Gyökérzöldségek termesztése

Dr. Hájas Mária

Gyökérzöldségek termesztése

Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1976

A retek c. fejezetet irta; Dr. Nagy József

Az egyes gyökérzöldségek betegségeiről szóló részt írta:
Dr. Glits Márton

Az állati kártevőiről szóló részt irta:
Dr. Sass Béla

Lektorálta:
Dr. Nagy József Tiborcz György

a növényvédelmi részeket:
Szentgyörgyi László

© Dr. Hájas Mária, 1976

ISBN: 963 230 512 4 ETO: 635.1

Sárgarépa

A sárgarépa az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Nagy a tápanyagigénye, a tápanyagot jól hasznosítja. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elér­ ni, ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadék­ ra számíthatunk. A jó hozam előfeltétele ennek hiányában a 2—3-szori öntözés. Várható hozam megfelelő körülmé­ nyek között — fajtától függően — 300—500 q/ha. Mag­ termesztésével is érdemes foglalkozni.

Gazdasági jelentősége
Elsősorban karotintartalma jelentős. Mint levesízesítő, az állandóan fogyasztott zöldségfélék közé tartozik. Konzervipari feldolgozásá­ val (szörp, gyermektápszer, diétás készítmények, szárított és vegyes zöldség stb.) fontossága egyre növekszik. Termesztése nálunk csak a szabadföldre korlátozódik. Hajtatásá­ val főleg a nyugat-európai országokban foglalkoznak. Hazai, kora nyári szükségletünket a korai szabadföldi termesztésből, az ún. cso­ mózott répából elégítjük ki. Ezt követően jelenik meg a piacon a da­ rabos áruként szedhető félhosszú, majd a hosszú tenyészidejű sár­ garépa. Ez utóbbiak téli tárolásával oldjuk meg a folyamatos ellá­ tást az újig. A lakosság évi szükséglete 30—35 ezer t körül van és hasonló meny­ nyiséget igényel a konzervipar is. Termelésünk 10 éves átlagban, amint azt a grafikonon is bemutatjuk, erősen ingadozik. Ezt befo­ lyásolja részben az egyes évek termésátlag-ingadozása, amely orszá­ gosan gyakran a 100 q/ha-t is felülmúlja. Másik oldalról pedig az egyes években jelentkező többlettermés eladhatatlansága után bekö­ vetkező termőterület-csökkenés. A termelést és ezzel az egyenletes ellátást szolgálják a szerződéses termeltetések, a termelési rendsze­ 5

Ez több éves átlagban 1000 t körül van. mélyhűtve. mert lényegében csak a városi és a kerttel nem rendelkező lakosságra korlátozódnak. 6 ezer t . Ugyanakkor a konzervipar által feldol­ gozott kész. A térképen csak a nagyüzemekben termelt. Azok a számok tehát. termelési körzetek az 1968-as és 1974-es évek területi el­ helyezkedése mellett ér­ zékeltetik a termelés vo­ lumenét is. nem adhatnak pontos képet az egy főre eső fogyasztásról (5.vagy félkész termékek túlnyomó több­ sége szintén exportra ke­ rül (szárítva. nálunk a sárgarépa és a petrezselyem a házikertek­ ből sem hiányozhat.rek kialakítása. Sárgarépa-termeszté­ sünk megoszlását mutat­ juk be a mellékelt térké­ peken. zakuszkának stb. mint min­ den országban. Fogyasztása kedvezően hat az anyagcse­ rére. azonfelül növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenállósá­ got. 1974-ig Ugyanakkor.). valamint az utóbbi években minő­ ségileg nagy javullást mu­ tató fajtaválaszték. Táplálkozási jelentősége.4 kg/fő). Az ún. Exportunk friss áruból kizárólag csomózott sár­ garépára szorítkozik. illetve az állami szervek által felvásárolt A sárgarépa országos terméshozama 1965-től sárgarépa szerepel. amelyek a lakosság fo­ gyasztását jellemzik.

1973-ban Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban. 1974-ben 7 .Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban.

1 g 88.2 mg Bj-vitamin Bj-vitamin Nikotinsav C-vitamin Ásványi anyagok: Kalcium Vas Foszfor Hamualkalitás 80.5 g 1. 1969. amely főleg terpéneket tartalmaz. A beltartalmi anyagok ala­ kulása két sárgarépafajta fejlődése folyamán (W. A sárgarépa táplálkozási értéke (Tarján—Linder.3 mg 50.2 g 9. nyomán) 1.0 mg 1. táblázat. 1959) (100 grammra vonatkoztatva) Kalóriaérték Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok: Karotin B„-vitamin 98 1.0 mg + 5.5 mg 2.Schupan 1969-ben közzétett vizsgálatai a sárgarépagyökér illó­ olaj-tartalmával kap­ csolatban azt igazol­ ják.8 — 8 . hogy az étkezési sárgarépa szaga és íze az illóolaj-keveréken alapul. Az íz kialakításában ki­ egészítésképpen cuk­ rok is részt vesznek.2 g 0.0 g 7.0 ug 100.0 mg 44.0 ug 1.0 mg 0. Schu­ pan.

Egyiptomban még mindig a lila színű répákat termesztik. században. hispanicus. A Gummiferi csoportba tartoznak: a communatus. Ezeket azután két alfajcsoport­ ra osztja. Új-Zélandon és az amerikai kontinensen is. Ausztráliában. Afrika és Európa). 9 . Ezek szerint a sativus faj öt alfajra oszlik. de mind az Ázsiában. úm. a virágzás után elhalnak.: afganicus (Ázsia. Fajai mindenekelőtt Délnyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger vidékén fordulnak elő. mind a nyu­ gaton kifejlődött termesztett változatokat a Daucus sativus fajba foglalja össze. addig a Gummiferi csoport tagjai gyakran évelők. Ázsiában. syriacus (Szíria. Zagorodszkikh viszont az összes ázsiai és európai vadformákat a Daucus carota L. Európában az étkezési sárgarépa viszonylag régi keletű. Erről Dioskurides tesz említést az i. japonicus (Japán). Thellung az Európában ismert összes termesztett és vadformákat a Daucus carota L. fontanesi (Algériában) és a bocconei (a Földközi-tenger középső vidékén). carota (egész Európában és Dél-Ázsiában). Míg az Eucarota csoport az egy. században holland kertészek valószínűleg a sárga fajtából állították elő. A sárga színű répák fokozatosan kiszorultak az európai termesztésből. Az Eucarota csoportba tartoznak: maritimus (a Földközi-tenger nyu­ gati részén). Megtalálható azonban a trópusi Afrikában. úm. A római­ ak is fogyasztottak sárgarépát. cilicicus (Szicília). I. fajba egyesíti. századi Európában még csak a lila és a sárga színű répá­ kat termesztették.Származása és elterjedése A sárgarépa a Daucus nemzetséghez tartozik. Az első narancsszínű répákat a XVII. gummifer (a nyugati Földközi-tenger vidékén). Irán. és a XVIII. Irak. major (Bal­ kánon). mediterraneus (a nyugati kultúrformák).vagy kétéves alfajokat foglalja magában. Palesztina. fajhoz számítja. Afrika). sativus (a termesztett sárgarépa). az Eucarota csoportra és a Gummiferi csoportra. sz. A XVI. Kis-Ázsiában. illetve a narancsszínű répák terjedésével már csak állati takarmányozásra használták. de ha virágot hoznak. maximus (a Földközi-tenger vidékétől Iránig).

hajszálgyö­ kerek. A fejlődő répa változik alakban. 10 . A gyökér húzó­ ereje által a későbbiek folyamán a szik alatti szár a föld felszíne alá kerül. Meg­ felelő vetéssel és megfelelő növényállománnyal védekezhetünk a fej színeződése ellen a zöldfejűségre kevésbé hajlamos fajtáknál. így húsos gyökerét és tőleveleit. Az első évben fejleszti ki vegetatív részeit. Ennek a kedvezőtlen tulajdonságnak következtében ugyanis a répa földből kiálló „feje” a fény hatására zöld vagy lila színű lesz. a ren­ delkezésre álló növekedési idő. Húsos gyökeréért — répatestéért — termesztjük. illetve szelekcióval küszöbölték ki. A főgyökérből elágazó gyökérágak igen vékonyak és a gyökérrészen vannak. vagyis a generatív szerveket. minősége. színben egészen ad­ dig. amely a karó­ gyökér és a szik alatti szár megvastagodásából jön létre. A fiatal magoncnak két hosszú. a második évben hozza a virágszárat.Lehetséges. főleg a második évben tűnnek ki erősebben. hogy egy bizonyos százalék már az első évben magszárba megy. hogy már korábban is volt narancsszínű répa. virágot és magot. egyes takarmányrépáknál azonban részben a föld felszí­ nén marad. a talaj szerkezete. hőmér­ séklete. Ezt a hajlamot az étkezési sárgarépáknál nemesítéssel. egy világosan kivehető szik alatti szára és karógyökere. Előfordul. Minden későbbi — étkezési célra megfelelő — narancsszínű répa közvetve vagy közvetlenül a Hollandiából nyert típusokból fejlődött ki. A fajtajelleg­ nek megfelelő nagyság elérését a vetőmag csírázási energiája. tápanyaga és vízellátottsága befolyásolja. Vegetatív állapotból a generatív állapotba a mérsékelt klíma alatt a sárgarépa a hőmérséklet hatására megy át. Növénytani jellemzése Kétéves növény. Ezek az ún. különösen hűvös tavaszi és nyári időjárás esetén. amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. keskeny sziklevele van. Virágzása a második évben következik be. Ezt az idő előtti magszárba szökkenést szigorú szelekciós munkával ki lehet küszöbölni. de az emberi táplálkozásra alkalmatlan volt. de normális körülmények között is. nagyságban.

Bizonyos tör­ vényszerűség nyilvánul meg abban.stb. egy bizonyos fejlettségi stádium is szükséges.Ahhoz. A főernyő vi- II . A főernyőn csak hímnős virágok vannak. Például. a másodrendű elágazások 60—70 nap múlva jelennek meg. Ugyanilyen körülmények között az október 10. majd ezután három-négy hét múlva a maghozó hajtások. ha az Amsterdami fajtát szeptember 10. harmad. előtt vetettük el. Ezek lassúbb vagy gyorsabb fejlődése az időjárási viszonyoktól függ. de találunk hímsteril és ivartalan virágokat is. a hőmérsékleti hatásokon kívül. és az első-. rendű elágazások is virágernyőben végződnek. hogy az elsőrendű elágazások a kiültetés után 50—60 nap múlva. másod-. hogy a sárgarépa a második évben a maghozó. 100—150 cm-re is megnőhet. Ritkán. a következő tavasszal magszárba ment. Az oldalhajtások er­ nyőiben különböző arányban fordulnak elő hímnős és hím virágok. A második évben a kiültetett répákon először a tőlevelek fejlődnek ki. A nö­ vényeken egy vagy több magszár és elágazás képződik. A fajta növekedési intenzitásá­ tól függően. vagyis a generatív szakaszba menjen át. után elvetett Amsterdami fajta viszont már nem hozott magszárat. A leveles virágszár merevszőrös.

Sárgarépa-levéltípusok (Fotó: Hanzséros P.) 12 .

A másodrendű ernyők magjából kisebb. A pollen előbb érik be. bíborszínű virág is. Normális körülmé­ nyek között minden pol­ lenjét elveszíti a virág. a vetőmag 90%-át az első. Termése ikerkaszat. a harmadrendűekéből pedig igen kicsi csírázóképességű magot nye­ rünk. a mag nagyságában és életképességében. mint a bibe. mielőtt a bibe beérne. Az ernyők és ernyőcskék különböző zónáiból származó magvak biológiai értéke nem egyforma. A sziromlevelek színe fehér. Egy-egy ernyő virágzása általában 5—8 napig tart.és másodrendű ernyőkből kapjuk. hogy a főernyő sok magot ad. Annak ellenére. Legjobb csírázóképességűek a fő és első­ rendű ernyők magjai. két termésből. A virágok szerkezetére az ötös szám jellemző. Abban különböznek b) A vadmurok virágszerkezete 13 . illetve magból a) a sárgarépa virágszerkezete. áll. vi­ szont ugyanazon a növé­ nyen egy másik ernyőről is beporzódhat. A legértékesebb magvak az ernyő belső részén képződnek. Minden ernyő több nyeles ernyőcskéből tevődik össze és minden ernyőcske több virágból áll. és en­ nek a magtermesztésnél van különös fontossága.rágzása általában júniusban kezdődik és 1—2 hét múlva követik az első-. amely visszaütés a vad formára. A virágzási időnek ez a differenci­ álódása természetszerűleg visszatükröződik a magképzés időpont­ jában. majd másodrendű ernyők. A megtermékenyítést rovarok végzik. Az egyes virágok nagyon kicsik. de a virágzat közepén néha található néhány sötétebb. A sárgarépa tehát idegentermékenyülő. az egyes fajták közötti izolációs távolság betar­ tása miatt.

s az ilyen dörzsölt mag gördülékenyebb és könnyebben vethető. amelyeknek tövében illó olajat tartalmazó sejtek találhatók. A magvakról a tüskék dörzsöléssel eltávolíthatók. Gyorsan fásodik. Csírázás ideje 12—20 nap. amelynek hossza 2—4 mm.2—1. hogy a szívrész. A mag alakja lapított tojásalak. A magvakban aránylag nagy endospermium van. mint a kéreg. kisebb a szárazanyagés diszacharid-tartalma is. s ez okozza a sárgarépamag jellegzetes illatát. A sárgarépa minősége szempontjából na­ gyon fontos. amelyet a gyakorlatban „szívnek” neveznek. Az érett mag színe szürkésbarna. széles­ sége 1—1. viszont sok olajat tartalmaz. A gyökér szövettani felépítése A gyökér keresztmetszetén három jellegzetes zónát különböztethe­ tünk meg.0mm. dörzsöletlen (Fotó: Kováts Zné) Sárgarépamag.5 mm. főleg színben. a dörzsölté 1. Parenhymatikus szövetből áll. A kéregtől. Csíraképességét 3—4 évig tartja meg.Sárgarépamag.5 g. A tüskék általában a dörzsöletlen mag súlyának 30—40%-át teszik ki. amely keményítőt egyáltalán nem. A tüskék 2 mm hosszúak és vastagságuk 0. amely sötétebb színű és raktározó szöveteiben festék. dörzsölt (Fotó: Kováts Zné) a többi ernyősvirágú növény ikerkaszatjától.4 g. sokkal kevesebb színanyagot tartalmaz. Legbelül van a farész. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2—2. vagyis a farész és a kéreg között minél kisebb legyen a különbség.és tápanyagokat tartal14 . hogy a magon három alacsony és négy magasabb tüskés ér húzódik végig.4— 1.

A sárgarépa szövettani felépítése A: fiatal növény. Az egyes fejlődési stádiumban a növényeknek. másrészt kife­ lé az új háncssejtek. amíg a felső határ a 23 °C-ot és az alsó határ a 9 °C-ot nem lépi túl. k=másodlagos kéreg. akkor fejlődési rendellenes­ ség lép fel. A fejlődés addig optimális. B: hosszmetszet. mind az alsó határnál hoszszabb ideig a megengedett kétszerese. így a sár­ garépának is más és más a hőigénye. A hidegtűrő növények közé sorolható. (Terpó. bsz=másod­ lagos bőrszövet. eh=elsődleges háncs. . Markov és Haev a fejlődés hőoptimumát 16 ± 7-ben állapítják meg.. Ha az eltérés mind a felső. Laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást. A gyökér narancsvörös színét a karotin adja.szívrész”9. Innen indul ki a répa vastagodása. 1965 nyomán) Biológiai igénye Hőigénye. Ez a kambium. ef=elsődleges fa­ test. A vetést a gyakorlatban azonban 12—14 °C körül kezdjük és minimális hőmérsékletnek a +4 °C-t tartjuk. • Csírázáshoz — a fentiek alapján — az optimális hőmérséklet 23 °C. ogy=oldalgyökér. hogy a legjobb csírázást változó hőmérsékletnél érjük el. C: a répatest vázlatos ke­ resztmetszeti képe. hí—hipokotil: fgy=főgyö­ kér. és a fény növekedésével ez a kedvező hatás fokozódik. f=fatest. egy világosabb színű vonal választja el. vagyis innen indulnak ki egyrészt befelé az új fasejtek. Legkívül pedig a bőr­ szövet van.maz. lr=tőlevélrózsa. a sárgarépafej megzöldülését a kloro­ fill okozza. vagyis a növekedési zóna. 15 .

Jobbra ugyanaz a fajta 16—21 °C-on A termesztő a hőmérséklet erős befolyá­ nőtt addig. mert a magas hőmérséklet elősegíti az érést. Egyrészt hozzá alkalmazkodva és kihasznál­ (Bames in Banga. a színre. 1936 nyo­ va. mán) 16 . hogy a hőmérséklet és a vele együtt jelentkező többi tényező. és emellett a sárgarépának még sok helye is van a növekedéshez és bőséges víz áll rendelkezésére. míg a gyökérvas­ sát bizonyos mértékig tudja szabályozni.5—10 °C-on nőtt tovább. másrészt pedig változó hőmérsékletnek van kitéve. Magas hőmérsékleten. vagyis 9—10 °C körül van. Azt. C. a talaj felső rétegében fekvő mag elegendő hőt kap. de formában és színben éretlen marad. Ter­ mészetesen ilyen esetben is többféle variáció lehetséges. Fajtától függően többé-kevésbé henger alakúra nő. akkor a répa ugyan nagy lesz. majd 4. pl. másrészt pedig bizonyos agrotechnikai. Nyilvánvaló. mint pl. tagodás elkezdődött. halvány lesz. és nappal a napfény hatására. egyéb gátló tényezők hathatnak. hogy a hőmérséklet mennyire befolyásolja az érési egyensúlyt. 22—23 °C. Az érési egyensúly változhat a fej­ lődés folyamán a szélsőséges eseteken be­ lül is. befo­ Balra Chantenay R. 16— lyásolják a sárgarépa érési egyensúlyát. 8 °C-on megy végbe. Ennek magyarázata abban rejlik. 21°C-on fejlődik. pl. Ha a növekedés alacsony. amikor a meglehetősen magas hőmérséklet a csírázást meggyor­ sítja. hogy az érési egyensúly el­ tolódik. és gyorsan kezd színe­ sedni. míg a vegetatív szakaszé ismét nagyobb. nedvességhiány. Éjszaka a hőmérséklet alacsony lehet. A fenti elvek alapján a szikleveles fejlődési szakasz optimális hő­ igénye kisebb. azaz a répa gyorsan vastagszik. A sárgarépa fejlődésében a különböző környezeti tényezők és köztük a hőmérséklet nagy hatással vannak a formára. kis térállásnál és csekély vízellátásnál a sárgarépa rövid marad. ez azonban egyúttal magával hozza a vegetatív növekedés visszaszorítását.A sárgarépamag a szabadföldben sekélyen vetve egyrészt elegen­ dő fényt kap. a nagyságra és egyúttal a minőségre is. legjobban Banga és tsai (1955) igazolták. a Sárgarépa-metszetek tenyészterület nagysága és a vízellátás. A késői vetések­ nél.

de a felső rétegek erősebben melegednek fel és ez kedvezőbb a koraiak vetéséhez. Amennyiben a tenyészidő folyamán a szükséges csapadék hiányzik..3. A maghozó évben vízigénye a kiültetés idején és virágzás előtt a 2 Gyökérzöldségek termesztése 17 . annál ke­ vésbé bírja a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat. Vízigénye. Az alkalmaz­ kodóképességben nagy szerepe van a fajtatulajdonságoknak. mélyebben melegszik fel. Pl. A fejlődés alsó határát tekintve a gyökérzet növekedése 12 °C alatt erősen csökken. A répák a legtöbb nedvességet az érés. Megfelelő piacképes árut csak jó vízellátás mellett kaphatunk. míg a világosabb színű talajok sok hőt vernek vissza.művelési eljárásokkal a hőmérséklet kedvezőtlen hatását csökkentheti.. Minél finomabb konzisztenciájú azonban a répa. A nagy meleg szárazsággal párosulva hátráltatja a gyökerek fej­ lődését és egyben elöregedett. nyáron viszont a talaj művelésével. tavasszal megfelelő felületi műveléssel gyorsíthatjuk a talaj felmelegedését. hogy bőséges csapadék vagy öntö­ zés hatására a sárgarépák karotintartalma csökken. megfelelő talaj kiválasztásával. Befolyásolja a talaj hőgazdálkodását a talaj nedvességtartalma és nem kevésbé a növényállomány sűrűsége is. A talajok hőgazdálkodását a talajok tömöttsége is befolyásolja. A Nantes-i sárgarépafajtával vézett kísérletek szerint a levélzet megtartotta optimális növekedését 28 °C-ig. 10 °C alatt pedig már a le­ vélzet fejlődése is vontatott. Csírázás kezdetén sok nedvességet kíván. míg a gyökérérés már 20 °C fölött lassult. augusztustól szeptember közepéig.5 °Cot is károsodás nélkül kibírja. lazításával csök­ kenthetjük. A csapadék vagy az öntözés termésnövelő hatása nem kétséges. azonban a ter­ mésnövekedéssel a területegységre eső karotintartalom nő. A sárgarépa ha a lombja takarja. A sárgarépa hőmérsékleti igényét tekintve nagyon alkalmazkodóképes. . Igaz ugyan. mint minden olajtartalmú aprómag. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elérni. pl. a rövid ideig tartó . illetve a szedés előttihónapokban igénylik. durva rostú és deformált gyökerek képződnek. ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadékra számíthatunk. azt öntözéssel pótoljuk. A sötét színű talaj több hőt nyel el.

Való­ színű. hogy eredetileg az arab országokból behozott termesztett vál­ tozat még érzékeny volt a naphosszúságra. Nálunk általában a gyökérzöldségféléket szántóföldön nem ön­ tözik. Ez a növény vegetációja folyamán változó. amilyen korán csak lehet. így érzékenysége a naphosszú­ sággal szemben nyilvánvalóan csökkent. úm. Ma már a termesztett fajtáinknál ez az idő előtti — első évben tör­ ténő — magszárba szökkenés csak a különösen hűvös tavaszokon . Az állandó és követke­ zetes szelekció következtében azonban továbbszaporításra csak a fel nem magzá tövek maradtak meg. Fényigényük tehát nem nagy. a talajt. árnyé­ kot tűrő növények közé tartozik. A sárgarépák azonban a mérsékelt klíma alatt fej­ lődtek ki és a hőmérséklet hatására képeznek virágszerveket. A gyökérzöldségfélék. a termesztéstechnikát és a többi tényezőt úgy megválasztani. Cselőtei vizsgálatai szerint a sárgarépa vízfogyasztása. hogy a korai talajnedvességet kihasználhassuk és hasznosíthassuk. Ezért kell a vetési időt. hogy az optimális legyen a nö­ vény vízgazdálkodása szempontjából is. A száraz talajba kiültetett dugványok begyökeresedése elmarad. A sárgarépa napi vízpárologtatása 10—420 g között változik. így a sárgarépa is az ún. szél. ültessük ki a dugványokat. másrészt pedig a transzspirációra ható környe­ zeti tényezők. hogy egy súlyrész szárazanyag előállításához hány súlyrész víz szükséges. A fényigény a naphosszúsággal van összefüggésben. Gyen­ gébb fényben is jól fejlődnek. vagyis transz­ spirációs együtthatója: 1955-ben mért adat szerint 282. Ezt elősegíti szab­ dalt levélzete is. A vízfogyasztást tehát a transzspiráció mértéke határozza meg. a növény fejlettségétől és a fenti környezeti tényezőktől függően. A változás oka egyrészt a növény fejlődése. amely megmutatja. valamint a talaj felve­ hető víztartalma.legnagyobb. Gaz­ daságosan használja fel a rendelkezésére álló vizet. a hőmérséklet. A növény vízfogyasztását. 1965-ben mért adat szerint 225—263. vagyis a vízfogyasztás hatékonyságát a transzspirációs együttható fejezi ki. fény. Fényigénye. Ennek megelőzésére.

mind külföldön alkalma­ zott módszer a családtenyésztés. hogy meghatáro­ zott számú egyedet kiválasztunk. Új fajták előállításával csak az utóbbi években. Ezzel a módszerrel az egyedek további összehasonlítására is van le­ hetőség. főleg holland és német nemesítésből származik. ezeket együtt ültetjük ki izoláto­ rok alá. A sárgarépa a káliigényes növények közé tartozik. vagyis csökkenő fénnyel csökken a kálium felvétele is. és a szedésnél könnyen szakad. vagyis azt a tulajdonságát. Az ebből kiválasztott anyagot továbbszaporítjuk és azon évben állítjuk törzskísérletbe. A sárgarépa árnyékot tűrő képességét. Megfigyeléseink szerint azonban kevés fény hatására a lombja jóval gyengébb lesz. 19 . • A fajták fenntartásánál mind nálunk. • Az új fajták előállításának jelenlegi iránya mind a külföldi. Ennek lényege. Ezt követően külön szedjük le az ön­ termékenyített és külön a nem öntermékenyített egyedek magjait. A fényerősség változásainak hatása a kálium felvételére köztudott. A termesztésben szereplő fajták többsége külföldi ere­ detű. • A családtenyésztéses módszert össze lehet kapcsolni beltenyész­ tett vonalak kiválasztásával. hogy szórt fényben is jól fejlődik. mert a sárgarépa könnyen öntermékenyülő. Ez lassú.és nyarákon lép fel. és a következő év­ ben egymás mellé vetve értékeljük. de ennek oka a nem elégséges szelekcióban rejlik. és méhek vagy legyek betelepítésével poroztatjuk össze. Az egyszerűség kedvéért az izolátorok alatti egyedek közül egyeseken 2—3—4 ernyőt külön izolálunk és külön poroztatjuk össze legyekkel nagy méhekkel. amikor elegendő magmennyiséggel rendelkezünk az egyes törzsekből. a feldolgozó ipar növekvő igénye miatt fog­ lalkozunk. Az egyes egyedek magjait külön-külön szedjük meg. a hajtatásban lehet érvényesíteni. a gépesítés elterjedésével. Nemesítésének helyzete Nemesítési munkánk többnyire a honosításra és a fajták fenntartá­ sára szorítkozott. Természetesen adódnak normális körülmények között is magszárba menő egyedek. de megbízható módszer a fajták tisztán tartására és javítására.

Egy összetett ernyőben ez a folyamat egyidőben következik be. de a tömeges keresztezéshez hímsteril ál­ lományra van szükség. A hibridek előállításának biológiai feltételei az ernyősöknél az erősen fejlett idegenbeporzás (dichogamia) következtében kedvező­ ek. ezért a beporzó rovarokat nem vonzza kellőképpen. A másik típus virágai normális megjelenésűek. A sárgarépaszövetek kivételesen jó regenerá­ lódó képessége miatt a fajt már évtizedek óta használják tesztnö­ vényként szövettenyésztéses kísérletekben. • Új távlatokat nyit meg a sárgarépából a szövettenyésztéssel megoldható klónozás. Az első hazai heterózis fajtát 1973-ban állítottuk elő. A hibridhatás ellensúlyozza az Fi hibridben a szülőkben tapasztalható beltenyésztéses leromlást. amelyet a hibrid fajták a felhasználás számára jelenthetnek. csak a porzók léhák és megbámulva lehullanak a portokok felrepedése előtt. A korábban csak elmé­ leti céllal végzett kutatások tapasztalatai önként kínálkoznak gya­ korlati alkalmazásra. mint ahogy a bibék fogékonysága kifejlődik. a „petaloid” pártája zöld színű. a gyakorlatnak elég volt a hímsteril fenntartó szülőpárok kialakítása. szelekciós és mutációs nemesítései területén egyaránt. A porzók napokkal előbb szórják ki virágporukat. amennyiben a dugványokat sávokban 3 :1 arányban ültetjük ki az apai beporzó szülővel. A hibridmag előállításához tehát hímsteril anyai szülőt használunk. így a szövettenyésztés hatékony eszköznek lát­ szik a sárgarépa klónszelekciós. Az eddig ismert két típus közül az egyik. A kombinációs nemesítésben ezt a dichogámiát ki lehet használni. 20 . amit óvatos beltenyésztéssel érhetünk el. biztosítéka a hibrid uniformitásának. A hibrid fajták előállítása egyelőre költséges és ezáltal elterjedé­ sük is lassú. Megfontolandó azonban az a minőségi előny. A hibrid szülők nagyfokú uniformitása.mind a hazai nemesítésben a hibridizáció. Az 50-es évek óta ismert citoplazmás génikus meghatározottságú hímsteril fonnák öröklődési mechanizmusát bár még nem tisztázták végérvényesen.

— konzervcélra a hosszú tenyészidejű fajták. az érés koraisága és a minőség. rövidebb. vagyis korai. lefelé keskenyedő. a szín. Duwicki. R. Ezen belül közép-tenyészidejűek a Chantenay típusok: Rotherz. ezen belül vannak koraiak. A minőségen belül befolyásoló tényezőként szerepel a külső és belső forma. • Alakjuk szerint: — gömbölyödésre hajlamos. Amsterdami. Hosszú tenyészidejűek.és hosszú tenyész­ idejű. de tompa végű formák. A hozamnál fontos szerepet játszik a forma. vaskosabb forma: Fertődi vörös. mint az Amsterdami típusok: Erstling. a szállítha­ 21 . • Tenyészidejük szerint vannak: rövid. — kettős hasznosításra alkalmasak a közép-tenyészidejű fajták. A fajta értékét befolyásoló tényezők A fajták értékét és ezen túlmenően felhasználhatóságukat meghatá­ rozzák: a hozam. a szárazanyag-tartalom. Lange Rote St. rövid fajták. Párizsi hajtató. Hosszú tenyészidejűek a Lange Rote típusok: Keszthelyi hengeres. Amsterdami hajtató. friss fogyasztás céljára a rövid tenyészidejű fajták. főleg hajtatási célra: Párizsi vásár. Gonsenheimi.. Chantenay Red Cored. a hosszméret és a szárazanyag-tartalom. annál nagyobb a hozam. közép. vékony tí­ pusok: Bauers K.és kései érésű fajták. a karotin-. — széles vállú. Rote Riesen. H.A termesztett fajták értékelése A sárgarépafajtákat többféleképpen csoportosíthatjuk. Minél hosszabb a répa. Középhosszú tenyészidejűek a Nantes-i típusok: MarktgSrtner. • Felhasználásuk szerint is csoportosíthatók a fajták: — korai. közép. cukortartalma és a megfelelő íz. a hús finomsága. — megnyúlt és hegyben végződő formák a hosszú. Formula. megnyúltabbak a Flakker típusok: Rialtó. Nantes-i. A hosszúságnak azonban határt szabnak a különböző minőségű talajok. o. Széles vállú. — henger alakúak.

a nagy pedig 14% felett van. A belső formával kapcsolatos követelmény. Nagy hozamra nemesítették ki a kettő közötti alakot. hanem sima legyen. a talajtól. a lefelé kissé elvékonyodó. A kis szív a gyenge lombbal van összefüggésben. nem lehet kis szívre szelek­ tálni. amiket a feldolgo­ zó ipar számára — béltartalom vagyis karotin. koc­ kázhatok stb. a talajnedvességtől és a klímától is függ. viszont a hegyben végződő répák erősebbek és könnyebben szedhetők. amely a termőhely alapján változik. hogy a legtöbb sejtfal főzés által nem roncsolódik szét. A szárazanyag-tartalom többek között a környezeti tényezőktől. A nagy szárazanyag-tarta­ lommal rendelkező sárgarépák lassan nőnek és szárazak. ha az színben nem elütő. Ezen segíthetünk pl. amely 3 perc alatt szét­ 22 . Szállításnál nem esnek úgy össze. Mindez pedig erősen függ a biológiai igényeknek leginkább megfelelő kör­ nyezettől. könnyen szeletelhetők. Ebben a tekintetben a p-karotin kétszer olyan aktív. Mindkét karotin az A-vitamin provitaminja és tápértékük nagy. • A sárgarépa narancsvörös színe a karotin jelenlététől függ. a tárolhatóság és a gépi szedés. és azoknál a faj­ táknál. egy turmixkeverővel. A hengeres répák beltartalmi értéke általában nagyobb (finomabb struktúra. Ennek oka valószínűleg. mint az a-karotin. amelyeknél fontos az erős lomb. A szív nagysága nem döntő. összefügg a koraisággal. a szív jól nőjön össze a hússal. Hogy a fajtára jellemző forma kiala­ kulhasson és felülete ne gyűrűzött. ráncos.tóság.és alfa-karötinból áll. a Flakker típust. amely béta. Az emberi szervezet a meg­ főtt sárgarépa karotinjából csak egy kis részt vesz fel. Ezek általában a hosszú tenyészidejű sárgarépák. a gyors növekedéssel és a finom hússal. mint a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták. A szárazanyag-tartalom a sárgarépa fontos értékmérő tulajdon­ sága. Természetesen ezen a téren is van középút. nagyobb cukortar­ talom). de tompa végű formát. a növekedési és érési egyensúlynak megfelelőnek kell lennie. A normá­ lis szárazanyag-tartalom 10—12%. amint arra már a hozam tárgyalásánál is rámutattunk. A nagy szárazanyag-tartalmú sárgarépák főzve nem törnek. hogy a szív és a hús színe lehetőleg minél kevésbé térjen el egymástól.és szárazanyag-tar­ talma miatt — termelnek. A minőség összefügg a külső formával. nem mennek szét.

és ezáltal a szervezet könnyebben hozzájut a karotinhoz. gyorsan színesedjen és korai legyen. A nagy karóimtartalmúak 15 mg felett vannak. Ezután a répa még növekedhet anélkül. jó. ha a karotintartalmat vizsgáljuk. Finom húsú és aránylag nagy karotintartalma van a rövid tenyészidejű Amst<-' dami fajtáknak is. A nagy karotintartalom együtt jár a nagy szárazanyag-tartalommal. A korai érésű. kihajt.és monoszaharidok közötti arány az éréssel a diszaharid felé tolódik el. hajtatási sárgarépák gyorsan nőnek. hanem. narancsvörös színűek. A sárgarépa éretten a legédesebb. hogy a di. Szép. • A sárgarépa édes ízét a benne levő cukrok: diszaharidok (szaharóz vagy nyerscukor) és mónoszaharidok (glukóz és fruktóz) ad­ ják. A legtöbb fajta karotintartalma 6—12 mg/100 g. mind pedig a di. Ezért. de főleg a szárításnál nagyon fontos. erre példa a Bauers Kieler Rote és a Fertődi vörös. Amilyen 23 . aránylag jó karotintartalmúak a Chantenay Red Cored a közép­ hosszú és a Danvers 126 a Flakker típusok közül. Ez a sárgarépában az éréssel együtt emelkedik addig. annál intenzívebb a színe. Aszelekciónál az elvágott répák fejrésze. a hosszúság egyharmadától csökken. s ezek hatással vannak a karotinképződésre. hogy karotintartalma nőne.és monoszaharidok egymás közötti arányában. Fajták között különbség van mind összcukortartalom — amely 6% körül mozog —. Ezek finom húsúak és kicsi szárazanyag-tartalmúak. mint a nagyobb szárazanyag-tartalommal rendelkező répáké. akkor minden répát azonos helyen vágjunk át. Vannak édes és kevésbé édes répák.roncsolja a sejtfalakat. amely a legédesebb. hogy a karotintartalom a fejtől lefelé kb. Minél nagyobb a répa karotintartalma. Ez az ingadozás általában ±20%. gyorsan színesednek. Miután az évjáratokkal együtt a fejlődési. ha azonnal elültetjük. Ezt nemcsak az összcukortartalmának köszön­ heti. Tárolhatóságuk sokkal gyengébb. hogy édes legyen. a karotin tar­ talom is ingadozik. amíg a maximumot el nem éri. Az élénk. A szelekció­ nál nagyon fontos tudnunk. A korai sárgarépáknál nem a szárazanyag-tartalom és a karotin a döntő. illetve termesztési feltételek is vál­ toznak. A hús finomsága összefüggésben van a gyors növekedéssel és az aránylag kicsi szárazanyag-tartalommal. hanem annak is. a szívvel és a hánccsal egyszínű répa a konzervipari feldolgozásnál.

Di.46: 1 3.70:1 0. csaknem konstansak maradnak.10: 1 mértékben csökken a monoszaharidok mennyisége.06:1 0.8 61. A két cukor egymás közti arányát a fajtajellegen kívül befolyásolja a talaj tápanyagellátása és a betakarítás időpontja is. 1975) A cukortartalom tárolás Fajták Cukrok előtt A cukrok aránya tárolás előtt % után % % után % Gonsenheimi Amsterdami Flakker Fertődi vörös Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz 46.0 70. amely az éréssel növekszik.2 30.4 78. A sárgarépa ízéhez a cukrok mellett az illó olajok is hozzájárulnak.5 : 1.86:1 0.4 31. így az összcukortartalom nő. olyan arányban nő a diszaharidoké. Legmagasabb a cso­ mózható kort elérő sárgarépában.2 38.6 41.és monoszaharidok egymáshoz való aránya a sárgarépában (Zatykó.0 68.60: 1 2. Mire a sárgarépa teljes érettségi fokát eléri.26 : 1 0. 24 .2 21.5:1.2.3 53. másrészt a tárolhatóságra is támpontot nyújthat. a rosszul tárolható fajtáknál ez az arány 0.8 79.6 59. ellentét­ ben a karotinnal.5 48.7 20.2 51. Az illóolaj-tartalom a gyökér fejlődésével együtt csökken. így a cuk­ rok egymáshoz való aránya a répában egyrészt a sárgarépa optimális szedési idejének meghatározója lehet.és monoszaharid aránya 1: 1 és 2. táblázat.6 0. Weichman vizsgálatai szerint a jól tárolható fajtáknál a di.63: 1 1.

Gonsenheiná Félhosszú típus. Tenyészideje közepesen rövid. Talaj. Mérete a fejnél 2—2. Levélzete közepes erősségű. Korai szabadföldi termesztéssel vagy hideghajtatással friss fo­ gyasztásra alkalmas. keléstől a szedésig 90—100 nap. Finom.és táp­ anyagigénye közepes. Talaj. keléstől a szedésig 100—120 nap. tompa végű. középnagy lombozatú. Termőképessége is közepes. Korai szabadföldi termesztéssel.és tápanyagigénye.Termesztett fajtái Duwicki Rövid hajtató típusú. A répaalak hengeres. vállban és a vége felé elkeskenyedő. felülete gyűrűzött. A szívrész kicsi és a kéreggel majdnem egyszínű. 6—8. Amsterdam Félhosszú típus. Nagyüzemi termesztésre nem javasolható gyenge mi­ nősége miatt és ipari felhasználásra sem alkalmas. Gyökérzete középfinom. Világos narancssárga színű. Dús.5 cm széles. egy árnyalattal világosabb. 2—2. 25 . keléstől a szedésig 80—90 nap. Az egyik legjobban csomózható fajta. 12—14 cm hosszú. sárgászöldes árnyalatú. rövid csonkakúp alakú. ritka. de gyen­ gén tompított végű. gyenge lombú. Ipari felhasználásra sem alkalmas. Levélzete középnagy. hideghajtatással korai fogyasz­ tásra alkalmas. A szívrész nagy.5 cm. A répa fejrésze bemélyedő. Tenyészideje rövid. mint a hús színe. A répaalak a fejnél kiemelkedő. valamint ter­ mőképessége közepes. Tenyészidejerövid. Külső színe narancsvörös. Nagy­ üzemi termesztésre nem javasolható gyenge húsminősége miatt. tompa végű. hossza 12—16 cm. Külső színe vörös.5 cm hosszú és 5—6 cm széles. A szívrész kicsi.

) Korai szabadföldi termesztéssel friss fogyasztásra alkalmas. Tenyészideje rövid. Talaj. A szívrész a hússzínnel megegyező vagy annál egy ár­ nyalattal világosabb. 26 . Szélessége 3—4 cm. Nantes-i Félhosszú típusú. hossza 16—18 cm. Külső színe narancsvörös. rövid. egyenletes vastagságú henger­ alak. tompított végű. termőképessége közepes. Kis lombja és törékenysége miatt gazdasági jelentősége egyre csökken. A fej sima vagy enyhén bemélyedő. keléstől a szedésig 120—130 nap.és tápanyagigényes. törzsnél egyformán vastag. Gyökérzete finom. Fejnél.Gonsenhetmi fajta (Fotó: Hanzséros P.

üzemi termesztésre alkalmas. konzervipari felhasználásra. 3—4 cm széles. téli tárolással tör­ ténő értékesítésre egyaránt alkalmas. Közepes termőképességű. Marktgártner (Kerti) Félhosszú típusú.és tápanyagigényes. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra alkalmas. csapott vállú. Tenyészideje középkorai: keléstől a szedésig 120—130 nap. egyenletesen hengeres alakú. Fejnél kissé nyakasabb. A szívrész kicsi. Közepes termőképességű fajta. Külső színe narancsvörös.Nantes-i fajta (Fotó: Hanzséros P. Levélzete közepesen finom. narancsvörös színű.) Friss fogyasztásra. 18—20 cm hosszú. felülete sima. igen enyhe gyűrűsödéssel. mint a Nantes-i (megnyúlt alakú). A répa középhosszú. Talaj. 27 . üzemi termesztésre alkalmas.

Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 120—140 nap. C. Külső színe narancsvörös. A répa alakja fejnél enyhén bemélyedő. lekerekített végű. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Termőképessége kö­ zepesnél jobb. A répa 11—15 cm hosszú. Korai szabadföldi termesztésre. tompa. Szívrésze kissé sötétebb színű.Chantenay Rex Félhosszú típusú. Chantenay R. lefele kissé elkeske­ nyedő. Tömegtermesztésre alkalmas. kissé vállas. 3—4 cm szé­ les. Gyökérzete középfinom. fajta (Fotó: Hanzséros P. Levélzete közepesen finom. majdnem hengeres. egyöntetű narancs.) 28 .

Herz Hosszú típusú. az alakja lefelé elkeskenyedő. Levélzete közepesen finom. Tenyészideje: középkésői. Termőképes­ sége a közepesnél jobb. Gyökérzete középfinom. Levélzete közepes nagyságú. keléstől a szedésig 160— 180 nap. 4—5 cm széles. A répaalak a fejnél enyhén bemélyedő. Tömegtermesztésre kiválóan alkalmas. többnyire tompa végződéssel. A levélkorona kiemelkedik.Rotherz Félhosszú típusú. Egyöntetű narancsszínű. Lange Rote St. o. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. o. Herz fajta (Fotó: Hanzséros P. a szívrész kissé sötétebb. Lange Rote St. Színe narancs­ vörös. A répa 13—15 cm hosszú. válla lekerekített. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 140—150 nap. Korai szabadföldi termesztésre.) 29 .

5—5. téli tárolással piaci értékesítésre al­ kalmas. vastag gyökér. Tenyészideje 180—200 nap. Üzemi termesztésre alkalmas. középkötött és kötöttebb talajokon eredményesen ter­ meszthető. durva levelű.5—4 cm. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. Levélzete dús. felülete sima. kissé csapott vállal. hússzínnel egyező. le­ tompított hegyű. hengeres. Középkötött és kötött talajokon is eredményesen termeszthető. Levélzete nagy. széles vállú. 30 . a válla enyhén csapott. Nagyüzemi termesztésre kiválóan alkalmas. lefele kissé elkeskenyedő. Flakker ( Vörös óriás) Hosszú típusú. válla 3. dús lombú. Gyökérzete durva. Nagyüzemi termesztésre kiváló. a gyökérvég felé enyhén keskenyedik. nagy. a vége felé elkeskenyedő. kissé világosabb a hús színénél. A szívrész sötét narancsvörös. igényes. 20—22 cm hosszú. Külső színe narancsvörös. Hosszú tenyészidejű. A fejrész enyhén be­ mélyedő. enyhén csapott.5 cm széles. Formula Hosszú típusú. erős. Elsősorban konzervipari célra.A répaalak hosszú. Középkö­ tött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. A répaalak hosszú. a fej kiemelkedő. Külső színe narancsvörös. Gyökere közepesen durva. felülete szép sima. nagy termőképességű. tompa végű. tompa végű. kis szív. A répa 3—4 cm széles. Külső színe majdnem borvörös. keléstől a szedésig: 180—200 nap. a húshoz hasonló. A répaalak széles vállú. 18—20 cm hosszú. Elsősorban konzervipari célra használható. 22—25 cm hosszú. nagy termést adó. A répa 4. Szíve sötét narancsvörös. Szíve középnagy. erős és durva.

) Danvers 126 (Fotó: Haiizséros P.Formula fajta (Fotó: Hanzséros P.J 31 .

erős. Gépi szedésre ajánlható fajta. tompa végű. Egészséges. bőven terem. Az alakja lefelé egyenletesen vé­ konyodik. Gyökere fi­ nom. kissé gyűrűzött felületű. 5—6 cm széles. nagy. Fertődi vörös Hosszú típusú. bemélyedő fejű. széles vállú. 18—20 cm hosszú. hegyben végződik. sötétebb a húsnál. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. Nagyüzemi termesztésre alkalmas. Tenyészideje hosszú: 180—200 nap. betegségeknek ellenálló. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. fe­ lülete kissé gyűrűzött. Fertödi vörös fajta (Fotó: HanzsérosP. A répaalak nagy testű. Külső színe élénk cinóbervörös. Külső színe narancsvörös. A répaalak enyhén csapott.Danvers 126 Hosszú típusú. Szíve középnagy. Levélzete dús. hús­ színnel megegyező vagy annál kissé söté­ tebb. egyenes vagy enyhén bemélyedő.) 32 . Szíve nagy. kissé keskenyedő. Levélzete erő­ teljes. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 180—200 nap. 18—20 cm hosszú. Válla 5—6 cm széles.

Nagy termőképességű. Konzervipari feldolgozásra elsősorban magas karotintartalma mi­ att alkalmas. A répa középhosszútól hosszúig terjedő. Levélzete erős. válla csapottabb. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. Házikertekben ugyanúgy. durva. Legalkalmasabbak azonban a könnyű. Csak középkötött és kötöttebb talajokon termeszthető eredményesen. Szíve középnagy. Külső színe élénkvörös. erősen gyűrűzött.Konzervipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas nagy karotintar­ talma miatt. Felülete simább. hogy különböző szerkezetű és tápanyagellátottságú talajon termesztik. Ez azt jelenti. mint a Flakkeré.5—4. Nagyüzemi ter­ mesztésre kiválóan alkalmas. nagy levelű. mint a Flak­ keré. hengeres felülete egyen­ letesen vékonyodó. 20—22 cm hosszú. 20—22 cm hosszú. A szívrész nagy és valamivel sötétebb a húsnál. Külső színe narancsvörös. Nyersfogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 200—220 nap. 2—3 cm széles. Közepes terméshozamú fajta. ' Termesztéstechnológiája Talajigénye Sárgarépát és petrezselymet az országban mindenütt termesztenek. Bauers Kieler Rote Hosszú típusú. Levélzete erős. Középkötött és kötött talajokon eredményesen ter­ meszthető. fokozatosan elkeskenyülő. Rialto Hosszú típusú. hússzínével meg­ egyező vagy egy árnyalattal sötétebb. 3.5 cm széles. laza talajtípusok: humuszos 33 . nagy. mint nagyüzemekben. Tenyészideje hosszú: keléstől a szedésig 180—200 nap. Répaalakja: a fej enyhén kiemelkedő.

így a sárgarépa kiszedésének ideje az őszi. o. Kitűnő sárgarépa terem a mészben gazdag öntéstalajokon és a szerves anyagban. rövid tenyészidejű sárgarépáknak legalkalmasabbak a homoktalajok. a meszes homok és a 10—20% agyagtartalmú homokos talajok. Mégis. mind a talaj. A kötött talajok ellen szól a gépesítés szüksé­ gessége. A sárgarépafajták talajigényét vizsgálva. H. mind a fajta vonatkozásában. hosszú tenyészidejű fajták a középkötött és kötött tala­ jokon is elég jól termeszthetők. akkor meszezni kell. mészben gazdag láptalajokon. illetve felülvizsgá­ lásának alapja és megfontolásának tárgya a gépesítés szempontja kell hogy legyen. vagyis 5. hűvös napokra esik. Mindezeket figyelembe véve a gépi szedésre való áttérés új szem­ pontokat vet fel. valamint a humuszban gazdag. amikor a gépi munkát a kötött talajok lehetetlenné tehetik. ún. Ezekben kellemes ízűek lesznek. A gyökérzöldségek. A termesztési koncentrációnak vagy nagyobb termesztő felület kialakításának. a Lange Rote St. Az ilyen talajokból kiszedett gyökerek talajszennye­ ződése a legkisebb. a Nantes-i sárgarépák a kö­ tött talajokon nyomottak. deformáltak. talaj-előkészítéssel és talajápolással. a Flakker típusok.3—6 pH között. Pl. a gyengén savanyú vagy közömbös pH-val rendelkező talajban termeszthetünk legered­ ményesebben. A sárgarépa tápanyag-visszapótlásához tájékoztatást nyújthat az 1 q termés kialakításához felhasznált NPK-tápanyagok mennyisége: 34 . — a késői. sokszor esős. barna homok. és a Fertődi vörös fajták a nehezebb talajok sárgarépái. ha az optimumot akarjuk biztosítani. sima felületűek és a színük is szép lesz. A kötöttebb mező­ ségi talajokon is nagy terméseket érnek el megfelelő tápanyagellá­ tással. Ha a pH 5. — a középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtáknak a könnyű tala­ joktól a homokos vályogig.vályogtól a vályogos homokig. valamint a kissé kötöttebb talajok és a láptalajok a megfelelőek. a következő csoporto­ sítást kapjuk: — korai.3 alá süllyed.

kö­ zépkötött vagy kötöttebb talajt.40 kg. Jó elővetemények.55 kg.N p2o5 k2o 0. Közepes elővetemények a gabonafélék. Minden esetben vegyük figyelembe a talaj tápanyagszintjét és a tervezett hozamot is. 0.: dinnye. trágyázás ma már laboratóriumi talajvizsgálatok nél­ kül elképzelhetetlen. időben letakaríthatók és nem késleltetik az őszi mélyszántást. A közepes és hosszú tenyészidejű fajták azonban csak 35 . A korszerű tápanyag­ utánpótlás. Rövid tenyészidejű fajtákat előveteménynek és másodterménynek is vethetünk. amelyek alá istállótrágyát adtunk. egyenetlen felszínű. Vetésforgó Mezőgazdasági és kertészeti növények után egyaránt vethetjük a sárgarépát. amelyek nem kizsarolt. dimbes-dombos terület nem alkalmas sárgarépa termesztésére. A sárgarépa tápanyaghiányára és túltrágyázására vonatkozóan a következőket figyelték meg: — a tápanyaghiány jellemzője: kicsi lomb. paradicsom uborka stb. morzsalékos talajt hagynak maguk után. — a túltrágyázás jellemzője: a levelek felduzzadnak vagy erősen fénylőek. jó szerkezetű. A termelendő fajta igényéhez igazodva válasszuk ki a könnyű. bab. sötétzöld színűek lesznek. Ilyenek a borsó. vöröslila színeződés és az erek erős kiütközése. Nagyon jók azok az előve­ temények. Mindenesetre a jó humusztartalmú. vagy a meglevő talajszerkezethez válasszuk meg a fajtát. Mindezeken felül vegyük figyelembe azt is.15 kg. mélyen művelhető és cserepesedésre nem hajlamos talaj adja meg az alapot a jó termeléshez. 0. Mindezeken felül a visszapótlás tápanyagarányát befolyásolja ter­ mészetszerűleg a talaj tápanyagaránya is. hogy a hullámos. pl. ill.

Tápanyagellátása A sárgarépának nagy a tápanyagigénye. hogy a nitrogén-műtrágyázás növeli a karotintartalmat. és ezt követően más. A kórokozók és a kártevők elszaporodásának elkerülése végett ajánlatos legalább a hároméves forgó betartása. A tervezett vagy tervezhető hozam egyúttal a fajtától is függ. rövid tenyészidejű répák legkésőbb június végéig lekerülhet­ nek a talajról. A káliummal kapcsolatban tudományos értékű kísérletek és a gya­ korlati tapasztalatok is bizonyítják a sárgarépa hozamára gyako­ rolt befolyását. a sárgarépák azonban egészen fiatal korban nem bír­ ják el a túl magas nitrogénszintet. Másodterménynek vetve pedig olyan előveteményt használjunk. Az előveteményként termesztett korai. A betervezett hozamtól függően közepes tápanyag-ellátottságú. esetleg három ízben adott fejtrágya. vagyis a folyamatos nitrogénellátás. amely legkésőbb július első felében lehetővé teszi a vetést. megfelelő zöldséget vagy mezőgazdasági növényt tehetünk utána. öntözött talajon az alábbi hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók: Tervezett hozam q/ha: Hatóanyag kg/ha: N p2o5 k2o 250 400 600 80 100 120 50—60 50—80 50—90 200 200 200 Öntözés nélküli termesztésnél a fenti hatóanyagokból egyharmaddal kevesebbet adjunk. Ezért jobb hatású a két. Kísérletek igazolják. amelyet lehetőleg az öntözővízzel juttassunk ki. A foszfor. Gyökérzete aránylag mé­ lyen hatol a talajba és a zöldségfélék közül egyik legjobb tápanyag­ hasznosítású.főnövényként jöhetnek számításba. míg a nitrogéntartalmú műtrágyákat lehetőleg fejtrágyának adjuk: első felét gépi. 36 .és káliműtrágyákat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. a másik felét ettől számított másfél­ két hónap múlva szórjuk ki. első kapáláskor.

mind mennyiségileg jobb eredmény. Természetes. s ha ez hiányzik.A közepes (100 ppm K körüli) és a magas K-tartalmú (100—200 ppm K) talajok 140—150 kg/ha K-hatóanyag adag fölött csak az átlagnál nagyobb talajnedvesség mellett adnak többlettermést. Csapadékos időben vagy öntözés hatására sok lesz a felrepedt répa. hogy kiugró eredményt kapunk a K-szegény talajokon (40—50 ppm K). A tőzegtalajokon a helyzet éppen fordított. míg a tőzegtalajokon a klórkálium mutatja ezt a hatást. Az őszi szántás 30 cm-nél sekélyebb ne legyen. hogy a K hatására csökken a re­ dukáló cukortartalom (monoszaharidok). különösen. úm. könnyű talajokon ügyelni kell. Az optimális vetési mélység 2—3 cm. Másodvetésnél elegendő a sekélyebb szántás is. A sárgarépa cukortartalmával kapcsolatban eltérőek a vélemé­ nyek. szemben a klór­ kálium műtrágyával. a jó őszi mélyszántást és az egyenletes talajfelszín-eldolgozást. mert ellenkező esetben a vetésmélységet nem tudjuk pontosan betartani és a vetés egyen­ lőtlen lesz. ha az elővetemény előtt 30 cmnél mélyebbre már szántottunk. mivel a sárgarépa érzékeny a ma­ gas sókoncentrációra. ott a klórkáliummal érhető el mind minőségileg. 37 . csökkenti a hozamot. Ásványi talajokon a kálium-szulfát karotinnövelő hatása mutat­ kozik. mind mennyiségben nagyobb hozamot. Álta­ lában ásványi talajokon kálium-szulfát műtrágyázás adott mind mi­ nőségben. Talaj-előkészítés és vetés A talaj-előkészítésnél két igen fontos dolgot tartsunk szem előtt. Ezeknél 200—250 kg/ha ha­ tóanyagra van szükség nagy hozam eléréséhez. a túlzott K-adag pedig csökkentette a szárazanyag-tartalmat. A szárazanyag-tartalomra vonatkozó megfigyelések szerint az op­ timális mennyiségű K növelte. A fris­ sen istállótrágyázott talajban — a túl kövér talajban — a répa színe halvány lesz és az elágazás mértéke megnő. A laza. A sárgarépa nem közvetlen szervestrágya-igényes növény. Több vizsgálat bizonyítja. aminek következtében ja­ vul a sárgarépa tárolhatósága is. hogy a magágy tömött legyen.

három­ soros pászta és sávos vetéssel. mert a gépek ezeket a műve­ leteket a vetéssel együtt elvégzik. Mindezek a jobb kelési százalékot segítik elő. pásztásan. Az egyenletes vetés és az egyenletes vetésmélység adja a jobb kelést és a kielégítő növényállományt. kettő (iker-). Vethetünk: — síkművelésben soros (normálsoros). • A modern. kalibrált vetőmag jó biológiai ér­ téke. míg a kötött talajokon lehetőleg kevesebb menet­ ben végezzük el a szükséges munkákat. A precíziós vetőgépek elterjedésével lehetőség van különböző ve­ tési módok alkalmazására. hogy a talajt a gépekkel túlságosan ne tapostassuk meg.Vetés előtt hengerezéssel elkerülhetjük. hogy jó magágyat készí­ tenek. Az egyenletes. A modern vetőgépek fel vannak szerelve egy. jól tömöríte­ nék és takarnak. illetve Vetési módok a sárgarépánál . a magtakarást és a hengerezést be kell iktatnunk. precíziós vetőgépek használatával a vetés utáni mag­ takarást és hengerezést elhagyhatjuk. Különösen nyári vetéseknél végez­ nek a precíziós gépek jó munkát azáltal. ikersoros pászta. Ha régebbi típusú gépekkel vetünk. megfelelően szabályozható a vetési mélységük. jól beállott vetés elen­ gedhetetlen feltétele az egyöntetű. Természetesen a lazább talajokon több munkamenetet is al­ kalmazhatunk. sávosan. hogy a mag túl mélyre ke­ rüljön. — ágyásos művelésben: ágyáson kialakított felületre sorosan.

A nagy munkaszélességű betakarítógépek (Unimas. Vetési idő A fajta megválasztásával vetéstervünket az értékesítési lehető­ ségek figyelembevételével úgy állítsuk be. hogy a rendelkezésünkre álló szedőgép folyamatosan kihasználható legyen. június második felétől augusztus április első—második fele: második feléig. kettő (ikersor) és pászta vagy háromsoros (háromsoros pászta).három sort vető. az SVA—16-os magyar. Az ágyásos művelés elő­ nye a nagyobb tőszám. 90—100 nap (keléstől szedésig). a magvakat a sorokban helyezzük el.és hármas sor vagy a pászta szé­ lessége nem lehet nagyobb 8—10 cm-nél és a pászták közötti távol­ ság nem lehet kisebb 28 cm-nél. Pl. • Korai rövid tenyészidejű fajták Duwicki Gonsenheimi Amsterdami 80—90 nap (keléstől szedésig). A soros vetéseknél. a Nibex svéd és a Stanhay angol gyártmányú. legyen az egy. burgonya­ szedő) lehetővé teszik az ágyásos művelést is. a következő sé­ ma szerint. A sortávolságnál. A vetés ideje: A szedés ideje: március első—második fele: június első—második fele. 100—120 nap (keléstől szedésig). A rövid. pásztás vagy sávos vetéseknél figyelem­ be kell venni az alkalmazott betakarítógép igényét. augusztus végétől szeptember május első fele: második feléig. a soros. 39 . valamint az árasztásos öntözés is. az EM—11es szedőgép használatánál az iker. Az ajánlható. valamint pásztás. illetve sávos vetést végző csoroszlyákkal. Az ágyások szélességét mindig a betakarítógépek határozzák meg. középés hosszú tenyészidejű fajták helyes választásával június második felétől novemberig húzhatjuk szét a szedési idényt. míg a sávos vetésnél a sávon belül szórjuk. korszerű aprómag-vetőgépek: az SVA—12-es.

A vetőmag mennyisége. március első fele: április első fele: június első fele: Hosszú tenyészidejű fajták Lange Rote St. mert az egységnyi sorhosszúságon belül a gép nagyobb tömegű répát emel ki. a három­ soros. Középhosszú tenyészidejű fajták Nantes-i Kerti (Marktgártner) Chantenay R. Függ a fajtától. 120—130 nap (keléstől szedésig). 180—200 nap (keléstől szedésig). pászta. Flakker Rialto Fertődi vörös Danvers 126 A vetés ideje: március első fele: március második—április első fele: 160—180 nap (keléstől szedésig). A növényszám és ezzel a hozam emelésére az ikersoros. A síkművelésnél az átlagos sortávolság a jelenlegi teljes gé40 . szeptember első—második feléig. a felhasználás céljától (pl. 180—200 nap (keléstől szedésig). 180—200 nap (keléstől szedésig). A szedés ideje: szeptember első és második fele. Arany (Rotherz) A vetés ideje'.vagy pedig a sávos vetéssel van lehetőség. csomós áru) és a mag csírázóképességétől.június második­ -július első fele: október—november. október—november. H. • 140—150 nap (keléstől szedésig). továbbá a vetőgéphez és a szedőgéphez alkalmazandó sortávolságot. o. A vetésnél vegyük fi­ gyelembe a maximális hozamot és az optimális állománysűrüséget. 180—200 nap (keléstől szedésig). C. Ezzel a ve­ tési móddal növelhetjük az egysorosán szedő gépek teljesítményét is. Általában a normálsoros síkművelés az elterjedt művelési mód. október—november. 120—130 nap (keléstől szedésig). 130—140 nap (keléstől szedésig). A szedés ideje: júliustól augusztus második fele.

végezzük el az első gépi kapálást. különösen a 41 . Nyári vetéseknél ez az arány kb. Növénytávolság 2. Talajlazítás. mert a csávázással elejét vehetjük az egyes évjáratokban fellépő nagymértékű csíranövény-pusztulásnak. ha talajunk a magvak kelése előtt mégis becserepesedne. Hagyományos művelésnél. amikor a sorok látszanak.0—2.pesített technológia mellett: 30—32 cm.Nagy. A fenti tőszámot figyelembe véve a ha-onkénti vetőmagszükséglet szabványos minőségű vetőmagból 6—8 cm-es sávos vetésnél. A tavasszal elvetett mag mennyiségének általában 30—40%-a fej­ lődik ki betakarítható növénnyé. valamint azon.5millió növényegyed. Az ágyásos művelésnél a tőszám lényegesen nem változik a sík­ műveléshez viszonyítva. amit a feketerothadás (Stempylium r. Ennél a művelési módnál a hangsúly a sorok vagy sávok elrendezésén van. Növényápolása Talajlazításból.4—a dörzsölté 1. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2. amelyet azután szük­ ségszerűen követ a második és a harmadik kapálás is. Abban az esetben. négyzetméterenként a hoszszú tenyészidejű fajtáknál 100—120növény. 3.2—1.5—3. méterenként 30—40 növény.8—2. fejtrágyázásból.5 kg. hogy a csírázást lehetővé tegyük. de csak egészen korai vetéseknél és egészen optimális talaj.2illetve l. a koraiaknál 150. A soros vetésnél 35 cm-es sorközökkel a vetőmagszükséglet 1. még 10%-kal csökken Elérhető 50—60. Csávázás nélkül ne vessünk el vetőmagot (lásd növényvédelem).0—3. gyomirtásból és a nö­ vényvédelemből áll.) kórokozója idéz elő.5 g.0 cm. hogy az ágyásos műve­ lés alkalmazkodik a szedőgépek konstrukciójához. ahol a sávok közötti távolság 39—40 cm.5 —4. kérgesedő talajba.0 kg. öntözésből. s ez hek­ táronként 1—l. 500—700 q/ha termés eléréséhez egyenletes elosztásban elegendő volna 300— —600 ezer tő hektáronként.és időjárási viszonyok mellett. Magját lehetőleg ne vessük könnyen cserepesedő. illetve sorközlazítást. akkor átlós boronálással vagy hengerezéssel törjük meg a kérgesedést. sőt 70%-os kelés is.

Fejtrágyázás. amikor az érés. Ez többnyire a késői. a késeieknél 70 napos kor után válhat szükségessé az öntözés. mind a közép és hosszú tenyészidejű sárgarépák megfelelő terméshozamának előfeltétele a tenyészidő folyamán 2—3 alkalommal adott öntözés. Későbbi vetésnél. az akkor esedékes gyomirtást mindig végezzük el. Kora tavaszi vetéseknél nincs is szükség öntözésre. akkor először inkább öntözzük be a talajt és azután vessünk. nyári vetésekre vonatkozik. Vegyszeres gyomirtása A vetés előtti talajmunkákkal. amely az érés fokozottabb megindulásával a tenyész­ időszak második felétől kezdődik. A korai sárgarépáknál általában 50 napos kor után. A magvetést általában nem ajánlatos beöntözni. ha nem tudunk eső utáni időszakban vetni. Gomex). • Az időjárástól függően mind a korai. Kelést elősegítő öntözést csakis olyan talajokon alkalmazzunk (homokos vagy tőzeges talajok). Tenyészidőszak alapján: májusban. vagy a fejlettség szerint 6—8 és 12—15 cm-es növényma­ gasságban. A rövid tenyészidejű sárgarépáknak egy alkalommal a közép és hosszú tenyészidejűeknek pedig lehetőleg két alkalommal adjunk fejtrágyát. illetve a karotinképződés fokozódik. Abban az esetben. a talajnedvesség megóvása érdekében a gyomtalanítást megoldhatjuk kon­ takt herbicidekkel is (Gramoxone. Szeptemberben már rendszerint nincs szükség ön­ tözésre. Ha a gyomosodás nem olyan nagy. A nyári vetésű sárgarépa öntözés nélkül a legritkább esetben hozza meg a kívánt eredményt. Vigyázni kell azonban. A répák legnagyobb vízszükséglete a fő növekedési sza­ kaszban van. amelyek nem hajla­ mosak a cserepesedésre. főleg száraz időjárás esetén. hogy a vetőgép munkáját akadályozza. az említett gyom­ irtást a kelés előtti időszakban is végezhetjük. hogy a sárgarépa kizöldülő szik alatti szára 42 .hosszú tenyészidejű fajtáknál. júliusban. A kora tavasszal elvetett sárgarépáknál ez az időszak június második felével kezdődik. júniusban. Öntözés. A fejtrágyázást kapcsoljuk össze az öntözéssel és a kapálásokkal.

és linurontartalmú szerek kijutta­ tásuk után megfelelő mennyiségű csapadék.vagy klórbromuron-tartalmú szerekkel végezzük. mert az óvatosságból alkalmazott kisebb adagok vagy az időjárás vagy egyéb természeti tényezők miatt nyár közepén a gyomok újra megjelentek. tehát megerősödnek.és sziklevele még ne legyen látható. Kombinálni azonban a kettőt nem kehet. humusztartalmának és a gyomok fejlettségének meg­ felelően válasszuk meg. illetve elszáradása. Borús. Helyesebb meg­ oldás tehát. és a kelés előtti permetezéseket már prometrin. száraz időben használ­ hatók. a ké­ sőbb kelő gyomok ellen sem adhatnak védettséget. Általánosan ajánlható és jó hatásfokkal alkalmazhátó gyomirtó szerek a prometrin. a gyomok össze­ zsugorodása. ezért preemergens kezelésre egyáltalán nem ajánl­ hatók. valamint a postemergens. amíg beárnyékolják a talajt. amíg a csíranövények elérik az 5—8 cm-es fejlettségi állapotot. tehát csak napos.(Ma­ lőrén) tartalmúak. Maloran) vagy szerkombinációkat (Merkazin + Afalon. Merkazin) és a klórbromuron. a kipermetezett szerek nem jutnak le a talaj felszínére. Ilyenkor a megadott határokon belül a szer adagját a talaj kötöttségének.(Aresin) tartalmú szerek hatása erélyesebb. majd pedig az első állomány­ permetezés után nem kielégítő. Ekkor állománypermete­ zéssel védekezünk a gyomosodás ellen. Gomex) gyomtalanítottunk. ismételt állománykezelés lehetősége is fennáll. Ugyanis.) kell használni. mert az említett kontakt szerek minden föld feletti zöld növényt elpusztítanak. Ha a kelés előtt kontakt herbicidekkel (Gramoxone.(A—1114. akkor két-három hétig nem kell félnünk a gyo­ moktól. esős időben a szerek hatása nem kielégítő. A linuron. Állománypermetezés esetén is meg kell várnunk a sárgarépa fejlettségének 10—15 cm-es növénymagassággal jellemezhető álla­ potát. illetve öntözés (100— 43 . amit ki kell vámunk. Ha a gyomtalanítás a preemergens. ha a kontakt herbicidekkel való kezelést csak a vetés előtti időszakra korlátozzuk. vagyis állománykezelésre is. és megvárhatjuk. A kontaktherbicid-kezelés után a legrövidebb idő.(Afalon) és a monolinuron. Mer­ kazin + Maloran stb. klórbromuron. Ez esetben nagyobb adagokat (Merka­ zin. A prometrin-. Lehetőség van a vetés előtti vagy kelés előtti preemergens.

Kontakt gyomirtószerek: Gramoxone. hogy érett állapot­ ban szedjük fel.5— 4.2—1.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. ezáltal aktivizálódhat. postemergensen 3. A növényállomány gyommentessége nemcsak a növény fejlődé­ sének nézőpontjából.4 kg/ha. Linuron gyomirtószerek: Afalon. Klórbromuron gyomirtószer: Maloran preemergensen 3.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. A répa nagysága. pl. Amennyiben a szer kijuttatása után csapadék nem volt. postemergensen 2.0—3.4—5. a levelek sárgulása vagy barnulása utal erre.6—3. Aresin preemergensen 1. Gomex 3.2—3. az egyébként vegyszerrel nehezen irt­ ható évelő gyomok ellen is hatásosak. illetve kapálással a szert nedvességhez juttatjuk.7—2.7 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. mind a klórbromuron és linuron hatóanyag-tartalmú szerek napsütéses idő­ ben a levélen át felszívódva. illetve kifejtheti hatását. a talaj felső 2—3 cm-es rétegében végzett lazítással. A jól átgondolt és idejében végzett vegyszeres gyomirtás mellett csak kivételes esetben lehet szükség szedés előtti gyomtalanításra annál is inkább.4—4.2 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Érése Az éretten szedett sárgarépa tápanyagokban gazdagabb. postemergensen 2.4 kg/ha. Ilyen arányú beltartalmi vizsgálataink azonban nem voltak. Rendszerint külső bélyegek alapján lehetett a ko­ rábban. humusztartalma. A cserepesedés elkerülésére vagy megszüntetésére a fenti időn túl végezhetünk talajlazítást. hanem a gépi szedés kivitelezhetőségének ér­ dekében is szükséges. Afalon 1. és a talajfelszín erősen kiszáradt. ezért természetszerűleg arra törekszünk. a nyár folyamán szedhető répáknál megállapítani az érettséget.5 kg/ha. 44 .6 kg/ha. mert mind a prometrin.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Természetesen a bomlási folyamatok lassúságát vagy gyorsasá­ gát a nedvességtartalom mellett befolyásolja a talaj szerkezete. kötött­ sége. mint az éretlen.7— 2. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. Prometrin gyomirtó szer: Merkazinpreemergensen 2.5 hónap alatt a talaj felszínéről ál­ talában 2—3 cm mélyre lemosódnak.—200 mm) következtében 1—1. öntözni sem tudtunk.

A repedt és lábas répákkal kapcsolatban mind a saját.A fajta és a szedés idejének hatása a cukortartalomra (Fritz—Habben nyomán) Fritz és Habben végeztek vizsgálatokat annak megállapítására. ha később szedjük őket. ami­ lyen későn csak lehet. A lábasságra való hajlamhoz pedig 45 . amikor a karotin. a piac ellátása céljából azonban gyakran szükség van korábbi szedésekre. amelyek beltartalmilag biztos tám­ pontot adnak az érettség fokára. hogy pl. mind más országokban a szedés úgy alakul. mind a szakirodalmi adatok azt a véleményt támasztják alá. Termé­ szetes. A gyakorlatban azonban mind nálunk. hogy melyek azok a tényezők. A korai fajták is jobbak lehetnek minősé­ gileg. hogy a faj­ ták ilyen irányú hajlama nagyon nagy súllyal esik latba. ugyanak­ kor a répák légzési intenzitása is a legkisebb. és egyúttal elegendő ned­ vesség áll a rendelkezésére. Erre az időre a gyö­ kerek növekedése is lezárul. hogy az adott klímaviszonyoknak megfelelően a közép. hogy az optimális szedési időt akkor érhetjük el. Vagyis a sárga­ répa túlfejlődhet. repedésre hajlamos fajtáknál a repedt répák szá­ zaléka a tenyészterület nagyságával növekszik.és hosszú tenyészidejű répákat olyan későn szedjük. Megállapították. ha erre sok helye van.és a szaharóztartalom a legnagyobb és a monoszaharid-tartalom a legkisebb.

az ún. majd lombtalanítja. Egy-egy dolgozó 8—10 órás munkanap alatt átlagosan 220—250 m2 területen ássa ki a sárgarépát (könnyű talajon). többnyire azonban júliusra esik. A csökkenő munkaerő szükségessé teszi azonban előbb-utóbb a korai. csomózott répa szedése még ma is kézi munkaerőre alapozott. a hosszú tenyészidejűeké pedig október­ ben. A középkoraiak szedése augusztusban kezdődik. • Több termelő üzemben használják a burgonyaszedő gépeket'. • Kézi szedés gépi lazítás után. de gyakran november végéig is elhúzódik. A teljesítmény könnyebb talajon 360 m2. • A sárgarépát szedhetjük kézi ásóval. Ennél a szedési módnál is a dolgozók kézzel szedik fel a répát. Korai. későbbi szedésre pedig a Nantes-i típusokat. amelyeknek teljesítménye szintén változik a talaj kötöttségétől és 46 . lombtalanítják és ideiglenesen prizmázzák a területen. Mindkét hajlamot lényegesen csökkenteni lehet a nemesítés részéről megfelelő és következetes szelekcióval. Ez a módszer egyre inkább háttérbe szorul a nagyüzemekben. ez már gyorsabb eljárás. amely viszont már lehetővé teszi a korai sárgarépa-ellátás technológiájának teljes gépesítését. Erre a célra kormánylemez nélküli ekét vagy házilag készített lazítókat használnak.a talaj fizikai állapota járul hozzá. vagy lombbal takarják. friss fogyasztásra általában az erős lombú Gonsenheimi fajtát termesztik. csomózott répák szedésének gé­ pesítését is. gépi kilazítás nélkül. a termelő részéről pedig optimális növényállomány biztosításával és jó talajmunkával. és ideiglenesen a területen prizmázza vagy lombbal letakarja. A csomózott áru helyettesítésére terjed nálunk is a fóliás csomagolású leveszöldség. míg a kötött talajon 250 m2 8 órás műszak alatt. A korai sárgarépák szedése gyakran már júniusban megkezdő­ dik. addig az utóbbiak többsége gyengébb lombja miatt csak kiemelő ekével vagy ásó rendszerű géppel szedhető. mint inkább a csomó­ zás. Szedése A korai sárgarépa. Nem is annyira a sze­ dés a nagy kézi munkát igénylő folyamat. Míg az előbbiek szedése nyüvő rendszerű géppel megoldható.

A burgonya. amelyeknek a munkamélysége nagyobb. Rotherz. • Több soros szedésre alkalmasak lehetnek a cukorrépaszedő gépek is. illetve az ágyásos művelést is. Rendszerénél fogva a talajból kiemeli. illetve emelni lehet. 47 í . nyüvő géppel nem szedhető sárgarépák szedését. hogy nagy földtömeget mozgatnak meg. • Sárgarépaszedő kombájn a nyüvő rendszerű EM—11-es NDKgyártmányú gép. Ezek a gépek a kiemelt répát vagy sorba. Lényeges tulajdonsága a kombájnnak. hogy a frontális betakarítást lehetővé teszik. Tehát munkamélysége szabályozható. az ún. kihúzza a répát. tehát csak könnyű talajokon tudnak eredményes munkát végezni. és ugyanezen oknál fogva a munkamélységük erősen korlátozott. E—660) vagy az univerzális zöldségbeta­ karító gép (Unimas) lehetővé teszi a több soros szedést. lombtalanítást is elvégzik. A lomb a talajra hull. azonfelül egyesek a fejelést. Ezért elsősorban rövid. A talajban haladó merev kés meglazítja és egy bordá­ zott ékszíjpár a meglazított gyökereket lombjánál fogva húzza ki a talajból és viszi a lombtalanító szerkezethez. vagy felhordóval a mellette haladó pótkocsira viszik. 10 órás műszak alatt). tehát területteljesítménye aránylag kicsi. hogy hidraulikus berendezésével a gépet süllyeszteni. ásó rendszerű gépek egyrészt megoldhatják a gyenge lombú. tehát a hosszabb sárgarépát is ki tudják szedni. A soron tartását és a hidraulikus berendezés működtetését a kombájnon levő kezelő­ ülésből egy külön személy végzi. alkalmasak lehetnek na­ gyobb teljesítmények elérésére is (5—8 ha műszakonként).és cukorrépaszedő. a gép tömegteljesítményére kell törekedni. A bur­ gonyaszedő gépek (pl. vagy Orkánnal letakarítani. legfeljebb félhosszú sárgarépák (pl. Használatuknál azonban figyelembe kell venni. illetve rendre rakják a földre. de a gép minőségi munkája a kiszolgáló személyzet hozzáértését igényli. Mivel a gép egy soron dolgozik. Könnyű és kötöttebb talajon egyaránt jó munkát végez. A burgonyaszedő és univerzális zöldség­ betakarító gépek üzemeltetéséhez a lombot előzőleg vagy le kell kaszálni.a gép munkaszélességétől függően (2—5 ha. a répa pedig egy felvonó szerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira. ezért a megadott határokon belül. Nantes-i) sze­ désére alkalmazhatók. másrészt azáltal.

amely az esetleges meghibásodást vagy dugulást vissza­ jelzi. A termelő üzemek részére a két szekcióra válogató PSZK—6 szovjet és a Vari—Mán magyar válogató gépsor jöhet egyelőre számításba. Jelzőberendezése van a gép­ nek. • Hasonló működésű.EM—11-es sárgarépa-betakarító gép (Fotó: Hanzséros P. A teljesen gépesített termesztés bruttó termelési költségének 19%-a a kézi munkabér. A gép vezérlőberendezését a traktoros végzi. illetve nyüvő rendszerű gép az ASA—LIFT (dán gyártmányú). 48 . amelyek­ nek erős és legalább 15—20 cm-es lombjuk van. Osztályozása A sárgarépa osztályozását megfelelő vagy elegendő osztályozógép hiányában több helyen kézzel végzik. Nincs szükség külső kezelő személyre. Félig gépesített módszernél a bruttó termelési költség kézi munkabére 57 %.) Csak azokat a fajtákat lehet EM—11-es géppel szedni.

A tárolás folyamán döntő jelen­ tőségű anyagcsere-folyamat a légzés. Az egyik húros osztályozó. innen a húros osztályozóra kerül. hogy a betárolt zöldségféle légzési intenzitását. ládába hullik le a szalag végén. Teljesítménye 6 t/óra. Ügy kell tehát kialakítani a tárolási feltételeket. amelyeknél az életfolyamatok a tárolás alatt is folytatódnak. 2 t/óra. A PSZK—6 osztályozó a pótkocsiról a fogadógaratba ömlesz­ tett répát egy felhordószerkezet a földleválasztóra viszi. A Vari—Mart gépnek kétféle megoldása van az osztályozásnál.A sárgarépa-válogató gépsorok működési elve a következő. A tárolásnak lényegében két oldala van. Kiegészítő műveletek. A 25 mm feletti répa két válogatószalagra. hanem már előzőleg egy oldalkihordón át esnek ki. Teljesítménye kb. az újabb megoldás a réses osztályozó. Ezáltal a tárolt árunál a legfonto­ sabb feladat a légzési intenzitás csökkentése. és ugyanakkor szén-dioxidot. amely még a növényre nem káros. gyakran a zöldség színének és alakjának változásai is előfordulnak. tehát a gyökérnövények is folyamatosan vesznek fel oxigént. koptatás. a félkész vagy feldolgozott áru előállítását szolgálják: a mosás. hibás répákat leszedik és a kész anyag zsákokba. ahol a dolgozók mellette állva a sérült. csomagolás. Tárolása A gyökerek élő növényi részek. amely két frakcióra válogat: 25 mm alatt és 25 mm felett. amelyek azonban már további. a másik. Az egyik a tárolt anyag 49 . A 25 mm alatti répák pedig nem kerülnek válo­ gatószalagra. illetve -asztalra kerül. vizet és hőt adnak le. Egy­ idejűleg a kémiai összetétel bizonyos módosulásai. Ezt a célt szolgálja a különböző tárolási módokkal a termény hűtése. Minden­ esetre biológiai értéke alább száll. aktivitását vagyis erősségét a mini­ málisra csökkentsük. vagyis a tárolási hőmérséklet olyan mértékű csökkentése. Ez már 4 szekcióra válogat. Technológiai folyamata lényegében hasonló a PSZK—6-éhoz. A tárolóban elhelyezett zöld­ ségfélék.

hogy a szedett termény hány százaléka zúzott. A minőségi oldal a tárolást befolyásoló tényezőkből tevődik össze. a ter­ mesztési feltételek és a szedés módja. második felében adott bőséges nitrogén­ trágyázás pl. Az érettség összefüggésben van az összcukortartalmon belül a di. míg a technikai oldal maga a tárolás. karotintartalma kicsi. A betegségekkel szembeni érzékenység és a minőségi mutatók. amelyek egyben tájékoz­ tatásul is szolgálnak a tárolhatóságra vonatkozóan.és diszaharidok aránya. és ezáltal nemcsak édesebb lesz a répa. A tenyészidő. hogy a beltartalmi mutatók és értékek a termesztő­ hely.és monoszaharidok egymás közötti arányával. laza szövetű répákat eredményez. hogy milyen típusú szedőgépet alkalmazunk. az öntözés. hanem az eltartható­ ságra is. hanem ipari feldolgozásra is megfelelnek. a tápanyagellátás és a betakarítási időpont következtében nagy ingadozásokat mutatnak. hajtatási fajták. tápanyag-ellá­ tottsága. Tárolásra tehát olyan fajtákat válasszunk ki — félhosszú és hosszú fajtákat —.és karotintartalom. Fajtatulajdonságok. Termesztési feltételek. mind hatás­ sal van nemcsak a sárgarépa ízére és színére. A nagy törési. A tárolási költségek eléggé megterhelik egy-egy termény előállítását. hanem eltarthatóbb is. sérülési százalékkal ki­ szedett. A sárgarépafajták közül tárolásra kevésbé alkalmasak a rövid. a csapadékos vagy száraz évjárat. A sérülési százalék a szedőgépek problémáját vetette fel elsősorban.minőségével. mint pl. törött. Még a rövid időn belül felhasználásra kerülő sár­ garépánál sem közömbös. A szedés módja a sárgarépa sérülési százalékát nagymértékben befolyásolja. Igaz ugyan. illetve annak módszerei. a másik pedig a technikai oldalával kapcsolatos. horzsolt. valamint a kiszedésből adódó veszteség nagyon megdrágíthatja a termelést. betakarított sárgarépa válogatási költségei. a magas szárazanyag. A tárolást befolyásoló tényezők: a fajtatulajdonságok. a talaj szerkezete. ún. míg a kálitartalom kedvezően befolyásolja a szövetek víztartó képességét a tárolás alatt. 50 . valamint a mono. amelyek nemcsak szabadpiaci értékesítésre. Lényeges ezért. A túl korán betakarított sárgarépa éretlen. A diszaharidok mennyisége az érett répában növekszik a monoszaharidok rová­ sára.

sebhegedés elősegítésére szárítási eljárás alá kell vetni a sárgarépát főleg akkor. A párásodás. Kis mennyiségekhez alkalmasak a polietilén zsákok vagy zacs­ kók. Azok a pincék alkalmasak tárolásra. amelyeket polcokra vagy földre helyezett deszkapallókra te­ gyünk. mint az ásó­ rendszerű gépek. és annál inkább emelni kell a relatív páratar­ talmat. illetve a talajrészektől nagy zúzódást és törést okozhat a felszedett terményben. 5 °C-nál pe­ dig 6 nap múlva hegednek be a sebek. 51 . hogy a répa leválasztása a földtől. valamint védett. A hosszadalmas kezelés következtében ugyanis nagy lesz a vízveszteség. 10 °C-nál 3 nap múlva. • Hagyományos tárolás pincében. amelyek­ nek hőmérséklete a tél folyamán nem megy 0 °C alá és 6—8 °C fö­ lé. annál hosszabb a sebhegedés ideje.5—2 m mély árkot ásunk ki és középre tartógerendát fektetünk. Földes pincékben halmokban. A vermek szintén kisebb mennyiségek tárolására valók. prizmában és ár­ kokban. Tárolhatunk tehát hagyományos módon vagy korszerű hűtő­ házakban és a kettő közötti megoldással. mint annak első fázisát végezhetjük. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet. hogy két-három méter széles. A tartógerendákra lécekből vagy desz­ kákból tetőt készíthetünk. szellőzéses tárolókban. 15 °C körül a második nap után indul meg az erő­ sebb parásodási folyamat. az előzőleg leállított tartóoszlopokra. és 1. de szabad területen szalmával-fóliával takart ládákban. az ún. veremben. Logikus ezért. Ezeket úgy készítjük el. amelyre a hideg beálltával szalmát és később földet tehetünk. hogy a szedőgépet szakszerűen használjuk-e. A jelentős súlyveszteség elkerülése végett 15 °C alatti szárításnál az RP-nek (relatív páratartalom) 95 % fölött kell lennie. Az aktív szellőzéses eljárásnál ezt az előkezelést a tárolással egybekötve.valamint. Az utóbbiak a répával együtt nagy földtömeget mozgatnak meg. A nyüvőgépek rendszerüknél fogva kis teljesítményük mellett is inkább alkalmasak a tárolásra szánt sárgarépa szedésére. nyirkos homokban vagy ládákban is tárolhatunk. ha hagyományos tárolást alkal­ mazunk vagy ha a répa hűtőtárolóba kerül. aktív.

Ha az idő hidegebbre fordul. mint a prizmákat. Amikor a prizmák hőmérséklete 2—4 °C-ra leszáll. Ezután 52 . de használhatunk erre a célra 60—70 cm hosszúságú műanyag csöveket is. A kiszedett áru több hónapi tárolás után is üde és szép marad. kemény teleken a sárgarépához nem tudunk hozzáférni. az esetleges fertőzési gócok elkerülése céljából. hogy az időjárástól függően bi­ zonyos tárolási időn belül a sárgarépákat fonnyadás és romlás nélkül megőrzi. hogy a prizmába összerakott sárga­ répa hőfoka 10 °C alatt legyen. A földprizmák nagy előnye. de a gerincüket hagyjuk szabadon. vagy nagyon hosszú. A prizmák közepére hosszában szellőzőrácsot tehetünk. vagy 20 cm-es réparétegenként 8—10 cm homokréteget rakni közé. Árkos vagy barázdás tárolás: az árkokat védett helyen hason­ lóan készítjük el. Kiszáradás ellen azonban a gerincre pár cm-es föld­ réteget tegyünk. A szellőzőkürtők is készülhetnek deszkából. A gerincet beázás ellen tetőszerűen képezzük ki. A kiásott földet az árok két szélére peremként rakjuk fel. A szellő­ zőrács tetőszerűen összeszögelt lécekből áll. enyhe tele­ ken teljes kiesés állhat elő. Nagyon fontos. a barázdák mélységének megfelelő vastagon rakjuk be a helyben kiszedett és lombtalanított sárgarépát. vastagítsuk meg a földtakarót a prizma egész felületén 40—60 cm-re.5—2 méterenként szellőzőkürtőket helyezzünk el. A barázdás tárolást egyes termelő üzemekben nálunk is alkal­ mazzák. a párolgás és lehűlés elősegítésére. nem mély fekvésben tisztított területen 80—100 cm szélességben rakjuk le a sárgarépát prizma alakban. legfeljebb 1 m magasságban. majd a deszkára szalmaréteget. a szalmára megfelelő vastagságú földréteget vagy egyéb takarót tehetünk. A szedést tehát ősszel úgy időzítsük. hogy extrém esetekben. Szélvédett helyen. 40—50 cm széles és 30 cm mély árkot ásunk. pl. vagy he­ lyette 1. amelyre tetőnek használt deszkát teszünk. Egyes esetekben szokásos a répát homokkal keverni. Hátránya. A sárgarépára közvetlenül nem ajánlatos szalmát tenni.Legelterjedtebben használatos a földprizma. A prizmákat első alkalommal csak 20—25 cm-es földréteggel takarjuk. hogy lehűlt terményt rakjunk össze. A sárgarépa szedése után a letakarított területen ekével mélyített barázdákba.

A hűtőtárolás egyik legkorszerűbb módja a szabályozott lég­ térben (SzL) való tárolás. a levegő páratartalmától és a levegő mozgásától. A ládakazlat szalmabálával takarják körül. A hűtőtérben a sárgarépa eltarthatósága függ a hőmérséklettől. Az alacsonyabb hő­ mérséklet fagyást. A szén­ 53 . Nicolaisen és Hansen szerint az SzL-tárolás a sárgarépa ízét és cukortartalmát javítja. (Ez a bebocsátott szén-dioxid. középen falszerűen utakat hagyva. Egyes országokban a sárgarépát a talajban hagyják és 20 cm-es tőzegréteggel takarják. • Hűtőtárolás. sőt gyakran fajtánként is változó. szalmás-fóliás takarással.) A sárgarépával végzett eddigi kísér­ letek azonban ellentmondásosak. Fontos. Ugyancsak szabadban és inkább csak kényszermegoldásként tá­ rolják a sárgarépát ládákban. A lá­ dákat kazalszerűen rakják fel 2. vagyis a C02-leadás és az 02-felvétel. A sárgarépa nagy párolgási rátája miatt (amely 50-szer nagyobb. mint az almáé) a levegő páratartalmát 97% körül tartsuk. Hűtőtárolóknak nevezzük azokat a hűtőházakat. amelyekben a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedését szellőztetéssel. ven­ tillátorok segítségével oldjuk meg.és oxigénmennyiség növényfajonként. Ez a megoldás természetesen csak kis területen alkalmazható. Minél nagyobb volt a C02-tartalom. a magasabb pedig fonnyadást okozhat. va­ lamint a monoszaharidok lebontása a vizsgált fajtáknál nem volt tompítható. valamint az eddigi hazai tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a hőmérséklet-ingadozás lehetőleg kicsi legyen.és oxigéntartalom bizonyos mértékű megváltoztatásá­ val ugyanis a tárolt termények légzési üteme csökkenthető. és utána az egész kazlat fóliával borítják be. annál nagyobb volt az 02-leadás és a cukorlebontás.ekével rászántjuk a mellette húzott barázda földjét.5—3 m magasságban. 95% feletti RP (relatív páratartalom) mellett. A sárgarépa optimális tárolási hőfoka +1°C. hogy a légzési intenzitás. Weichman kísérletei. 20—25 cm-es földréteg és a kellő időben leesett hótakaró alatt a sárgarépa kora tavaszig tárolható. Ennél a módszernél a tárolótérben a szén-dioxid. Ezt a megoldást túl­ ságosan nagy mennyiségű láda esetén csak rövid időre célszerű alkalmazni.

Ebben az időszakaszban és az egész idény átlagában a vízfogyasztás nem több 0. különösen az utóbbi évek­ 54 . Minél nagyobb ugyanis a levegő sebessége. vagy ennél magasabbra rakva. A vizespermetezéses tárolás: hűtött vízzel időszakos öntözést vé­ geznek. illetve öntözzünk ki. ese­ tenként 15 percig 1 °C-os vízzel öntözünk. Három méterre. annál fokozottabb lesz a sárgarépa párolgási rátája. Ezzel a tárolási mód­ dal 4—5 hónap alatt nemhogy csökken. beleértve a víz regenerálását is. A szennyeződés is lemosódik ez alatt az idő alatt. Jó hatást érhetünk el fóliataka­ rással.dioxid-tartalom növekedését pedig megfelelő szellőztetéssel akadá­ lyozzuk meg. Vagy csak a ventillátor felőli oldalakat fedjük be. hogy a fólián keletkező páralecsapódás ne legyen túl nagy. Az aktív szellőzéses tárolási módszert. Az opti­ mális tárolási hőmérséklet. A sárgarépák a tárolás végéig megőrzik frisseségüket és aromájukat. valamint a zuhanyoztatásra szolgáló víz hőmérséklete 1—2 °C kell hogy legyen.3—0. Semmi esetre sem szabad a tárolótérben a levegő sebességét fokozni.5 m3 vizet számoljunk.5—2 hétig naponta 2—3-szor. Az első szakaszban 1. ami természetes következménye a folyama­ tos öntözésnek. Ez alatt az idő alatt a répák 1—2 °C-ra hűlnek le. hanem növekszik a sárga­ répák súlya 4—5%-kal. Naponta 11 sárgarépára 0. Vi­ gyázni kell azonban arra. vagy kisebb mennyiségek esetében az egész rakományt befedhetjük fóliával. Gondoskodjunk időnként a szellőzésről és arról. és lemosódnak vele a fertőző mikroorganizmusok is.1 m3/nap tonnán­ ként számítva. Az öntözést két szakaszban végezzük. A legkedvezőbb légsebesség 1 m/sec. mert a víz befolyik a répa közé. A vizsgálatok szerint a betárolt sárgarépa mikroorganizmusokkal való fertőzöttsége az időszakonként megismételt öntözéssel megszűnik. a rekeszekbe ömlesztett sárgarépát zuhanyoztató szerkezettel felülről öntözik. A ventillátorok közelében levő ládában rendszerint mindig erősebb a légmozgás és — ennek következtében — a felső rétegekben levő répák fonnyadása. A második szakaszban az öntözést csak 2—3 naponként kell vé­ gezni. hogy a sárgarépa a fólia takaró alatt ne fülledjen be. Ebben a szakaszban az öntözés célja a hőmérséklet fenntar­ tása és a mikroorganizmusok lemosása. alul pedig a mosóvíz számára lefolyót készítenek.

Megegyezik az áru céljára termelt sárgarépáéval. A ventillációs rendszert akkor kell bekapcsolni. hogy fonnyadnának. könynyebben megoldható. Rövid tenyészidejű fajták dugványainak: N 30— 40 kg/ha.60 kg/ha. a sebek behegedjenek. Amikor a külső levegő hőmérséklete a betárolt sárgarépáénál ma­ gasabb. 10—15 nap után a levegőt a lehető legrövidebb időn belül hűtsük le 0.ben. Naponta 5—6-szor 15—30 percig kell ak­ tívan szellőztetni. A fonnyadás elkerülése végett az RP-t 95% felett tartsuk. amikor is a légáram sebessége 0. mint a hűtőtároló. P2O5 40. aránylag biztonsággal tárol. valamint nagy mennyiségek tárolására. anélkül. hogy a tárolás első szakaszában a sárgarépák felülete száraz legyen. A tárolás egész ideje alatt a sárgarépákat szárazon tartsuk. Lehetőleg állandó hőmérsékletet tartsunk és a tárolás folyamán naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk. Tápanyag-utánpótlás. Magtermesztése A dugványnevelő év Talajigénye. 55 . ami­ kor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb. a ki. A répa hőmérsék­ letének emelkedésekor a külső levegő és a tároló belső levegőjének keverékével lehet szellőztetni.4 m/sec. Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a kö­ vetkező hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók. Ugyan­ ez vonatkozik a vetésforgóval kapcsolatos igényekre is.5—1 °C-ra. K20 120—150 kg/ha. mint a sárgarépáé. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a táp­ anyagellátásnak. A sebek behegedése utáö a ré­ pákat egyenletesen hűtsük le 1 °C-ra. egyre inkább fejlesztik és egyre szélesebb körben alkalmazzák.1—0. Olcsóbb és nem igényel olyan beruházást.és betárolás gépesíthető. is alkalmas. naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk a tároló belső levegőjével a répák felületének szárítása céljából. Ennek elérésére a szárítást 10—15 napon keresztül 10 °C-nál nem maga­ sabb hőmérsékleten végezzük. Lényege.

hogy a dugványok már bizonyos érettségi fokot elérjenek. Követelmény. mint az árutermesztésnél. Talaj-előkészítés.és káli­ műtrágyákat még az ősz folyamán a betervezett terményeknek megfelelően adjuk. hogy október végére a dugványok megfelelően fejlettek. illetve tenyészidejűket figyelembe véve. jobb a tárolhatósága. Hosszú tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. nagyságot és formát elérjék. A közepes és hosszú te­ nyészidejű sárgarépadugvány alá a szükséges foszfor. ha jó táperőben levő ta­ lajon termesztjük — az előveteménytől függően a nitrogén mennyi­ ségét a minimálisra csökkentsük: 15—20 kg/ha. A foszfor. A vetőmagszükséglet és a vetés módja ugyanaz. vagyis az elővetemény és a másodterménynek termesztett sárgarépa igényének megfelelően. P205 40— 80 kg/ha. magasabb szárazanyag-tartalma lévén. hogy felszedéskor a fajtajellegnek meg­ felelő színt. vetés. A különböző tenyészidejű fajtákat olyan időpontban kell el­ vetni. Ezért lehetőleg úgy válasszuk meg a vetés idő­ pontját. Hazai adottságainkat és a fajtatípu­ sokat.Közepes tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. Ezeknél — különösen. éret­ tek legyenek.és káliműtrá­ gyát az őszi mélyszántás előtt. K20 140-120 kg/ha. vagy a hosszú tenyészidejűeknél lehetőleg öntözővízzel az első és harmadik kapálás előtt. Az érett sárgarépának. váltakozik azonban a vetés idő­ pontja. K20 140-170 kg/ha. a minősítésnél és szelektá­ lásnál a fajtabélyeg világosan megítélhető legyen. a következő idősza­ kok alkalmasak a dugványok vetésére: – rövid és hajtatási fajtáknál: június elejétől július közepéig. A rövid tenyészidejű fajták dugvány termesztését másodtermesztés­ ben is megoldhatjuk. a nitrogént pedig fejtrágyaként szór­ juk ki. Adhatjuk vetés előtt és ezt követően az első kapáláskor. P2Os 80—100 kg/ha. de még fejlődésben legyenek. 56 .

— közepes tenyészidejű fajtáknál: május közepétől június köze­ péig, — hosszú tenyészidejű fajtáknál: április elejétől május elejéig. A nyári vetéseknél szükséges hangsúlyozni a talaj minőségét. A cserepesedésre erősen hajlamos talajokban még a jó vetőágyat ké­ szítő precíziós vetőgépekkel vetett mag sem adhat egyenletes kelést. A nagyobb esőzések következtében becserepesedett vetéssel ugyan­ úgy járunk el, amint azt már az előzőekben leírtuk. Öntözés. Általában a korai vetésű és jó kelésű, illetve megfelelő növényállományú dugvány öntözés nélkül is kielégítő fejlettséget érhet el. A késői vetésű dugványoknál azonban az időjárástól füg­ gően, de gyakran előfordul, hogy öntözésre szükség van. A színese­ dés, illetve a karotinképződés megindulásakor ajánlatos öntözni. Augusztus közepe után azonban csak akkor öntözzünk, ha az au­ gusztus végi, szeptember eleji esők hiányoznak. A száraz, kiszik­ kadt, könnyű talajokból is nehézséget okoz a szedés, homoktala­ jokban pedig a dugványok a tartós őszi szárazságban fonnyadtak. Ilyen esetben a hiányzó csapadékot, ha lehet, öntözéssel pótoljuk. Növényápolása, vegyszeres gyomirtása az árutermesztésnél leír­ takkal teljes mértékben megegyezik. Szedés. A sárgarépadugványokat még felszedésük előtt szelek­ tálni kell. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő, seprűsödő és fel­ magzó töveket. A termény felszedését az időjárástól függően késő ősszel, október végén, november elején kezdjük, amikor már az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Szedhetjük kézzel, ásóval vagy kormánylemez nélküli ekével, a gyökereket meglazítva kézzel emeljük ki és szedjük össze. A gépesített szedésre lehetőséget nyújtanak a nyüvőrendszerű kombájnok, mint pl. a Scott Urschel amerikai vagy az EM—11-es NDK-gyártmányú egysoros gépek. A kézi szedésnél a levélzetet kézzel csavarjuk le. Ha mégis előfor­ dul, hogy a lecsavarással a szívrész megsérülne, akkor azt ne tegyük a dugványok közé. A sárgarépa ez esetben is kihajt ugyan, de körben a szívrész körül több rügyet hoz és kis magszárakat. Lehetőség sze­ rint jól tisztítsuk meg a dugványokat, lomb- és földmaradványok ne maradjanak rajtuk, majd tisztítás után hordjuk a tárolóhelyre. 57

A lombtalanítást elvégezhetjük a táblán kaszával is. Ez azonban nem ajánlatos, mert mindenképpen át kell válogatni a dugványokat. A sárgarépán rajtamaradó fonnyadó és egyéb levélmaradványok, valamint a rátapadt föld a kórokozók és kártevők melegágyai le­ hetnek. A jelenleg ismert gyökérzöldségszedő kombájntípusok közül a nyüvő rendszerűek azok, amelyek rendszerüknél fogva alkalmasak dugványszedésre. Ilyen az utóbbi időben nálunk is elterjedt NDKgyártmányú EM—11-es kombájn is. Csakis az erős, ép lombozató fajták szedhetők vele. A kombájnnal való szedés, illetve lombtalanítás után is szükséges bizonyos mértékű utántisztítás. Ahol a gép a levélzetet csak részben távolította el, ott azt kézzel kell elvégezni. A sárgarépadugvány téü tárolása A dugványokat átválogatva teleltetjük át. Eltávolítjuk a korcs növésű, sérült, beteg, repedt és elágazó, ún. lábas répákat és azokat, amelyek a fajta jellegének nem felelnek meg. Hűtőházban is tárol­ hatjuk ugyanúgy, ahogy az áru céljára termelt sárgarépát. A hűtőházi tárolás előnye, hogy a dugványokat 6—7 hónapig, vagyis a kiültetésig biztonságosan megőrizhetjük, a tárolóból közvet­ lenül a kiültetés helyére szállíthatjuk olyan ütemben, ahogy azt az ültetés megkívánja. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizhető és az esetleges romlási gócok könnyen kiiktathatók. Ma azonban még kevés termelő üzem rendelkezik olyan hűtőkapacitással, amely a dugványok tárolását is lehetővé teszi. Prizmás tárolás. A dugványokat többnyire földprizmában tárol­ ják nemcsak nálunk, hanem a legtöbb országban. A jól átválogatott, egészséges sárgarépa minden nehézség nélkül tárolható a gondosan előkészített és a tél folyamán, a tárolás ideje alatt rendszeresen ellen­ őrzött földprizmákban. A prizmák elhelyezése, elkészítése és méretei megegyeznek a Tá­ rolása c. fejezetben leírtakkal. A dugványok helyét azonban a terü­ let tisztítása után fertőtlenítsük. Zineb (0,4%-os) vagy Cuprosan Super D (0,4%-os), vagy más réztartalmú szerrel permetezzük le, vagy TMTD-vel vékonyan szórjuk be. 58

A tisztított és átválogatott dugványt 60—80 cm széles és ugyan­ ilyen magas prizmákba rakjuk. Fertőtlenítés céljából ajánlatos 100 kg-onként30—40 dkg TMTD porral rétegenként beszórni abera­ kott dugványokat. Rágcsáló (egér, pocok) elleni védekezésül Arvalint is tegyünk a prizmákba. Hagyományos volt a prizmákba 20—25 cm-es rétegenként nyirkos föld vagy homokréteget szórni, erre azonban nincs szükség. Kisü­ zemi tárolásnál vagy pincékben készített prizmákban, ahol kis menynyiséget tárolunk, ott a répák közötti üregek kitöltésére használhat­ juk ezt a megoldást. Külföldön egyes országokban szintén használ­ ják ezt a módszert. A szellőztetés biztosítására szokás a prizma aljára két lécből ké­ szített rácsot háztető alakban fektetni. Ha ezt a megoldást választ­ juk, akkor a szellőzőrács alá is rakjunk helyenként egér irtására Arvalint. A prizmázás előtt ajánlatos a dugványok átlagsúlyát-megál­ lapítani (10 kg súlyú dugványban megszámoljuk a dugványokat, legalább 3—4 helyről vett átlagban). A prizmákban levő dugványok várható kiültetési területét kiszámíthatjuk, ha a prizma köbtartal­ mát megszorozzuk 570-nel, amely 1 m3 sárgarépának a súlya. A prizma köbtartalmának kiszámítása a következő: a prizma alaphosszúságának két­ szerese + a prizma felső gerin­ cének hossza Ha a prizmák hőmérséklete a +4 °C-ot meghaladta, megkezdő­ dik a dugványok hajtásképzése, de a rothadás veszélye is fennáll.
3. táblázat. A hektáronként szükséges sárgarépadugvány száma és súlya az ültetést távolság és az átlagsúly alapján (Tiborcz et al., 1972)
A dugványok átlagos súlya, g Ültetési távolság Darabszám ha-onként 30 40 50 60 70 80 90 100

szükséges dugvány, q/ha

50X30 50X40 50X50 60X40 60X50

65 222 49 217 39134 40 974 32 611

20,0

26,6
20,0

15,1 12,0 12,5
10,1

33,2 24,8
20,0

16,0 16.7 13,4

20,9 16,7

40,0 29,9 24,0 25,0
20,0

46,7 34,9 28,0 29,2 23,3

53,3 40,0 32,0 33,4 26,6

60,0 45,0 36,1 37,5 30,1

66,7 50,0 40,0 42,0 33,4

59

+7 °C-náI a prizmákat szét kell szedni. Amennyiben ez a felmele­ gedés a tél folyamán keletkezik, akkor fagymentes napon átválo­ gatva, a prizmákat lehűtve, ismét visszarakjuk. Tavasszal ilyen mérvű felmelegedés esetén a kiültetést minél előbb kezdjük el. A prizmában vagy hűtőtárolóban tárolt dugványokat a téli fagyok megszűntével lehetőleg azonnal ültessük ki! A maghozó év A korai kiültetés természetszerűleg megkívánja, hogy a magtermesz­ tésre kijelölt tábla összes előmunkálatait még az ősz folyamán elvé­ gezzük és a terület tavasszal könnyen, gyorsan előkészíthető legyen. A terület kiválasztásánál lényeges, hogy a környék vadmurokmentes legyen, mert a sárgarépa idegentermékenyülő és vadmurokkal is könnyen kereszteződik. A magtermő sárgarépatábla és más fajtájú maghozó sárgarépa, valamint a vadmurokkal fertőzött terület között legalább 800 m-es izolációs távolság legyen. Erősen gyomfertőzött terület sem alkalmas magtermesztésre, mert a tenyészidő második felében a sorközművelés megoldhatatlan, és ha a vegyszeres gyomirtás nem járt kellő eredménnyel, akkor a ve­ tőmagtábla elgazosodik. Azonos fajsúlyú és nagyságú gyommagvak gyakran ki sem tisztíthatok a sárgarépából. Talajigény, vetésforgó. Mély rétegű, mélyen művelhető, tápanyag­ gal jól ellátott talajokon kaphatunk csak jó minőségű jó csíraképes­ ségű maghozamot. A kötött, hideg talajokon a kiültetett dugványok rosszul gyökeresednek és gyengén fejlődnek. Maghozamuk silány lesz mind mennyiségben, mind minőségben. Legjobb előveteménye a kellő időben betakarított, istállótrágyá­ zott kapásnövény vagy kalászos. Tápanyagelíátás. őszi mélyszántás előtt a tápanyag-ellátottságtól függően a következő hatóanyagot adjuk: P2Os 150-180 kg/ha, KaO 120—150 kg/ha, N 50— 60 kg/ha.

tavasszal 60

Talaj-előkészítés. Tartsuk szem előtt, hogy a kifogástalan gépi ül­ tetés alapfeltétele az egyenletes, sima talajfelszín. Amennyiben az előkészítési munkák lazává tették a talajt, akkor sima hengerrel kissé tömörítsük, különben a dugványok túlságosan mélyre kerül­ nek. Prizmabontás, dugvány-előkészítés, ültetés. Ültetés előtt a dugvá­ nyokat ismét át kell válogatni. Ősszel, prizmázás előtt a fajtajellegre átválogatott dugványok közül tavasszal már többnyire csak a rom­ lott, beteg répákat kell kidobni. A prizmák felbontása után a dugványokat lehetőleg azonnal ül­ tessük ki, mert a fonnyadt dugvány nagyon nehezen vagy egyálta­ lán nem gyökeresedik be. Kézzel, ásóval vagy ültetőfával egyre kevesebb üzemben ültetnek. Ennél az ültetési módnál előre hossz- és keresztirányban megvona­ lazott metszéspontokba ültetünk. A jó eredés előfeltétele, hogy a be­ ültetett dugványokhoz jól nyomjuk hozzá a földet, s a dugvány me­ rőlegesen álljon 3—4 cm-re a talajfelszín alatt. A nagyon munkaigé­ nyes és lassú kézi ültetés helyett ma már a legtöbb üzemben géppel ültetnek. Erre alkalmas minden palántázógép, amelyről a műanyag tárcsákat leszereljük. Az ültetők a sornyitó után helyezik el megfe­ lelő mélységben a dugványokat. A tömörítő kerekek rendszerint jól hozzányomják a dugványokhoz a talajt, ha azonban ezt nem talál­ juk kielégítőnek, akkor sorhengerrel keresztben, harántirányban já­ rassuk meg a táblát. Használatos gépek az UPK—6, területteljesít­ ménye 0,8 ha/l0 ó, TP — 4 4 soros, területteljesítménye 0,6 ha/10 ó. Tehát ugyanolyan teljesítményt lehet vele elérni, mint a palántázás­ nál. Kifejezetten dugványültető gép a Szuper Prefer T ültetőgép, amely csak 60 X 40 cm-es sor- és tőtávolságban tud dolgozni. Fajtatípusonként az alkalmazandó sor- és tőtávolság: rövid és félhosszú fajtákhoz 50—55 X 25—30 cm, hosszú fajtákhoz 60—65 X 35—40 cm. A tenyészterület befolyást gyakorol az érés egyöntetűségére és az ezerszemsúly alakulására. A ritka ültetésből származó magvak ezerszemsúlya nagyobb, de az érés a magszárak dús elágazódása miatt 61

a fejlődő magvak szintén. Aratás-cséplés. akkor 5—6 cm-re csirkézzük fel a sorokat kapával vagy se­ kélyen leengedett ekével. ha a tavasz nagyon száraz volt. Öntözés. Ez esetben a magszárak satnyák lesznek. Ha a dugvány györekesedése nem előzi meg a magszár fejlődé­ sét. s a hirtelen fellépő meleg következtében a talaj gyorsan kiszá­ rad. Ha a magszárak ^rőteljes kifejlődéséig sikerül a talaj gyommentességét biztosítani. Merkazin 3. A korai fajták magjának érése egy-két héttel ko­ rábban következik be. Az ültetéskor keletkező keréknyomok és a helyenként elkerülhetetlen taposások fellazítására. Vegyszeres gyomirtás. Öntözésre rendszerint akkor van szükség. vagy a késői kitavaszodás miatt csak későn kerülhet sor a kiülte­ tésre. Az első gyomirtás sikertelensége esetén ismételjük meg a vegyszerezést a fejlődő állományban is. valamint az ernyők befelé kun62 . könnyen kidőlnek és elszáradnak. Linuron 50 3. A kora tavasszal kellően megnedvesített talajba kiülte­ tett dugványokat a legritkább esetben szükséges öntözni.3 kg/ha oldva. nincs szükség to­ vábbi kapálásra. a gyökeresedés megindulása után és a vegyszeres gyomirtás előtt végzendő el. hanem a helyenként nagyon nagy károkat okozó nyulak ellen is véd. Kapálás. A későbbiekben.2 kg/ha 350—520 l vízben Afalon. mielőtt a magszárak megjelennek. kihajtás előtt. mert a zárt növényállomány elnyomja a később fejlődő gyomokat. Ajánlható vegyszerek. A magernyők és a mag barnulása. A maghozó sárgarépa vegyszeres gyomir­ tását végezhetjük kiültetés után. akkor az elgyomosodástól nem kell félni. de kisebb a magvak ezerszemsúlya.elhúzódik. főleg ha a vegyszeres gyomirtás eredményes volt. nem tudja zavartalanul ellátni a föld feletti szerveket vízzel. A sűrű ültetésű maghozók érése egyöntetűbb. Később ugyanígy járhatunk el.5—5. Ez a művelet nemcsak a kiszáradás. Kiültetés után. s a gyökerek sem tudnak kellően megkapaszkodni a talajban. gyomirtása lényegében azonos a mag­ ról vetett kultúráéval. vagy amikor a lomb és a fejlődő magszárak a 15—20 cm-es fejlettséget elérték.5—4. mint a félhosszú vagy hosszú tenyészidejűeké. Ha nem sikerült megfelelő mélységre (3—4 cm) ültetni a dugvá­ nyokat. A—1114.

és nyolc-tízesével utóérlelésre a táblán kúpokba rakjuk. A zavartalan munka érdekében emeljük meg a vágószerkezetet legalább 25—30 cm-re. ezáltal tisz­ tításuk könnyebb lesz. maghozó tábla aratása és cséplése egymenetben kom­ bájnnal is megoldható.korodása jelzi az érést. amikor a má­ sodrendű ernyők magja érett.és levéltörmelék miatt gyorsan befülled a mag. Az előtisztítást lehetőleg gyorsan kezdjük meg. • Csépelhetjük szakszerűen beállított kombájnnal vagy cséplő­ géppel. és állandó kaszatörést okoz. A cséplőgépnél megtehetjük. ha a kicsépelt magvak közé kevés szárrész kerül.és harmadrendű ernyők érését bevárva a táblát géppel learatjuk. Az aratást akkor kell kezdeni. amikor a kúpokban a magvak utóértek. Először az első-. Ez azért ajánlatos. Tehát az elsőrendű vagy főernyőket leszedjük kézzel. Felzsákoltan vagy garmadában tárolni csak légszáraz. Gépi aratást végezhetünk terelővel ellátott fűkaszával. Az átrostált magot vékonyan terítve (10—15 cmes rétegben) tároljuk a végleges tisztításig. 63 . Ilyenkor először az elsőrendű vagy főernyőket. A cséplést akkor kezdjük. s a harmadrendűeké is barnulni kezd. majd a másod. folyajnatosan (több alka­ lommal) szedjük. hogy a dobbal csak a magot ve­ retjük le. nagyüzemi termesztésnél géppel végez­ zük az aratást. Ez az időjárástól függően 6—7 nap. Ez azért szük­ séges. majd ahogy az ernyők érnek. kemény. és így kevesebb szárrész kerül a magvak közé. befullasztják. ha részaratást is végezhetünk.és harmad­ rendű ernyők érnek be. másrészt a dús. gyorsan penészedik. A szélkár miatt a kúpokat ajánlatos körülkötni. mert egyrészt az alsó fásodott szárrészektől a vágószerkezet gyorsan tönk­ remegy. amikor két sort aratunk egyszerre. különösen. vagyis ma­ ximum 14% nedvességtartalmú vetőmagot szabad. mert a magszár alsó része fás. Mindezen felül a tisz­ tításnál sok munkát takarítunk meg azzal. A levágott magszárakat kévékbe kötjük. Az érett. a másod. • Kisebb területen kézzel. A gépi aratást összeköthetjük részaratással. 10—15 cm-es tarlót hagyva. nagy magszárak feltekeredve a felhordó szerkezetre gyorsan eltömik. mert a sok szár. Legjobb minőségű magot a kézi aratás ad.

Magyarországon a betegség 1957 óta ismert és azóta általánosan elterjedt. Végül a levelek vörös szí­ nűek lesznek. A sárgarépa vírusos vöröslevelűsége. A levélkeosztat sarló alakban meggörbül.). Kórokozó: Carrot mottle vírus. 700—1200 kg. komp­ lex fertőzés esetén terjed e vektorral. majd a levelek megbámul­ nák. Kórokozó: Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson. amely később a levélkeosztatokra is kiterjed. Gyökéren a kórokozó eddig még nálunk nem fordult elő. a száron és a virágzaton láthatók. A levélnyélen és a száron hosszú barna csíkok vannak izzadmánycseppek (baktériumnyálka) kíséretében. A leveleken sárgás mozaikfoltok találhatók.) a terjesztője. 500— 900 kg. A zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. Nem perzisztens vírus. A vírus mechanikailag nem vihető át. A vírus mechanikailag sár­ garépára nem vihető át. Kórokozó: Red leaf vírus. A sárgarépa xantomonászos betegsége. A virágemyőkön elő64 . Védekezés: mint a levéltetvek elleni védekezés. A vetőmag rosszabb minőségű. A levélen leginkább a levélkeosztatok hegyénél levő sö­ tétbarna kerek vagy ovális foltokat széles sárga udvar szegélyezi. Perzisztens vírus. hajtatási fajtáknál félhosszú fajtákból hosszú fajtákból 350— 700 kg. s így a tünetek is együtt je­ lentkeznek. Növényvédelme A sárgarépa betegségei A sárgarépa vírusos tarka törpülése. A levelek korán elszáradnak. A növény alacsony növésű. Feltehetően maggal is terjed. A betegség tünetei házánkban a levélen.Várható magtermés hektáronként: rövid. Terjesztője a zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. levélnyélen. de csak a Red leaf vírus jelenlétekor. a gyökérhozam csökken. • A fenti vírusok legtöbbször együtt fordulnak elő. A levélkeosztatok hegyénél vörös elszíneződés jelentkezik. A levélnyél alul meggörbült. törpe.

szőr a gallérozó fellevelek. nyúlós. A sárga65 . A betegség elsősorban sza­ badföldön prizmákban és az alászántással történő tárolás esetén je­ lentős. Cupravit. Fő fertőzési forrás a vetőmag. Pincében. A gyökéren nyálkás. Kórokozó: Pectobacterium carotovorum (Jones) Waldee. Védekezés: A beteg lomb megsemmísítése. hűtőházban tárolt sárgarépán a rothadás minimá­ lis.) 0. A beteg magvakból be­ teg növények fejlődnek. és a tünetek a fatestben láthatók. vizes vagy mosott és polietilén zsákokban lezárva tá­ rolt sárgarépákon a betegség rendszeresen előfordul. 10 °C felett azonban seb és szerves anyag (talajmaradvány. Ered­ ményes a higanytartalmú szerekkel (Ceresan Univ. Gyakorlatilag 10 °C alatt a baktériumnak nincs jelentősége.5 %-os töménység­ ben történő lombpermetezés is betegségmérséklő hatású. A kórokozó fertőzőképességét a talajban néhány évig megtartja. A tünetek a gyökér feji részén gyakoribbak. A kórokozó terjedé­ sére a májusi—júniusi esős időjárás kedvező. A tárolóban azonban alacsony hőmérsékleten a gyökereket nem vagy alig káro­ sítja. 21 °C felett a rothadás seb és szerves anyag nélkül is előáll. hogy csírázóképességüket elvesztenék. Cuprosan Super D stb.3—0. Azon a területen. A vetőmagot 0.) 10 percig csávázni kell.. A sárgarépa pektobaktériumos lágyrothadása. A rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Coprantol. ahol a betegség előfordult. mint a csúcson. Cupritox stb. A nagy páratartalom pedig az izzadmánycseppek beszáradását akadályozza meg. mert a beteg magvak anélkül. kellemetlen szagú rothadás je­ lentkezik.1%-os higanytartalmú nedves csávázószerben (Ceresan Univ.4%-os töménységben vagy rézkomponenst tartalmazó fungicidekkel (Recin Super. és a levélkeosztatok hegyénél összegyülemlő víz a fertőzéshez kedvező körülményeket teremt. Falisan stb. A kórokozó a sztómán jut a növénybe. A kórokozó a szabadföldről kerül be a tárolóba.) történő porcsávázás 5 g/mag kg mennyiségben. hogy a gyökér peridermája sokáig ép marad. Ezekről a baktériumok a felfröccsenő vízcseppekkel az egészséges növényekre jutnak. A nedves. Granosan stb. Gyakori. Falisan. beérnek.. pusztu­ ló növényrészek) esetén 2—4 hét múlva teljes rothadás következik be. legalább 5 évig nem szabad sárgarépát ter­ meszteni. majd az egyes emyőcskék száradnak el Izzadmánycsepp itt is bőven képződik.) 0. vizenyős.

amelyben izzadmánycseppek kíséretében fekete szkleróciumok ala­ kulnak ki. A gyökerek belső szövetei világosbarnák. A talaj magas nitrogéntar­ talma nemcsak a növény szöveteinek fella­ zulását eredményezi. hanem a gombára is kedvező hatású. Fontos a tárolók szel­ lőztetése. A kálium. és gazdanö­ vény nélkül is évekig életben marad a talaj­ ban.és foszforműtrágyák hatá­ sára viszont a betegség mértéke csökken. és a sárgarépagyökereken elsősorban a tárolóban jelentkezik. Szabadföldi prizmás vagy alászántással történő tárolás esetén ned­ ves vagy mosott gyökeret tárolni nem szabad. Más kétszikű növények termesztése esetén pedig gazdanövényein elszaporo­ dik. A tároló hőmérséklete lehetőleg 0 °C körül legyen. A gyökér pépesen.) 66 . A kórokozó a kedvezőt­ len körülményeket jól elviseli. A betegség hazánkban általánosan elterjedt. A sárgarépa szklerotiniás rothadása. majd dús. Később a szkleróciumok a felüleletet kéregszerűen borít­ ják. Az anaerob környezet a kórokozó alapvető létfeltétele. A szkleróciumok tavasszal trombita alakú apotéciumot fejlesztenek. Glits M.) de By. vattaszerű hófehér micélium fejlődik. A folt egyre nagyobbo­ dik. A gyö­ kéren először vizenyős foltok mutatkoznak. s az jut a növénybe. A sárgarépa szklerotiniás rot­ és ez a gyökerek peridermavastagodására hadása (Fotó: dr. a kambium pedig sötétbarna. felületén laza. Védekezés: tárolás előtt a sárgarépagyökereket szárítsuk meg. amelyek­ ből fertőző aszkospórák kerülnek a növé­ nyekre.répagyökerek felületén levő víz a kórokozó számára kedvező. A szabadföldi prizmák gerincét ősszel ezért nem szabad azonnal lezárni. A kórokozó a szabadföldön a beteg nö­ vényrészekben szkleróciumokkal és micéliummal vagy a talajba került szkleróciu­ mokkal telel át. de nem bűzösen rothad. A leggyakoribb azonban az. hogy a szkleróciumon micélium fejlődik. de a 10 °C semmiképpen ne haladja meg. Kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum (Lib. lazák.

5* 67 . A gyökerek előszárításá döntő fontosságú. Az étkezésre tárolt sárgarépa növényvédő szerrel történő kezelése hu­ mántoxikológiai szempontból tilos. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről. Védekezés: a sárgarépa a vetésforgónak olyan szakaszába kerül­ jön. A gyökér belsejében a szövet szenynyesszürke. Ebben a bőrszö­ vetbe beépülő. 0 °C feletti hőmérséklet a kórfolyamatot lassítja. Magas hőmérsékleten a rothadó foltok felületén dús szürke konídiumtartó gyep jelenik meg. A felszedés. Magtermesztés esetén a dugványokat 85% TMTD tartalmú Pol—Thiuram vagy Wolfen Thiuram 85 fungiciddel 300 g/q mennyiségben kell beporozni. szállítás és a tárolás közben keletkező sebek. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. A rothadó részek szagtalanok. Alacsony hőmérsékleten a sárgarépa sebzáró képessége rendkívül rossz. elfásodik. Sárgarépát frissen trágyázott talajban ne termesszünk. A szkleróciumok szerveződésével párhuzamosan a fehér be­ vonat fokozatosan gyérül. rothadó foltok jelennek meg. valamint a gyakori csapadéktól nedves. ahol az elővetemény egyszikű volt. Az alacsony. Alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökér felületén finom. rugalmasak. A tároló hőmérséklete a kórfolyamatra nagy hatással van. a betegség tüneteit alig mutató gyökerekkel kerül. sáros gyö­ kértestek miatt a fertőzési veszély rendkívül fokozódik. A gyökéren fakó vizenyős. s így a romlási veszteség kevesebb. A tárolt sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. Kórokozó: Botrytis cinerea Pers. A sárgarépát ala­ csony. Minél magasabb a tároló hőmérséklete. A gomba a növénybe elsősorban sebeken keresz­ tül jut be. A felszedésre még a fagyok előtt kerüljön sor. majd fekete apró szkleróciumok ala­ kulnak ki. A tárolóban a beteg gyökérből a mellette levő egészségesbe is átnő a gomba. annál intenzívebb a kórokozó növekedése és a rothadáskor felsza­ baduló hő is a prizma hőmérsékletét növeli. A sárgarépa botritiszes rothadása. pók­ hálószerű. amelyek később egybeolvadnak és kemény kérget alkot­ nak. majd nemezes fehér micélium látható. szürkésbarna. Emiatt a rothadás gócokban jelentkezik. amely Ma­ gyarországon 1964 óta ismert. Végül a gyökér összezsugorodik. a kambium pedig sötétbarna.vezethető vissza.

így az alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökérzöldségek rot­ hadása lassabban és később következik be. A kórokozó a tároló levegőjébe kerülő konídiumokkal is fertőz. fosz­ for. Ilyenkor a gyökér felületén levő elhalt. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről kerül.A sárgarépa botritiszes rothadása (Fotó: dr. A gomba növekedési erélye optimális hőmérsékleten rendkívül gyors.) A kórokozó szabadföldön a növénymaradványokon szaprofitaként életképes marad. A gomba a gyökér­ be elsősorban a seben keresztül jut be.és levélmaradványok mint elhalt szerves anyagok a gomba behatolásának kedvező felté­ telei. Seb híján a szerves anyag a betegség mértékét döntően befo­ lyásolja. bomló szerves anyag a betegség mértékét nem befolyá­ solja. Alacsony hőmérsékleten a gyökér sebzáró képessége rend­ kívül rossz. Glits M. kálium) a betegség mértékét nem befolyásolják. ok­ 68 . A talajba juttatott műtrágyák (nitrogén. A kórokozó a tárolólá­ dákban levő növénymarad vány okon is fennmarad. Védekezés: a sárgarépát lehetőleg az első őszi fagyok előtt. szár. és az azokkal érint­ kező gyökerek is megfertőződnek. A gyökérre tapadt talajrészek.

csíkszerűek. valamint a betaka­ rításkor az esőtől ázott gyökerek miatt az előszárítás feltétlenül szükséges. A sárgarépát alacsony. et E. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. vagy pedig a tövek elhervadnak. Szabadföldi prizmák esetében a prizma vastagításáról gondoskodni kell. A gyökér feji részén egyre mé­ lyebbre húzódó rothadás. A betakarítás és szállítás közben kelet­ kezett sebek és a gyökérre tapadó nedves talaj. A levelek sárgulnak. kerek vagy hosszúkás barna foltok láthatók.) 69 . A csíranövény szik alatti szár­ része elfeketedik. Dr. sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg. Konídiumai a maghozó tö­ vek leveleiről és virágernyoiról a csép. Kórokozó: Stemphylium radicium (M. A sárgarépa sztemfiliumos feketerothadása. ame­ lyeken laza. olajbarna konídiumtartó is lehet.) Neerg. A gyökéren há­ rom tünettípus van: a gyökér oldalán 2—15 mm átmérőjű. A virágzaton a fentiekhez hasonló tünetek alakulnak ki. Az elfeketedő szárrészen finom. A magtermesztés esetén a dugványokat TMTD tartalmú fungiciddel kell beporozni (lásd: a sárgarépa szklerotiniás rotha­ dása).A sárgarépa sztemfiliumos feketeléskor a mag felületére tapadnak (külső rothadása (Fotó: dr. GUts M. mert különben a gyökereken fagy okozta repedé­ sek keletkeznek. A gyökér alapi részén a gyökérvég feketedik el. A levélnyélen a foltok megnyúltak. A magtermesz­ tés során a dugványok vagy elpusztul­ nak. sötét­ barnák. A csírázó magvak elpusztulnak.tóber végén fel kell szedni. A leveleken apró. a virágzaton valamint a gyökereken találhatók. elszárad­ nak. A betegség tünetei a csíra­ növényen. A kórokozó fontos fertőzési forrása a vetőmag. befűződik és a növények kidőlnek. levélen és levélnyélen. kerek vagy ovális besüppedő fekete foltok láthatók. Az 1956 óta ismert betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. szívrothadás jelentkezik..

Rhizoctonia crocorum (Pers. Kórokozók: Rhizoctonia carotae Rader. ahol a kórokozó még 6 év után is megtartja életképességét. ahol a kórokozó 2 1/2 évig is fennmarad.magfertőzés). Rhizoctonia solani Kühn. A Rhizoctonia carotae Rader. Fertőzési források ezenkívül az elpusztult növényrészek. amely a sárgarépa rizoktóniás krá­ terrothadását okozza. Cuprosan Super D. A gomba a talajból az oldalgyö­ kereken keresztül jut a gyökerekbe. amelyek a környező egészséges növényekre jutva a le­ veleket és a virágernyőt. levélnyélre és a sztómákon keresztül hatol be a szövetekbe. Ha a beteg gyökereket mint dugványokat magtermesztésre hasz­ náljuk. Védekezés: a legfontosabb a vetőmag csávázása higanytartalmú szerekkel (lásd: a sárgarépa xantomonászos betegsége) vagy TMTDvel 5 g/mag kg mennyiségben. Dithane M—45. valamint a talaj. 1971 óta fordul elő alacsony hőmérsékletű tárolóhelyeken.).4%-os tömény­ ségben eredményesen használhatók.. szállítása és tárolása közben tovább fokozódik. Innen pedig vagy a gomba micéliuma a levélnyél alapon keresztül jut a gyökér feji részébe. A sárgarépát alacsony (0 °C felett) hőmérsékleten kell tárolni. elsősorban a rothadó foltok növekednek. majd a terméseket (magvakat) is megfer­ tőzik. Más esetben a gomba micéliuma még a vegetációs időben a mag belsejébe hatol (belső magfertőzés). A magtermesztés esetén a dugvá­ nyok fungicidekkel történő kezelése kielégítő védelmet nem nyújt. A kórokozó tehát a fertőzött csíranövé­ nyekről jut a levélre.) DC.2%-os töménységben és a rézkomponenst tartalmazó fungicidek (Recin Super. A fertőzésveszély a sárgarépa felszedése. Antracol stb. A sárgarépa felszedésekor ezért a gyökéren a tünetek szembetűnőek. Maneb. elsősorban fa tárolóeszközök használata esetén. A kórokozó a gyökeret az ép bőrszöveten és seben keresztül egyaránt fertőzi. Miltox Special) 0. vagy pedig a levélről lemosódó konídiumok tapadnak a fejrészre. 70 . A beteg ernyővirágzat alapi részén a konídiumtartókon konídiumok képződnek. A lomb és az emyővirágzat védelmére a ditiokarbamátok (Zineb. A sárgarépa rizoktóniás betegségei. akkor a kórfolyamat a kiültetés után is tovább folytatódik. 0. A tárolóban a beteg gyökérből az egészségesekre a kórokozó alig terjed át.

Kumulus 80. Termő­ helyről kerül a tárolóba. A nyár közepétől apró fekete kleisztotéciumok jelennek meg. ahol több évig is életképes. lilásbarna foltokat okoz. kráterszerű besüppedő kerek Vagy ovális alakú barna foltok figyelhetők meg. A beteg magvak jól csíráznak. Védekezés: a könnyen tisztítható. Száraz nyarakon és ősszel a betegség hazánkban ál­ talánosan elterjedt. A Rhizoctonia solani Kühn talajrögökhöz hasonló sötétbarna álszkleróciumai elsősorban a gyökér feji részén találhatók. A foltok belseje kis­ sé ráncos. Magas hőmérsékleten a 0. A talajlakő gomba a termőhelyről tünetmentesen kerül a tárolóba. később 5—30 mm-es. Kórokozó: Erysiphe heraclei DC. valamint a virágernyőkön finom. amelyen a lilásbarna micéliumhálózat és az apró lilásbarna álszkleróciumok találhatók. Ritkán fordul elő. A kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák a leveleket fertőzik meg. egészséges leveleket fejlesz­ tenek. majd a ládákat is beborítja. ex Saint—Aman.1 %-os Karathane FN 71 . A levélen és száron. majd a bevonat lisztszerűvé válik (konídiumláncok tömege). A lomb elszárad. A sárgarépa lisztharmata. műanyag ládák használata vagy a faládák polietilénnel történő kibélelése. A gomba fertőzési forrása a szabadföldön a talaj. A micélium később a gyökerek felületét. Pol— Sulkol) kell védeni. A Rhizoctonia crocorum (Pers. szegély nélküli bemélyedések keletkeznek. amelyek a csapadékszegényebb idő­ szakban újabb fertőzéseket hoznak létre. A tárolóban a gyökértestekről a faládákra kerül. rekeszek. a gyökéren kissé bemélyedő nagy kiterjedésű. csapadékos időjárás után a növények új. Védekezés: száraz nyáron és ősszel a lombot elemikén-tartalmú permetezőszerekkel (0. A termőhelyről kerül a tárolóba. Ritkán fordul elő. szür­ késfehér bevonat (ektofita micélium) jelentkezik.) DC. A kaszattermésen szintén szürkésfehér micéliumbevonat és kleisztotéciumok vannak.3 %-os Thiovit. Az elpusztult növénymaradványokon levő kleisztotéci­ umok a kórokozó fertőzési forrásai.A sárgarépa gyökerén először apró. a tárolóban pedig a ládák. Dunakoll. fehér micéliumbevonat és apró micéliumtömörülések láthatók. A nyári fertőzésben a konídiumoknak van nagy szerepük. s belőlük egészséges növények fej­ lődnek. kosarak. A foltokban gyér. emiatt a gyökérfejlődés kisebb.

dudorok képződnek. A károsítás 72 . Növényházi körülmények között több faj kártételével kell szá­ molni. vagy a 0. A kártétel következtében a fertőzött növé­ nyek fejlődésükben elmaradnak. de anélkül.hogy gubacsokat idéz­ nének elő. a ré­ patest „szakállas” lesz. Az említett fonálféregfajokon kívül a sárgarépát károsíthatja még a szárfonálféreg [Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filip] is.) is. A termés kevesebb.57-tel vagy a 0. s a kártétel­ mértéke ezzel is fokozódik. Ezek is a növények gyökereit károsítják. A sárgarépa állati kártevői A fonálférgek közül a sárgarépát sza­ badföldön elsősorban a gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne ssp.) károsítja. (Fotó: Hanzsáros P. A károsított nö­ vény oldalgyökereinek a száma rendellenesen megnövekszik.) Kártételük hatására a sárgarépa gyökerein gubacsszerű. több mm-t is elérő megvastagodások. Csapadékos idő­ járás esetén és öntözött kultúrákban nem kell védekezni. A fokozott gyökér­ képződés itt is megfigyelhető. A megtámadott növények gyökérze­ tén a különböző kórokozók könnyebben megtelepednek. rosszul tárolható. Szabadföldi viszonyok között igen gyakran megtalálhatjuk a sár­ garépán a vándorló gyökérfonálférgeket (Pratylenchus ssp.05 %-os Morestannal kell permetezni.05 %-os Karathane LC-vel. a levelek melegebb időben lankad­ nak. gyengébb minőségű. Szabadföldi viszonyok mellett a gyökérgubacs-fonálférgek nagyobb mértékű elszaporodása és kártétele főleg a mélyebb fekvésű és tápanyag­ ban gazdag talajokon szokott elő­ Fonálféreg kártétele sárgarépán fordulni. A fonálférgek által megtámadott növények gyökérzetén ebben az esetben elhalásos foltok keletkeznek.

1 %-os oldatát használhatjuk eredményesen. A károsított növények konzervipari használati értéke is jelentősen csökken. Ezek nagyüzemi gépi kijuttatására is megvan a lehetőség. Védekezés: a vegyszeres védekezés általában nem válik szüksé­ gessé. A kezdetben fehér. a ko­ rai paradicsom. de külföldön a kártételét igen jelentősnek tartják. Állandó gondos gyomirtást is kell végezni. majd megsárgul. így a sárgarépát is károsíthatja. s nagy popu­ lációszám esetén a területre sárgarépát és a fonálférgekre érzékeny más növényeket nem szabad vetni. A maghozónak szánt dugványanyag a későbbi vetés miatt elkerüli a károsítást. a gabonafélék és a kukorica egymás utáni termesz­ tése jelentősen csökkenti a talaj fonálféreg-fertőzöttségét. a fertőzött növé­ nyeket meg kell semmisíteni. Védekezés: a felsorolt fonálféregfajok elleni védekezés a megelő­ zésen és a vegyszeres eljárások összekapcsolásán alapszik. Jelentősen lehet csökkenteni a fonálférgek egyedszámát a helyes vetésforgóval.legismertebb tünete. Elsősorban szabadföldön károsít. A sárga­ répa vetését megelőzően talajvizsgálatot kell végezni. Amennyiben a károsítás tüneteit észleljük. A vegyszeres védekezés a talaj előzetes fertőtlenítésével megold­ ható. A megtámadott növények levélzete kezdetben ibolyászöld lesz. hogy az őszi felszedés idején a járatok már üresek. A kifejlett nyüvek bábozódni a talajba húzódnak s ezért gya­ kori. A szárfo­ nálféreg jelenléte esetén az adott területen legalább öt évig ne ter­ messzünk sárgarépát. Az ilyen tüneteket mutató növények gyökerét felvágva azokban megtalálhatjuk a kifejlődve 6—8 mm nagyságú fehér nyüveket. Hazánkban viszonylag kismér­ tékben károsít. hogy a sárgarépa karógyökere rendellenesen megvastagodik és felreped.). a Nemagon 4 cm3/m2 vagy a Di—Trapex 60 cm3/m2 mennyiségben. A korai bab. de ez költséges eljárás. Jó eredménnyel használhatók erre a célra többek között a Shell D—D 60 cm3/m2. Fekete tücsök (Acheta desertus Pali. Sárgarépalégy (Psila rosae FB. Szükség esetén a tojásrakás megkez­ dése előtt külön engedéllyel és szermaradék-vizsgálattal a Phosdrin 0. ezért mint potenciális kártevővel számolni kell vele. amelyek a héj alatti rozsdaszínű kanyargós járatokban táplálkoz­ nak.). Soktápnövényű faj. a tárolásra kerülők pedig a raktározás alatt gyorsan rothadásnak in­ dulnak. majd hamuszínű s a 73 .

Egyes esztendőkben jelentős kárt okozhatnak a csíranövényeken a csoportosan kitelelt lárvák. A nö­ vénykék a rágás következtében lankadnak és elpusztulnak. a drótférgek mint soktáp­ növényű kártevők kisebb-nagyobb mértékben a sárgarépát is káro­ síthatják. Ilyen módon nagymértékben csökkenthet­ jük a lepkék táplálkozási lehetőségeit. főleg július és augusztus hónapokban. és ezzel a lerakott tojások számát is. Lárváik. amikor a talaj felső rétegében tartózkodnak. Különösen a csírázó növénykék szenvedhetnek sokat.vedlések során fokozatosan sötétedő lárvák és az imágók szabály­ talan rágásnyomait fedezhetjük fel a növények talajjal érintkező vagy a talaj közelében levő részein. Pattanóbogarak (Elateridae). Soktápnövényű kár­ tevő. pl. és kiodvasítják. A sárgarépára elsősorban az első nemzedék lárvái veszélyesek. de a répatestbe behatolva és ott járatokat rágva a fejlettebb növényeken is károsíthatnak. A kár­ tétel közelében rendszerint megtalálhatók a tücsöklyukak is. tárcsás talajműveléssel sokat elpusztíthatunk közü­ lük. Védekezés: friss gyeptörésben 2—3 évig ne termesszünk sárga­ répát. Ez a június végétől jelentkező nemze­ dék a sárgarépa gyökerét a föld felszínén támadja meg és szabály­ talan odvakat rág benne. Védekezés: Lindán. Augusztus—szeptemberben. Védekezés: a felszaporodás megelőzése szempontjából különös jelentősége van a terület gyommentesen tartásának. keresztes virágú olajos növényeket termeszszünk. melasz és korpa keverékéből készített csalétek vagy 3.0 kg/ha Limacid—Spolana granulátum kiszórásával egyedszámuk jelentősen gyéríthető. Szárazság idején a keletkező repedéseken át hozzájuthatnak a répatesthez is. A kártétel jelentkezésekor annak továbbhaladási irányába húzott és idegméreggel beszórt árokkal eredményesen pusztíthatók. Erősen drótférges területen az általuk nem kedvelt növénye­ ket. hüvelyeseket. amely tömegszaporodása idején jelentős károkat okozhat a sárgarépában. A hatás fokozható a Lindan-tartalmú szerek egyidejű talajba dol­ 74 .5—5. Különösen a bábozódó drótférgek pusztulnak ettől tömegesen. Vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.). A károsítás kezdetén a mag­ hozóknál a talaj Lindanos-porozása is kielégítő védelmet nyújthat. A közvetlen kártételt a mocskospajor vagy porkukac néven emlegetett lárvái okozzák.

Megtalál­ ható rajta a zöld sárgarépa-Ievéltetű (Cavariella aegopodii Scop. amelyek begörbülnek és elszíneződnek.). Erősebb fertőzés esetén a növényeken hervadás os Sárgarépa-levéltetű kártétele tünetek jelentkezhetnek. A galagonya-levéltetű nyári nemzedékei sárgás­ szürkék vagy sárgák. a sárgarépa-gyökértetűé hamvas világoszöld színűek. Védekezés: a lombozaton élő levéltetvek ellen viszonylag könynyen védekezhetünk. Ezek elszaporodását fékezhetjük a növények permetezésével a levéltetvek júniusi migrálása idején a fentebb említett szerekkel.). mert meglehetősen nagy a szerérzékenységük. A levéltetvek általában a leve­ lek fonáki részére telepedve él­ nek. hogy a gyökgumósoknál a szervesfoszforsav-észterek használata tilos! Fellépésük esetén jó eredmény­ nyel alkalmazható a Bi 58 EC és a Lebaycid 40 WP 0.2—0. A gyökerekre telepedett népességet a szerek talajba juttatásával 75 .) Az általánostól részben eltérő a galagonya-levéltetű kártétele. A levéltetvek közül a sárgarépán több faj is károsíthat.1 %-os vagy a Fiiból E 0. amely a sárgarépa alsó levelein és gyökerein él.gozásával. Meg kell jegyeznünk azonban.) és a sárgarépa-gyökértetű (Pemphigus dauci Goureau) is. A fonálférgek ellen javasolt talajfertőtlenítő szerek a drótférgeket is igen eredményesen pusztítják. illetve a Diazinon Phenkapton 0. a galagonya-levéltetű (Dysaphis crataegi Kait. a hamvas sárgarépa-levéltetű (Semiaphis dauci F. Nehezebben kivitelezhető a védekezés a galagonya-levéltetű gyökérzeten élő egyedei és a sárgarépa-gyökértetű nyári nemzedékei ellen. (Fotó: Hanzséros P. E két utóbbi faj egyedei a színük alapján meg­ különböztethetők. a sárgarépa-gyökértetű pedig kizárólag a sárgarépa gyökerein szívogat.25 %-os oldata.5 %-os.

Sárgarépa-gubacsszúnyog (Kiefferia pimpinellae F. A hazai szakirodalom ez ideig nem tulajdonított je­ lentőséget ennek a kártevőnek.) ' kárt okozott a magtermésben.). bár az ország északnyugati ré­ Sárgarépa-gubacsszúnyog lárvája szén egyes években 5% körüli (Fotó: Hanzséros P.pusztíthatjuk a legeredménye­ sebben. majd vöröses. később lilásvörössé Sárgarépa-gubacsszúnyog kártétele virágon (Fotó: Hanzséros P. A június végén—július elején rajzó szúnyogok a virágokra rakják a tojásaikat. A kikelő lárvák károsítása nyomán a sárgarépa virág­ zatában kezdetben halványzöld.) 76 . Loew. A szermaradványértékek tisztázatlansága miatt azonban csak a maghozónak szánt dugványanyag védelmére alkalmazhatjuk ezt a módszert.

A gubacsok mérete kifejlett állapotban 3—6 mm. a 0. Az esetek többségében az ikerkaszat mindkét fele felpuffad. 77 . Valamely igen rövid várakozási idejű rovar­ ölő szer esti órákban történő kipermetezése megoldást jelenthetne. mert a rajzás ideje a teljes virágzás idején van. Tömegesebb elszaporodását igen nagy­ számú gyomtápnövénye irtásával megakadályozhatjuk.váló gubacsok keletkeznek. Védekezés: jelenleg még igen nehéz. Az elvirágzás után felszívódó rovarölő szeres — egyébként hatékony — permetezés pedig már nem tudja meg­ akadályozni a kártételt. a termés helyett képződő gubacsokban élő lárvák szá­ mától függően. pl.1 %-os Phosdrin.

mert csak üzemi termelések és az állami szervek által felvásárolt adatok állnak rendelkezésünkre. Tápanyagigényes. Már március elejétől vethetjük. az egész ország területén termesztik és minden házikertben megtalálható. mély rétegű. mint a sárgarépáé. fele a sárgarépáénak).jó tápanyagtartalom és jó vízellátás. mint a sárgarépa. de jó a tápanyagszerzési képessége. így az általunk. év termelési helyzetéről készített térképeken. részben pedig a termelés nagy kézimunka-igénye miatt sok­ kal inkább ingadozik. Optimális talaja az üde. és 1974. illetve a Magyar Statisztikai Hivatal által adott termelési adatok nem tükrözik teljes mértékben a való helyzetet. Tavasszal az egyik legkorábban vethető növény.-10 °C-ot is el­ visel. Termőterülete az utóbbi években részben a nagyfokú minőségi romlás..Petrezselyem A petrezselyem hidegtűrő növény: —8. A többi zöldségnövényhez viszonyítva aránylag kis termőterülete következtében az egyes évjáratok gyenge termésátlagai a területi ingadozásokkal együttesen eléggé bizonytalanná teszik petrezse­ lyemellátásunkat. tápanyagban gazdag vályog. 78 . Felhaszná­ lása szűkebb körre terjed ki. Termőterülete is kisebb (kb. a petrezselyem is a magyar konyha tradicionálisan használt zöldségnövényei közé tartozik. Szembetűnőnek látszik ez az 1973. Jóval kisebb terméshozamával az évi országos termés a negyedrészét teszi ki a sárgarépának.. mint a sárgarépáé. Ezt természetesen a városi lakosság és a feldol­ gozó ipar érzi meg leginkább. Az árnyéktürő növények közé tartozik. Gazdasági jelentősége Ugyanúgy. A talajjal szemben a fő követelmény: mélymüvelhetőség. Bár hagyományos termesztőtájai alakultak ki.

A tél folyamán a világosabb pincékben. 1973-ban Üzemi méretű hajtatása nincs.Petrezselyemtermesztő körzetek. Petrezselyemből a 79 . amelyeket azután csomókba kötve árusítanak. meleg­ ágyakban vagy üvegházakban nyirkos homokba. járási bontásban. Helyenként kis területeken a levele miatt termesztik. állva egymás mellé elrakott petrezselyemgyökerekről állandóan szedhetők a levelek.

80 .75 g 6.4 g 1.0 mg 2.72 g 0.69 g 1.66 g 0. valamint vegyes szárított zöldség­ nek.2 g 0. de kevésbé a tápértéke miatt. Gyö­ kerét egész évben használjuk.feldolgozott és szárított áruból exportálunk.1 g 7. főleg levesízesítőnek.45 g 1. Egy főre eső fogyasztása 3. A konzervipar a megtermelt mennyiségnek több mint felét dol­ gozza fel különböző salátákhoz. Táplálkozási jelentősége.2 g 0. Nyers gyökérből vi­ szont gyakran importra szorulunk.05 g 3.0 mg Jellegzetes illatát a gyökerében.1 g 90. inkább fűszernövényként.5 mg 30.68 g 35 1.62 kg.4 mg 48. alkatrész Zsír Cukor N-mentes anyagok Rost Hamu 140—150 mg 85. A petrezselyem táplálkozási értékei (100 grammra vonatkoztatva) Gyökérben: Kalória Fehérje Zsír Szénhidrát Víz Hamu B-vitamin Kalcium Vas Foszfor Levélben: C-vitamin Víz N-tart. de főleg a levelében levő illó olajok adják.

81 . amely kedvezőtlen körülmények között elágazhat. Vegetatív állapotból a generatív állapotba normális körülmények között a második évben megy át. amióta a sárgarépát. amelyeknek gyökere használhatatlan. az utóbbiak csak a levelük kedvéért termelt. mint a sárgarépánál. A Földközi­ tenger környékén. Hazánkban körülbelül azóta fogyasztják és használják. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. A petrezselyemgyökérnél nincsenek színeződési és érési stádiumok. s csak leve­ lüket fogyasztják. húsos. Első évben fejleszti ki tőleveleit és húsos karó­ gyökerét.és KözépEurópában. Fel­ színe sárgásfehér vagy világosbarna és sárga. Spanyolországtól Görögországig vadon fordul elő. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. illetve ízesítésre vagy tálak díszítésére használják. kavicsos. metélőpetrezselymek. amelyeket gyökerükért és levelükért termesztenek. köves területeken teremnek. ún. s a második évben fejleszti ki vi­ rágszárát. színben és struktúrában azonos. és vannak fajták. Ezért csak a fajták leírá­ sánál térünk ki a különbségekre. olykor pedig a szintén főgyökérből. Vad alakjai főleg a források kör­ nyékén. A leveléért és a húsos gyökeréért termelt petrezselyem gyökere karógyökér. s állítólag neve is innen származik.Származása és elterjedése Nagyon közeli rokona a zellernek és a pasztináknak. mert a kis karó­ gyökér fejlődésétől kezdve a húsos gyökér kialakulásáig. a levélpetrezselymet pedig metélőpetrezselyemnek neve­ zik. Belső része fehér. amelyek főleg Nyugat-Európában és a világ többi részén terjedtek el. amelyek főleg Kelet. Növénytani jellemzése Kétéves növény. Nálunk közhasználatban a gyökérpetrezselymet csak petrezse­ lyemnek. Vannak fajták. de sok oldalgyökérből álló gyökérképletét. de megtalálták Algériában is. kör­ nyezettel szembeni igényeik megegyeznek. vagyis a teljes forma kifejlődéséig. az utóbbiak a levélpetrezselymek. Ha küllemben el is tér a két petrezselyemfajta egymástól. de lehet vörösesbarna is.

A petrezselyem egy kimondottan heterophyl növény. szögle­ tes. A virágszár felső levelei hármasak. Ikerkaszat. sok vízzel. Petrezselyem-levéltípus (Fotó: HanzsérosP. A virágokra az ötös szám jel­ lemző. míg a virágszár alsó levelei rövidnyele­ sek. húsosak. Ennek oka az. A mag alakja in­ kább a zelleréhez hasonló. A gyö­ kérben a szilárdító elemek majdnem teljesen hiányoznak. amikor a virágszárat és a virágokat hozza.Tőlevelei és a virágszáron levő alsó levelek felszínükön ragyogó zöldek. A tőlevelek levél­ nyelei megnyúltak. Virágszára. levélkéi lándzsa alakúak. mint a második évben. beporzását a rovarok június—július hónapban vég­ zik. a kambium és a vékony háncsrész. azaz az asszi­ milációs felület csökkentésével hosszadalmasan vissza lehet tartani fiatalkori stádiumban. Ugyanis az első évben teljesen más leveleket fejleszt. Idegen­ beporzó. Virágzásbiológiája is ha­ sonló a zelleréhez. elágazó. csupasz. csak másodsorban a szilárdítás. A petrezselymet bőséges trágyázással. kívülről pedig a bőrszövet. ép szélűek és ülők. Szövettani felépítése. A húsosán megvastagodott petrezselyem­ gyökérben tartalék tápanyagok raktározódnak. Virágai. belül üreges és 100—150 cm magas. Ezt a tényt a kutatók a külső tényezők hatásával magyarázzák. Egyenes. amely 2 magból áll. háromszorosan szabdaltak és fogazottak.) mint a sárgarépáéhoz. A gyökér keresztmetszetén belülről kifelé megkülönböztethető a vastag farész. Termése. hogy a megvastagodásnak elsősorban tartaléktápanyag-raktározás a célja. de annál 82 . a kifejlődött levelek rendszeres eltávolításával. illetve ernyői a zelleréhez hasonlóak. A sziromlevelek zöldes­ fehérek. a fény gyengíté­ sével.

zöl­ desszürke. 6* 83 . mint a sárgarépa. Csíraképességét 2—3 évig őrzi meg. Biológiai igénye Hőigénye. A sárgarépa a meleg időszakot jobban elviseli. Teljes kifejlett állapotban -8.2—1. A petrezselyem hőigénye azonban ki­ sebb. vagy fel sem szedve helyben hagyjuk a következő évi magfogásra. amikor a dugványokat ősszel felszedjük és átszelektálva visszaültetjük. vagy a késő ősszel elvetett mag kora tavasszal kicsírázik. Csírázási ideje a hő­ mérséklettől függően megfelelő nedvesség mellett 20—30 nap. mint a petrezselyem. Csírázási hőmini­ muma 2—3 °C.8 g.. Hajtatáshoz 8—12 °C is elegendő. Hidegtűrése teszi lehetővé az ősz elején történő vetését. Ezermagsúlya: 1. A Markov—Haevféle beosztásban 16 ±7 hőcsoportba.. 2—3 mm hosszú. helybenhagyásos magtermelés. l mm széles. A benne levő illó olajoktól jellegzetes petrezselyemszaga van.Petrezselyemmag (Fotó: Kováts Z. Gyakran alkalmazott mód­ szer az ún. amikor a már megerősödő petrezselyemnövények áttelelnek.-10 °C-ot is elvisel. A hidegtűrő növények közé tartozik. Színe éretten szürkés.-né) nagyobb. hőoptimuma 20 °C körül van. vagyis ugyanabba a csoportba tartozik.

Fényigénye. Krause. Ezért a nedvességet jól tartó és cserepesedésre nem hajlamos talajba vessük. a csírázásnak indult mag könynyen befullad. a Hamburger. és jól beállt. ezért érzékenyebbek a szárazságra is. Az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Vízigénye. lehetséges a téli hónapokban hajtatni. míg a sárgarépában gyakran előfordul. Ezért ajánlatos tavasszal a lehető leg­ korábban elvetni. A sárgarépához ha­ sonlóan a mai petrezselyemfajták is a mérsékelt klíma alatt fejlődtek ki. a talaj bekérgesedik. Berliner Halblange = Berlini félhosszú. A petrezselyem csírázásához viszonylag sok víz kell. Fodros vagy Mohafodrozatú stb. Gyengébb fényben is jól fejlődik. vagyis Hamburgi. amelyek a honosítás következtében a Hosszú. amelyik­ nek syn. Szá­ razságban a petrezselyem növekedése visszamarad. a Bardowicker. Edelstein stb. mint a sárgarépáé. Nemesítésének helyzete A forgalomban levő gyökérpetrezselyem-fajtáink mind német szár­ mazásúak. Vízfelvételük jó. A rövidebb gyökerű fajták seké­ lyebben gyökereznek. neve=Berliner Lange=Berlini hosszú. mint pl. A fiatal növények nagyon nehezen viselik el a száraz­ ságot. több­ nyire elegendő a természetes csapadék is.. Érzékenysé­ gük a hosszú nappallal szemben sokkal inkább elhatárolódott. A levél-. úm. ha a növényállomány jól kelt. Félhosszú és Korai cukor nevet kapták. Mivel a gyengébb fényben is fejlődik. illetve metélőpetrezselymek többsége is német nemesítés­ ből származik. finomak. és a hőmérséklet hatására képeztek virágszerveket. mint általá­ ban minden olajtartalmú aprómagnak. Kurze Dicke=Kurta cukor. A ké­ sőbbiek folyamán. Erre utal az eredeti nevük is. érzékenyek. s ezt a talaj a hosszú csírázási idő alatt tartani is tudja. de illóolaj-tartalma nő. A sárgarépáéhoz hasonló. amikor a talajban meglevő nedvesség még ele­ gendő. A hosszú fajták gyökérzete 60—90 cm mélyre is el­ hatol a talajba. A petrezselyem között szinte nem is található az első évben felmagzó növény. faj­ 84 . Mooskrause. Ha a talaj felső rétege kiszárad.

hogy bizonyos tulajdonságok. A beltartalmi vizsgálatokat hasonlóképpen végezhetjük el. Ennek elsősorban a vasta­ gabb gyökerűeknél — mint a Félhosszú vagy Korai cukor — van jelentősége. pl. amikor is a betelepített méhekkel . — nagyon lassan örökithetők bizonyos tulajdonságok. pl. el­ tekintve attól. A harmadában vagy felében elvágott gyökerek ki­ ültetve hajtanak és magszárat hoznak. ha a növényállomány túl sűrű. Ugyanakkor a túl ritka állományban. használatuknak és el­ terjedtségüknek megfelelően. A gyökérpetrezselymeknél a felsorolt 3 fajta egyúttal a 3 fő tí­ pust is képviseli. — érzékenyen reagál a termesztéstechnikai tényezőkre. A nemesítésnél és fajtafenntartásnál szem előtt kell tartani a gyö­ kérpetrezselyem következő tulajdonságait: — hajlamos az eldurvulásra. nem filces vagy szivacsos egyedek kiválasztására. — a rossz tulajdonságokra. a fej zöldes színeződésére való hajlama az utódokban felerősödve léphet és lép is fel. pl. a gyökerek eldur­ vulnak.ták. legcélravezetőbb módszere az izo­ látorok alatti családtenyésztés. bizonyos hasadást ad. tehát az anyag mindenkor populáció lévén. Közöttük több átmeneti forma található. vagy nem megfelelő tőtávolságra vetettük: a gyökerek megnyúltak vékonyak lesznek. amely lehetőséget ad a talaj nagyobb mértékű kiszáradására. A fajtafenntartás legcélszerűbb. a vastagabb típusok elvesztik fajtajellegü­ ket. A gyökérpetrezselymek nemesítésével és fajtafenntartásával több európai országban foglalkoznak. elágaznak. míg levélpetrezselyem neme­ sítésével Nyugat-Európában és Amerikában. tehát nincs időben kiritkítva. varasodásra. deformálódnak. mint a sárgarépánál. Lehetőségünk van tehát a továbbszaporításra megfelelő rostosságú és tömörségű. ha a környezeti tényezők nem felel­ nek meg. vagy pedig kedvezőtlen klíma alatt termesztjük. a forma stabilizálódjék. rozsdásodásra. pl. Következe­ tes és szigorú szelekciós munkával több év szükséges ahhoz. ha tartósan száraz a talaj vagy tartósan túl ned­ ves. hogy idegenbeporzó.

kloroflllban és illó olajokban. Madzsarova állított elő hibridet. jó szárítmányt adó gyökér. Nemesítési célkitűzés mind a fajtafenntartás és fajtajavítás. hanem különböző fajokkal is. a gyökérszőrök berakódásában. miután el­ nevezésüket formájuk után kapták. nemcsak a különböző fajtákkal. Az egyik mint petrezselyemutód szerepelhet: levelei közbeeső formát képviselnek. hanem a fajták leromlásában is. amelyet Festival 68-nak nevezett el. Madzsarova fajtahibridjének nemcsak gazdasági. A petrezselyemfajták értékelése A fajták nevei lényegében a gyökértípusokat is jellemzik. azonban gazdagabb C-vitaminban. mind új fajták előállítása során a tömör. nemesítési szempontból is jelentősége van. A szelekció hiánya nagyon érezteti hatását nemcsak a kevert állo­ mányban. Több éves termesztési tapasztalat és kísérletek alapján megállapít­ ható. Az új fajta. Nem elhanyagolható különbségeket mutatnak a felszín parásodásában. amelyet követ többek között az elágazásra való hajlam. Lombszínben és általában lombozatukban nemigen különböznek egymástól. hanem a kedvezőtlen termesztési körülmények miatt is. A gyökér formája sima felszínű. Hibrid fajta előállítására is van lehetőség. fehér húsú. gazdag ásványianyag-tartalmát a zel­ lertől örökölte. illetve fajtákon belüli ingadozás elég nagy­ mértékű lehet nemcsak a szelekció elhanyagolása vagy elmaradása miatt. hanem elméleti. amely elágazásra nem hajlamos és a lisztharmattal szemben rezisztens. Azok a fajták.vagy legyekkel poroztatjuk össze az előzőleg kiválogatott és kiül­ tetett maghozó töveket. A gyökértípusokon. annál eltérőbbek hosszúságban és vastagságban. henger alakú. amely lefelé keskenyedő. hogy kedvező környezeti feltételek és következetes szelekció mellett is mindig mutatkozik több-kevesebb visszaütés egyik-másik gyökértípusra. zeller×gyökérpetrezselyem keresztezéséből. de a levelek aromája és íze petrezselyemszerű. amelyeket a típus­ nak és a minőségnek megfelelően és következetesen szelektálva a 86 .

A Félhosszú fajta terjedt el általában és egyre inkább foglalkoznak vele. A Hosszú fajta jelenleg még hazai ellátásunknak mintegy a felét adja. rövid alakja miatt könnyebben kihúzható a földből. Termesztett fajtái Korai cukor Korai cukor fajta (Fotó: Hanzséros P. mint a másik két fajtáé. A fajták használati értékében is lényeges különbség van. korai szabadföldi termesztésre és a korábbi piacellátásra ajánlható. A tárolást viszont nehezebben bírja. még ked­ vezőtlen talajviszonyok mellett is jobb eredményt adnak. mint a másik két fajta. A Korai cukor fajta inkább a házikertekbe. egy hónappal — rövidebb.) 87 . s egyre inkább kiszorítja a Hosszú fajtát a termelésből. de vékony teste és gyakran 50 cm-t is elérő hosszúsága miatt gépi szedésre alkalmatlan. Tenyészideje va­ lamivel — kb.fajtafenntartás szabályainak betartásával szaporítottak. Korábban szedhető.

Tenyészideje 180—200 nap. Tápanyag.) 88 . Levélzete közepesen erős. hegyben végződő gyökér alakú. Széles vállú. megegyező a többi típus levélzetével. könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthető.és talajigénye nagy. Termesztésben a legelterjedtebb. Nagyüzemi termesztésre nem ajánlatos. Válla enyhén csapott. Felülete többé-kevésbé gyű­ rűzött. Üzemi szedésre alkalmas. hirtelen elkeskenyedő gyökér alakú. fokozatosan elkeskenyedő. Külső színe fehér. Termőképessége a gyökérpetrezselymek között a leggyen­ gébb. Középkötött.Rövid típusú. téli tárolásra. Válla enyhén csapott. Folyamatos fogyasztásra. hossza 20—24 cm. Vállszélessége 5—6 cm. Félhosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. Tenyészideje 140—150 nap. megegyező a többi típus levélzetével. a fej a vállal egy szintben van. Vállas. Félhosszú Félhosszú típusú. a fej kissé kiemelkedő. Vállszélessége 3—4 cm. Színe fehér. ipari feldolgozásra al­ kalmas. gé­ pesíthető a szedése. Felhasználhatóságát tekintve elsősorban piaci értékesítésre al­ kalmas. Levélzete közepesen erős. hosszúsága 12—15 cm. könnyű és középkötött talajokon termeszthető.

megegyező a többi típus levélzetével. ízanyagokban gazdagabb. Termőképessége jó. Elágazódó. A levél a gyökérpetrezselyeméhez nagyon hasonló. Hamburgi Szétterülő. erősen tagolt. A levélnyél hosszú. mint a gyökérpetrezselyemé. 89 . Gépi sze­ désre alkalmatlan. ipari feldolgo­ zásra alkalmas. A gyökér válla kicsiny és egyenletes.) A metélőpetrezselyem Fajtaválasztéka jóval nagyobb. felülete sima. Hosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. téli tárolásra. Kötött talajon is eredmé­ nyes a termesztése. Külső szí­ ne fehér. A levél sima. halványzöld. középerős főgyökere van. laza. Folyamatos fogyasztásra. Hasz­ nálati és termelési érték szempontjából azonban ezek a fajták csaknem azonosak. sok mellékgyökérrel. közepesen sűrű levélállású. annál kicsit finomabb. hegyben végző­ dő. Levélzete közepesen erős. hossza 30 cm felett van. fokozatosan el­ keskenyedő.Hosszú Hosszú típusú. enyhén csipkézett szélű. Vállszélessége 2—3 cm. Tenyészideje 200—220 nap. Színe tompa sötétzöld.

s a termesztési körzetek is különféle szerkezetű talajon alakultak ki. gyenge. sárgászöld. 30—35%-a homoktalajokon és 15—20%-a öntéstalajokon és tőzegtalajokon van. Hazánkban mindenféle típusú talajon termelnek petrezselymet. kálium. Főgyökere vékony. amelyet a Makó környéki egyes nagyüzemek a hagyományos gyökérzöldség-termelésből átvettek. de jó a tápanyag­ szerzési képessége. 90 . Színe sárgásfehér. másrészt oka az elnagyolt. táp­ anyagban gazdag vályog. Természetesen a fajták minőségi leromlása s a nem kielégítő és nem következetes szelekció ezt az elágazásra való hajlamot fokozhatja. Termesztéstechnológiája Talajigénye A gyökérpetrezselyem optimális talaja az üde.Mohafodrozatú Sűrű levélállású. különböző szerkezetű petrezselyemtermelésben aktív táj tala­ jainak többsége már 15—20 cm mélyen — néhány folt kivételé­ vel — annyira szegény volt tápanyagban. A talajnál a fő követelmény mélyművelhetősége és mélyműve­ lése. mély rétegű. hogy a gyökérelágazás okát elsősorban a nem megfelelő mélységig történő művelésben és a nem megfelelő mélységbe juttatott tápanyagellátásban kell keresni. igen sok mellékgyökérrel. Foszforigénye a legnagyobb. tápanyagtartalma és vízellátása. Gyökere felhasználásra nem alkalmas. A levél erősen fodrozott. Egyrészt tehát hiányzik az a mélyművelés. Levélnyele közepes hosszú­ ságú. mind a külföldi kísérletek alátámasztják azt a véleményt. nem rendszeres tápanyag-utánpótlásbán kere­ sendő. illetve megtartottak. színe kissé matt. közepesen tömött. Termelésünk 50%-a kötött talajon. dús.és nitrogénigénye közepes. halványzöld. hogy e mélyen gyökerező növény számára (táplálékának zömét 20 cm alatt veszi fel) semmi esetre sem alkalmas. Az általunk megvizsgált. Tápanyagigényes. Mind hazai kísérleteink és megfigyeléseink. csipkézett szélű.

a humuszos vályogtól a vályogos homokig. A nitrogén egyik felét kelés után. amely idejében betakarításra kerül és utána az őszi mélyszántás elvégezhető. öntözött körülmények között. 5—7 év után kerüljön csak ugyanarra a területre. mészben gazdag talajokon.A túl kötött és a túl laza homoktalajok kivételével minden ta­ lajon lehet termeszteni. Ugyan­ csak jók a megfelelő tápanyag-ellátottságú kötöttebb mezőségi talajok is. K 100. A talaj pH-jával szemben közömbös. Fontos a táp­ dús talaj. ezért olyan növény után tehetjük csak. tápanyagban szegény talajoktól is. Egyik növényfaj sem reagál erre olyan érzékenyen. Optimálisak azonban a gépesítésre is al­ kalmas. valamint a ki­ zsarolt. A petrezselymet petrezselyem után tenni nem ajánlatos. Vetési sorrendje Előző évben istállótrágyázott növény után vessük. Törekedjünk olyan talajművelési rendszer kialakítására. kg/ha N 80. amely jó talajszerkezethez vezet. Tápanyagellátása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségeket ajánljuk. a túl trágyázástól azonban óvakodjunk. Tervezett terméshozam 170 q/ha. könnyű talajtípusok. Kitűnő petrezselyem terem a mészben gazdag öntéstala­ jokon és a szerves anyagban. A szuperfoszfátot és kálisót az őszi mélyszántás előtt adjuk. Mivel a petrezselyem egyike a legkorábban vethető fajoknak. Műtrágya-hatóanyag. az első gépi kapáláskor. P 100. A mélyszántás egyedül azonban nem elegendő. mint a petrezselyemgyökér. a másik felét pedig júniusban — rá másfél-két hónapra — adhatjuk a má­ 91 .

A kelés 20—24 napot vesz igénybe. Ez soros vetéssel folyóméterenként 18—20 és négyzetméterenként 70—85 növény. hektárra átszámítva 0. Az állománysűrűség fajtánként változik. rögmentes legyen.9—1. Ha modern. A vetés sortávolsága 24—32 cm. mert ezeket a műveleteket a gép a vetéssel egyidejűleg elvégzi. 92 .5 kg/ha (a mag ezermagsúlya 1. 24 cm-es sortávolságban 850 ezer növényegyedet számol­ hatunk ha-onként. Az utóbbi a gépi sorkapáláshoz és szedéshez igazodik. sekély vetést. amely lehetővé teszi az egyenletes. precíziós vetőgép áll rendelkezésünkre. A vetési mélység 2—3 cm mind a könnyű. Az állománysűrűség 24—32 cm-es sortávolságnál és a folyóméterenkénti átlagos 30 növényszámmal négyzetméterenként 90—120. amelynek vállszélessége 5—6 cm. Lényeges. a vetés utáni magtakarás és hengerezés elmarad.5—1. az öntözővízzel együtt juttassuk ki. Vető­ magszükséglet 75 %-os csíraképességű magból. Ellenkező esetben a magtakarást és hengerezést vetés után nem hagyhatjuk el. A tavaszi elő­ készítő munkák az őszi szántás elmunkálásából és a vetőágy elő­ készítéséből állnak.8 illetve 1. Ha öntözünk. Március elejétől legkésőbb április elejéig. Nem öntözött termelésnél a fenti műtrágyaadagok egyharmaddal csökkentett mennyisége ajánlható. talajtól függően. hogy a magvak kikeljenek. hogy a felszín kertszerűen sima. vagyis addig. vetése Az őszi mélyszántás 30 cm-nél mélyebb legyen. illetve 2—3 cm-es vállszélessége megengedi a sűrűbb vetést. Vetőmagmennyiség. 10—20 %-os vetőmagrátartással — 1. Korai cukorból. A könnyű talajok esetében vagy szárazabb tavaszokon fontos a vetés előtti hengerezés. a vetési mélység érdekében. amíg a talajban elég nedvesség van ahhoz. mind a kötöttebb talajokon.4 g). Talaj-előkészítése. A háromfajta petrezselyem közül bármelyiket választjuk is. mindenképpen a lehető legkorábban vessük el. A Félhosszú és a Hosszú fajta 3—4.2 millió növényegyed.sodik vegyszeres gyomirtás előtt.8—2.

sem a már belevetett magvakat. Vegyszeres gyomirtása Lényegében megegyezik a sárgarépáéval. A petrezselyem vegyszeres gyomirtásának előírásai: Kontakt gyomirtó szerek: Gramoxone vagy Gomex. Ez esetben a tőszám az 1. illetve a sávok között.1 kg/ha 5—6001 vízben oldva. 93 .0 milliót is elérheti hektáronként.4 kg/ha 5—6001 vízben oldva. Adag: 2. mind a prometrin.és linuronherbicideknél és ezek kombinációinál leírtak vonatkoznak-a pet­ rezselyemre is. Tapasztalataink szerint azonban a petrezselyem a sárgarépánál. de még a földből ki nem bújt növénykéket. A vetés esetleg ki is pusz­ tulhat.4—5. A kontakt gyomirtó szerek használata természetesen azonos mennyiséggel és módszerrel megy végbe. Mind a kontakt gyomirtó szerek alkalmazásánál elmondottak. Adag: 3.A tőszám emelésére és ezzel a hozamemelésre a pásztás vagy szalagos művelésre való áttéréssel nyílik lehetőség. Prometrin gyomirtó szerek: A—1 114 és Merkazin. Az 5—6 cm-es nagyságú petrezselyem-növényállományunkat még kisebb vegyszermennyiség is erősen visszaveti a fejlődésben. másrészt az első alkalommal a kisebb dózist használjuk.és linurontartalmú szerekkel szemben érzékenyebb. Az előírtaknál nagyobb adag 10—15 cm-es növényállományban is komoly perzselést okozhat. A petrezselyem gyomflórája teljesen azonos a sárgarépáéval. de még a zellernél is nagyobb érzékenységet mutat e szerekkel szemben. Ezt az érzékenységet a szeradagok csökken­ tésével és a kipermetezés időpontjának helyes megválasztásával ellensúlyozhatjuk. hiszen a felszíni hatás nem érinti sem a talajba kerülő.5—2.2—3. A sávos vagy pásztás művelésnél 35—40 cm az optimális távolság a pászták. amely természetesen fejlődésbeli rendellenességeket idéz elő és hatással van a terméseredményre is. sem az esetleg már csírázásnak indult. A postemergensen (kelés után) alkalmazott prometrin. Ezért várjuk meg egyrészt a növények 10—15 cm-es fejlettségét.

Adag: 1.2 kg/ha 5—6001 vízben oldva. egyenlőtlen állományt kapunk.7—1. esetleg harmadik sorközkapálást a fejtrágyázásnak vagy az öntözésnek megfelelően iktassuk be úgy. Ismételjük meg inkább többször kis adaggal a vegyszerezést.7—2. Betakarítása Szedését többnyire kézi ásóval végzik. Kérgesedésre erősen hajlamos talajban rosszul kelő. Ha a magvak keléséig a talajunk becserepesedik. Amint a sorok látszanak. Az időjárástól függően a június—július hó folyamán adott 20—20 mm-nyi öntözés sokat segít a fejlődésben. Afalon 0. egyharmaddal megemelt adagokkal.2 kg/ha 5—600 1 vízben post­ emergensen.3—4. Szedőgépekkel való kiemelésre. Előfordulhat. Ez esetben 2—3 hét múlva megismételhetjük a perme­ tezést.5—2.Linuron gyomirtók: Afalon. Adag: 3. Növényápolása A precíziós vetőgépekkel vetett (egyenletes vetési mélység és jól tömörített magágy) petrezselyem magja is elfekszik 14—18 napig a talajban. 1. Khlórbromuron: Malorán. amíg lombjuk be nem árnyékolja a talajt. mint a sárga­ répánál.7—2. preemergensen. Gondosan válasszuk meg ezért a területünket. hogy valamilyen oknál fogva nem sikerül a gyom­ irtásunk.0 kg/ha 5—600 1 vízben. mint hogy kárt tegyünk nö­ vényállományunkban. átlósan boronáljuk meg a vetést. de a Félhosszú és a Hosszú fajtánál is. végezzük el az első gépi kapálást. vagy kormánylemez nélküli ekével emelik ki a gyökereket. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. A második. Aresin. illetve a szedés teljes gépesítésére csak a Korai cukor és a Félhosszú 94 .0 kg/ha.4 kg/ha 5—600 1 vízben oldva preemergensen.0 kg/ha 5—600 1 vízben. oldva post­ emergensen. főleg a rövid típusú Korai cukor fajtánál. 2.2—3.

túlérett vagy éretlen gyökérnek. Kérdéses azonban. Főleg a korai szedésnél a lombját külön is vagy a gyökérrel együtt csomózzák. Mivel a petrezselyem gyökere és levele minden stádiumban egyaránt felhasználható. a vegetációs idő vége felé azonban ezek a megújulási folyamatok mind lassabbak lesznek.fajta jöhet számításba. Ellentétben a sárgarépával. Ezt a lombszíneződést fel lehet fogni a gyökérérés jelének is. hogy a vegetációs időszak befejeztével a fagyok beállta előtt. hogy a gyökér a vegetációs idejét mikor fejezte be. A konzervipar elég nagy mennyiséget szárít belőle. vagy teljes érettségét mikor érte el. Érése A vegetációs idő végéig. kötegelik és az egész műveletet kézzel vagy —mint a kiemelést — ekével s a többi műveletet kézzel végzik. mert a szedőgépek 20—22 cm mélység alatt már nem tudnak dolgozni. ez ideig az érési vizsgálatok nem jelentettek problémát. a teljes nagyságukat elérteket vagy az általunk kívánt nagyságú petrezselyemgyökereket fel­ szedjük a feldolgozó ipar vagy más felvevőpiac kívánalmai szerint. Erre vonatkozó vizsgálataink hiányosak. a tél kezdetéig a petrezselyemfajták egy­ formán mindig újabb és újabb leveleket fejlesztenek. hogy konzervipari feldolgozásra. hogy egészséges és gyomtalan legyen az állomány. szeptember elejére az idősebb levelek sárgásak lesznek. s augusztus végére. mind kaszával vágva -nagyon fontos. Biztos jele azonban nincs. jól fejlett állományból. Mindenesetre jelenleg elfogadjuk azt az álláspontot. lomb­ ját az ételek ízesítésére is felhasználják. Teljes gépesítését az NDK-gyártmányú EM—11 szedőgéppel vagy közbülső megoldásként az átalakított burgonyaszedő géppel lehet megoldani a megfelelő hosszúságú fajtákkal. Mind kézzel. Évente háromszori szedést is végezhe­ tünk korai vetésű. 95 . illetve szárításra milyen jelentő­ sége van az érett.

96 .Tárolása A sárgarépánál elmondottak vonatkoznak a petrezselyem tárolá­ sára is. mert a dugványnak termelt petrezselyem később vethető: — a Hosszú és Félhosszú fajták vetési ideje március elejétől április végéig. A hatóanyagok a következők: N 30—40 kg/ha. P2Os 100 kg/ha. vagyis 95 % feletti. A vetőmag mennyisége. Másként alakul a vetésidő és a vetőmag mennyisége is. A helyben maradt dugványok tenyészterülete alkalmazkodik a maghozók tenyészterület-igényéhez. Az optimális tárolási hőmérséklet szintén az 1 °C körül van. Magtermesztése A dugványtermesztő év A talajigénye. gyorsan fonnyad. a vetésforgóban való elhelyezése. kevésbé tartja a nedvességet. KaO 100 kg/ha. a nitrogénműtrágyát azonban a dug­ ványoknál ajánlatos csökkenteni. hogy helyben maradnak-e maghozásra a dugványok vagy ősszel kiszedjük őket és szelektálásuk után ültetjük ki ismét. — a Korai cukor fajta vetési ideje április közepétől április végéig választható meg. A három felsorolt fajta közül legjobban tárolható a Fél­ hosszú fajta. mint a másik kettő. Függ a sortávolságtól és a sortávolság függ attól. míg a Korai cukor érzékenyebb a betegségekkel. Tápanyagigénye is hasonló. illetve kórokozókkal szemben. A Hosszú fajta ha nem eléggé vastag. Úgyszintén a relatívpáratartalom-igénye is hasonló a sárgarépához. valamint talaj-előkészítési munkái teljes mértékben megegyeznek a termesztés­ technológiában leírtakkal.

borsót. Köztesnek is vethetjük a petrezselymet. vagyis a lombmaradványokat eltávolítani. amelynél a Merkazin ugyanolyan jó hatásfokkal alkalmazható. természetesen abban az esetben.5 kg/ha soros vetéssel. Az esetben pedig. 97 . A petrezselyem köztesének. Ez esetben ter­ mészetesen a vetőmag mennyisége a fentinek csak a fele lesz. ha szelektálás után még az ősz folyamán ismét kiültetjük. A vetőmagszükséglet (75 %-os csíraképességű vetőmagból) 1. amelyeken fejlettségüknél fogva a fajtajelleg nem bírálható. borsót. vagyis a maghozóknál a kívánt 25—30 cm-es tőtávolságra való ritkítás már szintén az őszi munkákhoz tartozik. és az ősz folyamán minden második sort felszedünk értékesítésre.5—5 ha-ra nevelhetünk kiültetésre al­ kalmas dugványt.5—1. A kettős termesztés hátránya. valamint azokat.9 millió. mint a petrezselyemnél. Növényápolás. az öntözés és a vegyszeres gyomirtás megegyezik a már leírtakkal. nem szükséges után­ tisztítani.9—1. mustárt stb. Ha a dugványokat felszedjük. Szedés. sérült. vethetünk. elágazó.• A dugványok termelési módja változó lehet: sűrűsorosan vetjük — 28—32 cm-es sortávolságra. vagyis társnövényként mákot.8 illetve 1. A petrezselyemdugványok gépi szedésére az EM—11-es kombájn szintén alkalmas és az utántisztítást ugyanúgy végezzük el.8—2. vagy a petrezselyem közé vetünk valamilyen más növényt köztesnek. A dugványok tárolás vagy kiültetés előtti sze­ lekciójánál a fajtától eltérő alakú. amint azt a sárgarépánál ismertettük. a Korai cukor fajtánál pedig 0. Legtöbb esetben azonban nem ritkítunk. hogy a vegyszeres gyomirtást megnehezíti. Pl. Ha a dugványt tároljuk.2 millió. A talajlazítás. A folyóméterenkénti tőszám csökkentése. a szedési módok és a szedési idő azonos az áru cpljára termesztett petrezselyemével. rozsdás gyöke­ reket távolítjuk el. Iyen esetben tehát olyan növényt válasszunk társnak. • 1 ha magvetésből 4. ha a felszedett dügványt tároljuk. az átlagos folyóméterenkénti 30-as csíraszámmal —.8—0. tárolása teljes mértékben megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. amelynek vegyszertűrése hasonló a petrezselyeméhez. Ez esetben a Hosszú és Félhosszú faj­ táknál az átlagos hektáronkénti tőszám 0.

• A tavasszal ültetett dugványok alá az alapműtrágyák kiszórása után mélyszántást végezzünk. repce. A szelekciót elhagyni azonban csak megbízható szaporítóanyagnál szabad. • A helyben hagyott dugványok őszi munkái szintén az alap­ műtrágyák kiszórásával és a sorközökbe való bemunkálásával kez­ dődnek. palántázógépekkel (ugyanúgy. mag­ szára és elágazása.Többnyire azonban a felszedett dugványokat szelekció után még az ősz folyamán kiültetjük.és tőtávolság 60—70x30—35 cm.5 m-re nő. K20 80—100 kg/ha.és tőtávolsága 60—70 X 25—30 cm. sima felszínű talajba a műanyag tárcsák leszere­ lése után. hogy tavasszal. amely után a talajt időben és jól elmunkálhatjuk. Hosszú: javasolt sor. vagy fel sem szedjük.5 m magasságra nő. A maghozó tápanyagigénye hatóanyagban: N 40— 50 kg/ha. P2Os 100—120 kg/ha. elmunkálhassuk a talajt és a dugványokat a prizmákból kiül­ tethessük. 98 .és tőtávolsága 60—70x25—30 cm. amilyen korán csak lehet. mint a Korai cukoré. A maghozamra termesztett fajták kiültetése: Korai cukor: javasolt sor. Félhosszú: javasolt sor. és a következő évi maghozásra a talajban hagyjuk.mag­ szára 1—1. A dugványok őszi vagy tavaszi kiültetését végezhetjük a megfe­ lelően előkészített. borsó. Ez esetben a szelekció elmarad. magtermő ké­ pessége is közepes. A magtermő év • Az ősz folyamán kiültetésre kerülő dugványoknak olyan korán lekerülő előveteményt válasszunk. pl. elágazása kissé erősebb és mag­ hozama is nagyobb. elágazása közepes. mint a Félhosszú fajtáé. őszi takarmánykeverék stb. a mag szára 1—1. mint a sárgarépánál).

A foszfor. míg a nitrogénműtrágyát tavasszal. Az előző évi kultúrát a tél folyamán megülepedett talaj miatt. két­ szer akkorák. Ha az első gyomirtá­ sunk sikeres volt. Levelei lándzsa alakúak és undorító egérszaguk van. 100 cm magasra is megnő. A vegyszeres gyomirtást a talajlazítások után végezzük el. kétéves. Ha petrezselyemállományunkban az első évben vi­ rágzó tövet találunk. Izoláció. Vegyszerezhetünk a dugványok kihajtása előtt vagy kihajtása után is. Növényápolása. kb. erősen mérgező. a ta­ vaszi ültetésű kultúrát pedig azért. felnövő magszárak elnyomják a gazt. a sorokat is kapáljuk be. az első sorközlazításkor dolgozzuk be. egyéves. a későbbiek folyamán szükségtelen a vegyszerezést megismé­ telni.és káliműtrágyákat ősszel. A maghozó öntözésre száraz tavasszal kerülhet sor. mint amelyeket a dugványtermesztésnél leírtunk. • Itt tartjuk érdemesnek megemlíteni azt a két vadpetrezselyemfajtát. hogy az ültetéskor keletkező taposásokat fellazítsuk. Tavasszal mind az áttelelt. A vegyszerek kijuttatását és adagolását nagy gonddal 7* 99 . mert az elbokrosodó. hogy állományban is meg kell ismételni a gyomirtást. így az izolációs tá­ volság ezekre a növényekre is vonatkozik. akkorra (július—augusztus) már a magvak éréséhez éppen a nagy nyári melegre van szükség. és a magszárak kifejlődéséig nem gazosodott el a talaj. a gyomosodás mértékétől függően. 100—200 cm magasra is megnő. az az Aethusa cynapium lehet. Vegyszeres gyomirtás. Magjai könnyen elkülöníthetők a termesz­ tett petrezselyem magjától. Ugyanazokat a vegyszereket lehet hasz­ nálni a maghozóknál is. mert annál jóval nagyobbak. Ez a faj nem mérgező. Conium maculatum L. mert mire a nagy nyári melegek beköszöntenek. Levelei a fonákukon is fényesek. mind az akkor kiül­ tetett dugványok sorközeit s ha szükséges. A petrezselyem kereszteződhet a zellerrel is és a környéken előforduló vadpetrezselymekkel. Több fajta termesztése esetén az 1000 m-es izolációs távolságot tartsuk be. Előfordul azonban. amely nálunk is megtalálható és amelyek virágzó petrezse­ lyemnövényeinket befertőzhetik: Aethusa cynapium L.

mert a petrezselyem-maghozók is érzékenyebbek a szerhatásokra. Érés — aratás. 5—600 1 vízben oldva. 5—600 1 vízben oldva. amelyeket a dugványtermesztés postemergens kezeléseinél felsoroltunk. megkeményedik. valamint a másod. mert a rend­ szerint sűrűbb állományú. mint a sárgarépa.5—5. illetve elsőrendű.2 kg/ha. Linuron 50— 3.és harmadrendű ernyőkben levő magvak érése között 12—16 nap eltérés is van. Az aratási idő helyes megválasztása mind a termés mennyisége. A fő. Az érett mag könnyen pereg.3 kg/ha.5—4. a zölden aratott mag rosszul csírázik. Merka­ zin 3. Kihajtás előtt alkal­ mazható vegyszerek és mennyiségei: — A—1114. Kihajtás után és ál­ lományban pedig alkal­ mazhatók mindazon vegyszerek és -mennyi­ ségek. amikor az utolsó kö­ tésű ernyőkben a mag még zöld. Az érés vonta­ tott. A petrezselyem magja normális időjárási viszonyok között augusztus közepe táján érik. de már kemény. A helyben termesztett mag érési dinamikája jobb.kell végezni. mind a vetőmag minősége szempontjából döntő jelentőségű. A maghozó petrezselymet akkor arassuk. kevésbé elágazó maghozók egyöntetűb­ ben érnek. a korábbi kötésű 100 . szürkülni kezd. — Afalon. Éréskor az ernyőkben levő mag elveszti zöld színét.

gyommagot tartalmaz. Az aratást követő utóérlelés során a zöld magvakból is megfelelő csíraképességű ma­ got kapunk. Az elcsépelt vetőmagot a durva szennyezettségtől azonnal meg kell tisztítani. • A metélőpetrezselyem magtermesztése azonos a helybevetett gyökérpetrezselyem magtermesztésével. A kisebb területű maghozó táblákat arathatjuk kézi erővel. A nagyobb terü­ leteket pedig megfelelően felszerelt kaszálógéppel arathatjuk le. A kombájn vágószerkezetét úgy kell megemelni. A cséplésre vagy hagyományos cséplőgépet vagy kombájnt hasz­ nálunk. egyelni nem kell. vagyis lehetőleg az alsó magernyők alatt vágjon a gép. 850—1300 kg. ápolási munkái a továbbiakban. Korán. hogy legalább 30—35 cm-es tarló maradjon. szabályozható hőfokon dolgozó szárítóval rendelkezünk. Ha túl sűrűn vetettük. 1000-1300 kg. ha a növényállomány érési üteme és az időjárási körülmények azt lehetővé teszik. Hektáronkénti mag­ szükséglet 1. folyóméterenként fele csíraszámmal. Levélalakra és levélszínre az első év végén. ha­ gyományos módon. A szárítás maximális hőfoka 40 °C. mert a zöld és nagy víz­ tartalmú magvak a hagyományos utókezelés mellett befüllednek.ernyőkben pedig a magvak már beszürkültek. hanem a sűrű beállású részeket kapáláskor ritkítsuk ki.5 kg.és levélrészt. és utána a szárítóra vinni. lehetőleg március­ ban vessük el 40—50 cm-es sortávolságra. ha vetőmag szárítására alkalmas. Hektáronkénti maghozam: Korai cukor fajtából Hosszú és Félhosszú fajtából metélőpetrezselyemből 850—1000 kg. Előtisztítása és tárolása megegyezik a sárgarépánál elmondottakkal. augusztusban—szeptemberben sze­ lektáljuk. Az elcsépelt mag sok szár. • A maghozó petrezselymet egy menetben is be lehet takarítani.0—1. Műtrágyaigénye. Tisztítás. Egymenetes betakarítást azonban csak akkor végez­ hetünk. mint a gyökérpetrezselymet. sarlóval vagy kendervágóval. 101 . így kevesebb szárrész kerül a dobba. ezért minél előbb tisztítsuk át. vala­ mint aratása és cséplése megegyezik a gyökérpetrezselyemével.

) DC. szklerotiniás rotha­ dása. lisztharmata.] A betegség rendszeresen nem jelentkezik. Az ernyővirágzaton a fenti tünetek szintén megtalálhatók. A petrezselyem fuzikládiumos levélfoltossága.]. botritiszes rothadása. A levélen és a száron 2—3 mm-es. [Kórokozó: Fusicladium depressum (Berk. esetenként azonban számottevő lombpusztulást okoz. A petrezselyem szklerotiniás rothadása A petrezselyem botritiszes rothadása 102 . A vegetációs időben a kórokozó konídiumokkal terjed. megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és az ellenük való védekezés is hasonló.A petrezselyem betegségei A petrezselyem pektobaktériumos lágyrothadása. A kórokozó elsősorban az elpusztult növénymaradványokon ma­ rad fenn. rizoktóniás betegségei [Kórokozók: Rhizoctonia crocorum (Pers. A foltok felületét szürkésbarna konídiumtartó gyep takarja. Rhizoctonia solani Kühn. et Br.) Sacc.. amelyre a kóro­ kozó konídiuma kerül. sötétbarna foltok jelentkeznek. kerek vagy ovális. Fertőzési forrás még a vetőmag is lehet.

Védekezés: magcsávázás. lombpermetezés (lásd: sárgarépa sztem­ filiumos feketerothadása). • A petrezselyem levelén előfordul még a rendszeresen nem jelent­ kező peronoszpóra [Plasmopora nivea (Ung. 103 . Az atkák a károsított levelek fonákán finom szövedéket készítenek s ennek védelme alatt szívogatnak. (Kórokozó: Septoria petroselini Desm.és egyéb fonál­ féregfajok. A levéltetű telepei főleg a tőrózsalevelek fonáki részén telepednek meg. barnuló foltok formájában száradni kezdenek. a sávosnyakú cincér. benne apró fekete pontok.) Schroet. barna szegélyű foltok láthatók. piknídiumok figyelhetők meg. Egyes esetekben előfordul. Szívogatása következtében a megtámadott levelek az érzugokból kiindulva sár­ gulnak. A foltok közepe kifehéredik. a vetési bagolypille és a zöld sárgarépa-levéltetü. de a hajtástengelyt és a gyökémyakat is ellephetik. A petrezselyem szeptóriás betegsége. A levélen 2—3 mm-es kerek vagy ovális. súlyosabb esetben le is hullanak. petroselini Ob. A védekezés módja azonos a sárgarépán előforduló levéltetvek elleni védekezéssel. Segíti a felismerést a szövedékbe tapadó levedlett lárvabőrök tömege is. Petrezselyem-levéltetű (Dysaphis apiifolia ssp. hogy a hangyák körülépítik a talajközeli fer­ tőzési gócokat.).] A petrezselyem állati kártevői A petrezselyem kártevő együttese kis eltéréssel azonos a sárgarépáé­ val. a medvelapu cincér. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal.) A betegség a petrezselyem levelén gyakori. majd bronzosodó. Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae Koch.). a köménymoly. A kórokozó biológiája és az ellene való védekezés megegyezik a zeller szeptóriás levélfoltosságánál leírtakkal. A petrezselymen is előfordulhatnak a sárgarépa állati kártevői­ nél már tárgyalt alábbi kártevők: gyökérgubacs.

Bivalykabóca (Ceresa bubalus Fabr.Védekezés: kielégítő vegyszeres védelmet a speciális atkaölő szerek nyújtanak: a 0.15 %-os Galecron. Mivel ezek a szerek csak a lárvastádiumban levő egyedeket pusztítják hatásosan (a tojásokat gyakorlatilag nem.1—0. A levéltetvek ellen használt vegyszerek ezt a kártevőt is pusztítják. Soktápnövényű faj. az imágókat gyengén).). az utánkelés elpusztítá­ sára a permetezést 5—10 napon belül szükség szerint meg kell is­ mételni. 104 . szór­ ványosan a petrezselymet is károsítja. illetve a 0.15—0. Külön védekezni általában nem szükséges ellene.2%-os Tedion V 18 vagy a Pol-Akaritox.

de kb. és ezáltal a felhasználhatósága. A friss felhasználás területére azonban a pasztinák nehezen tud betörni. mint megszo­ 105 . a sárgarépáéhoz vagy a petrezselye­ méhez. mint pl. Szárítmánya ugyanis szép fehér színű. Most viszont a petrezselymet a pasztinák szorítja ki a feldolgozó ipar területéről. a petrezselyem feltüntetett területi adatainak egyharmada pasztinák. Gazdasági jelentősége A feldolgozó ipar egyre többet használ fel a pasztinákból a szárított zöldségfélék elterjedése óta. Hidegtűrő növény. Pasztináktermő területünket nem lehet pontosan meg­ határozni. főleg külföldön. illetve feldolgoz­ hatósága jobb. jobb a feldolgozhatósága. Az istálló­ trágyázást meghálálja. hiszen nagyobb lombtömeget is nevel. A petrezselyem pótlására használják. amelyet a minőségi problémákon kívül az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai is fokoztak. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. Tápanyagban is gazdagabb. A csírázáshoz sok vizet kíván. Fejlődéséhez is több víz szükséges. mert a statisztikai adatok együtt szerepelnek a petrezse­ lyemgyökérrel. A hazai termesztésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. Várható hozam: 300—400 q gyökér hektáronként. A pasztinák elterjedéséhez hozzájárult petrezselyem­ termesztésünk visszaesése is. ellentétben a petrezselyemmel. amelynek szárítmánya szürkés árnyalatú. A közízlés egyelőre a petrezselyem felé húz. A petrezselyem pótlására használják.Pasztinák A szárított zöldségfélék elterjedése óta a feldolgozó ipar egyre többet használ fel belőle. azon­ felül darabos áru.

ezért erre az aratásnál vigyázzunk. Mindenesetre a nyugat-európai országokban a petrezselyemgyökér helyett a pasztinákot használ­ ják. Lippai (1664) a Posoni kert c. A gyökerét leves­ nek. ha­ nem a sárgarépának mintegy fehér alakjaként írták le.5 Rostanyagok 0. Sőt a levele bőrgyulladást okozhat. salátának használják fel a sárgarépához hasonlóan. Származása és elterjedése ' Régi feljegyzésekben a sárgarépától nem különböztették meg. de elterjedt Amerikában is. művében már rész­ letesen leírja a pasztinákot és megjegyzi. A pasztinák levele ehetetlen és takarmányozásra sem alkalmas.kott ízű és illatú fűszernövényhez.1 N-mentes anyagok 12. Különösen Angliában és Franciaországban kedvelik. amire az egykori feljegy­ zések is utalnak.6 106 . A pasztinákgyökér táplálkozási értékei (100 rész légszáraz anyag­ ban) Emészthető nyers tápanyagai: Fehérje 0. amióta a sárgarépát.8 Keményítőérték 1 q-ra 11. a levele helyett pedig a metélőpetrezselyem levelét. hogy a magyar szerzők a pasztinákot sárgarépának nevezik. mint a petrezselyem. Táplálkozási jelentősége Tápanyagban gazdagabb.9 Zsír 0. A rómaiak már ismerték azóta. ő azonban paszternáknak nevezi el.

Csírázóképességét 1 évig tartja meg. de nyelük vastagabb és a lemezük fény­ telen. A két magrészből álló termés 5—8 mm hosszú. A vi­ rágszáron levő levelek szintén levélzöldek. viszont a gépi vetést nagyon gátolja. Ez a hártyaszerű. befelé állnak. amely fajtától függően 30—150 cm-ig nő meg. Színe világosbarna. amelynek alakja elég változatos. fogazottak. Pasztinákmag (Fotó: Kováts Z. édeskés. A magvakat burkoló héj oldalsó bordái körben szétlapulnak.6 mm vastag. Termése ikerkaszat. A virágzata összetett ernyő.-né) . Belül fehér és húsos. mintha a magvaknak oldalszárnyai lennének. A csészelevelek jelentéktelenek vagy nincsenek. a hosszútól a csaknem egészen kerek alakig. esetleg kissé elágazó. íze fűszeres. Tőlevelei nagyok.5—0. Ezermagsúlya 3—4 g. Illatát. Az első évben fejleszti ki erőteljes. fogazottak. A szirom­ levelek sárgák és lekerekítettek. Szögletesen barázdált. A virágok szerkezete olyan. A levélkék hasonlóan a tőlevelekhez hár­ masán keréjosak. Ezek az oldalszár­ nyak az érés folyamán hártyaszerűek lesznek. felülete sárgásbarnás vagy sárgás. hasonlítanak a zelleréhez. A gyökere egyszerű. Csírázóképessége 50—70 % vagy még rosszabb. amely erősen lapított és két magból áll. mint a sárgarépáé. csak hosszabb dörzsölés után lehet érezni. vagyis páratlanul szárnyaltak. tojás alakúak. magvakat körülvevő képződmény elősegíti ugyan a magvak terje­ dését. illetve hajlanak. Sajátságos aromájú illata van. enyhén tompítottak. A második évben hozza a virágszárat. sötétebb gyűrűzöttséggel. levélzöld színű. lágy szárú növény. Egyes fajták hajlamosak a pudvásodásra. húsos karógyökerét. 4—6 mm széles és 0.Növénytani jellemzése Kétéves.

A mag csírázási optimuma 20—25 °C között van. a külföldi fajták honosítása és fajtafenntartásba vétele. Ha későbben vetjük.Biológiai igénye Hőigénye. Mindezen problémák együttesen szabják meg a nemesítési célkitűzéseket. majd kézi szedéssel volt megoldható. szivacsosságra. akkor már erőtel­ jesen fejlődnek. Az import félhosszú fajták is kedvező körülmények között olyan nagyra nőnek. amelyeknek húsa tömör. pudvásodásra és elágazásra sem hajlamos. A fajtaválaszték szűk. A pasztinákkal kapcsolatos nemesítői munkák még meglehetősen új keletűek. • Ahogy a konzervipari kereslet nőtt a pasztinák iránt. zömmel a túl hosszú fajták találhatók. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. 108 . A kis növények ha kibújtak a földből. Hidegtűrő növény. hogy gépesített szedésük csak kormánylemez nélküli ekével. Hő. amelyeket eddig lehetőségek szerint importból fe­ deztünk. amikor kora tavasszal elegendő és tartós nedves­ séget kap. Vízigénye. mind a maghozó évében. így a keresletet egyelőre a honosított és fenntartásba vett. A pasztinák a nedves tengeri klíma növénye és itt adja a legnagyobb termést is. elfekszik és csak a követ­ kező évben kel ki. Ezzel együtt a gépesítésre alkalmas fajták kérdése is előtérbe került. új fajták előállítása mellett. úgy ter­ jedt a nagyüzemi termelése is. Fej­ lődéséhez több víz kell. Nemesítésének helyzete Az elmúlt évek során kezdődött el nálunk is a pasztináktermesztés fellendülésével. de megfelelő nedvességről gondoskodni kell. valamint import fajtákkal tudjuk csak biztosítani. mint a sárgarépáéhoz vagy a petrezselyemé­ hez. amit nagy lombtömege is érzékeltet mind az első évben. va­ gyis teljes gépesítéssel termeszthető pasztinákfajta vagy -fajták elő­ állítását. Sok vizet kíván a csírázáshoz. gépe­ síthető fajtára.és fényigényével kapcsolatban nincsenek adataink. nincs elegendő víz a talaj felső rétegében. Szükség van tehát egy-két félhosszú.

Gyökere kissé megnyúlt. Középnagy levelei középzöld színűek. a levélrózsa kissé besüppedt. Hússzíne világos sárgásfehér. gömb alakú. levélnyele pirosas színeződésű.Termesztett fajták Hosszú Lange grosse weisse. Félhosszú Guernsey. Húsa sárgásfehér.) 109 . gyökérválla középszéles. Gyökere hosszú. húsa világos sár­ gásfehér. közép­ zöld színű. Kerek Runde weisse. egyenes vállú és vége felé egyenletesen keskenyedő. a levélszín matt. « Félhosszú pasztinákfajta (Fotó: Hanzséros P. Erős. Gyökere középhosszú széles. egyenletesen vékonyodó. sötétzöld. nagy levélzetű. Levél­ zete középnagy.

érett istállótrágyát is adhatunk 300—400 q/ha kiegészítésképpen a következő műtrágyákkal: N 70—80 kg/ha. 110 . akkor annak megfelelően egészítsük ki a műtrágyákat az előbbi hatóanyagarányt betartva. jó vízgazdál­ kodású.54%. gyengén savanyú humuszos vályogtalajok az optimálisak. mély rétegű talajokat kedveli. hogy a mélyebb fekvésű. könnyen kiszáradó talajok tehát nem alkalmasak pasztináktermesztésre. K20 120—160 kg/ha. ezáltal a kelését a megfelelő nedves. ahol a magas talajvíz bőséges ned­ vességet biztosít számára. Igen jól fejlődik a tőzegtalajokon is.54%. Ősszel.Termesztéstechnológiája Talajigénye Nagy vízigényéből adódik. Mivel lehetőség van a magvak drazsírozására.19%. P205 40—50 kg/ha. A tápanyagban gazdag. Vetése nehéz a mag formája miatt. vagyis kora tavasszal jól elkészített talajban. A száraz. Vetésforgóban való elhelyezése megegyezik a többi gyökérzöldségfélével. KaO 0. Tápanyagellátása A pasztinák tápányagigényét a talajból kivont tápanyagok alapján állapíthatjuk meg elsősorban: frissen szedett légszáraz gyökér tömege százalékosan a következő mennyiségeket tartalmazza: N 0. ha lehetséges. Amennyiben nincs lehetőség istállótrágyázásra. vetése Mint a többi gyökérzöldségé. megkönnyíthetjük a vetését. P2Os 0. Talaj-előkészítése.

alkalmas egy­ úttal a pasztinákra is. Ugyanakkor a drazsírozatlan mag kis fajsúlya és lapos formája miatt a magládában könnyen felboltozódott és a ve­ tés egyenetlenségét nem lehetett kiküszöbölni. feltétlenül végezzük el a szokásos magtakarást és hengerezést. Ha nem precíziós vetőgéppel vetünk. ezért öntözésére csak ritkán.5 cm. hogy a tömörítés nem volt meg­ felelő. 111 . (A nagynak tűnő magszámot fm-ként a pasztinák rendkívül rossz csíraképessége indokolja. szemben a drazsíro­ zott 50—70 körüli magszámával. állományban adott vegy­ szeres gyomirtás elegendő lehet ahhoz. mint a sárgarépa.) • Nagyon fontos a vetés utáni talajlezárás. A vetési mélység 0. a sortávolságtól függően. A sortávolság 30—40 cm. Vetési ideje megegyezik a petrezselyemével: februártól áprilisig. amely a sárgarépára alkalmas. amely egyébként a szedés. Állományban éppen olyan jó szertűrő képességgel rendelkezik. száraz tavaszokon kerül sor. és egyenletes vetése egyenletes kelést is biztosított. Egyébként a hagyományos vetőgépekkel vetett pasztinákot 10—15 cm-re egyeljük ki. A vegyszermennyiségek és azok kijuttatása is teljes mértékben megegyezik az ott elmondottakkal. illetve a szedőgép technikájához igazodik. A ha-kénti vetőmagszükséglet 3—5 kg/ha. vagy 3—4 lombleveles korban. ezért az egyszeri. Átlagosan a folyóméterenkénti tőszám 20—120 körül mozgott. A pasztinák mélyen gyökerezik.5—1. hogy a tábla el ne gyomosodjon. a talajban levő vizet jól hasz­ nosítja.Nagyüzemi kísérletekkel nyert tapasztalatok szerint a pasztinák drazsírozott vetőmagja a kontroll nem drazsírozott maggal szem­ ben 4 nappal korábban kelt ki. ami átlagban 50—60% körül van. kelés előtti. vagy úgy látjuk. szeptember—októberben. Vegyszeres gyomirtása Minden vegyszer. Nagy lombtömege hamar beárnyékolja a talajt.

A hagyományos módszerrel vetett pasztinákot kelés után lehetőleg kapáljuk meg. A kormánylemez nélküli ekével való szedésnél gondoskodni kell a lomb lekaszálásáról és lehordásáról vagy orkánnal való letakarításáról. és 4—5 lomb­ leveles korban ha szükség és lehetőség van rá. részben pedig a nagy és erős gyökerei miatt. Ugyanúgy bent hagyható késő őszig a talajban. A komplex gépi szedés inkább fajta. részben nagy lombtömege. de ha az említett körülmények fenn­ állnak. Sőt. Elérhető természetesen 500—600 q-s hozam is megfelelő állománysűrűséggel és hosszú fajtákkal. vagy ha a talaj bekérgesedik. A hektáronkénti gyökérhozam 300—400 q. amelyből a levéltömeg 25—40 q között van. A szedési időre nem érzékeny. mint gép kérdése. de ez ideig leginkább bevált a nagy és erős gyökerek szedésére a kormánylemez nélküli eke. Szedése A hazai termelésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. A teljesen gépesített szedésére a nyűvőrendszerű kombájnok nem alkalmasak. elhúzódhat egy hónapig is.Ápolási munkák A csírázás nagyon lassú. a gyökerek összeszedésénél a nagy lombtömeg miatt a dolgozók nem veszik észre a gyökereket és sok elmaradhat. Az ásórendszerű gépek közül azonban a cukorrépakombájnok az eddigi vizsgálatok alapján megoldhatják majd a pasztinák gépi szedését. ha a mag­ ágy nem elég tömött. egyeljük ki. mivel nem fagyérzékeny. ott át is telelhet. 112 . ásóval. Szedhetjük: kézzel. Természetesen a kombájnnal történő szedésre is csak a félhosszú fajták alkalmasak. Tárolása hasonló a többi gyökérzöldségféle tárolásához. mint a zeller. ha a talaj felső rétege kiszárad. Válogatása és osztályozása az előírt szabvány szerint történik. Optimális esetben a kelés 14—15 nap. Ha a lombot nem távolítjuk el a tábláról.

mint a többi gyökérzöldségféléé. Alacsonyabb szaporítási foknál bent hagyhatjuk a talajban. Pasztinákmaghozó tő (Fotó: Hanzséros P } Magja könnyen pereg. Rész szedésnél ugyanúgy járunk el. Kaszálógéppel is arathatjuk. Érés. A pasztinák idegenmegporzós növény. Július végén. Hason­ lóan a többi gyökérfé­ léhez. 5—6 nap után beérnek és a cséplését cséplőgéppel vagy kom­ bájnnal is elvégezhetjük. cséplés. ha a szél erősségére nem ügyelünk. Tisztítása és a mag tárolása ugyanúgy történik. Várható maghozama: 700—800 kg/ha.Magtermesztése Teljes mértékben meg­ egyezik a petrezselye­ mével. majd kupacokba rakva a táblán utó­ érleljük. Minőségi mag­ termesztés esetén a dugványokat szintén ki kell ősszel szedni és átszelektálva még az ősz folyamán vissza­ ültetni. de a vágószerkezetet amennyire csak lehet emeljük meg. lapos és a rajta levő szárnyszerű kép­ ződménnyel könnyen kifújható. mert a mag könnyű. Az érést a mag barnulása jelzi. ezért több fajta ter­ mesztése esetén az elő­ írt izolációs távolságot be kelltartani(1000 m). augusztus elejen érik. nem egyöntetű. A learatott töveket kévékbe. mint a többi maghozónál. A cséplése egyike a legkényesebb mun­ káknak. 113 .

A pasztinák vírusos vöröslevelűsége. A vírus mechanikai­ lag átvihető. Ezenkívül előfordulhatnak még a pasztinákon a Cavariella. a sávosnyakú cincér és a zellerlégy.A pasztinák betegségei A pasztinák vírusos tarkalevelűsége. A pasztinák szklerotiniás rothadása. A paszti­ nák botritiszes rothadása. és a Cavariella pastinaceae L. 114 . a Debilisyphon és a Semiaphis fajok egyedei is. A levélnyél alul meggörbült. A védekezés módja és anyagai megegyeznek a sárgarépagyökértetűnél. A levéltetvek közül a körte—pasztinák-levéltetű (Anuraphis subterranea Walk. A pasztinák pektobaktériumos lágyrothadása. (Kórokozó: Parsnip mottle vírus. a paréjpoloska.) Schroet]. törpe.) A növény alacsony növésű. A Cavariella aegopodii Scop. Megegyezik a sárgarépa hasonló nevű betegségével és védekezésével.) csokoládébarna nyári alakjait mint gyökérlakó­ kat lelhetjük föl a pasztinákort. a petrezselyem és a zeller kártevőivel. levéltetűfajok terjesztik. A leveleken sárgás mozaik­ foltok láthatók. A pasztinák rizoktóniás betegségei. illetve a sárgarépa lombozatát károsító levéltetveknél leírtakkal. A pasztinák állati kártevői A pasztinák állati kártevői részben megegyeznek a sárgarépa. a bagolypille hernyói. mint a sárgarépánál és a petrezselyemnél. A pasztinák lisztharmata. A pasztinák levelén előfordul még a rendszeresen nem jelentkező peronoszpóra [Plasmopara nivea (Ung. Az ellenük való védekezés módjai és anyagai ugyanazok. Károsítják a pasztinákot a fonálférgek.

például NDK-ban és NSZK-ban. levespornak) kerül exportra. A vegetáció egész folyamán szüksége van N-ra. A zellergumótermésünk egy része feldolgozatlanul. Csehszlovákiában. nagyobb része pedig feldolgozva (pl. A gumószeller fogyasztása nálunk aránylag kicsi (0. Észak-Amerikában. A magyar konyhában a gu­ mószeller főleg mint levesízesítő szerepel. ezenkívül friss fogyasztásra is termelik. A mélyebb fekvésű öntés. Termelésünk volumene az utóbbi években erősen ingadozik. zakuszkának. míg Közép-Európában. Közép-Európa többi országaiban egyike a legtöbbre becsült zöld­ ségféléknek.40 kg/fő). a gumószeller. például Angliában. egészen a palántakorig egyenletes hőt kíván. A zeller nagyon lassan fejlődik és a fejlődés kezdeti szakaszában. Magyarországon csakis a gumószellert értik és termesztik zeller név alatt. Gépesített technológiával 30—40 dkg-os gumóátlagsúly és 240—250 q hektáronkénti terméshozam kifizetődő. 115 .Zeller A zellernek 3 formája ismert. mivel a kereslet elsősorban az export függvénye. Franciaország egyes részein. Gazdasági jelentősége Több országban.és a vitamintartalma. Itáliában csak a halványítózellert terme­ lik. Nagy az ásványianyag. Gazdasági jelentősége csak az első kettőnek van. levespornak.és láptalajokon fejlődik jól. a halvá­ nyítózeller és a metélőzeller. Fénykedvelő növény. Sok vizet kíván. Feldolgozva ételízesítőnek. salátának.

04 0. orsó alakú. el­ ágazó. mocsaras területe­ ken éppen úgy. Megterem a tenger­ parton. silvestre Presl. Tartalmaz még cukrot. kemény és erősen keserű ízű.20 116 . Indiá­ tól Észak.ezer t Származása és elterjedése Apium graveolens var.és vitamintartalma van mint a gumónak. A zeller levelének sokkal nagyobb ásványianyag. A Kanári szi­ getektől Ausztráliáig. A vadzeller gyökere na­ gyon vékony.és Dél-Amerikáig mindenütt megtalálható. aszparagint és tirozint. A zeller országos terméshozama 1965-től 1974-ig Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Karotin Bj-vitamin B2-vitamin Niacin C-vitamin 0. — a vadzeller kozmopolita. Táplálkozási jelentősége. mint a pusz­ taságban.30 0.10 0.30 0. élvezhetetlen. árkok és patakok mentén. Só­ kedvelő (halophyta) nö­ vény.

Zellertermesztő körtetek járási bontásban. 1973-ban Zellertermesztő körzetek járási bontásban. 1974-ben 117 .

amelyet számos edénynyaláb sző át.Ásványianyag-tartalma (mg 100 g-ban) Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor gumó 337 161 16 33 0. A: hosszmetszet vázlatosan. a Hegykői. nyomán ) a kissé megnyúlt gömb. A gumószeller hasznos szerve a gumó. sz—sziklevél 118 .4 32 Növénytani jellemzése Kétéves. mint pl. Frigga vagy alul kiszélesedő. A megvastagodott szik alatti szár minden átmenet nélkül foly­ tatódik az orsógyökérben.és keresztmetszete (Terpó. Első évben fejleszti ki a vegetatív és második évben a generatív szerveit. ep=epikotil táj. mint pl. a gumó üre­ ges lesz.3 26 levél és szár 475 66 184 43 0. A gumó főleg bélszövetből képződik. a Dresdener gy=gyökérzóna B: a húsos főgyökér keresztmetszete. az Imperator. alsó részén pedig az orsógyökérből áll. vagy Zellergumó hossz. gyk=gyökérkezdemény. Felső harmadában a tőlevelek alapi részén a rozettásan fejlődő primer hajtásokból. A vizet bősé­ gesen tartalmazó gumó felszínét parabőr (epiderma) borítja. mint pl. hi=hipokotil táj. Markt. amely botanikailag „szár­ gumó”. középső részén a szik alatti szárból (hipokotilból). lágy szárú növény. A gumó alakja lehet gömbölyű. Ha a központi bélszövetek idő előtt elhalnak. 1965 a kettő közötti alak. és ezáltal egészen répaszerű képlet jön létre.

a Frigga. A gyökér tömege és elhelyezkedése a gumón fajtára jellemző és függ a gumó formájától is.A gumó felülete lehet sima vagy rücskös. amelyre vonatkozóan az OMFI 1967-ben végzett vizs­ gálatai a következők: Fajta Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator Oldalgyökér-mennyiség kevés közepes közepes kevés sok kevés A szedésre alkalmas növények 30—50%-a a használható gumó. dudoros. Vannak dús. félig felálló és elfekvő lombo­ zató típusok. hogy az ne jelentsen hátrányt a gumó nagyságára és ezáltal a hozamára. annál nagyobb a hozam. az Imperator vagy a Wiener Markt. A tőlevelek. viszonylag kisebb a gömbölyű formákon. félhosszú és hosszú. annál könnyebb szedni. és legnagyobb felületen az alul kiszélesedő típusokon van. Tény azonban. Rücskös pl. Gazdaságossági szem­ pontból fontosabb a gyökerek elhelyezkedése a gumón. bár esetleg a környezeti tényezők is befolyásolják. A levéllemezek lehetnek erősebben vagy gyengébben fogazottak. viszont minél több a gyö­ kere. mint levesízesítő. Legkisebb felületen a megnyúlt gömb alakon. mint a gumó—gyökér arány. gyér lombállású fajták. Aránylag sima a Hegykői. A levélnyél lehet rövid. 119 . Hátrányos tulajdonság az oldalgyökérképzésre való hajlam. állásukban fajtára jellemzőek. amelyek fél levélrózsát alkotnak. az Invictus. el­ veszik. 10% esik le a gyökérzetre és 40—60%-ot tesz ki a levélzet. Tisz­ tításnál a-levéltömeg — dacára magas biológiai értékének —. növekedésükben. Az utóbbi években nemesített vagy feljavított fajtáknál sikerült a gyökértömeget úgy lecsökkenteni. hogy minél kevesebb gyökere van a gumónak. nagy lombú és ritka. Vannak felálló. Nagyon kevés hányada kerül felhasználásra frissen vagy szárítva.

) 120 .Zellerlevél-típusok (Fotó: Hanzséros P.

Két bibéje van. Minden magnak öt bordája van. ezáltal a mag­ vak szinte félkör alakúak. A virágzás kifejezetten protandrikus. és befolyásolják a szedőgép típusát.-né) 121 . álta­ lában 14 napig. részben a bordák alatt 10—14 gyantajárat van. 50—100 cm magas elágazó virágszára. A háti oldaluk domború. Az egyik: a 24 órán keresztül 20—30 °C-os vízben áztatott magvakat száraz homokkal keverve vetik ki. A zeller levele páratlanul szárnyaltán összetett. Az alsó állású termő két termőlevélből alakult. Részben a bordák között. Csíra­ képességét általában négy évig tartja meg.Mindezen. vagy barnásszürke. A zellermag nagyon lassan csírázik. A zeller virágzata Zellermag (Fotó: Kováts Z. Virágzata összetett ernyő. Magérés után a nö­ vény befejezi fejlődési ciklusát és elhal. amelyek éterikus olajat tartalmaznak. három a háti és kettő a hasi oldalon. és belőle a jel­ legzetes ikerkaszattermés fejlődik. esetleg barna. vagyis két magból áll. Becker—Diliingen két eljárást dolgozott ki a magvak előcsíráztatására. A magvak színe szürke. amelyek a lapos. vagyis az önbeporzás megelőzésére a porzók előbb fejlődnek ki. de a jól tárolt mag hat évig is csíraképes lehet. fajtára jellemző tulajdonságok befolyással vannak a gépi szedésre. Termése ikerkaszat. A második évben fejlődik ki a bor­ dázott. hasi oldalukkal simulnak össze. és a levéllemezkék többé-kevésbé fogazottak.

amelynél a minimum 7. A zellernek a talaj mellett a hőmérséklettel. Szabadföldi vegetációs idő folyamán az optimális havi átlaghő­ mérséklet 15. A magvakat 1 %-os NaOCl-os oldatba tette. míg szikleveles korban 12—13 °C. A cse­ repet melegre állítjuk és nedvesen tartjuk. A vegetatív szakasz kezdetén. az éjszakák már kissé hűvösebbek. vagyis augusz­ tus második felére és szeptemberre. majd megszárította és néhány napig meghatározott hőmérsékleten és légnedvességen tartotta (8 óra hosszat 20 °C-on és 16 órán át 10 °C-on). de ha a napi maximum 10 napnál tovább 10 °C alatt marad. amikor a napi maximum 24— 25 °C körül van. Ezért melegágyba vetjük. Taylornak (1949—51) a halványítózeller magjára kidolgozott eljárása szerint a kivetett magvak három és fél nap után csíráznak. A zeller nagyon lassan fejlődik. A fokozott gumóképződés a hűvösebb időszakra esik.9 °C. A mag optimális csírázásához 25—26 °C szükséges. A kiültetett palánták a nyári nagy melegben lassan fejlődnek.1—23. ahol a megfelelő hőmérsékle­ tet biztosítani tudjuk. ami tájtermelését indokolttá te­ szi. vagyis a mikroklímá­ val szemben támasztott igénye az. párás.5—18. akkor a palánták felmagzanak. Hőingadozások természetesen előfordulnak. de a hőmérsék­ let még nem megy le 4 °C alá. 122 .3 °C.A másik módszer: tetszés szerinti mennyiségű maggal megtöltünk egy cserepet. A hűvös. Ez a helyzet a késői fagyoknál fordulhat elő. egészen palántakorig egyenletes hőt kíván. nedves klímával rendelkező tájak elégíthetik ki leginkább a zellernek ezen igényeit. A fejlődés szakaszainak optimális hőhatárai Markov— Haev beosztása szerint 19 ±7 °C. Biológiai igénye Hőigénye. és fejlődésének kezdeti szakaszában.2 °C és a maximum 21. korai kiültetésnél a begyökeresedésig az optimális napi át­ laghőmérséklet 14 °C. és ebben a stádiumban óvatosan össze­ keverjük a rajta levő földréteggel és kivetjük. kevés földdel befedjük és alaposan beöntözzük. 10—21 nap után kez­ denek a magvak csírázni.

123 . nemcsak a csírázáshoz. hogy már vagy a tárolás folyamán vagy kiültetés után elrothad. vékonyak lesznek és satnya gyökerűek. de a gyakorlati tapasztalat szerint is augusztustól a vegetációs idő befejeztéig víz­ igényében minden zöldségfajon túltesz. mert a hozamok cse­ kélyek lesznek. A kutatók. Mind ez ideig a nemesítők többnyire ezt a módszert alkal­ mazták nemesítői munkájuk során. Nemesítésének helyzete Új fajták előállításával és a régi fajták fenntartásával. Ezek többségük­ ben nyugat-európai nemesítésűek. Aránylag sok fajta van forga­ lomban és mindig újabbnál újabbak jelennek meg. A csírázáshoz állandó nedvességre van szüksége. A zeller idegenmegporzó növény. mind az új fajták beltartalmi értéküket és minőségüket tekintve csekély eltérést mutatnak. nem érdemes zellertermesztéssel foglalkozni. A talaj optimális víztartalma az egész vegetációs idő­ szak alatt 60% vízkapacitás felett van. a gumófejlődés nem lesz ki­ elégítő. A zellergumó rend­ kívül érzékenyen reagál mindennemű sérülésre. Belső érté­ keinek a sárgarépához vagy a céklához hasonló vizsgálata egyelőre szinte megoldhatatlannak látszik. Vízigénye. Transzspirációs együttha­ tója: 290. Kevés fénynél a palánták megnyúlnak. javításával egyaránt foglalkoznak minden országban. mind a fejlődés későbbi stádi­ umaiban fénykedvelő növény. Olyan területen. Ez természetes következménye annak. hogy a gu­ mó egyedkiválasztása során csak külsőleg bírálható el. és ennek következtében min­ denfajta populációból áll. Például a gumó bevágása a pudvásság ellenőrzésére mindig azzal a veszéllyel jár. Mind palántakorban.“Céltudatos és következetes szelekcióval is fennáll tehát a lehetősége a fajták javításának és új fajták előállí­ tásának. ahol szükség esetén öntözni nem lehet.Fényigénye. Ezzel szemben mind a régi. hanem a gumóképzéshez is. A gyökérzöldségek közül a legtöbb vizet a zeller kívánja. ahol zellert termesztenek.

elefántcsont színű gumó tetszetősebb. c) A gumó sima felszíne. % Fajta fehér sárga lila Üreges gumó % 20 42 37 25 27 20 Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator 83 89 78 87 42 45 17 11 17 13 58 40 5 15 124 . amely a gépi tisztítás elterjedésé­ vel egyre inkább a gömb alak felé tolódik. A gyökérzet finomsága összefügg a gumó felszínének simaságával is. de a világos. rücskösebb a felszíne is. Ez a jelenség az erős. mind a hosszúkás. hirtelen növekedés következménye. Minél gyorsabban növekszik a gumó. rúegnyúlt alakokat. Az OMFI hat fajtára vonatkozó értékelését a taplósságra. A külső szín nem meghatározó tényező.A zellerfajták értékelése Külső tulajdonságok: a) A forma. b) A gyökérberakódás nagysága és annak elhelyezkedése a gu­ món. Mindezek a gépi szedésnél és tisztításnál lényegesek. annál könnyebben szakadnak szét a bélszövet sejtjei. taplósságra való haj­ lama egyike a legnehezebben leküzdhető kellemetlen tulajdonságok­ nak. Belső tulajdonságok: a gumó üregesedésre. an­ nál durvább. Hat zellerfajta értékelése (OMFI) A hús színe. Az üregesedés főleg a felső rész középpontjában és az alsó harmadnak szintén a közepén jelentkezik. A gép a dudorok. beletapadt sárdarab marad a felületen. táblázat. valamint a gyökerek finomsága. Minél durvább a zeller gyökérzete. A sima felszínű gumó tetszetőssége mel­ lett kézzel is és géppel is kevesebb munkaráfordítással tisztítható. ezenkívül a sérülés lehetősége is nagyobb. és kiszorítja mind az alul kiszélesedő. a hússzínre és az ugyan­ csak nemkívánatos lila elszíneződésre vonatkozóan a következők­ ben közöljük: 4. rücskök miatt részben nem tudja egyenletesen tisztítani.

A levélnyél rövid. Oldalgyökerei nincsenek. hogy egy kevésbé foltosodó zeller érté­ kesebb volna. Ennek. az egész ország területére mind nagyüzemi. Gyökérzete finom. vékony. Felülete sima. hogy a zeller gyantaanyagokat és bizonyos illó olajokat tartalmaz.A gumó rozsdafoltosságát kezdetben a vastartalom oxidációjá­ nak tartották. Felálló lombja miatt nyűvőgéppel is szedhető. A zellerolaj levegőn enzimek hatására gyantásodik és ez okozza a rozsdaszínű foltokat. A gumónak a főzésnél keletkező feketésszürke színe sokkal kelle­ metlenebb tulajdonság. középerős. jól tárolható. nyomelemhiánnyal. Húsa tömött. ellentétben a rozsdafoltossággal. A szakemberek magyarázzák túltrágyázással. Közepes termőképességű. 125 . jó minőségű. nem valószínű. Gumója középnagy vagy nagy. Fiziológiai okát még nem tisztázták. Termesztett fajták Hegykői Lombja tömör. Magyar táj­ fajta. mind házikerti termesztésre egyaránt javasolható fajta. A konzervkészítésnél „blanchirozással” oldották meg ezt a kérdést. nincs semmi befolyása az ízre. A hőmérsélet emelkedésével ez a folyamat meggyorsul. sötétzöld levelei dúsak. stb. Mivel a specifikus zellerízkomponensek a rozsdafoltosságot okozó illó olajokhoz van­ nak kötve. fehér színű. Schuphan már 1937-ben kimutatta. felálló. csak talp­ gyökereket fejleszt. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. szabályos gömb alakú. tompa fényű. de 0 °C-nál és 87 °C felett a színeződés megszűnik.

126 . vagyis lombra nem kiegyenlített. Elterülő és felálló egyaránt előfordul benne. üregesedésre nem hajlamos. Inkább a kelet-magyarországi te­ rületekre ajánlható. oldalgyökerei nincsenek. rostossága közepes. csak talp­ gyökerei. Gyökérzete közepesen erős.Hegykői fajta (Fotó: Hanzséros P.) Monostorpályi Lombja sötétzöld színű. Terméshozama közepes. kissé meg­ nyúlt gömbalak. tömöttsége. aránylag kevés. Húsa fehér. a feketedésre való hajlama a főzésnél kicsi. Nem egységes lombja miatt csak ásórendszerű gépekkel szed­ hető. A gumó alakja kicsi vagy középnagy. Tárolhatósága és betegségekkel szem­ beni ellenállósága szintén közepes. felülete sima. Magyar tájfajta.

Imperator fajta (Fotó: Hatasiros P.)

Imperator Lombja középzöld színű, durva, nagy. A levélnyél hosszú. Gumóalakja nagy, gömbölyű, alul kissé kiszélesedő. Felülete rücskös. Húsa sárgásfehér, üregesedésre kissé hajlamos, feketedésre való hajlama a főzésnél közepes. Gyökérzete oldalgyökérképzésre hajlamos. Erős talpgyökerei van­ nak. Nagy hozamú, talaj és tápanyag szempontjából kevésbé igényes, mint pl. a Hegykői vagy az Alabástrom. Szeptoriára kissé hajlamos. Tárolhatósága jó, nagyüzemi termesztésre ajánlható. Nyűvőgépi szedésre is alkalmas, dús, nagy, felálló lombja miatt. 127

Frigga Lombja közepesen nagy, középzöld színű. Gumója közepes nagyságú, gömbölyű vagy kissé megnyúlt gömb. Felülete sima vagy enyhén rücskös. Szép fehér, jó minőségű húsa van. Üregesedésre való hajlama kö­ zepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama aránylag kicsi. Talpgyökerei finomak, kicsik, közepesen dúsak. Oldalgyökere nincs vagy nagyon kevés. Hozama közepes, jó minőségű fajta. Igényes a talajjal és a táp­ anyaggal szemben. Tárolhatósága jó. Betegségekkel szembeni ellen­ állósága közepes. Gépi szedésre alkalmas.

Frigga fajta (Fotó: Hanzséros P.)

128

Alabástrom fajta (Alabaster) (Fotó: Hanzséros P.)

Alabástrom Lombja nagy vagy közepes nagyságú, középzöld színű. Középnagy gumója gömb vagy kissé lapított gömb. Alul kissé szélesedő. Felülete enyhén rücskös. Húsa sárgásfehér, alabástrom színű, amely már külső színén is észrevehetően világosabbá teszi a gumót és ezzel elüt a többi, álta­ lában szürke színű zellerfajtáktól. A hús minősége finom, de hajla­ mos az üregesedésre. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Erős, dús talpgyökérzete van. Oldalgyökere egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés. Hozama közepes. Finom húsú, jó minőségű fajta. Igényes a talaj­ jal és a tápanyaggal szemben. Tárolhatósága jó, betegségekkel szem­ beni ellenállósága közepes. Gépi szedésre alkalmas. Egyes típusai nyűvőgéppel is szedhetők. 129

Invictus fajta (Fotó: Hanzséros P.)

Invictus Lombja középzöld, tömött, elterülő. Alsó levelei elfekszenek a tala­ jon. A levélnyél hossza 13—16 cm. A gumó nagy vagy középnagy, gömbölyű vagy megnyúlt gömb alak. Az alapnál homorú, illetve boltozatos. Felülete sima vagy eny­ hén dudoros, színe halvány sárgásbarnás. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör. Főzésnél a feketedésre való haj­ lama kicsi. Üregesedésre való hajlama szintén kicsi. Gyökérzete mélyen ülő, finom és kevés. Csak talpgyökerei vannak. Érzékeny fajta, hozama erősen függ a helyi termesztési viszonyok­ tól, tehát ingadozó. Szeptoria-ellenállósága közepes, tárolhatósága úgyszintén. Csak ásórendszerű géppel szedhető. 130

Roka Levelei középzöldek, tömöttek és felállóak. A levélnyelek hossza 12—18 cm. Gumója középnagy, nagy, félgömb alakú. A felső része felé el­ keskenyedik, és hasonlóan a Magdeburger Markthoz, az alapon kis­ sé szélesedik és erősen dudoros. Húsa sárgásfehér, tömör vagy közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély, vagy esetleg közepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama közepes. Erős talpgyökerei vannak, a gyökérberakódása egészen mélyen van, vagy esetleg a gumó egynegyedéig rakódik be. Középkötött talajokra alkalmas, hozama hasonló a Magdebur­ ger Markthoz. Szeptoria-ellenállósága, valamint tárolhatósága is jó. Besta Középzöld színű, nagy, dús lombú. Lombozata nem kiegyenlített, felálló és elterülő egyaránt. Hajlamos a sarjadzásra. Levélnyélhoszsza 9—14 cm. Gumója középnagy, lefelé, az alap felé szélesedő, csaknem há­ romszög alakú. Felszíne sima vagy enyhén dudoros. Húsa fehér, sárgásfehér, szép színű fajta. Tömör, üregesedésre való hajlama csekély. Feketedésre való hajlama is minimális. Aránylag kevés vagy közepes és finom gyökérzetű. Csak talpgyö­ kerei vannak és egészen a gumó alsó részén, mélyen ülnek. Közepes hozamú, jó minőségű fajta. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. Rodeo Lombja nagy, középzöld színű, közepesen tömött, elterülő. Levélnyélhossza 12—15 cm. Gumója középnagy, az alap felé kiszélesedő vagy félgömb alakú. Felszíne sima vagy kissé dudoros. 131

fényes. Gumója nagy. de hajlamos az oldalgyökérképzésre is. üregesedésre való hajlama nagyon kicsi. Lombja nagy. Nagy hozamú fajta. félgömb vagy meg­ nyúlt gömb alakú. il­ letve közepesen erős. időnként kissé laza. Gyökérzete dús. Lustra Lombja sötétzöld. mind nyűvőgéppel szedhető. Szeptoria-ellenállósága és tá­ rolhatósága jó. hogy könnyen taplósodik. Szeptoria-ellenállósága. tárolhatósága jó. az idősebb levelek elfekszenek a talajon. mélyen ülő. Feketedésre kö­ zepes hajlamú a főzésnél. A hús színe sárgásfehér. tömött. Feketedésre való hajlama cse­ kély. Mind ásó-. Sárgásfehér. Mélyen ülő talpgyökere van. Oldalgyökerei nincsenek. Ásórendszerű géppel szedhető. gömb. A levélnyél 7—10 cm hosszú.Húsa fehér. Feketedésre való hajlama csekély. legfeljebb eny­ hén dudoros. fényes. Jó minőségű fajta és szedése is könnyű. közepesen tömör. de hátránya. Üregesedésre való hajlama csekély vagy közepes. tömörsége közepes. A levélnyél hossza 10—12 cm. Szep­ toria-ellenállósága közepes. Üregesedésre való hajlama csekély. Finom gyökérzete aránylag kevés vagy közepes. Gyökérzete mélyen vagy középmagasan ül. és az alap felé kissé ki­ szélesedik. sárgásfehér. finom. Nagy vagy közepes hozamú fajta. Magdeburger Markt Sötétzöld. Aránylag jól tárolható. A gumó nagy vagy közepesen nagy. vagy közepes. Közepesen durva. gömb vagy félgömb alakú. mert a gumók eléggé kiállnak a földből. felálló. Felszíne csaknam teljesen sima. A gyökerek körül enyhén dudoros. finom húsú. . Hozama megfelelő. A levelek közepesen felállóak. tömött levelű.

Gumója középnagy. A gyökérzet a gumó alsó harmadáig. Tárolhatósága közepes. kissé vagy erősebben hajlamos az ürege­ sedésre. Hajlamos a szeptoriára és a rozsdára is. félgömb ala­ kú. Csak ásógéppel szedhető. Gyökérzete erős. feketedésre való hajlama közepes. Nagy hozamú. illetve középzöld lombja elterülő. 133 . A gumó alsó harmadában helyez­ kedik el. inkább lapos. A gumók középnagy.Oderdörfer Nagy. fehér vagy barnás. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága jó. A legnagyobb gumójú fajták egyike. felálló lombozatú. Húsa szürkésfehér. de hajlamosak a megnyú­ lásra. de betegséggel szemben nem ellenálló. félgömb alakúak. de erőteljes lombozata van. Feketedésre való hajlama közepes. üreges. Nyűvőés ásógéppel szedhető. durva és dús gyökere aránylag magasan berakódott. Húsa sárgás. Feketedésre való hajlama közepes. Levélnyélhossza 8—11 cm. Felszínük erősen dudoros. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Hozama közepes. néha a közepéig is berakó­ dik. felszíne dudoros. illetve tömörségű. Levélnyelének hossza 6—12 cm. sötét-. tömör. Prágai óriás Sötétzöld fényes. közepesen tömött és kissé elterülő. mint gömbölyű. Wiener Marki Világoszöld. A levélnyél hossza 8—13 cm. dús. Inkább lápi talajokra alkalmas. Közepesen durva és közepesen dús vagy dús gyökerű. dús. Ásógéppel szedhető. Húsa sárgásfehér színű. dús. Felszíne du­ doros vagy erősen dudoros. Köze­ pesen pudvás. közepes minőségű. Hoza­ ma közepes. üregesedésre való hajlama kicsi. sárgászöld. A gumó gömb. Erős. durva.

Túltrágyázás következtében a lombozat rövid. törékeny szárú és mélyzöld színű lesz. ha szervesanyag-tartalma jó. hanem fejtrágyaként több adagban adjuk.Termesztéstechnológiája Talajigénye A mélyebb fekvésű öntés. és inkább savanyú kém­ hatású műtrágyákat használjunk. akkor se kerüljön a zeller a vetésforgóban 1—2 évnél távolabb a szerves trágyázás évétől. hogy a zeller egyike a környezeti és termelési tényezőkre leginkább reagáló zöldségfajoknak. Ezért lehetőleg a N-műtrágyát ne egy adagban. A szakkönyvek a zeller talajigényé­ vel kapcsolatban az „üde” talaj kifejezést használják.5—7. Mészhiányra érzékenyen reagál. A pH-igénye 6. Ebből következően a zeller alá lehe­ tőleg szerves trágyát adjunk. Amennyiben erre nincs mód. Tápanyaghiány következ­ tében a lomb kicsi.5 között van. A túl savanyú és túl lúgos. valamint a lúgos kémhatású műtrágyákra. Ennek pedig egyik előfeltétele a szerves trágyázás. Márpedig a talaj akkor üde. A zeller NPK-felvételével kapcsolatban Tylor és Lorenz (1962) végeztek vizsgálatokat. A tápanyaghiány is és a túltrágyázás is. különböző szimptómákat idézhet elő a zeller lombozatán. 134 . A magas talajvízszintű területeket sem kedveli. amely nagy. ha a talajt kellően trágyázni és öntözni tudjuk. ahol a talaj­ ban elegendő nedvesség és tápanyag van. valamint a túl kötött és túl laza homok­ talajok kivételével mindenütt termelhető zeller. amely elsősorban a túl­ zott műtrágyaadagok következtében jelentkezhet. de érzékeny a talaj nagy sótartalmára. Sótűrő növény. és az idősebb levelek elsárgulnak. szétterülő lesz. A nagyobb terméshozamok és a gazdaságos termelés érdekében érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt. Talajigénnyel függ össze tápanyagigénye is. Megállapításaik szerint a zellernek a nitro­ génre és foszforra a tenyészidő egész folyamán szüksége van. míg káliumot csak a tenyészidő vége felé vesz fel.és láptalajokon fejlődik jól.

akár Borax formában. Zellert zeller után vagy gyökérzöldség után termeszteni nem aján­ latos a kórokozók elszaporodása miatt. egyenet­ lenül trágyázott talajon nagyon alacsony terméshozamot ad. akkor ezt a zeller alá elsősorban 135 . Ennek előfeltétele a talaj kielégítő szervesanyag-tartalma.Vetésforgó A zeller igényes növény. Ezért célszerű a talajvizsgálatok után meghatározni a kiszórandó trágya mennyiségét. 250 q/ha termés eléréséhez szükséges NPK-tápanyag: N 150—180 kg/ha két-három részletben. amely után az őszi mélyszántás elvégezhető. a másodikat júliusban. A harmadik adag nitrogénműtrágyá­ val K2Ot adhatunk fejtrágyának legalább 150—200 kg/ha mennyi­ ségben. K20 240—300 kg/ha kétharmadát július második felétől au­ gusztus elejéig fejtrágyának. A műtrágyaadagok mennyisége függ a talaj tápanyag­ szintjétől. ezért a nitrogénműtrágyát három egyenlő adagban szórjuk ki. jó szerkezetű talajon adja a maximális hoza­ mot. Ezen a téren nagy eltérések mutatkoznak. amelyet a növényvédő szerekkel együtt lombtrágyaként permetez­ zünk ki akár Wuxal. Előveteménye olyan kultúra legyen. A zeller humuszos. Nemcsak jobb táperőben levő talajt hagy maga után. a gyengén. de mivel a talaj magas sókoncentrációjára érzékeny. Tápanyagellátása A zellernek a vegetáció egész folyamán szüksége van nitrogénre. A nyomelemek közül a zeller számára legfontosabb a bór. Az első harmadát palántázás előtt. P205 60— 80 kg/ha. a tenyészidő folyamán legalább három alkalommal. Különösen az olyan tápanyagigényes növény. tápanyagban gazdagabb talajt is kíván. Ha a jónak mondható szervesanyag-tartalmat az eddigi trágyázási rendszerünkkel nem tudtuk elérni. Célszerű az öt-hét éves vetésforgó. mint a zeller. a harmadikat pedig augusz­ tusban. hanem jobb. mint a petrezselyem vagy a sárgarépa.

5 cm mélységre a vetőmagot. Szórt vetéssel hasonlóképpen. Tudvalévőén az istállótrágya hasznosulása az első évben 40—50%. A vetőmagszükséglet hektáronként 8—10 dkg. egyenletes. KzO 95 kg.és tőtávolság esetén ablakon­ ként kb. A tavaszi talajmunkával pedig sima. amelyből a N 30—35%-ban. P205 25 kg. Ha a vetésünk túl sűrű. Ablakonkénti magszükséglet 1. pl. Ezt megoldhatjuk az ágyak beöntözé136 . a kikelt növénykéket az első lomblevelek megjelenése után ritkítsuk ki 1—2 cm-es tőtávolságra.5 g. A melegágyak.2—0. rögmentes vagyis gépi ültetésre alkalmas talajfelszínre törekedjünk.0—1. A zeller a csírázáshoz sok vizet kíván. március elején vessük el melegágyba 0. hogy a magvetésünk ki ne száradjon. amelyet előzőleg csáváztunk (TMTD.Vethetünk sorba és szórva. Talaj-előkészítése. ezért ügyeljünk arra. a talaj táp­ anyagtartalma és az adandó műtrágya függvényében. 1200—1500 jó minőségű palántát kaphatunk. a melegágyi ablak­ szükséglet 60—70 db hektáronként. vetése Alapja az őszi mélyszántás. Ellenkező esetben az ültetési mélységet nem tudjuk betartani. Február végén. illetve a magvetés vegyszeres gyomirtását köz­ vetlen vetés után végezzük el. A csírázás elősegítése és a nedvesség megőrzése céljából a mag­ vetést az ablakok alatt fóliával betakarhatjuk. a P205 24—26%-ban. tőzeges talajon emeljük meg a foszfor és kálium arányát a N rovására. Falisan).istállótrágyázással pótoljuk: 4—500 q hektáronként. A ható­ anyagarányt természetesen eltolhatjuk a tápanyagszintnek megfele­ lően. a K20 pedig 79—80 %-ban jelent felvehető táplálékot a növény számára. Az átlagos 5—6×1—2 cm-es sor. de elérhető 2000-es tőszám is. mert a pikírozás — nagy kézimunka-igénye miatt — nem gazdasá­ gos. 100 q zellertermés eléréséhez szükséges NPK-hatóanyag kg-ban: N 65 kg.

: Hegykői Frigga Wiener M.: Imperator Prágai óriás Riesen Alabaster Magdeburger M.és tőtávolság­ tól. A másik megoldás. illetve kiszámított vegyszermennyiséget (Merkazinból 0. figyelembe véve a gumók nagyságát és hozamképessé­ gét. 80—100 ezer tő/ha 70—80 ezer tő/ha 137 .sével együtt is. de a magvak beöntözése is kielégítő legyen. pl. Az ablakonként megengedett. pl. amikor először beöntözzük az ágyakat és utána permetezzük ki a vegyszert. Kiültetésre 3—4 lombleveles és 12—15 cm hosszúságú palánták alkalmasak. A hektáronkénti növényszám függ az ültetési sor. hogy ablakonként csak a megengedett vegyszermennyiség jusson. A nagy területegységnyi hozam eléréséhez a helyes növényés művelési. A sortávolságot befolyásolja a gépesítés. illetve tőtávolság döntő jelentőségű. Alabástrom 100—120 ezer tő/ha Középnagy—nagy gumójú fajták. amely általában 18—20 cm. illetve a művelés. a fajtára vonatkoztatott optimális növényszám a következő: Közepes gumónagyságú fajták.: Invictus Róka Lustra Nagy gumójú fajták. A tőtávolság csökkentésének ha­ tárát a gumó és a lomb nagysága is megszabhatja. A gépesített technológiához ajánlható 50 cm-es sor­ távolságnál. Ültet­ hetünk egysorosán. ikersorosan. pl.5 g/ablak) a permetezőgéppel úgy permetezzük ki.

a Hegykői zeller is. A vegy­ szeres gyomirtást állományban szükség szerint megismételhetjük. Preemergensen — melegágyban 0. Vegyszeres gyomirtása Szabadföldön kiültetés előtt kontakt gyomirtó szerekkel is elvégez­ hetjük a gyomirtást. 138 . június első heti kiültetését gyors fejlődésükkel még behozhat­ ják. Ilyen pl. 4 soros. Palántázógépek: UPK—6-os. területteljesítménye 0.5 g ablakonként. területteljesítménye 0.4—5. A fontosabb technikai adatok és az alkalmazható vegyszerek a következők: Kontakt gyomirtó szer: Gomex. mint amilyen mélyen a meleg­ ágyban voltak. Merkazin. Legkésőbb június elejéig azonban fejezzük be. Dózis: 3. Prometrin gyomirtók: A—1114. június eleji ültetésből nem adnak megfelelő terméshozamot.8 ha/10 óra. A palánták lehetőleg olyan mélyre kerüljenek a talajba. Gramoxone. másrészt a késői ültetésből a lerövidült vegetációs idő következtében nem kapunk megfelelően fejlett gu­ mókat. ugyanakkor az Imperator.2—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. hogy a fajták közötti tenyészidő-különbségeknek gyakorlati jelentősége alig van. Függetlenül attól.6 ha/10 óra. Ha mechanikai eszközökkel munkáljuk el a talajt és egyúttal ki is irtjuk a gyomokat. illetve állományban 2. TP—4-es. minél jobban megközelítjük ezt az optimális mélységet.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. kiültetés előtt és után. Annál nagyobb és formára kiegyenlítettebb gumók fejlődnek. Az egyenletesen és jól elmunkált sima talajon palántázógéppel ültethetünk. a Frigga május végi. A palántázógép tárcsájába egyenletesen behelyezett pa­ lántákat a gép egyenletes mélyen ülteti ki.A palánták kiültetése Kedvező időjárás esetén április végén vagy május első felében ültes­ sük. 6 soros. akkor a további vegyszere­ zéssel várjuk meg a palánták begyökeresedését (1—2 hét). mert egyrészt a palánták túlfejlődnek. egyes fajtáink a késői.

Kapálás. Linuron gyomirtó: Afalon. Növényápolása Fejtrágyázás. amikor még a 2—4 leveles fejlettségi állapotot nem haladták túl.. szeptemberi csapadék elegen­ 139 . végére esik. állománykezelésre. Termesztett fajtáinknál tenyészidőben nagy eltolódások nincsenek. A kiültetett palántákat feltétlenül be kell iszapolni. hogy a szerek hatékonyságát zavarnánk. Eső vagy öntözés után sorközlazítást végezzünk az összetömődött talaj fellazítására.3—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. illetve sorközlazításokat a 4. elvégez­ hetjük anélkül.5 +0. Állományban a magról kelő egyéves gyomokra 2%-nál több humuszt tartalmazó talajon fejti ki jól a hatását. Szedésük mindenképpen ősz elejére. Általában egy hónap. Dózis: 2. hogy milyen tenyészidejű fajtát termesztettünk. A felsorolt szerek hatása a csapadéktól és az öntözéstől függően kettő. A kapálásokat. Betakarítása A betakarítás kezdete bizonyos mértékig attól függ. amikor a vegyszerek a csapadék vagy öntözés hatására 2—3. A zeller fő növekedési periódusa augusztus elejétől október vé­ géig tart.A gyomnövények ellen akkor hatásos. héttől kezdődően.7 kg/ha 5—600 1 vízben. illetve a 6. Kritikus hónapok öntözés szempontjából a június. később 4 cm-re lemosódtak. 1. július és augusz­ tus eleje. Szerkombináció: Merkazin—Afalon. Öntözés. esetenként 30—40 mm vízmennyiséggel. A tápanyagellátásnál leírtak szerint. Normális időjárási viszonyok között az augusztus első felében adott öntözés és az ősz eleji. kettő és fél hónap. A későbbiek folyamán — az időjárástól függően — legalább három öntözést tervezzünk be. figyelembe véve a vegyszeres gyom­ irtást.

mert a gumók a szedési időre nem érzékenyek. illetve közepes nagyságú fajtákkal kezdjük a szedést és a nagyobb gumójú fajtákkal fejezzük be.4 . A foko­ zottabb gépesítést segítik elő a burgonyakiszedő gépek. az E—660-as. . négy-öt napon át tartó ugyan­ ilyen hideget. addig a rövid ideig tartó . . Ásóval ma már csak házikertekben szedik a zellert. A kisebb. amikor a zellertermés kialakul. A zeller kiszedésének ideje kedvezőtlen körülmények. Ez az időszak.5 °C-ot károsodás nélkül tűrik. illetve fagyot.) 140 . különösen a lombjától megfosztott zeller komoly fagykár nélkül nem viseli el. esetleg tárolási nehézségek miatt elhúzódhat. mint pl. Ezek után is a kiszedett zellert kézzel kell lombtala- EM—ll-es szedőgép zellerszedés közben (Fotó: Hanzséros P. vagyis a gyökérkiemelő ekével meglazított. illetve kiszántott zellert kézzel kupacokba dobálják. majd helyben meg is tisztítják. A huzamos.dőnek bizonyul a jó gumóképződéshez. Amíg a lombjuk takarja őket. Sok termelő­ üzemben alkalmazzák azonban az ún. . félgépesített megoldást.

6%). Teljesen gépesített a szedés az NDK. Teljesen lombtalanít és további tisztításra csak a gyökérzet marad hátra. A holland VICON zellerszedő kombájn 50 HP-s traktorral üze­ mel. illetve gyökérzöldségkombájnnal vagy a zellerszedő adapterrel el­ látott holland VICON cukorrépaszedő géppel. A gép megfelelő műszaki kiszolgálás mellett elenyésző sérülési százalékkal dolgozik (4. Zeller­ szedéshez használható fejelőszerkezettel és anélkül is. Munkavégzése. A fejelőszerkezetet úgy lehet beállítani. Mivel a gép nyűvőrendszerű.5—5 km/óra.3—5. ez is ásórendszerű gép. s mint a cukorrépaszedő gépek. csak azok a fajták szedhetők vele. közvetlen 141 . hogy csak a gumó felső. területteljesítménye kb. A gép munkasebessége 2.VICON zellerbetakarító gép (Fotó: Szepes L. 1 hektár.) nítani. Az EM—11-es gép ugyanolyan jól alkalmazható és beállítható a zeller. mint a sárga­ répa és a petrezselyem szedésére. EM—11-es sárgarépa-. amelyek lombja leg­ alább 15—20 cm hosszú és nem fekszik el a földön. módszere és mű­ szaki adatai megtalálhatók a sárgarépánál.

A lombtalanító szerkezettel ellátott kombájnoknál is hátramarad a gyökérzet tisz- V1CON típusú zellertisztitó gép (Fotó: Szepes L. Ha nem sáros talaj­ ról szedjük a zellert. A fejelőszerkezet helyett a lombtalanító szíjtárcsák is felszerelhetők. mind a gyökereket kézzel. illetve vágjuk le. amelyek a haladási irányra merőlegesen forogva verik le a lombot a zellerről.8 ha tízórás műszak alatt. Tisztítása A teljes kézi és a félgépesített szedéseknél mind a lombot. késsel tisztítjuk. teljesítménye 1.) 142 .a lomb alatti részénél vágja le a lombot. miközben a felhordón a láncok kö­ zött a föld és egyéb szennyeződések kihullanak. A gép egyszerre két sort lombtalanít és szed. A kiásott gumó földestül a láncos felhordószerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira esik.4—1. Haladási sebessége megegyezik az EM—11 -ével. a pótkocsira kerülő gumók aránylag tiszták lesznek.

a relatív páratartalom pedig 95—98%. A tenyészidő folyamán a nem folyamatos vízellátás. kemény húsú. Tárolása Szakszerű tárolás a megfelelő fajta kiválasztásával kezdődik. Mindkettő elsősorban a szöveti szerkezetre hat. tárolásra alkalmassá tételük sok munkát vesz igénybe. Prizmákban. azonfelül nagyon lé­ nyeges fajtakövetelmény a gömbölyű gumóalak és kevés vagy köze­ pes mennyiségű gyökérzet. egyoldalú tápanyagellátás. teljesítménye kb. üregesedésre erősebben hajlamos fajták. de kedvező fel­ tételek mellett a kiszolgáló személyek száma felére is csökkenthető. A közvetlen kiszedés előtti hosszan tartó csapadékos időjárás kö­ vetkeztében a gumók teleszívódnak vízzel. a nem megfelelő vízellátás. hogy a kombájn a lombtalanításnál lehetőleg semmi vagy kevés lombot hagyjon a gumón. könnyebben rothad. amelyek tárolásunkat bizonytalanná tehetik. Az optimális tároló. Terme­ lésben a nem kiegyensúlyozott. Villanymotorral üzemel. Könnyebben fonnyad. így a hőmérsékletingadozásra is. Az egyoldalú táp­ anyagellátás rendszerint a túlzott nitrogénadagolásban vagy bórhiányban jelentkezik. Ilyen kedvező feltétel. Az ehhez szükséges hőfok 1—2 °C. amelyben a zellert szinte a minimális veszteséggel és a kívánt ideig tudjuk tárolni. hagyományos módszerrel is tárolha143 . finomabb szerkezetű zeller ugyancsak érzékenyebb minden külső behatásra. Kiszolgálásához általában hat személy szükséges. Na­ gyobb szárazanyag-tartalmú. A sáros talajból szedett gumók nehezen tisztíthatók. szerkezetileg fellazulnak és ezáltal gyorsabban fonnyadnak és rothadnak. amelynél egy fémlécekből kiképzett forgó hengerhez acélrugók által hozzányomott kések vágják le a lécek közül kiálló gyökérzetet. valamint a kedvezőtlen talajviszonyok azok. mint a taplósságra.títása. tömör gumójú fajták könnyebben tárolhatók. vagyis a hosszabb ideig tartó szárazság esetén a talaj víztartalmának csök­ kenése utáni öntözés okozza vagy fokozza a gumók üregesedését. A finomabb húsú. a hűtőház. Erre a célra ajánlható tisztítógép a holland VICON típusú zellertisztító. 10 q/óra.

és a prizma hőmérsékletét tartani tudjuk a kellő hőfokon. nedves ho­ mokkal rétegezve. 5—10 kg-os tételekben. cementre soha ne tegyük. annak specializálása mellett. négy-öt hónapon át is eltarthatjuk így az igényes zellergumót. addig a teljesen gépesített termelésnél gépi tisztítással egybekötve ez csak 11—13%. A zellergumó tárolásánál különösen jól beváltak a fólia zacskók. illetve a rothadásnak a lehetősége fenn­ áll. a félgépesített művelés­ nél 34—40% körül van. Ez esetben a hűtőtárolóban gondoskodjunk a megfelelő hőmér­ séklet visszaállításáról. Az előzőleg lombjától és gyökerétől meg­ tisztított zellerrel megtöltött zacskókat padlóra. ha megfelelő gondossággal készítjük elő a zellert. a kórokozók elterjedésének.tünk sikerrel. Ellenben az egységnyi élőmunka-ráfordítás az. (Tárolási mód részletesen a sárgarépánál. Ha a hőmér­ séklet akár a hűtőtárolóban. Míg a kézi művelésnél az élőmunka az összköltség 85 %-át is eléri. Olyan pincékben vagy kamrák­ ban. Földre.) Kisüzemi. csakis gépek. amely a gépesített technoló­ giát kifizetődővé teheti. Termelésünk olcsóbbá tétele. gép­ rendszerek jobb kihasználhatóságával és ezáltal a géptípusok szá­ mának csökkentésével válik lehetségessé. Termelési költségei A kézi és gépi művelés bruttó költsége között lényeges különbség alig van. 30—40 dkg-os gumóátlag és 240—250 q hektáronkénti termés­ hozam — a megfelelő fajták kiválasztásával. akár a prizmákban a 4 °C-t meghaladja. 144 . a gépek tekintélyes ára. ezáltal kihasználhatóságuk is fokozott. így az amortizációs és egyéb költségek csökkenthetők. vagy prizmákban a sárgarépánál leírt módon. a jelentős üzemelési és amortizációs költségek miatt. a technológiai köve­ telmények betartásával — az a hozam. polcra állítva rakjuk fel. ami a teljes gépesítés általánossá tételét igényli. A zeller termesztéséhez felsorolt gépek több zöldségfélére alkalmasak. a prizmákat viszont a lehetőségekhez mérten gyorsan szedjük szét. háztáji termelésnél tárolhatunk pincében. amelyeknek hőmérséklete télen nem megy fagypont alá és nem melegszik fel meleg. napos időszakban sem 7—8 °C fölé.

anélkül. a fagyok beállta előtt. Vetése. Az ekével kiemelt és kézzel ku­ pacokba dobált dugványokat tisztíthatjuk a helyszínen. a lomblevelek aljára rakhatják és rakják is petéiket. hogy a gumót megsértenénk. hogy mind átteleltetésre. Míg az árura termelt zellert igyekszünk február végén. mint az áruzellert.. november elején. mint pl. Utána csak a szívleveleket hagyjuk meg és a többit körülötte lefejtjük. Ennek érdekében a műtrágyaarányt a foszfor és kálium irányába toljuk el a nitrogén rovására. Tápanyag­ igényével kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk. sem más ásórendszerű gépek konstrukciójuknál fogva nem alkalmasak dugványszedésre. Melegágyba ugyanúgy vetjük. amelyek ott áttelelnek. Talaj-előkészítése. június első hetére jól fejlett palántákat kapunk. vagy tisztí­ tásra behordhatjuk a prizmákban előkészített helyre is. A tőleveleket 2—3 cm-es csonk visszahagyásával levágjuk. szilárd állományú dug­ vány biztonságosabb. Szedése. A vetés idejével azonban nem kell sietnünk. esetleg túlfejlődött taplós gu­ mók. amikor is az összműtrágya mennyisége 9—10 q/ha. 145 . Sem bur­ gonyaszedők. addig a dugvány­ nak termelt zellert később is vethetjük. Ott a kifejlődő lárvák befúrják magukat a gumókba. és gyakran csak azt vesszük észre. mind maghozásra a kisebb. Ez a munka nagyon fontos.Magtermesztése Dugványtermesztése Talajigénye. a palánták kiültetésének módja. Szedhetjük kiemelőekével vagy EM—11-es kombájnnal. A hegeket. mert a kártevők. vegyszeres gyomirtása és növényvédelme teljes mértékben megegyezik az árutermesztésnél elmondottakkal. A március végi vetésből május végére. vagy 1:3:6. simára kapar­ juk. a kis há­ zilégy stb. és utána tavasszal a gumókkal a szántó­ földre kerülnek. Az NPK-hatóanyagarány tehát 1:2:4. mint a nagy. Megegyezik az árura termelt zellerével. hogy a magszárba indult zeiler fonnyadni kezd és kirothad. március elején elvetni. növényápo­ lása. Ideje október.

Ki­ szedjük a repedt. mint a többi gyökgumós. prizmázás előtt a gumókat kosarakba rakva mártsuk meg. amelyek alakra nem megfelelőek. A szedő­ szerkezet megfelelő mélységre. majd a gumóknak sártól és szenynyeződéstől való megtisztítása. sérült. vagy a kora tavaszi első rajzáskor — április közepétől kezdődően —. valamint levélszínben. Ezeket természetesen ki kell szedni. mert a zeller sokkal érzékenyebb. Mindenesetre. azt is ki kell dobni. és legalább egy percig hagyjuk is benne az elő­ zőleg elkészített rovarölő (Wofatox. Eltérő egyedeket találhatunk levélállásban. ha találunk ilyen töveket. A válogatást és tisztítást nagyon gondosan végezzük és lehetőleg ne dobáljuk a gumókat. Mindezek elvégzése után. amelyeknek lombja eléggé tömör és nem fekszik el a földön. Természetesen a dugványokat ugyanúgy át kell tisztítani.A Kertészeti Egyetem Növényvédelmi Tanszékével együttesen végzett vizsgálataink egybehangzóan igazolják.) és gombaölő (réz­ tartalmú) szer oldatában. lerakott petékből kifejlődött lár­ vák fúrják be magukat a gumóba és okozzák a gumók rothadását. Még a dugványok kiszedése előtt szelektáljuk a növény lombját. 146 . Ennek elkerülésére ajánlatos a szívlevelek körül a lomblevelek hegének alapos levakargatása. 50—60 cmnél nem magasabb prizmákba öntögetve megszikkasztjuk és utána prizmázzuk (lásd sárgarépa). és hamarabb rothad. mint ahogy azt az elő­ zőekben leírtuk. Az EM—11-es kombájnnal is szedhetjük a dugványokat. vágott vagy kiszakadt szívlevelű gumókat és azokat is. de lehetséges. ezért csak azokat a fajtákat szedhetjük vele. A gép nyűvőrendszerű. Nem szükséges. Szelekció. A fel­ szedett dugványokat tárolás előtt már tisztításkor osztályozzuk. A gumók vagy már az ősz folyamán befertőződtek a kártevők által a levelek tövébe rakott petékkel. illetve magasságra állításával a kés­ dobok is megfelelő magasságban tépik le a lombot. hogy a magszárba indult gumók kirothadása másodlagos fertőzés következménye. de ajánlatos a gyö­ kérzet visszakurtítása is. Felmagzás első évben nálunk még nem fordult elő. minden sérülésre. majd a levet jól lecsurgatva. Tinox stb. tömöttségben és nagyságban.

sőt egyes években egyes fajták iránti igényt. Magtermő év Talajigény.vagy jó minőségű barna homoktalajt válasszunk ki a dugványainknak. az évi dugványszükséglet 100 q-nál nem lagyobb. Meg kell jegyeznünk. Több éves vizsgálat és megfigyelés szükséges azonban ahhoz. Talaj-előkészítés. import­ ból fedezünk.Dugványok átteleltetése. A jövő útja azonban a dugványok tárolása eseté­ ben is a hűtőtároló. hogy a zellernek magas szaporodási hánya­ dosa van. ellentétben az áruzeller hűtőtárolásával. mint ahogy azt a sárgarépánál leírtuk. Az utóbbira vonatkozóan azon­ ban még kevés vizsgálattal rendelkezünk. A vetésforgóba lehetőleg az istállótrágyázás utáni első évben te­ gyük. melegebb fekvésű. a hazai vetőmagszükséglet kicsi (évek óta 9 q körül van). mint az előző évben. KzO 100—120 kg/ha őszi mélyszántás előtt. Magtermő évben a zeller könnyebb. Te­ rületünk morzsalékos. Ajánlott műtrágyamennyiségek hatóanyagban: N 60— 70 kg/ha fejtrágyaként. Exportunk nincs. hogy homokos vályog. szélmentesebb talajt kíván. Az ősszel mélyszántott talajt úgy munkáljuk el. Többnyire szabadföldi prizmákban vé­ gezzük ugyanúgy. Ennek a menynyiségnek prizmában való tárolása még nem okozhatott túl nagy gondot. P205 180—250 kg/ha őszi mélyszántás előtt. de tárolhatjuk a legkor­ szerűbb módon. mint az áruzellerére. Ajánlatos ezért. hogy a dugványok kiültetését géppel zavartalanul végezhessük. amelyek vetőmag-szaporításával nem foglalkozunk. sima felszínű legyen. hűtőtárolóban is. Természe­ tesen tárolhatjuk pincében homok között. lazább. hogy kiültetés után hogyan viselkedik a hűtőtárolóból kihozott dugvány. 147 . Eddigi tapasztalataink szerint a +1 °C és a 97—98% relatív páratartalom éppen úgy megfelel a dugványok tárolására is.

sorközkapálás után elvégezni. A tőtávolság 30—40 cm. akkor beöntözésre nincs szükség. amíg azt a magszárak kitördelése nélkül tehetjük. amelyről a tárcsákat leszedtük. Növényápolás. A kiültetési sortávolság 50—60 cm. Kapálás után végezzük el a vegyszeres gyomirtást. Legcélszerűbb a sorok végén. A művelendő sávok és a művelő utak szélességét a rendelkezésre álló erőgép és a permetezőgép munkaszélessége dönti el. ame­ lyet a palántázógépen ülő dolgozók általában be is tudnak tartani. mert ugyan­ arról a területről dupla mennyiségű magot nyerünk. amellyel az ültetéssel járó taposásokat is fellazíthatjuk. a sörnyitók által hasított barázdába könnyen berakhatók. Ilyen esetben pedig a mag jó része kipereg. kiültetni. de a hajtások még nem bújtak ki a földből. A gumók a jól előkészített talajba. amikor a dugványok gyökeresedése megindult. Ajánlatos a maghozó felkötözése. késői kiültetésnél kerülhet sor. hogy a gumók 1—2 cm-rel a föld felszíne alá ke­ rüljenek. vagyis a kiszáradás­ tól. és a tömörítőkerekek munkája is megfelelő lesz. Kiültetés után a sorokat felcsirkézzük. A huzalozást addig végezzük el. amíg a talajban ele­ gendő nedvesség van —. Nagyon lényeges a maghozók ültetésénél. mind anyagban megtérül. és így természetesen a felszín alá kerül a szívlevelek jó része is. így a két huzal között a maghozók állva maradnak. tökéletesen megoldható a zellermaghozók ültetése is. Ha sikerül a dugványokat idejében — március első felében. Erre csak száraz tavasz esetén. 148 . UPK—6). Kiültetés után. hogy a sorok a széli­ rányba fussanak. sorközlazítást végezzünk. ahogy a dugványok megeredtek. Termelőüzemekben ma már kézzel nem végezzük. a növények mindkét oldalára. meg­ felelő közökben levert karókhoz erősítve dróthuzalt kihúzni. Arra ügyeljünk. elveszik. hogy az addig prizmában volt gyenge szívleveleket védjük a napsütéstől. A be­ fektetés mind munkaerőben.Kiültetés. Ajánlatos művelőutakat hagyni a növényápolási munkák elvégzé­ sére. mert egy vihar vagy erős zápor — hasonlóan a gabonához — földre fektetheti az egész táblát. Vegyszeres gyomirtását legcélszerűbb a dugványok kiültetése után. mert bármely palántázógéppel (TP—4.

Aján­ latos karót szúrni közbül. Az érés jele. és akkor ismételjük meg az alsó határnál megjelölt menynyiséggel.5—5. augusztus eleje. HŰVÖS.0 kg/ha. Ha a gyomirtás valamilyen oknál fogva nem sikerül. szokványmagtermesztésnél pe­ dig 600 m.Ajánlott szerek: Merkazin. Az érés ideje általában július vége. A—1114 3. majd spárgá­ val körbekötjük. Izolációs távolság.3—3. amelyet 5—600 1 vízben oldunk.) 149 . A sarlóval vagy met­ szőollóval levágott magszárakat kis kévék­ be kötjük és utóérle­ lésre a táblán nyolcasával-tízesével összeállítgatjuk. Két különböző fajtájú maghozó tábla között elit és I. fokú szaporításnál 1000 m. amikor a magszárakon levő magvak felénél tapasz talhatjuk az érés jeleit. amíg a földből kihajtott maghozók elérik a 8—10 cm-es ma­ gasságot. akkor várjuk meg.2 kg/ha vagy Afalon 2. csapadékos Zellermaghozó tő (Fotó: Hanzséros P. Az aratást akkor kell kezdeni. A zel­ lermag egyenlőtlenül érik. hogy a magvak szürkésbarna színűek lesznek és eny­ he morzsolásra kipe­ regnek. hogy a szél fel ne borogassa az összekö­ tött kupacokat. Aratás. 350— 520 1 vízben oldva.

) nyarakon hordjuk be a kévéket szellős. 150 . illetve a kombájn tiszta­ ságára is. Ez a mennyiség néha a termés 25—30%-a lehet. mert a vetőmagvak értékét a gyommagvak nagyon le­ ronthatják. hanem a cséplőgép. Az átlagtermés 6—8 q/ha-onként. a szántóföldön óhatatlanul elpergő magot a ponyván felfoghatjuk. Nehéz. Ezért ügyeljünk nem­ csak a maghozó tábla. Magtisztítás. Cséplését kombájnnal végezzük. mert a magvak nagyon könnyen peregnek. Ha lassabb is az utóérés. Jól beállott és időben learatott tábláról 10—12 q/ha magot is kaphatunk. Az aratás csakis a kora reggeli órákban végezhető és a cséplőgép­ hez csak ponyvával bélelt pótkocsival hordjuk a kévéket. mert a magvak aprók és hasonló nagyságú gyommagvak szinte kiszedhetetlenek belőle. ahol letere­ getett ponyvákon két-két kévét egymásnak támasztva sorokban és sorok között utakat hagyva utóérleljük a magvakat. fedett szín alá.Zellermaghozó tábla (Fotó: Hanzséros P.

Magas a mészigénye is. amelyek csokrosan. Célszerű szaporítóládákba vetni és a kikelt növényeket üvegházba pikírozni. A szedé­ sét meg lehet nyújtani gördülős üvegházak áthelyezésével szabad­ földön is. Vetését február közepén kezdhetjük. Ha melegágyban neveljük elő a pa­ lántákat. de a halványítózeller nem hoz gumót. Lombját nem lehet megkülönböztetni a nagy lombú gumószelle­ rétől. Tápanyagigényé­ nél azonban a nitrogénen van a hangsúly. de hajtatni lehet üvegházban és fólia alatt. szemben a gumószeller káliigényével. zártan hoz­ zák levélnyeleiket és halványak maradnak. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban és Amerikában csak ezt a zellert termelik. azért a talajvizsgálatnak meg­ felelően a talaj mészhiányát pótolni kell. 30 x 30. de ne ké­ 151 . Talajjal szembeni igénye hasonló a gumószelleréhez. 60— 70 cm nagyságú levélnyeleit a tenyészidő végén megfelelő eljárással halványítani kell. és a palántákat április kö­ zepén ki lehet tenni szabadföldbe. A vetéshez szükséges hőmérséklet 18 °C. Természe­ tesen a szedést fagyokig elhúzhatjuk. Normális szabadföldi termesztésnél az első fejtrágyázást augusz­ tus elején.és tőtávolság 20 x 20 cm. ugyancsak rövid az el­ tarthatósága is. mint a retket.Halványítózeller Mind nálunk. akkor szeptember közepétől tervezett szedéshez április kö­ zepén vessük és június közepén ültessük szabadföldbe. Szabadföldi tenyészideje viszonylag rövid. szerves anyagban gazdag talajt kíván. és így július közepétől szedhető. különböző salátának vagy párolva készítik el. fóliával letakarni a kiszáradás ellen. Általában 9—10 hetes palántanevelési idővel számoljunk. majd szabadföldön 40 X 30 cm-es tenyészterület szükséges. A vetést tanácsos papírral. Vagyis laza szerkezetű. Franciaország és Olasz­ ország. Korai hajtatásnál üvegházakban a sor. A halványított levélnyeleket nyersen. Ezt az időt előcsíráztatott mag­ gal 8—9 hétre csökkenthetjük. a másodikat pedig szeptember közepén adjuk. Főbb európai termelő országok Belgium. gyökerei elágazók. későbbi ültetéseknél a tenyészterület mindig növekszik. Szabadföldi fő szedési ideje októberben kezdődik. Vannak fajták. mind a közép-európai országokban a halványító­ zellert alig ismerik.

Alfalfa mosaic vírus. Szedésüknél ügyeljünk arra. amelyeknél a levélnyelek szorosan. ha az öntözést elhanyagolják. Vegyszeres gyomirtása teljesen megegyezik a gumószellerével. amelyeket halványítani kell. A növény növekedé­ 152 . A halványításnak. A gyökereket a felszedett tövekről úgy vágjuk le. meleg időjárásnál előfordul. Először 10—15 cm-re húzzuk fel a földet a tövekhez. az Extra langer Goldgelber és az Englischer weisser. zártan fej­ lődnek és halványak maradnak. Van­ nak azonban fajták. Egy tő súlya hajtatásban legalább 500 g. Általában. hogy szalmával vagy más takaróanyaggal takarjuk le. Kisebb területen. A zeller betegségei A zeller vírusos mozaikfoltossága. az utolsót pedig a levél­ nyelek teljes magasságáig végezzük el. Az első kettő takarás nélkül is halvány lesz. míg a harmadik fajtát földdel takarni kell. a talaj kiszáradása után észleljük. összefüggően együtt maradjanak.5—2 cm vastag­ ságot.) A Cucumber mo­ saic és az Alfalfa mosaic vírus kárképére az jellemző. Ismertebb fajták: Golden selfblaching. Szá­ raz. amikor a levélnyelek elérték az 1. Fólia zacskóba csomagolva magakadályozhatjuk a gyors hervadást. hogy a levélnyelek meg ne sérüljenek. Ezt követően lép fel mint másodlagos fertőzés egy baktériumos rothadás. házikertekben halvá­ nyíthatjuk úgy. hogy a levele­ ken sárgászöld mozaikfoltok figyelhetők meg. hogy a szívlevelek feketére színeződnek. és a halványításkor két oldalról rá­ húzzuk a tövekre a földet. illetve a töltögetésnek egyszerű módja az. a szabadföldi tövek sú­ lya letisztítva pedig 6—900 g között piacképes. amikor a zellert már eleve baráz­ dákba vagy árkokba ültetjük.sőbb. mint a szedés kezdete előtt egy hónappal. Ezt a töltögetést 3 alkalommal végezzük. hogy a levélnyelek a levelekkel együtt csokorszerűen. Öntözésről minden­ képpen gondoskodni kell. 5—6 héttel a szedés előtt a levélnyelüket be kell takarni földdel. Szedéskor azoknak a fajtáknak. Halványíthatjuk felszedve és homokba rakva pincében is. majd a levélszélek száradni kezdenek. A második töltögetést 20—30 cm-re. Celery mosaic vírus. (Kórokozók: Cucumber mosaic vírus.

A Celery mosaic vírus jellegzetes kórképe a levelek érkivilágosodása. Legfontosabb ter­ jesztői a levéltetvek./(a nagy levélfoltosságot okozza). s benne elszórtan. kerek foltok mutatkoznak. piknídiumok jelennek meg. szklerotiniás rothadása. Septoria apiigraveolentis Dorogén (a kis levélfoltosságot okozza). apró fekete pontok. et Cav. piknídiumok talál­ hatók. [Kórokozó: Parsnip mottle vírus (lásd: a pasztinák vírusos tarka törpülése). A levelek elsárgulnak. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. botritiszes rothadása: megegyezik a sárgarépa hasonló nevű beteg­ ségeivel és védekezésével. A zeller pektobaktériumos lágyrothadása. barna színűek. A zeller szeptóriás levélfoltossága. emi­ att nagy a lombveszteség és a gumósúlycsökkenés. [Kórokozók: Septoria apii (Bri. A foltokban és azokon kívül is apró fekete pontok.] A betegség hazánkban általánosan elterjedt. A levélen apró. 153 . az idősebb levele­ ken pedig sárga. A zeller vírusos tarka törpülése. A foltok egyneműek. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók.) növények eltávolítása. A levéltetvek elleni védekezés. A zeller­ táblák környékéről a vad ernyős virágzatú A zeller szklerotíniás rothadása (Fotó: dr. A folt közepe ki­ szürkül. Védekezés. A levél nagy része elszárad. Mindhárom vírus mechanikailag átvihe­ tő. A folt szegélye határozott barna színű.] A zeller vírusos vöröslevelüsége (lásd: a sárgarépa vírusos vöröslevelűsége). A vírus nem perzisztens.sében visszamarad.) Chest. 3—10 mm átmérőjű. 1 mm-t meg nem haladó. A levélen nagy. Glits M.

a maghozó száron és az ernyővirágzatpn is előfordulnak. A tünetek a levélnyeleken. bőséges csapadék is szükséges. A beteg növényrészekről is piknokonídi­ umok juthatnak a növényekre. A levelek elsárgulnak.7 %-os (a szokásosnál nagyobb tö­ ménységű) rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Vitigran. mind a levél fonákán kialakulnak. Ered­ ményesen lehet védekezni a TMTD-tartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. Cupratív. A S. A kórokozók tehát a magasabb hőmér­ sékletet kedvelik. Emellett azonban a gyakori. és a kiszabaduló piknokonídiumok a vegetációs időben vízcseppekkel továbbjutva. de soha 154 . A csíranövényeket a magon levő piknídiumból kiszabaduló pikno­ konídiumok fertőzik meg. újabb fertőzéseket hoznak létre.Gyakori. apii graveolentis hőoptimuma 20—25 °C. (Kórokozó: Phomaapiicola Kleb. csoportosan piknídiumok figyelhetők meg. fekete piknídiumok van­ nak beágyazva. A piknídiumok később mind a levél színén. fertőz. majd kiültetés után legalább 2—3 al­ kalommal 10—14 naponként 0.) kell permetezni. Hazánkban el­ terjedt. Cobox stb. Vetőmagcsávázás 0. A kórokozó a beteg növényrészeken is áttelelhet.1 %-os (a szokásos töménység fele) higany tartalmú. Az első tünetek a fertőzést követő 9—12 nap múlva jelennek meg. A kórokozó a növényekbe az epider­ miszen és légzőnyílásokon keresztül egyaránt behatol. A lombvédelem céljából a növényeket elő­ ször 2—3 lombleveles korban. nedves csávázószerekkel (Ceresan Univ.. a fő fertőzési forrás azonban a vetőmag. A kórokozó 9—28 °C között fejlődik. A gumó felületén bárhol először apró. A piknokonídiumok csak 1—2 évig fertőzőképesek. hogy a foltok kialakulása nélkül. Később a foltok vizenyőssé válnak. a gumó húsába csak 3—5 mm-re húzódó vörös­ barna foltok láthatók. Fontos a legalább 3—4 éves vetésforgó betartása. s így fertőzik meg az ernyős virágzatban levő magvakat is. A zeller fómás gumóvarasodása. majd micéliuma a sejt közötti járatokban helyezkedik el. ' Védekezés. Falisan stb.) A betegség a tárolóban a gumók rothadását okozza. apii kórokozóé kissé magasabb.) 10 percig vagy higanytartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. a S. amelybe apró. később egyre nagyobbodó egynemű sekély.

piknídiumképzésére és a konídiumok csí­ rázására. Az első tünetek csak néhány heti tárolás után jelentkeznek. Glits M. és ha a kiültetés után az időjárás hűvös. Szabadföldön. a július ele­ jén kiültetett növények 3. A később kiültetett növények pedig egészségesek maradtak.4%-os megbetegedést mutattak. csapadékos. A kórokozó legfontosabb fertőzési forrásai a talajba ke­ rülő növénymaradvá­ nyok. nedves. hosszanti és keresztirá­ nyú. A gomba ugyan — 5 és 30 °C között növekszik. A nyár folyamán a növények tü­ netmentesek. az ép bőr­ szöveten vagy seben keresztül jut. A kórokozó hőigénye csekély. hosszan tartó tárolás esetén 155 . A gumók felszedésekor és a tárolóba helyezésekor a tünetek alig. és tárolás során a rothadás fokozódik.) több évig is életké­ pes. vagy nem látszanak. ahol a gomba A zeller fómás gumóvarasoddsa (Fotó: dr. hogy a május elején kiültetett növények 77 %-os. Később a foltok enyhén bemélyednek. amely a legkedvezőbb a gomba növekedésére. A vetőmagnak mint fertőzési forrásnak gyakorlatilag nincs je­ lentősége.nem bűzösek. A fol­ tok felületén csak kissé beágyazva apró. A fertőzési veszély a palánták kiültetése után a legna­ gyobb. Kísérletek bizo­ nyítják. sekély repedések keletkeznek. fekete piknídiumok jelennek meg. A kórokozó a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe már a nyár elején. A nedves körülmények közötti. száraz körülmények között a beteg gumó varasodik. hőoptimuma azonban 16—18 °C. ha a palántákat fertőzött. hideg talajba ültetik ki.

a köménymoly.számottevő kiesés lesz.) is. hogy a gyökgumósoknál engedélyezett fel­ szívódó rovarölő szerek kielégítő védelmet nyújtanak ellene. hogy a zellerlevélkék lemezei foltszerűen aknázottak lesznek. Az ellenük való védekezés teljesen megegyezik az ott leírtakkal. Szabadföldön és a tárolóban a vegyi védekezés eredménytelen. A tárolóban még az alacsony tárolási hő­ mérsékleten is aránylag jól fejlődik a gomba. A folt melletti részben kezdeti já­ ratszerű akna ismerhető fel. a szárfonálféreg. Védekezés. A zeller rizoktóniás betegségei: megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és védekezésével. A legfontosabb. Az ott tárgyaltak közül a zelleren megta­ lálhatók: a gyökérgubacs-fonálféreg. a bivalykabóca. Még nem kidolgozott. Legalább a 4 éves vetésforgót tartsuk be. egyes vándorló fondlféregfajok. A mély fek­ vésű. a petrezselyem-levéltetű és a kékfoltos takácsatka. táplálko­ zását megkezdte. bennük sötét színű ürülékszemcsék találh. A zeller állati kártevői A zeller állati kártevői jelentős részben azonosak a sárgarépa és a petrezselyem kártevőivel. 'Sk. nedves. 156 . hideg talajokon zellertnetermesszünk. Az említetteken kívül szórványosan előfordulhat a zelleren a zel­ lerlégy (Philophylla heraclei L. Az aknák áttetszőek. csapadékos. de életmódja és károsítási mód­ ja alapján feltételezhető. ha az időjárás hűvös. Kártétele felismerhető arról. az ott károsító nyüvek kíséretében. ahonnan a nyű a károsítását. a sávosnyakú cincér. hogy a palánták korán — májusban — ne kerüljenek kiültetésre. Védekezés.

vidékenként változó. Hozama fajtától függően 200—300 q/ha. A melegfekvésű. Közepes hőigényű növény. kellő tápanyagtartalmú. El­ készítési módja országonként. A hengeres típusok általában 25—30%-kal többet terem­ nek. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. Gazdasági jelentősége Lombja takarmánynak. a répa pedig étkezési célokra alkalmas. hu­ muszos vályogtalajokat szereti.Cékla A céklasalátát egész évben fogyasztjuk. mélyrétegű. Elegendő talajnedvességet kíván. Külföldön na- 157 .

00 mg P-vitamin 100—150 mg Ásványianyag-tartalma: Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor Egyéb bázis 0.4 mg 0.08 mg C-vitamin 8. is fogyaszt­ ják.0 mg 258.0 mg 30.2 mg 11. Szezonja általában késő ősztől kora tavaszig tart.89% 100. Az első fejessaláta megjelenésével jelentő­ sége csökken. 1974-ben gyobb jelentősége van. nálunk csak salátát készítenek belőle. főzeléknek. sütve stb.0 mg 1.4 mg .Céklatermesztő körzetek járási bontásban.5 mg 15. Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Bj-vitamin 0.05 mg B2-vitamin 0. levesnek.

elterjedése A cékla ősének tartott vadalak a Béta vulgaris var. a gyökérnek is van szerepe. A takarmány. Ebből a vad növényből időszámításunk előtt a IV. században vörös. a hosszú fajtáknál azonban hasonlóan a takarmányrépákhoz. és V. mert a szelekciónál és a nemesítés­ nél a nagyobb cukortartalom volt az elsődleges cél. keserű ízű. amelynek a levelét használták fel zöldségként.Származása. II.és a céklarépa répatestének kialakulásában a gyökér szerepe lényegesen vagy teljesen lecsökken. A répákat rendszeresen csak az i. Morfológiai szempontból a cukorrépa áll legközelebb a vad alak­ hoz. században fogyasztották.. században keletkezett a Földközi­ tenger nyugati vidékén az első mángoldszerű kultúrforma. illetve a XVIII. Az első évben fejleszti ki gyökerét. sz.és a betanintartalma. amíg a fajtára jellemző formát el nem éri. s már megkülönböztettek a mángold mellett egy vörös és egy fehér változatot. század óta ismertek. A takarmányrépában és az emberi táp­ lálkozásra kinemesített répákban viszont a saponin és a betanin már csak elenyésző mennyiségben található. míg a takarmány. és a XX. 159 . és III. az íz megjaví­ tására nem volt szükség. században kezdődik. illetve a magszárát. A cukorrépa is jelentős mennyiséget tar­ talmaz ezekből az anyagokból. a répatestet és levélrózsáját. Az egyiptomiak. sárga és fehér vál­ tozatot ír le. Növénytani jellemzése Kétéves növény. fő elő­ fordulási helye a Földközi-tenger környéke. Kezdetben az első lomblevél megjelenéséig a gyökér lassan fejlő­ dik és később a tartalék tápanyagok felhalmozódásával fokozato­ san vastagodik addig. Hazánkban Lippai a XVII. a görögök és a rómaiak is ismerték a béta répát. amelyek­ től kellemetlen. A modern étke­ zési céklarépafajták pedig csak a XIX. A cékla répatestének kialakításában a gömbölyű fajtáknál kizá­ rólag a szik alatti szárrész (hipokotil) vesz részt. maritima. a második évben pedig a virág-.és cukorrépa szántóföldi termesztése csak a XVI. A vadrépának magas a saponin.

egy-egy fa. vagyis a répatestet és a levélrózsát. A céklánál jellegzetes a gyűrűképződés. Míg a reteknél. Ez a folya­ által lefűzött faháncs-edénynyalábok. s csak másodsorban újabb szö­ vetek keletkezése. A világos-. míg a sárga és narancsszínű pigmentek flavocianint tartalmaznak. A lila színű pigmen­ tek nitrogént tartalmazó antocianint. k=kam­ biumgyűrű. de előidézheti a ked­ vezőtlen talaj vagy a nem megfelelő tápanyagellátás. köztük a raktározó mat többször ismétlődik. Ezek a színanyagok okozzák a cékla halványabb és sötétebb színének váltakozását. vázlatosan képződött szekunder gyű­ A: fiatal gyökér elsődleges szövetekkel. ny= a kambiumgyűrük stb. 1965 nyomán) amelynek eredményeként egy koncentrikusan elhelyezkedő. h=háncsnyaláb. de mégis egy pericik­ lusból keletkező második kambium. illetve fehérgyűrűség részben fajtatulajdonság. k—elsődleges kéreg. majd az így A cékla répatestének kialakulása. vagy a sárgaré­ pánál a vastagodás egy kambium tevékenységén alapszik. C—D: új kambiumgyűrük keletkezése. parenchimaszövetek (pa) (Terpó. B: „normális” má­ rű külső részén keletkező sodlagos vastagodás. addig a céklánál a vastagodást ugyan a primer kambium vezeti be. harmadik kambiumgyűrű f=fanyaláb. Az oldalgyökerek egymással átellenben a karó­ gyökér két oldalán helyezkednek el. A cékla karógyökere — kijutva a répatestből — 1—2 m mélysé­ gig is lehatolhat a talajba. A háncsszövet sejtjeiben antocián található. Az oldalgyökerek kiterjedése pedig a 40— 60 cm-t is elééri. mf=másodlagos fatest.és háncsgyűrűből álló gyűrűrendszer alakul ki.A vastagodást elsősorban a meglevő szövetek növe­ kedése okozza. míg 160 . Megfelelő növekedési feltételek mellett a cékla az első évben ve­ getatív szerveit fejleszti ki. folytatja.

A virágok. Csírázása 6—7 nap. mint a bibe. tehát átlép a gene­ ratív szakaszba. illetve a gomolyok sorokban helyezkednek el a virágszá­ rakon. Virágzata gomolyos fürt. Az elágazás erőssége is változó. fényesek és színük fajtától függően a világos­ zöldtől egészen a sötétvöröA cékla virágszerkezete 161 . hogy ennél magasabb. Termése gomolyból álló csalmatok. Chroboczek megállapításai szerint 100%-os felmagzást érhetünk el az egyéves céklánál. Az első évben tőleveleket fejleszt. A szög­ letes szár csupasz. A gomoly ezermagsúlya 13-22 g. a máso­ dik évben a magszáron szár­ leveleket hoz. Csírázóképességét 3—4 évig tartja meg. amelyek tőrózsát alkotnak. és a fejlődéstől függően már tőben vagy az alsó harmadban. Virágai hím­ nősek és idegenbeporzók. esetleg feljebb elágazik. A pollen előbb érik be. Egy gomolyban 2—3. néha 5 apró. Levelei csupaszak. de változat­ lanul egyforma hőmérsékleten tartjuk. fekete mag van. Rendellenes behatásokra a cékla még az első évben felmagzik. Előidézheti a felmagzást a hosszan tartó szárazság utáni esőzés is. ha a növényeket tartósan 10—15 °C hőmérsékleten tartjuk. ha a csírázásnak indult magot hosszabb időn át 0±5 °C hőmérsék­ let éri. Virágszára lágy szár és 80—100 cm-es magasságúra nő. vagy ha a fiatal növénykék fagyot kapnak. Levélzete. pl. Azonfelül vissza lehet szorítani a céklát a vegetatív állapotba úgy. Szerkezetére az ötös szám jellemző.a második évben magszárat fejleszt és magot hoz.

de hegye­ sek. A levél színe és a gumó színe között nincs határo­ zott összefüggés. Nappalközömbös nö­ vény. Markov—Haev szerint a fejlődési hőoptimuma 19 ±7 °C. akárcsak a cukorrépának. foglalkoz­ nak a termelt fajták fenntartásával is. de az időszakonként jelentkező vízhiányt sem sínyli meg komolyabban.sig váltakozik.-né) dok. illetve szelekcióval a fajták minőségét nemcsak fenn­ tartani. Szigorú és következetes faj­ tafenntartással. A nemesítés helyzete Azokban az országokban. Elegendő talajnedvességet kíván. Ezen mun­ 162 . vala­ mint a fajták fenntartó és javító nemesítésére szorítkozik. A szár felső részén levő levelek alakjukban hasonlóak a tőlevelekhez. amelyekben céklát termelnek. vagyis fokozni is lehet. 1967). A sárgarépához hasonlóan elsősorban a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában kíván elegendő nedvességet. Hőigénye. A vi­ lágos levelű céklának lehet sötétvörös gumó­ ja. Biológiai igénye Fényigénye. Közepes hőigényű növény. Hazai céklanemesítésünk is a külföldi fajták honosítására. Gyengébb fényviszonyok között is fejlődik. tompák és alak­ jukban a levélnyélnél összehúzottak vagy szív alakúak. tojásdaCéklamag (Fotó: Kováts Z. Vízigénye. de javítani. vala­ mint az alsó szárleve­ lek nyelesek. A tőlevelek. rövid nyelűek vagy ülők és az alapjuknál a szélek hullámosak. Transzspirációs hányadosa 300—400 (Somos. de cukortartalma csökken. A csírázás 8 °C fölött indul meg.

amely nyüvőgépi szedésre alkalmas. mint a régi fajták. a hosszú. a henger alakúé 4% körül van. hengeres fajták. A hosszabb te­ nyészidejű. mivel egyre inkább a feldolgozó ipar számára termelünk. középhosszú és rövid lombú faj­ ták vannak. sötétbordó vagy lila színű húsra vonatkoznak — fontos tényező a forma. Ennek megfelelően kerültek kinemesítésre az utóbbi években pl. Tenyészidő alapján ma már nem szükséges a csoportosítás. Lombhosszúság szerint hosszú. ezek sze­ rint megkülönböztetünk lapos. illetve lila színű fajtákat lehet megtalálni. 163 . annál kevesebb a hulla­ dék. Minél szabályosabb a henger alak. erősebb lombú típus a Bíborhenger. gömbölyű és hosszú típusokat. hegyes fajták csaknem mindenütt kiszorultak a termelésből.ka során megvan a lehetőség a céklapopulációból olyan típusok. Az eddigi konzerv­ ipari tapasztalatok azt bizonyítják. A céklafajták értékelése A céklarépákat alakjuk szerint három típusba sorolhatjuk. tompa vé­ gűek elterjedőben vannak. fehérgyűrűmentes. A minőségi mutatók mellett — amelyek az egyöntetű. Ezeknek tenyészideje viszont nem hoszszabb. mint a gömbölyű fajtáké. hogy a salátának feldolgozott gömbölyű cékla hulladéka 5—10%. Az ebből kihasadó. Színük szerint fehér. a Formanova fajta aránylag gyenge lombbal rendelkezik. akár kockázzák a céklát. sárga és vörös színűeket ismerünk. Pl. A répák gépi tisztításánál és feldolgozhatóságánál a henger alak előnyös. míg a hosszú fajták közül a hengeres alakú. illetveacékla alakja is. Nálunk csak a vörös. hosszú. elütő. akár szeletelik. mert a termelt fajták tenyészideje többé-kevésbé azonos. amelyek egyes igényeknek fokozottab­ ban felelnek meg. illetve egyedek kiemelésére. A nemesítő munka célját napjainkban a konzervipar igénye hatá­ rozza meg.

hanem mint típus is elterjedt. egyébként színben. A répa gömbölyű vagy kissé szögletes formájú. zöldespiros. Közepes termésho­ zamú. A répa szabályos gömb. Gyökere finom. fehérgyűrűsségre való hajlama azonban hasonló. Közepes hozamú. nye­ le pirosas. színe kissé sötétebb a Detroiténál. Gyökere finom. kissé nagyobb. 164 .Termesztett fajták Detroit Levele hosszúkás. Detroit fajta (Fotó: Tuza S. jó minőségű.) Bíborgömb Lombja erősebb. fehérgyűrűsségre kissé hajlamos. Az öszszes fajta közül a leg­ kisebb lombbal rendel­ kezik.: Rote Kugel — lénye­ gében a Detroit fajta német neve. New Globe és Boltardy fajták pedig a Rote Kugel holland származékai. Nemcsak mint fajta. formában hasonló. jó minőségű fajta. Syn. finom lombú. Színe szép lie lásvörös. mint a Detroité.

középmagas. Színe sötétzöld. hosszúkás levélzettel. hanem a répa testből egyen­ letesen megvastagodva folytatódik. 165 . A répa gömbölyű. gyakran nem fűződik be.) Bordó Lombja középerős fejlődésű. húsa teljesen piros. Ha kissé túlfejlődik. a fehérgyűrűsödésre igen hajlamos. deformálódik. Jó minőségű. gyűrű nélküli.Bíborgömb fajta ( Fotó: Tuza S. Gyökere erős. Színe kárminvörös. el­ durvul. Termőképessége közepes. enyhén vagy erősen lapított. a levél erezete vörös A répa nagy. piros ár­ nyalattal. erős. Egyiptomi lapos Lombja nagy. levélzete sötétpiros. Gyökere közepes. szép piros színű fajta.

egyszínű. Formanova fajta (Fotó: Tuza S. Hasonló fajták a Bíborhenger. tompa végű. A répatest a közepén enyhén bekarcsúsodik.) Színe sötétvörös. finomabb. jó minőségű fajta. Konzervipari feldolgo­ zásra alakja miatt nem alkalmas. csapottan megy át a gyökérbe. enyhén csapott vállal. Gyökere finom. Színe középzöld. viszont a környező országokban még mindig termelik. Bíborhenger Lombja közepesen erős. A vége. gyenge. a gyűrűk alig vagy nem is látszanak. Formanova Lombja finom. amelyektől finomabb lombjával. pirosas színeződéssel. A répa henger alakú. jobb fajták foglalták el a helyét. A répa henger alakú. amelyet a Formanova típusból 166 . Nagy hozamú. Gyökere közepesen erős vagy finom. a gyűrűk alig látszanak. illetve a Konzervideal.A hazai fajtajegyzék­ ből törölték. illetve finomabb húsával különbözik. gyengébb répájával. hasonlóan a vállhoz. az Obelisk. A termelés­ ben a finomabb. többnyire kissé hajlított. Színe sötétvörös. hosszú. Színe középzöld sötétvörös-zöldes színező­ déssel.

humuszos vályogtalajok. és keskeny hegyben végződik. ahol a takarmány. Cylindra Lombja erősebb. jó vízgazdálkodású. mint a Bíbor­ hengeré. a gyűrűk alig vagy egyáltalán nem látszanak.szelekcióval állítottunk elő. megőrizve annak fi­ nom húsminőségét. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. mint akár a For­ manova vagy a Bíbor­ henger.és a cukorrépa. Termesztéstechnológiája Talajigénye A céklatermesztés számára optimális talajok a meleg fekvésű. Mindenütt megterem. Nagy hozamú. mély rétegű talajban (Tiborcz. 1972). A Formanova faj­ tától erősebb lombjá­ val és erőteljesebb ré­ pájával különbözik. tehát a humuszban gazdag. Színe sötétvörös. na­ gyobb. A talajjal és a tápanyagokkal szembeni igénye hasonló a cukorrépá­ éhoz. A répa testesebb és főleg zömökebb hen­ ger. meg­ felelő tápanyaggal rendelkező mély rétegű. egyszínű. A talaj típusa a minőségre és a ho­ 167 . jó minőségű fajta. színe azonban hasonló.

A foszfor.és vályogtalajokon is. Semmi esetre se adjunk istál­ lótrágyát közvetlenül a cékla alá. vagy legfeljebb indításnak 30—40 kg/ha ha­ 168 . Vetésforgó Előveteménynek minden zöldségféle számításba jöhet. A klórra nem érzékeny. Tápanyagellátás Közepes tápanyag-ellátottságú talajon az alábbi műtrágyamennyi­ ségeket ajánljuk a betervezett hozamtól függően: 200 q/ha tervezett hozamra hatóanyag kg/ha N 60—80 kg/ha. amely istál­ lótrágyát és őszi mélyszántást kapott. még abban az esetben is. K20 220—230 kg/ha. vagy az öntözővízzel juttassukki. Felét vetés előtt. Céklát cékla után vagy takarmányrépa után ne tegyünk. a másik felét pedig a második kapáláskor (kb. Ebben az esetben a műtrágyák mennyiségét az elővetemény be­ folyásolja. ha másodterménynek termesztjük.és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. Lehető­ leg a 4—5 éves vetésforgót tartsuk be a kórokozók és kártevők el­ szaporodásának elkerülése végett.zamra döntő jelentőségű. szántás előtt. Pl. P2Os 60—80 kg/ha. Túl sok nitrogénműtrágyát — főleg egy adagban — ne adjunk. pillangósok után vetve elhagyhatjuk a nitrogénműtrágyát. különösen répaképzés alatt. Homoktalajon gyenge hozamot ka­ punk és a minősége sem lesz kielégítő. a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig lehetőleg két részletben ad­ juk. illetve dönti el. kelés után egy hónappal) szórjuk ki. A céklát többnyire másodveteménynek vet­ jük. A második év az optimális. Hasonló eredményre szá­ míthatunk a túl kötött agyag. cukortartal­ muk pedig kisebb lesz. mert a répák laza szövetűek lesznek. A cékla elsősorban káliigényes. A pH-igénye kö­ zömbös vagy gyengén savanyú (6—7 pH).

akkor ne hagyjuk túl nagyra nőni. Talaj-előkészítése. Friss istállótrágya hatására rossz ízű. vagy pillírozott mag előnye. A monogerm drazsírozott. Mészhiány esetén ne meszezzünk közvet­ lenül a cékla alá. jó ízét meg akarjuk tartani. A cékla magja egy­ öntetűen. figyelembe véve azt is.tóanyagot adhatunk. A sortávolság általában 32—42 cm között van. A hatóanyagarány 1:1:3. Ha a répa finomságát. vetése Ősszel a talajt legalább 30 cm mélyen szántsuk. Amennyiben gomolyokat vetünk. egyelnünk kell. hogy mekkora nagyságú céklát kívánunk ter­ meszteni. illetve az adandó foszfor és kálisó mennyi­ sége is. Ennek megfelelően a hektáronkénti vetőmagszükséglet 12—16 kg. Ugyancsak befolyásolja a nitrogénmennyisé­ get a tápanyag-egyensúly. hogy a vetőgépet beállíthatjuk a kívánt tő­ számra és az egyik legnagyobb munkaerő-szükségletet jelentő mű­ veletet. mert a közvetlen meszezés a répa színét és ízét rontja. amelyek cukor. Ezzel szemben rövid tenyészidejénél fog­ va — 100 nap körül — április közepétől július közepéig vethetjük.vagy takarmányrépa vetéséhez használatosak. az egyelést. Mészigénye közepes. A vetőmag mennyisége a kívánt csíraszámtól függően változik. jól csak 8 °C fölött csírázik. A vetőgépek közül alkalmasak mindazok. Monogerm mag mel­ lett elegendő 7—8 kg vetőmag is. elhagyhatjuk. túlfejlett és deformált ré­ pák képződnek. ezért április közepe előtt nem­ igen kerülhet sor a vetésre. 169 . Vetését tehát a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük be. amelyet lehetőleg ve­ gyünk figyelembe. esetleg 1:1:4.

akkor lehetőleg két talajlazítást.Növényápolása Hagyományos vetés után az első és legfontosabb művelet az egyelés. Szerves anyagban gazdag talajon a Pyramin mennyiségét hektá­ ronként 4. A Natánál ügyeljünk arra. amelyet 2—4 lombleveles korban végezzünk el.3 kg/ha 7.1 + 4.3 kg/ha 7.7 kg-ra lehet emelni. Eddig legjobban bevált módszer a Nata + Pyramin kombináció. Nagy gondot fordítsunk arra. mert az átfedéseknél rendszerint fitotoxikus károk keletkezhetnek. Ha vegyszeres gyomirtást nem alkal­ mazunk.8 + 4. hanem a gyomirtó szerek iránti érzékeny­ sége is hasonló.0—4. mint a gyökérzöldségfélék.0+4.0 %-os szervesanyag-tartalomnál: Középkötött talajon 2. Vegyszeres gyomirtása A cékla más családba tartozik. hogy a gépaljak csatlakozásánál ne legyenek túladagolások.3 kg/ha. A cukor. illetve kapálást iktassunk be.0—3. Szerkombinációhoz a komponenseket a helyszínen kell külön-külön kimérni és feloldani. így az ott felhasználható gyomirtó szerek sem alkalmasak a céklarépa gyom­ irtására. te­ hát nemcsak kultúrigénye. . hogy a vegy­ szert kell a vízhez adni és nem fordítva! A kimért gyomirtó szereket géptípustól függően hektáronként 5—600 1 vízben oldva permetezzük ki.5—2. fajtától függően 12—15 cm-es tőtávolságra. amelyet a talaj típusától és szervesanyag-tartalmától függően a kö­ vetkezők szerint kell adagolni: Nata Pyramin Homokos vályogtalajon 1.0%-os szervesanyag-tartalomnál: Kötött talajon 3.0%-os szervesanyag-tartalomnál: 6.és takarmányrépával azonos fajhoz tartozik.

8 l/ha 250—300 1 vízben oldva. egy. A Nata + Pyramin kombináció csak az egynyári. amely a cukorrépa szedésére megfelelő. Bordó —. hogy a cékla a száraz periódusokat jól bírja.4 1 szert 3—400 1 vízben oldva hektáronként 1—2 lombleveles korban permetezzük ki az állományra. A hozam erősen ingadozik. Szedése A cékla fagyérzékeny.A vegyszerkombinációt a cékla vetése után. Betanolos felülkezelést 2—6 lombleveles korban végezzünk. 25 °C léghőmérséklet fölött a Bé­ táitól nem hatásos. mert hatását elveszti. június közepe. Szedésnél nagyon kell vigyázni a sérülésre. répaszedő villával és répaszedő gépekkel. Bíborgömb. Ezenfelül megoldható a szedése az EM—11-es sárgaré­ pakombájnnal is. 200—300 q/ha termést is adhatnak. Száraz időjárásnál a kipermetezett gyomirtó szereket 1. csapadékos időjárásnál azonban nem szükséges. október. ezért a fagyok beállta előtt — az időjárástól függően —. a fő növekedési szakaszban adott öntözést meghálálja.0—1. a magvak csírázá­ sának megindulásáig lehet kijuttatni. A jelenleg leginkább termelt gömbö­ lyű fajták — Detroit. Megfelelő magasságra. Szedhetjük ásóval. az évelő gyomok ellen nem. Ezért szükség esetén Treflánnal vagy Betanállal felülkezelést is alkalmazhatunk. a hengeres típusok általában 25—30%-kal többet hoz­ 171 . 1965). Az elkészített permetlevet 3 órán belül fel kell használni. mert az esővíz bemossa. 65—75 %-os vízkapacitás optimálisnak tekinthető (Bielka. Ez a szakasz az áprilisi vetésű céklánál június eleje. A sérült répának főzésnél kifolyik a leve. 5. Treflánból 3. Annak ellenére. Kéz­ zel is könnyű szedni. mert — főleg a nehezebb talajokon — a répák­ nak csaknem egyharmada kiáll a földből. augusztus eleje.5 cm mélyen kell bedolgozni a talajba. illetve mélységre beállított kiemelőszerkezet a lombtalanítást is elvégzi. Öntözés. A megengedett sérülési százalék határán belül szedi a gömbölyű és a henger alakú répákat egyaránt. A szedés gépesítésére min­ den szedőgép és kombájn alkalmas. Július elején vetett céklánál pedig július vége.és kétszikű gyomok ellen hatásos.1— 6. november elejéig szedjük ki.

részben pedig sűrűbb tőtávolságra vethetők. 8 °C fölötti hőmérsékleten a prizmák­ ban vagy pincében erősen hajtani kezd. mint a sárga­ répa vagy a többi gyökérzöldség. vagy ha sérült. sem friss piaci átvételre nem alkalmas. a cékla viszont +4 °C-on őrizte meg legjobban ízét. és az RP lehetőleg 95% körül legyen. Osztályozását a megadott szabvány szerint végezzük. A lomb mennyisége a hozamnak ál­ talában egyharmadát. A céklánál is — mint minden tárolásra kerülő árunál — lényeges. kupacban. sérülésmentes. mert a sérülés meglehetősen nagy léveszteséggel jár. hosszúak. tehát nagyobb ahozam is. Ezen a hőfokon. tiszta. pincében. A kombájnnal szedett és lombtalanított répát géppel is válogathatjuk. Tisztítása. manipulálása A lombbal együtt szedett répákat elsősorban a lombozattól kell megtisztítani. Tárolása Tárolható prizmákban. a tároló légterének páratartalmával szemben hasonló kívánalmakat támaszt.nak. és az esetleges lombmarad­ ványokat kézzel szedjük le. a céklát nem lehet lefe­ jelni. Tisztításkor tehát a géppel vagy kézzel. tárolásra még kevésbé. ennél magasabb hőmérsék­ 172 . Vagyis 0° C alá ne menjen a hő­ mérséklet. Ellentétben a cukorrépával. A tárolás hőmérsékletével. de a felét is elérheti. ládában hagyományos módon. ezáltal nagyobb a tőszám. hogy egészséges. de lombbal együtt felszedett répákról kézzel lecsavarjuk a lombot és megtisztítjuk az esetleges földmaradványoktól is. A lefejelt céklarépa sem konzervüzemi. valamint 97 %-os RP mellett 6 hóna­ pon keresztül polietilén zsákban vagy KSH-ládákban egyaránt jól tárolt. vagy kis mennyiségben polietilén zsákban és természetesen hűtőházban. A hengeres típusú répák részben nagyobb testűek. Hűtőházi kísérle­ teink szerint a sárgarépa és a többi gyökérzöldség optimális tárolási hőfoka +1 °C volt. akkor a seb­ felület bepárásodott legyen. zamatát. Ugyanezen oknál fogva a gyökér is a répán marad.

a dugványok pótkocsira való fel. de a gépi szedés kézimunka-igénye még így is jóval alatta marad a kézi erővel felszedett dugványokénak.és tápanyagigénye. Megfelelő nedvességű talajban a magvak 6—8 nap alatt kikelnek. A dugványokat célszerű másodterménynek termeszteni korán le­ kerülő növény után. Első évben neveljük meg a dugványokat és azokat áttelelés után ültetjük ki magnyerés céljá­ ból. Ápolási munkái teljesen megegyeznek a fogyasztásra termelt cék­ láéval. illetve magasságra beállítható szedőés lombvágó szerkezet úgy tépi le a lombot. Kézi szedéskor a lomb lecsavarása. A megfelelő mélységre. A tárolási módszerek részletesen a sárgarépánál találhatók. A tárolási hőfok tehát 0 és +4 °C között van. Dugványszedésre a gömbölyű és hosszú fajtáknál egyaránt jól bevált az EM—11-es sárgarépakom­ bájn. valamint vetőmagszükséglete is azonos az árucékláéval. de géppel is. Szedését ugyanúgy. Talaj. A géppel felszedett és lombtalanított dug­ ványok átválogatásakor is gondosan le kell szedni a rajtuk levő le­ vélmaradványokat. hogy a fej ne sérüljön meg.és lerakása nagyon kézimunka-igényes és mindemellett bizonyos mértékű sérüléssel jár. Dugvány termesztése megegyezik az áru céljára termesztett cékláé­ val. végezhetjük kézzel. és így októberig fajtára jellemző. jól fejlett és nem túlérett dugvá­ nyokat kaphatunk. A vetésidő általában július elejétől július közepéig tart ugyanúgy. Magtermesztése A cékla a magot a második évben hozza.leten bemelegszik és megindul a rothadás. Gépi szedésnél leggyakrabban előforduló sérülés a lombnak a szívrésszel 173 . mint a téli fogyasztásra vagy tárolásra kerülő cékláé. mint a fogyasztási célra termesztett cékláét.

vagy silány. Ha száraz talajba ültetjük. deformált. hogy a föld jól hozzá legyen nyom­ va a dugványokhoz. Ilyen esetben fordul elő. Kiültetését tavasszal — hasonlóan a többi gyökérzöldség-dugványhoz — minél korábban végezzük el (március eleje. hogy a dugvány nyirkos talajba kerüljön. és a beteg vagy rotha­ dásnak indult egyedeket szedjük ki belőle. Ezt a sérülést azonban a gép gondos beállí­ tásánál a minimálisra lehet csökkenteni. illetve köze­ pe). így először a magszár hajtása indul meg és a gyökeresedés elmarad. és elő­ ször a gyökeresedése induljon meg. Tárolás előtt a dugványcéklából ki kell szedni a túlfejlett. A sor. Szedésideje ősszel. de üzemben az ültetés gépesíthető a gömbölyű és a hosszú fajtáknál is. részben a kiszáradás. fajtától elütő. A virágzás júniusban kezdődik és elhúzódhat őszig is. A prizmák szétbon­ tása után újból válogassuk át a dugványokat. Ezt a kupacolást végezhetjük kézi­ kapával és ekével is. A sorokat ajánlatos kissé feltölteni. Nagyon fontos. amelyről a műanyag tárcsákat leszedtük. valamint a sérült. kártevők által (nyulak) megrágott egyedeket. vagy a hengeres céklákból 18—20 cm-nél hosszabb céklák nem alkalmasak a gépi ültetésre.együtt való kiszakadása. A fő virágzási idő júliusban van. fagyok előtt. rosszul fejlett és rosszul vagy egyáltalán nem csí­ rázó magot hoznak. Tárolása. akkor gyökerük a levegőben „lóg”. hogy a már virágzó vagy már magot hozó tövek kidől­ nek.és tőtávolság általában 60 x 30—40 cm. mint az árucékláé. kapával. Természetesen megoldható a tárolás hűtőházban is. vagy az ültetésnél nem ügyeltünk arra. A dugványokat főleg prizmában. Szelekció. A sör­ nyitóval nyitott barázdákba a kívánt távolságra rakjuk be a dug­ ványokat. A gömbölyű fajtákból a 10—11 cm-nél szélesebb átmé­ rőjű. 174 . ugyanúgy. hagyományos mód­ szerrel tároljuk. Ültetése bármely palántázógéppel elvégezhető. Ültethetjük kézzel. részben pedig a nyúlkár elkerülése végett. így nagyobb maghozammal számolhatunk. Erre a dugványok átválogatásánál ügyelni kell. általában októberben.

A cékla idegenbeporzású növény, a szél végzi a beporzást, és rend­ kívül messzire el tudja vinni a virágport. [Jensen és Bogh (in Banga, 1962) megfigyeléseket végeztek különböző fajták közötti izolációs távolság megállapítására. Méréseik alapján a szélirányban elhelye­ zett különböző fajták parcelláinál 500 m volt az a távolság, amely­ nél a szél által vitt virágpor lecsapódó százaléka már aránylag cse­ kély volt. Oldalirányban 50 m feletti távolságot ajánlanak a két parcella között.] A vizsgálatoktól függetlenül a szél által szállított virágpor lecsapódását meghatározza a szél erőssége, a virágzó tábla nagysága és a virágpor mennyisége. Az esetleges összekereszteződések elkerülése végett lehetőleg ne ugyanazon szélirányba helyezzünk két különböző fajtát, vagy ha igen, akkor közöttük lehetőleg minél magasabb szélfogók, pl. házak, fák stb. legyenek. A cékla kereszteződik a cukor- és takarmányrépával, valamint a mángolddal is. Növényápolás. Abban az esetben, ha ültetéskor nagyon letapos­ tuk a területet, a vegyszeres gyomirtás előtt célszerű sorközlazítást végezni. A későbbiek folyamán, amikor a magszárak kifejlődnek, legfeljebb gazolást végezhetünk, de a jól és időben végrehajtott vegyszeres gyomirtás után erre nemigen kerül sor. Vegyszeres gyomirtását a növények kihajtása előtt végezzük el. Erre a célra alkalmazhatók:

Afalon

4,3—5,2 kg/ha mennyiségben.

A vegyszereket 5—600 liter vízben oldva permetezzük ki, lehetőleg a dugványok kiültetése után azonnal, vagy legalábbis azok kihaj­ tása előtt, mert a kihajtott répát erősen károsítja mind a három aján­ lott szer. Esetleges gyomosodásnál, vagy ha a vegyszereket valami­ lyen oknál fogva nem tudtuk időben kijuttatni, Betanolos felülke­ zelést is alkalmazhatunk, hasonlóan, mint az árucéklánál. Öntözni csak akkor szükséges a kiültetett répákat, ha nagyon szá­ raz tavasz van. Egyébként a jó nedvességtartalmú földbe a kora ta­ vaszi ültetésű dugványok jól begyökeresednek, és a májusi esők ele­ gendő nedvességet adnak a jó magkötéshez. 175

Érés. A magszárak érésére normális körül­ mények között augusz­ tusban számíthatunk. A magvak beérése után kezdődik a növé­ nyek elhalása. [Külön­ leges ápolással újabb vegetatív, később gene­ ratív állapotba kényszeríthetjük +8 °C fe­ letti hőmérséklet, vala­ mint megfelelő fényvi­ szonyok biztosításával (Banga, 1965).] A magvak éretten világosbarnák. Akkor kezdjük aratni, amikor a magvak kétharmada érett. Aratását egyelőre Céklamaghozó tő (Fotó: Hamséros P.) kézzel végezzük. A magszárakat sarlóval vágjuk le, kis kévékbe kötve, 8—10 kévét ál­ lítsunk kupacba. Ajánlatos a kupacokat spárgával körülkötni, hogy szét ne dőljenek. Napos, száraz időben 4—5 nap alatt utóérnek és csépelhetők. Aratását a kora reggeli órákban végezzük, mert a gomolyok na­ gyon könnyen peregnek, sőt száraz időben a magszárak is letöre­ deznek. Csépelhetjük megfelelően beállított kombájnnal vagy cséplőgép­ pel. Cséplés után pár cm vastag rétegben terítsük ki a magvakat és úgy szárítsuk. A túl vastag rétegben kiterített magvak könnyen be­ füllednek és penészednek. Tisztítása szelelőrostán, majd ponyvarostán és triőrön vagy erre alkalmas tisztítógépen tökéletesen megoldható. Várható magtermés 10—14 q/ha. 176

A cékla betegségei
A cékla mozaikbetegsége. (Kórokozó: Beet mosaic vírus.) A fiatal, belső levelek erei először sárgászöldekké, majd a levelek mozaikfol­ tosakká válnak, néha gyűrű alakú sárgás foltok is kialakulnak. A levelek hólyagosak, deformáltak lesznek. A vírus mechanikailag átvihető. Fő terjesztője a fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop.). A vírus nem perzisztens. Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla, a cukor- és a takarmányrépa, ahonnan a fogyasztásra termesztett egyéves növényre a fekete répalevéltetű a vírust átviszi. Védekezés. Nem szabad vírusfertőzött maghozó dugványokat ki­ ültetni. Az elsőéves céklatáblát a maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni. A fekete répalevéltetű elleni lombvédelem fontos feladat. A répavetőmag csávázása kizárólag nagyüzemben, a levéltetvek ellen Disyston csávázószerrel 2 g/magkg adagolásában eredményes. A cékla vírusos sárgasága. (Kórokozó: Beet yellows virus.) Asárgulás a külső, idősebb leveleken gyakori. A levelek világoszöldek, majd sárga színűek lesznek. A levélerek és környékük, valamint a levélnyél kezdetben zöld marad. A fiatalabb leveleken a levélerek sárgulnak el, míg a levéllemez többi része zöld marad. A vírus mechanikailag nem vihető át. Fő terjesztője a fekete répa­ levéltetű (Aphis fabae Scop.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.). Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla és a külön­ böző gyomnövények (Amaranthus, Atriplex stb.). A védekezést lásd a cékla mozaikbetegségénél. A cékla cerkospórás levélfoltossága. (Kórokozó: Cercospora beticola Sacc.) A betegség rendszeresen előfordul; fellépése esetén a ve­ getációs idő végére az alsó levelek elszáradnak. A levélen 2—3 mm-es, kerek, lilásvörös szegélyű foltok keletkez­ nek. A foltok közepe kiszürkül, amelyen finom, szürkésbarna be­ vonat, konídiumtartó gyep fejlődik ki. A növény levelei alulról fel­ felé fokozatosan elsárgulnak, elszáradnak. A tünetek a maghozó növények szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a talajra került növénymaradványokon tömör micéliumsztromával telel át. Fertőzési forrás még a gomolytermés is, 177

amelyre konídiumok tapadnak. Kedvezőtlen körülmények közé ke­ rülve a micéliumsztroma 8 hónapig, a konídiumok 16 hónapig őriz­ hetik meg életképességüket. A konídiumok a szél vagy vízcseppek segítségével a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyíláson ke­ resztül a növénybe jut. A kórokozó számára nagy páratartalom és 21—32 °C-os hőmérséklet szükséges. Védekezés. A beteg növénymaradványokat a talajba kell forgatni. A gomolyokat vetés előtt higanytartalmú nedves csávázószerekkel (Ceresan Universal, Ceredon Special, Falisan stb.) 0,2% tömény­ ségben 30 percig csávázzuk, vagy higanytartalmú por-csávázószerekkel kezeljük 5 g/gomolykg mennyiségben. Az állomány permetezé­ sére a rézoxiklorid-tartalmú szerek (Vitigran, Cupravit, Cobox stb.) 0,4%-os töménységben, vagy a ditiokarbamátok (Zineb, Maneb, Dithane M—45) 0,2 %-os töménységben eredményesen használha­ tók. A betegség leküzdésére kizárólag nagyüzemben a Brestan 60 0,5%-ban (85—100 dkg/ha) kiválóan alkalmas. A cékla pleospórás betegsége. (Kórokozó: Pleospora betae Björl.) A savanyú, kötött, cserepes talajokon levő sűrű állományú növé­ nyeken gyökérfekély, csíranövény-pusztulás jelentkezik. A növény számára kedvezőtlen vetési mélység, vetési idő, a gyenge csírázási erélyű vetőmag a betegség fellépését elősegíti. A levélfoltok miatt levélpusztulás következik be, a gumón pedig rothadás lép fel. A betegség hatására a céklavetés sorai hiányosak lesznek, a csí­ ranövények gyökémyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek. A megbetegedett részen apró fekete pik­ nídiumok jelennek meg. Előfordulhatnak még ezenkívül a Pythium és Aphanomyces fajok is. A leveleken 15—20 mm-es — a maghozók szárán kisebb — zó­ náit, egynemű, szürkésbarna foltok láthatók, amelyekben apró pon­ tok, piknídiumok vannak. A gumón sötétszürke foltok keletkeznek, és a folt alatti részen a szövet korhad. A kórokozó fertőzési forrásai a céklagomolyok, a növénymarad­ ványok és maghozó dugványok, ahol a kórokozó peritéciummal,piknídiummal és micéliummal telel át. A gomolytermésen levő kóroko­ zó a gyenge fejlődésű csíranövényeket fertőzi, az első lomblevelek megjelenése után azonban a növények már nem betegednek meg. 178

A vegetációs időben a piknídiumból kiszabaduló piknokonídiumok a leveleket fertőzik, és a levelekről a gumóra mosódnak. Védekezés. Biztosítsuk a csíranövények kezdeti, optimális fejlő­ dését. Jó csírázási erélyű gomolyokat vessünk. A cserepesedésre hajlamos talajokat még a kelés előtt törjük meg szeges hengerrel. A csíranövények megjelenése után fontos mihamarabb elvégezni a sarabolást. Szükséges a gomolycsávázás és az állománypermetezés (lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). Céklaperonoszpóra. (Kórokozó: Peronospora schachtii Fuck.) A betegség egyes évjáratokban a cékla fiatal levelét pusztítja el, emi­ att a gumóhozam kisebb. Tavasszal és ősszel a betegség nagymér­ tékű lehet. A levél színén mellékerek által határolt sárgászöld foltok jelen­ nek meg. A levél fonákán szürke konídiumtartó gyep fejlődik ki. A tünetek a maghozók szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a gomolyban és a maghozó dugványok gumófejében vagy a cukor- és takarmányrépa gyökérfejében micéliummal telel át. Ezzel magyarázható, hogy már a csíranövények megfertőződ­ hetnek. A vegetációs időben a konídiumokat a szél terjeszti. A konídiumok csírázásához harmat vagy eső szükséges. Védekezés. A maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni az elsőéves céklatáblát. Szükséges az állo­ mánypermetezés (lásd: a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). A cékla lisztharmata. (Kórokozó: Erysiphe polygoni DC. ex Saint-Amans.) A betegség rendszeresen előfordul, a vegetációs idő második felében levélszáradást okoz. A levél színén és fonákán először foltszerűen, majd a levéllemezt beborítva szürkésfehér bevonat (ektofita micélium a konídiumláncokkal) jelenik meg. A bevonatba ágyazva később sárgásbarna, majd fekete kleisztotéciumok is keletkeznek. A tünetek a maghozók szá­ rán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a növénymaradványokon micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő konídiumok és a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják el. Vegetá­ ciós időben, meleg, párás viszonyok között a gomba terjesztői a ko­ nídiumok. Védekezés. Végezzünk állománypermetezést elemikén-tartalmú 179

Az idősebb pajorok ezzel a szerrel szemben igen ellenállók. az elsőéves lárvák ellen alkalmazzuk.). Nyáron a leveleket vörösbarna uredopusztulák borítják. valamint az egyéb. A pajorok megrágják. akkor vagy talajfertőtle­ nítésről kell gondoskodni. Nemagon és Di-Trapex elnevezésű szerekkel. ha azt a rajzást követő évben. a Karathane LC. illetve a lárvák nagyságáról megálla­ pítható. ami azonnali hervadáshoz. Védekezés.a céklát.) Ha négyzetméterenként 4—8 darab másodéves vagy 2—5 darab harmadéves lárvát találunk. Nagy gazdasági jelentősége nincs. ellenben jól pusztíthatok a sárgarépa fonálférgeinél már említett Shell D—D. 0.]. Siarkol stb. a pajorok. a Morestan 0. hervadó növény kihúzásakor a gyökérzet közelében rendszerint megtalál­ ható a jellegzetesen. A levélen tavasszal ritkán spermogóniumok és ecidiumok jelennek meg. [Kórokozó: Uromyces betae (Pers. A permedéhez nedvesítőszert kell adni.05 %-os töménységben használhatók. A cékla vetése előtt tájékozódni kell a talaj pajorfertőzöttségének a fokáról és a pajorok életkoráról.) Lév. majd teljes pusztuláshoz vezet.3% töménységben. Ez az eljárás azonban csak akkor lesz igazán eredményes. A pajorok ellen 50—100 kg/ha Hungaria L 2 vagy 16—18 kg/ha Hungaria L 7 talajba dolgozása szükséges.05 %-os. vagy az adott területen és esztendőben le kell mondani a vetésről. amelyeknek nyáron több nemzedéke fertőz.1 %-os. Legfőbb terjesztői az uredopusztulában fejlődő uredospórák. A cékla állati kártevői A májusi cserebogár (Melolontha melolontha L.) és egyéb más cserebogárfajok lárvái. 0. kifliszerűen görbült testű pajor. Kumulus 80. majd nyár végén ritkán teleutopusztulák fejlődnek. 180 .szerekkel (Thiovit. Egy-egy pajor tovább vándorolva több növényt is kipusztít: Az ilyen lankadó. A kórokozó egygazdás. Céklarozsda. egyes esztendőkben — külö­ nösen a rajzás előtti évben — súlyosan károsíthatják. A védekezést lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál. (A lárvák kora a fejtokszélesség méreteiből. A beteg­ ség szórványosan jelentkezik. Magas hőmérsékleten a Karathane FN 57 0. illetve elrágják a répa gyökerét.

Egyébként a védekezés megegyezik a vetési bagolypille elleni eljárásokkal. stb. és szabálytalan odvakat rág benne.. Azonos a sárgarépát károsító fonálférgek elleni védekezéssel. amint a leveleket szabálytalanul rágja. s így a her­ nyót nappal is megtalálhatjuk. mozgatására. ugyanis a talajba csomókba lerakott tojások és fiatal lárvák igen érzékenyek a talaj forgatására.általános hatású talajfertőtlenítő szerekkel (a feltüntetett dózisok egyharmadával is). A drótférgek és az áldrótférgek (Agriotes ssp. karéjozza vagy azt teljes egészében el is fogyasztja.). Lárvája gyakori károsítója lehet a céklának is.). Egyik elsőrendű tápnövénye a cékla. A cékla répatestét a föld felszínén támadja meg.). Corymbites ssp. Később a beteg növény levelei világos­ ra színeződnek. Általános gyomirtással csökkenthető a tojások száma. éjjel viszont újra felfrissülnek. Az ellene való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal.. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépa talajlakó kár­ tevői elleni védekezéssel. A rajzás évében talajművelő eszközökkel is gyéríthetjük a kár­ tevőt. Kártétele következ­ tében a nyári hónapokban a levelek nappal feltűnően lankadnak. Védekezés. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. Az imágó karéjokat rág a szik­ leveles és a néhány leveles répán. Szá­ raz. de mély fekvésű. Lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris Germ. nedves talajokon nagy károkat okozhat. 181 . A fonálféreg a megtámadott növény gyökerein élősködik. Gamma bagolypille (Autographa gamma L.). Lárvája a répa gyökerét rágja. Répafonálféreg (Heterodera schachtii Schmidt). így a sávos répabarkó (Chromoderus fasciatus Müll.) is gyakori károsítói lehetnek a céklának. A répatesten a kárkép jelleg­ zetes „szakállosodás” formájában jelentkezik. meleg tavaszon okozhat kárt. Kártétele inkább helyi jelentőségű. A korai vetésű céklát károsítja. Védekezés. Melanotus ssp. A barkók közül esetenként még több más faj is károsíthatja a céklát. Lárvája — a többi bagolypille hernyójától eltérően — nappal táplálkozik. esetleg elszáradnak.

Később a szívlevelek összesodródnak. A levéltetű a maghozó növényeket is megtámadja. torzultak lesznek.).).a fekete barkó (Psalidium maxillosum F. a nyüvek a két levéllemez közötti sejteket fogyasztva hólyagos aknákat készítenek. A fonáki részen tömegesen szívogató levéltetvek gátolják a növények fejlődését. A 3—4 nem­ zedéki! kártevő hernyói a maghozó növényeket is összefonják. de szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészség­ ügyi előírásokat. Közvetlen kártétele a többi levéltetűfajéhoz hasonlóan a levelek szívogatásából áll. amely a tojásrakó nőstények számára kedvezőtlen körülményeket teremt. jelentős terméshozam-csökkenést idézve elő. A répaprizmát és környékét Parathion. a virágokat és a magvakat megrágják.) stb. Répaaknázómoly (Scrobipalpa ocellatella Boyd. A légy lárvái. A túlszaporodás évében a bevándorló imágók ellen a tábla szélére húzott és idegméreggel beszórt barázdával védekezhetünk.). de még a tárolás alatt is. Fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop. Védekezés. A fiatal lárvák Parathion-tartalmú szerekkel pusztíthatók. illetve hámozgatásában nyilvánul meg. A maghozókon parathionos permetezéssel vagy porozással vé­ dekezhetünk. Egyébként a torzulásos tünetek — azonos kártevőlétszám mel­ 182 . Kártételével csak hűvös nyarakon találkozhatunk. A nyár végére az erősen megtámadott növény levelei a földhöz simul­ nak.). Kisebb jelentősége miatt védekezésre ritkán kerül sor. Kártétele kezdetben a fiatal répán a levélnyél és a levél aknázásában.vagy Lindan-tartalmú szerekkel porozzuk vagy permetezzük le. Répalégy (Pegomyia hyoscyami Panz. Mindegyik faj ellen hatásos megelőző védekezés az előveteménynél és az adott évben végzett gondos gyomirtás. Védekezés. A ki­ fejlett bogár ellen még 40 kg/ha adagú Wofatox porozó kiszórása is védelmet nyújt. Az ország déli részén okozhat károkat a céklában a területen. a hegyesfarkú barkó (Tanymecus palliatus F. majd megfeketednek. A répa betakarítása után minden répamaradványt mélyen le kell szántani vagy egyéb módon megsemmisíteni. megfeketedik. A levelek bekunkorodnak. a répafej közepe pedig elbarnul. elsárgulnak. Közvetve a vírusos sárgaság terjesztésével okoznak kárt.

Védekezés. mint az elsőéves növényeken.lett is —kevésbé szembetűnőek a maghozókon. A répavetőmag csávázása — kizárólag nagyüzemben — Dysiston csávázószerrel 2 g/gomolykg adagolásban eredményes levéltetvek ellen. Megegyezik a sárgarépát károsító levéltetvek elleni védekezéssel. 183 .

A gumóképzés kezdetéig kevesebb.03 kg/év. Növényházban vagy fólia alatt egyaránt hajtható. Nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. Megjegyezzük. Az egy főre eső fogyasztás 2. hogy külföldi mérések alapján — egyes fajtáknál — még több C-vitamin-mennyiséget is kimutattak. Legnagyobb területen fóliás termesztőberendezések alatt haj­ tatják. A táblázat adatai igazolják. Hajtatása viszont jelen­ tős. azután több vizet igényel. Rendszeresen. Táplálkozási jelentőségét növeli. hogy a hónapos retek vitaminokban és ásványi anyagok­ ban gazdag. alacsony hőmérsékleti igénye gazdaságos termesztését az év nagy részében lehetővé teszi. kis vízadagokkal öntözzük. A retek hidegtűrő növény. laza szerkezetű tápanyagban gazdag talaj szükséges.Retek A hónapos és a nyári retek egyéves. hogy az év azon időszakában is biztonsággal hajtatható. a téli retket július végén vethetjük. amikor más friss zöldségfaj még nem vagy csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. Gazdasági jelentősége Hazánkban a retket szabadföldön — a fontosabb zöldségfajokhoz viszonyítva — kisebb felületen termesztik. Magja már 2—3 °C-on csírázik. A fóliás termesztőberendezések hasznosítási rendjé­ ben — enyhén fűtött és fűtés nélküli termesztésben egyaránt — egyik legfontosabb hidegtűrő zöldségfajunk a hónapos retek. Várható termés 70—200 q/ha. Bulgáriában (Madzsarova. A hónapos retket február—márciusban. 1966) 35—50 mg C-vitamint mutattak 184 . Rövid tenyészideje. a nyári retket március—áprilisban. a téli retek kétéves növény.

2 g 0.0 mg 32. összetételét.00 mg% C-vitamin.0 mg 0. 0.74% cellulóz található.44% fehérje. 1959 nyomán) (100 grammra vonatkoztatva) Kalória Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok B1 b2 14 1. Vizsgálataik alapján a lomb beltartalmi ér­ tékei kedvezőbbek a gumó ér­ tékeinél. 3.1 g 3. 185 . A lombban. friss leveleket is.85 % cukor.ki a piros színű hónapos retek gumójából. 1. A mustárolaj-tartalom és a termesztésmód függvényében.1 mg 20. A retek jellegzetes csípős ízét olaj adja. 190. szőrözöttség nélküli lomb. E fajtára jellemző a finom. a talaj. annak mennyiségét a az évjárat nagymértékben befo­ kéntartalmú allil. táblázat. lyásolhatja. A retek táplálkozási értékeinek fajta. Méréseik alapján 2. s mint C-vitaminforrást a paradicsommal egyen­ értékűnek tekintik.5 mg 40. 43. 0.0 g 95. Egyes fajtáknál (Perla) a gu­ món kívül fogyasztásra java­ solják — és fogyasztják — a zöld.33 mg% foszfor.66% szárazanyag.32 mg% karotin.és butil-mustárszintén változik a fajta. A hónapos retek tápértéke (Tarján—Lindner.0 g 0. 62. 4.52% hamu.6% cukortartalmat is meghatároztak a retekben.56% nyers zsírok és 0.00 mg % vas.00 mg% klorofill.7 g 100 30 /tg 0.0 mg 100—120. 4.0 mg Nikotinsav C P Ásványi anyagok Kalcium Vas Foszfor 10. a termesztésmód. friss anyagra vonatkoztatva 5. a talaj.

Indiában szintén széles körben termesztették. Mongólián keresztül. A téli retek kétéves. keresz­ tezéséből származik. Széle fo­ 186 . még abban az év­ ben fejleszti ki a levélrozettát. és egy vad retek. A nyári és téli reteknél répatest alakul ki. a következő évben te­ rem magot. a sokoldalú felhasználás módjait Lippai Posoni kert című munkájában 1664-ben részletesen ismer­ teti (Somos. a Raphanus rostratus D. bar­ nássárga. Európába Marco Polo hozta be Kínából.Származása és elterjedése A retek egyik legrégebben termesztett zöldségfajunk. magszárat. A héj szí­ ne lehet fehér. Sztojanov véleménye szerint. A hónapos és a nyári retek egyéves.C. 1967). lilás. Japánban. ma­ got. ami Görögországban és Ázsiában található vadon. Első évben dugványt neve­ lünk. rózsa­ szín. Növénytani jellemzése A hónapos retket a gumószerűen megvastagodott szik alatti szárból (hipokotil) képződött gumójáért termesztjük. piros. Magyarországi termesztését. A retek gyökéralakja rendkívül változó. fekete. piros-fehér. a termesztett retek a tengerparti Raphanus maritimus L. A levél lantosan szeldelten tagolt vagy ép. amelyben a gyökér és a szár egyaránt részt vesz. Ősalakjának előfordulási helye valószínűleg Elő-Ázsia. A hús színe fehér vagy sárga. a gumót.

A vi­ rágpor életképességét 3 napig őrzi meg. az elágazódások száma függ a tenyészterülettől és az elrendezéstől. ibolyaszín stb. amikor a virágból kibúvik. A mag szivacsszerű Retekmag bélbe van ágyazva. Színe világoszöld. A le­ vélnyél húsos. váltakozva elágazó. 4 + 2-es elrende­ zésben. A virágzás a kiültetés után 45—60 nap múlva várható. Lemeze nyélrefutó. felrepedés előtt megérik. A retekfajták többsége idegenbeporzó. A lilás gumószín sötétlila vagy világoslila virág­ színnel társul. Hosszúsága 3—6 cm kö­ zött változik. A termő még a bimbóban. A porzók száma 6 db. A virágzás napos időben 17—18 °C hőmérsékleten. az egész tő virágzása 25—30 napig tart. Viszonylag gyakori az önmeddőség is.(Fotó: Kováts z. A piros vagy rózsaszín gyökerű fajták virágszíne fehér vagy sötét rózsaszín. A virágzat fürt alakú. A magszár 0. felülete serteszőrös vagy csupasz. Egy-egy virág kb. tojás alakú. de nagy számban találunk önbeporzó fajtákat is. A becő külső részén hoszszanti barázdák találhatók. Egy virágzat nyílási ideje 15—30 napig. A virágszín intenzitása szoros korrelációt mutat a gyökér szí­ nével. ritkán szőrözött. Termése két termőlevélből alakult.8—1 méter magasra is megnő. 3 napig virít. 4-es szám jellemző rájuk. Madzsarova (1966) megfigyelése szerint még a káposztafélékkel is kereszteződhet. A keresztezést ebben az időben végezhetjük legjobb ered­ ménnyel. 7—9 óráig intenzív. A sziromlevelek színe lehet fehér. hamvaszöld vagy sötétzöld. Magas hőmérsékleten (30 °C fe­ lett) a bibe beszárad. A megtermékenyülésre akkor a legfogékonyabb. A porzók a virág nyílása után 3—4 órával repednek fel. A virágok aprók. Gyakran pigmentálódott. fel nem nyíló becő. az időjárástól függően.gazott. nem termékenyül. hegye pedig csőrben végződik. A retek könnyen kereszteződik a repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum). — a fajtától függően.-né) 187 . Felülete sima. kerek. A szár vastagsága. rózsaszín.

Kelési hőoptimu­ ma 15—20 °C. A retek hi­ degtűrő növény. a gumóképződés kezdetéig tartsuk 10—12 °C-on. niger Biológiai igénye periderma elsődleges kéreg Hőigénye. 188 . szélessége 2.és talajnedvesség biztosításával. barnás-rózsaszí­ nes. Magja már 2—3 °C-on csírá­ zik. A tenyészidő azonban az optimális 22—26 napról 50—60 napra nyúlik. A gumóképződés idején 15—20 °C-os hőmér­ séklet az optimális. növekedéskor —6 °C hideget is kibírnak. hogy az alacsony hőmérsékleten (5—10 °C) nevelt retek nehezen fejleszt magszárat.Raphanus sativus convar. Raphanus sativus convar. Opti­ háncstest mális hőigénye Markov—Haev (1953) sze­ rint 13 ±7 °C. erős hideghatás azonban korábbi magszárba szökést okoz. nagy lég. Téli termesztésnél alacsony hőmérsékleten tartva (8—10 °C) is kifejlődik a gumó. Hosszúsága 3. Ezermagsúlya 6— 10 g. Gyakorlati megfigyelés az is.70 mm. majd 4 lombleveles korig. Posta kísérletei alapján javasolja. epidermisz elsődleges kéreg kollaterális nyitt szállító­ nyaláb háncsrész nyalábkambium interfoszkuláris kambium kollaterális nyilt szállító­ nyaláb farész bélszövet ded. Csirázóképességét 4—5 évig tartja meg. Kelés A retek metszetének vázlata után csökkentsük a hőmérsékletet. hogy magas hőmérséklet és csekély talajnedvesség esetén a gumó durva és „csípős” lesz. Hosszan tartó.12 mm. Mankouki megfigyelte. a fényhez igazodva. hogy a tenyészidőben egy­ ségesen 12 °C hőmérsékletet tartsunk. A fiatal növénykék csírázáskor —3 pC-ot. radicula L.

természetes naphosszú­ ságú teljes fényben 66 nap múlva. mint a hónapos retek fejlő­ déséhez. de szintén gyorsan magszárba indul. A retek a gumóképzés kezdetéig kevesebb. Kevés fényben megnyúlnak a növények.A túl magas hőmérséklet (32 °C felett) és kis páratartalom — kü­ lönösen virágzáskor — a virágok rossz termékenyülését idézi elő. Somos megállapítja továbbá. A szerzők egybehangzó megállapítása. Ez téli. illetve ültetés idejét úgy kell időzít teni. hogy a virágzás ideje lehetőleg ne essen egybe a nagy nyári melegekkel. Somos kísérleteiben áprilisi vetés esetén. hosszú megvilágítás. megfelelő hőmérséklet együttes hatására gumót fejleszt. Fénystádiuma Nikolova vizsgálatai szerint 11—35 nap. a gumó fejlődése pedig visszamarad. Nyári vetésből. Vízigénye. kora tavaszi hajtatásnál gyakran megfigyelhető. 189 . a gumóképzés kezdetétől — egyenletes elosz­ tásban — több vizet igényel. A jó minőségű retekterméshez a tenyészidő folyamán elegendő nedvességről kell gondoskodni. nagy lombozatot fej­ lesztenek. A gumó­ képzés idején a talaj vízkapacitása-60—65% között legyen. míg 8—10 órájs megvilágítás mellett 101 nap múlva indult magszárba a hónapos retek. A sok víz bujább levélképződésre serkenti a növényt. A magtermesztésben a vetés. Az egyenetlen vízellátás a gumó felrepedéséhez. Száraz talajban pedig a retek hamar felmagzik és pudvásodik. Fényigénye. Optimális nedvesség. hogy a megvilágítás idő­ tartamának csökkentése a tenyészidő megnyúlásához és egészen rövid megvilágítás a generatív szervek képzésének elmaradásához vezet. hogy a téli és a nyári retekfajták fejlődéséhez több meleg szükséges. hosszú nappal és alacsony nedvesség mellett viszont a retek gyorsan magszárba szökik. ami főleg a hajtatásban nem kívánatos. Kedvező hőmérsékleten (18—25 °C) és hosszú megvilágítás mellett (16—18 óra) rövidebb ideig tart. A retek hosszúnappalos növény. deformálódásához vezet.

A szín. levélzetet nemesítés vonatkozásában már többen és korábban. fekete színeket is. b) meglevő fajták fajtafenntartása és javítása. Franciaországban. rózsaszín. A nyári és téli reteknél szintén nagy szín. Malinovszki megállapította. A hónapos reteknél hazánkban mindinkább az egyszínű piros típusok a kere­ settek. E zöldségfajnál a szín és forma ugyanis na­ gyobb szerepet játszik. szürke. kiváló minőségi mutatókkal rendelkező fajták előállítása. sárgásbarna és sárga szín is. c) elsődleges kéreg színöröklődése. A hónapos és nyári reteknél a színt és gumóformát. A szín a retek fontos jellemzője. A hónaposretek-fajták gumójának zöme azonban túl­ 190 .és alak­ beli követelmények az egyes országokban eltérőek. téli reteknél ugyanazok a formák talál­ hatók meg. mint más zöldségféléknél. A hónapos és a nyári. A fent említetteken kívül megtaláljuk a zöldes­ fehér. f A genetikai színanalízis 3 csoportra osztja a retket: a) egyszínű fajták öröklődése. A váltott színű fajták (fehér-piros) nálunk egyre inkább kiszorulnak.Nemesítésének helyzete A retek nemesítésének célja kétirányú: a) új fajták előállítása. Van egy. részletesen feldolgozták. Lengyelor­ szágban azonban termesztik ezeket a fajtákat. Az új fajták előállíthatok keresztezéssel vagy szelekciós mód­ szerrel. az F2-ben 3:l-es hasadási arány jön létre. nagyságot. hogy egy fehér és sárga retek keresz­ tezésénél a sárga szín domináns a fehér felett. b) kétszínű fajták öröklődése. Megtalálható továbbá a fehér. Nemesítési szempont továbbá az adott ter­ mesztési módnak megfelelő. A belső érték­ meghatározó pedig a reteknél a tömörség.és formagazdagságot tapasztalhatunk.és kétszínű. lila. tehát cél a pudvásodási hajlam kiküszöbölése is. barna. Angliában. tiszta lilás.

talaj fizikai állapota. mint az asszimilációs teljesítőképesség. A gömbölyű fajták repedési hajlama nagyobb. művelésmélység. Megfe­ lelő nemesítő munkával a pudvásodásmentesség ideje meghosszab­ bítható. A tömörség a fejlődés során csökken. A nyáriretekfajták nagy része répa alakú. nagyobb ezermagsúlyú vetőmag alkalmazásával mintegy kétnapos. 5 g-os gu­ mókat. A lassúbb növekedésű. nedvesség stb. Egy adott fajtánál a kalibrált apró magból. A hosszú fajták között található (Japánban) még 100 cm-nél hosszabb is. hosszabb tenyészidejű nyári.). 191 . a pudvásodási hajlam növekszik.és téliretekfajták relatíve tömörebbek. ovális vagy hosszúkás ovális. A termesztéstechno­ lógia azonban szintén jelentős tényező az alak megtartásában (vetésmélység. Európában a „Müncheni sör” téliretek-fajta súlya a legnagyobb. A hosszú­ kás fajták általában tömörebbek. hogy a hónapos reteknél a gumó nagysága szoros összefüggést mutat a mag nagyságával. hogy a gumó fejlődési üteme nagyobb. Ezt azonban csak speciális környezeti feltételek mellett lehet termeszteni. Szoros összefüggés van a tömörség és a forma között is. A gumó tömörsége szintén fontos nemesítői szempont. A gumó alakja genetikailag meghatározott. A téli reteknél megtalálható továbbá a henger vagy karó alak is. A pudvásodás okát Hagiya többek között abban látja. A felrepedési hajlam megfelelő szelekcióval szintén csökkent­ hető a reteknél. A retekgumók nagysága rendkívül eltérő. mint a gömbölyűek. Ezt a tulajdonságot azonban a termesztési körül­ mények is nagymértékben befolyásolják. A kutatók egybehangzó véleménye. trágyázás. megadott időre. a nagy magvakból 7 g-os gumókat állítottak elő. „koraiság” érhető el. Egyes retkek súlya 2—3 kg-ot is elérhet. mint a hosszúkás fajtáké.nyomórészt gömbölyű. A kalibrált. kevésbé hajlamosak üregesedésre.

vastag. kissé felálló. Tenyészideje 30—38 nap. Levélzete kicsi vagy középnagy. sima szélű. A gumó súlya 13 g. szabályos gömb. A levélnyél rövid. sötétzöld színű. A levél lemeze gyengén serteszőrős. A hús színe fehéres. A gumóvég kiemelkedik.Hónaposretek-fajták Korai piros Államilag elismert fajta. Hajtatásra és korai szabad­ földi termesztésre alkalmas. A héj színe fénylő kárminpiros. mint a többi fajta. Külföldi eredetű. 4—5 nappal korábban szedhető. A levélszél fogazott. Lombja középnagy vagy nagy. A levélnyél középhosszú vagy hosszú. a le­ véllemez sötétzöld. Szentes környéki tájfajtából szelektálták. Nehezen pudvásodik. Igen rövid tenyészideje miatt hajtatásra. A levéllemez tojásdad alakú. 192 . A héj színe élénk skarlátpiros. íze gyengén csípős. vékony. A levelek oválisak és hosszúak (14—16 cm. A levél színe középzöld. középhosszú. áttetsző. Húsa fehér és kemény. lapított gömb alakú. Átmérője 30 mm. A gumó kicsi vagy középnagy. gyengén karéjos. Korai legjobb (Cherry Belle) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. fonáka erősen serteszőrős. A levélnyél halványpiros. A levélzete kicsi vagy középnagy. vékony. A Saxa fajtából egyedi szelekcióval állítot­ ták elő. Gumója középnagy.). Karógyökere vékony. Pudvásodásra közepesen hajlamos. Főgyökere. A levéllemez hullámos. Szentesi hajtató Államilag elismert fajta. esetleg szív alakú. Húsa kemény. A levél serteszőrős. korai szabadföldi ter­ mesztésre alkalmas. Át­ lagsúlya 15 g.

Hajtatásra és sza­ badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. vékony. kiegyenlített.) (Champion) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Átlagsúlya 12—15 g. erőteljes fejlődésű. külföldi eredetű fajta. illetve szabadföldi termesztésre ajánlott. Héja élénk skarlátvörös. élénk skar­ látvörös. kemény. kelle­ mes ízű. Fő­ gyökere vékony. Tenyészide­ je rövid. megnyúlt. Színük sötétzöld. pudvásodásra kevésbé hajlamos. kompakt növekedésű retekfajta. Hideghajtatásra.A gumó középnagy. jól mosható. Húsa tejfehér. A gumó nagy. A héj színe tetszetős. Alakja szabályos gömb vagy enyhén megnyúlt gömb. Húsa fehér. A levelek hosszúkásak. jó ízű. omlós. 193 . vékony. Piaci piros Korai legjobb (Cherry Be!le) fajta (Fotó: Migend L. Fő­ gyökere vékony és fakó színű. A gumó átlagsúlya nagy: 16 g. szélük csipkés és karéjos. Levélzete középnagy. nehezen pudvásodó. gömb alakú. közéhosszú tenyészidejű fajta. A gumóvég ki­ emelkedő.

erősen szabdaltak. Felső harmadában szé­ lesebb. kellemes ízű. a levélrésznél eny194 . Külföldi eredetű. erős. Nagy. edzett. A levélnyél középhosszú. Nyáriretek-fajták Jánosnapi Államilag elismert. megbízhatóan termő. középhosszú tenyészidejű fajta. erőteljes lombozatot fejlesztő fajta. hegy­ ben végződő gumójú. Színe középzöld vagy világoszöld. répa alakú. lefelé fokozato­ san keskenyedő. pudvásodásra kevésbé hajlamos. szétterülő. A gumófej csapott. A földből kiálló rész zöldes árnyalatú. hazai nemesítésű fajta. Középzöld színűek. Héja fehér. Levélzete nagy.-né) TÖS. A felálló levelek középnagyok.Jégcsap Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. Gyökere vastag. Különösen szabad­ földi termesztésre ajánlott. A gumó igen hosszú (a 15—18 cm-t is elér­ heti). húsa üve­ ges. Gumója nagy. szőJégcsap fajta (Fotó: Kováts Z. Levelei erősen szabdaltak. sűrű. jégcsap alakú.

a csúcsa felé világosodó. ke­ vés oldalgyökérrel. Lombja nagy vagy középnagy. Késő tavaszi. 13* 195 . Levelei szabdaltak.Jánosnapi fajta (Fotó: Kováts Z. kemény állományú. Húsvéti rózsa (Ostergruss Halblanger Rosa) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Gyökérzete durva. A hús fehér. Középhosszú tenyész­ idejű. Héja bar­ nássárga. nehezen pudvásodó nyáriretek-fajtánk. kellemes ízű. középhosszú. be­ tegségeknek ellenálló fajta. Egészséges. külföldi eredetű fajta. kö­ zéphosszú tenyészidejű fajta. világos­ zöld színűek. felálló. kora nyári szabadföldi termesztésre alkalmas.-né) hén bemélyedt. A gumó lefelé keskenyedő. A karógyökérzet közepe­ sen vastag. lilás rózsaszínű. gyengén csí­ pős. húsa fehér. A héj kissé redőzött. A gumó végződése hegyes. A gumó átlagsúlya 90—100 g.

széles orsó alakú vagy ovális. Gumója félhosszú. kemény. Középerős lombozatú fajta. A gumó gömb vagy hajlított gömb alakú. Kül­ földi eredetű. Lombozata elterülő. Levelei erősen szab­ daltak. Középkorai. Gyökérzete finom. A héj fehér. Héja egyenletes fekete színű. 196 . Levélzete erős növekedésű. Hosszú tenyészidejű (100—120 nap). Erfurti kerek fekete (Erfurter Runder Schwarzer) Forgalomba hozatalra engedélyezett. Húsa fehér. külföldi eredetű fajta. gyen­ gén redőzött. A gumófej halványzöld színű. Húsa hófehér. sima vagy gyengén redőzött. jól tárolható. közepesen szabdaltak. Gumója félhosszú. nehezen pudvásodó fajta. fehér színű. széles fejű. világoszöld fejű. felül­ ről egyenletesen vékonyodó. tompa végződésű. erős karó­ gyökerű. középzöld vagy sötétzöld színűek. külföldi fajta. Levelei durvák. tompa hegyben végződő. íze kellemes. Gumósúlya 300—350 g. jól tárolható retekfajta. vékony. sötétzöld színűek. Hosszú tenyészidejű (90—110 nap). nehezen pud­ vásodó. kellemes ízű. Karógyökere vékony.Korai nyári félhosszú (Früher Sommer Halblanger) Forgalomba hozatalra engedélyezett. széles vállú. középerős növekedésű. Őszi téliretek-fajták — Müncheni sör (Münchener Bier) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta.

a házikerti. A nitrogén kezdetben segíti a levélzet kifejlődését. A nagyüzemi termőterület minimális.A szabadföldi retektermesztés Már korábban is utaltunk rá. valamint a 197 . A hónapos retket rendszerint elő. ezért trágyás-kapás növény után vessük.vagy utónövényként. Háztáji termesztésben legtöbbször monokultúrában termesztik (szélvédett hely. A retek tápanyagigényes növény. A talaj színe hatással van a retek színére is. háztáji termesztés jelentősebb. Sötétebb talajokon intenzívebb. táp­ anyagban gazdag talaj szükséges. Gyengén lúgos kémhatású tala­ jokon díszlik jól. Talaj. pudvásodik. A műtrágyákat könnyen fel­ vehető állapotban kell a talajba juttatni. Rossz talajon a retek gyenge mi­ nőségű lesz és gyorsan felmagzik. legjobb terület). Érzékenyen reagál a nit­ rogéntartalmú műtrágyákra. a gumó túlfejlődik. trágyázás A retket ritkán termesztik vetésforgóban. Ezért a talaj tápanyagszintjét. Talajigénye A nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. hogy hazánkban a retket szabadföl­ dön viszonylag kis területen termesztik. világosabb talajokon halványabb a retek színe.és tápanyagigénye egyébként megegyezik a sárgarépáéval. mert az üzemekben ritkán találunk összefüggő nagyobb retekterületet. Mivel a hónapos retek rövid tenyészidejű növény. Vetésforgó. Amennyiben a gumófejlődéskor nitrogén-túladagolás történik. Ezért a nitrogént csak foszfor. a téli ret­ ket pedig utóterményként termesztjük.és kálitrágyákkal együtt adagoljuk. A több szakaszban történő területhasznosítás — ami a retek termesztésénél jellemző — a talaj tápanyagkészletének fokozott mér­ tékű csökkenésével jár. laza szerkezetű. különös figyel­ met kell szentelni a tápanyagellátásra.

Gyakorta elő­ fordul. a növény igényét kell szem előtt tartani. hogy a retket mint előnövényt tekintik. elkezdjük.szükséges elemek mennyiségét laboratóriumi talajelemzés segítsé­ gével kell figyelemmel kísérnünk. a téli reteké július vége. Vetése A retek magja már 2—3 °C-on csírázni kezd. de lega­ lább kétévenként — az érett. illetve ásást tavasszal elmunkálják (gereblyével. de nem földdé érett istállótrágya al­ kalmazása. A vetést korán. Kijelölik az ágyak helyét (szeges léccel. lyuggatódeszkával vagy lyuggatóhengerrel). amikor a talajra rá lehet menni. s tápanyagigényét nem veszik figyelembe. A hónapos retket február—már­ ciusban vethetjük. Ősszel az utónövény igényéhez mért táp­ anyagmennyiséget adagolják ki. hogy foszfortartalmú műtrágyá­ ból mintegy 250—350 kg/ha. Talaj-előkészítése A retek különösen igényli a jól elmunkált. a téli retekét a nyári vetésű növények talaj­ előkészítő munkáinak előírásai szerint végzik az üzemek. A háztáji termesztésben gyakori az ágyásos területkialakítás. Tájékoztató jelleggel közöljük. A hónapos és nyári retek talaját (tavaszi vetés esetén) a kora ta­ vaszi vetésű növények. a trágyázási tervet konkrét laboratóriumi vizsgálat alapján kell elkészíteni. simítóval). A talaj-előkészítő munkákat azonban a vetés időpontja és az elővetemény szabja meg. Nitrogénműtrágyá­ ból tavasszal mintegy 80—100 kg/ha-t szórnak ki. A műtrágyákra szintén nagy szükség van. Sajnos háztáji termesz­ tőknél még nem kielégítő mennyiségben alkalmazzák. időben előkészített mag­ ágyat. A retek termesztésekor tehát mindig a talaj tápanyagszintjét. a nyári retek vetési ideje március—április. káliumtartalmú trágyából 140— 170 kg/ha mennyiséget adagolnak szántás előtt. Az őszi szántást. 198 . Különösen házikerti termesztésben elterjedt — évenként.

A szabadföldi magvetés eszközei a más növényeknél már ismer­ tetett vetőgépek.-né) Üzemi termesztésben 30—40 cm-es sortávolság gazdaságos. A soros vetésnél a sortávolság 15—20 cm. A szabadföldi retektermesztésnél megemlítjük. a magvakat takarófölddel takarjuk. üzemi termesztésben 6— 10 kg/ha. hogy a termesz­ tés biztonságának növelésére elterjedt módszer a vetések fóliás ta­ karása.Elvetett retektábla (Fotó: Kováts Z. szemenkénti vetésnél lényegesen ki­ sebb. szemenkénti vetés 5 X 5—8 X 8 cm-re javasolt. a talaj vízgazdálkodása javul. A vetőmagigény. Kelés után a fóliát el kell távolítani. illetve négyzetes vetés. Házi­ kerti termesztésben elterjedt az ún. Előnyei: korai vetésnél kedvező hőhatás a keléshez. Új és használt fólia egyaránt felhasználható. A szemenkénti vetést kézzel végezzük. alatta a növények nem nyúlnak. Négyzetes elrendezésű. 199 . soros elrendezésű. sűrűsoros. Hónapos reteknél a négyzetes. A vetés mélysége 2—3 cm.

a nyári retekfaj­ tákat 8—10.5 cm. A hónapos retket 4—8. a mennyiséget csökkenti. a minőséget rontja. sűrűn kelt vetések ritkítására. A szedés kézimunkaerő-igényének csökkentésére mintegy 15—20 évvel ezelőtt már szerkesztettek az USA-ban egymenetes hónapos­ 200 . méret szerint kell osztályozni. a télieket 10—15 cm-re ritkítjuk. Az osztályozásnál. ha az állomány 20—30%-a elérte a kívánt méretet. A szedést akkor célszerű elkezdeni. A téli retek betakarítását a fagyok beállta előtt be kell fejezni. kézzel is könnyen szedhető. Jelen­ leg hónapos reteknél a 25 mm-nél nagyobb átmérőjű nem kívá­ natos. növényvédelemre vonatkoznak. földtől megtisztítjuk és fagymentes helyen tároljuk. belföldi stb. de rendszeresen elégítjük ki. Szedés után a retket szín. mérete határozza meg. Korábbi szedésnél — sűrű vetésekben — a taposási kár nem áll arányban a korábbi termés többletbevételével. sűrű vetéseket gyomlálni. nagyság. a nyári retek 5—6 cm. mint a többi gyökérfélét.). A hazai piacon a jégcsap típusú fajták 1—1. rossz minőségű.Növényápolása A retek rövid tenyészidejű növény. öntözésre. A -retek segédeszköz nélkül. Ápolási munkái talajporhanyításra. A vízhiány a retek egyenletes fejlődését hátráltatja. A retek vízigényét kis vízadagökkal. igény szerinti fejtrágyázásra. a hosszú fajtáké 4—6 cm átmérővel már piacképesek. Szedése A retek szedését akkor kezdjük. alak. csomagolásnál az MSZ utasításait kell figyelembe venni. épség. a gumó nagysága. A téli retket betakarításkor a levelektől. amikor a gumók a fajtajellegnek megfelelő nagyságot elérték. Időpontját az értékesítés módja (ex­ port. négyzetes el­ rendezésű. mert ellenkező esetben deformált. a fajta. Az importáló országok méretre vonatkozó igénye kötött. egyenetlen árut kapunk. A sűrűn kelt vetések ritkítása szükségszerű. A nagy vízadagok a retek sekély gyökérelhelyezkedése miatt nem hasznosulnak. Soros vetés esetén ajánlatos kelés után sarabolni.

rend­ szerint azonban több sort szednek. A fogyasztási idő meghoszszabbítható növényházi vagy fólia alatti hajtatással. fólia sátorban. továbbfejlesztett gépek hasonló elven működnek. nagyobb teljesítőképességűek. alacsony hőigénye. gazdaságossága. karalábéval egyetemben. meghatározott magasságban a lombozatot levágja. A fóliás ter­ mesztőberendezésekben. A levélzetet szál­ lítószalag segítségével a táblára szétszórja. A nyűvőszerkezet a retket kihúzza a talajból. Várható termés: 70—200 q/ha. mert a hónapos retek gyö­ kérrendszere nem hatol mélyen a talajba. Hajtatását in­ dokolja rövid tenyészideje. A sekély művelést indo­ 201 . Az egyes nyűvőelemek függőleges irányban külön-külön elmozdulhatnak.szedő gépet. Nálunk üvegházban elsősorban kitöltő növényként szerepel. Haj­ tatásban meghatározó szerepet a fóliás termesztőberendezések je­ lentenek.retek. Az újabb. támaszkodókerekekkel rendelkeznek. A támasztókerekek között helyez­ ték el a levélemelőket. A retek hajtatása A hónapos retek frissen vagy salátának elkészítve az év nagyobb ré­ szében szívesen fogyasztott zöldségféle. Termesztése egyaránt sikeres fólia ágyban. fűtés nélkül és fűtött berendezésekben. a gumót egy keresztirányban haladó szállítószerkezet a gép mellett haladó gyűjtőtar­ tályba juttatja. A fóliás felületek növekedésével arányosan növekszik a retekkel bevetett terület is. A területet sekélyen műveljük. Talaj-előkészítése A szabadföldi termesztésnél leírtak alapján történik. A traktorra oldalt függeszthető gép hat db nyűvőelemből áll. az alkalmazott kétszakaszos hasznosítási rendszerben a retek az első szakaszba kerül a salátával. Hazánkban retekszedő gép napjainkig nem üzemel. egyszerű termesztés­ módja. amelyek a talajkopírozást lehetővé teszik. fólia házban. A retek a haj­ tatásban különösen meghálálja és igényli a jól elművelt jó szerke­ zetű talajt.

A soros vetés 12—15 cm-es sortávolságra az előbbi eljárásnál jobb ugyan. Ennek következtében a retek a talaj felszínéhez közel fejlődik. egyöntetű. Ajánlatos a retekmagot nagyság sze­ rint 2—3 részre szétrostálni. tömörítést a gép elvégzi. szemenként helyezzük el a magot. Vetésnél ügyeljünk arra. nem deformálódik. Fontos követelmény az egyenletesen tömörített. 1. s az egyes frakciókat külön vetni. hogy a jól tömörített talajba az egyforma nagyságú magvak egyforma mélységbe. jó minőségű lesz. és szedéskor a taposási kár igen nagy. Fűtött fólia sátrakban néhány napos fűtéssel a talaj felső átfagyott rétegét könnyen átfűthetjük s így a talajmunkát időben elvégezhetjük. ritkítás nélkül. de még mindig nagymérvű egyenetlenséget okoz az ál­ lományban. Fűtés nélküli berendezésekben az erős átfagyás ellen trágya-. lyuggatódeszkát vagy lyuggatóhengert négyzetes vetésnél. A legegyöntetűbb a fejlődése a négyzetes vetéssel 5 X 5—8 X 8 cm tenyészterületig. között vetik. A szórt vetés hajtatásban rendkívül kedvezőtlen. A mag helyének kijelölése után kézzel egyenként. szemenkénti magelhelyezéssel. A vetés után magtakarófölddel takarunk. Vetése A retket fűtés nélküli fóliás berendezésekben február 10—20. Ez utóbbin a mag távolságának és a vetés mélységének megfelelően helyezkednek el a „fogak”. A vetési módok közül a vetőmagvak elhelyezésmódja alapján megkülönböztetjük a szórt. Enyhén fűtött sátrakban január 10—30.kolja továbbá.stb. ami­ vel az állományt egyöntetűbbé tehetjük. lomb. hogy előkészítéskor a talaj fagya csak a felső néhány cm-es rétegben engedett ki. a takarást. Vethetünk géppel és kézzel. sima talajfelszín. 202 . soros és négyzetes vetést. mert az egyenet­ len magelosztás egyenetlen fejlődést okoz.5—2 cm mélyre kerülje­ nek. takarással a felső talajréteget meg­ óvhatjuk. között vethető. Kézi vetésnél alkalmazzuk a sor­ kihúzást soros vetésnél — vagy az ún. A gépi vetésnél a magsorok helyét a csoroszlya meghatározza.

a gumó kicsi lesz. A kívánt hőmérséklet nappal 15 °C körül. Ál­ talános jellegű munkának tekinthető az öntözés. Lehetőleg a reggeli órákban öntözzünk. ha a talaj nem elég nedves. A szellőztetés az egyik legfontosabb ápolási munka. ritkítás. Növényápolása Az ápolási munkák a termesztésmódtól függően változnak. „Vetéskor” a tekercset a ta­ lajon a kívánt sortávolságnak megfelelően legöngyölítik.Egyes vidékeken terjed a házikerti termesztésben a papírra tör­ ténő magragasztás is. ezért na­ gyon óvatosan kell bánni vele. magas hőmérsékleten a levél megnyúlik. Vetésig tárolják. újságpapírból vagy krepp-papírból. fajtaidegenek.5 cm-es tápdús takarófölddel befedik. Gyakori hiba. az eset­ leg megjelenő vadrepce. Fóliás ter­ mesztéskor fokozott figyelmet. hogy a magvak könnyen leperegnek a papírról. A módszer hibája. Borult napokon is szellőz­ tessük a sátrakat. A retek vízigényét hajtatásban gyakori kis vízadagokkal kell kielégíteni. beöntözik. A nagyobb gumójú fajtáknak ajánlatos nagyobb tenyészterületet meghagyni. gyomlálás. A négyzetméterenkénti vetőmagigény 3—4 g. Hazánkban azon­ ban ez a szaporítási mód nem terjedt el. Sekélyen. A rendszer­ telen öntözés korai pudvásodáshoz. s erre egye­ sével felragasztják a retekmagot. Ritkítást a szórt és soros vetésmódoknál végzünk. A téli hónapokban keskeny. hogy éppen az erőteljesebben növő gyomot vagy fajtaidegent hagyja bent a szakképzetlen dolgozó. 2—3 cm széles papírcsíkot vágnak. éjjel 203 . gyorsan pudvásodik. Száradás után a papírcsíkot te­ kercsbe hajtogatják. a minőség romlásához vezet. A retek palántáról is nagyon jól szaporítható. szellőz­ tetés. Rendszer­ telen szellőzés esetén. Ritkításkor módunk van az elütő egyedek. Ritkítással ér­ jük el a szükséges tenyészterületet (25—64 cm2/növény). nagy gyakorlatot igényel. Nagyobb vízadag a retek sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt nem szükséges. Fontos szabály tehát az öntözésben a rendszeresség. repcsényretek eltávolítására. 1—1. Az öntözést vetés után azonnal elkezdjük.

Különösen ügyelni kell az egyenletes magelosztásra. A januárban vetett retek március 10—20. Idejét a gumó átmé­ rőjének igény szerinti nagysága határozza meg. Exportra a kisebb. szaporítási időtől stb. csomózása nagy kézimunkaerő-igényt jelent. Az erős lehűléstől is óvjuk az állományt. hogy a virágzás időszakában még alacsonyabb hőmérsékleten a termékenyülés biz­ tonságos legyen. Szedése A retket fogyasztásra érett állapotban szedjük. A magvetést februárban. A retek szedése. függően 4—6—10 hét között vál­ tozik. hazai fogyasztásra a nagyobb gumó­ átmérő kívánatos. a következő évben magot nyerünk. mosása. A nagyobb mérvű lehűlés — mint említettük — a ko­ rai magszárképződést váltja ki a retekből. a februárban vetett március végén. a termesztőknek elsősorban ezt kell figyelembe venniük a szedés ütemezésénél. A sortávolság 40 cm. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. A csomózást a piac igénye szerint végezzük. között. Négyzetméterenként 20—30 csomóval számolhatunk. termesz­ tésmódtól. A minőségi előírások adottak. az őszi—téli retek magját két tenyészidő alatt állítjuk elő. márciusban végezzük. borult időben 12 °C legyen. A dugványtermő év A talaj-előkészítés megegyezik a szabadföldi árutermesztésnél le­ írtakkal. 204 . áp­ rilis elején szedhető. A hajtatásban a retket csak elhanyagolt területen kell gyomlálni. A vetéstől szedésig terjedő idő fajtától. Az utóbbi fajtacsoportnál az első évben dugványt nevelünk. A retek magtermesztése A hónapos és nyári retek magját egy.10—11 °C. hogy az állomány fejlődése egyöntetű legyen.

A dugványokat másodterményként termesztjük. beteg nö­ vényeket. Átültetéskor a leveleket visszakur­ títjuk. ha a hónapos és nyári retek magját szabadföldi ágyba vetjük. korán lekerülő növény után vetjük. • A fajtatisztaság megóvása érdekében a tenyészidőben a szab­ ványban rögzített szempontok szerint végezzük a szelekciót. Vetésmélysége 2—3 cm. a talajt porhanyítjuk. kelés alatt egyenletesen nedvesen tartjuk. gyomtalanítását időben kell vé­ gezni — a csírázó gyomokat elkeverni — mert a magszárat fejlesztő növényállományt már csak nagy károsodás árán ápolhatjuk. durva növekedésű. A talaj porhanyítását. gyomtalanítjuk. A sorközök gyommentesen tartása az egész tenyészidőszak alatt feladatunk. A magvetés ideje július—augusztusban van. A dugványnevelő évben az őszi—téli retek talajigénye annyiban tér el a hónapos retekétől. osztályozzuk. a gumó teljes kifejlődése után felszedjük. A dugványokat az őszi fagyok beállta előtt — október—novem­ ber — kiszedjük. 205 . Az első évben dugványt nevelünk. gumó nélküli vagy lila gumójú. és csak a fajtajellegnek megfelelő tö­ veket ültetjük végleges helyre. a gumót sáros pépbe mártjuk. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. Kelés után az állományt 8—10 cm-re ritkítjuk. elterülő levélzetű. A vetés előtt a talajt vízkapacitásra feltöltjük. a gazdaságosságot növeli. ami jelentős kézimunkaerő-megtakarítást jelent. egyenletes magelosztással ez ki­ küszöbölhető.Az ápolási munkák közül kiemelkedően fontos a ritkítás: 8— 10 cm-re. Az őszi—téliretékmag-termesztés kétéves időtartamot igényel. A pudvásodás mértékéről a gumó metszésével — további felhasz­ nálhatóság nélkül — illetve fúrásával (3—5 mm átmérőjű csővel) — továbbtermesztési lehetőséggel — győződhetünk meg. hogy nem igényel olyan táperőben levő talajt. korcs és a virág színében eltérő. Kiszedés előtt azonban a magszárat fejlesztő egye­ deket eltávolítjuk. A sze­ lektálásnál el kell távolítani a repcsényretekkel vagy más kultúrfajtával kereszteződött. mint a magtermő évben. Sortávolsága 40 cm. Legtöbbször ritka vetéssel. A gumó alapján csak úgy szelektálhatunk.

A retket kaszával. óvatosan csomóba rakjuk. Gazdaságosabb az egymenetes betakarítás kombájnnal. széltől takarással óvjuk. 3—4 napi száradás után csépeljük. A meg­ felelő fordulatszámra (borsó) beállított. A kézzel levágott magszárakat kis kévékbe kötjük. Az ültetéskor a földet jól szorítsuk a dugványokhoz. 20—30 cm-es tőtávolságra ültetjük. A retket kézzel nyűni nem szabad. a becők és a szár világosbarnára színező­ désekor kezdjük. bálákba rak­ juk. Az ültetésre váró dugványokat naptól. szellős helyen vé­ konyan elterítve. szelelőrostán átengedjük. A retekmag — fajtától függően — júliusban—augusztusban érik. Az aratást teljes éréskor. A laza ültetés vontatott eredést. 206 . borsóaratóval vagy kombájnnal vághatjuk. A dugványok eredése után kapálunk. A sérült. A rátapadó földtől megtisztítjuk. • Hektáronként 6—10 q retekmagterméssel számolhatunk. tovább tisztítjuk. így a retek nem pereg. ügyel­ ve. A becők és a szár nehezen nyílnak. gumi verőlécekkel ellátott dob a retket kis veszteséggel kicsépeli. A magtermő év Az őszi—téli retek magtermesztésekor is a szabványban előírt izo­ lációs távolságot érvényesítjük. A dugványokat — tavaszi átválogatás után — 50 cm-es sortávol­ ságra. a fajtától elütő színű. A vermelés előtt a dugványokat szelektáljuk. esetleg a dugvány pusztulását idézi elő. gyakori forgatással utánszárítjuk. hogy a szívrész meg ne sérüljön (ezért nem szabad kézzel lecsavami). mert a kihúzott növények gyökeréről a mag közé kerülő földszennyeződés nehezen tisztítható. A kicsépelt magot retekfejtőn.Kiszedés után a levélzetet 2—3 cm-es csonkra visszavágjuk. A vágószerkezet talajtól számított magasságát úgy váiasszuk meg. A talaj-előkészítés megegyezik a korábban leírtakkal. amint a talajra rá lehet menni. alakú egyedeket eltávolítjuk. A kiszelektált dugványokat a sárgarépához hasonlóan vermel­ jük. gyomtalanítunk. hogy a növényt ne húzza ki. beteg. ezért az optimális aratási idő bevárható. A ve­ tőmag minőségi követelményeit az MSZ tartalmazza.

szürkésbarna. A Cabbage black ring vírust és a Cauliflower mosaic vírust nem perzisztcns módon a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L.) könnyen átvihetők. (Kórokozó: Cabbage black ring virus.) A betegség elsősorban a hónapos retek levélpusztulását és a retek­ gumó minőségének romlását okozza. A nyáriretek-fajtákon a be­ tegség kisebb jelentőségű. mozaikosak.) 207 .) terjeszti.A retek betegségei Retek-mozaikvírus. Védekezés: a levéltetvek és a Coleoptera fajok ellen. A levél színén sárgászöld. Glits M. Cauliflower mosaic virus. amelyeken apró. Radish mosaic vírus. A keresztes virágú gyomok irtása. A levél Retekperonoszpóra (Fotó: dr. Gazdanövényei a keresztesvirágúak.) A levelek világoszöldek.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Mysus persicae Sulz. A Radish mosaic vírus levéltetvekkel nem vihető át. A fenti vírusok mechanikailag (érintés stb. Retekperonoszpóra. (Kórokozó: Peronospora brassicae Gáum. nekrotikus pontok vannak. csak Coleoptera fajokkal. erek által határolt foltok jelennek meg.

A tünetek a magho­ zók szárán és virágzatán is megtalálhatók. A szik.és lomblevelek rendszeres védelme esetén a gumó egészséges marad. Maneb.Retekperonoszpóra a gumó belsejében (Fotó: dr. és a lomblevelek intenzív fejlődésének idő­ szakában 7 naponként meg kell ismételni. Ez­ után a foltok elparásodnak. 208 . Védekezés: tavasszal és ősszel már szikleveles korban meg kell kezdeni a permetezést.2% tömény­ ségben nedvesítőszer hozzáadásával eredményesen használhatók. A vegetációs időben már a sziklevelekre kerül a kórokozó. A gumók feji részére tapadó beteg levélalap-maradványokról a kór­ okozó közvetlenül is a gumóra jut. Felületükön fehér konídiumtartó gyep jelenik meg. amelyek később a gumó nagy részére kiterjednek. A gumó felületén leggyakrabban a talajszint felett. elmosódott szélű. A kórokozó a növénymaradványokban micélium formájában és oóspórával telel át. A kórokozó alacsony hőigényű gomba. nagy ki­ terjedésű elszíneződés található. A leváló konídiu­ mok a lomblevelekre kerülnek. Dithane M 45)0. ahol aztán a sejt közötti járatokban helyezkednek el. a szártőhöz közel. majd onnan a gumóra mosódnak. A konídiumok vízcseppben csí­ ratömlőt fejlesztenek és az ép bőrszöveten át a növénybe jutnak. Glits M.) fonákén fehér konídumtartó gyep fejlődik ki. A permetezés­ re a ditiokarbamátok (Zineb. rövidebb-hosszabb. sekélyebb-mélyebb repedések keletkeznek. és hausztóriumuk a sejtekbe hatol. A gumó belsejében szürkésbarna. ahol konídiumtartó gyepet fejleszt. sötétszürke foltok láthatók. ritkábban a talajban levő részeken apró.

Fésűslábú viráglégy (Phorbia platura Meigen) is előfordulhat még a retken.) is károsíthat a retekben. Ezért van különös jelentősége a keresztes virágú gyomnövények gondos irtá­ sának.A retek állati kártevői Gyökérlégy (Phorbia radicum L. hogy a növények a fejlődésben meg­ állnak. szürkészöldek lesznek. Védekezés: mindegyik faj ellen igen nehéz a védekezés. A védeke­ zés módja és anyagai azonosak a sárgarépánál tárgyaltakkal. morzsalékos rágcsálókkal telt járatokat. mert az ká­ rosan hat a retek ízére. Káposzta-fonálféreg (Heterodera cruciferae Franklin) mint lehet­ séges kártevő jöhet számításba a reteknél. Az ellene való védekezés megegyezik a sárga­ répánál leírtakkal. a tavaszi káposztalégyhez hasonló tüneteket okozva. A kártétel akkor jelentkezik legszembetűnőbben. lankadnak vagy el is pusztulnak. amivel jelentősen mérsékelhetjük e kártevők felszaporo­ dását. Kü­ lönösen erősen jelentkeznek ezek a tünetek a fiatal növényeken. hanem a talaj vegyszeres kezelésén alapszik. 14 Gyökérzöldségek termesztése 209 .) lárvái esetenkénti károsítói lehetnek a reteknek is. benne fehéres színű lárvákat. A gyökérlégy kártételével egyidőben. ha tavasszal tartósabb hűvös.) Elsőrendű tápnövénye a retek. A talajból kihúzva. a növény gyökerén szabálytalanul haladó.) is. Nyári vagy nagy káposztalégy (Phorbia floralis Fali. Emiatt ez a szer csak a maghozónak szánt retekvetésben alkalmazható. teljesen azonos tünetekkel jelentkezik a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae Bché. A már fertőzött növények nem menthetők meg. Az ellenük való védekezés tulajdonképpen nem is a növény. de előfordulása nem gyakori. nyűveket találunk. bár más fonálféreg-fajok is előfordulhatnak. A retek meg­ védésére a felsorolt kártevők ellen egyébként hatásos Lindan-tartalmú szerek sem javasolhatók a legyek rajzása idején. A föld feletti részeken a károsítás tü­ netei abban nyilvánulnak meg. csapadékos időjárás után hirtelen meleg áll be. A közvetlen kártételt okozó lárvák is nagyon hasonlók. A rágásukkal kiodvasított gumók nem értékesíthetők. esetenként a fentebb említett legyekével azonos kártételi formával. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff.

hogy a levélzet fejlődése jelentősen haladja meg a kártétel mértékét.). Tömegsza­ porodásakor figyelemre méltó károkat okozhat. A kikelő kis hernyók először aknákat rágnak a levélben. ezért a nagyon rövid hatástartamú és várakozási idejű ro­ varölő szerekkel. a kikelő lárvák pedig a levelekben ak­ názva fejlődnek tovább.1 %-os Phosdrines permetezéssel védekez­ hetünk. Az imágó alakban kitelelt. Káposztapoloska (Eurydema ornatum L. megtalálható a retken is. Védekezés: igen gondosan irtani kell a keresztes virágú gyomokat. Ugyanakkor nitrogéntrágyázással siettetni kell a növények fejlődését. A nagy káposztabolha viszont a nö­ vény leveleire rakja tojásait. vastagabb leveleket pedig hámozgatják.) Minden termesztett és vadon élő keresztesvirágún. jellegzetes test­ alkatú poloskák jelenlétén kívül.és a metil-parathiontartalmú porzószerekre. Száraz időben a kártétel mértéke nő. majd az ezt követő el­ halás nyomán ismerhető fel a tavasszal megjelenő. az erősebb. Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. ugráló mozgásukról közismert apró bogarak napos. így a retken is előfordulhat. hogy a földibolhák felszaporodásának mértékét csökkentsük.) A keresztesvirágúak földibolhái a retek jelentős kártevői lehetnek a kora tavaszi időszakban.Földibolhák (Phyllotreta ssp. mint a keresztesvirágúakra specializálódott faj. Védekezés: az egyébként hatásos Lindán a retekben nem hasz­ nálható. A kártétel a levelek színén jelentkező sárga szívásnyomok. meleg időben néhány nap alatt súlyos károkat tudnak okozni. A földibolhák nagyon érzékenyek a Lindán. A nagy káposztabolhát kivéve mindegyik faj a talaj repedéseibe vagy a gyökérnyakhoz helyezi el a tojásait. majd néhány nappal később már szabadon hámozgatják vagy rágják át a leveleket. A bogarak a retek leveleinek lemezébe néhány mm-es lyukakat rág­ nak. A káro­ sítás következtében a fiatal növények fejlődésükben erősen vissza­ esnek. és az ezekből kikelő lár­ vák a gyökereken károsítanak. így pl. 210 . 0. A bolhák által kirágott lyukak a levelek fejlődése során meg­ nagyobbodnak. de ezek a szerek csak a maghozó gyökér­ zöldségek védelmére használhatók.

ettől a szár és a levélnyél szivacsos állományú lesz. A bimbókon lyukat rágnak. Az áttelelt imágók tavasszal a levelek nyelébe vagy a szárba. csapadékos időjárás esetén— különböző nagyságú.). 14* 211 . a magtermő növények hajtásai is defor­ málódnak. Vegyszeres védekezésre alkalmas a 0. mint a sárgarépánál. A növényeken elsősorban nedves. alapszínű és rajzolatú meztelencsigák talál­ hatók. Ezek közé tartozik a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. Védekezés: nem teljesen kidolgozott.1 %-os Phosdrinnak vagy más hasonló hatású szerekkel történő. Károsítá­ sukkal néha találkozhatunk. A bimbók belsejébe rakott tojásokból kikelő lár­ vák az imágókhoz hasonló károkat okoznak. Azimágó alakban áttelelt bogarak tavasszal korán előjönnek és jelentős károkat okozhatnak a mag­ hozó retekben. Az ellenük való védekezés ugyanaz. A retket több levéltetűfaj is károsíthatja. Az ellenük való védekezés azonos a sárgarépánál tárgyal­ takkal. gyöngyház fényű nyálkacsík látható. Maghozó növényeknél a tojásrakás előtti 20—25 kg/ha adagú Hungaria L 2-porozás azonban eredményesnek látszik. mert ilyenkor a virágzás soká elhúzódik. abba befurakodva a virágporral és a bibével táplálkozva kirágják a virágok belső részeit. Repcefénybogár (Meligethes aeneus Fabr.) Kárté­ tele időnként és helyenként megfigyelhető a retek maghozó növényein.A kikelő lárvák a szárban és a levélnyélben táplálkozva járatokat rágnak. a növényen található bábok el­ pusztítása céljából. de a kártétel ritkán komoly. szükség esetén 10 naponként megismételt permetezés.) Egyik legfontosabb tápnövényei közé tartozik a retek. de a kártétel tartósan borult időjárás esetén mégis jelentősebb. Meztelencsigák (Limax. Levéltetvek. A telelésre vonulás előtti táplálkozásukkal az imágók is károsíthatnak. A megtá­ madott növények levelein szabálytalan rágásnyomok és ezüstfehér.Védekezés: igen fontos a károsított növénymaradványok meg­ semmisítése gondos alászántással. mivel életmódja sem egészen ismert. rend­ szerint négyesével helyezik el a tojásaikat az epidermisz alá. Deroserac és Árion fajok). A bogarak aktivitása napos időben nagyobb. Szívogatásuk következ­ tében a levelek torzulnak. Repceszárormányos (Ceuthorrhynchus quadridens Panz.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.

mert a beporzást végző hasznos rovarok védelme igen leszűkíti a vegyszeres védekezés lehetőségeit. Hatásos megelőző módszer. 212 . ha jó talaj-előkészítéssel és táp­ anyagellátással elősegítjük a növények gyors fejlődését s a virágzás ugyancsak gyors lefolyását.Védekezés: akkor válik szükségessé. Szükség esetén 20—30 kg/ha Melipax porozószer kiszórásával érhetünk el eredményt. Erre azért is különösen szükség van. ha tömegesen lép fel a kár­ tevő.

Terméshozam: 40—70 q/ha. csak kedvező vízellátás esetén terem kielégítően. Ezért vagy üde. jó vízellátottságú területen termesszük.Torma Évelő növény. Szaporításra a tetszetős küllemű. Gazdasági jelentősége Használati értékét maga a földbeli hajtás. Nem talajzsaroló növény és jó szerkezetű talajt hagy maga után. barázdás és sík. Ezzel együtt a termelése is növekvő tendenciát mu­ tat. ezért késő ősszel fagymentes napokon bármikor szedhető. Termeszthető bakhátas.vagy mélyművelési móddal. amely csak „torma” néven kerül a forgalomba. Félárnyékos helyen is fejlődik. egyre inkább terjedőben van. azonban mint haszonnövényt egyéves kul­ túrában termesztik. vagy öntözzük. Táplálkozási jelentőségét a friss torma „siningrin” glikozid-tartal213 . Laza szerkezetű. si­ ma gyöktörzset fejlesztett növények talpgyökereit hasz­ náljuk fel. könnyen művelhető homokos talajon gaz­ daságos a termesztése. rizóma adja. nemes torma csak nyílt fekvésben. A legkedvezőbb ülte­ tési ideje: március eleje. de ízes. teljes napsütésben terem. A torma ültethető tavasszal is és ősszel is. Korai tavaszodás esetén minél előbb ültessük ki. Hidegtűrő növény. Újabban mint ecetes tormának feldolgozott csomagolt áru egyre kedveltebbé válik. mivel nagy nedvességigényű nö­ vény.30 kg. Bár eltűri a szárazságot. 1 főre eső fogyasztás 0.

04% 0. Ez a megye termeli meg Budapest csaknem egész tormaszükségletét. de ma már elvadulva mindenütt megtalálható. Termesztésének kezdetéről pontos adataink nincsenek.73% 0.20% Mg 0. 214 . arginin. alloxur bázisok. aszparagin.62% 2.81% 2.03% Nagy kéntartalma feltűnő. galaktóz. humuszos öntéstalajok növénye.87% 1. glutamin.77% Nátron 0. légszáraz anyagra vonatkoztatva): Víz Mirozin mustárolajat tartalmazó anyag Zsír Mirozinmentes extraktum Farost Hamu Ásványianyag-tartalma: N 0. arabinóz által szolgáltatott szén­ hidrátok. ami évi 80—100 t-t tesz ki.15% Klór 0.ma adja.20% P2O5 Kén 0. A folyók melletti. amelyből a jelenlevő enzimek hatására a Mirozin mustár­ olaj képződik.49% Kovasav 0.43% K 0. 76.62% Származása és elterjedése A torma Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsia határos területein ős­ honos. Magyarországon összefüggő termőtája Hajdú-Bihar megyében van. További fontosabb hatóanyagok: szaharóz. Kémiai összetétele (100 g rész.35% 15.43% Ca 0.

néha egy méter mélységig is lehatolnak a talajba víz. nyelesek és 80 cm-re is megnőnek. nagyságban és a tormatest vastagságában különböznek egymástól. A gyökértörzsön vékonyabb szívógyökerek vannak. Becker-Dillingen szerint minden termesztőtájnak megvan a maga tájfajtája. hogy az íz és a csípősség erősen a talaj és a technológia befolyása alatt áll. Dessewffy szerint is nehezen lehetne fajtákat egymástól megkülönböztetni. 215 . A virág­ száron hozott levelei rövid nyelűek vagy ülők és ép szélűek. Cselőtei szerint csak csípős és nem csípős típusokat különböztetünk meg. de már üzemi termesz­ tésről is beszélhetünk. Az első évben csak tőleveleket fejleszt. A szaporítóanyag kiválasztásánál tetszetős küllemű. mert keverten termelik az egykor külön fajtának leírt típusokat is. gyöktörzs. amelyek csak levélformában. A piacra kerülő mennyi­ ség nagy része háztáji termesztésből kerül ki. Mint haszonnövényt azonban egyéves kultúrában termesztik. ezek alsóbb és erősebb gyökereit talpgyökereknek nevezzük. mert az évekig egy helyen hagyott tövek elvadulnak és elágazó. A gyökérrendszer végső elágazásai a hajszálgyökerek. sima gyök­ törzset fejlesztett egyedek talpgyökereit használjuk fel továbbszaporításra. amely függőleges helyzetű és erősen megvastagszik a benne felhalmozódó tápanyagoktól. illetve tápanyag után. A felhasználásra kerülő torma maga földbeli hajtás. A levelek széle fogazott. A levéllemezek épek. A torma esetében nálunk jelenleg egy-egy termelőüzemen belül következetes pozitív és negatív szelekcióval a szabványnak meg­ felelő minőség előállítása a cél és nincs törekvés egységes.Termőterülete országosan 600 ha körüli. rizóma. Ennek folytatása az orsógyökér. Növénytani jellemzése Évelő növény. A talpgyökerekből el­ ső évben átlagban 4—5 szaporításra alkalmas dugványt kaphatunk. tekintet nélkül egyéb fajtabélyegekre. nagyok. Ennek alapja. fás gyökereket teremnek. A szívógyökerek mélyen. vagy karéjosan vagy szeldelten tagoltak. elterjesz­ tésre alkalmas fajta kinemesítésére. amelyek oválisak.

Tormalő (Fotó: Cselőtei L.) .

de ízes. Kényszeríthető a maghozásra a szár alsó részének meggyűrűzésével. sok virággal. magjai nem kerülnek a kereskede­ lembe. Fényigénye.0 mm). nemes tor­ ma csak nyílt fekvésben. 217 . Virágzata összetett sátor. Termése becő. Idegenmegporzó. teljes napsütésben terem. ha több évig marad ugyanazon a helyen. Magjai tojásdadok vagy gömbölyűek (1. közöttük a hosszúkás alakú termő a rajta ülő bibével.Virágszárat és virá­ got csak akkor fejleszt. Félárnyékos helyeken is fejlődik. Levelei -4 °C-on elfagynak. Télen a talajban hagyva sem fagynak el.5—2. zsineggel való körbekötözésével. Virágai négy csészele­ vélből és négy fehér sziromlevélből állnak. de gyökerei nem érzékenyek. Biológiai igénye Hőigénye. Mivel a tormát dugványról szaporítjuk. de a kultúrtormánál a rekeszekben többnyire nincs mag. Becker-Dillingen szerint csak Magyarországon találkoztak mag­ hozó tormával. A magvak minden magVirágzó tormatő (Fotó: Haniséros P. vagy a szár dróttal. de önbe­ porzás is lehetséges. négy hosszú és két rövidebb porzószállal.) rekeszben két sorban ülnek. amelyek a virágszárak végén helyezkednek el és erősen szétágazók.

A nemesítés helyzete Hazánkban is. Nürnbergi édes torma. Termesztett fajták Mivel hazai termesztésben és fajtajegyzékünkben bejelentett és álla­ milag elismert fajták nincsenek.Vízigénye. 218 . Nagy. A fajták fenn­ tartását és szelekcióját minden termelő vagy termelőüzem saját maga végzi a szaporítóanyagának kiválasztásával. ahol tormát termesztenek. szintén tájfajták vannak for­ galomban. erre utal az egyes fajtaként megjelölt típusok neve is. Kettő közötti. Ennek következtében a forgalomba kerülő torma csak mint torma szerepel. a ma használatos „nemes tormát”. csak jó vízellátottságú talajban fejlődik jól és ad kielégítő termést. és minőségét küllem alapján a szabvány határozza meg. mint mindenütt. kissé nyirkos talaj az op­ timális. Száraz területen a jó termés érdekében öntözzünk. Az NSZK-ban megkülönböztetnek több tájfajtát. Franciaországban. Transzspirációs együtthatója 334. Nürnbergi édes torma. A későbbiek folyamán a gépesítés komp­ lexitása állíthat fel a nemesítők számára megoldandó feladatokat a tormával kapcsolatban is. Nálunk a torma nemesítésével nem foglalkoznak. Belgiumban stb. Spreewaldi stb. fajtákat vagy tájfajtákat következetes szelekcióval állították elő. mint a száraz talajt. amelyet az Olomouci Zöldségkutató Intézet állított elő. A vizet és a kimondottan vizes talajt azonban éppen úgy nem vi­ seli el. mint pl. a következőkben a nálunk táj­ fajtaként ismert típusokat említhetjük meg: Debreceni édesnemes torma. Nemesítési célkitűzésként a csípősség és az enyhén csípősség kü­ lönválasztása szolgálhatna. A csehszlovákoknak is két bejelentett fajtájuk van. Bajor.

könnyen művel­ hető homokos talajokon nemcsak a minősége lesz jó a tormának. Legalább 40 cm mélyen lazítsuk meg a talajt. mert a vissza­ maradó gyökérmaradványok a következő évben kihajtva alaposan elgazosíthatják a talajt. mélyebb fekvésű. Hamburgi. fás lesz és túlságosan csípős. származásuk sze­ rint: Nürnbergi és Erlangeni erősen csípős Bayersdorfi édes és csípmentes Bajor. Csehszlovákiában elismert fajták: Krenox egyéves fajta. Egyébként a torma nem talajzsaroló növény és szerkezetileg is jó talajt hagy maga után. Vetésforgó Üzemben egyéves növényként termesztik és így könnyen beilleszt­ hető a vetésforgóba. Spreewaldi. A kötött talajokon gyakran elveszti ízét. 219 .Az NDK-ban és az NSZK-ban elterjedt fajták. Az ajánlott forgó négyéves. Minden istállótrágyát kapott zöldségféle és mezőgazdasági kultúra jó előveteménye. A laza szerkezetű. Malini évelő fajta. Termesztéstechnológia Talajigénye Az ásványi anyagokban gazdag. hanem termesztése is gazdaságosabb. valamint a pillangósok. Ezért csakis kapás növények következhet­ nek utána. Durva. párás levegőjű területeket kedveli elsősorban. Ugyanakkor a torma rossz előveteménynek számít. rögös talaj nem alkal­ mas torma termesztésére.

valamint istállótrágyát még az ősz folyamán szórjuk ki. Talaj-előkészítése.75 kg Foszfor 0. szuperfoszfátot és kálisót. Mivel a növények normális tápanyagfeltárás esetén az adott tápanyagnak egyharmadát tudják felvenni. Házikertekben is olyan mélyen forgassuk meg a talajt. adjunk szerves trágyát és egészítsük ki műtrágyákkal. úm. A vegyes trágyázás­ nál is lehetőleg 2:1:4 NPK-hatóanyagarányt tartsuk be. hogy mélyen gyökerező növény. tehát jól érett istállótrágyát használjunk. Az alapműtrágyákat. ültetése A torma termesztésénél figyelembe kell venni. ültetés után.35 kg Kálium 1. Pétisót pedig tavasszal. Megfi­ gyelések szerint a friss istállótrágya után a tormán barna foltok ta­ lálhatók. 220 .30 kg Alaptrágyázásként a betervezett mennyiségnek megfelelően pél­ dául 60 q/ha-ra a fenti mennyiségnek hatvanszorosát kellene ad­ nunk. hogy a kiültetésre kerülő dugványok hossza 20—30 cm és azt is. amilyen mélyen csak tudjuk. Közepes ellátottságú talajon az előbbiek értelmében az ajánlott műtrágyamennyiség (hatóanyagban hektáronként): Nitrogén 135 kg Foszfor 65 kg Kálium 235 kg Amennyiben mód van istállótrágyázásra (400 q/ha). Ezért ősszel lehetőleg 35—40 cm mélyen szántsunk és altalajlazítót használjunk 50 cm-ig. a bakhátak felhúzásával egyidőben.Tápanyagellátása 1 q torma termesztésével a következő NPK-mennyiségeket vonjuk ki a talajból: Nitrogén 0. ezért a fenti mennyiséget ennek megfelelően célszerű biztosítani a kívánt terméseredmény el­ éréséhez.

25—30 cm-es dugványokat 100 cm sortávolságra ültessük. A dugványszükséglet függ a sor. a gerinctől lefelé. míg a barázdás és mélyművelés munkaigényes­ sége miatt kiszorult. Korai tavaszodás esetén a lehető legkorábban ültessünk. A barázdás ültetési módnál az ekével húzott barázdába félmagas­ ságig ültetőfával beduggatott dugványokat ültetés után töltögetőekével felkupacoljuk. mintegy 10—10 cm-re hármas kötésben .A torma ültethető ősszel és tavasszal. Ezért üzemi termesztésben célszerűbb a meg­ adott és bevált sortávolság. hanem ferde síkban. A házikertben házihasználatra kiültethetünk 6—7 cm-es dugványokat is. illetve ültetési módok: a bakhátas művelés. A kitűzött sorokon vagy a beállí­ tott sortávolság szerint a 30—35 cm magas és 60—70 cm talpszéles­ ségű bakhátakat húzzuk fel. míg a 20 cm hosszúságúakat 80—90 cm-re is tehetjük. hogy a dugványok teteje 3—4 cm-re kerüljön a föld felszíne alá. őszi telepítéskor a talajfor­ gatást ültetés előtt 6—8 héttel végezzük el. hozzáférni stb. ugyancsak hármas kötésben. nehogy kiszáradjanak. A dugványokat a bakhátakba ültetőfával. Telepítési. 221 . A tavaszi talajmunkákat is ennek megfelelően ütemezzük be. hogy a talaj ülepedni tudjon. a barázdás és sík. kézzel háromféle mó­ don rakhatjuk be: a gerincre egy sorban. A sortávolságot pedig befolyásolja a dugványok mérete. A síkművelésnél pedig a megmunkált sík terü­ letre ültetőfával duggatjuk be a dugványokat. A bakhátakat húzhatjuk töltögetőekével vagy speciális bakhátkészítővel. és ezzel részlete­ sen is foglalkozunk. de nem függőlegesen rakjuk le a dugványokat. Szűk sortávolság a bakhátak kibontása alkalmával a gyökere­ zésnél jelent akadályt. amelyeknél a sortávolság 70—80 cm is lehet. Akármelyik művelési módnál arra ügyeljünk. A legmegfelelőbb tőtávolság 30 cm.vagy mélyművelési mód • A bakhátas művelést nálunk is alkalmazzák. • A bakhátas művelés. Legkedvezőbb ültetési idő március eleje. Mindkét művelési mód hátránya a gyökerezésnél jelentkezik: nehéz a dugványokat kibontani.és tőtávolságtól.

Második kapáláskor júliusban végezzük el az ún. gyökerezést.2 kg/ha. A gyökerezés elvégzéséig azonban megfelelő védettséget adhat. 80x30 cm-nél 41 ezer db/ha. a rajtuk kép222 . Fontos ápolási munkája a tormának egynél több hajtás eltávolítása és a gyökerezés. Vegyszeres gyomirtása Egyelőre engedélyezett eljárás nincs. Csak egy főhajtás maradjon a rizómán. 350—520 1 vízben oldva + gensen: Maloran 3. A felesleges hajtások leszedésére általában akkor kerül sor.Afalon 2. de a következő vegyszerek használhatók: preemer. Az ajánlott szerek hatása általában 2. a sorközöket pedig sorközművelővel tisztán lehet tartani.) A kezelést közvetlen a dugványok kiültetése és a bakhátak elké­ szítése után lehet elvégezni.3 kg/ha. amikor a lomblevelek 8—10 cm-esek. és így a gyommentességet biztosíthatjuk. márciusi ültetésben kedvező időjárás esetén 2—3 hét múlva megjelennek az első levelek a dugványokon és vele együtt az első gyomok is. Kapálások al­ kalmával a bakhátakról lemosott földet lehetőleg újból töltsük fel. hogy sima tormákat kapjunk.és tőtávolság ese­ tén: 70 X 30 cm-nél 48 ezer db/ha. Ahhoz.6—4.5—3 hónapig tart. (Alacsonyabb humusztartalom esetén a megadott kisebb adag irány­ adó.5—5. Nem gyomirtott telepítésnél legalább háromszor kapáljuk. A dugványok ápolása Kora tavaszi. 500—600 1 vízben oldva. Ezt követően a torma erős lombja a sorokban elnyomja a kelő gyomokat. Általában a kiültetett dugványok hosszának megfelelő árutormát kapunk.A dugványszükséglet alakulása különböző sor. 100 X 30 cm-nél 33 ezer db/ha.

hogy a hervadást minimálisra csök­ kentsük. egészen a talpgyökerekig. akkor 30— 40 mm-nek megfe­ lelő vízmennyiséget juttassunk a területre.vagy rongydarabbal ledörzsölni és csak a dugvány alsó részén levő talpgyökerek maradjanak meg. illetve a tormát. ha szükségesnek látszik — az időjá­ rástól függően — és öntözni tudunk. vagy ha még zsengék. "Lehetőleg a reggeli órákban gyökerezzünk.) ződő oldalgyökereket éles késsel le kell vágni. Öntözés. Kis területen. zsák. Gyökerezés után.Torma kibontása első legyökerezéshez (Fotó: Cselőtei L. Ehhez a művelethez ki kell bon­ tani a bakhátakat. házikertben való termesztésben a gyökerezést meg lehet ismételni augusztus végén vagy szeptember elején. 223 . Gyökerezés után természetesen újból vissza kell takarni.

tiszta tárolásra megfelelően elkészített anyagot feltételezve. akár ásórendszerű gépekkel. sőt télire benthagyva. amelyet ugyancsak kézzel végzünk.Szedése A torma hidegtűrő növény. A fejrésznél teljesen kopaszra tőből levágjuk az összes levelet. hogy gyökérma­ radványok ne maradjanak a talajban. kaszával. Üzemi szedésnél a lombját sarlóval. Tisztítása. illetve felszedhető. • Üzemi termesztésben. pincehőmérsékleten. A talpgyökerekből a következő évi dug­ ványanyagunkat biztosítjuk. utána kézzel könnyen ki-. A vágás felülete gyorsan parásodik és ez sajnos minőségi hátrány­ nyal jár. manipulálása Kézzel tisztítjuk. mert ezek kihajtanak. sártól és minden szennyeződéstől men­ tesnek kell lennie. szedhető tavasszal is. • Kis területen. ezért késő ősszel — októbertől. prizmák­ ban tárolják. Tárolása A tormát hagyományosan kicsiben pincében. A torma testének simának. és alul szabványnak megfelelő hosszúságúra vágjuk. a romlási veszteség ele­ 224 . Jó eredményt kaphatunk kisebb mennyiség esetén a polietilén zsá­ kos tárolással is. szártépővel szedhetjük le. Teljes gépesítésére 20 cm-ig már van lehetőség akár nyűvő-. hasonlóan a sárgarépához vagy más gyökérzöldséghez. Terméshozam 40—70 q/ha. novem­ bertől kezdődően — fagymentes napokon bármikor szedhető. homokban. Manipulálás a szabványnak megfelelő osztályozásból áll. akkor mosással tisztítsuk. háztáji termesztésben a bakhátakat kapával bont­ suk ki. Egészséges. barázdás művelésnél pedig egyszerűbb a tormákat talpgyö­ kereikkel együtt kiszedni. Ügyeljünk arra. ha szükséges. nagyobb területeken többnyire kormány­ lemez nélküli ekével szántják ki.

) Gyakori a torma levelén. amelyek vízben mozogva a levélre kerülnek.] A betegség a torma levelén rendszeresen előfordul. Maneb. epi­ dermisz által fedett zoosporangium-telepek képződnek. A levelek torzulnak. ál­ lítva. A torma fehér sömöre. A torma cerkospórás levélfoltossága. A réztartalmú szerek a tormalevélre fitotoxikusak. Tapasztalataink szerint a torma optimális hőfoka +1 °C. A torma betegségei A torma mozaikbetegsége és az ellene való védekezés megegyezik a retekmozaik betegségével és védekezésével. [Kórokozó: Albugo candida (Pers. Védekezés. Üzemi tárolása hasonló a gyökérzöldségekéhez. az apadás pedig 5—7%-nál nem nagyobb. 10—20 naponként újabb zoosporangium-telep képződik. ditiokarbamátokkal (Zineb. de ritkán okoz nagymérvű megbetegedést. Tavasszal az oospórából zoospórák szabadulnak ki. a kórokozó azonban 0—25 °C között képes fertőzni. öthónapos tárolási idő alatt általában 8—10 %-os értékcsökkenéssel számoljunk. lehetőleg egy sorban. A levélen először 5—6 mm-es sárgászöld foltok jelennek meg. Dithane M—45) 0. A zoospórák fertőzésére legkedvezőbb a 10 °C hőmér­ séklet. Földre és cementes padlóra ne tegyük.nyésző. A ve­ getációs időben a zoosporangium-telepekből kiszabaduló zoospó­ rák újabb fertőzések elindítói. majd elszáradnak. ame­ lyeken elszórtan vagy körökbe rendeződve 1—2 mm-es fehér. 5—10 kg-os zsá­ kokban tároljuk a könnyebb kezelhetőség miatt.2 %-os töménység­ ben kell védekezni. amelyben az apadás és esetleges romlási veszteségek is benne vannak. A kórokozó a gyökérdugványokban micéliummal. torzulást eredményeznek. (Kórokozó: Cercospora armoraciae Sacc. A virágzatot a fehér zoosporangiumtelepek egyenletesen borítják. a beteg nö­ vényrészekben pedig oospórával telel át. A zsákokat le­ zárva vagy bekötve deszkapolcokra vagy raklapokra helyezzük. A levélen 6—7 mm-es ke225 . illetve fekve rakjuk.) Ktze. Csapadékos években ha a betegség megjelent.

A kórokozó számára magas páratartalom és 21—32 °C hőmér­ séklet szükséges. A károsítás má­ jusban kezdődik. hogy a torma levele el is száradhat. Kisebb jelentőségű betegség még a nyár végén fellépő lisztharmat (Erysiphe polygoni DC. Felületüket szürkés konídiumtartó gyep borítja. majd az egész növényre kiterjedhet. Védekezés. ex Saint-Amans. Kártétele meg­ egyezik az összes többi földibolha kártételével.) A torma állati kártevői Torma-levélbolha (Phyllotreta armoraciae Koch). Megegyezik a retken károsító levélbolhák elleni véde­ kezéssel.) és ramuláriás levélfoltos­ ság (Ramularia armoraciae Fckl. A foltok szegélye enyhén kie­ melkedő. Meglehetősen egyszerű. Védekezés. A keresztesvirágúak levélbolhái (Phyllotreta ssp.) is károsíthatnak a tormán. tápnövénye kizárólag a torma. A sötétzöld színű. mert a lárvák a szerves foszforsavészterekre rendkívül érzékenyek. Védekezés. A fertőzés elindítói a konídiumok. Megegyezik a torma fehér sömöre elleni védekezéssel. tojásdad alakú bogarak lyukakat rágnak a levéllemezbe. Károsításuk leggyakrabban a szívlevelektől indul ki. Pusztán káliszappanos perme­ tezéssel is eredményesen gyéríthetők. A kifejlett bogár a torma le­ veleit gyakran szitaszerűen átlyuggatja és a levélfelület nagy részét elpusztítja úgy. hasonló tüneteket okozva. A nőstények tojásai­ ból kikelő feketés színű lárvák a levelek fonáki részén hámozgatnak. A nőstények lerakott tojásaiból kikelő lárvák a le­ vélnyélbe hatolva járatokat rágnak. A növényeken egyidejűleg különböző korú és fejlettségű lárvák találhatók. A kórokozó fertőzési forrásai a növénymaradványok. A torma gyakori károsítója. 226 . A torma leve­ lét az imágó és a lárva egyaránt károsítja. ahol a kór­ okozó micéliumsztrómával telel át.rek vagy szögletes zónáit világosbarna foltok láthatók. Torma-levélbogár (Phaedon cochleariae F.) Kártételének gyako­ riságát és súlyosságát illetően eltérőek a vélemények.

a Ceuthorrhynchus és a Lixus fajok is jelentkezhetnek károsításukkal a tormán. A felsoroltakon kívül az ormányosbogarak. Meztelencsigák (Limax. fekete fejű lárvák kikelésük után először aknát rágnak a levelekben. A kifejlődve 6—7 mm hosszúságú zöld színű. mint a reteknél.) Életmódja. kártétele és az ellene való védekezés ugyanaz. Ellenük külön védekezés általában nem szükséges. Időszakos kártevői lehetnek a tormának. A kártétel módja és a védekezés meg­ egyezik a reteknél elmondottakkal. Védekezés. Megegyezik a reteknél leírtakkal.) Minden vadon termő és termesztett keresztes virágú növény kártevője. majd ké­ sőbb szabadon hámozgatva azok fonáki részén károsítanak.Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. pl. így a tormát is ká­ rosíthatja. Deroceras és Árion fajok). Káposztapoloska (Eurydema omatum L. 15* 227 .

Gazdasági jelentősége Svájcban és Franciaországban jelentősége a sóskáéval. de több fehér­ jét tartalmaz. A bordás mángold bordái és levélnyelei főzeléknek is. spenótéval. de Nyugat-Európában és Amerikában kedvelt zöldségféle. En­ nek a vad növénynek első kultúrformája a mángold volt. maritima. a Földközi-tenger környékén honos Béta vulgáris var. Főzeléknek. Áprilisban vethető. A céklához hasonló tápértékü. Táplálkozási jelentősége. Megegyezik a cékláéval. Fajtától függően 100—500 q/ha a hozama. mint a Béta nemzetség nálunk ismert származékainak is. Cukortartalma azonban csak 6—9% és ritkán éri el a 10%-ot. Vágás után pedig új leveleket hoznak. de különböző saláták­ nak is alkalmasak. Hazánkban még nem terjedt el. Legnagyobb mennyiségben a pektinek vannak jelen.Mángold Nálunk alig ismert. amelyek emészthetők és ezért értékesek. spárgáéval és feketegyökérével megegyezik és felhasználása is ha­ sonló. Szezonja júniusban kezdődik és egészen a következő év tavaszáig tart. 228 . Nagy a tápanyag. salátának kitűnő. de több fehérjét tartalmaz. A metélőmángoldot szárával együtt vágják le és egyedül vagy sóskával és spenóttal keverve főzeléknek fogyasztják. A hi­ deggel szemben ellenálló. Tápértékei közül legfontosabbak a nyers cukrok és a pektinek.és a vízigénye. mert a növények a hó alatt is tovább élnek. Származása és elterjedése Őse. mint az.

Időszámításunk előtt a IV—V. században a Földközi-tenger kör­ nyéki népek a levelét zöldségként fogyasz­ tották. Nálunk alig isme­ rik, míg Európa más országaiban, főleg Nyugat-Európában és Amerikában is kedvelt.

Növénytani jellemzése
Kétéves növény. Első évben fejleszti fás karó­ gyökerét és levélrózsá­ ját. Normális körül­ mények között a má­ sodik évben hozza vi­ rág-, illetve magszárát. Virágja, virágszerkeze­ te és virágzásbiológiá­ ja, valamint termése, illetve magja ugyano­ lyan, mint a cékláé. Ezermagsúlya (a go­ molynak): 12—25 g. Csíraképességét 4—6 évig megtartja. Csírá­ zási ideje: 8—10 nap. Levélzete: az első évben fejlesztett tő­ levelei nagyságban, színben, levélnyélvasBordás mdngold levéltípus (Gelbgrüner, Breitbliittiger fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

Bordás mdngold levéltípus (Silber Glatter fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

229

Gelbgrüner Breitblattiger fajta (Fotó: Hullám T.J

Bordás és metélömángold köztes típusa Lukullus: felálló levélzetű, sárgászöld színű és erősen bordázott le­ velű fajta, átlagosan 40 cm magasra nő.

Termesztéstechnológiája
/ Talajigénye A talajban nem válogat, ha abban megfelelő mennyiségű tápanyag és elegendő nedvesség van. Legeredményesebben termeszthető az ún. répatalajokon, amelyek kissé kötöttek, mélyen művelhetők és hu­ muszban gazdagok. Optimálisak a tápanyagban gazdag, mély rétegű, jó vízgazdálko­ 232

dású középkötött és kötött talajok. Könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthetjük, ha nagy tápanyag- és vízigényét ki tudjuk elégíteni.

Vetési sorrend Előveteménynek legalkalmasabbak a káposztafélék, a burgonya, az uborka, a paradicsom, a paprika (tehát a nagy tápanyagigényű nö­ vények). Fontos, hogy az elővetemény után a mélyszántás elvégezhe­ tő legyen. Házikertben a mángoldot vethetjük a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta és spenót után is. A folyamatos téli ellátásra késő nyáron is vethető. Az enyhébb klímájú, védett fekvésű terüle­ teken, vagy ahol rendszeresen hóra lehet számítani, jól áttelel a sza­ badban is.

Tápanyagellátása A mángold répát nem fejleszt, így ellentétben a céklával, tápanyag­ nak istállótrágyát is adhatunk, mert az eltarthatóságát nem befo­ lyásolja. Káliumigénye nagy. Az alkalmazandó hatóanyagarány megegyezik a cékláéval, vagyis 1 : 1 : 3 vagy 1 : 1 : 4 (NPK). A tápanyag mennyiségére és adagolására ugyanazok vonatkoznak, mint a céklára.

Talaj-előkészítése, vetése, öntözése Teljes mértékben megegyezik a cékláéval. Mivel a mángold magja is csak 8 °C fölött csírázik, vetésére április előtt nemigen kerülhet sor. A metélőittángold a vetéstől számított 2—2,5 hónap múlva, míg a bordás mángold 3—4 hónap múlva ad szedhető leveleket. Vetését ezért a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük. Házikertekben vagy kisüzemekben gyakran szaporítják palántá­ ról is. Március elején Vetik melegágyba, így korábban kaphatunk szedhető mángoldot. A szabadföldi vetés azonban előnyösebb. Vetési sortávolság a kis levelű fajtáknál 15—20 cm, a nagy levelű­ 233

éknél 25—40cm. Egyel­ ni kell, fajtától függően 25—50 cm-es tőtávol­ ságra. A vetőmag mennyi­ sége megegyezik a cék­ láéval. Növényápolása és vegyszeres gyomirtása ugyancsak azonos a céklánál leírtakkal. Vízigénye nagyobb, mint a cékláé. A száraz talajt és a száraz perió­ dusokat kevésbé bírja, ezért a kiszáradásra hajlamos talajokon vagy száraz időjárás Fogyasztásra szedett mángoldlevél és -növény esetén öntözni kell. KÜ(F°tó: Hullám T.) lönösen fontos lehet az öntözhetőség, amíg a növényzet nem borítja a talajt. A későbbiek során pedig a folya­ matos szedést az elegendő tápanyag mellett csak elegendő vízmenynyiséggel érhetjük el. Szedése A teljesen kifejlett leveleket kézzel, késsel szedjük és értékesítésre kötegeljük. Fajtától függően a hektáronkénti hozam általában 100—500 q között van. • Magtermesztése megegyezik a céklánál leírtakkal.

234

Feketegyökér

Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáéhoz hasonló. Nagy a kalóriaértéke, ezért az egyik legértéke­ sebb téli zöldségféle. Hidegtűrő növény. Nagy a fényigénye. Mély rétegű, jó tápanyagtartalmú humuszos vályogtala­ jon jól terem. Hosszú gyökere megkívánja a mély talajmű­ velést. Kora tavasszal, márciusban vethetjük, ősszel szedhető, és mivel nem fagyérzékeny, tavaszi érté­ kesítésig a talajban hagyható. Enyhe időben egész télen szedhető. Várható hozam: 70—100 q/ha.

Gazdasági jelentősége
Nálunk kicsi a gazdasági jelentősége. Lombja frissen takarmánynak felhasználható, értékét azonban jó ízű, tápanyagokban gazdag gyö­ kere adja. Nagy kalóriatartalmát tekintve egyik legértékesebb téli zöldség­ félénk lehetne. Elterjedésének és áruként való szántóföldi termesz­ tésének akadálya többek között a szedés nagy kézimunka-igénye, valamint a gyökér törékenysége. Táplálkozásfiziológiai jelentőségét inulin-, asparagin-, cholin- és lactucintartalma adja. Könnyen emészthető, ízletes. Vitamin- és ásványianyag-tartalma, mg/100 g Bi-vitamin B2-vitamin C-vitamin Kálium 0,075 0,020 6,0 239,0 235

és tavasszal a spárga megjelenése szorítja csak ki a piacról. Vad alakjait hazánkban is meg­ találhatjuk a réteken. Egyébként a vad alakjai sem mérgezőek (Becker-Dillingen). illetve elágazó virágszár virág­ . Zöldségnövényként való felhasználása a XVII.0 1. Üzemileg csupán magjáért exportra termesztik. A gyökér a végén elvékonyodik és a leg­ vége néha el is ágazik. Növénytani jellemzése Évelő növény.Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor 90. több éves gyökerek fásak.és Közép-Európában őshonos.0 24. ko­ ra tavaszi vetésből vagy a másfél éves.0 Származása és elterjedése Dél. Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáé­ hoz hasonló. az utak mentén csaknem mindenütt. amely felső részében elágazik. és minőségük a későbbiek folyamán fokozatosan romlik. Belseje húsos és fehér szí­ nű. Főleg Nyugat-Európa. töréskor tejnedv folyik ki belőle. Nálunk alig ismerik. A gyökér kívülről feketés-barnás színű. mintegy 30 cm hosszúságú karógyökerét. Az első évben fejleszti ki hengeres. Az öreg. augusztusi vetésből szárma­ zó gyökerek. elsősorban a francia konyha kedvelt zöldségféléje. Fogyasztása a téli hónapokra esik. században kezdő­ dött Spanyolországban és onnét terjedt el. üregesek lesznek. Ez a tulajdonsága szedéskor nagy hátrány. Az elsőéves gyökerek a legfinomabbak. A gyökér egyébként könnyen törik.0 46. pudvásak. Legjobb minőségűek az egyéves.6 53. pattan. Minden oldalág. Nevét alakjáról és külső színéről kapta. A 2. inkább csak házikertekben ta­ lálható. évben hozza 60—120 cm magasságú virágszárát.

A feketegyökér virágzata Feketegyökérmag (Fotó: Hanzséros P.) 237 . amely természetesen a kereske­ delmi magon már hiányzik.0—1. Csíra­ képessége egy év után nagyon le­ csökken. henger alakú. fészekvirágzatok. Lehetséges ön. A magvak fe­ jén nyelecskéken ülő bóbita van.és idegentermékenyülés is.5 mm átmérőjű. 12—17 mm hosszú és 1. A virágok napkelte után rögtön nyílnak és délben már becsukód­ nak. Virágai élénk­ sárgák. két év után csaknem tel­ jesen csíraképtelen. Termése kaszat. kissé hornyolt felületű. pálcika alakú. fehéressárgás színű magvakkal.zatban végződik. bennük a virágocskák nyelv alakúak és mind termékenyülnek. Virágzási ideje június és július.

Mint „téli spárga”. amely lándzsa alakú és ép szélű. gépesíthető fajta. 12—14 nap alatt csírázik. ahogy nyugaton nevezik. tehát sok fényt kíván. A feketegyökér a hidegtűrő zöldségnövények közé tar­ tozik. amelyeknek optimális havi átlaghőmérséklete 12. Tavaszi vetésre alkalmas. Vízigénye.8—23. vége felé keskenyedő. ezért nem szükséges öntözni.Ezermagsúlya 13—14 g.9 °C. 238 . meleg. kissé vastagabb. maximálisan 25 cm hosszú. mint a levéllemez. előző évben trágyázott talajt igényel. A jó vízgazdálkodású talajokon díszlik legjobban. Ennek eredményeként jelent meg néhány fajta. Nemesítési célkitűzés a rövidebb. Tőleveleinek nyelei csaknem olyan hosszúak. Nemesítésének helyzete Nemesítésével elsősorban a nyugati országokban foglalkoznak.9 °C és a minimum 7. Hazánkban egyetlen termesztett fajta. tömörebb és ezáltal kevésbé törékeny. illetve száronülők. Félámyékos helyen nem fejlődik. főleg a diétások köré­ ben válhatna kedveltté. A virágszáron képződő levelek rö­ vid nyelűek. Ezek a tulajdonságok lehetővé tennék korszerű szántóföldi termesztését és hozzájárulhatnának a feketegyökér elterjedéséhez. Fényigénye. de jól bírja a száraz periódusokat.2 °C. Tápdús. Sötét­ barna. Termesztett fajtái Egyéves óriás Gyökere 30—45 cm hosszú. a termesztésben elfoglalt helyzetének megfelelő mértékben. Biológiai igénye Hőigénye. hengeres. feketés színárnyalatú. amikor is a maximum 28.

Orosz áriás Levélzete szélesebb. amely lehetővé teszi. Feketésbama színű. Gyökere ha­ sonló az egyéves óriáséhoz. mint a kötöttebb tala­ jokon. A terület kiválasztásakor lénye­ ges szempont. Gyökere valamivel rövidebb az Egyéves óriásénál.5 körül van. amelyek tiszta. Hajlamos az első évi magszárképzésre. ahol magas a talajvízszint. tiszta talajt hagyjon maga után. Mélyfekete színű. mint a szokvány feketegyökéré. valamint az olyan talajokon. Vetési sorrend Optimális előveteményei az előző évben istállótrágyázott kapásnö­ vények. kavicsos. A pH-igénye 7. mert érték­ telen. porhanyós és jól elmunkálható talajt hagy­ nak maguk után. köves. Homoktalajokon a gyökerek még elfo­ gadhatók ugyan. hogy az elővetemény időben lekerüljön. A legigényesebb és a legfinomabb ízű feketegyökér. Termesztéstechnológiája Talajigénye Mély rétegű. hogy az őszi mélyszántás nemcsak időben. rögös. Vulkán Lombja hasonló a szokvány feketegyökéréhez. feketegyökér-termesztéssel nem érdemes foglalkozni. vizenyős. humuszos vályog-. de jóval kisebbek lesznek. illetve hu­ muszos agyagtalajt igényel. őszi és tavaszi vetésre egyaránt alkalmas. 239 . Hasonlóan jók a hüvelyesek (bab. borsó) és köze­ pes elővetemények a gabonafélék. a mélyen fekvő. Az erősen kötött. hanem jó minőségben is elvégezhető legyen. tápanyaggal jól ellátott. elágazó gyökereket kapunk.

a megfelelő vetési mélység és a magvak egyenletes kijuttatása céljából. Talaj-előkészítése. nemcsak a régi típusú. márciusban. Az augusz­ tusi vetés esetén a gyökerek télre jól megerősödnek és aránylag 240 . egyik felét vetés előtt.és K-műtrágyákat feltétlenül az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. a másik felét pedig június—július folyamán. K20 150—200 kg/ha.A feketegyökér jó elővetemény. Ez a gyökérhosszúság megkívánja a mély­ művelést. aprólékosan készítsük el. ha 25—30 cm-nél nem tudunk mé­ lyebben szántani. A könnyebb kivethetőség érdekében a régi típusú vetőgépeknél célszerű a magot hasonló súlyú anyaggal keverni. A magot lehetőleg még márciusban. hogy a gyökér hosszúsága 35—40 cm. Főleg káposztaféléket érdemes utána termeszteni. Tápanyag-utánpótlása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségek ajánlhatók hatóanyagban: N 60— 80 kg/ha. A tavaszi talajmunkák idején az aprómagvaknak szánt magágyat gondosan. vagy az előző év őszén. Az alapműtrágyának adott P. augusztusban is. A forgalomban levő fajtákat vethetjük kora tavasszal. P205 100—110 kg/ha. de legkésőbb április ele­ jén vessük el az előzőleg megfelelően előkészített talajba. ne feledkezzünk el az altalajlazításról. mert a talajt kedvező állapotban hagyja vissza. hogy a szántással a tápanyagok megfelelő mélységbe kerülhessenek. A N-műtrágyát célszerű fejtrá­ gyának két részletben adni. Ta­ pasztalat szerint vetésére a kanalas vetőgépek alkalmasabbak. hanem a modern precíziós vetőgépek közül is. vetése Talaj-előkészítéskor feltétlenül tartsuk szem előtt. Abban az esetben. A vetés a magvak alakja miatt nehézkes és nagy körültekintést kíván. Vetési idő.

különösen precíziós vetőgépek előtt. akár géppel vetünk. amely a feketegyökér esetében nagyon ingadozó. Házikertben. 241 . ha a téli időjárás ked­ vező. Akár kézzel. Precíziós vetéssel.8—5. hogy a kívánt tőszámot elérjük. A csírázás­ hoz szükséges optimális hőfok 16—20 °C. 20—25 cm-es sortávolságot hagyhatunk. A vetési mélység 2—3 cm. Figyelembe véve a különböző sortávol­ ságokat és az optimális tőtávolságot a következőképpen alakulhat. 80—85 %-os csíraképességű vetőmaggal házi­ kertben — az egyelés lehetőségét tekintve — fm-enként 30—35 mag ajánlható.kis százalékuk magzik csak fel. 20—25 cm-es sor. Üzemi termesztésben. Vetőmagmennyiség. ha nem precíziós vetőgéppel vetünk. Kedve­ zőtlen időjárásban ez azonban 1—2 héttel elhúzódhat.és 3—4 cm-es tőtávolságot alkalmazva a vető­ magszükséglet hektáronként 24—25 kg. nagy segítséget jelent. Lehetőleg egyéves és a legjobb csíraképességű vetőmagot szerezzük be. a megadott kelési idő kétszeresére is elhúzódhat. míg üzemi termesztés esetén 12—15 magot vessünk ki.5 kg/ha. A kelés hűvös időjárás esetén. A folyóméterenként! tőszám függ a mag csíraképességétől. A magot a következő év számára októberben is vethetjük. Ezzel a kora tavaszi vetést megelőzhetjük. és ásóval szedünk. részben a gépi művelés. míg üzemi termesztésben általában 36—40 cm-nél keskenyebb sorokba ne vessünk. mag­ takarásra és hengerezésre szükség van. A vetési mélység pon­ tosságát illetően a vetés előtti hengerezés. a magvak többnyire csak a következő év tavaszán csíráznak. ahol többnyire kézzel vetünk. 36—40 cm-es sortávolsággal és 12—15 maggal fm-enként a vetőmagszükséglet 4. Ebben az esetben. részben a szedés bizonyos fokú gépesíthetősége végett. A csírázáshoz optimális esetben 12—14 nap szükséges. a fm-enkénti magszám annyi legyen. A kívánt tőtávolság 10—12 cm.

Sikeres vegyszeres gyomirtás esetén talajlazítást. Házikertekben. Öntözés. A kezelést a reggeli vagy késő esti órákban végezzük. Sevtox: 4. részben eső utáni talajlazítás. Üzemi termesztésben a vegyszeres gyomirtás dönti el a talaj­ lazítás idejét. illetve csírázás előtt vagy 12—15 cm-es növényállományban. Hatását már 5 °C felett ki­ fejti. 6—700 1 vízben kipermetezve ke­ lés. 242 . Dinoseb: A felhasználására vonatkozó előírások megegyeznek a Sevtoxéval.Növényápolása Talajlazítás. Vegyszeres gyomirtása Főleg a DNOC és származékai (Krezonit E. kapálás. ahol nem alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. illetve az öntözővíz menynyisége ez idő alatt legalább a 100 mm-t elérte. az öntözés mindenképpen előnyös a gyökér fejlődés és finomsága szempontjából. és a ké­ sőbbiek folyamán. 15 °C feletti hőmérsékleten. 6—700 1 vízben kipermetezve kelés előtt és 10 cm feletti növényállományban. Aretit: 6—7 kg/ha. Hatásuk általában 2. ahányszor arra szükség van. Sevtox és Dinoseb) alkalmasak vegyszeres gyomirtásra.5—3 hónap. amikor a sorok látszanak.5 kg/ha.0—3. részben a gyomirtás miatt kapáljunk. Ez az időszak általában június-július. valamint az Aretit. 20 °C felett a perzselés veszélye fennáll. Száraz időjárás esetén a talajnedvesség határáig hasznos lehet a sorközművelés a gyomirtó szerek hatásának jobb kifejtése miatt. Az öntözéssel egyidejűleg adhatjuk a nitrogénműtrágya másik felét fejtrágyának. Krezonit E: 3. a so­ rokban egy-másfél hónap után végezhetünk csak. függetlenül attól. ha a lehullott csapadék. hogy a gyökér mélyen hatol a talajba. Száraz időjárásban. kelés után. Hatása 15—20 °C között opti­ mális. de 1. vagy 10 cm feletti növényállományban.3 l/ha 700 1 vízben kipermetezve csírázás előtt.5—2 cm-nél nem mélyebben. Valamennyi DNOC-származék erős méreg.

A szedés módja: kéziásóval vagy ekével kiforgatjuk. illetve októberre éri el az érésre jellemző vastagságát. lombbal vagy más takaróanyaggal letakarni. Eső után 2—3 napot várjunk a ke­ zeléssel. részben pedig csökkent minőségűvé teszi a gyökereket. ezért a talajban hagyható a tavaszi érté­ kesítésig. az említett szerekkel megfelelően kiirthatjuk a gyomokat. amikor az első sorban 50 cm mély árkot ásunk. Nem fagyérzékeny. Nedves talajra permetezve gyor­ san lebomlanak. különösen házikertben szalmával. kakaslábfű stb. de ez eset­ ben is kézzel kell felszedni. ami részben piszkossá. A törés vagy vágás helyén a tejnedv elkezd folyni. Az állománykezelést lehetőleg a gyomok 4—6 leveles állapotáig végezzük el. Szedése A szedés ideje: A feketegyökér szeptemberre. illetve amint kikelő növényeink megerősödnek. ennek következtében ajánlható gyomirtási tech­ nológia a feketegyökér számára: Közvetlen csírázás előtt Gramoxonne-nal mint kontakt gyom­ irtó szerrel tisztítsuk meg a táblát a gyomoktól. csak perzselik. Óvatosan kell szedni. őszi szedés esetén tárolásról kell gondos­ kodni. Legfinomabb gyökereket vagy az egyéves tavaszi vetésből. hogy különösképpen megnyomódná243 . vagy a másfél éves augusztusi. tarack. A felsorolt szelektív gyomirtó szerek elsősorban a szélesebb levelű. az egyszikűeket. Enyhe teleken egész télen szedhető. és ebbe hátulról ásóval be­ döntögetjük a gyökeret anélkül. ami külön munkát igényel. mint a vadmuhar. így a gyökerek fagyos napokon is hozzáférhetők lesznek.Borús időben egész nap permetezhetünk. száraz tavaszon is eredményesen alkalmazhatók. mert a hatás kifejtéséhez előnyösebb a párásabb levegő. és a minőség romlása a korral fokozódik. A kétéves tavaszi vetés már gyengébb minőségű. Perzselő hatású szerek. kétszikű gyomokat irtják. mért a gyökerek nagyon törékenyek. A kéziásóval való szedésének legegyszerűbb módja az.. illetve októberi vetésből kapunk. A biztonság okáért érdemes az ágyásokat. és így a kelés után.

kaszálógéppel lekaszáljuk és letakarítjuk. hűtőtárolóban. Az április végén. alulról emeli. A gyökereket ezután kézzel szedik fel és ládák­ ba rakják. hogy 244 . Magtermesztése A maghozásra termesztett feketegyökér talaj. osztályozása Kiszedés után — kézi szedés esetén — a gyökerekről gyökérnyak­ ban késsel levágjuk a levélzetet. kiskerti termelésben azonban. Tárolása. Tisztítás után a szabványnak megfelelően osztályozzuk. A Német Demokratikus Köztársaság egyik termelőszövetkeze­ tében 2 eketestből álló szedőgépet szerkesztettek. Félgépesített szedés­ nél. A döntögetést folyamatosan végezhetjük majd a következő sorokkal is. gépi szedésnél pedig a levélcson­ kokat. Vetését későbbi időszakra is halaszthatjuk. illetve lazítja meg és billenti barázdába a gyökereket. 30 HP-s hidraulikával rendelkező traktor­ ral üzemeltethető. Ajánlatos a területet télre lombbal. Háztáji. úm. valamint műtrágyaigénye teljesen megegyezik az áru céljára ter­ mesztett gyökerével. mivel a gyökerek nem fagyérzékenyek. de a sor másik oldalán. hogy fagy esetén is szedni tudjuk. szalmás trágyával le­ takarni. Az egyik a gyökérsor mellett 12—20 cm-es barázdát húz. egy mélyen járó csoroszlyára szerelve. prizmában. Az ősszel felszedett gyökereket a többi gyökérzöldségféléhez ha­ sonlóan tároljuk (lásd a sárgarépánál). má­ jus elején elvetett feketegyökér még eléggé kifejlődik ahhoz. Azután kézzel kihúzogatjuk őket. a másik eketest az első mögött halad. tisztítása. amely nálunk is ajánlható. A gyökérhosszúságnak megfelelő mélységben haladva.nak. pincében nedves homokkal rétegezve vagy korszerűen. egész télen át földben hagyhatjuk és onnét szed­ hetjük. ha a lombozat ép — nem haltak el a levelek —.és ápolási munkái. A lomb friss állapotban takarmánynak is felhasználható.

Ahol lehetséges. Aratható kézikaszával is. október elején. Vetőmagszükséglete 10—14 kg/ha a mag csíraképességétől függő­ en (fm-enként 80—100 db mag. A maghozó év alapműtrágyáit lehetőleg még az előző év őszén szórjuk ki. ott részszedést alkalmazzunk. a töveken maradó szár­ részeket takarítsuk le úgy. legalább már kétharmad részben érett magvakat. Arathatjuk kombájnnal is a megfelelően. Bár ez nagyon kézimunka-igényes. A gép dob­ jával lehetőleg a magszárak végéről veressük le a magvakat. a szükséges őszi alaptrágyázást hajtsuk végre. Tavasszal. Ez esetben a magszárakat kévékbe kötjük. hogy a gyökérfejek meg ne sérüljenek. — a gyomosodás elkerülése végett — ha szükséges. hogy a dolgozók a nyakukba akasztott zsákba rakták a leszedett fészkeket. Érése — amelyet a fészeken gyermek­ láncfűre emlékeztető bóbiták jeleznek — általában július elejére esik. mihelyt a növények újra hajtani kezdenek.a következő évi maghozamunk kielégítő legyen. akár kaszával aratjuk. A kora reggeli órákban arassunk. Hatóanyagban: P2O5 50—60 kg/ha. KaO 100—150 kg/ha ajánlható. A vetés sortávol­ sága 45—50 cm. a vegetáció megindulásakor 30—40 kg/ha nitrogénmű­ trágyát adhatunk. többször is. A magszárak eltávolítása után a sorközöket kultivátorozzuk meg.). amennyire csak lehet. és a táblán utóérlelve cséplőgéppel kicsépeljük. Hagyományosan úgy aratták a feketegyökeret. Akár kombájnnal. Vegyszeres gyomirtása és ápolási munkái azonosak az elsőéves gyökerével. A második évtől kezdődően minden évben hoz magot. hozama azonban négy év után csökken. Az aratás utáni talajmunkát és műtrágyázást a magtermesztési időszak alatt minden év őszén végezzük el. A kiszórt műtrágyákat ősszel is és tavasszal is sorközművelő kultivátorral dolgozhatjuk be a talajba. 245 . hogy a pergési veszteséget elkerüljük. illetve magot. mert a belekerülő hasonló súlyú szárrészeket és törme­ lékeket nagyon nehéz a magvakból kitisztítani. A vágószerkezetet emeljük meg. A mag nem egyszerre érik. Szeptember végén.

[Kórokozó: Albugo tragopogonis (DC. Ellenük ugyanúgy védekezünk. Irtsuk ki tehát 500—600 mes körzetben a vad feketegyökereket. Védekezés: (lásd a cékla lisztharmata). ex Mérat.) A levélen a lisztharmat csak a nyár végén lép fel. amelyek úton-útfélen előfordulnak. károsíthatják. (Kórokozó: Erysiphe cichoracearum DC. Nálunk gyakorlatilag csak egy kultúrfajtáját termesztik. számottevő kártevőegyüttese nem ala­ kult ki. . Ekkor 1—2 al­ kalommal védekezni kell.) Gray (lásd a torma fehér sömöre). Várható maghozam ha-onként 350—500 kg. mivel hazánkban csak igen kis területen és kis mennyiségben termesztik. A feketegyökér betegségei és állati kártevői A feketegyökér fehér sömöre. mint a többi gyökérzöldség hasonló kártevői ellen.] A feketegyökér lisztharmata. A feketegyökérnek. a gyökérgubacs. nehogy a fajta leromoljon.fonálférgek stb. Gyökerét a talaj polifág kártevői: a drótférgek.Az izolációs távolságot a vadon élő feketegyökérfajokkal tartsuk be.

Berlin Bundessortenamt (1971): Beschreibende Sortenliste für Gemüse de Candolle. (1894): Termesztett növényeink eredete. 1962) Bauman. (1972): Lagerfahigkeit und Veránderungen einiger Inhaltsstoffe von spáten Speisemöhren in Lagersystemen ohne und mit kontrollierter Atmospháre. (1966): Kertészeti növények állati kártevői. Referátum Glits M. I. Mezőgazdasági Kiadó. (1973): Die Bestimmung des optimalen Emtezeitpunktes von Möhren. Mezőgazdasági Kiadó. (1962): A torma termesztése Dorogi—Divós—Szántósi (1973): Sárgarépa és pasztinák nagyüzemi termesztésének vizsgálata. (1974): A Botrytis cinerea Pers. (1975): Sárgarépa és petrezselyem magtermesztése. D. (1974): A tárolt sárgarépa új betegsége: rizoktóniás kráterrothadás. (de By. D. 5. . Növényvédelem Glits M. F. Commercial Grower Dessewffy. A. Landtechnik Edelstein.—Krén I.-né (1970): Zöldségfélék növényvédelme. V. Bonn. H. (1971): Problems of Wastage in cool-stored carrots. (1973): Gépesített sárgarépa-termesztés. Berlin Beczner L. (1956): Handbuch dér gesammten Gemüsebaues. (1965): Feldgemüsebau. Kertészet és Szőlészet Hájas M. Budapest Fritz. I. előfordulása a tárolt gyökérzöldségeken. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Banga O. Int. R. H. J.Doktori értekezés. Aufl.—Bodor J. J. Gartenbauwissenschaft Jakovác. Kertészeti Egyetem Közleményei Glits M. Budapest Bielka. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (1975): Hibridfajták (előadás) Balás G.—Paizs L. et al.—Habben. Mezőgazdasági Kiadó. F. (1970): Die richtige Lagerung von Feldgemüsebau. Budapest Hösslin. Jugoszlávia. (1969): Zöldségnövényeink védelme. (1962): Kertészet. Diplomamunka Becker—DiUingen. Budapest Derbyshire.—Andressen. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei Duggen. (1969): Die Sortenabhángigkeit dér Ertragsformel bei Knollensellerie. (1962): Ovoscsevodsztvo Erdélyi T. Budapest Cselőtei L. (1972): Zellerfajták a termesztésben. R. Buda­ pest Hájas M. (1958): A zöldségnövények szklerotiniás betegsége (kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum) Lib. különkiadvány 247 . (1962): Möhre (in Handbuch dér Pflanzenzüchtung.) és a védekezés lehetőségei.Felhasznált és ajánlott irodalom Andrásfalvy A.

Loew. (1975): Raphanus. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Moskow. (1969): Új zöldségkártevő. Ju. 20: 1—36. Vég. A.Klinkowski. (1970): Novij szposzob hranenija morkovi sz periodicseszkim gidrooroseniem. E. Mezőgazdasági Kiadó. (1966): Korenoplodni zelencsukovi kulturi. (1957): Grow radish under cool condition. A. Budapest Tyler. D. Lippai J. (1963): Szántóföldi növények nemesítése táblázatokban. Évk. (1962): Diagnosing nutrient needs in vegetables. (1970): Die Zusammensetzung des átherischen öls dér Möhrenwurzel in Abhángigkeit von Sorté und Umwelt. és Szől.—Klement Z. Berlin Komjáti l. Főisk. B. Rév. fellépése Magyarországon. Berlin Klinkowski. (1973): Zum Wundverschluss bei Möhren. (1957): A sárgarépa sztemfiliumos fekete rothadásának hazai előfordulása. Konszervnaja i ovoscseszusilnaja promislennoszt Sztojanov. (1968): Növényvédelmi enciklopédia.és virágmagtermesztés. Growers Mándy Gy. Gartenbauwissenschaft Somos A. (1971): Magkártevők és -betegségek határozója. M. (1969): Levéltetvek a kertészetben. Int. W. Akademie. Mezőgazdasági Kiadó. (1967): Zöldségtermesztés. Mezőgazdasági Kiadó.—Mühle.—Tuza S. Gartenbauwissenschaft Lehoczky J. M. R. (1975): Kertészet fólia alatt. A. Kút. (1968): Pflanzliche Virologie 2. (1953): Virascsiványie rasztyenij na isszkusztvennom osszvessenyii Nikolova N. L. E. Disszertáció. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.—Negru. Warsawa Madzsarova. (1955): Warzywnictwo Panstwowe Wydawnictwo Rolnicze i Lesne. M. (1972): Zöldség. D. Budapest Krug.—Retnmuth. Szófia Madzsarova. et al.—Baur. Növénytermelés 6: 3.—Fodor B. (1972): Anbau von Frühmühren auf grossen Flachen nach einem neuen Produktionsverfahren. K. Akademie. Budapest Túri I. a Kiefferia pimpinellae F. (1948): Isztorija i proizhod na nasite kultumi rasztenija Tiborcz Gy.—Lorenz. Budapest Raether. H. Gartenbau Szalay—Marzsá L. Sz. (1966): Phytopathologie und Pflanzenschutz 2—3. Petroselinum. Mezőgazdasági Kiadó. 19 Radulescu. M. G. Mezőgazdasági Kiadó. Better Crops with Plánt. (1961): Regyisz Posta. Bioi. E. Budapest 248 . Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Stannek. 275—282. Kert. Buda­ pest Szkoriková. (1972): Dér Anbau von Bleichsellerie. Lehoczky J. közlemény Schuphan. Die Gemüse Sass B. A. Apium. G. Budapest Újvárosi M. (1974): Veteményeskert. (1973): Gyomirtás. O. (1958): Influence exercée pár trois temperatures differentes sur l’activité proliferatrice et l’elongation des racines d’orge et de radis. W.—Petrzak. (1957): A sárgarépa emyős virágzatának baktériumos hervadása [Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson]. Szófia Mankouuki. Nagyszombat—Bécs Litinski. Cytol. B.—Zanner. A. (1664): Posoni kert. Washington Ubrizsy G. N. M.

J. Hill Book Comp.Graw. (1974): Die Wirkung unterschiedlichen Saueistoffpartialdrucks auf den Gasstoffwechsel von Möhren. London Weichmam. Ch. Közleménye Volkirtd. i. F. fValker. J. Die Gemüse Zatykó J. Gartenbauwissenschaft Welchmann. (1975): Növényélattani vizsgálatok Zimányi Z. (1952): Diseases of vegetable crops.Vigné et al.—Daskina. Kert. Gartenbauwissenschaft Weichmam. (1972): Einflüsse auf die Lagerfahigkeit von Möhren. J. zeller) betakarításának vizsgálata. értékelése. I. (1969): Hranyenyije kornyeplodov v uszlovijah aktyivnoj ventiljaciji. New York. ovoscs. (1973): Die Qualitat von Möhren nach Lagerung in einseitig kontrollierter Atmospháre. Mc. Kút. Toronto. G. (1973): Gyökérzöldségek (sárgarépa. Int. Kézirat 249 . Konsz. Sz. (1971): Retek termesztése Kiskunfélegyházán és környékén. prom.—Sumetov. J. F. N.

.

......... Fertődi vörös.......................................... A termesztett fajták értékelése................................................................................................. Bauers Kieler Rote............................. Nantes-i............................................. Tápanyagellátása.................................Tartalomjegyzék Sárgarépa..................................... Nemesítésének helyzete...... Érése................................................ A fajta értékét befolyásoló tényezők.......... o............................................................................................. Termesztéstechnológiája............................................................................................................. Rotherz.................. 5 5 9 10 14 15 19 21 21 25 25 25 25 26 27 28 29 29 30 30 32 32 33 33 33 33 35 36 36 39 41 42 44 46 48 49 55 251 .......................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Növénytani jellemzése........................................................................................................................................................................................................... Talajigénye..................................................................................................................................................................................................................................................................... Flakker (Vörös óriás)................................................. Vetésforgó......................... Gonsenheimi..................................................... ........................................................................................................................................................................ Chantenay Rex........................................................................................................... Herz............................................ Vetési idő..................................................................................................................................................................................... Származása és elteijedése...... Osztályozása.................................. Lange Rote St.................................................................................................................................. Termesztett fajtái................................................................................................................................................................. Formula........................................................................................................ Marktgártner (Kerti). A gyökér szövettani felépítése................................................................................... Amsterdami.......... Növényápolása............................................................................................................................. Szedése................................................................. Biológiai igénye............................................ Gazdasági jelentősége.......................................................................................... Magtermesztése........................................................................................................................................................................................................................................... Tárolása......................................................................... Talaj-előkészítés és vetés...... Rialto.................................................... Vegyszeres gyomirtása......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Danvers 126............................................................................................... Duwicki........................................................................................................

............................................................... ............. 159 Biológiai igénye....................................................................................................................................................................................... Sass Béla).............166 Bíborhenger.............................................................165 Formanova.................................................................... 171 Tisztítása..................................................................................................................................................................................................................................................................................................147 Halványítózeller ......... .............................................................................................................................................................................................................. 167 Talajigénye................ .......................................................................................... manipulálása..................157 Gazdasági jelentősége........................................................................................................................................................................................................170 Szedése....................................................................................................................................................................................................................................................... Sass Béla).................. elterjedése .......................... Glits Márton)............................................................................. ....................................... ..................... 163 Termesztett fajták......................................................................................................................................................................... 162 Nemesítésének helyzete...180 254 .................................................................................... 138 Vegyszeres gyomirtása ..........................157 Származása...................................................................................................................................................................145 Dugványtermesztése..................................................................................................... 169 Növényápolás................................................................ 156 Cékla.............................. 168 Tápanyagellátás.............................. 144 Magtermesztése........................................................................................... 170 Vegyszeres gyomirtása.................................................... 172 Tárolása...................177 A cékla állati kártevői (dr......................................................................................................... 172 Magtermesztése .... vetése.......................... 166 Cylindra............................................................................................................................................................................ 168 Talaj-előkészítése.... ............................. ......... 151 A zeller betegségei (Dr..... 173 A cékla betegségei (dr.... 165 Egyiptomi lapos ......................................... 152 A zeller állati kártevői (Dr.......................................................................................................................135 Talaj-előkészítése.................................................................... 159 Növénytani jellemzése..........................................145 Magtermő év............................................................................................................................167 Vetésforgó.............................................................. 139 Betakarítása........................................................................ 164 Bíborgömb............... vetése............................................................................................................................................................................................................................................................................................................. 162 A céklafajták értékelése........................................142 Tárolása......................................................164 Bordó................................................ 167 Termesztéstechnológiája...................................................... .....................136 A palánták kiültetése.......................................... Glits Márton)................ 138 Növényápolása.... 143 Termelési költségei........................................................................... .................................164 Detroit ......................................................................................................................Tápanyagellátása............... 139 Tisztítása ..........................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................ Sass Béla) . ........................................................................................................................................................................................................................... 194 Jánosnapi.. 196 A szabadföldi retektermesztés...............................................................204 A dugványtermő év.. 200 A retek hajtatása.................................................................. Nagy József) 184 Gazdasági jelentősége........................................................................ 194 Húsvéti rózsa...................197 Vetésforgó..................................207 A retek állati kártevői (Dr................................................................ ............................................................................................................................................................................................................................... .............213 Gazdasági jelentősége.............................................................................................................................................194 Nyáriretek-fajták.......................................................................................................................................................................................... 213 Származása és elterjedése.............. trágyázás..... ........203 Szedése.............. ............................................................................... ....................................................................... 186 Biológiai igénye....... ................ 195 Korai nyári félhosszú.....................................................................................Retek (Dr.......................................................................... 186 Növénytani jellemzése......................................................................................................................................................................................................................................................................... ................................................................................. .................................................... 201 Talaj-előkészítése....................................209 Torma ....................................................................................................................206 A retek betegségei (Dr.............. ....................................................................202 Növényápolása..................................................................215 Biológiai igénye.......192 Szentesi hajtató.... .......................... 196 Müncheni sör.................................................................................217 255 ........................................................................................................................................................................................................................................197 Talaj-előkészítése... ..... ........................................184 Származása és elteijedése..201 Vetése.......................................................................................................... Glits Márton)...............................204 A magtermő év..........................................................................192 Korai legjobb. ........................ ............................... .................................................................................................... 200 Szedése...................................204 A retek magtermesztése.......................................188 Nemesítésének helyzete...............................................................................................................................................................190 Hónaposretek-fajták ..........................................................198 Növényápolása.................196 Őszi—téliretek-fajták............ 196 Erfurti kerek fekete............................... ...................................................................................................................................................................................................192 Korai piros................ ....................197 Talajigénye............................... 214 Növénytani jellemzése........................................................................... ........................................................................................................................................................................193 Jégcsap...........192 Piaci piros.................................... 198 Vetése..................................................................................................................

............................. 232 Vetési sorrend....................................................................................................................................................................................................................................................................229 Biológiai igénye............ 238 Egyéves óriás............................... 236 Növénytani jellemzése...........................................235 Gazdasági jelentősége...................................................................................................... 226 Mángold....................................... ültetése...................................................................................................................................... 225 A torma állati kártevői (Dr................... 220 Talaj-előkészítése..................................................................................................................................................................................................................... 239 Vulkán ................................................................................................................................................. 236 Biológiai igénye.............................................222 A dugványok ápolása.......................... 219 Talajigénye...........234 Feketegyökér.220 Vegyszeres gyomirtása............. 222 Szedése................................................................................233 Tápanyagellátása........................................................................................................231 Bordás mángold ..................................................................................................................................... Sass Béla)........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................238 Nemesítésének helyzete..................................................................................A nemesítés helyzete...........218 Termesztéstechnológia...............................................................................219 Vetésforgó................................................................ 235 Származása és elterjedése...........................231 Metélőmángold............................. 232 Termesztéstechnológiája.................................................................................................................................................................................... 231 Bordás és metélőmángold köztes típusa................................................................................................................................................................................. öntözése............................................................................................................................ vetése...................... ......................................... Glits Márton).............................. 224 Tisztítása...........................239 256 ..................................... 228 Származása és elterjedése............................................. 238 Termesztett fajtái ........................................................................... 224 Tárolása........................................ 230 Termesztett fajtái........................................................................................................................ 232 Talajigénye..................................................................................................................... 233 Talaj-előkészítése. 238 Orosz óriás........................................................................................... manipulálása............ 228 Növénytani jellemzése....................228 Gazdasági jelentősége....................218 Termesztett fajták....................................................................................... 224 A torma betegségei (Dr............................................................................................................................................233 Szedése..................................................................................................................................................................................................................................................................... 230 Nemesítésének helyzete ........................................................................................................................219 Tápanyagellátása.....................................................................................

......................240 Növényápolása ........................ 239 Talajigénye....................................................................................244 Magtermesztése.Dr........ osztályozása..................243 Tárolása......Termesztéstechnológiája...................................239 Vetési sorrend.............................. Glits Márton ............. vetése.............................................................................................................................................................................................242 Szedése........................... 240 Talaj-előkészítése............................................ .. 239 Tápanyag-utánpótlása........................................................................................... tisztítása.......................... ...................244 A feketegyökér betegségei és állati kártevői (Dr...................................... Sass Béla) 247 Felhasznált és ajánlott irodalom 247 ........................................................242 Vegyszeres gyomirtása........................................................................................................................................................................

Műszaki vezető Korom Ferenc. Sárkány Pál. Készült az MSZ 5601—59 és 5602—55 szabványok szerint.Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. A fedélterv Hódosi Mária munkája. Műszaki szerkesztő Csákvári Attila. MG 2282-i-7679 . Felelős kiadó dr. Nyomásra engedélyezve 1976.50 (A/5) ív teljedelemben. 16-án Megjelent 18000 példányban 16. VHI. 90 ábrával. Felelős szerkesztő Lelkes Lajos.

mángold. zeller. E munkája a legfrissebb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerencsés ötvözete. Ismerteti az egyes zöldség­ félékkel kapcsolatos tudnivalókat: növény­ tani és biológiai tulajdonságaik után rész­ letes agrotechnikai leírást ad. paszti­ nák. szedésük és tárolásuk módjaira. petrezselyem. valamint talajművelésük. torma. feketegyökér. ápolásuk. melyet üzemi és házikerti termesztők egyaránt jól használhatnak. növényvédelmük. Külön ér­ deme a könyvnek. Hájas Mária a Kertészeti Kutató Intézet Fertődi Állomásának tudományos munkatársa. vegyszeres gyomirtásuk. hogy növényenként részle­ tesen leírja a vetőmagtermesztés módját is. cékla. különös te­ kintettel a megfelelő fajta kiválasztására. tápanyagellátásuk.50 Ft . Dr. a gyökérzöldségek termesztésének specialistája.A könyv kilenc gyökérzöldséggel foglal­ kozik: sárgarépa. Minden fajnál ismerteti a nemesítés eddigi eredményeit és további feladatait. Mezőgazdasági Kiadó 27. retek.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful