Gyökérzöldségek termesztése

Dr. Hájas Mária

Gyökérzöldségek termesztése

Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1976

A retek c. fejezetet irta; Dr. Nagy József

Az egyes gyökérzöldségek betegségeiről szóló részt írta:
Dr. Glits Márton

Az állati kártevőiről szóló részt irta:
Dr. Sass Béla

Lektorálta:
Dr. Nagy József Tiborcz György

a növényvédelmi részeket:
Szentgyörgyi László

© Dr. Hájas Mária, 1976

ISBN: 963 230 512 4 ETO: 635.1

Sárgarépa

A sárgarépa az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Nagy a tápanyagigénye, a tápanyagot jól hasznosítja. Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elér­ ni, ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadék­ ra számíthatunk. A jó hozam előfeltétele ennek hiányában a 2—3-szori öntözés. Várható hozam megfelelő körülmé­ nyek között — fajtától függően — 300—500 q/ha. Mag­ termesztésével is érdemes foglalkozni.

Gazdasági jelentősége
Elsősorban karotintartalma jelentős. Mint levesízesítő, az állandóan fogyasztott zöldségfélék közé tartozik. Konzervipari feldolgozásá­ val (szörp, gyermektápszer, diétás készítmények, szárított és vegyes zöldség stb.) fontossága egyre növekszik. Termesztése nálunk csak a szabadföldre korlátozódik. Hajtatásá­ val főleg a nyugat-európai országokban foglalkoznak. Hazai, kora nyári szükségletünket a korai szabadföldi termesztésből, az ún. cso­ mózott répából elégítjük ki. Ezt követően jelenik meg a piacon a da­ rabos áruként szedhető félhosszú, majd a hosszú tenyészidejű sár­ garépa. Ez utóbbiak téli tárolásával oldjuk meg a folyamatos ellá­ tást az újig. A lakosság évi szükséglete 30—35 ezer t körül van és hasonló meny­ nyiséget igényel a konzervipar is. Termelésünk 10 éves átlagban, amint azt a grafikonon is bemutatjuk, erősen ingadozik. Ezt befo­ lyásolja részben az egyes évek termésátlag-ingadozása, amely orszá­ gosan gyakran a 100 q/ha-t is felülmúlja. Másik oldalról pedig az egyes években jelentkező többlettermés eladhatatlansága után bekö­ vetkező termőterület-csökkenés. A termelést és ezzel az egyenletes ellátást szolgálják a szerződéses termeltetések, a termelési rendsze­ 5

Azok a számok tehát. mélyhűtve. mert lényegében csak a városi és a kerttel nem rendelkező lakosságra korlátozódnak. azonfelül növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenállósá­ got. termelési körzetek az 1968-as és 1974-es évek területi el­ helyezkedése mellett ér­ zékeltetik a termelés vo­ lumenét is. amelyek a lakosság fo­ gyasztását jellemzik.rek kialakítása.vagy félkész termékek túlnyomó több­ sége szintén exportra ke­ rül (szárítva. Sárgarépa-termeszté­ sünk megoszlását mutat­ juk be a mellékelt térké­ peken. mint min­ den országban. nem adhatnak pontos képet az egy főre eső fogyasztásról (5. Táplálkozási jelentősége. nálunk a sárgarépa és a petrezselyem a házikertek­ ből sem hiányozhat. valamint az utóbbi években minő­ ségileg nagy javullást mu­ tató fajtaválaszték. 6 ezer t . Az ún. zakuszkának stb.4 kg/fő). A térképen csak a nagyüzemekben termelt. 1974-ig Ugyanakkor. Exportunk friss áruból kizárólag csomózott sár­ garépára szorítkozik. Ugyanakkor a konzervipar által feldol­ gozott kész.). illetve az állami szervek által felvásárolt A sárgarépa országos terméshozama 1965-től sárgarépa szerepel. Ez több éves átlagban 1000 t körül van. Fogyasztása kedvezően hat az anyagcse­ rére.

1973-ban Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban.Sárgarépa-termesztő körzetek járási bontásban. 1974-ben 7 .

0 ug 1.0 mg 1. Schu­ pan. amely főleg terpéneket tartalmaz.1 g 88. 1969.Schupan 1969-ben közzétett vizsgálatai a sárgarépagyökér illó­ olaj-tartalmával kap­ csolatban azt igazol­ ják.3 mg 50. nyomán) 1.0 mg 0. hogy az étkezési sárgarépa szaga és íze az illóolaj-keveréken alapul.2 g 9.0 mg 44.8 — 8 .5 mg 2.2 mg Bj-vitamin Bj-vitamin Nikotinsav C-vitamin Ásványi anyagok: Kalcium Vas Foszfor Hamualkalitás 80.5 g 1.0 ug 100. A sárgarépa táplálkozási értéke (Tarján—Linder.2 g 0. táblázat.0 mg + 5. 1959) (100 grammra vonatkoztatva) Kalóriaérték Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok: Karotin B„-vitamin 98 1.0 g 7. Az íz kialakításában ki­ egészítésképpen cuk­ rok is részt vesznek. A beltartalmi anyagok ala­ kulása két sárgarépafajta fejlődése folyamán (W.

úm. Afrika). században. carota (egész Európában és Dél-Ázsiában). és a XVIII. sz. Afrika és Európa). századi Európában még csak a lila és a sárga színű répá­ kat termesztették. Egyiptomban még mindig a lila színű répákat termesztik. major (Bal­ kánon). hispanicus. de ha virágot hoznak. Ázsiában. A Gummiferi csoportba tartoznak: a communatus. A római­ ak is fogyasztottak sárgarépát. Ausztráliában. Irán. Fajai mindenekelőtt Délnyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger vidékén fordulnak elő. Thellung az Európában ismert összes termesztett és vadformákat a Daucus carota L. A sárga színű répák fokozatosan kiszorultak az európai termesztésből. Európában az étkezési sárgarépa viszonylag régi keletű. japonicus (Japán). sativus (a termesztett sárgarépa). fajba egyesíti. Megtalálható azonban a trópusi Afrikában. Az első narancsszínű répákat a XVII. syriacus (Szíria. fontanesi (Algériában) és a bocconei (a Földközi-tenger középső vidékén). Az Eucarota csoportba tartoznak: maritimus (a Földközi-tenger nyu­ gati részén). I. Palesztina. de mind az Ázsiában. Kis-Ázsiában. Zagorodszkikh viszont az összes ázsiai és európai vadformákat a Daucus carota L. cilicicus (Szicília). gummifer (a nyugati Földközi-tenger vidékén). Ezek szerint a sativus faj öt alfajra oszlik.: afganicus (Ázsia. fajhoz számítja. mind a nyu­ gaton kifejlődött termesztett változatokat a Daucus sativus fajba foglalja össze. úm. Erről Dioskurides tesz említést az i.vagy kétéves alfajokat foglalja magában. században holland kertészek valószínűleg a sárga fajtából állították elő. A XVI. az Eucarota csoportra és a Gummiferi csoportra. 9 . Irak. maximus (a Földközi-tenger vidékétől Iránig). Míg az Eucarota csoport az egy. Ezeket azután két alfajcsoport­ ra osztja.Származása és elterjedése A sárgarépa a Daucus nemzetséghez tartozik. addig a Gummiferi csoport tagjai gyakran évelők. illetve a narancsszínű répák terjedésével már csak állati takarmányozásra használták. Új-Zélandon és az amerikai kontinensen is. a virágzás után elhalnak. mediterraneus (a nyugati kultúrformák).

A gyökér húzó­ ereje által a későbbiek folyamán a szik alatti szár a föld felszíne alá kerül. Húsos gyökeréért — répatestéért — termesztjük. A fejlődő répa változik alakban.Lehetséges. Minden későbbi — étkezési célra megfelelő — narancsszínű répa közvetve vagy közvetlenül a Hollandiából nyert típusokból fejlődött ki. a talaj szerkezete. Ennek a kedvezőtlen tulajdonságnak következtében ugyanis a répa földből kiálló „feje” a fény hatására zöld vagy lila színű lesz. Ezek az ún. egyes takarmányrépáknál azonban részben a föld felszí­ nén marad. Vegetatív állapotból a generatív állapotba a mérsékelt klíma alatt a sárgarépa a hőmérséklet hatására megy át. különösen hűvös tavaszi és nyári időjárás esetén. A fajtajelleg­ nek megfelelő nagyság elérését a vetőmag csírázási energiája. hogy egy bizonyos százalék már az első évben magszárba megy. illetve szelekcióval küszöbölték ki. amely a karó­ gyökér és a szik alatti szár megvastagodásából jön létre. a második évben hozza a virágszárat. amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. Előfordul. minősége. tápanyaga és vízellátottsága befolyásolja. 10 . Növénytani jellemzése Kétéves növény. Meg­ felelő vetéssel és megfelelő növényállománnyal védekezhetünk a fej színeződése ellen a zöldfejűségre kevésbé hajlamos fajtáknál. a ren­ delkezésre álló növekedési idő. virágot és magot. egy világosan kivehető szik alatti szára és karógyökere. főleg a második évben tűnnek ki erősebben. Ezt a hajlamot az étkezési sárgarépáknál nemesítéssel. hajszálgyö­ kerek. Az első évben fejleszti ki vegetatív részeit. de az emberi táplálkozásra alkalmatlan volt. hőmér­ séklete. Virágzása a második évben következik be. de normális körülmények között is. vagyis a generatív szerveket. A fiatal magoncnak két hosszú. hogy már korábban is volt narancsszínű répa. színben egészen ad­ dig. Ezt az idő előtti magszárba szökkenést szigorú szelekciós munkával ki lehet küszöbölni. keskeny sziklevele van. nagyságban. A főgyökérből elágazó gyökérágak igen vékonyak és a gyökérrészen vannak. így húsos gyökerét és tőleveleit.

stb. előtt vetettük el. vagyis a generatív szakaszba menjen át. után elvetett Amsterdami fajta viszont már nem hozott magszárat. a hőmérsékleti hatásokon kívül. hogy az elsőrendű elágazások a kiültetés után 50—60 nap múlva. A nö­ vényeken egy vagy több magszár és elágazás képződik. ha az Amsterdami fajtát szeptember 10. 100—150 cm-re is megnőhet. Ezek lassúbb vagy gyorsabb fejlődése az időjárási viszonyoktól függ.Ahhoz. Az oldalhajtások er­ nyőiben különböző arányban fordulnak elő hímnős és hím virágok. A leveles virágszár merevszőrös. másod-. A főernyő vi- II . hogy a sárgarépa a második évben a maghozó. de találunk hímsteril és ivartalan virágokat is. Például. harmad. rendű elágazások is virágernyőben végződnek. Ritkán. és az első-. A fajta növekedési intenzitásá­ tól függően. Bizonyos tör­ vényszerűség nyilvánul meg abban. egy bizonyos fejlettségi stádium is szükséges. Ugyanilyen körülmények között az október 10. A főernyőn csak hímnős virágok vannak. majd ezután három-négy hét múlva a maghozó hajtások. A második évben a kiültetett répákon először a tőlevelek fejlődnek ki. a következő tavasszal magszárba ment. a másodrendű elágazások 60—70 nap múlva jelennek meg.

Sárgarépa-levéltípusok (Fotó: Hanzséros P.) 12 .

Annak ellenére. a mag nagyságában és életképességében. Az ernyők és ernyőcskék különböző zónáiból származó magvak biológiai értéke nem egyforma. A sziromlevelek színe fehér. A virágok szerkezetére az ötös szám jellemző. A virágzási időnek ez a differenci­ álódása természetszerűleg visszatükröződik a magképzés időpont­ jában. mielőtt a bibe beérne. bíborszínű virág is.és másodrendű ernyőkből kapjuk. amely visszaütés a vad formára. áll. A megtermékenyítést rovarok végzik. az egyes fajták közötti izolációs távolság betar­ tása miatt. vi­ szont ugyanazon a növé­ nyen egy másik ernyőről is beporzódhat. A másodrendű ernyők magjából kisebb. Egy-egy ernyő virágzása általában 5—8 napig tart. A sárgarépa tehát idegentermékenyülő. majd másodrendű ernyők. A pollen előbb érik be. Az egyes virágok nagyon kicsik. hogy a főernyő sok magot ad. és en­ nek a magtermesztésnél van különös fontossága. Abban különböznek b) A vadmurok virágszerkezete 13 . Minden ernyő több nyeles ernyőcskéből tevődik össze és minden ernyőcske több virágból áll. mint a bibe. a vetőmag 90%-át az első. A legértékesebb magvak az ernyő belső részén képződnek. Termése ikerkaszat. de a virágzat közepén néha található néhány sötétebb.rágzása általában júniusban kezdődik és 1—2 hét múlva követik az első-. Normális körülmé­ nyek között minden pol­ lenjét elveszíti a virág. illetve magból a) a sárgarépa virágszerkezete. Legjobb csírázóképességűek a fő és első­ rendű ernyők magjai. a harmadrendűekéből pedig igen kicsi csírázóképességű magot nye­ rünk. két termésből.

A sárgarépa minősége szempontjából na­ gyon fontos. kisebb a szárazanyagés diszacharid-tartalma is. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2—2.5 mm. Parenhymatikus szövetből áll. amely sötétebb színű és raktározó szöveteiben festék. amelyet a gyakorlatban „szívnek” neveznek.0mm. mint a kéreg. hogy a magon három alacsony és négy magasabb tüskés ér húzódik végig.Sárgarépamag. sokkal kevesebb színanyagot tartalmaz. A magvakban aránylag nagy endospermium van. vagyis a farész és a kéreg között minél kisebb legyen a különbség.2—1. dörzsöletlen (Fotó: Kováts Zné) Sárgarépamag. Csíraképességét 3—4 évig tartja meg. Legbelül van a farész. Gyorsan fásodik. A tüskék általában a dörzsöletlen mag súlyának 30—40%-át teszik ki. A tüskék 2 mm hosszúak és vastagságuk 0.és tápanyagokat tartal14 . széles­ sége 1—1. amelyeknek tövében illó olajat tartalmazó sejtek találhatók. dörzsölt (Fotó: Kováts Zné) a többi ernyősvirágú növény ikerkaszatjától. A kéregtől. s az ilyen dörzsölt mag gördülékenyebb és könnyebben vethető. hogy a szívrész. amelynek hossza 2—4 mm. A gyökér szövettani felépítése A gyökér keresztmetszetén három jellegzetes zónát különböztethe­ tünk meg. s ez okozza a sárgarépamag jellegzetes illatát. a dörzsölté 1.5 g. Csírázás ideje 12—20 nap. amely keményítőt egyáltalán nem.4 g.4— 1. viszont sok olajat tartalmaz. A mag alakja lapított tojásalak. főleg színben. A magvakról a tüskék dörzsöléssel eltávolíthatók. Az érett mag színe szürkésbarna.

. A gyökér narancsvörös színét a karotin adja. f=fatest. A sárgarépa szövettani felépítése A: fiatal növény. hí—hipokotil: fgy=főgyö­ kér. ef=elsődleges fa­ test. vagyis a növekedési zóna. Ha az eltérés mind a felső. a sárgarépafej megzöldülését a kloro­ fill okozza. vagyis innen indulnak ki egyrészt befelé az új fasejtek. egy világosabb színű vonal választja el. C: a répatest vázlatos ke­ resztmetszeti képe. Markov és Haev a fejlődés hőoptimumát 16 ± 7-ben állapítják meg. Legkívül pedig a bőr­ szövet van. mind az alsó határnál hoszszabb ideig a megengedett kétszerese. B: hosszmetszet. A hidegtűrő növények közé sorolható.szívrész”9. amíg a felső határ a 23 °C-ot és az alsó határ a 9 °C-ot nem lépi túl. 1965 nyomán) Biológiai igénye Hőigénye. 15 . akkor fejlődési rendellenes­ ség lép fel. bsz=másod­ lagos bőrszövet. A vetést a gyakorlatban azonban 12—14 °C körül kezdjük és minimális hőmérsékletnek a +4 °C-t tartjuk. ogy=oldalgyökér. eh=elsődleges háncs. • Csírázáshoz — a fentiek alapján — az optimális hőmérséklet 23 °C. Ez a kambium. Innen indul ki a répa vastagodása. Az egyes fejlődési stádiumban a növényeknek. így a sár­ garépának is más és más a hőigénye. (Terpó. A fejlődés addig optimális. másrészt kife­ lé az új háncssejtek.maz. és a fény növekedésével ez a kedvező hatás fokozódik. hogy a legjobb csírázást változó hőmérsékletnél érjük el.. lr=tőlevélrózsa. k=másodlagos kéreg. Laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást.

nedvességhiány. hogy az érési egyensúly el­ tolódik. C. pl. Egyrészt hozzá alkalmazkodva és kihasznál­ (Bames in Banga. és emellett a sárgarépának még sok helye is van a növekedéshez és bőséges víz áll rendelkezésére. másrészt pedig bizonyos agrotechnikai. 22—23 °C.5—10 °C-on nőtt tovább. A késői vetések­ nél. míg a gyökérvas­ sát bizonyos mértékig tudja szabályozni. pl. Jobbra ugyanaz a fajta 16—21 °C-on A termesztő a hőmérséklet erős befolyá­ nőtt addig. mán) 16 . azaz a répa gyorsan vastagszik. hogy a hőmérséklet mennyire befolyásolja az érési egyensúlyt. Ter­ mészetesen ilyen esetben is többféle variáció lehetséges. Nyilvánvaló. befo­ Balra Chantenay R. A sárgarépa fejlődésében a különböző környezeti tényezők és köztük a hőmérséklet nagy hatással vannak a formára. 21°C-on fejlődik. 16— lyásolják a sárgarépa érési egyensúlyát. de formában és színben éretlen marad. ez azonban egyúttal magával hozza a vegetatív növekedés visszaszorítását. tagodás elkezdődött.A sárgarépamag a szabadföldben sekélyen vetve egyrészt elegen­ dő fényt kap. egyéb gátló tényezők hathatnak. másrészt pedig változó hőmérsékletnek van kitéve. a színre. vagyis 9—10 °C körül van. a talaj felső rétegében fekvő mag elegendő hőt kap. Fajtától függően többé-kevésbé henger alakúra nő. A fenti elvek alapján a szikleveles fejlődési szakasz optimális hő­ igénye kisebb. Azt. 8 °C-on megy végbe. a nagyságra és egyúttal a minőségre is. majd 4. Éjszaka a hőmérséklet alacsony lehet. amikor a meglehetősen magas hőmérséklet a csírázást meggyor­ sítja. és nappal a napfény hatására. mert a magas hőmérséklet elősegíti az érést. akkor a répa ugyan nagy lesz. 1936 nyo­ va. a Sárgarépa-metszetek tenyészterület nagysága és a vízellátás. Magas hőmérsékleten. halvány lesz. és gyorsan kezd színe­ sedni. míg a vegetatív szakaszé ismét nagyobb. Ennek magyarázata abban rejlik. Az érési egyensúly változhat a fej­ lődés folyamán a szélsőséges eseteken be­ lül is. kis térállásnál és csekély vízellátásnál a sárgarépa rövid marad. hogy a hőmérséklet és a vele együtt jelentkező többi tényező. mint pl. Ha a növekedés alacsony. legjobban Banga és tsai (1955) igazolták.

Nagy terméseredményeket azokon a vidékeken lehet elérni. A répák a legtöbb nedvességet az érés. Pl. de a felső rétegek erősebben melegednek fel és ez kedvezőbb a koraiak vetéséhez. nyáron viszont a talaj művelésével. A maghozó évben vízigénye a kiültetés idején és virágzás előtt a 2 Gyökérzöldségek termesztése 17 . A talajok hőgazdálkodását a talajok tömöttsége is befolyásolja. A nagy meleg szárazsággal párosulva hátráltatja a gyökerek fej­ lődését és egyben elöregedett. míg a gyökérérés már 20 °C fölött lassult. A sötét színű talaj több hőt nyel el. . azt öntözéssel pótoljuk. a rövid ideig tartó . illetve a szedés előttihónapokban igénylik. annál ke­ vésbé bírja a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat. Megfelelő piacképes árut csak jó vízellátás mellett kaphatunk. lazításával csök­ kenthetjük. míg a világosabb színű talajok sok hőt vernek vissza. mint minden olajtartalmú aprómag. Befolyásolja a talaj hőgazdálkodását a talaj nedvességtartalma és nem kevésbé a növényállomány sűrűsége is.. A csapadék vagy az öntözés termésnövelő hatása nem kétséges.3. A sárgarépa ha a lombja takarja. Csírázás kezdetén sok nedvességet kíván. mélyebben melegszik fel.5 °Cot is károsodás nélkül kibírja. A sárgarépa hőmérsékleti igényét tekintve nagyon alkalmazkodóképes. tavasszal megfelelő felületi műveléssel gyorsíthatjuk a talaj felmelegedését.. A Nantes-i sárgarépafajtával vézett kísérletek szerint a levélzet megtartotta optimális növekedését 28 °C-ig. Igaz ugyan. 10 °C alatt pedig már a le­ vélzet fejlődése is vontatott. augusztustól szeptember közepéig. Amennyiben a tenyészidő folyamán a szükséges csapadék hiányzik. Vízigénye. ahol a tenyészidő folyamán legalább 400 mm csapadékra számíthatunk. A fejlődés alsó határát tekintve a gyökérzet növekedése 12 °C alatt erősen csökken. pl.művelési eljárásokkal a hőmérséklet kedvezőtlen hatását csökkentheti. durva rostú és deformált gyökerek képződnek. hogy bőséges csapadék vagy öntö­ zés hatására a sárgarépák karotintartalma csökken. Az alkalmaz­ kodóképességben nagy szerepe van a fajtatulajdonságoknak. megfelelő talaj kiválasztásával. Minél finomabb konzisztenciájú azonban a répa. azonban a ter­ mésnövekedéssel a területegységre eső karotintartalom nő.

A fényigény a naphosszúsággal van összefüggésben. Gaz­ daságosan használja fel a rendelkezésére álló vizet. így érzékenysége a naphosszú­ sággal szemben nyilvánvalóan csökkent. A növény vízfogyasztását. hogy az optimális legyen a nö­ vény vízgazdálkodása szempontjából is. úm. vagyis a vízfogyasztás hatékonyságát a transzspirációs együttható fejezi ki. Nálunk általában a gyökérzöldségféléket szántóföldön nem ön­ tözik. A változás oka egyrészt a növény fejlődése. A sárgarépák azonban a mérsékelt klíma alatt fej­ lődtek ki és a hőmérséklet hatására képeznek virágszerveket. így a sárgarépa is az ún. másrészt pedig a transzspirációra ható környe­ zeti tényezők. valamint a talaj felve­ hető víztartalma. Az állandó és követke­ zetes szelekció következtében azonban továbbszaporításra csak a fel nem magzá tövek maradtak meg.legnagyobb. A vízfogyasztást tehát a transzspiráció mértéke határozza meg. A gyökérzöldségfélék. hogy egy súlyrész szárazanyag előállításához hány súlyrész víz szükséges. Ezt elősegíti szab­ dalt levélzete is. hogy eredetileg az arab országokból behozott termesztett vál­ tozat még érzékeny volt a naphosszúságra. a hőmérséklet. amely megmutatja. vagyis transz­ spirációs együtthatója: 1955-ben mért adat szerint 282. Ma már a termesztett fajtáinknál ez az idő előtti — első évben tör­ ténő — magszárba szökkenés csak a különösen hűvös tavaszokon . hogy a korai talajnedvességet kihasználhassuk és hasznosíthassuk. Fényigényük tehát nem nagy. 1965-ben mért adat szerint 225—263. Gyen­ gébb fényben is jól fejlődnek. ültessük ki a dugványokat. fény. a növény fejlettségétől és a fenti környezeti tényezőktől függően. A száraz talajba kiültetett dugványok begyökeresedése elmarad. Ennek megelőzésére. Való­ színű. a termesztéstechnikát és a többi tényezőt úgy megválasztani. Ez a növény vegetációja folyamán változó. Fényigénye. amilyen korán csak lehet. szél. Cselőtei vizsgálatai szerint a sárgarépa vízfogyasztása. árnyé­ kot tűrő növények közé tartozik. a talajt. A sárgarépa napi vízpárologtatása 10—420 g között változik. Ezért kell a vetési időt.

amikor elegendő magmennyiséggel rendelkezünk az egyes törzsekből. Az egyszerűség kedvéért az izolátorok alatti egyedek közül egyeseken 2—3—4 ernyőt külön izolálunk és külön poroztatjuk össze legyekkel nagy méhekkel. Megfigyeléseink szerint azonban kevés fény hatására a lombja jóval gyengébb lesz. vagyis azt a tulajdonságát. A sárgarépa árnyékot tűrő képességét. hogy szórt fényben is jól fejlődik. Az ebből kiválasztott anyagot továbbszaporítjuk és azon évben állítjuk törzskísérletbe. • A családtenyésztéses módszert össze lehet kapcsolni beltenyész­ tett vonalak kiválasztásával. mind külföldön alkalma­ zott módszer a családtenyésztés. A fényerősség változásainak hatása a kálium felvételére köztudott. de megbízható módszer a fajták tisztán tartására és javítására. a hajtatásban lehet érvényesíteni. Természetesen adódnak normális körülmények között is magszárba menő egyedek. Ezt követően külön szedjük le az ön­ termékenyített és külön a nem öntermékenyített egyedek magjait.és nyarákon lép fel. vagyis csökkenő fénnyel csökken a kálium felvétele is. és méhek vagy legyek betelepítésével poroztatjuk össze. • Az új fajták előállításának jelenlegi iránya mind a külföldi. • A fajták fenntartásánál mind nálunk. Új fajták előállításával csak az utóbbi években. A sárgarépa a káliigényes növények közé tartozik. ezeket együtt ültetjük ki izoláto­ rok alá. a feldolgozó ipar növekvő igénye miatt fog­ lalkozunk. főleg holland és német nemesítésből származik. és a szedésnél könnyen szakad. mert a sárgarépa könnyen öntermékenyülő. Ezzel a módszerrel az egyedek további összehasonlítására is van le­ hetőség. Ennek lényege. 19 . a gépesítés elterjedésével. és a következő év­ ben egymás mellé vetve értékeljük. hogy meghatáro­ zott számú egyedet kiválasztunk. Ez lassú. Az egyes egyedek magjait külön-külön szedjük meg. de ennek oka a nem elégséges szelekcióban rejlik. A termesztésben szereplő fajták többsége külföldi ere­ detű. Nemesítésének helyzete Nemesítési munkánk többnyire a honosításra és a fajták fenntartá­ sára szorítkozott.

de a tömeges keresztezéshez hímsteril ál­ lományra van szükség. amelyet a hibrid fajták a felhasználás számára jelenthetnek. Az eddig ismert két típus közül az egyik. biztosítéka a hibrid uniformitásának. Egy összetett ernyőben ez a folyamat egyidőben következik be. A hibridek előállításának biológiai feltételei az ernyősöknél az erősen fejlett idegenbeporzás (dichogamia) következtében kedvező­ ek. Az első hazai heterózis fajtát 1973-ban állítottuk elő. A porzók napokkal előbb szórják ki virágporukat. Az 50-es évek óta ismert citoplazmás génikus meghatározottságú hímsteril fonnák öröklődési mechanizmusát bár még nem tisztázták végérvényesen. így a szövettenyésztés hatékony eszköznek lát­ szik a sárgarépa klónszelekciós. ezért a beporzó rovarokat nem vonzza kellőképpen.mind a hazai nemesítésben a hibridizáció. 20 . A másik típus virágai normális megjelenésűek. A sárgarépaszövetek kivételesen jó regenerá­ lódó képessége miatt a fajt már évtizedek óta használják tesztnö­ vényként szövettenyésztéses kísérletekben. a „petaloid” pártája zöld színű. amennyiben a dugványokat sávokban 3 :1 arányban ültetjük ki az apai beporzó szülővel. szelekciós és mutációs nemesítései területén egyaránt. • Új távlatokat nyit meg a sárgarépából a szövettenyésztéssel megoldható klónozás. Megfontolandó azonban az a minőségi előny. amit óvatos beltenyésztéssel érhetünk el. A hibrid szülők nagyfokú uniformitása. A kombinációs nemesítésben ezt a dichogámiát ki lehet használni. csak a porzók léhák és megbámulva lehullanak a portokok felrepedése előtt. A korábban csak elmé­ leti céllal végzett kutatások tapasztalatai önként kínálkoznak gya­ korlati alkalmazásra. mint ahogy a bibék fogékonysága kifejlődik. A hibridhatás ellensúlyozza az Fi hibridben a szülőkben tapasztalható beltenyésztéses leromlást. A hibridmag előállításához tehát hímsteril anyai szülőt használunk. A hibrid fajták előállítása egyelőre költséges és ezáltal elterjedé­ sük is lassú. a gyakorlatnak elég volt a hímsteril fenntartó szülőpárok kialakítása.

Nantes-i. Hosszú tenyészidejűek a Lange Rote típusok: Keszthelyi hengeres. cukortartalma és a megfelelő íz. Hosszú tenyészidejűek. • Felhasználásuk szerint is csoportosíthatók a fajták: — korai. rövid fajták. közép. Párizsi hajtató. — széles vállú. A minőségen belül befolyásoló tényezőként szerepel a külső és belső forma. Amsterdami. közép. • Tenyészidejük szerint vannak: rövid. — henger alakúak. Rote Riesen. a szín. lefelé keskenyedő. — megnyúlt és hegyben végződő formák a hosszú. de tompa végű formák. mint az Amsterdami típusok: Erstling. — konzervcélra a hosszú tenyészidejű fajták. Középhosszú tenyészidejűek a Nantes-i típusok: MarktgSrtner. Minél hosszabb a répa. A fajta értékét befolyásoló tényezők A fajták értékét és ezen túlmenően felhasználhatóságukat meghatá­ rozzák: a hozam. Széles vállú. a szállítha­ 21 . H. főleg hajtatási célra: Párizsi vásár. vékony tí­ pusok: Bauers K. R. rövidebb. vaskosabb forma: Fertődi vörös. Gonsenheimi. vagyis korai. Amsterdami hajtató. o.és kései érésű fajták. a hosszméret és a szárazanyag-tartalom. A hozamnál fontos szerepet játszik a forma.és hosszú tenyész­ idejű. • Alakjuk szerint: — gömbölyödésre hajlamos. az érés koraisága és a minőség. friss fogyasztás céljára a rövid tenyészidejű fajták.. Chantenay Red Cored. Formula. ezen belül vannak koraiak. Duwicki.A termesztett fajták értékelése A sárgarépafajtákat többféleképpen csoportosíthatjuk. Lange Rote St. a hús finomsága. megnyúltabbak a Flakker típusok: Rialtó. Ezen belül közép-tenyészidejűek a Chantenay típusok: Rotherz. a szárazanyag-tartalom. annál nagyobb a hozam. — kettős hasznosításra alkalmasak a közép-tenyészidejű fajták. a karotin-. A hosszúságnak azonban határt szabnak a különböző minőségű talajok.

tóság. A minőség összefügg a külső formával. Az emberi szervezet a meg­ főtt sárgarépa karotinjából csak egy kis részt vesz fel. Ezek általában a hosszú tenyészidejű sárgarépák. de tompa végű formát. Szállításnál nem esnek úgy össze. a lefelé kissé elvékonyodó. ráncos. a szív jól nőjön össze a hússal. összefügg a koraisággal. mint a kisebb szárazanyag-tartalmú fajták. a talajnedvességtől és a klímától is függ. Természetesen ezen a téren is van középút. hogy a legtöbb sejtfal főzés által nem roncsolódik szét. A nagy szárazanyag-tarta­ lommal rendelkező sárgarépák lassan nőnek és szárazak. könnyen szeletelhetők. amely 3 perc alatt szét­ 22 . a talajtól. amiket a feldolgo­ zó ipar számára — béltartalom vagyis karotin. a gyors növekedéssel és a finom hússal.és alfa-karötinból áll. • A sárgarépa narancsvörös színe a karotin jelenlététől függ. A szárazanyag-tartalom többek között a környezeti tényezőktől. A nagy szárazanyag-tartalmú sárgarépák főzve nem törnek. nagyobb cukortar­ talom). amint arra már a hozam tárgyalásánál is rámutattunk. nem mennek szét. koc­ kázhatok stb. amely a termőhely alapján változik. Mindez pedig erősen függ a biológiai igényeknek leginkább megfelelő kör­ nyezettől. Nagy hozamra nemesítették ki a kettő közötti alakot. a növekedési és érési egyensúlynak megfelelőnek kell lennie. mint az a-karotin. A hengeres répák beltartalmi értéke általában nagyobb (finomabb struktúra. hogy a szív és a hús színe lehetőleg minél kevésbé térjen el egymástól. nem lehet kis szívre szelek­ tálni. a Flakker típust. egy turmixkeverővel. amely béta. Hogy a fajtára jellemző forma kiala­ kulhasson és felülete ne gyűrűzött. és azoknál a faj­ táknál. viszont a hegyben végződő répák erősebbek és könnyebben szedhetők. ha az színben nem elütő. Mindkét karotin az A-vitamin provitaminja és tápértékük nagy. A normá­ lis szárazanyag-tartalom 10—12%. Ezen segíthetünk pl. a nagy pedig 14% felett van. a tárolhatóság és a gépi szedés. A kis szív a gyenge lombbal van összefüggésben. A belső formával kapcsolatos követelmény. A szív nagysága nem döntő. A szárazanyag-tartalom a sárgarépa fontos értékmérő tulajdon­ sága. Ebben a tekintetben a p-karotin kétszer olyan aktív. amelyeknél fontos az erős lomb. hanem sima legyen.és szárazanyag-tar­ talma miatt — termelnek. Ennek oka valószínűleg.

hanem annak is. A korai érésű. Ezt nemcsak az összcukortartalmának köszön­ heti. a szívvel és a hánccsal egyszínű répa a konzervipari feldolgozásnál. mind pedig a di. hogy karotintartalma nőne. A szelekció­ nál nagyon fontos tudnunk. Finom húsú és aránylag nagy karotintartalma van a rövid tenyészidejű Amst<-' dami fajtáknak is. de főleg a szárításnál nagyon fontos. jó. Ezért. ha azonnal elültetjük. Ezek finom húsúak és kicsi szárazanyag-tartalmúak. amely a legédesebb. A hús finomsága összefüggésben van a gyors növekedéssel és az aránylag kicsi szárazanyag-tartalommal. Miután az évjáratokkal együtt a fejlődési. kihajt. Vannak édes és kevésbé édes répák. Aszelekciónál az elvágott répák fejrésze. A legtöbb fajta karotintartalma 6—12 mg/100 g. hanem. amíg a maximumot el nem éri. mint a nagyobb szárazanyag-tartalommal rendelkező répáké. aránylag jó karotintartalmúak a Chantenay Red Cored a közép­ hosszú és a Danvers 126 a Flakker típusok közül. Ezután a répa még növekedhet anélkül. a karotin tar­ talom is ingadozik. illetve termesztési feltételek is vál­ toznak. hajtatási sárgarépák gyorsan nőnek. és ezáltal a szervezet könnyebben hozzájut a karotinhoz. A sárgarépa éretten a legédesebb. gyorsan színesednek. s ezek hatással vannak a karotinképződésre. erre példa a Bauers Kieler Rote és a Fertődi vörös. hogy édes legyen. a hosszúság egyharmadától csökken. A nagy karotintartalom együtt jár a nagy szárazanyag-tartalommal.és monoszaharidok egymás közötti arányában. Szép. hogy a karotintartalom a fejtől lefelé kb.roncsolja a sejtfalakat.és monoszaharidok közötti arány az éréssel a diszaharid felé tolódik el. • A sárgarépa édes ízét a benne levő cukrok: diszaharidok (szaharóz vagy nyerscukor) és mónoszaharidok (glukóz és fruktóz) ad­ ják. Ez az ingadozás általában ±20%. annál intenzívebb a színe. hogy a di. gyorsan színesedjen és korai legyen. A korai sárgarépáknál nem a szárazanyag-tartalom és a karotin a döntő. Tárolhatóságuk sokkal gyengébb. akkor minden répát azonos helyen vágjunk át. Ez a sárgarépában az éréssel együtt emelkedik addig. Az élénk. ha a karotintartalmat vizsgáljuk. Fajták között különbség van mind összcukortartalom — amely 6% körül mozog —. narancsvörös színűek. A nagy karóimtartalmúak 15 mg felett vannak. Minél nagyobb a répa karotintartalma. Amilyen 23 .

A két cukor egymás közti arányát a fajtajellegen kívül befolyásolja a talaj tápanyagellátása és a betakarítás időpontja is. a rosszul tárolható fajtáknál ez az arány 0.2.8 79. így a cuk­ rok egymáshoz való aránya a répában egyrészt a sárgarépa optimális szedési idejének meghatározója lehet.7 20.8 61. olyan arányban nő a diszaharidoké.63: 1 1.2 51.10: 1 mértékben csökken a monoszaharidok mennyisége.5:1.6 0. Di. ellentét­ ben a karotinnal. csaknem konstansak maradnak. 24 .2 38.46: 1 3.26 : 1 0.és monoszaharid aránya 1: 1 és 2.06:1 0. Mire a sárgarépa teljes érettségi fokát eléri.5 : 1. így az összcukortartalom nő.2 30.4 78. táblázat.0 68. Weichman vizsgálatai szerint a jól tárolható fajtáknál a di. Az illóolaj-tartalom a gyökér fejlődésével együtt csökken.6 59.3 53.86:1 0.2 21. amely az éréssel növekszik.és monoszaharidok egymáshoz való aránya a sárgarépában (Zatykó. 1975) A cukortartalom tárolás Fajták Cukrok előtt A cukrok aránya tárolás előtt % után % % után % Gonsenheimi Amsterdami Flakker Fertődi vörös Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz Szaharóz Fruktóz Glukóz 46.4 31.70:1 0. Legmagasabb a cso­ mózható kort elérő sárgarépában.60: 1 2.0 70.5 48. A sárgarépa ízéhez a cukrok mellett az illó olajok is hozzájárulnak. másrészt a tárolhatóságra is támpontot nyújthat.6 41.

vállban és a vége felé elkeskenyedő. Levélzete középnagy. Dús. Gyökérzete középfinom. A szívrész kicsi. 2—2. Tenyészideje rövid. Gonsenheiná Félhosszú típus. Levélzete közepes erősségű. rövid csonkakúp alakú. A répaalak hengeres. Világos narancssárga színű. keléstől a szedésig 100—120 nap.5 cm széles. Finom. Korai szabadföldi termesztéssel. Nagyüzemi termesztésre nem javasolható gyenge mi­ nősége miatt és ipari felhasználásra sem alkalmas.Termesztett fajtái Duwicki Rövid hajtató típusú. Amsterdam Félhosszú típus. felülete gyűrűzött. 12—14 cm hosszú. ritka. egy árnyalattal világosabb. gyenge lombú. tompa végű.és táp­ anyagigénye közepes. hossza 12—16 cm. Ipari felhasználásra sem alkalmas. A szívrész nagy. Talaj. Tenyészideje közepesen rövid. középnagy lombozatú. 25 . Mérete a fejnél 2—2.5 cm hosszú és 5—6 cm széles. Talaj. Az egyik legjobban csomózható fajta. Termőképessége is közepes.5 cm. keléstől a szedésig 90—100 nap. tompa végű. sárgászöldes árnyalatú. Külső színe vörös. keléstől a szedésig 80—90 nap. de gyen­ gén tompított végű. hideghajtatással korai fogyasz­ tásra alkalmas. mint a hús színe. A répa fejrésze bemélyedő. Külső színe narancsvörös. valamint ter­ mőképessége közepes. Nagy­ üzemi termesztésre nem javasolható gyenge húsminősége miatt. 6—8.és tápanyagigénye. A szívrész kicsi és a kéreggel majdnem egyszínű. Korai szabadföldi termesztéssel vagy hideghajtatással friss fo­ gyasztásra alkalmas. Tenyészidejerövid. A répaalak a fejnél kiemelkedő.

Gyökérzete finom. Külső színe narancsvörös. hossza 16—18 cm. Fejnél. rövid. 26 . termőképessége közepes. Tenyészideje rövid.) Korai szabadföldi termesztéssel friss fogyasztásra alkalmas.Gonsenhetmi fajta (Fotó: Hanzséros P. tompított végű. keléstől a szedésig 120—130 nap. törzsnél egyformán vastag.és tápanyagigényes. A fej sima vagy enyhén bemélyedő. egyenletes vastagságú henger­ alak. Szélessége 3—4 cm. Talaj. A szívrész a hússzínnel megegyező vagy annál egy ár­ nyalattal világosabb. Kis lombja és törékenysége miatt gazdasági jelentősége egyre csökken. Nantes-i Félhosszú típusú.

felülete sima. A répa középhosszú. igen enyhe gyűrűsödéssel. egyenletesen hengeres alakú. Külső színe narancsvörös. üzemi termesztésre alkalmas. Közepes termőképességű. narancsvörös színű. Marktgártner (Kerti) Félhosszú típusú. üzemi termesztésre alkalmas.és tápanyagigényes. Tenyészideje középkorai: keléstől a szedésig 120—130 nap.Nantes-i fajta (Fotó: Hanzséros P. csapott vállú. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra alkalmas. konzervipari felhasználásra. 18—20 cm hosszú. A szívrész kicsi. Talaj. mint a Nantes-i (megnyúlt alakú). Fejnél kissé nyakasabb. Levélzete közepesen finom. Közepes termőképességű fajta. téli tárolással tör­ ténő értékesítésre egyaránt alkalmas. 27 . 3—4 cm széles.) Friss fogyasztásra.

egyöntetű narancs. Levélzete közepesen finom. Korai szabadföldi termesztésre. tompa. lefele kissé elkeske­ nyedő. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 120—140 nap. Tömegtermesztésre alkalmas. fajta (Fotó: Hanzséros P. Külső színe narancsvörös. lekerekített végű. 3—4 cm szé­ les.Chantenay Rex Félhosszú típusú. Szívrésze kissé sötétebb színű. majdnem hengeres. C. Gyökérzete középfinom. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Termőképessége kö­ zepesnél jobb. Chantenay R.) 28 . kissé vállas. A répa 11—15 cm hosszú. A répa alakja fejnél enyhén bemélyedő.

o. Herz Hosszú típusú. Tenyészideje: középkésői. Gyökérzete középfinom. Lange Rote St. a szívrész kissé sötétebb. Levélzete közepesen finom. Levélzete közepes nagyságú.Rotherz Félhosszú típusú. többnyire tompa végződéssel. A répa 13—15 cm hosszú. válla lekerekített. Korai szabadföldi termesztésre. A répaalak a fejnél enyhén bemélyedő. Egyöntetű narancsszínű. o. A levélkorona kiemelkedik. Herz fajta (Fotó: Hanzséros P. keléstől a szedésig 160— 180 nap. friss fogyasztásra és konzervipari célra alkalmas.) 29 . Színe narancs­ vörös. Termőképes­ sége a közepesnél jobb. Lange Rote St. Tömegtermesztésre kiválóan alkalmas. 4—5 cm széles. az alakja lefelé elkeskenyedő. Tenyészidejét tekintve középkései: keléstől a sze­ désig 140—150 nap.

tompa végű. Flakker ( Vörös óriás) Hosszú típusú.5—4 cm.5—5. le­ tompított hegyű. erős. keléstől a szedésig: 180—200 nap. Hosszú tenyészidejű. kis szív. hengeres. durva levelű.A répaalak hosszú. nagy. A répa 3—4 cm széles. középkötött és kötöttebb talajokon eredményesen ter­ meszthető. a vége felé elkeskenyedő. Nagyüzemi termesztésre kiválóan alkalmas. Külső színe narancsvörös. téli tárolással piaci értékesítésre al­ kalmas. nagy termést adó. kissé csapott vállal. Gyökérzete durva. A szívrész sötét narancsvörös. felülete szép sima. a válla enyhén csapott. igényes. 18—20 cm hosszú. válla 3. Elsősorban konzervipari célra használható. Elsősorban konzervipari célra. Középkö­ tött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. enyhén csapott. dús lombú.5 cm széles. Formula Hosszú típusú. A répaalak széles vállú. Nagyüzemi termesztésre kiváló. erős és durva. Levélzete nagy. Középkötött és kötött talajokon is eredményesen termeszthető. a húshoz hasonló. Külső színe majdnem borvörös. Üzemi termesztésre alkalmas. a fej kiemelkedő. lefele kissé elkeskenyedő. Szíve sötét narancsvörös. 30 . 22—25 cm hosszú. hússzínnel egyező. A répaalak hosszú. Tenyészideje 180—200 nap. tompa végű. a gyökérvég felé enyhén keskenyedik. Külső színe narancsvörös. széles vállú. kissé világosabb a hús színénél. felülete sima. Levélzete dús. A fejrész enyhén be­ mélyedő. Gyökere közepesen durva. Szíve középnagy. 20—22 cm hosszú. A répa 4. vastag gyökér. nagy termőképességű. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas.

Formula fajta (Fotó: Hanzséros P.J 31 .) Danvers 126 (Fotó: Haiizséros P.

Külső színe narancsvörös. Válla 5—6 cm széles. hegyben végződik. Egészséges. erős. Szíve nagy. Fertődi vörös Hosszú típusú. Gyökere fi­ nom. Levélzete erő­ teljes. Tenyészideje hosszú: 180—200 nap. Az alakja lefelé egyenletesen vé­ konyodik. Szíve középnagy. Gépi szedésre ajánlható fajta. Külső színe élénk cinóbervörös. Fertödi vörös fajta (Fotó: HanzsérosP. betegségeknek ellenálló. 5—6 cm széles. A répaalak nagy testű. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. Levélzete dús.Danvers 126 Hosszú típusú. sötétebb a húsnál. 18—20 cm hosszú. nagy. kissé gyűrűzött felületű. széles vállú. bemélyedő fejű. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 180—200 nap.) 32 . tompa végű. kissé keskenyedő. Nagyüzemi termesztésre alkalmas. fe­ lülete kissé gyűrűzött. A répaalak enyhén csapott. 18—20 cm hosszú. Konzervipari felhasználásra és téli tárolásra alkalmas. hús­ színnel megegyező vagy annál kissé söté­ tebb. egyenes vagy enyhén bemélyedő. bőven terem.

' Termesztéstechnológiája Talajigénye Sárgarépát és petrezselymet az országban mindenütt termesztenek. Házikertekben ugyanúgy. Külső színe narancsvörös. fokozatosan elkeskenyülő. Répaalakja: a fej enyhén kiemelkedő. Hosszú tenyészidejű: keléstől a szedésig 200—220 nap. Szíve középnagy. Legalkalmasabbak azonban a könnyű. 3. Rialto Hosszú típusú. Nyersfogyasztásra és konzervipari célra alkalmas. Felülete simább. A répa középhosszútól hosszúig terjedő. Konzervipari feldolgozásra elsősorban magas karotintartalma mi­ att alkalmas. hússzínével meg­ egyező vagy egy árnyalattal sötétebb. Tenyészideje hosszú: keléstől a szedésig 180—200 nap. nagy levelű. A szívrész nagy és valamivel sötétebb a húsnál. mint a Flak­ keré. válla csapottabb. nagy. mint nagyüzemekben. durva. Közepes terméshozamú fajta. Levélzete erős. Nagy termőképességű.5—4. 20—22 cm hosszú.5 cm széles. hogy különböző szerkezetű és tápanyagellátottságú talajon termesztik. Külső színe élénkvörös. Csak középkötött és kötöttebb talajokon termeszthető eredményesen. laza talajtípusok: humuszos 33 . Bauers Kieler Rote Hosszú típusú. Nagyüzemi ter­ mesztésre kiválóan alkalmas. Középkötött és kötött talajokon eredményesen ter­ meszthető. Ez azt jelenti. 20—22 cm hosszú.Konzervipari feldolgozásra és tárolásra alkalmas nagy karotintar­ talma miatt. 2—3 cm széles. mint a Flakkeré. Középkötött és kötött talajokon eredményesen termeszthető. hengeres felülete egyen­ letesen vékonyodó. erősen gyűrűzött. Levélzete erős.

hosszú tenyészidejű fajták a középkötött és kötött tala­ jokon is elég jól termeszthetők. deformáltak. valamint a kissé kötöttebb talajok és a láptalajok a megfelelőek. Mindezeket figyelembe véve a gépi szedésre való áttérés új szem­ pontokat vet fel. a következő csoporto­ sítást kapjuk: — korai. illetve felülvizsgá­ lásának alapja és megfontolásának tárgya a gépesítés szempontja kell hogy legyen. így a sárgarépa kiszedésének ideje az őszi. a Nantes-i sárgarépák a kö­ tött talajokon nyomottak. mészben gazdag láptalajokon. mind a fajta vonatkozásában. sima felületűek és a színük is szép lesz. A kötött talajok ellen szól a gépesítés szüksé­ gessége. sokszor esős. amikor a gépi munkát a kötött talajok lehetetlenné tehetik. A gyökérzöldségek. Ezekben kellemes ízűek lesznek. Kitűnő sárgarépa terem a mészben gazdag öntéstalajokon és a szerves anyagban. valamint a humuszban gazdag. a Flakker típusok. H. ha az optimumot akarjuk biztosítani. Mégis. barna homok. a gyengén savanyú vagy közömbös pH-val rendelkező talajban termeszthetünk legered­ ményesebben. o. hűvös napokra esik. a Lange Rote St. — a középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtáknak a könnyű tala­ joktól a homokos vályogig. ún. akkor meszezni kell. rövid tenyészidejű sárgarépáknak legalkalmasabbak a homoktalajok.vályogtól a vályogos homokig. A sárgarépa tápanyag-visszapótlásához tájékoztatást nyújthat az 1 q termés kialakításához felhasznált NPK-tápanyagok mennyisége: 34 . Pl. vagyis 5. — a késői. A kötöttebb mező­ ségi talajokon is nagy terméseket érnek el megfelelő tápanyagellá­ tással. Ha a pH 5.3 alá süllyed. A sárgarépafajták talajigényét vizsgálva. mind a talaj. talaj-előkészítéssel és talajápolással. A termesztési koncentrációnak vagy nagyobb termesztő felület kialakításának. Az ilyen talajokból kiszedett gyökerek talajszennye­ ződése a legkisebb.3—6 pH között. és a Fertődi vörös fajták a nehezebb talajok sárgarépái. a meszes homok és a 10—20% agyagtartalmú homokos talajok.

A sárgarépa tápanyaghiányára és túltrágyázására vonatkozóan a következőket figyelték meg: — a tápanyaghiány jellemzője: kicsi lomb. amelyek nem kizsarolt. hogy a hullámos. egyenetlen felszínű. sötétzöld színűek lesznek. A korszerű tápanyag­ utánpótlás. Minden esetben vegyük figyelembe a talaj tápanyagszintjét és a tervezett hozamot is.55 kg. 0. dimbes-dombos terület nem alkalmas sárgarépa termesztésére. bab. Rövid tenyészidejű fajtákat előveteménynek és másodterménynek is vethetünk. Ilyenek a borsó. Közepes elővetemények a gabonafélék. kö­ zépkötött vagy kötöttebb talajt. Mindenesetre a jó humusztartalmú. jó szerkezetű. Mindezeken felül a visszapótlás tápanyagarányát befolyásolja ter­ mészetszerűleg a talaj tápanyagaránya is. vagy a meglevő talajszerkezethez válasszuk meg a fajtát. A termelendő fajta igényéhez igazodva válasszuk ki a könnyű.: dinnye. mélyen művelhető és cserepesedésre nem hajlamos talaj adja meg az alapot a jó termeléshez. időben letakaríthatók és nem késleltetik az őszi mélyszántást. A közepes és hosszú tenyészidejű fajták azonban csak 35 . ill. trágyázás ma már laboratóriumi talajvizsgálatok nél­ kül elképzelhetetlen. 0. — a túltrágyázás jellemzője: a levelek felduzzadnak vagy erősen fénylőek. paradicsom uborka stb.N p2o5 k2o 0. morzsalékos talajt hagynak maguk után. Jó elővetemények. Nagyon jók azok az előve­ temények. amelyek alá istállótrágyát adtunk.15 kg. vöröslila színeződés és az erek erős kiütközése. Mindezeken felül vegyük figyelembe azt is. Vetésforgó Mezőgazdasági és kertészeti növények után egyaránt vethetjük a sárgarépát.40 kg. pl.

A káliummal kapcsolatban tudományos értékű kísérletek és a gya­ korlati tapasztalatok is bizonyítják a sárgarépa hozamára gyako­ rolt befolyását. Kísérletek igazolják. 36 . Az előveteményként termesztett korai. A foszfor. Gyökérzete aránylag mé­ lyen hatol a talajba és a zöldségfélék közül egyik legjobb tápanyag­ hasznosítású. öntözött talajon az alábbi hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók: Tervezett hozam q/ha: Hatóanyag kg/ha: N p2o5 k2o 250 400 600 80 100 120 50—60 50—80 50—90 200 200 200 Öntözés nélküli termesztésnél a fenti hatóanyagokból egyharmaddal kevesebbet adjunk. hogy a nitrogén-műtrágyázás növeli a karotintartalmat. A betervezett hozamtól függően közepes tápanyag-ellátottságú. rövid tenyészidejű répák legkésőbb június végéig lekerülhet­ nek a talajról. megfelelő zöldséget vagy mezőgazdasági növényt tehetünk utána. amelyet lehetőleg az öntözővízzel juttassunk ki. míg a nitrogéntartalmú műtrágyákat lehetőleg fejtrágyának adjuk: első felét gépi. és ezt követően más. esetleg három ízben adott fejtrágya. a sárgarépák azonban egészen fiatal korban nem bír­ ják el a túl magas nitrogénszintet. Másodterménynek vetve pedig olyan előveteményt használjunk. amely legkésőbb július első felében lehetővé teszi a vetést. első kapáláskor.főnövényként jöhetnek számításba. A tervezett vagy tervezhető hozam egyúttal a fajtától is függ. Ezért jobb hatású a két. a másik felét ettől számított másfél­ két hónap múlva szórjuk ki. vagyis a folyamatos nitrogénellátás.és káliműtrágyákat az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. A kórokozók és a kártevők elszaporodásának elkerülése végett ajánlatos legalább a hároméves forgó betartása. Tápanyagellátása A sárgarépának nagy a tápanyagigénye.

A sárgarépa nem közvetlen szervestrágya-igényes növény. mind mennyiségben nagyobb hozamot. aminek következtében ja­ vul a sárgarépa tárolhatósága is. Több vizsgálat bizonyítja. hogy kiugró eredményt kapunk a K-szegény talajokon (40—50 ppm K). csökkenti a hozamot. Csapadékos időben vagy öntözés hatására sok lesz a felrepedt répa. Másodvetésnél elegendő a sekélyebb szántás is. Álta­ lában ásványi talajokon kálium-szulfát műtrágyázás adott mind mi­ nőségben. Az optimális vetési mélység 2—3 cm. különösen. Ezeknél 200—250 kg/ha ha­ tóanyagra van szükség nagy hozam eléréséhez. A tőzegtalajokon a helyzet éppen fordított. míg a tőzegtalajokon a klórkálium mutatja ezt a hatást. a túlzott K-adag pedig csökkentette a szárazanyag-tartalmat. könnyű talajokon ügyelni kell. 37 . A fris­ sen istállótrágyázott talajban — a túl kövér talajban — a répa színe halvány lesz és az elágazás mértéke megnő. Ásványi talajokon a kálium-szulfát karotinnövelő hatása mutat­ kozik. mert ellenkező esetben a vetésmélységet nem tudjuk pontosan betartani és a vetés egyen­ lőtlen lesz. ott a klórkáliummal érhető el mind minőségileg. Az őszi szántás 30 cm-nél sekélyebb ne legyen. mivel a sárgarépa érzékeny a ma­ gas sókoncentrációra. A laza. úm. s ha ez hiányzik. Talaj-előkészítés és vetés A talaj-előkészítésnél két igen fontos dolgot tartsunk szem előtt. A szárazanyag-tartalomra vonatkozó megfigyelések szerint az op­ timális mennyiségű K növelte. A sárgarépa cukortartalmával kapcsolatban eltérőek a vélemé­ nyek. ha az elővetemény előtt 30 cmnél mélyebbre már szántottunk. Természetes. a jó őszi mélyszántást és az egyenletes talajfelszín-eldolgozást.A közepes (100 ppm K körüli) és a magas K-tartalmú (100—200 ppm K) talajok 140—150 kg/ha K-hatóanyag adag fölött csak az átlagnál nagyobb talajnedvesség mellett adnak többlettermést. szemben a klór­ kálium műtrágyával. hogy a K hatására csökken a re­ dukáló cukortartalom (monoszaharidok). hogy a magágy tömött legyen. mind mennyiségileg jobb eredmény.

míg a kötött talajokon lehetőleg kevesebb menet­ ben végezzük el a szükséges munkákat. Vethetünk: — síkművelésben soros (normálsoros). • A modern. pásztásan. Az egyenletes vetés és az egyenletes vetésmélység adja a jobb kelést és a kielégítő növényállományt. Ha régebbi típusú gépekkel vetünk. precíziós vetőgépek használatával a vetés utáni mag­ takarást és hengerezést elhagyhatjuk. — ágyásos művelésben: ágyáson kialakított felületre sorosan. A precíziós vetőgépek elterjedésével lehetőség van különböző ve­ tési módok alkalmazására. megfelelően szabályozható a vetési mélységük. ikersoros pászta. kalibrált vetőmag jó biológiai ér­ téke. a magtakarást és a hengerezést be kell iktatnunk. hogy a mag túl mélyre ke­ rüljön. jól tömöríte­ nék és takarnak. Természetesen a lazább talajokon több munkamenetet is al­ kalmazhatunk. sávosan.Vetés előtt hengerezéssel elkerülhetjük. hogy jó magágyat készí­ tenek. illetve Vetési módok a sárgarépánál . Az egyenletes. jól beállott vetés elen­ gedhetetlen feltétele az egyöntetű. kettő (iker-). Mindezek a jobb kelési százalékot segítik elő. hogy a talajt a gépekkel túlságosan ne tapostassuk meg. Különösen nyári vetéseknél végez­ nek a precíziós gépek jó munkát azáltal. A modern vetőgépek fel vannak szerelve egy. három­ soros pászta és sávos vetéssel. mert a gépek ezeket a műve­ leteket a vetéssel együtt elvégzik.

Az ágyásos művelés elő­ nye a nagyobb tőszám. A vetés ideje: A szedés ideje: március első—második fele: június első—második fele. 90—100 nap (keléstől szedésig). Az ágyások szélességét mindig a betakarítógépek határozzák meg. burgonya­ szedő) lehetővé teszik az ágyásos művelést is. 39 . június második felétől augusztus április első—második fele: második feléig. az EM—11es szedőgép használatánál az iker. a soros. legyen az egy. korszerű aprómag-vetőgépek: az SVA—12-es. A sortávolságnál. Az ajánlható. hogy a rendelkezésünkre álló szedőgép folyamatosan kihasználható legyen. míg a sávos vetésnél a sávon belül szórjuk.három sort vető. illetve sávos vetést végző csoroszlyákkal. kettő (ikersor) és pászta vagy háromsoros (háromsoros pászta). pásztás vagy sávos vetéseknél figyelem­ be kell venni az alkalmazott betakarítógép igényét. a következő sé­ ma szerint. A soros vetéseknél. augusztus végétől szeptember május első fele: második feléig. valamint pásztás. A nagy munkaszélességű betakarítógépek (Unimas. középés hosszú tenyészidejű fajták helyes választásával június második felétől novemberig húzhatjuk szét a szedési idényt. valamint az árasztásos öntözés is. Vetési idő A fajta megválasztásával vetéstervünket az értékesítési lehető­ ségek figyelembevételével úgy állítsuk be. a Nibex svéd és a Stanhay angol gyártmányú. 100—120 nap (keléstől szedésig).és hármas sor vagy a pászta szé­ lessége nem lehet nagyobb 8—10 cm-nél és a pászták közötti távol­ ság nem lehet kisebb 28 cm-nél. az SVA—16-os magyar. • Korai rövid tenyészidejű fajták Duwicki Gonsenheimi Amsterdami 80—90 nap (keléstől szedésig). a magvakat a sorokban helyezzük el. A rövid. Pl.

továbbá a vetőgéphez és a szedőgéphez alkalmazandó sortávolságot. Flakker Rialto Fertődi vörös Danvers 126 A vetés ideje: március első fele: március második—április első fele: 160—180 nap (keléstől szedésig). október—november. Arany (Rotherz) A vetés ideje'. 180—200 nap (keléstől szedésig). A növényszám és ezzel a hozam emelésére az ikersoros. 180—200 nap (keléstől szedésig). Ezzel a ve­ tési móddal növelhetjük az egysorosán szedő gépek teljesítményét is. A vetőmag mennyisége. A vetésnél vegyük fi­ gyelembe a maximális hozamot és az optimális állománysűrüséget. A szedés ideje: szeptember első és második fele. Középhosszú tenyészidejű fajták Nantes-i Kerti (Marktgártner) Chantenay R. pászta. A szedés ideje: júliustól augusztus második fele. A síkművelésnél az átlagos sortávolság a jelenlegi teljes gé40 . H. október—november. a felhasználás céljától (pl. o. mert az egységnyi sorhosszúságon belül a gép nagyobb tömegű répát emel ki. 120—130 nap (keléstől szedésig). szeptember első—második feléig. • 140—150 nap (keléstől szedésig). március első fele: április első fele: június első fele: Hosszú tenyészidejű fajták Lange Rote St. csomós áru) és a mag csírázóképességétől.június második­ -július első fele: október—november. Általában a normálsoros síkművelés az elterjedt művelési mód. C. 180—200 nap (keléstől szedésig). Függ a fajtától. 180—200 nap (keléstől szedésig). 120—130 nap (keléstől szedésig).vagy pedig a sávos vetéssel van lehetőség. a három­ soros. 130—140 nap (keléstől szedésig).

Abban az esetben.5 g. s ez hek­ táronként 1—l. Magját lehetőleg ne vessük könnyen cserepesedő.0—3. mert a csávázással elejét vehetjük az egyes évjáratokban fellépő nagymértékű csíranövény-pusztulásnak.2—1. hogy a csírázást lehetővé tegyük. Csávázás nélkül ne vessünk el vetőmagot (lásd növényvédelem). hogy az ágyásos műve­ lés alkalmazkodik a szedőgépek konstrukciójához.5 kg. amelyet azután szük­ ségszerűen követ a második és a harmadik kapálás is. méterenként 30—40 növény. illetve sorközlazítást. öntözésből. akkor átlós boronálással vagy hengerezéssel törjük meg a kérgesedést.4—a dörzsölté 1.5 —4. különösen a 41 . Talajlazítás.8—2.0—2. sőt 70%-os kelés is. de csak egészen korai vetéseknél és egészen optimális talaj. Nyári vetéseknél ez az arány kb. Növénytávolság 2. Növényápolása Talajlazításból. Az ágyásos művelésnél a tőszám lényegesen nem változik a sík­ műveléshez viszonyítva. gyomirtásból és a nö­ vényvédelemből áll.5millió növényegyed. négyzetméterenként a hoszszú tenyészidejű fajtáknál 100—120növény. Ennél a művelési módnál a hangsúly a sorok vagy sávok elrendezésén van. még 10%-kal csökken Elérhető 50—60. amikor a sorok látszanak. végezzük el az első gépi kapálást.Nagy.) kórokozója idéz elő. ahol a sávok közötti távolság 39—40 cm. A tavasszal elvetett mag mennyiségének általában 30—40%-a fej­ lődik ki betakarítható növénnyé.és időjárási viszonyok mellett.5—3. A dörzsöletlen mag ezermagsúlya 2.2illetve l. a koraiaknál 150.pesített technológia mellett: 30—32 cm. fejtrágyázásból. ha talajunk a magvak kelése előtt mégis becserepesedne. Hagyományos művelésnél.0 kg. 3. A soros vetésnél 35 cm-es sorközökkel a vetőmagszükséglet 1. amit a feketerothadás (Stempylium r.0 cm. valamint azon. kérgesedő talajba. A fenti tőszámot figyelembe véve a ha-onkénti vetőmagszükséglet szabványos minőségű vetőmagból 6—8 cm-es sávos vetésnél. 500—700 q/ha termés eléréséhez egyenletes elosztásban elegendő volna 300— —600 ezer tő hektáronként.

hosszú tenyészidejű fajtáknál. A fejtrágyázást kapcsoljuk össze az öntözéssel és a kapálásokkal. nyári vetésekre vonatkozik. Későbbi vetésnél. Tenyészidőszak alapján: májusban. Kelést elősegítő öntözést csakis olyan talajokon alkalmazzunk (homokos vagy tőzeges talajok). hogy a sárgarépa kizöldülő szik alatti szára 42 . júniusban. A rövid tenyészidejű sárgarépáknak egy alkalommal a közép és hosszú tenyészidejűeknek pedig lehetőleg két alkalommal adjunk fejtrágyát. Vigyázni kell azonban. az akkor esedékes gyomirtást mindig végezzük el. Ez többnyire a késői. júliusban. amely az érés fokozottabb megindulásával a tenyész­ időszak második felétől kezdődik. amikor az érés. ha nem tudunk eső utáni időszakban vetni. akkor először inkább öntözzük be a talajt és azután vessünk. Abban az esetben. a késeieknél 70 napos kor után válhat szükségessé az öntözés. az említett gyom­ irtást a kelés előtti időszakban is végezhetjük. Vegyszeres gyomirtása A vetés előtti talajmunkákkal. mind a közép és hosszú tenyészidejű sárgarépák megfelelő terméshozamának előfeltétele a tenyészidő folyamán 2—3 alkalommal adott öntözés. • Az időjárástól függően mind a korai. Szeptemberben már rendszerint nincs szükség ön­ tözésre. Gomex). A kora tavasszal elvetett sárgarépáknál ez az időszak június második felével kezdődik. A répák legnagyobb vízszükséglete a fő növekedési sza­ kaszban van. amelyek nem hajla­ mosak a cserepesedésre. Kora tavaszi vetéseknél nincs is szükség öntözésre. vagy a fejlettség szerint 6—8 és 12—15 cm-es növényma­ gasságban. A nyári vetésű sárgarépa öntözés nélkül a legritkább esetben hozza meg a kívánt eredményt. főleg száraz időjárás esetén. Ha a gyomosodás nem olyan nagy. a talajnedvesség megóvása érdekében a gyomtalanítást megoldhatjuk kon­ takt herbicidekkel is (Gramoxone. A korai sárgarépáknál általában 50 napos kor után. Fejtrágyázás. illetve a karotinképződés fokozódik. Öntözés. hogy a vetőgép munkáját akadályozza. A magvetést általában nem ajánlatos beöntözni.

Merkazin) és a klórbromuron. Maloran) vagy szerkombinációkat (Merkazin + Afalon.(A—1114. illetve öntözés (100— 43 .és linurontartalmú szerek kijutta­ tásuk után megfelelő mennyiségű csapadék. a gyomok össze­ zsugorodása.és sziklevele még ne legyen látható. humusztartalmának és a gyomok fejlettségének meg­ felelően válasszuk meg. Ilyenkor a megadott határokon belül a szer adagját a talaj kötöttségének. A linuron. Állománypermetezés esetén is meg kell várnunk a sárgarépa fejlettségének 10—15 cm-es növénymagassággal jellemezhető álla­ potát. a kipermetezett szerek nem jutnak le a talaj felszínére. Borús.(Ma­ lőrén) tartalmúak. majd pedig az első állomány­ permetezés után nem kielégítő. esős időben a szerek hatása nem kielégítő.(Afalon) és a monolinuron. tehát megerősödnek. a ké­ sőbb kelő gyomok ellen sem adhatnak védettséget. száraz időben használ­ hatók. Lehetőség van a vetés előtti vagy kelés előtti preemergens. Általánosan ajánlható és jó hatásfokkal alkalmazhátó gyomirtó szerek a prometrin. Ez esetben nagyobb adagokat (Merka­ zin. illetve elszáradása. és megvárhatjuk. Kombinálni azonban a kettőt nem kehet. akkor két-három hétig nem kell félnünk a gyo­ moktól. amíg a csíranövények elérik az 5—8 cm-es fejlettségi állapotot.(Aresin) tartalmú szerek hatása erélyesebb. A prometrin-. Mer­ kazin + Maloran stb. Ekkor állománypermete­ zéssel védekezünk a gyomosodás ellen. Gomex) gyomtalanítottunk. és a kelés előtti permetezéseket már prometrin. amíg beárnyékolják a talajt. ha a kontakt herbicidekkel való kezelést csak a vetés előtti időszakra korlátozzuk. Ugyanis. Ha a kelés előtt kontakt herbicidekkel (Gramoxone. mert az említett kontakt szerek minden föld feletti zöld növényt elpusztítanak. Helyesebb meg­ oldás tehát. klórbromuron. ezért preemergens kezelésre egyáltalán nem ajánl­ hatók. amit ki kell vámunk.vagy klórbromuron-tartalmú szerekkel végezzük. ismételt állománykezelés lehetősége is fennáll.) kell használni. valamint a postemergens. vagyis állománykezelésre is. Ha a gyomtalanítás a preemergens. mert az óvatosságból alkalmazott kisebb adagok vagy az időjárás vagy egyéb természeti tényezők miatt nyár közepén a gyomok újra megjelentek. A kontaktherbicid-kezelés után a legrövidebb idő. tehát csak napos.

ezáltal aktivizálódhat.2 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. ezért természetszerűleg arra törekszünk. Ilyen arányú beltartalmi vizsgálataink azonban nem voltak.5 hónap alatt a talaj felszínéről ál­ talában 2—3 cm mélyre lemosódnak.6 kg/ha. hanem a gépi szedés kivitelezhetőségének ér­ dekében is szükséges. Linuron gyomirtószerek: Afalon. a levelek sárgulása vagy barnulása utal erre. mint az éretlen. Prometrin gyomirtó szer: Merkazinpreemergensen 2. pl. öntözni sem tudtunk. mind a klórbromuron és linuron hatóanyag-tartalmú szerek napsütéses idő­ ben a levélen át felszívódva. kötött­ sége. illetve kapálással a szert nedvességhez juttatjuk. Amennyiben a szer kijuttatása után csapadék nem volt. Gomex 3. A növényállomány gyommentessége nemcsak a növény fejlődé­ sének nézőpontjából.4—4. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. Aresin preemergensen 1. a talaj felső 2—3 cm-es rétegében végzett lazítással.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. 44 .4—5.7—2. Klórbromuron gyomirtószer: Maloran preemergensen 3.4 kg/ha.5 kg/ha. Afalon 1. postemergensen 2. A jól átgondolt és idejében végzett vegyszeres gyomirtás mellett csak kivételes esetben lehet szükség szedés előtti gyomtalanításra annál is inkább. hogy érett állapot­ ban szedjük fel.7 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.5 kg/ha 5—600 1 vízben oldva.7— 2. A cserepesedés elkerülésére vagy megszüntetésére a fenti időn túl végezhetünk talajlazítást.0—3.—200 mm) következtében 1—1. postemergensen 3. az egyébként vegyszerrel nehezen irt­ ható évelő gyomok ellen is hatásosak. Érése Az éretten szedett sárgarépa tápanyagokban gazdagabb.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. mert mind a prometrin.4 kg/ha. Rendszerint külső bélyegek alapján lehetett a ko­ rábban. postemergensen 2. és a talajfelszín erősen kiszáradt. a nyár folyamán szedhető répáknál megállapítani az érettséget. Kontakt gyomirtószerek: Gramoxone.2—1. humusztartalma. Természetesen a bomlási folyamatok lassúságát vagy gyorsasá­ gát a nedvességtartalom mellett befolyásolja a talaj szerkezete.6—3.2—3. A répa nagysága. illetve kifejtheti hatását.5— 4.

repedésre hajlamos fajtáknál a repedt répák szá­ zaléka a tenyészterület nagyságával növekszik. ha erre sok helye van. ami­ lyen későn csak lehet. A korai fajták is jobbak lehetnek minősé­ gileg.A fajta és a szedés idejének hatása a cukortartalomra (Fritz—Habben nyomán) Fritz és Habben végeztek vizsgálatokat annak megállapítására.és a szaharóztartalom a legnagyobb és a monoszaharid-tartalom a legkisebb. Termé­ szetes. A gyakorlatban azonban mind nálunk. hogy az adott klímaviszonyoknak megfelelően a közép. Megállapították. Erre az időre a gyö­ kerek növekedése is lezárul. hogy pl. A repedt és lábas répákkal kapcsolatban mind a saját. a piac ellátása céljából azonban gyakran szükség van korábbi szedésekre. A lábasságra való hajlamhoz pedig 45 . hogy a faj­ ták ilyen irányú hajlama nagyon nagy súllyal esik latba. és egyúttal elegendő ned­ vesség áll a rendelkezésére. hogy melyek azok a tényezők. mind a szakirodalmi adatok azt a véleményt támasztják alá. ugyanak­ kor a répák légzési intenzitása is a legkisebb. ha később szedjük őket. Vagyis a sárga­ répa túlfejlődhet. amelyek beltartalmilag biztos tám­ pontot adnak az érettség fokára. hogy az optimális szedési időt akkor érhetjük el.és hosszú tenyészidejű répákat olyan későn szedjük. amikor a karotin. mind más országokban a szedés úgy alakul.

vagy lombbal takarják. lombtalanítják és ideiglenesen prizmázzák a területen. Szedése A korai sárgarépa. A középkoraiak szedése augusztusban kezdődik. A csomózott áru helyettesítésére terjed nálunk is a fóliás csomagolású leveszöldség. míg a kötött talajon 250 m2 8 órás műszak alatt. a hosszú tenyészidejűeké pedig október­ ben. csomózott répák szedésének gé­ pesítését is. Míg az előbbiek szedése nyüvő rendszerű géppel megoldható. többnyire azonban júliusra esik. Erre a célra kormánylemez nélküli ekét vagy házilag készített lazítókat használnak. amely viszont már lehetővé teszi a korai sárgarépa-ellátás technológiájának teljes gépesítését. A teljesítmény könnyebb talajon 360 m2. és ideiglenesen a területen prizmázza vagy lombbal letakarja. • Több termelő üzemben használják a burgonyaszedő gépeket'. ez már gyorsabb eljárás. későbbi szedésre pedig a Nantes-i típusokat. mint inkább a csomó­ zás. majd lombtalanítja. Mindkét hajlamot lényegesen csökkenteni lehet a nemesítés részéről megfelelő és következetes szelekcióval. • Kézi szedés gépi lazítás után. friss fogyasztásra általában az erős lombú Gonsenheimi fajtát termesztik. addig az utóbbiak többsége gyengébb lombja miatt csak kiemelő ekével vagy ásó rendszerű géppel szedhető. a termelő részéről pedig optimális növényállomány biztosításával és jó talajmunkával. Egy-egy dolgozó 8—10 órás munkanap alatt átlagosan 220—250 m2 területen ássa ki a sárgarépát (könnyű talajon). Nem is annyira a sze­ dés a nagy kézi munkát igénylő folyamat. Korai. gépi kilazítás nélkül. Ez a módszer egyre inkább háttérbe szorul a nagyüzemekben.a talaj fizikai állapota járul hozzá. A korai sárgarépák szedése gyakran már júniusban megkezdő­ dik. A csökkenő munkaerő szükségessé teszi azonban előbb-utóbb a korai. amelyeknek teljesítménye szintén változik a talaj kötöttségétől és 46 . de gyakran november végéig is elhúzódik. • A sárgarépát szedhetjük kézi ásóval. Ennél a szedési módnál is a dolgozók kézzel szedik fel a répát. csomózott répa szedése még ma is kézi munkaerőre alapozott. az ún.

tehát a hosszabb sárgarépát is ki tudják szedni. 47 í . a gép tömegteljesítményére kell törekedni. kihúzza a répát. Használatuknál azonban figyelembe kell venni. alkalmasak lehetnek na­ gyobb teljesítmények elérésére is (5—8 ha műszakonként). tehát területteljesítménye aránylag kicsi.és cukorrépaszedő. • Sárgarépaszedő kombájn a nyüvő rendszerű EM—11-es NDKgyártmányú gép. a répa pedig egy felvonó szerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira. Lényeges tulajdonsága a kombájnnak. A talajban haladó merev kés meglazítja és egy bordá­ zott ékszíjpár a meglazított gyökereket lombjánál fogva húzza ki a talajból és viszi a lombtalanító szerkezethez. E—660) vagy az univerzális zöldségbeta­ karító gép (Unimas) lehetővé teszi a több soros szedést. • Több soros szedésre alkalmasak lehetnek a cukorrépaszedő gépek is. Nantes-i) sze­ désére alkalmazhatók. illetve az ágyásos művelést is. A soron tartását és a hidraulikus berendezés működtetését a kombájnon levő kezelő­ ülésből egy külön személy végzi. A bur­ gonyaszedő gépek (pl. illetve emelni lehet. A burgonya. Ezek a gépek a kiemelt répát vagy sorba. vagy felhordóval a mellette haladó pótkocsira viszik. azonfelül egyesek a fejelést. tehát csak könnyű talajokon tudnak eredményes munkát végezni. illetve rendre rakják a földre. Könnyű és kötöttebb talajon egyaránt jó munkát végez. másrészt azáltal. hogy nagy földtömeget mozgatnak meg. Tehát munkamélysége szabályozható. nyüvő géppel nem szedhető sárgarépák szedését. A lomb a talajra hull. az ún. hogy a frontális betakarítást lehetővé teszik. Rendszerénél fogva a talajból kiemeli. de a gép minőségi munkája a kiszolgáló személyzet hozzáértését igényli.a gép munkaszélességétől függően (2—5 ha. Rotherz. lombtalanítást is elvégzik. A burgonyaszedő és univerzális zöldség­ betakarító gépek üzemeltetéséhez a lombot előzőleg vagy le kell kaszálni. és ugyanezen oknál fogva a munkamélységük erősen korlátozott. Ezért elsősorban rövid. Mivel a gép egy soron dolgozik. 10 órás műszak alatt). ezért a megadott határokon belül. hogy hidraulikus berendezésével a gépet süllyeszteni. legfeljebb félhosszú sárgarépák (pl. vagy Orkánnal letakarítani. ásó rendszerű gépek egyrészt megoldhatják a gyenge lombú. amelyeknek a munkamélysége nagyobb.

) Csak azokat a fajtákat lehet EM—11-es géppel szedni. • Hasonló működésű. amely az esetleges meghibásodást vagy dugulást vissza­ jelzi. 48 . illetve nyüvő rendszerű gép az ASA—LIFT (dán gyártmányú). Jelzőberendezése van a gép­ nek. amelyek­ nek erős és legalább 15—20 cm-es lombjuk van. A gép vezérlőberendezését a traktoros végzi. A termelő üzemek részére a két szekcióra válogató PSZK—6 szovjet és a Vari—Mán magyar válogató gépsor jöhet egyelőre számításba.EM—11-es sárgarépa-betakarító gép (Fotó: Hanzséros P. Félig gépesített módszernél a bruttó termelési költség kézi munkabére 57 %. A teljesen gépesített termesztés bruttó termelési költségének 19%-a a kézi munkabér. Osztályozása A sárgarépa osztályozását megfelelő vagy elegendő osztályozógép hiányában több helyen kézzel végzik. Nincs szükség külső kezelő személyre.

és ugyanakkor szén-dioxidot. Egy­ idejűleg a kémiai összetétel bizonyos módosulásai. 2 t/óra. a másik. amely két frakcióra válogat: 25 mm alatt és 25 mm felett. A tárolás folyamán döntő jelen­ tőségű anyagcsere-folyamat a légzés. Teljesítménye kb. Tárolása A gyökerek élő növényi részek. Az egyik a tárolt anyag 49 . vizet és hőt adnak le. vagyis a tárolási hőmérséklet olyan mértékű csökkentése. tehát a gyökérnövények is folyamatosan vesznek fel oxigént. amelyek azonban már további. hibás répákat leszedik és a kész anyag zsákokba. ahol a dolgozók mellette állva a sérült. Teljesítménye 6 t/óra. ládába hullik le a szalag végén. A tárolóban elhelyezett zöld­ ségfélék. Ügy kell tehát kialakítani a tárolási feltételeket. Ezáltal a tárolt árunál a legfonto­ sabb feladat a légzési intenzitás csökkentése. illetve -asztalra kerül. a félkész vagy feldolgozott áru előállítását szolgálják: a mosás. A 25 mm alatti répák pedig nem kerülnek válo­ gatószalagra. Technológiai folyamata lényegében hasonló a PSZK—6-éhoz. aktivitását vagyis erősségét a mini­ málisra csökkentsük. az újabb megoldás a réses osztályozó. amely még a növényre nem káros. Ez már 4 szekcióra válogat.A sárgarépa-válogató gépsorok működési elve a következő. gyakran a zöldség színének és alakjának változásai is előfordulnak. csomagolás. A 25 mm feletti répa két válogatószalagra. hogy a betárolt zöldségféle légzési intenzitását. Kiegészítő műveletek. koptatás. A PSZK—6 osztályozó a pótkocsiról a fogadógaratba ömlesz­ tett répát egy felhordószerkezet a földleválasztóra viszi. A tárolásnak lényegében két oldala van. Ezt a célt szolgálja a különböző tárolási módokkal a termény hűtése. Minden­ esetre biológiai értéke alább száll. Az egyik húros osztályozó. innen a húros osztályozóra kerül. A Vari—Mart gépnek kétféle megoldása van az osztályozásnál. hanem már előzőleg egy oldalkihordón át esnek ki. amelyeknél az életfolyamatok a tárolás alatt is folytatódnak.

hanem eltarthatóbb is.és karotintartalom. A nagy törési. az öntözés. és ezáltal nemcsak édesebb lesz a répa. valamint a kiszedésből adódó veszteség nagyon megdrágíthatja a termelést. A tárolást befolyásoló tényezők: a fajtatulajdonságok. Tárolásra tehát olyan fajtákat válasszunk ki — félhosszú és hosszú fajtákat —.és diszaharidok aránya. Még a rövid időn belül felhasználásra kerülő sár­ garépánál sem közömbös. A betegségekkel szembeni érzékenység és a minőségi mutatók. hogy milyen típusú szedőgépet alkalmazunk. Termesztési feltételek. míg a kálitartalom kedvezően befolyásolja a szövetek víztartó képességét a tárolás alatt. hanem az eltartható­ ságra is. Fajtatulajdonságok. második felében adott bőséges nitrogén­ trágyázás pl. A túl korán betakarított sárgarépa éretlen. a ter­ mesztési feltételek és a szedés módja. mint pl. valamint a mono. hogy a szedett termény hány százaléka zúzott. ún. hanem ipari feldolgozásra is megfelelnek. Az érettség összefüggésben van az összcukortartalmon belül a di. Lényeges ezért. tápanyag-ellá­ tottsága. laza szövetű répákat eredményez. törött. a csapadékos vagy száraz évjárat. a másik pedig a technikai oldalával kapcsolatos. A minőségi oldal a tárolást befolyásoló tényezőkből tevődik össze. a talaj szerkezete. hajtatási fajták. A tenyészidő. sérülési százalékkal ki­ szedett. amelyek egyben tájékoz­ tatásul is szolgálnak a tárolhatóságra vonatkozóan. illetve annak módszerei. A tárolási költségek eléggé megterhelik egy-egy termény előállítását. betakarított sárgarépa válogatási költségei. mind hatás­ sal van nemcsak a sárgarépa ízére és színére. a tápanyagellátás és a betakarítási időpont következtében nagy ingadozásokat mutatnak. A sárgarépafajták közül tárolásra kevésbé alkalmasak a rövid. 50 . a magas szárazanyag. horzsolt. A sérülési százalék a szedőgépek problémáját vetette fel elsősorban. amelyek nemcsak szabadpiaci értékesítésre.és monoszaharidok egymás közötti arányával. A diszaharidok mennyisége az érett répában növekszik a monoszaharidok rová­ sára. karotintartalma kicsi. A szedés módja a sárgarépa sérülési százalékát nagymértékben befolyásolja. míg a technikai oldal maga a tárolás.minőségével. hogy a beltartalmi mutatók és értékek a termesztő­ hely. Igaz ugyan.

veremben. • Hagyományos tárolás pincében. amelyeket polcokra vagy földre helyezett deszkapallókra te­ gyünk. nyirkos homokban vagy ládákban is tárolhatunk. Logikus ezért. hogy két-három méter széles. 5 °C-nál pe­ dig 6 nap múlva hegednek be a sebek. A vermek szintén kisebb mennyiségek tárolására valók. 10 °C-nál 3 nap múlva. az ún. 15 °C körül a második nap után indul meg az erő­ sebb parásodási folyamat. hogy a szedőgépet szakszerűen használjuk-e. Ezeket úgy készítjük el. A nyüvőgépek rendszerüknél fogva kis teljesítményük mellett is inkább alkalmasak a tárolásra szánt sárgarépa szedésére. Tárolhatunk tehát hagyományos módon vagy korszerű hűtő­ házakban és a kettő közötti megoldással. szellőzéses tárolókban. 51 . prizmában és ár­ kokban. hogy a répa leválasztása a földtől. Az aktív szellőzéses eljárásnál ezt az előkezelést a tárolással egybekötve. Földes pincékben halmokban. annál hosszabb a sebhegedés ideje. valamint védett. aktív. A hosszadalmas kezelés következtében ugyanis nagy lesz a vízveszteség. és 1.5—2 m mély árkot ásunk ki és középre tartógerendát fektetünk. A tartógerendákra lécekből vagy desz­ kákból tetőt készíthetünk. és annál inkább emelni kell a relatív páratar­ talmat. amelyre a hideg beálltával szalmát és később földet tehetünk. mint az ásó­ rendszerű gépek.valamint. de szabad területen szalmával-fóliával takart ládákban. A jelentős súlyveszteség elkerülése végett 15 °C alatti szárításnál az RP-nek (relatív páratartalom) 95 % fölött kell lennie. Minél alacsonyabb azonban a hőmérséklet. illetve a talajrészektől nagy zúzódást és törést okozhat a felszedett terményben. sebhegedés elősegítésére szárítási eljárás alá kell vetni a sárgarépát főleg akkor. Kis mennyiségekhez alkalmasak a polietilén zsákok vagy zacs­ kók. mint annak első fázisát végezhetjük. az előzőleg leállított tartóoszlopokra. amelyek­ nek hőmérséklete a tél folyamán nem megy 0 °C alá és 6—8 °C fö­ lé. Az utóbbiak a répával együtt nagy földtömeget mozgatnak meg. A párásodás. Azok a pincék alkalmasak tárolásra. ha hagyományos tárolást alkal­ mazunk vagy ha a répa hűtőtárolóba kerül.

Kiszáradás ellen azonban a gerincre pár cm-es föld­ réteget tegyünk. A kiszedett áru több hónapi tárolás után is üde és szép marad. hogy lehűlt terményt rakjunk össze. vastagítsuk meg a földtakarót a prizma egész felületén 40—60 cm-re. hogy extrém esetekben. A szellő­ zőrács tetőszerűen összeszögelt lécekből áll. Egyes esetekben szokásos a répát homokkal keverni. A prizmákat első alkalommal csak 20—25 cm-es földréteggel takarjuk. enyhe tele­ ken teljes kiesés állhat elő. amelyre tetőnek használt deszkát teszünk. legfeljebb 1 m magasságban. vagy he­ lyette 1. Ha az idő hidegebbre fordul. 40—50 cm széles és 30 cm mély árkot ásunk. pl. majd a deszkára szalmaréteget. de a gerincüket hagyjuk szabadon. de használhatunk erre a célra 60—70 cm hosszúságú műanyag csöveket is. hogy az időjárástól függően bi­ zonyos tárolási időn belül a sárgarépákat fonnyadás és romlás nélkül megőrzi. nem mély fekvésben tisztított területen 80—100 cm szélességben rakjuk le a sárgarépát prizma alakban. A sárgarépára közvetlenül nem ajánlatos szalmát tenni. az esetleges fertőzési gócok elkerülése céljából. Ezután 52 . A szellőzőkürtők is készülhetnek deszkából. A kiásott földet az árok két szélére peremként rakjuk fel. kemény teleken a sárgarépához nem tudunk hozzáférni. vagy 20 cm-es réparétegenként 8—10 cm homokréteget rakni közé. A gerincet beázás ellen tetőszerűen képezzük ki. Amikor a prizmák hőmérséklete 2—4 °C-ra leszáll. Szélvédett helyen. Árkos vagy barázdás tárolás: az árkokat védett helyen hason­ lóan készítjük el. a szalmára megfelelő vastagságú földréteget vagy egyéb takarót tehetünk.5—2 méterenként szellőzőkürtőket helyezzünk el. mint a prizmákat. a párolgás és lehűlés elősegítésére. A prizmák közepére hosszában szellőzőrácsot tehetünk. A barázdás tárolást egyes termelő üzemekben nálunk is alkal­ mazzák. A földprizmák nagy előnye. Hátránya. A szedést tehát ősszel úgy időzítsük. Nagyon fontos. a barázdák mélységének megfelelő vastagon rakjuk be a helyben kiszedett és lombtalanított sárgarépát. A sárgarépa szedése után a letakarított területen ekével mélyített barázdákba.Legelterjedtebben használatos a földprizma. hogy a prizmába összerakott sárga­ répa hőfoka 10 °C alatt legyen. vagy nagyon hosszú.

annál nagyobb volt az 02-leadás és a cukorlebontás. 95% feletti RP (relatív páratartalom) mellett. A hűtőtérben a sárgarépa eltarthatósága függ a hőmérséklettől. amelyekben a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedését szellőztetéssel. vagyis a C02-leadás és az 02-felvétel. Hűtőtárolóknak nevezzük azokat a hűtőházakat. A sárgarépa optimális tárolási hőfoka +1°C. szalmás-fóliás takarással. Fontos.) A sárgarépával végzett eddigi kísér­ letek azonban ellentmondásosak. Weichman kísérletei. Ezt a megoldást túl­ ságosan nagy mennyiségű láda esetén csak rövid időre célszerű alkalmazni. Nicolaisen és Hansen szerint az SzL-tárolás a sárgarépa ízét és cukortartalmát javítja.ekével rászántjuk a mellette húzott barázda földjét. ven­ tillátorok segítségével oldjuk meg. a levegő páratartalmától és a levegő mozgásától. (Ez a bebocsátott szén-dioxid. A hűtőtárolás egyik legkorszerűbb módja a szabályozott lég­ térben (SzL) való tárolás. valamint az eddigi hazai tapasztalatok azt bizonyítják. Ennél a módszernél a tárolótérben a szén-dioxid. Minél nagyobb volt a C02-tartalom. Ugyancsak szabadban és inkább csak kényszermegoldásként tá­ rolják a sárgarépát ládákban. középen falszerűen utakat hagyva.5—3 m magasságban. A sárgarépa nagy párolgási rátája miatt (amely 50-szer nagyobb. va­ lamint a monoszaharidok lebontása a vizsgált fajtáknál nem volt tompítható. Az alacsonyabb hő­ mérséklet fagyást. sőt gyakran fajtánként is változó. és utána az egész kazlat fóliával borítják be. hogy a hőmérséklet-ingadozás lehetőleg kicsi legyen. 20—25 cm-es földréteg és a kellő időben leesett hótakaró alatt a sárgarépa kora tavaszig tárolható. A ládakazlat szalmabálával takarják körül.és oxigénmennyiség növényfajonként. Egyes országokban a sárgarépát a talajban hagyják és 20 cm-es tőzegréteggel takarják. • Hűtőtárolás. mint az almáé) a levegő páratartalmát 97% körül tartsuk. a magasabb pedig fonnyadást okozhat. Ez a megoldás természetesen csak kis területen alkalmazható.és oxigéntartalom bizonyos mértékű megváltoztatásá­ val ugyanis a tárolt termények légzési üteme csökkenthető. A szén­ 53 . hogy a légzési intenzitás. A lá­ dákat kazalszerűen rakják fel 2.

különösen az utóbbi évek­ 54 . Az öntözést két szakaszban végezzük. Három méterre. A legkedvezőbb légsebesség 1 m/sec.dioxid-tartalom növekedését pedig megfelelő szellőztetéssel akadá­ lyozzuk meg. vagy kisebb mennyiségek esetében az egész rakományt befedhetjük fóliával. hanem növekszik a sárga­ répák súlya 4—5%-kal. alul pedig a mosóvíz számára lefolyót készítenek. Az első szakaszban 1. Semmi esetre sem szabad a tárolótérben a levegő sebességét fokozni.5 m3 vizet számoljunk.3—0. mert a víz befolyik a répa közé. annál fokozottabb lesz a sárgarépa párolgási rátája. Vi­ gyázni kell azonban arra. a rekeszekbe ömlesztett sárgarépát zuhanyoztató szerkezettel felülről öntözik. Az opti­ mális tárolási hőmérséklet. Minél nagyobb ugyanis a levegő sebessége. Az aktív szellőzéses tárolási módszert. A ventillátorok közelében levő ládában rendszerint mindig erősebb a légmozgás és — ennek következtében — a felső rétegekben levő répák fonnyadása. A szennyeződés is lemosódik ez alatt az idő alatt. Vagy csak a ventillátor felőli oldalakat fedjük be. Ez alatt az idő alatt a répák 1—2 °C-ra hűlnek le. Gondoskodjunk időnként a szellőzésről és arról. ese­ tenként 15 percig 1 °C-os vízzel öntözünk. ami természetes következménye a folyama­ tos öntözésnek. és lemosódnak vele a fertőző mikroorganizmusok is. beleértve a víz regenerálását is. vagy ennél magasabbra rakva.5—2 hétig naponta 2—3-szor. hogy a fólián keletkező páralecsapódás ne legyen túl nagy. Ebben az időszakaszban és az egész idény átlagában a vízfogyasztás nem több 0. Naponta 11 sárgarépára 0. Jó hatást érhetünk el fóliataka­ rással. A vizespermetezéses tárolás: hűtött vízzel időszakos öntözést vé­ geznek. A sárgarépák a tárolás végéig megőrzik frisseségüket és aromájukat. illetve öntözzünk ki. A vizsgálatok szerint a betárolt sárgarépa mikroorganizmusokkal való fertőzöttsége az időszakonként megismételt öntözéssel megszűnik. valamint a zuhanyoztatásra szolgáló víz hőmérséklete 1—2 °C kell hogy legyen. A második szakaszban az öntözést csak 2—3 naponként kell vé­ gezni. Ezzel a tárolási mód­ dal 4—5 hónap alatt nemhogy csökken. hogy a sárgarépa a fólia takaró alatt ne fülledjen be. Ebben a szakaszban az öntözés célja a hőmérséklet fenntar­ tása és a mikroorganizmusok lemosása.1 m3/nap tonnán­ ként számítva.

és betárolás gépesíthető. A sebek behegedése utáö a ré­ pákat egyenletesen hűtsük le 1 °C-ra. Lényege. P2O5 40. Olcsóbb és nem igényel olyan beruházást. Tápanyag-utánpótlás. naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk a tároló belső levegőjével a répák felületének szárítása céljából. A ventillációs rendszert akkor kell bekapcsolni. Fokozott figyelmet kell szentelnünk a táp­ anyagellátásnak. a sebek behegedjenek. is alkalmas. Megegyezik az áru céljára termelt sárgarépáéval. A répa hőmérsék­ letének emelkedésekor a külső levegő és a tároló belső levegőjének keverékével lehet szellőztetni. A tárolás egész ideje alatt a sárgarépákat szárazon tartsuk. Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a kö­ vetkező hatóanyag-mennyiségek ajánlhatók.5—1 °C-ra.1—0. könynyebben megoldható.ben.60 kg/ha. hogy a tárolás első szakaszában a sárgarépák felülete száraz legyen. mint a hűtőtároló. K20 120—150 kg/ha. Naponta 5—6-szor 15—30 percig kell ak­ tívan szellőztetni. Amikor a külső levegő hőmérséklete a betárolt sárgarépáénál ma­ gasabb. Magtermesztése A dugványnevelő év Talajigénye. mint a sárgarépáé. a ki. valamint nagy mennyiségek tárolására. egyre inkább fejlesztik és egyre szélesebb körben alkalmazzák. Ennek elérésére a szárítást 10—15 napon keresztül 10 °C-nál nem maga­ sabb hőmérsékleten végezzük. 10—15 nap után a levegőt a lehető legrövidebb időn belül hűtsük le 0. ami­ kor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb. Rövid tenyészidejű fajták dugványainak: N 30— 40 kg/ha. 55 . amikor is a légáram sebessége 0. Lehetőleg állandó hőmérsékletet tartsunk és a tárolás folyamán naponta 5—6-szor 15—30 percig szellőztessünk.4 m/sec. Ugyan­ ez vonatkozik a vetésforgóval kapcsolatos igényekre is. aránylag biztonsággal tárol. anélkül. hogy fonnyadnának. A fonnyadás elkerülése végett az RP-t 95% felett tartsuk.

A különböző tenyészidejű fajtákat olyan időpontban kell el­ vetni. jobb a tárolhatósága. hogy október végére a dugványok megfelelően fejlettek. Ezért lehetőleg úgy válasszuk meg a vetés idő­ pontját. hogy a dugványok már bizonyos érettségi fokot elérjenek. Az érett sárgarépának. Talaj-előkészítés. Adhatjuk vetés előtt és ezt követően az első kapáláskor. K20 140-170 kg/ha. A vetőmagszükséglet és a vetés módja ugyanaz.és káli­ műtrágyákat még az ősz folyamán a betervezett terményeknek megfelelően adjuk. Hosszú tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. Hazai adottságainkat és a fajtatípu­ sokat. A foszfor. A rövid tenyészidejű fajták dugvány termesztését másodtermesztés­ ben is megoldhatjuk. de még fejlődésben legyenek. P205 40— 80 kg/ha. 56 . éret­ tek legyenek. P2Os 80—100 kg/ha. Követelmény. váltakozik azonban a vetés idő­ pontja. K20 140-120 kg/ha. magasabb szárazanyag-tartalma lévén.Közepes tenyészidejű fajták dugványainak: N 50— 60 kg/ha. vagy a hosszú tenyészidejűeknél lehetőleg öntözővízzel az első és harmadik kapálás előtt. a minősítésnél és szelektá­ lásnál a fajtabélyeg világosan megítélhető legyen. vagyis az elővetemény és a másodterménynek termesztett sárgarépa igényének megfelelően. mint az árutermesztésnél. illetve tenyészidejűket figyelembe véve. ha jó táperőben levő ta­ lajon termesztjük — az előveteménytől függően a nitrogén mennyi­ ségét a minimálisra csökkentsük: 15—20 kg/ha. hogy felszedéskor a fajtajellegnek meg­ felelő színt. vetés. A közepes és hosszú te­ nyészidejű sárgarépadugvány alá a szükséges foszfor.és káliműtrá­ gyát az őszi mélyszántás előtt. Ezeknél — különösen. a következő idősza­ kok alkalmasak a dugványok vetésére: – rövid és hajtatási fajtáknál: június elejétől július közepéig. a nitrogént pedig fejtrágyaként szór­ juk ki. nagyságot és formát elérjék.

— közepes tenyészidejű fajtáknál: május közepétől június köze­ péig, — hosszú tenyészidejű fajtáknál: április elejétől május elejéig. A nyári vetéseknél szükséges hangsúlyozni a talaj minőségét. A cserepesedésre erősen hajlamos talajokban még a jó vetőágyat ké­ szítő precíziós vetőgépekkel vetett mag sem adhat egyenletes kelést. A nagyobb esőzések következtében becserepesedett vetéssel ugyan­ úgy járunk el, amint azt már az előzőekben leírtuk. Öntözés. Általában a korai vetésű és jó kelésű, illetve megfelelő növényállományú dugvány öntözés nélkül is kielégítő fejlettséget érhet el. A késői vetésű dugványoknál azonban az időjárástól füg­ gően, de gyakran előfordul, hogy öntözésre szükség van. A színese­ dés, illetve a karotinképződés megindulásakor ajánlatos öntözni. Augusztus közepe után azonban csak akkor öntözzünk, ha az au­ gusztus végi, szeptember eleji esők hiányoznak. A száraz, kiszik­ kadt, könnyű talajokból is nehézséget okoz a szedés, homoktala­ jokban pedig a dugványok a tartós őszi szárazságban fonnyadtak. Ilyen esetben a hiányzó csapadékot, ha lehet, öntözéssel pótoljuk. Növényápolása, vegyszeres gyomirtása az árutermesztésnél leír­ takkal teljes mértékben megegyezik. Szedés. A sárgarépadugványokat még felszedésük előtt szelek­ tálni kell. Ki kell szedni belőlük a lombra elütő, seprűsödő és fel­ magzó töveket. A termény felszedését az időjárástól függően késő ősszel, október végén, november elején kezdjük, amikor már az időjárás hűvösebbre fordul és könnyebb a dugványok prizmázás előtti lehűtése. Szedhetjük kézzel, ásóval vagy kormánylemez nélküli ekével, a gyökereket meglazítva kézzel emeljük ki és szedjük össze. A gépesített szedésre lehetőséget nyújtanak a nyüvőrendszerű kombájnok, mint pl. a Scott Urschel amerikai vagy az EM—11-es NDK-gyártmányú egysoros gépek. A kézi szedésnél a levélzetet kézzel csavarjuk le. Ha mégis előfor­ dul, hogy a lecsavarással a szívrész megsérülne, akkor azt ne tegyük a dugványok közé. A sárgarépa ez esetben is kihajt ugyan, de körben a szívrész körül több rügyet hoz és kis magszárakat. Lehetőség sze­ rint jól tisztítsuk meg a dugványokat, lomb- és földmaradványok ne maradjanak rajtuk, majd tisztítás után hordjuk a tárolóhelyre. 57

A lombtalanítást elvégezhetjük a táblán kaszával is. Ez azonban nem ajánlatos, mert mindenképpen át kell válogatni a dugványokat. A sárgarépán rajtamaradó fonnyadó és egyéb levélmaradványok, valamint a rátapadt föld a kórokozók és kártevők melegágyai le­ hetnek. A jelenleg ismert gyökérzöldségszedő kombájntípusok közül a nyüvő rendszerűek azok, amelyek rendszerüknél fogva alkalmasak dugványszedésre. Ilyen az utóbbi időben nálunk is elterjedt NDKgyártmányú EM—11-es kombájn is. Csakis az erős, ép lombozató fajták szedhetők vele. A kombájnnal való szedés, illetve lombtalanítás után is szükséges bizonyos mértékű utántisztítás. Ahol a gép a levélzetet csak részben távolította el, ott azt kézzel kell elvégezni. A sárgarépadugvány téü tárolása A dugványokat átválogatva teleltetjük át. Eltávolítjuk a korcs növésű, sérült, beteg, repedt és elágazó, ún. lábas répákat és azokat, amelyek a fajta jellegének nem felelnek meg. Hűtőházban is tárol­ hatjuk ugyanúgy, ahogy az áru céljára termelt sárgarépát. A hűtőházi tárolás előnye, hogy a dugványokat 6—7 hónapig, vagyis a kiültetésig biztonságosan megőrizhetjük, a tárolóból közvet­ lenül a kiültetés helyére szállíthatjuk olyan ütemben, ahogy azt az ültetés megkívánja. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizhető és az esetleges romlási gócok könnyen kiiktathatók. Ma azonban még kevés termelő üzem rendelkezik olyan hűtőkapacitással, amely a dugványok tárolását is lehetővé teszi. Prizmás tárolás. A dugványokat többnyire földprizmában tárol­ ják nemcsak nálunk, hanem a legtöbb országban. A jól átválogatott, egészséges sárgarépa minden nehézség nélkül tárolható a gondosan előkészített és a tél folyamán, a tárolás ideje alatt rendszeresen ellen­ őrzött földprizmákban. A prizmák elhelyezése, elkészítése és méretei megegyeznek a Tá­ rolása c. fejezetben leírtakkal. A dugványok helyét azonban a terü­ let tisztítása után fertőtlenítsük. Zineb (0,4%-os) vagy Cuprosan Super D (0,4%-os), vagy más réztartalmú szerrel permetezzük le, vagy TMTD-vel vékonyan szórjuk be. 58

A tisztított és átválogatott dugványt 60—80 cm széles és ugyan­ ilyen magas prizmákba rakjuk. Fertőtlenítés céljából ajánlatos 100 kg-onként30—40 dkg TMTD porral rétegenként beszórni abera­ kott dugványokat. Rágcsáló (egér, pocok) elleni védekezésül Arvalint is tegyünk a prizmákba. Hagyományos volt a prizmákba 20—25 cm-es rétegenként nyirkos föld vagy homokréteget szórni, erre azonban nincs szükség. Kisü­ zemi tárolásnál vagy pincékben készített prizmákban, ahol kis menynyiséget tárolunk, ott a répák közötti üregek kitöltésére használhat­ juk ezt a megoldást. Külföldön egyes országokban szintén használ­ ják ezt a módszert. A szellőztetés biztosítására szokás a prizma aljára két lécből ké­ szített rácsot háztető alakban fektetni. Ha ezt a megoldást választ­ juk, akkor a szellőzőrács alá is rakjunk helyenként egér irtására Arvalint. A prizmázás előtt ajánlatos a dugványok átlagsúlyát-megál­ lapítani (10 kg súlyú dugványban megszámoljuk a dugványokat, legalább 3—4 helyről vett átlagban). A prizmákban levő dugványok várható kiültetési területét kiszámíthatjuk, ha a prizma köbtartal­ mát megszorozzuk 570-nel, amely 1 m3 sárgarépának a súlya. A prizma köbtartalmának kiszámítása a következő: a prizma alaphosszúságának két­ szerese + a prizma felső gerin­ cének hossza Ha a prizmák hőmérséklete a +4 °C-ot meghaladta, megkezdő­ dik a dugványok hajtásképzése, de a rothadás veszélye is fennáll.
3. táblázat. A hektáronként szükséges sárgarépadugvány száma és súlya az ültetést távolság és az átlagsúly alapján (Tiborcz et al., 1972)
A dugványok átlagos súlya, g Ültetési távolság Darabszám ha-onként 30 40 50 60 70 80 90 100

szükséges dugvány, q/ha

50X30 50X40 50X50 60X40 60X50

65 222 49 217 39134 40 974 32 611

20,0

26,6
20,0

15,1 12,0 12,5
10,1

33,2 24,8
20,0

16,0 16.7 13,4

20,9 16,7

40,0 29,9 24,0 25,0
20,0

46,7 34,9 28,0 29,2 23,3

53,3 40,0 32,0 33,4 26,6

60,0 45,0 36,1 37,5 30,1

66,7 50,0 40,0 42,0 33,4

59

+7 °C-náI a prizmákat szét kell szedni. Amennyiben ez a felmele­ gedés a tél folyamán keletkezik, akkor fagymentes napon átválo­ gatva, a prizmákat lehűtve, ismét visszarakjuk. Tavasszal ilyen mérvű felmelegedés esetén a kiültetést minél előbb kezdjük el. A prizmában vagy hűtőtárolóban tárolt dugványokat a téli fagyok megszűntével lehetőleg azonnal ültessük ki! A maghozó év A korai kiültetés természetszerűleg megkívánja, hogy a magtermesz­ tésre kijelölt tábla összes előmunkálatait még az ősz folyamán elvé­ gezzük és a terület tavasszal könnyen, gyorsan előkészíthető legyen. A terület kiválasztásánál lényeges, hogy a környék vadmurokmentes legyen, mert a sárgarépa idegentermékenyülő és vadmurokkal is könnyen kereszteződik. A magtermő sárgarépatábla és más fajtájú maghozó sárgarépa, valamint a vadmurokkal fertőzött terület között legalább 800 m-es izolációs távolság legyen. Erősen gyomfertőzött terület sem alkalmas magtermesztésre, mert a tenyészidő második felében a sorközművelés megoldhatatlan, és ha a vegyszeres gyomirtás nem járt kellő eredménnyel, akkor a ve­ tőmagtábla elgazosodik. Azonos fajsúlyú és nagyságú gyommagvak gyakran ki sem tisztíthatok a sárgarépából. Talajigény, vetésforgó. Mély rétegű, mélyen művelhető, tápanyag­ gal jól ellátott talajokon kaphatunk csak jó minőségű jó csíraképes­ ségű maghozamot. A kötött, hideg talajokon a kiültetett dugványok rosszul gyökeresednek és gyengén fejlődnek. Maghozamuk silány lesz mind mennyiségben, mind minőségben. Legjobb előveteménye a kellő időben betakarított, istállótrágyá­ zott kapásnövény vagy kalászos. Tápanyagelíátás. őszi mélyszántás előtt a tápanyag-ellátottságtól függően a következő hatóanyagot adjuk: P2Os 150-180 kg/ha, KaO 120—150 kg/ha, N 50— 60 kg/ha.

tavasszal 60

Talaj-előkészítés. Tartsuk szem előtt, hogy a kifogástalan gépi ül­ tetés alapfeltétele az egyenletes, sima talajfelszín. Amennyiben az előkészítési munkák lazává tették a talajt, akkor sima hengerrel kissé tömörítsük, különben a dugványok túlságosan mélyre kerül­ nek. Prizmabontás, dugvány-előkészítés, ültetés. Ültetés előtt a dugvá­ nyokat ismét át kell válogatni. Ősszel, prizmázás előtt a fajtajellegre átválogatott dugványok közül tavasszal már többnyire csak a rom­ lott, beteg répákat kell kidobni. A prizmák felbontása után a dugványokat lehetőleg azonnal ül­ tessük ki, mert a fonnyadt dugvány nagyon nehezen vagy egyálta­ lán nem gyökeresedik be. Kézzel, ásóval vagy ültetőfával egyre kevesebb üzemben ültetnek. Ennél az ültetési módnál előre hossz- és keresztirányban megvona­ lazott metszéspontokba ültetünk. A jó eredés előfeltétele, hogy a be­ ültetett dugványokhoz jól nyomjuk hozzá a földet, s a dugvány me­ rőlegesen álljon 3—4 cm-re a talajfelszín alatt. A nagyon munkaigé­ nyes és lassú kézi ültetés helyett ma már a legtöbb üzemben géppel ültetnek. Erre alkalmas minden palántázógép, amelyről a műanyag tárcsákat leszereljük. Az ültetők a sornyitó után helyezik el megfe­ lelő mélységben a dugványokat. A tömörítő kerekek rendszerint jól hozzányomják a dugványokhoz a talajt, ha azonban ezt nem talál­ juk kielégítőnek, akkor sorhengerrel keresztben, harántirányban já­ rassuk meg a táblát. Használatos gépek az UPK—6, területteljesít­ ménye 0,8 ha/l0 ó, TP — 4 4 soros, területteljesítménye 0,6 ha/10 ó. Tehát ugyanolyan teljesítményt lehet vele elérni, mint a palántázás­ nál. Kifejezetten dugványültető gép a Szuper Prefer T ültetőgép, amely csak 60 X 40 cm-es sor- és tőtávolságban tud dolgozni. Fajtatípusonként az alkalmazandó sor- és tőtávolság: rövid és félhosszú fajtákhoz 50—55 X 25—30 cm, hosszú fajtákhoz 60—65 X 35—40 cm. A tenyészterület befolyást gyakorol az érés egyöntetűségére és az ezerszemsúly alakulására. A ritka ültetésből származó magvak ezerszemsúlya nagyobb, de az érés a magszárak dús elágazódása miatt 61

Kiültetés után. de kisebb a magvak ezerszemsúlya.2 kg/ha 350—520 l vízben Afalon. hanem a helyenként nagyon nagy károkat okozó nyulak ellen is véd. a gyökeresedés megindulása után és a vegyszeres gyomirtás előtt végzendő el. akkor az elgyomosodástól nem kell félni. Aratás-cséplés.elhúzódik. Merkazin 3. könnyen kidőlnek és elszáradnak. nincs szükség to­ vábbi kapálásra. s a hirtelen fellépő meleg következtében a talaj gyorsan kiszá­ rad. Öntözésre rendszerint akkor van szükség. Ha a magszárak ^rőteljes kifejlődéséig sikerül a talaj gyommentességét biztosítani. főleg ha a vegyszeres gyomirtás eredményes volt. Linuron 50 3. A későbbiekben. akkor 5—6 cm-re csirkézzük fel a sorokat kapával vagy se­ kélyen leengedett ekével. A—1114. mielőtt a magszárak megjelennek. a fejlődő magvak szintén. Ajánlható vegyszerek. A kora tavasszal kellően megnedvesített talajba kiülte­ tett dugványokat a legritkább esetben szükséges öntözni. Öntözés. Ez a művelet nemcsak a kiszáradás. Vegyszeres gyomirtás. s a gyökerek sem tudnak kellően megkapaszkodni a talajban. Ha nem sikerült megfelelő mélységre (3—4 cm) ültetni a dugvá­ nyokat.3 kg/ha oldva. Kapálás. mert a zárt növényállomány elnyomja a később fejlődő gyomokat.5—4. A maghozó sárgarépa vegyszeres gyomir­ tását végezhetjük kiültetés után. Később ugyanígy járhatunk el. Ez esetben a magszárak satnyák lesznek. gyomirtása lényegében azonos a mag­ ról vetett kultúráéval. ha a tavasz nagyon száraz volt. vagy amikor a lomb és a fejlődő magszárak a 15—20 cm-es fejlettséget elérték. vagy a késői kitavaszodás miatt csak későn kerülhet sor a kiülte­ tésre. nem tudja zavartalanul ellátni a föld feletti szerveket vízzel. Az első gyomirtás sikertelensége esetén ismételjük meg a vegyszerezést a fejlődő állományban is. Az ültetéskor keletkező keréknyomok és a helyenként elkerülhetetlen taposások fellazítására. A sűrű ültetésű maghozók érése egyöntetűbb. valamint az ernyők befelé kun62 . Ha a dugvány györekesedése nem előzi meg a magszár fejlődé­ sét. kihajtás előtt. mint a félhosszú vagy hosszú tenyészidejűeké. A korai fajták magjának érése egy-két héttel ko­ rábban következik be. A magernyők és a mag barnulása.5—5.

hogy a dobbal csak a magot ve­ retjük le. Felzsákoltan vagy garmadában tárolni csak légszáraz. Ez az időjárástól függően 6—7 nap. Ilyenkor először az elsőrendű vagy főernyőket. maghozó tábla aratása és cséplése egymenetben kom­ bájnnal is megoldható. nagy magszárak feltekeredve a felhordó szerkezetre gyorsan eltömik. Az átrostált magot vékonyan terítve (10—15 cmes rétegben) tároljuk a végleges tisztításig. mert a magszár alsó része fás. majd a másod. A szélkár miatt a kúpokat ajánlatos körülkötni. nagyüzemi termesztésnél géppel végez­ zük az aratást. • Kisebb területen kézzel. amikor a má­ sodrendű ernyők magja érett. A cséplőgépnél megtehetjük. gyorsan penészedik. másrészt a dús. Az érett. Tehát az elsőrendű vagy főernyőket leszedjük kézzel. • Csépelhetjük szakszerűen beállított kombájnnal vagy cséplő­ géppel. folyajnatosan (több alka­ lommal) szedjük. Ez azért ajánlatos. és így kevesebb szárrész kerül a magvak közé. befullasztják. Ez azért szük­ séges. majd ahogy az ernyők érnek. vagyis ma­ ximum 14% nedvességtartalmú vetőmagot szabad. A cséplést akkor kezdjük. különösen.és levéltörmelék miatt gyorsan befülled a mag. ezáltal tisz­ tításuk könnyebb lesz. A levágott magszárakat kévékbe kötjük. Legjobb minőségű magot a kézi aratás ad. Az aratást akkor kell kezdeni. amikor két sort aratunk egyszerre.és harmad­ rendű ernyők érnek be. mert egyrészt az alsó fásodott szárrészektől a vágószerkezet gyorsan tönk­ remegy. mert a sok szár. amikor a kúpokban a magvak utóértek. kemény. ha a kicsépelt magvak közé kevés szárrész kerül.és harmadrendű ernyők érését bevárva a táblát géppel learatjuk. A zavartalan munka érdekében emeljük meg a vágószerkezetet legalább 25—30 cm-re. s a harmadrendűeké is barnulni kezd. Gépi aratást végezhetünk terelővel ellátott fűkaszával. és állandó kaszatörést okoz. ha részaratást is végezhetünk. A gépi aratást összeköthetjük részaratással. Először az első-. és nyolc-tízesével utóérlelésre a táblán kúpokba rakjuk. 63 . Az előtisztítást lehetőleg gyorsan kezdjük meg. Mindezen felül a tisz­ tításnál sok munkát takarítunk meg azzal.korodása jelzi az érést. a másod. 10—15 cm-es tarlót hagyva.

Terjesztője a zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. A sárgarépa vírusos vöröslevelűsége. A zöld sárgarépa-levéltetű (Cavariella aegopodii Scop. A levélnyél alul meggörbült. Gyökéren a kórokozó eddig még nálunk nem fordult elő. de csak a Red leaf vírus jelenlétekor. majd a levelek megbámul­ nák. a gyökérhozam csökken. Nem perzisztens vírus. A levelek korán elszáradnak. Perzisztens vírus. Végül a levelek vörös szí­ nűek lesznek. A levélkeosztat sarló alakban meggörbül. A levélnyélen és a száron hosszú barna csíkok vannak izzadmánycseppek (baktériumnyálka) kíséretében. Növényvédelme A sárgarépa betegségei A sárgarépa vírusos tarka törpülése. Védekezés: mint a levéltetvek elleni védekezés. 700—1200 kg. A sárgarépa xantomonászos betegsége. Kórokozó: Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson. A vírus mechanikailag nem vihető át. Kórokozó: Red leaf vírus. a száron és a virágzaton láthatók. A levélen leginkább a levélkeosztatok hegyénél levő sö­ tétbarna kerek vagy ovális foltokat széles sárga udvar szegélyezi. A vetőmag rosszabb minőségű. amely később a levélkeosztatokra is kiterjed.) a terjesztője. komp­ lex fertőzés esetén terjed e vektorral. Feltehetően maggal is terjed. s így a tünetek is együtt je­ lentkeznek. törpe. A levélkeosztatok hegyénél vörös elszíneződés jelentkezik. hajtatási fajtáknál félhosszú fajtákból hosszú fajtákból 350— 700 kg. A virágemyőkön elő64 . A vírus mechanikailag sár­ garépára nem vihető át. • A fenti vírusok legtöbbször együtt fordulnak elő. 500— 900 kg. A leveleken sárgás mozaikfoltok találhatók. Kórokozó: Carrot mottle vírus.Várható magtermés hektáronként: rövid.). A növény alacsony növésű. levélnyélen. A betegség tünetei házánkban a levélen. Magyarországon a betegség 1957 óta ismert és azóta általánosan elterjedt.

vizes vagy mosott és polietilén zsákokban lezárva tá­ rolt sárgarépákon a betegség rendszeresen előfordul. A gyökéren nyálkás. pusztu­ ló növényrészek) esetén 2—4 hét múlva teljes rothadás következik be. mert a beteg magvak anélkül. A betegség elsősorban sza­ badföldön prizmákban és az alászántással történő tárolás esetén je­ lentős.) történő porcsávázás 5 g/mag kg mennyiségben.5 %-os töménység­ ben történő lombpermetezés is betegségmérséklő hatású. majd az egyes emyőcskék száradnak el Izzadmánycsepp itt is bőven képződik.) 10 percig csávázni kell. hogy csírázóképességüket elvesztenék.. A kórokozó a szabadföldről kerül be a tárolóba. A beteg magvakból be­ teg növények fejlődnek.1%-os higanytartalmú nedves csávázószerben (Ceresan Univ. 21 °C felett a rothadás seb és szerves anyag nélkül is előáll. hogy a gyökér peridermája sokáig ép marad. Granosan stb.4%-os töménységben vagy rézkomponenst tartalmazó fungicidekkel (Recin Super. A rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Coprantol. A tárolóban azonban alacsony hőmérsékleten a gyökereket nem vagy alig káro­ sítja. és a tünetek a fatestben láthatók. nyúlós. Ered­ ményes a higanytartalmú szerekkel (Ceresan Univ.3—0. Gyakori. A sárgarépa pektobaktériumos lágyrothadása. Fő fertőzési forrás a vetőmag.. A kórokozó fertőzőképességét a talajban néhány évig megtartja. vizenyős. legalább 5 évig nem szabad sárgarépát ter­ meszteni.) 0. Cupravit. Ezekről a baktériumok a felfröccsenő vízcseppekkel az egészséges növényekre jutnak. Védekezés: A beteg lomb megsemmísítése. hűtőházban tárolt sárgarépán a rothadás minimá­ lis. Falisan stb. beérnek. A sárga65 . Falisan. Gyakorlatilag 10 °C alatt a baktériumnak nincs jelentősége. kellemetlen szagú rothadás je­ lentkezik. A vetőmagot 0.szőr a gallérozó fellevelek. Cuprosan Super D stb.) 0. ahol a betegség előfordult. Pincében. mint a csúcson. A nedves. A nagy páratartalom pedig az izzadmánycseppek beszáradását akadályozza meg. és a levélkeosztatok hegyénél összegyülemlő víz a fertőzéshez kedvező körülményeket teremt. A kórokozó a sztómán jut a növénybe. Cupritox stb. A tünetek a gyökér feji részén gyakoribbak. Azon a területen. A kórokozó terjedé­ sére a májusi—júniusi esős időjárás kedvező. 10 °C felett azonban seb és szerves anyag (talajmaradvány. Kórokozó: Pectobacterium carotovorum (Jones) Waldee.

A leggyakoribb azonban az. majd dús. A talaj magas nitrogéntar­ talma nemcsak a növény szöveteinek fella­ zulását eredményezi.és foszforműtrágyák hatá­ sára viszont a betegség mértéke csökken. és gazdanö­ vény nélkül is évekig életben marad a talaj­ ban. A betegség hazánkban általánosan elterjedt.répagyökerek felületén levő víz a kórokozó számára kedvező. és a sárgarépagyökereken elsősorban a tárolóban jelentkezik. A gyökér pépesen. de nem bűzösen rothad. A tároló hőmérséklete lehetőleg 0 °C körül legyen. Glits M. A kálium. A kórokozó a kedvezőt­ len körülményeket jól elviseli. Szabadföldi prizmás vagy alászántással történő tárolás esetén ned­ ves vagy mosott gyökeret tárolni nem szabad. Kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum (Lib. amelyek­ ből fertőző aszkospórák kerülnek a növé­ nyekre. Más kétszikű növények termesztése esetén pedig gazdanövényein elszaporo­ dik. A kórokozó a szabadföldön a beteg nö­ vényrészekben szkleróciumokkal és micéliummal vagy a talajba került szkleróciu­ mokkal telel át.) de By. A gyökerek belső szövetei világosbarnák. de a 10 °C semmiképpen ne haladja meg. lazák. A sárgarépa szklerotiniás rot­ és ez a gyökerek peridermavastagodására hadása (Fotó: dr. A sárgarépa szklerotiniás rothadása. Az anaerob környezet a kórokozó alapvető létfeltétele.) 66 . A szabadföldi prizmák gerincét ősszel ezért nem szabad azonnal lezárni. Később a szkleróciumok a felüleletet kéregszerűen borít­ ják. vattaszerű hófehér micélium fejlődik. s az jut a növénybe. A folt egyre nagyobbo­ dik. Fontos a tárolók szel­ lőztetése. A szkleróciumok tavasszal trombita alakú apotéciumot fejlesztenek. Védekezés: tárolás előtt a sárgarépagyökereket szárítsuk meg. A gyö­ kéren először vizenyős foltok mutatkoznak. felületén laza. amelyben izzadmánycseppek kíséretében fekete szkleróciumok ala­ kulnak ki. hogy a szkleróciumon micélium fejlődik. hanem a gombára is kedvező hatású. a kambium pedig sötétbarna.

A tárolóba a kórokozó a szabadföldről. Az alacsony. A gomba a növénybe elsősorban sebeken keresz­ tül jut be. A tárolóban a beteg gyökérből a mellette levő egészségesbe is átnő a gomba. annál intenzívebb a kórokozó növekedése és a rothadáskor felsza­ baduló hő is a prizma hőmérsékletét növeli. 5* 67 . a kambium pedig sötétbarna. Emiatt a rothadás gócokban jelentkezik. s így a romlási veszteség kevesebb. szállítás és a tárolás közben keletkező sebek. A felszedésre még a fagyok előtt kerüljön sor. A sárgarépa botritiszes rothadása. pók­ hálószerű. A szkleróciumok szerveződésével párhuzamosan a fehér be­ vonat fokozatosan gyérül. sáros gyö­ kértestek miatt a fertőzési veszély rendkívül fokozódik. Védekezés: a sárgarépa a vetésforgónak olyan szakaszába kerül­ jön. a betegség tüneteit alig mutató gyökerekkel kerül. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. A rothadó részek szagtalanok. Sárgarépát frissen trágyázott talajban ne termesszünk. szürkésbarna. A gyökéren fakó vizenyős. majd nemezes fehér micélium látható. valamint a gyakori csapadéktól nedves. majd fekete apró szkleróciumok ala­ kulnak ki. Ebben a bőrszö­ vetbe beépülő. rothadó foltok jelennek meg. A gyökerek előszárításá döntő fontosságú. A gyökér belsejében a szövet szenynyesszürke. ahol az elővetemény egyszikű volt. Magas hőmérsékleten a rothadó foltok felületén dús szürke konídiumtartó gyep jelenik meg. Alacsony hőmérsékleten a sárgarépa sebzáró képessége rendkívül rossz. A tároló hőmérséklete a kórfolyamatra nagy hatással van.vezethető vissza. rugalmasak. amely Ma­ gyarországon 1964 óta ismert. Az étkezésre tárolt sárgarépa növényvédő szerrel történő kezelése hu­ mántoxikológiai szempontból tilos. elfásodik. A sárgarépát ala­ csony. 0 °C feletti hőmérséklet a kórfolyamatot lassítja. Végül a gyökér összezsugorodik. amelyek később egybeolvadnak és kemény kérget alkot­ nak. A tárolt sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. A felszedés. Alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökér felületén finom. Magtermesztés esetén a dugványokat 85% TMTD tartalmú Pol—Thiuram vagy Wolfen Thiuram 85 fungiciddel 300 g/q mennyiségben kell beporozni. Kórokozó: Botrytis cinerea Pers. Minél magasabb a tároló hőmérséklete.

Védekezés: a sárgarépát lehetőleg az első őszi fagyok előtt. A talajba juttatott műtrágyák (nitrogén. A kórokozó a tároló levegőjébe kerülő konídiumokkal is fertőz.és levélmaradványok mint elhalt szerves anyagok a gomba behatolásának kedvező felté­ telei. Glits M. Ilyenkor a gyökér felületén levő elhalt. így az alacsony tárolási hőmérsékleten a gyökérzöldségek rot­ hadása lassabban és később következik be. A gyökérre tapadt talajrészek. A gomba növekedési erélye optimális hőmérsékleten rendkívül gyors. A kórokozó a tárolólá­ dákban levő növénymarad vány okon is fennmarad. ok­ 68 . Seb híján a szerves anyag a betegség mértékét döntően befo­ lyásolja. szár.) A kórokozó szabadföldön a növénymaradványokon szaprofitaként életképes marad. fosz­ for. bomló szerves anyag a betegség mértékét nem befolyá­ solja. Alacsony hőmérsékleten a gyökér sebzáró képessége rend­ kívül rossz.A sárgarépa botritiszes rothadása (Fotó: dr. A gomba a gyökér­ be elsősorban a seben keresztül jut be. kálium) a betegség mértékét nem befolyásolják. és az azokkal érint­ kező gyökerek is megfertőződnek. A tárolóba a kórokozó a szabadföldről kerül.

Konídiumai a maghozó tö­ vek leveleiről és virágernyoiról a csép. A magtermesz­ tés során a dugványok vagy elpusztul­ nak. elszárad­ nak. befűződik és a növények kidőlnek. A betakarítás és szállítás közben kelet­ kezett sebek és a gyökérre tapadó nedves talaj. A csíranövény szik alatti szár­ része elfeketedik.. et E. A csírázó magvak elpusztulnak. a virágzaton valamint a gyökereken találhatók. A gyökér feji részén egyre mé­ lyebbre húzódó rothadás. A kórokozó fontos fertőzési forrása a vetőmag. kerek vagy hosszúkás barna foltok láthatók. A levélnyélen a foltok megnyúltak. A betegség tünetei a csíra­ növényen. A sárgarépát alacsony.) Neerg.) 69 . vagy pedig a tövek elhervadnak. A virágzaton a fentiekhez hasonló tünetek alakulnak ki. Szabadföldi prizmák esetében a prizma vastagításáról gondoskodni kell. szívrothadás jelentkezik. kerek vagy ovális besüppedő fekete foltok láthatók. Az elfeketedő szárrészen finom. A sárgarépa sztemfiliumos feketerothadása. sötét­ barnák. csíkszerűek. valamint a betaka­ rításkor az esőtől ázott gyökerek miatt az előszárítás feltétlenül szükséges.A sárgarépa sztemfiliumos feketeléskor a mag felületére tapadnak (külső rothadása (Fotó: dr. mert különben a gyökereken fagy okozta repedé­ sek keletkeznek. Kórokozó: Stemphylium radicium (M. A magtermesztés esetén a dugványokat TMTD tartalmú fungiciddel kell beporozni (lásd: a sárgarépa szklerotiniás rotha­ dása).tóber végén fel kell szedni. A gyökér alapi részén a gyökérvég feketedik el. levélen és levélnyélen. olajbarna konídiumtartó is lehet. Dr. A leveleken apró. GUts M. A gyökéren há­ rom tünettípus van: a gyökér oldalán 2—15 mm átmérőjű. 0 °C feletti hőmérsékleten kell tárolni. Az 1956 óta ismert betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége. ame­ lyeken laza. A levelek sárgulnak. sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg.

Fertőzési források ezenkívül az elpusztult növényrészek. ahol a kórokozó még 6 év után is megtartja életképességét. A gomba a talajból az oldalgyö­ kereken keresztül jut a gyökerekbe. Ha a beteg gyökereket mint dugványokat magtermesztésre hasz­ náljuk. A magtermesztés esetén a dugvá­ nyok fungicidekkel történő kezelése kielégítő védelmet nem nyújt. A kórokozó tehát a fertőzött csíranövé­ nyekről jut a levélre.. Védekezés: a legfontosabb a vetőmag csávázása higanytartalmú szerekkel (lásd: a sárgarépa xantomonászos betegsége) vagy TMTDvel 5 g/mag kg mennyiségben. A kórokozó a gyökeret az ép bőrszöveten és seben keresztül egyaránt fertőzi.) DC. akkor a kórfolyamat a kiültetés után is tovább folytatódik. elsősorban a rothadó foltok növekednek. 1971 óta fordul elő alacsony hőmérsékletű tárolóhelyeken. majd a terméseket (magvakat) is megfer­ tőzik. A Rhizoctonia carotae Rader. 70 .magfertőzés). Antracol stb.4%-os tömény­ ségben eredményesen használhatók. A tárolóban a beteg gyökérből az egészségesekre a kórokozó alig terjed át. ahol a kórokozó 2 1/2 évig is fennmarad. A beteg ernyővirágzat alapi részén a konídiumtartókon konídiumok képződnek. A sárgarépa rizoktóniás betegségei. Kórokozók: Rhizoctonia carotae Rader. amely a sárgarépa rizoktóniás krá­ terrothadását okozza. A sárgarépát alacsony (0 °C felett) hőmérsékleten kell tárolni. Maneb. A fertőzésveszély a sárgarépa felszedése.2%-os töménységben és a rézkomponenst tartalmazó fungicidek (Recin Super. Miltox Special) 0. Más esetben a gomba micéliuma még a vegetációs időben a mag belsejébe hatol (belső magfertőzés). szállítása és tárolása közben tovább fokozódik. 0. amelyek a környező egészséges növényekre jutva a le­ veleket és a virágernyőt. Cuprosan Super D. elsősorban fa tárolóeszközök használata esetén.). Dithane M—45. Innen pedig vagy a gomba micéliuma a levélnyél alapon keresztül jut a gyökér feji részébe. A lomb és az emyővirágzat védelmére a ditiokarbamátok (Zineb. vagy pedig a levélről lemosódó konídiumok tapadnak a fejrészre. levélnyélre és a sztómákon keresztül hatol be a szövetekbe. A sárgarépa felszedésekor ezért a gyökéren a tünetek szembetűnőek. Rhizoctonia solani Kühn. Rhizoctonia crocorum (Pers. valamint a talaj.

ahol több évig is életképes. Magas hőmérsékleten a 0. A kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák a leveleket fertőzik meg. amelyek a csapadékszegényebb idő­ szakban újabb fertőzéseket hoznak létre. A levélen és száron. később 5—30 mm-es. a gyökéren kissé bemélyedő nagy kiterjedésű.) DC. szür­ késfehér bevonat (ektofita micélium) jelentkezik. A foltokban gyér. A micélium később a gyökerek felületét. Az elpusztult növénymaradványokon levő kleisztotéci­ umok a kórokozó fertőzési forrásai. A talajlakő gomba a termőhelyről tünetmentesen kerül a tárolóba. A Rhizoctonia solani Kühn talajrögökhöz hasonló sötétbarna álszkleróciumai elsősorban a gyökér feji részén találhatók. A nyár közepétől apró fekete kleisztotéciumok jelennek meg. Száraz nyarakon és ősszel a betegség hazánkban ál­ talánosan elterjedt. kráterszerű besüppedő kerek Vagy ovális alakú barna foltok figyelhetők meg. valamint a virágernyőkön finom. szegély nélküli bemélyedések keletkeznek. Dunakoll. A lomb elszárad. majd a bevonat lisztszerűvé válik (konídiumláncok tömege). majd a ládákat is beborítja.3 %-os Thiovit. A sárgarépa lisztharmata. Pol— Sulkol) kell védeni. A foltok belseje kis­ sé ráncos. Termő­ helyről kerül a tárolóba. A Rhizoctonia crocorum (Pers. s belőlük egészséges növények fej­ lődnek. A nyári fertőzésben a konídiumoknak van nagy szerepük. A kaszattermésen szintén szürkésfehér micéliumbevonat és kleisztotéciumok vannak. műanyag ládák használata vagy a faládák polietilénnel történő kibélelése. A beteg magvak jól csíráznak. A tárolóban a gyökértestekről a faládákra kerül. Védekezés: a könnyen tisztítható. csapadékos időjárás után a növények új. emiatt a gyökérfejlődés kisebb.1 %-os Karathane FN 71 . A gomba fertőzési forrása a szabadföldön a talaj. Ritkán fordul elő. Ritkán fordul elő. amelyen a lilásbarna micéliumhálózat és az apró lilásbarna álszkleróciumok találhatók. lilásbarna foltokat okoz. egészséges leveleket fejlesz­ tenek.A sárgarépa gyökerén először apró. ex Saint—Aman. A termőhelyről kerül a tárolóba. kosarak. Kumulus 80. rekeszek. Védekezés: száraz nyáron és ősszel a lombot elemikén-tartalmú permetezőszerekkel (0. fehér micéliumbevonat és apró micéliumtömörülések láthatók. a tárolóban pedig a ládák. Kórokozó: Erysiphe heraclei DC.

A sárgarépa állati kártevői A fonálférgek közül a sárgarépát sza­ badföldön elsősorban a gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne ssp. A károsított nö­ vény oldalgyökereinek a száma rendellenesen megnövekszik. Az említett fonálféregfajokon kívül a sárgarépát károsíthatja még a szárfonálféreg [Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filip] is. Szabadföldi viszonyok mellett a gyökérgubacs-fonálférgek nagyobb mértékű elszaporodása és kártétele főleg a mélyebb fekvésű és tápanyag­ ban gazdag talajokon szokott elő­ Fonálféreg kártétele sárgarépán fordulni.) Kártételük hatására a sárgarépa gyökerein gubacsszerű.) károsítja. rosszul tárolható. a ré­ patest „szakállas” lesz. A fokozott gyökér­ képződés itt is megfigyelhető.05 %-os Karathane LC-vel.57-tel vagy a 0. gyengébb minőségű. Növényházi körülmények között több faj kártételével kell szá­ molni. dudorok képződnek. de anélkül. Csapadékos idő­ járás esetén és öntözött kultúrákban nem kell védekezni. a levelek melegebb időben lankad­ nak. Ezek is a növények gyökereit károsítják.) is. A termés kevesebb. Szabadföldi viszonyok között igen gyakran megtalálhatjuk a sár­ garépán a vándorló gyökérfonálférgeket (Pratylenchus ssp.05 %-os Morestannal kell permetezni. A kártétel következtében a fertőzött növé­ nyek fejlődésükben elmaradnak. s a kártétel­ mértéke ezzel is fokozódik. (Fotó: Hanzsáros P. A fonálférgek által megtámadott növények gyökérzetén ebben az esetben elhalásos foltok keletkeznek. A megtámadott növények gyökérze­ tén a különböző kórokozók könnyebben megtelepednek.hogy gubacsokat idéz­ nének elő. több mm-t is elérő megvastagodások. A károsítás 72 . vagy a 0.

Jó eredménnyel használhatók erre a célra többek között a Shell D—D 60 cm3/m2. majd megsárgul. majd hamuszínű s a 73 . A szárfo­ nálféreg jelenléte esetén az adott területen legalább öt évig ne ter­ messzünk sárgarépát.). amelyek a héj alatti rozsdaszínű kanyargós járatokban táplálkoz­ nak. A sárga­ répa vetését megelőzően talajvizsgálatot kell végezni. A vegyszeres védekezés a talaj előzetes fertőtlenítésével megold­ ható. Soktápnövényű faj. Állandó gondos gyomirtást is kell végezni. Védekezés: a vegyszeres védekezés általában nem válik szüksé­ gessé. hogy az őszi felszedés idején a járatok már üresek. de külföldön a kártételét igen jelentősnek tartják. A korai bab. A maghozónak szánt dugványanyag a későbbi vetés miatt elkerüli a károsítást.legismertebb tünete. a fertőzött növé­ nyeket meg kell semmisíteni. A megtámadott növények levélzete kezdetben ibolyászöld lesz. Hazánkban viszonylag kismér­ tékben károsít. így a sárgarépát is károsíthatja. Elsősorban szabadföldön károsít. Sárgarépalégy (Psila rosae FB. a ko­ rai paradicsom. Szükség esetén a tojásrakás megkez­ dése előtt külön engedéllyel és szermaradék-vizsgálattal a Phosdrin 0. A kezdetben fehér.1 %-os oldatát használhatjuk eredményesen. Jelentősen lehet csökkenteni a fonálférgek egyedszámát a helyes vetésforgóval. Amennyiben a károsítás tüneteit észleljük. ezért mint potenciális kártevővel számolni kell vele. de ez költséges eljárás. a Nemagon 4 cm3/m2 vagy a Di—Trapex 60 cm3/m2 mennyiségben. a gabonafélék és a kukorica egymás utáni termesz­ tése jelentősen csökkenti a talaj fonálféreg-fertőzöttségét. s nagy popu­ lációszám esetén a területre sárgarépát és a fonálférgekre érzékeny más növényeket nem szabad vetni. a tárolásra kerülők pedig a raktározás alatt gyorsan rothadásnak in­ dulnak. hogy a sárgarépa karógyökere rendellenesen megvastagodik és felreped. Az ilyen tüneteket mutató növények gyökerét felvágva azokban megtalálhatjuk a kifejlődve 6—8 mm nagyságú fehér nyüveket. Ezek nagyüzemi gépi kijuttatására is megvan a lehetőség. Védekezés: a felsorolt fonálféregfajok elleni védekezés a megelő­ zésen és a vegyszeres eljárások összekapcsolásán alapszik.). Fekete tücsök (Acheta desertus Pali. A kifejlett nyüvek bábozódni a talajba húzódnak s ezért gya­ kori. A károsított növények konzervipari használati értéke is jelentősen csökken.

0 kg/ha Limacid—Spolana granulátum kiszórásával egyedszámuk jelentősen gyéríthető. Különösen a bábozódó drótférgek pusztulnak ettől tömegesen. amely tömegszaporodása idején jelentős károkat okozhat a sárgarépában. Erősen drótférges területen az általuk nem kedvelt növénye­ ket. Vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff. melasz és korpa keverékéből készített csalétek vagy 3.vedlések során fokozatosan sötétedő lárvák és az imágók szabály­ talan rágásnyomait fedezhetjük fel a növények talajjal érintkező vagy a talaj közelében levő részein. de a répatestbe behatolva és ott járatokat rágva a fejlettebb növényeken is károsíthatnak. A nö­ vénykék a rágás következtében lankadnak és elpusztulnak. Egyes esztendőkben jelentős kárt okozhatnak a csíranövényeken a csoportosan kitelelt lárvák. A károsítás kezdetén a mag­ hozóknál a talaj Lindanos-porozása is kielégítő védelmet nyújthat. Soktápnövényű kár­ tevő.). és kiodvasítják. hüvelyeseket. és ezzel a lerakott tojások számát is. tárcsás talajműveléssel sokat elpusztíthatunk közü­ lük. A kártétel jelentkezésekor annak továbbhaladási irányába húzott és idegméreggel beszórt árokkal eredményesen pusztíthatók. Védekezés: friss gyeptörésben 2—3 évig ne termesszünk sárga­ répát. főleg július és augusztus hónapokban. Augusztus—szeptemberben. a drótférgek mint soktáp­ növényű kártevők kisebb-nagyobb mértékben a sárgarépát is káro­ síthatják. Védekezés: Lindán. Ez a június végétől jelentkező nemze­ dék a sárgarépa gyökerét a föld felszínén támadja meg és szabály­ talan odvakat rág benne.5—5. A hatás fokozható a Lindan-tartalmú szerek egyidejű talajba dol­ 74 . Különösen a csírázó növénykék szenvedhetnek sokat. A kár­ tétel közelében rendszerint megtalálhatók a tücsöklyukak is. A sárgarépára elsősorban az első nemzedék lárvái veszélyesek. Ilyen módon nagymértékben csökkenthet­ jük a lepkék táplálkozási lehetőségeit. pl. keresztes virágú olajos növényeket termeszszünk. Pattanóbogarak (Elateridae). A közvetlen kártételt a mocskospajor vagy porkukac néven emlegetett lárvái okozzák. Lárváik. amikor a talaj felső rétegében tartózkodnak. Védekezés: a felszaporodás megelőzése szempontjából különös jelentősége van a terület gyommentesen tartásának. Szárazság idején a keletkező repedéseken át hozzájuthatnak a répatesthez is.

A levéltetvek általában a leve­ lek fonáki részére telepedve él­ nek. hogy a gyökgumósoknál a szervesfoszforsav-észterek használata tilos! Fellépésük esetén jó eredmény­ nyel alkalmazható a Bi 58 EC és a Lebaycid 40 WP 0.). A fonálférgek ellen javasolt talajfertőtlenítő szerek a drótférgeket is igen eredményesen pusztítják. illetve a Diazinon Phenkapton 0. Erősebb fertőzés esetén a növényeken hervadás os Sárgarépa-levéltetű kártétele tünetek jelentkezhetnek. A levéltetvek közül a sárgarépán több faj is károsíthat. (Fotó: Hanzséros P.) és a sárgarépa-gyökértetű (Pemphigus dauci Goureau) is. E két utóbbi faj egyedei a színük alapján meg­ különböztethetők.1 %-os vagy a Fiiból E 0. mert meglehetősen nagy a szerérzékenységük. Ezek elszaporodását fékezhetjük a növények permetezésével a levéltetvek júniusi migrálása idején a fentebb említett szerekkel.). a sárgarépa-gyökértetű pedig kizárólag a sárgarépa gyökerein szívogat. Nehezebben kivitelezhető a védekezés a galagonya-levéltetű gyökérzeten élő egyedei és a sárgarépa-gyökértetű nyári nemzedékei ellen. amelyek begörbülnek és elszíneződnek. Meg kell jegyeznünk azonban. Védekezés: a lombozaton élő levéltetvek ellen viszonylag könynyen védekezhetünk. Megtalál­ ható rajta a zöld sárgarépa-Ievéltetű (Cavariella aegopodii Scop.) Az általánostól részben eltérő a galagonya-levéltetű kártétele.gozásával. a sárgarépa-gyökértetűé hamvas világoszöld színűek. amely a sárgarépa alsó levelein és gyökerein él. A gyökerekre telepedett népességet a szerek talajba juttatásával 75 . a galagonya-levéltetű (Dysaphis crataegi Kait.25 %-os oldata.5 %-os.2—0. A galagonya-levéltetű nyári nemzedékei sárgás­ szürkék vagy sárgák. a hamvas sárgarépa-levéltetű (Semiaphis dauci F.

). A hazai szakirodalom ez ideig nem tulajdonított je­ lentőséget ennek a kártevőnek. A szermaradványértékek tisztázatlansága miatt azonban csak a maghozónak szánt dugványanyag védelmére alkalmazhatjuk ezt a módszert.) 76 . Sárgarépa-gubacsszúnyog (Kiefferia pimpinellae F. bár az ország északnyugati ré­ Sárgarépa-gubacsszúnyog lárvája szén egyes években 5% körüli (Fotó: Hanzséros P. A június végén—július elején rajzó szúnyogok a virágokra rakják a tojásaikat. később lilásvörössé Sárgarépa-gubacsszúnyog kártétele virágon (Fotó: Hanzséros P. Loew.pusztíthatjuk a legeredménye­ sebben.) ' kárt okozott a magtermésben. A kikelő lárvák károsítása nyomán a sárgarépa virág­ zatában kezdetben halványzöld. majd vöröses.

1 %-os Phosdrin. Tömegesebb elszaporodását igen nagy­ számú gyomtápnövénye irtásával megakadályozhatjuk. 77 . Valamely igen rövid várakozási idejű rovar­ ölő szer esti órákban történő kipermetezése megoldást jelenthetne. a termés helyett képződő gubacsokban élő lárvák szá­ mától függően. pl. Az elvirágzás után felszívódó rovarölő szeres — egyébként hatékony — permetezés pedig már nem tudja meg­ akadályozni a kártételt. Védekezés: jelenleg még igen nehéz.váló gubacsok keletkeznek. Az esetek többségében az ikerkaszat mindkét fele felpuffad. a 0. mert a rajzás ideje a teljes virágzás idején van. A gubacsok mérete kifejlett állapotban 3—6 mm.

. Jóval kisebb terméshozamával az évi országos termés a negyedrészét teszi ki a sárgarépának.-10 °C-ot is el­ visel. Felhaszná­ lása szűkebb körre terjed ki. illetve a Magyar Statisztikai Hivatal által adott termelési adatok nem tükrözik teljes mértékben a való helyzetet. tápanyagban gazdag vályog. Bár hagyományos termesztőtájai alakultak ki. mély rétegű.. Szembetűnőnek látszik ez az 1973. év termelési helyzetéről készített térképeken. Az árnyéktürő növények közé tartozik. Ezt természetesen a városi lakosság és a feldol­ gozó ipar érzi meg leginkább. Tápanyagigényes. Termőterülete az utóbbi években részben a nagyfokú minőségi romlás.Petrezselyem A petrezselyem hidegtűrő növény: —8. Optimális talaja az üde. Gazdasági jelentősége Ugyanúgy. így az általunk. 78 . az egész ország területén termesztik és minden házikertben megtalálható.jó tápanyagtartalom és jó vízellátás. részben pedig a termelés nagy kézimunka-igénye miatt sok­ kal inkább ingadozik. A többi zöldségnövényhez viszonyítva aránylag kis termőterülete következtében az egyes évjáratok gyenge termésátlagai a területi ingadozásokkal együttesen eléggé bizonytalanná teszik petrezse­ lyemellátásunkat. a petrezselyem is a magyar konyha tradicionálisan használt zöldségnövényei közé tartozik. Tavasszal az egyik legkorábban vethető növény. Termőterülete is kisebb (kb. mint a sárgarépa. A talajjal szemben a fő követelmény: mélymüvelhetőség. mint a sárgarépáé. és 1974. mint a sárgarépáé. mert csak üzemi termelések és az állami szervek által felvásárolt adatok állnak rendelkezésünkre. fele a sárgarépáénak). de jó a tápanyagszerzési képessége. Már március elejétől vethetjük.

Petrezselyemtermesztő körzetek. meleg­ ágyakban vagy üvegházakban nyirkos homokba. állva egymás mellé elrakott petrezselyemgyökerekről állandóan szedhetők a levelek. amelyeket azután csomókba kötve árusítanak. járási bontásban. Petrezselyemből a 79 . Helyenként kis területeken a levele miatt termesztik. 1973-ban Üzemi méretű hajtatása nincs. A tél folyamán a világosabb pincékben.

4 mg 48.2 g 0.2 g 0.0 mg Jellegzetes illatát a gyökerében. A petrezselyem táplálkozási értékei (100 grammra vonatkoztatva) Gyökérben: Kalória Fehérje Zsír Szénhidrát Víz Hamu B-vitamin Kalcium Vas Foszfor Levélben: C-vitamin Víz N-tart. Nyers gyökérből vi­ szont gyakran importra szorulunk. Gyö­ kerét egész évben használjuk.62 kg.1 g 7. Egy főre eső fogyasztása 3.66 g 0.05 g 3. inkább fűszernövényként. valamint vegyes szárított zöldség­ nek.1 g 90.5 mg 30. alkatrész Zsír Cukor N-mentes anyagok Rost Hamu 140—150 mg 85. de kevésbé a tápértéke miatt. főleg levesízesítőnek.45 g 1.75 g 6.feldolgozott és szárított áruból exportálunk.0 mg 2. Táplálkozási jelentősége. A konzervipar a megtermelt mennyiségnek több mint felét dol­ gozza fel különböző salátákhoz.4 g 1.68 g 35 1. de főleg a levelében levő illó olajok adják.69 g 1. 80 .72 g 0.

Első évben fejleszti ki tőleveleit és húsos karó­ gyökerét. A Földközi­ tenger környékén. kavicsos. s a második évben fejleszti ki vi­ rágszárát. Fel­ színe sárgásfehér vagy világosbarna és sárga. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. és vannak fajták. mint a sárgarépánál. a levélpetrezselymet pedig metélőpetrezselyemnek neve­ zik. vagyis a teljes forma kifejlődéséig. A leveléért és a húsos gyökeréért termelt petrezselyem gyökere karógyökér. amióta a sárgarépát. az utóbbiak csak a levelük kedvéért termelt. amely kedvezőtlen körülmények között elágazhat. metélőpetrezselymek. húsos. s csak leve­ lüket fogyasztják. amelyek főleg Nyugat-Európában és a világ többi részén terjedtek el. köves területeken teremnek. olykor pedig a szintén főgyökérből. kör­ nyezettel szembeni igényeik megegyeznek. amelyek főleg Kelet. ún.Származása és elterjedése Nagyon közeli rokona a zellernek és a pasztináknak. de sok oldalgyökérből álló gyökérképletét. de lehet vörösesbarna is. Ezért csak a fajták leírá­ sánál térünk ki a különbségekre. az utóbbiak a levélpetrezselymek. Hazánkban körülbelül azóta fogyasztják és használják. Vannak fajták. Az előbbiek a gyökérpetrezselymek. Belső része fehér.és KözépEurópában. illetve ízesítésre vagy tálak díszítésére használják. mert a kis karó­ gyökér fejlődésétől kezdve a húsos gyökér kialakulásáig. 81 . Spanyolországtól Görögországig vadon fordul elő. amelyeknek gyökere használhatatlan. amelyeket gyökerükért és levelükért termesztenek. de megtalálták Algériában is. színben és struktúrában azonos. Ha küllemben el is tér a két petrezselyemfajta egymástól. Nálunk közhasználatban a gyökérpetrezselymet csak petrezse­ lyemnek. s állítólag neve is innen származik. Vad alakjai főleg a források kör­ nyékén. Vegetatív állapotból a generatív állapotba normális körülmények között a második évben megy át. A petrezselyemgyökérnél nincsenek színeződési és érési stádiumok. Növénytani jellemzése Kétéves növény.

amely 2 magból áll. a fény gyengíté­ sével. szögle­ tes. A sziromlevelek zöldes­ fehérek. háromszorosan szabdaltak és fogazottak. A gyö­ kérben a szilárdító elemek majdnem teljesen hiányoznak. hogy a megvastagodásnak elsősorban tartaléktápanyag-raktározás a célja. a kifejlődött levelek rendszeres eltávolításával. levélkéi lándzsa alakúak.Tőlevelei és a virágszáron levő alsó levelek felszínükön ragyogó zöldek. A tőlevelek levél­ nyelei megnyúltak. mint a második évben. ép szélűek és ülők. Egyenes.) mint a sárgarépáéhoz. Ugyanis az első évben teljesen más leveleket fejleszt. A virágszár felső levelei hármasak. A petrezselyem egy kimondottan heterophyl növény. Termése. belül üreges és 100—150 cm magas. Idegen­ beporzó. A gyökér keresztmetszetén belülről kifelé megkülönböztethető a vastag farész. kívülről pedig a bőrszövet. míg a virágszár alsó levelei rövidnyele­ sek. amikor a virágszárat és a virágokat hozza. A petrezselymet bőséges trágyázással. de annál 82 . beporzását a rovarok június—július hónapban vég­ zik. csupasz. Petrezselyem-levéltípus (Fotó: HanzsérosP. Ezt a tényt a kutatók a külső tényezők hatásával magyarázzák. Virágai. elágazó. Virágszára. Szövettani felépítése. Ennek oka az. húsosak. azaz az asszi­ milációs felület csökkentésével hosszadalmasan vissza lehet tartani fiatalkori stádiumban. a kambium és a vékony háncsrész. Ikerkaszat. Virágzásbiológiája is ha­ sonló a zelleréhez. A virágokra az ötös szám jel­ lemző. illetve ernyői a zelleréhez hasonlóak. csak másodsorban a szilárdítás. A mag alakja in­ kább a zelleréhez hasonló. A húsosán megvastagodott petrezselyem­ gyökérben tartalék tápanyagok raktározódnak. sok vízzel.

A benne levő illó olajoktól jellegzetes petrezselyemszaga van. A Markov—Haevféle beosztásban 16 ±7 hőcsoportba. l mm széles. 6* 83 . amikor a már megerősödő petrezselyemnövények áttelelnek. Csírázási hőmini­ muma 2—3 °C. zöl­ desszürke. Gyakran alkalmazott mód­ szer az ún.-né) nagyobb. mint a petrezselyem. hőoptimuma 20 °C körül van.-10 °C-ot is elvisel. A hidegtűrő növények közé tartozik. helybenhagyásos magtermelés. Hajtatáshoz 8—12 °C is elegendő.Petrezselyemmag (Fotó: Kováts Z.. vagy fel sem szedve helyben hagyjuk a következő évi magfogásra. A sárgarépa a meleg időszakot jobban elviseli. Csírázási ideje a hő­ mérséklettől függően megfelelő nedvesség mellett 20—30 nap. vagy a késő ősszel elvetett mag kora tavasszal kicsírázik. mint a sárgarépa.8 g. Színe éretten szürkés. vagyis ugyanabba a csoportba tartozik. Biológiai igénye Hőigénye. amikor a dugványokat ősszel felszedjük és átszelektálva visszaültetjük.. Hidegtűrése teszi lehetővé az ősz elején történő vetését.2—1. 2—3 mm hosszú. Csíraképességét 2—3 évig őrzi meg. Teljes kifejlett állapotban -8. A petrezselyem hőigénye azonban ki­ sebb. Ezermagsúlya: 1.

Mivel a gyengébb fényben is fejlődik. Krause. míg a sárgarépában gyakran előfordul. a csírázásnak indult mag könynyen befullad. Vízigénye. Erre utal az eredeti nevük is. Az árnyékot tűrő növények közé tartozik. Gyengébb fényben is jól fejlődik. Félhosszú és Korai cukor nevet kapták. a talaj bekérgesedik. és a hőmérséklet hatására képeztek virágszerveket. A petrezselyem csírázásához viszonylag sok víz kell. érzékenyek. illetve metélőpetrezselymek többsége is német nemesítés­ ből származik. Érzékenysé­ gük a hosszú nappallal szemben sokkal inkább elhatárolódott. ha a növényállomány jól kelt. neve=Berliner Lange=Berlini hosszú. lehetséges a téli hónapokban hajtatni. a Hamburger. Vízfelvételük jó. mint általá­ ban minden olajtartalmú aprómagnak. A petrezselyem között szinte nem is található az első évben felmagzó növény. Fodros vagy Mohafodrozatú stb. de illóolaj-tartalma nő. A hosszú fajták gyökérzete 60—90 cm mélyre is el­ hatol a talajba. A ké­ sőbbiek folyamán. Ezért ajánlatos tavasszal a lehető leg­ korábban elvetni. Berliner Halblange = Berlini félhosszú.Fényigénye. ezért érzékenyebbek a szárazságra is. Nemesítésének helyzete A forgalomban levő gyökérpetrezselyem-fajtáink mind német szár­ mazásúak.. finomak. Ha a talaj felső rétege kiszárad. A fiatal növények nagyon nehezen viselik el a száraz­ ságot. A sárgarépához ha­ sonlóan a mai petrezselyemfajták is a mérsékelt klíma alatt fejlődtek ki. amikor a talajban meglevő nedvesség még ele­ gendő. A sárgarépáéhoz hasonló. és jól beállt. Ezért a nedvességet jól tartó és cserepesedésre nem hajlamos talajba vessük. Edelstein stb. s ezt a talaj a hosszú csírázási idő alatt tartani is tudja. A levél-. amelyik­ nek syn. a Bardowicker. A rövidebb gyökerű fajták seké­ lyebben gyökereznek. amelyek a honosítás következtében a Hosszú. vagyis Hamburgi. faj­ 84 . Mooskrause. mint pl. Szá­ razságban a petrezselyem növekedése visszamarad. Kurze Dicke=Kurta cukor. több­ nyire elegendő a természetes csapadék is. úm. mint a sárgarépáé.

a vastagabb típusok elvesztik fajtajellegü­ ket. pl. tehát nincs időben kiritkítva. ha a környezeti tényezők nem felel­ nek meg. használatuknak és el­ terjedtségüknek megfelelően. vagy nem megfelelő tőtávolságra vetettük: a gyökerek megnyúltak vékonyak lesznek. el­ tekintve attól. a gyökerek eldur­ vulnak. ha tartósan száraz a talaj vagy tartósan túl ned­ ves. pl. ha a növényállomány túl sűrű. Ugyanakkor a túl ritka állományban. a forma stabilizálódjék. Lehetőségünk van tehát a továbbszaporításra megfelelő rostosságú és tömörségű. A harmadában vagy felében elvágott gyökerek ki­ ültetve hajtanak és magszárat hoznak. A gyökérpetrezselymeknél a felsorolt 3 fajta egyúttal a 3 fő tí­ pust is képviseli. A gyökérpetrezselymek nemesítésével és fajtafenntartásával több európai országban foglalkoznak. a fej zöldes színeződésére való hajlama az utódokban felerősödve léphet és lép is fel. vagy pedig kedvezőtlen klíma alatt termesztjük. hogy bizonyos tulajdonságok. A fajtafenntartás legcélszerűbb. hogy idegenbeporzó. tehát az anyag mindenkor populáció lévén. A nemesítésnél és fajtafenntartásnál szem előtt kell tartani a gyö­ kérpetrezselyem következő tulajdonságait: — hajlamos az eldurvulásra. Következe­ tes és szigorú szelekciós munkával több év szükséges ahhoz. elágaznak. bizonyos hasadást ad. pl. A beltartalmi vizsgálatokat hasonlóképpen végezhetjük el. nem filces vagy szivacsos egyedek kiválasztására. — a rossz tulajdonságokra. Közöttük több átmeneti forma található. — érzékenyen reagál a termesztéstechnikai tényezőkre. legcélravezetőbb módszere az izo­ látorok alatti családtenyésztés. Ennek elsősorban a vasta­ gabb gyökerűeknél — mint a Félhosszú vagy Korai cukor — van jelentősége. mint a sárgarépánál. pl.ták. deformálódnak. míg levélpetrezselyem neme­ sítésével Nyugat-Európában és Amerikában. varasodásra. amikor is a betelepített méhekkel . — nagyon lassan örökithetők bizonyos tulajdonságok. rozsdásodásra. amely lehetőséget ad a talaj nagyobb mértékű kiszáradására.

Az új fajta. gazdag ásványianyag-tartalmát a zel­ lertől örökölte. amely lefelé keskenyedő. A szelekció hiánya nagyon érezteti hatását nemcsak a kevert állo­ mányban. Az egyik mint petrezselyemutód szerepelhet: levelei közbeeső formát képviselnek. A gyökértípusokon. hanem a fajták leromlásában is. Több éves termesztési tapasztalat és kísérletek alapján megállapít­ ható. illetve fajtákon belüli ingadozás elég nagy­ mértékű lehet nemcsak a szelekció elhanyagolása vagy elmaradása miatt.vagy legyekkel poroztatjuk össze az előzőleg kiválogatott és kiül­ tetett maghozó töveket. azonban gazdagabb C-vitaminban. miután el­ nevezésüket formájuk után kapták. Hibrid fajta előállítására is van lehetőség. amelyeket a típus­ nak és a minőségnek megfelelően és következetesen szelektálva a 86 . mind új fajták előállítása során a tömör. amely elágazásra nem hajlamos és a lisztharmattal szemben rezisztens. nemcsak a különböző fajtákkal. zeller×gyökérpetrezselyem keresztezéséből. a gyökérszőrök berakódásában. henger alakú. A petrezselyemfajták értékelése A fajták nevei lényegében a gyökértípusokat is jellemzik. Madzsarova állított elő hibridet. fehér húsú. Nemesítési célkitűzés mind a fajtafenntartás és fajtajavítás. kloroflllban és illó olajokban. Madzsarova fajtahibridjének nemcsak gazdasági. amelyet követ többek között az elágazásra való hajlam. hanem a kedvezőtlen termesztési körülmények miatt is. de a levelek aromája és íze petrezselyemszerű. nemesítési szempontból is jelentősége van. jó szárítmányt adó gyökér. hanem elméleti. annál eltérőbbek hosszúságban és vastagságban. amelyet Festival 68-nak nevezett el. Azok a fajták. A gyökér formája sima felszínű. Nem elhanyagolható különbségeket mutatnak a felszín parásodásában. Lombszínben és általában lombozatukban nemigen különböznek egymástól. hogy kedvező környezeti feltételek és következetes szelekció mellett is mindig mutatkozik több-kevesebb visszaütés egyik-másik gyökértípusra. hanem különböző fajokkal is.

korai szabadföldi termesztésre és a korábbi piacellátásra ajánlható. A tárolást viszont nehezebben bírja.) 87 . Korábban szedhető. még ked­ vezőtlen talajviszonyok mellett is jobb eredményt adnak. A fajták használati értékében is lényeges különbség van. mint a másik két fajtáé. egy hónappal — rövidebb. Tenyészideje va­ lamivel — kb. mint a másik két fajta. A Korai cukor fajta inkább a házikertekbe.fajtafenntartás szabályainak betartásával szaporítottak. A Hosszú fajta jelenleg még hazai ellátásunknak mintegy a felét adja. de vékony teste és gyakran 50 cm-t is elérő hosszúsága miatt gépi szedésre alkalmatlan. s egyre inkább kiszorítja a Hosszú fajtát a termelésből. Termesztett fajtái Korai cukor Korai cukor fajta (Fotó: Hanzséros P. A Félhosszú fajta terjedt el általában és egyre inkább foglalkoznak vele. rövid alakja miatt könnyebben kihúzható a földből.

a fej kissé kiemelkedő. Nagyüzemi termesztésre nem ajánlatos. Középkötött. fokozatosan elkeskenyedő. gé­ pesíthető a szedése. Színe fehér. Tenyészideje 180—200 nap. hirtelen elkeskenyedő gyökér alakú. Széles vállú. Termesztésben a legelterjedtebb. Válla enyhén csapott. megegyező a többi típus levélzetével. Válla enyhén csapott. Tápanyag. Levélzete közepesen erős. hosszúsága 12—15 cm. könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthető. Termőképessége a gyökérpetrezselymek között a leggyen­ gébb. Üzemi szedésre alkalmas. hossza 20—24 cm. hegyben végződő gyökér alakú. Felhasználhatóságát tekintve elsősorban piaci értékesítésre al­ kalmas.és talajigénye nagy. Levélzete közepesen erős. megegyező a többi típus levélzetével. könnyű és középkötött talajokon termeszthető. Vállszélessége 5—6 cm. téli tárolásra. ipari feldolgozásra al­ kalmas. Tenyészideje 140—150 nap. Vállszélessége 3—4 cm. Félhosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. Felülete többé-kevésbé gyű­ rűzött. Folyamatos fogyasztásra. Vállas.Rövid típusú. Félhosszú Félhosszú típusú. a fej a vállal egy szintben van. Külső színe fehér.) 88 .

89 . A levél a gyökérpetrezselyeméhez nagyon hasonló.) A metélőpetrezselyem Fajtaválasztéka jóval nagyobb. Elágazódó. Folyamatos fogyasztásra. hossza 30 cm felett van. Hasz­ nálati és termelési érték szempontjából azonban ezek a fajták csaknem azonosak. ízanyagokban gazdagabb. téli tárolásra. Gépi sze­ désre alkalmatlan. megegyező a többi típus levélzetével. Kötött talajon is eredmé­ nyes a termesztése. középerős főgyökere van. A levél sima. erősen tagolt. Vállszélessége 2—3 cm. Tenyészideje 200—220 nap. fokozatosan el­ keskenyedő. enyhén csipkézett szélű. annál kicsit finomabb.Hosszú Hosszú típusú. ipari feldolgo­ zásra alkalmas. Termőképessége jó. Színe tompa sötétzöld. A levélnyél hosszú. Külső szí­ ne fehér. Hosszú fajta (Fotó: Hanzséros P. Hamburgi Szétterülő. hegyben végző­ dő. közepesen sűrű levélállású. sok mellékgyökérrel. halványzöld. A gyökér válla kicsiny és egyenletes. laza. Levélzete közepesen erős. felülete sima. mint a gyökérpetrezselyemé.

Foszforigénye a legnagyobb. halványzöld. A levél erősen fodrozott.és nitrogénigénye közepes. különböző szerkezetű petrezselyemtermelésben aktív táj tala­ jainak többsége már 15—20 cm mélyen — néhány folt kivételé­ vel — annyira szegény volt tápanyagban. színe kissé matt. Egyrészt tehát hiányzik az a mélyművelés. kálium. Termelésünk 50%-a kötött talajon. Hazánkban mindenféle típusú talajon termelnek petrezselymet. Színe sárgásfehér. illetve megtartottak. tápanyagtartalma és vízellátása. mély rétegű. Természetesen a fajták minőségi leromlása s a nem kielégítő és nem következetes szelekció ezt az elágazásra való hajlamot fokozhatja. Mind hazai kísérleteink és megfigyeléseink. sárgászöld.Mohafodrozatú Sűrű levélállású. s a termesztési körzetek is különféle szerkezetű talajon alakultak ki. mind a külföldi kísérletek alátámasztják azt a véleményt. Termesztéstechnológiája Talajigénye A gyökérpetrezselyem optimális talaja az üde. gyenge. Levélnyele közepes hosszú­ ságú. 30—35%-a homoktalajokon és 15—20%-a öntéstalajokon és tőzegtalajokon van. Az általunk megvizsgált. igen sok mellékgyökérrel. Tápanyagigényes. de jó a tápanyag­ szerzési képessége. csipkézett szélű. Főgyökere vékony. nem rendszeres tápanyag-utánpótlásbán kere­ sendő. dús. táp­ anyagban gazdag vályog. hogy a gyökérelágazás okát elsősorban a nem megfelelő mélységig történő művelésben és a nem megfelelő mélységbe juttatott tápanyagellátásban kell keresni. másrészt oka az elnagyolt. hogy e mélyen gyökerező növény számára (táplálékának zömét 20 cm alatt veszi fel) semmi esetre sem alkalmas. közepesen tömött. Gyökere felhasználásra nem alkalmas. amelyet a Makó környéki egyes nagyüzemek a hagyományos gyökérzöldség-termelésből átvettek. 90 . A talajnál a fő követelmény mélyművelhetősége és mélyműve­ lése.

Ugyan­ csak jók a megfelelő tápanyag-ellátottságú kötöttebb mezőségi talajok is. a túl trágyázástól azonban óvakodjunk. Optimálisak azonban a gépesítésre is al­ kalmas. a másik felét pedig júniusban — rá másfél-két hónapra — adhatjuk a má­ 91 . Tervezett terméshozam 170 q/ha. K 100. Törekedjünk olyan talajművelési rendszer kialakítására. Tápanyagellátása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségeket ajánljuk. az első gépi kapáláskor. amely jó talajszerkezethez vezet. kg/ha N 80. valamint a ki­ zsarolt. Fontos a táp­ dús talaj.A túl kötött és a túl laza homoktalajok kivételével minden ta­ lajon lehet termeszteni. A szuperfoszfátot és kálisót az őszi mélyszántás előtt adjuk. mészben gazdag talajokon. A petrezselymet petrezselyem után tenni nem ajánlatos. amely idejében betakarításra kerül és utána az őszi mélyszántás elvégezhető. A talaj pH-jával szemben közömbös. Egyik növényfaj sem reagál erre olyan érzékenyen. Kitűnő petrezselyem terem a mészben gazdag öntéstala­ jokon és a szerves anyagban. könnyű talajtípusok. P 100. a humuszos vályogtól a vályogos homokig. A mélyszántás egyedül azonban nem elegendő. ezért olyan növény után tehetjük csak. 5—7 év után kerüljön csak ugyanarra a területre. öntözött körülmények között. Mivel a petrezselyem egyike a legkorábban vethető fajoknak. Műtrágya-hatóanyag. tápanyagban szegény talajoktól is. A nitrogén egyik felét kelés után. Vetési sorrendje Előző évben istállótrágyázott növény után vessük. mint a petrezselyemgyökér.

A tavaszi elő­ készítő munkák az őszi szántás elmunkálásából és a vetőágy elő­ készítéséből állnak. Ha öntözünk. 10—20 %-os vetőmagrátartással — 1. A háromfajta petrezselyem közül bármelyiket választjuk is. Március elejétől legkésőbb április elejéig. sekély vetést. Talaj-előkészítése. rögmentes legyen.4 g). mind a kötöttebb talajokon.2 millió növényegyed. A Félhosszú és a Hosszú fajta 3—4.sodik vegyszeres gyomirtás előtt. az öntözővízzel együtt juttassuk ki. precíziós vetőgép áll rendelkezésünkre. Vetőmagmennyiség. mert ezeket a műveleteket a gép a vetéssel egyidejűleg elvégzi. Ez soros vetéssel folyóméterenként 18—20 és négyzetméterenként 70—85 növény. hogy a magvak kikeljenek.9—1. vetése Az őszi mélyszántás 30 cm-nél mélyebb legyen. Ha modern.8 illetve 1. talajtól függően. illetve 2—3 cm-es vállszélessége megengedi a sűrűbb vetést. Az állománysűrűség 24—32 cm-es sortávolságnál és a folyóméterenkénti átlagos 30 növényszámmal négyzetméterenként 90—120. A vetési mélység 2—3 cm mind a könnyű. a vetési mélység érdekében. hektárra átszámítva 0.5—1. mindenképpen a lehető legkorábban vessük el. a vetés utáni magtakarás és hengerezés elmarad. Ellenkező esetben a magtakarást és hengerezést vetés után nem hagyhatjuk el. Vető­ magszükséglet 75 %-os csíraképességű magból. 24 cm-es sortávolságban 850 ezer növényegyedet számol­ hatunk ha-onként. Lényeges. amely lehetővé teszi az egyenletes. vagyis addig. amíg a talajban elég nedvesség van ahhoz. 92 . A könnyű talajok esetében vagy szárazabb tavaszokon fontos a vetés előtti hengerezés. Az utóbbi a gépi sorkapáláshoz és szedéshez igazodik. amelynek vállszélessége 5—6 cm. A vetés sortávolsága 24—32 cm. Az állománysűrűség fajtánként változik.5 kg/ha (a mag ezermagsúlya 1. Nem öntözött termelésnél a fenti műtrágyaadagok egyharmaddal csökkentett mennyisége ajánlható. hogy a felszín kertszerűen sima. Korai cukorból.8—2. A kelés 20—24 napot vesz igénybe.

Az 5—6 cm-es nagyságú petrezselyem-növényállományunkat még kisebb vegyszermennyiség is erősen visszaveti a fejlődésben. Ezért várjuk meg egyrészt a növények 10—15 cm-es fejlettségét. amely természetesen fejlődésbeli rendellenességeket idéz elő és hatással van a terméseredményre is.4—5.5—2. sem a már belevetett magvakat. Prometrin gyomirtó szerek: A—1 114 és Merkazin. Az előírtaknál nagyobb adag 10—15 cm-es növényállományban is komoly perzselést okozhat.0 milliót is elérheti hektáronként. sem az esetleg már csírázásnak indult. de még a zellernél is nagyobb érzékenységet mutat e szerekkel szemben. de még a földből ki nem bújt növénykéket.és linurontartalmú szerekkel szemben érzékenyebb. 93 . Adag: 2.A tőszám emelésére és ezzel a hozamemelésre a pásztás vagy szalagos művelésre való áttéréssel nyílik lehetőség. hiszen a felszíni hatás nem érinti sem a talajba kerülő. Adag: 3. A petrezselyem gyomflórája teljesen azonos a sárgarépáéval. Mind a kontakt gyomirtó szerek alkalmazásánál elmondottak.1 kg/ha 5—6001 vízben oldva. illetve a sávok között. A kontakt gyomirtó szerek használata természetesen azonos mennyiséggel és módszerrel megy végbe. Ez esetben a tőszám az 1. A vetés esetleg ki is pusz­ tulhat. Vegyszeres gyomirtása Lényegében megegyezik a sárgarépáéval. A sávos vagy pásztás művelésnél 35—40 cm az optimális távolság a pászták. másrészt az első alkalommal a kisebb dózist használjuk. Ezt az érzékenységet a szeradagok csökken­ tésével és a kipermetezés időpontjának helyes megválasztásával ellensúlyozhatjuk. A postemergensen (kelés után) alkalmazott prometrin. Tapasztalataink szerint azonban a petrezselyem a sárgarépánál. mind a prometrin.2—3.és linuronherbicideknél és ezek kombinációinál leírtak vonatkoznak-a pet­ rezselyemre is. A petrezselyem vegyszeres gyomirtásának előírásai: Kontakt gyomirtó szerek: Gramoxone vagy Gomex.4 kg/ha 5—6001 vízben oldva.

mint hogy kárt tegyünk nö­ vényállományunkban. de a Félhosszú és a Hosszú fajtánál is.0 kg/ha 5—600 1 vízben. Amint a sorok látszanak. oldva post­ emergensen. Növényápolása A precíziós vetőgépekkel vetett (egyenletes vetési mélység és jól tömörített magágy) petrezselyem magja is elfekszik 14—18 napig a talajban. A második. átlósan boronáljuk meg a vetést. esetleg harmadik sorközkapálást a fejtrágyázásnak vagy az öntözésnek megfelelően iktassuk be úgy. mint a sárga­ répánál. Ez esetben 2—3 hét múlva megismételhetjük a perme­ tezést.2 kg/ha 5—6001 vízben oldva.2—3. Adag: 3. Ha a magvak keléséig a talajunk becserepesedik.0 kg/ha.Linuron gyomirtók: Afalon.0 kg/ha 5—600 1 vízben.3—4. preemergensen. amíg lombjuk be nem árnyékolja a talajt.7—1. Előfordulhat.4 kg/ha 5—600 1 vízben oldva preemergensen. főleg a rövid típusú Korai cukor fajtánál. Szedőgépekkel való kiemelésre. illetve a szedés teljes gépesítésére csak a Korai cukor és a Félhosszú 94 .5—2.2 kg/ha 5—600 1 vízben post­ emergensen. végezzük el az első gépi kapálást. Szerkombináció állománypermetezésre: Merkazin 1. egyenlőtlen állományt kapunk. Afalon 0.7—2.7—2. 1. Betakarítása Szedését többnyire kézi ásóval végzik. Az időjárástól függően a június—július hó folyamán adott 20—20 mm-nyi öntözés sokat segít a fejlődésben. Kérgesedésre erősen hajlamos talajban rosszul kelő. Aresin. 2. egyharmaddal megemelt adagokkal. hogy valamilyen oknál fogva nem sikerül a gyom­ irtásunk. Gondosan válasszuk meg ezért a területünket. Adag: 1. Ismételjük meg inkább többször kis adaggal a vegyszerezést. vagy kormánylemez nélküli ekével emelik ki a gyökereket. Khlórbromuron: Malorán.

Kérdéses azonban. Mivel a petrezselyem gyökere és levele minden stádiumban egyaránt felhasználható. Mind kézzel. ez ideig az érési vizsgálatok nem jelentettek problémát. Biztos jele azonban nincs. vagy teljes érettségét mikor érte el. lomb­ ját az ételek ízesítésére is felhasználják. kötegelik és az egész műveletet kézzel vagy —mint a kiemelést — ekével s a többi műveletet kézzel végzik. Évente háromszori szedést is végezhe­ tünk korai vetésű. a vegetációs idő vége felé azonban ezek a megújulási folyamatok mind lassabbak lesznek. hogy a gyökér a vegetációs idejét mikor fejezte be. szeptember elejére az idősebb levelek sárgásak lesznek. túlérett vagy éretlen gyökérnek. Ezt a lombszíneződést fel lehet fogni a gyökérérés jelének is. jól fejlett állományból. Mindenesetre jelenleg elfogadjuk azt az álláspontot. hogy konzervipari feldolgozásra. mind kaszával vágva -nagyon fontos. hogy egészséges és gyomtalan legyen az állomány. 95 . Teljes gépesítését az NDK-gyártmányú EM—11 szedőgéppel vagy közbülső megoldásként az átalakított burgonyaszedő géppel lehet megoldani a megfelelő hosszúságú fajtákkal. Érése A vegetációs idő végéig.fajta jöhet számításba. Erre vonatkozó vizsgálataink hiányosak. a tél kezdetéig a petrezselyemfajták egy­ formán mindig újabb és újabb leveleket fejlesztenek. illetve szárításra milyen jelentő­ sége van az érett. Ellentétben a sárgarépával. A konzervipar elég nagy mennyiséget szárít belőle. mert a szedőgépek 20—22 cm mélység alatt már nem tudnak dolgozni. a teljes nagyságukat elérteket vagy az általunk kívánt nagyságú petrezselyemgyökereket fel­ szedjük a feldolgozó ipar vagy más felvevőpiac kívánalmai szerint. hogy a vegetációs időszak befejeztével a fagyok beállta előtt. Főleg a korai szedésnél a lombját külön is vagy a gyökérrel együtt csomózzák. s augusztus végére.

Úgyszintén a relatívpáratartalom-igénye is hasonló a sárgarépához. gyorsan fonnyad. illetve kórokozókkal szemben.Tárolása A sárgarépánál elmondottak vonatkoznak a petrezselyem tárolá­ sára is. A három felsorolt fajta közül legjobban tárolható a Fél­ hosszú fajta. mint a másik kettő. a nitrogénműtrágyát azonban a dug­ ványoknál ajánlatos csökkenteni. 96 . valamint talaj-előkészítési munkái teljes mértékben megegyeznek a termesztés­ technológiában leírtakkal. Az optimális tárolási hőmérséklet szintén az 1 °C körül van. mert a dugványnak termelt petrezselyem később vethető: — a Hosszú és Félhosszú fajták vetési ideje március elejétől április végéig. kevésbé tartja a nedvességet. Függ a sortávolságtól és a sortávolság függ attól. P2Os 100 kg/ha. míg a Korai cukor érzékenyebb a betegségekkel. — a Korai cukor fajta vetési ideje április közepétől április végéig választható meg. vagyis 95 % feletti. Másként alakul a vetésidő és a vetőmag mennyisége is. A hatóanyagok a következők: N 30—40 kg/ha. Tápanyagigénye is hasonló. KaO 100 kg/ha. A Hosszú fajta ha nem eléggé vastag. hogy helyben maradnak-e maghozásra a dugványok vagy ősszel kiszedjük őket és szelektálásuk után ültetjük ki ismét. Magtermesztése A dugványtermesztő év A talajigénye. A helyben maradt dugványok tenyészterülete alkalmazkodik a maghozók tenyészterület-igényéhez. A vetőmag mennyisége. a vetésforgóban való elhelyezése.

az átlagos folyóméterenkénti 30-as csíraszámmal —. az öntözés és a vegyszeres gyomirtás megegyezik a már leírtakkal. vagyis társnövényként mákot. természetesen abban az esetben. ha a felszedett dügványt tároljuk.2 millió. Az esetben pedig. sérült. amelynek vegyszertűrése hasonló a petrezselyeméhez. rozsdás gyöke­ reket távolítjuk el. borsót. nem szükséges után­ tisztítani. hogy a vegyszeres gyomirtást megnehezíti. Ez esetben a Hosszú és Félhosszú faj­ táknál az átlagos hektáronkénti tőszám 0. amelyeken fejlettségüknél fogva a fajtajelleg nem bírálható. Ha a dugványokat felszedjük.• A dugványok termelési módja változó lehet: sűrűsorosan vetjük — 28—32 cm-es sortávolságra. valamint azokat.5—5 ha-ra nevelhetünk kiültetésre al­ kalmas dugványt.9—1. Köztesnek is vethetjük a petrezselymet. 97 . a Korai cukor fajtánál pedig 0. a szedési módok és a szedési idő azonos az áru cpljára termesztett petrezselyemével. Legtöbb esetben azonban nem ritkítunk. mint a petrezselyemnél. Ez esetben ter­ mészetesen a vetőmag mennyisége a fentinek csak a fele lesz.9 millió. Iyen esetben tehát olyan növényt válasszunk társnak. A petrezselyem köztesének. A kettős termesztés hátránya. ha szelektálás után még az ősz folyamán ismét kiültetjük. A vetőmagszükséglet (75 %-os csíraképességű vetőmagból) 1. vethetünk. Szedés. • 1 ha magvetésből 4. A talajlazítás. Ha a dugványt tároljuk. borsót. A petrezselyemdugványok gépi szedésére az EM—11-es kombájn szintén alkalmas és az utántisztítást ugyanúgy végezzük el. mustárt stb.8—0. vagy a petrezselyem közé vetünk valamilyen más növényt köztesnek. amint azt a sárgarépánál ismertettük. vagyis a lombmaradványokat eltávolítani. A dugványok tárolás vagy kiültetés előtti sze­ lekciójánál a fajtától eltérő alakú. A folyóméterenkénti tőszám csökkentése. elágazó.8—2.5 kg/ha soros vetéssel. tárolása teljes mértékben megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. vagyis a maghozóknál a kívánt 25—30 cm-es tőtávolságra való ritkítás már szintén az őszi munkákhoz tartozik. Pl. amelynél a Merkazin ugyanolyan jó hatásfokkal alkalmazható.5—1.8 illetve 1. Növényápolás. és az ősz folyamán minden második sort felszedünk értékesítésre.

hogy tavasszal. Hosszú: javasolt sor. K20 80—100 kg/ha. amilyen korán csak lehet.Többnyire azonban a felszedett dugványokat szelekció után még az ősz folyamán kiültetjük. Félhosszú: javasolt sor. vagy fel sem szedjük. A szelekciót elhagyni azonban csak megbízható szaporítóanyagnál szabad. • A helyben hagyott dugványok őszi munkái szintén az alap­ műtrágyák kiszórásával és a sorközökbe való bemunkálásával kez­ dődnek. magtermő ké­ pessége is közepes. elágazása közepes. elágazása kissé erősebb és mag­ hozama is nagyobb.5 m magasságra nő.mag­ szára 1—1. mint a Félhosszú fajtáé.és tőtávolság 60—70x30—35 cm. P2Os 100—120 kg/ha. palántázógépekkel (ugyanúgy. mint a Korai cukoré. sima felszínű talajba a műanyag tárcsák leszere­ lése után.és tőtávolsága 60—70 X 25—30 cm. borsó. A maghozó tápanyagigénye hatóanyagban: N 40— 50 kg/ha. mint a sárgarépánál). pl. amely után a talajt időben és jól elmunkálhatjuk.és tőtávolsága 60—70x25—30 cm. • A tavasszal ültetett dugványok alá az alapműtrágyák kiszórása után mélyszántást végezzünk. repce. A maghozamra termesztett fajták kiültetése: Korai cukor: javasolt sor. őszi takarmánykeverék stb. elmunkálhassuk a talajt és a dugványokat a prizmákból kiül­ tethessük. és a következő évi maghozásra a talajban hagyjuk. A dugványok őszi vagy tavaszi kiültetését végezhetjük a megfe­ lelően előkészített. A magtermő év • Az ősz folyamán kiültetésre kerülő dugványoknak olyan korán lekerülő előveteményt válasszunk.5 m-re nő. a mag szára 1—1. 98 . mag­ szára és elágazása. Ez esetben a szelekció elmarad.

Levelei a fonákukon is fényesek. mert annál jóval nagyobbak. mint amelyeket a dugványtermesztésnél leírtunk. hogy állományban is meg kell ismételni a gyomirtást. 100—200 cm magasra is megnő. Vegyszerezhetünk a dugványok kihajtása előtt vagy kihajtása után is. Ez a faj nem mérgező. míg a nitrogénműtrágyát tavasszal. Vegyszeres gyomirtás. Növényápolása. Izoláció. és a magszárak kifejlődéséig nem gazosodott el a talaj. A petrezselyem kereszteződhet a zellerrel is és a környéken előforduló vadpetrezselymekkel. mert mire a nagy nyári melegek beköszöntenek. A maghozó öntözésre száraz tavasszal kerülhet sor. mind az akkor kiül­ tetett dugványok sorközeit s ha szükséges. az első sorközlazításkor dolgozzuk be. Ha petrezselyemállományunkban az első évben vi­ rágzó tövet találunk.és káliműtrágyákat ősszel. a gyomosodás mértékétől függően. Ha az első gyomirtá­ sunk sikeres volt. hogy az ültetéskor keletkező taposásokat fellazítsuk. egyéves. Tavasszal mind az áttelelt. Magjai könnyen elkülöníthetők a termesz­ tett petrezselyem magjától. mert az elbokrosodó. A vegyszerek kijuttatását és adagolását nagy gonddal 7* 99 . a ta­ vaszi ültetésű kultúrát pedig azért. az az Aethusa cynapium lehet. Több fajta termesztése esetén az 1000 m-es izolációs távolságot tartsuk be. A vegyszeres gyomirtást a talajlazítások után végezzük el. a sorokat is kapáljuk be. • Itt tartjuk érdemesnek megemlíteni azt a két vadpetrezselyemfajtát. a későbbiek folyamán szükségtelen a vegyszerezést megismé­ telni. Ugyanazokat a vegyszereket lehet hasz­ nálni a maghozóknál is. erősen mérgező. kétéves. amely nálunk is megtalálható és amelyek virágzó petrezse­ lyemnövényeinket befertőzhetik: Aethusa cynapium L. kb. így az izolációs tá­ volság ezekre a növényekre is vonatkozik. felnövő magszárak elnyomják a gazt. akkorra (július—augusztus) már a magvak éréséhez éppen a nagy nyári melegre van szükség. 100 cm magasra is megnő. Levelei lándzsa alakúak és undorító egérszaguk van. Előfordul azonban. Az előző évi kultúrát a tél folyamán megülepedett talaj miatt. Conium maculatum L. két­ szer akkorák.A foszfor.

— Afalon. illetve elsőrendű. mert a rend­ szerint sűrűbb állományú. A fő. Érés — aratás. 5—600 1 vízben oldva.3 kg/ha. mint a sárgarépa. Az aratási idő helyes megválasztása mind a termés mennyisége. amikor az utolsó kö­ tésű ernyőkben a mag még zöld. a zölden aratott mag rosszul csírázik. mind a vetőmag minősége szempontjából döntő jelentőségű. A helyben termesztett mag érési dinamikája jobb. amelyeket a dugványtermesztés postemergens kezeléseinél felsoroltunk. de már kemény. szürkülni kezd. Az érett mag könnyen pereg. 5—600 1 vízben oldva. Kihajtás után és ál­ lományban pedig alkal­ mazhatók mindazon vegyszerek és -mennyi­ ségek. kevésbé elágazó maghozók egyöntetűb­ ben érnek. valamint a másod. Az érés vonta­ tott.5—4. Kihajtás előtt alkal­ mazható vegyszerek és mennyiségei: — A—1114. megkeményedik. Merka­ zin 3.kell végezni. a korábbi kötésű 100 .5—5. Éréskor az ernyőkben levő mag elveszti zöld színét.és harmadrendű ernyőkben levő magvak érése között 12—16 nap eltérés is van. A petrezselyem magja normális időjárási viszonyok között augusztus közepe táján érik. A maghozó petrezselymet akkor arassuk. mert a petrezselyem-maghozók is érzékenyebbek a szerhatásokra. Linuron 50— 3.2 kg/ha.

Ha túl sűrűn vetettük. 1000-1300 kg. vagyis lehetőleg az alsó magernyők alatt vágjon a gép.0—1. Az elcsépelt vetőmagot a durva szennyezettségtől azonnal meg kell tisztítani. • A maghozó petrezselymet egy menetben is be lehet takarítani. Korán. 850—1300 kg.5 kg. Egymenetes betakarítást azonban csak akkor végez­ hetünk. szabályozható hőfokon dolgozó szárítóval rendelkezünk. lehetőleg március­ ban vessük el 40—50 cm-es sortávolságra. A kisebb területű maghozó táblákat arathatjuk kézi erővel. A szárítás maximális hőfoka 40 °C. Az elcsépelt mag sok szár. így kevesebb szárrész kerül a dobba. vala­ mint aratása és cséplése megegyezik a gyökérpetrezselyemével. Műtrágyaigénye. ezért minél előbb tisztítsuk át. egyelni nem kell. Tisztítás. A nagyobb terü­ leteket pedig megfelelően felszerelt kaszálógéppel arathatjuk le. A kombájn vágószerkezetét úgy kell megemelni. augusztusban—szeptemberben sze­ lektáljuk. Az aratást követő utóérlelés során a zöld magvakból is megfelelő csíraképességű ma­ got kapunk. folyóméterenként fele csíraszámmal. A cséplésre vagy hagyományos cséplőgépet vagy kombájnt hasz­ nálunk. ápolási munkái a továbbiakban. hanem a sűrű beállású részeket kapáláskor ritkítsuk ki. ha vetőmag szárítására alkalmas. Hektáronkénti mag­ szükséglet 1. Előtisztítása és tárolása megegyezik a sárgarépánál elmondottakkal. mint a gyökérpetrezselymet. gyommagot tartalmaz. 101 . Hektáronkénti maghozam: Korai cukor fajtából Hosszú és Félhosszú fajtából metélőpetrezselyemből 850—1000 kg. sarlóval vagy kendervágóval. ha a növényállomány érési üteme és az időjárási körülmények azt lehetővé teszik. és utána a szárítóra vinni.és levélrészt.ernyőkben pedig a magvak már beszürkültek. Levélalakra és levélszínre az első év végén. mert a zöld és nagy víz­ tartalmú magvak a hagyományos utókezelés mellett befüllednek. ha­ gyományos módon. • A metélőpetrezselyem magtermesztése azonos a helybevetett gyökérpetrezselyem magtermesztésével. hogy legalább 30—35 cm-es tarló maradjon.

amelyre a kóro­ kozó konídiuma kerül. sötétbarna foltok jelentkeznek. [Kórokozó: Fusicladium depressum (Berk. et Br. A petrezselyem fuzikládiumos levélfoltossága. A vegetációs időben a kórokozó konídiumokkal terjed. Az ernyővirágzaton a fenti tünetek szintén megtalálhatók.) DC.] A betegség rendszeresen nem jelentkezik. A foltok felületét szürkésbarna konídiumtartó gyep takarja.A petrezselyem betegségei A petrezselyem pektobaktériumos lágyrothadása. szklerotiniás rotha­ dása. lisztharmata. kerek vagy ovális. A kórokozó elsősorban az elpusztult növénymaradványokon ma­ rad fenn. rizoktóniás betegségei [Kórokozók: Rhizoctonia crocorum (Pers. A petrezselyem szklerotiniás rothadása A petrezselyem botritiszes rothadása 102 . Rhizoctonia solani Kühn.) Sacc. megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és az ellenük való védekezés is hasonló. botritiszes rothadása. Fertőzési forrás még a vetőmag is lehet.].. A levélen és a száron 2—3 mm-es. esetenként azonban számottevő lombpusztulást okoz.

lombpermetezés (lásd: sárgarépa sztem­ filiumos feketerothadása). hogy a hangyák körülépítik a talajközeli fer­ tőzési gócokat.] A petrezselyem állati kártevői A petrezselyem kártevő együttese kis eltéréssel azonos a sárgarépáé­ val. A petrezselyem szeptóriás betegsége. Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae Koch.).) Schroet. Szívogatása következtében a megtámadott levelek az érzugokból kiindulva sár­ gulnak. A foltok közepe kifehéredik. Petrezselyem-levéltetű (Dysaphis apiifolia ssp. barna szegélyű foltok láthatók.és egyéb fonál­ féregfajok. piknídiumok figyelhetők meg. • A petrezselyem levelén előfordul még a rendszeresen nem jelent­ kező peronoszpóra [Plasmopora nivea (Ung. 103 . a medvelapu cincér. A levéltetű telepei főleg a tőrózsalevelek fonáki részén telepednek meg. A védekezés módja azonos a sárgarépán előforduló levéltetvek elleni védekezéssel. A levélen 2—3 mm-es kerek vagy ovális.). Az atkák a károsított levelek fonákán finom szövedéket készítenek s ennek védelme alatt szívogatnak. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. a sávosnyakú cincér.Védekezés: magcsávázás. a köménymoly. A petrezselymen is előfordulhatnak a sárgarépa állati kártevői­ nél már tárgyalt alábbi kártevők: gyökérgubacs. súlyosabb esetben le is hullanak. majd bronzosodó. Segíti a felismerést a szövedékbe tapadó levedlett lárvabőrök tömege is. a vetési bagolypille és a zöld sárgarépa-levéltetü.) A betegség a petrezselyem levelén gyakori. benne apró fekete pontok. Egyes esetekben előfordul. (Kórokozó: Septoria petroselini Desm. barnuló foltok formájában száradni kezdenek. petroselini Ob. de a hajtástengelyt és a gyökémyakat is ellephetik. A kórokozó biológiája és az ellene való védekezés megegyezik a zeller szeptóriás levélfoltosságánál leírtakkal.

Bivalykabóca (Ceresa bubalus Fabr. szór­ ványosan a petrezselymet is károsítja. az utánkelés elpusztítá­ sára a permetezést 5—10 napon belül szükség szerint meg kell is­ mételni.1—0. Mivel ezek a szerek csak a lárvastádiumban levő egyedeket pusztítják hatásosan (a tojásokat gyakorlatilag nem. A levéltetvek ellen használt vegyszerek ezt a kártevőt is pusztítják. illetve a 0.15 %-os Galecron. az imágókat gyengén).).2%-os Tedion V 18 vagy a Pol-Akaritox.Védekezés: kielégítő vegyszeres védelmet a speciális atkaölő szerek nyújtanak: a 0. Külön védekezni általában nem szükséges ellene.15—0. Soktápnövényű faj. 104 .

amelyet a minőségi problémákon kívül az utóbbi évek kedvezőtlen időjárási viszonyai is fokoztak. a petrezselyem feltüntetett területi adatainak egyharmada pasztinák. és ezáltal a felhasználhatósága. A közízlés egyelőre a petrezselyem felé húz. Az istálló­ trágyázást meghálálja. Hidegtűrő növény. A csírázáshoz sok vizet kíván. a sárgarépáéhoz vagy a petrezselye­ méhez. de kb. Most viszont a petrezselymet a pasztinák szorítja ki a feldolgozó ipar területéről.Pasztinák A szárított zöldségfélék elterjedése óta a feldolgozó ipar egyre többet használ fel belőle. főleg külföldön. jobb a feldolgozhatósága. ellentétben a petrezselyemmel. hiszen nagyobb lombtömeget is nevel. Pasztináktermő területünket nem lehet pontosan meg­ határozni. Fejlődéséhez is több víz szükséges. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. amelynek szárítmánya szürkés árnyalatú. Szárítmánya ugyanis szép fehér színű. Gazdasági jelentősége A feldolgozó ipar egyre többet használ fel a pasztinákból a szárított zöldségfélék elterjedése óta. A petrezselyem pótlására használják. mint pl. mert a statisztikai adatok együtt szerepelnek a petrezse­ lyemgyökérrel. mint megszo­ 105 . A petrezselyem pótlására használják. illetve feldolgoz­ hatósága jobb. A friss felhasználás területére azonban a pasztinák nehezen tud betörni. azon­ felül darabos áru. Tápanyagban is gazdagabb. Várható hozam: 300—400 q gyökér hektáronként. A pasztinák elterjedéséhez hozzájárult petrezselyem­ termesztésünk visszaesése is. A hazai termesztésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap.

Táplálkozási jelentősége Tápanyagban gazdagabb. Különösen Angliában és Franciaországban kedvelik.6 106 . amióta a sárgarépát. amire az egykori feljegy­ zések is utalnak. a levele helyett pedig a metélőpetrezselyem levelét. hogy a magyar szerzők a pasztinákot sárgarépának nevezik.8 Keményítőérték 1 q-ra 11. A gyökerét leves­ nek.1 N-mentes anyagok 12. A pasztinák levele ehetetlen és takarmányozásra sem alkalmas. salátának használják fel a sárgarépához hasonlóan.9 Zsír 0.5 Rostanyagok 0. Származása és elterjedése ' Régi feljegyzésekben a sárgarépától nem különböztették meg. Lippai (1664) a Posoni kert c. mint a petrezselyem. művében már rész­ letesen leírja a pasztinákot és megjegyzi.kott ízű és illatú fűszernövényhez. Sőt a levele bőrgyulladást okozhat. Mindenesetre a nyugat-európai országokban a petrezselyemgyökér helyett a pasztinákot használ­ ják. A rómaiak már ismerték azóta. A pasztinákgyökér táplálkozási értékei (100 rész légszáraz anyag­ ban) Emészthető nyers tápanyagai: Fehérje 0. ha­ nem a sárgarépának mintegy fehér alakjaként írták le. ő azonban paszternáknak nevezi el. ezért erre az aratásnál vigyázzunk. de elterjedt Amerikában is.

Sajátságos aromájú illata van. A virágzata összetett ernyő. magvakat körülvevő képződmény elősegíti ugyan a magvak terje­ dését. levélzöld színű. amely fajtától függően 30—150 cm-ig nő meg. húsos karógyökerét. A második évben hozza a virágszárat. Tőlevelei nagyok. vagyis páratlanul szárnyaltak. Egyes fajták hajlamosak a pudvásodásra. lágy szárú növény. felülete sárgásbarnás vagy sárgás. enyhén tompítottak. de nyelük vastagabb és a lemezük fény­ telen.-né) . A gyökere egyszerű.Növénytani jellemzése Kétéves. Színe világosbarna. A virágok szerkezete olyan. Termése ikerkaszat. Ezermagsúlya 3—4 g. csak hosszabb dörzsölés után lehet érezni. amelynek alakja elég változatos. Csírázóképessége 50—70 % vagy még rosszabb. Ez a hártyaszerű. A csészelevelek jelentéktelenek vagy nincsenek. fogazottak. hasonlítanak a zelleréhez. tojás alakúak.5—0. Belül fehér és húsos. Illatát. A két magrészből álló termés 5—8 mm hosszú. A szirom­ levelek sárgák és lekerekítettek.6 mm vastag. Az első évben fejleszti ki erőteljes. Pasztinákmag (Fotó: Kováts Z. amely erősen lapított és két magból áll. Szögletesen barázdált. A vi­ rágszáron levő levelek szintén levélzöldek. 4—6 mm széles és 0. A levélkék hasonlóan a tőlevelekhez hár­ masán keréjosak. A magvakat burkoló héj oldalsó bordái körben szétlapulnak. mintha a magvaknak oldalszárnyai lennének. befelé állnak. viszont a gépi vetést nagyon gátolja. esetleg kissé elágazó. a hosszútól a csaknem egészen kerek alakig. édeskés. Csírázóképességét 1 évig tartja meg. íze fűszeres. illetve hajlanak. mint a sárgarépáé. sötétebb gyűrűzöttséggel. fogazottak. Ezek az oldalszár­ nyak az érés folyamán hártyaszerűek lesznek.

mint a sárgarépáéhoz vagy a petrezselyemé­ hez. amelyeket eddig lehetőségek szerint importból fe­ deztünk. zömmel a túl hosszú fajták találhatók. Ha későbben vetjük.és fényigényével kapcsolatban nincsenek adataink. Hidegtűrő növény. akkor már erőtel­ jesen fejlődnek. elfekszik és csak a követ­ kező évben kel ki. gépe­ síthető fajtára. valamint import fajtákkal tudjuk csak biztosítani. a külföldi fajták honosítása és fajtafenntartásba vétele. A pasztinák a nedves tengeri klíma növénye és itt adja a legnagyobb termést is. va­ gyis teljes gépesítéssel termeszthető pasztinákfajta vagy -fajták elő­ állítását.Biológiai igénye Hőigénye. pudvásodásra és elágazásra sem hajlamos. 108 . Mindezen problémák együttesen szabják meg a nemesítési célkitűzéseket. úgy ter­ jedt a nagyüzemi termelése is. A fajtaválaszték szűk. A mag csírázási optimuma 20—25 °C között van. Sok vizet kíván a csírázáshoz. majd kézi szedéssel volt megoldható. Nemesítésének helyzete Az elmúlt évek során kezdődött el nálunk is a pasztináktermesztés fellendülésével. hogy gépesített szedésük csak kormánylemez nélküli ekével. de megfelelő nedvességről gondoskodni kell. amikor kora tavasszal elegendő és tartós nedves­ séget kap. új fajták előállítása mellett. amit nagy lombtömege is érzékeltet mind az első évben. Fej­ lődéséhez több víz kell. Szükség van tehát egy-két félhosszú. a gyökere minden károsodás nélkül telel át a talajban. mind a maghozó évében. nincs elegendő víz a talaj felső rétegében. • Ahogy a konzervipari kereslet nőtt a pasztinák iránt. szivacsosságra. Hő. A pasztinákkal kapcsolatos nemesítői munkák még meglehetősen új keletűek. Ezzel együtt a gépesítésre alkalmas fajták kérdése is előtérbe került. így a keresletet egyelőre a honosított és fenntartásba vett. amelyeknek húsa tömör. A kis növények ha kibújtak a földből. Vízigénye. Az import félhosszú fajták is kedvező körülmények között olyan nagyra nőnek.

Gyökere kissé megnyúlt. egyenes vállú és vége felé egyenletesen keskenyedő. levélnyele pirosas színeződésű. Húsa sárgásfehér. a levélrózsa kissé besüppedt. Hússzíne világos sárgásfehér. Levél­ zete középnagy. Erős. egyenletesen vékonyodó. gömb alakú. nagy levélzetű. « Félhosszú pasztinákfajta (Fotó: Hanzséros P. Középnagy levelei középzöld színűek.Termesztett fajták Hosszú Lange grosse weisse. sötétzöld. Kerek Runde weisse. a levélszín matt. Félhosszú Guernsey. gyökérválla középszéles. Gyökere hosszú. húsa világos sár­ gásfehér. közép­ zöld színű. Gyökere középhosszú széles.) 109 .

Amennyiben nincs lehetőség istállótrágyázásra. Vetésforgóban való elhelyezése megegyezik a többi gyökérzöldségfélével. mély rétegű talajokat kedveli. megkönnyíthetjük a vetését.54%. könnyen kiszáradó talajok tehát nem alkalmasak pasztináktermesztésre. Ősszel. érett istállótrágyát is adhatunk 300—400 q/ha kiegészítésképpen a következő műtrágyákkal: N 70—80 kg/ha. hogy a mélyebb fekvésű. vagyis kora tavasszal jól elkészített talajban. KaO 0. gyengén savanyú humuszos vályogtalajok az optimálisak.Termesztéstechnológiája Talajigénye Nagy vízigényéből adódik.54%. vetése Mint a többi gyökérzöldségé. Tápanyagellátása A pasztinák tápányagigényét a talajból kivont tápanyagok alapján állapíthatjuk meg elsősorban: frissen szedett légszáraz gyökér tömege százalékosan a következő mennyiségeket tartalmazza: N 0. P205 40—50 kg/ha. K20 120—160 kg/ha. Vetése nehéz a mag formája miatt. Igen jól fejlődik a tőzegtalajokon is. Mivel lehetőség van a magvak drazsírozására. 110 . A száraz. ahol a magas talajvíz bőséges ned­ vességet biztosít számára. ha lehetséges. akkor annak megfelelően egészítsük ki a műtrágyákat az előbbi hatóanyagarányt betartva. P2Os 0. ezáltal a kelését a megfelelő nedves. Talaj-előkészítése. A tápanyagban gazdag.19%. jó vízgazdál­ kodású.

Vetési ideje megegyezik a petrezselyemével: februártól áprilisig. vagy úgy látjuk. szeptember—októberben. Nagy lombtömege hamar beárnyékolja a talajt. feltétlenül végezzük el a szokásos magtakarást és hengerezést. ami átlagban 50—60% körül van. hogy a tömörítés nem volt meg­ felelő. Vegyszeres gyomirtása Minden vegyszer.5 cm. A ha-kénti vetőmagszükséglet 3—5 kg/ha. Ugyanakkor a drazsírozatlan mag kis fajsúlya és lapos formája miatt a magládában könnyen felboltozódott és a ve­ tés egyenetlenségét nem lehetett kiküszöbölni. (A nagynak tűnő magszámot fm-ként a pasztinák rendkívül rossz csíraképessége indokolja. A vegyszermennyiségek és azok kijuttatása is teljes mértékben megegyezik az ott elmondottakkal. Átlagosan a folyóméterenkénti tőszám 20—120 körül mozgott. Ha nem precíziós vetőgéppel vetünk. a sortávolságtól függően.5—1. illetve a szedőgép technikájához igazodik. A sortávolság 30—40 cm. A vetési mélység 0. amely a sárgarépára alkalmas. hogy a tábla el ne gyomosodjon. ezért öntözésére csak ritkán. ezért az egyszeri. amely egyébként a szedés. vagy 3—4 lombleveles korban. szemben a drazsíro­ zott 50—70 körüli magszámával. mint a sárgarépa. alkalmas egy­ úttal a pasztinákra is. állományban adott vegy­ szeres gyomirtás elegendő lehet ahhoz.) • Nagyon fontos a vetés utáni talajlezárás. A pasztinák mélyen gyökerezik. 111 . és egyenletes vetése egyenletes kelést is biztosított. a talajban levő vizet jól hasz­ nosítja. kelés előtti. Állományban éppen olyan jó szertűrő képességgel rendelkezik.Nagyüzemi kísérletekkel nyert tapasztalatok szerint a pasztinák drazsírozott vetőmagja a kontroll nem drazsírozott maggal szem­ ben 4 nappal korábban kelt ki. Egyébként a hagyományos vetőgépekkel vetett pasztinákot 10—15 cm-re egyeljük ki. száraz tavaszokon kerül sor.

Elérhető természetesen 500—600 q-s hozam is megfelelő állománysűrűséggel és hosszú fajtákkal. Szedése A hazai termelésben levő fajták tenyészideje 160—180 nap. Ha a lombot nem távolítjuk el a tábláról. 112 . A komplex gépi szedés inkább fajta. Szedhetjük: kézzel. ott át is telelhet. A hektáronkénti gyökérhozam 300—400 q. egyeljük ki. mivel nem fagyérzékeny. amelyből a levéltömeg 25—40 q között van. Ugyanúgy bent hagyható késő őszig a talajban. részben pedig a nagy és erős gyökerei miatt. A teljesen gépesített szedésére a nyűvőrendszerű kombájnok nem alkalmasak. A szedési időre nem érzékeny. Természetesen a kombájnnal történő szedésre is csak a félhosszú fajták alkalmasak. a gyökerek összeszedésénél a nagy lombtömeg miatt a dolgozók nem veszik észre a gyökereket és sok elmaradhat. Az ásórendszerű gépek közül azonban a cukorrépakombájnok az eddigi vizsgálatok alapján megoldhatják majd a pasztinák gépi szedését. A hagyományos módszerrel vetett pasztinákot kelés után lehetőleg kapáljuk meg. és 4—5 lomb­ leveles korban ha szükség és lehetőség van rá. mint gép kérdése. Válogatása és osztályozása az előírt szabvány szerint történik. mint a zeller. Tárolása hasonló a többi gyökérzöldségféle tárolásához. Sőt. elhúzódhat egy hónapig is. vagy ha a talaj bekérgesedik. de ha az említett körülmények fenn­ állnak. de ez ideig leginkább bevált a nagy és erős gyökerek szedésére a kormánylemez nélküli eke. ha a talaj felső rétege kiszárad. A kormánylemez nélküli ekével való szedésnél gondoskodni kell a lomb lekaszálásáról és lehordásáról vagy orkánnal való letakarításáról.Ápolási munkák A csírázás nagyon lassú. Optimális esetben a kelés 14—15 nap. ha a mag­ ágy nem elég tömött. részben nagy lombtömege. ásóval.

ha a szél erősségére nem ügyelünk. mint a többi maghozónál. lapos és a rajta levő szárnyszerű kép­ ződménnyel könnyen kifújható. 113 . mint a többi gyökérzöldségféléé. Tisztítása és a mag tárolása ugyanúgy történik. 5—6 nap után beérnek és a cséplését cséplőgéppel vagy kom­ bájnnal is elvégezhetjük. Július végén. Az érést a mag barnulása jelzi. augusztus elejen érik. Várható maghozama: 700—800 kg/ha. ezért több fajta ter­ mesztése esetén az elő­ írt izolációs távolságot be kelltartani(1000 m). cséplés. Rész szedésnél ugyanúgy járunk el. Pasztinákmaghozó tő (Fotó: Hanzséros P } Magja könnyen pereg. Hason­ lóan a többi gyökérfé­ léhez. Kaszálógéppel is arathatjuk. Minőségi mag­ termesztés esetén a dugványokat szintén ki kell ősszel szedni és átszelektálva még az ősz folyamán vissza­ ültetni. Alacsonyabb szaporítási foknál bent hagyhatjuk a talajban.Magtermesztése Teljes mértékben meg­ egyezik a petrezselye­ mével. nem egyöntetű. A pasztinák idegenmegporzós növény. majd kupacokba rakva a táblán utó­ érleljük. mert a mag könnyű. A learatott töveket kévékbe. de a vágószerkezetet amennyire csak lehet emeljük meg. A cséplése egyike a legkényesebb mun­ káknak. Érés.

A leveleken sárgás mozaik­ foltok láthatók. illetve a sárgarépa lombozatát károsító levéltetveknél leírtakkal. a paréjpoloska. A paszti­ nák botritiszes rothadása. A pasztinák szklerotiniás rothadása. (Kórokozó: Parsnip mottle vírus. a bagolypille hernyói. A pasztinák vírusos vöröslevelűsége. A Cavariella aegopodii Scop. Károsítják a pasztinákot a fonálférgek. A vírus mechanikai­ lag átvihető. A pasztinák rizoktóniás betegségei. törpe. A pasztinák állati kártevői A pasztinák állati kártevői részben megegyeznek a sárgarépa. 114 . A levélnyél alul meggörbült.) csokoládébarna nyári alakjait mint gyökérlakó­ kat lelhetjük föl a pasztinákort. Megegyezik a sárgarépa hasonló nevű betegségével és védekezésével. a petrezselyem és a zeller kártevőivel. A pasztinák levelén előfordul még a rendszeresen nem jelentkező peronoszpóra [Plasmopara nivea (Ung. a Debilisyphon és a Semiaphis fajok egyedei is. a sávosnyakú cincér és a zellerlégy.) A növény alacsony növésű.) Schroet]. mint a sárgarépánál és a petrezselyemnél.A pasztinák betegségei A pasztinák vírusos tarkalevelűsége. levéltetűfajok terjesztik. A pasztinák lisztharmata. Az ellenük való védekezés módjai és anyagai ugyanazok. A védekezés módja és anyagai megegyeznek a sárgarépagyökértetűnél. Ezenkívül előfordulhatnak még a pasztinákon a Cavariella. A pasztinák pektobaktériumos lágyrothadása. és a Cavariella pastinaceae L. A levéltetvek közül a körte—pasztinák-levéltetű (Anuraphis subterranea Walk.

levespornak) kerül exportra. salátának. A vegetáció egész folyamán szüksége van N-ra. Csehszlovákiában. nagyobb része pedig feldolgozva (pl. Termelésünk volumene az utóbbi években erősen ingadozik. A gumószeller fogyasztása nálunk aránylag kicsi (0. A zellergumótermésünk egy része feldolgozatlanul. zakuszkának. A magyar konyhában a gu­ mószeller főleg mint levesízesítő szerepel. Franciaország egyes részein. mivel a kereslet elsősorban az export függvénye. A mélyebb fekvésű öntés. Fénykedvelő növény. 115 . Itáliában csak a halványítózellert terme­ lik. ezenkívül friss fogyasztásra is termelik. egészen a palántakorig egyenletes hőt kíván. A zeller nagyon lassan fejlődik és a fejlődés kezdeti szakaszában. míg Közép-Európában. Gazdasági jelentősége Több országban. levespornak. Nagy az ásványianyag. Gépesített technológiával 30—40 dkg-os gumóátlagsúly és 240—250 q hektáronkénti terméshozam kifizetődő.és láptalajokon fejlődik jól.Zeller A zellernek 3 formája ismert. a gumószeller.40 kg/fő). Észak-Amerikában. Közép-Európa többi országaiban egyike a legtöbbre becsült zöld­ ségféléknek. például NDK-ban és NSZK-ban. Magyarországon csakis a gumószellert értik és termesztik zeller név alatt. Gazdasági jelentősége csak az első kettőnek van. például Angliában. Sok vizet kíván. Feldolgozva ételízesítőnek. a halvá­ nyítózeller és a metélőzeller.és a vitamintartalma.

A zeller országos terméshozama 1965-től 1974-ig Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Karotin Bj-vitamin B2-vitamin Niacin C-vitamin 0. mocsaras területe­ ken éppen úgy. aszparagint és tirozint.20 116 . Megterem a tenger­ parton.30 0.04 0. kemény és erősen keserű ízű. árkok és patakok mentén. élvezhetetlen. Táplálkozási jelentősége. Tartalmaz még cukrot. silvestre Presl.30 0.és vitamintartalma van mint a gumónak. — a vadzeller kozmopolita. A zeller levelének sokkal nagyobb ásványianyag. orsó alakú. mint a pusz­ taságban.10 0. el­ ágazó. Indiá­ tól Észak. Só­ kedvelő (halophyta) nö­ vény.és Dél-Amerikáig mindenütt megtalálható. A vadzeller gyökere na­ gyon vékony.ezer t Származása és elterjedése Apium graveolens var. A Kanári szi­ getektől Ausztráliáig.

1973-ban Zellertermesztő körzetek járási bontásban.Zellertermesztő körtetek járási bontásban. 1974-ben 117 .

A megvastagodott szik alatti szár minden átmenet nélkül foly­ tatódik az orsógyökérben. 1965 a kettő közötti alak. sz—sziklevél 118 .3 26 levél és szár 475 66 184 43 0. Ha a központi bélszövetek idő előtt elhalnak. Markt. Felső harmadában a tőlevelek alapi részén a rozettásan fejlődő primer hajtásokból. vagy Zellergumó hossz.Ásványianyag-tartalma (mg 100 g-ban) Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor gumó 337 161 16 33 0. ep=epikotil táj. és ezáltal egészen répaszerű képlet jön létre. amely botanikailag „szár­ gumó”. A vizet bősé­ gesen tartalmazó gumó felszínét parabőr (epiderma) borítja. a Dresdener gy=gyökérzóna B: a húsos főgyökér keresztmetszete. lágy szárú növény. Első évben fejleszti ki a vegetatív és második évben a generatív szerveit. A gumószeller hasznos szerve a gumó. hi=hipokotil táj. Frigga vagy alul kiszélesedő. amelyet számos edénynyaláb sző át. A gumó alakja lehet gömbölyű. mint pl. gyk=gyökérkezdemény. az Imperator. alsó részén pedig az orsógyökérből áll.4 32 Növénytani jellemzése Kétéves. a gumó üre­ ges lesz. A gumó főleg bélszövetből képződik. mint pl. nyomán ) a kissé megnyúlt gömb.és keresztmetszete (Terpó. a Hegykői. középső részén a szik alatti szárból (hipokotilból). mint pl. A: hosszmetszet vázlatosan.

és legnagyobb felületen az alul kiszélesedő típusokon van. állásukban fajtára jellemzőek. Rücskös pl. annál nagyobb a hozam. nagy lombú és ritka. Az utóbbi években nemesített vagy feljavított fajtáknál sikerült a gyökértömeget úgy lecsökkenteni. A levélnyél lehet rövid. A gyökér tömege és elhelyezkedése a gumón fajtára jellemző és függ a gumó formájától is. A tőlevelek. Nagyon kevés hányada kerül felhasználásra frissen vagy szárítva. növekedésükben. Vannak dús. félhosszú és hosszú. el­ veszik.A gumó felülete lehet sima vagy rücskös. annál könnyebb szedni. dudoros. Aránylag sima a Hegykői. amelyek fél levélrózsát alkotnak. A levéllemezek lehetnek erősebben vagy gyengébben fogazottak. Tisz­ tításnál a-levéltömeg — dacára magas biológiai értékének —. az Imperator vagy a Wiener Markt. Tény azonban. hogy minél kevesebb gyökere van a gumónak. mint levesízesítő. viszonylag kisebb a gömbölyű formákon. 10% esik le a gyökérzetre és 40—60%-ot tesz ki a levélzet. gyér lombállású fajták. a Frigga. 119 . bár esetleg a környezeti tényezők is befolyásolják. viszont minél több a gyö­ kere. félig felálló és elfekvő lombo­ zató típusok. Vannak felálló. az Invictus. Gazdaságossági szem­ pontból fontosabb a gyökerek elhelyezkedése a gumón. Legkisebb felületen a megnyúlt gömb alakon. mint a gumó—gyökér arány. Hátrányos tulajdonság az oldalgyökérképzésre való hajlam. hogy az ne jelentsen hátrányt a gumó nagyságára és ezáltal a hozamára. amelyre vonatkozóan az OMFI 1967-ben végzett vizs­ gálatai a következők: Fajta Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator Oldalgyökér-mennyiség kevés közepes közepes kevés sok kevés A szedésre alkalmas növények 30—50%-a a használható gumó.

) 120 .Zellerlevél-típusok (Fotó: Hanzséros P.

vagy barnásszürke. álta­ lában 14 napig. Minden magnak öt bordája van. A magvak színe szürke. vagyis két magból áll. A második évben fejlődik ki a bor­ dázott. és a levéllemezkék többé-kevésbé fogazottak. ezáltal a mag­ vak szinte félkör alakúak.Mindezen. hasi oldalukkal simulnak össze. A zeller levele páratlanul szárnyaltán összetett. amelyek a lapos. Két bibéje van. három a háti és kettő a hasi oldalon. Magérés után a nö­ vény befejezi fejlődési ciklusát és elhal. fajtára jellemző tulajdonságok befolyással vannak a gépi szedésre. esetleg barna. Virágzata összetett ernyő. és belőle a jel­ legzetes ikerkaszattermés fejlődik. Az egyik: a 24 órán keresztül 20—30 °C-os vízben áztatott magvakat száraz homokkal keverve vetik ki.-né) 121 . és befolyásolják a szedőgép típusát. A zellermag nagyon lassan csírázik. Becker—Diliingen két eljárást dolgozott ki a magvak előcsíráztatására. Csíra­ képességét általában négy évig tartja meg. Termése ikerkaszat. amelyek éterikus olajat tartalmaznak. Részben a bordák között. részben a bordák alatt 10—14 gyantajárat van. 50—100 cm magas elágazó virágszára. de a jól tárolt mag hat évig is csíraképes lehet. vagyis az önbeporzás megelőzésére a porzók előbb fejlődnek ki. Az alsó állású termő két termőlevélből alakult. A háti oldaluk domború. A zeller virágzata Zellermag (Fotó: Kováts Z. A virágzás kifejezetten protandrikus.

A vegetatív szakasz kezdetén.9 °C. A zeller nagyon lassan fejlődik. és fejlődésének kezdeti szakaszában. A fejlődés szakaszainak optimális hőhatárai Markov— Haev beosztása szerint 19 ±7 °C. akkor a palánták felmagzanak. kevés földdel befedjük és alaposan beöntözzük. amelynél a minimum 7. amikor a napi maximum 24— 25 °C körül van. nedves klímával rendelkező tájak elégíthetik ki leginkább a zellernek ezen igényeit. párás. 10—21 nap után kez­ denek a magvak csírázni.A másik módszer: tetszés szerinti mennyiségű maggal megtöltünk egy cserepet. az éjszakák már kissé hűvösebbek. korai kiültetésnél a begyökeresedésig az optimális napi át­ laghőmérséklet 14 °C. Taylornak (1949—51) a halványítózeller magjára kidolgozott eljárása szerint a kivetett magvak három és fél nap után csíráznak. majd megszárította és néhány napig meghatározott hőmérsékleten és légnedvességen tartotta (8 óra hosszat 20 °C-on és 16 órán át 10 °C-on). A zellernek a talaj mellett a hőmérséklettel. 122 . ami tájtermelését indokolttá te­ szi. vagyis augusz­ tus második felére és szeptemberre. Ez a helyzet a késői fagyoknál fordulhat elő.5—18.3 °C. de ha a napi maximum 10 napnál tovább 10 °C alatt marad. és ebben a stádiumban óvatosan össze­ keverjük a rajta levő földréteggel és kivetjük. A magvakat 1 %-os NaOCl-os oldatba tette. Hőingadozások természetesen előfordulnak. A cse­ repet melegre állítjuk és nedvesen tartjuk. A kiültetett palánták a nyári nagy melegben lassan fejlődnek. vagyis a mikroklímá­ val szemben támasztott igénye az.1—23. egészen palántakorig egyenletes hőt kíván.2 °C és a maximum 21. A hűvös. A mag optimális csírázásához 25—26 °C szükséges. Biológiai igénye Hőigénye. A fokozott gumóképződés a hűvösebb időszakra esik. de a hőmérsék­ let még nem megy le 4 °C alá. Ezért melegágyba vetjük. Szabadföldi vegetációs idő folyamán az optimális havi átlaghő­ mérséklet 15. ahol a megfelelő hőmérsékle­ tet biztosítani tudjuk. míg szikleveles korban 12—13 °C.

vékonyak lesznek és satnya gyökerűek. Ezek többségük­ ben nyugat-európai nemesítésűek. Transzspirációs együttha­ tója: 290. Például a gumó bevágása a pudvásság ellenőrzésére mindig azzal a veszéllyel jár. 123 . hanem a gumóképzéshez is.“Céltudatos és következetes szelekcióval is fennáll tehát a lehetősége a fajták javításának és új fajták előállí­ tásának. nem érdemes zellertermesztéssel foglalkozni. Nemesítésének helyzete Új fajták előállításával és a régi fajták fenntartásával. Kevés fénynél a palánták megnyúlnak. hogy a gu­ mó egyedkiválasztása során csak külsőleg bírálható el.Fényigénye. Mind ez ideig a nemesítők többnyire ezt a módszert alkal­ mazták nemesítői munkájuk során. ahol szükség esetén öntözni nem lehet. mind az új fajták beltartalmi értéküket és minőségüket tekintve csekély eltérést mutatnak. Olyan területen. és ennek következtében min­ denfajta populációból áll. javításával egyaránt foglalkoznak minden országban. Ezzel szemben mind a régi. A kutatók. nemcsak a csírázáshoz. mert a hozamok cse­ kélyek lesznek. mind a fejlődés későbbi stádi­ umaiban fénykedvelő növény. A zeller idegenmegporzó növény. hogy már vagy a tárolás folyamán vagy kiültetés után elrothad. ahol zellert termesztenek. A csírázáshoz állandó nedvességre van szüksége. Vízigénye. Ez természetes következménye annak. a gumófejlődés nem lesz ki­ elégítő. A gyökérzöldségek közül a legtöbb vizet a zeller kívánja. Belső érté­ keinek a sárgarépához vagy a céklához hasonló vizsgálata egyelőre szinte megoldhatatlannak látszik. Mind palántakorban. Aránylag sok fajta van forga­ lomban és mindig újabbnál újabbak jelennek meg. de a gyakorlati tapasztalat szerint is augusztustól a vegetációs idő befejeztéig víz­ igényében minden zöldségfajon túltesz. A zellergumó rend­ kívül érzékenyen reagál mindennemű sérülésre. A talaj optimális víztartalma az egész vegetációs idő­ szak alatt 60% vízkapacitás felett van.

rücskök miatt részben nem tudja egyenletesen tisztítani. beletapadt sárdarab marad a felületen. Mindezek a gépi szedésnél és tisztításnál lényegesek. elefántcsont színű gumó tetszetősebb. % Fajta fehér sárga lila Üreges gumó % 20 42 37 25 27 20 Hegykői Dresdener Markt Oderdörfer Frigga Prágai óriás Imperator 83 89 78 87 42 45 17 11 17 13 58 40 5 15 124 . Ez a jelenség az erős. A sima felszínű gumó tetszetőssége mel­ lett kézzel is és géppel is kevesebb munkaráfordítással tisztítható. A gép a dudorok. és kiszorítja mind az alul kiszélesedő. táblázat. rücskösebb a felszíne is. de a világos. taplósságra való haj­ lama egyike a legnehezebben leküzdhető kellemetlen tulajdonságok­ nak. mind a hosszúkás. annál könnyebben szakadnak szét a bélszövet sejtjei. Belső tulajdonságok: a gumó üregesedésre. rúegnyúlt alakokat. Az üregesedés főleg a felső rész középpontjában és az alsó harmadnak szintén a közepén jelentkezik. hirtelen növekedés következménye. c) A gumó sima felszíne. A külső szín nem meghatározó tényező.A zellerfajták értékelése Külső tulajdonságok: a) A forma. Minél durvább a zeller gyökérzete. b) A gyökérberakódás nagysága és annak elhelyezkedése a gu­ món. A gyökérzet finomsága összefügg a gumó felszínének simaságával is. Az OMFI hat fajtára vonatkozó értékelését a taplósságra. a hússzínre és az ugyan­ csak nemkívánatos lila elszíneződésre vonatkozóan a következők­ ben közöljük: 4. valamint a gyökerek finomsága. Minél gyorsabban növekszik a gumó. ezenkívül a sérülés lehetősége is nagyobb. amely a gépi tisztítás elterjedésé­ vel egyre inkább a gömb alak felé tolódik. Hat zellerfajta értékelése (OMFI) A hús színe. an­ nál durvább.

Oldalgyökerei nincsenek. középerős. csak talp­ gyökereket fejleszt. felálló. fehér színű. stb. Közepes termőképességű. A zellerolaj levegőn enzimek hatására gyantásodik és ez okozza a rozsdaszínű foltokat. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Gyökérzete finom. jó minőségű. hogy egy kevésbé foltosodó zeller érté­ kesebb volna. Mivel a specifikus zellerízkomponensek a rozsdafoltosságot okozó illó olajokhoz van­ nak kötve. A gumónak a főzésnél keletkező feketésszürke színe sokkal kelle­ metlenebb tulajdonság. Fiziológiai okát még nem tisztázták. tompa fényű. nem valószínű.A gumó rozsdafoltosságát kezdetben a vastartalom oxidációjá­ nak tartották. Húsa tömött. ellentétben a rozsdafoltossággal. az egész ország területére mind nagyüzemi. Termesztett fajták Hegykői Lombja tömör. mind házikerti termesztésre egyaránt javasolható fajta. 125 . A konzervkészítésnél „blanchirozással” oldották meg ezt a kérdést. A hőmérsélet emelkedésével ez a folyamat meggyorsul. nincs semmi befolyása az ízre. de 0 °C-nál és 87 °C felett a színeződés megszűnik. hogy a zeller gyantaanyagokat és bizonyos illó olajokat tartalmaz. jól tárolható. Felálló lombja miatt nyűvőgéppel is szedhető. A szakemberek magyarázzák túltrágyázással. Magyar táj­ fajta. vékony. Felülete sima. A levélnyél rövid. Schuphan már 1937-ben kimutatta. sötétzöld levelei dúsak. Gumója középnagy vagy nagy. szabályos gömb alakú. nyomelemhiánnyal. Ennek.

Inkább a kelet-magyarországi te­ rületekre ajánlható. Gyökérzete közepesen erős.) Monostorpályi Lombja sötétzöld színű. aránylag kevés. rostossága közepes. Magyar tájfajta. oldalgyökerei nincsenek.Hegykői fajta (Fotó: Hanzséros P. vagyis lombra nem kiegyenlített. Terméshozama közepes. Nem egységes lombja miatt csak ásórendszerű gépekkel szed­ hető. a feketedésre való hajlama a főzésnél kicsi. tömöttsége. Húsa fehér. felülete sima. üregesedésre nem hajlamos. A gumó alakja kicsi vagy középnagy. Tárolhatósága és betegségekkel szem­ beni ellenállósága szintén közepes. csak talp­ gyökerei. 126 . Elterülő és felálló egyaránt előfordul benne. kissé meg­ nyúlt gömbalak.

Imperator fajta (Fotó: Hatasiros P.)

Imperator Lombja középzöld színű, durva, nagy. A levélnyél hosszú. Gumóalakja nagy, gömbölyű, alul kissé kiszélesedő. Felülete rücskös. Húsa sárgásfehér, üregesedésre kissé hajlamos, feketedésre való hajlama a főzésnél közepes. Gyökérzete oldalgyökérképzésre hajlamos. Erős talpgyökerei van­ nak. Nagy hozamú, talaj és tápanyag szempontjából kevésbé igényes, mint pl. a Hegykői vagy az Alabástrom. Szeptoriára kissé hajlamos. Tárolhatósága jó, nagyüzemi termesztésre ajánlható. Nyűvőgépi szedésre is alkalmas, dús, nagy, felálló lombja miatt. 127

Frigga Lombja közepesen nagy, középzöld színű. Gumója közepes nagyságú, gömbölyű vagy kissé megnyúlt gömb. Felülete sima vagy enyhén rücskös. Szép fehér, jó minőségű húsa van. Üregesedésre való hajlama kö­ zepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama aránylag kicsi. Talpgyökerei finomak, kicsik, közepesen dúsak. Oldalgyökere nincs vagy nagyon kevés. Hozama közepes, jó minőségű fajta. Igényes a talajjal és a táp­ anyaggal szemben. Tárolhatósága jó. Betegségekkel szembeni ellen­ állósága közepes. Gépi szedésre alkalmas.

Frigga fajta (Fotó: Hanzséros P.)

128

Alabástrom fajta (Alabaster) (Fotó: Hanzséros P.)

Alabástrom Lombja nagy vagy közepes nagyságú, középzöld színű. Középnagy gumója gömb vagy kissé lapított gömb. Alul kissé szélesedő. Felülete enyhén rücskös. Húsa sárgásfehér, alabástrom színű, amely már külső színén is észrevehetően világosabbá teszi a gumót és ezzel elüt a többi, álta­ lában szürke színű zellerfajtáktól. A hús minősége finom, de hajla­ mos az üregesedésre. Főzésnél a feketedésre való hajlama kicsi. Erős, dús talpgyökérzete van. Oldalgyökere egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kevés. Hozama közepes. Finom húsú, jó minőségű fajta. Igényes a talaj­ jal és a tápanyaggal szemben. Tárolhatósága jó, betegségekkel szem­ beni ellenállósága közepes. Gépi szedésre alkalmas. Egyes típusai nyűvőgéppel is szedhetők. 129

Invictus fajta (Fotó: Hanzséros P.)

Invictus Lombja középzöld, tömött, elterülő. Alsó levelei elfekszenek a tala­ jon. A levélnyél hossza 13—16 cm. A gumó nagy vagy középnagy, gömbölyű vagy megnyúlt gömb alak. Az alapnál homorú, illetve boltozatos. Felülete sima vagy eny­ hén dudoros, színe halvány sárgásbarnás. Húsa fehér, sárgásfehér, tömör. Főzésnél a feketedésre való haj­ lama kicsi. Üregesedésre való hajlama szintén kicsi. Gyökérzete mélyen ülő, finom és kevés. Csak talpgyökerei vannak. Érzékeny fajta, hozama erősen függ a helyi termesztési viszonyok­ tól, tehát ingadozó. Szeptoria-ellenállósága közepes, tárolhatósága úgyszintén. Csak ásórendszerű géppel szedhető. 130

Roka Levelei középzöldek, tömöttek és felállóak. A levélnyelek hossza 12—18 cm. Gumója középnagy, nagy, félgömb alakú. A felső része felé el­ keskenyedik, és hasonlóan a Magdeburger Markthoz, az alapon kis­ sé szélesedik és erősen dudoros. Húsa sárgásfehér, tömör vagy közepesen tömör. Üregesedésre való hajlama csekély, vagy esetleg közepes. Főzésnél a feketedésre való hajlama közepes. Erős talpgyökerei vannak, a gyökérberakódása egészen mélyen van, vagy esetleg a gumó egynegyedéig rakódik be. Középkötött talajokra alkalmas, hozama hasonló a Magdebur­ ger Markthoz. Szeptoria-ellenállósága, valamint tárolhatósága is jó. Besta Középzöld színű, nagy, dús lombú. Lombozata nem kiegyenlített, felálló és elterülő egyaránt. Hajlamos a sarjadzásra. Levélnyélhoszsza 9—14 cm. Gumója középnagy, lefelé, az alap felé szélesedő, csaknem há­ romszög alakú. Felszíne sima vagy enyhén dudoros. Húsa fehér, sárgásfehér, szép színű fajta. Tömör, üregesedésre való hajlama csekély. Feketedésre való hajlama is minimális. Aránylag kevés vagy közepes és finom gyökérzetű. Csak talpgyö­ kerei vannak és egészen a gumó alsó részén, mélyen ülnek. Közepes hozamú, jó minőségű fajta. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Ásórendszerű géppel szedhető. Rodeo Lombja nagy, középzöld színű, közepesen tömött, elterülő. Levélnyélhossza 12—15 cm. Gumója középnagy, az alap felé kiszélesedő vagy félgömb alakú. Felszíne sima vagy kissé dudoros. 131

az idősebb levelek elfekszenek a talajon. mind nyűvőgéppel szedhető. Jó minőségű fajta és szedése is könnyű.Húsa fehér. de hajlamos az oldalgyökérképzésre is. Közepesen durva. üregesedésre való hajlama nagyon kicsi. Gyökérzete dús. Feketedésre kö­ zepes hajlamú a főzésnél. Nagy vagy közepes hozamú fajta. legfeljebb eny­ hén dudoros. tárolhatósága jó. Mind ásó-. Üregesedésre való hajlama csekély. időnként kissé laza. Nagy hozamú fajta. de hátránya. A hús színe sárgásfehér. il­ letve közepesen erős. Szeptoria-ellenállósága. Aránylag jól tárolható. mert a gumók eléggé kiállnak a földből. . fényes. Mélyen ülő talpgyökere van. Magdeburger Markt Sötétzöld. Felszíne csaknam teljesen sima. és az alap felé kissé ki­ szélesedik. Szep­ toria-ellenállósága közepes. Lombja nagy. tömörsége közepes. gömb vagy félgömb alakú. Ásórendszerű géppel szedhető. sárgásfehér. vagy közepes. mélyen ülő. felálló. Oldalgyökerei nincsenek. A levélnyél 7—10 cm hosszú. A levelek közepesen felállóak. Finom gyökérzete aránylag kevés vagy közepes. Lustra Lombja sötétzöld. finom. Üregesedésre való hajlama csekély vagy közepes. Szeptoria-ellenállósága és tá­ rolhatósága jó. közepesen tömör. gömb. finom húsú. félgömb vagy meg­ nyúlt gömb alakú. hogy könnyen taplósodik. Gumója nagy. A gumó nagy vagy közepesen nagy. Feketedésre való hajlama cse­ kély. Gyökérzete mélyen vagy középmagasan ül. tömött. A levélnyél hossza 10—12 cm. tömött levelű. A gyökerek körül enyhén dudoros. Feketedésre való hajlama csekély. fényes. Sárgásfehér. Hozama megfelelő.

tömör. illetve középzöld lombja elterülő. Levélnyelének hossza 6—12 cm. de erőteljes lombozata van. Hajlamos a szeptoriára és a rozsdára is. Húsa sárgás. de betegséggel szemben nem ellenálló. kissé vagy erősebben hajlamos az ürege­ sedésre. 133 . Feketedésre való hajlama közepes. Nagy hozamú. A gumó gömb. Inkább lápi talajokra alkalmas. közepesen tömött és kissé elterülő. Tárolhatósága közepes. fehér vagy barnás. Húsa szürkésfehér. közepes minőségű. Húsa sárgásfehér színű. Feketedésre való hajlama közepes. A gyökérzet a gumó alsó harmadáig. A gumók középnagy. A levélnyél hossza 8—13 cm. Nyűvőés ásógéppel szedhető. Felszínük erősen dudoros. Ásógéppel szedhető. illetve tömörségű. dús. Hozama közepes. felálló lombozatú. felszíne dudoros. Erős. mint gömbölyű. félgömb ala­ kú. de hajlamosak a megnyú­ lásra. néha a közepéig is berakó­ dik. sárgászöld. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága közepes. Gyökérzete erős. Prágai óriás Sötétzöld fényes. feketedésre való hajlama közepes. félgömb alakúak.Oderdörfer Nagy. inkább lapos. Felszíne du­ doros vagy erősen dudoros. Köze­ pesen pudvás. sötét-. dús. dús. Csak ásógéppel szedhető. Wiener Marki Világoszöld. üreges. A gumó alsó harmadában helyez­ kedik el. Közepesen durva és közepesen dús vagy dús gyökerű. üregesedésre való hajlama kicsi. Levélnyélhossza 8—11 cm. A legnagyobb gumójú fajták egyike. Gumója középnagy. durva és dús gyökere aránylag magasan berakódott. Szeptoria-ellenállósága és tárolhatósága jó. durva. Hoza­ ma közepes.

Márpedig a talaj akkor üde. A pH-igénye 6. hanem fejtrágyaként több adagban adjuk. Túltrágyázás következtében a lombozat rövid. Tápanyaghiány következ­ tében a lomb kicsi. Ebből következően a zeller alá lehe­ tőleg szerves trágyát adjunk. A tápanyaghiány is és a túltrágyázás is. amely nagy. akkor se kerüljön a zeller a vetésforgóban 1—2 évnél távolabb a szerves trágyázás évétől. amely elsősorban a túl­ zott műtrágyaadagok következtében jelentkezhet. különböző szimptómákat idézhet elő a zeller lombozatán. szétterülő lesz. és az idősebb levelek elsárgulnak.Termesztéstechnológiája Talajigénye A mélyebb fekvésű öntés. A magas talajvízszintű területeket sem kedveli. A nagyobb terméshozamok és a gazdaságos termelés érdekében érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt. ha szervesanyag-tartalma jó. ahol a talaj­ ban elegendő nedvesség és tápanyag van.5—7. Amennyiben erre nincs mód. hogy a zeller egyike a környezeti és termelési tényezőkre leginkább reagáló zöldségfajoknak. Megállapításaik szerint a zellernek a nitro­ génre és foszforra a tenyészidő egész folyamán szüksége van.és láptalajokon fejlődik jól. Sótűrő növény. míg káliumot csak a tenyészidő vége felé vesz fel. Talajigénnyel függ össze tápanyagigénye is. A szakkönyvek a zeller talajigényé­ vel kapcsolatban az „üde” talaj kifejezést használják. ha a talajt kellően trágyázni és öntözni tudjuk.5 között van. Ezért lehetőleg a N-műtrágyát ne egy adagban. 134 . Mészhiányra érzékenyen reagál. Ennek pedig egyik előfeltétele a szerves trágyázás. valamint a lúgos kémhatású műtrágyákra. de érzékeny a talaj nagy sótartalmára. törékeny szárú és mélyzöld színű lesz. és inkább savanyú kém­ hatású műtrágyákat használjunk. A túl savanyú és túl lúgos. valamint a túl kötött és túl laza homok­ talajok kivételével mindenütt termelhető zeller. A zeller NPK-felvételével kapcsolatban Tylor és Lorenz (1962) végeztek vizsgálatokat.

A nyomelemek közül a zeller számára legfontosabb a bór. Az első harmadát palántázás előtt. akkor ezt a zeller alá elsősorban 135 . Különösen az olyan tápanyagigényes növény. a tenyészidő folyamán legalább három alkalommal. 250 q/ha termés eléréséhez szükséges NPK-tápanyag: N 150—180 kg/ha két-három részletben. Előveteménye olyan kultúra legyen. A műtrágyaadagok mennyisége függ a talaj tápanyag­ szintjétől. P205 60— 80 kg/ha. hanem jobb. A harmadik adag nitrogénműtrágyá­ val K2Ot adhatunk fejtrágyának legalább 150—200 kg/ha mennyi­ ségben. Ezen a téren nagy eltérések mutatkoznak. K20 240—300 kg/ha kétharmadát július második felétől au­ gusztus elejéig fejtrágyának. mint a zeller. A zeller humuszos. Nemcsak jobb táperőben levő talajt hagy maga után. ezért a nitrogénműtrágyát három egyenlő adagban szórjuk ki. a gyengén. Zellert zeller után vagy gyökérzöldség után termeszteni nem aján­ latos a kórokozók elszaporodása miatt. jó szerkezetű talajon adja a maximális hoza­ mot. Ezért célszerű a talajvizsgálatok után meghatározni a kiszórandó trágya mennyiségét. egyenet­ lenül trágyázott talajon nagyon alacsony terméshozamot ad. Tápanyagellátása A zellernek a vegetáció egész folyamán szüksége van nitrogénre. a harmadikat pedig augusz­ tusban. mint a petrezselyem vagy a sárgarépa. Célszerű az öt-hét éves vetésforgó. a másodikat júliusban. amelyet a növényvédő szerekkel együtt lombtrágyaként permetez­ zünk ki akár Wuxal. de mivel a talaj magas sókoncentrációjára érzékeny. Ennek előfeltétele a talaj kielégítő szervesanyag-tartalma.Vetésforgó A zeller igényes növény. tápanyagban gazdagabb talajt is kíván. Ha a jónak mondható szervesanyag-tartalmat az eddigi trágyázási rendszerünkkel nem tudtuk elérni. amely után az őszi mélyszántás elvégezhető. akár Borax formában.

a talaj táp­ anyagtartalma és az adandó műtrágya függvényében. rögmentes vagyis gépi ültetésre alkalmas talajfelszínre törekedjünk. A melegágyak. KzO 95 kg. Ha a vetésünk túl sűrű. a P205 24—26%-ban. pl. Talaj-előkészítése. A vetőmagszükséglet hektáronként 8—10 dkg. Február végén. Ezt megoldhatjuk az ágyak beöntözé136 . mert a pikírozás — nagy kézimunka-igénye miatt — nem gazdasá­ gos. Ellenkező esetben az ültetési mélységet nem tudjuk betartani. a kikelt növénykéket az első lomblevelek megjelenése után ritkítsuk ki 1—2 cm-es tőtávolságra.5 cm mélységre a vetőmagot. Az átlagos 5—6×1—2 cm-es sor.0—1. P205 25 kg.Vethetünk sorba és szórva. vetése Alapja az őszi mélyszántás. ezért ügyeljünk arra.istállótrágyázással pótoljuk: 4—500 q hektáronként. 100 q zellertermés eléréséhez szükséges NPK-hatóanyag kg-ban: N 65 kg. tőzeges talajon emeljük meg a foszfor és kálium arányát a N rovására. illetve a magvetés vegyszeres gyomirtását köz­ vetlen vetés után végezzük el.és tőtávolság esetén ablakon­ ként kb. Ablakonkénti magszükséglet 1. 1200—1500 jó minőségű palántát kaphatunk. A tavaszi talajmunkával pedig sima. március elején vessük el melegágyba 0.5 g. Tudvalévőén az istállótrágya hasznosulása az első évben 40—50%. amelyet előzőleg csáváztunk (TMTD. Szórt vetéssel hasonlóképpen. A csírázás elősegítése és a nedvesség megőrzése céljából a mag­ vetést az ablakok alatt fóliával betakarhatjuk. a melegágyi ablak­ szükséglet 60—70 db hektáronként. Falisan). egyenletes. amelyből a N 30—35%-ban. hogy a magvetésünk ki ne száradjon. de elérhető 2000-es tőszám is.2—0. A zeller a csírázáshoz sok vizet kíván. A ható­ anyagarányt természetesen eltolhatjuk a tápanyagszintnek megfele­ lően. a K20 pedig 79—80 %-ban jelent felvehető táplálékot a növény számára.

A gépesített technológiához ajánlható 50 cm-es sor­ távolságnál. figyelembe véve a gumók nagyságát és hozamképessé­ gét. amikor először beöntözzük az ágyakat és utána permetezzük ki a vegyszert. A másik megoldás. amely általában 18—20 cm.5 g/ablak) a permetezőgéppel úgy permetezzük ki. hogy ablakonként csak a megengedett vegyszermennyiség jusson.: Hegykői Frigga Wiener M. A tőtávolság csökkentésének ha­ tárát a gumó és a lomb nagysága is megszabhatja. illetve a művelés. ikersorosan. illetve tőtávolság döntő jelentőségű. a fajtára vonatkoztatott optimális növényszám a következő: Közepes gumónagyságú fajták. pl. pl. Alabástrom 100—120 ezer tő/ha Középnagy—nagy gumójú fajták. de a magvak beöntözése is kielégítő legyen. illetve kiszámított vegyszermennyiséget (Merkazinból 0.sével együtt is.és tőtávolság­ tól. A nagy területegységnyi hozam eléréséhez a helyes növényés művelési. Ültet­ hetünk egysorosán. pl.: Invictus Róka Lustra Nagy gumójú fajták.: Imperator Prágai óriás Riesen Alabaster Magdeburger M. A sortávolságot befolyásolja a gépesítés. Az ablakonként megengedett. A hektáronkénti növényszám függ az ültetési sor. Kiültetésre 3—4 lombleveles és 12—15 cm hosszúságú palánták alkalmasak. 80—100 ezer tő/ha 70—80 ezer tő/ha 137 .

Merkazin. akkor a további vegyszere­ zéssel várjuk meg a palánták begyökeresedését (1—2 hét).6 ha/10 óra. Legkésőbb június elejéig azonban fejezzük be. Az egyenletesen és jól elmunkált sima talajon palántázógéppel ültethetünk. 138 . TP—4-es. a Hegykői zeller is. Ilyen pl. A palántázógép tárcsájába egyenletesen behelyezett pa­ lántákat a gép egyenletes mélyen ülteti ki. Vegyszeres gyomirtása Szabadföldön kiültetés előtt kontakt gyomirtó szerekkel is elvégez­ hetjük a gyomirtást. 6 soros. egyes fajtáink a késői. A palánták lehetőleg olyan mélyre kerüljenek a talajba. A fontosabb technikai adatok és az alkalmazható vegyszerek a következők: Kontakt gyomirtó szer: Gomex. mert egyrészt a palánták túlfejlődnek. másrészt a késői ültetésből a lerövidült vegetációs idő következtében nem kapunk megfelelően fejlett gu­ mókat. területteljesítménye 0. Gramoxone. Ha mechanikai eszközökkel munkáljuk el a talajt és egyúttal ki is irtjuk a gyomokat.8 ha/10 óra. június első heti kiültetését gyors fejlődésükkel még behozhat­ ják. hogy a fajták közötti tenyészidő-különbségeknek gyakorlati jelentősége alig van. Dózis: 3.5 g ablakonként. 4 soros.1 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. mint amilyen mélyen a meleg­ ágyban voltak.2—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. kiültetés előtt és után. Preemergensen — melegágyban 0. a Frigga május végi. Annál nagyobb és formára kiegyenlítettebb gumók fejlődnek. illetve állományban 2. Prometrin gyomirtók: A—1114.A palánták kiültetése Kedvező időjárás esetén április végén vagy május első felében ültes­ sük. ugyanakkor az Imperator. Palántázógépek: UPK—6-os. területteljesítménye 0. A vegy­ szeres gyomirtást állományban szükség szerint megismételhetjük. június eleji ültetésből nem adnak megfelelő terméshozamot.4—5. Függetlenül attól. minél jobban megközelítjük ezt az optimális mélységet.

Általában egy hónap.. végére esik.3—3 kg/ha 5—600 1 vízben oldva. Szedésük mindenképpen ősz elejére. A tápanyagellátásnál leírtak szerint. illetve sorközlazításokat a 4. hogy a szerek hatékonyságát zavarnánk. A zeller fő növekedési periódusa augusztus elejétől október vé­ géig tart. Öntözés. 1. elvégez­ hetjük anélkül. Növényápolása Fejtrágyázás. A későbbiek folyamán — az időjárástól függően — legalább három öntözést tervezzünk be. Termesztett fajtáinknál tenyészidőben nagy eltolódások nincsenek. Állományban a magról kelő egyéves gyomokra 2%-nál több humuszt tartalmazó talajon fejti ki jól a hatását. Szerkombináció: Merkazin—Afalon. Kritikus hónapok öntözés szempontjából a június. amikor még a 2—4 leveles fejlettségi állapotot nem haladták túl.A gyomnövények ellen akkor hatásos. esetenként 30—40 mm vízmennyiséggel. kettő és fél hónap. szeptemberi csapadék elegen­ 139 . hogy milyen tenyészidejű fajtát termesztettünk. Kapálás.5 +0. Normális időjárási viszonyok között az augusztus első felében adott öntözés és az ősz eleji. július és augusz­ tus eleje. figyelembe véve a vegyszeres gyom­ irtást. állománykezelésre. később 4 cm-re lemosódtak. A kapálásokat. amikor a vegyszerek a csapadék vagy öntözés hatására 2—3. héttől kezdődően. A kiültetett palántákat feltétlenül be kell iszapolni. Betakarítása A betakarítás kezdete bizonyos mértékig attól függ. Linuron gyomirtó: Afalon.7 kg/ha 5—600 1 vízben. Dózis: 2. Eső vagy öntözés után sorközlazítást végezzünk az összetömődött talaj fellazítására. A felsorolt szerek hatása a csapadéktól és az öntözéstől függően kettő. illetve a 6.

addig a rövid ideig tartó . majd helyben meg is tisztítják. vagyis a gyökérkiemelő ekével meglazított. A zeller kiszedésének ideje kedvezőtlen körülmények. Ez az időszak. amikor a zellertermés kialakul. félgépesített megoldást. A kisebb. mert a gumók a szedési időre nem érzékenyek. mint pl. esetleg tárolási nehézségek miatt elhúzódhat. négy-öt napon át tartó ugyan­ ilyen hideget.dőnek bizonyul a jó gumóképződéshez. különösen a lombjától megfosztott zeller komoly fagykár nélkül nem viseli el. Ásóval ma már csak házikertekben szedik a zellert.) 140 . illetve fagyot. . Amíg a lombjuk takarja őket. illetve kiszántott zellert kézzel kupacokba dobálják. . illetve közepes nagyságú fajtákkal kezdjük a szedést és a nagyobb gumójú fajtákkal fejezzük be. A foko­ zottabb gépesítést segítik elő a burgonyakiszedő gépek. .4 . A huzamos. Sok termelő­ üzemben alkalmazzák azonban az ún. Ezek után is a kiszedett zellert kézzel kell lombtala- EM—ll-es szedőgép zellerszedés közben (Fotó: Hanzséros P. az E—660-as.5 °C-ot károsodás nélkül tűrik.

Mivel a gép nyűvőrendszerű.) nítani. Teljesen lombtalanít és további tisztításra csak a gyökérzet marad hátra. illetve gyökérzöldségkombájnnal vagy a zellerszedő adapterrel el­ látott holland VICON cukorrépaszedő géppel. területteljesítménye kb. ez is ásórendszerű gép.3—5. EM—11-es sárgarépa-. hogy csak a gumó felső. 1 hektár.VICON zellerbetakarító gép (Fotó: Szepes L. Teljesen gépesített a szedés az NDK.5—5 km/óra. Az EM—11-es gép ugyanolyan jól alkalmazható és beállítható a zeller.6%). amelyek lombja leg­ alább 15—20 cm hosszú és nem fekszik el a földön. közvetlen 141 . Zeller­ szedéshez használható fejelőszerkezettel és anélkül is. Munkavégzése. A gép munkasebessége 2. A holland VICON zellerszedő kombájn 50 HP-s traktorral üze­ mel. módszere és mű­ szaki adatai megtalálhatók a sárgarépánál. mint a sárga­ répa és a petrezselyem szedésére. s mint a cukorrépaszedő gépek. A fejelőszerkezetet úgy lehet beállítani. A gép megfelelő műszaki kiszolgálás mellett elenyésző sérülési százalékkal dolgozik (4. csak azok a fajták szedhetők vele.

amelyek a haladási irányra merőlegesen forogva verik le a lombot a zellerről. késsel tisztítjuk.) 142 . A gép egyszerre két sort lombtalanít és szed. A lombtalanító szerkezettel ellátott kombájnoknál is hátramarad a gyökérzet tisz- V1CON típusú zellertisztitó gép (Fotó: Szepes L. illetve vágjuk le. miközben a felhordón a láncok kö­ zött a föld és egyéb szennyeződések kihullanak.8 ha tízórás műszak alatt. A fejelőszerkezet helyett a lombtalanító szíjtárcsák is felszerelhetők.4—1. Tisztítása A teljes kézi és a félgépesített szedéseknél mind a lombot. Ha nem sáros talaj­ ról szedjük a zellert. mind a gyökereket kézzel. Haladási sebessége megegyezik az EM—11 -ével. A kiásott gumó földestül a láncos felhordószerkezeten keresztül a kombájn mellett haladó pótkocsira esik.a lomb alatti részénél vágja le a lombot. teljesítménye 1. a pótkocsira kerülő gumók aránylag tiszták lesznek.

így a hőmérsékletingadozásra is. amelyben a zellert szinte a minimális veszteséggel és a kívánt ideig tudjuk tárolni. könnyebben rothad. Kiszolgálásához általában hat személy szükséges. a hűtőház. hogy a kombájn a lombtalanításnál lehetőleg semmi vagy kevés lombot hagyjon a gumón. A tenyészidő folyamán a nem folyamatos vízellátás. Villanymotorral üzemel. de kedvező fel­ tételek mellett a kiszolgáló személyek száma felére is csökkenthető. amelyek tárolásunkat bizonytalanná tehetik. A közvetlen kiszedés előtti hosszan tartó csapadékos időjárás kö­ vetkeztében a gumók teleszívódnak vízzel. Az optimális tároló. vagyis a hosszabb ideig tartó szárazság esetén a talaj víztartalmának csök­ kenése utáni öntözés okozza vagy fokozza a gumók üregesedését. Prizmákban. teljesítménye kb. Mindkettő elsősorban a szöveti szerkezetre hat. valamint a kedvezőtlen talajviszonyok azok. azonfelül nagyon lé­ nyeges fajtakövetelmény a gömbölyű gumóalak és kevés vagy köze­ pes mennyiségű gyökérzet. 10 q/óra. A finomabb húsú. Na­ gyobb szárazanyag-tartalmú. Az ehhez szükséges hőfok 1—2 °C. hagyományos módszerrel is tárolha143 . Könnyebben fonnyad. kemény húsú. tömör gumójú fajták könnyebben tárolhatók. tárolásra alkalmassá tételük sok munkát vesz igénybe. Terme­ lésben a nem kiegyensúlyozott. amelynél egy fémlécekből kiképzett forgó hengerhez acélrugók által hozzányomott kések vágják le a lécek közül kiálló gyökérzetet. szerkezetileg fellazulnak és ezáltal gyorsabban fonnyadnak és rothadnak. a relatív páratartalom pedig 95—98%. A sáros talajból szedett gumók nehezen tisztíthatók. egyoldalú tápanyagellátás. Tárolása Szakszerű tárolás a megfelelő fajta kiválasztásával kezdődik. a nem megfelelő vízellátás. Erre a célra ajánlható tisztítógép a holland VICON típusú zellertisztító. Ilyen kedvező feltétel. mint a taplósságra. finomabb szerkezetű zeller ugyancsak érzékenyebb minden külső behatásra.títása. üregesedésre erősebben hajlamos fajták. Az egyoldalú táp­ anyagellátás rendszerint a túlzott nitrogénadagolásban vagy bórhiányban jelentkezik.

nedves ho­ mokkal rétegezve.tünk sikerrel. csakis gépek. gép­ rendszerek jobb kihasználhatóságával és ezáltal a géptípusok szá­ mának csökkentésével válik lehetségessé. Termelésünk olcsóbbá tétele.) Kisüzemi. háztáji termelésnél tárolhatunk pincében. akár a prizmákban a 4 °C-t meghaladja. így az amortizációs és egyéb költségek csökkenthetők. ezáltal kihasználhatóságuk is fokozott. és a prizma hőmérsékletét tartani tudjuk a kellő hőfokon. cementre soha ne tegyük. Az előzőleg lombjától és gyökerétől meg­ tisztított zellerrel megtöltött zacskókat padlóra. polcra állítva rakjuk fel. Ha a hőmér­ séklet akár a hűtőtárolóban. A zellergumó tárolásánál különösen jól beváltak a fólia zacskók. a technológiai köve­ telmények betartásával — az a hozam. Termelési költségei A kézi és gépi művelés bruttó költsége között lényeges különbség alig van. a jelentős üzemelési és amortizációs költségek miatt. illetve a rothadásnak a lehetősége fenn­ áll. a félgépesített művelés­ nél 34—40% körül van. a gépek tekintélyes ára. addig a teljesen gépesített termelésnél gépi tisztítással egybekötve ez csak 11—13%. Míg a kézi művelésnél az élőmunka az összköltség 85 %-át is eléri. 30—40 dkg-os gumóátlag és 240—250 q hektáronkénti termés­ hozam — a megfelelő fajták kiválasztásával. négy-öt hónapon át is eltarthatjuk így az igényes zellergumót. 144 . amely a gépesített technoló­ giát kifizetődővé teheti. Olyan pincékben vagy kamrák­ ban. a kórokozók elterjedésének. napos időszakban sem 7—8 °C fölé. ami a teljes gépesítés általánossá tételét igényli. ha megfelelő gondossággal készítjük elő a zellert. a prizmákat viszont a lehetőségekhez mérten gyorsan szedjük szét. A zeller termesztéséhez felsorolt gépek több zöldségfélére alkalmasak. Ez esetben a hűtőtárolóban gondoskodjunk a megfelelő hőmér­ séklet visszaállításáról. (Tárolási mód részletesen a sárgarépánál. Földre. vagy prizmákban a sárgarépánál leírt módon. 5—10 kg-os tételekben. Ellenben az egységnyi élőmunka-ráfordítás az. annak specializálása mellett. amelyeknek hőmérséklete télen nem megy fagypont alá és nem melegszik fel meleg.

június első hetére jól fejlett palántákat kapunk. vagy 1:3:6. Talaj-előkészítése. mint az áruzellert. szilárd állományú dug­ vány biztonságosabb. november elején. Szedése. hogy mind átteleltetésre. A március végi vetésből május végére. amikor is az összműtrágya mennyisége 9—10 q/ha. A vetés idejével azonban nem kell sietnünk. vegyszeres gyomirtása és növényvédelme teljes mértékben megegyezik az árutermesztésnél elmondottakkal. A hegeket. Ennek érdekében a műtrágyaarányt a foszfor és kálium irányába toljuk el a nitrogén rovására. mint pl. Szedhetjük kiemelőekével vagy EM—11-es kombájnnal.Magtermesztése Dugványtermesztése Talajigénye. addig a dugvány­ nak termelt zellert később is vethetjük. Az ekével kiemelt és kézzel ku­ pacokba dobált dugványokat tisztíthatjuk a helyszínen. növényápo­ lása. Ideje október. esetleg túlfejlődött taplós gu­ mók. Sem bur­ gonyaszedők. amelyek ott áttelelnek. mind maghozásra a kisebb. és utána tavasszal a gumókkal a szántó­ földre kerülnek. Megegyezik az árura termelt zellerével. Az NPK-hatóanyagarány tehát 1:2:4. március elején elvetni. Tápanyag­ igényével kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk. Vetése. vagy tisztí­ tásra behordhatjuk a prizmákban előkészített helyre is. Melegágyba ugyanúgy vetjük. Ott a kifejlődő lárvák befúrják magukat a gumókba. és gyakran csak azt vesszük észre. 145 . a fagyok beállta előtt. hogy a gumót megsértenénk. mert a kártevők. simára kapar­ juk. hogy a magszárba indult zeiler fonnyadni kezd és kirothad. a palánták kiültetésének módja. Ez a munka nagyon fontos. sem más ásórendszerű gépek konstrukciójuknál fogva nem alkalmasak dugványszedésre. a kis há­ zilégy stb. a lomblevelek aljára rakhatják és rakják is petéiket. Utána csak a szívleveleket hagyjuk meg és a többit körülötte lefejtjük. Míg az árura termelt zellert igyekszünk február végén. mint a nagy. anélkül. A tőleveleket 2—3 cm-es csonk visszahagyásával levágjuk..

és hamarabb rothad. vagy a kora tavaszi első rajzáskor — április közepétől kezdődően —. de lehetséges. hogy a magszárba indult gumók kirothadása másodlagos fertőzés következménye. Mindenesetre. A fel­ szedett dugványokat tárolás előtt már tisztításkor osztályozzuk. mint a többi gyökgumós. mint ahogy azt az elő­ zőekben leírtuk. prizmázás előtt a gumókat kosarakba rakva mártsuk meg. amelyek alakra nem megfelelőek. Tinox stb. Ennek elkerülésére ajánlatos a szívlevelek körül a lomblevelek hegének alapos levakargatása. Szelekció. lerakott petékből kifejlődött lár­ vák fúrják be magukat a gumóba és okozzák a gumók rothadását. Eltérő egyedeket találhatunk levélállásban. Az EM—11-es kombájnnal is szedhetjük a dugványokat. Még a dugványok kiszedése előtt szelektáljuk a növény lombját. Ki­ szedjük a repedt. A válogatást és tisztítást nagyon gondosan végezzük és lehetőleg ne dobáljuk a gumókat. minden sérülésre. 146 . illetve magasságra állításával a kés­ dobok is megfelelő magasságban tépik le a lombot. azt is ki kell dobni. A gumók vagy már az ősz folyamán befertőződtek a kártevők által a levelek tövébe rakott petékkel. vágott vagy kiszakadt szívlevelű gumókat és azokat is. majd a levet jól lecsurgatva. és legalább egy percig hagyjuk is benne az elő­ zőleg elkészített rovarölő (Wofatox. majd a gumóknak sártól és szenynyeződéstől való megtisztítása. ezért csak azokat a fajtákat szedhetjük vele. 50—60 cmnél nem magasabb prizmákba öntögetve megszikkasztjuk és utána prizmázzuk (lásd sárgarépa). A gép nyűvőrendszerű. Felmagzás első évben nálunk még nem fordult elő.) és gombaölő (réz­ tartalmú) szer oldatában. Nem szükséges.A Kertészeti Egyetem Növényvédelmi Tanszékével együttesen végzett vizsgálataink egybehangzóan igazolják. valamint levélszínben. Természetesen a dugványokat ugyanúgy át kell tisztítani. mert a zeller sokkal érzékenyebb. tömöttségben és nagyságban. Ezeket természetesen ki kell szedni. sérült. ha találunk ilyen töveket. de ajánlatos a gyö­ kérzet visszakurtítása is. amelyeknek lombja eléggé tömör és nem fekszik el a földön. A szedő­ szerkezet megfelelő mélységre. Mindezek elvégzése után.

ellentétben az áruzeller hűtőtárolásával. Több éves vizsgálat és megfigyelés szükséges azonban ahhoz. sima felszínű legyen. hogy a dugványok kiültetését géppel zavartalanul végezhessük. A jövő útja azonban a dugványok tárolása eseté­ ben is a hűtőtároló. melegebb fekvésű. hogy a zellernek magas szaporodási hánya­ dosa van. amelyek vetőmag-szaporításával nem foglalkozunk. P205 180—250 kg/ha őszi mélyszántás előtt. Exportunk nincs. sőt egyes években egyes fajták iránti igényt. mint az áruzellerére. Meg kell jegyeznünk. Az ősszel mélyszántott talajt úgy munkáljuk el. mint az előző évben. Az utóbbira vonatkozóan azon­ ban még kevés vizsgálattal rendelkezünk. Eddigi tapasztalataink szerint a +1 °C és a 97—98% relatív páratartalom éppen úgy megfelel a dugványok tárolására is. import­ ból fedezünk.Dugványok átteleltetése. szélmentesebb talajt kíván. 147 . Természe­ tesen tárolhatjuk pincében homok között. hogy homokos vályog. Te­ rületünk morzsalékos. hogy kiültetés után hogyan viselkedik a hűtőtárolóból kihozott dugvány. Magtermő év Talajigény. Ennek a menynyiségnek prizmában való tárolása még nem okozhatott túl nagy gondot. Ajánlatos ezért. A vetésforgóba lehetőleg az istállótrágyázás utáni első évben te­ gyük. de tárolhatjuk a legkor­ szerűbb módon. lazább. az évi dugványszükséglet 100 q-nál nem lagyobb. a hazai vetőmagszükséglet kicsi (évek óta 9 q körül van). hűtőtárolóban is. mint ahogy azt a sárgarépánál leírtuk.vagy jó minőségű barna homoktalajt válasszunk ki a dugványainknak. KzO 100—120 kg/ha őszi mélyszántás előtt. Ajánlott műtrágyamennyiségek hatóanyagban: N 60— 70 kg/ha fejtrágyaként. Többnyire szabadföldi prizmákban vé­ gezzük ugyanúgy. Talaj-előkészítés. Magtermő évben a zeller könnyebb.

sorközlazítást végezzünk. amíg a talajban ele­ gendő nedvesség van —. Erre csak száraz tavasz esetén. vagyis a kiszáradás­ tól. A tőtávolság 30—40 cm. akkor beöntözésre nincs szükség. de a hajtások még nem bújtak ki a földből. UPK—6). Arra ügyeljünk. Kapálás után végezzük el a vegyszeres gyomirtást. Ha sikerül a dugványokat idejében — március első felében. amellyel az ültetéssel járó taposásokat is fellazíthatjuk. kiültetni. amelyről a tárcsákat leszedtük. mind anyagban megtérül. hogy a sorok a széli­ rányba fussanak. elveszik. 148 . mert egy vihar vagy erős zápor — hasonlóan a gabonához — földre fektetheti az egész táblát. késői kiültetésnél kerülhet sor. Ilyen esetben pedig a mag jó része kipereg. amikor a dugványok gyökeresedése megindult. Kiültetés után a sorokat felcsirkézzük. Termelőüzemekben ma már kézzel nem végezzük. hogy az addig prizmában volt gyenge szívleveleket védjük a napsütéstől. Legcélszerűbb a sorok végén. A be­ fektetés mind munkaerőben. és így természetesen a felszín alá kerül a szívlevelek jó része is. mert bármely palántázógéppel (TP—4. hogy a gumók 1—2 cm-rel a föld felszíne alá ke­ rüljenek. Ajánlatos a maghozó felkötözése. mert ugyan­ arról a területről dupla mennyiségű magot nyerünk. Ajánlatos művelőutakat hagyni a növényápolási munkák elvégzé­ sére. sorközkapálás után elvégezni. ahogy a dugványok megeredtek. Vegyszeres gyomirtását legcélszerűbb a dugványok kiültetése után. Kiültetés után. és a tömörítőkerekek munkája is megfelelő lesz. amíg azt a magszárak kitördelése nélkül tehetjük. meg­ felelő közökben levert karókhoz erősítve dróthuzalt kihúzni. tökéletesen megoldható a zellermaghozók ültetése is. így a két huzal között a maghozók állva maradnak. a sörnyitók által hasított barázdába könnyen berakhatók. A művelendő sávok és a művelő utak szélességét a rendelkezésre álló erőgép és a permetezőgép munkaszélessége dönti el. A gumók a jól előkészített talajba.Kiültetés. A kiültetési sortávolság 50—60 cm. Növényápolás. ame­ lyet a palántázógépen ülő dolgozók általában be is tudnak tartani. Nagyon lényeges a maghozók ültetésénél. A huzalozást addig végezzük el. a növények mindkét oldalára.

majd spárgá­ val körbekötjük.) 149 . Izolációs távolság. amíg a földből kihajtott maghozók elérik a 8—10 cm-es ma­ gasságot.2 kg/ha vagy Afalon 2. és akkor ismételjük meg az alsó határnál megjelölt menynyiséggel. HŰVÖS.5—5. fokú szaporításnál 1000 m. Az aratást akkor kell kezdeni. amikor a magszárakon levő magvak felénél tapasz talhatjuk az érés jeleit. Két különböző fajtájú maghozó tábla között elit és I. Aratás.3—3.0 kg/ha. hogy a magvak szürkésbarna színűek lesznek és eny­ he morzsolásra kipe­ regnek. A—1114 3. Aján­ latos karót szúrni közbül. hogy a szél fel ne borogassa az összekö­ tött kupacokat. augusztus eleje. amelyet 5—600 1 vízben oldunk. 350— 520 1 vízben oldva. Az érés ideje általában július vége. A sarlóval vagy met­ szőollóval levágott magszárakat kis kévék­ be kötjük és utóérle­ lésre a táblán nyolcasával-tízesével összeállítgatjuk.Ajánlott szerek: Merkazin. Az érés jele. akkor várjuk meg. szokványmagtermesztésnél pe­ dig 600 m. A zel­ lermag egyenlőtlenül érik. Ha a gyomirtás valamilyen oknál fogva nem sikerül. csapadékos Zellermaghozó tő (Fotó: Hanzséros P.

Magtisztítás. mert a magvak nagyon könnyen peregnek.Zellermaghozó tábla (Fotó: Hanzséros P. Cséplését kombájnnal végezzük. Ezért ügyeljünk nem­ csak a maghozó tábla. fedett szín alá. ahol letere­ getett ponyvákon két-két kévét egymásnak támasztva sorokban és sorok között utakat hagyva utóérleljük a magvakat. mert a vetőmagvak értékét a gyommagvak nagyon le­ ronthatják. a szántóföldön óhatatlanul elpergő magot a ponyván felfoghatjuk. Az átlagtermés 6—8 q/ha-onként. Ha lassabb is az utóérés. Jól beállott és időben learatott tábláról 10—12 q/ha magot is kaphatunk. Az aratás csakis a kora reggeli órákban végezhető és a cséplőgép­ hez csak ponyvával bélelt pótkocsival hordjuk a kévéket.) nyarakon hordjuk be a kévéket szellős. illetve a kombájn tiszta­ ságára is. Nehéz. hanem a cséplőgép. mert a magvak aprók és hasonló nagyságú gyommagvak szinte kiszedhetetlenek belőle. Ez a mennyiség néha a termés 25—30%-a lehet. 150 .

mind a közép-európai országokban a halványító­ zellert alig ismerik. a másodikat pedig szeptember közepén adjuk. későbbi ültetéseknél a tenyészterület mindig növekszik. A halványított levélnyeleket nyersen. különböző salátának vagy párolva készítik el. Szabadföldi tenyészideje viszonylag rövid. Tápanyagigényé­ nél azonban a nitrogénen van a hangsúly. gyökerei elágazók. A vetéshez szükséges hőmérséklet 18 °C. ugyancsak rövid az el­ tarthatósága is. de a halványítózeller nem hoz gumót. azért a talajvizsgálatnak meg­ felelően a talaj mészhiányát pótolni kell. Korai hajtatásnál üvegházakban a sor. akkor szeptember közepétől tervezett szedéshez április kö­ zepén vessük és június közepén ültessük szabadföldbe. 30 x 30. A vetést tanácsos papírral. Vagyis laza szerkezetű. Vetését február közepén kezdhetjük. és így július közepétől szedhető. Ezzel szemben a nyugat-európai országokban és Amerikában csak ezt a zellert termelik. szerves anyagban gazdag talajt kíván. és a palántákat április kö­ zepén ki lehet tenni szabadföldbe. A szedé­ sét meg lehet nyújtani gördülős üvegházak áthelyezésével szabad­ földön is. Lombját nem lehet megkülönböztetni a nagy lombú gumószelle­ rétől.és tőtávolság 20 x 20 cm. de ne ké­ 151 . zártan hoz­ zák levélnyeleiket és halványak maradnak. Célszerű szaporítóládákba vetni és a kikelt növényeket üvegházba pikírozni. majd szabadföldön 40 X 30 cm-es tenyészterület szükséges. Franciaország és Olasz­ ország. Általában 9—10 hetes palántanevelési idővel számoljunk. Ezt az időt előcsíráztatott mag­ gal 8—9 hétre csökkenthetjük. Főbb európai termelő országok Belgium. 60— 70 cm nagyságú levélnyeleit a tenyészidő végén megfelelő eljárással halványítani kell. Ha melegágyban neveljük elő a pa­ lántákat. Szabadföldi fő szedési ideje októberben kezdődik. szemben a gumószeller káliigényével. Természe­ tesen a szedést fagyokig elhúzhatjuk.Halványítózeller Mind nálunk. Vannak fajták. Talajjal szembeni igénye hasonló a gumószelleréhez. fóliával letakarni a kiszáradás ellen. Normális szabadföldi termesztésnél az első fejtrágyázást augusz­ tus elején. amelyek csokrosan. mint a retket. Magas a mészigénye is. de hajtatni lehet üvegházban és fólia alatt.

majd a levélszélek száradni kezdenek. (Kórokozók: Cucumber mosaic vírus. összefüggően együtt maradjanak. A zeller betegségei A zeller vírusos mozaikfoltossága. az utolsót pedig a levél­ nyelek teljes magasságáig végezzük el. Szedéskor azoknak a fajtáknak. amikor a levélnyelek elérték az 1. Egy tő súlya hajtatásban legalább 500 g. meleg időjárásnál előfordul. Ezt követően lép fel mint másodlagos fertőzés egy baktériumos rothadás. az Extra langer Goldgelber és az Englischer weisser. amelyeknél a levélnyelek szorosan. házikertekben halvá­ nyíthatjuk úgy. mint a szedés kezdete előtt egy hónappal. zártan fej­ lődnek és halványak maradnak. a talaj kiszáradása után észleljük. amikor a zellert már eleve baráz­ dákba vagy árkokba ültetjük. A második töltögetést 20—30 cm-re.5—2 cm vastag­ ságot.sőbb. Öntözésről minden­ képpen gondoskodni kell. Van­ nak azonban fajták. A gyökereket a felszedett tövekről úgy vágjuk le. ha az öntözést elhanyagolják. Szá­ raz. Alfalfa mosaic vírus. A növény növekedé­ 152 . Először 10—15 cm-re húzzuk fel a földet a tövekhez. Halványíthatjuk felszedve és homokba rakva pincében is. Szedésüknél ügyeljünk arra. amelyeket halványítani kell. Celery mosaic vírus. Ezt a töltögetést 3 alkalommal végezzük. hogy a szívlevelek feketére színeződnek. Ismertebb fajták: Golden selfblaching. hogy szalmával vagy más takaróanyaggal takarjuk le. míg a harmadik fajtát földdel takarni kell. Kisebb területen. a szabadföldi tövek sú­ lya letisztítva pedig 6—900 g között piacképes. illetve a töltögetésnek egyszerű módja az. Az első kettő takarás nélkül is halvány lesz. 5—6 héttel a szedés előtt a levélnyelüket be kell takarni földdel.) A Cucumber mo­ saic és az Alfalfa mosaic vírus kárképére az jellemző. Vegyszeres gyomirtása teljesen megegyezik a gumószellerével. és a halványításkor két oldalról rá­ húzzuk a tövekre a földet. hogy a levele­ ken sárgászöld mozaikfoltok figyelhetők meg. A halványításnak. hogy a levélnyelek meg ne sérüljenek. Fólia zacskóba csomagolva magakadályozhatjuk a gyors hervadást. hogy a levélnyelek a levelekkel együtt csokorszerűen. Általában.

az idősebb levele­ ken pedig sárga.] A betegség hazánkban általánosan elterjedt. A Celery mosaic vírus jellegzetes kórképe a levelek érkivilágosodása. Mindhárom vírus mechanikailag átvihe­ tő. piknídiumok talál­ hatók. A levélen nagy.] A zeller vírusos vöröslevelüsége (lásd: a sárgarépa vírusos vöröslevelűsége). A levéltetvek elleni védekezés.) Chest. A zeller pektobaktériumos lágyrothadása.) növények eltávolítása. Septoria apiigraveolentis Dorogén (a kis levélfoltosságot okozza). A folt szegélye határozott barna színű. botritiszes rothadása: megegyezik a sárgarépa hasonló nevű beteg­ ségeivel és védekezésével. Védekezés. A zeller szeptóriás levélfoltossága. et Cav. A levelek elsárgulnak. A foltokban és azokon kívül is apró fekete pontok. 3—10 mm átmérőjű. 1 mm-t meg nem haladó. piknídiumok jelennek meg. kerek foltok mutatkoznak. Glits M. A zeller­ táblák környékéről a vad ernyős virágzatú A zeller szklerotíniás rothadása (Fotó: dr. [Kórokozók: Septoria apii (Bri. emi­ att nagy a lombveszteség és a gumósúlycsökkenés. s benne elszórtan. [Kórokozó: Parsnip mottle vírus (lásd: a pasztinák vírusos tarka törpülése). kerek vagy kissé ovális foltok láthatók./(a nagy levélfoltosságot okozza). 153 . Legfontosabb ter­ jesztői a levéltetvek. A foltok egyneműek. apró fekete pontok. A vírus nem perzisztens. A zeller vírusos tarka törpülése. A folt közepe ki­ szürkül. szklerotiniás rothadása. kerek vagy kissé ovális foltok láthatók. barna színűek. A levél nagy része elszárad.sében visszamarad. A levélen apró.

hogy a foltok kialakulása nélkül. Hazánkban el­ terjedt. A tünetek a levélnyeleken. A csíranövényeket a magon levő piknídiumból kiszabaduló pikno­ konídiumok fertőzik meg. fertőz.Gyakori. a fő fertőzési forrás azonban a vetőmag. a S. majd micéliuma a sejt közötti járatokban helyezkedik el. A lombvédelem céljából a növényeket elő­ ször 2—3 lombleveles korban. A piknídiumok később mind a levél színén. apii graveolentis hőoptimuma 20—25 °C. újabb fertőzéseket hoznak létre. A S. A zeller fómás gumóvarasodása. Fontos a legalább 3—4 éves vetésforgó betartása.. A gumó felületén bárhol először apró. fekete piknídiumok van­ nak beágyazva. Emellett azonban a gyakori. Cobox stb. A levelek elsárgulnak. Később a foltok vizenyőssé válnak. A kórokozó a növényekbe az epider­ miszen és légzőnyílásokon keresztül egyaránt behatol. A kórokozók tehát a magasabb hőmér­ sékletet kedvelik. bőséges csapadék is szükséges. A beteg növényrészekről is piknokonídi­ umok juthatnak a növényekre. ' Védekezés. nedves csávázószerekkel (Ceresan Univ. mind a levél fonákán kialakulnak. A piknokonídiumok csak 1—2 évig fertőzőképesek.) 10 percig vagy higanytartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben. majd kiültetés után legalább 2—3 al­ kalommal 10—14 naponként 0. Az első tünetek a fertőzést követő 9—12 nap múlva jelennek meg. s így fertőzik meg az ernyős virágzatban levő magvakat is. Cupratív. később egyre nagyobbodó egynemű sekély. és a kiszabaduló piknokonídiumok a vegetációs időben vízcseppekkel továbbjutva.1 %-os (a szokásos töménység fele) higany tartalmú. a gumó húsába csak 3—5 mm-re húzódó vörös­ barna foltok láthatók. amelybe apró. Ered­ ményesen lehet védekezni a TMTD-tartalmú porcsávázószerrel 5 g/magkg mennyiségben.) kell permetezni. Vetőmagcsávázás 0.) A betegség a tárolóban a gumók rothadását okozza.7 %-os (a szokásosnál nagyobb tö­ ménységű) rézoxiklorid-tartalmú szerekkel (Vitigran. apii kórokozóé kissé magasabb. A kórokozó a beteg növényrészeken is áttelelhet. A kórokozó 9—28 °C között fejlődik. (Kórokozó: Phomaapiicola Kleb. de soha 154 . Falisan stb. csoportosan piknídiumok figyelhetők meg. a maghozó száron és az ernyővirágzatpn is előfordulnak.

sekély repedések keletkeznek.) több évig is életké­ pes. ahol a gomba A zeller fómás gumóvarasoddsa (Fotó: dr. amely a legkedvezőbb a gomba növekedésére. Később a foltok enyhén bemélyednek. Glits M. vagy nem látszanak. hideg talajba ültetik ki. A kórokozó legfontosabb fertőzési forrásai a talajba ke­ rülő növénymaradvá­ nyok.4%-os megbetegedést mutattak. A vetőmagnak mint fertőzési forrásnak gyakorlatilag nincs je­ lentősége. nedves. A nyár folyamán a növények tü­ netmentesek. hogy a május elején kiültetett növények 77 %-os. az ép bőr­ szöveten vagy seben keresztül jut. ha a palántákat fertőzött. A gomba ugyan — 5 és 30 °C között növekszik. A kórokozó hőigénye csekély. hosszanti és keresztirá­ nyú. A fol­ tok felületén csak kissé beágyazva apró. piknídiumképzésére és a konídiumok csí­ rázására. Szabadföldön. csapadékos. a július ele­ jén kiültetett növények 3. fekete piknídiumok jelennek meg. A később kiültetett növények pedig egészségesek maradtak. száraz körülmények között a beteg gumó varasodik. és ha a kiültetés után az időjárás hűvös.nem bűzösek. hosszan tartó tárolás esetén 155 . A fertőzési veszély a palánták kiültetése után a legna­ gyobb. Kísérletek bizo­ nyítják. A nedves körülmények közötti. és tárolás során a rothadás fokozódik. hőoptimuma azonban 16—18 °C. Az első tünetek csak néhány heti tárolás után jelentkeznek. A kórokozó a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe már a nyár elején. A gumók felszedésekor és a tárolóba helyezésekor a tünetek alig.

Védekezés. a köménymoly. Szabadföldön és a tárolóban a vegyi védekezés eredménytelen. 'Sk. Legalább a 4 éves vetésforgót tartsuk be. a sávosnyakú cincér. 156 . hideg talajokon zellertnetermesszünk. A mély fek­ vésű. A legfontosabb. az ott károsító nyüvek kíséretében. A zeller állati kártevői A zeller állati kártevői jelentős részben azonosak a sárgarépa és a petrezselyem kártevőivel. A tárolóban még az alacsony tárolási hő­ mérsékleten is aránylag jól fejlődik a gomba. táplálko­ zását megkezdte. de életmódja és károsítási mód­ ja alapján feltételezhető. Az említetteken kívül szórványosan előfordulhat a zelleren a zel­ lerlégy (Philophylla heraclei L. Az ellenük való védekezés teljesen megegyezik az ott leírtakkal.számottevő kiesés lesz. ahonnan a nyű a károsítását. hogy a palánták korán — májusban — ne kerüljenek kiültetésre. ha az időjárás hűvös. Kártétele felismerhető arról. Védekezés. hogy a zellerlevélkék lemezei foltszerűen aknázottak lesznek. nedves. Az aknák áttetszőek. csapadékos. Az ott tárgyaltak közül a zelleren megta­ lálhatók: a gyökérgubacs-fonálféreg. a szárfonálféreg. A zeller rizoktóniás betegségei: megegyeznek a sárgarépa hasonló nevű betegségeivel és védekezésével. A folt melletti részben kezdeti já­ ratszerű akna ismerhető fel. Még nem kidolgozott. egyes vándorló fondlféregfajok.) is. a petrezselyem-levéltetű és a kékfoltos takácsatka. bennük sötét színű ürülékszemcsék találh. hogy a gyökgumósoknál engedélyezett fel­ szívódó rovarölő szerek kielégítő védelmet nyújtanak ellene. a bivalykabóca.

kellő tápanyagtartalmú. Gazdasági jelentősége Lombja takarmánynak. mélyrétegű. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. Elegendő talajnedvességet kíván. A hengeres típusok általában 25—30%-kal többet terem­ nek. Külföldön na- 157 .Cékla A céklasalátát egész évben fogyasztjuk. hu­ muszos vályogtalajokat szereti. a répa pedig étkezési célokra alkalmas. El­ készítési módja országonként. Közepes hőigényű növény. A melegfekvésű. vidékenként változó. Hozama fajtától függően 200—300 q/ha.

Céklatermesztő körzetek járási bontásban. Az első fejessaláta megjelenésével jelentő­ sége csökken.4 mg 0. Vitamintartalma (mg 100 g-ban) Bj-vitamin 0. 1974-ben gyobb jelentősége van. is fogyaszt­ ják. nálunk csak salátát készítenek belőle.89% 100.05 mg B2-vitamin 0.0 mg 1. sütve stb. Szezonja általában késő ősztől kora tavaszig tart.00 mg P-vitamin 100—150 mg Ásványianyag-tartalma: Kálium Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor Egyéb bázis 0. főzeléknek.0 mg 258.0 mg 30.2 mg 11.4 mg .08 mg C-vitamin 8.5 mg 15. levesnek.

az íz megjaví­ tására nem volt szükség. illetve a magszárát. keserű ízű. s már megkülönböztettek a mángold mellett egy vörös és egy fehér változatot. A cékla répatestének kialakításában a gömbölyű fajtáknál kizá­ rólag a szik alatti szárrész (hipokotil) vesz részt. és a XX. A takarmányrépában és az emberi táp­ lálkozásra kinemesített répákban viszont a saponin és a betanin már csak elenyésző mennyiségben található. Morfológiai szempontból a cukorrépa áll legközelebb a vad alak­ hoz. amelynek a levelét használták fel zöldségként.Származása. elterjedése A cékla ősének tartott vadalak a Béta vulgaris var. és III. a gyökérnek is van szerepe.és cukorrépa szántóföldi termesztése csak a XVI. míg a takarmány. II. Hazánkban Lippai a XVII. Ebből a vad növényből időszámításunk előtt a IV. század óta ismertek. mert a szelekciónál és a nemesítés­ nél a nagyobb cukortartalom volt az elsődleges cél. amíg a fajtára jellemző formát el nem éri. és V. amelyek­ től kellemetlen. sz. 159 . Kezdetben az első lomblevél megjelenéséig a gyökér lassan fejlő­ dik és később a tartalék tápanyagok felhalmozódásával fokozato­ san vastagodik addig. sárga és fehér vál­ tozatot ír le. A cukorrépa is jelentős mennyiséget tar­ talmaz ezekből az anyagokból. A répákat rendszeresen csak az i. a répatestet és levélrózsáját. A takarmány. Az egyiptomiak. században fogyasztották. a második évben pedig a virág-. illetve a XVIII. maritima.és a betanintartalma. a görögök és a rómaiak is ismerték a béta répát. a hosszú fajtáknál azonban hasonlóan a takarmányrépákhoz. században keletkezett a Földközi­ tenger nyugati vidékén az első mángoldszerű kultúrforma. A vadrépának magas a saponin. Növénytani jellemzése Kétéves növény. fő elő­ fordulási helye a Földközi-tenger környéke.. A modern étke­ zési céklarépafajták pedig csak a XIX.és a céklarépa répatestének kialakulásában a gyökér szerepe lényegesen vagy teljesen lecsökken. században vörös. században kezdődik. Az első évben fejleszti ki gyökerét.

h=háncsnyaláb. Ez a folya­ által lefűzött faháncs-edénynyalábok. A céklánál jellegzetes a gyűrűképződés. ny= a kambiumgyűrük stb.és háncsgyűrűből álló gyűrűrendszer alakul ki. A világos-. vagy a sárgaré­ pánál a vastagodás egy kambium tevékenységén alapszik. de előidézheti a ked­ vezőtlen talaj vagy a nem megfelelő tápanyagellátás. A háncsszövet sejtjeiben antocián található. parenchimaszövetek (pa) (Terpó. B: „normális” má­ rű külső részén keletkező sodlagos vastagodás. köztük a raktározó mat többször ismétlődik. míg 160 . A cékla karógyökere — kijutva a répatestből — 1—2 m mélysé­ gig is lehatolhat a talajba. Ezek a színanyagok okozzák a cékla halványabb és sötétebb színének váltakozását. k—elsődleges kéreg. harmadik kambiumgyűrű f=fanyaláb. mf=másodlagos fatest. de mégis egy pericik­ lusból keletkező második kambium. s csak másodsorban újabb szö­ vetek keletkezése. vázlatosan képződött szekunder gyű­ A: fiatal gyökér elsődleges szövetekkel. illetve fehérgyűrűség részben fajtatulajdonság. míg a sárga és narancsszínű pigmentek flavocianint tartalmaznak. Megfelelő növekedési feltételek mellett a cékla az első évben ve­ getatív szerveit fejleszti ki. egy-egy fa. addig a céklánál a vastagodást ugyan a primer kambium vezeti be. A lila színű pigmen­ tek nitrogént tartalmazó antocianint. C—D: új kambiumgyűrük keletkezése. k=kam­ biumgyűrű. Míg a reteknél. vagyis a répatestet és a levélrózsát.A vastagodást elsősorban a meglevő szövetek növe­ kedése okozza. majd az így A cékla répatestének kialakulása. Az oldalgyökerek egymással átellenben a karó­ gyökér két oldalán helyezkednek el. folytatja. 1965 nyomán) amelynek eredményeként egy koncentrikusan elhelyezkedő. Az oldalgyökerek kiterjedése pedig a 40— 60 cm-t is elééri.

amelyek tőrózsát alkotnak. Az elágazás erőssége is változó. A szög­ letes szár csupasz. de változat­ lanul egyforma hőmérsékleten tartjuk. vagy ha a fiatal növénykék fagyot kapnak. pl. a máso­ dik évben a magszáron szár­ leveleket hoz. A pollen előbb érik be. Virágai hím­ nősek és idegenbeporzók. Csírázása 6—7 nap. Csírázóképességét 3—4 évig tartja meg. A gomoly ezermagsúlya 13-22 g. Levelei csupaszak. ha a növényeket tartósan 10—15 °C hőmérsékleten tartjuk. Termése gomolyból álló csalmatok. Az első évben tőleveleket fejleszt. A virágok. hogy ennél magasabb. Előidézheti a felmagzást a hosszan tartó szárazság utáni esőzés is. mint a bibe. Rendellenes behatásokra a cékla még az első évben felmagzik. fényesek és színük fajtától függően a világos­ zöldtől egészen a sötétvöröA cékla virágszerkezete 161 .a második évben magszárat fejleszt és magot hoz. Azonfelül vissza lehet szorítani a céklát a vegetatív állapotba úgy. fekete mag van. esetleg feljebb elágazik. Chroboczek megállapításai szerint 100%-os felmagzást érhetünk el az egyéves céklánál. Szerkezetére az ötös szám jellemző. illetve a gomolyok sorokban helyezkednek el a virágszá­ rakon. ha a csírázásnak indult magot hosszabb időn át 0±5 °C hőmérsék­ let éri. és a fejlődéstől függően már tőben vagy az alsó harmadban. néha 5 apró. Virágzata gomolyos fürt. Egy gomolyban 2—3. Levélzete. tehát átlép a gene­ ratív szakaszba. Virágszára lágy szár és 80—100 cm-es magasságúra nő.

Hazai céklanemesítésünk is a külföldi fajták honosítására. Biológiai igénye Fényigénye. vala­ mint a fajták fenntartó és javító nemesítésére szorítkozik. Szigorú és következetes faj­ tafenntartással. A csírázás 8 °C fölött indul meg. vagyis fokozni is lehet. vala­ mint az alsó szárleve­ lek nyelesek. foglalkoz­ nak a termelt fajták fenntartásával is.sig váltakozik. Nappalközömbös nö­ vény. A levél színe és a gumó színe között nincs határo­ zott összefüggés. de az időszakonként jelentkező vízhiányt sem sínyli meg komolyabban. Közepes hőigényű növény.-né) dok. Elegendő talajnedvességet kíván. de hegye­ sek. amelyekben céklát termelnek. akárcsak a cukorrépának. Hőigénye. Markov—Haev szerint a fejlődési hőoptimuma 19 ±7 °C. Transzspirációs hányadosa 300—400 (Somos. de cukortartalma csökken. rövid nyelűek vagy ülők és az alapjuknál a szélek hullámosak. A sárgarépához hasonlóan elsősorban a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában kíván elegendő nedvességet. A tőlevelek. de javítani. Vízigénye. A szár felső részén levő levelek alakjukban hasonlóak a tőlevelekhez. A vi­ lágos levelű céklának lehet sötétvörös gumó­ ja. Gyengébb fényviszonyok között is fejlődik. tojásdaCéklamag (Fotó: Kováts Z. illetve szelekcióval a fajták minőségét nemcsak fenn­ tartani. 1967). A nemesítés helyzete Azokban az országokban. Ezen mun­ 162 . tompák és alak­ jukban a levélnyélnél összehúzottak vagy szív alakúak.

mert a termelt fajták tenyészideje többé-kevésbé azonos. amely nyüvőgépi szedésre alkalmas. Tenyészidő alapján ma már nem szükséges a csoportosítás. mint a régi fajták. illetve lila színű fajtákat lehet megtalálni. Minél szabályosabb a henger alak. akár kockázzák a céklát. 163 . illetveacékla alakja is. hegyes fajták csaknem mindenütt kiszorultak a termelésből. akár szeletelik. A céklafajták értékelése A céklarépákat alakjuk szerint három típusba sorolhatjuk. ezek sze­ rint megkülönböztetünk lapos. mivel egyre inkább a feldolgozó ipar számára termelünk. míg a hosszú fajták közül a hengeres alakú. illetve egyedek kiemelésére. Lombhosszúság szerint hosszú. A hosszabb te­ nyészidejű. hosszú. sötétbordó vagy lila színű húsra vonatkoznak — fontos tényező a forma. elütő. A minőségi mutatók mellett — amelyek az egyöntetű. Az ebből kihasadó. erősebb lombú típus a Bíborhenger. a hosszú. a henger alakúé 4% körül van. fehérgyűrűmentes. Ezeknek tenyészideje viszont nem hoszszabb. a Formanova fajta aránylag gyenge lombbal rendelkezik. sárga és vörös színűeket ismerünk. hengeres fajták.ka során megvan a lehetőség a céklapopulációból olyan típusok. mint a gömbölyű fajtáké. Pl. Nálunk csak a vörös. annál kevesebb a hulla­ dék. Az eddigi konzerv­ ipari tapasztalatok azt bizonyítják. A répák gépi tisztításánál és feldolgozhatóságánál a henger alak előnyös. középhosszú és rövid lombú faj­ ták vannak. gömbölyű és hosszú típusokat. A nemesítő munka célját napjainkban a konzervipar igénye hatá­ rozza meg. Ennek megfelelően kerültek kinemesítésre az utóbbi években pl. tompa vé­ gűek elterjedőben vannak. Színük szerint fehér. amelyek egyes igényeknek fokozottab­ ban felelnek meg. hogy a salátának feldolgozott gömbölyű cékla hulladéka 5—10%.

) Bíborgömb Lombja erősebb. nye­ le pirosas. A répa szabályos gömb. fehérgyűrűsségre kissé hajlamos. Az öszszes fajta közül a leg­ kisebb lombbal rendel­ kezik. mint a Detroité.Termesztett fajták Detroit Levele hosszúkás. Gyökere finom. Közepes hozamú. A répa gömbölyű vagy kissé szögletes formájú. zöldespiros. Közepes termésho­ zamú. jó minőségű. finom lombú. egyébként színben. Gyökere finom. jó minőségű fajta. Detroit fajta (Fotó: Tuza S. Színe szép lie lásvörös. Syn.: Rote Kugel — lénye­ gében a Detroit fajta német neve. formában hasonló. Nemcsak mint fajta. fehérgyűrűsségre való hajlama azonban hasonló. New Globe és Boltardy fajták pedig a Rote Kugel holland származékai. hanem mint típus is elterjedt. színe kissé sötétebb a Detroiténál. kissé nagyobb. 164 .

levélzete sötétpiros. erős. húsa teljesen piros. el­ durvul. Színe kárminvörös. Termőképessége közepes. középmagas.) Bordó Lombja középerős fejlődésű. Gyökere erős. A répa gömbölyű. a fehérgyűrűsödésre igen hajlamos. deformálódik. a levél erezete vörös A répa nagy. szép piros színű fajta. hanem a répa testből egyen­ letesen megvastagodva folytatódik. Egyiptomi lapos Lombja nagy. Jó minőségű. Gyökere közepes. gyűrű nélküli.Bíborgömb fajta ( Fotó: Tuza S. gyakran nem fűződik be. hosszúkás levélzettel. enyhén vagy erősen lapított. Ha kissé túlfejlődik. piros ár­ nyalattal. Színe sötétzöld. 165 .

Nagy hozamú. többnyire kissé hajlított. gyengébb répájával. A répa henger alakú. az Obelisk. csapottan megy át a gyökérbe.) Színe sötétvörös. Hasonló fajták a Bíborhenger. jobb fajták foglalták el a helyét. finomabb. Gyökere finom. pirosas színeződéssel. Színe sötétvörös. a gyűrűk alig látszanak. hasonlóan a vállhoz. A répa henger alakú. A vége. Konzervipari feldolgo­ zásra alakja miatt nem alkalmas. Formanova fajta (Fotó: Tuza S. Bíborhenger Lombja közepesen erős. Színe középzöld. viszont a környező országokban még mindig termelik. hosszú. Színe középzöld sötétvörös-zöldes színező­ déssel. tompa végű.A hazai fajtajegyzék­ ből törölték. Formanova Lombja finom. enyhén csapott vállal. Gyökere közepesen erős vagy finom. illetve finomabb húsával különbözik. A répatest a közepén enyhén bekarcsúsodik. jó minőségű fajta. amelyektől finomabb lombjával. amelyet a Formanova típusból 166 . a gyűrűk alig vagy nem is látszanak. egyszínű. illetve a Konzervideal. gyenge. A termelés­ ben a finomabb.

szelekcióval állítottunk elő. A talaj típusa a minőségre és a ho­ 167 . jó minőségű fajta. mint akár a For­ manova vagy a Bíbor­ henger. 1972). Cylindra Lombja erősebb. Mindenütt megterem. a gyűrűk alig vagy egyáltalán nem látszanak. A répa testesebb és főleg zömökebb hen­ ger. A Formanova faj­ tától erősebb lombjá­ val és erőteljesebb ré­ pájával különbözik. na­ gyobb. megőrizve annak fi­ nom húsminőségét. meg­ felelő tápanyaggal rendelkező mély rétegű. Termesztéstechnológiája Talajigénye A céklatermesztés számára optimális talajok a meleg fekvésű. A gyökérzöldségek közül a zeller mellett a cékla kívánja a legtöbb tápanyagot. humuszos vályogtalajok. mint a Bíbor­ hengeré. egyszínű. mély rétegű talajban (Tiborcz. Nagy hozamú. színe azonban hasonló. Színe sötétvörös. tehát a humuszban gazdag.és a cukorrépa. jó vízgazdálkodású. ahol a takarmány. A talajjal és a tápanyagokkal szembeni igénye hasonló a cukorrépá­ éhoz. és keskeny hegyben végződik.

a másik felét pedig a második kapáláskor (kb. Túl sok nitrogénműtrágyát — főleg egy adagban — ne adjunk. Homoktalajon gyenge hozamot ka­ punk és a minősége sem lesz kielégítő.és vályogtalajokon is. vagy az öntözővízzel juttassukki. cukortartal­ muk pedig kisebb lesz. A cékla elsősorban káliigényes. A céklát többnyire másodveteménynek vet­ jük. kelés után egy hónappal) szórjuk ki. Ebben az esetben a műtrágyák mennyiségét az elővetemény be­ folyásolja. Felét vetés előtt. még abban az esetben is. Hasonló eredményre szá­ míthatunk a túl kötött agyag. A klórra nem érzékeny. A pH-igénye kö­ zömbös vagy gyengén savanyú (6—7 pH). mert a répák laza szövetűek lesznek. Tápanyagellátás Közepes tápanyag-ellátottságú talajon az alábbi műtrágyamennyi­ ségeket ajánljuk a betervezett hozamtól függően: 200 q/ha tervezett hozamra hatóanyag kg/ha N 60—80 kg/ha. Semmi esetre se adjunk istál­ lótrágyát közvetlenül a cékla alá. illetve dönti el. különösen répaképzés alatt. szántás előtt. vagy legfeljebb indításnak 30—40 kg/ha ha­ 168 . pillangósok után vetve elhagyhatjuk a nitrogénműtrágyát. Céklát cékla után vagy takarmányrépa után ne tegyünk. P2Os 60—80 kg/ha. Pl.és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. a nitrogéntartalmú műtrágyákat pedig lehetőleg két részletben ad­ juk. K20 220—230 kg/ha.zamra döntő jelentőségű. A második év az optimális. Vetésforgó Előveteménynek minden zöldségféle számításba jöhet. Lehető­ leg a 4—5 éves vetésforgót tartsuk be a kórokozók és kártevők el­ szaporodásának elkerülése végett. A foszfor. ha másodterménynek termesztjük. amely istál­ lótrágyát és őszi mélyszántást kapott.

az egyelést. A hatóanyagarány 1:1:3. A vetőmag mennyisége a kívánt csíraszámtól függően változik. amelyet lehetőleg ve­ gyünk figyelembe. Amennyiben gomolyokat vetünk. Ezzel szemben rövid tenyészidejénél fog­ va — 100 nap körül — április közepétől július közepéig vethetjük. hogy mekkora nagyságú céklát kívánunk ter­ meszteni. Ugyancsak befolyásolja a nitrogénmennyisé­ get a tápanyag-egyensúly. Friss istállótrágya hatására rossz ízű. Ha a répa finomságát. akkor ne hagyjuk túl nagyra nőni. Mészhiány esetén ne meszezzünk közvet­ lenül a cékla alá. Ennek megfelelően a hektáronkénti vetőmagszükséglet 12—16 kg. esetleg 1:1:4. túlfejlett és deformált ré­ pák képződnek. 169 . figyelembe véve azt is. A vetőgépek közül alkalmasak mindazok. vagy pillírozott mag előnye. Monogerm mag mel­ lett elegendő 7—8 kg vetőmag is. elhagyhatjuk. egyelnünk kell. jó ízét meg akarjuk tartani. vetése Ősszel a talajt legalább 30 cm mélyen szántsuk. A cékla magja egy­ öntetűen. amelyek cukor. jól csak 8 °C fölött csírázik. A sortávolság általában 32—42 cm között van. Mészigénye közepes. A monogerm drazsírozott. Vetését tehát a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük be. Talaj-előkészítése. mert a közvetlen meszezés a répa színét és ízét rontja.vagy takarmányrépa vetéséhez használatosak. hogy a vetőgépet beállíthatjuk a kívánt tő­ számra és az egyik legnagyobb munkaerő-szükségletet jelentő mű­ veletet.tóanyagot adhatunk. illetve az adandó foszfor és kálisó mennyi­ sége is. ezért április közepe előtt nem­ igen kerülhet sor a vetésre.

Nagy gondot fordítsunk arra.7 kg-ra lehet emelni.0—4. A Natánál ügyeljünk arra. Vegyszeres gyomirtása A cékla más családba tartozik. Szerkombinációhoz a komponenseket a helyszínen kell külön-külön kimérni és feloldani.8 + 4.3 kg/ha 7.1 + 4.3 kg/ha 7.és takarmányrépával azonos fajhoz tartozik.0 %-os szervesanyag-tartalomnál: Középkötött talajon 2. hogy a vegy­ szert kell a vízhez adni és nem fordítva! A kimért gyomirtó szereket géptípustól függően hektáronként 5—600 1 vízben oldva permetezzük ki. illetve kapálást iktassunk be.3 kg/ha. A cukor. mint a gyökérzöldségfélék.Növényápolása Hagyományos vetés után az első és legfontosabb művelet az egyelés. . hanem a gyomirtó szerek iránti érzékeny­ sége is hasonló. te­ hát nemcsak kultúrigénye. Ha vegyszeres gyomirtást nem alkal­ mazunk. mert az átfedéseknél rendszerint fitotoxikus károk keletkezhetnek. fajtától függően 12—15 cm-es tőtávolságra. amelyet a talaj típusától és szervesanyag-tartalmától függően a kö­ vetkezők szerint kell adagolni: Nata Pyramin Homokos vályogtalajon 1.0%-os szervesanyag-tartalomnál: Kötött talajon 3. Szerves anyagban gazdag talajon a Pyramin mennyiségét hektá­ ronként 4. hogy a gépaljak csatlakozásánál ne legyenek túladagolások.0%-os szervesanyag-tartalomnál: 6.0+4. így az ott felhasználható gyomirtó szerek sem alkalmasak a céklarépa gyom­ irtására. akkor lehetőleg két talajlazítást. amelyet 2—4 lombleveles korban végezzünk el.5—2. Eddig legjobban bevált módszer a Nata + Pyramin kombináció.0—3.

a magvak csírázá­ sának megindulásáig lehet kijuttatni. október. illetve mélységre beállított kiemelőszerkezet a lombtalanítást is elvégzi.0—1. 65—75 %-os vízkapacitás optimálisnak tekinthető (Bielka. augusztus eleje. Szedhetjük ásóval. Az elkészített permetlevet 3 órán belül fel kell használni. Öntözés. A sérült répának főzésnél kifolyik a leve. Betanolos felülkezelést 2—6 lombleveles korban végezzünk. Ezenfelül megoldható a szedése az EM—11-es sárgaré­ pakombájnnal is. A megengedett sérülési százalék határán belül szedi a gömbölyű és a henger alakú répákat egyaránt. Szedésnél nagyon kell vigyázni a sérülésre. Treflánból 3. mert — főleg a nehezebb talajokon — a répák­ nak csaknem egyharmada kiáll a földből. 5. Száraz időjárásnál a kipermetezett gyomirtó szereket 1. Megfelelő magasságra. az évelő gyomok ellen nem. a hengeres típusok általában 25—30%-kal többet hoz­ 171 . Ezért szükség esetén Treflánnal vagy Betanállal felülkezelést is alkalmazhatunk. Bíborgömb. répaszedő villával és répaszedő gépekkel. június közepe. Bordó —. csapadékos időjárásnál azonban nem szükséges. A szedés gépesítésére min­ den szedőgép és kombájn alkalmas.és kétszikű gyomok ellen hatásos.4 1 szert 3—400 1 vízben oldva hektáronként 1—2 lombleveles korban permetezzük ki az állományra. Szedése A cékla fagyérzékeny. A Nata + Pyramin kombináció csak az egynyári. egy.A vegyszerkombinációt a cékla vetése után. mert az esővíz bemossa. 25 °C léghőmérséklet fölött a Bé­ táitól nem hatásos.5 cm mélyen kell bedolgozni a talajba.8 l/ha 250—300 1 vízben oldva. Annak ellenére. november elejéig szedjük ki. hogy a cékla a száraz periódusokat jól bírja. Ez a szakasz az áprilisi vetésű céklánál június eleje. ezért a fagyok beállta előtt — az időjárástól függően —. 1965). a fő növekedési szakaszban adott öntözést meghálálja. amely a cukorrépa szedésére megfelelő. A jelenleg leginkább termelt gömbö­ lyű fajták — Detroit. Július elején vetett céklánál pedig július vége. mert hatását elveszti. Kéz­ zel is könnyű szedni.1— 6. A hozam erősen ingadozik. 200—300 q/ha termést is adhatnak.

de lombbal együtt felszedett répákról kézzel lecsavarjuk a lombot és megtisztítjuk az esetleges földmaradványoktól is. vagy ha sérült. a tároló légterének páratartalmával szemben hasonló kívánalmakat támaszt. A hengeres típusú répák részben nagyobb testűek. zamatát. 8 °C fölötti hőmérsékleten a prizmák­ ban vagy pincében erősen hajtani kezd. A lomb mennyisége a hozamnak ál­ talában egyharmadát. Ellentétben a cukorrépával. mert a sérülés meglehetősen nagy léveszteséggel jár. Hűtőházi kísérle­ teink szerint a sárgarépa és a többi gyökérzöldség optimális tárolási hőfoka +1 °C volt. sérülésmentes. A tárolás hőmérsékletével. vagy kis mennyiségben polietilén zsákban és természetesen hűtőházban. Tárolása Tárolható prizmákban. A céklánál is — mint minden tárolásra kerülő árunál — lényeges. A lefejelt céklarépa sem konzervüzemi. tárolásra még kevésbé. ennél magasabb hőmérsék­ 172 . Vagyis 0° C alá ne menjen a hő­ mérséklet. tiszta. a céklát nem lehet lefe­ jelni. de a felét is elérheti. Tisztítása. manipulálása A lombbal együtt szedett répákat elsősorban a lombozattól kell megtisztítani. tehát nagyobb ahozam is. ládában hagyományos módon. Ugyanezen oknál fogva a gyökér is a répán marad. Osztályozását a megadott szabvány szerint végezzük. mint a sárga­ répa vagy a többi gyökérzöldség. és az esetleges lombmarad­ ványokat kézzel szedjük le. Tisztításkor tehát a géppel vagy kézzel. kupacban. valamint 97 %-os RP mellett 6 hóna­ pon keresztül polietilén zsákban vagy KSH-ládákban egyaránt jól tárolt. a cékla viszont +4 °C-on őrizte meg legjobban ízét. sem friss piaci átvételre nem alkalmas. ezáltal nagyobb a tőszám. akkor a seb­ felület bepárásodott legyen. A kombájnnal szedett és lombtalanított répát géppel is válogathatjuk. hosszúak. hogy egészséges. Ezen a hőfokon. és az RP lehetőleg 95% körül legyen. részben pedig sűrűbb tőtávolságra vethetők. pincében.nak.

mint a téli fogyasztásra vagy tárolásra kerülő cékláé. illetve magasságra beállítható szedőés lombvágó szerkezet úgy tépi le a lombot. Kézi szedéskor a lomb lecsavarása.és lerakása nagyon kézimunka-igényes és mindemellett bizonyos mértékű sérüléssel jár. valamint vetőmagszükséglete is azonos az árucékláéval. Első évben neveljük meg a dugványokat és azokat áttelelés után ültetjük ki magnyerés céljá­ ból.és tápanyagigénye. a dugványok pótkocsira való fel. de a gépi szedés kézimunka-igénye még így is jóval alatta marad a kézi erővel felszedett dugványokénak. végezhetjük kézzel. Dugvány termesztése megegyezik az áru céljára termesztett cékláé­ val. Dugványszedésre a gömbölyű és hosszú fajtáknál egyaránt jól bevált az EM—11-es sárgarépakom­ bájn. A tárolási módszerek részletesen a sárgarépánál találhatók. jól fejlett és nem túlérett dugvá­ nyokat kaphatunk.leten bemelegszik és megindul a rothadás. Megfelelő nedvességű talajban a magvak 6—8 nap alatt kikelnek. Magtermesztése A cékla a magot a második évben hozza. A géppel felszedett és lombtalanított dug­ ványok átválogatásakor is gondosan le kell szedni a rajtuk levő le­ vélmaradványokat. hogy a fej ne sérüljön meg. Ápolási munkái teljesen megegyeznek a fogyasztásra termelt cék­ láéval. és így októberig fajtára jellemző. Gépi szedésnél leggyakrabban előforduló sérülés a lombnak a szívrésszel 173 . A tárolási hőfok tehát 0 és +4 °C között van. A dugványokat célszerű másodterménynek termeszteni korán le­ kerülő növény után. A megfelelő mélységre. mint a fogyasztási célra termesztett cékláét. de géppel is. A vetésidő általában július elejétől július közepéig tart ugyanúgy. Szedését ugyanúgy. Talaj.

A fő virágzási idő júliusban van. Szelekció. ugyanúgy. hogy a dugvány nyirkos talajba kerüljön.és tőtávolság általában 60 x 30—40 cm. és elő­ ször a gyökeresedése induljon meg. A gömbölyű fajtákból a 10—11 cm-nél szélesebb átmé­ rőjű. vagy az ültetésnél nem ügyeltünk arra. A dugványokat főleg prizmában. mint az árucékláé. fajtától elütő. kapával. A sor. így először a magszár hajtása indul meg és a gyökeresedés elmarad. és a beteg vagy rotha­ dásnak indult egyedeket szedjük ki belőle. A sorokat ajánlatos kissé feltölteni. fagyok előtt. kártevők által (nyulak) megrágott egyedeket. A prizmák szétbon­ tása után újból válogassuk át a dugványokat. vagy a hengeres céklákból 18—20 cm-nél hosszabb céklák nem alkalmasak a gépi ültetésre. rosszul fejlett és rosszul vagy egyáltalán nem csí­ rázó magot hoznak. 174 . Tárolás előtt a dugványcéklából ki kell szedni a túlfejlett. vagy silány.együtt való kiszakadása. Ilyen esetben fordul elő. A virágzás júniusban kezdődik és elhúzódhat őszig is. hagyományos mód­ szerrel tároljuk. Ültethetjük kézzel. illetve köze­ pe). Szedésideje ősszel. A sör­ nyitóval nyitott barázdákba a kívánt távolságra rakjuk be a dug­ ványokat. Természetesen megoldható a tárolás hűtőházban is. akkor gyökerük a levegőben „lóg”. részben a kiszáradás. Ezt a sérülést azonban a gép gondos beállí­ tásánál a minimálisra lehet csökkenteni. így nagyobb maghozammal számolhatunk. Kiültetését tavasszal — hasonlóan a többi gyökérzöldség-dugványhoz — minél korábban végezzük el (március eleje. hogy a föld jól hozzá legyen nyom­ va a dugványokhoz. Ha száraz talajba ültetjük. részben pedig a nyúlkár elkerülése végett. általában októberben. deformált. valamint a sérült. Erre a dugványok átválogatásánál ügyelni kell. Nagyon fontos. Ezt a kupacolást végezhetjük kézi­ kapával és ekével is. Ültetése bármely palántázógéppel elvégezhető. Tárolása. amelyről a műanyag tárcsákat leszedtük. de üzemben az ültetés gépesíthető a gömbölyű és a hosszú fajtáknál is. hogy a már virágzó vagy már magot hozó tövek kidől­ nek.

A cékla idegenbeporzású növény, a szél végzi a beporzást, és rend­ kívül messzire el tudja vinni a virágport. [Jensen és Bogh (in Banga, 1962) megfigyeléseket végeztek különböző fajták közötti izolációs távolság megállapítására. Méréseik alapján a szélirányban elhelye­ zett különböző fajták parcelláinál 500 m volt az a távolság, amely­ nél a szél által vitt virágpor lecsapódó százaléka már aránylag cse­ kély volt. Oldalirányban 50 m feletti távolságot ajánlanak a két parcella között.] A vizsgálatoktól függetlenül a szél által szállított virágpor lecsapódását meghatározza a szél erőssége, a virágzó tábla nagysága és a virágpor mennyisége. Az esetleges összekereszteződések elkerülése végett lehetőleg ne ugyanazon szélirányba helyezzünk két különböző fajtát, vagy ha igen, akkor közöttük lehetőleg minél magasabb szélfogók, pl. házak, fák stb. legyenek. A cékla kereszteződik a cukor- és takarmányrépával, valamint a mángolddal is. Növényápolás. Abban az esetben, ha ültetéskor nagyon letapos­ tuk a területet, a vegyszeres gyomirtás előtt célszerű sorközlazítást végezni. A későbbiek folyamán, amikor a magszárak kifejlődnek, legfeljebb gazolást végezhetünk, de a jól és időben végrehajtott vegyszeres gyomirtás után erre nemigen kerül sor. Vegyszeres gyomirtását a növények kihajtása előtt végezzük el. Erre a célra alkalmazhatók:

Afalon

4,3—5,2 kg/ha mennyiségben.

A vegyszereket 5—600 liter vízben oldva permetezzük ki, lehetőleg a dugványok kiültetése után azonnal, vagy legalábbis azok kihaj­ tása előtt, mert a kihajtott répát erősen károsítja mind a három aján­ lott szer. Esetleges gyomosodásnál, vagy ha a vegyszereket valami­ lyen oknál fogva nem tudtuk időben kijuttatni, Betanolos felülke­ zelést is alkalmazhatunk, hasonlóan, mint az árucéklánál. Öntözni csak akkor szükséges a kiültetett répákat, ha nagyon szá­ raz tavasz van. Egyébként a jó nedvességtartalmú földbe a kora ta­ vaszi ültetésű dugványok jól begyökeresednek, és a májusi esők ele­ gendő nedvességet adnak a jó magkötéshez. 175

Érés. A magszárak érésére normális körül­ mények között augusz­ tusban számíthatunk. A magvak beérése után kezdődik a növé­ nyek elhalása. [Külön­ leges ápolással újabb vegetatív, később gene­ ratív állapotba kényszeríthetjük +8 °C fe­ letti hőmérséklet, vala­ mint megfelelő fényvi­ szonyok biztosításával (Banga, 1965).] A magvak éretten világosbarnák. Akkor kezdjük aratni, amikor a magvak kétharmada érett. Aratását egyelőre Céklamaghozó tő (Fotó: Hamséros P.) kézzel végezzük. A magszárakat sarlóval vágjuk le, kis kévékbe kötve, 8—10 kévét ál­ lítsunk kupacba. Ajánlatos a kupacokat spárgával körülkötni, hogy szét ne dőljenek. Napos, száraz időben 4—5 nap alatt utóérnek és csépelhetők. Aratását a kora reggeli órákban végezzük, mert a gomolyok na­ gyon könnyen peregnek, sőt száraz időben a magszárak is letöre­ deznek. Csépelhetjük megfelelően beállított kombájnnal vagy cséplőgép­ pel. Cséplés után pár cm vastag rétegben terítsük ki a magvakat és úgy szárítsuk. A túl vastag rétegben kiterített magvak könnyen be­ füllednek és penészednek. Tisztítása szelelőrostán, majd ponyvarostán és triőrön vagy erre alkalmas tisztítógépen tökéletesen megoldható. Várható magtermés 10—14 q/ha. 176

A cékla betegségei
A cékla mozaikbetegsége. (Kórokozó: Beet mosaic vírus.) A fiatal, belső levelek erei először sárgászöldekké, majd a levelek mozaikfol­ tosakká válnak, néha gyűrű alakú sárgás foltok is kialakulnak. A levelek hólyagosak, deformáltak lesznek. A vírus mechanikailag átvihető. Fő terjesztője a fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop.). A vírus nem perzisztens. Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla, a cukor- és a takarmányrépa, ahonnan a fogyasztásra termesztett egyéves növényre a fekete répalevéltetű a vírust átviszi. Védekezés. Nem szabad vírusfertőzött maghozó dugványokat ki­ ültetni. Az elsőéves céklatáblát a maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni. A fekete répalevéltetű elleni lombvédelem fontos feladat. A répavetőmag csávázása kizárólag nagyüzemben, a levéltetvek ellen Disyston csávázószerrel 2 g/magkg adagolásában eredményes. A cékla vírusos sárgasága. (Kórokozó: Beet yellows virus.) Asárgulás a külső, idősebb leveleken gyakori. A levelek világoszöldek, majd sárga színűek lesznek. A levélerek és környékük, valamint a levélnyél kezdetben zöld marad. A fiatalabb leveleken a levélerek sárgulnak el, míg a levéllemez többi része zöld marad. A vírus mechanikailag nem vihető át. Fő terjesztője a fekete répa­ levéltetű (Aphis fabae Scop.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz.). Fontos fertőzési forrás a magtermő cékla és a külön­ böző gyomnövények (Amaranthus, Atriplex stb.). A védekezést lásd a cékla mozaikbetegségénél. A cékla cerkospórás levélfoltossága. (Kórokozó: Cercospora beticola Sacc.) A betegség rendszeresen előfordul; fellépése esetén a ve­ getációs idő végére az alsó levelek elszáradnak. A levélen 2—3 mm-es, kerek, lilásvörös szegélyű foltok keletkez­ nek. A foltok közepe kiszürkül, amelyen finom, szürkésbarna be­ vonat, konídiumtartó gyep fejlődik ki. A növény levelei alulról fel­ felé fokozatosan elsárgulnak, elszáradnak. A tünetek a maghozó növények szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a talajra került növénymaradványokon tömör micéliumsztromával telel át. Fertőzési forrás még a gomolytermés is, 177

amelyre konídiumok tapadnak. Kedvezőtlen körülmények közé ke­ rülve a micéliumsztroma 8 hónapig, a konídiumok 16 hónapig őriz­ hetik meg életképességüket. A konídiumok a szél vagy vízcseppek segítségével a levélre kerülnek, és csíratömlőjük a légzőnyíláson ke­ resztül a növénybe jut. A kórokozó számára nagy páratartalom és 21—32 °C-os hőmérséklet szükséges. Védekezés. A beteg növénymaradványokat a talajba kell forgatni. A gomolyokat vetés előtt higanytartalmú nedves csávázószerekkel (Ceresan Universal, Ceredon Special, Falisan stb.) 0,2% tömény­ ségben 30 percig csávázzuk, vagy higanytartalmú por-csávázószerekkel kezeljük 5 g/gomolykg mennyiségben. Az állomány permetezé­ sére a rézoxiklorid-tartalmú szerek (Vitigran, Cupravit, Cobox stb.) 0,4%-os töménységben, vagy a ditiokarbamátok (Zineb, Maneb, Dithane M—45) 0,2 %-os töménységben eredményesen használha­ tók. A betegség leküzdésére kizárólag nagyüzemben a Brestan 60 0,5%-ban (85—100 dkg/ha) kiválóan alkalmas. A cékla pleospórás betegsége. (Kórokozó: Pleospora betae Björl.) A savanyú, kötött, cserepes talajokon levő sűrű állományú növé­ nyeken gyökérfekély, csíranövény-pusztulás jelentkezik. A növény számára kedvezőtlen vetési mélység, vetési idő, a gyenge csírázási erélyű vetőmag a betegség fellépését elősegíti. A levélfoltok miatt levélpusztulás következik be, a gumón pedig rothadás lép fel. A betegség hatására a céklavetés sorai hiányosak lesznek, a csí­ ranövények gyökémyaka elfeketedik, a növények fejlődésükben visszamaradnak, kidőlnek. A megbetegedett részen apró fekete pik­ nídiumok jelennek meg. Előfordulhatnak még ezenkívül a Pythium és Aphanomyces fajok is. A leveleken 15—20 mm-es — a maghozók szárán kisebb — zó­ náit, egynemű, szürkésbarna foltok láthatók, amelyekben apró pon­ tok, piknídiumok vannak. A gumón sötétszürke foltok keletkeznek, és a folt alatti részen a szövet korhad. A kórokozó fertőzési forrásai a céklagomolyok, a növénymarad­ ványok és maghozó dugványok, ahol a kórokozó peritéciummal,piknídiummal és micéliummal telel át. A gomolytermésen levő kóroko­ zó a gyenge fejlődésű csíranövényeket fertőzi, az első lomblevelek megjelenése után azonban a növények már nem betegednek meg. 178

A vegetációs időben a piknídiumból kiszabaduló piknokonídiumok a leveleket fertőzik, és a levelekről a gumóra mosódnak. Védekezés. Biztosítsuk a csíranövények kezdeti, optimális fejlő­ dését. Jó csírázási erélyű gomolyokat vessünk. A cserepesedésre hajlamos talajokat még a kelés előtt törjük meg szeges hengerrel. A csíranövények megjelenése után fontos mihamarabb elvégezni a sarabolást. Szükséges a gomolycsávázás és az állománypermetezés (lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). Céklaperonoszpóra. (Kórokozó: Peronospora schachtii Fuck.) A betegség egyes évjáratokban a cékla fiatal levelét pusztítja el, emi­ att a gumóhozam kisebb. Tavasszal és ősszel a betegség nagymér­ tékű lehet. A levél színén mellékerek által határolt sárgászöld foltok jelen­ nek meg. A levél fonákán szürke konídiumtartó gyep fejlődik ki. A tünetek a maghozók szárán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a gomolyban és a maghozó dugványok gumófejében vagy a cukor- és takarmányrépa gyökérfejében micéliummal telel át. Ezzel magyarázható, hogy már a csíranövények megfertőződ­ hetnek. A vegetációs időben a konídiumokat a szél terjeszti. A konídiumok csírázásához harmat vagy eső szükséges. Védekezés. A maghozó cékla- vagy répatáblától távol, legalább 1 km-re kell elhelyezni az elsőéves céklatáblát. Szükséges az állo­ mánypermetezés (lásd: a cékla cerkospórás levélfoltosságánál). A cékla lisztharmata. (Kórokozó: Erysiphe polygoni DC. ex Saint-Amans.) A betegség rendszeresen előfordul, a vegetációs idő második felében levélszáradást okoz. A levél színén és fonákán először foltszerűen, majd a levéllemezt beborítva szürkésfehér bevonat (ektofita micélium a konídiumláncokkal) jelenik meg. A bevonatba ágyazva később sárgásbarna, majd fekete kleisztotéciumok is keletkeznek. A tünetek a maghozók szá­ rán és virágzatán is észlelhetők. A kórokozó a növénymaradványokon micéliummal és kleisztotéciummal telel át. A fertőzést a micéliumon fejlődő konídiumok és a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják el. Vegetá­ ciós időben, meleg, párás viszonyok között a gomba terjesztői a ko­ nídiumok. Védekezés. Végezzünk állománypermetezést elemikén-tartalmú 179

3% töménységben. valamint az egyéb. 0. A permedéhez nedvesítőszert kell adni. Kumulus 80. kifliszerűen görbült testű pajor. egyes esztendőkben — külö­ nösen a rajzás előtti évben — súlyosan károsíthatják.05 %-os. (A lárvák kora a fejtokszélesség méreteiből. Az idősebb pajorok ezzel a szerrel szemben igen ellenállók. a Karathane LC. 0. akkor vagy talajfertőtle­ nítésről kell gondoskodni. Siarkol stb. Magas hőmérsékleten a Karathane FN 57 0. Céklarozsda.05 %-os töménységben használhatók. majd teljes pusztuláshoz vezet. Egy-egy pajor tovább vándorolva több növényt is kipusztít: Az ilyen lankadó. A cékla állati kártevői A májusi cserebogár (Melolontha melolontha L. Legfőbb terjesztői az uredopusztulában fejlődő uredospórák. hervadó növény kihúzásakor a gyökérzet közelében rendszerint megtalál­ ható a jellegzetesen. ellenben jól pusztíthatok a sárgarépa fonálférgeinél már említett Shell D—D. [Kórokozó: Uromyces betae (Pers. A cékla vetése előtt tájékozódni kell a talaj pajorfertőzöttségének a fokáról és a pajorok életkoráról. A kórokozó egygazdás. Védekezés.) Ha négyzetméterenként 4—8 darab másodéves vagy 2—5 darab harmadéves lárvát találunk. Nemagon és Di-Trapex elnevezésű szerekkel. A levélen tavasszal ritkán spermogóniumok és ecidiumok jelennek meg. Nyáron a leveleket vörösbarna uredopusztulák borítják. 180 .szerekkel (Thiovit. Ez az eljárás azonban csak akkor lesz igazán eredményes. illetve a lárvák nagyságáról megálla­ pítható. ha azt a rajzást követő évben.]. A pajorok ellen 50—100 kg/ha Hungaria L 2 vagy 16—18 kg/ha Hungaria L 7 talajba dolgozása szükséges. az elsőéves lárvák ellen alkalmazzuk.1 %-os.a céklát. Nagy gazdasági jelentősége nincs. majd nyár végén ritkán teleutopusztulák fejlődnek. A védekezést lásd a cékla cerkospórás levélfoltosságánál.) Lév. illetve elrágják a répa gyökerét. a Morestan 0.). vagy az adott területen és esztendőben le kell mondani a vetésről. amelyeknek nyáron több nemzedéke fertőz. a pajorok.) és egyéb más cserebogárfajok lárvái. ami azonnali hervadáshoz. A beteg­ ség szórványosan jelentkezik. A pajorok megrágják.

ugyanis a talajba csomókba lerakott tojások és fiatal lárvák igen érzékenyek a talaj forgatására. Egyébként a védekezés megegyezik a vetési bagolypille elleni eljárásokkal. amint a leveleket szabálytalanul rágja. Védekezés. Gamma bagolypille (Autographa gamma L.) is gyakori károsítói lehetnek a céklának.). A rajzás évében talajművelő eszközökkel is gyéríthetjük a kár­ tevőt. Szá­ raz.). A korai vetésű céklát károsítja. Répafonálféreg (Heterodera schachtii Schmidt). Corymbites ssp. Védekezés. A fonálféreg a megtámadott növény gyökerein élősködik. esetleg elszáradnak.. Kártétele következ­ tében a nyári hónapokban a levelek nappal feltűnően lankadnak. Később a beteg növény levelei világos­ ra színeződnek. Lisztes répabarkó (Bothynoderes punctiventris Germ. Lárvája a répa gyökerét rágja. éjjel viszont újra felfrissülnek. Általános gyomirtással csökkenthető a tojások száma. nedves talajokon nagy károkat okozhat. Lárvája — a többi bagolypille hernyójától eltérően — nappal táplálkozik. A drótférgek és az áldrótférgek (Agriotes ssp.).általános hatású talajfertőtlenítő szerekkel (a feltüntetett dózisok egyharmadával is). Az imágó karéjokat rág a szik­ leveles és a néhány leveles répán. és szabálytalan odvakat rág benne.. de mély fekvésű. így a sávos répabarkó (Chromoderus fasciatus Müll. karéjozza vagy azt teljes egészében el is fogyasztja. Azonos a sárgarépát károsító fonálférgek elleni védekezéssel. Kártétele inkább helyi jelentőségű. Melanotus ssp. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. A cékla répatestét a föld felszínén támadja meg.). A barkók közül esetenként még több más faj is károsíthatja a céklát. Az ellene való védekezés megegyezik a sárgarépánál leírtakkal. mozgatására. 181 . stb. Az ellenük való védekezés megegyezik a sárgarépa talajlakó kár­ tevői elleni védekezéssel. s így a her­ nyót nappal is megtalálhatjuk. Lárvája gyakori károsítója lehet a céklának is. meleg tavaszon okozhat kárt. Egyik elsőrendű tápnövénye a cékla. A répatesten a kárkép jelleg­ zetes „szakállosodás” formájában jelentkezik.

) stb. a répafej közepe pedig elbarnul.). Az ország déli részén okozhat károkat a céklában a területen. A maghozókon parathionos permetezéssel vagy porozással vé­ dekezhetünk.vagy Lindan-tartalmú szerekkel porozzuk vagy permetezzük le. A 3—4 nem­ zedéki! kártevő hernyói a maghozó növényeket is összefonják. Répalégy (Pegomyia hyoscyami Panz. a virágokat és a magvakat megrágják. Kisebb jelentősége miatt védekezésre ritkán kerül sor.). amely a tojásrakó nőstények számára kedvezőtlen körülményeket teremt. A túlszaporodás évében a bevándorló imágók ellen a tábla szélére húzott és idegméreggel beszórt barázdával védekezhetünk. Védekezés. a nyüvek a két levéllemez közötti sejteket fogyasztva hólyagos aknákat készítenek. A levelek bekunkorodnak. Kártételével csak hűvös nyarakon találkozhatunk. illetve hámozgatásában nyilvánul meg. megfeketedik. A nyár végére az erősen megtámadott növény levelei a földhöz simul­ nak. de még a tárolás alatt is. A légy lárvái.a fekete barkó (Psalidium maxillosum F. Fekete répalevéltetű (Aphis fabae Scop. A levéltetű a maghozó növényeket is megtámadja. de szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészség­ ügyi előírásokat. A répaprizmát és környékét Parathion.). Később a szívlevelek összesodródnak. A fiatal lárvák Parathion-tartalmú szerekkel pusztíthatók. Egyébként a torzulásos tünetek — azonos kártevőlétszám mel­ 182 . jelentős terméshozam-csökkenést idézve elő. A fonáki részen tömegesen szívogató levéltetvek gátolják a növények fejlődését. Kártétele kezdetben a fiatal répán a levélnyél és a levél aknázásában. torzultak lesznek. Közvetve a vírusos sárgaság terjesztésével okoznak kárt. A ki­ fejlett bogár ellen még 40 kg/ha adagú Wofatox porozó kiszórása is védelmet nyújt. a hegyesfarkú barkó (Tanymecus palliatus F. A répa betakarítása után minden répamaradványt mélyen le kell szántani vagy egyéb módon megsemmisíteni. Védekezés. Répaaknázómoly (Scrobipalpa ocellatella Boyd. majd megfeketednek. Közvetlen kártétele a többi levéltetűfajéhoz hasonlóan a levelek szívogatásából áll. elsárgulnak. Mindegyik faj ellen hatásos megelőző védekezés az előveteménynél és az adott évben végzett gondos gyomirtás.).

Megegyezik a sárgarépát károsító levéltetvek elleni védekezéssel.lett is —kevésbé szembetűnőek a maghozókon. A répavetőmag csávázása — kizárólag nagyüzemben — Dysiston csávázószerrel 2 g/gomolykg adagolásban eredményes levéltetvek ellen. 183 . mint az elsőéves növényeken. Védekezés.

a nyári retket március—áprilisban. 1966) 35—50 mg C-vitamint mutattak 184 . Rendszeresen. hogy az év azon időszakában is biztonsággal hajtatható. laza szerkezetű tápanyagban gazdag talaj szükséges. Hajtatása viszont jelen­ tős. Várható termés 70—200 q/ha. A retek hidegtűrő növény. Az egy főre eső fogyasztás 2. azután több vizet igényel. A táblázat adatai igazolják. Nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. Magja már 2—3 °C-on csírázik.03 kg/év.Retek A hónapos és a nyári retek egyéves. a téli retek kétéves növény. A hónapos retket február—márciusban. a téli retket július végén vethetjük. Bulgáriában (Madzsarova. Megjegyezzük. A fóliás termesztőberendezések hasznosítási rendjé­ ben — enyhén fűtött és fűtés nélküli termesztésben egyaránt — egyik legfontosabb hidegtűrő zöldségfajunk a hónapos retek. hogy külföldi mérések alapján — egyes fajtáknál — még több C-vitamin-mennyiséget is kimutattak. Rövid tenyészideje. Legnagyobb területen fóliás termesztőberendezések alatt haj­ tatják. A gumóképzés kezdetéig kevesebb. Növényházban vagy fólia alatt egyaránt hajtható. kis vízadagokkal öntözzük. amikor más friss zöldségfaj még nem vagy csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. alacsony hőmérsékleti igénye gazdaságos termesztését az év nagy részében lehetővé teszi. hogy a hónapos retek vitaminokban és ásványi anyagok­ ban gazdag. Gazdasági jelentősége Hazánkban a retket szabadföldön — a fontosabb zöldségfajokhoz viszonyítva — kisebb felületen termesztik. Táplálkozási jelentőségét növeli.

A mustárolaj-tartalom és a termesztésmód függvényében. 4. 185 .32 mg% karotin. 1959 nyomán) (100 grammra vonatkoztatva) Kalória Fehéije Zsír Szénhidrát Víz Hamu Vitaminok B1 b2 14 1. 62.0 g 0. friss anyagra vonatkoztatva 5.00 mg% klorofill. Méréseik alapján 2.44% fehérje. A lombban.ki a piros színű hónapos retek gumójából.1 mg 20. lyásolhatja.52% hamu. s mint C-vitaminforrást a paradicsommal egyen­ értékűnek tekintik. 0.2 g 0. a termesztésmód. Egyes fajtáknál (Perla) a gu­ món kívül fogyasztásra java­ solják — és fogyasztják — a zöld. annak mennyiségét a az évjárat nagymértékben befo­ kéntartalmú allil. 4.7 g 100 30 /tg 0. A hónapos retek tápértéke (Tarján—Lindner. 190.74% cellulóz található.0 mg 100—120.0 mg 32. a talaj.0 mg Nikotinsav C P Ásványi anyagok Kalcium Vas Foszfor 10. a talaj. friss leveleket is.5 mg 40.1 g 3.és butil-mustárszintén változik a fajta.85 % cukor. 43. 0. szőrözöttség nélküli lomb. táblázat.0 mg 0.0 g 95. E fajtára jellemző a finom.66% szárazanyag. A retek jellegzetes csípős ízét olaj adja.33 mg% foszfor.00 mg% C-vitamin.56% nyers zsírok és 0. A retek táplálkozási értékeinek fajta. Vizsgálataik alapján a lomb beltartalmi ér­ tékei kedvezőbbek a gumó ér­ tékeinél. 1. összetételét. 3.6% cukortartalmat is meghatároztak a retekben.00 mg % vas.

fekete. a Raphanus rostratus D. piros. a gumót.Származása és elterjedése A retek egyik legrégebben termesztett zöldségfajunk. ami Görögországban és Ázsiában található vadon. rózsa­ szín.C. Első évben dugványt neve­ lünk. A hónapos és a nyári retek egyéves. A nyári és téli reteknél répatest alakul ki. Indiában szintén széles körben termesztették. A hús színe fehér vagy sárga. lilás. A levél lantosan szeldelten tagolt vagy ép. Ősalakjának előfordulási helye valószínűleg Elő-Ázsia. a sokoldalú felhasználás módjait Lippai Posoni kert című munkájában 1664-ben részletesen ismer­ teti (Somos. keresz­ tezéséből származik. még abban az év­ ben fejleszti ki a levélrozettát. Japánban. magszárat. és egy vad retek. Növénytani jellemzése A hónapos retket a gumószerűen megvastagodott szik alatti szárból (hipokotil) képződött gumójáért termesztjük. A retek gyökéralakja rendkívül változó. piros-fehér. 1967). A téli retek kétéves. Európába Marco Polo hozta be Kínából. ma­ got. bar­ nássárga. Széle fo­ 186 . A héj szí­ ne lehet fehér. Mongólián keresztül. amelyben a gyökér és a szár egyaránt részt vesz. a következő évben te­ rem magot. Magyarországi termesztését. Sztojanov véleménye szerint. a termesztett retek a tengerparti Raphanus maritimus L.

A vi­ rágpor életképességét 3 napig őrzi meg. ibolyaszín stb. A virágzás napos időben 17—18 °C hőmérsékleten. amikor a virágból kibúvik. 3 napig virít. A keresztezést ebben az időben végezhetjük legjobb ered­ ménnyel. Egy-egy virág kb. de nagy számban találunk önbeporzó fajtákat is. A sziromlevelek színe lehet fehér. A porzók a virág nyílása után 3—4 órával repednek fel. A virágok aprók. Felülete sima. Viszonylag gyakori az önmeddőség is. 7—9 óráig intenzív. 4-es szám jellemző rájuk. Termése két termőlevélből alakult. 4 + 2-es elrende­ zésben. Madzsarova (1966) megfigyelése szerint még a káposztafélékkel is kereszteződhet. A retek könnyen kereszteződik a repcsényretekkel (Raphanus raphanistrum). fel nem nyíló becő. ritkán szőrözött. Hosszúsága 3—6 cm kö­ zött változik. hamvaszöld vagy sötétzöld. nem termékenyül. A porzók száma 6 db. Színe világoszöld. hegye pedig csőrben végződik.(Fotó: Kováts z. A lilás gumószín sötétlila vagy világoslila virág­ színnel társul. tojás alakú. felülete serteszőrös vagy csupasz.gazott. A virágzat fürt alakú. A virágszín intenzitása szoros korrelációt mutat a gyökér szí­ nével. kerek. Egy virágzat nyílási ideje 15—30 napig. felrepedés előtt megérik.8—1 méter magasra is megnő. — a fajtától függően. A megtermékenyülésre akkor a legfogékonyabb. az időjárástól függően. A magszár 0. A virágzás a kiültetés után 45—60 nap múlva várható. rózsaszín. Magas hőmérsékleten (30 °C fe­ lett) a bibe beszárad. az egész tő virágzása 25—30 napig tart.-né) 187 . A termő még a bimbóban. A szár vastagsága. A retekfajták többsége idegenbeporzó. Lemeze nyélrefutó. A becő külső részén hoszszanti barázdák találhatók. A le­ vélnyél húsos. váltakozva elágazó. Gyakran pigmentálódott. A mag szivacsszerű Retekmag bélbe van ágyazva. A piros vagy rózsaszín gyökerű fajták virágszíne fehér vagy sötét rózsaszín. az elágazódások száma függ a tenyészterülettől és az elrendezéstől.

a fényhez igazodva. Magja már 2—3 °C-on csírá­ zik. Gyakorlati megfigyelés az is. növekedéskor —6 °C hideget is kibírnak. nagy lég. a gumóképződés kezdetéig tartsuk 10—12 °C-on. hogy a tenyészidőben egy­ ségesen 12 °C hőmérsékletet tartsunk. Posta kísérletei alapján javasolja.12 mm. erős hideghatás azonban korábbi magszárba szökést okoz. majd 4 lombleveles korig. Hosszan tartó. epidermisz elsődleges kéreg kollaterális nyitt szállító­ nyaláb háncsrész nyalábkambium interfoszkuláris kambium kollaterális nyilt szállító­ nyaláb farész bélszövet ded. hogy az alacsony hőmérsékleten (5—10 °C) nevelt retek nehezen fejleszt magszárat. niger Biológiai igénye periderma elsődleges kéreg Hőigénye. A fiatal növénykék csírázáskor —3 pC-ot. A gumóképződés idején 15—20 °C-os hőmér­ séklet az optimális. Ezermagsúlya 6— 10 g.Raphanus sativus convar. 188 . Opti­ háncstest mális hőigénye Markov—Haev (1953) sze­ rint 13 ±7 °C.70 mm. Téli termesztésnél alacsony hőmérsékleten tartva (8—10 °C) is kifejlődik a gumó. A retek hi­ degtűrő növény. Raphanus sativus convar. Hosszúsága 3. hogy magas hőmérséklet és csekély talajnedvesség esetén a gumó durva és „csípős” lesz. barnás-rózsaszí­ nes. Csirázóképességét 4—5 évig tartja meg. A tenyészidő azonban az optimális 22—26 napról 50—60 napra nyúlik. Kelés A retek metszetének vázlata után csökkentsük a hőmérsékletet. radicula L.és talajnedvesség biztosításával. Kelési hőoptimu­ ma 15—20 °C. szélessége 2. Mankouki megfigyelte.

Somos kísérleteiben áprilisi vetés esetén. A gumó­ képzés idején a talaj vízkapacitása-60—65% között legyen. Vízigénye. Kedvező hőmérsékleten (18—25 °C) és hosszú megvilágítás mellett (16—18 óra) rövidebb ideig tart. ami főleg a hajtatásban nem kívánatos. A magtermesztésben a vetés.A túl magas hőmérséklet (32 °C felett) és kis páratartalom — kü­ lönösen virágzáskor — a virágok rossz termékenyülését idézi elő. 189 . Ez téli. A retek hosszúnappalos növény. kora tavaszi hajtatásnál gyakran megfigyelhető. a gumó fejlődése pedig visszamarad. Fényigénye. Száraz talajban pedig a retek hamar felmagzik és pudvásodik. A sok víz bujább levélképződésre serkenti a növényt. természetes naphosszú­ ságú teljes fényben 66 nap múlva. Optimális nedvesség. illetve ültetés idejét úgy kell időzít teni. Nyári vetésből. de szintén gyorsan magszárba indul. hogy a téli és a nyári retekfajták fejlődéséhez több meleg szükséges. deformálódásához vezet. nagy lombozatot fej­ lesztenek. A szerzők egybehangzó megállapítása. A retek a gumóképzés kezdetéig kevesebb. megfelelő hőmérséklet együttes hatására gumót fejleszt. mint a hónapos retek fejlő­ déséhez. Az egyenetlen vízellátás a gumó felrepedéséhez. hosszú nappal és alacsony nedvesség mellett viszont a retek gyorsan magszárba szökik. a gumóképzés kezdetétől — egyenletes elosz­ tásban — több vizet igényel. hosszú megvilágítás. Kevés fényben megnyúlnak a növények. hogy a megvilágítás idő­ tartamának csökkentése a tenyészidő megnyúlásához és egészen rövid megvilágítás a generatív szervek képzésének elmaradásához vezet. Somos megállapítja továbbá. míg 8—10 órájs megvilágítás mellett 101 nap múlva indult magszárba a hónapos retek. hogy a virágzás ideje lehetőleg ne essen egybe a nagy nyári melegekkel. A jó minőségű retekterméshez a tenyészidő folyamán elegendő nedvességről kell gondoskodni. Fénystádiuma Nikolova vizsgálatai szerint 11—35 nap.

mint más zöldségféléknél.és kétszínű. fekete színeket is. kiváló minőségi mutatókkal rendelkező fajták előállítása. Malinovszki megállapította. levélzetet nemesítés vonatkozásában már többen és korábban. lila. Az új fajták előállíthatok keresztezéssel vagy szelekciós mód­ szerrel. Megtalálható továbbá a fehér. Nemesítési szempont továbbá az adott ter­ mesztési módnak megfelelő. A hónapos és nyári reteknél a színt és gumóformát. nagyságot. rózsaszín. f A genetikai színanalízis 3 csoportra osztja a retket: a) egyszínű fajták öröklődése. c) elsődleges kéreg színöröklődése. Angliában. b) kétszínű fajták öröklődése. részletesen feldolgozták. A fent említetteken kívül megtaláljuk a zöldes­ fehér. hogy egy fehér és sárga retek keresz­ tezésénél a sárga szín domináns a fehér felett. Lengyelor­ szágban azonban termesztik ezeket a fajtákat. téli reteknél ugyanazok a formák talál­ hatók meg.és alak­ beli követelmények az egyes országokban eltérőek. A belső érték­ meghatározó pedig a reteknél a tömörség. A nyári és téli reteknél szintén nagy szín. b) meglevő fajták fajtafenntartása és javítása. A váltott színű fajták (fehér-piros) nálunk egyre inkább kiszorulnak. A hónapos és a nyári. barna. A szín. A hónapos reteknél hazánkban mindinkább az egyszínű piros típusok a kere­ settek. Franciaországban. tiszta lilás. tehát cél a pudvásodási hajlam kiküszöbölése is. A szín a retek fontos jellemzője. az F2-ben 3:l-es hasadási arány jön létre. Van egy. szürke. sárgásbarna és sárga szín is. E zöldségfajnál a szín és forma ugyanis na­ gyobb szerepet játszik.Nemesítésének helyzete A retek nemesítésének célja kétirányú: a) új fajták előállítása. A hónaposretek-fajták gumójának zöme azonban túl­ 190 .és formagazdagságot tapasztalhatunk.

trágyázás. A gömbölyű fajták repedési hajlama nagyobb. „koraiság” érhető el. 5 g-os gu­ mókat.nyomórészt gömbölyű. nagyobb ezermagsúlyú vetőmag alkalmazásával mintegy kétnapos. A pudvásodás okát Hagiya többek között abban látja. hogy a gumó fejlődési üteme nagyobb. mint az asszimilációs teljesítőképesség. A hosszú fajták között található (Japánban) még 100 cm-nél hosszabb is. A kutatók egybehangzó véleménye. A lassúbb növekedésű.). Szoros összefüggés van a tömörség és a forma között is. a nagy magvakból 7 g-os gumókat állítottak elő. A nyáriretekfajták nagy része répa alakú. A kalibrált. A retekgumók nagysága rendkívül eltérő. Egy adott fajtánál a kalibrált apró magból. talaj fizikai állapota. ovális vagy hosszúkás ovális. A gumó tömörsége szintén fontos nemesítői szempont. Megfe­ lelő nemesítő munkával a pudvásodásmentesség ideje meghosszab­ bítható.és téliretekfajták relatíve tömörebbek. hosszabb tenyészidejű nyári. mint a gömbölyűek. mint a hosszúkás fajtáké. A termesztéstechno­ lógia azonban szintén jelentős tényező az alak megtartásában (vetésmélység. Ezt a tulajdonságot azonban a termesztési körül­ mények is nagymértékben befolyásolják. A hosszú­ kás fajták általában tömörebbek. A gumó alakja genetikailag meghatározott. nedvesség stb. A felrepedési hajlam megfelelő szelekcióval szintén csökkent­ hető a reteknél. hogy a hónapos reteknél a gumó nagysága szoros összefüggést mutat a mag nagyságával. Ezt azonban csak speciális környezeti feltételek mellett lehet termeszteni. művelésmélység. A téli reteknél megtalálható továbbá a henger vagy karó alak is. Európában a „Müncheni sör” téliretek-fajta súlya a legnagyobb. a pudvásodási hajlam növekszik. kevésbé hajlamosak üregesedésre. Egyes retkek súlya 2—3 kg-ot is elérhet. 191 . megadott időre. A tömörség a fejlődés során csökken.

áttetsző. íze gyengén csípős. kissé felálló. 192 . Levélzete kicsi vagy középnagy. vékony.). sötétzöld színű. A gumó súlya 13 g. A levélnyél középhosszú vagy hosszú. mint a többi fajta. Gumója középnagy. esetleg szív alakú. sima szélű. Karógyökere vékony. A levélszél fogazott.Hónaposretek-fajták Korai piros Államilag elismert fajta. Tenyészideje 30—38 nap. A levéllemez hullámos. Átmérője 30 mm. A hús színe fehéres. korai szabadföldi ter­ mesztésre alkalmas. Lombja középnagy vagy nagy. A héj színe fénylő kárminpiros. A levélnyél halványpiros. A levél serteszőrős. gyengén karéjos. Szentesi hajtató Államilag elismert fajta. Nehezen pudvásodik. Pudvásodásra közepesen hajlamos. 4—5 nappal korábban szedhető. Igen rövid tenyészideje miatt hajtatásra. A levelek oválisak és hosszúak (14—16 cm. A Saxa fajtából egyedi szelekcióval állítot­ ták elő. középhosszú. Hajtatásra és korai szabad­ földi termesztésre alkalmas. Húsa fehér és kemény. Szentes környéki tájfajtából szelektálták. szabályos gömb. a le­ véllemez sötétzöld. Főgyökere. vastag. Át­ lagsúlya 15 g. vékony. Korai legjobb (Cherry Belle) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. A levéllemez tojásdad alakú. lapított gömb alakú. Húsa kemény. A levél lemeze gyengén serteszőrős. Külföldi eredetű. A levélzete kicsi vagy középnagy. A gumóvég kiemelkedik. A levél színe középzöld. fonáka erősen serteszőrős. A levélnyél rövid. A gumó kicsi vagy középnagy. A héj színe élénk skarlátpiros.

Héja élénk skarlátvörös. Húsa tejfehér. erőteljes fejlődésű. Hideghajtatásra. gömb alakú. jól mosható. Színük sötétzöld. pudvásodásra kevésbé hajlamos. A gumó átlagsúlya nagy: 16 g. jó ízű. Tenyészide­ je rövid. Hajtatásra és sza­ badföldi termesztésre egyaránt alkalmas. 193 .) (Champion) Forgalomba hozatalra engedélyezett. vékony.A gumó középnagy. Fő­ gyökere vékony. Fő­ gyökere vékony és fakó színű. élénk skar­ látvörös. A gumó nagy. A héj színe tetszetős. illetve szabadföldi termesztésre ajánlott. omlós. szélük csipkés és karéjos. A levelek hosszúkásak. Levélzete középnagy. Piaci piros Korai legjobb (Cherry Be!le) fajta (Fotó: Migend L. kiegyenlített. nehezen pudvásodó. kelle­ mes ízű. Húsa fehér. kompakt növekedésű retekfajta. külföldi eredetű fajta. Alakja szabályos gömb vagy enyhén megnyúlt gömb. A gumóvég ki­ emelkedő. megnyúlt. kemény. vékony. Átlagsúlya 12—15 g. közéhosszú tenyészidejű fajta.

-né) TÖS. edzett. középhosszú tenyészidejű fajta.Jégcsap Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta. A gumó igen hosszú (a 15—18 cm-t is elér­ heti). Felső harmadában szé­ lesebb. Levélzete nagy. Különösen szabad­ földi termesztésre ajánlott. Színe középzöld vagy világoszöld. Gyökere vastag. Külföldi eredetű. jégcsap alakú. répa alakú. A felálló levelek középnagyok. erős. Nagy. Nyáriretek-fajták Jánosnapi Államilag elismert. hegy­ ben végződő gumójú. Gumója nagy. A levélnyél középhosszú. szétterülő. erőteljes lombozatot fejlesztő fajta. A földből kiálló rész zöldes árnyalatú. lefelé fokozato­ san keskenyedő. hazai nemesítésű fajta. húsa üve­ ges. Középzöld színűek. szőJégcsap fajta (Fotó: Kováts Z. Héja fehér. sűrű. A gumófej csapott. megbízhatóan termő. pudvásodásra kevésbé hajlamos. kellemes ízű. Levelei erősen szabdaltak. a levélrésznél eny194 . erősen szabdaltak.

Egészséges. Levelei szabdaltak. A gumó végződése hegyes. Középhosszú tenyész­ idejű. Lombja nagy vagy középnagy. A hús fehér. A héj kissé redőzött. lilás rózsaszínű. kemény állományú. A karógyökérzet közepe­ sen vastag. felálló. nehezen pudvásodó nyáriretek-fajtánk. Késő tavaszi. gyengén csí­ pős. Húsvéti rózsa (Ostergruss Halblanger Rosa) Forgalomba hozatalra engedélyezett. középhosszú. ke­ vés oldalgyökérrel. Gyökérzete durva.Jánosnapi fajta (Fotó: Kováts Z. be­ tegségeknek ellenálló fajta. kellemes ízű. 13* 195 . húsa fehér. külföldi eredetű fajta. világos­ zöld színűek. A gumó átlagsúlya 90—100 g. A gumó lefelé keskenyedő.-né) hén bemélyedt. a csúcsa felé világosodó. Héja bar­ nássárga. kora nyári szabadföldi termesztésre alkalmas. kö­ zéphosszú tenyészidejű fajta.

kemény. Középerős lombozatú fajta. A gumófej halványzöld színű. Héja egyenletes fekete színű. tompa hegyben végződő. sötétzöld színűek. Gyökérzete finom. középerős növekedésű. Karógyökere vékony. fehér színű. széles vállú. tompa végződésű. Húsa hófehér. közepesen szabdaltak. külföldi eredetű fajta. középzöld vagy sötétzöld színűek. felül­ ről egyenletesen vékonyodó. Levélzete erős növekedésű. íze kellemes. Gumósúlya 300—350 g. kellemes ízű. külföldi fajta. Levelei erősen szab­ daltak. Gumója félhosszú. Erfurti kerek fekete (Erfurter Runder Schwarzer) Forgalomba hozatalra engedélyezett. vékony. Gumója félhosszú. A héj fehér. Húsa fehér. gyen­ gén redőzött. széles orsó alakú vagy ovális. nehezen pudvásodó fajta. Hosszú tenyészidejű (90—110 nap). nehezen pud­ vásodó. világoszöld fejű.Korai nyári félhosszú (Früher Sommer Halblanger) Forgalomba hozatalra engedélyezett. 196 . Kül­ földi eredetű. Lombozata elterülő. erős karó­ gyökerű. Levelei durvák. jól tárolható retekfajta. jól tárolható. Középkorai. Hosszú tenyészidejű (100—120 nap). A gumó gömb vagy hajlított gömb alakú. széles fejű. sima vagy gyengén redőzött. Őszi téliretek-fajták — Müncheni sör (Münchener Bier) Forgalomba hozatalra engedélyezett fajta.

és kálitrágyákkal együtt adagoljuk. a gumó túlfejlődik. a téli ret­ ket pedig utóterményként termesztjük. Érzékenyen reagál a nit­ rogéntartalmú műtrágyákra. Sötétebb talajokon intenzívebb. világosabb talajokon halványabb a retek színe. Mivel a hónapos retek rövid tenyészidejű növény. A talaj színe hatással van a retek színére is. a házikerti. Ezért a nitrogént csak foszfor.és tápanyagigénye egyébként megegyezik a sárgarépáéval. Gyengén lúgos kémhatású tala­ jokon díszlik jól. táp­ anyagban gazdag talaj szükséges. Vetésforgó. ezért trágyás-kapás növény után vessük. Amennyiben a gumófejlődéskor nitrogén-túladagolás történik. A több szakaszban történő területhasznosítás — ami a retek termesztésénél jellemző — a talaj tápanyagkészletének fokozott mér­ tékű csökkenésével jár. valamint a 197 . A nitrogén kezdetben segíti a levélzet kifejlődését. mert az üzemekben ritkán találunk összefüggő nagyobb retekterületet. Talaj. pudvásodik. trágyázás A retket ritkán termesztik vetésforgóban. Rossz talajon a retek gyenge mi­ nőségű lesz és gyorsan felmagzik. legjobb terület). A hónapos retket rendszerint elő.vagy utónövényként. különös figyel­ met kell szentelni a tápanyagellátásra.A szabadföldi retektermesztés Már korábban is utaltunk rá. laza szerkezetű. A műtrágyákat könnyen fel­ vehető állapotban kell a talajba juttatni. Talajigénye A nagy termésátlag eléréséhez jó minőségű. hogy hazánkban a retket szabadföl­ dön viszonylag kis területen termesztik. A retek tápanyagigényes növény. háztáji termesztés jelentősebb. Ezért a talaj tápanyagszintjét. A nagyüzemi termőterület minimális. Háztáji termesztésben legtöbbször monokultúrában termesztik (szélvédett hely.

Nitrogénműtrágyá­ ból tavasszal mintegy 80—100 kg/ha-t szórnak ki. Gyakorta elő­ fordul. simítóval). Sajnos háztáji termesz­ tőknél még nem kielégítő mennyiségben alkalmazzák. A háztáji termesztésben gyakori az ágyásos területkialakítás. amikor a talajra rá lehet menni. s tápanyagigényét nem veszik figyelembe. káliumtartalmú trágyából 140— 170 kg/ha mennyiséget adagolnak szántás előtt. időben előkészített mag­ ágyat. a nyári retek vetési ideje március—április. A talaj-előkészítő munkákat azonban a vetés időpontja és az elővetemény szabja meg. illetve ásást tavasszal elmunkálják (gereblyével. A retek termesztésekor tehát mindig a talaj tápanyagszintjét. a téli retekét a nyári vetésű növények talaj­ előkészítő munkáinak előírásai szerint végzik az üzemek. hogy foszfortartalmú műtrágyá­ ból mintegy 250—350 kg/ha. elkezdjük. de nem földdé érett istállótrágya al­ kalmazása. A hónapos és nyári retek talaját (tavaszi vetés esetén) a kora ta­ vaszi vetésű növények. A vetést korán. Ősszel az utónövény igényéhez mért táp­ anyagmennyiséget adagolják ki. a növény igényét kell szem előtt tartani. Különösen házikerti termesztésben elterjedt — évenként. Az őszi szántást. hogy a retket mint előnövényt tekintik. a téli reteké július vége.szükséges elemek mennyiségét laboratóriumi talajelemzés segítsé­ gével kell figyelemmel kísérnünk. de lega­ lább kétévenként — az érett. A hónapos retket február—már­ ciusban vethetjük. Kijelölik az ágyak helyét (szeges léccel. Tájékoztató jelleggel közöljük. Vetése A retek magja már 2—3 °C-on csírázni kezd. Talaj-előkészítése A retek különösen igényli a jól elmunkált. a trágyázási tervet konkrét laboratóriumi vizsgálat alapján kell elkészíteni. lyuggatódeszkával vagy lyuggatóhengerrel). 198 . A műtrágyákra szintén nagy szükség van.

Új és használt fólia egyaránt felhasználható. Előnyei: korai vetésnél kedvező hőhatás a keléshez. Hónapos reteknél a négyzetes. illetve négyzetes vetés. Kelés után a fóliát el kell távolítani. A soros vetésnél a sortávolság 15—20 cm. A vetés mélysége 2—3 cm. 199 . Házi­ kerti termesztésben elterjedt az ún. A szemenkénti vetést kézzel végezzük. a magvakat takarófölddel takarjuk. hogy a termesz­ tés biztonságának növelésére elterjedt módszer a vetések fóliás ta­ karása. szemenkénti vetés 5 X 5—8 X 8 cm-re javasolt. alatta a növények nem nyúlnak. szemenkénti vetésnél lényegesen ki­ sebb. sűrűsoros. A vetőmagigény. a talaj vízgazdálkodása javul.Elvetett retektábla (Fotó: Kováts Z. A szabadföldi magvetés eszközei a más növényeknél már ismer­ tetett vetőgépek. A szabadföldi retektermesztésnél megemlítjük. soros elrendezésű.-né) Üzemi termesztésben 30—40 cm-es sortávolság gazdaságos. Négyzetes elrendezésű. üzemi termesztésben 6— 10 kg/ha.

épség. A hónapos retket 4—8. Korábbi szedésnél — sűrű vetésekben — a taposási kár nem áll arányban a korábbi termés többletbevételével. Az importáló országok méretre vonatkozó igénye kötött. amikor a gumók a fajtajellegnek megfelelő nagyságot elérték. nagyság. Ápolási munkái talajporhanyításra. A -retek segédeszköz nélkül. méret szerint kell osztályozni. a minőséget rontja. Szedése A retek szedését akkor kezdjük. A téli retek betakarítását a fagyok beállta előtt be kell fejezni. a nyári retekfaj­ tákat 8—10. kézzel is könnyen szedhető.). Az osztályozásnál. rossz minőségű. a nyári retek 5—6 cm. a hosszú fajtáké 4—6 cm átmérővel már piacképesek. a télieket 10—15 cm-re ritkítjuk. mérete határozza meg. a mennyiséget csökkenti. belföldi stb. A nagy vízadagok a retek sekély gyökérelhelyezkedése miatt nem hasznosulnak. A téli retket betakarításkor a levelektől. a fajta. A szedést akkor célszerű elkezdeni. alak. A szedés kézimunkaerő-igényének csökkentésére mintegy 15—20 évvel ezelőtt már szerkesztettek az USA-ban egymenetes hónapos­ 200 . Szedés után a retket szín. csomagolásnál az MSZ utasításait kell figyelembe venni. öntözésre. Jelen­ leg hónapos reteknél a 25 mm-nél nagyobb átmérőjű nem kívá­ natos. mert ellenkező esetben deformált. a gumó nagysága. növényvédelemre vonatkoznak. Időpontját az értékesítés módja (ex­ port.Növényápolása A retek rövid tenyészidejű növény. A sűrűn kelt vetések ritkítása szükségszerű. sűrűn kelt vetések ritkítására. mint a többi gyökérfélét. sűrű vetéseket gyomlálni. igény szerinti fejtrágyázásra. A vízhiány a retek egyenletes fejlődését hátráltatja. A retek vízigényét kis vízadagökkal. egyenetlen árut kapunk. A hazai piacon a jégcsap típusú fajták 1—1. ha az állomány 20—30%-a elérte a kívánt méretet.5 cm. de rendszeresen elégítjük ki. földtől megtisztítjuk és fagymentes helyen tároljuk. négyzetes el­ rendezésű. Soros vetés esetén ajánlatos kelés után sarabolni.

Talaj-előkészítése A szabadföldi termesztésnél leírtak alapján történik. támaszkodókerekekkel rendelkeznek. A levélzetet szál­ lítószalag segítségével a táblára szétszórja. amelyek a talajkopírozást lehetővé teszik. alacsony hőigénye. A fóliás ter­ mesztőberendezésekben. meghatározott magasságban a lombozatot levágja. A támasztókerekek között helyez­ ték el a levélemelőket. Haj­ tatásban meghatározó szerepet a fóliás termesztőberendezések je­ lentenek. karalábéval egyetemben. továbbfejlesztett gépek hasonló elven működnek. A nyűvőszerkezet a retket kihúzza a talajból. Az újabb. Az egyes nyűvőelemek függőleges irányban külön-külön elmozdulhatnak. fólia házban. Nálunk üvegházban elsősorban kitöltő növényként szerepel. a gumót egy keresztirányban haladó szállítószerkezet a gép mellett haladó gyűjtőtar­ tályba juttatja. A traktorra oldalt függeszthető gép hat db nyűvőelemből áll. Hajtatását in­ dokolja rövid tenyészideje. gazdaságossága. A fóliás felületek növekedésével arányosan növekszik a retekkel bevetett terület is. mert a hónapos retek gyö­ kérrendszere nem hatol mélyen a talajba. A fogyasztási idő meghoszszabbítható növényházi vagy fólia alatti hajtatással. az alkalmazott kétszakaszos hasznosítási rendszerben a retek az első szakaszba kerül a salátával. fólia sátorban. A retek a haj­ tatásban különösen meghálálja és igényli a jól elművelt jó szerke­ zetű talajt. A retek hajtatása A hónapos retek frissen vagy salátának elkészítve az év nagyobb ré­ szében szívesen fogyasztott zöldségféle. A sekély művelést indo­ 201 . egyszerű termesztés­ módja.szedő gépet. rend­ szerint azonban több sort szednek. nagyobb teljesítőképességűek.retek. A területet sekélyen műveljük. Hazánkban retekszedő gép napjainkig nem üzemel. Termesztése egyaránt sikeres fólia ágyban. fűtés nélkül és fűtött berendezésekben. Várható termés: 70—200 q/ha.

és szedéskor a taposási kár igen nagy. szemenként helyezzük el a magot. nem deformálódik. A szórt vetés hajtatásban rendkívül kedvezőtlen. Vethetünk géppel és kézzel. Vetésnél ügyeljünk arra. Fontos követelmény az egyenletesen tömörített. Vetése A retket fűtés nélküli fóliás berendezésekben február 10—20. lyuggatódeszkát vagy lyuggatóhengert négyzetes vetésnél. A mag helyének kijelölése után kézzel egyenként. jó minőségű lesz. sima talajfelszín. Enyhén fűtött sátrakban január 10—30. hogy a jól tömörített talajba az egyforma nagyságú magvak egyforma mélységbe. A legegyöntetűbb a fejlődése a négyzetes vetéssel 5 X 5—8 X 8 cm tenyészterületig. Ajánlatos a retekmagot nagyság sze­ rint 2—3 részre szétrostálni. egyöntetű.kolja továbbá.5—2 cm mélyre kerülje­ nek. a takarást. A gépi vetésnél a magsorok helyét a csoroszlya meghatározza. A vetés után magtakarófölddel takarunk. Ez utóbbin a mag távolságának és a vetés mélységének megfelelően helyezkednek el a „fogak”. ritkítás nélkül. de még mindig nagymérvű egyenetlenséget okoz az ál­ lományban. 1. Ennek következtében a retek a talaj felszínéhez közel fejlődik. takarással a felső talajréteget meg­ óvhatjuk. ami­ vel az állományt egyöntetűbbé tehetjük. mert az egyenet­ len magelosztás egyenetlen fejlődést okoz. között vethető.stb. soros és négyzetes vetést. Fűtés nélküli berendezésekben az erős átfagyás ellen trágya-. Kézi vetésnél alkalmazzuk a sor­ kihúzást soros vetésnél — vagy az ún. lomb. között vetik. szemenkénti magelhelyezéssel. tömörítést a gép elvégzi. hogy előkészítéskor a talaj fagya csak a felső néhány cm-es rétegben engedett ki. A vetési módok közül a vetőmagvak elhelyezésmódja alapján megkülönböztetjük a szórt. Fűtött fólia sátrakban néhány napos fűtéssel a talaj felső átfagyott rétegét könnyen átfűthetjük s így a talajmunkát időben elvégezhetjük. A soros vetés 12—15 cm-es sortávolságra az előbbi eljárásnál jobb ugyan. s az egyes frakciókat külön vetni. 202 .

magas hőmérsékleten a levél megnyúlik. A retek vízigényét hajtatásban gyakori kis vízadagokkal kell kielégíteni. A módszer hibája.Egyes vidékeken terjed a házikerti termesztésben a papírra tör­ ténő magragasztás is. A retek palántáról is nagyon jól szaporítható. Az öntözést vetés után azonnal elkezdjük. gyorsan pudvásodik. s erre egye­ sével felragasztják a retekmagot. A téli hónapokban keskeny. Gyakori hiba. Ál­ talános jellegű munkának tekinthető az öntözés. nagy gyakorlatot igényel. A szellőztetés az egyik legfontosabb ápolási munka. 2—3 cm széles papírcsíkot vágnak. Növényápolása Az ápolási munkák a termesztésmódtól függően változnak. A nagyobb gumójú fajtáknak ajánlatos nagyobb tenyészterületet meghagyni. az eset­ leg megjelenő vadrepce. Rendszer­ telen szellőzés esetén. ha a talaj nem elég nedves. A kívánt hőmérséklet nappal 15 °C körül. Sekélyen. Ritkítással ér­ jük el a szükséges tenyészterületet (25—64 cm2/növény). 1—1.5 cm-es tápdús takarófölddel befedik. éjjel 203 . Lehetőleg a reggeli órákban öntözzünk. beöntözik. a minőség romlásához vezet. Ritkítást a szórt és soros vetésmódoknál végzünk. Fóliás ter­ mesztéskor fokozott figyelmet. ritkítás. hogy éppen az erőteljesebben növő gyomot vagy fajtaidegent hagyja bent a szakképzetlen dolgozó. Vetésig tárolják. Borult napokon is szellőz­ tessük a sátrakat. gyomlálás. repcsényretek eltávolítására. Ritkításkor módunk van az elütő egyedek. hogy a magvak könnyen leperegnek a papírról. A négyzetméterenkénti vetőmagigény 3—4 g. Nagyobb vízadag a retek sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt nem szükséges. újságpapírból vagy krepp-papírból. A rendszer­ telen öntözés korai pudvásodáshoz. szellőz­ tetés. fajtaidegenek. Fontos szabály tehát az öntözésben a rendszeresség. a gumó kicsi lesz. „Vetéskor” a tekercset a ta­ lajon a kívánt sortávolságnak megfelelően legöngyölítik. ezért na­ gyon óvatosan kell bánni vele. Hazánkban azon­ ban ez a szaporítási mód nem terjedt el. Száradás után a papírcsíkot te­ kercsbe hajtogatják.

Különösen ügyelni kell az egyenletes magelosztásra. hogy az állomány fejlődése egyöntetű legyen. szaporítási időtől stb. A magvetést februárban. A vetéstől szedésig terjedő idő fajtától. a következő évben magot nyerünk. között. A minőségi előírások adottak. A nagyobb mérvű lehűlés — mint említettük — a ko­ rai magszárképződést váltja ki a retekből. függően 4—6—10 hét között vál­ tozik. márciusban végezzük. Az utóbbi fajtacsoportnál az első évben dugványt nevelünk. A hajtatásban a retket csak elhanyagolt területen kell gyomlálni. A retek magtermesztése A hónapos és nyári retek magját egy. hazai fogyasztásra a nagyobb gumó­ átmérő kívánatos. A januárban vetett retek március 10—20. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. A dugványtermő év A talaj-előkészítés megegyezik a szabadföldi árutermesztésnél le­ írtakkal. Szedése A retket fogyasztásra érett állapotban szedjük. Az erős lehűléstől is óvjuk az állományt. A csomózást a piac igénye szerint végezzük. Négyzetméterenként 20—30 csomóval számolhatunk. A sortávolság 40 cm. a termesztőknek elsősorban ezt kell figyelembe venniük a szedés ütemezésénél. termesz­ tésmódtól. Exportra a kisebb. az őszi—téli retek magját két tenyészidő alatt állítjuk elő.10—11 °C. 204 . áp­ rilis elején szedhető. hogy a virágzás időszakában még alacsonyabb hőmérsékleten a termékenyülés biz­ tonságos legyen. a februárban vetett március végén. Idejét a gumó átmé­ rőjének igény szerinti nagysága határozza meg. A retek szedése. csomózása nagy kézimunkaerő-igényt jelent. mosása. borult időben 12 °C legyen.

A sze­ lektálásnál el kell távolítani a repcsényretekkel vagy más kultúrfajtával kereszteződött. ha a hónapos és nyári retek magját szabadföldi ágyba vetjük. Az első évben dugványt nevelünk. egyenletes magelosztással ez ki­ küszöbölhető. durva növekedésű. hogy nem igényel olyan táperőben levő talajt. Vetőmagszükséglete 8 kg/ha. • A fajtatisztaság megóvása érdekében a tenyészidőben a szab­ ványban rögzített szempontok szerint végezzük a szelekciót. Az őszi—téliretékmag-termesztés kétéves időtartamot igényel. A magvetés ideje július—augusztusban van. korán lekerülő növény után vetjük.Az ápolási munkák közül kiemelkedően fontos a ritkítás: 8— 10 cm-re. Legtöbbször ritka vetéssel. a gumó teljes kifejlődése után felszedjük. a gazdaságosságot növeli. mint a magtermő évben. korcs és a virág színében eltérő. Vetésmélysége 2—3 cm. Sortávolsága 40 cm. beteg nö­ vényeket. Kiszedés előtt azonban a magszárat fejlesztő egye­ deket eltávolítjuk. 205 . ami jelentős kézimunkaerő-megtakarítást jelent. A dugványokat az őszi fagyok beállta előtt — október—novem­ ber — kiszedjük. gyomtalanítását időben kell vé­ gezni — a csírázó gyomokat elkeverni — mert a magszárat fejlesztő növényállományt már csak nagy károsodás árán ápolhatjuk. a talajt porhanyítjuk. és csak a fajtajellegnek megfelelő tö­ veket ültetjük végleges helyre. a gumót sáros pépbe mártjuk. Átültetéskor a leveleket visszakur­ títjuk. A dugványokat másodterményként termesztjük. A pudvásodás mértékéről a gumó metszésével — további felhasz­ nálhatóság nélkül — illetve fúrásával (3—5 mm átmérőjű csővel) — továbbtermesztési lehetőséggel — győződhetünk meg. gumó nélküli vagy lila gumójú. A talaj porhanyítását. kelés alatt egyenletesen nedvesen tartjuk. elterülő levélzetű. Kelés után az állományt 8—10 cm-re ritkítjuk. A vetés előtt a talajt vízkapacitásra feltöltjük. gyomtalanítjuk. A dugványnevelő évben az őszi—téli retek talajigénye annyiban tér el a hónapos retekétől. osztályozzuk. A sorközök gyommentesen tartása az egész tenyészidőszak alatt feladatunk. A gumó alapján csak úgy szelektálhatunk.

A sérült. A rátapadó földtől megtisztítjuk. A dugványok eredése után kapálunk. Az ültetésre váró dugványokat naptól. ezért az optimális aratási idő bevárható. 3—4 napi száradás után csépeljük. A ve­ tőmag minőségi követelményeit az MSZ tartalmazza. így a retek nem pereg. A retket kaszával. A laza ültetés vontatott eredést. A talaj-előkészítés megegyezik a korábban leírtakkal. szellős helyen vé­ konyan elterítve. A kiszelektált dugványokat a sárgarépához hasonlóan vermel­ jük. a fajtától elütő színű. • Hektáronként 6—10 q retekmagterméssel számolhatunk. A retekmag — fajtától függően — júliusban—augusztusban érik. 20—30 cm-es tőtávolságra ültetjük. óvatosan csomóba rakjuk. A kézzel levágott magszárakat kis kévékbe kötjük. gumi verőlécekkel ellátott dob a retket kis veszteséggel kicsépeli. beteg. borsóaratóval vagy kombájnnal vághatjuk. Az aratást teljes éréskor. a becők és a szár világosbarnára színező­ désekor kezdjük. alakú egyedeket eltávolítjuk. A kicsépelt magot retekfejtőn. A vermelés előtt a dugványokat szelektáljuk. Az ültetéskor a földet jól szorítsuk a dugványokhoz. mert a kihúzott növények gyökeréről a mag közé kerülő földszennyeződés nehezen tisztítható. A dugványokat — tavaszi átválogatás után — 50 cm-es sortávol­ ságra. tovább tisztítjuk. esetleg a dugvány pusztulását idézi elő. gyakori forgatással utánszárítjuk. Gazdaságosabb az egymenetes betakarítás kombájnnal. széltől takarással óvjuk. A vágószerkezet talajtól számított magasságát úgy váiasszuk meg. gyomtalanítunk. bálákba rak­ juk. amint a talajra rá lehet menni. hogy a szívrész meg ne sérüljön (ezért nem szabad kézzel lecsavami). 206 . ügyel­ ve. hogy a növényt ne húzza ki. szelelőrostán átengedjük.Kiszedés után a levélzetet 2—3 cm-es csonkra visszavágjuk. A magtermő év Az őszi—téli retek magtermesztésekor is a szabványban előírt izo­ lációs távolságot érvényesítjük. A meg­ felelő fordulatszámra (borsó) beállított. A retket kézzel nyűni nem szabad. A becők és a szár nehezen nyílnak.

) könnyen átvihetők.) A levelek világoszöldek. A levél színén sárgászöld.) 207 . szürkésbarna. mozaikosak. Glits M. Retekperonoszpóra. Védekezés: a levéltetvek és a Coleoptera fajok ellen. A Cabbage black ring vírust és a Cauliflower mosaic vírust nem perzisztcns módon a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L.) terjeszti. (Kórokozó: Cabbage black ring virus.) A betegség elsősorban a hónapos retek levélpusztulását és a retek­ gumó minőségének romlását okozza. (Kórokozó: Peronospora brassicae Gáum.) és a zöld őszibarack-levéltetű (Mysus persicae Sulz. Cauliflower mosaic virus. Gazdanövényei a keresztesvirágúak. A keresztes virágú gyomok irtása.A retek betegségei Retek-mozaikvírus. csak Coleoptera fajokkal. nekrotikus pontok vannak. amelyeken apró. Radish mosaic vírus. erek által határolt foltok jelennek meg. A fenti vírusok mechanikailag (érintés stb. A Radish mosaic vírus levéltetvekkel nem vihető át. A nyáriretek-fajtákon a be­ tegség kisebb jelentőségű. A levél Retekperonoszpóra (Fotó: dr.

A gumók feji részére tapadó beteg levélalap-maradványokról a kór­ okozó közvetlenül is a gumóra jut. Ez­ után a foltok elparásodnak. nagy ki­ terjedésű elszíneződés található.2% tömény­ ségben nedvesítőszer hozzáadásával eredményesen használhatók. majd onnan a gumóra mosódnak. és hausztóriumuk a sejtekbe hatol. Glits M. ahol aztán a sejt közötti járatokban helyezkednek el. A vegetációs időben már a sziklevelekre kerül a kórokozó. A tünetek a magho­ zók szárán és virágzatán is megtalálhatók. A leváló konídiu­ mok a lomblevelekre kerülnek. rövidebb-hosszabb. A szik. amelyek később a gumó nagy részére kiterjednek. sötétszürke foltok láthatók. és a lomblevelek intenzív fejlődésének idő­ szakában 7 naponként meg kell ismételni. a szártőhöz közel. elmosódott szélű. sekélyebb-mélyebb repedések keletkeznek. A gumó belsejében szürkésbarna. A gumó felületén leggyakrabban a talajszint felett.) fonákén fehér konídumtartó gyep fejlődik ki. Védekezés: tavasszal és ősszel már szikleveles korban meg kell kezdeni a permetezést. A kórokozó alacsony hőigényű gomba.és lomblevelek rendszeres védelme esetén a gumó egészséges marad. Maneb. Dithane M 45)0. ahol konídiumtartó gyepet fejleszt.Retekperonoszpóra a gumó belsejében (Fotó: dr. A permetezés­ re a ditiokarbamátok (Zineb. 208 . A kórokozó a növénymaradványokban micélium formájában és oóspórával telel át. ritkábban a talajban levő részeken apró. A konídiumok vízcseppben csí­ ratömlőt fejlesztenek és az ép bőrszöveten át a növénybe jutnak. Felületükön fehér konídiumtartó gyep jelenik meg.

) is. Az ellenük való védekezés tulajdonképpen nem is a növény. a tavaszi káposztalégyhez hasonló tüneteket okozva. Fésűslábú viráglégy (Phorbia platura Meigen) is előfordulhat még a retken. A kártétel akkor jelentkezik legszembetűnőbben. bár más fonálféreg-fajok is előfordulhatnak. de előfordulása nem gyakori. teljesen azonos tünetekkel jelentkezik a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae Bché. ha tavasszal tartósabb hűvös. 14 Gyökérzöldségek termesztése 209 . Védekezés: mindegyik faj ellen igen nehéz a védekezés. Ezért van különös jelentősége a keresztes virágú gyomnövények gondos irtá­ sának. benne fehéres színű lárvákat. A már fertőzött növények nem menthetők meg. hanem a talaj vegyszeres kezelésén alapszik. A talajból kihúzva. A föld feletti részeken a károsítás tü­ netei abban nyilvánulnak meg. Az ellene való védekezés megegyezik a sárga­ répánál leírtakkal. Nyári vagy nagy káposztalégy (Phorbia floralis Fali. Káposzta-fonálféreg (Heterodera cruciferae Franklin) mint lehet­ séges kártevő jöhet számításba a reteknél. lankadnak vagy el is pusztulnak.) is károsíthat a retekben.) lárvái esetenkénti károsítói lehetnek a reteknek is. Kü­ lönösen erősen jelentkeznek ezek a tünetek a fiatal növényeken. A közvetlen kártételt okozó lárvák is nagyon hasonlók.) Elsőrendű tápnövénye a retek. csapadékos időjárás után hirtelen meleg áll be. A gyökérlégy kártételével egyidőben. Vetési bagolypille (Scotia segetum Schiff. szürkészöldek lesznek. esetenként a fentebb említett legyekével azonos kártételi formával. A retek meg­ védésére a felsorolt kártevők ellen egyébként hatásos Lindan-tartalmú szerek sem javasolhatók a legyek rajzása idején. mert az ká­ rosan hat a retek ízére. hogy a növények a fejlődésben meg­ állnak.A retek állati kártevői Gyökérlégy (Phorbia radicum L. Emiatt ez a szer csak a maghozónak szánt retekvetésben alkalmazható. A védeke­ zés módja és anyagai azonosak a sárgarépánál tárgyaltakkal. A rágásukkal kiodvasított gumók nem értékesíthetők. nyűveket találunk. a növény gyökerén szabálytalanul haladó. morzsalékos rágcsálókkal telt járatokat. amivel jelentősen mérsékelhetjük e kártevők felszaporo­ dását.

hogy a földibolhák felszaporodásának mértékét csökkentsük. 210 . majd az ezt követő el­ halás nyomán ismerhető fel a tavasszal megjelenő. így a retken is előfordulhat. a kikelő lárvák pedig a levelekben ak­ názva fejlődnek tovább. A földibolhák nagyon érzékenyek a Lindán.) Minden termesztett és vadon élő keresztesvirágún. A kártétel a levelek színén jelentkező sárga szívásnyomok.).) A keresztesvirágúak földibolhái a retek jelentős kártevői lehetnek a kora tavaszi időszakban. meleg időben néhány nap alatt súlyos károkat tudnak okozni. de ezek a szerek csak a maghozó gyökér­ zöldségek védelmére használhatók. A kikelő kis hernyók először aknákat rágnak a levélben.1 %-os Phosdrines permetezéssel védekez­ hetünk. A nagy káposztabolhát kivéve mindegyik faj a talaj repedéseibe vagy a gyökérnyakhoz helyezi el a tojásait. és az ezekből kikelő lár­ vák a gyökereken károsítanak.és a metil-parathiontartalmú porzószerekre. vastagabb leveleket pedig hámozgatják. Száraz időben a kártétel mértéke nő. A bogarak a retek leveleinek lemezébe néhány mm-es lyukakat rág­ nak.Földibolhák (Phyllotreta ssp. Az imágó alakban kitelelt. ezért a nagyon rövid hatástartamú és várakozási idejű ro­ varölő szerekkel. mint a keresztesvirágúakra specializálódott faj. Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. A bolhák által kirágott lyukak a levelek fejlődése során meg­ nagyobbodnak. ugráló mozgásukról közismert apró bogarak napos. A káro­ sítás következtében a fiatal növények fejlődésükben erősen vissza­ esnek. Tömegsza­ porodásakor figyelemre méltó károkat okozhat. A nagy káposztabolha viszont a nö­ vény leveleire rakja tojásait. Védekezés: az egyébként hatásos Lindán a retekben nem hasz­ nálható. Káposztapoloska (Eurydema ornatum L. majd néhány nappal később már szabadon hámozgatják vagy rágják át a leveleket. megtalálható a retken is. így pl. jellegzetes test­ alkatú poloskák jelenlétén kívül. Védekezés: igen gondosan irtani kell a keresztes virágú gyomokat. hogy a levélzet fejlődése jelentősen haladja meg a kártétel mértékét. 0. az erősebb. Ugyanakkor nitrogéntrágyázással siettetni kell a növények fejlődését.

) és a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae Sulz. a magtermő növények hajtásai is defor­ málódnak. A bimbók belsejébe rakott tojásokból kikelő lár­ vák az imágókhoz hasonló károkat okoznak. Repceszárormányos (Ceuthorrhynchus quadridens Panz. Meztelencsigák (Limax. abba befurakodva a virágporral és a bibével táplálkozva kirágják a virágok belső részeit. 14* 211 . mivel életmódja sem egészen ismert. mint a sárgarépánál. Károsítá­ sukkal néha találkozhatunk.1 %-os Phosdrinnak vagy más hasonló hatású szerekkel történő. csapadékos időjárás esetén— különböző nagyságú. szükség esetén 10 naponként megismételt permetezés. rend­ szerint négyesével helyezik el a tojásaikat az epidermisz alá. Az ellenük való védekezés ugyanaz. Ezek közé tartozik a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae L. ettől a szár és a levélnyél szivacsos állományú lesz. Vegyszeres védekezésre alkalmas a 0. Deroserac és Árion fajok). A retket több levéltetűfaj is károsíthatja.Védekezés: igen fontos a károsított növénymaradványok meg­ semmisítése gondos alászántással. Az áttelelt imágók tavasszal a levelek nyelébe vagy a szárba. Azimágó alakban áttelelt bogarak tavasszal korán előjönnek és jelentős károkat okozhatnak a mag­ hozó retekben. a növényen található bábok el­ pusztítása céljából. A megtá­ madott növények levelein szabálytalan rágásnyomok és ezüstfehér.). Védekezés: nem teljesen kidolgozott. Maghozó növényeknél a tojásrakás előtti 20—25 kg/ha adagú Hungaria L 2-porozás azonban eredményesnek látszik. Az ellenük való védekezés azonos a sárgarépánál tárgyal­ takkal. de a kártétel tartósan borult időjárás esetén mégis jelentősebb. A növényeken elsősorban nedves. mert ilyenkor a virágzás soká elhúzódik. alapszínű és rajzolatú meztelencsigák talál­ hatók.) Kárté­ tele időnként és helyenként megfigyelhető a retek maghozó növényein. Szívogatásuk következ­ tében a levelek torzulnak. de a kártétel ritkán komoly. A telelésre vonulás előtti táplálkozásukkal az imágók is károsíthatnak. Repcefénybogár (Meligethes aeneus Fabr.A kikelő lárvák a szárban és a levélnyélben táplálkozva járatokat rágnak.) Egyik legfontosabb tápnövényei közé tartozik a retek. A bimbókon lyukat rágnak. gyöngyház fényű nyálkacsík látható. A bogarak aktivitása napos időben nagyobb. Levéltetvek.

Védekezés: akkor válik szükségessé. mert a beporzást végző hasznos rovarok védelme igen leszűkíti a vegyszeres védekezés lehetőségeit. Erre azért is különösen szükség van. 212 . ha jó talaj-előkészítéssel és táp­ anyagellátással elősegítjük a növények gyors fejlődését s a virágzás ugyancsak gyors lefolyását. Szükség esetén 20—30 kg/ha Melipax porozószer kiszórásával érhetünk el eredményt. Hatásos megelőző módszer. ha tömegesen lép fel a kár­ tevő.

Táplálkozási jelentőségét a friss torma „siningrin” glikozid-tartal213 . Nem talajzsaroló növény és jó szerkezetű talajt hagy maga után. si­ ma gyöktörzset fejlesztett növények talpgyökereit hasz­ náljuk fel. Termeszthető bakhátas.vagy mélyművelési móddal. Terméshozam: 40—70 q/ha. könnyen művelhető homokos talajon gaz­ daságos a termesztése. Gazdasági jelentősége Használati értékét maga a földbeli hajtás. Szaporításra a tetszetős küllemű. ezért késő ősszel fagymentes napokon bármikor szedhető. mivel nagy nedvességigényű nö­ vény. teljes napsütésben terem. nemes torma csak nyílt fekvésben. Ezért vagy üde. A legkedvezőbb ülte­ tési ideje: március eleje. Hidegtűrő növény. amely csak „torma” néven kerül a forgalomba. Korai tavaszodás esetén minél előbb ültessük ki. Ezzel együtt a termelése is növekvő tendenciát mu­ tat. 1 főre eső fogyasztás 0. Félárnyékos helyen is fejlődik. Újabban mint ecetes tormának feldolgozott csomagolt áru egyre kedveltebbé válik. azonban mint haszonnövényt egyéves kul­ túrában termesztik. barázdás és sík. csak kedvező vízellátás esetén terem kielégítően.30 kg. egyre inkább terjedőben van.Torma Évelő növény. A torma ültethető tavasszal is és ősszel is. de ízes. rizóma adja. jó vízellátottságú területen termesszük. Bár eltűri a szárazságot. Laza szerkezetű. vagy öntözzük.

43% K 0. galaktóz. de ma már elvadulva mindenütt megtalálható. arginin.15% Klór 0. Termesztésének kezdetéről pontos adataink nincsenek. aszparagin. alloxur bázisok. A folyók melletti.35% 15.20% P2O5 Kén 0. További fontosabb hatóanyagok: szaharóz.04% 0.49% Kovasav 0. glutamin. amelyből a jelenlevő enzimek hatására a Mirozin mustár­ olaj képződik. humuszos öntéstalajok növénye.77% Nátron 0.87% 1. 76. Ez a megye termeli meg Budapest csaknem egész tormaszükségletét. 214 .ma adja. arabinóz által szolgáltatott szén­ hidrátok. ami évi 80—100 t-t tesz ki.03% Nagy kéntartalma feltűnő. légszáraz anyagra vonatkoztatva): Víz Mirozin mustárolajat tartalmazó anyag Zsír Mirozinmentes extraktum Farost Hamu Ásványianyag-tartalma: N 0.20% Mg 0.43% Ca 0.62% Származása és elterjedése A torma Délkelet-Európában és Nyugat-Ázsia határos területein ős­ honos.62% 2. Magyarországon összefüggő termőtája Hajdú-Bihar megyében van.73% 0. Kémiai összetétele (100 g rész.81% 2.

Ennek folytatása az orsógyökér. néha egy méter mélységig is lehatolnak a talajba víz. Becker-Dillingen szerint minden termesztőtájnak megvan a maga tájfajtája. gyöktörzs. ezek alsóbb és erősebb gyökereit talpgyökereknek nevezzük. amelyek csak levélformában. sima gyök­ törzset fejlesztett egyedek talpgyökereit használjuk fel továbbszaporításra. illetve tápanyag után. nagyságban és a tormatest vastagságában különböznek egymástól. A szaporítóanyag kiválasztásánál tetszetős küllemű. mert az évekig egy helyen hagyott tövek elvadulnak és elágazó. elterjesz­ tésre alkalmas fajta kinemesítésére. tekintet nélkül egyéb fajtabélyegekre. nyelesek és 80 cm-re is megnőnek. de már üzemi termesz­ tésről is beszélhetünk. Mint haszonnövényt azonban egyéves kultúrában termesztik. A szívógyökerek mélyen. 215 . A piacra kerülő mennyi­ ség nagy része háztáji termesztésből kerül ki. fás gyökereket teremnek. vagy karéjosan vagy szeldelten tagoltak. A talpgyökerekből el­ ső évben átlagban 4—5 szaporításra alkalmas dugványt kaphatunk. A felhasználásra kerülő torma maga földbeli hajtás. Ennek alapja. rizóma. A gyökérrendszer végső elágazásai a hajszálgyökerek. Dessewffy szerint is nehezen lehetne fajtákat egymástól megkülönböztetni. amelyek oválisak. A levéllemezek épek. Cselőtei szerint csak csípős és nem csípős típusokat különböztetünk meg. hogy az íz és a csípősség erősen a talaj és a technológia befolyása alatt áll. Növénytani jellemzése Évelő növény. A gyökértörzsön vékonyabb szívógyökerek vannak.Termőterülete országosan 600 ha körüli. nagyok. Az első évben csak tőleveleket fejleszt. mert keverten termelik az egykor külön fajtának leírt típusokat is. amely függőleges helyzetű és erősen megvastagszik a benne felhalmozódó tápanyagoktól. A virág­ száron hozott levelei rövid nyelűek vagy ülők és ép szélűek. A levelek széle fogazott. A torma esetében nálunk jelenleg egy-egy termelőüzemen belül következetes pozitív és negatív szelekcióval a szabványnak meg­ felelő minőség előállítása a cél és nincs törekvés egységes.

) .Tormalő (Fotó: Cselőtei L.

de gyökerei nem érzékenyek. teljes napsütésben terem. nemes tor­ ma csak nyílt fekvésben. Levelei -4 °C-on elfagynak. amelyek a virágszárak végén helyezkednek el és erősen szétágazók. Félárnyékos helyeken is fejlődik. de önbe­ porzás is lehetséges. Magjai tojásdadok vagy gömbölyűek (1. Fényigénye. Termése becő.Virágszárat és virá­ got csak akkor fejleszt. de a kultúrtormánál a rekeszekben többnyire nincs mag. 217 .5—2. ha több évig marad ugyanazon a helyen. Biológiai igénye Hőigénye. Becker-Dillingen szerint csak Magyarországon találkoztak mag­ hozó tormával. közöttük a hosszúkás alakú termő a rajta ülő bibével.0 mm). sok virággal. Idegenmegporzó. Télen a talajban hagyva sem fagynak el. zsineggel való körbekötözésével. Virágai négy csészele­ vélből és négy fehér sziromlevélből állnak. vagy a szár dróttal. Mivel a tormát dugványról szaporítjuk. de ízes.) rekeszben két sorban ülnek. A magvak minden magVirágzó tormatő (Fotó: Haniséros P. Virágzata összetett sátor. négy hosszú és két rövidebb porzószállal. magjai nem kerülnek a kereskede­ lembe. Kényszeríthető a maghozásra a szár alsó részének meggyűrűzésével.

A nemesítés helyzete Hazánkban is. kissé nyirkos talaj az op­ timális. mint pl. fajtákat vagy tájfajtákat következetes szelekcióval állították elő. és minőségét küllem alapján a szabvány határozza meg. mint a száraz talajt. Ennek következtében a forgalomba kerülő torma csak mint torma szerepel. erre utal az egyes fajtaként megjelölt típusok neve is. Termesztett fajták Mivel hazai termesztésben és fajtajegyzékünkben bejelentett és álla­ milag elismert fajták nincsenek. A fajták fenn­ tartását és szelekcióját minden termelő vagy termelőüzem saját maga végzi a szaporítóanyagának kiválasztásával. a ma használatos „nemes tormát”. Nemesítési célkitűzésként a csípősség és az enyhén csípősség kü­ lönválasztása szolgálhatna. szintén tájfajták vannak for­ galomban. Bajor. Az NSZK-ban megkülönböztetnek több tájfajtát.Vízigénye. Nürnbergi édes torma. Spreewaldi stb. A csehszlovákoknak is két bejelentett fajtájuk van. Belgiumban stb. Kettő közötti. mint mindenütt. csak jó vízellátottságú talajban fejlődik jól és ad kielégítő termést. Nagy. ahol tormát termesztenek. 218 . Száraz területen a jó termés érdekében öntözzünk. amelyet az Olomouci Zöldségkutató Intézet állított elő. Transzspirációs együtthatója 334. Nálunk a torma nemesítésével nem foglalkoznak. Franciaországban. Nürnbergi édes torma. A vizet és a kimondottan vizes talajt azonban éppen úgy nem vi­ seli el. a következőkben a nálunk táj­ fajtaként ismert típusokat említhetjük meg: Debreceni édesnemes torma. A későbbiek folyamán a gépesítés komp­ lexitása állíthat fel a nemesítők számára megoldandó feladatokat a tormával kapcsolatban is.

Legalább 40 cm mélyen lazítsuk meg a talajt. Minden istállótrágyát kapott zöldségféle és mezőgazdasági kultúra jó előveteménye. Malini évelő fajta. Csehszlovákiában elismert fajták: Krenox egyéves fajta. Vetésforgó Üzemben egyéves növényként termesztik és így könnyen beilleszt­ hető a vetésforgóba. mert a vissza­ maradó gyökérmaradványok a következő évben kihajtva alaposan elgazosíthatják a talajt. 219 . Durva. A kötött talajokon gyakran elveszti ízét. Ugyanakkor a torma rossz előveteménynek számít. valamint a pillangósok. A laza szerkezetű. fás lesz és túlságosan csípős. Termesztéstechnológia Talajigénye Az ásványi anyagokban gazdag. rögös talaj nem alkal­ mas torma termesztésére. Az ajánlott forgó négyéves. párás levegőjű területeket kedveli elsősorban.Az NDK-ban és az NSZK-ban elterjedt fajták. hanem termesztése is gazdaságosabb. Ezért csakis kapás növények következhet­ nek utána. Hamburgi. Egyébként a torma nem talajzsaroló növény és szerkezetileg is jó talajt hagy maga után. Spreewaldi. származásuk sze­ rint: Nürnbergi és Erlangeni erősen csípős Bayersdorfi édes és csípmentes Bajor. mélyebb fekvésű. könnyen művel­ hető homokos talajokon nemcsak a minősége lesz jó a tormának.

Talaj-előkészítése.35 kg Kálium 1. amilyen mélyen csak tudjuk. ültetése A torma termesztésénél figyelembe kell venni. Megfi­ gyelések szerint a friss istállótrágya után a tormán barna foltok ta­ lálhatók.30 kg Alaptrágyázásként a betervezett mennyiségnek megfelelően pél­ dául 60 q/ha-ra a fenti mennyiségnek hatvanszorosát kellene ad­ nunk. Mivel a növények normális tápanyagfeltárás esetén az adott tápanyagnak egyharmadát tudják felvenni.Tápanyagellátása 1 q torma termesztésével a következő NPK-mennyiségeket vonjuk ki a talajból: Nitrogén 0. hogy a kiültetésre kerülő dugványok hossza 20—30 cm és azt is. ezért a fenti mennyiséget ennek megfelelően célszerű biztosítani a kívánt terméseredmény el­ éréséhez. a bakhátak felhúzásával egyidőben. Pétisót pedig tavasszal. Házikertekben is olyan mélyen forgassuk meg a talajt. Az alapműtrágyákat. 220 .75 kg Foszfor 0. Ezért ősszel lehetőleg 35—40 cm mélyen szántsunk és altalajlazítót használjunk 50 cm-ig. adjunk szerves trágyát és egészítsük ki műtrágyákkal. úm. hogy mélyen gyökerező növény. A vegyes trágyázás­ nál is lehetőleg 2:1:4 NPK-hatóanyagarányt tartsuk be. tehát jól érett istállótrágyát használjunk. Közepes ellátottságú talajon az előbbiek értelmében az ajánlott műtrágyamennyiség (hatóanyagban hektáronként): Nitrogén 135 kg Foszfor 65 kg Kálium 235 kg Amennyiben mód van istállótrágyázásra (400 q/ha). ültetés után. valamint istállótrágyát még az ősz folyamán szórjuk ki. szuperfoszfátot és kálisót.

A dugványszükséglet függ a sor. amelyeknél a sortávolság 70—80 cm is lehet. mintegy 10—10 cm-re hármas kötésben . Akármelyik művelési módnál arra ügyeljünk. 25—30 cm-es dugványokat 100 cm sortávolságra ültessük. míg a barázdás és mélyművelés munkaigényes­ sége miatt kiszorult. A síkművelésnél pedig a megmunkált sík terü­ letre ültetőfával duggatjuk be a dugványokat. Telepítési. A házikertben házihasználatra kiültethetünk 6—7 cm-es dugványokat is. őszi telepítéskor a talajfor­ gatást ültetés előtt 6—8 héttel végezzük el.vagy mélyművelési mód • A bakhátas művelést nálunk is alkalmazzák. Mindkét művelési mód hátránya a gyökerezésnél jelentkezik: nehéz a dugványokat kibontani. A kitűzött sorokon vagy a beállí­ tott sortávolság szerint a 30—35 cm magas és 60—70 cm talpszéles­ ségű bakhátakat húzzuk fel. Szűk sortávolság a bakhátak kibontása alkalmával a gyökere­ zésnél jelent akadályt. Korai tavaszodás esetén a lehető legkorábban ültessünk. nehogy kiszáradjanak. hogy a talaj ülepedni tudjon. kézzel háromféle mó­ don rakhatjuk be: a gerincre egy sorban. hozzáférni stb. ugyancsak hármas kötésben. A bakhátakat húzhatjuk töltögetőekével vagy speciális bakhátkészítővel. Ezért üzemi termesztésben célszerűbb a meg­ adott és bevált sortávolság. A legmegfelelőbb tőtávolság 30 cm. hogy a dugványok teteje 3—4 cm-re kerüljön a föld felszíne alá. hanem ferde síkban. és ezzel részlete­ sen is foglalkozunk. 221 . illetve ültetési módok: a bakhátas művelés. Legkedvezőbb ültetési idő március eleje. A barázdás ültetési módnál az ekével húzott barázdába félmagas­ ságig ültetőfával beduggatott dugványokat ültetés után töltögetőekével felkupacoljuk. A dugványokat a bakhátakba ültetőfával. a gerinctől lefelé. míg a 20 cm hosszúságúakat 80—90 cm-re is tehetjük.A torma ültethető ősszel és tavasszal.és tőtávolságtól. A tavaszi talajmunkákat is ennek megfelelően ütemezzük be. • A bakhátas művelés. a barázdás és sík. A sortávolságot pedig befolyásolja a dugványok mérete. de nem függőlegesen rakjuk le a dugványokat.

Vegyszeres gyomirtása Egyelőre engedélyezett eljárás nincs. 80x30 cm-nél 41 ezer db/ha. hogy sima tormákat kapjunk.) A kezelést közvetlen a dugványok kiültetése és a bakhátak elké­ szítése után lehet elvégezni. 500—600 1 vízben oldva. Kapálások al­ kalmával a bakhátakról lemosott földet lehetőleg újból töltsük fel.5—3 hónapig tart. és így a gyommentességet biztosíthatjuk. (Alacsonyabb humusztartalom esetén a megadott kisebb adag irány­ adó. márciusi ültetésben kedvező időjárás esetén 2—3 hét múlva megjelennek az első levelek a dugványokon és vele együtt az első gyomok is. amikor a lomblevelek 8—10 cm-esek.3 kg/ha.2 kg/ha.Afalon 2. Ezt követően a torma erős lombja a sorokban elnyomja a kelő gyomokat. Csak egy főhajtás maradjon a rizómán. Fontos ápolási munkája a tormának egynél több hajtás eltávolítása és a gyökerezés. 100 X 30 cm-nél 33 ezer db/ha. Ahhoz. A gyökerezés elvégzéséig azonban megfelelő védettséget adhat.5—5. gyökerezést. 350—520 1 vízben oldva + gensen: Maloran 3. a rajtuk kép222 .A dugványszükséglet alakulása különböző sor. Nem gyomirtott telepítésnél legalább háromszor kapáljuk. Általában a kiültetett dugványok hosszának megfelelő árutormát kapunk.és tőtávolság ese­ tén: 70 X 30 cm-nél 48 ezer db/ha. A felesleges hajtások leszedésére általában akkor kerül sor. Az ajánlott szerek hatása általában 2. Második kapáláskor júliusban végezzük el az ún. de a következő vegyszerek használhatók: preemer.6—4. a sorközöket pedig sorközművelővel tisztán lehet tartani. A dugványok ápolása Kora tavaszi.

Torma kibontása első legyökerezéshez (Fotó: Cselőtei L. Kis területen. ha szükségesnek látszik — az időjá­ rástól függően — és öntözni tudunk. Öntözés. vagy ha még zsengék. Gyökerezés után. akkor 30— 40 mm-nek megfe­ lelő vízmennyiséget juttassunk a területre. zsák. Gyökerezés után természetesen újból vissza kell takarni. Ehhez a művelethez ki kell bon­ tani a bakhátakat. házikertben való termesztésben a gyökerezést meg lehet ismételni augusztus végén vagy szeptember elején.) ződő oldalgyökereket éles késsel le kell vágni. hogy a hervadást minimálisra csök­ kentsük. "Lehetőleg a reggeli órákban gyökerezzünk. illetve a tormát. 223 .vagy rongydarabbal ledörzsölni és csak a dugvány alsó részén levő talpgyökerek maradjanak meg. egészen a talpgyökerekig.

akár ásórendszerű gépekkel. novem­ bertől kezdődően — fagymentes napokon bármikor szedhető. pincehőmérsékleten. A talpgyökerekből a következő évi dug­ ványanyagunkat biztosítjuk. Üzemi szedésnél a lombját sarlóval. A torma testének simának.Szedése A torma hidegtűrő növény. kaszával. A vágás felülete gyorsan parásodik és ez sajnos minőségi hátrány­ nyal jár. háztáji termesztésben a bakhátakat kapával bont­ suk ki. és alul szabványnak megfelelő hosszúságúra vágjuk. ezért késő ősszel — októbertől. Terméshozam 40—70 q/ha. utána kézzel könnyen ki-. homokban. A fejrésznél teljesen kopaszra tőből levágjuk az összes levelet. szártépővel szedhetjük le. szedhető tavasszal is. barázdás művelésnél pedig egyszerűbb a tormákat talpgyö­ kereikkel együtt kiszedni. nagyobb területeken többnyire kormány­ lemez nélküli ekével szántják ki. manipulálása Kézzel tisztítjuk. sártól és minden szennyeződéstől men­ tesnek kell lennie. hasonlóan a sárgarépához vagy más gyökérzöldséghez. a romlási veszteség ele­ 224 . amelyet ugyancsak kézzel végzünk. illetve felszedhető. • Kis területen. tiszta tárolásra megfelelően elkészített anyagot feltételezve. Manipulálás a szabványnak megfelelő osztályozásból áll. • Üzemi termesztésben. Tisztítása. Egészséges. Tárolása A tormát hagyományosan kicsiben pincében. ha szükséges. prizmák­ ban tárolják. Teljes gépesítésére 20 cm-ig már van lehetőség akár nyűvő-. akkor mosással tisztítsuk. sőt télire benthagyva. hogy gyökérma­ radványok ne maradjanak a talajban. mert ezek kihajtanak. Ügyeljünk arra. Jó eredményt kaphatunk kisebb mennyiség esetén a polietilén zsá­ kos tárolással is.

az apadás pedig 5—7%-nál nem nagyobb. Üzemi tárolása hasonló a gyökérzöldségekéhez. a kórokozó azonban 0—25 °C között képes fertőzni.) Ktze. A réztartalmú szerek a tormalevélre fitotoxikusak. ame­ lyeken elszórtan vagy körökbe rendeződve 1—2 mm-es fehér. a beteg nö­ vényrészekben pedig oospórával telel át. A kórokozó a gyökérdugványokban micéliummal. A levélen először 5—6 mm-es sárgászöld foltok jelennek meg. öthónapos tárolási idő alatt általában 8—10 %-os értékcsökkenéssel számoljunk. ál­ lítva. Védekezés. A zsákokat le­ zárva vagy bekötve deszkapolcokra vagy raklapokra helyezzük. Földre és cementes padlóra ne tegyük. A zoospórák fertőzésére legkedvezőbb a 10 °C hőmér­ séklet. (Kórokozó: Cercospora armoraciae Sacc. A virágzatot a fehér zoosporangiumtelepek egyenletesen borítják. majd elszáradnak. amelyben az apadás és esetleges romlási veszteségek is benne vannak. epi­ dermisz által fedett zoosporangium-telepek képződnek. [Kórokozó: Albugo candida (Pers. torzulást eredményeznek. Maneb. ditiokarbamátokkal (Zineb. A torma cerkospórás levélfoltossága. 5—10 kg-os zsá­ kokban tároljuk a könnyebb kezelhetőség miatt. Csapadékos években ha a betegség megjelent. A ve­ getációs időben a zoosporangium-telepekből kiszabaduló zoospó­ rák újabb fertőzések elindítói. illetve fekve rakjuk. Tavasszal az oospórából zoospórák szabadulnak ki. A levelek torzulnak. amelyek vízben mozogva a levélre kerülnek. A torma fehér sömöre. de ritkán okoz nagymérvű megbetegedést. Tapasztalataink szerint a torma optimális hőfoka +1 °C.) Gyakori a torma levelén. A torma betegségei A torma mozaikbetegsége és az ellene való védekezés megegyezik a retekmozaik betegségével és védekezésével.2 %-os töménység­ ben kell védekezni. lehetőleg egy sorban. 10—20 naponként újabb zoosporangium-telep képződik. A levélen 6—7 mm-es ke225 .nyésző.] A betegség a torma levelén rendszeresen előfordul. Dithane M—45) 0.

226 . Kártétele meg­ egyezik az összes többi földibolha kártételével. majd az egész növényre kiterjedhet. tápnövénye kizárólag a torma. Károsításuk leggyakrabban a szívlevelektől indul ki.) és ramuláriás levélfoltos­ ság (Ramularia armoraciae Fckl. Kisebb jelentőségű betegség még a nyár végén fellépő lisztharmat (Erysiphe polygoni DC.) A torma állati kártevői Torma-levélbolha (Phyllotreta armoraciae Koch). A torma leve­ lét az imágó és a lárva egyaránt károsítja. Védekezés. ahol a kór­ okozó micéliumsztrómával telel át. A fertőzés elindítói a konídiumok. Megegyezik a retken károsító levélbolhák elleni véde­ kezéssel. A sötétzöld színű. Felületüket szürkés konídiumtartó gyep borítja. Meglehetősen egyszerű. hogy a torma levele el is száradhat. A kórokozó fertőzési forrásai a növénymaradványok.rek vagy szögletes zónáit világosbarna foltok láthatók. Megegyezik a torma fehér sömöre elleni védekezéssel.) Kártételének gyako­ riságát és súlyosságát illetően eltérőek a vélemények. A növényeken egyidejűleg különböző korú és fejlettségű lárvák találhatók. tojásdad alakú bogarak lyukakat rágnak a levéllemezbe. A foltok szegélye enyhén kie­ melkedő. ex Saint-Amans. A nőstények tojásai­ ból kikelő feketés színű lárvák a levelek fonáki részén hámozgatnak. A kifejlett bogár a torma le­ veleit gyakran szitaszerűen átlyuggatja és a levélfelület nagy részét elpusztítja úgy. hasonló tüneteket okozva. Torma-levélbogár (Phaedon cochleariae F.) is károsíthatnak a tormán. Védekezés. A keresztesvirágúak levélbolhái (Phyllotreta ssp. A károsítás má­ jusban kezdődik. Védekezés. A torma gyakori károsítója. Pusztán káliszappanos perme­ tezéssel is eredményesen gyéríthetők. mert a lárvák a szerves foszforsavészterekre rendkívül érzékenyek. A nőstények lerakott tojásaiból kikelő lárvák a le­ vélnyélbe hatolva járatokat rágnak. A kórokozó számára magas páratartalom és 21—32 °C hőmér­ séklet szükséges.

Időszakos kártevői lehetnek a tormának. A felsoroltakon kívül az ormányosbogarak. fekete fejű lárvák kikelésük után először aknát rágnak a levelekben. Ellenük külön védekezés általában nem szükséges. Megegyezik a reteknél leírtakkal. Deroceras és Árion fajok). Meztelencsigák (Limax. Káposztapoloska (Eurydema omatum L. pl. így a tormát is ká­ rosíthatja. kártétele és az ellene való védekezés ugyanaz.Káposztamoly (Plutella maculipennis Curt. A kártétel módja és a védekezés meg­ egyezik a reteknél elmondottakkal. mint a reteknél. a Ceuthorrhynchus és a Lixus fajok is jelentkezhetnek károsításukkal a tormán. Védekezés. 15* 227 .) Életmódja.) Minden vadon termő és termesztett keresztes virágú növény kártevője. majd ké­ sőbb szabadon hámozgatva azok fonáki részén károsítanak. A kifejlődve 6—7 mm hosszúságú zöld színű.

spenótéval. Főzeléknek. A metélőmángoldot szárával együtt vágják le és egyedül vagy sóskával és spenóttal keverve főzeléknek fogyasztják. Nagy a tápanyag. A céklához hasonló tápértékü. de több fehérjét tartalmaz. 228 . A hi­ deggel szemben ellenálló. de különböző saláták­ nak is alkalmasak. Táplálkozási jelentősége. Fajtától függően 100—500 q/ha a hozama. mint a Béta nemzetség nálunk ismert származékainak is. salátának kitűnő. a Földközi-tenger környékén honos Béta vulgáris var. mert a növények a hó alatt is tovább élnek. de több fehér­ jét tartalmaz. Szezonja júniusban kezdődik és egészen a következő év tavaszáig tart. Hazánkban még nem terjedt el.Mángold Nálunk alig ismert. amelyek emészthetők és ezért értékesek. Megegyezik a cékláéval. Tápértékei közül legfontosabbak a nyers cukrok és a pektinek. Áprilisban vethető. Legnagyobb mennyiségben a pektinek vannak jelen. de Nyugat-Európában és Amerikában kedvelt zöldségféle. mint az. Származása és elterjedése Őse. Vágás után pedig új leveleket hoznak. spárgáéval és feketegyökérével megegyezik és felhasználása is ha­ sonló. maritima. Cukortartalma azonban csak 6—9% és ritkán éri el a 10%-ot. A bordás mángold bordái és levélnyelei főzeléknek is.és a vízigénye. Gazdasági jelentősége Svájcban és Franciaországban jelentősége a sóskáéval. En­ nek a vad növénynek első kultúrformája a mángold volt.

Időszámításunk előtt a IV—V. században a Földközi-tenger kör­ nyéki népek a levelét zöldségként fogyasz­ tották. Nálunk alig isme­ rik, míg Európa más országaiban, főleg Nyugat-Európában és Amerikában is kedvelt.

Növénytani jellemzése
Kétéves növény. Első évben fejleszti fás karó­ gyökerét és levélrózsá­ ját. Normális körül­ mények között a má­ sodik évben hozza vi­ rág-, illetve magszárát. Virágja, virágszerkeze­ te és virágzásbiológiá­ ja, valamint termése, illetve magja ugyano­ lyan, mint a cékláé. Ezermagsúlya (a go­ molynak): 12—25 g. Csíraképességét 4—6 évig megtartja. Csírá­ zási ideje: 8—10 nap. Levélzete: az első évben fejlesztett tő­ levelei nagyságban, színben, levélnyélvasBordás mdngold levéltípus (Gelbgrüner, Breitbliittiger fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

Bordás mdngold levéltípus (Silber Glatter fajta levelei) (Fotó: Hullám T.)

229

Gelbgrüner Breitblattiger fajta (Fotó: Hullám T.J

Bordás és metélömángold köztes típusa Lukullus: felálló levélzetű, sárgászöld színű és erősen bordázott le­ velű fajta, átlagosan 40 cm magasra nő.

Termesztéstechnológiája
/ Talajigénye A talajban nem válogat, ha abban megfelelő mennyiségű tápanyag és elegendő nedvesség van. Legeredményesebben termeszthető az ún. répatalajokon, amelyek kissé kötöttek, mélyen művelhetők és hu­ muszban gazdagok. Optimálisak a tápanyagban gazdag, mély rétegű, jó vízgazdálko­ 232

dású középkötött és kötött talajok. Könnyű talajokon is eredmé­ nyesen termeszthetjük, ha nagy tápanyag- és vízigényét ki tudjuk elégíteni.

Vetési sorrend Előveteménynek legalkalmasabbak a káposztafélék, a burgonya, az uborka, a paradicsom, a paprika (tehát a nagy tápanyagigényű nö­ vények). Fontos, hogy az elővetemény után a mélyszántás elvégezhe­ tő legyen. Házikertben a mángoldot vethetjük a korán lekerülő zöldborsó, fejes saláta és spenót után is. A folyamatos téli ellátásra késő nyáron is vethető. Az enyhébb klímájú, védett fekvésű terüle­ teken, vagy ahol rendszeresen hóra lehet számítani, jól áttelel a sza­ badban is.

Tápanyagellátása A mángold répát nem fejleszt, így ellentétben a céklával, tápanyag­ nak istállótrágyát is adhatunk, mert az eltarthatóságát nem befo­ lyásolja. Káliumigénye nagy. Az alkalmazandó hatóanyagarány megegyezik a cékláéval, vagyis 1 : 1 : 3 vagy 1 : 1 : 4 (NPK). A tápanyag mennyiségére és adagolására ugyanazok vonatkoznak, mint a céklára.

Talaj-előkészítése, vetése, öntözése Teljes mértékben megegyezik a cékláéval. Mivel a mángold magja is csak 8 °C fölött csírázik, vetésére április előtt nemigen kerülhet sor. A metélőittángold a vetéstől számított 2—2,5 hónap múlva, míg a bordás mángold 3—4 hónap múlva ad szedhető leveleket. Vetését ezért a betervezett szedésnek megfelelően ütemezzük. Házikertekben vagy kisüzemekben gyakran szaporítják palántá­ ról is. Március elején Vetik melegágyba, így korábban kaphatunk szedhető mángoldot. A szabadföldi vetés azonban előnyösebb. Vetési sortávolság a kis levelű fajtáknál 15—20 cm, a nagy levelű­ 233

éknél 25—40cm. Egyel­ ni kell, fajtától függően 25—50 cm-es tőtávol­ ságra. A vetőmag mennyi­ sége megegyezik a cék­ láéval. Növényápolása és vegyszeres gyomirtása ugyancsak azonos a céklánál leírtakkal. Vízigénye nagyobb, mint a cékláé. A száraz talajt és a száraz perió­ dusokat kevésbé bírja, ezért a kiszáradásra hajlamos talajokon vagy száraz időjárás Fogyasztásra szedett mángoldlevél és -növény esetén öntözni kell. KÜ(F°tó: Hullám T.) lönösen fontos lehet az öntözhetőség, amíg a növényzet nem borítja a talajt. A későbbiek során pedig a folya­ matos szedést az elegendő tápanyag mellett csak elegendő vízmenynyiséggel érhetjük el. Szedése A teljesen kifejlett leveleket kézzel, késsel szedjük és értékesítésre kötegeljük. Fajtától függően a hektáronkénti hozam általában 100—500 q között van. • Magtermesztése megegyezik a céklánál leírtakkal.

234

Feketegyökér

Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáéhoz hasonló. Nagy a kalóriaértéke, ezért az egyik legértéke­ sebb téli zöldségféle. Hidegtűrő növény. Nagy a fényigénye. Mély rétegű, jó tápanyagtartalmú humuszos vályogtala­ jon jól terem. Hosszú gyökere megkívánja a mély talajmű­ velést. Kora tavasszal, márciusban vethetjük, ősszel szedhető, és mivel nem fagyérzékeny, tavaszi érté­ kesítésig a talajban hagyható. Enyhe időben egész télen szedhető. Várható hozam: 70—100 q/ha.

Gazdasági jelentősége
Nálunk kicsi a gazdasági jelentősége. Lombja frissen takarmánynak felhasználható, értékét azonban jó ízű, tápanyagokban gazdag gyö­ kere adja. Nagy kalóriatartalmát tekintve egyik legértékesebb téli zöldség­ félénk lehetne. Elterjedésének és áruként való szántóföldi termesz­ tésének akadálya többek között a szedés nagy kézimunka-igénye, valamint a gyökér törékenysége. Táplálkozásfiziológiai jelentőségét inulin-, asparagin-, cholin- és lactucintartalma adja. Könnyen emészthető, ízletes. Vitamin- és ásványianyag-tartalma, mg/100 g Bi-vitamin B2-vitamin C-vitamin Kálium 0,075 0,020 6,0 239,0 235

Ez a tulajdonsága szedéskor nagy hátrány. Főleg Nyugat-Európa.6 53. A 2. Vad alakjait hazánkban is meg­ találhatjuk a réteken. töréskor tejnedv folyik ki belőle. A gyökér kívülről feketés-barnás színű.0 1. illetve elágazó virágszár virág­ . inkább csak házikertekben ta­ lálható. Belseje húsos és fehér szí­ nű. Legjobb minőségűek az egyéves. üregesek lesznek. Az első évben fejleszti ki hengeres.és Közép-Európában őshonos. Az elsőéves gyökerek a legfinomabbak. több éves gyökerek fásak. évben hozza 60—120 cm magasságú virágszárát.0 46. Az öreg. A gyökér egyébként könnyen törik. Fogyasztása a téli hónapokra esik.0 Származása és elterjedése Dél. Zöldségnövényként való felhasználása a XVII. és tavasszal a spárga megjelenése szorítja csak ki a piacról. Nevét alakjáról és külső színéről kapta. Növénytani jellemzése Évelő növény. pudvásak. az utak mentén csaknem mindenütt. Elkészítésének és felhasználásának módja a spárgáé­ hoz hasonló. ko­ ra tavaszi vetésből vagy a másfél éves. és minőségük a későbbiek folyamán fokozatosan romlik. augusztusi vetésből szárma­ zó gyökerek. Egyébként a vad alakjai sem mérgezőek (Becker-Dillingen). században kezdő­ dött Spanyolországban és onnét terjedt el.0 24. Üzemileg csupán magjáért exportra termesztik. pattan. amely felső részében elágazik.Nátrium Kalcium Magnézium Vas Foszfor 90. mintegy 30 cm hosszúságú karógyökerét. Nálunk alig ismerik. A gyökér a végén elvékonyodik és a leg­ vége néha el is ágazik. Minden oldalág. elsősorban a francia konyha kedvelt zöldségféléje.

pálcika alakú. A feketegyökér virágzata Feketegyökérmag (Fotó: Hanzséros P. két év után csaknem tel­ jesen csíraképtelen. Lehetséges ön. A magvak fe­ jén nyelecskéken ülő bóbita van.) 237 .zatban végződik. Csíra­ képessége egy év után nagyon le­ csökken. henger alakú. 12—17 mm hosszú és 1. fehéressárgás színű magvakkal. fészekvirágzatok. amely természetesen a kereske­ delmi magon már hiányzik. Termése kaszat. kissé hornyolt felületű.5 mm átmérőjű. bennük a virágocskák nyelv alakúak és mind termékenyülnek.0—1.és idegentermékenyülés is. Virágai élénk­ sárgák. Virágzási ideje június és július. A virágok napkelte után rögtön nyílnak és délben már becsukód­ nak.

főleg a diétások köré­ ben válhatna kedveltté. meleg. A jó vízgazdálkodású talajokon díszlik legjobban. A virágszáron képződő levelek rö­ vid nyelűek. ezért nem szükséges öntözni. amely lándzsa alakú és ép szélű.8—23. maximálisan 25 cm hosszú. Biológiai igénye Hőigénye. előző évben trágyázott talajt igényel. amikor is a maximum 28. Nemesítési célkitűzés a rövidebb.9 °C. Tavaszi vetésre alkalmas.Ezermagsúlya 13—14 g. de jól bírja a száraz periódusokat. feketés színárnyalatú. Ennek eredményeként jelent meg néhány fajta. Mint „téli spárga”. Vízigénye. Ezek a tulajdonságok lehetővé tennék korszerű szántóföldi termesztését és hozzájárulhatnának a feketegyökér elterjedéséhez. Hazánkban egyetlen termesztett fajta. Tápdús. Termesztett fajtái Egyéves óriás Gyökere 30—45 cm hosszú.9 °C és a minimum 7. vége felé keskenyedő. ahogy nyugaton nevezik. illetve száronülők. 238 . tehát sok fényt kíván. hengeres. Nemesítésének helyzete Nemesítésével elsősorban a nyugati országokban foglalkoznak. amelyeknek optimális havi átlaghőmérséklete 12. Tőleveleinek nyelei csaknem olyan hosszúak. mint a levéllemez. tömörebb és ezáltal kevésbé törékeny. kissé vastagabb. a termesztésben elfoglalt helyzetének megfelelő mértékben. 12—14 nap alatt csírázik.2 °C. Fényigénye. gépesíthető fajta. Sötét­ barna. Félámyékos helyen nem fejlődik. A feketegyökér a hidegtűrő zöldségnövények közé tar­ tozik.

borsó) és köze­ pes elővetemények a gabonafélék. Mélyfekete színű. Vulkán Lombja hasonló a szokvány feketegyökéréhez. hogy az elővetemény időben lekerüljön. Feketésbama színű. hanem jó minőségben is elvégezhető legyen. A pH-igénye 7. ahol magas a talajvízszint. mert érték­ telen. valamint az olyan talajokon. A legigényesebb és a legfinomabb ízű feketegyökér. Hajlamos az első évi magszárképzésre. őszi és tavaszi vetésre egyaránt alkalmas. mint a kötöttebb tala­ jokon. de jóval kisebbek lesznek. Hasonlóan jók a hüvelyesek (bab. a mélyen fekvő. A terület kiválasztásakor lénye­ ges szempont. Termesztéstechnológiája Talajigénye Mély rétegű. Az erősen kötött. feketegyökér-termesztéssel nem érdemes foglalkozni. rögös. mint a szokvány feketegyökéré. Gyökere valamivel rövidebb az Egyéves óriásénál. amely lehetővé teszi. illetve hu­ muszos agyagtalajt igényel. tiszta talajt hagyjon maga után. porhanyós és jól elmunkálható talajt hagy­ nak maguk után. Homoktalajokon a gyökerek még elfo­ gadhatók ugyan. tápanyaggal jól ellátott. Gyökere ha­ sonló az egyéves óriáséhoz. humuszos vályog-. kavicsos. 239 . Vetési sorrend Optimális előveteményei az előző évben istállótrágyázott kapásnö­ vények.5 körül van. amelyek tiszta.Orosz áriás Levélzete szélesebb. elágazó gyökereket kapunk. köves. vizenyős. hogy az őszi mélyszántás nemcsak időben.

A tavaszi talajmunkák idején az aprómagvaknak szánt magágyat gondosan. Ez a gyökérhosszúság megkívánja a mély­ művelést. Tápanyag-utánpótlása Közepes tápanyag-ellátottságú talajokon a következő műtrágya­ mennyiségek ajánlhatók hatóanyagban: N 60— 80 kg/ha. nemcsak a régi típusú. márciusban. hanem a modern precíziós vetőgépek közül is. A könnyebb kivethetőség érdekében a régi típusú vetőgépeknél célszerű a magot hasonló súlyú anyaggal keverni.és K-műtrágyákat feltétlenül az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki. hogy a szántással a tápanyagok megfelelő mélységbe kerülhessenek. de legkésőbb április ele­ jén vessük el az előzőleg megfelelően előkészített talajba. P205 100—110 kg/ha. Az augusz­ tusi vetés esetén a gyökerek télre jól megerősödnek és aránylag 240 . a másik felét pedig június—július folyamán. ha 25—30 cm-nél nem tudunk mé­ lyebben szántani. A magot lehetőleg még márciusban. hogy a gyökér hosszúsága 35—40 cm. a megfelelő vetési mélység és a magvak egyenletes kijuttatása céljából. vagy az előző év őszén. Az alapműtrágyának adott P. Abban az esetben. aprólékosan készítsük el. augusztusban is. vetése Talaj-előkészítéskor feltétlenül tartsuk szem előtt. A forgalomban levő fajtákat vethetjük kora tavasszal. Vetési idő. ne feledkezzünk el az altalajlazításról. Főleg káposztaféléket érdemes utána termeszteni. A vetés a magvak alakja miatt nehézkes és nagy körültekintést kíván. Talaj-előkészítése.A feketegyökér jó elővetemény. K20 150—200 kg/ha. Ta­ pasztalat szerint vetésére a kanalas vetőgépek alkalmasabbak. mert a talajt kedvező állapotban hagyja vissza. egyik felét vetés előtt. A N-műtrágyát célszerű fejtrá­ gyának két részletben adni.

241 . 20—25 cm-es sor. a magvak többnyire csak a következő év tavaszán csíráznak. Lehetőleg egyéves és a legjobb csíraképességű vetőmagot szerezzük be. nagy segítséget jelent. A csírázás­ hoz szükséges optimális hőfok 16—20 °C. A kívánt tőtávolság 10—12 cm. A kelés hűvös időjárás esetén. 20—25 cm-es sortávolságot hagyhatunk. Kedve­ zőtlen időjárásban ez azonban 1—2 héttel elhúzódhat.5 kg/ha. ahol többnyire kézzel vetünk. míg üzemi termesztésben általában 36—40 cm-nél keskenyebb sorokba ne vessünk. Ebben az esetben. ha a téli időjárás ked­ vező. mag­ takarásra és hengerezésre szükség van. részben a gépi művelés. A vetési mélység pon­ tosságát illetően a vetés előtti hengerezés. A csírázáshoz optimális esetben 12—14 nap szükséges. Üzemi termesztésben. 36—40 cm-es sortávolsággal és 12—15 maggal fm-enként a vetőmagszükséglet 4.kis százalékuk magzik csak fel. Házikertben. hogy a kívánt tőszámot elérjük. és ásóval szedünk. részben a szedés bizonyos fokú gépesíthetősége végett. ha nem precíziós vetőgéppel vetünk. amely a feketegyökér esetében nagyon ingadozó. Figyelembe véve a különböző sortávol­ ságokat és az optimális tőtávolságot a következőképpen alakulhat. a fm-enkénti magszám annyi legyen. míg üzemi termesztés esetén 12—15 magot vessünk ki.és 3—4 cm-es tőtávolságot alkalmazva a vető­ magszükséglet hektáronként 24—25 kg. A folyóméterenként! tőszám függ a mag csíraképességétől. Precíziós vetéssel. A vetési mélység 2—3 cm. Vetőmagmennyiség. a megadott kelési idő kétszeresére is elhúzódhat. A magot a következő év számára októberben is vethetjük. Akár kézzel. különösen precíziós vetőgépek előtt.8—5. akár géppel vetünk. 80—85 %-os csíraképességű vetőmaggal házi­ kertben — az egyelés lehetőségét tekintve — fm-enként 30—35 mag ajánlható. Ezzel a kora tavaszi vetést megelőzhetjük.

Dinoseb: A felhasználására vonatkozó előírások megegyeznek a Sevtoxéval.5—3 hónap. az öntözés mindenképpen előnyös a gyökér fejlődés és finomsága szempontjából. Száraz időjárás esetén a talajnedvesség határáig hasznos lehet a sorközművelés a gyomirtó szerek hatásának jobb kifejtése miatt.Növényápolása Talajlazítás. Sevtox: 4. illetve csírázás előtt vagy 12—15 cm-es növényállományban. 20 °C felett a perzselés veszélye fennáll. Hatását már 5 °C felett ki­ fejti. részben a gyomirtás miatt kapáljunk. Sikeres vegyszeres gyomirtás esetén talajlazítást. ahányszor arra szükség van. Üzemi termesztésben a vegyszeres gyomirtás dönti el a talaj­ lazítás idejét. 15 °C feletti hőmérsékleten. 6—700 1 vízben kipermetezve ke­ lés.3 l/ha 700 1 vízben kipermetezve csírázás előtt. Krezonit E: 3. Hatása 15—20 °C között opti­ mális. és a ké­ sőbbiek folyamán. Az öntözéssel egyidejűleg adhatjuk a nitrogénműtrágya másik felét fejtrágyának.5—2 cm-nél nem mélyebben. ahol nem alkalmazunk vegyszeres gyomirtást. részben eső utáni talajlazítás. Öntözés. Aretit: 6—7 kg/ha. Ez az időszak általában június-július. valamint az Aretit.5 kg/ha. a so­ rokban egy-másfél hónap után végezhetünk csak. ha a lehullott csapadék. Hatásuk általában 2.0—3. 6—700 1 vízben kipermetezve kelés előtt és 10 cm feletti növényállományban. A kezelést a reggeli vagy késő esti órákban végezzük. Száraz időjárásban. kapálás. kelés után. függetlenül attól. vagy 10 cm feletti növényállományban. de 1. amikor a sorok látszanak. 242 . illetve az öntözővíz menynyisége ez idő alatt legalább a 100 mm-t elérte. hogy a gyökér mélyen hatol a talajba. Vegyszeres gyomirtása Főleg a DNOC és származékai (Krezonit E. Házikertekben. Sevtox és Dinoseb) alkalmasak vegyszeres gyomirtásra. Valamennyi DNOC-származék erős méreg.

így a gyökerek fagyos napokon is hozzáférhetők lesznek. részben pedig csökkent minőségűvé teszi a gyökereket. Az állománykezelést lehetőleg a gyomok 4—6 leveles állapotáig végezzük el. különösen házikertben szalmával. száraz tavaszon is eredményesen alkalmazhatók. az említett szerekkel megfelelően kiirthatjuk a gyomokat. csak perzselik. A biztonság okáért érdemes az ágyásokat. Óvatosan kell szedni. A szedés módja: kéziásóval vagy ekével kiforgatjuk. ennek következtében ajánlható gyomirtási tech­ nológia a feketegyökér számára: Közvetlen csírázás előtt Gramoxonne-nal mint kontakt gyom­ irtó szerrel tisztítsuk meg a táblát a gyomoktól. illetve amint kikelő növényeink megerősödnek. kétszikű gyomokat irtják. mert a hatás kifejtéséhez előnyösebb a párásabb levegő. A kétéves tavaszi vetés már gyengébb minőségű..Borús időben egész nap permetezhetünk. vagy a másfél éves augusztusi. illetve októberi vetésből kapunk. Eső után 2—3 napot várjunk a ke­ zeléssel. A kéziásóval való szedésének legegyszerűbb módja az. és így a kelés után. A törés vagy vágás helyén a tejnedv elkezd folyni. ezért a talajban hagyható a tavaszi érté­ kesítésig. Nem fagyérzékeny. és a minőség romlása a korral fokozódik. lombbal vagy más takaróanyaggal letakarni. ami külön munkát igényel. hogy különösképpen megnyomódná243 . mint a vadmuhar. amikor az első sorban 50 cm mély árkot ásunk. Perzselő hatású szerek. mért a gyökerek nagyon törékenyek. Legfinomabb gyökereket vagy az egyéves tavaszi vetésből. kakaslábfű stb. tarack. Nedves talajra permetezve gyor­ san lebomlanak. az egyszikűeket. Enyhe teleken egész télen szedhető. illetve októberre éri el az érésre jellemző vastagságát. ami részben piszkossá. Szedése A szedés ideje: A feketegyökér szeptemberre. őszi szedés esetén tárolásról kell gondos­ kodni. de ez eset­ ben is kézzel kell felszedni. A felsorolt szelektív gyomirtó szerek elsősorban a szélesebb levelű. és ebbe hátulról ásóval be­ döntögetjük a gyökeret anélkül.

Háztáji. Magtermesztése A maghozásra termesztett feketegyökér talaj. hűtőtárolóban. A gyökereket ezután kézzel szedik fel és ládák­ ba rakják. Ajánlatos a területet télre lombbal. alulról emeli. 30 HP-s hidraulikával rendelkező traktor­ ral üzemeltethető. Tisztítás után a szabványnak megfelelően osztályozzuk. A döntögetést folyamatosan végezhetjük majd a következő sorokkal is. Tárolása. hogy fagy esetén is szedni tudjuk. prizmában. hogy 244 . tisztítása. gépi szedésnél pedig a levélcson­ kokat.és ápolási munkái. szalmás trágyával le­ takarni. Az ősszel felszedett gyökereket a többi gyökérzöldségféléhez ha­ sonlóan tároljuk (lásd a sárgarépánál). pincében nedves homokkal rétegezve vagy korszerűen. A Német Demokratikus Köztársaság egyik termelőszövetkeze­ tében 2 eketestből álló szedőgépet szerkesztettek. egész télen át földben hagyhatjuk és onnét szed­ hetjük. mivel a gyökerek nem fagyérzékenyek. Az április végén. má­ jus elején elvetett feketegyökér még eléggé kifejlődik ahhoz. Azután kézzel kihúzogatjuk őket. egy mélyen járó csoroszlyára szerelve. kaszálógéppel lekaszáljuk és letakarítjuk. valamint műtrágyaigénye teljesen megegyezik az áru céljára ter­ mesztett gyökerével. ha a lombozat ép — nem haltak el a levelek —. úm. kiskerti termelésben azonban. Félgépesített szedés­ nél. amely nálunk is ajánlható. A lomb friss állapotban takarmánynak is felhasználható. a másik eketest az első mögött halad. de a sor másik oldalán. Az egyik a gyökérsor mellett 12—20 cm-es barázdát húz. osztályozása Kiszedés után — kézi szedés esetén — a gyökerekről gyökérnyak­ ban késsel levágjuk a levélzetet. illetve lazítja meg és billenti barázdába a gyökereket. Vetését későbbi időszakra is halaszthatjuk. A gyökérhosszúságnak megfelelő mélységben haladva.nak.

A gép dob­ jával lehetőleg a magszárak végéről veressük le a magvakat. a töveken maradó szár­ részeket takarítsuk le úgy. A második évtől kezdődően minden évben hoz magot. KaO 100—150 kg/ha ajánlható. 245 . A vágószerkezetet emeljük meg. legalább már kétharmad részben érett magvakat. hogy a pergési veszteséget elkerüljük. Aratható kézikaszával is. október elején. Az aratás utáni talajmunkát és műtrágyázást a magtermesztési időszak alatt minden év őszén végezzük el. Hatóanyagban: P2O5 50—60 kg/ha. A kora reggeli órákban arassunk. akár kaszával aratjuk.). mihelyt a növények újra hajtani kezdenek. hogy a dolgozók a nyakukba akasztott zsákba rakták a leszedett fészkeket. A kiszórt műtrágyákat ősszel is és tavasszal is sorközművelő kultivátorral dolgozhatjuk be a talajba. mert a belekerülő hasonló súlyú szárrészeket és törme­ lékeket nagyon nehéz a magvakból kitisztítani. hogy a gyökérfejek meg ne sérüljenek.a következő évi maghozamunk kielégítő legyen. A maghozó év alapműtrágyáit lehetőleg még az előző év őszén szórjuk ki. Érése — amelyet a fészeken gyermek­ láncfűre emlékeztető bóbiták jeleznek — általában július elejére esik. ott részszedést alkalmazzunk. Vetőmagszükséglete 10—14 kg/ha a mag csíraképességétől függő­ en (fm-enként 80—100 db mag. a szükséges őszi alaptrágyázást hajtsuk végre. Szeptember végén. a vegetáció megindulásakor 30—40 kg/ha nitrogénmű­ trágyát adhatunk. A magszárak eltávolítása után a sorközöket kultivátorozzuk meg. Vegyszeres gyomirtása és ápolási munkái azonosak az elsőéves gyökerével. illetve magot. hozama azonban négy év után csökken. — a gyomosodás elkerülése végett — ha szükséges. Bár ez nagyon kézimunka-igényes. A mag nem egyszerre érik. és a táblán utóérlelve cséplőgéppel kicsépeljük. többször is. Ez esetben a magszárakat kévékbe kötjük. A vetés sortávol­ sága 45—50 cm. Arathatjuk kombájnnal is a megfelelően. Tavasszal. amennyire csak lehet. Hagyományosan úgy aratták a feketegyökeret. Ahol lehetséges. Akár kombájnnal.

Védekezés: (lásd a cékla lisztharmata).Az izolációs távolságot a vadon élő feketegyökérfajokkal tartsuk be. Várható maghozam ha-onként 350—500 kg. [Kórokozó: Albugo tragopogonis (DC.] A feketegyökér lisztharmata. számottevő kártevőegyüttese nem ala­ kult ki.) Gray (lásd a torma fehér sömöre). nehogy a fajta leromoljon. Ekkor 1—2 al­ kalommal védekezni kell. A feketegyökér betegségei és állati kártevői A feketegyökér fehér sömöre. Nálunk gyakorlatilag csak egy kultúrfajtáját termesztik. károsíthatják. ex Mérat.fonálférgek stb. Irtsuk ki tehát 500—600 mes körzetben a vad feketegyökereket. Gyökerét a talaj polifág kártevői: a drótférgek. mivel hazánkban csak igen kis területen és kis mennyiségben termesztik. a gyökérgubacs. amelyek úton-útfélen előfordulnak. . (Kórokozó: Erysiphe cichoracearum DC. A feketegyökérnek.) A levélen a lisztharmat csak a nyár végén lép fel. mint a többi gyökérzöldség hasonló kártevői ellen. Ellenük ugyanúgy védekezünk.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (1956): Handbuch dér gesammten Gemüsebaues. (1962): Möhre (in Handbuch dér Pflanzenzüchtung. Növényvédelem Glits M.Doktori értekezés. Diplomamunka Becker—DiUingen. A. (1965): Feldgemüsebau. Int. I. (1894): Termesztett növényeink eredete. Budapest Fritz. Budapest Bielka. Referátum Glits M. (1962): Ovoscsevodsztvo Erdélyi T. D. I. 1962) Bauman. (1970): Die richtige Lagerung von Feldgemüsebau. Commercial Grower Dessewffy. (1972): Lagerfahigkeit und Veránderungen einiger Inhaltsstoffe von spáten Speisemöhren in Lagersystemen ohne und mit kontrollierter Atmospháre.—Paizs L. et al. J.—Andressen. Mezőgazdasági Kiadó. (1973): Gépesített sárgarépa-termesztés. Mezőgazdasági Kiadó. D. Berlin Beczner L. Mezőgazdasági Kiadó. (1975): Hibridfajták (előadás) Balás G. . Kertészeti Egyetem Közleményei Glits M. Kertészet és Szőlészet Hájas M.-né (1970): Zöldségfélék növényvédelme. (1958): A zöldségnövények szklerotiniás betegsége (kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum) Lib. (1971): Problems of Wastage in cool-stored carrots. J.—Bodor J. (1962): A torma termesztése Dorogi—Divós—Szántósi (1973): Sárgarépa és pasztinák nagyüzemi termesztésének vizsgálata. Mezőgazdasági Kiadó. Aufl. (1966): Kertészeti növények állati kártevői. Berlin Bundessortenamt (1971): Beschreibende Sortenliste für Gemüse de Candolle. Budapest Derbyshire.—Krén I. előfordulása a tárolt gyökérzöldségeken. Bonn. (de By.—Habben.Felhasznált és ajánlott irodalom Andrásfalvy A. (1975): Sárgarépa és petrezselyem magtermesztése. (1969): Die Sortenabhángigkeit dér Ertragsformel bei Knollensellerie. Jugoszlávia. R. (1973): Die Bestimmung des optimalen Emtezeitpunktes von Möhren. Budapest Banga O. Gartenbauwissenschaft Jakovác. Budapest Hösslin. (1972): Zellerfajták a termesztésben. (1962): Kertészet. (1974): A tárolt sárgarépa új betegsége: rizoktóniás kráterrothadás. 5. Budapest Cselőtei L. V. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei Duggen. Buda­ pest Hájas M. H. R. H. (1974): A Botrytis cinerea Pers. különkiadvány 247 .) és a védekezés lehetőségei. F. Landtechnik Edelstein. (1969): Zöldségnövényeink védelme. F.

Budapest Újvárosi M.—Klement Z. M. (1962): Diagnosing nutrient needs in vegetables. (1664): Posoni kert. Bioi. (1958): Influence exercée pár trois temperatures differentes sur l’activité proliferatrice et l’elongation des racines d’orge et de radis. (1975): Kertészet fólia alatt. E. A. (1967): Zöldségtermesztés. (1957): A sárgarépa sztemfiliumos fekete rothadásának hazai előfordulása. (1968): Növényvédelmi enciklopédia. Évk. Budapest Krug. Buda­ pest Szkoriková. L. Mezőgazdasági Kiadó. (1948): Isztorija i proizhod na nasite kultumi rasztenija Tiborcz Gy. Budapest 248 . közlemény Schuphan. H. Disszertáció. Gartenbauwissenschaft Lehoczky J. (1969): Levéltetvek a kertészetben. et al. (1972): Dér Anbau von Bleichsellerie. E. Mezőgazdasági Kiadó.—Petrzak. (1972): Zöldség. Akademie. Gartenbau Szalay—Marzsá L. Konszervnaja i ovoscseszusilnaja promislennoszt Sztojanov. (1966): Korenoplodni zelencsukovi kulturi. (1975): Raphanus. B. E. Berlin Klinkowski. Mezőgazdasági Kiadó. O. (1971): Magkártevők és -betegségek határozója. fellépése Magyarországon. Washington Ubrizsy G. D. Mezőgazdasági Kiadó. (1957): A sárgarépa emyős virágzatának baktériumos hervadása [Xanthomonas carotae (Kendrick) Dowson]. Kút.—Retnmuth. K. Budapest Tyler. Gartenbauwissenschaft Somos A. A.—Baur. Petroselinum. Cytol.—Mühle. Berlin Komjáti l. Szófia Madzsarova. G. A. M. Növénytermelés 6: 3.—Lorenz. (1970): Novij szposzob hranenija morkovi sz periodicseszkim gidrooroseniem. (1968): Pflanzliche Virologie 2. (1963): Szántóföldi növények nemesítése táblázatokban. Int. Sz. (1972): Anbau von Frühmühren auf grossen Flachen nach einem neuen Produktionsverfahren. A. (1970): Die Zusammensetzung des átherischen öls dér Möhrenwurzel in Abhángigkeit von Sorté und Umwelt. (1966): Phytopathologie und Pflanzenschutz 2—3.—Fodor B. D. (1974): Veteményeskert. Rév.Klinkowski. G. Better Crops with Plánt. Apium. (1973): Zum Wundverschluss bei Möhren. Nagyszombat—Bécs Litinski.—Zanner.és virágmagtermesztés. 20: 1—36. Warsawa Madzsarova. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Stannek. Mezőgazdasági Kiadó. W. (1973): Gyomirtás. Loew. 19 Radulescu. Mezőgazdasági Kiadó. Főisk. és Szől. Lippai J. (1961): Regyisz Posta. M.—Tuza S.—Negru. W. R. 275—282. M. Mezőgazdasági Kiadó. B. N. (1955): Warzywnictwo Panstwowe Wydawnictwo Rolnicze i Lesne. Vég. Akademie. Ju. Budapest Túri I. Kert. (1953): Virascsiványie rasztyenij na isszkusztvennom osszvessenyii Nikolova N. Budapest Raether. (1957): Grow radish under cool condition. a Kiefferia pimpinellae F. M. Budapest Moskow. Growers Mándy Gy. Mezőgazdasági Kiadó. Lehoczky J. (1969): Új zöldségkártevő. Szófia Mankouuki. Die Gemüse Sass B. A.

—Sumetov. (1973): Gyökérzöldségek (sárgarépa. Konsz. értékelése. Kézirat 249 . ovoscs. Gartenbauwissenschaft Welchmann. i. I. New York. Mc. Sz. (1974): Die Wirkung unterschiedlichen Saueistoffpartialdrucks auf den Gasstoffwechsel von Möhren. F. J. (1973): Die Qualitat von Möhren nach Lagerung in einseitig kontrollierter Atmospháre. Toronto. Közleménye Volkirtd. Gartenbauwissenschaft Weichmam. J. J.—Daskina. Die Gemüse Zatykó J. (1952): Diseases of vegetable crops. (1972): Einflüsse auf die Lagerfahigkeit von Möhren. (1971): Retek termesztése Kiskunfélegyházán és környékén. F.Vigné et al. Ch. zeller) betakarításának vizsgálata. prom. London Weichmam. Kút.Graw. Hill Book Comp. (1969): Hranyenyije kornyeplodov v uszlovijah aktyivnoj ventiljaciji. N. (1975): Növényélattani vizsgálatok Zimányi Z. G. fValker. J. Kert. Int.

.

.................................................................................................................................. Növényápolása................................................................................................................................................................ Növénytani jellemzése....................................................... 5 5 9 10 14 15 19 21 21 25 25 25 25 26 27 28 29 29 30 30 32 32 33 33 33 33 35 36 36 39 41 42 44 46 48 49 55 251 .................................. ........................................................................................................................... Marktgártner (Kerti)............... Gonsenheimi............................................. Vegyszeres gyomirtása......................................................................................................................................... Érése...................................... Amsterdami..........................................................................Tartalomjegyzék Sárgarépa....................... Chantenay Rex........................................................................................................... Nemesítésének helyzete........................................................................... Bauers Kieler Rote........................................................... Szedése....................................................................................... Osztályozása................................................................................................................................................................................................................................................................................. Termesztett fajtái................................................................................................................................................................................................. A fajta értékét befolyásoló tényezők......................... ........... A gyökér szövettani felépítése............................................. Vetési idő........................................................................................... Gazdasági jelentősége................................................................................ Származása és elteijedése......................................................................................................................................... Nantes-i................ Herz..................................................... Magtermesztése.......................................................................................................................................................... Termesztéstechnológiája...................................................... Talajigénye............................................ Rialto............................................................................. Flakker (Vörös óriás)...................................................................................................................................................... Formula................................................................................................................................................................................................................................... Duwicki.................................................................. o.................................................................. Tárolása.................................................................................................................................................................................................................................................................................... Tápanyagellátása....... Lange Rote St............................................................................... Vetésforgó....................................................................................................... Fertődi vörös......................................................................................................................................................... Biológiai igénye...................... Rotherz................................................ Danvers 126............................................................................................................................... A termesztett fajták értékelése................................................................................. Talaj-előkészítés és vetés.......................................................

................................................... .........165 Formanova.................................................................Tápanyagellátása.................................................................................................................................................................................... Glits Márton).................................................................... vetése........164 Detroit ...................................................................................................................................................................................... 163 Termesztett fajták...... 164 Bíborgömb.................................................................................................................................................................... 159 Növénytani jellemzése.......... 170 Vegyszeres gyomirtása.......... elterjedése ................................................................................................................147 Halványítózeller .............................................................................................................................................................................................................. manipulálása........................................... ................................................................. Sass Béla)..................................................................................................................... 138 Növényápolása............................ .......... Sass Béla).................................................................................................................................................... 159 Biológiai igénye.............................................................................. 167 Talajigénye.142 Tárolása.........................157 Származása..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................166 Bíborhenger................................................................................ 169 Növényápolás.......................................................... 139 Tisztítása ...........170 Szedése................ Glits Márton).........................................................167 Vetésforgó.. 168 Tápanyagellátás.................................................................................................................................................................................................. 143 Termelési költségei...............................................136 A palánták kiültetése......................................................................................135 Talaj-előkészítése...................................................................................................... ......157 Gazdasági jelentősége.............................................. 156 Cékla................................................ ........ 152 A zeller állati kártevői (Dr................................................... ................................................................................................ vetése.............................................. 167 Termesztéstechnológiája.................................................................. ........................................................... .............................................................................. 138 Vegyszeres gyomirtása ................................ 172 Tárolása......................................... 139 Betakarítása.......................164 Bordó............................................. 144 Magtermesztése................................................................... 166 Cylindra....................................................... 173 A cékla betegségei (dr................................177 A cékla állati kártevői (dr...................................................145 Dugványtermesztése.. 168 Talaj-előkészítése..... 171 Tisztítása........................................................................................................................................ 151 A zeller betegségei (Dr...................................................................................................................................145 Magtermő év..................................................... 172 Magtermesztése .................................................................................................................................................................. 162 Nemesítésének helyzete........... .............................................................................................................................................................................................................. 165 Egyiptomi lapos ......................................180 254 ...... 162 A céklafajták értékelése.............................................................................................................................................................

................................................................................................................................................................................193 Jégcsap....................................................................... 200 A retek hajtatása..................................................................................188 Nemesítésének helyzete...............................................................................203 Szedése......................................................................................... 196 Erfurti kerek fekete.......................................................................... 194 Jánosnapi......................................................... 200 Szedése...........192 Korai legjobb.....209 Torma ............192 Szentesi hajtató........................................204 A retek magtermesztése........................................................................................................................................................................................................................................................... .................................................................197 Talaj-előkészítése............................................... 213 Származása és elterjedése....................................................................................... 194 Húsvéti rózsa.....207 A retek állati kártevői (Dr...........................Retek (Dr........... 214 Növénytani jellemzése............................................................................................................ ................. .201 Vetése............................................................ 196 Müncheni sör........................ 201 Talaj-előkészítése.........................206 A retek betegségei (Dr................................................................................................................................................................................204 A magtermő év..... 186 Növénytani jellemzése.................................................... ............................................................................................................. Nagy József) 184 Gazdasági jelentősége................................................................................................ ........................................................................................................... 186 Biológiai igénye................. 196 A szabadföldi retektermesztés.................................................................................................217 255 ................................................................................................................ 195 Korai nyári félhosszú...................................................204 A dugványtermő év.................................................198 Növényápolása.............202 Növényápolása.................................192 Piaci piros............................................................................................................197 Vetésforgó................ ........................... ....184 Származása és elteijedése.......... trágyázás.................................. .........................213 Gazdasági jelentősége.............................................................................................................192 Korai piros................................................................ .............................................................................................................................................. ..............................................................194 Nyáriretek-fajták.................................................. ................................................................................................................................ .......................................... ............... 198 Vetése.............................................................................. ......................................................................................................................... .....................................................................................................196 Őszi—téliretek-fajták............................................ ...............................................................197 Talajigénye............................................. Sass Béla) ............ Glits Márton)................................................................................................................................................................................................................................................................................................ .... ....................................................190 Hónaposretek-fajták ........................................................ ................................215 Biológiai igénye.......................................................................

.........219 Vetésforgó...........................................................233 Tápanyagellátása.................... .........................................231 Metélőmángold............................................. vetése.............................. Sass Béla)................. 239 Vulkán ............................................................... 224 Tisztítása..................................................................................................................................................... 231 Bordás és metélőmángold köztes típusa................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................220 Vegyszeres gyomirtása...................................................................................................................218 Termesztéstechnológia......................................................................................................... 225 A torma állati kártevői (Dr......................................................................................... manipulálása....................................................................................... öntözése...............................................................................................................................................................................................................................................................219 Tápanyagellátása.............. 233 Talaj-előkészítése................................................239 256 ........................................................................................................................................................................................................................................................................................ 238 Termesztett fajtái ....................................................................229 Biológiai igénye.............................. 219 Talajigénye......234 Feketegyökér...................... 236 Növénytani jellemzése........................................................ 236 Biológiai igénye............ 232 Talajigénye.................................................................................................................................................................................. 238 Orosz óriás.......................................235 Gazdasági jelentősége..................228 Gazdasági jelentősége......................................................................................... 230 Nemesítésének helyzete ...................218 Termesztett fajták......................231 Bordás mángold ........................................................................................................................................................... 228 Növénytani jellemzése....................222 A dugványok ápolása..................................................................................................................................................................................................A nemesítés helyzete........................................................................................... 232 Termesztéstechnológiája....................................................... Glits Márton)....................................................................................................................................................................... 228 Származása és elterjedése..................................................................... 222 Szedése......... 238 Egyéves óriás................................................................................................. 226 Mángold............................................ 235 Származása és elterjedése................................................ 224 A torma betegségei (Dr......................................................................................................................................................... 232 Vetési sorrend.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ültetése..........................................238 Nemesítésének helyzete.................................................................................233 Szedése.......... 220 Talaj-előkészítése....................................................................... 230 Termesztett fajtái............ 224 Tárolása.................................................................

.................242 Vegyszeres gyomirtása............................................................................................................................................. vetése............. Glits Márton ...................................244 Magtermesztése........... 239 Talajigénye.................................................Dr.............................................................................................. tisztítása...................................................242 Szedése..........243 Tárolása............................ Sass Béla) 247 Felhasznált és ajánlott irodalom 247 .........................................239 Vetési sorrend........................................................................................................... 239 Tápanyag-utánpótlása.........................................Termesztéstechnológiája.................. ....................................................244 A feketegyökér betegségei és állati kártevői (Dr............................. ......................................... 240 Talaj-előkészítése..........................................240 Növényápolása ............. osztályozása....................................................................

Felelős kiadó dr. Sárkány Pál. Műszaki vezető Korom Ferenc.Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. 16-án Megjelent 18000 példányban 16. A fedélterv Hódosi Mária munkája. Nyomásra engedélyezve 1976. Felelős szerkesztő Lelkes Lajos. Műszaki szerkesztő Csákvári Attila. 90 ábrával. VHI. Készült az MSZ 5601—59 és 5602—55 szabványok szerint. MG 2282-i-7679 .50 (A/5) ív teljedelemben.

paszti­ nák. Dr. Hájas Mária a Kertészeti Kutató Intézet Fertődi Állomásának tudományos munkatársa. petrezselyem. Mezőgazdasági Kiadó 27. feketegyökér. melyet üzemi és házikerti termesztők egyaránt jól használhatnak.A könyv kilenc gyökérzöldséggel foglal­ kozik: sárgarépa. tápanyagellátásuk. retek. cékla. hogy növényenként részle­ tesen leírja a vetőmagtermesztés módját is.50 Ft . vegyszeres gyomirtásuk. különös te­ kintettel a megfelelő fajta kiválasztására. Minden fajnál ismerteti a nemesítés eddigi eredményeit és további feladatait. mángold. E munkája a legfrissebb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok szerencsés ötvözete. torma. a gyökérzöldségek termesztésének specialistája. Külön ér­ deme a könyvnek. zeller. szedésük és tárolásuk módjaira. ápolásuk. valamint talajművelésük. Ismerteti az egyes zöldség­ félékkel kapcsolatos tudnivalókat: növény­ tani és biológiai tulajdonságaik után rész­ letes agrotechnikai leírást ad. növényvédelmük.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful