es tőszám is. a talaj táp­ anyagtartalma és az adandó műtrágya függvényében. A csírázás elősegítése és a nedvesség megőrzése céljából a mag­ vetést az ablakok alatt fóliával betakarhatjuk. a K20 pedig 79—80 %-ban jelent felvehető táplálékot a növény számára. egyenletes. Talaj-előkészítése.és tőtávolság esetén ablakon­ ként kb.5 cm mélységre a vetőmagot. A melegágyak. Az átlagos 5—6×1—2 cm-es sor. Ablakonkénti magszükséglet 1. 100 q zellertermés eléréséhez szükséges NPK-hatóanyag kg-ban: N 65 kg. tőzeges talajon emeljük meg a foszfor és kálium arányát a N rovására. Február végén. A tavaszi talajmunkával pedig sima. március elején vessük el melegágyba 0.Vethetünk sorba és szórva. Ezt megoldhatjuk az ágyak beöntözé136 . a melegágyi ablak­ szükséglet 60—70 db hektáronként. A vetőmagszükséglet hektáronként 8—10 dkg.

a fajtára vonatkoztatott optimális növényszám a következő: Közepes gumónagyságú fajták. illetve a művelés. hogy ablakonként csak a megengedett vegyszermennyiség jusson. Ültet­ hetünk egysorosán. amikor először beöntözzük az ágyakat és utána permetezzük ki a vegyszert. pl. 80—100 ezer tő/ha 70—80 ezer tő/ha 137 . A gépesített technológiához ajánlható 50 cm-es sor­ távolságnál. de a magvak beöntözése is kielégítő legyen.sével együtt is. illetve tőtávolság döntő jelentőségű.: Imperator Prágai óriás Riesen Alabaster Magdeburger M.és tőtávolság­ tól. A hektáronkénti növényszám függ az ültetési sor. pl.: Hegykői Frigga Wiener M. A sortávolságot befolyásolja a gépesítés. illetve kiszámított vegyszermennyiséget (Merkazinból 0.: Invictus Róka Lustra Nagy gumójú fajták. A másik megoldás. pl. amely általában 18—20 cm. A nagy területegységnyi hozam eléréséhez a helyes növényés művelési. ikersorosan.5 g/ablak) a permetezőgéppel úgy permetezzük ki. Alabástrom 100—120 ezer tő/ha Középnagy—nagy gumójú fajták. Az ablakonként megengedett. A tőtávolság csökkentésének ha­ tárát a gumó és a lomb nagysága is megszabhatja. Kiültetésre 3—4 lombleveles és 12—15 cm hosszúságú palánták alkalmasak. figyelembe véve a gumók nagyságát és hozamképessé­ gét.

hogy a fajták közötti tenyészidő-különbségeknek gyakorlati jelentősége alig van. Palántázógépek: UPK—6-os. A palánták lehetőleg olyan mélyre kerüljenek a talajba. A vegy­ szeres gyomirtást állományban szükség szerint megismételhetjük.A palánták kiültetése Kedvező időjárás esetén április végén vagy május első felében ültes­ sük.5 g ablakonként. 138 . területteljesítménye 0. a Frigga május végi. akkor a további vegyszere­ zéssel várjuk meg a palánták begyökeresedését (1—2 hét). június eleji ültetésből nem adnak megfelelő terméshozamot. egyes fajtáink a késői. Ilyen pl. június első heti kiültetését gyors fejlődésükkel még behozhat­ ják.2—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. A palántázógép tárcsájába egyenletesen behelyezett pa­ lántákat a gép egyenletes mélyen ülteti ki. Annál nagyobb és formára kiegyenlítettebb gumók fejlődnek. Gramoxone. Legkésőbb június elejéig azonban fejezzük be. Merkazin. a Hegykői zeller is.8 ha/10 óra. Az egyenletesen és jól elmunkált sima talajon palántázógéppel ültethetünk. Függetlenül attól. területteljesítménye 0. TP—4-es. Ha mechanikai eszközökkel munkáljuk el a talajt és egyúttal ki is irtjuk a gyomokat. másrészt a késői ültetésből a lerövidült vegetációs idő következtében nem kapunk megfelelően fejlett gu­ mókat. illetve állományban 2. minél jobban megközelítjük ezt az optimális mélységet. A fontosabb technikai adatok és az alkalmazható vegyszerek a következők: Kontakt gyomirtó szer: Gomex. kiültetés előtt és után.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.4—5. ugyanakkor az Imperator. mert egyrészt a palánták túlfejlődnek. Vegyszeres gyomirtása Szabadföldön kiültetés előtt kontakt gyomirtó szerekkel is elvégez­ hetjük a gyomirtást. Preemergensen — melegágyban 0. 4 soros. Prometrin gyomirtók: A—1114. Dózis: 3.6 ha/10 óra. mint amilyen mélyen a meleg­ ágyban voltak. 6 soros.

A későbbiek folyamán — az időjárástól függően — legalább három öntözést tervezzünk be. elvégez­ hetjük anélkül. Kritikus hónapok öntözés szempontjából a június. esetenként 30—40 mm vízmennyiséggel. A felsorolt szerek hatása a csapadéktól és az öntözéstől függően kettő. Szedésük mindenképpen ősz elejére. Linuron gyomirtó: Afalon. végére esik. később 4 cm-re lemosódtak. kettő és fél hónap. amikor még a 2—4 leveles fejlettségi állapotot nem haladták túl. Termesztett fajtáinknál tenyészidőben nagy eltolódások nincsenek. július és augusz­ tus eleje. A kiültetett palántákat feltétlenül be kell iszapolni. Normális időjárási viszonyok között az augusztus első felében adott öntözés és az ősz eleji. A kapálásokat. Dózis: 2. Betakarítása A betakarítás kezdete bizonyos mértékig attól függ. hogy a szerek hatékonyságát zavarnánk.7 kg/ha 5—600 1 vízben. amikor a vegyszerek a csapadék vagy öntözés hatására 2—3. héttől kezdődően. A tápanyagellátásnál leírtak szerint. szeptemberi csapadék elegen­ 139 . illetve sorközlazításokat a 4. hogy milyen tenyészidejű fajtát termesztettünk. figyelembe véve a vegyszeres gyom­ irtást. Kapálás.3—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Általában egy hónap. illetve a 6. Szerkombináció: Merkazin—Afalon.. A zeller fő növekedési periódusa augusztus elejétől október vé­ géig tart. Állományban a magról kelő egyéves gyomokra 2%-nál több humuszt tartalmazó talajon fejti ki jól a hatását.A gyomnövények ellen akkor hatásos. Növényápolása Fejtrágyázás. Öntözés. Eső vagy öntözés után sorközlazítást végezzünk az összetömődött talaj fellazítására. állománykezelésre.5 +0. 1.

félgépesített megoldást. amikor a zellertermés kialakul. illetve kiszántott zellert kézzel kupacokba dobálják. Sok termelő­ üzemben alkalmazzák azonban az ún. mint pl. az E—660-as. vagyis a gyökérkiemelő ekével meglazított. illetve fagyot. mert a gumók a szedési időre nem érzékenyek. majd helyben meg is tisztítják. A foko­ zottabb gépesítést segítik elő a burgonyakiszedő gépek. Ásóval ma már csak házikertekben szedik a zellert. . Amíg a lombjuk takarja őket. A zeller kiszedésének ideje kedvezőtlen körülmények. Ez az időszak. különösen a lombjától megfosztott zeller komoly fagykár nélkül nem viseli el.5 °C-ot károsodás nélkül tűrik. négy-öt napon át tartó ugyan­ ilyen hideget.4 . esetleg tárolási nehézségek miatt elhúzódhat. addig a rövid ideig tartó . A kisebb. .) 140 . Ezek után is a kiszedett zellert kézzel kell lombtala- EM—ll-es szedőgép zellerszedés közben (Fotó: Hanzséros P. illetve közepes nagyságú fajtákkal kezdjük a szedést és a nagyobb gumójú fajtákkal fejezzük be.dőnek bizonyul a jó gumóképződéshez. A huzamos. .

s mint a cukorrépaszedő gépek. A holland VICON zellerszedő kombájn 50 HP-s traktorral üze­ mel. Zeller­ szedéshez használható fejelőszerkezettel és anélkül is. EM—11-es sárgarépa-. A gép munkasebessége 2.3—5. illetve gyökérzöldségkombájnnal vagy a zellerszedő adapterrel el­ látott holland VICON cukorrépaszedő géppel. Munkavégzése. mint a sárga­ répa és a petrezselyem szedésére. Teljesen lombtalanít és további tisztításra csak a gyökérzet marad hátra. A gép megfelelő műszaki kiszolgálás mellett elenyésző sérülési százalékkal dolgozik (4.5—5 km/óra. A fejelőszerkezetet úgy lehet beállítani. Teljesen gépesített a szedés az NDK. csak azok a fajták szedhetők vele. módszere és mű­ szaki adatai megtalálhatók a sárgarépánál. amelyek lombja leg­ alább 15—20 cm hosszú és nem fekszik el a földön. Mivel a gép nyűvőrendszerű. közvetlen 141 . ez is ásórendszerű gép.6%). hogy csak a gumó felső. területteljesítménye kb. 1 hektár. Az EM—11-es gép ugyanolyan jól alkalmazható és beállítható a zeller.VICON zellerbetakarító gép (Fotó: Szepes L.) nítani.

illetve vágjuk le. Ha nem sáros talaj­ ról szedjük a zellert. mind a gyökereket kézzel. A fejelőszerkezet helyett a lombtalanító szíjtárcsák is felszerelhetők.4—1. a pótkocsira kerülő gumók aránylag tiszták lesznek.) 142 . Haladási sebessége megegyezik az EM—11 -ével. A gép egyszerre két sort lombtalanít és szed. késsel tisztítjuk. A kiásott gumó földestül a láncos felhordószerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira esik. teljesítménye 1. A lombtalanító szerkezettel ellátott kombájnoknál is hátramarad a gyökérzet tisz- V1CON típusú zellertisztitó gép (Fotó: Szepes L. amelyek a haladási irányra merőlegesen forogva verik le a lombot a zellerről. Tisztítása A teljes kézi és a félgépesített szedéseknél mind a lombot. miközben a felhordón a láncok kö­ zött a föld és egyéb szennyeződések kihullanak.a lomb alatti részénél vágja le a lombot.8 ha tízórás műszak alatt.

tömör gumójú fajták könnyebben tárolhatók. Terme­ lésben a nem kiegyensúlyozott. A finomabb húsú. Könnyebben fonnyad. így a hőmérsékletingadozásra is. a hűtőház. könnyebben rothad. de kedvező fel­ tételek mellett a kiszolgáló személyek száma felére is csökkenthető. Ilyen kedvező feltétel. azonfelül nagyon lé­ nyeges fajtakövetelmény a gömbölyű gumóalak és kevés vagy köze­ pes mennyiségű gyökérzet. Tárolása Szakszerű tárolás a megfelelő fajta kiválasztásával kezdődik. A sáros talajból szedett gumók nehezen tisztíthatók. A tenyészidő folyamán a nem folyamatos vízellátás. valamint a kedvezőtlen talajviszonyok azok. Az optimális tároló. Erre a célra ajánlható tisztítógép a holland VICON típusú zellertisztító. finomabb szerkezetű zeller ugyancsak érzékenyebb minden külső behatásra. Villanymotorral üzemel. Prizmákban. szerkezetileg fellazulnak és ezáltal gyorsabban fonnyadnak és rothadnak. a relatív páratartalom pedig 95—98%. hagyományos módszerrel is tárolha143 . Az egyoldalú táp­ anyagellátás rendszerint a túlzott nitrogénadagolásban vagy bórhiányban jelentkezik. 10 q/óra. A közvetlen kiszedés előtti hosszan tartó csapadékos időjárás kö­ vetkeztében a gumók teleszívódnak vízzel.títása. amelyben a zellert szinte a minimális veszteséggel és a kívánt ideig tudjuk tárolni. hogy a kombájn a lombtalanításnál lehetőleg semmi vagy kevés lombot hagyjon a gumón. vagyis a hosszabb ideig tartó szárazság esetén a talaj víztartalmának csök­ kenése utáni öntözés okozza vagy fokozza a gumók üregesedését. egyoldalú tápanyagellátás. Na­ gyobb szárazanyag-tartalmú. Az ehhez szükséges hőfok 1—2 °C. tárolásra alkalmassá tételük sok munkát vesz igénybe. teljesítménye kb. a nem megfelelő vízellátás. üregesedésre erősebben hajlamos fajták. Mindkettő elsősorban a szöveti szerkezetre hat. mint a taplósságra. amelynél egy fémlécekből kiképzett forgó hengerhez acélrugók által hozzányomott kések vágják le a lécek közül kiálló gyökérzetet. Kiszolgálásához általában hat személy szükséges. amelyek tárolásunkat bizonytalanná tehetik. kemény húsú.

négy-öt hónapon át is eltarthatjuk így az igényes zellergumót. a félgépesített művelés­ nél 34—40% körül van. illetve a rothadásnak a lehetősége fenn­ áll. a kórokozók elterjedésének. addig a teljesen gépesített termelésnél gépi tisztítással egybekötve ez csak 11—13%. 5—10 kg-os tételekben. akár a prizmákban a 4 °C-t meghaladja. és a prizma hőmérsékletét tartani tudjuk a kellő hőfokon.) Kisüzemi. így az amortizációs és egyéb költségek csökkenthetők. Míg a kézi művelésnél az élőmunka az összköltség 85 %-át is eléri. cementre soha ne tegyük. 30—40 dkg-os gumóátlag és 240—250 q hektáronkénti termés­ hozam — a megfelelő fajták kiválasztásával. Ha a hőmér­ séklet akár a hűtőtárolóban. csakis gépek. A zeller termesztéséhez felsorolt gépek több zöldségfélére alkalmasak. vagy prizmákban a sárgarépánál leírt módon. a technológiai köve­ telmények betartásával — az a hozam. amelyeknek hőmérséklete télen nem megy fagypont alá és nem melegszik fel meleg. a gépek tekintélyes ára. Az előzőleg lombjától és gyökerétől meg­ tisztított zellerrel megtöltött zacskókat padlóra. Ez esetben a hűtőtárolóban gondoskodjunk a megfelelő hőmér­ séklet visszaállításáról. ha megfelelő gondossággal készítjük elő a zellert. Termelésünk olcsóbbá tétele. ezáltal kihasználhatóságuk is fokozott. Termelési költségei A kézi és gépi művelés bruttó költsége között lényeges különbség alig van.tünk sikerrel. Földre. A zellergumó tárolásánál különösen jól beváltak a fólia zacskók. a prizmákat viszont a lehetőségekhez mérten gyorsan szedjük szét. Olyan pincékben vagy kamrák­ ban. annak specializálása mellett. gép­ rendszerek jobb kihasználhatóságával és ezáltal a géptípusok szá­ mának csökkentésével válik lehetségessé. 144 . nedves ho­ mokkal rétegezve. háztáji termelésnél tárolhatunk pincében. amely a gépesített technoló­ giát kifizetődővé teheti. napos időszakban sem 7—8 °C fölé. Ellenben az egységnyi élőmunka-ráfordítás az. ami a teljes gépesítés általánossá tételét igényli. a jelentős üzemelési és amortizációs költségek miatt. (Tárolási mód részletesen a sárgarépánál. polcra állítva rakjuk fel.

növényápo­ lása. Sem bur­ gonyaszedők. hogy a gumót megsértenénk. március elején elvetni. sem más ásórendszerű gépek konstrukciójuknál fogva nem alkalmasak dugványszedésre. mert a kártevők. június első hetére jól fejlett palántákat kapunk. a fagyok beállta előtt. Melegágyba ugyanúgy vetjük. a kis há­ zilégy stb. mint a nagy. vegyszeres gyomirtása és növényvédelme teljes mértékben megegyezik az árutermesztésnél elmondottakkal. amikor is az összműtrágya mennyisége 9—10 q/ha. szilárd állományú dug­ vány biztonságosabb. anélkül. mint az áruzellert. mint pl. Az NPK-hatóanyagarány tehát 1:2:4. a lomblevelek aljára rakhatják és rakják is petéiket. Talaj-előkészítése. A tőleveleket 2—3 cm-es csonk visszahagyásával levágjuk. Tápanyag­ igényével kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk. Ez a munka nagyon fontos. november elején. vagy tisztí­ tásra behordhatjuk a prizmákban előkészített helyre is. esetleg túlfejlődött taplós gu­ mók. hogy a magszárba indult zeiler fonnyadni kezd és kirothad. A március végi vetésből május végére. A hegeket. 145 . Utána csak a szívleveleket hagyjuk meg és a többit körülötte lefejtjük. Ott a kifejlődő lárvák befúrják magukat a gumókba.. Megegyezik az árura termelt zellerével. A vetés idejével azonban nem kell sietnünk. hogy mind átteleltetésre. Ennek érdekében a műtrágyaarányt a foszfor és kálium irányába toljuk el a nitrogén rovására. addig a dugvány­ nak termelt zellert később is vethetjük. és utána tavasszal a gumókkal a szántó­ földre kerülnek. Vetése. Szedése. vagy 1:3:6. mind maghozásra a kisebb.Magtermesztése Dugványtermesztése Talajigénye. Az ekével kiemelt és kézzel ku­ pacokba dobált dugványokat tisztíthatjuk a helyszínen. és gyakran csak azt vesszük észre. Ideje október. simára kapar­ juk. a palánták kiültetésének módja. amelyek ott áttelelnek. Szedhetjük kiemelőekével vagy EM—11-es kombájnnal. Míg az árura termelt zellert igyekszünk február végén.

) és gombaölő (réz­ tartalmú) szer oldatában. tömöttségben és nagyságban. Mindezek elvégzése után. Eltérő egyedeket találhatunk levélállásban. hogy a magszárba indult gumók kirothadása másodlagos fertőzés következménye.A Kertészeti Egyetem Növényvédelmi Tanszékével együttesen végzett vizsgálataink egybehangzóan igazolják. 146 . lerakott petékből kifejlődött lár­ vák fúrják be magukat a gumóba és okozzák a gumók rothadását. Az EM—11-es kombájnnal is szedhetjük a dugványokat. mert a zeller sokkal érzékenyebb. A gép nyűvőrendszerű. A fel­ szedett dugványokat tárolás előtt már tisztításkor osztályozzuk. Tinox stb. A gumók vagy már az ősz folyamán befertőződtek a kártevők által a levelek tövébe rakott petékkel. amelyek alakra nem megfelelőek. Mindenesetre. majd a gumóknak sártól és szenynyeződéstől való megtisztítása. majd a levet jól lecsurgatva. mint a többi gyökgumós. illetve magasságra állításával a kés­ dobok is megfelelő magasságban tépik le a lombot. vagy a kora tavaszi első rajzáskor — április közepétől kezdődően —. Nem szükséges. prizmázás előtt a gumókat kosarakba rakva mártsuk meg. Szelekció. 50—60 cmnél nem magasabb prizmákba öntögetve megszikkasztjuk és utána prizmázzuk (lásd sárgarépa). ha találunk ilyen töveket. azt is ki kell dobni. és legalább egy percig hagyjuk is benne az elő­ zőleg elkészített rovarölő (Wofatox. amelyeknek lombja eléggé tömör és nem fekszik el a földön. ezért csak azokat a fajtákat szedhetjük vele. A szedő­ szerkezet megfelelő mélységre. valamint levélszínben. Felmagzás első évben nálunk még nem fordult elő. mint ahogy azt az elő­ zőekben leírtuk. de ajánlatos a gyö­ kérzet visszakurtítása is. Még a dugványok kiszedése előtt szelektáljuk a növény lombját. minden sérülésre. Ki­ szedjük a repedt. Ennek elkerülésére ajánlatos a szívlevelek körül a lomblevelek hegének alapos levakargatása. A válogatást és tisztítást nagyon gondosan végezzük és lehetőleg ne dobáljuk a gumókat. vágott vagy kiszakadt szívlevelű gumókat és azokat is. de lehetséges. Ezeket természetesen ki kell szedni. és hamarabb rothad. sérült. Természetesen a dugványokat ugyanúgy át kell tisztítani.

KzO 100—120 kg/ha őszi mélyszántás előtt. Az ősszel mélyszántott talajt úgy munkáljuk el. Többnyire szabadföldi prizmákban vé­ gezzük ugyanúgy. de tárolhatjuk a legkor­ szerűbb módon. A jövő útja azonban a dugványok tárolása eseté­ ben is a hűtőtároló. melegebb fekvésű. import­ ból fedezünk. lazább. Természe­ tesen tárolhatjuk pincében homok között.Dugványok átteleltetése. mint ahogy azt a sárgarépánál leírtuk. hogy kiültetés után hogyan viselkedik a hűtőtárolóból kihozott dugvány. sima felszínű legyen. Több éves vizsgálat és megfigyelés szükséges azonban ahhoz. mint az áruzellerére. sőt egyes években egyes fajták iránti igényt. Exportunk nincs. Ajánlott műtrágyamennyiségek hatóanyagban: N 60— 70 kg/ha fejtrágyaként. Ennek a menynyiségnek prizmában való tárolása még nem okozhatott túl nagy gondot. Magtermő év Talajigény. hogy a dugványok kiültetését géppel zavartalanul végezhessük. amelyek vetőmag-szaporításával nem foglalkozunk. hogy homokos vályog. mint az előző évben. Meg kell jegyeznünk. A vetésforgóba lehetőleg az istállótrágyázás utáni első évben te­ gyük. Ajánlatos ezért. hogy a zellernek magas szaporodási hánya­ dosa van. szélmentesebb talajt kíván. hűtőtárolóban is. P205 180—250 kg/ha őszi mélyszántás előtt. az évi dugványszükséglet 100 q-nál nem lagyobb. Eddigi tapasztalataink szerint a +1 °C és a 97—98% relatív páratartalom éppen úgy megfelel a dugványok tárolására is. Az utóbbira vonatkozóan azon­ ban még kevés vizsgálattal rendelkezünk. Talaj-előkészítés.vagy jó minőségű barna homoktalajt válasszunk ki a dugványainknak. 147 . Te­ rületünk morzsalékos. ellentétben az áruzeller hűtőtárolásával. Magtermő évben a zeller könnyebb. a hazai vetőmagszükséglet kicsi (évek óta 9 q körül van).

elveszik. és így természetesen a felszín alá kerül a szívlevelek jó része is. mind anyagban megtérül. késői kiültetésnél kerülhet sor. ahogy a dugványok megeredtek. A művelendő sávok és a művelő utak szélességét a rendelkezésre álló erőgép és a permetezőgép munkaszélessége dönti el. a sörnyitók által hasított barázdába könnyen berakhatók. 148 . Erre csak száraz tavasz esetén.Kiültetés. a növények mindkét oldalára. A huzalozást addig végezzük el. mert ugyan­ arról a területről dupla mennyiségű magot nyerünk. Nagyon lényeges a maghozók ültetésénél. amíg a talajban ele­ gendő nedvesség van —. Ajánlatos művelőutakat hagyni a növényápolási munkák elvégzé­ sére. amellyel az ültetéssel járó taposásokat is fellazíthatjuk. Termelőüzemekben ma már kézzel nem végezzük. amíg azt a magszárak kitördelése nélkül tehetjük. amikor a dugványok gyökeresedése megindult. A gumók a jól előkészített talajba. ame­ lyet a palántázógépen ülő dolgozók általában be is tudnak tartani. amelyről a tárcsákat leszedtük. Ilyen esetben pedig a mag jó része kipereg. Kiültetés után a sorokat felcsirkézzük. Kapálás után végezzük el a vegyszeres gyomirtást. UPK—6). Növényápolás. és a tömörítőkerekek munkája is megfelelő lesz. A kiültetési sortávolság 50—60 cm. kiültetni. Arra ügyeljünk. Ha sikerül a dugványokat idejében — március első felében. mert bármely palántázógéppel (TP—4. sorközkapálás után elvégezni. meg­ felelő közökben levert karókhoz erősítve dróthuzalt kihúzni. vagyis a kiszáradás­ tól. Legcélszerűbb a sorok végén. Vegyszeres gyomirtását legcélszerűbb a dugványok kiültetése után. A tőtávolság 30—40 cm. mert egy vihar vagy erős zápor — hasonlóan a gabonához — földre fektetheti az egész táblát. tökéletesen megoldható a zellermaghozók ültetése is. Kiültetés után. hogy az addig prizmában volt gyenge szívleveleket védjük a napsütéstől. hogy a gumók 1—2 cm-rel a föld felszíne alá ke­ rüljenek. így a két huzal között a maghozók állva maradnak. akkor beöntözésre nincs szükség. sorközlazítást végezzünk. A be­ fektetés mind munkaerőben. de a hajtások még nem bújtak ki a földből. hogy a sorok a széli­ rányba fussanak. Ajánlatos a maghozó felkötözése.

0 kg/ha. Az aratást akkor kell kezdeni. amelyet 5—600 1 vízben oldunk. majd spárgá­ val körbekötjük. hogy a magvak szürkésbarna színűek lesznek és eny­ he morzsolásra kipe­ regnek. csapadékos Zellermaghozó tő (Fotó: Hanzséros P. hogy a szél fel ne borogassa az összekö­ tött kupacokat. augusztus eleje. A zel­ lermag egyenlőtlenül érik. Aján­ latos karót szúrni közbül. amíg a földből kihajtott maghozók elérik a 8—10 cm-es ma­ gasságot. akkor várjuk meg. és akkor ismételjük meg az alsó határnál megjelölt menynyiséggel. A sarlóval vagy met­ szőollóval levágott magszárakat kis kévék­ be kötjük és utóérle­ lésre a táblán nyolcasával-tízesével összeállítgatjuk.5—5. 350— 520 1 vízben oldva. Az érés jele. Az érés ideje általában július vége. A—1114 3.3—3.) 149 .Ajánlott szerek: Merkazin. fokú szaporításnál 1000 m. Aratás. Két különböző fajtájú maghozó tábla között elit és I. HŰVÖS. Ha a gyomirtás valamilyen oknál fogva nem sikerül. Izolációs távolság.2 kg/ha vagy Afalon 2. amikor a magszárakon levő magvak felénél tapasz talhatjuk az érés jeleit. szokványmagtermesztésnél pe­ dig 600 m.

a szántóföldön óhatatlanul elpergő magot a ponyván felfoghatjuk. mert a vetőmagvak értékét a gyommagvak nagyon le­ ronthatják. Az átlagtermés 6—8 q/ha-onként. Cséplését kombájnnal végezzük. Nehéz. Ez a mennyiség néha a termés 25—30%-a lehet. Ha lassabb is az utóérés. mert a magvak nagyon könnyen peregnek. mert a magvak aprók és hasonló nagyságú gyommagvak szinte kiszedhetetlenek belőle. Magtisztítás. illetve a kombájn tiszta­ ságára is. hanem a cséplőgép.) nyarakon hordjuk be a kévéket szellős. Jól beállott és időben learatott tábláról 10—12 q/ha magot is kaphatunk. Ezért ügyeljünk nem­ csak a maghozó tábla. fedett szín alá. 150 . Az aratás csakis a kora reggeli órákban végezhető és a cséplőgép­ hez csak ponyvával bélelt pótkocsival hordjuk a kévéket.Zellermaghozó tábla (Fotó: Hanzséros P. ahol letere­ getett ponyvákon két-két kévét egymásnak támasztva sorokban és sorok között utakat hagyva utóérleljük a magvakat.

A szedé­ sét meg lehet nyújtani gördülős üvegházak áthelyezésével szabad­ földön is. Lombját nem lehet megkülönböztetni a nagy lombú gumószelle­ rétől. amelyek csokrosan. Ezt az időt előcsíráztatott mag­ gal 8—9 hétre csökkenthetjük. Normális szabadföldi termesztésnél az első fejtrágyázást augusz­ tus elején. Korai hajtatásnál üvegházakban a sor. Vagyis laza szerkezetű. különböző salátának vagy párolva készítik el.és tőtávolság 20 x 20 cm. Szabadföldi tenyészideje viszonylag rövid. Célszerű szaporítóládákba vetni és a kikelt növényeket üvegházba pikírozni. Magas a mészigénye is. Szabadföldi fő szedési ideje októberben kezdődik. majd szabadföldön 40 X 30 cm-es tenyészterület szükséges. 30 x 30. Talajjal szembeni igénye hasonló a gumószelleréhez. Természe­ tesen a szedést fagyokig elhúzhatjuk. Tápanyagigényé­ nél azonban a nitrogénen van a hangsúly. szerves anyagban gazdag talajt kíván. Franciaország és Olasz­ ország.Halványítózeller Mind nálunk. de hajtatni lehet üvegházban és fólia alatt. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban és Amerikában csak ezt a zellert termelik. és a palántákat április kö­ zepén ki lehet tenni szabadföldbe. a másodikat pedig szeptember közepén adjuk. A vetést tanácsos papírral. fóliával letakarni a kiszáradás ellen. azért a talajvizsgálatnak meg­ felelően a talaj mészhiányát pótolni kell. de a halványítózeller nem hoz gumót. zártan hoz­ zák levélnyeleiket és halványak maradnak. későbbi ültetéseknél a tenyészterület mindig növekszik. Vetését február közepén kezdhetjük. mind a közép-európai országokban a halványító­ zellert alig ismerik. 60— 70 cm nagyságú levélnyeleit a tenyészidő végén megfelelő eljárással halványítani kell. és így július közepétől szedhető. A halványított levélnyeleket nyersen. Főbb európai termelő országok Belgium. Ha melegágyban neveljük elő a pa­ lántákat. de ne ké­ 151 . akkor szeptember közepétől tervezett szedéshez április kö­ zepén vessük és június közepén ültessük szabadföldbe. A vetéshez szükséges hőmérséklet 18 °C. szemben a gumószeller káliigényével. Vannak fajták. ugyancsak rövid az el­ tarthatósága is. mint a retket. Általában 9—10 hetes palántanevelési idővel számoljunk. gyökerei elágazók.

Először 10—15 cm-re húzzuk fel a földet a tövekhez. A zeller betegségei A zeller vírusos mozaikfoltossága. és a halványításkor két oldalról rá­ húzzuk a tövekre a földet. az Extra langer Goldgelber és az Englischer weisser. Celery mosaic vírus. Ismertebb fajták: Golden selfblaching. Van­ nak azonban fajták. Halványíthatjuk felszedve és homokba rakva pincében is. hogy a levélnyelek a levelekkel együtt csokorszerűen. amelyeket halványítani kell. amikor a levélnyelek elérték az 1. Ezt a töltögetést 3 alkalommal végezzük. Szedéskor azoknak a fajtáknak. hogy a levele­ ken sárgászöld mozaikfoltok figyelhetők meg. mint a szedés kezdete előtt egy hónappal. hogy szalmával vagy más takaróanyaggal takarjuk le. A második töltögetést 20—30 cm-re. hogy a levélnyelek meg ne sérüljenek. Fólia zacskóba csomagolva magakadályozhatjuk a gyors hervadást. A növény növekedé­ 152 . míg a harmadik fajtát földdel takarni kell. Szedésüknél ügyeljünk arra. Kisebb területen. Öntözésről minden­ képpen gondoskodni kell. majd a levélszélek száradni kezdenek. Szá­ raz. a talaj kiszáradása után észleljük. Az első kettő takarás nélkül is halvány lesz. hogy a szívlevelek feketére színeződnek. összefüggően együtt maradjanak. a szabadföldi tövek sú­ lya letisztítva pedig 6—900 g között piacképes. (Kórokozók: Cucumber mosaic vírus.sőbb. az utolsót pedig a levél­ nyelek teljes magasságáig végezzük el. Egy tő súlya hajtatásban legalább 500 g. zártan fej­ lődnek és halványak maradnak. A halványításnak. meleg időjárásnál előfordul.) A Cucumber mo­ saic és az Alfalfa mosaic vírus kárképére az jellemző. 5—6 héttel a szedés előtt a levélnyelüket be kell takarni földdel. házikertekben halvá­ nyíthatjuk úgy. Általában. A gyökereket a felszedett tövekről úgy vágjuk le. Vegyszeres gyomirtása teljesen megegyezik a gumószellerével. Ezt követően lép fel mint másodlagos fertőzés egy baktériumos rothadás. ha az öntözést elhanyagolják. Alfalfa mosaic vírus. illetve a töltögetésnek egyszerű módja az.5—2 cm vastag­ ságot. amelyeknél a levélnyelek szorosan. amikor a zellert már eleve baráz­ dákba vagy árkokba ültetjük.

emi­ att nagy a lombveszteség és a gumósúlycsökkenés. Glits M. apró fekete pontok. Legfontosabb ter­ jesztői a levéltetvek. [Kórokozó: Parsnip mottle vírus (lásd: a pasztinák vírusos tarka törpülése). A levéltetvek elleni védekezés.] A betegség hazánkban általánosan elterjedt. A Celery mosaic vírus jellegzetes kórképe a levelek érkivilágosodása. szklerotiniás rothadása. botritiszes rothadása: megegyezik a sárgarépa hasonló nevű beteg­ ségeivel és védekezésével. A levélen nagy.] A zeller vírusos vöröslevelüsége (lásd: a sárgarépa vírusos vöröslevelűsége). [Kórokozók: Septoria apii (Bri. 3—10 mm átmérőjű./(a nagy levélfoltosságot okozza). piknídiumok talál­ hatók. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. et Cav. A folt közepe ki­ szürkül. Septoria apiigraveolentis Dorogén (a kis levélfoltosságot okozza). az idősebb levele­ ken pedig sárga. Mindhárom vírus mechanikailag átvihe­ tő.) Chest. A zeller­ táblák környékéről a vad ernyős virágzatú A zeller szklerotíniás rothadása (Fotó: dr.sében visszamarad. A levélen apró. A folt szegélye határozott barna színű. A foltok egyneműek. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. 153 . kerek foltok mutatkoznak. A levelek elsárgulnak. s benne elszórtan. A levél nagy része elszárad. piknídiumok jelennek meg. A zeller vírusos tarka törpülése. A foltokban és azokon kívül is apró fekete pontok. A vírus nem perzisztens. A zeller pektobaktériumos lágyrothadása. Védekezés. 1 mm-t meg nem haladó. barna színűek.) növények eltávolítása. A zeller szeptóriás levélfoltossága.

Emellett azonban a gyakori. apii graveolentis hőoptimuma 20—25 °C. a fő fertőzési forrás azonban a vetőmag. Cupratív. Ered­ ményesen lehet védekezni a TMTD-tartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. és a kiszabaduló piknokonídiumok a vegetációs időben vízcseppekkel továbbjutva. majd micéliuma a sejt közötti járatokban helyezkedik el. s így fertőzik meg az ernyős virágzatban levő magvakat is. majd kiültetés után legalább 2—3 al­ kalommal 10—14 naponként 0. A kórokozók tehát a magasabb hőmér­ sékletet kedvelik. Fontos a legalább 3—4 éves vetésforgó betartása. A S. A csíranövényeket a magon levő piknídiumból kiszabaduló pikno­ konídiumok fertőzik meg. A zeller fómás gumóvarasodása. (Kórokozó: Phomaapiicola Kleb.) kell permetezni. a gumó húsába csak 3—5 mm-re húzódó vörös­ barna foltok láthatók. később egyre nagyobbodó egynemű sekély. A gumó felületén bárhol először apró. A piknokonídiumok csak 1—2 évig fertőzőképesek. a S. A lombvédelem céljából a növényeket elő­ ször 2—3 lombleveles korban. A tünetek a levélnyeleken. A piknídiumok később mind a levél színén.1 %-os (a szokásos töménység fele) higany tartalmú. fertőz. A kórokozó 9—28 °C között fejlődik.Gyakori. Falisan stb. Az első tünetek a fertőzést követő 9—12 nap múlva jelennek meg.7 %-os (a szokásosnál nagyobb tö­ ménységű) rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Vitigran. fekete piknídiumok van­ nak beágyazva.) A betegség a tárolóban a gumók rothadását okozza. mind a levél fonákán kialakulnak. hogy a foltok kialakulása nélkül. A levelek elsárgulnak. újabb fertőzéseket hoznak létre.. Vetőmagcsávázás 0. A kórokozó a növényekbe az epider­ miszen és légzőnyílásokon keresztül egyaránt behatol.) 10 percig vagy higanytartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. ' Védekezés. Cobox stb. Később a foltok vizenyőssé válnak. apii kórokozóé kissé magasabb. a maghozó száron és az ernyővirágzatpn is előfordulnak. Hazánkban el­ terjedt. A beteg növényrészekről is piknokonídi­ umok juthatnak a növényekre. bőséges csapadék is szükséges. A kórokozó a beteg növényrészeken is áttelelhet. csoportosan piknídiumok figyelhetők meg. nedves csávázószerekkel (Ceresan Univ. de soha 154 . amelybe apró.

Glits M. A gumók felszedésekor és a tárolóba helyezésekor a tünetek alig. Kísérletek bizo­ nyítják. hosszan tartó tárolás esetén 155 . hogy a május elején kiültetett növények 77 %-os. sekély repedések keletkeznek. hideg talajba ültetik ki. A később kiültetett növények pedig egészségesek maradtak. hosszanti és keresztirá­ nyú. Szabadföldön. A kórokozó hőigénye csekély. A gomba ugyan — 5 és 30 °C között növekszik. csapadékos. A vetőmagnak mint fertőzési forrásnak gyakorlatilag nincs je­ lentősége. ha a palántákat fertőzött. amely a legkedvezőbb a gomba növekedésére. A nyár folyamán a növények tü­ netmentesek. hőoptimuma azonban 16—18 °C. száraz körülmények között a beteg gumó varasodik. nedves. piknídiumképzésére és a konídiumok csí­ rázására.) több évig is életké­ pes. az ép bőr­ szöveten vagy seben keresztül jut. fekete piknídiumok jelennek meg. és ha a kiültetés után az időjárás hűvös.4%-os megbetegedést mutattak. A kórokozó legfontosabb fertőzési forrásai a talajba ke­ rülő növénymaradvá­ nyok. és tárolás során a rothadás fokozódik. A fertőzési veszély a palánták kiültetése után a legna­ gyobb.nem bűzösek. ahol a gomba A zeller fómás gumóvarasoddsa (Fotó: dr. A fol­ tok felületén csak kissé beágyazva apró. A kórokozó a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe már a nyár elején. vagy nem látszanak. a július ele­ jén kiültetett növények 3. A nedves körülmények közötti. Később a foltok enyhén bemélyednek. Az első tünetek csak néhány heti tárolás után jelentkeznek.

táplálko­ zását megkezdte. hideg talajokon zellertnetermesszünk. hogy a gyökgumósoknál engedélyezett fel­ szívódó rovarölő szerek kielégítő védelmet nyújtanak ellene. a szárfonálféreg. Az ellenük való védekezés teljesen megegyezik az ott leírtakkal. A legfontosabb. Legalább a 4 éves vetésforgót tartsuk be.számottevő kiesés lesz. Még nem kidolgozott. a bivalykabóca. A zeller rizoktóniás betegségei: megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és védekezésével. az ott károsító nyüvek kíséretében. ha az időjárás hűvös. a petrezselyem-levéltetű és a kékfoltos takácsatka. Az említetteken kívül szórványosan előfordulhat a zelleren a zel­ lerlégy (Philophylla heraclei L. ahonnan a nyű a károsítását. Szabadföldön és a tárolóban a vegyi védekezés eredménytelen. a sávosnyakú cincér. A mély fek­ vésű. csapadékos. A tárolóban még az alacsony tárolási hő­ mérsékleten is aránylag jól fejlődik a gomba. 'Sk. Védekezés. a köménymoly. hogy a palánták korán — májusban — ne kerüljenek kiültetésre. 156 . A zeller állati kártevői A zeller állati kártevői jelentős részben azonosak a sárgarépa és a petrezselyem kártevőivel. egyes vándorló fondlféregfajok. Az aknák áttetszőek. Az ott tárgyaltak közül a zelleren megta­ lálhatók: a gyökérgubacs-fonálféreg. Védekezés. Kártétele felismerhető arról. bennük sötét színű ürülékszemcsék találh. nedves. hogy a zellerlevélkék lemezei foltszerűen aknázottak lesznek. A folt melletti részben kezdeti já­ ratszerű akna ismerhető fel. de életmódja és károsítási mód­ ja alapján feltételezhető.) is.

Elegendő talajnedvességet kíván. hu­ muszos vályogtalajokat szereti. Külföldön na- 157 . A hengeres típusok általában 25—30%-kal többet terem­ nek. kellő tápanyagtartalmú. vidékenként változó. A melegfekvésű. Közepes hőigényű növény. El­ készítési módja országonként. a répa pedig étkezési célokra alkalmas. Gazdasági jelentősége Lombja takarmánynak.Cékla A céklasalátát egész évben fogyasztjuk. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. mélyrétegű. Hozama fajtától függően 200—300 q/ha.

08 mg C-vitamin 8.4 mg .05 mg B2-vitamin 0.89% 100.0 mg 1.0 mg 258.5 mg 15.4 mg 0. Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Bj-vitamin 0. is fogyaszt­ ják. Az első fejessaláta megjelenésével jelentő­ sége csökken. 1974-ben gyobb jelentősége van.00 mg P-vitamin 100—150 mg Ásványianyag-tartalma: Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor Egyéb bázis 0.2 mg 11.0 mg 30.Céklatermesztő körzetek járási bontásban. főzeléknek. Szezonja általában késő ősztől kora tavaszig tart. sütve stb. nálunk csak salátát készítenek belőle. levesnek.

Hazánkban Lippai a XVII. A takarmányrépában és az emberi táp­ lálkozásra kinemesített répákban viszont a saponin és a betanin már csak elenyésző mennyiségben található. amíg a fajtára jellemző formát el nem éri. és a XX.. században fogyasztották.és a céklarépa répatestének kialakulásában a gyökér szerepe lényegesen vagy teljesen lecsökken. Az első évben fejleszti ki gyökerét. fő elő­ fordulási helye a Földközi-tenger környéke. és III. sz. 159 . míg a takarmány. században kezdődik. század óta ismertek. maritima. az íz megjaví­ tására nem volt szükség. A répákat rendszeresen csak az i. A takarmány. Ebből a vad növényből időszámításunk előtt a IV. Kezdetben az első lomblevél megjelenéséig a gyökér lassan fejlő­ dik és később a tartalék tápanyagok felhalmozódásával fokozato­ san vastagodik addig. a gyökérnek is van szerepe. Az egyiptomiak. Növénytani jellemzése Kétéves növény. században vörös. sárga és fehér vál­ tozatot ír le. és V. illetve a XVIII. a hosszú fajtáknál azonban hasonlóan a takarmányrépákhoz.Származása. a görögök és a rómaiak is ismerték a béta répát. A cékla répatestének kialakításában a gömbölyű fajtáknál kizá­ rólag a szik alatti szárrész (hipokotil) vesz részt. amelynek a levelét használták fel zöldségként. s már megkülönböztettek a mángold mellett egy vörös és egy fehér változatot. A modern étke­ zési céklarépafajták pedig csak a XIX. a második évben pedig a virág-. mert a szelekciónál és a nemesítés­ nél a nagyobb cukortartalom volt az elsődleges cél. században keletkezett a Földközi­ tenger nyugati vidékén az első mángoldszerű kultúrforma. illetve a magszárát.és cukorrépa szántóföldi termesztése csak a XVI. A vadrépának magas a saponin. A cukorrépa is jelentős mennyiséget tar­ talmaz ezekből az anyagokból. Morfológiai szempontból a cukorrépa áll legközelebb a vad alak­ hoz. II. a répatestet és levélrózsáját. keserű ízű. amelyek­ től kellemetlen.és a betanintartalma. elterjedése A cékla ősének tartott vadalak a Béta vulgaris var.

vagyis a répatestet és a levélrózsát. de előidézheti a ked­ vezőtlen talaj vagy a nem megfelelő tápanyagellátás. Az oldalgyökerek egymással átellenben a karó­ gyökér két oldalán helyezkednek el. B: „normális” má­ rű külső részén keletkező sodlagos vastagodás. köztük a raktározó mat többször ismétlődik. A céklánál jellegzetes a gyűrűképződés. ny= a kambiumgyűrük stb. vagy a sárgaré­ pánál a vastagodás egy kambium tevékenységén alapszik. s csak másodsorban újabb szö­ vetek keletkezése. mf=másodlagos fatest. míg 160 . A lila színű pigmen­ tek nitrogént tartalmazó antocianint. folytatja. parenchimaszövetek (pa) (Terpó. 1965 nyomán) amelynek eredményeként egy koncentrikusan elhelyezkedő. addig a céklánál a vastagodást ugyan a primer kambium vezeti be. harmadik kambiumgyűrű f=fanyaláb. Ez a folya­ által lefűzött faháncs-edénynyalábok. Megfelelő növekedési feltételek mellett a cékla az első évben ve­ getatív szerveit fejleszti ki. Míg a reteknél. A cékla karógyökere — kijutva a répatestből — 1—2 m mélysé­ gig is lehatolhat a talajba. k—elsődleges kéreg.és háncsgyűrűből álló gyűrűrendszer alakul ki. C—D: új kambiumgyűrük keletkezése. illetve fehérgyűrűség részben fajtatulajdonság. A világos-.A vastagodást elsősorban a meglevő szövetek növe­ kedése okozza. majd az így A cékla répatestének kialakulása. de mégis egy pericik­ lusból keletkező második kambium. vázlatosan képződött szekunder gyű­ A: fiatal gyökér elsődleges szövetekkel. A háncsszövet sejtjeiben antocián található. h=háncsnyaláb. Az oldalgyökerek kiterjedése pedig a 40— 60 cm-t is elééri. míg a sárga és narancsszínű pigmentek flavocianint tartalmaznak. k=kam­ biumgyűrű. egy-egy fa. Ezek a színanyagok okozzák a cékla halványabb és sötétebb színének váltakozását.

illetve a gomolyok sorokban helyezkednek el a virágszá­ rakon. fekete mag van. Levelei csupaszak. A virágok.a második évben magszárat fejleszt és magot hoz. esetleg feljebb elágazik. néha 5 apró. vagy ha a fiatal növénykék fagyot kapnak. Virágszára lágy szár és 80—100 cm-es magasságúra nő. Chroboczek megállapításai szerint 100%-os felmagzást érhetünk el az egyéves céklánál. a máso­ dik évben a magszáron szár­ leveleket hoz. Termése gomolyból álló csalmatok. Előidézheti a felmagzást a hosszan tartó szárazság utáni esőzés is. Azonfelül vissza lehet szorítani a céklát a vegetatív állapotba úgy. Virágai hím­ nősek és idegenbeporzók. tehát átlép a gene­ ratív szakaszba. pl. hogy ennél magasabb. Szerkezetére az ötös szám jellemző. ha a növényeket tartósan 10—15 °C hőmérsékleten tartjuk. A pollen előbb érik be. Levélzete. és a fejlődéstől függően már tőben vagy az alsó harmadban. Az elágazás erőssége is változó. Csírázása 6—7 nap. A gomoly ezermagsúlya 13-22 g. Csírázóképességét 3—4 évig tartja meg. de változat­ lanul egyforma hőmérsékleten tartjuk. Virágzata gomolyos fürt. A szög­ letes szár csupasz. ha a csírázásnak indult magot hosszabb időn át 0±5 °C hőmérsék­ let éri. Rendellenes behatásokra a cékla még az első évben felmagzik. Egy gomolyban 2—3. fényesek és színük fajtától függően a világos­ zöldtől egészen a sötétvöröA cékla virágszerkezete 161 . mint a bibe. amelyek tőrózsát alkotnak. Az első évben tőleveleket fejleszt.

Biológiai igénye Fényigénye. illetve szelekcióval a fajták minőségét nemcsak fenn­ tartani. A nemesítés helyzete Azokban az országokban. vala­ mint az alsó szárleve­ lek nyelesek. Markov—Haev szerint a fejlődési hőoptimuma 19 ±7 °C. Transzspirációs hányadosa 300—400 (Somos. Gyengébb fényviszonyok között is fejlődik. Vízigénye. Nappalközömbös nö­ vény. de az időszakonként jelentkező vízhiányt sem sínyli meg komolyabban. amelyekben céklát termelnek. tompák és alak­ jukban a levélnyélnél összehúzottak vagy szív alakúak. vagyis fokozni is lehet.sig váltakozik. rövid nyelűek vagy ülők és az alapjuknál a szélek hullámosak. A sárgarépához hasonlóan elsősorban a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában kíván elegendő nedvességet. foglalkoz­ nak a termelt fajták fenntartásával is. tojásdaCéklamag (Fotó: Kováts Z. Elegendő talajnedvességet kíván. de hegye­ sek. vala­ mint a fajták fenntartó és javító nemesítésére szorítkozik. A vi­ lágos levelű céklának lehet sötétvörös gumó­ ja. A csírázás 8 °C fölött indul meg. de cukortartalma csökken. Hőigénye. A szár felső részén levő levelek alakjukban hasonlóak a tőlevelekhez. Szigorú és következetes faj­ tafenntartással. A tőlevelek. A levél színe és a gumó színe között nincs határo­ zott összefüggés. de javítani. Közepes hőigényű növény. 1967). Ezen mun­ 162 . Hazai céklanemesítésünk is a külföldi fajták honosítására. akárcsak a cukorrépának.-né) dok.

sárga és vörös színűeket ismerünk. a henger alakúé 4% körül van. gömbölyű és hosszú típusokat. illetveacékla alakja is. A répák gépi tisztításánál és feldolgozhatóságánál a henger alak előnyös. Az ebből kihasadó. illetve egyedek kiemelésére. akár szeletelik. amelyek egyes igényeknek fokozottab­ ban felelnek meg. Minél szabályosabb a henger alak. Tenyészidő alapján ma már nem szükséges a csoportosítás. akár kockázzák a céklát. mert a termelt fajták tenyészideje többé-kevésbé azonos. sötétbordó vagy lila színű húsra vonatkoznak — fontos tényező a forma. fehérgyűrűmentes. Pl. míg a hosszú fajták közül a hengeres alakú. Az eddigi konzerv­ ipari tapasztalatok azt bizonyítják. mivel egyre inkább a feldolgozó ipar számára termelünk. ezek sze­ rint megkülönböztetünk lapos. elütő. erősebb lombú típus a Bíborhenger. mint a gömbölyű fajtáké. illetve lila színű fajtákat lehet megtalálni. Nálunk csak a vörös. Színük szerint fehér. A minőségi mutatók mellett — amelyek az egyöntetű. A céklafajták értékelése A céklarépákat alakjuk szerint három típusba sorolhatjuk. Lombhosszúság szerint hosszú. tompa vé­ gűek elterjedőben vannak. hengeres fajták. hegyes fajták csaknem mindenütt kiszorultak a termelésből. annál kevesebb a hulla­ dék. a Formanova fajta aránylag gyenge lombbal rendelkezik. hogy a salátának feldolgozott gömbölyű cékla hulladéka 5—10%. A nemesítő munka célját napjainkban a konzervipar igénye hatá­ rozza meg. középhosszú és rövid lombú faj­ ták vannak. Ennek megfelelően kerültek kinemesítésre az utóbbi években pl. 163 . A hosszabb te­ nyészidejű. mint a régi fajták. Ezeknek tenyészideje viszont nem hoszszabb. hosszú. a hosszú. amely nyüvőgépi szedésre alkalmas.ka során megvan a lehetőség a céklapopulációból olyan típusok.

Közepes termésho­ zamú. fehérgyűrűsségre kissé hajlamos. hanem mint típus is elterjedt. kissé nagyobb. színe kissé sötétebb a Detroiténál.) Bíborgömb Lombja erősebb. Nemcsak mint fajta. A répa gömbölyű vagy kissé szögletes formájú. Syn. jó minőségű fajta. egyébként színben. mint a Detroité. fehérgyűrűsségre való hajlama azonban hasonló. Gyökere finom. nye­ le pirosas. Az öszszes fajta közül a leg­ kisebb lombbal rendel­ kezik. Közepes hozamú. zöldespiros. Színe szép lie lásvörös. 164 . Detroit fajta (Fotó: Tuza S.: Rote Kugel — lénye­ gében a Detroit fajta német neve. A répa szabályos gömb. New Globe és Boltardy fajták pedig a Rote Kugel holland származékai. jó minőségű. formában hasonló.Termesztett fajták Detroit Levele hosszúkás. Gyökere finom. finom lombú.

el­ durvul. szép piros színű fajta. deformálódik. gyakran nem fűződik be.) Bordó Lombja középerős fejlődésű. A répa gömbölyű. gyűrű nélküli. a levél erezete vörös A répa nagy. középmagas. Színe kárminvörös. piros ár­ nyalattal.Bíborgömb fajta ( Fotó: Tuza S. hanem a répa testből egyen­ letesen megvastagodva folytatódik. Ha kissé túlfejlődik. hosszúkás levélzettel. Gyökere közepes. húsa teljesen piros. levélzete sötétpiros. Gyökere erős. Termőképessége közepes. 165 . erős. Jó minőségű. enyhén vagy erősen lapított. a fehérgyűrűsödésre igen hajlamos. Egyiptomi lapos Lombja nagy. Színe sötétzöld.

Gyökere közepesen erős vagy finom. tompa végű. a gyűrűk alig látszanak. amelyektől finomabb lombjával. Hasonló fajták a Bíborhenger. amelyet a Formanova típusból 166 . viszont a környező országokban még mindig termelik. A répa henger alakú.) Színe sötétvörös. Gyökere finom. illetve finomabb húsával különbözik. jó minőségű fajta. az Obelisk. Színe középzöld sötétvörös-zöldes színező­ déssel. pirosas színeződéssel. Nagy hozamú. Formanova Lombja finom. Formanova fajta (Fotó: Tuza S. A vége. A termelés­ ben a finomabb. hasonlóan a vállhoz. enyhén csapott vállal. Bíborhenger Lombja közepesen erős.A hazai fajtajegyzék­ ből törölték. egyszínű. gyengébb répájával. többnyire kissé hajlított. jobb fajták foglalták el a helyét. Konzervipari feldolgo­ zásra alakja miatt nem alkalmas. A répatest a közepén enyhén bekarcsúsodik. a gyűrűk alig vagy nem is látszanak. csapottan megy át a gyökérbe. Színe sötétvörös. gyenge. finomabb. Színe középzöld. A répa henger alakú. hosszú. illetve a Konzervideal.

Cylindra Lombja erősebb. A talajjal és a tápanyagokkal szembeni igénye hasonló a cukorrépá­ éhoz. tehát a humuszban gazdag. Nagy hozamú. megőrizve annak fi­ nom húsminőségét. mint a Bíbor­ hengeré.szelekcióval állítottunk elő. A répa testesebb és főleg zömökebb hen­ ger. egyszínű. A Formanova faj­ tától erősebb lombjá­ val és erőteljesebb ré­ pájával különbözik. humuszos vályogtalajok. mint akár a For­ manova vagy a Bíbor­ henger. meg­ felelő tápanyaggal rendelkező mély rétegű. na­ gyobb. színe azonban hasonló. A talaj típusa a minőségre és a ho­ 167 .és a cukorrépa. jó minőségű fajta. a gyűrűk alig vagy egyáltalán nem látszanak. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. Mindenütt megterem. jó vízgazdálkodású. 1972). mély rétegű talajban (Tiborcz. Színe sötétvörös. Termesztéstechnológiája Talajigénye A céklatermesztés számára optimális talajok a meleg fekvésű. és keskeny hegyben végződik. ahol a takarmány.

P2Os 60—80 kg/ha. pillangósok után vetve elhagyhatjuk a nitrogénműtrágyát. Lehető­ leg a 4—5 éves vetésforgót tartsuk be a kórokozók és kártevők el­ szaporodásának elkerülése végett. A cékla elsősorban káliigényes. vagy legfeljebb indításnak 30—40 kg/ha ha­ 168 . A céklát többnyire másodveteménynek vet­ jük. Vetésforgó Előveteménynek minden zöldségféle számításba jöhet. cukortartal­ muk pedig kisebb lesz. A klórra nem érzékeny. Céklát cékla után vagy takarmányrépa után ne tegyünk. Ebben az esetben a műtrágyák mennyiségét az elővetemény be­ folyásolja. Homoktalajon gyenge hozamot ka­ punk és a minősége sem lesz kielégítő. illetve dönti el.zamra döntő jelentőségű. Túl sok nitrogénműtrágyát — főleg egy adagban — ne adjunk. A foszfor. Semmi esetre se adjunk istál­ lótrágyát közvetlenül a cékla alá. Tápanyagellátás Közepes tápanyag-ellátottságú talajon az alábbi műtrágyamennyi­ ségeket ajánljuk a betervezett hozamtól függően: 200 q/ha tervezett hozamra hatóanyag kg/ha N 60—80 kg/ha. a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig lehetőleg két részletben ad­ juk. Hasonló eredményre szá­ míthatunk a túl kötött agyag. A második év az optimális. szántás előtt. mert a répák laza szövetűek lesznek. A pH-igénye kö­ zömbös vagy gyengén savanyú (6—7 pH). amely istál­ lótrágyát és őszi mélyszántást kapott. különösen répaképzés alatt. Pl.és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. K20 220—230 kg/ha. vagy az öntözővízzel juttassukki. Felét vetés előtt. kelés után egy hónappal) szórjuk ki. még abban az esetben is. a másik felét pedig a második kapáláskor (kb.és vályogtalajokon is. ha másodterménynek termesztjük.

túlfejlett és deformált ré­ pák képződnek. hogy mekkora nagyságú céklát kívánunk ter­ meszteni.vagy takarmányrépa vetéséhez használatosak. A monogerm drazsírozott. ezért április közepe előtt nem­ igen kerülhet sor a vetésre. A vetőgépek közül alkalmasak mindazok. 169 . elhagyhatjuk. vagy pillírozott mag előnye. figyelembe véve azt is. A vetőmag mennyisége a kívánt csíraszámtól függően változik. Ennek megfelelően a hektáronkénti vetőmagszükséglet 12—16 kg. A hatóanyagarány 1:1:3. esetleg 1:1:4. Ha a répa finomságát. A sortávolság általában 32—42 cm között van. Talaj-előkészítése. az egyelést. jó ízét meg akarjuk tartani. illetve az adandó foszfor és kálisó mennyi­ sége is. jól csak 8 °C fölött csírázik. Mészhiány esetén ne meszezzünk közvet­ lenül a cékla alá. egyelnünk kell. Monogerm mag mel­ lett elegendő 7—8 kg vetőmag is. Mészigénye közepes.tóanyagot adhatunk. Ugyancsak befolyásolja a nitrogénmennyisé­ get a tápanyag-egyensúly. A cékla magja egy­ öntetűen. Vetését tehát a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük be. amelyet lehetőleg ve­ gyünk figyelembe. amelyek cukor. hogy a vetőgépet beállíthatjuk a kívánt tő­ számra és az egyik legnagyobb munkaerő-szükségletet jelentő mű­ veletet. vetése Ősszel a talajt legalább 30 cm mélyen szántsuk. Ezzel szemben rövid tenyészidejénél fog­ va — 100 nap körül — április közepétől július közepéig vethetjük. mert a közvetlen meszezés a répa színét és ízét rontja. Friss istállótrágya hatására rossz ízű. Amennyiben gomolyokat vetünk. akkor ne hagyjuk túl nagyra nőni.

8 + 4.1 + 4. Nagy gondot fordítsunk arra. illetve kapálást iktassunk be. Eddig legjobban bevált módszer a Nata + Pyramin kombináció.Növényápolása Hagyományos vetés után az első és legfontosabb művelet az egyelés. te­ hát nemcsak kultúrigénye.0+4.0—4. akkor lehetőleg két talajlazítást. mint a gyökérzöldségfélék.3 kg/ha 7. hanem a gyomirtó szerek iránti érzékeny­ sége is hasonló. Ha vegyszeres gyomirtást nem alkal­ mazunk.0—3. amelyet 2—4 lombleveles korban végezzünk el. A Natánál ügyeljünk arra. hogy a vegy­ szert kell a vízhez adni és nem fordítva! A kimért gyomirtó szereket géptípustól függően hektáronként 5—600 1 vízben oldva permetezzük ki. .3 kg/ha. így az ott felhasználható gyomirtó szerek sem alkalmasak a céklarépa gyom­ irtására. mert az átfedéseknél rendszerint fitotoxikus károk keletkezhetnek.0%-os szervesanyag-tartalomnál: 6. fajtától függően 12—15 cm-es tőtávolságra. A cukor.és takarmányrépával azonos fajhoz tartozik.3 kg/ha 7. Vegyszeres gyomirtása A cékla más családba tartozik.0 %-os szervesanyag-tartalomnál: Középkötött talajon 2. Szerves anyagban gazdag talajon a Pyramin mennyiségét hektá­ ronként 4.0%-os szervesanyag-tartalomnál: Kötött talajon 3. hogy a gépaljak csatlakozásánál ne legyenek túladagolások.5—2. Szerkombinációhoz a komponenseket a helyszínen kell külön-külön kimérni és feloldani.7 kg-ra lehet emelni. amelyet a talaj típusától és szervesanyag-tartalmától függően a kö­ vetkezők szerint kell adagolni: Nata Pyramin Homokos vályogtalajon 1.

A jelenleg leginkább termelt gömbö­ lyű fajták — Detroit. 25 °C léghőmérséklet fölött a Bé­ táitól nem hatásos. Kéz­ zel is könnyű szedni. Betanolos felülkezelést 2—6 lombleveles korban végezzünk. mert hatását elveszti. Szedése A cékla fagyérzékeny. Ezenfelül megoldható a szedése az EM—11-es sárgaré­ pakombájnnal is. A megengedett sérülési százalék határán belül szedi a gömbölyű és a henger alakú répákat egyaránt. 5. augusztus eleje.8 l/ha 250—300 1 vízben oldva. mert — főleg a nehezebb talajokon — a répák­ nak csaknem egyharmada kiáll a földből. A Nata + Pyramin kombináció csak az egynyári.4 1 szert 3—400 1 vízben oldva hektáronként 1—2 lombleveles korban permetezzük ki az állományra. A sérült répának főzésnél kifolyik a leve. A hozam erősen ingadozik. illetve mélységre beállított kiemelőszerkezet a lombtalanítást is elvégzi. november elejéig szedjük ki. egy.1— 6. Ezért szükség esetén Treflánnal vagy Betanállal felülkezelést is alkalmazhatunk. Az elkészített permetlevet 3 órán belül fel kell használni. 1965). június közepe. Bordó —. 200—300 q/ha termést is adhatnak. Szedhetjük ásóval. a hengeres típusok általában 25—30%-kal többet hoz­ 171 . az évelő gyomok ellen nem. ezért a fagyok beállta előtt — az időjárástól függően —.A vegyszerkombinációt a cékla vetése után. csapadékos időjárásnál azonban nem szükséges. október. hogy a cékla a száraz periódusokat jól bírja.5 cm mélyen kell bedolgozni a talajba. Öntözés. Annak ellenére. Megfelelő magasságra. Bíborgömb. A szedés gépesítésére min­ den szedőgép és kombájn alkalmas. Száraz időjárásnál a kipermetezett gyomirtó szereket 1. répaszedő villával és répaszedő gépekkel. Ez a szakasz az áprilisi vetésű céklánál június eleje. amely a cukorrépa szedésére megfelelő.és kétszikű gyomok ellen hatásos. Július elején vetett céklánál pedig július vége.0—1. mert az esővíz bemossa. Treflánból 3. 65—75 %-os vízkapacitás optimálisnak tekinthető (Bielka. a fő növekedési szakaszban adott öntözést meghálálja. Szedésnél nagyon kell vigyázni a sérülésre. a magvak csírázá­ sának megindulásáig lehet kijuttatni.

Hűtőházi kísérle­ teink szerint a sárgarépa és a többi gyökérzöldség optimális tárolási hőfoka +1 °C volt. sérülésmentes. hogy egészséges. manipulálása A lombbal együtt szedett répákat elsősorban a lombozattól kell megtisztítani. részben pedig sűrűbb tőtávolságra vethetők. tehát nagyobb ahozam is. 8 °C fölötti hőmérsékleten a prizmák­ ban vagy pincében erősen hajtani kezd. mint a sárga­ répa vagy a többi gyökérzöldség. a cékla viszont +4 °C-on őrizte meg legjobban ízét. sem friss piaci átvételre nem alkalmas. valamint 97 %-os RP mellett 6 hóna­ pon keresztül polietilén zsákban vagy KSH-ládákban egyaránt jól tárolt. hosszúak. vagy kis mennyiségben polietilén zsákban és természetesen hűtőházban. a tároló légterének páratartalmával szemben hasonló kívánalmakat támaszt. tárolásra még kevésbé. akkor a seb­ felület bepárásodott legyen. A hengeres típusú répák részben nagyobb testűek. ennél magasabb hőmérsék­ 172 . kupacban. Ellentétben a cukorrépával. mert a sérülés meglehetősen nagy léveszteséggel jár. és az esetleges lombmarad­ ványokat kézzel szedjük le.nak. tiszta. A kombájnnal szedett és lombtalanított répát géppel is válogathatjuk. A lomb mennyisége a hozamnak ál­ talában egyharmadát. Ugyanezen oknál fogva a gyökér is a répán marad. de a felét is elérheti. ezáltal nagyobb a tőszám. vagy ha sérült. Tisztításkor tehát a géppel vagy kézzel. és az RP lehetőleg 95% körül legyen. A lefejelt céklarépa sem konzervüzemi. ládában hagyományos módon. zamatát. pincében. Tisztítása. a céklát nem lehet lefe­ jelni. A tárolás hőmérsékletével. Ezen a hőfokon. Osztályozását a megadott szabvány szerint végezzük. de lombbal együtt felszedett répákról kézzel lecsavarjuk a lombot és megtisztítjuk az esetleges földmaradványoktól is. A céklánál is — mint minden tárolásra kerülő árunál — lényeges. Tárolása Tárolható prizmákban. Vagyis 0° C alá ne menjen a hő­ mérséklet.

Ápolási munkái teljesen megegyeznek a fogyasztásra termelt cék­ láéval. hogy a fej ne sérüljön meg.leten bemelegszik és megindul a rothadás. valamint vetőmagszükséglete is azonos az árucékláéval. A vetésidő általában július elejétől július közepéig tart ugyanúgy.és lerakása nagyon kézimunka-igényes és mindemellett bizonyos mértékű sérüléssel jár.és tápanyagigénye. A dugványokat célszerű másodterménynek termeszteni korán le­ kerülő növény után. A tárolási hőfok tehát 0 és +4 °C között van. Talaj. Gépi szedésnél leggyakrabban előforduló sérülés a lombnak a szívrésszel 173 . Első évben neveljük meg a dugványokat és azokat áttelelés után ültetjük ki magnyerés céljá­ ból. jól fejlett és nem túlérett dugvá­ nyokat kaphatunk. Dugvány termesztése megegyezik az áru céljára termesztett cékláé­ val. Dugványszedésre a gömbölyű és hosszú fajtáknál egyaránt jól bevált az EM—11-es sárgarépakom­ bájn. és így októberig fajtára jellemző. mint a fogyasztási célra termesztett cékláét. illetve magasságra beállítható szedőés lombvágó szerkezet úgy tépi le a lombot. de a gépi szedés kézimunka-igénye még így is jóval alatta marad a kézi erővel felszedett dugványokénak. A tárolási módszerek részletesen a sárgarépánál találhatók. de géppel is. Kézi szedéskor a lomb lecsavarása. A megfelelő mélységre. a dugványok pótkocsira való fel. A géppel felszedett és lombtalanított dug­ ványok átválogatásakor is gondosan le kell szedni a rajtuk levő le­ vélmaradványokat. Szedését ugyanúgy. végezhetjük kézzel. Megfelelő nedvességű talajban a magvak 6—8 nap alatt kikelnek. Magtermesztése A cékla a magot a második évben hozza. mint a téli fogyasztásra vagy tárolásra kerülő cékláé.

A virágzás júniusban kezdődik és elhúzódhat őszig is. így először a magszár hajtása indul meg és a gyökeresedés elmarad. akkor gyökerük a levegőben „lóg”. és elő­ ször a gyökeresedése induljon meg. Nagyon fontos. részben a kiszáradás. Szelekció. vagy az ültetésnél nem ügyeltünk arra. Ezt a sérülést azonban a gép gondos beállí­ tásánál a minimálisra lehet csökkenteni. részben pedig a nyúlkár elkerülése végett. mint az árucékláé. Erre a dugványok átválogatásánál ügyelni kell. Ültethetjük kézzel. hagyományos mód­ szerrel tároljuk. hogy a föld jól hozzá legyen nyom­ va a dugványokhoz. Ezt a kupacolást végezhetjük kézi­ kapával és ekével is. A gömbölyű fajtákból a 10—11 cm-nél szélesebb átmé­ rőjű. A prizmák szétbon­ tása után újból válogassuk át a dugványokat.és tőtávolság általában 60 x 30—40 cm. hogy a dugvány nyirkos talajba kerüljön. vagy silány. általában októberben.együtt való kiszakadása. hogy a már virágzó vagy már magot hozó tövek kidől­ nek. vagy a hengeres céklákból 18—20 cm-nél hosszabb céklák nem alkalmasak a gépi ültetésre. 174 . A sör­ nyitóval nyitott barázdákba a kívánt távolságra rakjuk be a dug­ ványokat. valamint a sérült. fagyok előtt. így nagyobb maghozammal számolhatunk. A sor. rosszul fejlett és rosszul vagy egyáltalán nem csí­ rázó magot hoznak. Szedésideje ősszel. fajtától elütő. kapával. Ilyen esetben fordul elő. illetve köze­ pe). kártevők által (nyulak) megrágott egyedeket. Kiültetését tavasszal — hasonlóan a többi gyökérzöldség-dugványhoz — minél korábban végezzük el (március eleje. Ültetése bármely palántázógéppel elvégezhető. Ha száraz talajba ültetjük. A fő virágzási idő júliusban van. amelyről a műanyag tárcsákat leszedtük. deformált. A dugványokat főleg prizmában. Tárolás előtt a dugványcéklából ki kell szedni a túlfejlett. Tárolása. de üzemben az ültetés gépesíthető a gömbölyű és a hosszú fajtáknál is. és a beteg vagy rotha­ dásnak indult egyedeket szedjük ki belőle. ugyanúgy. Természetesen megoldható a tárolás hűtőházban is. A sorokat ajánlatos kissé feltölteni.

A cékla idegenbeporzású növény, a szél végzi a beporzást, és rend­ kívül messzire el tudja vinni a virágport. [Jensen és Bogh (in Banga, 1962) megfigyeléseket végeztek különböző fajták közötti izolációs távolság megállapítására. Méréseik alapján a szélirányban elhelye­ zett különböző fajták parcelláinál 500 m volt az a távolság, amely­ nél a szél által vitt virágpor lecsapódó százaléka már aránylag cse­ kély volt. Oldalirányban 50 m feletti távolságot ajánlanak a két parcella között.] A vizsgálatoktól függetlenül a szél által szállított virágpor lecsapódását meghatározza a szél erőssége, a virágzó tábla nagysága és a virágpor mennyisége. Az esetleges összekereszteződések elkerülése végett lehetőleg ne ugyanazon szélirányba helyezzünk két különböző fajtát, vagy ha igen, akkor közöttük lehetőleg minél magasabb szélfogók, pl. házak, fák stb. legyenek. A cékla kereszteződik a cukor- és takarmányrépával, valamint a mángolddal is. Növényápolás. Abban az esetben, ha ültetéskor nagyon letapos­ tuk a területet, a vegyszeres gyomirtás előtt célszerű sorközlazítást végezni. A későbbiek folyamán, amikor a magszárak kifejlődnek, legfeljebb gazolást végezhetünk, de a jól és időben végrehajtott vegyszeres gyomirtás után erre nemigen kerül sor. Vegyszeres gyomirtását a növények kihajtása előtt végezzük el. Erre a célra alkalmazhatók:

Afalon

4,3—5,2 kg/ha mennyiségben.

A vegyszereket 5—600 liter vízben oldva permetezzük ki, lehetőleg a dugványok kiültetése után azonnal, vagy legalábbis azok kihaj­ tása előtt, mert a kihajtott répát erősen károsítja mind a három aján­ lott szer. Esetleges gyomosodásnál, vagy ha a vegyszereket valami­ lyen oknál fogva nem tudtuk időben kijuttatni, Betanolos felülke­ zelést is alkalmazhatunk, hasonlóan, mint az árucéklánál. Öntözni csak akkor szükséges a kiültetett répákat, ha nagyon szá­ raz tavasz van. Egyébként a jó nedvességtartalmú földbe a kora ta­ vaszi ültetésű dugványok jól begyökeresednek, és a májusi esők ele­ gendő nedvességet adnak a jó magkötéshez. 175

Érés. A magszárak érésére normális körül­ mények között augusz­ tusban számíthatunk. A magvak beérése után kezdődik a növé­ nyek elhalása. [Külön­ leges ápolással újabb vegetatív, később gene­ ratív állapotba kényszeríthetjük +8 °C fe­ letti hőmérséklet, vala­ mint megfelelő fényvi­ szonyok biztosításával (Banga, 1965).] A magvak éretten világosbarnák. Akkor kezdjük aratni, amikor a magvak kétharmada érett. Aratását egyelőre Céklamaghozó tő (Fotó: Hamséros P.) kézzel végezzük. A magszárakat sarlóval vágjuk le, kis kévékbe kötve, 8—10 kévét ál­ lítsunk kupacba. Ajánlatos a kupacokat spárgával körülkötni, hogy szét ne dőljenek. Napos, száraz időben 4—5 nap alatt utóérnek és csépelhetők. Aratását a kora reggeli órákban végezzük, mert a gomolyok na­ gyon könnyen peregnek, sőt száraz időben a magszárak is letöre­ deznek. Csépelhetjük megfelelően beállított kombájnnal vagy cséplőgép­ pel. Cséplés után pár cm vastag rétegben terítsük ki a magvakat és úgy szárítsuk. A túl vastag rétegben kiterített magvak könnyen be­ füllednek és penészednek. Tisztítása szelelőrostán, majd ponyvarostán és triőrön vagy erre alkalmas tisztítógépen tökéletesen megoldható. Várható magtermés 10—14 q/ha. 176

A cékla betegségei
A cékla mozaikbetegsége. (Kórokozó: Beet mosaic vírus.) A fiatal, belső levelek erei először sárgászöldekké, majd a levelek mozaikfol­ tosakká válnak, néha gyűrű alakú sárgás foltok is kialakulnak. A levelek hólyagosak, deformáltak lesznek. A vírus mechanikailag átvihető. Fő terjesztője a fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop.). A vírus nem perzisztens. Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla, a cukor- és a takarmányrépa, ahonnan a fogyasztásra termesztett egyéves növényre a fekete répalevéltetű a vírust átviszi. Védekezés. Nem szabad vírusfertőzött maghozó dugványokat ki­ ültetni. Az elsőéves céklatáblát a maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni. A fekete répalevéltetű elleni lombvédelem fontos feladat. A répavetőmag csávázása kizárólag nagyüzemben, a levéltetvek ellen Disyston csávázószerrel 2 g/magkg adagolásában eredményes. A cékla vírusos sárgasága. (Kórokozó: Beet yellows virus.) Asárgulás a külső, idősebb leveleken gyakori. A levelek világoszöldek, majd sárga színűek lesznek. A levélerek és környékük, valamint a levélnyél kezdetben zöld marad. A fiatalabb leveleken a levélerek sárgulnak el, míg a levéllemez többi része zöld marad. A vírus mechanikailag nem vihető át. Fő terjesztője a fekete répa­ levéltetű (Aphis fabae Scop.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.). Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla és a külön­ böző gyomnövények (Amaranthus, Atriplex stb.). A védekezést lásd a cékla mozaikbetegségénél. A cékla cerkospórás levélfoltossága. (Kórokozó: Cercospora beticola Sacc.) A betegség rendszeresen előfordul; fellépése esetén a ve­ getációs idő végére az alsó levelek elszáradnak. A levélen 2—3 mm-es, kerek, lilásvörös szegélyű foltok keletkez­ nek. A foltok közepe kiszürkül, amelyen finom, szürkésbarna be­ vonat, konídiumtartó gyep fejlődik ki. A növény levelei alulról fel­ felé fokozatosan elsárgulnak, elszáradnak. A tünetek a maghozó növények szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a talajra került növénymaradványokon tömör micéliumsztromával telel át. Fertőzési forrás még a gomolytermés is, 177

amelyre konídiumok tapadnak. Kedvezőtlen körülmények közé ke­ rülve a micéliumsztroma 8 hónapig, a konídiumok 16 hónapig őriz­ hetik meg életképességüket. A konídiumok a szél vagy vízcseppek segítségével a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyíláson ke­ resztül a növénybe jut. A kórokozó számára nagy páratartalom és 21—32 °C-os hőmérséklet szükséges. Védekezés. A beteg növénymaradványokat a talajba kell forgatni. A gomolyokat vetés előtt higanytartalmú nedves csávázószerekkel (Ceresan Universal, Ceredon Special, Falisan stb.) 0,2% tömény­ ségben 30 percig csávázzuk, vagy higanytartalmú por-csávázószerekkel kezeljük 5 g/gomolykg mennyiségben. Az állomány permetezé­ sére a rézoxiklorid-tartalmú szerek (Vitigran, Cupravit, Cobox stb.) 0,4%-os töménységben, vagy a ditiokarbamátok (Zineb, Maneb, Dithane M—45) 0,2 %-os töménységben eredményesen használha­ tók. A betegség leküzdésére kizárólag nagyüzemben a Brestan 60 0,5%-ban (85—100 dkg/ha) kiválóan alkalmas. A cékla pleospórás betegsége. (Kórokozó: Pleospora betae Björl.) A savanyú, kötött, cserepes talajokon levő sűrű állományú növé­ nyeken gyökérfekély, csíranövény-pusztulás jelentkezik. A növény számára kedvezőtlen vetési mélység, vetési idő, a gyenge csírázási erélyű vetőmag a betegség fellépését elősegíti. A levélfoltok miatt levélpusztulás következik be, a gumón pedig rothadás lép fel. A betegség hatására a céklavetés sorai hiányosak lesznek, a csí­ ranövények gyökémyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek. A megbetegedett részen apró fekete pik­ nídiumok jelennek meg. Előfordulhatnak még ezenkívül a Pythium és Aphanomyces fajok is. A leveleken 15—20 mm-es — a maghozók szárán kisebb — zó­ náit, egynemű, szürkésbarna foltok láthatók, amelyekben apró pon­ tok, piknídiumok vannak. A gumón sötétszürke foltok keletkeznek, és a folt alatti részen a szövet korhad. A kórokozó fertőzési forrásai a céklagomolyok, a növénymarad­ ványok és maghozó dugványok, ahol a kórokozó peritéciummal,piknídiummal és micéliummal telel át. A gomolytermésen levő kóroko­ zó a gyenge fejlődésű csíranövényeket fertőzi, az első lomblevelek megjelenése után azonban a növények már nem betegednek meg. 178

A vegetációs időben a piknídiumból kiszabaduló piknokonídiumok a leveleket fertőzik, és a levelekről a gumóra mosódnak. Védekezés. Biztosítsuk a csíranövények kezdeti, optimális fejlő­ dését. Jó csírázási erélyű gomolyokat vessünk. A cserepesedésre hajlamos talajokat még a kelés előtt törjük meg szeges hengerrel. A csíranövények megjelenése után fontos mihamarabb elvégezni a sarabolást. Szükséges a gomolycsávázás és az állománypermetezés (lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). Céklaperonoszpóra. (Kórokozó: Peronospora schachtii Fuck.) A betegség egyes évjáratokban a cékla fiatal levelét pusztítja el, emi­ att a gumóhozam kisebb. Tavasszal és ősszel a betegség nagymér­ tékű lehet. A levél színén mellékerek által határolt sárgászöld foltok jelen­ nek meg. A levél fonákán szürke konídiumtartó gyep fejlődik ki. A tünetek a maghozók szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a gomolyban és a maghozó dugványok gumófejében vagy a cukor- és takarmányrépa gyökérfejében micéliummal telel át. Ezzel magyarázható, hogy már a csíranövények megfertőződ­ hetnek. A vegetációs időben a konídiumokat a szél terjeszti. A konídiumok csírázásához harmat vagy eső szükséges. Védekezés. A maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni az elsőéves céklatáblát. Szükséges az állo­ mánypermetezés (lásd: a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). A cékla lisztharmata. (Kórokozó: Erysiphe polygoni DC. ex Saint-Amans.) A betegség rendszeresen előfordul, a vegetációs idő második felében levélszáradást okoz. A levél színén és fonákán először foltszerűen, majd a levéllemezt beborítva szürkésfehér bevonat (ektofita micélium a konídiumláncokkal) jelenik meg. A bevonatba ágyazva később sárgásbarna, majd fekete kleisztotéciumok is keletkeznek. A tünetek a maghozók szá­ rán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a növénymaradványokon micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő konídiumok és a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják el. Vegetá­ ciós időben, meleg, párás viszonyok között a gomba terjesztői a ko­ nídiumok. Védekezés. Végezzünk állománypermetezést elemikén-tartalmú 179

Kumulus 80. Védekezés.) Lév. illetve a lárvák nagyságáról megálla­ pítható.1 %-os.szerekkel (Thiovit. A levélen tavasszal ritkán spermogóniumok és ecidiumok jelennek meg. Siarkol stb. [Kórokozó: Uromyces betae (Pers. (A lárvák kora a fejtokszélesség méreteiből. A kórokozó egygazdás. illetve elrágják a répa gyökerét. 0. ellenben jól pusztíthatok a sárgarépa fonálférgeinél már említett Shell D—D.3% töménységben. majd nyár végén ritkán teleutopusztulák fejlődnek. Az idősebb pajorok ezzel a szerrel szemben igen ellenállók. Ez az eljárás azonban csak akkor lesz igazán eredményes. egyes esztendőkben — külö­ nösen a rajzás előtti évben — súlyosan károsíthatják. kifliszerűen görbült testű pajor. A cékla állati kártevői A májusi cserebogár (Melolontha melolontha L. Magas hőmérsékleten a Karathane FN 57 0. A beteg­ ség szórványosan jelentkezik. a Karathane LC. Nyáron a leveleket vörösbarna uredopusztulák borítják. amelyeknek nyáron több nemzedéke fertőz. Legfőbb terjesztői az uredopusztulában fejlődő uredospórák.) és egyéb más cserebogárfajok lárvái. a pajorok. a Morestan 0. hervadó növény kihúzásakor a gyökérzet közelében rendszerint megtalál­ ható a jellegzetesen. A pajorok ellen 50—100 kg/ha Hungaria L 2 vagy 16—18 kg/ha Hungaria L 7 talajba dolgozása szükséges. valamint az egyéb. majd teljes pusztuláshoz vezet. Nagy gazdasági jelentősége nincs.05 %-os. A védekezést lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál.a céklát. A cékla vetése előtt tájékozódni kell a talaj pajorfertőzöttségének a fokáról és a pajorok életkoráról. az elsőéves lárvák ellen alkalmazzuk. A permedéhez nedvesítőszert kell adni.).) Ha négyzetméterenként 4—8 darab másodéves vagy 2—5 darab harmadéves lárvát találunk. ami azonnali hervadáshoz. vagy az adott területen és esztendőben le kell mondani a vetésről. Céklarozsda. A pajorok megrágják. Egy-egy pajor tovább vándorolva több növényt is kipusztít: Az ilyen lankadó.]. 0.05 %-os töménységben használhatók. Nemagon és Di-Trapex elnevezésű szerekkel. akkor vagy talajfertőtle­ nítésről kell gondoskodni. ha azt a rajzást követő évben. 180 .

A fonálféreg a megtámadott növény gyökerein élősködik. így a sávos répabarkó (Chromoderus fasciatus Müll. A cékla répatestét a föld felszínén támadja meg. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. Corymbites ssp. Azonos a sárgarépát károsító fonálférgek elleni védekezéssel. Kártétele inkább helyi jelentőségű. Répafonálféreg (Heterodera schachtii Schmidt). Lárvája gyakori károsítója lehet a céklának is.általános hatású talajfertőtlenítő szerekkel (a feltüntetett dózisok egyharmadával is). és szabálytalan odvakat rág benne. mozgatására. Az imágó karéjokat rág a szik­ leveles és a néhány leveles répán. Egyik elsőrendű tápnövénye a cékla. Lárvája — a többi bagolypille hernyójától eltérően — nappal táplálkozik. Lárvája a répa gyökerét rágja. A barkók közül esetenként még több más faj is károsíthatja a céklát. de mély fekvésű.). esetleg elszáradnak. Később a beteg növény levelei világos­ ra színeződnek. s így a her­ nyót nappal is megtalálhatjuk. Egyébként a védekezés megegyezik a vetési bagolypille elleni eljárásokkal.) is gyakori károsítói lehetnek a céklának. éjjel viszont újra felfrissülnek. A répatesten a kárkép jelleg­ zetes „szakállosodás” formájában jelentkezik. karéjozza vagy azt teljes egészében el is fogyasztja. nedves talajokon nagy károkat okozhat. Gamma bagolypille (Autographa gamma L. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépa talajlakó kár­ tevői elleni védekezéssel. Védekezés..). A drótférgek és az áldrótférgek (Agriotes ssp.. stb.). amint a leveleket szabálytalanul rágja. A rajzás évében talajművelő eszközökkel is gyéríthetjük a kár­ tevőt. meleg tavaszon okozhat kárt. ugyanis a talajba csomókba lerakott tojások és fiatal lárvák igen érzékenyek a talaj forgatására. Melanotus ssp. Védekezés. Kártétele következ­ tében a nyári hónapokban a levelek nappal feltűnően lankadnak. A korai vetésű céklát károsítja. Általános gyomirtással csökkenthető a tojások száma. 181 .). Az ellene való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. Szá­ raz. Lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris Germ.

A levéltetű a maghozó növényeket is megtámadja. Répalégy (Pegomyia hyoscyami Panz. Kártételével csak hűvös nyarakon találkozhatunk. elsárgulnak. A ki­ fejlett bogár ellen még 40 kg/ha adagú Wofatox porozó kiszórása is védelmet nyújt. A nyár végére az erősen megtámadott növény levelei a földhöz simul­ nak. A légy lárvái. A fonáki részen tömegesen szívogató levéltetvek gátolják a növények fejlődését. A maghozókon parathionos permetezéssel vagy porozással vé­ dekezhetünk.vagy Lindan-tartalmú szerekkel porozzuk vagy permetezzük le. A 3—4 nem­ zedéki! kártevő hernyói a maghozó növényeket is összefonják. megfeketedik. A fiatal lárvák Parathion-tartalmú szerekkel pusztíthatók. Védekezés. Közvetlen kártétele a többi levéltetűfajéhoz hasonlóan a levelek szívogatásából áll. Kisebb jelentősége miatt védekezésre ritkán kerül sor. Az ország déli részén okozhat károkat a céklában a területen.a fekete barkó (Psalidium maxillosum F. Később a szívlevelek összesodródnak. a hegyesfarkú barkó (Tanymecus palliatus F. Répaaknázómoly (Scrobipalpa ocellatella Boyd. Egyébként a torzulásos tünetek — azonos kártevőlétszám mel­ 182 . a répafej közepe pedig elbarnul.). A répaprizmát és környékét Parathion.). a virágokat és a magvakat megrágják. torzultak lesznek. de még a tárolás alatt is. Mindegyik faj ellen hatásos megelőző védekezés az előveteménynél és az adott évben végzett gondos gyomirtás. a nyüvek a két levéllemez közötti sejteket fogyasztva hólyagos aknákat készítenek. de szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészség­ ügyi előírásokat.).) stb. majd megfeketednek. A levelek bekunkorodnak. illetve hámozgatásában nyilvánul meg. Védekezés. A répa betakarítása után minden répamaradványt mélyen le kell szántani vagy egyéb módon megsemmisíteni. A túlszaporodás évében a bevándorló imágók ellen a tábla szélére húzott és idegméreggel beszórt barázdával védekezhetünk. Közvetve a vírusos sárgaság terjesztésével okoznak kárt. Fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop. amely a tojásrakó nőstények számára kedvezőtlen körülményeket teremt. Kártétele kezdetben a fiatal répán a levélnyél és a levél aknázásában. jelentős terméshozam-csökkenést idézve elő.).

A répavetőmag csávázása — kizárólag nagyüzemben — Dysiston csávázószerrel 2 g/gomolykg adagolásban eredményes levéltetvek ellen. mint az elsőéves növényeken.lett is —kevésbé szembetűnőek a maghozókon. 183 . Védekezés. Megegyezik a sárgarépát károsító levéltetvek elleni védekezéssel.

Táplálkozási jelentőségét növeli. Rövid tenyészideje. Az egy főre eső fogyasztás 2. a téli retek kétéves növény. hogy a hónapos retek vitaminokban és ásványi anyagok­ ban gazdag.03 kg/év. A fóliás termesztőberendezések hasznosítási rendjé­ ben — enyhén fűtött és fűtés nélküli termesztésben egyaránt — egyik legfontosabb hidegtűrő zöldségfajunk a hónapos retek. hogy külföldi mérések alapján — egyes fajtáknál — még több C-vitamin-mennyiséget is kimutattak. kis vízadagokkal öntözzük. amikor más friss zöldségfaj még nem vagy csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. Legnagyobb területen fóliás termesztőberendezések alatt haj­ tatják. Nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. a téli retket július végén vethetjük. A táblázat adatai igazolják. 1966) 35—50 mg C-vitamint mutattak 184 . Növényházban vagy fólia alatt egyaránt hajtható. alacsony hőmérsékleti igénye gazdaságos termesztését az év nagy részében lehetővé teszi. Gazdasági jelentősége Hazánkban a retket szabadföldön — a fontosabb zöldségfajokhoz viszonyítva — kisebb felületen termesztik. a nyári retket március—áprilisban. Magja már 2—3 °C-on csírázik. Hajtatása viszont jelen­ tős. A hónapos retket február—márciusban. A retek hidegtűrő növény. laza szerkezetű tápanyagban gazdag talaj szükséges. hogy az év azon időszakában is biztonsággal hajtatható. Bulgáriában (Madzsarova. Várható termés 70—200 q/ha. A gumóképzés kezdetéig kevesebb.Retek A hónapos és a nyári retek egyéves. Rendszeresen. azután több vizet igényel. Megjegyezzük.

0 mg 0.00 mg% klorofill. 4.00 mg% C-vitamin.és butil-mustárszintén változik a fajta. 185 . A retek táplálkozási értékeinek fajta. A hónapos retek tápértéke (Tarján—Lindner. 1959 nyomán) (100 grammra vonatkoztatva) Kalória Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok B1 b2 14 1. Vizsgálataik alapján a lomb beltartalmi ér­ tékei kedvezőbbek a gumó ér­ tékeinél.2 g 0.56% nyers zsírok és 0. A lombban. 190. annak mennyiségét a az évjárat nagymértékben befo­ kéntartalmú allil. 62.1 mg 20.32 mg% karotin. lyásolhatja. E fajtára jellemző a finom. friss leveleket is.44% fehérje. 0.33 mg% foszfor.00 mg % vas.7 g 100 30 /tg 0. 43.74% cellulóz található. s mint C-vitaminforrást a paradicsommal egyen­ értékűnek tekintik.6% cukortartalmat is meghatároztak a retekben.ki a piros színű hónapos retek gumójából. A retek jellegzetes csípős ízét olaj adja.52% hamu. 3.66% szárazanyag.5 mg 40. szőrözöttség nélküli lomb. 4.0 g 0. a talaj. táblázat.1 g 3. a termesztésmód. 0.0 mg 32.85 % cukor. Egyes fajtáknál (Perla) a gu­ món kívül fogyasztásra java­ solják — és fogyasztják — a zöld.0 g 95. 1. A mustárolaj-tartalom és a termesztésmód függvényében.0 mg 100—120. Méréseik alapján 2. a talaj. összetételét.0 mg Nikotinsav C P Ásványi anyagok Kalcium Vas Foszfor 10. friss anyagra vonatkoztatva 5.

Japánban. amelyben a gyökér és a szár egyaránt részt vesz. A levél lantosan szeldelten tagolt vagy ép. bar­ nássárga. Első évben dugványt neve­ lünk. és egy vad retek. A retek gyökéralakja rendkívül változó. magszárat. a termesztett retek a tengerparti Raphanus maritimus L. A héj szí­ ne lehet fehér. 1967). Mongólián keresztül. ma­ got. a Raphanus rostratus D. piros-fehér. ami Görögországban és Ázsiában található vadon. Sztojanov véleménye szerint. rózsa­ szín. A nyári és téli reteknél répatest alakul ki. Magyarországi termesztését. piros. Indiában szintén széles körben termesztették.C. fekete. keresz­ tezéséből származik. A téli retek kétéves.Származása és elterjedése A retek egyik legrégebben termesztett zöldségfajunk. Növénytani jellemzése A hónapos retket a gumószerűen megvastagodott szik alatti szárból (hipokotil) képződött gumójáért termesztjük. Ősalakjának előfordulási helye valószínűleg Elő-Ázsia. A hús színe fehér vagy sárga. a gumót. még abban az év­ ben fejleszti ki a levélrozettát. Európába Marco Polo hozta be Kínából. A hónapos és a nyári retek egyéves. a következő évben te­ rem magot. lilás. Széle fo­ 186 . a sokoldalú felhasználás módjait Lippai Posoni kert című munkájában 1664-ben részletesen ismer­ teti (Somos.

Színe világoszöld. Felülete sima. A mag szivacsszerű Retekmag bélbe van ágyazva. Egy-egy virág kb. fel nem nyíló becő. amikor a virágból kibúvik. A virágok aprók. felrepedés előtt megérik. 4-es szám jellemző rájuk. A keresztezést ebben az időben végezhetjük legjobb ered­ ménnyel. A virágszín intenzitása szoros korrelációt mutat a gyökér szí­ nével.(Fotó: Kováts z. hegye pedig csőrben végződik. Magas hőmérsékleten (30 °C fe­ lett) a bibe beszárad. A termő még a bimbóban. A vi­ rágpor életképességét 3 napig őrzi meg. A lilás gumószín sötétlila vagy világoslila virág­ színnel társul. 3 napig virít. kerek. A retekfajták többsége idegenbeporzó.gazott.8—1 méter magasra is megnő. váltakozva elágazó. A magszár 0. hamvaszöld vagy sötétzöld. tojás alakú.-né) 187 . A virágzás napos időben 17—18 °C hőmérsékleten. Gyakran pigmentálódott. Egy virágzat nyílási ideje 15—30 napig. A megtermékenyülésre akkor a legfogékonyabb. A virágzás a kiültetés után 45—60 nap múlva várható. Madzsarova (1966) megfigyelése szerint még a káposztafélékkel is kereszteződhet. Lemeze nyélrefutó. Hosszúsága 3—6 cm kö­ zött változik. A porzók a virág nyílása után 3—4 órával repednek fel. az egész tő virágzása 25—30 napig tart. nem termékenyül. 7—9 óráig intenzív. A retek könnyen kereszteződik a repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum). A le­ vélnyél húsos. ibolyaszín stb. ritkán szőrözött. A porzók száma 6 db. — a fajtától függően. az időjárástól függően. de nagy számban találunk önbeporzó fajtákat is. A szár vastagsága. az elágazódások száma függ a tenyészterülettől és az elrendezéstől. Termése két termőlevélből alakult. A sziromlevelek színe lehet fehér. rózsaszín. felülete serteszőrös vagy csupasz. Viszonylag gyakori az önmeddőség is. 4 + 2-es elrende­ zésben. A virágzat fürt alakú. A piros vagy rózsaszín gyökerű fajták virágszíne fehér vagy sötét rózsaszín. A becő külső részén hoszszanti barázdák találhatók.

nagy lég.és talajnedvesség biztosításával. Magja már 2—3 °C-on csírá­ zik. Gyakorlati megfigyelés az is. Hosszúsága 3.Raphanus sativus convar. a gumóképződés kezdetéig tartsuk 10—12 °C-on. barnás-rózsaszí­ nes. erős hideghatás azonban korábbi magszárba szökést okoz. hogy az alacsony hőmérsékleten (5—10 °C) nevelt retek nehezen fejleszt magszárat. 188 . Kelési hőoptimu­ ma 15—20 °C. niger Biológiai igénye periderma elsődleges kéreg Hőigénye. hogy magas hőmérséklet és csekély talajnedvesség esetén a gumó durva és „csípős” lesz. Csirázóképességét 4—5 évig tartja meg. növekedéskor —6 °C hideget is kibírnak. Hosszan tartó. Posta kísérletei alapján javasolja. Raphanus sativus convar. A gumóképződés idején 15—20 °C-os hőmér­ séklet az optimális. Téli termesztésnél alacsony hőmérsékleten tartva (8—10 °C) is kifejlődik a gumó. A tenyészidő azonban az optimális 22—26 napról 50—60 napra nyúlik. epidermisz elsődleges kéreg kollaterális nyitt szállító­ nyaláb háncsrész nyalábkambium interfoszkuláris kambium kollaterális nyilt szállító­ nyaláb farész bélszövet ded. Ezermagsúlya 6— 10 g.70 mm. majd 4 lombleveles korig. Mankouki megfigyelte. Opti­ háncstest mális hőigénye Markov—Haev (1953) sze­ rint 13 ±7 °C. Kelés A retek metszetének vázlata után csökkentsük a hőmérsékletet. szélessége 2. A fiatal növénykék csírázáskor —3 pC-ot. a fényhez igazodva. hogy a tenyészidőben egy­ ségesen 12 °C hőmérsékletet tartsunk. radicula L.12 mm. A retek hi­ degtűrő növény.

Somos kísérleteiben áprilisi vetés esetén. Optimális nedvesség. Az egyenetlen vízellátás a gumó felrepedéséhez. míg 8—10 órájs megvilágítás mellett 101 nap múlva indult magszárba a hónapos retek. Kedvező hőmérsékleten (18—25 °C) és hosszú megvilágítás mellett (16—18 óra) rövidebb ideig tart. kora tavaszi hajtatásnál gyakran megfigyelhető. de szintén gyorsan magszárba indul. A magtermesztésben a vetés. Kevés fényben megnyúlnak a növények. Fénystádiuma Nikolova vizsgálatai szerint 11—35 nap. természetes naphosszú­ ságú teljes fényben 66 nap múlva. illetve ültetés idejét úgy kell időzít teni. 189 . a gumóképzés kezdetétől — egyenletes elosz­ tásban — több vizet igényel. megfelelő hőmérséklet együttes hatására gumót fejleszt. nagy lombozatot fej­ lesztenek.A túl magas hőmérséklet (32 °C felett) és kis páratartalom — kü­ lönösen virágzáskor — a virágok rossz termékenyülését idézi elő. hogy a virágzás ideje lehetőleg ne essen egybe a nagy nyári melegekkel. Ez téli. A jó minőségű retekterméshez a tenyészidő folyamán elegendő nedvességről kell gondoskodni. A retek hosszúnappalos növény. hosszú nappal és alacsony nedvesség mellett viszont a retek gyorsan magszárba szökik. ami főleg a hajtatásban nem kívánatos. mint a hónapos retek fejlő­ déséhez. Nyári vetésből. Fényigénye. A gumó­ képzés idején a talaj vízkapacitása-60—65% között legyen. A szerzők egybehangzó megállapítása. deformálódásához vezet. hosszú megvilágítás. Somos megállapítja továbbá. A sok víz bujább levélképződésre serkenti a növényt. Száraz talajban pedig a retek hamar felmagzik és pudvásodik. hogy a megvilágítás idő­ tartamának csökkentése a tenyészidő megnyúlásához és egészen rövid megvilágítás a generatív szervek képzésének elmaradásához vezet. a gumó fejlődése pedig visszamarad. A retek a gumóképzés kezdetéig kevesebb. hogy a téli és a nyári retekfajták fejlődéséhez több meleg szükséges. Vízigénye.

A nyári és téli reteknél szintén nagy szín. kiváló minőségi mutatókkal rendelkező fajták előállítása. A fent említetteken kívül megtaláljuk a zöldes­ fehér. Angliában.és formagazdagságot tapasztalhatunk. b) kétszínű fajták öröklődése. f A genetikai színanalízis 3 csoportra osztja a retket: a) egyszínű fajták öröklődése. szürke. A hónapos és a nyári. fekete színeket is. hogy egy fehér és sárga retek keresz­ tezésénél a sárga szín domináns a fehér felett.Nemesítésének helyzete A retek nemesítésének célja kétirányú: a) új fajták előállítása. Van egy. barna. A hónapos reteknél hazánkban mindinkább az egyszínű piros típusok a kere­ settek. A belső érték­ meghatározó pedig a reteknél a tömörség. c) elsődleges kéreg színöröklődése. A szín a retek fontos jellemzője.és kétszínű. Lengyelor­ szágban azonban termesztik ezeket a fajtákat. b) meglevő fajták fajtafenntartása és javítása. mint más zöldségféléknél. sárgásbarna és sárga szín is. A szín. Nemesítési szempont továbbá az adott ter­ mesztési módnak megfelelő. nagyságot. tehát cél a pudvásodási hajlam kiküszöbölése is. E zöldségfajnál a szín és forma ugyanis na­ gyobb szerepet játszik.és alak­ beli követelmények az egyes országokban eltérőek. Az új fajták előállíthatok keresztezéssel vagy szelekciós mód­ szerrel. A váltott színű fajták (fehér-piros) nálunk egyre inkább kiszorulnak. Malinovszki megállapította. rózsaszín. Megtalálható továbbá a fehér. levélzetet nemesítés vonatkozásában már többen és korábban. lila. A hónaposretek-fajták gumójának zöme azonban túl­ 190 . tiszta lilás. Franciaországban. az F2-ben 3:l-es hasadási arány jön létre. A hónapos és nyári reteknél a színt és gumóformát. téli reteknél ugyanazok a formák talál­ hatók meg. részletesen feldolgozták.

A gömbölyű fajták repedési hajlama nagyobb. megadott időre.és téliretekfajták relatíve tömörebbek. nagyobb ezermagsúlyú vetőmag alkalmazásával mintegy kétnapos. hosszabb tenyészidejű nyári. A retekgumók nagysága rendkívül eltérő. Szoros összefüggés van a tömörség és a forma között is. Egy adott fajtánál a kalibrált apró magból. ovális vagy hosszúkás ovális. hogy a gumó fejlődési üteme nagyobb. A gumó tömörsége szintén fontos nemesítői szempont. trágyázás. a pudvásodási hajlam növekszik.). mint a hosszúkás fajtáké. A téli reteknél megtalálható továbbá a henger vagy karó alak is. mint a gömbölyűek. „koraiság” érhető el.nyomórészt gömbölyű. A hosszú fajták között található (Japánban) még 100 cm-nél hosszabb is. A nyáriretekfajták nagy része répa alakú. a nagy magvakból 7 g-os gumókat állítottak elő. A kalibrált. Ezt azonban csak speciális környezeti feltételek mellett lehet termeszteni. A pudvásodás okát Hagiya többek között abban látja. 5 g-os gu­ mókat. művelésmélység. A felrepedési hajlam megfelelő szelekcióval szintén csökkent­ hető a reteknél. A hosszú­ kás fajták általában tömörebbek. A gumó alakja genetikailag meghatározott. Megfe­ lelő nemesítő munkával a pudvásodásmentesség ideje meghosszab­ bítható. mint az asszimilációs teljesítőképesség. A kutatók egybehangzó véleménye. talaj fizikai állapota. Ezt a tulajdonságot azonban a termesztési körül­ mények is nagymértékben befolyásolják. A lassúbb növekedésű. 191 . hogy a hónapos reteknél a gumó nagysága szoros összefüggést mutat a mag nagyságával. Egyes retkek súlya 2—3 kg-ot is elérhet. kevésbé hajlamosak üregesedésre. nedvesség stb. Európában a „Müncheni sör” téliretek-fajta súlya a legnagyobb. A termesztéstechno­ lógia azonban szintén jelentős tényező az alak megtartásában (vetésmélység. A tömörség a fejlődés során csökken.

mint a többi fajta. Szentes környéki tájfajtából szelektálták. A hús színe fehéres. A levélnyél rövid. lapított gömb alakú. A gumó kicsi vagy középnagy. Húsa kemény. Átmérője 30 mm. Levélzete kicsi vagy középnagy. A levélzete kicsi vagy középnagy. áttetsző. A levéllemez tojásdad alakú. A héj színe élénk skarlátpiros. vékony. vastag. A levélszél fogazott. a le­ véllemez sötétzöld. Korai legjobb (Cherry Belle) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. 192 . sötétzöld színű. Tenyészideje 30—38 nap. Gumója középnagy. Szentesi hajtató Államilag elismert fajta. Nehezen pudvásodik. korai szabadföldi ter­ mesztésre alkalmas. A levélnyél középhosszú vagy hosszú. Karógyökere vékony. A gumó súlya 13 g. A levélnyél halványpiros. sima szélű. szabályos gömb. A levéllemez hullámos. A Saxa fajtából egyedi szelekcióval állítot­ ták elő. gyengén karéjos. Hajtatásra és korai szabad­ földi termesztésre alkalmas. A levelek oválisak és hosszúak (14—16 cm. kissé felálló. A levél lemeze gyengén serteszőrős. Külföldi eredetű. Át­ lagsúlya 15 g. esetleg szív alakú.). A levél színe középzöld. középhosszú. A gumóvég kiemelkedik. A héj színe fénylő kárminpiros. A levél serteszőrős. vékony. fonáka erősen serteszőrős. Lombja középnagy vagy nagy. Pudvásodásra közepesen hajlamos. Húsa fehér és kemény. 4—5 nappal korábban szedhető.Hónaposretek-fajták Korai piros Államilag elismert fajta. Főgyökere. Igen rövid tenyészideje miatt hajtatásra. íze gyengén csípős.

közéhosszú tenyészidejű fajta. Piaci piros Korai legjobb (Cherry Be!le) fajta (Fotó: Migend L. Tenyészide­ je rövid. illetve szabadföldi termesztésre ajánlott. Színük sötétzöld. A gumó nagy. Hajtatásra és sza­ badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. kemény. nehezen pudvásodó. omlós. gömb alakú. Húsa fehér. erőteljes fejlődésű. Hideghajtatásra. Alakja szabályos gömb vagy enyhén megnyúlt gömb. Átlagsúlya 12—15 g. Fő­ gyökere vékony és fakó színű. vékony. megnyúlt. vékony. Héja élénk skarlátvörös. külföldi eredetű fajta.) (Champion) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Húsa tejfehér. A levelek hosszúkásak. szélük csipkés és karéjos. Fő­ gyökere vékony. jól mosható. 193 . A gumó átlagsúlya nagy: 16 g. pudvásodásra kevésbé hajlamos.A gumó középnagy. Levélzete középnagy. kiegyenlített. A gumóvég ki­ emelkedő. A héj színe tetszetős. kelle­ mes ízű. jó ízű. kompakt növekedésű retekfajta. élénk skar­ látvörös.

középhosszú tenyészidejű fajta. pudvásodásra kevésbé hajlamos. hegy­ ben végződő gumójú. sűrű. a levélrésznél eny194 . Nyáriretek-fajták Jánosnapi Államilag elismert. Héja fehér. erősen szabdaltak. Színe középzöld vagy világoszöld. kellemes ízű. Gumója nagy. erőteljes lombozatot fejlesztő fajta. A gumófej csapott. Nagy. A földből kiálló rész zöldes árnyalatú. húsa üve­ ges. erős. Külföldi eredetű. edzett. Felső harmadában szé­ lesebb. A felálló levelek középnagyok. lefelé fokozato­ san keskenyedő. hazai nemesítésű fajta. szétterülő.Jégcsap Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. szőJégcsap fajta (Fotó: Kováts Z. Levelei erősen szabdaltak. Középzöld színűek. répa alakú. Levélzete nagy. A levélnyél középhosszú. Különösen szabad­ földi termesztésre ajánlott. jégcsap alakú. Gyökere vastag. megbízhatóan termő.-né) TÖS. A gumó igen hosszú (a 15—18 cm-t is elér­ heti).

húsa fehér. A hús fehér. Késő tavaszi. be­ tegségeknek ellenálló fajta. világos­ zöld színűek. ke­ vés oldalgyökérrel. gyengén csí­ pős. a csúcsa felé világosodó.-né) hén bemélyedt. A gumó átlagsúlya 90—100 g. A gumó lefelé keskenyedő. nehezen pudvásodó nyáriretek-fajtánk. kellemes ízű. felálló. kö­ zéphosszú tenyészidejű fajta. lilás rózsaszínű. Egészséges. Héja bar­ nássárga. középhosszú. külföldi eredetű fajta. kora nyári szabadföldi termesztésre alkalmas. A gumó végződése hegyes. Lombja nagy vagy középnagy. kemény állományú.Jánosnapi fajta (Fotó: Kováts Z. Húsvéti rózsa (Ostergruss Halblanger Rosa) Forgalomba hozatalra engedélyezett. 13* 195 . Középhosszú tenyész­ idejű. Levelei szabdaltak. Gyökérzete durva. A karógyökérzet közepe­ sen vastag. A héj kissé redőzött.

kellemes ízű. Hosszú tenyészidejű (90—110 nap). erős karó­ gyökerű. Levélzete erős növekedésű. A gumófej halványzöld színű. sötétzöld színűek. Középerős lombozatú fajta. Húsa hófehér. jól tárolható. Gumója félhosszú. sima vagy gyengén redőzött. Lombozata elterülő. széles fejű. középzöld vagy sötétzöld színűek. külföldi fajta. nehezen pudvásodó fajta. A héj fehér. Héja egyenletes fekete színű. Gumója félhosszú. Kül­ földi eredetű. széles orsó alakú vagy ovális. Gumósúlya 300—350 g. Hosszú tenyészidejű (100—120 nap). jól tárolható retekfajta. Gyökérzete finom. nehezen pud­ vásodó. felül­ ről egyenletesen vékonyodó. középerős növekedésű. vékony. külföldi eredetű fajta. tompa végződésű. világoszöld fejű. gyen­ gén redőzött. 196 . A gumó gömb vagy hajlított gömb alakú. közepesen szabdaltak. fehér színű. Levelei durvák. Erfurti kerek fekete (Erfurter Runder Schwarzer) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Levelei erősen szab­ daltak. íze kellemes. Húsa fehér. Karógyökere vékony. Őszi téliretek-fajták — Müncheni sör (Münchener Bier) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. Középkorai.Korai nyári félhosszú (Früher Sommer Halblanger) Forgalomba hozatalra engedélyezett. széles vállú. kemény. tompa hegyben végződő.

valamint a 197 . Ezért a talaj tápanyagszintjét. A hónapos retket rendszerint elő.vagy utónövényként. pudvásodik. Érzékenyen reagál a nit­ rogéntartalmú műtrágyákra. Talajigénye A nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű.és tápanyagigénye egyébként megegyezik a sárgarépáéval. a téli ret­ ket pedig utóterményként termesztjük. Ezért a nitrogént csak foszfor. A retek tápanyagigényes növény. Rossz talajon a retek gyenge mi­ nőségű lesz és gyorsan felmagzik. Háztáji termesztésben legtöbbször monokultúrában termesztik (szélvédett hely.A szabadföldi retektermesztés Már korábban is utaltunk rá. világosabb talajokon halványabb a retek színe. hogy hazánkban a retket szabadföl­ dön viszonylag kis területen termesztik. Mivel a hónapos retek rövid tenyészidejű növény. Amennyiben a gumófejlődéskor nitrogén-túladagolás történik. a házikerti. különös figyel­ met kell szentelni a tápanyagellátásra. táp­ anyagban gazdag talaj szükséges. A nitrogén kezdetben segíti a levélzet kifejlődését. Vetésforgó. laza szerkezetű. A több szakaszban történő területhasznosítás — ami a retek termesztésénél jellemző — a talaj tápanyagkészletének fokozott mér­ tékű csökkenésével jár. Gyengén lúgos kémhatású tala­ jokon díszlik jól. Talaj. Sötétebb talajokon intenzívebb. A nagyüzemi termőterület minimális. háztáji termesztés jelentősebb. A talaj színe hatással van a retek színére is. mert az üzemekben ritkán találunk összefüggő nagyobb retekterületet.és kálitrágyákkal együtt adagoljuk. a gumó túlfejlődik. A műtrágyákat könnyen fel­ vehető állapotban kell a talajba juttatni. ezért trágyás-kapás növény után vessük. trágyázás A retket ritkán termesztik vetésforgóban. legjobb terület).

A műtrágyákra szintén nagy szükség van. hogy foszfortartalmú műtrágyá­ ból mintegy 250—350 kg/ha. elkezdjük.szükséges elemek mennyiségét laboratóriumi talajelemzés segítsé­ gével kell figyelemmel kísérnünk. A hónapos és nyári retek talaját (tavaszi vetés esetén) a kora ta­ vaszi vetésű növények. a trágyázási tervet konkrét laboratóriumi vizsgálat alapján kell elkészíteni. a téli reteké július vége. Tájékoztató jelleggel közöljük. Az őszi szántást. Ősszel az utónövény igényéhez mért táp­ anyagmennyiséget adagolják ki. Különösen házikerti termesztésben elterjedt — évenként. lyuggatódeszkával vagy lyuggatóhengerrel). amikor a talajra rá lehet menni. A vetést korán. A hónapos retket február—már­ ciusban vethetjük. A háztáji termesztésben gyakori az ágyásos területkialakítás. Gyakorta elő­ fordul. Vetése A retek magja már 2—3 °C-on csírázni kezd. A talaj-előkészítő munkákat azonban a vetés időpontja és az elővetemény szabja meg. időben előkészített mag­ ágyat. Talaj-előkészítése A retek különösen igényli a jól elmunkált. a növény igényét kell szem előtt tartani. simítóval). káliumtartalmú trágyából 140— 170 kg/ha mennyiséget adagolnak szántás előtt. 198 . a téli retekét a nyári vetésű növények talaj­ előkészítő munkáinak előírásai szerint végzik az üzemek. de lega­ lább kétévenként — az érett. illetve ásást tavasszal elmunkálják (gereblyével. Nitrogénműtrágyá­ ból tavasszal mintegy 80—100 kg/ha-t szórnak ki. Sajnos háztáji termesz­ tőknél még nem kielégítő mennyiségben alkalmazzák. s tápanyagigényét nem veszik figyelembe. a nyári retek vetési ideje március—április. A retek termesztésekor tehát mindig a talaj tápanyagszintjét. Kijelölik az ágyak helyét (szeges léccel. hogy a retket mint előnövényt tekintik. de nem földdé érett istállótrágya al­ kalmazása.

szemenkénti vetésnél lényegesen ki­ sebb. A soros vetésnél a sortávolság 15—20 cm. A szemenkénti vetést kézzel végezzük. alatta a növények nem nyúlnak. Előnyei: korai vetésnél kedvező hőhatás a keléshez. A szabadföldi magvetés eszközei a más növényeknél már ismer­ tetett vetőgépek. hogy a termesz­ tés biztonságának növelésére elterjedt módszer a vetések fóliás ta­ karása.Elvetett retektábla (Fotó: Kováts Z. 199 . Kelés után a fóliát el kell távolítani. Hónapos reteknél a négyzetes. sűrűsoros. A szabadföldi retektermesztésnél megemlítjük. Új és használt fólia egyaránt felhasználható.-né) Üzemi termesztésben 30—40 cm-es sortávolság gazdaságos. illetve négyzetes vetés. szemenkénti vetés 5 X 5—8 X 8 cm-re javasolt. a magvakat takarófölddel takarjuk. üzemi termesztésben 6— 10 kg/ha. A vetőmagigény. Négyzetes elrendezésű. a talaj vízgazdálkodása javul. Házi­ kerti termesztésben elterjedt az ún. A vetés mélysége 2—3 cm. soros elrendezésű.

növényvédelemre vonatkoznak. Soros vetés esetén ajánlatos kelés után sarabolni. csomagolásnál az MSZ utasításait kell figyelembe venni. Jelen­ leg hónapos reteknél a 25 mm-nél nagyobb átmérőjű nem kívá­ natos. A hazai piacon a jégcsap típusú fajták 1—1. A hónapos retket 4—8. alak. ha az állomány 20—30%-a elérte a kívánt méretet. a nyári retek 5—6 cm. A retek vízigényét kis vízadagökkal. de rendszeresen elégítjük ki. mint a többi gyökérfélét. a télieket 10—15 cm-re ritkítjuk. sűrűn kelt vetések ritkítására. rossz minőségű. Szedése A retek szedését akkor kezdjük. Ápolási munkái talajporhanyításra. Az importáló országok méretre vonatkozó igénye kötött. mérete határozza meg. A szedés kézimunkaerő-igényének csökkentésére mintegy 15—20 évvel ezelőtt már szerkesztettek az USA-ban egymenetes hónapos­ 200 . földtől megtisztítjuk és fagymentes helyen tároljuk. mert ellenkező esetben deformált.5 cm. kézzel is könnyen szedhető. A sűrűn kelt vetések ritkítása szükségszerű. öntözésre. méret szerint kell osztályozni. Szedés után a retket szín. amikor a gumók a fajtajellegnek megfelelő nagyságot elérték. A -retek segédeszköz nélkül. A szedést akkor célszerű elkezdeni. A téli retek betakarítását a fagyok beállta előtt be kell fejezni. Korábbi szedésnél — sűrű vetésekben — a taposási kár nem áll arányban a korábbi termés többletbevételével. négyzetes el­ rendezésű. a nyári retekfaj­ tákat 8—10. a hosszú fajtáké 4—6 cm átmérővel már piacképesek. épség. a minőséget rontja. nagyság. Időpontját az értékesítés módja (ex­ port. a fajta. belföldi stb. igény szerinti fejtrágyázásra. sűrű vetéseket gyomlálni. a gumó nagysága. A téli retket betakarításkor a levelektől.Növényápolása A retek rövid tenyészidejű növény. A vízhiány a retek egyenletes fejlődését hátráltatja.). Az osztályozásnál. A nagy vízadagok a retek sekély gyökérelhelyezkedése miatt nem hasznosulnak. egyenetlen árut kapunk. a mennyiséget csökkenti.

A területet sekélyen műveljük. egyszerű termesztés­ módja. Az egyes nyűvőelemek függőleges irányban külön-külön elmozdulhatnak. Hazánkban retekszedő gép napjainkig nem üzemel. meghatározott magasságban a lombozatot levágja. rend­ szerint azonban több sort szednek. fólia sátorban. továbbfejlesztett gépek hasonló elven működnek. A nyűvőszerkezet a retket kihúzza a talajból. A fóliás ter­ mesztőberendezésekben. az alkalmazott kétszakaszos hasznosítási rendszerben a retek az első szakaszba kerül a salátával. Nálunk üvegházban elsősorban kitöltő növényként szerepel. karalábéval egyetemben. A fogyasztási idő meghoszszabbítható növényházi vagy fólia alatti hajtatással. Talaj-előkészítése A szabadföldi termesztésnél leírtak alapján történik. Hajtatását in­ dokolja rövid tenyészideje. A traktorra oldalt függeszthető gép hat db nyűvőelemből áll. Az újabb. gazdaságossága. A támasztókerekek között helyez­ ték el a levélemelőket. A levélzetet szál­ lítószalag segítségével a táblára szétszórja. amelyek a talajkopírozást lehetővé teszik. A retek a haj­ tatásban különösen meghálálja és igényli a jól elművelt jó szerke­ zetű talajt. nagyobb teljesítőképességűek. Termesztése egyaránt sikeres fólia ágyban. támaszkodókerekekkel rendelkeznek. A retek hajtatása A hónapos retek frissen vagy salátának elkészítve az év nagyobb ré­ szében szívesen fogyasztott zöldségféle. Haj­ tatásban meghatározó szerepet a fóliás termesztőberendezések je­ lentenek. A fóliás felületek növekedésével arányosan növekszik a retekkel bevetett terület is. fólia házban. alacsony hőigénye.retek. mert a hónapos retek gyö­ kérrendszere nem hatol mélyen a talajba. fűtés nélkül és fűtött berendezésekben.szedő gépet. Várható termés: 70—200 q/ha. A sekély művelést indo­ 201 . a gumót egy keresztirányban haladó szállítószerkezet a gép mellett haladó gyűjtőtar­ tályba juttatja.

között vethető. Ennek következtében a retek a talaj felszínéhez közel fejlődik. takarással a felső talajréteget meg­ óvhatjuk. hogy a jól tömörített talajba az egyforma nagyságú magvak egyforma mélységbe. Fűtött fólia sátrakban néhány napos fűtéssel a talaj felső átfagyott rétegét könnyen átfűthetjük s így a talajmunkát időben elvégezhetjük. lomb. A vetés után magtakarófölddel takarunk. Vetése A retket fűtés nélküli fóliás berendezésekben február 10—20. Vethetünk géppel és kézzel. soros és négyzetes vetést. jó minőségű lesz. A mag helyének kijelölése után kézzel egyenként. nem deformálódik. mert az egyenet­ len magelosztás egyenetlen fejlődést okoz. 1. Vetésnél ügyeljünk arra.5—2 cm mélyre kerülje­ nek. Enyhén fűtött sátrakban január 10—30. sima talajfelszín. Fűtés nélküli berendezésekben az erős átfagyás ellen trágya-. Kézi vetésnél alkalmazzuk a sor­ kihúzást soros vetésnél — vagy az ún.kolja továbbá. szemenként helyezzük el a magot. de még mindig nagymérvű egyenetlenséget okoz az ál­ lományban. A legegyöntetűbb a fejlődése a négyzetes vetéssel 5 X 5—8 X 8 cm tenyészterületig. között vetik. Ez utóbbin a mag távolságának és a vetés mélységének megfelelően helyezkednek el a „fogak”. A soros vetés 12—15 cm-es sortávolságra az előbbi eljárásnál jobb ugyan. Fontos követelmény az egyenletesen tömörített. lyuggatódeszkát vagy lyuggatóhengert négyzetes vetésnél. hogy előkészítéskor a talaj fagya csak a felső néhány cm-es rétegben engedett ki. ami­ vel az állományt egyöntetűbbé tehetjük. egyöntetű. tömörítést a gép elvégzi.stb. és szedéskor a taposási kár igen nagy. s az egyes frakciókat külön vetni. Ajánlatos a retekmagot nagyság sze­ rint 2—3 részre szétrostálni. szemenkénti magelhelyezéssel. A vetési módok közül a vetőmagvak elhelyezésmódja alapján megkülönböztetjük a szórt. a takarást. 202 . A szórt vetés hajtatásban rendkívül kedvezőtlen. ritkítás nélkül. A gépi vetésnél a magsorok helyét a csoroszlya meghatározza.

Borult napokon is szellőz­ tessük a sátrakat. A retek palántáról is nagyon jól szaporítható. ha a talaj nem elég nedves. Száradás után a papírcsíkot te­ kercsbe hajtogatják. Vetésig tárolják. 1—1. ezért na­ gyon óvatosan kell bánni vele. Ritkításkor módunk van az elütő egyedek. 2—3 cm széles papírcsíkot vágnak. hogy a magvak könnyen leperegnek a papírról. A nagyobb gumójú fajtáknak ajánlatos nagyobb tenyészterületet meghagyni.Egyes vidékeken terjed a házikerti termesztésben a papírra tör­ ténő magragasztás is. beöntözik.5 cm-es tápdús takarófölddel befedik. hogy éppen az erőteljesebben növő gyomot vagy fajtaidegent hagyja bent a szakképzetlen dolgozó. gyomlálás. újságpapírból vagy krepp-papírból. Fontos szabály tehát az öntözésben a rendszeresség. Növényápolása Az ápolási munkák a termesztésmódtól függően változnak. Ritkítással ér­ jük el a szükséges tenyészterületet (25—64 cm2/növény). szellőz­ tetés. A szellőztetés az egyik legfontosabb ápolási munka. Az öntözést vetés után azonnal elkezdjük. nagy gyakorlatot igényel. Hazánkban azon­ ban ez a szaporítási mód nem terjedt el. Ál­ talános jellegű munkának tekinthető az öntözés. Ritkítást a szórt és soros vetésmódoknál végzünk. A négyzetméterenkénti vetőmagigény 3—4 g. A módszer hibája. Rendszer­ telen szellőzés esetén. fajtaidegenek. a gumó kicsi lesz. éjjel 203 . a minőség romlásához vezet. A téli hónapokban keskeny. Lehetőleg a reggeli órákban öntözzünk. gyorsan pudvásodik. „Vetéskor” a tekercset a ta­ lajon a kívánt sortávolságnak megfelelően legöngyölítik. ritkítás. A kívánt hőmérséklet nappal 15 °C körül. Fóliás ter­ mesztéskor fokozott figyelmet. A rendszer­ telen öntözés korai pudvásodáshoz. magas hőmérsékleten a levél megnyúlik. repcsényretek eltávolítására. Nagyobb vízadag a retek sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt nem szükséges. s erre egye­ sével felragasztják a retekmagot. az eset­ leg megjelenő vadrepce. Sekélyen. A retek vízigényét hajtatásban gyakori kis vízadagokkal kell kielégíteni. Gyakori hiba.

borult időben 12 °C legyen. az őszi—téli retek magját két tenyészidő alatt állítjuk elő. hogy az állomány fejlődése egyöntetű legyen. márciusban végezzük. Az utóbbi fajtacsoportnál az első évben dugványt nevelünk. a februárban vetett március végén. a következő évben magot nyerünk. A minőségi előírások adottak. A vetéstől szedésig terjedő idő fajtától. Az erős lehűléstől is óvjuk az állományt. A magvetést februárban. A januárban vetett retek március 10—20. között. A dugványtermő év A talaj-előkészítés megegyezik a szabadföldi árutermesztésnél le­ írtakkal. A sortávolság 40 cm.10—11 °C. A hajtatásban a retket csak elhanyagolt területen kell gyomlálni. függően 4—6—10 hét között vál­ tozik. A retek magtermesztése A hónapos és nyári retek magját egy. Exportra a kisebb. A nagyobb mérvű lehűlés — mint említettük — a ko­ rai magszárképződést váltja ki a retekből. Szedése A retket fogyasztásra érett állapotban szedjük. 204 . szaporítási időtől stb. csomózása nagy kézimunkaerő-igényt jelent. hogy a virágzás időszakában még alacsonyabb hőmérsékleten a termékenyülés biz­ tonságos legyen. a termesztőknek elsősorban ezt kell figyelembe venniük a szedés ütemezésénél. Idejét a gumó átmé­ rőjének igény szerinti nagysága határozza meg. A retek szedése. A csomózást a piac igénye szerint végezzük. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. termesz­ tésmódtól. áp­ rilis elején szedhető. hazai fogyasztásra a nagyobb gumó­ átmérő kívánatos. Különösen ügyelni kell az egyenletes magelosztásra. mosása. Négyzetméterenként 20—30 csomóval számolhatunk.

mint a magtermő évben. Kelés után az állományt 8—10 cm-re ritkítjuk. Vetésmélysége 2—3 cm. hogy nem igényel olyan táperőben levő talajt. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. 205 . elterülő levélzetű. a gumó teljes kifejlődése után felszedjük. Legtöbbször ritka vetéssel. ha a hónapos és nyári retek magját szabadföldi ágyba vetjük. A dugványokat az őszi fagyok beállta előtt — október—novem­ ber — kiszedjük. a gumót sáros pépbe mártjuk. beteg nö­ vényeket. A magvetés ideje július—augusztusban van. korcs és a virág színében eltérő. A dugványnevelő évben az őszi—téli retek talajigénye annyiban tér el a hónapos retekétől. egyenletes magelosztással ez ki­ küszöbölhető. Átültetéskor a leveleket visszakur­ títjuk. gyomtalanítását időben kell vé­ gezni — a csírázó gyomokat elkeverni — mert a magszárat fejlesztő növényállományt már csak nagy károsodás árán ápolhatjuk. kelés alatt egyenletesen nedvesen tartjuk. Az első évben dugványt nevelünk. Sortávolsága 40 cm. A sorközök gyommentesen tartása az egész tenyészidőszak alatt feladatunk. a talajt porhanyítjuk. osztályozzuk. A talaj porhanyítását. ami jelentős kézimunkaerő-megtakarítást jelent. gumó nélküli vagy lila gumójú. Az őszi—téliretékmag-termesztés kétéves időtartamot igényel.Az ápolási munkák közül kiemelkedően fontos a ritkítás: 8— 10 cm-re. durva növekedésű. A sze­ lektálásnál el kell távolítani a repcsényretekkel vagy más kultúrfajtával kereszteződött. A vetés előtt a talajt vízkapacitásra feltöltjük. Kiszedés előtt azonban a magszárat fejlesztő egye­ deket eltávolítjuk. A gumó alapján csak úgy szelektálhatunk. és csak a fajtajellegnek megfelelő tö­ veket ültetjük végleges helyre. a gazdaságosságot növeli. A dugványokat másodterményként termesztjük. gyomtalanítjuk. A pudvásodás mértékéről a gumó metszésével — további felhasz­ nálhatóság nélkül — illetve fúrásával (3—5 mm átmérőjű csővel) — továbbtermesztési lehetőséggel — győződhetünk meg. korán lekerülő növény után vetjük. • A fajtatisztaság megóvása érdekében a tenyészidőben a szab­ ványban rögzített szempontok szerint végezzük a szelekciót.

borsóaratóval vagy kombájnnal vághatjuk. A ve­ tőmag minőségi követelményeit az MSZ tartalmazza. A kiszelektált dugványokat a sárgarépához hasonlóan vermel­ jük. A kicsépelt magot retekfejtőn. A kézzel levágott magszárakat kis kévékbe kötjük. óvatosan csomóba rakjuk. A vermelés előtt a dugványokat szelektáljuk. esetleg a dugvány pusztulását idézi elő. hogy a növényt ne húzza ki. 20—30 cm-es tőtávolságra ültetjük. gyomtalanítunk. A dugványokat — tavaszi átválogatás után — 50 cm-es sortávol­ ságra. A meg­ felelő fordulatszámra (borsó) beállított. A sérült. A magtermő év Az őszi—téli retek magtermesztésekor is a szabványban előírt izo­ lációs távolságot érvényesítjük. A vágószerkezet talajtól számított magasságát úgy váiasszuk meg. mert a kihúzott növények gyökeréről a mag közé kerülő földszennyeződés nehezen tisztítható. Az ültetéskor a földet jól szorítsuk a dugványokhoz. hogy a szívrész meg ne sérüljön (ezért nem szabad kézzel lecsavami). a fajtától elütő színű. alakú egyedeket eltávolítjuk. ügyel­ ve. ezért az optimális aratási idő bevárható. gumi verőlécekkel ellátott dob a retket kis veszteséggel kicsépeli. A laza ültetés vontatott eredést. • Hektáronként 6—10 q retekmagterméssel számolhatunk. szellős helyen vé­ konyan elterítve. Az ültetésre váró dugványokat naptól. így a retek nem pereg. A talaj-előkészítés megegyezik a korábban leírtakkal. széltől takarással óvjuk. A retket kaszával. beteg. A retket kézzel nyűni nem szabad. A dugványok eredése után kapálunk.Kiszedés után a levélzetet 2—3 cm-es csonkra visszavágjuk. A retekmag — fajtától függően — júliusban—augusztusban érik. a becők és a szár világosbarnára színező­ désekor kezdjük. tovább tisztítjuk. szelelőrostán átengedjük. A becők és a szár nehezen nyílnak. 206 . bálákba rak­ juk. amint a talajra rá lehet menni. Az aratást teljes éréskor. 3—4 napi száradás után csépeljük. Gazdaságosabb az egymenetes betakarítás kombájnnal. gyakori forgatással utánszárítjuk. A rátapadó földtől megtisztítjuk.

A keresztes virágú gyomok irtása. Gazdanövényei a keresztesvirágúak. (Kórokozó: Cabbage black ring virus. amelyeken apró. A levél Retekperonoszpóra (Fotó: dr.A retek betegségei Retek-mozaikvírus. nekrotikus pontok vannak. A Radish mosaic vírus levéltetvekkel nem vihető át.) A levelek világoszöldek. Retekperonoszpóra. Glits M.) terjeszti. csak Coleoptera fajokkal.) könnyen átvihetők. A levél színén sárgászöld. A nyáriretek-fajtákon a be­ tegség kisebb jelentőségű. A fenti vírusok mechanikailag (érintés stb. szürkésbarna. A Cabbage black ring vírust és a Cauliflower mosaic vírust nem perzisztcns módon a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Mysus persicae Sulz.) 207 . Védekezés: a levéltetvek és a Coleoptera fajok ellen. Radish mosaic vírus. (Kórokozó: Peronospora brassicae Gáum. mozaikosak. Cauliflower mosaic virus. erek által határolt foltok jelennek meg.) A betegség elsősorban a hónapos retek levélpusztulását és a retek­ gumó minőségének romlását okozza.

sötétszürke foltok láthatók. 208 . Dithane M 45)0. ritkábban a talajban levő részeken apró. A kórokozó a növénymaradványokban micélium formájában és oóspórával telel át. a szártőhöz közel. A gumók feji részére tapadó beteg levélalap-maradványokról a kór­ okozó közvetlenül is a gumóra jut. rövidebb-hosszabb. nagy ki­ terjedésű elszíneződés található.és lomblevelek rendszeres védelme esetén a gumó egészséges marad. A permetezés­ re a ditiokarbamátok (Zineb. A vegetációs időben már a sziklevelekre kerül a kórokozó.) fonákén fehér konídumtartó gyep fejlődik ki. Felületükön fehér konídiumtartó gyep jelenik meg. Ez­ után a foltok elparásodnak. elmosódott szélű.2% tömény­ ségben nedvesítőszer hozzáadásával eredményesen használhatók. Védekezés: tavasszal és ősszel már szikleveles korban meg kell kezdeni a permetezést.Retekperonoszpóra a gumó belsejében (Fotó: dr. Glits M. A gumó felületén leggyakrabban a talajszint felett. A tünetek a magho­ zók szárán és virágzatán is megtalálhatók. és a lomblevelek intenzív fejlődésének idő­ szakában 7 naponként meg kell ismételni. amelyek később a gumó nagy részére kiterjednek. sekélyebb-mélyebb repedések keletkeznek. ahol konídiumtartó gyepet fejleszt. Maneb. A leváló konídiu­ mok a lomblevelekre kerülnek. A konídiumok vízcseppben csí­ ratömlőt fejlesztenek és az ép bőrszöveten át a növénybe jutnak. A szik. A kórokozó alacsony hőigényű gomba. és hausztóriumuk a sejtekbe hatol. A gumó belsejében szürkésbarna. majd onnan a gumóra mosódnak. ahol aztán a sejt közötti járatokban helyezkednek el.

hanem a talaj vegyszeres kezelésén alapszik.A retek állati kártevői Gyökérlégy (Phorbia radicum L. A retek meg­ védésére a felsorolt kártevők ellen egyébként hatásos Lindan-tartalmú szerek sem javasolhatók a legyek rajzása idején. Az ellene való védekezés megegyezik a sárga­ répánál leírtakkal. benne fehéres színű lárvákat. de előfordulása nem gyakori. szürkészöldek lesznek. csapadékos időjárás után hirtelen meleg áll be. a tavaszi káposztalégyhez hasonló tüneteket okozva. a növény gyökerén szabálytalanul haladó. teljesen azonos tünetekkel jelentkezik a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae Bché. A gyökérlégy kártételével egyidőben. A rágásukkal kiodvasított gumók nem értékesíthetők. Kü­ lönösen erősen jelentkeznek ezek a tünetek a fiatal növényeken. 14 Gyökérzöldségek termesztése 209 . amivel jelentősen mérsékelhetjük e kártevők felszaporo­ dását. ha tavasszal tartósabb hűvös. Védekezés: mindegyik faj ellen igen nehéz a védekezés. A közvetlen kártételt okozó lárvák is nagyon hasonlók. Káposzta-fonálféreg (Heterodera cruciferae Franklin) mint lehet­ séges kártevő jöhet számításba a reteknél. Emiatt ez a szer csak a maghozónak szánt retekvetésben alkalmazható. A talajból kihúzva. mert az ká­ rosan hat a retek ízére. morzsalékos rágcsálókkal telt járatokat. Az ellenük való védekezés tulajdonképpen nem is a növény. bár más fonálféreg-fajok is előfordulhatnak. hogy a növények a fejlődésben meg­ állnak. Ezért van különös jelentősége a keresztes virágú gyomnövények gondos irtá­ sának.) lárvái esetenkénti károsítói lehetnek a reteknek is. Fésűslábú viráglégy (Phorbia platura Meigen) is előfordulhat még a retken. A már fertőzött növények nem menthetők meg. lankadnak vagy el is pusztulnak. nyűveket találunk. esetenként a fentebb említett legyekével azonos kártételi formával.) is károsíthat a retekben. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff.) Elsőrendű tápnövénye a retek.) is. A védeke­ zés módja és anyagai azonosak a sárgarépánál tárgyaltakkal. A föld feletti részeken a károsítás tü­ netei abban nyilvánulnak meg. A kártétel akkor jelentkezik legszembetűnőbben. Nyári vagy nagy káposztalégy (Phorbia floralis Fali.

mint a keresztesvirágúakra specializálódott faj.) A keresztesvirágúak földibolhái a retek jelentős kártevői lehetnek a kora tavaszi időszakban. A nagy káposztabolha viszont a nö­ vény leveleire rakja tojásait. Tömegsza­ porodásakor figyelemre méltó károkat okozhat. majd az ezt követő el­ halás nyomán ismerhető fel a tavasszal megjelenő. Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. 210 . A káro­ sítás következtében a fiatal növények fejlődésükben erősen vissza­ esnek. Védekezés: igen gondosan irtani kell a keresztes virágú gyomokat. A kártétel a levelek színén jelentkező sárga szívásnyomok. ugráló mozgásukról közismert apró bogarak napos. Védekezés: az egyébként hatásos Lindán a retekben nem hasz­ nálható. megtalálható a retken is. az erősebb. hogy a földibolhák felszaporodásának mértékét csökkentsük. vastagabb leveleket pedig hámozgatják. így pl. Ugyanakkor nitrogéntrágyázással siettetni kell a növények fejlődését. a kikelő lárvák pedig a levelekben ak­ názva fejlődnek tovább.1 %-os Phosdrines permetezéssel védekez­ hetünk. A kikelő kis hernyók először aknákat rágnak a levélben.Földibolhák (Phyllotreta ssp. jellegzetes test­ alkatú poloskák jelenlétén kívül. Káposztapoloska (Eurydema ornatum L. meleg időben néhány nap alatt súlyos károkat tudnak okozni. A bolhák által kirágott lyukak a levelek fejlődése során meg­ nagyobbodnak. A nagy káposztabolhát kivéve mindegyik faj a talaj repedéseibe vagy a gyökérnyakhoz helyezi el a tojásait. A földibolhák nagyon érzékenyek a Lindán. hogy a levélzet fejlődése jelentősen haladja meg a kártétel mértékét. majd néhány nappal később már szabadon hámozgatják vagy rágják át a leveleket. Száraz időben a kártétel mértéke nő. ezért a nagyon rövid hatástartamú és várakozási idejű ro­ varölő szerekkel.és a metil-parathiontartalmú porzószerekre. de ezek a szerek csak a maghozó gyökér­ zöldségek védelmére használhatók. így a retken is előfordulhat.).) Minden termesztett és vadon élő keresztesvirágún. és az ezekből kikelő lár­ vák a gyökereken károsítanak. A bogarak a retek leveleinek lemezébe néhány mm-es lyukakat rág­ nak. Az imágó alakban kitelelt. 0.

). ettől a szár és a levélnyél szivacsos állományú lesz. A megtá­ madott növények levelein szabálytalan rágásnyomok és ezüstfehér. mivel életmódja sem egészen ismert. A telelésre vonulás előtti táplálkozásukkal az imágók is károsíthatnak. szükség esetén 10 naponként megismételt permetezés. a magtermő növények hajtásai is defor­ málódnak. Levéltetvek. alapszínű és rajzolatú meztelencsigák talál­ hatók. Szívogatásuk következ­ tében a levelek torzulnak. Meztelencsigák (Limax. csapadékos időjárás esetén— különböző nagyságú. Védekezés: nem teljesen kidolgozott. Az áttelelt imágók tavasszal a levelek nyelébe vagy a szárba. mert ilyenkor a virágzás soká elhúzódik. Repceszárormányos (Ceuthorrhynchus quadridens Panz. Repcefénybogár (Meligethes aeneus Fabr.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz. de a kártétel tartósan borult időjárás esetén mégis jelentősebb. Károsítá­ sukkal néha találkozhatunk.) Egyik legfontosabb tápnövényei közé tartozik a retek. gyöngyház fényű nyálkacsík látható. A bimbókon lyukat rágnak. a növényen található bábok el­ pusztítása céljából. de a kártétel ritkán komoly. Maghozó növényeknél a tojásrakás előtti 20—25 kg/ha adagú Hungaria L 2-porozás azonban eredményesnek látszik. mint a sárgarépánál. Azimágó alakban áttelelt bogarak tavasszal korán előjönnek és jelentős károkat okozhatnak a mag­ hozó retekben.) Kárté­ tele időnként és helyenként megfigyelhető a retek maghozó növényein. Vegyszeres védekezésre alkalmas a 0. Ezek közé tartozik a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. A bimbók belsejébe rakott tojásokból kikelő lár­ vák az imágókhoz hasonló károkat okoznak. Az ellenük való védekezés ugyanaz. A retket több levéltetűfaj is károsíthatja. A növényeken elsősorban nedves.A kikelő lárvák a szárban és a levélnyélben táplálkozva járatokat rágnak.1 %-os Phosdrinnak vagy más hasonló hatású szerekkel történő. 14* 211 . Az ellenük való védekezés azonos a sárgarépánál tárgyal­ takkal.Védekezés: igen fontos a károsított növénymaradványok meg­ semmisítése gondos alászántással. A bogarak aktivitása napos időben nagyobb. rend­ szerint négyesével helyezik el a tojásaikat az epidermisz alá. Deroserac és Árion fajok). abba befurakodva a virágporral és a bibével táplálkozva kirágják a virágok belső részeit.

Erre azért is különösen szükség van. mert a beporzást végző hasznos rovarok védelme igen leszűkíti a vegyszeres védekezés lehetőségeit. ha tömegesen lép fel a kár­ tevő. ha jó talaj-előkészítéssel és táp­ anyagellátással elősegítjük a növények gyors fejlődését s a virágzás ugyancsak gyors lefolyását. Hatásos megelőző módszer.Védekezés: akkor válik szükségessé. 212 . Szükség esetén 20—30 kg/ha Melipax porozószer kiszórásával érhetünk el eredményt.

vagy mélyművelési móddal. Hidegtűrő növény. Ezzel együtt a termelése is növekvő tendenciát mu­ tat. Terméshozam: 40—70 q/ha. jó vízellátottságú területen termesszük. Szaporításra a tetszetős küllemű. Termeszthető bakhátas. 1 főre eső fogyasztás 0. könnyen művelhető homokos talajon gaz­ daságos a termesztése. Gazdasági jelentősége Használati értékét maga a földbeli hajtás. si­ ma gyöktörzset fejlesztett növények talpgyökereit hasz­ náljuk fel. azonban mint haszonnövényt egyéves kul­ túrában termesztik. vagy öntözzük. Újabban mint ecetes tormának feldolgozott csomagolt áru egyre kedveltebbé válik. Félárnyékos helyen is fejlődik. barázdás és sík. Táplálkozási jelentőségét a friss torma „siningrin” glikozid-tartal213 . A legkedvezőbb ülte­ tési ideje: március eleje. egyre inkább terjedőben van. rizóma adja. teljes napsütésben terem. mivel nagy nedvességigényű nö­ vény. A torma ültethető tavasszal is és ősszel is. nemes torma csak nyílt fekvésben. Laza szerkezetű. csak kedvező vízellátás esetén terem kielégítően.30 kg. Ezért vagy üde. ezért késő ősszel fagymentes napokon bármikor szedhető. Korai tavaszodás esetén minél előbb ültessük ki. Bár eltűri a szárazságot. de ízes.Torma Évelő növény. Nem talajzsaroló növény és jó szerkezetű talajt hagy maga után. amely csak „torma” néven kerül a forgalomba.

ami évi 80—100 t-t tesz ki. 76.35% 15.04% 0. aszparagin. arginin.43% K 0.43% Ca 0.20% P2O5 Kén 0. arabinóz által szolgáltatott szén­ hidrátok. galaktóz.62% 2.20% Mg 0.ma adja.15% Klór 0. de ma már elvadulva mindenütt megtalálható. glutamin. Termesztésének kezdetéről pontos adataink nincsenek. amelyből a jelenlevő enzimek hatására a Mirozin mustár­ olaj képződik.73% 0. humuszos öntéstalajok növénye. A folyók melletti. További fontosabb hatóanyagok: szaharóz.49% Kovasav 0. 214 .77% Nátron 0.03% Nagy kéntartalma feltűnő.81% 2. Magyarországon összefüggő termőtája Hajdú-Bihar megyében van.62% Származása és elterjedése A torma Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsia határos területein ős­ honos. légszáraz anyagra vonatkoztatva): Víz Mirozin mustárolajat tartalmazó anyag Zsír Mirozinmentes extraktum Farost Hamu Ásványianyag-tartalma: N 0. Kémiai összetétele (100 g rész. alloxur bázisok. Ez a megye termeli meg Budapest csaknem egész tormaszükségletét.87% 1.

A gyökérrendszer végső elágazásai a hajszálgyökerek. nagyságban és a tormatest vastagságában különböznek egymástól. 215 . tekintet nélkül egyéb fajtabélyegekre. ezek alsóbb és erősebb gyökereit talpgyökereknek nevezzük. nagyok. amelyek oválisak. Ennek alapja. Mint haszonnövényt azonban egyéves kultúrában termesztik. Az első évben csak tőleveleket fejleszt. illetve tápanyag után. nyelesek és 80 cm-re is megnőnek. gyöktörzs. A szaporítóanyag kiválasztásánál tetszetős küllemű. A piacra kerülő mennyi­ ség nagy része háztáji termesztésből kerül ki. Növénytani jellemzése Évelő növény. A torma esetében nálunk jelenleg egy-egy termelőüzemen belül következetes pozitív és negatív szelekcióval a szabványnak meg­ felelő minőség előállítása a cél és nincs törekvés egységes. mert az évekig egy helyen hagyott tövek elvadulnak és elágazó. hogy az íz és a csípősség erősen a talaj és a technológia befolyása alatt áll. Becker-Dillingen szerint minden termesztőtájnak megvan a maga tájfajtája. néha egy méter mélységig is lehatolnak a talajba víz. Ennek folytatása az orsógyökér. A gyökértörzsön vékonyabb szívógyökerek vannak.Termőterülete országosan 600 ha körüli. Dessewffy szerint is nehezen lehetne fajtákat egymástól megkülönböztetni. amely függőleges helyzetű és erősen megvastagszik a benne felhalmozódó tápanyagoktól. A levelek széle fogazott. mert keverten termelik az egykor külön fajtának leírt típusokat is. elterjesz­ tésre alkalmas fajta kinemesítésére. A virág­ száron hozott levelei rövid nyelűek vagy ülők és ép szélűek. A felhasználásra kerülő torma maga földbeli hajtás. amelyek csak levélformában. sima gyök­ törzset fejlesztett egyedek talpgyökereit használjuk fel továbbszaporításra. rizóma. fás gyökereket teremnek. A szívógyökerek mélyen. A talpgyökerekből el­ ső évben átlagban 4—5 szaporításra alkalmas dugványt kaphatunk. de már üzemi termesz­ tésről is beszélhetünk. vagy karéjosan vagy szeldelten tagoltak. Cselőtei szerint csak csípős és nem csípős típusokat különböztetünk meg. A levéllemezek épek.

Tormalő (Fotó: Cselőtei L.) .

Virágai négy csészele­ vélből és négy fehér sziromlevélből állnak. zsineggel való körbekötözésével.) rekeszben két sorban ülnek.5—2. teljes napsütésben terem. vagy a szár dróttal. Télen a talajban hagyva sem fagynak el. négy hosszú és két rövidebb porzószállal. magjai nem kerülnek a kereskede­ lembe.Virágszárat és virá­ got csak akkor fejleszt. nemes tor­ ma csak nyílt fekvésben. Idegenmegporzó. 217 . Biológiai igénye Hőigénye. Levelei -4 °C-on elfagynak.0 mm). amelyek a virágszárak végén helyezkednek el és erősen szétágazók. ha több évig marad ugyanazon a helyen. közöttük a hosszúkás alakú termő a rajta ülő bibével. Magjai tojásdadok vagy gömbölyűek (1. Félárnyékos helyeken is fejlődik. Fényigénye. Kényszeríthető a maghozásra a szár alsó részének meggyűrűzésével. Mivel a tormát dugványról szaporítjuk. Becker-Dillingen szerint csak Magyarországon találkoztak mag­ hozó tormával. de gyökerei nem érzékenyek. de önbe­ porzás is lehetséges. Termése becő. sok virággal. de a kultúrtormánál a rekeszekben többnyire nincs mag. A magvak minden magVirágzó tormatő (Fotó: Haniséros P. Virágzata összetett sátor. de ízes.

Kettő közötti. Száraz területen a jó termés érdekében öntözzünk. A vizet és a kimondottan vizes talajt azonban éppen úgy nem vi­ seli el. mint mindenütt. Az NSZK-ban megkülönböztetnek több tájfajtát. Belgiumban stb. mint pl. a következőkben a nálunk táj­ fajtaként ismert típusokat említhetjük meg: Debreceni édesnemes torma.Vízigénye. ahol tormát termesztenek. A későbbiek folyamán a gépesítés komp­ lexitása állíthat fel a nemesítők számára megoldandó feladatokat a tormával kapcsolatban is. amelyet az Olomouci Zöldségkutató Intézet állított elő. szintén tájfajták vannak for­ galomban. Ennek következtében a forgalomba kerülő torma csak mint torma szerepel. Transzspirációs együtthatója 334. Bajor. A csehszlovákoknak is két bejelentett fajtájuk van. és minőségét küllem alapján a szabvány határozza meg. Termesztett fajták Mivel hazai termesztésben és fajtajegyzékünkben bejelentett és álla­ milag elismert fajták nincsenek. Nagy. Nürnbergi édes torma. csak jó vízellátottságú talajban fejlődik jól és ad kielégítő termést. fajtákat vagy tájfajtákat következetes szelekcióval állították elő. A nemesítés helyzete Hazánkban is. A fajták fenn­ tartását és szelekcióját minden termelő vagy termelőüzem saját maga végzi a szaporítóanyagának kiválasztásával. Nürnbergi édes torma. a ma használatos „nemes tormát”. Franciaországban. kissé nyirkos talaj az op­ timális. mint a száraz talajt. Spreewaldi stb. 218 . Nálunk a torma nemesítésével nem foglalkoznak. Nemesítési célkitűzésként a csípősség és az enyhén csípősség kü­ lönválasztása szolgálhatna. erre utal az egyes fajtaként megjelölt típusok neve is.

Ugyanakkor a torma rossz előveteménynek számít. Egyébként a torma nem talajzsaroló növény és szerkezetileg is jó talajt hagy maga után. rögös talaj nem alkal­ mas torma termesztésére. Malini évelő fajta. Csehszlovákiában elismert fajták: Krenox egyéves fajta. párás levegőjű területeket kedveli elsősorban. Vetésforgó Üzemben egyéves növényként termesztik és így könnyen beilleszt­ hető a vetésforgóba. Az ajánlott forgó négyéves. Ezért csakis kapás növények következhet­ nek utána. Termesztéstechnológia Talajigénye Az ásványi anyagokban gazdag. Hamburgi. A kötött talajokon gyakran elveszti ízét.Az NDK-ban és az NSZK-ban elterjedt fajták. valamint a pillangósok. Spreewaldi. Minden istállótrágyát kapott zöldségféle és mezőgazdasági kultúra jó előveteménye. származásuk sze­ rint: Nürnbergi és Erlangeni erősen csípős Bayersdorfi édes és csípmentes Bajor. 219 . A laza szerkezetű. Legalább 40 cm mélyen lazítsuk meg a talajt. mert a vissza­ maradó gyökérmaradványok a következő évben kihajtva alaposan elgazosíthatják a talajt. könnyen művel­ hető homokos talajokon nemcsak a minősége lesz jó a tormának. Durva. mélyebb fekvésű. hanem termesztése is gazdaságosabb. fás lesz és túlságosan csípős.

Talaj-előkészítése. adjunk szerves trágyát és egészítsük ki műtrágyákkal. Pétisót pedig tavasszal. ültetés után.Tápanyagellátása 1 q torma termesztésével a következő NPK-mennyiségeket vonjuk ki a talajból: Nitrogén 0. amilyen mélyen csak tudjuk. ültetése A torma termesztésénél figyelembe kell venni. Mivel a növények normális tápanyagfeltárás esetén az adott tápanyagnak egyharmadát tudják felvenni.35 kg Kálium 1. Megfi­ gyelések szerint a friss istállótrágya után a tormán barna foltok ta­ lálhatók. hogy a kiültetésre kerülő dugványok hossza 20—30 cm és azt is. A vegyes trágyázás­ nál is lehetőleg 2:1:4 NPK-hatóanyagarányt tartsuk be. szuperfoszfátot és kálisót. Az alapműtrágyákat. hogy mélyen gyökerező növény. 220 . ezért a fenti mennyiséget ennek megfelelően célszerű biztosítani a kívánt terméseredmény el­ éréséhez.75 kg Foszfor 0. Ezért ősszel lehetőleg 35—40 cm mélyen szántsunk és altalajlazítót használjunk 50 cm-ig. valamint istállótrágyát még az ősz folyamán szórjuk ki. a bakhátak felhúzásával egyidőben. Házikertekben is olyan mélyen forgassuk meg a talajt. úm.30 kg Alaptrágyázásként a betervezett mennyiségnek megfelelően pél­ dául 60 q/ha-ra a fenti mennyiségnek hatvanszorosát kellene ad­ nunk. Közepes ellátottságú talajon az előbbiek értelmében az ajánlott műtrágyamennyiség (hatóanyagban hektáronként): Nitrogén 135 kg Foszfor 65 kg Kálium 235 kg Amennyiben mód van istállótrágyázásra (400 q/ha). tehát jól érett istállótrágyát használjunk.

hogy a talaj ülepedni tudjon.és tőtávolságtól.A torma ültethető ősszel és tavasszal. A kitűzött sorokon vagy a beállí­ tott sortávolság szerint a 30—35 cm magas és 60—70 cm talpszéles­ ségű bakhátakat húzzuk fel. 25—30 cm-es dugványokat 100 cm sortávolságra ültessük. hozzáférni stb. a gerinctől lefelé. A tavaszi talajmunkákat is ennek megfelelően ütemezzük be. 221 . A bakhátakat húzhatjuk töltögetőekével vagy speciális bakhátkészítővel. Ezért üzemi termesztésben célszerűbb a meg­ adott és bevált sortávolság. A síkművelésnél pedig a megmunkált sík terü­ letre ültetőfával duggatjuk be a dugványokat. kézzel háromféle mó­ don rakhatjuk be: a gerincre egy sorban. A legmegfelelőbb tőtávolság 30 cm. hogy a dugványok teteje 3—4 cm-re kerüljön a föld felszíne alá. Telepítési. míg a 20 cm hosszúságúakat 80—90 cm-re is tehetjük. amelyeknél a sortávolság 70—80 cm is lehet. A házikertben házihasználatra kiültethetünk 6—7 cm-es dugványokat is. Mindkét művelési mód hátránya a gyökerezésnél jelentkezik: nehéz a dugványokat kibontani. nehogy kiszáradjanak. mintegy 10—10 cm-re hármas kötésben . illetve ültetési módok: a bakhátas művelés. ugyancsak hármas kötésben. • A bakhátas művelés. A dugványokat a bakhátakba ültetőfával. és ezzel részlete­ sen is foglalkozunk. A dugványszükséglet függ a sor. de nem függőlegesen rakjuk le a dugványokat. A barázdás ültetési módnál az ekével húzott barázdába félmagas­ ságig ültetőfával beduggatott dugványokat ültetés után töltögetőekével felkupacoljuk. A sortávolságot pedig befolyásolja a dugványok mérete. Korai tavaszodás esetén a lehető legkorábban ültessünk. hanem ferde síkban. Szűk sortávolság a bakhátak kibontása alkalmával a gyökere­ zésnél jelent akadályt. Legkedvezőbb ültetési idő március eleje. míg a barázdás és mélyművelés munkaigényes­ sége miatt kiszorult. őszi telepítéskor a talajfor­ gatást ültetés előtt 6—8 héttel végezzük el.vagy mélyművelési mód • A bakhátas művelést nálunk is alkalmazzák. Akármelyik művelési módnál arra ügyeljünk. a barázdás és sík.

de a következő vegyszerek használhatók: preemer. gyökerezést. A dugványok ápolása Kora tavaszi. Ezt követően a torma erős lombja a sorokban elnyomja a kelő gyomokat. Kapálások al­ kalmával a bakhátakról lemosott földet lehetőleg újból töltsük fel. 80x30 cm-nél 41 ezer db/ha.5—3 hónapig tart. A felesleges hajtások leszedésére általában akkor kerül sor.Afalon 2. Az ajánlott szerek hatása általában 2. 350—520 1 vízben oldva + gensen: Maloran 3. Vegyszeres gyomirtása Egyelőre engedélyezett eljárás nincs.A dugványszükséglet alakulása különböző sor. A gyökerezés elvégzéséig azonban megfelelő védettséget adhat.3 kg/ha.) A kezelést közvetlen a dugványok kiültetése és a bakhátak elké­ szítése után lehet elvégezni. hogy sima tormákat kapjunk. Ahhoz. (Alacsonyabb humusztartalom esetén a megadott kisebb adag irány­ adó. márciusi ültetésben kedvező időjárás esetén 2—3 hét múlva megjelennek az első levelek a dugványokon és vele együtt az első gyomok is. és így a gyommentességet biztosíthatjuk.5—5. a rajtuk kép222 .és tőtávolság ese­ tén: 70 X 30 cm-nél 48 ezer db/ha. Második kapáláskor júliusban végezzük el az ún. Fontos ápolási munkája a tormának egynél több hajtás eltávolítása és a gyökerezés. 500—600 1 vízben oldva.6—4. Nem gyomirtott telepítésnél legalább háromszor kapáljuk. Általában a kiültetett dugványok hosszának megfelelő árutormát kapunk. 100 X 30 cm-nél 33 ezer db/ha.2 kg/ha. amikor a lomblevelek 8—10 cm-esek. a sorközöket pedig sorközművelővel tisztán lehet tartani. Csak egy főhajtás maradjon a rizómán.

ha szükségesnek látszik — az időjá­ rástól függően — és öntözni tudunk. illetve a tormát. 223 . Öntözés. Gyökerezés után természetesen újból vissza kell takarni. zsák. akkor 30— 40 mm-nek megfe­ lelő vízmennyiséget juttassunk a területre.) ződő oldalgyökereket éles késsel le kell vágni.vagy rongydarabbal ledörzsölni és csak a dugvány alsó részén levő talpgyökerek maradjanak meg. "Lehetőleg a reggeli órákban gyökerezzünk. Kis területen. vagy ha még zsengék. házikertben való termesztésben a gyökerezést meg lehet ismételni augusztus végén vagy szeptember elején. Gyökerezés után. Ehhez a művelethez ki kell bon­ tani a bakhátakat. hogy a hervadást minimálisra csök­ kentsük. egészen a talpgyökerekig.Torma kibontása első legyökerezéshez (Fotó: Cselőtei L.

novem­ bertől kezdődően — fagymentes napokon bármikor szedhető. Manipulálás a szabványnak megfelelő osztályozásból áll. háztáji termesztésben a bakhátakat kapával bont­ suk ki.Szedése A torma hidegtűrő növény. kaszával. prizmák­ ban tárolják. utána kézzel könnyen ki-. ha szükséges. szedhető tavasszal is. Teljes gépesítésére 20 cm-ig már van lehetőség akár nyűvő-. manipulálása Kézzel tisztítjuk. A talpgyökerekből a következő évi dug­ ványanyagunkat biztosítjuk. A torma testének simának. ezért késő ősszel — októbertől. akkor mosással tisztítsuk. A fejrésznél teljesen kopaszra tőből levágjuk az összes levelet. a romlási veszteség ele­ 224 . • Kis területen. illetve felszedhető. sőt télire benthagyva. Egészséges. • Üzemi termesztésben. pincehőmérsékleten. sártól és minden szennyeződéstől men­ tesnek kell lennie. hasonlóan a sárgarépához vagy más gyökérzöldséghez. Jó eredményt kaphatunk kisebb mennyiség esetén a polietilén zsá­ kos tárolással is. amelyet ugyancsak kézzel végzünk. Terméshozam 40—70 q/ha. mert ezek kihajtanak. barázdás művelésnél pedig egyszerűbb a tormákat talpgyö­ kereikkel együtt kiszedni. tiszta tárolásra megfelelően elkészített anyagot feltételezve. Tárolása A tormát hagyományosan kicsiben pincében. Tisztítása. Ügyeljünk arra. szártépővel szedhetjük le. Üzemi szedésnél a lombját sarlóval. A vágás felülete gyorsan parásodik és ez sajnos minőségi hátrány­ nyal jár. homokban. és alul szabványnak megfelelő hosszúságúra vágjuk. akár ásórendszerű gépekkel. hogy gyökérma­ radványok ne maradjanak a talajban. nagyobb területeken többnyire kormány­ lemez nélküli ekével szántják ki.

öthónapos tárolási idő alatt általában 8—10 %-os értékcsökkenéssel számoljunk. [Kórokozó: Albugo candida (Pers. 5—10 kg-os zsá­ kokban tároljuk a könnyebb kezelhetőség miatt.] A betegség a torma levelén rendszeresen előfordul. A torma fehér sömöre. amelyben az apadás és esetleges romlási veszteségek is benne vannak. 10—20 naponként újabb zoosporangium-telep képződik. A kórokozó a gyökérdugványokban micéliummal. A zsákokat le­ zárva vagy bekötve deszkapolcokra vagy raklapokra helyezzük. amelyek vízben mozogva a levélre kerülnek. A zoospórák fertőzésére legkedvezőbb a 10 °C hőmér­ séklet. A virágzatot a fehér zoosporangiumtelepek egyenletesen borítják. Tavasszal az oospórából zoospórák szabadulnak ki. A ve­ getációs időben a zoosporangium-telepekből kiszabaduló zoospó­ rák újabb fertőzések elindítói.) Ktze. majd elszáradnak. A levélen először 5—6 mm-es sárgászöld foltok jelennek meg. A torma betegségei A torma mozaikbetegsége és az ellene való védekezés megegyezik a retekmozaik betegségével és védekezésével. A levelek torzulnak. A torma cerkospórás levélfoltossága. illetve fekve rakjuk.) Gyakori a torma levelén. A réztartalmú szerek a tormalevélre fitotoxikusak. (Kórokozó: Cercospora armoraciae Sacc.2 %-os töménység­ ben kell védekezni. lehetőleg egy sorban. Tapasztalataink szerint a torma optimális hőfoka +1 °C. Csapadékos években ha a betegség megjelent.nyésző. ame­ lyeken elszórtan vagy körökbe rendeződve 1—2 mm-es fehér. epi­ dermisz által fedett zoosporangium-telepek képződnek. Földre és cementes padlóra ne tegyük. Maneb. Üzemi tárolása hasonló a gyökérzöldségekéhez. az apadás pedig 5—7%-nál nem nagyobb. ál­ lítva. de ritkán okoz nagymérvű megbetegedést. ditiokarbamátokkal (Zineb. a kórokozó azonban 0—25 °C között képes fertőzni. a beteg nö­ vényrészekben pedig oospórával telel át. Védekezés. Dithane M—45) 0. torzulást eredményeznek. A levélen 6—7 mm-es ke225 .

226 .) is károsíthatnak a tormán. A fertőzés elindítói a konídiumok. Pusztán káliszappanos perme­ tezéssel is eredményesen gyéríthetők. A sötétzöld színű. A nőstények lerakott tojásaiból kikelő lárvák a le­ vélnyélbe hatolva járatokat rágnak. A torma gyakori károsítója. majd az egész növényre kiterjedhet. ex Saint-Amans. A foltok szegélye enyhén kie­ melkedő. A növényeken egyidejűleg különböző korú és fejlettségű lárvák találhatók. hasonló tüneteket okozva. hogy a torma levele el is száradhat. A nőstények tojásai­ ból kikelő feketés színű lárvák a levelek fonáki részén hámozgatnak.) A torma állati kártevői Torma-levélbolha (Phyllotreta armoraciae Koch). Torma-levélbogár (Phaedon cochleariae F. A keresztesvirágúak levélbolhái (Phyllotreta ssp. A torma leve­ lét az imágó és a lárva egyaránt károsítja. tojásdad alakú bogarak lyukakat rágnak a levéllemezbe. Megegyezik a retken károsító levélbolhák elleni véde­ kezéssel. A kórokozó fertőzési forrásai a növénymaradványok. Kisebb jelentőségű betegség még a nyár végén fellépő lisztharmat (Erysiphe polygoni DC. Megegyezik a torma fehér sömöre elleni védekezéssel. Kártétele meg­ egyezik az összes többi földibolha kártételével.) Kártételének gyako­ riságát és súlyosságát illetően eltérőek a vélemények.rek vagy szögletes zónáit világosbarna foltok láthatók. mert a lárvák a szerves foszforsavészterekre rendkívül érzékenyek. Védekezés. Károsításuk leggyakrabban a szívlevelektől indul ki.) és ramuláriás levélfoltos­ ság (Ramularia armoraciae Fckl. tápnövénye kizárólag a torma. Felületüket szürkés konídiumtartó gyep borítja. Védekezés. A kifejlett bogár a torma le­ veleit gyakran szitaszerűen átlyuggatja és a levélfelület nagy részét elpusztítja úgy. A kórokozó számára magas páratartalom és 21—32 °C hőmér­ séklet szükséges. A károsítás má­ jusban kezdődik. Védekezés. Meglehetősen egyszerű. ahol a kór­ okozó micéliumsztrómával telel át.

majd ké­ sőbb szabadon hámozgatva azok fonáki részén károsítanak. A kifejlődve 6—7 mm hosszúságú zöld színű. fekete fejű lárvák kikelésük után először aknát rágnak a levelekben. Időszakos kártevői lehetnek a tormának. pl.) Minden vadon termő és termesztett keresztes virágú növény kártevője. Megegyezik a reteknél leírtakkal. így a tormát is ká­ rosíthatja. A kártétel módja és a védekezés meg­ egyezik a reteknél elmondottakkal. 15* 227 . a Ceuthorrhynchus és a Lixus fajok is jelentkezhetnek károsításukkal a tormán. A felsoroltakon kívül az ormányosbogarak. Káposztapoloska (Eurydema omatum L. Deroceras és Árion fajok).) Életmódja. Meztelencsigák (Limax.Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. kártétele és az ellene való védekezés ugyanaz. Védekezés. mint a reteknél. Ellenük külön védekezés általában nem szükséges.

salátának kitűnő. Legnagyobb mennyiségben a pektinek vannak jelen. Megegyezik a cékláéval. maritima. Származása és elterjedése Őse. Vágás után pedig új leveleket hoznak. de különböző saláták­ nak is alkalmasak. mert a növények a hó alatt is tovább élnek. Hazánkban még nem terjedt el. de több fehérjét tartalmaz. Cukortartalma azonban csak 6—9% és ritkán éri el a 10%-ot. Áprilisban vethető. A hi­ deggel szemben ellenálló.és a vízigénye. de több fehér­ jét tartalmaz. de Nyugat-Európában és Amerikában kedvelt zöldségféle. mint az. Tápértékei közül legfontosabbak a nyers cukrok és a pektinek. spárgáéval és feketegyökérével megegyezik és felhasználása is ha­ sonló. A metélőmángoldot szárával együtt vágják le és egyedül vagy sóskával és spenóttal keverve főzeléknek fogyasztják. Fajtától függően 100—500 q/ha a hozama. Nagy a tápanyag. spenótéval. amelyek emészthetők és ezért értékesek. En­ nek a vad növénynek első kultúrformája a mángold volt. Táplálkozási jelentősége. Főzeléknek. 228 . Gazdasági jelentősége Svájcban és Franciaországban jelentősége a sóskáéval. mint a Béta nemzetség nálunk ismert származékainak is. A céklához hasonló tápértékü.Mángold Nálunk alig ismert. Szezonja júniusban kezdődik és egészen a következő év tavaszáig tart. a Földközi-tenger környékén honos Béta vulgáris var. A bordás mángold bordái és levélnyelei főzeléknek is.

Időszámításunk előtt a IV—V. században a Földközi-tenger kör­ nyéki népek a levelét zöldségként fogyasz­ tották. Nálunk alig isme­ rik, míg Európa más országaiban, főleg Nyugat-Európában és Amerikában is kedvelt.

Növénytani jellemzése
Kétéves növény. Első évben fejleszti fás karó­ gyökerét és levélrózsá­ ját. Normális körül­ mények között a má­ sodik évben hozza vi­ rág-, illetve magszárát. Virágja, virágszerkeze­ te és virágzásbiológiá­ ja, valamint termése, illetve magja ugyano­ lyan, mint a cékláé. Ezermagsúlya (a go­ molynak): 12—25 g. Csíraképességét 4—6 évig megtartja. Csírá­ zási ideje: 8—10 nap. Levélzete: az első évben fejlesztett tő­ levelei nagyságban, színben, levélnyélvasBordás mdngold levéltípus (Gelbgrüner, Breitbliittiger fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

Bordás mdngold levéltípus (Silber Glatter fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

229

Gelbgrüner Breitblattiger fajta (Fotó: Hullám T.J

Bordás és metélömángold köztes típusa Lukullus: felálló levélzetű, sárgászöld színű és erősen bordázott le­ velű fajta, átlagosan 40 cm magasra nő.

Termesztéstechnológiája
/ Talajigénye A talajban nem válogat, ha abban megfelelő mennyiségű tápanyag és elegendő nedvesség van. Legeredményesebben termeszthető az ún. répatalajokon, amelyek kissé kötöttek, mélyen művelhetők és hu­ muszban gazdagok. Optimálisak a tápanyagban gazdag, mély rétegű, jó vízgazdálko­ 232

dású középkötött és kötött talajok. Könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthetjük, ha nagy tápanyag- és vízigényét ki tudjuk elégíteni.

Vetési sorrend Előveteménynek legalkalmasabbak a káposztafélék, a burgonya, az uborka, a paradicsom, a paprika (tehát a nagy tápanyagigényű nö­ vények). Fontos, hogy az elővetemény után a mélyszántás elvégezhe­ tő legyen. Házikertben a mángoldot vethetjük a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta és spenót után is. A folyamatos téli ellátásra késő nyáron is vethető. Az enyhébb klímájú, védett fekvésű terüle­ teken, vagy ahol rendszeresen hóra lehet számítani, jól áttelel a sza­ badban is.

Tápanyagellátása A mángold répát nem fejleszt, így ellentétben a céklával, tápanyag­ nak istállótrágyát is adhatunk, mert az eltarthatóságát nem befo­ lyásolja. Káliumigénye nagy. Az alkalmazandó hatóanyagarány megegyezik a cékláéval, vagyis 1 : 1 : 3 vagy 1 : 1 : 4 (NPK). A tápanyag mennyiségére és adagolására ugyanazok vonatkoznak, mint a céklára.

Talaj-előkészítése, vetése, öntözése Teljes mértékben megegyezik a cékláéval. Mivel a mángold magja is csak 8 °C fölött csírázik, vetésére április előtt nemigen kerülhet sor. A metélőittángold a vetéstől számított 2—2,5 hónap múlva, míg a bordás mángold 3—4 hónap múlva ad szedhető leveleket. Vetését ezért a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük. Házikertekben vagy kisüzemekben gyakran szaporítják palántá­ ról is. Március elején Vetik melegágyba, így korábban kaphatunk szedhető mángoldot. A szabadföldi vetés azonban előnyösebb. Vetési sortávolság a kis levelű fajtáknál 15—20 cm, a nagy levelű­ 233

éknél 25—40cm. Egyel­ ni kell, fajtától függően 25—50 cm-es tőtávol­ ságra. A vetőmag mennyi­ sége megegyezik a cék­ láéval. Növényápolása és vegyszeres gyomirtása ugyancsak azonos a céklánál leírtakkal. Vízigénye nagyobb, mint a cékláé. A száraz talajt és a száraz perió­ dusokat kevésbé bírja, ezért a kiszáradásra hajlamos talajokon vagy száraz időjárás Fogyasztásra szedett mángoldlevél és -növény esetén öntözni kell. KÜ(F°tó: Hullám T.) lönösen fontos lehet az öntözhetőség, amíg a növényzet nem borítja a talajt. A későbbiek során pedig a folya­ matos szedést az elegendő tápanyag mellett csak elegendő vízmenynyiséggel érhetjük el. Szedése A teljesen kifejlett leveleket kézzel, késsel szedjük és értékesítésre kötegeljük. Fajtától függően a hektáronkénti hozam általában 100—500 q között van. • Magtermesztése megegyezik a céklánál leírtakkal.

234

Feketegyökér

Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáéhoz hasonló. Nagy a kalóriaértéke, ezért az egyik legértéke­ sebb téli zöldségféle. Hidegtűrő növény. Nagy a fényigénye. Mély rétegű, jó tápanyagtartalmú humuszos vályogtala­ jon jól terem. Hosszú gyökere megkívánja a mély talajmű­ velést. Kora tavasszal, márciusban vethetjük, ősszel szedhető, és mivel nem fagyérzékeny, tavaszi érté­ kesítésig a talajban hagyható. Enyhe időben egész télen szedhető. Várható hozam: 70—100 q/ha.

Gazdasági jelentősége
Nálunk kicsi a gazdasági jelentősége. Lombja frissen takarmánynak felhasználható, értékét azonban jó ízű, tápanyagokban gazdag gyö­ kere adja. Nagy kalóriatartalmát tekintve egyik legértékesebb téli zöldség­ félénk lehetne. Elterjedésének és áruként való szántóföldi termesz­ tésének akadálya többek között a szedés nagy kézimunka-igénye, valamint a gyökér törékenysége. Táplálkozásfiziológiai jelentőségét inulin-, asparagin-, cholin- és lactucintartalma adja. Könnyen emészthető, ízletes. Vitamin- és ásványianyag-tartalma, mg/100 g Bi-vitamin B2-vitamin C-vitamin Kálium 0,075 0,020 6,0 239,0 235

inkább csak házikertekben ta­ lálható. évben hozza 60—120 cm magasságú virágszárát. Egyébként a vad alakjai sem mérgezőek (Becker-Dillingen). Fogyasztása a téli hónapokra esik. pudvásak.0 1. ko­ ra tavaszi vetésből vagy a másfél éves. Nevét alakjáról és külső színéről kapta.0 46. A gyökér kívülről feketés-barnás színű. töréskor tejnedv folyik ki belőle. Belseje húsos és fehér szí­ nű. több éves gyökerek fásak. A gyökér a végén elvékonyodik és a leg­ vége néha el is ágazik. Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáé­ hoz hasonló. Ez a tulajdonsága szedéskor nagy hátrány. Zöldségnövényként való felhasználása a XVII. az utak mentén csaknem mindenütt. pattan.Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor 90. Nálunk alig ismerik. Legjobb minőségűek az egyéves. és minőségük a későbbiek folyamán fokozatosan romlik. üregesek lesznek. Növénytani jellemzése Évelő növény. és tavasszal a spárga megjelenése szorítja csak ki a piacról. Az első évben fejleszti ki hengeres. amely felső részében elágazik. században kezdő­ dött Spanyolországban és onnét terjedt el. augusztusi vetésből szárma­ zó gyökerek. Üzemileg csupán magjáért exportra termesztik. Az elsőéves gyökerek a legfinomabbak.0 Származása és elterjedése Dél.és Közép-Európában őshonos. mintegy 30 cm hosszúságú karógyökerét. elsősorban a francia konyha kedvelt zöldségféléje.6 53. Minden oldalág. Főleg Nyugat-Európa. A 2. Az öreg. Vad alakjait hazánkban is meg­ találhatjuk a réteken. A gyökér egyébként könnyen törik. illetve elágazó virágszár virág­ .0 24.

amely természetesen a kereske­ delmi magon már hiányzik. pálcika alakú. henger alakú. fehéressárgás színű magvakkal.0—1.és idegentermékenyülés is. Csíra­ képessége egy év után nagyon le­ csökken. két év után csaknem tel­ jesen csíraképtelen. fészekvirágzatok. Lehetséges ön. Virágai élénk­ sárgák. kissé hornyolt felületű. Termése kaszat.zatban végződik. 12—17 mm hosszú és 1. A magvak fe­ jén nyelecskéken ülő bóbita van. A feketegyökér virágzata Feketegyökérmag (Fotó: Hanzséros P. A virágok napkelte után rögtön nyílnak és délben már becsukód­ nak.5 mm átmérőjű. Virágzási ideje június és július. bennük a virágocskák nyelv alakúak és mind termékenyülnek.) 237 .

Nemesítési célkitűzés a rövidebb. Sötét­ barna. de jól bírja a száraz periódusokat.8—23. előző évben trágyázott talajt igényel. A feketegyökér a hidegtűrő zöldségnövények közé tar­ tozik. 12—14 nap alatt csírázik.2 °C. Hazánkban egyetlen termesztett fajta. Félámyékos helyen nem fejlődik. főleg a diétások köré­ ben válhatna kedveltté. Fényigénye. Nemesítésének helyzete Nemesítésével elsősorban a nyugati országokban foglalkoznak. meleg. ahogy nyugaton nevezik. Tápdús. feketés színárnyalatú. Ezek a tulajdonságok lehetővé tennék korszerű szántóföldi termesztését és hozzájárulhatnának a feketegyökér elterjedéséhez. 238 . Tavaszi vetésre alkalmas. amely lándzsa alakú és ép szélű. Ennek eredményeként jelent meg néhány fajta. mint a levéllemez. Vízigénye. Termesztett fajtái Egyéves óriás Gyökere 30—45 cm hosszú. illetve száronülők. tehát sok fényt kíván. a termesztésben elfoglalt helyzetének megfelelő mértékben. gépesíthető fajta. ezért nem szükséges öntözni. Mint „téli spárga”. kissé vastagabb. Tőleveleinek nyelei csaknem olyan hosszúak. amelyeknek optimális havi átlaghőmérséklete 12. A virágszáron képződő levelek rö­ vid nyelűek. tömörebb és ezáltal kevésbé törékeny.Ezermagsúlya 13—14 g. maximálisan 25 cm hosszú. A jó vízgazdálkodású talajokon díszlik legjobban.9 °C. amikor is a maximum 28. Biológiai igénye Hőigénye. vége felé keskenyedő.9 °C és a minimum 7. hengeres.

humuszos vályog-. Hajlamos az első évi magszárképzésre. Vulkán Lombja hasonló a szokvány feketegyökéréhez. hogy az elővetemény időben lekerüljön. mint a kötöttebb tala­ jokon. feketegyökér-termesztéssel nem érdemes foglalkozni. Az erősen kötött. köves. hanem jó minőségben is elvégezhető legyen.Orosz áriás Levélzete szélesebb. valamint az olyan talajokon. elágazó gyökereket kapunk. Mélyfekete színű. Vetési sorrend Optimális előveteményei az előző évben istállótrágyázott kapásnö­ vények. rögös. vizenyős. amelyek tiszta. mint a szokvány feketegyökéré. a mélyen fekvő. Homoktalajokon a gyökerek még elfo­ gadhatók ugyan. ahol magas a talajvízszint. de jóval kisebbek lesznek.5 körül van. amely lehetővé teszi. Gyökere valamivel rövidebb az Egyéves óriásénál. porhanyós és jól elmunkálható talajt hagy­ nak maguk után. mert érték­ telen. tiszta talajt hagyjon maga után. tápanyaggal jól ellátott. Gyökere ha­ sonló az egyéves óriáséhoz. Feketésbama színű. 239 . Termesztéstechnológiája Talajigénye Mély rétegű. hogy az őszi mélyszántás nemcsak időben. borsó) és köze­ pes elővetemények a gabonafélék. kavicsos. Hasonlóan jók a hüvelyesek (bab. A terület kiválasztásakor lénye­ ges szempont. A legigényesebb és a legfinomabb ízű feketegyökér. A pH-igénye 7. illetve hu­ muszos agyagtalajt igényel. őszi és tavaszi vetésre egyaránt alkalmas.

a megfelelő vetési mélység és a magvak egyenletes kijuttatása céljából.és K-műtrágyákat feltétlenül az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. nemcsak a régi típusú. A forgalomban levő fajtákat vethetjük kora tavasszal. A N-műtrágyát célszerű fejtrá­ gyának két részletben adni. Ta­ pasztalat szerint vetésére a kanalas vetőgépek alkalmasabbak. Vetési idő. A tavaszi talajmunkák idején az aprómagvaknak szánt magágyat gondosan. hogy a gyökér hosszúsága 35—40 cm. márciusban. a másik felét pedig június—július folyamán. aprólékosan készítsük el. A könnyebb kivethetőség érdekében a régi típusú vetőgépeknél célszerű a magot hasonló súlyú anyaggal keverni. hanem a modern precíziós vetőgépek közül is. Talaj-előkészítése. Abban az esetben. A vetés a magvak alakja miatt nehézkes és nagy körültekintést kíván. Tápanyag-utánpótlása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségek ajánlhatók hatóanyagban: N 60— 80 kg/ha. vetése Talaj-előkészítéskor feltétlenül tartsuk szem előtt. K20 150—200 kg/ha. P205 100—110 kg/ha. hogy a szántással a tápanyagok megfelelő mélységbe kerülhessenek. Az augusz­ tusi vetés esetén a gyökerek télre jól megerősödnek és aránylag 240 . mert a talajt kedvező állapotban hagyja vissza. ha 25—30 cm-nél nem tudunk mé­ lyebben szántani. vagy az előző év őszén. Az alapműtrágyának adott P. Főleg káposztaféléket érdemes utána termeszteni.A feketegyökér jó elővetemény. A magot lehetőleg még márciusban. Ez a gyökérhosszúság megkívánja a mély­ művelést. egyik felét vetés előtt. de legkésőbb április ele­ jén vessük el az előzőleg megfelelően előkészített talajba. ne feledkezzünk el az altalajlazításról. augusztusban is.

mag­ takarásra és hengerezésre szükség van.kis százalékuk magzik csak fel. Figyelembe véve a különböző sortávol­ ságokat és az optimális tőtávolságot a következőképpen alakulhat. Ezzel a kora tavaszi vetést megelőzhetjük.és 3—4 cm-es tőtávolságot alkalmazva a vető­ magszükséglet hektáronként 24—25 kg. A vetési mélység pon­ tosságát illetően a vetés előtti hengerezés.8—5. Lehetőleg egyéves és a legjobb csíraképességű vetőmagot szerezzük be. amely a feketegyökér esetében nagyon ingadozó. ha nem precíziós vetőgéppel vetünk. Házikertben. Vetőmagmennyiség. 20—25 cm-es sortávolságot hagyhatunk. akár géppel vetünk. a magvak többnyire csak a következő év tavaszán csíráznak. 36—40 cm-es sortávolsággal és 12—15 maggal fm-enként a vetőmagszükséglet 4. hogy a kívánt tőszámot elérjük. A kívánt tőtávolság 10—12 cm. A csírázáshoz optimális esetben 12—14 nap szükséges. különösen precíziós vetőgépek előtt. A vetési mélység 2—3 cm. ahol többnyire kézzel vetünk. részben a gépi művelés. a megadott kelési idő kétszeresére is elhúzódhat. 20—25 cm-es sor. részben a szedés bizonyos fokú gépesíthetősége végett. A kelés hűvös időjárás esetén. nagy segítséget jelent. a fm-enkénti magszám annyi legyen. A csírázás­ hoz szükséges optimális hőfok 16—20 °C. Üzemi termesztésben. A magot a következő év számára októberben is vethetjük. Kedve­ zőtlen időjárásban ez azonban 1—2 héttel elhúzódhat. és ásóval szedünk. Precíziós vetéssel. 80—85 %-os csíraképességű vetőmaggal házi­ kertben — az egyelés lehetőségét tekintve — fm-enként 30—35 mag ajánlható. míg üzemi termesztés esetén 12—15 magot vessünk ki.5 kg/ha. Ebben az esetben. A folyóméterenként! tőszám függ a mag csíraképességétől. míg üzemi termesztésben általában 36—40 cm-nél keskenyebb sorokba ne vessünk. Akár kézzel. ha a téli időjárás ked­ vező. 241 .

Valamennyi DNOC-származék erős méreg. Dinoseb: A felhasználására vonatkozó előírások megegyeznek a Sevtoxéval. valamint az Aretit. Hatásuk általában 2. a so­ rokban egy-másfél hónap után végezhetünk csak. ahányszor arra szükség van. hogy a gyökér mélyen hatol a talajba. Száraz időjárásban. kelés után. ahol nem alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. Vegyszeres gyomirtása Főleg a DNOC és származékai (Krezonit E. részben eső utáni talajlazítás. Hatása 15—20 °C között opti­ mális. és a ké­ sőbbiek folyamán. 20 °C felett a perzselés veszélye fennáll. Az öntözéssel egyidejűleg adhatjuk a nitrogénműtrágya másik felét fejtrágyának. amikor a sorok látszanak. Sikeres vegyszeres gyomirtás esetén talajlazítást. Házikertekben. függetlenül attól.5 kg/ha. Öntözés. 6—700 1 vízben kipermetezve ke­ lés. az öntözés mindenképpen előnyös a gyökér fejlődés és finomsága szempontjából. Üzemi termesztésben a vegyszeres gyomirtás dönti el a talaj­ lazítás idejét. de 1. Aretit: 6—7 kg/ha. Krezonit E: 3.3 l/ha 700 1 vízben kipermetezve csírázás előtt. illetve az öntözővíz menynyisége ez idő alatt legalább a 100 mm-t elérte. vagy 10 cm feletti növényállományban. 242 . részben a gyomirtás miatt kapáljunk.5—3 hónap. Sevtox: 4.0—3.5—2 cm-nél nem mélyebben. Hatását már 5 °C felett ki­ fejti. ha a lehullott csapadék. 6—700 1 vízben kipermetezve kelés előtt és 10 cm feletti növényállományban. Száraz időjárás esetén a talajnedvesség határáig hasznos lehet a sorközművelés a gyomirtó szerek hatásának jobb kifejtése miatt. kapálás. Ez az időszak általában június-július. 15 °C feletti hőmérsékleten. Sevtox és Dinoseb) alkalmasak vegyszeres gyomirtásra.Növényápolása Talajlazítás. illetve csírázás előtt vagy 12—15 cm-es növényállományban. A kezelést a reggeli vagy késő esti órákban végezzük.

az említett szerekkel megfelelően kiirthatjuk a gyomokat. ezért a talajban hagyható a tavaszi érté­ kesítésig. kétszikű gyomokat irtják. mint a vadmuhar. de ez eset­ ben is kézzel kell felszedni. A törés vagy vágás helyén a tejnedv elkezd folyni. ennek következtében ajánlható gyomirtási tech­ nológia a feketegyökér számára: Közvetlen csírázás előtt Gramoxonne-nal mint kontakt gyom­ irtó szerrel tisztítsuk meg a táblát a gyomoktól. csak perzselik. A kétéves tavaszi vetés már gyengébb minőségű. A szedés módja: kéziásóval vagy ekével kiforgatjuk. és így a kelés után. mért a gyökerek nagyon törékenyek. Nem fagyérzékeny. Perzselő hatású szerek. és a minőség romlása a korral fokozódik. az egyszikűeket. őszi szedés esetén tárolásról kell gondos­ kodni.. amikor az első sorban 50 cm mély árkot ásunk. lombbal vagy más takaróanyaggal letakarni. A felsorolt szelektív gyomirtó szerek elsősorban a szélesebb levelű. illetve októberre éri el az érésre jellemző vastagságát. részben pedig csökkent minőségűvé teszi a gyökereket. így a gyökerek fagyos napokon is hozzáférhetők lesznek. ami részben piszkossá. ami külön munkát igényel. Szedése A szedés ideje: A feketegyökér szeptemberre. A kéziásóval való szedésének legegyszerűbb módja az. Óvatosan kell szedni. vagy a másfél éves augusztusi. száraz tavaszon is eredményesen alkalmazhatók. A biztonság okáért érdemes az ágyásokat. Az állománykezelést lehetőleg a gyomok 4—6 leveles állapotáig végezzük el. Enyhe teleken egész télen szedhető. és ebbe hátulról ásóval be­ döntögetjük a gyökeret anélkül. mert a hatás kifejtéséhez előnyösebb a párásabb levegő. Nedves talajra permetezve gyor­ san lebomlanak. különösen házikertben szalmával.Borús időben egész nap permetezhetünk. kakaslábfű stb. hogy különösképpen megnyomódná243 . tarack. illetve októberi vetésből kapunk. illetve amint kikelő növényeink megerősödnek. Eső után 2—3 napot várjunk a ke­ zeléssel. Legfinomabb gyökereket vagy az egyéves tavaszi vetésből.

és ápolási munkái. a másik eketest az első mögött halad. amely nálunk is ajánlható. hogy fagy esetén is szedni tudjuk. Vetését későbbi időszakra is halaszthatjuk. egész télen át földben hagyhatjuk és onnét szed­ hetjük. tisztítása. ha a lombozat ép — nem haltak el a levelek —. Tisztítás után a szabványnak megfelelően osztályozzuk. Az ősszel felszedett gyökereket a többi gyökérzöldségféléhez ha­ sonlóan tároljuk (lásd a sárgarépánál). hűtőtárolóban. kiskerti termelésben azonban. hogy 244 . Tárolása. Az április végén. A döntögetést folyamatosan végezhetjük majd a következő sorokkal is. szalmás trágyával le­ takarni. prizmában. A gyökérhosszúságnak megfelelő mélységben haladva. alulról emeli. mivel a gyökerek nem fagyérzékenyek. illetve lazítja meg és billenti barázdába a gyökereket. A lomb friss állapotban takarmánynak is felhasználható. pincében nedves homokkal rétegezve vagy korszerűen. A gyökereket ezután kézzel szedik fel és ládák­ ba rakják. Azután kézzel kihúzogatjuk őket. egy mélyen járó csoroszlyára szerelve. kaszálógéppel lekaszáljuk és letakarítjuk. gépi szedésnél pedig a levélcson­ kokat. Félgépesített szedés­ nél. Háztáji. Magtermesztése A maghozásra termesztett feketegyökér talaj. osztályozása Kiszedés után — kézi szedés esetén — a gyökerekről gyökérnyak­ ban késsel levágjuk a levélzetet. Ajánlatos a területet télre lombbal. Az egyik a gyökérsor mellett 12—20 cm-es barázdát húz.nak. de a sor másik oldalán. má­ jus elején elvetett feketegyökér még eléggé kifejlődik ahhoz. valamint műtrágyaigénye teljesen megegyezik az áru céljára ter­ mesztett gyökerével. 30 HP-s hidraulikával rendelkező traktor­ ral üzemeltethető. úm. A Német Demokratikus Köztársaság egyik termelőszövetkeze­ tében 2 eketestből álló szedőgépet szerkesztettek.

Ez esetben a magszárakat kévékbe kötjük. többször is. hogy a pergési veszteséget elkerüljük. Ahol lehetséges. A gép dob­ jával lehetőleg a magszárak végéről veressük le a magvakat. A kiszórt műtrágyákat ősszel is és tavasszal is sorközművelő kultivátorral dolgozhatjuk be a talajba. Arathatjuk kombájnnal is a megfelelően. A vágószerkezetet emeljük meg. akár kaszával aratjuk. A magszárak eltávolítása után a sorközöket kultivátorozzuk meg. Hatóanyagban: P2O5 50—60 kg/ha. KaO 100—150 kg/ha ajánlható. a töveken maradó szár­ részeket takarítsuk le úgy. hogy a dolgozók a nyakukba akasztott zsákba rakták a leszedett fészkeket. Vegyszeres gyomirtása és ápolási munkái azonosak az elsőéves gyökerével. mihelyt a növények újra hajtani kezdenek. Bár ez nagyon kézimunka-igényes. Vetőmagszükséglete 10—14 kg/ha a mag csíraképességétől függő­ en (fm-enként 80—100 db mag. A mag nem egyszerre érik. — a gyomosodás elkerülése végett — ha szükséges. Akár kombájnnal. a szükséges őszi alaptrágyázást hajtsuk végre. legalább már kétharmad részben érett magvakat. Szeptember végén. mert a belekerülő hasonló súlyú szárrészeket és törme­ lékeket nagyon nehéz a magvakból kitisztítani. a vegetáció megindulásakor 30—40 kg/ha nitrogénmű­ trágyát adhatunk. 245 . A kora reggeli órákban arassunk.). és a táblán utóérlelve cséplőgéppel kicsépeljük. illetve magot. A második évtől kezdődően minden évben hoz magot. A maghozó év alapműtrágyáit lehetőleg még az előző év őszén szórjuk ki. hogy a gyökérfejek meg ne sérüljenek. Érése — amelyet a fészeken gyermek­ láncfűre emlékeztető bóbiták jeleznek — általában július elejére esik.a következő évi maghozamunk kielégítő legyen. Tavasszal. hozama azonban négy év után csökken. amennyire csak lehet. Aratható kézikaszával is. A vetés sortávol­ sága 45—50 cm. október elején. Hagyományosan úgy aratták a feketegyökeret. ott részszedést alkalmazzunk. Az aratás utáni talajmunkát és műtrágyázást a magtermesztési időszak alatt minden év őszén végezzük el.

károsíthatják. Ellenük ugyanúgy védekezünk. ex Mérat. Nálunk gyakorlatilag csak egy kultúrfajtáját termesztik.) Gray (lásd a torma fehér sömöre). (Kórokozó: Erysiphe cichoracearum DC.] A feketegyökér lisztharmata. Ekkor 1—2 al­ kalommal védekezni kell. amelyek úton-útfélen előfordulnak. számottevő kártevőegyüttese nem ala­ kult ki. mivel hazánkban csak igen kis területen és kis mennyiségben termesztik. nehogy a fajta leromoljon. mint a többi gyökérzöldség hasonló kártevői ellen. [Kórokozó: Albugo tragopogonis (DC. . a gyökérgubacs. A feketegyökér betegségei és állati kártevői A feketegyökér fehér sömöre. Védekezés: (lásd a cékla lisztharmata). Irtsuk ki tehát 500—600 mes körzetben a vad feketegyökereket.Az izolációs távolságot a vadon élő feketegyökérfajokkal tartsuk be. Gyökerét a talaj polifág kártevői: a drótférgek. A feketegyökérnek.fonálférgek stb. Várható maghozam ha-onként 350—500 kg.) A levélen a lisztharmat csak a nyár végén lép fel.

(1962): Kertészet. J. Gartenbauwissenschaft Jakovác. különkiadvány 247 . Kertészet és Szőlészet Hájas M. J. Budapest Bielka. Landtechnik Edelstein. 1962) Bauman. Referátum Glits M. Bonn. Mezőgazdasági Kiadó.—Habben. Budapest Fritz. I. A. (de By. D. Kertészeti Egyetem Közleményei Glits M. R. (1973): Die Bestimmung des optimalen Emtezeitpunktes von Möhren. et al. (1974): A Botrytis cinerea Pers. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei Duggen. H. . Jugoszlávia.-né (1970): Zöldségfélék növényvédelme. Mezőgazdasági Kiadó. (1970): Die richtige Lagerung von Feldgemüsebau. Mezőgazdasági Kiadó.—Bodor J. előfordulása a tárolt gyökérzöldségeken. (1969): Die Sortenabhángigkeit dér Ertragsformel bei Knollensellerie. D. (1975): Sárgarépa és petrezselyem magtermesztése. (1962): Ovoscsevodsztvo Erdélyi T. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Banga O. Diplomamunka Becker—DiUingen. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.) és a védekezés lehetőségei. Buda­ pest Hájas M. (1965): Feldgemüsebau. H. F. (1971): Problems of Wastage in cool-stored carrots. (1962): A torma termesztése Dorogi—Divós—Szántósi (1973): Sárgarépa és pasztinák nagyüzemi termesztésének vizsgálata. (1969): Zöldségnövényeink védelme.—Andressen. I. (1972): Lagerfahigkeit und Veránderungen einiger Inhaltsstoffe von spáten Speisemöhren in Lagersystemen ohne und mit kontrollierter Atmospháre. Aufl. Berlin Beczner L. V. Int. Budapest Hösslin.—Krén I. Növényvédelem Glits M. F. Budapest Derbyshire. Commercial Grower Dessewffy. (1973): Gépesített sárgarépa-termesztés. (1956): Handbuch dér gesammten Gemüsebaues.—Paizs L.Doktori értekezés. Budapest Cselőtei L. (1962): Möhre (in Handbuch dér Pflanzenzüchtung. (1975): Hibridfajták (előadás) Balás G. (1972): Zellerfajták a termesztésben. 5. Berlin Bundessortenamt (1971): Beschreibende Sortenliste für Gemüse de Candolle.Felhasznált és ajánlott irodalom Andrásfalvy A. (1894): Termesztett növényeink eredete. R. (1958): A zöldségnövények szklerotiniás betegsége (kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum) Lib. (1966): Kertészeti növények állati kártevői. (1974): A tárolt sárgarépa új betegsége: rizoktóniás kráterrothadás.

K. M.—Mühle. Sz. Budapest Túri I. Rév. Budapest Újvárosi M. Disszertáció. (1953): Virascsiványie rasztyenij na isszkusztvennom osszvessenyii Nikolova N. (1969): Új zöldségkártevő.—Petrzak. (1972): Anbau von Frühmühren auf grossen Flachen nach einem neuen Produktionsverfahren. Budapest Stannek. Buda­ pest Szkoriková. R. M. Die Gemüse Sass B. N. O. a Kiefferia pimpinellae F. et al. (1972): Dér Anbau von Bleichsellerie. 275—282. Ju. (1967): Zöldségtermesztés.—Fodor B. (1961): Regyisz Posta. (1957): A sárgarépa sztemfiliumos fekete rothadásának hazai előfordulása. (1973): Gyomirtás. Lippai J. (1966): Phytopathologie und Pflanzenschutz 2—3. Mezőgazdasági Kiadó. G. Főisk. Gartenbauwissenschaft Somos A. (1971): Magkártevők és -betegségek határozója. Mezőgazdasági Kiadó. Vég. G. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. (1974): Veteményeskert. közlemény Schuphan.—Tuza S.—Lorenz.—Retnmuth. (1970): Die Zusammensetzung des átherischen öls dér Möhrenwurzel in Abhángigkeit von Sorté und Umwelt. Mezőgazdasági Kiadó. A. Kert. (1955): Warzywnictwo Panstwowe Wydawnictwo Rolnicze i Lesne. M. Lehoczky J. Akademie. (1664): Posoni kert. Szófia Mankouuki.—Negru. Szófia Madzsarova. M. Akademie. Petroselinum. A. (1948): Isztorija i proizhod na nasite kultumi rasztenija Tiborcz Gy. Growers Mándy Gy. (1970): Novij szposzob hranenija morkovi sz periodicseszkim gidrooroseniem. fellépése Magyarországon. Bioi. Mezőgazdasági Kiadó. Berlin Klinkowski. A. E. Kút. (1973): Zum Wundverschluss bei Möhren. A. B.—Baur. (1958): Influence exercée pár trois temperatures differentes sur l’activité proliferatrice et l’elongation des racines d’orge et de radis. Gartenbau Szalay—Marzsá L. Budapest Tyler.Klinkowski. D.és virágmagtermesztés. L. A. (1962): Diagnosing nutrient needs in vegetables. (1975): Kertészet fólia alatt. Budapest Krug. Mezőgazdasági Kiadó. (1966): Korenoplodni zelencsukovi kulturi. Nagyszombat—Bécs Litinski. Budapest Moskow. (1957): Grow radish under cool condition. Apium. Mezőgazdasági Kiadó. Berlin Komjáti l. Évk. Gartenbauwissenschaft Lehoczky J. W. Növénytermelés 6: 3. Int. (1957): A sárgarépa emyős virágzatának baktériumos hervadása [Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson]. Budapest Raether. (1968): Növényvédelmi enciklopédia. Warsawa Madzsarova.—Klement Z. Loew. Better Crops with Plánt. Budapest 248 . (1969): Levéltetvek a kertészetben. H. D.—Zanner. (1963): Szántóföldi növények nemesítése táblázatokban. E. Konszervnaja i ovoscseszusilnaja promislennoszt Sztojanov. Washington Ubrizsy G. és Szől. (1972): Zöldség. (1975): Raphanus. (1968): Pflanzliche Virologie 2. 19 Radulescu. Cytol. W. B. E. Mezőgazdasági Kiadó. M. 20: 1—36.

Int. F. J. i. Kút.Graw. Konsz. (1974): Die Wirkung unterschiedlichen Saueistoffpartialdrucks auf den Gasstoffwechsel von Möhren. (1975): Növényélattani vizsgálatok Zimányi Z.—Sumetov. (1952): Diseases of vegetable crops.Vigné et al. New York. fValker. J.—Daskina. prom. N. ovoscs. Hill Book Comp. Közleménye Volkirtd. Die Gemüse Zatykó J. (1972): Einflüsse auf die Lagerfahigkeit von Möhren. (1973): Gyökérzöldségek (sárgarépa. Toronto. Kézirat 249 . (1973): Die Qualitat von Möhren nach Lagerung in einseitig kontrollierter Atmospháre. (1971): Retek termesztése Kiskunfélegyházán és környékén. értékelése. (1969): Hranyenyije kornyeplodov v uszlovijah aktyivnoj ventiljaciji. Kert. J. J. Gartenbauwissenschaft Weichmam. G. Gartenbauwissenschaft Welchmann. Mc. zeller) betakarításának vizsgálata. F. London Weichmam. Ch. I. Sz.

.

.............. Szedése........................... Termesztéstechnológiája................................................. Növényápolása.............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Danvers 126...................... Vetési idő................................................................................................................................................................................................................................................... Biológiai igénye..................................................... Talajigénye.. Formula........................................................................................................................................................................................................................ Vetésforgó............... Növénytani jellemzése.............. Talaj-előkészítés és vetés.................................................................... Rialto....................................................................................................... A gyökér szövettani felépítése...... Rotherz........................................................................................................................................................................................................................................................................... Vegyszeres gyomirtása................................ Termesztett fajtái.................................................................................................................... Marktgártner (Kerti).................................................................................................................................................................................................... Tápanyagellátása.............................................................. 5 5 9 10 14 15 19 21 21 25 25 25 25 26 27 28 29 29 30 30 32 32 33 33 33 33 35 36 36 39 41 42 44 46 48 49 55 251 ................................ Amsterdami............. Flakker (Vörös óriás)........................................................................................................................................................................................................................................................................................ Származása és elteijedése................................................................................................................................ Duwicki. Gonsenheimi.................................................................... Tárolása..................................................... Osztályozása........................................................................................................................................................... Chantenay Rex......................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Herz......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ..................................... Fertődi vörös................................................................................. Érése.............. A termesztett fajták értékelése........................................................................ Bauers Kieler Rote.................. Nantes-i.....................................................................................Tartalomjegyzék Sárgarépa........ o......................................................................... Magtermesztése.................................................................................................... Gazdasági jelentősége............................. Nemesítésének helyzete............................... ...................................................... Lange Rote St.......................................... A fajta értékét befolyásoló tényezők....................................................

........................................................... 172 Tárolása......... 143 Termelési költségei...... 163 Termesztett fajták...................................................................................... 164 Bíborgömb....................................................................................................................... 166 Cylindra................... elterjedése ...... 138 Vegyszeres gyomirtása ...170 Szedése......................................................................................................................................................................180 254 ............................................................................................................................ ...................................................................................................... 167 Talajigénye.............................................................................................................................................................145 Dugványtermesztése.............. ....................................................................................................................................................................... Sass Béla)......................................................................................................................................................... 173 A cékla betegségei (dr........................................... Glits Márton)........................................................................ 139 Tisztítása .........................................................................................................................................................................................................157 Származása............................ Sass Béla)......................................................................Tápanyagellátása.................. 165 Egyiptomi lapos .........................167 Vetésforgó................................................................................ 151 A zeller betegségei (Dr......................................... 162 Nemesítésének helyzete............. 159 Biológiai igénye................................................................................................................177 A cékla állati kártevői (dr................................................. ............. ....................... 171 Tisztítása............................. 139 Betakarítása......................................................... .............................................................................................................................147 Halványítózeller ..............................................................................................................................................................................................................................................................................145 Magtermő év....................................................164 Detroit ............................................... manipulálása........... 168 Talaj-előkészítése...................164 Bordó.............................................. vetése............ 170 Vegyszeres gyomirtása................................. 144 Magtermesztése....................................................................... ...................................................................................................................................... 156 Cékla...................................................................................157 Gazdasági jelentősége......................................................................................................................................................136 A palánták kiültetése... ......................................................................................... vetése..........................135 Talaj-előkészítése.. Glits Márton)................................................................................................................................................................... 169 Növényápolás.......................................................................................................................................... 168 Tápanyagellátás.......................................................................................... 167 Termesztéstechnológiája............................................... 172 Magtermesztése ..... 138 Növényápolása..... .......................................................................................................................................................................................... 159 Növénytani jellemzése.................................................................................................................................................................166 Bíborhenger.............................................................................142 Tárolása........................................................................................ .........................................165 Formanova............................................................................................................................ 162 A céklafajták értékelése................... 152 A zeller állati kártevői (Dr.................

............................................................................201 Vetése...........194 Nyáriretek-fajták........................188 Nemesítésének helyzete.................... ................................................. Glits Márton)............ ....... .................................. .............................................. ..........................................................................192 Piaci piros............................................................................................................................................................................................. .....................203 Szedése................................................ 200 Szedése.................................................................................................................................................................................................... 186 Növénytani jellemzése........................ 194 Húsvéti rózsa....... 198 Vetése............................................................................197 Talaj-előkészítése.....204 A retek magtermesztése...................................................................................................................................207 A retek állati kártevői (Dr............................................................................ trágyázás........................................................206 A retek betegségei (Dr...................215 Biológiai igénye......................................................... .. .......................................................................193 Jégcsap........................................................................................... 194 Jánosnapi..................198 Növényápolása......202 Növényápolása... ................197 Talajigénye.......................... 196 A szabadföldi retektermesztés.......................................................................................................................................................Retek (Dr................. Sass Béla) ................ Nagy József) 184 Gazdasági jelentősége..................... 201 Talaj-előkészítése.................................................................................................................................................................. .................................................192 Korai legjobb................................. ...................................................................................... ....................................................................................................................... .......... 186 Biológiai igénye.................................................................................................................................................................................... .............................................................................................. 196 Erfurti kerek fekete........................................................................................................................................................................................................................................................................................209 Torma ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................192 Korai piros........................197 Vetésforgó......................................... 214 Növénytani jellemzése...... 213 Származása és elterjedése.................................................................................................................. .........217 255 ............................................................................................................................................................................................................................. .......................................................................................... ........................204 A dugványtermő év...........................................................................................................................................204 A magtermő év..............................................192 Szentesi hajtató.........213 Gazdasági jelentősége........................................................................................... .............................. ...196 Őszi—téliretek-fajták........................................................... 195 Korai nyári félhosszú........................... 196 Müncheni sör........................190 Hónaposretek-fajták ......................................................................................................................184 Származása és elteijedése...................... 200 A retek hajtatása..............

..................................... 231 Bordás és metélőmángold köztes típusa..................................................................... 224 Tárolása..................................................................................... 226 Mángold...........................................................219 Vetésforgó.................................................................................................................................218 Termesztett fajták............................................................................................................. 219 Talajigénye.......................................................................................... 236 Biológiai igénye................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ 230 Termesztett fajtái.................................231 Bordás mángold .......................................................... vetése....................................... 224 A torma betegségei (Dr................................................................................... 225 A torma állati kártevői (Dr.........231 Metélőmángold.............. 238 Orosz óriás.... 236 Növénytani jellemzése.......................234 Feketegyökér........................................................... 239 Vulkán .................................................................................................................... 238 Egyéves óriás.........................228 Gazdasági jelentősége................................238 Nemesítésének helyzete............................................................................................................................................................................................................................................................................................................. 228 Származása és elterjedése................................... 220 Talaj-előkészítése................................................... öntözése.............................. 228 Növénytani jellemzése.............................................................................................. 222 Szedése.........................................................219 Tápanyagellátása..........................................................218 Termesztéstechnológia..220 Vegyszeres gyomirtása................................................................................................ 235 Származása és elterjedése........................................................................................................................................................................................................ 232 Vetési sorrend.........................................................................222 A dugványok ápolása.......................................................... 230 Nemesítésének helyzete ......................................................A nemesítés helyzete....................233 Szedése..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 232 Talajigénye.....239 256 ........................... manipulálása..................................................................................................................................................................................................................235 Gazdasági jelentősége......................................................229 Biológiai igénye...... 233 Talaj-előkészítése...................................................................................................................... ............................................................................................................ Glits Márton)..................................................... ültetése....................................................................... 224 Tisztítása......... Sass Béla)............................................................................................................................................................................................................................................................... 232 Termesztéstechnológiája............. 238 Termesztett fajtái .233 Tápanyagellátása...........

............239 Vetési sorrend.................... Glits Márton .................................. 239 Talajigénye.................................. vetése.......................................................................................................................................... ................................................ osztályozása.. 240 Talaj-előkészítése..............................................................240 Növényápolása ............................................................244 Magtermesztése............................................ tisztítása..............244 A feketegyökér betegségei és állati kártevői (Dr......242 Szedése...............................................................242 Vegyszeres gyomirtása.................................................................... 239 Tápanyag-utánpótlása................................... ......................243 Tárolása.........................................................................................Dr.... Sass Béla) 247 Felhasznált és ajánlott irodalom 247 .................................................Termesztéstechnológiája.................................................................................................

50 (A/5) ív teljedelemben. Műszaki szerkesztő Csákvári Attila. MG 2282-i-7679 . VHI. A fedélterv Hódosi Mária munkája. Műszaki vezető Korom Ferenc. Felelős szerkesztő Lelkes Lajos. 90 ábrával. Nyomásra engedélyezve 1976. Készült az MSZ 5601—59 és 5602—55 szabványok szerint. 16-án Megjelent 18000 példányban 16.Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó dr. Sárkány Pál.

tápanyagellátásuk. E munkája a legfrissebb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerencsés ötvözete. mángold. Külön ér­ deme a könyvnek. Minden fajnál ismerteti a nemesítés eddigi eredményeit és további feladatait. paszti­ nák. melyet üzemi és házikerti termesztők egyaránt jól használhatnak. növényvédelmük.A könyv kilenc gyökérzöldséggel foglal­ kozik: sárgarépa. Ismerteti az egyes zöldség­ félékkel kapcsolatos tudnivalókat: növény­ tani és biológiai tulajdonságaik után rész­ letes agrotechnikai leírást ad. cékla. petrezselyem. Dr. torma. Hájas Mária a Kertészeti Kutató Intézet Fertődi Állomásának tudományos munkatársa. ápolásuk. Mezőgazdasági Kiadó 27. zeller. hogy növényenként részle­ tesen leírja a vetőmagtermesztés módját is. vegyszeres gyomirtásuk. szedésük és tárolásuk módjaira.50 Ft . különös te­ kintettel a megfelelő fajta kiválasztására. feketegyökér. valamint talajművelésük. retek. a gyökérzöldségek termesztésének specialistája.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful