P. 1
Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

Haraszthy László - Énekesmadarak.pdf

|Views: 494|Likes:
Published by asiasi

More info:

Published by: asiasi on Jul 25, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/03/2014

pdf

text

original

A

ELiilág: Kiinyvtár

A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói, poszátái és más énekes madarai

,

Éló'VUág Könyvtár

Enekesmadarak
A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói poszátái és más énekesmadarai

A Kárpát-medence pacsirtái, fecskéi, rigói poszátái és más énekesmadarai

Kossuth Kiadó Budapest

Írta

Haraszthy László Sorozatszerkeszto Ujhelyi Péter

Bevezetö
A gerinces állatok közül a madarak fajgazdagsága a halaké után a legnagyobb. A Földön hozzávetó1egesen 9700 madárfaj él. Sokféleségük azonban nemcsak a fajok számában, hanem változatos testfelépítésükben és életmódjukban is megmutatkozik. Ennek a sokféleségnek köszönhetoen a madarak a szó szoros értelmében benépesítik az egész Földet. Találkozhatunk velük a rendkívül zord Antarktiszon ugyanúgy, mint a magas hegységekben, trópusokon, a Szaharában, a nyílt óceánokon és a zárt erdokben. A legtöbb faj a trópusokon él, azon belül is kiemelkedik Dél-Amerika és az Indonéz-szigetvilág fajgazdagsága. Röpképességüknek köszönhetoen a madarak sok más állatcsoport számára megközelíthetetlen területet népesítettek be. Magyarországon napjainkig 373 faj jelenlétét mutatták ki. Ez a viszonylag szerény fajszám általában jellemzo földrészünkre. Hazánkban 200 faj fészkel rendszeresen, a többi téli-nyári vendég vagy átvonuló, illetve alkalmi, esetleg ritka kóborló. A fajok számát tekintve a hazai madárfaunában a legjelentosebb rend az énekesmadaraké, amelyhez hasonló fajgazdagság egyetlen más madárrendre sem jellemzo. Egyaránt élnek itt vizekhez kötodo, füves pusztákon élo, erdoket vagy sziklás élohelyeket kedvelo fajok, s a fészkelo madarak mellett tovább gazdagítják a nálunk megfigyelheto fajok sorát az Észak-Európából, Szibériából vagy a Mediterráneumból érkezo átvonuló, áttelelo, illetve kóborló madarak. A nálunk fészkelo madarak többsége osszel elvonul és a telet a Mediterráneumban vagy Afrikában tölti. A Földközi-tenger mellékén teleloket a vonulás kevésbé viseli meg, azonban az Afrika déli részéig eljutó fajok a hatalmas távolság során, a kimerülésen túl ezernyi veszélynek vannak kitéve. Sajnos jól tudjuk, hogy a dél-európai, észak-afrikai teleloterületek egy részén a kíméletlen vadászat madarak millióinak életét követeli. A sokoldalú veszélyezteto tényezóK hatásainak csökkentését szolgálják a világszerte bevezetett, határokon átnyúló, nemzetközi együttmuködést igénylo védelmi intézkedések. A természetvédelem hoskorában, Herman üttóék idejében az egyes fajokat nyilvánították védetté, majd évtizedekkel késóbb a fontosabb élohelyeiken védett területeket, nemzeti parkokat létesítettek. Könnyu belátni, hogy a madarak vándorlása megköveteli, hogy ne csak fészkeloterületük törvényes oltalmával, hanem nemzetközi egyezményekkel is segítsük védelmüket. Magyarország 2004 májusában az Európai Unió tagja lesz. A belépés feltétele az ún. Natura 2000 területek kijelölése, amelyek a legfontosabb élohelyek mellett a fontos madárélónelyeket is magukban foglaló területhálózatot alkotnak majd Magyarországon, illetve egész Európában. Ahhoz, hogy a nálunk eloforduló fajokat és élónelyeiket fenn tudjuk tartani, elengedhetetlen, hogy minél többen ismerjék a madarakat. Ez a könyv ennek a tudásnak a megszerzéséhez igyekszik hozzájárulni. Kötetünkben a fajleírások mellett található diagram tájékoztat arról, hogy az adott fajt jellemzoen mikor figyelhetjük meg a Kárpát-medencében:
I
II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

Fényképezték
J. ArtyuWn 003:3), Bécsy László (2U-2, 29:2-3, 33:3, 45:2, 49:3, 51:2, 61:3, 67:4, 73:3, 81:2, 87:1, 95:1-2), Forrásy Csaba (25:2,59:3,83:1), Gór András (07), Haraszthy László 09:2-3, 77:3, 79:2-3, lOU), Kalotás Zsolt (13:1-3, 17:1-3, 19:1, 23:1-2, 25:1, 27:2, 3U-3, 35:1-4, 39:1-3, 4U, 43:1-3, 45:1, 45:3, 47:1-3, 49:2, 5U, 53:1-2, 55:2, 57:2, 59:1-2, 61:1-2, 63:1-3, 65:1-2, 67:1-3, 69:3, 7U-2, 73:1-2, 75:1, 79:1, 8U, 83:2-3, 85:2-3, 87:2, 89:1-3, 9U-2, 93:1-2, 95:3, 97:1-2, 99:1-4, 101:2, 103:1-2), Kármán Balázs - Novák László 05:1, 25:3, 27:1, 29:1, 37:1-2, 41:2, 49:1, 57:1, 69:1-2, 75:2,76:1,81:3,85:1), Kovács Gábor (45:4), Streit Béla (33:1-2, 55:1, 91:3)

Támogatóink
"if

.ill[rrt
NEMZIITl nl.TURÁUS MINISZTÉR ÖRÖKSÉG IUMA

ISBN 963 09 4440 5
© Kossuth Kiadó, 2003
©

Haraszthy László, 2003

Minden jog fenntartva! Felelos kiadó: Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó Rt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztó1<Egyesületének a tagja Muszaki vezeto: Kun Gábor 'Tördelés, nyomdai eló1<észítés:Gór András www.kossuth.hu / e-mail: rt@kossuted.hu Nyomta és kötötte a Szekszárdi Nyomda Kft. Felelos vezeto: Vadász József igazgató

001111 •••••

000

A Magyarországon védett fajokat !, a fokozottan védetteket II jelöli.

5

A kötetben eloforduló madárcsaládok

jellemzése
Könyvünkben jórészt az énekesmadarak napjainkban leggyakrabban használatos rendszerezését követtük, a madárcsaládok többségét is a határozókban általánosan használt sorrendben ismertetjük. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a hagyományos madárrendszer sok esetben nem tükrözi pontosan a csoportok valós rokonsági viszonyait. A madarak evolúcióját hitelesebben érzékelteto rendszerek felállítására számos kutató törekedett; közülük a legnagyobb hatású Charles G. Sibley és munkatársainak DNS-hibridizációs vizsgálatokra alapozott, molekuláris taxonómiai rendszere. A Sibley-féle rendszer gyökeresen átalakította a hagyományos felosztást, és vélhetoen a molekuláris taxonómia eredményei hamarosan megjelennek majd az általános madártani szakmunkákban, névjegyzékekben és határozókban is. Fecskefélék (Hirundinidae) Kis termetu énekesmadarak. Kitartó repülésre képesek, rovartáplálékukat a levegóben gyujtik; csorük lapított, háromszög alakú, a száj mélyen hasított. Elsorendu evezotollaik erosen meghosszabbodtak (kivétel az elso, amely csökevényes), számuk 9. A leghoszszabb elsorendu evezo több mint kétszerese a másodrendu evezó'k hosszának. A láb inkább csak kapaszkodásra és lassú tipegésre alkalmas; a csüd rövid, az ujjak gyengék, a karmok viszont jól fejlettek. A legtöbb faj sárból készített fészekben, míg más fajok üregekben költenek. Gyakran képeznek fészkeló'kolóniákat. (Delichon, Hirundo, Riparia) Pacsirtafélék (Alaudidae) Veréb nagyságú, zömök testalkatú, talajlakó madarak. Oslénytani ásatások során már sok fajuk került elo pliocén üledékekbó1. Táplálékukat a földön sétálgatva gyujtik, fészküket a talajszinten építik. Valamennyi énekesmadártóI megkülönbözteti ó'ket lábuk anatómiai felépítése. Csüdjük hátulsó része lekerekített, rajta él nem húzódik végig, hátul is tagolt lemezekkel fedett (más családok képviseloinél a csüd hátulsó oldala sínszeru szaruborítással fedett és élben végzodik). A hátulsó ujj karma általában feltunoen hosszú. Tollazatuk többnyire egyszeru, rejtoszínezetu tollakból áll. Szárnyuk hegyes, 10 kézevezovel. Csorük rövid, eros, magevo típusÚ. A koponyán az állkapcsi izmok tapadását szolgáló nagy csontnyúlványok összenottek, ami nagyobb eró'kifejtést tesz lehetové. (Alauda, Calandrella, Eremophila, Galerida, Lullula, Melanocorypha) Billegetofélék (Motacillidae) Karcsú testalkatú, hosszú farkú madarakat sorolnak ebbe a családba. Elsorendu evezotollaik száma 9. A másodrendu evezotollak megnyúltak, és általában elérik az elsorendu evezó'k hosszát. A faroktollak száma 12. A csor vékony és hosszú. A csüd oldalán a szaru tagolatlan, elöl a szarulemezek többé-kevésbé tagoltak. A pacsirtákhoz hasonlóan a billegetofélék is a talaj-

szinten sétálva (nem ugrálva!) gyujtik a táplálékukat. A hátsó ujj karma sok fajnál feltunoen hosszú. A Sibley-féle rendszerben a pityereket és billegetó'ket a verébfélék családjába sorolják, amit a molekuláris taxonómiai (DNS-hibridizációs) vizsgálatok tettek indokolttá. (Anthus, Motacilla) Vízirigófélék (Cinclidae) Gyors folyású patakok mentén élo, viselkedésben és testfelépítésben egyaránt különleges madarak tartoznak ebbe a családba. A szárny lekerekített (a víz alatti közlekedésben is segíti a madarat), a farok igen rövid. A tömött tollazat - az úszómadarak többségéhez hasonlóan - zsírozható a fartomirigy váladékával. Az orrnyílás és a fül hártyával ill. borredovellezárható. A csorzugban feltuno tollserték nincsenek. Más énekesmadaraktóI eltéroen a csontok nem, vagy csak gyengén pneumatizáltak (nem tartalmaznak levegot). Ez az anatómiai jellegzetesség is segíti a madarat a víz alatti közlekedésben, ellenben a nagyobb, interkontinentális vándorlást nem teszi lehetové, így a vízirigók a telet is költónelyük környékén, vagy attól csak kissé eltávolodva töltik. A hím és a tojó küllemben nem tér el egymástól. (Cinclus) Ökörszemfélék (Troglodytidae) Kifejezetten apró madarak tartoznak ebbe a családba. Csorük megnyúlt, kissé lefelé hajló. A csorzugban feltuno tollserték nincsenek. A farok igen rövid, a faroktollak száma 12. Tollazatuk barna színu, sötétebb mintázattal. Az ivari dimorfizmus nem kifejezett. A család nálunk élo faja nem vándorló. (Troglodytes)

SlÜrkebegyfélék (Prunellidae) Felülnézetben a csor az orrnyílás elott hirtelen leszukített. Az orrnyílás szaru redovel fedett. A csorzugban serteszeru tollak találhatók. A csüd kissé hosszabb, mint a középso ujj (a karommal együtt); a hátulsó ujj karma a legfejlettebb. Vegyes táplálkozású madarak tartoznak ide, amelyek költési idóben fó'ként rovarokkal táplálkoznak, majd késóbb áttérnek az apró magvak fogyasztására. (Prunella) Rigófélék (Turdidae) A fajok többsége a talajszinten gyujti táplálékát. Csorük enyhén íveIt, ár alakú; a felso káva szarubevonata enyhe kampót képez. A csorzugban serteszeru tollak találhatók. A csüd elülso oldalát egyetlen összefüggo szarupajzs fedi. A poszátaféléktó1 eltéroen a fiatalkori tollazat pettyes. Az ivari dimorfizmus kifejezett, a fajok jó részénél a hím és a tojó tollazata jelentosen eltér egymástól. Elsosorban gerinctelen állatokkal táplálkoznak, de különösen vonulási idóben sok bogyót is fogyasztanak. A fajok többsége vonuló. A hagyományosan külön családba sorolt rigóféléket a Sibley-féle rendszerben a jóval tágabban értelmezett légykapófélék családjában szerepeltetik. (Erithacus, Luscinia, Monticola, Oenanthe, Phoenicurus, Saxicola, Turdus) Poszátafélék (Sylviidae) A csor általában karcsú és gyenge, csupán a táplálék elkapására szolgál; a poszáták a keményebb táplálékot nem képesek felaprítani A csorzugban serteszeru tollak találhatók. A csor - a gezefajok kivételével - nem feltu7

6

a faroktollak azonban feltunoen hosszúak. A cinegéktó1 eltéroen nem odúkban költ. fejlett csontnyúlvány található. (Acrocephalus. az éles karmok hajlottak. fatörzseken táplálkozó énekesmadarak. A faroktollak száma 12.egymással megegyezo hoszszúságú . A garat a középso harmadában kissé kitágul. A nyelv fogazott. az ehhez csatlakozó izmok teszik lehetové. (Parus) Csuszkafélék (Sittidae) A fatörzsön való mozgáshoz messzemenoen alkalmazkodott madarak. Testalkatuk a füzékékére emlékeztet. 6slénytani kutatások során cinegeszeru madarak már eocén üledékekbó1 is eló1::erültek. a másodiknak körülbelül a feléig ér. a csorzugban feltuno tollserték nincsenek. hegyes karmú és rövid csüdu kúszólábukkal könnyedén képesek lefelé is közlekedni a fákon. Muscicapa) Függöcinege-félék (Remizidae) A függocinegéket korábban gyakorta a cinegefélék közé sorolták. hanem nádlevelek közé építi fészkét. árszeru. mint a harkályfélék. Phylloscopus. A szárny 3-5. Locustella. Tollazatuk kevésbé lágy tapintású. amely . (Ficedula. hogy csorével kifinomult szövésu fészket készíthessen. Az ivarok színezetében különbség nincs. Az ivari kétalakúság a család fajainál nem kifejezett. Kúszás közben éppúgy faroktollaikra támaszkodnak. (Regulus) vénél széles csorük a csúcs felé egyenletesen keskenyedik. A faroktollak száma általában 12. A faroktollak száma többnyire 12. A csorzugban feltuno tollserték nincsenek. A csorzugban feltuno tollserték nincsenek. ]ellemzoen vonuló madárfajok. lándzsa alakú. árszeru. a szájzugban szaruserték nincsenek.ellentétben a függocinege és az oszapó fészkétó1 . a pacsirták vagy a billegetó1::). Szárnyuk lekerekített. (Certhia) 9 Légykapófélék (Muscicapidae) E családba specializált rovarvadászok tartoznak. az oldalt elhelyezkedo orrnyílásokat vékony borredo fedi. Hosszú és eros ujjú. A leg. zárt alkotmány. mint a seregélyek. A csor hosszú. mint a harkályoknál (ez a kopácsolás során erosíti a vékony csontokból álló koponyát). 6slénytani ásatások során csontjaik eló1::erültekmár miocén üledékekbó1 is. az ujjak hosszúak. muvészi felépítésu. A hím tollazata kissé színesebb. a hím fején jellegzetes dísztollak (barkó) fejlodnek. bár a Sibley-féle rendszerben újra a cinegefélék egyik alcsaládjaként szerepelnek. A fiatal egyedek nem pettyezettek. . a Sibley-féle rendszerben a timáliaféléket (a barkóscinegével együtt) a poszátafélék egyik alcsaládjában szerepeltetik. Életmódjuk. A faroktollak rövidek. A tö8 . a fejen élénk sárgás vagy pirosas színezetu tollazat látható. itt a legtöbb poszátaféle ugrálva közlekedik (a tücsökmadarak viszont éppúgy lépdelnek. Az ivari dimorfizmus a család fajainál nem kifejezett. Az elsorendu evezotollak száma 10. A hím és a tojó színezetében nemigen különbözik egymástól. hanem borredo takarja. Az ivari dimorfizmus csupán kevés fajnál kifejezett (pl. csúcsa ecsetszeru.A rigófélékkel ellentétben a fiókák tollazata nem pettyes. Rövid csorük enyhén kúpos. az elso evezotoll nem hosszabb. (Remiz) Timáliafélék (Timaliidae) A manapság a timáliafélék közé sorolt barkóscinegét korábban gyakorta a cinegefélék között tartották számon. hegyes csoru madarak tartoznak. A csüd viszonylag rövid. A csorzugban fejlett. A fajok többsége az ágakon vagy növényszárakon kapaszkodva gyujti táplálékát. Sylvia) Királykafélék (Regulidae) A rendszerezó1:: a királykákat olykor a poszátafélék közé sorolják. (Aegithalos) Cinegefélék (Paridae) Kis termetu. 6-8 mm hosszú. A fiatalkori tollazat rendszerint pettyezett. Ugyancsak a párhuzamos fejlodés eredményeképpen a csuszkák koponyáján a szemüregek közötti hártya éppúgy elcsontosodik. A tollazat selymes tapintású. természetes és mesterséges odúkban költ. mint a cinegéké.noen lapított. ívelt. A fajok egy részénél jelentos ivari dimorfizmus figyelheto meg. Hippolais.evezotollai a leghosszabbak. a harkályokéhoz nagyon hasonló. Fészkelónelyük környékéró1 télen sem vonulnak el. barátposzáta.felülró1 nyitott. Az elsorendu evezó1::száma 10. Cettia. A fészek bármely más madárfaj fészkétó1 eltéro. az elso evezotoll a második feléig ér. Az orrnyí- lást nem fedik sertetollak. csupán kisebb-nagyobb távolságra kóborolnak. Az állkapocs végén bármely más madárétóI eltéro. Az elso evezotoll kicsi. A csorzugban serteszeru tollak vannak.fu\( apróbb hazai madarak tartoznak ebbe a családba "":[í Ctesttömegük alig haladja ' meg az 5 grammot). laza tollazatú. napjainkban általában külön családban említik ó1::et. A csor megnyúlt. Az elsorendu evezok száma 10. csa- patokba verodve. A faroktollak feltunoen hosszúak (a két középso toll kissé megrövidült). mint a második fele. Az ivari dimorfizmus kifejezett. serteszeru tollak találhatók. A Sibley-féle rendszerben a fakuszfélék egyik alcsaládjába sorolják az ökörszemeket is. más szakmunkákban pedig a papagájcsoru cinegék rokonságában (Paradoxornithidae) kaptak helyet. Ebbe a csoportba kis termetu. A fajok többsége rejtett helyen. fán lakó madarak. Zsákmányukat sokszor egy kiemelkedo helyró1 szemlélodve veszik észre. a nyílást egy merev toll részben elfedi. karvalyposzáta). és anatómiai jellemzoik egyaránt indokolják az oszapófélék külön családba sorolását. A család tagjai vonuló fajok. (Panurus) Oszapófélék (Aegithalidae) Az oszapófélék családjába tartozó fajokat korábban gyakorta a cinegefélék közé sorolták. A csor rövid. a többségnél a hím és a tojó azonos színezetu. A talajra ritkán ereszkednek. A szárny elso evezotolla rövid. amelyek táplálékukat gyakran a levegóben ejtik el. mint a tojóé. (Sitta) Fakuszfélék (Certhiidae) Apró termetu. Az orrnyílás a csor tövének közelében található. A faroktollak száma 12. A barkóscinege a cinegékkel azonos méretu madár. a szájzugban sincsenek szaruserték.

a farok gyengén kimetszett. Carrulus. Nucifraga) Seregélyfélék (Sturnidae) Közepes méretu. Carpodacus. A csor hegyes és hosszú. specializált. Az elsorendu evezóK száma 10 (a tulajdonképpeni elso evezotollat a fedotollak elrejtik). a felso csorkáván a vércsékéhez hasonló másodiagos szarufogacska is található. Elsorendu evezoik száma 10. piros színu szaruképletet hoz létre. bár alkatilag a hajnalmadár inkább a fakuszokra emlékeztet. a csorzugban feltuno tollserték nincsenek. A csüd hátulsó oldalát hosszú szarulemezek borítják. A fajok többsége téli hónapokban sem vándorol nagyobb távolságra. A faroktollak száma 12. (Corvus. Fészküket fó1eg fákon építik. a hímek tollazatára jellemzo az élénk sárga szín. Miliaria. Más énekesmadarakkal ellentétben "énekük" - emberi fül számára . a szarubevonat éles vágóperemet képez. Az orrnyílást kagyló alakú szaruredo védi. pyrrhula. Seregélyszeru madarak csontjai elokerültek már eocén üledékekbó1 is. Az orrnyílások kerekdedek. Csorük eroteljes. felaprítását. Az ivarok egyforma színezetuek. evezotoll a leghosszabb. Paleontológiai ásatások során már több fajuk került elo miocén üledékekból Színezetük általában egyszeru. mint a pintyféléknél. hogy a havas idoszakban is elegendo táplálékhoz jussanak. A szájpadlás kevésbé csontosodik el. a 2-3. ill. A fejen tollbóbita talál10 ható. Az elsorendu evezóK száma 10 (az elso evezo nagyon rövid). közülük az elso is jól fejlett. hosszú csorével a kövek között gyujti táplálékát. a faroktollak száma 12. amit csupán szarubevonat borít. Plectropbenax) 11 . Az orrnyílásokat rövid tollak teljesen eltakarják. Az ivari dimorfizmus egyes fajoknál kifejezett. Pinicola. Montifringilla) Pintyfélék (Fringillidae) Kúpos csoru. A csor rövid. hogy míg a pintyfélék szájpadlása teljesen elcsomosodik.Hajnalmadárfélék (Tichodromidae) A hajnalmadárfélék családjába világviszonylatban is csupán egyetlen. íveIt. magevéshez alkalmazkodott énekesmadarak. A csor tövénél eredo selymes tollak az orrnyílásokat is beborítják. A csor a tövénél széles. A fiatal egyedek általában harántsávosak. A seregélyfélék a talajszinten lépdelve gyujtik táplálékukat. hossza fajonként erosen változó. magevo énekesmadarak. (Lanius) Varjúfélék (Corvidae) Az énekesmadarak nagy termetu fajai tartoznak ebbe a családba. Az orrüreget középtájon csontos hártya osztja két félre. A szárny 1. de a tollazat mintázottsága évszakonként változhat. (Tichodroma) Sárgarigófélék (Oriolidae) A málinkóféléknek is nevezett madárcsalád képviseloit a SibIeyféle rendszerben a varjúfélék családjába sorolják.5 kilogrammot. A gébicsek a hazai énekesek között a leginkább "ragadozó" életmódot folytató madarak. felso részüket azonban borlemez takarja. és tollakkal borított. amelyek küllemükben emlékeztetnek a pintyfélékre. A csorzugban feltuno tollserték nincsenek. másoknál a hím és a tojó azonos színezetu. A szárny elsorendu evezoinek száma 10. egyes képviseloik testtömege elérheti az 1. Csore hosszú. Loxia. mint a pintyfélék (egyes fajaiknak lábán a pacsirtákéhoz hasonlóan módosult karom található). palearktikus faj tartozik. bonyolult hangképzoszervük azonban lehetové teszi a legkülönfélébb hangok és zörejek pontos utánzását. Zárt csorállás esetén sem teljesen simul a felso káva pereme az alsóéhoz. Az ivari kétalakúság kifejezett. (Sturnus) Verébfélék (Passeridae) Kúpos csoru. Az eroteljes csor tövétó1 viszonylag távol található orrnyílásokat kemény sertetollak fedik. a verebek csontos szájpadlásán mély bemetszés található. A fajok egy részére jellemzo az ivari dimor- fizmus. Az orrnyílás a csor tövénél helyezkedik el. a csúcsán kissé kampós. Az ivari kétalakúság a varjúfélékre nem jellemzo. A fajok többségénél a nászruhás hím feltunoen különbözik a jóval egyszerúbb tollazatú tojótóI. Szárnyán jellegzetes piros mintázat található. A szárny hegyes. 10 kézevezojük közül az elso elcsökevényesedett. A sármányok többet tartózkodnak a talajon. a Sibley-féle rendszer is ehhez a gyakorlathoz tért vissza. Serinus) Sármányfélék (Emberizidae) Korábban gyakran a pintyfélék alcsaládjaként tartották számon a sármányféléket. (passer. Az aránylag hosszú farok lépcsozetesen elkeskenyedo. 12 faroktolluk van. más fajoknál a hím és a tojó egyforma színezetu. elsorendu evezotolla csökevényes. Pyrrhocorax. kiemelkedések) segítik a magok rögzítését. A seregélyek csapatképzésre hajlamos madarak. Pica. (Oriolus) Csonttollúfélék (Bombycillidae) A szárny hosszú és hegyes. Az orrnyílásokat nem borítják tollserték. közülük az elso csökevényes. Élete nagy részét sziklákon tölti. Emberiza. azokat serteszeru tollak részben befedik. (Calcarius. A csorzugban serteszeru tollak találhatók. Az ivari dimorfizmus egyes fajoknál jelentos. eroteljes. tnint az ivarérett egyedek. A másodrendu evezóK tollgerince a csúcsi részen sajátságos.kevésbé szép. szárnos fajnál fekete. a magevéshez alkalmazkodott csor lehetové teszi a pintyfélék számára. Sok fajuk kiváló hangutánzó. A szájzugserték rövidek. sok fajuk a rovarok mellett kifejezetten gyakran zsákmányol kisebb gerinceseket is. ellaposodott. (Bombycilla) Gébicsfélék (Laniidae) Az elsorendu evezóK száma 10. A fiatalok jóval egyszerúbb színezetuek. Az anatómiai különbségek között meg-Ip említheto. A csüd eros. A rövid farok 12 tollból áll. (Carduelis. A csor felso kávájának csúcsa kampósan hajlik az alsóra. másoknál alig érzékelheto. A faroktollak száma 12. E madarat több korábbi rendszerezo és a modern Sibley-féle rendszer is a csuszkafélék csa1ádjában tartja számon. A csüd viszonylag rövid. Fringilla. Coccothraustes. csillogó tollazatú énekesmadarak. a felso káva belso oldalán sajátságos szaruképzodmények (lécek.

Legkisebb fecskefajunk. homokbányákban költ. Alsóteste fehér. Néha csupán néhány pár fészkei egymás mellett.alagút végén lévo. Jellemzo táplálékállatai a kistermetu kétszárnyúak és a levéltetvek. az állomány egy része már áprilisban visszaérkezik. hogy a fecskeürülék beszennyezze a falakat. Kizárólag repülo rovarokat zsákmányol. kiszélesedo mélyedébe rakja. löszfalakban.Partifecske Riparia riparia Fecskefélék Hirundinidae 12-13 cm. Az emberi építkezések új helyeken is elosegítik megtelepedését. 13.és faroktollai kissé sötétebb barnák. Magyarországi állománya 60 000-80 000 pár közötti. Vonuló madár. ilyenkor nagy kiterjedésu nádasokban éjszakáznak. A házfalakon található fészkek alá kihelyezett deszkalapokkal megakadályozhatjuk. a hazai partifecskék szeptemberben vonulnak el. Vonulási idóben hatalmas csapatokba verodnek. belsejét pihetollakkal finoman béleli. a kolóniák valamennyi tagja június közepére érkezik a fészkelóbelyhez. Az emberi településeken gyakran nagy telepekben költ. farka enyhén villás. sárgásbarna színezetu. Elsosorban a folyók leszakadó partjában. Gömb alakú fészkét sárból tapasztja. Felsoteste barna. A fiatalok felsotestén a tollak krémsárga szegésuek. Urbanizált fajként költési sikere. 12 (1-2 kép) ! Partifecske röpképe 000•••••• 000 Molnárfecske Delichon urbica I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII Fecskefélék Hirundinidae (3 kép) ! Molnárfecske röpképe 000 ••••••• 00 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . Fészkét egy maga által vájt . akár a nagyvárosok belsejében is. Vonuló madár. illetve hosszú távon a faj védelme nagyban függ az emberek viselkedésétó1. de a nagy kérésze ket is képes elfogni. szúnyogoktól a nagyobb legyekig. alsótestük piszkosfehér. Alsóteste hófehér. mint a füsti fecskéé.gyakran méternél is hosszabb . táplálékállatait is gyakorta keresi a folyók és tavak fölött repülve. Felsoteste kékesfekete. Kedveli a vizek közelségét. A kiterjedtebb települések mellett a molnárfecske megtelepedését pocsolyák. sárgyujto helyek létesítésével segíthetjük elo. Farkcsíkja feltuno fehér. szárny. és fecskéink közül a legkésóbb távozik (gyakran még októberben is láthatjuk). az egészen apró testu muslicáktól. A fiatalok feketéje kissé barnás. de a szélso faroktollak nem növekszenek meg oly mértékben. az arra alkalmas környezetben azonban akár több száz párból álló kolóniái is kialakulhatnak. Épületek hiányában olykor sziklafalakan is épít fészket. áprilisban érkezik. szárnya és farka fekete. Magyarországi állománya 100000-150000 pár. a mellén széles barna öv húzódik. A rövid farok villás.5-15 cm. nincs rajtuk kékes csillogás. fehér foltok nincsenek rajta. a mellöv elmosódott. gyakran többezres kolóniái is kialakulhatnak. Farka gyengén bemetszett (villás). Telepesen fészkelo madár. Más fecskékhez hasonlóan repülo rovarokkal táplálkozik. Farka kissé villás. A telet a Szaharától délre eso területeken töltik. Fészkelo területüket a párok legkésóbb júniusig elfoglalják.

eresz alatt találjuk leggyakrabban. Testmérete és alkata egyaránt hasonlít a füsti fecskééhez. csupán a falakon történo megkapaszkodást teszi lehetové. Gyakran látni. hogy az ember közvetlen közelében telepszik meg. havasi sarlósfecske . Életük nagy részét a levegóben töltik. amint a legelo állatok között cikázik. Az apró szúnyogoktól a nagyobb testu lepkékig szinte mindent elfog. Ezt elsosorban annak köszönheti. Magyarországon az egyik legismertebb madár. Budapest belvárosában. kép) Füsti fecske röpképe Sarlösfecske röpképe 17-21 cm.Apodiformes) tartoznak. A füsti fecske rokona. alatta a mellen kékes színezetu örv húzódik. Hazánkban gyakori fajuk a városok jellemzo madara. A telet Afrikában.Apus pallidus. hanem külön madárrendbe (sarlósfecske-alakúak .repülo rovarokkal táplálkozik. világos farkcsík található. szélso faroktollaik csak kissé hosszabbak a többinél. Szélso faroktollai hosszan megnyúltak. lábuk a talajon való lépegetésre nem is alkalmas.Apus melba). még csak nem is énekesmadarak. és az azok által felriasztott rovarokra vadászik. áprilisban érkezik. A füsti fecske . farokvillájuk kisebb. valójában nem rokonai azoknak. alsóteste fehér. A nagyvárosok belsejében már nem telepszik meg. a SzaharátóI délre eso területeken töltik. amelyek szintén specializált rovarvadászok. és egyes példányaik egészen Dél-Afrikáig eljutnak. a vörhenyes fecske (Hirundo daurica) Közép-Európában ritka kóborlóként fordul elo. Torka és homloka rozsdavörös. Felsoteste fémes csillogású sötétkék. a torok és homlok foltja sárgás. hogy valamikor itt is költöttek. folyosóin helyenként még láthatók elhagyott. A fiatalok színei kevésbé élénkek.Füsti fecske Hirundo rustica Fecskefélék Hirundinidae (1. vörhenyes színu (fiatal egyedeknél barnás vajszínu) tarkószalag. Elindulása elott többezres gyülekezo csapatai a nádasokban éjszakáznak. Magyarországi allományát 150000-200000 párra becsülik. ezért farka mélyen villás. Rokonától eltéroen hasoldalán elmosódott csíkozás figyelheto meg. régi füstifecske-fészkek. a Budapesten is gyakori sarlósfecske (Apus apus). A sarlósfecskék azonban csupán küllemükben hasonlítanak a fecskékre. A vörhenyes fecskét valamennyi fészkelo fecskefajunktóI megkülönbözteti a tarkót körbeölelo. és szeptemberben vonul el. mint a füsti fecskéé. régi házak kapualjaiban. de attól eltéroen a faroktollak tövénél élesen elhatárolt. Sárból és növényi szálakból tapasztott fészkét istállókban. A fecskéket röptükben a sarlósfecskékkel téveszthetjük össze. táplálékukat a levegóben gyujtik. mellette további két fajt ritka kóborlóként figyeltek meg (halvány sarlósfecske . vöröses árnyalatú. 000 •••••• I II III IV V VI VIIVIJI IX X XI XII 000 14 . amelyek jelzik. Vonuló madár. Szélso faroktolJai éppen úgy meghosszabbodtak. sot. de külso kerületekben igen.más fecskékhez hasonlóan .

Állománya stabil. Csapataihoz gyakran más énekesmadarak . és néha még szürkületben is hallhatjuk. sajátos Más pacsirtáktól alapján. miközben messzire hallatszóan énekel. apró termetu nás színezetu. Állandó madarunk. de osszel és télen fó1eg magvakkal táplálkozik. kép) tóparkolók kevésbé háborgatott részein. Rövid farkú. növényi rova- maga kaparta kevesebb talajmélyedésben magvat gyökerekbó1. állattartó telepek közelében. Fiókáit elsosorban táplálja. Felsoteste Alsóteste hosszanti párok száma 100 000 körülire szürkésbarna színezetu. még a legnagyobb teleken is kitart nálunk. Összel magvakat szedeget a tarlókon. Mezogazdasági emelkedik. enyhe teleken már januárban hallani az elso éneklóKet. szálakból X építi. 16-18 cm. Fiókáit elsosorban rovateherokkal táplálja. majorok és lakott települések telepszik közelében fészkeI. A szárnyszegély fehér. utak mentén. Az egyik legkorábbi tavaszi érkezo. Újabban egyre többször meg nagyvárosok lapos teteju házain. latú. Havas teleken behúzódik az emberi településekre. A szárny és a farok is barnás színezetu. Faroktollai sötétbarnák. . Összel nagy csapatokba verodve vonul dél felé. A farok sötétbarna.elsosorban pityerek . de ez csak szélso kormánytollak (2 kép) ! reptében figyelheto meg. A nyílt térségek réteken. bokrosok madara. valamint az au- (1. gén fehér foltokkal. Fészkét talajmélyedésbe építi. az alsó piszkosfehér. A fiatalok felsotestén a tollak világos szegésuek. Ritkás erdÓK. barna piszkosfehér. Felsoteste szürkésbarna színezetu. 2000 pár.5-15 cm. de a többség csak február közepétó1 tér vissza dél-európai telelónelyéró1. Parlagon hagyott területeken. elkülönítheto énekét gyakran már hajnalban. Elsosorban a többi pa- 0 ••••••••• I II III IV V VI VII VIli IX 00 16 XI XII csirtánknál Fiókáit kizárólag rokkal táplálja. másutt stabil. Gyakran kering magasságba (nászrepül). Hazai állománya kb. táplálkozik.is csatlakoznak. szárnymintázata Röpte hullámos. a szélsóK okker színezetuek. nagy madara. Fészkét Erdei pacsirta sziklakibúvásos rovarokkal fogyaszt. Alsóteste piszkosfehér. Az intenzív 0 •••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 0 mezogazdasági muvelésu területeken állománya csökkent. a fehérek. az utóbbi évtizedekben Erdei pacsirta Lul/ula arborea pacsirta. hosszasan száraz és nedves a levegóben Fészkét tarovarokkal mezóKön általánosan elterjedt. 13. •••••••••••• Mezei pacsirta Alauda arvensis I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Magyarországon a fészkelo to. mint a mezei pacsirtáé. Rokonaitól eltéroen gyakran ül faágakra .Búbospacsirta Galerida cristata 17-19 cm. területeken. alföldi fenyotelepítések. mellén elmosódott vonalkázássaI. lajba kapart mélyedésbe építi. gyakori madár. melle enyhén sárgás árnyafoltokkal mintázott. Felsoteste bar- Mellén hosszanti könnyen barnás csíutóbbi véa Jellegzetes Pacsirtafélék Alaudidae kozás látható. ilyenkor kisebb csapatai is kialakulnak. sötétebb barna Pacsirtafélék Alaudidae mintázattaI. Magyarországi fészkelo állománya 300 000-800 000 párra teheto. Csore hosszabb. fején jóllátható bó- Pacsirtafélék Alaudidae bita található.

Nászrepülése közben messze hallhatóan énekel. Nálunk csak télen fordul elo. jóllátható. Csore sárga. A szárny és a farok barna. A felsoteste világos szürkésbarna. a kotlási ido 13 nap. Felsoteste barnásszürke. Egyes példányok fejteteje enyhén rozsdás árnyalatú. természetes füves biotópokban él. Skandináviában és az európai magashegyekben költ. 16-19 cm. eros. Mezogazdasági területeken. 18 Szikipacsirta Calandrella brachydactyla Pacsirtafélék Alaudidae (1. és már július végén. Szinte kizárólag az Alföldön mutatkozik. augusztusban útra kel (de kóborló példányaival késóbb is lehet találkozni). Fejének sárga-fekete mintázata minden más madártóI könnyen megkülönböztethetové teszi. a kotlásban a hím nem vesz részt. Magyarországon csak rendkívül ritkán fordul elo. mint a mezei pacsirtáé. miközben hullámos vonalban repül. Fészkét maga kaparta kis mélyedésben építi növényi szálakból. sötétebb barna foltokkal. Az utolsó két évtizedben nálunk és Szlovákia délkeleti részén is megtelepedett mezogazdasági területeken. Sötét szárnytollainak szegélyén jóllátható fehér csík húzódik. fekete színu páros tollpamacs Cfül"}. Alsóteste fehér. A fiatalok felsotestén a tollak világos szegésuek. Áprilisban érkezik meg. kép) !! Szikipacsirta szárnya 000•••••• 000 Kalandrapacsirta Melanocorypha calandra I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Pacsirtafélék Alaudidae (2. de az elozo két fajnál gyakrabban fogyaszt magvakat. Korábban nagyobb csapatokban és rendszeresen lehetett megfigyelni. majd azt pihékkel béleli. Elszigetelt hazai állománya mindig is kisszámú volt. Fészekalja 3-5 tojásból áll. Felsoteste szürkésbarna. eros szemsávja fehér. ennek során gyakran utánoz más fajokat. Az alsótest fehér. A fészekrakást szinte kizárólag a tojó végzi. de a legutóbbi évtizedben még tovább csökkent. gyakori madár. többnyire november és március között. Fiókáit rovarokkal táplálja. Eros testalkatú. Szemsávja fehér. a mell két oldalán apró sötét folttal. Nászrepülése közben énekel. világosabb. Ugyancsak fontos jellegzetessége a fejen található. Mellén kétoldalt szabálytalan alakú fekete folt található. nyári hónapokban rovarokat és magvakat egyaránt fogyaszt. más idoszakban táplálkozásában a növények dominálnak. A fiókákat mindkét szülo eteti. a hím ebben a tevékenységben ritkán vesz részt. A fiatalok a kikelést követo 10. Eurázsiai elterjedésu pacsirtafaj. 17-20 cm. A Földközitenger mellékén általánosan elterjedt. A két folt a mellen sosem ér össze. Európában a déli területeken és a mediterrán szigeteken költ. Magyarországon a Tiszántúlon (jellemzoen a Hortobágy szikesein) fordul elo. emellett Észak-Afrika nyugati részén is fészkeI. vaskos csoru pacsirta. Csore rövid. Vegyes táplálkozású madár. az utóbbi évtizedben kisszámú és ritka vendég lett. kép) 000000000000 Havasi füles pacsirta Eremophila alpestris I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Pacsirtafélék Alaudidae (3 kép) ! I •••0000000 •• II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . Fészkét a talajra építi.~ 14-16 cm. nap környékén elhagyják a fészket. utóbbi szélso tollai feketék. napjainkban Magyarországon már csak 8-10 pár költ. Alsóteste fehér.

kép) ! Erdei pityer lába 14-16 cm.-Réti pityer Antbus pratensis Billegetofélék Motacillidae (1. amelyek halvány csíkká olvadnak össze. Mezogazdasági területeken található fasorokban is rendszeres fészkelo. Hátán a csíkozás elmosódottabb. A mell és a test oldala piszkosfehér vagy olívsárga. a második júniusban zajlik. Fészkelési idóben rendszeresen megfigyelheto nászrepülése. de általában világosabb tónusú. A szemsáv világos. kép) Réti pityer lába •••• 0000•••• Erdei pityer Antbus trivialis I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 14-15. A harmadrendu evezok sötétszürkék. fészkét fucsomó takarásába építi száraz növényi szálakból. X XI XII 000 •••••• 000 20 I II III IV V VI VII Vili IX . A telet Afrikában. Színezetében nagyon hasonlít a réti pityerre. mintázatlan. pókokkal táplálkozik. legyeket) és pókokat eszik. legeló1<ön. míg mellén erosen csíkozott. A has sárgásfehér. A farkcsík rotes árnyalatú. külso szegésük világos. Az elso költés jobbára májusban. A fejteto hasonló színezetu. és szeptember végén vonul el. amely szeptember-októberben illetve március-áprilisban figyelheto meg Magyarországon. az Alpoktól és a Kárpátoktól északra az egész kontinensen fészkeI. Minden évben akadnak kisebb-nagyobb számban átteleló1< is. mintázott. A szemöldöksávja sárgásfehér. Elsosorban a nedves réteken.5 cm. Nálunk nem költ. sötét hosszanti csíkozású. nagyobb tarvágások fészkelo madara. Billegetofélék Motacillidae (2. erdei tisztások. a test oldalán kisebb hosszanti csíkok láthatók. markánsabb. Domb. Évente általában két fészekaljat nevel. Oszi csapatai 100-300 példányból is állhatnak. lepkéket és hernyóikat. amely tavasszal áprilisban érkezik. Vonuló madár. A torok fehér. A földön fészkei. a szemgyuru krémsárga. elóbbi mintázatlan. finoman csíkozott. a szélsó1< külso zászlója világos. zöldes árnyalatú. A hasoldal fehér. mint a réti pityernél. Belsejét vékony fuszálakkal. gyökerekkel finoman kibéleli. a Szaharától délre tölti. két oldalán vékony bajuszsávval. A kotlás 12-14 napig tart. tavaszi csapataiban 100-nál több példányt ritkán látni. Torka. melle sárgásfehér. farkcsíkja egyszínu. Fó1eg apró rovarokkal. Elsosorban rovarokat (sáskákat. ha azokon egy-egy magányos fa vagy facsoport is megtalálható. A hím és a tojó azonos színezetu. sötétebb barna hosszanti csíkozással. Palearktikus elterjedésu faj. A váll és a szárnyfedó1<végén fehér apró foltok találhatók. alkalmilag csigákat és magvakat is fogyaszt.patakpartokon találkozhatunk vele. a fiókák 10-12 napig tartózkodnak a fészekben. A felsotest olajbarna. A legnagyobb számban átvonuló pityerfaj. Megtelepszik legeló1<ön is. A faroktollak sötét zöldesbarnák. A Nyugat-palearktikum fészkelo madara.és síkvidéki erdoszélek. Hazai fészkelo állományát 150000-300000 párra becsülik. Vonulása során eljut Észak-Afrika partvidékéig is.

Torka és melle sárgásfehér. és a szüló'k még kb. külso zászlójukon krémszínu szegéssel. Szemöldöksávja világos. 22 000••••••• 00 Havasi pityer Antbus spino/etta I II III JV V VI VII Vili IX X XI XII Billegetofélék Motacillidae (2. torka fehér. halastavak zátonyain látható. Az eurázsiai tundravidék jellemzo fészkelo madara. nagyobb fucsomó tövében kapart mélyedésbe. A hasa piszkosfehér. Vonuló madár. A szárnytollak szürkék. a környéken rejtoznek. háta egyszínu. Az evezó'k és fedotol- ~ Parlagi pityer Antbus campestris Billegetofélék Motacillidae (l kép) ! laik sötétbarnák. A melle krémszínu. Nálunk nem fészkel. a váll és szárnyfedó'k végén világos foltok találhatók. Szemöldöksávja eros. Elsosorban a sík területeken. de szívesen költ a mezogazdasági területek közötti parlagokon. vonulási idoszakban nem gyakori. bogarakat. Szemsávja és kantá~a sötét. Mintázata nagyon hasonlít a réti pityeréhez. szikes tavak. A kotlás 13-14 napig tart. Téli tollazatában feje és háta barnásszürke. 10 napig etetik ó'ket. 15. Táplálékát a földön futkosva keresi. A fiatalok melle és háta is csíkozott. 14-15 cm. de április-májusban. A telet a csapatok nagy része KözépAfrikában tölti. amelyek kettos szárnycsíkká olvadnak össze. Hazai állománya 10 000-20 000 párra teheto. csupasz hernyókat.és Dél-Európa magashegységeiben költ. amellen és a test oldalán sötét hosszanti foltozással. A havasi pityer Közép. A fészek környékét mindig a talajon gyalogolva közelíti meg. A nászruhás példányok torka. A telet Észak-Afrikában. Arábiában tölti. Feje sötétebb barnán vonalkázott. a mell két oldalán kevés vékony hosszanti csík fut. nedves réteken. krémszínu. vékony bajuszsávja fekete. Elsosorban folyók tavak. szorszálakkal finoman kibélel. Farkcsíkja csíkozott. októberben vonul el. egyesek pedig a Mediterráneumban telelnek. kép) ! •••• 0000•••• Rozsdástorkú pityer Antbus cenJinus I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Billegetofélék Motacillidae Rozsdástorkú pityer 000 ••000••00 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . A faroktollak sötétszürkék. ugarokon is. sötétbarna hosszanti foltozással.~ 15. de rendszeresen megfigyelheto faj. Az alsótest fehér.5-17 cm. Szeptember és április között fordul elo a Kárpát-medencében. Leginkább a rövid és közepesen magas füvu pusztákon telepszik meg.5-18 cm. a szélsó'k világosak. amely áprilisban érkezik vissza teleloterületéró1 és szeptember második felében. A téli ruhás példányokon a torok és kantár fehér. a fiókák 12-14 napos korukban elhagyják a fészket. Elsosorban sáskákat. majd szeptember-októberben egyesével vagy kisebb csapatokban átvonul hazánkon. zsákmányol. a hasa tiszta fehér. A fészek száraz fuszálakból készül. Lába rózsaszín. melle és kissé a pofája is vöröses színu. poloskákat stb. mocsarak környékén tunik fel. Tollazatára a homokszín jellemzo. Többnyire a Dunántúlon fordul elo. amelyet mohával. A fészekalj 4-5 tojásból áll. Nálunk nem fészkeI. Fészkét a talajra építi.

A leghosszabb farkú hazai billegeto. gyökerekból. feje zöldes árnyalatú csakúgy. Egyes alfajok (M. A hím feje. világos szegéssel. repedéseiben. A tojó kevésbé élénk sárga színezetu. Szemsávja fehér. Magyarországi állománya 100000-150000 pár.5-19 cm. A tavaszi és oszi kóborlás idején és télen a sík vidéken is elofordul.f thunbergi. a fejteto. a torok és a mell fekete. esore és lába fekete. a telet Afrikában tölti. A hím alsóteste feltuno sárga. a mellükön barnás folt látható. A köveken és a nedves parton kutat rovartápláléka után. amit fekete tarkószalag határol. Szélso faroktollai fehérek. gyökerekból. torka fehér. szárnycsíkja fehér. a tarkó. sziklákra. 15-16 cm. gyakran már februárban megérkezik. Vonuló madár. hasa és alsó farkfedoi élénksárga színuek. Gyakran használ muanyag szálakat is. Begye. Apró rovarokkal táplálkozik. mint a háta.Vonuló madár. belsejét szorrel és tollal béleli ki. A tojó fekete tollai gyakran szürkés árnyalatúak. de már nagyon korán. legelóK madara. ezeknél a fehér szemsáv hiányzik. A hát olajzöldes árnyalatú. a szélso tollak fehérek. A homlok és a pofák fehérek. 16. A telet a Földközi-tenger mentén tölti. növényi szálakból. hasa sárga. mint a törzsalaké. Fészkét épületek zugaiban. Farka fekete. az alsótest hófehér. A fiatalok felsoteste szürke. a tollak szélén fehér szegés található. szürkés árnyalatú. Fészkét gyökerek közé. belsejét szorrel finoman kibéleli. A hegyi patakok jellegzetes madara. a feje és a tarkója szürke. Az alsótestük piszkosfehér. feltuno torokfoltja fekete. A sárga billegetónöz hasonló a hazánkban ritka kóborlóként megfigyelheto citrombillegeto (Matacilla ci/reala). torkuk és a mellük határán sötétbarna folttal. A hát szürke. Nedves rétek. Fészkét a fucsomó alatt kapart kis mélyedésben növényi részekból építi. kép) torka fehér vagy piszkosfehér.ffeldegg) hímjeinek fejmintázata sötétebb. A szárnytollak feketék. melle. gazdasági épületek közelében telepszik meg. Magyarországi állománya 100000-200000 párra teheto. tarkója és háta szürke. Állandó madarunk. és október végéig tartózkodik nálunk. A tojó O. mindössze 100-150 pár. szemsávja fehér. Torkuk világos.Hegyi billegetö Motacilla cinerea Billegetofélék Motacillidae ~)~~ Hím hegyi biliegeto •••••••••••• Sárga billegetö Motacilla j1ava I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 17-20 cm. a szárnyak zöldesbarnák. A középso faroktollak feketék. A fiatalok tollazatában alig van sárga szín. a középsóK feketék. 24 Billegetofélék Motacillidae (2 kép) ! Citrombiliegeto 00•••••••• 00 Barázdabillegetö Motacilla alba I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Billegetofélék Motacillidae (3 kép) ! 0••••••••• 00 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . partfalra építi növényi anyagokból. melle enyhén sárgás. E faj nászruhás hímjének feje élénk citromsárga. vizek mentén. néha természetes üregben építi. Az emberi települések közelében. Szemsávja fehér. belsejét szorrel finoman béleli. a széIsóKfehérek. Felsotestük olajbarna. Hazai állománya a számára alkalmas patakok kis száma miatt alacsony. szemsávjuk krémszínu. amelyeket a talajon gYUjtöget. M. Szárnya fekete.

Szemsávja krémszínu. kitinizált kevéssé napig etetik utódaikat. amelyet jellegzetes más. . Állandó madarunk. Torkuk fehér vagy piszmellükön szürke hullámos keresztsávok találhatók. a kotlási ido idojárástól függoen 1522 napig tart. gyökepihékkel finoman kibéleli. vízmosásokban erdokben. Kedveli a vízesések alkalmas köveket. Felsoteste vörösesbarna. amely télen megjelenik a kertekben. A farok és a szárnytollak feketésbarna keresztcsíkozásúak. a nagyobb. lyet belül gyökerekkel bélel. hullámos keresztcsíkozású. Gömb alakú fészkét. de a kemény teleken. A tojásokon csak a tojó kotlik.falevelekBelsejét A hím gyakran legalkalmasabbat. és általában felcsapva tartja. Télen és a hozzá harovarpeték pókok. keresi. A has a nálunk élo alfajon (ssp. Dús növényzetu szeret megtelepedni.5 cm. hazai madárfajjal sem lehet összeté- Ökörszemfélék Troglodytidae (2. elsosorban a számára ame- mesterséges mohából. Gyakran több évig használja. ! költeni fog. ki a rek közé építi. a szomszédos országok •••••••••••• Ökörszem Troglodytes troglodytes I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII bo vizu patakjai mentén azonban nagy számban él. amelyben apró bejárati nyílást hagy. a pacsupán kis számban álvalamint tegzesek. 9-10. amelyen kel és mohával borítja. Állandó madár. Magyarországi 26 állománya 20 000-25 000 pár. kérészek Fészkét sziklafalra. kövekró1 közelmás Valamennyi Vízirigófélék Cinclidae (1.a fészek elrejtése céljából . ahol a törmelékben keresgél. patakok hosszú.az állandó vizu hegyi patakok nagyon kis száma miatt . Farka rövid. a víz alá merülve. •••••••••••• I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII után kutat. de megjelenik az etetóKön is.mindössze 5-10 pár költ.Vízirigó Cinclus cinclus 17-20 cm. A tojásokon kizárólag a tojó kotlik. gyökerek közé. Testének nagy része sötétbarna. amikor a patakok is befagynak. vörösbarna. felsosötétebb szürke mintázattaI. tatarozza fészkét. énekesmadarunktól takmederben gyujt rovarokat. kép) !! A hegyi patakok ségét. kép) veszteni. híd alá. aquaticus) testükön kosfehér. gyakran odúba építi. A fészekalj 6-7 tojásból áll. táplálkozik. feltunoen tömzsi. rövid farkú madár. több fészket épít. jellegzetes pihenésre eltéroen Elsosorban madara. táplálékát bolharákokat. majd Kedveli a lószúnyogot rovarokat. a kotlási ido 14-16 nap. Szlovákiában és Erdélyben helyenként kifejezetten gyakori madár. mentén. városi parkokban is. Magyarországon . A fiatalok 15-20 nap elteltével kirepülnek a fészekbó1. a torok és a mell hófehér. kóborlásba kezd. Rendkívül alakja miatt semelyik apró termetu madár. kívülró1 . közülük a tojó választja esore vékony. kihelyezett lárváit és imágóit zsákmányolja. A vízparti kérészek. ezt Ökörszem szárnya követoen a szülok még néhány azok hamarosan önállósulnak. Ilyenkor ritkán a sík területeken is találkozhatunk vele. A fészekalj 3-6 tojásból áll. az alsótest barnás árnyalatú. A fiatalok szürkék. Rovarokkal sonló.

apró magvakkal táplálkozik. hazánkban csak kis számban megjelenÓ környékén A nálunk téli vendég. Idonként a téli madáretetó'k környékén is megjelenik. a nálunk fészkeló'k a mediterrán •••••••••••• t II III IV V VI VII Vili IX X XI XII nek. keresgél kissé lógatja. CsÓrtöve jól láthatóan sárga.------- --- Erdeiszürkebegy . gyökerek anyagokból. amelyet szürke tollazat határol. Lába barnásvörös árnyalatú. Magyarországi fészkelo állománya 1200-1500 pár . Szürkebegyfélék Prunellidae (2. elegyes erdó'kben. Magyarországon elsÓsorban a hegyvidéki fenyÓültetvényekben. bükkösökben és ártéri erdó'kben fészkeI. kedveli a patakok a partfalban. nem vonulnak délebbre. telel. A sötét szárnyon két fehér csíkot visel. Alsóteste piszkosfehér. Szeme fekete. dei utak mentén kisebb pettyezett. A rovarokat elsosorban a talajon szedi össze. amelyek vékony csíkká olvadnak össze. Homlokán. A test két ol- dalán. ! Erdei szürkebegy szárnya •••••••••••• Havasi szürkebegy Prunella collaris I II III IV V VI VII VIli IX X XI Xli 15-17. A fahatár fölötti kopár vidékek jellegzetes madara. 12. Legtöbbször esore vékony a földön és hegyes. apró termetu. míg mások messzebb teleló'k apró magvakkal. régióban építi növényi fészkelÓ madaraink közül a leggyakoribb Vonuló madár. Fészkelési idóben puha testu rovarokat.Prunella modularis Szürkebegyfélék Prunellidae O. Északi állományai délebbre húzódnak. a torok világos és sötétebb szürke keresztcsíkozású. fó1eg a talajon mozgó madár. torka Farka barna. Elsosorban a szürkés színek jellemzik. pókokkal táplálrovarokkal. A fej szürke. Fészkét talajon. A fiatalok alsóteste sokkal erÓteljesebben csíkozott. vékony ágakból. télen azonban fó1eg bogyókkal. kakukkgazda. mohából. Az állomány egy része a fészkelÓterület kóborolnak. a fülfedÓk barnás árnyalattal. Felsoteste olajbarna színezetu. a szárnyak alatt rozsdavörös tollak láthatók. Nálunk fészkelo állománya 28 250 000-500 000 párra becsülheto.5 cm. A felsÓteste barna.5-14 cm. belsejét szÓrrel finoman kibéleli. A fiatalok felsÓteste. mint az öregeké. Barnás színezetu. Szárnya is barna. egy részük térségünkben telel. . . kép) ! I •••• 0000•••• Vörösbegy Erithacus rubecula II III IV V VI VII VIli IX X XI XII koznak. Erdeinkben telel- Erdei madár. de osszel és télen bogyógyakran fészkei erközött. sötétszürke hosszanti csíkozással. pókokat zsákmányol. Rovarokkal kat is fogyaszt. de a leghidegebb teleken is találkozhatunk egy-egy áttelelo példánnyal. Vonuláskor városi parkokban. A hazánkban fészkeló'k télen csak kóborolnak. a pofá- Rigófélék Turdidae (3 kép) kon.5 cm. A feje. kép) 13-14. kertekben is rendszeresen megjelenik. a torka és a melle kékesszürke. a szárnyfedÓk végén apró fehér foltokkal. ilyenkor szárnyát és melle is barnás alapszínu. Fészkét suru növényzet közé építi. után. Magashegyek sziklás területeinek fészkelÓje. CsÓre vékony és hegyes. táplálék ! táplálkozik. ilyenkor az emberrel is igen bizalmasan viselkednek. mélyedésekben közelségét. a torkán és a mellén összefüggo narancssárga folt található.

Nagyon hasonlít a fülemülére. Az alsótest világos piszkosfehér. Vonuló madár. 15-16. és augusztus végén. Magyarországon csak a Felso-Tisza vidékén költött. A fészket a tojó építi. Némely tojónál azonban a mellen kis kék folt látható. ha azokban zavartalan suru növényzetet. amely március végén. kézevez5je I 000•••••• 000 Nagy fülemüle Luscinia luscinia II III IV V VI VII VIli IX X XI XII Rigófélék Turdidae !! I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII 0000 ••••• 000 .Kékbegy Luscinia svecica Rigófélék Turdidae (H ! kép) 13-14 cm. Felsoteste és szárnytollai szürkésbarnák. Fészkét a talajra (ritkán annak közvetlen közelében a növényzet közé) rejti. de apró férgeket is fogyaszt. Kirepülésük után a szülok még további két hétig etetik óKet. Fekete szeme feltunoen nagy. 30 00••••••• 000 Fülemüle Luscinia megarhynchos I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Rigófélék Turdidae (3. Napjainkra azonban az élónely változása miatt megszunt a két faj élónelye közötti ökológiai fal. pókokkal. A telet Afrikában tölti. férgekkel táplálkozik. vékony fehér gyuru övezi. bokros erdoszegélyek. Évente egyszer költ. fészekalja rendszerint május elejére válik teljessé. Magyarországi fészkelo állományát 500-1000 pár közöttire becsülik. ártéri erdok jellegzetes fészkelo madara. nagyobb kertekben. A torok világos. Rendszeresen megtelepszik parkokban. vörös farkuk alapján azonban jól elkülöníthetok a többi kis termetu rigóféle fiataljaitól. 13-14 napig tart a kotlás. vékony fehér. Felsoteste vörösesbarna. ahol a nedves talajon megtalálja táplálékállatait. és a fiókák is többnyire ennyi ideig tartózkodnak a fészekben. Olyan területeken telepszik meg. Elsosorban rovarokkal és pókokkal táplálkozik. A hímek torka és melle élénkkék színu. patakokat kíséro bokorsorok. április elején érkezik. Szemöldöksávja fehér. amelyet a mellen fekete. svecica) hímjei vörös foltúak (2. nagyobb nádasok szegélyzónájának fészkelo madara. apró foltok találhatók. alatta feketés pettyek. kép). de vörös faroktollaik alapján más rokonfajok fiataljaitól jól megkülönböztethetoek. lombbal borított részeket talál. kép) ! Fülemüle és nagy jülemüle 1. Magyarországi állománya 100000-150000 párra becsülheto. A suru aljnövényzetu. majd keresztezodött a kisszámú fészkelo nagyfülemüle-állománnyal. szeptember elején vonul el. az elso harmaduk vöröses színu. Április elején érkezik. A nálunk fészkelo alfaj (ssp. A faroktollak vége sötét. farka és farkcsíkja rozsdavörös. A nálunk fészkelok délnyugati irányba vonulnak. "csillag" található O.A talajon mozgó rovarokkal. Náddal szegélyezett csatornák. majd pedig vörös sáv határol. farka és farkcsíkja kevésbé vörhenyes. szemsávja fekete. Hazai állománya ma már csak néhány párból áll. 15-17 cm. és Nyugat-Afrikában telelnek. cyanecula) kék mellfoltjában fehér folt.5 cm. amellen halványbarnás elmosódó folt található. kép). Az Észak-Európában élo törzsalak (ssp. A fiatalok pettyezettek. A fiatalok pettyesek. felhoszeru mintázat látható. A tojók torka fehér. Fészkelési és táplálkozási szokásai megegyeznek a fülemüléével. általában sötétebb árnyalatú. és szeptemberben vonul el. és a fülemüle elfoglalta élónelyét. Mellén szürkésbarna.

kép) ! manapság azonban a lakott területeken mindenütt tunk vele. Abelvárosokban Vonuló madár. lepkehernyókat. a szárnyak hím felsoteste kékesszürke. mint a rokon fajok fiataljai. Táplálkozási szokásai hasonlóak a kerti rozsdafarkúéhoz. illetve épületzugokba. nagyobb téri puhafa-ligeterdó'k fészkelo városi parkok. szöcskéket. mert napközben az énekét elnyomja a városi zaj.5 cm. madara. A farkfedó'k és a faroktollak vörösek. gerendák alá. fészkelo területe egészen a Bajkál-tóig te0ed. A telet a trópusi Afrikában tölti. Vonuló madár. Elofordul. A fiatalok pettyesek. A fiókák is a fészekben. A hím (1. amelyet még Szívesen megteugyanennyi teljes röpképességük lepszik mesterséges Táplálékát gyakran góben Hím kerti rozsdafarkú mellfoltja elott elhagynak. fó1eg magashegyek pedig vörösek. október elején távozik. Hozzánk áprilisban érkezik. Középhegységi erdó'k. Még a nagyvárosok belso kerületeiben azonban gyakran csak hajnalban szerezhetünk tudomást létéró1. kép) sötétszürke. . már márciusban távoznak. és szeptemberben. A tojó (2. Szívesen zsákmányol vé- is ügyesen Elsosorban összegyujti. esetenként füsti fecske sárfészkére. lakója volt. bár kis számban fészkeló'k nem jönnek le a talajszintre. A homloka és a szemsávja fehér. Eredetileg mint a rokon fajok fiataljai. hogy évente háromszor is si- keresen költ. kép) barnásszürkék. de a városi madarak sokkal több pókot zsákmányolnak. de sötétebbek. szó1ohegyek. A másodrendu evezó'k külso zászlója fehér. kikorhadásban. is. a középsó'k sötétbarnák. fészekodúban a fatörzseken vadászik. a begy és a mell fekete.Házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros 13-14. megérkezis. 000 •••••• 000 32 I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII napjainkban 10000 párra teheto. faroktollaik a sziklás területek. 13-14. és szeptember gén. az ízeltlábúakat. októberben Rendszeresen hanem a tetó'kön keresgélik nek. mintegy idot töltenek elérése 12-13 napig. kép) sötét szürkésbarna. a pofa. Fészkét sziklapárkányra. A tojásokon kizárólag körülbelül a tojó kotlik. A tojó felsoteste szürkésbarna. ár- ! Európában általánosan elte0edt fészkelo. Magyarországi az elso példányok . és a talajon keresi. falra akasztott mesterséges fészekodú Hím házi rozsda farkú mellfoltja tetejére építi. Magyarországi fészkelo állománya erosen megfogyatkozott. ezek együttesen alkotják a fehér szárnytükröt. közülük a két középso sötétbarna. rancsszínu. A kiszínesedett és a pofa fekete. szárnytükre nincs. lepkéket. a torok. itt jelen- Rigófélék Turdiclae (1-2. épületzugokban építi. de a leverovarokkal táplálkozik. de farkuk vörös. Melle na- Rigófélék Turdiclae (3. találkozhais költ.elofordulnak áttelelo példányok 00•••••••• 00 Kerti rozsdafarkú Phoenicurus phoenicurus I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII fészkelo állományát 50 000-60 000 párra becsülik. de a pókokat is rendszeresen bogarakat. A fiatalok pettyesek. Fészkét odú ban. A faroktollak A torok vörösek. alsóteste sárgásfehér.5 cm.

A farok sötét. .. építi. Rozsdás csuk Saxico/a rubeIra 12-14 cm.. A torok. fehér. de színezete a pofafolt halványabb. belsejét finom szorszálakkal áll. Vonuló madár. benne fehér faroktükörrel. kép) davörös.5-13 cm. kép) hasonlít a hímhez. Kedveli fiatalokon is jóllátható. a híméhez. tarkója és háta fekete. Táplálékát elsosorban a talajon fogja. A telet az szeptember II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 000 •••••• 000 34 Egyenlítotól délre fekvo afrikai területeken tölti. Magyarországi állományát 50000-100000 párra becsülik. magaskórókkal tarkított füves területeken. A fej. Az elsóK már márciusban utolsók csak októberben zi-tenger mellékén telel. kép) feje. ---------------------------------------- Cigánycsuk Saxico/a torquala és a faroktollak sötétbarnák. barna. A fészekalj 5-7 tojásból a cigánycsukéval. és a lega Földkö- A hazai állománya 0011I ••••••• I II IH IV V VI VII Vili IX X XI XII 00 Magyarországi fészkelo zöttire becsülik. a begy és a mell rozs- Rigófélék Turdidae C3-4. ahonnan biztonViselkedése és táplálkozási szokáFészkét fuszálakból a tojó béleli. Elsosorban a nedves területek. sötétebb barnás fol- tokkal. Szeme körül világos gyuru található. A fiókákat a szülóK felváltva etetik.-------------------------~ 11. Zárt erdok. a farok fekete. kép) színezete ! halványabbak.. esetleges felégetése sok fészket tesz tönkre. kevésbé élénk. követi. Rendszerint egy kiemelkedo ponton üldögél. Vonuló madár. A szárnyon a váll magasságában fehér csík húzódik. pókokból. A nyakon és a vállon fehér folt van. a hát és a szárny barnás. de a szárnyakon halványabb. Leggyakrabban a füves árokpartokon. de a fiókák táplálásában már mindkét szülo részt vesz. állományát 200 000 és 400 000 pár kötávoznak. Évente általában csak egy fészekaljat nevel. amely fóleg rovarokból. azokat a területeket. de színei sokkal hasonló A mell narancsszínu. a talajra. A tojó (4. megérkeznek. Elsosorban a fejteto és A fehér faroktükör a tojón és a pettyes madara. és onnan figyeli a környéket.••. A nyak fehér foltja hiányzik.. Szemsávja fehér. Az esetenként áttelelok elsosorban pókokkal táplálkoznak. kép) felsoteste amely alatt fehér csík húzódik. megtalálható. monokultúrák Fészkét kivételével bárhol megtelepedhet. sai megegyeznek rétek fészkelo ahol a fészkelónely közelében kiemelkedo kóró) található. A mell narancsszínu foltja az alsótest krémszínu. majdnem fekete pofafolttal. és az utolsók 1 azt jellemzoen pótköltés április második felében érkezközepén távoznak. A szárny . A hím (1. Az árokpartok indokolatlan kaszálása. de ha az elso költés sikertelen. az elso példányok nek. A fészket majd az 5-6 tojáson 13-14 napig kotlik. A hím (3. fu közé rejtve építi. apró csigákból áll. a tojó készíti. pont (bokor vagy magasabb ságból figyelheti környezetét. A csor és a láb fekete. alatta sötét. az alsótest Rigófélék Turdidae (1-2 kép) A tojó (2. A tojásokon csak a tojó kotlik. bokros domboldalakon telepszik meg.

A középso faroktollakon a fekete folt nagyobb. utóbbiak végén fekete szegés található. Afrika szavannáin telel. Elsosorban bogarakat és egyenesszárnyúakat (sáskákat. A hím feje. A farkcsík és a faroktollak fehérek. márciusban érkezik. Magyarországi állományát 20 000-30 000 párra becsülik. a déli hantmadár (Oe. dolomit. A tojó homokszínu. alföldi hodályok közelében mindenütt megtalálható. torka és nyaka kék. Kóbányák. a tollak szegése világos. és a tojásokat is o melegíti. Elsosorban a talajon keresi táplálékát. 36 Rigófélék Turdiclae (2 kép) !! 0011 •••••• 000 I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII . a tollak kétharmadára terjed ki (így a repülo madár farkán fordított T alakú fekete folt alakul ki). A fiókákat a szülóK közösen nevelik. különösen. A tojó színezete a hímétó1 jelentosen eltéro. vályogtéglák közé. Köves legelokön. A nyak kéksége a háton kékesfeketébe megy át. a tollak világos széluek. illetve az alsótest színezete megegyezik a híméveI. A fészket a tojó építi. A hím felsoteste a homloktóI a hátig szürke. Fészkét gyakran az ürgék és hörcsögök földbe vájt járatában. de a fiókák nevelésében mindkét szülo részt vesz. Mészko-. és augusztusszeptemberben távozik. és a többség szeptemberben elvonul. A szárny barnás. A csor fekete. A szárnyak feketék. esore barna. Fó1eg rovarokat. a két középso faroktoll sötétbarna. ma már csak néhány pár költ nálunk. kopár köves domboldalak. a tollak sötét szegésuek. ha a közelben megfelelo táplálkozóterületek is vannak. Magyarországi állománya katasztrofálisan megfogyatkozott. magashegyek sziklás legeloin. máskor a földön szaladgálva gyujtöget. ahol vélhetó1eg költött is. a has és az alsó farkfedok fehérek. A farkcsík és faroktollak vörösek. Vonuló madár. Az alsótest világos krémszínu. a begy és a mell krémszínu. A hantmadarak néhány más faja. Az egész alsótest és a faroktollak rozsdavörösek.~ Hantmadár Oenanthe oenanthe Rigófélék Turdiclae (1. a torok fehér. 17-20 cm. A szárny fekete. így az apácahantmadár (Oe. A hát fehér. kóbányákban. Vonuló madár. A tojó egyedül kotlik. a farkcsík és a faroktollak. A csor és a láb fekete. A két középso farktoll sötétbarna. hozzánk április elején érkezik. kép) ! Faroktol/ak mintázata: sivatagi hantmadár hantmadár déli hantmadár 00 ••••••• 000 Kövirigó Monticola saxatilis lIlJIl IV V VI VII VIli IX X XI XII 14-16. deserti) csupán ritka kóborlóként fordul elo Magyarországon. a farkcsík kékesfekete. de csigákat.5 cm. A nyílt területek fészkelo madara. de elfogja a kisebb gyíkokat is. Felsoteste szürkésbarna. szöcskéket) zsákmányol. hispanica) és a sivatagi hantmadár (Oe. Fészkét eloszeretettel építi sziklarepedésbe. üregbe. épületromokban vagy korakásokban építi. vályogvetóK környékén. pleschanka). Kedveli a déli kitettségu katlanokat. meredek sziklafalak ritka fészkelo madara. néha vártahelyró1 lesi környezetét. férgeket is fogyaszt. pókokat zsákmányol. A kóbányákban élo madarak gyakran az épületeken költenek. A szárnytollak sötétbarnák. A telet a trópusi Afrikában tölti. A második világháborút követo években még Budapest romos épületein is megjelent.és bazaltsziklákon egyaránt megtelepedik.

elso tollazatukban azonban pettyesek. a csorhegy fekete. Bajuszsávja szintén fehér. Alsóteste fehér. A test két oldala. Rendszeres. 19-23 cm. elmosódó csíkozással. A has fehér. A magashegyi fenyvesek jellegzetes fészkeloje. szemöldöksávja fehér. de nem tömeges átvonuló . A csor narancssárga. Kedveli az örökzöldeket. A tojó fehér örve gyakran hiányzik vagy alig érzékelheto. illetve telel. Az erdó1akók fó1eghernyókkal. illetve a településeken egyaránt. inkább szürke. Megtalálható a középhegységi és alföldi erdokben. háta és farkcsíkja világos szürke. Csore sötét. begyén és mellén szürkésbarna hosszanti foltozással. nálunk csak vonuláskor fordul elo. a mell narancssárga. A fiatalok a tojóra hasonlítanak. torka kissé világosabb piszkosfehér. 38 Rigófélék Turdidae (2. elsosorban az európai oldalon. illetve az alsó szárnyfedó'k barnásvörösek. csak átvonul. esore és szemgyurUJe narancssárga. Csore sárga. A városlakók fó1eg gilisztákkal. gyakran sárral erosíti. áttelelo csapatai pedig több ezer madárból is állhatnak. bogarakkal táplálkoznak. kép) ! I •••••••••••• II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . majd egyedül kotlik 13-14 napig. 6sz és tavasz között bármely hónapban találkozhatunk vele. de fagymentes idoszakban rovarok és giliszták után kutat a talajon. Feje. októberben megjeleno. A tojó barnás fekete színezetu. bokros területeken. talajon mozgó rovarokkal táplálkoznak.5-29 cm. nedves rétek. míg az erdó1akók vonulók. folyók közelében telepszik meg. mellén barna. kép) ! I •••• 00000 ••• Fenyorigó Turdus pi/aris II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Rigófélék Turdidae (3. a fekete rigó tojójához hasonlít. a farok fekete. Szemsávja sötét. de sokféle konyhai hulladékot is elfogyasztanak. A fiókákat mindkét szülo eteti. amelyek a korai fészkeló'k számára is takarást nyújtanak. de szárnya nem fekete. Felsoteste olajbarna. Fészkét növényi szálakból építi. 22-27 cm. A városlakók állandó madárrá váltak. de októberben és novemberben gyakoribb. sötétebb barna foltokkal. A hím tollazata fekete. barnás árnyalatú. mint a kertes részeken. de gyakran épületek párkányain.Fekete rigó Turdus mernla Rigófélék Turdidae (1. A legnagyobb városok belso parkjaiban éppen úgy fészkeI. Nálunk nem fészkei. A hát elülso része barna. A telet a Földközitenger medencéjében töltik. A fészket a tojó építi. Nálunk elsosorban bogyókkal táplálkozik. kép) ! Örvös rigö •••••••••••• Szó1origó Turdus iliacus I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 23. A nálunk teleló'k gyakran megjelennek a városi parkokban is. inkább szürke mint fehér. hegye szürkés. Az örvös rigó (Turdus lorquatus) tollazata szintén fekete. Erdoszéleken. de mellének fehér örve alapján minden más fajtói jól elkülönítheto. A torok feketén vonalkázott. a szárnytollak szürkésbarnák. A nálunk fészkelo állomány 50-150 pár közötti. fekete csíkokba rendezodött apró foltokkal. máskor a sár elmaradhat. csatornahajlatban költenek.

E faj azóta nem került elo Magyarországról. Ez a rigófaj is urbanizálódott bizonyos területeken. ritkás erdó'kben. A fészekalj 4-5 tojásból áll. és ezáltal terjeszti is azokat. külvárosokban és üdüloterületeken eredményesen megtelepedett. ezáltal az énekes rigó fészke könnyen elkülönítheto például a fekete rigóétól. A fiatalok 12-14 napig tartózkodnak a fészekben. és októberben vonul el. férgekkel táplálkozik. osszel bogyókat is nagy számban fogyaszt. télen a fehér és a sárga fagyöngy termését fogyasztja. a szélso fehérek. Elsosorban a tojó kotlik. Fó'ként rovarokkal. Fészkét általában magasabbra építi. Hazai állománya 150000-200000 párra teheto. A faroktollak szürkésbarnák. a Kárpát-medencébe márciusban érkezik.Énekes rigó Turdus philomelos Rigófélék Turdidae (1. Az egész felsoteste szürkésbarna. A felsoteste. Öreg. Fészkét. sárral keményre tapasztja. Tápláléka elsosorban gilisztákból és csigákból áll. a 14-15 napig fészekben tartózkodó fiókákat mindkét szülo eteti. 1820-ban a pesti madárpiacon árult rigók között bukkantak a Naumann-rigó (Turdus naumanni) egyetlen hazai bizonyító példányára. nagy méretu. nálunk a nagyvárosokban a fekete rigó konkurenciája mellett nem vált igazi városi madárrá. Reptében jóllátható. de annál kisebb.és hegyvidéki erdó'k lakója. nyállal. mint a léprigó. 26-29 cm. néha akár 15-20 méteres magasságban található. de a lombos fák által alkotott erdó'kben is gyakori lehet. amelyen jellegzetes. a hegyvidéki fészkeló'k a téli hónapokban leereszkednek az alacsonyabban fekvo tájakra. Elterjedési területe Nyugat-Európától a Bajkál-tóig terjed. Vonuló faj. E specializált. belülró1 faforgáccsal. Állandó madár. Hasonló színezetu. fák lombkoronájában élo növények a rigók ürülékéveI jutnak a megfelelo magasságban található ágakra. Az alsótest alapszíne világos piszkosfehér. A fészek általában magasan. 40 Rigófélék Turdidae (2 kép) ! •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . A telet a Mediterráneumban (fó'ként az Appennini-félszigeten) tölti. mint a fekete rigó. akik a fagyöngyökbó1 fozött ragacsos léppel be kent vesszó'kkel (lépvesszó'kkel) fogták a csapatokban kóborló madarakat. a farkcsík világosabb árnyalatú. hogy az alsó szárnyfedó'k fehér színuek. Hazai állománya 5000-10000 párra teheto. Kedveli a fenyveseket. Amellen és az alsótesten lévo foltok nyílhegy alakúak. azonban a kisebb településeken. alföldi tölgyesekben telepszik meg. A fészekalj 3-5 tojásból áll. csepp alakú foltok hozzák létre a mintázatot. A tojó egyedül kotlik. A reptében látható alsó szárnyfedó'k narancssárgák. Költési idoszakban jelentos mennyiségu hernyót gyujt össze. a fiókákat a két szülo közösen eteti. Suru aljnövényzetu sík. erdoszéleken. a hazai állomány kis része át is telelhet nálunk. amely növényi szálakból áll. A piacokon egykoron a fenyorigóval együtt árulták étkezési célra a madárfogók. szárnyai és farka egyszínu barna. kép) ! 00 •••••••• Léprigó Turdus viscivorus I 11 III IV V VI VII VIli IX X 00 XI XII 20-22 cm. és farka is rövidebb.

Az alsó farkfedok piszkosfehérek. és szeptemberben 000•••••• 000 Nádi tücsökmadár Locustella luscinioides II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Hazai állományát 13. amely a fiókák etetésekor is rendkívül óvatos: a táplálékkal sohasem száll azonnal a fészekhez. és faroktollai amelle vörösesbarnák. a telet a Szaharától Hozzánk április elején érkezik. világos szegés van. Az alsó farkfedó'k vége alig láthatóan Poszátafélék Sylviidae (3. ! délre eso területeken 000••••••• 00 I II III IV V VI VII Vili IX X Xl XII vonul el. április vévonul el. mintázatlan. erdei magaskórós társulásokban telepszik meg. Fészkét csalánra. doi rozsdás krémszínuek. újabban azonban lepszik erdofelújításokban. Hasa krémszínu. A farok lekerekített.és faroktollai enyhén olaj színu sötétbarnák. pókokból áll. A fiatalokat mindkét szülo táplálja.5 cm. Tápláléka a nádasban élo. zsákmányol. a telet Kelet-Afrikában tölti. mint a megte- ! Faroktollak és alsó fedotollak arányai: Mocsarak. Felsoteste. Tápláléka apró rovarokból. Fészekalja többnyire 5-6 Cnagyritkán 7) tojásból áll.5-16 cm. május elején érkezik vissza. gyékényesek fészkelo madara. majd annak környékén bújnak meg. továbbá nádbuga. Vonuló madár.•• 12. a szárnytollak sötétebbek. és szeptemberben Hazai állományát 3000 pár körülire becsülik. Vonuló madár. A felsoteste a homloktóI a farkcsíkig sötét olajzöld Réti tücsökmadár Locustella naevia Poszátafélék Sylviidae (J kép) alapon barnásfekete hosszanti foltokkal mintázott. a kotszülo melegíti a tojásokat. 0000 ••••• 000 Berki tücsökmadár Locustella jluviatilis I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 14. A kotlási ido 12-13 nap. A fiólási ido 2 hétig tart. a has inkább piszkosfehér. délre eso afrikai teleloterületeiró1. láperdó'kben. zsombék oldalába rejti. a szélso tollak rövidebbek. láprétek fészkelo madara. kép) világos. Rovarokkal táplálkozik. Az alsó farkfedÓk végén jól látható Poszátafélék Sylviidae (2 kép) ! J Folyók menti suru vegetációban. A torka és a hasa világos krémszínu. vízhez kötodo rovarokból áll. sötét hosszanti foltokkal mintázottak. Felsoteste. szúnyogokat. Vonuló madár. középsó'k. Fészkét a suru növényzet közé fucsomó alá. Összegyujti a pókokat is. Az alsóteste sárgás árnyalatú. Hozzánk gén.5-13. a siska nádas területeken is. Egyes példányok mellén vonalkázottság figyelheto meg. Nádasok. Fészkét a suru avas nád közé rejti. Május elején érkezik vissza a Szaharától vonul el. és októberben lo állományát 30 000-60 000 párra becsülik. Rejtett életu madár. Elsosorban legyeket. hanem a növényzet között bujkálva közelíti meg azt. 42 13-14 napig tölti. A szárny és a faroktollak szintén olajzöld színuek. és mindkét nádiposzáta tücsökmadár kák 10-12 napig maradnak a fészekben. anyaga gyékényés nádlevelek. és az alsó farkfe- cm. Fészke- . suru növényzet közé rejti. szárny.5-15 10000-30000 szárny- párra becsülik. A torka és a begye világos alapon sötétbarnán vonalkázott. majd a fiókák további maradnak a fészekben. apró hernyókat stb.

Keskenyebb nádasokból a környezo területekre jár ki táplálékot gyujteni. Színezetében hasonlít a nádirigóra. a telet Nyugat-Afrikában tölti. A tó1ünk északabbra fészkeló1<átvonulnak Magyarországon. a telet Kelet-Afrikában tölti. karcsú bb testalkatú. 13-15 cm. és augusztusban elvonul. A legnagyobb nádi énekesmadár. Az öregkori tollruha szürkésbarna. A hazai állomány egy része Nyugat-.5-14 cm. fekete üröm stb. Április közepén érkezik vissza. árokparti magaskórós társulásokban. A torok piszkosfehér. amellen elmosódott szürkésbarna sávozással. 44 Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris Poszátafélék Sylviidae (3 kép) ! I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII DDD ••••• DDDD Cserregö nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus Poszátafélék Sylviidae (4 kép) ! I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII DDD ••••• DDDD .Nádirigó Acrocephalus arundinaceus Poszátafélék Sylviidae (1-2. Szemsávja krémszínu. kép) ! I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII DDD ••••• DDDD 16-20 cm.építi. ugyanennyi ideig maradnak a fészekben. A fészek anyaga nád. A vízben álló nádasokban telepszik meg. a szárnyak és a farok okker. Hazai állománya 100000-150000 pár. mocsarak szélében. illetve olajzöldes-barnás árnyalatúak. Fészkét nádszálakra szövi a víz közelében. . árvaszúnyogokkal stb. összefüggo nádasokban és kis nádfoltokban. A nádasok. esetenként zöldmoszat.és sáslevél. nádbuga. avas és friss nádra egyaránt. A nádiposzáták elkülönítése olykor a szakemberek számára sem könnyu feladat. de a tipikus példányok olajzöld árnyalatúak. A kotlás 13-14 napig tart. de annál kisebb. aranyvesszo. A kotlás 11-12 napig tart. és a többség augusztusban vonul el. a fiókák további 11-12 nap után hagyják el a fészket. 12. sáskákkal. belsejét nádbugával finoman béleli. alkalmilag gabonában is megtelepszik. pókokkal. Ritka kóborlóként figyelték meg hazánkban a nem mintázott nádiposzátafajainkhoz hasonló rozsdás nádiposzátát (Acrocephalus agricola). Nádasok környékén a nádirigó a fészekparazita kakukk leggyakoribb gazdamadara (2 kép). másik fele pedig Kelet-Afrikában telel. .sédkender. Színezete és mérete megtévesztésig hasonlít a cserrego nádiposzátára. Nagyobb nádasokban elsosorban sZitakötó1árvákkal. és augusztus végén vonul el. táplálkozik. Vonuló madár. Rokonaiéhoz képest a esore feltunoen eros. A hím és a tojó azonos színezetu. és a fiókák is kb. a mell. vízipoloskákkal. a has és az alsó farkfedó1<sárgásbarnák. Hazai állományát 50 000 párra becsülik. A fészek anyaga nádlevél. Vonuló madár. apró halakkal. általában egy méternél nem magasabbra. Szöcskékkel. A fiatalok és a frissen vedlett öregek felsoteste. a begy. kevésbé vörösesek. Hazai állománya 50 000-80 000 pár. legyekkel táplálkozik. 2003-ban néhány pár berki poszáta (Cettia cett!) is megtelepedett hazánkban. Április elején érkezik vissza. Nagy. csatornák nádszegélyében egyaránt megtelepszik. Fészkét az avas nádszálakra szövi a víz felett. Fészkét szárazföldi növényekre . Április végén érkezik. Farkcsíkja rotesbarna.

Speciális 000••••• 0000 Foltos nádiposzáta Acrocephalus schoenohaenus I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII élónelye mindenütt jelentosen beszukült. sötét foltokkal mintázott. gyékénnyel ! rovarok . de a tollak szegése világos. lakója. A suru lehajló gyékény ke nádlevelekbó1 és azok lárvái . Kabócákkal. zsombékos alacsony vízborítást. és augusztusban vonul el.és faroktollai A keskenylevelu színezetu. szinte felfehelyre. zsombékosok. 150000-200000 . Farkcsíkja egyszínu barna. belsejét bugával és tollakkal finoman bé- leli. szí- és torka fehér. 11. Fe!soteste melegbarna Poszátafélék Sylviidae (1. A farok lekerekített. A fiókák 12-13 nap alatt Vonués pár. árvaszúnyogok fo táplálékát. a tenálet Nyugat-Afrikában tölti. hernyókkal stb. ugyanennyi ig maradnak a fészekben. Költónelyén A nálunk fészkelók elsosorban igényli az sáskákkal. hernyókka! dezhetetlen Poszátafélék Sylviidae (2. Hozzánk április végén érkezik. márciusban megérkezik. A fejteto fekete. a telet Nyugat-Afrikában tölti. a váll evezok feketék. érkezik. nádiposzáta fejmintázata ideig tartózkodnak Hazai állománya ló madár. vekkel.5 cm. lápok. a fészekben. barna szeAz alsótest vörösesbarna elegyes nagy nádasok árnyalatú. Hazai állománya mindössze 3000-5000 pár. világos rotes szegéssel. A sás os. !! Csíkoifeju nádiposzáta fejmintázata etetnek.és sáslevekbéleli. Nem párkapcsolatban él: a hímek a fiókane- velésben nem vesznek részt. Áprilisban 000••••• 0000 46 I II III IV V augusztusban elvonul. A 13-15 napos kotlás után kikelt fiókák kb. Mocsarak. kép) mocsárrétek lakója.képezik vagy nád alá épített fészide- épül. majdnem feketék. 11.~ 1~ Fülemülesitke Acrocephalus melanopogon 12-13. ezért a csíkosfeju diposzáta világviszonylatban veszélyeztetett faj. a test két oldala enyhén okkersárgás. a kotlás és a fiókák felnevelése teljes egészében a tojó feladata. Fészkét az avas fu közé rejti. Foltos Fészkét a suru nád. belsejét bugával finoman kelnek ki. Szemsávja krémszínu.5-13 cm. A felsotest barnás. A mellen általában finom sötét sávozás figyelheto meg. gyékény bó1. kép) csíkokkal. Fészekalja általában 5 tojásból áll. barnák.és faroktollak barnák. testoldalának keresztülhúzódó vonalkázottsága és a fejteton azonban attól elkülönítheto. Vonuló madár. Vízi géssel. Sárgás krémszínu vállfoltjai. Színezetében meglehetosen hasonlít csík a foltos finom alapján nádiposzátára. de már nagyon korán.szúnyogok. A farkcsík olívbarna. legtöbbször több tojóval poligámiában élnek.5-13 cm. A szárny. A hím és a tojó azonos széles szemöldöksávja nu. sötétebb barna Szárny. A fejteto tollai sötétek. és ugyanennyi VI VII Vili IX X XI XII közé építi száraz nád. nedves kaszálók szárazföldi levéltet- Poszátafélék Sylviidae (3 kép) ! növényekkel kevert részein telepszik meg. táplálkozik. Az alsótest krémszinu. Hazai állománya 600 pár. 00•••••••• 00 Csíkosfeju nádiposzáta Acrocephalus paludicola I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII és csak októberben vonul el a Földközi-tenger medencéjében található teleloterületére.

a telet Afrika trópusi területein tölti. Lucfenyvesek fészkeloje. a fej. A fiatalok feje egyszínu szürke. 9-10 cm. A pofák. Melle világos. Meglehetosen hasonlít az énekes nádiposzátára. Vékony fekete bajuszsávja van. barkával. amelyekben suru bokrosok is vannak. A test többi része a sárgafeju királykáéhoz hasonló. amelyet mindkét oldalról fekete sáv szegélyez. A fej többi része szürke. Hazai állományát 8000-10 000 párra becsülik. A hímen narancssárga. a tojón sárga fejtetofolt látható. A fészek mohából és pókháló ból készül. A szárny és faroktollak szürkésbarnák. de külsejét pókhálókkal. de az Alpokból és Kárpátokból teleló'k is érkeznek hozzánk.• i Sárgafeju királyka Regulus regulus Királykafélék Regulidae (1. Szemöldöksávja világos. Az egyik legkisebb testu madarunk. Hasonló színezetu. a telet ÉK-Afrikában tölti. Szinte kizárólag a lucfenyvesekben telepszik meg. Leggyakrabban a folyókat kíséro mandulalevelu füzesek lakója. kép) ! I 00 ••••••••• II III IV V VI VII VIli IX X XI XII 0 nek mintázata jelentosen eltér attól. Tápláléka elsosorban rovarokból.5 cm. Kisszámú fészkelo állománya állandó. hasa. Késon. A sárga foltot mindkét oldalról fekete sáv szegélyezi. papírdarabokkal díszíti. Alsóteste a toroktóI az alsó farkfedó'kig világossárga. Vonuló madár. mint a sárgafeju királyka. Hazai fészkelo állománya 400-500 párra teheto. amelyek 13-14 napig tartózkodnak a fészekben. Azokban az erdó'kben telepszik meg. belsejét szorszálakkal béleli. alatta szürke folt van. és augusztus végén vonul el. 12-14 cm. a fiókák 18-22 napig tartózkodnak a fészekben. belsejét szorrel finoman béleli. Márciusban érkeznek az elso egyedek. 12-13. Hazai állománya körülbelül 500 pár. Fészkelési szokásai megegyeznek a sárgafeju királykáéval. Torka. . Felsoteste szürke. alsó kávája világos. Fészkét fuszálakból építi. a felso káva szürke. a másodrendu és harmadrendu evezó'k külso szegése sárgászöld. alatta pedig fekete szemsáv. Szemsávja világos. Apró rovarokkal táplálkozik. A szem alatt apró fehér folt. 12-13 napos kotlás után kelnek ki a fiókák. Megtelepszik városi parkokban is. sárgás. A szem felett széles fehér sáv húzódik. Osszel szeptember és november között vonul át hazánkon. de fejé- Királykafélék Regulidae (2. alsó farkfedoi fehérek. néha áttelel. csak május második felében érkezik. Fészkelési szokásai hasonlóak a kerti gezéhez. kép) ! I 0000 ••••0000 Kerti geze Hippolais icterina II III IV V VI VII VIli IX X XI XII Poszátafélék Sylviidae 000•••••• 000 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . A kotlás 14-17 napig tart. A láb ólomszürke. a hát és a farkcsík szürkészöld.5-9. 48 Halvány geze Hippolais pallida Poszátafélék Sylviidae (3. A hím fejteteje narancssárga. Vonuló madár. a tojóé citromsárga. kép) •••••••••••• Tüzesfeju királyka Regulus ignicapillus I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 8. A szélso faroktollak külso zászlója fehér. enyhén barnásszürke. azon belül is fóleg csupasz hernyókból áll. Hazai fészkelo állománya 1000-5000 pár. szárnytollai barnásszürkék.5 cm. a szem körül fehér folt látható. esore széles.

október elején vonul el. a torok és a begy élénksárga. Vonuló madár. elenagyon többnyire fészkelo hasonlók. A kotlás 12-13 napig tart. Fészke!ési szokásai el.szúnyogok. gömb alakú fészek fuszálakból. Szemöldöksávja vilá- Poszátafélék Sylviidae (1. nagyobb parkokban is. amelyeket a lombkoronában gyujt. Kedveli a fiatal.táplálkozik. csalán. Hazai Vonuló madár. . a nyak. ! a másik két füzikefajhoz a bokros szavannán. a hát. és osszel szeptember fordulnak olykor áttelelok végén. a pofák. Elsosorban hernyókkal táplálkozik. szeder stb. kép) gos sárgásszürke. szemsávja szürkésbarna. Hazai állománya Sisegö füzike Phylloseopus sibi/atrix 11-12. szürkék. vonul az Egyenállománya zike. a láb általában sötét (fekete). április közepén eso területeken érkezik. suru hajtásai száraz falevelekbó1 közé. épül. a fiókák 13-14 napig maradnak a fészekben. Elsosorban pókokkal. A zárt. Gömb alakú. szemsávja alsóteste krémsárga. külso szélükön világoszöld szegéssel.5 cm. A láb sárgás árnyalatú. A szárnytoll ak sötétárnyalatú sze- keskeny.általában mint a csilpcsalp. a ván- 000 •••••• I II III IV V VI VII VIli IX 000 X XI XII dorfüzike (Phylloscopus inornatus) és a Bonelli-füzike copus bonelli) példányait. de rendszeres fészkelo az ártéri erdó'kben. tölti. lítotó1 délre 15000-20000 pár. a fiókák 11-13 nap elteltével hagyják el a fészket. A Földközi-tenger mellékén. illet400000-600000 pár. áprilisban érkezik meg. és kevésbé sárgák. 00 •• 1!l ••••• 00 I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII ve Észak-Afrikában telel. 000 •••••• 000 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII A telet Közép-Afrikában párra becsülik. és szeptemberben A három fészkelo füzikefaj mellett ritka kóborlóként figyelték meg hazánkban a királyfüzike (Phylloscopusproregulus). levéltetvek stb. a szemsáv zöld. a farkcsík és a faroktollak zöldes színuek. A telet Afrikában. A kotlás 12-14 napig tart. Poszátafélék Sylviidae Hegyvidéki bükkösökben jellemzo madár. (Phyllos- 50 . fucsomó. Lába . fenyveseket. Tipikus példányai Poszátafélék Sylviidae (2. többi része szürkésbarna. Felsoteste szürkés barnászöld. külso zászlóikon A torok piszkosfehér. Fészkét a talajra építi.ellentétben világos. A csor sárgásszürke. A szárny tollak sötétszürkék. A csor töve sárga. mint a sisego füa nedves talajú. világoszöldes ! géssel. A has hófehér. kép) . Szema sár- zöld.5 cm. A középhegységi erdokben általános elterjedésu. 11-12. Vonuló madár. apró rovarokkal . A síkvidéki ritkás tölgyesekben is megtelepszik. telepített gyes erdoket. Hazai állományát 100000-150000 Fitiszfüzike Phylloseopus troehi/us szürkészöld. A szemöldöksáv sárga. tavasszal már márciusban megérkezik. sárgászöld. az alsótest világos sárgásbarna árnyalatú. Elois. A fejteto. Fe!soteste öldöksávja gábbak. csilpcsalpfüzikéével tölti. majd augusztus végén vagy szeptemberben vonul el.Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collyhita 10-12 cm. avarkupac letört ág vagy alá rejtve. zárt fészkét a talajra építi.

azokat fó1eg a tojó melegíti. Esetenként akadnak átteleló1< is. pókokkal. A tojó világosabb szürke. és április elején szeptemberben vonul el. majd a Földközi-tenger afrikai partjáig jut el. Fészkét bokrok ágaira. a tojások. szárnycsík. az alsótest többi része szürke. A tojó felsoteste a híméveI. az alsó káva töve sárgás. a faroktollak végén fehér foltok vannak. a toroktói a farkfedó1<ig szürke sávokkal keresztcsíkos (innen ered a faj elnevezése). (bogarakkal.5-15 cm. A fészek gyakran 13 napos korukban Március végén. Szeme feltunoen sárga. a tojóé és a fiataloké Poszátafélék Sylviidae vörösesbarna. poszátafélénk. lepke hernyó kat. ebbó1 adódik a kettos A harmadrendu azonosak evezó'K vége világos szegésu. továbbá a nagyobb parkokban és kertekben is. ágai között épül. szárnya és faroktollai szürkék. kisebb mértékben és bogyókat csigákat gyújt. A fészekalj általában 5 tojásból áll. Elsosorban amelyek nem olvadnak domboldalakat. A kotlás 11-13 napig tart. A hím fejteteje koromfekete. Faroktollain nincs fehér szín. a fészken keresztül gyakran is láthatók A szüló1< 3-4 nap alatt építik meg fészküket. szemgyuruje haalap- 00••••••• 000 Karvalyposzáta Sy/via nisoria I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII (Sylvia melanocephala) 15. a fiókák 11-14 napos korukban hagyják el a fészket. A hím felsoteste szürke. A hazai állomány nagyobb része délkelet felé vonul.Barátposzáta Sy/via atricapilla 13. A szárnytollak szürkék. Szeme szürkésbarna. keössze csíkút menti és Alsóteste piszkosfehér. és szeptemberben 20 000-40 000 pár vonul el. majd a nyár végétó1 bodzabogyóval táplálkozik. Laza szerkezetu bokrok fogyaszt. bokorsorokat. Poszátafélék Sylviidae (2 kép) szürke. A legnagyobb testu poszátafélénk.5-17 cm. pókokat. a telet Kelet-Afrikában tölti. szárnycsíkjai a fedotollak vége fehér. Nyár közepétó1 éro gyümölcsöket termését. Kedveli az ártéri erdó1< szélét. A fészek Hím karva/yposzáta jellegzetes. Elsosorban bogarakat. de vörösesbarna ján jól felismerheto kucsmás poszáta hazánkban rendkívül ritka kóborló. A torok és az alsó farkfedó'K fehérek. A hím egész felsoteste. Április végén. torka farkfedoi fehérek. érkezik vissza telelónelyéró1. a fiókák 10hagyják el a fészket. Hazai állománya . nagyon közel van a talajhoz. A barátposzátához hasonló. május I II III IV V VI 0000 •••••000 52 VII Vili IX X XI XII elején érkezik. kép) ! fészkét vékony növényi szálakból bó1 építi. Alsóteste piszkosfehér. ahol bokrosok vannak. ká. A csor szürkésbarna. Különösen kedveli a bodza és gyökereksuru (1. Vonuló madár. Megtaláljuk az ártéri és középhegységi erdó'Kben. A kotlás 12-15 napig tart. Leggyakoribb zai állománya 600 000-800 000 pár. a suru növényzetbe rejti. alsóteste barnásszürke. reszt irányú szürke foltokkal. alulról laza poszátafészek. bokros rovarokkal lepkékkel hernyóikkal). Mindenütt megtelepszik.

belsejét gyökerekkel béleli. rozsdabarna szegésuek. a fiókák ugyanennyi ideig tartózkodnak a fészekben. A nyak oldalán elmosódott szürkés folt található. Vonuló madár. pókokkal táplálkozik. és az állomány zöme szeptemberben távozik (de még októberben is látni egy-egy példányt). A kotlás. a telet a trópusi Afrikában tölti. a mell és a test oldala sárgásszürke árnyalatú. Elsosorban puha rovarokkal. A faroktollak szürkék. a fiókák 10-12 napot töltenek a fészekben. A tojó feje is barnás. A torok és a begy hófehér. Hazai állománya 10 000-30 000 pár. csigákkal. A csor szürke. kép) ! Mezei poszáta szárnya 000•••••• 000 Kis poszáta Sy/via curruca I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII 13-15 cm. Ilyenkor egy vártahelyró1 emelkedik magasba.• Mezei poszáta Sy/via communis • I •• Poszátafélék Sylviidae (1. A torok fehér. Pókokkal. Vonuló madár. Poszátafélék Sylviidae (2. a mell és a has világos krémszínu. pofája szürke. Legfontosabb élóbelyei a folyókat kíséro hullámtéri erdó'k. Rendszeresen költ a nagyobb erdó'k bokros szegélyében is. Fészkét. bogyókkal táplálkozik. A fej szürke. Hazai állományát 50000-100000 párra becsülik. 13-14. Hím és tojó azonos színezetu. gyakran csalán vagy szeder hajtásai közé építi. 54 Kis poszáta szárnya 000 •••••• 000 Kerti poszáta Sy/via borin I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Poszátafélék Sylviidae 000 ••••••• 00 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . Áprilisban érkezik vissza téli szállásáról. szárnyaival csapkod. énekel egy strófát. Hazai állománya 50000-100000 pár. a Szaharától délre eso területeken tölti. kép) ! "JI')I 11. nyár végén sok bodzabogyót fogyaszt. Elsosorban csupasz hernyókkal. Etiópiában és Szudánban telel.5-13. oldalán barnás árnyalatú. A faroktollak sötét szürkésbarnák. a szélsó'k fehérek. a lábak sárgák. Nyár végén az érett bodzát csipegeti. amelyben mindkét szülo részt vesz. a szárny és farok sötétebb árnyalatú. rovarokkal. a szélsó'k fehérek. A csor sötétszürke. 11-13 napig tart. laza szerkezetu poszátafészek. a szem mögött sötét pofafolt látható.5 cm. a has piszkosfehér. Az alsótest világos. A szárnytoll ak barnák. Szívesen megtelepszik azonban temetó'kben és nagyobb kertekben is.5 cm. lebeg a levegóben. A felsotest egyszínu barnásszürke. A torok piszkosfehér. de fogyaszt pókokat és levéltetveket is. Laza szerkezetu fészkét növényi szálakból építi. fó1eg hernyókkal táplálkozik. Fészkét bokrok közé alacsonyan. az alsó káva sárgás. a háta barnásszürke. a szárnytollak barnák. A felsotest barnásszürke. A csor szürke színu. mint a háta. Elsosorban a folyókat kíséro suru aljnövényzetu erdó'k lakója. A telet Afrikában. töve kékes. majd visszaszáll a kiindulási pontra. a fiókák 10-12 napig tartózkodnak a fészekben. A kotlás 11-13 napig tart. A hím jellegzetes tulajdonsága a nászrepülés. A hím feje. a láb sötét kékesszürke. A kotlás 12-13 napig tart. a mell és a has rózsaszínes árnyalatú. ha számára megfelelo suru bokrosokat is talál. amely jellegzetes. suru bokrok közé építi.

A torok. A fiókákat mindkét szülo táplálja. párkányokra. A felsotest és a szárnyak szürkésbarnák. kiszögell é- mesterséges odúba rakja. belsejét gyökerekkel nevel fel. erdei parkokban. . szeptember jén vonul el. belse- Szürke légykapó fejmintázata jét szorszálakkal. Fészkét félig nyitott odúba. kikorhadásba. de gyakran épít fápamutból stb. a fiókák ugyanennyi fészekben. sötétebb hérek. kép) szürkésbarna na. A hím és a tojó azonos színezetu.lI1nIlIlIlDDD 11-12 cm. ahol egy-egy miatt a napsugarak behatolnak az erdóbe. gyökerekkel finoman béleli. vagy más okból elpusztulnak az utódok. fogyaszt. Vonuló madár. Tojásrakás idején a hím a tojót eteti. és szeptemberben vonul el. mint a felsotestük. ! Kedveli közelségét. amelyeket a levegóben szeresen fogyaszt. A fészek fó1eg mocsupán egy fészekaljat hából. a Szaharától délre tölti. A has és az alsó farkfedó1<: feevezó1<:ön külso világos a tollak szegése tisztások kertekben. A fejteto szürkésbarcsíkokkal mintázott. a begy és a mell Légykapófélék Muscicapidae O. április második felében érkezik. A farkcsík szürkésbarna. hullámtéri szegés látható. hosszanti foltokkal csíkozott. apatakmeder kidó1t fa nás. finom növényi szálakból finoman készül. de a fejük is barnem narancssárga. Hazai állományát 80 000-120 000 párra becsülik. Bogyókat. feketék. a has és az alsó farkfedó1<: fehérek. Csorük vékony. is szívesen ágain és levelein fog el. seire. mohából. teszik is rend- A másodrendu ! A fiatalok felsotestén tyesnek látszanak. okkerszínu. Ha a fészket egy ragadozó kifosztja. Magyarországon északi példányok is keresztülvonulnak. amelyeket kikorhadásba béleli. Évente a levegóben. gyümölcsösökl?en rovarok gyümölcsöt épületek meg. ezáltal petyerdó1<:ben. mint a felsotest. torkuk piszkosfehér. A felsotest szür- Szürke légykapó Muscicapa striata késbarna. A kotlás 13-14 napig tart. a szélsokben fehér tükör látható. szó1ó1<:ben. ra is. a fiókák 12-14 nap után hagyják el a fészket. a láb fekete.13. épül. kép) gyuruje világos. Délkelet-Ázsiában I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII DDDD ••••• DDD 56 május elso felében érkezik és augusztus végén. A kotlás 11-13 napig tart. Kis légykapó Ficedula parva Légykapófélék Muscicapidae (2. az alsótest piszkosfehér. Vonuló madár. illetve az olyan helyeket. Táplálékának nagy részét repülo ki. Bogyókat Fészkét letört ágcsonkra. szorszálakkal Kis légykapó faroktollai a fák törzsén. és építi. Ritkás erdó1<:en. A fészek fuszálakból. Tápláléka rovarokból áll. torka narancsszínu. a kis légykapó pótköltésbe kezd. fog el.5-15 cm. ideig tartózkodnak tölti. szem- I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII DDD. A tojók színezete hasonló. A faroktollak sötétszürkék. A hím feje és pofája szürke. A telet Afrikában. telepszik nagyobb mentén. A mell. Elsosorban az öreg bükkösök madara. A fészekalj 3-5 tojásból áll. Hazai állománya 300-500 párra teheto. Hozzánk elea A telet Dél-.

de gyakran akadnak átteleló'k is. A csor hegyes és keskeny. enyhén rotes krémszínu. Táplálékát. A farkcsík piszkosfehér. hanem a tojóra emlékezteto tollazatot visel. amelyek a csor felett összeérnek. A fiatalok feje. Fészkét fuszálakból. egy-egy kiemelkedo ponton ülve a levegóben veszi észre. a hát és a faroktollak feketék. elmosódott folt van. utánarepül és elkapja. októberben vonulnak el. a szárnyfedó'k végén kisebb fehér folt látható. amelyek reptében egy szárnycsíkká olvadnak össze. Az alsóteste piszkosfehér. A hím homloka. A fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki. a szem körül fekete pofafoltok vannak. és igyekszik újabb párt keríteni. A telet Afrika középso részén tölti. kékesszürke. tavak és mocsarak szélében álló fuzfák a kedvelt fészkelónelyei. háta egyszínu ! V 000•••••• 000 Függöcinege Remiz pmdulinus VI VII VIli IX X XI XII Függocinege-félék Remizidae (3-4. szárnya szürkésbarna. Fészkelési és táplálkozási szokásai nagyon hasonlóak az örvös légykapóéhoz. válnak röpké- 00•••••••• 00 58 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Márciusban érkeznek az elsó'k és szeptemberben. a fuzfák aláhajló ágaira szövi. Nálunk csak alkalmilag telepszik meg néhány pár. A kotlási ido 12-14 napig tart. Hazai állományát 10 000 párra becsülik.Örvös légykapó Picedula albicollis 12-13. a szárny tollak feketék fehér szegéssel. A tojó feje barnásszürke. nincs. Tápláléka Fészkét elsosorban rovarokból áll. A hím fejteteje szürke. növényi rostokból a hím szövi. . bükkösökben telepszik meg. A harmadrendu evezó'kön nagyobb. Fiókanevelés idején azonban a cinegékhez hasonlóan az ágakon hernyók és más rovarok után kutat. A hát rotes barna. háta farka. de nyakörve Légykapófélék Muscicapidae (2 kép) I II III IV hiányzik és a szárnyfoltjai nagyobbak. Szárnyfoltjai sekben. növényi rostokból építi. Folyók. Mellén vörösesbarna. A fészek felso harmadában a csoszeru nyílást a tojó építi. A telet Olaszországban töltik. A szárny sötétbarna-fehértarka. nyakörve és az egész alsótest fe- Légykapófélék Muscicapidae (1 kép) hér. A tojások lerakása után a hím újabb fészek építésébe kezd. A fej. nádbugából. Nyakörve Tölgye- ! amely repülo rovarokból áll. csatornák menti fuz-nyár ligeterdó'k. Szívesen megtelepszik a mesterséges fészekodúkban is. A hímek legtöbbje nálunk nem színesedik ki. kép) ! sótestük krémszínu. Hozzánk elvonul. alsóteste barna. 13 cm. 10-11. nyaka. és 18-26 napos korukra pessé. miközben rendszeresen átvonul hazánkon. és szeptemberben 150 000 párra becsülik. kisebbek.5 cm. A faroktollak szintén feketék. alszem körüli foltjai kisebbek. A zacskó ala- kú építményt fó1eg nyárfa. a fiókák 14 napig tartózkodnak az odú ban.5 cm. a pofák. A tojó feje. széleik fehérek. Odúlakó. a láb fekete.és gyékénytermésbó1. Hazai áprilisban állományát érkezik vissza. Nagyon hasonlít az örvös 000•••••• 000 Kormos légykapó Picedula hypoleuca I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII légykapóhoz. áprilisban illetve augusztusban.

Mocsarakban. a torok.••• I Barkóscinege Panurns biarmicus Timáliafélék Timaliidae (1-2.az egész feje tiszta fehér (ssp. Állandó madár. Nagyon korán kezd költeni. 60 Ószapófélék Aegithalidae (3 kép) ! Oszapó farok/allat •••••••••••• I II III IV V VI vu Vili IX X XI XII . a másodrenduek külso zászlója fehér. Télen rájár az etetokre is. A zacskó alakú zárt építményen egy bejárati nyílást készít.5 cm. europaeus). gyékény. A váll vörösesbarna. hártyásszárnyúakból) áll. a szemtó1 induló barkója fekete. Kedvelt fészkelóbelyei a bokros erdóK. Feltunoen hosszú farkú. torka piszkosfehér. mint a hát. a fejteton fehér folt látható. A szélso tollak külso zászlója fehér. Állandó madár. fiatal fenyvesek. halastavak és természetes tavak keskenylevelu gyékénnyel elegyes nádasaiban telepszik meg. belsejét tollal vastagon béleli. A szárnytollak feketék. és a fiókák 12-13 napos korban hagyják el a fészket. de világosabb. háncsból szövi. illetve gyomnövények magját eszi. a pofa. A kotlás 10-13 napig tart. Télen csapatokba verodve mozog.amelyik nálunk szintén fészkel . ahol faggyút csipeget vagy napraforgómagot eszik. A fiatalok felsoteste. Hazai állományát 30000-50000 párra becsülik. birkagyapjúból. A fészkelés körülményeitó1 függoen fészekalja 4-8 tojásból állhat. és a fiókák 18-19 napot töltenek a fészekben. Az északi alfajnak . pofája és tarkója sötétbarna. a harmadrendu evezóK és fedotollaik feketék. Tápláléka nyári idoszakban fó1eg rovarokból (hernyókból. hó általlenyomott gyékényszálak alá építi. apró termetu madár. 13-15 cm. A szélso faroktollak fehérek. Fészkét az avas nád surujébe. A bejárati nyílást gyakran egy nagyobb madártollal rejtik el. A fejteto. és a hát feketéjébe torkollik (ssp. A szárnytollak külso zászlója fehér. lába fekete. A tojó feje okkerbarnás árnyalatú. a középso tollak a leghoszszabbak. torka fehér. gyakran már március közepén. kép) feje kékesszürke. A hosszú farok fekete. A fiatalok tollazata a tojóéra hasonlít. kép) ! Barkóscinege farok/allat •••••••••••• Oszapó Aegtthalos caudatus I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 14-15. a szemgyuru narancssárga. Hazai állományát 5000-15 000 párra becsülik. Mindkét ivar háta. ártéri erdóK. 12-13 napig tart a kotlás. télen a vegyes cinegecsapatokkal kóborol. farka okkerszínu. lépcsozetes. vízhez kötodo rovarokat zsákmányolja. esore sárga. caudatus). borókások. Nyáron elsosorban a nádasban élo. A hím (2. de pókokat is fog. zuzmóból. de hátukon és a szélso faroktollakon fekete folt. illetve szegély látható. bogarakból. Fészkét fó1eg mohából. Télen a nád és a gyékény.és nádlevelekbó1. Az alsótest okkerbarnás. a nálunk fészkelóK a Kárpát-medence nagyobb nádasai között néha kóborolnak. A csor rövid fekete. A szem felett fekete sáv húzódik félkörben. Alsó farkfedoi feketék. a begy és a mell fehér. okker szegéssel.

a láb kék. Hazai állományát 62 500 000 párra becsüljük. Állandó madár. fehéres színezetu.ellentétben a lazúrcinegével . fészkelo matuleveidején elsosorban és levél darazsakat mint a széndara. egy hosszanti csíkban. A hát sárgás.Kék cinege Parus caernleus 10. amellen és a hason keresztül. Táplálkozási és fészkelési szokásai nagyon hasonlóak a széncinegéhez. de az emberi településeken gyakran költ csóben. postaládában és más helyeken. A szárny. napraforgómagra is szívesen rájár. építi. A szárny. de aknázómolyokat is gyújt.és faroktollak keresztcsík szürkéskékek. városi parkokban. 10-11. •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . az alsótest citromsárga. Fenyoerdó1<. kertekben is. télen a vegyes cinegecsapatokhoz társulva erdokben. és kék cinege.re. Hazai állománya 20 000 párra teheto . vagy a nádasokban kutat élelem után. fatuskóban stb. rajtuk . Fészkét odú ban. a tarkó. Fiókáit fó1eg hernyó kkal eteti. A kék cinegétó1 eltéroen fején nincsen kék sapka. fenyofoltjaiban. a fiókák 20-22 nap után repülnek ki. Állandó madár. de a faggyúra.5-12 cm. Erdó1akó. A hát zöldes. kékesszürke. Az alsótest barnás.és faroktollak kékek. Tápláléka elsosorban rovarokból áll. a láb kékes szí- Cinegefélék Paridae (3. ami a homlokon összeér. Hazai állományát 200 000-300 000 párra becsülik. A fejteto.ebb odú kat is képes elfoglalni. A fiatalok matt színezetuek.vagy kékeszöld. Elsosorban a tölgyesek fészkelo madara. A téli idoszakban is rovarok után kutat. A szárnyban két vékony csík húzódik. télen más cinegefajokkal együtt vegyes csapatokat alkot. az alsótest citromsárga. egészen Olaszországig elkóborol. parkokban keres táplálékot. télen a vegyes cinegecsapatokkal kóborol. Télen rájár az etetó1<. fó1eg a lomberdokben telepszik meg. Fészkelési szokásai hasonlóak az itt emli- •••••••••••• Széncinege Parus major II III IV V VI VII Vili IX X XI XII tett két másik fajhoz.5 cm. de kisebb számban. Odú ban fészkeI. Az egész fejteto és a torok elmosódott szélu foltja fekete. de kisebb termete miatt a szú1<.' hasoldala pedig nem sárga. A torok fekete foltja folytatódik a begyen. A pofa és a tarkófolt fehér. a szemsáv és a torokfolt kék. de megtelepszik a fenyvesekben. kép) ! Lazúrclnege faroktollat A kék cinegéhez XI XII (Parus cyanus) •••••••••••• Fenyvescinege Parus ater I II III IV V VI VII Vili IX X Közép-Európában ritka kóborló.5-15 cm. de megtelepszik az elegyes erdó1<. a szárny és faroktollak kékesszürkék. A csor hegyes. A fej két oldalán fehér folt van. hanem fehér. Az állomány kisebb része messzire. Állandó madár. Cinegefélék Paridae (2 kép) ! I luekben gazdag parkokban is. A fejteto. A pofa fehér. a torokból induló hosszanti fekete csík csak a mell alsó széléig húzódik. A kotlás 13-15 napig tart. ezalatt több tízezer rovart fogyasztanak el. kékesszürke. föld alatti vagy sziklaüregben. Fiókanevelés hernyókkal táplálkozik. A hát. a tarkó és a torok fekete. némileg hasonló lazúrcinege Cinegefélék Paridae (1. 13. kép) ! nezetu.fehér mintázat nincsen. A csor rövid. pofafoltjuk sárga. a szárnyban fehér látható. de valamennyi széncinege által lakott élónelyen megtelepedhet.

táplálék után kutatva . Hazai állományát 25 000-30 000 párra becsülik . Elofordul azonban. bóbitás. de lószúnyogot. hogy fészkelo odúját maga vájja a korhadt fába. Fészkelési szokásai nagyon hasonlítanak a többi. kép) ! •••••••••••• I II III IV V V! VII Vili IX X XI XII 10. Elsosorban fenyvesekben költ. de alkalmanként megtelepszik a városszéli kertekben is. A másodrendu evezó1:: külso zászlója világos szegésu. Tápláléka és fészkelési szokásai nagyon hasonlóak a többi cinegefajhoz. télen a párok együtt maradnak. Fészkelési és táplálkozási szokásai nagyon hasonlóak a többi cinegefajéhoz. A csor ala. abban fészkeI. Nálunk idos lucosokban és bükkösökben telepszik meg. A fejteto és a tarkó fémes fekete.és kék cinegééhez. ha van a közelben öreg lomberdo. Torokfoltja nagyobb kiterjedésu.~ Barátcinege Parus palustris Cinegefélék Paridae (J kép) ! •••••••••••• Kormosfejü cinege Parus montanus I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 11. ilyenkor. sötétebb vékony szemsávvaL A fejteto szürkés. amely lekanyarodik a torokfoltra. A pofa szürke. de a fiatal erdoállományokban megfelelo odú hiányában nem tud megtelepedni. A pofa és a mell piszkosfehér.5-12 cm. Ilyenkor fakuszokkal. és a fészkelohely közelében kóborolnak. A hát. A torok fekete. A tarkón vékony fekete csík húzódik. Fiókáit elsosorban hernyókkal eteti. barnás árnyalatú.harkály módjára vési a korhadt fát. sötétszürke. széle elmosódott. Állandó madár.tti. nagyobb repedésekben. a szárnyak és a farok egyszínu barna. poloskákat. Télen is elsosorban rovarok után kutat. ormányosbogarakat is hord a fészekhez. Nagyon hasonlít a barátcinegéhez. 12-13 cm. de az állomány egy része kóborol. csuszkákkal. Állandó madarunk. Már április elején hozzálát a tojásrakáshoz. üdúlakó. Megtelepszik mesterséges odú ban. Az alsótest világos krémszínu. A csor hegyes. Cinegefélék Paridae •••••••••••• Búbos cinege Parus cristatus I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII Cinegefélék Paridae (2. 64 . amelyik a téli idoszakban kóborol.5-12 cm. Évente általában csak egyszer költ. nincs fémes csillogása. tölgyesek fészkelo madara. Esetenként . Elsosorban a tulevelu erdó1::fészkeloje. Fejteteje fekete. Elsosorban a bükkösök. más cinegefajokkal alkot laza csapatot. Az utóbbi évtizedek fenyotelepítései következtében állománya és fészkeloterülete egyaránt növekedett. az alsótest barnásszürke.és faroktollak egyszínu barnák. Hazai fészkelo állományát 5000 párra becsüljük. jól körülhatárolt torokfolt szintén fekete. a tollak vége világos szegésu. a szárny. Állandó madarunk. kikorhadásokban is. A felsotest. odúban költo cinegefajéhoz. mindössze 300-500 párra teheto. Fészkelo állománya kisszámú. Tápláléka nagyon hasonló a szén. de rájár az etetokre is.

Télen is elsosorban felkeresi lárvák és peték után kutat. kép) fehér. míg a hegyi fakusz a magasabb régiókra jellemzo. Elsosorban az öreg lomberdóK fészkeloje. a hát. kép) üdúban költ. a szárny. és a fiókák 16-18 napos korukban hagyják el a fészket. a farok kékesszürke. gyaljuk óKet. színu. végük világos. A sze- a torok. a tojóknál rozsdás árnyalatú. lyokhoz nagyobb hasonló parkokban. kép) . 12-14 cm. ártéri erdóKben. Mindkét faj állandó madár. 8000-10 000. a rövidkarmú barnás fakusznál a test oldala piszkosA szárny sötétbarna. azok bejárati nyílását sárral leszukíti a számára lo méreture. A pofák fehérek. A csor hosszú. ! gosbarna keresztcsíkokkal. A hímek farktájékán ez sötét vörösesbarna. vesekben. nagyobb parkokban. Az alsó farkfedok vörösesek. mintázattal. kéreg kutatják át a kérgeket. de megtelepszik is. Költési idóben de szívesen mezeipoloska-Iárvák. A fakuszok távoli rokona a hazánkban •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII (Tichodroma muramegjeleno. Felsotestük barna színezetu. A nagyobb gokat kéregrepedések közé szorítva töri fel (1. kétszárnyúakat zsákmányolnak. a fiókák 20-21 napos korukban hagyják el az odút. a Csuszkafélék Sinidae (1-2. krémsárgás. lékát. kékesszürke. Mindkét faj a fák kérgén keresi táplálékát. . télen kóborolnak. farepedésekbe épül. rovarok. a maggal teli etetóKet is. módon kertekben a törzsön. rendkívül egymásra. A csorük vékony és lefelé hajló. Az alsótest okkerbarnás árnyalattal. levelekbó1 rakja. a mell és a has is rozsdás krémszínu. hosszanti. Táplálékát kúszva képezik fenyharkáfo táplámael- ! ágakon hernyók keresgéli. Hazai állományát 100 000-200 000 párra becsüljük. felrepedt ágacskákból Fészküket vékony és elsosorban alá. •••••••••••• Hegyi fakusz Certhia familiaris I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Állandó madár. tollal finoman bélelik. cinegék vegyes Fakusz farok/ollai csapatához csatlakoznak. városi kertekben. hegyes. men keresztül fekete sáv húzódik. A két fakuszfaj rendkívül hasonlít színezetükben. kép) begy. krémszínu. 14-18 napig kotlási ideje. vonalban hernyókat. míg a rövidkarcsupán kóborlóként A hegyi fakusz fészkelo állománya múé 30 000-40 000 pár. sziklafalakon élo hajnalmadár ria). Mesterséges és természetes odvakat egyaránt foglal. Fészkük Alulról felfelé csavarkaszáspókokat. Valamennyi madártóI könnyen elkülönítheto a szárny vörös mintázata 66 alapján (4. A fejteto. fakusznál A farok hófehér. a láb rózsaszín. Csuszka farok/ollai megfeletart a Fészkét kéregdarabokból. Fakuszfélék Certhiidae (3. A rövidkarmú fakusz megtalálható valamennyi lomberdonkben. A párok télen is összetartanak és védik revírjüket. építik. mind fészkelési szokásaikban. bár nálunk az ala- csonyabb területeken is megtalálható. A kotlás 14-16 na- pig tart.~ Csuszka Sitta europaea 12-14 cm. mind ezért együtt tárvilágos a hegyi vilá- Rövidkarmú fakusz Certhia hrachydactyla finom. belsejét szorrel.

hullámtéri erdóKben is. Ilyenkor városi parkokban. sötétebb hosszanti vonalkázássa!. Elsosorban a nyárasokat kedveli. Vonuló madár. 14-16 napig kotlik a két szülo felváltva. és lejárnak a csordogáló csapok környékére is inni. FÓKént bogarakkal. a végükön fehér. alföldi akácosokat. az alsón világosabbak. A fejteton vörösbarna tollbóbita látható. Magyarországon inváziószeruen csak egyes években jelenik meg. olykor a fiókáknak is hordanak a szülóK gyümölcsöt. kép) olajzöld színezetu. Ilyenkor nem ritkák többezres összetartó csapatai sem. A faroktollak végének két széle szintén sárga. a farok fekete. kép) testeélénksárga. lédús termésekkel táplálkoznak. fasorokban. és a nyárfa repítóKészülékes. Téli tartózkodásukat elsosorban a rendelkezésre álló táplálékmennyiség határozza meg. kis számban Észak-Afrikába is. A torok fekete. hasa világosszürkés. Finn-. majd 14-17 napig nevelik a fiókákat. Begye. A fészek belsejét gyakran papírral. ezüstpapírcsíkokkal béleli. Svéd. nagyobb parkokat. A fészek elhagyása után a kirepült fiatalokat a szülóK még néhány hétig táplálják. A másodrendu fedotollak szürkék. és gyakran tovább vonulnak Olaszországba. Az öreg hím O. és szeptember közepéig elvonu!.~ I Sárgarigó Oriolus oriolus Sárgarigófélék Oriolidae (1-2. Elsosorban növényi szálakat gyujt építoanyagnak. A homloktóI a szemen túl vékony fekete csík húzódik. Egyes években különösen nagy számban özönli el a Kárpát-medencét. középhegységi erdóKben egyaránt találkozhatunk vele. Hazai állománya 80000-100000 párra teheto. 18-21 cm. gyakran azonban muanyag raffiát. Szemsávja.és Spanyolországba. április végén. de csorük szürkésbarna. elsosorban fehér és fekete epret fogyaszt. a végükön piros szaruképzodmény látható. május elején érkezik. szárnya és faroktollainak egy része fekete. A szárnytollak feketék. Hozzánk Norvégiából. amelyeket a fák lombkoronájában keres. madárcseresznyével és más tömeges. A farkcsík szürke. Kedveli a középhegységi erdóKet. A tojó (2. A telet Kelet-Afrikában tölti. fehér termését használja. A telelo csapatok japánakáccai. Francia. Megtelepszik az ültetvényekben. Az alsó farkfedóK vörösesbarnák. Nyár végén sok gyümölcsöt. kép) ! Sárgarigó szárnya 000•••••• 000 Csonttollú Bombycilla garrulus I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 22-25 cm. 68 Csonttollúfélék Bombycillidae (3 kép) ! Csonttollú szárnya •••• 000000 •• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . Fészekalja 3-5 tojásból áll. illetve a külso zászlón sárga szegély van. Az öregek esore narancssárga. A talajon ritkán keres táplálékot. Fészkét ágvillába függesztve szövi. a végén sárga végszalag látható. a felsotesten sötétebbek. Nagy vízigényük miatt gyakran eszik a havat. A fiatalok színezete a tojóéra hasonlít. hernyókkal táplálkozik.és Oroszországból érkeznek. melle. A testtollai vörösesbarnák. Magyarországon november és április között figyelhetóK meg telelo csapatai.

de megfelelo éló'helyeken mindenütt lehet velük találkozni. augusztus közepén elvonul. és az egész felsotest tollain vékony sötét szegés látható. fákkal övezett szántókon. Fészkét a törzs mellé építi. utóbbiakban fehér tükör láthatá. Alkalmanként kisemlosöket. A homloka és szemsávja fekete. Afrikában tölti. Hazai állományát 5000-8000 párra becsülik. szárnyfedo. A fekete szárnytollakon fehér folt látható. amelyeket egy kiemelkedo pontról figyelve vesz észre. madarakat fog el. Hozzánk szeptemberben érkezik. Belsejét tollal finoman béleli. de a nyári hónapokban is megfigyelték már. Elsosorban az alföldi fasorok. kissé szürkés árnyalattal.és faroktollak feketék. Az alföldi fasorok. A fekete szemsáv csak a csorig ér.más gébicsekhez hasonlóan nemritkán tövisekre tuzi. A fiatalok homloka is szürke. esore és lábai kékesszürkék. Fészkelési körülményei meglehetosen hasonlóak a kis orgébicséhez. a szárnyfedó'k vége szintén fehér. áldozatait . Osszel és tavasszal nagyobb testu rovarokat is zsákmányol. Az alsótest csillogó fehér. A fejteto és a hát szürke. A nyílt térségeket kedveli. mint a váll-. de a dombvidéken sem ritka. például mezei pockot is zsákmányol. Alkalmazkodó faj. száraz és zöld növényszálakból. XI XII •••• 0000•••• 70 I II III IV V VI VII Vili IX X . azok 16 nap után hagyják el a fészket. Magyarországon eddig mindössze három alkalommal bizonyították költését. de télen szinte kizárólag kisemlosöket. villanyvezetékek mentén gyakran találkozni vele. Kis örgébics Lanius minor Gébicsfélék Laniidae (1. kisebb erdofoltok jellemzo madara. például kamillából épül. és korán. és április elején távozik. mocsárvidékeken. ellentétben a kis orgébiccsel.és szárnytollakon. A farok és a szárnytollak feketék. A csor és lábak kékesszürkék. Késon. hegyi legeló'kön. de ezeken világos a tollak vége. A hím és a tojó azonos színezetu. "szitálva" keresi. A kotlás 15-16 napig tart. FészkeI az ártéri erdó'kben. nem hatol fel a homlokra (ami szintén szürke). Nálunk elsosorban a nyílt térségek madara. csakúgy. a szárny. A szélso faroktollak és valamennyi toll vége fehér. a nyak és a hát szürke. kép) ! Kis orgéhics portréja 0000 ••••0000 I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII Nagy örgébics Lanius excubitor Gébicsfélék Laniidae (2 kép) ! Nagy orgéhics portréja 22-26 cm. Mindkét szülo épít. május elején érkezik. illetve azzal díszíti.~ 19-21 cm. A nálunk teleló'k egyesével jelentkeznek. Elsosorban bogarakkal táplálkozik. Fiókáit leggyakrabban sáskákkal és szöcskékkel táplálja. A fej. Vonuló madár. A telet az Egyenlítotó1 délre. A pofa és a torok fehér. A fészek gyakran virágzó növényekbó1. A fiókákat közösen táplálják. gyümölcsös ökben is. füves pusztákon és félsivatagokban egyaránt megtelepedik. Az alsótest enyhén rózsaszín árnyalatú. Zsákmányát gyakran a levegóben egy helyben lebegve.

Hazai állománya néhány párra teheto azokban az években. Gerinceseket ritkán zsákmányol. kéregdarabokból. a fiókák 14-16 napos korukban hagyják el a fészket. faluszéli kertekben telepszik meg. április végén. mindkét szülo eteti ó'ket. a telet Nyugat. apró emlosöket feltuzi egy tövisre. Az elmúlt száz évben fészkelt már Sopron és Debrecen környékén. Elsosorban bokrosokban telepszik.és Közép-Afrikában tölti. út menti fasorok bokrosaiban. barnásszürke keresztsávozással. Állományát 200 000--400000 párra becsülik. válla fehér. éveken keresztül nem jelentkezik. Elsosorban a bokros domboldalakon. A szárny fekete. A hím feje és tarkója szürke. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak. Egyes hímeken fehér szárnytükör látható. s rokonaitól eltéroen áldozatait csupán kivételesen tuzi fel tövisekre.vagy gabonaszipoly-rajzás idején elsosorban azokkal táplálkozik. farka fekete. A hát fekete. de sokkal fakóbb színezetuek.galagonya. madárfiókát is zsákmányol.~ 16-18 cm. Vonuló madár. temetó'kben. homloka krémszínu. Belsejét szorrel. inkább szürkésbarnák. A tojó egyedül kotlik 14-15 napig. Borsod-Abaúj-Zemplén. de felsotestük tollain világos szegés van. A torok fehér. Tövisszúró gébics Lanius collurio Gébicsfélék Laniidae (1-2 kép) ! 000 •••••• 000 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Vörösfejü gébics Lanius senator Gébicsfélék Laniidae (3. az alsótest krémszínu. A szemsáv fekete. tollal finoman béleli. vadrózsa. Nálunk rendkívül ritka alkalmi fészkelo. Fészkelési szokásai és fiókanevelése hasonló a tövisszúró gébicshez. de valamivel világosabb annál. hullámtéri erdó'k szélében. meglehetosen késon. farkcsíkja szürkésfehér. A faroktollak feketék. Jellemzo tulajdonsága. A hím fejteteje és tarkója rotesbarna. A fiatalok a tövisszúró gébics fiataljaira hasonlitanak. . Cserebogár. szemsávja fekete. Zala és Somogy megye néhány pontján. Fejér.építi száraz fuszálakból. a szélso tollak középso harmada fehér. Fészkét legtöbbször tüskés bokrok belsejében . száraz ágra. Veszprém. és szeptemberben vonul el. Jellemzoen a mediterrán területek fészkelo énekesmadara. fehér tükörrel. mohából. A fészekhagyás után még napokig etetik ó'ket a szüló'k. kökény . amikor megtelepszik. Alsóteste világos. majd váratlanul feltunik egyegy pár. a hát és szárny rotesbarna. Élohelye nagyon hasonlít a tövisszúró gébicséhez. május elején érkezik vissza Afrika középso részén lévo téli szállásáról. hogy táplálékboség idején a nagyobb rovarokat. kép) ! 000 •••••• 000 72 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 17-19 cm. A tojó felsoteste egyszínu barna. Táplálékában a bogarak és sáskák dominálnak. a mell és a has rózsaszínes árnyalatú. Kisebb emlosöket. szélso faroktollai és a farok vége fehérek. Vonuló madár. gyíkot. Fó1eg bogarakkal és sáskákkal táplálkozik. Vas. a begy. A tojó színezete hasonló a híméhez.

Az alsó farkfedóK és a farkcsík fehér. kukoricaszemeket stb. Fészkelohelyén állandó madár. A fiókák 3-4 hetes korukban hagyják el a fészket. Fészekalja 3-5 tojásból áll.Szajkó GarruhtS glandarius Varjúfélék COIvidae (1. kép) 34-36 cm. tölgyesekbe. Télen több növényi eredetu táplálékot fogyaszt: tölgymakkot. A homlok és a fejteto feketén sávozott. A másodrendu evezóKön fehér folt található. mint a fiókák táplálásában. Költési idóben elsosorban hernyókkal. Nálunk elsosorban szeptember és március között jelenik meg a faj egy-egy példánya. belsejét finomabb szálakkal. A fiókák 19-21 nap alatt hagyják el a fészket. 1200-2200 méter tengerszint feletti magasságban. hanem elhúzódó laza vonalban követik egymást az egyes példányok. macrorhynchos) elözönli Európát. a meggyet és a cseresznyét is. tojásaikat és fiókáikat megeszi. Állandó madár. Magyarországi állománya 100 000 párra teheto. esore Varjúfélék Corvidae (2. mint a szajkóé. Egyes inváziós években a szibériai alfaja (ssp. Mindkét szülo részt vesz a 16-17 napig tartó kotlásban is. A csor alatti barkó fekete. a közeli Kárpátokban viszont rendszeres fészkelo. míg az elsorenduek külso zászlójának széle szintén fehér szegésu.és a faroktollak feketék. kép) ! •••00000 •••• 74 I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII hosszabb. Fóleg növényi eredetu táplálékot fogyaszt. városszéli zöldövezetben is. a szárnyak és a farok fekete. FészkeI nagyobb városi parkokban. Kisebb csapatokban hazánkban csak kivételes esetben figyelheto meg. Egyes években inváziószetuen jelennek meg északkelet felól áramló tÖmegei. Nem tartozik a védett madarak közé . Feltuno módon nem csapatban. fehér pettyezéssel. Elsosorban a lucfenyvesekben fordul elo. A csor és a csüd fekete. A test többi része barnásfekete. szorrel finoman bélelik. A szárnyfedóK kékek. mandulát. de fenyvesek szélében. mohával béleli. Nálunk nem fészkeI. •••••••••••• Fenyöszajkó Nucifraga caryocatactes I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII A fészket a két szülo közösen építi vékony ágakból. A szárny. Testtollai rozsdásszürkés árnyalatúak. de a költési idoszak után a fenyorégióbóllehúzódik a bükkösökbe. 32-35 cm. de szívesen fogyaszt éro gyümölcsöt is. Fészkét a fatörzs közelében vékony ágakból építi. csakúgy. ártéri erdóKben is költ. napraforgót. farka pedig rövidebb. elonyben részesíti a fenyofélék magjait. de kirepülésük után még 2-3 hónapig együtt marad a család. Rendszeresen kirabolja a környezetében lévo kisebb madaraik fészkeit. mogyorót. A farok vége és az alsó farkfedóK fehérek. Elsosorban a tölgyeseket kedveli. A fejteto sötétbarna. bogarakkal táplálkozik. fekete keresztsávozással. A csor szürkéskék. . belsejét növényi szálakkal. Szívesen eszi a diót. A 17-19 napig tartó kotlásban mindkét szülo részt vesz.

Fészkét vékony. Feltunoen hosszú farkú madár. de ekkor még nem tudnak jól repülni. nálunk két alkalommal bizonyították elofordulását. fasorokban. apró madárfiókákat. a kotlásban azonban a hím nem vesz részt. a hát. Magyarországon nem fészkei. 36-39 cm. A fiatalok esore barnássárga. Egyszínu fekete madár. 1500-3900 méter közötti zónában fészkeI. Eddig mindössze egyetlen alkalommal bizonyították elofordulását. csigákat. Mindenevo. Egyszínu fekete madár. Nagyon hasonlít a havasi varjúra. Megtanulja például. csupán igen ritka kóborlóként fordul elo a Kárpát-medencében. Sziklafalak repedéseiben építi fészkét. A fiatalok tollazata matt. A váll és a h41s fehér. míg az öregeké fémes csillogású. A hosszú farok lépcsozetes. gyakran nagyon szelíddé válnak. kép). magashegységekben költ. sárga színu. kép) ! I 000000000000 Havasi varjú Pyrrhocorax pyrrhocorax II III IV V VI VII VIli IX X XI XII Va~úfélék Corvidae 000000000000 I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII . Napjainkban egyre nagyobb számban jelenik meg a városi parkokban. a középso tollak a leghoszszabbak. belsejét sárral tapasztja. és képes azonnal kilop ni a friss tojást a fészekból. de ez csak röptében látszik. Rendkívül tanulékony. Dél-európai tengerpartok sziklafalain. Összeszedi a pockot. Lábai rózsaszínuek. dögöt eszik. Élohelyén állandó madár. hogy a tyúk kotkodálása táplálékot jelent számára. A fészket a két szülo közösen építi.kisebb erdofoltjaiban telepszik meg. Nem tartozik a védett madarak közé . 76 Varjúfélék Corvidae (3. de a magas hegyekbó1 gyakran lejön táplálkozni a környezo mezogazdasági területekre. Lábai ennek a va~úfélének is rózsaszínuek. Magyarországon nem fészkei.Szarka Pica pica Va~úfélék Corvidae (1-2 kép) •••••••••••• Havasi csóka Pyrrhocorax graculus I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII 40-51 cm. fészkelohelye körzetét nem hagyja el. amely a havasi csókától hajlott. A magashegyek fészkeloje. Elsosorban a nyílt térségek bokraiban. a szárnyak. vékony ágakra épül. esore rövidebb és kevésbé hajlott. A szarka állandó madár. Fészke fölé tetot készít. csupán ritka kóborló vidékünkön. Sokszor a legforgalmasabb helyeken költ. fasor41iban. Hazai állománya 100000-150000 pár. de mindenféle növényi eredetu táplálékot is szívesen fogyaszt. ahol konyhai hulladék után kutatnak. és csak egy nyíláson keresztül jár be. Az evezotollak belso része fehér. 37-41 cm. de fészke minden esetben elérhetetlen magasságban. A fiókák a harmadik héten hagyják el a fészket. A csor és a csüd fekete. Valamennyi faroktoll felül zöldes árnyalatú. vörös esore alapján könnyen elkülönítheto. Turistaházak közelében. legtöbbször tüskés ágakból építi (2. férgeket. és gyakran kirabolja a földön fészkelo madarak fészkeit is. a mell és az alsó farkfedó1<feketék. teljes röpképességüket csak azután érik el. Rovarokat. A fej. Körülbelül egy hétig még visszajárnak a fészekbe. a torok.

Csóka Corvus monedula Va~úfélék Corvidae (1. A vetési varjúnál kisebb termetu varjúféle. általában nagy magasságban. magányos fákon. Utóbbi csak a nyugati határszéleinken fészkeI alkalomszeruen. A csor és csüd szintén fekete. Magyarországon 2 alfaja fordul elo: a dolmányos (ssp. teljes röpképességüket öthetes korukban érik el. A fiókák 30-34 napos korukig maradnak a fészekben. Va~úfélék Corvidae (2-} kép) CO Kormos varjú csore •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII cm. mindkét szülo eteti óKet. hánccsal. belsejét finoman béleli (szorrel. A fejteto. kép) a fej. vizes élónelyek. Állandó madár. férgekkel táplálkozik. A dolmányos varjúnál (3. halastavak környékének gyakori fészkeloje. de télen az itt honos csókaállomány fó1eg Lengyelországból érkezo telelóKkel megnövekszik. a torok. A tojó egyedül kotlik 18-20 napig. A fiatalok négyhetes korukban a közeli ágakra másznak ki. A zárt erdóKet kerüli. Fészkét vékony ágakból építi. A szem szivárványhártyája világoskék. belsejét szorrel. a fák csúcsa közelében. 44-51 78 . távvezetékek oszlopain építi fészkét. ritkás erdóK környékén. illetve fekete. de elfogja a kisebb emlosöket is. növényi szálakkal. A dolmányos va~ú nem tartozik a védett madarak közé. de az állomány jelentos része . Elsosorban talajlakó rovarokkal. Magyarországi állományát 70 000-80 000 pár közöttire becsülik. A nálunk fészkelo csókák állandók. erdoszéleken. a csor és a lábak feketék. nyílt térségek.épületek zugaiban. Természetes körülmények között odúlakó. a mell a szárnyak és a farok fekete. cornix) és a kormos varjú (ssp. megeszi a szemetesek környékén talált konyhai hulladékot is. költónelyéhez ragaszkodik. finom növényi anyagokkal béleli. kéményekben költ. illetve a városi galambok fészkeit.lévén kultúraköveto faj . A tarkója világosszürke. A fészek vékony ágakból készül. és gyakran elrabolja a földön fészkelo madarak fiókáit is. Elfogja a gyíkot. Télen fÓKéntnövényi eredetu táplálékot fogyaszt. homokés löszfalak üregeiben is. a fiókákat a szülóK közösen etetik. A kormos va~ú (2. viszont a kormos va~ú Magyarországon védett . fasorok. kép) egyöntetu fekete. A ligetes. Csak a tojó kotlik. repedéseiben. A faj hazai állományát 10000 párra becsülik. de nagy eloszeretettel rájár mindenfajta dögre is. A dolmányos varjú mezogazdasági területek. corone). ártéri erdóKben telepszik meg. csigákkal táplálkozik. Ilyenkor gyakran csatlakoznak vetési varyakcsapataihoz. gyapjúval). Növényi eredetu táplálékot fó1eg télen fogyaszt. férgekkel. Városi környezetben gyakran kirabolja a balkáni gerle. a test többi része sötétszürke. Gyakran fészkei elhagyott épületek zugaiban. 17-18 napig. kép) ! •••••••••••• Dolmányos/ Kormos varjú Camus corone I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 30-34 cm. Fasorokban. A test többi része és az elso szárnyfedóK szürkék. Elsosorban rovarokkal. mozaikos szerkezetu tájban álló öreg fák. városi parkokban.

Vetési varjú Coruus frugilegus Varjúfélék Corvidae (1-2. Hatalmas termetu. Állandó madár. apró emlosöket fog. akár többezres kolóniái is kialakulhatnak. 54-67 cm. nagyobb termetu rovarokat. ma már hatalmas országrészekbó1 hiányzik mint fészkelo madár. A tojó egyedül kotlik . de gyakran keresgél hulladék után is. parkokat is. városi parkokban telepszik meg. Hazai állománya az utóbbi két évtizedben lassan megerosödött. a párt alkotó egyedek egész életükön át kitartanak egymás mellett. alföldi erdÓKben telepszik meg.. és a dögöt sem veti meg. Hazai fészkelo állománya a túlhajszolt gyérítés következtében nagyon megfogyatkozott. Rovarokkal. Költési idoszakon kívül elsosorban mezogazdasági területeken találkozhatunk vele. Belsejét finomabb növényi szálakkal. A tojó egyedül kotlik 20-21 napig. 80 Varjúfélék Corvidae (3 kép) ! •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . de szívesen rájár a dögre is. állatszorrel béleli. belsejét rendkívül finoman béleli. Egyre gyakrabban építi fészkét villamos távvezetékek oszlopaira. Az öreg madarak csortöve körül kikopaszodott. A fiókákat közösen nevelik. fasorokban. amelyek 5-6 hetes korukig maradnak a fészekben. Évente egyszer költ. A nálunk fészkelo állomány állandó. 2001 óta újra védett faj. óKet a szülóK közösen nevelik. Kirepülésük után a fiatalok még jó ideig együtt maradnak szüleikkel. Csore szintén fekete. sziklafalakon. Fészkét vékonyabb ágakból. Májusban. fák csúcsában építi vékony ágakból (2. A tollazat bizonyos szögben fémes csillogású. kép). de télen északkelet feló1 hatalmas tömegben áramlanak be a Kárpát medencébe az áttelelni érkezo vetésivarjú-csapatok. békát is. egyöntetuen fekete színu madár. csupasz felület található.. Megfigyelheto a szeméttelepeken is. Alföldi eróKben. Monogám faj. amint csapatosan kutat táplálék után. Szívesen gyujt magvakat. a fiatalok kisebb távolságra elkóborolnak. és szívesen gyujt táplálékmaradványokat ragadozó madarak fészke alatt. kép) öreg Vetésivarjú-portrék •••••••••••• Holló Gorous corax I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII 41-49 cm. apró emlosökkel táplálkozik.16-18 napig miközben párja eteti. Gyakran hatalmas. 30 000-35 000 párra teheto fészkelo állománya. amikor más énekesmadarak még javában kotlanak. általában március közepén (olykor már február végén) teljes a fészekalja. Egyöntetu fekete színezetu énekesmadár. ma már 1000 pár körül mozog a fészkelo állomány . Fészkeiben rendszeresen megtelepednek ragadozó madarak. de felkeresi a szeméttelepeket és a városi kerteket. míg a fiatalok csortöve is tollas. vékony növényi szálakkal. gallyakból építi. köztük gyakran a kerecsensólyom is. Elfogja a gyíkokat. A fiókák 28-30 napig maradnak a fészekben. a hollófiókák már röpképesek. farka reptében jól láthatóan ék alakú. Csore rendkívül vaskos. Hegyvidéki ritkás állományú erdóKben. Növényi eredetu táplálékot is rendszeresen fogyaszt. Elsosorban állati eredetu táplálékot. Egyik legkorábban fészkelo madarunk. Fészkét általában nagy magasságban.

szó1ot. pókokból. száraz levelekkel kon. vályogépületek zugaiban telepszik meg. A zárt erdok belseKedveli a nyílt térsé- A fiatalok szürkék. amely bogarakból. gek közelségét. szárnyuk és farkuk sötétebb. A csor és a lábak szintén rózsaszínek. a fejteton tollbóbita látható. kertekben is. áll. meggyet. Csorük piszkossárga. Nem tartozik DIIIIlIIILJII!. A nyílt térségek. 12-14 napig kotlik a két szülo a tojásoaz odúban. 2800 m magasságig. de felszedik az apró bogarakat. de elfoglalja a mesterséges odúkat is. Szívesen elfoglalja a mesterséges fészekodúkat is. töve sárga.Seregély Sturnus vulgaris 19-22 cm. Algériában. szeptemberben a többség elvonul. a nálunk gyuruzött madarak közül több Törökországban. I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Hazai állományát 300000-500000 párra becsülik. Inváziós években akár több ezer is költhet nálunk. a torok és a mell fekete. Tavasszal korán. fasorokat. alsótestük világosabb. száraz puszták. kedstb. füleskubúbosbankának stb). Pakisztánban került kézre. erdoszéleket. máskor évekig nem jelentkezik. Utóbbiaknál és a természetes odvaknál is agreszszív konkurense viknak. Különösen veli az éro cseresznyét. egyes években is fészkeI. A test többi része rózsaszín. míg inváziós években. verodve kutatnak táplálék után. 19-22 cm. piszkosfehér. A fej. pókokat is . lótücsökbó1. a hímnek a szárnyán Seregélyfélék Sturnidae (1-2 kép) a tövén kissé kékes. Költési idóben az egész teste kékesfekete. és ilyen- kor többnyire fészkeI is. Pásztormadár Sturnus roseus Seregélyfélék Sturnidae (3. 18-22 napig tartózkodnak fiatalok nagy csapatokba Vonuló madár. Fó1eg korakások. amitó1 az egész madár pettyesnek nik.. Hozzánk keletró1 érkezik. A kirepült béleli. Az utóbbi idóben azonban az emberi létesítmények zugaiban egyre gyakoribbak épületromok. A esore sárga. hernyókból sáskákból.]IJIJDDD a védett fajok közé. birkalegelóK madara. Táplálékát elsosorban a talajon keresi. Rendszeresen akadnak áttelelok is. a hozzánk érkezo és itt költéshez látó egyedek jobbára június elején állnak párba. A pásztormadárcsapatok fúben kutatnak Fiatal pásztormadár sáskák után. Tunéziában telel. lámpatestek stb. a tarkó. a fiókák más odúköltó1mek Cfakopáncsoknak. földigilisztákból. hodályok. A fiatalok szürkék. hullámtéri erdoket. kép) ! Inváziós ma- nagy számban jelenik meg nálunk. Szívesen költ a városi parkokban. Csorük ilyenkor sötétszürkére jének kivételével mindenütt megtelepszik. Szíriában.és felsotest tollainak változik. már február végén megjelenik. való költései: üregek. Fo költési területén május elején kialakulnak a párok. Helyeninkább piszkosfehér. ként hegyvidékeken dár. DDDDDDDDDDDD I II lit IV V VI VII Vili IX X XI XII . A felnott madarak és a fiókák egyaránt rovarevóK. torkuk és ilyenkor végén fehér szegés van. üdúban fészkeI. Oszre a fiatalok és az tuaz alsó. A szárny és a farok szintén fekete. Lába rózsaszínu. öregek is átvedlenek. 82 vagy csak néhány példány mutatkozik. Az odú belsejét kevés fuszállal. kissé zöldes csillogású.

Hazai fészkelo állományát esetenként nagyobb távol- 200000-500000 párra becsüljük. A torok. Az év nagy részében vegyesen fogyaszt növényi és állati eredetu táplálékot. A tojó egyszerúob színezetu. sötétebb barna foltokkal. a pofa barnás. szá- költ. a váll és a szárnyfedok vége fehér. fehér szegéssel. de egyes példányok ságra is elkóboroinak. madarak fészkeiépíti. régebben Verébfélék Passeridae (1-2. erdoszéleken. Fészkét száraz fuszálakból belsejét tollal vastagon béleli. mesterséges helyeken gólyák és ragadozó odúkban. Nem tartozik a védett madarak közé . helyeken hogy költ. tarkója rozsdabarna. A kotlás 14-15 napig tart. Állandó madár. Táplá- Mezei veréb Passer montanus Verébfélék Passeridae c3 kép) ! a házi verébéhez. Költési idóoen elsosorban rovarokkal táplálkozik. A szárny és a farok barna. A hím és tojó azonos színezetu. A legnagyobb városok belsejében is megtelepszik. cserép alatt stb. emberi létesítmények A szövomadarak zugaiban. A hát vörösesbarna.5-14 cm. léka nagyon Mezogazdasági muvelésu fasorokban területeken. az alsó farkfedó'k barnás árnyalatúak. mára alkalmas csövekben és más. telepszik lakott terovarületek szélén. A pofák és az alsótest fehér. kép) Hím házi veréh Mezei veréb szabályos lal vastagon gömb alakú fészkeket is szott az alföldi fákon. 13-14 napig tart a kotlás.• I Házi veréb Passer domesticus 14-16 cm. majd a fiókák is ugyanennyi ido után hagyják el a fészket. ebbó1 alakul ki a kettos fehér szárnycsík. A szem felett vékony világos csík húzódik. Szívesen fogyaszt félérett magvakat. amit az is bizonyít. ebbó1 alakul ki a fehér szárnycsík. A pofa és az egész alsótest szürke. Nyár végétó1 rájár az éro gabonára. Fiókáit kizárólag rokkal táplálja. A szárny és a faroktollak barnák. a tarkó. napraforgóra. A csor és a szem között fekete folt található. 12. illetve fiókáit is ezekkel eteti. konyhai hulladékot. Hazai állománya elérheti az 1 millió párt is. fészkelo ritka kó- A verébfélék családjába tartozó. belsejét tol- béleli. a fiókák 15-17 nap I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII •• IIII •• l1l1a után hagyják el a fészket. sötétebb barna foltokkal. Gyak- ran fészkei telepesen. • 1iI•• rJDn •••• . A felsotest vörösesbarna. A csor fekete. a begy és részben a mell fekete. Nyári és téli tollazatában egyaránt megkülönböztetheto a verebektó1 a fehér alsótest és a kiterjedt fehér szárnyfolt 84 alapján . hasonló meg. Manapság szinte kizárólag épületek. rokona. A torok és a pofa foltja fekete. kopár hegyvidékeken havasipinty (Montifringilla nivalis) csupán rendkívül I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII borlóként fordul elo hazánkban. de annál fakóbb. télen szinte kizárólag magvakkal él. A fészket száraz fúoó1 építi. Állandó madár. A felsotest és a szárny színezete hasonló a híméhez. és télen is fó1eg magvakkal táplálkozik. Faodúban. kikorhadásban. a fej. az alsótest piszkosfehér. A fejteto és a tarkó barna. A zárt erdoségek kivételével mindenütt megtalálható. nek oldalában. A hím fejteteje szürke. A válltollak rozsdavörösek.

etetó'k környékén is. A szárnytollak szürkésbarnák. és továbbvonulnak délnyugat felé. A válltollak és a' szárnyfed6k vége fehér. A tojó feje és háta barnásszürke. a szélsó'k küls6 zászlója fehér. Fészke. zuzmókból. hanem barna. A torok. de gyakran még a kertekben is. krémszínu árnyalattal. épül. A nálunk teleló'k els6sorban a mez6gazdasági területeken nagy tömegbe ver6dött vegyes magev6 csapatokban mutatkoznak. A hát barna. és áprilisig maradnak. nyíresek lakója. küls6 zászlójukon világos szegésseI. lédús bogyók és magvak) teszik ki. máskor táplálékának zömét növények (különféle termések. A faroktollak kékesszürkék. a faroktollak feketék. Szívesen megtelepszik parkokban. A középhegységi. A hím feje és háta kékesszürke. amely rendkívül finom szerkezetu építmény. fejteteje. Télen az etetó'kbe rakott napraforgómagot szívesen fogyasztja. Magvakkal táplálkozik. A hím homloka fekete. a begy. Télen a hímek színezete a tojókéhoz hasonló. pókokkal táplálja. Ilyenkor nem ritkák tízezres csapatai sem. A fiókák a 13-14. Csak a tojó kotlik. ugyanakkor hozzánk is érkeznek teleló'k északról.Erdei pinty Fringilla coe/ebs Pintyfélék Fringillidae (1 kép) ! Erdei pinty szárnya •••••••••••• Fenyöpinty Fringilla montifringilla I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII 14-16 cm. sz6rszálakból stb. igazi mestermu. de többnyire nagy csapatokba ver6dve más pintyfélékkel együtt a tarlókon táplálkozik. Költ6helyén a tulevelu erdó'k. de megjelennek a lakott területeken. Cs6re narancssárga. gyapjúszálakból. ártéri és az alföldi erdó'kben egyaránt megtelepszik. 86 Pintyfélék Fringillidae (2 kép) ! ••••• 00000••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . a melle szürkésfehér. napon hagyják el a fészket. az alsó farkfedó'k fehérek. Hozzánk az els6 példányok októberben érkeznek. 13 napig. a farkcsík zöldes árnyalatú. tarkója és nyaka kék. Behúzódott az emberi települések közelébe is. a torok. A has és az alsó farkfedó'k fehérek. piszkosfehér. mohából. 14-16 cm. mint a hím. Fészkelési szokásai nagyon hasonlóak az erdei pintyéhez. Egyes években hatalmas tömegei árasztják el a Kárpát-medencét. Hazai állománya 650 000-800 000 pár közötti. A farkcsík fehér. A vendégek északkeletró1 érkeznek. Az állomány jelent6s része azonban egész télen itt tartózkodik. Erdó1akó. de annál kissé élénkebbek. sötétebb barna foltokkal mintázott. ezekbó1 alakul ki a kett6s szárnycsík. gyümölcsösökben. a farok V alakban kimetszett. de fiókáit hernyókkal. bogarakkal. a másodrendu evez6k küls6 zászlója sárgás árnyalatú. A cs6r fekete. Tavasszal a friss rügyeket is szívesen csipegeti. a mell és a váll narancssárga. Költési idóben fó1eg rovarokkal táplálkozik. A tojó hasonló színezetu. Az els6rendu evezó'k feketék. a begy és a mell barnásvörös. a telet Olaszországban tölti. Az állomány egy része vonuló. Hasa világos. A pofa. de a feje és a háta nem fekete.

sávozott. A szárny tollak feketék. elsosorban lucosokban költ. A hím homloka. Az egész felsotest zöldesszürke. Az alsótest piszkosfehér. A pofák és Pintyfélék Fringillidae az alsótest sárgás. A szárnytollak feketék. melle enyhén sávozott. ahol a hím élénk citromsárga. ben telepszik meg. április elején érkezik. valamint a tarkó citromsárga. a pofa körüli rész. A homlok. pókhálóból. temetó'kben. A tojó színezete kevésbé élénk. Oroáttelelnek. torka. Fészkelo szét Ca legtöbb Olaszországban vissza Skandináviába. vonalakkal mintázott. a pofák és a torok egy része piros. és szürkésbarna A has és az alsó Csicsörke Serinus 11-12 cm. Európába az Atlasz-hegység vidékéró1 települt be. szorrel. a test oldalán szürke sávozás. de fiókáinak rovarokat táplálásában mindkét szülo részt vesz. Az erdó'k szélén szintén magvakkal táplálkozik. kép) ! I farkfedó'k fehérek. mindkét oldalán sárga tükör látható. fedotollaik sárgák. begye. A faroktollak feketék. Fenyvesekben. 88 finoman kertek- Carduelis carduelis Pintyfélék Fringillidae (3 kép) ! fészkelhet.5 cm. de szívesen csipegeti a fenyo. Vonuló madár. Kisebb állománya 100-200 pár közötti . oldalán szürke csíkokkal mintázott. zuzmókból. Fészkét lucfenyo ágaira szövi növényi szálakból. parkokban. továbbá a katáng. melle. miközben északról hozAz állomány egy része dél felé kóborol. serinus A farkcsík Pintyfélék Fringillidae (2. tollal béleli. A felsotest zöldes árnyalatú. tömzsi. A fiókák 14-15 nap után repülnek ki. begye. A belsejét vékony gyökerekkel.Csíz Carduelis spinus - 11-12. szürke csíkokkal vonalkázott. A farok fekete. Apró magvakkal táplálkozik. csapatai rendszeresen o. álla. Az éger és a nyír terméseit fogyasztja leggyakrabban. rendszeresen 000 ••••••• Tengelic II III IV V VI VII Vili IX X 00 XI XII 12-13. Lakott területeken. a mellükön szintén sávozottak. Szeptemberben-októberben vonulnak szóródnak át nagy számban nálunk. valamint a has oldala barnás árnyalatú. A hím fejteteje. fasorokban. Egy-egy példány lel. a tollak vége fehér. szürke színu. A kanári közeli rokona. Nálunk kultúraköveto faj. 11-12 napig. A begy és a mell egy része.5 cm. vékony sötétbarna mintázattal. sötétebb vonalakkal mintázott. Márciusa Baltikumba. homloka és torka fekete. Március végén. A fiókák •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII . és október áttemásodik felében vonul el. Csak a tojó kotlik. zánk is érkeznek teleló'k . A fejteto és a tarkó fekete. A telet a Földközi-tenger mentén tölti. Apró is hord. sárga folttal. kép) ! I ••••••••••• II III IV V VI VII Vili IX X XI XII áprilisban vonulnak szországba. V alakban kimetszett. illetve a szélso tollakban fehér folt van. A tojó enyhén sárgás azokon a testrészein. majd a Mediterráneumban tölti a telet}. A fiatalok feje szürkésfehér. A pofák és a torok alsó része és a farkcsík fehér. végükön fehér folttal. amelyeket érett és félérett formában is fogyaszt. A háta sárgászöld sárgászöld.és borókamagvakat.és lipatopmagokat. Az áttelelo csízek rájárnak az etetokre is. mindkét szülo eteti oket. a has fehér. Csore rövid.

A torok. Domboldali bokrosokban. A Kárpát-medencében téli vendégként figyelheto meg a sárgacsoru kenderike (Carduelis flavirostris).Fészkét száraz fuszálakból. és március végén. Ez a faj a kenderike tojójához nagyon hasonlít. A tojó színezete hasonló a híméhez. temetó1<ben. A szárny és a faroktollak szürkésbarnák. Máltáig. széleik vílágos szegésuek. de a magasabb hegyekben a fenyveseket is kedveli. szinte egyöntetuen fehér. a fej. Közép-Európába csak ritkán jut el egy-egy példány. Növényi szálakból épülo fészkét vadrózsa. A torokfoltja és a felso csorkáva töve fekete. a begy és a mell vöröses színezetu. mindkét szülo táplálja ó1<et. Magyarországon szeptember végén. gyökerekból építi ágvillába. félérett magvakat kedveli leginkább. Nagy csapatai elsosorban az Alföldön mutatkoznak. Csak a tojó kotlik. A hát és a farkcsík barna. áprilisban távoznak. A tojó kevésbé élénk színezetu. A téli nagy "pintycsapatok" legnagyobb egyedszámú képviseloje.Inváziós madár. Elsosorban a nyír termésével táplálkozik. két oldalán barnás foltokkal. mellén enyhén rózsaszín. de annál világosabb. boróka. a piros szín hiányzik róla. amely csak egyes években jelenik meg tömegesen. A has fehér. Október vége és március közepe között nagyszámú téli vendég. feltunoen rövid ideig: mindössze 10-12 napig. szóló1<ben telepszik meg a leggyakrabban. A has és az alsó farkfedó1<fehérek. Csore sárgás. 11. Skandináviában fészkeI. Magevo madár.Kenderike Carduelis cannabina Pintyfélék Fringillidae (H kép) ! •••••••••• Zsezse I II III IV V VI VII VIli IX X 11. A tojó 10-12 napig kotlik. sötétebb barna hosszanti foltokkal. Nálunk eddig három alkalommal észlelték. de begye és a melle barnás árnyalatú. A szürke zsezse (Carduelis hornemanni] nagyon hasonlít a zsezséhez. Belsejét gyökérrel és szorrel finoman béleli. hátoldala azonban eroteljesen mintázott. a tarkó és a pofák szürkék. XI XII 12. Hazai állományát 60 000-100 000 párra becsülik. alsóteste alig mintás. A szárnytollak sötétszürkék.5-14 cm. A fiókák 10-12 napig maradnak a fészekben. a begy és a mell vörös színu. Az arktikus tájak fészkeloje. lába fekete. A váll és a szárnyfedó1<vége fehér csíkká olvad össze. de a Dunántúlon sem ritka. belsejét tollal vastagon béleli. sötétebb barnán vonalkázott. A homlok. külso zászlójuk fehér. A felsotest barnás árnyalatú. A faroktollak szürkésfeketék.Északról érkezo csapai tovább vonulnak dél felé Olaszországig. A homlok. 90 Carduelis flammea Pintyfélék Fringillidae (3 kép) ! ••• I II III 1100000 ••• IV V VI VII VIli IX X XI XII . A hím farkcsíkja vöröses. október elején jelennek meg az elso csapatok. puszpáng és más bokrok ágai közé rakja. de költési idóben sok rovart gYUjt. az apró. melle okkerbarnás. miközben mindkét szülo eteti ó1<et.5-14 cm. Farkcsíkja egyszínu fehér. Fó1<ént a nyíresekben fészkeI. borókásokban. A fiókák 11-13 napos korukban hagyják el a fészket.

az elsorendu evezó"k külso zászlója sárga. A szárnytollak zöldesbarnák. a fészekben. Fészekalja 5-6 tojásból áll. A hát és a farkcsík szürkészöld. ugyanakkor hozzánk is érkeznek teleló"k Lengyelországból. A hím szárnytollai kékes színuek. Télen színezetük kevésbé élénk. Hazai állományát 80 000-120 000 párra becsülik. A faroktollak zöldesbarnák. fenyvesek. de növé- is táplálja. mohából fiókáit hernyókkal.. Fészkét vékony építi. a már röpképessé vált fiatalok 11-14 nap múlva hagyják de az állomány el fészket.és Csehországból hozzánk is érkeznek teleló"k. A farkfe- Pintyfélék Fringillidae O. A faroktollak barnák.5-18 cm. Évente két fészekaljat Nem tekintheto is nevel. nyi szálakból. Ez utóbbi a tojókon és a fiatalokon is jól látszik. A tojó egyedül kotlik 13-14 napig. valamint a torkon fekete folt látható. belsejét tollal. kép) ! dó"k okkerbarnák. napraforgót eszik. bükk termését. az elegyes lomberdó"kben tölgyeseket. gyümölcsösökben. kép) ! Kertekben. A hát sötétbarna. amelyet eros csorével könnyedén fel tud törni.. a testtollai hosszanti inkább szürkészöldek. temetó"kben. Pintyfélék Fringillidae (2. vaskos esore kékesfekete. építi fészkét. Kedvelt fészkelóbelyei az ártéri erdó"k is. Ahol csak teheti.• Meggyvágó Caccothraustes caccothraustes 16. örökzöldekben Elsosorban magevo. A költési idoszakon kívül szinte kizárólag növényi eredetu táplálékot fogyaszt. . amelyek 10-11 napig tartózkodnak még egy ideig összetart. a szélso tollakon sárga tükör látható. Szívesen eszi a gyertyán.. A váll és a szárnyfedó"k fehérek. A fej és az egész alsótest sárgászöld. Kedveli a vadcseresznye magját. a hason a sárga szín intenzívebb. telepszik meg. barnás csíkozással. csorük sárgásbarna színu. szor- rel finoman kibéleli. A fiatalok zöldesbarnák. Télen felkeresi a napraforgórnaggal teli etetó"ket is. Fészkét vékony ágacskákból építi. a tojóéi szürkék. gyobb távolságra . A szem és a csor között. bogarakkal gyökerekbó1. A fejteto és a pofa okkerbarna. elegyes erdó"k szélében telepszik meg. 14-16 cm. Kedveli a elegyes vadcseresznyével Fiókáit elsosorban rovarokkal táplálja. sótest világosbarna. A tojó kevésbé élénk színu. belsejét növényi szálakkal finoman béleli. •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Hazai állományát 92 200 000-250 000 párra becsülik. Feltunoen nagy. galagonyát stb. A farok V alakban kimetszett. Elsosorban gyertyános erdó"ket. 12-13 napos kotlás után kelnek ki fiókái. egy része na- tipikus vonulónak.Olaszországig. fó1eg gyommagvakat.kóborol. A fiókákat a szüló"k közösen etetik. Lengyel. Kirepülés után a család Meggyvágó külónleges kézevezoi belso •••••••••••• Zöldike Cardue/is cblarn I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Vonuló madár. illetve a Balkánig ... bükkösöket. A tarkó szürke. a hazai állomány egy része Olaszországban és Franciaországban telel. az alvégük fehér.

Keresztcsorü Loxia curoirostra 16-18 cm. Mindkét nemnél a szárnyak.5-15 cm. tömzsi és fekete. (1 kép) ! Fó1eg a lucfenyo magjával táplálkozik. A fiatalok barnás színezetuek. a pofák és a torok . Mindkét ivar esore rövid. farkcsíkjuk piros. gyökerekbó1 rakja. mohával. Fó1eg fenyomagvakkal. Elsosorban a lucfenyvesek öreg állományaiban meg. majd tollal.és faroktollak feketék. nyár. mindenfelé lehet vele találkozni. Elsosorban továbbá a lucosokban vadcseresznyével. A hím alsóteste és pofája vörös. alsóteste piszkosfehér. telepszik meg. 94 mindössze 200-300 párra teheto állománya. A keresztcsoru rokona a szalagos keresztcsoru (Loxia leucoptera). friss rügyek stb. esore rövid. hanem a felso és Pintyfélék Fringillidae az alsó káva vége keresztben áll. fejteteje. válltollak és a farok barnás. bokros területeket. alsó. Tápláléka boróka-. Magashegyeken egészen 4000 méterig hatol fel. Szinte kizárólag örökzöldekre. •••••••••••• Karmazsinpirók Carpodacus erythrinus 13. fagyalbogyóval. alkalmi elofordulásai vannak csak. A tojó jellegtelen tollazatú. A has fehér. a farkcsík és az alsó farkfedó1: fehérek.5-17. szárnya és farka barnás színezetu. a szárnyon széles fehér csík látható. Belsejét vékonyabb szálakból.5 cm. gyommagvakkal (2 kép) ! DDDDDDDDDDDD Süvölto Pyrrhula pyrrhula I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Pintyfélék Fringillidae (J kép) ! táplálkozik. A nálunk fészkeló1: kóborlók. miközben a szomszédos országokban már észlelték fészkelését. Háta. szorrel finoman béleli. a tojóé szürkésbarna. elsosorban lucfenyore építi fészkét. a rózsás pirók (Carpodacus roseus) és a nagy pirók (Pinicola enucleator) a Kárpát-medencében rendkívül ritka kóborlóként fordult elo. Nálunk szórvá- •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII nyos fészkelo. torka. A szárny. Szalagos keresz/csoru I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII Hazai fészkelo állománya 100 pár körüli. A kotlás 12-14 napig tart. mohából épül. .és berkenyemag. A pofák pirosasak. szemsávja barna. az északabbról érkezó1: továbbvonulnak Olaszországig. Magyarországon még nem bizonyított fészkelése. Az utóbbi évtizedekben jelentosen növekedett fészkeloterülete és állománya is. oldalán rózsas2Ínes tollakkal. rokonától a fehér szárnymintázata alapján könnyen elkülönítheto . fuz-. A hímek pirosasak. 15. amely nálunk rendkívül ritka kóborló. Mindig tulevelu fára építi fészkét.és felsotestük sötétbarnán csíkozott. A tarkó és a hát szürke. begye és amelle Pintyfélék Fringillidae élénkpiros. A fejteto. A fészek száraz növényi szálakból.közvetlenül a csor alatt . kékesszürke. A tojók zöldes árnyalatúak. szárnyfedok. Télen gyakori kóborló. elsosorban fenyoágacskákból. apró foltokkal csíkozott.fekete. Eros esore nem hegyben végzodik. farcsíkjuk zöld. szorrel béleli. fenyo-. A hím homloka. belsejét gyökérrel. a fiókák 14-16 napig tartózkodnak a fészekben. de néha azok közelében elegyes állományokban telepszik is fészkeI. tömzsi. a sík területeken kedveli a folyóvölgyek közelségét. A pirókok másik két faja. de kirepülésük után még hetekig együtt marad a család. felsoteste szürkészöldes.

Gyommagvakkal. A fiókák táplálására a szülóK elsosorban hernyó kat gyujtenek. szorszálakkai finoman béleli. a has sárgás. A nagy téli. A pofán a szem mögött és alatt két apró szürke folt látható. A szemsávja. pintyfélékbó1 álló vegyes csapatokban rendszeresen megfigyelhetóK. A kotlás 13-14 napig tart. sziklamélyedésbe építi. sötétebb barna hosszanti foltokkal. A szárny rotesbarna. a zárt erdoket kerüli. Hazai állományát mintegy 500 pár alkotja. A farkcsík vörösesbarna. az alföldi természetes erdó1mek.5-17 15-16. Déli kitettségu sziklakibúvásos hegyoldalak. A szárnyban kettos.sötétbarnák. gyökerekkel béleli. csigákkal táplálkozik. belsejét szorrel. A tojó színezete hasonlít a híméhez. a szélso külso zászlója fehér. illetve a fejteto szélén és a kantárvonalban a szemsávhoz felkanyarodó fekete csikok díszítik. a begy és a mell felso része kékesszürke. Évente kétszer költ (április-májusban. sziklák tövébe. A torok. Fészkelo állományát 400 000 párra becsülik. fufélék magvaival. Valószínuleg a téli csapataiban északról érkezo teleIÓKis vannak. A kotlás 12-14 napig tart. a tojásokon a szülóK felváltva ülnek. erdei tisztások mentén telepszik meg. a szárnyfedo tollak rozsdabarnák. csupán a tojó kotlik. 15. vékony. utána a környéken a fúben rejtozködve várják eteto szüleiket.száraz bokrokkal tarkított domboldalak fészkelo madara.Citromsármány Emberiza eitrinella Sármányfélék Emberizidae (1. gyakran alig látható csík húzódik. többnyire fucsomó alá rejti. belsejét gyökérrel. Télen állattartó telepek környékén. a fiókák 13-14 napig tartózkodnak a fészekben. tarlókon találkozhatunk vele elsosorban. A szárny. Erdó1akó. Fészekalja általában 4-5 tojásból áll.és hegyvidéken pedig szinte mindenütt megtaláljuk. elsosorban gyommagvakkal táplálkozik. A hím feje és torka élénk citromsárga. a domb. A farkcsík vörösesbar na. de sárga színei kevésbé élénkek. valamint június-júliusban). Jellemzo madara a folyó menti ártéri erdoknek. Bajszos sármány Emberiza eia Sármányfélék Emberizidae (2 kép) ! I II III IV •••• V VI VII Vili IX X XI XII 11 ••••••• 96 . A hím feje kékesszürke. Magevo.és faroktollak szürkésbarnák. A mell. télen kisebb csapatokban kóborol. Fészkét nagyobb kövek. Fiókáit rovarokkal táplálja. de elsosorban az erdoszéleken. kofejtóK. A nálunk fészkelo állomány kóborló. Ilyenkor mezogazdasági területeken is találkozhatunk vele. A fészek száraz fufélékbó1 épül. a has és az alsó farkfedóK rozsdabarnák.5 cm. Fészkét kis talajmélyedésbe fuszálakból építi. kép) ! I II III IV V VI VII VIli IX X XI XII ••• 11 •••••••• cm. a faroktollak . Állandó madarunk. A fiókák 12-13 napig tartózkodnak a fészekben. A hát és a váll. inkább zöldesszürkék. A melle rozsdabarna. apró rovarokkal. A fészekalj 4-5 tojásból áll. oldalán apró barna hosszanti foltokkal.

melle okkerbarnás. A mell vörösesbarna. Hazai fészkelÓ állománya mindössze 10-15 pár.5 15-16.és a faroktollak barnák. kép) feje barna. a faroktollak szürkésbarnák. fóleg szitakötÓket.Nádi sármány Emberiza scboeniclus Sármányfélék Emberizidae (1-2 kép) ! ••••••••••••• Kerti sármány Emberiza bortulana I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII cm. A hát sötétszürkés. sziklás hegyoldalakban. A kotlás 11-13 napig tart. a szárny vörösesbarna.és rumagvakból. Nádasok szélében. hernyókat. felhagyott szólÓsökben. A torok. fiatal fenyÓültetvényekben. kaszálókon telepszik meg. míg az állomány egy része Észak-Olaszországba húzódik. Finnország déli részéról hozzánk is érkeznek tele16k. világosabb foltokkal. Hazai állományát 30 000-50 000 párra becsülik. torka enyhén sárgás árnyalatú. szólÓkben. Fészkét bokrokban. A tojó (2. két oldalán szürkésbarna hosszanti foltokkal. a szélsÓk zászlója fehér. Magyarországon csak Pécsen és a Villányi-hegységben költ. Tápláléka költési idÓszakon kívül gyommagvakból. télen gyommagvakkal táplálkozik. tetején világosabb sávval. pofafoltja barna. a fejtetÓ és a mell szürke. fenyÓfélék magjából áll. Szemgyuruje citromsárga. az EgyenlítÓtól délre tölti. kép) feje. 98 Sövénysármány Emberiza Girlus Sármányfélék Emberizidae (4. Bozótos. torka és mellfoltja fekete. Tavasztól Ószigrovarokkal. kúszó növényzet közé építi.5 cm. szeptember elején vonul el. de farkcsíkja szürke. kép) !! I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII DDD •• IlI. zsákmányol. A torka és a szemsávja fekete. A hím színezete nagyon hasonlít a citromsármányéhoz. A szemsáv alatt és felett sárga folt látható. apró rovarokból áll. illetve az alsó farokfedÓk rozsdavörösek. nyaka és begye szürke. szemsávja és kantársávja krémszínu. A felsÓtest enyhén vörösesbarna. Háta barna. talajközelben.IIDDDD lok és a szemgyuru halvány citromsárga. Magyarországon szólÓültetvényekben. A tojó feje szürkésbarna. sásos réteken. lejtÓsztyeppeken telepszik meg. kertekben telepszik meg. A bajusz és a nyaksáv fehér. A farkcsík szürke. A mell és a has. csíkozott. A hím (1. Költési idóben elsÓsorban rovarokkal táplálkozik. 13. Vonuló madár. A test többi tolla megegyezÓ színezetu a citromsármányéval. A tojó megtévesztésig hasonlít a citromsármány tojójához. A fészek száraz növényi szálakból épül.5 cm. sötétebb barna csíkozással. A szárny. A torok fekete és a mell szürke foltja között vékony sárga keresztszalag húzódik. sZÓrszállal finoman béleli. FészkelÓink egy része nálunk telel. és a fiókák is ugyanennyi idÓ eltelte után hagyják el a fészket. homloka. A nálunk fészkelÓ populáció állandó. Költó'helyére áprilisban érkezik vissza és augusztus végén. hosszanti sötétbarna csíkozással. Hazai állománya alig 10 párra tehetÓ. A csÓr és a lábak rózsaszínuek. A hím feje. Fészkét avas nád vagy sás közé. A mell és a has piszkosfehér. nedves árokpartokon. Tápláléka gyom. 15-16. a hom- T Sármányfélék Emberizidae (3. belsejét gyökérrel. fülbemászókat stb. Farkcsíkja szürke. kép) ! •••••••••••• I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII .5-15. A telet Afrikában. sötétebb barna foltokkal. zsombékba építi.

például környezetébó1 kiemelkedo növény is található . enyhén krém árnyalatú fehér. Ahasoldal .kanárisárga színezetu. a tollak szegélye világosabb. Színezete meglehetosen egyszeru. Különösen kemény teleken délebbre húzódik. hosszanti foltokkal. A fuszálakból álló fészek belsejét szorrel. Magyarországi fészkelo állományát 50 000 pár körülire becsülik. Ugyancsak a ritka madárvendégek közé tartozik a Magyarországon eddig egy alkalommal megfigyelt. a láb hússzínu. nagyobb fucsomó takarásába építi. a fején fekete csuklya nincsen. A fejteto. a szivárványhártya sötétbarna. bokorra. 100 Sármányfélék Emberizidae (2. télen nagyobb csapatokba verodik. apró sötétebb barna. A hát és a farkcsík tollai vöröses gesztenyebarnák. fufélék magvait fogyasztja.5 cm. kaszálókat kedveli. A hát szürkésbarna. Közép-Anatóliában pedig a mezogazdasági területeken is gyakori fészkelo Cabemutatott kép is itt készült). kép) Fenyosármány Tötpesármány 000000000000 Sordély Miliaria calandra I II III IV V VI VI! VIli IX X XI XII 15.Kucsmás sármány Emberiza melanocephala Sármányfélék Emberizidae (1. Szibériában fészkelo fenyosármány (Emberiza leucocephala) és a nálunk két alkalommal észleit. A sík és dombvidékek nyílt területeit.feltuno tollazatának köszönhetoen . 16-19 cm. utána a közelben. utóbbiak külso zászlói világos szegésuek. út menti bokorsorokat kedveli. Az alsótest világos. A kotlás 12 napig tart. sötétebb foltokkal. esore kékesszürke. Az olyan nyílt területeket. II III IV V VI VII VIli IX X XI XII II liiII II 1111 II 1iiII ••• . A tojó és a hím színezete azonos. Azok 12 napig maradnak a fészekben. A legnagyobb termetu hazai sármányfaj. Gyakran a vasúti töltések mentén is megfigyelheto. Kedveli a suru bokrosokat. tarlón maradt magtörmeléket. Hozzánk legközelebb az Adriai-tenger partvidékén fészkeI. A szárny és a farok sötétbarna. Európa számos pontján észleltek kucsmás sármányokat. A nászruhás hím . A szárny. az alsóteste fakóbb sárgás. Állandó madár. messziró1 látható csuklyát hoznak létre. Fészkét a talaj közelébe.a toroktói az alsó farokfedokig . így ekkor hazánkban is megfigyelték a fajt. amelyeken egy magasabb pont. réteket. barnásszürke. Északkelet-Európában fészkelo törpesármány (Emberiza pusilla). ilyenkor a fejteto és a hát szürkésbarna. az árokpartokat. A farkcsík barna. A fiókákat csak a tojó eteti. de a hideg elmúltával hamar visszatér. Nyugalmi tollazatban a fekete csuklya csak nyomokban észlelheto. Költési idóoen elsosorban rovarokkal táplálkozik. a szem környéki tollakon.5-17. kölest.és faroktollak barnák.más sármányfajjal nem összetévesztheto. hó által lehajtott sáscsomó alá. sötétebb árnyalatú szárnyfoltokkal. kép) ! I 1iiII.ezeket éneklóbelyként használja. 1995-ben a költoterülettó1 távol. a fúoen meghúzódva várják a táplálékot. Az év többi részében gyommagvakat. a tarkó és a fültájék fekete tollai sajátos. a begytájékon barnás árnyalattal. A tojó jóval egyszerúob színezetu. gyapjúval béleli.

A csor sárgásbarna. ebbó1. végük fehér szegésu. Hátsó ujjának karma feltunoen hosszú. Nálunk elsosorban lyeket tarlón keresgél. tundrákon telepedik meg fészkelo fajként. A szárnytollak sötétbarnák. 14-15.5 cm. A tél végén ismét megjelennek. Nálunk téli vendégként mutatkozik. A továbbvonuló csapatai a Földközi-tenger környékéig jutnak el. Sziklás. kép) ! csíkkal. A hát jól láthatóan hosszanti csíkozású. A csor sárga. méz pázsit és más sziki növények ••• 1IlI0000. fordul elo. Nálunk azonban csak téli ruhás példányok fordulnak elo. tarlókon is. a Hortobágyon. a has piszkosfehér. Egyes években csapatokban a Hor- 1 II til IV V VI vu Vili IX X XI XII • 000000 ••• tobágyon 2000 példányt meghaladó csapatokban fordult elo. 102 sóballa. A sarkantyús sármány csapatai nálunk ritkán telelnek át. kép) fekete-fehér tollak jellemzik. Október és március között figyelheto meg hazánkban. A farkcsík és a faroktollak barnák. de megfigyelték már ó1<:etmezogazdasági területeken. sötétebb barna és sárgásbarna csíkokkal.1I •• . A farok középso tollai feketék. a torok. rozsdavörös tarkófoltú. külso szélük okkerbarna szegésu. a farok fekete. fekete mel- Sarkantyús sármány Calcarius iapponicus lényu nászruhás hímek a többi énekesmadártói könnyen elkülöníthetoek. a pofák és a mellfoltok rozsdavörösek. sötétbarna foltokkal. öregek világos mellén sötét foltok láthatók.pacsirtákhoz és pityerekhez. A fiatalok szárnya sötét. A szárny vége fekete. amepedig kifejezetten városiasodott madárnak számít. Apajpuszta) mutatkoznak. hasonlóan a .Hósármány Plectropbenax nivalis 15. kép) viselnek. illetAz A szárnyfedó1<: vörösesbarnák. a begy és a has fehér. a nálunk eloforduló példányok azonban már téli tollruhát (2. majd a havazásokkal eltunnek. ve a vállfedó1<: fehér végébó1 alakul ki a kettos szárnycsík. réj magját eszik. töve fehér. Magyarországra szeptember közepén Sarkantyús sármány lába elso példányai. a szélsó1<:fehérek. csak két kisebb fehér folt juk látszik repü lés kor.talajon szintén érkeznek sokat mozgó . a test oldala vonal- kázott. Nyári tollruhájában (1. A sarkkörön túl emberi települések környékén sem ritka. ban sík területeken. barna Az egész felsotest melegbarna a fejen sötétebb Sármányfélék Emberizidae (3. A fiatalok melle barnás színezetu. magvait fogyasztja . A Kárpát-medencében sebb-nagyobb gyommagvakkal Sármányfélék Emberizidae (1-2. Legtöbbször rövidfüves pusztáinkon (Hortobágy. április elejéig maradnak. A sármányok között ez a faj hatollegészakabbra. és március végéig. amelyek nagyon hasonlitanak színezetu. elso- I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII sorban a kígyófarkfu. A hát vörösesbarna. A sárga csoru. Az északi félteke sarki és alpin zónáiban fészkelo sármányféle. A fejteto. kép) ! Apajpusztán táplálkozik. Pusztai jellegu területeinken a báránypaki- nem fészkeI. Biharban. kisebb számban az észak-afrikai partokig . kopár vidékeken. sötétebb barnával vonalkázott.5-18 cm. Grönlandon Elsosorstb. a nádi sármányra.

Fasorokban. Fészekodú típusok: A leggyakoribb odúfészkelonk. A cinegefélék mohából. és ne az uralkodó szélirány felé nézzen. illetve mesterséges fészekodúban költenek. és az odút ki kell takarítani. A kihelyezésnél ügyeljünk arra. házi.tudjuk kiakasztani az odút. amely megakadályozza a macskák feljutását. galamb. A légykapófélék fuszálakból szabályos csészéju fészket raknak. fenyves-.egyéb ként kifejezetten esztétikus . A mesterséges odút úgy célszeru kihelyezni. kertekben csak olyan helyen célszeru kihelyezni. Deszkából egy kis kézügyességgel bárki készíthet mesterséges fészekodút. a kék. A szürke légykapó napjainkban elsosorban a városi kertekbó1. parkokban kihelyezett mesterséges fészekodvakkal általában az alábbi énekesmadárfajok megtelepedését segíthetjük: házi.és légykapófélék azonban nemcsak a zárt erdó'kben vagy azok szegélyében keresik az alkalmas fészkelónelyet. Az odút lehet fára. Ezért. A csuszka apró kéregdarabokból alakít magának fészket. városszéli vagy vidéki kertekben. amelyet belülró1 apró pihékkel bélelnek. Sajnálatos módon. hogy abba egyetlen odúfészkelo madár sem tud bebújni. az öreg. A "C"típusú odú rozsdafarkúak és légykapók számára alkalmas. A két-három méter közötti magasságba kira- "A" típus: 028 mm "B" típus: 104 032 mm "C" tíPus "D" típus: 0 60 mm kott odúk szinte valamennyi faj számára megfeleloek. seregély. hanem a városi. A kertekben. mert azt a madarak maguk gyujtik. Elodeink egy évszázaddal ezelott felismerték. Megtelepedésük esetén sokkal célszerúbb újabb üres odút kiakasztani a cinegeféléknek. hogy a bejárati nyílás ne északra. kék. a búbosbanka. mint például a cinegeféléké.és a barátcinege a nagyobb erdoségek közelségét igényli. amelyeknek gyakran olyan kicsi a bejárati nyílása. A madarak biztonsága érdekében ott. Amióta az ember az erdó'k szerkezetét foIyamatos beavatkozással megváltoztatja. akkor a fák törzsére körben rögzítsünk rozsekoszorút. parkokból ismert madár. Vannak azonban olyan fajok. 32 mm-es bejárati nyílású odú ban a legáltalánosabb elterjedésu széncinege és a házi-. Ezzel a megtelepedett élosködó'ket is távol tartjuk. csuszka. aszalakóta és az énekesek számos faja odúban fészkeI. kertekben.és a kékcinege megtelepítésére alkalmas.fészekodúk. A csuszka és az örvös légykapó szintén elsosorban erdó1akó.Mesterséges odúk készítése A Magyarországon fészkelo madarak közül az egyes ragadozómadár-. és valóságos kis "fészkelo kolónia" alakul ki. mert így több faj megtelepedésére is van esélyünk. Nagyobb városi parkokban. Ezeknek a madaraknak azonban csak egy részét tekintjük hagyományos értelemben vett odúfészkeIÓKnek. de a "B" odú mindig nagyobb számban kerüljön kihelyezésre. a belso tér mérete nem alkalmas fiókanevelésre. Ilyen esetben az "A" és "B" odúk vegyes használata ajánlott. míg rokonai. Ilyen odút lakott területen lévo parkokban. A mesterséges fészekodúk legalkalmasabb anyaga a deszka vagy a rönkfa. illetve szukíti le. kertekben is megtelepíthetó'k. de természetes élohelyük környékén városi parkokban. Célszeru egy-egy kertben több odút is kihelyezni. azt hosszabb dróttallássuk el. erdó'kben célszeru odú telepet létesíteni. ahol csak fára . hogy valamennyi odút elfoglalják a madarak. Ezek az odúkészitok korábbi évekbó1származó lakhelyein vagy egyéb természetes üregekben. olykor parazitáktól hemzsego fészekanyagot el kell távolítani. a kertek jellemzo odúfészkeloje szinte teljesen eltunt. azok természetes szellozése. erosebb bokorra. majd az odú bejárati nyílását sárral tapasztja ki. míg a "D" odúban seregély megtelepedésére számíthatunk. faoszlopra. parkokban is. vagy ha mégis. amelyek erre nem képesek. de az sem ritka. a széncinege a sík és a hegyvidéki erdó'kben.gyujtött nagyobb tollal vastagon bélelik fészküket. gyümölcsösökben is lehet odú kat kihelyezni. hogy a lakott területen igen gyakori macskák ne tudjanak az odúhoz hozzáférni. Akihelyezésnél ügyelni kell arra. rögzíteni.és mezei veréb. parkokban. gyakori túlmelegedése vagy a túlzott páraképzodés veszélyeztetheti a sikeres fiókanevelést. hogy az kezelheto magasságban legyen. bagoly-. Az odút véso harkályfélék egyedszáma azonban természetes körülmények között is lényegen kisebb. Sajnos az utóbbi évtizedekben a kerti rozsdafarkú. ahol nagyobb erdo van a közelben. Sokan nem örülnek annak. 28 mm-es bejárati nyílású fészekodú a barát. a seregély azonban jobban kedveli a magasabbra helyezetteket. ha kertünk mérete megengedi.és harkályfajok. amelyik távolabb esik az emberek rendszeres mozgásától. a rönkfa megmunkálásához azonban speciális eszközök szükségesek. és -legtöbbször barornfiudvarban .és széncinege. de legkésóbb kora tavasszal a régi. barát-. A "B" típusú odú ban erdos területek közvetlen közelségében számíthatunk a csuszka és az örvös légykapó megtelepedésére is. A cinege. A verébfélék fuszálakat használnak. ne közvetlenül gyakran használt utak mellé tegyük az odúkat. A fészkelési idoszak befejezodése után. Valamennyi fajra jellemzo. A legtöbb madár az olyan helyre kifüggesztett odút kedveli.és örvös légykapó. 105 . A fészekodvakba nem kell semmiféle fészekanyagot helyezni. Az utóbbi csoport képviseloi a leggyakoribb "odúbérló'k". Ezeken a területeken még kevesebb az odú. csóka. Kerüljük a nem természetes anyagok felhasználását. azóta ezeknek a fajoknak folyamatosan szukül a fészkelési lehetosége. Semmi sem indokolja esetleges kilakoltatásukat. ahol rendszeres a vegyszeres kezelés. Ha szükséges. odvasodó fákat "egészségügyi tisztítás" címén kitermeli. A "B" típusú.macskák által könnyen elérheto helyre . állati szorbó1 építik fészküket. A klasszikus odúfészkelok egy része Caharkályfélék többsége) maga vési költoüregét. szürke. az utóbbi években a kertészeti árudák- ban megjelentek olyan . mezei veréb megtelepedésére számíthatunk. hogy milyen anyagokból készíti fészkét. ezért erosen korlátozott számukra a megtelepedés lehetosége. kerítésre stb. Általában célszeru az odú kat dél felé tájolni. Az "A" típusú. Azokban a gyümölcsösökben. hogy friss fészekanyagból új fészket építsenek madaraink. ne helyezzünk ki mesterséges fészekodúkat. ugyanakkor lehetoséget biztosítunk arra.és kerti rozsdafarkú . Kerülni kell azonban a tuzo napra történo kiakasztást. hogy ezek a fajok mesterséges fészekodúk kihelyezésével könnyen megtelepíthetó'k. ha veréb telepszik meg az általuk kihelyezett mesterséges fészekodúban. mert bár azokban is megtelepíthetó'k a kertekben fészkelo odúlakók. Nem kell azonban sajnálni a fészkelési lehetoséget tó1ük sem.amelyek közé a harkályféléket és az énekeseket soroljuk. fasorokban egyaránt megtelepszik.

Magunk is készíthetünk ilyen "madárkalácsot". Elsosorban a fekete rigó. Az akcióban részt vevó'k jelentos mértékben hozzájárulnak a közvetlen közelünkben élo madarak védelméhez. Az átázott. A harkályfélék. zöldikét elragadó karvaly ellenszenvet vált ki. fürdési lehetoséget is kínálni. esetleg olyan beavatkozásokat valósítsunk meg. illetve diótörmelék is. a lopótök vagy a dúceteto egyaránt alkalmas lehet. hogy ilyenkor kevesebb táplálékot kell öszszegyujteniük. ahol megtalálhatják ó'ket. bokrainak megválasztásától kezdve a kertmuvelés gyakorlatáig nagyon sokféle lehetoség kínálkozik arra. de a rigók is szívesen felcsipegetik. az etetot célszeru suru bokrok közé felállítani. viszont a többi madár által elfogyasztott szemek töredékébó1 képesek táplálékot találni. A fekete rigó. a tarkaharkályok. esetleg megmaradt kenyérdarabot is kiszórhatjuk az etetónöz. ezt a verebek és a va~ak gyorsan megeszik. a cinegefélék.mme. 21. úgy nehéz helyzetbe kerülhetnek. akkor azokat az etetotó1 el kell távolítani. és ezért sokkal több energiát igényel felkutatásuk. Ezeket azonban célszeru erosen rögzíteni. A téli etetés és a mesterséges fészekodvak kihelyezése mellett számos további lehetoség kínálkozik arra. A kert fáinak. A téli idoszak átvészelése azonban nemcsak azért nehéz a rovarevó'k számára. hogy ha elkezdünk etetni. akkor az egészet elviheti . Tovább nehezíti helyzetüket. esetleg citromsármány is keres táplálékot az etetó'kben. A cinegék. a vörösbegy.hu 107 . mert ha varjú vagy macska hozzáfér. a cinegék és közeli rokonaik. ha folyó vizet tudunk biztosítani számukra. Néhány faj azonban állandóan nálunk tartózkodik. A leghidegebb télben is szívesen fürdenek a madarak. Sokakban az etetó'kre járó cinegét. hogy segítsük a madarak megtelepedését. Az egyesület szakmai segítséget nyújt a kertben végezheto madárvédelmi tevékenységhez. a muanyag pillepalackokból kialakított "öneteto". A legegyszerúbben beszerezheto és legáltalánosabban használt téli madáreleség a nagy energiatartalmú napraforgómag. hogyaverebeket távol tartsuk az etetó'któ1. Gyakori igény. A felolvasztott marhafaggyú közé keverjünk sok napraforgómagot.Téli madáretetés A nálunk fészkelo rovarevo madarak többsége vonuló. amelyek kedveznek megtelepedésüknek. hogy a városi parkokban. amint fagyos idóben a kutyák számára kitett táplálékot csipegeti. ezért rövidebb idejük van táplálékkeresésre. Madarak etetésére szinte mindenféle alkalmatosság megfelel. illetve a pintyfélék többsége folyamatosan megfigyelheto térségünkben. A marhafaggyú. mint fiókanevelés idején.hu www. akkor azt egész télen át folytatnunk kell. és azt felfedezve tömegesen ereszkedn ek a vízhez az északi madárvendégek.gyakran igen nagy számban odaszoknak. Az így eló'készített "madárkalácsot" átlyukasztva egy zsinórral felakasztjuk egy fára. vékonyabb héjú. Ha mindenképpen el akarjuk kerülni. bár az is igaz. A kenyér szeletelése közben keletkezett morzsát. A téli táplálékkiegészítés mellett nagyon fontos a madarak számára ivóvizet. zöldikék táplálják a karvalyt. azaz a téli . mogyorót. más típusoknál pedig szinte lehetetlen. A dió tisztítása során keletkezett törmelékkel sok madár számára szerezhetünk "örömet". hogy az valamennyi "vendégünk" egész napos táplálékszükségletét biztosítsa. napokig e~edo kenyér nem alkalmas madártápláléknak. de elsosorban csak a cinegefélék számára megfeleloek. a karvaly pedig jó eróben tartja azokat. Költo u. e-maiI: mme@mme. A téli etetó'k környékén rendszeresen megjelenik a karvaly. A fekete rigó eloszeretettel csipegeti a konyhai hulladékot is. ha azt nem neki kínáljuk. a csuszka. akár szeletekre vágva célszeru feltuzdelni a környezo ágakra. Áztatott kenyeret sose kínáljunk a madarak számára. akkor is. kertekben javítsuk az ott élo madarak életfeltételeit. A madárvédelmi programokról az alábbi címeken tudhat meg többet: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1121 Budapest. Évszázados hagyománya van térségünkben a madarak téli etetésének. A téli etetés legfontosabb szabálya. a verebek és a pintyfélék látogatják az etetó'ket. sot az egyszeru zsírszalonna is alkalmas cinegefélék táplálására. Csonttollúak inváziójának idején különös élményben lehet részünk. hogy a világos órák száma kevesebb. A csíkosak közül is apró szemut használjuk.idoszakot Dél-Európában vagy Afrikában tölti. mert a hófedte idoszakban töredékére csökken az a felület. mert a nagyobb szemut nem minden madár tudja felnyitni.rovarmentes . Az ablakpárkányra szórt napraforgó. Számukra a legmegfelelobb táplálék az alma. A fekete rigó mellett esetenként megjelenhet a fenyorigó is az etetó'k környékén. majd sajtosdobozba öntve hagyjuk megdermedni. hogya karvaly a szemünk elott ragadja el az etetore járó madarak egyikét. 106 Manapság már egyre több helyen lehet vásárolni faggyúba olvasztott napraforgót. Legalkalmasabb az apró szemu. A madarak egy-egy eteto környékére . Ezek a boltokban kapható termékek is alkalmasak a téli madáretetésre. egyszínu fekete mag. mint az etetore járó kedvenceink. Gyakran látható. Ez az alsó bejárati nyílású dúcetetó'k esetében sem jár teljes sikerrel. Sosem célszeru azonban annyi táplálékot kínálni. de legtöbbször a csíz sem képes a napraforgómag felnyitására. Ha hirtelen elfogy a mesterségesen biztosított táplálékforrás az odaszoktatott madártömeg számára. Ritkábban egy-egy vörösbegy. vagy azok alatt a földre hullott magvak között. Nagyon jó táplálék a madarak számára a dió. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület "Madárbarát Kert" elnevezésu programjához már több ezren csatlakoztak. hanem azért is. mert táplálékállataik elrejtoztek. amelyet akár egészben. így ha madaraink a frissen kihelyezett kenyérdarabokat nem fogyasztották el. bokorra. pedig o ugyanolyan fontos része a természetnek.

:.C!) ~cÉnekesRózsás pirók nádiposzáta A Magyarországonposzátahantmadárgébics va~ú Hegyi HósármányBartácinege ~ .CI N ..2:EFülemülesitkeverébke xcsóka..:: CI x Keresztcsoru x x I "cI ~c fakusz 'c c!) Fitiszfüzike I .:.: g x Fekete varjúnádiposzáta CI .1 ~ Tüzesfejutücsökmadárxlxl'I:l ll) "c C 'cx N l'I:l c .c 'oCsóka hantmadár'cx xl'I:l x x )( Ix l'I:lcinegekirálykaBarkóscinege CI ll) .:..::: > Törpesármány sármányIx .!5 x NádiFajnév tücsökmadár ~ 'x x tücsökmadárorgébics Süvölto Rövidkarmú Zöldike Fenyvescinege Vándorfüzike Szürke Vörösfeju Kenderike Déli Bonelli-füzike Réti ~ KékFenyopinty verébsármánygébics •...CI c!) 'c 'o KertiCsiIpcsalpfüzi légykapó 'c C!)~.• Apácahantmadárposzáta .!l! Csíz Széncinege I Havasi rigó x) •geze Sordély Függocinege Sisego füzike Kucsmás'c Karmazsinpirók Havasipinty Örvös zsezse Erdei Szürke > Örvös Cserregoposzátakenderike Foltos poszáta poszáta cinege Kerti Vetési pinty x BajszosKormosfejulégykapó sármányBúbos Nádi Hajnalmadár Sövénysármány Citromsármány Szalagosgeze Seregélykirályka NádirigóFenyoszajkó Sárgacsoru Fenyorigó Naumann-rigó Barátposzáta Kerti Rozsdás Kövirigó Sivatagi Fenyosármány pirók(x): .C!) LéprigóSárgafeju nádi(xlégykapó Énekesnádi rigó TengelicCsuszka Sarkantyús poszáta Mezei DolmányoS'Korrnos Meggyvágó HalványHavasi Nagy Szajkó Csíkosfeju Berki 'l'I:l Szolorigó Királyfüzi Karvalyposzáta Oszapó :a.:: 'c . c .C!) Ix 'l'I:l KissármányKormosnádiposzáta Il'I:l 'ta BerkiNagy rigóKiskeresztcsoru"c x SzarkaKucsmásvarjú cinege Zsezse Tövisszúró Csicsörke ke Házi Kis Holló Sárgarigó Mezei x Pásztormadár .: c 1: c c I \ 109 i I .:: '.:::Fajnévfakusz orgébicssármány 'c légykapó poszáta ) "'CI "CI Jo.

Névmutató Acrocephalus agricola 44 Acrocephalus arundinaceus 44 Acrocephalus melanopogon 46 Acrocephalus paludicola 46 Acrocephalus palustris 44 Acrocephalus schoenobaenus 46 Acrocephalus sci'tpaceus 44 Aegithalos caudatus 60 Alauda arvensis 16 Anthus campestris 22 Anthus cervinus 22 Anthus pratensis 20 Anthus spinoletta 22 Anthus trivialis 20 Apácahantmadár 36 Bajszos sármány 96 Barátcinege 64 Barátposzáta 52 Barázdabillegeto 24 Barkóscinege 60 Berki poszáta 44 Berki tücsökmadár 42 Bombycilla garrulus 68 Bone/li-füzike 50 Búbos cinege 64 Búbospacsirta 16 Calandrella brachydactyla 18 Calcarius lapponicus 102 Carduelis cannabina 90 Carduelis carduelis 88 Carduelis chloris 92 Carduelis jlammea 90 Carduelis hornemanni 90 Carduelis spinus 88 Carpodacus erythrinus 94 Carpodacus roseus 94 Certhia brachydactyla 66 Certhia familiaris 66 Cettia cetti 44 Cigánycsuk 34 110 Cinclus cinclus 26 Citrombillegeto 24 Citromsármány 96 Coccothraustes coccothraustes 92 Corvus corax 80 Corvus corone 78 Corvus frugilegus 80 Corvus monedula 78 Cserrego nádi poszáta 44 Csicsörke 88 Csíkosfeju nádiposzáta 46 Csilpcsalpfüzike 50 Csíz 88 Csóka 78 Csonttollú 68 Csuszka 66 Déli hantmadár 36 Delichon urbica 12 Dolmányos varjú 78 Emberiza cia 96 Emberiza cirlus 98 Emberiza citrinella 96 Emberiza hortulana 98 Emberiza leucocephala 100 Emberiza melanocephala 100 Emberiza pusilla 100 Emberiza schoeniclus 98 Énekes nádi poszáta 44 Énekes rigó 40 Erdei pacsirta 16 Erdei pinty Erdei pityer 20 Erdei szürkebegy 28 Eremophila alpestris 18 Erithacus rubecula 28 Fekete rigó 38 FenYopinty@l) Fenyorigó 38 Fenyosármány 100 Fenyoszajkó 74 Fenyvescinege 62 Ficedula albicollis 58 €) Ficedula hypoleuca 58 Ficedula parva 56 Fitiszfüzike 50 Foltos nádiposzáta 46 Fringilla coelebs 86 Fringilla montifringilla 86 Függocinege 58 Fülemüle 30 Fülemülesitke 46 Füsti fecske 14 Galerida cristata 16 Garrulus glandarius 74 Hajnalmadár 66 Halvány geze 48 Hantmadár 36 Havasi csóka 76 Havasi fülespacsirta 18 Havasi pityer 22 Havasi szürkebegy 28 Havasi varjú 76 Havasipinty~ Házi rozsdafarkú 32 Házi veréb 84 Hegyi billegeto 24 Hegyi fakusz 66 HiPpolais icterina 48 Hippolais pallida 48 Hirundo daurica 14 Hirundo rustica 14 Holló 80 Hósármány 102 Kalandrapacsirta 18 Karmazsinpirók 94 Karvalyposzáta 52 Kék cinege 62 Kékbegy 30 Kenderike 90 Keresztcsoru 94 Kerti geze 48 Kerti poszáta 54 Kerti rozsdafarkú 32 Kerti sármány 98 Királyfüzike 50 Kis légykapó 56 Kis orgébics 70 Kis poszáta 54 Kormos légykapó 58 Kormos varjú 78 Kormosfeju cinege 64 Kövirigó 36 Kucsmás poszáta 52 Kucsmás sármány 100 Lanius collurio 72 Lanius excubitor 70 Lanius minor 70 Lanius senator 72 Lazúrcinege 62 Léprigó 40 Locustella jluviatilis 42 Locustella luscinioides 42 Locustella naevia 42 Loxia curvirostra 94 Loxia leucoptera 94 Lullula arborea 16 Luscinia luscinia 30 Luscinia megarhynchos 30 Luscinia svecica 30 Meggyvágó 92 Melanocorypha calandra 18 Mezei pacsirta 16 Mezei poszáta 54 Mezei veréb 84 Miliaria calandra 100 Molnárfecske 12 Monticola saxatilis 36 Montifringilla nivalis 84 Motacilla alba 24 Motacilla cinerea 24 Motacilla citreola 24 Motacilla jlava 24 Muscicapa striata 56 Nádi sármány 98 Nádi tücsökmadár 42 Nádirigó 44 Nagy fülemüle 30 Nagy orgébics 70 Nagy pirók 94 Naumann-rigó 40 Nucifraga caryocatactes 74 Oenanthe deserti 36 Oenanthe hispanica 36 Oenanthe oenanthe 36 Oenanthe pleschanka 36 Oriolus oriolus 68 Ökörszem 26 Örvös légykapó 58 Örvös rigó 38 6szapó 60 Panurus biarmicus 60 Parlagi pityer 22 Partifecske 12 Parus ater 62 Parus caeruleus 62 Parus crista tus 64 Parus cyanus 62 Parus major 62 Parus montanus 64 Parus palustris 64 Passer domesticus 84 Passer montanus 84 Pásztormadár 82 Phoenicurus ochruros 32 Phoenicurus phoenicurus 32 Phylloscopus bonelli 50 Phylloscopus collybita 50 Phylloscopus inornatus 50 Phylloscopus proregulus 50 Phylloscopus sibilatrix 50 Phylloscopus trochilus 50 Pica pica 76 Pinicola enucleator 94 Plectrophenax nivalis 102 Prunella collaris 28 Prunella modularis 28 Pyrrhocorax graculus 76 Pyrrhocorax pyrrhocorax 76 Pyrrhula pyrrhula 94 Regulus ignicapillus 48 Regulus regulus 48 Remiz pendulinus 58 Réti pityer 20 Réti tücsökmadár 42 Riparia riparia 12 Rózsás pirók 94 Rozsdás csuk 34 Rozsdás nádiposzáta 44 Rozsdástorkú pityer 22 Rövidkarmú fakusz 66 Sárga billegeto 24 Sárgafeju királyka 48 Sárgarigó 68 Sarkantyús sármány 102 Saxicola rubetra 34 Saxicola torquata 34 Seregély 82 Serinus serinus 88 Sisego füzike 50 Sitta europaea 66 Sivatagi hantmadár 36 Sordély 100 Sövénysármány 98 Sturnus roseus 82 Sturnus vulgaris 82 Süvölto 94 Sylvia atricapilla 52 Sylvia borin 54 Sylvia communis 54 Sylvia curruca 54 Sylvia melanocephala 52 Sylvia nisoria 52 Szajkó 74 Szalagos keresztcsoru 94 Szarka 76 Széncinege 62 Szikipacsirta 18 Szó1origó 38 Szürke légykapó 56 Szürke zsezse 90 Tengelic 88 Tichodroma muraria 66 Törpesármány 100 Tövisszúró gébics 72 Troglodytes troglodytes 26 Turdus iliacus 38 Turdus viscivorus 40 Turdus merula 38 Turdus naumanni 40 Turdus philomelos 40 Turdus pilaris 38 Turdus torquatus 38 Tüzesfeju királyka 48 Vándorfüzike 50 Vetési varjú 80 Vízirigó 26 Vörhenyes fecske 14 Vörösbegy 28 Vörösfeju gébics 72 Zöldike 92 Zsezse 90 111 .

. p. . Magyarország ...P. N. és Természetvédelmi SZÉKESSY (szerk. gazdasági (reprint 1985) Budapest madarai jelentoségökre). Budapest . Fair.L.Aula-Verlag. p. (1975): Madárvédelem LÁNG1. Grafo Kiadó. .Cser Kiadó.R. GLUTZVONBLOTZHEIM. D.Akadémiai királyi földmívelésügyi HARASZTHY (szerk. K. PARSLOW. G. STEGMAN. (1901): A madarak hasznáról káráról. 2ETTERSTRÖM.. Wirbeltiere. SIBLEY. (szerk. 85-112. . (1964): Kratkij B opregyelityel' Nauka. . madártelepítés.!: kötet). E.. ptyic SzSzSzR.Volk und Wissen Volkseigener az európai énekesVerlag. (1993): A World Checklist of Birds. J atlasza.K. .Izdatyelsztvo of Central . XXI. Berlin Természettudományi (1969): Európa PETERSON. FITTER.Kossuth HEINZEL.London CSÖRGEY (1913): Útmutató T. MOUNTFORT. Kossuth Kiadó. SIMMONS. Földmívelésügyi ELPHICK.. HOLLOM. (1983): Humeri Smaller Passeriformes. 1..Budapest Magyarország Központ. (2002): Madárhatározó Park Könyvkiadó. Budapest 2003): Növény.. . A. 2. MME. AHLQUIST.S. Magyar Budapest Kiadó. Budapest SIBLEY. a mesterséges . . SVENSSON. Budapest VARGA1.Gondolat der Vögel Budapest SCHMIDTE.Túzok . Berlin SVENSSON. Magyar Madártani (különös kiadványa. (1992): Identification of the Fringillidae of Europe on the basis of craniometric . HADARlCS WALICZKY SCHMIDT T.KTM Madártani királyi földmívelésügyi Vállalat.R. .) p. . J. (eds. a ház körül .Madarak. (1996): Rendszer és sorrend ornitológiában. (1995): Útmutató 1 madarak határozásához.Fragmenta Europaean Min. A.. (1933): Handbuch K der Palaornithologie. madarainak Intézete. (1966-1997): Mitteleuropas.B. (szerk. minister Állami kiadás: Társadalomkutató Budapest MADARÁSZ GY. (1899-1903): madarai.Mezogazda IVANov. New Haven STRESEMANN.. Pal. GRANT. (2001): Madárvédelem (Madárvédelemró1 Kiadó. .Mesterséges Budapest (in: Glatz F.Yale University New Haven . Budapest 1998): Magyarország Kiadó.Irodalom BUSSE. 1(2. állat. Budapest FARKAS (1967): Ornithogeographie T. K. . tekintettel Budapest Egyesület. (szerk. A. lexikon.Natura. The birds of the Western Vol. Budapest MONROE.Szeged Press. (1984): Magyarország madarainak névjegyzéke. T. BANKOVlCS (1998): Nomenclator A. et al. .Aquila 99. VERTSEA. . (1985): Exkursionfauna. 1. 58-68.. a mai KEVEA.Akadémiai Kiadó. . Múzeum. (szerk. madarai. 3. 1996): A madárvonulás Ungarns. /szerk.Akadémiai és természetvédelmi Kiadó..C. . ll. Budapest HERMANO.P. . (2000): Európa J. and classification Press.. Collins képes határozó.C. . névjegyzéke .. . E.Kossuth Kiadó..Panem és Könyvkiadó. Berlin LÁNG1. 99-110. . BED6 2. (2002): Környezet. E.és korhatározásához. . CRAMP.Borntraeger. E. et Moszkva 1958): Magyarország JÁNOSSYD. Wiesbaden Handbuch Band 1-14. Budapest LAMBRECHT . BAUER. V.. Oxford MAGYAR G. (1989): Kulcs az európai énekesmadarak ivar. élóbely Tudománytár..C. NAGYT. avium Winter Hungariae. 1996): 200taxonómia. PERRINS. M. Magyar characteristics.Oxford University Press. (1990): Phylogeny J.. Budapest UJHELYIP. minister madarai. .A magyar Könyvterjeszto 1977-1994): Palearctic. PAPP 1..K. P A Kárpát-medence 1-52. Budapest of birds. D. MULLARNEY. . 2001-2003): természeti ÉloVilág enciklopédiája. CHERNEL (1899): Magyarország 1. CSETE1. .Yale University mindenkinek). G madarai.U. ÁJlatvilága . Aves . UJHELYI .A magyar kiadványa.Magyar Királyi Budapest 1.Magyar Madártani Egyesület. 1. Kiadó. 1-9. G. ÁJlatorvostudományi Budapest Egyetem.H.P. BEzzEL. fészekodvak alkalmazásához.MTA 112 . - Ministerium.

~@O'!~w.lf-iiág""''''''' 'i!IDlJ~?di~i®~ ~ "'m'l .kossuth. könnyen meghatározhatják. szakszeru fajleírások • A gyors eligazodást segíto piktogram-rendszer • Sok-sok gyönyöru színes fénykép • Pontos részletrajzok • vízálló muanyag védotok Elozo koteteink: . részletes. • Pontos.Kishatározók természetbarátoknak Praktikus segítség a Kárpát-medencében honos állatés növényfajok pontos felismeréséhez: akishatározók segítségével a természet járók a megfigyelt élolényeket gyorsan.. L() A sorozat összegyujtött kötetei átfogó adnak Magyarország élovilágáról.hu ü .- o tl. képet 1990 Ft Kossuth Kiadó www.hu E / e-mail: rt@kossuted.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->