P. 1
Thallóczy Lajos - Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. (1915)

Thallóczy Lajos - Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. (1915)

|Views: 246|Likes:
Published by GezanderHun
Digitized by the Internet Archive
in

2010 with funding from
University of Toronto

http://www.archive.org/details/jajczabnsgvOOthal

A Szent István koronája területének megtartásáért vívott harczokban elvérzett

magyar

és horvát

hsök emlékezetének.

Uspomeni zasaéuvanje zemalja Krune
Sv.

Stjepana palih ugarskih
iunaka.

i

hrvatskih

JAJCZA
(BÁNSÁG, VÁR ÉS VÁROS)

TÖRTÉNETE
1451
1

1527

A M.

TUD AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL
IRTA

DR THALLÓCZY

LAJ
>S

EGY TÉRKÉPVÁZ
Digitized by the Internet Archive
in

2010 with funding from
University of Toronto

http://www.archive.org/details/jajczabnsgvOOthal

A Szent István koronája területének megtartásáért vívott harczokban elvérzett

magyar

és horvát

hsök emlékezetének.

Uspomeni zasaéuvanje zemalja Krune
Sv.

Stjepana palih ugarskih
iunaka.

i

hrvatskih

JAJCZA
(BÁNSÁG, VÁR ÉS VÁROS)

TÖRTÉNETE
1451
1

1527

A M.

TUD AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL
IRTA

DR THALLÓCZY

LAJ
>S

EGY TÉRKÉPVÁZ

More info:

Published by: GezanderHun on Aug 07, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/11/2013

pdf

text

original

Digitized by the Internet Archive

in

2010 with funding from
University of Toronto

http://www.archive.org/details/jajczabnsgvOOthal

A Szent István koronája területének megtartásáért vívott harczokban elvérzett

magyar

és horvát

hsök emlékezetének.

Uspomeni zasaéuvanje zemalja Krune
Sv.

Stjepana palih ugarskih
iunaka.

i

hrvatskih

JAJCZA
(BÁNSÁG, VÁR ÉS VÁROS)

TÖRTÉNETE
1451
1

1527

A M.

TUD AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA MEGBÍZÁSÁBÓL
IRTA

DR THALLÓCZY

LAJ<

>S

EGY TÉRKÉPVÁZLATTAL, OKLEVÉLHAS< rYOMATÚ CZtMERKÉPPEL ÉS A SZÖVEG KÖZI 17 ÁBRÁVAL

\L,

NYOMATOTT

DAPEST,

1

HÖRNYÁNSZKY VIKTOR

K

Különlenyomat a Monumenta Hungáriáé Historica dlplomataria xl. kötetébl.

Hornyánszky Viktor

cs. és kir. udv.

könyvnyomdája.

ELSZÓ.
A
középkori

Magyarország

balkánfélszigeti

politiká-

jának a jellege

expanzívval

váltakozó védelem.

A
is

maitól
alkal-

teljesen eltér középkori

magyar államszervezetre

mazható az a
és belpolitika

hogy politikájának kritériuma a küls kölcsönös egymásra hatásának mérlegelctétel,

állapítandó meg.

A nemzet ers
az

vezére kifelé csak akkor

tud

hatni,

ha

tartja.

Ilyen

bels ügyeit kellkép rendben vezér Nagy Lajos. Zsigmond király az Anjouk
ország

balkáni

vívmányait
is

szövevényes

középeurópai

politikája

közben
kerül.

szemmel tartja, de A Duna-Száva vonalán túl

már védelmi helyzetbe

es

szervezetek lassankint

elmállanak, a török hadiszervezet pedig, mely nagy ember-

tömegekkel operál, nagyjából
a

gyz

és foglal.

Hunyadi János,

XV. század serre,
a

vitézségre

nézve legnagyobb ma-

gyar alakja,

nándorfehérvári
biztosítja

dre

(1456

— 1521)

nagy haditettel 65 esztenugyan a magyar korona déli
de a törököt letörni

akkor irányadó


az

határvonalát,

sem

tudja. Bármily hs, a nemzet egyetemét csak idre tudja egyesíteni, mert nem a király.

idrl

Fia

Mátyás
királyi

els,

kit

nem
hit

vérbeli

leszarni,

hanem az
emel
a
politikát

apja derékségébe vetett

s ellegezett

bizalom
világ-

székbe,

.'!'_'

évi

uralkodása folyamán
ki

Z, ugyancsak
népei-:

lév szomszéd
Szelesebb
lagos

magyar határ menten törtenetében maradandó nyomot hagy.
a/ els. a
a

alapra

senki

magvar

politikát,

eldei közül nem fektette a meg Zsigmond sem. Zsigmond

saját-

király

ugyan elnyerte

a

nemet császárságot, birodalmi politikáján

megérzik bizonyos magyar hatás, de az mégis római-német
császári politika.

Mátyás

király

a

maga eszméit

képviseli

magyar ervel, a mikor lehet, de néha ellenére is, ha kell. Majdnem közhelylyé vált Mátyás balkáni politikájáról az a
megrovó
azonban
ítéletmondás,

hogy

nagyravágyó
Két
fontos

tervei

miatt

elhanyagolta

a

török

letörését.

körülményt
Egyik,

eleddig

nem

méltányoltak eléggé
:

bírálói.

hogy a Habsburgoknak III. Fridriknek s fiának Miksának a keleti politikája elssorban Magyarország megszerzésére irányult. Elvonatkoztatva minden személyes indoktól, elnézve
a diplomácziai fejlemények változatos egymásutánjától, Mátyás

törekvése a német császári trónra alapjában véve hatalmas
diplomácziai

visszavágásnak

tnik

fel

Fridrikék lassú, de
1

szívós és belterjes
ráutalta,

magyar

törekvéseivel szemben.

E

harczra

ha

szabad e

kifejezést alkalmazni rá

:

a tények

logikája.

A
tikáját

igazította,

másik körülmény, mely Mátyásnak a balkáni poliabban a megismerésben rejlett, hogy
idejében

Magyarország egymagában már az
elég

nem

volt

ers
Arra,

a

feltörtet

török hatalom végleges visszaszorí-

tására.

érhessen
lett

el,

hogy a török túlervel szemben aktiv sikereket nagy nemzetközi pénzbeli és katonai segélyre

volna szükség.
volt

Ez nem

történt

meg, a pápai segély
volt eléggé

nem
arról

elegend. Ezenkívül

nem

szabad megfeledkeznünk

sem, hogy Mátyás
eltt
való

uralkodása

nem

hosszú
állott

a nemzet legfels rétegének a lesímítására, illetleg a királyi

hatalom
teljesen

föltétlen

meghódolásra.

Fölötte

világraszóló eszével, levert
s

minden bels
ki

ellentétet,

de

nem

nem
:

volt

fia,

nyomába

léphetett.

Röviden

egybefoglalva

küls

politikájának
el.

fényét

a

bels ernek

tagozottsága tompította
Ilyen helyzetben

aránylag elégséges az az eredmény, melyet a délvidéken a törökökkel szemben elért. Kivédte
az egész határt s a török világhatalom nyugati törekvéseivel
1

Nem

lehet

eléggé
azt
a

méltányolnunk

történetírásunk
a

Nesztorának,

Fraknói
király

Vilmosnak
törekvései

lankadatlan szorgalmát,
világításba
helyezi.

melylyel

Mátyás
:

történetet

megfelel
a

Legújabb

tanulmánya

Mátyás
tervezett

császári trónra.

(Budapest, 1914. M. T. Akadémia

nngy munkájának egyik ékköve.)

szemben mesteri húzással elhelyezkedett abba a poziczióba, mely a törököt 63 évig (1463 1526) Jajcza várából visszatartotta a délnyugati német tartományok elfoglalásától. Azonfelül Horvátországot és Szlavóniát épp úgy megvédte ez a vár, mint a hogy a másik kulcsos erd: Nándorfehérvár a magyar alvidéket.

A
nek
élte

jajczai foglalmányt

meg

is

szervezte határrvidéktúl-

ez

a

kitn szem
utódait.

nagy katona úgy, hogy az

gyönge

Az
tének
között

összes

magyar bánságok, ezen az állam
kihasított

terüle-

védelmére

katonás szervezet végvidékek

a jajczai bánság állotta meg legtovább a helyét. Az európai kereszténységnek hosszú ideig egyetlen reménysége, az általános haditörténetnek

XV — XVI.

s/.ázadszerte

közismert

védelmi

pontja

s

a

magyar

és osztrák örökös

tartományoknak közösen

féltett délkeleti

ferssége ez a
e

vár.
törálló

Csak kötelességet
ténetére
s

teljesítünk,

mikor
a

végvárnak

egyes

vonatkozásaira

rendelkezésünkre

anyag alapján rátereljük a figyelmet.

Ha nem
talál

egyenletes a nyújtottuk kép, ha ismétlésekre

az

olvasó,

avagy ha lékekkel
a

találkozik

a

kutató,

bizonyára

számot vet majd
történelmi anyagból

körülményekkel.

Hiszen a
teljes

legbvebb

sem

lehet

a

múltnak

képét megszerkeszteni, elég, ha az eleddig napvilágra került
anyai; fényszóróként belevilágít a sötétebb részekbe.

A

JAJCZAI

BÁNSÁG TÖRTÉNETE.
I.

FEJEZET.
történelmi

Színtér, földrajzi

viszonyok és a

fejldés.


A

Földtani viszoplivai zsupa.

nyok.

Telepedési viszonyok, rómaiak, szlávok.


színtér,

A

Hrvatin-nemzetség.

közi politika elterében a
tartozó

Hatvannégy esztendeig (1463 1527.) áll a nemzetSzáva-Duna folyó rendszeréhez
Verbász (Vrbas)
felett

folyó

mentén

340 méternyire a
városa.

tenger szintje

épült jajczai (Jajce) vár s alsó
kis

Ez a ma aránylag
niki

bosnyák város,
a

mint

a

trav-

kerület

jajczai

járásának

középpontja,

körülbelül
föld-

4500
rajzi

lakost számlál. Csöndes, regényes hely,

melynek

fontossága érvényesülni fog ugyan a jövben, de

ma

még

csak történelmi visszaemlékezéseknek megkap*')
is.

illusztrá-

cziója romjaiban

A XV.

században Jajcza az a vaskapu,
:

mely a Nyugat ell
Konstantinápoly

felfogta a Balkán-félsziget góczpontja

rohamot

;

ezért

Európa szívének nevezik Európa összes
fell
király, Itália,

irányzott
érdekelt

hódítási

államai (a

római pápa, a lengyel

Németország) a magyar korona kulcsának, a kereszténység elvédjének, ezért törekszik
összes erejével betörni ezt a kaput az életers,
birodalom.
ifjú

ozmán
tarja,

Egy

tekintet

a színtérre

világosan
s

elénk

hogy Jajcza egyfell az északi
másfell
északra az alföldi

Adria

a

horvát-krajnai

nyugati vidék, vagyis a nyugati Európa vonzó körébe esik,

pannon- síksággal

függ

össze.

A

Balkán-felsziget északnyugati szárnybástyázatának ez az

elhatároló pontja tehát mindaddig védgát, birodalomnak a végvára.

míg a

magyar
vegei
is

Megdlvén

a középkori

magyar birodalom,
is

elszikkadtak, ezzel

együtt

megsznt Jajczának
ugyan

aktuális
szín-

fontossága. Azután

sem

lett

kihalt történelmi

térré e nevezetes hely,

de a török határ küljebb terjedvén,
és Kelet határszéli vonatkozásai.

máskép alakulnak a Nyugat
Úthálózat.

A

történelmi fejleményeknek ezt az eredményét min-

denekeltt Jajcza úthálózata tünteti elénk. íme

szemléltet

vázlatban a különféle irányban való elágazások hossza:

GjracUsha
6ie

33n

i

BaniaLuk

HW^vU^ajaoíy

jelé

1500 i.

1.

sz.

Úthálózat váza.

Ebbl

a következ irányokat állapíthatjuk meg.

Éjszakuyugatnak vezet a jajcza

nan egyfell a

zágráb —

—gradiskai

út,

a hon-

laibacJii (a horvát, illetleg

irány (410 km.),

másfell a pozsega
el.
1

— mohács — budapesti
illetleg

német)

(magyar) vonal (540 km.) ágazik
1

A

Jajcza

— banjaluka — gradiskai

összeköttetés,

ösvény

a

Verbász folyó három tagozatban összeszoruló völgyében

csak a

XV.
(a

század derekán használatos, jobb útja volt a Zágráb
Koranamellékenl, Kladusa, Unamenti krupai
vezetett.
Itt

— Ribnik — Brlog
vitt

út,

mely a

Szana völgyébe
az

azután a kamengradi várat

éri

(helyrajzi vázlatunk a melléks

letben

is

feltünteti),

majd Kljucson

át

Jezeróig

Jajczáig

út.

Jircrek kV.

Die Handelsstrassen
Mittelalters. 84.
1.

und Bergwerke von Serbien und Bosnien
kitnik,

wáhrend des

1532 decz. 27. Kuripesics, a császári követ-

ség tolmácsa beszámoló útjából
való elindulásuk

hogy

15-öd

napra

Laibachból

után értek Jajczába,

Alsó-Bosznia

fvárosába.
etc.

Gévay:
I.

l'rkundcn

und Aktenstücke zur Gesch. der Verhaltnisse
1.

az

kötet

mellékletei közt. 5.

1

1

nik

— lasvai

Délkelet irányában

(140 km.)

vezet

a jajcza

— iravbatár

út Szarajevó fele.

Jajcza ezen a vonalon egy-

aránt elvédje s

vidéke Magyarországnak a tulajdonképeni
déli

Bosznia ellenében, mint viszont ennek a magyar
irányában.

tosságát tüntetik

Míg az északnyugati vonalak Jajcza nemzetkzi fonfel, a délkeleti út a magyar-bosnyák viszonycsekélyebb jelentség körülmény, hogy a
Jaj-

latban érvényesül.

Nem

czából kiinduló utvonalak banán pontját erintik az adriai ten-

gerszegélynek; egyik északnyugaton Kljucs (Kljuc)

— Bihácsvezet
a

nak (Bihaé) fordul
km.)
ér,

s

keletnyugat irányában Fiúméhoz (330

míg Bihácstól
felé

Drvar
út.

— Sebenicóig
— Sinjen
vezet,
át

(áibenik)

egy (200 km.) kiágazó
tenger

Legrövidebb

útja

Jajczának

Spalatónak

(Spljet)

északdélnyugat Bu-

gojno (régen Uszkoplje) — Livno

220 km. hosz-

szúságban. Ez a vonal Jajczának, mint történelmi nucleus-

nak a magyarázója. Hiszen
Csadjavicán
a
földrajzi
át

erre vezetett Spalatótól (Salonatól)

kiindulva a regi római országúta Prologon,

Glamocson,Han
a

Banjalukába

s

onnan

fel

Száváig.

Ebbl

helyzetbl állapítható meg Jajcza

sr összeköt-

tetése Spalatóval s

hogy megalapítójának, Hervojának a
el

terjeszked) vágya miként vezetett

a spalatói herczegség

megvalósítására.

1

Jajczának

s

vidékének

telepítési s

ebbl

folyólag jelents

Föicnani
'

történelmi szereplését

megelz

vonatkozásait rövid földtani

T c lepe d(: s

.

vázlattal kell bevezetnünk. Helyfekvése

ugyanis Jajczál Bosz-

niának fölötte érdekes földtani vidékévé avatja, a

mennyi-

ben

alakzata annyira változatos, hogy magában foglalja úgy az ország összes szedimentár formáczióit, mint valamennyi bosnyák tektonikai folyamat alakulási mozzanatait.
Jajcza

vidékének

tektonikai

fvonása,

hogy

Útjába

esik annak a nagy rendellenes fejleménynek, melyet a trav-

nikmelléki
1

Vlasics

(Vlaié)

planinának (fensiknak) meredek
is

A/,

utak fontosságát mar a kortársak
:

értékelték.

V,

•.

Felicis

Petancü cancellarii Segniae
ad Wladislaum Hang,
et

Dissertatio de itineribus aiigreJiendi
Ser.
R.

Turcam
H.
1

Bohemiae regem. Schwandtner

870-2.

12

leválása jellemez Jajczától

indulvást a Pliva

tavak

északi

szegélyén áthaladva Kljucs környékéig.
fel ületbe! i

zavar okozta iránynak az északi szárnya

Ennek a nagy földmagába
máig
áll.

foglalja Jajcza északi határát,

melynek

szintje

is

nagy-

részben krétából
legújabb

s

újabbkori

lerakodásokból

Csak a

mozgása folyamán emelkedett ki Jajcza környéke, mely a harmadkorban tóval borított alföldet alkotott. Ez az emelkedés ugyancsak a leggeológiai

korszak tektonikai

újabb földtani korszakban mehetett végbe, mert a folyók rendszere, jelesül

a Verbász, ugyan medret szorított

magának
ki

a hegysorozatok sikátoraiban, de máig

sem

futotta

az

idbl, hogy a bérczszorosokat
kiszélesítse s a

és canonokat (völgyzárakat)
lelapítsa.

hegyes szegély martokat

Ez

a különféle alakzataiban

majd félelmes zordsága,
pit-

majd festi elrendezése a tájképeknek, adja meg Jajcza
toreszk jellegét.

A
letes,

mi Jajcza rétegzetes
felsorolása

szakszer

felépítését illeti, annak részmessze elvezetne tárgyunktól,

történelmi szempontból
történeti

meg éppen

fölösleges.

Mveldéskifejldésre

szempontból elég megemlítenünk, hogy a produktív
Jajcza

márgaréteget
jutott

környékén

egy

különös

Ez az olykor nag}'méret monolithokban jelentkez kzet könnyen vágható s
sejtes

cseppkmész

bontja.

építésre,
gáltat.

valamint faragásra alkalmas becses anyagot szol-

Érdekesek azok a negyedkori és jelenkori, majd
laszokat,

tor-

majd gerebenszer fokokat példázó mésztuff (Travertin)-képzdmények, melyek a nagy tóból elretörtet
Pliva folyón átzuhognak.

A

Pliva folyó a Szmiljevac planina éjszaki lejtjén ered

az ugyancsak Pliva

nev

helység (5 km. Szokolac-Sólyom-

fészek vára romjaitól) közelében, czánál

30 km. folyás után
folyásában

Jaj-

a

Verbászba
két 4

ömlik.

Alsó

földnyelvvel

elválasztott

—5

km.

hosszú, mintegy 500 m. széles
Jajlát-

tavat alkot. Öt

— hat

ers sugárban 30 m. mélységben,
a rohanó Verbászba. Egyetlen
leírás helyett

czától nyugatra, bezajlik

vány ez a maga nemében. Tájképi

szolgáljon

a várnak ezen oldaláról felvett mása.

13

'_'.

szám. Jajcza látképe

.1

vizes

A
tömegek
fedett

Pliva

folyása

mentén

e

torlaszokhoz kivájt cseppk-

illeszkednek,
s

azonkívül
rajta,

számos

fával,

pázsittal

apró

igei

tarkáilik

meg egy csomó
máig
is

primitív
1

malom
és

élénkíti

ezt

a

pompás színhatású képet A cseppkmegszakítással

tuffképzdés

bizonyos

folyik.

A tuffmészben ugyanis skori kulturrétegeknek van nyomuk.

14

A

felület

valamikor

szárazon

állott,

mert

csak

ebben

az

állapotában kínálkozott alkalmas letelepedési területül.

A különböz
jelleget
:

formácziók példázzák a város

földtani
terül-

a déli

nyúlványok a palaozoiknm határán

a Verbász hidja melléki sziklaormok trias-képzödmények, a város nagy része a várhegygyei együtt s a nek
el
:

ferenezrendi

kolostor

(ész.)

tertiár

rétegzeten

emelkedett.

A
Oskor
-

régi

város mellékén alakult új negyed s a gyártelepek egy
Pliva mindkét partja

1 része negyedkori cseppkmészre épült.

lakások

mentén természetes barlangLa Ténekorbeli leletek alkotják az átmenetet a Pliva és Verbász völgye késbbkori megtelepedési viszonyaihoz. Ebben a már kezddik az aranyvilág. illyr törzseket uraló korszakban mikor az aranyhordó folyómedrekre s tellérekre akadtak. 2 Sípovonál (12 km. Jezerotól) szemben vele Szaricsi (dr. Blau egykori porosz konzulnak valószín állítása szerint ó-illyr
kínálkoztak skori telepedési helyekül.

A

nevén
római

Saritte) és Voloraj

mellett római

telepekre

akadtak

a Pliva egyik mellékvizében, a Bisztricza patakjában pedig

aranymvelés nyomait lelték. Sipovónál, meglehet, hogy római municipium állott. Fontos lelet, hogy magában Jajcza városában római törmelékeken kívül egy templom maradványaira akadtak
a koltár:
I.
:t

O. M.

Depulsori

tehát

a

baj

z

Jupiternek

van ajánlva.

Ebbl
melynek

azt a

következtetést

vonhatjuk,

hogy a mai
telep
állott,

Jajcza helyén
útja

már római

idkben meglakott

mint

említk — Kljucsnak

vezetett,

mert a

Banjaluka

felé

vezet völgyszorosokban akkoron csak pász-

1

Ez adatokat Katzer

F.

kormánytanácsos, bosnyák-herczegovinai

országos geológus vázlatából vettük.
2
3

0. Blau: Reisen in Bosnien und Herzegovina. Berlin, 1877. 114.
L.

1.

Truhelka
6.
11.,

C:

Die Königsburg Jajce 1904. Szarajevó ez. tanula YVissenschaftliche Mitteilungen

mányát 5
Bosnien

s

ugyancsak tle
kk.

aus
in

II.

Archaeologische Forschungen auf der Burg von Jajce und

ihrer nachsten

Umgebung 87

s.

1.

Jajcza

további
:

környezetében fonSapuates
et

tossági van a Vagány

melléki sziklafeliratnak
jelzi.

„inter

[Ae]

matinos", mely a határt

15

torok járta

nyomásokon közlekedtek teherhordó lovakkal

és

öszvérekkel.
Földrajzi szempontból

az

illyr

pásztortörzsek

melyik ága

már

a római

idt megelzleg
az

a dalmata

torzscsoportnak vala:

nevet adtak a Pliva folyó vidékének

si

Pelva elnevezésbl hozta ki a nagy leíró, 1 Konstantin császár hangáttétel útján a Ukí^-j. nevet.

bíborban született

meg.
alá

A nyugat-római J ° Nem telik bele
foglalható,

birodalom Dalmácziában iso-ban
kétszáz esztend s a horvát
avaroktól
vezérelt

sznt

Avar->/l.i\

.

Illetleg

gyjtnév
törzsek
,;
i

horvát

régebben

szláv

mt « s/a11

-

1

-

szállják

meg

a mai dalmát partszegély hátmögét (626

Salonát megostromolják, feldúlják, majd bvzantin

névleges

fönhatóság alatt végleg gyökeret ver a szláv elem, a római elem
pedig a partszegély!
Új

telepekre szorul.

Nem

rendszeres meg-

telepedés ez, ínég olyan sem, mint a longobardoke.

A mai

bosnyák
szállító
relte

területen

akkoron a dalmát
s

parttól

észak

felé

terheket

állomásokat

pásztorokat

talált

a részben avarok vezé-

szlávság.

A

szlávság

természetesen

többségben

volt

s

az avar despotismus alatt felsbb vezérl köreiben állam.

alkotásra fejldöttebb tulajdonságokkal rendelkezett.

Az

ere-

sebb szláv apródonként felszítta tehát az illyrség töredékeit.

A

tetszik,

s bosnyák megszállás, a kinek jobban mondja hódításnak, csak a régi utak mentén történhetett: t. Spalató Szinj Glamocs Kljucs fell, de
i.

mai herczegovinai

Bihács irányában

is

beszivárogtak.

állításával,
siv,

bennünket senki hypothesisek fölha az akkori megtelepedést nem tartjuk intenrendszeres birtokbavételnek. Egy-egy törzsf megindul
is

Nem

vádolhat

néhány nemzetséggel
gyei havasokkal
s

s

ellenállás nélkül

megül néhány
s

völ-

hegyekkel egyetemben,

addig halad, a
ér.

meddig valamelyik másik nemzetség
1

birtokolta vidékig

Truhelka

i.

m.

<;.

1.

a

Pliva folyó nevet

illyrek

adtak, épp u^v
:

minta
slav.

Verbásset, mely sebesi jelent.

Bvebben
in

\V.
ra

Tomaschek

Die vor-

Topographie dei Bosna, Hercegovin

und der anejenzenden
-

Gebiete.

Mm.

der

k.

k

ssellschafl

Wien, 1880. XXIII.

A
p.

Pliva ssupáról

Constantio Porphyr. De administrando imperü. Cap,

ed.

Bonn. V.
400.

8.

Mon.

speet.

Inst.

Slavorum meridionalium.

VII.

Rueki.

10

Ha hatalmasabb
vel,

annál, visszaszorítja,

ha meg az

bírja

erbe.

visszahúzódik.

Nem

szorul

bvebb

magyarázatra, hogy
állhatott

határképzdés ezen a színtéren nem Ez az oka a folytonos havasi határviszályoknak.
biztos

A

pásztorok
állítván,

áthajtották

nyájaikat

a túlsó

hegyi

lejtkre,

azt

hogy így volt az szokásban. Erre közbeléptek a nemzetségfk s gyakran csak vérontás után jött közbe valamelyes megegyezés, így történt ez bizonyára a plivai zsupával

a Pliva
foglalta

is, mely odatudva a verbászi sellket magában. Szorosan leczövekelt határai nincsenek,

folyó

vidékét

csak úgy általánosságban szerepel a bérezés vidéken ez vagy amaz hegyhát, vagy erdszegély. Egy-egy ilyen területi egységet zsupának neveztek. A Balkán-félsziget e részének bíboros leírója, Konstantin császár sokat kommentált munkája számos ellenmondást tartalmaz, de az egyetlen
1

alap, a

melybl
plivai

kiindulhatunk.
tíz

a

piivai

a

zsupa a horvát törzsek megszállotta

zsupa

zsupa.

rendjében fordul

el

s földrajzilag

az imotai (ma imotski),

cetinai, hlevnoi (Livno,

ma

Boszniában) zsupákhoz sorakozik.

Ez a
uralta

plivai zsupa eleinte tényleg egy olyan kis külön

pásztorállomácskát alkotott, mely a vezérl nemzetség fejét
királyának, természetesen

a

szó patriarchális
alkot,

értel-

mében. Minden zsupa egy-egy

mely terjeszkedni akar. Ebbl magyarázható a nemzetségek versengése. A mely nemzetség zsupája kedvez színtérrel dicsekedhetik
sejtet

s

ers

akaratú, ügyes, a viszonyokat felhasználni tudó feje

van, beolvasztja, vagy hatalma alá keríti a gyengébb zsupát
s

relatív

souverainitása alá

veti

a legyzött

nemzetséget.

A

meglazult zsupa azután a fölötte úrrá lett kenéznek, bánnak az országában megmarad közigazgatási egységnek.

A

havasi részeken

nem

is

fejldhettek
pásztor

ki

szabatosan
szánt,

elhatárolt közületek.

A

havasi

a

fensíkon

1

Dr. K. Jireéek: Geschichte der Serben. 1911.
állapítja

Gotha

I.

115.

1.

teljes

irodalmi apparátussal

meg

az eddigi eredményeket. Csak abban

nem

érthetünk egyet a jeles tudóssal hogy ^u>o:ov Bosona, mely szerinte
a szláv zemlja, a

iterra. regio,

magyar Boznaság, Orbázság, Nyírség) bizolett

nyos zsupáknak foglalatát
IX.

alkotta, eredetileg szerb birtoklás
1.

volna a

században. U.

o.

121.

17

legeltet,

a hogy kedve
2

tartja,

legelbért

nem

fizet.

1

A

rétet

s legelt kanczaaljak
1

szerint számítják: 4 ploía patkó

=

kobila kanczaalja (die Hufe), egy patkó 8 klinac, 8 szeg.

Ez a csángó szabad pásztorelem vlach néven a középkor végéig megmarad külön társadalmi rétegnek.

A

mazkodik.

nemzetségek elosztása a színtér viszonyaihoz alkalA szk völgyszorosok átszelte területek véde-

lemre alkalmas pontjain egymásután épülnek a hegyi várak,

melyek veszély idején a nemzetségek szolganépét is oltalmazzák. Ha azután valamely hatalmasabb törzsf gyz, ezek a családi várak független törzsfk birtokában mintegy országos várakká válnak.
Bosznia
területi

északnyugati részén három nemzetségnek a
tölti

vetélkedése

be a

XII — XIV.

csza

^

En
]*
l

atl

századot: a Suhi-

része:

csók
s

(brebiri

grófok), a

Kotromanok

(Prijezda

bán utódai)

Dol
°;j.

* raj
ó

a Hrvatin-nemzetség hatalmi versenye.

A

hol fegyveres, hol békés

elnyomulásban leledz ers
él

nemzetségfkben ösztönszerleg

a király kodásra,

helye-

sebben egyeduralomra való törekvés. Ezt az említett három
nemzetséget rokoni kötelék fzi egymáshoz.
nak, a

A

Subicsok a

tengermelléki városokra s a horvát hátmögi földre támaszkod-

Kotromanok si zsupái a várbosznai
felér

(szerajevói) s

a lasvai (Travnikig) vidék, vagyis Fels- Bosznia, de hatalmi
körzetök IV. Béla király óta
Kraj-ig,

Alsó-Boszniáig, a Dolnji
s

a

Száva alföldjéig. 9 Subicsék 1322-ben elbuknak
s fia,

már 1323 körül Hrvatin

Vukoszláv,

áttérnek Kotro-

manovics István „az egész bosnyák föld, Soli (Só, Tuzla), Donji Kraj s Huni ura" és testvéröcscse Vladiszláv hsé-

1

P.

o.

a banjalukai kerület régi

szokás alapján

ináig

sem

tizet

legelbért

Magyarországon az Alföldön es Vas megyében
ismeretes volt a fcMKSaaJ/OMnérték rétre,
Tak.its S. magánközlese.
:I

s

a Dunántúl
U

is

legelre.

Kecskemétet

IV.

Béla kiadványa i bosnyák
(Dolnji
Kraj,

püspök

résséfe.

l'zora, So

Tuzla), Olféld
rctva,

Fliva stb.) zsupakkal. Vrhbosna,
raint

Brdo.

Vhely-

ViJgossa, Lubínci, Lasva. Uskolpje, Helinopolje
I.

bosnyák báni

zsupak említtetnek. Theiner M. Slav.
neveiben hibás
átirat

2!»7

— 298.

Ez

a

sajnos

a

bosnyák

területi

történet alapoklevele.

18

gére, feltámadván a horvát

bánok

ellen

:

banicai,

vrbanjai

(orbászi?) zsupáikkal, a bennök épült kljucsi és kotori várral

egyetemben.
i

Ezeket

a

nemzetségi
Mindezért

szállásbirtokokat

örök

irtokokú] (plemenita

bastina)

adományozza 1 Hrvatinéknak
csak
fegyverrel
tar-

a bosnyák bán és öcscse.

toznak urukat szolgálni.
Hrvatinék

A bánok hségére Luzacon
déli

tértek

a vrbanjai zsupa

részében

fekv

várokból,

melynek helyfekvése

ma már nem

állapítható

meg. 2

Ezzel a ténynyel Horvatinék

si

birtokukat báni ado-

mányok czímén
a Horvatín
nemzetség

bírják s urokul elismerik a

bosnyák bánt.
a
Stipanicsok
Krajt,

^

Horvatin-nemzetség, 3

helyesebben

(István zsupántól eredleg)

a bosnyák

Donji

Alsó-

Boszniát birtokolták (comes de inferioribus Bosne
bus) a XII. században. Valószín,

confinivolt

hogy szállásbirtokuk
vrbanjai zsupa,

régebben, de oklevelesen csak a XII. század végéig
nyíthatjuk.

bizo-

Övék

volt

a

banicai,

Kljucs

vára

s

környéke,

sekkel
lehet,

Glamocs

mint említk

s

a plivai zsupa.

Határjelölé-

ebben a korban
spalato
része,

elállani

nem

csak annyi bizonyos, hogy a

— livno — banjamely a Száva

lukai (akkor vrbanjei) útvonal északi
alföldjével határos,

ennek a nemzetségnek a birtoka s hogy azt a horvát bánoktól függetlenül bírták. Csak akkor lépnek védenczi viszonyba a hatalmas Subicsokkal (a kikkel vérségi s komasági viszonyban állanak), a mikor ezek Spalatótól s a

dalmát

városoktól

észak

felé

terjeszkednek

s

államalkotásra törekszenek. 4

1

Erre nézve dr. Truhelka tanulmánya a szerajevói Glasnik 1915.

foly.

Historiéka

podloga

agrarnog

pitanja

u

Bosni

érdekes

összeállí-

tást közöl.
a

L.

Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetérl szóló akad.

érte-

kezésünket. (1909-ben megjelent németül és horvátul a
nien ez. kiadvány XI. kötetében.

W.
1.

Ber. aus Bos-

Bvítve Studien

zur

Geschichte

Bos1.

niens und Serbiens im Mittelalter ez. munkánk. 54
305.
1.

— 65.

Ugyanitt

a

a Horvatinicsok

si

czímerét.)
1.

horvát nemzetségekrl

V. Klaió

:

Hrvatska plemena od XII

do XVI.
L.

stoljica.

Rad, 1897.

A

Horvatin-generáczióról 1315. Blagay Okit.

Karácsonyi János nemzetségi munkájához a függeléket.

'1301
Scardona.

febr.

2.

Scardona, 1304 márcz. 30. Spalato. 1305 febr. 21.

Nera szándékunk már közölt dolgokat megismételni, sem pedig Jajcza történetének ötletébl a bosnyák ezenkori

történet vonatkozásait eladni.

Az
1

elbeszélés folyamata

azonban megkívánja, hogy a

lorvatinicsok nemzedékrendjét ideiktassuk. 1
[stván,

Pryezda bán
(Sl

rokon.'.
fia)

Hivatni

Gergely
Pál
Pál
(a

vagyis az István
\'ukac

Vukoszláv
Vlatko Vuk

zemleniki zsupa urai
(Pavlovics) Vladíszláv

Gergely

Hervoja Vuk

ákkép
és

A Horvatin-nemzetség birtoka a Horvatin fiai között oszlott mejg, hogy Horvatinnak Vukoszláv nev fia
eredetileg
a

családja

Banica-zsupát

(Jajczától

észak-

nyugatra,

már

az
fia,

alsó-szlavon-mágyar

batár

melleken),
bírja.

Horvatin másik

Pál a zemleniki (zemuniki) zsupát

Vükac

birtokviszonyait

ekkoron

még nem

határozhatjuk
s

meg pontosan,
Sztjepán gáriában
fia

meglehet, hogy a lucskai zsupa
I

a plivai
István:

zsupa egy része az övé.
Gergely, a

lorvatin testvére volt a
ki

Nagy

Kotroman
s

István
a

nevében Bul-

járt

háztznézben
s

kapott (1323 után
a

Boszna völgyében adományt, si birtoka azonban Glatt
ezért

dalmái határszélen

Greben

vára-''

ugyancsak Szlavónia,
a

tehát a

magyar
,

határszél közelében feküdt.

Kotromanovics István bán idejében
hivségesen szolgainak neki, mint uroknak.
, , 1 . • • ,

Horvatin- urak

Hrvatinéi

Hasznát
táblázatot
A.
és
Öiáii
1.

is

lat-

IS5S— 1380. i. Tvrtko
N.i.\

l.ajos

A

teljes

táblázatra miies szükség.
u.

A

teljes
i-

WÍSS.

Mitt.

aus Bosnien

Jer Hei

..

XI.

27.,

voda Mervoje VuköiÓ llrvatmir munkája. 22.
1.

jelent

cemleniki zsupát

1287-ben V/8. Pryezda bosnyák bán vejének,
Blagay
>klt.

Vodichai

III.

Istvának adományozza,
[stván,

öli— f>4.

I.

1322-ben

Kotromanovics
Zemleniket
II.

mint

a

bosnyák

Dolnji

K

idományozza
.'(4u.

Pálnak.
II.

'Greben vára helyfekvésérl Wiss Mitt aus B und ezen munkánk utolsó fejezetében. Egyébként 6|

I\'.

1.

s

ben vara K

megyében Kendektl Kálinktól) ny. é. felé Magyarlak (ma Madjárovo) a középkorban
i

reküdt,
l-ig

Vlkoszl*

Hektor kesén van. Esek alighanem
tinok kösül
\

vándorló kath. Horva-

alók

Csánki

i

i

20

mert birtokban meggyarapodtak. Megváltozik viszonyuk a bosnyák bánsághoz 1353 után, mikoron Kotrománovics az eszes, fortélyos, kitartó s a István fiatal unokaöcscse
ták,
:

politikai

konjekturákat értékelni s felhasználni tudó Tvartko

(1353—1391) kezdi meg 1354
rencsés
uralkodását.
I.

— 1370-ig
A

nem éppen

sze-

A

fiatal,

anyja gyámsága

alatt kor-

mányozgató bánnak

Lajos magyar király, Kotrománovics

Erzsébetnek az ura, a ftámasza.

bosnyák urakban a

hív-

nem jutott kifejezésre s csak akkor hódoltak be, ha ers kéz szorítja ket engedelmességre Az egyes nemzetségek a maguk
ségnek, mint erkölcsi fogalomnak az érzete
érdekei szerint,

részben

egymás,

részben a

bán

s pártja

ellen csoportosultak.
déli s délkeleti, majd lengyel szemben a bosnyák területi alakulás folyamata kevésbbé tnik fel, mindazonáltal az Anjoukat közelrl érdekl személyes vonatkozások oly érdekes keretbe illesztik ezt a magyar határmenti államalakulást, hogy egyes

Lajos királyunk extensiv

világpolitikájával

részleteit is

értékelnünk
azért

kell.

Csak
fölvett

nem

szentelhetünk

bvebb

teret ebbéli fej-

tegetéseknek, mert könnyen

elveszthetnk a
I.

fonalat,

míg
fel-

'

tárgyunkra térnénk.

Hogy

Lajos magyar király, mint

Tvartko bán nagynénjének a
lebbi adat nélkül
tikai

férje,

bizonyos patriarchális

sbbséget gyakorolt a Kotroman-családdal szemben, ez közeis

feltételezhet

tényköiülmény.

A

poli-

felsbbséget, illetleg a magyar korona souverainitását,

ha

átvitt

értelemben

is,

két

mozzanat

tette

mintegy köteI.

lez

feladatává a királynak. Egyik a vallás kérdése.

Lajos
bir-

király a róm. kath. hitnek a zászlótartója, a

bosnyák

tokos társadalom s az uralkodó
(bogumil), ha

báni család pedig patarén
is

még úgy

hántorgatja

katholikus érzelmeit.

A

patarén vallás szerepe a kulcsa a középkori bosnyák állami

psychenek. Ezért
mellett

nem

fejldhetett

a vérségi
két

összeköttetés
között.

sem bensséges viszony a

dinasztia

A

másik ok, a mely folytonos súrlódásra vezetett, az a körülmény, hogy a szávaalji határterületek Dubica, Szana, Orbász megyék, a szávaalji Szlavónia bizonytalan határai
:

a

XV. században úgvszólván összenttek a bosnyák alsó

21

vidék (Dolnji Kraj) nemzetségbirtokaival, tehát a bosnyák bánságéval is. Hova-tovább eltérbe lép tehát a Horvatin-nemzetség birtokainak a fontossága katonai szempontból. S itt elssorban Kljucs várának a kérdése (egyfell a bihácsi lasva— szerajevói út akkori királyi hadi útnak s a pliva

csomópontja; Bihács és Kljucs közt UO km. a távolság) érdekelte a

magyar

állami

hatalmat.

A
s

vár a Horvatin-c-

birtoka.

A

családban akkoron két áramlat küzd egymással:

a Tvartko bánhoz

h

családi

ágak

a

Tvartko-ellenesek,

a mi tudvalevleg vérrokon birtokos családoknál mindenütt és mindenkor altalános jelenség. Horvatin unokái, Gergely
és László,
s

az

István

fia,

Gergely,

grebeni

és

glamocsi

nemesek 135()-57-ben Tvaitko-ellenesekké váltak többi atvjokfiával ellentétben. Személyes okának kellett lenni, mert megunták az ottlétet s

bosnyák a

mag var-szlavón földön akartak birtokot. A mely középkorban si földjét elhagyja, csak vérbosszútól

vagy nagyon súlyos személves sértés miatt azonban még nem volt szó a birtokcsereri. Történt ugyanis 1356 végén vagy 137 elején, hogy a nevezett Horvatin urak felkínálták magukat Lajos királynak azzal a kijelentéssel, hogy a szent korona hségére
való félelmében,
cselekszi. Eleinte

térnek. nekik,

A

király

szívesen

fogadta a

kijelentést,

megígérte

hogy si birtokaikban megersíti s a bán hatósága Lajos király különben a bosnyák elalól kiveszi ket. bar egyik sem vállalta önkéntesen a behódokelknél nem voll népszertlen. Igaz, hogy csak 28 esztenlást
1

dvel

(1408) a halála után rója

e

szavakat

Osztója király
1

adománylevelére Vukorija,a deák: ..Lajos király országunk

elkelivel szemben mindig szerette az igazságot." legnagyobb elismerés a balkáni népek részérl.
1

E

Anjoukori Okit Vi

Lettje

MODL.4650. Odaa Vikoszkmt..rt.
I.

tyok levelei közül korült. Klaió V. Bosznia
KÍr41]l

548.

1.

dolast

lat

ebben

réssért Kzt mi nem
átl

latjuk.

Hiszen az
idékukat:

oklevélbl
certa

kiderül,

hogy
Klaié

a királynak eladatták

,quia

relacione
fel

percipimUS*.

Ebbl nem

következik,

hogy

a

király

biztatta

okit.

V. mentségére stolgál

további eladásában, tiogy az akkori anyag
értékesíthette

érdemes munkájában még nem
napfényre került adatokat.
-

az

utóbb

Miklosich M.

s.

'J47.

s

kkll.

A
k

Ilorvatin
lios^zú

uraknak
a a

ezt a kifelé
1

törekvését
király

a zavar-

sorozata
elfoglalva,

követi.

A magyar
s a

Velen-

czével
ért

lévén

bosnyák belviszonyokkal
régi horvát

nem
mai


át)

tördni. Azalatt

szlavón

(a

határon

folytonos

becsapások

vannak

napiren-

den. 2

A

bosnyák nemzetségfk közül Horvatinék egy része
tart,

Tvartkóval
király
ellen,
s

többi ágaik Lajos

királyival.

Hogy Lajos
Bosznia

azzal

a szándékkal

mozgósított
noster''

1363-ban
bánját

hogy

az

„fidelis

megfékezze

úrrá legyen fölötte, teljesen bizonyos. így akarta a patarén-

felekezetnek, ennek a keresztényellenes vallásnak, gyökerét
kitépni.

Hogy

mily

ers gyökere
az

volt Jajcza körül a pata-

rénizmusnak, bizonyítja
jajczai

járásban

mely szerint a máiglan 835 patarén (bogumil) sírkövet
a

körülmény,

találhatunk. 3

Boszniát,

illetleg

a Kotroman-örökséget

Halomföldének (Holm, Hum, nejének hitbére) kivételével

— —

nem

akarta elfoglalni a király, mert azt felesége öccse jogos

tulajdonának tekintette. Csak a magyar határ biztosítása volt
a czélja.

Az
XIII.

alsó-szlavón
indult

megyéknek
meg,
új
kellett.

a
föld

fejldése

csak,

a

században

gyarmatosítani
lítjük,

ez még, melyet Csak mellesleg emhogy Szana, Dubica és Orbász megyékben, a boss

védelmezni

nyák határ közelében, kevéssel elbb indul meg a mag3'ar és szlavón urak megtelepedése, részint királyi adomány, részint szerzemény útján. Nem rendszeres telepítés ez,

hanem
dét.

afféle

farmer

püspök nem

elnyomulás. Amellett szemmel nézte a birtokosokat,
várnagyával
Ilarion
Mitt.

a

zágrábi

féltvén tize-

Hrasztoviczai
1

1359-ben rárontva

Töttös

V. ö.
1.,

Ruvarac
a Wiss.
ez.

tanulmányát: Die Regierung des Banus Tvrtko
1.

1353, 77.

324.

és a

mi Bosnyák és

szerb

nemzékr.

tanulmányok
*

munkánkat.

existentis")

Olchwáry Andrást, Osztrozsác vára ^„in regno nostro Slavoniae védelmében a bosnyákok letartóztatták és fogolykép tar-

tották. Átirat
a

Zsigmond

király 1398-iki oklevelében.

Szemere

ltr.

fasc.

47

:

5.

Staroseloban Vinac közelében
ö.

(13 km. Jajczától)

van egyike a

legszebb patarén-temetó'knek. V.
jevói Glasnik 1897. 46. s kkll.

Hörmann

K. becses közlését a szera-

Újabban Varoslukban (Travnik) Truhclka C.

Batalo tepcsija síremlékét feltáratta.

23

László mesterre hajnalban, úgy hogy

ez

feleségével

csak

a puszta
elhajtják.
áll

életet

menti meg, 6 darab marháját,
teljesen
felszerelt

60

sertését

Egy

vagyonos földesúr
az
emeletes
tiszttartó

telepe
fal-

elttünk.

Magaslaton
jobbágyai

épült
felett

Úriház,

vakba
uraság

telepített

rendelkezik,

az

meg

jól felszerelt

éléskamrával, pinczével, ruhatárral,
naturális

kincsesházzal

az
fél.

akkori

gazdaságnak
fél,

typusát tünteti

A

zágrábi püspök

jómódú hogy jobbagyait

elcsalhatják s várnagya gyökeres

munkát végez, mikor égy

virágzó uradalmat tönkre tesz. Míg Németországban Magde-

burgból rendszeresen

telepít

az érsek, vállvetve a német urakkal,

Szlavóniából, mely pedig természetes medenczéje a terjesz-

kedésnek

püspökség és világiak széthúznak, [gy aztán nem verhetett gyökeret a megyei intézmény S a telepítés
dél felé,

nem

ersíti,

hanem

gyöngíti az államot. Ezeket

nemcsak

kifelé
1

kellett

a királynak megvédeni,

Épp
Bosznia

oly figyelmet

hanem egymás ellen is. érdemelt magyar szempontból Keletalakult

s a

Boszna fels folyása mentében
bánság",
Szrebrenik
királynak

„ma-

gyar-bosnyák
lete alatt

várával

mint

védelmi

központtal. Ezért Lajos

1363-ban a saját vezér-

északnyugati Boszniába vonult serege egyik részéfelé indult,

vel,

a másik Uszorába s Szrebrenik

Konth Miklós
Bihácson
várat
felöl.

nádorra! az élén.

A
át

király

1363 június elején

indította el hadait.

vonul a

plivai

zsupába, s a Pliva folyása menten Jajcza

felé

véd

Szokol (Szokolovo gnezdo) Sólyomfészek

nev

ostromolja, az onnan 5

km. -re fekv plivai
r63
L,

kerítés

1

Zichy
lt.

cs.

Okm.
II.

II!..

1360. A

Béthmonostori Töttösökrl
1.

a

Zichy

V.

kt —

A

német

telepítésekrl

Die Colonisation von

Ostdeutschland, Dr.

Ernst.


„in

Ottó Schulz

;

Die

Kolonisierung and

Germanisierung dei Gebiete zwischen Saale und Kibe. Leipzig 1806.
a

Lajos király oklevelet, melyben a Czegei Vass

CS.

részére

pal-

losjogol

adományoz, 1363-ban
;

Plyua in obsidione
el

térre
8.

Bosenensis

Sabbato proximo
I.

am
70.
11.

Petri

Panli

ep/

jül.

közölté

Deák

a

Hazai Oki. 289

Hibásan Plyna-nak nyomatta a dátumot, de
lt.

tényleg 1'lvHa a kelet, a mit a czegei
V.
IX.

A.

4.

XXVIII.
10.

megállapítottunk.
i

.

a

királynak
bécsi

u.

o.

kelt

oklevelet 1363 jól.

Magy. rört Tar

28. a

államlevéltárbóL L. Ráth K. A az idézet

magyar királyok utazá

de nála

nem pontos

24

A
kadékos
a nádor

jobbára lovasokból
területen

álló

magyar sereg ezen a

sza-

nem

ért

el

eredményt. Szrebrenik mellett

járt rosszul,

Szokol eltt

meg úgy

látszik a király

hadait állították

meg

a bosnyák portyázok. Bizonyosra vehet,

hogy a magyar
vette be.

király

Szokolovo gnezdót, a sólyom fészket,
fia
:

nem

A várat Horvatin

Horvatinic Vak (Vlkc) védel-

három évvel késbb (1366 aug. 11.) 1 ma prozori járása a travniki Prozor alatt Rámában ezt Íratja Vuk részére kiállított adománykerületnek „hív szolgámnak azon idben teljesített szolgálevelébe lataiért, midn a Lajos nevezet magyar király ellenem
mezte. Tvartko bán

:

támadt

s Plevára (Pliva) jött

Szokol vára
s ezért

elé

;

ekkor

Vlkc

vajda híven szolgált

nekem

adom

neki a Plivában

lév Szokolt

az egész Plivával (területével)".

A

bán szavaiból ugyancsak az következik, hogy Vuk
az a

vajda e hadjáratban Tvartko párthíve volt atyjafiaival szem-

körülmény is, hogy Szokol vára s a plivai zsupa Tvartko kezén volt 1366-ban. Tárgyunkra nézve az a fontos, hogy az adománylevélben megjelölvék a plivai zsupa határai Uszkoplje (Bugojno) Krtova Elaig. Ez utóbbi hely fekvését nem tudjuk
ben, de viszont megállapítható

meghatározni, de

nem

lehetett

egyebütt,

mint a Verbász

balpartján, azután Glamocstól Vitorajig (szerintünk a Vitorog-

hegységig),

Luzsicetöl Ricseváig (ismeretlen) s

Lukától a

határjegyig.
lehetett,

Ez

utóbbi határ a Verbász jobbparti Luka-zsupa

mely a magyar birodalmi határig terjedt. A túloldali vázlatban megkísértjük hozzávetleg szemléltetvé tenni a plivai zsupa területét. Tárgyunkra nézve az a ftanuság
belle, hogy Jajcza s a

Vuknak

örökletes,

A
való

Pliva Verbászmente Horvatinics minden hbérjellegtl ment birtokává lett. mi Lajos királynak s Tvartko bánnak egymáshoz
illeti

viszonyát
1

a szokoli vállalat után, 2 arról
Acta Bosnae. Zágráb,
1892.

a

ren-

Kiadta Fermendzin E.

:

34—35.

11.

A

zágrábi Akadémia kézirattárából,
1

elbb

Starine XXI. 82.

1363 aug. 18-án Lajos király már
VI.
s
1.

Zólyom-Lipcsében

vadászik.

Copia dei Commemoriali
járat

77.

Ebbl

föltetszik,

hogy

a

bosnyák had-

nem

sokáig tartott

már

július

havában valamelyes megegyezés

jött létre

Lajos király és a bán között.

25

delkezésre álló

mozaikszer adatokból biztos tényként csak annyit állapíthatunk meg, hogy Tvartko bán, mikor furai megunták s elzték, a magyar király oltaimát kereste és segítségét kérte. A mint azonban erre kapott, mindent
megtett,

hogy a

király hatalmától
ellen

megszabaduljon. Jellemz,
6
„urai",

hogy mikor Tvartko
niában

fellázadtak az

Bosz-

megsznt

az állami rend. Minden

nemes souverain-

2G

bi bánnak
vissza.

nevezi

magát.

Elpanaszolta,

nak egy része csak az Isten s Lajos
Azért (egyelre) csínyján
kell

hogy alattvalóikegyelmébl fogadta
bánni alattvalóival s

elnézést kér.

Alikép egyeztethet össze ez a nyilatkozat

annak az
a
és

elbb

említett plivai Horvatinics

Vuk

részére kiállított ado(VIII. 2.) állít ki

mánylevéllel, melyet

négy hónap múlva

bán? Ekkor már „Isten Szt. Gergelyt tisztel Tvartko „Bosnia,
Kraji és Podrinje és

kegyelmébl bán", az istenfél
Soli,

Usora, Dolnji

Chlm

ura".

Szerintünk
király

nem éppen nehéz
czímzésért

a

megoldás.

Ha

Lajos

azért

a

kérdre vonta volna

öccsét, ez

azt

feleli,

hogy báni

tekintélye miatt így kellett tennie.
írta

De

akkor Velenczének miért
ezt

meg

a valót

?

Mert Velencze
arról

a

levelet

közölte
a

a

királylyal, holott

a

prozori
tudott.

adománylevélrl

magyar
ha
is

király

semmit
is
1

sem
a
lelke

A

patarén,

mert

Tvartko
tartotta

adta

a

katholikust,

(talán a

schismatikusokhoz

hajlott),

végig
a keérte.
2

patarén maradt

nem
a

meg fogadkozását
is

eszténynyel

szemben,

hisz

az

üldözte,

a

hol

Idegen

volt

akkoron

bosnyák

a

régi

Szlavóniában,"

bosnyák nem ismerte a szótartást, illetleg a fogadkozás kötelez voltát, középés mely már-már törvényerejvé vált nyugateurópai társadalmakban. Modern nyelven szólva a loyalitás nem lakozik a balkáni femberekben. Hogy Tvrtko bán
mely a
nyugatnak
hódolt.

Az

a

balkáni

magatartásában

Lajos

király
s

eljárása

a

Horvatin-fiak
is

ügyében
adtak

szerepet játszhatott,

hogy

magyar részrl

okot

a

bosnyákok
Klpics

ellenállására,

nem
adja

tagadható.

Ugyanis
Vlatko
várát

már 1363 márczius 5-én Horvatinics Vukoszláv
fiának

váráért
s

cserébe

Brestyanócz

Krös megyében,
1

ugyanazon év augusztus 12-én

Századok 1907. 508.
V. ö.
I.

2

Lajos király 1367 III/26-án kelt kiadványát Bosnyák és

szerb

életr.

tan.

342

—43.

lap.

A

Horvatinicsokat Szlavóniában „advena"-

nak, jövevénynek, „gyüttmentnek" nézték.
és

1440-ben Zrínyi Péter horvát
azt írják,

bosnyák

csapatairól,

melyek Csupor-birtokokat pusztítottak,
ltár

hogy extraneusok. Galgóczi

Lad. 72V2.

27

egyenesen
sodálni,

a

királyi

jurisdictio

alá

helyezi.

1

Nincs

mit

hogy

a

magyar
bán
idéztek

határterjeszkedés

természetes

folyama, s a bosnyák

hatalmi
föl

törekvései politikai és

személyes
horvát bán,
s a

ellentétet
s

az

összes

érdekeltek,

a

a határos sziavon és bosnyák nemzetségek,

magyar bánok közt. Ezen forrongó határszéli társadalomban a Horvatinicsok két ága magyar alattvalóvá lesz. míg a Vuk vajda ága Boszniában dönt tényeznek indul. Vuk vajda 1380 eltt meghalt. Tvartkp akkor mar három év óta király s látván, hogy Vilknak elvetett magva nem rosszul
kelt
ki,

nemescinek
a/
s

tanácsára

fiának,

Hervoja
mint

vajdának
bir-

adja

át

apai

örökségét

(megersíti

szabad

tokot),

egyúttal

Bosznia
s

Ezzel Jajcza alapításához,
1

nagyvajdájának nevezte ki." Hervoja szerepléséhez ertünk.

I.

h.

'-'

Legelbb közzétettük

a

Magyar Könyvszemle 1897.
1809
folyt,
s

f.

151'

lapjain.

Megjelent a bosnyák Glasnik
11.

a

Mittcilungen VI.

284—299.

II.

FEJEZET.

Hervoja Vukcsics nagyvajda, majd spalatói herczeg. Szerepe 1463-ig.

Jajcza építése.

a bosnyák
kenyur.

Négy magyar,
folyamán
s

s

négy
folyvást

bosnyák
földet

király

uralkodása

játsza

szerepét Hervoja

Vukcsics, a nagyvajda,

a

plivai

zsupának

szerz,

pénztgyjt

örökös ura. Jellemének csak egy, haláláig

hevesen lüktet

üterét ismerjük alaposan
után való vágyát. 1

:

a hatalmas

Énnek érvényesülése
illetleg

A

XIV.

századot
is

a kényurak,

dinasztikus
olasz con-

vállalkozók korának
dottiere-ket és

nevezték. Ezek alatt az
értik

kényurakat

elssorban.

A

kép

teljes-

sége megkívánja, hogy melléjük sorakoztassuk
s

a Balkánt,

Kelet-Európa

kimagaslóbb

alakjait.

Az

olasz

kényurak
s ésszel

typusa a legváltozatosabb.

Van köztük

pénzzel

dolgozó vállalkozó; kíméletlen, gyilokkal, méreggel uralkodó

vad zsarnok

;

kiváló katona és vezér

;

jószív és ildomos,
és nagyralátó. Mindfölé emeli,

de mégis abszolút kormányzó;
kegyetlen
telt

mvelt

egyikben van valami, a mi embertársai
is.

még ha

Klasszikus

bnök

és erények hagyományaival

környezetében lesz úrrá mindegyik. Csukatermészet a

java,

mely a

jólétre jutott

pontyokat

elnyeli.

Ers
mellett
1

akaratú, bátor, s mégis álnok a

Cilii-had, ez

a

szláv vérrel elegy

sem
L.

tudott felülkerekedni ellenségein.

német nemzetség, mely nagy befolyása A magyar nagy
I.

Hervoja herczeg és czímere. Turul, 1892.
tan.
11.

J.

Sisic id.

munkája, 1902. Bosnyák-szerb nemz.
Bosnien Sandalj
Phil.

Ljubic-nak
:

tanulmányát a

Hadban. Hervoja és Hranic Sandalj viszonyáról
Hranic — Kosaca
1.

Der

Grossvojvode von
Archiv.
f.

von Jovan

Radonic,

slav.

XIX.

.'380.

29

urak

:

Garaiék
is

elssorban

vitéz

katonák, de

királyokhoz

még akkor

hívek, ha az ellenállás jogával élnek.

Ahhoz,

hogy királylyá legyen valamelyikük, nem elég ersek, mert mindegyik sajnálta a másiktól a hatalmat. Két csoportra
oszlottak

Lajos
partján

király
vélte

halála

után:

az
a

egyik

a

nápolyi

Anjouk
a

boldogulását:
tart,

horvát-bosnyáks

dunántúli magyar velük
felvidéki

holott

a

Duna-Tiszamenti,

urak

a

continentalis

Nyugathoz csatlakoztak.

Elszánt ember van mindkét párton, kegyetlenek, de szavukat

inkább

állják.

Vannak mindkét
közül
iránt,

felekezeten fértias jellemek.

A A

horvát

urak

a

Frangepánok,

noha

loyalisok

a

magyar korona
Subicsok,
s

inkább

földközi-tengeri

politikusok.
saját

a többi

fúr meg nemes,
a

letöretvén a

dinasztikus
szt.

kisérletexésök,

XIV.
ütnek,

század
de
s

dereka

óta

a

koronához hívek. Pártot

együtt a

magyar-

sággal.

Sok közös vonás van köztük,
teszi

a magyarok közt,

de a színtéri viszonyok mostohasága alattvalóikkal szemben

keményebhé

ket, távolabb élvén a központtól.
felé

Terterra

mészetes az a

törekvésük, hogy a mostoha dalmát

ferma vidékérl a jobb sziavon részek

gravitálnak.

Ezektl

elüt

komplikált jellem.

bosnyák oligarcha. Egyáltalán nem Egyénileg bátor s vad mindegyik. Hegya

lakó pásztor alattvalóik cseleit

alkalmazzak,

s

mint

a va-

dász a vadat, azonkép csalja trbe ellenségét. Irgalmat
ismer,
hisz vallása

nem
halá-

sem

tanítja

rá.

Szerencséjében elbiza-

kodott, bajában megalázza magát.
los ellenségével,
tetteti

Külsleg megbékél

de megbocsátani s feledni nem tud. Hiú, minden kényúr. Azonban a bosnyák dinas/.ta r.i
nincs,
lat

sága

mellett naiv. Alapmveltsége honnan vegye? Ha aztán tapasztal,

nem

is

lehet,
át

valamit, azt

azon
fókUSt

nyersen
illeti,

uradalmába.

A mi

az

akkori

mveltségi
s

csak a dalmát varosokból, Raguzából

Velen-

CZébl kaphat embert, írástudót, építmestert, mert Ugyanabból a forrásból ment jórészt a horvátság is, melynek azonban rendelkezésére áll a Nyugat s a mennyiben elrehaladottabb, a
valamit
tartja

budai
ilyen

királyi

udvar

is.

Ha

aztán

alkot

is

egy

fúr,

naivitásában

menten

különbnek

magát. Szenvedélye és érzése seredetiségében nyilat-

30

kzik meg. Hervoje Vukcsics nagyvajdában, a kit ugyancsak nem hasonlíthatunk a komplikáltabb jellem azonkori femberekhez életrajza nyitott könyv. Nem kell éppen a
:

determinismus
találnunk. Nincs

álláspontjára

helyezkednünk,
morál

de

Hervoja

pártállását, pártváltoztatását,

törekvéseit természetesnek kell

miért

a történelmi

szempontjából
is

ítélkeznünk.
lehetett

Egy XV.

századbeli bosnyák

fember nem

más, az mindig több akart lenni és pedig mindenvoltak azért

áron.
Hervoja

Nem

rosszabbak

szomszédaiknál,

csak

elmaradottabbak.

Hervoja
szakasz 1380

élete folyása

három fszakaszra

oszlik. terjed.

Az els
Eladdig

— 1391-ig, Tvrtko király haláláig
s ezáltal

mint nagyvajda a hatalomban gyarapodó uralkodónak min-

den vállalatában hív támasza,

maga

is

befolyásra,

vagyonra tesz szert. Abban a családi jelleg, vérbosszúra emlékeztet harczban, melyet 1387-ben folytat Tvartko a gylölt tetka (nagynéne), Lajos király özvegye, az éppen
oly

kemény Erzsébet

ellen,

Hervoja

teljesen
áll.

a

nápolyi

Anjouk és a magyar-horvát felkelk részén els emberré lesz, a ki a bosnyák király
királyság

Irányadó,

halála
1409-ig,

után a

összes

ügyeiben

dönt.

1391

noha

Dabisa István

király,

Tvartko utóda ismét behódol a magyar
Hervoja,

királynak és a Hervoja plivai birtokával határos vármegyék

mindinkább

megersödnek,

Zsigmond

magyar

királynak határozott ellensége. Hatalma

gyarapodik összes

szomszédainak rovására.

A

plivai

zsupa pedig a Verbász

magyar Orbász megye rovására Birtoka magvának fére a Verbász-folyó lévén, terjed. természetes, hogy az expansio északfelé a Szávának, délészaki folyása mentében a
felé

pedig Uszkopljenak (Bugojno) Spalatóig irányul. 1 Min1

A

Verbász (Vrbas) folyó

a

Zec

planina

nyugati lejtjén (Foj-

nicától délnyugatra) ered és Szvinjár helység közelében ömlik a Szávába.

Folyása mentén három völgyszorost érint a Verbász.

Az els szoros

a

grebeni sziklánál a Komotin-patak (Komotinski-patak) torkolata közelében

kezddik
nál éri
el

s

az Ugar-folyó torkolata eltt kb. 2 km. ér véget. Aginoseloa

a Verbász

második

völgyszorost,
lefelé

mely
Innen

kb.

a

krupai vár

romjánál végzdik.
s

A harmadik

Zvecsájgrad romjainál
han)
ér.

kezddik,
12

kb.

Karanovac helységig

(Remié

Banja-Lukáig

km. a távolság, majd egy hol tágabb, hol szkebb völgy következik.

31

den
ján

kínálkozó
áit

alkalmat

megragadott

a

nagyvajda,

összefügg országrészszé
felesége

egyesítse.

hogy Házassága útjut

Nelipics Ilona, a híres Nelipics János cetinai

knéz leánya
parttal és

szorosabb

összeköttetésbe

a

tenger-

Trau meg Spalato városával. Egy darabig, Horleverése

váthy János lázadásának

után,

erezvén a királyi
hívséget
I

hatalom

megersödését,

nagy

szavakkal

ugyan Zsigmondnak (1393), 1 de a nikápolyi 1396) követ években rögtön eláll tle, s Nápolyi Lászlót uralja dominus naturálisának, Boszniában s Rác2 in a trónkövetelnek vicarius generálisa lesz, királyhelyette
a ki ezen a területen
azt
teszi,

a

mit

akar,

s

1398-bán

Zsigmond
czéljában
Eleinte

király

orbászmegyei
területe
ellen

hadjáratában,
irányul,

mely
marad.
Istvánt
1

Hervoja

gyztes
Osztója
s

meg

vállalja

bosnyák

királynak

Dabisá utódját, utóbb azonban elpártol
Életczéljának úgyszólván
(okt.
tette,

tle

elbuktatja.

nov.)

ér,

a mikor

második emeletere 1403-ban László királyt rávette, vagy ráves

A »p*i***>
herczcg.

hogy megtegye Spalato
1

a

hozzátartozó
velenczei

szigetek,
polgárjogot,

I..

Toldalék

I.

sz.


Man.

LS93

VII 13-án

1395

II

25-én raguzai nemes és udvarházat kap.

Ára

a

hségnek Szana
intézp.

.

melynek fispánja Vlkach

(atyjafia

nomine ducis Hervojae
1.

kedik.

Codex
1

Istvántius Cat.

C.

Széchenyi T.

427.
r.

Augusztus 13-án Orbász-Vásárhelyen
kézirattár)

van

a

ma
villám
<

(M.

kir.

akad.

„in

descensu
11
t

campestri

prope

Vásárhely" (közel Banja-Lukához).
keltez a
király.
ltr.

nap múlva pedig már
583)
Orbaszvá*
.

Moi
Zichy

Fejér,
28.
j

CD.

X.

Gr.
okit.

Zay
V.

B.

októbei

15-én

Újlakon

(Illókon),

keltez.

85.

Zsigmond
Hervoja A török ai
tartotta
a

királyt

erre

a

hadjáratra az

a

körülmény kényszerítette,
a
a

törökkel
kai

társulva,
el,

megdúlatta

magyar

délvidéket.
•.

rabolta

Hervoja pedig

földeket es

meg zsákmányul. A
irón

török pusztítás következtében a telepes
új

i

szétszaladt,
ltr.

maradt földekre

népet kellet
a
határt,

.

Hervoja

igy

könnyszerrel
indul

terjeszthette

s

foglalta

el

a

várakat Ezenképen
király
ik

a villongásokból o

iború kerekedett.

Zsigmond
a

Qn.
is

2.)

s

mert a megersített átjárók és
VOll
di
B,

ostromahoz ostromjártas egyénekre es szerekre
akra
ráír,

traui-

B

kik küldtek

neki.

LucÍUS Mem.
castro

Trau. V.
in

CD.

X/2).

Július

20-án

„sub

Orbaai
1.)

vocato

descensu no-

stro campestri"

(Alsó-Szlavon

okit.

117.

32

Curzola,

Lesina,

Lissa

és

Brazza

herczegének,
lett

duxnak.
váro-

Ezzel a ténynyel Hervoja uralkodója
sától

a

Spalato

a

széls

déli

magyar
kiútja

határig

terjed
a

területnek.

Spalatónak

kitn

kikötje, akkor szépen virágzó kereskelett

delme, ipara
földnek.
állással,

elsrangú

ennek
nyert

bosnyák
a

fel-

Hervoja

rendkívül

sokat

ezzel

hatalmi

behódoltatott
ura.

egy

kulturterületet,

melynek immár

föltétlen
új

Spalato

városa annál

kevesebbet nyert az

urasággal.
apraját

A

ségek

nagyját

szomszéd horvát comeseket s a nemzetszázadokon át ismerték s ha

idegenek.

koronként súrlódások voltak is közöttük, de nem voltak A spalatói városi államocska polgárai viszálykodtak
vidéki urakkal, de ezek legjobb vevik,

ugyan a
szállítóik,

k

meg

közvetítik. Hervoja idegen rájuk nézve, eretnek,
rájuk.
1

durva, s helytartót küld

Éppenséggel nem Medici

Lrincz

lesz az urok, mint Firenzének,

hanem egy

kietlen,

hátmögi vidék kapzsi
osztja parancsait.
2

kényura,

a

ki

jobbára távol tlük

Hervoja, mint a lázadások és hatalmaskodások nagy
mestere,
volt,

nem
csak

tette át

állandó székhelyét Spalatóba.

Bosnyák
hogy

a

ki

si

földjén érezte otthon magát, ezért zsupáiban,

váraiban idz. 3 Azután

nem ok

nélkül attól tarthatott,

Spalato katholikus környezetében

nem

tud majd az egyház
teszi át

nyomásának
kiket

ellenállani.

Ha

végleg oda

uralkodását,
lázadásától,

joggal félhetett atyjafiainak s a patarén

furaknak
kellett

csak

személyes

jelenléte

s

a velük

való

folytonos
neki

érintkezés

fékezhetett meg.

si
mint
tudta.

földjén

egy
félt

védett hely, a
tói

hová

kincseit biztonságba helyezi.

A

spala-

városi

lakosság

meg,

jobbára

keresked,
volt,

tle,

a

míg hatalmasnak

Elég

ha

koron-

ként

látta.
1

Atyjafia Conte Petriza Jurgevich de Verbas.

Lucius

i.

m. 384.
László
királyi

1.

u. o.
3

516.

1.

Hervojáról, „a nagyhatalmú, testileg
1.

is

kiváló

úrról",

s

király 1403. évi zárai szereplésérl
titkár leveleit: IVIon. Vat.
8
I.

Math.
1.

de

sancto

Miniato

IV. 611. s köv.

Leveleinek

keltezése

1393

— 1411.,

csántól (Zvecsájtól) végig a Narenta mentéig

ugyancsak változatos Szuminden nevezetesebb helyen

megfordult.

33

A herczeggé
építtet várat,

lett

nagy vajda székhelynek olyan helyre
megközelíteni,
el

melyet északról nehezen lehet

onnan pedig délfelé könnyen juthatott

a tengerhez.

Hiszen

olyan középponti fekvés székhelyféle mentsvár kellett neki már az apja halála után is nagyvajda kora: 1380 Óta.

íme a

jajezai

vár építésének valószín személyes indoka.

A
plivai

var

építésének

kora

eleddig

megoldatlan
róla

kél

lajcza

A XIV. szazad végéig esak egyszer van
zsupa
várai,

SZÓ,

mert a
Szokol

„cvcrói ta
c P ,téséro1

illetleg váracsainak

még mindig
Jajcza
:

a

központja.

A kútfk

nem

említik

városai sem,
a

pedig bizonyos, hogy a jajezai várhegy alatt rtorony

mai

Medved-kula (medvevár) s telep állott Jajcza érdemes monographusa

a a

XIV. században
raguzai

krónikák
di

nyomán
sehol,

írja.

hogy Hervoját
azt

140

1

táján

„COnte

Jajcze"-

nak nevezik. Minthogy pedig 1404 eltt nem említik Jajczát

ebbl
de
di

következteti,

hogy

a

var

ekkor

épült.

Erre az a megjegyzésünk, hogy Hervoját
ben,

nem

14041

már

1396-ban

említi

legelször
csak
az

Kc^ti

krónikás

„conte
I

Jajcze"-nak.
plivai

Ebbl

következik,

hog

zsupának verbászmenti keleti reszet kukái névvel illette s hogy abban, mint székhely, Jajcza varosa már fennállott. Hogy a var építése akkor már belervoja a

fejezdött,

vagy

akkor

kezddött, az

meglehet, de

ebbl
alapjárj

az adatból

nem

bizonyítható.

Elbbi okfejtésünk
várának
egyik

valószínnek

tartjuk,

hogy Jajcza
valamikép

berezegi
her-

székhelyivé avatása

összefügg

a spalatói

czegség megalapításával, de positiv adat a var kiépítésének
idejére eddig

nem került el. 8 Annyi adatosan bizonyítható,

a

wecsáji

erd

1404.

jan.

15-én

hogy Jajcza elvédje: mar mint Hervoja bir-

1

Chronicá Ragusina Junii Resti (Restié)
II.

Mon.

Slav.
-

Mer.

XXV.

Scriptorea tom.

Záj
álla

illet hely

ekképeu

„Con
rare

i.il

occasione parve
conte
di
li

repubblica pregarlo conteotarsi
cio
loi

con

Harvoje

s'introi

la

regina di

Bossina ed apresso

baroni di

quel

regno,
<>

per
.li

farli

conce-

dere álla repubblica una deli

o di Primorie
építették
a

Canali."

Minthogy dalmit mesterek

várat,

remélheti

dalmát közjegj

iratokban valamikor

nyomra

találhatunk.

34

toka említtetik s onnan keltezi Hervoja „isten kegyelmébl
fenséges spalatói

herczeg"
1

a

raguzaiakkal
bízvást

Osztója

király

ellen kötött szövetségét.

hogy a
Hervoja
terjedt.

plivai,

most

Ebbl

következtethetjük,

minthogy Jajcza vára már közép-

pontja a verbászmenti vidéknek

jajczai zsupa,

melynek
határig

a

souverainje,

a

magyar orbász-megyei
hogy
építése
eg}'

Ha

Jajcza vára 1404-ben felépült, mint a hogy mi

bizonyosra
ideig tartott

vesszük, kétségtelen,

hosszabb
rtoronyról

még azon

esetben

is,

ha csak
ment.

volt

is

szó.

A

közlekedési viszonyok, az anyag egy részé-

nek odaszállítása akkoriban nehezen
czai

A kitn

jaj-

fanyagot az építkezéshez, de a felszerelés, a borítóanyag s a kfaragómunka elállítása okvetetlenül hosszú idt feltételez, annyiszolgáltatta a

mészk ugyan bven

val inkább, mert a vár szilárdul épült, mire bizonyság

ké-

sbbi

története.

Elnézve ettl a kérdéstl, ugyancsak nincs megoldva
Jajcza vára nevének a jelentése sem.

A hagyomány

azt tartja,

hogy Hervoja

egy

Luculli

nev

építmesterre bízta a vár

építését, a ki azt

a nápolyi

Uovo vára mintájára alkotta. Annyiban van csak köze egymáshoz a két vár nevének, hogy az olasz uovo a tojás szónak megfelel szava,
Castello délV

kicsinyít formájában szlávul
állítja

:

jajce-t jelent.

Azt helyesen

a vár monographusa „hogy ha a vár alaprajza tojás-

dad alakú, azt nem
a
nápolyi
Castello deir uovo.

szándékosan

választották,

hanem

a

v árat uraló szikla alakjához alkalmazták J

V
hasonló
Castello

Erre

az

a

megjegyzésünk, hogy a nápolyi

nev
deli'

várnak a neve sem tojásdad formájából ered.

A

Uovo történetére nézve néhány vázlatos sort ideiktatunk. A nápolyi szigeten (insula maris, illetleg Megari) a
század óta a Megváltóról
nevezett
bazilikát
(basilica

Vlí.

S.
1

egy kolostort említenek a források. 1 28-ban a nápolyi herczeg véd körfalat építtetett, mely
Salvatoris) s mellette

a

késbbi erdnek a magvát
1

alkotta.

Miklosich

:

Mon.
m.
7.

Serb.
1.

CCXLI.

sz.

2

Truhelka

i.

35

Késbb
gyes a

a

normannok kibvíték
del

a

falakat
el

s

II.

Fri-

„Castello

Salvatore"-ban

helyezte

kincseit.

Az Anjouk
elnevezés.
tatta.
;i 1.

idejében keletkezett a

.Castello dell'ovo"

Károly

1270-ben, Róberl
s

an

restaurálszolgait

Akkoriban bevehetetlennek tartották
kincsek tárházául.

ezért
tagjai

királyi

A

királyi

ház

gyakran
ideig.

tartózkodtak e varban,
Ide
szállott

többé kevésbbé huzamosabb
király
is

Nagy

Lajos

(1348

január 29
folyton

A

vár a nápolyi történelmi
áll.

fejlemények

során

az

eltérben

Ismeretes, hogy Nápoly az északkeleti Balkán-részekkel:

Dalmácziával,

Boszniával,
jut.

Nagy Lajos
Hervojáról

halála

után

szoros történelmi kapcsolatba

nem szükség
állott

ismételnünk,

hogy
s

sr
A
is

összeköttetésben
Castello
deli'

László
.

királyival s országával.

UOVOt

[^ed:u,

László
éltek,
kell

király

felesedé,

Margit,

úgyszólván

hskorukat

hogy legalább

hírbl ismerte a berezeg, arra
éppenséggel

nem

ad.:

Ebbl azonban
llervoja
építtette

nem
a

következik,

nápolyi mesterrel, a Castello
Jajczát.
is

deli'

hogy uovo formájára
adatban

De
valami
a

még ha ebben
mag,
esetleg

legendás
is,

foglaltatnék

való
a

akkor sem
nápolyi

nevezték
(Jajce).

el

ennek

varnak a nevérl
szerint

bosnyák Jajczát
ered a

Egyik

hagyomány
:;

onnan

szigetvár neve, mert egyik gerendája alatt valami

bbájos

vonatkozású

tojást

leltek.

A kepék jobban
végnél.

íme

a

i'astell

deli'

magyaráznak ovo kepe.
nevét

a

legvilágosabb

Vannak,

a

kik Jajcza

Grmusa várának

(Bihácsi

1

A nagy lakomáról
pag,
12.
et

díi-ts jan

B9*én).

Crooicon

Siculum

ed.

de

lilasiis

Nápoly,

1887. .,Fecit
el

magnum convivium
In

de civibus

Neapolitanis

comitibua
.i

baronibus regni
i

eastro." Ugyanitt

számos
folyó-

vonatkotás
1

foglaltatik

vái sxere]

A
A.
p.

var

viszontagságairól

1.

a

„Napoli

nobilissima'

cs.

iratban
p,
s

Colombo tanulmányát
141.
s

11

Castello deli'
Castello
-leli

kr.v.

1.

1420-ban

rn.it

Alfonz

kezére került.
3

A ma

tkran említenek tojásra épített rárakat

38

kerület,

az

Una

jobb

partján),

legendás vajdája

Jajica

1 nevével hozzák összefüggésbe Jajcza vára nevét.

Positiv tényként csak azt

állapíthatjuk

meg,

hogy a
építtette

várat az ott

lev

város

felé

székhelyül

Hervoja

dalmát mívesekkel, 1380 után,
zetes formáját feltüntetend, a

1391

— 1404

között. Jelleg-

XXXVII. lapon közöljük a
sziklát

vár képét nyugati oldaláról.

Bizonyos képzel látással a
hetné, a ki az alakhoz akarja
Hervoja
1409—1415.

tojásnak
nevét. 2

is

vél-

fzni a vár

Hervoja neve

tölti

be a várnak a történetét 1416-ig,

a nagyvajda, illetleg a herczeg haláláig. Külsségre nézve
fényes, de csakhamar alkonyra forduló szakasza ez a bosnyák dinasztának. A magyar állami ellenhatást Nápolyi

László sikertelen kísérlete következtében ersen megérzi a

bosnyák

alföld.

A

nápolyi

király,

mint

a

hogy eldei,

nem ismervén

a viszonyokat,

nem

tudtak gyökeret verni

az albán parton, azonkép

kudarczot vallott Dalmácziában,

minden fortélyoskodása mellett is. A dalmát községeknek haszon kellett, az urakat meg reális adományok elégítik ki s csak az er imponált nekik. Zsigmond király két gyzedel-

mes hadjáratának Boszniában (1406, 1408) az az eredménye, hogy az apró dinaszták nagyrészét kiirtja Bosznia nyugati s keleti részében, Hervoját pedig újból a magyar király táborába tereli. Most az az érdeke, hogy Zsigmond király szárnyai alatt megtartsa eddigi eredményeit. Budára megy
tehát behódolni 1408 végén. Ott szívesen fogadják, spalatói

herczegségét a magyar korona védnöksége

alatt

megersíti
büszke.

a király s komaságra lép vele, azonfelül megtiszteli az újon
alapított

Sárkány- renddel, melyre Hervoja

mód

felett

Ekkor tetzik hatalma. Osztója, a bosnyák

király,

Hervoja

3 A romokat 1889 eltt hordták szét. Az elhordás alkalmával magyar formájú tollas buzogányt s lándzsát találtak. A nép azt beszéli, hogy Jajica vajda élt itt ezeltt ötszáz évvel, s Vuk Brankovicscsal

kötik össze a regét.

Vuk Brankovicsnak

e

meséhez

csak

annyi

a köze,
ide.

hogy

e szerb

guzlárénekeket keletrl idemenekült szerbek plántálták

Kovaéevic K. közlése a
2

W. M.
i.

aus B.

I.

448
sz.

1.

Déli oldaláról tekintve, a

hegynek tojásdad formáját
m. az 50.
ábrán.

is

elképzelheti,

a ki az

ábrát látja. Truhelka

souzerainje,

bosnyák

birtokait
úr,
kit

illetleg

bobováczi
;

várából
mellette,

csak azon a területen

a mely

magánbirtoka

azonban egy nálánál is erélyesebb kényúr hatalomban, ügyességben szemmelláthatólag háttérbe szorít. Vuk Koszacsa humi (késbb herczegovinai),

st

felette

áll

Hervoja,

rudinei kenéz unokája

Szandálj nagyvajda, a
álnokságai

ki

sógorság-

ban van Horvatinicsékkal.

Hervoja htlenségét,
írás

fejtegeti

a

történetvolt

ebben a korban,
alattvaió.

hangsúlyozza,

hogy nem

soha

szinte
sére

Nem

ismételjük mindazt, a mit jellemzé-

mar felhoztunk. De lehet-e az elfelé l'élsouverain szinte a souzerain-jével szemben? Hervoja nem hagyta felben
nemzetközi összeköttetéseit
van.
s

azt cselekszi,

a

iri

hasznára
melyet
souze-

A
is.

viszontbiztosításnak

durva

formája

ez,

az ilyen typus követ.
rainek
Beszelik,

Nagyban ugyanezt
írnak róla,

tettek

a

st
a

hogy Visconti Fülöpnek,

a milanói
ellen

berezegnek tanácsára Zsigmond a szultánt Yelencze

izgatta.

St

mondtak, Velenczének
kedett a törökkel

bosnyák követek, ha ugyan igazat a mely titokban szintén egyezha lehetett, elárulták Zsigmond fon-

dorkodását.
világpolitikai

Csakhogy

Zsigmond
viszi

király,

késbb
szerepet

császár,
s

áramlatokban
beérjük

a

dönt

ezért

magatartását nagyobb távlatból
Ezért
azzal,

kell

megítélnünk.

hogy

mellzzük

Hervojának
s

1413-ig viselt dolgait, hogy mikor
szövetkezett,
s

h,

mikor nem,

kikkel
folyo-

kiket hagyott

cserben.

Természetes

mánya ennek a politikájának, hogy adó tényez apródonként ellensége
János,

körülbelül minden iránylett.

A magyar bánok:

Maróthy Já Garay Monoszlai Csupor s sohasem bíztak benne, felteltek tle a hatalmukat s váraikat, s a mi - úgy látszik joggal leginkább bánthatta
Pál


s

:

lenézték, kicsúfoltak.
l

Osztója király

vetélytársa

Szandálj

Iranics

gylölték

;

alattvalói, a spalatóiak,

nemkülönben, Ravele

guza és
inig

Velence
volt.

pedig

csak

addig

álltak

hatalmas

Ezen id
ott

alatt

gyakran Jajcza vara a székhelye,
járt fel

\

tartózkodik-.

Onnan
l

Raguzába, Spalatóba.

Budára Zsigmond királyhoz, 109-ben a spalatóiakat meginti, hogy

40

a

törökkel

czimboráló,
tett

a

szt.

koronához htlen
vissza.

Osztója
Jajczán

király részére

házadományukat vonják

1 keltez „in castro nostro Ovi" 1411

— 1412-ben, miután Zsigszétosztani. Hervoja mind-

mond

a Hervojától ekkor támogatott szerencsés hadjáratai

után a bosnyák területbl magyar kerületeket akar alkotni s a
sziavon,

magyar s szerémi urak közt
éppen

amellett, talán

ezért, hol titokban, hol nyiltan lép fel elles

nük.

A magyar királynak azonban még szüksége van rá
Ugyanis Nápolyi László nem éppen
haszonnal,
eladta
vitézi

nem

ejti el.

módon, de minvelenczeieknek

denesetre

Dalmácziát

a

100,000 aranyért. Zsigmond erre hadat visel ellenük, vezére,
ozorai Pipo, Friaulban szorítja a köztársaságot.
érezte,

A

signoria

birtokosává, ha
jut.

hogy a dalmát tengerpartnak csak akkor lehet jogos Zsigmond királylyal valamelyes megegyezésre Római követeit utasítja tehát, hogy a magyar király100,000
aranyig

nak

men
dalmát

ajánlatot

tehetnek,

névleges

felsségét elismerik azáltal, hogy évenként egy dísztakarós
lovat, egyszeri

ajándék
élhet a

fejében

50,000

4?

adnak
2

neki, s

Hervoja bírta Spalató és egyéb helyek maradjanak Hervoja kezén. Zsigmond királynak azonban a maguk módja szerint beis

hogy azután

királyi

czímmel.

A

nem bíztak benne. Mikor ez késbb hogy majd közvetít a királynál, hidegen azt válaszolták, hogy követeik máris alkudoznak vele. A magyar korona viselje, noha sok tekintetben szerencsétlen politikájával, könnyen befolyásolható hirtelen
árulták Hervoját, mert
felkínálkozott nekik,
:i

természetével,

maga

volt az oka,

hog}^

az

Adria

öble az

élelmes
birtokáról

köztársaság

gyámkodása alá jutott, Dalmáczia sohasem mondott le. Csak olyan érdeke volt ez

akkor Magyarországnak, mint

ma Közép-Európának.
királynak
alattvalója,

Érthet, hogy Zsigmond
nára
volt,

akkoriban
megtartsa

hasz-

hogy Hervoja, mint
3.

köz-

1

1409, IV.

A

levelet latinul mindenesetre spalatói

deák

írta.

Ebbl

világos,

hogy Jajczát tojásnak
1.

fordította

a

latin

deák. L. Lucius:

.Memorie istoriche di Tragurio. 391.
2

Toldalék

volna az,
3

Az alku ha Zsigmond király
I.

nem

sikerült,

mindenkép

lemondás

lett

elfogadja.

Velenczei Ált. Sen. secr.

1409—11.

149.

1.

41

vétlen tengermelléki birtokait s ezért
tisztességgel

bánnak

vele a budai

udvarban.

még 1412-ben nagy A Vladiszláv
(máj. a
12)
is,

lengyel király

tiszteletére

rendezett

ünnepélyek
de

alkalmával megjelent a spalatói

berezeg

magyar
Zsig-

urak egy része sértleg viselkedett vele szemben, Szandalj

Hranics

a

nagyvajda

meg

szította

a

tüzet

ellene.

mond

is

meghidegült az 6

herczege

iránt,

noha

a velen-

czeiekkel viselt háborúban Spalato

kikötjét
ló.i
1

elzáratta vele

a köztársaság hajói eltt. (1412 nov.

A lappangó
elején tört
ki.

ellentét

Hervoja

és

ellentelei

közt

1413

Szandalj a Zsigmond partján van.

t

kegyelik

Budán; ezt a büszke herczeg nem trhette. Erre a báború a bosnyák bels területen s a Száva alján minden hadüzenet nélkül máris kiütött. A bels háború pragmatikus lefolyásátnem
állapíthatjuk

meg

korrendi pontossággal.
s

Hervoja 141.'-5-ban

magyar zászlósokhoz írásbeli üzenetet küld, melynek tartalma három részre osztható. Elször felpanaszolja, hogy Garay János és Csupor Pál, nem
Borbála királynhöz
a

tudni miért

a

pozsegai

vár

kivételével

elfoglalták

szlavón jószágait. Azután igen tetszets okfejtéssel eladja,

hogy ha bnös, akkor mint
veti,

a

sárkány-rend lovagját

állítsak

bíróság elé s ne vádolják alap nélkül, de naivul szemükre

hogy nem bántak
megjegyzi,

vele

szintén

s

a végén nagy kese-

ren

hogy „akár pusztuljak el, akár nem, a bosnyákok egyesülni akarnak a törökökkel** Az utasítás kitnik, hogy a herczeg mar el volt elszánt hangjából
szánva
a

küzdelemre. Megkísértette az alkudozást, de Budán

mar

eleve kimondták rá az ítéletet.

Hervoja
birtokainak

azt

állította,

hogy

a

magyar urak
viszont
azzal

kezdtek
vádolták,
varakat.

els.

édeset,
király

ámde

k

hogy

elszedi
kir.

a

hatalma
Péter,

alól
el

az
is

Egy
ti

várnagy, Bodola
várat.'
:

multa a gondjaira
rábizonyították,
III.

Thorichani
1

A

király

eltt

Schönherr Gy.
Ezt
az

A Magyar Nemzet Története,
a

512.

-

utasítást

Cindri-gyjteménybl
teljes a

közli
kelet

Lucius

:

i.

m

;>H4.

1.

1674

nos,

nem

>a

hiányzik, ez

okból

nem

lehet
>uia

bizton megállapítani a korrendi összefüggést
l'etrns

idem
in

de Hódol.

i

castellanus castri sui

re^ii

Tliori-

chan nuncupati

regno

Bozne

habiti

existendo,

idein

castrum suum

42

hogy a törökkel szövetkezik.
kétkulacsos
volt,

Meglehet,

de elvégre

dlre

hogy ekkor csak kellett jutnia ennek a

tarthatatlan helyzetnek.

A

mennyire

e törmelékes adatokból képet alkothatunk,

az a nézetünk, hogy Hervoja, Szandálj Hranics ellen, alattom-

ban a törökkel tárgyalt. Szandálj pedig budai barátaival s a bánokkal Garay Jánossal és Csupor Pállal fölfedte a török:

barát

fondorlatot.

Az

idézett

követi

utasítás

végs monnagyon
jól

data rávall, hogy Hervoja a
ismeri. Erre a

török

szándékait

bánok
is

elfoglalták várait.

Hervoja megvallja,
becsülete érdekében

hogy azután

már csak a maga
szerzett
:

az

váraik elfoglalásával

magának

elégtételt.

Felajánlja kezességnek várait

Orbászt és

Kozaraczot,

ha

kérését
Hervoja bukása,
az uszorai

teljesítik.

Ajánlatát
paktálni,

nem

fogadták

el.

A
Azt

király
írta

nem akar sem
Friaulból

sem egyezséget

kötni.

urainak

vereség.

„non vult pacta nec conventiones". Szerepük volt ebben az

ügyben a spalatóiaknak, a kik Zsigmondot követük által Hervoja ügyeirl informáltak. Zsigmond a Hervoját illet összes levelezését megmutatta a követnek s véleményét kérdezte. Egyébként Hervoja a királynál már 1412-nél jóval
1

elbb

kegyvesztett

volt.

kinél olyan levelét találták,

Egy követét ugyanis elfogták, a melybl kitnt, hogy a törököt az
felmondta
neki
a

országba hívta. Erre 1413 május 1-én lázadónak nyilvánította
a
király,

megfosztotta
quod

herczegségétl,
non

regale Thorichan,

serenitas sua

sine sudorosis

viribus

copio-

sorum

suorum

exercitum
et periculo

nonnullorumque
a

nobilium strage
rinae iniquitatis
eripuisset

alumpni

et

suorum militum et manibus condam Henvoye de Bozna patealiorum emulorum suorum in manu forti
fidelium
dicti

sacraeque

coronae

regni

sui

Hungáriáé

reapropriasset

Herwoye seclam adiungendo suis dolosis proditionibus et tradimentis rursus eidem Herwoye restituisset et resignasset propter quod ipse Petrus de iure et de facto iuxta matúrám deliberationem fidelium praelatorum et baronum suorum antiqua et approbata dicti regni su
dicto
;

Hungáriáé consvetudine requirente superinde factam
nóta resparsus
et

publica

infidelitatis

offuscatus extitisset."

Bude quadragesimo

die octa-

varum
fest

festi beati

Michaelis archangeli (november 15)

NM.

lt.

Garai Mikloi
1423.
in

nádor és Palóczi Mátyás országbíró kiadványa
b.
1

Zsigmond

kir.

Marié Magd. Lucius
i.

(jul.

22.)

kiadványából.
1.

m. 395—96.

komaságot, elvétette tle
tartozó

s átadatta

Raguzának a Spalatóhoz

három

szigetet

és kimondta Hervoja megbüntetését. 1
:

A délvidéki dandárokat a zágrábi és pécsi püspököket, Garay János temesi ispánt, Medve Péter dalmát-horvát. Csupor Pál szlavón hant mozgósítván ellene. Nagy örömet keltett Hervoja bukása Spalatóban.

A kényuralmat
dázta,

ott a

berezegi

vár

(castellum

ducale) pél-

melyet

Nápolyi
I

László

1403-ban
:1

aug.) s azután

lervojának engedett

át.

építtetett (1403 Hervoja helyettest

nevezett Spalatóba s a várat bosnyák rséggel rakta meg.

A

nép, a mint a király elhatározásáról értesült,
(jul.

két ostro-

mot intézett a vár ellen hogy Hervoja kényurasága
kére
Szt.

8.,

aug.

9.)<

Megfogadták,

alól

való megszabadulásuk emie-

Vitályos

tiszteletére

templomot

építenek.

Be

is

vettek a várat s lerontottak.
így

végzdött kilencz

évi

uralkodás után

a

Jajczából

igazgatott spalatói herczegség.

A végmegoldás

elég sokáig váratott magara.

Zsigmond

császár és király az egyházszakadás orvoslására a nyugati

1

Bozen, 1413 május
azzal

1.
I

Érdekes,

hogy

Zsigmond
tett

király ez ok-

levelében
azért tette
király

indokolja

lervojának

1409-ben
elaggott
fia,

adományait, hogy
a

meg herczegnek,
ólok közt.

mert

igen

s

magvaveszett Ha
BalSa,

írnoka igazat mondott,
a/,

akkor
V.
1.

Hervoja

1409-ben
104
i

mar
I4t><>

nem

volt

Lucius

; 402. Fcjt r,

X./5.
/>'</.

11.

decz. 8. Osztója István

Hervoja vajdának és
Zs.

fiáinak,

manyozza

a livnói

ZSupát.

király Írnokának
.

tehát

nem

volt

e

Miklosieh.

Mon. Serb. -\~
Ha.
:

1.

Hihet, hogy

ezalatt azt érti,

hogy

Botsának nem
S
et

volt

Ljubic
et

Statuta

el

leges

civitatis

Buduae,

civitatís

Seardonae

civitatis
141.'.

Insnlae

Lesinae.

Zagrab, 1882. Akad.
kelt
levél

kia d
}9.
1

:mond

király

jun.

17-en
Feltren

l'eltriben

Zsigmond
a.

király

már ugyancsak
bírta

1413
I

jun.

16-án a Blagayaknak
1

ím

t

H

Szanamegyét. Blagay
Isukra terjeszked

'kit.

233
lel

Hogy
141.:,

a

horvát és sziavon urak
láttak,

Hervoja

vesén
\'1I1
!'.

termi

Csupor
-

l'al
1

készült

fel

ellene legelbb.
ikket

NM.

levéltára
'-'">.

I..

errl Alacevió G.
di

az

Ephemeris
ir

Spalatensis

lap.

„La trre
oldalán
érseki

He:

a

Diocletianus palotája keleti
; telke n

állott

Conte

Cipríano
a

Zannini

di

Cipriano
velen

nyugatra az
I

palotától

Elbb

XV

szazadban épült

tartottak a

Hervojáénak.

44

világ ügyeiben foglalatoskodik.

1414 január óta
ügyeket.
s

MagyarHervoja
alsó-

országban helytartók

viszik

az

Azalatt

ersen készül

visszafoglalni

Spalatót

megvédeni

szlavón szerzeményeit.

Egymagában nem
Osztója királylyal,
Tvartkót, a
szotta ki

érzett

ehhez elég ert. Kibékült tehát
II.

a

kivel

szemben a magyar tanács
tartott

Zsigmondtól ekkor

fogva

elbbi

királyt

ját-


;

még

siker nélkül.

Jelentsebb ennél

a

herczegnek a törökkel való szövetkezése.
Bosznia
s a

Bosznia

csöndes

muzulmán
s a

occupatiója

már
terület

1389
fell.

mohamedán
elnyomulás. óta folyik
kivált

Hum

focsa

— szerajevói

hogy Bosznia ezenkori török helytartóinak java része renegáttá vált bosnyákokból került Ishak bég tényleg ki. Még nem teljes a bizonyság, hogy renegát bosnyák úr-e, de érdemes róla néhány sort közbevetni. Sok valószínség szól a mellett, hogy Vuk Koszacsa vajdának az unokája Vukac ez az Ishak bég. 1
Újabb kutatások
kiderítették,
:

Ugyanis

egyúttal,

hogy
álljon

Boszniának

oly

ügyesen

beállított

iszlám

propagandája miként vezetett oly

mélyreható

eredményre.

De
Hervoja

bármiként a dolog, föltétlenül bizonyos, hogy
oly

épp

kevéssé

érzett

s

érezhetett

lelkiismereti

furdalást a

felett,

hogy a mohamedánt behívta, mint LudoKároly
alatt

vico Sforza, mikor a francziákat Vili.
dította

rászaba-

Olaszországra. Mit

bánta

o

a

dúlásokat,
birtokait

mikor

a

saját

hatalmáról van szó: csak az

ne bántsak.
\

A

pusztítás

már llll vége
mozgósítanak

felé

megindult a magyar
a

ellen.

Erre

csak

magyar

déli

dandárok:

Garay János. Csupor Pál, Maróthy János A nem nagy számú, úgy látszik, nem is jól
vezetett

vezérlete alatt.
és elrelát

Makljanovácz

magyar sereg 1415 aug. az uszorai bánságban körül kemény vereséget szenved: vezérei

részben elfogatnak, részben levágatnak. 1 Hervoja
által
azt

a török

diadalt

ül,

büszke

ellentelein
ki

bosszút

állhat.

Kivált

a

Csupor

Pált

kínozza, a

az ismert anekdota szerint

ökörbgéshez
megjelent.
I

hasonlította a

berezeg hangját, mikor Budán
s

>körbrbe
9

varratta

állítólag

a

saját

szavait

ráolvasván, megölette.
halt

Errl szó

sincs,

mert a fogságban
vitézi

meg, de megöletésének azonban jellemzi lervoját.
1

híre afféle

rege.

mely

Az
tesen csak

uszorai

csatának
éreztetik
volt
ez.

a

következményei

termé
uraktele-

késbb
veresége
ezáltal

hatásukat.

A

délvidéki

nak
pítési

teljes

mely
is

a

magyar-szlavón
megállította.

és
a

a

terjeszkedést

Hervoja,
oszlopait.
lesz

mint

vak

Sámson,
is.

megrázza Bosnyákország
az ország
is.

belepusztul 6

meg

Voltakép a torok
éreztetheti

az

úr,

Magyarország
a

csak

késbb

ismét

be-

folyását,

külön

bosnyák

államiságra

pedig

elkövet-

1

V.

ö.

Hervoja

hej

címere

ez.

tan.

5
1.

7.

t.

V

a

melléki nagybirtokos
.t

rttösöknek ezenkori szereplésérl
aug.

Zichy
1

okit.

14.

csata

ill">

havában vívatott

v.

ö.

u.

o.

368.

Zsigmond

király

okleveleibl

iflitható
lt. 1".

satában r

barezosoknak. Sigray
-

J<>

-''-.

stb.
<<

Zsigmond

király

is

megemlíti Csapói Pál
.i.

cvi

oklevelében,

de a Thuróczy
lt.

krónikájában említett anekdotára való
.i

czélzás nélkül Galgóczi

Közöljük

Toldalékban

II.

46

kezett

a

vég kezdete.

Hervoja

egy évvel sem

élte

túl

„diadalát", (f

czeieké

lett

;

1406 ápr. havában). Spalato megsznt mint herczegség.

meg
de

a

velen-

Zsigmond
össze-

király is rajtavesztett.

Hervoja országa halála után

roppant, mindazonáltal élete

munkájának eredményei késbb
lelik.

más formában
Kelleténél

újra kifejezésüket

hosszabban idztünk Jajcza ezen korszakeveset

kánál, holott magáról a városról s a várról vajmi

mondhattunk. S mégis így kellett eljárnunk, mert Jajczának. mint Hervoja „birodalma" székhelyének éppen ez a
személyes vonatkozás adja
boszniai,

meg

a tartalmát.

Egy nyugatúgyszólván
a

a

tengerig

ér
s
;

területnek

a

fpontjaként lép a

történelem színterére

közvetítnek indul

ha rövid idre is, de történeti Száva s az Adria közt zománczot az ad neki. Hogy Jajcza királyi székhelylyé ln, azt csakis Hervoja pályájából s alkotásából érthetjük meg.
Katakombák.

Hervoja korához
sége, az úgynevezett
alján épült

fzdik

Jajczának egyik nevezetes-

katakombák építménye. A jajczai vár„Lukács-torony" közelében, a „Medvéd kula"-tól

(medvetorony) északra 21 m. -nyíre egy sziklafalba vágott ajtón
keresztül a szikla barlangjába épített, a terephez illeszked
földalatti templomba jutunk. Errl a templomról, melyet katakombáknak neveztek el, legelbb Bancalari Gusztáv írt 1887-ben. 1 Behatóbban tárgyalta s keletkezését illetleg a kérdést valószínen végleg megoldotta dr. Truhelka Cyrill. 2

érdekes

Szerinte ez a kriptának szánt sziklatemplom
ideje eltt fennállott,

már Hervoja
azok
falába vésett

csak kibvítette

:

erre vallanak

a czímeres vonatkozások, melyeket a az egykorú
képíró.

szikla

Ránk nézve ez a
jóval

barlangi

bizonyság,
is

hogy

említettük

Jajcza.

mint telepítvény

építkezés

ahogy elbb

már

1404 eítt

fennállott.

1

..Die

Königsstadt Jaice

in
u.

Bosnien
Statistik.
-

u.

ihre
k.

Katakomben".
11. s köv.
1.

Deut-

sche Rundschau für Geographie

X.

* „Die Katakomben von Jajce' czím 1894-ben megjelent tanulmányában. (Wiss. Mitteilungen aus Bosnien und der Herczegovina II. k.

94. s

köv.

1.)

Ugyanezt
s

a

tanulmányt

rövidítve
1.

közzétette

Jajczáról

1904-ben

írott

már

idézett

munkájában 55—60.

47

A
idézett

Hervoja

korában
a

épített

vána
szintjére

nézve

többször
építkezését
sze-

monographusa,
a

Hervoja

berezeg

csupán
rinte
itt

várhegy

legfelsbb

szorítja; a

volt a

fellegvár.

Annyi tény, hogy
mely

Medved-kula

a

legrégibb
is

rtornya

a

várnak,

elején

fennállott.

Csak hozzávetleg
Azt

már a XIV. század s nagy képzelötehetkepét adni, a mit

séggel

lehetne

a var egyes

részleteirl

azonban inkább kerülünk.
píthatjuk,
királyi,

azonban biztosan
.alapon
lett

megállaa

hogy

a

Hervoja
vár.

kezdte

várból

illetleg országos

.

III.

FEJEZET.

Jajcza vára Hervoja halála után.

Osztója István és
s

fia,

II.

Tvrtko.

A magyar
Hervoja
rszága.

védrendszer.

Kereskedelmi

egyházi viszonyok.

Természetes
társadalmú,

határok

nélkül

szkölköd,

széttagolt

különnem területrészekbl összehalmozott s éppen ezért össze nem forrott ország, melyet csak egy rövid emberölt tartott össze czélra nem vezethet eszközökkel eleddig, alkotója
halála

után

a

Balkán-félszigeten

mindig

összeomlott.

Egyik

dinasztiának sikerül

rövidebb-

hosszabb ideig fenntartani utódjaiban a családját, a másiknak, a melynek nincsen életrevaló utóda,
felbomlik az

uradalma —

már elhunyta után
Felesége, a Kacsics

mert csak annak nevezhetjük.
is.

Ez

a sorsa Hervoja országának

(nem pedig Szvacsity) nembeli dinasztának, Nelipics Ivánnak a özvegységre ntestvére, a kivel egy csomó várat kapott, múlva felesége lesz Osztója István jutván, már félesztend
1

bosnyák királynak. Egyetlen fia, Balsa herczeg, csak leányutódokban folytatta az apja ágát; egyik Katalin, másik Dorottya. Elbbi Blagay Jánosné, utóbbi Frangepán Mártonné.

Ekképen a
vált.

Hervoja-féle herczegség,

melyrl Spalato város

kiválása következtéoen

amgy

is

lehullott a korona, torzóvá

Horvatinicsok voltak elegen, de a Hervoja-féle családi

zsupa
Jajcza
a

nem

került a kezükre,

csakhamar

elmállott a

sok

birtok.

Jajcza vára és városa -úgy látszik,
halála

Hervoja fiának a

bosnyák

királyok
székhelyei.

után melynek idpontjára nézve adatot nem -- Osztója (1398—1404; 1408— 1418), késbb fia, tudunk
Osztojics István (1418

(1404—1408;
1

1421

— 1443)
I.

— 1423)
116.

s

azután

77.

Tvartko király
kerül.

hatósága

alá

Vájjon

Frangepán

okit.

Sógoráról,
legottan.

a

koronához

h

Nelipics

Jánosról, a híres ramai

comesrl

Osztója a jajczai zsupát az
földdel) törvénytelen

úgynevezett Dolnji krajjal

(Al-

Mának, a
1

késbb oly

hírhedtté vált

Radivgj

vranduki kenéznek, adta-e

Jajcza többször említett

mo-

nographusa úgy állítja. Valószínbbnek tartjuk azonban, hogy a bosnyák királyok, mígnem Osztójának másik törvénytelen Tamás székhelyét oda tette át, külön helytartófia István
t

kat rendeltek, a kiket

mar akkor bánoknak neveztek, noha
ezt

a

bosnyák középkori igazgatás nem ismeri

a

speciális

magyar horvátországi tisztséget. 1 A bosnyák királyoknak si székhelye Szutjeszko; (szarajevói ker. viszokói járás, 12 km. a csaticsi állomástól) Tvartko onnan keltez, mint székhelyérl (in curia majd aula nostra regali). 8 A királyi családnak, Kotromanéknak
I.

szállásbirtoka: a vrhbosznai zsupa, vagyis Szarajevó

mezzsupa
1

sége

(Sarajevsko

polje),

melyhez

aztán

a

lasvai

A vrhbosznai zsupa fbb Viszoko lv.tr, ugyancsak székhely I. Tvartko eltt, de utódai is kelteznek onnan Kresevo* Fojnica, Vares, ViszokóTvartko óta székhely s ettl tól északnyugatra Szutjeszko, északkeletre Vares-felé védett, szakadékos területen magas hegy ormán Bobováa vára, a hova kincseiket rejtettek a
idött

Travnikkal.

helyei:

I

I.

királyok.

6

a
s

Jajcza s vára abban az arányban nyert fontosságban, melyben a törk uralom gyökeret vert Fels-Boszniában a bosnyák királyi területet följebb szorította. A magyar
1

Truhelka C.
Jajczai okit.

i.

m.

7.

:

1.

A

mai

francziskánus
L.

zárda
L.

mögötti
11.

halomnak
I.

ma

is

dvor,

curia báni a neve.
*

W. M. aus

IV.

268.

hisszük,

A mai Szarajevó, Vrhbosznának, magyarul Várbosznán hogy Brdo zsúpénak volt a fhelye, de 1415-ben, st
török kézív kerül.

még
bírta

elbb

is 4

Szarajevói kerület, fojnicai járás.

Közelében egy

Hervoja

var romjai.
'

\

keltezéseket

1.

Miklosicfa
állt

i.

m.,

Pucsicsnál Mon. Rag

.

I

dei

Commemoriali (Velenczei
mi

kiadvány) Ljubicsnál

(Horvát Akad.i

a

részben n

Akad.

kiadványaiban.
patak
mellett

Bobovácz
meredek,

északkeletre

van
SSÜÜáfl

jeszkotol a Lukovica
épült.
11

ah^ hozzáférhet.,
Königsschlösser.

V.

ö.
5.

még

Stratmiirovics

Gy. Bosnische

W. M.

:\-yi

50

korona

területe s

a török

terület

között, melyet

Hervoja
is)

1413-ban

magatartásával

za

inadból

(csak

azért

ala-

pozott meg, a bosnyák királyság csak észak felé találhatott

menedéket, vagy paktálnia
csék
Magyar
r

kellett.

Ezt cselekedték Osztoji-

s

II.

Tvartko király néha ügyesen, de gyakran rajtavesztve.

Zsigmond királynak csak uralkodása vége felé sikerült a déli határt biztosítani azáltal, hogy az utolsó szerb fOJ a szent korona
'

'

s ar

incorpo"

kenézzel,

1426 körül megegyezik, minek következtében Nándorfehérvár magyar kézre jutott.
Lazarevícs
Istvánnal
politikája

Bosnyák

miért ismételnünk.

1411 óta nem szerencsés, az okát nincs De hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar

védrendszerben nagy volt a fogyatkozás.

Nem

kívánjuk

a

magyar

banderialis

rendszer

azon

korbeli

állapotát

jelle-

mezni, de megjegyezzük, hogy

egyéni

vitézség és

képes-

ség tekintetében
vezéreik,

kiváltak

ugyan az egyes zászlóaljak és
és

de

szervezet
általán

fegyelem

dolgában

lazák.

minden tervszerségnek. 1433-ban kelt a tervezett sereglétszám- megállapítás, mely alapul szolvéderreformnak. E létszámból Horvátországra, gált a Szlavóniára (a mai Horvátországra), az uszorai részekre
Híjjával voltak
(a rácz despota, a pozsegai

ispán,

a

pécsi

püspök) valaBoszniára
és

mint

a

dalmát,

horvát,

szlavón

részekre,

részeire s a Szt. Szávai herczegségre összesen

9000 fegy-

veres

esett.

A

pontos

létszámot
1

nem

lehet megállapítani,
kiviláglik belle,

mert a jegyzék

nem

teljes.

Annyi azonban

hogy a

déli

birodalmi határt Dalmáczia, Horvátország védi
s kelet fell a déli

nyugat fell, északról Szlavónia

magyar

megyék
Valkó,

:

Vercze, Somogy,

Zala, Baranya, Bács, Pozsega,

magyar
tartani

hogy a király a magyar korona incorporált részeit megs megvédelmezni tartozik.
továbbá,
120,000-re teszi a létszámot, ez minden1.200,000-re tesszük az összlakosság

Bodrog,

Szerem, Tolna. Kitnik

Schönherr i. m. 592. kép lehetetlen. Ha Zsigmond
számát, az arányszám

1

1.

alatt

— noha

az a középkorban

nagyobb


s

képtelenség.

Hiszen a mai hadseregünk békeállománya a népességnek csak
alkotja.

Az

efféle

önkéntes becsléseknek nincs hasznuk,
lehet következtetni,

086 °/„-át nem megbízs

hatók. Abból

sem

hogy

a

fpapok, bárók

káptalanok

a banderiumtartás alól 286,000 arany forinton megválthatták

magukat.

51

Az ország
felhozta,

zászlósai,

egyháznagyjai
(XXII).

kötelesek

megnádor
s

védelmezni ezeket a részeket

Garai

Miklós

hogy Halomföld (Chulmia, Huni), Livno (Hlevna)
>z

Berzeneze (Cierzencze) a magyar királysághi

tartozott

;

ezeket

Nagy
nyák

I

-ajos király igazgat tata a horvát

bán

által.

Jelenleg a bos-

király tartja
bírta

hatalmában mindezen részeket, valamint a
is.

Nagy Lajos

Grebent és számos egyéb várai

Ezek

a

ma-

gyar korona incorporált részeit alkotvan, az államhatáron belül
esnek. Ezért a király kérdezte, hogy melyik

aza

határ, a

honnan

a sereg megindulni tartozik, részint a területnek megvédelmezése, részint az elveszett terület visszaszerzése

okából Ezek
Iván

:

„Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Servia, Bosznia (külön a
régi

Rámától,

melynek

1411-ben

Nelipics

az

ura)

1

Galiczia,

méltó Lajos király korában a koronához

Lodomeria és Bulgária, a mint azok a tiszteletreMagyarországs

hoz tartoztanak*. (Art. XXVI.) Minthogy Magyarország melléktartományaival oly népes es hatalmas, hogy bármely
ellenféllel

megbírkózhatik,
informáltatni
8 e részben.

ha hadserege jó
akar
arról,

és

rendes

beosztást

nyer,

hogy a rendek mit határoznak
rendekhez
intézett

Ez

a

kérdés

szerintünk

egy

a

jegyzkönyve, a mint különben Kovachich, a kiadó is megjegyzi. Ezen az alapon dolgozták ki a/ 1435-iki I-S végzeményt, mely
királynál tartott tanácskozásnak a feldolgozott

azonban csak egyes részleteket kodifikál. 9 Zsigmond király utódainak egy csomó megoldatlan kérdést s egész sorozatát az elzálogosított váraknak hagyta örökül. Albert király idejeben, tehát 1437 után, Boszniában

három var

említtetik,
..

mint

a

mely

Magyarországhoz
II.

tar-

elövára Bocsácz és

Komothyn}

Tvrtko bos-

1

Lehet egyébként, hogy szöveghiba, mert a

bevezetésben
irt

tnéría

és

Bu

t

említtetik
;i

Cumaniae.

Meglehet, hogy Hoszniát

tévedésbl Cumania
1

helyett

leír".

.

Toldalék IV
strumra,

vagy

protocollumra

hivatkoznak az

III.

(„sicuti

tempore
V,
»

condam
1.

domini

Sigismundi exercituare de-

beant".)
'

Kovachich
11°

om, 336.

Másolat a m.

kir.

orsz. lev. Tört.
1

Emlék gyjt. Hibásan kiadtak

Arch. közi. XII.

115.

187&

52

1 nyák király pedig Nagy és Kis-Kemlek vára zálogbirtokosa. Mennyiben függ össze a két dolog, vájjon Jajczáról, mint cseretárgyról volt-e szó, mikor Zsigmond király 1426-ban 2 követséget küldött II. Tvartkóhoz, nehezen állapíthatók meg.

nem úgy érti-e a jegyzék, hogy ezek közvetlenül Magyara mely Castra Bosneról országhoz tartoztak e? Formája szerint azt kellene hinnünk,
Még
az

sem bizonyos, hogy

Jajczát

szól,

hogy igen, mert Boszniában több vár volt, mint p.o. Szrebrenik, melyrl megemlítik, hogy Máté bán kezén volt zálog czímén.
I.

:i

Ulászló

király

idején

Bosznia
alapján,
s

szövetséget

köt

'

Magyarországgal a status quo
bennefoglaltatott, mint

ekkor Jajcza

is

ben kellene

bosnyák birtok. Egyébként bvebelemeznünk a patarén felekezet befolyásáról ha e politikai vonatkozásod igazi tett megjegyzésünket, kell részletességgel akarnók megvilágítani. Hiába értékét
volt a kalocsai

érsek, a zágrábi, pécsi, szerémi és

bosnyák

püspök minden buzgólkodása, a hitbuzgó Marchiai (pápai márkabeli) Jakab (cs. nevén Gangala) térítési buzgalma, a Kotromanokból s ivadékaiból igaz katholikussá egy sem
vált,
Kath. egyházi on>
'

még ha külsleg
Hiába ebédel
hiába
fogja
5

vallották

is

a

hitet.

II. Tvartko Pozsonyban Zsigmond királvugyancsak Tvartko a jajczai francziskábarátjánál, Marchiai Jakab bosnyák nusok pártját az vikáriusnál, úgy látszik, Jakab a jajczai barátokban nem

lyal,

bízott;

6

királyi
áll.

barátja, Tvartko,

mégis csak az eretnekség
azt

hírében

1435 deczember 20-án ismét Magyarországban
s

idzik Székesfehérvárott,
ferenczes barát
tény, tényleg

akkor

mondja

róla

egy

Az nem is
:

a király csak színre nézve volt kereszvolt megkeresztelve, s

mindenkép mega

akadályozta,
1

hogy

övéit

megkereszteljék

barátok,
fia,

kik

Késbb
I.

Vukcsics István herczegovinai herczeg
királytól.
1.

László kapta

adományul
2
:i

Mátyás

Századok 1K69, 605.
144.'!.

a lepogl. iratok közt horv. orsz.
inter reges et

ltr.
.

*

„Focdus denique
Vladislai
lib.
I.

regna confirnatum 8 Callimachi
I.

J.

De rebus
5
,;

Schwandtner
I.

folio

2.

457.

Mon. conc. med. aevi
Fermendzin
s
i.

791.

ni.

146.

Bobováczon

keltez.

L.

Wadding

X./7.

794—

!>;>

több helyén.

országában vannak; mert abban az országban tnanichaeus eretnekek vannak. Hiába buzgólkodtak a raguzai papok.
Rá akarták venni az eretnek és szakadár bosnyákokat, hogy küldjenek Bázelbe követeket, de három szláv püspök:
Djedgost, Starac és
ellenségei,

Strojnik, a kath.

egyház

legdühösebb

rémítgetésekkel visszatartották a
1

dozó

királyt.

Ez

a

három patarén
mikor

elöljáró

már-már ingamegakadályozta

a katholiczizmust akkor, a

a

török

még nem
tele.

lett

helyzetnek. Az európai teljesen urává a ekkor még nem irányult annyira a Balkán

közérdekldés
1436-ban
a

hiába

beszelt

Zsigmond
a

király
-

az

iglaui

ülésen

török

veszedelemrl, a rendek
Mindamellett
látható török

sajnálkoztak. 1

katholikus

propaganda

a

szemmelver.

veszedelemre való utalással,
is,

kitartásával s a

pápák segedelmével, ha lassan

de terjed és gyökeret

A

cuius regio eius religio elvét
s

megtapasztalván, a
l<i

királyi

családra

az

elkelkre
iia,

terjesztik

munkásságukat.
(14 11-

Osztója
elismert

István
a

Tamás
felesége
király
a

király,

60)

a:

katholikus,
is

Katalin,

Vukcsics

István

herczeg leánya

a/.

A

várbosznai birtokain a lánghit

buzgalm
Jajczán
is

ferenczesek

zárdai
hitelet.

ersségeit

példázzák. 9
esik a jajezai

megindul a
királyi

Ebbe az idbe
lesz.
(In

vár kiépítése,

lak

és udvari kápolna épül, a királyok-

nak

is

jobbára tartózkodási helye
in

oppido

i

Jajce,

castro nostro Jajce, kelteznek).
Szt.
a
el

Legelbb
építtet
állott
Itt

Katalin

tiszteleteié

a

királyasszony

templomot,
helyezték
a

mely
l

a

mai

városi

mecset

helyén

159-ben Szt. Lukacs ereklyéjét,
tiszteletére

másik egyház

Boldogasszony

épült,

mellette

pedig díszes haranglábat emeltek, melyet

tévesen Lukácslett.

tornyának neveztek. A templomból
Mon
V
s
'

mecsei

a

campa-

1

conc
Farlati
I.

m. aevi
VI
III.

I

<i7(»

— 77.

1.

<.-.

M<

ruliuin.

ö.

U.
Ili
in

o.

766

Ebendorfei

Diarium.

!

ugenius papa (IV)
indulgentias

Mariae

in

GUunoc
k.

nullius

dioecesis
közt.

regno

Bosne

concedit.

Permendiio
k

Ilyen
is.

1450

korul

Vranduk

(Radivoj

kenéz, a

érének

ssupája)

54

nilébl

pedig

úgynevezett
is

óratorony

(Szahat kula) a mai
tulajdona) 1 volt a

Jajczának

még romjaiban

ékessége. Szt. Katalin egyháza

(a ferencz-rend

bosnyák vicariátusának

székesegyház, mellette épült a rendház.

A

várban

is

épí-

egy templomot Szt. Péter templomként szerepel. 2
tettek

tiszteletére,

mely helyrségi
jajczai
ki,

Történetileg

megállapítható,

hogy
szoros

a

feren-

czes

barátok
ottani

eleinte

Dalmácziából
állottak

kerültek

illetleg

az

conventekkel

összefüggésben.
olajat,

A

dalmát conventek szolgáltatták Jajczának a bort,
;

és ruhát

oda vonultak

el

a veszedelem

ell

az

elaggott

barátok. Kapisztrán János a rend apostoli

vicariusa, a két

ország conventjeinek elkülönítését tervezte, a mit Thomasi
lesinai

püspök nem

javasol, mert

nem meg

akarja ezt a gyönge
térítés terén

csemetét kitenni a veszedelemnek, noha a
sikereket mutattak
fel,

nagy

s

a király,

az

elkelk nagy-

része

már

áttért.

3

Jajcza az

oppidum
s

:

a város és a vár, mint a király
s
hitéleti

kedves

tartózkodási

helye,

központ,

1444-tl
köz-

kezdve fontosságban,
Jajcza
'

mint az úgynevezett bánsági
is

pont, 4 forgalmi tekintetben

kiváló helyre jutott.

Magánjogi adatokból
ipari életnek

látjuk,

hogy a kereskedelmi
Spalato
is

s

Jajczában jobbára

a kiindulópontja.

Van

ott raguzai s

Dalmáczia egyéb részeibl
felé

beszárma-

zott lakos,

de

Spalato

irányul

minden.

Ebben csak

természetes folyományát látjuk

az

akkori bosnyák társa-

dalmi rétegzetnek.

A

pásztor s a várban lakó kenéznek a

jobbágya
lalja

nem

jön be városlakónak,

hanem
királyi

jó pénzért vál-

a teherforgalom közvetítését.

A

vár alján

idetart,

gen keresked, iparos telepszik meg, a
1

ki ott raktárt
Jajce
dicti dicti

..Ad

ccclesiam

sancte

Cath.

in

castro

regni,

que

domus
s

fratrum ord. minorus de observantia vicaria
II.

regni

existit."

Theiner: Mon.

318.
Szt.

Az úgynevezett
városon
túli

Lukács-tornyát
i.

s

Szt.

Lukács
64.
1.

ereklyéinek

történetét igen érdekesen írja le Truhelka,
lanai a

m.

61-

A

rend ingat-

Dzsebics-házak mellett voltak,

a keleti kaput Papaz

Kapijának, barátok kapujának nevezték, mellette egy rtorony.
3

Capistranus Triumphans Köln 1700, 194—95.
Ljubic: Listine IX. 215. Pál jajczai bán. V.
ö.

1.

4

Okt.

1.

sz.

árusítja el készletét. Hitelbe kap Spalatóból emberek ottan szegdnek hozzá. A velenczei és árút, raguzai keresked linóm árút hoz be, közönséges posztót Spalatóból szállítanak", de egyéb árút, fszert is. Nem akarunk
s

a vidéken

egyes adatokból összefügg képet
V.
sz. a.

festeni, azért a

Toldalékban

közöljük a zárai helytartósági levéltárban rzött, régi

spalatói

közjegyzségi
kiknek
a

bizonysága szerint
tak,

Az adatok Jajczában ekkor pénzes kereskedk lakirattárak
jajezai adatait.
s

a

hitelük,

készpénzük
azt
1

is

volt.

Az

idegen.

jelesül

velenczei
a

és

raguzai

kereskedk
akkor

kereskedelmi
lehetett,

szabadsága,
szerzdésilet-;

mennyiben

biztosítani

állapíttatott

meg.

Valami nag\

értékforgalmat

nem

kell

föltételeznünk, de bizonyos,

hogy a

királynak a
r

kereskedk fizette illetékekbl és vámokból volt a le,^ nagyobb készpénzbeli baszna. Noha Jajcza hegyes-erdos vidék, jövedelme a középkorban sem lehetett passzív. Hiszen ma is a sokkal kisebb
jajezai

járás

760,000 koronát jövedelmez 312,000 korona

kiadással szemben.

A
a

inai

pénzügyi rendszer ugyan nem magángazdálkodással,
de
ará-

hasonlítható

össze

középkori

mindenesetre számbavehet a visszafele következtetés
nyosításánál.

Jajcza

mint

központ tehát már ekkor

is

hovatovább

nyer

politikai

fontosságban.

es

hely

leven, a

A magyar határhoz legközelebb törökök már elbb is nagy figyelemmel
portyazokat küldenek. „Jajcza bijela"
is,

kísérik, s kikémlelésére

fehér-,
.1

vagyis székvár lesz a neve már a töröknél

réven kerül bele a

hsi mesékbe.
azonban mégis csak bosnyák
meg.
bánsági központ. Világtörténeti sze-

Mátyás
replése

király

felléptéig

telep es határvár ez a

a magyar-török

erpróbában nyilvánul

mely

megrli a bosnyák
'

királyságot.

Érdekes

[stvál]

Tamás

királynak
a

144íi

január

3-án Vrandukban

Iram Miklóssal

kötött

lése

Spalatóban, rivojnicaán es Jaj
i.

iisend kereskedelem erdekeben. Fenuendzin
kiváltságlevele
s

m. 208.

1.

A vclenczeiek

1444-ben

kelt

in

castro nostro Jajce.-

Kosta llonnann Narodne pgjesme
Sarajevo

cegevini.

1888

Gjerselea

Ali

és

muhamedanova u Bosni HerVuk Jajoanin harezában így
i

említi ismételve

az ének.

IV.
Mátyás király bosnyák 1458 1463.
politikája.

FEJEZET.

Bosznia és a Hunyadiak.

A

halkán-

politikus

Brankovics
s

György.

— —

A

kath.
II.

térítés.

A pápa koronája.
Bosznia.
békülése.

Szendr vára

Bosznia 1459.
király.

Pius pápa és

Tomásevics István bosnyák
Diplomácziai elcsatározások.

Mátyás király meghadjárat kezdete.

A török

1.

Mátyás király
poutlkája.

Mátyás
melyet a
részük

király balkáni politikájában két

szempontnak

van dönt fontossága. Egyik az egyetemes európai érdek,

magyar

királyok,

mióta

az

európai politikában

volt,

a saját létfenntartásuk érzetében
vallottak.
irányította,

mindenha a
király
délfelé

magukénak
törekvéseit
területi

A másik
a

ok,

mely

.Mátyás

magyar

birodalom
leledzik.

való

épségének a fenntartásában
függött.

Az elbbi szema keresz-

pont következetes érvényesítése az akkori középkori európai

hatalmak befolyásától
tény hatalom,

is

E

tekintetben

tény magyar érdeket csak annyiban pártolta a többi- keresz-

amennyiben
is

azt az egyes phasisokban a saját

külön érdekének
tehát

tartotta.

E

részben tehát Mátyás királykellett

nak a többi hatalom akaratához
az
exigentiáktól
függött.

alkalmazkodnia,
területének

Mag}^arország

megvédése azonban a souverainitásból kifolyó oly elemi kötelezettség, melyet igaz, hogy szintén a lehetséghez képest,
de függetlenül intézett.

Nándorfehérvár 1456. évi védelme biztosította Magyarország részére a Duna-Száva
folyása

Ámde mentén Mátyás trónraléptekor még
vonalát.
:

a déli

Duna
a

fennállott

szerb deszpotaság
tos

a Brankovics György Ráczországa fon-

kulcsos

várával,

Vég-Szendrvel
került.

(Smederevo),
királyság

s

a

Száva-Drina szöge hátmögében a bosnyák
élt.

még
orga-

Igaz,

hogy két ütköz közé

Gyönge egy

nismus

volt ez a királyság,

a magyar rugótól kellett tartania.

melynek majd a török, majd Az Alduna mentén pedig

a

havasalföldi vajda magatartásától függött,

hogy

a

támadó

török,
latra

vagy a
vetjük

véd magyar
ezeket
a

részen

van-e a

túlsúly.

Ma
a

tényezket,

nyilvánvaló,

hogy

többé-kevésbbé központosított, harezra

mindig
ereje

kész

török

hatalommal

szemben

a

magyar korona
a

gyöng
az akkori

K/ért telette vérmes, a viszonyokat

nem ismer
hitte,

európai diplomatia

ítelete,

mikor azt

hogy

néhány

százezer aranynyal
nia
kell

meg

lehet törni a

„pogányt", csak akar-

Mátyásnak.
a

Ma
lett

Balkánon egy akarat dönt, akkor
de
a
is,

könny
a

sora

volna a magyar politikának,
politika,
a

szerb,

bosnyák 6^

oláh

mint hogy érthet

elssorban

maga

érdekét tartotta

szem

eltt.

Kzert Mátyás csak azt tehette,
ellentétes

hogy vagy megtöri a vele szembenálló, esetleg irányzatokat, vagy diplomatiai úton összhangba

hozza

a

maga
le,

czéljaival.

S
a

ha

végigmegyünk
politika

uralkodása

azon

lényein, melyek'

délkeleti

keretében játszódnak

röviden azzal jellemezhetjük keleti politikáját, hogy: ha

tehette,

háborúval oldotta

meg

a

kérdéseket,

ha

lehetett,

szövetségek utján igyekezett úrrá lenni.

Elemi

meghatározásnak
eléggé
balkáni

tetszik

tan

e

jellemzés, de

nem
meg,

lehet

hangsúlyoznunk,
politikáját

hogy

a

történetírás
ítéli

Mátyás
s

király

mindig a posteriori

úgyszólván belevéste a conventionalis történeti

fel-

Mátyásnak egész erejével kellett volna a törökre támadni. A legújabb idkig nem ismervén Mátyás korának a bels, részletes rugóit, 1 nem azt írták le, hogy
fogásba,

hogy

mit és miért cselekedett, illetleg cselekedte e/t vagy amazt
a király,

hanem hogy
országa:

mit

kellett

volna cselekednie.
oly

Az

utolsó despotának katonai tekintetben

fontos

dunamelléki

Szendr

vára

1459

június

20-án

toiok kézre került. 1

1

Felderítésük érdeme javarésxben Praknói Vilmost

illeti.

osnyák és
pest,

szerb

élet-

s

nemcedékrajsi

tanulmányok.

Buda
tettünk,
5)

1909.
I

V

ö

Fraknói Vilmos
telek

K

revételeivel

Századok

évfolyam

felhasínáltam a nevezett
jelent

kozul azokat, a melyeket magunkévá munkának 1913-ban (München

meg-

nenut kiadásában

58

E

részben

politikának

szerbséget,

hogy a középkori magyar sem magához vonzani a balkáni nem sikerült sem kiragadni azt a szerbek szemében akkor

meg

kell vallani,

éppenséggel

nem

oly

ellenszenves

turko-byzantin

jelleg

szultáni hatalmi

körbl. Pedig a Hunyadi-háznak, ennek az
ez volt a
politikája.

igazán magyar-balkáni nemzetségnek

Szendr
elemet
jogi

és ezzel a Morava-völgye végleg elveszett Magyar-

országra nézve. Igaz; hogy a törökkel

késbb

sikerült

meg nem fér szerb Mátyásnak a magyar korona közvolt,

kötelékéhez fzni, 1 de ez emigráns elem
országrész

holott a

Mátyásnak minden diplomatiai mestervonása ellenére a töröknél maradt. Nándorfehérvár ugyan megmaradt végvárnak, melyet a magyarság meg is védelmezett, de Szendr birtoka nélkül a késbbi
déli dunaelvei szerb

események

folytán

déli

expansióra, tartós

hódításra,

nem

kerülhetett a sor.

A

helyzet ilyetén alakulása következtében a Kotroman-

család fattyúhajtását királyként uraló

Boszniának fokozott
politikában.

fontosságú

szerep
volt

jutott

a

védbástya
ellen:

a

török

magyar hadernek

Bosznia

nyugati

felvonulása

a ki mellé Bosznia
nyert
vele.

állott teljes

lelkébl, az hathatós

segítséget

Magyarország becses elvédet kap területének a megvédésére, ha Bosznia királya vele megy, a török pedig, ha melléje állanak a bosnyák hadak, esetleges visszavonulását

mindenkor
,

biztosíthatja.

Bosznia és a

Ámde ebben
,..,,.,,

a kétlaki helyzetében rejlik Bosznia saját
, ,

Hunyadiak.

politikájának a gyöngesége. Mert

csak

ugy

,

,,,,

állhatott

meg

külön szervezetül, ha a két ellentétes hatalom
sen
küllfelez.

közt ügyea
hybrid,

Úgynevezett

nyílt

politikát

ez

ers középponti hatalom
mint rideg sziklaszigetet,

nélkül

szkölköd
a

állam,

melyet,

magyar és török ellentétes áramlat, nem folytathatott. A magyar diplomatia szemében álnoknak tnt fel a bosnyák politika, mert nem bízhatott benne. A török pedig ugyancsak érezte, hogy a míg közte és a magyar határ közt ez a korlát fennáll, addig sem parancsolhat korlátlanul, s a nyugati világ sem
csapkodott
tart tle.
1

Magyar-szerb összeköttetések oklevéltára. 1907. 248

— 284.

1.

Ezért Boszniának, mint önálló szervezetnek,

el kellett
áll

múlnia,
is

az

még ha ersebb kez, nagyobb tehetség király élén, mint István Tamás (1441—1461), az Osz
is,

íia.

Valamint bizonyos az
a

végbemenni

hogy Bosznia területén kellett magyar-török leszámolásnak, mely vagy el-

ell a nyugati kijáró t, ha gyz a ma vagy Konstantinápoly parancsol ezen a bástyán mar Mátyás
zárja a török
alatt,

ha ez megveszti a háborút. Mindezt a

lefolyt

esemé-

nyekbl ma
désbl.
képest a

világosan látjuk: ez folyt a pragmatikus fejlkirály

Mátyás

mindezt

erezte,

S

a

szükséghez

maga módja
király
is

és tehetsége szerint irányította. hiz^
aládi

Mátyás

N>snyák politikájába

0, hogy modern nyelven szóljunk, „mint Hunyadi van engagirozva" a bosnyák királyival ;emben. Hiszen István Tamás bosnyák király 1444 jún. 2-án kelt okleveleiben elismeri, „hogy a mi kegyes urunk, Ulászló, [sten kegyelmébl Magyarország és Lengyelor királya. Hunyadi Jánosnak, egyebek közt erdélyi Stb. vajda s urunk Ulászló király fkapitánya nagyságának

hagyomány

belejátszik.

tanácsára,
1

jóakaratából

ex

rendelkezésébl

ünnepélyesen
és

minket Bosznia királyának ünnepélyesen
ersített"
(instituit
et

megtett

megabban
saját

confirmavit).

Nem

akarjuk itta bosközt

nyák
az

királynak

a

Magyarország és
közjogi

Bosznia

idben

Fennállott

viszonyra
a

vonatkozó
világosan

kijelentését

elemezni,

hiszen

szöveg
ki

A személyes vonatkozási ragadjuk
való,.

belle, mert nyilván-

hogy a bosnyák király, a saját bevallása szerint, Hunyadi János teremtménye Ezzel megkapjuk Mátyás
kérdésben tanúsított subjectiv magatartásának
is

király e

a

kulcsát.

Nem

csupán

souverainitásának
traditio

én ése,
is

nemcsak
eljá-

állampolitikai okok, de dynastikus
rását,

irányítja

[gaz,

hogy 1458-ban a magja ennek a

vele

kezdd

dinasztiának
1

még csak alighogy megfogamzott,
„Studien zur
oki.

ezért ha alá
Bosnieas unj
alatt.

Legújabban kiadatott

Geschichte
függ.

Serbiens im Mittelalter"

czim munka

XXXIII, szám
foglaltatik

Ebben

a fontos oklevélben
íre,

mintegy viaaontbiatositás

Hunyadi

Jinos sxemi
helyet blatosit neki
s

ha netán menekülni kénytelen.

A

király

menedéknaki.

ígéri,

hogy évente 3000 aranyforintot

tizet

60

is

rendeli a saját szempontját az actualis

lehetségnek, de
írja,
1

soha

nem

téveszti el

szem

ell.

Egy

osztrák krónikás

hogy az ellene lázadó urak egyik vezérét, a nagyralátó Újlaki
Miklóst, a körmendi csata (1459 április 7.) után azzal nyerte

meg a maga részére, hogy Bosznia trónjával kecsegtette. Ez minden bizonynyal a posteriori való állítás, melyre ráczáfol az a körülmény, hogy István Tamás bosnyák királyival ugyanakkor tárgyal. 2 Valami szóbeszéd alapján kelhetett a hír, s a hírterjesztésnek már akkor is „alkotó" ereje volt. Feltn azonban az a biztosság, s az a messzelátás, melylyel Mátyás azonnal belenyúl a bosnyák ügyekbe. Mátyás király eldei a magyar királyi székben idegenek voltak: az Anjouk olaszok, Zsigmond, a ki ugyan magyarrá vált, nyugati ember, Albert, V. László németek. A magyar királyság akkori hatalmi helyzetébl kifolyólag megannyian többé-kevésbbé siKeres expansiv politikát folytattak az Árpádok megalapozta hagyományokra is támaszkodva, de úgy, a hogy Mátyás, egyikük sem ismerte a balkáni lelket. Hunyadiék a Balkánról beszármazott magyar nemzetséggé váltak. Mátyásban is él a keleti traditio, s ha
lelkének összetett elemeit apróra szedjük, bízvást
píthatjuk,

megállavált.

hogy

balkáni

vérbl

idealista

magyarrá

akkori nyugati

mveltség
balkáni

keresztény uralkodó.

t*
a

„nem

csaphatta be°

uralkodó,

mert

belátott

lelkébe.

Oly tulajdonsága ez neki, melyre
féle

nem

taníthatta

t

semmi-

renaissance tudós, mert vele született.
.^

a Balkánpolitikus

balkáni politikus elvet,
eláll

hitet
érzi,

nem
hogy

ismer. Ösztöne
ellenfele

1458-1463.

van, rögtön

szándékától, ha

erha
rá,

sebb

nálánál.

Barátságra
neki,

azonnal
de

kész

ma még

halálos

ellenfelével,

hízeleg

mihelyt

alkalma

nyílik,

nem
dést

lehet másként, titokban, de
fordul.

mikor alkalma

nyílik

egyenesen ellene
köt,

Szomszédaival ünnepélyes szerzviszontbiztosítja
erkölcsi

de

alattomban

magát szövet-

ségese ellenfelével.

Az igazság

tekintetben isme-

1

De Roo
regtii

:

Hist.

Austriae
fecit.
is

lib.

VI.

f.

341. Mathias rex

.

.

.

Nicolao

Bossniensis
:

speni

Ezt

már Teleki

megjegyezte HK.

1.

rétien

fogalom eltte, csak az ernek enged.

S mert ez a
czélja,

primitív létnek a

legnagyobb biztosítéka, csak egy a
vallású,
is,

hogy mentl hatalmasabb, mentl gazdagabb
gyen
akár
keleti

legyen.

Lea

vagy

bogumil,
látja,

megalkuszik
ezzel
is

római egyházzal

ha hasznát

mert

vagy

az erejét növeli, vagy ha rosszul
sítja.

A

vallás

neki

megy a sora. létet biztohagyományos rítus, melynek külss

ségeihez ragaszkodik, de elhikája nincs. Kz a ragaszkodás
különíti
el

a

többitl,

ezért

marad meg nemzeti
csak
az
érti

indi-

vidualitásában.

Eljárásában csak az a következetesség, hogy
Ezt a

következetlen.

paradoxont

meg. a

ki

ismeri a Balkán fejedelmeit.

A középkorban csak a török értette meg ellenteleit, mert rájuk szállott Byzancz lelke. Az európai nyugat nem ismerte a keletet, nem ismerte a pápaság sem, mely Ugyan
egyetemes álláspontra helyezkedett, de részletes
egyebet
sikereknél

nem

ért

el

a Balkánon.

A

pillanatnyi sikert tartva

szem

eltt,

gyakran félrevezették. Két fember azonban ismerte:
ez a hatalmas, de títlravasz,
ki

i'zillei

Ulrik, 1

németbe

oltott

Balkánszláv, a

nem
a

érhette

el

czélját, es

Mátyás

király.

Mátyás megértette, hogy mit
hségnyilatkozata
„szent korona"

ér a balkáni

uralkodók

irányában.

A míg
neki,

er
ero-

sebb volt és leszoríthatta sebb legyen, ezért joga

ket, addig

hódoltak
volt,

néha

még akkor sem. Csakhogy
ván újra
tetését,
kellett

mindig azon
vált.

hogy

él hatalommá
1

Neki úgj

magyar joghatóság életbeléplN-ig a magyar birodalom az elretörtet ozmánsággal szemben folyton védelmi állaskezdenie a

mert 1415-tl kezdve

ban
tett.

volt,

s

ha szívósan küzdött

is,

de tényleg
a
-

tért

\

Ezért a rácz es bosnyák politika
tehetett
segíteni,

maga erdekében
úgy
igyekezett
tudott.

nem is magán
'

egyebet, mint hogv
a

ott

hogv
eléri

es a

hol

éppen
horvát

III

Czillei

l'lrik

czélját

s

.1

teheti,

.1

Balkán-félsziget északnyugatán bizonyára
isulása.
V.
i>.

más képet
\
I ;

öltött

Ljubié

:

I

istine

még nem

közölt
i,

velencsei államlevéltári nainkat

Secrctoi Fraknói

becses

tanulmányában

chronologiai jelzsek

nem

62

Brankovics

Hogy mennyire
birodalom
déli

erejevesztettnek

tnik

fel

a magyar

feszít ereje, azt legélénkebben megvilágítja a

rigómezei csatavesztés után Brankovics Györgynek a béke-

magyar birodalom és a török szultán között. május 21, Szendr). l A magyar országos tanács rááll, hogy a havasalföldi részek, Ráczország és Bosznia, tehát a magyar birodalommal akkor védelmi viszonyban
közvetítése a

(1449

álló területek

egyidejleg a szultánnak
solitum).

is

megfizessék a szokott

censust

(censum

Kikötik

azonban,

országok

fejedelmei

és

lakói

mindenha
s

hogy ezen Magyarországba
a

jöhessenek, causa curialitatis (illendségbl való hódolás) és

egyéb

ügyeik

elintézése

okából,

ebben

törökök

ne

háborgassák ket. íme tehát ezek az országok kétségtelen

hbéres
a
tri,

részei a

kijelentéssel

elismeri,

magyar koronának, mely azonban ezzel hogy meg nem védheti ket s
fizessenek
ellenségének.

hogy adót
?

Lehet-e

ezt

a

viszonyoknak valamely tételes forCsak egy bizonyos, hogy nem tiszta s tarthatatlan állapotnak azon id szerint beállított fokmérje ez. Nem is csodálhatjuk, hogy István Tamás bosnyák király a két hatalom közé szorítva 1449 november 11-én Doborviszonyt az

államközi

májához sorozni

ban országa érdekét tekintve, összes rendéivel egyetértleg Korógyi János macsói bán eltt megfogadja, hogy Magyarország és
szent
el

koronája, valamint Hunyadi
s a

János

ellen

nem
Ezzel

követ

htlenséget

törököket

nem

fogja segíteni.

biztosította

magát

Magyarország irányában,
állítom,

de

a
rá,

szultánnak megfizette az adót. Oklevelünk ugyan nincs

de

ki

ne hinné

biztosította,

el, ha azt hogy nem fog

hogy a
is

szultánt viszont

ellene tenni semmit.

Ezt külön-

ben, ha

a

kath. térítés.

meg akart maradni, Szorosan akarván a tárgyhoz ragaszkodni, csak megkellett tennie.

meg

koronája.

említjük,
1

hogy Eugen
orsz.

s

V. Miklós

már 1444
HK. X.
HK.
IL.

óta

eretnek-

Mk

levéltár.

MODL.
v.
ö.

Teleki:

243—411. Ez a
sajnos, elkallólap, s

jogtörténeti szempontból felette érdekes oklevél eredetije
dott. Teljes tartalmára
1.

nézve

Teleki:

120—121.

sz. jegyzet.
s

A

fegyverszünet azonban ezen az alapon

nem

jött létre.

Teleki u. o. X. 245

6.

„regno Hungarie

et

sacre eiusdein regni

Hungarie

Corone,

necnon magnifico dominó Joanni de

Hunyad,

ipsius

regni Hungarie gubernatori nullám faciemus infidelitatem'".

irtó

czélzattal

ers propagandát
is

folytattak

Boszniában, a
a balkáni

királyt
politika

meg

nyertek

a

katholikus

hitnek, s

irányításába

határozottan

befolytak.

ezt cselekszik,

hanem a bosnyák
1

katholizáló

De nemcsak fembereket
Lesina püs-

külön oltalmuk alá fogadják.

A
is

térítés és

befolyás Dalmáczia,

jelesül

pöke Tamás apostoli delegátus részérl' indult meg. Annak
van határozott nyoma, hogy 1446-ban egy gyöngyökkel
es drágakövekkel kirakott korona készült a bosnyák király
;

r,

mely egyelre a spalatói
volt
letéve,

Szt.

Üojmo székesegyház

kincstárába

július 20-án átvette."

honnan Tamás püspök 111' Átadta-e tényleg, vagy nem, annak
a

1

Jelen Oklevéltár.

I.

*

A

velenczci
élén.

Tomasmiak közül
:

való
IV.

s

1428
1.

1

161-ig

áll a lesitun

püspökség
3

Farlati

Illyr.'

Sacrum

255.

Spalato,

1446

jul.

20.

Episcopus Farensis
s.

et delegátus apostolicus

in

partibus Bosnae,

Thomas,

a thesaurariis eccl,

Dogmi

Spalati

coronam
1
I

auream preciosam donum

I'p-

Fugenii IV. Regi Bosnae Stephano

Ostopié deferenduni suscipit acceptumque testatur.

Rcverendus dominus
episcopus Farrcnsis
confessus
et

fráter

Thomas

dei
in

et

apostolice

Sedis

gratia

delegátus apostolieus

partibus Bosne sponte fit

contentus ae

asseruit in preseatia
et

testim examinatoris
datam
set
et reasij

et

notarii infraseriptorum

babuisse
ser

recepisse ac sibi
et

fuisse a Qobilibus viris

Raynerio Laurentii

Nicola Gonosolich
el

de Spalato thesaurariis ecclesie sancti
signantibus unain coronam auream
etc.

Duymi
íulcitam

Spalatensis daotibus
perlis et lapidibtlS
et

preciosis

depositatam

in

thesauria

ecclesie praedicte

per

niaiuis

dictorum

thesaurariorum per ipsum
rabilem^ virum,

dominum episcopum delegatum

sive per veneet

dominum Johannem
et

de Marostita presbyterem
;

nuntium

apostolicum nomine
et

pro parte sanctissimi domini nostri
regi

referendam serenissimo

Bosne

ut dicebatur,
fecit

de qua quidem corona

praefatus
pientibus
in

dominus episcopus delegátus
et

suprad
et

stipulantibus

finem quietationis
péti

absolul

amplius
et

futurum non petendo nec

faciendo

dictam

coronam absolvens

liberans supraseriptos thesaurarios etc.

quam absolutione
el

habere

pro firma

et

ráta

ac observare
etc.

et

non convenire sub peoa

suorum bonorum
entibus

Actum
viro

Spalati

ad pistonum extia mui

venerabili

dominó
babitis

Paulo

l'aladinich

archiadiacono

Farrensi Au<- Sertano dominici primicerio Spalati et nobile

Marino
Ubertis

de Cresana
consiliaris

de

Jadra

testibus

et

set

Matteo de

exam.
ht.
lt.

Zára

Spalato kölj.

It.

A

h.

Veccb.

I

nincs nyoma. \)e bizonyára nem adta át, mert különben a bosnyák király, ha ekkor megkapta volna, nem vágyódott volna annyira utána. Kiderül azonban e ténybl, hogy a bosnyák
király teljesen

önjogú uralkodó akart lenni, a
souverainitás,
délkelet

mely

szán-

dékát a térítk, munkájok sikere érdekében, csak pártolták.

A magyar

temes érdekét védte

noha a kereszténység egyefelé, ebben a politikájának
czélját

ugyan megfelel, de végs
politikai térítésben akadályt,

illetleg

kényelmetlen

hogy ne mondjam gátat látott. Megérezték, hogy a bosnyák király Magyarországtól független

akar

lenni,

mint jó

katholikus,
áll,

bogumilirtó

feje-

delem.

Ha

pápai védnökség alatt

a magyar király
az összes

nem

tehet ellene semmit, a török ellen

meg

keresz-

ténység védelmét remélheti. Mindezek csak pillanatnyi remé-

nyek voltak, menten

a mint az események hogy István Tamásnak országa mellé a dalmát-horvát bánság is kell, hogy Czilleit onnan kiszorítsa, de meg hogy hatalmát öregbítse. E mellett azonban országában nem tudott igazában hatalomra jutni, máskép fordult a dolgok rendje, mint a hogy azt a jajezai udvar
el
is

foszlottak,

máskép

alakultak. Kiderült,

ügyesked balkándiplomatái

kieszelték.

2.

Szendró vára
Bosznia,

Brankovics György (1456) deszpotának

s

fiának Lázár-

nak halála után (1458) eltérbe

lépett a rácz kérdés.

Mátyás

H59.

királynak állást kellett foglalni, hogy kinek a kezére jusson
vára. Mátyás, a ki a szerb és bosnyák fordulaminden vonatkozásaiban ismerte, a maga szempontjából helyesen intézte el a kérdést. A magyar-bosnyák

Szendr
tokat

jogviszonyt ugyanis világosan körvonalazta a szegedi (1459
elején)

országgylés. 1

A

Brankovics-örökséget,

Szendrt,
fiának

átadta

hbérként
fia

István

Tamás bosnyák

király

Tamás

Istvánnak, Novo-Brdo a híres bányavidék pedig
került.
vallja

egyenesen Boszniához

A megegyezés

értelmében a

bosnyák
1

király

urának

Mátyást és a török szultánnal
1459
február
171.

V.

ö.

István

Tamás

király
II..

10-én

Jezeróban

kelt

levelével.

Fontes Rerum Austr.

20. k. p.

széniben függetleníti magát. íme a tiszta

helyzet.

Viszont

Mátyás

hogy Boszniát védelmezi, rácz despotának megteszi a bosnyák királyfit, a ki Szendrt tartozik megvédelmezni a tonik ellen. Mátyás ezzel a
király

szavatol

érte,

lépéssel a

szerzdéses

politika

terére lépett

abban a

hitben,

a megersödött e megállapodás alapján hatalommal hathatós segédert nyer. Csalódott.

hogy

bosnyák
elvette

Tamás
feleségül

fia

István,
a néhai

145'.).

év április

1-en

ugyan
alig két

Ilonát,

deszpota leányát, de
s

hónap

a bosnyák-rái múlva török kézre kerül Szendrö vára, deszpotatus eszméje egyelre letnt. Nem akarjuk tovább fzni az események részleteit. Annyi bizonyos, hogy a bosnyák hatalom, gyöngéden szólva, ismét paktált a törökmellett, bizton számítkel, pedig ha híven kitart Mátyás
hatott a

magyar
az
új

segélyre.
ellenére,

megállapodásai
nyult ez

A szegedi egyezmény világos mindenkép életképtelennek bizomert
az egyik

alakulás,

szerzd

fél

:

a

bosnyák királyfi s tanácsadó nagybátyja, akár félszbl, akar egyéb okoknál fogva, feladták a várat, s a törökök részérl

nem
i

is

lön bántódásuk.

1

Hogy Mátyás
bosnyák
i

ezt a capitulatiót

árulásnak

-i

-

politikáját

nem
az

•!

sikerülvén a

i

ii-i szerb kísérlet
nem
a

tartotta,

s "

''

,u ^

p*p*

-

>-.mia.

más alapokra
magyarázatra.
1

fektette,

szempontjából

szorul

A bosnyák

udvar

erezte,

hogy

magyar

Iv'cszlctesebben lásd

bosnyák-szerb nép- es nemxedékrendi tanulFraknói idézett tanulmany.it 593.
s

manyainkat 36
Fraknói
V,
tel,

— 38.

lap és

kÖV.

I

ssámú

Századok

tanulmányát
felvette

Délszláv

ábrándok
-

czim:; laknál

ruházza

mert a bosnyák király

a rácz királyi,

Horvátország részeinek királya csúnét. ('elfogásában nem osztozunk teljesen
Fraknói figyelmei elkerülte, hogy
lása óta
I.

Tvartko
szeri''
S

a

szeri''

birodalom lehatn jogutódjának
is.

1387 ben

magát

tekintette a

birodalom
viselik

s

i/.iméhe felvette a szerb királyi ezimet,

ezt

utódai
..délszláv

(V,

Miklosich

Monum.
bosnyák

Serb. illet
kiralv

szamaival.)

Kz

nem

ábrán

hanem

a

hatalmán. ik Öregbítése a szerb

középkori biro-

dalom roncsai rovására.
1377 óta király, 1382
éa klisszai zsupákat

Tvartko

elbb

a

magyar

király

kegyelmébl bán,

— 91

független

István

rámái

király

meg

Del

-

Horvátországból azért akarja elfoglalni. hogy ne ju>

sanak Vukcsics István berezeg kezére
ábránd,
ezeket
a

hanem anyagi ersödés
balkáni li.itulmasok.it

után

való

Nem M

történelmi traditio.
isi

nem

faji

a

Biersemén]

66

király segítségét s a

mi a f, bizalmát

eljátszotta.

II.

Pius

pápához

fordult,

a ki korának diplomatái között legjobban
„dolgozott szerb, albán és bos-

ismerte a Balkánt. Hiszen

nyák ügyekben"
sance-publicista

s a

mennyire egy XV. századbeli renaislehetett

alaposan

informálva,

az

volt.

Mint a

kereszténység

feje,

természetes,

bosnyák követeket, a kik azzal álltak mily buzgó katholikus s mily erélyesen üldözi az eretnek bogumilokat. Utasításuk nincs meg, de összevetve a körülményeket, az nem állhatott egyébbl, minthogy ajánlkozzanak
fel

hogy fogadta a el, hogy királyuk

a pápának, kérjenek tle mindent, hogy valamit

kapjanak.

pápa csak úgy, mint az európai hatalmak, élénken hogy Szendr várának eleste mit jelent a török hatalom terjeszkedése folyamán. Mátyás király haragjának okát éppen a pápa értette legjobban, s legátusával, Tamás
érezte,
lesinai

A

püspökkel, megvizsgáltatta az ügyet.

Tamás
ítélni

István

király eg3^éniségérl, a

mennyire egyoldalú töredékes, összeállapítható

függésükben
annyit

meg sem

adatokból

lehet,

hogy gyönge, kapkodó, a körülményeket elre nem érz ember volt, a kit fia István, egy tehetségségtelen, de nagyravágyó alak s rossz testvére. Radivoj, zgattak. Mátyás nem is egyenesen a királyt, de ez utóbbit
látunk,

Szendr elárul tatásáért. 1 Hogyne bszült volna fel a magyar király, mikor bosnyák hbérese 1460 február havában felkínálja országát a velenczeieknek, a kik ildomos módon megköszönik ezt a nem kellemes ajánlatot. 2 1460 (?) április havában pedig
okolta

megengedi
betörhet

Hasszán

basának,

hogy bosnyák
akkor,

területen át

Szerem- és Valkómegyékbe,
III.

mikor

neki
3

trónja biztosításáért

Fridrik császárral kell küzdeni.

Mindazonáltal Tamás, lesinai püspök, a pápai legátus,

a maga dalmát nézpontjából mindent elkövetett a
1

királyi

„Castrum Zendreu non solum
12.

in

detrimentum huius regni verum

etiam totius Christianitatis

manibus saevissimorum
és nemzetr. tanúim,
i.

Turcorum
h.

tradidit."

1459

jul.
s

Bosnyák
M. K.

életr.

Dipl. E.

L. 78.

8

U.

o.

I.

67—73.

„juh" érdekében,

beállít

a pápához mint kérelmezés

ment.

Értjük eljárását, hiszen 6 a hitbéli térítés eredményéért

küzdött. mely javarészben az 5 munkája a dalmát püspök jobban ismerte Bosznia helyBz zetet, mint harki az akkori bosnyák hatalmasok közül.

Elssorban

megengesztelte a haragvó
jól

pápát,

a mi
király
1

nagy

sor volt, mert ez

tudta,

hogy a bosnyák
kell,

alkudozik a törökkel, bogumillal, ha

mint vele.

épúgy Másod-

sorban

sikerült

rávennie a pápát,

hogy a
pártját

kereszténység
is

egyetemes érdeke szempontjából
lyának Mátyással szemben.

még

fogja kirá-

A budai udvarnál nagy izgatottságot

keltett ez a bos-

nyák követjárás Rómában. Az a hír járta, hogy a pápától kér koronát a király s a bosnyák kath. egyházat újra rendezteti

a kúriával.

A korona megadása

praejudikál vala a

szent korona jogainak, a kath. egyház bosnyákosítása pedig
illusoriussá teszi a

érsek

jogállását.

kereszténység

bosnyák magyar püspök és a kalocsai való a hír, akkor Magyarország a védfala s az egyház feje közt okvetlenül

Ha

szakadás

áll

be.
a

így

fogták

fel

a kérdést a

magyar

diplo-

maták. Mátyás

szó szoros értelmében elkeseredett. Ismer-

vén bosnyák
a

pápát, érezte,

király

biztosra vette, hogy félrevezetik hogy ügyes, ellene irányult húzás ez. A ugyancsak ebben az értelemben itatott levelet a
„alattvalóit",
II.

pápának:
ügyeiben

Pius Mátyás vádoló levelére
felelt.

rendkívül tapintatosan

hogy ily engedmények, a melyekrl Mátyás szól, mire vezetnének. Arról is van tudomása, hogy István Tamás király mit vetett a
s jól megfontolja,

— úgymond —
ellen.

Nem

1460 június 7. annyira járatlan Bosznia

kereszténység

S hogyne
a

tudna,

hogy mily kényes

dolog püspököket
Jól

rendelni oda, a hol eleddig

nem
is

voltak.

emlékezik

rá,

hogy

koronát mar
neki,
S

eldeitl
tán
hajlott

kertek,
is

de azok sem adták
erre,

ezt

bízóin ara

meg nem

ha

volna

seJekSZÍ a

magvar

király

hagyás
íns

nélkül,

(..non

sine

honore

et

beneplaeito tuo.
rja,

qui

ad illám pretendás".)

A pápa
u

különbéi

hogy

1

1..

U'iums Sylvi

BuropM

68

a bosnyák követek errl
ték urukat, állítván,

nem

is

szólottak,

csak menteget-

ségbl adta
s

át s

hogy urok Szendr várát csak szükbizonyítgatták, hogy a király jó keresztény

kizte országából a bogumilokat. Püspököket az igaz, hogy kértek, de csak oly formában, hogy küldjön országukba valakit, a ki a mondottak igazságáról meggyzdjék. S a pápa fog is oda követeket küldeni, de nem azért, hogy engedményeket tegyen, de hogy neki az ügyek állásáról jelentést tegyenek.

Ez
István

a

levél

bizonyság

rá,

hogy a pápa

hitelt

adott

Tamás küldötteinek, a mennyiben vagy elhitte, hogy Szendr elvesztésében kevésbé bnös, mint Mátyás állítja, akit személyes haragosának tartott. Vagy ha nem is hitte a
bosnyák mosakodást

— a mi valóbbszín, — de
Tamás püspök

egyetemes

érdekben így látta jónak az ügy elintézését. Ha a korona kérésének a dolgát tagadta is a pápa, meglehet, hogy nem szóltak neki
nyilvánosan, de hogy
azt a

ezzel a szándékkal jött.

késbbi folyományok

bizonyítják. Azzal pedig,

hogy

a pápa legátust küld Boszniába,
zott sikert aratott.

a bosnyák király határo-

A

római kúria követe

küldésével egye-

nesen beleavatkozott a balkáni politika intézésébe. Egyete-

is

mes keresztény szempontból érvelt, de a következményekben felels érte. A magyar király ösztönszerleg elhidegült
mert megérezte a fulánkot.
fenyegetett
fel.

a királyi Bosznia sorsa iránt,

de a pápa

ellen,

a

ki

szomszédjaitól

királyi

hatalmának

istápja volt,

nem

léphetett

Haragját egyelre

elnyomta, de megcsírádzott benne a gondolat, hogy ekkép

nem

jut

dlre

a bosnyák kérdés.

Boszniában és Herczegovinában, a hol Tamás István
király apósa,

Vukcsics István, a

maga

politikáját

zte, vég-

romlásukat érezték ugyan, mert elzetésük esetére Velenczé-

ben s Dalmácziában igyekeztek menedékhelyet biztosítani a

maguk számára, de
értékelése.

bellük a helyzet józan közben torzsalkodtak egymással és szomszédaikkal, nem hittek egymásnak, azért nekik sem hitt senki. Mint a gépezetében megromlott óra, azonkép akadozik a bosnyák politika.
azért hiányzott
ide
is,

Kapkodtak

oda

is,

1

1

V. ö. erre

nézve Theiner Mon. H.

II.

és a

MDE

I.

kötet illet helyeit.

bíztatta
ték,

Velenczének egyelre nem kellettek,asignoriacsakakk<'i ket, ha valami konkrét kérdésben hasznukat vehetkirály

Mátyás

nem

bízott

sem írásukban, sem szavuktört.

ban, a török
helyzet,

meg

következetesen vesztükre
július

így

állt
1

a

mikor István király 1460

ló-én meghalt.

Tamás fia István (Tomasevics) lepett a bosnyák trónra. Három évig sem uralkodott. Vele együtt pusztult el a középkori Bosznia. Megannyian, még a korApja halála után
társak
is,

T"m

" tv '-'

bOM
kiral >

a kik ezzel a tragédiával foglalkoztak, részben a

posteriori,
statálták,

de

még

az események lefolyása

közben

is

konl(

ténhetett ez

hogy Boszniának el kellett buknia. Nem is máskép. Az utolsó bosnyák nemzeti király teljesen a papara
s

bízta ügyét,

feltétlenül

katholikus

alapra

helyezkedett.
a
di-

Szomszédainak

s

kivált

fvédurának Mátyás királynak
délszláv

bizalmát eljátszotta az apja s a legerélyesebb

naszta Vukcsics István a szent-szávai (herczegovinaii herczej

apjának az apósa, 2 a
az egyetlen,

maga

politikáját csinálta.

Dalmát-olasz

észjárású követei s tanácsadói javallottak neki, hogy a pápa

a

ki

közös akcziót
végleges

tud

összehozni,

bizalmat

pedig csak úgy nyerheti meg, ha igaz kath. voltáról
gvözi.
zeti

meg

1

Ez

a fordulat

s

elhajlás a

bosnyák
állott

nembe,

egyháztól:

a bogumiloktól.

1461

folyamán

miután
a

meggyzdött, hogy
egyetemes

a torok hódítás másként, mint

kereszténység

közremködésével meg
ha nem
attól,

nem
ki

akadályozható.

Kitl kérjen segélyt,
bízik
el

a

keresztény egyház feje? Igaz, hogy nemzeti uralkodó, de
saját

a

népe nem

benne.

A hatalmasok

csak mímel,

.immal ismerik

hatalmát,

szívük melyén

mindegyik kü(Szarajevóbal
-

lönbnek

tartja

magát.

A

v*ár*Bosznában

székel török helytartó Igen ügyesen csábítja a népet, meh nek terhei nagyobbak a király s a furak birtokain, mint
a szultánt uraló területen.
1

Szabadságol ígérnek a kmetekilönben
I..

Állítólag

i

m

ölte

meg,

sem
'

Mkónikás pusztu állításán nem találjuk K- igazoltnak.
5

a

Toldalékok ki

VII

István

famáa második feleségének

70

nek (jobbágyoknak) török részrl, s a csábítás máris hatni kezd. Fél, hogy a váraikban lakó furakat otthagyja majd a nép. Azonkívül a török nem tördött a határokkal, ha-

nem
tetett,

a hol jónak

találta,

a király területén

erdöket

emel-,
látja.

a honnan lecsap akkor, a mikor szükségesnek

Ilyenformán beszéltek
1461 deczember

Tamás

fia

István király követei

1 havában, a római kúriánál.

Elmondták,

hogy segedelemért folyamodtak Mátyás királyhoz, a velenczei dogéhoz s Castriota (Skanderbég) Györgyhöz. Szövetségesek segedelme nélkül otthagyja királyát
s urait

a nép.

S most aztán elállanak a személyes kérdéssel. Már Eugén pápa megkínálta az apját koronával, de ez vonakodott azt elfogadni, mert tartott a töröktl (meg a magyar királyezt elhallgatták). Azt is állíttól, illetleg Hunyadi Jánostól ják, hogy külön egyházat akart a pápa létesíteni Boszniában. Azzal érvel, hogy az apja neofita volt, t azonban már nem fél a gyermekkora óta latin rítusban nevelték s

bogumiloktól, a kiktl apja méltán tarthatott.

Ezért kér a pápától

koronát

s kér

az egyházi

szer-

vezet új berendezésére püspököket. Felhozza, hogy ha meg-

koronázzák,
ségei

majd

alattvalói

inkább bíznak benne

s ellen-

meg

félni

fognak tle.

A

pápával

indokolja kérését.

Ámde

ezzel széttépi

szemben ügyesen a hbéri köteléket
segítségét

Mátyással, a kinek pedig egyidejleg
kéri,

fegyveres

mire ez, ha Bosznia királya

megmarad

a korona iránt

való

hségben,

kötelezettséget vállalt.

Ezzel a nemzetközi
ki

jogbéli szubtilitással

nem gondolt
de félnie

a balkáni király, a

csak
az

koronára vágyott, a melyet az egyház fejétl kap.
csak segíthetett
rajta,

A pápa
mint

nem

kellett

tle,

természetes urától", a magyar királytól.

Tanácsadói tisztán látták a külügyi helyzetet. Helyesen mondták, hogy elssorban veri le a török, azután Velen-

t

czére s a többiekre kerül a sor.

Ha

elvész, vele pusztul-

nak

el

a többiek. Az,
Gobelinus

hogy már az apja a velenczeieknek
memorabilium quae temporibus
Pius pápa egykorú följegyzései

1

:

Commentarii rerum

suis contigerunt.

1405

— 1463.
kelt,

libri XII. II.
ki.

ezek, melyeket Gobelinus

adott

A

követi utasítás okvetlenül szlávul,

a követek anyanyelvén

oly közvetlen a hangja.

71

megjósolta

Konstantinápoly elvesztet,

igaz

lehet,

de Kon-

még sem A nagy Byzancz bukását a kisebb bolygók lehullása követte. Khhez nem kellett jóslás, tettre volt szükMintha a modern nagy világalakulatokban máskép ség. menne végbe a jövend ilyetén eshetségeknek megérvelése
stantinápoly veszedelmérl mindenki tudott, azért
segítettek rajta.
?

A pápa
cselekedett.

fontolóra

vette

a

követek

elterjesztését és

Megadta nekik a koronát, külön megbízottakat küldött
1

Jajczába, de a
intette

magyar

király lyal való szoros

egyetértésre

a követeket.
király alig

A bosnyák

hogy megkapta

a koronát,

nagy

ünnepélyességgel Jajczában a pápai küldöttség, élén Bozzo - köztük a legnonai püspökkel 2 és a bosnyák furak

hatalmasabbnak, István herczeg Vlatko fiának

jelenléte-

ben valószínleg október végén vagy november elején megkoronáztatta magát. Mindazonáltal nem érzi magát teljes

November hóban követet küld Velenczébe s hogy iktassák be t a velenczei nemesek köze s adjanak neki menhelyül királyi méltóságának megfelel házat Velenczében, meg egy házat Zárában. Kér hadi szerszámokat és mbiztonságban.
kéri,

szaki csapatokat.

Ha a török

ell menekülnie kellene, fogadjak

be a köztársaság területére. S mintha egyéb baja nem lenne, Sperancsics Pál horvát bánnal való viszályában jóakaratú
semlegességet
bízik,

kéri

a

signoriának.

István

herczegben sem

noha az t elismerte királyául s arra kéri a köztársaságot, hogy intse az egyezség megtartására. Végezetül jelenteti, hogy az összes urak beleegyezésével nagy lelkesedéssel megkoronáztatott.'
1
1

Vájjon az Eugen pápa készíttette koron.it. melyrl

elbb

tettunk
lett

adatOS említést, vagy mást, azt

nem
?

írják

a

jelentések.

De miert ne
kir.

volna az az Eugen pápa adta korona
tárban rzött koronájáról
állítják,

Bocskay Istvánnak

bécsi cs. kincskincsei közt

hogy Tamás Ha István
1463-bafl a törökök.
L.

foglalták volna le ezt a koronát
1
;

Arch.1

Klaic

i.

m. 34!>
I.

1.

liberó

» Regem Bosne omnium suorum príncipnm et Jommorum
'

DEMK.

96

— 07.

1.

,

.

.

coronatum
regni

fuigse

ipsius conseosu

maximoque applausu
czeg
I4t;i

et

alaentate-

i!'7.

IV. .

u.

o.

101.1. István her-

dcez.

1.

követségével,

melyet egyidejiéi

királyévá]

küldött

Velencei

72

A
ják

köztársaság az els kérést
kitér.

teljesíti,

a

második és

harmadik ell ügyesen

Mszaki

csapatokat

— mond-

pénzen fogadhat.

befogadják, Osztrovicza

Ha menekülnie kellene, szívesen és Clissa várát nem engedhetik át.
óhajtanak, szerencsésen meg-

Ha

a horvát bánnal,

a mit

küzd, István herczeggel igyekezni fognak az egyetértés fon1 tosságát megértetni. Megkoronáztatása alkalmából üdvözlik.

A pápa
király

megérezte, hogy ezzel a koronázással Mátyás

jogát

érzékenyen
az

illette.

A

fell biztos volt, hogy
ki-

Mátyás, kinek hírszolgálata minden egyes körülményre
terjedt,

errl

egész actióról

máris részletes tudomást

szerzett.

Hisz a horvát bán, a macsói bán, Ragusa, Velen-

cze mindezekrl rögtön értesült s a király az akkori körül-

ményekhez képest minden híradást gyorsan megtudott. A pápa ismervén Mátyás személyes érzelmeit, elébe vágott 2 a bekövetkezend rossz hangulatnak: 1462 január 21-én levelet írt a királynak s a bosnyák királylyal tudatta, hogy
Budára küldjön követséget a
királyt

megengesztelend. 3

A

pápa szelíden és a kereszténység egyetemes érdekére
kérleli

hivatkozva

Mátyást, hogy bocsássa
írt

meg

a bosnyák
is

királynak az ellene vetetteket.

Vitéz Jánosnak

és

meg-

kömvékeztette a
vár bíborosával

királyt
is.

kedvenczével Carvaj állal, az Angyal-

É
ervel
a

levélre
íratott

Mátyás

király

május végén

felelt.

4

Oly elemi

ez a válasz, hogy szinte

magunk
igéit.

eltt látjuk

királyt,

a mint tollba mondja erteljes
azt
írja,

A pápa

hogy az

észretért

bosnyák

királyt

befogadta az egyház kebelébe, kövesse a példáját Mátyás, nehogy elkeseredésében átálljon az ellenséghez.

Nos a
csát.

király szívesen fogadja az apostoli szék taná-

Tudja

,

hogy a

király

kötelessége [megbocsátani s

elfeledvén a rosszat, emlékezetben tartani a jót.

Ámde nagy
szi-

dolgokban nem szabad visszaélni a könyörületességgel,
1

u. o.
XII.

98— íou.
Kai.

u.

1 3
*

Feb.
r.

Ep. Matthias

Pi.
:

E.

XXX.
kiráiy

Fraknói Vilmos
17.
1.

Mátyás

ev.

Külügy

33. Schönherr

Gy.

i.

okit.

73

gorúsággal

kell

mérsékelni a lágyságot, nehogy a

könny

bocsánat ujabb vétkekre nyújtson alkalmat. Kzzel odavágott a kúria

könny
király.

szerrel adott

bnbocsánatára.

A kereszténység
bosnyák
den joga ered
(a

ellen senki

sem

vétett annyit, mint a

Mint a magyar király alattvalója, kitl min-

quibus

omne
a

ius regni

habét)
s

senkitl

sem

kényszeríttetve

átpártolt

törökhöz

adót fizetvén

jótevit, a mennyiben a

Majd megtérést színlelt s megcsalta tlük kapott segélyt az ellenségnek adta. Hogy ebbl mennyi kár származott, mennyi föld pusztult el, bányákat tztek rabszíjra, azt nem is kell fölneki, megersítette azt.

emlegetni, mert ismeretes.

Fején találja a szöget,

mert

ismét

azokhoz
s

(t.

i.

a

mondván magyar

:

...Most

aztán

nem

királyhoz) fordulni,

hanem megkörnyékezi az
hajlik
érzi

apostoli széket, mely

könnyebben

a

bocsánatra

a

mások sebének

sajgását kevésbé

s a távolból

neki,

mert azt

hiszi,

könnyebb végérl fogja a dolgot. Hízeleg hogy bnhdés nélkül nyer bocsájellemzi a

natot".

A
ját

király

kitnen
lelkét.

bosnyák

király sejtanhk-

(bosnyák-török szólam szerint ördöngös ravaszkodásán.
Nyilt és

mert ismerte a

magyar beszéd

ez.

Odamond

az apostoli széknek egy és más igazságot, a nélkül, hog)
megsértené.

Az ellen nem tesz kifogást, hogy az apostoli szék meg akar neki bocsátani, még azt is elismeri, hogy oka is
van
rá,

ha becsületes szándékkal fordulnak

hozza.

d(

esetben

nem

elég a

bnbánat, most
tévedtek,

vezekelni tartozik.

Lelkiismeretük szavát elnémították akkor, mikor árulást

követtek

el.

Ámde

mert

a

töröknek

tel

ugyan az
nol

árulás, de az árulót

megvetették. A török
ol\

húzott a gonosztettbl, de csak

bizalmatlan iránta,
M<»si

mint azokkal szemben, a kiket

elárult.

aztán a török
neki

az

úr.

Elérte, a mire esze vitte.

Íme

most
les

(Mátyás-

nak) hódol addig, míg megint törökké

Nem
van
haelégté
telt

akar

keményszfynek
érzései

látszani,

benne
e

is

meg
ellen.

a könyörület

Nem
a

vét

azonban

követel.

Hiszen

bosnyák

király

felkfnálko-

74

zott,

hogy

a

törökkel határos várait átadja a

magyar

király-

nak, ez esetben majd elbánik

az ellenséggel.
teljesen

Mátyás
emberrel,
a

gondolatmenete
kinek
nincs egy

érthet.

Ezzel

az

szinte
ki

gondolata,

a kinek

minden ténykedése ravaszság, a
a htlenséggel, de a
is

elveti

a magyar korona

fennhatóságát, a ki csalafinta koronáztatása után

nem

éri

be

magyar korona egyetemének egyes részeire
vélt

ráteszi

a

maga

igényét,

csak föltételesen tárgyal. 1

Ezzel a bosnyák királylyal csak úgy lehetett boldogulni, ha a magyar király maga intézi az ország védelmét. Magyarán szólva, ha kiveszi a hatalmat a kezébl. Akkor azután nem mozdulhat, mert a magyar várrség Mátyás kezében van.

Ekkor fogamzott meg ösztönszerleg a külön magyar bánság,
illetleg hathatós kifejlesztésének az eszméje, a török ellen

való határvédelemre szolgáló katonai szervezet képében.

bosnyák király maga is ráállott már erre, de aztán Most már mit szóljon a király ¥£ ekképen folytatja ahhoz, hogy a pápa követet küld hozzá s a magyar király jogának súlyos és nyilvánságos megsértésével (non sine gravi et evidenti regum Hungarie praeiudicio) megkoronáztatja magát s azt hiszi. hog\\ most már bizto2 Ez a csökönyös tagja a szent korosítva van a helyzete. 3 nának nem ismeri el az fejét (t. i. a királyt). Hogy ez a viszály taplója s ebbl ered minden baj, nyilvánvaló. Mátyás nagyon jól tudta s nyíltan meg is mondta a pápának, hogy ha fegyverrel lépne fel a makacskodó bosnyák királylyal szemben, a mire joga is van, az menten megadná
kibujt
alóla.

A

magát

Itt

aztán ezzel a határozott óvással beéri, de a napi

körülményeknek megfelel diplomatiai lépéssel megmenti a már-már veszélyessé vált bonyodalmat, mely ha kitör, min1

Miklósién

:

Mon. Serb. 391.

sz.

Tamás

fia

István 1463 nov. 23-án

Jajczán a raguzaiak kiváltságait megersítvén ekképen czímezteti magát
, István,

Tamás

fia

István. Szerbia, Bosznia, a tengermellék,

Hum

földjé-

nek, Dalmáczia, a horvátok, az alvidék, a nyugati részek, Uszora,
és Podrinje királya."

Szoli

Errl Mátyásnak 1462-ben májusban már
fel,

volt tudo-

mása, ez ellen lépett
2

mikor

elégtételt követel.

Kitetszik,

hogy Mátyás a bosnyák

király

minden lépésérl és

gondolatáról részletesen volt informálva.
5

„caput suum contumax

membrum non

recognoscit."

75

den

félre

nézve nagy kárral

járt volna. Föltétlenül bizon

hogy Mátyásnak érthet fellobbanását Vitéz János. Várad nagyesz fpapja csillapította, a kit a pápa erre felkért s éles eszével nemcsak mérsékelte a király haragját, hanem
1

positiv tanácsot

is

adott neki.
pápát,
,
,

Ugyanis felken a
,
,

hogy ne Vegye védszárnyai

.
.

»**«y*«

k,r;il >

alá az

,

,

.

.

,

mcübck ülese

i)

alattvalóját,
s

ne csorbítsa az o jogait, küldje ko\
ellene alattvalójához.

etet

hozzá Budára

ne

Tárgyalás
is.

utján

egyezségte lehet

jutni,

abban megnyugszik o

nimt sou-

zerain s valialja Bosznia oltalmát, a mi csak javára lesz a

bosnyákoknak.

A pápának

s

a bosnyákoknak egyaránt jó egy kiiitjok

volt a királynak ez a hajlandósága,

hogy bizonyos

föltételek

mellett s jogainak fenntartásával* vállalja a törökkel

szem-

ben Bosznia védelmét.

Magyarországnak Kómában legjobb
János Angyalvári biboros
határozását.
rossal,
volt.

barátja

Carvajal

A

király,

mikor

ezt a levelét
is

megírta, utasította követét,

hogy közölje

t'arvajallal
is

el-

De

azonfelül külön levélben

közölte a bíbo-

hogy a szentszékre való
királynak,

tekintettel

megbocsát a

bosnyák
vétett.
2

a

miért

a kereszténység érdeke ellen

íme tehát egyezmény
tartotta

lett

a viszály vége. Mátyás lenn-

Boszniához
pertinet

való

eljogát
a

(„quod

pertinuit

sem-

per

et

ad

Hungáriám")

pápával szemben, de

Bosznia elszakadási kísérletét inkább a pápa tájékozatlanságának tudja be s az élevesztett kérdést követe által mérséklettel tárgyaltatja.
a

Azalatt a

bosnyák
márcz.

király s a

herczegovinai
tárgyaltak

hei

követei

1462

— ápr.

havában

Budán. 4

Szívesen fogadták ket,
szent

mert a királyt elssorban most a korona kiváltásának a kérdése foglalkoztatta. Kzt
j\ Hj Fraknoi
I

'

<-"

!'

I.

XXVII.
kir.
kuli",

1

:

Mátyás
II.

lev.

I.

35. és Kp. ML
I.aszl..

1'.

C.

I.

XXVIII.
s

3

Ep. M. C. P.

XXX. Vezsenyi
mintái
1

küldetése Velenczébe

a

pápához.
4

A
I

diplomatiai történetre nézve vezérfonal Fraknoi
Laliit. is. i
.i

V V
I

király diplomatáiról sióid

Századok

MI'.

140 -1.

Thomasi

jelmtéM

76

ugyancsak jó végre
tudta
„beállítani"

juttatta Vitéz János, a
ily

ki

nagyon

jól

az

ellentéteket.

„A mi hívünk István Bosznia királya" írja Mátyás 1462 aug. 10. a bosnyák uralkodó már hozzájárult király 1 S még elbb említi, hogy szent korona kiváltásához. a
;

a bosnyák

király

és

István
tértek.

herczeg,
2

a mint tartoznak

is

vele. a király

hségére

Mindebbl

kiderülni látszik

hogv a pápa aegise alatt a török esetleges támadásával szemben egy magyar-bosnyák-herczegovinai-albán Velenczétl is támogatott liga-féle szövdött, melynek a vezérlete Mátyás kezében volt. Ennek a ligának ugyancsak az a
baja volt, mint a középkori európai ligáknak rendesen,
t.
i.

hiányzott belle a czélban való bizodalom, röviden szólván

a

lélek.

Szt.

más

között

Száva herczege s a bosnyák király egymarakodnak, ebben folyton Mátyásnak s a
kell

velenczei

köztársaságnak
az

közvetíteni/'

A

pápai és az

olasz segély egyfell

akkori

közlekedési,

de

másfell

pénztechnikai okoknál fogva

sem

volt oly sziklaszilárd alap.

melyre Magyarország biztosan számíthatott.

Mátyás bizton

tudta,

„hogy a szultán az összes halan-

dók közt a legnagyobb ellensége, minthogy tle sem tenger, sem hegyek nem választják el", országa szinte kínálkozik a betörésre. Mátyás király ismételve hangoztatta, hogy a török ervel szemben gyönge s ha a keresztény
hatalmak részérl kiadós, gyors és rendszeres segélyre nem
számíthat,
kei

nem

használ akkor semmi szer. Velencze érdeis

Magyarországéval egyeztek. Mátyás próbált

akár id-

nyerés, akár a keresztény lanyhaság ellenében

óvszerként

a törökkel valamikép egyezkedni. 4

Az

akkori budai kabinet-

ben voltak
vérzésnél.
(írenoblci

is

mindig olyatén hangok, a melyek a paktálást
tartották, az

elbbrevalónak
Ismeretes, '

„egyetemes érdekben" való

el-

Antal tvanczia lovakövetjarása Budán.
.Marini

hogv 1462-ben Podjebrád György cseh OJ J J *>J

királv.

midn a római kúriával nem sikerült neki akompaktatakat elfo'

Wagner

:

Dipl. Sar. p. 323.
II.

— Katona
188—90.

XIV. 544.

s
' +

Kp. M. C.

MDE.

I.

173.

XXV. 185—7. 1.,
145.
1.

1..

1.

Kp. M. C.

I.XV.

gadtatni, az uralkodók ligáját akarta megszervezni a török
ellen,

még

pedig

II.

Pilis

es

Fridiik császár

kizárásával.

Ennek
tes,

az elérésére követet járatott az európai

udvaroknál

Grenoblei Maríni Antal franczia lovag képében. Természe-

hogy e liga megalkotásában az egyik fszerep Mátyásnak jutott volna. S mit felelt Mátyás? Szép ez az eszme, üdvös is lenne, ha a különböz, nyelvükben, viseletükben,
1

szokásaikban, intézményeikben, tanultságiban s törekvéseikre

nézve oly különböz,
gatott elemeket
-

régi

ellentétektl, háborútól szétí
forrasztani!

egy

testté lehet

Ne

higyje

Európa, hogy Magyarország csupán a saját határaiért küzd,
ejthetné

más módját
s

is,

hogy határát

épségben

maradjabékülje-

nak. 01 ne biztassak, cselekedjenek úgy mint

;

nek

l<i

harczoljanak a hitetlenekkel, mint
tenni
kell.

.

felre a tár-

gyalásokkal,

Mátyás

a
érzi,

keresztény

hatalmak
leg-

egyetemet képviseli egymaga, de

hogy az akkor

hatalmasabb
ellenséget/'

katonai

hatalommal
le

adományokkal

nem gyzheti

nem buv Perselyszer ezt a kitnen felszerelt
tudta,

Mátyás ismerte a helyzetet,
nia kell, de

hogy neki ha rczol-

egymagában nem

leheti.

Azonfelül átérezte az

akkori keresztény szolidaritásnak csekély és csak viszonylagos erejét. Tartós,
kilátása.

dönt gyzelemre nem

lehetett a keleten

így a

latjuk

mi az akkon helyzetet. Csoda-e tehát, hogy
a ki

bosnyák
oly

király,

arany-koronás süveg-enthusiasmukeresztény
rendre
s

sával

hirtelen

átcsapott a
ült

kinek

ügyszólván a nyakán

a török,

ugyancsak
tudja,
ellen

szeretett volna

megegyezni a szultánnal. Jó forrásból nemsokára Bosznia es Herczegovina

hogj

a

török

fordul s

akkor

1

Palacky
124.

:

Csehorsság

története.

IV

cseh

liiadáa

390.,

108.,
1

11

A
I'.

terv
II.

természetesen
IXII
et
[

nem

valósult

meg
Hui

Kp. M. C.

Ohristiani

t.intummodo
vellent, et

pro

patria

suis

duntaxat
tenere

Rnibus

decertare possent
et

modum
<.t

potuissent teles

módos,

ee

foedera

inire,

quod

Qlaesia

quietia

permanentibua Hunparis ah

arma aensíasent.'4
'

U,

o

I.Xlll

78

nemcsak neki
árát

lesz vége, de a kereszténység

is

megadja az

izeni

Velenczének. 1

Mindezen mozaikszer összeállítások azonban, tudjuk,
mert a Mátyás

hogy általános következtetésekre már azért sem alkalmasok, uralkodása els idejére vonatkozó anyag
hiányos és korrendileg

még

tisztázatlan.

De hagyján az anyag. Tekintsük közelebbrl a XV. századbeli magyar diplomatiai szolgálatnak egyes vonatkozásait,
Dipiomácziai

abból

is

tanulhatni valamit.

sok^A'törö^k
hadjárat. 1463.

Elssorban nem téveszthetjük szem ell a hírszolgálati nehézséget s a követségeknek ennek következtében lassú eljárását. Ma elhatározza a budai udvar, hogy követe által ezt vagy azt a lépést megtéteti. A követ vagy követség
végre elindul, gyakran nagynehezen.
tenni, az utak rosszak, a
eljut

Elkészületeket

kell

követség vesztegelni kénytelen. Végre

Rómába, német földre, vagy a hová éppen küldik. Az alatt a végekrl valami rémhír érkezik, mely hihetetlenül hangzik, de mégis figyelemre kell méltatni,
ellenrizhetik,

mert mire

már egy másik esetrl jön jelentés. Az alatt a külföldrl jönnek követek, a Budán tartózkodó állandó
rezidensek
híreket,
:

a pápai, a velenczei, a 'raguzai szintén kapnak

melyek mire Budára érnek már elvesztették aktualitá-

sukat.

A

kir.

kancelláriában aztán tárgyalják a dolgokat s

a

már

elindult

követ

nyomába egy másikat

küldenek.

Ebbl az útvesztbl
zatlanul,

csak az a külpolitikai irány marad válto-

hogy Mátyás királyi positiojának törvényességét a császárral szemben ki kell vívni bármi módon s a török elnyomulását a kereszténység egyetemes és Magyarország külön érdekében minden eszközzel fel kell tartóztatni. A mantovai congressus (1460) ugyan mit eredményezett, noha a pápa nagy körültekintéssel és buzgósággal rávette a keresztény fejedelmeket

bizonyos Ígéretekre,

melyek ha kötelezleg adattak

is,

de mihelyt beváltásukra
?

került a sor, azonnal készen állottak a mentséggel

Nemhogy

csak Mátyás maga, de az összes magyarság érezte,

1

István

bosnyák

kir.

követsége

Velenczében

1463

febr.

28.

MDE.

I.

191—92.

a

déli

ellenséggel
is

való

harczot,

ha
a
hát

kell,

küls segedelem
két eve érkeztek

nélkül
hírek,

meg

kell

vívnia.

Hiszen

már

hogy készül a

török.

Hogy
is.

hírnek milyen consti-

tutiv ereje van,

érezzük
S

ma

meg

a
el

középkorban,
az
is

a mikor még inkább

lassabban jutottak
s

általános-

ságban
érkezett
futárral

tartott

mendemondák

a

követek

mess

kereskedknek útszélen összeszedett

pletykáit külön

küldöttek meg sotiverainjüknek. Hogy alkothatunk hát s az akkori

h

tényállásnak

megfelel kepét arról, hogy Mátyás király
mely
hatott:

elhatározásaira,

tlünk már nem is konstatálható imponderabile De lehet-e egyáltalában még a modern anyag alapa most lefolyó kérdésekrl teljesen

ján

is

adni?


a

h

s exakt képet

nem

lehet.

A

pillanatnyi

momentumok,

sajnos

meg

nem ma sem, verba et consilia volánt. Míg azonban ma legalább kronologiailag tisztázhatjuk a kérdérögzíthetk
seket,

Ismételjük,

XYi szazad anyaghalmazából ezt sem tehetjük. hogy a szultán már 1461 óta készüldik
ellen,

Magyarország

be s milyen czélt

nem bizonyos, hogy hol titz majd maga elé. Egyelre meg maga
csak az

sem tudhatta bizonyosan. Mindamellett az események gyorsabban játszódtak le. mint a hogy az érdekelt felek azt várták. Tamás fia István király Jajezéban, »u nasem glavnom stonom gradu u Jajcu" — székvarosában, udvart tartott.
1

162-ben Pius pápa
ott

Miklós modrusi püspököt küldi hozza,

hogy

ildomosán intézgesse az

ügyeket.

1

Mint legátus,

fszemély. Mohamed szultán azonközben a királyhoz küldött az adóért. A legátus azt tanácsolta neki, hogy
volt a

ne tizessen, mire a király bizonyos hetykeségj
aztán a legenda mindenféle részlettel felczífrázott
utasítja

elvet

v:

a
is

követet. 8

erdöt
felé:

leromboltatott.

Egy boszna szavamenti török határA háború ezért irányult Bosznia

ez a visszautasítás volt a közvetlen ok.

1

Farlati
1.

i

kn
i.

7 1.

1

Nicolaus
l

de

Catharo,

Jajciáról

mini

városról
*

Miklosich

m.

CCCXCI,

CCXCV
14'
i

Laonicus Chalcocondylas

(ca

Lib.

X

p.

tti

1

'.

I.

Toldalék VII

A
tottál

király

megijed

:

Te követ

úgymond

bemár-

a bajba s tanácsaiddal oda juttattál, hogy a császár,

kinek a világon senki
kiostromol,

sem tud ellenállani, minden várat most azután hárítsd el tlem a veszedelmet. Sietek Magyarországba s csakMiklós püspök feleié
:

hamar
Angyeiorics Mihály (Mihaiogiu) rumiiü

itt

leszek

ers

haddal, te csak maradj

meg

a hitben.

Elkésett.

^
az

szultán

vezére,

Mahmud

pasa,

rumili

beglerbeg.

utolsó

thessaliai

császárnak, Alexios Angelos renegált

unokájának Mihálynak (Mihaloglu) a
Hadaival

1463

május

li)-én

Ügyes és gyors. Bobováczon van a bosnyák
fia.

kincses várban, holott Mátyás

király

hadainak felvonulása

csak máj.

1.

körül jut befejezésre, de a

magyar hadvezetség

még akkor sem tudja, hogy a szultán merre veszi útját. A török hader meglepte Boszniát s meglepte a magyar
királyt.

Mátyás legnehezebb hadjáratába

fog.

Védelmi szem-

pontból kezdte a küzdelmet s foglaláson végezte.
Jajcza szereplése ekkor jut eltérbe, ez

idtl fogva

a

magyar történelemben
lesz.

Jajcza és Bosznia egyazon

fogalommá

V.
Boscnia végnapjai.
i

FEJEZET;
király

Mátyás

hadjárata

1

4t;.'i.


14b"i

Török diverziok
szept
Jajcza
12.

Dana

cs

Száva fell.
-

Szövetség

Velenczével
okt
"-

Jajc/.ai

vonulás.
I4»i.i

lalása

Az ostrom 14b.'i karácsony els napján.
- Európa
1

— decz.

26.

elfog-

A

jajczai siker méltatása, a terület

els szervezése.
bosnyák hadjárata
1464
jul.

s

a jajczai diadal.

Mátyás kualy második
szultán
Jajczat
8.

b>4 aug.

Mohammed

ostromolja
nov.
9.

12.-

aug. 22.

Zvorniki hadjárat 14H4

okt


Beaaaia
xcffnapjav

A király visszavonulása.

Bosznia
királya

középkori
napjait s a

történetének

zárófejezetét,
II.

utolsó
betÖ1

végs

gyzelmes

Mohamned
szultán,

résének sikerét csak

fbb

vonásaiban kívánjuk

feltüntetni.

Tudnunk

illik

azonban, hogy

Mohammed

biztonságban ringatta a bosnyák királyt

noha

fegyverszünetet

engedélyezvén követe útján

,

a néhai novi-bazári s/.andzsak

egyik határhelyénél (akkoron Boszniához tartozott), Szjeniczánál, nagy sereggel meglepte az ottani kövesgyepü parancs
nokát.

A

szervezetlen

védsereg
s

podrinjei vajda,

megrémült

vezére, Kovácsevics Tvartko menten megadta magát.

A
keltett.

szultán hathatós szövetségese az a határtalan ijedelem,

melyet Konstantinápoly meghódítójának váratlan megjelenése

Ennek
Truhelka

esik áldozatául

1

463 máj.
10.
1.

19-

21. B

1

i.

in.

II.

fejezetében 8

Klaie V. horvát története
\

IV. fejezetéhen lelkiismeretesen elbeszéli a katasztrófát
alá

["oldalakban VI. az.

Foglalva megkísértettük a Jajcza ezenkori szereperc vonatkozó források

elemzését.
les

Mohammed
II.

seredét
11.

150,000
Errfl sz..

emberre

teszi

Hammer

Oesch.

osm. k'eiches

75—78.

sem

lehet, e/ett a

SereglétSZámol

hacsak
'-

nem

pozitív adatokon

sarkaljanak, legföljebb kérdjelre méltatjuk
sziklafalra épült

Bobovácz Kraljeva Szutjeszkához közel meredek
I..

(Viszokoi járás.)
at

10.

sz.

ábra a 200.

1.

Ha a

szultán Szófiából Szer'
mellett,

vezette seredét, valószín,
és

hogy Rogaczjczánál a Drina
at

Bojnaala. át

Basta

Pskovica

közt

lepte

a

hátait s

Így

kerult

Bobováci

Kllenhen, ha a szandzsáknak került, akk.

/áron 6S Szjenici n

Uvácznál

tort

be.

82

a

király

mentsvára

és

kincsesháza,
kit

melyet Radak
tart

nev
a

várnagya

gyáván

föladott,

jogosan

árulónak

hagyomány. Tamásfia István a király hadseregét akarta-e sebtiben összeszedni s Mátyás segedelmével a szultán hadaival szembeszállani, vagy csak vagyona megmentésére gondolt, bajos eldönteni. Meglehet, hogy mindkét ok közrejátszott ebbeli elhatározásában. Bizonyosabbnak látszik, hogy István királyt meglepte a gyors támadás s eleinte maga sem tudta, hogy mihez fogjon. Föltetszik ez abból, hog}' a szultán közeledtének a hírére annyira megriadt, hogy környezetével lóhalálában
menekül.

Mindenekeltt biztonságban akart
vezérli a

lenni, ez a

gondolat

nem
tart,

várt csapás hatása alatt.

Elbb

székvárosába

Jajczába

mert onnan közelebb van a Szávához s a tengerhez.
érezhette
fölkészületlen hadával s

Azonban Jajczában sem
kélyszámú
Jezerón
át

kíséretével,

magát biztonságban csecsakhamar
érintve,
s

Szokol (Sólyomfészek) várát

az

akkor

nehezen megközelíthet Kljucsba vonul. (Kljucs
között 180

Bobovácz

km
?

a távolság.)
(törökül Babicsa-Odzsak) bevétele
1

után

A szultán Bobovácz Mahmud [Mohamed]
az egérutat nyert

pasával [20,000 lovassal ?] üldözbe

véteti

királyt.

Az események

sorozatából

következik, hogy a szultán
keríteni a királyt.

mindenáron
jól

hatalmába

akarta

Nagyon

ismerte a

bosnyák állam szervezetlenségét s megszntével a behódoltatásnak nincsen többé
valló

három felekezetet tudta, hogy a királyság

koronás

u

akadálya,

lévén

a

nép öntudatlan nyáj, igazában
szempontból

rajah.

Mahmud

pasa

katonai

még akkor

is

nehéz

feladatot oldott

meg, ha megbízható kalauzok vezették hadait.

Jobbára utakban

szkölköd,
két ízben

eltte ismeretlen tájakon végig-

1

Mahojud pasa

atyától s ^illyr" anyától született.

nagyvezér (megöletett 1474-ben) görög Ugyancsak görög eredet Rum Mohammed
utódja.

pasa, a ki 1464-ben

lett

Mahmud

A

források e részben zavarosak.

A

különféle írásmód következtében szóba jöhetne,
fia-e,

hogy Mahmud Angelos
bosnyák
1.

Mihály

vagy az

a

Mohammed tekintend
volt.

Mihály fiának, aki a nagytartjuk a szultán
II.

vezérségben

Mahmud

utóda

Mi

Mahmudot

háborúja vezérének.

Hammer:

Gesch. des osm. Reiches

123.

száguld a kirak
székvárost.
s

i

Bosznián

s

csakhamar

eléri

Jajezat,

a

A bosnyák

király csak

lóváltásig

maradhatott,

mint említk, kljucsi sziklavárában keres menedéket.

A szultán, Mahmud vezére nyomában ugyancsak Jajcza fele tart. Hz alatt a gyorsmenetben a székváros
:

vezér Ontertteg Turchatuíglui port vázókkal a király

kinyokirály

mozasara
részben

elöreküldi.

Mindaz, a mit krónikások István
sebtében
alakult

elfogáMsaig írnak,

részint
is

ha van

valami magja
bizonyos,
király

illeszthet
vezér,

mozaik.

Annyi
a

mende-monda, nehezen egymáshoz hogy Mahrnud, a
helyét,
talál

mikor

megtudta
1

tartózkodásának

Kljucs ala vonulván,

elnyomulásában nem

jelentéke-

nyebb
.\

ellenállásra.

török hódításnak a várak* és

erdök ostroma
:

alkal-

mával

három

eszköz
a

állott

rendelkezésere
el

megrohanás,
a
rumilii

fegyverereje s egyezség. így járt

a császár a Peloponnézus

meghódításánál

is,

hol

ugyancsak

Mahmud,

heglerbeg volt a vezére.

Klrebocsátjuk, hogy a közkelet források hagyományai szerint Mahmud Tomásevics István királyival szemben az egyezség útját választotta. Hitlevelet adott neki, melyben életét s vagyonát biztosította, ha behódol. Erre a/ megadta magát s rendelkezésére bocsátá Kljucs városát s
várát a vezérnek.

Más
a

forrás

szerint

-

a

király

Jajczába
várat
S

menekült.
vívta, e

A

szultán odaérvén, ostrom alá vette a

védfal nagy része. Erre a jajezaiak félvén, hogy fegyverrel hódittatnak meg, fejedelmok tudta nélkül izennek a császárnak, hogy megadják magukat. A király ezt megsejtvén, elmenekült. De a tábori rök
1

közben

megdl

Velenczcben június 14-cn mar tudták, hogy
Spalatóig 3 nap alatt eljutott a híre, onnan
értesülhettek
a

a

királyt

ell

Jajczától

'•'•— 4

aap (maximális
számítva
.i

id) multán mar
jim.
5.

katasztrófáról.

Három

hetét

hadjáratra Szjeniczától Jajczáig (máj, 16
ko/.t

események kb. máj. 27—

játszódtak

le.

Kritobuloss

hogy Boszniára
(IV.
i
1

villám gyanánt osapotl
nélkül,

.--

Méhemet életében (IV. 99 kány nap alatt bescágüldozta
'•

100.
>
.

&.),
,.

a

hogy

valaki ellentállott

volna."

Általában

igy

is

J

Kritobuloss

i.

m

100—103.

%.
is

I.

Toldalék

VI

I

elbeszélés azonban

Bobovács bevételére

illik.

84

ismerték s utolérték, elviszik
megölette.
mellett

a

császárhoz,

a

ki

azonnal

A

várost pedig a szokott évi adó kötelezettsége

kegyeibe

7000 embert helyezett - a vár parancsnokának

fogadta

s
(?)

életöket


a

biztosította.
s

az

erdbe
tette

rséget harambégnek

Jussufot

meg. 1

A második
meg sem
említi,

változatban
királyt,

hibás

adat,

hogy a szultán

azonnal megölette a

kljucsi

végepizódot pedig

pedig az hitelesen megállapítható.

De nem

akarunk abba a hibába esni, hogy elüt, vegyesen igazat mondával elegyít változatokból egy harmadik verziót állít-

sunk össze. 2 Egyet azonban meg
a

kell állapítanunk.

Mahmud

vezér

császár

bizalmasa

volt.

A

peloponnesusi

hadjáratban
tétetett barát-

Demétriosz spártai deszpotának ugyancsak
ságos ajánlatokat a császár írnoka útján,
:

hogy adja meg

magát és a várost „legjobb lesz neki és a vele levknek magát és birodalmát bizalmasan a császárra bízni és teljességgel nem ellenkezni vagy ingadozni, mert ennek nem lesz
jó vége ránézve". Megadta azután
a
hitlevelet

s

másnap
neki

a császár fogadta a jelentkez deszpotát, kezet adott
s tisztességgel

bánt vele. 3

Ugyanígy járt el Mahmud bizonyára Tomásevics hitlevél is, ha ugyan a szultán tényleg megbízta adásával. A hagyomány azt mondja, hogy Mohammed
Istvánnal
1

Jajcza megkímélése tény.

A

fiatalságot

mindenütt

besoroztatta,

a

vagyonos elemeket

kitelepítette s csak a

szegénységet hagyta

meg

a

meghódított helyeken.
híveik

A

ferenczes-barátok rendkívüli ügyességgel kivívták

megtrt vallásgyakorlatát. 2 Hogy miképen száll a
cs.

pletyka,

Hugó

biztos beszéde a nürnbergi bir.

Mátyás

királyról,

hogy voltakép

fényes példa Werdenberg gylésen 1480-ban. Azt mondja az oka a bosnyák király halálának s
arra

Bosznia vesztének. „Két testvér volt Boszniában,
uszította
:

egyiket a másik ellen

Az egyik a törökkel
is."

tartott,

a kit testvére elzött,

azonban a
fejét

másik,
vétette.
s

kit

testvére elárult, hitére

megadta magát a töröknek, de ez

Így járt az áruló

Tisztára összevissza beszéd ez. István király
!

ennek nagybátyja, Radivoj, a testvér
kit a

Radak, a

kellett neki.

Az áruló meg a bobováczi renegát hagyomány szerint megöletett, mert áruló nem Ebbl szövdött a pletyka. Würzburg. Kreisarchiv, Reichstagsszultán a

akten

I.

fol.

60

v.

6.
i.

Fraknói V. szívességébl.

3

K'ritobulosz

m. 189.

1.

III.

könyv 118-121.

§.

85

szultán azt találta, hogy vezére túllépte a megbízást

s

Ali

Bestami perzsa sejktl fetvát kért, vájjon tartozik-e a szultán
szolgája igéretét megtartani. Állítólag a szentélet és tudós
sejk megbizonyította,

hogy az úr nem köteles rabszolgája
le

egyességet megtartani s dühében maga szelte

a hitlevelét

szorongató megrémült király

tejéi.

Ezt a naiv
vezér

mesét

nem
az

szabad komolyan vennünk. 1 Ha

a

szultáni

felhatal-

mazást kapott, a szultánról föltehetjük, hogy honorálja nevében adatott kegyelmet Tegyük lói azonban, hog
vezérnek tényleg
az utólag
volt

nem
maga,

honorált,

meghatalmazása a szultántól, melyet akkor Tomasevics Istvánról
s
is


az

noha
szultán

6

nagybátyja
adtak

ennek

a

fia,

1

meg

úgynevezett

bosnyákvezérek
váraikat

fogságba
azt
a

kerültek
föltételezni,

kezére


el,

kellene

hogy valami olyasmit követett
kételkedtek.

miért

szinteségében
fejedelem
s

Ámde

ez a halálra megrémült
életét

már

annak

is

örült,

hogy

egyelre meghagyták
s

mindent

megtett, a mit kívántak tle. Ezért hiszszük,
hitlevélhistória
is

hogy az egész
esetleg

mondaszer

Mahmud
királyra

vezér

nem

kapott

a

szultántól

felhatalmazást

garancziák

adá

A

szultán erre az ingadozó

mint annak idején Mátyás

király,

épp úgy haragudott, mert nem bízott benne.
épített a

Nem
s

zette meg az adót, erdítményt
elle
arra.

Szava partján
nyugat
a
felé.

a mi a f, elzárta Mindez elég ok volt

a

rövidebb

hogy
fejét

utat

miután
Ezt

bosnyák
eljárást

ersségeket

behódoltatta

vetette.

az

még

lélektani

okokból

is

magyarázhatjuk. Ugyanis
mint
bvzanti

Mohammed

szultán

csakoly

kegyetlen,
kit

szevasztokrator

eldjei, perverz zsarnok,
tett

néha fellobbanó jobb
tettelett ke.
el

engedékenynyé, póz és természetesség,
váltakozván
eljárásában,
ejtett

seggel

nem
Bl

feledte

az egyéni hiúságán
„áruló király"

sérelmei
;//.

iltehet
serelmet,

tehát,

hogy voltakép ezzel bosszulta
az
azáltal

melyet

követett

el,

hogy

legyzjének,

1

L.

nuv

ikus

Chakokond}

dalik

vii
1

Ulítólag féltestvére Zsigmond.

Hunyadi
kisajtolta

Jánosnak
járt

a
el

fiához

pártolt.

byzantinmódra

most

is,

Természetes, hogy mennyiben az ellenségbl a
erkölcsi hatalmat,

elbb a még a benne rejl csöpp

a mennyiben általa parancsoltatta meg,

hogy

várai

hódol-

1 janak be neki, azután pedig megölette. A szultán gyönge fának utolsó száraz hajtását törte

le.

Egyet zizzent

s a

megölt király alattvalói nyugton maradtak.

Csak áz

úri

osztálynak

különben

egymással viszálykodó

azon felekezete, mely a királyhoz közelebb állott, menekült mindenfelé. Ki Horvátországba, ki Velenczébe, ki Raguzába
s

Dalmáczia

parti városaiba.

Természetes, hogy mindegyik mást akar.

Egy
pedig

része

Velencze segedelmével kíván felszabadulni, ha
vállalja

nem

a köztársaság,

akkor inkább beállanak töröknek.

Az öreg Vukcsics István, Szent-Száva herczege adatokat gyjt a spalatói menekülteknél, hogy mit is míveltek voltakép
a törökök, mikép lehetne egy

szomszédokból alkotta
2

liga

segedelmével
1

Boszniát

felszabadítani.
voltáért

Megtudhatta tlük,

Eladásunk, melynek exakt
áll

tetben ellentétben

az eddigi eg}Tnást átíró
11.

Truhelka

i.

m. 8

— 10.

Klaié

i.

nem ersködünk, sok tekinhagyományos fejtegetésekkel. m. 39—44. 11.
sírjának
i.

Érdekes
kérdése
is,

Tomasevics

István

s'

teteme
11.

hitelességének

b

melyet Truhelka tárgyal

m.

11

— 14.

Mindenesetre tény, hogy a szultán Jajczán ölette
derekán a bosnyák
királyt,

meg

június

az

is

föltehet, hogy tisztességgel eltakarította

ugyancsak a város körzetében. Truhelka a hagyományok alapján kutatta
a tetemet azon a helyen, melyet a nép Kraljev grobnak
nevezett. Truhelka az ásatások

királyi sírnak

eredménye alapján

csak

azt

konstatálta

hogy a néphagyománytól támogatott sírhelyen egy
került
járták.

lefejezett

ember csontváza
ott

el,

abból a korból, a mikor Nagy-Lajos király pénzei mint
a

még
el.

A

ferenczes-barátok jól tették, hogv,
ezt a tetemet kegyelettel jajczai
ásatási jelentést a

bosnyák néphagyofra

mány rei, A hivatalos

Toldalékban adjuk VI.

templomukban helyezték 10. sz. a. Újabban

Augustinus Ciöió bosnyák ferenczes, a kitl a történetírás még sokat várhat,
tudatja velünk,

hogy Fra Hranko

Szkarica a jajczamelléki

prodmilacsjei
n Ercegovina*

ferenczes-plébános Jajcza mellett a nép közt megtalálta az
elnevezést az egyik csúcsra nézve, a
volt.

Hum

hegycsúcs meg úgyis ismeretes
tehát

Ez az Ercegovina Hervojáról maradt emlékképen. Nem áll a krónikás beszéd, hogy a szultán Tomasevics Istvánt a mai
ölette
:

az

Hercze

govinában
:

meg.
Listine X. 247.

Ljubié

hogy

a törökök

úgy

jártak

el,

a

mint

k

maguk

is

csele-

kedték, ha ellenségkép dúlják szomszédaikat. Jajcza környékén
elvitték az összes

egyházi értékes fölszerelést, melyet azután
1

eladtak

keresztényeknek'.

Európa, ha szabad ugy nevez-

nünk

a középitáliai államokat, jelesül Francziaország, Spanyol-

ország, Burgund,

Anglia

s

Németország

Velenczétl
:nia

-

a

romai kúriától ugyan mar
lásáról,

elbb

is

hírt

v

rom-

de mire a levelek odaértek, a halott

királyon

már

nem

segíthettek.

Nem

csoda,

hogy

a

részvétnek

inkább

csak stylaris jellege van, hát segítettek-e a nyugati hatalmak
az utolsó byzanti császáron
?

Mindamellett a bosnyák királyság romlása
közpolitikái

— az akkori

.1

viszonyokat mély hatást keltett ösztönszer érzésl váltott ki ez a' hirtelen jötl katasztrófa Nyugat vezérl fejedelmeinél. Közérzésnek adott h
tekintve

.1

pápa, mikor a bíborosok
:

collegiumában

sírva

fakadván.

imigyen szóla
a

„Bosznia

elesett, királyát

megölték, remegnek

magyarok

s

remegnek az összes szomszédok."
;i

Segíteni voltakép akartak mindnyájan,

pápa mint a
buzdított.

kereszténység

feje,

szóval

és

tettel

helytállott,

de a kereszténység akaratát csak a föérdekeltek hajthattak

végre

:

Mátyás, a magyar király szárazon, a velenczei köz-

társaság a tenger fell.

Ismételve

meg
mint

kell

azonban jegyeznünk, hogy
egyaránt
hadjárata

Úgy
az

Mátyás
19

királyt,

Yelenczét,
szultán

megleptek
1

események.

Mohammed
indul

163

május május

— 21-én

meg, azután kezddik a szultán vezérének
:

nyargalása

Jajczáig

május

24-én

odaérhetett

->

28

— 29-én fogoly a király.

Bérczoromról bérezoromra hamar

hírt vettek

errl Dalmacziáhan, úgy hogy június 10-énbl

tudhattak Velenczében az elfogatásról.'

1

Kermendzin

i.

m. 279.

1.

s

Bobovácz

elfoglalásáról

mái

jún.

5-én

tudtak

Velciuzéhcn.

Malatesta Novello de Malatestist tudósítjuk
kincsei
állítólag

errl

VeleacsébL
levéltár.

A

király

Bobovácsban voltak elhelyesve, Milanói
a

Kxtera.

1468 jún. 10-én
meghódításáról
:

velenczei államtanács tudósítja romai követét

Bosania

„regem

ipsum
i

Bossine

m

miscrahilem
a

eapt'.vitatem

ti.

Tnrcorum devenisse*.

fruhelka

m

téved,

mikor

királyt

88

A

király kivégeztetése természetesen

csak június els
le

felében mehetett végbe.

A

szultán

Boszniában a
helytartót

rombolt várakba rséget

helyezett,

források szerint Minnet-oglu

Mohammedet
vitte,

nem
török
s
s

a

rendelt

a az

zsákmány egy

részét
:

magával
jelesül

sokat
is

elosztott

ország többi részét

Uszorát

pusztította.
sikerült.

Herczegovina behódoltatása

nem

Közben a
a
derék1

velenczeiek a Peloponesus visszaszerzésére hadat indítottak.

A

mint errl értesült a szultán,

Mahmud

pasát

haddal odaindította,

meg

július legelején

Drinápolyba

tért.

Elrebocsátottuk a szultán
Mátyás király
'

hadjáratát,

hogy Mátyás
s

2 király ellenakcziójáról lehetleg folyamatos képet adhassunk.

a magyar
döntharczot

király tisztában volt vele,

hogy Bosznia
a

az Alduna vonala menti Balkánországok miatt
kell

törökkel

vívnia.

Ez nem

a posteriori okoskodás,

hanem érthet

a sohasem szünetel határharczokból. Tudais,

tában volt annak

hogy a

szultán, mint az akkor

legnagyobb

hader korlátlan hatalmú intézje, sokkal kedvezbb körülmények közt támadhat, mint , a kinek bár földrajzi távolság dolgában kedvezbb a helyzete, de sokkal kisebb, nem
alapján

már akkor halottnak
3.

véli.
:

MDE.

I.

211.

1463 jún.

14-én

ugyanezt megírják a firenzeieknek
gio
filza

Firenzeiét. Resp. Cop. signori, carteglevele a

carta

114

t.

— Velencze

216 M.

s

római

követéhez a törökök
követhez,

dúlásairól

pápához 1463 jún. 14. U. o. 218 19., 1463 u. o.

jún. 28-án a magyarországi
ellen
u.

o.

221.

1.

hogy Mátyást buzdítsa a török 1463 aug. 14-én a magyarországi követhez, hogy
u. o.

máris megkezdte a háborút
és a franczia királylyal

223.

1.

Aug. 23-án a burgundi herczeggel
akczióról.
J.

már tárgyalnak nemzetközi

Dielemans.

Cod. 9363. 182.
1

1.

Bécsi udv. ktár.

Melchior de Imola Albániának kormányzója Skutariból 1463. juliius
Szjeniczán
át

19-én jelenti, hogy a Bultán

vonult

ki

Eoszniából,

ahol
volt.

20,000 fnyi rséget hagyott hátra az erdített helyeken. Ilyen 126

Makusev: Mon.
2

Slav. Mer.

II.

261.
:

A

feldolgozott

munkák közül els helyen Fraknói Vilmos
U.

Mátyás

életét említjük
:

127

— 636.

— Horváth

Jen: Mátyás

király hadjáratai.

Hazay Samu Véd alkotmány, hader és harczászat Mátyás király alatt. Hadtört. Közlemények III. 159., 210. 11. Fforrása a jajczai eseményeknek Mátyásnak 1464 január 27-én Dombrón a pápához intézett levele, melybl mindazok merítettek, a kik Jajczával foglalkoztak. Okit. XIV. v. ö. XXVI.

A

régibb munkák közül Engel még mindig jól használható.

I.

K.

:

Gesch.

v.

Serwien

und

Bosnien

annyira fegyelmezett és

nem kellen
:

fölszerelt

er

áll

ren-

delkezésére. Pénzforrásai a

mozgalmas korszakban, három
csehek, németek, törökök
is

arczvonal
ellen

felé

indítandó hadjáratra
s

elégtelenek,

a

mint

maga

megvallja,
esett

a

meg-

fogyatkozott

emberanyagot

nehezére

összegyjteni.

Még Mohammed

szultánnak, a mondhatni világver hódító-

nak állandó testrsége, fegyelmezett gyalogsága

szám-

mal könny lovassága, nagy ágyúkészlete, hadserege kereteiben gyorsan kiegészíthet s a rumjaiban is gazdag hvzanti birodalom zsákmányából könnyen élelmezhet. Má
hadserege mindössze 7000 ember (50CX
a
>

gyalog,

*J<

N

K) lo

fpapok, furak dandárai 12.000 emberre tehetk, az egész
zsoldos gyalogosokat s a

had, ha ideszámítjuk a
csapatokat, 25

mszaki
s

— 26,000
1

fre rúgott* Ámde a furak
kötelesek

a

fpapok csak három hónapig
tovább
tart

katonáskodni, ha

a háború, a király

tartozik a hadviselés összes

költségeit

viselni.

Az ország az

1463-iki

tolnai

szavazta a hadkiegészítési törvényt:

a

országgylésen megbirtokos nemesség

10—20 jobbágy után egy, 20 — 30 jobbágy után két s ilyen aránynak megfelel lovassal tartozván Péterváradon május
29-én, a felvonulás indulóhelyen megjelenni.
.\

fegyverzetet

megszabja az 1463: XII.
1

t.-cz.-'

a

velenczei

köztársaság

60,000
mai

aranyat

engedélyezett,

20,000 rögtön, a többi Zárában tizetendö részletekben
tes/.,

Kz 720,000

ki

mai értékében ez összeg
irösen

(a

olasz

viszonyokhoz

arán]
állapít-

számítandó, Magyarországi relatióját

ma még nem
a király
viselt

hatjuk meg.

mint

A papai segély sokkal pontosabban került Velenczéé, mert a köztársaság maga is hadat
Matthiae C.
»

kr

A

jelentségérl Ep.

P.

ÜL

ep.

XIX.
íjjal,

Kard, lándzsa, pajzs,

kard
a

s

lánd

Kovachich

:

Suppl. ad Vest.

Com.

11.

178.

I.

Ea

megajánlás
a

határainak a védelme szempontjából történt

Ha azonban
dandárét
királynak
oklevelet.
i

szultán
öt

csak

Boszniát támadná az általános fölkelés helyett, a király minden
után egy aranyforintnyi adót
Erre értelmezte
i.

kapu

szedethet,

hogy
kelt

mej
a

némely történetírónk
1463-ban
Jaj

Mátyás
tán
tankent
»1

Kovaclchnál

m.

161.

1.

idézett

Ebb
hanem

nemcsak as tnik ki
éppen
érje
a
ellei

arany

vedelne

támadás

90

Mátyás

király Tolnáról

Fejérvárra

1

ment,

ott

április

els
a

felében teljesen megbízható tudósításokat kapott,

hogy
fog
déli

szultán

Szófiában

összpontosítja

seregét

s

onnan
felé

megindulni vagy Nándorfejérvár, vagy a

Duna

a

részek elfoglalására. Érthet, hogy a király a hírek alapján

megtesz minden

elkészületet

a

Duna vonala

irányában.
elejéig

A hadak

bevonulása 1463 márczius végétl

május

aránylag gyorsan ment végbe.

A

seregnek gyülekezési napja

ugyancsak május 29-ére tzetett ki, de a király már május elején megkezdhette a szervezést. Naszádokon (tets dereglyéken)
szállítottak

füstölthús

élelmet

akkor

szalonna,
2

kenyér,

Péterváradra,

Nándorfejérvárra.

A
1

király

fhadiszállása Battán, Bácsmonostoron, de június

—28-ig

jobbára Futakon van. 3 Felkészülve várta,
hadai

hogy a szultán
elcsapata
ez esetszultáni

merre

veszik

útjokat,

mert

a

szultán

Nándorfejérvár körül jártak. Katonai hírszolgálata

ben nem

vált be.

Egyik azt a
felé

hírt hozta,

hogy a

derékhadával a Duna

vonul, a másik egyebet mondott.

Miközben a

király teljes erejét az alvidék

védelmére szánja,
19-én)

a szultán merész és gyors elhatározással (május

a

bosnyák királynak az akkori fogalmak védvára, Bobovácz eltt terem (május
mondja, hogy elkészített árulás nyitá
a Boszniába

szerint
19.).

legersebb Mátyás király

meg

a szultán eltt

vezet

utat s mieltt

még

kardot rántott volna,
ejti

máris hatalmába került áruló s elárult egyaránt. Csellel

hatalmába a

királyt s végre is megölette,
s

összes

várait

s

megersített helyeit birtokába vette

rséggel

látta el.

A

szultán bosnyák hadjárata folyamán azonban éppen
török-

a szultán ügyes fordulata következtében egy külön

lán.

magyar hadjáratot kellett Mátyásnak megvívnia a Duna vonaAmennyiben a nem mindig ellenrizhet és nagyon mozaikszer, korrendileg
fölötte

nehezen összeilleszthet adatokból

az egyes diversiók közti összefüggés megállapítható, elttünk
1

Teleki

i.

m. XI.

CCCXLIV. Pozsony városának
733
s

rendelete,

1463

ápr.

14-én, melyben hajókat requirál.
'-'

Magyar Sión
Ráth K.
i.

II.

Teleki

i.

h.

3

m.

s

az országos levéltár adatai
VI.

alapján

Csánki

D.

szívességébl. L. Toidalék

11a.

91

hogy Erre támaszkodik
kétségtelen,
lovics

Szendr
a

vára

a

toruk
Ali

támadás bá
nagyvezér
K)
test-

szandzsák bég:
oglu

(ugyancsak Angje-

Mihály

fia

tehát

Mahmud
s

vére?), a

szultán egyik jelesebb alvezére.

Szendr
van,

km

Nándorfejérvártól,

125

km

Temesvártól
török

Kevi várából Er-

délyhez

sem

messze,

mióta

kezén
óta
s

valóságos

kalóz-menedékhelyei példáz.
a

Mar 1460

pusztítják ezek

portyázok a dunamelléki helységeket

ha

nem

találnak

ellenállásra,
s

beljebb száguldoznak: égetnek, rabolnak, ölnek

zsákmányt tesznek.
Bevezetéskép egy nagyobb betörést
kísérel

meg

Ali bég.

Nándorfejérvárt elkerülve,

beüt

a

Szerémségbe,

felgyújtja

Kölpényl (Kupinovo)
(Mitroviczát) s

nyd.
(7»;

Zimonytól,

Száva-Szt.-Demetert
végigvégbeli

Futakig

km
es

NT&ndorfejérvártól)

dúlja

a

vidéket.

Nem

messze

Futaktól

Mátyás
a

alvezére.

Szokolyi

Mihály
sorozata

Péter rácsapnak a

dulokra.
kisebbAli bégt<
'1

Valósággal

egész

következik

azután

nagyobb ütközeteknek, melyeknek az a végok, hogy
elszedik a prédát S a királyi huszárok a
tik

menekülket

átkerge-

a vízen.

A

portyázó had

ers

veszteség után visszafut
történt-e,

Szendrbe.
tavaszán,

Hz a beütés
tudjuk, de

14Ö'2-ben

vagy
a

1463

nem

mindenesetre
volt
1

megelzte Mátyás
mert
királyi

fölvonulását s

esak

azért

lehetséges,

hadak még nem gylhettek össze. Jobban szervezte Ali bég a temcsmegvei végek, illetleg
Erdély ellen intézett beütést,
szedte.
erdélyi

miután

hadát

ismét

rendbe-

Ezt a vállalatát azonban Dengelegi

Pongrácz János
s

vajda es

testvére

András.

Temesvár

a

Temes

vize között

EgJ
portyázás

ügyesen csalogató hátrálással tettek tönkre. harmadik, az elbbi beütéssel kapcsolatos torok

ugyancsak a Szerémségben dúlja a falvakat. Ezekéi mar a király parancsára Csulai More László veri
Egybevetve
ezt

tönkre.
a

barom

vállalkozást,

nyilvánvalóvá
clorel.r

lett,

hogy

a szultán a

maga szempontjából nagy
IX.

1

Bontim

:

Dec

III.

lib,

a

forrás,

de humanistánk nevezetes

i

ehronologia iránt viseltetett ellenszenvérl

92

megakadályozta Mátyás offenzíváját Bosznia
rákényszerítette,

ellen.

Ali

bég
s

csíkszer mozdulataival foglalkoztatta a magyar

királyt

hogy Szerbia felé operáljon. Mátyás átkelvén Dunán, a szendri török csapatokat szétverte s Nándora fejérvárra teszi át a fhadiszállást. Ezek a hadmveletek
augusztus
1

— szeptember

8.

közt történtek. Azonközben a

szultán végezvén
u. n.

Boszniával,

derékhadával

ugyancsak az
felé,

Ó-Szerbián át (Novi-Bazár) Üszküb
felé tartott.

Konstantioldalvédet

nápoly

Erre a hírre az elle
üldözteti
s

menekül

Dengelegi

Pongráczékkal

Ráczország határáig
király útja

hatol s 15,000 foglyot kiszabadít. 1
Ali

bég hadait mindenünnen elzavarván, a

nyitva

állott

a Drináig, Bosznia s a macsói bánság közötti

határfolyóig.
Igaz,
király

megsegélésében

hogy a szultán megakadályozta Mátyást a bosnyák s feldönthette Boszniát, mert a Dunaezáltal
bírta

vonalának védelmére késztette. De éppen

Bosznia felszabadítására. Azt a mély gylöletet, a melylyel

Tamás
ezeltt

fia

István bosnyák király iránt

még egy esztendvel
hívének nevezi

viseltetett,

szomorú halála után szánakozással elegy
fel.

engeszteldés váltotta

Fidelis nosternek,

most a halála után. Hozzájárult ehhez még a bosszú érzése is. Mert bár árulást, cselt emleget a király, mikor Bosznia elestérl szól, elssorban a magyar korona tén3'leges igényeit
sújtá

porba

Mohammed
tudja

szultán.

Most.

hogy a szultán
határozta
el

kivonult hadaival Boszniából, erélyes akczióra

magát

;

ki


ejt

úgymond
?

,

nyílik-e

még

alkalom

Bosznia visszahódítására
ségen mély
sebet
:

Számbavette, hogy a keresztényelvesztése
s

Bosznia

készen

állott

elhatározásával

visszafoglalja Boszniát.
a

Fáradt seregének pihent engedett s gondoskodott
hadjárat folyamán elállott fogyatékok pótlásáról.

Mátyás egyelre csak annyit
észak
felé,
1

tudott,

hogy a szultán
védelmeznie.
k.

mozgósította seregét s támadó hadjárat lészen valószínleg
tehát neki a

Duna— Száva vonalát kell
i.

Mátyás király 1464 május 28. adománylevele. M.
v. ö.

orsz.

ltár.

DL. 15988.

Frakciói

m. 128.

1.

2.

Ezt

a

hadjáratot

kronológiai

szempontból még

tisztázni kell.

Mátyás királynak ezen csak körvonalaiban ismeretes végeredménykép megállapítható, szerbiai hadmveleteibl
'

Tnröu
a

-j^.
fe'éi

hogy

a szultán bár hódítólag lépett föl Boszniában s Mátyást száw

távoltartotta,

mégis kénytelen volt elvonulni. Egyszer oka

az élelemhiány, a lakosság elfutott s a herezegovinai karsztban

nem

tudott

takarmányra

szert tenni a lövi
fel

Ezt a körülményt használta

Mátyás
hogy

s

elhatározta

Bosznia visszafoglalását.
Ki

tudja

így szol

maga

,

nyilik-e

még

alkalom a szultán újon behódoltatott területének a
Bosznia elvesztése.

vissza-

hódítására, számbavette, hogy a kereszténységen mély sebet
ejt

A
engedett

ráczországi küzdelemben elfáradt seregének pihent
s

gondoskodott

a

hadjárat

folyamán

elállott

fogyatékok pótlásáról.

Hadbaindulása eltt szövetségre
társasággal. Velencze oratora,

lép a

velenczei

köz-

Si©>et»eg

Aymo (Emoj

János

kedves
12.)

t499

„^

n

embere a királynak, benne
köttetett
1.

bízik.

Péterváradoniszeptember
:

2.

meg a szerzdés, melynek fpontjai A szultán ellen véd- és daezszövetségre Egymás nélkül nem kötnek békét.

lepnek.

3.

A

köztársaság 40

gályát

állít

hadilábra

s

összes

dalmát és peloponesusi vezéreit rendelkezésre bocsátja.
4.

A szerzd

felék

országaik

területi

épségéi

nem
hadiJtjcsal

fogják msgsértctt /. Mátyás eladdig,
tervét megállapította,

míg

sereget

újra
s

szervezte

s

Péterváradon

Verczén
a

tartózkodott
kirak
szán-

A

jajezai

török

dékáról s
1

rsereg csakhamar a Banja-Luka és Jajcza
meg
tisztázni
kell,

értesült

közötti

völgysiWkorokegymásutánt

Ezt a hadjáratot

a ehronologiai

nehezen lehet megállapítani. Tény, hogy Mátyás Rácsorsságig vonult, de az összefüggés a hadjárat egyes phasisai között nem világos.
'

Makusev

i.

m.
e

II.

159.
del

1.

„Turehi

in

Mossnia Stano
eavalli
i

cum grandé
DO
rono

dixaxio de vietuuli

o>sm
I

viveie per lorn

qoalí

mezzo morti 1403
'

július

jelentés.
--.

rheinei

Mon
s

vette a

dolgot

Hong. mindenrl
Greoe

11.

380

82.

Velencse

akkor
ha

komolyan
l'mo

értesítette

peloponesusi

János követök
inédits a

levelet

Jajczarol
la
1

meliekletkép
246. 39.

megküldték

&

I

l'histoire

de

94

ban torlaszokat emelt. Elreküldött csapatokkal,
csatlakozott keresztény lakosság segélyével
ríttatá

a

hozzáeltaka-

útjából

az

akadályokat

s

megindult

az

ország

székhelye

ellen,

„melyet a természet és mesterséges erdítés a többi-

nél

hangulata

ersebbé tett". A török megigázta bosnyák lakosság nagyon kedvezett a király vállalatának. A fes

renczes-barátok lángbuzgalommal vezették

buzdították a

népet a keresztény hitben.

1

A

király

tudósításaik alapján

a török minden lépésérl pontosan

értesült.

Mátyás
elején indult

király

ennek folytán a derékhaddal
:

október

meg Gradiska a Száva réve fell, honnan könnyszerrel zte el a török rcsapatokat. A Száva védelmére, az eleségés

fegyverszállítmány

biztosítására

hogy

ma

mondják

a

hadtápparancsnoknak
ki.

Dengelegi

Pongrácz Jánost rendelte

Gradiskától Banja-Lukáig a 45 km-nyi

út sík

vidék,

melyen akadálytalanul haladhatott a sereg.
lett

Megérkezvén

Banja-Lukára, innen Jajczáig három menetirány között kelválasztania
1.
:-

A

Verbásztól keletre a Vrbanja völgyén

városnak,

Szkender-Vakufnak

folyón áthaladva
2.

át

Kotor

az

Ugar

és

Verbász

menetelve érhetett Jajczába.

Banja-Lukától a 72 km. hosszú, völgy-sikátorokon

át

a

verbászmenti

veszedelmes

ösvényeken,

egyenesen

nekivághatott Jajczának.

1

Fermendzin
szives

i.

m. MCXXVII.

sz.

272.

1.

s

Sarkotic István, Bosznia és
volt

Herczegovina
cs.

parancsnokló tzérkari

tábor-

noka oly

Weigel

Ferencz

és kir.

százados

hazánkfiát, jajczai vizsgálódásaink folyamán mellénk rendelni.

A mszaki

megjegyzések

s

talpraesett megfigyelések
képviselik.

a terep szemléje közben nyert 1463-iki ostromot adatok nélkül
is

benyomások eredményét
hogy

Egy
az

rekonstruálni alig lehet. Azonfelül

még

megnehezíti

a vizsgálódást,
állapotot

a jajczai vár többször átépíttetett s

ma nem
s

lehet a régi

szemléltet módon, szabatosan megérzékíteni,
föltevései igen tanulságosak,

mégis

Weigel

százados
a.)

úgy hogy a Toldalékban
az

(VI. 9. sz.

német

eredetiben közöljük, mert forditásközben

egyes

mszaki
Hálára

kifejezések
kötelezett

nem

teljesen

megfelel

alkalmazása
az
elismert

zavart

okozhat.

Rollinger

altábornagy,

várépít

szakember,

midn

Weigel

százados fejtegetéseit megjegyzésekkel kísérni volt szives.

3.

A

Verbásztól
át

nyugatra Szitniczán, Varcar-Vakuaz
akkori

fon,

Borcin
felé.

vezetett

kaldrma

(köves

út)

Jajcza

íme az útirány vázlata:
totta

1

Hadtörténetíróink szerint Mátyás két

oszlopban
fogva

indí-

meg

seregét: az egyiknek

vezére

Szapolyai

Imre, a

kincstárnok, a kinek birtokainál és eredeténél
6. sz.

nagj

Mátuás király felvonu7asánaK irányai.
i
-

750 oon

személyes összeköttetései voltak a vidéken.
állítólag a

Ez az oszlop

Verbász völgyében nyomult elre, a király pedig a derékhaddal, de mindenesetre a Szana folyón át1 Klju-

csot érinté, a
irányba.

honnan a

jajezai

üt

beletorkollott

a

.;.

út-

A mszaki

csapatok,

ostromgépek

igyuk

mindenesetre errefele vonultak.
1

Megjegyezzük,
i

hogy
11*;.

minden

leírásnál

többel

teltet

rajz,

melyet
.

olvasi
I.

óbban ellenrizhet
:a.

M. C.

96

Természetesnek

találjuk,

hogy a

király táborába
felé.

siet
így

horvátországi csapatok Bihács fell siettek Jajcza
1 a Frangepán Márton vezette contingens.

A

király

hadiútjában

úgyszólván

a

magyar
közül

szent

korona ftényezói vettek
pécsi püspökök,
2

részt.

A fpapság

Váradt

István kalocsai érsek, Vitéz János váradi, Csezmiczei János

Gúti Országh Mihály nádor, Újlaki MikSzapolyai Imre kincstartó,
3

Frangepán Frangepán Márton, Dengelegi Pongrácz András ípohárnok, Vitovecz János Zagorje comese
lós erdélyi vajda.

István horvát bán,

szlavón bán, Drágffy Bertalan.

A

testrségben szolgáltak

Kállay Pál,

György aulae milites, 4 alighanem Vingárti Geréb Mátyás? és hányan maradtak említetlenül a névtelen magyar és horvát vitézek közül?
Parlagi

A mszaki

csapatoknál lszer- és hadigépparancsnok-

ként Berendi Back
az ostrom
1463 okt.?—
decz. 25.

Gáspár csanádi

pap,
7

késbb

szepesi

prépost ..decretorum doctor" szerepel.

czáig.

^ király esetleg 4 5 nap alatt tehette meg az utat Jajj a r o j Ezt a menetelést az akkori utakon, illetleg ösvényeÍtélhetjük.

ken eléggé kiadósnak

A

hadak elhelyezése, az
arra

ostromterv megállapítása .meddig

tartott,

nincs adat.

1

A Frangepán

család oklevéltára

II.

57

— 60.
és

„Regni

nostri

Hunsata-

garie corone consequenterque nostro maiestati fideliter complacere

gens" elsnek gyjtötte

össze

hadait,

s

pénzt

vért áldozott.

1463
az

november
2

23. Jajcza.
1.

Toldalék VI.

sz.

alatt

közöljük igen tanulságos

alagyáját

ostromról.
3
4

Frangepán Okit.
Okit. XVI.

II.

61.

1463, deczember 6.

ó
6
7

Rátkay

:

Meni. banorum 100.
C.

1.

Katona H.

XV.

p.
:

7.

118., 462.

Szatmár vármegye leírásából (III. 303.) U. o. 618. Szirmay hogy Gerendi István Jajczán leltt egy. a királyra leselked törököt s 1463 november 11-én ezért czímeradományban részesült. Ámde Szirmay nem Gerendit, hanem Zterendit említ, kérdés, hogy a pattantyús Berendi Gáspárnak nem rokona-e, föltéve, hogy Sz. állítása megidézik,
felel

a tényállásnak.

Vájjon

czigányok
vetjük

kísérték-e
fel,

a tábort
II.

mint golyó-

öntk,
Bolgár

ezt a kérdést csak

azért

mert

Ulászló

1496-ban
Pray.

Tamás czigányvajda

sátóraljának

erre

szabadalmat ad.

Ann. IV. 273.

Némi fogalmat nyújthat az ostrommveleíekrl az a körülmény, hogy a király az els rohammá] (október 5 6),

betört a város falain

1

s

csapatai

kézitusába
után,

elegyedvén a
a

város rségével, elkeseredett küzdelem
tulajdonképeni várba vonultak.

törökök a

Kérdés, hogy a mai Jajczának melyik részén

ez a város
falazatán

?

Eleinte a

várhegynek

körfalain, illetleg

keresend gyám-

belül

es

házcsoportot
s

véltük

alsóvárosnál.

Saleffendic-kula,

Szahat-kula

a travniki,

vagyis bosnyák

kapu szegvényét. 2

Majdnem bizonyosra

vehetjük, hogy az a varos,

ille-

tleg alsóváros, melyet Mátyás bevett, a mai banja-lukai, régebben magyar kapu 3 eltt elterüld katholikus váró lehetett, mely a varat uralta. Ennek a podgradjenak alsóvárosnak mindenesetre
:

voltak védfalai.

Kiterjedését
kellett oly

ma

bajos

megállapítani, min-

denesetre lennie

megersített bels védvonalak-

nak, melyek lehetvé tették,

hogy

a

török

rség csak

napi küzdelem után .adta

föl.

Hogy

W'eigel Ferenc/, százados

nem

találta

ható nyomát,

meg emez erdítményeknek s az ároknak látnem csodáljuk. 1528 Óta általán véve békesmegnyugvása
volt

séges fejldése, illetleg
1

a

városnak

s

azt

állítja,

Az ostrom dátumát nehéz megállapítani. Bonfini Dec. III. 1. IX. hogy: A kalendis Oct. tamen urbem ccperat, tehát október
el

1-én

foglalta

a

varost.

Ámde

a

király

szeptember

29-én

Va
Mitroi.

idz, október 2-án pedig Grubisinczen (Morovié közelében,
viczátol,
II.

nyd.

284.,

ma Szerem megyében, akkor Valkóhoz 312.), tehát Jajczát nem foglalhatta el

tartozott.

Csánki
1-én.

m.

október

Föltéve,

hogy október 3-án indult el Banja-Lukára, 7 8-án érhetett Jaj,. ha az els rohamra bevette a várost, ez 9-cnel elbb nem történt, de 4 napba telt. míg a törökök teljesen visszavonultl í 14ki énél elbb nem kezddhetett a vai ostroma, késbben igen. Avar
s
1 L'

Bonfini dec/.

16-ra

teszi,

holott az decz

26-án történt

<

»klt.

XXVI
;.

Értelemzavaró Inba, hogy az oklevéltárban 1464-el jeleztetett ez a

még elemezend 1463-ból való
4.

darab. Osztroviczai Konstantin (Toldalék

VL

sz.)

szerint

Mátyás nyolez hétig:
tehát

56 napig ostromolta
imitását vesszük hitelesnek

A kalendárium
alakul:
:;.

ekkep

1.

az ostrom

kezdete

okt.

a

fels var bevétele decz.
J 3
I..

a

7.

sz,
1.

ábrát.

Okit. 98.

98

lebonaz alsóváros csakhamar szabad helylyé vált. Falait köveibl új házakat építettek, az tották s a védfalazat

árkokat pedig apródonkint feltöltötték.
9
2

I
ÍJ

3~N

5
ük

í

t>

^!^
3 ? 5 s


«

>n
«J

ÍJ

N

*
+5

v

<?

3*5

s
6 «

<J^

Hogy Mátyás a város

bevételével oly gyorsan végez-

hetett, azt bizonyára a katholikus lakosság egyetért segít-

1

r%u^

1
>

J

J

2+

*

i

v

;

-£M

Wmmmm
Jajitsiz

íML

&K»á«

a'

Nw^ tói
f
%
',

ijF-Vfej

Ni

/

ü r

V'.'v'-'v-'^
'kJili
'

,^-f

Isi

/.*

Ss

V/R

/

*>

//ív

*•

'

íj,

}01

ségének köszönhette.

Ugyancsak az
ferenczeseknek
helyén,

al-,

küls városban

volt a

jobban mondva még egy templomuk
állott-e,

hogy a mainak
tudjuk

a

vagy

egyebütt

azt

nem
a
rült

,

a honnan a magyar actiót elmozdították.

Kétségtelen,

hogy a városban a többséget katholikusok és
iszlámra
áttért

sebtében
at

patarénck
s

alkottak.
ily

Ezeket
sike-

térítették

a barátok a király pártjára

módon

a török rséget a fels várba visszazni.

A
adja

7.

és 8. sz. alatt ideiktatott vázlat katonai

szempontból

benyomásokat s ideális vázlatát nyújtja az ostrom megkezdésének föltételezett fázisairól. A megrohanás s vár körülzárolása a Pliva folyása
vissza

a

helyszíni

.1

mentén,
dulva
s
ott

a Verhasz-Pliva összefolyása
S

irányában történhetett.
Boréitól
kiin-

Az ágyúkat
a

az

ostromgépeket
s

hihetleg
ál

Carevo poljen
el.

a

Katina-n

BaSéehiéi-ig hozták

helyezték

úgy a hogy a vázlatok feltntetik.
mindvégig
birtokukban
tel

A
a

Pliva

s

a Verbász-Pliva összetorkollása déli vonalát
tartották.

törökök

valószínleg

Az

a foltevés, hogy Mátyás király a

folyamán nagyobb

erkkel közelebb jutott Jajcza deli oldalához, nem tartozik ugyan a lehetetlenségek közé, de nem valószín. „Teli
hideg szigorát"
'

említi

Janus

Pannonius
Verbász

a

költ-püspök,
járta,

esrl, hidegrl
jon
befagyott-e
járható
Jajczától

szól a király.
a

Noha nagy hideg
s

váj-

sebesfolyású
rajta,

alakulhattak*

jéghidak

csak

hypothesis
at

számba
valami

megy

:

északnak a \'erbas/.on
olyan
származott.'

vezetnek ugyan gázlók,

de

a

partszegély

meredek,

hogy

különös

elny ebbl nem
Érdekes,

hogy Janus Pannoniusnak, a szemtanúnak,
katona/1
híven
királyt

idéztük verse épügy mint a modern tanult
adja
vissza

az

ostrom
:

terepnehézségeit,

Mátyás

imigyen megszólaltatva
1

Toldalék

I.

1.

sz.
b.
b.

*

Weigel százados munkája

zolta sikerült vázlat.

e két Panuska Természetes hogy Weigel s

mérnök
i-.

m

katona szemével
de tényleg

nézte a terepet, ha egy

inas hvpothesise

nem

igazolható

szóvá tehet".
J
I..

Toldalék

:

Weigel

s

..

h.

102

rség

„Vár függ fönt az imént hódolt város falain s jó fekvés állta el ahhoz utam.

túl,

Dörg ágyúim elkezdik hát zúzni a bástyát, Csakhogy a véd had megveti gépeimet. Ránk a magas tornyokból sokszor az úgy eregette, Mintha szakadna a hó, nagy szaporán nyilait
Hej, hányszor ki-ki mert ránk rontani éjnek ivadján,

Virrasztóimnak káruk okozva

srn

!

Sem zúgó viharában szörny északi szélnek. El nem csüggedt az téli hideg szigorán.
Végre szünetlen fáradság és vízbeli ínség

Ostromot állóknak megtöri vas szívüket.
Jött az a nap, kin

megváltásunk szülte meg

a'

Szz,

S vár megadása fell, ím, jön a várt követ

is."

Ezt a

függ
a
s

várat
déli

könnyen
oldal

lehetett védelmezni.
s

A meakkori

redek várhegy,

járhatatlansága

az

ostromágyúk

gépek kisebb

nehezítették a támadást.

hatékonysága fölötte megEbbl, valamint a zimankós idkell

bl,

s

a

mit

els helyen

vala

említenünk, a

védk

szívós, vitéz ellenállásából következik,

hogy a vár oly huzatörök
történetírók
árulást

mosan

ellenállott.
is,

Elismerte ezt a király

csak a

végeznek könnyen

Jussuf

harambéggel,

röviden

hozván fel a vár eleste okául. 1 Nem mondják a valót, mert csupán a királynak még nagyobb állhatatossága vehetett

ert a

vitéz

védelmen.
a
s

Trte
érdemeket 3
kellett

hideget,

buzdította

katonáit,

jutalmazta az

maga

is

résztvett a harczban.

Nagy

kitartás

hozzá sátrakban, barlangokban

s beásott

gödrökben

éjjel-nappal készenlétben lenni a

folytonos

kirohanásokkal

szemben. Az
vasés
1

ágyútz

s

az

ostromgépek aránylag kevés
századbeli

kárt okoztak a falakban.

A XV.

ágyúk

öntött-

kgolyói 400—1200

lépésre

(300—900
jajczai

méter)

3

Okit.

x— XIII.
mellette

2

KanczeUáriája
c.
:

mködött.

A

kiadványokról

1.

Toldalék VI. 11.
3

A. Dolleczek

Geschichte der österr.

Artillerie

von

den früheidejében
List

sten Zeiten bis

zur

Gegemvart.

Wien,

1887.

V.

Károly

már
udv.

500—3675

m-nyire hordtak vízszintes beállításban a lövegek.
szíves

múzeumi kormánytanácsos
szerszámokról
1.

közlése.

A magyar

tüzes- és

löv11.

Takács

S.

tanulmányát Századok, 1 908. évfolyam

49., 130.,

103

hordtak, s az ostromgépeket csak
nálni az
s

közelben

lehetett hasz-

rtornyok

ellen.

„De az rség megveti a gépeket
vezetett,

szorgosan nyilaz."

Mátyás taktikája mindamellett sikerre
elfárasztotta az ellenséget.

mert

A
a

hosszas

rongálta

a

falakat,

kivált

fellegvár

ikindzsi (második) vár falkerületét s az

mégis megfels kerületét az rség számban ersen
lövetés
:

lefogyott, víz- és élelemhiányban pedig

különösen szenvedett.

1

Nem
több
az

hiszszük, hogy

a várban

lehetett,

betudva a családokat és

1500—2500 védnél nem harcosokat. Ez
be,

elernyedés

annak

a

körülménynek tudható

hogy

Koszacsa Vukcsics István a szent- szávai berezeg s fia László herczeg hadaikkal Prozor fell Bugojno, Dónji-Vakuf fell
Jajcza déli részét elzárták.

Az öreg

István herczeg, de különösen László október

havában Velenczének felajánlották Boszniát, nem tudván, hogy Velencze szeptember 12-ike óta szövetségese Mátyásnak.
király

A

köztársaság erre csak

azt

felelte,

hogy a magyar
érdekében
a

már megtette Bosznia

felszabadítása

szükséges lépéseket, hadai bevonultak Boszniába, Jajcza városát elfoglalták s a többi

ersséget

is

birtokukba keríteniük.1
s

Erre

aztán

fölkínálkoztak

Mátyásnak,
volt,

miután

szí-

vesen fogadta ajanlatukat,
megérkeztek.
zászlósúrrá
s

hadaikkal

A
tette

szövetség ára az

november hó végén hogy Mátyás magyar
zsupát
igért

'László herczeget, két
birtokaiért

neki*

az öreg

herczeg

szavatosságot

vállalt.

Mint-

hogy ez az ünnepelves adomány
herczegovinai hadoszlop

deczember 6-án kelt, a november végén állhatott be az
ost-

ostromlóseregbe. Ezen idponttól kezdve hanyatlik az
romlottak ellenállása.

Deczember 25-én követ

érkezett
okét.
»i
t

a
i

várból a

királyi
álta-

'*!«*
-lalasa

táborba.
1

A

,

király

nem

-

várta

Kllenke

',,

um

Jeci

.

ts.

A várban egy városszerte
ki

ismert ásott, kifalazott kút volt,

melybl

lánczczal búzták
a víz.
jajezai

a jó vizet.

Valószín, hogy idnként kifogyott belle
Dr.

Ma nyoma
3
1

sincs.

Mi
X.

rcscrvoir van a várban.

Milassin I.orant

fszolgabíró
Ljubié
L.
:

közlést,-.

l.istnuélet-

::*.
és

Bosnyák
s

aemsedékrajsl
es ramai

tanulmányaink

német
-

kia-

dását 195.

kv.

11.

Az uszkopljei

Kapákról van

104

lános ostromra minden elkészületet megtétetett.

Az ostromnapját

gépek,
áhítattal

ágyúk
ülte

beirányoztattak.
a sereg.

Az Úr
katonák

születése

meg

A

meggyóntak, megvértanú ünne-

áldoztak s deczember

26-án,

Szent

István

pén, reggelre kiadatott a támadásról szóló parancs.

Éppen nagymisével ülték meg a ferenczesek templomában a szent napot, midn a tábori rségnek egy vitéze besietett a szentegyházba, hírül hozván, hogy a törökök
egyezkedés czéljából
tek

hírnökeik

részére

sértetlenséget kér-

a

utóbb
bég,

Megadatott nekik. Elbb két elkel vitéz, még kett érkezett a fhadiszállásra. Egyikök, Eliász egykor maga is parancsnok, minden fenntartás nélkül
királytól.

kijelenté,

hogy a várat lszerestül,

éléstárostul

s

minden,

még személyes ingóságaikkal egyetemben átszolgáltatják a királynak. Az egyezség azonnal megköttetett s még aznap éjjel
egy fegyveres királyi csapat bement a várba s birtokba vette. Deczember 26-án reggel megannyi török elhagyta a
várat, csak

a mint mondják

az asszonyok maradtak

benn. Megszámláltatván, 430 derék fegyverbíró harczos lustráltatott.

A

király tetszésökre bízta,

hogy zsoldjába
térni,

lépjenek,

azok

részére

pedig,

a kik haza akartak

kalauzokat
1

rendelt,

nehogy a felbszült népnek áldozatul essenek.
Okltár

1

XXV. A
értesíti
;

király

„in

eodem

castro

nostro
Jajcza

Jayce" hálát
decz.

adva Istennek,

Pálóczi

László

országbírót

25-én

történt elfoglalásáról

XXVI.

sz.

Lukács

egri prépost, alkanczellár

szemalkan-

tanú részletes levele ugyancsak Pálóczi László országbíróhoz.
czellár

Az
rá,

közvetetlen

tudomáson alapuló
volt.

tudósítása

árulásról szó

sem

A

török

történetírók

a

hogy maguk szempontjából
bizonyság

csak a király zsoldjába

állott

törököket nevezhetik

hteleneknek,
is

de az

rség

vitézül kitartott. Osztroviczai Konstantin (Toldalék)

árulást em-

leget Jajcza feladása okának. Akkor,

mohammedán
a
ki

lévén, hitsorsosai így

beszélték

el

neki.

Mátyás, illetleg az,

ezt

a

tanácsot

adta neki,

nagy

lélektani belátással

hségére

téríti

a hitben ugylátszik

amúgy sem
(1.

állhatatos rséget.
lék VI. 3. sz.
1.)

Nem

tekintjük szabatos forrásnak Kritobulosz

Tolda-

rövidletét,

de megemlítjük, hogy

sem beszél

árulásról.
ölte s

A megadás
önkényt

okául felhozza,
a királyhoz.

hogy az

rség

fellázadt s

egymást

állott

A

mit

Lukács alkanczellár az asszonyokról

említ, hogy azok a várban maradtak, nekünk az a meggyzdésünk, hogy ezek az rség keresztény asszonyfoglyai, a kiket ágyasaikká tettek.

Ezekre

vonatkozhatik

Bonfininak

(Dec.

III.

lib.

IX.

Okltár

II.)

az az

10í

Körülbelül négyszáz

ersebb

fajtájú

török állott át a
1

várrség parancsnoka. Jajcza, mint Alsó-Bosznia központja, immár a magvar király kezén lévén, a kerületébe tartozó apróbb erdök ónként
király szolgálatába, elükön JllSSUf, a

behódoltak.

Banja-Luka
janicsár s

Mátyás

Orbász felöl vára is, melyet 50 50 dizdár (várvéd) védelmezett. Ezt a várat körülzároltatta s néhány ágyút s egy csapatot

A jelentékenyebb váracsok
emelt -

közül való

;

Zvecsáj,

küldött alája. Zvecsáj addig vitézül állotta az ostromot, míg

Jajcza megadta magát.

A

föltételek

ugyanazok,
is

mint

Jaj-

cza átadásánál. Bizonyára a többi varat
a
király,

szemmeltartotta
kezére jutottak.
be,
s

mert a fvár átadása után azok
s

is

Körülbelül 30 ilyen rtornyot

várat

vettek
a

majd-

nem ugyanannyi
-'

tért

a király

hségére. Ma
föl

nagy hideg
volna

megengedi, az összes török hódoltságot
szabadítani.

lehetett

M
a
fels<>

itvás a

jajezai

vár birtokba vétele után elssorban

elrendelte a vár kijavítását, válogatott

rséget

helyezett

el

várban,
az

ellátván

lszerekkel

úgy

a

jajezai
s

anya-

várat, mint

imént

behódolt

váracsokat

rtornyokat

(kulákat).

A

vár parancsnokságával a vitéz Hídvégi Székely

Jánost bízta meg. 3

A

téli

hadjárat egyaránt

ersen megviselte

a

cs

tokát és vezéreket. 4

A

király

még késbb

is

fölemlegeti,

állítása,

hogy Jussuf várparancsnok a
a

keresztény

rabokat

is

n

akarta vinni,

mit

a

király

kereken

megtagadott,

hogy

a

legutolsó

keresztény szolgát sem hagyhatja kezeik közt. Lehettek
gálatra alkalmazott

Ugyan
mit

várszol-

bosnyák rabjaik
vonatkoztatni.

is,

de

az

eleiemre
igaz,
a

való tekintettel

csak kevesen, azért ezt a kikötést, ha Ugyan
az asszonyokra
1

BonBni

állit,

kell

Ennyit említ a király.
Okltár XII.

'*

14t>4 január 2-án Jajczán
;i

kelt

leveleben a király Székely János-

nak és Miklósnak

szanamegyei
szerint

K'ozara

(Kozarac)
setl

várat,

szerintük

in

perpetuum, a nádor
beneplaeito

pro

descensu

loco

descensus
volt
.1

Jurante

Suae

Maiestatis

adományozta.
is.

Közeiébea
érdekes

növi struiiéi erdített torony

Krröl

nz

adományról

1.

Aszl.

Okltár CXXXVIII. sz.
*

LM.S.

1.

Okit.

XI. I.

106

hogy mily fáradságos küzdelemmel hódítá meg Boszniát. a hadjáratot, s Ily körülmények közt egyelre befejezte beérte vele, hogy a töröktl elhódított területet végleg a magáénak tekintse. Érezte új szerzeménye fontosságát, midn a pápához írott levelében abbeli nézetét fejezte ki, hogy megorvosolta azt a sebet, mely Bosznia romlása következtében nemcsak sarkán, vállán, hanem szívén is érte Európát, mert hisz innen minden irányban portyázketts czélt tartott szeme eltt hatott a hit ellensége. egyik megtisztítani az országot bels ellenségeitl másik leverni a küls pogány ellenséget ez örökbe maradt f: ; : ;

kötelessége.

a
tála

jajczai

Mátyás királynak ez a hódítmánya nem a magyar

királyi

Rama a teriét
nem
is

néven ismeretes igényfenntartás Boszniára nézve,
a nemzetközi jelleg souverainitás
érvényesítése

eisó szerve-

a

bosnyák volt uralkodóház kihalta után annak az örökségére, hanem, a török legyzése után, hódítás alapján elállott teljes felségiség. Ezt a területet már Boszniának nevezi a Mátyáskorabeli államjog.

A

háború sikeres befejezésében,

valamint
s

az

új

be-

rendezésben

fszerep
isteni

jut

kincstárnokának
írja.

fvezérének,

Szapolyai Imrének, kirl azt

hogy Jajcza visszaszerzését
1

„legelbb az

gondviselésnek, azután ezen elharczos

éberségének és munkájának tulajdonítja".
Szlavóniai,

pozsegamegyei
összeköttetései

törzsökös

birtokos,

2

a

Borics-bán híres
dokkal,
s

nemzetségébl, rokon

az

odavaló

csalá-

nagy

Szapolyai szavát véljük hallani,
1

midn

vannak a Száván túl is. Mátyás király kéa

Wagner: Analecta
oklevélben.

Scep.

I.

146

— 147.

szepesi

comesi

mélt.

kiállítottt
2

Csánki

II.

446.

Dezs Magyarország tört. földr. a Hunyadiak korában Az orbászmegyei nagybirtokosok (Orbovaiak, Oresjaiak stb.)
:

Pozsegához

gravitálnak.
véli,

Forgách

Ferencz

Szapolyaiékat

(168.

1.)

bos-

uyák eredeteknek

ámde az adatok Pozsega megyére
is

utalnak,

mint

törzsfészkükre. Boszniában
elnevezés. Zapolia Zapolje

van Zapolje
hely,

nev

hely, de ez typikus délszláv

nev

mely „Jaicza haud procul aberat"
község
(melyhez
Bregovica,

nem

található.

Van ugyan egy Zapolje

Klupci, Lökve, Operci, Orlice Ciganska, Rjeka és Zapolje tartozik), de ez a

szrebrenicai járásban fekszik, közel a Drinához.

107

sbben
tartani,

azt írja:

„Boszniát

csak

oly

fontos

feladat

mcy-

mint

elfoglalni."

Nincs más

módja,

minthogy a
elis-

Boszniával szomszédos területek összes tisztségeit ráruházta

Szapolyai
merte,
ságát,

Imrére,

a

kinek

férdemét ünnepélyesen
s

jelesül

Dalmáczia,
vránai

Horvátország

Szlavónia bán1

meg

a

(auraniai)

perjelséget.

A
mely

perjelség

várainak birtoka nélkül Boszniát

nem

lehet

megvédelmezni.
várakat
l'akraczot, Xa>i-

Pontosan
értette
2

alig

tudnók

meghatározni,

hogy
de

a király: Dubiczát,

Kosztajniczát,
helyeket,

czet-e,

vagy a dalmát

parti

bizonyos,

hogy

Jajcza s az

alsó-szlavón
lebegett

együvétartozása

megyék bizonyos fokú védelmi a király szeme eltt. Közvetlen

megvédclmezésének a súlya a szomszédság okából Szlavóniára nehezedett.

Ezek az okok vezették Mátyás
ban,

királyt

elhatáro
ki-

midn
A
:

Szapolyai Imrét regni Boziu- gubernator-tk
szervezés elején tehát egy teljesen önálló
alkottatott.

nevezte.

tiszt-

ség

a

gubernátorság

Hogy Mátyás
kerületet,

Bosznia
illetleg

alatt

ekkor nemcsak az

elfoglalt jajezai

Dnji
sága,

Krajt értette, magától következik.

tisztség, annak bizonyhogy úgy az oklevelekben, 3 mint Mátyás király >ecretumában 4 a tisztségek sorában külön említtetik a regni
I

Hogy a kormányzóság külön

Bozne gubernátor, azután az erdélyi vajda, az országbíró, majd ismét Szapolyai Imre, mint Dalmáczia, Horvátország
és Szlavónia bánja és Újlaki Miklós, a macsói bán. Bizony-

sága ez a középkori magyar állam közigazgatási ruganyosságának, mely minden változásnál
s a

megtalálta

a

megtelel

korona egyetemébe ill czímet.
Jajcza elfoglalása
s

Mátyás

idközben
„a

történt
kir.
a

megméltó-

koronáztatása a
1

szent

koronával
II.

miben a
kori.

Okit.

XXXVI. A

király

Pál

pápát arra
-

DOgy

perjelség

igazgatása, illetleg számadási kötelezettsége

1

1

-

*

1

B

ni

tartamra

mentse
8

fül.
J.

Kukuljevió

:

Priorat Vranski
II.

Rad.

I.

XXXII. 22

23.

1.

3
*

Frangepan

Okit.

7:'..

87.

1.

1464:

II.

Decretum,
-

külön

említve:
ut.m

elbb,

mint

gubernátor,

azután az erdélyi vaj Ja
szlavón bán.

külön,

mint

dalmát-horvát-

108

ságnak ereje

foglaltatik",

melynél Jussuf harambég és a hozzá

átallott díszbe öltözött török

rség él

tanúi voltak

diada-

lának, csak kezdetét jelzek a szultántól elhódított részekért

folytatandó harczoknak.
Európa
s

a

De nemcsak Mátyás
hadjárata küszöbön
czert"
is.

érezte,

hogy a szultán bosszuló
akkori

jajczai diadal.

áll,

hanem az

„európai kon-

Az európai
ezúttal Velencze

segítséget
vette

azonban ismét csak a pápa

s

komolyan.
a

A

köztársaság
s
is

boszniai

sikerét,

melyet az Isten
ki,

dicsségére
érdekében
után,

Mátyás nevének
kihasz-

örök emlékezetére vívott
nálta,

saját

midn

menten a

király

hadjárata

mikor ez

1464. évi januárban
indította a nyugati

még Szlavóniában
udvaroknál
a

tartózkodott,

meg-

segély-actiót.

XI. Lajos

10,000 fegyverest
királylyal, IV.

ígér,

ha a pápa békét közvetít az angol

Henrikkel, ez

meg 5000 embert

helyez
alatt.

kilá-

tásba

Fülöp burgundi herczeg vezérlete
csak

Pénz-

források tekintetében Velencze utal a pápa által hirdetend

búcsú-jövedelmekre. 1 Mindez ígéretekbl
sult

annyi valókül-

meg, hogy a köztársaság két aranyozott kárpitot
neki

dött

ajándékba.

A pápa
kikötvén,

lelkesen

toborzott,

pénzt

gyjtött, s június havában tengeren
szultán
birodalmát,

akarta

megtámadni a
el

hogy addig ne induljon
alig

hadaival a király.
Ezzel, az akkori viszonyokat nézve

megvalósít-

ható tervezgetéssel
óta
zett

szemben

Mohammed már

1463 vége
rende-

ersen
be,

készült a hadjáratra.
rezet

Nagy ágyúparkot
gyjtött,

vasat,

nagymennyiségben

mert

hosszabb ostromoknál mívesei helyben öntötték az ágyú2 kat. Mátyás király hasonlíthatatlanul nehezebb viszonyok
között,

mint

a

szultán

és

megfelel

lassúbb

tempóban

1

2

lását a

MDE. I. 266 s köv. 11. Mohammed készüldéseinek pontos török történetírók nyomán sem lehet
Rebi
ül

idejét,

valamint

meginduszerint

eldönteni.

Az egyik

megindult 869
(Okit.

evvel 12.

napján,

tehát

1464

november

1-én

XXX.), a másik szerint 870 Rebi ül evvel havában, ez

1465 november 2-nak felelne meg.

A

keltezés tehát hibás,
Jajczát.

meg éppen mert Moham-

med már 1464

július

havában ostromolja

109

ugyancsak komolyan

vette

feladatát,

úgy a
s

felvidéki

varo1

sokban, mint Szebenben, ágyúkat öntet

lport gyártat.
tette

Mindezen elkészületeket

úgyszólván

hitelbe

meg

a

kereszténység közérdekében, mert a segély ugyancsak

las-

san gylt.- Ezt a részletet hangsúlyozni

kell,

minthogy Eur
kierzik

pában mindenki csodálkozott, hogy
késik
király

a

törökver

király miért

a

háborúval.
:

A
a

különféle

jegyzékekbl
de

a

felelete

azért,

mert nincs elegend költsége. A
háborúra,

fia-

talság tüzével

készült

segedelmet: az ígéreteket
ják,

nem

váltják

be.

nem lát sémerrl Ma nem bíztats

az ügyet rendszeresebben készítette volna el. BezZi
a

a török tudta, hogy miként dolgoznak a keresztények

nagynehezen

elfoglalt
s

Boszniát „a kereszténységnek azt az
révét, a

úgynevezett kulcsát

honnan nyugat

s

észak

fele

nyílik kiút", máris megszállta s várait ostromolja.
rait

Bosznia vá-

ugyan elfoglalásuk után nagy sebtibén Mátyás, amennyire telt, megersíttette, de nem hiszi, hogy oly nagyszámú ellenségnek ellenállhatnak-e. Mindez nem történt volna, ha
tle
segedelmére vannak,
s

nem

vetnek elébe akadályokat. 9

Mátyás

király

mindazonáltal seregével aug.

havában
22,000

M;lt >' as kir llv
-

még abban
emberbl
1

a föltevésben indul meg> hogy a pápa keresztes
eljárni.

hornya*
i»»4Ja*a.ta

hadával összhangban fog
áll:
1

Hadi ereje

állítólag

4,CXK)

gyalog

s

8000
X.

lovas.'

Arról,

hogy
<

n "*

au -

Buda, 1464 június 27.
s s

Teleki

96

98.

1.

CCCLIX.

második ostromára,
dolgozása
:

a

zvomiki hadjáratra nézve legbvebb
kov.
11.

Teleki

fel

III.

378.

A

régibb

munkákat

v.

Servien und Bosnien, néha becses utalásait
felhasználtuk.
1

mondanunk sem
(a

kell,

ho

ígértek 458,000

at,

Velenczót letudva

közti

részletfizetésre helyezett

kilátásba)

megannyian
re
II

kibújnak
kötelezte
Bal

szavuk
magát,

tása alól,
intrika]
is.

snt

Nápoly, mely 80,000
I.

meg
ráhalt

Ep. M. C.
15.)

79.,

186.

Pius,

a

nagy

lt augusztus

eredménytelen

vállalatára.

Halála eltt

ke:

elbocsátani a

kereszteseket, a kik
a

éhségbl

eladtak

fegyvereiket.

S erre

ne izguljon
;

fel

király

Mon.

Vat.

30.

1.

Praknói

:

Mátyás

király

külügyi

levelei

I.

5H

— 54.

zés

A királynak 1464 júliusban nem állapítható meg pontosan,
*

a

pápához

intézett levele.

A

keltevidrik

azért

nem
;

Császár embereinek SOproni port]
Ep.

.

M.i'.I. 72.
145.
1

.

M

C.

1

E.

LXXXV.

Idézi

Fraknói

i.

m.

110

a szultán hadserege szokott gyorsaságával váratlanul már Jajczához került, csak július vége felé értesült Budán

a hol augusztus elejéig tartózkodott
elején

,

1464

július

hava

még nem
s

tudta.

Augusztusban
seregét,

a

veszedelem

tudatában

megindítja

megíratja
is

Raguzának,
11.)

Arról
(július

már
10

értesült,

hogy Jajcza alá siet. 1 hogy a török császár 30 nap óta
ostromolja Jajczát
s

— augusztus
is,

az ö várait.

Értesült arról

hogy a szultán aknákat ásatott a falak alá, bombákat öntet s mindenáron el akarja foglalni. Fridrik császárral menten közli ezt a hírt, mint a ki legjobban megérti, hogy mekkora jelentsége van ennek a várnak a

kereszténység ügyére nézve.
siet hadaival,

Noha

senki

sem

segíti,

sietve

bár

még

odaérne idejében.'2 Gyors menetek-

ben halad a bosnyák hadiúton.
tán van, augusztus

Elbb

Futakon, majd Sza(lllok)

14-én aztán Újlakra

ér s

onnan

Djakovárnak
ekképen
Mohammed
SZ
J

fordul.

Boszniában a harcz ekkor már eldlt. Történt pedig

JVlohammed szultán második hadjáratának körvonalai
az

a

ostromo ija

adatok gyér világánál akképen jelentkeznek,

hogy a
ért.

H64

júi.

12- török hadsereg

1464 július havában már Boszniába

aug. 22

Létszamát pontosan megállapítani
illetleg

nem

lehet.

A

portyázok,
állítólag

a

Mahmud
(?)

nagyvezér
álló

vezérlete

alatt

40,000 emberbl
tottak

had Boszniába
s

tört,

hadai

elju-

Modrus vármegyéig

Frangepán
ostroma

István

birtokait

pusztították. Ezalatt Jajcza

várának körülzárolása már végjúlius
3

bement.

A

város

rendszeres

12-én

kezd-

dött s augusztus 22-ig, 41

napig

tartott.

A

4 szultán dél s nyugat fell közeledvén a Mátyásénál

szerencsésebb helyzetben
rost körülzárolhatta,

volt,

a mennyiben az

egész vádéli

tehát

a

nehezen megközelíthet

1

u.

o.

XXVII.
kir.

2
9

Fraknói: M.
Okit.

lev.

I.

62—63. Ep. M.

C.

I.

75.,

176.

1.

XXI. Jajcza második ostroma

korrendi

meghatározásához
sz.

egyetlen vezéroklevelünk. V. ö.
*

még

Okit. XVIII

— XIX.

Bonfini 20,000 emberre teszi az ostromlók

számát,

más

jelen-

tések 30.000-re.

111

oldalt

is.

Valósággal

megtelepedett
s

a

vár

körül, s

mint

említk, tetemes ágyúparkját

ostrommveit a vár minden
ember vezette. Úgylátszik, is megfelel volt A falak
tüzelést.
ezáltal
1

pontjára kényelmesen beállíthatta.

A

vár védelmét

arravaló

hogy a vár

fölszerelése s élelmezése

állták a folytonos, alig

szünetel

A

szultán a vár

védinek nem engedett pihent,
az ellenállást
Két okból az
s

akarván

megtörni
jajezai

nem

sikerült

ert vennie a
lakossága

rségen. Egyik, mert
tartott,

egész

környék

velük

s a

várvédk
is

az erdített város lakossága között

teljes volt

az egyetértés: ezért állották
csodált

ers

szívvel a tüzet

s

az

ellenségtl

szívóssággal

védték

a

várat.

„A gonosz hitetlenek, a vár bevehetetlensegében bízva, megmaradtak makacsságuk mellett", pedig „a varat oly ersen ltték, hogy a vár tornyát, melyrl úgy látszott, hogy a csillagokat éri, a föld színével egyenlvé tettek"
-

A másik
hogy észak,
s

körülmény,
a

mely
felé

a

védknek
a

kedvezett,

tehát

Száva

titokban
illetleg

kilopózhattak,
király

híradással

lehettek

Budára,

hadi-

szállására.

A

szultán

kísérletei

kárba

vesztek.

mondanánk, ha
hsiességét

keresett

jelzkkel
1

Csak dicsítenk
szultántól

phrasist
a

védk

s a perversitásig kegyetlen

ösztökélt
leírására

támadó sereg elszántságát/

Az ostrom

katonai

nézve hallomás után feljegyzett tudósítás4 azt mondja, hogy
1

Bonlim. Dec.

III.

lib,

9.

Elnézve

szokott

czifrázataitól,

néhány
embe-

jó adatot tartalma/:.

Ezt B tudósítását Szapolyai Imre

valamelyik

rétl kaphatta.
*

Turszun bég
Truhclka
i.

tárikhja.

okit.
1.

XXX.
egy
valaki
jeli

3

m.

18.

Makusev után
s

elesett

törökrl,

(iiH)

sebesültrl

a

várbeliek közül csak 4 halott:

említést
sítás

Azonban

a

védk

közül alig

maradt
14í'L*

épen.

l.z

a

tudóI.X.

azonban nem 1464-ben,
az

hanem

okt
hírek

29-én

kelt.

Okit

Eltekintve ettl, az elfelé tudósítások
p. o.
is,

kos.-.i

alapján

keltek.
:

Ilyen

hogy ezer

torokot
Irt
::.

darabokra
a
s,:.

vagdalt

egy

jajezai

kapitány. Okit. XVIII.

torok

ostromló
.'(7.
;j.

többet
írja,

v

tett

mmt
közül

az
is

rség
sokan

Toldalék VI.

Kritobulosi V.

hogy
Byzanczba

elestek. 200-at
s

közülük élve elfogtak.
'1.

Ereket

vitette

a
*

szultán
V.
...

ott

mind megölette ket

Toldalék VI. ó s/. Kritobulosi v.

•_>::

88. ^

.

112

naponkint megújuló rohamait akkép intéztette, hogy a megszálló sereget három hadosztályra osztatván,
a szultán

mindig pihent csapatok támadhattak.
értek rá

A védk
a

pedig

nem

a

folytonos

készenlét

miatt

megrongált falak
bíztatta.

kijavítására.

A

támadókat a szultán maga

A

helyett

azonban, hogy egy pontra irányította volna

túlerejét,

a vár

minden pontján támadt. így érthet, hogy a várost ennyi

roham után sem tudta
városáig jutott.

elfoglalni.

Az ostrom folyamatában
(Ma
Gorjan

a

magyar király már Gara Vercze megyében, akkor

Valkóban, Diakovártól északnyugatra.
is

A

vár romjai máig

föltetszenek.) Megállapított terv szerint,

míg a

király

a

derékhaddal
1

megindult,
alatt

gyorsított

meneteléssel

Szapolyai
két

Imre vezérlete
testet

már augusztus els hetében
Orbászmegyében a
Zvecsájt, Komotint
jajczai

had-

elreküldött. Szapolyai pedig seregébl

száguldókat
határig,

küldött

elre,

a

kik

vagyis

Banja-Luka környékéig csakhamar eljutottak.
:

Az

apróbb elváracsokat
jó eleve megtudta,

s

egyéb helyea szultán
Hír-

ket ostromló kisebb török különítmények

útján

hogy a felment sereg útban van.
tiílon

vivi, kémei szokás szerint,
seregeinek számát.
rozta várat
el

túl

nagyították a király

A

szultán erre általános rohamra hatá-

eltitkolván, hogy a is fölment sereg közeledben van. Ezek azt tanácsolták neki, hogy még egy hétig legalább töresse a falakat,

magát, vezéreivel szemben

de
az

augusztus
épületekre.

22

alkonyán

megszólaltatta

az

összes

ágyúkat, s a várhoz közel férkzvén,

ég

nyilakat röpített
délig
tartott.

Az ágyúzás

estétl

másnap

A várvédk azonban

szívósan és vitézül

állták

az

ostro-

mot, serényen lövöldöztek s a falakra törekvket ledobták az árokba.*2 Bizonyosra vehet, hogy a királyi hadak közeledésérl a
1

védk

is

értesültek.

Azonban a vár

„elfoglalása

E

két hadtest,

8

zászlóaljat véve alapul,
jelenet,

6200 embert számlált.
Bonfini
22.
leír,
§.

2

Olyan Dugovics Titusz-féle
végbe.
használható,

a

mint

nem
a
is

egy ment
részlet

V. ö. Toldalék 313. sz.

Kritobulosz V.

Néhány

de

a

30

— 38.

§.

összezavarja

Jajcza

ostromát
krónikája

Drina-hadjárattal.
Okit.

Ugyancsak

ilyen zavaros a

Turszun

bég

XXX.

113

nem látszott megvalósíthatónak" így szól a török forrás. Az ostrom folyamán azután valami váratlan dolognak kellett

1

bekövetkeznie.

A

császár

egyszerre

csak

visszavonurészben
ott-

lási

parancsot

adott,

ostromszereit,

ágyúit

hagyta, részben a verbász-plivai zuhatagba dobatta.

A

vissza-

vonulás

menekülés szamba
állott.

megy, tehát

a

szultán kénytudott.

szer hatása alatt
azt

Hogy a király eljövetelérl már megjegyeztük. De akar vaklárma, akár
körülmény okozhatta a pánik

a

sereg

hangulata, akar az éhség indította a visszavonulásra, valami
váratlan
.\

szultán elvonulása következtében Jajczától elnézve,
is

az elvárosok

fölszabadultak.
is,

sok kart szenvedett anyagilag
vallott.

A visszavonuló török meg nem nagy becsületet

et pocha reputatione. mindezekrl szentemben 2-ika eltt értesült, tehát oly idben, mikor a szultán már elvonult es pedig „azon az úton kellett neki visszatérni, a melyen jött". Mátyás szándekainak szemmeltartására a Száva korfolyása északi szegvényéhez nyékére a Drina figyel

(„Con suo dampno
király

Mátyás

hadcsapatot

küldött. 8

E

visszavonulásnak

els

ízben

az

éhség
a

mellett

úgy,

mint

egyik

lehetett,

hogy

szultán

Mátyás

findoka az is seregét .temérdeknek
súlyosbítani

vélvén",
1

nem

akarta egy esetleges

vereséggel

Okit.

XXXI.
tudtak
róla,

*

Velenczébcn
a

hogy
ostroma

a

szultán
s

egy
ez

hadosztálylya
az
állít

figyelteti

király

Szaván
mialatt

történend
Jajcza

átkelését
folyik

20,000 ember
birtokait
:l


a

Prangepán
Mátyás
kikémlelte
a
a

pusztítja. Okit.
rleltai

XIX.
II.

krónikájában
jutott
s

2oö.,

közli azt

Banja-Lukáig
tábort.

árpakereskednek
a

Öltözvén,
tény,
ki

Ettl

ijedt

meg

szultán.

Annyi

hogy

Mátyás

Jontó

ostrom napján még a Duna mentén halad, A
elképzelhet

szereti a

combinál

hozták,
hihette,

olyan esetet is, hogy a szultánnak ostrom hogy Mátyás személyesen nagy haddal mar k<
mert
azért

közben
I

hirul
el is

rendelte

el

az
el.

ostromot,
s

hogy

Jajczát

D

király

Boszniába érkezte d>4t foglalja
*

most íme megjelenik.
bártfaiakhoz,
levele

Eladásunk
kelt

Mátyás

királynak

a

Garából

szeptember 2-án
Okit.

tárgyunkra
XXXIII.

nézve
SS.

alapvet

OH. XXI

XIX., XX.,
4

XXIX

egybevetésen alapszik.

Okit.

XXII.

114

jajczai

kudarczát.

Vájjon a

hagyott-e

hátvédül

csapatokat

kútfk rség és Szapolyai Imre elcsapatai üldözték-e a szultánt, nem állapítható meg bizonyossággal, zvomiki A király szeptember havában nem ment az immár szara a< 8— badjáratú Jajcza irányában, szeptember 14-én még Újlakon i464 okt
Jajcza
írják,

eltt

a

szultán,

mint a

zavaros

török

vagy a

jajczai

nov.

9.

(Illókon) tartózkodik.

Arra a kérdésre, hogy miért indult Mátyás

a Drina mentén Zvornik várának,
feleletet.

nem adhatunk
utóvédét
drinaközi
s

kielégít

A

szultán derékhadának

akarta-e

megés sói

semmisíteni, vagy

a

Boszna-

s

uszorai

bánságot

óhajtotta-e

mentesíteni

így

Boszniát

teljesen

behódoltatni, avagy a macsói bánság birtokában az akkori

Szerbiát kívánta-e biztosítani a
teni.

maga

részére, bajos eldönföltételezhetjük, de
:

Az

utóbbi két czélt mindenesetre

a mi a hadjárat közvetlenül kitzött pontja

a

drinamenti
arra

Zvornik

elfoglalására irányzott

taktikát

illeti,

nézve

eltérk a nézetek.

A

szultán, a foglalt részek biztosítása czéljából, bosz-

niai helytartóját,

Minnet-oglu

Mohammed

pasát, rendelte

ki.

A

mint a helytartó tudomást szerzett, hogy Mátyás király

„óriás"

hadával (ekkor tán 26

— 30,000

ember) a

Száván

hidat

veretett,

Zvornik várába
alatt

Mihaloglu

Iszkender pasa
török csapatok

parancsnoksága

rséget menesztett.

A

a hídtól kétnapi járóföldre álltak lesben. 1

Mátyás átkelése ennek következtében-e, vagy technikai nehézségek miatt, csak szeptember végén történt meg. Október 8-án a Száva Rácsa nev gázlójánál van a fhadiszállás (Mitroviczától Szerem megyében nyd.). 2
Rácsától
czélját.

kezdve
hadát

már

tisztá.bban

látjuk

a

hadjárat

Szapolyai Imre a vezér, tehát az

tanácsára indí-

tották

a király
:

Bosznia
az

keleti

részében

a

Drina
a

kulcsának

Zvorniknak

elfoglalására.

Ha

Zvornik

Drina jobbparti Runjava- hegységgel
rések ellen s ftáborhelye

együtt

magyar kézen
része

van, mentesítve van az országnak délkeleti
lesz

a betöoffen-

egyúttal

a magyar

1

Okit. XXII.

8

Csánki

Dezs

i.

m. 286.

1

115

zivának.

Az

alvezérek,

Rozgonyi
a

János

és

Laki

Thúz
nagy
vár a

János, Bosznia nyugatán, Jajcza körül maradtak.

Zvornik-nak, mint

Drina

folyó

átjárójának,

fontossága voltakkoron. A vár hasonló
tól,

nev

alsóvárosa Rácsá-

a

Drina torkolatától 74
déli

km
is.

távolságra fekszik.

A

város
felé

oldalán elzárja az utat s egyúttal elrekeszti Zapardi

a Tuzlának

rtornyokkal s védfalakkal össze a 470 méter magas Velavnik ormán meredékesen
utat

vezet

lehajló fellegvárral. 1

Ers
képen
azért,
-

vár volt az akkori viszonyokhoz képest

is,

kivált-

mert az 53 km-re

es

szrebreniczai ezüstbányák

birtokát

biztosította.

Ha
kézre
jut,

ez a var a hozzátartozó

területtel

ismét

ma

Boszniának a Száva és Drina befogta északkeleti
Bosznia (Várboszna) elfoglalását
a szent-

s része: tehát az uszorai* sói és szreberniki bánság lehetvé

teszi

a

„királyi"

s

együttmködést. Hogy ilyen a jx riori megállapítható hadi és politikai szempontok vezették-e nem tudjuk. ismetelve is megjegyezzük a királyt Valamint a szultán stratégiai nagy elrelátása sem nyilatszavai herczeggel való

,

1

A Drina mellekén
Iréné,
II.

épített várak

alapítását a néprege a „prokicta

Jerina" (átkozott Iréné) császárné nevéhez fzi. Mnnferrati Jolantha mint

császárn,
király

Andronikosz császár felesége
játszott a

s II.

Uros

Miljutii

anyósa vészes szerepet

Balkánon, meglehet, hogy ennek
alapította

az emlékezetébl

fzdtek

össze a rege egyes szálai. Állítólag

Szokol varát a mai gracsaniczai járásban

(Gracsaniczától 8 km), továbbá
s

Teocsákot (zvorniki járás, 38 kin Zvomiktól)

ZvornHtoi

is.

melynek

a

neve
vonik

úgy mondják
3

a ferenczes-baratok egyhazának hat

horv. harang) ered.

Innen a Bosna argentina

elnevezés.

Ezüstbányászatáró]

mar

a

római

idben nevezetes
|{:

(Wiss. Miit. aus BH.

Dóm
délkeletre

en evenként

24,000
áll

jövedelmez a banya. A ssrebreniczai var voltakép ket varaesbul
a

Az

alsó

Szrebrenicza
épült,

városától
is

esó

Karamla-hegy
l'z

szeNo nyúlványán
a

állítólag ezt
i

Jerina királyn építette

volt

fersség
:l

s alapjai a

római

lökre vezetnek vissza. 1389 után
tt

La.

István kenéz hosszabb ideig tartózkodott

1439-ben magyar kézen volt

A

szreberniki

bánság

székhelye

a

meredek

szirtfokra

épített

Szrebernik, meiy a
a

magyar uralom idejeben épült. Magyar vonatkozású ..madjarska kaldrma" magyar ut elnevezés a hegyhát .banov kukor*
;

báncsúcsa neve.

116

kzik meg

e boszniai harczaiban.

Mahmud

pasa látszik

a

legkülönbnek
Iszkender bég,

vezérei
kit

között,

alvezérei

közt

Mihal-oglu

500 válogatott
testvére,
Ali

vitézzel helyezett el

Zvornik

várában
szerepet.

s

ennek

bég játszanak jelentsebb

A

szultán ezalatt Szófiában,

500

km

távolságban
gyakorolt

ütötte föl a fhadiszállását s a hadjárat sorsára

nem

közvetlen befolyást.

A magyar
át a

sereg október

8.

— október

19-ike közt vonult

Száva hídján Zvornik

alá,

hol a király fvezérlete alatt

megtették az ostromhoz való elkészületet.

Ágyú

s

ostrom-

gépek dolgában ezúttal derekas fölszerelést vitt magával, 1 az odaszállítása azonban sok idbe került, a mennyiben

úgy vontatták fel emberek s lovak dereglyéken a nehéz ágyúkat Zvornikig. Az odavonulás megindítása eltt a Drina torkolatánál Váradi István kalocsai érseket csapataival hátvédnek rendelte Rácsába. Szapolyai Imre pedig a fhadparancsnok Zvornik ostroma eltt, a király jelenlétében, hamarosan elfoglalta Szrebreniczát, a hol sok prédát tnek emberben
:

s értékben.

2

Zvornik körülzárolásáról annyit tudunk, hogy Mátyás
tüzérsége

minden

megtámadható

pontra

be

volt

állítva.

Néphagyomány szerint a mai alsóváros az ostrom idejében még sík tér. Akkor az alsóváros észak felé terjedt, a török idben épült föl, azután dél irányában a mai város. 3 A

1

II.

Pius hagyatékából 40,000 ifc-&t fordíthatott hadjárata czéljaira.
11.

Pastor

II.

235., 259.

2

Okit. XVIII.

Bonfini
fel.

ezt

a

hadjáratot

tudósítás alapján jegyezte

Bontininál ez semmit
:

máskor meg éppen ellenkezleg érez
állít

forrását

ersen Szapolyai-ellenes sem jelent. Egyszer így, uralja. A hadjáratban résztcs. ltár).

vettek a Dengelegi Pongráczok, Dengelegi Pongráczéknak adománylevelet
ki

a király 1464
gr.,

november 12-én (Pongrácz

Szentgyörgyi

Zsigmond
a kiket
3

Monyorókeréki Elderbach Berthold,
okleveles

Szentgyörgyi Székely

Miklós, Kanizsay László flovászmester (Teleki X. 96

— 98.

11.)

s

többen,

majd csak a

teljes

anyag alapján
bég család

lehet

megállapítani.

A

török

idben

a Fidahics

viselte az örökletes kapi-

tányság

Nekünk 1892-ben beszélte Hadzsi Oszmán bég Fidahics a magyar ostromról kering mondákat, de ezek Szead-Eddin és Turszun bég történetírók regébe foglalt elbeszélései. Eladásunkban feltisztét

1839-ig.

használtuk Okit. XXIV.,

XXIX— XXXIII.

számait.

117

szófiai
állták

hadút szakadékos
el,
1

részeit

magyar

és

oláh

csapatok-

úgy hogy a vár fölmentése

kelet felöl lehetetlennek

látszott.

Magyar részrl legelbb ersen lövették a tálakat. Az eredmény nem lehetett valami nagyi mert a várvédknek mindvégig sikerült az erdben ejtett károkat helyrehozni. Október hava folyamán beállott az szi es, a talaj meglazult es síkossá vált, minek következtében szkössé lett az
eleség, mert a szállítás rendkívüli nehézségekkel
járt.
is.

Ugyancsak megérezték
lövést és nyilazási. 3

ezt a SZÍVÓS
is

védk

De

azért

félmeztelenül, rongyosan, ebesen

állottak a tüzet,

puska-

A

kivetés után ostromot rendelt a király,

de

\

verlek; sok

számosan megsebesültek. ÚgJ hogy az ostromzár övén tágítottak. Azonközben a szultán
vitéze elesett,

vezére,

Mahmud,

hírt

vett az ostromlottak keserves helyze-

térl

s

úgy, a hogy Szapolyai az 1463-iki jajezai ostromnál

azonkép <> is portyázó martalóezokat (keresztény odavaló török zsoldba fogadott szabad legényeket) jó pénzért
cselekedte,

mellékutakon átküldetett a Drinán. Ezeknek ligylatszik sikerült
hírt

adni a vár védinek,

kiknek

örömrivalgása
királyostul

rémülete"

kelt

az ostromlókban, mire

ezek

eszeveszetten

futásnak erednek a Száva

fele. fgy

adják

el

a torok fon

az ostromnak

rajuk'

nézve szerencsés kimenetelet.

Rémületrl beszel Bonfini is, csakhogy úgy adja el hogy Szapolyai Imre a nagy ostrom alkalmával szemén megsérült, majdnem a szemevilága bánta meg. A
a dolgot,
király

vezérének fájdalmas seben megijedt

S

azon

gondol-

kozott,

hogy visszaküldi. Eközben

híre jár,

hogy Mohammed,

1

A zvornik
át

— szófiai
A'
ér,

út a
./
.

Drina folyása mentén egy nehezen
ig;

völgyszoroson
s

vezet a

innen keletre

fordul
a

a

Roj

a

Derventa rjeka hosszában
at

a

Kadin/a

Volojac-patak
-

völgyén

Uzsicebe

[dáig

.1

völgyszorosokat Mátyás csapatai

állottak

meg

s

figyeltek
"

a török

hadra,

A
.

rnya
al

tetején

10

— 12

török
1.

figyelte
|

a

ostromot. N
is.

lövette a király esi a tornyot, a

-vesék
füst,
f.

úgy estek le BZ 5rök mint a ISÉkok. mások állottak. Keresztény forrás

Alig szállott

el

a

118

a szultán közeledik 40,000 emberrel.

Szájról szájra

növe-

kedik a török sereg száma az ostromló sereg között.
a
király
vis/.-

szavonulása
1464.

nov.

9.

s za p ]yai azt a tanácsot adja Mátyásnak, hogy _, , , z . vonuljon vissza. A sereg amúgy is fáradt, jobb, ha otthagyja
jr rre
,

.

.

r

a várat

s

a szerzett zsákmányt biztonságba helyezi.

A

szultán

közeledtének híre mind nagyobb hullámokat ver, s az ellenségtl üldöztetve, nagy zavarral vonulnak vissza. Megismét-

ldött tehát szerinte a jajczai
alkalmazott zvorniki kiadása.

visszavonulásnak Mátyásra

A

dolog, azt hisszük,

úgy ment végbe, akár
fordult az

igaz

a

Szapolyai
sikertelen

megsebesülése és tanácsa, akár nem, 1

nagy ostrom után rosszra

id

s

hogy a Mátyás
értel-

elrendelte a visszavonulást.

A

csapatok a szó szoros
alatt

mében az
kállas

uti

latyakba merültek; a mit egy nap
idején, arra
s

megléptek

odavonulásuk

most három nap

kellett.

A

sza-

puskákat

a lövszerszámokat, melyeket magasabban

fekv
volna

pozicziókban ágyaztak be, kénytelenségbl otthagyták,
is

mert ha 400 lovat fognak
ki

elébök,

még azok sem húzták

nagy ostromágyúkat azonban a Drinán dereglyéken szerencsésen elszállították. A derékhad rendben elvonult, de híre csakhamar eljutott
a meglazult földsánczokból.

A

Mahmud

pasa, illetleg Ali bég lesben álló portyázóihoz

s

a vízen átkelvén, a királyi sereg utóhadát prédát és foglyokat ejtvén. 2

megcsapdosták,,

Idrendi tekintetben megállapíthatjuk, hogy a király november 9-én még a zvorniki táborban idz 26-án és 27-én Bácsban keltez s deczember 13-án Budán van a tényleges hadjárat tehát négy hétig tartott. A háborúnak ezen éppen nem dicséretes eredménye
: ;

1

Bizonyos, hogy Mátyás király Szapolyainak oldalán személyesen
az

résztvett

egyik bástya ostromában.

A

szemtanú, a

ki

errl

tudósít,

a vár alatt állott, tehát

nem

látta,

hogy megsebesült-e Szapolyai.

Okit.

XXIV. Azon egyébiránt, hogy Szapolyai megsebesült, nincs mit kétkednünk,
csak a Bonfini túlzását tehetjük szóvá.
2

A

keményszájú Szead-Eddin, Okit. XXXII., így
futott

fejezi

ki
s

magát
közülök

„A nagynehezen a Száva vizéig
sokat foglyokká
tett."

disznókat

összetörte

119

lelke

mélyében bántotta a
színtér

királyt.

1

Tudatára

jött,

hogy

a

bosnyák drinamenti
seregét. Igaz ugyan,

nem

csekély feladat elé állította
is

hogy az idjárás

késztette a vissza-

2 vonulásra, de az ostromlósereg fegyelme tényleg meglazult.

Azt a

czélt,

Jajcza s kerülete,
birtokában.

hogy Boszniát egyesíti, nem érte meg néhány kelet-boszniai

el,

mert csak

vár

maradt

A

zvorniki hadjárat tehát szorosan

összefügg

a Jajcza elfoglalásával és megtartásával megkezdett történeti
folyamattal, s részletezése ideülik.

Tagadhatatlan,

hogy

a

török

uralom

sem

vert

gyökeret

Boszniában,

de

Jajcza

elfoglalása s
s

a

védelme egy részrl, Zvornik sikertelen ostoma visszavonulás másrészrl ethiko-politikus eredje tekin-

tetében fölér egymással.
került teljes megoldásra.

A bosnyák-kérdés most meg nem Csak így érthet meg igazában,

hogy Jajcza megmaradt katonai végvidéknek S mint ilyen alakult át azután bánsággá, melynek birtokára a zvorniki balsiker után annál nagyobb súlyt kellett helyezni.

1

,Míg

ermbl
i.

tart.

nem hagyom abba
II.
1.

a küzdelmet, inkább érjen

az ellenség bosszúja, mint megvetése". Kp.
III.

Ep. XIX. Idézi Teleki

1.

m.

374.
*

1.

Fraknoi

m. 146.

A

hadjárat

folyamán

szerzett
u.

tapasztalatok
o.

alapján

ersebb

fenyítéket hozott be a seregnél. Teleki

VI.
Bosznia
1464-ben,
a zvorniki

FEJEZET.
ostrom
után

Krisztics

(Vojszalics)
s

Mátyás török „ellenkirály".
káni kérdés,

Jajcza 1465.

Külügyi helyzet
s

1465 Velencze, Nápoly.


s

a bal-

Mátyás király
Miklós

VI.

Pál

pápa.

1465. évi déli hadmenet.


Újlaki

bosnyák

királysága.

— — —

Török határharczok, bosnyák diverzió
1476.

a török ellenkirály megsegéllése,
nyargalás,

A

déli

végek harcza.

1480. évi bosnyák
pasa.

Mátyás

személyes
III.

hadjárata.

Daud bosnyák
hadakozás.
Jajcza

Béketárgyalások.
sikerek.

Fridrik

császárral

való

Balkáni

1483.

Fegyverszünet

a törökkel.

helyzete

1483

— 1490. —

Corvin

János eltérbe lépése.

1.

Bosznia
atttínik'i

ostrom után.

Mátyás visszavonusikert jelentett ugyan a törökre lása Kelet-Boszniából nézve, de nem állott arányban azzal a vívmánynyal, melyet Jajcza birtoklása jelképezett a magyar király kezében. A török hódítás 1463-ban, st mondhatni 1608-ig

Zvomik eredménytelen ostroma

s

csak a bosnyák terület szétdarabolását
s vallási

jelenti.

Társadalmi
seregnek
is,

gyzelemrl még
sikerei

nincs

szó.

A

török

ugyan voltak hadi
azért,

ezen a nehéz terepen

de csak
az isz-

mert a bennszülött

elkel

kiváltságos nemzetségek,
áttértek

birtokuk s állásuk
lámra.

megtartása

érdekében
patarén

Ez

a

gyökerevesztett
volt,

elem egyelre

csak

olyan hív

mohammedán
vált

mint a milyenl ing-leng új
folyó

katholikussá
keztében.
igyekezett,

az

1443

óta

propaganda
feleségül,

követ-

Ha

érdeke kívánta, az iszlámot vallotta,

st azon
ekkép
is

hogy török
hatalma
járul,

nt

vegyen

el

befolyáshoz jutván.
a
szultán

De mikor a

török

Konstantinápolyban az

nyomás sznben, s szemükben

inogni látszik, épp oly

könnyen renegálják az iszlámot. hogy oszmanU török telepítés a XV. s XVI. században nagyobb méretekben nem mehetett végbe

Ehhez

1

•_'

I

sem Boszniában, sem Herczegovinában. A mikor
zelmes
királyt,

a

j

Mohammed

szultán

lefejezteti

az

utolsó
tette

bosnyák

ezzel a ténynyel

csak a dinasztiát
a nemzetet;
volt

tönkre, de

még nem
félt

„törökösitette el"

az ország ugyan

tle, de lelkében

nem

az

övé.
lett

A bosnyák
megbízható,

néps

jellem

a padisahval

szemben sem

az

iszlamita

máz még nem

oltotta belé az új

hívkbe a kha-

A régi szokások, a bosliía iránt való föltétlen hséget. nyák országos szervezet, ha elzüllött is, de az iszlámnak
sem
erkölcsi,
át

sem
a

polgári

jelleg
serege
félhit
s

rendelkezései

nem

ha-

tották

azt

a gyökeréig arisztokratikus
szultán
elvonult,

alapon fejldött
alig

nemzetet.

Ha

maradt az

országban
törtek,

színtörök.

A

nemzetségek
állandó

egymásra

csakúgy

mint

elbb,

torzsalkodás

ln
ina-

a vége.

A török
gyár királylyal
szt.

politika tisztában
s a

is

volt a

helyzettel.

A

Krintim
Mátyá*\aröfc
.elleakirály*.

szávai herczeggel

már nem is szemben
ki

két-,

hanem négykulacsos
egy
közülök

való törökbarátot szemeltek
i

ellensúlykép,

ugyancsak királynak

Mátyás nev renegát képében. Az utolsó bosnyák királynak volt „bárója" s török a felesége. A törökök úgy számítottak, hogy Jajczát csak úgy keríthetik kézre, ha bosnyák nemzetiség fember
165-ben, egy

n

lazítja

tel

a

népet az idegen

Hogy
volt

voltakép

ki

volt

ez a török

magyar uralom ellen. hbcres, s
1

merre

a

ujak

még nem tisztázott kérdés. Kríszticsnek nemzetsége nevét. Ha ez megáll, akkor a törököktl
tartománya,
szerint

bosnyák királynak anyai atyafia. Raguzai Mátyás a neve, s követséget a köztársasághoz, melynek tanácsa díszajándékot küldött adatott neki.- Legvalószínbb, hogy a Ddnji-Kraj be nem
kivégzett utolsó
forrás

Sabancsics

1

okltar

XXXV.
(.'.,

L485.
a

XII
levéltál
is

3

Truliclka

raguzai

lese.

Pótlólag

még

azt az adatat
III

közölte velünk,

-merjének magánk* hogy a ragusai Coni

silium rogatorum

1415.

tenek kiutalta a hemetei
azt u vélekedését,
S.

2 Sabancsi s Bra kiralv köve napján esedékes 500 petpcrnvi „adót*. Truhelka
a

hogy

ei

Brajko, ai

mbereioek
n

taviké

Mátyásnak esetleg apja

lehetett,

minden

nelkul

kösöljük.

122

hódolt részeinek volt a fura,

még

pedig alighanem Hervoja

herczeg Vojszláv

nev

testvérének az unokája. 1

Ezzel a „királyival"
a szultán,

st

nem

arathatott valami

nagy

sikert

a mint az események késbbi folyamata
érte el

mutatja

éppen az ellenkezjét

annak, a mit akart.

Mint

politikai

tényez számba sem
:

jött,

mert a be

nem

Vukcsics István herhódolt Herczegovinának a fejedelme czeg volt a fmozgató a déli dalmát érdekkörben. Az öreg
herczeg ugyancsak nagy véleményt
táplált
el

maga

fell,
s

meg
azon

is

íratta,

hogy voltakép
2

foglalta

Jajczát

st nem

Mátyás

király.

Mindazonáltal ismervén

a

körülményeket,

esetre,

ha netán mégis a török

találna

gyzni, szoros
biztosítani.
:

egyességgel akarta a
Felajánlotta
Toljeváczot, birtokokért. 3

maga

és családja

jövjét

tehát

Mátyásnak drniamelléki
is

várait

Szokolt,

Számobort, Milesevót cserében

magyarországi

Mátyás két szempontból
ajánlatot.

elfogadta az el-

nyösnek tetsz
tékát
látta

Elször
és

is

e

várakban támasz-

a

Drina vonalának,

azután

meg

a várcsoport
is

birtoka

nándor-fejérvári

macsói

területének

hasz-

nára

volt,

a

kezhetett.

mennyiben az albánokkal közvetlenül érintMásik indító oka az volt, hogy a szt. szávai

herczegség, mint névleges
ezáltal a szt.

hbére

az

egykori

Boszniának,

koronának tényleges hbéreként jelentkezik.
2.

Jajcza 1465.

Valamint

Jajcza

elvesztése

a

szultánt,

azonkép a

zvorniki kudarcz Mátyást
1

nem

engedte nyugodni.
1.

A

török-

Diplomatarium Ragusanum
etc.

810.

Lib.

cons.
regis

Rog.

„Trés qui

debeant ordinare

literas

responsorias maiestati

Hungáriáé pro

facto Mathie Vojsálié 1476." Ezt
IV. Zágráb
2

már Kalic

Vj. is sejti: Provjest Hrvata.

1904, 64.

1.

Okit.
Okit.

XXXVII.

3

XXXVI. Szokol vára a
focsa

focsai járás mrezsicsai
fekszik.

községéhez

tartozik s a

Brácsa rjeka balpartján
a
focsai

A Brácsa
a

Ocerkevlje-nél

torkollik a Bisztriczába. (A

— kalinoviki

országúton.)

Toljevac

(ma
csaj-

Todjevac)

ugyancsak

járásban fekszik

Hrcseva

balpartján,

mely nem messze Popov-mosstól ömlik a Szutjeszkába. Szdmobor a
niczai járásban fekszik a

Borovszka planinán a Drina jobbpartján, szema
novi-bazári
volt

ben Usztiprácsával. Milesevo
ténetileg nevezetes helye.

szandzsák

egyik

tör-

123

nek az volt a baja, hogy

Byzáncz

integritását,

vagyis az

egykor odatartozott országok visszahódítását gyakran kénytelenségbl, egyszerre akarta
megvalósítani,
s

Mohammed
viszábelé-

nagy európai
lyok emeltek

„ vágyai "-nak

korlátot.

bels balkáni és ázsiai Mátyás pedig már 1465-ben
hálójába.

szövdik a nyugati

politika

Ezért

nem
egymás

tud

a

két uralkodó concentríkus

mködést
A

kifejteni

ellen.

Mátyás visszaveri ugyan a támadásokat, de Jajczán

kívül
irány-

nem
leges

tud egyebet elhódítani;

török hódítás

felmen

zatával

szemben Mátyás nagy eredmény nincs.
szerepe

stílben védi a határt, de vég-

Jajcza
1

ezen

örökös

támadásokkal

szemben

b '.ó-ben,

mint a birodalom legdélibb

Védfaláé, rendkívül

fontossá lesz. Míg Szapolyai Imre volt a kormányzó, körülbelül

1465 derekáig, 1 kétségtelen, hogy a
nagy, Raguza értékes ajándékokkal
is

mennyire

elfog-

laltatása engedi,

a jajezai várkörzet ügyeit Q intézi. Tekinmegtiszteli,
s

télye

a

szlavóniai részekben

bizalommal fordulnak hozza.*

Nem

csoda, mert a várak ellátásának terhe Szlavóniára nehezedik,

a mennyibein telén, nyáron a sziavon

nemesek

jo

gyaival szállították oda hidegben és fagyban, olykor havasi

csapásokon az eleimet. Ez a kötelezettség maga
kis

felért

egy

hadjárattal,
telek után

a

szlavón

nemesek azonfelül
tartoztak a

ugyancsak
9
I

busz

egy

fegyverest

kiállítani.

Jajcza észak felé elssorban

Dráva

— Száva

k

védelmezte,
iga

ezért

érthet,

hogy

a

határvedelem

Mindamellett az ország összes megyéit folytonos készenlétben tárta a veszedelem, melyet az 1463. Óta megindult küzdelem mintés
I

Valkó

megyére

nehezedett.

1

Mátyás
ac

király

1464

július

/_'.

Szapolyai

Imre
Sclavoi

Bosnae

re^norum

nostrorum

Dalmatiae
.i

aecnon

kérelmére a kassai polgárokat fölmenti
vértl, de tartoznak
j<>i
t

bosnyák hadjáratban
I

Fölszerelt
1.

keres

iihtani.

Hadtört.

nények 1913,
-

15,

Dipl.

Kap.

1464 nOV. LM.
i.

71

3

Kovacbich

m.

II.

17."'.

1.;

1468:

XII.
s

t.-cz.

u.

o.

20S.

1.

a

király

kötelessége
alól

a

végvái
.i

gondoskodni
szlavón

a

tel-.

czettsége

fölmenteni
765.
1.

rendeket. Orvost

Ragnza

küldött

Jajczába. DipL Rag.

124

egy állandósított. Adatunk ugyan nincs rá, hogy mi volt a bosnyák gubernátor hatásköre, de adat nélkül is bizonyosra vehet, hogy összes foglalkozása a határ védelmében tegyük hozzá, a határos ellenség nyugtalanításában merült ki. Ebben a harczban azután ezek a katona-bánok
s

valósággal

szakmás vitézekké

váltak,

melynek egyik f-

tárgya

:

a fegyelmezett embervadászat volt mindkét részrl.
edzettség, halálmegvetés
és

Fkellékei a határvédelemnek az
és urokhoz
való
hívség.

Nándorfejérvár

Jajcza voltak

ennek a magyar és horvát végvidéki harczos társadalom-

nak a fészkes
Szobi Péter
2

tanyái.
1

Szapolyai Imre után
és

a nándorfejérvári kapitányságra
László
lesznek

Disznósi

bosnyák-horvátJános,

dalmát bánokká. Ezek, valamint Laki
Balázs valójában csak katonák,

Thúz

Magyar

még

pedig a javából, igazi

balkánismer vezérkara Mátyásnak. Nem is az embereken múlt, hogy Mátyás 1465-ben nem tölthette ki bosszúját a törökön s nem oldhatta meg azt a feladatot, melynek megoldását tle várták.

Nem

czélunk Mátyás király diplomatiai tárgyalásainak

részletezésével a jajczai
zetét messzire
azért,

végvár ezenkori

szkös emlékeDe éppen

vet

reflektorokkal megvilágítani.

mert Jajcza az a nyugati kerékagy, a mely körül a

küllk forognak, némileg tisztáznunk kell Mátyás 1465-iki helyzetét mindaddig, a míg törökver fczéljától eltér.
II.

Pál pápától szentelt kardot kap, 3 bíztatást és pénzt.
keleti

Mátyás

módra a zsákmányból ajándékokat küld
elfogad

neki,
s

melyeket a közszokás ellenére

a

szentatya

egy

ereklyét tartalmazó drága arany kereszttel

meg fölszentelt viaszlelkes

bárányokkal viszonoz. 4

A

pápa részérl megvan a

retét,

buzgalom, Mátyásban a jó szándék, be is akarja váltani igémelyet önszántából tett, ha tényleg megsegéllik.
-


a

1

Szapolyai Imre kormányzósági tisztének

megszntérl

1.

Fraknói

i.

m. 159.

Nem

teljes

bizonyossága ugyan
ellene fölhozni.

magyarázat, de ellenérvet

eddigelé
2 3

nem tudunk
Teleki
i.

m. XI. 92.
I.

M.

k.

lev.
i.

70—74.

1.

4

Teleki

m. XI. 120—23. 1465 máj. 26

(?).

L25

Igazában

segélyt

csak

Velenczétl,

Itáliától

s

III.

Fridiik

császártól várhat.

S mikép alakultak mények?

a valóságban ezek a bíztató körül-

A

Velenczével kötött szövetség

nem

tartozott az

ér-

wuagyi
"

zelmek közösségébl ered viszonylatok közé. Mátyás birodalma szomszédos volt a torokével s már egy század óta
érzi

Vaíulm
kérdéa
1461

az

ozmánság

feltörekvését.
s

Velencze

nem egyenes

N apo

i

v

szomszédja a töröknek, haszna van belle, ha
kében
mindig

mint egyik fszállítójának, nagyobb
lábon
áll

vele,

azért a saját érde-

ketts játékot
az

tíz.

Ezt

a

kortársak

éppen

úgy

tudták,

mint

elkövetkez

nemzedék, hogy józan

realpolitikusok igazgatják a köztársaságot.

A

balkáni

dinasztak
lépett

'

már abban az idben, mikor

Mátyás szövetségre
foglalása eltt

Velenczével,

tehát

Jajcza

el-

békére akarták hangolni a magyar
részint

királyt.

Készben kiküldött,

ön-közvetítk járogattak a

magyar végvidéki ftisztekhez, hogy Mátyást békére biztassak. A király azonban átlátott a szitán, s nem hallga!'
a besúgókra, mert becsülettel állta a szövetséget.

Nem

úg

Velencze,

mely

tárgyalásokat
tengeri

folytat

a

torokkel.

Értjük,
ellen-

hogy a signoria mint
fellel

hatalom, az

ersébb

egyezkedni akar. Csak azután

nem szabad
a

keresztény

közérzésrl szólani, ha Velenczérl van szó.

A
phoro
azért

király

minderrl
követet

értesülvén,
küld.

dogéhoz,

ChristOvele,

Moróhoz

Nem

akar

szakítani

nem
hanem

is

vádolja a köztársaságot, melynek budai követe
kit

Emo
tett,

(Aymo), becsületes igaz ember, a
a

nagyon

szere-

torok

fondorlatokra
a

ezélozva

megállapítja,
írban

hogy ha Velencze

kilép

szövetségb
tudatjak
vele

t

gyöngíti,

Pedig

éppen

most

szavahih(

tudósítók, hogj
készül.

Bosznia visszahódítására általános hadjárat
bízik

A köztársaság szövetségében
s

ugyan, hsegé-

ben nem kétkedik
nének,

azért követei, mieltt a

pápához menakarják
tis

elbb

szemelves

értekezdés

útján

1

Jelesül: az oláh vajda, a bosnyák cs racz furak, kiváltképen

rácz despota, kiket a törökök biztatónak.

126

tázni

a

helyzetet.

Történt

ez

a

nyilatkozat

1465

feb-

1 ruár 18-án.

A
sülése

pápát azután részletesen
szerint

felvilágosítja,

a

töröknek

az

a

czélja ;

hogy értehogy Belgrádot.
megostromolja.
sorát a szultán,

Magyar-, Lengyel-

és Csehország

kapuját
ejti

Azután majd Jajcza visszafoglalásának
mert az
csa.

meg Dalmáczia, Isztria, Itália s Németország kulMátyás Belgrádba hajók építésére fát küldött, valamint máris gondoskodott erdítésérl. Mátyás királynak ez a loyalis kijelentése egyelre elsimította az ellentéteket.

Másik szövetségese a nápolyi

király.

Nagy

Alfonz

nápolyi

király

e

XV.

századbeli

„minta uralkodó"

nagy balkáni
idején

terveit részletesen nincs

miért kifejtenünk. Fia Ferdinánd, apja szándékait
értékelte,

nagyban

st annak

mozgatója

is

volt

a Vukcsics

István herczeggel való alkudozásoknak, melyeknek az volt

a

hogy megvesse a lábát az Adria keleti partján.'2 Jajcza bevétele, s Mátyás boszniai sikerei után sem adta föl
czélja,

képzelt hatalmi igényeit adéldalmát „érdekkörre". Velencze

már

positivebb alapokra támaszkodott, s mindig tudta,

mit akar, a nápolyi versenypolitika
tisztában,

azonban nem

volt

hogy magával

leg érezte ugyan,
mellett

a túlsó

mikor igyekezzék elérni. Ösztönszerhogy a nápolyi politikának Magyarország van a helye, haszna is van belle, hogy termékeit parton, Raguza útján piaczra viheti, 3 s neki török-

hogy

mit,

ellenes politikát kell folytatni, de

kapkodván, határozottság
de az
Corcullis
utasítással,

nélkül

szkölködött.
küldte
fel

Egy

Benedicto
azzal

nev
hogy

követét

Dalmácziába,
az

ajánlkozzék

nevében szövetségesnek Mátyásnál.

A

nagyon megörült, hiszen a felkínálkozó Ferdinánd „javakorbeli, fennkölt lelkület, hadban jártas,
király

magyar

hatalmas ország ura,

s

az ellenséghez legközelebb

esik".

4

Csakhogy a nápolyi
1

„vitéz,

tanácsos és követ" akkor, mi1.

Mátyás király

levelei

77—79.

3
3 4

Bosnyák és szerb életr. tanúim. Mátyás k. lev. 139—141.
U.
o.

141.

1.

i.;

kor a magyar királynak fölajánlkozott (1466 július-augusztus; nyilvánságosan hirdette az 1460-ban elhunyt Vukcsics
István berezeg fiainak
:

Vladiszlávnak,

Vlatkónak

s

rene-

gát fiának,
jutni urával,

Ahmednek,

hogy
s

a

szultán

rokonságba óhajt
királynak
el-

Ferdinánddal

mert

a

nápolyi

eddig nincs tengerentúli birtoka,
odaígérte neki Boszniát.
nekik,
át neki

mintegy hozomány
azt
elfoglalhatja,

fejében
tette

Ez

okból

az ajánlatot

hogy addig míg ura Boszniát
Castelnuovoi (Herceg-Novit)

engedjék
bejákirály

a

cattarói
le

öböl
a

ratánál, s biztosítékul

négy

várat

köt

nekik

nevében Nápolyban. Mátyásnak érthetöleg nem sok öröme

tellett
is

ebben a
tülkomoelide1

komédiásíz kiszólásban.
lyan ezeket az
genítik

Mert

ha

nem

vette

„ostentatoriakar. mégis érezte,

tle azokat, a kik

hséggel tartoznak

neki.

Az
zet,

ilyen szövetségesekben

nem

volt

köszönet.

Meg bonyodalmasabbá

alakul a bosnyák-dalmát hely-

midn

a

Koszacsa-iVukcsics

közt viszálykodván, a török,

közt

vergdik.
természetes

berezegi család egymás magyar és velenczei hatalom Egyikhez sem csatlakoztak szintén,' mi-

nek

folyománya

csak

hatalmuk

teljes

meg-

semmisülése

lehetett.

Mátyás
herczegovinai

király
Félig

megígérte,

független országnak. Ezzel

hogy segedelmére lesz a nemcsak azt

nyerte volna, hogy bosnyák foglalmánya közlekedési s hadi

szempontból csatlakozhatik a szent szávai birtokokhoz, ha-

nem

a

várbosznai (szerajevói) török támadásokkal szemben
jut.

elnyösebb helyzetbe

Fczélként azonban

Dalmáczia
s

visszaszerzése lebegett a szeme eltt. A maré liberum

a

velenczei köztársaság képviselte maré clausum elvei kerültek imigyen összeütközésbe.

Ezért
vétség.

nem

lehetett

szinte

a

magvar-\ clenczei
a

A

köztársaság inkább

fizetett

magyar

királynak,

segélyére volt
a Balkánon,

a mikor

éppen a

saját

érdeke kivanta

de

az

Adrián

más

versenytársat

nem

trt

1

U

o,

I

i-

18.

l.

1

Bosnyik-scerb

elet

es nem/.

Un. I67i— 183,

1.

128

A

kis,

de élelmes Raguzát, bármint

acsarkodott

is

ellene,

megtrte kénytelenségbl, mert az csak akkor volt veszedelmes versenytárs, ha a magyar király s a balkáni monarchák
álltak

mögötte.

Velencze

ezért

szi vesén

fogadta

Vukcsics István
vicsot, Stagnot),

herczeg

fölkinálkozását,
kerületet

hogy a raguzai
(Gabelát,
érte el

érdekkörhöz tartozó

narentai

Metkoa
czélját.

magához

kerítse,

de

nem

A
bizalom.

két szövetséges viszonyából elfogyott a

kölcsönös

Noha a Mátyás

és Fridrik császár közti személyes

ellentét végigkísért e két

uralkodó

élte

pályáján, ez a velen-

czei

cselszövény
ellen

annyira
indítandó

összehozta

ket,

hogy
szó

egy
esett

Velencze
köztük. 1
Tett
esetre

közös
e

hadjáratról

nem

került

ki

beszédekbl. Annyi

minden-

kitnik

a

érdek
czia a

ezen esetben

császárnak Friaul

s német párhuzamosan alakult, st közös. A kell s nagyobb érdeke neki, hogy Dalmá-

szóbeszédbl, hogy a magyar

magyar

királyt,

mint Velenczét uralja.

Mindazonáltal a magyar-velenczei szövetség

még ekkor

sem bomlott fel. Mátyás követei útján „csodálkozását" fejezteti ki, hogy a köztársaság magyar fennhatóság alatt álló
területet

akar megszállani

s

még

moralizáltat
elé

velük,

azt

üzenvén, hogy a „magánérdek a közérdek

helyezend".
politikusoknál

Ezeknél
imponált. 2
Mátyás király
s VI.

a

sokvelej,

de

gyönge

csontú

axiómákkal

nem

lehetett

hatást elérni, nekik csak az

er

Pál pápa.

1465-iki déli

hadmenet,

^

mozzanat ügyében indult meg az eszmecsere a pápa, Velencze s Mátyás között. A szultán, közelebbi tervek vettek igénybe, felkínálta Mátyásnak Boszniát és Szerbiát, ha állandó békét köt vele. Mátyás

Egyelre

igen fontos

király bízva szövetségeseiben,

nem

fogadta

a követséget,

st

a mi

még

ennél

is

sértbb, visszautasította a szultán

ajándékait. 3
1

Megjegyzend, hogy a velenczei köztársaság
okt.

Gerardo da Collis jelentése 1465
1.

19.

MDE.

I.

362. Fraknói

i.

m. 157.
2 3

U.

o.

Gerardo de

Collis

milanói
1.

követ

jelentése

Velenczébl

1465.

aug. 26.

MDE.

I.

351—52.

a szövetségnek megfelelen,
kötni a törökkel.

Mátyással

együtt akart békét

A pápa errl értesülvén, Mátyás királynak lelkére beszél. hogy ne békéljen meg a kereszténység írtéival. Hangsúlyozza a keresztény solidarítást,
és nagybátyja véres árnyékát, a
fölidézi
kit

a
így

bosnyák
szól

király


el

a

hatás

kedvéért

saját kezével

pusztított

a szultán.
Kijelenti,

Mátyás
tán inkább

reálpolitikus

módjára válaszol.
a

hogy
szent-

inkább akar háborút mint békét, pedig sokan javallják neki,

használna vele

kereszténységnek.

A

szék tudta nélkül különben sem köt békét.

Mint

a török-

nek engesztelhetetlen ellensége,

a

kereszténység;

ügyének
és

védelmében

mindenha

elljár.

De
adjon

lehetetlenségre

a

saját vesztébe

rohanásra senki sem kötelezhet.
akar,
is

Ha

a szent

atya mindenkép háborút
folytathassa. 1

módot,

hogy

A

szultán békeajánlata mindenesetre bizonyság, hogy

14öö-ben

nem

tervezett

hadjáratot

a magyar batár
állapot

ellen.

Mátyás mindazonáltal ismervén a balkáni
ínég sikere es elkészületei mellett

sem

érezte

magát
az

biz-

tonságban.
tudta
jól,

Jól

ismerte

a

bosnyák

váraknak

érteket,

hogy a török túler
hiszi el

sem
a
ki

bír

Segély

úgymond hogy a török, Konstantinápolyt bevette, nem végez Jajczával: kell neki, de nem bíztatás, ezt ugyan nem írta,
meg. Ki
,

ellen igazándi

ostromot egyik

de gondolta.
.\

pápát nagyon elszomorította ez a

felelet.

A

kei

ténység legyzhetetlen bajnoka nincs hadban,
kedik.

késedelmes-

Határon az ellenség,

s

.Felséged otthon

nyugszik"

így váltja a szót

ugyancsak keserre. Majd azzal zárja
ki

július

19-én kelt levelet, „Csak az nyer koronát, a

tesen hadakozott

V
knini

Mark.

a

híres

püspök
2-án,

utján

került
levél.

a

király
e

kezébe ez a .szigorú
levelezés
1

fenyítésnek"

beill

Mátyás

folyamán
kir.
leül.

október
I.

mar

a

Dráva
elbb
XI.

revénél
kelt.

M.

lev.

124.

1

E levél szeptembernél

Mátyás
1465. X, 2

király

levelei

10S

109.

Teleki:

UK.

132.

1.

130

jártat tábort

;

válaszában

ez esetben méltán

— bizonyos

gúnyra fakad.

A
ból.

török

még

a lábát sem

tette

ki

Konstantinápoly-

Boszniában nincs egyéb török, mint
ott

fogva
szolga. hallgat

ki már régtl néhány bennszülött párthívk s egy két Miért nem kérdezte meg ezt a pápa tle, miért a félénk fecsegk lármájára?

a

van,

de arról

rabolnak, s az igaz A végeken nem tehet, hát biztos-e az itáliai
el

be-betörnek,
part,

melyet

tenger választ

Afrikától

a pápai levél írójának

Budán állítólag pihent, ez a gúnyos kiszólása bántotta
?

Míg

leginkább

ha Szkender bég (Kasztriota György) módjára
föl,

lajstromba foglalta volna, hány ellenséges falut égettek

hány embert s marhát hajtottak el az portyázói, kiderülne, hogy még akkor sem nyugodott. „Csak nem vehetek részt személyesen az effélében, hiszen tekintélyemet veszteném az ellenség eltt. Van nékem ellenségem elég, német is meg cseh is" így szói a király, kit mélyen sértett, hogy szemére lobbantották a pénzsegélyt, legalább úgy neszelte a pápa levelébl. Nyugtatót kinál, s elszámolást a pénzrl a legátus a tanúja, hogy hadra költötte. Apró eszközökkel
:

úgymond

nem

lehet a Fekete-tengerig
neki, s

jutni.

Ha kell

módot nyújtanak

zni
tudni,

Európából,

ha azután sikerül a törököt kiazt nem a saját érdemének fogja be

hanem dicsérjék érte az Istent. Komolyan is vette ezentúl is a dolgot. Gradiskába megy, s november 2-án ott üti fel fhadiszállását Rozgonyi és Thúz János zagorjei ispánt, kincstartóját, régi jó vitézeit

500 lovassal a Vukcsics Istvánnal való egyezség végre-

hajtására Dalmácziába, illetleg Herczegovinába
elküldte.

már elbb
Velencze
a

Tette

pedig

azon

az

alapon,

mert

szövetség ellenére magyar területet
a katonai missio a sok

szállott

meg. 1

Míg ez

cselszövény

ellenére

ert vesz az
pénz-

öreg herczeg ravaszkodásain, s a narentai kerület helyeirl
eltávolítja a velenczei

oroszlános

zászlót

:

Velencze

segélye az ígért

summa
lev.
I.

negyedrészére

száll.

Szkender bég-

1

M.

k.

kügy.

114—15.

1.

1465

okt. 2.

lói

1

gel

elmarad az egyesülés. A pápa pedig
actualisnak
ellen

most már nem

tartja

a

török

veszélyt

s

Mátyást Podjebrad
török ellen, azzal a

György
...\

való fellépésre hívja

fel.

király

nem
a

tehet

semmit a
S

kevés
alább

pénzzel,
is

mit

kapott,

a/t

is

késn

kapta, legta

évi

300,000 aranyra lenne
követe
1

szk
23-án
fulladt

a milanói herczeg
királytól.
1

t65

deczember

Mátyás

Jól

értesült.

Homokba

munkája.
Ezért vállalta Mátyás a pápától neki
szánl

Podjebraddal szemben. Azonban a török ellen való készenlétet

mégsem hanyagolta
l

el.

hii;

jan.

x-ra

Tolnára

mert

úgy
ellen.

értesült,

Máj.

9-re

hogy a török ersen készül Nándorfejérvár tzik ki a hadbaszállást. A hadjárat el-

maradt, a török

nem
A

jött

a

Duna vonala
csak
a

ellen,

úgy ho.

Mátyás

törökellenes

küldetése
keleti

portyázások vissza-

verésére szorítkozik.

„kérdés" ekkoron csak a

Unna

és Szávaalja, Nándorfejérvár ésJajcza megtartásában merül
ki.

Ezzel

azután

a

lokális

védelmi

szempontok
érdekes

lépnek
epizódja lv
kir
.

eltérbe.

A

magyar

Bosznia

történetének

Újlaki Miklós királysága, mely

1471-ben következeti be.
a

.

i:

Ujlaky

Miklós

akkoron

leggazdagabb
kezelhet"

emberek
Hiú,
S

egyike, talán a leggazdagabb
vély, de alapjában

Magyarországon.
:

ke-

véve

nem nehezen
esze.

a ki bánni

tudott vele,

annak szavát

megfogadta.

A

mellett

nagy a

tapasztalata és sok a

józan

Becsvágya mar

oda
el

hogy ha már nem lehet király, hadd eriiessen valami hozza illó méltóságot- A macsói Font b »ág,
irányult,

s

a

hozzá tartozz tewsaki
volt,

(telcsáki) zsupa,
ki.
a

melynek örök

COmese
1

nem
1.

elégítette

MDEM.
\

381.

t'ollis
i

G.

levelei.
i

Drina-mellékj és
s
|

vidékeken
laki

lak*. t.>r.'k>>k

s a macsói

nlainmt Bossna-molléki ker.

>ar-

helye
II.

Opojevci

(Opojfalva
I

Grktl

Sierémmegyében
harminexad.
t

ny.
14»'>7

Csauk
X/16
kit.

i.

m.

839,

1498:34
kir.

Vpájóca

fiók

Szélien

Mátyás

ez

iránt

kiadott oklevelet

132

Mátyás Jajcza elfoglalása után még nem gondolt hogy Újlaki Miklós régi vágyát teljesítse megadatván neki a bosnyák királyság hn óhajtott méltósága. Joggal tartott tle, hogy abban a szövevényes délvidéki szervezetben még egy tényezvel kell majd számot vetnie. Mert ha Ujlaky komolyan veszi ezt a tisztet, esetleg ismét felszínre
arra,
;

juthatnak a pártoskodó elemek.

1471-ben azonban, mikor a Vitéz János
delmes fölkelés

szította vesze-

Kázmér

lengyel

herczeget

akarta Mátyás

helyébe királynak, Ujlaky a sok várakozást
állott

megunva, behajlította

a király ellenesei közé.

Mátyás

király

mesterfogással

magához

a

becsvágyó nagyurat s megadta neki a már 12 év óta óhaj1471 július második felében tért vissza tott méltóságot. Morvából s els dolga volt Ujlakyt megnyerni. Miklós úr még jó tanácscsal is szolgált a királynak, hogy várja meg türelemmel, míg a pártatlanok vagy habozok mellé állanak. 1 A bosnyák kir. méltóságnak az akkori magyar közjogi rendszerbe való illesztése azonban alkotmányos úton ment végbe. A király ugyanis az 1471. év szemptember els felében Budára összehívott országgylés elé terjesztette

az ügyet

s

így

„con

consenso
2

de

tutti

e

prelati et

baroni ha creato re de Bossina".

Tehát bízvást mondhatni,
szt.

hogy magyar törvény,
ján nyerte
várait,
el

illetleg

a

korona joga alap-

a méltóságot. Ezenfelül az aurániai perjelség
szolgáltak,

melyek Jajcza fenntartására

ugyancsak
horvát bán-

birtokába bocsátotta a király.

A
is

szlavóniai és
rábízatott/
1

ság mint közigazgatási terület

Ujlaky Miklós megkoronáztatása Jajczán

volt végbe-

menend,
mikor
s

így hírlett

1471 november 10-én. Vájjon

általán

mely koronával koronázták meg, arra kétségtelen bizonyosságú adatunk nincs. 4
1

Bonfini

:

Dec. IV.

lib.

III.

Bonfini az Ujlakyakról szóbeli közlés

alapján említ föl
2 3
4

néhány

részletet.

Okit.

XL. Ragusa város tudósítása, Ferdinánd nápolyi királyhoz.
s

1472 augusztus 28-án macsói bán

Szlavónia bánja.
kötött

A Corvin János és

II.

Ulászló között

farkashidai egyez-

mény

azt a föltételt tartalmazza,

hogy Corvin János

ünnepélyesen

meg

A bosnyák
bánság várainak

czímmel azonban csak az uszorai birtoklása, pontosabban szólva örökletes
királyi
:

Teocsáké, Thoricháné „Conies perpekapitánysága járt tuusdeThelchak", melyet Macsótól átkapcsoltak. Jajcza, mint alatt állott bánság, azonban a király kinevezte bánok iga
s

az üjlaky királyságával
1

szorosabb

:

tetése

nincs.

A gazdag mágnás beérte vele. hogy az udvarnál az háznagyok eltt ült,- 38 uradalmának középpontja Újlak (Illók) maradt, s Budán a király mellett tartózkodott. A viszony Mátyás és Ujlaky között, özv. Hunyady Jánosné elrelátó gondoskodása által is, valójában
I

ségessé
király
róla
lelki

vált.

Ennek
7
1

az

okos

asszonynak
volt,

a

szerepe a

elete

folyásában sokkal nagyobb
4
'J

mint a mit

ma

tudunk.

fiának vallotta.

május 7-én A bosnyák

Ujlaky
király

Miklósi

ezért

ünnepélyesen
élte

hogy Mátyás királynak s a szent koronának fogytáig Úgy , mint magyar és bosnyák várainak
kijelenti,

vár-

nagyai hívei, ellenségének pedig ellenségei lesznek. 8

Ez
elismeri,

az

ünnepélyes

kijelentés

bizonyos
is
lij

melegséggel
volt haláláig.
király.

Kifelé

bogy Mátyásnak igazán híve. Az természetesen máskép viselkedik az

október 14-én a ragusaiaknak
zati

úgyszólván

— kormányt

1472

programmot ad. ..Nem a magas méltóságok után való vágyakozás úgymond hanem a katholikus urak és egyháznagyok nagy kérésére (!) vettük magunkra

,

gondot."

Nem

annyira

Bosznia
./:

igazgatása,
czélja.

mint

inkább
i

a

katholikus vallás védelme

Megbízottja e

ben Gara Gál, a

kit

hallgassanak m<

oronáztatni,

amint szokás
is iiu,

,ut moris est".

Ebi
L.

lehetne

következtetni, hogy Ujlaky t
1

megkoronázták, okit.
korában már mint

Lrinci

a

ki

fiatal

állítólag

80,000 arany érték gemmákkal
meg, Dicséretes viselkedc
1.

vekkel

bontott

val
sel

jelenik

illetlenkedj len|

szemben

Bonfini,
II
I

Dec

1\ 2.

lil

Katona

I.

ad

1

I

*

Bosnyák
II.

és
.

tb.

nemet

kiadfl

Pi.iv

:

Ann.

Reptni

1\'.

134

Nem
'

is

maradt
a

emléke.

Élt

czímmel,

bosnyák királyi ténykedésének sok nagy és úgylátszik jól kezelt

vagyonából segélyezett egyházakat. Fia csupán a bosnyák
herczegi czímet viselte, s csak

fvárnagya maradt az uszorai
a
czímzetes
királyság,

váraknak.

Érdekes

episodnak

maradt

melynek

tisztán csak életrajzi

jelentsége van. 1

4.

Török
'

Mátyás
tosan,

király nyugati harczainak természetes
is

követ-

bosnyák
diverzió,

kezménye, hogy a török hatalom, nem
déli határvonalra.

mindig czéltuda-

eiienkiráiy

megsegéuése állja

hanem ösztönszerleg nyomást gyakorol a hosszú A magyar védelem, bármennyire meghelyét az egyes veszélyeztetett pontokon, nem elég
hogy minden
(a

hathatós,

betörést

megakadályozzon.

íme,

1472-ben a magyar védelem ellenéreatöröknek sikerül Nándorfejérvártól

építeni

90 km Szabácson 2

Száván

104 km) egy

ers
új

palánkot

(Sasion), s a

magyar

déli

fersséget
rablófészek

egyfell

Szendr

keleten,
s

másfell ez az

nyugaton szegi be
veszedelmesebb,
( 1

ertleníti kifelé hatásában.

Szendr

a

onnan pusztítja végig a temesi vidéket Nagyváradig 475) a merész Ali bég (Angelosz Mihály fia), a ki úgylátszik örökletes vajdája lett ennek a töröli végvidéknek. Ilyetén állapotát látván az országnak, Mátyásnak nemcsak a kereszténység, de a

maga érdekében
részletes
is

is

mozgósí-

tania kellett hadait. Ismét elkalandoznánk a tárgytól, ha

Mátyás
beszéd.

1475

76-iki

hadjáratának

hadi

és

diplomatiai

körülményeit ideiktatnók.

Nem

szükséges

a

b
évre

Ugyanazok a mozzanatok merülnek fel ennél a hadjáratnál is, mint az elzknél. A szultán mihelyt értesül, hogy
a király személyesen
áll

hadai élére:

7

— 12

terjed

fegyverszünetet kínál, ha a török seregnek szabad átvonulást

enged Horvátországon
1

s

Dalmáczia területén
Arch. Ért.

nyugat

Az Ujlakyak síremlékeirl

1.

szerz

értekezését. Ujlaky

Miklós f 1477-ben.
2

Egy

efféle

palánkot Nándorfejérvár közvetlen

szomszédságában

is

akartak építeni, de czéljuk

nem

sikerült. 1471.

Frammenti 44. Archeogr.

Triessino 1914.

135

felé,

kötelezvén magát, hogy a király területén
el

nem

követ-

nek

kihágást.

A Budán

mköd
a

velenczei s római diplo-

matiai

kar

természetesen
velenczei
tárgyaltat

keresztény

érdeket

hangsúkét

lyozza.

A

köztársaság
a

azonban

ezenközben

követével

béke

iránt

Konstantinápolyban.

A

király

nem

akarja elhinni ezt a pertidiát,
s

nem

hallgat a

szultán ajánlatára

megindítja hadat. Újból megtapasztalja

azonban,
elmarad.
1

hogy a keresztény

hatalmak

pénzbeli

segélve

Hadi tekintetben Mátyás megvédi Ugyan a
vonalat, tényleges

deli határ-

eredménykép azonban csak Sza vételét mutatja lel a hadjárat.' Mikép eshetett meg, hogy a török Nándorfejérvár ko/.eleben, a macsói bánságon át. a Drina közelében varat épít s Mátyás király, hogy a Száva vonalát védje, a magyar határért kénytelen viaskodni A válasz csak akkor érthet, ha tekintetbe vesszük az akkori török-rácz-bosnyák hódoltság bels viszonyait. Az oszmanliknak nem volt annyi emberük, hogy a rácz és bosnyák területeket a maguk tisztjeivel igazgattassák. Egy csomó rácz és bosnyák fkenéz, ha túszokat állított
:

Konstantinápolyban,
ban.

megmaradt uradalmában,
szultán
és

s

hbéres
erö^

módjára, haddal tartozott reszt venni a

hadjáratai-

Ezek

a

határmenti
szerint

vajdák
török,

a

politikai

nyok aránya
hajlottak.

majd a

majd

a

magyar rendre
hadjáratban

Ilyetén szerepet játszik
a

az

147ö

76-iki

már

említettük

török-bosnyák király: Krisztics (Vo
lett,

lics)

Mátyás. Ekkoron, úgylátszik, máris kereszténynyé
is

vagy legalább
fölkínálkozott

czéljanak elérése után

akar'

lenni.

Értesülvén Mátyás elkészületeirl, hat femberével együtt
neki,

hogy
283

hségére
-t.
1.

tér.

Árulok

besúgtak

1

MDE.

II.

_'7!i

sl>

.

Mátyá
I

I

levelének

veljúk. mert oly

magyi

ondolatmenete,

ember

írhatta

„quía pro certo sciat omnis homo, v|uod nos,
nostra,
et

m

poterimus,

nolumus perdere regna

cam

hoc

esse

in

derisam omnium

hominum". 286
'

87.
s

1.

Errl,

a

hadjáratot

meg(
>.

ülményekr
1.

lánki

D.

kiváló tanulmányát, a

Hadt.

K

136

szándékát a töröknek, mire hadat küldtek
(?!)

s

hat várát

ostrom alá fogták.

A magyar király meghallgatta kérését s Matucsinai György 1 kalocsai érseket meg Báthory István erdélyi vajdát megbízta, hogy szorongattatásából mentsék ki ezt a
bosnyák
„királyt".

A

felszabadítás sikerrel

járt.

1476 július
érsek
s

3-án reggel érkezett az izenet Budára, hogy az

a

vajda hada megfutamította a törököt.

A

török tehát

csak-

úgy

járt ezzel

a teremtményével, mint a királyságban el-

deivel, a kik mihelyt lehetett, elállottak melllük.

A magyar

király pedig fölhasználta az alkalmat, s ezt a lokális ténye-

zt

is

belevonta bosnyák szerz politikájába.

2

A

hadjárat

közelebbi

körülményeirl nincs tudomá-

sunk. Jajcza s várai végvidéki helyzetükbl kifolyólag bizo-

nyára szóhoz jutottak most

is.

Gyzelem

évadján a kapi-

tányokat úgy sem lehetett visszatartani.
5.

a déii végek harcza 1480 " ikl bosnvak nyár-

A

XVI. századbeli magyar végvárak folytonos csatámegedzett kapitányainak jellemvonásai r ° J
3

rozásokban

még

gaiás,

Mátyás

személyes

marczonább körvonalakban tükrözdnek le XV. századbeli e iödeiken. A szomszédságot Nándorfejérvár és hátmöge, vala-

Daud bosnyák mint Jajcza s Szarajevó között
pasa,

nem enyhítia kölcsönös

levente-

érzés.

A

török Boszniában a rossz földeken

tengd

kme-

teket s a

még szegényebb

pásztorokat uszította rá a szom-

széd tartományokra, jobb

földet,

gazdagságot ígérvén nekik.

Erre azután, mint az éhes farkasok falkája, azonkép rohanták

meg

a keresztény hódoltságbeli népet.

Ebbl

értjük azo-

kat az irtó háborúkat,

mely nem ismert irgalmat. Embernek kellett annak lenni, a ki a Verbász rideg völgy-szorosai között ólálkodó ellenségre szakadatlanul figyel. Ezen a vad
tájakon többet éhezett
szent korona területén.
Ily

s

fázott

a

harczos,

mint bárhol a

körülmények között a folyton fenyegetett végeken
volt a

éppen olyan bizonytalan
1

rohamosan gyérül telepesek

Századok, 1893. 121.
Okit. XLIII.

1.

2 3

Ezeknek Takáts Sándor emelt maradandó irodalmi emléket.

élete

is.

A

ki

idekerült bánnak,

valójában
ki

háborúban

élt

Ezért csak olyat tettek meg, a

a végeken

ntt

nag<

A kényszerség
Nándori 'ej érvárt
t

megkövetelte,

hogy Jajczában
ennek

független

legyen a bán minden polgári fennhatóságtól, csakúgy, mint
is.

A

viszonyok
és

következtében
pari

úgy nokká

alakultak,
lett

hogy a

jajezai

bán kizárólag katonai
Horvátországgal

s

a Szlavóniával

való

czímzetes kapcsolat tényleg megsznt.

1480-ban a
testvéreivel

vitézségérl

nevezetes Dóczi Péter,

a

ki

együtt Nándorfejérvártt
törökökkel,
jajezai

éveken
lett.

át

hadai;

a

szendri

bánná

Dolga

akadt

menten.

Mátyás király külpolitikája nápolyi Beatrix- szál való házassága következtében az eddiginél is nagyobb távlatra
nyílt.

Belevonatott a

papának Nápolyival való
a

bel

nyába. Velenczének külön utakon folytatott szövevényeibe
s

hovatovább bonyolultabba lnek

német

császárs

való ügyei.

A
ily

török porta politikája a

magyar küls viszonyok
kedakart

alakulását fölhasználván, az inter plures litigantes
alapjára helyezkedett.

vez
ban
rút
:

Mátyással ismét békélni

A

szultán jól értesült mindarról, a mi a budai udvar-

történt.

Tudta, hogy

Mátyás ideges,
fel

1

s

ketts háboviselhet.
s

a török es a császár ellen egyszerre

nem
a

E

i

a

pillanatot

használta
a

a szultán

levelet

irt.

melyben

úgy
s

forgatja

dolgot,

mintha

király
is

óhaj-

taná a békét

ennek következtében a szultán

hajlandó
állott,

az ügy megtárgyalására.
a

A dolog azonban nem úgy
Bosznia

hogy

Mohammed
a

írta.

Ugyanis

torok hódoltságbeli

\

ravasz, vitéz es szívós szolgája urának, a bosnyák bánok-

koz fordult békéért, tehát az els lépés török
tént.

részrl

tör-

Mindez természetesen csak

a

szultán tudtával tortent.

1

Mód
Egyik
.t

felett
lu'ros

bántotta,

hogy

Rómában

nem honorálták minden

kérését.
kis/,,.1,

levelében
i

1480 augusztus
a

ugyancsak

hogy

magyar, h
Ijen
.i

ál

megsértik, ink.iH-' átáll a hitetlenekhez,
k.

semho

jussából,

M.

lev,

II.

138

Indító

oka az

volt,

mert

bármennyire
a

is

pusztítottak

a

török martalóczok és
vitéz Dóczi Péterrel,
s

portyázok,

jajczai

rség,
a
'

élén a

szemmel

kísérte ezeket

beütéseket,

nem egy

ízben elszedte a zsákmányokat.

Ezért fordult
végett s

a nevezett bánhoz szabad átvonulás kieszközlése
hivatkozott

a szultán

meghagyására.
'

A

pasa

megígérte,

hogy a római császár
valóinak

birtokai felé vonul, de a király alatt-

nem

lészen

semmi sértdésök. A bán
s

közölte a

pasa izenetét a királylyal
területén
is

Mátyás azon
alattvalóinak

föltétel alatt,

hogy

nem

pusztítanak,

kímélése

okából
éppen-

megengedte az átvonulást. Ez egyszer Mátyás nyíltan paktált a törökkel

s

séggel

nem

követte

a

„keresztény

közérzés"

annyiszor

proklamált szavát.
elé állítva
föl

A
az

mai nemzetközi háborújog ítélszéke
a

az ügyet,

többség azon
ellenségnek

az

alapon
s

Mátyást, mert

minden áron
is

mentené minden
Mert,

eszközzel ártani minden államnak természetes joga.

ha

alattvalói iránt érzett

szánalom

vezette,

mégis Fridrik

császár megtörése lebegett szeme eltt, a ki szintén paktált

a törökkel, a mikor érdeke kívánta.

Daud pasa balkáni virtusával alaposan királyra. Az 1480-ik esztend telén,, márczius
volt

ráczáfolt a
26-ig,
2

alig

csapadék
pasa,

s

megesett

az

a

rendellenesség,

hogy

a

Száva és Dráva révein

Daud

nagyon

könny

volt
:i

az átkelés.
tört

a

ki állítólag

német tartományokba egyfell Stiriát pusztítja Regedéig, másfell él az alkalommal, s Nyugat-Magyarországot Zalát és Vas megyét végigdúlja embereket elhajt, marhát
:

30,000

emberrel

be a

zsákmányol,
tették a

öl

és

rabol.

A

királynak

azonnal megjelen-

törököknek ezt a szertelen dúlását
uradalmainkból
elvitt

„ahoz képest,
álnokul
elra-

a mit a mi területünkrl és
boltak, a római

császár

földjérl

zsákmány a
felé
s
i.

leg-

1

Az
a

1475

— 1480-iki

török

beütések

nyugat

a megtorló

ellenactiók összeállítása külön tanulmányt igényel. Truhelka
lap,

m. 20
ilyen

— 21.
por-

csak

közismert

jelentések

alapján

sorol

föl

egyes

tyázásokat.
-

Bonfini D. IV.

1.

V.

3

U.

o. túlzás.

ván —

1 kisebb" így szól a király. Erre

amúgy

is

Inaiban

áll-

ieréb Péter vezényelte a Szapolyai István hadosztályokat, melyek Stiriában Fridiik császár ellen hadaés
l

ama

a Daud rabló hada üldözésére küldi. Csakhogy Daud pasa mar elmenekült. „Ma nem repül olyan g san, megtanítottuk volna, hogy mely fejedelmeknek mit

koztak,

lehel

merni,

s

mikep

kell

megtartani
tartván,

a/.

ígéretet."
irt

Daud
kijelentette,

bosszúállástól

rögtön

a

királynak,
azt
is

hogy kész
megbízott.

a

kart megtéríteni.

Egyúttal

kerte.
ki

hogy az állandó béke megkötése

czéljából jelöltessék

valamely

A

király
s

úgylátszik

meg-

bízott kapitányai

véleményében
miután

teljhatalmú

biztost

me-

nesztett Jajczába,

föltételezte,

hogy
fog

a szós:

igazán a beké megkötése erdekeben

mködni. AzonMátyás
a

közben a
király

király

folytatta a

Fridiik elleni hadjáratot.

embere Ugyancsak Jajczaban várta
napig,

pasa

emberét.

Várja a mai

de

Daud sem

túszokat,
I

sem embert
azzal
kell

nem
nia a

küldötl

az értekezdések megkezdésere.
s

védekezik, hogy emberét a portára küldte
választ,
alól.

meg
így

várki

máskor betegséget
király

színlel,

s

búvik

a

tárgyalás

Mátyás
tudja,

a

„rokom eru"
szedeti

szultánnal

akarja
azt

a

bekét, de pasájával

nem

magát.
így

Ma

eleve

nem

rendeli vissza a seregéi,

azonban kénytelen
irányuló actio, de

elégtételt

venni.

Ez nem

a szultán

ellen

ÓSZeg

pasa

büntetése.

Ma

a

szultán

beket
s

akar,

küldjön hozza tisztességes, megbízható

embereket

errl

tegyen választ.

Ez
ban

a

levél

Budáról

kelt,

s

valószínleg június havá-

íratott.

Válasz erre

nem

érkezett.

Augusztus
eltt

hóban a

király elhatározta, hogy végét szakítja a bosnyák beütéseknek.

Mindez
pestis-járvány

1480
dúlt

augusztus
az

hava

történt,

országban,

úgy
2

hogy

a

király

a

buda-visegrádi erdségek
tanyázott
s

srjében

kerülte a bajt.

Ezekben
tekét
hal

vadászgatotl augusztus

tevén a hadjáratra. Mint a délvidék

ellen

intézett

alkalmával rendesen, most
1

is

lassan gyülekezik a had.
ni
i.

M.

kir

küliiuy.

1

h.

Oklt.ir.

140

Augusztus
3-án
Perlak

28-án

l

ér

Lendvára,
Dráva-révnél

majd
üti

szeptember
fel

közelében

a

táborát.

A

nagy vízáradás miatt jó darabig kellett vesztegelnie, míg
tartott,

hidat verhettek. Októberben

annyi ideig
hídján.
2

Orbász megye Hadával 16,000 emberrel (?) Banja-Lukának tart. A török portyázókat szétkergetvén, a Verbász folyó menti völgyszorosokon át november 18-án Zvecsájnál, november 26-án pedig Jajcza közeilletleg

három hetet tölt Zágrábban, míg Kosztajniczánál átkelhetett a Száva

lében, Grebennél táboroz.

3

Míg ezen a nehéz úton hogy a zsákmányoló törökök a
czai s

haladt,

tudósítói

jelezték,
(jaj-

király küldte végvári

horvátországi) csapatok ell „úgy elrebbentek, mint

a madarak".

A

portyázok zöme
kétezer

tehát

elmenekült. Azon-

ban a mintegy
sükkel
levágta.

fbl

álló

hátvédet
elérte és

az

üldözéhijján

megbízott

huszárcsapat

még

200

Ezt a gyors munkát abból érthetjük, hogy a magyar
lóállományt mindenféle terepre kitanították, „ha mi külföldi
s

más nemzetbeli idomítókra
csehvel,

szorulnánk,
lengyellel

úgymond 4
jártunk

törökkel, némettel,

nem

volna

oly szerencsével". Hadratermett lovakkal, a

metyek minden

körülmények közt lábállók, árkon, bokron, hegyen, szakadékokon üldözték az ellenfelet. Ilyen elemekbl állott a bosnyák végvidék rsége. E siker után a király arra szánta magát, hogy fész1

M.

k.

k.

lev.

II.

42

— 45.

1.

Veronai Gábor (de Rangone) egri

püspökhöz.
2

1480 nov.
k.

6.
II.

„in

castris

exercitus

nosíri ad

vadum

fluminis

Zave" Mk.
3

lev.

69.

1.

1480 nov.

18.

„in castris nostris
V.
:

prope
élete

oppidum Zwechay
295.

in

montibus Bosnensibus**. Fraknói
26.

Mátyás

1480. nov.

„Dátum in Unserm Here Zenagt bei Grebenn". Teleki XII. 142. 1. 4 Mátyás király keltezetlen levele (1476—90 között) sógorához,
ki neki
k.

Ferdinánd nápolyi királyhoz, a

egy

lóidomítót
II.

küldött
11.

tánezoló

„czirkuszlovak" betanítására. M.
lovakról
:

levelei

367

— 68.
sz.

A magyar

Frammenti Archaeogr. Triestino 1913/14. 41. Mon.
Mer.

lovuk

van

a törököknek, de a

nagy rablásban elfáradtak, a lovasok nem sokat
II.

érnek.

Makuíer

:

SÍ.

158

— 59.

11.

141

Vár-Bosznában személyesen veri fel a törököt. Közazonban értésére esett, hogy távollétét Fridrik császár ben majd kihasználja ellene. Tervet e hírre elejtette s egyebet határozott Kiadta parancsban, hogy az elreküldött könny
kében
:

lovasság

(a

huszárság)

felett

Jajczánál

tartassék

meg

a

hadiszemle. Valószínleg

meg

a „histrát",

Carevo poljen melyen személyesen jelen volt.
a
jajezai
1

ejtették

hogy a könny lovasok dúlják ve^ig minden erejükkel a bosnyák hódoltságot. Azután visszaindult a Szávához. A Szaván

A szemle

után akkép

rendelkezett,

I

túl

vette a

pápának megható
állapította
s

levelet,

melyben
haragját.

szép szóval

engeszteli a császár ellen való méltó
tervét

A

hadjárat

akkép

meg

ezután, hogy

az

elreküldött

csapat verje

vágja a törököt,

meg derekhadával majd
jajezaiaknak,

utánok vonul.'

Azonközben meghagyta
ha majd váratlanul rajtuk
üt,

a

hog
a

személyes vezérletérl sehol szó ne essek.
el

Mert jelenléte,
hadjárat

togja

dönteni

sorsát, hisz rettegtek és féltek a

nevétl.

A
állott:

Jajczáról

megindult

hadosztály

három csapatból
László
horvát-

Brankovics Vuk deszpota, magyar zászlósúr drina-

mclléki (tuzlai kerület) hadaiból,

Egerváry

szlavón bán contingensebl és a Dóczi
vezérelte végvidéki dandárból,

Péter

jajezai

bán

mintegy 3

— 4000 harczosból.
Buszovacsa
és

Vévén
hagyták
Kiszelják
el

a

parancsot hadai, valószínleg november
s

Jajczát

Travniknak
a

tartva,

tele

nyargaltak. Oly titokban haladtak, hogy
értesült

pasa csak akkor

támadásról,

mikor

sebesültek
köz<
ir.i-

kerültek eleje. Jajcza

és

Szerajevó

(Várboszna)
át,

távolság

161*70 km,

azonban a hegyeken

torony

1

Mátyás

király

1481
irja
:

jan.

24-én

Zágrábban

kelt

levelében

ere-

detije
in

Szut|oszkoban


1481
a

,quia nos sicuti supenoribus
II.

dichus, duro

Jajcza agebamos". Wiss. Mittb. aus BH.
-

333.
levél
s

11.

1'::

a

levél

november 6-án

kelt.

A

többi

r

hangon

követeli,

hogy
válla

papa támogassa jogait
támogatás nélkül nem
II

méltányolja

a

k

tény fejedelmeknek vele szemben elkövetel

fzi még. gyenge
aranynyal

bírja

el

a terhi

-

nem

^okra megy. NIKI..

142

tenni.

nyában 136 km. Lóháton 34 óra A vezérl kapitányok levele

alatt

meg

lehet

az

utat

szerint

24 óra

alatt

nyar-

galták be az utat, de ez téves, hihetleg a várbeli „deák",
1 a kinek diktálták, félreérthette az idt.

A

sereg Szerajevó

eltt

termett.

A pasa
menten

a

váratlan

támadástól

annyira

megrémült,

hogy

a

hegyek
alatt.

közé, hihetleg a glaszináczi fensíkra menekült.

A

jajczai

hadak három napot idztek a város

Ezalatt felgyújtották a várost, a pasa kincseit megszerezték
s az egész várbosznai síkot (Sarajevsko polje)

végigdúlták

Egy pénteki napon délben visszanyargaltak. A pasa idközben magához tért s összeszedvén hadait, megés felégették.

támadta a királyiakat, de azok megszalasztották.
ütöttek, szombat napján felszedték a sátrakat.

Éjjel tábort

ügyes csatázó

vezér

lévén,

Daud pasa nagy gyorsasággal' magához
s ez

vonta drinamelléki lovas- és gyalogembereit

utóbbiakat a

hegyeken

át a

magyar csapatok

elé küldte
s ott

egy hegyszoroshoz
át

(hihetleg Kiszelják és Travnik körül)
hidat elpusztíttatott.

egy gázlón
ide értek,

vezet
s

Mikor a csapatok
tartott.

kétfell

támadt rajok a török. Mindkét részrl sokan elestek

a

küzdelem egész nap
csapataik s lovaik
ütöttek.

Látván a

királyi vezérek,

hogy
tábort

ellankadtak,

egy

védett

helyen

A

törökök közelükben szálltak meg, úgy

hogy a
de
a

két tábor
a királyi

egymás beszédjét
csapatok
közül

hallhatta. Ott éjjeleztek,

„néhányan"

megszöktek.

Dóczi

Péternek jutott a feladat, hogy visszahozza a szökevényeket.

A

törökök észrevették a zavart, rajtok ütöttek,
vágta
2

úgy hogy
contin-

Dóczit elvágták a fseregtl. Dóczit a horvát báni

gens

ki

a

bajból.

Vasárnap

lórakaptak

hadaink.

Daud pasa fia vasárnap rajok támadt, de sikertelenül, mert legyzték számos halott és fogoly bánta e támadást. A török derékhad Travnik közelében Daud pasa vezérlete
;

alatt

készült a

dönt

harczra.

A

mieinket a sok török fogoly

szabad mozgásukban
1

zavarta, tehát mieltt csatába eresztere

A

jelentés csak a napokat jelzi s így tág

van a

combina-

tiónak.
történt.
8

Bizonyos

annyi,

hogy
VI.

a

„raid"

1480

november els felében

Bonlini D.

W.

Lib.

kedtek volna, valamennyit
a

levágták.

A végs ütközetben
Szkender
vajda
s

pasa

teljes

vereséget

szenvedett,

a

kádi elesett, azonkívül sok fogolylyá csenek.
fölös

A törökök közül
sem.

számmal

volt a halott,

a

királyiak közül egy

(!)

Ezt jelentik a vezérek egy szerdai

napon

kelt

tésökben a királynak.

1

Mátyás elismeri

a pusztítást illetleg derekas
solja

ugyan, hogy hadai munkát végeztek, de joggal kii

prédavágyukat. Ugyanis, ha

nem esnek
nyár

neki oly m<

a

rablásnak.

A

király

Daud eladása

pasat RaStÓl elfoghatták volna.
szerint a

mindössz<
szesen
10

napot vett igénybe (szerdától vasárnaj
török és bennszülött esett
el.

A

sok összeütközés folyamán

emberei

a

nagyobb terjedelm zsákmányt ugyan elhányták,

de az értékesebb holmit megtartották, ide értven
népet, melyet, a levágotl fegyverforgatókat letudva,
kal

maguk-

hoztak.

történteket.

Mátyás november 26-án Greben körül vette hírül a Most már a király vezette derekhadra került
a
sor.

A Boszniából érkezett jelentések azonban egybehangzóan úgy szóltak, hogy a jajezaiak alapos munkát végeztek. Az a kevés bennszülött, a ki még életben
volna
maradi, a Drinan
hatatlan
ál

Ráczországba

menekült, vagy
hat

a

jár-

erdségbe húzódott. Csak még
is

erd

(város!)

maradt meg epén, de utóbb ezeket

felégették.

A

por-

tyázok végignyargalván az országot, ujabb útjokban mindössze 40 gyermekei találtak, e/eket is elhoztak. Ily körül-

menyek
fárassza. 8

közt

nem

látta

érdemesnek,

hogy

hadait

hiába

íme egy azonkori irtóhadjáratnak a képe. Természetes, hogy sok benne a túlzás, mert Daud pasa azontúl is vitézkedik s Vlatkot, a Szent Szava herczegel pár hónappal
ezután meggyzi, úgy hogy Castelnuovóig
telen visszahúzódni.'
1

:

fváráig kény-

Az

erkölcsi hatás

kétségtelenül nagy

1

okit. Okit.

I.XIII.

s

XI. IV.

Mátyásnak
1481

ágrábbao

1480

decsemberben

kelt

levele
s

pápához,
okit.

XI. VI.

június

15.

\

csata
:uiet

helyét elferdített
.i^its,

helynév

vei jelöli

meg

jelentés

Me>

Metime.i

.._;•<-

144

volt,

de öt nap

alatt szét lehet

ugyan rebbenteni az útba
vlachok
(pásztorok)
lehet.

es
is

népséget, a poljicai és

radoboljei

behódolhattak, de teljes pusztulásról szó

sem

Fényesebb ennél a Kinizsi Pál szendri vállalata és a Dunán naszádosokkal kivívott gyzelme 300 török fejet küldött s 60,000 (?) rácz családot telepített ki marhástól a
:

1 ráczországi területrl.

A

királyt e diadalok

mégsem hangolták örömre. 1479

november 14-tl 1480 karácsony napjáig tizenegy ütközete csapatai, egy esetet letudva, bár nagy volt a törökkel áldozatok árán, de mindig gyztek. Még jobban fogyott az ember a járvány miatt. A török, igaz hogy legalább 30,000 embert veszített, de ha nem sikerül teljesen elér t;

leníteni a szultánt,

nem

tartós a siker.

Az

igért segély
viselni.

ismét

elmaradt, e nélkül pedig

nem

lehet háborút

Ez

a

Érthet tehát, hogy a jajczai diversio viszonylagos meddségét mélyen fájlalta. A pápát menti az a körülmény, hogy az olasz fejedelmek cserbenhagyták.
helyzetnek a
képe.

h

Velencze éppenséggel

nem

szent, de egészséges önzés-

bl

ekkor jó lábon

állt

a

portával.

Sógora,

Ferdinánd, a
segélycsais

nápolyi király
patokat,

nemcsak hogy nem
Otrantó védelmére
alatt

küldött neki
kért s kapott
álló

hanem

Magyar
2

Balázs

vezérlete

700

fbl

magyar

csapatot.

Ugyancsak keser a király Rómával szemben. Fölemlegeti, hogy egy keresztény fejedelem sem tett annyit a kereszténységért.
gálatot,

A
a

keresztény fejedelmek
török
ellen

ha

nem neki tesznek szolmegsegítik, hanem maguknak.

Megunta már a sok intelmet a kúria részérl, ismét az a
1

Kinizsi

191

— 95;
II.

gyzelmes hadjáratáról 195—98. 1481. X. 1. Mátyás
181

Okit.

XLIV. M.

k. levelezése

II.

levele Veronai

Gábor
lt.

egri

püsrész-

pökhöz.
lete a

— 85.

11.

V. ö. Magyar-szerb összekött.

Fontos

magyar

beltelepítésnek

Mátyás

király 1480. decz. 23. kérelme, melylyel
ellen-

a pápától felhatalmazást kér,

hogy Magyarország benépesítésére
is

séges területrl
levelezése
II.

erhatalommal
11.

lehessen
k. lev.
II.

lakosokat

telepíteni.

M.

k.

50—52.
is

V. ö.

M.

50—52.

11.

a rabságba jutott

férfiak feleségeinek újra

nsülésérl. A Kinizsi hozta zsákmányból egyéb1480
XII.

ként a pápát
-

részeltette a király.
II.

M.

k.

lev.

95.

23.

Fontana

Ferencz nápolyi köve-

tének Zágrábból.

145

hang

érzik

meg
1

levelein,

mint a mikor a „hármas kereszt" -tel

fenyegetdzik.

idáig jutott

el

a „keresztény liga" katonai vezérletével

annyiszor megbízott hadvezér. 2

6.

.\

kemény

hadjárat,

noha sikeresnek mondható, egyaránt
politikai.

megviselte a királyt s hadait. Mindamellett Úgy a

mint a katonai helyzet csakhamar
volna
5.)-

kedvezen
szultán

alakult.

A

Bal-

kánon, ha sikerül egyesíteni a törökellenes erket,
lehetett
elérni.

nagyot
(1481

Mohammed
nagy
a

meghalt

május
II.

Birodalmában

kavarodás, a trónutód]

Bajazid es öcscse,

a hatalmak beavatkozására.

Dzsem herczeg között alkalmat nyújt A torok vezérek egymás közt
beglerbég
királytól

meghasonlottak.
Szófiában,

A
,i

rumili

nagy
annyira
fél

gyújt
a

„mert
le

magyar

torok,

hogy
török

azt
is,

sem

lehel írni". Boszniából

menekül az a kevés
Mátyást
hívják.

a

ki ott

van, a bosnyákok egymást gyilkoljak, rabol-

nak, mindenki

eltt

Mátyás

neve

lebeg,

Mátyást akarjak/'
Katonailag

meg annyiban kedvez

a helyzet a
all

magyar

királynak, mert négy

kitn

hadvezér
/:jt!i<>ri

rendelkezésére

Oláhország és Moldva határán
és

István,

RáczorSZ

Bosznia ellen Kinizsi
Balázs,
Kinizsi

Pá^ Brankovics Vuk

deszpoia és

Magyar

apósa, a volt bosnyák bán. Ilyen
\
I

parancsnokok

alatt

bátran vihette offenzívába kipróbáll

hadsereget a király.
Ismert dolgokkal °
tarkítnók
'

eladásunk folyamát,
Fridiik

ha
csa-

Hc kc
, -.ok
;

-,1-

"

V!',-» III I

riJ1

Matvasnak egyfell °-'
S

a

papai székkel, másfell

rik C
,

\

al4 had
1

V

bonyodalmas küzdelmet érintvén, eltérnénk bosnyák kérdéstl. A király politikájának a/.t a kelet: fonal,.'
árral

való

U 7 Y

ver -

1

szünet a
'

mehet uralkodása kezdete
el

óta

font,

a nyugi
\

cl

mindig akkor, a mikor kedvezen alakultak a
1

Jajczahel; 1, "">!** 3
I

r\

m

János
'

eltérbe
U.
o.
II.

70-71

;

II.

90

95.

II.

n:
Arch. Triestíno
3

Prammenti

relativi
I.

álla

v

'

situati all

A

vii.

II.

Okit.

XI. VI.

t"

14<>

Teljesen elhisszük
czius 11-én azt
járat
írta

a

királynak,

a

mikor 1481 már-

hogy ha a bosnyák hadvolna, hol lenne már? 1 De alkalmával megsegéllették
a pápának,

még

úgyis megtette, a mit tehetett, a töröktl szorongatott
2

Vlatko (szent szávai örökös) herczegen mindenkép akarván
segíteni,

st kemény

támadással
Kinizsi

offenzívába
Pál
szerbiai

lép

Rácz-

országban a török

ellen.

diadalainak

Mátyás hadjáratainak sorozatában fényes hely jut. Eltekintve zsákmánytól, harczi dicsségtl, értékesek azok az erkölcsi hatások, hogy a magyar hadaktól félt a török, a délszláv
rácz, bulgár és

albán
is,

pedig

bíztak

benne. 3
szerbiai

De

kihat

az

eredmény Boszniára
sítja

mert minden

siker

bizto-

az

új

foglalmánj't, bizalmat önt Horvátországba.

Nem

fölösleges hangsúlyozni,

hogy ezek a hadjáratok
egyúttal telepedési
ellenségét,

nem csupán

katonai mérkzések,
török
rémíti

hanem

mozgalmak. A
földjét elveszi,

ugyan
ellenálló

vagyonát,
öli

de

csak

az

harczost
tekinti
s

meg, a
a

telepes

embert,

asszonyt jószágnak
Ezáltal

áttelepíti

maga

országába.

a

népesség

elhelyezkedésének

egyensúlya megbillent, így kerül évtizedeken át délmagyarországi, szerémi, valkai magyar s a szlavón- horvát emberanyag
a Balkánra, onnan pedig

menekül

rácz-bolgár-czinczár néprészekbe.

elemek az aldunántúli
Bosznia lakossága
keret ver.
is

elpusztított

így

pusztul

mindaddig, míg a török hódítás gyökrajnai, karinthiai
lett

A

friauli,

beütésekrl
és

nem

is

szólunk. Mennél pusztább

a horvátországi
terjed

nyugat-

szlavóniai rész, annál messzebbre

a

hódítás.

Akár
is.

csak a rablóvadász kiirtván a vadat, mindig távolabb vidé-

ken kénytelen zsákmányt keresni, azonkép
Jajcza útját állotta a
nyult betöréseknek, de a horvátországi

jár el a török

szávamelléki Szlavónia

felé irá-

magán-

és országos

kézen lev várak karbantartása
törököt,

hogy az Unán

átkeljen.

nem akadályozza meg a A mieink nem voltak
a
legtöbb

állandó készenlétben, s a török beütés

esetben

1

Mátyás
M.

k.

lev.
1.

II.

112.

1.

2
:1

U. o. 155.
k.

le\.

II.

190—91

:

195—98.

11.

sikerült.

Míg

a

bán mozgósított, ezek a fürge csapatok régen
voltak.

biztonságban

így

tortént

ez

1483-ban

is.

Geréb

területén zsákmányoltak,

a császár Mátyás horvát bánt ugyancsak megleptek, de míg azalatt emez hirtelen összegyújté
5

k

hadait s Csulai Ficsor László, a nándorfejérvári kapitám
viselt

jajezai
volt a

bánnal

kileste

a kalózutat, a
éjjel
2<
" *

melyen visszatörököt elfogtak,

térend

csapat. Október 29-én

lecsaptak a gondI

talanul haladó portyázókra, kei vezért s

egy csomó a vízbe
s

fúlt (az
1

Unába)

s tízezernél több foglyukat

prédájukat elszedték.
Jajcza

ezekben

a

dülásokban

a

megersített

hídf

szerepét játssza. Mátyásnak

nem nagy örömére
mint

a szláv

és jajezai határon,
folyik
a

teh.it

az ország határain belül, csakúgy
marhaelhajtás,
a

hatalmaskodás,

végeken. 1

Elrelátó gondoskodással megragad minden alkalmat,

hogy Jajcza védelmét
Eusztách
a
hélai

biztosítsa.

Ugyancsak 1480-ban Paksy
Daruvártól
az
a]

(akkor

Krös megye,
és

kd.)

benedekrendi monostor
jövedelmeit
rendelte/
1

apátjának halála után

Jajcza

várának

örségének

fenntart..

Ezzel mentette
Béláról látták

meg hosszú idre
el

a várat az elre

látó király-

kenyérrel a sokszor

nyomorgó
les

rseget.

1483
a

tói

kezdve csak másodrend hadiszínhelylyé
Fridiik császárral

:

magyar Bosznia.
minek
fület

már évek
Mátyás
a
ki

óta

dúl

a

harcz,

következménye,
a

hogy

mindinl
tava

odahajlítja

torok

követhez,
I

1481

positiv ajanlatokat tesz neki.

)e

csak

l

183 végén köt vele fegy-

verszünetet.

4

Mit

is

csinálhatott egyebet:

Velencze a török[gj

kel jó Viszonyban, a

császár ellene van,

legalább dél-

fell

egyelre szünetel a háború. A kisebb harczokal elvég-

zik vezérei.

1

M.

k.

lov.

II.

267.

1.

Pesthy István jajcsaj provizoi 1479 augusztus 15-ike
lalta

a

(.'scrnekick

(Dessewffy) Gwchel
'Jlti

nev

birtol

várat.

Asil.
a

Okit.

— 17.
benczés-apátsigok. 1912.
írt

Sörös
i-

I'.:

A/ elenyészett
I

M
91

késbb
4

í^s
k.

szé
lev.

elbb
273

R&th K.
''.
11.

róla

.1

M. Sión

t\'.

M.

II.

L0<

148

Meg
a jajczai

kell

még emlékeznünk
s

arról a

szereprl, melyet

bánság
a

a

többi

bosnyák részeken lev várak
patrimoniumnak
tekintette,

a király családi politikájában játszottak.

Ezt

hódított

területet

csak úgy mint azon korbéli uralkodótársai a magokét.
akarjuk az olasz
és

Nem

német elvek befolyását Mátyás egyes
illik

ténykedései folyamán hosszasan elemezni, de azt a hatást,

melyet országcsoportosító egyes tervei keltenek,

meg-

jegyeznünk.

Midn

1485-ben János

fia

részére

meg

akarta nyerni
a
milanói

Sforza Bianca kezét, követ útján értésére

adta
fia

udvarnak, hogy ha feleségének,

Beatrixnak

születnék,

akkor természetesen azt

illetné

a korona, de János herczeget
és

menten

megteszi

Csehország
1

Bosznia

királyának

s

Ausztria herczegének.

E
szándék

terv
is

tudvalevleg

nem

valósult

meg,

de

már

a

bizonysága, hogy Bosznia, mint „különítmény",

a koronának azon szerzeményei

közé

tartozott,

melyeket

a király a különféle politikai változások folyamán
czéljai szerint illesztett

magán-

számításainak a keretébe.
feltetsz

Még
1488-ban
czéljából
s

világosabban
Székely

az

az

irányzat,

midn
hosszú

1489-ben Fridrik császárral állandó megbékélés

Jakab

regedéi

kapitánya
ajánlatait

útján

tárgyalásokat folytatott.

Ez Mátyás

eladván, els-

sorban
nak.

megemlítette,
fiát

törvénytelen

(Jánost)

A

császár

erre

hogy tegye meg a császár a király Bosznia és Horvátország királyászívesen ráállott, ha ott önként vál-

lalják.

Az

ilyen ajánlat

még kapóra
fogadta

is jött

neki,

mert

ter-

veibe beleillett.

A
melyet

többi feltételt
fiával,

nem

el

a császár.

Az

alku,

Miksával könnyen megköthetett volna Mátyás,

az agg császár fukarsága, féltékenysége és konoksága miatt

nem

valósult meg. Mátyásból ez alkalommal
király,

nem

a

magyar
szár-

korona jogaira féltékeny
ideges apa szólott.

hanem a

fiáért

mindenre kész

Fridrik császár

ugyan ebbl nem

1

MDE.

II.

s

kk.

1.

V.

o.

Schönherr Gy. Corvin János

élete 42.

1.

maztathatott megvalósítható jogot, de mint esetleg valamikor
jó papirost örökül hagyta
Belpolitikai

fiának.

1

fontossága

mindazonáltal

volt

ennek a
lett.

mozzanatnak. Corvin Jánosból mé
zedvén
tásának
a
a

sznia

királya

de a szent korona souverainitasa alapján, majdan óra nehejajezai

és

szomszéd"- horvát végvárak fenntar-

kötelezettsége.

1

chiemseei
u

Uber ein Admonter Formell puspdk formulás könyve,
23a.
99.

XV. Jahrhunderl
mely
Bcckenslucr

János

egyken

prímás suffragaDeusának értékes tudósításait tartalmazza. Knyvt.
1".
f.

jelzete

fol.

Minket Fraknói V. figyelmeztetett

M. Könyvszemle 1914.
!.

évf.

A Székely Jakab küldetésérl szóló darabot

roldalék VI.

Ezt

a
!.

„Beitráge zur
kiadta Zahn.

Kundé

steiermarkis
részleteit illetié

quellen XVII. évf. 78.

A tárgyalások

Theiner Mon. Hung.

II.

^i~.

VII.
Corvin János bosnyák

FEJEZET.
s

— A farkashidai egyezség. — Bosznia a farkashidai egyezség alapján. — A farkashidai egyezség alkotmánytörténeti folyományai. — A horvát — végek. Jajcza és helyzete. — Jajcza veszedelme 1491. — Jajcza insége. Jajcza berendezése. — Jajcza 1493-iki ostroma. — Jajcza állapota 1494
királyi czíme.

a

magyar korona államjogi viszonya

— A Jajcza veszedelmétl — Magyar-velenczei hadjárat 1501-ben, Jajcza szofelköltött közérzés. rongattatása. — Jajcza élelmezése 1503-ban. Magyar-török béke.
1495-ben.

Végvárak hadiállapota 1498-ban.

1.

Corvin János bosnyák íur.

A

jajczai bánság, mint

Mátyás

király szerzeménye, a

^j
]

határvédelemnek oly

intézményes kiegészít részévé

a

farkashidai vált, egyezség.

hogy alkotmánytörténeti szempontból, Nándorfej érvárt etuc|va, egyik bánság sem játszik nálánál nagyobb szerepet. Bármennyire hangsúlyoztuk is, hogy a bosnyák királyság czímleges visszaállítása Mátyás király uralkodása folyamán csak episod, lehetetlen föl nem ismernünk, hogy ez a czím tartalmat keresett magának a nagy uralkodó halála után. Szinte kapóra jött a magyar rendeknek, hogy 1490-ben
a

trónörökösödés bonyolult

kérdésében

Corvin

Jánosnak

1 megajánlhatták a bosnyák királyi czímet.

A

Farkashidán 1490 július 31-én

II.

Ulászló és Corvin

János között kötött szerzdésben azt határozták, hogy „azon esetben, ha a királyválasztó országgylésen nem Corvin

meg Magyarország királyának, választassák meg Bosznia királyának s ha valamely más jelölt választatnék meg s kiáltatnék ki Magyarország királyának, azonnal
Jánost választanák
és

folytatólagosan

Corvin János herczeg úr választassék,
Fraknói Vilmos
Ulászló királylyá választása.
életrajza.

1

A

részleteket
évf.

1.

:

II.

Századok, 1885.

Schönherr Gy.
11.

:

Hunyadi Corvin János

Budapest, 1894. 129-191.

MDE.

IV.

221—224.

11.

151

neveztessék és hirdettessék Bosznia királyának s a leend
király koronázását

követ harmadik vagy negyedik napon
tisztességgel
király
által,

közvetlenül,

csalhatatlanul,

és
a

ünnepélyesen
sz<

ugyanezen

leend magyar
1

hogyan
Corvin

koronáztassék meg".
Kiindulópontja

a határozatnak,

hogy

János,

ha már

nem

lehet

magyar

király, legalábh élhessen a királyi

czímmel,

ezért

kell

t

Bosznia királyának megválasztani.

Mit értettek

ajpártfelek

Bosznia alatt! Csakis Jajczát és a
sz re berni ki, illetiéi;

még magyar kézen lev
föltételek,
jelentik,

bosnyák bán-

ságot érthették, a mai Samácztól délre. S azok a határozott

hogy közvetlenül kell t királynak megtenni, azt hogy ígéretekben nem bíznak, hanem Ulászló megválasztásának ez a megtelel érteke.
Bosznián
kívül.

Mátyás
(„iure

király

iránt

való hálából

:

a

ilavóniai dncatust összes jövedelmeivel rendelkezésére bocsátották,

mint örökjogon

perpetuo

tamquam dominus

haereditarius"), Dalmáczia és Horvátország báni tisztet pedig

élethossziglan viselje, mint a király tisztviselje.

Minthogy a
terheli,

bosnyák

és

horvát végvárak tartása
is,

t

valamint Jajcza
s

megrzése

a király évi

12 ezer

aranynyal
ségeihez.

100,000 darab ksóval járul a végvárak költ-

Corvin János czíme Bosznia királya, Szlavónia,
es

I

Ippeln

Liptó

herczege,

valamint

Dalmáczia

és

Horvátország

szorítkozik,

Adományozási joga Szlavóniában jobbágytelekre de magszakadas esetén, ha 50 teleknél több hárul a koronara. az adományozás joga a magyar királyt
bánja.
illeti.

0

formált
alá

Az egyezségbl közjogilag eléggé széles alapon meghbéries viszonylat tnik el. A szent korona
úgy Bosznia, mint
iránt

tartozik:

a szlavón

János személye

való tekintetbl

— ezúttal Corvin — újból feltárna

ducatus: Zágráb, Koros, Várasd megyék, melynek a he:

legnagyobb

wa^ánbirtokosa,
ftisztje.

s

a

dalmát-horvát

melynek életfogytiglan
1

Okltár L.

152

Bosznia

s

a

Mind a három

terület,

azonkép, mint a sajátos szeruralkodó
a szent koronával

kor^fáíám- vezet
jogi viszonya a farkashidai

Erdély, egy állami közösséget alkot,

£gy
,

a

koronázás,
.

az

:

,.

egyezség
alapján.

megkoronázott

király.

a király beleegyezésével a magyar országgylés választja
a bosnyák királyt,
czímleg a

annak a beleegyezésével
ducatus, s
adatik

restituáltatik

szlavón

meg

neki a dalmát-

horvát bánság élettartamra.

Az
1.

új

király jogai

Viselheti a czímet, melyet a királyválasztó
állapított

ország-

gylés
2.

meg

a részére.

A magyar király koronázásával kapcsolatban a magyar
meg. Ez a jelvényes kifejezése a szent
,

királytól koronáztatik

korona felségiségének
hatalma.
3.

mert

annak a viseljétl ered a

Szorosan körvonalozott birtokadományozási jog SzlaTisztviselket, katonai parancsnokokat kinevezhet,

vóniában.
4.

megbízhat.

Corvin János kötelességei
1

Elismeri a

magyar országgylés
király

választotta és

megdél-

koronázta királyt urának.
2.

Mint

bosnyák

a

magyar birodalom
ez az
új

vidéki

határának

védelmével

tartozik,

méltó-

ságának tartalma,
teljesebb.
3.

nagyobb mint Ujlakyé, de felelsséggel
király viszont a

A magyar

végvárak fenntartásához

hozzájárulni köteles.

Összevetve e pontokat,
gatnunk, hogy
itt

nem

kell

hosszabban bizonyít-

a Corvin János személyére szabott (ad

personam)

hirtelen körülírt

intézményrl, mint compensatióról
akit

van

szó. Erélyes

ember kezében,
hatalom
is

akadály

nem

rettent

vissza, ez

a

körülírt

veszedelmessé

válhatott

volna a királyra nézve.

De Corvin János

tisztességes, jó-

lelk, kötelességtudó, közepes ember, kitl minden hatalmi
túltengés távol
állott.

Atyai öröksége, melyet királyi szó s

az ország jótállása biztosított

a

számára,

az

gazdagabb emberévé

tette

:

Horvátországban

ország lega

Frange-

s Szlavóniában pánok jószágainak nagy részét bírván birtokos. kétségtelenül az els Azonban Corvin János, midn ezt a magyar királyságért cserébe kapott szerzdést elfogadta, nem ismerte

még

a Dráva

— Kulpa
sem

s

a

Dráva

— Unna

közti

eszek

viszonyait. Azt

lehet tagadni,

hogy bizonyos reservatio
Hiszen
a

mentális forgott fenn mindkét részrl.
is

szer/

azt

mondja, hogy csak azon esetre lép érvénybe, ha
király.
le

nem

Corvin János lesz magyar
azért

nem mondott
ki

A szerzdés mellel magyar igényeirl, st

Újlaki
:

Lrincz, a
lesz

remélte,
királyivá,

magyar

hogy azon esetre, ha Corvin majd neki virul a bosnyák király
atyjatói
letört

melléje szegdött.
báviai

Az

Frangepánok,
1

a

kor-

Karlovicsok, a horvát középbirtokosok azonban

nem

akartak

Corvin

Jánost

urokul

vállalni.

A

fiatal

herczeg

ugyan

eleget igért, de kevesellették,

mert

nekik

a

M

A szent korona teljhatalmában inkább láttak a magok megmaradásának a biztositékát, minthogy a király kegyébl oda föléjök helyekiskirálytól függjenek. A horvát rendek ezt Budán zett
király lefoglalta országos várak kellettek.

létök

alkalmával

nyíltan
a

hangoztatták.
s

ug\

hogy

Corvin

Jánosnak elment
helyett.

kedve

beérte volna Erdélylyel Bosznia

E
'

a

körülmény

S

Miksa
a

császár

es

János

Albert

DipL tudósítás Budáról

milanói berczeghez. 1490. kelet nélkül,
et
tutti

de mindenesetre augusztus
questi

essere

15.— szeptember 18. közt „El banato Signori sono andati a Buda et dicono non voglionu per sotto a Signore ni uno salvo álla Santa Corona". DEMK. IV
Miksa, mint magyar

niente

Corvin János követei Ulászlóhoz augusztus 10-én érkeztek Budára. OkHárLI.
trónkövetel,
Hungarie,
Dalmatie,

Croatie
1. f.

Bosnieque rexnek nevezi magát Jahrbucb a LT Kunstsammlunj en XXIX.

Gielhow ismertette
tokát,

a

Triumphzughoz Dürertl
riztetnek.

készíteti

i

;

tei

melyek

a

I.ouvreban

Dürer
az
\

I

riumpliz..
12-iki
hiszi,
b<

(1796)
sági

kimaradt

ez a tervvázlat,
is

valamint

1515.

jul.

szerzdésben

a

Bosnic

rex
a

czim

is.

közl
a

azt

Ideális

Miksa folyton elméllette
is.

törökök
ezen
a

ellen

való

háborút,

melyre

1515-ben készült
saját

s

ezért

vette

tol

mint a kiadó mondja
czimet.

maga

tervezte placque-on a

Bosniae

re\

1459-ben
(neve

születése évében egy
ismeretes) jött
a

Boszniából

elkel

menekült „vicerex"
sás

nem

császári

udvarba. Fridiik

vnek akart

154

lengyel király trónkövetelk eltérbe lépése, valamint az

is,

szerzdésnek bizonyos megállanehezen valósulhattak volna meg, podásai a gyakorlatban

hogy a herczeggel

kötött

újabb alkut vontak
furaival,
jogával,

mint új
teljesen

maguk után. Horvátország kiskirálydad majdnem hbéries felfogásával és önálló szokásSzlavónia magyar vármegyei szervezetével s Bosznia, hóditmány, katonai szervezetével, három egymástól

elüt jogterületet példázott. Tárgyi okokból is érthet, hogy a kipróbált báni szervezet, a királytól kinevezett
is

bánnal az élén, nemcsak az érdekelt vidékek, de a királyiak-

nak

kívánságuk.

Corvin János beleegyezett abba, hogy a bosnyák királyi

czím viselésétl
ráállott,

eláll,

ezért

maradt

el

megkoronáztatása

is,

hogy a

király kinevezte tisztek vigyék továbbra

is

a kormányzást.

megmaradt Szlavónia czímleges duxának,
nyeresége.

de az egyezségbl csakis ez volt a

Tényleges

jogaként egy
t.
i.

a

nagy áldozattal járó kötelezettsége maradt, bosnyák végvidék, jelesül Jajcza védelme. Bánjai,
szeptember
herczeg
18.
vitte

Ulászlónak 1490

megkoronáztatása napján,
eltte
1

a mikor a sziavon

a

szent

koronát,

királyi hatalmi szóval alája rendeltettek.

Szükség

volt

ezeket

elrebocsátanunk,

mert
valóra,

Corvin

János farkashidai egyezsége bár
a
farkashidai
j?i s ö

nem

vált

is

minden
épségéa

tekintetben fontos alkotmány történeti folyományokra vezetett.

eredménye, hogy a szent korona
nyer érzékelhet
mellé

területi

aikotmánytörténeti

n ek

eszméje akkor

kifejezést,
s

mikor

direct felségiség

egy külön

alkirályt

egy részint
akarnak

folyományai.

örökletes, részint élethosszig tartó zászlósi

tisztet

alkotni Corvin János számára.

Ezt visszautasítják
s a

maguk

a

kormányzandó elemek

korona viselje.
fiát,

Teszteltetni
Szt.

az anyja pedig Konstantinnak.

A

bosnyák elkel menekült
:

Der weisse Kunig. nagyon szép és keretein Magyarország Horvátország, Dalmáczia s a kardot tartó kar, mint bosnyák czímer látszik. Mi azt hiszszük, hogy Miksa ekkor correctségbl állt el az igényczímerJahrbuch
VI, 423.

Maximilianust ajánlotta mint térítt. Albin Schulz

A

lap

táblától.

A

czimertelen táblát közli: Jerzy Kieszkowski
ez.

:

Kanclerz Krzysztof
I.

Szydlowiecki
1

1912 Posenban megjelent
1.

díszmve

207.

1.

Bonfini D. IV.

X.

ki

Második eredménye, hogy a budai udvar mindenkép akarván tüntetni a szlavón megyék szoros kapcsolatát a szent korona viseljével: Regnumot, országot alakít bellük,
czímert

adományoz

'

s ez által

bástyázza

körül

a

királyi

jogokat. Csakis így egyezhetett belé Corvin Jánosnak 1498 október 10-én kivívott horvát és szlavón örökös bánság

miután 1492-ben úgyszólván kinéztek

t

a kapcsolt részekbl.

Harmadik eredménye, hogy a szlavóniai regnumban vettetett meg a mai Horvátország csirája, mely bár a XVII.
századig
hasitások

még

Szlavónia néven szerepel

s

a

végvidéki

ki-

következtében területet veszít: az

ethnographiai

fogalom helyett közjogi alapot nyer.

Negyedik eredmény, hogy
tleg
a

a

bosnyák hóditmány,

ille-

melléki

magyar Bosznia, mely a szlavón, vármegyék (Zágráb, Pozsega, Valkó, Szerem) védelmi

illetleg a száva-

szervezetével kapcsolatos,

ebbl
1

formailag

kivált.

Mar Mátyás
lom
alól

király alatt

180 óta minden polgári hata-

kiveti

katonai parancsnok

a

jajezai

bán, de

1490-

ben a fontos várkerület parancsnokai

Csulai

Móré

(Ficsor)

László* (meghalt 1505 eltt) és Dereucsényi Imir. a Hunyadi-

háznak
SZÓlva

különben

igaz

hívei,

a király katonai

tisztviseli,

kiket olizet. 1490-tl

kezdve Corvin János

— modern
a
ki

nyelven
jajezai

a

szlavóniai

hadtestparancsnok,

a

Önálló különítmény
ez neki
király

ellátásával

megvan

bízva.

Sl

egy darabig

örökletes

közvetlen

Mátyás kezelésvé avatta az országos várakat, a
kötelessége,

mert a mennyiben

folyó

elszámolásból

ered

terhek

kiegyenlítése

is

Corvin

Jánosra maradt.

A
két

Corvin János

rizetére bízott
állott.

délnyugati végvidék

\

h.-rwt

Mátyás király állapította meg ezt a szervezetet. A mai magyar-horvát tegerpartnak a fvára z, Zeugg-Senj, ehhez tartozik Obrovácz, Pocsitelj, larlopago) S a mai bosnyák Prozor, Kliszovácz, Veei
nagy varkörzetbl
: 1

^^

Eredetije

ágrábban aa orss.
cs.

ttár

kiállításában.
I

-

A Ficsor
|.

a

<

!sul

bvebl

i.

m.

Y.

17<».

156

bihácsi

kerületnek

is

több vára.

Ez a

zenggi

kapitányság

Macskási Tárnok Péterre
fölszerelte,

volt bízva, a ki az összes várakat

elbb a
is

török 1

majd a korbáviai grófok támamieltt Corvin János és Ulászló,
kitört
2

dásaellen

meg

védte.

Még

mint trónjelöltek között tisztázódott a helyzet, máris
a Karlovicsok zendülése, de

nem mutattak

föl

sikert.

A
megye

bihácsi (mai) kerület keleti része,
várai katonailag Jajcza alá

Szana és Orbász tartoznak. Apróra kellene

elemeznünk Mátyás pénzügyi

kezelésének szervezetét, ha annak a primitív élelmi és pénzbeli ellátásnak képét akarnók megrajzolni, a melyet e végvárak fenntartása elébünk tüntet. A bánok és az általok odarendelt várbeli tisztek s a leányerdök kapitányai a király hségére felesküdött

h

katonai közegek. Rajok tartozik felelsség terhe alatt a vár
technikai karbantartása, a legénység élelmezése, a fegyverkészlet
kiegészítése, a hozzájok

tartozó város

és váraljak

gondozása.
az

s

A király gyakori rség zsoldját s

távollétében a pénzkészlet elfogyott,

a készletek

kiegészítését
is

nem

fizet-

hette a parancsnok.

Mátyás idejében

kincstartó

nem

tudott fizetni, elfogyott

hogy a a pénzkészlete. A mamegesett,

gánháztartás összes kellemetlenségei, a pontatlanság, az elre

nem

látó költekezés
is.

meg-megnyilatkozik

még Mátyás pénzes

idejében

Bánnak

tehát csak pénzes, illetleg hitelezésre

kamatra és birtokadományokra számítva jómódú „intendánsszer" diktátor adóbérlk pénzelték a várakat. Az ellegezett summák apránképes katonát tettek meg, vagy pedig
kint fölg\ ülemlének s
-

gyakran

beállított

az éhínség réme.

Ebben a körülményben megtaláljuk a magyar végvidék három évtizedre terjed nyomorúságának a kulcsát. Móré László és Derencsényi Imre a török folytonos pusztításával szemben renováltatták 1500 arany forintért a várat, s az rségnek Derencsényi 60 lovasának 600 arany
:

forinttal tartoztak.

1

1488 Obrovac. Frangepán

cs.

lt.

II.

^538
1.

9.
7.

s

Vörös vári

lt.

Capsa 45.

fasc.

5 no.

1490. nov.

D. Rag.

638 Obrovac.

Ezta

terhet Corvin
s a

Mátyásnak

kellett

macára

vállalnia,

1

hacsak az ország
natos végbeli

Le nemcsak költségrl

maga jószága pusztulását nem akarta. volt szó, hanem a nem nagyon kíváembert
is

szolgálatra

kellett

fogadni,

puska-

port s élelmet szerezni. Mint Szlavónia herczegehez, hozzá
fordul Egerváry

László a báni

közigazgatás

feje.'

Derencsényi Imre, az egyik bán, ezenközben meghalt,

Móré László pedig

elkerült.

Végre

sikerült

Haraszthy Ferencz

volt szörényi bán, Mátyásnak Oppelnben vezére és híres törökver személyében új bánt helyezni Jajcza várába. Az ország rendéi nagy súlyt fektettek rá, hogy sak a szent korona országainak érdemes honosa alkalmaztassák adalmi

horvát végek, a Szerémség, Nándorfejérvár
illetleg váraiba ftisztül. 3
regi
s

s

Jajcza várába,

Ekkor még
ki

telt

gárdájából Oly vitéz,

eletet

a török

a Mátyás király harezokhan tölte

az ellenség fortélyait ismerte. Pénzt azonban
14!»1

nem

adtak.
J^ícm
1V»I

szén végveszedelem

fenyegeti Jajczát. A törökök
:

délfell támadva beveszik Koszorüvárát

Vinacot, Jajczának

a kulcsát. Tizenkét kilométerre a várostól a széls török kézre kerül.

védm
a várat.

A bnbak természetesen Haraszthy. Az
fegyverrel
ellátni

rséget

ki

kell

zetni, eleséggel,

zenggi kapitány Thárnok Péternek megígérte, hogy 1500 arany forintnyi költségeit megtéríti szeptember 2

A

Ezt a summát Derencsényi Pál éppen Zenggbe akarta szállítani, mikor a veszedelem híre megérkezett. Jajczára kellett
a

pénz, ezért igazán siránkozó

hangon

kéri
:

az úgy latszik

„Jusson eszedbe, kedves Péterem, egyetlen az én familiárisaim közül, atyám
jótétté,

pénzét

ersen követel
mert

kapitányi imígyen

kevesen

emlékeznek atyám
s

jó tetteirl, a nekik

mely

sokat szenvedtünk atyám halála után"
birtokaiból a
kiegyenlíti.
1

pénzét,
ily

megígéri,
I

hoj
gel sikerüli Jaj

Csakis

önfeláldozó

megtartani/' Mondhatni, hogy anagrj Corvin-ön
1

okit.

XI. IX
i

U.

...

ii.

i.iv.
I

1490
Okit.
>klt.

KII
I.V.

V.

ö.

Schöoherr

i.

m.

i.vn.

158

szükségletei sodorták zavarokba.

elleget
genítése

kellett venni,
lett

A jószágokra mindenfell minek rendesen az uradalmak elide1

a vége.
el

Budán sem hanyagolták
írott

Jajcza érdekeit.

Egyelre

parancsoknál

nem

tehettek egyebet.
fel,

Ulászló a derék

Váradi Péter kalocsai érseket kérte

hogy küldje hadait

a veszélyben forgó bosnyák várak, jelesül Jajcza védelmére.

A

püspöki

dandár

1491

november

elején érkezett vissza,

Kinizsi Pál ráczországi

hadjáratában való
lovakkal, hazájába.

hadakozás után

eltördve,
azt köti
ki,

elcsigázott

S az érsek csak
alatt hadait.

hogy a

kiráiv ne terhelje

egyéb kötelezettséggel,

s rendelkezésére

állítja

személyes vezérlete

Em-

berét elküldte a rácz deszpotához s Ujlaky

Lrinczhez és
járjon,

Geréb Mátyáshoz

s bíztatja

ket. Azonban ne feledkezzék

meg a a míg
Jajcza insége.

király Nándorfejérvárról,

nehogy úgy

hogy

Jajczát védi, emezt elveszíti.

a
ban

(ny. Jajczától

veszedelem éget volt. Jajcza városában s Jezeró10 12 km) fogytán volt az élelem. A la-

kosok követeiket Budára küldték segedelmet kérvén. A király 300 frt árú élelmiszert kiutalt a számukra, ezt kellett Corvin
Jánosnak nagy nehezen kiszorítani a szlavóniai két adószedtl Batthyány Boldizsártól és Butykay Pétertl. 2
:

Mindenesetre
városiak
élelemért

nagy Ínségnek
esedeztek.

kellett

beállani,

hogy a
az

A

váraljukon volt

rség

piacza, ott vásárolták a hegyi tanyákról bevitt élelemfölösleget.
alatt.

Váralji

lakosságot

találunk

minden apróbb ersség
;

Az rségbl néhányan rendesen ottmaradtak kézm-

vesek, szatócsok mindenütt akadtak. Körülzárolás esetén, a

mennyiben ottmaradtak, segélyezni kellett ket is annál inkább, mert a védelembl bven kivették a maguk részét. Éhínség esetén ugyancsak kijárt nekik is a subsidium.
Elnézve a jajczai cívisektl, a szlavóniai adóból (pozsegai czímletbl) segélyben részesülnek
lukai,
:

az orbászvári, banja-

sólyomki
s a

(Szokolac), bocsáczi, jezerói, levacsi pol-

gárok

peegi árokkal kerített földsáncz lakói (inhabitator).

1

Okit.

LVIII.

Okit.

LIX.

Koszorúvár török birtoklása elzárta a
zést,

dél felöl

így azután érthet, hogy a jajczai megmaradni a helyén, mert zsoldját nem kapja meg, s eleimet még hitelben sem kap. Haraszthy Kerencz bán nem akar megmaradni, ismetelve kéri a királyt, hogy Batthyány Boldizsár vegye át a bosnyák bánságot banatum Bosnensem
i

érkez élelmevárrség nem akar

»,

mert csak
megindul, de

tudja megtartani a várakat. 1
alig

.\z

új

bán végre
érzi

hogy megérkezett, csapdában
a török portyázó."

n

Mindenfell
együtt,

rajzi k

Batthyány
a mint

Boldizsár bántársával,
illik,

Pethkey Mihálylyal

leltárt

készíttetett

Csegey Györgygyei,

Haraszthy Ferencz helyettesével (vicebanus), melybl a varfelszerelés akkori állapotáról, ha nem is teljes, de legalább

nagy vonásokban megfelel kepét nyerünk.A leltár meglehetsen szegényes és a mellett elbánvagólt állapotra enged következtetni. Ha ilyen a fvár beren1

Jajcxa h»j.berendezése.

dezése, képzelhet, bog}- milyen a kisebb erdöké.

A

mi a fegyvereket és szerszámokat
13 használható darab van

illeti:

nagy ágyú, magyarul
pattantyú),

„falthewre pathantiu"
a

(faltör
:

várban, és pedig

4 közepes,
::

féltaraczk,

ti

szakállas puska.

Az rtornyokban, még pedig:
a

magyar kapuban

(a

mai hanjalukai kapu) van 23
el

szakállas.
a

Ezen az oldalon terülvén

a varos,

ide

helyezték

legtöbbet;
a /'r>/r/'i/-kapuban (a bosnyak-travniki kapu:) van

l

szakállas

;

a 7//<-i/rv- kapuban, illetleg tornyában (Medvéd - kula) van 8 szakállas. Az agyuk száma tehát A'' darab.
1

Okit
utján

i

-XI.

1493.

III.

u. Batthyány

Boldizsár

ü.

Andrásnak

i

in v

1520.

Feleségei: Gerebeni Kata és

Dóczi Ilona révén, d
\

semény
3

csakhamar szlavóniai nagybirtokos,
Fia
is.
I.

szlavóniai

kisebbrend

nemesség köréje csoportosul.
U.
o.

Ferencz,
Perhal
a
a

a

nagynev
tart

bán.

i.xn.

1493.

V.

és horvátok,
a tett.
'

megannyi
V.
...

nemes,
a

kiket
^.-.

Jajcsáhoi

-^

var-

még
1

LXV.
\I.
7.

közölt oklevéllel

okit.

I.XIII.

193.

160

Ezzel

Elhelyezésket nézve, legtöbb a védtornyokra jut. a számmal szemben háromannyi a megsérült

szakállasok

száma (179

darab). Ezeket

nem
is
állít

értek rá

meg-

igazítani, a mi a folytonos készenlétbl Lport a várban Bertalan mester

magyarázható.
el.

Készenlétben van a várban

:

67 2

tartány ágyúhoz való lpor.

A
tele

lporgyártáshoz szükséges anyag:
(9

Salétrom

hordó,

5

tartány,

s

egy harmad hiján

hordó vegyitekkel).

Kén (5 kisebb tartány s egy majdnem tele hordó). Ez anyagot Ragusa szállította, a míg módjában volt
könnyebben Jajczához férkzni.

Ólom
tömb.

(fehér 2 és fekete 4)

6 nagyobb

öntésre váró

Golyó hét rakásban.

A
megy a
porral.

kézi fegyverek közt Jajcza várában ritkaság
kézi

számba
a
leltár,

paska

:

mindössze 97 darabot tüntet

fel

a hozzá való 24

lportokkal, 9 tartány

hozzávaló

puska-

a mit

A medvekapuban 70 golyóbist említenek azon felül, elbb megjegyzénk. Ffegyver a nyíl, melynek külön íjjgyártó (nyílmester)

háza van a várban. Természetesen ezek közt 104 jó kézíjj s 53 kész nyilat adtak át Haraszthyék, 656 törött (102 a

mhelyben)
faggyú
húzó),

hibás

kézíjj

várta

a

javítást

;

vasabroncsok,
rendelkezésre a

(4 tartány), 27 a számszeríjjhoz való tekervény (fel-

elegend mennyiség húrok

álltak

szertárban. 1

E

kézíjjakon kívül gyújtásra alkalmas 14 nyilat s két

helyen elhelyezett, de' közelebbrl
hajító számszeríjjat
is

nem

jelzett

vet-, illetleg

átadtak az új bánoknak.

A várvédk
várban

közönséges védfegyvere, a lándzsa, a
sérült,

138 darab van (részben nyel, 2 van a medvekapuban).

kicsorbult,

rossz-

1

A

különféle kulcsokat, a földalatti helyiségek megvilágítására szo-

gáló gyertyás lámpásokat, hordócsusztatáshoz való köteleket,

vasrudakat

„stangus", 35 köteg vasvesszó't, abroncsot

nem

részletezzük.

161

Nyílhoz és lándzsához ill kézi pajzsot: 205 darabot
említ a jegyzék.

Ne

feledjük

ki

a 7 pár bilincset sem, mely

a rakoncátlankodó rségbeliek

számára van készenlétben.
es pótolták

Meg

kell
cl

jegyeznünk, hogy a jajczai központi fegyvera

tárból látták

többi kis

erdöket fegyverrel

az esetleges hiányokat.

Nem

hagyhatjuk említtetlenül, hogy

fegyvere a zsoldos rségnek
is,

magának volt, úgyszintén ruhája
is

ezért kapott zsoldot és eleimet.

Azonban
nél több

e

lajstromból

kitnik, hogy 5
s

— 000 embermég
1

nem
és

volt a várban,

ha

az összes

védett

erdöket
veresnél

rtornyokat
volt

ikula)

számba vesszük,
az

200 fegyhelyeken.

nem

több

Boszniában

A

török

behódoltatta

egykor bosnyák

várak

rsége sem
varakénál, de

volt

nagyobb számú a magyar kezén

lév

jobb karban tartották a

Ycdmveket,

mert jobban kihasz-

nálhattak a közmunkát. Azonfelül könnyebben élelmezhették
váraikat s egészíthették ki a fogyatékot a kezökön

lév

hát-

mögbl.
Hírszolgálatuk

mindig

,.

tudtak

,.,.

,.,,,, varaink állapotát
,

is

jobb

volt

a miénknél,
.
.

ezért
.,

azután
,.
,

Jajc«a i«S.
cvi ostroma.

,,

s

kiválasztottak

a

rajuk

nézve legalkalmasabb idpontot, hogy mikor taniadhatnak.

Ezen idponttól (1493) kezdve immár többé-kevésbbé csak krónikásai vagyunk a Jajcza elleni portyázásoknak. A beké
a
kivétel,

a háború

van napirenden.
10,000
(?)

14'.

'.'3-ban

oly gyönj
1

az rség, hogy Jakub pasa
lakat,

emberrel

szllket,

termést pusztítva, a jajczai várfalig jut.- Jakub pasa
ütött tábort, a hol

ugyanazon a helyen

annak

ideje:'!

MohamJ

med

szultán. Tele volt reménységgel,
jut,

hogy végre
el

kezére

mert

néhány

meteorit

sátra

idott

a
lés

a földbe,

A

var katonabánja,

Pethkey Míhál
-

szkös
Ígért,

voltára való tekintettel

ha igazat
t

mond
a
ki

a

török

krónikás

egy papot

küldött

a

váltság

ha elvonul táborával. Jakub pasa azonban azt kívánta,
szálljon
1

hogy

elébe a vár parancsnoka
I.XIV. saá 1493.
VII,
I

s

vívjon

meg

vele.

Okltái

nadatainak

ebb 20
1

— 30

het

komolyan venni.
értendk.
11

El

alatt

csak a Koszoruvar (vinac
.cru-k

a

deli

lejtkön

ülteteti

162

Pethkey Mihály kiállt, de a pasa „szétszórta, mint a szél szétszórja a porszemeket". A nagyzoló beszédnek azonban csak az az igazi értelme, hogy a pasa elvonult a vár alól,
az

rség pedig visszament

a várba.

1

Jakub pasa ezen eladás szerint Derencsényi Imre horvát bán ellen ment, a ki megbékélvén a Frangepánokkal,
fölösszámú horvát kontingenssel várta a krajnai és karintiai zsákmánnyal megrakodott török portyázókat. A báni hadhorvát sereg vezérlete nem volt egységes. A terepismer

2

urak a hegyi háborút javallottak, a magyarok a síkon való megütközést óhajtották. Mint a középkori magyar és horvát
3 a virtusért verekedtek. Fczéljuk a zsákmány visszahódítása volt. Az összeütközés az Udbina (Likamegye) melletti Ördöghegy alatt elterül hepe-hupás

csapatoknál szokásban

volt,

síkon történt szeptember elején. Ha összevetjük a keleteket:

Jakub bég Jajczát azért

nem bántotta, mert nyugatra indult. Útközben nem bántották, hanem visszajövet lestek rá. Az udbinai ütközetben állítólag 9000 lovasuk volt a
törököknek, köztük kétezer rendes lovas, két veje a szultánnak s két pasa. A magyar-horvát hadak vitézül, de biztos
terv nélkül hadakoztak.

A

a horvát nemesség
került,

színe-java

bánt elfogták, két Frangepán elesett, vagy meghalt, vagy fogságba
4

csak Frangepán Bernát került ki épen. Mindenkép hatalmas érvágást jelentett ez a

csata a

végvidéki vitézi rendben, de a török még mindig csak hónoha dító, gyökere nincs, mert a magyar katonai szervezet,
1

Okit.

LXIV. VII/13. Zengg. Ez az epizód

jul.

1

10.

közt játszó-

dott

le.
s

V. ö.

LXVI.

sz.

A

Derencsényiek gömörmegyeiek, a Balog-nemzetséghez tartoznak.

Családi sváruk: Derenk (Derednek). Csánki id. m. L. 124. 1 Török forrás szerint Frangepán Bernát lobbanta Derencsényi halászemére, hogy fia s öccse életét félti. Mind a három Derencsényi
s fiát lefelával fizetett, a vezért a fogságban tették el láb alól, öcscsét

jezték.
*

Frangepán

Okit.

II.

213.

Batthyány

Boldizsár
tudjuk,

részt,

vájjon Pethkey Mihály

ott volt-e,

nem

de

bán nem vett nem valószín.
II.

A

csatáról

Tubero V.
:

§. VIII.
i.

Bontíni, Istvánffy,

Hammer.

306. Horvát

részrl feldolgozta

Klaic

m. IV. kötetében.

züllö félben,

még nem

meríti

ki

összes

erejét.

Jajczát s a
a mit az

végvárakat
akkori

illetleg az ország megtette mindazt,

igazán
teljes

Ha

nyomorúságos viszonyok közt megtehetett. képet akarunk nyerni, részleteznünk kell
1

mindazt, a mi koronként a végvidék erdekében történt.

:;.

Elrebocsátjuk mint közismeret
és

tényt,

xv. J ai"aáiupota
pont

XVI.

századbeli
Injával

pénzkezelés
volt

nem

alapult

bejegyzéseken,

a

szigorú

ellenrzésnek
\

számadások lezárása
kincstartó

teljesen

önkényesen ment
képzelhet,

;n

sok esetben hibásan adatván össze az egyes

tételek.

Ha

a

számadásai

pontatlanok,
a

hog
fölülete-

egyes várak provizorai:
lehetséges
költségeit.

gazdasági tisztek

mily

sen dolgozhattak. De lássuk

— a mennyire

ily

összefoglalá

—a

jajezai s a vele kapcsolatos

bosnyák várak

1494.

I.

31.

1495. X. 31.

A) Személyi kiadások.
frt

den.

1.

Fizetések

20,424
1.110
'J

2.
3.

Segélyek
Futárok költségei

H>

A

személyi kiadások összege

1

Okit.

LXVII. Ernusst Zsigmond pécsi püs]
alapján.

vének

tételei

A munkát
a

megszerkeszthettük
kfil

volna

akként

is,

hogy külön
az újabb

veszszük

hadieseményeket,

idben

divatos

skatulyarendszert
a

alkalmazván.

Ámde akkor
k.r.

folytonos ismétlésekbe esik
kerül. Szerintünk a

fÖldolgOSÓ S az indexhistori.-.alas
is

folyam
az

inkább beválik. Igaz, hogy gyakran

kevesbbé

áttekinthetik

anyag, de az érdemleges anyagot jobban lehet
l.aubner Frigyes
cs.

földolgozni.

A

tételek összegezésénél

es

kir.

közös

pénzügyminiszteri számtanácsos hazánkfia segédkezett.
11*

164

B) Dologi kiadások.

1.

Várfenntartás
Kiváltásokra

1,141

50

2. 3.

1,120

Fegyverek, lszerek
Rabváltság
Élelmiszerek
Utazási és
szállítási

....
költségek
. .

4.

5. 6.
7.

580 284 343 759
122

Jajczai ferenczes-barátok

.

8.

Selyem-, posztó-ruházatra, rész-

ben
9.

fizetés

1,000

Takarmány
Vegyes kiadások

200
1.216
.

10.

50

A

dologi kiadások összege

5,766
.

Összesen

28,517

arany

frt

A) Személyes kiadások.

1.

A

fizetésre

nézve

meg

kell

jegyeznünk,

hogy a

bánok
1000

fizetése

ekkor évenként 10,000

frtot tesz

készpénzben és
elhúzódik,

frtot

ksóban. Az összeg
azon

kifizetése a vár átadása napjától

számíttatik;

esetben pedig, ha

az

átvétel

mint 1495-ben, Szent Mihály napjától. Úgynevezett „elírás"
nincs,

minden egyes bánsági cyclus, mely

ritkán

tart

két

évnél tovább, külön kezelés alá esik, a szerint, hogy mennyit

ellegeznek a bánok a saját vagyonukból. Viszont a

fizetés

nem egy summában, avagy pontos idszaki részletekben történik, hanem a szerint, hogy van-e rendelkezésre álló
pénz a budai kincstartónál.

A

két szreberniki

és Strezsemlyei

György) 2000

bánnak (1494-ben Beriszló János frt jár készpénzben s 2000 frt
illetleg mindig a
s részletekben,

ksóban. Úgy

Jajczát, mint a többi várat

kincstár adósa a

bánoknak

még

pedig csak a

legnagyobb morális pressio

bán nem várhatott vele, hogy a düledez várfal kijavítása, vagy egyéb szükséges munkálat megakadjon, azért kiteremti az összealatt fizetnek.

A

165

get s felszámította, vagy a

mesterember

hitelezett a

kincs-

tárnak, néha évekig.

De

szóljon a konkrét eset.

1493
bán,

— 1495-ig

Batthyány Boldizsár és Petkey Mihály,
jajezai

majd 1494-ben ez utóbbi helyett Beriszló Ferencz a 149.") jún. havában Kanizsay Lászlói
ki

nevezi
jajezai
intézte

a király helyükbe.

Batthyány

Boldizsár Bélán, a
s

bánság

élelmezési

fhelyén

tartózkodott

onnan

a várak ellátását, bántársa pedig Jajczában a katolátta
el.

nai

ügyeket

Olykor fölváltották egymást, de egyik-

kellett tartózkodnia. A két új bán legelbb Bélára ment. Batthyány Boldizsár a bánok embe-

nek mindig a várban
átadott
2<S

reinek

szekérrel

bort

és

élelmet,

Oporóezról
király küldte

ugyancsak 8 szekér bort és eleimet. Ezeket a Jajezába, hogy az ottani várnagy majd ossza
között.
volt,

szét a várak

Batthyányi Boldizsár azonban, kinek a király
kiegyenlítéséig

követelésének

nem

akarta
s

átadni

a

várakat. Azalatt a két új bán

Bélán

vesztegelt
király

a

saját

költségén
erélyesen
várakat.

élt.

Panaszukra

Ulászló

október
át

6-án

ráírt

a volt bánra, hogy adja mar
telt

utódainak a
és emberei

1496 jún. 23-án azzal

az id, hogy Batthyány

Boldizsár perhalasztást kért es kapott a

maga

:

Tarkó Antal, Kamarjai Máté,
Chernarekai
1

Palicsnai

Mikolásics Gyí

Péter

deák,

Palicsnai

Zöld

(Zeldych)

Antal,

huslopekovinai Péter és Siveni
re,

Lábas Gergely
jan.

vári:.

míg a várak átadásával foglalatoskodnak.
'23-án a
bélai

Végre megindult az átadás. 1496
várat es az oporóczi kastélyt

adja

át.

lebr.
gr.ui
.

10-én Szokol
es
Je

(Sólyomfészek), Cserépvára
febr.

(Crejepanski
és
vára,
a

11-én

Jajcza

városa

gerebeni torony, majd ugyanakkor a peegi

(?)

sáni

és Bocsácz vára jegyzék és leltár mellett átadatik a ket új

bosnyák bánnak, a hogj a jajezai bánokat fölváltva nevezik.

A

jajezai

bánság

es

ezúttal

zenggi kapitányság Kanizsa}

és

is vele egyetemben a Bebek kezén vannak, de

Batthyány Boldizsárnak a királyival
frtnyi

követelése,
s

somogyi adóból

szemben fennáll 2 melybl 500 fit 300 frtOt a sziavon adóból fizettek

ki

166

apródonként. 1496 végén
lésként

még mindig fennmarad
kifizetését

követe-

1200
igéri.
1

frt,

melynek

a király az

országos

adóból

Ez
a határos

a tipikus eljárás. Mindamellett megjegyzend, hogy
császári

várak

pénzügyi

kezelése

nem

sokkal

különb, de

még

a törökbirta

erdöké sem. Csakhogy a

császári területen

gatás 1493 után,

midn

nagyobb a biztonság s jobb a közigazMiksa császár reformjai bizoI.
züllött

nyos rendet hoztak be a

viszonyokba.

A

török

erdök

annyiban elnyben voltak, a mennyiben
ságban
lévén,

k

lévén a táma-

dók, a váraljai lakosság és a földmívelk nagyobb bizton-

élelemben

nem

szenvedtek hiányt.
állapota.

Annál

keservesebb e tekintetben a
2.

magyar végek

Ezzel a

tétellel

összefügg a

váralji

polgárságnak

fizetett segéhy.

Abban az arányban, a mint a török dúlás
tette

bizonytalanná
cívisek

a földek mívelését a városi illetleg váralji

mindinkább
levacsi

elszegényedtek.
elöljáróikat

A

jajczai,

jezerói,

bocsáczi,

polgárok

(a

váralja

élén

választott bíró állott) felküldtek Budára, a kik addig vártak,

a míg a kincstárnok valahogy
forintot s
kifizette

kiszorttott

20,

tartásokat

és

útjokat,

46, 50, 94 csakhogy meg-

szabaduljon tlök.

A

3.

tétel

futárköltségekrl szól.
nevezni.

Tulajdonkép postatöbb
osztályba

költségeknek
soroztatnak.

kellene

A

futárok

Budára mentek uruk óhajtásait kijárandók. Idetartoznak az egyes várrségek parancsnokainak kiküldöttei is. A zsoldjukat sürget várrségek vagy a vajdájukat küldik, vagy maguk közül
futárok, a kik

Vannak báni

egy

vagy

két

megbízottat.

Az rség
:

áll

huszárokból,
ille-

vojnikokból, katonákból,

parancsnokaik
csapatok.

hadnagyok,

tleg vajdák, ez utóbbiak rendszerint horvátországi nemesek, tüzérek és

mszaki

Ideszámítandók a

k-

faragó,

asztalos,

a rendesen olasz puska- és
fizetésüket,

ágyúmves,

kik

néha kétesztendei
Genovából
Okit.

illetleg

convéntiójukat

sürgetik (a jajczai várban András Bertalan és Jakab puska-

mves
1

való).

A

zsoldját, fizetését

kér, éhez

LXXII— LXXXVI.

167

rség, ha már nem gyzte bevárni az Ígéretek beváltását s hiába leste az élelmet s a ruha már lerongyollott róluk,
parancsnokaik
beleegyezésével

megbízottjukat

fölküldték
el

Budára vagy
tak.

mint a mívesek

maguk mentek
s

s

addig vártak a

kir.

udvarban, a míg legalább valamit kapL

Útjokat megfizették,

—3

frtot

kaptak

egy utalványt
hírnököt,

a szlavóniai

adószedhöz. Gyakran megesett, hogy ennek
s üres kézzel

sem
tleg

volt

pénze

bocsátá

el

a

ille-

futárt.

Ebból
tására,

magyarázható, hogy

1495

febr.

21-én

Budán
bizta-

a jajezai huszárok,

úgy
is

látszik

Battyhány Boldizsár
s

vagy legalább

tudtával, fölkerekedtek,

otthagytehetett

ván

Jajczát,

zsoldjukat

követelték.
frtot

A

király

nem

egyebet, mint a bán eltt 123

kifizettetett

nekik.

Ez

alkalmat panasz tételére

is

fölhasználták, valamint a török

beütések jelzésére
híreket
tak'.

is

hoztak,

látszik, hogy gyakran olyan melyek aztán nem igazaknak bizonyulis.

Úgy

Képzelhet, hogy mily alakot öltött a hír Jajczában, ezen a veszélyeztetett helyen, a hová Ragusából érkezett a már oda is nagyítva került mondvacsinált betörés elszele.
Ezért

1

nem

hittek

igazat mondtak.

A

Budán a küldötteknek még akkor sem, ha várban a bánnak helyettese a vicebán,
a várnagy -provisor, mellette egy hadideák
kétesei részben szóbeli
ele.

az élelmezés

feje

mködik. Mindezek
írásbeli

izenet,

részben

úton kerültek a király

akinek külön referáltak

mindenül.
B) Dologi kiadások.
1.

tétele

a

várak fenntartására
föl.

kifizetett

11

összeget tünteti

Ez összegei
veszprémi

a

szlavóniai,

pestmegyei,

pozsegai, somogyi és

adóból

zettek
csak

Érdemes
2

megjegyezni, hogy Batthyány Boldizsár 1495 július
forintot

kapott Jajcza vára konzerválásáért
a várakat a

s

a

adta
volt

ki

Kanizsaynak,
azl

a.:

új

bánnak.

Mennyiben
s

jogos

követelése,

ma már nem
kiadást

tisztázhatjuk.
Ja

A várak
1

tatarozása

folytonos

igenyelt

okit.

LXX.

kívül

a

zenggi
is

kapitányság

horvát

várai

javításának

költségei

e tétel alá

foghatók.

Idetartozik
is,

voltakép

a

várak

kiváltása alá
s a

foglalt tétel
illeti.

mely azonban inkább
szállítására vonat-

Zengget

horvát várakat

A
kozik.

3-ik tétel a fegyverek és

lszerek

A

szakállas puskákat, kézi lfegyvereket, kézíjjakat,
s a salétromot

nyilakat
ták)

(mert a lport Jajczában
s

gyártot-

Budán dereglyékre rakták
ott
frt)

8

frtért

leszállították

Mohácsra,
(költség 5

átrakták kocsira Bélára, a hol a bán átvette
s

úgy aztán a vár
7.,

körüli

jobbágynép lova-

kon

s

ökrösszekereken levitték Jajczára.

A

4.,

6.,

8.

szám

alatti

tételek

nem

szorulnak

magyarázatra. Csak a bánok utazási költségeire nézve megjegyezzük, hogy a bánok, ha

nem
tétel

találták

Budán a

királyt,

utána utaztak, ezért olykor tetemesebb a költség.

Az

5. és 9.

szám

alatti

az élelmiszerekre

s

a

takarmányra vonatkozik, de a följegyzések hiányosak, mert
csak azokat a tételeket
fizettek
ki

sorolják
el.

föl,

a

melyeket

Budán
Szla-

s ott

számoltak

A gabona
:

mértékegysége

Szlavóniára nézve a pécsi köböl. Eleimet bizonyára

vóniában

vásároltak

egyes heJyeken

Valkó

meg Szerem
csak
a
szállítottak s

megyében.

A

jobbágy

ingyenfuvarral

tartozott,

hajósoknak, a kik a

Dunán vagy a Száván
fizettek.

a fogadott kocsisoknak

E

részben különben a bánok

külön számadásai nyújthatnának biztosabb adatokat. Egybevetve néhányat, a szlavón váraknál a kezelés az volt, hogy

az uraság szolgálatában

álló

zsupán

(a

gazdasági ispán
villicussal,

„supaan") beszedte a tartozandóságokat, a
ez pedig az uraságnak 1 számolt

vagyis

a falunagygyal egyetemben s beszolgáltatta a várnagynak,
el

vele.

A
indokolt

10.

tétel

a különféle kiadásokat összegezi. Részint

apró

kéréseket
Strezsemlyei

honorál

ezek

közt

a kincstartó,

György néhai jajczai és szreberniki bán Kamarás Borbál a csáktornyai várnagyának elszámolása. A várnagy nemes Horváth János, társa Chernycza Péter. Mindkettnek nagy része volt a jajczai szállításokban. Strezsemlyei György
1

Érdekes
sz.

özvegye

Lankai

özvegyét

Keglevich
volt,

Péter

vette feleségül.
atyja. L.

Zay-ugróczi
élete.

Itár.

Els

férje
11.

Zay Péter

Zay Ferencz

Zay Ferencz

1885. 10

— 11.

ruszint

Budáig fölvergdött
horváton.
1

koldusokon
s

segítenek,

köztük

egy

vak

Jajczáról

a

többi

várból

szegény
el

tönkrejutottak, valószínleg
lyig,

nyomorékok
frtot

jutottak

a kirá-

a kiken okvetlenül segíteni kellett.

Meg

(Jjlaky Miklós

király

özvegye

is

kapott

Km

bizonyára

valamelyes

követelése lejében.

Mindezen
tásban mutatnók

apró
is

részleteket
be,

bármily

ügyes

összeállí-

mégsem kerülne el az a kép, melyet maga az ország alkotott magának 1498-ban, hogy
a végvárakat. 2

miként kezelik
végvárak
olyan

Tudják
és

a

rendek,

illetleg

az erre vonatkozó törvényes rendelkezések' eladói, hogy a
elhagyatottak

omladozófélben

levk,

vü-varak

emberekben, élelmiszerekben és hadifölszerelésben annyira
fogyatékosak, hogy naponként veszedelemtl
kell tartaniok.

^.s-ban

íme tehát egykorúak
tarnak
a

ítélnek

afell,

hogy

a

magyar

kincs-

végvárak

fenntartását

illet,

föntebb

elsorolt

teljesítményei elégtelenek.

A bajok okát abban
elállítása
bízatott

látják,

hogy a

tisztek,

a kik az

élelmiszerek beszerzése, fölszerelése és egyéb szükségletek

„javakban
a tartozást
s
is

nem
a

bvelkedtek'

-

vagyis
baj,

nem
„a

fizették

meg

mi

még nagyobb
Ezért
a

hadimesterségben"

nem

..jártasak".

Gondatlanok,
olyan
hadi

veszendbe engedtek sok jómódú tiszteket ír el
évenként

kincstári

vagyont.
akik

a törvény,

értenek

mesterséghez, gondosak es

vagyoni felelséggel

tartozván
kötelesek.

mindenrl indokolt
várak
nevezetesen
hadi

számadást
oly

tenni
volt,

A
puskákat, indokolás
tudta.

administratiója

hanyag

hogy
Jaj

a

végvárakból,

Nándorfejérvárból
szerelvényeket,

és

agyukat,
nélkül

eleimet
a

minden

elvittek.

Senki
az

ennek

gazdáját

nem
-

A

törvény

ezekre

országos

vagyonpusztítókra,
ingatlanaik elko

illetleg eltulajdonítókra halálbüntetést és

zását rendeli. Hazaárulásnak tekint; ezl a

bnt

s tör

.

;.-.

elmarasztalás mellzésével nyilvánítja kincstári
a tolvajok magánvagyonát.
1

vagyonnak

Vájjon a népies hsköltemények elmondói

k

cott-e

ez

a

guzlár (lantos),
;

nem tnik
III.

ki

;i

jegysékb
%,

1498:

végxemény 33—35.

12

13

170

De ha a
tudva

hadfelszerelés és a várnak szánt élelmiczikkek
vétel

ajándék vagy
is

útján

jutottak

mások

kezére,

ezeknek javai
háramoljanak.

(törvényes elmarasztalás után) a királyra

A

törökkel határos végvárak rendszerint két személyre

bízattak, azért,

hogy az ügyeletet és gondoskodást meg-

oszszák. Ámde hatáskörükrl, tartózkodásuk idtartamáról törvény nem intézkedett. Gyakran megtörtént, hogy olykor

egyik ftiszt

sem

volt

a várban

s

az

rség magára maradt.

A

törvény immár azt kívánja, hogy egy ftisztnek fbenjáró

büntetés terhe alatt mindenkor személyesen ott kell a várban
tartózkodnia.

Eladdig megtörtént, hogy némely tisztek elhanyagolván
a fölügyeletet, veszni engedtek némely végvárat s nemcsak
büntetlenül maradtak,

hanem

fizetés mellett

más várakat

is

kezökön tartanak.
adhasson kegyelmet,
keze
alatt

Ezeknek a rendek beleegyezése nélkül a király ne s megfenyítendk, mint az országos
Tersácz (Trsac) és Neretve vára veszett
ki
el,

javak eltünteti. Ilyenek néhai Egerváry László bán, a kinek
Haraszti

Ferencz, a

a Jajcza birtoklására nézve oly fontos elvárat:

Koszorúvárát (Vinac) engedte az ellenség kezére, éppúgy, mint Popovics György Komotint}

Hogy
rendeli

ez ne

történhessék, a legszigorúbb

ellenrzést

Evenként kétszer egy hármastagozatú bizottság indul a végvárak állapotának (építkezési, had- és
a törvény.
élelem fölszerelési, a zsoldosok ügyei s a

mszaki

tárgyi és

személyi viszonyok) megvizsgálására.

A

király,

nádor és a

kir.

udvarbíró külön-külön küldik

igazmondásra fölesketett embereiket, a kik

nem mehetnek
nehogy

együttesen s a vizsgálat idpontjáról ne tudjanak,

megvesztegethessék ket, vagy összebeszélvén csalhassanak,

vagy hazudjanak. Kiküldetésök a király költségén történik. Ha azonban kiderül, hog}'- elhallgatták a végvárakban elfordult
hiányokat, avagy elhallgatták a személyzet kihágásait, fben-

1

A

rendek megfeledkeznek, hogy a bánoknak sem

pénzök,

sem

fegyverök, sem emberök

nem

lévén, eljárások

nagyban menthet.

171

járó büntetésbe esnek és összes
alá haramiának.

javaik

kir.

adományozás

Régóta ismert igazság, hogy a züllés korában alkottatnaka legradikálisabb törvények, melyek, halelkiismeretesen hajtatnak vala végre, bizonyára üdvös visszahatást idéztek volna

el. Csakhogy az Ulászló király idejében
hozás, noha fölismerte a bajokat
s

mköd

törvényhozott,

törvényeket

nem
ilyen

tudta megorvosolni a vitalitás nélkül
tért foglal

szkölköd
a gondolat,

beteg

végvidéki szervezetet. Mindinkább

hogy

körülmények között Boszniát csak
1

a többi keresztény

fejedelem segítségével lehet megtartani.

A budai udvart

e részben

nem

érheti

szemrehányás.

A

Jajcza

Jajcza birtoklásának fontosságál átérezték a király tanácsadói.

felköltötte

Azonban hiába mondja
látni

ki

a törvény,
volt.

eleiemmel, mikor

nem

hogy Jajczát el kell Bosnyák Illés, egyike a
fizel

közérzés.

derekabb jajezai várnagyoknak, ismételt utalással a varkerület

nyomorúságára, végre kieszközölte, hogy a lanyhán
szlavón birtokosokra
horvát-szlavón bán

keményen
Beriszló

ráírattak

Kanizsav György

utján.-'

Ekkor
fispánja
sége:
dinaszta
s

Grabarjai
a

Ferencz,
alja

Dobor
ura,
is

örökös
a
fele-

Posavina

[Száva

vidék'

Brankovics

Vuk özvegye Borbála
<

utján

gazdag

ment be bánnak Jajczába. 3 >da tényleg hazafias és módos ember kellett. Mert nemcsak az rségnek S a
háborúnak
kában
kellett

gondját viselniök,

hanem

a

„törökök

tor-

vergd

lakosság" összes ügyei rajok szakadtak. A

jajezaiak annyira elszegényedtek,

hogy mentesek
hazafias
01

a

-

lavóniai

harminczad
erezték,
1

fizetése

alól.

1

Immár az ország
hogy
Jajcza

és

a

v

is

veszedelme

nem csupán

a

korona

Okit.

Lxxxvra.
I.

Okit
:I

XXXIV.

1408.

VII.

14.
.

<>klt.
ui. nk
u.

XC. Na
sz.

knek

bérletre

,pro certo tempore"
i

kiadták

/áraikat

Marino

Sanuto

11.

1000

1002/1. Velencéével
tart

szomszédságot
i

dalmá
ó
elé,

.tjeikkel.

1400-bea nagy bizalommal
%

török

invái

annál

inkább,

mert a király

cl

berezeg a Száva
«

felé

irányiták

segélyhadaikat

Okit.

XCI.

172

kárát, de a létöket is fenyegeti.

Thuz Osváth
és
szerint

zágrábi püspök
javítására

1

(1499

ápril)

a végvárak karbantartására

egy

tetemes

létesített,

8000 32,000 frtot]) alapot melynek rendeltetése iránt az esztergomi érsek Bakócz Tamás, jótállóit. Midn 1500-ban a török nagy
(kb.
ért,

#

[mások

sereggel közeledett Jajcza felé s futár futárt

a

az ország tanácsosainak

beleegyezésével

2000

frtot

király

országos segélybl leend megtérítés kötelezettsége mellett
fölvett és Jajcza

az

megersítésére szánt. 2 S ilyen körülmények
egy

között

is,

csak hogy

még Mátyás

korából

származó
szent-

ígéretet beváltson, a bélai apátságot és az oporóczi kastélyt,

Jajcza
szávai

védelmének anyagi kulcsát, a „mediatizált"
herczeg-utódnak,
Balsa
Péternek,

adományozza.
Bussinczi

Képzelhet,

hogy

mily

elkeseredetten

fogadta

Bosnyák
ki
Ily

Illés jajczai

tiszttartó
6.

kövendi Székely Miklóst,

a

a királynak 1500. XI.

kelt

errl szóló levelét hozta. 3

Jajcza,

körülmények közt föl kell vetni a kérdést, hogy mely úgyszólván nyugatról, délrl s keletrl a török
került,

csapóvas közé

miként tarthatta fönn magát. Máskép
ez a körülmény, minthogy a törökök

nem magyarázható meg

voltakép beérték a szerzett határokkal s Derencsényi után

Kanizsay László kemény végbeli harczos

lett

a horvát bán,

késbb
a
fizettek.

pedig Nándorfejérvár bánja.

A

déldunai határvonalon

magyar csapatok minden török portyázásért hasonlóval Ehhez járult, hogy Szelim szultán békésebb természet volt s inkább diplomata. Apróbb csetepaték napirenden
voltak ezentúl
is,

de az
átalán

1495-ben forma szerint megkötött
megtartották. 4

fegyverszünetet
történeti oldala

A

török

birodalom
s

ekkor inkább

észak

s kelet felé irányult

1

B.

Kerchelich: Hist. Ecel. Cath. Zagr. 151.

1.

2

Okit. XCII.

Az

ily

alapok afféle

ellegez pénztárkép

szerepeltek.

A

király e

2000 frton kívül még 1500

frtot vett fel

az országrendek

bele-

egyezésével. 1502. V. 12. CII. sz. érsek kezébe,

Az alap azonban nem került az esztergomi hanem az összeget, 7875 frtot s azonfelül még 500 #, Ernuszt Jánosné, elbb Lindvai Bánffy Miklós fajtónálló özvegye s fia János
vette

magához, de azután
3
4

visszafizették. Cili. sz.

a.

Okit. XCIII.

Marino Sanuto

II.

13W— 1367.

173

Bosznia egy darab idre ismét csak helyi

színtér.

A

török

kormányzó, az öreg Iszkender pasa, MihaJoglu egyfell a dalmát határt figyelte, másfell pedig szemmel tartotta a
jajezai
..

bánság összes
de

várait.

Magyar részrl
a
határra,

Beriszló Ferencz

l;.m

Bosna"

vigyázott

miben
állott

egyébiránt

Corvin János, mióta (1495

a szlavóniai

fejedelmi
a

czímrl
végvidéki
Új

lemondván, mint horvát bán ismét elére országos védelemnek, tehetsége szerint
mint

istápolta

minden
jut

jajezai

bánt.

1

A

bosnyák-török

kormányzó
politi-

annyiban

szerephez a török birodalom egyetemes
friauli

kájában, a mennyiben Velenczét dalmácziai és

vidékeibirtokai

nek pusztításával sakkban
szokott

tartsa

és

peloponezusi

védelmében gyöngítse. Ez okból Iszkender pasa már megakar
fiat

s

taktikával a magyar s horvát urakkal egyezkedni Corvin Jánosnak, mikor hitvese, Frangepán Beatrix

szült,

Bihácsra

ajándékokat

küld

és

csak

semlefolyton

gességét kéri Velenczével szemben.

Noha Velencze
bán
is

kétszín játékot
jelesül

zött

s

a

horvát

várparancsnokait,

a

knini

viczebánt,

Marczinkot

megvesztegette,

hogy a varat játszsza a köztársaság kezére, a török veszedelemmel szemben pápai közvetítés útján létrejött a magyarvclenczei védelmi szövetség.

hogy

a jajezai

Arra is van megdultak a velenczei

Ennek mködtek.

különben jegyeznünk, bánok olykor zsoldot húztak Velenczétl is. csak az a jelentsege, hogy a török ellen együtt
kell

Meg

eset,

határt,

hogy a jajezaiak néha mej a miért ugyancsak Corvin

Jánosnak
a

kellett helyet állani. A gyakorlatban úgy alakult „szomszédi viszony", hogy könnyebbségökr .a
járt,

török a másiknak területen pusztított. Híre
okt.

hogy 150
vezetett.
ir
.

havában 8000 török Válsághoz ért ez a zavaros

lovast

egy

olasz

kém

állapot,

midn G
.n
*

jutott

a fvezérség. A jajezai bán term^
1

"lencaei
haJjar.it
1501
Jaj.

seregeivel cooperalt.
1

tatarozott haditerv aligha állapíttatott meg.
évkönyveinek

májai n.

E részbea Marino Sanuto

I

becses adatai szolgálnak kúti
tadok 1871. 84 - 85.
11.

ta

Wensel
;:'.

Legjobb feldlj
Klaió
i.

Truhelka

i.

m. 2G

— 27.

11.

in.

I\'.

k

tétéi

~ok

alapján ad kepét.

174

Corvin János a zárai, poljiczei köztársasági csapatokkal s a horvát báni contingenssel Szutjeszko felé nyomul a Narenta
fell, de a

Mosztarszko blatónál visszaszorítják a törökök jelen-

1 tékeny veszteséggel. Azalatt Iszkender pasa Vár-Bosznában (Szerajevóban) összevonja alvezéreinek csapatait, mintegy

2 kilenczezer embert s Jajcza ellen indul.

Budán már 1500 deczember havában komolyan gondolkoztak Jajcza megsegéllésén. Beriszló, a jajczai bán,
bírta

nem

a terhet. Újra Batthyány

Boldizsárt akarták megnyerni

jajczai

bánnak.

Ersen vonakodhatott

tle,

mert

a

király

deczember 12-én rendkívül hangsúlyozza bokros érdemeit,
a keresztén}^ ügy, jelesül a jajczai báni tisztség körül kifejtett munkásságot s régi czímerét megersíti. 3 Mindez nem elégítette
ki

az új

jelöltet.

2500

frt

ára sóval

s

azonfelül

1500
ki

frt

készpénzzel tartoztak neki. 4 Végre olyan

feltétel alatt,

hogy
adót,

somogymegyei

birtokaira egyáltalán ne

vessenek

deczember 29-én elvállalta a báni tisztet. 5 Azonközben Jajcza nagy veszedelemben
kínpadra vont török fogoly, a
elején (1501), kivallotta,
kit

forgott.

Egy

Jajczában elfogtak az év
szószátyár

hogy a török nemsokára meg akarja

támadni

Jajczát,

„ez

nem

csak

üres,

hír",

hanem

veend. Ennek következtében Szlavónia rendéinek meghagyja a király, hogy 500 lovast és megfelel
biztosra
élelmiszert állítsanak
III.

mennyiség
1

ki.

6

Marino Sanuto

1508.

hogy három
2

esztendeig egy török

A jajczaiak 1501-ben megírják Budára, kém élt közöttük, fél, hogy a város
II.

és a vár berendezését elárulta.

U.

o.

1597. Hét pasát említenek a jajczaiak

Ulászló királyhoz
alatt gyüle-

1501 márczius 5-én intézett levelükben, a kik Iszkender pasa
keznek. Truhelka
i.

m. 27.

1.

Omer

béget,

Malkocs bég Jahjaoglut, Nijanat

béget és a zvorniki Mustafa béget említi föl ezek közül.

Körmendi Batthyány-hgi ltár. Okit. XCVII VIII. A kérdést úgy oldották meg, hogy Batthyány Boldizsár jobbágyain addig ne hajtsák be az adót, míg tartozását le nem törlesztik. 1501. VH. 9.
*
5

3

Okit. C.
Okit.

6

XCVI. 1501.

IV. 3. V. ö.

Kukuljevic

:

Jura

I.

248.

1.

szlavón rendek

nem

tartoznak a rögtön fizetk

közé.

A

kincstártól

A

akkor Bornemissza János

a

jajczai

bánt,

Beriszlót,

mint

pozsegai

fispánt

kérte,

hogy küldje már a vármegyébe az adószedket.

Okit.

XCIX.

170

A
niába.

kölcsönös csatározások

megindultak,

a

mieink

a

torok határszélt dúlták, ezek viszont betörtek

Alsó-Szlavó-

Ez alkalommal Levács várát, mely Jajczának éjszaki kapuja, a honnan mind Jajczát s erdéit élelmezték, klastromostól porig égették, a lakosságot prédára vetették S majdnem
1 az egész Orbászmegyét tzzel-vassal elpusztították.

Ez

a körülmény

komoly gondolko
poi

-ette

a királyt,

annál inkább, mert

nem

apátról,

hanem

szer..

rendes kontingensrl volt SZÓ. Állítólag a Száva ár
csak
vissza
a

rtotta

a

törököl

Pozsega-megye

végigpusztítá

Szándékok


s

Száva mentén apró erdöket
a

emelni

s

innen

mint

Szendrbl
el

magyar
a

délkeleti vidéket

folyl

beütésekkel elnépteleníteni az országot. Az elnépteleníl
azt érte
a

török,

hogy oda

maga

martalóczait ültethette

szpahilukokat rendezett be, ezzel küljebb tolván a határ-

területet.

Alsó-Szlavónia ugyan

még egy-egy népes

földnyelvet

peldaz, de a nagy török rajzás miatt mindenkinek veszély-

ben van

elete

es

vagyona.
állapíthatjuk

Ugyanezt a jelenséget
és a déli

meg Nándorfehérvár
állott

Duna mentén,
és

a

hol

Somi Jósa

rt.

Szlavónia elpusztításának a lehetsége végre felriaszta
a

magyar

horvát

érdekeltséget.

Corvin

János

apjára
a

emlékeztet buzgalommal felrázza a horvát dandárokat:
Zrínyieket,

Frangepánokét, Karlovicsoket. Azonfelül Czobor
lszert
es

Imre, Ulászló király megbízottja,

hadakai

Geréb

Péter, a nádor, kétszáz lovast s

küldött,

egy gyalogcsapatot úgy hogy tetemesnek mondható sereg állotl a bán
szorongatta.
török
a

rendelkezésére. Iszkender pasa azalatt Jajczát

Az Alsó-Szlavóniában portyázó
megfutnak,
mire

csapatok

csakhamar
utón
.

Corvin

János

banjalukai

menetekben haladva, a Jajczát körülzáró sereget meglepi.

A

csatáról annyit tudunk,

állítva

támadott, lovasságunk
a török

hogy a bán serege néj pedig rohammal es
mely
szerte
fut

nv;

megzavarta
foglyot

hadert,
a

hegyekbe,
közülük,

erdk srjébe. Sokat
is

Vérhas. :ha

szorítanak

ejtenek. Azonfelül martalékul

esik a tábor,

sok

1

Aszl.

Okit.

CLV.

v

5.

u

o.

ri.vn.

176

élelmiszerkészlet és fegyver.

A törökök vesztesége 4000
érkezett,

halott,

a mieinké 1000 ember és sebesült.

A
tette

fölmentés

még

jókor

mert a
és

falak

már

düledezgettek.

A várrség parancsnokának
lovakat,

Gyulai Jánost
zászlókat

meg

a bán, a jobb

foglyokat

1 pedig Budára küldték.

E gyzelem

csak azt eredményezte, hogy Jajcza
alól.

föl-

mentetett az ostrom

De

alig

hogy a fsereg

elvonult,

máris hallatszik, hogy a török új sereggel készül az Orbászság
felé.

Bán nincs Jajczában

;

Beriszló Ferencz, ki annyit áldozott

a magáéból készpénzben,

élelemben,

nem

birja

a

terhet,

Batthyány

Boldizsár pedig a nádor parancsai ellenére

nem

ment be. Jajcza folytonos veszedelemben forog, mert Levács romban hevervén, az élelmi szállítmányoknak nincs rakodó helyök. Ezt a várat akarta a Jajcza ügyében buzgólkodó Geréb
nádor
újból
fölépíttetni,

de

nincs,

a

ki

végrehajtaná

a

parancsot.

A

két

bánnak

mert Beriszló még az — távol-

létében rendre folyik a török dúlás. Batthyányi

most már
a bemene-

„sub gravissima indignationis poena"
telre.
2

szorítják

A

király e

késedelem

láttára

Tárczay Jánost, Máramaros

fispánját,

dériummal
deli ki

Mátyás kipróbált vitéz kapitányát a kir. banrenállítólag 6000 lovassal és 400 gyaloggal Jajcza végleges fölmentésére és Levács újraépítésére.

Kivezényelted egyúttal a zágrábi káptalan hadait

is,

3

Corvin

János vag3 helyettese,
T

Török Imre
eszközölte

vezérlete alatt.

A
mányok

királyi segítséget

Geréb, nádor a régi Corvin-hagyoki.

letéteményese,

Nehéz
itt

feladat volt

ez akkor, mikor a nemesség úgyszólván fölmondta az enge-

delmességet.
hallott.

A

pápai legátus Budára jvén,

csak rosszat

„Ez az ország, a kereszténység védfala és pajzsa", a folytonos háborúk által tönkre megy s a külföld, mely errl a bels viszálykodásról tud, mit szól majd. A király
1

Okit.
i.

XCIV. Istvánffy 1500-r>
1502.

teszi a jajczai ütközetet, de

már

Schönherr
2

m. 278. Marino Sanuto nyomán 1501 nov. elejére helyesbíti.
II.

Aszl. Okltár.
Okit. Cl.

28. 257.

1.

1502.

III.

17.

258.

1.

8

Tárczay Jánosról Mihályi
ispánságáról

:

Mármarosi diplomák 587.

1.

Turul V. 59. 1508 székely
22..

Mk. Orsz.

Ltár.

DL.
i.

21.,

803.,

559. sz. 191.

Századok 1870:365.

Nagy Iván

k.

177

hiába

szólította föl a
jöttek,

nemességet Jajcza védelmére,

csak

kevesen

élelmet

meg

senki

sem akar

odaszállítani.

lukiig mindig csak fenyegették a megyéket, de a büntetés

elmaradván, tönkre megy az ország.

A szegény kisnemes

nem bnös,
megbüntetni,

ezek megfizetik
:

birtokuk után a hadiadót, de

vétkesek a ftisztek

a kincstartó és adószedi. Ezeket kell

elvétetni

az

engedetlenkedktl jószágaikat.
1

Most az a kérdés, hogy merje-e birtokaikat konfiskálni, a megyéket egyetemleg büntesse-e vagy csak a vétkeseket.

Egyelre
Iszkender pasa

fegyver
fia,

döntötte

el

a kérdést. Musztaj

bég

apjának ekkor bekövetkezett halála után
ezer?)

ers haddal (8—10
erdöket
volt,

megszállotta Jajczát, a kisebb

felpörzsölte s a

mi helység Orbászban még megelteremthettek,
azzal
királyi

földúlta.-

A mi pénzt Budán
s

hadakat toborzottak
lán

most a
felé,

hadak a Duna vonas

Bulgária,

a

nándorfejérvári

bán

Beriszló
fel.

Bertalan

vránai perjel Ráczorszag

támadólag léptek

A

törö-

köket

ugyan visszaszorították, de egyetlen eredménye háborúnak Jajcza fölmentése. Történt pedig ez ekképen
:

a

Jajczát, mint rendesen, a kiéheztetés
gette.

veszedelme fenyetalyigával

Az országban

tehát mintegy
:

1500—2000
és bort.

élelmiszereket gyjtöttek

lisztet,

húst

És ezeket
Jajcza
fele.

aztán

nyergére

köttetvén,

hosszú
kísérte

sorban a banjalukai
a
sereg

úton

ers el-

és hátvéddel
öt olasz

Tárczay János

mértföldnyire ért Jajczához és ott

egy dombon
vezérnek
tia

Ütött tábort.

vára mögötti hegytet. Ezalatt Iszkender pasának,

Valószín, hogy ez a mai Bo -nyak
Jajczát

ostromolta
ki

és

onnan
váracsok

egyes

li

csapatokat küldött

a környékbeli
hírét

megvételére.
vált<

Midn
elzavarta

Tárczay

vettea támadásnak, neki

a különféle csapatokat a váracsok alól. Erre megersíttetvén az élelmiszertábort, 2000 könny lovassal és 50 gyaloggal megindult, kikémlelend a Jajcza fele \ utat. A török vezér kémei által ugyancsak megtudván a
1

okit.

Civ.
i.

s

Lcvacs körül. Állítólag 6000 embert oltek meg. Truhclka
1.

m.

28—29.

12

178

vezér közeledtét, virradólag egy oldalmozdulattal megtámadta

az élelmiszertábort. Azonban a király vezére gondos elrelátással

ers

hátvédet hagyott a védelmére, mely a törököt
visszaverte
;

nagy veszteséggel
esett
el.

közülök

állítólag

csak 100
fogott,

A

török

vezér

seregének

Tárczayval szemben

fordult harczvonala újból
s

Bocsácz vára ostromához

hogy nagyobb ervel támadhasson, az egész jajczai ostromlósereget magához vonta. Tárczay János eltt most az a veszedelem állott, hogy a nálánál nagyobb ostromlóelfoglalja és t majd hátbasereg az élelmiszertábort támadja. Ekkor elhatározta, hogy áttöri a török harcvonalat. Pap hiányában a sereg vezérei meggyóntak egymásnak, halálig való hséget fogadtak és a terepet felhasználva, a régi magyar „Jézus" csatakiáltással nagy tzzel nekiváltottak
a töröknek.

állásait.

Az élelmiszertábor azalatt nagy sikerrel védelmezte Az ers rohamra a törökök megfutamodtak, elhagyták
ostromlóállásaikat
és

jajczai

oly rémület tört ki közöttük,
ló,

hogy
drága

leszállván lovaikról, a

hegyekbe szöktek. Sok
ftiszt.

ruha,

ruha és zászló,
közöttük

valamint 400 ember esett a

gyz

kezébe,

37

elkel

Tábori

felszerelés,

ágyú nagy mennyiségben került zsákmányra. A hír Budára július közepe után jutott el és itt azután tzijátékkal,
harangzúgással, ágyúlövéssel ülték

meg
itt

a

gyzelem

hírét

nagyon szokatlan dolog. Feredménye ennek a gyzelemnek, hogy végre annyi élelem került Jajczába, hogy a városban a hever
a velenczei követ megjegyzi, hogy ez
készletektl lépkedni

sem

lehetett.

Iszkender

pasa, a török

fvezér,

mintegy 25 mérthírlelték,

földnyire állott Jajczától és bár sokat

akarja

bosszulni

fia

vereségét,

komolyabb

hogy meg hadmveletre
is

még sem

került a sor.

Voltaképen a törökök

kívánták

már a békét. Dalmáciának és Boszniának meg érdeke volt, hogy egy kis lélekzetvételhez jusson Jajcza, a mely úgy
Magyarországnak,
paték
történtek

mint Velenczének védvára.
:

Apró

csete-

ugyan ezután is török szolgálatban lev martalóczok, szám szerint 40-en, a Jajcza körüli Katinahegy mellett elemeltek egy részt a magyar élelmivonatból,

de elcsípetvén, valamennyien levágattak. Azt a
1

czélt,

hog

a fölégetett Levács várát ismét helyreállítsa a magyar vezér,
ezúttal elérte.

A gyzelmet
is

drágán váltotta

meg
b

a király.

Legjobb

Jajcza éieime-

tanácsadója, Geréb Péter, meghalt

hogy csak

valamikép mt
béke.

karbantarthassa a bosnyák végvárakat, Ksztergom váró-

sát

4000

írtért

zálogba vetette Bakócz

és rokonainak,

„Boszna országunkat a

Tamás prímásnak torok majdnem mej

semmisítette", „mekkora veszedelemmel fenyegette Jajczát
azt

a néhány

erdöt ez a folytonos török megrohanás,
elveszett a

leginkább azóta, mióta Levács városa és vára
körülötte
is

lév erdökkel". íme

az okok, melyek a rendeket

arra bírták,

hogy beleegyezzenek ez ügyletbe. 2 De ez a pénz sem volt elegend. Az imént fölszabadított
mert nemcsak az
kellett.
tett

Jajczában maris fogytán volt az élelem,

rséget, de a koldussá

népet

is

élelmezni

Corvin Jánost bízták meg, hogy Szlavóniából ésPozs

bi

szerezzen élelmet s azt embereivel szállíttassa Jajczába

s a városi

lakosoknak méltányos áron adassa
járta

el.

Az árak
mint
is

úgy háború idején mindig,
végvárak
szedetni/
5

emelése

csak

a

végvidéki
s

harczokban,

mert a szállítok

néha a bánok

nyertek a közvetítéssel.
bánjai

magánbirtokaikon
volt

A nyomorhoz hozzájárult, hogy a nem engedtek adót
az

Legniéltányosabb
Ferencz,

összes jajezai

bánok
tar-

közül Beriszló
tozott

kinek

a

király

12,896

írttal

készpénzben,
szorult
1

3288

frttal

sóban: ebbl
tekintettel

Beriszló
frtot

a

király

helyzetére

való

6000

elen-

gedett.

Batthyány
lép eltérbe.

Boldizsár

ez

események

folyamán

nem

Végre Gorbonoki István és Szemere Kelemen

1

Marino Sanuto
1.

IV.

284—85.

Sehönherr

i.

in.

280.

1.

Klaió

i.

m. V. 218—220.
U.
3
«

l'ótl.

I.

Okit. ('XVII Okit.
("VIII

Kanizsay

l

ás

rvári

bán.

CIX
nincs,

;

CXIL A

kiiirctcs

mÓdOMtal

folyton

elhú-

zódtak

:

majd pénz
cvi

majd
a

isstja el

a d
-

A következ
nyekkel
is

subsidiumra illetleg

telekadóra utal

.

biztosítják.

180

személyében

új

bánokat rendel a

király,

a kik 1503 július

13-án átveszik a jajczai bánság összes tartozékait. 1
Jajcza történetében fordulatot jelent Ulászló királynak
Bajazid
szultánnal

1503

február

22-én

(1503

augusztus megköti a
a

20-án

kezdd)

hét évre kötött békéje. Kénytelen volt vele,

mert Velencze már két hónappal azeltt külön
békét.

A

magyar-török
kívül

békébe
a cseh

bennfoglaltatik

magyar
Moldva,

korona országain

korona

területe,

Havasalföld és Ragusa. 2

A magyar
num) Jajczával
illetleg
s

király birtokában maradt

:

Bosznia

(reg-

a hozzá tartozó várakkal, a dics Belgrád,

Nándorfejérvár, Szörény, Szrebernik és Sabác vára.
szultán

A
cziai

uralma

alá tartozik a herczegovinai-dalmá-

föld

Prolosác,

Imotski,

Bog

Jerovica,

Ljubesna

(Ljubuski), Mosztár, Pocsitelj, Blagaj, Növi, Rizano, Kljucs,

Milesevo várakkal és városaikkal.

Boszniában: Kamengrad, Komothyn, Maglaj, Kljucs, Vratnik (Viszoko mellett), Beograd (Akhiszár Bugojno közelében), Jerbelica, Zwled, Hlevna (Livno), Travnik,
Torichan,

Biograel

(7

km

Trebenjetl

délny.),

Doboj,

Feoerlak, Vencsac-Koszorúvár, Prozor, Zvonigrad.

Ráczországban

:

Szendr, Krvylyk,
(Barancs),

Golubac, Havai,
Belin,

Harám, Branicsevo
Csík),

Florentin,

Bdyn

(Bodony), Orahovo, Nikápoly, Gyurgyevo, Ruszcsuk (Orosz-

Akjerman-Nészterfejérvár

és Kilia.

Ha
való,

a békekötés alkotta határokat latra vetjük, nyilvándéli

hogy Magyarország
kiálló

véghatára voltaképen roncs
:

csak a tengerbl
példázzák, hogy a

szirtek

Nándorfejérvár s Jajcza

régi

offenzivára

alkalmas
a

sznt.

A

déli

Duna

teljesen

a töröké,
rövid

határ megmagyar Bosznia
kérdése.

és Szerbia fennállása

immár csak

id

A

kato-

nai és politikai hanyatlásnak e békénél nincs hívebb képe.

Mindenki
1

érezte,

hogy ebbl csak rosszabb következhetik.

Okit.

CX.
CVI.

2

Okit.

VIII.
Közszellem
végvárakról.
II.

FEJEZET.

Ulászló kinily korában.

1504. évi költségelirányzat a

A
A

jajezai jajezai
liga

hanoi.

- Sztrezsemlyi

Székely Miklós.

Cambrai

és

— Kiélem Dalmáczia. — Perényi
barátok.

Imre oá
l

égek.

Beríszló l'éter haic/ai.

A romai

curi

Tizenhárom esztend fejleményeirl szándékunk e feje- *•• zetben számot adni, tekintetbe véve mindazt, a mi fonto*,_ király korában, sabbat tikiunk a törökkel kötött bekétl (1503) II Ulászló
',

király

haláláig

(1516).

A

XVI.

század
értékérl,
es

els

évtizedében

fhivatalokat

viselt

egyéniségek

jellemökrl,
pártatlan

ha

nem
hogy

is

állanak

mindenben
ki

kielégít

adatok
megérti,
ors

rendelkezésre,
ki

de a

ért

a levelek olvasásához,

közülök a „hazaír. Hazafi akkor,
is

ha

a/,

sorsát legalább

annyira

tartja,

a mennyire a
elére,

magáét Ha
taráll

a/után ilyen kerül valamely szervezet

mködése
így
s

tamára sikerül a rábízott értéket megrizni.

a dol-

gok rendje a
(jajezai)
is

ráczországi
is.

(nándorfejérvári)

a

bosnyák
vezet az

végvidékekkel

Ha gyönge

a ftiszt, a

már amúgy

megindult bomlási folyamat
felé.

annál gyorsabban

elmúlás

A
dalmát

mily arányban gyöngülnek azután

a

magyar

I

véd

végvárak, annál
a

szembetnbb
kapjon

a budai külügyi

politikának

az

szükség

parancsolta

irányzata,
segítségei

hogy
Pedig

a

nyugati és északi hatalmaktól

a

nemzet gyökere
forrongás a
két

ép, de a társadalmi,

gazdasági
Ulá
állott

s

politikai

országol

uralta

Jagelló

egyénisége

alatt

éppen akkor vagy azért

el,

mert

Mátyás halálával az európai politikának az a tényezje tnt el, akinek akarata volt. Jól mondja Giustiniani, a szellem
velenczei követ Ulászlóról:

„homo
vezet. 1

est rectus,

quam

rex',
tehát,

magyarán:

vezetik, de

nem

Csak természetes
állott

hogy a másodrend akaratok
1

harcza

be,

melw

Marino Sanuto

IV.

860.

1.

182

családi dolgaiban elég ügyes, de egyébként

ség nélkül

szkölköd

király

nem

tudott a

minden keménymagáé alá rendelni.
tanács
is

A számos kormányos
ütdik az állam
hajója,

közt egyik szirtrl a másikhoz
a

hiábavaló

ilyenkor.

Nincs, a ki megfogadja s ha olykor hajlik

a

fülök

az

okos ember szavára, menten megakadnak, ha megvalósításra
kerül a sor.

Az
bajt,

ország belsejében

de a végeken a

még valahogyan elodázhatják a birtokosság, az rség s a jobbágyság
Egyetlen

egyaránt megérzi a pusztulást.
az országban, kinek a

végekhez szíve

volt

ember találtatott Bornemissza
:

Jánosnak, a kincstartónak képében.
a bajok gyökeréig láttak. Egyetlen

Azok közül

való, a kik

mód

kínálkozott,

hogy

az ország határán csapataink megállják a helyöket. Rendes
fizetés,
1504. Költség-

pontos élelemszállítás és a várak karba

helyezése.

Az

1504. (április 24-ére összehívott) országgylés elé

3

végvárakról

Bornemissza egy részletes költségjegyzéket készíttetett. Ennek az elmunkálatai fogalmazatban maradtak reánk. Az egyik
fogalmazatban Magyarország
tisztifizetései állapíttatnak
s

meg. 1

Ebben az ország zászlósainak

a hadi ftiszteknek

fizetési

sémája van föltüntetve. Hiányzik azonban a királyi udvartartás, a külügyi költségek s a bányakezelés kimutatása.

A

másik jegyzék

bvebb

s kizárólag

a védelmi, illetleg a

haderre

és a kincstartóság kezelésére fordítandó költsége-

ket részletezi.

Nem

alapvet

statisztikai

anyaggal van tehát dolgunk,

de azért eléggé

értékelhet szempontokhoz jutunk,

ha a

határvédelem fcsoportjait a számvevségileg helyes adatok
alapján foglaljuk egybe.

Ha

a tisztifizetéseket

akként csoportosítjuk, hogy

a

véghatárokat

kelet és délkelet,

irány szerint állapítjuk meg, a
tatást

a déli, következ táblázatos kimu-

nyugati és délnyugati

nyerjük
1

Okit.

CXIV.

s

a

vele

összefügg CXV.
orsz. levéltárból a

Legelbb Kovachich
Supplementa ad Vest.
kimu-

adta a régi budai kamarai,

ma

Com.

II.

köt.

Annyira hamari munkálat a CXIV. számú kimutatás, hogy
103,109 frtban van
128,330

a végösszeg hibás összeadása következtében
tatva, holott
frt.

183

I.

A

végbeli tisztifizetések elirányzata.
lt
<

XIV.

Tétel

frt

összesen

%

Keleti és délkeleti
a)

határ
12,000

Erdély
ide

értend

:

b)
c)

Karán-Sebes és Lúgos

.

2,050

Temesvár
Ersomlyó
Szörény

d)
e)

200
34,448

Déli határ
a)
b) c)

Rácz dcszpota
Nándorfejérvár

.

.

Sabácz
. .

3,950

d) Jaksithok
(i

7,000
1,

Bradach István

iioo

41.934

32.676

III

Nyugati és délnyugati határ:
1.

a) b)

Szlavónia és Horvátország

11,490

Zeng-Senja
Jajcza és a bosnyák varak

2,500 19,860
j

2,

ii

i

Bosznia
28,175

/')

Szrebernik

3,000

)

IV.

a
b)
c)
(/)

Palatínus

Conscrvator

Sacre

Corone
.
.

2,400
1,700

Castellanus Budensis

Magistei euric
statis

regié

maie-

2,000
curie
reginalis

e)

Magistratus
maiestatis

2,000

f)

Magistris cubicolaribus

(kamarásoknak)

.

1,000

Összesen

184

Ismételnünk
s azért

hogy ez az összeállítás nem teljes az arányszámok számszerint pontosak ugyan, de
kell,

lényegükben
ftisztek
s

nem,
egyéb

mert

a

végeken

kívül

foglalkoztatott

költségek

nem

szerepelnek

az

eredeti
ki-

fogalmazványban. Az arány szerint akkép
adás szempontjából a végek
a) Dél
b) c)

sorakoznak

Nyugat

és délnyugat
.

.

42% 37%
34-.5°/

(kerekszám)

Kelet, délkelet

.

.

Fontosságuk
Jajcza,

szerint a

várak sorrendje

Nándor fejérvár,
Temesvár.
Nándorfejérvár s vele kapcsolatban Temesvár a magyar
Alföld
s

Erdély

kulcsa,

Jajcza pedig a nyugat-déli
részletes

kapu.
arról a

A
II.

mi a Jajczára fordított táblázat ad számot.

költséget

illeti,

]<:,

II.

Jajcza

s a

bosnyák várak részletes személyzeti kiadása.
Okit.

cxiv.

£

186

Ezen kimutatás

szerint a jajczai

bánságban 1504-ben

a katonai létszámként elirányoztatott
2 kapitány,

4 rmester,

270 gyalogos, 246 kir. huszár,
164 martalócz,

100 strázsa
összesen
:

786 ember,
frt

a költség pedig 25,697

készpénzben

és

sóban,
frt-tal

mihez
(1000

még
frt

a szreberniki bánok fizetése járul 3000

sóban),

úgy hogy ezen kimutatás
e kimutatás helyességére

szerint

28,697 az összes költség.

Ámde

ráczáfol a
(okit.

végvidéki

várak költségkimutatása, mely az elbbi

CXIV.) fogal-

mazatnak vagy helyesbítése, vagy más
dologi

változata,

mely a
kisebb

kiadások
tüntet

fölemlítése
föl

mellett
frttal

is

(3700

frt)

összeget

(25,100

szemben),

csak 150 gyalogost és 125 huszárt

mutat

ki.

amennyiben Azonban e

kimutatásban a szreberniki bánság részletes költsége is föl van tüntetve, holott az elbbiben csak a bánok fizetésé-

rl van

szó.
III.

A

jajczai

és

szreberniki

bánság
Okit.

(a

magyar Bosznia)
sz.

költségelirányzata.

CXV.

alapján.

A) JAJCZA.
a)

Személyi járandóságok.

1.

A

bán jövedelme: 200 gyalogos és 300
12,000

lovasra

2,000

14,000

2.

150 gyalogrség
125

3,600
.

3. 4.
5.

könny

lovas

3,000

A
A A

ferenczes-barátoknak

salétrommesternek
tüzérmesternek

200 150
150

6.
7.

Polgári segélyek

300
.

A

személyi kiadások összege

21,400

b)
1.
'_'.

Dologi kiadá

Védmvekre
A strázsákra A
dologi kiadások összege
/.esen
.

3,000
"

3,7'

.

25,100

B
::>

SZREBERNC.
Xyi

l.n,u:.i.

tlgok.

1.
'_'.

A bán járandósága

(2000

frt

és 1000 fr

3,000
100

A rácz deszpota járandósága 600 könny lovas a 400 frt 600 könny lovas posztóra
.

.

2,

.

1,200

sóban (600

-f-

600)

1,200

készpénzben
egy selyemöltözetre

600

....

100
.

A

személyi járandóságok összege

8,5<

"

Végösszeg (Jajcza és Szrebernik)

.

Ez
8500

a kimutatás összesen 24,750

költséget részletez,
frtnyi

frt (2000 frt sóban) melyhez azonban a szreberniki bál
is

költségeit
frt-tal

hozzáadva, 33,600

frt

végösszeg

kerül ki:

4917

több,

minta

II.

számú kimutatásban.
tudnunk
kellene

Hogy az ország ezen
nagysága
ország
szerint
teljes

végvidéki kiadásait viszonylagos
az

megállapíthassuk,

jövedelmet. Errl
Állítólag az

azonban csak hozzávetleösszes

ges adatunk van.'

jövedelem
számítva
tenne,

2

arany

forint.

Jó pénzben

12

koronával

az

ara-

nyat, a jövedelem 2.(5-40,000 koronát

ehhez

viszo-

nyítva a végvidéki varakra ne/.ve 166,562 írtban
összköltséget, a budgetnek körülbelül
esik.-'
(1
:;
,

kimutatott

része a végvárakra

:0'756.) Természetes,

hogy

ennek a számításnak
jövedelmét
min-

nincs s

nem
nem

is

lehet kútfi erteké.

A
illetleg
1

velenczei

követ

állításában
a

g

kételkedünk, mert

Giustiniani vcl. követ jelentése Marino Sannto IV.
\

kt 1W
visi

viszonylagos értéket,

t

i

u

akkori értéknek

maihoz

tott

vevképességét

réssletes ssámitások

híján méj; áltálé
I

akarjuk fölemlíteni. A.-Aus/tnaban ÖtSBÖrÖsével számítják a biroJ.

188

denütt fsúlyt

fektettek

az
1

anyagi

kérdések

tisztázására.

Majdnem bizonyosra vehet, hogy
János kincstartótól kapta.

ezt az adatot

Bornemissza

abban rejlik a baj, hogy az elirányzat volt következeirreális, hanem, hogy a tényleges eredmények tesen fogyó irányzatot mutatnak. Rossz a pénzügyigazgatás, romlik a pénz s a mellett a beszedés lanyhán folyik. Szlavó-

Nem

niában (1516)
telek

25,046

adóköteles

telket

számláltak,
és

1391

hátralékban
miatt.*

maradt, az

alispánok

a

szolgabírák

hanyagsága

De
is

ily

adatot fölös

számmal hozhatnánk
az

el

s

ezek alapján

megállapíthatnók

anyagi

helyzet

züllését.

Általánosításnak

tnik
3

fel,

mondván, hogy a
az adóbehajtás

ki tehette,

kivonta

magát az adófizetés

alól,

költsége

fölemészti a jövedelmet,

egyes megyék az ország szabadsága ellenére országgylésen kívül a rendes telekadóhoz pótadót szavaztak meg, pedig ez úgy volt a részletekben
is.

Mindez csak annyiban tartozik ide, a mennyiben a rendek konokul megtagadtak minden adó- és létszámfölemelést, melyre az országnak éppen a béke után volt szüksége. Minthogy 1503 óta békesség van a törökkel, szerintök a
zsoldosok egy részét bízvást el lehet bocsátani kodott a többség, mely ekkor tisztán regionalis
ból
ítélte
:

így okos-

szempont-

meg

a helyzetet.

Sajnos, a Szlavóniából Budára

érkezett

követek

május

16-án

a

Dunán

ladikázva

egy

malomba

ütközvén,

közülök

sokan
4

megfulladának

Ezek

voltak arra hivatottak,

hogy a birodalom végeinek

állapotát

illetleg fölnyissák a rendek szemét.
1

Az

Okit.

CXV.

sz.

kimutatás 19.
tehát,

sz. volt

az országgylés számára

készült kimutatásoknak, bizonyos

hogy az Erogatióval szemben

a fedezetrl
2

is

készültek kimutatások, de ezek

nem

kerültek el.

Benedek dicator kimutatása. A Kulpán túli telkek Szlavóniától külön adóztak, hozadékuk majdnem semmi. Körmendi lev.
Batthyány
Takáts
3

S.

szíves közlése.

Példa

Kanizsay György nándorfejérvári bán esete M. szerb
sz.

összekött. ltára
*

CDXXX.
M.
i.

Kovachich

m.

II.

305-310; 310—20.
III.

1.

Ez országgy1.

lésrl már Horváth M. Magyarország történelme
képet ad.

290— 291.

világos

189

Mindebbl
tervezett

az a

tanulság,

hogy Bornemissza János

reformjai

nem
:

valósultak

meg

s

az

ország

alkalmat

mulasztott a végekbeli állapotok

megorvoslasara.

Maradt minden a régiben
kal,

elszámolási nehézségek a bánok3

zsoldosok panaszai végiglen.
el is

A

becsületes Bornemissza
lett

János

hagyta hivatalát,
a

Telegdy István
lajstromán,

utána a
a

kincstartó.

Ha

végigtekintünk
alatt

bánok
tíz

azt

látjuk,

hogy 12 év
1508

körülbelül

bánja volt Jajczának.

jajczaJ h.inok

Leg- gaxdálkod a-a.
sztrezeemiyei
s 'z"k/u

tovább szolgált köztük Strezsemlyei Sztrezsemlyei

G
szi

— 1515-ig,
mint
is.

8

a

ki

rnál,

Budán.
ízben
a

nagy becsületben állott Méltányos ember benyom
társa

úgy a katonaalap-

Miku
A
jajezai

még
ján

a száraz és

nem mindig megbízható számadások
a

Els
majd

bánságban
Alapi

Kövendi

Székely

(1508 -11), János es helyettese, Beriszló ennek helyébe kerül Beriszló
Ferencz, a régebben bevált bán, a kik osztoznak vele a pai

Miklós,

nem

hír

Boldizsár

nokságban.
Históriai

magot
és

tartalmaz

az

a

körülmény,
illetleg

hogy
4

Sztrezsemlyei

Székely

1505

6-ban,

7-ben a

régi eljárás szerint

csak részletekben kapták
szót vesztegetni,

ki fizetésüket.

Nem
folyt,

kell

erre

sok

ha az adó be

a kincstárnok
1

sem zethetett

a bánoknak, ezek

nem meg

Okit.

CXXXI

saját

czéljaikra.
s

CXXXIX. 1509. A beszedett adót ne CXL- CXLVÜ. az adóbehajtás késleked
VI. 11.
c.
is

fordítsak a
volta.

L.

Toldalék

2

Családja pozsega megyei, de Valkóban
427.,
117.1. (>si helységök

vannak
A.-:

birtokai.

Csánki

i.

m.

II.

Sztre(a)zsemlye.

15081.

inauguralet mint jajezai báli uja
1

alá.

Sy II.
7.

Dl

Hadtört, közlemények IV. 1505
fit.

24,900
írt

irt
I

kö\

lek

15,900

okit.

(XIX.
a

járt

nekik

15,600

sóban, részletekben, fizettek ezen kimutatás szerint 8500

:::

2000 in ára só maradt
.

bánok javara. Székely
a

M

emlyei

bánságára

vonatkozólag
ig

bashali
ért

pénz)
közli

rendkívül

iky Levente

a/

«>klt.

CXIA'Ill.,

Ennek CXXII., CXXIV XXIX.. (XXXIII (XXXVIII; (I.VI IV., CLI1 számú dai ékely Mik igen értékes tanulmányokban fel is
ncs mit hozzátennünk, mert híven tünteti

1913. évf.
fel

a

bánság „rerum movens*-ét.

190

pénz
mit

nélkül

mit

tehettek

?

*

Magánhitelt
jajczai

vettek

igénybe. 2

Ismétld
enniök.

tünet,

hogy

a

ferenczeseknek

nincs
segélyt

Fölkerekedett egy-két testvér Budára,
jelentették a veszedelmet,

kérendk, folyton
környékezi.
utasították

mely a várakat

Budáról a szlavóniai dikátorhoz (adószedhöz)

ket.

Egy-két arany költpénzt ugyan kaptak
évi

útravalónak, de a dikátor csak valamelyes apró részletet adott

nekik

s

a

jöv

beszedés eredményével
is ellátta, s

biztatta

ket.

Azután még
Kétszer
mit.
'

ajánlattal

visszaküldte
s

ket

Budára.

is

végigkoldulták az országot

nem kaptak sema bosnyák
rá,

Erre

méltán

elkeseredett Cvetnicei Péter,
s

provinczia

custosa,

bátran

hivatkozhatott

hogy a

barátok mindig a „szent korona szolgálatában fáradoztak".
Elismerte ezt Ulászló
is,
II.

Gyula pápát arra kérvén,
birtokára
s

hogy engedje meg a
sék
át.

jajczai

monostornak, hogy a zárdát
Giletffiék

Pozsega-megyébe, Geletincire, a

tehes-

Hangsúlyozza, hogy a nép nagy hasznára

a város

megtartásán fáradoznak. Az okot fontosnak mondja, de
részletezi.

nem

Éieiem és
'

hogy a folyton éhez vidéken nem lévén maradásuk, fiókot akartak alapítani, a honnan könyny ebben élelmezhetik az anyaházat. 3 Kövendi Székely Jakab és Sztrezsemlyei Györg}' bánValószín,
sága korából közelebbrl ismerjük az élelmezési viszonyok a t ebben a nehéz végvári kerületben.
folyvást
jól.

jajczán
1508-ban.

Ha

a város lakosai

élelemszkében szenvedtek, a várban sem laktak

Orsity-Horváth Péter, a bánok számadó várnagya 1507
a rakodóhelyen. 4
V.
146.

márczius 8-án bejött Jajcza várába, mindössze 30 „obrok"

gabonát
1

talált

Szalonnatartó-helyük
1505
okt. 7-én
kelt
kir.

nem
levél

Starine

A

szekszárdi

(Körmend Memor. no 33) hamarjában nézve
tartalma ismeretlen tényt fed
2 3

tartalmát, hibás kelet,

vagy

föl.

Okit.

CXVI.

Okit. CXVIII.,

CXX.
árpa,
öt

*

Obrok — obruk, kukoricza, zab,
rendszerint

lónak való abrak
1'5 ko.

(ketts)

marokkal (pet saka)

búza mérték. Egy bosnyák mintegy
obrok, jó abrak a neve,
1

Ha még egy marokkal ráadunk, dobár
slabi obrok,

különben
100 okát

szk
(1

abrak.

A

széna abraknál
ko.).

—3
60

okával szá-

mítják a jó

abrakot

oka=l*28

Egy

lóteher

(tovar)

gabona
oka.

tesz,

szénában a

teherképességéhez

képest

— 110

191

volt,

azért az oldalas jobbára megromlott.

Az egyik

oldalas

haját

a kutyáknak vetette,

a szomszéd

várakba.
telt

többé-kevésbbé

az élvezhet részeket elküldte Só azonban elegend volt. Három hordó van a pinczében, akadt ott egy

féledényre való eczet, egy hordóban egy kis olvasztott vaj.

Az evjegyzett

és
föl,

fzeszközök
azonkívül
'_'

közt

12 apró, 4

cseber,

fapalaczk,

vasfazék, egy fából való borstartó s
gatásra való dézsa került
s

mély s 3 óntálat 3 tzrevaló egy rozoga, ruhamosol.c

el a

szertárból

.leket

borsos

húst

fztek tehát a tiszteknek, a kik bizonyára

külön

étkeztek, a legénység a
tálból.

maga

kanalával
:

ment
sóban
ftt

kÖZÖS

Az étkek

sora ez lehetett

leves,

marhahús, borsostokány, bárányhús fve és sütve és kenyér.
Besózott marhahús, kemnülönben füstölt oldalas és szalonna
alkotják az eleiem derekát.

Jajczában volt a központi éléskamra,
el

innen

szállitak

kiradzsik (lovas martalóezok) a gabonát, olajat, szalonnát,

egy

hónapra

való

marhahúst.
is

A

petyi

erdített

sáncz,

valamint a többi vár
szalonnát
illetleg
fel

15 abrak gabonát kap egy hónapra,

hónapra, bárányt pénzen vettek.
dénárt kap
s
friss

A

martalócz,
élel-

kísér átlag 2
a

szalonnát
a lovat.

mére. Egyébként teher (tovar) szerint

fizetik

Ezek

martalóezok
hajtok

élelemszállításnak,

— békében fegyveres kíséri az — ínség esetén szereznek eleimet,
is

bejárják a vidéket s az ellenséges területet

megnyomják

s

k az exploratorok,
Ejsz. ny.

illetleg kémek.'

Úgy,

a

hogy

k bánnak
neveznek,
'.ti

Boszniában 5 ko.
értenek alatta. Fjsz.
/

tengerit

varibáknak

(varicsák)

113

litert

Boszniában

„sapul*-lal

merik,

literes

mérték neve
1

rl.
a

Kalauzok es kémek
a tárgyat

török világban. T.ik.us Sánd
oldaláról
.

r

.ierck

köz-

leménye ezt

minden

megvilágítja.

S::azadok

(Budapest, 1908)

Ugyancsak Takáts Sándor, a m bármit mondjanak is

kritikusai

— alapvet

v.

martaloczoknak egy külön fejezetet szentel, 122

31.

1.

Martai. ezoknak
s

nevezi a szerb és bosnyák vlachokat, vagyis hegyi pásztorokat
fajtáját

három

különbözteti
es

meg
2
frt

:

1.

kir.

U

adott

martalocok. A XVI.
:

században ruhát
lelés
s

zsoldot kapnak,

hivatásuk
-

a

portyázás, kém.ok.
a kik

kísérés,

mint

rend

esetrl esetre a zsákmányból leend részeltetes

mellett

szerzdne!

192

a törökkel,

t.

i.

a

nekik

szállított

eleséget

megtámadják,
elébekerülni.

elre megtudván a teherszállítmány útját,
rájuk
is

azonkép lesnek

a

törökök.

Ezeknek

kellett

aztán

Zsákmányoló útjaikra gabonát, lovaiknak abrakot és pénzt is kaptak. Annál érthetbb ez a harczmód, hiszen a Jajczát Koszorúvár s Bocsácz fell folyton környez elvárak
:

a jó szerencse kedvezett nekik és zsákmányt hoztak, pénzt kaptak érte. 1507 augusztus 16-án
lesett rájuk a török.

Ha

lovakat szereztek, ezért

1

frtot

kaptak.

Székely

Miklósné

A nagyságos asszony

:

Orsolya

asszony

úgylátszik

a

42 dénárt adott ki neki a várnagy. Jellemzi a számadás módját, hogy egy 20 frtos tételt nem tud elszámolni, errl azt mondja, hogy
várban lakott az urával, mert egy ízben
bizony Isten 3
használta.
frtnál

több

nem maradt

belle. Hírszerzésre
tett

Az

úr s a legátus (követ) asztalára
„belátására"

költségeket

nem

jegyezte,

bízza az úrnak a megtérítést.

Kissé részletesebben szóltunk a várnagykodásról, mert

bizonyság, hogy a bánok magángazdálkodása teljesen megfelel

az országénak, vagyont

ebbl nem

szerezhettek. Elvé-

rezni,

éhezni s hitelezni az országnak nagy feladat, ennek
becsületökre
1

pedig,

legyen mondva,

átlag

meg

is

feleltek

a bánok.

Székely Miklós volt a kett közül pénzesebb.*2
mely kapitánynyal, úgyszólván napidíjas rablók. Lovat emelnek
nyokat, gyermekeket, munkásokat
rabolnak;
3.
el,

asszo-

török martalóczok, a kik

rendes gyalogságot alkotnak a török végeken.
Iszkender pasa, Bosznia kormányzója

„gospodar bosanski"
franciscanus

1486
rend-

augusztus

20.

fra

Andzso

(Angelus)

Zvizdovics
s

f aök
veszik

részére
iih

szabad járás-kelést

engedélyez

meghagyja,

m8prHu

u(f8pHUb, ím juj pmosiíojc.b ne bántsák,

sem

török,

hogy nrr sem hitet-

len (keresztény),
tekintetbe,
1.

sem martálócz ne bántsa. Ez utóbbiaknál tehát nem hogy ki micsoda hiten van. W. M. aus Bosnien
szó,

IY. 394.

A martálócz

martalósz

>o

martolosz

^

martoloc

szerb-

horvát közvetítéssel „martMos, martloz''

„martoluz" jutott a magyarba.

A

szerb horvátba és szlovénba az oszmanli nyelvbl került, az oszmanli
alkal-

Az oszmánok a görög áuapxcoÁóc „bnös, gonosztev" szót mazták a csapataikon. Melich János közlése.
szó.
1

Okit. CXXIII.

2

Okit.

CXXXVIII. Legalább
20.

is

ad

kölcsön 50

frtot bántársá-

nak 1508. IX.

Mikor a király 1507 szeptember havában két
rendel Jajczába
:

új

bánt

'

Beriszló Bertalant és

Héderváry Ferenczet,
leven, a
irtot.

16,000

frttal

maradt adósa Székelynek. 9
perjel
is

Beriszló Bertalan auraniai

bánsági
király
fejle-

kiadásokra elre
a szlavón adóból

kert

sallariumából 2000
3

Azt a

„ kiutal ványoztatta*,

de

a további

ményekbl

következtetve, e/t a pénzt

nem kapta meg

a bán.

Ugyanis sem Beriszló Bertalan, sem Héderváry Ferencz nem „mentek be Jajczába". Eztaszemélyes nehézséget úgy intézték
el,

hogy Sztrezsemlyeinek
adta
s
le

1508.

1.8.
1

kiutaltatták

a

fizetését

s

ezzel megmaraszt! itták Jajczan.

Székely Miklós azonban
le

nem
lítják

addig

a

bánságot, míg ügyeit

nem bonyoszemélyes

csak akkor bocsátotta Utódja, Alapi Boldizsár kezére

a várat, mikor l'crcnyi Imre kezességet

nádor

úgyszólván

vállalt a kincstartóval

szemben.* Szerencse Jajczára

nézve, hogy a viszonyokban és végbeli csalafintaságokban
jártas Sztrezsemlyei

György
aránylag
tudta,

a

varban maradt.
ideig.

Az összes
esztendeig
való-

bánok között ö szolgait leghosszabb
állotta

TÍZ

a harezot
azért,

s

keveset

panaszkodott,
foganatja
évig

színleg

mert

hogy nincs
mert

Megférkibírta
a

het embernek

kellett

lennie,

három

társhánsagot a/ erszakos és házsártos Alapi Boldizsárral. 1
3.

Míg Jajcza várában
apró csetepatékkal
1

vegyest,
elet,

jól

s

rosszul

folyt

az Cambrai
L ~

lig*
-

tarkított

azalatt az európai

"•' ln,

u-'"-'

politika-

okit.

XXIX.
CXXVII.
E

•'

okit.

sommából
a
Vli.

2000
Ai
27.

Irtot

elengedtek

a

királynak,
t

•S»»00

l'rt-ot

mielbb

kifizettet
lf><>7.
1

király.
15. VII.

6000
ígéret

frtot

pedig

lek

a

belai

apátság jövedelmeire,

csak részben
hittel

vált

salára,

mert Batthyány Benedek

;">(>:.

CXXVIII.

kötelezi

magát,

hogy Székely Miklósnének 1700 irtot Dobrakutyán,
kifizet.

Szi Mihály napján
L
t.

Dehogy
3

is

fizette

A fejleményekrl

I.

Zádovszky Levente

a

Századokban.

Okit
Okit.
Okit.
<>klt.

cxxx.
CXXXIII.

4

4

CXXXIV.
CXI
1.

1511-ben Grabarjai Beriszló

rács

Jespota
k.
.

(júl
fi-

jön a helyébe, de Alapi csak
zetik.

akkor

lép

inkor

(XI. VI.
13

194

bari

nagyobb evolutiónak vagyunk
tzött maga

tanúi,

mely nem kisebb

czélt

túlelé, mint a velenczei földközi-tengeri

mondhatni egyeduralom megtörését. 1. Miksa császár Közép- és Nyugat-Európa fogott kezet áll a liga élén: Cambraiban a maré liberum érdekében. Magyarországra nézve elérkezett az alkalom, ha Azonkirály áll, hogy Dalmácziát visszafoglalja.
súly,

erskez

függött, ban azok, a kiktl e konczepczió megvalósítása lekötelezettjei, részben indolens egoisták, részben Velencze 1 Voltakép senki sem részben határozatlan tésztaemberek.
tudta,

horvát hogy mily irányban járjon el. Megoszlottak a Velenczével anyagi urak is. A Frangepánok femberei, a kik való tekintettel érdekközösséget vallottak, a míg
helyzetükre

az az Frangepán érdekeikkel
álláspontot foglaltak
el.

megegyezett, most várakozó

A magyar furak
jóakaratával,

közt minden fogyatékossága mellett ügybuzgóságával és tapintatáyal els helyre

a tapintatot. teszszük Perényi Imrét, a nádort. Hangsúlyoztuk között Beriszló János, a rácz desA végvidéki femberek Balsa Kanizsai György, az egyik horvát-szlavón bán,
pota,
Péter,

a herczegovinai szt.-szávai

herczegnek Szlavóniába

horvát bán. a szakadt aga, Bajnai Bóth András, a másik annyiFrangepánok, a Korbáviai grófok, a hányan vannak,
felé

búznak.

Mig a dalmát belföld
s

urai

eladdig

magánlibegtek,

politikájuk érdekei szerint Velencze

Buda között
felé

Mátyás

király halála

óta

a

német császár

is

sren

ügyel a korona tekintenek. Mindezeket Perényi Imre tudja,
erdekeire,
kel

nem

élesiti

ki

a személyes ellentéteket, s a török a

meghosszabíttatván

fegyverszünetet,

ersen

ügyel,
ti

hogy a végeken ne adjanak okot
fejérvár és Jajcza sorsa."
2

a

mieink a béke

Nándorzavarására. Éppúgy szívén fekszenek a végvárak.
Tekintélyével sokat elintéz, a mi:

egy csomó

királyi

rendelettel

sem

lehetett elérni.

1

Ezt a
liga

kérdést

Fraknói

Vilmos

tisztázta:

Mag
-

1509—11. czím tanulmányában. Századok. 1882 cambrai 2 Magyar-szerb összeköttetések, lt. 330—337. CDXLW.
Jajczai okit.

CXLII.

Érthet, hogy nincs kedvére,

hog)

az

egyik hoi
fölprédál s

bán:
a
is

a híres

Bóth András,

velenczei

területet

maga meg akar

követeléseit abból fedezi. Hírlik,

hogy Réka (Fiume
a ki

hódolni Magyarországnak. A bródi Száva-ré>

majd Kölpénynél táborozó Beriszló János rácz deszpota, 1509 óta Jajczát is védi ers elleniéi a végen. Csak ig
:

het, hogy a nyomorúságra
erteljes

jutott Jajczától

Mindamellett a végvidéki állapotokra való tekintettel
tett

nem

lehe

szemben.
hozott
s

magyar külügyi politikát folytatni Velenczével A köztársaság követe a szegén) országi
fizetett.

rögtön
az

Ezzel a szerrel sok mindent

elér;

Pasqualigo,
sikerült

orator,

de a nyugati
többségét.
latszik

hatalmaktól mé£

elvonni az ország

Olyan

fegyvere
n

ígérkez neutralitásfélének
tartása
-

a

„budai kabinett"

Mondják, hogy Velencze ellen hadat indítanak, de nem teszik azonban írásban solidaritást vallanak a
,
i

császárral.

A

tárgy

megérdemli,

hogy

a

császár

teli".

ideiktassuk.

rozták,

A magyar rendek úgymond a császár el hogy Miksa császár fölsegéllése és Dalmáczia vis foglalása czéljából hadat indítanak Velencze ellen. A velenczei

kövei

a/,

országgylésen

mindent

elkövetett,
állott

roza tokát

megakadályozza és azzal
mert
a

el,
a

ho

pápa az o pártjukon van.
erdeke;
sérti,

Ez természetesen
papa támogatása

csás
ellen mii

az

merészszé és konokká

teszi.

A magyarok megtettek
is

elkészületet, hogy Dalmácziát visszafoglalják
el

és mindenre

vannak
a papát,

szánva.

Követet

küldtek

(Miksához). A császár római követe tehát utasíttatott,
tel

hogy azon

esetre,

ha a velem

v.eiek

rendeleteinek

nem engedelmeskednek, hanem konokul megmaradnak dekáik mellett és nem adjak meg a
a császáré,
ott

egyezzék

bele.

hoj

megállapított
1

teltetelek

alapján

bevegyék

a

n.

királyt
1

is.

151

196

Fontosabb és
tás,

czcljait illetleg

világosabb az az utasí-

melyet Miksa császár

1510 augusztus 5-én spanyol-

országi követe számára adott. Tudatja vele,

hogy a magyar
követeinek

királyhoz és a magyarországi
jelentése
szerint

urakhoz

intézett

magyarok Velenczét a császár ellen semmi szín alatt sem fogják segélni, hanem ellenkezleg, támadnak a velenczeiekre, hogy a dalmát királyságot, a mely a magyar koronától a velenczeiek csalárdsága által
a

k

r

elszakíttatott

u
,

visszafoglalják.

A

király elhatározta országlépni és

nagyjaival egyetemben,

hogy a cambrai ligába be fog

Dalmácziát

elfoglalja.

Szakadatlanul fegyverkeznek, követet

küldtek a császárhoz azzal a megbízással, hogy a

magyar
is

királynak a ligába való beleegyezéséhez a spanyol király
járuljon hozzá. Miksa császár

íme

e czélból követet küld

a

spanyol királyhoz ugyanebben az értelemben. Miksa ebben a
tekintetben
forogni,

nemcsak a magyar királyság érdekeit látta fennegyúttal neki magának, a kath. királynak, valamint az egész keresztény világnak is érdeke, hogy Dalmáczia a magyar királysággal egyesíttessék. Ezáltal megakadályoztatnék az az eshetség, hogy a törökök elfoglalják ezt a tengermelléket, a mely az egész kereszténységre nézve nagy veszedelmet jelentene. Ugyanis akkor a törököknek onnan szabad kijáratuk volna Magyarországba, Németországba és

hanem

Olaszországba. Dalmáczia a nápolyi királysághoz oly közel
esvén, akkor ezen az úton a spanyol királyival
is

könny

lenne az összeköttetés.

Nagyon élénken emlékezik
tára,

midn

magyarok azon ajánlavelük hadakozott (1491), hogy kérdeztessék
a
vél helyes-

meg
nek,

a spanyol király, mint arbiter, és a mit

annak alávetik magukat. A magyar királynak (Ulászlónak) fia és leánya lévén, ketts házassági összeköttetést ajánlott nekünk (a mennyiben lányát a mi fiunk venné el, s fia, a ki már magyar és cseh királylyá van koronázva, a leányunkat). Azért azt hittük, hogy igen helyénvaló lenne, hogyha a magyar királyival eziránt megegyezés létesül, melyhez a spanyol király is hozzájárulna. »A magyar király nekünk is vérrokonunk, anyja Erzsébet,

Albert,

római és magyar királynak és ausztriai herczeg-

197

nek

volt a

fia,

a

ki

a mi atyánkfia, és testvére volt László

magyar

királynak,

ezen

említett

Albert

atyánkfia

tiának.

Ezért van nekünk jogunk a magyar királyságra. Ezen királyság azonban, a melyhez Csehország, Morvaország és Szilézia tartozik, minden tekintetben oly tökéletes. mije sem hiányzik es egyetlenegy ország mögött sem áll.
!
i

Emberben, lóban, sóban, érezben és mindentéle élelmiszerben gazdag, gazdagabb mint bármely másik provinczia es
a hitetlenek ellen való vállalatokra legalkalmasabb. Mi tehát
arra gondoltunk,

valamint
Mariát,

az

egész
király

hogy a legnagyobb éln} volna úgj ránk, hogyha mi kereszténységre nézve,
leányát, a
ki ki

ama

körülbelül 6 éves,

amaz

egyik fiúnkkal eljegyeznénk, a

Ausztriának fejedelme és

herczege és nemet családi birtokok tulajdonosa és hogyha

mi Katalin lányunkat,
nél

a

ki

jelenleg a
fiával,

mi kath. testvérünk-

van, a
el,

magyar

király

Lajos király fiával jegyez-

nök

a ki most körülbelül 3 éves.

Ha
király

a mi szándékunk szerint az

elbb

említett

magyar

Dalmáeziához hozzájut, akkor a mi közös ügyeink mindenképen annyira megszilárdulnának, hogy egy versenytárstól

sem kellene félnünk s Dalmáczia birtoka által, a mely Nápolyhoz oly közel fekszik, a mi összes területeink
Azonfelül
a
ifjú

egyesíttetnének.

magyar
király

királyság
életben

felöl

is

biztosak

volnánk,

ha
el,

az

marad
távoztas

és

a mi lányunkat veszi

mert ennek maradékai a mi vérünkkirály,

bl

valók.

Ma az

ifjú

a mit az

Isten

meghalna, akkor az ország a miénk úgy az halála után, mint a mi szerzdéseink értelmében és annál könnyebben jutna

elnyös úton miránk, hogyha t egyik leányunkkal összeházasitanók. Ez esetben minden vérontás es viszál} nélkül tör tennék a birtokbavétel és hogyha a magyar kii.;
Dalmáczia
helyzetben

velünk

van

összeköttetésben,

akkor

abban

a

volnánk,

hogy

a katholikus Felségnek nápolyi

királyságában gyorsan és könnyen
és neki arra
ket
a
illet,

segedelmére
viselni.

lehetnénk

nem

kellene nagj

gondot

S a mi min-

biztos leven a napolyi királyságból Dalmáczián at országunkba való oda- es átmenés, katholikus Felsége onnan minket szintén megsegélhetne es ha

mi

l

>

tünk

ujabb

szerzdés
Vélenczét>

létesülne,

akkor

mi

katholikus
juttat-

Felségének

Krétát,

Cypruszt és Korfut

nánk amaz
juttassa
el

osztozkodási tervezet értelmében, a mit majd
«

hozzáküldünk.
hadát, a mely

Tudja a királynak errl való
hozzá.

nézetét

és

mentl elbb

Küldje

el

egyúttal

tengeri

neki
t.
i.

már Szicziliában van, az adriai öbölbe, hogy magyar királynak segedelmére lehessen, hogy bejuthasson az Adriai-tengerbe. „Ezen esetben ellenséés a

geink kénytelenek
imre
3

lesznek
1

úgy a mi követelésünket, mint

Dalmácziát visszaadni.
'erényi

E nagyméret
hatjuk

végek

terv nem valósult meg. Nem tárgyalMiksa császárnak és házának aspiráczióit Magyarkell,

országra, de hangsúlyoznunk

hogy a császár Magyarérdekében
is,

ország és Dalmáczia földrajzi összetartózandóságát egyetem-

ben

hátmögével a saját

dinasztikus politikája

hangsúlyozza. Tartozunk különben azzal a kijelentéssel

hogy Magyarország akkori magatartása nem
félnek sem,
neutralitással

magának meg

sajnos

ártott egyik

ezzel a tehetetlen

éppen nem használt.
ismét csak

Jajcza további viszontagságaira térve,

az

élelem és költség kérdése kerül eltérbe. Míg Perényi Imre

szép szóval biztatja barátjának, Egerváry László híres bán-

nak
két

fiát,

Istvánt,

hogy

lépjen neves apja

nyomdokaiba

és

segélje

meg Jajczát. ha élelemre szorul. 2 az ország rendéi évvel késbb már büntet határozmányokat szabnak
a
ki

arra,
1

a

végvárak

szükségleteire

kivetett

(kapunként

frt)

adót
8

báró javait
nítják.

meg nem hzeti. Ha praelatus, elveszti javait, ha is. meg tisztjét is elveszti s htlennek nyilváfölhozták,
hog}'

Indokul

Jajczát

végveszedelem

fenyegeti, mert

ers

földrengés következtében

véd

falaiban

nagy kár

esett.

Ekkoron Szentpétery László, derék alvidéki valkói ember volt a kincstartó, a ki birtokai a Száva mentén és Eszéktl dél felé esvén mondhatni, érdekelt félként

,

!

1

5

H

>

aug.

•">.

Els Miksa

császár

spanyolországi

követéhez*

Bécsi udvari és állami levéltár (Maximilianal.
-

Okit.
lt

CXLII.

CXLII1

V.

II.

V

10.

V.

ö

CXLVII.

ismerte a torok
Jajcza
-

veszedelmet.

1

Perényi Imre

fölpanaszolta,
Bei

bánjai közül az újonnan
be,

kinevezett

nem ment

mert

nem

fizettek

neki, ráirat a király-

lyal

Szentpéteryre,

hogj

fizessen

neki-

Ha
lel

valaki, Szent-

pétery bizonyára megtesz vala

minden
a

honnan.

ha nincs

r

Az
-

ilyen

kincstartónak

helyzete
a

sem
sokai

volt

valami

irigylésreméltó.

Batthyány

Benedeket

emlegetett
a

ékely Miklós szorította, hogy adja
s

mar meg
a
írási

követelé-

sét

figyelmezteti,

hogy szavára fogadta
az

visszatéi
is

Benedek úr tagadta, hogy errl egy sor
volt

adott.

Ha

köztük
neki

leszámolás,

csak Jajcza ügyében
tartozik,

történt.

A
o,

király
is

tetemes

summával
ismerik,
tettért

ha

megkapja,
bará
zárja

neki

megfizet Kicsi Miklós (minor Nicolaus esset) lenne
a

mint

minnek most
egyébkén!
sorait.

ha
jót

nem

segíti

a

levéliró,

„jó

ne várj",

ezzel

hegyesked
lét

Ezek még
és

a

kisebb

kedveskedések a

természetes beszednek e korában, mikor a folytonos készenmiatt
a

mi jó magyar

horvát

vitézeink

nem

ertek

az

II

Cortigiano-t tanulmányozni.

Perényi Imre

immár nemcsak' nádor, hanem
is.

1513-ig

horvát-szlavjón-dalmát bán

Siklóson lakik

s

eléggé közel

események színhelyéhez. Báni helyettese Batthyány Boldizsár, a ki Szlavóniában tartózkodik. A fegyverszünet letelte (1503—1510) után a bosnyák végeken a nagy harcz .n nem tort ki, minthogy a török birodalom belsejében
van a
déli

Szelim

szultán

még nem ersödött meg
széltében

annyira, hoj
léphetett

nyugati
tol.

arczvonalon

támadólag

volna

de a localis csatározásokra mindkét részrl
a

készültek:
a háttérben

Vár-Bosznában
a

törökök, a mieink Jajczában
.\

s

szlavón

nemesség.

szlavón

ne
\

parancsot kapta, hogy a szreberniki bánság ebes/tett

nak visszavívására Samac fell meneteljen
kére.

a

vidé-

1512 november 5-én ugyancsak török csapatok
senki
VIII.

D.

i.

m.

>klt.

1511. vi

Okit.

CXLV.

lói

I

számmal betörtek Horvátországba. Perényi nádornak, mint bánnak Horvátországban Korbáviai János volt a helyettese, a ki hírül adta, hogy a török nemcsak rabolni, hanem foglalni
jött.

Ezért

Batthyány

Boldizsár

szlavón

hadait

a

.4 (j'jtacXt

platea.it

B Tor..0

V.xt.rtc

ff

iliÁlatti<r+4

10.

sz.

A bobováczi

vár alaprajza

A

81. laphoz.

Száván

túlra

rendelte,

mert

els kötelesség

a

szomszéd

végeket oltalmazni. Ritka erélylyel és szívvel

írta

meg

ezt

a parancsot.
s a fölkelt

1

Batthyány Boldizsár serényen megfogadta a parancsot

nemességgel
2

Zágrábba

sietett,

a miért

a bán

megdicsérte.

A

helyzet

nemcsak Jajcza

fenyegetett helyzete követazért
is,

keztében vált aggasztóvá,

hanem

mert Szrebernik
jutott.
3

vára a hozzátartozó erdített helyekkel török kézre

Valószín,
megersíteni

hogy a törökök ekkor még nem tudták
s

újra

nem

szállották

meg

végleg, vagy Batthyány

Boldizsár serege közeledtének hírére elhagyták.
1

Okit.

CLI.

:

Starine V.
l'lászló

1512 november 155-6.

10.

3

kir.

Budán

1512-ben Bártfa városától 1000
I.

frt

befize-

tését kivánja a

várak visszavételére. Rp. Proc.

81. Pray.

201

E
Péter

határharczok folyamában fordulatot
1512/3.

jelent

Beriszló

Beriszi.

bánnak

gyzelme.
ki.

Ennek a dátumát nem
szerint,

állapíthatjuk

meg

pontosan. Tudvalev, hogy a török dúlá

sok Vár-Bosznából indultak

A

a mint a

szomI.ai-

szédos pasak ÖSSZe tudtak szedni néhány ezer lovast
külön, vagy együttesen mentek kalandozni:
Friaulba,

bachba; így 1511 -1514 között Ferizbég, a bosnyák szandzsák, hozzácsatlakoztak azután a többiek.
1

Bizonyos, hogy Jajczát

l«>k 1512 végén; állítólag ket. 2 Mennyiben függ össze ez a mint Musztafa pasa vezérelte ostrom a szarajevói

megkörnyékezték a 5000-en voltak, de onnan elztek
is
I

mondják
s

egyéb

torokvilá-

hadak unna- és szávaközi horvát
gos. Beriszló
Péter,

portyázásával,
és

nem

Bóth

András

Misljenovics

Mark
a

bánok
jajezai,

halála

után 8

bánságra jutván,

magához
kir.

vonta

illetleg a Jajcza

felmentésére érkezett

hadakat

ezúttal az öreg Sztrezsemlvei

tette

magát

s

Dubiczánál

György bán ismét kitünersen megverte a dúlókat:
ügye.

2000 török esett el. 4 Közben eldlt a
Jajczának
volt
,a

bélai

apátság

mely

33
erélyes

..tartalékalapja".

Tolnay

Máté

szentmártoni apát. visszaszerezte ezt az országos
fejében (6000
frt

adósság
es

zsoldhátrálék)

Sztrezsemlyei

Györgj

Székely Miklós bánoknak

elzálogosított benczés apátságot,
'

melynek jövedelmeirl ezek jóhiszemleg nem számoltál; be

A

bánok, kiv ált Sztrezsemlvei.

nem

jártak rosszul, de Jajczát

1

Marino Sanuto
U. o.

XIII.

180.

1
:>

1513. jan.

XV. 504.
.i

Perónyi megvált a báni tiszttl, mert
ki

horvátoknak olyan vezér

kellett,
*

a

köztük

lakik.
IV.

[stvánfy
17.

lib.

1512

alatt

Egy

tudósítás

:

tember
közül.
csics
.>.
I

azt

mondja, hogy Kos

1000-en estekel a :..r..k"k
71.
i.

eiiet,

hogy ez késbbi dúlás Marino Sanuto XVII.
k.

Verán-

m.

II.

Marnavich Tomko.
(232
is

a

híres
11
'

hamisító Vita Petri, He:
ivén
lei-

Bosncntis

ez.

életiratában
igaz

240

met Van ebben
s

adat

Vei

vomán, de évszámot sem
enne.

rengeteg phrasisokka
\

részletek

Okit Cl

lll..

Cl
II.

IV.,

CLXV1
R.

.

CLXV.
I..
i

Béla

krsn

i

/.

P.

B.

XII.

202

Beriszlo János rácz despota

valószínleg emiatt nem akarja
a várat

megtartani.

3

Sebtiben Gyarmati Balassa Ferenczet, a huszáki

rok parancsnokát bízta meg, hogy mentse
a

ebbl

veszedelmes helyzetbl,

midn

nincs élelemmel ellátva s

az

rség

is

ott

akarja

hagyni. 2

A

rácz

deszpotát

azután
el

megkéri a méltán aggódó budai udvar, hogy lássa

minél

hosszabb idre a jajczai

rség, megfizetnek neki
van,
3

s

nehogy éhenhaljon az Balassa, az új bán már útban
várakat,

várja

meg

s

vezesse be a várba.

1515 derekán országszerte érezték a jajczai veszede-

lem közeledtét. Az a tompa kétségbeesés, mely a paraszt-

mozgalom leveretése után megszállotta a kedélyeket, megérttette, hogy a végvárak ellen intézett, a török készüldés sikere esetében mire vezet. „A törökök dühétl és folytonos
áskálódásától nagyon kell tartani
s
s

ha

nem

érkezik gyors

segedelem, Jajcza biztosan elvész
ország
is."
4

következleg elvész az
szólott

Nem
Péter

kisebb

ember

ekképen,

mint

Verbczy

István.

Beriszlo

Bornemissza

embere
ezért

volt.

Bakócz

Tamás, a prímás, meglehet, hogy

nem

szerette, de

mindenesetre ellenséget gyanított benne és pedig

nem mina

den alap nélkül. Egyszerre öt tisztséget
pök,
kir.

visel:

veszprémi püsbán,
vránai

kincstartó,

dalmát-horvát-szlavón
s Jajcza

perjelség

kormányzója

gondviselje.

Jajcza s a hozzátartozó várak állapota

151-ben

fel-

tnen
ennie,

rosszabbra fordult. Az

rség,

mert

nem
el

volt

mit

kivonult s csak a török csapatok

nem

sokkal különb

állapotának tulajdonítható,

hogy már ekkor

nem

foglalták.

Gyalogos maradt ugyan a várakban, de legföljebb strázsának. Szlavóniának helyi s az országnak általános érdeke
követelte,

hogy a végeket megsegéljék. Az Alföldrl nem
IV. 12.

1

Hívséges jajczai szolgálataiért megkapja 1515.

Szentpétery

László és testvére, Nagypói Mihály összes javait, nejével,

Ivánka-Szent-

györgyi Borbálával (szül. Szentpétery), ennek [vánka-Szentgyörgyi Ferenczj

Mátyás (Zayak) elbbi házasságbeli
-

fiaival.

Okit.

CLX.

Okit.

Cl. VII.

1513. V. 25.
Cl. IX.

3

okit.
Okit.

CLVII1
Cl. XI.

1

1515. VII. 20. Valpo.

lehetett

hamarjában
állott.

élelmet

szállítani,

a

veszély

pedig
volt.

öbön

Beriszló

püspök a
a

tettek

embere

Ráparancsoltatott

a

királylyal

szlavón

rendekre

(1515
állít-

aug. 20.), hogy ki-ki tehetsége szerint adjon élelmet s

son embert; az eleiem

Beriszló

megbízottainak
az
élelmei.

adandó

S

embereik szállítsák a

várakba

Egyik

reszlet-

intézkedése a bánpüspöknek, hogy Szlobocsinára (Pozsega
e)

küldötte a zágrábi káptalan élelmikvótáját.
13.)

Ekkoron

(szeptember
Jajcza

mar megindult

volt

a

kii

.

kiállította

felé.

Ezt

a sereget a

Thurzók (György, Elek és János)
föl.

kamatra adott kölcsönpénzével szereltek
kezelési

Nem
ezt

is
:

lehet

'<in:stári

szempontokból kifogásolni
voll a productio,

a

gazdálkodást, mert a vcg^<> veszedelemben odafordultak, a hol

még fejleszthet

t.i. a bányajövedelmekhez. gylátszik azonban, hogy az élelmezés mégsem volt
:

rendben, legalább
kén.
.i

nem a helyszínen Jajczán és környéEgyszerre sok eleiem gylt össze, de aztán elmaradt
a

pótszállítás:

Nachsctmb.
alatt

.\

Szokolóczi
kir.

(Orlovcs

Péter kapitánysága

szolgáló

gyalogság (ad conserfenntartására
kellett

vationem
a

peditum
az eleiem.

regié

maiestatis)
forrás

pénz

s

Egyéb

nem
egyik

állván rendelkezésié,
kastélyt,

Beriszló,

mint vránai

perjel,

az

Pogradjet

leieben a néhai jajezai ;álogba vetette. 1

bánnak,

Sztrezsemlyei

Györgynek
ai

Ezek
oldaláról

a

palliahv

intézkedések

a

helyzetet csak
a

világítják

meg, fkérdésnek marad
a

varaknak és

bánságnak szerepe

határon vívott harezokban.

Fölötte nehéz a jajezai

bánság birtokáért ekkor

ben komoly, de gyakran csak portyázó harezokat pontos

korrendi sorozatban megállapítani.-'

mácziát, Jajczát és Horvátországol ekkor
latszik

Hogy a török komolyan tan:
s
i

Dal-

a

magvar intézkedések folyamatából

Péter

erélyes felvonulásából. 9
"kit. ci. XII
'-'

ív.

és

Póüék
álli

II

R
-.i

velenczei

-

>

ut.m tesz majd lehetsí
;:.

márcz.
felé

állítólag

Sebenico

vonul

'

nuto XX. 59.

Nem

l<

204

a római curia magatartása.

\

római

curia

ersen

tartott

tle,

hogy a törökök
vallási

Dalmáczia és Horvátország birtokában csakhamar Itáliában
is

tért

hódítanak.

Míg a XV. században a

szempont

lebeg a pápaság eltt, most,

midn

a török Ázsiába viszhit

szakergetésének lehetségébe vetett
gül, a nyugati,

mindinkább gyön-

illetleg olasz föld érdekét akarja

megóvni

Már 1514 szeptember 21-én 50.000 arany segélyt helyez kilátásba a magyar királynak, ha támadja meg a törököt, ha pedig a magyar birodalom elveszett, végvárait
X.
Leó.
veszi vissza; 20,000 aranyat igér neki hadiköltség fejében. 1

Beriszló a

maga részérl
külföldi

oly

szomorú képet

festett

a

horvát végvárak állapotáról, hogy a pápa
hívta

Rómában

összevelük,

az

összes

legátusokat s megérttette

hogy Jajcza elvesztése a kereszténységre csapást jelent. O maga járt ell jó példával 7000 frtot, élelmet, lport, ágyút küldetett Dalmácziába, a magyar királynak pedig 20,000 aranyat s a külföldi fejedelmeket fölhívta, hogy segítséget adjanak.- Mindenesetre a curia segedelmének
:

dás után

köszönhet, hogy 1515-ben, tehát egy évvel a parasztlázasikerül, egy magyar sereget kiállítani.
:i

A
terjedt

nádor, Perényi Imre „in morte equi" lóhalálában a

4

vonul Jajcza fölmentésére, melyrl júliusban az
el,

rémhír

hogy
5

Jajcza

alól,

de

elesett. A török sereg azután el is vonult dönt eredménynek ez ugyan nem mondható.

tudta,

Budán végváraink állapotát ismer minden tényez hogy az ország egymagában nem tudja megvédeni
nem megbízhatók
vezette,
s java-

hangsúlyozni, hogy azok a velenczei jelentések

részben „hírek".
1

Ezt az

akcziót tudvalevleg Bakócz
:

Tamás

de csak a

pápa levelébl Pray
lérl volt szó.
-

Ep.

S.

I.

94. értjük,

hogy a végvárak visszavéteMarino Sanuto XX. 331.

Pray
574.

i.

h.

1515 márczius

30.,

87.

1.

1.

jún.

15.,
3

1.

aug.
s

A

parasztlázadásról

Bakócz

szerepérl,

valamint a

nándor-

ejérvárí

végharczokról

lehetett

volna ugyan szólanunk, de csak

nagy

távlatból függ össze e két színtér.
*

így szól Beriszló János egyik levelében. M. szerb összekött.

lt.

3.

1.

'

Maimo Sanuto XX.

366, 402, 461.

kapuit, de az

is

elrelátható volt, hogy a pápa minden jó

példaadás mellett
erre a czélra.

sem összpontosíthatja a keresztény
török birodalom keleti és egyiptomi szárs

A

nyain folyó harczok
nek, mert

Konstantinápolyban

az

északi

bels forrongások kedveztek a bekeugyan szívesen vettek, ha határon eredményesen támadnak a pasák, de
Báli

nagy háborút nem akartak.

bég

s

a

többi

vállalkozó

szellem
nélkül

határszéli pasa Konstantinápoly

egyenes részvétele

mégsem
a kik

vehetett
is

ert

Magyarországon.
B hs*

Azután
pasáknak

Konstantinápolyban
irigyeik,
keleti

voltak a határszéli

nem


a

szemmel néztek
derék

diplomatáink,

bélay

sikereiket. Maj Barnabással elükön,

ersen dolgoztak a megegyezés mellett. A curia alaposan ismerte a helyzetet, de a zavaroknak kelleténél nagyobb fontosságul
óhajtotta megakadályozni
ledést.
ír

török az ekkori
tulajdonítván.

mindenkép
1

a

magyar-török köze-

A törökök

ajánlatait utasítsa
'-'7-en

vissza a király
nekik,

így

a

pápa

1516 január

ne higyjen

majd

o mindent elkövet a. keresztem' fejedelmeknél,
elleni

hogy

a torok

offenzíva sikerüljön.

Ámde

Jajcza

védelme

mégis
liga"

csak

Magyarországra
maradt.

hárult elssorhan, az „európai

eszméje, sajnos, mint

eleddig, mindig papirost példázó ígérvénynek

A beteg Ulászló király halálra válása Jajcza sorsán való aggodalom keserítette
országos rendekre
a
s

Utolsó idejét a
el

végkép. Az

az

ifjú

Lajos

király

egyik gyámjára:
féltett

„ven Bornemissza" Jánosra maradt a méltán

vár-

nak a gondja.
1

Pray

i.

h.

109—1

11.1.

IX.
Jajcza
s

FEJEZET.
151<i.

a

magyar közállapotok.

Országgylés.

Jajcza és

környéke 1518.

1518-iki országgylési rendelkezések Jajczát illetleg.

A A

szreberniki

(Szrebernik) bánság vége.

— Török-magyar
— 1522
1522

béke 1519.

külföldi segély.

Bornemissza János a végvárak helyzetérl 1521.
Jajcza megrohanása. 1520
körül.

— — —

Keglevich Péter.

Nán

fejérvár eleste 1521 aug. 29.

Visszahatás Nándorfejéi vár eleste után.
és segély.

A német-magyar érdekközösség
eljárása 1522.

A nürnbergi birodalmi gylés
Jaj

segély méltatása.

— 1523-ban; a német — Pénzügyi állapot 1525 — 1526-ban. — Frangepán rség 1525 — 1526-ban. — A mag Kristóf Jajcza várát élelmez diverziója 1525 jún. 7 —
Haditervek.
Jajcza
bajai

Horvát bajok.
-

—A

budai udvar Jajczáért.

11.

uralom végnapjai.

Epilog.

1.
J;i -'

cza

s

a

magyar

A
értünk.

jajczai

bánság

történetének

utolsó

fölvonásához

közállapotok,

Szinte csábítónak Ígérkezik az alkalom foglalkozni

Országgylés.

Ma^varország Mohács eltti állapotának elemzésével, melj minden magyar történetírónál többé-kevésbbé bánatos húrokat váltott
áll ki.

Nem

tesszük,

ámbár ma már
kívántuk

igen szép anyag

rendelkezésre. Mi csak a jajczai végvár egyetemes
történelmi

maegy-

gyar

jelentségét
is,

eltérbe

helyezni.

Tettük azt eddig

fölemlegetvén

majdnem unalmas

hangúsággal azokat a tüneteket, melyek ez erdnek: Bosznia

maradványának

szinte

végzetszer elmúlására utalnak.

S mégis miként mehetett végbe, hogy a jajczai bánság túlélte Mohácsot s a magyar anya terület romlásában nincs közvetlen része ? Több izben kellett hangsúlyoznunk,

hogy
király

a

magyar birodalomnak
halála

két

fvégvára

áll

a

Mátyás
jóslat,
fordí-

után

bekövetkezett

fejlemények

elterében

Nándorfejérvár es Jajcza. S íme beteljesedett az a hogy a míg minden igyekezetet jól-rosszúl Jajczára
tottak,

aránylag
is

kisebb
veszett

súlyt
el

fektettek

a

Száva— Alduna
Ennek követ-

vonalára, ezért

Nándorfejérvár.

A Doniba}
151

Jajczai

jelei

-

keztében a nándorfejérvár
lává
a

— budai
azután
:

vonal lesz történeti oldapedig

török

elnyomulásnak,
így

Jajcza

másodrend
mag
\

hareztérré válik.

ln

könny,

szinte

értetd elmúlása Jajczának
kapunak.

a magyar-német nyugati

Ebben
kép 1490
ura,

látjuk

mi a fkulcsát Jajcza tova!

inak.

Megállapíthatnék mi azonfelül, hogy Magyarországnak volta-

löHJ-i^,

nem
volna,

volt

olyan

királya,

a

ki

egyúttal

gazdája

uralmát, mely
részletekig

lett jellemezhetnk 11. Lajos király nagyobb részében gyámkormánykodás, apró jellemezhetnk Magyarország pénzügyi rom:

Szulejman szultán öntudatos
nek önállósága
az
erdekeit
a

uralmat,

tol

is

fogjuk hozni,

hogy miként alakult kérdésessé a magyar korona területé-

szomszéd hatalmak szemében,
vi

mikep értelmezend
hatása,

nemzeti párt föllépése, illetleg
a

azonban ebben
tel

szeles keretben fölötte kicsinynek

tnnek
szerzett,

az a boszniai allamroncs,

melyet Mátyás

meg-

de a Jagelok elvesztettek.

Mindjárt elöljáróban' fölvethetnk a kérdést, hogj aktív
politikai állítólag
fordít

hatása lehetett-e Magyarországnak, melynek 1516-ban

140,000

arany

jövedelme van.

ebbl

100,000-et

hadikiadásokra, mely czímen azonfelül 400,000 arany

adóssága van? Maiad a többi szükségletre 4u,<kki arany. 1
oly állam, melynek fkatonái és
részben szereznek,
királyi
tisztjei

részben koldusok,
lehet

de maguknak,

nem
a

ers.

Nincs

akarata,

nincs

gazdasági
annyit

érzéke;

ers tehetség
mennyi
súlya,

egyes államférfiai csak
erteké van az
.\

érnek,

külön

mködésüknek.
nincsen
pedig

nemzetnek, mint ilyennek
van.

egyesnek
s

Az

egyén

mint

mond
el a
I

ere

,

de aZ államtól, illetleg akkor a

királytól vonja

tartásához szükséges alapot.

Folytathatnók a magyar, illetleg
jellemzését, sorrendben összeállíthatnék 1516
azt a
a

-1526-ig mindnyt,

sok jóakarattal kés
s

mel\
de

végek

különösen

Jaj<

fölsegéllésére

vonatkozik,

1

A

vi

l'i

XII.

1

5

208

lényegileg csak az derülne
lettel

ki,

mirl eddig

is

annyi rész-

számoltunk

be

:

nincs

katona,

mert nincs elegend

környékezi.
Jajczán
ki

pénz és élelem, tehát a végvárakat folytonos veszedelem 1514 1520-ig nincs rá egyenes adatunk, hogy

volt tulajdonképen a bán, illetleg kik

a bánok.

Horvát-Szlavón-Dalmátország közigazgatása voltakép
a

szlavón

és

horvát

al-bán,

bánhelyettes

:

Batthyány
„banatus

Boldizsár kezén van, mert grabarjai Beriszló Péter veszprémi

püspök,

kincstartó, bán,

zenggi
et

kapitány,

mint

regnorum
jában,

Dalmacie, Croacie

Slavonie"

prefectus való-

katonai fparancsnok,

noha 1514 óta már bánként
védelme az
ftisz-

szerepel. Mint ilyennek a jajczai végvár ellátása,

tisztéhez

tartozik.

Meglehet,

hogy

a

király

egyes

János kapitányt,

teendkkel, mint 15194}en Paksy hogy a törvény értelmében két bán lett volna 1520-ig, annak nyomát nem találtuk. Ott kell fölvennünk a fonalat, a mikor Ulászló király tanácsadói, halálát megelzleg országgylést hívtak össze.
teket megbízott

bánsági

de

Az országos rendek ekkor (1516

III.

26.) két héttel Ulászló

halála után fölszólították Batthyány Boldizsárt,

a helyettes

szlavón albánt, hogy testvére, Benedek budai királyi várnagy

segedelmével lássák

el

Jajcza várát.

1

Meglehet, hogy Budáról
küldtek élelmet Jajczába,

még 1516 márczius havában ámde a törökök elfogták a szális,

lítmányt s a kísérket levágták, meglehet azonban az

hogy
bizo-

éppen

e baleset alkalmából

kapták Batthyányék az említett
elestét

rendeletet.

Budán, a hol Jajcza

már majdnem
Fölötte

nyosra vették,
állítottak

nagy
ellátás,

költséggel

újabb

élelmiszállítmányt

össze s új csapatokat
ilyen

szerveztek.

kétes

volt

az

illetleg

csapatbevonulás,
2

de ezt a
3

fontos

ügy érdekében meg
látta

kellett kisérleni.

Horváth Márton
Velencze

és Zolthay János bízattak
is

meg

a vállalat

kivitelével.

k

épp oly tisztán
is

Jajcza veszedelmét, pénzt és katonát

ígértek.*
1

Okit.

CLXVI.
CLXVII.
CLXVIII.

-

Okit.

3
4

U.

o.

Marino Sanuto. XXII 132—3, 556.

209

Jajcza valamikép

megállotta
a

helyét,

mert Beriszlóék
vár

Ja J«a
isih.

^

kornyéke

ersen ügyeltek
örökös
ispán
1

és

mindig

kell

idben tudták a

megrohanását megakadályozni. Beriszló Ferencz, a
tudta,

il<>b<>ri

meg legelbb a törökök

szándekát.

Bocsácz (Jajczától 30 km) tornyát a török régebben elpusztította.

Ámde
a

i

boszniai pasa ezt a bocsáczi ersséget föl

akarta építtetni.
elzáratván,

Ez annyit
had

jelent,

hogy Jajcza észak fell
kiéheztetheti

tonik

bármikor

a

jajezai

rséget. Attól tartanak a végbeli katonák, hogy, ha fegyverszünet
áll

be a törökkel, Bocsácz a töröké marad.
szokott

A

mieink

nemtördömséggé]
érinti

vették

a

hírt,

mely egyelre csak a jajezaiakat

közelrl. Csupán az a
a

néhány érdekelt végbeli
akkor

tiszt

ismerte Boszniát,

magyar
Rado-

még kevésbbé

volt

expansiv természet, mint ma.
a ki

Bocsáczon
slovonál

állítólag li<)00

embere van a pasának,
4

helyesebben Radulovonál,

a verbászmelléki Krupától
delt

km

északnyugatra
kiren-

gyjti össze a dologra

népet. Jajcza végleges fölmentéséhez, illetleg Bocsácz

visszahódítására legalább 800

— 1000 jó puskás
.

s

2000 huszár
hogy a
foglalás

szükséges, különben elvész Szlavónia 2 Bocsácz vára alá mai-

különben bosnyákok
török uralomban

is

települnek,

bizonyságául,
a

bizakodnak.

Különben

török

egyelre nem

is

volt annyira

erszakos, mint késbb azután az
is,

iszlám megersödtével.

Érthet
volt.

mert a töröknek munlo">/"tt

káskézre nagy szüksége
a

A

török ftisztek

sok

.szláv"

renegát s
:l

ezek pénzért és jó

szóért megférnek
eset,
<isz-

úgy Velenczével, mint a magyarokkal. Arra is van hogy élelemben megszorult magyar rséget pribék
lamitává
viszont
lett

keresztyén) kisegített.

Ez kölcsönbe ment, mert
hogy
a

a

török

rségnek

jólesett,

mieink

nem

1

Kz a Dobor

Grabarja közt

nem a szreberniki bansag vara, hanem Bro fekv ssupa Pozsega megyében, Csak úgy mellesleg

uta-

lunk arra a körülményié, hogy a pozsega-megyei és a bosnyák helynevek
közt számos a vonatkozás.
Okit.
ressel és jaival

CLX1X— CLXXII..
valamint
a

t/l.

XXIII.

Berissló

Ferenci 500 fegyve-

600 puskással,

>

esztergomi érsek és Pécs husi

beérné
J

Bocsáci visszavételét megkisérlené.
1.

Marino Sanuto XXV. 134.

14

210

bántották ket,

ha a szultánnak más csatatéren
évig
tartott így
is

rosszul
u
.

ment a sora.
(1511)

Három
1

ez a

várépítés

május

l.X.)

Azonban a végvárak helyzetének a komolyságát a
rendek eltt

nem

kellett

hosszasabban bizonyítgatni. Hiszen
6-ig)
föl-

1516-ban (két részletben: augusztus 1-tl 1517 január
két forintot szavaztak
segéllésére.'
2

meg

a végvárak, illetleg Jajcza

Szlavónia

ekkor

igen

ügyes

fadószedt
fia,

(dicatort)
hír.

kapott Batthyány Ferencz (B. Boldizsár

a késbbi
a

neves bán) személyében.
kellett

A

szlavón subsidiumból (segélybl)

pedig

elteremteni

úgyszólván

mindazt,

minek

3 Jajczában és Horvátországban híjával voltak.

gazdálkodás
folyt

A

régi rabló-

minthogy a szlavón adó mindig gyérebben
alakot
ölt,

be

még zordabb
4

mint

elbb. Jajcza

szükségletei czímén Bártfa városával fizettetnek (1517 július
15.)

800

forintot.

Eperjes városát pedig, minthogy Perényi
és

Imre nádortól Jajcza
leteire

Nándorfejérvár

hirtelen

szükséga

hirtelen kölcsönt vétettek fel

a királylyal,

nádor
tar-

kapta zálogba, övé az összes jövedelem, míg a király
tozása fönnáll.*

1518 -

Mindezek a
ország anyagi
'

pillanatnyi segélyek
,

csak kimerítették az

Országgylési
rendelkezések
Jajczát
illetleg.

,

.

erejét,

de

a

végváraknak nem használtak.

,

"-'

Okit. CLXXXIX. A magyar országgylések

története

II.

Lajos
legjobb

korában.

Szabó
Vilmos

Dezs

1909.

8.

1.

Ulászló

korára

nézve

Fraknói

részlete a millenniumi tört. kiadásában.

Oklevélpublicatióival s

mono-

graphiáival P'raknói úgyszólván creálta a Jagelok korát.
3

okit. Okit.

clxxiii:
1. Okit. CLXXVI— CLXXX., CLXXXI1L, CLXXXIL, V. ö. Szabó D. m. 143—4. 1., 146—7. a vasmegyei adószed az ügy sürgsségére való tekini.

* 4

CLXXIV. Ezen érdekes ügyletrl

Kolozsvárt illetleg
Jajcza czéljaira
tettel

1.

a

befolyt segélyt a jajczai

várkapitánynak
emberei

egyenesen szolgáltassa
XII.

be.

CXCIII.

A

zágrábi káptalan
a

1517

18-án

Jajcza vára
V. ö.

védelmére küldettek
Pray: ARH. V. 20.
170.

horvát bán vezérlete
Kerchelich Hist.
Kp.

alá.

Okit.
p.

CLXXXV.

Zag.

212.

Starine V.

Korponát illetleg CLXXXVIII.

Az ország többsége ösztönszerleg erezte, hogy ezen az utón nem lehet a birodalom határát megvédeni. Hiszen az ország felségisége forgott koczkán. Zsigmond lengyel király a jóakaratú nagybátya szemével nézte az ország vergdését,

Miksa

császár

azonban

egyenesen

arra tört,

hog

hogj magyar successiónak útját egyengesse. úgy Zsigmond lengyel király, de különösen Miksa császár egy afféle vegyes: nemzetközi ellenrz bizol
Ismeretes,
útján szerették volna az országot igazgatási jogaiban
szorítani.

meglátszó

A mi azonban 1517-ben nem
nevezetesen
Jajcza

sikerült,

azt .Miksa

a

végek,

vára

menthetetlennek'
akarta

állapotara

való tekintettel

1517-ban

inas formában,

természetesen a saját erdekében megújítani.

Az alkalmat Jajcza nyugati
méternyire fekszik Jajczától
helyzetet tarthatatlanná
s a
1

véd

erdjének

:

J,

nak, Gyülhisszárnak, elfoglalása szolgáltatta. Jezero

11

kilo-

török birtokában az ainavar

tette.

Mi maradt

meg

a

Mátyás

király alkotta várszerkezet-

bl?
S

Jajcza es Banjaluka," a
felöl

közbens
s

várak,

nyugat,
Ki

kelet

mind

torok

kezén,

elesett

Szrebernik.

segítsen! Miksa császár 1518 április 13-ika eltt azon esetben, ha a magyar korona vállalja a/, o kormányzói gyámságát, kötelezi
sot elére
all

a

magái Jajcza élelmezésére, megvédelmezésére, papa által szervezend egyetemes keresztény

vállalatnak a torok ellen.
szár

Még határozottabban
Insbruckban
kelt

SZÓI

a

1518

április

l.'-i-án

levelében.

Ma

a Rákos vagyis az országgylés raja, mint tapasztalt rokonra,
atyai barátra bízza a
ellátni

gyámkormány ZÓSágOt

:

Jajczát hajlandó

eleiemmel

s

fölmenteni. Szapolyai János vajda áská-

lódása ellen hajlandó 4i>x» gyaloggal es 500 lovassal meg-

védelmezni az

ifjú

királyt."

Miksa
támogatott,
1

ajanlata,

melyet
a

különben
rendeknek,
lengyel

a

horvát

bán

is

nem

tetszett

igen

ersen megugyancsak
veniat*

<

>klt
-i"l

CLXXXI.
érzi,

Zsigmond
1518. ei

király
in

részvéte

indokolt
'

hogy

,demura totum

regnum

diserimen

okit.
ot,
:

CLXXXVI.
Ml..

Jezero elfoglalása eltt készüli
s<

mint a magyar király iMrtnk.a
ív.

Pótlék

212

látszott rajta

az önös

czél.

Mátyás
telt el s

király,

a

magyar

„Achil-

les"

l

halála óta csak 28 év

az országnak egykor oly
el

fényes szerepét
rainitás
s

még sem

feledték

az epigonok.

a

magyar korona

megvolt

még

csoda, hogy a nemzet önrendelkezési joga
állott,

A souvenem az a mellett ers párt
s

hanem a gyöngeségnek
bíztak a

jele.

hogy jelents tényezk

nem

nemzet erejében.
nyíltan, hogy,

Hiszen a törvények és elírások jók. Tudták a rendek,

hogy mit kellene tenniök. Kimondták
és Banjalukát

ha Jajczát

meg nem
Valkónak

segéllik,

vége van Szlavóniának,

s a német tartományoknak. Ezért minden áron vissza kell foglalni. 2 Tudta ugyancsak mindenki, hogy a várakat élelemmel és fegyverrel el kell látni, hogy a bánok kipróbált jó vitézek legyenek s htlenség terhe alatt egyik bánnak min-

Pozsegának,
és

Jezerót

Bocsáczot

dig a

várban

kell

lenni.

A

várnagy,

mint királyi

tiszt,

a

lszereket és élelmet illetleg felelsséggel tartozik. 3
tartók a kapitányok és az

A

kincs-

rség

zsoldját fizetni kötelesek.

A bánok
nyagolja

tiszte,

hogy ügyes hírszerzket tartsanak, a kik
elmozdítandó. 4

az ellenség mozdulatairól értesítést adjanak.
tisztét,

Ha a bán elhaAz rség létszáma 500 lovas,
s

a kik félévig szolgálnak a várban
gáló 500 lovasával fölváltandók.

aztán a király

Budán

szolis, 5

Nagyon

jól

tudják azt

hogy a végvárak

falai

mos embert
ják szét.

elhajtott,

düledeznek, hogy az ellenség száhogy kevés a segély és rosszul oszt-

S mégis hiába

volt a

sok rendelkezés. Sikerült ugyan
,!

egy-két merészebb vezetnek élelmet juttatni Jajczába,

de

adószed a gyéren befolyó segélyt, hiába fenyegeti meg a király a lanyha pénzügyi kezelket, a budai udvar izgatott stylusú levelei nem segíhiába szedi össze egy-egy

1

Verancsics A. munkái. VII. 46.
1518. Tolnai végzések
I.

2
:i

ez.
§.

1518. Bácsi végzések 10.

*

Acta Tom. IV. 110.
1518. Bácsi
1519.
III.

5 6

o.

gy.
Okit.

I.

2.

£.

10.

CLXXXVK.

213

tenek a bajon.

1

Minden, mintha ólomlábon menne Bakócz
igér.

Tamás

pénzt ugyan

de nagyon biztatja Jajcza védelreméli,

mére kipróbált

vitézeit,

szeptember vége eltt nem

hogy Jajcza eleséghez jut. 2 Még SZOmorÚbb a SZrebemiki bánság állapota, melyhez Tesány és Szokol vára tartoztak, liánja Matusnai (Matucsinai) Tamás. E várakban alig volt ember s Tamás bán nem tördött sem eleiemmel, sem lszerrel, hanem ottSzreberniket és visszament Ma] Báli u szendri és Musztafa, a várbosznai pasa kémeik utján megtudtak a várak állapotát, egyesítek hadaikat s föl

A

itrel»eniiki

j^"

hagyta

bég, a

számú csapataikkal éjszaka megrohanták rákon megmásztak a küls körfalat.

Szreberniket,

lét-

visszavontul a fellegvárba. Becsületére legyen

mondva
mezték
épített
get,

a vezértl elhagyott kis csapatnak,
ezt a
várat.
tíz

vitézül
regi

védel-

nem éppen Jókaiban

tartott,

modorban

mely
ki,

Az ostromlók voltakép kiéheztettek az rsénap múlva becsületszóra, szabad elvonulást

kötvén

feladtak a várat

A

vezérek,

úgy

látszik,

nem
szilig

tudtak csapataikat visszatartani, mert a gyermekeket és asz-

szonyokat

letudva,

a

várból

kivonuló rséget egy

lekaszaboltak.

A tesányi
sorsáról,

és szokoli

rség

értesülven a

szrebernikiek

híjával

levén minden fölszerelésnek, fölégették

várat és elvonultak.
fordított

Csakhogy
a

a bennszülött lakosság egyet
állott,

érzületen

s

az erósebbik leihez
varakbeli

elárulván

hegyi utakat a töröknek,

szökevények
a

közül

csak

igen kevesen

menekülhetének. Qyeténkép

gondatlan-

ság és az anyaország

nemtördömsége ezeknek
s

Zsigmond

kora óta magyar kézen

A

léha Matucsinai

lév váraknak s< Tamás szamü/etc-e
változtatott

gleg eldöntötte.
ne\ nai varbirtokátovi

nak elkobzása

nem

a bosnyák birtoklás

sorsán: elveszett végleg és visszahozhatatlanul. 3
1

lf>m
i.

VII.

7.
.

CXCIII. a
163.
1.

pénskeseléi
VIII.

-'.yik

mini

elbb,

1.

Szabó

D.
5

m.

L61

1519
VIII.

okit.

CXCIV.
Gáboi

1519.

19.

'

Nevna vára Valkómegyében,
kai ek,

került Matucsinai

Mihálynak, kinek

114

Török-magyar
itUe 1510.

_^

z

1519
liárom

április

1-én
kötött

Budán
„béke"

s
]

május 30-án
határozottan

Üriná-

polyban

évre

rossz

béke, a mellett éppen nem Ígérkezik tartósnak. Bélay Barnabás, a derék es élesesz magyar portai követ csak annyit
ért
el,

hogy

írásba

foglalták

azt,

a mit

a

török

hódítás

fegyverrel eladdig máris elért.

ugyan megmaradt még a míg Jajcza csak Zvecsáj, Orbászvára és király kezén, de Banjaluka felé függ egybe a szent korona területével s ott
Jajcza
és

Nándorfejérvár

is

aláköti a

közbens

bocsáczi

immár török erd. Xándor-

fejérvárt nyugatról

Sabácz védi némileg, Szendrtl keletre

azonban

teljesen el

A
békében

határok e
is

van szigetelve. béke alapján oly rosszak, hogy

még a
Jajczát

csak a harcz a megélhetés módja.
akarja a király,
lehetetlen elkerülni a

Ha

élelmezni
Arról

a súrlódást.

tesznek

egyébként

mindkét

fél

szolgálatában

néha fölváltva
váltásánál
is

álló

martalóczok. Azután az rségek

föl-

elkerülhetetlen a harcz.

A

király egyfell pa-

naszkodik, hogy magyar, szlavón, horvát és bosnyák alattvalói ismételt fölszól ítására

sem küldtek hadakat
ellenére

Jajczába.
területen

másfell meg, hogy a békekötés
a

török

zsákmányt tettek. Küldjék el hadaikat élelemmel Jajczába„ bánok máris várják ket a szávamenti révekben, a zsákmányt pedig szolgáltassák vissza.

a

bán
;

fia

volt.

Csánki

i.

m.

II.

287
vele

1.

A

szreberniki

bánok sorozata nem
f.

teljes

Pesty

F.

próbálkozott

a

Századok
Istvánffy

1875.

Nevna várát
ír

Keser

István kapta Matucsinai István után.

Keser

István Sztrezsemlyei

Györgygyei 1508. volt szreberniki bán.

Szreberniket

euyik
emle-

helyen, a másikon Srebreniczát, az ezüstbányáiról
geti.

híres vártelepet
a

1476-ban ugyan felprédálta Brankovics Vuk vajda, de

vár

épen

maradt.

Valószín,

hogy

ezúttal Szrebrenicza

váráról

is

van

szó, mert
III.

Szrebernik

már akkor nem ment komoly
békében
Zrebernyk

várszámba.
opyidis
et

Az 1519
villis

2S.

magyar-török

cum

suis

említtetik,
:

valószín

tehát,

hogy Szrebernik vára
holott az ezüstös
105.
II.
1.

a bánságnak

volt a

középpontja
város van

város mellette nincs,
L.

Szrébrenicza

mellett

különben
1

e

munka
1519

Theiner: M. H.
Okit.
VIII.

626. és Aszl. Okit. 279.

1.

-

22.

CXCV.

Furcsa,

de jellemz kívánság. 1519
Okit.

VIII.

29.

felszólítás a

hanyag Csáktornyai Ernuszt Jánoshoz.

CXCVI.

Ugyancsak ezek a hahómra önként utaló körülmények állanak fönn a törökökre nézve is; Jajcza mellett kell
Bocsáczra igyekeznek, melyet saját érdemegersíteniük. Ezért jár minduntalan a híre, hogy a török Jajcza ostromára készül J
elvonulniuk,

ha

kükben

kellett

1

Ebbl
külpolitika

a helyzetbl önkénytelenül folyik, hogy a magyar vezeti immár a birodalom fennállása erdekében

*

mmmi
*****

elhatározzak, hogy Jajcza (es természetesen Nándorfejérvár)1
ellátása

erdekében külön (particularis)
a

követséget

menés

tenek

a papahoz,

római-nemet

császárhoz és a lengyel

királyhoz, a kikkel ezirányban tárgyalni s concrel megállapodásra jutni tartoznak.' Már a nemzeties fölfogású partban is megingott az Önbizalom, ereztek, mer;

nem

számítás,

hogy egymagában
a ven

ez a nemzet

nem

bír

a

törökkel.

királyi a

Az állapotokról gyám, adja a

Bornemissza
kepét.

János, az

egyik

legtisztább

Nem

ismeretlen ez

határozott hangjánál

jelentlevél, melyet
túloz.
-

fogva talán túlzásnak vélelmezte a lengyel királyhoz intézett. Pedig nem

Ránk tisztességes, tapasztalatokból leszrdött ítélet, ÓkimondÓ embernek a benyomását teszi. .\z sem lepheti meg az embert, hogy kortársai küzt akadt, a ki meggyanúaz alacsony sorsból fölvergdötl
1

sította

királyi

mindenest. 6

okit.

CLXXXIX.
li
.

1

Okit CX( l-CXCII., CXCVin. Jezeróról, hogy

,.

v ..t

küldenek Jajcza megersítésére, kötve hiszszük. 1 Nándorfejérvárról azért esik kevesebb szó, Duna es Száva Fell nem járt annyi nehézséggel
-

mert élelmezése

i

1

"kü.

c.\. vili.

[519. bácsi végz.

XXXVIII. sz
II.

a.

'

Horvát
-

Kivan:

Werbczy

emlékezete.

köt.

118

1L'.-..

pont

""• l526 CV1 feljegyzés alapján azt írja Bornemis A legfukarabb szer/.., jövedelmébl semmire sem
eputet semmit.
király
s s
<>
,u.

írói:
k..h.

Budán nem
.:

udvar provisora
kis

(élelmezési fnöke).
asztalát,

a

k.ralyi

kamarások

havi

ebbl
veken
tís

,kat

kegydíjasokat, valamint a királyi palotái
tán

Bornemissza nen
l/ZH
,-

Ur.
így
Iu
.

nincs egy ép ablak.
pénj
a
el.

Ha

es,k
s

u
|{,
,

bamk

a

mmt

a

magáéval,

min

|

a ]|

c]

(i

hogv 6

vdt0

U

királyt.

lett nemess semmivel sem tördnie.

Parasztból

Hetében ingyen

élt,

mert

nem

kellett

216

A

mit Bornemissza

írt,

azt mindenki igaznak tudta, de leg-

elször
volt,

adott hangot a közérzésnek.

A
írja

diagnosis

helyes

de az orvosság már

nem

használt a beteg szervezetnek.

Bornemissza
a végvárak

„Ebbl
S>' el

megláthatja Felséged

1521-ben a len-

királynak

,

hogy milyen rosszul igazgatják Magyar-

neiyzetérói
1521.

országot. Horvátországból a török a népet elhajtotta, azok,

a kik megmaradtak, mindenfelé elszéledtek, legtöbben velenczei területre

menekültek. 1
de

Mindazonáltal néhány

még megmaradt,

olyan állapotban,

ersség hogy az rségnek

vagy el kell vonulnia, vagy éhenhalhat. Korbáviában minden elhagyatott, Karlovics gróf fia a királyi rséggel és az esztergomi érsek Bakócz Tamás segítségével, a kinek

nvérét bírja feleségül, még valahogy lélekzik, de is azon van, hogy Szlavóniában kárpótolják néhány várral. Boszniában már nincs menedék, mert valamennyit
elfoglalták a törökök. Jajcza vára Isten segítségével

kevés

rséggel még megmaradt, de igazában csak az Isten mentheti meg a végveszélytl ezért úgyszólván már nem a
;

mienk; pedig ha elvész Jajcza
Isten

a mit távoztassa az

r
me-

,

Szlavóniáról és Magyarországról

nem

is

szólok,

rövid
stb.

id

múlva

meg

fogja

érezni

Styria,

Karinthia
lábbal

és Ausztria, mert akkor a törökök száraz

hetnek a Dunáig.
Hallottak a törökkel való békérl, de csak
alatt.

úgy a suba
szol-

A

mi a végvidéket
is

illeti,

azok nagyon keveset

gáltatnak s azt

rendetlenül, ez tehát mit

sem

számít.

Nincs senkije,

még
s

a szolgáján mit
tesz

sem

segít,

nem
Alája

tudja senki, hogy
király

mennyi
Ráskai
kir.

a

jövedelme

a

pénzével.

Mátyás

idejében

Balázs volt az udvarmester
kívül a visegrádi
kir.

(1477

— 84).

tartozott a budai
is.

istállón

lak s a kir.

számvevségi kamara
mutatott

Egy csomó

inast és katonát fizetett s mégis tízezer aranyat

ki

fölöslegképen. Ezt a király kevesellette s bottal jól megverte.

Rászólt a budai és pesti tanácsra,

hogyha a
ki

felség

valamit az ö

akaratok ellenére parancsolna nekik, azt ne teljesítsék. Világi létére apátságot
bír.

A végén megjegyzi

:

„Ebbl
nem

látszik,

hogy

légyen a közügyek meg-

rontója".

Ha

ezt a

jellemz pletykát összevetjük
hisszük,
fukar,

Bornemissza alább a
Bornemissza
volt.

szövegbeiktatott levelével,
ellen

hogy a

történeti kritika

döntsön.
1

Bornemissza

morcsos,

de tisztakez ember

Dalmácziába.

A

jövedelmekre vonatkozólag tény
királyi

tárnokok

hogy a kincsleselekkel lekötötték a királyi Fenségnek
az,

majdnem minden jövedelmet még a költségeket, ebbl él a király
nek az élelme.

a
s

jövre is. Ebbl ti/.etik ebbl telik ki embereiezüstöt

A

királyi

kincstár, letudva az aranyat,

drágaköveket, zárva van. A király ezreket ér holmiját, selymet és drága szttest férgek pusztítják és molyok eszik. Hogy a királynre milyen gondjuk van, azt mindenki
felérheti

eszszel,

abból,

hogy

a

király

ilyen

kiváló
a

i

gokban alig tud embereivel megélni, néha
se tudják
ellátni.

meg

konyhát

számara alamizsnakent egy-két sebbet adnak a kezére.

Mikor aztán misere megy, a szegények forintot, néha még keve-

A pápa
fejedelmek

az egyház kincsébl
kötöttek

miután a katholikus

békét

a királynak

2000
ellen,

forintot
a

1

küldött legátusai által

Pozsonyba, a torok

végvá-

rakra pedig azonfelül puskaport, gépeket és
forint erejéig.

eleimet

Ha

ez.

nem

történik,

nem

tudjuk,

hogy kezén

maradtak volna-e ezek a helyek.

Hogy miképen bánnak
tudjátok,

itt

a követekkel, azt

magatok

nem

szólván a törökrl és a többi

fejedelemrl,

errl jobb szót

nem

ejteni.

A
egy
illik

kanczellária

felbomlott,

nincs,

a

ki

reformalja.
kívül

A pecsét kézrl kézre kereng. Néha a kincstárnokon
tanácsnok
sincs
jelen.

A mostani
a

kincstárnok

ehhez a hivatalhoz, mint

disznóra követem

a nyereg.

Az zálogba tenné a Felség

alá

es

jövedelmeit.

Most már elkezdtek a városokat zálogba adni. mert varak már nincsenek es a melyek meg vannak, azokért nem ad
senki semmit.

A

mellett
;

a

hatalmasok

elnyomják,

ütik,
;

kidobjak a
inak.

gyöngéket

az

özvegyek és árvák sírnak,

napi renden a gyilkosság,
1

Arany

forintot.
is

3

Három
Péter

volt

1521-ben: Vórday
eltt

l'.il

váL

veszprémi

p

Berissló

után,

május

Báthory
érti.

András,

i'cthlenfalvi

rhurso Elek, Valószin, hogy Báthoryt

218

A
tudva

király

káptalani

stallumokat

- -

Csehországot

le-

elszedték

sem adományozhat, mert valamennyit a fpapok, a bárók és nemesek. Egy-két káplánt
senkinek

nincs

sem tud az udvarában tartani. Udvarában, kevés kivétellel, okos ember. Ezek is a magukéból élnek, nem a
kegyelmébl. Csak két nagyobb püspökség maradt meg.

király

Az ország védelmére szervezett végvári tisztségeket nem azoknak adják, a kik értenek a katonáskodáshoz, hanem nagy uraknak, a kik nem értenek hozzá, így veszett el azután egy csomó végvar. A hatalmaskodók akarata teljesedik,

k

döntenek a királynál
egyezséget

is,

a rendeknél
hittel

is.

Szövet-

keznek

egymással,

kötnek,

elkötelezik

magukat és a mikor számon kérik tlük az Ígéretet, azt felelik, hogy hiszen nem a király ellen, hanem a saját
védelmükre
álltak össze.

így aztán az Istenben, a királyban

és a saját szolgálatában való bizalom
lott
el

megsznt. Azért mála szö-

az ország,
:

mert nagy

s kis

bárók egyaránt

vetségesekben

kalandosokban

inkább bíznak, így azután

nem
is

is

lehet a szövetségesek miatt

semmi

rend.

Majd min-

den vármegyében szövetkeztek a tehets nemesek,
tud a

jogrend

tért

foglalni.

Ott,

a hol pedig

nem nem az
ott

igazság uralkodik, lássák és
állapotát.

ítéljék

meg mások

az

ország

got,

Megverte az Isten két évvel ezeltt ezt az orszáfél, hogy az Isten ostora ezt az országot, a mely

folyton háborúkkal küzd,

meg

fogja verni rövid

idn

belül.

Ezen

sir

a köznép a végeken és folyton könyörög az Úr-

istenhez.

Nincs

senki,

a

ki

nyíltan

merne szót emelni, vagy

helytállani ezért a

az Istentl gyönge mindennel meg van áldva, a küls segedelmek sem hiányoznak, így itt vannak a keresztény fejedelmek, meg a 1 csehek. És mégis csak az Úristenben van irgalom." Csakugyan, mintha az Úr lelkének irgalma rködött volna amaz elhagyatott jajczai ersség fölött.
királyért, a ki jó és

Paksy után
J

Kegletnch Péter, a horvát végvidéki har-

Acta Tóni.

i.

h.

-

czosnak
de

igazi

jellemképe és Tahy János
vállaljuk a

nem rokonszenves,
,ii

kemény

vitéz

keserve
ült.

báni

tisztet,

1520

— 22.

A várban

Keglevich

Keglevich Péter életrajza megíróra vár.
indokolni, ha e

Tudnók ugyan
folyását,

Kegievtca
Péter.

de

annyi

munkálat keretébe beiktatnék élte ága-boga van e jeles harezos viselt
szól

dolgai-

nak, hogy jajezai
része.

vitézkedése pályafutásának csak kisebbik

Néhány

mégis ejtsünk
N.

róla.
I.

Buzsimi Keglevich Péter,
ben hátaim. is vezéralak,
régi

Lajos és

Ferdinánd királyok
kinek

horvátot

áladból,

Buzsim és Keglevié. 1

Nincs kizárva, hogy Keglevichék "sei fkatunárok:
II.

dalmácziai pásztoi-törzsfk voltak. K. Pétert

Lajos

tanyává, majd bánjává, utóbb,

1525-ben

ismét

kapitányává

nevezte

ki.

Ezt a tisztséget becsülettel viselte es jutalmul, ÚgylátSZik, 1524-ben

1525-ben Fejérk várat kapta

a
K".

királytól.

A mohácsi vesz után
én,

Péter

állandóan
a

varaiban

tartott

vitézeivel

harczolt

megmaradt trök vs
.i

Ferdinánd
Jani

urakkal.

1588-ban

Nádasdy

rámással
a

együtt horvát-szlavón

ban
15!
-

lett

s

mint ilyen, bantársaval együtt folytatta
iktl ostromolt Dubicza várának
gére menni
v.ii

török elleni küzdelmet.
tudott
elég

nem

gyorsan
.

katonahiány és betegsége tartoztattak
valamint a veresege Óta a
is

úgy hogy ez

a

is

elveszett. 1 Báni
Bálint,

hivatala gyakorlását a Szapolyai-pártiak, különösen
déli

Tonik
káló

vidékeken bujdosó es

intri-

Katzianer

megnehezitették. 5

Az
l"-

1542

novemberi

pozsonyi

on
nl-

lemondott a bánságról, K. Pétert pedig az ország es király letettek,
es

jószágvesztésben

elmarasztaltak,
várait

mivel

magtalanul

elhal'

Csáktornyái Brnuszt
hetetlen gazdagságú

Gá pár
I

nem

bocsátotta < tiscus kezére.

A mérKrnu-zt
C

rnuszt

Hampo
:

javak utolsó birtokosának,
a
ki

Gáspárnak
K.

K.

Péter

Kánya

volt a felesege,

mikor özvegyen
Ka;
ki,

Péter az
a

l'.rnuszt-varakat
kir.

Csáktornyát,
felszólítására
\

s/trigd.

Szent-

györgyöt
okolással,

kamara több

sem

adta

azzal

.i

hogy leánya teherben maradt.
Donát küldte
be se eresztette
kiadását,

kamara végtt
tényállás

rvC.

fúri

I

Gyulai Annát es Bradács
K.

a

megállapítására,
ele

de

Péter ezek<.i
a

várába, Ferdinánd
Ígérete
lei

idéztetvén, meghalaa

merte

birtokok

de

esitését

folyton
I

lányát pedig közben újra férjhez adta
zett

l'.anffy

Lászlóhoz.
Vi

M

e

kivetke-

a

nevezett országgylésen az

elitélés,

a

Utóda, Zrínyi

Miklós

bízatott

meg,

kinek

mg|

1

rhaóczy
irabás,

Hodinka, Melléktart
Xlll.

okit.

1.

:,>.

1.

tvánffy Ub.

Zrínyi

Miklós.

«

»klt

.

I

220

Csáktornyán ostrom

Ernuszt-várakra. 1 Zrínyi Miklós sietett az öreg, hetven év körüli K. Pétert szorongattatásában az ki akart szökni a alá venni
;

várból, hogy, állítólag, a törökhöz meneküljön, de emberei árulása folytán Zrinyi kezébe esett.

Az

új

bán eldjét éveken

át

fogságban
is

tartotta,
állíttatott

a várakat egymásután elfoglalta,
ki,

st

K.

Péterrel

oklevelet

melyben ez Kaproncza várát

elígéri

neki arra az esetre, ha a király-

2 nál kegyelmet eszközöl ki neki.

Ferdinánd király
szolgájának és

végre

1548

október

14-én

meg

is

kegyelmezett

régi

birtokait

visszaadatta, 3
helyre.
feljelen-

de Keglevich és Zrinyi közt a jó viszony soha többé nem állt Az Frnuszt-örökség Zrinyi Miklós kezén maradt, a ki 1549-ben
tette

haragosát a királynál, hogy orgyilkosokat küldött élete

ellen. 4
5

A vád
Kegle-

úgylátszik alaptalan volt, Ferdinánd vizsgálatot

sem

indított

s

vich háborítatlanul élte le napjait családi váraiban. 1554-ben

még Buzsimi

várában tartózkodott, ez év végén vagy a következ év elején halt meg. Örökösei 1571-ben hiába követelték hosszú per során az Ernuszt-javakat
a szigetvári

hs

örököseitl. 6
élte

Összevetve
összes jó

folyásának

fontosabb

tüneteit,

egy
eltt:

Zrinyi Miklós-féle fából faragott alakot látunk
s

magunk

nem
a

tulajdonságaival. Balkánias typus, veis,

rekszik akár a félvilággal

úgy
Jajcza

szerez,

hol

s

a

mint

hséges, hatalmaskodó, ott s lehet. Jobb bánja azonban

Jajczának nálánál

nem

volt.

meglehet, hagyomány útján is kiszíneMesébe ill 7 harczi esemény fzdik bánsága emlékéhez. Nem TS-1522* zett köri. ütközetrl van szó, avagy rendszeres ostromról, hanem a bosnyák harczok folyamán akkoron napirenden lev csala-

fintaság, rajtaütés meghiúsításáról.

I

Istvánffy

lib. 14, id. id.

15; Ferdinándnak a htlenséget kimondó oklevele
II.
II.

kiadva Barnabás,
8 3
4

m. m.

169.

1.

Barabás,
Okit.

180.
id.

1.

kiadva Barabás,
I.

m.

II.

217.

Barabás,

109.

>
II

Felelete Zrínyinek u. o.

Barabás

id.

m. és

Istvánffy.

f

70 éves

korában

;

neje

Sztre-

zsemlyei Bora,
7

elbb

férjezett

Zayné.

Errl három kútf

(Okit. CCIV.,

CCXL, CCXII.)
Mihály.

áll

rendelkezé-

sünkre: Istvánffy, Tubero és
elbeszélés.

Brutus

J.

Nagyjából

egyezik

az

Tuberoé tán a legrészletesebb, de hogy pontos is, -az kérdés. Mindegyikben van valami részlet, a mit jobban kiszínezett. Az idpontra

nézve csak az állapítható meg, hogy Szulejmán szultán trónralépte után ment végbe az esemény. Istvánffy tehát 1520 szept. vége után

chronológiája 1527-ig hibás, azért bajos oklevél híján megállapítani

állításait.

221

Állítólag Szrebernik elfoglalása után történt, ho£ szarajevói besliák (zsákmányra dolgozó haramiák, rémületet kelt rablók) látván, hogy a magyarral könnyen lehet
el

hágcsókon végeznek az rséggel. A varban 200 lovas 200 gyalogos alkottak az rseget. A besliák fényes jutalmat reméltek, ha vállalatuk sikerül. Béke leven, föltételezték, hogy a magyarok nem ügyelik az ellenséget s különben is valamelyes cselfogással majd csak túljárnak
s

bánni,

elhatározták,

hogy

meglepik
1

a varat

fölmászván,

éber-

ségükön.

Csakhogy Keglevich Péter meg a Corvin Járn herencsényi-féle világban vitézkedett s a hiúz éberségével kémleitette a hatan. Vinac— Koszorúvár már török kezén
lévén,

ugyancsak nehéz volt a kalauzok es kémek Azonban mégis megtudta, hogy az ellenség sok

dolga.

lajtorját

készít.

Ebbl

Az rségei
a
ló.

A

ellen terveznek valamit. készenlétbe helyeztette, nyereg alatt állott strazsákat megkettztette s az alacsonyabb

rájött,

hogy a vár

erre

falakat

válogatott fegyveresekkel riztette.

völgybe értek
hettek

A törökök nagy kerülvel a városhoz legközelebb es s az erdben ütöttek tábort. Azonban báris

mily ügyesen jártak
el

el,

Keglevich kémei
terv.

el]

nem

rejt-

magukat.

Az

volt a

hogy másnap

hajnal-

ban," szürkület eltt, nekitámasztják a lajtorjákat a
i

falnak

várrséget meglepvén, elfoglalják a várat. Péter bán nagyban kellene tévednünk, ha nem szerzett kémet a táma-

dók

közül

értesülvén

a

tervrl,

Cseri

Balázs

nev

magyar kapitányát

100

lovassal

nag}

csendben, jó nagy

kanyarulatban az ellenség háta mögé küldötte azzal a parancscsal, ha majd ágyúszóval jelt ad. hátban támadják az
ellenséget és vágjak.
< I

maga

pedig összeszedette
a

a
s

szebb

formájú

asszony-

es

leánynépséget
.;<>»>

varosban

ünnep

1

Tuberonál, Brutusnál

l<

-

Tuberonál

i

órakor.
és
i.

'

Cser helység Sxond
sank.

.iak.ibn.lv a

körül
170.
11.

odavaló nemes
s/.erint

m.

II.

14-

Azonban
k,

[stvánfiy

hontmegyei. Tubero sserint Cseri Beláss kémlelte

a

bestiákét

Szerinte 'Joo lovast adott Cseri

BeM

222

lévén,

meghagyta nekik, hogy szépen kiöltözve

járják

el

a

völgy eltti tisztáson a kólót és énekeljenek mellé. 1 Természetesen biztatta az asszonynépséget, hogy ne ijedezzenek,

mert a mint haj

lesz,

azonnal segedelmükre

siet.

Az

asz-

szonyok

erre bátran megindultak, de úgy,

hogy a törökök
lajtorjákat

láthatták, a mint

a

városból kijönnek s feléjük tartanak. á
letették a

Ekkor a törökök egyebet gondoltak,
s az

asszonyok
a

felé

sompolyogtak.

Erre várt

Keglevich.

Megadta
jelt,

török

háta

mögött
alig

várakozó
támadta
a

lovasoknak
rablókat.

a
így

maga

pedig

arczélben

két

tz
A

közé

fogatván,

maradt a rablók
kiszínezett

közül

hír-

mondó.
szépen,

hsénekek módjára

orvtámadás
róla.

valójában így történt-e, vagy csak a
állapítható

magva

igaz,

meg, de a lantosok sokáig danoltak
nagyjából

ma nem A tör-

ténetnek

igaznak

kell lenni,
is

mert a földolgozácsekély.

sokban mutatkozó különbség
Sajnos,
kült

nagyon

hogy

ezzel a vitézi tettel Jajcza

nem mene-

meg

az állandó fenyegetéstl. 1521-ben egyik portyá-

zás érte a másikat.
tesen Knint dúlták
s

Megelzleg
fel

a horvát végeket, neveze-

a törökök, tönkretették Orlovicsékat

egy csomó kisebb

curiát.

Beriszló Péternek, a

hs

Legszomorúbban esett azonban bán-püspöknek halála, a ki boszesett s megöletett/' Jajcza

szút akarván
folytonos

állni,

trbe

azalatt

élelmiszerhiányban

szenved.

Keményen
is

kell

izenni a zágrábi káptalanra,

mely most

késett vele,

hogy

1

Tubero szerint a törökök alkonyatkor érkeztek táborukhoz. Tubero
szerint az
el

*

asszonyok holdvilágos

éjjel

tánczoltak.
a

A

törö-

kök

nem

készültek

lajtorjáikkal,

azonközben

kimozdult
a

hajnal.

Látván, hogy

nem

koczkáztathatták

meg

az

ostromot,

törökök
is

az
az

asszonyok elrablására indulnak.
a törökök

Keglevich kirohanásakor

elször
írja,

asszonyokat menti, azután vágtatott csak a törökre. Brutus azt

hogy
az

nem készülvén
meghallván
az

el

a lajtorjákkal,

Várbosznába vissza
föltámadt

akartak

menni,
1

de

asszonyok

danolását,

bennök

asszonyok elrablásának a terve.
Marino Sanuto
XXVIII. 560.

A

két

esemény Jajcza megrohanása
m. IV.

és Beriszló halála

nem

állanak okozatos

összefüggésben. Beriszló halála
i.

1521 május 20-án történt Bihács közelében; a részletekrl Klaic

készüljenek

el

a szállításra.

1

Pedig Jajcza köri
eri,

álland

harc/: embert, állatot, a hol

elhajtja a török. 8

Köztörténeti szempontból e harczok csak helyi jelent-

ségek. A magyar korona balkáni állásának a sorsa nem hanem Nándorfejérvárnál. A büszke vár, mely itt dlt el, majdnem száz óv óta a magyar korona tartozékai alkotta,
1521

N*ndori
tó2|

a„

augusztus 29-én, János
került.''

fvétele napján,
a

Szulejmán
sza-

szultán birtokába

A mit

Hunyadiak Európa

mara megtartottak,

azt a

hatatlan kárára, beláthatatlan,

gyönge epigonok hazájuk kimondidkre elvesztették. Az a
i

k, mely
baddá
lett

a

magyar
az üt

Alföld kertjet elzárta, kimozdult s sza-

Budáig.
3

Nándorfejérvár torok kézre jutása rövid idre látókká vís»«iu
tette

az erdekeit nemzeteket.

iii

koztak, hogy talán a
kis

urak,

Pénz

™ " „signorottik" módjára valamikép megegyeznek. rde £ k »e*élJ külföldi szövetség kell ide S nem SZÓ. s ember,

Budán mar nem azon vitattörökkel jobb lett volna, ha a balkáni

i

i.i-

-

Nándorfejí
rár
c

«*
*

- A

meg

Pénzt annyit szavazott
szehívott

november 19-én országgylés, hogy az országnak nemcsak pénzaz
1521
állott

meg

ügyi egyensúlya
hajtása
eseten,

volna helyre, de lelkiismeretes végre
összetartás
mellett,

kell

az
kéz.

ország

határain rendet teremthet valamelyes
a

ers

Het

évvel

parasztlázadás után adó alá akartak fogni a nemzet öszi

társadalmi rétegeit, különbséget akartak tenni a kiráh
s

magánkincstára
lis

az ország pénztára között. Azzal a

rls(

fogással eltek,

hogy

ezt a
ki,

lre

egj

évre

vetették

hadiadóforma fölemelést egyebiztos hitben, hogy ez majd
költségelirányzatban.

állandóan

benne

marad

a

M

papíron maradt. 1

1

okit. okit.

5

CCV. 1521 július 1!'. CCVL, (Will., ivix.

i.

ím

288.

I.

Korbáviai

Karlovics

János

rtelm szerepérl CCIX.,
;

CCXM.
1521-ben.
bá Kiss
i.
\

Hadtört szempontból: Belgrád ostroma
II.

Hadtört Közi.

óvf.

belgrádi
tái

és sebácii

ste

külön monographiának lenne érdemes
*

Kovachich

Suppl. ad

Vest Com,

II.

224

Az ország ekkor már gyöngeségének
jutott.

teljes

tudatára
akarja

Tisztában voltak vele, hogy a király, ha
az
országot,

meg

tartani

nemcsak kénytelenségbl, de
föltételek

köteles-

ségszerleg tartozik megnyerni a szomszédok

szövetségét.

A gyztes Magyarország
ségest,

a

szövetséget

keres,
a

természetesen kénytelen elnézni,
keresik

nélkül kaphat szövetmeggyöngült Magyarország hogy kapcsolt részei másutt

boldogulásukra

kiutat.

Ki

ne
1

értené

a horvát

urak

eszejárását,

mikor hívek ugyan a szent

koronához,

de csak addig, a míg az
hathatós védelmet kíván,
osztrák fherczeg
karintiai

ers meg
a

fejen
török

ül.

Ha Magyarország
a módját,
friauli,

kell adni

hogy az

elzárja

ell

krajnai és

határait.

király végvárait

Ezt csak úgy teheti sikeresen, ha Lajos akképen védelmezi, hogy ellátja élelemmel s

rséggel.
terhes
heti.

kötelezettsége alól s határait támadólag
ki

Magyarország ezen az úton viszont fölszabadul is megvéd-

Ámde

erdekében

ne értené, ha ezért
tett

a

maga

jól

fölfogott

szolgálatért,

az imperiumnak egy része

a déli határon apránkint az osztrák

fherczeg kezébe
a magyar-horvát

jut.

Elbb condominium
átháramlás via
facti.

véd- és daczszövetségi alapon, azután ez a

jöv

állott

ve-

gek

eltt.'

2

Ferdinánd fherczeg érdekldése a birtokaival szomszédos horvát véghelyek iránt Nándorfejérvár elestét meg-

1

L.

errl Frangepán

cs.

oki.

II.

XLI

— XLV.
mely
II.

11.- és

Fraknói

V.

Magyarország a mohácsi vész eltt czím, a maga nemében
feldolgozását.
2

mintaszer
félreértésre

1884. Szt. István-Társ. házi ktára.

Okit.

CCXVI1.

Istvánffy

elbeszélése,

annyi
Lajos

adott okot. Istvánfíynak abban igaza volt,

hogy

országtanácsi

végzés alapján tárgyalt sógorával az

„illyr"

(horvát) végvárak dolgában.

Csak abban nem volt igaza (mindig évszám nélküli convolutumokból dolgozván), hogy Zengg, Kiissza, Jajcza már 1522-ben német rséget kapott.
V. ö. Frangepán cs. okit.
II.
i.

h.

Ez

a

német-osztrák-magyar

együtt-

mködés ugyan
más
alapon.

megindult a

dalmát-horvát területen (Istvánffy
rendek

VII.),

de

Egyfell a magyar

még nem

egyeztek
1.

bele,

hogy
1.),

Ferdinánd rséget tartson Horvátországban (Szalay L. Mo.

IV.

42

— 43.

másfell Ferdinánd fherczeg pénzügyi viszonyai csakoly
II.

ziláltak,

mint a

Lajos királyéi.
Oberleitner
:

1523-ban

11,454

lb.

fillér
f.

(u.

a.

tallér)

a hiánylat.

iK.

Öst. Finanzen stb. Archív

üst.

Gesch. XII.)

elzleg már
var
el

az ostrom idejében

is

megnyilatkozott Folytudja,

ton figyelemmel kíséri s jóval fog
esni.

elbb

hogy az
Bihács,

éhez
majd

t

természetesen

Jajcza,

Styria s

K raj na

1 további sorsa aggasztja elssorban. Xvil-

vánságos az osztrák-német és a magyar érdek

k

A magyar
valamint
a

Alföld S a Balkán-félsziget éjszaknyugati sarka,

Dráva-Száva
a

köze

kiegészítik egymást.

Ha

a

Németbirodalom

nyugat fell sikeres segedelmet
Keleten állhat rt.

nyújthat,

Magyarország

Ez

a gondolat

mert eladdig csak az volt

\

gyökeret vert a német római birodalom nürnbergi gylésein,

melyeken Magyarország követei Ulászló
állandó vendégek.

király uralkodása óta

A kölcsönös

segítség eszméjét megértik,

de az

ügy politikai részét Ferdinánd fherczeg közvetíti, mint egyenes érdekelt fél. Nürnberg a nemet nemzet rátát képviseli, Ferdinánd fherczeg a végrehajtás mi
tója.

Hogy

a tárgyalások elhúzódtak s a hivatalos

elinté-

zés hosszú idt vett igénybe,

magától értetdik. Ferdinánd
osztrák
hadi

fherczegnek
véleményezése

közegei:
eltt,

az
a

alsó

tanácsosok
tájékozatlan

részleteket

illetleg

német rendek nem foglalhattak véglegesen
Lajos kiráh

állást.

A komoly tárgyalás 1522 április havában elbb cseh ügyeivel végez, azután Még
a

indult

meg.
8

akarja külügyét.
a

ügyi szempontból megalapozni az activ segítség

magyar követek meghallgatása eltt
elé
v.

nemet

birodalmi

rendek
II.

került

Ferdinán
s
<'••

két hadi
v.

tanácsosának:
dolgában.

Reichenbergnek
írásbeli

Herbersteinígély

nak (1522 márczius 31)

véleménye
-

a

A torokkel eredményesen
lehet

így

szólnak
k

csak úgy
.

megküzdeni, ha
\i>

..

kell összhai

SZállanak síkra.
s

egyetértést kell fenntartania

magyarokkal

a

horvát-szlavón

országrészek ,die Windischen
a várakat.

között,

melyek együtt élelmeztek

Lande" A magyar-horvát

1

*

A horvát véghelyek Okit Errl értesíti bven ha
intézett

i.

XXV.

36.

MII

704.

1.

ságait a sárosiakhoi

mintakiadványt

1.

Wagner

i.

in.

2615

-22<i

egyetértés, a korona erkölcsi integritása tehát osztrák érdek
is volt.

Ferdinánd fherczeg pedig fölszerelve tartsa csapatait,
állítson ki ezer

a Németbirodalom meg
lövészt,

könny

lovast, kétezer

kétezer gyalogot, tehát összesen ötezer embert, a

kik egy megfelel szekérvárba férnek'. Ez a sereg vonuljon be a hegyszorosokba s egyesülvén a horvát bán csapataival, foglalja el a török kézen lév várakat. Csak így lehet

Horvátországot

s

általa

Stájerország,

Karintia

és Krajna

birtokát biztosítani.
vát,

A

tanácsosok bizton számítanak a hor1

szlavón s esetleg nápolyi segélycsapatokra

is.

Jozefics Ferencz zenggi püspök, az egyik követ, ekkor

már

jelen volt

Nürnbergben

s április

1-én beszédet intézett
(

a német rendekhez. Legelbb is ráutal Nándorfejérvár Belgrád) és Szabács elestére s Oláhország elfoglalására. Magyarország
eddig az egyházért
elesni,
s

Németországért küzdött.
vele,

Ne

engedjék
2

mert úgy járnak

mint Konstantiná-

polylyal, csak aztán fogta el
elfoglalta.'

ket

a bánat, miután a török

Azalatt lengyel s
"25.)

magyar követek
s ötezer

(április

30

— június
kellett

Bécsben tárgyaltak

embert kívántak segélyis

kép. Két

zászlóalja lanczkenét

már útnak

indult Jajcza

felé s június

16-án 450 fölszerelt
:

gyalognak utánok

volna indulni

összesen ezer ember a fölszerelt legénysége
kérte segítség,
t.
i.

Ez

a

magyar
hogy

a 3000 ember egyenesen
Eleinte

Horvátország
hitték,

megsegélyezésére
ezer

kellett.
lesz,'

ugyan

azt

ember

is

elég

de hallván Knin ve-

szedelmérl, június 16-án Badenbe mentek a fherczeghez
s beleegyeztek, hogy mind a háromezer ember vonuljon a

horvát

várak fölszabadítására.

Jóformán meg

is

Összesen
útnak,
a

négy zászlóalj 500 emberével melyek aztán a Jajczának vonult két

egyeztek.
induljon

zászlóaljjal

egyesüljenek.
nek,
gr.

A magyar követség lelkére kötötte a fvezérSalm Miklósnak, hogy az átvonuló hadak ne tegyenek kárt, magyarán szólva, ne pusztítsanak. A vezér7

DRTA.
1.

(Rövidítve Deutsche Reichstagakten

ül.

32— 36;

11.

197.
9

T. o.

76—77.
197.
11.

1.

9

U.

o.

let

kérdését úgy vélték megoldani, hogy a fqvezér a lanczs

kenétek ezeres kapitányával, Helfenstein Lajossal
vics

Karlo-

János

horvát
s

bánnal

együtt tanácskozzék.

Salmnak
Ág}
>m
újra

1200 lovasa
lszert,

1500 gyalogosa
Ausztria
felfogadva,

állott rendelkezésére.

cicimet

szolgáltat.

A
letelt,

hónapra

van

de

ha

a szeg

beállanak. 1

A német birodalmi gylés óvatosan
pontjából
igen

s

a

n
április

m- A nü "'
1-én

helyesen
által

járt

el,

midn

1522

egy bizottsága
volt részük.

részletes

informatiókat

szerzett

be

a

i52a*en.

magyar követektl, mert eddig csak
a
sor,

általános SZÓ

m
áll

Mieltt a kérdés érdemleges eldöntésére került

tudni akarták,

hogy egyes
feleletét
állít

részleteiben hog Föltették a kérdéseket

az a magyar-török hadiviszony.

16

pontban
1.

s a

követek

írásba foglalták,
a török?

ekképc

Hány harezost

ki

Felelet:
'_'.

Becslés szerint

200,000-t.

Hol szokott a török betörni?

Erdély,

Oláhország,
a

<

rsova,

Szörény, Belgrád
vidék a

fell

leginkább,

lévén

Duna-Dráva

közti

leggazda-

gabb. Betörnek Horvátországba
.';.

Bosznia fell.

Mikép kellene ellenök védekezni?
a

A Dunán ers hajóhaddal,
teni
s

varakat

meg

kell

e

lkészlettel ellátni. Jól
1

föls

gyaloghadakkal Zala
át kellene

megyén, Sziavon- és
l.

orvátországon

ellenök menni.

Van e a töröknek ágyúja és had Van sok, de ezek más szerkezetek, mint a neme k 5. Mennyi tud ellenök kiállítani a ma.,
király
?

felel
5.

a tényállásnak.)

Mikép akarnak
?

k
f

(a

ma..

ágyújuk
várnak.

Mindez

a

pénztol

út

S

lszert a külföldtl

Mit tehetnek

k,
lel

a

követek)

nem

tudjak;

nek annyit, a mit

1

DRTA.
a

Ili

200.

1.

1522
•_'.
1

már sürgetik

228

7.

Mennyi katonát bocsáthat a magyar
?

király a

néme-

tek rendelkezésére

Azt bizonyosan

nem

tudják.

A

mennyit lehet; „ami
foglalt

brünkre megy
8.

(a dolog), tehát

igyekszünk".
el

Lehet-e
?

még

a töröktl

nem

várakat meg-

ersíteni

Lehet, ha van rá mód.
9.

Hallják,

hogy a furak

s

kapitányok, a keresztény-

ség nagy kárára, ersen gylölködnek, folytonos a viszály

köztük s a király között errl

;

mi van ebben
is

?

Erre azt a kissé körülbástyázott választ adják, hogy

nem

tudnak,

legalább
lehetne,

nem
a
s

annyira,

hogy ez a

vállalatnak

ártalmára

királyt

pedig az urak, a

nemesek
10.

s a

nép egyaránt szeretik Van-e hív és hadban
király

jártas vezér

engedelmeskednek neki a magyarok
van Báthory
;

közt

?

Ezeket a

választja

:

itt

István,

Szapolyai János, ezek hadban jártasok

de azért csak küldkato-

jenek a németek tapasztalt vezért.
1

1

Nem

lesz-e baj

az idegen német jövevény

nákkal

?

A magyarok
vezérek
károktól.
12.
alatt

szívesen

és

hálával látják ket,

ha jó
a

jönnek,

a

kik

megóvják a

lakosságot

Honnan remél

a király

küls segedelmet?

Csehekre, morvákra és sziléziaikra számít a király.
13.

Mi van az oláh vajdával?
számíthat keresztény segedelemre, akkor
jó érzés-

Ha
sel

van.
14.

Mi van a perzsák uralkodójával?
tart.

Hír szerint a szultánnal
15.

Van-e kell mennyiségben élelem Magyarországban vagy bevitelre is van szükség ? Eleiem van ugyan elég, de azért jó lesz, ha hoznak,
mert ennyi embernek sok
1

kell.
?

6.

Lehet-e a folyók mentén megvédeni az átjárókat
át a

Lehet úgy, hogy a török ne jöhessen Dráván, Száván s a Murán.

Dunán, á

17.

Igaz-e,

hogy a velenczeiek mveseket bocsátanak
'-.

az ellenség rendelkezésére

Mi igaz belle,

nem

tudják.

1

Ezekbl
hogy
a

a kérdésekbl és feleleletekbl föltetszik, nemet birodalmi gylés intéz emberei, bar
e

pedzették a dolog lényegét, de a kérdéses

teriilet

részletes

vonatkozásai teljesen ismeretlenek voltak elttük.

A magyar
út-

követek
ján

feleletei

ebben a fogalmazatban. mely tolmács

készült,

szintén híjjával

vannak
a

a

határozottságnak es

volt

magyar követeknek nem is német renvalamiben kötelezleg megállapodjanak. A német dekkel rendeknek meg ^zej^et ütött a fejébe a magyarok euvenetlenkedése, tudtak a magyar pénz n-ssz veretérl, melyet mé^ a magyar birodalmi területen sem fogadtak el mindenütt, ezért, bar elvileg átlátták, hogy saját érdekök, ha a magyar
szabatosságnak.
Azonfelül

kell felhatalmazásuk arra nézve,

i

r

királyt megsegéllik,

végleges határozatukat a szeptember 1-én

Összeülend birodalmi gylésre halasztottak. A magyar segélyügyben a férdekelt Ferdinánd
rák fherczeg volt.

A

török hódítás nyugat

felé

az

tarto-

mányait

érte

s

így a közös védekezés eszméje

az ö ural-

mának

léterdeket alkotta.

Azt

a

küls
volt,

segélyt,

melyre a

magyar birodalomnak szüksége
osztrák tartományoktól
s

csakis

a

szomszéd
intéz ma-

a

Magyarországgal
tehát

personalunió-

ban

álló

cseh királyságtól várhatták

az akkori

gyar körök. A németbirodalmi segély
európai
lehetett

Ferdinánd fCsakis

herczeg hathatós közremködésével válhatott valóra. A többi
fejedelem

egymással
a

viszálykodott.
ellen

volna

ezeket

török

összpontosítani,

úgy ha
?

treuga deit

létesíthet

valamely

hatalmas kez. Treuga dei
külön
erdekeket
!

Mintha az egyéni szövevényes

idre
riori

lehetett

volna e,ny>e.ue> czélra egyesíteni

Ha

a
is

:

akarnánk következtetni,
nyithatnék, hogy a

mar

arra
teli

az

idre
KözépI

XVI
léte

versengésben
-

ki-

válik az

a

három
állott

csoport, mely

Nyugat-,

Kelet-

Európából

össze a saját

erdekeben.

1

DRTA.

III.

78—81.

1.

230

akkor az

egyes vezet

érdekköreiken bell. Magyarország érezte, hogy

tényezk máskép helyezkedtek el küls segeúj

delem nélkül az akkori hatalmas
ellen

keleteurópai török

er

egymagában nem állhat meg s a dinasztikus magánérdekeken keresztül már áttetszik az állami, vagyis összes alkotó tényezinek érdeke megóvásának a kényszerít súlya. A német rendek, kiknek elssorban természetesen a német érdek lebeg szemük eltt, nem vonakodnak a segély megadásától, melyet Ferdinánd fherczeg, mint német uralkodó, ugyancsak a
gal

maga érdekében

szorgalmazott

;

de jog-

hogy a magyar belviszályok sznjenek meg. Ugyancsak igazuk volt, mikor azt kérték, hogy Ferdinánd fherczeg hozzon magával oly embereket, a kik a birodalmi gylést megoktathatják Horvátország és Bosznia
megkívánták,
viszonyai fell.
1

Ezenkívül
keztek.

írásbeli

felvilágosításokból

is

tanulni igyeterjesztette,

Rotenhan

Sebestyén

a

rendek
szolgált

elé

a

mit egy Szlavóniát
Haditervek.

ismer

ott

lanczkenét csapat

parancsnokától, Adelshawsen Györgytl hallott.

a
A

Száva
part
el,


s

van 300 lépés
terülnek

úgymond még hidat

rendkívül széles,
is

Velikánál

verni

nehéz

rajta.

mentén két-három mérföld szélességben erdk Unna és Verbász közt nagy gyepük (hagen) alkotnak elzáró torlaszokat. A Drina nemkülönben csintalan egy folyó s bajosan esik rajta az átkelés. Sabac várától, mely a töröké, még messze esik Nándorfejérvár.
az

Értékesebb ennél

Korbaviai Karlovics

János

horvát
sikert

bánnak
aratni.

haditerve,

hogy miként lehetne Boszniában
Száva mellett van
a túlparton

Velikánál a

ugyan egy

híd,

de

azon nagyon bajos az átkelés, áradáskor
tetlen.

meg éppen
:

lehe-

Azonfelül

akadályozzák a menetelést s
is

szkvölgy hegyek s erdk még egy folyón a Bosznán
alkalmasabbnak
járás),

át

kell

vonulni.

Ezért

kínálkozik

a

cigleniki rév (Pozsega

vm. bródi
felé

onnan síkon lehetne

Sabácz és Nándorfejérvár
1

operálni.

DRT.

A.

III.

211

14.

A
1

I

irökök egy

csomó

várat foglaltak
i

el

Boszniában

157 után: Rogot, Beszterczét, Beogradot,
a

m
íl

Kljuéot,

Kamengradot,
Knini,

velenczeiektl
(

megkerítették

Szkradint,

Vrhlickü, Sinjt,

cu

uinát,

kitörve okoz-

zák

a

legnagyobb
s

kárt.

E/eket

meg
fell

kell
kell

ostromolni.
szállítani,
;

A gyalogosokat

cicimet a tenger

.1

lovasok szárazföldön
ség van, mert magas

jönnének

szüksz<

hegyeken
török

épült

erdökrl van
kerültek:
.

A
Jezero,

Szávától
Kotor,
s

délre

kézre

Szokol,

Koszorúvár (Vinac), Prusac,
kisebb

Trav.

nik

(?)

egyéb szomszédos
el

Ezeket egyvégtiben

lehet

foglalni,
ír

(rtornyok I" erre azonban
van
elfoglalv

erdök

ember
12,0

kell.

Ha

a

török

másfelé

egyakorolt harc.'
Élelmet azonban a helyszínén

sgend.

nem

lehet kapni,
ellátni.

a

tenger vagy a Száva fell kell
a

.1

csapatokat

Van
tarto-

még egy módja, ha
alól

szlavón lakosság minden
lovaikkal

más

fölmentetvén,

eleimet

szállítanak

a befel-

vonuló seregnek, a nemesség pedig hadaival köteles a
ment'
1

sereghez, csatlakozni.
lett

E tárgyalásoknak az
nánd fherczeg az 1522.
dalmi mint

az eredménye, hogy
2.)
téli

Ferdibiro-

évi

(második, decz.
Bernát
és

gylésre
„török

Frangepán
a

Salm

Miklós

gr
a

szakértk"

véleménye

alapján

me

g

német

rendeket

segély

szükséges és

indokolt voltáról.

hogy a magyarok meg vannak királyukkal s hogy faltör ágyúkról, golyói skodás történt. Nem kell mondanunk, hoj
Kijelentette,
a

elégedve
irról

a

gon
sok

a

„captatio hencvolcnliae". Czélját elérte vele, mert a biro

dalmi
,

gylés deczember 22-én
(lovast
is)

kelt

válaszában

M)00 fnyi

dycsapat.it

végre

kiállíttat

a Nemctbirodalom

határszorosainak és határvárainak védelme
Mialatt e nagyfontosságú
I

:

Jaj-

nak az állapota 1522 március hava óta keservesre fordult

A bánok mert mi kép s

sehogysem

akarnak

maradni.
s

"

Érthel
22

ajai

IS-ban,
t
• .

ra

módjuk

K

német
mclt.

1.

I.

232

Keglevich Péter (1522 M/24) sehogysem akarja tovább a

fele-

lsséget

vállalni.

Gilétfi

Miklós személye jut eltérbe. Lajos

király cseh királyságába

bízza Jajcza személyi ügyét.

menet Báthory Istvánra, a nádorra Egy bán nem elég Jajczára, keresmellé, kit

senek tehát valakit
tetnek,

Gilétfi

még

külön figyelmezvárak uraival

hogy különös ügyeletet
kell
ki

fordíttasson Banjalukára és
s

Orbász várára. Meg

egyezni a horvát
kell

a zenggi kapitánynyal,

továbbá

elégíteni

Karlovics

Jánost és Bánfi Zsigmondot a szlavóniai adóból. 1
volt a királynak csehországi útja

Könny

közben tanácsokat adnia:

mire tanácsait a nádor

olvashatta,

mindinkább közeledett

a végveszedelem. Jajczában azalatt hiába várták a segedelmet, bár Ferdinánd fherczeg szavát állotta s Weichselberger Zsigmond stájer fkapitányt utasítá, hogy vigyen A fherczegnek s a kiráhmak t. élelmet Jajczába külön pactumán alapult ez a segedelem, melyet Stiria s Ausztria szolgáltattak. Zágrábban tudatták vele, hogy Jajczába nem juthattak el az élelemmel. Az az átkozott
i.

Bocsácz útjokat

állotta s két mértföldnyire Jajczától vissza

kellett fordulnioV.

A

törökök

mindenütt torlaszokat emel-

tek s vagy 2000-en sánczba álltak. Szegény élelemhajtóink
visszafordultak Banjalukára s onnan küldözgettek be gyalog

embereket Jajcza
Szlavóniában van. 2

felé.

De ezek sem
:

boldogultak.

Annyit

megtudtak, hogy a két bán

Keglevics Péter és

Tahy János

Végre júniusban meghallották Ferdinánd emberei, hogy

6000 török ostromolja
nevét

nem

tudjuk

Jajczát.

A

szegény

jajczai viczebán

jelenti,

hogy

10,000

emberrel

föl

lehetne menteni a várat, 2000 nehéz lovas, 4000 huszár s

4000 gyalog, meg élelem

kellene neki.

A

németbirodalmi segély

els

csapata,

ezer „láncz-

kenét% már 1522 derekán Bécsbe ért, az volt az utasításuk, hogy Jajczát mentsék föl s lássák el élelemmel. De

nemcsak
várra
is.

Jajczának

kellene

a

segély,

ráfér

ez

a

többi

Salm Miklós, a XVI. század els

felében a leg-

1

Német-Bród 1522.
Horv. véghelyek
lt.

III.
I.

24.

Asz. Okit. 287.

1.

s

LXXIII. 118.

jobb törökver, gyanakodni kezd,

hogy a
s

bán,

Karlovics

János, úgylátszik, a hadisegélyt a saját
visszafoglalására szeretné alkalmazni
allé

elveszett várainak
ellenfeleit

„die vast

grafen

in

Krabatin sein" akarná leverni.
átlát

Salm Miklós csakhamar
a

a dolgokon

s

megismeri

„balkáni"

fogásokat.
s

Jajczában májusban

A törökök ugyan vagy
t,

40

sszel váltakoznak a bánok. km-re köröskörül elzárták a
igazat,

azonban megvallva az
új

addig

van
irja

élelmük.
Jurisics

míg az

bán szeptemberben

bejön.

Ezeket

Miklós, aki ekkor Ferdinánd

fherczeg

szolgálatában van.
1

A

Jajczát megszállott török serei; szamát l'J—
1

emberre becsülik.

A bánok

távollétében történtekel a varföl, hogy Kémeik nekik is

bosznai pasa vezérelte török sereg arra használta
Jajcza szorongattatásával csak
voltak s
tüntetett.

a

nagyon jól tudták, hogy Jajcza fölmentése most nemetek kezeben van. Mindezekrl a nemet vezéri-' ügyes magyar huszár útján „ein treffentlicher GeselT
tudomást, aki azf
s
is

zett

jelente,
a

Bihácsnak

a Verbász

menten

hogy a pasa Száva-Dráva
külföldi

embereivel
között fog

pusztíttatni."

Az
hogy
jük

a

nagy elnye megvolt a

érdekldésnek,
kétségtelenül

Jajcza

megmaradl

a

király

kezén.
segélyt

Ez

Ferdinánd fherczeg erdeme, de a

nem

nevezhetvárosa,
s

egyébnek jóakaratú
kereskedelmi

érdekldésnél.

Nürnberg

melyet

összeköttetései

következtében

sabb kapcsok fztek Magyarországhoz, a
puskát, lport
es

maga
voltak

jószántából

míveseket

küldött

Magyarországnak

ajándékba.

A
és

rendek

azonban

nem

hajlandók

1524-ben pénzben adni
tonyi

meg

Miklós

Ákosházi

kanczellárja, azzal érveltek a

4000 ember zsoldját. G Sárkány Ambrus, a királyn nemetek eltt, hogy a magyara

ság századokon

át

védelmezte

a

kereszténységet

török s

1

A

jajccai
1.

rségrl
hogy
Itira.

csak annyit tudunk, Szentkláray
8 vajda volt benne.
I.

:

Duna

hadai 308.
3

alapján,

Adatának
74.,

hollétét

nem

Horvát végh.
.

127.,

159., 173

•i

103.

l.

2:34

tatár ellen,

ma egymagában nem
kell

tud védekezni, ezért kö-

zös ervel

az ellenséget megsemmisíteni. 1

Történt ez a nyilatkozat 1524. év márczius havában.

A
zata

Németbirodalom

s

Nyugat-Európa
eredményes
viszont

politikai
;

alak-

akkor

sem

vezetett

ligára
kell

eltagadni

nincs miért a jóakaratot,

nem

elzárkóznunk

annak a kijelentésétl sem,

hogy a

magyarságnak most
felelet

sem

jött

segedelmére a Nyugat.
szövetségest

A
sem

egyszer
meg-

elgyöngült
segíteni.

akkor
másfelé

volt

szokás

A
meg

német császár
érteni.

irányzá

nagy

czéljait,

t
a

lehet

A pápa

pedig

annyiban
agóniáját

segített,

mennyiben
bította.

a

II.

Lajos királysága

meghosszab-

Horvát bajok.
Jaicz áért.
.Jajczai

Jajcza várának

végs

évei

mikor a török

Bosznia

legnagyobb

abba az idszakba esnek, kormányzóját: Ghazi
culturának
király csak
tenni, addig
földjét,

rség Usref (Chusrev, Khoszrev) béget, 2 az iszlamita

egyik bosnyák falakját uralja.
ügygyel-bajjal tud önfeláldozó

Míg a magyar
bánokra szert

a Jajcza körül

lakó

nép

nem mvelhetvén
iszlámban
látja

apró-

donkint a feltörekv gyztes
kezességét.

boldogulása
vár
a jajvissza-

Az életveszedelem
reménye
:

és az éhenhalás

czai rségre/' a törököt pedig, bár

eleddig

mindig

verték, a biztos siker

kecsegteti. Ezenfelül a vég-

várak derék hadainak

a horvátság furai

ersen ingadozs

nak a szultán

ajánlotta

békésebb

K

jöv

a Ferdinánd

fherczeg nyujtandotta kilátások közt. Korbáviai
1

János az

DRA. újabb sorozat

IV.

Bánd 1905.

S.

landes

Popescu. Die Stellung des Papstes und des christlichen Abendgegenüber der Türkengefahr 1522—26. Nem ismerjük, csak

idézve láttuk.
'-'

Mehmed

effendi

Spaho ügyesen

összeállítá a jeles vezér

tetteit

a szarajevói „Behar" ez. iszlamita

folyóiratban.

A tárgy megérdemelné,
stb.

hogy külön monographusa akadna. Basagic a Kratki uputak
munkájában
3

czím

(rövid vezérfonál) szintén foglalkozik vele.

1525 márczius
i.

végén megjelent
1.

a

jajczai

követ Budán. Errl

Fraknói

m. 129—36., 256—57.

egyik bán, a
kirl
a

ki

a többek közt
is

Velencze
a

pártján volt, s a

köztársaságnak

megvolt

maga

nézete,
.

már
a

régebb
Zrínyiek.

id

óta

Ferdinándhoz

hajlik,

y,

mint

Már-már Úgy fordult a dolgok rendje, hogy a horvát furak az 1526. évi január 25 én hirdetett krö gylésen fölmondják királyuknak az engedelmességet. Batthyány Ferencz bán ügyessége és az furak
egyenetlenkedése
nyílt

következtében

maradt

el

a

gylés

s a

szakadás.

1

Pedig igaztalanságot követnénk
áldozatkészségét tagadnék. Többször
a

el,

ha

a

budai udvar

hangsúlyoztuk, hoj
vizsgáljuk
a
sajállí-

rendszerben

rejlett

a hiba.

Ha

rendre

nos, csak a töredékeikben

megmaradt számadásokat,
is,

tásunkat igazolva találjuk. Egyúttal megtudjuk azt
ez

hogy

éhez hs várrségek,
L525 január
13-tól

hacsak egy
július

férfiú

is

akadt

kzPénzügyi
|

tük,

végigállottak eletük haivzát.
l<>-ig

179 nap

alatt jajezai

hadi és élelmezési czélokra kiadatott az országos költségbl
!7
frt

525^m*

(átlagos napi

kiadás

141

frt

54 den.). 1
Maczedoniai László
czélokra
1

1526 május 30-tól
szerémi

június

'27-i.u

püspök
alatt

és

kincstartó
frt

jajezai

1

napon

17

tétel

kiadott 3704

05 den/'
nézzük:
29,041
frt

Ha
adtak
ki

a

két

számadás összeget

éppenséggel

nem mondhat.)
a

Budán
a

az csekélynek. Bizonyára többet jajezai czélokra, de egyfell csak ilyen töre-

dékekben maradi meg
Burgio,

nyomuk, másfell
mondott,
h<

igaz,

a

mit
i

b.

pápai

követ

frttal

gazdaságosabb
tenni,

beállítás

mellett sokkal
;

többet lehetett volna
,d.'

mint így azzal a fejetlen

E kimutatásokat különben
is

számviteli szempontból
összeállítani.
I

nem
on
ha

igen lehet, de

nem
az

is

érdemes

esetben

nyújtana

ilyen

táblázat

nemi
Chmel:

tan

.

1

<>klt.
1.

CCXXXVIH
I
i

IX

te

Habsb.

Archív

II.

!S.
s

XXXIII.
»klt.

'

XX. Szeglaki
t

Horváth
111.

frt

van kimutatva)
kit.

CGXLVIII.

1

Okit.

CCXL

II.

236

minden

jajczai kiadás hiány és megszakítás nélkül lett volna

Azonban ezekbl a töredékekbl is kiviláglik, hogy a 25,337 frt összegbl 1525 IV. 2-án, V. 2-án a kapitányok és tisztek zsoldjára kifizettetett 3386 frt, a kir. hadak fvezérének, Frangepán Kristófnak adtának 4630
beiktatva.
:

frtot,

Gelesth Péternek 800,

jajczai

gyalogos kapitányának

4800 frtot, a két bánnak 2, Gilétfi Miklósnak és Horváth Jánosnak (I. 17-én 1700 frt, III. 27-én 2200 frt, IV. 27-én 2400 frt) 6300 frtot, úgy hogy a kiadások 75%-a nagyobb zsoldtételekbl áll. Bizonyság ez arra, hogy a jajczai nem mondjuk ponrségre, melyet sohasem fizettek oly nagy tételekben, kénytelenek voltak gondot fortosan
zsoldjokra

dítani.

1

A
ezeket a

mi a

királyi

huszárok kapitányait és
huszártisztek 1525

ftisztjeit

illeti,

következ jegyzékbe
kir.

foglaltuk össze

Kapitányok és

— 1526-ban:

Bradách Imre
Dessewffy István

5.

György Mátyás Hobordanecz János várnagy Jakossity György
Gilétfy Gilétfy

Junak Péter
Szentléleki Kasztellánfíy János

Keglevich Péter
10.

Koprovity Péter

Markos Péter (Markovity
Orba}^ László

?)

Ördög (Ewrdewgh) László
Ösztrosity János várnagy
15.

Somogyi Ferencz
király Várdai Pál egri

1

Egyébként a

püspök, kincstárnok tudtá-

val

Keser Mihály bosnyák püspöknek

és Szerecsen János

kamarásának

hogy Eszéken egy esztendre pénzver-házat állíthasson. Czélja az volt, hogy az apróbb kifizetések Jajczára és a végvárakra
engedélyi ad,

ott történjenek s az érdekeltek

ne

legyenek

kénytelenek Budára menni.
várait javíttat-

Elengedi a
hatja.

pénzver haszon
CCXVIII.

elszámolását,

ebbl düledez

Okit.

Szenesei János

Török Mihály Tumpity (Tompa) János. Ha rendre vesszük a neveket, mondhatni javarészük
pozsegai, valkai és orbászsági.

Van
annyian.

néhány

horvátországi

is

köztük.

Az

akkori

magyar-horvát katonai társadalom typikus képviseli meg-

A legénység közül a huszárok túlnyomó része magyar. A vajdák vezérelte strázsák és martalóczok részint szlavóniaiak, részint

horvátok, de van köztük dalmát határmelléki

bosnyák is (Lukarity Márton), st magyar vajda i-.: Kormos Bálint, néhány orthodox, illetleg rácz név is akad köztük. A jajezai lakosság katholikus s neveik dalmata hangzásúak:
Relity,

Krisich, a bíró

keresztneve

Sivko.

A

huszárkapitá-

nyok megbízottjai magyarok vagy magyar hangzású neveikvaunak: Nagyvölgyi János, Nagy Balázs, Pozsegai Gj
Jajezai

György.
a

Ez
nép
volt.

katonatársadalom

vére

hullásával adta bizonyvitéz és

ságát a szent korona iránt való

hségének:

kemény
!

mely együtt éhezett es fázott. Nem szólam, mondjuk, hogy a míg fennállott ez a végvidéki ers katonafaj, mely magyar és horvát elemekbl forrott együvé, a
szent
a

koron,, fénye bevilágított a balkáni sötét völgyi mint pusztulásnak indul, beborul a korona fénye is. Olybá kell ezeket venni, a mink voltak: a törökkel csak az ilyen ordas farka-ok bírtak, arr.'-l nem
vitézek,

tehettek e

szilaj

hogy magukra maradtak.

Áruló

nem

akadt

közöttük.

Bemutatunk egyet
közül.
ívánczfalvi

a Jajczában vitézkedett

.deákok*
király

Dombay János deáknak

1

Ulászló

Ez aztán igazában elbes •ld süveges, veres köpönyeges, magyai legalább mongoloid typusií Dombay. a ki a jajezai
1

czímert adományoz.

mer:
s,

a

kepén

bar.

<>kit.

cxxi.
Corvin
a

Dombay pü
Jáno:

ós

Miklós,

mint
levelében

elfordulnak

nyomata megjelent

Turul IX

238

ban kitüntetett vitézségéért nyerte ezt a kitüntetést, levág egy elkelbb jancsártisztet. úgy tetszik nekünk

Ugyancsak

ezt a czímert
is.

kapja

vele együtt fogadott test-

vére, Palásthy László

si

balkáni,

hozzánk elszármazott
a

szokás minálunk

is

a

testvérül

fogadás,

pobratimstvo,
helytálla-

mely minthogy a fogadott testvérek mindhalálig

nak egymásért, ersebb kötelék a vérrokonságnál is. Ebbl is megérthetni, hogy azok a maroknyi rségek, elhagyatva
mindenkitl, annyi ideig helyt tudtak
állani.

Az

1524. és 1525.

évek töredékes adataiból

kiérzik,

Ferhát pasa beütése á'n Fran
Kristóf Jajcza
diverziója

hogy a végleszámolás megkezddött. Budán régen tudják, hogy a szultán nagyban készül, 1 nemkülönben Jajczán is a két bán naponkint hallhatja, hog}' Jajczának nyugati záróerdje, Jezero török kézen megersödött várrá alakul.a határharczok Nándor fejérvár török birtoklása következtében mindinkább nagyobb méretekke válnak. Elmondottakat kellene ismételnünk, ha az országgyléseknek
rendesen a megtörtént
vezetés

csapások

után

hozott végzéseibl

3525jún.

7-n. ecsetelnénk az ország gazdasági

erejének

hanyatlását s a
államerkölcsi

gyöngesége

következtében

beállott

ernyedést akarnók részletezni. 3
akart, ezért

A

török ott ütött be, a hol

módját kellett ejteni, hogy Nándorfejérvár ellenében ers védvonalat kell alkotni s hogy egyúttal az immár folyton támadó bosnyák (várboszniai) pasa betöréseit a Száva fell menten fölfoghassák. Az említett országgylés
személyi tekintetben szerencsés választást
tett.

Ugyanis az
,.az

országgylés tartamára Tomori Pál ország hadnagyságával ", illetleg az

kalocsai érseket
alsó

részek fkapitá-

nyává nevezték

ki.

4

Ha
telített

kitzött czélunk
a

nem

intene,

állani ennél

vallásos rajongással
kinél

és

úgy szeretnénk meghsies bátorsággal
mutat
híre
fel

pap-katonánál,

kevés

érdekesebbet

történetünk akkori szakasza. Határozott siker kisérte fkapitányi
1

szerepét.
1524
1523
II.

1523 június

havában

Budán

érke-

4.

Lajos király levele a pápához.
I.

2
3
*

Horvát végh. Okit.
ápr. 24-iki
:

403.

1524

VIII. 8.
II.

Fraknói V.

országgylés. Suppl. ad Vest. Com. Tomori Pál élete. Századok, 1881. 379

— 385.

zett,

hogy Ferhát, a bosnyák pas
pusztítnak
a
föl

nándor-

sólyom már veszedelem fenyegette
fejérvári
lyet

Baranyáig
a

Valkóságot

s

Szere

.

me-

Ferhát pasa

végigdúlt.

A

ik

határvárak,

jelesül

nem akadályozták a bosnyák szabad kirohanásában. A Szávarévnél már úgy rendezkedett
Jajcza,

éppenséggel

be, mint a saját
ott s

uraságában, egy figyel ha kényelmesen felvonult Nagy-l 'la^-zii^ (ma Mandjelos Sze1

rem m.) Tomori hadával aug.
(állítólag

2-én rajtaütött

satúlerben lev
s

lö ezer

ember)

török

hadat

megverte
Pénzt

folyton

ket a Száváig. azonban nem használta
vágatta

Ezt a kétségtelenül jelents sikert
ki

az ország.

nem

ka;

had

folytatására,

az

urak

invidia
is

Hungarorum
'

visszavonták

hadaikat,

a mint Szeremi neve

föléit

Ha
védelmet
lán,

a
is

magyar anyaterület

veszélyeztetett

részeinek
álta-

csak oly lanyhán vettek,

mint a végekét

ez

mar nemcsak

részleges elertlenedés,

hanem
a

bátran

beszélhetünk általános .gyöngülésrl. Pedig eleve tudhatták.

hogy
pasa

a szultán

nem

engedi kiköszörületlenül ezt

Ferhát utódja Boszniában ismét
lett.

Usref (Huszrev, Khoszrev)

Boszniában elbb említett kormányzója. Eleddig nem
voll

tudott

ert venni Jajczán, mert bármily siralmas

helyzete, az

rség
és

helyt

állt

becsületbl.
s

Hali

Nándorfejérvár

Szendr

pasájával

Szinán

pas

(Móni
rás szerint

vállalkoztak Jajcza bekerítésére.

Az egyik

20,000-en fölül való csapattal, nyolez mozsárral, ágyúval
és

számos
lette

tábori

ostromhoz.

Keglevich betér
Cseri

m még benn
lóhátról

volt

a várban,
ki

mel-

vitézkedett

Balázs hadnagya,
lei

a

egy D

nev

töröknek egy

csapással

Keglevich
birtokáról
1

sebteben élelemrl
is

gondoskodott,

még
l

hozatott.
A

Az ostron
káplán

nehéz
k<

Fraknói

u.

<>.

k-rck

nem fukarkodik

lehet

„verista" jelzkkel

való ellátás
I

1.

;t

IstvinfTy

szerint

mint alosztályparancsnok

240

azon a helyen

állítá

fel,

a

honnan annak

idején

Mátyás

király törette a falakat.

Errl Lajos királyt jó eleve értesítették. Budán az akkori idkhöz mérten, lázas tevékenységet
fejtenek
ki
:

1

a

horvát-szlavón

dandárokat mozgósítják 8

s

Frangepán Kristófot teszik meg fvezérnek. A XVI. század elejének legnagyobb condottierije, a „kevély" magyar urak ellensége, mint honment kerül a királyi csapatok élére. Velenczei fogságot szenvedett Miksa
császár érdekében s ugyancsak Jajcza veszedelmével majd-

nem egyidejleg
hírt

(1515.

III.

14.)

ad V. Károly

császárnak,
paktál
s

a franczia királylyal

Ferdinánd fherczeg egy hogy Frangepán Kristóf a a bosnyák törökkel együtt
ez

3 Karinthiába és Styriába szándékozik betörni.

Akár

igaz,

akár

nem
kell

igaz

a

hír,

csodálni való

nincs benne. P'rangepán a pillanatnyi indulatok embere, de

a mit ugyancsak
1

meg

állapítanunk,

kiváló

hadvezér.

Okit.

CCXVI. Mennyire megbízhatatlan chronologiai
is

tekintetben

Istvánffy, e részletbl

kitnik.

1522-re

helyezi

ezt a boszuló ostro-

mot, holott

maga

írja,

hogy

ez a Ferhát

basa szerémi veszedelme után,
végére

tehát 1523 aug. 12. után történhetett. 1524

teend

az elbeszélés.
ú.
1.

Keglevich Istvánffy szerint benn volt a várban,
s 3

késbb

azután

kiment.

Okit.

CCXXV.
I.

Lanz: Corr. Kari V.

155. Die Korresp. Ferdinánd des

I.

1912.

272. Ferdinánd
említi,

1525 IV.

2.

Martin de Salinasnak

adott

instructiójában

hogy

a törökök „en gran

numero

tienen cercado una fortaleza del

ley de Ungria, que se Ilama Jayza"

félnek tle,

hogy

elesik-,

noha 1500

rovást küldöttek megmentésére. 282.

Az 1525
2.

111/ 12.

levél így szól:
icellui roi

Semblablement avoit
de
Turc,

de Francé pratiqué avec

le

conte

Christofle de Frangepanibus que tant avec quelque

nombre de
de
Croatie,
la et

ses gens
il

comme
entrer

a l'aide

de Bozna, qu'est
et Styria

prés

deust

en mes pays de Carniole

et

me

fairé

guerre
faiz

dönt

est suivi
petit

que

lesd.
et

Turcz ont entréz
eussent bien
faicte
;

en

mond.

pays

quelque

dommaige

fait

plus grant,

n'eust esté la provision

que au paravánt j'avoie
par ung gentilhomme

laquelle

Ytalian

qui

Christotle, lequel par le capitaine

ma congnoissance menit la praticque avec led. conte de ma ville de Marran en Friole fut
chose vint a
ceste ville d'Ysproug,
si

prins prisonnier et envoyé vers
le

moi en
a
esté

oú encoires

tiens en prison, dönt pouez,
si

monsr. entendre,
bien

a eu et ai encoires

bien affaire et

ma

presence

necessaire

en Allemagne.

241

A magyar viszonyok közt nem jól érezte magát. Ugyanolyan rátarti cicinek kerültek vele szembe, mint a min is volt. a „paternum regnum" koronás királyának szolgált, de maga fölött valónak -cukit sem ismert el. Jajcza insége azonban meghatotta. A vár 18 hónap óta élelem nélkül maradt: 1524 deczembertl fogva. Azeltt
mégis evenként négyszer hoztak- be valamikép eleimet,
L'szref pasa a szultán

de

egész bánság körül

zárlatot rendelt

várak

mind

kezén
az

kemény parancsolata értelmében az el. Miszen a közbens a földet nem mívelvoltak s így
élelmiszerszállítmányokat

hette a lakosság,
elfoglalták,

pedig vagy

vagy

visszaztek.

Hiába

kisérlé

meg Török
neki,

Mihály vitéz jajezai kapitány a behozatalt,
Keglevich Péternek

sem
a

sem
bán,

nem

volt

szerencséje

az ostromzárlat
két

folyamán.
kir.

Batthyány Ferencz és Tahy
pas.i

Janó-,

parancsra szinten megpróbálkozott a feladattal, de
el

nem

ertek
tette

eredményt, minthogy a

nemcsak éberen riz-

az utakat,

hanem

a szorosokat sánczokkal s árkokkal

megersítette s elegend" gyalogsággal és puskásokkal megszállatá.
állott be,

Mar

a

lohusnak

is

fogytán voltak,

akkora inség

hogy néhány családapa bennhagyta feleségéts ^verúgy szokott
ki

mekéit

s

a városból,
s
1

l'szref a varos hely-

zetérl pontosan értesült

teljes

erejébl kezdte ostromolni

(1525 ápr.) a várost hét
oldalról

nehéz

ágyúval
melyet
az

S
cl

a var fele két
azt a különö-

aknákat

ásatott.

Nem
sem,

hanyagolta

sen megersített
ellen
lattá

szorost
s

élelembehozatal

megersíttetett
el.'

még

hatályosabb

védmvekkel
egy

MidMersich György

is

király

jelenlétében

tanácsot ültek,

nev

jajezai

menekült elmondta azt a meg-

rázó jelenetet, mikor egy anya éhségtl haldokló gyermekét,

hogy kínjainak végei vessen, beledobta a Verbász
habjaiba.

;:i.

Az urakat

mélyen

megindította

nyomor.

Frangepán

vállalkozott az

élelmiszerek beszállítására, csak

1

Istvanlty szerint.

3

Truhelka

i.

m. 34.

I.

ezt a

helyet

Krupa melle helyezi

a hol az

új országút

mentén még falmaradványok látszanak.

242

adják

meg
1

neki

a

már

elbb

megígért

csapatokat

és

tüzérséget.

Noha panaszkodik, hogy az
egyharmadát
kapta

igért

csapatoknak csak
vállalkozott
e

meg,

mégis

lelkesen

keresztény feladatra.

A
is

pápától a horvátoknak

küldött segélyt mindjárt

le

foglalta.

Tahy

János, az egyik bán, mellékutakon vezette

hozzá az embereket.
Antal, a

Egyelre az országból

ezer

embert

adtak melléje, a lovakat csak akkor állították el. B. Burgio

jellem ember,

pápának népszer meghatalmazottja Budán, ritka kit mindenki becsült, megjegyzi, hogy mire meglesz a ló, majd ember nem lesz Frangepánnak az volt a baja, hogv mint indulatos embert, nem szerették s nem igen akartak alatta szolgálni. Ezer embert azonban április
18-ára mégis csak összehoztak, ezek fölött szemlét tartottak,

200 emberre s 200 lóra kapott helyett, hogy megvárták volna a 2.) (2200 lovakat s embereket, míg valamennyi együtt lesz s azután indulnak, az történt, hogy a nemesség a nem nagyon siet
//ó-pénzt egyelre csak
frtot április

A

praelatusokat és urakat embereik kiállítására nógatta, a mit

megunván, nehányadmagával elre megindult. Abban történt a megállapodás, hogy az urak dandáraikkal majd útközben találkoznak vele, az élelmet meg
Kristóf

Banjalukába

viszik'.

Eleiem Jajczán van aratásig

amúgy

is.

azt kezdték beszélni. Persze egyelre senki

sem

jött,

élelmet

sem

küldtek, költötték a pénzt czél nélkül, így szól ugyan-

csak Burgio.
összehozta

Frangepán

Kristóf Isten

segedelmével mégis
ért

csapatait.

Június

18-án

Budára

a

vránai

perjel hírnöke, újságot
nél,

hozván a
3

vállalatról.

A

szávai átkelés-

Gradiskánál ez az ember ügyelt a

szállító hajókra. Jelenti

a királyi sereget Jajczától

mérföldnyire

(Bocsácz

eltt).

4

Frangepán

Kristóf

1525. Zdenciról

(m. Brodtól északnyugatra
kelt levele

Pozsega megyében, Zdence, Zdencsa, Izdenez)
különben ismeretes
Toldalék
írta,

Jüan
köt.

Antonio

Dandolo barátjához Velenczébe. Marino Sanuto XXXIX.
levelet

közöljük e
e levelet

a

VI.

sz.

a.

Frangepán

közvetlenül a hadjárat
a pillanatnyi
iniveletcit

után

de a terepleírás oly általános, annyira
áll,

Istvánffy

benyomás hatása alatt más forrásból

hogy nem

állapíthatjuk
el

meg pontosan

merit, de az ó

"adása sem szabatos.

A fölment hadsereg hangulata a megindulás nem mondható lelkesnek! A mindenkor szerepl rémhífközvetítk széltében beszélték, hogy Jajczári már nem lehet segíteni. A török Boszniában azt teheti, a mit akar, kényelmesen betörhet onnan min
minderrl
föltett

lenfelé,

a

mikor a pasának kedve

szottyan. Mit akar Frangepán, csakis nyakaskodik.
tudott, s

A vezér
állott,

mikor a

^ereg jobbára
7-é]

készen

ers szándékához

képest június
'_''

erdai

napon
a

4(>(

>

lovassal s

»

i

gyaloggal
történt.

átkelt

a Sz-

áz átkelés
többi

odarendelt
is

hajókon
követték,

Példáját a

dandárok

most

már nem

léphetett

vissza senki.

Annál a pontnál kezddik a hadjárat chronol
graphiai nehézségeinek a tisztázása.

Hol

kelt ál a sereg
t

Dubocsácznál, a mai Száva-Bród (dny) közelében lév
s

onnan menetelve
iradiskánál keltek-e

a

túlpartra
lói
»

érvén,

Derventen

át

B

Inkának, a mi körülbelül
<

km

utat jelent Jajczá

át,
-

a

mint egy június 18-án a vrána;
sejti

perjel

részérl

Budára érkezett futár jelentésébl

Ennek ellentmond az a körülmény, hogy Frangepán levele szerint június 8-án megpihenvén a túlparton, június indultak Jajczának s mar ezen az els napon megpillantották
azokat a hevenyészett erdítményeket, melyeket Uszrel
emeltetett a

felvonuló

magyar

serei;

ellen.

Banjaluka
király
'.

nem

lehettek e sánczok, mert Banjaluka

van. S Gradiskáról Banjalukáig (45 egy nap alatt, ha az átkelés ugyanott
[stvánflfy

még a km) nem
történt.

juthattak

el

színes jelentése szerint, a mint Jajcza
lett,

\

delme nyilvánvaló
denfele.

a budai udvar futárokat

küld min-

Elssorban a két bán: Karlovics János és Batthyány Ferencz lázasan gyjt hadakat. Kivételesen mindenki
fogad:
Klisszahoi

megjött

Krusity
s

Péter,

7a
is

Orlovcsics Gergely,
a

Frangepán

atyafisága

jelent

táborba
1

siet:

Blagay

György,

Baracs

Máté,

a

\

perjel,

nemesség fegyveresei
1522
ót
n

1

érti,

mert Baracs Máté ckko:

.olt.

244

Ágyú, lpor, a városokból társzekerek, lszer elegend mennyiségben rendelkezésre áll. Körülbelül 16,000 emberbl (!) si banderialis szokás szerint ama tartomány áll a sereg.

kormányzói járnak ell, mely a harcznak A hadimenetrend ekképen alakul
Karlovics János?

szintere.

Tahy János?

Batthyány Ferencz

ágyúk, szekerek

gyalog-

Frangepán Kristóf

lovas-csapatok

1525. Frangepán Kristóf Jajczát felment hadserege.

Ezek úgymond Dobocsácz-ró\ indultak Jajcza felé. Fölvethet az a változat itt, hogy az Una-melléki Dubiczát érti. Ámde Frangepán azt írja, hogy a bánok vele voltak, akkor neki is a dubiczai úton kellett volna átkelni. Már pedig nem
l

így volt a dolog, mert Dubicza az

Una

mellett

fekszik s

Száván át ment végbe. Istvánffy eladása formában nem áll meg. Csak egy föltevés marad tehát számunkra. Az átkelés valószínleg Dubocsácznál (Brodtól d. ny.) történt, Gradiskánál
az
átkelés

a

tehát ebben a

is

történhetett

efféle

átmenet, de ezek a csapatok azzal

a

parancscsalmentek útnak, hogy a vezér fhadseregével a jajczai
völgyszorosok eltt egyesülnek.

Ha Frangepán

tényleg a

fel-

tételeztük vonalon menetelt, akkor Prnjavoron át az Ukrina

völgyében elég gyorsan haladhatott, a távolság Banjalukáig
körülbelül 70 km-t teszen.

Az ostromló Uszref
lérl
értesült,

pasa, a

mint

Frangepán jöveteaz

június

5-én

félbenhagyta

ostromot

s a

verbászmenti úton elébejött hadával.

Frangepán csapatait menetelés közben folyton összetartotta s a biztosítós

felderítszolgálatra

ersen

ügyelt.

A

mint
1

állítólag

a menetelés

kezd

napján az els török

Dubiczát aligha érthet.

245

akadályt megpillantották
val,

a puskásokat két könnyebb ágyú500 sánc/munkással (utász), 6< H huszárral (a kik gyalog harczoltak) s néhány nemes urat külön osztagnak rendelt ki. Úgylátszik csak könny erdítésekhez ervén, mikor? hol
:
I

?

íme az els megfejtetlen kérdés a törökök harcz nélkül oda ezeket. Kz abból magyarázható, mert az egész hagyták
,

sereget látván

maga

eltt a számra csekélyebb török

\

had, jobbnak' látta a visszavonni.

Frangepán
árkászosztagot
tekintettel

ekkor megállította az egész sereget

s

azt

az említett külön osztagot elvonultatá elttök. Kzt a puskás

ugyancsak
élelmivonat

három különítményre
hosszúságára.

osztotta,

az

Ugyanis a

szk

Verbász völgysorozatok közt oly hosszúra nyúlt az élelmiszerconvoi, hogy támadás esetere a hátsó rész nem siethetett
az
elöl

megtámadottak
s

segítségére.

Azért

e

vonat elejére,

közepére
rendelt
ki.

hátvédjére

egy-egy

puskás

védkülönítményt

A

török

ideiglenes

történt az elrendezés.

erdítmény (hol?) jobboldalán A törökök egy meredélyes szakadékkét

ban foglaltak

állást,

ezekre

ágyúlövést

adatott

le.

Az

els lövés magasan
gepán azt

ment,

a

másik

megölt

egy embert,
az

mire ez a török csapat egy tölgyesbe vonult vissza. Franhitte, hogy naplementere járván piheni rendelhet hadainak.

id,

ezzel

A

török visszavonulás földerítésére
ki,

tányt rendelt

a

ki

egy ügyes kapiazonban elnyomulása közben barom
is

embert vesztett, mire a mieink

tüzet

adván, a törökök

közül sokan elestek és sebet kaptak. Gyalogságunk védel-

mére

Tahy János

s

majd

Frangepán

is

közelebb

ment

hozzájuk, az éjszaka azonban mar

leszállott.

Ismét homályos ponthoz értünk. A török

védmvek
erels
\
\

jobboldalin álltunk,

nem

vil.i

komoly
a

dítményrl van-e

szó,

vagy

torokok

felületes

Valószín, hogy így jelentésébl, hogy a

dítménye után következett második védvonalra utal a all az eset. Hanem kitnik a
királyi

csapatok

ugyan szava, de
korban

ez

esetben
látván

fölött

a vezérnek
i

mint

an:
baját,

közép-

a

katonák

a puskások

maguktól

246

megindultak

..s

mint a sárkányok csaptak

le

az ellenséges

sánczokra. Már

nem

is

ember,

inkább

rémek formájában

rohantak elre, számos golyótól átlyukasztott, fennen lobogó sokan estek el közülök, mert az zöld-piros zászlókkal
;

ellenséges gyalogság és
kerültek.

lovasság

is

helytt

állott."

Bajba

Ezt Frangepán emberei meglátván, vezéröket kérték, hogy segedelmökre mehessenek. Az utak csak névleg azok s különösen éjjel alig lévén látható a csapás, mégis szerencsével jártak, mert a veszedelmes helyeken átjutának.

A török

had túlerben

volt,

mindazonáltal két török parancsnokot

Ljubin cselebit és a maglaji alparancsnokot levágták. Frange-

pán ekkor észrevette, hogy már nem vonulhatnak vissza a török túler ell, puskásainak nagyobb részét árkászaival
együtt segítségükre rendelte.

Egy

órai harcz után az ellen-

ség elmenekült.

Frangepánnak ez
annyit
bizonyít,

az

eladása eléggé
ellenére

plasztikus, de

hogy

akarata

éjjeli

verekedés

támadt az els nap estéjén, mely eredetileg pihennek volt
szánva. Eladását akképen folytatja, hogy azalatt a lovas-

sága

is

harczolt. (Éjjel
'"eltt

?)

Ez

az elfoglalt
a

ellenséges sáncz-

mvek
nyomni

történt.

Lovasainkat

török

túler kezdte

visszafelé,

egyetemben gyalogosainkkal.
küldött

A
s

vezér

az elfoglalt sánczban tartózkodott, de alig volt 15-nél több
lovas mellette.

Csapatokat azonban

nekik

míg
törö-

ezek odaértek, hangos szóval kitartásra bíztatta ket.

A

kök

ezt látván, puskáikkal lövetni kezdtek a vezérre.

Egy

magaslatot foglalt

el erre Frangepán s közben 400 lovasa ment a szorongatott lovasság segedelmére, de még így is

kevesen voltak. Utoljára

is

hét kétkerekes puskát vontatott

elre

s így készteté

visszavonulásra a törököt. Csak ekkor
a

üthetett tábort,

miközben a törökök

szomszéd völgybe

vonultak vissza.

Egy napra nagy
harczkészen

feladatot oldott
s
éjjeli

meg

ez

a

csapat

meneteltek

harczban

bevettek

egy

erdítményt.

Nem

is

eshetett

meg

mindez június 9-én. Csak

úgy lehet a chronologiát rendbehozni, ha föltételezzük, hogy ~-én átkeltek a Száván s 8-ig (nem hadirendben) a
Jajeza
felé

indulás

pontjáig

felvonultak

mondjuk Bánja-

248

luka

felé

s

onnan 9-én

estig elérhettek

Krupáig,

a

mely-

nek színterére tényleg

ráillik

ez a leírás.
volt,

A

törökök

taktikája

Frangepánnal az

hogy a

Verbász mentén együtt haladtak vele, mindig oldalába fogva a hegyek taraján mentek, míg Frangepánék csapatait.

k

a völgyek hosszában. Június 10-én hajnalban fölkerekedtek a törökök azzal a czélzattal, hogy valamely hegyszorosnál
meglepik
s körülzárolják a királyi hadat.

Ámde

Frangepánt
a völgy-

jó kalauzok

vezették,

a

kik

elre

megjelölték

szorosokat.

Ell

sebtiben az utászok utat egyengettek s a

gyalogosok közül a puskások

már

eleve

megszállották a

legjobb pontokat s védték a lovasok átvonulását. Csak az
érti

e menetelés nehézségeit, a ki ezeket a szirtes kecskeismeri.

ösvényeket
volt,

A

törököknek

viszont

az

az

elnyük

hogy hátbafoghatták a mieinket.
Körülbell 15 km-nyire haladhattak a
királyi csapatok,

mikor Bocsácz eltt a hegy tetején épült török erd mellé1 kén, egy meredek szirtfal fölött ell is megtámadták a törö-

megrohanták ket. De veszteséggel visszahadak közül csak egy gyalogos esett el. Ezen a színtéren a rendszeres támadás majdnem lehetetlen, így érthet, hogy a török vezér látván a támadás sikertelenségét, most a Frangepán-hadak ell men csapatát

kök

s

hátban

is

verettek, a királyi

rohanta
védre
is

meg

lovasságával

s

gyalogosaival s a királyi hát-

teljes

ervel rávetette magát.
királyi

A

Bocsácz

eltti

támadás tehát csak egy közbüls
nyult.

dandár

ellen iráal-

A

vezér

folyton

végigjárta

menetel

csapatait,
ért

vezérei illet

hadaik

mellett

maradván.

Még nem

az
hol

megtámadták arczélünket elegend gyalogságunk volt. E támadás azonban nem
oszlop élére, a

törökök

volt

oly

heves,

mint

a

hátvéd
és

ellen

megindított

roham. Két

Tahyt tehát 100 lovassal és vezér éppen támadásra indult az elvédnél. Ekkor meglátja, hogy a mieink a törököktl ersen szorítva, futni kezdenek ugyancsak arra, a merre ama meredélyes sziklafal kezddik. A sziklafal tövében
kapitányát:

Batthyányi

200 puskással

hátraküldi.

A

1

Ezt a szirtfa'at láttuk kb. 3 km-re Bocsácz eltt.

fával aránylag ritkásan

bentt

sík

térség

vagyon,

a hol a

lovasságnak több alkalma van a támadásra. Ezt fölismerték

a vezérek

s

visszafordulván, a törököket

egy

olasz
is

mértelért

földnyire (6

km) visszazik. Eközben a gyalogság
s jól

ehhez a
nek.

sík területhez

elhelyezkedett

a

fák

m<

Frangepánék

erre

futást

színleltek,

a törökök utánuk ered-

A

mint a fákat elhagyták, a

nyomukban lév
Mintegy

török-

ségre

zúdul
s

gyalogságunk

200 puskás
lo

500 lövést tett a hátvédnek néhány szakasza. Sok ember s
tüze.

esett el. A hirtelen tüzelés s a visszafordult rohama döntötte el a csatát, noha a török ezer lovas nagy túlsúlyban volt. Fölhagytak

lov


s

mintegy
tehát az

ellenállással

a

mieink Bocsácz
Jajczáig
való

alól

elvonulhattak.

Azonde
el-

ban

a

mieink

visszavonulásánál
folyton

majd ell,
ellenük,

majd hátukban,
mihelyt
futottak.

majd oldalvást
s

feltünedeztek,

puskásaink

csapataink

sorakoztak

Ebbl
részben
volt.

kitnik, hogy a török sereg csak igen csekély
sorhadból, 'többségben
a

állott

martalócz
puskásai
a
a

né]

A

királyi

lovasok

és

Frangepán

folyton
vezérlet

megújuló támadás folyamán fegyelmet
pedig kitn)
volt.

tartottak,

Június 11-én az élelmi- és

hadiszerek
Az.

értek s bejutottak a várba hiány nélkül.

éhínség

már Jajczába meg-

szüntetése volt e vállalat fczélja
szer biztosítását tartotta
elérte
s

S

azért
a

mindig az élelmi-

szem eltt
a

vezér. Fczélját tehát

visszamenetelesrv gondolt.
úgy adja el
részéi
a
fel

Istvánffy

dlj
hágj

in

június

11-én
k,

csapatainak egy

táborban

fel-

hold alakjában állítván
tetni
a

ostromló csapatait.
bejnttas

így

aka:

törököt,

hogy

ezalatt

lmot.

Az

élelmi

convoi hosszú sorban

fanyergekre

ersített

adagokban
intéz

Krusity
.

Péter fedezete alatt indult
.\

meg

körülbelül deli irányban
s

i!i.

török tábor erre fölriad

ers rohamot
mÖ|
var

Frangepán

ellen.

de háromórai harcz után visszaverik, miközben Kru

étiektl
I

támogatva szerencsésen bejut

a

falak

pedig az elek

hadiszerek átadása után Prangepánhoi csatlakozik.

A török
val
a ré^i

vezér

érezte,

hogy
a.'

a

bevételét

ismét

mindamellett makacsul folytatta
királyi

ostromot. Frangepán
állast,

keitekben foglalt

farkasszemet nézvén az ellen-

250

nel.

Egymás beszédje
itatták.

áthallatszott,
is

lovaikat,

barmaikat

a

Verbászban
át.

együtt

Folyt

a

csetepaté

három

napon

s

éjjelen

Míg

Frangepán hada bátor, edzett s harczrakész, a török sereg morlákokból, uszkokokból s nem elsrend hadakból áll. Kémek állították, hogy szöknek
a táborból s

nem

fog rajtuk a szó.

(Jszref fölkészült tehát s hajnal eltt

meginté ket, hogy álljanak
dobot.

helyt vitézül, megfúvatta a trombitát, megütteté a

Már csak

fél-

bátorsággal vévé észre
lészen-e,

mindezt

a

török,

nem
:

tudván,

hogy támadás
gya-

vagy elvonulás. Pitymalatkor a mieink

gyors lépésben a

logok, ügetve a lovasok, csatasorba fejldnek.

Ell járnak dandáraikkal
a vezér s Báli

Tahy
rajzó
a

és Batthyány,

ersen

ügyelve,

hogy

Uszref,

bég

könny

lovasai

valamikép

meg

ne bontsák a csatasort.

Megindul

löveti

roham. A vezér a vízeséssel szemben felvontat két sugárágyút s oldalt ket, mieltt mozsaraikkal elhelyezkedtek. Számosan elesnek, közpasa
hadsegédje,

tük Uszref

mire

a

törökök

csatasora
s

inogni

kezd.

Erre Frangepán kiadja az
viszi a csapatokat.

alvezéreknek a parancsot

dönt mérkzésre
a török zász-

A
lós ki

mieink nagy tzzel nekivágtatnak
(buncsuk),
erre

s

kiragadják

jelvényeket
az

az

ellenség

megfut,
ismert

ki

a

hegyekbe,,
el-

erdbe.

Uszref

s

Báli bég, a

vezérek,

ösvényeken

menekülnek.

A

tábor, ágyúk, élelem

mind
túl,

a királyiak kezébe kerül.

nem

üldözte a futókat a folyón

mert a
a

várost
kik

Frangepán minden oldalon fel
tértek

akarta menteni.

A

foglyok közül

azokat,
el,

hségre
mieink

megfokevesen

gadta, a kiket fegyverrel fogtak
estek
el,

megölték.

A

közül

sokak azonban sebet vnek.
s

Uszref pasa sátorát a királynak küldték, drága szövetekkel
jelvényekkel.

hadi-

A

hadfölszerelési tárgyakkal alaposan

ellátták

s

helyreállí-

tották a várat.

A fölment
vissza
;

sereg,

melynek
a

a

két

bán

alkotta

hátvédjét,

sértetlenül

vonult

Frangepán

vezér, a

Dalmát-,

Horvát- és

Szlavonországok védje Dahnatiae Croatiae és Slavoniae defensor czimet
kapta, 1 jutalomban részesült a két bán
is.'-

Minderrl Frangepán maga egy szót sem szül. St az , bizonyára hiteles eladásából, csak az tnik ki, hogy a mint az élelmiszereket bejuttatta, Jajczától ugyanazon az úton, a melyen jött, éjjeli szállásra tért, körülbelül

egy

mértföldnyire

(7

km).

Itt

volt

június

11-én

éjszakai szállás.

Megjegyzend, hogy
Jánosról

Istvánffy folyton

Batthyányról
ténj'leg

és

Karlovics

beszél, mint bánokról, a kik
és

1522-ben
töltik

azok voltak, de
János

1525-ben Batthyány
II.

Tahy János
csak

be ezt a tisztet; igaz, hogy
említ-

Lajos kiadási jegyzékeiben Joannes Torquatus és Tahy
bánokul.

tetnek

De ez

1525

márcz.

25-ike eltt lehetett,

ekkor

1

Helyesebben „regnorum Dalmatie, Croatie
Okit.

et

Slavonie speciális

tutor atque protector.
2

CCXIV.

Istvánffy.

251

nevezte

ki
itt

Batthyány Fcrenczet a király bánnak.
össze
a

Esi

t

és éveket

zavar

Jerék

krónikás,

a
a

mi

csak

közbevetl<

mondva. Egyes adatok megfelelnek, de

nem
7-

állja a

kritikát.

A

jajezai táborban este


bán

8 km-re a várostól

haditanács tartatván, a

két

a

visszavonulás útjául a
tele, ajánlotta.
tit

Verbász jobbparti

útját,

Kamengrad
hogy az

1-Yanges

pán azonban azzal
zebb, de

erveit,

bizonytalan

nehe-

meg

a királyt

nem
S

hagyhat:
vissza.

énben,

megint csak Bocsácz
hadaival június

felé

ment

A

tábort léczpalán\

kokkal zároltatta körül
12-én.

csak napkelet után indult

A
e

török vezér

nymon
a

követte hadainkat, ell S hát-

ban rajokban nyugtalanítva

ket. Az
mert
a

volt

a cselük,

támadásokra rendszerint
kifogott
rajtuk,

szorosokat

szemeltek

ki.

De

Frangepán
állíttatta

szorosokat

pusk
-

elre megszállották,
hadait.

pedig, ha

támadtak,

azonnal

Kalauzaival mindig elre

kiválaszttatta az

éjszakai táborhelyet és biztosra ment.

Menetelés közben egy háromszögalakú
Kpítész
lett
<>tt

rétre

jutottak.

sem

tervezhette volna szabályosabban, 1 mely

mel-

egy sáros, nehéz
a hol a
rétre
tért

mehedék
az
út,

völgy vezetett

sa

esvízbl pocsolya
>

támadt.

Megannyian elhaladtak mellette, kivéve a 7< u húsz. 200 fegyverhordozóból, 200 puskásból és o"<> utas álló hátvédet. Ekkor jelentettek a vezérnek, ru
fogoly állítása szerint ott fogják támadni a hátvédet, melyre

nagyszámú lovas
szebb vonatta a
ertek volna.

és

gyalog

máris

leselkedik.

E:

menetel
foglal

testeket,
ki
el

meg mieltt
a

a
ti

|

Uszref pasa. a

a serege hátvédjénél

kodott, a Völgy fölött

fedezéket

eltti

kaszban, úgy, hogy a mi hátvédünknek szembe kellett vele szállani, ha át akar jutni. A mi hadaink alul állottak,
kis

laposon, honnan lápos utón át

lehetett
a

jutni

ah':
ist,

háromszög réthez. A nem akart velük

pasa észrevette ezt
ni
s

de

elsánczolta magát, a

mieink

elreszegzett lándzsákkal alltak támad

1

Kerestük,

t<

ib*.

252

Frangepán

erre futólépésben

nagyobbszámú gyalogost
szélén foglaltak állást.
biztosította

küldött hozzájuk, a kik a tó egyik

A

túlsó részen a hátvéd gyalogosaival a vezér

míg a török valamelyik oldalról a rétre jön. A bánoknak meghagyta, hogy az elvéd lovasaival és gyalogosaival támadják meg a
az egész

hátvéd

elvonulását,

várván,

törököt ránk

les

állásaiban, amint felénk jönnek.

De elbb

ne támadjon
a vitatott

senki, be kell várni a törökök támadását, így

szólott a parancs, mert a vezér

legelbb a hátvéddel akart
csatát

mezre
nem

jutni.

A

sereg harczias hangulatban volt,

aznap már néhányszor fölkínálták a
de azok
vállalkoztak.

a

töröknek,

Ezen a helyen azonban három elny kínálkozott rájuk nézve esett az es, úgy hogy a puskások nem lhettek, másodszor a királyi hátvéd a csata színterétl mintegy elválasztva tnt fel s a hely, melyen
;

szekereinknek át

kellett

vonulniok, fölötte

szk

volt.

A

törö-

kök

ezért

nem

is

támadtak,

hanem nagy

szikladarabokat

hogy majd agyonzúzzák a mieinket. Olyan biztosra vették a keresztények vesztét, hogy már feleségeik is odasereglének. hogy késbb zsákmányolhassanak. Csalódtak. A pasa fels fedezett helyébl kissé alább szállott s néhány száz török
föltevésben,

bocsátottak ránk, abban a biztos

üvöltve közeledett hátvédünkhöz.

A

vezér gyorsan

és eltart-

szántan intézkedett.

Középhadának meghagyta, hogy
erdségeket,
buzdítá
mialatt

sák szemmel kétoldalt az

Frangepán
és

a hátvédhez

ért

s

csatára

ket.

Isten

Szz
s

Mária nevét háromszor kiáltva nekirohantak a töröknek

ers ln ezeknek
visszautalni,
1

a futamodása. Ezalatt az

elvéd

is

meg-

kezdte a harczot, mire a hátvédet elbbi helyzetébe kellett

de

nem hozhatták elbb

oda, mieltt a törö-

kök

újra megjelennek.

A nagy es

miatt lehetetlen volt az

átkelés.

Egyik parancsnok az ellenséges gyalogsággal tusába

elegyedett. Látván Frangepán,

hogy a szoros
vett s

védtelen, egy

hozzá közelálló csapatot magához
son.

áthatolt a szoro-

Ekkor a szoroson

túl

egy

magaslaton megpillantá a

herczegovinai szandzsákot 1000 lovassal. 25 nehéz lovassal

1

T.

i.

a tó túlsó

partjára.

nekiktámadt

s

mintegy

fel

olasz

mértföldnyire

visszazte
szétverte
a

ket.

1

Visszatérvén

látta,

hogy a gyalogság

török gyalogokat, mire összeszedte seregét a szoros védel-

mére, minthogy a törökök ismét nagyszámban
kezdtek. Erre
a
királyi

gyülekezni
oldalvást

sereget

elrevezényelte,

fegyveres parasztok haladtak. A szoros miatt azonban

tudtak

kifejldni,

ezért

egy

magaslatot
törököt.
a

szálltak
.

nem meg s

ágyútzzel kergették vissza a
voltak, a királyiak
alig

A törökök 2i Aznap sokat vesztett a 6000-en. török, Frangepán csak 30 embert s nemes Ajtich felbukván lovával, szörnyet halt Négy napon át folyton
I

harczoltak

(!)

— 11-ig

oda

s

12

lö-ig

vissz.

lyton

gyztek.
saját

eladása, Frangepán eladása szerint. Eszes, a harezban hidegvér, jó szervez s imponálni tudó vezér kepe tnik fel elttünk
ezen éppenséggel

Ez

a jajezai érdekfeszít hadiút

nem

szerénytelen jelentései
vállalatot,

Katonailag tekintve ezt a
czélját elérte.

bizonyos,
a

Kilátta

eleiemmel

és

hadiszerekkel

várat

Azonban alól, sem

Jajczát
a

mégsem mentették föl végleg környez váracsokat nem rombolták
sikere
volt.

az
le.

ostrom
Frange-

pánnak tehát nagy vezéri
arattak, de a
s

katonái

dics
helyzetnek
ezt

török mindamellett ura maradt a
is.

pusztított azontúl

4

Igaz

hogy Uszrefet,
a

a keleti
iri-

„culturembert"

nem

szívesen látták Konstantinápolyban s

gyei balsikerét hirdettek, de

nélkülözhetetlenek

közé

kerülvén,

folytatta

mködését. 8

Ha

a

magyar kormány

jobb es egységesebb, nincs a töröknek hatalmasabb ellen1

.\
•'

török bizonyára csak
áll,

elvédnek nézte ket.
indult
:

ll.i

a

mit Burgio

mond, hogy 7000 emberrel
oss/.es
\

1000

volt

a

veszteség.

A

törököknek
adatára,

em16,000 eml
tiOOO-en

berre teszik.
állott

Utalunk [stvánffy
sereg, tehát
a
>>

mely

szerint

a

kis

16,000 kÖZt váltakozik a szám.

Még

sem voltak
;l

mieink.
i.

Feldolgozta Klaié

m.
.'>4.

1\'.
1.

340—43.
1.

I.,

el

bben
.veres
>.

*

Marino Sanuto

XI..

Marino Sanuto 1525 XI

6.

XI.. 515.

A velen

I

er

parancsnokával

Todoro
a

Paleoli
o,

.értettek
l.

nyelven".

Marino Sanuto

130,

254

sége a magyarnál.
kezelésnél.
észlelte,

Nem

kell

ide

egyéb tisztességes pénzki

Hozzátehette volna a derék Burgio, a
is

ezeket
kellett

hogy a társadalomnak
szállíttat,

egységesebbnek
János,

volna lennie. Akkor, a mikor Batthyány Ferencz
élelmet
szentléleki

Jajczába
jajczai

Kasztellánffy
1

kapitány, véresre vereti a

Nem
vetni.

bán jobbágyait. akarjuk Frangepán -Kristóf jutalma kérdését
évi

fel-

Eléggé kiszínezték azt az 1525.

augusztus 31-iki

udvari tanácskozást,

midn

Frangepán Kristóf felháboro-

dásában arczulütötte a vele gorombáskodó Szálkai prímást. 2

Tényleg nagy ára
ságában vérig

lett

ennek az arczulütésnek, mert a hiú-

sértett,

nem

eléggé jutalmazott

kitn

kato-

nát végleg elidegenítette Budától.
is

S hogy ennek a végek

a

magyar uralom

megadták az árát, ki tagadná ? Budán 1525. évi augusztus 5-én
,
,

végnapjai,

pan-vallalat után alig ket hónappal

,.,,,,


3

tehát a Frange, ,

mar

.,,

tudjak,

hogy
erre

Jajczán
czélra

ismét

szkében van az

élelem.

Budán

a

pápai engedélyivel

a negyedszázados fordulóra

alapított jubileumi pénztárt felnyitották.

Száz aranyat
felirattal
:

találtak

benne mindössze

s

egy gúnyiratot, ezzel a

Vidd

el

magaddal a jubileumot s hagyd itt a pénzt. Volt a pénztárban üveg, réz, hamispénz s egyéb illetlenség is. A budai

német polgárság nem ad a vallásra
ték

s ilyen satyrával

illet-

Esztergomban 100 frton felül gylt össze, fél, hogy aligha fog 4000 frtnál több összegylni. Pedig 1500-ban 12,000 frt volt az eredmény. Budán három akkora a drágaság, mint Rómában s ersen forog
a
szent
czélt.

a rossz pénz.

A

szlavón és horvát társadalmi ellenségeskedést csak

azért említjük, mert élénken

magyarázza az odavaló ren-

dek ellenszenvét a folytonos katonaállítás és adózás ellen. Szóval nincs pénz, nincs bizalom. A kincstartó Erdélybe
1

Burgio

jelentései

Okltárunkban,

Fraknói

Mon.

Vat.

II.

sor.

I.

nyomán CCXXI— XXIV., CCXXVII— XXXI., CCXLII, CCXLIV-LV., CCXLVII.
köt.
-

CCXXXIII- CCXL.,

Marino Sanuto XL. 59

— 60.

Frangepán Kristóf levele ugyancsak
1525
okt.

Jüan Antonio Dandolónak. Buda. IX. 24.
Burgio és Marino Sanuto XL. 151., 152.
1.

22.

utazott,

hogy Jajcza segélyéré pénzt
akarják hagyni.

kerítsen,

mert a

jaj-

czaiak ott

A

rácz.

szerbiai,

bolgár

s bos-

nyák lakosság mind beköltöznek Magyarországba, ha lenne
kire

támaszkodniuk.

A

tisztes

Burgio

valóságos

központja
is

lett

a balkáni

kéregetknek. Ha a magyar kincstár
volna, mint
fogOtl

úgy

gazdáik

Burgio
a

a

papa
A/,

pénzével,

Jajczán

bizonyára

volna
írttal

se^itse.L;.

az

eszméje

támadt.
élelmiszereket

4
t.

— 5000
i.-

lehetne

Jajczán

segíteni.

Az
a

nem
a

kellene az utolsó pillanatra hagyni,
s

hanem elre
lakosságnak.

elraktározni

csekély

haszonnal

eladni

Ezek
is

francziskánusók ügyes, lelkes emberek, a kik mar
a várost,
Irtot.
1

néhányszor megmentették
nekik nyugtájukra
valósíthatta

megpróbálhatnák. Adott

100

Az eszmét Magy aj
olt

nem

meg
a

senki.

1526-ban már concretebb alakot
Bakics
Pál,

a veszedelem.

vencsáczi

8

rácz

vajda,

bizalmasaitól

mar június hóban
pontosítja
hadait.

értesül,
Báli

hogy a szultán Szótiában
és

bég hidakat
eldöntötte,
serei;.

naszádokat

;.

el.
és

A

török

haditanács

hogy

Szlavónián
nélkül

át

Budára, onnan Bécsbe indul a

Buda

Belgrád
irá-

Sabácz nem

tartható, azért

fölhagyták az Erdélynek
az.

nyuló fölvonulás eszméjével. Hegyes ország

melye",

a

magyarok jobban megvédhetnek.
pasa
kell

Jajczát azután

az

ottani

amúgy
letörni,

i>

elfoglalja,

mindenekeltt

Magyarors

accessorium sequitur suum

principale,

az egész után lehull

amúgy

is.

1

Jajczán ekkor a hozzátart
és

árakkal egj
k
í:- L
.

volt.
I

Az Orbászság
viselte.

Bosznasáj

hadi

:•.

s

i

ezei

A nagy karok miatt Jajczába 100 ezer
be.
.i

forint

érték élelem

vihet

Elbb,
bevételt,
ki

u.

i.

Nándorfejérvár

bevétele
velencsei

majdnem

t

most
fedezet,

Elmaradt
ina

a

onnan
István

is

került
a

semn
It

király

közvetítje

hatvani
II.

nemesek
>.

kozott.
1.

I

Verbtzi István emlékezel

1819.
afféle

Verancsics
kit

I.

A

macs<

i

Kerületben

félfüggetlen

egyike, a

a török,

ha hadával szolgálta megtrt, természet

addig, a míg útjában

nem

áll

256

1

526. évi február-, márcziusban Horvátországban, Bosztisztában
volt
vele,

niában mindenki

hogy

a

leszámolás

ideje elkövetkezett.

A horvátok Ferdinánd fherczeget
szerette volna a

akarták uruknak, a
iktatni,
1

ki

Horvátországot örökös tartományai sorába akarta

de

bosnyák királyi czímet is. A horvát bánok már abban is hagyták hivatalukat. Nem hisszük, hogy Burgio abbeli értesülése minden alapot nélkülöz vala, mely szerint

Frangepán Kristóf magának arrogálta volna a bosnyák uralmat. Ki tudta volna inkább méltányolni a Corvin mint ö?! S miért is nem? A maJános-féle praecedenst gyar korona iránti hséget még nagy elkeseredése korában sem tagadta meg.

A

jajczai

szabadulni

akartak

bánok lemondtak a bánságról, érthet, hogy az ottfelejtéstl. Csakhogy mégsem
lett

hagyhattak teljesen szabadjára annyi érdeket. Tahy János-

nak egy törökké

atyafia, a ki

gyakran

tett

neki szíves-

hogy Budának indul a szultán. Ha a magyarok gyznek, védelmébe ajánlja övéit, ha a török lesz úrrá, gondja lesz rá
séget jajczai bán korában, közölte vele márcziusban, és övéire.

A nagy eseményekre mindenki
hogy a mohácsi
csatát

elkészült,

csakhogy a

török ezúttal rendszeresen. Esetleges, de jellemz véletlen,

ugyanazon a napon vívták meg
fvétele
napján, mint
Belgrádot.
2

augusztus 29-én, János
Uszref bosnyák pasa

is ott volt,

alkotta hadával a hátvédet.

EPILOG.

A A
lélek

jajczai

bánság sorsa a mohácsi csatasíkon dlt
elszállott belle, de a

el.

már elbb
el.

hullát

még nem

földelték

A

török hódító sereg Magyarországban hódoltatott és
Azalatt a Balkán nyugati szögletében
elé.

foglalt a mit lehetett.

várakozással tekintettek a bekövetkezend folyományok

Jajczában
1

úgylátszik
263

bennrekedt

a

két

bán,

sztupnoki

Fraknói

i.

ni.

— 65.
CCXXXV— CCLII.
és a

2

A Burgio

jelentései az Okit.

Mon.

Vat.

Gilétfi

Miklós és szeglaki Horváth János. Ferdinánd király

néhány horvát várat már megszáll, itt volt; 1522-ben Kninben, Szkradinban, Krupában átmenetileg már német rséget találunk. Jajcza s mellékvárai természetesen szintén Ferdinánd
igényelt területeiként szerepelnek.
Gilétfi

A

két

bán közül az egyik.
15
s
!

Miklós, János királyhoz csatlakozott
ott

ptem-

ber

13-án .Mohi táborában, társa
1527.
1

maradt

Ferdinánd

királynak
séget
király

évi

november 5-én

Székesfehérvárit

h-

Ekkor tehát bizonyára már Ferdinánd kezében van a vár. Gilétfi társa színváltozását még
esküdött.

akkor

nem

tudta,

mert

János

király,

tekintetbe

véve a

veszedelmeket, melyekben
fala

Jajcza, országainak egyetlen
s

véd-

„antcmurale singulare" forgott

hogy nemcsak a
Jajczát
s

hit ellen-

ségei,

hanem
is

a

németek

is a kik eddi.n János király

némely
a többi

várait

árulással a

kerítették

magukhoz,
fejében

várat

maguk hatalmába
mindaddig

akarják hajtani, a két bánnak
a

OOO
abból

frt

provisiója és tizetésük birtokát

zemplénmegyei
míg
a tartozás

Regécz

zálogba

veti.

kitelik.'-

Bizonyos azonban,
igényét
útján.

hogy

Ferdinánd

Jajczához

való

mar 1526 október
Pozsonyból
írja

1-én bejelentette Mária

királyné

Batthyány
ezt a

Ferencz

bánnak,

hogy

vegye gondviselés alá
mire a bánok, tehát

mindenkitl elhagyott
és Horváth, valamint
P.)

várat, a

<">ilétli

a királyi

huszárok kapitánya (Keglevics
tud
rajtuk
segíteni,
teljesítse

s

emberei kérték.

O nem
írja

kérésüket.

Ugyanezt

a

szlavón rendekhez, hogy késbbi megtérítés
mellett

kötelezeti

szállítsanak élelmet a várba.'
ipolyai,

mint a tótországi viszonyok

alapos
júni

isme-

rje,
jajezai

tudván,

hogy Kasztellánffy János (1526 kapitány) Batthyány Ferencznek regi
Suppl. ad Vest

haraj

1

Kovachich

:

glek

Jajcza
]yt
s 1

érdekében

Kamatjai
1.

Com. III. 125. 1. A totországi renTamási küldtek VII. Kelemen papához

kérend.
-

Istvánffy

IX.

Okit. CCI.I1.

Körmend Acta Mem.
I.
1
>

72

2,

<>k!tjrK'l

kimaradt.
!i.

'.
.

Urk.
I'erdi-

und Aktenstücke USW. aands Bemülumgen

Arehiv für

Smolka

Sí.

:

um

die

Krone

ni

Ungarn.

HU.

1.

17

258

Balog Ferencz
dötte hozzá

nev

emberét

„bizonyos ügyekben" elkül-

1526 október 11-én. Ezek a bizonyos
közvetlen

ügyek

csak Jajczára, a birodalom eximált
vonatkozhattak.

végvidékére

János és Ferdinánd királyok Boszniáért való versengését
illetleg

meg

kell

emlékeznünk

egy

föl jegyzésrl,

mely

szerint az olmützi tárgyalások alkalmával (1527 jún.)

Ferdinánd követei
örökségét

uruk nevében János
s

királynak
s

királyi

czímmel megajánlották Boszniát

40,000 aranyat

atyai

ha Ferdinánd javára lemond. 1
értekezlet,

Az olmützi
álláspontját
teni,

mely tudvalevleg a két
lett

király

egyezkedés útján
1

volna

hivatva kiegyenlí-

1527 június

mondjuk

Hogy ezen —június 15-ig — értekezleten Ferdinánd követei részérl
tartott.

az

efféle

annak sehol sincs nyoma. Bethlen Farkasnak határozott állítása azonban Szalay Lászlóra benyomást tett s mint tényt emlegeti föl, hogy a tanácskozajánlat
tétetett

volna,

mány
sított

eloszlását

megelzleg Ferdinánd

követei

indítvá-

nyozták kárpótlásként a János király követeitl visszauta-

bosnyák királyi czímet.- Mi nem tartjuk valószínnek, st kizártnak véljük, hogy Ferdinánd efféle ajánlatot tett volna.
1

W.

de Bethlen Hist.
1.

lib.

II.

Szeben, 1782.

I. I.

83.

1.

Wolfg. de

Bethlen: Historiarum Lib.

Szebeni kiadás, 1872.

köt. 86. 1.:

1527. „Ergo ad indictum diem,

Olomucium omnium trium Regum
deliberature.
legati

concurrunt
irrita

legati,

de juribus utriusque regis
fefellit
:

Sed

ea ratio

Sigismundi spem

quamvis enim
necnon

Ferdinandi

nomine
titulo

regis sui obtulissent Joanni Regi provinciám
et

Bosnensem cum regio
regii

summám

40,000

flór,

Hung.

restitutionem

patrimonii ejus,

quod per
ereveretur,

se satis

idoneum ad

sustentandam

nominis majestatein
;

dummodo
de

abdicare se vellet regno
id

Hungáriáé

Legati tamen
regni

Joannis regis allegantes e diametro
riáé

contrariari decreto
in

Hungá. .

Posonii

non transferendo regno
ibi

alienigenam

condito

.

....

atque sic neutro regum regno Hungáriáé cedere volente, dissoluto

Olomuciensi conventu, tractatus
2

inchoatus Posonium est translatus.

4

Szalay László

:

Adalékok a magyar nemzet történetéhez a
Jerzy

XVI.
1.

században. Pest, 1861. János király és az európai hatalmasságok, 56.


Sz.
:

A

lengyel

irodalomban,

jelesül

Kieszkowski

:

Kanclerz

K.

Szydtowiecki Poznan 1912. megjelent monographiájában, valamint Smolka
Ferdinánd
I.

Bemiihungen
utalást.

um

die

Krone Ungarns

ez.

tanulmányá-

ban sem találunk erre

259

Beszéd folyhatott

róla,

de nagyobb dologról volt szó, sem-

hogy
a
ki

ezt

az

ajánlatot

komolyan vehette volna Szapolyai,
ígérte

ha valakinek szánta a bosnyák királyságot, akkor ftáCorvin
J.

masza, Frangepán Kristóf voltaz. Miszen neki
jószágait,

a

vránai

perjelséget,

a

bánságot,

a

dunántúli

fkapitányságot már 1526 novemberben. Ettl az ígérettl

már nem
királyság.

messze

esik

a

Corvin-fele

CZÍmzetes

bosnyák
miért

Ámde Frangepán
elkövetkezett
szót.

Kristóf 1527 szeptember 27-ikén halála

Varasdnál

vitézi

után

nincs

tovább fzni a

Valahol bizonyára valami hirlelés nyomára akadt hethlen


nem
az

alap

nélkül

nem

írhatta

de hogy Olmützben

tárgyaltak, ismételjük, bizonyos.

osztrák tárgyalások
osztrák

nyomán

a horvát

Az I526/27-iki horvátfurak egy része s
levélváltás
folyt,

kamara között ez
ápr.

irányban

A horvátok Czetinbl 1527
fölterjesztést

28-án

Ferdinándhoz
fejezik
ki
ki.

egy

intéztek

S

ebben félelmeiket
egyezhetik

hogy
1

Valamikép az o számlájukra

a

két

király.

Aggodalmuk alaptalannak bizonyult, mert az osztrák kamara máj. 26-án a távollev Ferdinánd elé egy választervezetet terjesztett, melyben kijelentik, hogy ettl ne tartsanak, mert a magyar korona azonnal való átenge
nélkül nincs egyezség. 1
1

Erre értelmezzük mi a
1

horwü

furak

egy

része
az,

írásbeli
a

üze-

netének

527-bI
ne

egyik

passusát,

melynek értelme
Mt. mit

hogy

horvát

végvárakat
..\iif

tekintsék alkutárgynak.

Jas anzaigen,

wo
k.

e.

ku.

Gráf

Hannsen von
Jas
ai'n

Zips.

Jen ('von llungern halben ainen Vertrag annembe,
t'ur

landschaffl

gnet ansieht, damil

e.

Mt.
bis

die

ConAnien
die

bestimbet, bis
ist

an die
gut-

Trag oder auf

Jas

wenigist

an

Saw,

vnsei

Ral mit

vnd
gcn.

bedunkhen solh
mit

sorgfeltigkait den
e.

Crabathn

abzustellen.

vertrosstung, das

ku.

Mt.

ausserhalb

abtrettung

der

Cron Hungern,
wolltc,

gedachtem Grafen von Zips, kainen vertrag
in

annemben
\nd

dann

wir sy

solher sorgfelltigkait sonnderlich getrosst
Mt.
sich in

anxaigt

habén.

Jas

e.

ku.

kain

llandluni; einlasscn

werde amicherlay zuuer•

ladingen

Aa eredetibl szósserínt:
ae
I.

Chmel,
106.,

biv.

II.

Bihács
évi

Repacs, Zengg, Otto-

grád

horvát

végvárak

1">27.

V 28-án

Ferdinánd

kezén vannak.
U.
o.

XXXIV.
17*

260


át s

A vetélkedésbl Ferdinánd

király került ki

gyztesen

Jajcza azonban elesett. Állítólag Keglevich Péter adatta
a várat Ferdinánd megbízottainak.
1

Horváth János bán

a János

királytól
hittel

hiába

megkörnyékezett Kasztellánffy

ugyancsak

kötelezték

Keglevics. Ezeket
írja

el magukat Ferdinándnak, mint nagy Ígéretekkel csábították el pártjától,

Szapolyai,
eltt.

2

a ki Ferdinándra tolta a jeles végvár elvesztet

Európa

A
és

régi ftisztek szenvedéseik után szívesen adták

át

3 a várat Gorbonoki, Klaic

szerint

Grabrovacki

Istvánnak 4

Koczianer Jánosnak,

kik

németekkel

megszállották a
fért

várat.

A

régi

rség a németekkel sehogy sem
Uszref bosnyák
alantasa,

meg.

Ezt megtapasztalván
sebenicói dalmát
vári és

vezérpasa,

Murath

renegát

Jahjaoglu nándorfejérs

szendri pasák, összeállottak
a
várat.
5

egyszeren ostrom
és tudatlannak

alá vették

Gorbonokit félénknek
ki

mondja
voltak,
falakat,

Istvánffy,

a

semmivel sem tördött, kémei sem

nem

ismerte a helyzetet.
elvesztette a

Néhány napig
és

lövették a

ettl

bátorságát

nem remélvén

Ferdinándtól segítséget, az ostrom tizedik napján alkudozni
kezdett.

A

megegyezés könnyen ment

:

az rségnek lovaikengedélyeztek,
Cseri

kal és ingóságaikkal

szabad elmenetelt

az

élelem s a hadieszközök otthagyatván.

Balázs

had-

Hobordanecz János kapitány nem voltak a várban, amaz Hontba ment a hazájába, ez Kaszum törökkel vívott párbajában vett súlyos sebeit gyógyíttatá; ezek sohasem egyeztek volna bele az átadásba, ha ott vannak, de hiába

nagy

s

ez az utólagos föltételezgetés.

A

végvár elvesztésének
volt

foka
pénze.

abban
1

rejlik,

hogy Ferdinánd királynak nem
volt.

1526 június 4-én benn 1528
április

2

8-án János király a regensburgi birodalmi gylésen
ügyet,

felpanaszolja

a

jajczai

egy

április

13-iki

levelében

Tarnovból,

hogy ígéretekkel vonta el a jajczai ftiszteket. Ezeket idézi Klaic \'j. jajacke banovine 1527—28. ez. becses tanulmányában VjesPad Jajca
i

nik zem. archiva,
3

1905. 57
a

— 67.

1.

Mehmed,

belgrádi

pasa,

1527

április

16-ika

után.

Bécsi

államlevéltár.
4

1504-ben rövid ideig már volt
Ezt hangsúlyoznunk
kell.

is

bán.

5

Hiszen

még

a

magyar korona viselje

ellen

duzzogó

czetini

frondeur furak említett

föl terjesztésük ben,

illetleg uta

sukban

bizonyos

szentimentalismussal
forintot

megjegyzik,
költött a

a néhai magyar

király 60 ezer
s

bánságra
is

és a sereg fenntartására
segélyt.

a

szlavón rendektói

kaptak

Ha Ferdinánd a horvát végvárakon nem segíthetett, Jajczára még kevésbbé telt. Nem adott, mert nem adham. pénzt, sem katonát. (Gévay tott sem eleséget, sem
i.

1/3.

29.

1.)

Jajcza bukása után a többi varat

ín

gyáván
Perga

feladta

rsége, részben megfutott:
vacz
(Orbász?)
Szokol,
1

jelesül

így

járt:

Jezero, Orba-

Levács,

Oporócz,

(P

Bocsácz és Greben.

Radatovics András Banjalukában, mely ugyancsak

ers

vár

partján,

volt, nagy várossal körülötte a Verbász két ugyancsak megijedt és megfutott Ezek mint szöke-

vények, majdnem mind számzetésben haltak imígy veszett
cl

ez a sok jó vitéz vérehullásával, a madics

gyar korona legjobbjainak közremködésével 76 évig

megvédelmezett bánság

gyávaság és árulás következte Történt pedig ez 1528 január havában/

És mégsem

halt

meg

örökre a

birtoklás

eszméje.
a

A gyáva

feladás

nem „stylszei"

befejezése

ennek

hs

emlékezet várnak. Ámde hangsúlyoznunk kell, hOf vár mar Nándorfejérvár elestekor halálra vált. A nemes
halott,

csak megtelel koporsót kapott, emlékezete azonban
élt.

tovább

A

Habsburgok,

mint a szent
e

korona

\

mindenha
mely
e

fenntartottak

igényeikéit

Hunyadi-alkol

bánság kepeben példázta tgésx Boszniát. Íme, meg

1

Dresneky András Zvecsájt vésetette

el,

szagovinai

iPozse^a m.)

kastélyát per

aotam

infldelitatis,
II.
1.

Osztrosith Miklós kapta 1528 febr.
Klaié
i.

Fraknói M. Com. R.
a
3

idézi

t.

83.

1.

Okit.

Cl. III.
u<r*>k

Okit CLIV. Szead-Eddin
il

történetíró

is

megú
Ortv

vár

könnysi
1

fo| laltatott
i

cl.
I

a magyai
Bécsi

kér

.

.

.

Gredisthye (Gradiska
van-e sió
t.

Orbáss Vrbaska
és álltár,

sthye Gra.:

Hong.

262

egy esztend is alig pergett le (1529 február 19-én) Szalat1 noki Hoberdanacz János, a jajczai lovaskapitány, Ferdi-

nánd

király

követjekép

s társaival

együtt,

Ibraim

pasá-

val Konstantinápolyban a

következ párbeszédet
adja
vissza

folytatta:*

Ibraim

pasától

a királyi követek
akar,

azt kérték,

hogyha
király

a

török

tartós

békét

az

ország vég-

várait,

melyek

Ferdinándot,
illetik.
?

mint

Lajos

magyar

örökösét, joggal

Ibraim

:

Melyek azok

Követek: Nándorfejérvár, Sabácz, Zalánkemén, Péter-

Várad, Újlak, „Sevesod",
Szent-Demeter,
Rácsa,

Atya,

Rednek,
Peth,

Kölpény,
Orsova,

Ürög,
Miháld,

Szörény,

Jajcza, Zvecsáj, Banjaluka, Tinin
bina, Novigrad, Ostrovicza.
/. :

Scardona, Udbina, Zad-

Csodálatos, hogy Konstantinápolyt
:

nem
az

kéri.

K.

Azt nem, de ha
is

a

Görögbirodalom

övé

lett

volna, azt
/.
:

kérné.
ki

Fejezzétek
:

magatokat világosan.

K.
I.:

Nem

félelem vezeti uramat,
szultán,

nem

is

kér.

Hátha nem adja a
:

erszakot használtok?
tudjuk.

K.
/. :

Urunk

titkos szándékait
?

nem

Hát ervel
:

K.
/.

Urunk
Furcsa

vitéz,

de ha

nem

óhajtaná a békét,

nem
pénzt

küldött volna minket ide.
:

reménykedés.
bízik

A

szultán

vért

és

áldozott.
A'.
:

eltte

titok,

Urunk hogy

az

Istenben,

de ezért

nem

lehet

e várak

megvétele pénz- és véráldozatba

került, azért a
I.
:

méltányos árat megadná.
?

Aztán mennyit adna
:

K.

Nem

tudván mi a követelés,

arra

csak

késbb

felelhetünk.

hogy van uratoknak annyi pénze, de vájjon oly szegénynek és nyomorultnak hiszi az én uramat, hogy a mit fegyverrel vett el, azt pénzért legyen kénytelen odaadni?
/.
:

Hiszem,

1

Hoberdanacz Brodtól

ész. pozsegai ember.
is

2

Gévay

I.

16.

Innsbruck, febr. 19. Szalay L.

idézi Adalékaiban.

K.

:

Urunk nem szenved pénzhiányban

(!).

A pénzt

nem

azért ajánljuk, mintha a szultán

rászorulna, de hogy

a további vérontás elkerültessek.
/.

Kinyitja az ablakot
tele

:

Látjátok
?

azt

a

hét

tornyot,

melyek

vannak kincscsel

A'.:

Látjuk, de

hogy mi van benne, nem tudjuk. Azt,

hogy a szultán gazdag, azt tudjuk. Erre a török s német fegyveresekrl vitatkozva, az Ferdinánd lett a beszéd vége, hogy most már Ibraim kívánta hagyja oda Budát.
:

S azóta egy királyunk sem
7-én, Jezero fell

tett le róla.

1878 augii
ismét
cl.

történt Jajcza visszavétele;

Fej

hódítá vissza vitézül, a mit fegyverre] veszténk

Noha
múlás
halála
óta,

fejtegetésünkben gyakran hangsúlyoztuk az
a

el-

tüneteit,

nemzeti

er

megfogyatkozását
a

Mátyás
talaja.

megmaradt
kiontott

kiirt

hatatlanul

bánság

A

kölcsönösen

ver

emléke

valami

kiirthatatlan

erkölcsi

tkét

képviselt

mindenha a köztudatban. Ezt akarja
Jajcza
körül a
életharezot

föleleveníteni e tanulmány.

S azok az elemek, melyek
vívtak
:

magyar,

horvát,
s

fell


A

német
a

egyfell,
létéért

török

más-

ma

egymásért

maguk

harczolnak.

jelen szebb a múltnál.

X. FEJEZET.
A
jajczai

bánság

területi viszonyai.

bánság.

— Orbász

vármegye.

— Szana vármegye. — Dubicza
területi változásait teljes

— Alsó-Szlavon megyék. — A

jajczai

vármegye.

Banjalukai várromok és erdítmények kimutatása.

Területi

A
gal

jajczai

bánság

pontosság-

nem

lehet megállapítani. Mint azt eddigi tanulmányaink-

ban több ízben hangsúlyoztuk, a középkori helyrajzi viszonyok nemcsak korszakos események következtében változtak,
de minden

alkalommal egy vagy más tényez

érdekében

önkényesen tolódtak el, vagy kerültek összébb. A szó mai értelmében a jajczai bánságnak
közigazgatási
fejldését,

tételes

területének koronkénti változását,

a vár beléletét,

a bánok

katonai

és polgári

hatáskörét, a

bánság viszonyát a szomszédos

megyei hatóságokhoz, a

hadakozó népek s a pásztor-lakosok béke idején való magánviszonyait nemcsak a jelen oklevéltár alapján, de még akkor sem lehetne tüzetesen megvilágítani, ha Jajczáról az összes
levéltári

anyag fennmaradt volna.

ságnak

Ebben az esetben czélravezetnek tartottuk a jajczai báns környékének mindazon erdített helyeit egyazon
gyanánt szeér

térképvázlatra iktatni, a melyek megállapíthatólag bizonyos
ideig részint bírlalt, részint vitatott tartozékok

repelnek.
leírásnál,

A hiányos vagy hibás térkép mindig többet mely légyen bármily jó, mégsem szemléltet.
nem
is

a

St

térkép nélkül a helyrajzi történet

igazíthatja helyre

számos tévedését.

Nem
szerint a

szorul magj^arázatra,

hogy a

politikai

beosztása

mai travniki kerülethez tartozó jajczai járás mely délen a travniki járással határos s a Karaula goranak nevezett katonai barakknál kezddik, azután északnak for-

dul, túl

a

Han

Vitovljen, azután délkeletnek
tér

kanyarodván,
területevei

az Ugar folyó menten északra
régi

941 knr

bánság területénél jóval kisebb. A régi bánság ugyanis, a mely 1464-ben az uszorai bánságnak, továbbá Ujlaky Miklós ú. n. királyságának egyes részeit s nyugatról régi horvátországi beékeléseket foglalt

magában, egy várkoszorú közefolytonos
dagály,

pének tnik

fel.

A

török hódítás, akar csak valami

apránként addig csapkodja a bánság határait, a míg el megdúvadtak küls erdítménykép szerepl apróbb várai
legvégén az anyavár omlott össze.

s

Mátyás
feje,

király halála Után

Korvin Jáu<>s, mint Hosznia
mint
azt az

embereivel, a régi horvátországi és a szlavón nemes-

ségei aránylag
totta

kisebb

veszteséggel,

akkori

kemény dúlások közepette
a jajezai teriiletet.
11.

várni lehetett, tisztesen megtar-

A/.

1503 február Tl-cn kötött hét-

éves béke

Ulászló és a szultán között:
et
aliis

„regnum
et

Boziic,

cum
tiis

castro Jaycza

castris,

partibusque

pertinen-

ad ipsum spectantibus" birtokát a magyar király részére

biztosítja.

szemben a szent-szávai herczegségen kívül mindaz, a mi a bosnyák határon (még pedig a magyaron) fekszik Kamengrady Kljucs, Livno, Belgrád, Vencsacz (Vinac,
ezzel
„terra

Ámde

Bozne"

s

:

Koszorúvár), Komotin, Vratnik Jerbelica, Travnik,

Dobwy

(Doboj), Maglay et aliud Belgrád, Zwled, Thorychan, Feuerlak

(Fejérlak),

Prozor,

una cum civitatibus et gének majdnem egész

Dobowacz, Dwbrowinyk (Dubrovnik) oppidis, Hervqya egykori hercz<
területe,

a

töröknek

jut.

1

Ebbl
és

az

elsorolásból

látható,

hogy
11

a török

Kljue

Venac (Venisácz) birtokában 63,
jutott

illetleg

^kilométerIstván

nyire

Jajczához.

A

régi

uszorai
s

bánság, vágj

Boszna völgyének északkeleti része
,a

Vukcsics

ha

Prozorral máris
.

török kezén van.
tér-

1

Okit. CVT, sz.
is

A
a

ritkított
\

betkkel szcJctt varak
a

képvázlatunkra

be vannak iktatva.
jajezai

békekötésben természetesen nintorok
h

csenek megemlítve sem

bánságból, sem

tartozott összes varak és

rtornyok.

266

1518-ban, hír szerint, Jezero vára, Jajcza

elvédje Kljucs
között
(30

irányában török kézre jut;
Prusac,

1

az 1503-ban felsorolt várakon

kívül Bocsácz (Bocac), Banjaluka s Jajcza

km)

Srebrenik

Sokolovo gnezdo (Sólyomfészek), továbbá Sokol (Uszoraba), Varbusch (Várboszna? Orbász) és

2 Kozarac(?) említtetik török birtokul.

Hogy Jajcza vára akkor nem került török kézre, az annak a körülménynek tudható be, mert a horvátcsak
országi várrendszer
:

a Krusicsok, Orlovcsicsok.

Frangepá-

nék, Blagayék

és Zrínyiek várai


helyt

noha katonai szem-

pontból, kivált pedig felszerelésük szempontjából

nem

felel-

tek

is

meg

a várakozásnak

állottak,
*

mert bátor

szív, támadó lelkület emberek védték.

1527-ben Jajcza elesvén, a következ várak tartoztak

hozzá

:

Bela-Jezero, 3

Orbavac,

Szokol,

Levac.

Cserépvár,

Aparutia (Oporócz, Oporovce?), Perga,

Bocac és Greben,

valamint Banjaluka. Istvánffynak e jegyzékét összevetve az
elbbiekkel,
pedig
feltetszik,

hogy vagy az
között

jegyzéke hibás, vagy

hogy

1520

— 22

a

törököket

néhány tlük

megvett vár elhagyására kényszerítettek Frangepán Kristóf

felment

hadai. 4
felvétele

Lokális adatok hiányában s mert az iszlám

következtében a régi lakosság kereszténynek maradt része
elmenekült, a
cziót elfeledte,

moszlimmá
vagy
volt,

lett

bosnyák pedig a

régi

tradi-

elferdítette,

ma

csak a

fbb

pontokat

lehet megállapítani. Feltétlenül bizonyos,

nak más neve
tudni.

hogy Vakuf dónjide hogyan hangzott, ma már nem
tán
is,

Egy csomó

megfejtetlen helyrajzi kérdés látható váz-

latunkon,
kutató,

melyeket

késbb

de lesz közte olyan
senki.

megold a szerencsésebb melynek nyitjára ma már
szo-

nem
Aisó-sziavon

talál

megyék.
csal,

Bizonyos annyi, hogy a jajczai bánság területe
rosan összefügg

egyfell a regi Horvátországgal

:

Bihacs-

Zenggel, másfell
1

meg

folyton hullámzanak a határai

Okit.
Okit.

2
3
*

CLXXXÍ. CLXXXVI. nem

hiteles,
lib.

valamely lengyel jelentés.

Okit. CLCIII. Istvánffy

IX.

Bocsáczot illetleg bizonyosan

az

ú.

n.

alsó-szlavón

megyék:

Orbász

és

ban. Érdekterületéhez tartozik Dubicza
folyó a

megye

Szana irányáis. A Verbász
élelemszállítás

Száva

felé

utalja.

Szlavónia pedig

és katonai ellátás tekintetében az északi

hátn

Szoro-

san elhatárolt területek a Száván
kultak, mint a
rok.

túl

csak oly kevéssé alais

hogy a Szaván innen

eltolódtak a hatá-

Jajcza Magyarországnak a katonai végvidéke,

mely a

nem

katonás
is

szervezet szomszédos megyéket a regfium
katonai jellegvé avatta.

provinciáié

A jajezai bánság helyrajza ez oknál het meg a három alsó-szlavón megye s
ország várrendszerének ismerete nélkül.

fogva nem
a
régi

ért-

Horvát-

Sokáig

haboztunk,

hogy a három

alsó szlavón

vár-

megye

helyrajzi adatait közzétegyük-e.

Az anyag

csekély,

a helységek

lokácziója

medd
régi

kísérlet.
S

kereteket

az imént kifejtett okból majdnem A négyszázeves török uralom elsöpörte a meg kombinálnunk is nehéz. Azután mikép
?

csoportosítani azt

ez volt a fkérdés. Alsó-szlavón

*

'klevél-

tárunk közzététele után úgy értesültünk, hogy Oslay Ferencz

jókészültség

történetírónk

foglalkozik

az Akadémia meg-

bízásából ezzel a feladattal.

A mintát az efajta Dezs, a Hunyadi-korszak
ország
helyrajza a

közzétételhez

megadta

Csanki

egyik vezérhisztórikusa, Magyar-

Hunyadiak
indított

korában

czim alapvet

munkájában.

Ez a körülmény
jajezai

bánsággal

hogy anyagunk kapcsolatban tegyük kzze. A kearra,
talál,

kutató csak nyer vele, ha valamelyes vázlatot

mely-

nek

lékeit

kitöltheti,

hibás adatait pedig helyreigazíthatja.

Ha majd Csánki Dezs a mit melegen óhajtunk munkájában ehhez a részhez er, bizonyára megoldhatja a homályos részeket, Oslay Ferencz pedig a hisztórikumot
fogja
teljes

világításba
a
telepítési

helyezni.
törtenete,

A

fkérdés ezeknek
a

a

megyéknek
keleti

mert ez a kulcsa

dél

részeknek.

A
1

Jajczától

nyugatra

es

regi

horvát területnek hely-

így nevezzük mi a MinUilanJot.

268

rajzát teljességében

még nem

állíthattuk össze.

Annak megtanulmányai-

oldása horvát történetírótársaink feladata. Lopásié R. elhalt
történetíróé az érdem,

hogy alapos

helyrajzi

val Bihács és Kulpavidék
tázta.

eném

viszonyait jórészben tisz-

Az anyag b, de még
helyszíni

belterjes kutatásra vár.

A ma-

gunk részérl egy
állítottuk

kutatáson

alapuló jegyzékét

össze a boszniai bihácsi kerületben található várakszintén

nak,

melynek

hasznát

veheti

a kutató,
is

annyival

inkább, mert több hely oklevéltárunkkal

összefügg. Igaz,

hogy oklevél

s jó térkép

az efajta kutatás fkellékei, de Bosznia
a

helyrajza ezeken kívül

helyszíni

szemlét

is

megköveteli.

Nehéz
landó
tani

feladat a nyelvterminológfa megállapítása.

A

kö-

zépkori okleveles elnevezést a

meg

kell tartani.

Ebbl
meg

rekonstruákell
állapí-

magyar elnevezés, de
horvát,

feltétlenül

a

középkori

illetleg

Ezt csak a horvátok

tisztázhatják

bosnyák terminológiát. végérvényesen. A mi

összeállításunk csak kísérlet.

Ezért elssorban adjuk az oklevelek alapján alkotott

magyar

elnevezést, azután a horvátot s az okleveles elne-

vezést különféle változataiban zárjelben.

Közleményeink
összeállítva
1.

1

a

következ sorrend

szerint

vannak

A

jajczai bánság.

2.

3.

Orbász megye. Szana megye.
Dubicza megye.

4.

A JAJCZAI BÁNSÁG VÁRAI.
A jajczai Banjaluka (Banyalwka, Bannyalwka, Banyaluka, Banyaluka, Baniaiuk, ansag varai Bagnaluca, Banialuca, Lukabanja). Jajcza után a legfontosabb és legersebb vár a Vrbas völgyében, mely Jajczával együtt legtovább daczolt
a török terjeszkedéssel és csak

1527-ben esett
1504.
181.
J.

el.

1494

— 1495.

Jajczai

Oki. 107,

109,

114,

123,

124.

1507.

206. 1518.

275,

277.

Várnagya 1494-ben Mikulasich György.
1495. 107, 123.

O. 124. Alatta város, melynek

polgárai a török pusztítás idejében királyi segélyben részesülnek. 1494

A

városban egy kolduló

szerzet

rendháza.

1494.

J.

O.

1

Az

összeállításban

dr.

Eckhart

Ferencz

és dr.

Szekf Gyula

segítettek,

kiknek ezért köszönetet mondok.

119.


1.

1519-ben együtt említtetik OrbászvárávaJ és ZvecsajjaL Asz.
72 km-re esik Jajczától a mai országúton.

O.

281.

Belaj, líjclaj a bihácsi kcrülethen,

ma

rom,

B.

Petrovac és Kulen-

Vakuf közt dk. Bihácstól
Bocsácz,

kb.

100 km, Jajczától 122 km.
Bossacb,

Bocac
1498.
k

Bochach,

Bohecz,

Boczacz,

Bochacz,

Bohacz, Bogach, Boczetb, Bossatium) Jajcza és Banjaluka közt, a Vrbas
völgyében. 1491
.1.
<

•.

107
ki

109,

123,

124.

130. 1507
J.

1516-ban
27.",,

m
Alatta
J.

kezén van,

azt megersíti.

277.
124.
95.

1494. Várnagyai

Dabisevics

J.

O.

város, melynek polgárai királyi
107.

segélyben

részesülnek.

1494

0.

Jajczától 30 km.

tiezni ./„,

/áras

o
I
.

i

l

G">
/

Bocac

13.

sz.

Bocsácz vár helyfekvése.
(Cherepwara, Cerepwar,

Cserépvár, Celepirova kula, Celepirovac
Serepwar)
a

Vrbas völgyében, Jajczától
alatt
állott

délre,

Bugojno
J.

fölött.

A

jajezai

bánok igazgatása
itól

1496,

1507,

1527.

o.

137,

204,

50 km.

Truhelka
és

szerint

Crijepanski a mai Crijepansko Staro
közti hegytarajon.

selo,

a

Verbász

Kozlnk pataka

Várromokról nem
ott.

tudunk, de egy szép bogumil síremlék maralt

meg
e

A

néve|
k.

Truhelka mellett SZÓI, azért térképvázlatunkat
zítanunk.

részben helyre

Greben. Két <lrcben van: egyik
confinibus regni Boznei Hrvatinic Pál
B.
t.

<.

Bn

in

fia

Gergely birtokában,
S
I.

\'-i~

é
lsj

j.

1.

A másik Greben Marcus
Ruvarac.
I.

szerint

a

balpartján feküdt

m. 340.
Jái
11'.'.

Jajczának

észak
rgy.
J,
:

vára.

1494 ben

várnagyai Mislenovics
1495.
J.
:

0.

124,

Szerzetes-rendház.
i

<

>.

Jajczától
a

hét

km:

a

Grebenrl Csánhi

D.

Krös megye
között
a-tris

X\
kiderül

an.

62.

1.

Greben Z>
keltezéseibl;
in

Jajcza
..in

feküdt,

Mátyás

király

1480 nov. 18 Bosnensibus"
téve),

nostrís DTOpe Oppidlim

Zwechay
295.
1.

montibus

(Fraknói
26.

V.

Mátyás
.in

király

elete.
i

Hibásan Í48í-re

nov.
XII.

pedig
I.).

Unserm

Here

Grebénn"

keltez

(Teleki

142.

Egyébként föltevésünk

melle-.:

270

az Okit.

I.

XXXIII. darabja, mely világosan mondja (1496.

11/

11),

hogy

a

Gerebennek nevezett torony a jajezai fvárhoz tartozott. Truhelka L. azt állítja, hogy Greben Bocsácz és Zvecsáj között Krupánál egy meredek
sziklatarajon állott a bocsáczi „zrirdarom"
fölött.

Maradványai láthatók.

Ez

is

számbaveend
Grmeégrad

föltevés.
;

Kljuétól nyugatra

Jajczától 94

km
Jajcza,

Jajcza (Jayza, Jaicza, Jacza, Vayz, Jajcze,

Ayza,

Jaycza,

Jaycha, Yacha, Jajtza, Jaytza, Jaytcza, Jancza, Jvvycza, Jeitscha, Jeytscha)

14. sz.

Jajcza vára és városa 1915.

a jajezai bánság fhelye és a magyar birodalomnak
végvára. Története a jajezai bánság története.

egyik

legfontosabb

271

Alatta
197, 353.
elöl

város 1466, 1491,

1494,

1504,

1526.

J.

Q.

17,

83,
.

106,

A varosban ferenczrcnJi szerzetesek 104. J. 0., kik menekülve Pozsega megyébe a Gilétffyek egyik birtokán lev kolosát

torba tették

székhelyüket.

Jezero (Jezew, Kzaron, Jezioro). Jajcza

nyugati
1

elvára
1494

a

Pliva

völgyéhen,
J.

alatta

város
109,

szerzetes-rendházzal

t92,

O. 94, 105,
J.

107,

U6,
1 1

11!',

123,

137.

181.

lulS-ban toruk kézre

kerül.

o.

-ll'l.

Jajczától
a

km.
északnyugatra.
Jajczától

Kamengrad
113 km.
Komotin,
létre

Szana völgyében Kljucstól
északra

Komotingrad

Jajczától

a jajezai

járásban,

ke

a mai országút alagútjától Svitoviói helység
1

közelében.

A

„Nada"

ez.

fjO:í.

J.

0.

169.

Jajczától

12

km. A középkorban a lueskai zsupában
István

feküdt.

1461-ben

állítólag
II.

Radivojnak
82.

Tamás

iia

nagybátyjának
alatt.

tulajdona.

W. M.

281

Elvész

Popovics Gy.

kapitánysága

Ko8zorúvár,

1.

Vinac.

Kotorgrad a Vrbanja völgyében. Jajczától 53 km. Kozarac (Koszar) Banjalukától északnyugatra, I">i8-ban a törökök kezén. J. O. 272. Szana m. Jajczától 116 km. Krupa liánjainkat.. délre, a Vrhas völgyében. Jajczától 47 km.
1.
1

z,

Krupa vannak belyfek
Jaj

Obrovac 24 km Banjalukától,
0§tregrad,
Osterez, Oztherczi

km.
folyó
mellett,

Istregrad
1490.
J. J.
I

az
».

Ugar
71.

Jajczatul

keletre,

Jajczától

41

km.

Peeg?

1496.

0.

Pruszácz, Prusac (Prussics) Jajcza

deh elóvara

a

Verbász
J.
<

völ-

gyében. Bugojnótól északnyugatra.
Jajczától 43 km.
fordítottak,

1518-ban török kézen van.

\,

277.

A középkorban Biograd
s.
.

a neve, a törökök Akhisszárnak

\\i

,,t,i

Pruszácznak hívják.

Szokolácz. Solyomfpszek. Sokol (Zokol, Sochol,

gnesdo, Sokolac, Sólyomféssek). Kél

:•,.

,\

jajezai

bánság

272

délkeleti

fordításban

elvédje Jezero fell a régen Sokolovo gnezdonak, szószerinti Sólyomfészeknek nevezett vár, melyet utóbb Sokolacnak
1465, 149G, 1504, 1507.
jún..
J.

neveztek.

O. 43, 136, 181,
J.

204,

206,

207.

Elször 1496.
Sokolac
laéka glavica

végleg 1518-ban török kézre kerül.
délkeletre fekszik
(1.

O. 277.

A

másik

Bihácstól

még meglehets
Wiss.
Mitt.
J.

jókarban, a Soko-

nevezet magaslaton
vár és város
is.

Blag. Oki.).

Az egyikkel
már

azonos

Sólyomk

1494

— 1495.
kerületi
J.

0. 123. Jajczától 29 km.
székhely.

Travnik (Trawnyk, Travnik)
a törökök birtokában van.
J.

ma

1503-ban

O. 169. 1518.

0. 277. Jajczától D. Va-

kufon

át

73 km, a Karaula gorai kocsiúton 47 km.

Vinac, Koszorúvár Jajcza déli

el vára Vrbas
J.

völgyében, 13
0. 80. Utolsó

km
kapi-

távolságban.

1498-ban végleg török kézre kerül.
m

tánya Haraszti Ferencz.

Vrbenacgrad várrom Travniktól északkeletre. Jajczától 68 km.
Zvecsáj, Zvecajgrad Banjalukától délre a Vrbas

völgyében,
8

szerkeltez

zetes-rendházzal.

1404 jún.

15.

Zvecsájról

(nncaHO

3Beian)

Hervoja Isten kegyelmébl „ciubhii ^skb

cna.inii,Kii"

(szlávai dukl Szpa-

°^sea

16. sz. Zvecsájgrad helyfekvése.

liczki

Mon. Serb. méltóságos Spalatói duca dux) Miklósich CCXXXVIII. 1400-ban a raguzaiak herczegnek nevezik. 1494.
;
:

CCXLI
J.

0. 119.
1.

1519-ben együtt említtetik Banjalukával és Orbász várával. Aszl. O. 281.
Jajczától 50 km.

A JAJCZAI BÁNOK NÉVSORA.
1464. Szapolyai Imre gubernátor Bosnae ac Dalmatiae et Croatiae

necnon Sclavoniae banus.
1465. Disznósi

László

és

Szobi

Péter

Bosnyákország,

Horvát-

ország és Dalmáczia bánjai.
1466. Laki

Thúz János Dalmatiae, Croatiae Bosnae

et

Sclavoniae

banus

et

capitaneus generális.

273

et Ramae banus. 1470—1478. Magyar Balázs Bosnae et Dalmatiae, Croatiae banus. (Társai: Horváth Demjén, Thúz János és IJjlaki Miklós; ez utóbbi bosnyák király 1471 óta.)

Disznosi László és Szobi Péter Dalmatiae, Croatiae

1476—1482. Egerváry László Dalmatiae,

Croatiae

et

Sclavoniae

banus. (Az 1481-iki bosnyák hadjárat egyik vezére; 1474

— 1482-ig

Bosznia

már nem említtetik a horvát bánsággal kapcsolatban.) 1480—1483. Doczy Péter jajezai bán.
1486. Csulai Ficsor László. 1490. Csulai Ficsor László és Derencsényi Imre.

1493 1493

júniusig Haraszthy Ferencz.
júniustól Batthyányi Boldizsár és Pethkey Mihály.

1494. Beriszló Ferencz, míg Batthyányi marad.

1495. Batthyányi Boldizsár.

1495

júniustól Kanizsay

László és Bebek János.

1496. Kanizsay László és Bebek János. 1499. Beriszló Ferencz.

1501

— 1503.

Beriszló Ferencz és Batthyányi Boldizsár.

1503 július 13-tól Gorbonoki István és Szemere Kelemen.
1504. Gorbonoki István és Szemere Kelemen.

1504 1507

— 1507.
szept.
júl.

Kövciidi Székely Miklós es Strezsemlyei Györj
2(>.

Kineveztettek

Beriszló
be.

Bertalan

és

Hédcrváry

Ferencz, kik, úgy látszik,

nem mentek

1508
1508

17.

Alapi Boldizsár az egyik bán, mig a másik

— 1515-ig

Strezsemlyei György.

1511. Alapi helyébe grabarjai Beriszló Ferencz rácz

despota

lép.

1513 május 28

— okt.

28-ig gyarmati Balassa

Ferencz

helyettesíti.

1519. l'aksy János várkapitány.

1521

— 1522.

Keglevics Péter és

Tahy

János.

1525—1527. Gylethffy Miklós

és szeglaki Horváth Ján

ALBÁNOK.
1

181.

Gerlistyei

Jakab.
:

139;:.

Vi

(<i

mint Haraszthy F

Gyulai János jajezai kapitány.

ORBÁSZ VÁRMEGYE.
A három
el

alsó-szlavón vármegye

között keletre

terül

Oi
v "'

Északra a Száva folyó határolta, noha vármegyéhez tartozó néhány (Bebrína, A Fels-i a Száva túlsó balpartján feküdt. Keletrl a Boszna
a

Orbész megye.

274

folyó volt a határ, nyugatról Dubicza
folyó,

vármegyétl egy kis az oklevelekben Ispyas néven említik, választotta el.
határán
Déli

Nyugati
kezett.

tovább délnek Szana

vármegyével

érint-

határa a

magyar történelmi evoluczió többé-

kevésbbé kedvez folyamata szerint folyton változik, nagyjában a mai Bánja Luka és Jajce városok feleútján, kelet-

nyugat irányában húzott vonal

lehetett.

A vármegyének
volt,

törzse a Verbász (Vrbas) folyó vidéke

mely

mellett a plivai, vrbanjai zsupát látjuk, a

magyar

hódítás eltt. Nevét a hasonló

nev

vár és várostól, Vrbász,

Vrbas-tól kapta, a mely a középkorban a
nisztrációs székhelye volt.

vármegye admi-

Yármegyeségét a XIII. század közepe óta bizonyítják. Az önkormányzat a török veszedelem nagyobbodásával, a XV. században mindinkább fenn-fennakadt, a vármegye
idnkint a
jajczai

bánok kezébe

került s

a

fontos

jajczai

végvár tartozékává változott.

VÁRAI
Banjaluka (Bánja Luka), a XV. században, mikor mint vár, castellum említtetik,

nem Orbász vármegyébe
(v.

tartozik,
1.),

kezén lev végvár
bánya,

ö.

1519, Aszl. 0. 281.

hanem a jajczai bán Hogy a korábbi Lukaarra

mint vár, Orbász vármegyéhez

tartozott-e,

nézve

nincsen
helyei
alá

direkt adatunk, de a
is

vármegyének Banjalukától tovább
Banjalukának
is

délre

fekv

ismeretesek,

úgy hogy
(Dolac)

a

vármegye

hatósága

kellett tartoznia.

Dolaczky
király.

castellum,
1.

1496-ban

Bakócz Tamásnak adja

a

Magy.-szerb O., 294.

Eszék (Jisek) (Eseek, lizyk) castellum, a Csernekiek,
birtoka,

ill.

Desewffyek

benne egy, Szent György
1458,

vértanú tiszteletére épült fatemplom,
O. 39, 42,
183, 205, 206, 211,
ez teszi belé emberét

1351,
214.
1.

1353.

1473,

1476. Aszl.

1480-ban
a

a jajczai

kapitány

kezére jut, tudják

várnagynak,

Dessewffyek

nagynehezen
bánság

visszaszerezni

(1486,

Aszl. 0. 217, 228) s ezzel a jajczai

alól ismét a

vármegye hatómaradt
241, 261, 263,

sága alá kerül.
kimutathatólag

A

Dessevvffy-család

különböz

ágai

birtokában

egész

1530-ig

(Aszl. O.

231, 234, 239,

268, 271, 275, 291, 295, 303. M.

no
alio

11.

1525, nova donatio).

Nemz. Múz., Dessewffy-cs. lt. fasc. 1. Megkülönböztetend tle Ozeeck (Ozeeckl
0.
233),

nomine
vár

Gochelowcz,
és

Aszl.

Gocslócz
variánsa.

helység

nevének

egy,

a

más, mint a mely nem XV. század végén gyakori

Gala3 (Galaci)
zadban,
O. 24.
1.

castrum, Orbászszal együtt említtetik

a XIII. szá-

késbb
;

eltnik,

1293-ban Radoszláv szlavón bán birtoka,
fiaié,

Aszl.
1.

1299-ben ennek testvérei, Habonik

Blagay 0., 65.

Gocsalócz,
1480,
Aszl.
(1.

Gocselócz
217,

(Kocelac,

Kocelovce?)

nóvum
is
1

castellum,

O.

a

hasonló

nev,
1492,

már
1498,

korábban
1501,
1

elforduló
1525,
Aszl.

helység
O. 242,

ugyanott)
256,

területén,

-4

,

251,

275,

291,

295

istellum
a

Ozeechk,
Csernekiek,

alio
ill.

nomine
Dessevv-

Gochelowcz 1491, 1492, Aszl. 0. 233, 237;
ttyek

birtokában.

Levácz (Levac, Liva) (Lewach, Lewacz) castellum
az

és

possessio,

elbb

említett

Eszék

mellett,

a dobrakucsai Nelepcczek birtoka, a kik
!.)

1499-ben zálogba adják (Aszl. 0. 174. 179.
évei óta

A XV. század nyolcvanas
bán szolgái
a
a

állandóan

a jajezai

bánsághoz
a türók

tartozik, a jajezai

várnagyok
jajezai

benne;
királyi

1501-ben
az

elfoglalta,

következ évben

bánok
1495,

parancsra kijavították a

várfalakat,

de úgy latszik,
1494, Jajezai 0.
249.
1.

még ugyanebben
124.
1.,
1.

évben
109,
1.

újra

leégették a törökök.

108,
ib.

116,
J.

121.

M. 1496, Aszl.
1.

0.

1501,

ib.

254.

1502
J.

-'Ö7

O.

158, 361.

1504-ben újra a jajezai bánok

kezén van,

O.

ISI.

1.

Mrácsaj
gornjétl délre
vára.

(Mraéaj)
(?

(Mrathay)

castellum,

a

Vrbas

mellett.

Vakut

egy Mraraj k'osztajniczátol délre
<

feksziki, a

Dessewffyek

1514. Aszl.

>.

275.

I.,

1525, 295.

1.

Orbász

(Vrbica,

Vrbaáka?
W'rbaz,

Vrbaski

grad,

Vrbanja?)
Orbacs,

<>rbaz,

Urbaz r Vrbaz,
castrum,
a

Urbazcu,

Orbaaz,

Orbag,

Orbászságl
is

vármegye
Mivel
a

székhelye. Fekvését igen

nehéz megközelítleg
a

meghatározni.

megye

területe

nagyjában

Vrbas folyó korul,

ennek mindkét

partján terült cl, fel kellene vennünk, hogy a va: vármegye középpontja, a folyó mellett épült fel A Vrbas mellett azonban semmiféle nyoma sincs ilyen várnak, de még hasonló elnevezésnek

sem. Van azonban két helység, melyet névhasonlóság alapján azon
lehetne a régi

nev

jobbparti mellékfolyójánál,

magyar Orbászszal. Az egyik Vrbanja, a Vrbasnak Vrbanja nem messze keletié Banjalukától. A

Vrbalka, a boszniai B.-Gradiskától dny.

öml
Ha mar
e

VrbaSkapatak

fels folyásánál, Podgragje helység
választani
kellene,

mellett.

ket he/.

inkább

VrbaSka

jönne
is

tekintetbe,

legkülönbözbb középkori formaiban
jelzése,
1

sohasem
elfordul,

hiányzik

az

sz

hang

a
1.

mi

szinte

kizárja,

hogy
is

Vrbanjaval
a

azonosítsuk.

'.

26.

pedig

Urbazcu

néven

mi

mái
sokkalta
a

áll

a

mai
bb

VrbaSka-formához.

Vrbanja-Banjaluka
168,
169.
1.

vidékénél
között

fekvésre

mutat az Aszl. 0.
,i

határleírás,

melynek adatai

szerint

DubicJ

mai
via,

Inna

mellett
in

fekv Ou
Vrb.i

Orbássba vezet
169
>

nagy

út

(magyar

que duceret

inkább északi fekvés, a Szavahoz közel, nyugatról

keletre

men
Mindolyan

lehetett,

amellett

semhogy délfelé, a varmegyének

Vrhanja-Banjaliik.t irányában ment volna.
a

Verbász folyó
fel

vidéken

való

fekvése

fontos körülmény, hogy íteletünket

kell

függesztenünk

mindaddig, a

276

míg nincs

kizárva,

hogy újabb adatok napfényre kerülhetnek, melyekbl
az a

egy, a Vrbász folyó mellett fennállott Vrbas vár létezése kiderülhet.

Orbász vára helyfekvésének kutatása közben felmerült
valószíntlen
alkotó

nem

kombináczió

is,

Gomji-Seher területén

hogy vájjon nem a Banjaluka elvárosát keresend-e Orbász vára (Vrbaski gradj.
patak
beletorkollik a

Gornji-Sehernél


régi

ott,

a hol a Suturija

Verbász
Cecely
s

folyóba

egy

várrom töredéke

látszik.

A romhalmaz
nyúlványát

egy

nev

magaslaton

fekszik, a Perir

hegy egyik

alkotván

a

Verbászig terjed.

Az egykori

szerpentinút

nyoma még kivehet. A mai

G.ornjl

SeKfr

17. sz.

Dolnji és Gornji-Seher helyfekvése Banjaluka mellett.

országúttól

kb. 3

km

távolra

esik a „Vrbaski

grad"

(?)

romja.

A vár
Egyik
régi

köveit felhasználták,
változat
szerint
itt

úgy hogy
állott

a

falaknak
s

törmelékei látszanak.

Orbász vára
nép

annak a

váralja

volt a

Orbász- Vásárhely, vagyis a mai Gornji-Seher. Ennek ellenében mások azt
vitatják,

hogy a várromot
s

a

máig

is

Stari-gradnak
a

{régi

várnak)

nevezi

azt

a

mahalát (városnegyedet),

melyben

látható,

máig

is

Stari-gradnak nevezik. a két állítást
is

Ha

valaki ezen a kombináczión tovább indul, ezt

megegyeztetheti.

A

mikor Orbász vára a jajczai bánság
jelentségét,
régi

megalapítása

következtében

elvesztette

várrá

lett

s

helyébe lépett Banja-Luka, az újabb ersség. Mindez azonban csak
tás,

állí-

melyet oklevelesen

nem

bizonyíthatunk. 1
tartják

Vannak, a kik a mai Banjalukát

Orbász-Vásárhelynek.

Ámde

bizonyos, hogy az 1519-iki békekötésben Orbász vára és Banjaluka külön
említtetnek.
(Aszl.

Okm. CLXVII.) Jó katonaszemmel

az

idén

Weigel

1

frissítettük
sításaival.

Mi magunk régen láttuk a romokat, akkori benyomásainkat felJakubowski és Müller banjalukai ker. fnökök újabb tudó-

Fercncz

tüzérkari százados
lakostól
hallá,
át,

vizsgálta

meg
várfal

a

romokat
(benn
bÍ2

Egy

gornji-Seheri

mohamedán
vezetett
a

hogy
a

a

Suturija-patak torkolatánál

egy híd
egy

Verbászon

melytl
állott.

vezetett
,

magaslatig, a hol torony (kula)
helyenkint befalazott

Annyi

szemlél
,

.-.eket

látott

Ez

a

Sl

Verbász

hídjának baloldali erdített feje vagy erdített tábor lehetett. tesen csak feltevésekkel dolgozhatunk. Nyoma ugyanis

Ma

természe-

nincs, de feltehet,
rlat,

bogy

a

Verbász

túlsó

jobbpartján

is

folytatódott

mely

Banja-Lukát védte Jajcza fell.

a

régi

Mindent összevetve, még sem merjük bizonysággal Orbász vára Gornji-Seher közelében volt.

állítani,

A másik
F. állításai,

feltevésnek,

hogy Orbász vára azoni
százados kutatásai szerint,
van ugyan
deríthetnék
ki
ni.;

Racki

ugyancsak
bal
al

Weigel

A Vrbanja
kerete,

völgypartjain
itások

rom.
a tényál

de

csak

szín

azonban,

hogy az erdítmény menyét alkotta lían ;aluka felé.

a régi

verbanjai zsupa

hat

A
castris"

régi

királyi

var (1293.

VII 27.

,.;

.

cllm

Aszl

0. 24
fiai

25

l.)

a
el

XIII.
s
III.

lázadó Babonik
var
Aszl.
;;;)
I

foglalták

Endre király kénytelen
B

v<

::'

megersíteni,
1.

v

li'it!'.,

0. 24, 26. Fejér
'

1397-ben
l.

Ciliéi

Hermán.:
V1I/20.

I-

1398.

Zsigmond
147.

király

Orbaaz

vocato keltez

in

desecnsu nostro campestri",
herczegé,
Aszl.
<

Aszl.
1.

n.

U7

1

1412-ben

Hervoja

spalatói

».

1428-ban ki

vár: castrum
L. 38.,
1

nostru baz in confiniis regni Bozne. Zay-ugróczi lt 135-ben Zsigmond király egyéb birtokokkal együtt
területénl)
a

Orbász
ay

vármegye
.evén
is

Blagayaknak
(f
I

adja,
l.i

Blagay

0.

310. L
|

Frangepán
a

Marton

17!'.

X

ka]

s

benne
róla

megfordul

dinasztiaalapíthatnámság

gondolata.

Ekkép szólnak
supremus
Frang.
n

1455-ben: .gratia dei dominus crat arcis Verbaz
totius

comes
'•

terrae

Verbasientis
nc.
II.

in

k'ozar Losnansi'.

Wa -' K:
124.
1.,

Okit

II.

A XV.
a jajezai

fennáll

a
-i.

megyével együtt, de többnyire
0.
a jajezai
is

bán fennhal
bei
l.i.

bán szolgái kap
a

a

várnagyok
ib.

.comitatus"

segélyt

királytól,

108.

elpusztította (Aszl.

0.

254, 258),
281,
a

késbb
Asi

mint a jajezai bán
,

szerepel

i;,!..

Aszl.
í

0.
s

1522,

v_

birtokként
var,

török

kizése
a

után sokszor
reg

említ

ina

majd kastély aligha azonosíthat,,
I.

ezen

Lipót idején

felsorolt

Paksy-birtokoknak Oi
L

sa

nagyon
315.
1

kérdéses.

\s

O.

1

.

[0

Aszl.

.i.

A
I

htlensi
,,.;,
J
:

közt

említtetik
ö.

de

ez

személyneve

rsi.

lt.

DL.

7309. V.

még Nagy
Ep. proc.
I.

IV.,

240, Kerchelich N. IV. 2Í

489

l'ray,

278

VÁROSAI
Levács, Levácz

vár említtelik 1496-han mint civitas
és

(Leva vagy Lyevaé) (Lewach), a hasonló nev cum castello, a mikor azonban a vár
bán
fennhatósága
csak
alatt

város
1.

egyaránt
O.
123.
is.

a
1.

jajczai

voltak.
véli,

Aszl. O.

24íi.

J.

cives de.

Truhelka

falunak

ámde

volt

ott

castellum

Orbászvásárhely (Gornji Seher?) (Orhazvasarhel, Vrbazvasarhele),
cives et hospites de-,

1383, 1384, Aszi. O. 98, 100.

1.

A

királyi datálá-

sokban említett sub castro Orbaz bizonyara nem

ezzé),

hanem egyszeu.
itt.

ren
II.

Orbászvárával

azonosítandó.

Szt.

Erzsébet egyháza

Tkaléic

90.

HELYSÉGEI.
AS8Z0nyfaiva
Aszl. O. 291.
1.

(AsanaC?)

lAzzonfalwa),

Dessewffy-birtok,

1525.

Bak'lCS (Bakié) (Bakith) a mai Bakinci

(?),

Dessewffy-birtok,

Aszl.

0. 291.

1.

Bebrina (Rebrine
et

?),

Alsó- és

Fels- (Felsew

et

Alsóbebryna, Felsew

Alsó Prybynye

?),

a Csernekiek, illetve Dessewffyek birtoka 1443, 1514,
1.

1525. Aszl. 0. 173, 271, 275, 291.

Belonka-teleke (Bjelajke), 1382. Pesty
Biskupci
val,
(

II.

456.

Biskupici) (Biscupci, Biskupec), Szt.

György templomátar-

a XIV.

században a dubiczai

fesperesség orbászi kerületéhez

tozott. Tkalcic,

MEZ.

II.

90.

Brest (Brestovo) (Bresth), valószínleg az Ukrina és Illova összefolyásánál

lev Brestovo. 1382. Pesty, II. 456. Csemye (rnje) (Czernye), Dessewffy-birtok.
Csertenicz (Trstenci),
l.

1525. Aszl. 0. 291.

Terzthenycza.

Demetervára (Dmitrovic),
említve;

1703-ban

a

régi

Paksy-birtokok

közt

nem bizonyos

hovátartozósága. Aszl

O. 307

— 315.
1.

1.

Dukaharasztja.

Rasée,

Gjukiói Rastik ?

(Dukaharaztyal,

Orbász-

vásárhely mellett feküdt. 1383, 1384. Aszl. O. 98, 100.

Gacsalmezö

Gachalmezow,
in

Gornje

Polje,

Szokolczai

János

fia

László birtoka. 1381. Aszl. O. 93.

Galas (Kóla) (Galaas
Tkalóic,
II.,

metis Wzore, Szent iMiklós
1.

egyházával).

90, Galas

vár tartozéka,

ugyanott.

Talán Golesi,

Banja-

lukától nyugatra.

Galowez (Gaiovac) 1530. Dessewffy-birtok.
GocsalÓCZ,
Gvvehalocz,

Aszl. O. 303.

Gocselácz

(Gothelowcz,

Gothelowacz,

Gathelowacz,
(1.

Gochalowcz,

Gocholowcz),
ill.

hasonló

nev

vár

ugyanott)

tartozéka, a Csernekiek,

Dessewffyek birtoka. 1466, 1468, 1480, 1486,
stb.

1514. Aszl. O. 196, 201, 216, 228, 271

Gatalócz, Pesty,

II.

458.

Gradech (Gradac). Szentgyörgy egyháza. Tkaléic, II. 90. HarajÓCZ (Karai) (Hareyouch, Haroyowch), Dobrakucsiak
toka.

bir-

1362, 1376,

XRA

1539, 43. Aszl. O. 86, 87.

Hualantelek (Kuljani), 1382. Pcsty,

II.,

456.
délkeletre.

Jagodnicza (Jagodici) (Jagodnicha
Pesty,
II.,

,

Banjalukátol

456.

Kamenyalocz (Kameni Laz) (Kamenyalaz), Dessewffy-birtok. 1525.
Aszl. O. 2i»l.

Kopel (Kopljevici)
39, 42,

iK'opeel,

Kopol).

1351,

|

183.

Kucsian

(Kuce)

(Kuchyan,
1351.
1353,

Kwchyao),
1458. Aszl.

a
<

Vrha^
'.

mellet!

VakuftÓl északkeletre.

Laz (Laze) (Laaz), a Szavától északra,
1351, 1458. Aszl. o. 39,
1^3.

Uj-Gradiskától

déli

Leszkocz,

Leazkovácz
a

(Ljeskovac)

(l.ezkowcz, I.czkowaz,
lehetett,
a

Laz-

kowcz,
birtoka.
1!t(i,

Lyzkowczi,
1486,
1488,

Mratbay-vár
14!i2,

közelében
1514,

Dessewffyek

1486,

1498,

1524.
Pesty,

1525. 1530
II..

V

'201,

228, 251, 271, 275, 291, 292, 303.
a

Levácz (Livac) (Lewach)
a dobrakucsai

hasonlonevü vár birtoka
<

(L

Nclepeczcké.

1449. Aszl.

>.

171.
et

179.

Lipye (Lipje) (Lipye, Lypye, Felsew

Alsó Lyppyne
Pótok,
fiaié,

Pozsegához

tartozik.

1530.

Aszl.

<».

303.

I.),

Ozornicha,

l.ubna

folyók mellett elterül bir;ok,
fia

1273-ban Voyk

1348-ban
II.

Jakabé. Aszl. O. 18, 35, Wenzel IX. 48. Pesty,
I

453,

1491

cius de Lypye, Aszl.

•.

'_'

Lubna (Ljubna) (Lubna)-i nemesek. 1382.
1525. Aszl. O. 271. 275, 291, 295.

Aszl.

Milkovce (Miljkovac), Milkócz (Mylkowcz), Dessewffy-birtok. 1514,

Mratsin (MraÖaj) (Mrathsyn) Csernekick birtoka.
O.
196, 201.

I

A^zl.

Muthnok
0.
173.

(Mutnice)

(Muthnok
Pesty,

Csernekiek

birtoka.

144

\s*L

Obrow (Obrov)
Oklivicz

1382.

II

I

(Oglivica)

(Oklywicz)

Dessewffy-birtok.

:

2

O. 291.

Okluka (Okiinak) r>emekiek birtoka. 1443. Aszl. Orbász Szentgyörgy egy
1456

Németh de Orbaz
Vszl.
<

Zent-<

iywrgh említve.

Pozsony

vr.

lt.

Ld. 37. no 25.
Szt.

».

181.
i

14;.::.

P
.;<

Orbász-Varalja.
castro.

Mart

mi

egyháza,

clesia

s.

Martini

Tkalöic,

II.

80,

Ozeeckk
lócscsal

l.

Gocelócz.
kaléié,

Özek (sik), Szt György egyháza, vn
azonosítandó.
I

II.

HO.
a

Ozornicza (Ozornica) (Ozornycha), talán
Osorna-patakról elnevezve.
1382.
\-

Greda

mellett

folyó

Petrócz (Petricevac)
birtok...

(Petrouch)

Marcsel]

1382.

Aszl.

0. 8
birtoka.
I

Podgan (Podgaj) Dessewffyek
Podlusia (Podluzje, Podluk)
I.

Polucia.

280

Polane (Poljana)

1.

Polyna.
II.

Polkothyna 1382. Pesty,

456.

Polucia (Poljace, Podluzje) (Poluchia, Podlwsya, Podlusya), a XIV.

században

a

Dobrakucsiak,

majd

a

XV.

és

XVI. században fcserneki

Vasok, Fejér, máskép Vok, Ispánnak,

Gyurgyevicsek, cserneki

Törökök)

váltakoznak benne. 1382, 1383, 1501, 1514, 1525. Aszl. 0. 96, 97, 155.
271, 275, 291, 295.

Polyna (Poljana) (Polane
Elye
in

is)

Szt. Illés

templomával

(ecclesia sancti

campo). Tkalcic,

II.
1.

90.

1351, 1353,

1458. Aszl. O. 39,42, 153.

Pribinye (Pribinic)

Bebrina.
Prizawicha),

Prizavic, Prizavícza (Prisavica) (Prizavya,

Prizawya

portio possess. egy voiszkai
36, 37, 40.; talán

nemes

birtoka.

1349, 1351, 1352. Aszl. O.
alatt,

ugyanez értend Prizavicha
orbászi

mely 1351-, 1352-ben
Századok,

Tarki

Rikolf
1.

fia,

fispán

birtoka.

Berzeviczy-Czár.

1881. 71.

Pristancs (Pristina) 1702-ben mint a Paksy-birtokok
líttetik.

egyike

em-

V. ö. Sagowinát illet megjegyzést Orbász vára alatt.

Racsics (ftaöic) (Rachicze, Rachycza, ecclesia Raschich) Dessewffybirtok, talán Hrastici, Kozicatól északra. 1525. Aszl. O. 291. Tkalcic,
II.

90.

Rakovac (Rakovac) Banjalukától északnyugatra. 1496. Pesty, II. 458. Rastigh (Rastik) (Rastych, Raschygh), benne Szz Mária fatemploma. 1351, 1353. Aszl. O. 39, 42.; Banjalukától délre, a Vrbas mellett,

a Csernekiek birtoka. 1372. Aszl. O. 85. 1458. 173, 183.
Stichnick (StojiÖiÓi) 1382. Pesty,
II.

1456.

Szent

János

Egyháza

(ecclesia
7.

S.

Johannis
II.

Bapt.)
90.
II.

a

Turia

és

Cereyka folyók közt. 1258. Aszl. 0.

Tkaléic,
S.
II.

Szent Lukács egyháza (ecclesia

Luce). Tkalcic,

90.

Sztupnuk (Stupari) 1382. Pesty,

456.

Tarnócz (Trnjaci) (Tharnowcz) 1351, 1353, 1458. Aszl. 0. 39,42, 183.
Tergovicza (Trgovica) 1702-ben Paksy-birtokok közt felszámlálva.
V. ö. megjegyzést Sanguvináról Orbász vára
alatt.

Terzthenicza, Tersztenik,

Csertenicz

(Trstenci)

(l

erzthenycza,

Theczthenycza, Therzthencz,
Gradiskától

Therzthenyk,

Czerzthencz,

Cherzthenecz),

nem messze, Csernekiek

birtoka.

1443, 1466, 1468, 1514,

1525. Aszl. 0. 173, 196, 201, 271, 275, 291, 295.

Tiszicza (Ticici) 1362.

NRA. 1539.

43.

Turya (Túrija)
Verbovácz

ecclesia S. Michaelis de

.

Tkalcic,

II.

90.

(Vrbovác)

(YYerbowacz)

Csernekiek

birtoka.

1466,

1468. Aszl. O. 196, 201.

Verhócz (Vrhovic) (Verhowcz) Csernekiek birtoka. 1443. Aszl. 0. 173.
Vidasócz (Vidosevici) 1381. Pesty,
Vidusy (Viduse)
Gradiskától délre.
Vitkócz, Vitkovácz
ecclesia S. Petri
II.

456.

de

.

Tkalcic,

II.

90.

Bosn.

(Wydkowcz, Wythkowcz, Wythkowacz, Vythilletleg

kowecz)

(Vitkovci)

a

Csernekiek,

Dessewffyek

birtoka.

1466,

1468, 1486, 1498, 1514, 1525. Aszl. 0. 196, 201, 228, 251, 275, 291, 295.

281

Vojszka (Vojskovo)

Voyzka
Selo)

ecclesia

S.
II

Michaelis de

,

idevaló

nemesek. 1349, 1351. AszL 0. 36, 37. TkalSié,

90. Dubiczától délkeletre.
II

Ztra8emlya (Staro
idetartozása.

1382.

Pesty,

Zurakócz (Svrakina) (Zurakowcz, Zwracbkowcz) Dessewffy-birtok.
151
1.

1525. Aszl. 0.

271, 275, 291.

BIRTOKOSOK.
Brestyai
Bresto
I

1381-ben Pál
>.

fia

M
d,

gacsalmezei birtokrészt Aszl.

Cserneki

cs.

eleinte

azonos a

Dessewfl

a

X\'.

-

végén

is

rokonok. 1443-ban birtokukban: Okluka, Verbócz, Therztei
173.

Bebrina, Racsics, Muthnok. Aszl. O.

1466-ban

Mratsin,
lüi;.

Goc!

Vitkócz, Terztenicza, Leszkócz és Verbócz. Aszl. O.
neki

1514-ben

Was, máskép Wes
és

eladja

GocsalÓCZ,

Leszkócz,

MilkÓCZ, VitkÓCZ,

Fels-

Alsó-Bebrina, Terztenicza, Zurakócz, Podlusia cs Eszék birtok-

részeit a cserneki

Dessewffyeknek. Aszl.
(cserneki) cs.

<

».

270.

[..

még
228.

Csánki.

11.

439.

Desewffy
Vitkócz,

birtokosok

1486-ban
Aszl. 0.

Podgan,
149
ott.

Gocs
lf>25-ben
Mil-

Leszkócz cs Eszék helységekben.
a

251.
II.

1514-ben több birtokot vesznek

Csernekiektl.

I..

Lajostól új

adományban

kapják- Gocsalócz,

Leszkócz, Vitkócz,
Podlusia,
cs

kócz,

Fels-

cs Alsó-Bebrina, Terztenicza,

Zurakócz,

Ra
birtoII.

Kamenyalócz, Oklivicz, Asszonyfalva,
kokat. Aszl. 0. 291.

Ilakics,

Csenne
I.

Eszék
iki.

1530. Galowez. Aszl. O. 303.
cs.

44u.

Dács (Daach)
Dubrakucsi
loS2. Aszl. o. 96.

Pál

fia

Jakab birtokos Lipjén. 134*. Aszl.
1376-ban Harajócz. Aszl. 0.
fciti.

cs.

birtokos

I'olucia.

Harajóczi
Lipjei
cs.

cs.

1381. Aszl. ". 93.

1491. Aszl. O.

Lubnai
elfoglalása

cs.

1382-ben
Aszl.

pereskednek

velük

a

Dobrakucsiak I'olucia

miatt.

o. 96.
cs.

Orbászszentgyörgyi
Ozorniczai
cs.

1456.

^szl.

<>.

81.

1382-ben birtokos Petróczon
régi

Paksy
govicza
i

cs.

1703-ban

birtokait

követeli:

Demetervára,

Ter-

Pristancs. Aszl. 0. 309.
cs.

Petrovics (zraklini)

1501-ben pereskednek veink

a

D

Podlusia és Gocsalócz miatt. Aszl. 0. 255.
Szakolczai
o.
98.

(Szokolczai) cs.

1381-ben birtokos Gacsalmezór.

Szentjakabi

cs.

1351-ben István herczegtl kapja

Rastigh,
I.,

Kopcl. Láz, Polina, rarnóci 6a Kucsián birtokokat,

melyeket

azonban

a
cs. cs.

1353-ban visszavett tlük. Aszl. 0. 41.
Rykolf
tia

Tarki
Török

Miklós

1352.

Prizawya. Aszl.
1501. Aszl.

rokon
cs.

a

Dessewtfyckkel.

Vojszkai

riborci Ha Bénák

1349. Prizawy. Aszl. 0.

282

FISPÁNOK.
1243—1243.
170. XI. 340.

István

kir.

flovászmester. Wenzel,

VII.

133,

157,

1256—1258. Mojs kir. tárnokmester. Hazai Okm. 1266—1269. Csák, Csák nyitrai fispán fia.
405. VII.
1.

VII. 52. Fejér, IV. 2.

Fejér, IV.

3,

378,

356.
Fejér, V.
2,

1272—1273. Sándor országbíró.
1275. Péter. Fejér, V.
2,

57, 75, 78.

271.

1281. János. Wenzel, XU. 337.

1285

— 1288.

Radiszló. Tkalcic,
II.

I.

218.

1334. Miklós. Pesty,

463.
fia.

1345. Iván, Nelepuch comes

Kukuljevic,

I.

43.

1353

— 1354.

György,

István

szlavóniai

herczeg protonotariusa.

Aszl. O. 43, 51, 53.

1365. János. Pesty,

II.

463.
Aszl.

1404. Iván et Dragig, comites de castro Vrbas et Dubicha.
O.
126.

1460. Korogni János. Pesty,

II.

463.

ALISPÁNOK.
1491. Grojnicai Dalusevic

Dénes

és Baich

Jankó.

Aszl.

O.

234.

SZOLGABÍRÁK.
1491. Bacsini Vitéz Gergely, Jablancai Dac Mihály. Aszl. O. 234.

SZANA VÁRMEGYE,
szana vármegye.

Dubicza és Orbász megye között a Szana
keletre

folyótól

és

nyugatra

terült

el

Határai

közelebbi

adatok

hiányában meg nem állapithatók.

A három

alsó-szlavón

megye közül leginkább
került

kinyúlt dél felé és így legkorábban

a török terjeszkedése körébe.
VARAI.
Brumen, Brumen castellum, Krupától északra. 1327. Blag. Oki. 97.
Bylyczky
(Biliczki)

castellum. Kozarához tartozik, melylyel

együtt

adja

el

Szentgyörgyi Székely Miklós a Decseieknek. 1473. Aszl. O. 209.
Greben, Greben 1365. Kozara és Greben várnagya Bokouch szanai

comes. Aszl. 0. 83. Talán

a Jajczától

északra

lev

várral azonos.

Kljué,

KljuÓ castrum,

a

Szana

mellett.

1325.

Horvatin

lía

Vkoszló

birtoka.

Blag. O. 96.

Kozara, Kozara (Kozora,
Prijedortól keletre, a

Kazara,

K'ozerai

a
I

Szana
160.

-

megye fhelye.
Szana
és
'

Aszl. O.

Ide

gylnek
0.
2
III.

össze Körös, Dubicza,

>rbász

163

— 168.

megye
ili

rendéi.

Zichy

1396.

Vlkach. Hcrvoja

fispánja

henne.

Fejér X.

veti 6,000 írtért Blagay Jánosnak. Bla 1464-ben Mátyás Szentgyörgyi Mihálynak adja, kinek fia Szekely Miklós 1473-ban a Deeseieknek adja el Biliczki és No\ i-Stru/i.- váj

1435-ben Zsigmond zálogba

310.

kai.

Aszl. O.

'Jós.
.\.

1481

II

<1<;

Rohflfy
'í'i.

[.ász]

gatioban K'ozorán.

Bi

<>k.

218

Növi Struzic,
rács.
L.
0.

Novi-Struzic

(Nouiztrwsich)

Kozarához

VÁROSOK.
Kozara, Kozara luxra
var alatt Sz.
villa.

1360. Aszl.
II.

0.

<>t.

\

hasonló

nev
?

Marton egyhazával. Tkaléié,
a

90.

Szana, Sana (Zana)

Szana folyó

mellett.

1314.

Blag.

<

>.

HELYSÉGEK.
Blagaj, Blagaj (Blagay) a .lapra
Tkaléié,
II.

mellett.

Sz.

György egyházával.
Hái

90.

Cesich, Kesic (Késié, Kjefiié) azonos

Kosichcsal, a Sz.
KljuétÓl északra.
a

egyhazával. Tkaléié,

II.

00.

IV -tv.

II.

4X7.

Cremen, Krémen (Krémen) Cremenac
kollásánál
(:).

k'oziéauak

.<

n>r-

Tkaléié,

II.

90.

DragDtyn, Dragotinja TrgoviStetl északkeletre. 1370. Blag

157.

Herbocan, Hrbljina
házával. Tkalcic,
II.

Herbochan, Hurhuchan)
IV.

a

Sz.

Kereszt
s

90.

1263-ban

Béla
öl.

Lrincz tárnokmester,
Aszl.
<

Fispánnak adományozza. Wenzel.
Lubina, Ljubina.
1

VIII.

>.

S.

374.

Blag.

0.

Kii
alatt
a

Marjanovac, Marjanovac Marianovci Ostroluka
egyházával. Tkaléié,
II.

90.
Sz.

Markovac, Markovac

Márk egyházával. Tkaléié,
rkaléié,
II

1!

Mren, Mren Sz. György egyhazával,
Oresia, Oraslje
birtoka
Aszl. 83,
terra

90.
tatlan

1365-ben

a

103.
a

Oztraloka
es
I'rijedor

Ostr.t Luka, Osztroluka

Szana
II

közt,

Mai
(Pe(
II.

,val
I

Tkaléié,

Peech, Pec
bilea
.le
l'.

mellett.

Zagra

Pesty,

237
Pél
i

Petrouoh. Petricevac Sí.
Pobresia. Pobrezje
a

egyházával Tkaléié,
osztroluka
alatt.

II

90
S
\

Szana

mellett,

egyházával. Tkaléié,

II

90 A hasonló

nev
király

.salad birtokában

-

Pluheria. Puharine Szt. István

egyhazára!
alatt.

rkaléié,

II

90.

Rakouch. Rakovcani Rakovcani Priedor

1374

284

Srebech capella Vulk

dicti

S.

Tkalcic,

II.

90.
II.

Starigrad, Stari Grad a Mindenszentek egyházával. Tkalció,

90.

Sumechicha, Sumceó
Pesty,

Szt.

Márton egyházával. Tkalcic,
fia

II.

90.

Trubar, Trubar 1361-ben Gyura
II.

Lóránd birtoka. Aszl. O. 67.
Keresztel
Mária
Szt.

486.

Versu8ya, Vrsuse

Kamengradtól

északra,

János

egyháza. Tkaléic,

II.

90.

Vodicha, Vodica (Vodycha) Blagajtól
Tkalcic.
II.

északra,

egyházával.

90.

1357. Blag. O.

137.
161.

Vojska, Vojsikovo Rozaractól északra. 1374. Blag. O.

Vrhbulzete, Vrbljani 1327. Blag. 0. 97.

Zagradia, Zagragje Kljuctól északra,
O. 162.

1374-ben a Blagajoké. Blag.

Zanichna (Zenica?) Kljuctól északkeletre. 1315. Blag. 0. 79.

Zemeina (Zamile

?)

Mária egyházával. Tkalcic.
Szt.

II.

90.
II.

Zmolan. Smoljána Ker.

János egyházával. Tkalcic,

90.

Zrachycha, Sratinska Mária egyházával. Blag. O. 97.

BIRTOKOSOK.
Decsei Roh
lóstól
cs.

István

fia

László megveszi 1473-ban Székely MikAszl.

Kozara várát
Jtlenk

Biliczki és

Novi-Struzic váracsokkal.
filius

O.

210.

Horvafin comes gener.
fiai:

Vlkoszló. 1315. Blag. O. 79.

Farkas és Vlcseta nemzetségi birtokos Zanában. 1278.

Blag. 0. 31.

Oresiai cs. közösen birtokolják 1365-ben Oresiát. Aszl. 0. 83. 1384.
Aszl.

0. 103.

Szanai Endrey
kir.

fia

Miklós.

1313. Blag.

0.

72.

András

fia

Budk
Novi-

ember. 1361. Aszl. O. 67.

Szentgyörgyi Mihály birtokos 1464-ben Kozara, Biliczki és
Struzic várakban. Aszl. 210.

Versussyai Radoszló nemzetsége. 1374. Blag. 0. 162.

FISPÁNOK.
1256. Sándor. Aszl. 0. 3.

1264. Mihály. Tkalcic, 1271. Péter. Hazai 0.

I.

128.
10.

II.

1273. Miklós. Wenzel, XII. 74.
1281. János. Tkaléic,
I.

206.
I.

1285. Radiszló. Tkalcic, 1305. Iván, Nelepucz 1328. András
fia
fia.

218.
I.

Kukuljevic,

43.

Tamás. Aszl. 0. 32.
Kozara

1365. Bokouch, comes de Zana et castellanus castrorum
et

Greben. Aszl. O. 83.
1396. Vlkach. Aszl. 0. 110.

ALISPÁNOK.
1264. Jakab. Tkalic,
I.

128.

1360. Lathkó. Aszl. 0. 83.

SZOLGABÍRAK.
1361.

Radoszló

iia

Demeter. AszL
és Galesa
fia

Lukács

lia

Wcholen

János. Aszl. O. 83.

DUBICZA VÁRMEGYE.
A három alsó-szlavón vármegye közül a legnyugatibb.
Határai északon,
keleten
totta
el

Dubicza

illetve

északkeleten a Kulpa és a Száva,

varmc ~ VL

Orbász
(Aszl. 0.

megyétl egy Ispyas
168.),

nev

folyó

válasz-

délkeleten

kb. a

S/.ana.

Jelen

a

Szana fels folyása és az Una választják el Szana megyényugaton Krös és Zágráb megye határosak vele, tl melyektl adatok hiányában pontosabban alig válaszható el.
;

VARAK'.
Dubicza. Dubica
az

(Dubicha,

Dubycha, Dobycha,
varrendszer

Dol

za)

Una

alsó folyásánál, a hol ez északra fordul. Jobbágyai
itt

már 1250-ban
a
14.

elfordulnak, mint az

is

bomladozó
7.">.

védelmezi, két

várhoz tartozó falura: Bezdigre és Mckvinre tartanak igényt. Blag. O.
1258. Aszl. 0.
<;.

1278.

Blag.

<

>.

1404-ben mint
<

királyi

var szerepel,

melyet Orbászszal együtt igazgatnak. Aszl. Gréda, Greda (Greda),
ricatum).

>.

12*;,

127.

1402 körül építettek (castrum

noviter, fab-

Aszl.

I

>.

123.
i:

Terlevik,Torlakovac (Trlevik, Trlevac) castellum. 1269. Pesty,

VÁROSOK.
Bachin (Bakinci
Aszl.
?),

Bag oppidum

a

mai Bacin az L'na mellett.

1461.

O.

IS!).

Dubicza, Dubica
villicus
áll.

elbb szabad község
Aszl.
<

(libera

villái,

bospesei

élen
72.

1244.

>.

1.

1270. Aszl.

0. 14. 131
I

ibb

városi

szervezete van esküdtekkel. 1379,
114,
79.

1410, 14

Aszl.
feküdt.

0.

133,

192.

Egy
1244.

része.
a

Fels-Dul

jren
iról

1363. Aszl. 0.

Fels-Dubiczán

pálosoknak

elnevezett

templomuk
i

és rendházuk.

V
1412.

1377,

1384,

promontorío
14til

Dubicensi.

1402.

Aszl.

0.

122.

AszL
.

147.
olt

korul elpusztítottak a törökök.
Szt.

a jeru:..

zsálemi

János

lovagrendnek,
utóbbi

1361,

es a

Domokos-rendnek

háza.

s.:t.

Miklósról

eln.

Aszl. O. 89,

106. Dubicza

esperesség
(szt.

székhelye volt,
Kereszti
és a

melyhez
0.

a

kaz-

taniczai, alsó-dubiczai. kosuczai
(szt.

kaztanicza
88,

melletti

Kereszti plébániák
Szt.

tartoztak.

1377.

1384.

Aszl.

90,

106.

Alsó-Dubiczán

Irénrl, 1384. Aszl. 101., és Szt. Domokosról nevezett
1402. Aszl.
124.

templomok

voltak.

HELYSÉGEK.
Bezdig,
Blag. 0.
14.

Bezdanac,

Vodicevoval

együtt

határolják

meg.

1256.

Boruch. 1417. Aszl. 162.

A

Decseiek birtoka.

Brocsina, Prosinje (Bruchyna, Wruchina) Mária egyházával. Tkalcic,
II.

99.

i

nemesek, 1359, 1360. Aszl. O. 59,
244. és a
II.

63.,
cs.

a

Grédai

Pozobech,
itt.

1400, 1486. Aszl. O. 120,
Aszl. O.
153.

Decsei

birtokosok

1413.

1378. Pesty,

237.
birtoka.

Demen, Jame (Jemen) a Grédai-család
O. 120, 224.

1400, 1486.

Aszl.

Dubonik, Dubonech (Dubovec). 1378. Pesty,
Dolecz, Dolac,
Glinicza,

II.

237.
Aszl. 0.
163.

Doci

(Dolech),

Decsei-birtok.

1417.

Glinica

(Glynicha)

1349-ben

a

Grédai-család

birtoka.

Orsz.

ltár.

DL. 34106. és 34298.

Gniücza, Gnjilice (Gnylycha, Gnylicha), Decsei-birtok. 1412
Aszl. 0.
146,

— 1417.

153,

155,

156, 162.

Greda, Greda a Grédai-család birtoka. 1400, 1413, 1486. Aszl. 0.
120, 159, 224.

Gyurgyeniiz. Gjurgjevói

(Gyurgenich, Gyergenich)

Gerdenovac az

Una

mellett Kosztajnica alatt?

1400. Aszl. 0. 120. 1486. Aszl. O. 224, 226.

Izakothok, IzaciÓ a Bassini-család birtokában. 1496. Aszl. O. 250.

Komogojna, Koz'ce Kosztajniczától északnyugatra. 1442. Pesty, II. 242.

Kosucza (Kosucha) a Mjecanica mellett Dubiczától északnyugatra,
valószínleg a hasonló
160.,
szt.

nev
(>:',.

folyónál,

1354. Aszl. O. 54. 1413. Aszl. 0.
II.

Keresztrl elnevezett egyházzal. Tkalcic,
O. 59,

90.

i

nemesek.

1359,

13(i0. Aszl.

Krapja, Krapja (Krapya) a Grédai-család birtoka. 1400.
120,

Aszl.

O.

1486. Aszl. 0. 224.

Krem08tiicza, Tremosljsike (Cremosnycza, Cremosnicha) a Decseiés a Kreinosniczai-család birtokában.

1413. Aszl. O.

153.

1417. Aszl. 0.

162. Fejér, IX. 3,

195.

Lezkowacz, Ljeskovac a Bacsini-család birtoka. 1496. Aszl. 0. 250.
LezkÓCZ, Liskovac (Lezkouch) Decsei-birtok,
a

valószínleg
helylyel.

azonos
Aszl.

késbb Orbász megyéhez

tartozó hasonló

nev

1417.

O. 162.

Lokavecz, Lokvc (Lokavech't Decsei-birtok. 1417. Aszl. 0. 162.
Maiadni, Mladeskovci a templomosoké. 1239. Fejér, IV.
1,

172.

MrazóCZ,
Aszl. O. 250.

Mrazovo

(Mrazowezl

a

Bacsini-család

birtoka.

1496.

Mekvin. Mekote i.Mekuyn). 1256. Blag. O. 14.

Optez
1354, 1363,

Szt.

György egyházával.

Tkaléic,

II.

90.

Ótok, Otoka lOthokl az
12fi.ó.

Una

mellett, a dubiczai

pálosok birtoka.

Aszl. O. 53, 80, 82.
II.

Oziravchi, Oziravci. Tkalöió,

90.
I'etrinci

Petrunicza,
birtok.

Petrunci
162.

il'etrunichai

Sunja

felett,

Decsei-

1417. Aszl. 0.

Pcsty,

II.

242.

Pobresya, PobreSje (l'obresye) a Száva mentén, 1328-ban a Pobesiai-család birtoka. Aszl. O. 32
része. Aszl. O.

1413-ban a Decsei-családnak

van

ott

153. a

Podcrysie (Pocrysie, Podscrysie
Aszl. O.

Decseieké.

1412.

1413,

1417.

146,

153,

156,

162.

Podwurczy, Podworci a Bacsiniaké. 1496. Aszl. O. 250.
Policha, Polica 1417-ben Decsei-birtok. Aszl. O.
162.

Polyana, Poljana (Poljana).

1355.

Blag. O.

135.

Remetincz, Remetnik Bácsin
1461. Aszl.
(>.

mellett a dubiczai

pálosok

birtuka.

189.

Scennapoljana a XIV, században a Brocsinai-család birtoka. 1351,
353. Blag. O. 126.
153.
Decsei-birtok.
Aszl.

Scepel (Stepel)
Symiga.
1429.

1417. Aszl. 0.

162.

Pesty,

II.

242.

0.

169.

Szentkereszt,
Aszl. 0. 250.

Krst

(Zentkerezth)

Bacsini-család

birtoka.

Sztajnicza, Stojici
családé.

(Ztaynycha)

Maria

egyházával

a

^ztajniczair

1353. Aszl. O. 43.
i

Sztrigomlya, Strigova
egyházával, a
120, 224.
(irédai-család

Fels-, Zturgomlya, Ztrygonylya
birtoka.

Szt.

Jakab

1384,

1400,

1486.

Aszl.

0.

Szvegyene, Svodna (Svedjene) az Una
Szvinicza, Svinjevci (Zwynnicza,

mellett.

1360. Blag. O. 145.

Zwnnycha.

Zywnicha)
1.Í47,

Gi

délnyugatra, a Grédai- és a
Aszl. 0.
35, 120,
a

^ziniczai-család

birtoka.

14"".

224.

Thoztwzy

Bacsiniak birtoka.

1496.
II.

Asi

i

Tolztouich (Tolstovió) Tkalöió.

90.

Tretna, Trtina Decsei-birtok.
Trgoviste Gradech, Trgoviste
a

1413. Aszl. 0.
a

Ssana
:•

mellett,
II.

Blagajtól nyugatra,
90.

Mindenszentek

és

Sst

íren

egyházával. Tkalöió,
IV.

Verbócz (Vrbovce) 1417. Pesty,
Vodican, Vodica

Verhy, VrbicaiVrlni. Veríja Dubicxától nyugatra. 1269. Pesty,
134
l'esty,

II.

233.

0. 117.
II.

Voruch, Boréi

1417.

242.
I4'j;t.

U

Boruch.

Vraazicza. Vrazici (Vrachicha)

Aszl.

Vroduch. Brodic 1417.
Vulchia, Brcici
1269.

Vs

1.

0.
II.

II

l'esty.

i

Wlchych, Vuic Decsei-birtok.
Zablatya, Zablace

sjér,
1

IX.

dád b rtoka,

188

AssL
II

Zaburdya. Zabrgje 141 7-ben Decsei-birtok. Aszl. 0.

288

Zelcz, Sesci

149G-ban a Bacsini-család birtoka. Aszl. O. 250.

Ztelchawcz, S erkovac a Bacsini-család birtoka. 1496. Aszl. O. 250.

Zwabina, Slabinja (Slabinja) 1351. Blag. O. 126. 1413-ban Decseibirtok, Aszl. 0.
153.,

Szentháromság egyházával. Tkaléic,

II.

90.

BIRTOKOSOK.
Bacsini cs.
birtokai 1496-ban Izakothok,

Podworczy, Thozthwzy,

Zelcz, Mrazócz, Szentkereszt, Leszkovácz, Ztelchócz. Aszl. O. 250.

Brocsinai
1351. Blag. 0.

cs.

1359, 1360. Aszl. O. 59, 63. birtoka Scennapoljana.
153.

126,

Dubiczai pálosok birtokot szereznek 1354-ben Ótok, Aszl. O. 53.,

Dubicza, 1244, 1385. Aszl. O.
GréJai iPozobech)
latya.
cs.

1,

110..

1461. Remetincz.

Aszl.

0. 189.

birtokos: Gréda, Krapja,
120,

Sztrigomlya, Zab-

1400,

1486.

Aszl. 0.

224.

Pozobech

fia

Kozma 1247-ben

szviniczai birtokrészét leánya negyedéül adja vejének. Aszl. 0. 34.

Kosucsai

cs.

birtokos Ótokon.
cs.

1354. Aszl. O. 53.
cs.

Kremosniczai

Cremosnicha. 1417. 162. L. a Roh
1412-ben
új

Roh

(decsei) cs.

adományként kapják Zsigmondtól:
Aszl.

Poderysie, Kremosnicza, Gnilicza helységeket.

O. 146.

Azonkívül

övék Tretna és Brocsina
ban. 1413. Aszl. 153.
tól
:

;

részeik Wlchych, Zvabina, Pobresye birtokok-

1417-ben vesznek birtokokat Kremosniczai ÁdámLokavecz,
Dolecz,

Kremosnicza, Policza, Gnilicza,

Leszkócz,

Pet-

runicza, Scepel, Boruch,

Vroduch és Zaburdya. Aszl. O. 162.

Sztajniczai

cs.

birtokos Sztajniczán. 1353. Aszl. O. 43.

Szwiniczai

cs.

birtokos Szwiniczán. 1347, 1400. Aszl. 0. 120, 224.

FISPÁNOK.
1249. Miklós tárnokmester. Pesty,
II.

243.

1260. Baag. Fejér, XI. 408.

1268. Baag. Wenzel, VIII. 204.
1348. Miklós
fia

János. Blag. 0. 124.

1353. Bandonus Cornuti vránai perjel. Aszl. 0. 45.
1402. Petrus de Stheyewochpucur albán. Aszl. 0. 123. 1404. Iván et Dragig comites de castro Vrbas
et

Dubicha.

Aszl.

0.

126.

1409. Grabrovnyiki
1461.

Pet

fia

Dénes. 1409. Aszl. 0. 131.
Aszl. O.
190.

Tamás vránai

perjel.

1506. Grabarjai Bertalan. Aszl. 0.

169.

COMITES TERRESTRES.
1347. Petrus. Blag. 0.
125.

1348—1353. Odolen

fia

Miklós. Blag. 0. 124, 125, 126, 132, 133.
2,

1358. Fülöp. Fejér, IX.

709.

1404. János. Aszl. 0. 126.

1409. Predymeryaki Péter. Aszl. 0.

131.

KIMUTATÁS
A BANJALUKAI (ORBASZ

MEGYE JÁRÁSBAN MEGMARADT VÁRROMOKKAL.

290

A

katasztrális

Az esetleges

A várrom
neve

község, melyben a várrom fekszik

A

legközelebb es helység

A rom alapvonalainak
rajza

czímerek és
feliratok rajza, ül. fel-

jegyzése

19

Gradina

Slavicka

Slavicka

20

Gradina
Kurija

Slavicka

Slavicka

LM

Varosiste

Tervan

Tervan

22

Svrakava

Jagare

Jagare

23

Gradina

Striéic

Stricié
•*

-*

24

Kocica glava

Pavic

Ratkovo

25

Klisina

Lusic

Lusic

26

Sokoline

Tervan

Subotica

27

Gradina

Melina

Bronzeni

Majdan
Bakinci

28

Gradina

Jablan

29

Makovska

Jablan

Bakinci

S o

«

^

30

Hambarine

Jablan

Jablan

31

Gradina

Kmecani

Kmecani
•*

o

32

Gradina

Kmecani

Kmecani

33

Vucari grad

Vilusi

Vilusi

34

Gradina

Rebrovac

Rebrovac

35

Gradina

Motika

Motika
E 2
«
"§>

36

Kosovska

Bakinci

Bakinci

<

£

I

v*.ci»- v

^r?~#^^

F?
i

^

^
fejezethez,
<
\

_

C

Hervoja Alsó-Bosznia vajdájának beh
(A
II.

U~&o

fid (/<$<$&


4c-

jL^/ é*W -írt*

$JuaU*

ft v

;

1S

m ís*^ ^r^-^t^ ~. ',K;;^
rcvcö

iy«»»*»o iv^-

7

!»>w<c^ <-r-f" ,^— to-^c^

<if^o

^
)ló

oklevele. Szucsanv.
180.

I393 aug.

3.

lapon.)

LG

O

W
pq
k-i

3

«<

W
PQ

pq

w

3 o
H
ISI

H
pq"

o
-J

cq

pq

W w

O O
H

tS)

o

W H
N W

W

TOLDALÉKOK A SZÖVEGHEZ.

Zuchan (Szucsány), 1393 aug.
Hcrvoja, Alsó-Bosznia
vajdája,

behódol

Zsigmond magyar királynak

s

Mária királynnek.
leti

papíron

rányomott pecsét töredékével, bécsi
Fejér

Staatsarchiv.

Némi hibákkal közölte

CD. X

2.

158.1.

Nos Herwoja inferiorum Bozne parcium wayuoda notum
fjacimus tenoré presencium íjuibus expedit universis,

quod

nos animo deliberato
sincere

et

ex

certa scientia

habentes
principe:
dei

devocionis

et

fidei

ad

serenissimos

dominos nostros gencrosos, dominum Sigismundum grácia regem ac dominam Mariam reginam Hungarie
macie Croacie
timus
el

Dal-

etc.

proinde tenoré presencium ipsis promit-

amodo

in

antea

omnem
status

fidelitatern

obedienciam debitam

reverenciam, contra

quoscunque
gradus
Dabissa

principes et

magnates
dignitatis
inclito

ac alios cuiuscunque
tituli

condicionis

et

proeminencie

homines,

excepto
rege

duntaxat

principe

dominó Stephano
fideliter

Bozne
nisi

cuii
in

ad vitám suam

intendimus

servire,

quo

Bozne contra predictos dominum regem et dominam reginam Hungarie quod absit insurgeret, tunc omnino ab ipsius domini regis Bozne debemus
ipse

dominus

rex

vicio abstinere

et
el

nostras

vires

nequaquam
Stephani

contra

dominum regem
posl
e

reginam Hungarie aliquaüter
ipsius
nisi

mortem ver
nemini
alteri

domini

l

pretactis

dominó
mandata

regi

et

domine
et

regine Hungarie vita nobis comite servien

semper
ipsorum

indefesse liberaliter

et

efficaciter

domi-

294

norum

regis et regine

Hungarie juxta nostram possibilitatem

adimplebimus acceptum servicium eisdem semper fideliter exibendo et exnunc inantea nos in totó ad ipsorum vota

unacum heredibus et successoribus in (!) nostris perpetuo offeremus et omnimode conformamus ac juxta vires nostras ipsorum comoda et honoris augmenta et
et

precepta

exaltacionem semper
vére
fidei

et fideliter

procurare

et

manutenere
quibus
lit-

juramento spondemus harum
est

nostrarum

nostrum sigillum quo utimur
terarum,

appressum testimonio

dátum

in

Augusti anno domini

castro Zuchan vigesima tercia die mensis mo CCC mo nonagesimo tercio.

M

A

kelet:

Szucsány vára. Valószínleg helytelenül

írva.

Vagy

vala-

mely orbászmegyei eltnt helység, vagy Zvecsáj vára.

II.

Velencze, 1412 márcz. 21.

A

velenczei

titkos tanács

utasítása a római

velenczei

követekhez

Dal-

máczia ügyében.
Eredetije a Velencze
állt.

Senato secr. 1412

— 14.

kötet 6.

1.

Másolta

néhai Mircse János.

Ser Antonius Conterano
sapiens
consilii,

Capta.

Quod

scribatur

am-

baxiatoribus nostris ad pre-

Ser Benedictus Capello
sapiens guerre.

sentium

summi

pontificis

existentibus in hac forma,
videlicet

Per continentiam litterarum vestrarum datarum octavo

mensis presentis intelleximus omnia, que habuistis ab ambaxiatorc regis Sigismundi, et remansimus

plene informati
partita
et

de

responsionibus

vestris

et

notavimus omnia

módos
et

propositos vobis per interpositionem

summi

pontificis

secundum quod ordinate et distincte nobis denotastis et inter alios módos propositos comprehendimus per responsionem ambaxiatoris regis dominó papé factam, quod rex esset contentus nobis vendere terras DalLodovici de Patro
;

matie, quas tenet, sed male libenter venderet nobis

Ragusium,

causis

in

vestris litteris

tactis,

et

quod

dictus ambaxiator

295

nunquam

voluit exprimere pretium, et vult,
iste

quod vos
inter

dicatis

intentionem nostram. Et quia
propositos nobis piaceret,

modus

alios vobis

pro

non

íntrando

ad

maioreni

altercationem, pro factis Ragusii,

cum

nostris Consiliis

Rogaet

torum

et

additionis,

vobis

mandamus, quod

solicitare

instare debeatis de veniendo ad pratícam,

quod Ragusium
possendi pro-

rcmaneat dicto

re^i

et

residuum Dalmatie remaneat nostro
vobis libertatém

dominio. Et ob hoc
mittere dicto regi

damus

millium,
illos

una

usque ad summám ducatorum centum vice tantum ad partém, ad partém, et per
et

terminos, qui vobis videbuntur,

unum equum
:

coho-

pertum singulo anno pro censu locorum predictorum, et quod dicto regi remaneat titulus Dalmatie et si caderel
differentia

pro factis Spalati

et

locorum, que tenet
faciatis

in

Dalaliis

matia Cravoja, volumus, quod
locis,

de Spalato

et

que dictus Cravoja tenet, prout dicimus de Ragusio, que similiter remaneant dicto Cravoje; et quod residuum Dalmatie remaneat nostro. dominio per modum supra-

seriptum.
contenti,
et
in

Quando ver hoc obtinere non possetis, sumus quod promittere possitis pro Tragurio et Sibenico
et
aliis

pro Jadra

terris,

que tenemus,

et

partibus Dalmatie, usque ad dictam

summám

possidemus ducatorum

centum millium ad partém, ad partém, et per illos terminos, de quibus melius poteritis convenirc, et censum equi supraSCripti

Singulo

anno
et

et

quod promittat dictus rex tanquam

Hungarie non dare portus nec acceptare aut acceptari facere aliquem vei aliquos inimicos noí in portubus terrarum et locorum, quas que tenerel et
haberet
<

ivx

Romanorum

in

partibus Dalmatie.
et

El

similiter

'nincs térre, lóca

castra

nobis

volümus, quod occupata per Rponem

vei alias gentes tuas et de suo mandato Tervisanum, Cenetum, Feldrensem et Civitatis Belluni nostro dominio restituantur et quod de aliis terris et locis
in

capitaneum tuum

nostris non debeat se impedire, nc^ nos molestare super hoc omni possibüi experientia, si ad conclusionem

venne non possetis, sumus quod nobis remaneant térre
ad presens
in

contenti,
et

quod condes
que
et

lóca.

quas

tenemus

Dalmatia, possendo promittere singulo anno

296

unum equum cohopertum

et

quinquaginta milia ducatis

(!),

una vice tantum et quod sibi remaneat titulus Dalmatie cum omnibus condicionibus in mandato pridie vobis facto super hoc confectis, quod nostrum mandátum in isto casu
observare debeatis effectualiter prout jacet.

De

parte 46.

Ser Nicolaus Victuri Ser Rossus Marino
sapientes consilii

Volunt partém suprascriptam usque cum ista additione vi?

delicet

:

Quando autem vos
vigore alterius

elargavisetis

nostri rnandati in

totum, videlicet, quod nobis remanerent solum
lóca,

ille

térre et

que

et

quas tenemus

in

Dalmatia,

sumus
nostram

contenti,

quod postquam

declaravisetis intentionem
dicti

exequamini formám

rnandati prout jacet,

non

elargivissetis de dicta nostra intentione,

et quod quando vos volumus, quod

stare debeatis firmi

super

facto

Sibenici

et

Tragurii

per

modum
ullo

superius

expressum,

modo
De

sine nostro speciali

non elargando vos mandato.

ulterius

parte 22.

Quod
tur

scribatur et respondeanostris
curia,

Ser Bartolomeus Nani,
sapiens consilii

ambaxiatoribus

existentibus in
et

Romána

hoc propter
litteris

illám

ultimam partém, que
datis,

sibi

tacta fit in ultimis

missis super facto treugarum et
in

quod super
sibi,

aliis

contentis
sibi

suis

litteris,

nono mensis, presto daremus
Rescribatur

responsionem
additionis
die

et etc.

quod. iuxta delibera-

tionem per nos factam
sexto

cum

nostris Consiliis

Rogatorum

et

instantis

mensis

sibi

significavimus

mentem

et

intentionem nostram per eos exequendam, paret

ticulariter

nunc ultimo per alias litteras modum observandum per eos in facto treugarum, sibi significamus id, quod nobis visum fit pertinere ad ipsum factum. Et propterea fidelidistincte,
et

nostra, datas XVIII., continentes

tate

sue mandamus, quatenus debeant

totis

spiritibus suis

operari, de possendi exequi,

ad

partém,

ad

partém
sicut
in

dicta
illis

nostra mandata de sexto

et

XVIII.

mensis,

difuse et particulariter continetur,

quoniam pro nunc

deli-

beravimus non dare

sibi

aliquam aliam respensionem, spe-

rantes,
et

quod mediante

gratia Dei, dignissima
pontificis ac

interpositione

bona voluntate summi
in

virtutihus

aut
si

consequi

cludetis, aut

comprehendetis futuram conclusionem,

debct

agendis commisis vobis.

III.

142G aug.
Csupor
Pál sziavon

12.

bán haláláról 1415-ben. A 45. laphoz.

Eredeti hártya, függj pecséttel. Galgóczi ^r.
fasc.

Erddy

Ívtár,

l

28.

István
Altos,

Zsigmond királynak Budán, L426 aug. L2-én Csupoi Csupor Pál bán fiai: kir. fajtónállómester s néhai
Demeter
és

György

részére „propter annunciacionem
tilie

gaudii nativitatis carissime

nostre

domine Elizabet nunc

ducisse Austrie

in

singulare solamen nostri cordis" kiállított

adománylevelében ekképen szol Csupor Pál bánról: Tandem ciini multitudo barbarorum gentis Turcorum regnum nostrum

Bozne tibi subiugando subintrasset et nos pro defensione eiusdem regni nostri multas barones, miletis, quam el
ceres huius regni nostri
citu

Hungarie cop

tro

cum

exer-

direxissemus tunc inter alios maiestatis nostre bai

banus propriis suis cum sumptibus ad laudem honorem nostri nominis bandérium erigendo contra predictos Turcos accesserat pugnaturus ubi et in quo conflictu ipsoruiu nostrorum baronum cumdictis Turcis habito, ident Paulus banus pro dolor in manus quorumdam infidelium iisiniii incidii captivus et in eadem captivitate vitám suam ínüvil Umporalem".
ipse Paulus
et
*

Ebbl
hadjáratban,

a

Darratióból kitnik,

hogy Csupor

Pál, a ki

mar

a

vek
mi

1411

12-ben
nlitve
ell

seb
s
í

bosnyáko
'»m halt

Hervoja

nii

m
.

ik
isi

anekdotának Thuróczy
megemlítette vo

minden-

nban
történt

a

ss

bánnak

elbunj

298

IV.

1433.
Zsigmond
király javaslata az ország

védelmének szervezetérl.

Circa

contra

modum, & formám defensionis totius Hungáriáé omnes Inimicos ex quacunque parte ipsum regnum

insulíantes notata sünt infrascripta.

Ingressus.
„Quia ex Regni Hungáriáé ab antiquo observata Lege

&

Consuetudine debitum

fit, ut ultra defensionem,

quam

Rex,
stici

&

Regina, ac

Praelati.

Ecclesiarum,

&

Viri

Ecclesia-

ipsius Regni de

Regiis,

&

Reginalibus, ac Ecclesiarum

proventibus pro conservatione Regni ejusdem,

&

confiniorum
universitas

suorum ex omni

facere

parte

tenentur,

etiam

Regnicolarum Nobilium,

&

possessionatorum pro hujusmodi

defensione confiniorum Regni contra

omnes

Inimicos, Reg-

num ipsum
„Item
:

insultantes in generáli Exercitu

Regni

univer-

saliter proflcisci tenentur.

quia etiam Rex Hungáriáé utitur ultra Titulum
:

Regnorum titulis, videlicet DalRamae, Serviae, Gallicae, Lodomeriae, Cumanie, & Bulgáriáé, quae scilicet Regna sünt, ab antiquo eidem Regno Hungáriáé, incorporata, & ad horum cujuslibet conservationem, & confiniorum defensionem per Regem, Reginam, Praelatos, Viros Ecclesiasticos, & communitatem Nobilium & possessionatorum Hominum necessario semper
Regni Hungáriáé horum
Croatiae,

matiae,

est intelligendum.

Art.

XXII.

Et nihilominus iidem

Praelati,

Barones

&

Regnicolae disponant,

&

Baronibus

Regni

contra

Turcas

versus Valachiam, Serviam

&

alias partes

Danubii ac versus

Bosniam teneantur pro defensione Regni agere, & invigilare, Majestas autem Regia faciet etiam ad illas partes totum posse suum.

Art.

XXVI.

Licet in
sit

praecedentibus

sufficienter

per

Majestatem Regiam,

per Praelatos, Barones,

tactum quomodo sua Majestas vult & Regnicolas per expressum decla-

rare, usque quem locum oc terminum communitas Regnicolarum Generális Kxercitus ingruente necessitate teneantur
proficisci,

&

etiam quamdiu stare deberet
prius seriptum
est,

in

eodem, verum

tamen
Ramae,
gáriáé

sicuti

Regna Dalmatiae, Croatiae,

Lodomeríae, & Buldudum, & etiam tempore Serenissimi D. Ludovici Kegis recolendae memóriáé ad Coronam, & Regnum HunServiae,

Bosniae,

Galliciae.

gáriáé pertinuerunt.
Scit

enim
alii,
1

bene D. Nicolaus

de

Gara

Palatínus,

>v

quam
feöld,

plures

quod Terrae &
Berzezchel

Provinciáé, ut sünt

Halom-

Hlevna,
Regi

tenentur per

Dominó

& aliae, quae nunc occupatae Regem Bosniae, & Bosnenses ipsi praedicto Ludovico tenebantur. & possidebantur, per
l

Banum

Regni

Iroatiae.

Scit etiam

[dem

l'alatinns.

& quam

plures

alii

qualiter

Castra Greben,

&

alia

Castra

ibi

circumquaque

existentia,

cum
vici

suis pertinentiis

tempore

dicti

quondam

I).

Regis Ludo-

tenta

fuerint qer sciunt,
in

Hungaros.

Item

scopus nunc

Diako

quod Ecclesia Bosnyensis, cujus, Epiresidet, est ultra Savum, quo similitet
Bosnyensibus possidetur,

nunc cum
multi,

suis Terris a

&

sciunt

quoniam

Servia, sive

Rascia Bulgária, sive Valachia

&

specialiter partes

Syrmiensis tentae,

& conservatae

fuerint,

per Regem,

& Regni Hungáriáé Coronam.

His igitur respe-

ctibus Majestas Regia per Praelatos

& Barones, & Regnicolas

Regni pro metis ipsiusse vult declarare, utrumiidem dicant,

&

velint esse,

dicta

Regna

incorporata

fre

Regno

Hunejus-

gáriáé intelliganturque includi,

&

existere, sub metis
intelligunt,

dem, quae
extitisse,

si

sub metis Regni Hungáriáé
debere esse, extunc
petit

&

dicunt
I

&

sua

Ma
*v

deKoh-

1

In

Appendice ad commentationem de Patria

vita

Gabr.

aovich Chronico ejusdem
identidem

Templariomm
e u n a e,

a

me

praesixa

commemoratox

Campns
sit,

Cl

an hic etiam Cleuna vei reipsa Hlcunu

seribeadum

detenninaxe non possum utrobique de Bosnia

sem

Kovachich. lllevna

I.ivno n helyes

neve.

aoo

clarentur,

&

exponantur,

quae

lóca

per totum

circuitum

Regni pro metis ipsius Regni habeantur,
terrarum
alienatarum

&

ad

quem locum
ut
dicta

communitas regnicolarum Generális Exercitus pro recuperatione
proflcisci
fuerit,

debeat,

Majestaes sua

sciat,

dum opus

ad quae lóca possit
defensione,

facere transire Regnicolas suos, aut pro Regni

aut terrarum alienatarum recuperatione, nec

sua Majestas
Majestas, quod

& Regna
Art.

debent deficere

cum

Ecclesiis Regni.

XXVII.

Considerat

namque Sua

Regnum Hungáriáé cum
ratis est taliter,

Regnis,

&

Terris

eidem incorpo-

&

adeo amplum, potentissimum,
bene

& copiosum
Regni

Gentibus, ut contra quoscunque Inimicos,
parte Regni existentes,
si

ex quancunque Gentes

&

ordinate

Hungáriáé dividantur, poterunt sufficientes Gentes pro Regni
defensione,

oftensione deputari,

& terrarum alienatarum recuperatione, hostiumque & levari, sicut de hujusmodi defensione
in

per Majestatem Regiam
dispositata fuerint,
in

sequentibus, prout

sibi apparuit,

&

suscipere, poterunt informationem,

&

his

praecipit

& mandat Sua

Majestas

per Praelatos,

Barones,

& mandat Sua

Majestas per

Praelatos,

Barones,
ingrefuerit

&

Regnicolas suos, anteqnam

Regnum Hungáriáé
quidquid

J'uuv. pleissiiue
circa

ínformari,

ab iisdem

hanc matériám dispositutn, ordinatum, declaratum, & conclusum, ut secundum ea sciat Regia Majestas & possit
se,

sicut

&

intendit conservare.

(Kovachich, Suppl. ad Vest. comitiorum.)

V.

Adatok Spalato és Jajcza kereskedelme
forgalma történetéhez.
Eredetije a zárai helyt, levéitárban. (Arch. notarile.)

s

ipari

1444 jún.
1.

17.
szol-

Zivichus Radosalvich de Jajca két évre elkötelezi magát

gálatra

Pervoevich

János
vele,
el

Lukácsnak

Spalatóban.

Pervoevich

kötelezi

magát, hogy jól bánik
salich pedig

élelmet, gúnyát, lábravalót

ad

neki.

Rado-

nem hagyja

t. Két év múlva készpénzben 34
Szabadságában
áll

libra per-

vorum

(garast)

kap fizetségkép.

mindkettejüknek

az

els vagy másik behajózás után egymásnak felmondani, s akkor ség csak erre az idre jár ki. Spalato in logia S. Laurentii. Tanuk eltt írásban.
Pfó famulo. Pervoevich hajotulajdonos.
Zára, arch. vecch. di Sp.
F.

a fizet-

23.

lib.

XXVI.

f.

173

7.

I

146 márcz.

1. et

2.

Stephanus Segonovich habitator Spalati

Blasius

i

habitaior in Jaica partiam
tartoztak

Bosne Petro Antónia Natalis
[rossz

de

Spal
ezt

16

:u-al

„pro pissibus" (piscibus)

másolati'

meg-

adják Szt. Mihály napjára.

Logia Laurentii.
U. o.
f.

23.

XXXI.

r.

398/300.

1417 decz.
.'{.

2.
in

Radoslaus Dragosalich habitator
civi
et

Jajca partium Bosne Ven4
lib

tura

Bngleschinek
pro pannis

Spalato tartozik 35
mercinioniis,
sta].

XIIII

pervorum
ijúi:

sol-

divala

ha

Szt.

l)ojmo

napjára

bejön, megadja neki
4.

Radoslaus

fajcai

lakos

62

s

4

libra és

5

per.

soldi-val
5.

ugyancsak pro panno és árúkért
A
7

tartozik s

megadja

Üojmoig.

hignich

habitator in Jajra ugyancsak

Bn
megadja

78

44:

s

soldoval

tartozik

„pro

panno
civit.

et

mercinioniis",

Dojmora.
Zára.
u. o.
f.

23.

fol.

8/400

lib.

144S
6.

febr.

20.
tartozik

Radici

ich

jajezai

lakos

Venture

Eng]

liirábüiának 112 (] és XII. parva soldot posztóért és egyéb arukért.
14 17 g
Ibi.
l

1

in::.

Zára,
7.

1

W8

febr.
jajcai

20.
lakos Bngl tekinek
17»'.

Elítéltetett
a

Radoslav Lucarich
egyébért.
4iȆ.

tartozik posztóéri
144'.'.

fol.

11

II is
s.

decz.
?..•

10.
I

Radich

Radosalich de
tartozik,

<\iru>
felet

habitatori

de Spalato 47

raisprivio,

Domokor

adja

meg:

.pro panno
F.

ct

aliis
fol.

mercimon:
lib.

23.

30,442

Civ.

1

Raguzai ember.

302

1449
9.

febr.

20.
Ventura
és

Gregorius Jurgenich

de Jajca
:

Engleschinek
árú
tartozás

tartozik
s

144 $: és

XXXIII

perv

soldoval

pénzbeli

ezért

lekötve a vagyona.
F. 23. lib. civ.
f.

34/426.

1449 máj.
10.

9.
in Jai^a

Dobrocovich de Ragusio habitator

ugyancsak

ennek

az Engleschi mirabilianak 161 á+ tartozik. Ez tanuk eltti

kötvény, de

már nov. 15

cancelláltatott.

F. 23. fol. 38/430.

1449 máj.
1 1

10.

Spalati posztóért

Radich Radosalich de Jaicza tartozik Mathossio stazonario de s egyébért. 77 4t és 4 tf kis solidussal. Ugyancsak
lib.

Jurgevich de Jajcza a fentebbieknek ugyanezért 34 #. és XIII sold.
tartozik.

Letagadás

is

volt

ám

néha.

1449

fol.

80/430.

1449.
12.

Radoja Dobretich de Jaiza. A Dojmo napi vásáron
Vladislans

három

lovát ellopták, ezért

Vlachust
állít,

becsukták,

ha

ez

Mathossis

stazionario 20

^

fizet s

kezeseket

kiereszthet.

Fasc. 23.

1453 jún.
13. Pribislavich de

4.
in

Stanoyna habitator
29.,

Jajca Matossio staziodec.

nario

40

lib.

perv.

tartozik feliben sept.

feliben

24

megadja

pro panno

et

mercis habitis de sua stacione.
25.

F. 24. fol.

1455 máj.
14.

7.

Mattosius
ki

stazionarius

Radicho

Radoslaulich

de

Jajcanak

nyugtatót ad, hogy
Fasc. 25. V.

van
civ.

elégítve.
f.

lib.

168.

1455 szept. 23.
15. Ivichus

Jurianich de Jaiza fratrem

lyezte

Máté

mester
neki

Stepanum (önjogú) elhecserz vargánál Spalatóban 1456 kezdve 4 évre
élelmet
s

tanulásra.

Ad

ruhát,

megtanítja

a

mesterségére.
laboreriát.

4

ev

múlva azután

spalatói szokás szerint

megadja neki a
et

A cserz

varga céh részérl jelen Bartolomeus de Bergamo
F. 25. V. lib.
f.

Radoe.

215.

303

VI.

Kútfk

Jajcza ostromához.

Jani Pannonii Elegiarum Liber

I.

I'annoniai János (Csezmiczei Já-

nos pécsi püspök 1459
jainak
Elégia VIII.
Mattliias
I.

1

472 .Mag1

könyve.
alagja.

VIII.

Rex Hungarorum, An-

Mátyás, magyarok királya,

An-

tonio Constantio poetae Italo

tonius Constantius talján verselnek.

33.

Nec tamen accepta vesanus clade
|quiescit,

Mégse marad veresége után
Szégyen
a

beké:

.'53.

[ben, a balga

Sed stimulat victum bella novare
[pudor.
35.

vesztes

felt

liarczra

[hevíti

megint.
átal- 35.

Danubium
Rursus
et

rursus,

collecto

milite,

Összeszedett népét a

Dunán
[veti

[transit,

újra,
le-

ingenti caedc repulsus

S nagy veszedelme után újra
[gyózve
fut
el.

[abit

Hic

ego

turpe ratus

tantummodo
commoditate
[frui

Végtire röstellvén csak védeni
[mi az

azt,

[nostra tueri,

ényim

Nec rerum

oblata

S hagyni az alkalmat, bár a szerencse kinál
;

Continuo hostiles transcendo laetus
[in agros,

Szorgost átkelek én vígan elleneim
[mezejére
:

40.

It

comes a tergo Luctus,
|

et antc

Gyász

kíséri

nyomom,

Felelem 40.

l'avor.

Mysorum

spoliantur opes, trux

om-

Mysia kincsei prédánk, minden Zord Mars fegyveritl,

szél-

[nia hite

eire pusztul

Gradivus

fcrro,

Mulciber

igne

Mulciber

[capit.

[üszkeitl.

Nusquam

torbus Halis,

ausquam amconto vincere

Am

Halis

ádáz népe sehol,

r.

[pla potentia Turci,

[büszke torok had,
íjjal,

Nusquam
45.

arcú

et

láncsával

gyzni

tanult
[vag.

lo-

[doctoa eques.

Postquam nulla datur quaesitae copia

lanJ keresénk módot kívánt
[viadalra
:

4~>.

pugnae,

Vertimus ad patrias frena retoita

Féken fordítva
Majd, mivel

teli..'

i;nk

[domos.

[hazatért.

Sed quoniam
Nec

pratis ctiam

nunc herba
[virebat,

egyre

virultak

mc
a

mezk
S

füveli

fera

mihtiam

praepediebat

nem

gátolhattak

hadviselést

[hyems,

[fagyok.

Fortunám

ulterius

piacúit

tcntare

Item

:

megkísérteni újra sze-

[secundam,

[rencsém

;

304

50.

Nec

tani pracsenti tani cito

deesse

Látva

:

velem van az Úr, bizva
[velem marad

:

50.

[Deo.

ü

;

Pars fit

Illyrici.

quam nunc
[incola

vocat

Illyr

volt

az a föld, mely Boszna

Bosnam,
[humus.

[ma nemzete nyelvén.
Sivár kérge alatt rejtve a gazdag
[ezüst; Arrafelé nincs

Dura,

sed argenti munere dives

Non

illic

virides, spatioso margine,

messze határú zöld
[legelség,

[campi,

Nec
55.

sata,

quae multo foenore red[dat ager
;

Gabnavetés, mellyel
Ott csupa

b uzsorát a
[föld
;

Sed

rigidi

montes, sed saxa minan[tia

khegység,

sziklái

eget 55.

coelo,
alta

[fenyegetnek,

Castella et

summis imposita

S rakva magas várak ormai leg[tetein.

[ingis.

Hanc tunc

invicto tutam

munimine
[terram,

Ezt

az

egész

bevehetlen

ersség
véled
kövei),

[védte vidéket

Quam
Caperat

vix exeindi fulmine posse
[putes,
ille

(Nem fognának azon [a menny

ferox hac ipsa aestute
[tyrannus,

Ezt leigázta az elmúlt nyáron a vad

[szív császár,
S
vert

60.

Principis et miseri deruserat ense
[caput,

fejedelme

fejét

pallosa 60.

[porba üté.

Huc

feror, et regni confestim

sede

Most ezen ország fvárossát fog[lalom én
el

[potitus,

Cetera partitis viribus aggredior.

S osztván szét hadaim, szállom [egyéb helyeit.

Art

erat

impendens

captae

modo

Vár függ fönt az imént hódolt város
[falain túl,

[moenibus urbis,
Praesidio
et

positu non adeunda
[loci.

rség

s jó fekvés állta el

ahhoz

[utam.

65.

Admoveo

illius

tormenta

tonantia
[muris,

Dörg ágyúim
Csakhogy a
Ránk
a

elkezdik hát zúzni a 65.
[bástyát,

Sed tamen obsassos machina nulla
[movet.

véd

had megveti
[gépeimet.

Quid

tibi

nunc

memorem,
tela

quam
altis.

magas tornyokból sokszor
[az

[saepe e turribus

úgy

eregette,

Jactarunt

crebras

imitata
?

Mintha szakadna a hó, nagy sza[porán nyilait
Hej, hányszor ki-ki mert ránk ron[tani

[nives

Quidve

loguar,

quoties

ausi

pro-

[rumpere noctu,
70.

éjnek ivadján,

Hand

párra excubiis

damna de?

Virrasztóimnak

károkat

okozva
!

70.

[dere meis

[srn
Sem zúgó viharában szörny
El

Non

illos

validi

stridens aquilonis
[hiatus,

északi

[szélnek,

Nec dómat hiberus sidere

triste

nem csüggedt

az

téli

hideg

[gelu.

[szigorán.

305

Continuus

doneclabor

ct

penuria

szünetlen fáradság és vizbeli
[inség
i

[lymphae
Infrcgit

tandem

pectora

Jura

>StrOOIOt

állóknak

I

vas

[virum.
fö.

[szivüket.
Jött

Venerat alma dies, paperit qua Virgo
[salutem,

az

a

nap,

kin

megváltásunk 75.
a'

[szülte

meg
[várt

Szz,
ion a
is.

Nuntius

optatae

dcditirms
[adest.

S vár

megadása
így
kettes

fell, ím,

követ

Krgo agitnus

laeti

geminato gaudie
visa

Innepjét

örömnek

bol-

dogan
Ac
sessis

üljük,

nasci

est

altéra

S megváltás szinten várbelieknek
[e

|salus.

nap.

Fordította

:

M

Laonicus Chálcocondylas L470 körül: Historiarum de
origine atque rebus gestis
interitu
rádtól.
libri

Turcorum
Latin

et

imperii

X. (1298—1463).

fordítása Clauser

Graecorum Kon-

Basilcae

1556.
1.

Beható ismertetését
Literatur.

K.

Krumbacber Geschichte Jer byzantinischen
s

München, 1897. 302.
l<»

kk.

U. Laonikos Chalkondylaa történeti
s

összeállítása

kötetre

van beosztva

1298

1463-ig

terjed.

A

hódítás történetírója. Munkájának

az a rcszc.

mely

Boszniáról, illetleg

Mahomed
éjszaki

hódításáról

szól,

Bosznia

bukásáig

terjed.

A

Baiká

részében lefolyt eseményekkel


k:

mint a byzanti történetírók áltatve a
I

lában
többi

aránytalanul

röviden

végez,

krónikással,

tagadhatatlan,

pártatlan az
zik
teni.

hogy helyivel közzel eladásában, de azért munkája

lessel

neiv
kell

a

históriaírás
a

vezérl darabjai köze. Nagyon
is

ers

kerget

míg magra találunk. Az
egyes országokat

baja.

hogy

szinte

unalmasok azok az
Tribal

ó-klasszikus herodotszr elnevezések

Ulyrekrl,

Moesiaról,

melyekkel
i

a/,

illeti.

Bölcsen szólott errl Mátyás király
a

józan eszevei, hogy rosszul cselekszenek
az
ó-kori
területi

korabéli történetírók,
Dacia, IlrVriu

mikor
stb.l

elnevezéseket

(Moesia,
I'z

l'riballia,

alkalmazzák az újahhkori
9

alakulatokra.

Úgymond P,
".

zavarokra adhat okot,

a

mellett

nem

is

igaz.

.A

ki

Sj

Mysia névvel

jelöli,

téved, mert
részeit.

Mo
a
lib.

an,

ma

Rasciának

n

lük Thracia és Mysia
terjed.
kell

Sclavinia oly tag

értelm,
új

hogy
elnevet

okát nyeh

nevezik úgy. Az
mit az

használni.

Felhozza Plinius

111..

Ulyrekrl mond.

306

az éppen oly általános elnevezés,

mint

Sclavinia.

Taurum a

fiatalabb

magyaroknál Nándor
gyökszó. Pannoniát
is

álba,

a szlávoknál és olaszoknál

Belgrád, fejér a

felhozza.

Nem

helyes a régi ó-kori szó, mert a régi

határok változtak, alig van oly terület, mely a régitl

nem

különbözik."
tiltako-

Pedig Mátyás humanista
zásában,
bizonyítja

volt,

s

mennyi igazság

foglaltatik az

a renaissance
(Galeotti
I.

klasszikuskodó elnevezéseibl alakult
dictis et factis

legendák sorozata.

M.

:

De
1.)

Mattsiae

regis

cap.

XXVI. Schwandtner

p.

II.

555.

(1463.)
Lib. X. Pag. 168

Aestate
(se.

autem

ea,

quae sequebatur,
Illyricorum
et

bello lacessebat

Turcorum

rex) Illyricos et
est

regem. 1

Genus

hoc

hominum antiquum

regionem versus Ionicum

spectantem incolens plerunque ad
Pag. 169.

magnam

claritatem acces-

Vulgo nunc Bosni vocantur. Adversus horum regem arma capiebat Mechmetes, quia tribiitum amplius ferre rectisabat}

————————
Nam
regius praeco ad

sisse perhibetur.

hunc accesserat, iubens ut quamtributum
in

primum mora omni
myriades
staterum,

posita,

Januas

inferret.

Illyricorum rex colligens tributum,

quod continebat quinque
ostendens,
dicebat
est.

idque

praeconi

Tributum quidem collectum et paratum in promptu Nec tamen mihi cordi est mittere regi tantas opes et
planissime his privare.
bello

me

Verum
si

si

bellum ab rege impenderit,
apprehenderit,
ut

me commitam
si

felicius,

tanta pecuniae affuerit vis.

Praeterea

ea

necessitas

me

mihi

in

migrandum regionem, fretus istis opibus, vitám commodius exigere potero. Regius audiens istos sermones, respondisse fertur in hunc modum Et quidem pulchrum et honestum erat opes istas in tuo dominio permanere, si non interim foederum religionem impie transgrediendo temerares sin cupidine harum opum ductus, foedera violare
aliam
sit
: :

institeris,

et

inde

tibi

nescio

quam

felicitatem

pollicitus

fueris,

vereor profecto ut contrarium eveniat.

Nam

auctore

1

Boszniát

érti.

Azt,

hogy

L. a régi illyreket

most bosnyákoknak

nevezi a XVII. század „illyristái" valónak vették.
s

Eddig tény, a többi már csak czifrázatos legenda.

deo possidere
potius,

istas opes,

neutiquam makim duxero.

J
I

rae-

terea iisdem opibus auctore deo exui, longe

optimum

iudico

quam

contumeliis

ct
Ilis

iniuriis
dictis,

affiicere

eum, cuius

praesidio eas acquisieris.
titur;

praeco ad regem rever-

exponensquc quae acceperit ab Ulyricorum rege, regem commovit, ut contra ambos (se. etiam contra regem Sandalem) 1 bellum susciperet. Nam eodem tempore etiam ei
bellum
fit
isto

emu

Daciae principe,

— — — — — — —
Európa
et

Verum
in

demum anno cum
colleeti,

exercitus ab
in

Asia

Adríanopolim forent

primo vére

Ulyricos movit,

animo agitans
in

et in

Sandalis regionem

* irruere.

———
>'

(Kex

militiam
:l

profectus, traiecit

Dorobicam fluvium, qui

Tryballos

et

Ulyricos dirimit.

Progressus deinde, venit ad

lllyrissum fluvium navigabilem

— — —— — ———

Transito

Illyrisso,

impetum

in

regionem hostilem dedit;

aggressus Dobobicam' urbem, eam omni machinatum genere oppugnabat. l'rbs haec est sita in excelso monte. Quapropter natura
loci

munitissima perhibetur

At rex expediens
oppiqi;

bombardas et mortaria, non cessabat terrorem iniecere danis et tandem rbe potitUS est. Partém hominum,
ibidem
indeptus
erat,
;

in

ea

rbe

reliquit;

parte donavit

Tureorum optimates tertiam partém Byzantium transtulit. Mechumetem iussit deligere Europae exercitus robur, atque festinare citato agmine in eum locum, in quo acceperat regem ülyriorum morari, antequam regiam si h subjiceret,
i

qui

impigre
6

iussa

capessens
est.

summa

celerítate

adhibita,

flumen

transgressus

protieisci,

Veniens Gaitiam, 1 accepit regem traiecto flumine, in Clitiam 8 urbem. [s igitur nihil

1

Vukcsics István Sst. Ssáva bercz<

3

Herczegovina.
orbia,

Dvrobika

Dríoa.

4

Bobo\
ibovac
jól

erdített
>;,

annak
aj

idején.

L.

árulásról

nem

tud, de
6
7

;i

mii

i

lakosságról
és

nem

tartozhat

Bobovac ostromához.

Boszna
Jaj
k'ljues.

Verbáss.

'

31 18

remittens de cursu, transivit fluvium

*

qua eum

in trés

alveos

divisum cognovit

;

hoc superato Clitiam venit
illico

die secundo.
Illyvici.

Rex

sublatis ignis

Gaitiam contendii regni sédem
venit.

Quo
in

ubi per venit, tirbs

conditionibus seu pactionibus
ubi

ditionem regis

Nam

fáma

increbuit,

Dobobicam
abri-

esse

captam a
et

rege,

quae urbium totius regni longe erat
illico

munitissima, reliquae urbes
piebantur,
quilibet

territae,

in

diversum

pro

se

sedulo contendebat ut prior
in

deditionem facérét, sperans se
gratiam

hunc

modum non parvam
eum appro-

apud regem

initurum.

Gaitiae cives

pinquasset rex, contimio primores civitates
nint, dedentes sese et

sua
et

regi.
solito

ipsis permitteret patrio

obviam miseOrabant autem regem, ut more republicam admini-

strare.

Pag.

171.

Rex preces eorum non aversatus est. Verum continuo, quod petiverant, praestitit? Deinde etiam arcem in deditionem accepit, quam praesidio imposito suorum firmavit. dehinc quosdam delegit, quos Elegit sibi optimatum filios donavit (iis qui secum erant. Ubi primum ea urbs in domínium concessit regis, negotium dátum est Machumeti Jaiiuarum duci, ut accepto Europaeo exercitu, summa celeritate
;

pergeret adversus Illyriorum regem.'

Nam

audierat

eum

morari

in

ea

rbe, quae
autem

distabat a Gaitia itinere

maximé

quinque dierum, expectantem quonam res Illyriorum essent
evasutae.
erat Clitia.

Eius

urbis

quae regem tenebat, nomen

Etiam

fratris eius filium

agentem annum decimum
erat,

tertium ibidem
meti.

eum

rege conversari nuntiatum erat Machuut
est.
4

Hic

assumens,

iussus
Is

secundo

die

attigit

flumen cuius

nomen
in

fluvius

navium

erat patiens et

spem omnem

eo sitam habebat rex Illyriorum.

Nam eum

1

A Szana

fotyó, L.

eladása zavaros. Néhány

részlet elmaradt, a

kétségtelen hiteles szóbeli tudósítást hibásan szerkesztette. V. ö. 19. jegyzet.

A Jajczáról elbb röviden elmondottakat most a szöveg alapján bvebben ismétli, ezt már nem vette észre, mikor munkáját átnézte. Meglehet,

2

hogy csak a fogalmazat maradt meg.
3

Zavaros
;

részlet. Imétlés.

Elbb

2 napi járóföld a jajeza

— kljucsi
mit

távolság

itt

öt nap.

Látszik,

hogy

a krónikás

egyszeren

leírja a

mondottak
4

neki.

Szana.

nullae

naves

magnae praesto
Ut autem

essent, putabat

quam

eo audaciae progressurum, ut

id transiret,

regem nunquo seeum
exercitum
01

hello gereret.

cum
cohortari

ad flumen Machumetes

accessit mire festinando,
et exercitus

non

abstitit

duces, ut transgrederentur flumen, regique
efficerent, capientes videlicet íllyriorum

pulcherrimum
Sic
fac

regem.

autem loquutus
vir
fortis

lertur:

Viri Turci,

nuncquilibet vestrum

appareat

atque

flumen hoc trans

Neutiquam enim mihi dubium est, quin maxima et splendida munera moneant eum, quae ab rege accipiet, qui primus flumen superarit His dictis, regii milites maxímo
studio

conabantur

transgredi

flumen.
filius,

Ibi

tum primus,

ut

traditnr,

Omares
irruit ín

Turachani
(lumen:

Thessaliae

prefectus,

cum

paululum modo natantes flumen superarunt. Hos sequutus est, pari succesu usus et
qui
exercitus.

suis

reliquus

Egressi

flumine,

iUico
in

invasere

agi

Hinc

rex

Ulyricorum

timens,
in

ne

si

fugám

verteretur,

equitum adventu oppressus,
•se

maximum

periculum veniret,
evaderet,
in

recepit,

ut

incolumis

praesens

diserimen

quandam eo loci sitam nomine Clitiam.' Verum .Machumetes cum exercitu superveuieus, eam urbem obsidiurbem
one
circumdedit.

Urbis

eius

situs

est

in

loco palustri et

circuitu

paludes visuntur longe lateque, quae urbem muniadditu
difficilem
radiis

tam

et

praebent.

Eo tempore
exaruerat.

1".::-

ille

universus
his
nihil

solaribus

exustus

Caeterum

moti milites Machumetis, accedunt, eamque one circumveniunt. Arundinem, quae plurima ibi enata erat, exeindentes, comportabant in fossam, ut igne deinde iniec
vei
vi
3

tandem etiam
Haec
1

invitos

oppidanos
cives

in

ditionem
et

redige-

rent.

parari

cementes

urbis

Ulyrii milites

Thukidydes
trOViczai

után:

Konstantin
c/.

v.

ö.

f.

éltél

az

ölfo

.'.:nc-

oyeinek részleteiben. De

is

csak emlékezetbl

események után
moggyujtáí

kb.

Uuszonbét, harminc/, évvel
I

mendemonda késbb ir
h<

atán,

Truhelka
volna
v

í.

m.

9.

1.

kétségbe vonja,

mítette
y áUotl

ai

ostromlottakat,
vitatjuk,

mert
I

Kljucs

körül

nincsenek tavak, ava|

izek.

Nem

hogy

,

:

per absolutum azért lehetett Kljucs korul akkoriban sás hogy az ostromlók megij Itek, izonyit indult

aikudozá

.310

crederentque se non diu posse resistere viribus Turcorum,
legatos

ad

Machumetum
:

mittere decernunt, orantes, ut

in

petentes praeterea, ut regi veniam quoque semetipsum dediturus sit, si iurisiurandi qua intercedente, in spem erigatur, se religio interveniat nihil mali ab Turcis passurum. Machumetis Illyricii preces haud abnuit. Foedus est ictum, ius iurandum est dátum

deditionem acciperentur
daret, qui

:

quemadmodum
esset rex,

oraverant

Illyrii.

urbem

occupavit.
:

Homines,

Tandem cum rbe egressus qui in rbe erant, 1
iussit;

in trés partes secrevit

unam
In

ibidem morari
;

alteram

inter optimates
et

suos

distribuit

tertiam

adduxit
Illyrici

ad regem
rex captus

eidem dono

dedit.

hunc
"

modum
qui

est Clitiae

una cum

fratris

2

filio,

haud dum impleverat
regis

aetatis
Pag.
172.

annum

decimuntertium.

Uxor

iam ante se

contulerat Ragusium,

Nunc eo
sum,
filius
3

unde in hunc sermonem disgressus postquam regem Illyriorum Machumetes Michaelis
redire libet,
in

ditionem accepit,

cum

eo circumiens etiam caeteras

urbes regi Turcorum subiiciebat. Et quidem circa haec versabatur
iubebat
urbes,

Machumetes.

Omarem autem
pergere
in

Turachanis filium
caeteras
Illyriorum
castra.

cum

exercitu
ipse

contra

caeterum

regia

contendebat

Rex

Turcorum discruciabatur animi, propter iuramentum Illyriorum regi praestitum ab Machumete. Graviter quoque Machumeti indignabatur, ut qui parum opportune huic regi
salutis

spem,

interposita

iurisiurandi

religione,

obtulisset.

Regem quidem
ipse,

Illyrium

vinculis

illigatum

circumduxit,

peragrans Sandalis regionem.
partim

Nam
et

ver Machumetis
_

Illyrios partim quidem Omaris marté perdomuit.

Pag. 173.


dimisit.

•j

s

j

ec

mu t0
j

p 0st

( rex )

hOS COmpCquiesceret

dibus compeditos obduxit

Regem

Illyricorum

domum, simul mane cum in

etiam exercitum
castris

Ezt már Bobovácnál
Radivoj nagybátyja
Mihaloglu.

állítja.

fiáról

van szó.

311

ct

abitum moliretur, accersivil
intelligeret,

in

conspectum suum.
regis vocari, tenens

cum

se

parum favore

manu

litteras,

quibus

continebatur
in

dátum, prodibat
regis
venit,
1

iusiurandum ab conspectum regis. Ut in
caput
eius

Machumete
conspectum

rege

imperante

praecisum

regem propinasse interficiendum Illyriorum regem Persae praeceptori suo. Sünt, qui referunt, coquum regium istum virum, nescio quod erimen in eum intendentem cone

Tradunt

Nam
In

is,
lilii

cum

plurimum

dissideret

a

sententia

Machumetis,
dedit.
Qlyr.

Michaelis, regis iussu Illyriorum

regem

leto

hunc

modum memóriáé

proditum

disse

regem, occupato regno eius ab rege Turcorum.

Imbroszi Kritobúlosz:

II.

Méhemet

elete.

A M. Tud.
ord.
g

Akadémia
tatott

tört.

biz

által

kiadott g

Károly. Budapest.

1875.

Az

eredeti g

Szabó kinyom-

példányai nincsenek forgalomban.

munkájáról

Azt a keveset, a mit Kritobúloszról, Imbrosx szigete archonj tudni lehet. Szabó Károly fordítása elszavában Dethier Antal, a M. Tud. Akadémia küls tagja.
i

rárgyunkal

illetleg

két

helyen SZÓI tüzetesebben. Munkája
.bi

IV.

könyvének 95 105. S-a elmondja a szultánnak a nemzete cs királya ellen vívott 1463. hai
lágban

bosnyákok)

Földrajzi tekintetben helytelenek az informáe.
jj

Üta-

bvelked,

mindazonáltal

figyelmesen
.

használva, egyel és
u]tan

mást

kihüvelyezhetünk
a

cn

Diz0n;

ellen

azért indított hadjáratot, mert k.ralya
s

nem
alá

hódolt be hatáhelyezkedett,
az

rozottan a szultánnak
ad..t

a

magyar

király

védelme

pedig megtagadta.
ló.

§.

Dalmáczia és

a

bosztrok

földje ellen,

melyet

röviddel ezeltt a császár foglalt el magának, telén a pannonok és a dákok királya is

a szóbanl

vezete hadat,

Beszélik,

tehát

L.

is

csak

nem

volt

fetvára
el

szüksége,

["ruhelka

még mondanak „,. m.
,.

tartja.

A

szultánnak
tcvcsen

Szerintünk

értelmezi L.

sestánokból kelt ez

a

legenda

312

meghódítsa s a területén lév fleg azonban Jajczát, kizve belle a t. i. valamennyi császártól visszahagyott várrséget azt között a legjelentékenyebb ersségnek tartotta, de azon a véleményen is volt, hogy ha a tartomány, valamint a terü-

ha

módját

ejtheti

várakat

bevegye,

;

letén

lév várak

a

császár

birtokában

vannak, ez saját
hord magát.
i.

országára és uralmára

rendkívüli
jelenti
;

veszélyeket

s a pannonok földjével mindenképpen tszomszédságában fekszik és alkalmas arra, hogy területérl támadó hadjáratot intézzenek. 16. §. Tehát a kell hadervel és készültséggel rátört a tartományra. S els dolga volt a császártól a várak nagyobb részét pártjára hódítani e gyik részöket ugyanis
;

ban s gának kell közelében

egyenes romlásukat

a tartomány

orszá-

rábeszéléssel és szép

szavakkal

nyerte

meg, másrészöket
is

megfélemlítette és fenyegette,
igázott
le.
;

st

némelyeket fegyverrel
ezt
is

Hogy

Jajcza

elé ért,
i.

küzdelem nélkül

lázongtak, egymást öldösték, a benne lévk t. majd önszántukból pártjára szegdtek. 17. §. S miután néhány napot ott töltött s abba és
elfoglalja

a többi várakba

ers rségeket, pánczélos

és harczias férvisszatére

fiakat, fegyvert és minél több eleséget

szállított,

hazájába.

a

császár

1

8.

§.

második meg
indulása a

szívelvén a dolgot, azonnal készületet
,

S a császár, a mint ezt megtudta, nehezen tn, hogy nagy had-

paiónok és
bosztrok ellen.

ervel nemcsak a bosztrok és az elpártolt várak ellen ,, ,, ,„ táborozzék, hanem magába Magyarországba is beüssön.

........

Azért

is

minél nagyobb sereget, lovasságot és gyalogságot
és

gyjtvén,

sok fegyvert,
s télen
által

khajító

ágyút és pattantvút
szükségessel
jól
föl-

szedvén össze,

minden

szerelvén magát, tavaszra kelve tüstént ellenök vonul.
19.
§.

S megindulván Drinápolyból egész

lovas és

gyalog seregével s vivén magával az ágyúkat és tömérdek
vasat és rezet, a bosztrok országába

megy

és

oda érkezmenjen,
a
többi

vén arra határozá magát, hogy elsben Jajcza
s
itt

ellen

tegyen

kísérletet,

vajon
s

egyezséggel

vagy fegyver

erejével

kézre

kerítheti-é,

azután

induljon

várak

ellen.

20.

§.

Tehát

alája

nyomulván

és a

vár alatt

tábort Jaj«a

m.i-..-

ütvén,

elször szóba ereszkedik a

benne

lévkkel, hogy

esküt véve adják
vehette rá
felégete,

meg magokat
elször a

és a várat.

ket,

kornyéket

S miután nem földúlá és mindent
hányatván
felállítván,
alut:

azután pedig a vár eltt árkot
körülkerítvén
s

és azt

táborával

az

ágyúkat

a
.

varat

vívni kezdé.

S a kfalat néhány nap
Mikor aztán azt
tett,

ukkal

ledönté és leroml
21.
?;.

tartotta,

hogy elegend módon
seregével
;

zúzta, elkészületeket

hogy

e.^ész

e-

hadi

erejével ostromot intézzen a várfal ellen

annak

rendje

módja szerint rendezte tehát s fegyverbe állította a sereget, minden oldalról ostromot intézett, a falnak megrongált
részéhez
pedig

maga
azaz
s

állott

fel

táborkarával

s

a

sei

színe-javával,

nehéz
riadót

fegyverzetekkel,

nyilasokkal,
tel:..

parittyavetkkel

fleg ágyúgépmesterekkel. Nyomban
a
haliák,
>

hogy a katonák
allah-zva,

hatalmasan és félelmetesen
buzgósággal
fele

nagy

rohanással

és

futólépésben
tettek.

iparkodtak a falnak döngetett része
rajta

s

kísérletet

ernek
22.
§. is

erejével

felkúszni.
ellenállást

A
s

pannonok azonban
bátran
s

fejtenek

ki,
i

maguk
fejldik

felette
;

erben
folytatott

éktelen

lármával

kiáltozással
ki

bsz, közelrl

harcz és

nagy

ti.

e

részt,

sr

tolulás és
kis

zagyva kiáltozás mindöldöklés;
a/,

két részrl,

káromlás és nem
bizonyultak
a

mindkét
részen

felöl
t.
i.

vitézeknek

katonák:

egyik

ernek
lalni,

erejevei behatolni akartak a

váró
irítani

a másik részen

meg

\

ezeket
és

>

megóvni
leg

meglév
ert
a

javaikat, ertem gyermekeiket,

niket

sebb holmijaikat. S hol a nehezfegvver. etuek
vettek a

elrehatolva

pannonokon

s

fülkúsztak a vár!

pannonoktol

visszaszoríttatva

ervel

távolíttattak

el,

nem kevesen küzdve majd
23.

elesve Ott leltek halálukat*
e-,

Elég ideig

tartott

mivel mindkét

fel

dics

gesen harczolt; végül alaposan felülkerekedtek a pannonok.

A szorongatott nehézfegyverzetek meg amennyiben ott sok elkel és A császár pedig látva, hogy így kar e^ik
vallottak,

fölötte
vité

nagy

kart

férfiú esett el.

vitézeibe'

314

odavesznek,

fölötte

nehezen
s

állotta

a

visszavonulót fúvatott
területén
kívül

parancsot

adott,

tartsák

magukat

;

míg végül hogy a nyilak következleg visszadolgot,

vonultak.
24. §.

után seregét pihentette
hadi rendbe
ellen
;

Néhány nappal azonban a történtek után, mivolt, majd meg fegyverbe s kell
állította,

újra heves ostromot intézett a
s
ki
is

város

s

elre hirdetve versenydíjakat,
s

tzve azoka

szép számmal és kiváló értékben, kilátásba helyezve végre
kik elsk hogy mindenbl, ami csak a városban található, zsákmányolhatnak és harácsolhatnak, maga állott serege élére, hogy vezesse. 25. §. S a katonák hatalmasan allah'zva nyomban mint valami madársereg nagy robajjal és futó lépésben,

nem

kevés elléptetést

kegyét azok részére,

lesznek a várfalon, azonfelül pedig,

nem

is

hadi sorokban,

s

mindennem

rend és számító
köteleket

terv nélkül hatolnak a falig s erre felkúszni próbálnak vala

vannak, kik hágcsókat illesztenek,

olyanok,

kik

vetnek, mások, kik czövekeket vernek a falba,

míg ismét
bejutni

mások másvalami
hozzájárult
ténteket, s
t.
i.

lehetséges

módon iparkodnak
szemléié

a császár jelenléte, hogy

a

tör-

mindegyiknek támadását és igyekezetét, ereje
is

megfeszítését, vitézségét és fegyelmezettségét, s mivel igen

nagy jutalmakra
következtében

számítottak,

úgy
leend

vélek,

hogy ennek
;

mindenik
gyilkolni

nem csekélyekben maga kívánt elsnek
pannont
Viszont
s a falra

osztályrészök

st

felmászni

a

várfalon,

a

és

várfokra a hadi zászlót

kitzni.
26.
§.

azonban a
éktelen
és

jesen s azzal a bátorsággal, mely

pannonok tlük csak
kiáltozások

felette
kitellett,

ertelharczi
ellent
;

kedvvel és serénységgel

között

szegülének

s

ezeket

vitézül

keményen
hallott
;

fogadták

s

valami hatalmas és hajmereszt küzdelem
falharcz,

keletkezik

itt,

s

mint

senki

sem

látott

vagy

valaha végbet.
i.

menni, nevezetesen

ott,

hol a falat törték

a harcztól

ittasodottan s testtel-lélekkel

délyüknek általengedve

s

magukat dühöknek és szenveközelségben sem ösmerve faj-

rokonaikat, egymást mészárolták és irgalom nélkül levágták,

lövöldöztek, meglövettek, sebesítettek, megsebesültek, öltek.
öldöstettek, kiáltoztak, szitkokat szórtak,

káromkodtak, nem
a

véve észre teljesen a történket,
akar csak az rjöngök.
27.
§.

csak

már

történteket,

Viadalban elesett tehát sok és jeles vitéz, neves

zetesen a néhézfegyverzetek
ból,

a

császári
s

táborkar

kik

nem
hogy

kíméltek

enmagukat,
látja

kiknek
a

hatott,

maga

eltt

ket
is.

császár:

hiszen a

küzdök sorai között viaskodott ö
denütt alaposan felülkerekedtek;
Iáztak,
tettek

k
igen

nok minDe a magasabb helyrl
ádáz

felülrl
ki
;

lövöldöztek,
t.

és
i.

küzdelmet

fej-

valamennyiek

kitn meg

harczért
-

s

a

legjavából válogatott katona volt.

28

§.

Látva már most a császár, hogy vitézei

hullanak, a dolog pedig

még semmin ponton sem
kifolyólag

halad

elre, úgy, hogy ostromból
csakis kiéheztetessel es

erszakkal,

haddal

és fegyverrel elfoglalni a várost a lehetet:

huzamos
s

megszállással,
a

vis

vonulót
húzódott.
29.

fúvatott

a

seregnek

nyilak

területe;!

kívül

§.

készületeket
vissza,

tett,

Táborába vonulva tehát vissza a császár, hogy elegend számú hadert hagyjon
es

hogj

ez a várost ostromolja,

résen legyen, ne-

hogy a benne lévkbl valamit kihordjanak, vagy kívülrl valamit bevigyenek; maga pedig azon volt, hogy a hátra-

lev

sereggel a tartomány többi részéhe. az elpártolt varo-

sok ellen topjon, majd
30.
£.

meg

a

pannonok
jelente,

földjére.

Ekkor

hír jött,

királya oly

népes sereget
t.

mehet harezba. Amaz

hogy a pannonok gyjtött, amelyen ellene már nem nyomban, hogy hírét vette a
mely
i.

árnak a bosztrok földjére tortént betörésének
varosa ostromlásának, nagy sereget gyjtött

s

J

zászlói aki, s

miután mindanny iával, kiket gyjtött
latokal

volt.

kell elgyakor-

végeztetett, kivonult e

ellen,

abban

a

menyben, hogy így vagy felszabadítja a alól, amennyiben maga ellen fordítja
dát,

vár

irt

es ha-

vagy

kétfelé OSZtva

sereget,
felet

a.'

ütközet czeljára es

az ostromlására, a gyöngébb

veendi igénybe

abból a

316

czélból,

hogy a császárral megütközzék
§.

;

úgyde,

ha így

vélekedett, csalatkozott.

32.
tehát,
falai

A

császár

t.

i.

errl

értesült,

belátta

maga

hogy Jajcza eltt
miután
és

kell

maradnia, azt ostromolnia, és
;

alól

semmi áron sem elvonulnia
rendelkezésére
s

következleg Mah-

mudot,
lovas-

bocsátott
saját

elegend számú
is
;

gyalogsereget

a

táborkarának

nem
mert

csekély részét, ellene küldte a pannonok királyának

nem

tartotta

czélszernek, hogy

maga

vele megütközzék.

32.

§.

Mahmud
;

tehát a sereg vezérletét átvéve, hamars eléggé
üt.

sággal fölkerekedett

közelségébe jutva az
Elterült

ellen-

ségnek e helyzetben tábori

pedig

a két tábor

úgy hogy egymást láták s elválasztotta ket középen egymástól az Erygon folyó, melyet a lakosság nyelvén most Bryn-nek neveznek itt, a folyó túlsó partján ütötte fel t. i. táborát
közt legfeljebb valami 25 stadiumnyi
;

távolság,

;

a pannonok
33. §

királya.

Mahmud már most
megakadályozta,

átkel a

folyón

s

megüt-

közni szándékozott a pannonokkal, de a császár küldönczei
útján

t

ebben

tudatván

vele,

hogy a

dolog jelen állásában mi szükség sem forog fenn átkelni a

hanem elég helyben vesztegelve figyelemmel kísérni az ellenség oldalán végbemenendket. Mahmud tehát nyugodtan helyén maradt, miközben figyelmesen szemlélte,
folyón,

hogy az
34.

ellenségnél
§.

mi

történik.

A pannonok

vezére azonban,

midn

észrevette,

hogy a császár a várost ostromolja, s falai alól semmi áron sem vonul el, Mahmud meg felette népes seregével t szemmel tartja, végleg lemondván arról, hogy nyíltan

segítségére lehessen a városnak, titokban követeket küldött

benlakóknak, hogy ellentállniok kell és semmi áron meg nem adni magukat, mert a császárnak újra bekövetkezend elvonulása közel jöv kérdése, s maga mitsem fog elmulasztani, hogy adandó alkalommal s kényszer szükség nyomása alatt telhetleg segítségökre
s értésére adta a

lehessen

ott leend t. i. valahol közelökben. Maga viszont a tábort fölgyújtva, éjnek idején sátorfáját fölszedve, sere;

gével eltakarodott.

:

;

Maliimul, mihelyt ezt észrevette,

sietve

átkelt
utói-

a folyón és serényen
érte

üldözbe véve
s

szorította,

majd

ket,

s

a seregháttal összeütközék,

mely

nem

csekély
szol-

részét teve a
gált; s

hadseregnek

a

málhavonat fedezetére
vette,
:

futásra

kényszerítve
el

zbe
érék
is

egészen, n
tehát váratlanul

hadsereg másik részét
rájuk törve, ezt
lön
is,

nem

ezek

meg

a királyt

ijedelembe ejtek, mire

hatalmas futás, s mind a hogy voltak egyben szabálys

talanul

minden rend és
§.

terv

nélkül menekülének.
vala,
I

36.

Malimud ellenben nyomukban
könyörtelenül, üldözte
sok.

leöldöste
szárlást

ket

méelevenen
foglyul

vive köztük

véghez

és

sokakat

ejtve visszatért és megjött császárjához, hozván magával azoknak egész hadi málháját, azaz szekereket, fegyvereket, lovakat s magukat a málhavontatókat Meghalt ekkor az

ellenségbl igen
mivel kevesebb,

sok
mint
s

s

elve

kerültek
kiket

fogságba

alig
a

vala-

kétszázan,

késbb
vesztegelt

Byzanczba
37
§.

vitetett

egy szálfg kivégeztetett.

Maga
es
a

pedig

nem sok

ideig

ott,

mi-

dn
lalja,

vívással

városnak
seregével
alatt

sokféle

módon
arról,

megkísértett

támadásával mire sem ment; lemondva
tábort
s

hogy

elfogellen

bontott

s

a

hátralev várak
látta,

fordula,

rövid

id

azokat

magának meghódoltatva,
en
tett.

némelyekbe, amelyeknél éppen jónak
katonákat
rabszíjra

regei

rakott,míg voltak, melyeket a földdel egyenlvé
kivégeztette,

hol a

a

gyermekeket
tartomány

es

nket
is.

ellenben

tzte.

A

többi

legnagyobb
közt
azt

részén

is

keresztülrontva,

st

részben a pannonokén
ejtve es serege

tömérdek

sákmányl

fel'

tartomány számára helytartót hagyva vissza, nyár végével

már visszatér vala Konstantinápolyba s feloszlatja K a mi a császárra vonatkozólag történt.

sere

Másik
1;")— 17.

részlete

Kritobúlosz

munkájának
hadmenetét

.1/.

V.
le.

könyvi
A

1

^

Mátyás

király

gyzedelmes

írja

Mohammed
alja.

szultán bosszuló hadjáratát és Jajczának
pártatlan.

sikertelen osl

Az el

318

A 30—38.
Azonban

§

Mátyás
:

király

1464.

zvorniki

kudarczát

tárgyalja.

e két hadjárat

az 1464 aug. 22-ig tartott ostromot meglehets

zavarosan fzi össze. A közlést mindkét részlet nemcsak a teljesség szempontjából érdemli meg, hanem tényleg kiegészíti a források idevágó
részeit.

A

IV.

könyv

részleteit

dr.

Vári

Rezs

barátunk
le.

fordítása,

az

V. könyvét

Szabó Károly munkája után nyomattuk
§.

Tudósítás a bosztrok

95.

S a császár ezen
•>

télen

készüldik
s

vala,
•*

hogy

nemzetérl s hogyan tábo- lakó paiónok ellen, kiket
rozott a csa-

tavaszszal hadjáratot indítson a Száva (Szaosz) folyón bell x '

dalmatáknak

az újabbak bosztrokez,

szar ellenük.

k

.

hívnak.

Nagy OJ

és

népes nemzet r
s jó

birodalma

ter-

jedelmes és igen sok legelje

termföldje van, melyet

roppant rengetegek, járhatatlan hegyek és bérezek s zordon meredek helyek oltalmaznak; s az országnak ers várai,

nehezen bevehet
fejedelmei vannak.

ersített

városai

és gazdag s hatalmas és

S mindig barátságban
valaki

szövetségben

élnek a paiónok (magyarok) királyával és

ers szerzdésben

vannak
96.

vele,

hogy ha
segítik.

megtámadja ket, egymást

kölcsönösen
§.

Mind ebbe bizakodva, sem a császárral soha szerzdésre lépni, sem mint többi szomszédaik, az illürek és triballok, neki évi adót fizetni, sem tle függni teljeshanem, jóllehet a császár többször séggel nem akarnának is felszólította ket, hogy egyezkedjenek vele, visszautasíták
:

és

nem fogadák
97.
§.

el

az

egyezséget

;

mert a magok

urai,

szabadok és
és

teljesen függetlenek akartak maradni.

Miért

is

a császár gyakran küldött rajok hadat
s

országukat

benyargalva

tömérdek
el

férfiút,

nt, gyer-

meket és barmot zsákmányul
azért

hurczolva pusztítja vala.
a

De

azok a legkevésbbé sem állának

elbbi szándékuk
mit

melll,

hanem a
§.

mellett

maradnak

vala,

egyszer

elhatároztak,

a

császár
„.,

93.

megindulása
a bosztrok
eiien.

hadjáratot.

azonban a magok veszedelmére. a császár tehát ezért haragudva indíta ellenök ..... _, .... .,, c S miután jol fölkészült es sok fegyvert, min,
,

,

.

denféle

ágyút

és

vont, tavasz nyiltával ellenök vonul

tömérdek lovas és gyalog hadat összenagy sereggel és hadtehát összes lovag- és gyalog-

ervel.
a bosztrok
földjcnek beszáguldozása,

99
hadával

§

Megindulván
és

Drinápolyból

mindig sietve

nyomulvan elre,

,

.

birodalmán
érkezvén,

ott

csakhamar átvonul és a bosztrok határához egy kissé táborba száll. S azután ersen
és

megrohanja
csapva
várakat
rá,

benyargalja

országukat,

villám

gyanánt

mindent tzzel, vassal rombolva és pusztítva, a
s s

bevéve

némelyekbe
mindent,

rseget

is

helyezve, zsák-

mányt szedve
100.

a mi

útjába esett,

megh
ciá

a nélkül, hogy valaki
$.

ellent állott volna.

S miután az ország legnagyobb részét néhány a
es a mint mondani, sok varat es es fegyver erejével, részint
e

w á nni
innak

i

nap

alatt

beszaguldozta,

^kez^e
<•

várost, részint

rohammal
volt.

ség útján bevett, az alá a város alá érkezik, melybe

feje-

delmök menekült
101.
>.

Ez egy

igen

ers
s

hely,

melyet

a lakósok

nyelvén
a várost.

Jajczának

hívnak,

azt egészen

körülveszi.
föl

S a

városbelieknek ajanlatot tesz, hogy adjak

magokat
s

A

mint azonban

nem

boldogult, a várost minden-

fell körülezlöpölven es táborával körülkerítvén

az agyu-

kat fölállítván, vívja vala. S
a
fal

néhány nap

alatt

a/,

ágyukkal

nagy részét ledönté és lerombolá, azután egész ervel megrohanni készül vala.
102.
?5.

S

a városbeliek, látva,
s s

hogy

a

fal

nagy

i\

le

van

rombolva,

ersen támadandó,
s fegyverrel

attól

hogy a császár minden pillanatban tartván, hog\ ha erhatalommal
meg, elvesznek, fejedelmök tudta

hódíttatnak

nélkül izennek a császárnak,

hogy megadják magokat
mint
ezt

s

a

Fejedelmök alattomban kimegy
Várost.

pedig,
a

a

megsejtette,

éjjel

városból es titkon megszökik.

103.

$.

A

tábori

rök azonban t
foglyul ejtik s a

fölismervén,

ei

üldözik
is

s

utol érvén

császárhoz viszik,
pedig

ki

*„"!,

t

azonnal

megöleté.
a

A

városbeliek

megadák

magokat

és a városi
>:.

császárnak.

104.

S

ez

okét

nyájasan
nekik
a

fogadja
varost,

es

gazdflj

megajándékozván,
ott

átadja

hogy
a

lakjanak

nejeikkel, es

gyermekeikkel es minden vagyonukkal, bán-

tatlanul

minden

baj

nélkül,

csakhogy
s

SZOkotl

fizessék
azt jól

Azután bemegy ma megszemléli. S azt igen ersnek
évenkint.

birtokát és

meg-

320

rzését szükségesnek

s

kitzött czéljára nézve nagyon hasz-

nosnak
Az
e 8 ész

találá.
§.

105.

Bosznia meghódítása és kevés híján

Mert alkalmas fekvése van, szomszéd lévén
lehet.

a paionok országával, es elegend hadat befoghatván, annak

háromszáz városa elfog- császár
íaiása.

na gy ártalmára

Ezért
i

törekszik

vala

különösen

a

annak

elfoglalására,

ehát elegend rséget helyez-

rhad parancsnokául egyik rokonát hagyván maga, seregét maga mellé véve, az ország többi részének fordula, s kevés hiján háromszáz várat elfoglal. Vezév £ n bele s az
ott,

reik

közzül

is

négyet fogságba

ejt.

Egy Jancsár
török
krónikája.

emlékiratai

Kiadta

lengyelül

vagy Osztrovicai Konstantin Jan Los. Krakó 1912.
sz.)

(Lengyel akadémia. Lengyel írók 63.
A
nevezi

török krónika szerzje
Konstantin,

Michalovic

Konstantin, vagy a hogy 6

magát,

Konstantinoviö

Michal

fia

Osztrovicából
volt.

(Ó-Szerbiából, Kossovotól délre) származott igaz rácz
len lengyel

ember

Egyet-

nyelv,
sz.)

ú.

n.

bardiezowy
ki

kéziratából

(Krakó.

Czartoryski-

könyvtár 1588.
ték,

nem tnt

a neve, s
szolgált

egyszeren jancsárnak neveza

mert a szerz' jancsárként

1565-ben;
József

krónika

szövege

megjelent cseh nyelven, úgy hogy azt tartották, a cseh szöveg az eredeti
s

lengyel nyelvre

csak lefordították.
ki.

Jirecek

azonban

1860

az

ellenkezt

mutatta

(Rozprawy

zoboru

história, filologie

a literatury.

Wien.) Lengyelül

legelbb

1828-ban

jelent

meg nyomtatásban.
jobb
kézirata

(Kiadta

Gat§zo\vski Varsóban.)

úgy hogy
Srbina
iz

kritikailag is

Azonközben több méltatása lehetvé

és

került

el,

vált.
le.

Szerb nyelvre Safarik Jankó fordította
Ostrovice Istorye
ili

(Myajla Konstantinovica

letopusi turski, spisani
I.

oko godina 1490.
p.

Glasnik srbskog
Ujat

uéenog

drustva.

k.

Beograd.

1865.

25

— 188.

1.)

nem

tartalmaz, mert a lengyel szöveggel
is

mindenben megegyez.
Konstantin Mihály
1.

Magyar nyelven
tör.

megjelent egy ismertetése:

krónikája a XV. Drakulics Páltól. Századok, 1876. 416.

A krónika szerzje 1455-ben testvéreivel egyetemben török rabságba jutott, menten besorozták jancsárnak. 1463-ban Bosznia török
kézre jutván Zvecuj várának parancsnokának tette

meg

a szultán.

Midn

Mátyás király 1463. decz.
lépett
s

16. elfoglalta Zvccaj várát,

magyar szolgálatba

lelkesen

agitált a török ellen.

után
s

látta,

hogy

a

Mátyás király 1465-iki hadjárata magyar hódítás szünethez ért, Lengyelországba ment,

haláláig ott tartózkodott.

321

Azonban

itt

sem váltak valóra reményei. 1496 —1501-ig
oszlik

irta

meg

krónikáját rácz sajátosságokkal elegy lengyel nyelven.

Krónikája 48 fejezetre
vallás-erkölcsi
dl.

:

Klöszó.

1

8.

fejezet

:

A törökök
14ól-ig
.'ifi

szokásai;

9

— 24.

fejezet:

Török

— szerb

történet

Mahommed

szultán trónralépése); 25

— 35.
a

fejezet:

Élményei;

— 37.

fejezet:

Török történet 1451

— 1481-ig,
:

hallomás után; 38

— 48.

fejezet;

Túrók

közig, és hadi szervezet, intelmek a keresztényekhez.

Jajczáról két fejezetben van szo

-M ben 112.

lap.

..Miután
(lengy.
tiben

a

császár

(szultán)
felé

megszállotta

Bot

Bobowiec)
a

várát, Jajcza

vonultunk.

Nagy

seb-

Machmet (Mohammed)
parancscsal,

pasa

20,000

lovassal
királyt

elre
fogja

küldetett azzal
el

hogy

Tamás
járta,

valamelyik várában, mert az a hír
(t.
i.

egy szolgája sem. Ez azonban

hogy már nincs a bosnyák király) már

hogy mennél több embert gyjtsön maga köré. Ilyeténkép egy Kljucs nev várához ért s délben meg akart egy kissé
pihenni.

tudott a törökök közeledtérl s éjjel-nappal azon volt,

Ebben a

pillanatban ertek a var közelébe a

törö-

kök,

kiknek

sejtelmök

sem

v*blt

a

király

ottlétérl.
király
s
jelen-

szolgaféle jött hozzájok a várból s elárulta a
létét.

Mahomet pasa azonnal körülfogta a várat másnap fogollyá lett a király. Egy imakönyvre
megesküdtek
neki,

már

(korán)

hogy

életét kímélni fogják.

jelent
királyt
esett,

Mohammed

császár

Jajcza
látván,

eltt,

a

Azután meghová a fogoly

is elho/tak. Emberei megadtak magokat.

hogj királyok foga

A
királyt,

császár erre birtokába vette
s

a

várat,

lefejeztette

a

egész országát elfoglalta.

A szultán visszatérése alkalmával engem (Konstantin
Michalovicsot) ön jancsárral és
3<>

más

törökkel a Jaj

nem messze fekv

Zvecsaj

vára parancsnokának rendelt.

A

császár eltávozása után Mátyás király nagy hamarsággal,
a:-

még

sz
ala

folyamán Boszniába
fogta,
a

jött s Jajczát

meg

Zvecsajt

ostrom

Kkkor azok
S

a

töröknek behódolt bos-

nyákok, a kik

városban

a varban maradtak, elfoglaltak
s

egy tornyot a torok zászlóval együtt. A zászlót ledobtak

a törököket kivertek. Latvan ezt a magyarok, nagy hévvel

megostromolták a tornyot S benyomultak a varosba. A tönkök a fels várba menekültek, a hol megersítették helyzetüket.
21

322

Mátyás
s

király

teljes

nyolcz hétig ostromolta a várat
alá.

más

csapatokat ágyúkkal küldött Zvecsaj

A

vár

falai

(t. i.

Zvecsajé) csakhamar sokat szenvedtek, de mi éjjelenként

kijavítottuk.

Ez mindaddig

tartott,
;

míg Jajcza árulás követis

keztében magyar kézre jutott

ezután nekünk

meg

kellett

adni magunkat. Jajczából és Zvecsaj ból csak igen kevesen
tértek vissza Törökországba, mert

Mátyás a maga számára akarta ket megtartani. Én dicsértem az istent, hogy becsülettel megint keresztény uralom alá jutottam.
35. fejezet.

Mohammed

szultán értesülvén a Boszniá-

ban történtekrl, a következ évben visszatért s azokat az ágyukat is maga után küldette, a melyekkel Jajcza falait szétdúlta. Már megkezdték az ostromot s a császári zászló megjelent a város falán, a mikor az egyik véd birokra
kelt

a

zászlótz

jancsárral, s mindketten lezuhanván, ször-

nyet haltak.

Mikor a császár ezt a vitézséget maga eltt

látta,

s

meggyzdött
folyóba
senki
ki

a vár bevehetetlenségérl, ágyúit a Verbász

vetette

egy vízesés

alatt

közel a városhoz, hogy

ne

vontathassa és

visszavonult.

Visszavonulása

alkalmával egy
király

bosnyák fejedelemséget
volt

elfoglalt.

Mátyás
errl

már útban
is
.

Jajcza

fölsegéllésére,

midn

értesült,

visszatért.

És

így

maradt

meg

sértetlenül

Jajcza

.

."

Török

A

török történetírók közül csak a Thúry József fordításában meg-

történetírók. jelent (Török történetírók.
Tarihi-diári

M. Tud. Akad. 1893.) részleteket, valamint a Bosna (szerzje Salih-efendi Hadzsi Husszeinovics, fordítását
Benjámin
rendelte
el)

néhai

Kállay
:

állottak

rendelkezésünkre.
s

(Okit.

X— XIII XXIX— XXXII.)
ténetírókból „kevés

Bosznia elfoglalására

Jajczára

vonatkozólag
-

a török krónikásokból, illetleg a

Azonban

a

magok módja szerint „feldolgozó" törmagot vethetünk az igazság felszántott mezejére '. hangulat, s a környezet megvilágítására, néha idrendi meg-

határozásokra figyelembe veendk.

Antonii Bonfini:
Okit.
II.

Rerum Hung.

Dec.

III.
I.

Lib.

X.

(1463.) XLVII. (1481.) Dec. IV. Lib.

IV. (1464.)

Okit. XXVIII.

323

A
végleg
s

jajczai
:

ostromra

s

a

bosnyák foglalásra nézve voltakép
Mátyás
király

a hazai

vezérkútló

Noha

Bontini (1434

1503), mint a rccanatii fiskola tanítója

csak
2'.i

1486-ban került
év múlva

mellé

udv. történetírónak
hódításával,

'

igy csak

foglalkozott
súlyt

a király

els

látszik,

hogy

a budai

udvarban

fektettek,

hogy szemtanuk
kelt

informálják.
sz.)

Mátyás királynak Dombtól) 1464
használta
e,

jan.

27-én

levelet

(OkL XIV.

vagy egykorú szemtanú után
Szapolyai

indul-e,

nem

tudjuk. Gyanítható,
hallhatta
a

valamely
részleteket.

Imiéhez
állott

közelebb

álló

egyéntl

Csakhogy hiába

rendelkezésére adat.

nem

ellenrizte a

hallottakat s elhisz mindent. Így p. o. Jajcza elfoglalása után, 14»>3 decz.

24-én vonultatja be a királyt Budára, holott csak
tént a diadalmas

1464

febr

13-él
141

fogadtatása.

Neki

mindegy,

akár

1463, akár

vonult be a kiiály, f, hogy ékesen megírja a szo\

S mégis Bonfinit nem nélkülözhetjük Mátyás korának sem bels, sem küls vonatkozásainak tárgyalásánál. Az országot nem ismerte, az udvarnál alkalmazott „elkel idegen" szemével nézte es látta az embereket
;

a ki beszelni tudott vele, a

annak

kedvezett.

Magyarország régibb
pedig

történetét

Hunyadiakig átgyúrta, korának
állítja

eseményeit

anekdo-

tákkal fiiszerezve

be.

Nem

szellemeskedik,
s

de

ügyes

szerkeszti,

megtartja az egyensúlyt a fölprémezett igazság

a hallottak között. Véle

szemben Thuróczy krónikájának eladása semmitmondó III. melyhez képest még Dlugosz eladása i<»klt. IX. mondható.
,

rövidlct.
i

i<»klt.

is

gazdagnak

7.

Ranzani (Ranzanus) Péter
:

luceriai

püspök,

I.

Ferdinánd
R.

nápolyi követe Mátyás király udvarában (1475 8). Munkája Kpitome rerum Hungaricarum iSdiuandtner S.
Mátyás Flórián a BakÓCI
képezte eredetibl adta
ki.

H.

I.

Tamás érsek

jelenleg a

MNM.

— tulajdonát

Fontcseihen a XXXII. Index
közölt rész ei az index

alatti.

Az
retünket „cuúis

Okit.

VII.

sz.

alatt
s

mer
nem

narratio csinos formában.

A munka 1487-ben
bvítené.
habitatores

Íratott,

tartalmaz olyat, a mi isme-

Egy adata feltn,
feleli

midn

Boszniáról

azt

mondja

colunt Christum iuxta orientális ecclesiae ritum", ez
vallásnak.

így általánosságban akkor sem

A

tll

inkább a stílusra

fektette

a

súlyt.

Giacomo
1.
1

di

Pietro

Luccari
di

gentiluomo
Ragusa. Két

Raguseo
ki a

IV dedicati ad eccelso Senato

jelent
1

meg
Adalékok
1.

t-ben,
Bontinius
elete

a

másik 1790-ben.
Beigel
J.

törtenetéhez.

Századok.

1892.

88.

324

volt, tanácstag, diplomata,

Luccari szül. 1551-ben, f 1615 máj. 22-én. mvelt olvasott ember.

A

köztársaság rektora

1604 jan.

engedelmével végig kutatta a levéltárakat.
a teljes

élbeszédébl értjük, hogy a senatus De szintén megvallja, hogy kivonatokat, anyag feldolgozására nem elég egy emberölt s
1-én
keltezett

ristrettokat készített.

„Valamint az

állati

testbl, ha kivesszük a csontját,
is,

hiábavaló anyag marad, azonkép a történelem

ha egészben vagy rész-

ben elnyomjuk benne az igazságot, hiábavaló, fölösleges szóhalmaz", így
ítél

a levéltári

anyag fontosságáról.
illetleg

Jajczát

megjegyzi,

hogy Mátyás
adatai

király

visszafoglalta.

Érdekes a krónika annyiban, mert Bosznia elvesztését

1463-ig

különféle

hagyományok alapján
137 év múlt
Bosznia
szultán
1

tárgyalja

:

korrendi

nem pontosak. Hiszen
s

el

Jajcza elfoglalása után. mikor az anyagot vizsgálta

a

elestére

vonatkozó
hadjáratát

ristrettokat
illeti,

összeállította.

A mi Mohammed
adja,
fia,

463-iki

azt jobbára Chalcocondyles után
belé,

az

elzményekbe azonban
király

toldta

hogy Tamás
hogy

István, az

utolsó

megfojtatta

az apját, azt híresztelvén,

szélütés érte.

Ezeket a híreket akkor az özvegy királyné pártja terjesztette. Elmondja
azt a legendát
is,

jiszkába, a

bosnyák

hogy Mohammed szultán csuhában belopódzott Szutkir. udvarba, hogy kikémlelje a viszonyokat, de egy

Gojak

nev

kenéz megismerte.

A

király le akarta kötelezni neki.

a szultánt

s

nemcsak hogy nem bántotta, de ajándékkal hódolt

A

fia ezért ölette

meg

az apját.

Mátyás

királyról is beszélték,

hogy
a

a török táborba lopódzott ál-

ruhában. Luccarinak ez a betoldása inkább prózába

szedett vitézi ének,

melynek csak az

a positiv alapja,

hogy

bosnyák
is.

kir.

házban egyenetlen-

ség dúlt s ezért jutott véginségre országok

9.

L.

Tuberonis Dalmatáé Abbatis Commentariorum

de-

rebus suo tempore,
in

nimirum ab anno

Christi

1490

— 1522

Pannónia et finitimus regionibus gestis. libri XI. Mátyás haláláig terjed rész praeludium. Magáról azt írja a szerz, hogy ne azt nézzék, miképen ír, de hogy /////. Schwandtner P. II/I. 101—381. 11. Az Okit. VIII. XXXVIII. sz. a közölt részletek ugyan

A

nem bvítik

tudásunkat,

de

a

teljesség

okáért közölvék.

Tubero számos

végs napjairól A ferenczes krónikák
Miklós)

Raguzában s Bosznia a ferenczes barátok hagyományai alapján ír.
följegyzést használt

krónikájában

közül Fra Nikola Lasvanin (Lasvai van egy betoldás „Bosnia Captiva"

ez.

a.,

mely
(A

újat

nem

tartalmaz
s

ugyan,

de

itt

megemlí1.

tend.

lasvai

krónikáról

a

betoldását

illetleg

a

szerajevoi „Glasnik"

L915.

évi'.

10.

A

jajezai

1461-í.

évi

ostrom

leírása

modern katonai

szempontból.

Auf Grund der Angaben des Führers vvurde durch
vis-á-vis

Zciehnen

cin allgemeines

Bild

über die L'mrisse
1

der Festung

gewonnen

(siehe Skizze 9, 10 u. II).

Hienach

gingen wir den Wall ab und erhielten den Grundriss nach
Skizze
I.

Nun tauchten
1.

folgende Fragen auf:

Wozu

diente das Travniker Tor, da doch die

Seh
i

jnahalla beden grad die Stadt gegen die Pliva zu absperrte
2.

Wo
War

führte der
?

Weg

nach Travnik (Vakuf
\v<>:

d

aus der Stadt
3. 4.

eine Brücke

vorhandén und

Wo

war

die untere Stadt,
:

wo

ihre

Umwallung und

der Festungsgraben

Ich vermuté, da^s das

einer dortselbst

Travniker Tor zur Sicherung gewesenen Plivabrücke bestimmt war. Eine
Qbersetzte

zweite

Brücke

den

Vrbas.

s<»

gelangte

man
nach

möglicherweise

auf

dem

Weg

nach

Travnik

und

Vakuf donje.
Der Führer hingegen behauptet, dass die Vrbasbrücke
bei

Kozluk gewesen

sei,

an

derselben Stelle, an der sich
I

auch heute eine SOlche
mahalla

betiiulet.

Mese Brücke

wáre dann

ausserhalb des Stadtwalles gelegen, welcher mit der Samic

beden

an der

Vrbas

etwa

'_'»
»

m

FlussaufwáltS
für

endet. Jedenfalls

kommen
Betracht,

nur die

zwei

Punkte

eine

Brückenstelle

in

denn zwischen
liegt

dem Travniker
-st.

Tor und der Kozluker Brücke
Vrbasdcfilee,

der Wasserfall und das
seh:

wo

sich

eine
in

Brücke nicht

Die Unterteilung
1

eine obere

und eine untere Stadt
letbeo
7. és

A iD.cs

ti. sz. a, emiitett vázlatot

I

326

hátte besonders
bei der

wegen

Feststellung der Hauptangriffsrichtung

Belagerung von Jajce durch König Matthias Jnteresse. Denn wir wissen, dass der König zunáchts die untere Stadt

einnahm.
Leider Hegen keine Anhaltspunkte hierüber vor.

Wenn man

aber von

Kozluk

stadtwárts schaut, so
auf,

drángt sich einem die Überzeugung
Stadt nur das heutige Varos vor

dass

die

untere

kann. Dórt stehen

alté

dem Banja-Lukaer Tor sein Háuser mit genau demselben Gepráge,
vvie diese.

wie jené

um

die

Sahat kula alsó gleichen Alters

Und

tatsáchlich liegt

nur Varos „untén", námlich
hoch, weil eben

dórt, \vo

das hochufrige Vrbasdefilee zu Ende ist.InnerhalbderStadtum-

wallung hingegen

liegt alles

am Vrbasdefilee.
;

Das Varos ist heute das katholische Stadtviertel und es wird von dürfte es vvohl auch ehedem gewesen sein
der Festung vorzüglich beherrscht.

Leider hatte ich mich mit

dem Absuchen nach

der

die oberen und unteren Stadt innerhalb der Umvvallung Teilung etwa in der Linie Saleffendic Kula, Sahat Kula,

Travniker Tor schien
sehr
aufgehalten.
ich

mir

zuerst

die

einleuchtendste

Erst

am

zweiten

durchstreifte

das

Varos

Tagé (5. 7.) abends nach altem Gemáuer und

Spuren eines Festungsgrabens. Ich habé damals die Überzeugung gewonnen, dass das Varos tatsáchlich befestigt war die Linie dürfte etwa
;

zwischen dem Banja-Lukaer Tor und der Saleffendic Kula begonnen habén, lief über einen heute noch freiliegenden Platz und zog sich vorwárts der vom Führer angegebenen
an den Vrbas. Ich bilde mir auch ein, stellenweise Spuren der befestigten Linie gesehen zu habén, Mauerwerk allerdings nicht, aber ausgearbeitetes gewachKozluker Brücke
bis

senes Gestein.

Von einem Graben habé
worden
schliesslich

ich nichts

gefunden

er dürfte lángst eingeebnet

sein.

Der Führer wollte
irdischen

noch von einem unterder
soll

Gang

wissen, der

das Travniker Tor mit
;

Kozluker Brücke verbunden habén
für

ich halté dies nicht
für

glaubwürdig.
iius

Endüch
Jen

soll

das

Steinmaterial

den

Fc-UiiH^bau

Steinbrüchcn

von

Hramcc (auch

327

Ramca)

— siehe Skizze — gewonnen worden
7 bis dorthin
(l),

sein.

Mannán

Mann

soll

gestanden habén, so dass der Stein

von Hand zu Hand ging
König Matthias
Terrain

kam
(

in

4 Tagmárschen von der Savé Der
in

An^riff

vor Jajce (zirka 120 km). Diese Marschleistung,
;

üiesem
das

auf feindlichem

'.ebiét

ist

für

Fussvolk eine sehr
recht

ansehnliche, aber auch für
Artillerie-

K'eiterei

eine

gute

;

und Sturmgerát

traf jedenfalls erst

spáter ein.

Als Anmarschlinien von Banja-Luka nach Jajce kom-

men

in
1.

Betracht

Jené östlich des Vrbas dnrch das Vrbanjatal über

Kotor

Varos, Skender

des Ugar und Vrbas
2.

Vakuf und
nach
Jajce.

nach Überschreiten

Ein eventueller

Weg

langs des Vrbas.

3.

Jené westlich des Vrbas über Sitnica, Varcar Vakuf, dass Truppén des

Borci, Jajce.

Es
dürfte

heisst,

Königs

Matthias

auch

Kljuc im SanataJ berührten; der

Weg

zwischen
Ich

Sitnica

und

Varcar
dass

von dórt nach Jajce Vakuf in die sub 3

genanntc Verbindung eingemündet habén.
neige

zur

Ansicht,

die

Vorrückung

des

grössten Teils der Streitkráfte, jedenfalls aber der

Artillerie,

auf der Linie 3 erfolgte.

Da
ziemlich
seine

allé

Matthias zuerst die untere Stadt
viel

Angaben immer darauf hinweisen, dass König und ei in Besitz nahm
so

spáter die obere Stadt,

glaube

ich,

dass

Sturmangriffe hauptsáchlich

gegen

den Teil náchst

Tores gerichtel waren. Dórt mochten wohl auch die einheimischen Katholiken den Angreifer mit Rat und Tat untersützt habén.
des
Die

Banja-Lukaer

Berennung und Einschliessung
Pliva
bis

erfolgte vermutlich

von

der

an

die

vereinigten

Vrbas-I'liva.

Die

Artillerie- und des Sturmgerátes aber dürfte von Borci über das Carevo polje und die Katina ge

Hauptmasse des
luei

BaSfe

herangebracht worden

sein.

SUdlich der Wasserlinien Vrbas-Pliva dürfte

der

Pliva

vom
sem.

Angreifer

zunáchst

bemerken gewesen

Dórt

blieben

und vereinigten nicht viel zu Türkén wohl die

-''MMfl^lM'M
1

"
,

'

loZldli^,

i...i

.

-•

.;

-

7?

2


>

}

r

H

UTOOUv,

?7>

mesét

*

<

mÉMm& m&mmá

33

fast

wáhrend der ganzen Belagerung
jedenfalls
die

die

Herren,

es

sei

denn, dass König Matthias im W'inter grössere Kráfte über
die

irgendwo
Südseite

genug

tragfahige

Eisdecke

des
so
der

Vrbas auf
die

von Jajce Qbersetzen liess, Festung vollkommen abzuschliessen. Übrigens
bei

um
ist

Vrbas
keit

niederem Wasserstand

trotz

reissendeH reschwindig-

beschránkt fahrbar. Hochwasser im Frühjahr und Hei

aber auch im

Sommer, wie wir uns
anrückenden

in

den

Tagén der
bot

Besichtigung überzeugen konnten.

Der über Borci
sich

Belagerungsarmee
Erreichen
der

das

Bild

der

Festung

nach

Höhen
dar,

Tekija und

Vrbica

(siehe Skizzen 6

und
ist.

8)

etwa so
lásst

wie es
leichte

in

der Skizze 9 veranschaulicht 1

Es

keinen

Zweifel zu, dass die Festung vorzüglich angelegt und ihre
Verteidigungsfáhigkeit
für
die

damaligen

Waffen

durch die Natúr ausserordentlich begünstigt war. (Isoüerter
infolge der sehr glüeklichen

(Jmgebung dominiert und dessen Südseite Lage des Hiva- und Vrbasbettes damals unangreifbar gewesen ist.) Trotzdem scheint der König es sehr energisch versucht zu habén, die Festung in cinem Ansturm, der hauptBerg, der die
sachlich gegen die untere Stadt geriehtet war, überfallsartig

einzunehmen.
Der Erfolg dieses schneidigen \'orstosses war die Einnahme eines Turmes, wodurch die untere Stadt am 4. Tagé der Belagerung in die Hánde des Angreifers gelangte. Dann aber nahm die Belagerung jenen schleppenden
Verlauf an, der für die damaligen Festungskámpfe ziemlich
typisch war.

Wir dürfen éhen
des Angreifers sehr
die

nicht vergessen, dass die riilfsmittel

bescheiden

gewesen

sind,

besonders
habén.
klein,

Geschütze.

Diese waren

sogenannte „Schlangen*, 1 an
auszusetzen
Die
so

denen wir heute mit recht
Rohre mik! sehr láng,
die

vieles

Pulverladung

war zu

dass das Geschoss schon im Rohr eine ziemliche Ver
1

Ezt

.i

vázlatot

nem rep