P. 1
Ege Sz Segre Neve Les

Ege Sz Segre Neve Les

|Views: 57|Likes:
Published by julisis

More info:

Published by: julisis on Aug 05, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/05/2012

pdf

text

original

Sections

  • I. MODUL: AZ EGÉSZSÉG FOGALMA
  • CÉLKITŰZÉSEK
  • TANULÁSI ÚTMUTATÓ
  • 1. TÉMA: Az egészség fogalma
  • 1.1. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei
  • 2. TÉMA: A lelki egészség
  • 1. 3. Grezsa Ferenc: Egészség és mentális egészség
  • 1.4. Tomcsányi Teodóra: A lelki egészség fogalma
  • 1.5. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei
  • HÁZI DOLGOZATOK:
  • II. MODUL: EGÉSZSÉGRE NEVELÉS AZ ISKOLÁBAN
  • 2.1. Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet
  • HÁZI DOLGOZATOK
  • Fakultatív szakirodalom:

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR

Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Kihelyezett tagozat Székelyudvarhely

EGÉSZSÉGRE NEVELÉS – tanulmányi útmutató – – 3. félév –

dr. Péter Lilla adjunktus

2008

1

UNIVERSITATEA „BABEŞ-BOLYAI”, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI CATEDRA DE PSIHOLOGIE APLICATĂ ÎN EDUCAŢIE PEDAGOGIA INVATAMANTULUI PRIMAR SI PRESCOLAR EXTENSIA ODORHEIU-SECUIESC ANUL UNIVERSITAR 2008/2009 SEMESTRUL I „BABEŞ-BOLYAI”TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA TANSZÉK ISKOLA- ÉS ÓVODAPEDAGÓGIA SZAK SZÉKELYUDVARHELY 2008-2009 EGYETEMI TANÉV I. FÉLÉV I. Általános információk Az előadótanárra vonatkozó adatok Név: dr. Péter Lilla Iroda: Márton Áron tér 2. sz. . Telefon: 0266-212666 Fax: 0266-218282 E-mail: peter.lilla@gmail.com Fogadóóra: kedd 14,00-16,00 óra II. A tantárgyra vonatkozó adatok Tantárgy neve: Egészségre nevelés (választható tárgy) Kód: PED 2322 Kredit szám: 4 Helyszín: Főiskolai terem (Márton Áron tér, 2. sz.) Az órarendben jelölt tevékenységek: Előadás (2 óra) + Szeminárium (1 óra) A tutorokra vonatkozó adatok Tutor1: dr. Péter Lilla (peter.lilla@gmail.com) Tutor2: dr. Barabási Tünde (tunde.barabasi@gmail.com) III. A tantárgy leírása Az előadás sorozat főbb célkitűzései: A kurzus tanulmányozásával alakul és tudatosodik a jelöltek egészségképe. A testi és lelki egészség fogalmának kialakítása, ill. a szenvedélybetegségek fogalmak elhatárolása. A választható tárgy tanulmányozásával az egészségre, egészségvédelemre, egészséges életmódra és egészségfejlesztésre vonatkozó 2

tudományos kép alakul ki a hallgatókban. Megismerkednek a testi-lelki egészség kialakulását és megőrzését biztosító alapvető tényezőkkel, ugyanakkor majd pedagógusként az iskolai/óvodai gyakorlatban képessé válnak képessé válnak a gyerekek egészségtudatos magatartásának a kialakítására, és nem utolsósorban saját testi-lelki egészségük védelmére. Fontos az egészség értékrendszerként való értelmezése, a gyakorló és leendő pedagógusok egészségképe és –magatartása. Az előadások tartalma/tematikája Az előadássorozat egy bevezető jellegű fejezettel kezdődik, amely az egészség fogalmának több szempontú meghatározásával vezeti be a hallgatókat a tárgy tanulmányozásába. Fontos, hogy különválasszuk a fizikai és lelki egészség fogalmát. Az egészségnek értékként kell beépülnie az egyének tudatába, mivel csak így fogja irányítani, meghatározni a mindennapi életvitelt. Az egészség értékként való beépülése megakadályozza/megakadályozhatja bizonyos szenvedélybetegségek kialakulását. Az önértékelésnek nagyon fontos szerepe a lelki egészség megőrzésében. Az óvodai és iskolai egészségre nevelés feladatainak megvalósulása a pedagógusok egészségképe és egészségfejlesztő magatartása által meghatározott. Az iskolai egészségfejlesztés alapvető feladatait, a családi egészségfejlesztésnek kell kiegészítenie. A kurzust munkahely és az egészségvédelem, ill. a pedagógusok egészségvédelme témakör zárja. A tantárgy elsajátítása során szerzett készségek • • • Az egészség fogalmának kialakítása, az egészséges egyéni életvitelhez szükséges alapvető fogalmak, képességek és kompetenciák kialakítása. Az egyéni egészséges életvitelhez, ill. a tanítványok egészségmegőrzéséhez szükséges tájékozottság kialakítása. Egészségmegőrző és egészségtudatos magatartás kialakítása.

Az előadások során alkalmazott eljárások, módszerek • • • Az előadás módszere a kapcsolódó tudományos fogalmak kialakítását alapozza meg. Ez a szemléltetés és magyarázat módszerével is összekapcsolható. A beszélgetés módszere részben a hallgatók kérdéseire való válaszadást, részben a hallgatók aktivitásának a kiváltását szolgálja. A magyarázat módszere az ok-okozati összefüggésekre való rávilágításnál, fogalmak alakításánál használatos.

A szemináriumok során alkalmazott eljárások, módszerek • Az egyéni és csoportmunka a szemináriumok során használatos. • A beszélgetés, szemináriumi bemutatás (kiselőadás) és vita a hallgatók pedagógiai kompetenciájának és tudatosságának a fejlesztéséhez járul hozzá.

3

pp. Iskolai egészségpszichológia.IV Kötelező könyvészet (megtalálható Az Oktatásban Alkalmazott Pszichológia Tanszék. Kökönyei. Aszmann Iskoláskorú gyermekek Anna (2oo3) egészségmagatartása. ) Sorszám Szerző Cím 1 Dr. 2oo2/1. Centrala Kolozsvár. Budapest. 11-29.. (2oo7) 3 Meleg Csilla Iskolai egészségnevelés: a (2oo2) feladat újrafogalmazása. 4 Buda Béla (2oo3) Fodor László (2005) Hozzáférhetőség Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara Biblioteca Centrala Universitara Az iskolai nevelés – a lélek Biblioteca védelmében. Universitara Általános és iskolai pedagógia. pp. Szakkönyvtárában. Magyar Pedagógia.L’Harmattan Kiadó. R. Universitara 5 4 . Zs. Gy. 13-70. Biblioteca Stúdium Könyvkiadó. Budapest 2 Demetrovics. Budapest. sz. Nemzeti Centrala Tankönyvkiadó. Osiris.-Urbán.

szemináriumok során felhasznált specifikus anyagok. eszközök: Írásvetítő. egészségfejlesztés.V. intézmények és a társadalom szempontjából (egyéni referátumok. szemelvények nemzetközi kutatási eredményekből. Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása Az egyetemi félév során megtartandó előadások és szemináriumok időpontja és helyszíne az órarendben van feltüntetve Az előadások tematikája Dátum 1. frontális megbeszélés). Az egészség egészség. Foglalja össze röviden. VI. pp. 2. holisztikus szemléletmód. Buda Béla (2oo3): Az iskolai nevelés – a Szakirodalmi áttekintés személyi lélek védelmében. sz. hét A lelki egészség lelki egészség. egészségmegőrzés. egészséges életvitel. Budapest. „egészség-virágmodell”. 5 . 2oo2/1. Az egészség fogalmának meghatározása Alapfogalmak/kulcsszavak egészség. Az egészség mentális. 6-11. pp. pozitív és negatív egészségdefiníció..hét Tematika Az egészséges életmódra nevelés szükségessége napjainkban. Andorka Rudolf (2oo6): Bevezetés a szociológiába. pp. halandóság. Forrásmunkák Meleg Csilla (2oo2): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. érzelmi. Magyar Pedagógia. morbiditás. az egészség Tankönyvkiadó. Nemzeti Foglalja össze röviden. hogy mit jelent a lelki mint érték. az csoportok. hogy mit jelent a lelki egészség az egyének. Budapest. A hallgatók részvétele Az alapvető szakirodalom és szemináriumi tematika áttekintése. Az előadások. Power Point bemutató. reprodukció. fogalma. 11-29. testi-lelki egészség. Osiris Kiadó.

Budapest Andorka Rudolf (2oo6): Bevezetés a szociológiába. L’Harmattan Kiadó. Osiris Kiadó. a mentális értékrendszerben egészség szintjei. 598-639. pp.érték. függőség. szenvedélybetegségek. kábítószerfogyasztás. serdülőkori rizikófaktorok. szerk. pp. pp.): Iskolai egészségpszichológia. Kossuth Kiadó. 169264. nemzetközi kitekintés (statisztikai adatok). frontális megbeszélés). hét A szenvedélybetegségek (dohányzás. szerk. Budapest. alkohol. Budapest. 3. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004. alkoholfogyasztás és droghasználat serdülőkorban. Szakirodalmi áttekintés Dohányzás. Budapest. Osiris Kiadó. In: N. Mentálhigiénés Osztály. szerk. Meleg Csilla (2oo5): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. az csoportok. Budapest. pp. Élet és egészég. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. Kézirat.): Pszichológia pedagógusoknak. Dúll Andrea – Urbán Róbert – Demetrovics Zsolt (2004): Szenvedélybetegségek. öngyilkosság.és kollaboratív serdülőkorú fiatalok serdülőkorban önminősített egészségi Szakirodalmi áttekintés Az én egészségképem (minél összetettebb egészségkép kidolgozása. L’Harmattan Kiadó. bűnözés. egészségmagatartás kutatás.): Iskolai egészségpszichológia. minél több szempont 6 . epidemiológiai vizsgálatok. (egyéni házi dolgozatok. óvodás-. alkoholizmus. 142-148. 4 hét Egészség és Egészségügyi Világszervezet (WHO). kisiskolás. Lehetséges megelőzés.és drogfogyasztás) Deviáns veszélyeztetettség. Életünk enciklopédiája. 169264. csoportos és frontális megbeszélés). lelki betegségek. Magyar Testnevelési Egyetem. egészség az egyének. egyéni helye az egyéni mint értékrendszer. viktimológiai felvételek. a mentális egészséget védő és arra ártalmas faktorok. intézmények és a társadalom szempontjából (egyéni referátumok. Grezsa Ferenc (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe.

gyermekkori neurózis. családi. fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok. megítélésének serdülőkorban szempontjai előforduló zavarok gyermekkorban. Szakirodalmi áttekintés Testvérféltékenység és magatartászavar gyermekkorban (egyéni házi dolgozatok. belső. 81-89. Gácser Magdolna (2003): Pedagógiai pszichiátria. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. Országos frontális megbeszélés. táplálkozás. Kossuth Kiadó. szubjektív jóllét. pszichoszomatikus panaszok. szerk. 74/8. pp. egészségmagatartás. APC-Stúdió Kiadó. Aszmann Anna (2oo3. külső rizikófaktorok. 23-30. iskolafóbia.és a pszichés zavarok okai. 45-59. gyermekkori dr.állapot. szubjektív egészség. önértékelés. szeparációs szorongás. Budapest. 3-17.): Iskolai egészségpszichológia. Gyermekegészségügyi Intézet. Budapest. kisiskolás. élettel való elégedettség. szerk. rizikómagatartás. szorongásos betegségek. depresszió gyermek. pp. pszichés némaság. sz. testvérféltékenység. depressziós hangulat. közérzet. majd egészségmagatartása. Budapest. pp. Életünk enciklopédiája.): figyelembe vételével) – Iskoláskorú gyermekek csoportmunka. testkép.és serdülőkorban. Szeged. 7 . kényszerbetegség. 5 hét Óvodás-. Élet és egészég. 7390. mozgás. frontális megbeszélés. L’Harmattan Kiadó.

társas intelligencia. pp.öngyilkosság. Aszmann Anna (2oo3. Szabó Mónika: Társas kapcsolatok: család. frontális megbeszélés). Szociális kapcsolatok és társas kompetenciák az iskoláskorúak lelki egészségének megőrzésében szociális kompetencia. In: dr. Aszmann Anna (2oo3. a lelki egészség funkciók.): Iskolai egészségpszichológia. 7 hét Szakirodalmi áttekintés A pedagógus szerepe a gyermekek szociális kompetenciájának fejlesztésében és társas kapcsolatainak alakításában (egyéni referátumok. iskola.): Iskolai egészségpszichológia. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Szakirodalmi áttekintés A pedagógus sajátos feladatai a tanulók egészséges önértékelésének alakításában (egyéni referátumok. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Budapest. szerk. az önértékelés hajszolása.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. barátok. 8-9 hét Az iskolai egészségnevelés. A gyermekek 8 . Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007.): 1. L’Harmattan Kiadó. 90118. szerk. 6 hét Az önértékelés szerepe önértékelés. pp. In: dr. explicit önértékelés. 93-108. Budapest. csoportos és frontális megbeszélés). önbecsülés. pp. 110-124. Budapest. pp. az önértékelés klasszikus megőrzésében személyiségelméletei. szerk. 119135. Budapest. egészségfejlesztés. egészségnevelés Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Szakirodalmi áttekintés Kökönyei Gyöngyi (2007. L’Harmattan Kiadó. implicit önértékelés. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. önértékelés és rizikómagatartás. szerk. szociális kompetencia és egészségmagatartás. szerk. jóllét. érzelmi intelligencia. törékeny önértékelés és biztonságos önértékelés. Kökönyei Gyöngyi (2003): Szubjektív jóllét.

Szakirodalmi áttekintés A pedagógus meghatározó szerepe a tanulók egészségmagatartásának alakításában (egyéni esszék frontális megbeszélése).feladatai napjainkban. Meleg Csilla (2005): Egészségtámogató iskolai környezet. pp. stressz. egészség mint érték. Iskolai egészségpszichológia. Pécs. egészségkárosító és – családban támogató családi hatások. Budapest. túlhajszoltság és az iskola egészségtámogató iskolai környezet. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004. és elhárítása (projektfeladat). szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. a csecsemő 9 .): Iskolai egészségpszichológia. 169196. Budapest. Kollár Gyermekvállalás. L’Harmattan Kiadó. egészségfejlesztési modell. Új Pedagógiai Szemle. In: N. az iskola külső környezete. egészség. Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (2007. pp. a In: Bárdossy Ildikó – Forray R. az iskola kultúrája. Katalin – szerepe pedagógusok Kéri Katalin (szerk. Dúll Andrea – Urbán Róbert – Demetrovics Zsolt (2004): Aktiváció és stressz. 11. 2. sz. 11 hét Solymosi Katalin (2004): A családi Szakirodalmi áttekintés szocializáció jellemzői. Osiris Kiadó. Az egészség megőrzését és fejlesztését elősegítő. Aktiváció. In: N. pedagógia szakos alapképzéshez. Egészségre nevelés a család. fáradtság. egészségnevelés koncepcionális keretei. egészségtámogató iskolai program 10 hét pedagógus mint Meleg Csilla (2006): Az iskolai A pedagógus a egészségfejlesztő. Katalin – Szabó Éva (2004. 2173. szerk. a család szociokulturális háttere. PTE BTK Neveléstudományi Intézet. az iskola belső környezete. egészségfejlesztő pedagógus-szerepek.): Tananyagok a továbbképzése. Az iskolai egészségfejlesztés lehetőségei. szerk.): terhesség. az egészség egyéni értékrendszerbe való beágyazottsága. Budapest. L’Harmattan Kiadó. 162-168 egészségét károsító iskolai rizikófaktorok feltérképezése. pp.

Kossuth Kiadó. frontális megbeszélés). Budapest. szerk. támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére. frontális megbeszélés). inaktív életmód. stressz. Nemzeti tankönyvkiadó. a média megértése és a média kapcsolata gyermekés serdülőkorban. 51-62. munkahelyi megterhelés. pp. rizikófaktorok (zaj. In: Gerevich J. Budapest. szerepkonfliktus. táplálkozási zavar. szerk. Munkahely és egészségvédelem munkahelyi mentálhigiéné. Kollár Katalin – Szabó Éva (2004.Pszichológia pedagógusoknak. A mentálhigiéné alapkérdései. Animula Kiadó. agresszió. 572-951. pp. Budapest. In: Gerevich J. monotónia). Osiris Kiadó. referátumok.): Közösségi mentálhigiéné.): Pszichológia pedagógusoknak. (egyéni frontális Szakirodalmi áttekintés A televízió és az agresszió (egyéni referátumok. sz. 74/8. Budapest. 12 hét Az egészségre nevelés egészség és média. (1997. Élet és egészég. 13 hét Buda Béla (2003): A lélek egészsége. Szakirodalmi áttekintés Ideális munkahely és egészségvédelem (egyéni referátumok. munkahelyi légkör. 74-94. . Buda Béla (1997): Munkahely és mentálhigiéné. pp. Animula Kiadó. Osiris gondozása Kiadó. Komlósi Piroska (1997): A család megbeszélés). (1997. Budapest. Budapest. In: N. Kósa Éva (2004): A média szocializációs hatásai. szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Életünk enciklopédiája. lelki egészség. 10 .

Budapest. 127-140.14 hét A pedagógusok egészségvédelme a pedagógusok lelki egészsége. Petróczi Erzsébet (1999): A kiégés jelensége pedagógusoknál. 11 . foglalkozási stressz. kiégés. esszék.): Pszichológia és nevelés. pszichés és testi tünetek. pp. In: Vajda Zsuzsanna (szerk. Akadémiai Kiadó. frontális megbeszélés). megelőzés. Szakirodalmi áttekintés Mit tehetünk lelki egészségünk megőrzéséért? (egyéni referátumok.

Ezek egy része kidolgozandó. Akadémiai Kiadó. A házi dolgozatok témája – egy bizonyos kereten belül – egyéni választások alapján történik. amelyből 1o pont a megjelenés. amelynek bevezetőt. A vizsgán ezen túlmenően a tárgyhoz kapcsolódó elméleti ismeretek számonkérése is várható. 9o pont az esszé típusú és kiválasztandó típusú feladatok között oszlik meg. az előadásokról való hiányzás pedig az 50%-ot.): Pszichológia és nevelés. Grezsa Ferenc (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe. hogy a hallgatókban kialakult tudásrendszert és szakmai kompetenciát. VIII Szervezési részletek Az előadásokon. Magyar Testnevelési Egyetem. A házi dolgozatokat az utolsó kontakt órán adják le a hallgatók. A dolgozat kb. Parciális vizsga (%) Félévi írásbeli/szóbeli vizsga (%) A végső jegy 75%-át a vizsgai teljesítmény képezi. a téma elméleti vagy gyakorlati megközelítését. szemináriumokon való aktív részvétel (%) A vizsgán való részvétel előfeltétele bizonyos óraszámon való részvétel. Ajánlott irodalom • • • Buda Béla (2oo2): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. kiválasztandó választ igénylő kérdéseket tartalmaz. A szemináriumi tevékenységekhez kapcsolódnak a kijelölt témákra készített házi dolgozatok. A vizsga írásbeli jellegű. Animula Kiadó. A másik része zárt. 1o-15 oldalt tartalmaz. kompetenciák folyamatos felmérése a szemináriumi tevékenységek és aktivitás által történik. amelyeken belül a felhalmozott tudásrendszert. Vajda Zsuzsanna (1999) (szerk. A plagizálás (másolás) és a vizsgán való csalás a vizsgáról való kizárást vonja maga után. következtetéseket és bibliográfiát kell tartalmaznia. amely több feladatból áll.VII A felmérés módja Az egyetemisták tudásának felmérése a következő képen történik A tantárgy feldolgozása során kialakult fogalmak. A vizsgadolgozatban elérhető összpontszám 1oo pont. Budapest. kialakult kompetenciát. A jelölt a következő vizsgaszesszióban jelentkezhet ismét vizsgára. referátum megírása (%) A házi dolgozatoknak tükrözniük kell. Mentálhigiénés Osztály. IX. Budapest. Tudományos dolgozat. kreativitást célozza. Az alapvető fogalmak kialakulásán túlmenően bizonyos szintű tájékozottságot igényel. Kézirat. vagy esszé típusú választ igényel. A házi dolgozat megírása hiányában nem vehetnek részt a vizsgán. 12 . A szemináriumi hiányzások nem haladhatják meg az összóraszám 33%-át. amíg a házi dolgozat 25%-os aránnyal jelenik meg a vizsgajegyben.

Animula Kiadó. Kossuth Kiadó. Életünk enciklopédiája. Budapest. Budapest. Dr. Dékánhelyettes Prof.): Közösségi mentálhigiéné.• • Gerevich József (1997) (szerk. Szamosközi István Kolozsvár 2008 október 13 . Élet és egészég.

.....................................................................................................28 1.................. Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában II.............. MODUL: EGÉSZSÉGRE NEVELÉS AZ ISKOLÁBAN ........... ............................................70 III..42 CÉLKITŰZÉSEK .....................................99 HÁZI DOLGOZATOK ......................................42 TANULÁSI ÚTMUTATÓ ................................................................................................... Fiatalok egészsége: néhány alapvető eredmény az „Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása” című kutatásból ......................................25 Ajánlott szakirodalom ....................................................................................................................................... Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei II......16 1......................15 1............................ 4. Grezsa Ferenc: Egészség és mentális egészség .........................16 1........ ..........................3.............................................................42 2...............................15 CÉLKITŰZÉSEK ...............42 2.......................71 TANULÁSI ÚTMUTATÓ .59 Kérdések és feladatok..................TARTALOMJEGYZÉK I................... ................................... 2.....................................95 Ajánlott szakirodalom ................. 1............21 Kérdések és feladatok ................................................................. ................................................... Egy szervezetfejlesztési program körvonalai .................................................................................................................................................................................................... 5.................. Aszmann Anna: Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása . 2............................. TÉMA: A lelki egészség .......... Tomcsányi Teodóra: A lelki egészség fogalma .............................................................................................................71 3.......................71 3.............................................1..................................... MODUL: EMPIRIKUS KUTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRŐL ÉS -FEJLESZTÉSRŐL .............. TÉMA: Az egészség fogalma . Meleg Csilla: „Egész-ség”... ..........................................41 II.................................35 Kérdések és feladatok ...............................................38 Ajánlott szakirodalom ........ MODUL: AZ EGÉSZSÉG FOGALMA .................................. Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet..................................................100 Fakultatív szakirodalom ................................................................1...........78 3.......................................................................89 Kérdések és feladatok .............................................................................. 3................................................... 2............................................27 2..............................................................................................................................................................................................................................................................40 HÁZI DOLGOZATOK ...................... Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei I............................................................................................................71 CÉLKITŰZÉSEK ...........................................................................................................................15 TANULÁSI ÚTMUTATÓ ........ Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában I.........................28 1...........................................................................................................................................101 14 .....................69 HÁZI DOLGOZATOK ............................31 1.......................................................................................65 Ajánlott szakirodalom ...................

I.

MODUL: AZ EGÉSZSÉG FOGALMA

Bevezetés Az egészségre nevelés választható tárgy, ezért a tanulmányi útmutató rendeltetése és felépítése is eltér az eddigiektől. Mindhárom modul az elején megjelenő célkitűzések és tanulási útmutató mellett eredeti szakszövegeket, vagyis az egészségfejlesztés témakörében különböző szerzők által megírt tanulmányokat/tanulmányrészleteket tartalmaz. Ennek nemcsak az a funkciója, hogy az olvasók eredeti tanulmányokkal ismerkedhetnek meg, hanem az is, hogy így nyílik lehetőség arra is, hogy bepillantást nyerhessenek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált nagyszabású nemzetközi kutatások eredményeibe. A kutatási jelentéseket tartalmazó harmadik modul részben interdiszciplináris indíttatással is született, mivel a megközelítésmód kutatásmódszertani ismeretekhez és kompetenciákhoz kapcsolódik. Az olvasó nemcsak a kutatási jelentések érdekes tényszerű eredményeivel ismerkedhet meg, hanem képet alkothat nagyszabású reprezentatív kutatások megtervezésének és lebonyolításának feltételeiről. A tanulmányi útmutató felépítése nem tér el az eddigiektől, csupán a különböző tanulmányok elejére illesztettük be az adott tanulmány kiemelt kulcsszavait, a hallgatók tájékozódásának és egyéni tanulásának megkönnyítése céljából. Az egyes modulok végén kiemelt kérdések és feladatok a házi dolgozatok választható témáit tartalmazzák. Kívánok kellemes időtöltést és sikeres tájékozódást! dr. Péter Lilla CÉLKITŰZÉSEK Az első modul alapvető célja a hallgatóknak az egészségre nevelés témakörébe tartozó alapfogalmakkal való megismertetése. Fontos, hogy az egészség fogalmának hagyományos meghatározását elhatároljuk a korszerűbb, összetettebb meghatározásoktól, és felismerjük az egészség holisziktus megközelítésének a fontosságát. A lelki egészség az egészség egyik alapvető alkotóelemét képezi, és napjaink rohanó, túlterhelt, stresszes életmódja mellett fontossá válik, hogy az eddigieknél nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a megőrzésének. Az első modul áttanulmányozásával az alapfogalmak ismeretén túlmenően, egyfajta szemléletmódnak kell kialakulnia a hallgatókban. TANULÁSI ÚTMUTATÓ A második modul első átolvasása után javallott a kapcsolódó fogalmak részletes tanulmányozása. A témában való tájékozódáshoz ajánlom a választott tanulmányok többszöri átolvasását, az alapvető fogalmakról egyéni jegyzet elkészítését. A szakirodalmi tanulmányok esetén semmiképpen nem a szó szerinti memorizálás a cél, hanem az alapvető fogalmak ismerete, az adott témákról való ismeretek kifejtése. Tehát pl. az egészség fogalmának különböző megközelítései, vagy a lelki egészség egészségen belüli helyének elhatárolása alapvető feladat.

15

1. TÉMA: Az egészség fogalma 1.1. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei
- részletek – Kulcsfogalmak: egészség, egészség mint érték, az egészség mint árucikk, az egészség holisztikus felfogása, az egészség egyenlőtlensége, testi-lelki betegség hiánya, egészséges életmód.

Ilyen

evidenciának

tekinthető,

hogy

az

egészség

érték,

ugyanakkor

azonban

a

társadalomstatisztikai adatok egészségtelen életmódjellemzők sokaságát tárják fel. Az egészségszociológiai kutatások tovább árnyalják a képet az egészség társadalmi csoportok szerinti egyenlőtlen elosztásának a bemutatásával. (Józan, 1994, 2005) Ezért feltételezhetjük, hogy az egészség is azon fogalmaink közé tartozik, melynek értelmezési tartománya jelentős eltéréseket mutathat, többféle tartalom és hangsúly sűrűsödik e fogalom tartalmában. Az egészségfogalom tartalmi összetevőinek a feltárásakor kimutathatók azok a jellegzetességek, melyek területi, településbeli (pl. Európa és Afrika, Nyugat- és Kelet-Európa, város és falu), társadalmi (magas és alacsony státusúak) és demográfiai (fiatalok-idősek, férfiak-nők) dimenziók mentén jelenítenek meg más-más hangsúlyokat. Az egészségfogalom pedagógiai értelmezéséhez e tartalmi összetevők feltárásán keresztül juthatunk el. 1. Az egészségfogalom tartalma Az egészségfogalom tartalma gazdag, sokrétű és heterogén, mely mást és mást hangsúlyozó tudományos és köznapi gondolkodásmódokban érhető tetten. (Fitzpatrick, 1984) Ezért az iskolai egészségnevelés alapját képező egészségfogalom pontos leírásához számba kell vennünk a már ismert tartalmi elemeket és mindazokat a körülményeket, melyek e tartalmak kialakulását meghatározzák. A tudományos egészségdefiníciók rendkívül sokfélék. (Aggleton, 1994) Vannak, amelyek a testi-lelki betegségek hiányait rögzítik. Az iskolai egészségnevelés újragondolásához azonban azok a megközelítések visznek közelebb bennünket, melyekben valaminek vagy valamiknek a megléte utal az egészségre. Ezekben az egészség felfogható a testi, lelki és szociális jólét állapotaként (WHO, 1946) vagy olyan fizikai és mentális egyensúlyként, melynek során az egyén optimális kapacitása birtokában a leghatékonyabban képes társadalmi szerepeinek a

16

megvalósítására. (Parsons, 1972) Az egészség megint más felfogásban árucikké válik, üzleti tartalmat kap, amely nemcsak elveszíthető, hanem meg is vásárolható. Magas befektetésekkel megvehető a luxusszintű egészségügyi ellátás (pl. magán gyógyintézetek igénybevételével), eladható egészséges ételeken, testedzéseken, valamiről leszoktató vagy rászoktató programokon keresztül, visszavásárolható a sürgősségi ellátás igénybevételével és a gyógyszerek ártámogatásában, de el is veszíthető balesetek, betegségek következtében. (Seedhouse, 1986) Lehet azonban az egészség egyfajta attitűd is, az egyén törekvése és készsége az állandóan változó körülményekhez való adaptálódásra, vagy éppenséggel azoknak a faktoroknak az összessége, melyek az egyént személyes ereje maximális kifejtésében segítik. (Dubos, 1959) Rövid körképünk az egészség különböző megközelítéseit és az azokhoz kapcsolódó tartalmi elemeket mutatta be. E megközelítések nem zárják ki egymást, mindegyik az egészség egy vagy több lényegi jellemzőjét találja meg. Ebből adódik, hogy nincs egyetlen igazi, egyetlen helyes definíció, ezért az egészség neveléstudományi értelmezéséhez több szempont együttes figyelembevétele vezethet. Az egészségfogalom tartalma tovább bővíthető, ha kulturális kontextusba helyezzük az egészségről vallott felfogásokat. Hiszen hogy mikor, milyen esetekben lép át valaki szimbolikusan és/vagy konkrétan az egészség mezsgyéjéről a betegségére, az tág és szerteágazó forráskészleten alapul. Nem hagyható figyelmen kívül még az ezredforduló után sem, hogy milyen hagyományok, tradíciók, kulturális tartalmak jelölik ki különböző társadalmi csoportok és egyének esetében a házi gyógymódok érvényességi és alkalmazási körét, határait vagy az elkerülhetetlen orvoshoz fordulást. Társadalmi és kulturális jelentést hordoz tehát az egészség fogalma abban a vonatkozásban, hogy az egészség és a betegség megítélésében hol és milyen választóvonal található, mi és hogyan szabályozza a beavatkozás vagy be-nem-avatkozás, a házi és/vagy professzionális orvoslás igénybevételét. A társadalmi-kulturális jelentést hordozó egészségtartalmak szemléletmódbeli változásai végső soron a társadalmi-történeti idő lenyomatai, ezért a temporalitást is a fogalom szerves részének tekintjük. Az általunk ismert legősibb egészségfelfogások fő jellemzője a holisztikus szemléletmód volt, mely a hangsúlyt az egyénen belüli, az emberek közötti és a környezettel kapcsolatos egyensúlyi állapotra helyezte. Az 1800-as évek tudományos mentalitása az egészségfelfogást sem hagyta érintetlenül. „Szétszedtük az univerzumot, és fogalmunk sincs, hogy rakjuk össze. Az előző évszázadban dollárbilliókat költöttünk a kutatásban a természet szétszedésére, csak most ismerjük be, hogy fogalmunk sincs arról, hogyan tovább – kivéve, 17

választunk alternatívák között.) E tendencia az egészségfogalom tartalmát is módosította. A nemzetközi összehasonlító értékkutatásokból arról tájékozódhatunk. Az egyenként interiorizálódó értékek ereje és magatartásban is megnyilvánuló hatása attól függ. hogy mekkora egymáshoz viszonyított súlyt adtak magyarázatukban a biológiai és a társadalmi tényezőknek. hogy az egyén domináns értékrendjében milyen más értékekkel együtt erősítik vagy gyengítik egymást. A különböző egészségfelfogások ebben az időszakban aszerint differenciálódtak. melyek kisebb súlyúaknak.” (Barabási. Ezáltal válik életvezetésünk egészségessé vagy egészségtelenné.(Antonovsky. 2004) Ugyanakkor ennek ellentmondanak az egészséges életvitel hiányára is utaló megbetegedési és halálozási statisztikák. 1987) 2. melyekre a szakirodalomban a bio-pszicho-szociális egészség megnevezés utal. Az egyes értékek rangsorolása alapján kialakuló preferenciák mentalitásbeli. ugyanis az értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg az életvitelünkre vonatkozó tudatos és/vagy nem tudatos döntéseket. hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk. 1989. A holisztikus látásmód. ugyanakkor különböző értékrendszeri beágyazódása következtében az egyéni magatartásban megnyilvánuló hatása más és más lesz. az egységes gondolatkörbe tartozó fogalom a természettudományok és az orvostudomány fejlődése következtében elemeire bomlott. Az egészséges életvitel azon az (egészséget is 18 . hogy az értékek különféle módon és más-más értékek összekapcsolódásával kialakuló értékrendszerekbe ágyazódnak be. 17. E kutatások eredményeinek tükrében bizton állíthatjuk. hogy bár rangsorbeli helye alapján előkelő helyet foglal el más értékekhez viszonyítva. magatartásbeli sajátosságokat és különbségeket mutatnak egy adott társadalmon belül és társadalmak között is.hogy még apróbb darabokra szedjük. hogy megfigyelhetők bennük a már bemutatott jellemzők. Ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal. (Meleg. és így az egészség biológiai majd társadalmi faktorai kerültek a figyelem középpontjába. 2003. Az egészség az értékrendszerek hálózatában Az egyes emberben szocializációja során számos érték alakul ki. Az egészség esetében ez úgy értelmezhető. hogy az egészség az alapértékek között található. Mindehhez szervesen kapcsolódik az az orvostudományban megfigyelhető gyökeres tartalmi fordulat. mely a kutatások irányát az egészség (és nem a betegség) forrásai felé fordította. 1988) E látszólagos ellentmondás magyarázatát abban kereshetjük. A mai modern egészségfelfogások közös sajátossága viszont az. Varga. (Losonczi. 1979. hogy a vizsgált nemzetek értékrendjében mely értékek vagy mely értékcsoportok tekinthetők dominánsnak.

formálásában meglévő lehetőségeiket és feladataikat. ahol az átlagnál magasabb a születéskor várható élettartam.magában foglaló) értékrendszeren alapul. Ezekben az esetekben beszélhetünk veszélyeztetett csoportokról. Az egészségfogalom tartalmának társadalmi. Kutatási eredmények segítik az eligazodást. ahol átlag alatti a születéskor várható élettartam és ezzel egyidejűleg átlag felettiek a megbetegedések. A biológiai vagyonnal való sáfárkodásról árulkodnak az iskolázottság és a szociokulturális háttér szerint elkülönülő megbetegedési és halálozási adatok. kulturális és időkontextusba helyezésével „az egészség érték” kijelentést tehát különböző jelentéseket és viszonyulásokat hordozó alapigazságként kezelhetjük. mellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk. hanem a még meg sem született gyermekek vonatkozásában is. (Meleg. a biológiai vagyont magas szinten továbbörökíteni azok a családok képesek. A család ugyanis mint elsődleges szocializációs közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. melynek segítségével az egészségnek az értékrendszerbe való beágyazottságáról alkothatunk képet. Belátható ugyanis. melyek értékrendszerükkel mint mintával gyermekeik nevelésén keresztül segítik az egyes értékek megfelelő rendszerbe szerveződésének folyamatát. hogy az egészségérték olyan más értékek közé ágyazódott be. hatása háttérbe szorult. (Kapitány és Kapitány. Azokban a társadalmi csoportokban. Hogy a család és az iskola – mint az egyén legfőbb szocializációs csatornái – egymást erősítsék az egészség értékének közvetítésében. Egészséges nemzedékeket nevelni. 1986). mégpedig nemcsak a felnövekvő. ott azt feltételezhetjük. A mélyebb mechanizmusok feltárására irányuló tudományos megközelítéssel azonban megengedhető. sem az egészség értékként megragadásában nem teremthető egységes jelentést eredményező konszenzus. ahol a megbetegedések súlya és gyakorisága átlag alatti. ahhoz elengedhetetlen az a tudás. hogy sem az egészségfogalom tartalmában. hogy „az egészség érték” alapigazságát értékrendszerhez kapcsolódó viszonyként értelmezzük. Azokban a társadalmi csoportokban viszont. Ezért az intézményes egészségnevelés újragondolásakor nem elégséges csupán az egészség érték mivoltára 19 . ott az önmagában esetleg értéknek vallott egészség támogató értékek hiányában (vagy az egészséggel ellentétes értékek között) nem volt képes az életvezetés során dominanciára szert tenni. érdemes újból átgondolnunk az egészségérték kiépítésében. melyekkel együtt egészséget támogató értékrendszer és életvezetési gyakorlat szerveződött. 1983) Mivel az értékképződési folyamatban a szocializációs csatornák kiemelt szerepet játszanak.

2000. az önmegvalósításba vetett hitekben. mint a szokványos rizikófaktorok (pl. életvezetésünket befolyásoló értékviszonnyá. hogy az egyes országok (és azokon belül a különböző társadalmi csoportok) egészségi állapotát mindent összevetve sokkal inkább életminőségük megítélése. Kutatási eredmények szerint a mentálhigiénével. fizikai-szellemi aktivitásuk és testi-lelki kimerültség-érzésük gyakorisága határozza meg. céljáról. (Tahin – Jeges – Lampek. amely egy hosszú távú egészségnevelési (prevenciós. az élet értelméről.) Ezen kutatások is egyértelműen bizonyítják. A mindenkori felnövekvő generációk egészségmagatartásának minősége az. Az egészséghez való viszony így válhat mindennapi életünkben választásainkat. 322. (Allardt. melyeket az életminőség fogalma fog össze. hogy a testi-lelki egészség az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők között található. Az egészség értékviszonyként felfogása az 1960-as évektől megfigyelhető kutatásmetodikai szemléletváltásban is tükröződik. hasznosságáról való meggyőződésekben. Ezek fejeződnek ki az emberi kapcsolatok-kapcsolatrendszerek minőségében. a konfliktuskezelés flexibilitásával összefüggő értékrendszer az. ugyanis kedvező életmódváltoztatás csak akkor remélhető. A társadalommal foglalkozó szakemberek számára egyre nyilvánvalóbbá vált. mely az egészségérték beágyazódásával társadalmi csoportonként elkülöníthető egészségmagatartásokat eredményez. Ezért válik kiemelkedően fontossá a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos értékrendszer megismerése és fejlesztése. egészségmegőrzési és -fejlesztési) stratégia alfája és ómegája. Az anyagi javak birtoklását tartalmazó életszínvonal mellett ugyanis figyelemre méltóak azok a különbségek. döntéseinket. az interperszonális kapcsolatok minőségével. 1997) Magyarországon a megbetegedési és a halálozási adatok az életminőséggel kapcsolatos problémákra utalnak. hogy az egyes országok fejlettségének mérésére és összehasonlítására nem elegendő csupán mennyiségeket kifejező mérőszámokat alkalmazni. melyekkel együtt várható csak el az életmódban is tükröződő hatás. alkoholfogyasztás vagy dohányzás). Az egészségszociológiai kutatások is megerősítik.koncentrálnunk. karban tartása és fejlesztésének elősegítése az egészségügyi és a köznevelési intézményrendszer közös és felelősségteljes feladata. a problémamegoldással. ha az egészségérték a fenti támogató értékrendszerbe egymást erősítő módon épül be. E támogató értékrendszer jelentőségének megfelelő kezelése. Témánk szempontjából különös figyelmet érdemelnek a pszichoszomatikus megbetegedések arányváltozásai. hanem meg kell keresnünk azokat a támogató értékeket is. Az életminőség romlásához vezető korai jelenségek felismerésében és a beavatkozás kontrollálhatóságában kitüntetett szerepe van a 20 .

statikus és dinamikus nézőpont. célszerű először a fogalom tartalmi összetevőit megvizsgálnunk. hogy az egészség érték. Ezért az egészségnevelésre nem tekinthetünk úgy. összetevőinek koronkénti változásáról. egészség-virágmodell A tanulmány az iskolában folyó egészségnevelés szemléletének. Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában I. negatív egészségdefiníció. A fiatalok körében kirívóan magas a pszichoszomatikus tünetek előfordulási aránya is (Susánszky–Szántó 2002). – részlet – Kulcsfogalmak: holisztikus szemléletmód. hanem azt az iskola oktatásinevelési rendszerét átfogó feladatként és koordináló szemléletmódként értelmezzük 1. mint az iskola egyik megoldandó feladatára. hogy az egészség is azon fogalmak közé tartozik. 2. valamint jövőbeni feladatairól nyújt átfogó képet. amelyeket tapasztalataink és értékeink alapján különbözőképpen értelmezhetünk.tanköteles korosztályokat befogadó iskolarendszernek. A szerzők konklúziója. Manapság sokak számára evidencia. Sebestyén 2003). egészség pszicho-szociális szemlélete. Épp ezért. jelenlegi átalakulásáról. pozitív egészségdefiníció. a lakosság körében végzett vizsgálatok (Aszmann 2003) mégis az egészségtelen életmód meglétét tárják fel több helyütt. a jövő kihívásaira válaszolni tudó ifjúságot. A téma szakirodalmának bemutatásával rávilágít az egészségnevelők tevékenységének különböző aspektusaira és az iskolában folyó egészséges életmódra nevelés jellemzőire. és egyre szélesebb kört érint az élvezeti szerek használata és a rendszeres szexuális élet (Csizmadia–Várnai 2003. hogy az egészségtantanárok és a testnevelők csak együttműködve nevelhetnek egészségesebb. Bevezető A fiatalok egészségmagatartásával kapcsolatos kutatások eredményei évről évre aggasztóbbak. minden szempontból edzettebb. Egyre fiatalabb korban kezdődik. Vajon mi állhat e jelenség mögött? Feltételezzük. 21 . amikor az egészségről gondolkodunk. Németh 2003.

Elképzelésük szerint nem tekinthető egészségesnek az. mintsem az. Másrészt azon faktorok összességének is tekinthető. A WHO 1948-as definíciójának pozitívuma azonban. 7. amelyet inkább a „nincs” jellemez. hiszen az egészséget olyan fogalomként határozza meg. Az egészség fogalmának értelmezéséről. a görög és a kínai egészségelméletekben. hogy statikus nézőpontból mutatja be az egészséget. nem pedig pusztán a betegségek és bántalmak hiánya. Egyrészt amiatt. Másrészt túlzottan ideális állapotot ír le. illetve testi-lelki betegségek hiányát (Blayter–Paterson 1982). amelynek birtokában az egyén hatékonyan képes megfelelni azoknak a társadalmi szerepeknek. Így végeredményben a fogalom tényleges jellemzőiről keveset tudunk meg. amely a hangsúlyt az egyénen belüli. Az egészség pozitív megközelítése egyfajta fizikális és mentális egyensúlyi állapotot határoz meg. Ebben a megközelítésben azok a tartalmi jegyek kapnak elsődleges szerepet.” (Ewles–Simnett 1999. miközben az életet és az életjelenségeket a folyamatos változás jellemzi.) Ezt a meghatározást több kritika is érte. hiszen nem mindig érezzük magunkat igazán a teljes jólét. és az egyén azon törekvéseit és készségeit foglalja magában. ami „van”. illetve jóllét állapotában. Ezzel szemben a pozitív egészségfelfogások sorát gazdagítja Parsons (1972) egészségre vonatkozó megfogalmazása. amelyek segítik az egyént személyes ereje maximális kifejtésében és kihasználásában. Ez a megközelítés az úgynevezett negatív egészségdefiníciók közé sorolható. mely szerint valaminek vagy valamiknek a megléte utal az egészségre.1. amelyek meglétekor egészségről már nem beszélhetünk. mint az ahhoz szükséges minőségek. Ennek eredményeképp egyes kutatók az egészséget úgy határozzák meg. amelyeket szűk és tág környezete elvár tőle. Ez az álláspont tükröződik többek között a hindu. társadalmi alkotóelemeire irányult. A természettudományok és az orvostudomány fejlődésének következtében a holisztikus szemléletmód helyett a figyelem az egészség biológiai. amelyek a változó körülményekhez való folyamatos alkalmazkodásban segítenek. mentális és szociális jólét állapota. változásáról A legősibb egészségfelfogások fő jellemzője a holisztikus szemléletmód. Az 1800-as években az egészségfelfogásban fordulat következett be. hogy magában hordozza az egészség holisztikus 22 . aki valamilyen testi abnormalitással él. Eszerint az egészség egyrészt egyfajta attitűdként értelmezhető. az emberek közötti és a környezettel kapcsolatos egyensúlyi állapotokra helyezi. A pozitív egészségdefiníciók közé sorolható még a WHO 1948-as megfogalmazása: „Az egészség a teljes fizikális.

ábrán látható virágmodell is mutatja. biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége. a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez. szociális). melyben fontos kiemelni az egyén felelősségét. a testrészek egészségéhez kapcsolódik. illetve azt. személyiséggel kapcsolatos. így egészségének bio-pszichoszociális szemlélete (Meleg 2002). munka. A fizikai egészség az emberi test működéséhez. amelyek növelhetők. A mai egészségfelfogások közös jellemzője az embernek. érzelmi. ismeretek. ábra: Egészség-virágmodell 23 . hanem fejleszthető értéknek tekinti. „Az egészség olyan állapot. 12. ugyanis a biológiai mellett elismeri a szociális és lelki faktorok szerepét is. a személyes értékek. A WHO Ottawai Egészségmegőrzési Nyilatkozata (1986) az egészséget nemcsak passzív. illetve fokozhatók (Buda 1991. hogy vannak olyan összetevői – mint például teljesítmény. Tényi–Sümegi 1997). mindezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással (McLain 1997). feltételezve. 1. Mai álláspont szerint az egészségnek fizikai. amelyet az anatómiai integritás.) Ennek megfelelően az egészség megőrzése is folyamatos küzdelem. a teljesítményre való képesség. hogy az egészség megőrzése érdekében folyamatos aktvitást kell kifejtenünk (Ewles–Simnett 1999). fittség –. megőrzendő állapotnak. valamint spirituális dimenziói vannak. mentális.és közösségi szerep. kihívásoknak való megfelelés. a jólét érzése. a fizikai. társadalmi (társas.megfogalmazásának csíráját. a családi. Ahogy az 1.” (Tringer 2002.

gondolkodásunkat és érzelmeinket értékeink befolyásolják. interdiszciplinaritás. Amikor cselekedeteinket. amelyekkel együtt várható el az életmódban is tükröződő hatás. szubszidiaritás. valamint a megváltozott tevékenység. közösségi szemlélet. a korszerű. mik a céljaink. hogy milyen mértékben vagyunk képesek kifejezni érzelmeinket. hogy az egyén domináns értékrendjében hol helyezkednek el. mert integrálja az egészség többi dimenzióját. viszonyaink. azok nem egymástól elszigetelten. civil szervezetek. Az egészség vonatkozásában ez úgy értelmezhető. illetve valósítjuk meg önmagunkat. Itt elsősorban a mentálhigiénével. hogy milyen forrásokból szerezzük információinkat. A társadalmi egészség körébe tartozik. mennyire értjük meg saját érzéseinket és másokéit. az interperszonális kapcsolatok minőségével. ahogyan magunkat mint egyéneket látjuk. Az értékek ugyanis az emberben komplex értékrendszerré formálódnak.A mentális egészség fogalomkörébe tartozik. dinamikus egészségfogalomhoz az alábbi értékek köthetők: egyéni felelősség. Az érzelmi egészség azzal kapcsolatos. A spirituális egészség létfontosságú az általános egészség szempontjából. A személyiséggel kapcsolatos egészség arra vonatkozik. egyéni és közösségi öntevékenység és helyi kezdeményezések integrációja (Tringer 2002). Az iskolai egészségnevelés során sem elég az egészségérték mivoltára koncentrálni. hanem meg kell keresni azokat az érdemi személyiségkomponenseket is. mit szeretnénk elérni. Egészségünk fejlesztéséhez. milyen az értékrendünk. hogy mi érdekel bennünket mélyen. magatartásunkat. Így a család mint elsődleges szocializációs közeg jelentős szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. ahogyan a társadalom tagjaival együttműködünk. hogy milyen embernek látjuk magunkat. Az ezt követő szocializációs színtér az óvoda és az iskola. hogyan használjuk fel azokat az egészségünket érintő tevékenységünkben és döntéseinkben. ugyanakkor különböző értékrendszeri beágyazódása következtében az egyén magatartásában más és más módon valósul 24 . függetlenül fejtik ki hatásukat. így a beépülő értékek megnyilvánulása attól függ. Lényege abban fejeződik ki. Kedvező életmód-változtatás is csak akkor remélhető az egyéntől. hogy bár az egészség előkelő helyen áll a rangsorban. és hogyan képzeljük el. ha az egészségérték ezen támogató értékrendszerbe egymást kölcsönösen erősítő módon épül be (Meleg 2002). milyen más értékekkel együtt erősítik vagy gyengítik egymást. a konfliktuskezelés rugalmasságával összefüggő értékrendszerekre gondolunk. és hogyan viszonyulunk a dolgokhoz. Az egészségérték szerepe az ember egészség-magatartásában Az értékek jelentős része a szocializáció során alakul ki az emberben. és hogy milyenek emberi kapcsolataink.

Ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal. Határozza meg az egészség fogalmát a saját szavaival! Próbálja megfogalmazni. hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk.) negatív egészség definíció: ____________________________________________________ _____________________________________________________________________________ c.) holisztikus egészség definíció: _________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b.) pozitív egészség definíció:_____________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 3.meg. Az egészséges életvitel sokkal inkább azon az értékrendszeren alapul. hogy mit jelent az Ön számára az egészség! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 2. Az értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg életvitelünkre vonatkozó döntéseinket. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. Miért tekinthetjük a pozitív egészségdefiníciókat jobbnak a negatívaknál? Mi a véleménye erről? 25 . Ennek következtében válik életmódunk egészségessé vagy egészségtelenné. Mire vonatkoznak az egészség fogalmának a különböző megközelítései? a. amellyel a bennünket körülvevő világhoz viszonyulunk.

Mire vonatkozhat az egészség fogalmának egyéni és társadalmi szempontú megközelítése? a. Határoljon el egymástól legalább hármat az egészség fogalmának különböző megközelítései közül. érveljen az egyik helyessége mellett! 5. Miért tekinthető összetett megközelítésnek az „egészség-virágmodell” (McLain.) egyéni: ____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b.4.) társadalmi:_________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 6. 1997)? 26 .

Miért fontos. 27 . Új Pedagógiai Szemle. 1-3.(2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában.7. 2005/június. pp. pp. hogy az egészség értékként épüljön be a felnövekvő generációk tudatába? Javasolt szakirodalom: 1. Pál Katalin et al. 3. 11-15. Magyar Pedagógia 2002/1. Meleg Csilla (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Meleg Csilla (2005): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei 2.

TÉMA: A lelki egészség 1. az emberi kapcsolatok kialakításának és fenntartásának. a szükségtelen stresszektől. valamint a problémák megoldásának képességét is. amely a mindennapi élethez. megtapasztalásának és kifejezésének. a különböző közösségekhez való tartozást. hanem a teljes fizikai. helyesen ismeri fel a valóságot. másrészt bizonyos megterhelő körülmények kiküszöbölése egyaránt feltételei a mentális egészségnek. Biztosítandó például a megfelelő lakhatás és élelmezés. amely hozzásegít az élet pozitív 28 . a környezeti ártalmaktól. 3. hanem egy kontinuumon elfoglalt helyzet alapján értelmezhető állapot. mentális egészséget védő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Grezsa Ferenc: Egészség és mentális egészség . illetve a kizsákmányolás valamennyi formájától. közösségi és intézményi szintje. mentális és szociális jólét. önazonossága fejlett. emberi kapcsolatai számára örömforrásul szolgálnak. mentális egészségre ártalmas faktorok. megerősítést és hitelesítést. a lelki egészség individuális. lelki teherbíróképesség. Maslow szerint alapvető pszichoszociális szükségletek kielégítése. Ezeken túlmenően a mentális egészség az érzelemgazdag kapcsolatok igényét. fizikai. Felöleli továbbá a változó körülményekhez való alkalmazkodásnak. mely jelzi. A mentális egészség egyfajta érzelmi. A mentális egészség és betegség élesen nem különíthető el egymástól. A mentálisan egészséges ember én-tudata. A mentális egészség az általános egészségi állapot egyik összetevője. hogy az individuumok miként reagálnak környezetükre és a hétköznapi életükben jelentkező problémák megoldására milyen eszközökkel rendelkeznek. a sikeres életvezetéshez szükséges. mentális és szociális jólét állapotát jelenti. az anyagi és egzisztenciális biztonság. a mások általi elfogadottságot.részletKulcsfogalmak: egészség. a szabadságot és a személyes teljesítmény és hatékonyság érzetét is magába foglalja. az érzelmek felismerésének. egyben olyan erőforrás. mentális egészség. az önbizalmat. Ugyanakkor mentesnek kell lenni a szenvedéstől.2. a különböző közösségi támogatásokban való részesülés lehetősége.

hogy az egyes személyek miként kapcsolódnak különböző egészséges. a fájdalmak. a kielégítő személyes kapcsolatok kezdeményezésének. Más megközelítésben a mentális egészség elsősorban különböző képességek meglétét jelenti. fel tudják-e azokat ismerni. a bizalom. E képességük polgári mivoltukban ölt testet. HEA. a teljesítmény és a humor érzetének kifejeződéseként. illetve "mágikus" feltételek és körülmények kölcsönhatásának függvénye. az érzelmekről. a gondolkodásról. (A vonatkozó angol nyelvű szakirodalom a „citizenship” kifejezést használja. A polgári mivolt ehelyütt nem osztály-kategóriára. a védő hatások fölerősítése. a kompetencia. London. vagy hiánya biológiai. intellektuális és lelki fejlődésre való képességet.) Az intézmények szintjén pedig arról van szó. Az individuumokat egészségük mindhárom dimenziójában védő és gátló hatások érik. érzelmi. a mentálhigiéné lényege ezek azonosítása. A következő ábrák a különböző szinteken jelentkező védő és ártó faktorok példáit mutatják. Az egészség és azon belül a mentális egészség fogalmainak ismeretes definíciói rendkívül változatosak. fejlesztésének és egyenrangú fenntartásának képességét.megéléséhez. illetve az ártó hatások mérséklése. elviseléséhez. kiküszöbölése. milyen mértékben vállalnak azért felelősséget. 1997) 29 . melyek együttesen az emberek érzelmi teherbíró képességét határozzák meg. hogy a mentális egészség megléte. Individuális szinten a saját belső valósággal való foglalkozni tudás képességéről van szó. illetve a pszichés stresszhelyzetek fejlődési lehetőségként való felhasználásának képességét. (Forrás: Mental Health Promotion . hanem annak megéléséből adódik.és individuálpszichológiai. pszichoszociális. Közösségi szinten a mentális egészség. hogy a személyek mennyire képesek figyelembe venni az őket körülvevő társas környezetet. hatékony struktúrákhoz. hogy kapcsolódnak ahhoz. E sokféle meghatározó három fő csoportba rendezhető. A "jól-levés" pozitív tudata. A pszichológiai. csalódások és szomorúság leküzdéséhez. vagy annak hiánya attól függ. gazdasági és környezeti. tehát nem kis mértékben szubjektív kategória. hanem a közösséghez történő tartozás jellegére utal. de valamennyi jelzi. a mások iránti empátia képességét.A Quality Framework. társadalom. nem pusztán az aktuális létállapotból. A mentális egészség ötféle érzéssel is jellemezhető. az életvezetésről és a kockázatvállalásról. problémák. képesek-e azok szervezetét és működését kedvező irányba alakítani. a kihívás.

éhezés. Érzelmi teherbíró képesség veleszületett betegség. fogyatékosság • veszteség érzése tehetetlenség érzése • magányosság érzése gátolt önmegvalósítás és előmenetel • erőszak elszenvedése szexuális problémák • visszaélés élvezeti szerekkel • pszichiátriai betegség • családi problémák 2. befolyásolásával hivatásszerűen. Polgári mivolt 2. például lakhatás. Érzelmi teherbíró képesség fizikai egészség pozitív önkép problémamegoldó képesség tanulási képesség 2. Érzelmi teherbíró képesség kielégített létszükségletek. 30 . • • • • 2. Polgári mivolt szegényes kapcsolatok • kulturális konfliktus. fűtés. hajléktalanság. Egészséges struktúrák • az értékrendszer zavara • negatív fizikai környezet • a szegénység hatásai Mindazon személyek.A MENTÁLIS EGÉSZSÉGET VÉDŐ FAKTOROK Belső faktorok • • • • • • • • • 1. csoportok. stb. vagy egyéb módon foglalkoznak. fenntartásának és megszakításának képessége kommunikációs jártasság az elfogadottság érzete • Külső faktorok 1. pl. rendellenesség • kielégítetlen létszükségletek. Polgári mivolt jó neveltetés jó kapcsolatok kapcsolatok kialakításának. ruházat. disszonanciára • az autonómia hiánya utaló tapasztalatok • munkanélküliség • csoportnyomás 3. Egészséges struktúrák jó iskolai tapasztalatok biztonságos lakókörnyezet demokratikus politikai viszonyok béke • • • • • • • • • A MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS FAKTOROK Belső faktorok Külső faktorok 1. élelem. elidegenedettség intézményesedés érzése • diszkrimináció izoláltság érzése • stigmatizáltság elidegenedettségre. akik (amelyek) a fenti ábrákban jelölt körülmények alakításával. Érzelmi teherbíró képesség 1. Polgári mivolt társadalmi és közösségi hitelesítés közösségi támogató háló pozitív szerep-modellek munkaviszony • • • • 3. illetve intézmények tevékenysége és munkája tehát mentálhigiénés összefüggésben is értelmezhető. konfliktusokra.

és a felmerülő új kérdésekre választ igényel. Mégis megfogalmazható egy olyan keretmeghatározás. így velük együtt változik. A lelki egészség az egyén szemszögéből A lelki egészség pozitív életérzéssel járó belső folyamategyensúly és abból következő viselkedés. A lelki egészséget működtető és fenntartó elemek személyiségfaktorokból (pl. mellyel az egyén biztosítja belső stabilitását és a társadalomban elfoglalt megfelelő helyét szüntelen változások – nehézségek.4. személyiségfejlődés. környezeti és az érzékelhető környezeten túli (pl.1. teljesítőképesség (munkaképesség). és/vagy az azokról való lemondás. Fogalma összekapcsolódik a pszichoszociális. szociokulturális és politikai-gazdasági területekkel. a lelki egészség társadalmi feltételei. kognitív. a lelki egészség a csoportok. zavarok.. céljuk eltolása. emocionális és szociális tartalmak). Képesség a megfelelő örömszerzésre. sőt olykor szomatikus betegségek és fenyegetettség – közepette is. személyiségfaktorok.részlet – Kulcsfogalmak: belső folyamategyensúly. szublimálása vagy megfelelő frusztrációs tolerancia kialakítása • • által.) Eszerint három komponens kiemelkedő jelentőségű a lelki egészség elérésében: • az énerő. énerő. belső egyensúly és integráció. mely azonban nem azonos a konfliktusmentességgel. belső stabilitás. kontextusba ágyazott. amelyben fontos szerepet kapa megfelelő realitáskapcsolat. Tomcsányi Teodóra: A lelki egészség fogalma . szociális. transzcendens) tényezőkből tevődnek össze. intézmények szemszögéből. 31 . A tünetmentesség (lelki). a nárcizmus meghaladása és szeretőképessé válás jellemez. tünetmentesség. A lelki egészség társadalmi feltételrendszerbe. materiális. az ösztönkésztetések kézben tartása (ösztönkontroll). kulturális. terhelése. a lelki egészség az egyén szemszögéből. amely alkalmas a mindenkori változások integrációjára. A megfelelő személyiségfejlődés. (. hátrányos helyzet.. környezeti tényezők. melyet a korai személyiségfejlődési stádiumokon való sikeres túljutás. a belátásra való képesség.

közösséghez tartozónak magukat. ha módosulnak a prioritások. 3. Az intézmény autonóm. Az alrendszerek kommunikációjának célja nem a szembenállás. Hermann. Az intézményen belüli (fölülről lefelé és alulról felfelé). Klein. 9. Az intézmény alkalmazkodóképes. valamint a környezettel folytatott kommunikáció effektív.) Ha egy közösség vagy intézmény működése egészséges. 2. hogy a problémákról kommunikáljon. Képes azonban arra. A csoportot összetartó energiát nem az előítéletes gondolkodás – egy külső ellenségkép – adja. melyek egy intézmény lelkileg egészséges működésének ismérvei Eva Renate Schmidt nyomán. 4. csoportoknak és közösségeknek identitást alakító és fejlesztő hatásuk van. a konfliktusokat kihordja és tanuljon belőlük. A hatalom eloszlása olyan. jobboldali és baloldali pártállásúak.Freud bizonyos szempontokat.. 6. 32 . A munkatársak teljesítőképességének az igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekeit mérlegelik. megközelítési lehetőségeket még nem figyelembevevő. csoportok és közösségek szemszögéből Az egészségesen működő intézményeknek. különböző társadalmi és etnikai rétegből származók) érzik a csoporthoz. és ma már változatosnak tekinthető témakifejtését Erikson. hanem saját célja és motivációja szerint cselekszik. feladat érdekében. Ismertetőjegy 1. és védettséget tapasztalnak benne. Az intézmény működési zavara akkor válik igazán szembe tűnővé. Lichtenberg és mások mélyítették el és egészítették ki. Az intézményben olyan légkör van. Rapaport. nagy különböző személyes identitású emberek (férfiak és nők. s közösen tudnak dolgozni valamely közös cél. az egyéni érdek elsődleges képviselete. 5. (. a fejlesztés szándéka. öregek és fiatalok. Schafer. ha az intézmény vagy csoport krízis felé tart. az újítás. et a legtöbbszőr akkor figyelhető meg. 8. Kohut.. Céljai világosak és megvalósíthatóak. A lelki egészség az intézmények. Jelen van a változtatás. azaz nem kényszernek engedelmeskedik. hogy mindenki felelősségének megfelelőn vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban. 7. azaz tárgyszerűen reagál a környezet változásaira. és ezekkel a tagok azonosulhatnak. melyben helyet kap az öröm és elismerés is. Elias. Itt elfogadják őket különböző lehetőségeikkel és meggyőződésükkel együtt. Tekintsük át. Minden rendszeren belül természetes a feszültség. szempontjait továbbfejlesztve.

eltitkolniuk a családi. rokonsági. politika. osztályokra. vallás.ha vezetőváltozás van. • • „Teret ad minden téren a pluralizmusnak. affelé való törekvésről van szó. kultúra) mindegyike saját kódja. konkretizálható a társadalom lelkileg egészséges működése: • A társadalmi alrendszerek (gazdaság. Megállapításai: A világtársadalom olyan globális rendszer. melynek holisztikus szemlélete a mentálhigiéné és annak tartalmi vonatkozásai számára elméleti inspirációkkal szolgálhat. 33 . Niklas Luhmann olyan társadalomelméletet alkotott. hanem egymást szolgáló. „lelki” egészségének állapotához. azonossághátteret. A hátrányos szociális helyzet a lelki „betegség” melegágya. A szociológiai rendszerelmélet jelentős képviselője. mely szükségszerűen az emberi szolidaritásra alapozódik. 1996. sajátos programja és stratégiája szerint szolgálja az „egész” javát. melyben a kommunikáció révén mindenki elérhető. csökken. Az ilyen társadalom polgárainak nem kell elfojtaniuk. ahol nincs helye a kizárásnak.nem statikus módon működik. ha a keretek között sokféleség. 416). Átfogó. Nincs jelen a fenyegetettség érzése. és így ad valamit hozzá a társadalom mentális. A lelki egészség társadalmi feltételei Az egészséges identitásmodellt felkínáló és létrehozó társadalom – a személyiséghez hasonlóan. hogy a fent vázolt luhmanni társadalomképben hogyan harmonizálható. azaz nem épít be zsákutcát a rendszer újrateremtődésébe” (Ferge. véleménykülönbség észlelhető. s nem más népekhez mért torzult önértékeléssel alkotják meg nemzeti azonosságtudatukat. Nézzük meg. ha megszűnik. és lehetőséget arra. általános szociális rendszer. hogy ők munkálkodhassanak önmagukért és a társadalomért. Egy átfogó társadalmi rendszerben a társadalom mér nem egymást kizáró rétegekre. vagy máshová tevődik át a résztvevők érdeklődése. funkcionálisan differenciált alrendszerekre oszlik. hogy a társadalom tagjai esélyt kaphassanak a lelkileg egészséges élet kibontakoztatásához. Inkább valamiféle folyamatról. ha polarizálódnak a meggyőződések. ha a tagok túl gyorsan cserélődnek.

amelyekre szükség van. hogy a változó idők követelményeit felismerje. pragmatikus megfontolások vannak 34 . hanem élő szövet. Így érvényesül a szubszidiaritás elve (Csáky-Pallavicini. ahol az egyének többsége egyik napról a másikra él. hanem emberséges. Lehetővé teszi. az összetartozás tudata. hogy anyagiakkal nem kifejezhető jutalmazási formákat is találjon. fontos tények elhallgatását. Az alacsony végzettségűek az átlagosnál is nehezebben birkóztak meg a rendszerváltozás nehézségeivel. hanem kisebb csoportoknak segítenek abban. tud hozzájuk alkalmazkodni. 1997). így a „nem létező tények” becsempészését. hogy ez a képesség összefügg az iskolázottsággal. hanem módot talál arra. • • Az emberek érintkezési tónusa nem eleve rideg. hogy az előrejutást egyéni teljesítménnyel legitimálja a közvélemény. hogy minden tagja törekedhessen olyan értékrend kialakítására. Itt nagy szerepet játszik az egyének önértékelése. amely feladatának tekinti tagjainak az igazságnak megfelelő tájékoztatását. Nem engedi meg magának a hamisítás semmilyen formáját sem. kevésbé lehet arra számítani. Képes az újszerű kockázatok és lehetőségek felismerésére is. erőszakos vagy értékre orientált. ellenséges. képes arra. • Egy egészséges identitású társadalom abban különbözik egy jól szervezett rablóbandától. egymás kölcsönös segítése. Azokban a társadalmakban. Ennek kifejeződése az egymás emberi méltóságának tisztelete. • Csak olyan vagyoni vagy esélyegyenlőtlenségek vannak jelen. • Nem csupán a lemérhető munkateljesítményt honorálja. • Képes a megújulásra. Az egészséges működésű társadalom nem egy statikus állapot. hogy jelen van az egymásért való felelősségtudat. hogy önállóan megtalálják saját feladatukat és kigondolják. és a valóban értékes közös célok megjelenése. a segíteni akarás. Egy ilyen szellemiségű társadalomban tehát nem diktálnak mindent felülről. A vizsgálatok azt igazolják. hogyan lehetne ezeket a nagyobb közösség számára megoldani. az autonómia felé vezető úton. mely összhangban áll egyéni törekvéseivel és a társadalom elvárásaival. melynek mozgató elvei között nemcsak racionális. • Esélyegyenlőséget teremt tagjai számára a testi-lelki egyensúly megszerzésében és megőrzésében is. mely a kölcsönös megbecsülésen alapszik.• Az a társadalom. a valós tények valótlan tálalását. melyeket a társadalom tagjai elfogadhatónak tartanak. és nem is adják készen azokat a javakat. az események tendenciózus vagy célzatos csoportosítását.

szokásrendszer. a teljes személyiséget és életvitelét befolyásoló szerepe az iskolai egészségnevelés újrafogalmazásához visz közelebb bennünket. Meleg Csilla: Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei – részlet – Kulcsfogalmak: lelki egészség. táplálkozás. lelki egészség sokrétűsége. az egészségfogalom dimenziói. Módszertanilag ez már más megközelítést igényel. mely kutatásaink szerint az egészségfogalom valamennyi résztartalmához több szálon kapcsolódik. Az eddig bemutatott résztartalmaktól lényegileg különbözik az egészségfogalom lelki tartalmakat összefogó dimenziója. hiszen a társadalom tagjainak életére kiható minden tettnek erkölcsi következménye is van (Losonczi. A lelki egészség A lelki egészség integráló. hanem az érzelmekre és értékekre alapozott ethosz is.5. analízis helyett szintetizálást kíván. ábra) 35 . (2. 1998).jelen. mozgás. 1. élvezeti szerek. Ezért az eddig külön-külön tárgyalt kérdésköröket is integráljuk a lelki egészség tartalmának a felfejtéséhez.

A lelki egészség tartalma rendkívül sokrétű. megbirkózási készségek. meglétének 36 . változási képesség. hogy a lelki egészség tartalmát több más mellett harmónia. ábra Az egészségfogalom dimenziói Az ábra azt mutatja. Doku (1997) lelki egészség-modelljében a társas viszonyoknak és az ezekkel kapcsolatos egyéni képességeknek ad nagyobb hangsúlyt. társas folyamatok erőterében való egyéni és kölcsönös felelősség alkotja. megfelelő énkép és önazonossági érzés. a feszültségek és a stressz uralásának képessége. míg a lelki egészség megbomlása a többi dimenzióban is az egészség szempontjából kedvezőtlen tüneteket vagy tünetegyütteseket eredményez. A kutatásokból leszűrhető tanulságok mindennapi életünk olyan értelmezését engedik meg. közösségi védőháló. A felsorolt jellemzők alapján azt mondhatjuk. hogy a lelki egészség kedvező folyamatai valamennyi dimenzió esetében az egészségesség irányába mutató törekvéseket hívnak elő. azonban ehhez a lelki egészségtartalmakon keresztüli közvetítés szükséges. önfejlesztés és a fejlődés képessége. önmegvalósítás. önértékelés. a társas támogatások igénybevételének képessége. de végül is összekapcsolódhatnak az egyébként egymástól független pályákon futó résztartalmak. melyekből témánk vonatkozásában külön is kiemelendőnek tartjuk a tapasztalatból tanulás képességét.2. hogy más szinten ugyan. Ahogy az előzőekben már bemutattuk. Tudor (1996) leírásában a következő tartalmi elemek jelennek meg: megküzdési képesség. autonómia. kiegyensúlyozottság.

A teljesség igénye nélkül néhány példával illusztráljuk az elmondottakat. mint az egészségfogalom eddig tárgyalt résztartalmai. Nem tudjuk. Az egészséges táplálkozás jegyében az étrendek sokrétű kínálatával találkozhatunk és egy közmegegyezésen alapuló mérték birtokában beszélhetünk túl sok vagy túl kevés egészséges táplálékról. hogy az optimális testsúlyhoz képest mi minősül soknak vagy kevésnek.vagy hiányának az egész személyiséget érintő következményei vannak. melyek a lélek táplálásának egészségességét és mértékét legalább az előzőekhez hasonló módon garantálják? Tudjuk. De mit tudunk mondani a médiumokon keresztül bennünket elárasztó információkról. hogy mennyi mozgás tekinthető optimálisnak bizonyos életkorban. hogy pontosan milyen tényezők együttes megléte esetén tarthatjuk magunkat lelkileg egészségesnek. hol van és mindenkire érvényes-e egy határ. hogy a személyi és a tárgyi környezet erősítheti. Azonban mihez képest határozhatjuk meg a lelki erő nagyságát. több vonatkozásban is alapvető szemléletváltásra van szükség. melynek szerepe kétségtelen harmóniára. fogyasztásra felhívó reklámokról. De melyek és hányfajták azok a „receptek”. Kellő magabiztossággal nyilatkozhatunk arról. de ki is égetheti a lelket. melyek a lelket rombolják? Az élvezeti szerek fogyasztása helyett is kínálhatunk más tevékenységeket. a csonttörés és a vesegörcs okozta fájdalmak nagyság szerinti sorrendbe állítása egy képzeletbeli 37 . melyek ellensúlyozni képesek a lelki függőségre csábító ajánlattömeget? A fizikai fájdalmak erősségének különbözőségeiről is közel hasonló mértékben gondolkodunk (pl. és az emberi szervezetet különböző mértékben károsító élvezeti szereket is jól ismerjük. és ezért egy tapasztalati bázisra épülő közmegállapodás alapján minősítjük a környezetünkben lévőket túl aktívnak vagy túl passzívnak. Azt sem tudjuk. életvezetési tévutakról. Ezért amikor az iskola e tartalom közvetítésében szerepet kíván vállalni. kiegyensúlyozottságra törekvésünkben. Maga a probléma és a lelki egészségnek az előző dimenziók mindegyikéhez való többszálú kapcsolódása a nyelvi kifejezés által közvetített tartalmakon keresztül is érzékelhető. melyet különböző irányba átlépve a lelki egészség birodalmában járunk vagy éppen kiléptünk belőle. a küszöbbe botlás. és mely tényezők együttes hiányakor beszélhetünk annak elvesztéséről. lelki egészségünkben. De hol vannak a léleképítés olyan erős alternatívái. Még arról is vannak elképzeléseink. A lelki egészség definícióiban megjelelő tartalmak nem kínálnak olyan objektív adatokkal kicövekelt viszonyítási pontokat. azaz azokról az élvezeti szerként funkcionáló hatásokról és mértékükről. A testi erő mérhető paraméterekhez viszonyítható. A lelki egészség vonatkozásában azonban még hallgatólagos közmegegyezés sem létezik.

Hogyan értelmezi a lelki egészség helyét az egészség fogalmának rendszerében? Hogyan egészítik ki egymást az egészség fizikai és pszichikai vonatkozásai? 2. de a lelki fájdalmakra. hogy az elmondottak alapján indokolt. Miért mondhatjuk. hogy valaha is átélte-e az illető bármelyiket). hogy a lelki egészség nem egy statikus állapot. Ugyanakkor nem létezik közmegegyezés arról. amely meg tudja akadályozni az élvezeti szerek által kínált „fájdalomcsillapítást” és az önsorsrontó viselkedésekbe menekülést? Arra a következtetésre juthatunk tehát. hiedelmek (önminősítés és/vagy egymás minősítése) különböző. hogy a lelki egyensúly fenntartása mekkora erejű és milyen időtartamú fájdalmakat visel még el. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. a lelket mérgező érzelmekre (pl. bizalmatlanság. hogy a lelki egészség meglétével vagy hiányával kapcsolatos vélekedések.„fájdalomerősség-skálán” nem ütközik különösebb nehézségbe. standardizált határokkal nem rendelkező viszonyítási rendszerekben történnek (természetesen a patológiás esetek kivételével). hogy az iskola tisztázza saját kompetenciáját és ebből adódó feladatait a lelki egészség vonatkozásában. A különféle testi fájdalmak gyógyszerekkel csillapíthatók. ellenségesség) kínálható-e olyan orvosság. inkább egy folyamat? Véleményét indokolja is! 38 . Úgy gondoljuk. függetlenül attól.

A lelki egészséget meghatározó tényezőket milyen szempont szerint csoportosíthatjuk? Melyek a lelki egészség meghatározó tényezői individuális. hogy mit jelent a lelki egészség az egyén szemszögéből! Hozzon egy-egy fiktív példát olyan személyekre. Mit jelent a lelki egészség az egyénnek a környezetével való kapcsolatrendszere vonatkozásában? 4. és akiknél nem! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ 6.) közösségi szint: _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ c. akiknél a lelki egészség fellelhető.) intézményi szint: ____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 5.3.) individuális szint: ___________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b. Fejtse ki. Mit értünk a lelki egészség társadalmi feltételei alatt? Válaszát konkrét példákkal is támassza alá! 39 . közösségi és intézményi szinten? a.

Meleg Csilla (2005): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. 40 . 6-9. In: Bevezetés a mentálhigiénébe. In: A mentálhigiéné jelenségvilága. Kézirat. 2006. Mentálhigiénés Osztály. Budapest. Katalin – Kéri Katalin (szerk. Pécs.Javasolt szakirodalom: • • • Grezsa Ferenc (1998): Egészség és mentális egészség. PTE BTK Neveléstudományi Intézet. pp.): Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Tomcsányi Teodóra (2000): A lelki egészség fogalma. Magyar Testnevelési Egyetem. In: Bárdossy Ildikó – Forray R.

HÁZI DOLGOZATOK: Az alábbi feladatok közül egyet kötelezően választania kell. Hozzon fiktív példát olyan intézményre. A beküldés időpontja kontaktórán kerül megbeszélésre. csoportok szemszögéből. és egyet olyanra. hogy mi mindent jelent Ön számára az egészség. hogy saját egészségfogalmának kialakulásában milyen tényezők játszhattak szerepet! 2. 1. amely negatív mintaként szolgálhat számunkra! 41 . Foglalja össze röviden. Elméleti ismeretekre alapozva építse fel saját egészségképét! Részletesen fejtse ki. hogy mit jelent a lelki egészség az intézmények. amely pozitív mintaként. majd saját egyéni életútja és tapasztalatai alapján magyarázza.

Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet Kulcsfogalmak: egészségnevelés. az egészség egyéni értékrendszerbe való beágyazottsága. egészségfejlesztés. Fontos. tanulási környezet mennyire válik egészségtámogatóvá. egészségtámogató iskola környezet). hogy mi mindent tartozik/tartozhat az egészségfejlesztés iskolai feltételeinek kialakításához. ugyanakkor a kiemelt kulcsfogalmak meghatározásáról se feledkezzenek meg. A kiválasztott tanulmányrészleteket a modul végén található kérdésekkel és feladatokkal összefüggésben vizsgálják. MODUL: EGÉSZSÉGRE NEVELÉS AZ ISKOLÁBAN CÉLKITŰZÉSEK A második modul az egészséges életmódra nevelés. a kiegyensúlyozott kapcsolatrendszereket és a szerepelsajátítások sikerességét. sikeressége szempontjából meghatározó jelentősége van annak. Fontos. Érveljenek az egészségtámogató iskolai környezet többszempontú megközelítésének szükségessége mellett.1. a család szociokulturális háttere. hogy miért fontos az egészségtámogató iskolai környezet kialakítása). a nevelési. egészség mint érték.II. hogy az szervesen épüljön be az iskola pedagógiai programjába. az iskola kultúrája. egészségfejlesztés hatékonysága. az iskola külső környezete. A tanulmány kísérletet tesz az egészségtámogató iskolai környezet fogalmának értelmezésére. hogy az iskola belső világa. TANULÁSI ÚTMUTATÓ Az egészségre nevelés iskolai lehetőségeit és feladatait foglalja össze az alábbi modul. A szerző egészségtámogató környezeti feltételnek minősíti a kedvező iskolai légkört. Az iskolai egészségnevelés eredményességének fontos feltétele. 2. hogy ismerjék az egészségmegőrzés alapvető feltételeit. Az ehhez kapcsolódó alapvető fogalmak ismeretén túlmenően. fontos. ugyanakkor ismerjék az egészségre nevelés megvalósításának iskolai lehetőségeit és feladatait. hogy a hallgatók meg tudják határozni a témához kapcsolódó alapvető fogalmakat (pl. hogy összességében próbálják értelmezni. és indokolni is tudják ezek szükségességét (pl. az egészségmegőrzés és -fejlesztés iskolai feladatait és lehetőségeit járja körül. az iskola belső környezete. 42 . Ismerjék fel a különbséget az egészségre nevelés múltbeli és napjainkbeli szemléletmódja között. Az iskolai egészségnevelés. egészségfejlesztési modell. egészségtámogató iskolai környezet. és tudják elkülöníteni az egészségnevelés hagyományos és korszerű feladatait.

Ezek a különféle módon és más-más értékek összekapcsolódásával. hogy az egyén domináns értékrendjében milyen más értékekkel együtt erősítik vagy gyengítik egymást. Az egyenként interiorizálódó értékek ereje és a magatartásban is megnyilvánuló hatása attól függ. azaz amilyen értékrendszerré formálódnak bennük. A család ugyanis mint elsődleges szocializációs közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában és rendszerré szerveződésében. Az egészséges életvitel azon az (egészséget is magában foglaló) értékrendszeren alapul. amelyekbe az egészség értékként beágyazódik. ott joggal feltételezhetjük. nem egyenként. együtt járásával kialakuló értékrendszerek azok. magatartásunkat. hanem a még meg sem született gyermekek vonatkozásában is. hogy bár különálló érték. ahol átlag alatti a születéskor várható élettartam. ugyanakkor különböző értékrendszeri beágyazódása következtében az egyéni magatartásban megnyilvánuló hatása egészséges és egészségtelen életmódot egyaránt kiválthat. amellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk. hogy az egészségérték más értékekkel együtt egymást erősítve szerveződik értékrendszerré. Az egészség vonatkozásában ezt úgy értelmezhetjük. Azokban a társadalmi csoportokban. hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk. ezáltal életvezetési gyakorlattá. Egészséges nemzedékeket nevelni. választunk alternatívák között. embercsoportok. rangsorbeli helye alapján előkelő helyet foglal el más értékekhez viszonyítva. ahol az átlagnál magasabb a születéskor várható élettartam. Azokban a társadalmi csoportokban viszont. mégpedig nemcsak a felnövekvő. A szociokulturális háttér szerint elkülönülő megbetegedési és halálozási adatok egy-egy társadalmi csoport biológiai vagyonnal való sáfárkodásáról árulkodnak. Nemcsak egyes értékek vállalásával és hangsúlyával jellemezhetők emberek. hanem azzal is. a biológiai vagyont magas szinten 43 . gondolkodásmódunkat befolyásolják. esetleg ellentétes értékek mentén szerveződő értékrendszerek mellett nem fejtheti ki hatását. egymástól elszigetelten. és ezzel egyidejűleg átlag felettiek a megbetegedések. ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal. ahogyan ezen értékek elrendeződnek. függetlenül fejtik ki hatásukat. ott az önmagában talán értékként elfogadott egészségtámogató értékek hiányában.Az egészség beágyazottsága az értékrendszerbe Amikor az értékek cselekedeteinket. Értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg ugyanis életvitelünkre vonatkozó döntéseinket. ahol a megbetegedések súlya és gyakorisága átlag alatti. Ezekben az esetekben beszélhetünk veszélyeztetett csoportokról.

E támogató értékrendszer jelentőségének megfelelő kezelése. A különbözőségek egyegy dimenzió mentén mederbe terelhetők. amelyek értékrendszerükkel mint mintával segítik gyermekeik nevelésén keresztül az egyes értékek megfelelő rendszerbe szerveződésének folyamatát. Ezért válik kiemelkedően fontossá a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos értékrendszer megismerése és fejlesztése. életvezetésünket befolyásoló értékviszonnyá. Ilyen például a település dimenziója (kistelepüléseken és nagyvárosokban lakók). a pedagógusokon. Ugyanakkor az iskolának van egy belső környezete is. Egészségtámogató iskolai környezet: több szempontú megközelítés Az iskola nyitott rendszer. orvosok és védőnők hogyan alakítják az iskola belső környezetét. hanem meg kell keresnünk azokat a támogató értékeket is. az interperszonális kapcsolatok minőségével. hogy a külső környezetből érkező. melyek az egészségkultúra milyensége szempontjából is értékelhető sajátosságokat mutatnak. a nembeliségé (fiúk és lányok). Ezt makroszociológiai hatásrendszernek nevezzük. a problémamegoldással. A mindenkori felnövekvő generációk egészség-magatartásának minősége a hosszú távú prevenciós. tanárok. Ezért nem elég. a konfliktuskezelés flexibilitásával összefüggő értékrendszer az. a tanulókon. különböző egészségkultúrájú tanulók. amelyekkel együtt várható csak el az életmódban is tükröződő hatás. döntéseinket. Témánk szempontjából alapvető kérdés. 44 . az egészségügyi szakszolgálaton keresztül a külső környezetet leképező különböző kultúráknak és értékrendszereknek a gyűjtőhelye. egészségmegőrzési és -fejlesztési stratégia alfája és ómegája. amiből egyenesen következik az eltérő egészségkultúra is. az iskolázottságé (alacsonyan és magasan iskolázottak). Kutatási eredmények szerint a mentálhigiénével. amely az egészségérték beágyazódásával társadalmi csoportonként elkülöníthető egészség-magatartásokat alakít ki. melyet szociálpszichológiai hatásrendszerként tartunk számon. ha az egészségérték az említett támogató értékrendszerbe egymást erősítő módon épül be. Az egészséghez való viszony így válhat mindennapi életünkben választásainkat. melyet az iskola készen kap a beiskolázott tanulókkal. karbantartása és fejlesztésének elősegítése az egészségügyi és a köznevelési intézményrendszer közös és felelősségteljes feladata. az ott tanító tanárokkal együtt. ugyanis kedvező életmód-változtatás az egyéntől csak akkor remélhető. ha az intézményes egészségnevelésben csak az egészség érték mivoltára koncentrálunk. milyen látható és rejtett folyamatok támogatják vagy akadályozzák az egészségtámogató iskolai belső környezet kialakulását.továbbörökíteni azok a családok képesek.

Mindezek biztosításáért az iskolához kívülről és belülről kapcsolódók egyaránt felelősek. mind a pedagógusok körében. 45 . izoláltság. Egészségtámogató környezeti feltételként értelmezhető az iskolai szerepek elsajátítása tanulónál és tanárnál egyaránt. konfliktus. melynek eredménye a problémamegoldás. kiszámíthatóbbá válik a befektetett energia és annak értékelése. Ez különböző lehet. hogy a teljesítményüket értékelni tudja. akkor ezt egészségtámogató környezeti feltételként értékelhetjük. Az iskolai légkörmutató másik komponensét az iskolai szabályrendszerekhez való alkalmazkodásban találjuk meg. az ennek megfelelő alkalmazkodási stratégiák elsajátítása vagy mások által segített elsajátíttatása és differenciált felhasználása sorolható ide. ahol jól érzik magukat tanulók és tanárok egyaránt. A stressz. hanem úgy vélik. Egészségtámogató belső környezeti feltételként értelmezzük tehát az okkutatásra irányuló attitűdöt. meg nem értettség érzése (tanulónál és tanárnál egyaránt) arra utal. a másik csak az órai anyagot. Ha ezt a szabályrendszert nem külső kényszerítő erőnek élik meg az érintettek. akkor a tanulók és a tanár közötti légkörmutatót a kölcsönös konfliktusok fogják jellemezni. hogy ötös stb. ha tehát mindent összevetve az iskolát olyan helynek tartják. hogy az iskola belső környezete nem egészségtámogató rendszerként funkcionál. lehessek” bizonytalanságai így csökkenthetők.A különböző értékrendszerek közötti hidak megléte vagy hiánya az iskolában kutatásokkal feltárható mind a tanulók. Ha a tanulók alacsony tudásmotivációja és a pedagógus magas teljesítményelvárása találkozik. kirekesztettség. hogy ők maguk a szabályok alkotói és alakítói. a kiegyensúlyozott kapcsolatrendszereket és a szerepelsajátítások sikerességét emeltük ki. A kiegyensúlyozott kapcsolatok egészségtámogatásban betöltött szerepe vitathatatlan. a harmadik a tankönyvi leckét kéri. A „nem tudom. hogy mit vár el a diákjaitól ahhoz. mert az egyik a külön munkát. hatása pedig kifejeződik a tanulók és a tanárok kedvező interperszonális kapcsolataiban. Az egymással szembeni elvárások nyílttá tétele. Egy másik egészségtámogató környezeti feltétel az iskolai légkör mellett az osztálytermekben megfigyelhető légkör. (Egy tanár pontosan megfogalmazhatja.) Egészségtámogató környezeti feltételként az iskolai kedvező légkört. az osztálynak a pedagógushoz (és fordítva) fűződő kedvező viszonyában. mi kell ahhoz. melyek kezelése szoros kapcsolatban van a tanár engedelmességet vagy kooperációt preferáló vezetési stílusával.

Az iskolai egészségfejlesztés hatékonyságának és eredményességének tényezői Az iskola külső környezete Az iskola mint intézmény az adott ország történelmi-társadalmi fejlődésének hordozója. a lakókörnyezet. Így tesz eleget az iskola annak a kívánalomnak. rendkívül fontos. hogy a külső követelmények ellenállás nélkül. Nem von maga köré merev határokat a belső követelmények túlzott és kizárólagos hangsúlyozásával. E kettős elvárásrendszernek való megfelelni akarás teszi lehetővé. ugyanakkor azt is megakadályozza. hogy a felnövekvő generáció egészség-magatartásának formálásában az iskola az elsődleges prevenció színtere. Attól függően tehát. hogy az iskola céljában. közvetlenül megjelenhessenek a szervezetben. értékek és normák iskolai környezetben való megjelenítésében válnak hangsúlyossá. Az iskola belső környezetét alakító hatások A külső környezet belső képpé formálódása az iskola és azon belül a tanárok és a tanulók formális és informális szerveződésén keresztül történik. A külső és belső követelmények egyensúlyban tartása hozza létre az iskola flexibilis. a lakosság szociokulturális jellemzői. hogy melyik irányból fogalmazódnak meg az elvárások. az orvosi rendelő. Ez azt jelenti. hogy a társadalomban jelen lévő és újonnan megjelenő problémák egy részének intézményes megoldáskeresésében szerepet játsszon. külső és belső iskolai környezetről beszélhetünk. hogy az iskola mint szervezet nyitott rendszerként működik. melyek az iskolához való viszonyban. Ebben az értelemben beszélhetünk arról. Meghatározó külső környezeti tényezők a település. rugalmas határait. hogy folyamatos interakció legyen az iskola és külső környezete között. a kiszolgáló.és mellékhelyiségek. a szabadidős terek elrendezésében és díszítésében öltenek testet. amelyek az osztálytermek. irodák. Mivel minden iskola kénytelen szembenézni a környezetében lévő változásokkal. melynek eredményeképpen nyitott rendszerként működhet. Az iskola belső környezetét egyrészt azok az építészeti sajátosságok jelentik. a tanári szobák. feladatrendszerében a társadalom – mint külső környezet – elvárásai az iskola belső követelményeivel együtt jelennek meg. Ezen túlmenően 46 .

orvosi rendelő stb. A családi környezetben fejlődő kisgyermek nemcsak a szülők. diák-diák. tanár-szülő-orvos-védőnő stb. 47 . csak arra a terepre jellemző atmoszféra az informális szerveződések következtében. Ha erre nem kap megfelelő mintát. Így formálódik az a tudatos magatartás. rokonság) pozitív érzelmi háttérben megnyilvánuló tekintély döntő jelentőségű a társadalmi értékek. hogy az arc. E tevékenység akkor vezethet eredményre. A gyermek önfeledt játékban azonosul szüleivel. Az iskolában folyó bármilyen nevelőmunka. Megtanulja. szociális értékeket vesz át. Az iskola tervszerű. Az iskolai klíma tehát a tárgyi környezet és az interperszonális viszonyok (tanár-tanár. folyosó. miközben beleélő (empátiás) képessége is fejlődik. hanem más családtagok viselkedését is mintázza. így az egészségfejlesztés is szorosan összefonódik a családi neveléssel és a legkülönbözőbb környezeti hatásokkal. a negatív hatásokkal szemben ellenállóvá teszi a gyermeket. normák közvetítésében. a mimika és a testtartás biztatást vagy éppen tiltást jelez.) kölcsönhatásában formálódik. másrészt szinte valamennyi részegységben (osztályterem. ha a pedagógus. könyvtár. szervezett beavatkozások színtere. amelyek az iskola pszichoszociális klímáját alakítják. E klímával egyrészt maga az iskola jellemezhető. Az utánzás és az empátia révén a gyermek újabb magatartásmódokat tanul meg. tanár-diák. orvos-védőnő-diák. hanem magában foglal minden (tervezett és nem tervezett) szocializáló hatást. Ezért az egészségfejlesztést legtágabb értelemben szociális tanulásként értelmezzük. A felnőttek által képviselt (szülők. az orvos és a védőnő a teljes hatásrendszer folyamataiban eligazodik.) kialakul egy sajátos. Hamar felismeri a személyi környezet metakommunikációs jelzéseit. Fontos a gyermek későbbi fejlődésében. hogy megtapasztalja a családi környezet szabályozási mechanizmusait. melyhez a szocializáció intézményei más-más módon járulnak hozzá. Ebben a szituációban a család már teljes értékközvetítő rendszerként fogható fel. amely (spontánul vagy tudatosan) a személyiségben változást idéz elő. amely majd a serdülőkor viharos időszakában értéktartóvá. A család szociokulturális háttere A szociális tanulás alapvető mechanizmusa az utánzás és a mintakövetés. A tanulás tehát nem csupán ismeretszerzést jelent. orvosvédőnő-tanár.megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az e színtereken belül és a közöttük játszódó interakciók. akkor később maga sem lesz képes tekintettel lenni környezetére.

figyelmeztetnek. Belátható. meghallgatnak vagy éppen elutasítanak. hogy a család épsége. A saját korosztály az a társadalmi közeg. esetleg kigúnyolják. amit a tanulók tekintélytiszteletből vagy ragaszkodásból teljesítenek. A fiatalabbak idősebb társaikban közvetlen követésre alkalmas mintát keresnek. hogy „mit szólnak hozzá a többiek”. A felnőttek az iskolában (tanár. A családi környezet a maga sajátos minőségében alakítja az utódokat. orvos. Ez a kortárscsoport-hatás szippantja be a tanulókat mind a normakövető és személyiségfejlesztő. hogy a bemutatott szocializációs folyamatok szoros összefüggést mutatnak a családnak a társadalom egyenlőtlenségi rendszerében elfoglalt helyével. kiközösítik. dohányzó. így az egészséghez való viszonyra is szignifikáns hatást gyakorol a településszerkezetben és azon belül elfoglalt hely (kis.). a szülők iskolázottsága és a munkamegosztásban elfoglalt helye.és külterület. „felvilágosítanak”. az egészség-magatartás mozgatórugói. Ez a nemi viselkedéstanulás fontos előzménye a valamikori nemi szerepvállalásnak. Fokozatosan az „én” részévé válik a „másik”. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem. akikre kissé felnézhetnek. óvnak.és nagytelepülés. feladatokat adnak. mind a normaszegő és személyiségromboló. tudatosan kell képviselni az elvárásnak megfelelően a nagyobbat. beveszik-e maguk közé vagy elhúzódnak tőle.Az identifikáció spontán történéseiből kiemelendő az önkontroll megalapozódása. Ha ebben negatív minták (antiszociális értékek) tanulhatók meg. Ennek értelmében a szociális tanulásra. lakótelep stb. életvezetési gyakorlatuk és az annak megfelelő nevelési alapelvek.) követelményeket szabnak. alkoholfogyasztó és drogozó csoportokba. sőt néha „meg kell játszani”. s azon keresztül beépülhet a személyiségbe a társadalom szabályrendszere. A gyermek a megfelelő nemi szerepeket is a családban figyelheti meg. megfogadnak. A társak közössége Az általános iskola felsőbb osztályaiban a tanulók számára már a társak közössége az önmegvalósítás legkedvezőbb terepe. hogyan értékelik őt. védőnő stb. akkor ezek lesznek a magatartás. Előttük sem lehet egészen természetesen viselkedni. amelyben a gyermek leginkább természetes lehet. kipróbálhatja. formálhatja önmagát. egyik vagy másik kerület. az otthon érzelmi biztonsága és a szülők egymáshoz való pozitív viszonyulása adhat jó alapot az identifikációs folyamatok számára. Talán ezért is oly fontos számára (különösen a serdülést megelőző időszakban). bel. A domináns szerepet 48 .

sajátos társadalmi gyökereivel. a referenciacsoport is.és tevékenységrendszerre láthatóvá válik a kettő közötti sajátos kapcsolat. Tanárok. de másképp hat rá. más esetben egyes gyerekeket ki is taszíthatnak. melynek hatékonnyá formálása a konkrét iskolához kapcsolódó pedagógiai és egészségügyi együttműködést feltételez. Jellemző. akár akarják. Az osztálytársak lehetnek távolságtartók vagy közömbösek. Ebből az átélt egyéni pozícióból nézve a nevelési követelmény. A kutatások és a tapasztalatok azt igazolják. amelyek végső soron determinálják az adott iskola tanulóinak spontán világát is. mint a felnőtt. mint „mi”. Mindezeken belül mégis igen jelentős a nevelők személyisége. felkészültsége és életvitele. hanem úgy is.játszó kortárscsoportok feltérképezése és az ezeken keresztüli életmód. milyen mértékben azonosulnak vele a tanulók. A nevelő hatások érvényesülése természetesen erősen függ a település és a lakókörzet sajátosságaitól. védőnők A tanárok maguk is benne élnek az iskola közösségében. személyi feltételeitől. orvosok. A tudatos nevelés eszközeivel meghatározó alapviszonyokat hoznak létre. mennyire különülnek el a szervezett és spontán hatások. Élethelyzetek elemzése bizonyítja. (Ezért a továbbiakban nevelőkön értjük a pedagógiai és az egészségügyi szakszemélyzetet is. Ezek szövevényében a maga teljességében (nem csak tanulói szerepében) van jelen a tanuló alakuló értékeivel. A tanárok mellett az iskolában fizikailag is jelen lévő orvosok és védőnők is a felnőttektől elsajátítható minták követésének alanyai – akár tudják. mekkora a közömbösök tábora. hogy az iskolai osztályok az egyes tagok számára nem minden esetben jelentenek pozitív kötődést. mennyire átütő a nevelő hatás. hogy a gyerek sohasem csak mint „én” értékel. másképp is reagál. a tartalmak közvetítésére képes személyközi kapcsolatok. más korosztályokra is kiterjedően). akár nem.és életminőség-minták közvetítése az iskolai egészségfejlesztés kiemelt terepe. hogy a nevelő szervezetekben rendkívül fontosak az emberi kötődések. akár nem. a 49 . vannak-e jelentősebb ellenpólusok (akár az iskolában. azaz hitelessége.) A kérdés az. törekvéseivel. A gyermek maga is áttekinti (vagy inkább átéli) a kötődések eme hálózatát. A társak közötti sikertelenség. abban pedig a jól rögzített és szakadozó szálak egyaránt. Rajta keresztül minden esetben megtalálható a mértékadó társ. akár azon túl. a családok szociokulturális hátterétől és a nevelés-oktatás tárgyi. referenciát.

A diákoknak az iskolával kapcsolatos érzései ugyanis hatással vannak az osztály atmoszférájára. sőt esetenként iskolafóbiához vezethet. Az iskola és a nevelők által kialakított interperszonális kapcsolatok. Kitüntetett életkor: érzelmi és pszichés zavarok a serdülőkorban A biológiai változások (a növekedés. szociokulturális 50 . a nemi érés. de a serdülés időszakában még inkább peremre szorulhatnak. A nevelők attitűdjei. Szerencsére ezek csupán átmeneti nehézségek. az osztály atmoszféráját. melynek következtében ugyancsak nehezen teljesíthetők az iskolai követelmények. milyen a tanulók és a tanárok társadalmi összetétele. akik már ezt a korszakot megelőzően érzelmi vagy viselkedési problémákkal küszködtek. bizonytalan viselkedésük teljesítményromláshoz. az iskolával és a tanulókkal szembeni beállítódások (pedagógus-orvos-védőnő-tanulók közötti interperszonális kapcsolatok) szintén befolyásolják az iskola. a szexuális identitás zavara.és drogfogyasztás stb. melyeknek feltárásában. hanem az egymástól függetlenül folyó megoldáskeresések ki is olthatják egymás hatását. valamint a tanulók saját szabályai az iskola és az interakciós terek belső világának rendezettségét szolgálják.vagy külterületi iskoláról van szó. Azok a gyerekek. fokozott agresszivitáshoz vezetnek (például fiatalkorú bűnözés. az orvos és a védőnő kölcsönösen egymás segítőtársai. értékelésében. hogy városi vagy falusi. a megváltozott testkép) nagy terhet rónak a serdülőkre. E belső eligazodásra vonatkozó rendszabályok nem részei a hivatalos tantervnek. A szorongók gyakran vélt panaszokkal fordulnak az orvoshoz. a megfelelő beavatkozási vagy be nem avatkozási stratégia kialakításában a pedagógus. depresszió. (Ilyen sajátosság például az. saját megfigyeléseikre. Ellenkező esetben a problémák nemcsak halmozódhatnak.). Hasonló probléma a hiperaktivitás is. hogy a nehézségek mielőbb kiszűrhetők és kezelhetők legyenek. milyen iskolafokozat. A felsorolt rendellenességek kialakulását preventív (megelőző) beavatkozással kerülhetjük el. bel. A magatartási zavarok és vázolt következményeik sokakat veszélyhelyzetbe sodorhatnak (pszichiátriai betegségek. Ez feltételezi az egészségügy és az iskola együttműködését.kívülmaradás vagy kitaszítottság olyan tényezők. Az e típusokhoz tartozó gyerekek gyakran eddig is rossz társas-közösségi helyzetben voltak. alkohol. az iskolán kívüli események értékelésére. a serdüléssel járó pszichés kísérőjelenségeket nehezebben vészelik át. esetleg öngyilkossági kísérlet). A pszichés zavarok más esetekben normasértő magatartáshoz. ugyanis ezek szoros összefüggésben vannak egy konkrét iskola sajátosságaival.

berendezése üzeni-e a belépőknek a bizalmat. A rejtett tanterv az iskolában megfigyelhető interperszonális kapcsolatrendszereken. A társas viszonyok feltérképezése ezért alapkövetelmény az iskolával foglalkozó szakemberek számára. hiszen a kérdések és a válaszok egy mélyebb összefüggésrendszer megjelenései: ez pedig az értékek világa. azaz magától értetődő. Az iskola tanulói különböző családi környezetből érkeznek az iskolába. a segítségadást. (E szankcionálási rendszer integráns részét képezik a verbálisan megfogalmazott tartalmak melletti interperszonális kapcsolatokat jellemző metakommunikációs. nem verbális üzenetek. rendszeres időpontokban számítani lehet-e az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétére stb.háttere. Mi motiválja a tanulókat az iskola által közvetíteni akart érték.) A rejtett tanterv szoros kapcsolatot mutat az iskola hagyományaival. Alapigazság. azaz van-e az iskolában orvosi rendelő. a tanulók és a nevelők milyen érzésekkel élnek együtt e szabályrendszerrel. az orvosoké.) Az adott iskolában működő belső szabályrendszer. Családjuk társadalmi.és feladatrendszer a prizmaként működő társas viszonyokon keresztül törik meg. hogy az iskolához fűződő cél. az iskola-egészségügy az orvoson és a védőnőn keresztül természetes részét képezi-e a nevelői hatásrendszernek.és normarendszerrel való azonosulásra vagy annak elutasítására? Miért és mitől hatékonyabb e feladat teljesítésében az egyik iskola. természetes közeget jelent-e számukra az iskola. mint a tanároké. a védőnőké és a szülőké? E kérdésekre nem adható egy és kizárólagos válasz. mint a másik. hogy az iskola szereplői. mind a nevelők szempontjából az iskolához való adaptálódást könnyíti meg. és vajon ugyanazon kritériumok mentén válik eredményessé valamennyi iskola? Nagyobb-e a kortárscsoportok hatása a tanulókra. a rejtett tanterv felismerése mind a tanulók. mennyire sikerül életvezetésük részévé tenni. a jutalmazási és büntetési szokásokon keresztül ismerhető meg. Az iskola 51 . nevelési kultúrájával. szociokulturális státusától függően más és más értékrendszerrel jellemezhetők. Az iskola kultúrája Értékvilág Az iskola belső világával összefüggő kérdéseknek. Ezért nem hagyható figyelmen kívül. így az egészségfejlesztésnek is értékvonzata van.

valamint a tanulók és a nevelők által észlelt harmonikus iskolai légkör. verbális és nem verbális kifejezésmódja. orvosok. Mivel az iskolai értékrendszerben az érdemjegyeknek kitüntetett jelentőségük van. mind a tanárok. akiknek az értékrendszerében az egészség meghatározó szerepet játszik. kapcsolatrendszeri kultúrája. Ha a tanulók jobb teljesítményre törekvését támogatja az iskola társas szerkezete. melyet megfigyelésen alapuló modelltanulásnak nevezünk. hogy milyen a tanulmányi eredményük. hogy a családi szocializáció során kikristályosodó és az iskolában közvetített értékek egymást erősítik. Ha a család és az iskola értékpreferenciája között lényeges eltérések vannak. önértékelése és önbecsülése. hanem konfliktuskezelési. hanem a tanulók önértékelésére való visszahatásban is.értékvilága e különböző háttérrel rendelkező diákok értékvilágából formálódik. hanem éppenséggel erősíti az a törekvés. A rejtett tanterv eszközei mind a kortárscsoport. 52 . konfliktushelyzetekben való eligazodása. akkor ezek együttes hatása a tanulmányi eredmények növekedésével is együtt jár. döntéshozatali. modellt jelent a személyközi kapcsolatokban. védőnők vonatkozásában jelentős szerepet játszanak nemcsak az iskolai értékrendszer súlypontjainak kialakításában. a tanulók önmagukat is annak megfelelően értékelik. A tanárok. A tanulmányi teljesítményt preferáló értékrendet tehát nem gyengíti. azaz egészséges életvitelük alakításában is. Ez a jelenség a tanuló szocializációs folyamatában meghatározó jelentőségű. Problémamegoldási képessége. és ezen keresztül közvetve hatnak a tanulók teljesítményére is. az orvosok. akkor az iskolai hatások eredménytelenek maradnak. formálásában. Azon tanulóknál. és harmonizálásuk nem történik meg. Az iskolában a tanárok. Az iskola értékrendszere a tanulók önértékelését is befolyásolja. A jó kommunikációs képességekkel rendelkező nevelő mintát. amely az iskolai értékrendben a társas kapcsolatok minőségének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. cselekedeteik mozgatórugóivá. Különböző iskolai szituációkban tanúsított viselkedése a szociális tanulás folyamán a tanulók magatartásának is integráns részévé válik. védőnők személyes kvalitásai is alakítják az interperszonális kapcsolatokat. orvosok. az iskolai értékrendet. az iskola ez irányú tevékenysége azáltal válik életmódformálóvá. empátiára való hajlandósága. Az iskolai légkör domináns faktor nemcsak a tanulók által nyújtott teljesítményben. metakommunikációs kultúrája az iskolában és azon kívül is tudatosan vagy tudattalanul követendő vagy elvetendő mintát jelent a tanulók számára. problémamegoldó és együttműködési stratégiáik kialakításában és működtetésében. a védőnők által közvetített egészségtartalmak e különböző értékrendszerek függvényében épülnek be a tanulók tudatába és válnak gondolkodásmódjuk részévé.

Az iskola légköre Minden iskolának megvan a saját légköre annak ellenére. akkor e tény komfortos iskolai légkörre utal. hogy milyen a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos attitűdje. a követendő kultúrát reprezentálják. Ha a szabályrendszer nem külső kényszerítő erőként működik. osztálytermek. hogy a tanárok kíváncsiak a véleményükre. hogy a diákok mennyire érzik úgy.) szinte mindenütt megtalálhatók. és azzal az érzéssel párosul. ott a követelményeket hangsúlyozó és a teljesítménymotiváltságot feltételező tanári magatartás előbb-utóbb konfliktus kirobbanásához vezethet. Ezek megbízhatóan utalnak az interperszonális kapcsolatok minőségére is. akkor ez kifejeződik a szereplők iskolához való identitásában.) és a „szereplők” (tanár. amely többek között azon is alapul. hogy mind a tanár. A tanulók kultúrája egyéni szokások. Az iskolában lejátszódó folyamatok közül a legfontosabbak egyikének az interakciókat tartjuk. A két kultúra elkülönülten hat. orvos. szokásokat jelent. a tanulás és a tudás periferikus helyet foglal el az értékrendszerben. védőnő stb. Közvetve ugyan. Az osztályterem légkörét a napi tanár-diák interakciók határozzák meg elsősorban. amely mindennapi megjelenésében értékeket. kapcsolat létezik a kétfajta értékrendszer között. a védőnő a felnőtt világot. diák. ha az értékrendszerek nem találkoznak. odafigyelnek rájuk mint személyiségekre. folyosó stb. mind a diák a szabályalkotás folyamatának aktív résztvevője. a nevelők és a tanulók szociokulturális sajátosságait. Ha a különbözőségek kiélezése helyett a rejtett tanterv eszközrendszerének felhasználásával az értékrendszerek kapcsolata. normákat. hanem belső meggyőződésből fakad. de jelentősen hozzájárulnak a tanulók iskolával való megelégedettségérzéséhez. 53 . minél több híd. A tanárok. az orvos. Az iskola légkörének emellett jó indikátora az is. Az iskola belső kultúrája visszatükrözi a közvetlen lakókörnyezetet. hogy a hasonló iskolai elrendeződések (tanári szoba. viselkedési módok komplexitásában jelenik meg. Verbális és nem verbális üzenetek ezrei figyelhetők meg akár egy nap alatt is. Ez az iskola kultúrája. Ahol alacsony a tanulók motivációs szintje. a közös értékeken keresztüli átjárhatóság az iskola kultúrájának részévé válik. Megnyilvánulási formájuk sokféle lehet. A belső terek légköre Az osztályterem légkörét mindenekelőtt az határozza meg. hogyan viszonyul tanár és diák az iskolai rendszabályokhoz. Az iskola légköre annál kedvezőbb.

melyek hatására interakciós színtérré vagy éppen elkerülendő hellyé válik ez a helyiség. 54 . Ennek eszköze a berendezés átalakítása. közvetve irányíthatják az osztályteremben folyó interakciókat. védőnő kapcsolat. ezáltal mind a tanár. a feladatmegoldás érdekében kialakuló kooperáció megtanulására. rögzítettsége a magyar osztálytermek légkörét feszélyezetté. Az interakciók szempontjából fontos az osztályterem mérete. az iskolai légkörre is hatással vannak. A kisebb iskolaépületek alkalmasabbak a társas interakciók minél gazdagabb megnyilvánulására. megközelíthetősége. a csoportmunka. Az interakciós folyamatokban megkülönböztetett jelentőségű a tanuló-orvos. A tanárok befolyásolhatják.Az interakciók megjelenési formája tanuló-tanuló relációban. az osztálytársak egymás közötti viszonyában is vizsgálható. a székek másfajta elrendezésére. Az interakció egysíkú: a tanártól a tanulókig terjed és vissza. az iskola építészeti megjelenési formája. a belső tér funkcionális megtörése (például térelválasztók alkalmazása) is kommunikációs üzeneteket közvetít. Ha az iskola integráns szereplőjévé válik az egészségügyi szakszemélyzet. Jó légkörű osztályban elvétve fordul elő marginalizálódás vagy izoláció. Az osztályterem berendezése komoly kommunikációs üzenet hordozója. melyek a tanulók szociális tanulásában életminőség-alakítóvá válhatnak. berendezése. A tanári asztal és a tanulók padjainak elrendezése. A berendezés kevés lehetőséget biztosít a tanulók egymás közötti kommunikációjára. Az orvosi rendelő iskolán belüli elhelyezése. hogy az osztályterem merevségének oldására a tanárok bizonyos órákon (elsősorban osztályfőnöki óra) és szakköri tevékenységeknél lehetőséget biztosítanak a padok. az ülésrend megváltoztatása lehet. Néhány iskolában azonban már megfigyelhető. problémafeltáró beszélgetésekre is invitáló iskolai orvosi szoba. irányítottá teszi. Ezekben az esetekben az interakciók az új térbeli viszonyoknak megfelelően alakulnak. csakis akkor számolhatunk mindazokkal a nevelő hatásokkal. Ehhez azonban alapvető feltétel az iskolai rendszeres. kiszámítható jelenlét és a bizalmasabb. Az iskolában fellelhető intim terek fontos szerepet töltenek be az iskolához való viszony alakulásában. Az interakciós telítettség az osztály létszámától is függ. kooperáló csoportok interakciói töltik be a teret. mind a tanuló újfajta interperszonális kapcsolat kialakításával és megtanulásával gazdagodik. együttműködő.

hogy milyen relációban érvényesülnek (tanuló-tanuló. Emellett 55 . Nem mindegy azonban. a rejtett tanterv egyik aspektusa az iskola belső szabályrendszerének felismerése és megtanulása.és védőnőszerepet is hozzátesszük. és kizárással büntetnek. hogy az alkalmazkodási stratégiák a tanári. Ha egy bizonyos viselkedés jutalmazást vagy büntetést vált ki a környezetben. melyekhez az egészségfejlesztési feladathoz kapcsolódóan az orvos. Öltözködés. amelyek előnyökkel járnak. védőnői követelmények és elvárások megértésén és a tanulói érdekek összeegyeztetésén alapulnak. mellyel az iskolai követelményeket. Abban az esetben. más szubkultúrát alakítanak ki a tagozatos osztályok tanulói. A kortárscsoport elvárásaival való szembenállás súlyos interperszonális kapcsolatrendszeri zavarokhoz vezethet. Nyilvánvaló. Az ezekkel kapcsolatos elvárások az interakciókban jelennek meg. hozott értékrendszere befolyásolja az iskolai történéseket is. elvárásokat harmonizálják otthonról hozott értékrendszerükkel. és meg is tanulja differenciált. ha valaki nem kívánja a kortárscsoport szubkultúrájának alávetni magát. orvosi. tanuló-tanár. Ebből a szempontból tanulmányozva a tanulók viselkedését azt látjuk. látványosan háttérbe szorítva az otthoni értékrendszert. annál inkább birtokolja az iskola rejtett tantervét. A serdülők kialakítják az iskolában saját szubkultúrájukat mint közvetítő értékvilágot. Olyan iskolákban. különböző szankciók alkalmazása). ítéletek. a befogadással jutalmaznak. az iskolai normák betartásának kontrollja (ellenőrzőbe beírás. elszigetelődés. hogy a két esetben más-más kortárscsoporthatással számolhatunk. kiközösítés. a kortárscsoportok az elfogadással. rangsorolás az élet dolgai között. A tanulók családi környezete. gúnyolódás. ahol a tagozatos osztályok egyben a képességek szerinti szelekció eszközei is. az iskola kultúrájához való alkalmazkodás során. a felnőttekhez. és egészen mást a nem tagozatos osztályokéi. A társak. A kapcsolatrendszeri problémák közvetett módon a tanulmányi teljesítményt is befolyásolják. A kortárscsoportok egyértelmű referenciacsoportként működnek ebben az életkorban. Mint már említettük. Ezek a stratégiák különbözőek lehetnek aszerint. hogy a diákok milyen stratégiát tanulnak meg az iskolai követelményekhez. a tekintélyhez való viszony mind a kortárscsoport szubkultúrája által determinált. az adott szituációnak megfelelő felhasználásukat. Minél többfajta alkalmazkodási stratégiával rendelkezik a tanuló. akkor azokat a viselkedésmódokat fogja preferálni. tanuló-orvos-védőnő).Szerepek az iskolában Az iskolai élet jellegzetes szerepei a tanulói és a tanárszerep. beszédstílus. A tanárok jutalmazási és büntetési eszköztárának legnyilvánvalóbb része az érdemjegyek általi minősítés. viselkedésmód. nyelvhasználat. súlyosabb esetben bántalmazás lesz a sorsa.

a velük folytatott interakciókban a tanuló megtanulja új módon látni önmagát.számos. önértékelésében harmonikus tanár megbeszélésre. akinél a tanuló háttérkultúrája és a tanár által közvetített valóság megfelel egymásnak. A tanárok egyes osztályok kezelésére kialakított stratégiáiban a diákokhoz fűződő saját viszonyuk is tetten érhető. a tanulóktól tartó tanár stratégiája azon alapul. fenntartson egy távolságot önmaga és a diákok között. Egy adott iskola harmonikus működése szempontjából a legkedvezőbb tanulói szerepmegvalósítás az iskola célés feladatrendszerének elfogadása. mégpedig a tanulókhoz való viszonyban formálódhatnak. A tanárok stratégiái is változnak. Mindez a tanárok alkalmazkodási stratégiáiban és technikáiban jól megfigyelhető. Ilyen esetekben az együttműködő attitűd dominál. hogy megerősítsen vagy gyengítsen tanulói viselkedéseket. kétértelmű vagy közömbös tanulói viselkedésmódok az iskola által preferált értékekhez és az annak megfelelő szabályrendszerekhez való ellentmondásos viszony különböző megjelenési formáiként értelmezhetők. A szakmájában és a tanulókkal való kapcsolataiban biztos. visszahúzódó. Így alakul a tanulószerep és az a szerepháló. és ezzel magatartás-formáló szerepet töltenek be. Ezzel a magatartással próbálja közvetíteni saját dominanciáját a tanulók felé. A tanárszerepnek is lényeges összetevője az a törekvés. a védőnő bizalmi társsá válhat az iskola többdimenziós terében. mellyel a pedagógusok az iskolai célokat. mellyel mind a saját. amelyhez eszközként felhasználhat egy távolságtartásra. A diákok szemében az a tanár modellértékű. a védőnő és a társak elvárásainak tükrében. mind a diákok hatékonyságát képes emelni. értékeket egyéni érdekeik érvényesítésével összehangolják. Ezért a tanulók az iskolai évek alatt az iskolai felnőtt környezet elvárásainak megfelelően formálódnak interperszonális kapcsolataik megerősítésével. az orvos. és ennek megőrzése az általa kialakított stratégia alapelve. mely konform magatartásban nyilvánul meg. melyben a domináns. hogy megőrizzen. meleg viszonyt kialakítani tanítványaival. hogy a tanári stratégiák mint a rejtett tanterv részei a diákok számára 56 . az aláfölérendeltségi viszony fenntartására szolgáló kommunikációs stílust vagy egyéb. kezdeményező szerep a tanároké. és ez viselkedésbeli konzekvenciákat is maga után von. A diákoktól nem tartó. orvosoké. Ez a hasonlóság az alapja annak. gondolkodtatásra orientált stratégia kidolgozásában érdekelt. Az elutasító. nem verbális üzeneteket. kevéssé szorongó tanár megpróbál bensőséges. védőnőké és az általuk képviselt nevelési stílusé. „önmagukat beteljesítő jóslatként” irányítják a viselkedést. A tanulók körében kialakuló szerepek rendkívül sokfélék lehetnek. Az orvos. azonban a környezet visszajelzéseinek hatására tartóssá is válhatnak. a modellszerepből adódó metakommunikációs eszköz áll a tanár rendelkezésére ahhoz. gyakran változhatnak. A szorongó. A tanárok.

Az egészségtámogató iskolai környezet vázlatos bemutatása azzal a céllal íródott.felismerhetőkké és így akceptálhatóvá válnak. így közvetetten az életminőségben hangsúlyos szerepet játszó kapcsolati kultúrán keresztül hozzájárulnak az egészségfejlesztéshez. tevékenységekben. az egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai ismeretközvetítés korlátaira. hogy nyomatékosan felhívja a figyelmet az egészséggel.és viselkedésváltozást. a kortárscsoport 57 . Az iskola belső környezete azonban azt a közvetítő közeget biztosíthatja. ahol a pedagógiai és az egészségügyi látásmód és szempontrendszer állandó kölcsönhatása az egészségtámogató iskolai környezet megerősítéséhez és folyamatos fejlesztéséhez járulhat hozzá. Összegzés: az iskolai egészségfejlesztés lehetséges modelljei Az európai kultúrában szoros kapcsolat van az ismeretközvetítő oktatási tevékenység és a nyelvi kifejezésmód között. Mindezen stratégiák és alkalmazásuk az osztály. azonban nem elégségesek ahhoz. együttműködési stratégiák kialakításában és gyakorlatában történik. tanulónál egyaránt. mintha az érdemjegyek különbségei életvezetési konzekvenciákat is hordoznának (például a természettudományos tantárgyak magas szintű ismerete környezetvédelmi szemléletet is magában foglalna. értékképződést és értékváltást eredményezhetnek tanárnál. Az iskola oktat. Más oldalról viszont azt is jelenti. hogy a tanár is készen áll a diákok rejtett szabályrendszerének és alkalmazkodási stratégiáinak a felismerésére.és a védőnőszerep iskolai tartalommal megtöltése az egészségfejlesztés folyamatához kapcsolódó feladatokban. magyaráz. Az iskolában meglévő erőterek. Ez olyan illúziót teremt. a meghatározó interperszonális viszonyok felismerése.). vagy már meglévő szokásrendszereket strukturáljanak át. Ebben a vonatkozásban mintaértékű lehet az egyes iskolákban megalakuló egészségfejlesztési teamekben való részvétel. amelyen keresztül a megszerzett ismeretek életvezetési gyakorlattá transzformálhatók. Az ismeretek szükségesek. összegez. szervezni és kezelni. tömörít. válaszol. így ezek figyelembevételével tudja a tanulókkal való interperszonális kapcsolatait irányítani. és érdemjegyek fejezik ki az elsajátítás mértékét. Az orvos. hogy új magatartásformákat. tanít. kinyilatkoztat. Tehát a tudás ismereteken keresztül közvetítődik. magatartás. vagy a drogok káros hatásainak jeles elsajátítása egyenlő lenne a drogok kipróbálásának vagy fogyasztásának a visszautasításával. azaz a konform magatartást segíthetik. hogy felfejtenénk azokat a rejtett hatásmechanizmusokat. az iskola légkörének meghatározó dimenziói. az alkalmazkodási stratégiák és ezek mozgatórugóinak feltárása. viselkedésmódokat alakítsanak ki. kérdez. amelyek szereptanulást. Az iskoláról való tudásunk nem lehet teljes anélkül.

a felnövekvő korosztályok életminőségében gondolkodik. mely jól nyomon követhető az alkalmazott programok elnevezésén keresztül (drogprevenció. hanem az iskolai beavatkozás mikéntjében is. orvosok. Míg a jelen problémáira való reagálás korrekcióban és ismeretadásban valósul meg. dohányzásleszoktató stb. orvoson és védőnőn egyaránt múlik. Más tantárgy és más tanár kívül esett ezen a körön. Az egészségfejlesztés iskolai rendszerének ilyetén felépítése és működtetése az értelmes. E programok segítségével az iskolai beavatkozás a már meglévő bajok korrigálására. hiszen az újonnan belépő korosztályok folyamatosan igénylik a mindenkori aktualitást. hogy az iskola nevelési rendszerét nem járták át a programok. védőnők számára. A tartalmilag jóval gazdagabb egészségnevelési programok (például életvitel-programok) sem különböztek irányultságukat tekintve lényegesen az előzőektől. melynek közös nyelve az iskolás korosztályok felnőttkori egészsége. hanem annak a párbeszédnek a kialakításán. érvényességi tartományuk is e korlátok közé szorult. illetőleg ismeretadással a bajok megelőzésére. Kidolgozása és működtetése tehát stratégiai szempontból is létfontosságú. Az iskolai kapcsolatok erősítésére és újjáépítésére kidolgozott iskolai szervezetfejlesztési Egész-ség (’teljesség’) program folyamatelemzése és hatásvizsgálata meggyőzően támasztja alá. Az egészségfejlesztés hosszú távon érvényes feladatot ad az iskolának. Nem külön-külön bármelyiken. A jövőre irányuló és stratégiai célokat szolgáló egészségnevelés komplexitása más szempontból közelít a feladathoz. hogy az utóbbi időben e jelenre beállítódás jellemezte az iskolai egészségnevelést.). gyereken. Nemcsak tartalmában és a nevelési rendszer egészébe való beágyazottságában különbözik az előzőektől. Az iskola nehéz helyzetben van. addig a jövőt szem előtt tartó egészségfejlesztés más perspektívában. szülőn. másrészt a jelen rizikófaktorainak ismeretében a napi problémákra azonnal reagálva kellene eredménnyel kecsegtető választ adnia. a szerephálózatokba való betekintés mind olyan lehetőségek pedagógusok.jelentőségének megfelelő figyelembevétele. a figyelem felkeltésére irányult. a személyiséget gazdagító hatások és dolgok közötti választás 58 . Úgy is fogalmazhatnánk. Úgy látjuk. Mivel mindegyik program meghatározott tantárgyhoz és ebből adódóan meghatározott tanárhoz kötődött. melyeken keresztül az egészségfejlesztésre épülő életmód valóban formálhatóvá válik. Az iskolai egészségfejlesztés kiemelt feladata a külön szálakon futó tapasztalatok párbeszéddé alakítása. Egyrészt a jövőre irányuló és ezért szükségképpen az iskoláztatás éveitől időben jóval távolabb eső eredményben bízva stratégiai feladatként kell kezelnie az egészségfejlesztést. hogy az iskola belső világának az alakítása és benne az egészségfejlesztés pedagóguson. hiszen egyidejűleg két feladatnak kell egyszerre megfelelnie.

magabiztosságuk. a jelen és a jövő szolgálata az egyik vagy a másik melletti választási kényszert jelenti-e az iskola számára. egészségnevelés múltbeli és napjainkbeli megközelítése. hanem a nevelés szerepét tekintve is túlmutat az iskola falain. Így a teljes személyiség formálására irányuló egészségnevelés hosszú távon a korrekcióra szorulók arányát csökkentheti. arra menni tilos. az egészséges életmód 12 pontját érdemes alaposan átgondolni. A szülőkkel közösen az általános iskola alsó tagozatán még nagy eséllyel lehetne egészségtudatos magatartást javítani. egészség-magatartás. hanem a teljes személyiséget alakító. Az intézményen belüli és kívüli egészségneveléshez kapcsolódva. ám bármelyiken biztosan célba érő utakat kínál.” (Rókusfalvy 1997) 2. pótolni vagy jobb esetben csak csiszolni. – részlet – Kulcsfogalmak: egészségmegőrzés. A jelen problémáival való szembenézés is az életminőséget szem előtt tartó egészség-magatartás formálásának része. hanem különböző irányokba vivő. Emellett az érzelmi nevelés során a gyerekek átélik a „képes vagyok”. önmagamért érzést. Az iskola e másfajta út kikövezésének megkezdésével a további haladás irányait jelöli ki. Mindezek után helyénvaló a kérdés. Pál Katalin – Császár Judit – Huszár Anikó – Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában II. Úgy véljük. A 12 pontot azonban. Nem arra int. „értékes vagyok” önmagamban. helyes önértékelésük és identitásuk kialakítása (Goleman 1997). pedagógiai programba illesztése nemcsak az életminőséget. egészségérték. melynek célja a fiatalok lelki kondícióinak. „A nevelés európaisága nem egyszerűen ismeretbővítésből áll. Az iskolai egészségfejlesztés újragondolása. hogy bizonyos utak választása eltévedéshez vezet. 59 . finomítani. Természetesen nem. Az egészségfejlesztés komplex értelmezése tartalmazza a szintézis lehetőségét. fontos kiegészíteni az érzelmi neveléssel. 2.alternatíváinak felkínálásával és súlypontozásával indirekt módon a hamis alternatívák húzóerejét gyengíti. hogy e kétféle feladat. a gyermekek egészségnevelését a családi nevelésre építve elsősorban az iskolán belül lehet és kell megalapozni. összetett pedagógiai tevékenység.

A kortársoktatást tekinthetjük a legjobb 6. ők azok. A mai gyermekek több mint 40%-a elhízott 2. Fontos.1. nagyszüleinktől örököltük. s tegyük kívánatossá számukra a különböző programokat! Meg kell tanulni alkalmazkodni a stresszhez. fordulás 10. Lehetőleg el kell kerülni. hogy a fiatal tanulja meg a nemiség nyílt felvállalását. és ott nézi. A balesetek többnyire elkerülhetők. s a meg nem értés káros hatásai. mint a tanárnak. Különösen a serdülő fiúk veszélyeztetettek. autogén tréning. A gyermekek jobban hisznek a hasonló korú gyermeknek. értékes szervezetünk számára. Meg kell őket alkoholfogyasztás tanítani ésszerűen nemet mondani. 11. unokáinktól kaptuk kölcsön. Drogtagadás nemet mondani. Nem dohányzás módszernek. A fiatalokat vigyük ki a szabadba. fontos tudni. 60 . agykontroll vagy más relaxációs eljárások). amit szeretünk. egészségügyi dolgozónak vagy esetleg a szülőnek. Időben orvoshoz Azt kell tudatosítani. hogy nemcsak azt kell megenni. a kivárás. Személyi higiénia önállóságuknak. Ők azt hiszik. hanem a gyermekeinktől. Számos veszélyt szexualitás jelentenek a szexuális úton terjedő betegségek. hogy mikor és hogyan kell megállni. Fontos a mérték. Egészséges hasznos. az iskolás beül a képernyő elé. Környezettisztelet Leginkább a serdülőkre kell figyelni. Balesetmegelőzés mert keresik a veszélyt. Az egyik legkönnyebb területe a tagadás kifejezésének. nincs félelemérzetük. vagy 12. 9. akik az igénytelenséggel akarnak mások lenni. hogy a dohányzás életet rövidít. ezzel akarnak kitűnni az átlagemberek köréből. Stressz nélküli élet nincs. Stressztűrés. táblázat • Az egészségmegőrzés 12 pontja Forrás: Simon 2002 Az energiabevitelnek és az energiafelhasználásnak egyensúlyban kell lennie. lázadásuknak „hangot adni”. hiszen a legfontosabb gyógytényező saját maga. mások hogyan sportolnak. unatkoznak. Ebben is jelentős szerepe van a példamutatásnak. és felelősségérzetük kialakulatlan. ha a bajt időben felismerik. kezelhetjük stresszkezelés őket. Mérsékelt a serdülőkkel. a felelőtlenség s az ezekből következő lelki sérülések. hogy nem az alkohol hatására lesznek felnőttek. Több mozgás vagy túlsúlyos. A kisgyermek szaladgál. a hűség és a felelősségvállalás prioritását. s hogy nem ettől lesznek felnőttek. Emellett főként a lányoknál kamaszkorban éppen az elhízástól való félelem miatt kóros soványságot okozó magatartásforma jelenhet meg. akik a leszokás nehézségeivel küszködnek. El kell hitetni a gyermekekkel. amellyel a káros stresszhatásokat kiszűrhetjük életünkből (pl. sokszor nem tudnak nemet mondani. Fontos. a szex és a szerelem együtt 5. de számos 3. ami 1. 4. kirándul. Itt lelhetők fel leginkább a tabuk. Különösen veszélyeztetettek a serdülők. a kisiskolás fut. Meg kell őket tanítani ésszerűen 8. Együttműködés Az egyén együttműködése nélkül az érte dolgozó egészségügy nem lehet hatásos. Kiegyensúlyozott járását. Szintén lényeges szempont a táplálkozás rendszeresség. könnyebb a segítség és gyorsabb a gyógyulás. A drog életet ront és rövidít. s segíteni kell azoknak. az egészségüggyel Gondolkozz globálisan. cselekedj lokálisan! A Földet nem a szüleinktől. El kell hitetni 7. olyan módszer létezik. hanem azt is. hogy ettől lesznek felnőttesek.

Az egészséges életmódra nevelés a harmonikus teljességet megélő emberképhez kapcsolódóan az I. aktuális információra várnak. A második világháborút követően létrejött az Egészségnevelés Országos Központja. században a protestáns neveléshez kapcsolódó egészségnevelés tartalmát az ép testű. Az iskolai egészségnevelés átalakulása Az idő előrehaladtával kiderült. és a testi-lelki harmóniára helyezte a hangsúlyt. s adott órákon megtanítandó tananyaggá vált. hogy a lelki nevelésről sajnos alig esett szó. Éppen ezért az előadás jellegű 61 . az egymást követő történelmi korokban részeire bomlott. Értékeléséhez hozzátartozik annak vizsgálata. A komplex egészségfelfogás helyett az egészségi állapot fenntartására vonatkozó szabályokat emelték ki. harmonikus lelkű egészséges ember eszménye adta. tárgyát. Ebben az időben az egészségnevelés tartalmát. amelynek korszakonként más és más tartalma volt. A 19. században Apáczai Csere János hasonlóan gondolkodott. hogy a diákok személyre szabott. Az egészségnevelés kikerült a nevelési-oktatási rendszer egészét érintő feladatok közül. Az egészség holisztikus szemlélete tekintetében. Ebből következik. mára pedig ismét egységes. század második felében az egészségnevelés elsősorban a testneveléssel és a közegészségüggyel kapcsolatos problémává szűkült. Így elmondható. A 17.Iskolai egészségnevelés a múltban Az egészség mint érték a jövő generációjának vonatkozásában kiemelt helyet foglalt el a különböző korok intézményes oktatásában. Ratio Educationis nyomán került be az iskolai tananyagba. A tapasztalat azt mutatta. eszközeit és módszereit illetően egységes volt mindenkire nézve (Meleg 2002). mindig is része volt az intézményes nevelésnek. hogy az egyes korokban milyen célok és tartalmak határozzák meg az egészség fogalmát. az Egészségnevelők Magyarországi Tudományos Egyesülete. hogy az egyénre szabott egészségnevelés sokkal vonzóbb és hatékonyabb. A 16. mint a mindenkire érvényes gyakorlat. hogy az iskolai egészségnevelés nem új keletű feladat. Mindez természetesen befolyásolja az iskolai egészségnevelést is.

hogy a tanulók segíteni tudjanak önmagukon. hogy az egészségnevelő szerepe átalakuljon. ismeri-e önmagát. kinek. hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon. amely indirekt és direkt módszereket alkalmaz. követelmények. értékrendszere jelentős szerepet kap.ismeretterjesztésről a kiscsoportos és az egyéni interakciókra terelődött a figyelem (Tényi– Sümegi 1997). A hangsúly azon van. Az 1970-es években ismerték fel az egészségnevelők – a szociológia. hogyan. A célok. hogy kiterjed a szocializáció minden szintjére. Ennek teljesítéséhez alapvető fontosságúnak gondoljuk az ítéletektől mentes. mit tud saját testi-lelki egészségéről. a pszichológia és a pedagógia eredményeit vizsgálva –. megtartását. Az egészségnevelés olyan komplex tevékenység. Mindezek alapján az egészségnevelő célja. a bizalom és a nyíltság. hogy a tanuló személyiségét belülről vezérelve erősítsük meg. hogy ki. milyen céllal kíván átadni. hogy korábbi felfogásuk nem vette figyelembe az egészséget befolyásoló tényezők közül az egészséghiedelem. módszerek és eszközök kiválasztását meghatározza. a tanulók részvételére és aktivitására építő egészségnevelési folyamatban képzeljük el (Tényi–Sümegi 1997). az általa közvetített példa. mit. az attitűd. aki segítséget és támogatást nyújt abban. a betegségek megelőzését. a környezet ismerete. Az egészségnevelőnek ma facilitátorszerepet kell ellátnia. az. Azaz nagyon fontos az egészségnevelő személyisége. Célja. szokásai. Milyen tényezőknek tulajdonít szerepet életminősége alakításában. ha megoldhatatlannak tűnő problémával találja szemben magát? 62 . az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakítását. valamint a környezeti hatások szerepét sem. partneri viszony kialakítását. Ennek megvalósulását dinamikus. ne pedig külső „kényszer” hatására cselekedjen egészsége érdekében. hogy a tanulók megtanulják kontrollálni saját egészségüket. a régi tradicionális vezető pedagógiai funkciót segítő-támogató szemlélet váltsa fel. másrészt. az interperszonális kapcsolatait? Mit tesz. hogyan éli meg a konfliktusokat. interaktív. hogy az egészségüket érintő kérdésekben képesek legyenek jól választani. Ebből következően az új szemléletben a nevelő és a nevelendő személyisége. feladatok. jellemzője. hogy az egészségkulturális szint emelésével. Mindez szükségessé tette. hogy ő miként éli mindennapjait. melynek alapja a kölcsönösség.

Ha a nevelőnek vannak saját élményei. Mindezek alapján az iskolai egészségnevelés fő feladatát úgy fogalmazhatnánk meg. beépüljenek s ellássák funkciójukat. mint a megfelelő konfliktuskezelés. Ebben. hogy a tanulókban ekkor formálódik meg az a beállítódás. hogy belássák. tapasztalatai e téren. Erre szolgálhatnak példaként a közös élményeket megalapozó s tovább építő kirándulások. Ennek megléte alapvető fontosságú abban. melyben helyet kell kapnia az imént felsoroltak mellett diákorientáltságának. Úgy gondoljuk. együttműködési mintát nyújtó szakkörök. akkor mintaadóként hozzájárulhat a tanulók egészség-magatartásának eredményes formálásához. az interperszonális kapcsolatok. hogy a felnövekvő nemzedéket egészség-magatartásuk formálásával intézményesen készítsük elő arra. saját egészsége iránti felelősségvállalásának. valamint a mentálhigiéné. megtervezhető. jelentős szerepe van a pedagógusok példamutató életvitelének. Németh 2004). a hatékony egészségneveléshez elengedhetetlen a nevelők közötti szoros együttműködés szaktól. hiszen hiteles ebben a témában. amely a majdani életmódot. ahogy említettük. hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában (Meleg 2002. hogy a diákok értékrendszerébe az egészséget támogató olyan értékek. képesítéstől függetlenül. éppen ezért fontos. 63 . miként tudják az emberek megvalósítani az egészségtudatos magatartást. Ugyanígy lényeges. életvitelt és életminőséget fogja jellemezni. melyben felelősségük van. Fontos a tanulókban tudatosítani. Az egészségnevelés céljainak mind teljesebb elérése érdekében lényegesnek tartjuk az egészségtudatos magatartás kialakítását. Úgy véljük. hogy a diákok megtapasztalják. mert az egészségnevelőnek képesnek kell lennie saját egészségének értelmezésére és az ennek megfelelő egészségtudatos magatartásra. karbantartása és fejlesztése (Meleg 2002). Az iskolai egészségnevelés jövőbeni feladatai Az iskolában folyó egészségnevelés jelentőségét alátámasztja az a tény. Az egészségnevelés fontos jövőbeni feladata a támogató értékrendszerek kialakítása. amely a feladatoknak és a hozzájuk kapcsolható idő mennyiségének az összeegyeztethetőségén alapul.Az említett tényezőket azért tartjuk kulcsfontosságúnak. hogy az iskola miként járul hozzá az egészség alakításához. Tehát a hatékony iskolai egészségnevelés elengedhetetlen feltétele a pedagógus egészséges szemlélete. mindennapi életük saját maguk által alakítható. a diákokkal való kapcsolatuknak. Ekkor épül ki a prioritások hierarchikus rendszere.

dinamikusan hozzájárul a személyiség formálásához és alakításához. egészségmegőrzési és fejlesztési stratégia alfája és ómegája. fedezze fel a benne rejlő lehetőségeket. segíti a reális önértékelés kialakulását. Az MTTOE szakmai programajánlata is hatékony segítséget kínál ehhez. Elgondolásunk szerint is a mindenkori felnövekvő generáció egészség-magatartásának minősége a hosszú távú prevenciós. 64 . A szomorú tendenciákat látva 2003. Minden sporttevékenység kiválóan fejlesztheti a gyermekek önfegyelmét. Az alapot az adja. és hozzájárul a siker és kudarcélmény feldolgozásához (Insel és munkatársai 1997). A testnevelés szerepe az egészségnevelésben Az Angol Egészségnevelési Hatóság (HEA) táplálkozási munkacsoportjának megállapítása szerint a testmozgás döntő jelentőségű a testsúlyszabályozásnak és az elhízás megelőzésének a szempontjából (Due és munkatársai 2001). és elősegíti a gyermekben rejlő képességek kibontakozását (Biróné 2004).csoportépítésre alkalmas sporttevékenységek. hogy a tanulót testének megismerésére és elfogadására neveljük: érezze jól magát saját testében. hogy minden magyar állampolgárnak joga van a lehető legegészségesebb élethez. az egészséget támogató értékrend. Tudvalevő. küzdeni tudását. ez által kialakul az egészséges énkép. Az együttműködő felek egyetértettek abban. hogy a testmozgás amellett. önbizalmát. Ugyanakkor a tanulóknak mindössze a fele végez megfelelő gyakoriságú és időtartamú mozgást (Fábri 2002. hogy a testnevelő tanárok hatékonyan járuljanak hozzá a program sikerességéhez. hogy egészségmegőrző és -fejlesztő funkcióval rendelkezik. „Testnevelő Tanárok az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja Sikeréért” elnevezéssel Országos Szakmai-módszertan konferenciát tartottak Gyulán. A testtartási és lábstatikai problémák az életkor előrehaladtával szintén nőnek (Somhegyi és munkatársai 1998). A Johan Béla Népegészségügyi Program és az MTTOE együttműködési megállapodást kötött. Fehérné Mérey 1996). Mándoki 1988). kitartását. Az Egészség Évtizede Népegészségügyi Programjának Aktív testmozgás elterjesztése című fejezete lehetőséget teremt arra. Az Európai Sport Chartája szerint: olyan sportélményekhez kell hozzásegíteni a gyermekeket. melyek egész életre szóló elkötelezettséget eredményeznek a fizikai aktivitás iránt. augusztus 28–29-én a Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) és a Békés Megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete közös rendezésében. A tanulók erőnlétével kapcsolatos ismételt felmérések az erőnlét életkorral való csökkenését mutatják (Eiben és munkatársai 1991.

KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK 1. Az egészségtámogató iskolai környezet miért igényel több szempontú megközelítést? Érveljen a többszempontú megközelítés mellett! 4. Miért tekinthető a serdülőkor kitüntetett életkornak az egészségmagatartás alakulása szempontjából? 65 . Miért kell az egészségnek más értékekkel erősítve beépülnie az egyéni és társadalmi értékrendszerbe? 3. Mit jelent az egészségtámogató iskolai környezet? Milyen területei vannak? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 2.

Az iskola kultúrája mitől lehet sajátos az egészségre nevelés szempontjából? Ha Öntől függne. tanári.5. az iskolai egészségre nevelés milyen alapelveit fogalmazná meg? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 6. Milyen szerepe van az értékeknek. védőnői) az egészségtámogató iskolai környezet kialakulásában? 66 . a belső tereknek és sajátos szerepeknek (tanulói. orvosi. a légkörnek.

majd adjon ötleteket arra. hogy ezek közül melyik hogyan vehető figyelembe a konkrét iskolai életben! Érveljen mindegyik szükségessége mellett! 67 .7. Tanulmányozza az egészségmegőrzés 12 pontját.

Gyűjtse össze és alkossa meg az egészséget támogató és gyengítő értékek rendszerét! Ugyanakkor soroljon fel olyan tényezőket.) az egészséget károsító tényezők: ________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 68 . hogy egészségileg veszélyeztetett helyzetet alakít ki! a.) egészségtámogató tényezők: ___________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ b. Miért szükséges az iskolai egészségnevelés feladatának újrafogalmazása? Hasonlítsa össze az egészségnevelés hagyományos és korszerű felfogását! Miért összetettebb az újszerű felfogás? Érvelés: ______________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Hagyományos felfogás Korszerű felfogás 9.8. amelyek együttes megléte valószínű.

In: Bárdossy Ildikó – Forray R. Új Pedagógiai Szemle. pp. • Pál Katalin et al. 69 . sz. Új Pedagógiai Szemle. Meleg Csilla (2006): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. 4-10. Katalin – Kéri Katalin (szerk. 2005/június.(2005): A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Pécs. 11. PTE BTK Neveléstudományi Intézet.): Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez.Javasolt szakirodalom: • • Meleg Csilla (2005): Egészségtámogató iskolai környezet.

és a feldolgozáshoz használt eszközöket (esetlegesen a tankönyvet). ellensúlyozni? 70 . Dolgozza ki egy fiktív egészségtámogató iskola helyi tantervét! Majd egy szülőkhöz írt beszédben (bemutatásban) a helyi tanterv minden pontján indokolja meggyőzően álláspontját. 1. 3. osztályban választható tantárgyként tanított egészségügyi nevelés tantárgyi programját. Vizsgálja meg és elemezze az I-IV. Elemzésében a továbbiakban arra is térjen ki. milyen súllyal találhatók meg benne. A beküldés időpontja kontaktórán kerül megbeszélésre. Elemzésében először azt vázolja.HÁZI DOLGOZATOK Az alábbi feladatok közül egyet kötelezően választania kell. mintha intézményvezetőként szülőket próbálna meggyőzni arról. hogy az egészségfogalom mely tartalmi elemei. (A helyi tanterv kidolgozásához felhasználhatja curriculumelméletből szerzett ismereteit). 2. hogy ennek a programnak Ön milyen pozitívumait és hiányosságait látja. Ugyanez a feladat óvodára vonatkoztatva is megoldható. esetleg mivel egészíteni ki! (Az adott tantárgy programja a minisztérium honlapjáról tölthető le). hogyan lehetne ezeket az ártalmakat megelőzni. majd adjon ötleteket arra. hogy gyermekük számára válasszák az adott intézményt. Gyűjtse össze a pszichoszomatikus megbetegedésekhez vezető iskolai ártalmakat.

tanulmányokat tartalmaz. hogy a témához kötődő egyfajta kutatási beállítottságot kell kialakítaniuk. Tehát. memorizálása a fontos. 71 . MODUL: EMPIRIKUS KUTATÁSOK AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSRŐL ÉS FEJLESZTÉSRŐL CÉKITŰZÉSEK A harmadik modul kimondottan az egészségmegőrzés és -fejlesztés témaköréhez kötődő kutatási beszámolókat. hogy a hallgató egy konkrét kutatás alapján tájékozódjon az egészségre nevelés iskolai alkalmazásának korszerű és újszerű lehetőségeiről. egészségfejlesztés mint életminőség.1. Itt alapvető célunk a hallgatók ezirányú tájékozottságának a bővítése. hogy egy ilyen programnak milyen területekre kell kiterjednie. egészségprogram értékelése. ha a kutatási beszámolók többszöri átolvasása után a hallgató kedvet kap a témában való további tájékozódásra. tehát semmiképpen nem a konkrét adatok megjegyzése a fontos. A nemzetközi felmérések kutatási beszámolóit csupán átolvasásra ajánlom. A tanulmány részletesen megismertet azokkal a konkrét lépésekkel. akkor ez a modul elérte céljait. ugyanakkor másodlagos célt és mintegy interdiszciplináris megközelítést szolgál a hallgatók adott területhez kötődő kutatásmódszertani tájékozottságának és kompetenciájának a bővítése. orvosokat. hanem a többszöri átolvasásnak egyfajta tájékozottságot kell kialakítania. diagnózis. Meleg Csilla: Egész-ség Egy szervezetfejlesztési program körvonalai – részlet – Kulcsfogalmak: mentálhigiéné. A szervezetfejlesztési program esetén fontos lehet azt megjegyezni.III. az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behavior in School-aged Children) című nemzetközi kutatáshoz kapcsolódik. Az adatokhoz kapcsolódó egyéni észrevételek hozzáfűzése. mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés. amellyel az a célunk. stresszor tényező. sőt a szülőket is. vagy esetleg saját kutatás megtervezésére (nyilván jóval kisebb volumenű). 3. pszichológusokat. terápia. A szerző egy mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés modelljét mutatja be. A másik két kutatási beszámoló az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kezdeményezett. hogy bevonja az iskolai élet minden szereplőjét. amelynek lényege. TANULÁSI ÚTMUTATÓ A harmadik modulhoz tartozó tanulmányok. szervezetfejlesztési modell. egészségfogalom szűkülése és fragmentálódása. Abból a szempontból viszont hasznosnak tartom. az olvasottak kommentálása viszont alapvető elvárás. amelyeket egy adott intézményben tettek meg a mentálhigiénében érdekelt szereplők az egészlegességet megcélzó nevelési modell megvalósításáért. egészségtámogató környezeti feltétel. védőnőket. Az első tanulmány egy konkrét témába vágó szervezetfejlesztési program. kutatási beszámolók esetén nem a konkrét adatok megjegyzése.

A hatékonyságban többek között az is szerepet játszik. Szorosan kapcsolódnak az előzőekhez azok a kutatások is. a vitaminadagoló programok csupa készen kapott csodaszert ígérnek. hanem belső fejlesztés és fejlődés eredményeképpen formálódott és formálódik. rejtett tanterv. hogy az egészségesebb generációk neveléséért tenni akaró iskolák előtt a különböző egészségnevelési programok különböző utakat nyitnak meg. hogy ugyanazt a terméket egyesek kiválónak. Kidolgozott programcsomagok állnak az iskolák rendelkezésére. Esetünkben ezek a programok képviselik a kívülről. Önmagában egyik program sem garantálhatja az iskolából kikerülő korosztályok egészséges életmódját. Hasonló a helyzet az egészségnevelési programokkal is. Éppen ezért tanulságos lesz azokat a tartópilléreket. ha nem történik változás. azaz nem azok a leginkább megelégedettek és boldogok. hogy a látottak extrapolálása és a gyémánt tényleges formája hasonló lesz egymáshoz. társadalmi összetétel. akkor a közvetlenül látottakról – és csakis arról – esetleg megbízható képet formálhatunk. akkor a terméket tartjuk jónak. Ha csak egy látószögből vizsgálódunk. Célunk szempontjából tehát magát a terméket minősítjük hatásosnak vagy hatástalannak. és rájuk is érvényes. melyeken keresztül valamennyien részesei lehetünk egy folyamatnak. atmoszféra. valamint az egészséggel kapcsolatos ismeret. ahol semmi más feladat nem vár ránk. A csontritkulás. csökkennek a panaszok és a kilók). azonban mindegyik bizonyos hozzájárulást kínál ahhoz. a köznevelés és az egészségügy együttműködésének hiányosságaira irányultak. a folyamatban betöltött saját szerepünk és hozzájárulásunk nem képezi az értékelés tárgyát. ugyanakkor magunk nem járulunk hozzá tevőlegesen. ha minél több oldalról vesszük szemügyre. Az előzményekhez szorosan hozzátartoznak azok a kutatási eredmények.Amikor az Egész-ség programról elkezdtünk gondolkodni. klíma stb. A kettő között nincs túl szoros kapcsolat. A kutatási eredmények közös tanulságát és egyben a diagnózist is az 72 . és ha eredményt észlelünk (pl. Az Egész-ség program ebben a kontextusban úgy értelmezendő.és tevékenységrendszer szétválására. mások semmit sem érőnek tartják. mások által kidolgozott kész termékeket. Így áll elő az a paradox helyzet. és a gondolkodásmód mindenki számára saját építkezési lehetőséget is kínál. Akkor tudunk egy több felületen megcsiszolt gyémánt formájáról megközelítő pontosságú képet alkotni. akiknek objektív életkörülményei a legkedvezőbbek. hogy az eddigi egészségnevelési programoktól eltérő úton közelít az egészséges életmód formálásához az iskolai évek alatt. egyáltalán nem biztos azonban. ízületi bántalmak elleni. A mentálhigiénés szervezetfejlesztési program alapvető sajátossága. amelyek szerint az életminőség nem annyira objektív helyzet. mint a termék megvásárlása. a következő tapasztalatból indultunk ki. hogy – észlelve a problémákat – tehessenek valamit a jövő generációjának egészségéért.) és a program mennyire illeszkednek egymáshoz. Végrehajtjuk az előírt kúrát. Az Egész-ség programban az előzőektől eltérő utat választottunk. hajhullás. Diagnózis és terápia Életünket sokféle program szabályozza. melyek az egészségfogalom tartalmának a szűkülését és fragmentálódását tárták fel. életminőségét. hogy az iskola sajátos arculatát kölcsönző jellemzők (település. A kínálat. hanem sokkal inkább szubjektív megelégedettség kérdése. A termék hatásától várjuk az eredményt. hogy önmagában a program nem garantálhatja az eredményességet. annál nagyobb a hasonlóság valószínűsége. Minél több különböző nézőpont meglátásait használjuk fel a forma megalkotásához. Egészségünk karbantartására tudatosan is kezdünk odafigyelni. hogy nem készen és kívülről érkezett az iskolába. a választék igazán bőséges. a fogyókúrás. A példa témánk vonatkozásában azt az értelmezést hordozza magában. Kísérletet tehetünk az egész megkonstruálására is. rendezőelveket bemutatni. másikkal próbálkozunk. gyomorégés.

táplálkozási problémák. az adott szervezetben feltérképezhető emberi kapcsolatrendszerek nemcsak a munkateljesítményhez járulnak hozzá pozitív és negatív vonatkozásban egyaránt. mégpedig a lelki egészség vonatkozásában. A szervezetszociológiai kutatások világosan kimutatták. dohányzás. Az iskola hasonló szerepet tölt be a tanulók életében. hogy a munkahelyi légkör.) A hatékony prevenció az intézményes befolyásolás új útjának a megtalálása. hogy az egyén személyes választása eredményének tekinti az egészségességet.adta. Másfajta megközelítés az. A kutatások alapján közös oknak tekinthetjük a lelki élet kiegyensúlyozatlanságát. Egy lehetséges modell: iskolai szervezetfejlesztés A legtöbb egészségnevelési szakirodalom azzal. A fenti diagnózis alapján a terápia két módon is kidolgozható. drog stb. Ebben az esetben nem a már meglévő problémákra. A kétféle terápia tehát kiindulópontjában gyökeresen különbözik egymástól: míg az egyik a problematikus tünetek megszüntetésére irányul. hanem az okok kezelésére szerveződik a program. mint a felnőttekében a munkahely.). Az iskolai szervezetfejlesztés a mentálhigiénés szempontoknak prioritást adó szemléletmódjával túllép a szimptomatikus megközelítésen. hogy a program eredményeképpen minél kevesebben kerüljenek a pótcselekvések csapdájába.és drogfogyasztásban. A tünetek kezelésére irányuló szemléletmód nem ösztönzi a mélyebb. ezért a beavatkozás módja is szükségképpen különbözik az előzőtől. hogy a megvalósítás során az elsődleges cél a ráhatás a teljes személyiségre. Az Egész-ség program – nevével is jelezve – (egész-ség=teljesség) az utóbbi megközelítésmód alapján szerveződött. esetünkben az iskolának mint szervezetnek az egészségre gyakorolt hatását. feszültsége) kapcsolódott össze a jól ismert tüneti jelenségekkel (alkoholfogyasztás. mind az egészségérték szervezetek általi közvetítésében a testi-lelki egészség valamikori teljessége sérült meg. 73 . az egyéni kontrollon kívül eső okok keresését és az azokra történő ráhatást. melynek hatásaival iskolai teljesítményükben és önértékelt egészségükben is számolni lehet. Ezzel egyidejűleg a kutatások azt is kimutatták. illetőleg a betegséget. és a szervezet adta magatartásirányítási lehetőségek felhasználásával az egészséges életmódot veszélyeztető okokra koncentrálva közelíti meg az egészségneveléssel összefüggő feladatokat. a megoldatlan kapcsolatrendszeri zavarokat. hogy a felnőttkori egészségességben a lelki harmónián alapuló önértékelt egészség jelenti a döntő faktort az életminőség szempontjából. (Például a stressz vagy az izoláltság mint kiváltó ok a dohányzásban. a konfliktuskezelési problémákat. alkohol. Az egyik út a kész programok alkalmazása vagy önálló tantárgy kidolgozása. A pécsi Köztársaság Téri Általános Iskola pedagógiai programjának elnevezése: Egész-ség (teljesség) arra utal. melyek segítségével a legégetőbb problémákra koncentrálva (dohányzás. figyelmen kívül hagyja a közvetlen környezetnek. életmódbeli zavarok stb. Felfogásunk szerint ezen okok miatt sodródnak az iskolások az említett pótcselekvések felé. egyensúlytalansága. Öröm. hogy a serdülőket körülvevő társas kapcsolatrendszer minősége (zavara. az alkohol. hogy mind az egészségfogalomban. addig a másik az okok feltárásával és kezelésével új utakat épít.és bánatforrás egyaránt lehet számukra. A kutatások ugyanis azt mutatták. amikor a tüneti kezelés helyett a problémák kialakulásában szerepet játszó okokra összpontosítjuk figyelmünket. hanem szoros kapcsolatban állnak az életminőségben oly döntő szerepet játszó önértékelt egészséggel is. melynek várható eredményeképpen az iskolás korosztályok elkerülhetik a pótcselekvések csapdáit.) felvilágosító tevékenységet lehet végezni.

Így jól kifejezhető volt vele az a programrendszer. hogy a szakirodalomban tapasztalt sorrend megerősítette az iskolai mentálhigiénés szervezetfejlesztés során kitűzött célokat. A kommunikáció vonatkozásában egymás meghallgatására és a nonverbális kommunikációra való érzékenység fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. A kapcsolatok vonatkozásában az összetartozási erő növelése kapott kiemelt jelentőséget. pszichológus). Ezért a mentálhigiénére épülő szervezetfejlesztés során az iskolában sem a hagyományosan megszokott ismeretátadásra helyeztük a hangsúlyt. érzelmi stratégia. • válaszadás arra. melyek az autonómia. védőnő. magasabb szervezettségűvé tevő folyamatok és tevékenységek. Az Egész-ség program megtervezésekor a különböző egészségmegőrzésre irányuló programokból azokat az elemeket használtuk fel. Ezek szerint a különböző válsághelyzetből kilábalókkal készített interjúk azt mutatták. A sorrend megerősítette azt a kutatási tapasztalatunkat. melyek ehhez a szervezetfejlesztési alapelvhez illeszkedtek. • a hatékony korrekció érdekében módszertani eszközök keresése ahhoz. Ehhez szorosan hozzátartozott a mások érzelmi szükségletei iránti érzékenység is. vonzódások kifejlesztésének és kifejezésének a képességét. a tolerancia képességének fejlesztése. hogy stratégiáik a következő sorrendben segítették őket: a lélek kezelésének stratégiája. az önbecsülés megerősítésére. készségszintűvé fejlesztésére.A mentálhigiénés szempontokat kiemelten kezelő iskolai szervezetfejlesztés a következő célokat tűzte ki: • szervezetfejlesztés és magatartás-formálás összekapcsolásával a stresszvonatkozású tényezőkkel szemben megbirkózási stratégiák eszköztárának tudatos kialakítása és gyarapítása tanárok és tanulók körében egyaránt (más programok célcsoportjai csak a tanulók). hanem a legsegítőkészebbnek talált stratégiák gyakoroltatására. önbecsülés. kognitív stratégia. hogy a mentálhigiénés szempontokat kiemelten kezelő szervezetfejlesztés modellértékű lehet-e az iskolai egészségnevelést tekintve rövid távon és az egészségmegőrzésben hosszú távon. melyhez kapcsolódhattak azok az egyéni utak. kommunikációs stratégia. hogy azután tervezhető legyen egy differenciált fejlesztési folyamat. az önfejlesztésre irányultak. Munkánk megkezdésekor szükségesnek láttuk megismerni a lelki egészségvédelem különböző területeinek a fejlettségét. az ismeretek tudása. A mentálhigiénét mint lelki egészségvédelmet értelmeztük. Az ismeretek tudása szükséges. bármikor készen álljon újabb résztvevők bevonására és a velük való együttműködésre (orvos. Érzelmi téren alapvetőnek tekintettük az érzelmek. az önfejlesztés stratégiája. átszője az iskola valamennyi viszonyrendszerét és nyitott legyen. A mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztés alapelve. autonómia. hogy viszonylag megbízható jelzéseket lehessen kapni az eredményességről. érzések. a folyamat különböző fázisairól. közösségi. hogy az iskola valamennyi résztvevőjét: pedagógust. mely ennek javítását tűzte ki célul. 74 . ám korántsem elégséges feltétele a magatartás befolyásolásának. fejlettebbé. kapcsolati. mely szerint a felvilágosítás. A felsorolásból jól látható. amelyben benne foglaltatnak az egyént és a közösségi kapcsolatokat erősebbé. A megbirkózási stratégiák fejlesztését iskolai körülmények között a következő területeken tartottuk elképzelhetőnek. Ezzel együtt járt a kooperáció. tanulót és szülőt egyaránt érintse. változásának. a kognitív stratégia önmagában kevéssé hat egy konkrét szituációban való adekvát viselkedésre.

hogy azután igényük legyen ennek karbantartására. függetlenül a szakjától és attól. hogy a pedagógusok szemléletében természetes hangsúlyt kapjon az egészség-magatartás formálásának lehetősége és igénye. hogy a lelki egészségvédelem pedagógiai kompetencia. A program célkitűzéseihez igazodó közös tanártréning azt is világossá tette minden résztvevő számára. hogy a pedagógusokat érdekeltté tegyük a közös munkában. A tréningeken tanultakat adaptálhatja és beépítheti mindennapi pedagógiai tevékenységébe. mellyel a mindennapokban általuk is kezelhetővé válnak ezek a viszonyok. hogy valamennyien egy közös tanulási folyamat részeseivé váljanak. A koncepció tehát nem készen. szakkörön és egyéb rendezvényen. A program elfogadása után két évvel a tantestület tagjai pozitív attitűddel viszonyultak az Egész-ség programhoz. Ebben az alkotó folyamatban valamennyi pedagógus szerepet kapott. mássá teheti egymás közötti és a tanulókkal való interperszonális kapcsolataikat. A feladat újdonsága azt is megengedte. hogy az ilyen módon értelmezett egészségnevelésben szaktárgyától függetlenül lehetősége és felelőssége van minden pedagógusnak tanórán. A megismert és közösen elfogadott koncepció alapján a tantestületre várt a konkrét pedagógiai program kialakításának a feladata. konfliktuskezelési. a konfliktusok természete és a kommunikáció köré csoportosult. mivel senki sem tarthatta magát e feladat szakértőjének. hanem tantestületi megbeszélés és döntés következtében az iskola belső igényéből fakadó szerves programmá vált. Hatására előnyösen alakult át az igazgató és a tanárok közötti kapcsolatrendszer. szülőnek egyaránt szóló komplexitását. kooperációs 75 . Fontosnak tartottuk. A program megalapozása a tantestületben kezdődött. Ezt követte a kooperációra épülő megerősítő tréning. kívülről és szervetlenül került az iskolába. és több szempontból is figyelemre méltó szerveződési és csoportdinamikai folyamatokat indított el. szociológiai és kommunikációelméleti előadások mellett négy napon keresztül szakképzett pszichológusok vezetésével önismereti tréningen vettek részt a tanárok. szülőkkel. fejlesztésére. Szemléletet kínáltunk számukra. diáknak. Senki sem vonhatta ki magát a programtervezésből. és kínáltuk az eszközrendszert. A minden tanárnak szóló belső továbbképzés és tréning az önismeret.Az Egész-ség program tartópillérei A tantestület A konkrét iskolai program kialakítása során a legfőbb törekvésünk az volt. mely átstrukturálhatja. pedagógusokkal is. Ugyancsak a kapcsolatok javulását észlelték a pedagógusok a tanulókkal. hogy alsó vagy felső tagozaton tanított vagy éppen napközis volt-e. döntéshozatali. Ezzel kívántuk elérni azt a célt. nem pedig valamely tantárgy ismeretanyagának a része. Így senki sem érezhette mellőzöttnek magát. hogy ők maguk felfedezzék lelki egészségvédelmük szükségletét. az igazgató és a tantestület valamennyi tagja egy kommunikációs kört alkotott. Tanárok és tanulók A program megalapozása a tantestületnél kezdődött. A következő lépésben a tanárok a saját élményű tréningeken megtapasztalt önismereti. hiszen nyilvánvaló volt. A pszichológiai. nagyra értékelték a tanárnak. Az Egész-ség iskolai program így valamennyi tanár közös ügye lett. napköziben. Mivel a program minden tanárt megszólított.

Az ismerkedést szolgáló Név-tár játékot átalakítottam. testi-lelki egészségét mutatták be. saját osztályában igyekezzen a program feladatait megoldani. Az Azt szeretem benned c. megoldandó feladatokat. osztálytársaikhoz való viszonyát. az iskolához. melyek gyermekeik közérzetét. osztályról van szó. A kezdeti bizonytalanságok után kialakult az új típusú osztályfőnöki órák megbeszélésének. és így a pozitív tulajdonságokat megerősítő variációt alkalmaztuk. Sajnos. nevelési tanácsadó. hogy a tréningeken és a továbbképzéseken tanultak csak elméletként vannak jelen. aki a programhoz kapcsolódó szituáció hátterének megadásával és a látottak pedagógiai értelmezésével a nevelési folyamat szakembereként volt jelen. Az Egész-ség program a tanár-szülő kapcsolat kiegyensúlyozottságát a nevelési kérdésekben laikus szülő és az ezekben szakértő pedagógus találkozására építi. tanáraikhoz.” • Tanárok és szülők Az Egész-ség program következő lépcsőfoka a szülőkkel való kapcsolatrendszer átgondolása és más alapokra helyezése volt. pihentetés céllal iktattuk be a szituációs játékokat. hiszen pénz nélkül is tudunk valami nagyon értékeset adni a gyerekeknek. A program hatására tudatosabban végzem az ilyen jellegű feladatokat. ugyanis a tanévnyitó és -záró igazgatói értékelésekben. Az alábbi beszámolórészletek a közös gondolkodást is illusztrálják. néha azt tapasztalom. Ennek eldöntése nem könnyű feladat. kivirult az osztály minden tanulója attól. A program megvalósításának a folyamata. hogy csak jót súgtunk egymás fülébe (tulajdonságokra vonatkoztatva). hogy mindenki a saját munkaterületén. mely tanár és szülő között másról is folyhatott. hogy alapos előkészítés után elindult. Az új módszerek és eszközök alkalmazásának. A szülők ismerték a program célkitűzéseit. így egyes tanórákon lazítás. Nagyon fontosnak tartom a folytatást. változásokat. mint magatartási rendellenességről és osztályzatokról. Nagy figyelmet fordítok a problémák megoldására. gyerekek és gyerekek között. Az Egész-ség program értékelésének első állomása A mentálhigiénés szempontokat kiemelten kezelő iskolai szervezetfejlesztés legfontosabb célkitűzése az volt. Lehet. Az összehasonlító mérések adatai alapján elmondható. A pedagógus kompetenciája abban áll. a kölcsönös tapasztalatcserének az igénye.játékokat a tanulókkal együtt végezték. közvetlenebb kapcsolatot teremteni a pedagógusok és a gyerekek. Ezért nyitott az együttműködésre az Egész-ség program más intézményekkel is (pl. hogy mi magunk változtassunk. Az igazi áttörést azonban az hozta. A tantestületi tréningen kezdődő közös élményalapú nyelvhasználat a tanulók reakcióinak. örülnek a társak sikereinek. a szülő a saját nevelési problémáival is fordulhat. játék szintén a pozitív tulajdonságok megerősítését szolgálta. hogy az iskola ne stresszorként jelenjék meg a tanulók életében. szülői értekezleteken évről évre figyelemmel kísérhették a programhoz kapcsolható eseményeket. úgy gondolom. A tanárhoz. hogy más kompetenciakörök felismerésében minél nagyobb jártasságra tegyen szert. hogy még kevés volt az idő arra. A szituációs játékok egész sorát játszottuk az év folyamán. Kellő irányítást és útmutatást kaptunk ahhoz. Nagyon jó hatással voltak ezek a játékok az egész osztályra. gyermek-ideggondozó).” „Mivel 1. a gyakorlat megszerzésének legkézenfekvőbb terepei az osztályfőnöki órák voltak. A gyerekek segítik egymást. amikor a videóra felvett osztályfőnöki órákat szülői értekezleten visszanézve a szülők bepillanthattak saját gyermekük számukra addig ismeretlen iskolai világába. Szinte megszépült. Ez volt a kezdete annak a kommunikációnak. • „Nagyon jól lehet a program segítségével emberibb. hogy meg tudja ítélni. Az együttműködés egyik eredménye a gyermek-ideggondozó intézet nyitott alkalmain az esetmegbeszélés módszerének iskolai adaptálása. értékelik egymás eredményeit. Hallhattak azokról a vizsgálati eredményekről is. az alkalmazott módszerekkel kapcsolatos problémáknak a megbeszélésével tovább bővült. hogy az Egész-ség program szellemében 76 . mely problémák kezelése történhet az iskolán belül és melyeké igényel másfajta szakértelmet.

6 88. A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tévő adatsor (1. míg az Egész-ség program szerint tevékenykedő iskolában mindhárom dimenziót együttesen vizsgálva egyenletességet.1 65. • Az iskola egész tantestületének. táblázat) az iskolához.0 62.6 71. kiegyensúlyozottságot tapasztalunk.5 77.3 51.6 36.7 71.5 72. mint akik kíváncsiak a diákok véleményére.2 60.0 58.5 73.0 36.9 72. a rejtett tantervről ad számot. 1.5 74.8 64.8 51. táblázat Erősen egyetért+egyetért Az Egész-ség Német Belgium Magyarország iskolája ország Az iskolához való viszony* A diákok részt kialakításában Az iskola jó hely Az iskolához tartozom A tanárokhoz való viszony A tanárok figyelembe veszik a diákok önálló 59. melynek alapján az adott iskola a sajátosságainak megfelelő egészségnevelési prioritások kijelölésével és rendszerbe foglalásával felépítheti a saját programját.7 60. valamennyi pedagógusnak a nevelési kompetenciáján alapul. A rejtett tantervet feltáró vizsgálatok az interperszonális kapcsolatok minőségéről is visszajelzést adnak.5 47. 77 .1 65.8 73.1 57.2 70.5 74. Ezek szerint a tanulók úgy látják tanáraikat.9 48.9 62.8 71.6 66. Megfigyelhetjük.7 68.8 59. odafigyelnek rájuk mint személyiségekre.4 62.1 program A szabályok megfelelőek A tanulók kedvesek és segítőkészek A tanulók elfogadnak engem Az adatok a HSBC vizsgálatból (országos reprezentatív minta) és saját kutatásból valók Hogyan hasznosítható az Egész-ség program más iskolák számára? Nem kínál kész megoldásokat. mely szerint tanáraik igazságossága nem kérdőjeleződik meg. A modell tartópillérei a következők: • A szakirodalom és számos empirikus kutatás eredménye biztos szemléleti és elméleti háttér.8 58.7 70. mint az országos átlag.működő iskola mentálhigiénés mutatói kedvezőbbek.1 vesznek a szabályok 22.8 véleményét A tanárok jól bánnak a diákokkal A tanárok segítenek.4 65. társas elfogadottság jellemzi. Az osztálytársakkal való kapcsolatrendszer mutatói is rendkívül kedvezőek.5 60.3 49.6 57.9 72. ha szükséges A tanárokat érdekli a személyiségem Kortárs kapcsolatok A lenni tanulók szeretnek együtt 69. hogy a hasonló életkorú serdülők véleménye a különböző dimenziókban meglehetősen eltérő. ellenben ad egy modellt.3 79. Mindehhez társul az a lényeges meglátás.5 70. hogy a tanulók iskolához való viszonyát általános komfortérzés. a tanárokhoz és az osztálytársakhoz fűződő kapcsolatokról. melyből az iskolák saját programjaikat felépíthetik. Ez fejeződik ki abban.4 53.

jelentősége. melyet az 1980-as évek elején négy ország (Norvégia. célkitűzései Magyarország az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának (EVSZ/EURO) kérésére 1985-ben csatlakozott ahhoz az európai ifjúságkutatáshoz. hogy átjárhatóvá lehet tenni az iskola valamennyi viszonyrendszerét. kollaboratív kutatás. A program nem kész és nem lezárt. 1997-ben és 2002-ben. szexuális aktivitás. A szervezetfejlesztési alapelvek figyelembevételével az iskolák külső és belső sajátosságaik alapján új módon és hatékonyan integrálhatják az egészségnevelést az iskolai munkába. testkép. elkötelezettsége. pedagógus-szülő) formálódik. Ausztria és Anglia) kutatói indítottak el informális együttműködésként. négy évenként megismételt. szubjektív jóllét. Az EVSZ/EURO hamarosan adoptálta a kutatást. a leglényegesebb kritérium a tantestület motiváltsága. serdülőkorú fiatalok önminősített egészségi állapot. 2. gyereknek és szülőnek egyaránt. ÉVI MAGYARORSZÁGI ADATFELVÉTELÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Kulcsfogalmak: Egészségügyi Világszervezet (WHO). szubjektív egészség. 78 . közérzet. Ahhoz. önértékelés. de már a jelenlegi eredmények tükrében is mutatja. A kutatás története. 1990-ben. anonim módon végzett kérdőíves adatfelvételekből áll. mozgás. hogy a program modellként működjék. fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok.• folyamatosan kontrollált kölcsönhatásokban (pedagógus-pedagógus. depressziós hangulat. Finnország. 1993-ban. pedagógus-gyerek. amely 1984-től az európai iroda egyik kiemelt programjaként működik. egészségmagatartás. pszichoszomatikus panaszok. építkezést kínál pedagógusnak. 3. • Az iskola sajátosságai szerint alakítható. táplálkozás. Aszmann Anna: "ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA" EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET (EVSZ) KOLLABORATÍV KUTATÁS 2002. rizikómagatartás. A jövő generációja iránti felelősséggel jár. A kutatás. A kutatást hazánkban az Országos Gyermekegészségügyi Intézet a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel együttműködve végzi. amelyet ma 35 európai és észak-amerikai országban végeznek. élettel való elégedettség. Azóta hazánkban 5 országosan reprezentatív adatfelvétel történt: 1985ben.

A kutatás nagy nemzetközi kiterjedése módot ad a különböző fejlettségű. A kutatásba bevont tanulók 76%-a teljes családban él. Egyéb szempontok szerinti bontás csak abban az esetben szerepel az összefoglalóban. Az egyszülős családok aránya 17.4% (ebből csak apjával él 2. Az olvasó kezében lévő "Jelentés" a 2002. a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körben való feltárása. A családok társadalmi-gazdasági helyzete (Szocio-ökonómiai státusza. valamint egészségmagatartását. Az egészséggel. 79 . A két középső kategóriába mind az apa mind az anya adatai alapján a családok fele került.6%). a két alsó kategóriába a családok 1415% -a került attól függően. év áprilisában és májusában végzett magyarországi adatfelvétel legfontosabb adatait tartalmazza. nevelőszülő pedig minden harmadik édes szülő nélküli családban van. 20%-a nem él együtt édesapjával. közérzetének és életmódjának összehasonlítására. A legfelső SES kategóriába a családok 3-6%-a . SES) A családok társadalmi-gazdasági helyzetét (SES) a szülők foglalkozása és iskolai végzettsége segítségével (amennyiben a gyermekek megbízható információkat adtak) 5 fokozatú skálán mértük. nemek és iskolai osztályok szerinti bontásban. közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása. hogy az apa vagy az anya adatait vettük figyelembe. A beszámoló a gyermekek önminősített egészségi állapotára. Az adatfelvételben résztvevő gyermekek családi háttere A kutatásba bevont tanulók családjainak összetétele A családok szerkezete és társadalmi-gazdasági helyzete jelentős mértékben befolyásolja a családban felnövekvő gyermekek közérzetét. Az adatfelvételben 246 iskola 252 osztályának 5958 tanulója vett részt. és ennek segítségével a különbségek és azonosságok meghatározására. 4 %-a pedig édesanyjával. képviselve a főváros és az ország minden megyéjének különböző típusú iskoláit. Nem volt besorolható megbízhatatlan vagy hiányzó válaszok miatt a családok 1/4-e. ha az adott fejezet témája ezt határozottan igényli.8%. különböző társadalmi és kulturális viszonyokkal bíró országokban élő fiatalok önminősített egészségi állapotának. közérzetére és egészségmagatartására vonatkozó alapadatokat mutatja be. csak anyjával él 14. egészségmegőrzés és egészségfejlesztés gyakorlatában. A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése a nemzetközi kollaboráció segítségével. testi és lelki egészségét. A kutatás eredményeinek hasznosítása az egészségnevelés. hazánkban a 17 évesek is) fiatalok önminősített egészségi állapotának.A kutatás célkitűzései: • • • • A serdülőkorú (11-15 éves.

alapvető meghatározói a gyermek fejlődésének. a hetente vagy gyakrabban válaszlehetőséget figyelembe véve: a gyermekek otthona (52%). és növekszik a testvéreikkel és barátaikkal könnyen kommunikálók aránya. A tanulók kevesebb mint 1%-a válaszolta. osztályos tanulók 1/4-e hetente több mint három estét tölt otthonától távol. melynek alapján a családok 10 %-a sorolható a legalsó. Előzetes vizsgálatainkból ismert. a diszkó (15%). és 11. A fiúk gyakrabban látogatják a sportrendezvényeket. hogy a szülőkkel való jó kommunikáció pozitív és szignifikáns összefüggést mutat a gyermekek élettel való elégedettségével és önminősített egészségével. a lányok a bevásárló központokat. Érdemes megemlíteni.A családok jómódúságának meghatározására szolgáló objektív jellemzők alapján (autótulajdon. A társas kapcsolatok színterei A barátokkal eltöltött idő színhelyei gyakorisági sorrendben. hogy egy délutánt sem tölt el barátaival iskola után. A "plázázás" fővárosi és nagyvárosi jelenség. a barátok szerepének és befolyásoló hatásának növekedése. a családtagok közötti kommunikáció. 38% a felső középső. a gyermek rendelkezésére álló saját szoba. 47% az alsó középső kategóriákba. Az életkorral növekszik a szabadidejüket és estéiket mind gyakrabban barátaikkal töltő fiatalok aránya. a gyermekek feletti kontroll. a barátaival. a gyorséttermek (17%). a sportlétesítmények (27%). 80 . A 9. hogy az élettel való elégedettség szempontjából a szubjektív minősítés a meghatározóbb. 5%-a a legfelső. Általában jellemző. és a nemek tekintetében ebben a vonatkozásban nincs szignifikáns különbség. Az erre vonatkozóan feltett számos kérdés közül a beszámolóban a családtagok közötti probléma megbeszélésre vonatkozó válaszok kerültek elemzésre. számítógép és együttnyaralás a szülőkkel) egy nemzetközi összehasonlításra alkalmas négy fokozatú családi jómódúság skála került kialakításra. és csupán 8%-a. Ezt követik közel azonos gyakorisággal az iskolai rendezvények (16%). a bevásárlóközpontok (14%) és a mozi (11%). a vallási programok (15%). az iskolai kapcsolatrendszer módosulása. az utcák és parkok (44%). hogy a gyermekek könnyebben tudják megbeszélni problémáikat édesanyjukkal (88% válaszolta). hogy családja nem jómódú. Az életkorral előrehaladva csökken a szüleikkel (elsősorban az apával) "problémáikat könnyen" megbeszélők aránya. 46% átlagos módúnak és csupán 6% ítélte úgy. hogy egy barátja sincs. mint az objektív jellemzőkkel mért: a tanulók közel 48%-a tartotta családját jómódúnak. A fiatalok társas kapcsolatai A serdülőkor a társas támogatórendszerek újraalakulásának időszaka.a szülők nevelési stílusa. hogy az otthontól távol eltöltött esték számának növekedésével együtt nő a fiatalok dohányzásának és alkoholfogyasztásának esélye. így a szülőkkel való kapcsolat megváltozása. A tanulók szubjektív megítélése családjuk jómódúságáról kedvezőbb képet mutatott. Feltétlenül meg kell jegyezni. jól-létének és egészségmagatartásának. a kapcsolat melegsége. mint édesapjukkal (72%). a falusi fiatalok körében inkább a diszkó kedvelt. A család mint elsődleges szocializációs terep A család mint elsődleges szocializációs terep .

3/4-e saját bevallása szerint soha nem bántalmazott másokat. A serdülőkorú számára nagyon fontos. A jó osztályközösségben ritkábban fordul elő a kiközösítés és egymás bántalmazása. az a tény.az iskolától való elfordulás A válaszoló tanulók közel 1/3-a tartja élvezetesnek az iskolai feladatokat. akár az iskolában akár az iskolán kívül. hogy az iskolai kortárscsoport általi elfogadottság. akik elégedetlenebbek az iskolával és ott nem érzik jól magukat. Az osztályközösség Az életkor előrehaladásával az osztályközösségről és a társakról alkotott vélemény szignifikánsan kedvezőtlenebbé válik. Az egymás bántalmazására vonatkozó válaszok szerint a tanulók 4/5-ét sohasem bántalmazták. Néhányszor előfordult ez a tanulók közel ötödével és 5% körül van azok aránya. vagy maga is gyakran bántalmaz. de az egészséget is pozitív módon befolyásolja. a dolgozók számára biztosított önállóság) nemcsak a munkahelyi teljesítményt (adott esetben a tanulmányi eredményt). ért egyet. hogy nyomasztják őt az iskolai feladatok. és az életkorral ez az arány növekszik. Az idősebb tanulók alacsonyabb arányban. demokratikus vezetési módszerek. A bántalmazás ismételt elszenvedése. hogy a tanuló jól érzi magát az adott közösségben. 81 . hogy elfogadják őt társai. a lányok a segítségnyújtás szempontjából festenek valamivel kedvezőbb képet.Az iskola. alkoholfogyasztás) is. a gyermek munkahelye Felnőttkorban végzett vizsgálatokból ismert. a mellett. alacsonyabb arányban az idősebbek. Az "Iskolánkban a tanulók részt vesznek a rendszabályok kialakításában" állítással a tanulók 44%-a. hogy az életükkel is kevésbé elégedettek és számos pszichoszomatikus tünetet panaszolnak. hogy azok a gyermekek. pozitív összefüggést mutat a serdülő jóllétével és preventív tényezője a rizikómagatartásnak (dohányzás. akiket gyakran bántalmaznak. Az osztályközösségbe való beilleszkedés sikeressége mellett a tanárokkal való jó kapcsolat is fontos tényezője a tanulók jó iskolai közérzetének. hogy a munkahely kedvező légköre (a végzett munkával való elégedettség. Összességében az iskoláról kialakított kép az életkorral kedvezőtlenebbé válik. azonban ez az arány az életkorral csökken. a társak általi kirekesztettség komoly egészségveszélyeztető tényezők. Előzetes vizsgálataink elemzései arra utalnak. Az iskolához való kötődés . a gyakrabban bántalmazott gyermekek körében szignifikánsan magasabb a szorongó. A tanulók közel 1/3-a érzi úgy. míg a fiatalabbak és a fiúk magasabb arányban számolnak be egymás bántalmazásáról. nagyobb valószínűséggel dohányoznak és fogyasztanak több alkoholt. A fiúk az együttlét és egymás elfogadása. Vizsgálati adataink bizonyították. pszichoszomatikus és depresszív tünetekkel rendelkezők aránya.

Valós és egyre növekvő egészségügyi probléma gyermek és serdülőkorban az elhízás is. a lányok 15%-a. Az életkor előrehaladásával a lányok között növekszik. a lányok között gyakorlatilag változatlan marad. Ez az életkor ugyanakkor nagyon fontos a későbbi táplálkozási szokások kialakulása szempontjából. a külső jelentőségét közvetítő kulturális hatások mind közrejátszanak abban. akik úgy ítélik meg. Ez az arány a fiúk között az életkorral növekszik. Ezek az arányok azonban az életkor emelkedésével kedvezőtlenebbé válnak. A táplálkozás minőségére vonatkozó adatok szerint a napi rendszerességgel gyümölcsöt fogyasztók aránya összességében 29%.amely lányok esetében nem ritkán az irreálisan sovány.gyakran szélsőséges és veszélyes étrendi megszorításokhoz. A gyermek és serdülőkori fejlődéshez elengedhetetlen a rendszeres és megfelelő minőségű táplálkozás. Soványnak tartja magát a fiúk 23%-a. a fiúk aránya csökken. önértékelésüket és közérzetüket jelentősen befolyásolja a saját külsejükről alkotott kép. 15-17 éves életkorban már a tanulók 1/3-a (fiúk) és 40%-a (lányok).A fiatalok egészségmagatartása Táplálkozás Csecsemő és kisgyermekkorban a táplálkozás rendjét és minőségét elsősorban a család. amely összességében a válaszolók 1/10-e. A szénsavas üdítőitalok és édességek napi fogyasztása a serdülők mintegy harmadára jellemző. Az életkor emelkedésével. és minden vizsgált életkorban alacsonyabb arányban fogyasztják ezeket az ételféleségeket a fiúk. osztályban a tanulók 1/5-e. 82 . A válaszoló fiatalok 1/3-a nem reggelizik rendesen. hogy a serdülők egyre nagyobb figyelemmel fordulnak saját testük és testi változásaik felé. a zöldségféleségeket fogyasztók aránya 14%. de nem fogyókúráznak. különösen a lányok között növekszik a tanítási napokon rendszertelenül étkezők aránya. hogy fogyniuk kellene. a gondozói környezet határozza meg. Ugyancsak jelentős emelkedést mutat az életkorral a tanítási napokon ebédet sem fogyasztók aránya. fiúk esetében a mesterségesen kigyúrt . A válaszolók fele tartja megfelelőnek testalkatát. a tejtermékeket fogyasztók aránya 49%. és 15% azok aránya. A kutatásba bevont fiatalok véleménye saját testalkatukról és testalkatukkal kapcsolatos elégedettségükről híven tükrözi a kultúra által közvetített ideál iránti vágyat. az üdítőitalokat a fiúk fogyasztják napi gyakorisággal magasabb arányban. 1/3-a kövérnek tartja magát. A magukat kövérnek tartó lányok aránya az életkorral növekszik. Valamilyen módon fogyókúrázik a tanulók 26%-a. A különféle rágcsálnivalók napi rendszerességgel történő fogyasztása átlagosan 15%. magasabb arányban a lányok. és amíg a reggelit kihagyók aránya az 5. és mindkét nemnél jelentősen csökken az életkorral. Testkép A gyors testi és hormonális változások. fiúk között csökken a fogyni vágyók aránya. A kívánt testalkat elérése érdekében . az édességet a lányok. vagy testépítő hatású kiegészítőkhöz folyamodnak. melyben biztosan szerepet játszik a fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok térhódítása.

Az elfogadható gyakorisággal mozgó tanulók közül a lányok aránya az életkorral csökken. A rendszeres és kellő intenzitású mozgást leginkább az egyesületi keretben történő sportolás biztosítja. a lányok 49%-a nem használja napi szinten a számítógépet. Az állóképesség megbecsülése szignifikáns pozitív összefüggést mutat a mozgás gyakoriságával. A tanulók szabadidő eltöltésének néhány jellemzője Mozgás Kértük a tanulókat. Míg tanítási napokon mindkét nemű tanulók között a napi 2-3 órát (megítélésünk szerint ez is sok) nézők aránya magasabb (43%). és valamivel több. Csökken viszont az életkorral mind a fiúk. A fiúk 30%-a. ez utóbbiakat soroltuk a sokat mozgók közé. Tanítási napokon a fiúk valamivel több mint 1/3-a. Válaszaik alapján a gyermekek 5%-a egyetlen napon sem. valamint időtartamára kérdeztünk rá (hány olyan nap van a héten. mint 1/5-e ennél is gyakrabban mozog. Minden vizsgált életkorban a lányok mozognak sokkal kevesebbet. mind a lányok között a sokat mozgók aránya. 32%-a 1-2 napon mozog ennyit. Hét 83 . amikor a tanuló legalább egy órát kiadósan mozog). a fiúk aránya azonban közel azonos marad. A saját állóképesség minősítése a mozgás életkori trendjét tükrözi. videó A televíziózásra és videózásra fordított időtartam mind tanítási napokon. addig hét végén a válaszadók felét is meghaladja (57%) azok aránya. fiúk esetében a 7. osztályok között.A fiúk szubjektív testképe és alkatukkal való elégedettsége megfelelt egymásnak. legkevesebbet 9. hogy gondolják végig és adják össze napi mozgásos tevékenységeiket (iskolai testnevelés. Ugyancsak csökken az életkor növekedésével az egyesületben sportolók aránya. Szabadidejüknek valamivel kevesebb részét fordítják tévézésre/videózásra a lányok. Legtöbbet tévéznek a 7. és ezek gyakoriságára. 13% iskolai. Fizikailag passzív szabadidős elfoglaltságok Televízió. osztályos tanulók. osztályos. A tanulók 7%-a mindkét formában sportol. és 7. osztályok között. őket soroltuk a keveset mozgók közé. akik 4 vagy még több órát töltenek naponta televízió vagy videó előtt. mint a fiúk. 21% iskolán kívüli egyesületben sportol. mind hétvégeken jelentős. A válaszolók 1/3-a elfogadható gyakorisággal mozog (hetente 3-4 napon mozog legalább egy órát). rendszeres és játékos testedzés). és a 9. sokkal jobbnak tartják állóképességüket a fiúk és a fiatalabb tanulók. ez a csökken és azonban elsősorban az iskolai keretben történő sportolást érinti. a lányok valamivel több mint 1/10-e számítógépezik kettő vagy több órát. mint ahányan kövérnek tartják magukat. A tanulók 60%-a nem sportol egyesületi keretben. Számítógép A számítógép használatát illetően még jelentősebbek a nemi különbségek. lányok esetében már az 5. míg a lányok között jóval többen szeretnének fogyni.

a képernyős munkahely nem megfelelő kialakítása azonban. míg ugyanebben a korosztályban a lányok 35%-a dohányzik rendszeresen.végén mindkét nembeliek magasabb arányban (fiúk több mint fele. A korábbi kutatások adatai is bizonyítják. lányok 20-30%-a) számítógépeznek ennyit. hogy a rendszeresen dohányzó tanulók száma több mint háromszorosára emelkedik. és 9. Hét végén mind a fiúk mind a lányok a hét közbeni időnél is többet fordítanak tanulásra. 1/3-nak munkaideje meghaladja a napi nyolc órát. A legfiatalabb korosztályban jelentős a nemi különbség. hogy a tanulók felének munkaideje. barátok) dohányoznak-e. A másnapi felkészülésre fordított időt összevetve a tanórák számával elmondható. azonban sokkal kevesebben válnak rendszeres dohányzóvá. hanem inkább csökken. osztályosok között 18.melyet zömmel ülő helyzetben töltenek. különösen. hogy szignifikáns különbség mutathat ó ki a tanulók dohányzási gyakoriságában aszerint. míg az életkor emelkedésével a fiúk és a lányok közötti különbségek egyre jelentéktelenebbé válnak. . 1/5-e 3 órát. a lányok 27%-a dohányzik naponta. a lányok valamivel több. különösen a fiatalabb gyermekek esetében számos testi és lelki panasznak és problémának lehet forrása. különösen a középiskolás korosztályban.8%. A tanulásra fordított idő. A kipróbálás gyakorisága az életkorral meredeken emelkedik: az 5. A legnagyobb változás a 7. ebből a fiúk 33%-a. hogy a számukra fontos Modellértékű személyek (szülők. hiszen a tanulók nagyon sok információhoz juthatnak általuk. A tanulók fele 1-2 órát. osztály között tapasztalható: mindkét nemre igaz. a rendszeres vagy időnkét nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás és a túl korai életkorban elkezdett szexuális élet. vagy sem. A képernyős elfoglaltságokra fordított idő a nézett műsorok tartalmától. Iskolai felkészülésre fordított idő A tanulók 18%-a (a fiúk megközelítően 1/5-e. A rendszeres dohányzók (ebben az életkorban a hetente és a naponta dohányzókat soroljuk ide) aránya az életkor előrehaladásával folyamatosan emelkedik. A tanulásra fordított idő jelentős nemi különbségeket mutat. A naponta dohányzó szülők gyermekei majdnem kétszer annyian a dohányoznak naponta. a négy óránál is többet tanulók között 2-3-szoros a lányok aránya. a használat céljától és a használt eszköz megfelelő beállításától (ergonómia) függően lehet hasznos és egészséges. elsősorban a lányok esetében nem növekszik. Dohányzás A fiatalok döntő többsége kipróbálja a dohányzást. erős szignifikáns összefüggést mutat a tanulmányi eredménnyel. A 11. E tekintetben a fiúk és a lányok között nincs számottevő különbség. 84 . míg a legidősebb vizsgált korcsoportban már a tanulók több mint 80%-a gyújtott rá életében legalább egyszer. eléri. A túl hosszú idejű. Rizikómagatartás Következményeit tekintve ide sorolható a dohányzás. Az életkor emelkedésével a számítógépezésre fordított idő. mint a nemdohányzó szülők gyermekei. osztályos fiúk 40%-a. válogatás és kontroll nélküli használat. ha ez a védekezés elmulasztásával párosul. Azok a tanulók. 1/10-e 3 óránál többet fordít naponta tanulásra. mint 1/10-e) kevés időt (semmit vagy 1 órát) fordít a másnapra való felkészülésre.

akiknek a legjobb barátja dohányzik, maguk is 56%-ban válaszolták, hogy naponta dohányoznak, míg azok között, akik nemdohányzó barátról számoltak be, ez az arány 4%. Alkoholfogyasztás Az alkohol kipróbálását jelző tanulók aránya az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik, és a legidősebb korcsoportban meghaladja a megkérdezettek 92%-át. Fiúk között minden vizsgált korosztályban a sör a legnépszerűbb alkoholféleség, a lányok - bár minden életkorban alacsonyabb napi és heti fogyasztásról számolnak be, mint a fiúk - az alkoholféleségek közül inkább a bort és a pezsgőt, 15 és 17 éves életkorban pedig elsősorban a röviditalokat fogyasztják. Az alkoholfogyasztás módját jól jellemzi a részegségek száma. Az alkoholfogyasztás kipróbálásához hasonlóan az életkor előrehaladásával meredeken emelkedik azon tanulók aránya, akik már voltak részegek (a 11. osztályos fiúk 64%-a, míg a lányok 41%-a volt már többször részeg életében). A serdülőkorúakra nem elsősorban a napi fogyasztás, hanem a hetente/kéthetente vagy havonta előforduló "bulizós nagyivás" jellemző. A válaszolók közel 1/3-a az utóbbi 30 napban legalább egyszer megivott nagyobb mennyiséget (5 vagy ennél is több pohár alkoholt); a tanulók 1/10-ével ez többször is előfordult. A dohányzás és az alkoholfogyasztás serdülőkorban elsősorban társas összejövetelekhez kötött tevékenységek, a 15-17 évesek 80%-a gyakran a barátai társas ágában fogyaszt alkoholt. Drogfogyasztás AHBSC vizsgálat hazai adatfelvételei keretében először szerepeltek a 9. és 11. osztályosok droghasználatra vonatkozó kérdések, melyek az összehasonlíthatóság végett azonosak voltak az ESPAD 1 vizsgálat azonos témájú kérdéseivel. A 9. és 11. osztályos diákok 9%-a fogyasztott életében legalább egyszer valamilyen gyógyszert visszaélésszerűen, "azért, hogy feldobja" vagy gyógyszert és alkoholt együttesen ugyanilyen célzattal. A tanulók több mint az egyötöde, 22%-a pedig már valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst is fogyasztott. Szertípusonként vizsgálva a fiatalok drogfogyasztását, elmondható, hogy a marihuána és a hasis a leggyakrabban alkalmazott szerek a drogot fogyasztók körében. A válaszadók közül ezt minden ötödik tanuló kipróbálta már életében. A tanulók 16%-a az adatfelvételt megelőző évben is fogyasztott marihuánát vagy hasist. A visszaélésszerű gyógyszert vagy gyógyszert alkohollal együtt fogyasztók közel 1/3-a tiltott drogot és/vagy inhalánst is használt életében. A marihuána után az ecstasy valamint az amfetaminok következnek, 4% körüli fogyasztási arányokkal. Az oldószerek, ragasztók, az LSD és egyéb hallucinogének, az opiátok és a kokain valamint a crack viszonylag alacsony, 1-2%-os aránnyal követik az előzőeket. A fiatalok 6080%-a a drogot ténylegesen csak kipróbálta, mivel csak 1-2-szer használta életében, tehát még nem nevezhető problematikus fogyasztónak. Vonatkozik ez a legtöbbek által kipróbált szerre, a marihuánára is. Mindössze 2,3% az, aki 40-szer vagy annál többször használta e szert élete során. Az elmúlt évi fogyasztás gyakoriságát tekintve a tanulók 1,5%-a válaszolta, hogy 40-szer vagy többször is fogyasztott marihuánát vagy hasist, és ez már megfelelhet akár a heti

1

„European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs” – „Európai vizsgálat a középiskolások alkohol- és drgofogyasztásáról valamint dohányzásáról”

85

rendszerességnek is. Az egyéb drogok esetében, a hatszori vagy annál többszöri fogyasztás életés évi prevalencia értékei elenyészőek. A szipuzást leszámítva nagyon kevés fiatal fogyasztott legális vagy tiltott drogot 13 éves életkora előtt, a drogfogyasztók 40-60%-a 16 éves kora körül vagy utána találkozik először a droggal. Minden szerfajta esetében szignifikáns különbséget találunk a szakmunkástanuló és szakiskolás valamint a gimnáziumi és szakközépiskolás tanulók szerfogyasztása között, a szakmunkástanulók /szakiskolások hátrányára. A nemek közötti különbségek, kivéve a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztást, minden szerfajta esetében szignifikánsak, a fiúk fogyasztanak többet. A fővárosban élő fiatalok között sokkal elterjedtebb a drogfogyasztás, mint a vidéken élők körében, kivéve a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztást. Budapesten minden negyedik, vidéken minden ötödik tanuló használt már valamilyen tiltott drogot és/vagy inhalánst. Szexuális aktivitás A korai életkorban, testileg-lelkileg felkészületlenül és gyakran felelőtlenül, védekezés nélkül elkezdett szexuális élet számos kedvezőtlen egészségügyi és egzisztenciális következménnyel járhat. A "Volt-e vagy van-e szexuális kapcsolatod?" kérdésre a 9. osztályos fiúk 28%-a, lányok 19%-a, a 11. osztályos fiúk 49%-a, lányok 53%-a felelt igennel. A nemi különbségek csak a 9. osztályosok esetében szignifikánsak. Azok közül, akiknek már volt szexuális kapcsolata, átlagosan 26% vallotta, hogy 14 éves vagy fiatalabb volt, 27%, hogy 15 éves volt az első kapcsolat létesítésekor, a többieknél az első aktus a 16. életév után következett be. A fiúk és lányok között ebben a tekintetben nem szignifikáns a különbség.

A tanulók válaszai szerint meglepően magas a védekezők aránya, a szexuálisan aktív tanulóknak átlagosan 85%-a jelölte, hogy a legutóbbi szexuális aktus alkalmával valamilyen formában védekeztek a teherbeesés ellen. Ebben a nemek és a korcsoportok között sincs jelentős eltérés. A védekezők 60%-a kondomot, közel 1/3-a tablettát (ebből 6% esemény utáni tablettát) használt. A fiatalok 18%-a élt a megszakított közösülés módszerével (is). Az alkohol vagy drogfogyasztás veszélyezteti a szexuális élet biztonságát. Az erre vonatkozó válaszok szerint a fiatalok 24%-a a legutóbbi közösüléskor ivott alkoholt, hozzávetőlegesen 2%-a használt drogot és valamivel kevesebb mint 2%-a drogot is és alkoholt is fogyasztott. A lányokra a rizikómagatartásnak ez a formája kevésbé jellemző.

86

A serdülőkorúak szubjektív jólléte A szubjektív jóllét vizsgálatának kérdése az utóbbi évtizedekben kitüntetett helyet foglal el, és azt a trendet tükrözi, amely az egyén szubjektív nézőpontját hangsúlyozza az élet értékelésében. Ez egyben arra is utal, hogy az objektívnek tartott indikátorok nem tükrözik önmagukban az élet minőségét.

A szubjektív jóllét mérésére többféle módszert alkalmaztunk Az egészségi állapot önminősítésére vonatkozó válaszok szerint a tanulók 82%-a tartotta egészségi állapotát kitűnőnek és jónak, 16% megfelelőnek és 2% tartotta azt rossznak. Minden vizsgált életkorban a lányok tartották rosszabbnak egészségüket, ugyanakkor az életkor emelkedésével mindkét nemben növekszik a kedvezőtlenebb válaszok aránya. • Az élettel való elégedettséget egy 11 fokú skálával (Cantrill létra, Cantrill, 1965) mértük. Az egész minta élettel való elégedettségének átlagértéke 7,34, a tanulók többsége a létrán az átlagos tartományba (6-9 pont), illetve a fölé esik. Az életkorral előrehaladva általánosan csökkenő tendenciát mutat az élettel való elégedettség, amely a serdülőkori emocionális változások mellett az egyén és környezete kapcsolatrendszerének változásaival magyarázható. • A tanulók önértékelését Rosenberg (1965) 10 itemes skálájával mértük (a skála elérhető pontszáma: 10-40). Az egész minta átlag pontszáma 27,79 pont, a fiúk szignifikánsan magasabb átlagpontszámot értek el, és ez minden vizsgált évfolyamon jellemző. Lányok esetében a 7. és 9. osztályok között csökkenés, fiúk esetében a 9. és 11. osztályok között skálapontszám emelkedés tapasztalható. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy előzetes adatfelvételeink elemzései szerint a serdülőkorúak szubjektív jóllétének legerősebb prediktora a magas önértékelés volt. • Pszichoszomatikus panaszok: a szomatikus (testi) panaszok gyakori előfordulása általánosnak mondható serdülőkorban, ezt részben a normál serdülőkori fejlődéssel együtt járó, a testi változások felé forduló figyelemből származó introspekció magyarázhatja. A tünetek ritkábban szervi eredetűek, általában a stresszel hozhatók összefüggésbe, amely ebben az életkorban gyakran származik a fiatal és környezete átalakuló és feszültség teljes kapcsolatából. A szomatikus tünetek előfordulása mellett serdülőkorban az érzelmi problémák, s így a depressziós hangulat, súlyosabb esetben a depresszió előfordulása is ugrásszerűen növekszik. Vizsgálatunk keretében tizenkét szubjektív egészségi panasz (pszichés és szomatikus tünetek) előfordulásának gyakoriságát mértük fel az elmúlt félévre vonatkozóan. - Az összes tünet előfordulásának gyakorisága alapján képzett tünetskála átlaga szignifikánsan magasabbnak bizonyult a lányok vonatkozásában, tehát a lányok minden vizsgált osztályban magasabb pontértékeket értek el. Mind a lányok, mind a fiúk között magas azoknak az aránya, akik a kedvetlenség, idegesség, fáradtság és ingerlékenység gyakori (szinte naponta vagy hetente többször) előfordulásáról számolnak be. Gyakori kedvetlenségről, fáradtságról és idegességről számol be pl. a 9. és 11. osztályos fiúk 1/3a és a lányoknak közel fele. A lányoknál a kedvetlenség előfordulása sokkal kifejezettebb, mint a fiúknál. - A szomatikus tünetek közül magasabb arányban számoltak be a tanulók fej, gyomor- és has-, valamint hátfájásról, alacsonyabb arányban a hányinger és szédülés előfordulásáról. Ezeket a tüneteket is szignifikánsan magasabb arányban panaszolják a lányok. 87

Ugyancsak összefüggés mutatható ki már ebben a fiatal életkorban is a jóllét és az életmód között. A Depressziós hangulat mérésére a Gyermek Depresszió Kérdőív (Kovacs. osztályos tanulók. Ez alátámasztani látszik azt a megfigyelést. hogy a lányok érzékenyebbek az egyes szomatikus és emocionális zavarokra. tapasztalatok és kutatási eredmények is bizonyítják. magasabb önértékelésről.és serdülőkorban is fontos. osztályosok mintájában a skála átlag pontszáma 2. Általánosságban tehát a fiúk jobb egészségi állapotról. a dohányzás és alkoholfogyasztás) összefüggést mutatnak egymással.. A fiúk szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el. ami depresszív hangulatot jelezhet. közülük is legmagasabb arányban a 9. A szubjektív egészség mutatóinak monitorozása nemcsak felnőtt-.5%-a) ért el 2 vagy 3 pontot.1999) rövidített változatát használtuk. .. szocializációjukból eredően is inkább hajlamosak a panaszok "vállalására" és kommunikálására. A 7. E mellett. Rózsa és mtsai. míg a fiúk között az életkor emelkedésével inkább csökken az erről panaszkodók aránya.6%-a.A tanulók jelentős aránya (fiúk 30-36%-a.A fiúknál gyakoribb alvásproblémákról (nehéz elalvás. lányok 37-59%-a) számol be két vagy több tünet jelenlétéről a vizsgált féléves periódusban. 88 . a lányok 28. 1985.• . mint a lányok. magyarul ld.30. A tanulók kb. gyakori felébredés) számolnak be a lányok. mint a lányok. de gyermek. ami zavart hangulatot jelölhet. az élettel való nagyobb elégedettségről. ritkább tünet-előfordulásról számolnak be. hogy az életstílus egyes összetevői (pl. Az összefüggés vizsgálatok eredményeit és a gyakorlat számára levonható következtetéseket szándékunk szerint egy következő tanulmányban jelentetjük meg. 11. míg a lányok közel 30 %a és a fiúk 18 %-a négy vagy több pontot kapott. 9. Bár a fiatalok életmódját az egyes magatartásformákra bontva vizsgáltuk és tárgyaltuk. 25%-a (a fiúk 22. általa rejtett panaszokra és stresszt okozó környezeti és alkati tényezőkre derülhet fény.

Szlovénia. míg a lányok 24%-a számolt be éppen megfelelő vagy rossz egészségi állapotról. A kutatás célja. Litvániában. bántalmazás.who. szexuális magatartás. Macedónia a volt Jugoszláviából. 11. Wales (Egyesült Királyság). Franciaország. Saját egészségi állapotukat minden vizsgált országban és életkorban a lányok tartják rosszabbnak. Hollandia. az Orosz Federációban és Ukrajnában van. Ukrajna. Fiatalok egészsége: néhány alapvető eredmény az „Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása” című kutatásból Kulcsfogalmak: egészség és életkörülmények. Észtország. Görögország. szájhigiénia. testsúlyszabályozás. Magyarország. hogy feltárja a fiatalok egészsége és életkörülményei közötti összefüggéseket és ezáltal jobban megértsük a jól-létüket befolyásoló tényezőket. Lettország. Lengyelország. Litvánia. 2 Ausztria. Svájc. Belgium (flamand és francia nyelvű területek). Amerikai Egyesült Államok. június 3. alkoholfogyasztás. Anglia (Egyesült Királyság). A WHO Európai Regionális Irodája most publikálta az eredményeket (htpp://www. 2004.euro. Svédország.Tájékoztató EURO/04/04 Koppenhága. Egészség és jól-lét A gyermekek saját egészségének megítélése nagy különbségeket mutat országok és régiók között. Skócia (Egyesült Királyság). Írország. Horvátország. Olaszország.3. marihuána-fogyasztás. A 15 évesek között a fiúk 8-32%-a és a lányok 13-63%-a tartja egészségét csak kielégítőnek vagy rossznak és a lányok az összes országban nagyobb valószínűséggel tartják egészségüket rosszabbnak. étkezési szokások fogyókúra. 3. és az egészségi állapot megítélése a serdülőkor előrehaladásával romlik. A 15 éves lányok között a legtöbb a magát rossz egészségi állapotúnak tartó tanuló Lettországban. az Osztrák Federáció.int/eprise/main/WHO/InformationSources/Publications /Catalogue/20040601_1). dohányzás. 13 és 15 éves fiatal részvételével 35 országban illetve régióban 2 . Izrael. Az „Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása” elnevezésű. egészség és jól-lét. E nemzetközi jelentésben maguktól a fiataloktól származó adatokból megtudhatjuk. Németország. Málta. A 15 évesek között a fiúk 12%-a. Norvégia. mint a fiúk. Dánia. Finnország. Kanada. Spanyolország. nemzetközi kollaborációban folyó kutatás legutóbbi felmérése 2001/2002-ben zajlott le több mint 162000. 89 . Portugália. hogy magatartásuk és életkörülményeik hogyan befolyásolják egészségüket. Grönland (Dánia). A magyar fiatalok mindhárom korcsoportban középen helyezkednek el az országok rangsorában. Cseh Köztársaság.

Lengyelországban. A 15 éves lányok körében a heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya különösen magas Dániában. A felmérésben résztvevő 35 ország és régió között nagy eltérések mutatkoznak a kétszeri vagy többszöri részegségek arányában 15 éves korban: fiúknál 17-68%. Dániában. Hollandiában és Nagy-Britanniában a 15 éves fiúk mintegy fele iszik heti rendszerességgel. mint a lányokra. s ez a déleurópai országokra jellemző a legkevésbé. lányok 24%-a fogyaszt hetente alkoholt. mint a lányok: az elmúlt 12 hónapban a fiúk 22%-a. 19 országban több mint egyharmad. Máltán. a balti államokban és Dél-Európa egyes részein. Az egész nemzetközi minta átlagát tekintve a 15 éves fiúk 35%-a. Általában a fiúk nagyobb valószínűsséggel fogyasztanak marihuánát. A nemek közötti különbségek sajátos földrajzi mintázatot mutatnak: a dohányzó lányok aránya magasabb a nyugat-európai országokban. 8 országban több mint egyötöd 15 éves korban. 15 évesek marihuána-fogyasztása A 15 évesek körében a marihuána-fogyasztás aránya nagy különbségeket mutat: 3% és 46% között mozog azoknak az aránya. Alkoholfogyasztás A heti rendszerességű ivás jellemzőbb a fiúkra. helyet „szerezte meg”. E tekintetben a magyar fiatalok kevéssé térnek el az átlagtól: a fiúk mintegy 34%-os és a lányok 19%-os arányával hazánk a 19. akik már valaha kipróbálták. Finnország. helyen állnak az országok sorában.és Közép-Európában. A magyar 15 évesek közül a fiúk 28%-a. Hollandiában és Nagy-Britanniában. így a 16. a dohányzó fiúké pedig Kelet-Európában. mint például Norvégia és Nagy-Britannia. 90 . Magyarországon ez az arány a fiúk esetében 47%. Az életkorral nő a hetente alkoholt fogyasztó fiúk aránya: 11 éves korban. kivéve néhány országot. ahol 15 éves korban ezek az arányok nagyon hasonlóak. helyet foglaljuk el az országok rangsorában. Kanada és az észak-európai országok (Dánia. Svédországban. Általában ezek az arányok magasabbak Észak. Például a hetente dohányzó lányok aránya a legalacsonyabb (15% alatt) Kanadában. Nagy-Britannia.Dohányzás Mindhárom korcsoportban nagyok az országok közötti különbségek a heti rendszerességű dohányzást illetően: 15 éves korban a fiúk 11-57%-a és a lányok 12-67%-a dohányzik legalább hetente (legtöbbjük naponta). a lányok 16%-a fogyasztotta. hogy legalább kétszer voltak már részegek. A 15 évesek rendszeres marihuána fogyasztása (3-39 alkalommal az elmúlt 12 hónapban) a legmagasabb arányú Kanadában. Spanyolországban és Svájcban. 6 országban több mint egytized 13 éves korban. míg a lányok nem sokkal kisebb hányada (26%) legalább heti rendszerességgel dohányzik és ezzel fiataljaink a 9. lányoknál 6-65%. míg a lányoknál 26%. az USA-ban. balti államok) fiataljaival fordult elő leggyakrabban.

Lányok között a fogamzásgátlási módszerek használatának aránya a legalacsonyabb Horvátországban. hely). 69-91% a fiúknál. Az arányok széles határok között változnak: 58-89% a lányoknál. Cseh Köztársaság. mint például Finnországban. hely). 91 . Írország. és legmagasabb Hollandiában (97%) és Svájcban (95%). Ezek az arányok általában alacsonyabbak Kelet. 21. hely). Minden országban és minden korosztályban a lányok kevésbé aktívak. A magyar 15 éves fiúk 26%-a. Mások – ide tartozik Ausztria. míg a lányok 11%-a próbálta már ki a marihuánát (24. Mozgás Javasolt. A fiúk legnagyobb arányban (több mint 40%) a következő országokban érik el a javasolt szintet: Kanada. mint a fiúk. az arány 10%kal vagy még többel magasabb a lányok között. míg az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan ezek az arányok 15% és 10% (24. A 15 éves lányok Kanadában. Magyarországon (73%. Litvánia és az Amerikai Egyesült Államok. és legalacsonyabbak Finnországban. A magyar fiúk e tekintetben az átlaghoz közeli 85%-os arányt mutatják. Átlagosan a lányok 85%-a és a fiúk 86%-a számol be arról. míg a lányok 17%-a vallotta. a javasolt szintet több mint 36%-uk éri el. Svédországban és Nagy-Britanniában. fiúknál 18%-tól 71%-ig. Több országban azonban. Hazánk e tekintetben a 10. addig a 15 évesek között már csak 21% ez az 3 Több ország és régió kérdőívében nem szerepeltek a szexuális egészségmagatartásra vonatkozó kérdések.A marihuána-fogyasztás a magyar 15 éves fiatalok körében szerencsére nem annyira elterjedt. Hollandia. A szexuális aktivitás nemek szerint változó mintázatot mutat. és magasabbak Grönlandon. Skócia – kis különbségeket mutatnak nemi tekintetben. hogy az utolsó szexuális aktus alkalmával legalább egyfajta fogamzásgátló módszert alkalmaztak. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban nagyon keveset mozognak: míg a 11 éveseknek átlagosan 38%-a mozog elegendőt (21. mint a felmérésben részt vevő országok többségében: a fiúk 17%-a. Ukrajnában és Nagy-Britanniában. Skóciában és Ukrajnában (75% alatt). Grönland. így a jelentés 27-30 ország adatairól számol be. Hollandiában és az Amerikai Egyesült Államokban mozognak a legtöbbet. helyen áll az országok rangsorában: a fiúk 85%-a. Anglia. hogy a fiatalok heti öt vagy több alkalommal vegyenek részt legalább egy órán át tartó és legalább közepes intenzitású testmozgásban. mint felére jellemző. hogy volt már szexuális kapcsolata (22. hely). Ez azonban szinte minden országban. Általában a szexuálisan aktívak között a lányok 70%-a és a fiúk 80%-a számol be óvszerhasználatról a legutolsó aktus alkalmával. A 15 évesek szexuális magatartása 3 Bár átlagosan a fiúk 28%-ának és a lányok 20%-ának volt már szexuális kapcsolata. Belgium (flamand területek). Átlagosan 3%-uk tekinthető rendszeres használónak (23. Lengyelországban. A legtöbb országban és régióban a fiúk között magasabb az arány. Németországban. a legmagasabbak néhány dél-európai országban. Kanada. Németországban és Walesben. csak a fiatalok kevesebb. ez az arány tág határok között ingadozik az egyes országok és régiók között: lányoknál 4%-tól 79%-ig.és Közép-Európában és Spanyolországban. míg a lányok 72%-a jelezte az óvszerhasználatot a legutóbbi szexuális aktus alkalmával. hely). Anglia. és ez a különbség az életkorral nő. hely).

Átlagosan a 11 éves lányok negyede tartja magát túl kövérnek. Macedónia és Ukrajna 26%-os vagy annál alacsonyabb arányával. Görögország. Dániában.arány (31. Az édességek napi fogyasztása szintén változó. A fogyókúrázók és testsúlyszabályozók aránya minden életkorban magasabb a lányok körében. de nagyok az országok és régiók közötti különbségek. s ez a különbség az életkorral nő. hely). A 15 évesek között ez az arány 40-50%-tól (Belgium francia része. Svédország) terjed. Belgiumban.és testtömegadatok alapján számoltunk testtömeg-indexet (BMI). míg az USA-ban a fiúk 20%-a számol be fogyókúráról ellentétben az összes többi ország 11%-nál alacsonyabb arányával. 1. az USA-ban és Walesben fogyókúráznak. Olaszország. hogy túl kövér. nem pedig konkrét mérések alapján. A fiúknál ezek az arányok 26% (legfiatalabbak) illetve 21% (legidősebbek). hely). Németországban és Szlovéniában a 15 éves lányok több mint 50%-a gondolja. Macedónia) 20%-ig vagy még alacsonyabb arányig (Ausztria. mint a fiúknál. míg ez az arány a 15 éves korosztályban már 40%-nál magasabb. Magyarországon a 11 éves lányoknak 34%-a (5. Litvánia. A 15 éves lányok között legtöbben (majdnem 30% vagy e fölött) Kanadában. Skócia. Dánia. összehasonlítva az Orosz Federáció. hely).. fogyókúra. Norvégia. Így a gyümölcsfogyasztásban a középmezőnyben. Málta. testsúlyszabályozás A testmérettel való elégedetlenség (a fiatal kövérnek érzi magát) mértéke országonként változik. A két szélsőértéket tekintve. Ugyanakkor a tévénézéssel eltöltött idő alapján is hasonló helyekre kerülnek fiataljaink: átlagosan mintegy ötödük néz naponta legalább 4 órán át tévét (tanítási napokon) és ez a korcsoportokban felfelé haladva a 20. s csak mintegy harmaduk fogyaszt zöldséget minden nap. míg zöldségfogyasztásban az utolsók között szerepelnek nemzetközi viszonylatban. Elégedetlenség a testalkattal. ezért ezeket az eredményeket bizonyos óvatossággal kell kezelnünk. mint a fiúkra. hely) tartja magát túl kövérnek. Írország. A magyar fiataloknak átlagosan 32%-a fogyaszt gyümölcsöt és csak 15%-a fogyaszt zöldséget naponta. és 31. s ez a nemek közötti különbség az életkorral egyre nő. Izrael. de mindig jellemzőbb a lányokra. Magyarországon (36%. 25. Túlsúly A túlsúlyosságra és elhízásra vonatkozó adatokhoz az önbevallásos testsúly. mint kétötöde eszik naponta gyümölcsöt. ami a nemzetközi középmezőnynek felel meg. Finnország. Magyarországon a serdülőknek mintegy harmada fogyaszt naponta üdítőitalt. Néhány országban a fiatalok 92 . míg a 15 éveseknek 41%-a (19. A 11-15 éves fiatalok napi rendszerességű üdítőital-fogyasztása hasonló szélsőségeket mutat: például Izraelben és Skóciában több mint 40%. Étkezési szokások A fiatalok kevesebb. A fogyókúrázó lányok aránya országonként nagymértékben különbözik (s kisebb mértékben a diétázó fiúké is). helyekre sorolja őket. de Dániában és Finnországban kevesebb mint 15%. A magyar serdülők közül minden harmadik fogyaszt naponta édességet és ezzel az országok sorrendjében az első harmad végén foglalnak helyet.

mint fele mos fogat naponta legalább kétszer. korcsoportokban és a nemek között. de a lányok.-ek. Magyarország a középmezőnyben található: a lányoknak több mint kétharmada. hiszen a lányok között a verekedés meglehetősen ritka.nagy része nem adta meg ezeket a testméreteket. Például Csehországban. Az az általános kifejezés. azaz az utolsó előtti helyen állnak. de még nem elhízottnak tekintünk. A 11 évesek között Magyarország vezet a fiúk 40%-os és a lányok 13%-os arányával. hogy „túlsúlyos” két csoportra vonatkozik: azokra. úgy tűnik. míg minden életkorban nagyon alacsony szintről számolnak be Finnországban. mint a fiúk. s erőteljes nemek szerinti különbséget is. míg a fiúknak valamivel több. Svájcban és Svédországban találkozhatunk. Szlovéniában. A három korcsoportban az arány. A legmagasabb fogmosási arányokkal Dániában. Grönlandon. míg Ausztriában. A túlsúlyos fiatalok aránya a 13-15 éves fiúk és lányok körében 3%-tól 35%-ig terjed a különböző országokban és régiókban. Svédországban. fiúkat és lányokat külön tekintve. bár a nemek szerinti különbség kisebb. 93 . gyakrabban mosnak fogat. A verekedések legmagasabb szintjét 13 és 15 éves korban Észtországból és Litvániából jelentik. a beszámoló természetesen csak a válaszadók adatain alapul. Az arányok korcsoporttól függetlenül 10% alatt vannak a fiúknál és 5% alatt a lányoknál. Néhány országban a bántalmazás gyakorisága az életkorral nem változik. s gyakorisága enyhén növekszik 11 és 15 év között. Sérülések A 11-15 évesek több mint 40%-a szenvedett orvosi ellátást igénylő sérülést legalább egyszer az elmúlt 12 hónap alatt. A verekedés gyakorisága szintén mutat országonként eltéréseket. Magyarországon a fiatalokra nem jellemző túlzottan a bántalmazó viselkedés és a bántalmazók aránya inkább csökken az életkor emelkedésével. Grönlandon. Skóciában. a korral általában nem változik ez a magatartás. hogy a bántalmazás gyakoribb fiúknál. Litvániában magas. Máltán. az USA-ban és Walesben találkozhatunk. míg a 15 évesek már csak 34. de a másik két korcsoportban is az első 5 között találhatók a magyar fiatalok a fiúknál 20-30%-os és a lányoknál 10% körüli aránnyal. Bántalmazás és verekedés A bántalmazás (legalább havonta kétszer) szintje 1% és 50% között változik a különböző országokban. Máltán. Norvégiában. Az áldozatok arányai hasonló mintázatot mutatnak. A felmérés átlagai azt mutatják. A 11 évesek a 26. s akiket túlsúlyosnak. Walesben a bántalmazás szintje minden korosztályban alacsony. akiket elhízottnak tartunk. Írországban. Németországban és Macedóniában. 12% (15 éves fiúk Máltán) és 91% (13 éves lányok Svájcban) között mozog. mint lányoknál. Szájhigiénia A rendszeres (naponta többszöri) fogmosás nem számít általánosnak minden országban. helyet foglalják el. A legmagasabb arányokkal Kanadában. Magyarországon átlagosan 13% ez az arány és ezzel a mezőny közepén helyezkednek el serdülőink. mint növekszik.

az Egyesült Államokban. A gyerekeknek mintegy ötöde él kifejezetten jó anyagi körülmények között. mint édes. bár a barátokkal töltött túl sok idő gyakoribb rizikómagatartással is összefügg. hogy apjukkal beszéljenek. Országonként változik.vagy nevelőapjukkal. A társas kapcsolatokra fordított idő az 94 . hogy a fiatalok milyen könnyen beszélnek szüleikkel az őket igazán érintő problémákról. míg az egyszülős családok aránya 13%. Észak. Nagy-Britanniában. 40%-a él közepesen jómódú családban. s ez a különbség az életkorral nő. az egyéb családtípusok elterjedtsége országonként változik. A fiatalok életkörülményei : család.Magyarországon ennél kicsit jobb a helyzet: a fiataloknak átlagosan mintegy harmada szenvedett sérülést az elmúlt 1 év folyamán. hogy a fiatalok milyen könnyen beszélnek édes. A fiataloknak több mint háromnegyede él együtt mindkét vér szerinti szülőjével. míg Macedóniában 90% beszél könnyen az édes. A magyar fiatalok 42%-a sorolható .illetve Nyugat-Európa számos országában és régiójában a fiatalok 60-75%-a él mindkét szülővel és 16-20% egy szülővel . barátok A családok jómódúsága változik országok és régiók között.az átlaghoz hasonlóan – a közepesen jómódú családban élőkhöz. Máltát és Macedóniát. a 18. Ezzel az eloszlással a 24. Norvégia.helyen áll. illetve azokon belül is. beleértve Görögországot. mint például Kanada. Legalacsonyabb a beszélgetési arány a 15 éves lányok és apjuk között (61%) és legmagasabb a 11 éves lányok és anyjuk között (93%). Minden országra jellemző. amivel az utolsó 5–6 hely valamelyikén szerepelnek az országok rangsorában. de a kevésbé jómódú országokban 50-75% tartozik ebbe a kategóriába : Ukrajna 73%. A szülőkkel való kommunikáció könnyű volta jobb egészséggel és alacsonyabb dohányzási rátákkal függ össze. A nevelőszülős családok 7%-ban képviseltetik magukat. Litvánia 53%. A magyar fiatalok és szüleik közötti kommunikáció nemzetközi viszonylatban igen jónak mondható: hazánk mindkét szülő és mindhárom korosztály esetében az első 7 ország között szerepel. az egyszülős és a nevelőszülős családok a leggyakoribbak. mint a 11 vagy 13 évesek.vagy nevelőanyjával. A gazdagabb családokból származók nagyobb valószínűséggel számolnak be rendszeres testmozgásról. ahol több mint 90% él mindkét szülővel. Míg a legtöbb fiatal mindkét szülőjével együtt él. ugyanakkor a lányok nehezebbnek találják.vagy nevelőanyjukkal. szemben Dél. habár még mindig megvan az igényük a szülői támogatásra. Orosz Federáció 58%. Például a 15 évesek körében az USA-ban 67%. Nemek közötti különbség nem figyelhető meg abban. Magyarország e tekintetben átlagosnak tekinthető. Nálunk is jellemző. ez a szám 15% alatt van.és Kelet-Európa országaival. A fiatalok számára a támogatás kulcsfontosságú szereplői a barátok. a viszonylag szegény családban élők aránya különböző. A gazdagabb országokban. A kevésbé jómódú családokból származó gyerekek rosszabb egészségről számolnak be. hogy a gyerekek könnyebben beszélgetnek problémáikról édesvagy nevelőanyjukkal. Kanadában. mint a kedvezőbb anyagi háttérrel rendelkezők. Míg az összes országban a fiatalok kb. Ugyanakkor csaknem ugyanennyien (39%) élnek nem jómódú családokban. mint a fiúk. hogy a 15 évesek kevésbé könnyen beszélnek szüleikkel. Svédország és az USA. iskola. helyet szerezték meg az országok rangsorában. Olaszországot.

épp ellenkező nemek szerinti mintázatot mutat. 23%-os aránnyal. Ön szerint milyen szerepe van a táplálkozásnak és az étkezési szokásoknak az egészséges életmód kialakulásában? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 95 . mely az életkor emelkedésével egyre gyakoribb. küldenek e-mailt vagy írnak barátaiknak. mint a lányok. Észak-Európában a fiatalok több estét töltenek a barátaik társaságában. hogy nagyon szeretik az iskolát. s a fiúk több időt töltenek barátaikkal. a rangsorban a 30. mint a fiúk. s az ilyenfajta kommunikáció legmagasabb szintjéről azokban az országokban számolnak be. helyet foglalják el. A lányok nagyobb valószínűséggel telefonálnak.életkorral növekszik. helyen állnak 26%-os aránnyal. helyet „szereztek” 30%-os aránnyal. Az azonban. de nagyok az országok közötti különbségek. Ezzel szemben a 13 évesek már a 9. Ezekkel az eredményekkel hazánk minden korosztályban a rangsor utolsó harmadában foglal helyet. kevesebb egészségügyi problémával és a dohányzás kisebb veszélyével függ össze. vagy még hátrább lévő helyeket foglalják el a fiatalok a barátokkal együtt töltött esték számát illetően: a 11 éveseknek mintegy 5%-a. Magyarországon e tekintetben nincs nagy különbség a két nem között. nem sokkal alacsonyabb. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. Magyarországon e tekintetben érdekes tendencia figyelhető meg: a 11 évesek csak a 27. Az iskoláról alkotott pozitív kép az élettel való nagyobb elégedettséggel. míg a 15 éveseknek 12-15%-a tölt el hetente 4 vagy több estét barátaival. Úgy tűnik. ahol legkevésbé gyakoriak a barátokkal együtt töltött esték : úgy mint Horvátországban és Görögországban. mint az idősebbek (a 11 évesek több mint 30%-a szemben a 15 évesek kevesebb mint 18%-ával). Magyarország inkább a dél-európai országokhoz hasonló. 3. mint Dél-Európában. és országonként illetve régiónként változik. A fiatalabb gyerekek nagyobb valószínűséggel számolnak be arról. mint a szórakozni járás. nemenként. életkoronként. Az elektronikus módon naponta kommunikálók aránya 10% (11 éves lányok) és 27% (15 éves lányok) között változik. Az elektronikus kommunikáció. hogy a fiataloknak mennyire vannak kedvező tapasztalataik az iskoláról. 15 éveseink pedig dobogós.

A nemzetközi és magyarországi adatok tükrében próbáljon néhány következtetést megfogalmazni a fiatalok táplálkozási szokásaira vonatkozóan. Lát-e összefüggést az étkezési szokások és testkép kialakulása között? Véleményét konkrét példával is támassza alá! 4. Mi a véleménye a vizsgált korosztály dohányzásáról. alkohol.2.és drogfogyasztásáról? Dohányzás: ___________________________________________________________________ 96 . majd a helyzet tükrében reflektáljon arra. Milyen tényezők sorolhatók a tanulók rizikómagatartásához? Miért ezek? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 5. hogy mit tehet annak javításáért a család és az iskola? A fiatalok táplálkozási szokásai: __________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet/tehetne a család? _______________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet/tehetne az iskola? ______________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 3.

A kutatás adatai alapján. és mit tehet az iskola? Milyen méretű probléma? ________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet a család? _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet az iskola? _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 7. Határozza meg a szubjektív jóllét fogalmát! Milyen összetevői vannak a tanulók szubjektív jóllétének? Ennek megőrzéséért mit tehet az iskola? Szubjektív jóllét: _______________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Összetevők: ___________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Mit tehet az iskola? _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 97 . Ön szerint milyen méretű társadalmi problémával állunk szemben? A helyzet javításáért mit tehet a család._____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Alkoholfogyasztás: _____________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Drogfogyasztás: _______________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 6.

amelynek eredményei leginkább meglepetést okoztak Önnek? Véleményét indokolja! _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 10. A bemutatott felmérések eredményei közül melyik az a terület. és köztük levő összefüggésekre rávilágítani! Az összefüggéseket ábra formájában is megjelenítheti! 98 . hogy a tanulók szabadidejének eltöltését olyan irányba befolyásolja. hogy az egészségfejlesztéshez járuljon hozzá? _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ 9.8. Milyen tényezők befolyásolják az iskoláskorúak egészségmagatartását? Az egészségmagatartást áttekintő kutatási eredmények ismereteinek függvényében próbáljon minél több tényezőt felvázolni. Mi a véleménye a tanulók szabadidejének az eltöltéséről? Ön szerint mit tehet az iskola azért.

Budapest. 2004.Javasolt szakirodalom: • • • Meleg Csilla (2000): Egész-ség. Egy szervezetfejlesztési program körvonalai.org) 99 . Koppenhaga. (www.): Iskoláskorú gyermekeke egészségmagatartása.org) Fiatalok egészsége: néhány alapvető eredmény az „Iskoláskorú Gyerekek Egészségmagatartása” Word Health Organization.hbsc. (www. dr. Aszmann Anna (2003. sz. Új Pedagógiai Szemle 12.hbsc. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet. szerk.

kisebb régiónkban is alkalmazható pedagógiai kutatást! Az Ön által tervezett kutatás kimondottan az egészségmegőrzés és fejlesztés kérdéskörét célozza meg! 2. ugyanakkor egyéni véleményét is juttassa érvényre! 100 . Mi a véleménye Meleg Csilla: „Egész-ség” szervezetfejlesztési programjáról? Érveljen szakszerűen a program Ön is jónak tartott pozitív elemei mellett. A fent bemutatott nemzetközi vizsgálat eredményei alapján és kutatásmódszertani ismeretei felhasználásával. 1. tervezzen meg egy hazánkban. majd olyan területeket is megjelölhet. amelyeket esetleg Ön másképp lát. A beküldés időpontja kontaktórán kerül megbeszélésre.HÁZI DOLGOZATOK: Az alábbi feladatok közül egyet kötelezően választania kell. vagy egyébbel is kiegészítene! Az érvelésében használja a tantárgy által megismert alapfogalmak egy részét.

1997. ELTE.): Iskoláskorú gyermekek egészség-magatartása. Buda Béla: A lélek egészsége. 1998. Aszmann Anna (szerk. 2005.): Iskolai mentálhigiéné. 2003. 6.: Szekszárdi Júlia. Eötvös Kiadó. 54–60. Budapest. Anonymus. 2003. Kézdi Balázs (szerk. Pécs. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. 2001.Fakultatív szakirodalom: • • • • • • • • • • Aszmann Anna (szerk. 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 2003. Pannónia Könyvek. Meleg Csilla: Egész-ség (Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés). Budapest. (Szerk. Budapest–Pécs. Aszmann Anna (szerk. Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Új Pedagógiai Szemle.): Iskola és társadalom. Dialóg–Campus Kiadó. sz. 101 .) OKI Kiadó– Dinasztia Tankönyvkiadó. Pécs. Meleg Csilla (szerk. Pécsi Tudományegyetem.): Iskola-egészségügy. Budapest. Budapest. HBSC Országos Gyermek-egészségügyi Intézet. Gyermek-egészségügyi Intézet. Meleg Csilla: Életminőség: egészségmegőrzés és egészségfejlesztés – Egy lehetséges iskolai modell. 1998. Budapest.): Az iskola-egészségügy kézikönyve.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->