villanyeg6

argon gz
-

^szappanbuborekok a VIZ felszmen

woifran) izzoszdi

tengeri s6 kristalya

a D3 vitamin szamitogepes model Ije

0 szappan csokkenti a viz feliileti feszultseget, ezert a vizcseppecskek szetfrdcskdinek

arany

KEMIA
KEPES SZTAR
az elem pozitiv polusat rezlemezre kapcsoljuk pozitiv polus rezlemez ajrgyat, pl. kulcsot, j a negativ pdlusra kapcsoljuk (

szenatom

folsav-kristal>

kemcso

rez(ll)szulfatoldatot tartalmazo edeny

egyszeru eirendezes, amellyei valamilyen femtargyra rezbevonat keszitheto

9V-0S elem

a szilard szen-dioxld szublimalasa

NOVUM

KEMIA
KEPES SZOTAR

Szoveg: Jane VVertheim, Chris Oxlade es Corinne Stockley Forditotta: Bihari Judit

M IV E L FOGLALKOZIK A KEM IA?

A kemia az elemeket tanulmanyozza, amelyek valamennyi letezo anyagot felepitenek. Foglalkozik a szerkezetukkel, azzal, hogy mikent kapcsolodnak ossze egymassal es hoznak letre mas anyagokat, s hogyan viselkednek kulonbozo k6 rulmenyek kozott. Ebben a konyvben a kemiat szmkoddal jelolt (lasd az oldalszamozas szmes mezoit) fejezetekre tagoltuk. Az egyes fejezetek az alabbi temakorokel olelik fel.

Fizikai kem ia
Az anyagok szerkezetet, tulajdonsagait es viselkedeset targyalja. Ez a fejezet ismerteti az alapveto kemia i torvenyeket is.

S z e rve s kem ia
A szerves kemia a szenlancot tartalmazo vegyuletekkel foglalkozik. Vizsgalja szerkezetiiket es csoportositasLikat.

S z e rv e tle n kem ia
Attekinti a periodusos rendszer elemcsoportjait, tulajdonsagaikat, alkalmazasukat es vegyuleteiket (kiveve a szenvegyijleteket).

K o rn y e z e ti kem ia
Megmagyarazza a termeszetben elofordulo kemiai anyagok kolcsonhatasat es a k6 rnyezetszennyezes hatasat.

A ita la n o s k em iai is m e re te k
Az anyagok tulajdonsagait, jeloleset, azonositasi modjait tartalmazo tablazatok es grafikonok talalhatok ebben a reszben. Ezenkfvul bemutatja a laboratoriumi eszkozoket, nehany anyag eloallftasi modjat, a vizsgalati modszereket es a kemiai analizis alapjait.

TARTALOMJEGVZEK
Fizikai kennia
4 5 6 8 10 12 14 16 21 24 26 28 30 32 34 36 39 42 44 46 48 Fizikai kemia Tulajdonsagok es atalakulasok hHalmazaIlapotok Elemek, vegyuletek, keverekek Atomok es molekulak Az atomok szerkezete Radioaktivitcls Kemiai kotesek Kristalyok Az atomi jeliemzok merese A kemiai anyagok jelolese Gaztorvenyek Oldatok es oldhatosag Energia es kemiai reakciok Oxidacio es redukcio Savak es bazisok Sok Elektrolfzis Reakciokeszseg Reakciosebesseg Megfordfthato reakciok

Szerves kemia
76 78 79 80 82 83 86 87 90 Szerves kemia Alkanok Alkenek Alkinek Tovabbi homolog sorok Alkoholok Koolaj Polimerek es muanyagok Feliiletaktfv anyagok (detergensek) Eleimiszerek, tapanyagok

Kornvezeti kemia
92 94 96 A viz A levego es az eges Szennyezesek

Altalanos kemiai ismeretek

97 98 100 102 104 106 108 109 112 114 A reaktivitasi sor Az elemek

f *
g f %

Szervetlen kennia
50 52 53 54 56 58 60 62 63 64 66 69 70 72 75 A periodusos rendszer Szervetlen kemia A hidrogen Az 1 csoport: alkalitemek . A II. csoport: alkalifoldfemek Atmenetifemek A vas, rez es cink A III. csoport elemei A IV. csoport elemei A szen Az V. csoport elemei A VI. csoport elemei A ken A VII. csoport; halogenek A VIII. csoport: nemesgazok

tulajdonsagai Az egyszeru szerves vegyuletGk elnevezese Hat gyakran elofordulo gaz eloal lita sa Laboratoriumi vizsgalatok Az anyagok vizsgalata Minosegi es mennyisegi analizis Eszkozok Az anyagok keplete es neve Fizikai mennyisegek es mertekegysegeik Nehany toga lom attekintese Targymutat6

F IZ IK A I K E M IA
A fizikai kemia az anyagok kemiai viselkedeset vizsgalja a kulonbozo feltetelek kozott lejatszod kemiai reakciokban. Ez a viselkedes az anyagok kemiai es fizikai tulajdonsagaibol kovetkezik. A fizikai kemia tobbnyire valamilyen meresi modszert is magaba foglal. A konyv fizi kai kemiaval foglalkozo fejezete az alabbi temakorokkel kapcsolatos ismereteket targyalja.
1. Szilard testek, folyaclekok es gazok. Az anyagok atalakulasa egyik ailapotbol a masikba es az anyag szerkezetenek szcrcpe ezek!:)en az atalakulasokban (Id. halmazallapotok 6-7 old., kinetikus elmelet 9. old. es gazt6rv^nyek 28-29. old.).
Szmos me!ytengeri hal sejtjeiben fenyjelenseggel jaro kemiai reakcio megy vegbe, am itol a hal halvnyan vilgi'l. Vilagi'to sejtek

5. Az elemek jelolese es a kmiai reakciok i'rasmodja (Id. A kemiai anyagok jelolese 26-27. old.)
Az etenmolekula mindket leirsi modja azt m utalja, hogy ket szenatom es negy hidrogen atom van benne.

H /
Az etenmolekula rajza

CoH 2^4

Az eten molekula keplete

6. Hogyan kevercdnek az anyagok (Id. oldatok es oldhatscig 30-31. old.)

56
A s6 oldhato oidodik a vizben, es atlatszo oldatot kapunk.

7. A kemiai reakciok tolyaman vegbemeno vallozasok (Id. kemiai reakciok es energia 32-33. old.; reakciosebesseg 46-47. old.) Specialis reakciok (Id. oxidacio es redukcio 34-35. old.; megfordithato reakcik 48-49. old.)

A gyufa fejen levo anyagok Ingra lobbannak, amikor reakciba lepnek a dobozon levo foszforral.

2. Az anyag fizikai es kemiai felepi'lese - az anyag reszecskei es a kozottuk kialakulo kotesek. (Id. elmek, vegyuletek es keverkek ^ 8-9 old.; atomok s molekulak 10-11. old.; __ es kristalyok 21-23 old.) A ken ket kulonbozo
kristalyformban kristalyosodik.

8. A kemiai viselkedes sajatos formai (Id. savak es bazisok 36-38. oki.; sok 39-41.old.)
Sosav A sosav es a natrium-hidroxid (lugos kemhatasu oldat) reakdojaban s, natrium-klond, kepzddik. Az oldatokat lak musz* (3 8 .old.) indikatorral szi'neztek, am i megmutatja, hogy az oldat savas, lugos vagy semleges. Ntrium-kloridNatriumhidroxid

3. Az atomok szerkezefe es ennek meghatarozo szerepe az anyagok szerkezeleben {Id. az atomok szerkezete es radioaktivitas 12-15. old.) 4. Mennyisegek merese, a szilard anyagok, a folyadekok es a gazok mcnnyisegei kozott tennallo kapcsolatok (Id. Az atomi jeliemzk merese" 24-25. old.)

A natriumatom felepitese

A relativ atomtomeg merese

9. Az elektromos aram hatasa az anyagokra es elektromos aram eloaliftasa kemiai reakci(3kkal (Id. elektrolizis 42-43. old. es reakciokszseg 44-45. old.)

Rez elektrolizise

KiJ

.'fi /' ! / ii

10. Az anyagok kulon bozo reakciokeszsege es ennek okai (Id. reakciokeszseg 44-45. old.)

A meszkdben levo kalciumkarbonat es az esovi'zben levo szensav kozotti lassu kemiai reakcio eredmenyekent kepzodnek fokozatosan a cseppkovek.

* Lakmusz, 38. old.

iV A * A A 4 A k .

TULAJDON5AGOK ES ATALAKULASOK
Fizikai sajtsagok
Az anyag valamennyi tulajdonsaga, kiveve azokat, amelyek a kemiai reakcikban mutatott viselkedeset meghatarozzak. Ket to Ifpus van, a minSsgi (kvalitatfv) es a mennyisegi (kvantitatfv) sajatsagok.

Fizikai atalakulasok
()lyan valtozasok, amelyek akkor lepnek fel, ha az anyag egy vagy tobb fizikai jeliemzdje megvaltozik. Ezek rendszerint konnyen visszatordi'thato valtozasok.
A szilard ailapotbol folyadek llapotba valo fizikai atalakulast az anyagreszecskek energiajnak megnovekedese okozza (Id. kinetikus elmelet 9. oid.) A fagyialt sziiardbol foiyekonnya oivad a nap melegetol.

Min6sgi jeliemzok
Az anyag lefrasara, jellemzesere szolgalnak, nem adhatok meg matematikai ibrmaban, szaniszeru ertekkel. Ilyenek pl. az iHat, az iz, a szm.
Nehany minosegi jeliemzo, melyeket az anyag lefrasara hasznalunk.

Kemiai tulajdonsagok
Olyan jeliemzok, amelyek az anyagok sajatos viselkedeset eredmenyezik a kemiai reakcikban.
A kemiai tulajdonsagok az elektronkonfigurciotol*, a kotesektol*, a szerkezettol es az energiavaltozasoktol fijggeriek.
-

Kemiai reakci
Minden olyan valtozas, amely megvaltoztatja az anyag kemiai tulajdonsagait, vagy amely Lij anyag kepzodesel eredmenyezi. A kemiai reakcio folyaman reakciotermekek kepzodnek a kiindulasi anyagokbI.

Kiindulasi anyagok vagy reakciopartnerek Mennyisegi jeliemzk

Ezek merhetok es szamszeruen megadhatok: pl. oivadaspont, forraspont, tomeg* oldhatosag* es sOriJSg*. A kovetkezo abra nehany tovabbi peldat mutat.
Az anyag lefrsara hasznit nehany mennyisegi jelIemzS

A kemiai reakcio meg ind u Iasa kor jelen Ievo anyagok.

Reakciotermekek
A kemiai reakcioban keletkezo anyagok.
A vas rozsdasodsa* kemiai reakcio.A reakcio meglehetdsen lassu - szamos sokkal gyorsabb reakcio vari. A reakciopartnerek a vas, a viz es a levego oxigenje. ^ rozsda* reakcitertvek.

Makithat6sag*(hajUthat6sag) es duktilits* (nyujthatsag), mely a szerkezettol es a kotisektol* fugg.

Vas (majdnem valam ennyi acelfajta alapanyaga)

Reagens
Elektromos vezetokepesseg* (A ttl fugg, hogy eimozdulKemenyseg (A kotesektol* es nak-e a toltott reszecskek az anyagban.) a szerkezettol fugg.)

Az az anyag, amelyik megindit egy kemiai reakciot. Ez az egyik kiindulasi anyag is. A laboratoriumban gyakran hasznalt reagensek a sosav, a kensav es a natriumhidroxid.

* Kotesek 16; vezetokepesseg 116; suruseg 116; duktilitas 116; elektronkonfiguraci 13; alakfthatosg 117; tomeg 117; rozsda 60; rozsdasodas 95; oldhatosag 31. old.

i'
^
V

A
f"'
'

HA LMAZ A LLA POTO K

Az anyag szilard, folyekony vagy gaznemu lehet. Ezek a fizikai ailapotok (halmazailapotok) az anyag allapotforlegkristaly - a viz mi (szokasosan ailapotnak roviditjuk). szilard formaja A: Az anyagok atalakulhatnak egyik allapotbol a masikba, rendszerint melegftes vagy hutes hatasara, amikor no, illetve csokken a reszecskek energiaja (Id. kinetikus elm let 9.old.). Fluid ailapot Szilrd halmazallapot
Ebben az ailapotban az anyagnak meghatarozott alakja es terfogata van.
Szildrd ailapot - az alak es terfogat nem valtozik.
* V;

^
' V ,

...... *

Ekkor az anyag kepes aramlani, azaz vagy gaznemu, vagy folyekony ailapotu.

Allapotvaltozasok
Az ilapotvaltozs az anyag fizi kai atalakulsa* egyik ailapotbol a masikba. Ez altalaban akkor kovetkezik be, ha melegiles vagy hutes hatasara megvaltozik a reszecskek energiaja (Id. kinetikus elmelet 9. oki.)

Folyekony halmazallapot
Ebben az ailapotban az anyag terfogala allancio, de az alakja valtozhal.
Fotyekony ailapot - a ter fogat allando, de az alak valtozik.

OIvadek
Szobahomersekleten szilard anyag folyekony ailapotal jelenti.
A szilard viasz melegites hatasara oivadekka valik.

Gazhalmazailapot (vagy gaz nem u ailapot)

Ebbe^i az ailapolban az anyagnak mind az alakja, mind a terfogala valtozik. Ekkor vagy gozr6l vagv gazri beszeliink. A goz csupan nyomas alkalmazasaval lolyadekka alakithatc3 a gazi eloszor gozze keli alakitani oly ; modon, hogy a homersekletel egy jeliemzo ertek ala csokkentjuk. Ezt az erteket a gaz kritikus hSmersekletnek ncvezziik.
Cznemu ailapot - a ter fogat es az alak valtozik.

Megszilardulas
A szobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa folyekonybol szilard ailapotba.

OIvadas
Atalakulas szilard allapotbc3l folykony aila potba, rendszerint melegftes hatasara. Azt a homerseklelet, amelyen a szilard anyag megolvad, oivadspontnak nevezziik (Id. a 98-99. oldalt is.) Ez azonos az anyag fagyaspontjval (Id. fagys). Az olvadasponton mind a szilard, mind a lolyekony ailapot jelen van. Egy adott anyag minden tiszta mintajanak azonos nyomason azonos az oivadaspontja.
A jeg (a viz szilrd form aja) 0 C-on vagy 273 K-en oivad meg. Ha valamilyen anyagot, pl. narancslevet adunk a vizhez, az csokkentheti az oivadaspontjt.

Fzls
Egy anyagkeverek elkulonult resze, amely a tobbilol elterd fizikai es kemiai tulajdonsagokkal rendolkezik. A homok es a vfz kevereke kel lazist tartalmaz, ugyanugy, min! a vfz es az olaj kevereke.
Viz Homok Viz

Homok -

Fizikai atalakulas 5. old

FIZIKAI KEMIA

Fagys
Atalakulas a folyekony ailapolbol szilard ailapotba, a folyadek hutesevel. Az a homerseklet, amelyen az anyag megfagy, a fagyspont. Ez ugyanaz a homerseklet, mint az oivadspont (Id. oivads).
A viz 0 X-on vagy 273 K-en fagy meg. Idegen anyagok, pl. a 50 a tengervizben, csokkenthetik a viz fagyspontjt.

Parolgas
Atalakulas folykony ailapot bol (g6z) ailapotba annak kovetkezteben, hogy a molekulak kilepnek a tolyadk feluleterol. A gyorsan parolgo folyadekot ill6konynak* nevezziik.
Minel melegebb a levego, annal tobb folyadek fog a legterbe parologni. A meleg esoerdokben az esocseppek gyorsan elprolognak, es vizgozi, parat kepeznek.

OIvasztcis
Szobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa szilard ailapotbol folyekony ailapotba. Azt mondjuk, hogy az anyag oivasztott (vagy oivadk, omledek). A megolvasztott es lehuteskor mas alakban megszilardulo anyagot szinlen oivasztottnak (bmlesztettnek) nevezziJk.
Kn oivasztisa

Cseppfoly6sftas
Szobahomersekleten es legkori nyomason gz halmazailapotu anyag (gaz) atalakitasa folyekony aila potba. Ez hutessel (gozze alaki'tassal) es megnovelt nyomassal erheto el.
N ehany gzt cseppfoly6$i'tva szllitanak

Megolvasztott ken (folyekony)

Kenpor

Kondenzacio (lecsapodas)
forma)

Forrs
A folyekony ailapotbol gaz (goz) ailapotba valo atalakulas, a forraspontnak novezett homersekleten (Id. meg a 98-99. old.). A folyadekban kialakulo buborekok formajaban megy vegbe. Ugyanannak a folyadeknak minden tiszta mintaja azonos nyomason azonos forraspontu. A nyomas novelese emeli, a nyomas csokkentese pedig csokkenti a forraspontot.

Szobahomersekleten es legkori nyomason folyekony anyag atalakulasa gznemubSI (gaz vagy goz) folyekony ailapotba. Ezt altalaban lehules okozza.
Kulvilg Hideg levego. Belso ter A vfzgoz kondenzal (lecsapodik) a hideg ablakon, es vizcseppek kepzodnek. Meleg levego

Szublimalas
Szilard ailapotbol gznemube (gz vagy gz) valo atalakulas melegftes hatasara, valamint gaznem ailapotbol kozvetlen megszilardulas hutes hatasara. Kimarad a folyadekallapot. Ld. a 48. oldalon levo kpet.

100 c
A viz 100 C-on vagy 373 K-en fon.

Elg6zol6gtetes
Barmilyen valtozas, amely gaznemu ilapotot hoz letre, azaz forras, parolgs, szublimalas.

* lll^kony, n 7. old.

ELEMEK, V E G V O l ETEK, KEVEREKEK

A kemiai anyagok harom to tipusa; az elemek, a vegyuletek es a keverekek. A legtobb termeszetes anyag tobb vegyuletbol ep ii I fel. Elem
Ezek az anyagok nem bonlhalok egyszerubb anyagokra kemiai reakcioval. lelenleg tobb mint 100 elemel ismeiiink, s ezeket a periodusos rendszer* osztalyozza. A leglobb elem szobahomersekleten szilard vagy gaz halmazalla|X)tLi. Egy adotl elem valamennyi atomja az atommagban* azonos .szamu protont* tartalmaz (Id. rendszm 13. old.)
A vas es a ken elemek - nem bonthatdk lovabb egyszeruhb anyagokra. Kenpor Vasreszelek

Szintezis
Az a folyamat, amelyben kemiai reakciok meghatarozott sorozataval elemekbol vagy egyszerubb vegyuletekb6l letrejon egy vegyijlet. Pl. hevftett vas tolott klorgazt atvezelve allftanak elo vas(lll)kloridot.
A kvare szilkium es oxigen vegyulete. A szintezis idejen uralkod nyomas es hdmerseklet hatrozza meg a kepzodott asvany szerkezetet.

Keverek
A keverek alkotoi lehetnek elemek es/vagy vegyuletek. A keverek komponensei kmiailag nem kapcsolodnak egymashoz. Az alkotok aranya telszoleges, es mindegyik megtartja eredeti tulajdonsagait. A keverek retidszerint egyszeru fizikai modszerekkel alkotoira bonthato.
A elem
Keverek - az atomok vagy molekulak valtozatlanok

Vegyulet
Kel vagy tobb elem atomjainak osszekapcsolodasabol jon letre. A vegyLilet fizikai es kemiai tulajdonsagai elternek az 6t felepfto elemek sajatsagaitol. A vegyulelben az egyes elemek mennyisegi aranya allando, pi. a vfz mindig ket resz h id rogenbol es egy resz oxignbol kepzodik. Ezt mutatja meg a vegyulet kemiai keplete* H 2O. A vegyCileteket nehez elemeikre bontani, ez csak kemiai reakciokkal, pl. elektrolfzissel* lehetseges. Az elektroIfzis olyan tolyamat, amelyben elektromos arammal idezunk elo kemiai valtozast.

i J-Keveres J
\

Kemiai reakcio (ha feliep)

---------> Szintezis

B elem

Vegyulet - az atomok vagy molekulak uj kom binadja (Id. kotesek 16-20. old.)

Vegyjel
Egyszeru mod az elemek jelolesere a kepletekben es a reakci6egyenietekben (Id. 26-27. old.) A vegyjel egyetlen atomot jelol, s rendszerint az elem nevnek (alkalmanknl gorog vagy latin nevenek) eiso egy vagy ket betujebol ali. A 98-99. oldalon lalhato az elemek es vegyjeleik felsorolasa, s a l i 2-113. oldalon levo tablazat is segft az elemek es vegyjeleik osszekapcsolasaban.
Ken

Az iiveg kaldumot, szilidumot, oxigent es natriumot tartalm azo vegyulet.

A v'iz a hidrogen es az oxigen vegyulete.

Ketalkotos (biner) vegyuletek

Ezek a vegyCiletek csak ket elembol epiilnek fel, pl. a szen-monoxid, amely csak szenet es oxigent tartalmaz.
Vegyjel: 5 Vegyjel: Fe - a vas latinui ferrum.

* Elektrolfzis 42; kepletek 26; atommag 12; periodusos rendszer 50; proton 12. old.

Homogn
Olyan anyag, amelyben valamennyi reszecske azonos fzisban* van, pl. oldatok* (a fizikai es a kemiai tulajdonsagok minden iranyban azonosak).

Valamennyi reszecske azonos fzisban* van.

Heterogen

A tengerparti homok apro kvarcszemcsek, tengeri kagyl6 es szerves anyag heterogen kevereke.

Heterogn
Olyan anyag, amelyben a reszecskek tobb feizisban* vannak, pl. szuszpenziok* (a szilard anyag , iIletve folyadek reszecske inek sajatsagai kulonbozoek).

Tiszta
Olyan anyagminta, amely egyetlen elombol vagy vcgviiletbol ali. Scmmilyen aranyban nem tartalmaz mas anyagot. 1la az anyag lartalmazza mas elem vagy vegyulet nyomait, akkor szennyezettnek mondjuk, es a masik anyagot szennyezesnek nevezziik.

A reszecskek kulonbozo fzisban* vannak

Kinetikus elmelet
A kinetikus eimiet a reszecskelk mozgasa alapjan magyarazza a szilard anyagok, a folyadekok es a gazok viselkedeset, valamint az ilapotvitozasokat* (Id. az alabbi abrat).
A kinetikus elmelet szerint: A szilrd anyagban a re szecskek szorosan iileszkednek. Rezgomozgast vegeznek, de nem mozdulnak el. A ho (melegi'tes) elegendo energit od a reszecskeknek ahhoz, hogy felszakitsak az oket osszetarto koteseket. A folyadekban a reszecs kek koze! vannak egymshoz, de szabadon elmozduinak. Vegijl a ho elegendo energit ad a reszecskeknek ahhoz, hogy elhagyjak a folyadek feluletet, es igy gzt kepezzenek. A gaz nagy sebesseggel mozgo, egymst6l tvoli reszecskekbol ali. Minel nagyobb a gzmolekulk sebessege, mine! gyakrabban iitkoznek a felijletbe (az edeny falaba) es egymssal, anndi nagyobb a gaz nyomsa.

Brovvn-mozgas
Az apro reszecs kek veletlenszeru mozgasa vizben vagy levegoben. Alatamasztja a kinetikus elmeletet, mivel ez a mozga nyilvanvaloan a vfz vagy levego molekulaival valo latbatatlan Litkozesek kovetkezmf?nye.

J J ^ J
^

J J J
^

j J J
^

J J

latjuk, hogy a pollenszemcsek a vi'z\ben veletknszeruen mozognak. A vfz molekula! Jbkdosik" oket.

Dlffuzlo
Az a folyamat, amely reven kt fluid anyag* mechanikai behatas nelkiil keveredik egymassal. A folyamat alatamasztja a kinetikus elmeietet, mivel a keveredeshez a reszecs keknek mozogniuk keli. A lathato gazok, mint pl. a bromgoz (lent), eszrevehctoen gyorsabban diffundalnak, mint a folyadekok. Csak az egymassal elegyed5* folyadekok diffundalnak.
Levego Hi'gabb oldat

J J
T6meny rez(ll)szulfat oldat Ket nappal kesobb

AIlapotvaltozas, fluid, 6; elegyedo, 31; ffcis, 6; oldat, 30; szuszpenzi 31. old.

ATOMOK ES M O LEKULAK
Tobb mint 2000 evvel ezelott a gorogok ugy gondoltak, hogy minden anyag apro reszecskekbol ali, s ezeket atomnak neveztek el. A kesobbi elmeletek kiterjesztettek ezt az elgondolast a m olekulakra - ezek osszekapcsolodott atomok. A szervetlen* molekulak altalaban csak nehany atomot tartalmaznak, de a szerves* molekulak az atomok szazaibol epuihetnek fel. Atom
Az elem legkisebb resze, amely meg megtartja az clem kemiai jeliemzoit. Szanios elem atomjai csoporlokba kapcsolocinak, es molekulanak nevezett reszecskeket kepeznek (Id. meg kovalens kotes a 18. oldalon). Az atomok is kisebb reszekbol epiilnek fel, amelyek harem fo csoportba sorolhatok - Id.: Az atom szerkezete a 12. oldalon.

A Daltonv^^" fle atomeimelet

John Dalton 1808ban publikalt clmelete voli az eiso kfserlet az atomok viselkedesenek magyarazatara. Lenyegeben ma is ervenyes. A kovetkezoket aliftja: 1. Minden anyag atomoknak neve zett apro reszecskekbol ali. 2. Az atomok nem hozhatok letre, nem semmisfthetok meg, es tovabb nem oszthatoak. (Ezt azota megcafoltak Id. radioaktivitas, 14. old.). 3. Egy adott elem valamennyi atomjanak a tulajdonsagai es a tomege azonos. (Ezt azota megca foltak - Id. izotpok, 1:J. old.). 4. A kiilonbozo elemek atomjainak kulonbozoek a tulajdonsaga es a tomege. 5. Vegyuletek ko|)zodesekor a kapcsolodo elemek atomjainak aranya egy.szeru egesz szamokkal adhato meg. (Ma mar azonban ludjuk, hogy a nagy szerves* molekulakra ez nem mindig igaz.)

Molekula
Az clem vagy vegyulet legkisebb, onmagaban is stabil resze, amely megorzi az illeto anyag tulajdonsagait. A molekulak altalaban ket vagy lobb osszekapcsoickiott atombol allnak - de vannak molekulak, amelyek tobb ezer a to mot ta rta Im az na k. Az ionvegyuletek* ionokbol epulnek fel (az ionok elektromos toltesu reszecskek), es nincsenek molekulaik.

A szen-tetra-klorid molekulaban egy szenatom es negy kloratom van.

A neonmolekula egyetlen neonatombdl ali.

A molekulaban Iev6 atomok szama

A vegyijlet molekulak6pleteb6l ailapfthato meg.
Az egyetlen atombol II6 molekult egyatomos molekuinak nevezzuk. Helium A ket atomot tartalm az molekulat ketatomosnak nevezzuk.

'iy
Hidrogen

A harom atombol epiilo moleku la a haromatomos molekula. A haromnal tobb atomot tartal maz molekulat tobbatomos molekuinak mondjuk.

3 hidrogenatom

10

* Szervetlen kemia, 52; ion, 16; ionvegyulet, 1 7; molekulakeplet, 26; szerves kemia, 76. old.

FIZIKAI KEMIA

DImer
Olyan anyag, amelynek a molekulja ket, un. monomer* molekula osszekapcsolodasaval keletkezik (a monomer viszonylag kis molekula).
Ket nitrogen-dioxidmolekula (monomer) kapcsolodsaval dinitrogen-tetraoxid (dimer) kepzodik.

Trimer
Harom monomer* molekulabol kepzociott molekulakat tartalmazo anyag.

Makromolekula
Ez a molekula nagyon sok atomol tartalmaz. Altalaban igen nagy relatfv molekulatomegu*, szerves* molekula.

NaOCg) + N20(g) ^ N204 (g)

Nitrogendioxid Nitrogendioxid Dinitrogentetraoxid

A kemia aIaptorvenyei
A XVIII. szazad vegen es a XIX. szazad elejen a tudosok harom kemiai torvenyt fogalmaztak meg. Ketto a Dalton-fle atomelmlethez kapcsolodik, a harmadik pedlg (a tobbszoros t6megarnyok torvenye) abbol fejlodott kl. Ezeknek a torvenyeknek 'oriasi jelentoseguk volt az atomeimlel fejlodeseben.

A tomegmegmaradas torvenye
Kimondja, hogy a kemiai reakcioban anyag nem keletkezhel, es nem is semmisuihel meg. Ezt a francia tudos, Antoine Lavoisier ailapitotta meg 1774-ben.
Kemiai i

Az llando tomegarnyok torvenye

KImondja, hogy egy adott vegyulet minden tiszta mintajaban ugyanazok az alkotoelemek ugyanabban a lomegaranyban vannak jelen. Ezt a t6rvenyszeruseget a francia Joseph Proust Ismerte fel 1799-ben.
Metnmolekula Minden metnmolekula (lasd jobbra) negy hidrogenatomot (a relativ atomtomeg*!) es egy szenatomot (relativ atomtomeg 12) tartalmaz - Id. lent.

Reakdopartnerek

Rakciotermekek

A tobbszoros t6megaranyok torvenye

Kimondja, hogy ha ket elem, A es B egymassal tobbfele vegyuletet alkothat, akkor A azon kulonbozo tomegei, amelyek B-nek meghatarozott tomegevel egyesulnek, egyszeru aranyszamokkal adhatok meg. Ez a Dalton-tele atonieimelet kiterjesztese.
Pelda egy nitrogenatomra

Nitrogendioxid, NO 2

ii/
(V (V 0) 0)
Valamely anyag minden tiszta mintajaban egesz szmu molekula van (vagyis a vegyuletben nincsenek reszmolekuldk, molekula------darabok"). Ugyanugy minden metanminta a szenet es a hidrogent 3 : 1 tomegaranyban tartalmazza.

A szen es a hidrogen t6m egaranya 1 2 : 4 = 3: 1

Nitrogenmonoxid, NO

Dinitrogenoxid, N^O

? M

Az egy nitrogenatomra vonatkoztatott oxigenatomok arnya megfelelo sorrendben 2, 1 es 112. Az oxigenek egymashoz viszonyitotl tomegaranya 4 : 2 : 1

* Monomerek, 81; szerves kemia, 76; relativ atomtomeg, relatfv molekulatomeg, 24. old.

11

AZ ATOM 5ZERKEZETE
A Dalton-fle atom eim elet (Id. 10. old.) szerint az atom a legkisebb anyagi reszecske. A tapasztalatok azonban azt bizonyftjak, hogy az atomban is vannak meg kisebb alkotoreszek, az un. szubatomi (az atomnal kisebb) reszecskek. A harom legfontosabb ilyen reszecske a proton es a neutron, am elyek az atommag epftokovei, valam int az elektron, am ely az atommag korui helyezkedik el. Az atommag
Az atom kozeppontjaban helyezkedik el, egymashoz szorosan iileszkedo protonokbol es neiilronokbol ali (ezek rendszerint azonos szamban vannak jelen), s koriilotte mozognak az elektronok. A mag kepezi az atom majd nem egesz lomegt. de nagyon kicsi az alom teljes meretehez viszonyftva.
Elektron J

Elektron
Szubatomi reszecske (Id. a bevezetest). amely elektronhejakban mozog az atom mag koriil. A tomege igen kicsi, a pro ton tomegenek csupan 1/1836od resze. Az elektron negativ loilesu, azonos nagysagii, de ellenkezo elojelu 16kese van, mint a protonnak. Az atomban azonos szamu proton es elektron van.
r

J Atommag

Proton

'

Neutron

Proton Az atom magjaban levo szubatomi rszecske (lasd a bevezetest). A relativ atom tomege 1, pozitiv elektromos toltesu. loilesenek nagysaga ellenkezo elojellel megegyezik az elektroneval. Az atomban azonos szamu proton es elektron van, igy elektromosan semleges.

Az atommag1 ban levo maK lo i i f T n n sik szubatomi .J reszecske (Id. a bevezetest) a neutron. Relatfv atomtomege 1, J elektromos toltese nincs. Egy adott elem atomjaiban eltero J lehet a neutronok szama (Id. izotop a kovetkezo oldalon).

Az elektronhejak
Azl a terreszt, amelyben az elektronok mozognak az atommag koriil, elektronhejnak (hejnak) nevezzLik A hejak szama egy atom ban hetig nohet, a magtol tavolabb levo he jak sLigara nagyobb, s minden hejban meghatarozott maximalis szamu elektron lehet. A jobb oldalon egyszerusflell modeli lathato - valojaban az elektronok pontos helyzete egy adott idoben nem hatarozhato meg, es minden elektronhej elektronplykb6l ali.

Az eiso harom elektronhej

Az eho hejban egy vagy ket elektron lehet. A masodik hejban maximalisan nyolc elektron kaphat helyet. . A harmadik hejban az elektronok maximlis szama 18 lehet. A negyedik hejban maximum 32 elektron lehet.

12

* Relatfv atomtomeg, 24. old.

FIZIKAI KEMIA

Elektronplya
Az a tartomany, amelyben egy vagy ket elekt ron mozoghat. Mincien elektronhj egy vagy tobb kiilonbozo alaku elektronpalyabol ali.

Rendszam
Az atommagban levo protonok szama. A rendszam meghatarozza az elem anyagi minoseget; vagyis barmely atom, amelylk bat protont tartalmaz, az szenatom, tekintet nelkiil a neutronok es az elektro nok szamara.

Kiils elektronhej
Az atommagtol kifele haladva, az utoiso elektronhej, amelyben elektronok vannak. A kiilso hejon levo elektronok szama hatarozza meg az elem kemiai viselkedeset, s azt, hogy a perlodusos rendszer melyik csoportjban helyezkedik el. (Id. periodusos rendszer 50-51. old.).

Tomegszam
Egy elem atomjaban levo protonok es neutronok egyuttes szama. Egy adott elem tomegszama valtozbat, mivci a neutronok szama kijlonbozo lebet (Id. lent, izotop). A tomegszam koriilbekil ketszeresc a rendszmnak.
A rendszmot es a tomegszmot gyakran feltuntetik az elem vegyjelevel egyutt. Tomegszm

Elektronszerkezet
Az elektronok eirendezese az atomban, ami egy szamcsoporttal adhato meg. A szamok, a legbelso hejtol induiva, megadjak az egyes hejakban levo elektronok szamat.
A ntriumatom-elektronkonfiguracio: 2, 8, 1

12

Az etso hej 'ket elektront-------tartalmaz.

A masodik hejon nyolc elektron van.

Rendszdm

Tomegszdm

Rend szam

C H

A protonok szma = rendszam = 6 Az elektronok szama = 6 (a protonok szamanak kiegyenlitesere)

A neutronok szma = tomegszm - rendszm = 6

A protonok es az elektro nok szama egyforman 1.

A neutronok szama 0.

A tomegszam es a rend szam azonos. A hidrogen atommagja egyetlen protonbl il.

Izotopok
J J

A harmadik hejon (kulsd hej) egy elektron van.

A tovabbi hejakon nincsenek elektronok.

Oktett
Egy elektronhjon levo nyolc elektronbl allo csoport. Azok az atomok, amelyeknek a kuls hjcin elektronoktett van, nagyon stabilak, igen kicsi a reakciokeszsegiik. Valamennyi nemesgciznak* (kiveve a heliumot) elektron oktett van a kCilso elektronhejan. Mas atomok is elerhetik a stabll oktett-konfiguraciot (s igy a legkozelebbi nemesgazhoz hasonio elektronkontiguracijuk lesz) pl. azzal, hogy bizonyos elektronokat megosztanak mas atomokkal (Id. kovalens kotes 18. old.), vagy oly modon, hogy felvesznek vagy leadnak elektronokat (Id. lonos kotes 7. old.).

Elofordulbat, bogy egy adotl elem kLilonbozo atomjaiban a neutronok szama eltro. Ekkor izotopokrol beszelUnk. Az izotopok olyan atomok, amelyeknek a rendszma azonos, de a tomegszama kulonbozo. Az Izotopokat ugy kulonboztetjuk meg, bogy a tomegszamot odai'rjiik az elem neve vagy vegyjelc melie.
A szen harom izotopja

Szen-12

12.

6 neutron

iiii
7 neutron

* Nemesgazok 75. old.

13

RADIOAKTIVITA5
A radioaktivitas akkor lep fel, ha bizonyos elemek atommagjai szetbomlanak, es mas elemek atommagjaiva alakulnak, mikozben sugarakat vagy reszecskeket bocsatanak ki (sugarzas). A folyamatot radioaktfv bomlasnak nevezzuk. A radioaktiv elemek atommagjai ilyen modon fokozatosan szetesnek, mert nem stabilak. Ennek oka vagy a nagyon magas tomegszam* vagy a protonok* es neutronok* kozotti egyensuly hianya (Id. 84-85. old.). Radioizotop vagy radioaktfv izotop
Ez a radioaktiV anyagok altalanos niegjelolese, mivel valamennyi ilyen anyag izotop. Szamos radioizotop elotordul a termeszctbcn, mint pl. a 14-es tomegszamu szen es a 238-as tomegszamu uran, mfg masok mestersges uton keletkeznek.
A 146 neutroni tartalmazo uran jelolese: Tomegszam*-------R e n d sz m * -------238

Gamma-sugarakat kibocsatd atommag a gamma-sugar igen nagy energiju elektromagneses* sugarzas.

Radioaktfv bomis
Az a folyamal, melynek soran a radioaktfv elem atommagja* bomlasok sorozatan (bomisi sor) megy keresztCil, mfg belole egy masik elem stabil atommagja jon Itre.

Bomlas
Egy instabil atommag* szetesese ket reszre, rendszerint egy masik atommag s egy alfavagy bta-reszecske keletkezik. Megvaltozik a rendszam, egy lij elem atomja jon Itre. hla ez stabil atom, akkor nem lep fel tovabbi bomlas. Ha instabil, akkor elbomlik, es a folyamat, mint bomisi sor, mindaddig folytatodik, amfg stabil atom jon letre.
Az Uran-238 bomlasa T6rium-234-ig

-92

Mas irdsmod lehet: U-238 vagy Urn-238

Alfa-sugarzas (a-reszecskek)
A radioaktfv atommag altal kibocsatott reszecskek egyik tfpusa az alfa-reszecske. Megegyezik a helium atommagjaval, ket protonbol* es ket neutronbol* ali, a relatfv atomtomege 4, es ket pozitfv toltese van. Lassan mozog, es kicsi a behatolasi melysege.

Uj atommag, tomegszam* = 238-4 = 234

Beta-sugarzas (P-sugarak)

su o rro g r^ s
a-reszecske (tomegszam* 4, rendszam 2) kilepese Papir A bomlas lei'rhato egyenlettel is. Ui rendszam* = 92-2 = 90 - i'gy az uj elem torium

A radioaktfv atommagbol* kile|)d, gyorsan mozgo reszccskkbol ali. Ezek elektronok* vagy pozitronok* (olyan, mint az elektron, de pozitfv a-reszecskek (jelola toltese) lehetnek, s athave2He) ladnak az alacsony SLirusegCi vagy kis vastagsagu anyagokon, pl. papfron.

Gamma-sugarak (y-sugarak)
A radioaktfv magbl altalaban p-reszecsaz alfa- vagy bta-reszecskek kibocsatasa utan lepnek ki. Ezek elektromagneses huliamok (a a tenyhez es a Rontgen-sugaGammarakhoz hasonloan), es nagy sugarak a behatolasi melysegLik, az alumfniumlemezen athatolnak. Vastag olomtomb alkalmas a megaliftasukra", elnyelesukre.

Bomlsi sorok vagy radioaktfv sorozatok

A radioaktfv elemek bomlasi sorozataiban kulonbozo elemek jonnek letre, mfg vegiil stabil atom keletkezik.
A plut6nium-242 bomlasi sora uran-234-ig

Kibocsatott alfa-reszecske

Kibocsatott beta-reszecske

2421 941

Uran238 Torium234

234 91

Plutonium242

Protaktinium234

Uran234

14

' Rendszam, 13; elektron, 12; izotop; tomegszam, 13; neutron, atommag, proton, 12; relatfv atomtomeg, 2 4. old.

FIZIKAI KEMIA

Becquerel
A radioaktfv bomlas egysege. Egy becquercl egy atombomlast jeleni masodperc enknl. Acurie=3,7 x 10'"becquerel.

Radioaktfv bomlasi gorbe

Felezsi \6
Az az ido, amely alatt a radioaktfv elem adoll mintajaban az atomok fele elbomlik. A kibf)csatott sugarzas intenzitasa is felere csokken. A felezesi ido tag hatarok kozott vallozik, pl. az Uran-238 felezesi ideje 4500 miliio v, mfg a Radium-221-e csak 30 masodperc.

A gorbe soha nern eri e! a nuliat, (vagyis az id6 tengelyt)

Ido Felezesi iddk

A radioaktivitas alkalmazasa
Maghasads
Az atommag* szethasftasa neutron*-bonibazassal. Az atommag neutronok es mas elemek magjainak kelelkezese kozben szetesik, es nagy mennyisegu energia szabadul fel. A kilepo neutronok tovabbi atomok hasadasat okozzak, ami ertelcniszeruen tovabbi neutronokat termei Increakci alakul ki. Azt az elemet, amelyben a maghasadas vegbemegy, hasad6anyagnak nevezziik. A szabalyozott hasadast alkalmazzak az atomreaktorokban, a nem ellenorzott hasadas azonban, pl. az atombombakban, rendkfvLil heves robbanashoz vezet.
Az Uran-235 maghasadasa

Magfuzio
Ket atommag osszekapcsolodasa egy nagyobb magga. A folyamat csak rendkfvCil niagas homersekleten megy vegbe, es hatalmas encrgiamennyiseg szabadul fel. Magfuzio megy vegbe a fCizios atonibombakban (a hidrogenbombakban).

Radioaktfv nyomjelzes
Az eljaras az anyagba juttatott radioizot(3p sugarzasanak erzekelesevel tudja nyomon kovetni az anyag mozgasat. Az alkalmazott radioizotopot nyomjelznek nevezik, s az anyagra azt mondjak, hogy cfmkezett".

Szenizotopos kormeghatarozs (Radiokarbon-modszer)

Annak az idotartamnak a becslesere alkal mazzak, amely egy elo szervezet elpusztulasa ota eltelt. A maradvany altal kibocsatott sugarzast merik. Minden el6leny tartalmaz kis mennyisegu szen-14 radioizotopot, amelynek mennyisge a halal utan tokozatosan csokken, ez adja a mcklszer alapjat.

Neutron * Uran-235 Atommagok*

Amikor egy neutron* utkozik az atommagba, a mag szethasad, es ket masik elem, stroncium es xenon keletkezik, valamint barom neutron.

A harom neut ron iovabbi harom Uran235 m aggal ulkozik, es igy a folyamat Increakdoban folytatdik.

Radiologia
A radioaktivitas jelensegeit tanulnianyozza, kiilonos tekintettel az orvosi alkalmazasra (radioterapia). A rakos sejtek erzekenyek a sugarzasra, fgy a rak kis sugarmennyisegekkel kezeiheto.

Besugarzas
Eleimiszerek, pl. gyumolcsok kezelese gammasugarakkal. Igy hosszabb ideig frissen tarthatok.

Besugarzott foldieper ket _ het elteltevel.

> + in Neutron* (tomegszam* 1, rendszam* 0)

Kezeletlen foldieper -

Rendszam, tomegszam, 13; neutron, atommag, 12. old.

KEMIAI KOTE5EK
A kemiai reakciokban reszt vevo anyagok atomjai mindig arra torekednek, hogy elektrontelvetellel, leadassal vagy az elektronok* megosztasaval, a kulso elektronhejon* stabil (telitett) elektronkonfiguracit hozzanak letre. Ennek erdekeben az atomok sajatos kotest hoznak letre egymas kozott (az atomokat kotesek tartjak ossze). A kotesek harom fo tfpusa: az ionos kotes, a kovalens kotes (Id. 18-19. old.) es a femes kotes (Id. 20 . old.) Ld. meg a molekulak kozotti erokrol sz6l(3 reszt (20. old.).
4 natrium- es kloridionok elrendezodese kocka alaku sokristlyokat eredmenyez. Az ionokat ionos kotes larlja ossze.

Vegyertek-elektron
Mindig az atom kulso elektronhjaban* elhelyezkecl6 egy vagy tobb elektron, amely reszt vesz a kotesek kialaki'tasaban. Pfc^ldaul, a kovalens kotesben az atom megosztja (kozosen hasznalja") mas atomokkal.

lonok
Az ion eleklromosan loltoU rszecske, amely akkor kepzodik, ha az atom lead vagy felvesz egy vagy tobb elektront azert, hogy slabi! kiilso eleklronhja alakuljon ki. Az ionok kationok vagy anionok lehetnek.

Anion
Negativ toltesu ion, amely kemiai rcakciokban az atombol elektronfelvetellel jon letre (az atomban fgy tobb elektron van, mint proton*). A nemfemes elemek hajlamosak anionkepzesre. Atomjaikban a kulso hejon* 6t, hat vagy het elektron van, s ilyen esetben kisebb energia sziikseges elektronok felvetelehez (stabil hej letrehozasahoz), mint legalabb ot elektron leadasahoz. Neh<1ny anion atomcsoportok elektronfelvtelevel jon Itre, pl. savmaradekok*.
A fluoratom kulso hejan* het elektron van. Egy elektron felvetelevel -1 toltesu iont (aniont) kepez A fluoridion (anion): irott alakja F'. Atommag* (protonok* es neutronok*)

Kation
Pozitiv toltesCI ion, amcly kmiai reakciok ban, az atombol elektronok leadasaval jon letre (az atomban ekkor tobb proton* van, mint elektron). A hidrogen es a femek kat ionok kepzesere hajlamosak. Kiilso elektronhejukon* egy, ket vagy harom elektron van, s a stabil elektronkonfiguracio kialakftasahoz energetikailag konnyebb ezeket leadniuk (s megmarad az alatluk levo stabil hej), mint legalabb ot tovabbi elekt ront felvenniuk.
A magneziumatom kulso elektronhejan* ket elektron van. Eze ket leadva ket pozitiv toltesu iont (kationt) kepez. A magneziumion iroll formaja: Mg^* ---- ' Atommag* (protonok* es neutronok*) Elektronok

Elektronok

lonizacio
Az ionkepzodes folyamata. Az atomok elektronjanak leadasakor vagy felvetelekor jatszodik le, valamint ha egy vegyi.ilet ionokra bomlik, pl. a hidrogenklorid vfzben valo oldodasakor (elektrolitos disszociacic)).
A hidrogenklorid oldodsa vizben, hidrogen- es kloridionok kepzodesevel. A vizes oldat jele: aq (a viz latinui: aqua).

HCI(g) ^

H^(aq)

Cr(cxi)

A hidrogenklorid Az oldatban kuldnall kovalens vegyiilet* ionok keletkeznek.

* Savmaradek, 39; kovalens kotes, kovalens vegyuletek, 18; elektron, 12; femes kotes, 20; neutron, atommag, 12; kiilso elektronhej, 13; proton, 12. old.

FIZIKAI KEMIA

lo n o s k o t e s
Ha ket elem ionok kepzodese kozben reagal egymassal, a keletkezo, ellentetes toltesu kationok es anionok vonzzak egymast. A vonzas kovetkezteben egyutt maradnak. A koteseknek ez a tfpusa az ionos kotes, magukal az elektrosztatikus koteseket ionkoteseknek nevezzuk. A periodusos rendszerben egymastol tavol elhelyezkedo elemek hajlamosak ilyen tfpusu kotesek kialakitasara, es ionos vegyuleteket (vagy ionvegyuletekct) alkotnak, pl. a natrium es a klor natriumkloridot, a magnezium es az oxigen magnezium-oxidot kepez.
A natrium es a kidr reakdojaban ionvegyulet, natrium-klorid keletkezik. Natriumatom Elektronatadds Kloratom

lonvegyiilet
Olyan vegyulet, amelynek az alkotoit ionos kotesek tartjak ossze. Nincs molekulaja, ehelyett a kationok es az anionok vonzzak egymast, es oriasi ionracsot kepeznek. Az ionvegyuletek oivadaspontja es forraspontja magas (a kotesek erosek, es ezert nagy energia szukseges a felszakftasukhoz). OIvadekban es vizes oldatban* vezelik az eiektromos aramol, mert szabadon mozg() loltott reszecskeket (ionokat) tartalrnaznak.
A natrioumkiorid hatalmas ionracsanak reszletet mutato modeli

Kloridion

1 elektron a kulso hejon*

7 elektron a kiilso hejon

JJ
Telitett kulso hej maradt. Az elektrosztatikus vonzas ionkotest ad. Teiftett kulso hej jdn ietre. jegyezzuk meg, hogy nincsenek molekulak - a keplet a kulonbozo ionok relativ szamat adja meg az oriasi ionracsban. Ebben az esetben a N aCI keplet azt mutatja, hogy a racsban a natrium- es a kloridionok szama megegyezik (aranyuk 1: 1).

A ntrium-klorid keplete NaCI vagy Na~*^cr

Az ionvegyrtk
Megegyezik az ion tolteseinek szamaval. Az ionok kepesek arra, hogy ellentetes toltesu ionokkal ionos kotessel osszekapcsolodjanak. Az ionok olyan aranyban kapcsolodnak, hogy a vegyulet kifele semleges legyen (a toltesek osszege nulia legyen).
A periodusos rendszer eho es hetedik csoportjanak elemei egyertekuek (egy ionos vegyertekuek). lonjaik toltese +1 vagy-1. A masodik es a hatodik csoport elmei ketertekuek (ket ionos vegyertekiik van), lonjaik + 2 vagy -2 toltesCiek.

A harmadik es az otodik csoport elemei haromertekuek (harom ionos vegyertekuk van), lonjaik toltese + i vagy -3.

' Vizes oldat, 30; oriasi ionracs, 23; oivadelc, 6; kiilso elektronhej, 1 3; periodusos rendszer 50. old.

17

K o v a le n s ko te s
A kovalens kotes a molekulaban levo atomok kozolli eiektronniegosztas rven jon Ilre ugyhogy minden atom a kuls6 hjon* eleri a stabil eleklronkontiguraciot. Az elektronmegosztas elektronparokra vonatkozik (egy elektronpar hozza letre a kovalens kotest, ekkor a kolo elektronpar minciket atommagot korCilvevo kozos palyan mozog). A kovalens kotesek crosek. A kovalens vegyuletek vagy molGkulavegyuletek (amelyeknek molekulaiban kovalens kotesek vannak) molekulai kozotl altalaban nem olyan eros az osszetarto ero. Ezek szobahomersekleten rendszerint tolyadekok vagy gazok, mert a molekulak kozotl csak van der Waals-f6le erok* mukodnek. Ezek a gyenge erohatasok kis energiaval legy6zhetok, i'gy a legtobb niolekulavegyulet oivadaspontja es forraspontja alacsony. Nem vezelik az aramot, mert nem tartalmaznak ionokat*.

Egyszeres kotes
Ha ket atom kozott egyellen kozos (megoszlott ) elektronpar van, egyszeres kovalens kotesroI beszelunk.
A klormolekulban egyszeres kotes van. Minden kloratomnak a kulso hejan* het elektron van.

Harmas kotes
Ebben az esetben ket atomot harom kozos elektronpar kot ossze.
A nitrogenmolekulaban hrmas kotes van. Mindegyik nitrogenatom kulsd elektronhejn* 6 t elektron van

Kozos (megosztott) elektronpar (mindegyik atom tl egy elektron). Most mar mindegyik elektronnak stabil, nyolc elektront tartalm azo kulso heja* van (Id. oktett, 13. old.). A hdrmas kotest a kepletek ben hrom vonal jeloli N =N

Kepletekben az egyszeres kotest szimpla vonal jelzi: a-Cl

Harom megosztott elektronpar (mindegyik atom harom-harom elektronja). igy mindegyik atom kCilso hejn* nyolcelektronos stabil konfiguracio jon letre (Id. oktett, 13. old.).

Kett5s kotes
Ket atomot ket megosztott (kozos) elektron par kot ossze.

Datfv kotes vagy koordinatfv kotes

Olyan kovalens kotes, amelyhez mindket elektront ugyanaz az atom adja. Ez az atom a kulso hejcln levo maganyos elektronpart adja a kotes kialakftasahoz.

Az oxigenmolekulaban kettos kotes van. Mindegyik oxigenatom f kulso hejn* hat elektron / van.

(*) )
Ket kozos (megosztott) elektronpar van (mindegyik atombol ket elektron). igy mindegyik atomnak stabil, nyolc elektront tartalmazo kiilso heja van (Id. oktett, 13. old.).

Ammniumion

(nh;)
Ammoniamolekula

j ) j

(NH^

D ativ kovalens kotes - mindket elektront a nitrogenatom adja. Maganyos elektronpar Hidrogenion (H*)

A kettos kotest a kepletben dupla vonas jelzi 0 = 0

18

* lonok, 16; kulso hej, 13; van der Waals erok 20. old.

nZIKAl KEMIA

Kovalens vegy6rtel<
Az atom lehetseges maximalis kovalens koteseinek a szama. Megegyezik a hidrogenatomok szamaval, amelyekkcl az illclo atom kapcsolodni kepes. A leglobb elem kovalens vegyerteke allando, az atmeneti femeke* azonban valtozo.
Hidrogen-klorid (HCI) Viz (H 2O)

Polaros kotes
Olyan kovalens kotes, amelyben az elektronok hosszabb ido( tollenek az egyik atommag korCil, mint a masik koriil. Ezt a jelenseget polarizcionak nevezzCik. Ez az atomok kulonbozo elektronegativitasabl adodik, az egyik atom erosebben vonzza az elektronokat, mint a masik.

Polaros molekula
A molekula ket vgen" kulonbozo eleklromos toltes alakul ki, amit a polaros kotsek nem szimmetrikus eloszlasa es nha maganyos elektronpar okoz. A polaros molekulajii tolyadekok poiros oldoszerek* lehetnek, s oldhatjak az ionvegyuleteket*. Az apolaros (nem polaros) molekulaban nincs kiilonbseg a molekula-vegek" toltese kozott.
Egyszeru polaros es apolaros molekulak alakja = egyszeres kotes = kettds kotes

Hidrcgenatom Az egyvegyerteku elemek kiilso hejdn* vagy egy, vagy het elektron van, pl. hidrogen. Ammonia A ketvegyerteku elemek kulso hejdn* vagy ket, vagy hat elektron van, pl. oxigen. Metan (CH ,)

(NH^

&
A gula alaku ammoniamolekula (polaros molekula). A magdnyos elektronpar ji; - elektronjai taszitjdk a pold ros kotes elektronjait, igy jon letre a molekula alakja. Nitrogenatom

A hrom erteku elemek kulso hejn* vagy hrnm, vagy 6t elektron van, pl. nitrogen.

negyvegyerteku elemek kulso hejdn* negy elektron

van, pl. szen.

Polaros kotesek

Magnyos elektronpar (nemkoto)

Az atom kulso hejan levo elektronpar, amely nem resze kovalens koteseknek (Id. az ammonia kepet az elozo oldalon).

Mindegyik hidrogenen kicsi pozitiv toltes jelenik meg. A metanmolekula apola ros (nem poldros). Alakja tetraeder, mert a kotesek elektronpdrjai taszitjdk egymdst, s igy tu d n ak --legnagyobb tdvoisdgban u I elhelyezkedni.

6+
-Hidrogenatom

Elektronegativitas
Az az ero, amellyel egy atom a molckulaban levo elektronokat magahoz vonzza. Ha ket kulonbozo elektronegativitasii atom kapcsolodik, polciros kotes jon Itre. A kisebb elektronegativitasii atomokal elektropozitfvnak is szoktak nevezni (pl. a natrtium), mivel igen konnyen kepeznek poziti'v ionokat.
Vi'zmolekula (poldros

-Szenatom

Mindegyik kotes hidrogen feloli vegen kis pozitiv toltes van, de a tetraederes forma eredmenyekent a molekuidnak kifele nincs pozitiv vagy negativ toltese, vagyis apolaros. Szen-dioxid-molekula (apolaros) szerkezete linedris (az atomkozeppontok egy egyenesre esnek). A br-triklorid-molekula (apolaros) trigo^ nlis vagy 'sik trigonalls, mert a kotesek elektronpdrjai taszitjdk egymdst. .

6' ~ K is negativ
,

toltes

molekula) " ^

'

k
i

/[Po/orasJ
m e a ru

fiIzomeria

0 .
* --- Kis pozitiv tdites ---- '

Viz

A rud vonzza a vizsugarakat.

Az oxigen (m agas) es a hidro gen (alacsony) eltero elektronegativitsa a vizmolekulat poldros molekuldvd teszi. A ne gativ tokesu rud vonzza a vizmolekulak pozitiv reszet, igy a vizsugdr elhajlik a rud fele.

Adott szamu es minosegu atombol kiilonbozo szerkezetu molekulak johetnek Itre. Az egyes szerkezetek az izomerek*. A molekulakpietuk azonos, de a szerkezeti kepletiik eltero (Id. 26.old.).

* lonos vegyiilet, 17; izomerek, 77; molekulakeplet, 26; atommag, 12; kiilso hej, 13; polaros oldoszer, 30; tmeneti femek, 58. old.

19

F e m e s ko te s
A femes kotes az risi femes racs*, (azaz a femek) reszecskei kozott feliepo vonzoero. A racs a fem pozitiv ionjaibol ali, s a vegyertekelektronok* szabadon mozognak a racsban. Ezek a szabad vagy delokalizit elektronok kepezik a kotest az ionok kozott, s mivel szabadon mozoghatnak, a temek vezelik a hot es az elekiromos aramot. Az elektronok es az ionok kozott nagy erok hatnak. Ezert a temek oivadaspontja es forraspontja altalaban magas, mert viszonylag nagy energia sziikseges a kotoerok Iegy6zesehez. A kotesek tovabbi ti'pusait a 16-19. oldal targyalja.

Delokalizacio
A vegyertekelektronok* megosztasa a femes racs* atom ja i kozott. A delokalizalt elektronok a racs barmelyik atomjahoz tartozhatnak, s szabadon mozoghatnak a racsban, ezert a femek vezetik a hot es az elektromos iiramol.

Molekulak kozotti erk

van der Waals-fele erok
A molekulak kozotti gyenge vonzoerok (intermolekularis vagy molekulak kozotti er6k), amelyek a molekula atomjaiban kialakult aszimmetrikus elektroneloszlas es eleklronmozgas kovetkezmenyei. A feliepo vonzoero kozelitoleg husszor kisebb, mint egy ionos kotesben*. Ez az ero ta rtja ossze a molekularacsokat*, pl. a jod es a szilard szen-dioxid racsat.

H id roge nkotes
Hidrogent tartalmazo polaros molekula* es egy maganyos elektronpart tartalmazo masik molekula kozott feliepo vonzoero. A polaros kotes azl jelenti, hogy minden hidrogenatom kicsit pozitiv toltesu, es igy a maganyos elektronok vonzzak oket. A hidrogenkotesek magyarazzak a vi'z magas olvadas-, ii letve forraspontjat mas, szinten kismeretu, de apolaros molekuiju* anyagokehoz viszonyftva. A molekulak szetvalasztasahoz mind a hidrogenkoteseket, mind a van der VVaals-fele eroket le keli gyozni.
Vizmolekula (polaros molekula*)

20

' Kation, 16; kovalens kotes, 18; femes racs, 23; ion, 16; ionos kotes, 17; maganyos eiektronpar, 19; molekularcs, 23; apolaros molekula, 19; polaros molekula, polaros kotes, 19; vegyertekelektron, 16. old.

KRISTALVOK
A kristalyok - reszecskeik szabalyos eirendezodese kovetkezteben - szabalyos geometriai alaku szilard testek. Reszecskeik atomok, ionok* vagy molekulak, s a reszecskek kozotti kotesek barmelyik kotestipushoz tartozhatnak, vagy azok keverekei lehetnek. A kristalyok siklapokkal hatarolt terbeli alakzatok. Azokat az anyagokat, amelyek kristalyokat kepeznek, kristalyos anyagoknak nevezziik. A szabalyos format nem mutat szilard anyagokat (vagyis amelyek nem kepeznek kristalyokat) amorf anyagoknak nevezzuk. Kristlyosodas
A kristalykepz6des folyamata. Szamos mcklja lehet, pl. szilard anyagok oivadkanak* hutese, szublimls* (szilardbol gaz, majd ismet szilard ailapot), tulteiftett* oldatba kis kristeilyt (magot) helyezLink, vagy telitett oldalba tesziink kristalymagot, es az oldalot lehutjuk vagy,beparoljuk. Az utobbi mckiszer a leggyakoribb. Mind a hutes, mind a beparlas azt eredmenyezi, hogy az oldatban tarthato anyagmennyiseg csokken, s a reszecskek kivalnak az oldatba helyezett kristalymagra. A kristalyosftas alkalmazhato az anyagok tisztitasara - Id. a 107. oldalon.
Kristlyosftisi mdszerek 1. Hagyjuk az oldoszert* elpcirologni

A dragakovek a hasadasi sikjaik* menten metszett kristlyok.

Kristalymag
Valamely anyag apro kristalya, amelyet Ligyanazon anyag teiftelt oldataba helyeznck. Ez szolgal a krislalyepules alapjaul a kristcilyosods soran. A novekvo kristaly alakja megegyezik a krislalymageval.

Anyalug
Az oldatbl vegzett kristalyosftas utan visszamarado oldat.

Krlstalyvfz
Bizonyos s6k* kristalyaiba bepulo vfz. Az egyes ionparokhoz* kapcsol6d(3 vizmolckulak szama rendszerint allando, es gyakran a s6 kmiai kepletebe* is bcirjak. A kristalyvfz melegftessel eltavoifthato. A kristalyvizet tartalmazo kristalyokat krlstiyhidrtoknak* vagy kristalyos soknak nevezzuk.
Rez-szulft kristdlyhidrt* vagy kristalyos rez(ll)szulfat OutSO/L

Telitett* oldat

Az oldott anyag* szabalytalan kristlyai __________

2. Kristalymag behelyezese a telitett* oldatba

A rez(ll)szulfat minden ionparjhoz* 5 vizmolekula tartozik.

Kristlymag

CUS0 4 5 H20
Telitett oldat Az oldoszert* eiprologtatjuk.

Ntrium-szulfat kristlyhidrt* A ntrium-szulfat minden ionprjhoz* tiz molekula viz tartozik.

Az oldott anyag* kivdiik az oldatbl, es repui a kristlymagra. Igy szabalyos, nagy kristalyok jonnek letre. --Anyalug

NQ2S04 ' 10H20

Hasadasi sik, 22; kepletek, 26; kristalyhidrat, 40; ion, 16; oivadek, 6; sok, 22; telitett, 31; oldott anyag, oldoszer, 30; szublimalas, 7; tulteiftett, 31. old.

21

Tovabbi ismeretek a kristaIyokr6I - formak es szerkezetek

A kristalyok (Icl. 21. oki.) sokfele alakKobos ban es meretben forrlulnak elo. Ez reszecskeik (atomok, molekulak, ionok*) kiilonbozo eirendezodesebol es kiilonbozo kotesmckijaibol adodik. A reszecskek terbcli olrendezodese es kiilonbozo osszekapcsolodasa adja a kristalyrcsot. A kovetkezo oldalon lobb kiilonbozo kristalyracs rajza lathalo. Egy adott kristaly formaja a kristalyracslol es annak lehetseges hasftasi sfkjaitol fiigg. A fobb krislcilyformak joljbra lathatok, ezek az alapveto formak (az un. elemi cellak), amelyekbol hataimas kristalyok epCilnek fel. Egy adott anyagnak nem csak egy, hanem tobb kristcilyformaja Is lehet (Id. polimorfia).
F6 kristilyformak

TetragonHs

J
Hexagonlis

Polimorfia
Polimortiarol beszeliink, ha ugyanaz az anyag ket vagy tobb, kiilonbozo kristalyos formaban tordul elo. Az eltero megjeienesi format a kiiionbozo szerkezeti eirendezodsek okozzak. Az egycs tfpusok egy adott, jeliemzo homersekleten - az un. talakulsi homersekieten citalakulhatnak egymasba. Az elcmek eseten elotordulo polimorfiat allotropianak nevezziik.

Atalakulasi homerseklet
Az a homerseklet, amclyen az enantiotropit mutato anyag modosulatai egymasba atalakulnak.

Izomorfia
Ha ket vagy tobb kiilonbozo anyag azonos kristalyszerkezelben es forniaban fordul elo, izomorficirol beszeliink. Az ilyen anyagoKat izomorf anyagoknak vagy izomorfoknak nevezziik.

Allotropia
Ebben az esetben egy adott elemnek egynel tobb laistalyos megjeienesi formaja van. Ez a polimorfia specialis esete. A kiilonbozo kristalyformaju elofordulasokat allotrop modosulatoknak, roviden aiiotropoknak nevezziik. Az allotropiat az atomoknak a kristalyon beliili kiikinbozo elrendezodese okozza.

Hasadasi sik
A kristalyt alkoto reszecskek olyan sfkja, amely menten a kristaly szethasfthato ugy, hogy sima hasadasi feliilet kepzodik. Ha a kristalyt nem a hasadasi sik menten hasftjak, akkor osszetoredezik.

Monotropia
A polimorfia specilis esete - az anyagnak csak egyetlen stabil formaja van. Az egyeb formak instabilak, es nincs atalakulasi homerskiet.

Hasadas a sik menten

Nem a sik m menten feliepo A hasadas

Enantiotropia
A polimorfianak az az esete, amelyben az anyagnak ket stabil formaja van: az egyik az atalakulasi homerseklet folott, a masik alatta fordul elo.

Rontgendiffrakcios analfzis
A kristalyszerkezet vizsgalatara alkalmazott mckiszer. Az elhajlitott rontgensugarak diffraktios kepet hoznak Itre, amelyb6l a szerkezet nieghatarozhato (Id. lent az abrat).
Rontgendiffrakcios analfzis

Rontgensugar Kristly

Diffrakdos kep a fotopapiron

22

* Ionok, 16; monoklin ken, rombos ken, 70. old.

FIZIKAI KEMIA

KristaIyracsok
Atomrcs
Kovalens kotssel* kapcsoiodo atomokbol pulo kristcilyrcs, pl. a gyemantracs. Az ilyen oriasi atomracsszerkezetlel epCilo anyagok rendkfvul kemenyek, magas az oivadas- es forraspontjuk.
A gymant atomracsa (td. meg a 64. oldalt)

Molekularacs
Intermolekularis (molekulak kozotti) erokkel (Id. 20. old.) kapcsoiodo molekulakbol allo kristalyracs, pl. a jod racsa. Az osszetarto erok gyengek, ezrt a krislalynak az ionvegyuletekhez* viszonyi'tva alacsony az oivadas- es forraspontja, es konnyen torik. A molekulakon belCili kovalens kotesek* erosebbek, es nehezebben szakilbatok fel.

A szilard jod molekularacsa

Szenatomok

lonrcs
bnos kotssel* kapcsoiodo ionoklx3l allo kristdlyrcics, pl. natrium-klorid. Az lonkotes eros, ebbol kovetkezik, hogy az anyag oivadas- es forraspontja magas.
A ntrium-klorid ionracsa

Idmolekula

A femes racs leggyakoribb elemi ceilait mutatja az alabbi abra. A legjobban megmunkalbato femek a lapcentralt racsban kristalyosodnak (pl. rez, arany, alummium).

Ndtriumion

Kloridion

Fmes rdcs
F6mes kotssel* kapcsoiodo tematomokbol allo kristlyrcs, pl. cink. A szabadon mozgo delokalizdit* elektronok a femel jo ho-, es elektromos vezetove leszik. Az atomokbol kialakult kristalysikok elcsuszhatnak egymason, s ez a femet kalapibatova* es nyujtbatvl (duktiliss)* teszi.
A cink femes racsa

Cink kationok*

Dehkalizit* elektronok

* Kation, 16; kovalens kotes, 18; delokalizacio, 20; nyujthat (duktilis), 116; ion, 16; ionos kotes, ionos vegyulet, 17; kalapalhato, 11 7; femes kotes, 20; tetraeder, 19. old.

23

AZ ATOMI JELLEM ZO K MERE5E

A kb 1 0 ''mm atmeroju es kb 10'22g tomegu atomok olyan kicsik, hogy kozvetlen meresuk rendkivul nehez. Ezert a tomegu ket egy egyezmenyesen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzLik meg. Igy konnyebben kezeiheto ertekeket kapunk. Mivel igen kis anyagmintaban is tobb mi I lio atom van, a reszecskek menynyisegenek meghatarozasara a molt (6-1023 db reszecsket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak. Az atomok es a molekulak tomegenek kozvetlen meresere a tomegspektrometernek nevezett berendezest hasznaljak. Relatfv atomtomeg vagy atomsuly
Adott anyag egy atomjanak atiagos tomege (figyelembc veve a relativ izotoptomeget es az izotoparanyl) osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevel (kl. izotop 13. old.) A relatfv atomtomeget egyezmenyes atomt6megegysegben (u) fejezik ki. A relatfv atomtomegek a 98-99. oldalon levo tablazatban talalhatok meg.
A hidrogen relativ atomtomege kzelitoleg 1. A relativ molekulatomeg megkozelitdieg 40 + (2 X 35,5) = 111

Relatfv molekulatomeg
Relatfv molekulasulynak is nevezik. Egy elem vagy vegyiilet molekulajanak a to mege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevel (Id. izotop, 13. old.) A relatfv molekulatomeg a molekulaban levo atomok relativ atomtomegeinek osszege.

A vi'zmolekula egy oxigenatomot es ket hidrogenatomot lartalmaz.

A vfz relativ molekulatomege

Hidrogenatom

|-|

Oxigenatom

H,0

A realtiv molekulatomeg kzelftoleg 1 6 +1 + 1 = 18

A relativ molekulatomeg az ionvegyuletekre* is vonatkozik annak ellenere, hogy nincsenek molekulaik. Kalcium (relativ atomtomeg 40) Klor (relatfv . atomtomeg 35,5)

Kaldum-klohd

cn

Relatfv izotoptomeg
Adott izotop egy atomjanak tomege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevei. Majdnem pontosan megegyezik az izo top tomegszmavah.

!zot6parany
Hidrogenatom

Az elem adott mennyisegeben az izotopok* atomjainak szamaranya. A relatfv izotoptomeggel egyutt az elem relatfv atomtomegnek kiszamftasara hasznaljak.
A termeszetes klrban mintegy haromszor annyi CI-35 alom van, mint Cl-3 7 atom.

c i- ^

CU37)
Az izotoparny megkozeikoen 7 5% CI-35 es 2 5 % CI-37. Igy a klor relatfv atomtomege = atlagos relatfv izotoptomeg = ( 3 x 3 5 + ( l X 37) : 4 = 35,5

24

* lonvegyiilet, 17; izotp, tomegszam, 13. old.

FIZIKA! KEMIA

Mol
Az anyagmennyiseg SI egysege* (Id. meg a 114. oldalt). Egy molban ugyanolyan szamu reszecske van, mint ahany atom van aszen-12 izotop 12 grammjaban.

Koncentracio
Az oldoszerben* oldott anyag* mennyisegenek megadasara szolgal, szokasosan mol/dm^-ben kifejezve. A tomegkoncentracio az oldat egysegnyi terfogataban levo oldott anyag tomeget adja meg, pl. g/dm*.
A koncentrdo az oldott anyag* rnoljainak szam al adja meg 1 dm^ oldatban vagy 1 dm^ oldoszerre* vonatkoztatva.

Az Avogadro-fele szam
Amolnyi mennyisegben 6,023 X lO^^db reszecske van.

Oiaei

'OJ
A rez minden moljban az Avogadroszamnak megfelelo db atom van. Az oxigen minden molnyi mennyisegeben 6,023 x 10 ^ db ^ molekula van. A natrium-klorid egy moljdban 1 mol natriumion es 1 mol kloridion van. 4 mol (oldand) anyag*

2 dm^ oldoszer*

A koncentrdo 2 mol/ldm^ oldoszer

Molrls tomeg
Adott anyag egy moljanak a tomege. Ez az anyag relativ atonntonnege vagy molekula^omege grammban kifejezve.
Relativ atomtomeg = 23 Relativ molekulatomeg = 23 + 3S,S

Molalitas
Ritkabban alkalmazott koncentracio-megadasi m(3d; az 1 dnV* oldoszerben oldott anyag moljainak szamat adja meg.
2 M molalis koncentracio eseten 2 mol rez(ll) szulfat van az oldoszer minden kobdecimetereben.

1 mol ndtrium (Na)

1 mol natriumklorid (N a d )

Moldris tomeg 23 g

Molaris tomeg 58,5 g

Minden tdikban 1-/ mol CuS04 van

1 dm^ viz

Az oldat m olalitasa: 2

Molris terfogat (molterfogat)

Barmely anyag egy moljanak terfogata dm-ben kifejezve. A szilard anyag es a folyadek molaris terfogatai kiilonbozoek, de valamennyi gaz molaris terfogata azonos k6rulmenyek kozott azonos. Barmely gaz molaris terfogata normal ilapotban* (0 C ; 1,01-105 Pascal*) 22,4 dmS standard aHapolban (25 C; 1,01 -105 Pa) pedig 24,5 dm^.

Molos oldat (molaritas)

()lyan oldat, amelynek minden kobdecimetere az oldott anyag cgy moljat tartalmazza (1 mol oldott anyag/1 dm* oldat; jelolesere: M-et hasznalnak).
A molos oldat (vagy 1 M oldat) eseten, az oldat minden dm^-eben 1 mol rez(ll)szulft van.

1 mol rezll)szulfat
A szildrd anyagok es a folyadekok molaris ter fogata reszecskeik meretetol es eirendezddesetol fiigg. Valamennyi gaz molaris terfo gata (azonos homersekleten es nyomson) megegyezlk. Reszecs keik kozott nincsenek kotesek.

<1 dm ^ viz (1 dm^ - a CUSO4

terfogata)

1 dm^ 1 molos rez(ll)szulfat-oldat

Standard oldat
Ismert koncentracioju oldat. A terfogatos analfzisben* alkalmazzak.

' Izotop, 1 3; pascal, 111; SI egysegek, 114; oldott anyag, oldoszer, 30; norml ailapot, 29; terfogatos analfzis, 108 old.

25

A KEMIAI ANVAGOK JELOLE5E

A legtobb kemiai anyagot fo alkotoresze (tulsulyban levo elem) alapjan neveztek el. A vegyulet osszetetelerol es szerkezeterol a keplet ad tajekoztatast, amelyben az elemek vegyjelei (kemiai szimbolumai) szerepelnek. A kemiai egyenletben a reakciopartnerek es a reakciotermekek szerepelnek, s megmutatja, hogy a reakcio hogyan megy vegbe.

Kepletek
Tapasztalati keplet
A vegyLiletben elofordulo eiemek atomjainak legegyszerubb arany<it mutatja meg. Egy kovalens vegyiilet eseteben pl. nem mutatja meg, hogy az egyes elemekbol osszesen hany clarab atom van a molekulaban, s nem tunteti fel a kolesckel sem (Id. 16-20. old.).

Teljes szerkezeti keplet

Megmutatja az atomok egymashoz viszonyftott eirendezodeset a molekulan belCil. A molekulaban levo valamennyi kotst feltiinteti. Az egyszeres koteseket szimpla vonal, a kettos koteseket dupla vonal jcloli s fgy tovabb.

Molekulakeplet (Osszegkeplet)
A vegyuletek vagy elemek egyetlen molekulajat jeloli. FeltLintetl a mo lekulaban levo elemeket es atomjaik szamat a moleku laban, de nem jeloli a moleku laban levo koteseket (Id. 16-20. old.).
Megmutatja, hogy ket hidrogenatom tartozik minden szenatomhoz.

Az etenmolekula szerkezeti rajza, amely a molekulan beluli kotesek tfpusait is mutatja.

Megm utatja, hogy a mole kulaban ket atomcsoport van, amelyek kettos kdtessel* kapcsoldnak, es mindegyikben egy szenatom es ket hidrogen atom van.

Megmutatja, \ hogy melyik atomok kapcsolodnak egymassal, s feltiinteti az egyszeres es kettos koteseket*.

Egyszerusftett szerkezeti keplet vagy konstitucios keplet

Megmutatja az atomcsoportok (pl. karboxil-csoport) sorrendjet a moleku laban es a koteseket (Id. 16-20. old.) a csoportok atomjai kozott. A koteseket egy vonal jelzi.

Sztereokemlal keplet vagy haromdimenzios szerkezeti keplet

A keplet szimbolumok alkalmazasaval mutatja meg az atomok es a kotesek* elhelyezkedeset a molekulaban. Ld. sztereokemia a 77. oldalon, ahol a metan szerkezeti keplete lathato.

Szazalekos osszetetel
A vegyulet osszetetelet az alkotoelemek molekulan beluli szazalekos tomegaranyaval adja meg.
A szen-dioxid (CO^) szzalekos osszetetele Egy szenatom. Relativ atomtomeg* = 12 Ket oxigenatom. Relativ atomtomeg = 2 x 16 = 32

A vegyulet relatfv molekulatomege =

12

(2x16)

=44

Az oxigen szazalekos mennyisege = (32 ^ 44) x 100 = 73% A szen szazalekos mennyisege = (12 - 44) x 100 = 2 7 % iigy a szen-dioxid szazalekos osszetetele = 2 7 % szen, 73% oxigen.

26

* Kotesek, 16; vegyjel, 8; kovalens vegyiiletek, kettos kotes, 18; relatfv atomtomeg, relatfv molekulatomeg, 24; egyszeres kotes, 18. old.

FIZIKAI KEMIA

A kemiai anyagok elnevezese

Trivi^lis nv
Avegyijlet mindennapi nyelvhasznalatban kapott neve. Rendszerint nem ad telvilagosftast a vegyulet osszetetelerol pl. s6 (natriumklorid), kreta (kalciuni-karbonat).

Szisztematikus (tudomanyos) nev

Megmutatja, hogy a vcgyulel milyen elemeket tartalmaz, mindegyik elem atomjainak szcimat a molekulaban es a kukinbozo oxldaci6s ilapotu* dernek oxidcl6s szamt*. A kotestipus (Id. 16-20. old.) szinItMi kovetkezik a nevbol. Nhany esetben a rendszertani nevel egyszerusitik. Nehany rendszertani nev megegyezik a tradicionalis nevvel. Ld. az egyszeru szerves vegyuletek elnevezese c. reszt a 100. oldalon.
Trivilis nev Alkohol

Tradicioniis nev
Megadja az anyag fo alkoloelemeit, de nem feltetlenui adja meg azok mennyiseget, s nem utal a molekula szerkezetere. Nehany tradicionalis nev rendszertani nev.

Trivilis nev: zoldglic Tradidonlis niv: ferro-szulfat Vas-szulfat (FeSO^)

Szisztematikus nev: vas(ll)tetraoxo-szulft(VI) A vas oxidaads szama* azaz Fe * ^

A ken oxidds szama*

+6

Tradicionalis nev Etil-alkohol Szisztematikus nev Etanol (Id. egyszeru szerves vegyuletek elnevezeset a 100 . oldalon). ----------

Ezt a nevet szoksosan vas(tl)szulfatra egyszerusitik.

Reakci6egyenletek
Szavakkal kifejezett egyenletek
A reakcioban reszt vevo anyagokat nevCikkel jelolik az egyenletben, pl.:

lonegyenlet
Csak az ionokat erinto valtozasokat tunteti fel (Id. a peldat a lap aljan).

Az ailapotformat mutato jelolesek

Az anyag keplete utan frt betuk, amelyek megmutatjak az anyag fizikai ailapotat* a reakcioban.

ndtrlum + viz -> nirium-hidroxicl + hidrogdn

A nevek helyettesfthetok az anyagok kepletevel (Id. a szemkozti oldalt).

2Na(sz) + 2H20(f) -> 2N aO H(aq) + H2 (g)

'c : ^ i

__
Vizes oldat* Gaz

Na + H2 O -> NaOH + H2

Szilrd

Folyadek

A kfvulallo" ionok Egyenl5segkent felfrt reakcioegyenletek

Az ilyen egyenletben a reakcioban reszt vevo mindegyik elem atomjainak szama azonos az egyenlet ket oldalan (azaz eleget tesz a tomegmegmaradas torvenyenek*). Minden reszt vevo anyag mennyisegt a kpiete ele frt szam mutatja, pl.: Azok az ionok, amelyek a kemiai reakcio utan is valtozatlanok maradnak.
Az albbi reakcioban a Na^, a OH ', a H ' es a Cl mind ionok. A Na* es a C r az egyenle( mindket oldalan megjelenik, ezen az alapon ezek k ivu lllo " ionok. Ezeket kihagyhatjuk az ionegyenletekbol.

- I F------- h F ------ i - F -----------

N aO H(aq) + HCI(q) -> N a C I(a q ) + H20(f)

2Na +

H2 O ^ 2NaOH + H2

Az ionegyenlet:

O H-(aq) + H +(aq) -> HjOCf)

* Vizes oldat (jele: aq, Id. meg: 16. old.), 30; tomegmegmaradas torvenye, 11; oxid^ci6s szam, oxidacl6s ailapot, 35; fizikai ailapot, 6. old.

27

GAZTORVENVEK
A gazok molekulai viszonylag nagy tavolsagban vannak egymastol, s gyors, rendezetlen mozgast vegeznek (Id. kinetikus elm elet*). A gazmolekulak osszesitett sajat terfogata sokkal kisebb, mint a gaz altal eltoglalt terfogat. A molekulak kozott csak gyenge vonzoerok mukodnek. Ez valamennyi gazra igaz, ezert hasonioan viselkednek. Ezt a kozos viselkedest tobb gaztorveny irja le (Id. lent).
A gztdrv&ryekben alkalmazott jeldiesek P = nyoms T = homerseklet (K) V = terfogat k = tlanci* -P2 (a megnovekedett nyomas) V2 (a terfogat -aranyosan csokken) A betso nyoms a kulso nyomas ' kiegyenh'tesere azonos mertekben no.

A gaz allando homersekleten, nyomason es terfogaton

-Homero (a homerseklet

-r,)
Nyornas = P,
!j '

i'

u...

V
7 1

Nyomsszablyozas

Nyomas = P,

Caz (a terfogat = V ,)

A Boyle-Mariottetorveny
Allando homersekleten a gaz lerfogata fordflva aranyos a nyomassal (a terfogat csokken, ha a nyomas no).

Gay-Lussac II. torvenye

Allando nyomason a gaz terfogata egyenescn aranyos a K-ben mert abszolut h6merseklettel (a gaz kiterjed, ha a homerseklet emelkedik.)

T2 (a megnovekedett homerseklet) P, (llandan tartott kulso nyomds) 2 {az arnyoV san megnovekedett terfogat)

P,XV,=P2XV2
vagy PV = k T2 (a megnovekedett homerseklet) P2 (a nyomas 'aranyosan no)

Gay-Lussac II. torvenye

AHando tertogaton a nyomas egyenes aranyban ali az abszoliit (K-ben mert) homerseklettel (a nyomas no a homerseklet emclkcdesevol). - liv

Altalanos gaztorveny
Megmutalja az osszefCiggesl az adott tomegu gaz homerseklete, nyomasa es terfogata kozott.

Vj (ahhoz, hogy a terfogat alland marad'jo n , a belsd nyomasnak megfeleloen novekednie keli)

A gaz 1 nnl*-jra: PV = RT R a gdztkmd*. Erteke minden gazra azonos.

Idealis gaz
Idealisan viselkedo, elmeletben letezo gaz. Molekulainak nincs terfogata, a molekulak kozott nincs vonzoero, egyenes vonalban gyorsan mozognak, s utkozeskor nem vesztenek energiat. Szamos realis gaz viselkedese megkozeliti az idealis gazet, ha molekulai kicsik es tavol vannak egymast6l.

Kismeretu, nagy tavol sagban levo molekulak

Egymashoz kozel levo nagy molekulak-

Idelis gzkent viselkedik.

Nem viselkedik idealis gzkent.

28

Allando, 116; kinetikus elmelet, 9; mol, 25. old.

FIZIKAI KEMIA

Parcicilis nyoms
Gazelegyekben az alkoto gazok nyomasa (parcialis nyomas) megegyezik azzal a nyomassai, ami feliepne, ha az ilieto gaz egymaga toltene ki a gazelegy altal eltoglal terfogatot.

A Gay-Lussac-fele torveny
Allando homersekleten es nyomason lejatszodo gazreakciokban a kiindulasi anyagok (reakciopartnerek) es a reakciotermekek terfogatai ugy aranylanak egymashoz, mini az egyszeru egesz szamok. r
400 dm szenmonoxia

Dalton-t6rvny
Agazelegy nyomasa (ha nincs kemiai reakcio) megegyezik az alkoto gazok parcialis nyomdsnak osszegevel.
A, B h C kevereke (elegye)

2 C 0 2 < g t- ^ 6
200 dm
oxigen 400 dm szendioxid

Nyoms = pA + pB + pC (a pardls nyomdsok osszege,

Az Avogadro-t6n/eny (Id. lent) erteimeben az brn az A es a C edeny azonos szamu molekulat tartalmaz.

T
A gaz, nyomasa pA B gaz, nyomasa i

Avogadro-tetel
Kulonbozo gazok azonos terfogataiban, azonos homersekleten es nyomason, azonos szamu molekula van.

A diffuzio Graham-fele torvenye

Allando homersekleten es nyomason a gaz diffuzisebessege forciftva aranyos surusegenek a negyzetgyokevel. A gaz surusege nagy, ha molekulai nehezek, es kicsi, ha konnyuek. A konnyu molekulak gyorsabban mozognak, mint a nehezek, igy a nagy surusegu gaz j(3val lassabban diffundal, mint az alacsony surusegu.
Ammniaoldattal atitatott vatta T6meny sosavval atitatott vatta

Normal ailapot
Ez nemzetkozileg eltbgadott korulmenyeket jelent. A gazok jeliemzoit, pl. terfogat, surijseg, rendszerint ilyen korulmenyek kozott hatarozzak meg.
Norm kipot = homerseklet: 0 C vagy 273 K (keMn) nyomas: 1,01 10^ Pa (pascal)
Celsiusfokok KeMnfokok 373 K

Abszolut h6mersekleti skala

Nemzetkozileg elfogadott standard homersekleti skala, egysege a Kelvinfok (K) nagysaga azonos a Celsius*fokeval, de a skala legalacsonyabb pontja a 0 K vagy abszolut nulia = -273 C . Ezen az elmeleti ponton az idelis gzok terfogata nulIa lenne.
A Celsius-fokot 273 hozzadasval lehet KeMn fokka atszamolni, a Keivin fokbol pedig 273 levonasdval kapunk Celsius-fokot. Abszolut nulia

Ammdnia ga^r

1 Feher ammniumklorid-gyuru kepzoidik.

1 Ssavgaz

X.

100 X
goz

A k6nnyu am moniamolekuldk gyorsabba\n diffundalnak*, mint a sosavrnolekuik. A ket gaz a cso jiobb oldali vegehez kozelebb tala Ikozik. DUfuasebesseg
o c

0 C

273 K

ieg

(aranyos)

gaz surusege

Relativ gaz- (goz-) suruseg

A gaz surusege a hidrogen surusegehez viszonyitva. Kiszamitasahoz a gaz suruseget osztjuk a hidrogen surusegevel. A relatfv goz- (gaz-) surCIseg aranyszam, ezert nincs mertekegysege.
a gaz surusege Rdatf>fgdzsCu&g = a hidrogen surusege

-273 "C

0K

' Celsius-skala, 116; diffuzio, 9; l<everek (eiegy), 8; pascal, 115. old.

29

OLDATOK ES OLDHATOSAG
Ha tolyaclekhoz valamilyen anyagot adunk, tobbfele dolog tortenhet. Ha az anyag (1 nm-nel kisebb) atomjai, molekulai vagy ionjai egyenletesen szetoszkinak (oldodnak) a folyadekban, a kapott kevereket* valodi oldatnak nevezzuk. Ha nem oszlanak szet, akkor a kapolt keverek nem valodi oldat. Az, hogy egy anyag mennyire oldodik, fugg az anyag es a folyadek tulajdonsagaitol es egyeb tenyez 6 ktol, pl. a homerseklettol es a nyomastol. Oldoszer
Az az anyag, amelyben az oldott anyag szetoszlik es oiclatot kopcz.
Oldott anyag

Apolaros oldoszer
Apolaros molekuiju* tolyadek. A szinten apolaros kovalens vegyuleteket* oidja. Az oldoszer molekulai mintegy kilazftjak" az oldott anyag molekulait a molekularacsbol*, s a molekulak diffuzival* mozognak az oldoszerben. Szamos szerves folyadek apolaros oldoszer.
A jod szolvatacioja

Oldoszer

Oldott anyag
Az az anyag, amely tcloldodik az oldoszerben, es oldatot kepez.
Az oldoszer es az oldott anyag reszecskei egyenletesen oszlanak el.

Apoldros* tetraklor-metanmolekula

Az oldatban a molekulak gyenge van der Waalserokkel* kapcsolodnak.

Szolvatacio
Az a folyamat, amelyben az oldc3das soran az oldoszer molekulai osszekapcsolodnak az oldott anyag molekulaival. I la az oldoszer vfz, a folyamalol hidratacionak nevezzuk. Az, hogy a szolvatacio bekovelkezik-e, allol fiigg, hogy mekkora a vonzoero az oldoszer es az oldolt anyag molekulai kozott, s milyen erosek a kotesek* az oldott anyagban.

Az oldoszer molekulk kilazitjak a jdm olekulakat a racsbol.

Vizes oldoszer
Vizet is tartalmazo oldoszer. A vizmolekulak polarosak*, igy a vizes oldoszerek poiros oldoszerek.

Polaros oldoszer
Polaros molekuiju* folyadek. A polaros oldoszerek altalaban az ion- es a polaros kovalens vegyuleteket* oidjak. Feliep a szolvatacio, mert az oldoszer-molekulak toltessel bfro vege" vonzodik az ionracs* ionjaihoz. A legkozismertebb polaros oldoszer a vfz.
A natriumkiorid szolvatacioja (hidratacioja) vfzben ^

Vizes oldat
Vizes oldszerbol keletkezo oldat. A vizes oldoszerek polaros oldszerek, es vizes oldatokat kepeznek. Az apolaros oldoszerek nem vizes oldszerek, es nem vizes oldatokat kepeznek.

/ *

Az anionok* vonzodnak a polaros molekulak pozitiv vegehez.

a::-*
Az ionokat az oldatban vfzmolekulak veszik korul.

Hig
Olyan oldat, amelyben az oldott anyag koncentracioja* alacsony.
Hig rez(ll)szulfatoldat

T6meny
-j A kationok a vizmolekulak negativ vegehez vonzodnak.

:j .

- i

()lyan oldat, amelyben az oldott anyag koncentracioja* magas.

T6meny rez(ll)szulftoldat

30

* Anion, kotes, kation, 16; koncentraci, 25; kovalens vegyulet, 18; diffuzi, 9; ionracs, 23; ionvegyulet, 17; keverek, 8 ; molekularacs, 23; apolaros molekula, 19; van der Waals-fele erok, 20. jld.

FIZIKAI KEMIA

Telitett
Olyan oiclat, amelyben tobb oldott anyag adott homersekleten - mar nem olclodik (atovabbi hozzaadott anyag kristalyos formaban marad). Ha a bomerseklet emelkedik, tovabbi anyagmennyiseg oldodbat, amfg az oldat ismet telitette valik.

Csapadek
A kemial reakciban keletkezo oldhatat lan szilard anyag kivalasa az oldatban.
A csapadekokat megjelenesi formajuk alapjan nevezik el. Pelyhes Az alabbi reakciban suru, feher ezust-kloridcsapadek keletkezik.

Tejszeru

Tultelitett
Olyan oldat, amely az adott homersekleten tobb oldott anyagot tartalmaz, mint a telitett oldat. Olyan esetben jon letre, ha egy oldatot az ala a bomerseklet ala hutunk, amelyen telftette valna, es nincs benne olyan szilard reszecske, amelyre az oldott anyag ra tudna kristeilvosodni*. fgy a felesleges oldott anyag oldatban marad. Az ilyen oldat nem stabll: ha egy kristalyszemcset adnak bozza, vagy por keriil bele, az anyagfelesleg klkrlstalyosodik.

Kremszeru Cyorsan ulepedo Suru ezust-kloridcsapadek

AgN 0 3 (CKi) + N a C I(a q ) ->AgCI(>l) + NaN 0 3 (o q )

Ezustnitrat

Natriumklorid

a jel csapadekot jelent.

Elegyed5
Ket vagy tobb, egymassal keveredo (egymasba diffundlo) folyadek. Az ellentete a nem elegyed6.

Oldhat
OiVan anyag, amely egy adott oldoszerben konnyen oldodik. Az oidbato ellentete az oldhatatlan.

Szuszpenzi
Szilard anyag, 500 nm-nel nagyobb reszecskeit (atomok, molekulak vagy ionok csoportjait) tartalmazza egyenletesen szetoszlatva olyan tolyadekban, amelyben a szilard anyag nem olddik.

Homok es fold szuszpenzioja vizben ---A reszecskek leulepednek az edeny aljra. vagy A reszecskek----kiszurbetok. Tiszta

Oldhatsag
Az oldott anyagnak az a mennyisege, amely adott homersekleten, meghatarozott mennyisegu oldoszerben oldhat.
Adott anyag oldhatosga meghatarozott homersMeten:
___

Az az anyagmennyiseg grammban,

amelyet 100 g oldoszerhez adva,

telitett oldatot kapunk.

Koiloid
Egy anyag rendkfvul apr, de 500 nm-nel kisebb szemcseinek a kevereke* eloszlatva egy masik anyagban.
A tej koiloid.A reszecskek tmennek a szuropapiron, es nem iilepednek le.

A szilard anyagok oldhatosaga rendszerint no a bomerseklet emelkedesevel, a gazok old hatosaga azonban csokken.
A cukor jobban oldodik forr teban. mint hideg vizben. uditditalban tobb a buborek, mint a hidegben.

Az oldhatsag valtozasat a homerskiettel az oldhatosagi gorbe mutatja.

A bomerseklet emelkedesevel egyre tobb oldott anyag szukseges telitett oldat eloilitasahoz.

Emulzio. Olyan koiloid, amelyben egy folyadek reszecskeit oszlatjuk szet egy masik folyadekban, pl. majonez. Hab. Olyan koiloid, amely folyadekban szetoszlatott apr ~ gazbuborekokbl ali. Kod Cazban szetoszla tott apr folyadekszemcsekbol allo koiloid. ^

.Jte S

Oldhatsgi gorbe

Homerseklet C

Fust. Czban szetoszlatott apr, szilard szemcseket tartalm azo koiloid.

* Kristilyoscxias, 21; diffuzio, 9; keverek, 8 . old.

ENERGIA E5 KEMIAI REAKCIOK

A legtobb kemiai reakcio energiavaltozassal jar. Majdnem minden reakciot kiser hoenergiavaltozas, nehanyat pedig feny- vagy elektromos energiavaltozas (is) kiser. Az energiavaltozas a kepzodott es a felszakitott kemiai kotesek eltero energiatartalmabol adodik A kemiai reakciokat kfsero hoenergia-valtozasokkal a termokemia toglalkozik. Entalpia (H)
Egy adott anyag energiatartalma kozvetlenui nem merheto, de merheto a valtozasa a kemiai reakcio soran.

A reakcio standard entalpiavaltozasa (AH)

A reakcio 25 C es legkori nyomason mert entalpia-valtozasa. Ha oldatokat vizsgalunk, a koncentrdcijuk IM * .

A reakci entalpia-valtozsa vagy reakcioho ( AH)

Az a homennyiseg, amely egy reakcioban kepzodik, vagy elnyel6dik. (Ha a reakcio ailapotvaltozas*, a kfsero h6mennyiseg szinten ismert, kCilonosen a fizikaban, mint Itens ho.) A reakcioho a reakciotermekek es a reakciopartnerek (kiindulasi anyagok) osszes ental-pijanak a kulonbsege, s a reakcioegyenlet utan szoktak feltiintetni. Meresere a kalorimetrit* alkalmazzak. Abbol adodik, hogy a reakcioban kotesek bomlanak fel, es uj kotesek jonnek letre (Id. kotesi energia).
Entalpiavditozs
A termekek osszege
A hidrogen es az oxigen reakciojanak entalpia-valtozasa

Exoterm reakcio
A kemiai reakcio hofejlodessel jar (hot ad at a kornyezetnek).
Reakciopartnerek AH Reakciotermekek

Az exoterm reakcio hot ad at a kdrnyezetnek, es AH negativ.

Endoterm reakcio
A kemiai reakcio hot von el a k6rnyezetbol.

A kiindulasi anyagok

Reakciotermekek

entalpijnak ~ erttalpidjnak osszege

1 -5S 2S

.^ 2 Reakcioartnerek

AH

Az endoterm reakcio hot vesz fel a kornyezetb6l, es AH pozitiv.

2H2(g) + 02(g) ^ 2H20(g) AH = -488kJ

H6 keletkezik, ezert ez exoterm reakci. A AH erteke csak az anyagoknak az egyenletben feltuntetett fizikai dllapotra* es molszamra* ervenyes. I a joule energiaegyseg jele; kj a kilojoule jele (1000 joule).

Kotesi energia
Ket atom kozoUi kovalens kotes* erossegenek merteke. A kotesek felszakitasahoz energiat keli befektetni, s a kotesek kialakulasakor energia szabadul fel. Ezeknek az energiaknak a kulonbsege eredmenyezi a reakciok soran feliepo energiavaltozast.

Energiaszlnt-dlagram
Az adott reakcioban feliepo entalpiavaltozast szemlelteti.
A hidrogen es az oxigen fenti reakciojanak energiaszint-diagramja

.2

A H2 es O 2 moV lekulak koteseinek 2 C I(g ) 2 H (g ) . felszakitasahoz S energia szukseges.

~ H es Cl atomokbol HCI molekula kepzddesekor felszabadulo energia

I - V >

--------------J - '
2 H C I(g )

2H2(g) + 02(g) S.
2 c

I reakciopartnerek entalpiaja A

2 C I(g ) H 2 (g )

H2 (g) + C l(g ) -> 2H CI(g)

AH = -488kj Ebben a reakcioban AH negativ (ho kepzodik). Ez exoterm reakcio. A reakciotermekek entalpiaja.

Az energia megmaradasanak torvenye

Kemiai reakcio soran energia nem keletkezhet es nem tunhet el. Zrt rendszerben* az energia mennyisege allando.

1
2H20(g)

32

* Kalorimetria, 116; ailapotvaltozas, 6; zart rendszer, 48; koncentraci, 25; kovalens kotes, 18; joule, 114; M-ertek, 25; molaritas, mol, 25; fizikai ailapot, 6;

FIZIKAI KEMIA

Hess-ttel
Kimondja, hogy adott kemiai reakci reakcih6je mindig allando, fuggetlenui attol, hogy a reakciopartnerektol milyen reakciouton jutunk el a reakciotermekekhez. A tetelt szemlelteti a jobb oldali abra. Hess tetele alkalmazhato kozvetlenui nem merheto reakciohok meghatarozasara, pl. a metan kpz6dsh6j4nek kiszamftasara.

Energiaciklus

AH, A +B 1. Reakciul RQkcidpQttnr6l ^

^
C +D Reakciotermeke

Hess tetele ertelmeben:

AH; (az A i- B-> E + F reakciora)

AH 2 (az C +D + f + reakciora)

AH 3 (az A + C +D reakciora)

Nehany fontos entalpia-valtozas

^gsh6 Adott anyag egy moljanak* oxigenben valo teljes elegesekor felszabadulo h6mennyiseg. Meresehez kalorimeter-bombal hasznalnak.
Kalonmeter-bomba

Oldasho
Az a homennyiseg, amely akkor keletkezik vagy nyelodik el, ha egy mol* anyagot olyan nagy mennyisegu oldszerben oldunk, hogy a tovabbi hfgftas mar nem okoz homersekletvakoast.

Molaris olvadasho
Az a homennyiseg, amely 1 mol, olvadaspontjan levo szilard anyag azonos homersekletu folyadekka alakftasahoz szukseges. A befektetett energia a szilard anyag kristalyracsaban* levo kotesek felszaki'tasara fordftodik.

Oxigen bevezetese

A gyujtasra szo lg a ld elektromos aram

A viz bomersekle tenek emelkedesebol szam itjk a z ego anyag altal leodott hot. AceI tartedeny

Az egesi folyamatban leadott ho Vizsgalt anyag 0 C-05 jeg

a h

= + 6 .0 k l m o h

0 C-os wz A mol- jeientese: minden molra*.

Parolgash6 Semlegesitesi h5
Az a h6mennyiseg, amely felszabadul, ha egy mol* hidrogeniont (H+) cgy mol* hidroxidion (OH ) semlegesit*. Ha a sav esa bazis is teljes mertekben disszocial*, a semlegesitesi ho mindig -57 kj. A semlegesftes ionegyenlete*: Az a homennyiseg, amely a forrasponton 1 mol* tolyadek gozze alakftasahoz szukseges.
AH = +41 kl mol

100 C-os goz 100 C-os vfz A mol jelenthe: minden molra*.

H+(aq) + OH(aq)
HidrogenH id ro xid -

H20(f)
Vizmolekula

AH

= -5 7 -t L
mol

Kepzodesho
A vegyulet 1 moljanak* kepzodesekor leadoU vagy felvett homennyiseg. Pl: i a

Ha gyenge sav* vagy gyenge bazis* vesz reszt a folyamatban, kisebb ho termelodik. Az energia egy resze a gyenge komponens (sav vagy bazis) teljes disszociaciojara forditodik.

C(graflt) + OaCg) ^ COaCg)

Szen Oxigen Szendioxid

A = .349 mol H y_

Kristalyraa, 22; ionegyenlet, 27; disszocici, 16; mol, 25; semlegesitfe, 37; oldoszer, 30; gyenge sav, gyenge bazis, 38. old.

33

o x id

Ac i6

es r e d u k c i o

Az oxidaci6 es redukcio kifejezes eredetileg az anyagok oxigenfelvetelere es oxigenleadasasra utalt. M a mar tagabban erteimezik, es hidrogen, illetve elektronok felvetelet es leadasat is magaban foglalja. Az oxidacioval es redukcioval jaro kemiai folyamatokban mindig van elektronatadas, vagyis minden esetben egy vagy tobb elemnek valtozik az oxidaci6s ailapota. Oxidaci6
Kemiai reakcio, amelyben az alabbi folyamatoi< mehetnek vegbe:
1. Elem vagy vegyulet oxigent vesz fel

Redukci
Kemiai reakcio, ameiyben az alabbi folyamatok egyike megy vegbe:
1. A vegyulet oxigent ad le

2 C u O ( s z ) + C (S Z ) - > C 0 2 ( g ) + 2 C u ( s z )
Oxidl6szer Oxidl6d6 elem A szen oxigent vesz fel

2 C u O (sz ) + C (sz ) Redukalodo Reduklovegyijlet_______ szer

C 0 2 ( g ) + 2 C u (sz)
A rez(ll)oxid _______________ oxigent veszit

2. A vegyulet hidrogent veszit

2. Az elem vagy vegyuiet hidrogent vesz fel

Cl2(9)
Oxidl6szer

^2^(9)
Oxiddl6d6 vegyulet

2 H C I( g ) + S(sz)
A hidrogen-szulfid hidrogent veszit

C l 2( g ) + H 2S ( g ) - > 2 H C I( g ) + S(sz)
Redukalodo elem Redukioszer A klor hidrogent vesz fel

3. Az atom vagy ion elektroni ad le

3. Az atom vagy ion elektront vesz fel

C l 2( g ) + 2 N a ( s z ) - > 2 N a + C I- ( s z )
Oxiddl6szer Oxidal6d6 atom A natrium elektront veszft

C l 2( g ) + 2 N a ( s z )
Redukalodo atom Redukdloszer

2 N a + C I- ( s z )
A klor elektront vesz fel

Az az anyag, amely oxidacion megy keresztui, oxidcil6dik, es oxidci6s ilapota magasabb iesz. Az oxidaci6 a redukci ellentete.

Az az anyag, amely redukcion megy keresztui, redukldik, s oxiddci6s ilapota alacsonyabb Iesz. A redukcio az oxidaci6 ellentete.

Oxidl6szer
Az az anyag, amely felvesz elektronokat, fgy a masik anyag oxldcl6jt okozza. Az oxidcil6szer a reakcioban mindig redukalodik.

Redukioszer
Olyan anyag, amely elektronokat ad at, s igy a masik anyag redukcijt okozza. A folyamatban a redukaloszer mindig oxidl6dik.

Redoxi-reakci6
Oxidci6t es redukciot egyaranl magaba toglalo kemiai reakcio. A kt folyamat mindig egyutt jelen ik meg, mert az oxidl6szer az oxidaci6 soran mindig redukakklik, s a redukaloszer a redukcio folyaman mindig oxidal6dik. A jobb oldal peldaban a magnezium es a klor redoxireakcioban kepez magneziumkioridot.
M g ( s z ) + C l 2( g ) M g2+ + 2 C I-(s z )

Magnezium es klor redoxi-reakdoja 1 I

12 elektron M n ^ semleges

17 elektron mindegyikben _ s e m le g e s

cj.
A magneziumatom lead ket elektront, es magneziumionn alakul. Oxidl6dik.

C j.
Mindegyik kloratom felvesz egy elektront, es kloridiont kepez. Redukalodnak. Tiz elektron. A to lte s +2 Mindegyikben 18 elektron. A toltes I

Adott elem egyideju oxidcl6jt es redukciojt a kemiai reakcioban diszproporcioniodsnak nevezzuk.

ep

34

FIZIKAI KEMIA

Oxidcici6s szdm
Azoknak az elektronoknak a szama, melyeket vegyuletkepzeskor az atom lead vagy felvesz. Egyszeru ionoknal az oxidaci6s szam rendszerint megegyezik ionjaik toltesevel. Az atom oxidaci6s ailapota magasabb lesz, ha az atom oxidl6dik, es alacsonyabb lesz, ha redukidik.

Oxidaci6s ailapot
Az a szam, amely megmutatja egy elem oxidaci6s ilapotat a vegyuletben. Az elem neve utan zarojeibe tett romai szamokkal jeloljuk. A vegyulet neveben csak akkor szerepel, ha valamelyik elemnek tobb oxidaci6s ailapota is lehet.

Az alabbi szabalyok segitenek egy elemek oxidaci6s ailapotanak meghatarozasaban:

IfA szabad elem (nincs vegyuletben) oxidd6s szma nulio. Az oxigen oxidad6s szama 0. Nem adott le es nem vett fel elektronokat.

hajlamos oldatban elektronfelveteire. Eros redukciiszer az az anyag, amely konnyen ad le elektronokat (amelyeket masik anyagnak adhat at), s fgy magas negatfv redoxpotencialja alakul ki. Az ers oxidl6szer elekt ronfelveteire hajlamos, s magas pozitfv redoxpotencialja van. A redoxpotencial elektrdpotencii*.

2. Az elem oxiddos szma ionvegyuletben megegyezik ionjnak toltesszmval. Az Qxidd6s szm +2 (2 elektron eltvozott) Az oxiddds szm -1 (I elektront felvett )

Redoxpotenclal-sor
Az anyagok felsorolasa redoxpotenciljaik sorrendjeben (a legnegativabb potencialu van a sor elejen). Adott anyag rendszerint oxldcilja a sorban elotte allokat, es redukija az utana kivetkezoket. Minel tavolabb ali egymastol ket anyag a sorban, annal konnyebben oxidaljak vagy redukaljak egymast. A redoxpotencial sor a feszultsegi sor kiterjesztse*.

A kovalens vegyuletben levo elemek oxidd6s szmt ugy ailapithatjuk meg, hogy ionos* vegyuletkent kep- / zeljuk e[ s dtgon- \ IN doljuk, hogy milyen to/tese lenne az ionoknak. A legnagyobb elektmegativitsu* atom (amely iegkozelebb van a fluorhozaperidusos rendszerben*) venne fel elektronokat. 3. Adott vegyuletben az atomok oxidd6s szdmainak osszege nulia. Vas(ll)szulft Az oxidd6s szmok osszege = (+2)
(+ 6 )

Az ammonia kovalens vegyuiet*

Redukidszerek

Oxidal6szerek

Utium Kalium Kaldum Ntrium Magnezium Alummium, Zink Otom

+
(4 x - 2 ) = 0

jod Erelyesebb hatas. A Brom Bikromation Klor Manganation, Hidrogenperoxid Fluor Ereiyesebb hatas. A

redoxpotendl egyre
negativabb.

redoxpotend l egyre

pozitfvabb.

Vas Hidrogen Rez Eziist

4. Az oxigen oxidad6s szama vegyijietekben italban -2, de a peroxidokban -1, pl. a hidrogen-peroxidban.

5. A hidrogen oxidad6s szama rendszerint + 1, kiveve a femhidrideket, amelyekben -1.

* Kovalens vegyiiletek, 18; fesziilts^i sor, 45; elektrodpotencial, 44; dektronegativits, 19; ionrcs, 23; ionvegyulet, 17; peridusos rendszer, 50. old.

35

5AVAK E5 BAZI50K
A kemiai anyagok vizes oldatai savas, lugos (bazikus) vagy semleges kemhatasuak. A tiszta vizben a molekulak igen kis hanyada elektrolitosan disszocial*, hidrogenion (pro ton*) es hidroxilion keletkezik. A hidrogen- es hidroxidionok szama megegyezik, ezert a viz semleges. Nehany vegyuletbol vizben oldva vagy vizzel reagalva hidrogen- vagy hidroxidionok keletkeznek, ami felboritja az eredeti egyensulyt. Ezek a vegyuletek vagy savak vagy bazisok (lugok).

A meh fullankjdban levo mereg sav.

Savak
Olyan vegyuletek, amelyeket vizben oldva hidrogenion (I- + - proton*) keletkezik az olH datban. A hidrogenionok onmagukban nem stabilak, hanem vfzmolekulakkal kapcsolodva hidrox6niumionokat kepeznek. Ezek az ionok csak oldatban leteznek, igy a savas jelieg csak old(3das utan mutatkozik meg.
Ssav (vegyulet) Oldodik vizben A kek lakmusz* savban megvorosodik

Savas
Barmely, a savak jeliemzoit mu tato vegyLilel.

N ehny sav korroziv, s a tartlyukon erre figyelmeztet6 ctmke lehet.

Hidrox6 niumion (H 3O+) vagy ox6 niumion

Akkor jon letre, ha hidrogenion vfznnolekulhoz kapcsoidik (Id. sav). A hidrox6niumionl tartalmazo oldatban lejatszodo kemiai reakciokban csak a hidrogen ion vesz reszt. Ezert a hidroxoniumiont altalaban hidrogenionnak tekinthetjuk.
Hidroxoniumion (H 3O+) kialakulasa

Ssav

ion (aq)

, Kloridion (aq)

V'izmolekulaval kapcsolodva hidroxoniumiont kepez.

Nehany sav H ,0

idroKoniumion (aq)

Vi'zmolekula (polaros molekula*)

Negativ veg

HI
Pozitiv veg A negativ molekulareszhez kdtodolt hidrogenion.

Hangyasav, a hangyak es a csalan csipos anyaga

Asvanyi sav
Kemiai eljarassal, asvanybol eloaliitott sav, pl. a sosaval nalriumkloridbol, a kensaval kenbol aliftjak eld.
Asvanyi sav Ssav Kensav Kenessav Saletromsav Saletromossav Foszforsav Keplet HCI H ,SO , H2SO 3 HNO, HNO] H ,PO , Szerves sav Oxlsav Hangyasav Ecetsav Keplet (C 0 0 H)2 HCOOH CH,COOH

Kensav van a saCitromsav es aszkorbinsav vas olomakkua dtromfeiekben fordul eto. mulatorban*.

A hig savak savanykas i'zuek, a pH*-juk 7-nel kisebb, es a kek lakmuszt* megvorositik. A fesziiitsegi sorban* a hidrogen elolt levo (negatfvabb) temeket hidrogenfejlodes kozben oidjak.
H 2S0 4 ( a q ) + M g (sz ) Sav Fem

MgS0 4 (oq) + H2(oq)

S6 * Hidrogen

Szerves sav
Savas jeliegu szerves vegyulet*. A leggyakoribbak a karbonsavak*.
A lehuliott ievelek elbomlanak, es humuszsavnak nevezett szerves sav keletkezik.

Er6s savak* hfg oldatai karbonatokkal vagy hidrogenkarbonatokkal szen-dioxid tejlodese kozben reagalnak, es lugokkal semlegesit6dnek.

3 6

* Karbonsavak, 81.; fesziiitsegi sor, 45.; elektrolltos disszociacio (lonizaci), 16.; savas olomakkumultor, 45.; lakmusz, 38.; szerves vegyuletek, 76.; pH, 38.; polaros molekula, 19.; proton, sok, 39.; eros sav, 38. old.

nZIKAl KEMIA

Bazisok (lugok)
Megkotik a hidrogeniont, es fgy semlegesftik asavakat. A savak kemiai ellenletei". A lugok altalaban fem-hidroxiciok, de az ammonia is bazis. A liigok tulajdonsagait m utato anyagot lugosnak (bazikus) mondjuk. Avfzben oldodo lugokal alkliaknak (alkali lugoknak) is nevezik. Amm(3niums6t* luggal hevitve ammonia alifthato elo.
A darzs fullankja aikiit tortolmaz, es savval, pl. ecettel semlegeiitheto.

Amfoter
A nev olyan anyagot jelol, amely bizonyos reakciokban savkent, mas reakciokban pedig bcLziskent viselkedik, pl. cinkhidroxid.

Anhidrid
Az anyag vfzzel savas vagy lugos oldatot kepez (Id. hidrolfzis a 40. oldalon). Az ilyen anyagok altalaban oxidok.

SO2 O) + H20(f) ^
[gyes hztartsi tisztitoszerek alkdlit tartalmaznak, ami oldja 0 szennyezest. Az emesztesi zavarokra javasolt tableuk aikiikat pl. magnezium-oxidot tartolm6znak, amely semlegesfti a felesleges gyomorsavat. A fogkrem is bazikus. Semlegesi'ti a szajban levo savakal. Ken-dioxid (anhidrid) Viz

HjSOjCog)
Kenessav

Semleges
Olyan anyag, amely nem mutat sem savas, sem bdzikus lulajdonsagokat. A semleges oldatban a hidrogenes hidroxidionok szama megegyezik A pH*-ja = 7, es nem valtoztatja meg a lakmusz* szmet.
A semleges oldat azonos szamu hidro gen- es hidroxiliont tartalmaz.

Alkii lugok
Aperldusos rendszer* I. vagy II. csoportjabatartozo elemek hidroxidjai, amelyek vfzben oldhatoak, es az oldatban bidroxidionok (0H) keletkeznek. Ezeket lugos vagy alkalikus oldatoknak nevezziik.
A voros lakmusz* Notriumhidroxid /Mnouk alicli lug.\ Olddik l^idroxidmegkekui.

H+ J

OH-

Kozombosftes
Sav es b ^ is kozotti kemiai reakcio, amelyben s6* es vfz keletkezik. Azonos szamu hidrogen- es hidroxidion reagal egymassal, es semleges oldat jon letre. A sav savmaradka* es a lug kationja* sot kepez.
Semlegeshis:

&

SAV + BAZIS
(aq)

SO*

+ VIZ

Br6nsted-Lowry-elmelet Alkalikus (lugos) oldat

Olyan oldat, amely lugok vizben oldasakor keletkezik, es tobb bidroxidiont tartalmaz, m hidrogeniont. A lugos oldatok pH*-ja int 7-nel nagyobb, a voros lakmuszt* megkki'tik, es csuszosnak (szappanszerunek) erezziik, mert reagalnak a borrel. Az alkalikus oldatok er6s bzisokbol* keletkeznek, anie\yek nehany femmei, pl. cink es alummium, hidrogenfejlodes kozben reagalnak.
2NaAI(GH)4(aq) + 3H2(g) 2A + 2NaOH(aq) + HjOCf) - I(sz)

A savak es bcizisok lefrasanak masik modja. A savat olyan anyagkent hatarozza meg, amely protont* ad le, a bazis pedig olyan anyag, amely a protont felveszi.
Az ecetsav protont* ad le - tehat sav. A vfz felvesz protont* - tehat bzis.
CH 3C O O H (a q ) + HzOCf) H3 0 +(aq) + C H jC O O t a g )

Ez a jel megfordfthat reakciot* jelent. A hidroKoniumion lead protont* - tehat sav. Az acetat ion protont* vesz fel - tehat bzis.

Ahiminium Ndtriumhidroxid

Viz

Natriumaluminat

Hidrogen

* Savmaradek, 39; savmegkoto, 116; kation, 16; lakmusz, 38; periodusos rendszer, 50; pH, 38; proton, 12; me^ordithato reakcio, 48; sok, 39; eros bazis (lug) 38. old.

37

Savak es bazisok (folvtatas) - erosseg es koncentracio

A savak es bazisok (kl. az eiozo ket oldalt) koncentrdcija* azt aclja meg, hogy hany moljuk* van jelen az adolt oldatban. Az eross?g viszont attol tugg, hogy molekulaik hanyad resze disszocial, hidroxonium*-, illetve hidroxidiont* juttatva az oldalba. A hi'g, ers sav tobb iont tartalmazhat, mint a lomeny gyenge sav.

Az univerzlis indiktorral atitatott papircsikok alkalmasak a savak erdssegenek vizsgalatara.

Az eros sav pirosra, az eros lug lilra szmezi a papirokat.

pH

Bros sav
Az a sav, amely vfzben oldva teljesen disszocial*, fgy az oldatban sok hidrogenion keletkezik.
Sosav (eros sav). [ --- Valamennyi molekula szetbomlik.

L
D

Az oldat hidrogenion-koncentraciojnak merteke.

A pH skala

A savakban tobb a hidrogenion, mini , a hidroKtdion. A semleges* oldat ban a hidrogenes hidroxidionok szama azonos.

A hidrogenion7 2 Jh ~ koncentracio* lO'^M * vagy 3 0,01M. Gyenge sav 4 Erds sav

6
Semleges* Cyengen lugos 7

I H*
Gyenge sav

Savmaradek (C l')

10 A lugos oldatban tobb a hidroxidion, Erosen lugos 72 - .A hidrogenionkoncentraao* mint a hidrogen oldat 13 l O ^M*. 14 ion.

Egy pH-egyseg csokkenes a hidrogenion-koncentrado tizszeres novekedeset jelenti.

1 1

A gyenge savak vfzben csak reszlegesen disszociinak*, azaz molekulaiknak csak kis hanyada bomlik hidrogen- es savmaradekionra.
Esetsav (gyenge sav). Csak nehany molekula bomlik el. - Savmaradek (CH^COO ')

Indikator
C)lyan anyag, amelynek szfne az oldat pHjatol fiigg. Az indikator lehet szilard vagy folyadek. Nehany gyakori indikatori mutat az abra a lap aljan.

Lakmusz
Az egyik indikator, amely megmutatja, hogy az oldat savas vagy lugos. A savak a kek lakmuszt megpirosftjak, a lugos oldatokban pedig a piros lakmusz megkekLil.
Kek lakmuszpapir Egyik reszet bemartottk savas oldatba Voros lakmuszpapir Egyik reszet lugos oldatba martottk

H Eros bazis
Vfzben oldva teljes mertekben disszocii*. Sok hidroxidion keletkezik, s az oldat erosen lugos lesz.
Natrium-hidroxid (eros bzis). Minden molekula disszocial*.

Univerzalls indikator Gyenge bazis

Vfzben oldva csak reszlegesen disszocii*. Csak nehany molekula bomlik hidroxidionra, fgy gyengen lugos oldatot kapunk.
Az am m nia vizes oldata kevesse disszocial, igy az oldatban a hidroxidion-koncentracio alacsony lesz:

Papfr vagy oldat formajaban kaphato indika tor, amelyhez szfnskala tartozik. A kulonbozo pH-tartomanyokat eltero szfnnel jelzi.
Savasabb Univerzal indikator Semleges ^ Lugosabb

1 2

3 4 5 6

7 8

9 10 11 12 13 14

Nehany mas indikator

M etilnarancs

Fenoiftalein

Brdmtimolkek

N H 3( o q )

H 2 0 (f) a

N H 4+(cx|)

O H -(cjq)
3 alatt piros 4,5 fdlott sarga 8.5 alatt szintelen 9.5 folott voros

<
6.5 alatt sarga 7.5 felett kek

Ez a jel megfordfthato reakciot* jelent.

38

Koncentracio, 25; hidroxoniumion, 36; disszocicio, 16; M-ertek, 25; mol, 25; semleges, 37; megfordfthato reakcio, 48. old.

nZIKAl KEMIA

SOK
Ask ionvegyiiletek*, amelyek legalabb egy kationt* es egy aniont* (savmaradekot) tartal maznak. Elmeletileg ugy szarmaztathatok, hogy a savak egy vagy tobb hidrogenionjat egy vagy tobb kation helyettesiti, pl. femionok (Id. lent) vagy ammoniumion. A sokat sok helyen alkalmazzak az iparban es a haztartasban.
Fm Hidrogen (kation*) Savmaradek (anion*) Fem (kation*) Sd Savmaradek (anion*) Hidrogen

Sav

Savmaradek
Az az anion*, amely visszamarad, ha asavbol eltavolitjuk a hidrogenionokat. Ld. a kovetkezo tablazatot.
Sav
Sosav Kensov Kenessav Soletromsav Saletromossav Szensav Ecetsav Foszforsav

Szabalyos s6
Azok a sok, amelyek csak femionokat (vagy ammoniumionokat) es savmaradekot tartaimaznak, s ugy kepzodtek, hogy a sav valamennyi hidrogenionjat fmionok vagy animoniumionok helyetlesi'tettek.
Re2(ll)szulfat es amnnoniumkiorid (szabalyos sok)

Savmaradik
a-

A savmaradik neve
Klorid Szulfat Szulfit Nitrat N itrit Karbont Acetat Foszfat

so/50/-

Femion

Savmaradek

Ammoniumion

Savmaradek

NOf NOi
COj^-

CHjCOOP 04 ^'

CuSO, Savanyu s6

NH.CI

A sot a savmaradek neve azonositja Rez(ll)szulft Natrium-klorid

O S 04i*
Kation* Sav
maradek

N a^ C l
Kation* Sav
maradek

^rtkusg A savmolekulaban levo hidrogenionok szama, amelyek helyettesitesevel s6 kpzodik. Nem feltetleniil minden hidrogenion helyettesit6dik.

C)lyan sok, amelyekbcn a savmaradkhoz fem ionok vagy ammoniumionok, vakimint hidro genionok is kapcsolodnak. Ugy jonnek lelre, hogy a savnak nem mindegyik hidrogenionjat helyettesftik femionok (vagy ammoniumionok). Csak a legalabb ketrtku savak kepezhelnek savanyu sokat. A legtobb savanyu s6 vizes oldatban savas, de nehany lugos kemhalasu.
Nalrium-hidrogenszulfat (savanytj s) Hidrogenion Femion

Na

S O A - Savmaradek

i H C H3 O O C

C A sosav egyerteku. l H
Az ecetsav egyerteku.

NaHSO,
A meszkdszirtek kalciumkarbontbol vannak, ami vizben oldhatatlan sd.

H 2 S O4 A kensav keterteku. H 3 P O4 A foszforsav haromerteku.

Anion, kation, 16; ionvegyulet, 1 7. old.

Sok (foIytatas)
Bazisos sok
Az ilyen sokban oxid- vagy hidroxiclion, femionok es savmaradek* ion van. Akkor kepzodik, ha a bazist* a sav nem semlegesfti^ lokeletesen.

Anhidrat
Kristlyvizet nem tartalmazo sok (vizmentesek, anhidrtok). Vi'zfelvetellel a s6 kristalyhidrcitt alakul.
Ha a vizmentes rez(ll)szulft; (ez feher por) vizet vesz fel, kek szfnu kristalyos rez(ll)szulfatta alakul (felveszi az 5 molekula kristdlyvizet). A vizet hozzaadhatjuk (m int az hrn), de a vizmentes rez(ll)szulft higroszkopos* is (azaz vizet vesz fel a levegobol).

Kristalyhidrat
Kristlyvizet* tartalmazo so. Ha a vizet eltavoiftjuk belole, anhidrtta (vfzmentesse) alakul.
A levegobol abszorbeii viz

Ketts sok
Ha ket szabalyos s6* oldata lep reakcioba, kettos s6 kepzodik. Ez ket kiilonbozo kationt* (vagy kel kulonbozo temiont, vagy egy femiont es egy ammoniLimiont) es egy vagy tobb savmaradekot* (aniont) tartalmaz.

CUSO4 + 5H4O
Vizmentes rez(ll)szulfat Vfzleads hevftis hatasara

CUSO4 . 5H2O
Kristalyos rez(ll) szulft (kristalyhidrt)

Dehidratalas
Kalium-alummiumsz u lf l- 1 2 vfzmolekulaval (kettos s6)
2 K '* ^

Femionok

Az anyag viztartalmanak eltavolitasa. Ez tortenhet a vfznek megfelelo aranyu hidrogen es oxigen eltavolftasaval, vagy hidrcitokbol vfzelvonassal, ami anhidratot eredmenyez.

Hidrolfzis
Savmaradek*

K2S04.Al2(S04)3

Savmaradek*

Komplex sok
Ezekben a sokban az egyik ion komplex ion Ez kozponti kationbol* s hozza kapcsolodo (gyakran datfv kovalens kotessel) tobb kis molekulabol (ezek rendszerint poiros molekulak) vagy ionokbol ali.

Kemiai reakcio, amelyben az adott anyag es VIZ kolcsonhatascibol mas vegyulet kepzodik. Ha so reagal vi'zzel, a s6 ionjai lepnek koicsonhatasba a vfzmolekulakkal. Ez telborftja a hidrogen- es hidroxidionok egyensulyat, es savassa vagy lugossa teszi az oldatot. A gyenge savbol* es er6s bazisbol* kepzodott sok vizes oldata lugos kemhatasLi. Az eros savbl* s gyenge bzisbol* keletkezett sok vizes oldatai savasak.
Vas(lli)klorid (so) Termekek

FeCIa + 3 H2 O
Viz

Fe3+ \
Ez a megfordithato reakcio* jele

+ 3CI+ 3H+
I
Az oldatban visszamarado hidrogenionok savas kemhatast adnak.

30H-

A vasionok es a hidroxidionok oldhatatlan vas(ill)hidroxidot kepeznek.

Fe(OH)3

4 0

* Savmaradek, 39; bazis, 37; kation, 16; datfv kovalens kotes, 18; higroszkopos, 92; semlegesftes, 37; szabalyos s6, 39; polaros molekula, 19; megfordithato reakcio, 48; eros sav, eros bazis, 38; kristalyvfz, 21; gyenge sav, gyenge bazis, 38. old.

FIZIKAI KEMIA

Sok eloallitasa
Sokat sokfele mocion lehet eloailflani, attol fiiggoen, hogy a s6 oldodik vfzben vagy nem (Id. a kovetkezo tdblazalot). Az oldhato sokat kristalyosftjak* a s6 oldatabol (ez kiilonbozo modon nycrheto Id. alabb), az oldhatatlanok pedig csapadek^ formajaban allithatok elo.
A sok oldhatosaga*

Cserebomlas
Kt vagy tobb ionvegyulet* oldatai kozott lejatszodo kemiai reakcio, amelyben az ionok kicserelodnek. Az egylk reakciotcrmek oldhatatlan s6, amely csapadekot* kepez. A legtobb oldhatatlan sot es hidroxidot ezzel a modszerrel alh'tjak elo. A csapadekot szurik es tisztara mossak.

Oldhato s6
Minden ammonium-, natrium- es kiiums Valamennyi nitrt

Oldhatatlan s6

A vegyuletek kicserelik" az ionokat.

Olom(ll)jodidcsapadek

Kloridok

K i VVE - Eziist es otom Barium es lom, valam int kalcium (ez enyhen oldhato)

Klium-jodidoidal I I

Kalium nitraloldat < Kicserelt anionok*

2

Szulfatok

KivivE-

Pb(Nb 3 )2 (oq) + 2KJ(oq) -> Pbl2 (i) +

' ------------------<- Kicserelt kationok* -

KN0 3 (oq)

Ammonium
fjatrium KiViVE A legtdbb karbonat

Kalium

Kozvetlen szintezis
A sot elemeibol aliftjak elo kemiai reakcioval. Ezt a modszert olyan sok eloallftasclra hasznaljak, amelyek reakcioba lepnek a vi'zzel, ezert nem lehet oket oldatb()l eloaliitani.

Vasreszelek es kenpor kevereke Melegi'tes inditja meg a reakciot, annak ellenere, hogy a reakcio exoterm* - eleg hot termel, hogy a tavabbiakban fenntartsa onmagat Vas(ll)szulfid (s6)
Fe(sz) + S(sz) -> FeS(sz)

Az oldhato sok az alabbi modszerckkel allithatok elo. Mindegylk sooldatot hasznal, amelyet reszlegesen beparolnak, es hagyjak a sot kikristalyosodni*. 1 Kozombosfts*: lugot savval semlcgesitiink. .
LUG + SAV S6 + VIZ

p/.2NaOH(aq) + NjSO^Cap)
Natriumhidroxid Kensav

Na2S04(cx:i) + 2H20(f)
Natriumszulfat Viz

Helyettesftes
Kemiai reakcio, amelyben a sav hidrogenjeit, rszben vagy egeszen, mas elemek, rendszerint femek helyettesitik. A modszert oldhato sok eloaliftasara hasznaljak a natrium- vagy kaliumsok kivetelevel, mert ezek a femek tu! hevesen reagalnak savakkal.
Hfg kensav Hidrogengz Cinkszulfat-

2 Oldhatatlan karbonat es sav egyniasra. hatasa.

OIDHATATIAN KARBONAT + SAV -> S6 + Vl'Z + SZENDIOXID

pl. MgCOjCsz) + 2HCi(aq) -> M g C l 2(a q ) + H20(f) + COzCg) Magneziumkarbonat Sosav Magneziumklorid Viz Szendioxid

\
Cinkfelesleg Cink

3 Oldhatatlan bzis* es sav reakcioja. .

OLDHATATLAN bAzis + SAV ^ s6 + vfz
Az oldatot reszlegesen beparoljak es hagyjak kikristlyosodni*. ---H2S0 4 (a q ) . T

p/.CuO(sz)
Rez(ll)oxid

H2S04(aq) ->
Kensav

CuS04(aq) +

H20(f)
Viz

Szijro a felesleges cink eltavolitasra

Rez(ll)szulfat

Zn(sz)

ZnS04 (oq)

+ HjCg)

Anion, 16; bazls, 37; kation, 16; kristalyosodas, 21; exoterm reakcio, 32; ionvegyulet, 17; kozombosites, 37; csapadek, oldhatosag, 31. old.

41

ELEKTROLIZI5
Az elektrolfzis kifejezes azokat a kemiai valtozasokat foglalja ossze, amelyek az ionokat tartalmazo folyadekon athalado elektromos aram* hatasara kovetkeznek be. A femek es a grafit elektromos vezeteset a kristalyracsban* szabadon mozgo elektronok okozzak. Az ionvegyuletek*oldatai es oivadekai azonban az ionok mozgasa reven vezetik az aramot. Elektrolit
Azok a vegyLiletek, amelyek oivadekban* es vizes oldatban* vezetik az elektromos ara mot, es az elektrolfzis soran atalakulnak. Valamennyi ionvegyulet* elektrolit. Vezetik az aramot, merl oivadekban vagy vizes oldatban az ionjaik szabadon mozognak. A kationok* pozitiv tolteseket, az anionok* pedig negati'v tolteseket hordoznak. Az elektrolitban levo ionok szama hatarozza meg, hogy az elektrolit mennyire jol vezeti az elektromossagot (milyen a vezetokepessege).
Ntrium-klorid-olvadek* Rez(ll)szulft vizes oldata*

Elektrod
Az elektrolitba helyezett tem- vagy grafitrild (vagy lemez), amcly az Aram* ki- es bevezetesere szolgal. Ket elektrod van, anod es katod.

Semleges (indifferens) elektrod

Az ilyen elektrod az elektrolfzis soran nem valtozik, pl. platina. Nehany semleges elektrc)d reagal a felszabadulc) anyagokkal.

Aktfv elektrod
Az ilyen elektrod, rendszerint fem, valtozason megy keresztiil az elektrolfzis folyaman.

Elektrolizalo cella
VfzSzulfat molekula anion*

Az a kad, amely az elektrolitot (oivadek* vagy vizes oldat*) es az elektrodokat tartalmazza.

Elektrolizalo cella

Nem-elektroiit - olyan vegyulet, ameiyik nem disszocial*. Az aramforras pozitiv piusa Cyenge elektrolit - csak reszlegesen disszocial*. Itt lepnek ki az elektronok a cellbol A pozitiv toltesu elektrod az anod.

Az aramforras negativ polusa Itt lepnek be az elektronok a ceilaba A negativ toltesu elektrod a katod*. Elektrolit

vf) ^ <t)

Eros elektrolit - teljesen (minden molekula) disszocial*.

Az elektrolfzis ion-eimlete
Ez az elmelet frja le azokat a folyamatokat, amelyek az elektrolizalo ceilaban bekovetkeznek, ha osszekapcsoljak az aramforrassal. Azt aliftja, hogy az elektrolitban levo anionok* a vonzas kovetkezteben az anodhoz vandorolnak, ahol leadjak elektronjaikat. A kationok* a katod fele mozognak, ahol elektronokat vesznek fel. Azok az ionok, amelyek kolcsonhatasba lepnek az elektrodokkal, elveszftik toltesuket, azaz semlegesftdnek. Az elektronok az anodtol az aramfor ras fele es az aramforrastol a katod fele aramlanak.

A natrium-klorid-olvadek* eiektrolfzise

Elektronaram Klrgazbuborekok A kloridionok az anodhoz vandorolnak. Az alabbi reakci kovetkezik be. A kloridion lead egy elektront. ClCl + eKlorgaz keletkezik Cl + Cl C I2

A levalt fem ntrium A natriumionok a katodhoz vandorol nak. Az alabbi reakci ko vetkezik be. Natrium ion felvesz egy elektront.

N a+ + e"

Na

Fem natrium valik le.

42

* Anion, 16; vizes oldat, 30; kation, 16; kristalyracs, 22; aram, 45; ionvegyulet, 17; disszociaci, 16; oivadek, 6.old.

FIZIKAI KEMIA

Faraday els6 torvenye

Az elektrolizis soran az elektrd-reakcioban keletkezo anyag tomege aranyos az elektroliton athaladt toltesmennyiseggel.
T6ltesmennyiseg = aram x ido

Elektrolizis az iparban
Elektrolitos finomfts
A femek tisztftasa elektrolfzissel. Az elektrodfolyamatban csak a femionok vesznek reszt, a szennyezesek visszamaradnak az oldatban.
Szennyezett rez and A rezatomok elektronieaddssal pozitiv rezionokkd alakulnak, amelyek oldatba kerulnek, es a vonzs hatasra a negativ katdd fele mozognak.

Q
tdo Tomeg

Q
Ido

Rez(ll)szulftoldat A szennyezesek iszap formajban leOlepednek.

Ketszeres tomeg

Q
Ketszeres ido Ketszeres tomeg

Faraday masodik torvenye

Ha kulonbozo elektrolitokon azonos toltesmennyiseg halad at, az egyes elemek elektrdokon levalt moljainak* szama tordftott aranyban ali ionjaik toltesenek nagysagaval.
Arezionnak 2 elektroni k felvennie, hogy eli otmma alakuljon.
O j 2+ + 2e- -> Cu

Fmek eloaliftasa
Ercek oivadekanak* elektrolfzisevel is lehet femeket eloaliftani. A reaktivitasi sor elejen allo femeket nyerik ki ezzel a modszerrel (Id. alummlum, 62. old. es ntrium, 54. oki.).

Eloxlds
Femtargy feluleten a sajat oxidjabol epulo vekony reteg eloaliftasa. Hfg kensavoldatot elektrolizalva, a fem anodon bidroxidionok oxidal6 dnak*, oxigen es vfz keletkezik. A keletkezo oxigen oxidalja a femet.

Ha I faraday (1 mol elektron) ' halad dt rez(ll)szulfat-oldaton, m/nden egyes rezion atomma alakitasahoz k elektron et sziiksiges. Tovabbi peldak:
I F 1 moi* ntriumatomot vlaszt le ntriumionokbl (N a*).

Ezert 7 faraday '/2 mol rezion levalst eredmenyezi a katodon. 2 forditott / arnyban il 2-vel, a rezion toltesevel. IF 1/3 mol* alumfniumot vlaszt le ionjaibol (Al^*).

Ezeket a kulacsokat eloxalas5al aluminium-oxid-reteggel vontdk be, hogy megvedjek a korrziotol.

Galvanizalas
Femtc1rgyat, elektrolizist alkalmazva, bevonnak egy masik tem vekony retegevel. A femtargy a katod, amelyre kivalnak az elektrolitban levo femionok.

Voltamter vagy coulometer

Az elektrolfzis tolyaman kivalo anyag mennyisegenek meresere hasznalt elektrolizi cella.

Coulomb (C)
Az elektromos toltes SI egysge*. Egy coulomb toltes balad at egy adott ponton, ha egy amper* aram folyik 1 masodpercig.

Ezt az acelszoget a korrozi* megakadalyozasara dnkreteggel vontdk be (Id. katodosvedelem 45. old.)

Faraday (F)
Az elektromos toltes egyik egysege. Erteke 96 500 coulomb. Egy mol* elektron tolteset jelenti, ezert egyerteku ionokbol egy mol atomot valaszt ki.
A gitar fem elolapja t elektrolitikus uton kromreteggel vontdk be.

amper, 114; korrozio, 95; mol, 25; oivadek, 6; oxidcio, 34; reaktivitasi sor, 44; SI egysegek, 114. old.

REAKCIOKESZSEG
Reaktivitasi sor Az elemek reakciokeszsege attol fugg, Az elemek (rendszerint a femek) felsorolasa hogy atomjaik mennyire konnyen veszcsokkeno reakciokeszseg sorrendjeben. nek fel vagy adnak le elektronokat a A sor kialakftasahoz osszehasoniftottak kotesek kialakitasahoz (Id. 16-20. old.). az egyes femek reakciit mas kemiai Az elem reakciokeszsege annal naanyagokkal, pl. savakkal es oxigennel (a reakcik osszefoglalasat Id. a 97. oldalon). gyobb, minel konnyebben kapcsolodik ossze mas elemek atomjaival. Nehany elemnek igen nagy, masoknak igen kicsi a reakciokeszsege. Ez a kulonbseg kihasznalhato elektromossag eloKalium Novekvo reakciokeszseg allitasara es a femek korroziovedeimere*. Natrium Helyettesftes
Az ilyen tipusu kemiai reakcioban egy adott vegyLilet egyik eleme egy masikra cserelodik ki. Adott elem csak olyan elem helyere lephet, amelyik a reaktivitasi sorban utana helyezkedik el (Id. jobbra az abrat).
A cink kiszoritja a rezet a rez(ll)szulft-oldatb6l. Kaldum Magnezium Alumi'nium Cink Vas Olom Rez Ezust Novekvo kepesseg ms fem helyettesftesere Novekvo hajlam ionkepzhre elektronleadassai Egyre erelyesebb redukloszer*

CuS04(oq) + Zn(sz) -> ZnS04(aq) + Cu(sz)

Elektrod
Az elem (cisosorban fem) vizzel vagy sajat vegyiiletenek vizes oldataval* erintkezik. A feluleton levo atomok kationokka* alakulnak, es levalva a femrol oldatba kerillnek. Eleklronjaikat hatrahagyjak a femen. fgy az oldatnak pozitfv, a feninek negativ toltese lesz, s potencialkiilonbseg jon letre kozottiik.
Femek elektrodpotencialjanak merese

Elektrodpotencial (E)
Az elektrodban a fem es az oldat kozott fellepo potenciikiilonbseg. Kozvetlenul nem merheto, ezerl egy masik elektrodhoz, altalaban hidrogenelektrodhoz viszonyftva merik (id. az abrat). Az elektrodpotencialok mutatjak az ionna alakulasi hajlamot vizes oldatokban*, tovabba a feszultsegi sor osszoa 1ftasara haszna Ijak. 1

A ket elektrod kozotti potencialkulonbseget feszultsegmerovel n^ierjuk. Hidrogenelektrod az elektrodpotenddl meresehez hasznait vonatkoztat (referencia) elektrod. A 1,01 10^ pascai* nyomasu hidrogen bevezetese. Platinaelektrod platina lemezke, i amelyen gazbuborekok alakulnak ki. Gazelektrodkent* mukodik. IM * tomenysegu ssavoidat.

Platinahuzal Fem----

A femen hatrahagyott elektronok

lehetove teszi az ionok mozgasat.

A fem sojanak lM*-os oldata

Femionok az oldatban

44

' Vizes oldat, 30; kation, 16; korrzio, 95; elektrod, 42; M-ertek, 25; pascai, 115; redukaloszer, 34. old.

FIZIKAI KEMIA

Elektrokmiai fesziiltsegi sor

Az elemek sorrendje elektrdpotenciciljaik szerint. A sor elen a legnegatfvabb elektrodpotencialu elem ali. Az elemek helye a sorban tajekoztat az elem ionkepzesi hajlamarol vizes oldatban*, es igy az elem varhato reakcikeszsegere is utal.

Potencialkiilonbseg vagy fesziiltseg

Ket poni kozoU az elektromos tolts kCilonbsege, amelyet voltban (V) nierunk a voltmeronek vagy fesziiltsegmeronek nevezett muszerrel. Ha ket kiilonbozo potencialu pontot osszekapcsolnak, a potencialkiilonbseggel aranyos clektromos aram folyik kozottuk.

Elektromos aram
------ .3 ,0 5 V

Egyre negatfvabb elektrodpotencial. A fem fokozodo hajlam a pozitiv ion kepzesere.

Elektronaramlas (az elektronok negativ toltesu rszecskfc^k) az anyagon keresztiil. Az elektromos aram Si egysege* az amper (A), meresere arammerot hasznalnak. Egy hurokban vagy aramkorben ket pont kozott aram folyik, ha potenciji kiiionbseg van kozottuk.
I --------- A potencialkulonbseget (feszultseg) feszultsegmerovel ^ I m&juk. 1 I---- A drotban efekt o m ronok ram lanak a negativ ponttl a pozitiv feie.

OV

Egyre pozitivabb elektrodpotencial. A nemfemek fokozodo hajlam a negativ ionok kepzesere.

Arom folyik, ha ket ponlol, melyek kozott potencialkulonbseg van, elektromosan vezeto anyaggal osszekdtijnk.

I i

.+ 1 ,3 6 V

Az aram nagysagat (erosseget) arammerovel merjuk.

Elektromotoros er6 (EME) Galvnelem

Ket kiilonbozo elem elektrodjat tartalmazo berendezes. A negatfvabb elektrdpotencilu elektrod lesz a negativ p6 lus, es a masik alkotja a pozitfv plust. Ha osszekotjuk oket, ram folyik kozottuk. A galvanelemeknek ket tipusa van: a primer elemek, amelyek nem tolthetok ujra, es a szekunder elemek, amelyek ujratolthetoek. A telep tobb osszekapcsolt elembol ali.
A Daniell-elem (primer elem)

A galvnelem ket polusa kozotti potencilkiilonbsg elnevezese (azaz a ket elektrod elektrdpotencialjanak kulonbsege).

Katodos vedelem
A modszert elektromos vedelemnek is nevezik. A vas korroziojat (rozsdasodscit)* elozik meg ezen az uton azzal, bogy negatfvabb elektrodpotencialu femmei bozzak erintkezesbe, s ez tog korrodalodni a vas helyett.

Porzus edeny ( (tengedi a folyadekot). | Onkrud IM cink- szulft-oldat

a \

Az autkban hasznait un. savas olomakkumulator hat osszekapcsolt Rezlemez szekunder elembol

ll. IM*
rez(ll)szulfatoldal

A vas hajtorzsek cinkcsikok raerosi tesevel vedhetok meg. A cink csikok sokkal kdnnyebben adnak le elektronokat, mint a vas, mert a cink elobb van a fesziiltsegi sorban.

vJ

EME = a cink es a rez elektrddpotenciija kdzotti kiiionbseg = 1,1 V

Amper, 114; vizes oldat, 30; M-ertek, 25; rozKiasodas, 95; SI egys^ek, 114. old.

REAKCI05EBE55EG
A kemiai reakciok lefutasahoz szukseges ido a masodperc miliiomodreszetol hetekig, sot evekig valtozik. Adott reakcio idotartama megjosolhato, s az is, mikent lehet a korulmenyek valtoztatasaval gyorsftani vagy lassftani. Szamos ipari folyamat hatekonysagat javitottak a reakciosebesseg novelesevel, pl. magas homerseklet es nyomas, vagy katalizator alkalm azasaval.'' A kemiai reakciok sebessege
A reakciosebesseg meghatarozasahoz merik a reakciopartnerek felhasznaIckJasanak es a termekek keietkezesenek gyorsasagat. Az adatokbol szamftjak a reakciosebessegel. A reakciosebesseg meresere alkalmazott modszer a reakcic3partnerek es a termekek fizikai ailapottol* fiigg, s a kapott adatokat a sebessegi gorben abrazoljak. A reakcio elorehaladasaval sebessege valtozik. A reak cio tolvaman barmely idoben mert sebesseg az un. pillanatnyi sebesseg. A reakciopart nerek vagy a keletkezett termekek mennyisegenek valtozasat elosztva a reakcio befejezodesehez szukseges idovel, szamfthato az atlagos reakciosebesseg.
Sebessegi gorbe - a reakciotermekek tomegenek valtozasa az idovel

Fotokemiai reakciok

Olyan reakciok, amelyeknek a sebessget befolyasolja a feny intenzitasa, pl. fotoszintezis*. A feny megnoveli a reagalo reszecskek energiajat, es igy noveli a reakciosebesseget.
Fotokemiai reakciok fordulnak elo a fotografiban is. Azokon a teriileteken, ahol feny eri a filmet, ezustkristalyok keletkeznek, i'gy alakul ki a kep.

A fotoszintezis' - a z a folyamat, amelyben a novenyek a tpanyagaikat eloallitjak - fotokem iai reakcio.

Termekek

Pillanatnyi sebesseg

A reakcio vegen a gorbe vizszintesse valik

2AgBr(sz)

2A g (sz )

+ Br2(g)

A kezdeti sebesseg a legnagyobb (a gorbe itt a kgmeredekebb), mert a reakcidpartnerek koncentracioja* indulaskor a legnagyobb. Ido

Aktivalasi energia (E)

Az a minimalis energia, amellyel a reszecskeknek Litkozeskor rendelkezniCik kelI ahhoz, hogy a reakcio bekovetkezzek (Id. utkozsi elmelet). A reakcio sebesseg attol tijgg, hogy hany reszecskenek van meg ez az ener giaja. Szamos reakcioban eleve megvan a szukseges energiajuk, fgy a reakcio gyorsan vegbemegy. Mas esetekben energiat keli befektetni, hogy a reszecskek elerjek az aktivalasi energiat.
A surlodas hot fejleszt, s ez adja az aktivlasi energit a gyufafej reszecskeinek.
^

Otkozesi elmelet
Megmagyarazza, hogy a reakcio korulmenyeinek valtozasa mierl hal a sebessegre. Ahhoz, hogy ket reszecske reakcioba lepjen egymassal, utkozniuk keli. Ha tobb utkozes fordul elo, no a reakcisebesseg. Azonban csak nehany utkozes indft reakciot, mert nem minden reszecske energiaja elegendo a kolcsonhatashoz (Id. jobbra aktivlasi energia).

46

* Koncentracio, 25; fizikai ailapot, 6 ; fotoszintezis, 95. old.

FIZIKAI KEMIA

A reakciosebessseg vitozasa
A homerseklet emelesevel no a reakciosebessg. A hoenergia tobb reszecskenek ad az aktivicisi energit meghaladc3 energiat.

A reakciosebesseg no, ha egy vagy tobb reakciopartner koncentrcioja no.

Azonos terreszben tobb molekula tobb utkozest jeleni.

Mejegjtes^^^
A melegebb reszecskek nagyobb energival Litkoznek, \gy tobb lep reakcioba.

j
Alacsony koncentracio* Nagy koncentrcio* Ha egy nagy tombot nyok kisebbre darabolunk, az dsszfelulet megno.

Cazreakciokban a reakcisebessg no a nyomas novelesevel. A gaz nyomasanak novelese emeli a homersekletet, es csokkenti aterfogatot (vagyis noveli a koncentracit* - Id. gzt6 rvenyek, 28. old.) A reszecskek gyakrabban es nagyobb energiaval utkoznek.

A reakciosebesseg no, ha no a szilard reakcio partner felLiiete. Azok a reakciok, anielyekben az egyik reakciopartner szilard, csak a szilard anyag feiuletn mehetnek vegbe.

Katalizator
Olyan anyag, amely gyorsftja a kemiai reakciot, de onmaga a reakcio vegen is vallozallan. Ezt a folyamatot katalfzisnek nevezzuk. A katalizatorok a reakcio aktivalasi energiajanak csokkentese reven hatnak. A reakcioban alkalmazott katalizatort az egyenletben a nyi1 fole irjak (Id. 6 8 . old.). Az egyik reakcio sebesseget megnovelo katalizator hatastalan lehetegy masik reakcioban.
A hidrogen-peroxid bomlasa

Feltiletl katalizator
Ez a katalizator megkoti a telCileten a reakciopartnereket. Ezzel kozel hozza oket egymashoz, es megkonnyfti a reakciojukat.

Homogen katalizator
A katalizator es a reakciopartnerek azonos halmazilapotuak*.

Heterogen katalizator
A katalizator es a reakciopartnerek eltro halmazailapotuak*.

0' 1
i

A hidrogen-peroxid vizre es oxigenre bomlik. ^'Reakcio kataliztora --- m angan(IV)oxid

Promoter (gyorsfto)
A katalizator hatekonysagat fokozo anyag, fgy gyorsi'tja a reakcic)t.

Katalizator r^elkuli reakcio Ido

Katalizatort alkalm azva a reakcio felgyorsul.

Inhibitor (gatlo)
A reakciot lassfto anyag. Nehany inhibitor a katalizator hatasanak csokkentese reven bat.

Az autk kipufogojaban alkalmazott katalitikus talaki'to kit, katalizatorkent m Okodo femet, platindt es rodiumot tartalmaz. k mergezo szen-mom id es szenhidrogenek a femekhez (Pt, Rh) kopcsolodnak, s szendioxid es viz kepzodese kozben reogalnak egymassal. Keveibe veszelyes gazkibocsatas Fem katalizator

Enzim
Az elo szervezetekben talalhato katalizator, amely a termeszetes kemiai folyamatok sebesseget noveli. Sok kLilonb o 'o tipusa ismert.
A pokok taplalkozdsuk kdnnyitesere kulonieges enzimeket valasztanak ki es juttatnak az aldozatukra. Az enzimek felgyorsitjak a taplalekot lebonto kemiai reakciokat.

Autokatalfzis
Azegyik reakciotermek mukodik katalizator kent a reakcioban.

Koncentracio, 25; halmazailapot, 6. old.

MEGFORDITHATO REAKCIOK
Szamos kemiai reakcio a kiindulasi anyagok felhasznalodasaig folytatodik, es a reakciotermekek nem lepnek egymassal kolcsonhatasba. Amikor a reak cio eleri ezt a szakaszt, azt mondjuk, hogy befejezodik, vegbement. Mas reakciok azonban soha nem erik el ezt az ailapotot. Ezeket megfordfthato reakciokent ismerjuk. Megfordfthato reakcio
()lyan kemiai reakcio, amclyben a reakciotermkek is reagalnak egymassal, az eredeti reakciopartnerek kepzodese kozben. Ezek ismet reakcioba lepnek, letrehozva a termekeket, es fgy tovabb. A ket reakcio egyidejuleg megy vegbe, es a folyamal zart rendszerben soha nem fejezodik be. A megfordfthato reakcio egy meghatarozott szakaszaban kemiai egyensuly jon letre.
k l ammnium-klorid termikus disszocicioja megfordithat reakcio. Az ammniumklorid szublimat es elbomlik sosavgazra es ammoniagazra - ez az elorehalado reakcio. Melegi'tes Eiorehaladd reakci Az am m nium-klorid lecsapdik. gazok lehulnek es am m nium-klorid gozt kepezve rekombindlodnak - e z a visszafeie halad (fordilott) reakcio. Sziiard am m nium-klorid

Disszociacio
A megfordfthato reakciok egyik tfpusa, amelyben egy vegyiilet mas vegyuletre vagy elemekre bomlik. A termikus disszocicio ho hatasara kovetkezik be (a termekek lehulve visszaalakulnak). A disszoc:iaci6 t nem szabad osszeteveszleni az elbomidssal, amelyben a vcgyiilet vglegesen esik szet.

A nitrogen-dioxid termikusan disszocii nitrogen-monoxidra es oxigenre. A homerseklet emelkedik - a szin eltunik Melegites Hutes

Barna nitrogen dioxidgaz.

A nitrogenmonoxid es az oxiger) szintelen.

Csokkend ho merseklet, a g a zok rekombinaldnak.

2 N 0 2 (g ) ^ NH4CKSZ) ^ N H 3(g) + H C I(g )

2N O ( g )

0 2 (g )

A megfordithat reakci jelolese Visszafeie halad reakcio

Zart rendszer
Olyan rendszer*, amelybol kmiai anyag nem tavozhat, es nem is Iphet be. Ha a megfordfthato reakci termeke eltavozik, pl. a levegobe, a reakcio mar nem fordulhat vissza. Azt a rendszert, amelybol a kemiai anyagok eltavozhatnak, nyitott rendszernek nevezziik.

Az elorehalado reakcio
A megfordfthato reakcioban az a reakcio, amelynek a termekei az eredeti reakciopartnerekbdl kpzodnek. Az egyenletben ez halad balrc31 jobbra.

A visszafeie halad vagy ellentetes iranyu reakcio

A megfordfthato reakcioban az a reakcio, amelyben az eredeti reakciopartnerek keletkeznek sajat reakci(3termekeikbol. Az egyenletben ez halad jobbrol balra.
Ez a koteihuzas szemlelteti a kemiai reakciot. A kek csapat a reakcipartnerek, a piros csapat a termekek kepviseloje. Ha a piros csapat gyoz, az az eldrehalad reakcio, ha a kekek gyoznek, az az ellentetes iranyu reakcio.

Egyensuly
Ket azonos sebessegu, de ellentetes iranyu mozga hatastalanftja egymast. Ha peldaul valaki a mozgolepcson olyan sebesseggel gyalogol felfele, amilyen sebesseggel a mozg(3lpcsd letele mozog, akkor az illeto egycnsLilyban van. A kemiai egyensuly az egyensuly egyik peldaja - akkor alakul ki, ha az elorehalado reakcio es az ellentetes ircinyij reakcio is lejatszodik, de makroszkopikusan hatastalanftjak egymast.

* Szublimaci, 7; rendszer, 11 7. old.

FIZIKAI KEMIA

Km egyensuly iai
A zrt rendszerben vegbemeno, megfordithat folyamatokban elerl ailapot, amelyben az el6 rehalad6 esaz ellentetes iranyu (forditott reakcio) azonos sebesseggel megy vgbe. A halasuk kiegyenliti egymast, es a reakciopartnerek es a reakciotermekek koncentracioja tovabb mar nem valtozik. A kemiai egynsuly azegyensuly egyik formaja.

A reakcio kezdelen a termekek koncentracioja* gyorsabban no, mint a kiinduiasi anyagoke. Cyors elorehalado reakcio Reakcipartnerek Lassu forditott reakcio A kemiai egyensuly eleresekor a termekek es a reakcio partnerek azonos sebesseggel keietkeznek. Reakciopartnerek Termekek Termekek

Az egyensulyi helyzet
A megforclfthato reakcio korulmenyeinek (homerseklet, koncentracio* vagy nyomas) barmilyen megvaltozasa megvaltozlalja az elfirehalad vagy a forditott reakcio sebess^gt, s ezzel megszi'jnik a kemiai egyensuly. Ez vegiil heiyreall, de mas lesz a lermekek es a reakciopartnerek aranya az lij egynesulyban. Ezl ugy mondjak, hogy megvaltozott az egyensulyi helyzet.
f/so egyertsulyi heiyzet
Az elorehalado reakcionak kedvezoen vitoznok a k6rulmenyek oztmondjuk, hogy oz egyensulyi helyzet jobbra tolodik. A forditott reakcionak kedveznek a megvltozott korulmenyek azt mor)djuk, hogy az egyensulyi helyzet balra tolodik.

2. Ha a megfordithat reakci homerseklele megvaltozik, valtozik az egyensulyi helyzet is. Ez attol fCigg, hogy a reakcio exoterm* vagy endoterm*. Az a megfordfthato reakcio, aniely az egyik iranyban cxolerm, a masik iranyban endorterm.
Ammnia eloaliitasa Haber-szintezissel*. Exoterm*
N 2( g ) + 3 H 2 (g ) Nitrogen Hidrogen

2 N H 3( g )

Ammnia Endoterm*

> .

N2
Termekek

Reakciopartnerek

H2

N2 H2

Tobb termek keletkezett. A homerseklet emelkedik - a forditott, endoterm* reakcio sebessege no, hogy ho nyel6djek el. Kevesebb am m nia keletkezik - az egyensuly balra tolodik. A homerseklet csokken - az elorehalado exoterm* reakcio sebessege no, tobb ho szabadul fel. Tobb am m nia kepzodik - az egyensuly jobbra tolodik.

Tobb reakcipartner kepzodott.

A Le Chatelier-elv
Aszabaly kimondja, hogy ha egy egyensulyban levo rendszer* korulmenycll megvaltoztatjak, a rendszerben olyan valtozas kovetkezik be, amely ellensLilyozni igyekszik a valtozas hatasat. 1 Ha megfordithat gazreakciban megval. tozik a nyomas, megvaltozhat az egyensulyi helyzet. i
AzNig) +

3. Ha a megfordfthato reakciban a kiindu iasi anyagok (reakcic3partnerek) vagy a reak ciotermekek koncentracija* valtozik, meg valtozik az egyensLilyi helyzet is.
No a reakcipartnerek konA termekek koncentrdcija centradoja* - no az elore- VACY csokken - csokken a fordihalad reakcio sebessege. tott reakci sebessege.

B(g)
j

AB(g) reakdoban:
A moiekuiai B moiekuiai AB m oiekuiak'

------- ^

i_.*j
Az egyensulyi helyzet jobbra tolodik.

A nyomat noveive - az egyensuly jobbra tolodik - tobb AB keletkezik - vagyis a moiekuiak szama csokken, ami ismel alacsonyabb nyomst ad.

A nyomasi csokkentve - az egyensuly balra tolodik tobb A es B keletkezik, vagyis no a moiekuiak szama, ami ismet nagyobb nyomdst eredmenyez.

A reakcipartnerek koncentEmelkedik a termekek konrcija csokken - az elore- VACY centradoja - no a fordftott halad reakci sebessege reakci sebessege. ^ csokken.

k
Az egyensulyi helyzet balra toldik.________

'

' Koncentracio, 25; endoterm reakcio, exoterm reakcio, 32; Haber-szintezis, 66; rendszer, 11 7. old.

49

It

A PERIODUSOS REND5ZER
A 19. szazadban tobb kemikus megprobalta az elemeket rendszerbe foglalni atomjaik merete, valamint a tulajdonsagaikban es viselkedesukben mutatkoz6 , rendszeresen visszatero hasoniosag alapjan. A legsikeresebb valtozatot az orosz Dimitrij Mengyelejev publikalta 1869-ben, s mind a mai napig ez a modem periodusos rendszer alapja. A periodusos rendszer
Az elemek eirendezese rendszmuk* novekvo rendjeben. Adott elemnek s vegyCileteinek mind a fizikai, mind a kemiai lulajdonscigai szoros kapcsolatban vannak az elemnek a periodusos rendszerben elfoglalt helyevel. A rendszer csoportokra es periodusokra tagolodik. Az elemek elhelyezese az 1 . periodus bal szelen, a hidrogennel kezdddik, es a novekvo rendszamok sorrendjeben halad balrol jobbra minden periodusban (kl. a jobb oldali kepel).

Periodusos rendszer
/ .

0
0
R p

c s

II.

c s 0 p 0
R Rendszam *

1 Peri^ .

Vegyjel _ Megkozelito relatfv atom tdm eg*-----

.PeridL

Be
1 1
12

Periodus
A periodusos rendszerben az elemek vfzszintes sora. Osszesen het periodus van. Az eiso periodusban csak ket elem, a hidrogen es a helium van. A 2. es a 3. pericklusban nyolc elem helyezkedik el, ezeket rovid periodusoknak nevezik. A 4., 5., 6 ., es 7. perickius mindegyike 18 es 32 kozott tartalmaz elemekel. Ezeket hosszu periodusoknak nevezik. A periodusban balrol jobbra haladva, elemrol elemre eggyel no a rendszam*. Az egymast koveto elemek atomjainak kCilso elektronhejan* mindig eggyel no az elektronok szama. Az azonos periodusba lartozo valamennyi elemnek azonos szamu eleklronheja van, es az elektronok szamanak szabalyszeru valtozasa elemrol elemre, az elemek kemiai tulajdonScigaiban is szabalyszeru valtozasokat eredmenyez a perioduson vegighaladva.
A 2. periodusban levo elemek elektronszerkezete*

Na Mg
19 20 1 21

4 .P e ri6 (^

K
39 37

Ca| Sc 40 1 45
38 1 39

S.Petk

Rb
85 55

Sr 1 Y
88 1 89 57 1 58 59 60 61 62 63

6. Pak

Cs
133

La] Ce
139 140 89 1 90

Pr
141 91

Nd Pm Sm Eu
144 92 147 93 150 94 152 5

7 .P e ri^

Fr
223

Ac| Th
227 '
____ 4

Pa
231

U
238

Np Pu Am
237 242 243

232

A lulajdonsagok ilyen fokozatos vallozasara mutal pldat a lenti abra.

Mindegyik elemnek ugyanaz a kulso heja*, de balrol jobbra haladva, az egymast koveto elemeknek mindig eggyel tobb elektror)ja van ezen a hejon.

Eros redukaiszerek*

~ ^ C yen g e redukaiszerek*

- fros oxidl6szerek*

Vegighaladva a 2. perioduson, ez a szabalyszeruseg mutatkozik az elemek redukalo*-, illetve oxidl6kepessegenek* valtozasban (Id. az 52. oldall is). A neon kivetel - nem reakciokepes (nemesgaz).

* Rendszam, 13; vegyjel, 8 ; elektronszerkezet, kulso hej, 1 3; oxidaci6, oxldal6 szer, redukaloszer, redukcio, 34; relatfv atomtomeg, 24. old.

SZERVETLEN KEMIA

A k tfle n v v e l je lo lt cso p o rto k

Csoport
A peridusos rendszer fuggoleges oszlopai. Acsoportokat romai szamokkal jelolik, de nehanynak neve is van. Az azonos csoportban levo elemek kuls6 hejan* azonos szanu'i elektron van, ezert hasonioak a kemiai tulajdonsagaik.

A csoport szama I. Csoport II. Csoport VII. Csoport VIII. Csoport (vagy 0 Csoport)

A csoport neve Alkalifemek (Id. 54-55 old.) Alkalifoldfemek (Id 56-57 old.) Halogenek (Id 72-74 old.) Nemesgazok (Id. 75. old.)

III. C
A peridusos tablaban az alkalmazott szmkodok

IV.

V.

VI.

VII.

VIII C

o p o
R

c s o p o
R

0
p R

c s

c s o p o
R

c s o p o
R

o
R

Femek

Felfemek (metalioidok)

Nemfervek

\ f^

\y \ y \ r \ y

He
10

Ne
20 16

Cl
Atmenetifemek (Id 58-61. old.)
24 25 26 27 29 31 32 34 35.5 36

Cr Mn Fe Co
52 41 42 55 43 56 44 59 45 46

Cu
48

Ga Ge
73 50 51

Se
79

Kr
84 54

Nb Mo Tc
Lantanoidk es aktmoidk
69 70 71 I 72 93 73 96 99 75

Ru
101 76

Rh Pd
103 106 79

Cd
112

Sn
119 82

Sb
122

Xe
131 86

Tm Yb
169 100 101 173

Lu 1 Hf
I

Ta
181 105 106

Re Os
186 107 190 108 109

Au Hg
197 201

Pb
207

Rn
222

175 103

178.5 104

12 0

Fm Md No
253 256 253

Lj
257

Rf- Db' sg- Bh- Hs- Mt261 262 266 264 269 268

Femek es nemfemek
Femek
Jeliegzetes fizikai tulajdonsagokkal rendelkez6 elemek, ezek a tulajdonsagok kiilonboztetik meg oket a nemfmektol. A periodusok bal oldalan levo elemek femes tulajdonsaguak. Jobbra haladva, az elemek fokozalosan egyre kevesbe femes jelieguek. Azokat az elemeket, amelyek nem hatarozottan femek vagv nem femek, hanem vegyes tulajdonsagokkal rendelkeznek, felfemeknek vagy metalioidoknak nevezzuk. A melailoidoklol jobbra elhelyezkedo elemek a nemfemek.

Tulajdonsg

Femek

Nemfemek

Halmazdilapot*
Megjelenes

Szilard (kiveve higany) Femes feny

Szikjrd, foly^ony vagy gz (a brm az egyetkr) fol/konyjl. Tobbnyire nincs fenyuk (a jod az egyik kivetel). Alacsony (kiveve grafit) Qyenge Gyenge Altalaban alacsony (kiveve: szen) Altalaban alacsony

Vezetkepesseg* Alakfthatsg* Duktmtas*

OIvadaspont Forrdspont

/ o

1 6 lo
Altalaban magas Altalaban magas

Vezetkepesseg, 116; duktilitas, 116; alakfthatosag, 11 7; kiilsohej, 13; halmazailapot, 6; atmenetifemek, 58. old. Rf (Rutherfordium), Db (Dubnium), Sg (Seaborgium), Bh (Bohrium), Hs (Hassium), M t (Meitnerium )

5ZERVETLEN KEMIA
A szervetlen kemia az elemekkel es vegyuleteikkel foglalkozik, kiveve a szenlancot tartalmazo vegyuleteket (Id. szerves kemia, 76-91. oki.). Az elemek es szervetlen vegyuletek tulajdons^igai a periodusos rendszerben* rejlo szabalyszerusegeAz elemek tulajket, valtozasi iranyokat (trendeket) kovetnek. donsgaik es reakA csoportokban* felfele vagy lefele es a periodu- cioik alapjn kulonbozo teriileteken sokban* balrol jobbra haladva, az elemek alkalrnazhatok. Pl. a hidrogen konnyen reakcioi megjosolhatoak.
F6 trendek a periodusos rendszerben

eg, ezert raketak hajtdanyagakent hasznaljk.

Az elemek atom jainak merete csokken. A szitrd halm azailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja emelkedik. A gaz halm azailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja csokken. Az elemek jeliege a femektol a metalioidok, majd a nem femek fele valtozik (Id. Sl.o ld.).

a.

im r
C a lS c Si i y

2
Co{ NI ZnjGa

_ S 7_ 4 _(_ 0

t i.
7. I 7 2
|H1

Rhj Pd

6 I 0 1
Hg, T I

,J

^ i^

R Ia llh a c

___ I

Az elemek oxidjainak* jeliege a lugostdl* az amfoter*, m ajd savas jeliegig valtozik. Az elemek redukal6szerekb6t* oxidl6szerekke* vdinak. Az elemek kationkepzokbol* anionkepzokki* valnak. A csoportokban* lefele novekvo reakdokiszseg* csokkenove vlik.

Varhato reakciok
Ennek a konyvnek a szervetlen kemiaval foglalkozo reszeben minden elemcsoportrl* van egy fejezet, amely bevezetessel es a csoport* elemeinek tulajdonsagait osszefogialo tablazattal kezdodik. A tablazatok alatti kek mezoben roviden ravilagftunk azokra a tendenciakra, amelyek a csoportban lefele haladva ervenyesijlnek. A bevezetest kovetoen ismertetjuk a csoport gyakran elofordulo elemeit. A tobbi elemre vonatkozo adatok gyakran kikovetkeztethetok a reakciokeszsg* alakulasabol a csoportban lefele haladva. Az alabbi

lepesek szemleltetik, hogy mikent lehet niegjosolni a cezium hideg vfzzel szemben mutatott reakciokszsgt*. A cezium az I. csoport eleme (Id. 54-55. oki.).
1 Az I. csoport elejen Ovo tdbizat azt mutatja, hogy az .
elemek reakciokeszsege no a csoportban lefele haladva. 2. A litium, natrium es kalium lei'rasabol Ithato, ho^y a harom elem a csoportban lefele. haladva novekvo hevesseggel reagal vfzzel - a litium enyhebben, a natrium hevesen, a kalium pedig nagyon hevesen reagal. 3. Az varhato, hogy a cezium, mivel a csoportban lefele haladva a kalium utan kovetkezik, rendkfvul hevesen fog vfzzel reagalni.

* Amfoter, 37; anion, 16; lugos, 37; kation, 16; csoport, 51; kulso hej, 13; oxidok, 69; oxidal6 szer, 34; periodus, pedriodusos rendszer, 50; reakciokeszseg, 44; redukaloszer, 34.old.

HIDROGEN
Azegyes rendszamu* hidrogen (^H) az eiso es alegkonnyebb elem a periodusos rendszerben*, s a leggyakoribb elem a vilagegyetemben. Ketatomos (H2 szagtalan, gyulekony gaz, amely a Foldon gya), korlatilag csak vegyuleteiben fordul elo. Magas homersekleten a foldgaz es vizgoz reakciojaval allithat(3 elo, vagy vizgaz* es vizgoz reakciojaval nyerheto, katalizatort* alkalmazva. A hidrogen redukaloszer*, levegon kek langgal eg, melegitve szamos anyaggal reagal, pl. natriummal natrium-hidridet kepez (a hidrogen vegyuletei mas elemekkel a hidridek). A repacukor Hidrogent alkalmaznak pl. a margarinok eloaliftasaban (CuHj.O,,) (Id. hidrogenezes, 79. old.) es az ammoniagyartasban az edessegekben taldihalo cukor, (Id. Haber-szintezis, 66 . old.), tovabba raketa-uzemanyaga szen, a hidrogen es az oxigen vegyulete. kent. Ld. meg a 103. es 104. oldalt.
Hidrogenatom
Hidrogenmolekula

Hidrogen-peroxid (H2O2)

Elektron -

Suru folyadek. A hidrogen oxidja, eros oxidl6 szer*. Oldatat fertotlenito- es feheritoszerkent alkalmazzak.
V
iz

(H 2 O )

Ket, kovalens kotessel* kapcsolod hidrogenatombol ll. Hidrogenion (H*). Egyetlen protonbol* ll (nincs elektron). Akkor jon letre, ha a hidrogenatom leadja elekironjat*. A hidrogenionok vizmolekuldkkal kapcsolodva Ndrox6niumionokat* kepeznek. A tulsulyban levo hidrox6niumionok az oldatokat savass teszik. A hidrogen ntiium-hidrid kipzodese kozben reagal a ntriummal.

2Na(sz)
Ndtrlum

H2(g)
Hidrogen

2N aH (sz)
Natrium-hicirid

A hklrogen redukiszer*

C u O ( s z ) + H 2 ( g )C u (sz)
Rez(ll)oxid Hidrogen Rez

+ H2 0 (f)
Viz

Deuterium (D vagy iH)

A hidrogen egy protont* es egy neutront* tartalmazo izotopja*. A Icrmeszcles hidrogen 0,0156%-at kepezi. A deuleriumot tartalma zo vizmoleku lakat deuterium-oxidnak (D jO ) vagy nehezvfznek tievezik. A nehezvizet az atomreaktorokban hasznaljak a gyors neulronok lassitasara.

A hidogen oxidja, s az egyik leggyakoribb vegyulet a Foldon. Szmtelen, szagtalan folyadek, amely 0 C-on fagy meg, es 100 C-on forr, legnagyobb suruseget (Ig/cm) 4 C-on eri el. A legjobb ismert oldoszer. Hidrogen kotesekkel* osszekapcsolt polaros molekuiabol* ali, es akkor keletkezik, ha hidrogen oxigenben eg cl. Ld. a 92. es 104. oldalt is.
Hidrogenatom

-0

A vfzmolekula (polaros molekula*) rajza. Hidrogenatom Oxigenatom

Tricium (T vagy ?H)

A hidrogen egy protont* es ket neutront* tartal m izotopja*. Ritkan fordul elo, de kepzodik azo az atomreaktorokban. Radioaktfv*, betarfezecskeket* bocsat ki. A triciummal jelzett viz tartalm nehany olyan molekulat, amclyben az a hidrogent triciumatonn helyettesfti. Az orvosi gyakorlatban hasznaljak, annak kovetesere, hogy m ennyi tolyadek halad at a beteg szervezeten.

Hidroxidok
Katlont* es hidroxidiont (OH") tartalmazo vegyLiletek. Oldataikban tobb a O F i ion, mint a H+ ion, ezert liigosak. Sok hidroxid nem oldhato vizben, pl. az 6 lom(ll)hidroxid (Pb(O H ) 2) Az I. csoport elemeinek es nehany mas elemnek a hidroxidjai azonban vizoldhatoak.

Rendszam, 13; beta reszecske, 14; katalizator, 47; katlon, 16; kovalens kotes, 18; ketatomos, 10; hidrogenkotes, 20; hidrox6 nlumion, 36; izotop, 13; neutron, 12; oxidal6 szer, 34; periodiusos rendszer, 50; polaros molekula, 19; proton, 12; radioaktivitas, 14; redukaloszer, 34; vfzgaz 65.old.

AZ I. C50P0RT - A L K A l IFEMEK
A periodusos rendszer* I. csoportjanak elemeit alkalifemeknek nevezik, mert vizzel reagalva lugos (alkalikus) oldatokat adnak. Kemiai es fizikai sajatsagaik hasonioak. Nehany jeliemzojuket az alabbi tablazat tartalmazza.
Az I. csoport elemeinek nehany jeliemzoje
Az elem neve litium Ncitrium Kalium Rubidium Cezium Francium Rb Cs Na Vegyjel Relatfv atomtomeg* 6 ,9 4 2 2 ,9 9 3 9 ,1 0

Elektronszerkezet*

Reakdkszsg

Megjelenes

Felhasznalas

2,1 2 , 8,1 2,8,8,1

0
V E

K
SZ

85,47
1 3 2 ,9 0

Nem ismert stabil izotop*

Bonyolult felepites, de itt is csak egy kulso elektron van.

1
K

Ezustfetier fem L6gy, ezustfeher tem Lagv ezustfeher fem Ldgy ezustfeher fem Aranyfenyu ldgy fem

Lasd lent Lasd lent Lasd 55. old. Specidlis uvegek keszttese Fotocelldkbon es katalizatorkent*

Az I. csoport elemeinek kulso elektronhejan*egy elektron van, amelyet kemiai reakciban konnyen leadnak, ezert erelyes redukioszerek*. A keletkezo ionok +7 toUesuek es stabilak, mert uj kulso hejuk teiftett (Id. oktett, 13. old.). Az I. csoport minden eleme reakcikban igy viselkedik, es ionvegyuleteket* kepez.

A csoport ban lefele haladva az elemek vizzel egyre hevesebben reagdinak lugos oldatok es hidrogen gaz keletkezese kozben. Az eiso harom elem levegon fenyei vesztl, a rubidi um es a cezium levegon meggyullad. A csoport valamennyi elemet nagy reakcidkeszseguk m iatt petroleum alatt troljk. Olyan lagyak, hogy kessel konnyen vaghatok.

A kovctkezokben a Iftiumot, natriumot, kaliumot es vegyuleteiket ismertetjuk. Ezek tipikus elemei az I. csoportnak.

Natrium (Na)
A periodusos rendszer I. csoportjanak tagja, szclmos vegyLiletben megtalalhalo. Legfontosabb asvanya a koso (amely natriumkioridot tartalmaz - Id. meg kalium). A Dovvns-ceilaban, natrium-klorid oivadek elektrolizisvel* allitjak elo. A natrium levegon sarga langgal eg, nemfemekkel es vi'zzel hevosen reagal (Id. a litium + vfz reakcioegyenletet, a Li Na-mal helyettesitheto az egyenletben). Natrium(goz)-lampakban es az atomeromuvek hutoanyagaknt hasznaljak.
Dovvns-cella (a natrium kinyeresere, natrium-klorid oivadek eiektrolizisevel*)

Lftium (Li)
A legkevesbe reakciokpes elem a periodusos rendszer I. csoporljaban, es a legkonnyebb szilard elem. Rilkan lord u I elo, csak nehany vegyuletben talalhato meg. Ezekbol allitjak elo eiektrolfzissei*. Levegon karmazsinvoros langgal eg. Klorral hevesen reagal Iftium-klorid (LiCI) keletkezese kozben, melyet hegeszteshez folyaszl6 szerkent, es legkondicinaiokban hasznalnak. Ha litiumdarabkat vi'zbe dobnak, az enyhen sisteregve uszkal a viz felszmen.

Ntrium-klorid Az elektrolit* natrium-klorid oivadek (600 X ) Az anodot* koriilvevd acei katod* (itt keletkezik az oivadt natrium). Grafit and* (itt klor keletkezik).

2U(sz)
Litium

+ 2 H 2 0 (f) ^
Viz

2LiO H (a q )
Litium-hidroxid

+ HgCg)
Hidrogen

Hengeres acelhio

A reakcio vegen, a litium-hidroxid kepzodese miatt, az oldat erosen lugos.

C/1 .

1 katalizator, 47; katod, 42; elektrolfzis, elektrolit, 42; ) elektronszerkezet, 13; ionvegyulet, 17; izotop, kulso hej, 13; periodusos rendszer, 50; fotocella, 117; redukaloszer, 34; realtfv atomtomeg, 24. old.

SZERVETLEN KEMIA

Ntitrium-hidroxid (N a O H ) vagy lugko

Feher, elfoly6 sodo* szilard anyag, amelyel tengerviz elektrolizisevel* (Id. natrium-klorid) allitanak elo. Bros lug*, savakkal natriumskat* es vizet kepez. A szappan- es a papi'rgyartasban hasznaljak.

Kalium (K)
A periodusos rendszer I. csoportjanak lagja. A kaliumvegyLiletek a lengervfzben es a kosoban (amely kalium-kloridot tartalmaz - Id. meg ntrium) fordul cio. A kaliumot a kaliumklorid oivadek elektroifzisevel* aliftjak elo. Nagy reakciokeszsegu, klorral es vfzzel hevesen reagal (Id. a Li-ra vonatkozo egyenletet, es K-t frva Li hclyett). A femet kevesse alkalmaz zak, de van nehany fontos vegyulete.
A klium reakcioja vfzzel. Sisteregve mozog a vi'zen, es annyi hot fejleszt, hogy a keietkezo hidrogen langra lobban. A kalium a langot lila ra --- 0 --

Ndtrium-karbonat (N a 2C 03 )
Szilard, feher anyag, vfzben oldcklva lugos kemhatasu oldatot acl. Kristlyhidrit*, mosszodanak is nevezik (Na2C0 3 .10 H 2 0 - Id. meg 93. old.). Sztmll feher krlstalyokat kepez. Ncitrium-klorid, viz, amm(3nia es szen-dioxid reakciojaval alliljak eld . aSolvay-fele eljarssal.
Ams6sz6dt az uveggyartasban, vl^dgyi't6kent* es furdosokban hosinljk.

Csipesszel egy pici darab kaliumot helyeztek ide. Hidrogenhuhnrpknk

Viz ----------

Ntrium-hidrogen-karbonat (N a H C 03 )
Ncitrium-bikarbonatnak vagy szodabikarbonanak is nevezik. A Solvay-eljarassal (Id. natrium-karbonat) eloalii'tott szilard, feher anyag. Vizzel enyhen liigos oldatot kepez.
A ntrium-hidrogenkarbondtot suteshez hasznaljak. Melegiteskor a beldie felszabadulo szen-dioxid gaz lazva, magassa leszi a tesztdt. Emesztesi zavarok kezeleseben savmegkotokent* is alkalmazzak.

Kalium-hidroxid (KOH;

O
Szappan
O

Szilard, fehr, elfolyosodcV anyag. ^ Er6 s lug amely savakkal kaliumsok es viz ' kcletkezese kozben reagal gyartasra hasznaljak (Id. 8 8 . old.).

Kalium-karbonat (K2CO 3)
Szilard, feher anyag, igen jol oldodik vi'zben, lugos oldatot kepezve. Uveg, festkek es szappan eloaliitasaban hasznaljak.

2N q H C 0 3 ( s z )

N O zC O aC sz) +

H 2O (0

C O jC g )

Kalium-klorid (KCI) kaliso

Feher, vfzoldhato szilard anyag. Nagy mennyisegben talalhato a tengervfzben es a kosban (Id. klium) Mutragyakban es kalium-hidroxid e i6 a 1 1 sa ra hasz na Ij a k. 1ta

Natriumhidrogen-karbonat

Ntriumkarbonat

Viz

Szendioxid

Ncitrium-klorid (NaCI) vagy s6

Szilard, feher anyag amely a tengervizben es a ksoban (Id natrium) fordul elo. . Oldodik vizben, nalriumhidroxid s natrium-karbonat eloaliitasara hasznaljak.
Andtrium-kloridot eleimiszerek tartdiitoszerekent es ueiit6anyagakent hasznaljak.

Kalium-nitrat (KNO3) vagy kalisaletrom

Szilard, feher anyag, amelv oldodik vfzben, es semleges* oldatot ad. Mutragyakban, robbanoanyagokban es hiisok tartosftasara hasznaljak.
A puskapor es a dinamit nehny tipusa kalium-nitrtot tartalmaz.

Ntrium-nitrt (N a N 03 ) vagv chilei saletrom

Szilard feher anyag, mulragyakent s husok tartositascira hasznaljak.

Kalium-szulfat (K2SO 4)
Szilard, feher anyag. Vizes oldata semleges ' kmhatasu. Fontos mutragya.

* Savmegkoto, 116; elfolyosod, szetmali, 92; elektrolfzis, 42; kristalyhidrat, 40; semleges, 37; sok, 39; eroslug, 38; vi'zlagyit6 k, 93. old.

55

A 1 . C50P0RT - ALKALIFOLDFEM EK 1
A periodusos rendszer* II. csoportjanak elemeit alkalifoldfemeknek nevezik. A II. csoport elemeinek fizikai tulajdonsagai bizonyos szabalyossagot mutatnak, es a beriliium kivetelevel, kemiai sajatsagaik is hasonlc3ak. Igen reaktivak, bar kevesbe, mint az I. csoport elemei. A kovetkezo tablazat foglalja ossze nehany jeliemzojuket. A kovetkezo ket oldalon a magneziumrol, a kalciumrol es vegyuieteikrol talalhatok tovabbi ismeretek. A magnezium es a kalcium a II. csoport tipikus elemei.
A II. csoport elemeinek nehany jeltemzSje A zdem neve Beriliium Magnezium Kalcium Stroncium Brium Rdium Vegyjel Be Mg Relatfv atomtomeg*
9 ,0 1

E le ktro n szerkezet*

Reakdkeszseg

Megjeienes

Felhasznalas

2,2
2,8,2 2,8,8,2

2 4 ,3 1

Ca Sr
Ba

4 0 ,3 1

8 7 ,6 2

1 3 7 ,3 4

Ra

Ritka radioakHv* fem

Bonvolult felepites, de meg mindig ket elektron van a kulso hejon.

Kemeny feher fem Ezustfetier fem Lagy ezustfeher fem Lagy ezustfeher fem Ldgy ezustfeher fem L6gy ezustfeher fem

K6nnyu korrzialio otvozetekben* Lasd lent. Lasd jobbra. Tuzijatekokban Tuzijatekokban es gygyszerekben
Az egvik izotpot* olkatmazzdk a rakkezeleslDen.

A II. csoport minden elemenek kulso hejn* ket elektron van. Ezek az elemek jo redukloszerek*, mert elektronjaikat kemi ai reakciokban konnyen leadjak. Mindegyik keletkezd ion titese +2, es stabilak, mert az uj kulso hejuk telitett (Id. oktett 13. old.). A II. csoport valam ennyi eleme reakciok ban igy viselkedik, es ionvegyuleteket* kepez, bar nehny berillium-vegyulet kovaiens* tulajdonsagokat mutat.

A csoportban lefele haladva az elemek egyre keszsegesebben reagalnak mind vizzel, mind oxigennel (Id. magnezium es kalcium). Levegon mindegyik elhomlyosodik, de a barium mind vizzel, mind oxigennel olyan hevesen reagdi, hogy Petroleum alatt taroljk.

Magnezium (Mg)
A A p e r io d u s o s t e r m r c n d s z e r c s a k it b a n k a lc iu m a g n e z iu m II. c s o p o r t ja n a k e le m e . s z e t b e n d o lo m e s m v e g y C ile le ib e n ( C a C t o r d u l

2Mg(sz) + 02(g)
Magnezium Oxigen

2MgO(sz)
Magneziumoxid

e lo , m

f o le g

03

.M

g C

03 2
)

a g n e z iu m v a g y a

- k a r b o n t b o l - k lo r id A m ( M

a 11 6 fo r o t

A magnezium gyorsan reagl hig savakkal:

k o z e t ) m m

g C l

a ja b a n ,

t e n g e r v f z b e n . - k lo r id o iv a d e k

a g n e z iu m

a g n e z iu m e lo .

e le k t r o lf z is e v e l* f e h e r f e n n y e l e g .

Mg(sz) + 2HCI(aq)
Magnezium Ssav

MgCl2 (oq) + HjCg)

Magneziumklorid Hidrogen

c illit ja k

I.e v e g o n

v a k f t o

magneziumot otvozetek* keszi'tesere hasznaljak, pl. repiilogepek epiteseben, ezenkivul a novenyek fotoszintezisehez* is fontos (m egtalihato a klorofillban, amely a levelek festekanyaga, es megkoti a fenyenergiat).

Mg(sz) + Cl2 (g)

Magnezium Klor

MgCl2(sz)
Magneziumklorid

A magnezium hevesen eg kirgzban (Id. fent), lassan reagal hideg vizzel, de gyorsan reagal vi'zgdzzel (Id. lent):

Mg(sz) + H20(g) - MgO(sz) + H2 (g) >

Magnezium Vizgoz Magneziumoxid Hidrogen

r - r \ * Otvozet, 116; kovaiens vegyuletek, 18; elektrolfzis, 42; elektronszerkezet, 1 3; jO ] ionvegyiilet, 17; izotop, kulso hej, 13; fotoszintezis, 95; periodusos rendszer, 50;

radioaktivitas, 14; redukaloszer, 34; relativ atomtomeg, 24; elhomalyosodik (fenyet veszti), 117. old.

SZERVETLEN KEMIA

Magnezium-hidroxid (M g(O H ) 2)
S z ila r d , f e h e r csa k k e v e s s e a a n y a g , o ld o c iik . s a v a k a t . a m e ly v iz b e n e z e r t B a z is * ,

Magnezium-oxid (MgO)
S z ila r d , k e v e s s k a l O m f e h e r a n y a g , a m e ly v f z b c n o ld o d ik . B a z is * , s a v a k -

s e m le g e s f t i*

a g n z iu m

s o k a t * ig c n m

k p o z . a g a s , e z e r l

A magnezium-hidroxidot savmegkotdkent* haszndijak, gyomor- e% emesztesi bantalmk eseten.

lv a d a s ( ) o n t ja e n c k

k e m

b e le le s e r e

h a s z n a lja k .

Magnezium-szulfat (MgS 04 ) vagy keseruso

S z ila r d , f e h e r a n y a g , e s a m e ly c l h a s h a jt o k b a n , le t e le r e a b o rg y a rta s b a n h a s z n a ln a k . la r g y a k t u z a llo v a

M g O (s z ) +
Magneziumoxid

2H C I(a q )
Ssav

M gCl 2(oq) + H2 0 (f)

Magneziumklorid Viz

Kalcium (Ca)
A p e r io d u s o s r e n d s z e r e le m e . II. c s o p o r t j a n a k A te rm e s z e tb e n m a

Kalcium-oxid (CaO) vagy egetett mesz

F c h r , k a ic iu m a s z ila r d a n y a g . B a z is * , a m e ly c l e lo - k a r b o n a t k e m h e v f le s v e l c n c e b e n . a llf t a n a k

s z a n io s e g t a la lh a t o ,

n io s z e g e t o

v e g y u le t b e n p l. a es a t e jb e n ,

c s o n lo k b a n

C a C 0 3 (sz )
Kaldumkarbonat

C a O (s z )

C 0 2 (g )
Szendioxid

f o ld k e r e g b e n . o t v e g y u le t e ib 6 l a llilja k e lo .

A k a lc iu m

Megfordfthato Kaldumreakdo* oxid

e le k t r o liz is s e l* O x ig e n b e n la n g g a l k 6 n n y e n e s ig e n e g ,

t e g la v o r o s h id e g v f z z e l le |3 ,

r e a k c io b a

Kaldum-oxidot, kaldumkarbonatot es kalciumhidroxidot hasznalnak savas talajok kezelesere.

g y o r s a n (a z

r e a g a l e g y e n le t e t n a l.

h ig s a v a k k a l Id . a M g A m

a g n z iu m C a a

Kaicium-karbonat (CaC03)
F e h e r , o ld h a t a t la n e s z e t b e n f o r m m s z ila r d e s z k o , a n y a g , k r e t a , e lo . m a m e ly a t e r m a r v a n y H ig s a v a k k a lc iu m -

h e ly e r e

frh a U )). k iv a lo m in o s e g u e s k a lc it a ja b a n A f o r d u l

k a lc iu m o t &

a c e lo k b a n

a z

u r a n iu m b a n o ld ( 3 d ik . k a lc iu m c e m - k a r b o n a lo t e n t a z z a k . o x id e lo a lif t a s a r a , k e s z it e s e r e

g y a rta sa b a n

a lk a lm

Kaldumvegyuletek talalhatk a csontokban es a fogakban.

e s

e p f t o a n y a g k e n t

h a s z n a lja k .

Kalcium-hidroxid (C a {O H ) 2 ) vagy oltott mesz

S z ila r d , o ld o d ik , fe h e r e s m e s (Id . a n y a g , e s z e s v f z a m e ly v f z b e n g y e n g e n E z e n y h n k c ic t k e z ik .

lu g o s o ld a t , h a s z n a lja k h id r o x id o t

s z e n - d io x id 1 0 4 . o ld .) A

k in u it a t a s a r a k a lc iu m -

A meszkoszikidk korrodelodnak (erodealdnak) mert az esoviz oldott szen-dioxid-tartalma reakcioba lep a meszkovei, es kaldumhidrogenkarbonat keletkezik (am ely enyhen oldodik vizben). A meszko oldodsbol szarmazo kaldum-hidrogenkarbont okozza a viz vitozo kemenyseget*.

v a k o la t o k b a n a

a lk a lm m

a z z a k ,

e s f a la jo k b a n h a s z n a lja k .

s a v f e le s le g

e g s z u n lc t e s e r e

Kalcium-szulfat
S z ila r d a m e ly fe h e r m in d a n y a g , v f z m e n t e s

Az egetett gipsz alkalmazasaval lehet ailati labnyomokrl m intt venni.

C a C 0 3 (sz) + HjOCf) + C 0 2 (g )

C a (H C 0 3 ) 2(CKi)

kalcium-szulft (CaS 0 4 ),
m in d C a S g ip s z . H ( k r is t a ly o s ) fo r m a b a n h a t a s a -

Kaldumkarbondt

Viz

Szendioxid

Kaldumhidrogenkarbonat

04 2 20

Kaiclum-klorld (CaCl2)
F e h e r , s z ila r d e lf o ly 6 s o d 6 * , a n y a g , a m v f z b e n jo l o ld ( ) d 6 c ly e t s z a n t o s z e r k e n t *

e l6 f o r d u l. ra e g e t e t t

H e v it s g ip s z

k e le t k e z ik .

h a s z n a ln a k .

Savmegkoto, 116; bazis, 37; elfoly 6 sodo, 92; szarftoszer, 116; elektrolizis, 42; semlegesftes, 37; megfordfthato reakcio, 48; s k 39; valtoz kemenyseg, 93. old. 6,

ATM ENETIFEM EK
Az atmenetifemeknek vannak kozos tulajdonsagaik - kemenyek, szivosak, szep fenyuk van, alakfthatoak* es nyujthat6ak*. Vezetik* a hot es az elektromos aramot, nagy a suruseguk, magas az oivadas- es forraspontjuk. Az cltmenetifemek hajlamosak komplex ionok* kepzesere, melyek vizes oldatban szinesek. Valtozo vegyertekuek, pl. Fe2+ es Fe*+. Szamos alkalmazasuk van, nehany megtalalhato a kovetkezo ket oldalon. (A vasrol, rezrol es cinkrol bovebb ismertetes talalhato a 60-61. oldalon.) A lantanoidakat es aktinoidakat (Id. 51. old.) itt nem ismertetjuk, mert nagyon ritkak, es gyakran instabilak.
21

Szkandium
45 39

Sc Y
89 57

Titn
48 40

TI

22

Vonddium
51 41

23

Krom
52 42

Cr

24

Mangan
55 43

Mn Tc
99 75

25

26

27

Fe
Vas
56 44

Co
59 45

Kobalt

Nikkel
59 46

Ni

28

29

Cu
Rez
64 47

Zn
Cink 65
48

30

Vttrium

Cirkonium
91 72

Zr

Niobium
93 73

Nb Ta
181

Molibden
96

Mo

Technecium

Rutenium
101 76

Ru

Rodlum
103 77

Rh Ir

Pallddium
106 78

Pd R

Ag
Ezust
108 79

Kodmium
112 80

Cd

Lantan 139

La

Hafnium
178.5

Hf

Tantal

w
Volfram 184

74

Renium
186

Re

Ozmium
190

Os

Iridium
192

Platina
195

Au
Arany
197

Hlgany
201

Hg

Sc

Szkandium Igen ritka, konnyu ezustfeher fem.

Fe

Vas Szeles korben alkalmazzak, nehany felhasznist ismertet a 60. oldal.

Titdn A femet eros, k6nnyu, magas olvadspontu es korrozillo otvozetek* eloallitasra hasznaljak, pl. reput6gepszdmyak, pacemakerek, csi'pdprotezisek, golfutok es ekszerek keszftese.

T\

Kobalt Kemeny, ezustfeher, mgneses fem, amely kennel es arzennal egyutt fordul elo. Otvozetekben* hasznaljk, pl. vassal* egyutt magnesek keszttesere. Radioaktfv izotopjt* a rak kezeleseben alkalmazzk. A kobalt(ll)kloridot (CoCI^) a vfz kim utatsra hasznljk (Id. 104. old.) A kobalt az uveget es a kerm it kekre szfnezi.

Co

Vandium Ritka, kemeny feher fem, amelyet a szerszamacei otvozetek* szilardsaganak es kemenysegenek novelesere hasznalnak. A vanadium-pentaoxid (V^O^) a kontakt kensavgyrts* katalizatora*.

Krom ^ Kemeny, feher fem, amely a kromvasercben fordul elo. Ace!targyak korrozillo bevonataikent, es a rozsdamentes acelokban alkalmazzk. Krmbevonat lehet az autoalkatreszeken, a kerekprkormanyokon es az evoeszkozokdn

Cr

Nikkel Mgneses fem, amely nikkelszulfid (N iS) form jban lalalhato a termeszetben. Kataliztorkent*, otvozetekben*, ujratoltheto elemekben* es galvnbevonatok* keszitesere hasznljk. Nikkelotvozetet hasznalnak a penzermekben es a rozsdamentes aceiban.

Ni

Cu

Rez Szmos alkalm azsa van, nehany m egtalihat a 61. oldalon.

Mangan Kemeny, torekeny, vorosesfeher fenyu fem. Legfontosabb svanya a barnako vagy piroluzit (M n02) Szmos otvozetben*, pl. acelokban es bronzokban hasznaljk.

Mn

Zn

Cink SzSes korben alkalmazzk, peldk talihatok a 61. oldalon.

* Otvozet, 116; katalizator, 47; komplex ion, 40; vezetokepesseg, 116; kontakt eljaras, 71; nyujthato (duktilis), 116; galvanbevonas, 43; alakfthat, 117; radioizotop, 14. old.

SZERVETLEN KEMIA

Ittrium A lezerkristaly egyik anyaga, ezenktvu! aluminium vezetdkepessegenek* novelesere hosznaljk a nagyfeszultsegu tvvezetekek anyagban.

Lantan Sajdtsdgai az alumi'niumehoz hasonldak. A ritkafoldfemek csoportjdba (lantanoiddk) tartozik, ezek rendszdma* 57-71. A fenykepezogep-lencsek tartalm aznak lantan-oxidot (Lo20j).

La

Grkonium Ritka fm , dtvozetekben*, koplat6anyagokban, hoII6 vegyuletekben es atomreaktorokban neutronok* elnyeletesere hasznljak.

Hafnium Atomreaktorokban a neutronok* elnyelesere szoigdi szabalyoz6rudakban* es vdgoszerszdmok keszitesere alkalmas otvozetekben hasznaljdk.

Hf

Nb Ritka, sziirke fem. Kis mennyisegben 0 rozsdamentes acelok magas homersekleti korrozillsgnak javitasra hasznljak. Az otvozeteit" a lokhajldsos repulogepmotorokban es raketakban alkalmazzak.

Niobium

Tantdl Ritka, vildgosszurke fem, amelyet villanyeg6k izzdszdIdban es otvozetekben* haszndinak. A sebeszetben kulonbozo protezisek keszitesere haszndijdk, pl. koponyalemezek es az idegvegzodesek csatlakoztatdsdhoz szukseges huzalok.

Ta

Molibden Mo Kemeny, feher fem, otvdzetekben* hasznaljdk, pl. specialis acelokban. Goly6scsapgyok eloaliitasra es Idmpdk izzoszalainak keszitesere is alkalmazzak.

Volfram Kemeny, sziirke, korrozidllo fem. Otvozetekben*, szerszdmkeszitesben es Idmpdk izzszdiakent alkalmazzdk.

Technedum TC Ez a fem csak az uran bomlsa* sordn keletkezo instabil izotopkent* fordul elo. A gygyszatban 0 daganatok helyenek megaliapitasara hasznaljdk.

Renium Kemeny, szUrke, nehez fem, amelyet termoelemekben es katalizatorokban* haszndinak. A magas oktdnszdmu* dlomszegeny vagy olommentes benzin elodllitdsdban is alkalmazzdk. Renium-volfram otvozet* van a villan6fenykortekben.

Re

Rutenium R Kemeny, torekeny fem. Otvdzetekben* es kataliztoru kent* hasznaljdk.

Os Kemeny, feher fem, legnagyobb surusegu az ismert

elemek kozott. Platindval egyijtl fordul elo, es platindvai es iridiummal egyijtt otvozetekben* haszndijdk, pl. elektromos erintkezokben. Az ozmium-tetraoxidot a heveny izLileti gyulladds kezelesere alkalmazzdk. Iridium Ritka, kemeny nemesfem, megjeleneseben a platindra hasoniit, es vele egyutt fordul elo. A gyogydszatban da ganatok ellenorzesere szoigdid beiiltetett radioaktiv* mintdkban es pacemakerekben (platindval egyUtt) haszndijdk. M egtaldihat a toltotollak tollhegyeinek keszitesere haszndit oti/ozetben* is.

Ozmium

Rodium Rh Kemeny, ezustfeher fem, a platindval egyult fordul elo. Katalizdtorkent*, otvozetekben* es vekony releget kivald minosegu tukrok keszitesere haszndijdk.

Ir

Palldium

Pd Ezustfeher fem, amelyet otvozetekben*, lelefonrelekben

es igenyes sebeszeti eszkozokben alkalmaznak. A palIddiumboles platinbol keszitett katalizatorok* csokkentik 0 szen-monoxid es a szenhidrogenek* mennyiseget az autk kipufogogdzaiban.

Ezust Lgy, feher fem, neha mds elemekhez, pl. kenhez kotodve fordul elo. Cyakran haszndijdk otvozetekben", ekszerekben es penzveresben.Tdrgyakat sok esetben galvar)ikus ezustreteggel vonnak be. Az ezusthaloidokat* a fenykepeszetben alkalmazzdk.

Platina Kemeny, ezustfeher fem, amelyet katalizdtorkent*, elektromos erintkezok, ekszerek es az emberi csontok rogzitesere alkalm azott kOlonbozo tuk, lemezek es pdntok keszitesere haszndinak. Ezenkiviil (iridiummal egyutt) a pacemakerek elektrodjaiban* is alkalmazzdk.

Arany

Au Ldgy, sdrga fenyu fem - kemiailag kozombos, ezert

a termeszetben rendszerint elemi dilapotban fordul elo. D-Afrikdban es Oroszorszdgban vannak a legfontosabb aranylel6helyek. Az arany csak nagyon er&yes oxiddl6szerekkel* (pl. klor) es bizonyos savkeverekekkel reagdi. Gyakran otvozik ezOsttel es rezzel, kemenysegenek fokozdsdra. Ezeket az otvozeteket* ekszerekben, ermekben es a fogdszatban haszndijdk. A tiszta aranyat (24 kardtos arany) is haszndijdk ekszerek keszitesere.

Cd Lagy, ezustfeher fem, cinkkel

egyutt fordul elo. Alacsony oivaddspontu otvozetek* elodliftdsdra hasz- '' naljk. Atomreaktorokban a szabdffozontdakban*, valamint az ujratoltheto nikkel-kadmium elemekben alkal mazzak. A kadmiumvegyuleteket sdrga, ^ narancssdrga es voros szmezokent hasz~ naljak muanyagok, festekek es kerdmidk elddllitdsdban.

Kadmium

Higany Mergezo, ezOstfeher, folyekony fem, amely leggyakrabban a cinnabarit vagy cinober (H gS) nevu dsvdnyban fordul elo. Homerokben, barometerekben, Idmpdkban es amalgdmokban* a fogdszatban haszndijdk.

Hg

* Koptat6anyag, otvozet, amalgam, 116; rendszam, 1 3; katalizator, 47; vezetokepesseg, 116; szabalyoz6 rudak, 116; elektrd, 42; galvanizalas, 43; maghasadas, (bomlas), 15; benzin, 85; haloidok, 72; szenhidrogenek, 76; izotop, 13; neutron, 12; oktanszam, 85; oxidaloszer, 34; radioaktivitas, 14. old.

z"

59

A VAS, A REZ E5 A CINK

Vas (Fe)
A periodusos rendszer* 4. peri od usa ban lovo atmenetifem*. Meglehelosen lagy, feher, magneses lem, amely a termeszelben csak vegyulethen fordul elo. Egyik legfontosabb erce a hematit vagy vorosvaserc (FCjOj), kemiailag vas(lll)oxid. Ebbol allftjak elo a nagyolvaszt6 ban. A vas mind ionos, mind kovalens vegyuleteket* kepez, a nedves levegovel rozsdakepzodes kozben reagal. A finom vasreszelek levegon meggyullad, s a vas hi'g savakkal is reakci(3ba lep. A hidrogen ciott van a fesziiltsgi sorban*.
A nagyolvaszt mukodese

AceI
Az acei vas es szen otvozete*, amely rendszerint l,5"/)-nal kevesebb szenet tartalmaz. A szn kemnnye es szfvossa teszi az otvozetet, de csokkenli a kovacsolhatosgat* es a nyujthatosagat (duktilitasat*). Meghatclrozotl mcnnyisegben gyakran adagolnak az aceihoz mas (egy vagy tobb) atmenetifemet* kCilonleges tulajdonsagok eleresere, pl. a rozsdamentes acelok korrozioalloscigat 11-14"/) kromtartalom adja. Az acx4t gyakran gyartjak Aceibol sok bazikus oxidaci6 val mindent (Martin-kemencekben). keszi'teriek. Vashuliadekot es meszet Ezek a gem kapcsok adnak a vasomledekhez, kb 0,08% s a befuvatott oxigen szenet tortalmaznak. oxiddlja* a szennyezeseket.

A nyersanyagok, vaserc (Fe^O^), koksz (C ) ~ es meszko (C aC O j) bevitele.

A kohoban lejtszdo reakcik: A felhevftett meszko kakium-oxidra es szen-dioKidra bomlik. A forro levego oxigenje reagal a koksszal, es szinten szen-dioxid keletkezik. A szen-dioxid es a koksz reakciojaban szen-monoxid kepzodik.

Vas(ll) vagy ferro-vegyuletek

Klertku, Fe-+ iont lartalmaz(3 vasvegyuleTek, pl. vas(ll)klorid (FeCl2). Oldataik vilagoszoldek.

C O 2 + C ^ 2CO
A szen-monoxid a vasercet vassa redukalja*. Forro levego betplalasa A salak (szennyeze%ek es kalcium-oxid) eltvolitsa.

Vas(lll) vagy ferri-vegyuletek

Haromertku, Fe-^ iont tartalmazo vasvegyu+ letek, pl. vas(lll)klorid (FeCl3). Oldataik sargak vagy narancsszfnuek.

F203 + 3CO 2F + 3 C O 2
Megfordithat reakdo* Az oivadt vas lecsapolasa.

Rozsda (Fe203.xH20 ) vagy vas(lll)oxiclhidrat

A vas, vfz es levego k6 lcs6 nhatasab()l keletkezo barna, szilard termek (Id. korrozio 95. oki.). Az X a kepletben azt jelenti, hogy a vizmolekulak szama valtozo. A vasat es az acit galvanizalassal vedhetjiik meg a rozsdatol - vekony cinkreteggel vonjuk be (Id. katdos vedelem, 45. oki.) A cinkfelulet levegon oxidlodik*, es megakadalyozza a cink es a vas tovabbi oxidciciojat. A galvanreteggel bcvont aiitok tovabb rozsdamentesek maradnak, m int a bevonat nelkuliek.
A galvanreteg nelkuli autot csak a festekreteg vedi, es sokkal gyorsabban rozsdasodik, mint a galvanizalt, bar foszforsavval* kezelve megakadalyozhat6 a rozsda terjedese. A motor reszeit kenoanyaggal vedjiik a rozsdasodastol.

A kohoban eloaliitott vas a nyersvas. Kb. 5 % szenet, 4 % egyeb szennyez 6 dest, pl. kent tarlalmaz. Zomebol acelt gyartanak, de egy rszet (a szennyezesek oxidalasaval*) kovacsoitvassa alaki'tjak, s valamennyit acei huliadekkal egyutt ismet mcgomlesztenek, es i'gy ontottvasat nyernek. A vas eletfontossagu asvany az emberi tapIcilkozasban, mert szukseges a voros vertestek mukckiesehez.
Ontottvas utcai csalornaracsok.Vas van a hemoglobinban, a vorosvertestekben.

Kovacsoitvasbol keszulnek a daruk akaszthorgai es a horgonylancok.

DU J

A * Otvozet, 116; kovalens vegyulet, 18; duktilitas, 116; feszultsegi sor, 45; ionvegyulet, 17; kovacsolhatosag, 117; oxidacl6 , 34; periodusos rendszer, 50; foszforsav, 68 ; redukci, 34; megfordithat reakcio, 48; atmeneti femek, 58. old.

SZERVETLEN KEMIA

Rz (Cu)
Aperiodusos rendszer* 4. periodusaban lovo itmenetifm*. Barnasvoros, lagy, de szfvos fem a termeszetben elemi ailapolban is elofor, dul. Vegyulelei szamos rcben megtalalhatoak, p a kalkopirit ((CuFe)S 2) es malachit l. (CuC0 3 .Cu(OH)2). a rozet a kalkopiritbol nyerik ki. Az ercet felaprftjak, a meddo kozetet eltavolitjak, majd szilk;ium-dioxiddal hevi'tik keves levego jelenleteben. A vas reagal a szilfcium-dioxiddal, es salakot kepez. A kont egetessel tavolitjak el, ken-dioxid kepzodik belole. Akinyert rezet elektrolitos tinomftassal tisztftjak. Kevesse reakciokepes fem, ievegon lassan homalyosodik el a fenye, bazisos rez-szulfatbol (CuS0 4 .3 Cu(OH)2) allo vekony zoid reteg alaku ki a feluleten. A rez a feszultsegi sorban* l ahidrogen utan van. Nem reagal vfzzel, sem higsavakkal vagy lugokkal. Azonban tomeny saletromsavval vagy tomeny k'nsavval reakcioba lep. (Ld. meg 105. old.)
Areznagyon jo elektromos vezeto (bar az ezust jobb), ezert huialokat keszitenek belole elektromos aramko i rdkhoz. Mivel lagy, de ugyanakkor szi'vos is, . I vizvezetekek, kozponti futesek csoveit kesziUk ^ ' rbbol. Otv6zet*et is keszitenek belole, pl. a srgarez (rez es cink), a bronz (rez es on) otvozete, ezekbol jez"-ermeket csininak, a rez es nikkel otvozetebol ezust ermeket keszitenek. Rez es arany otvozetebol* ekszereket keszften Minel tobb a rez az otvozetben, annal ek. abcsonyabb az arany karatszama, vagyis kevesebb, mint 24 karat (ez a tiszta arany karotszoma).

Rez(l) vagy kupro-vegyuletek

Cu+ iont tartalmazc3 vegyuletek, pl. rez(l)oxid (C U 2O) es r6 z(l)klorid (CuCI). A rez(l) vegyLiletek nem oldodnak vfzben.
A rez(i)oxidot az uveggydrtasban es a festekgyartdsban hasznaljdk.

Rez(II) vagy kupri-vegyuletek

C li 2+ iont tartalmazo vegyuletek pl. rez(ll)szulfat es rez(ll)klorid. A rez(ll) vegyuletek halvany kek szmnel oldodnak vizben, es sokkal gyakoribbak, mint a rez(l) vegyuletek. A rez(ll)szulfatot (CUSO 4) szeles korben hasznaljcik, pl. textilfestesben es galvanbevonatok* keszftesere. A gyum 6 lcs6 k es zoldsegek permetezesere hasznalt bordoi le"-ben (gombaolo szer) is van rez(ll)szLilfat. (Ld. meg vizkimulatasa 104. old.) A rez(ll)kloridot (CUCI2) a koolaj* kentartalmanak ellavolftclsara ^ hasznaljak.
A rez(ll) klorid a tuzijatekokban zoId
SZ in i a d .

rt

10

Cink (Zn)
A perldusos rendszer* 4. periodusaban lalalhato elem. Ezustos, lagy amely levegon fenyet veszti*. Igen reakciokepes, ezert a termeszetben csak erceiben tordul elo. A legtontosabb ercei a szfalerit (ZnS) a cinkpt (ZnC0 3 ) es a cinkit (ZnO) A kinyeresehez az erceket hevi'tessel cink-oxidda (ZnO) alakitjak, majd koksszal hevftve redukaljak*. A cink a feszultsegi sorban* a hidrogen elott van. Reakcioba lep az oxigennel, savakkal, voros izzason a vfzgozzel. A rozsdasodas megelozesere vastargyak bevonasara hasz naljak (gaivanizaias - ld. meg 60. old. es katdosvdelem 45. old.) Otvozetekben* is alkalmazzak, kiilonosen a srgarezben (rez es cink otvozete).

A cink-oxidot b6rnyugtat es vedo kremekben hasznaljdk.

A cinket az elemekben is alkalmazzdk.

* Otvozet, 116; feszultsegi sor, 45; gaivanizaias, elektrolitos finomftas, 43; koolaj, 84; peridusos rendszer, 50; redukcio, 34; elhomalyosodas, 11 7; tmenetifemek, 58. old.

A III. C50P0RT ELEMEI

A periodusos rendszer* III. csoportjanak elemei altalaban kevesbe reaktivak, mint az I. es II. csoport elemei. Azoktol az elemektol elteroen, nem mutatnak szabalyszeruseget a reakciokeszseg valtozasaban, es a csoport eiso eleme nem fem. A lenti tablazat foglalja ossze a jeliemzoikel. Az alummiumot es vegyuleteit reszletesebben ismerteti a tablazat alatti fejezet. Ennek a csoportnak az aluminium a legszelesebb korben alkalmazott lagja.
A III. csoport elemeinek nehany jelIemzSje A z etem neve Bor Alumfnium Galiium Indium Taliium Al Ga Vegyjel R e la tiv a to m tomeg* 10,81 26,98 69,72 114,82 204,37 E le ktro n szerkezet* 2,3 2,8,3 R eakd keszseg Megjelenes Felhasznalas S zab d ivo zru d ak * ;

N I N CS SZ A B A LY

Borna por, vagy sorga kristalyok Feher fenn Ezustfeher fenn Logy ezustfeher fem Lagy, ezustfehr fem

uvegek; kemenyacelolc Losd ient

Felvezetokben* Szab alyo z6 ru ak* ;

Bonyolult felepites, de mindig harom elektron van a kulso hejon.

dtlotszo elektrdok Potkonymereg

Annak ellenere, hogy a III. csoport minden elemenek hrom kulso elektronja van, kulonbdzo ti'pusu vegyuleteket kepeznek. A bor vegyuletei es nehany alumfniumvegyulet kovalens* molekulaju. A csoport tobbi tagja foleg ionvegyuleteket* kepez.

Alummlum-oxid (AI2O 3) vagy timfold

Szilard, feher, amfoter* anyag, amely vfzben majdnem oldlialatlan. A termeszetben mint bauxit (AI 2O 3 .2 H 2O - Id. meg alummlum) es korund (AI 2O 3) fordul elo. A korund rendkiviil kemeny, kristalyos anyag Az aluminiumoxidot tnehany cementtipusban es kemencek belelsere hasznaljak.
Az alumfnium eloaliftasa timfold (AI2O 3) elektrolfzisevel*

Alummlum (Al)
A periodusos rendszer III. csoportjanak lagja. Az egyik leggyakrabban clofordiilo elem a Foldon, a tcrmeszetben szamos vegyuletbon megtalalhato, pl. bauxit (Id. alummium-oxld), amelybol timfoldet, majd elektrolfzissel* alummiumot alli'lanak elo. Konnyu, nyujthato (duktilis*) es kalapalhato*, jo ho- es eleklromos vezeto. Levegon allva felCileten vekony alummium-oxid-reteg kepzodik, mely megakadalyozza a tovabbi korroziot. Klorral, hfg savakkal s lugokkal is reakcioba lep.
Az alumfnium es otvozeteinek A magas feszultsegu vezetekek aluminium nehany felhasznalasa bol keszOlnek, mert jobb az elektroA vekony aluminlum-foliakat eleimiszerek, pl. csokolade cso- mos vezetokepessege, magolasara hasznaljak. Vekony terrtezeibo! keszitik a szen- mint az < azonos savas italok konzervdobozait. sulyu rezkabele. Konnyusege szamos teruletre idealissa teszi, a repulogepek gydrtstol a letrak es kerekparok kesziteseig.

Szen anod*

Az oivadt alumini um lecsapolsa.

+ + + + + +

A kad szm belese 520Igal katodkent*. AceI kad

Kriolit

(N A a^ lFi)
om ledekben oldott timfold

Alunnmlum-hldroxid (AI(OH)3)
Feher, vfzben gyengen oidckio, amfoter* szilard anyag, amelyet textilfeslesre, keramiak gyartasara, s savmegkotokent* hasznalnak.

Alumfnium-szulfat (Al2(S04 )3)

Feher, kristalyos, vfzben oldodo szilard anyag, amelyet vfztisztitasra es a papfrgy a rta sba n ha sz na Ina k.
^ D Z * Otvozet, 116; amfoter, 37; and, 42; savmegkoto 116; katod, 42; szabalyoz6 rud, 116; kovalens vegyulet, 18 ; duktilis, 116 ; elektrolfzis, 42; elektronszer1<ezet, 13; ionvegyulet, 17; kalapaihat, 11 7; periodusos rendsz jr, 50; relatfv atomtomeg, 24; felvezeto, 11 7. old.

SZERVETLEN KEMIA

A IV. CSOPORT ELEMEI

Aperiodusos rendszer* IV. csoportjaban levo elemek kevesse reakciokepese , s a csoportban letele haladva no az elemek temes jeliege. A kovetkezo k tablazat toglalja ossze az elemek tulajdonsagait. A szilfciumrol es az olomrol ezen az oldalon, a szenrol a 64-65. oldalon talalhato reszletesebb leiras.
AIV.eK)port elemeinek nehny jeliemzoje

Azdon
neve

Vegyjel

R elathr a to m tomeg*

E le ktro n szerkezet* 2,4 2,8,4

Reakdkeszseg

Megjelenes Szilard nem fem (Id. 64. old.)

Felhasznalas Lasd 64. old. Lasd lent Tronzisztorokban Onbevonatok, pl. eleimiszeres edenyek Lasd lent

Sz^
Szil!cium Cerminium On

12,01
20,09 Ge Sn Pb 72,59 118,69 207,19

N CS

Szilard, fenyes,

szurke, m etaliold Szlkbrd, szurkdsTeher m etalioid* Lagy, ezustfeher fem

Bonyolult felepttes, d e mindig negy kulso elektron.

6lom

Ltig/, ezusfszurte
fem

Szilfcium (SI)
Aperiodusos rendszer IV. csoportjanak egyik elem Kemeny, fenyes, magns oivaciaspontu e. szurke metalioid*. A foldkereg masodik leggyakrabban elofordulo eleme, megtalalhato ahomokban es a kozetekben sziIicium-dioxid esszilikatok tormajaban. Porra orolve reagal nehany luggal, illelve elemmei, ettol eltekintvealtalaban kevesse reakciokepes.
Aszilicium felvezeto* tulajdonsagu, szilicium chipek, mkroelektronikai ramkorok dollitasara hasznaljk.
Bor 0 IV. csoport mindegyik elemenek negy kulso elektronja van, kulonbozo Upusu vegyuleteket kepeznek. Valamennyien alkotnak kovaiens vegyuleteket*, de az on es az otom ionvegyuleteket* is kepez.

Szillkonok
Osszetett, mesterseges vegyuletek, amelyek szilfcium- es oxignalomok igen hosszu lancaibol epulnek fel.
A sziiikonokat kival minosegu olajok es kendanyagok, valamint nem tapado feluletek eloilitasra hasznaljak. Viaszokban, poh'rozes fenyez6 anyagokban is alkalmazzak oket, merl vizlaszitdak.

Szllicium-dioxid (5102/
Szilfcium(IV)oxidnak es sziliknak is nevezik. Feher, kristalyos, oldhalatlan szilard anyag. Sokfele alakban tordul elo, mint pl. kvare eskovak. Savanhidrid, tomeny lugokkal reakcioba lep. Szeles korben hasznaljak, p az uvegekben es a keramiakban. l,
Ahom szennyezett ok ic o . Kvarckristalyokat v rc homdtnak azorakban.^

Olom (Pb)
A periodusos rendszer IV. csoportjanak egyik eleme. Lagy, alakfthat* fem, amelyet galenitbol (6 lom(ll)szulfid) alli'tanak elo. Bar levegon elhomlyosodik*, kevesse reakciokepes, a lagy vfzzel* alig reagal, klorral es saletromsavval is csak lassan Ip reakcioba. )lom(ll)-k^nt jelolt ionvegyuleteket* kepez, pl. 6 lom(ll)oxld (PbO), es olom(IV) kovaiens vegyuleteket* is alkot, pl. 6 lom(IV)oxid (Pb 0 2 ). Sok terulcten ^ hasznaljak, autoakkumulatorok^ ban es boril6 /fed6 anyagkent. A korhazakban az eml)erek rontgensugarzas elleni vedeimere alkalmazzak.
Autakkumulator Oiom es 6lom(IV)oxid elektrodok*

Szillktok
Szilfciumvegyuletek, amclyck egy masik femet esoxigent is tartalmaznak, pl. kalcium-metaszilikt (CaSi0 3 ). A foldkereg tulnyom 6 reszet alkotjak. Uvegek es kcramiak keszftesere hasznaljak oket.

' Kovaiens vegyiilet, 18; elektronszerkezet, 13; elektrod, 42; ionvegyulet, 17; alaklthat, 117; metalioidok, 51; periodusos rendszer, 50; relatfv atomtomeg, 24; fivezetok, 117; lagy vfz, 93; elhomalyosodik, 11 7. old.

>

A 5ZEN
A szen (C) a periodusos rendszer* IV. csoportjaban talalhato (Id. meg a tablazatot a 63. oldalon). Nemfemes elem, lobb allotrop* modosulata van: a gyemant, a grafit es a fullerenek, ezenkivul amorf* (rendezett szerkezet nelkuli) formaja is van, ilyen a faszen. A szen kemiailag kevesse aktiv, csak magas homersekleten reagal vizgozzel es forro, tomeny kensavval vagy saletromsavval (Id. a lenti egyenleteket). A szenatomok negy atommal - lehetnek koztuk masik szenatomok is - tudnak kotest kialakitani. Ennek kovetkezteben nagyon sok szenvegyulet van (szerves vegyuletek - Id. 76. old.). Az elo szovet is szenvegyuletekb 6 l ali. Az elolenyek lebontjak ezeket a vegyuleteket, hogy energicit nyerjenek (Id. szenciklus, 95. old.).
Az ailati es nvenyi feherjek szen, oxigen, hidrogen es nitrogen vegyulelei. A szen es a saletromsav reakciojnak egyenlele:
c +

A gyemant a kimberlit nevu kozetben fordul elo. A nyers gyemnt nem fenylik, de csiliogo dragakovek keszithetok belole.

L A szn atlcitszcj, kristalyos modosulata. A legkemenyebb ternioszetes anyag. A szenatomokal eros kovalens kotesek* kapcsoljak ossze - ezek okozzak a kemenyseget es ma gas oivaciaspontjat (3750 C). A gyemantot koptat6 anyagkent*, uvegvagokent, ekszerekben es furohegyekben hasznaljak. Mestersges gyemantot magas homersekleten es nyomason grafitbol lehet keszfteni, de az eijaras nagyon koltseges.
A gyemant kristalyszerkezete

Gyemant

Minden szenatom kovalens kotessel* negy masik szenatomhoz kapcsolodik, tetraeden alkotva. Hatalmas atomracs* A gyem ant kemenyebb es nagyobb surusegu, mint a grafit. Mind a gyemantnak, mind a grafitnak m a gas az oivadspontja.

Kovalens kotes*

Grafit
2 H 2O
Viz

4HNO3 ^
Saletrom sav

C O 2

4N O 2 +
Nitrogendioxid

Szen

Szendioxid

A szin levegon hevftve szen-dioxiddd eg el.

C (sz)
Szen

0 2 (9 )
Oxigen

C 02 (g )
Szendioxid

Ha a szen egesekor keves oxigen van jelen, szen-monoxid keletkezik.

2C (sz)
Szen

0 2 (9 )
Oxigen

2C O ( g )
Szenmonoxid

A szn szLirke, kristalyos modosulata. Az atomok minden retegben eros kovalens kotesekkel* kapc:sol{)dnak, de a retegeket csak gyenge van der Waals-fele erok* (delokalizalt* elektronok) tartjak ossze. Ez lehetov teszi, hogy a retegek elcsusszanak egymason, ami a grafitot laggya os kenhetove teszi. A grafit az egyetlen nemtemes elem, amely jol vezeti a hot es az elektromossagot. Ken 6 anyagkent, elektrolizisben* mint semleges elektrodot*, az elektroniotorokban erintkezokent, valamint ceruzabelkent hasznaljak.
A grafit kristalyszerkezete

A szen redukaloszer*. Mindazoknak a femeknek az oxidjaiV reduklja, amelyek a cink utan vannak a feszultsegi sorban*
c +

Atomsikok, (retegek) A retegek kozolt van der Waals-fele erok* mukodnek. Kovalens kotes*
-------

2P b O
O lom (ll) oxid

C O 2

2Pb
lom

Szen

Szendioxid

A femek ipari eloaliitasara az oxidos erceket szennel redukijak. (Ld. vas, 60. old.)

Egy retegen belul minden szenatom harom masik szenatomhoz kapcsolodik kovalens kotessel*.

* Koptat6anyag, 116; allotrop, 22; amorf, 21; t6meny, 30; kovalens kotes, 18; elektrolfzis, 42; atomracs, 23; semleges elektrod, 42; oxidok, 69; periodusos rendszer, 50; feszultsegi sor, 44; redukaloszer, 34; van der Waals-fele erok, 20; delokalizacio, 20. old.

SZERVETLEN KEMIA

Buckminsterfulleren
Aszen kCilonleges modosulata. A fullerenek csaladjaba tartozo, gomb alaku kristalyrk:sot kepezo szenmodosulat. Helium-atmoszferaban, a grafit gozenek kondenzalasaval allfthatoelo. Ez a szenmodosulat a termeszetben iselofordul nehany szenben gazdag kozctben e a csiliagkozi porban. Minden molekulaja s 6 , otszog es hatszog alakban rendezodott 0 alom -boi ali. A hatszogeket kettos kovalens kotsek* kapcsoljak ossze. (Mas fullerenek 3 es 960 kozotti atomot tartalmaznak.) 0 A buckminsterfulleren szigetel6 ,* de nehany vegyulete szupravezeto (olyan anyag, amelynek nincs elektromos ellenailasa).
A buckminsterfulleren kristilyszerkezete

Koszen
N 6 venyi anyagok megkovesedett maradvanyaibol evmiliiok alati kialakull, kemeny, fekele, szilard anyag. ELsdsorban szenet, de hidrogent, oxigent, nilrognt s knt is tartalmaz. Harom ti'pusa fordul elo: a lignit, az antracit es a bitumenes (vagy zsiros) szen. A szenet futoanyagkent hasznaljak az eromuvekben, az iparban es a lakasokban. Regebben sok kemiai anyagot is eloalii'tottak szenbol (ma mar ezeket foleg koolajbl* keszftik). Ha a szenet levego kizarasaval hevitik (szraz leparlds) vilagitogz, kcitrny es koksz, valamint ammonia, benzol es ken keletkezik. A koksz porozus es torekeny, szentartalma 8 0 % feletti. Fust nelkuli tuzeloanyagnak hasznaljak (amilyen a novenyi szen is, a szen masik, szennyezetl formaja).

kl onyog minden molekulaja ikozaajeres formban, 20 hatszogbol es 1 otszogbol ll. 2 O tszog alaku gyuru

Egyszeres kovalens kotes*

Szenszalak
Fekete, selymes szalak, amelyeket szerves textilrostokbol keszi'tenek. Erosebbek es merevebbek mas, azonos sulyu anyagnal, ezrt konnyu csonakok eloaliftasara hasznaljak.

Hatszog alaku gyuru

Szn-dloxid (C O 2 )
Alegkorben elofordulo, szmtelen, szagtalan gaz(ld.: a szn korforgasa, 95. old.). Iparilag meszegetokben kalcium-karbonalbol allitjak elo (Id. meg 1 0 2 . old. - laboratorium eloaliftas). Vfzben oldva sznsavat i (H2CO3) kepez.
C02(oq) + H20(f)
Szen-dmid

Szen-monoxid (CO)
Szmtelen, szagtalan, mergezo gaz. Akkor keletkezik, ha a szn-dioxid forro szenen halad at, s ha a szenet (tLizel6 anyagot) keves levegoben egetik el. Vfzben nem oldodik, levegon kek langgal eg. Redukioszer* (femek kinyeresere hasznaljak femrcekbol - Id. vas, 60. old.). Mas gazokkal alkotott keverekeit is hasznaljak tuzel6 anyagokban, pl. hidrogennel keverve a vfzgzban, nitrogennel a generatorgazban, es az 50 % hidrogent, metant es mas gazokat tartalmazo szengazban.
Ha keves az oxigen, az uzemanyagok elegesekor keletkezo szen-monoxid nem alakul szendioxiddd. Ha zart garazsban jaratjak az auto motorjat, felhalmozodik a szen-monoxid.

2H + (a q )

+ COgZ-Cog)

Viz Megfordithato reakd*

Szensav

Aszen-dioxid kemiailag kevesse aktfv, bar m natrium-, mind kalcium-hidroxiddal ind reagal (Id. 104. old.), es x a magneziumszalag szendioxidban is eg.
/ szen-dioxidot sok tenileten l hasznaljak, pl. szensavas
Oditoitalok keszitesere.

Aszen-dioxid eliilan, ha a dobozt kinyitjak, es 0 nYomas megszunik. Tuzoltokeszulekekben is hasznaljak. A szen-dioxid surubb a levegonel, fgy lardreteget kepez a Ingok fdlott, es elzrja a tuzet a ievegdtol.

Karbonatok

Kationbol* es karbonat anlonbol* (C O 32) allo vegyUletek, pl. kalcium-karbont (CaC 0 3 ). Az I. csoport karbonatjainak kivetelevel, nem oidckinak vfzben, es hevfteskor elbomlanak. Minden karbonat szen-dioxid fejlodese kozben reagal savakkal.

Am 21; anion, kation, 16; kovalens kotes, 18; orf, szigetelo, 116; koolaj, 84; redukaloszer, 34; megfordithato reakcio, 48. old.

65

AZ V. CSOPORT ELEMEI
A periodusos rendszer* V. csoportjaban lefele haladva az elemek egyre femesebb jelieget mutatnak (kl. az alabbi tablazatot).
Az V. csoport elemeinek nehany jeliemzoje A z eiem neve Nitrogen Foszfor Arzen Antimon Bizmut As Sb Vegyjel R d a tfv a to m tomeg*
1 4 ,0 0

Elektronszerkezet* 2,5 2,8,5 Bonyolult felepites, d e minig ot elektron a kulso hejon.

R e a k cikeszseg

Megjelenes Szintelen gaz Szilard, nem fem (lasd 68 . old) Hdrom allotrop* (az egvik fennes) Ezustfeher fenn Feher fenn, voroses rnvalattal

Felhasznalas Lasd lent Lasd 68 . old. Felvezetbkben* es otvozetekben* TIszta fem es olvdzetek formajaban

30,97 74,92
1 2 1 ,7 5

208,98

AiacscxTyo.p.-aov6zetek es gvgvszerek.

V A nitrogent, a foszfort es vegyuleteiket reszletesebben ismerteti a 67-68. oldal. Ezek az elemek a csoport legnagyobb mennvisegl^n cioforciulo tagjai.
Az otodik csoport minden elemenek kulso hejan* 6t elektron van. Reakciikban kovalens vegyuleteket* kepeznek, ameiyekben 3 eiektronjukat hasznljak kozosen" a masik atom vagy atomok hdrom elektronjdval (Id. oktett, 13. old.). Az antimon, a bizmut es a nitrogen ionvegyuleteket* is alkot

Nitrogen (Nj)
A perickiusos rendszer V. csoportjaba lartozik. Szfntelen, szaglalan, ketatomos* gaz, a legkor 78%-at alkotja. Cseppfoly 6 s levegS szakaszos leparlsval* allithato elo (Id. meg a 10-5. oldalt). Vegyuleteiben az oxidcici6 s szama* -3 es +5 kozoll valtozik. Nehany nagy reakciokeszsegu anyaggal nitrideket kepez.
6LI(sz)
Utium

A Haber-fele szintezis
Az eljarassal ammonit aliftanak elo, nitrogen es hidrogen 1 :.i aranyu elegyebol. Megteleioen valasztott homerseklet, nyomas es katalizator* alkalmazasaval erik el a megvalosilhato leggyorsabb es gazdasagos ammoniatermelest (Id. alabb). A reakcio exoterm* es megfordfthat*.
Vas katalizator*
+

N 2(g)
Nitrogen

2Ll3N(sz)
Utiumnitrid

N 2( g )

3 H 2 (g )

2 N H 3( g )

Nitrogen

Hidrogen

Ammonia 400 C 250 atmoszfera

A nitrogen minden elo szervezet szamara nlkiilozhetetlen, mert a sejtek molekulainak alkotoresze, pl. feherjek (Id. meg; a nitrogn korforgasa, 95. old.). Az ammonia - (Id. jobbra; Haber-szintezis) - es a saletromsav gyartasban is hasznaljak. A -196 C alatt letezo cseppfoly 6 s nitrogent szamos teri^ileten hasznaljak, pl. eleimiszerek tagyasztasara.
A zacskot nitrogen gzzal toltik meg, hogy a burgonyaszeletkek tovabb frissek m aradjanak (ha levego m arad a csomagban, a szelelek megromlanak). A gaz kiparnazza" a csomagot es fgy megvedi a szeletkeket szallitaskor az osszetoredezestol.

A Haber-folyamat

(llyen korulmenyek kozott a kiindulsi anyagok 15%-a alakul ammonivd.)

1 1

Hidrogen

---

Tisztitott gazok

Osszenyomott * gazok

J
.

A valtozatlanui maradt nitrogent es hidrogent visszavezetik a reakddterbe.

A cseppfoly6s ammdnia elvezetese

Lehutott N H , A kataliztort* es tartalmazo cseppfolysitott reakdter.

gzok.

* Allotropok, 22; otvozet, 116; katalizator, 47; kovalens vegyuletek, 18; ketatomos, 10; elektronszerkezet, 13; exoterm reakci, 32; a cseppfolys levegS szakaszos leparlasa, 69; ionvegyulet, 17; kiilso hej, 13; oxidaci6 s szam, 35; periodusos rendszer, 50; relatfv atomtomeg, 24; megfordfthat reakcio, 48; felvezeto, 117. old.

SZERVETLEN KEMIA

Am onia (NH3) m
Szm telen, szuros szagu gaz, konnyel3b a levegonel. Kovalens vegyulet*, a Haber-fele szintzissel aliftjak elo. Redukaloszer* sazegyetlen gyakran elofordulo gaz, amely vizb lugos kemhatassal oldodik. Ezl az en o atot amm6 nium-hidroxid (N H 4O H ) vagy ld szalm ikszesz neven ismerjiik. Az ammonia tisz oxigenben nitrogenne es ta vi'zzeegel, hidrogen-kloriddal y ammonium-klorid keletkezese ko en reagal. zb
fummoniat saletromsav, mutrag k robbanoanyagok, hztartasi ya , Mitoszerek es muanyagok dSallitasro hasznaljak.

Dinitrogen-oxid (N2O)
Szmtelen, enyhen edeskes szagu, vfzben oldodo gaz. Regebben kjgaznak is hivtak. Kovalens vegyulet*, ammonium-nitrat c3vatos hevi'tesevel allithato elo. Erzestelenftoszerkenl hasznaljak.
A dinitrogen-oxid tpllja nehany nagy reakciokeszsegu anyag egeset, es a parazsl paicat langra lobbantja.

Nitrogen-monoxicl (NO)
Szmtelen, szagtalan gaz, amely nem oldo dik vfzben. Nitrogen-oxidnak is nevezik. Kovalens vegyulet*, amely akkor kepzodik, ha rczet 50*/o-os tomenysegu salelromsavban oldunk. Oxignnel nitrogen-dioxidda alakul. Szinten taplalja a nagy reak ciokeszsegu elemek egeset.

Ammnium-klorid (NH4CI) vagy szalmiakso

Feh kristalyos, vizben oldodo anyag. Ammoer, (iium -hidroxid es hfg sosavoldat reakciojaban keletkezik. Melegites hatasara szublimal* s disszocidi* (ki az alabbi egyenletet es a 48. o alt). A szarazelemekben hasznaljak, melyek ld sokelekfromos keszLilekben mukodnek.
Melegites

Nitrogen-dioxid (NO2)
Sotetbarna, fojtc3 szagu gaz. Kovalens vegyulet*.

C u -h 4HN O3 NH3(g) + H C I(g )

Ssav Rez Tomeny saletromsav

C u (N03)2 + 2H2O -h 2NO 2

Rez(ii)nitrt Viz Nitrogendioxid

NH4CI(g)

Ammnium- Hutes Ammonia klorid

Ammonium-szulfat ((N H 4 2 04 ) )S
Fe e kristalyos, vizben oldodo anyag, ameh r, Iyetamm6nia es kensav reakciojaval allitanak e . Mutragyakent hasznaljak. lo

Ammonium-nitrat (NH4NO3)
Fe e kristalyos, vfzben h r, old o anyag. od
Amm6nium-hidroxid es hi'g saletrom sav reakciojaban keletkezik. H e vites hatasara d in itrogen oxidot ad le.
A mmnium-nitratot z wbban6anyagokban esmOtragyakban (petis) hasinaljak. / cserepes viragok 4 tipioiban is megtalalhato.

A nitrogen-dioxid rez es tomeny saltromsav egymasra hatasakor, valamint nehany nitrt* hevftesekor keletkezik. Taplalja az egst, oldodik vfzben, saletromsav es saletromossav (H N O 2) keletkezese kozben. Oxidal 6 szerknt* hasznaljak.
A nltrogen-dloxid 21,5 X alatt dimeriziodik (ket molekulaja dsszekapcsolodik), es dinitrogen-tetraoxidot (N 2O 4), szm telen gazt kepez. 21,5 X alatt rekombinaiodik

________ ^
Megfordithato reakcio*

Nitrogen-dioxid

21,5 C felett disszocii*

Dinitrogen-tetraoxid

'K ovalens vegyulet, 18; disszociacio, 48; n itrtok, 68; oxidal6szer, redukaloszer, 34; m egfordithato reakcio, 48; szublimacio, 7. old.

V. csoport (folytatas)
Saletromsav (HNO3)
Vilcigossarga, olajszeru, vfzben oldodo t()lyaflek. Kovalens vegyulet*, a nilrogn oxidci6 s szama* a molekulaban +5. Igen eros, korroziv sav, amelyct iparilag a haromlepcsos Ostwald-eljarassal allftanak elo (Id. a kovetkezokben).
1 lepcso: Ammonia reakcioja oxigennel.
Platina-rodium katalizator*

Nitratok
Nitrat aniont (N 0 3 ) es fem kationt* ta rta Imazo szilard ionvegyuletek* (a iiitrat kimutatasat Id. a 104. oldalon). A nitratokban a nitrogen A natrium-nitrtot oxidck;ios szama +5. (N aN O j) puskapor A nitratok a saletromsav keszitesere hasznljk. soi*, femoxidok, hidroxidok vagy karbonatok s hi'g sa Ietromsa v rea kc ioj ava I allfthatc3k elo. Valamennyi nitrat oidodik vfzben, es a legtobbjuk hevi'tes halasara nitrogen-dioxidra es oxigenre bomlik (kivetel a natrium-, a kalium- es az ammonium-nitrat),

4 NH3
Ammonia

+ 5O 2
Oxigen 900 C

4N O

6 H2O
Viz

Nitrogenmonoxid

2. lepcso: A nitrogen-monoxidol lehutik, es lovabbi oxigennel nitrogen-dioxidda oxidaljak.

4N O

2O 2
Oxigen

4 NO 2
Nitrogendioxid

Nitrogenmonoxid

A natrium-nitrtot es az ammoniumnitrtot mutragyakent hasznaljak.

3. lepcso: A nitrogen-dioxid vfzben oldva saletrom savat od.

4N 02
Nitrogendioxid

2 H 2O
Viz

O2
Oxigen

4HNO3
Saletromsav

A tOQieny saletromsav 6 8 % saletromsavat s 32 % vizet tartalmaz. Erelyes oxidal6 szer*. A hig saletromsav a kb. 10% saletromsavat tartalmaz vizes oldat. Lugokkal* nitratsok* es vi'z keletkezese kozben reagal. Mutragyak es robbanoszerek gyartasaban hasznaljak.

Nitritek
Nitrit aniont* (N 0 2 ) es tem kationt* tartalmaz szilard ionvegyuletek. Altaiaban redukaloszerek*.

Foszfor (P)
Nemfemes elem az V. csoportban (Id. a tablazatot, 6 6 . old.). A termeszetben csak vegyuleteiben fordul elo. Leglonfosabb erce az apatit Az apatit (baloldalt) es a turkiz (jobbra) (Ca 5(P 0 4 )3F). A fosztorasvanyok tartalnak ket modosulata van. maznak foszforl. A sarga foszfor nagyon reakciokepes, mergezo, viaszosan lagy, sargasfeher, szilard anyag, amely levegon meggyullad. A voros foszfor sotetvoros por, nem mergezo, es kevesse gyulekony.

Difoszfor-pentaoxid (P2O 5)
Szilard, feher, vfzelvono anyag*. Foszfor levegoben valo elegetesevel ailithat(3 elo. Vfzzel hevesen reagal foszforsav (H 3PO 4) keletkezese kozben, amelyet rozsda* elleni vedelemre is hasznalnak.
Az elo szervezetek, pl. ndvenyek olyan foszforvegyijleteket tartalm aznak, amelyek elosegilik az eghzseges novekedest. Amikor a gyufa meggyullad, a gyufafejben levo voros foszfor es a dobozon levo vegyi anyagok reagdinak a dorzsoles hatasdra.

* Anion, 16; lug, 37; katalizator, 47; kation, 16; kovalens vegyiilet, 18; vizelvono anyag, 116; ionvegyijlet, 17; oxidacl6 s szam, 35; oxidal6 szer, redukaloszer, 34; rozsda, 60; sok, 37. old.

SZERVETLEN KEMIA

AVI. C50P0RT ELEMEI

Aperiodusos rendszer* VI. csoportjaban lefele haladva, az elemek femes jeliege erosodik, kemiai reakciokeszsege viszont csokken. Nehany jellemzojiiket foglalja ossze a kovetkezo tablazat.
M . aoport elemeinek
Azelem

jeilemzoje Relatfv atomtomeg* Eiektronszerkezet*

R e a kc i -

n ve e
Oxigen Kn Szelen

Vegyjel

keszsg
CS

Megjelenes Szi'ntelen g a

Felhasznal^s

15.99
32.06 Se Te

2,6 2, 8,6

78.96
127.60 Radloatfv* elem

T r ellu
Poinium

Po

Bonyolult felepites, de meg mindig hat elektron van a kulso hejon.

K
K E N

(lasd alabb) Sorga, nemfennes qnyog (lasd. 70. old.) Tobb, fennes es nennfemes nnodosulat Ezustfeher, szilard
m etalioid*

Ldsd lent Ldsd 70. old.

Fotocelldkban* Oivozetek*; sa'nes uvegek; felvezetok*_______

Fem

Akovetkezokben reszletesebbeti ism ertetjuk az oxign, a ken e vegyuleteik tulajrlonscigail s (70-71. oki.). Sok helyen elofordulnak, es sok alkalmazasuk van.

A VI. csoport minden elemenek kulso elektronhejn* hat elektron van. Telitett elektronhej (Id. oktett, 13. old.) kialakitsahoz ket elektront keli felvenniuk. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* egyaranl kepeznek. A csoport legkisebb atomatmeroju elemeinek a reakciokeszsege a legnagyobb, mert ezek torekednek leginkabb a ket elektron felvetelere.

Oxigen (O2)
Szi'ntelen, szagtalan, ktatomos* gaz, alegkor 21%-at alkotja. A foldkeregbcn alegnagyobb mennyisegl)C'n elofordulo elem es az elet elengedhetellen feltetele , (Id belsS legzs, 95. old.). Taplalja az gost, . vfzben semleges* kemhalassal okkklik, erosoxidl6 szer*, pl. a vasat vas(lll)oxldda oxidalja. A novenyek a fotoszintezis* soran aliftanak elo oxlgent, iparilag a cseppfoly 6 s levegS szakaszos leprisaval alli'tjak elo. Sok helyen alkalmazzak, pl. korhazakban esa szennyviztlsztftasban. Az oxigen eloallftasat es vizsgalatat Id. a 10.3-104. oldalon.
Ac$eppfoly6s levego szakaszos leparlasa (Id. meg 106. old.)

zon (O3)
Mergezo, kkcs gaz. Molekuiaja barom oxigenatomb 6 l ali. Az oxigen allotrop* modosulala, a legkor felso rtcgeiben fordul elo, abol clnyeli a nap karos ultraibolya sugarzasat (Id. 6 zonfogyas, 96. old.). Levegoben klalakiilo elektromos kisiiles batasara keletkezik, pl. villarnlaskor. Erelyes oxidal6 szer*, neba viz tertotlenilesere
b a s z n a ljc ik .

le A levegot 6sszenyomjk

Portalonitas

A viz es szen-dioxid eltavolitsa.

A levegot a nagyon hideg, eltvozo gazokkal hutik

Nitrogen Argon Oxigen

Oxidok
Az oxlgnnek rnas elemekkel alkotott vegyulelci. A temoxldok tobbnyire ionvegyuletek* es b^zisok*, pl. kalcium-oxid (CaO). Nebany fem es metalioid* oxidja amfoter*, pl. aIuminium-oxid (AI 2O 3). A nemfemek oxidjai kovalens* kotesuck es gyakran savanhidridek*, pl. szen-dioxld (C O 2).

A levegot engedik Utagulni, ezzel tcmbb hutik.

A levego a lepdrlo oszlopba keriil, es cseppfolyoscdik. Itt a levego hrom fo alkotoreszet (nitrogen, oxigen, argon) valasztjk szet, forraspontjaik alapjan. A nemesgzokat* ezekbol llitidk elo tovabbi tisztitssal.

Savas, 36; allotrp, 22; otvozet, 116; amfoter, bazis, 37; kovalens vegyulet, 18; ketatomos, 10; elektronszerkezet, 13; ionvegyulet, 17; metalioidok, 51; semleges, 37; nemesgazok, 75; kiilso hej, 13; oxidal6 szer, 34; peridusos rendszer, 50; fotocella, 11 7; fotoszintezis, 95; radioaktlvitas, 14; relatfv atomtomeg, 24; felvezetok, 117. old.

,j

A KEN

j j

A ken (S) a periodusos rendszer* VI. csoportjaba tartozik (Id. a 69. old. tablazatat). Sarga, nemfemes szilard anyag, vizben oldhatatlan. Polimorf*, ket allotrop* mdosLilata van, a rombos es a monoklln ken. Fold alatti retegekben elemi ailapotban is megtalalhato (Id. Frasch-eljaras). Ezenkivul koolajbol es szulfidokbol (ken es masik elem vegyuletei) allitjak elo, pl. vas(II)szulfidb6l (FeS). A ken levegon, kekes langgal ken-dioxidda eg, es sok temmei szulfidkepzodes kozben reagal. A gumi vulkanizalasara*, kensavgyartasra, gy6 gyszerek es gombaoloszerek* eloaliftasara hasznaljak. Rombos ken
Alfa-kennek (a-ken) is nevezik. A ken halvanysarga, kristalyos allotrop* m6 ck)sukita, szobahomrsekleten a ken legslabilabb tormaja.
A rombos ken kristalya (Id. meg 22. old.) A kengyuruk moiekuiarcsa* (a monoklin kenben kicsit ms az eirendezodes).

Ku eatom

Kovalens kotes*

M ind a rombos, mind a monoklin ken specialis alaku (koronahoz hasonlo), nyolcatomos gyurukb6l il.

Omlesztett ken (amorf ken)

A ken egyik formaja, amelyet forro kenomlecleket hideg vi'zbe ontve kapunk. Lagy, kessel vaghato, hosszu szalakba huzhato anyag. Nem stabil, megkemenyedik, ahogy szerkezeteben a nyolcas gyuruk ujra kialakulnak (Id. elobb).

Kenvirag
Finom, sarga por. Akkor kepzodik, ha kengoz gyorsan hul le. A molekula i nyolcatomos gyuruk.

A rombos ken surusege nagyobb, mint a monoklin kene, mert a kengyuruk szorosabban iileszkednek.

A Frasch-eljaras
Ezzel az eljarassal nyerik ki a kent a fold alatti retegekbol, a ken megolvasztaScival. Ezzel a modszerrel 99,5%-os tisztasagu ken alifthato elo.
A Frasch-fele eljaras

Monoklin ken, vagy beta-ken (p-ken)

A ken sarga, kristalyos allotrop* mcklosulata. 96 C homersekiet folott ez a stabilabb modosulat.
A monoklin ken kristalya (hosszu, vekony es szogletes)

N agy nyomasu levego p- Kenkut Ken, vfz es levego Vastag kulso burkolat

I.AcsokulsooldaIniahevrtett vizgoz' halad lefele. A kengyuruk molekularacsba* rendezodnek, de eltero mdon, mint a rombos kenben. Iszap, homok es agyag

oncentrikus csovek Talajszint 5. Anagy-nyomdsii levego buborekai kdnnyebbeteszi( a kenomledeket, ez zel segitik felfele h a ladast a kutban.

Kozetreteg 2. A cs6 kis furatain forro, nagy nyomsu viz ram lik ki, is megolvasztja a kint. Kenreteg

4.AviznY0msacsoben felfele kenyszeriti a kendm iedeket. Kozetreteg

A ken allotrop* modosulatai 96 C folott

3. A f(^yekony ken (nehezebb a vizneO melyedesben gyulik ossze.

96 C alatt

* Allotrop, 22; kovalens kotes, 18; gombaoloszer, 116; molekularacs, 23; periodusos rendszer, 50; kooiaj, 84; polimorfia, 22; tulhevftett vfzgoz, vulkanizalas, 11 7. old.

SZERVETLEN KEMIA

Kn-dioxid (SO 2) vagy ken(IV)oxid

Mergezo, tojto szagu gaz, amely vfzbcn oldva kenessavat kepez. Kovalens vegyulet* ken levegon valo egesekor keletkezik, vagy h szulfitokhoz hi'g savat adunk. Altalaban a redukaloszerknt* mukoclik. Kensav eloallitasara, fertotlenftesre*, fehentoszernek* e gyumolcs6 k tartosftasara hasznaljak. s
Akenmidot

Kensav (H 2SO 4) vagy ken(VI)sav

Szintelen, olajszeru, rnaro halasu tolyadek. Ketbzisu* sav, az un. kontakt eljarassal aliftjak elo (Id. lent). A tomny kensav kb. 2 % vizet tartalmaz, higroszkopos*, erelyes oxidal6 szer* es vfzelvono (dehidratalo*) anyag. A hfg kensav er6 s sav, kb. 9 0 % vizet tartalmaz. A feszultsgi sorban* a hidrogen elott allo temeket szulfatok es hidrogn keletkezese kozben oidja.
A tomeny kensav oxidal6szer*.

marirtoszernek ishosznljdk.

Kn-trioxid (SO3) vagy ken(VI)oxid

Feher, illkony*, szikird anyag, amelyet azun. kontakt eljrassal (Id. jobbra lenl) allitanak ek). Vfzzel nagyon hevesen reagal, e knsav kelelkezik. s

C u + 2H2SO4
Rez Tomeny kensav

C U SO 4

SO 2

2H 2O

Rez(ll)szulfat

Kendioxid

Viz

Hig kensav es b azis' reakcijaban szulfat keletkezik.

CuO (sz) + H2S04(aq)

Rez(ll)oxid Hi'g kensav

->

C u S 0 4 (c q )
Rez(ll)szulfat

HjOCf)
Viz ^

K^nessav (H 2SO 3) vagy ken(IV)sav

Szmtelen, gyenge sav*, ken-dioxid vfzben valo oldodasakor keletkezik.

Kensavbl sok mindeni keszitenek, pl. m utrgykat, muszaiakat, detergenseket es festekeket.

K^nhidrogen (H 2S)
Szmtelen, zaptojasszagu, mergezo gaz. Vizesoldata gyenge sav*. Szerves atiyagok rothadasakor, tovabba femszulfidokbol hig savak hatasara kelelkezik.
A tdmeny kinsav vizzel rendkivul hevesen reagal. A balesetek elkerulesere, a sav higitasakor mindlg a savat adjuk lassan a vizhez, es nem forditva!

Kontakt kensavgyartas Szulfatok

Szulftiont (SO 42- es kationt* tartalmazo ) lonvegyuletek*. Sok szulfat elofordul atermeszetben, pl. kalcium-szulfat (CaS 0 4 ). A kensav s6 i*, hig kensav es lugok leakciojavalallithatok elo. Ha a szultatcsoport egyik oxigenjet kenatom helyettesfti, tioszulfatrol (S2O32- beszelunk. )
Anatriumtioszulfatot a lenykepeszetben, a kepek .rogzi'tesere" hasznaljak. Ez a folyamat megakadlyozza, hogy a msolatok teljesen megfeketedjenek, ha napfenyre kerCilnek.

A kensav ipari eloaliftasara alkalmazott eljaras.

Kontakt eljaras

Tiszta, szaraz ken-dioxidot es levegol 450 C-on vandium-pentaoxid kataliztoron* vezetnek keresztiil.

2 S 0 2 (g )
Ken-dioxid Ken-trioxid kepzodik.

O2
Oxigen

2 S 0 3 (g )
Ken-trioxid

A ken-trioxidot elnyeletik tomeny kensavban, ekkor fustolgo kensav vagy leum keletkezik.

Szulfitok
Szuifitlont (SO 32- es kationt* tartalmazo ) ionvegyuletek*, pl. ntrium-szulfit (Na 2S0 3 ). Aknessav s6 i*, eros savak* hatasara kendioxidot adnak le.

A fustolgo kensav higi'tsaval kensavat llitanak elo.

Bazis, 37; feherftoszer, 116; katalizator, 47; kation, 16; kovalens vegyulet, 18; vizelvono anyag 116; ketbizisu, 39; fesziiltsegi sor, 45; fertotlenftes, 116; higroszkopos, 92; ionvegyiilet, 17; oxidalos2er, redukaloszer, 34; sok, 39; eros sav, 38; illekony, 11 7; gyenge sav, 38. old.

A VII. CSOPORT - HALOGENEK

A periodusos rendszer* VII. csoportjanak elemeit halogeneknek nevezik, vegyuleteiket es ionjaikat altalaban halogenidek (haloidok) neven ismerik. A csoport elemei nemfemek, reakciokeszseguk csokken a csoportban lefele haladva. Az alabbi tablazat tartalmazza nehany jeliemzojuket. A csoport elemeirol reszletesebb leiras a kovetkezokben es a 73-74. oldalon talalhato. A VII. csoportban lefele haladva az elemek oxidal6kepessege^ csokken. Mindegyik elem kepes oxidalni a csoportban alatta allo elemek ionjait. Peldaul, a klor mind a bromid, mind a jodid anionokat* kiszoritja oldataikbol, bromma, illetve jodda oxidalva oket. A brom csak a jodid anionokat szoritja ki, es a jod egyik halogenid aniont sem kepes kiszorftani.
A brom kiszontja a jodid aniont* a kalium-jodidbl. Minden jodid anion veszit egy elei<tront (oxidlddii<*), amikor a bromid anion * beiep a helyere.

2Kl(aq)

BfsCO

->

2KBr(aq)

IsCsz)

A VII. csoport elemeinek nehany jeliemzoje Az elem neve Fluor Klr Brom jd Aszticium Vegyjel F Cl Br Relativ atom tomeg* 18,99 35,45 79,91 126,90 Nincs stabil izotp* ektronszerkezet* 2,7 2,8,7 2,8,18,7 2,8,18,18,7 O xidil 6 kepesseg CS Reakcikeszseg CS o K E N Megjelenes Halvdny sdrgaszoid gaz Halvany zoldessrga gaz Sotetvoros fustolgSfolyadek Sdtetszurke, nemfem es szildrd anyag

o
K K E N

1
At

1r

A VII. csoport minden elemenek kiilso elektronhejn* het elektron van. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* is alkotnak. A csoport elejen levo elemek inkabb hajlamosak ionvegyuletek kialakitasara, mint a tobbi elem a csoportban lefele haladva.

A fluort soha nem hasznaljak iskolai laboratoriumokban, mert nagyon mergezo, es m egtamadja az Liveget. A klr, a brom es a jod nem lep reakcioba az uveggel. A klorgaz es a masik ket elem gozei is nagyon mergezoek.

Fluor (F2)
A periodusos rc'ndszer VII. csoporljaba tartozo elem. Ktatomos* gaz, fluoritbl (Cap 2) es kriolitbol (N a 3Alp 6) allitjak elo. A legnagyobb reakcikeszsegu gaz a csoportban, erelyes oxidal6 szer*. Majdnem minden elemmei reakcioba lep. A kepek mutatjak nehc1 ny alkalmazasat.
A fluornak sok helyen hasznalt stabil szerves vegyuletei* vannak, pl. a poli(tetrafluor-etilen) vagy teflon (Id. a 81. oldal is). A sileceket a surids csokkentesere teflonreteggel vonjak be. Edenyekre is keszitenek teflonbevonatot, mert megakadalyozza, hogy az elel letapadjon.

A fogkremekbe es nehany orszagban az ivvizbe adagolnak keves fluoridot (szervetlen fluoridokat), hogy a fogszuvasodst csokkentsek.

. / Ji, )

Bromid anion, 74; kovalens vegyuletek, 18; ketatomos, 10; elektronszerkezet, 13; jodid anion, 74; ionvegyulet, 17; izotop, 1 3; szerves vegyiiietek, 76; kiilso hej, 1 3; oxidaci6 , oxidal6 szer, 34; peridusos rendszer, 50; relativ atomtomeg, 24. old.

SZERVETLEN KEMIA

Klor (Cl 2 )
Aperiodusos rendszer VII. csoportjaba tartozo elem Mergezo, fojto szagii, ketatomos* gaz, . am nagyon reakciokepes, es a lermeszetely ben csak vegyuleteiben tbrdul eio. Legfontosabb vegyuletG a natrium-klorid (NaCI), amely akosoban es a tengervfzben talalhato. A klort atengervfz elektrolfzisevel* aliftjak eio, Dovvns-fle ceilaban (Id. natrium, 54. old. es klra 102 . oldalon is). Igen eros oxidl6 szer*. Szam elem reakcioba lep a klorral, es klorios dok keletkeznek (Id. az alabbl egyenletet).
Aklorgaz es natrium reakdojaban ndtrium-klorid - kMnseges s6 keletkezik. Sara klorgaz mergezo es a natrium rendkivul reakdkep ezek a veszelyes tulajes, doniagaik eltunnek, amikor natrium-kloridda kapcsolodnak. Aiaboratoriumban ez a reakci csak vegyifulkeben valosithat m , igy a veszelyes gaz nem eg keriilhet a levegobe.
-I.

Kloridok
Kl6 r es egy masik elem osszekapcsolodasaval keletkeznek. A nemfemek kloridjai (Id. hidrogen-klorid) kovalens vegyuletek*, rendszerint folyadekok vagy gazok. A femek kloridjai, pl. ntrium-klorid (NaCI), altalaban szilard, vfzben oldodo ionvegyuletek*, amelyek klorid anionbl* (Cl ) es fem kationbol* illnak. Ld. a 104. oldalt is.

Klorgaz

Hidrogen-klorid (HCI)
Szmtelen, kovalens* gaz, amely polaros oldoszerben* oldva ionokra bomlik. Hidrogent klorban elegetve alli'thato eio. Ammoniaval reakcioba lep, vfzben oldva sosav, er6 s sav* keletkezik. A .55% hidrogenkloridot es 6 5 % vizet tartalmazo tomeny sosav fustolgo, maro batasu, szfntelen oldat. A kb. 7 % bidrogn-kloridol es 9.3% vizel tartalmazo hfg sosav szfntelen oldat, amely reakcioba lep lugokkal* es a feszUltsegi sorban a bidrogn elott allo tcmekkel. Tomeny sosavval tavoiftjak cl aceilemezrol a rozsdat a lemezek galvanizlasa* elott.

A natriumklorid apro reszecskeibol 6116 fust.

2Na(s)
Natrium

C l 2 (9 )
Klor

->

2NaCI(sz)
Natriumklorid

Aklort sok teriileten alkalmazz6k. Sosav (Id. hidrogen-klorid) e rKhny szerves oldoszer el6allitas6ra, valam int usz6s m edertcek fertotlenitesere* hasznaljak. Ivvfz tisztitsara isfeotlem'toszerkent is alkalmazzak.

A tdmeny sosavat femek m aratasara hasznlj6k.

Tomeny sosavfurdo A femet borit6 gyanta*

A sav hats6nak kitett femrajzolat

A sav hatasanak kitett fem Iemar6dik, es egy v6jat keletke zik a feluletben. Kepnyomtatashoz ezt a vajatot feltoltik festekkel.

Ncitrium-hipoklorit (NaOCI)
Kristalyos, feher anyag, vizes oldatban (hypo) larthatoel. Eloaliitasara hideg, hig natrium-hidroxid-oldatba klort vezetnek. Haztartasi feheritoszerkent hasznaljak, es a papirpp feheritesere is alkalmazzak a feher iropapfr gyartasaban.

Natrlum-kiorat (NaCI03)
Feher, kristalyos, szilard anyag. Akkor keletkezik, ha meleg, tomeny natrium-hidroxidba klort vezetnek, valamint ntriumFeheritett irpapir

hipoklorit hevftesekor.

Antrium-klorat elpusztitja a gyomnovenyeket.

Anion, 16; lug, 37; feheritoszer, 116; kation, 16; kovalens vegyuletek, 18; ketatomos, 10; fesziiltsegi sor, 45; elektrolfzis, 42; galvanizalas, 60; fertotlenfto (germicid), 116; ionvegyulet, 1 7; oxidal6szer, 34; polaros oldoszer, 30; gyanta, 11 7; eros sav, 38. old.

Halogenek (foIytatas)
Brom (Brj)
A periodusos rendszer* VII.

A fenykepeszeti filmeken ezust-bromid reteg van, amelyben feny hatsara negativ kep alakul ki.

Jod ( IJ

A periodusos rendszer* VII. csoportjba tartozik (halogenek - Id. a tablazatot a 72. old.) csoportjban van (halognek Reakciokepes, ketatomos*, kristalyos szilard Id. a tablazatot a 72. oldalon). anyag. Ntrium-jodatbol (Nal 0 3 ) es tengeri lllekony*, ktatomos* lolyadek. Gozei tojto n6 venyekbol aliftjak elo. Oxidal6 szer*, sok szaguak es mergezoek. Nagyon reakciokepes, elemmei reagal jodidok keletkezese kozben. a termeszetben csak vegyuleteibcn fordul elo, Hcvi'tes hatasara lila gozze alakulva pl. tengeri nioszatokban, kozetekben, a tengerszublimal*. Tiszta vfzben csak kevesse vfzben es nehany toban. A tengervi'zben levo oldodik, de jol oldodik klium-jodid (Kl) natrium-bromibol (NaBr) klor hozzaadasaval oldatban es nehany szerves oldoszerben is. aliftjak elo. Bros oxidal6 szer*. A legtobb elcmmel reakcioba lep, es bromidok kclelkeznek. Vizbcn gyengen oldodik, oldata narancsszmu, az Cm bromos vfz. Vegyuleteit gyc3gyszerek. ben, a fenykepeszelben es fertotlenitoszerkent alkalmazzclk. Ezenkfviil 1 ,2 -dibr6 m-etcin (C H 2BrC H 2 Br) eloallitasara is hasznaljak, amelyet benzinhez adalekolnak, mert megakadalyozza az olom felhalmozodasat a molorban.
A legtobb jodot tartalm azo eleimiszerek a tengeri halak, rakok, kagyl6k, a csukamajolaj, a gyumolcses zoidsegfelek. Nehny asztali sban van jodadalek. j6dhianyos etkezes hatasara

Bromidok
A brom es egy masik elem vegyuletei. A nemtemek bromidjai kovalens vegyuletek* (Id. hidrogen-bromid). A tem brom idok rendszerint bromid anionbol (Br-) es fem kationbol* allo ionvegyuletek*. A bromidok, az ezList-bromid (AgBr) kivetelevel, vfzben oldhaloak. Ld. 104. oldalt is.

anyagcserejenek szabalyozasahoz szukseges. A jdhiany golyvat okoz.

Az ezustbromidot a fenykepeszeti filmekben hasznaljak. Feny hatdsra elbomlik, es ezust vlik ki. ~ Ezust-bromid kristly Film Lencse

A tengeri novenyek 0,5 tom eg% jodot tartalmaznak. A jodtinkturat (jod etil-alkoholos oldata) sebek fertotlenitesere hasznljak.

MegvUgitas elott A filmben levo ezust-bromid a megvilagitott teruleten elbomlik, fekete, fem ezust keletkezik. es

Jodidok
Jodnak masik elemmei alkotott vegyulctei. A nemtemek jodidjai kovalens vegyuletek* (Id. hidrogen-jodid). A femjodidok jodid an ionbol* (I") es fem kationboh allo ionvegyuletek. Az ionos jodidok, az ezust-jodid (Agi) kivetelevel, oldodnak vfzben. Ld. 104. old.

Megvilgits utn

Ahol a film nem kapott fenyt, az ezust-bromid valtozatlan marad.

Hidrogen-bromid (HBr) vagy bromhidrogen

Brom es hidrogen reakciojaban keletkezo, szfntelen, szuros szagu gaz. Kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak.

Hidrogen-jodid (Hl) vagy jodhidrogen

Szuros szagu, szfntelen gaz. Hidrogen es jod reakciojaban keletkezo kovalens vegyulet*. Vizes oldata eros sav* (kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak).

* Sav, 36; anion, kation, 16; kovalens vegyulet, 18; ketatomos, 10; ionvegyulet, 17; periodusos rendszer, 50; oxidalos2er, 34; szublimaci, 7; illekony, 11 7. old.

A VIII. CSOPORT - NEME5GAZOK

Aperiodusos rendszer* VIII. csoportj^t(0 . csoportnak is nevezik) a nemesgazok alkotjak. Kozombos (inert) gazoknak is nevezik oket. Egyatomos* gazok, egy reszCik a cseppfoly6s Ieveg5 szakaszos leparlasaval* allithato elo. Az argon a levego 0,9%-at alkotja, a tobbi nemesgaz meg kisebb mennyisegben fordul elo. Kemiailag nem reakciokepesek, mert elektronszerkezetuk* nagyon slabi I (ktilso hejuk* telitett). A konnyebb nemesgazoknak nincsenek izokalhato vegyijleteik, a nehezebbeknek van nehany. Hlium (He)
A VIII. csoport eiso eleme. Szmtelon, szagtalan, egyatomos* gaz. A levegoben (1 rosz helium 200 0 0 0 resz levegoben) es nhany foldgazban fordul elo. Kmlailag leljesen inaktiv, nincs ismert vegyulete. Foldgazbol aliftjak elo. Lghajokban es legballonokban alkalmazzak, mert nyolcszor konynyebb a levegonel, es nem gyulekony. EzenkiV l a melytengeri buvarok is hasznaijak u a keszonbetegseg elkeriilesere.

Radon (Rn)
A VIII. csoport utoiso eleme. Radioaktfv*, a radium radioaktfv bomlasakor* keletkezik.

Argon (Ar)
A VIII. csoport legnagyobb m e n ny isegbe n e Iofo rd u 1 6 eleme. Szinlelen, szagtalan, egyatomos* gaz, a levego 0,9%-at alkotja. A cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasaval* allftbato elo. Kemiailag teljesen inaktiv, nincs ismert vegyulete. Villanyk 6 rtekben es fe nycsovekbe n hasznaijak.

Villanykorte

Krlpton (Kr)
A periodusos rendszer VIII. csoportjaban levo elem. Szfntelen, szagtalan, egyatomos* gaz, a Igkorben fordul elo (1/670 000 aranyban). A cseppfoly 6 s levegS szakaszos leprlasval* aliftjak elo. Kemiailag inaktfv, c:sak keves vegyulete ismert, pl. a kripton-fluorid (KrF2 > . Nebany lezerben es vilianolampakban (vaku) hasznaijak. Ezenkfviil fenycsovekben es repuloteri kifut6 palyakat szegelyez6 stroboszkopos fenyforrasokban alkalmazzak.

Xenon (Xe)
A peric)dusos rendszer VIII. csoportjanak eleme. Szfntelen, szagtalan, egyatomos* gaz. A legkorben fordul elo (0,006 miliiomod rsz). A cseppfoly6 s levego szakaszos leparisvah aliftjak elo. Kemiailag inaktfv, csLipan nehany vegyiiletet kepez, pl. xenon-tetrafluorid (XeF 4 ). Villanykortek es fenycsovek tollesere hasznaijak.

Heliumlarolo ceilak

Heliummal toltdtt leghajo.

Neon (Ne)
Aperiodusos rendszer VIII. csoportjaban levo elem. Szmtelen, szagtalan, egyatomos* g a legkorben fordul elo az, (1 5 000 aranyban). A csepp/5 foly6 s levegS szakaszos leprIcisval* allitjak elo. Teljesen inaktiv, nincs ismerl vegyulele. Fenyreklamokban (neoncsovek) es fenycsovekben hasznaijak, mert alacsony nyomasu gazkisulesekben narancsvoros fenyt bocsat ki.

Nehany vilagft6torony fenyforrsban xenont haszndtnak.

Neonreklam

' Elektronszerkezet, 13; a cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasa, 69; egyatomos, 10; kiiisShej, 13; periodusos rendszer, 50; radioaktfv bomlas, radiaktivitas, 14. old.

5ZERVE5 KEMIA
A szerves kemia eredetileg az elo szervezetekben elofordulo kemiai anyagokat tanulmanyozta. Ma mar azonban valamennyi szenet tartalmazo vegyulettel foglalkozik, kiveve a karbonatokat* es a szen oxidjait*. Ketmillional joval tobb ilyen szenvegyulet (szerves vegyulet*) van: tobb, mint az osszes tobbi kemiai vegyulet egyuttveve. A szerves vegyuletek azert alakulhattak ki ilyen hatalmas szamban, mert a szenatomok egymassal is kapcsolodhatnak, s fgy a szenlancok es gyuruk rendkfvCil nagy valtozatossagat hozzak letre. Alifas vegyuletek
Azok a szerves vegyulelek, amelyeknek molekulai szenatomokbol allo lancot (szenlanc) lartalmaznak. A nyflt lane egyenes vagy elagazo lehet. A gyuru alakiiak (de soha neni benzolgyuru - Id. aromas vegyuletek) a zart szenlancLi vegyuletek.
A 3-metil-pentan molekula elagazo szenlanca; egy szenatom kettone! tobb masik szenatomhoz kapcsolodhat. Az un. ioianc - a ieghosszabb osszefijggo szenlanc a molekulaban. Oldallnc - a folncbl indulo rovidebb szenlanc.

N ehny szerves vegyuletb6l feslekeket keszi'tenek.

Aromas vegyuletek
Benzolgyurut tarlalmazo szerves vegyCiletek. A l)enzolgyuru hat szenatomot tartalmaz, de kulonbozik az alifs gyurukt6 l, mert a szenalomok kozolti kolesek nem egyszeres es nem is kettos kotesek*, ha nem a ket tfpus kozoltiek, mind hosszusag, mind reakciokeszseg tekinteteben.
A benzolgyuru ket kulonbdzo mdon jelolheto. vagy

A szenatomok kozotti kotesek jeliege az egyszeres es a kettos koteseke* kozott van, mert hat elektron delokalizalhat.

Szenhldrogenek
Csak szen- es hidrogenalomokat tartalmazo szerves vegyuletek.
Az 1-butanol molekula egyenes szenianca. Egyetlen szenatom sem kapcsolodik kettdnel tobb masik szenatomhoz. Peldakent ket szenhidrogen molekula. ^
U .

mm
Funkcios csoport
A ciklohexn molekulaja. A szengyurut tartalm azo molekulak egyik peldaja.

Eten

Metm

A molekula fontosabb kemiai tulajdonsagait meghatarozo atom vagy atomcsoport. Szer ves molekulakban tobb ilyen csoport lehet.
A legtbb funkcios csoport legalbb egy atomot tartalmaz, amelyik nem szen vagy hidrogen. Etanolmolekula Az alkoholok* funkcios csoportja, hidroxil csoportnak (-0H ) nevezik. Etenmolekula Ket, kettos- * vagy harmas kotessei* kapcsoido szen atom szinten funkcios csopo.

76

* Alkoholok, 82; karbonatok, 65; kovalens vegyuletek, kettos kotes, 18; oxidok, 69; egyszeres kotes, harmas kotes, 18. old.

SZERVES KEMIA

Homolog sorok
Aszerves vegyu!etek olyan sorozatai, amelyekben az egyniast koveto tagok molekulai egy-CH2- csoporllal novekednek. Minden sorozatban (az alkanok* kivetelevel) valamilyenjellemzQ funkcios csoport is van, pl. azalkoholokban* a hidroxilcsoport (-O H). Asorozat tagjainak kemiai sajatsagai hason(o k dea molekukik novekedesvel a fizikai a, jeliem zoik valtoznak. A homolog sorok vegyiileteinek osszetetcie az un. altalnos osszegkeplettel frhato le.
/iialkoholok* italnos osszegkeplete: (o o n a szenatomok szma). hl ,0 H

Sztereokemia
A molekulak haromdimenzios (3-D) szerkezetenek vizsgalataval foglalkozik. A nagyon hasonio szerves molekulak, a sztereoizomerek terszerkezetenek osszehasonlftasa segi't a megkCilonboztetesukben. A molekula terbeli szerkezetet gyakran az un. sztereokemiai keplettel* frjak le - ez az atomok trbeli eirendezodeset megmutalo rajz.
A metan szerkezeti keplete*
j,

A metan sztereokemiai keplete A lap sikjaban ievo kotes jelolese A lap moge hatol kotes jelolese

A alkoholok* homolog soranak eiso ket tagja z

M etanol (konstitucis keplete* CH f iH ) Hidroxilcsoport a funkcios csoport

A molekuinak ez az egyszerusitett rajza, nem m utatja meg az atomok 3-D eirendezodeset.

a/

A lapbol kiemelkedd kotes jele

A szen-hidrogen kotesek tetraeder alakban helyezkednek el.

Izomerek
Etanol (konstitudos keplete* CH^CH2 0 H) Az uj, hozzadodott -CH^- csoport.
I_____ I

T ifte vegyijletek e tt
Ezeknek a szerves vegyuleteknck a molekulaib az atomok kozotl csak egyszeres an kotesek* vannak.
'A vajban talalhato \ ^egyik molekula reszlete
s

Ket vagy tobb vegyCiletnek az osszegkplete* azonos, de az atomok eirendezodese a molekulciikban eltero. Ennek eredmenyekent kulonbozoek a tulajdonsagaik. Az Izomereknek ket fo ti'pusa van, a szerkezeti izomerek es a sztereoizomerek.

Szerkezeti (konstitucis) izomerek

Azonos osszegkepletu*, de ku Ion bozo konstitucios kepletu* vegyijletek, vagyis atomjalk eirendezodese kulonbozo.
A CpH^O osszegkeplethez* ket kulonbozo szerkezeti keplet* tartozik. Etanol, CHjCH^OH Dimetil-eter, CH,OCH,

A vaj teliteU vegyiilet.

Uj

Sj

______

^c

Csak egyszeres kotesek* vannak.

T eiftetlen vegyuletek
O lyan szerves vegyijletek, amelyeknek a moleblajaban legalabb egy kettos vagy hrmas \Ms* van.
Ket szerkezeti izomer

Sztereoizomerek
Azonos osszegkepletu*, azonos atomcsoportokat tartalmazo molekulak, de kulonbozo a 3-D elrendezesLik. Hi H
H .

Tobbszorosen teiftetlen vegyuletek

Amegnevezes olyan vegyUleteket jelol, amelye molekulaiban sok kettSs vagy harmas k kotes*van, pl. a lagy margarinok molekulai.
^ A m argarinban talal\ hato egyik molekula \ reszlete :3 - margarin tobbszo4 ' ' rosen telitetlen vegyu-

u.

,2 ^

osszegkepiethez ket kulonbozo sztereo- -4 kemiai keplet* .. tartozik. ^

) ^

,''/efe/cetrarta/m a7.
Cisz-2-buten Ket sztereoizomer Transz-2-buten

--------T Kettos kotes*

'Alkoholok, 82; alkanok, 78; kettos kotes, 18; osszegkeplet (molekulakeplet), 26; egyszeres kotes, 18; sztereokem keplet, konstitucis keplet, 26; harmas kotes, 18. old. iai

77

ALKANOK
Az alkanok vagy paraffinok teiftett szenhidrogenek es alifas vegyuletek*. Homolog sort* alkolnak, altalanos osszegkepletuk* Cr,H 2n+ - ^ sorozat2 ban a molekulak merete no, ezert a vegyuletek fizikai tulajdonsagai valtoznak (Icl. az alabbi tablazatot). Az alkanok apolaros molekulak*. Levegon vizze es szenclioxidda egnek, halogenekkel* reakcioba lepnek, de kulonben nem reakciokeszek. A metant kiveve, koolajbol* allitjak elo oket. Az alkanokat tuzeloanyagkent es mas b iio o to a n k to I I I I I /i I ^ I ^I ^I anyagakent szerves vegyuletek, pl. muanyagok eloaliitasara hasznaljak. h s n ija . az a k
Az aiknok tulajdonsagai A vegyulet neve Metn Etdn Propdn Butn Pentdn Hexdn sszegk6plet* Konstitucls kpief* Halmozdllapot 25 C-on Forrdspont

rc)
-161,5
-

CH, C3H 8 C4H , CsH,

CH4
CH 3CH 3 C H 3CH 2CH 3

Gaz Gaz Gaz Gaz Folyadek

Fotyod6k

88,0

-42,2 -0,5 36,0 69,0

CH3CH2CH2CH3 CH3CH2CH2CH2CH3 CH3CH2CH2CH2CH2CH3

A nev eho fele a molekulaban levo szenatomok szam ra utal. Az -dn vegzodes jelenti, hogy alkan molekularol van sz. (Ld. 100. old.)

A sorozat egymast koveto molekuldi mindig -CH 2csoporttal hosszabbak.

A halm azailapot fokozatosan vdltozik a molekula novekedesevel.

A molekula novekedesevel az aiknok fo rrdspontja szabdlyosan emelkedik. Az olvadspont es a sOrCiseg is ugyanilyen szablyszeruseget mutat, vagyis magasabb lesz a molekulameret novekedesevel.

Metan (CH4)
A lGgogyszerubb alkan. Szmtelen, szaglalan, gyulekony gaz, am ely halognekkel* reakcit)ba lep (az egyenletet Id. jobbra lent), hidrogenforras is lehet. A foldgz 9 9 % metant lartalmaz.

Cikloalkanok
Olyan alkanok, amelyeknek szenatomjai gyurube kapcsolodnak, pl. ciklohexn (Id. a kepet a 76. oldalon). Tulajdonsagai a tobbi alkanhoz hasonioak.

Etan (C2H5)
Az alkanok koze tartozik. Kis mennyisegben elofordul a foldgzban (Id. metn), de elsosorban kolajbol* aliftjak elo. Tulajdonsagai a metanehoz hasonioak. Mas szerves vegyuletek eloaliitasara hasznaljak.

Helyettesitesi (szubsztitucios) reakci

Az a reakci, amelyben egy molekula egyik atomjat vagy funkcis csoportjt* masik atom vagy funkcis csoport helyettesi'ti. A teiftett vegyuletek* molekulai, pl. alkanok, r(?szt vehetnek helyetlesitsi reakciban, de addfcis reakcioban neni (Id. jobbra).
kz alkanok es a halogenek* szubsztitucios reakcioban reagdinak egymassal. Pelddul:
^

Propan (C3H8)
Alkan. A prof3angazt altalaban koolajbol* nyerik ki, tulajdonsagai hasonioak az etanehoz. Palackozva aruljak futo- es haztartasi gazkent.

A hidrogenatomot kloratom helyettesiti.

Hj +
Az alkanokat a fold melyeben levo koolajbol* es foldgazboi allitjak elo.

Cl ^

Cl i+ H>- a i
Hidrogenklorid

Klrmetan

* Alifas vegyuletek, funkcis csoport, 76; altalanos osszegkeplet, 77; halogenek, 72; szenhidrogenek, 76; osszegkeplet, 26; apolaros molekula, 19; koolaj, 92; teiftett veg uletek, 77; konstitucis keplet, 26. old.

SZERVES KEMIA

ALKENEK
Az alkenek vagy olefinek teiftetlen* szenhidrogenek* es alifas vegyuletek*. Az alkenek molekulai a szenatomok kozott egy vagy tobb kettos kotest* tartalmaznak. Azok, amelyekben csak egy kettos kotes van, homolog sort* alkotnak, altalanos osszegkepletuk* C n H 2 n- A molekula meretenek novekedesevel fizikai tulajdonsagaik tokozatosan valtoznak (Id. lent). Az alkenek apolaros molekulak*. Kormozo langgal egnek, oxigenfeleslegben teljesen szen-dioxidda esvizze oxidal6dnak*. Kemiailag reakciokepesebbek, mint az alkanok, mert kettos kotesuk addfcios reakciora hajlamos, s nehany alken polimereket* kepez. Az alkeneket az alkanok krakkolasaval* allitjak elo, es szamos termek, p muanyagok es fagyasgatl6 k gyartasaban hasznaljak. l.
A alkanok tulajdonsagai z Avegyulet
neve

Osszegkpiet*

Konstmicis kuplet*

H a lm o z d lla p o t

F o rr sp o n t

25 C-on Gaz Gaz Gaz

F o ly a d 6 k

rc)
-104,0 -47,0
-

Et^
Prop6n

CH2=CH2
C,H.
C .H .

CH3CH=CH2 CH3CH2CH=CH2 CH3CH2CH2CH=CH2

1 t6 -Bu n 1 -P6nt6n

6,0

CsH,

-30,0

Aszm a ketts kots* helyet adja m a molekulat>an. Az alkenek eg elnevezese az alknokehoz hasonio. devegzodesuk nem -n, hanem en(kl. 100. old.)

Minden molekula egy -CH2- csoporttal hosszabb. A kettos kotesek* helyzete is lathat.

A halnmzlbpot a mo lekubm iret novekedisevel fokozatosan valtozik gz - folyadek - szilard sorrendben.

A molekuh hosszusgnak novekedese vel szabalyszeruen emelkedik a forrs pont. Ugyanigy valtozik az oivadaspont es az anyagok surdsege is.

Etn (C2H4) vagy etilen

A legegyszerubb alken (Id. lent a tablazatot). Szmtelen, edeskes szagii gaz. Hajlamos addfcios reakcikra, beleertve az addfcis polimerizciot* is, es polietnt, kozismert neven polietilent alkot (Id. homopolimer, 86. old.). Muanyagok, etilalkohol es szamos szerves anyag eloaliitasara hasznaljak.

Propen (C3H5) vagy propilen

Alken. Szfnlelen gaz, amelyet propanon (ismertebb neven aceton - Id. ketonok, 80. old.), es polipropen, isniert neven polipropilen eloaliftasara hasznalnak.
A propen polimerjebol', a polipropilenbol konyhai eszkozoket keszitenek.

Addicios reakcio
Az ilyen reakcioban ket molekula egy nagyobb molekulava kapcsolodik ossze. Azegyik molekulanak teiftetlennek* keli lennie (ketts vagy hrmas kotest* tartalmaz).
Addfcios reakcio

Hidrogenezes
Addfcis reakcio, amelyben hidrogenatomok kotodnek a teiftetlen vegyulet* molekiilajahoz.
Eten

A bromatomok az etenmolekulahoz
i

HJ

Etdn

Teiftetlen vegyulet

Telitett

-Brm szentetrakloridos oldata

1,2 -dibr6m-etan

Aszinvaltozst teiftetlen vegyuletek* (pl. alkenek) kimutatasra hosznljak.

Ilyen tfpusu reakdot alkalmaznak a margarinok gyartasaban az ailati p j es novenyi olajok kemenyftesere. p- j (Ezek az olajok teiftetlen vegyuletek*, J de nem alkenek.) Teiftetlen

Teiftett

Addfcios polimerizacio, 86 ; alifas vegyuletek, 76; krakkolas, 84; kett6 s kotes, 18; altalanos osszegkeplet, 77; szenhidrogenek, 77; osszegkeplet, 26; apolaros molekula, 19; oxidaci6 , 34; polimerek, 86 ; teiftett vegyuletek, 77; konstitucios keplet, 26; teiftetlen vegyuletek, 77. old.

79

ALKINEK
Az alkinek vagy acetilenek teiftetlen* alifas vegyuletek* (minden molekulaban van egy szen-szen harmas kotes*). Szenhidrogenek*, es homolog sort* alkotnak, melynek altalanos osszegkeplete* CnH2n_2- Az alkinek elnevezese az alkanokehoz* hasonloan tortenik, csak nem -an, hanem -in vegzodest kapnak (Id. 100. oldal). Apolaros molekulak*, kemiai tulajdonsagaik az alkenekehez* hasonlc3ak. Levegon kormozo langgal egnek, es oxigennel nagyon magas homersekletu langot adnak. Az alkineket krakkolassal* aliftjak elo. Oldoszerek es muanyagok eloaliitasara hasznaljak oket.
N6hny alkin szerkezeti kuplete A vegvulet neve Etin Propin 1-Bulin Konstltucls kdplet* CH=CH CH3C=CH CHaCHjCsCH

Tovabbi homolog sorok

A szerves vegyuletek alabbi csoportjai szinten alifas vegyuletek*, es honnolog sorokat* alkotnak. Mindegyik sorra egy-egy funkcios csoport* jeliemzo, s a sorok tagjainak kemiai sajatsagai hasonioak. Aldehidek
A formi I (-C H O funkcis csoportot*) tartalmazo vegyuletek. Homolog sort* alkotnak, melynek italanos osszegkpiete* CnH 2n+iCHO. Elnevezesiik az alkanokehoz* hasonio, csak nem -an, hanem -al a nevek vegzodese (Id. 101. oldal). Szmtelen folyadekok (a metanal kivetelevel), redukloszerek*, es addfcios*, kondenzcis* valamint polimerizcios reakciokban* vesznek reszt. Karbonsavva oxidal6 dnak.
-CHO funkcios csoport* A metanal- vagy formaldehidmolekula a legegyszerubb aldehid. Szintelen, eros szagu, mergezo gaz. Vizes oldata a formalin, amelyet biologiai m inlak tartositasara hasznalnak. A formaldehidet ezen kivul hasznaljak polimerek* es ragasztok eloaliitasara is.

- 4-1

Etin (C2H 2) vagy acetilen

A legegyszerubb alkin. Szintelen, enyhen edeskes szagCi, a levegonel konnyel:)b gaz. Az egyetlen gyakran elofordulo aikin. Az etin kemiai reakcic3i rnegegyeznek a tobbi alkineval, csak sokkal hevesebbek, pl. klorral robbanasszeruen reagal. Az acetileni oxigen-acetilen hegesztopisztolyokban hasznaljak, mert nagyon magas homersekletu langgal eg. Az etint krakkoissal* aliftjak cio. Poli(vinil-klorid) (PVC) es mas vinilvegyulelek eloaliftasara hasznaljak.

Ketonok
Karbonll csoportot (- C G - funkcios csopor tot) tartalmazo vegyuletek. A ketonok is homolog sort* alkotnak, altalnos osszegkepletuk* bonyolult. Elnevezesiik az alknokehoz* hasonio, csak nevCik nem -an-ra, hanem -on-ra vegzodik. Legtobbjuk szmte len folyadek. Kemiai sajatsagaik hasonioak az aldehidekehez, de nem redukaloszerek*.

A propanon vagy aceton molekulaja (CH 3COCH 3) a legegyszerubb keton.

Karboni! csoport (- C 0 - ) A propanon (aceton) szintelen folyadek, elegyedik vizzei. Akrilvegyuletek eloaliitasara es szerves oldoszerkent hasznijak, pl. kdromlakkiemoso.

Akrilfestek

o O

* Addicios reakcio, 79; alifas vegyuletek, 76; alkanok, 78; alkenek, 79; kondenzacios reakcio, 83; krakkolas, 84; funkcios csoport, 76; altalanos osszegkeplet, 77; szenhidrogenek, 76; apolros molekula, 19; oxidaci6 , 34; polimerizacio, polimerek, 86 ; redukaloszer, 34; konst''.uci6 s keplet, 26; hrmas kotes, 18; teiftetlen vegyuletek, 77. old.

SZERVES KEMIA

Karbonsavak
Karboxilcsoportot (- C O O H funkcios csoporto tartalmazo vegyuletek, amelyek homolog t) sort* alkotnak, az italnos osszegkeplet*: CnH2n+iCOOH. Az alkanokbol levezetheto (telitett) karbonsavak neve alkansav (pl. metansav-ld. 1 0 1 . old.). Szuros szagCi, szfntelen, gyenge savak*, alkoholial* reagalva esztereket kepeznek (Id. 83. old. kondenzacios reakci).
A metansav vagy hangyasav (HCOO H) molekulja - a legegyszerubb karbonsav - a hangyakban es a csalan-

Halogenezett alkanok vagy alkil-nalogenidek

Molekulcijukban egy vagy ket halogenatomot* tartalmazo szenhidrogenek homoig sora*. l-egtobbjijk szfntelen, illekony* folyadek, vfzzel nem elegyednek. Szubsztitucis (helyettesftesi) reakcikban* vesznek reszt. A legnagyobb reakcikeszsegilek jdot, a legkevesbe reakcikeszek fluort tartalmaznak.
,4 klr-etn (CH 3CH20 ),
halogenezett aikn molekulaja. Hut6szekrenyek hutdanyagakent hasznljak (Id. hutoanyagok, 117. old.) A kloratom a halogen* funkcios csoport* (-C I) (Id. 101. old.).

Karboxilcsoport (- COOH) Az etnsav vagy ecetsav (CHjCOOH) molekulaja

N e h c 1 n y fontos szerves vegyulet molekulaja ban egynel tobb halognatom* van.

Fluor csoportok" (- F funkcios csoportok*) A freon (C d 2F2), klor-fluormetan molekulaja (klor, fluor es szen vegyulete). Regebben ez volt az aeroszolok hajtoanyaga. A fold legkorerdi keszftett muholdfelvelelen a narancsszi'nO folt m utatja a lyukat az 6zon*retegben. Feltetelezik, hogy a freon is hozzajdrull ehhez a seruleshez, ezert ma m r ms hajtoanyagot hasznalnak az aeroszolokban.

A szolobol keszult ecet, ecetsavat lartalmaz. Karboxilcsoport

L I F ' ____ l_ I - I/ ^

' I I i

Dikarbonsavak
A molekulcijukban ket karboxilcsoportot tartalmazo vegyuletek (Id. karbonsavak).
A etan-disav vagy z oxatsav molekulaja ((COOH)2 - mergezo ) dikarbonsav, am pl. a reely barboro leveleiben taldihato, a szarakban amnban nincs.

' Cl /I' I I J I
Klor csoportok" (- Cl funkcios csoport*)

Ket karboxilcsoport.

A poli(tetrafluor-etilen) (PTFE vagy teflon) mole kulaja (Id. a 72. old. is) A teflont konyhai sut6 edenyek tapadasgati bevonatakent hasznaljak.

____

Eszterek
Homoig sort* alkoto vegyuletek, melyeknek molekulajaban - C O O - funkcis csoport* van. Kevesse reakciokepes, szfntelen folyadekok, amelyek karbonsavak es alkoholok* reakc:i(3jab keletkeznek (Id. kondenzacios reakci, 83. an old.). Megtalalhatok a novnyi olajokban es az ailati zsfrokban, s az eszterek adjak a gyumolcsok es viragok fzet es iilatat. Parfiimokben es fuszerekben, izesftoszerekben hasznaljak oket.
Az etil-etanot (CH 3COOCH 2CH 3) vagy etil-acetat eszter molekulaja. Nehany gyumolcsillatu esztert edessegekben haszndinak.

Primer aminok
Egy aminocsoportot (- N H j funkcis csoportot*) tartalmazo vegyijletek. Gyenge lugok*, halszaguak. HJ

A metilamin (CH 3NH 2) primer amin.

Aminocsoport

(C lis O

Diaminok
Molekulcijukban ket aminocsoportot tartalmazo vegyijletek.

SS;
csoport*

Alkoholok, 82; funkcios csoport, 77; altalanos osszegkeplet, 77; halogenek, 71-, ozon, 96; szubsztitucis (helyettesftesi) reakci, 78; illekony, 117; gyenge sav, gyenge lug, 38. old.

81

ALKOHOLOK
Az alkoholok olyan szerves vegyuletek, amelyek molekulaiban egy vagy tobb hidroxilcsoport van (- O H funkcios csoport*). A lenti tablazatban szereplo alkoholok az alifas* alkoholok homolog soranak* tagjai, altalanos osszegkepletuk C r , H 2 n + i O H . A sorban a molekulak meretenek novekedesevel parhuzamosan valtoznak a fizikai jelleFiizoik is. Nehany peldat mutat erre a lenti tablazat. A hldroxilcsoport az alkoholmolekulat polarossa* teszi, es hidrogenkotesek* alakulnak ki. A rovid szenlancu alkoholok jol elegyednek vizzel, de a hosszabb szenlancot tartalmazk mar nem, mert tobb - C H 2- csoport van a molekulajukban, s ezert a molekula kevesbe polaros. Az alkoholok nem disszocialnak* elektrolitosan vfzben, es semleges* kemhatasuak. Meggyulladnak, vizze es szen-dioxidda egnek el.
Az alkoholok tulajdonsdgai A vegyulet neve Metonol Etanol 1- Propanol 1-Butanol . Konstitucls kpiet* CH3OH CH3CH2OH CH3CH2CH2OH CH3CH2CH2CH2OH Halmazdilapot 25 C-on y. Forrspont rc ) 65,6 78,5 97,2 ; i

Folyadek Folyadek Folyadek Folyaek .

117,5

Az alkoholok n e vit az alapszenhidrogen (alkdn)* nevehez kapcsolt -oi veg zodessel kepezzuk. A nev eldtti szm jeizi, hogy a hidroxilcsoport melyik szenatomhoz kapcsolddik (Id. a kovet kezo es a 100 - 101 . oldalt).

A sor kovetkezo tagja (lefele haladva) mindig egy -CH 2- csoport tal hosszabb Incot tartalm az.

A sor tagjai fbkoza tosan szilrdak Ies2 nek, ahogy a molekulalanc egyre hosszabb lesz.

A molekula hossznak novekedisevel emelkedik az alkoholok forraspontja. A hidrogenkotesek* m iatt reiativ molekulatomegukhoz * viszonyi'tva magas a forraspontjuk.

Az alkoholok reakcioba lepnek natriummal:

2

C H 3 C H 2 OH + 2N a Etanol Natrium

2 CH 3CH 2 0 Na
Natriumetilat

+ Hj
Hidrogen

Etanol (CH3CH2OH, gyakran C 2H 5OH formaDan irjak)

Etil-alkoholnak vagy egyszeruen alkoholnak is nevezik. Enyhen edeskes szagCi, vfzben oldodo folyadek, a forraspontja vis/onylag magas. Majdnem ^ . szfntcien langgal g. J f // Eten es vfzgoz reakciojaval aliftjak elo. Alkoholos erjesztessel is keszftik.
Az alkoholt oldoszerkent es a denaturalt szeszben hasznaljak. Szamos egyeb felhasznlasa is van, pl. parfumok, festekek, szinezekek, lakkok es alkoholos italok keszitese.

Az alkoholok toszforhaloidokkal halogenezett alkanokat acinak (Id. 81. old.), karbonsavakkal* pedig esztereket kepeznek (Id. kondenzacios reakcio, es 81. old.).
A primer alkoholok eloszor aldehidekke*, majd karbonsavakka* oxidal6 dnak*.
Savas kalium-permariganat katalizator*

2CH3CH2CH2O H ^
1-Propanol

C H 3C H 2C H O -> C H 3C H 2C O O H
Propanal Propnsav

A szekunder alkoholok ketonna* oxida!6 dnak* (Id. 80. old.).

Savas kalium-permangant katalizator*

CH 3CH O H CH 3
2- Propanol

C H 3C O C H 3
Propanon

Q _ o2.

* Aldehidek, 80; alifas vegyiiletek, 76; alkanok, 78; karbonsavak, 81; katalizator, 47; funkcios csoport, 76; altalanos osszegkeplet, 77; hidrogenkotes, 20; elektrolitos disszociacio, 16; semleges, 37; oxidaci6 , 34; polaros molekula, 19; relatfv molekulatomeg, 24; konstitucios keplet, 26. old.

SZERVES KEMIA

Alkoholos erjesztes
Az etil-alkohol (etanol) eloallitasara s^olgalo eljaras. Gyumolcs6 kb6 l vagy gabotaldihatd nabol indul ki (az elil-alkohol glOkoz* erjesztesevel aszeszes italok fontos kompobort nyeriink nense). A gyum6 lcsokben vagv gabonakban levo glukoz* enzimek* hatasara etanolla alakul (az enzimek az lo sejtekbcn lezajlo reakciok kataliztorai*). Az alkoholos erjeszteshez elesztot hasznalnak, mert tartalmazza a zimaz nevu enzimcl, amcly katalizalja a glukoz atalakulasat etanolla.
Erjesztes a laboratriumban

Tobberteku alkoholok
()lyan alkoholok, amelyeknek moleknjajaban egynel tobb hidroxilcsoport van (kl. a bevezetest).
Az 1,2-etndiol vagy etilenglikol, dioi, azaz keterteku alkohol (ket hidroxi!csoportot tartalm az). Fagyall6 kent hasznaljak. Az 1,2,3-propan-triol vagy glicerin haromerteku alkohol (thol - harom hidroxilcsoportot tartalm az). Robban6anyagok gynsara hasznaljak.

A dugo kizarja
: savva oxida na*) '

Akiindulasi (erjesztesi)ke' verek: glukoz, viz es eleszto (az idealis homeneklet

37 , ; '

----- az oxigent

Kondenzacios reakcio
\

A glukoz elbomlik, es etanol keletkezik.

A kondenzacios reakcioban ket molekulabol, valamilyen kis molekula, pl. viz lehasadasaval keletkezik uj molekula (Id. kondenzacios polimerizacio, 8 6 . oki.).
Pelda kondenzcios reakciora.

Ha az alkohol koncentracioja nagyon megno, az eleszto elpusztul. Tdmenyebb alkoholos italokat az alkohololdat desztillciojaval* lehet kesziteni (pl. a gabonafelekbol keszi'tett whisky). A desztiilacio elkuloni'ti az alkoholt a vi'ztol, es a tomenyebb alkoholi hasznaljak az erosebb szeszes ilalok elollkasara. Enzim*

CH 3C H 2O H +

C H 3C X 0H

C H 3C O O C H 2C H 3 +H 2O

Etanol

Ecetsav

Etil-etanoat (etil-acetat)

Vfz

C 6H12O 6 ^

2 CH 3CH 2OH

+ 2C O 2
Szen-dioxid

Gyijm6lcsb6l vagy Etanol arpabol keszult glukoz-oldat.

A fenti reakcio egyben eszterezesi reakcio is, mert az etil-acetat eszter*. Az alkoholok es a szerves savak mindig esztereket kepeznek.

Primer, szekunder es tercier alkoholok

Az 1-butanol molekulaja primer alkohol. A hidroxilcsoport olyan szenatomhoz kapcsolodik, am ely csak egy masik szenatomhoz kotodik.

A 2-butanol molekulja szekunder alkohol. A hidroxilcsoport olyan szen atomhoz kapcsolodik, amely ket szen atomhoz kotodik.

A 2-metil-2-propanol molekulaja tercier alkohol. A hidroxilcsoport olyan szenatom hoz kapcsolodik, amely harom masik szenatomhoz kotodik, nem kapcsolodik hozza hidrogen.

Az alkoholok neve elott llo szam annak a szenatomnak a helyere utal, amelyhez a hidroxilcsoport kotodik. (Reszletesebben Id. a T00-101. oldalt.)

' Katalizator, 47; desztiilacio, 106; enzim, 47; eszterek, 81; glukoz, 90; oxidaci6, 34. old.

83

KOOLAJ
A koolaj vagy nyersolaj sotet, viszkozus foIyadek, amely rendszerint melyen a foldfelszm vagy a tengerfenek alatt talalhato. Gyakran foldgazzal* egyutt fordul elo, amely foleg metant* tartalmaz. A koolaj az elpusztult ailatok es novenyek bomlasabol a nagy nyonnas hatasara keletkezett, evmilliok alatt. A nyersolaj kulonbozo szerkezetu es molekulameretu szenhidrogenek kevereke. Finomftasaval sok hasznos termek alifthato elo. Olajfinomftas
Folyamatok soraval a koolajbol meg hasznosabb termekeket keszftenek. A finomi'tas harom fo folyamata a szakaszos leprids, a krakkols es a reformals.
Szakaszos leparlas

Szakaszos leprlas (frakcionalt desztiilacio)

Ebben a tolyamatban a koolajbol, forraspontjalk alapjan, kulonbozo vegyuletcsoportokat, frakcikat kulonftenek el (Id. 106. oldalt is). A frakcioni oszlop (kl. az abrat) aljan nagyon magas homersekletet tartanak, de ez az oszlop teteje tele haladva csokken. A koolajat forraljak, es gazallapotban halad felfele a toronyban, mikozben fokozatosan hul. Amikor a gozben egy frakcio olyan talcat er el, amelynek a homerseklete eppen a forraspontja alatt van, lecsapodik a talcara. A lecsapodott anyagot csoveken elvezetik. A frakcikat ismet desztillclljak, ezzel jobb szetvalasztast ernek el.

Buboreksapkak. Kis kupakok, amelyek a felfele aram lo olajgozt a tdicakon levo folyadekba vezetik. A folyam at hatekonysagat ndvelik.

A konnyu frakciokat (legkisebb ^__ viszkozitasuak) _ vezetik el az oszlop tetejen. Frakdonl oszlop

Frakcio
A szakaszos leparlassal kapott kozeli forraspontu folyadekok elegye. Az un. konnyu trakciok alacsony forraspontuak, rovid szenlancu szehidrogeneket tartalmaznak. A nehez frakciok hosszabb szenlancu, magasabb torraspontu vegyuletekb 6 l allnak.

Krakkolas vagy hbonts

A nagy molekulaju alkanokat* kisebb alkanokra es alk^nekre* tordelik". A kisebb molekulaju alkanokat motorbenzink^nt hasznaljak. A krakkolas magas homersekleten kovetkezik be, vagy katalizator* hatasara (katalitikus hSbonts) jon letre.

C9H20
Alkan (N onan) Alkan (Heptan)

C 2H 4

Alken (Eten*)

Reformlas
Az a folyamat, amellyel a konnyebb frakciokbol motorbenzint aliftanak elo. Az eljaras lenyege, hogy az egyenes sznidncu* alknok molekulai telszakadnak, es elgaz sznincu'' molekulak jonnek letre.
Nyersolaj A forral kemence a nyersolajat 350 C-ra melegi'ti A nehez frakcikat (legnagyobb viszko zitasuak) a torony aljan gyujtik ossze.

84

* Alkanok, 78; alkenek, 79; elagazo szenlanc, 76; katalizator, 47; eten 79; szenhidrogenek, 76; foldgaz, 78; egyenes szeninc, 76. old.

SZERVES KEMIA

A finomitbol tavoz gz
Ez a gaz foleg metant* ta rta Im M cis konnyu frakcikban az. propcin es butan van (mindketto alkn*). Ezeket a gazokat nagy nyomason palackozzak (PB-gdz).
AUnomftbdl tavozo gaz

Kemlal adalekanyagok
Azok a koolajfrakcik, amelyeket a szerveskmiai iparban hasznalnak. Ezek elsosorban a finomi'tobol tavozo gazok es a konnyubenzin, ami a motorbenzin-frakcio resze.

A cseppfoly6 sitott leparidsi gzt paiackozott gazkent hasznaljak.

Kemiai adalekanyagokat hasznalnak a festekek gyarlsaban.

Motorbenzin
Aszakaszos lep^rls egyik folyekony frakcija. 5-12 szenatomot ta rta I mazo alkdnokbl* ali, a forrasponttartomanya 40-1 50 C. Ld. meg: krakkolas e reforma Ias. s
Motorbenzin

Oktinszdm
A motorbenzin minoseget jeliemzo ertek. O-tol 100-ig terjedo skalan merik. Az oktanszam javfthato, ha un. kopogasgatlo adalekot adnak a benzlnbez, pl. metll-tercbutil-etert (C 5H , , 0 ).

A szemelygepkocsikban haszndit rmtorbenzin 90 feletti oktnszmu. rieg eigazo szenincu aikanokat* tartalmaz.

Kerozin
Aszakaszos leparicis egylk folyekony frakcija. A kerozin 9-15 szenatomot tartalmazo alkeinokbol* ali. Forrasponttartomanya 150-250 C.
Kerozin

A kerozint a sugarhajtasu repulogepek motorjainak uzemanyagakent* es hztartasi melegftdkben hasznaljak.

Dizelolaj vagy gazolaj

Aszakaszos leparlas egyik folyekony frakcija. 12-25 vagy tobb szenatomot tartalmazo alknok* alkotjak. Forrasponttartomanya: 250 C es folotte.
Dizelolaj (gzolaj)

Lepdrlasl maradek
Aszakaszos leparls utan vlsszamarado olaj. Magas relatfv molekulatomegu* sznhidrognekbol* ali, ezek molekulaiban akar 40 szenatom is lehet. Forraspontja 350 C-nal magasabb. Egy reszet ffitSolajkent, haztartasok es kozepuletek futesere, valamint elektromos aram eloaliftasara hasznaljak. A masik reszet ismetelt desztillacl(3val dolgozzak fel, sa jobb oldalon lathato anyagokat allitjak elo.

Kenoolajok
A koolaj leparlasi maradekanak vakuLimdesztiIlaciojaval kapott, nem ii!ekony* folyadekok elegye.

Szenhldrogen-vlasz vagy paraffin

l.agy, szilard anyagok, amelyeket a ko; olaj leparlasi maradekanak desztillacioja utan elkiilonflenek a kendolajoklol.CKerfy'd/c es
fenyez6anyagok

Bitumen vagy aszfalt

A leparlasi maradek vakuumdesztilUilasa utan visszamarado folyadek. Fekete, katranyos, szobahomersekleten felszilard anyag.

Utburkolatok es tetotedes anyaga

Alkinok, 78; elagazo szenlac, 76; uzemanyag, 94; szenhidrogenek, 76; metin, 78; relatfv molekulatomeg, 24; illekony, 117. old.

POLIMEREK E5 M U A N V A G O K
A polimerek sok monomer (kis molekulak) osszekapcsok)dasaval kiak^kuk) oriasmolekukikat tartalmazo anyagok. A monomerek meghatarozott, ismetlodo sorrendl^en kapcsolodnak ossze. Nagyon hosszu, nagy relatfv molekulatomegu* molekuklk jonnek letre. Polim e rek elofordulnak a termeszetben is, pL feherjek Sok a mesterseges polimer is, pl. muanyagok. Monomerek
Viszonylag kis molekulak, anielyek polimermolekulava kapcsolodnak ossze. Peklaul az etenmolekulak* osszekapcsolociasaval polieten (polietilen) jon letre (Id. a homopolimerekre vonatkozo egyenletet lent, jobbra).
A polimerizacios reakcio egyszerusftett rajza - a reakcioban a monomerek osszekapcsoidnak, es polimert hoznak letre.

A monomert jelolo abra

A polimert jelolo rajz

A szintetikus polimereket, pl. m uanyagokat (Id. 87. old) sok leruleten hasznljak. A motorversenyz6k bukosisakja muszallai erosftett, hore kemenyedo muanyagb6l keszul. A muanyag karosszeria kdnnyebb, i'gy uzemanyagot lehel megtakaritat)i.

Addicios polimerizacio
Olyan polinierizck;ic)s reakcio, anielyben a monomerek mellektermek keletkezese nelkul kapcsolodnak ossze. A polimer az egyetlen reakciolermk, es a polimer tapasztalati keplete* azonos a monomerevel. Ld. addfcios reakcio, 79. old.
Pelda addicios polimerizaciora

Homopolimer
Egyetlen monomer vegyuletb 6 l epCilo polimer.
A polieten homopolimer kepzodesenek reakcioja

H>

H/ H> Ij^

tu +- i^ -

H ; Cl
Vinil-klorid monomer

H> Cl
Vinil-klorid monomer

r ti/

Cl 1 / Cl 1

Valamennyi monomer eten*molelula.

Ez az addicios polimerizacio reakcioja.

A polieten molekula reszlete.

Poli-vinil-klorid (PVC) polimer (homopolimer)

Kopolimer
Ket vagy tobb monomerbSI kialakulo polimer. Ld. a kondenzacios polimerizacio
l e n li p e ld c lj a l.

Kondenzacios polimerizacio
C)lyan polimerizaci(3s reakcio, amelyben a monomerek osszekapcsolodasakor kis molekulak, pl. vf/, hasadnak le (van melleklermek). I.d. kondenzacios reakcio, 83. old.
-A reakcioban vizmolekulak keletkeznek.

Depolimerizacio
A polimer elbomlasa az eredeti monomerekre, pl. az akrilpolimerek hevftesekor kovelkezik be.

O
oh

H
1,6-diamino-hexan (monomer)

- c - ( c h 2)4-c Hexan-disav (monomer)

+: H-N-(CH2)6-NhH m -C -stb . --- sfb-N-C-(CH2)4-C-N-(CH2)6-N-C

Hexndisav Nejlon-66-polimer (kopolimer)

^11

H O
I II

O H
II I

H 0
I

* Tapasztalati keplet, 26; eten, 79; feherjek, 91; relatfv molekulatomeg, 24. old.

SZERVES KEMIA

Term eszetes polimerek vagy biopolimerek

Atermeszetben elofordulo polimerek, pl. kemnyft6 es gumi. A kemenyft6 monomere agliikoz* (szolocLikor). A kemenyfto molekuIjat mutato abra a 90. olclalon lathalo.
Akaucsuk-polimer reszlete

Poliamiclok
Dikarbonsav* monomerbol es diamin* monomerbdi kondenzacis polimerizacioval eldliftott kopolimerek pl. nejlon.

Poilsztlroi vagy poli-fenil-eten

Sztirol (fenil-eten) addicios polimerizaciojaval eloalii'tott homopolimer.

Ugumit a kaucsukfa lecsapoll nedvebol, a latexbol* llitjak elo. Alotexet vulkanizaljak*, i'gy kapjak a gumit, am it kerekgumikton, gumicsvekben stb. hasznainak.

Szintetikus vagy mesterseges polimerek

Iparilag vagy laboratoriumban eloalii'tott polimerek (nem termszetes poliemek), p nejlon. l.
Polisztirolbol kesziilnek az eldobhato poharak es evoeszkozok. A polisztirol habbol keszult lemezekel csomagoloes szigetel6anyagkent hasznaljak.

M uanyagok
K nnyen formalhato szintetikus polimerek. 6 K olajszarmazekokb6 l* kesziilnek. Altalaban 6 tartos, k6 nnyu, szilard anyagok, amelyek elektrom es hoszigetelok. Biologiai uton altala os b nem bonthatok le*, ege.skor mergezd gaan zo szabadulnak fel beloluk. A muanyagokk n ket tipusa van - a hore iagyul6 muanyaak g k, amelyek melegfls hatasara meglagyulnak o vagy megolvadnak (pl. polietilen), es a hore kemenyed6 m(3anyagok, amelyek hd hatasara kemenyedtek meg, es nem lagyulnak meg /i ujra(pl. munkahelyek veddtetdinek kialakitasara hasznalt muanyagok).

Polieten vagy polietilen

Eten* (etilen) addfcios polimerizaciojaval keletkezd homopolimer (Id. homopolimer, 8 6 . old.). Ketfele polietilent gyartanak (a gyartasi mod kulonbozo), az alacsony surusegu, lagy polietilent, es a kemeny, merevebb, nagy surCisegtj tfpust. A polietilen relatfv molekulatomege* 10 000-40 000 kozott van, es sok mindent keszftenek beldie, pl. polietilen zacskokat (a lagy ti'pusbol), mosogatotalakat (a kemenyebb tipiisbl).

Akrliat
Poli-metil-metakriltnak (plexi) is nevezik. Addfcis polimerizacioval keletkezd homopolimer. Gyakran hasznaljak (.iveg helyettesitesere.
Metil-metakrilat, az akrilat monomer Az akrilatot gyakran hasznaljk kulteri jelzotabik keszi'tesere.

Polleszterek
Keterteku alkohol (diol*) es dikarbonsav* monomerek kondenzcios polimerizaciojaval keletkczd kopolim erek. A monomerek - C O O funkcios csoportokkal* kapcsolodnak, mint az eszterek*.
yachtok vitorlai polieszterbol kesziilnek. Nehany polieszterbol rostokot, szalakat keszftenek, omelyeket ruhaanyagokban es butoronyagokban haszninak.

C = C COOCH,

Poll-vinll-klorld (PVC) vagy poli-klor-eten

Igen tartos homopolimer, kuldntele targyakat keszftcnck beldie, pl. palackokat es veddkesztyuket (Id. meg az addfcios ^ polimerizcio > abra jat a 8 6 . oldalon).

A PVC burkolat vizallova teszi ezt a viz alatti videokamerat.

N ejlon
Apoloamidok egy csoporljanak neve. Eros, tar to polimerek, amelyek rugalmasak, nem veszs nekfel vizet, es nem korhadnak el. Kiilonbozd texti'liakban hasznaljak dket, gyakran mas szalakkal egyutt. A nejlon -66 eldalli'tasahoz Id. a kondenzacis polimerizcio egyenletet.

* Biologiailag lebonthato, 96; karboxilcsoport, 81; diaminok, 81; dikarbonsavak, 81; keterteku alkoholok (diolok), 83; eszterek, 81; eten, 79; funkcios csoport, 76; gliikoz, 90; latex, 47; koolaj, 84; relatfv molekulatomeg, 24; vulkanizalas, 11 7. old

DETERGEN5EK
Vizes oldataik eltavolitjak a szennyezeseket. Harom tenyez 6 eredmenyezi ezt a hatast. 1. Csokkentik a vfz feluleti feszultseget*, igy a viz nem alkot cseppeket, hanem egyenletesen szetterul a feluleten. 2. Lehetove teszik a zsfrmolekulak oldodasat a vizben. 3. Az eltavolitott szennyezeseket szetoszlatva tartjak a vizben, nem engedik visszarakodni a feluletre. A szappan a detergensek egyik tipusa, de sok, szappant nem tartalmazo detergens is van. Detergens molekula
H osszli szenhidrogen*lancb6l allo molekula, a lane egyik vegen funkcios csoport* van (ez polross* teszi a lancveget). Az apolaros* Ic in c hidrofob (vi'ztaszito), a polaros veg pedig hidrofil (kotodik a vfzhez). Ezek a molekulak vizben csoportosulnak, es un. micelikat alkotnak.
Detergensmolekula sematikus rajza

Szappan
A detergensek egyik tfpusa. A szappan hosszu szenlancu karbonsav*, pl. oktadekansav natrium- vagy kaliumsoja* (az egyenletet lasd a lap aljan). Ailati zsi'rok vagy novenyi olajok (eszterek*) es natrium- vagy kalium-hidroxid-oldat reakciojaval allfljak elo (a kalium-hidroxiddal keszftett szappan lagyabb). A szappankeszites tolyamatat elszappanositasnak nevezik. A szappanmolekulak vizben micellakat alkot nak. A szappan kemny vizben* lebego csapadkot ad, mfg a mas tfpusu detergensek nem.
Elszappanositas (szappangyartas)

Szappangyar

Zsfrok* es natrium- vagy kaiium-hidroxid mert mennyisegeit foiyam atosan tapiijak be a nagy, ureges, oszlopszeru szerkezetbe. Az oszlopban magas homersekleten es nagy nyomason jtszodik le a folyamat.

V W v V W V \ ^
Hidrofob szenlanc* (a molei<ula fa rk a ")Hidrofil funkcios csoport* (a molekula fe je ") ---

Szappan es 1,2, 3- propantriot (glicerin) keletkezik, majd a kevereket sos vizben oidjak.

Micella
Vizes oldatban a detergensmolekulak gomb alakii csoportokal (micellakat) alkotnak. Az olajok es a zsfrok a micella hidrofb kozepso reszeben oldodnak. Az alabbi kep szemlelteti, hogy a mosogatoszer micellai hogyan tavolftjak el a zsiradekot.
Zsiros tanyer A detergensmolekulak hidrofil ------ vege kinyulik a zsirretegbol. A folyam at befejezo resze a kicsapats (kiszas). A reakcio utan valtozatlanui maradt hosszu szenlancu karbonsavakat* luggal semlegesitik*, es bealh'tjak a sooldat tomenyseget a szukseges ertekre. A kevereket ezulan centrifugljk, ezzel kulonitik el a szappant.
A szappanosftas egyenlete C , , H 35C 0 0 C H 2 C , 7H 35C 0 0 C H
c
^

3NaOH
Natrium-hidroxid

,7H35COO c!:h 2

Eszter* (birkahajbol)_________________ Detergens molekulak Micella A detergensmolekulak hidrofb vege beagyaz6dik a zsiradekba. A detergensmolekulak hidrofil csoportjai vonzodnak a vizmolekulkhoz. Ez es a mosogatassal jaro mozga leszakitja" a feluletrol a detergenst egy zsi'rcseppel egyutt. Ekkor micella (Id. balra) alakul ki, amely oldatban tartja a zsiradekot.
3 C ,7 H 3 5 C C X > 'N a "

Szappanosftas

CHjOH
ih O H iH jO H

Natrium-oktadekant (natrium -sztearat) - szappan

1, 2, 3-propan-triol (glicerin)

Minden szappan hosszu lancu kartmnsavak* natrium- vagy kaliumsoja*. Ebben a pSdaban a szappan az oktadeknsav s6ja.

QQ

* Karbonsavak, eszterek, 81; zsfrok, 91; funkcios csoport, 76; kemeny vfz, 93; szenhidrogenek, 76; semlegesites, 37; apolaros molekula, 19; sok, 39; feliileti fesziiltseg, 11 7. old.

Szappant nem tartalmazo detergensek vagy szintetikus detergensek

A detergenseknek czt a tfpusat a nyersolaj finomitasnak* mellektermekeibol allitjak elo. Ezekbol sok kulontele termekel keszi'tenek, mosporokat, saniponokat, hajapolo szereket, ameiyeket egyszeruen c:sak detergensnek nevcznek. A szappant nem lartalmazo detergensek kemeny vizben* nem kepeznek csapadekot, es jobban habzanak, mint aszappanok. Ha nem bomlanak le biologiai uton (Id. jobbra), akkor szennyezik a folyokal.
kl obra egy szintetikus detergens molekuljat mutatja peldai(ent, amelyben nincs ionos* resz - a mosogat6szerel<ben hasznaljak. A molekula apoiaros* resze
CH2 CHj CH2 CH2 _ ( 0 (C H 2) 2) , 0 H

Biologiai uton lebonthato detergensek

Oiyan szintetikus detergensek, amelyeket bakteriumok lebontanak (Id. biolgiai uton lebont A biologiai uton hato, 96. oldal). A bio nem lebonthato logiai uton nem lebont detergensek elhato detergensek habja pusztitjak a vizi elovilgot, mert sem l;)onlhat6 le, beboritja megakadalyozzk a vizeket, megfosztva az oxigen olddsat az elovilagot az oxigent6 i. a vizben*.

Benzolgyuru*

Feluletaktfv anyagok
Ezek az anyagok csokkentik a vfz feluleti fesziiltsegt*. Ezert ezeket a detergenseket a szennyeze.sek eltavolftasan ki'viji szanios mas teruleten is hasznaljak (Id. az alabbi peldakat).

CH2

A molekula polaros* resze

PMa szintetikus, ionos* detergens molekulajra - a mosszappanban alkalmazzk. Hosszu szenhidrogen* lane (a molekula apoiaros* resze)

A kendzsirok allaganak javitasara feluletaktiv anyagokat hasznalnak.

q

CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 C

//

Na

CH3CH2CH2 CH2 CH2 CHj CH2 CH2 O

Ionos* Incveg (a molekula polaros* resze)-

/\/\/\/\/\/\/\/\ /

Mosoporok
Szappan vagy szintetikus detergensek, amelyeket ruhamosasra hasznalnak. Ezek jobbak, m a vi'z onmagaban, mert megkonnyftik int a szennyezesek eltavoli'tasat, es igy kfmelik atexti'liat. A mosoporoknak ket fo csoportja van - az egyiket a ruhak kezi mosasara hasz naljak (ezek rendszerint szappanporok), a masik ti'pust mosogpekben hasznaljak. Ez utohbiak tobbnyire szintetikus detergensek, esolyan anyagokat tartalmaznak, amelyek csokkentik a habkepzodest, es apoljak a textiliakat. Ha enzimet* is tartalmaznak, akkor biomosoporokrol vagy enzimdetergensekrSI beszelunk. Az enzimek elosegi'tik a feherjek* lebontascit es a szennyez 6 des feliazitasat.

A festekekben alkalmazott feluletaktiv anyagok eidsegitik a festekszemcsek egyenletes eloszlasat, valam int azt, hogy a festek sima feluletet ad, es nem csopog. A kozmetikumokhoz is adnak feluletaktiv anyagokat. Az arcpuder ezert fed egyenletesen es jol. Ugyancsak ezek az anyagok biztositjak, hogy a kozmetikai kremek jol keverednek vizzel es megfelelo suruseguek.

* Benzolgyuru, 76; enzim, 47; kemeny vfz, 93; szenhidrogenek, 76; ionvegyuletek, 17; apoiaros molekula, 19; feherjek, 91; finomftas, 84; feluleti fesziiltseg, 11 7. old.

TAPANVAGOK
Az eletben maradashoz es a novekeJ deshez az elo szervezetnek szamos kulonbozo anyagra van szuksege. Ezek tartalmazzak a taplalekokat - szenhidratokat, feherjeket es zsfrokat (Id. lipidek) - olyan szerves vegyuleteket*, amelyeket a novenyek fotoAz emberi szerveszintezissel* keszitenek, es az allatok zet valtozatos taplalekot igenyel elfogyasztanak. Fontosak a kiegeszfto egeszsege taplalekok is, a vfz es az asvanyi anyamegorzesehez. gok, amelyekre a novenyeknek es az ailatoknak egyarant szukseguk van, valamint a vitaminok, amelyek csak az ailatoknak szuksegesek. Sok ailatnak a durva vagy rostos taplalek is fontos, mert ez segfti a taplalek vegighaladasat a belrendszeren. A kulonbozo allatok az egeszseges taplalkozashoz kiilonbozo mennyisegeket igenyelnek ezekbol az anyagokbol (valamelyik anyag helytelen mennyisege betegseget okozhat). Szenhidratok
Eltero bonyolultsagii szerves vegyijletel<*. A legj 3onyolultabbak, amelyek sok kiilonallo egysegbol allnak, a poliszacharidok (pl. kemenyft6 ), a legegyszerubbek peciig az ogyetlen cgyseget tartalmazo monoszachariclok. Az ailalaban ervenyes altalanos osszegkeplet* Cx(H 2 0 )y. A glCikoz (szolocukor) nevu monoszacharid majdnem minden elo szervezet energiaforrasa.
Ezek az eleimiszerek tartalrnaznak szenhidratokat.

Szacharoz
Diszacharid vagyis szenhidrat, amely ket monoszacharidbol - sz5l6cukorb6l es gy(jm 6 icscukorb 6 ! - ali. Edes fzu, gyakran hasznaljak eleimiszerek edesftesere, a mindennapi eletben cukorkent ismerjLik. Osszegkplete* C i 2 H 2 2 0 n , cukorrepabol s cukornadbol nyerik ki.

Kemenyfto
Poliszacharid (Id. szenhidratok), amely a novenyekben a szolocukor tarolasi formaja. A glikogenhez (Id. gliikz) hasonioan a termeszetes polimerek* egyik peldaja - ebben az esetben a monomer* a monoszacharid szolocukor. Jegyezzuk meg, hogy a szoldcukor-molekulak osszekapcsolodasakor vi'zmolekulak keletkeznek (Id. kondenzacios polimerizacio, 8 6 . old).
A kemenyft6 molekula reszlete

Chips

Gltikoz v a g y szolocukor Cf,Hi 2 0 6 osszegkepletu* monoszacharid (Id. szenhidratok) lebomlasa ad energlat a novenyeknek es az ailatoknak. A novenyek fotoszintezissel* keszitenek glukozi, s kemenyit6 t'ormajaban raktarozzak, ami'g nincs ra szukseguk. Az allatok lobbfele szenhidratot fogyasztanak, az osszetett szenhidralokat lebontjak szolocukorra, s a glikogen nevu poliszacharid lormajaban raktarozzak (Id. szenhidratok).
Egyszerusftett egyenlet, amely feltiinteti a szolocukor lebontasakor a szervezetben felszabadul energiat
6CO2

Sz6l6cukoregyseg _________ ^________ _

QH20H

Sz6l6cukoregyseg _________ ^_______ _

C H 2OH

C
H

H OH
H/ C

\0H
c

c
H

\/ ^A/ c 0
OH

H2O + ENERGIA
Vi'z (kj-ban merve)

OH

Szolocukor Belelegzett Szenoxigen dioxid

Az dsszekapcsolodas elott itt mindegyik molekulan OH- volt. H2O keletkezett es eltavozott a ndvenyi szovetekbe.

* Altalanos osszegkeplet, 77; osszegkeplet, 26; monomerek, 86 ; termeszetes polimerek, 87; szerves vegyuletek, 76; fotoszintezis, 95; polimer, 86 . old.

SZERVES KEMIA

Aminosavak
Ezekben a molekulakban van egy olyan szenatom, amelyhcz karboxilcsoport* (-COOH) es aminocsoport* (- N H 2) is kapcsok)dik. Az aminosavak a feherjek epilokovei.
Mintegy 2 0 kijlonbozo termeszetes aminosav van. Mindegyikben va n karboxilaoport* aminocsoport*. s
. NH, Ghan ^ (aminosav)

Feherjek
Sok aminosav monomerbSI* epillo termeszetes poliemerek*. A tchrjk relatfv molekulatomege* 20 OOO-tol tobb miliioig vallozik. Elsosorban husban, tejtermkckben, rlioban, gabonafelekben, tojasban es babban talalhatoak. Az allatoknak a novekcdshez es a seriilt szovetek gy6 gyiilasahoz van szuksegiik tehrjkre.
V ita m in o k ,
K a rb o x ilc s o p o rt

- A m in o c s o p o r t

COOH

Afeherjek lebontasa a szervezetben

A f6ldimogyoro so k f^irjet ta rta lm a z, e/ert nagyon taplalo. 1. A m egragott fd ld im o g y o r 6 le fe le holad a n ye lo cso b e n . A g y o m o r es 0 v^on yb elek e m e s z t ik m e g a mogyoro fe h e rje ta rta lm t.

N y e lo c s 6

Gyom or Vekonybei

A laplalekban kis m G ny-vitam in. nyisegben talaihato szerves vegyuletek*. Minden allat etrendjenck lenyeges reszei. Azert szLiksGgcsck, mert segitik az enzimek* katalitikus* hatasat a szervezet ben lejatszodo kemiai reakciokra.
A z o k a z e m b e re k , a k ik n e m fo g y a s z ta n a k e leg C -v ita m in t, s k o rb u to t k a p n a k . A c itro m fe le k es a z o id s e g e k a fo fo rr s a i e n n e k a v ita m in n a k .

^ C-vitamin, amit aszkorbinsavnak is neveznek, az egyik

2. Ez a lane \ sieml&teti a rno gyoroban ta la ih a to leherjM en a z a m in o savak (m o n o m ere k*) je lle m -

10 sorrendjet.

V a la m e n n y i kulonbozo fe h e rje n e k m e g von a sajdt a m in o s a v m endje.

E lte ro s z m u n e g y z e t e k je lo lik a k u lo n b o z o a m in o s a v a k a t .

Lipidek
Ide tarloznak az elo szovetekben talaihato zsfrok es viaszok, amelyek az eszterek^ egyik csoportjat alkotjak (a zsirok kepezik a szervezet energiatartalekat). Vi'zben nem, de szerves oidoszerekben* oldodnak, tobbnyire szilard, vagy telszilard anyagok, amelyek teiftett karbonsavakboi* allnak. Egy kisebb csoport azonban, az olajok, tolyadekok, es toleg telftetlen* karbonsavakat, tartalmaznak.
Peldakent a zsfrkepzodes egyik reakcioja C H 2O H ' C 17H 35

i.A g y o m o rb a n e g y e n z im * fehzokitja a fe h e rje m o le k u ld k a t (a hosszu Id n c o k a t p o lip e p t id e k n e k n e v e z ik ), midebb la n co k k e le t k e z n e k (d e m e g e z e k is eleg h o sszu a k a h h o z , h o g y p o lip e p t id n e k nevezziik). k e n z im e k * k a ta iiz a to ro k * , a m e iy e k g^rsitjak a r e a k c io k a t a s z e rv e z e t b e n . 4. A vekon ybelekben le v o e n z im ----------------k e l a m in o s a v ----------------billo egysegekre (d ip e p tid e k ), mgy kijionall a m in o s a v a k ra b o n tja .

0 polipeptideket

5 Az a m in o sa v -m o le k u la k a t a s z e rv e z e t m r fel tu d ja .
hasznoini (beepi'ti). 6. A szervezetben m e g h a t a ro z o t t e n z im e k a z aminosavak o s s z e k a p c s o la s d v a l u j fe h e rje k e t keszitenek.

CHOH + aCi^HsjCOOH
C H 2O H
O k ta d e k n s a v (v a g y szte arin sav), h o sszu sze n la n cu k a rb o n sa v

+ 3 H 2O
V iz

7. A z a m in o s a v a k s o rre n d je
a z u j fe h e r je i n c b a n m e g h a la r o z z a a fe h e rje tip u s t. E nnek a ta n co sn a k so k, a z iz m o k b a n ta la ih a to , a k tin es m io z in fe h e rje re v a n szu kseg e.

1, 2, 3 -p ro p n -trio l (g licerin) A z oliva b o g y6 o la jn a k je ie ntos h a n y a d a t telitetlen* zsfrsavak alkotjak, pl. a z o la jsa v es a lenolajsav. A z olfvaolajat fo ze sh e z h a szn a ija k

Aminocsoport, 8 ; karboxilcsoport, 81; latalizis, 47; enzim, 47; eszterek, 81; monomerek, 86 ; termeszetes polimerek, 87; szerves oldoszer, 117; relatfv molekulatomeg, 24; teiftett vegyuletek, teiftetlen vegyuletek, 77. old.

A VIZ
A vfz (H 2O) a legfontosabb vegyulet a Foldon. Megtalalhato a foldfelszfnen es a legkorben, s jelen van az ailatokban es a novenyekben. A haztartasokban es az iparban hatalmas vizmennyiseget hasznalnak fel naponta, pl. a gyartasi folyamatokban es hutoanyagkent* a vegyi uzemekben. A viz kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat, sokat* es szennyezeseket*. (Ld. az 53. oldalt is.)
A vizmolekulaban egy oxigenatom es ket hidrogenatom van. A viz molekulaja poiros molekula*, ezert a viz j polaros otdoszer*.

V iz a legkorben
Legnedvesseg, paratartalom
A levegoben levo vizgoz mennyisege. Fugg a homerseklettol, meleg levegoben magasabb (a levego 4%-a is lehet), mint hideg levegoben.

A Fold felszinenek tobb mint 70%-at viz boritja.

Higroszkopos
Az anyag, amely vizparat kot mog a levegobol. A megkotott vfz tomege elerheti az anyag tomegnek 70%-at. Az ilyen anyag nedvesse valik, de konnyen kiszarad Pl. a natrium-klorid.

Jeg
A VIZ szilard alakja. A jegben a VIZ molekularcsot* alkot, amelyben a molckulak tavolabb vannak egymastol, mint a vi'zben. Ezt a hidrogenkotsek* okozzak, s ennek kovetkezteben a jeg surusege kisebb, mint a vi'ze. Ezert a VIZ kitagul, ha megtagy.

Elfoly6sodas
Olyan higroszkopos anyagokra jellemzo, amelyek megkotik a levego pa rata rta Imat, oldodnak a megkotott vizben, es tomeny* oldat keletkezik, amelybol nehezen tavoifthato el a nedvesseg.

jegkocka a viz szilard formaja.

A kalcium-klorid levegon allva vizet kot meg a levegobol, es t6meny* oldat jon letre.

A vfz korforgasa
A vfz allando vandorlasa a levegon, a folyokon es a tengereken at.
Az esoviz viszonylag tiszta, de kis mennyisegben tartalm az oldott gazokat, pl. szen-dioxidot es ken-dioxidot (am ely a savas esof* okozza). Az esoviz leszalad folyokba, es visszafolyik A vizpara lecsapodlk*, es felhoket kepez.

Kristalyvfzvesztes
Vfzvesztesrol akkor beszelLink, ha a kristalyos anyag levegon allva kristilyvizenek* egy reszet leadja. A feluleten porszeru reteg ma rad.

A ntrium-karbontkristalyokon feher por alakul ki.

Viztarolo

92

* Savas eso, 96; eges, 94; t 6 meny, 30; lecsapodas, 7; hutoanyag, 116; parolgas, 7; hidrogenkotes, 20; molekularacs, 23; polaros molekula, 19; polaros oldoszer, 30; szennyezes, 96; sok, 39; kristalyvfz, 21. old.

Vizeilatas
Desztillalt vfz
Aviz startalmat* desztiilacioval* eltavolftjak. Nagyon tiszta, de kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat.

Vitozo kemenyseg
A vfzkemenyseg egyik tfpusa, a vfzben oldott kalcium-hidrogen-karbonat s6 * okozza. Forralassal eltavoifthato, oldhatatlan, feher, szilard anyag keletkezik (kalcium-karbonat vagy vfzko").

Stalanitas
Az oldott skat* tavoh'tjak el a tengervfzbol. Desztiilacioval* vagy ioncsers lisztftassal vegzik.

Vizko kepzddik azokban az edenyekben, amelyekben sokszor forralunk kemeny vizet.

Tisztitas
A bakteriumokat es mas karos anyagokat tavoh'tjak el a vizbol, hogy jo minosegu ivovizet nyerjenek.
vizmuvekben, a vfzt6roz6k-

Allando kemenyseg
A vfzkemenyseg keliemetlenebb lormaja, amelyet a vfzben oldott egyeb kalciumes magneziumsok* (szultatok es kloridok) okoznak. Forralassal nem tavoifthato el, de eltavoifthato desztiilacioval* (es desztillit vizet kapunk) vagy vfzlagyftssal (ioncservel vagy vfzlgyft6 k hasznalataval).

bdl szarmazo vfz kavics- es homokgyon, vagy aktiv szenen szivarog kereiztui, ezzel eltavolitjk az iszapot es az eg/efc szilard szennyezest.

Szur6agy

loncsere
A vfzlgyfts egyik modszere (Id. llando kemnysg). A vfz olyan anyagon, peldaul zeoliton (natrium-aluminium-szilikat), halad keresztui, amely a kalcium- es magneziumionokat natriumionokra csereli. Nehany szerves polimert* is hasznalnak ioncserelo anyagkent.
Ioncserelo tartaly

A klrozo uzemben zont es kl6rvegyuleteket oldanak a vi'zben, hogy elpusztitsak a bakteriumokat, majd eitdvoh'tiak ezeket az anyagokat.

Ivoviz loncserelt viz (a mar csak ntriumionokat tartalm azo vizet elvezetik).

Kemeny vfz
Kalcium- es magnziumsokat* tartalmazo viz. A sok azokbol a kozetekbol oldodtak kl, amelyeken a vfz kcresztLilfolyt (kl. kalcium, 5 . old.). Az a vfz, amelyik ncm tartalmaz 7 ilyen sokat a lgy vfz. A vfzkemenysgnek ket tfpusa van: a vitoz kemenyseg (amely forralassal eltavoIfthato) es az llando kemnysg (amelyet nehezebb eltavoiftani). A kemeny ,1 1 I I ^ vizben levo vizben a szappan nem habzik, ^,^anyok fajtait escsapadekot kepez. A lagy vfz az hatam zza ii habzik es nem kepez a viz aszappannal csapadekot.
Acsapadekkepzodes egyenlete

Kemeny viz

Ioncserelo anyag

A kalcium- es magneziumionok natriumionokra cserelddnek

Vfzlagyft6 anyagok
Az alland kemenyseg eltavoiftasara hasznalt anyagok. A kalcium- es magneziumskkal* olyan vegyuleteket kepeznek, amelyek a szappannal nem lepnek reakcioba.

'

milyen kozeteken h iy t keresztui.

Mososzoda
A kristalyos* natriumkarbonat (natriumkarbonat-kristalyhidrt) kozonseges neve (Id. az 55. oldalt is). A haztartasokban hasznaljak
v fz la g y ft S ra . ^ mososzoda kristalyai

Kalcium- es magneziumionok (a kemeny vizben)

Szappan + (natrium szteardt)

Csapodek (kalciumNatriumes mognezium- ionok szteart)

*Kristalyok, 21; desztiilacio, 106; kristaiyhidrat, 40; polimerek, 86 ; sok, 39. old.

A LEVEGO E5 AZ EGE5
A levego oxigent, szen-dioxidol es nitrogent tartalmazo gazkeverek, amely korulveszi a Foldet, es az elet minden tormaja szamara nelkiilozhetetlen. A levegoben levo gazok a cseppfolyos levego szakaszos leparlasaval* valaszthatok szet. Ipari nyersanyagkent hasznaljak oket. A levegoben kis mennyisegben vizgoz is van, s lehetnek szennyezesek* is bizonyos teruleteken
A szaraz levego osszetetele

A buvarok a viz alatt a magukkal vitt, surilett levegot tartalmazo palacktmi lelegeznek. A levego oKigenje eletfontossagu.

21 % oxigen - az el6lenyek lelegzesehez* elengedhetetlen 0,97% nemesgz* - kulonbozo ipari celokra hasznaljk 0,03% szen-dioxid

Lang
A gyors egesben keletkezo ho- es fenyenergia egyiiltese.
Ha elegendd oxigen van az anyag teljes elegesehez, un. nem vilgito langot kapunk. Nyitott levegoadagolo nyils El nem A egett gaz

Az el nem egett szen izzo reszecskei.

78% nitrog en ---- a novenyek novekedesehez fontos

Az eges
Vnlamilyen anvag es egy gaz kozotti exoterm reakcio*. Az ges tobbnyire levegon kovetkezik be, s az ego anyag oxigennel egyesi.il. Anyagok mas gazban, pl. klorban is eghetnek. Az eges altalaban nem onmagatol inciul meg. Melegitessel keli meginditani (kl. aktivisi ener| gia, 46. olcl.).
A gazfozokben a foldgaz* (foleg metan) egeae szolgaltatja a fdzeshez szukseges hot. \

Vilagft langot akkor kapunk, ha nincs elegen dd oKigen a tokeletes egeshez. Zart levego- adagolo nyilds

Tuzel6 anyag
Az az anyag, amelynek elegetese hoenergial ad. Jelenleg legtobbszor asvanyi futoanyagokat hasznalunk, amelyek az osregi ailatok s novenyek maradvanyaib 6 l kepzodtek.
A legregibh i%mert tuzeloanyag a fa. Az svnyi tuzeloanyagokat, pl. a foldgazt* es a koolajat*, a loid melyebol hozzdk a felszinre.

---

CH^Cg)
Meton

+ 0 2

C02(g) + 2H20(g) + ENERGIA

SzendioKid Viz goz a fdzeshez

A levego OKigenje

Gyors eges
Olyan egs, amelyben nagy mennyisegu ho es fenyenergia szabadul fel.
A gyors egesben nagy mennyisegu (nagy teiiogatii) gaz is kepzodhet a hon kivul. Ez mbbanast okoz.

Futoertek
Adott fut6 anyag nieghatarozott mennyisege alta I termelt ho. A kovelkezo tablazat mutatja a szokasos tuzel6 anyagok osszehasonli'tasat.
Hoenergia kilojoule */gramm-ban.

Lassu eges
Alacsony homersekleten vegbemeno gesi folyamat. Nincsenek Ingok. A belso eges (Id. 95. oki.) a lassu eges egyik formaja.

T Sd g S'
-K SSSr

Fa

94

' Antracit, koksz, 65; exoterm reakcio, 32; a cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasa, 69; motorbenzin, 85; kilojoule, 32; foidgaz, 78; nemesgazok, 75; koolaj, 84; szennyezesek, 96. old.

KORNYEZETI KEMIA

Korrozio
A levegoben levo gazok es fem reakcioja. Afem oxidl6 dik*, es a felLileten ()xidretcg kepzodik, amely rendszerinl karositja a femet. Van azonban olyan eset, amikor vedorleg aiakul ki, ameiy megakadalyozza a tovabbi korroziot. Megelozhcto a korrozio, ha a temet eizarjuk az oxigentol, vagy megakadalyozzuk, hogy elektronokat adjon le (Id. katodos vedelem 45. oldal). A vas korroziojat rozsdasodas, nak nevezzuk (Id. rozsda, 60. old.).

Fotoszintezis
A zoid novenyekben lejatszodo (rszben) fotokemiai reakcio*. A naptny energiajanak telhasznalascival szen-dioxidb6 l es vizbol szolo cukor* termelodik. A fotoszintezis a belso legzessel ellentetes folyamat, es minden elethez lelfontossagu.
Szen-dioxid

Oxlgen

Bels6 legzes (biologiai oxidaci6 )

Allatokban es novenyekben a lassu eges egyik formaja. A szolocukor (gliikoz*) es oxigen reakciojaval" termei energiat. Kemiailag a fotoszintezissel ellentles folyamat.
A tevegobe kibocsatott szen-dioxid

A napfeny energiaja

Oxigen a levegobol A taplalekban levo szolocukor* oxidl6dik.

Tapilek

* Szenhidratok, 90; koszen, 65; szolocukor (glukz), 90; Haber-fele folyamat, 66 ; oxidaci6 , 34; koolaj, 84; fotokemiai rekcio, 46; feherjek, 91; sok, 39. old.

95

KORNYEZET5ZENNYEZES
A szennyezes a foldbe, a legkorbe, a folyokba es az oceanokba engeciett nemkivanatos anyagokat jelenti, amelyek megzavarjak a termeszetes folyamatokat. Ezeket az anyagokat szennyez6 anyagoknak nevezziik. A szennyezes fontosabb tipusait es forrasait mutatjuk be az alabbiakban.

Uveghazhatas
A legkorbe hatolo napenergia felmelegi'ti a toldfelszi'nt, s a Fold hosuA csapdaba garzascit a levego szn-dioxidejtett" naptartalma elnyeli (csapdaba ejli' energia Ezzel homersekletemelkedest okoz a Fold teiszinen. A fut6 anyagok* egese egyre tobb szen-dioxidot termei, s ezzel rontja a helyzetet.

Biologiailag lebonthato
Olyan anyagol jelol, amelyet baktoriumok egyszerubb vegyuletekke tudnak alaki'tani. Szamos muanyag nem bonthato le biologiai lag (Id. mg; detergensek, 89. old.).

)zonfogyas
A legkor teiso lartomanyaban levo ozonrteg* vkonyodcisa. Ez a reteg vedi meg a toldfelszmt a Nap karos ultraibolya sugarzasatol. Feltetelezik, hogy ezt a folyamatot a klor felgyorsitja, mert katalizalja* az ozon atalakulasat oxigenn. A klor a klor-fluormetan* (freon) bomlasabol kerui a legkorbe. A freonokat aeroszolok hajtoanyagakent, hutoszekrenyek hutSkozegekent* es a polisztirol* gyartasaban hasznaljak. Nemzetkozi megaliapodasokat kezdemenyeztek a freon gyartasanak es felhasznalasanak csokkentsere, de szamos tudos Ligy veli, hogy ennel tobbet keliene tenni.

Szmog (fCistkod)
Fusttel es korommal keveredo kod. Savas, mert az ipari varosokban az elegetett tuzel6 anyagokb 6 l* ken-dioxid keletkezik.
A ken-dioxid, amely a tuzel6anyagok* szennyezeseibdl keletkezik, a savas eso fo okozoja.

Termikus szennyezes
A gyarak es eromuvek altal a folyokba es tavakba engedett meleg viz hatasa. Ez csokkenti a vfzben oldott oxigen mennyiseget, es ezaltal hat a vizi elovilagra.

Savas eso
A szokasosnal savasabb esovfz. Az esoviz pH*-ja normal korulmenyek kozolt 5 es 6 kozott van, mert szensav keletkezik az oldott szen-dioxidb6 l. A tuzeloanyagok* elegetesekor keletkezo ken-dioxid es nitrogen-oxidok, a levegoben levo vfzzel (para) reagalnak, s kb. 3-as pH-ju kensav es saletromsav keletkezik.

Eutrofizaidas
A mutragyakbol a folyokba kerulo nagy mennyisegu nitrat, nitrit es fosztat a vizinovenyek tulzott novekedeset valtja ki. Ez oxigenhic1nyt eredmenyez a vi'zben, s a halak es mas vfzi l 6 lenyek pusztulasat okozza.
A tuzel6anyagok* elegesebol szrmaz szen-dioxid mennyisege fokozatosan no a legkorben (Id. uveghdzhats).

A tuzel6anyagok* elegesekor keletkezo nitrogen-oxidok kozrejatszanak a savas eso kialakulasaban. Napfeny hatsara a nitrogendioxid reakciba lep az oxigennel, es mergezo 6zon* gaz keletkezik.

Az erosen mergezo szen-monoxid a tuzeldanyagok* tokeletlen egesekor keletkezik az eromuvekben es az autokban.

A savas eso roncsolja az epuleteket. A vizi elovilgot a savas eso, "Z a vizin6venyek tulzott novekedese, a melegedes (termikus szennyezes) es a mergezo nehezfemek pusztitjk, pl. az uzemekbol a folyokba es tengerekbe szivrgo higany.

K
A savas eso elpusztitja a novenyeket.

Mergezo 6lomvegyuletek az olmozott benzint hasznalo autkbl (lom-tetraetil adalek*).

A szmog es a savas eso karos az emberekre es az ailatokra.

A novenyek felszivjak a savas esobol a talajba ivodott karos kemiai anyagokat.

96

* Adalek, 85; katalizator, 47; klor-fluormetan, 81; hutoanyag, 116; tuzel6 anyag, 94; ozon, 69; koolaj, pH, 38; polisztirol, 87. old.

A REAKTIVITA5I 50R
(Atablazat tiz fem tula donsagait mutatja be - Id. rneg 44 . old.
O J 1 0 3 uj 5 'ttj ^ nj
C

Z
i= C '; C; '<i; N

<

, 1

3 U

^ 0 0 3 |

t ^^ A

5 ' -g ^ o

i i T jzc

S "S -2 ^ c c 2 .2>C: g : *1^ O O^'-O ^ r? > '^ *2 ^ < t -S; -C cu -i; =: 5 O C T3 ^ " i u T3 n ^ -2 -Q 2 j; n O & !-5'o'O .O N ^ -c 1; S:L 'i '5^ ^ g-aj C T i c S o

Si | :S :K c > H < ) _aj io:2 -JI 'i^jTS-sc -i .Ol O N g ?! '"IJ 'J "I N S 'S :s

1 s i J '> V n O J I j : nj c nj

;o c . c 2

i>'-<0 0 A

^ 0 N 3 I ^ m

;o c 5 S o 2 5f

1 ^

^ G

nJ % U O

t 0 ^ 1 "O

2; o ^ 5 ^ .N 'O s 5 S o a; s '"S |-'-| 1 2 2 c -g g .S! " ^ 5 S O E -O C , * ,0 k; 5 ^ 'S ^ 'O -i '<lj T3 < lJ 2 5 E' -&

l l ' I a L

2
9 ii a;

'J ^ , c i c

i l i

ti 'O >r^ o ;
a ? * --i. i * O ^ ^ g i ''S ^ C ^ ^ :s N ^ '3 'S , '^ 'S S
,

^ 1 1 S e Sc

c o -Q s S 'O

''O i 1 5 o

. 1 .2 c;

1 - 5 '5 I 3 <J 5 '6 'S -S i c ^ ' ~ N o D o a Q J5 ^ ' S S ^ Si 0 - 2 50 S IO -Sf cy)'<b * o p T3 -v: 'ci, -sc : s S

2 *'0 > ^ u j ^ O : S ^ s2P H -C l

a 3 2 '5

'O S o

1 o:

1C .^

C5i O -se

>0

' s | l l | l i t

i 1 ' | l | ' | l ? i S | H B

s l l s l i i i l

B H

M >

's g, ^ -8 is :2 C o . i : c S ^ ' . ^ 8 -A c "6

1 1 ^ ^ Si 5 '-S? ^ o 2 q >S;

'.o . D

-ol oO

c:

o "o

1 e S 1 3: -^>3

f 1 :i 1 < '< ij

s '- s ^ ^ 1 > -c C

s iC') i< g -T3 T i; 0^'<L C: 'O E : g : s O. 2 i- g s g f

:o tj i S o 2 & i

*0 )

1
ili

f E 3 sS 5

<

c N

0.

E .2

E D

1 U .

E u m

C DO

E .E c 3 <

E o O

N UJ

:3

* Helyettesites (kiszontas), 44; redukcio, 34; sok, 39; eros sav, 38. old.

97

AZ ELEMEK TULAJDONSAGAI
Az alabbi tablazat osszefoglalja a peridusos rendszer* (Id. 50-51. old.) elemeinek fizikai tulajdonsagait. Az utoiso tizennegy elem nem szerepel a tablazatban (96-109-es rendszamu elemek, nevuket es vegyjeluket Id. az 51. es 112-11 3. oldalon). Ezekrol nagyon keveset tudunk, kulonieges laboratoriumi korulmenyek kozott lehet oket eloaliftani, es a masodperc tortreszeig leteznek. A tablazatban szereplo surusegertekek szobahomersekletre vonatkoznak, kiveve a gazokra vonatkozo adatokat (+ jeliel jeloltuk), amelyeket a forrasponton mertek. A vfzszintes vonal (-) barhol a tablazatban azt jelenti, hogy nincs ismert adat.

Az elem neve

Vegyjel

Rendszam*

Megkozelit relativ atomtomeg*

Surusg (g/cm^)

Olvadspont (C)

Forrspont (C)

(a zrojel kozelitJ i (rtket jelol)

Aktinium Alummium Ameridum Antimon Argon Arzen Asztadum Bdrium Berillium Bizmut Bor Brom Kadmium Cezium Kaldum Szen

Ac Al Am Sb Ar As At Ba Be Bi B Br Cd Cs Ca C

89 13 95 51 18 33 85 56 4 83 5 35 48 55 20 6

227 27 243 122 40 75 210 137 9 209 11 80 112 133 40 12

10,1 2,7 11,7 6,62 14 t 5,73

-

1 050 660 (1 200) 630 -189

-

3,51 1,85 9,78 2,34 3,12 8,65

h9

Cerium Klor Krom Kobalt Rez Diszpozium Erbium Europium Fluor Frandum Gadolinium Galiium Germnium Arany Hafnium Helium Holmium Hidrogen Indium lod Iridium Vas Kripton Lantan Olom Utium Lutedum

Ce

Cr Co Cu Dy Er Eu F Fr Gd Ga Ce Au Hf He Ho H In 1 Ir Fe Kr La Pb U Lu

58 17 24 27 29 66 68 63 9 87 64 31 32 79 72 2 67 1 49 53 77 26 36 57 82 3 71

140 35,5 52 59 64 162 167 152 19 223 157 70 73 197 178,5 4 165 1 115 127 192 56 84 139 207 7 175

1,54 2,25 (grafit*) 3,51 (gyim dnt*) 6,78 1,56 t 7,19 8,7 8,89 8,56 9,16 5,24 m t
-

(302) 714 1 280 271 2 300 7,2 321 28,7 850 3 730 (szublim al*) 3,750 795 -101 1 890 1 492 1 083 1 410 1 500 826 -220 (27) 1 310 29,8 937 1 063 2 220 -270 1 460 -259 157 114 2 440 1 535 -157 920 327 180 1 650

3 200 2 470 (2 600) 1 380 -186 613 (szublimal') 1 640 2 477 1 560 3 930 58,8 765 690 1 487 4 830

7,95 5,93 5,4 19,3 13,3 0,147 t 8,8 0,07 f 7,3 4,93 22,4 7,85 2,16 f 6,19 11,3 0,53 9,84

3 470 -34,7 2 482 2 900 2 595 2 600 2 900 1 440 -188 3 000 2 400 2 830 2 970 5 400 -269 2 600 -252 2 000 184 5 300 3 000 -152 3 470 1 744 1 330 3 330

98

* Rendszam, 13; gyemnt, grafit, 64; relativ atomtomeg, 24; szublimlas, 7. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Az elem neve

Vegyjel

Rendszm"

Megkozeiftfi relatfv atomtomeg*

SurOsg (g/cm)

Olvadaspont (C)

Forrspont (C)

(a zrjel kozeIftS rt^ket jelol)

Magnezium Mangan Higany Molibden Neodimium Neon Neptunium

Mg Mn Hg Mo Nd Ne Np Ni Nb N Os

12
25 80 42 60

24 55
201

1 0
93 28 41 7 76

96 144
20

1,74 7.2 13,6

10,1

650 1 240 -38,9 2 610

1 100 2 100

7.0 20.4
8,8
12 t

1 020
-249 640 1 453 2 470

Nikkel
Nibium Nitrogen Ozmium Oxigen Palidium foszfor

O
Pd P

8
46 15

237 59 93 14 190 16 106 31

357 5 560 3 030 -246 2 730 3 300 -196 5 000 -183 3 980 280
(srga*)

8,57 0,808 t 22.5

h lS t
12,2

-210
3 000 -218 1 550 44,2 (sarg a') 590 (voros *) 1 769 640 254 63.7 935 1 030 1 230 700 -71 3 180 1 970 38,9 2 500 1 070 1 540 217 1 410 961 97.8 768 113 (rombos*) 119 (monoklin) 3 000 2 200 450 1 360 304 1 750 1 540 232 1 675 3 410 1 130 1 900

1,82 2.34
(sdrga*) (voros*)

Platina Plutnium Polonium Kdlium Prazeodimium Prometium Protaktinium Rdium Radon Renium Rdium Rubidium Rutenium Szamrium Szkandium Szeien Szilicium Ezust Ntrium Stroncium Ken

Pt Pu Po

78 94 84 19 59 61 91

195 242
210

K
Pr Pm Pa Ra Rn Re Rh Rb Ru Sm Sc Se Si

39 141 147 231 226

222

21.5 19.8 9.4

0,86

6.78 15.4 5 4.4 t 20.5 12.4 1.53 12.3 7.54 2,99 4.79 2.35 10.5 0,97 2,62 2,07
(rombos*)

4 530 3 240 960 774 3 130 2 730 1 140 -61,8 5 630 4 500
688

75 45 37 44 62

186 103 85

101

21
34 14 47

A g
Na Sr S

1 1
38 16

150 45 79 28 108 23
88

4 900 1 900 2 730 685 2 360

2 210

32

890 1 380 444 444 5 420 3 500 990 2 800 1 460 3 850 1 730 2 270 3 260 5 930 3 820 3 000 -108 1 430 2 930 907 3 580

1.96
(monoldin)
Tantl Technecium Tellur Terbium Toliium Torium Tulium On Titn Volfram Ta Tc Te Tb Ta Th Trn Sb Ti 73 43 52 65 81 90 69 50

22
74 92 23 54 70 39 30 40

W
U

Urdn
Vanadium Kenon Itterbium Ittrium Cink Cirknium

181 99 128 159 204 232 169 119 48 184 238

5 1

16.6 11,5 8,27

11.8
6.2

\ /
Xe Yb Y Zn Zr

131 173 89 65 91

11,7 9.33 7,3 4.54 19.3 19,1 5.96 3,52 t 6,98 4.34 7.1 6.49

-112
824 1 500 420 1 850

* Rendszam, 13; monoklin ken, 70; voros foszfor, sarga foszfor, 68 ; relatfv atomtomeg, 24; rombos kn, 70. old.

99

AZ EGVSZERU 5ZERVES v e g v Oletek ELNEVEZE5E

Az egyszeru szerves vegyuletek* (amelyekben nincs, vagy csak egy funkcis csoport* van) neve az alabbi ket lepesben alakfthato ki.
A kovetkezo ta b i^ a t tartalmazza azokat az eltagokat, amelyek a szenincban levo szenatomok szmra utalnak.

1
A le g fo n to sa b b a to m o k

J
Szenatom

Hidrogenatom Ms atomok a neviik szerint

Masodik lepes
1. A csak szen- es hidrogenatomokat, valam int egyszeres koteseket* tarlalm azo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathat, a szenatomok szamdt jelzo elotaggal kezdodik, es an-ra vegzodik. Peldaul:

M etan

J J
Propn

A szenatomok szdma a lancban Egy Ketto Harom Negy Ot Hat Het Nyolc

Az alkalm azott elotag

-> ->

metet-

- prop- but- pent- hex- hept- okt-

J ^ J J

Ezek a molekulak mind alkanok*. 2. A csak szen- es hidrogenatomokat, valam int egy kettos kotest* tartalm azo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathat, a szenatomok szamat jelzo elotaggal kezdodik, es en-re vegzodik. Peldaul:

Els6 Ips
Valasszuk ki az alabbi a) - i) aliftasok kozul azt, amelyik raillik a meghatarozando molekulara. Ezutan keressiik meg a jelzett szamot a masodik lepes alpontjai kozott.
a) A molekulaban csak szen- es hidrogenatomok, valamint egyszeres kotisek* vannak. b) A molekulaban csak szen- es hidrogenatomok vannak, s tartalmaz egy kettos kotest*. c) A molekulaban csak szen- es hidrogenatomok vannak, s van benne egy hdnrns kotes* is. d) A molekulban a szen- es hldrogenatomokan kivCil, van egy hidroxilcsopo* (-OH) is. e) A molekukiban sznatomok es hkJrogenatomok vannak es a lane egyik vegen -CHO csoport van. i) A molekulban szin is hidrogin, valam int a Idncban kt szinatom kozott egy karbonllcsoport (- C 0 - ) van. g) A molekulaban szen, hidrogen es egy karboxHcsoport (-CO OH) van. h) A molekulaban csak szen es hidrogen van, de van egy oldalinc*. i) A molekulaban szen, hidrogen es egy vagy tobb halogenatom* van. L d sd l.

Eten

J
Ezek a molekulak alkenek*

Lsd2.

> > > > >

Lasd 3.

3. A csak szen- es hidrogenatomokat, valam int egy harmas kotest* tartalm azo molekulk neve a bal oldali tablazatban lathat, a szenatomok szamra utal elotaggal kezdodik, es in-re vegzodik. Peldul: Etin Propin J

Lasd 4.

J j

L6sd S.

Ezek a molekulak alkinek*. 4.a Azoknak a molekulaknak a neve, amelyek csak szen- es hidrogenatomokat, valam int (a lane vegen) egy hidroxilcsoportot (-O H ) tartalm aznak, a szenatomok szam ra utal elotaggal (Id. a bal oldali tbidzatot) kezdodik, es ol-ra vegzodik. Peldaul: i M etanol j
.

Lasd 6.

Ldsd 7.

> >
J

Etanol

Lasd 8.

Oxigenatom

Oxigenatom

Ldsd 9.

>

1 Q Q

* Alknok, 78; alkenek, 79; alkinek, 80; kettos kotes, 18; funkcis csoport 76; halogenek, 72; szerves vegyuletek, oldallanc, 76; egyszeres kotes, harmas kotes, 18. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

4b. Ha az -OH csoport nem lancvegi szenatomhoz kapcsolodik, akkor a molekula neve ele irt szammal jelzik annak a szenalomnak a helyet, amelyikhez kotodik. A szenatomok szamozsa a hidroxilcioporthoz kdzelebb eso Incvegen kezdodik. Pelddul:

8. Az elagazo szenlancu molekulak neve az oldallanc* nevevel kezdodik. Ha ez csak szen- es hidrogenatomokat tartalmaz, akkor a neve a szenalom szam ara utalo elotaggal (Id. a 100. oldal tbizatat) kezdodik, es ii-re vegzodik. A folancot ezutan a szokasos modon (Id. 1. pont) nevezik el. Peldaul: Az oldallancban* csak egy szenatom van, ezert a neve metilcsoport. Ez pelda alkilcsoportra Barmelyik, csak szen- es hidrogenatomot tartalm az csoport alkilcsoport, ltalanos osszegkepletuk*: 2-metil-butn

A4a es a 4b pontokban szereplo mindegyik molekula alkohol*.

5. Azoknak a molekulaknak a neve, amelyekben csak szen- es hidrogenatomok vannak, es az egyik lancveghez -CHO csoport kapcsolodik, a szenatomok szamt jelzd elotaggal (Id. a tablazat a 100. oldalon) kezdodik, es al-ra vegzodik. Peldaul:
Etanal

A nev elejen all szam annak a szenatomnak a szamt adja meg, amelyikhez az oldalinc csatlakozik. A szenatomok szamozsa mindig az elgazshoz kdzelebb eso Incvegen kezdodik.

Propanal

9. Azoknak a molekuiknak a neve, amelyek a szen- es hidrogenatomokon kivul halogenatomokat* is tartalmaznak, a halogen nevevel kezdodik. (H a egynel tobb halogen van, ABC sorrendben soroljuk fel oket.) Klor-metan

Brom-etan Kloratom

j
'

Oxigenatom

.J

[zek a molekulak aldehidek*.

I Oxigenatom

-O

6 Azoknak a molekulaknak a neve, amelyekben csak szen- es . hidrogenatomok, valam int egy karbonilcsoport (-C 0 -) van alancban, a szenatomok szamara utalo elotaggal (Id. a tablazat a 100. oldalon) kezddik, es on-ra vegzodik. Peldaul: Propanon Butanon

Brmatom ~

A nev tovabbi resze megegyezik az alapszenhidrogen nevevel (Id. 7. pont) A hrom vagy ennel tobb szenatomot tartalmaz6 molekulk neveben az a szm is szerepel, amely megadja, hogy a halogen melyik szenatomhoz kapcsolodik. A szen atomok szmozsa mindig a halogenhez kozelebbi Incvegen kezdodik. P M u l: 3-j6d-hexan

Oxigenalom Oxigenatom Ezek a molekulak ketonok* 7 Azoknak a molekulaknak a neve, amelyek szen- es . hidrogenatomokat, valam int egy karboxilcsoportot (-CO OH) tartalmaznak, a szenatomok szam t mutato elotaggal kezdodik es -an savra vegzodik (az alapszenhidrogen nevehez kapcsoljak a sav vegzdest). Peldul: Metnsav Etnsav

2-br6m-1-klor-pentan

Oxigenatomok

Oxigenatomok Bromatom

Ezek a molekulak karbonsavak*

A 9. pontban bemutatott molekulk halogenezett alknok*.

* Alkoholok, 82; aldehidek, 80; karbonsavak, 81; ^Ital^nos osszegkeplet, 77; halogenezett alknok, 81; halogenek, 72; ketonok, 80; oldallanc, 76. old.

101

HAT GVAKORI GAZ LABORATORIUMI e l o a l l it A sa

Az alabbiakban hat gaz - a szen-dioxid, a klor, az eten, a hidrogen, a nitrogen es az oxigen - eloallftasi modjat irjuk le.
A szen-dioxidot (Id. 65. old.) sosav es ka Ic iu m -karbonat (m a rva ny d a ra b ka k) reakciojcival allflhatjuk elo. Vi'zzel toltott gazfeltogo cdenyt aliflunk a kis allvanyra a gazatvezeto cso vege fole. A reakcioban fejlodo gaz athalad a csovon, es tokozatosan kiszoritja a vizet a teltogo edenyb 6 l. A gaz osszegyujtesenek czt a mckljat a gaz vfz folotti felfogasanak nevezzCik.
A szen-dioxid eloaliftasa

Hosszu szaru gombtolcser

CaCOjCsz) + 2HCI(c ki)

Kaldumkarbonat Sosav

C a C l 2(o q ) + H jO + C 0 2 (g )

Kalciumklorid

Vi'z

Szendioxid Marvdnydarabkak Egyulas csap

Kis llvany

A klr (Id. 73. old.) eloaliitasahoz tomny sosa va t m a nga n (I V)ox id d a I (m a nga n-d iox id dal) oxidalnak*. Ezt a reakciot rnindig vegyi fulkeben* vegzik. A keletkezo gaz kcves sosavat es vizel is tartalmaz. A sosav eltavoiftasara a gazt vfzen buborekoltaljak at, a vizet pedig tomeny kensavon valo atbuborekoltalassal tavoiftjak el. Vegii! a klort gazfelfogo edenyben gyujtik ossze. Nehezebb a levegonel, igy kiszoritja a levegot a gyujt6 edenybol. A modszert a gaz levegSkiszoritasos osszegyujtesnek nevezik (levego kiszorftasa felfele).

Klor eloaliftasa

Csapostolcser

Melegites

Mangan(IV)oxid

T6meny kensav (vizelvono szer*)

MnOjCsz) + 4HCI(aq)
Mangdn(IV)oxid Sosav

M nCl2(oq) + Cl2(g) + H20(f)

M angan(ll)klorid

Klor

V '\z

Az etent (etilen) (Id. 79. old) etil-alkoholbol (etanol) vfzelvonassal lehet eloallftani. A vi'zelvonoszer t6 meny kensav. Az eros pezsgest, habzast a Iu m fn i uni-szulfat hozzaadasaval csokkentik. A pufferpalack akadalyozza meg, hogy natrium-hidroxid keruljon vissza a lugos lombikbol, s keverodjek a savval. A gazban levo savgozoket a natrium-hidroxidoldat koti meg. Az etent vfz folott (Id. fent szen-dioxid) gyujtik ossze.

Csapos tolcser T6meny kensav Etanol

Melegites

Pufferpalack Tomeny kensav

Kis llvany

C H 3C H 2 0 H (f)

C 2H4(g) + H 2 0 (f)

Etanol

Eten

Vfz

102

* Vfzelvonszer, 116; vegyi fulke, 110; oxidicio, 34. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

A hidrogent (Id. 53. old.) s(3sav es c ink reakciojaval allljak elo. Rcndszerint kevs rez*(ll)szulfat hozzaaadasaval gyorsi'tjak a reakciot. A hidrogent vfz felett gyujtik ossze (Id. szen-dioxid 102. old.) Ha szaraz hidrogenre van szukseg, akkor a gazt tomeny kensavon vezelik at, es levegSkiszorftasos modszerrel gyujtik ossze (a hidrogen lefele szon'tja a levegol a gyujtoedenyben, mert konnyebb a levegonel).

Hidrogen eloaliftasa

Hosszuszaru

Zn(sz) + 2HCI(aq)
Cink Ssav

Z n C l 2( a q ) + H jC g )

Cink-klorid

Hidrogen

A nltrogen (Id. 6 6 . old.) eloaliftasahoz a lev^gobol eltavoh'tjak az oxigent es a szen-dioxidot. Ha a levegot natriumhidroxid-oldaton buborekoltatjak at, a szendioxid megkotodik. Az oxigent ugy tavolitjak el, hogy a levegot hevitett rez folott vezetik el. A nitrogent vfz folott fogjak fel (Id. szen-dioxid, 102. old.). A visszamarado nemesgazok* a nitrogenben maradnak.

Nitrogen eloaliftasa A rez reakcioba lep a levego oxigenjevel, es rez(ll)oxid keletkezik.

Nitrogen

-CazgyO'jt6 edeny

Allvnyka

C02(g) + 2NaOH(oq)
Szendioxid Ntriumhidroxid

Na2C03(oq)
Natriumkarbonat

HjOCg)
Viz

02(g) + 2Cu(sz)
Oxigen Rez

2CuO(sz)
Rez(ll)oxid

Oxigen (Id. 69. old.) a hidrogen-peroxid elbontasaval fejlesztheto A reakcio gyorsitasara mangan(iV)oxid kataiizatort* hasznalnak. A gazt vfz folott logjak fel (Id. szen-dioxid, 1 0 2 . old.). Ha szaraz oxigenre van sziikseg, akkor a gazt tomeny kensavon buborekoltatjak at, es levegokiszorftasos modszerrel (Id. klor, 1 0 2 . old.) gyujtik ossze.

Oxigen eloaliftasa

Csapos tdicser Hidrogen_ peroxid

Oxigen

Talpas gomblornbik

2H202(aq)

M angdn(IV)oxid

2H20(f) + OzCg)
Viz Oxigen M angan(IV)oxid Uvegkad Kis allvdny

Hidrogen-peroxid

Katalizator, 47; nemesgazok, 75. old.

103

LABORATORIUMI VIZ5GALATOK
Az anyagok azonosftasara kulonbozo vizsgalatokat alkalmaznak. Nehany modszer fejlett berendezeseket igenyel, masok egyszeru laboratoriumi vizsgalatok. Az eljarasokat osszefoglalva minsgi analfzisnek nevezzuk. Nehany fejlettebb vizsgalati modszer bemutatasa a 108. oldalon talalhato. Ez a ket oldal a \j\z, nehany kivalasztott anion* es kation* (azaz a vegyuletek komponensei), valamint nehany fem azonosftasara alkalmas egyszeru laboratoriumi vizsgalatokat foglal ossze. Az anyagok kulso megjelenese, szaga gyakran tampontot ad az azonosftasahoz - ezt erosfthetik meg a vizsgalatok. Ha nincs semmi tampont, akkor vegig keli csinalni a vizsgalatokat, fokozatosan szukitve a lehetosegek koret (gyakran jol bevalik, ha a langfestesi vizsgalattal indulunk). Egy ion (anion vagy kation) azonosftasahoz gyakran egynel tobb vizsgalat szukseges, s csak az eredmenyek meghatarozott egyuttese bizonyfthatja az ion jelenletet (hasoniftsuk ossze az olom, a cink es a magnezium vizsgalatait es az eredmenyeket.)

A viz (H 2O) kimutatasa

Vizsgiat / vizsgalando anyagot vfzmentes* rez(ll)szulfthoz adjuk. 4 Eredmnvek

A feher rez(ll)szulft por megkekul. A kek kobatt(ll)klorid rozsaszi'nu les/.

Az anyagot vfzmentes* kotxilt(ll)kloridhoz adjuk.

Gazok azonositasi reakcioi

Kpiet Vizsglat Eredm6nyek

Szen-dioxid Hidrogen Oxigen

CO,

A gazt meszes vfzbe vezetjuk (kaldum-hidroxid-oldat). Helyezzunk ego palcat a gazm intba. Helyezzunk parazslo palcat a gdzmintaba.

A meszes viz megzavarosodik. Pukkano" hanggal eg. A palca Ingra lobban.

Hz Oz

Anionok* kimutatasa
Ezeket a mc3dszereket nehany, vegyuletekben talalhato anion* azonosftasara hasznaljak.
Anion Kpiet Vizsglat Eredmenyek

Bromid

Br-

Adjunk ezust-nitrat-oldatol az anyag hig saletrornsavas oldatahoz. a) Adjunk a mintahoz hig sosaval. b) Prbaljuk meg az anyagot univerzaiis indikatort" tartalm azo vizben oldani. Adjunk ezust-nitrdt-oldatot az anyag hig saletromsavas oldalahoz. a ) Adjunk az anyaghoz hig ssavat b) Prbaljuk meg oldani az anyagot univerzaiis indiktort* tartalm azo vizben. Adjunk ezusl-nitrat-oldatot az anyag hig saletromsavas oldatahoz. Adjunk tdmeny kensavat, m ajd vas(ll)szulftoldatot a vizsglando oldathoz. Adjunk barium-klorid-oldatot az mintahoz. Adjunk barium-korid-oldatot a vizsglando oldathoz. Adjunk olom(ll)acetat-oldatot a vizsgaland oldathoz.

Halvnysrga csapadek, amely ammniurn-hidroxidban kevesse oldodik. a ) Szen-dioxid fejlodik. b) Ha oldodik, az indikator megkekul (hasoniitsuk ossze a hidrogenkarbonat vizsglatval). Suru, feher csapadek (am ely ammonium-hidroxidban olddik). a ) Szen-dioxid gaz fejlodik. b) Oldodik, s forralasra az indikator megkekul. Sarga csapadek, amely ammonium-hidroxidban nem olddik. A ket folyadek hataran barna gyuru kepzodik. Feher csapadek, am ely hfg ssavban nem oldodik. Feher csapadek, am ely oldodik hig ssavban. Fekete csapadek.

Karbonat

cot cr
HCOf

Klorid

Hidrogen-karbont

jodid Nitrat Szulft Szulfit Szulfid

r NOjso/sof s^-

104

' Vfzmentes (anhidrid), 40; anion, kation, 16; univerzaiis indil<itor, 38. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Kationok* kimutatasa
A vegyuletekben levo legtobb kation* azonosithato azzal a langfestsi vizsgalattal, amelyet tiszta temek azonosftasara alkalmaznak (a langfestes kivitelezeset Id. a 108. oldalon). A jobb oldali tablazat tartalmazza a langfestes eredmenyet a modszerrel leggyakrabban vizsgalt kationokra. A kationok jeliemzo reakcioik alapjcin is kimutathatok. Ilyen reakciokat mutat be a lenti tablazat. Ezek a reakcik tiszta femek azonosftasara nem alkalmasak, mert sok fem nem oldodik vizben, fgy nem kepez oldatot.
Kation Kplet Vizsglat

Langfestes
Fm Kplet A lang szfne

Bdrium Kalcium Rez lom Litium Klium Ntrium

Ba Ca Cu Pb U K Na

Sdrgaszdid Teglavors Kekes/oid Kek Karmazsinvords Lila Sdrga

Eredmenyek

Alumfnium

a ) Adjunk keves hfg ntrium-hidroxidot az anyag oldatahoz. b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldaldthoz. c) Hasoniftsuk dssze az lom reakcidivai (Id. lent). NH/ Adjunk az oldathoz nalrium-hidroxidot, es enyhen melegitsuk meg. a) l.dsd langfestes. b) Adjunk hig kensavat az anyag oldatahoz.

a ) Feher csapadek, amely ntrium-hidroxid feleslegeben oldodik. b) Feher csapadek, amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldodik. c )-

Ammonium

jellegzetes szurs szagu am mniagz keletkezik. a) (Lsd a fenti tblazatot.) b) Feher csapadek valik le.

Kalcium

Ca^^

Rez(ll)

a) Lasd langfestes. b) Adjunk natrium-hidroxidot az anyag oldatahoz. c) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidol az anyag oldatahoz.

a) b) Vilagoskek csapadek, amely tomeny ntrium-hidroxidban olddik. c) Vilgoskek csapadek, amely ammnium-hidroxid feleslegeben melykek szinnel olddik. a) Vilgoszoid csapadek vlik le. b) Vilgoszoid csapadek keletkezik.

Vas(ll)

a) Adjunk hig natrium-hidroxidot az anyag oldathoz. b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldathoz. a) Adjunk hig ntnum-hidroxidot az anyag oldathoz. b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldathoz. a) Adjunk keves hig ntrium-hidroxidot az anyag oldathoz. b) Adjunk keves hig ammonium-hidroxidot az anyag oldathoz. c) Csinljuk meg a Ingfestest, hogy megkulonboztessijk az anyagot az aluminiumtol. a) Adjunk keves hig ntrium-hidroxidot az anyag oldathoz. b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldathoz. a) Adjunk keves hig ntrium-hidroxidot az anyag oldathoz. b) Adjunk keves hig ammnium-hidroxidot az anyag oldathoz.

a) Vorosesbarna csapadek valik le. b) Vorosesbarna csapadek kepzodik.

Vas(lll)

6lom (ll)

a) Feher csapadek, amely ntrium-hidroxid feleslegeben olddik. b) Feher csapadek, amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldodik. c) (Lsd a fenti tblzatot.)

Magnezium

Mg^*

a) Feher csapadek, amely ntrium-hidroxid feleslegeben nem oldodik. b) Feher csapadek, amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem olddik. a) Feher csapadek, amely ntrium-hidroxic feleslegeben oldodik. b) Feher csapadek, amely olddik ammnium-hidroxid feleslegeben.

Cink

* Kation, 16. old.

105

ANYAGVIZ5GALAT
A kemiai anyagok vizsgalatara szamos kulonbozo modszer szolgal. Az eiso lepes gyakran az, hogy eloaliitsuk az anyag tiszta mintajat (a szennyezesek befolyasoijak a vizsgalatok eredmenyet). A kovetkezo ket oldalon ismertetunk nehany, az anyagok szetvalasztasara es tisztftasara alkalmazott eljarast. Ezutan az anyag kemiai osszetetelenek, kemiai es fizikai tulajdonsagainak meghatarozasara a modszerek nagy valaszteka ali rendelkezesre. A min6segi elemzes (analfzis) az anyag osszetetelet, a mennyisegi elemzes (analfzis) az egyes alkotoreszek mennyiseget hatarozza meg. Reszletesebb ismeretek talalhatok meg a 104-105. es 108. oldalon.
Dekantalas Desztiilalas

A folyadek es a leulepedo szilard anyag elvalasztsara szolgal. Az uledekrol vatosan leontjuk a tiszta folyadekot.

Fozopohar Folyadek Leulepedett szilard anyag.

Folyadekelegyek elvlasztasara vagy a folyadek es a benne levo szennyez6des elvlasztasara szolgal, melegitest alkalmazo eljaras. A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze tavozik eidszor, es a Liebig-hutoben lecsapodva, ismet folyodekk alakul (Id. az abrat). . Homerovel merjuk a hom ersAletet. Igy az egymast koveto forraspontokon a homerseklet allandoan tarthat. Hutoviz ki Liebig-huto

Szures

Folyadek es szilard anyag kevereket suru szitara ontjuk, ezzel lehet oket szetvalasztani. A szita (rendszerint szuropaptr) csak a folyadekot engedi at.
Ket szuresi modszer . Szuropapir

-Szurotdkser Folyadek es szilard

Gyorsabb eljaras a BCichner-tolcserrei val szures. A lombikban csokkentett nyomas van, es gyorsan atszivja a folyadekot a szurdpapfron. Melegites Szuropapir Buchner-tolcser

Desztilltum ---(a desztilllassal eltvolitott folyadek)

Frakcionalt desztiilacio (szakaszos leparlas)

Buchner-lombik

Olyan desztiilads (lepridsi) eljaras, amely ket vagy tobb, kozeli forraspontu folyadek elvalasztsara alkalmas, un. frakdonaio osztop segitsegevel. A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze eri el eloszor az oszlop tetejet. A laboratriumokban rovid oszlopokat haszninak (Id. az abrat). Mas oszlopok (pl. az iparban) sokkal hosszabbak, es sok olyan szintjuk van, amelyeken a kulonbozo for raspontu gozok lecsapdnak es osszegyulnek (Id. 69. es 84. oldalt). Homero Frakdonaio oszlop

Centrifugalas

Folyadekban szetoszlatoll kijlonbozd anyagok szetvalaszta sara szolgal eljaras. A folyadekot tartalm azo kemcsdvet nagy fordulatszrnmal megporgetik a centrifugaban (Id. lent a kepet). Az eltero tomegu reszecskekek a kemcsoben kulon bozo helyeken gyulnek ossze, a legnehezebb anyag gyOlik ossze a kemcso aljan. Centrifuga Fedel (centrifugdls alatt mindig lehajtva!)
^

Hutoviz ki

Ti
Az ijveggy6ngyokon be-" kovetkezo folyamatos lecsapods es ujra elprolgas teszi lehetove, hogy az egyik anyagot tisztan el tudjuk kijloniteni a forraspontban utna kovetkezotoi.
--- Comblombik

Liebig-huto (Isd fent)

Centrifugalas utn

M inta megforgatas elott

Szilard anyag Folyadek. Dekantalssal kiilom'tjuk el a szi lard uledektol.

Mindig keli ,,kiegyensulyozo" kemcso is, amelyben kb. azonos mennyisegu anyag van.

Kozeli forraspontu folyadekok elegye

Az eIso lecsepego folyadek forrspontja a legalacsonyabb.

106

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Oldoszeres kivonas (kirazas)

Az oldathoz eteri (apoOldatban levo anyagok kinyeresi laros oldoszer*) adunk, modszere. Az oldott anyagot* es erosen osszerazzuk. atviszik egy masik oldoszerbe*, Hagyjuk szetvalni omelyben jobban oldodik, s amelya retegeket. bol kdnnyen kinyerheto. A modszert gyakran alkalmazzak olyan esetekben, ha az oldott anyag nem hevitheto, s az oldoszerek kulonleges tulajdonsga hasznalhato ki, Apolros molekulaju* pl. az, hogy polaros* vagy apolaanyag vizes (poiros ros* olddszer. Az eteres kirazas oldoszer*) oldata*. pelda a modszer alkalm azasara.

Most m ar az oldott anyag az eterben van (a viz poldros molekulai* vonzzak egymast, az apolaros molekulk az apolaros eterben m aradnak). A vizet leeresztjiik a razotolcserbol. Az eter (nagyon illekony*) szobahomersekleten elparolog, s az oldott anyag nagyon tisztan m arad vissza.

Kromatografia

Kristalyosftas

Az anyagokat kis mennyisegben tartalm azo keverekek szetvalasztasara szolgal. Az eivdiasztas alapja az, hogy az anyagok egy adott hordozoban vagy hordozo menten eltero sebesseggel mozognak. A hordozt allo fazisnak nevezzuk, ilyen pl. az itatospapir. A legtobb kromatografias eljarasban az anyagkevereket oldoszerben* (mozgo fazis) oidjak, bar a gzkromatografiban ezl elparologtatjak. Az anyagok kiiIdnbozo sebesseggel mozognak, mert eltero az oldhatosguk* es kotodesuk az llo fazishoz.
Papirkromatografia

Az anyagok tisztitasanak egyik mdja. Kristalyokat vlasztanak ki az anyag oldatabol. A szennyezesek nem kristdlyosodnak, igy az anyag tiszta kristalyai kepzodnek. Az eljrashoz meleg, teh'tett* oldatot hasznalnak, ennek lehutesekor az anyag tiszta kristdlyai valnak ki, amelyek leszurhetok. Ld. a 21. oldalt is. I.

Uvegkad Az oidszerbe* beleero felfOggesztett szurdpapi'rcstk

Az anyagokal Rf ertek alapjan tablazatok segitsegevel lehet azonositani - az Rj er tek az anyag elmozdulsi tavolsagnak es az oldoszer* front elmozdulasi tvolsaganak aranya. A kromatografianak tobb valtozata van, pl. az oszlopkromatorgrfia (a keverek alkotoit oldoszert es a komponenseket megkoto anyagot tartalmazo oszlopban valasztjk szet) es a gazkromatografia (a szetvlasztdshoz a keverek gozei gzaramban egy futott csoben haladnak vegig).

-A tisztitando anyag oldatat enyhen melegi'tjiik, es mindaddig adagolunk hozzd anyagot, amig az feloldodik, (i'gy az oldat telitette* valik). Melegites

A keverek foltja, pl. novenyi levelkivonat. A kadbol valo kiemeles utan Az oldoszer* elmoz- Oldszerduldsi tvolsaga front

A telitett oldat lehul. Ahogy az oldat lehul, kristlyok valnak ki. A fozopohr tartalm t megszurve a kristlyok elvalaszthatk az oldattl.

U ------------- - *1

A keverek eredeti foltja

A keverek szetvalasztott komponensei

Szantas

Az oivadaspont es a forraspont vizsgalata

A minta viztartalm anak vagy az anyag kristiyvizenek* eltavolitasa. A szilard anyagokat gyakran vizmegkoto anyagokat*, pl. szilikagelt tartalm azo Uveg exszikktorokban szritjdk. A folyadekokat es gazokat tdbbnyire kozvetlen erint-kezesbe hozzak a vi'zelvon anyaggal, pl. vizmentes* kalciurn-kloriddal (ez megkoti a vizet, es foiyadekok eseteben szuressel eltdvolithato).
Exszikkator

A vizsgalat a minta tisztasaganak ellenorzesere szolgal. A tiszta anyagnak meghatarozott oivads- es forraspontja van. A szennyezesek megvditoztatjdk ezeket az ertekeket.
Az oivadaspont meghatarozasa

Kevero Vekonyfalu uveg olvadspontvizsgalo cso Szilard minta

Homero Clicerinfurdo

Nedvesseget tartalm az gaz

A szarkand anyag A szilard minta nem erintkezik a viz megkoto anyaggal*. Ez megkoti a nedvesseget a levegobol es ezzel segfti a viz elparolgasdt a szilard anyagbl.

Vizmegkoto anyag*, p l vizmentes* kalcium-klorid.

A fdzopoharat lassan melegitik, es keveressel erik el az egyenletes homersekletet a teijes furdoteriogatban. Feljegyzik a homersekletet, amelyen az anyag megolvad.

* Vizmentes, 40; vfzmegk6 t 6 (szarft6 ) szer, 116; apolaros molekula, 19; apoiros oldoszer, poiros oldoszer, telitett, 30; oldhatosag, 31; oldott anyag, oldszer, 30; illekony, 117; kristlyvfz, 2 1 . old.

107

M INO SEG I ES M EN N V ISEG I ELEMZES

Az anyagok vizsgalatara a modszerek ket fo csoportja alakult ki: a minos^gi elemzes, amelynek korebe a kemia osszetetel vizsgalatara alkalmas modsze rek tartoznak, es a mennyisegi elemzs, amely az anyagot alkoto komponensek mennyisegi aranyait hatarozza meg. Az alabbiakban mindket tfpusra mutatunk nehany peldat.

Minosegi elemzes
Az alal)biakban latunk nehany peldat a minosgi osszetetel mcghatarozasara. A langfestest es a 104-1 OS. oldalon bemutatotl vizsgalatokal elscisorban az iskolakban hasznaljak. A kovetkezokben roviden ismertetunk nehany fejletlebb mckiszcrl is.
Langfestes

Mennyisegi elemzes
A kovetkezokben a mennyisegi elemze.s nehany peldajat mutatjuk be. l.asd mg; tomeg-spektroszkopia.
Terfogatos elemzes

Femek azonositasara hasznaljak. A vizsgdli anyagbl kevesel tiszla platina vagy krom-nikkel tu hegyere tesznek. A tut langba tartjk, es megfigyelik, hogy a minta milyen szmure feti a langot (Id. a 105. oldalt is). A vizsgalatok kozott a tut tomeny ssavval es kiizzitssal tisztftjak meg.
________________^ [_______________i V.

Ahol a rez bekerui a langba, ^ * a Ing zoldre szinezodik. -Magas homersekletu Bunsen-Ing.

A tiszta platinatu hegyen rezet tartalm a/ m inta van

T omegspektroszkopia

A mdszer titraist alkalm azva hatarozza meg a vizsgit oldat ldmenyseget. Burettabol* oldatot adagolnak a msik oldathoz. Az egyik oldat tomenysege ismert. Az egyik oldatot a burettabol a vegpontig - amig a msik oldatban elfogy a reakcipartner - adagoljak. (A vegpontot indiktor* jelzi). A burettbl a vegpont elereseig adagolt oldat terfogatat fogydsnak nevezzuk. Ebbol, a lombikban levo oldat terfogatabl es az egyik oldat ismert t6menysegebdl kiszamithato a msik oldat tomenysege.

Buretta'

-A oldat

Csap

Az anyag osszetetelenek, elsosorban a benne levo izotopoknak * a vizsgiatra alkalmas mdszer. Mennyisegi elemzesre is hasznaljak, mert az izotpok vagy az anyagban levo molekulak egymdshoz viszonyitott mennyiseget is merik. Az alkalmazott berendezest tomegspektrometernek nevezik.
Tomegspektrometer

A titralshoz hasznalt berendezes

Suly szerinti elemzes (gravimetrias analizis)

Erlenmeyer-lombik, amelyben mert terfogatu B oldat es indiktor*

Az anyagm inta goze F.lektronagyu Mgnes

A nagy energiaju eiektronok ionizljk* a vizsgalando anyagot. A pozitiv ionokat elektromos terben felgyorsitjak. A mgneses mezo az eltero tomegu ionokat kulonbdzo mertekben teriti el.

Adott anyag mennyisegenek m eghatrozsra ez a mdszer az anyagot ismert kemiai osszetetelu anyagg alakitja, am ely konnyen tisztithato es lemerheto. Suly szerinti elemzes hasznihat peldaul az olomsot tartalm az vi'zmintban levo otom mennyi- segenek m eghatrozsra.

londetektor

Ismert terfogatu vizhez kalium-dikromtot

Magneses rezonancia (N M R ) spektroszkopia

(K^Cr.O,)
adunk

A modszerrel meg lehet hatarozni az atomok elhelyezkedeset a molekulaban. A mgnes sarkai kozott tartott vizsgland anyagon radiohuliamok hatolnak at. Az elnyeles (abszorbcio) merteke ad felvilgositdst az atomok molekuldn beluli helyzeterol. A berendezes az adatokat grafikus formaban rogziti, ez a magneses rezonancia (N M R) spektrum.
Az etanol* (C H 3C H 2O H) N M R spektruma

Srga csapadek* vlik le. Ezt leszurik*. A csapadekot ezutn mossk, szn'tjk es porUosan lemerik. Az otom mennyiseget a vi'zmintban a viz terfogatbol, az lom-kromt tomegebol, molekulatomegebol es az lom relativ atomtomegebol* szm itjk ki.

Si

Az -OH csopor- A -CH 2 csopor- A -CH j csoporttot jelzd csucs tot jelzo csucsok ra jeilemzo csucsok

1 Q g

* Buretta, 109; etanol, 82; szures, 106; ionizci, 16; indiktor, 38; Izotp, 13; csapadek, 31; relatfv atomtomeg, 24. old.

ALTALANOS KEMIAI ISMERETEK

LABORATORIUMI ESZKOZOK
A kovetkezo oldalakon (109-111. old.) a leggyakrabban hasznalt eszkozoket (berendezeseket) mutatjuk be. Egyszeru, ketdimenzios rajzukat es tajekoztato mereteiket is feltuntetjuk.
F 6 z 6 p o h lr

Folyadekot tartanak benne. Kdzelitoleg a terfogatot is megmutatja. Szoksos merete. S-SOOO ml

Vizhutok
Liebig-huto Gozok lecsapatasara hasznaljak. A goz a kozepso csovon halad keresztul, es a kopenyben aramlo hideg viz hilti le. Ld. desztiilalas, 106. old.

C z tv e z e tS cs6 Gazok szih'tasara alkalmasak.

Szoksos meretek: 25-50 cm

Visszafolys

Szoksos hosszusg: 5-17 cm

r
Kis i\ M in y

_J

hiJto

Liebighuto A kulso csoben (kopeny) viz aramlik.

Hosz-

szusdg:
15,0 a r

A gazgyujt6 edeny alatam asztasara hasznaljak, amikor a gazt vi'zkiszontasos modszerrel fogjak fel. Alkalm azsi peldit las a 102-103. oldalon. Atmero 7,5 cm

Exszikkator Anyagok szritsara szolgio uvegedeny. Az aljn rendszerint vfzelvono anyag* van. Ld. szrits, 107. old.

Atmero: 22,0 cm

A goz a belsd csoben csapdik le . ---Visszafoly6 s hOto A goz folyadekba valo visszajuttatsra hasznljk, a prolgasi veszteseg kikOszobolesere. B un se n -g fi B e p ^ ri t l Olyan oldatok tarolsra hasznljk, amelyekbol az oldoszer* elprologtatsval kulonitik el az oldott anyagot (gyakran melegitest is alkalmaznak). Szoksos terfogat: 50-500 ml

A kemiai reakciohoz szukseges hot bizto sitjdk vele. A szabalyozhato levegonyilas lehetove teszi a lang homersekleteriek bizonyos merteku szabalyozasat. Ha a nyilas zart, a ian^ srgas es alacsonyabb homersekletu, mint a nyitott leve^nyOssal kapott, kek szinu lang. Ld. a Kepet a 94. oldalon.

Izzft6 tegely

Kis mennyiseg(j szilard anyagokat izzttanak benniik, kemenceben vagy Bunsen-lang folott. Porcelanbol, sziUciumdioxidbol, samottbol, nikkelbol, aceibol vagy platinbl keszuihetnek.

12,5 cn

A i

Szoksos atmerok: 2,5-5,5 cm

Kristalyosi't csesze Buretta

A titralo folyadek pontos terfoga tu adagoisara hasznljak (Id. terfogatos elemezes, 108. old.) Szoksos terfogat: 10-100 ml

Az anyagok kristlyositsakor az oldatok beparlasra hasznaljk. Sima aljuk megkdnnyfti az egyenletes kristlyreteg kialakulasat.

Szuropapir Szitaken t" mukodo papir, csak a folyadekot engedi t, a szilrd reszecskeket nem. A szGropapirokat az tengedett reszecskek merete szerint osztlyozzak, minositik. A papiri szurotolcserbe vagy Buchner-tolcserbe* teszik, ezek tartjk, amikor a foiyadek tfolyik, es a szilrd reszecskek rrakodnak a papirra. Ld. szures, 106. oldal.

Finom szijropapafr szvedeke, sokszoros nagyitsban. Rost -----------Durva szuropapir szerkezete, sokszoros nagyitshan.

Szoksos terfogatuk: 100-2000 ml

A rostok kzolti nyilsokon a nagyon pici reszecskek tmennek.

* Biichner-tolcser, 110; vfzelvono anyag, 116; szur6t 6 lcser, gazgyujtd edeny, 110; oldott anyag, oldoszer, 30. old.

109

Lombikok
Buchner-lombik

Frakcional oszlop

Gazfelfogo henger

Folyadekok vakuumszivasos szurhehez hasznaljak. Ld. szures, 106. oldal. Szokasos terfogatok: 250-1000 ml

Folyadekelegyek szetvlasztsra szolgl, a forrspontok alapjn. Nagy feluletet ado uveggy6ngy6k vagy uveggyunjk vannak benne, am i elosegiti a lecsapdddst es az ujraprolgst. Ld. frakcionalt desztilIcio, 106. oldal. M Szoksos magasi _ sga: 15-36 cm 1 n.

(U

Czok osszegyujtesere (felfogsra) es troisara hasznljk. A henger uvegfedellel lezrhato, amelynek a peremet vekonyan bekenik csapzsirral. Ld. a 102-103. oldalt. Szokasos magassg: 15-30 cm

Erlenmeyer-lombik

Folyadekokban iejatszd kemiai reakcikhoz es ismert t6menysegu oldatok keszitesehez hasznaljak. Szivesebben hasznljk, mint a fozopoharokat, ha dugoval lezarhato tartedenyre van szukseg. Lehet rajtuk terfogatjeloles, de ez nem olyan pontos, mint a pipettan* vagy a burettan*.

Vegyi fulke

Femvzas uveg fa!iszekreny, melyben munkalap es levegoelszivs van. Veszelyes vizsglatokat, kfserleteket vegyi fulkeben ke.ll vegezni.
Gazpipetta

Szokasos terfogatok: 25-2000 ml

Ticserek
Buchner-tolcser Vakuumszivatsos szuresekhez hasz nljk. A szuropapafrt* a tolcser sik, pekorit lapjra keli helyezni. Ld. szures, 106. old.

Czok terfogatanak meresere hasznljk. Mind gzok felfogsra, kiszivsara, mind a gzoknak a reakci terbe val bejuttatasra alkalmazzk. Terfogat: 100 ml

Talpas lombik Melegi'test nem igenylo, folyadekokban vegbemeno reakcikhoz hasznaljak (a lombik megil a munkaasztalon).

Szoksos terfogatok: 50-500 ml

%
Azbesztbettes drthi
Egyenletesen elosztja meleget a hevitendo A halo (rcs) anyaga rez vagy kermia. a Bunsen-Ing trgy alatt. lehet vas, acei, ----

Szokasos terfogatok: 100-2000 ml

Csapos tolcser Akkor hasznljk, ha a reakdkeverekhez egy folyadekot cseppenkent kelI adagolni. Ld. 102-103. oldalt. Szurotolcser

Gomblombik

Folyadektrolasra hasznljk, kulonosen, ha melegites is szukseges. Jajekoztato terfogatjeizes lehet rajtuk. Lombikfogval lehet melegiteskor a Ing fole tartani. Szoksos terfogatok: 100-2000 ml

Folyadekok es szilard anyagok szuressel vegzett szetvlasztsahoz hasznl jk. A szuropapatrt* a tolcserbe helyezik.

Hosszusag: 12,5 cm

Merolombik

Hosszu szaru gombtolcser A reakcielegyhez szuk seges folyadek hozzadsra hasznljk.

MrShenger
Folyadekok terfogata nak nem nagyon pontos meresere szolgi. Szoksos terfogat: 5-2000 ml

Pontos koncentracioju oldatok keszi tesehez hasznljk. Minden lombik nyakn nagyon pontos terfogatjeizes van, s dugo is tartozik hozz, hogy az oldatot ossze lehessen rzni. Szoksos terfogatok: 10-2000 ml

M agassg: 30 cm
Razotolcser p Egymdssal nem elegyed6* folyadekok eivaiasztsra alkalmas. EI6szdi a nagyobb surijsegO folyadekot lehet leereszteni, utna a kisebb surGsigut. Ld. oldoszeres kivons, 107. old.

Szoksos terfogat: 50-500 ml

110

* Biiretta, szOropapfr 109; nem elegyedo, 31. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Kermia hromszog

K6mcs 6 fog 6

Izzitskor a vas hromlabra helyezett kermia haromszogre teszik az izzitotegelyt*. Vas- vagy krom-nikkel drotra huzott keramiacsdvekbol kesziil.

Kemcso befogasra es tartasara hasz naljak, pl. a kemcso melegitesekor, ha kemiai reakciot vegeznek benne, vagy atviszik egyik helyrol a masikra.

Uvegkadak Akkor hasznaljak peldaul, ha gdzokat vfz folott fognak fel (Id. szen-dioxid, 102. oldal). A kadban lefele fordkva allo gazgyujto edenyben levo vizet a gaz kiszon'tja a kadba. Bizonyos reakcikhoz, pl. kalium reakcija vfzzel, szinten kadat hasznalnak. (Id. az abrt az 55. oldalon. Szokasos atmero: 20-30 cm.

Pipettak
Pipetta

K6mcsmivny

Sok kemcso fuggoleges helyzetben tartasara szolgal.

Folyadekok ponlos adagolasdra hasznaljak. Kulonbozo meretben, kulonbozo terfogattal kaphatok. A folyadekot a felsd jeltol az aiso jelig engedve kapjuk a pipettara frt pontos folyadekterfogatot. Szokasos terfogat: 1-100 ml

g
H6 m 6f

H ro m l^ b

Kermia hdromszoggel vagy azbesztbetetes hioval tegelyek*, lombikok stb. melegttesehez hasznaljak.

Cseppento pipetta

Magassg: 21 cm

Folyadek csepegletesere vagy kis terfogat adagolsara hasznaljak. Nem alkalmas pontos meresre. Szokasos terfogat: 1-2 ml

Homerseklet meresere hasznaljak. Az alkalam zasi homerseklet-tartom anytl fuggden alkoholial vagy higannyal mukodnek. Szuk homerseklettartom ny:-l0-tol 50 C-ig Szeles homerseklettartom ny: -1 0-tol 400 C-ig

Kemcsovek
Forralocso

0
Altvnyok es fogk Fogk

Vastag falu cso, olyan anyagokat tesznek bele, amelyeket eroteljesen melegfteni keli. Szoksos magassg: 12.5-25 cm
Kemcso Az egyszeru ke m iai reakcik anyagait iehet beletenni, ameiyek nem igenyelnek eros melegitest. Szoksos meret: 7.5-18 cm Melegftocso Kis anyagmennyiseg befogadsra alkalmas. Pl. az anyagok olvadses forrspontjnak meghatrozasahoz hasznljk Szokdsos hosszusg: 5 cm

Kesziilekek, eszkozok tadasara, rogzitesere hasznaljk, pl. gomb,lombik tartasara.

Meleg targyak mozgatsara hasznaljak.

Szokasos magassg 50-100 cm

Kijeizos merleg

Gyors, pontos meresre hasznaljak.

Spatula Keves szilard anyag (por, granulatum ) felvetelere hasznaljak.

Szokasos hosszusag: 10-20 cm

Orauveg Kis anyagmennyisegek elprologtatasara hasznljk. Szoksos atmero: 5-15 cm

' lzzi't6tegely, 109. old.

111

AZ ANVAGOK KEPLETE ES NEVE

Az alabbi tablazatban a konyvben elofordulo elemek es vegyuletek szerepelnek vegyjeleik, illetve kepleteik szerint ABC-sorrendben. A keplet melietti oszlopban talaljuk az illeto anyag nevet*. Ebben a rendszerben minden elem vegyuletei egy csoportba kerulnek, pl. a metanol (CH 3O H ) a szenvegyuletek kozott talalhato.

Kpiet

Az anyag neve Apatit Aktinium Ezust Ezilst-bromid Ezust-klorid Ezust-jodid Ezust-nitrt Alumtnium Alummium-hidroxid Alumfnium-oxid Bauxit Aluminium-szulft Americium Argon Arzen Asztacium Arany Bor B6r-trioxid Bor-triklorid Brium Brium-klorid Beriliium Bizmut Berkelium Brom Brm-csoport Szen Etin Eten Brom-etan Propanol Klor-etan Propansav Etanol Etan Propin Propen Propanon 1-propanol Propan 1 -butin 1 -buten 1-butanol Butan 1-penten

Kplet

Az anyag neve

Kpiet C0 SO 4 C0 SO 4.2 H 2O

Az anyag neve

Cas(PO ,),.F Ac Ag AgBr Aga Agi AgNOj Al A I(O H )j A lf i, AI2O 3.2 H 2O Al2(SO ,)3 Am At As At Au B BCI3 Ba BaCI^ Be Bi Bk Br/Br, -Br C C2H2 C2H, C^H^Br C^HsCHO C2H5CI C2HSCOOH C2HiOH QH6 C3H, C ,H ,0 C jH jO H

C,H,2

Pentan Aszkorbinsav Glukoz (szolocukor) Hexn QWh Heptn C7H ,, Oktn Nonan ^ 91^20 Szacharoz ,2^220], C,;H3 s C00H Oktadekansav CCI4 Tetraklor-metn CH2BrCH2Br 1, 2 -dibrom-etn CH2CHCI Vinil-klorid Metilcsoport CHjCCH Propin CH3CH2CCH 1-butin ' 1-butanol CH3CH2CH2OH 1-propanol CH3CH2CHO Propanal C H iG i20 KIdr-etdn CHiCH 2<0 0 H ^ Propansav CH3CH2OH Etanol CHjCH 20 Na Natrium-etilat Oi^CHO Etanal CHjCHOHCHj 2 -propanol CHjCI Klor-metan CHjCOCH 2CHi Butanon CH^COCHi Propanon CHjCOOCH^CH^ Etil-acett CHjCOOH Etdnsav Metilamin CH3NH 2 CHjOCHi Dimetil-eter C H fiH Metanol CH, Metdn CHCH Etin CO Szen-monoxid ~C0~ Karbonilcsoport Szen-dioxid CO2 -COOH Karboxilcsoport (C 0 0 H)2 Etandisav ) C0 0 H(CH2 i(^0 0 H Hexndisav Ca Ca,(P 0,)2 CaQ 2 C0CO3 CaCOi.MgCOj CaF2 Ca(HC0^2 CaO Ca(0 H)2 CaSiOj Kalcium Kaldum-foszfat Kalcium-klorid Kaldum-karbont Dolomit Kalcium-fluorid (fluorit) Kalciumhidrogenkarbonat Kalcium-oxid Kalcium-hidroxid Kalcium-metaszilikt

Kalcium-szulft Cipsz Kadmium Cerium Kalifornium Klor Klr-csoport Kurium Kobalt Kobalt(ll)klorid Krom Cezium Rez Rez(l)oxid Rez(l)klorid Rez(ll)klorid M alachit Kalkopirit Rez(ll)tetraamminszulfat Rez(ll)nitrat Rez(ll)oxid Rez(ll)szulfat Bazisos rez-szulft Deuterium Deuterium-oxid Diszprozium Erbium Einsteinium Europium Fluor Fluoraoport Vas Hematit Rozsda Vas(ll)klorid Vas(lll)klorid Vas(lll)hidroxid Vas(ll)szulfid Vas(ll)szulft Fermium Francium Galiium

Cd Ce a a/ci2 -a Cm Co C0 CI2 Cr

Cu CU2O CuCI CUCI2 Cu C 0 }.C u (0H )2 (CuFe)S 2 (Cu(N H 3),)S O , Cu(N 0 s)2 CuO CuSO, Cu S04.3C u (0H )2 D D 2O Dy Er Es Eu F

Fe FezO, Fe2 0 i.xH 20 FeCl2 FeO i Fe(0 H)3 FeS FeSO^ Fm Fr Ga

C4 6 H
C4H 9OH Q H ,o

C3H8

Q H ,o

112

* Ha az anyag nevet ismerjuk, es a kepletet nem, a trgymutatot tudjuk hasznini (118-127. old.)-

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK
Keplet

Az anyag neve Gadolinium Germanium Hidrogen Szensav Vfz Hidrogen-peroxid Hidrogen-szulfid Fustolgd kensav Kenessav Kensav Foszforsav Hidrogen-bromid Hidrogen-klorid/ sosav M etanal M etnsav Hidrogen-jodid Saletromossav Saletmmsav Helium Hafnium Higany Higany-szutfid (dnnabark) Holmium Indium Iridium lod
K n l 11 i\ U IiIiUj f n

Kpiet

Az anyag neve M angan Mangn(IV)klorid M angan(IV)oxid Molibden Nitrogen Dinitrogen-oxid Dinitrogen-tetraoxid Aminocsoport 1, 6 -diamino-hexn Ammonia Ammonium-szulfat Ammonium-klorid Ammoniaoldat Ammonium-nitrt Nitrogen-monoxid Nitrogen-dioxid Ntrium Ntrium-karbont Mososzoda Natrium-szulfit Natrium-szulft Kriolit Ndtrium-alumint Ndtrium-bromid Ntrium-klorid Natrium-klorit Ntriumhidrogenkarbont Ndtriumhidrogenszulft Natrium-jodat Ntrium-nitrit Ntrium-nitrt Natrium-hipoklorit Natrium-hidroxid Niobiun) Neodim Neon Nikkel Nikkelszulfid Nobelium Neptunium Oxigen zon Hidroxilcsoport Ozmium Ozn)ium-tetroxid Foszfor Foszfor-pentoxid Protaktinium Oiom dlom (ll)jodid d lom (li)n itrt lom (ll)oxid lom (IV)oxid

Kpiet

Az anyag neve lom-tetraetil

Gd Ge H/H2 H,CO, H^O H2O2 H,S H2S2O , H,SO , HcSO,

H 3PO ,

Mn M nCl2 M n 02 Mo N/N 2 N 2O N 2O , -N H 2 NH 2(CH 2h N H 2 NHj

(N H ,)2 S 0 , N H ^ a N H 4O H

Pb(C2Hs)4 Pb(0H)2 PbS Pd Pm Po Pr Pt Pu Ra Rb Re Rh Rn Ru

5 50 , SO 3

6 lom(ll)hidroxid
Olom-szulfid (galenit) Paliadium Prometium Polonium Prazeodim Platina Plutnium Rdium Rubidium Renium Rodium Radon Rutenium Ken Ken-dioxid Ken-trioxid Antimon Szkandium Szelen Szilicium Szilicium-dioxid Szamarium On Strondum Tridum Tantl Terbium Technedum Tellur Torium Titn Taliium Tulium Uran Vanadium Vanadium-pentoxid Volfram Kenon Kenon-tetrafuorid Ittrium Itterbium Cink Cink-klorid Cink-karbont(dnkpat) Cink-oxid Cink-hidroxid Bzisos dnk-klorid Cink-szulfid Cink-szulft Cirkonium

HBr HCI HCHO HCOOH Hl HNO2 HNO3 He Hf Hg HgS Ho In Ir IH2 K

K ,C O s K ,C r,0 , K2SO 4

N H .N O j NO NO 2 Na
N a 2 C 0 j N 0 2 C O 3 ./ O H 2 O N o^SO j N 02S 04

NojAlff, NaAKOH)^ N aBr NaCI

N a O O i

Sb Sc Se Si SiO^ Sm Sn Sr T Ta Tb Tc Te Th Ti TI Tm U V

N aH CO j NaHSO^ N alO j N aN 02
N a N O i

K2SO,.Al2(S O ,)i KBr KCI Kl KMnO^

KN O 3

KOH Kr Krf2
La La2 0j

Klium-karbont Kdlium-dikromt Kalium-szulfat Kalium-alummiumszulft X 12 -vfz Klium-bromid Kalium-klorid KUum-jodid Kaliumperm angant Kalium-nitrat Klium-hidroxid Kripton Kripton-fluorid Lantan Lantan-oxid Litium Litium-nitrid Litium-lorid Litium-hidroxid Laurencium Lutedum Mendelevium

NaOCI NaOH Nb Nd Ne Ni NiS No Np O/O 2

VzOs
W

U U3N UO UOH Lr vagy Lw Im Md Mg MgCl2 MgCOi MgO Mg(0 H)2 MgSO^

O i

-OH Os
O SO 4

Xe KeFe^ Y Yb Zn ZnCl2 ZnCO j ZnO Zn(O H )2 Zn(O H )CI ZnS ZnSO^ Zr

P PzOs Pa

Magnezium Magnezium-klorid Magnezium-karbont Magnezium-oxid Magnezium-hidroxid Magnezium-szulfat

Pb Pb}2 Pb(N 0 j )2 PbO Pb 02

113

FIZIKAI M EN N V ISEG EK ES MERTEKEGVSEGEIK

Az alapveto fizikai mennyisegeket, mint tomeg*, aramerosseg*, mincJen tudomanyag hasznalja. Mindegyiket merni keli valamilyen modszerrel, ezert megvannak a mertekegysegelk. Ezeket nemzetkozi megallapodassal valasztottak ki, es nemzetkozi vagy SI mertekegysegeknek nevezik - a francia nev {System e International d 'U n ites) roviditesekent. A mennyisegeket alapmennyisegekre es szarmaztatott mennyisegekre osztottak tel. Alapmennyisgek
A mennyisegeknek az a csoportja, amelyb 6 l a tobbi mennyiseg levezetheto (Id. szarmaz tatott mennyisgek). Mindegyik alapmennyisegnek van alapmrtkegysege, a tobbi SI mertekegyseg ebben kifejezve adhato meg.
Alap SI mrtkegyseg

Alap 5 mertekegysegek 1
Kilogramm (kg)
A tomeg SI mertekegysege. A Parizs melietti Sevres-ben orzott nemzetkozi prototi'pus platina-iridium henger tomegevel egyenl6 .

Masodperc (szekundum) (s)

Alapmennyiseg Jeloles Rovidftes

Tomeg Ido Hosszusag Aramerosseg Homerseklet

m
f / /

kilogramm sekundurt) meter amper kelvin mol

kg s m A K mol

Az ido SI mertekegysege A 133-as tomegszamu ceziumalom altal kibocsatott meghatarozott sugarzas peridusidejenek* 9 192 631 770-szorosa.

Meter (m)
A hosszusag SI mertekegysege Az a tavolsag, amelyet a feny vakuumban 72997924';8 masod perc alatt tesz meg.

Anyagmennyiseg Fenyer6sseg

kandela

cd

Amper (A)
Az elektromos aramerosseg SI mertekegysege (Id. meg 60. oldal). Az az aramnerosseg, amely ket parhuzamos, egyenes, vegtelen hosszusagu es elhanyagolhat6 an kicsi keresztmetszetu, vakuumban egymast6 l 1 m tavolsagra levo vezetoben folyva, kozottuk meterenkent 2 x 10^ N erot hoz letre.

Elotagok
Egy adott SI mertekegyseg bizonyos esetben tul nagy vagy tCil kicsi lehet, s ezert alkalmaza-sa kenyelmetlen, pl. a papfriap vastagsaganak megadasa meterben nehezkes. Ezert az SI egysegek allandonak elfogadott tortreszelt vagy tobbszoroseit hasznaljak, s ezt a mertekegyseg elotagjaval jelzik (Id. a lenti tablazatot). Pl. a millimeter (mm) a meter ezredresze.
Az alkalmazott tortr&zek es tobbbszorosok Tortresz vagy tobbszoros Elotag Jeloles

Kelvin (K)
A homerseklet SI mertekegysege A viz hdrmaspontja* abszolut homersekletenek 'A^ijb-szorosa. (A vfz harmaspontja az a homerseklet, amelyen a vfz, a jeg es a goz egyidejuleg letezik.)

Mol (mol)
Az anyagmennyiseg SI mertekegysege (ne felejtSLik el, hogy ez kulonbozik a tomegtol, mertez az anyag reszecskeinek a szama). Az az anyagmennyiseg, amelyben 6,023 x 10' db reszecske (atom vagy molekula) van (ez az Avogadro-fele szm).

10 10* 10' 10 10' 10' 10 10' 10^ w

nanomikromillicentidecidekahektokilomegagiga-

n IJ m c d dk h k M
C

Kandela (cd)
A tenyerosseg SI mertekegysege. Az '/bmm negyzetmeter fclijietu abszolut fekete lest tenyerossege a platina fagyaspontjan, 101 325 N / m nyomason.

114

* Abszolut homerskleti skdla, 29; aramerosseg, 45; tomeg, periodus, harmaspont, 11 7. oldal

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Szarmaztatott mennyisegek
Tovabbi mennyisegek, amelyeket az alapmennyis 6 gekben vagy mar szarmaztatott mennyisegekben kifejezve hataroznak meg. A szarmaztatott mennyisegeknek szrmaztatott SI mertkegys6 gei vannak, amelyeket az alap SI mertekegysegekben fejeznek ki. A szarmaztatott mertekegysegek a mennyiseget definlalo egyenlet alapjan hatarozhatok meg, s lehet kulon neviik, de ezeket a mertkegysegeket ritkan hasznaljak.
Szarmaztatott mennyisegek leloles Meghatarozo egyenlet Szarmaztatott SI mertekegyseg A mertekegyseg neve A nev rovidftese

Sebesseg

ut ido sebessegvaltozas ido F = tomeg x gyorsulas kg m s

Cyorsuls

Ero

Munka

W = ero X ut

N m

joule

Energia

Munkavegzo kepesseg

Teljesitmeny

a vegzett munka ido

h '

watt

felszi'n

Az alaktol fijgg

Terfogat

Az alaktol fugg

SurO'seg

tomeg terfogat ero feiaiel

kg m '

Nyomas

P =

N m

pascal

Pa

Periodus (ido)

Egy ciklus ideje

Frekvencia

A dklusok szma masodpercenkent Moiok szma kobmeter

hertz

Hz

Koncentracio

M =

mol m

Impuizus

I = tomeg x sebesseg

kg m s

Elektromos to lth

Q = aramerosseg x ido

As

coulomb

Feszultseg

^ _ energia toltes
C=

IC '

volt

Kapadtas Ellenailas

1 1tes 6 feszultseg feszultseg aramerosseg

farad O

ohm

115

N E H A N Y FOGALOM ATTEKINTE5E
Koptatoanyag A targy feluletet lekoptato anyag. Ragaszto Egy vagy tobb masik anyaghoz jl tapad termek. Otvozet Az otvozet ket vagy tobb fembol, vagy fembol es nem fembol jon letre. Tulajdonsagai elteroek az alkotok tulajdonsagaitol, es csak az otvzetre jeliemzoek (az otvozetek femes tulajdonsaguak). Amalgam Higanynak mm femekkel alkotott otvozete. Altalaban ldgy anyag, meg folyekony is lehel. Savmegkoto anyag Ellensulyozza, megakadalyozza a gyomorsavtultengest, mert semlegesiti* a savat. Ilyen anyagok peldaul az alumfniumhidroxid es a magnezium-hidroxld. Feheritoszerek Elroncsoljak az anyagok vagy oldatok szinet. A legtdbb eros oxidl6szer* es reduklszer* jo feherito. A haztartdsban leggyakrabban hasznalt fehentoszer a ntrium-hipoklorit (hypo), amely hatasos fertotlenftoszer is. Az alabbi sematikus egyenlet szemlelteti a ntrium-hipoklorit es egy szfnes anyag kdzotti reakciot. HiJt6 anyag Az iparban vagy a hztartsban (Id. hutoszekreny) huthre hasznalt folyadek. A folyadek rendszerint elvonja a hot az egyik helyrol, es egy msikra szallitja at. Az atomeromuvekben p M a u l a hutoanyag a m agreakciban keletkezo hot a gozfejlesztobe szllitja, ahol goz eldallitasra forditjk. A gozzel pedig ramfejleszto turbinakat hajtanak.

Vfzelvono anyag Elvonja mas anyagokbl a nedvesseget, vagy a vi'zmolekulk eltvolitasaval, ha vannak, vagy am i lenyeges, elvonja a hidrogen- es oxigenatomokat is a masik anyag molekuljabl. Ez az eredetitol kulonbozd anyagot es vizet eredmenyez (Id. meg szarft6anyag). Ilyen vizelvon anyag peldaul a tomeny kensav.

T6meny kensav

^ 6 ^ i2 ^ (^ )
Szolocukor

6C (sz) + 6 H 20(f)
Szen Viz

A tomeny kensav szrit6anyagkent is hasznihat, ha nem lep reakciba a szritand anyaggal. Peldaul alkalmazzak klrgaz szritsra, mert eltvolitja a kdrnyezeteben levo vizmolekuiakat.
SOruseg Az anyag egysegnyi terfogatban levo tomeg merteke. Kiszamithat, ha az anyag tomeget eloszljuk a terfogataval. Mertekegysege: kilogramm/kbmeter (kg/m ').

N aO C I +
Ntriumhipoklorit

anyag

Elszmtelenitett, + oxidalt* anyag Ntriumklorid

Kalorimetria A hotadssal jaro folyamatokban vagy kemiai reakcik sorn feliepo, hoenergia-vitozasok meresere szolgio modszer. Peldul adott tomegu viz homersekletenek emelkedesebol kiszmfthato az elegetett futoar)yag ital termelt energia (Id. kalorimeterbomba abrja, 33. old.). Celsius-fele homersekleti skala Szabvr)yos (standard) homersekleti skala. Egy Celsius-fok nagysga azonos egy Kevin-fokkal (Id. abszolut homersekleti skala, 29. old.), de a Celsius-skia nuliapontja (0 C ) a viz fagyspontjnak felei meg, es a szzfokos ertek (100 a viz forrspontjnak megfelelo homerseklet. Vezeto Olyan anyag, amelyen athalad az elektromos ram vagy a ho (vezetokepessege van). Az elektromos vezeto tengedi az elekt romos ram ot; a hovezeto tengedi a hot. A femek, az ionokat tartalm azo oldatok es az ionvegyuletek* omledekei elektromos vezetok, ugyanakkor a femek nagyon jo hovezetok is. Ld. meg szigetelok es felvezetok. Allando (konstans) Nem vitozo szmszerd mennyiseg. Peldaul, a PV = RT egyen= letben (Id. meg 29. old.). R erteke (a gzllando) allando. P es V vitozok, mert kiiidnbozo ertekeket vehetnek fel. A gzllando erteke 8,314 jK 'm ol '.

Szaritoszer Msik anyag nedvessegtartalmanak megkotesere hasznaljk. Csak a vizmolekuiakat vonja el a msik anyagbol vagy a k6rnyezetebdl, de a molekuikbl nem vonja el a hidrogen- es oxigenatomokat. Az anyag maga nem vitozik meg. (Ld. meg: szarits, 107. oldal, es vfzelvono anyag). Szrit6anyag peldaul a foszfor-pentaoxid (P 20 i).

Foszforpentaoxid
C u S 0 4 .5 H 2 0 (s z ) -> C u S 0 4 (sz) + 5 H 2 0 (f)

Krlstlyos * rez(ll)szulft

Vizmentes * rez(ll)szulft

Viz

Duktilis (nyujthato) Altalban olyan anyagokat jelol, amelyek vekony drotta huzhatoak, pl. a rez. A kiiidnbozo anyagok eltero mertekben nyujthatoak (Id. 51. old.). A rideg anyagok ilyen modon nem alakithatok.

Kifustoles (fertotlenites) Rovarok, fergek elpusztitsa mergezo gzzal, pl. ken-dioxiddal, vagy fusttel. Gombaolo szer A krtekony gombk elpusztitsra szolgal; pl. a ndvenyeken vagy gabonakon kifejlodo peneszgombk elpusztitsa.

Szabalyoz6 rudak Az atomreaktorok szablyoz6rendszerenek reszei. Rudak vagy csovek, melyeknek a fel-le m ozgatsval szablyozzk a reaktorban lejtszod reakd sebesseget. Aceibol vagy bort, kadmiumot vagy ms, neutronokat* hatekonyan elnyel6 anyagot tartalm azo aluminiumbol keszulnek.

Germicid (fertotlenfto) Bakteriumok, elsosorban a fertozo betegsegeket okozd bakteriumok elpusztitsra hasznalt anyag.

1 16

40; kristlyos (hidratalt), 40; ionvegyulet, 17; semlegesftes, 37; neutron, 12; oxidaci6 , oxidal6 szer, redukaloszer, 34. old.

KEMIAI FOGALMAK

Skala Egyenl6 tavolsgokban levd jelek, amelyeket meresre hasznalnak, pl. a merohengereken* vagy a gazpipettan*. Semleges Nem reakciokepes anyagot jelol, vagyis olyat, amely nem lep konnyen kemiai reakaoba. Peldak a nemesgazok (vagy sem leges gazok*). Szigetelo Rosszul vezeti a hot es az elektromos aramot. A nemfemes elemek es vegyuleleik rendszerint szigetelok, pl. ken es gumi. Latex Novenyekb6l, elsosorban a kaucsukfbol kinyert, lejszeru folyadek, amelybol a temieszetes nyersgumit keszitik (s am ely nehany ragasztonak is alapanyaga). Igy neveznek nehdny hason1 , mesterseges polimert* is. 6 Kalapalhat (kovacsolhat) A kulonbozo formakra alakithatd anyagok megjelolese. Olyan anyagokra hasznijak, amelyek vekony lemezekke kovacsolhatak. Elsosorban a femek es az otvozelek ilyenek. A kulon bozo anyagok eltero mertekben alakithatoak (Id. 51. old.). Tomeg Az anyag mennyisegenek merteke egy testben. ,,Sulymeressel", kilogrammban merik, de nem azonos a sullyal, amely a targy ltal kifejtett, fold fele hato ero (tomeg x gravitados gyorsuls), es nevvtonban merik. A meroskdldk ezt a lefele hato erot a tomeg mertekeve alakitjak at. Anyagcsere Az elo szervezetekben vegbemeno, enzimekkel* szabalyozott kemiai folyamatok. M agaba foglalja mind az osszetett anyagoknak az energialermeleshez szukseges lebontsat, mind az osszetett anyagok felepiteset egyszeruekb6l a szovetek epitesehez es az energia tdrolasahoz. Asvany A termeszetben elofordulo szervetlen anyagok, amelyek nem ilatokbol vagy novenyekb6l szarmaznak, pl. koso*. A kulon bozo dsvanyoknak eltero a kemiai osszetetele es a tulajdonsagai (Id. meg ere). Ere A termeszetben elofordulo olyan asvany, amelyet valamelyik elem (rendszerint fem) eloaliitsra hasznalnak, pl. a bauxit, amelybdl aluminium keszuL Szerves oldoszer Szerves folyadek, amelyekben mas anyagok felolddnak. Peridusido Valamilyen mozga egy teljes ciklusanak megtetelehez szukseges ido, pl. huliammozgas, vagy e.gy kerek teljes korbeforduldsa. Fotocella Feny erzekelesere es meresere alkalmas eszkdz. Pigmentek Az ailatok es nover}yek szinet ado anyagok. Ezeket oldhatatlan por form ajban festekek, mCianyagok stb. szinezesere hasznijak. Nyersanyag Az iparban felhasznalt, termeszetes forrsbl szarmaz anyag, pl. a vaserc, koksz es meszko a vasgyrtas nyersanyagai (Id. az dbrat a 60. oldalon).

Hutokozeg A hutoszekrenyekben hasznll, meghatrozott tipusu hutoanyag. Alacsony homersekleten prolgo* (olyadeknak keli lennie. Jelenleg tdbbnyire freonokat (klor-fluor-metdn*) hasz nalnak, bar regebben az ammoniat alkalm aztak elterjedten. Cyantak Ragasztokent hasznalt, gyakran vi'zben oldhatatlan anyagok. A termeszetes gyantak meghatrozott novenyek vagy rovarok altal kivalasztott szerves vegyuletek. A mesterseges gyantkat polim erizcidval* llitjk elo. Felvezetok Elektromos vezetok, amelyeknek az elektromos ellenllsa a homerseklet emelkedesevel csokken (a femes vezetoke emetkedik). Rendszerint metalioidok*, mint pl. a germanium vagy a szUkium. Kulonhozo szennyezo anyagokkal a tulajdonsagaik m egvltoztathatoak. Tulhevftett vfzgoz /00 C feletti hom ersM etu goz. Vizet nagyobb nyomason melegitve llitjk elo. Feluleti feszultseg A folyadekoknak az a tulajdonsga, hogy a felszi'nuk vekony borretegkent viselkedik, ami a feluleti molekulak kozott feliepo vonzoeronek tulajdonithat. A folyadekcsepp a feluleti feszult seg kovetkezteben mindig a leheto legkisebb terfogatu formt veszi fel (ez altalban gomb). Rendszer Egymassal kapcsolatban es kolcsonhatsban ilo, egyseget kepezo reszek csoportja, pl. a reakcioban resztvevo anyagok, a kemiai egyensuly* ailapotban. Elhomalyosodas, elfenytelenedes A feluleti fenyesseg teljes vagy reszleges elvesztese, m alt feluleti reteg kialakulsa kovetkezteben, pl. ezust-szulfid kialakulasa az ezust feluleten, vagy h'tium-oxide a h'tiumon. Az elfenytelenedes a korrzio* egyik formaja. Nyomelemek Azok az elemek (pl. rez, jod), amelyek br igen kis mennyisegben, de letfontossguak az elo szervezetek szmra. Cyakran az enzimek* vagy vitaminok* reszet kepezik. Harmaspont Kituntetett homersMet-, nyoms- es teogatertek, amelyen egy adott anyag gz, folyadek es szilrd halm azilapotu* formaja egyszerre letezik. Viszkozus SurOn foly folyadek, pl. motorolaj. A viszkozitds a folyadekretegeknek a kulonbozo surlodas m iatt eltero sebessegu mozgasbol adodik. lllekony Konnyen prolgo* folyadekok, pl. benzin, vagy kdnnyen szublimio* szilrd anyag, pl. jod jelzoje. Terfogat A test ital elfoglalt ter merteke. A szablyos alaku testek eseten egyszer(j meressel m eghatrozhat. A szabalytalan testek terfogatt rendszerint az italuk kiszon'tott viz terfogatnak meresevel hatrozzak meg. A teogat SI mertekegysege* a kobmeter (rn ). Vulkanizalas A termeszetes kaucsukot (am it latexbdl nyernek) kennel hevfUk. A vulkanizit gumi kemenyebb, szfvosabb es kevesbe homerseklet-erzekeny, mint a nyerskaucsuk. A kenatomok keresztkoteseket hoznak letre a kaucsuk molekulaincai kozott, ez okozza a tulajdonsgok m egvitozasat (Id. az brat a 87. old.).

' Kemiai egyensuly, 49; klor-fluor-metan, 81; korrozl, 95; enzim, 47; parolgas, 7; gazpipetta, merohenger, 110; metalioidok, 51; nemesgazok, 75; polimerizacio, 86 ;

-i -r 1 1 /

koso, 54; SI mertekegysegek, 114; halmazailapotok, 6; szublimalas, 7; mesterseges polimerek, 87; vitaminok, 91. old.

TARGVMUTATO
A targymutatoban az oldalszamokat harom eltero modon tiinteUOk fel. A vastagon szedett szamok (pl. 92) minden esetben azt a helyet jelzik, ahol az adott szo (vagy szavak) reszletes erteimezese talalhalo. A normal szedesu szamok a kiegeszito ismeretek helyere utalnak. A dolt szamok azokat az oldalakal adjak meg, amelyeken az adott fogalom az abrakban levo szovegekben fordul elo. Ha az adott fogalom ili. szo egy masik szo meghatarozasa-ban szerepel, akkor ezl a szot az adott szo utan zarjeiben tuntetjCik fel. Ha az oldalszam utan (B) ali, ez azt jelenti, hogy az adott oldalon a bevezeto szovegben talalhato meg a keresett szo. A tobbes szam jele, vegyjelek, kepletek csak lenyeges esetben, zarjeiben szerepelnek az adott szo utan a targymutat6ban. A rokon erteimu szavakat (szinoniniakat) a kl. (Ic is d szo roviditese) jelzi, vagy terde vonal (/), ha az alfabetikus sorrendben egymas utan kovetkeznek.
a-reszecskek, Id. alfa-reszecskek a-ken, Id. alfa-ken p-reszecskek, Id. beta-ken y-sugarak, Id. gamma-sugarak 0. csoport (eiemei), Id. VIII. csoport 1 csoport (eiemei), 50, 54-55 . II. csoport (eiemei), 50, 56-57 III. csoport (eiemei), 51, 62 IV. csoport (eiemei), 51, 63-65 V. csoport (eiemei), 51, 66-68 VI. csoport (eiemei), 51, 69-71 VII. csoport (eiemei), 51, 72-74 VIII. csoport (eiemei), 51, 75 1,2,3-propantriol, 83, 88, 91 1 .2 -dibrom-etan (C H 2BrCH 2Br), 74 (brom), 79 1 . 2 -etandiol, S i 1 , 6-diamlno-hexan (N H 2(C H 2) 6 N H 2), 86 1-butanol (C 4HgOH), 76, 82, 83 1-buten (C 4H 8), 79 1 -butin (C 4H6), 80 1-penten (C 5H 10), 79 1-propanol (C 3H 7OH), 82 2-br6m-1-klor-pentan, 101 (9) 2-butanol, 83, 101 (4b) 2-metil-2-propanol, 83 2 -metil-butan 101 ( 8 ) 2-propanol (C H 3-CHOH-CH 5), 82 3-dimenzios szerkezeti keplet, Id. sztereokemiai keplet 3-j6d-hexan, 101 (9) 3-metil-pentan, 76 3-oktanol, 101 (4b) acetilenek, Id. alkinek aceton, Id. propanon adalekanyag, 85 (oktanszam) addfcios polimerizacio, 86 addfcis reakci, 79 akkumulator, savas olom-, 36, 45 akril (sav), 80, 87 aktin, 91 aktinium (Ac), 50, 98 aktfv elektrod, 42 aktivalasi energia (E), 46 aktivitasi sor, Id. reaktivitasi sor alap SI mertekegysegek, 114 alapmennyisegek, 114 aldehidek, 80, 101 (5) alfa-ken (a-ken), Id. rombos ken alfa-reszecskek (a-reszecskek), 14 alifas vegyuletek, 76 alkali, 37 alkalifemek, 51, 54-55 alkalifoldfemek, 51, 56-57 alkanok, 78, 100 0 ) alkenek, 79, 100 (2) alkilcsoport, 101 ( 8 ) alkilhatoidok, Id. hatogenezett szenhkdrogenek alkinek, 80, 700(3) alkohol(ok), 82-83, 82 (etanol), 100 (4a es b) etil, Id. etanol tobberteku, 83 primer, 82, 83 terder, 83 alkoholos erjedes, 83 llando osszetetel torvenye, 11 allando/konstans, 116 gaz-, 28, 116 (allando) ailapot, fizikai, 6-7 valtozasa, 6-7 gazailapotu, 6 folyekony, 6 szilard, 6 ailapot, oxidaci6 s, 35 ailapotjeizok, 27 ailapotvaltozas, 6-7 allo fazis, 107 (kromatografia) allotrop, 22 (allotropia) allotropia, 22 allvany (berendezes), 111 altalanos gaztorveny (egyenlet), Id. idealis gaz altalanos osszegkeplet 77 (homolog sorok) alumina, Id. alumfnium-oxid alumfnium (Al), 37, 51, 62, 97, 98, 105 (kationok) alummium-hidroxid (A I(O H ) 3), 62, 116 (savmegkoto) alumfnium-oxid (AijOs), 62, 69 (oxidok) alumfnium-szulfat (Al2(S 04 ) 3), 62, 102 (eten) amalgam, 116 ameridum (Am), 50, 98 amfoter, 37 aminocsoport (- N H 2), 81 (primer aminok, diaminok), 91 (aminosavak) aminok, primer, 81 aminosavak, 91 ammonia (N H 3), 18, 19, 29, 3 7 (lug), 38, 39 (B), 48, 49, 66 (Haberszintezis), 67, 68, 95, 105 (kationok) ammoniaoldat (N H 4OH), 67 (ammonia), 104 (anionok), 105 (kationok) amm 6 nium-hidroxid, Id. ammonia oldat ammonium-klorid (N H 4CI), 29, 39, 48, 67 ammnium-nitrat (N H 4N O 3), 39, 67, 68 (nitratok) ammonium-szulfat ((N H 4) 2S04 ), 67 amorf, 21 (B) amper (A), 45 (aram), 114 anhidrid, 37 anionok, 16, 104 and, 42 (elektrod) anodos oxidals, 43 antimon (Sb), 51, 66, 98 antracit, 65 (koszen), 94 anyagcsere, 117

A, A
abszolut homersekleti skala, 29 abszolut nulia, 29 (abszolut homersekleti skala) acei, 60 rozsdamentes, 60 (acei) acetilen, Id. etin

TARCYMUTATO
anyalug, 21 apatit ( 3 Ca 3(P 0 4 ) 2.CaF 2), 68 (foszfor) apolaros molekula, 19 (polaros molekula) apolaros oldoszer, 30 aram (elektromos) ( 8 ), 45, 114 ( 8 ) aramkor(ok), 45 (aram) arany (Au), 51, 59, 61, 98 argon (Ar), 51, 69, 75, 98 aromas vegyuletek, 76 arzen (As), 51, 66, 98 asvany (117) asvanyi futoanyagok, 94 (futoanyag) asvanyi sav, 36 aszfalt, Id. bitumen aszkorbinsav (CgHsOg), 36, 91 asztacium (At), 51, 72, 98 atalakulasi homerseklet, 22 atlagos sebesseg (reakcioe), 46 atmeneti femek, 51, 58-61 atmeneti sorozatok, belso, 50-51, 58 (B) atom(ok), 10, 11-20, 23-25 atomeimelet, Dalton-fele, 10 atommag, 12 , 1 3 (rendszam), 14-15 atommag, Id. mag atomracs, 23 atomsuly, Id. relatfv atomtomeg atomszerkezet, 12-13 atomtomeg egyseg, egyezmenyes (u), 24 (relativ atomtom eg) atomtomeg, relatfv, 24, 50, 51, 98-99 autokatalizis, 47 Avogadro-fele feltetelezes/torveny, 29 Avogadro-fele szam, 25 bitumenes koszen, 65 (koszen) bizmut (Bi), 51, 66 , 98 bomlas, 48 (disszociacio) bomlas, radioadtfv, 14 bomlasi gorbe, radioaktfv, 75 bomlasi sorok, 14 kettos, 41 bor (B), 51, 62, 98 bordoi le, 61 (rez(ll) vegyijletek) br-triklorid (BC I 3), JP Boyle-fele torveny, 28 brom (Br/Br 2), 51, 72, 74, 79, 98, 101 (9) brom-etan (C 2H 5Br), 101 {9 ) bromidok, 72 (B), 74, 104 (anionok) bromos viz, 74 (brom) bromtimolkek, 38 bronz, 67 Brovvn-mozgas, 9 Bronsted-Lowry elmelet, 37 buboreksapkak, 84 Buckminsterfulleren, 65 Bunsen-ego, 109 butan (C 4H,o), 78, 85 (finomitobol tavozo gaz) butanon (C H 3C O C H 2C H 3), 101 ( 6 ) Biichner-lombik, 106, 110 Buchner-tolcser, 106, 110 biiretta, 109 85 (finomftobol tavozo gaz) cserebomlas, 41

D
Dalton-fele atomeimelet, 10 Dalton-fele parcialis nyomastorveny, 29 Daniell-elem, 45 datfv kovalens kotes, 18 dekantalas, 106 delokalizaci, 20, 23 (femes racs) denitrifikalo bakteriumok, 95 depolimerizacio, 86 desztiilalas, 106 szaraz leparlas, 65 (koszen) szakaszos (frakcionalt), 106 szakaszos (levegoe), 67 (nitrogen), 69 (oxigen), 75 (B), 94 (B) szakaszos (koolaje), 84 desztillalt vfz, 93 desztiilatum, 106 detergensmolekula, 88 , 89 detergens(ek), 88-89 biologiailag lebonthato, 89 enzimes, Id. biomosoporok biologiailag nem lebonthato, 89 szappant nem tartalmazo/szintetikus, 89 deuterium (D), 53 deuterium-oxid (D 2O), 53 (deuterium) dfzelolaj, 85 diffrakcios kep, 22 (rontgendiffrakcios vizsgalat) diffuzio, 9 Graham-t6 rveny, 29 diaminok, 81 dikarbonsavak, 81 dimer, 11 dimerizacio, 67 (nitrogen-dioxid) dimetil-eter (C H 3O C H 3), 707 ( 8 ) dinitrogen-oxid (N 2O), 11, 67 dinitrogen-tetraoxid (N 2O 4), 7 7, 67 dipeptidek, 91 diszacharidok, 90 (repacukor) diszproporcionalodas, 34 (redox) diszprozium (Dy), 51, 98 disszociacio, 48 termikus, 48 dolomit (CaC 0 3 .M gCo 3), 56 (magnezium) Down-f^le cella, 54 duktilis (nyujthato), 116 duktilitas (nyujthatosag), 116 (duktilis) E. E ecetsav, Id, etansav eges, 94 entalpiavaltozas, egesho, 32 gyors, 94 lassu, 94 egesho, 33 egetett mesz, Id. kalcium-oxld egyatomos, 10 egyenes Inc (atom), 76 egyenlet(ek), 26 (B), 27

B
barium (Ba), 550, 56, 98, 105 (langfestes) barlum-klorid (BaCl 2), 104 (anionok) bauxit (AI2O 3.2 H 2O), 62 (alumfnium-oxld), 11 7 (ere) bazikus (lugos), 37 (bazis) bazikus oxidaci6 , 60 (acei) bazis (lug), 36 (B), 37 eros, 38 gyenge, 38 bazisos cink-klorid (Zn(O H )C I), 40 bazisos rez-szulfat (CuS 0 4 . 3 C u( 0 H) 2), 61 (rez) bazisos s6 , 40 Becquerel (Bq), 15 befejezodes (kemiai reakcio), 48 (B) belso legzes, 95 benzin, Id. motorbenzin benzolgyuru, 76 (aromas vegyuletek) beparlo tal, 109 beriliium (Be), 50, 56, 98 berkelium (Bk), 51 besugarzas, 15 beta-ken (p-ken), Id. monoklin ken beta-reszecskek (P-reszecskek), 14 biologiailag lebonthato detergensek, 89 biologiailag lebonthato, 96 biologiailag nem lebonthato detergensek, 88 (bl 6 giailag lebonthato detergensek) bio-mosoporok, 89 (mosoporok) biopolimerek, Id. termeszetes polimerek bitumen, 85

Celsius-skala, 29 (abszolut homerseklet! skala), 116 centrifuga, 106 centrifugalas, 106 cerium (Ce), 50, 98 cezium (Cs), 50, 52, 54, 98 chilei saletrom, Id. natrium-nitrat ciklohexan, 76, 78 (gyijrus alkanok) cfmkezes, 15 cink (Zn), 23, 4 7, 45, 51, 59, 61, 97, 99, 103 (hidrogen), 105 (kationok) cinkfeher (ZnS), 61 (cink) cink-hidroxid (Z n (O H ) 2), 37 (amfoter) cinkit (ZnO), 61 (cink) cink-klorid (ZnCl 2), 103 bazisos (Zn(O H )C I), 40 cink-oxid (ZnO ), 61 (cink) cinkpat (Z n C O s i 61 (cink) cink-szulfat (ZnS 04 ), 41, 44, 43 cinnabarit (HgS), 59 (higany) cirkonium (Zr), 51, 59, 99 cis-2-buten, 77 Coulomb (C ) 43, 115 Curie (mertekegyseg), 15 (Becguerel) C-vitamin, 97

Cs
csapadek, 31 csapos tolcser, 110 cseppentos pipetta, 111 cseppfoly6 s levego szakaszos leparlasa, 66 (nitrogen), 69 (oxigen), 75 (B), 94 (B) cseppfoly6 s nitrogen, 66 (nitrogen) cseppfoly6 sftas, 7 cseppfoly6 sftoi;t koolaj-gaz,

altalanos gaz/idealis gaz, 28 ion-, 27 nuklearis-, M szobeli, 27 egyensuly, 48 kemiai, 49 egyensulyi helyzet, 49 egyerteku (ion), 77 egyerteku, egybazisu, 39 egyszeres kotes, 18, 100 (a es 1 ) egyszerij kobos (reszecske elrendezodes), 23 egyszerusftett szerkezeti keplet, 26 egyvegyerteku (kovalens vegyertek), 19 Einsteinium (Es), 51 elagaz lane (alomok), 76 elbomlas, 14 elegyedo, 31 elektrod (fel-cella), 44 elektrod, 42 aktiv, 42 hidrogen, 44 semleges, 42 platina, 44 elektrodpotencial (E), 44 elektrokemiai finomitas/tisztitas, 43 elektrolit, 42 elektrolizalo cella, 42 elektrolizai, Id. kesobb elektrolfzis, 42-43 elektromos aram (I), 45 elektromos toltes (Q), 115 elektronnos vedelem, Id. katodos vedelenn elektromos vezeto, 116 (vezeto) elektromotoros ero (EM E), 45 elektron (ok), 12, 14 (beta-reszecskek) ionvegyertek, 16 elektronegativitas, 19 elektronhej, 12 elektron-konfiguracio, 13 elektronpalya, 13 elektronpar, 18 (B) elektropozitiv, 19 (elektronegativitas) elem(ek) (elektrokemia), 45 Daniell-, 45 Down-fele, 54 primer, 45 szekunder, 45 tarolo, Id. szekunder elem elem(ek), 8 , 50-51, 98-99 elem, 45 (Cella) eleszto, 83 (alkoholos erjedes) elfoly 6 sod6 , 92 elhomalyosodas (elfenytelenedes), 11 7 elmalio, 92 elmelet Bronsted-Lowry, 37 Dalton-atom, 10 kinetikus, 9 elektrolizis, ionos-, 42 elorehalado reakci, 48 elotag (szam), 114 elszappanosftas, 88 (szappan) emulzio, 31 enantiotropia, 22 energia (E), 32-33, 94-95, 115 aktivalasi, 46 kotesi, 32 megmaradasi torvenye, 32 energiaciklus, 33 (Hess-torveny)

energia-megmaradas torvenye, 32 energiaszint diagram, 32 entalpia (H), 32 enzim(ek), 47, 91, 117 (anyagcsere) enzim-detergensek, Id. biomosoporok erbium (Er), 51, 98 ere, 1 17 krmvas-, 58 (krom) erjedes, alkoholos, 83 Erlenmeyer-lombik, 110 ero (k)(F), 115 elektromotoros (EM E), 45 molekulak kozotti, 20 Van der Waals-fele, 20 eros bazis (lug), 38 eros elektrolit, 42 eros sav, 38 ertekCiseg, 39 eszkozok (kemiai), 109-111 eszterek, 81, 83 (kondenzacios reakci) eszterezesi reakci, 83 (kondenzacis reakci) etan (CiH^), 78, 79, /00 (1 ) etanal (CH^CHO), 707 (5) etandisav ((C O O H ) 2), 36, 81 etanol (C 2H 5OH), 27, 77, 82, 83, 100 (a), 102 (eten), 108 etansav (C H 3CO O H ), 36, 37, 81, 83, 101 (7) eten (C 2H4), 26, 76, 79, 84, 86, 87 (polieten), 100 (2 ), 102 eteres kivonas, 107 (oldszeres kivonas) etil-acetat, Id. etil-etanoat etil-alkohol, Id. etanol etilen, Id. eten etilen-glikol, Id. 1,2-etandiol etil-etanoat (C H 3C O O H 2C H 3), 81, 83 etin (C 2H 2), 80, 100 (3) eurpium (Eu), 50, 98 eutrofizaidas, 96 exoterm reakci, 32 exszikkator, 107 (szarftas), 109 eziist (Ag), 46, 51, 59, 97,99 eziist-bromid (AgB 2), 74 (bromidok) eziist-jodid (Agi), 74 (jodidok) eziist-klorid (AgCI), 31, 46 eziist-nitrat (AgNO j), 31, 104 (anionok)

fa, 94 fagyas, 7 fagyaspont, 7 (fagyas) farad (F), 115 faraday (F), 43 Faraday torvenyei (eiso, masodik), 43 faszen, 65 (koszen) fazis (anyagok), 6 all fazis, 107 (kromatografia) feherfto, 116 feherjek, 90 (B), 91, 95 felezesi ido (TVi), 15 felszfn (A), 115 feliiletaktfv anyagok, 89 feliileti feszultseg, 117 feluleti katalizator, 47 felvezetok, 62, 66, 69, 117

fem(ek), 51 alkali, 51, 54-55 alkalifold-, 51, 56-57 atmeneti, 51, 58-61 femek eloailftasa, 43 femes kotes, 20 femes racs, 23 fenil-eten, Id. sztirol fenoiftalein, 38 fermium (Fm), 51 ferri-vegyuletek, Id. vas(lll) vegyuletek ferroszulfat, Id. vas(ll)szulfat ferro-vegyijletek, Id. vas(ll) vegyijletek feszultseg (V), 45 (potencialkiilonbseg), 115 fesziiltsegi sor, 45 Faraday torvenyei (eiso, masodik) 43 ionos elmelete, 42 feszults^mero, 44, 45 (potencialkulonbseg) finomitas, tisztftas, 84 finomitobl eltavoz gazok, 85 fizikai ailapotok, 6-7 fizikai kemia, 4, 5-49 fizikai mennyisegek, 114 fizikai sajatsagok, 6 fizikai valtozas, 5 fluor (F/F2), 76, 51, 72, 98 fluorcsoport (-F), 81, 101 (9) fluoridok, 72 fluorit (CaF 2), 72 fluorozott szenhidrogenek, 72 fogk, 111 fogyas, 108 (terfogatos elemzes) folyadekallapot, 6 folyekony, 6 fordftott (visszafele halad) reakci, 48 formaldehid, Id. metanal formalin, 80 forraicso, 111 forras, 7 forraspont meghatarozas, 107 forraspont, 7 (forras), 98-99 foszfatok, 96 (eutrofizalas) foszfor (P), 51, 66 , 68 , 99 voros, 68 (foszfor), 99 sarga, 68 (foszfor), 99 foszfor-pentaoxid (P 2O 5), 68, 116 (szarftanyag) foszforsav (H 3PO 4), 68 (foszfor-pentaoxid) fotocella (fenyelem), 54, 69, 117 fotokemiai reakci, 46 fotoszintezis, 90 (B), 95 folanc (alom lanc), 76 foldgaz, 78 (metan, etan), 84 (B), 94 fozopohar, 109 frakcik (koolaj ieparlasa), 84 nehez, 84 (frakci) konnyu (frakci) frakcionai oszlop, 69, 84 (primer desztiilaci), 106 (frakcionalt desztiilaci), 110 frakcionalt desztiilaci (szakaszos leparlas), 106 cseppfolys levegoe, 66 (nitrogen), 69 (oxigen), 75 (B), 94 (B)

TARGYMUTATO
koolaje, Id. primer (elsodleges desztiilacio) francium (Fr), 50, 54, 98 Frasch-eljaras, 70 frekvencia (f), 115 freon (C C I 2F2), 87 fruktoz (gyiim 6 lcscukor), 90 (szacharz) fullerenek, 65 (buckminsterfulleren) funkcios csoport, 76 fuzio, mag-, 15 fiist, 31 fustkod (szmog), 96 fiistolgo kensav (H 2S 2O 7), 71 (kontakt eljaras) futoanyag(ok), 94 asvanyi, 94 (fut6 anyag) futoolaj, 85 (maradek) gumi, 87 (termeszetes polimerek) hidrogenezes, 79 hidrogen-jodid (Hl), 74 hidrogen-karbonatok, 36 (sav), 104 (anionok) hidrogen-klorid (HCI), 6, 19, 29, 32, 34, 36, 48, 67, 73, 78, 102 (klor) hidrogenkotes, 20 hidrogen-peroxid (H 2O 2), 53, 103 (oxigen) hidrogen-szulfid (H 2S), 34, 71 hidrohzis, 40 hidroxidok, 37, 38, 41, 53, 97 hidroxilcsoport (-O H), 77 (homoig sorok), 82, 100 (d es 4) hidrox6 niumion (H 3O+), 36, 38 hfg, 30 higany (Hg), 51, 59, 96, 99 higroszkopos, 92 holmium (Ho), 51, 98 homogen katalfzis/katalizator, 47 homogen, 9 homok, 9, 63 homoig sorok, 77, 80-81 homopolimer, 86 hosszu periodusok (elemcsoportok), 50 (periodus) hosszu szaru gombtolcser, 110 ho, latens, 32 (reakcik entalpiavaltozasa) hoertek, 94 homero, 111 homerseklet, 28-29 kritikus, 6 (gaz halmazailapot) szobahomerseklet, 25 standard, 29 atalakulasi, 22 homersekleti skala, abszolut, 29 Celsius- 29 hore kemenyedo muanyagok, 86, 87 (muanyagok) hore lagyul6 muanyagok, 87 hovezeto, 116 (vezeto) huto(k), 109 Liebig, 106, 109 visszafoly6 s, 109 hutoanyag, 116 hutokozeg, hutoanyag, 11 7

Cy
gyanta (termeszetes, szintetikus), 117 gyemant, 23, 64, 98 mesterseges, 64 (gyemant) gyenge bazis, 38 gyenge elektrolit, 42 gyenge sav, 38 gyors eges, 94 gyorsan ulepedo (csapadek), 37 gyorsulas (a), 115 gyuru (atomok), 70, 76 (B) benzol-, 76 (aromas vegyuletek) gyur(js alkanok, 78

H
gadoifnium (Gd), 51, 98 galenit (PbS), 63 (olom) galiium (Ga), 51, 62, 98 galvanizalas, 43 galvanizalas, 45, 60 gamma-surgarak (y-sugarak), 14 Gay-Lussac-fele torveny, 29 gaz(ok), 6 (gazailapot), 84-85 szen-, 65 (szen-monoxid, koszen) idealis, 28 semleges/nemes, 51, 75, 94, 103 (nitrogen) kejgaz, Id. dinitrogen-oxid cseppfolyositott koolaj, 85 (a finomitobol tavozo gaz) foldgaz, 78 (metan, etan), 84 (B), 94 finomitobol tavozo, 85 vfz-, 65 (szen-monoxid) gazallando, 28, 116 (allando) gazailapot, 6 gazatvezeto cso, 109 gazgyujt 6 /felfog edeny 110 gazkromatografia, 107 (kromatografia) gazok allapotegyenlete, gaztorveny (altalanos, idealis) 28 gazolaj, Id. dfzelolaj gazpipetta, 110 gaztorvenyek, 28-29 germanium (Ce), 51, 63, 98 germicid (fertotlenfto), 116 gipsz (CaS 0 4 .2 H 2 0 ), 57 (kalcium-szulfat) glicerin, Id. 1,2,3-propantriol glicin, 97 glikogen, 90 (glukz) gliikz (szolocukor) (C 6H , 206 ), 83 (alkoholos erjedes), 90, 95, 7 7 5 < gombaoloszer, 116 gomblombik, 110 goz, 6 (gaz halmazailapot) goz, tulhevftett, 11 7 gozsuruseg, relatfv, 29 grafit, 64, 98 Graham-fele diffuzi6 -torveny, 29 gravimetrias (sulyszerinli) elemzes, 108 gula alaku (molekula), 79 hab, 31 Haber-szintezis, 66 hafnium (Hf), 51, 59, 98 hai, 110 halogenek, 51, 72-74, 100 (B) 101 (9) halogenezett szenhidrogenek, 81, 101 (9) haloidok, 72 (B) alki!-, Id. halogenezett szenhidrogenek hangyasav, Id. metansav harmas kotes, 18, 100 (c es 3) harmaspont, 117 harom vegyerteku (kovalens), 79 haromatomos, 10 haromerteku (ion), 17 haromerteku, 39 haromlab (laboratoriumi), 111 hasadas, (nukiearis), 15 hasadasi sik, 22 hasadoanyag, 15 (maghasadas) helium (He), 14 (alfa-reszecske), 51, 75, 98 helyettesftes, 41 helyettesftesi reakcio, 78 hematit (Fe 203 ), 60 (vas) heptan (C 7H 16), 84 Hertz (Hz), 115 Hess-torveny, 33 heterogen katalfzis (katalizator), 47 heterogen, 9 hexagonalis (alapveto kristalyformak), 22 hexagonalis (reszecske eirendezodes), 23 hexandisav (C00H(CH2>4C00H), 86 hexan (C^Hi^), 78 hidrat, 40 hidratacio, 30 (szolvatacio) hidratalt, 40 (hidrat) hidridek, 35 (5. szabaly), 53 (B) hidrofil, 88 (detergensmolekula) hidrofob, 88 (detergensmolekula) hidrogen (H/H 2), 18, 19, 20 (hidrogenkotes), 36, 37, 38, 39, 40, 41, 50, 53, 56, 66 (Haber-szintezis), 97, 98, 100-101, 103, 104 (gazok) hidrogen-bromid (HBr), 74

U
idealis gaz, 28 idealis gazok allapotegyenlete, 28 illekony, 117 indikator, 38 univerzalis, 38 indium (In), 51, 62, 98 inhibftor, 47 intemiolekularis (molekulak kozotti) erok, 20 ion(ok), 16 komplex, 40 (komplex s6 ) hidrox6 nium/ox 6 nium (H 3O+), 36 kivulallo", 27 ioncsere, 93 ioncserelt (viz), 93 ionegyenlet, 27 ioneimelet (elektrolfzise), 42 ionizacio, 16

ionos kotes, 17 (B), 17 ionracs, 1 7, 23 ionvegyertek, 17 ionvegyijlet, 17 indium (Ir), 51, 59, 98 iszap, 93 (kemeny vfz) itterbium (Yb), 51, 99 ittrium (Y), 50, 59, 99 izomerek, 19 (izomeria), 76 szerkezeti, 77 izomeria, 19 izomorfia, 22 izotp(ok), 13, 108 (tomegspektroszkopia) radioaktiv, Id. radioizotopok izotoparany, 24 izotoptomeg, relatfv, 24

jeg, 6, 33, 92 jod (I/I2), 23, 51, 72, 74, 98, 101 (9) tinktura, 74 jodidok, 72 (B), 74, 104 (anionok) jdtinktura, 74 joule 0), 115

65, 97, 104 (anionok) karbonilcsoport (- C O - ), 80 (ketonok), 100 (f), 101 ( 6) karbonsavak, 81, 88 (szappan), 91 (lipidek), 101 (7) karboxilcsoport (-C O O H ), 81 (karbonsavak), 91 (aminosavak), 100 (g), 101 (7) katalitikus krakkolas, 84 (krakkolas) katalizator, 47 heterogen, 47 homogen, 47 feluleti, 47 katalfzis, 47 (katalizator) kationok, 16, 105 katd, 42 (elektrd) katdos vedelem, 45 kejgaz, Id. dinitrogen-oxid Kelvin (fokok) (K), 29 (abszolut homersekleti skala), 114 kemcso, 111 kemcs6 allvany, 111 kemcsofogo, 111 kemeny vfz, 93 kemenyfto, 87 (termeszetes polimerek), 90 kemiai adalekanyagok, 85 kemiai egyensuly, 49 kemiai jelolesek, 8 , 98 -99, 112-113 kemiai reakciok, 5, 32-35, 42-19, 52 kemiai tulajdonsagok, 5 ken (S), 7, 22, 54, 47, 51, 69, 70, 99 alfa- (a-ken), Id. rombos ken beta- (p-ken), Id. monoklin ken -virag, 70 monoklin, 22, 70, 99 ortorombos, Id. rombos ken omlesztett, 70 rombos, 22, 70, 99 ken(IV)oxid, Id. ken-dioxid ken(IV)sav, Id. kenessav ken(VI)oxid, Id. ken-trioxid ken(VI)sav, Id. kensav ken-dioxid (SO 2), 37, 71, 96 (szmog, savas eso) kenessav, (H 2S O 3), 36, 71 kenoolaj, 85 kensav (H 2SO 4), 36, 41, 7^, 96 (savas eso), 102, 103, 104 (nitrat anion), 105 (kalcium kation), 116 (vfzelvono anyag) fiistolgo (H 2S 2O 7), 71 (kontakt eljaras) ken-trioxid (S O 3), 71 kenvirag (kenpor), 70 keplet, 26, 112-113 3-dimenzi6s szerkezeti, Id. sztereokemiai keplet szerkezeti, 26 tapasztalati, 26 altalanos, 77 (homolog sorok) osszeg-, 26 egyszerusitett szerkezeti, 26 sztereokemiai, 26, 77 (sztereokemia) kepletsuly - relatfv, Id. relatfv molekulatomeg

kepzodesho, 33 kepzodesi entalpia/ ho, 33 keramia/agyagharomszog, 111 kerozin, 85 ketatomos, 10 keterteku alkohol (diol), 83 keterteku, 39 ketkomponensu (vegyulet), 8 ketonok, 80, 101 ( 6 ) kettos kotes, 18, 100 (b es 2 ) kettos s6, 40 ket vegyerteku (kovalens), 19 keverek, 8 kezdeti sebesseg (reakcioe), 46 kicsapatas, 88 (elszappanosftas) kiegeszfto tapanyagok, 90 (B) kifustoles, 116 kijeizos laboratriumi merleg, 111 kilogramm (kg), 114 kilojoule (kj), 32 kinetikus elmelet, 9 kioldoszer, 107 (kromatografia) kis allvany, 109 kiszorftas, 44 kfviilall" ion, 27 klor (CI/CI2), 17, 18, 24, 32, 34, 35, 46, 51, 56, 7Z, 78, 93, 98, 101, (9), 102, 104 (anionok) klr-csoport (-C1), 81, 101 (9) klretan (C 2H 5CI), 81 klor-fluorozott-szenhidrogenek, 81, 96 ( 6 zon-fogyas), 11 7 (hutogepek) kloridok, 16, 17, 41, 73, 104 (anionok) klormetan (C H jC I), 78, 101 (9) klorofili, 56 kobalt (Co), 51, 58, 98 kobalt(ll)klorid (C 0 CI 2), 58 (kobalt), 104 (vfz) koksz, 60, 65 (koszen), 94 koiloid, 31 komplex ion, 40 (komplex s6 ) komplex s6 , 40 koncentraci (M ), 25, 115 tomeg, 25 (koncentraci) koncentralt/tomeny, 30 kondenzacios polimerizacio, 86 kondenzacios reakcio, 83 kondenzalas/lecsapodas, 7 kontakt eljaras, 71 koordinatfv kotes, Id. datfv kovalens kotes kopolimer, 86 koptatanyag, 116 kormeghatarozas szennel, Id. szenizotopos kormeghatarozas korrozio, 43, 95 korund (AI 2O 3), 62 (alumfnium-oxid) kovacsolhatosag, 117 (alakfthato) kovacsolt vas, 60 (vas) kovalens kotes, 18 (B) datfv, 18-19 kovalens vegyertek, 19 kovalens vegyuletek, 18 (B) kobos (alapveto krislalyformak), 22 tercentralt, 23 lapcentralt, 23 egyszeru, 23 kobos szoros iileszkedes, 23

K
kadmium (Cd), 51, 59, 98, 114 kalcit, 57 (kalcium karbonat) kalcium (Ca), 50, 56, 57, 93, 97, 98, 105 (langfestes, kationok) kalcium-hidrogenkarbonat (C a(H C 0 3 ) 2), 57, 93 (valtozo kemenyseg) kalcium-hidroxid (C a(O H ) 2), 57 kalcium-karbonat (CaC 0 3 ), 27 (trivialis nev), 39, 57, 65 (karbonatok) 93 (valtozo kemenyseg), 102 (szen-dioxid) kaicium-klorid (CaCl 2), 24, 35, 57, 92, W 2, 107 (szarftas) kalcium-metaszilikat (CaSi0 3 ), 63 (szilikatok) kalcium-oxid (CaO), 57, 60, 69 (oxidok) kaicium-sztearat, 93 kalcium-szulfat (CaS 0 4 ), 57, 71 (szulfatok) vfzmentes, 57 (kalcium-szulfat) kalifornium (Cf), 51 kalium (K), 50, 54, 55, 97, 99, 105 (langfestes) kalium-alumfnium-szulfat x 12 vfz (K2S04.Al2(S04)3), 40 kalium-bromid (KBr), 72 kalium-dikromat (K 2Cr 207 ), 108 (suly szerinti elemzes) kalium-hidroxid (KOH), 55 kalium-jodid (Kl), 4/, 72, 74 (jod) kalium-karbonat (K 2C O 3), 55 kalium-klorid (KCI), 55 kalium-nitrat (K N O 3), 39, 41, 55 kalium-permanganat (KM n 0 4 > 82 , kalium-szulfat (K 2SO 4), 55 kalkopirit ((CuFe)S 2), 61 (rez) kalorimeter, bomba, 33 kalorimeter-bomba, 33 kalorimetria, 116 kapacitas (C), 115 karbonatok, 36 (Sav), 41 (2. modszer).

TARCVMUTATO
kod, para, 31 konnyu frakciok (koolaj), 84 (frakcio) koolaj, 84-85, 94, 95 frakcionalt desztiilacioja, Id. primer desztillacio korforgas(ok), szene, 95 nitrogene, 95 vize, 92 k6 rnyezeti kemia, 92-96 koso, 54 (natrium), 55 (kalium) koszen szaraz leparlasa, 65 (koszen) koszen, 65, 94, 95 bitumenes, 65 (koszen) szaraz leparlasa, 65 (koszen) koszenkatrany, 65 (koszen) kotes(ek), 16 (B) koordinatfv, Id. datfv kovalens kotes kovalens, 18 (B) dativ kovalens, 18 kettos-, 18, 100 (b es 2 ) hidrogen, 20 ionos, 17 (B) polaros, 19 egyszeres, 18, 100 (a es 1 ) harmas, 18, 100 (c es 3) kotes, 16, 17-20 kovalens, 18-19 Ionos, 17 femes, 20 kotesi energia, 32 kozbmbosftes, 37 kozvetlen szintezis, 41 krakkolas (hobontas), 84 katalitikus, 84 kremszeru (csapadek), 37 kreta, 27 (trivialis nev), 57 (kalciumkarbonat) krlolit (NajAlFfi), 62 kripton (Kr), 51, 75, 98 kripton-fluorid (Krp2), 75 (kripton) kristaly(ok), 21-23 mag, 21 kristalymag, 21 kristilyos, 21 (B) kristalyosfto csesze, 109 kristalyosodas, 21, 107 kristalyviz, 21 kristalyracsok, 22 (B), 23 kristalyvfz, 21 kritikus homerseklet, 6 (gazailapot) krom (Cr), 51, 58, 98 kromatografia, 107 oszlop, 107 (kromatografia) gaz, 107 papfr-, 107 kromvaserc, 58 (krom) kupri vegyijletek, Id. rez(ll) vegyiiletek kupro vegyijletek, Id. rez(l) vegyijletek kiilso hej, 13 kurium (Cm ), 51 kvare, 8, 63 (szilfcium-dioxid) lane (atomlanc), 76 (B) elagazo, 76 fo-, 76 oldal-, 76, 100 (h), 101 ( 8 ) egyenes, 76 lancreakcio, 15 (maghasadas) lang, 94 vilagfto, 94 nem vilagfto, 94 langfestes, 105, 108 lantan (La), 50, 59, 98 lantanoidak es aktinoidak, 50-51, 58 (B) lantanoidak, 59 (lantan) lantan-oxid (LajOj)/ 59 (lantan) lapcentralt-kobos (reszecske eirendezodes), 23 lassu eges, 94 latens ho, 32 (reakciok entalpiavaltozasa) latex, 117 laurencium (Lv vagy Lw), 51 Le Chatelier-elv, 49 legzes, 92 levego kiszorftasa lefele, 103 (hidrogen) felfele, 102 (klor), 103 (oxigen) levego, 69, 94 (B), 97 kiszorftasa lefele, 103 (hidrogen) frakcionalt desztiilacioja (cseppf. lev.), 66 (nitrogen), 69 (oxigen), 75 (B), 94 (B) kiszorftasa felfele, 102 (klor), 103 (oxigen) levegokiszorftas felfele, 102 (klr), 103 (oxigen) Liebig-huto, 106, 109 lignit, 65 (koszen) linearis (molekula), 19 lipidek, 91 Iftium (U), 50, 54, 66, 98, 105 (langfestes) lftium-hidroxid (LiOH), 54 Iftium-klorid (LiCl), 54 (Iftium) Iftium-nitrid (LisN), 66 lombik(ok), 110 Biichner-, 106, 110 Erlenmeyer-, 110 talpas-, 110 gomb-, 110 mero-, 110 lugos, 37 lutecium (Lu), 51, 98 magnezium-sztearat, 93 magnezum-szulfat (M g S 04 ), 36, 57 magreakciok, 15 makromolekula, 11 malachit (CuC 0 3 .Cu( 0 H) 2), 61 (rez) mangan (M n), 51, 58, 99 mangan(IV)klorid (M n C Ij), 102 mangan(IV)oxid (M n 0 2 ), 102 (klor), 103 (oxigen) maradek, maradvany, 85 marvany, 57 (kalcium-karbonat), 102 (szen-dioxid) megfordfthato (reverzibilis) reakciok, 48-49 megszilardulas, 6 melegftocso, 111 mendelevium (M d), 51 mennyisegek, fizikai, 114 mergezo, karos, 96 merohenger, 110 merolombik, 110 merooldat, 25 M-ertek, 25 (molaritas) mertekegyseg(ek), 1.14 (B) nemzetkozi, SI (alap, szarmaztatott), 114-115 egyezmenyes atomtomeg (u), 24 (relatfv atomtomeg) mesterseges (szintetikus) gyantak, 117 (gyantak) mesterseges (szintetikus) polimerek, 87 mesterseges gyemant, 64 (gyemant) mesterseges polimerek, Id. szintetikus polimerek meszesvfz, 57 (kalcium-hidroxid), 104 (gazok) meszko, 57 (kalcium-karbonat), 6 metalioidok, 51 (fem) metan (C H 4), 11, 19, 76, 77, 78, 84 (B), 94, 100(1) metanal (HCHO), 80 metanol (C H 3OH), 77, 82, 700 (4a) metansav (H CO O H), 36, 81, 101 (7) meter (m), 114 metil-metakrilat, 87 metilnarancs, 38 metii-tercier-butileter, 85 (oktanszam) micella, 88 miozin, 91 molalitas, 25 molaris fagyasho, 32 (reakciok entalpiavaltozasa), 33 molaris parolgasho, 32 (reakciok entalpiavaltozasa), 33 molekula(k), 10, 11, 18-20, 24 (relatfv molekulatomeg), 26, 28 detergens, 88 , 89 apolaros, 19 (polaros molekula) polaros, 19 molekulakeplet, 26 molekularacs, 23 molekulatomeg, 25 molekulatomeg, relatfv, Id. relatfv molekulatomeg molibden (M o), 51, 59, 99 molos oldat, 25 molterfogat, 25 momentum (impuizus), 115 monoklin (alapvelo krlslalyformak), 22 monoklin ken, 22, 70, 99

M
maganyos elektronpar (elektronok), 19 magfuzio, 15 maghasadas, 15 magmagneses rezonancia (N M R ) spektroszkopia, 108 magmagneses rezonancia (N M R ) spektrum, 108 magnezium (M g), 16, 34, 35, 50, 56, 93, 97, 99, 105 (kationok) magnezium-hidroxid, (Mg(OH> 2), 37, 57, 116 (savmegkoto) magnezium-karbonat (M g C 0 3 ), 41 magnezium-klorid (M g C l 2), 41, 56 (magnezium), 57 magnezium-oxid (M g O ), 35, 56, 57

lagy vfz, 93 (kemeny vfz) lagyitas, vize, 93 (allando kemenyseg) lagyftok, vfze, 93 lakmusz, 38

monomerek, 11, 86, 90 (kemenyito), 91 monoszacharidok, 90 (szenhidratok, glukz, szacharoz, kemenyft 6 ) monotropia, 22 mosoporok, 89 biologiai, 89 (mosoporok) mososzoda (N a 2C 0 3 .10 H 2 0 ), 55 (natrium-karbonat), 93 motorbenzin, 85, 94 mozga, Brown-fele, 9 munka (w ) (mennyiseg), 115 muanyagok, 87 hore kemenyedo, 86 , 87 (muanyagok) mutragyak, 68, 96 (eutrofizalas)

104 (anionok) nitridek, 66 (nitrogen) nitritek, 68 , 96, (eutrofizalas), 97 nitrogen (N/N^), 18, 51, 66 , 69, 94, 95 (nitrogen kbfforgasa), 96 (savas eso), 99, 103 cseppfoly 6 s, 66 (nitrogen) nitrogen korforgasa, 95 nitrogen-dioxid (N O 2A ? h 48, 64, 67, 68, 96, 97 nitrogenmegkoto bakteriumok, 95 nitrogen-monoxid (N O ), 48, 67, 68 nitrogen-oxid, Id. nitrogen-monoxid nitrozo-vas(ll)-komplex, Id. vas(ll)szulfat nobelium (No), 51 nonan (CgH 2o), 84 normal ailapot (gazok), 29 nuklearis (mag-) egyenlet, 14 nejlon, 87 nejlon 66, 87 (nylon)

N
nagyolvaszt, 60 natrium (Na), 13, U , 34, 50, 54, 82, 93, 99, 105 (langfestes) 97, natrium-oktadekanoat, 88 natrium-aluminat (N aA I(O H ) 4), 37 natrium-aluminium-szilikat, Id. zeolit natrium-bromid (NaBr), 74 (brm ) natrium-etilat (CH^CHjONa), 82 natrium-hidrogenkarbonat (N aH C O j), :55 natrium-hidrogenszulfat (N aHS 0 4 ), 39 natrium-hidroxid (N aO H), 37, 41, 55, 88, 102 (eten), 103, 105 (kationok) natrium-hipoklorit (N aO CI), 73, 116 (feherfto) natrium-jodat (N alO j), 74 (jod) natrium-karbonat (N a 2C O j), 55, 92, 93 (mososzoda), 103 natrium-klorat (N aCI 0 3 ), 73 natrium-klorid (NaCI), 17, 27 (trivialis nev), 31, 39, 42, 55, 73 (klor, kloridok), 116 natrium-nitrat (N a N O j), 31, 55, 68 natrium-sztearat, 88, 93 natrium-szulfat (N a 2S0 4 ), 21, 41 natrium-szulfit (N a 2SO j), 71 (szulfitok) negativ polus, 45 (elemek) negyvegyerteku (kovalens), 79 nehez frakciok, 84 (frakci) nehezvfz, Id. deuterium-oxid nem elegyedo, 31 (elegyedo) nem elektrolitok, 42 nem linearis (molekula), Id. v- alaku nemesgazok, 51, 75, 94, 103 (nitrogen) nemfem, 51 (fem) nem-vilagft lang, 94 nem-vizes oldat, 30 (vizes oldat) nem-vizes oldszerek, 30 (vizes oldat) nemzetkozi mertekegysegek, Id. SI mertekegysegek neodimium (N d), 50, 99 neon (Ne), 51, 75, 99 neptunium (N p), 50, 99 neutron(ok), 12, 14 (B) Nevvton (N ), 115 nikkel (Ni), 51, 58, 99 nikkel-szulfid (NiS), 58 (nikkel) niobium (N b), 51, 59, 99 nitratok, 41, 68 , 95, 96 (eutrofizalas), 97,

Ny
nyersanyag, 117 nyersolaj, Id. koolaj nyersvas, 60 (vas) nyitott rendszer, 48 (zart rendszer) nyomas (p), 28-29, 115 Dalton-t 6 rveny (parcialis nyomas), 29 parcialis, 29 legkori, 25 (mlterfogat) standard, 29 nyomelemek, 117 nyomjelzes, radioaktfv, 15 nyomjelz6 , 15 (radioaktfv nyomjelzes)

0 , 0
ohm (fl), 115 oktadekansav (C , 7H 35C OOH ), 88 (szappan), 91 oktanszam, 85 oktett, 13 olajok (eleimiszerek), 91 (lipidek) oldallanc (atomok), 76, 100 (h), 101 ( 8 ) oldasho, 33 oldat, 30 (B) ammonia (NH4OH), 67 (ammonia), 104 (anionok), 105 (kationok) vizes, 30 oldasho, 33 molos, 25 nem-vizes, 30 (vizes oldat) mero-, 25 oldhatatlan, 31 (oldhato) oldhat, 31 oldhatsag, 31 oldhatosagi gorbe, 31 (oldhatsag) oldodas, 30 (B) oldoszer, 30 vizes, 30 nem-vizes, 30 (vizes oldat) apolaros, 30 szerves, 117

polaros, 30 oldoszeres kivonas, 107 oldott anyag, 30 olefinek, Id. alkenek oleum, Id. fiistolgo kensav lom (Pb), 51, 63, 64, 96, 97, 98, 105 (langfestes, kationok) 108 (gravimetrias analfzis vagy suly szerinti elemzes) 6 lom(ll) vegyijletek, 63 (olom), 105 (kationok) 6lom(ll)etanoat (acetat), 104 (szulfid anion) 6 lom(ll)hidroxid (Pb (O H ) 2), 53 (hidroxid) 6 lom(ll)jodid (Pbl 2> 41 , 6 lom(ll)nitrat (Pb (N 0 3 > ), 41 2 6 lom(ll)oxid (PbO), 63 (olom) 6 lom(ll)szulfid, Id. galenit olom(IV) vegyijletek, 63 (olom) lom(IV)oxid (Pb O j), 63 (lom ) lom-tetraetil (Pb (C 2H 5) 4) oltott mesz, Id. kalcium-hidroxid oivadas (ailapotvaltozas) 7 molaris fagyasho, 32 (reakcik entalpiavaltozasa), 33 oivadas, 6 oivadasho, molaris, 32 (reakciko), 33 oivadaspont, 6 (oivadas), 98,99 oivadaspont-vizsgalat, 107 oivadek, 6 on (Sn), 51, 63, 99 rauveg, 111 ortorombos ken, Id. rombos ken Ostvvald-eljaras, 68 (saletromsav) oszlop-kromatografia, 107 oxalsav, Id. etandisav oxidaci, 34-35 oxidacis ailapot, 35 oxidacios szam, 35 oxidalszer, 34 oxidok, 69, 95 (korrzio), 97 oxigen (O /O j), 18, 35, 48, 51, 56, 64, 68, 69, 90, 94, 95, 97, 99, 100, 101, 103, 104 (gazok) oxniumion, Id. hidroxniumion ozmium (Os), 51, 59, 99 ozmium-tetraoxid (OSO 4), 59 (ozmium) zon (O 3), 69, 93, 96 (zonfogyas)

0 , 0
omlesztett (oivasztott) ken, 70 ontottvas, 60 (vas) otvozet, 116

paliadium (Pd), 51, 59, 99 papfrkromatografia, 107 paraffinviaszok, Id. szenhidrogen-viaszok paraffin, Id. kerozin paraffinok Id. alkanok paratartalom, 92 parcialis nyomas, 29 Da!tontorvenye, 29 parolgas, 7 parolgasho, molaris, 32 (a reakci entalpiavaltozasa), 33 parolgasho.

rARCVMUTATO
molaris, 32 (reakcioho), 33 Pascal (Pa), 115 pelyhes (csapadek), 31 pentan (C 5H , 2), 78 periodus (elemcsoporl), 50 hosszu, 50 (periodus) rovid, 50 (periodus) periodusido (T) (mennyiseg), 115, 117 periodusos rendszer, 50-51 peroxidok, 35 (4. szabaly) pH, 38, 96 (savas eso) pigmentek, 117 pillanatnyi sebesseg (reakcie), 46 pipetta(k), 111 cseppentos, 111 piroluzit (M n 0 2 ), 58 (mangan) platina (Pt), 51, 59, 68 , 99, 108 (langfestes) platina elektrod, 44 plumbi vegyijletek, Id, iom (IV) vegyijletek plumbo vegyijletek, Id. 6 lom(ll) vegyuletek plutonium (Pu), 74, 50, 99 polarizacio, 19 (polaros kotes) polaros kotes, 19 polaros molekula, 19 polaros oldoszer, 30 poli(tetrafluor-eten) (PTFE-teflon), 72, 81 poli(vinil-klorid) (PVC), 80 (etin), 86, 87 poliamidok, 87 polieszterek, 87 polieten (polietilen), 79, 86, 87 polifenileten, Id. polisztirol polikloreten, Id. polivinilkicrid polimerek, 86-87 mesterseges, Id. szintetikus polimerek termeszetes, 87, 90 (kemenyito), 91 (feherjek) szintetikus, 86 , 87 poiimerizacio, addfcios, 86 polimerizacio, kondenzacios, 86 polimetilmetakrilat, Id. akrilpolimorfia, 22 polipeptidek, 91 polipropen (polipropilen), 79 (propen) poliszacharidok, 90, (szenhidratok, glukoz, kemenyft 6 ) polisztirol, 87, 96 ( 6 zonfogyas) polonium (Po), 51, 69, 99 polus, 45 (elem) porozus, 45 potencial, elektrode (E) 44 potencial, redox, 35 potencialkulonbseg (V), 45, 115 pozitiv polus, 45 (elem) prazeodimium (Pr), 51, 99 primer alkoholok, 82, 83 primer aminok, 81 primer cella (elem), 45 (elem) primer desztiilaci, 84 prometium (Pm ), 51, 99 promotor (gyorsfto), 47 propan (CjHg), 78, 100 propanal (O 2H 5CHO), 82, 101 propanon (C 3H 6O), 79 (propen), 80,

82, 101 propansav (C 2H jC O O H ), 82 propen (CjHg), 79, 100

propilen, Id. propen propin (C3H4), 80, 100 protaktfnium (Pa), 14, 50, 99 protonok, 12, 14 (B) PTFE Id. poli(tetrafluor-eten) PVC Id. poli(vinil-klorid)

kvalitatfv (minosegi) sajatsgok, 5 kvalitatfv analfzis (minosegi elemzes), 104 (B), 106 (B), 108 kvantitatfv (mennyisegi) sajatsagok, 5 kvantitatfv analizis (mennyisegi elemzes), 106 (B), 108

R
racs(ok), kristaly, 22 (B), 23 atom-, 23 ion-, 17, 23 femes, 23 molekula-, 23 radioaktfv bomlas, 14 radioaktfv bomlasi gorbe, 15 radioaktfv izotop, Id. radioizotop radioaktfv nyomjelzes, 15 radioaktfv sorozatok, Id. bomlasi sorok radioaktivitas, 14-15 radioizotop, 15 radiologia, 15 radioterapia, 15 (radiologia) radium (Ra), 15 (felezesi ido), 50, 56, 99 radon (Rn), 51, 75, 99 ragaszto, 116 reagens, 5 reakcio standard entalpia valtozasa (AH), 32 reakcio(k), 5, 32-35, 42-^9, 52 addfcios, 79 fordftott iranyu, 48 lane-, 15 (maghasadas) kondenzacios, 83 endoterm, 32 entalpiavaltozasa (AH), 32 eszterezesi, 83 (kondenzacios reakcio) exoterm, 32 elorehalado, 48 -ho, Id. a reakcio entalpia valtozasa (mag), 15 fotokemiai, 46 sebessege, 46-47 megfordfthato (reverzibilis), 48-49 szabadentalpia valtozasa (AH), 32 helyettesftesi, 78 reakcioho (AH), 32 standard (A H ), 32 reakciokeszseg (reaktivitas), 44 45 reakcipartnerek, kiindulasi anyagok, 5 reakciosebesseg, 46, 47 atlagos, 46 kezdeti, 46 pillanatnyi, 46 reaktivitasi sor, 44, 97

redoxi, 34 redox-potencial, 35 redox-sor, 35 redukaioszer, 34 redukaloszer, 4 redukcio, 34-35 reforma las, 84 relatfv atomtomeg, 24, 50-51, 98-99 relatfv gozsuruseg, 29 relatfv izotoptomeg, 24 relatfv molekulatomeg, 24 rendszam (Z), 13, 50-51, 98-99 rendszer, 117 nyitott, 48 (zart rendszer) zart, 48 rendszertani nev, 27 renium (Re), 51, 59, 68, 99 rez (Cu), 34, 44, 51, 58, 61, 71, 97, 98, 103 (nitrogen), 105 (langfestes, kationok) rez(l) vegyiiletek, 61 rez(l)klorid (CuCI), 61 (rez(l) vegyuletek) rez(l)oxid (C u jO ), 61 (rez(l) vegyuletek) rez(ll) tetraamin-szulfat (C u (N H 3) 4804 ), 40 rez(ll) vegyuletek, 61, 105 (kationok) rez(ll)klorid (CuCI^), 61 (rez(ll) vegyijletek rez(ll)nitrat (C u (N 0 3 ) 2), 67 rez(ll)oxid (CuO), 34, 41, 71, 103 rez(ll)szulfat (CUSO4), 21, 39, 40, 41, 43, 61 (rez(lll) vegyiiletek), 71, 103 (hidrogen), 104 (vfz) 116 bazisos- (CuS 0 4 . 3 Cu( 0 H) 2) 61 (rez) rez-nikkel otvozet, 61 Rf-ertek, 107 (kromatografia) ritka gazok, Id. nemesgazok ritka foldfemek, Id. lantanoidak rdium, (Rh), 51, 59, 68 , 99 rombos ken, 22, 70, 99 rost (durva taplalek), 90 (B) rozsda (Fe 205 .xH20 ) 60 rozsdamentes acei, 60 (acei) rozsdasodas, 60 (rozsda), 95 (korrzio) rontgendiffrakcios vizsgalat, 22 rovid periodus (elemcsoporl), 50 (periodus) mbfdium (Rb), 50, 54, 99 rutenium (Ru), 51, 59, 99

salak, 60, 61 (rez) saletrom, Id. kalium-nitrat chilei, Id. natrium-nitrat saletromossav (H N O 2), 67 (nitrogendioxid) saletromsav (H N O 3), 64, 67 (nitrogendioxid), 68 , 96 (savas eso), 104 (anionok) sarga foszfor, 68 (foszfor), 99 sargarez, 61 sav(ak), 36-38 ecet-, Id. etansav amino-, 91 aszkorbin- (CgHgOs), 36, 91

karbon-, 81, 88 (szappan), 91 (lipidek), 101 (7) szen- (H 2C O 3), 65 (szendioxid), 96 (savas eso) dikarbon-, 81 etandisav ((C O O H ) 2), 81 etan- (C H 3C O O H ), 37, 81, 83, 101(7) hangya-, Id. metansav fustolgo ken- (H 2S2O 7), 71 (kontakt eljaras) hexandi- (CO O H (CH 2) 4COOH), 86 sosav (HCI), 29, 41, 56, 57, 73 (hidrogen-kkDrid), 102 (szen-dioxid, klor), 103 (hidrogen), 104 (anionok), 108 (langfestes) jodhidrogen, 74 (hidrogen-jodid) metan- (H CO O H), 36, 81, 101 (7) saletrom- (HNO3), 64, 67 (nitrogen-dioxid), 68 , 96 (savas eso), 104 (anionok) saletromos- (H N O 2), 67 (nitrogen-dioxid) oktadekan- (C , 7Hjs COOH), gS (elszappanositas), 91 szerves, 36 oxal-, Id. etandisav foszfor- (H 3PO 4), 68 (foszforpentoxid) propan- (C2H5COOH), 82 sztearin-, Id. oktadekansav eros, 38 ken- (H2SO4), 36, 4 1 ,7 ^, 96 (savas eso), 102 (eten), 103 (hidrogen), 104 (nitrat anion), 105 (kalcium kation), 116 (vfzelvono anyag) ken(IV)-, Id, kenessav ken(VI)-, Id. kensav kenes-, 37, 71 gyenge, 38 savanyu s6, 39 savas eso, 92, 96 savas lomakkumulator, 36, 45 savas, 36 savmaradek, 39 savmegkoto anyag, 116 sebesseg (v), 115 sebessegi gorbe, 46 (reakcisebesseg) semleges (anyag), 37 semleges elektrod, 42 semleges gazok, Id. nemesgazok semleges, 117 semlegesitesi ho, 33 semlegesftodes, 42 (az elektrolfzis ionos elmelete) SI mertekegysegek (alap, szarmaztatott), 114-115 skala(k) (homersekleti) abszolut homersekleti, 29 Celsius-, 29 (abszolut homersekleti skala) skalabeosztas, 117 s6 (k), 39--41, 55 (natrium-klorid) savanyu, 39 bazisos, 40 komplex, 40 kettos-, 40 szabalyos, 39 ko-, 54 (natrium), 55 (kalium) sohid, 44 sokatomos, 10

sosav, (HCI), 28, 40,

56, 57, 73 (hidrogen-klorid),

102 (szen-dioxid)kl6 r),

103 (hidrogen), 104 (anionok) 108 (langfestes) sotalanftas, 93 spatula, 111 spektrometer, tomeg, 24 (B), 108 (tomeg-spektroszkpia) spektroszkopia tomeg 108 magmagneses rezonancia (N M R ), 108 spektrum, magmagneses rezonancia, 108 stroncium (Sr), 15, 50, 56, 99 sugarak, gamma- ( 7 -sugarak), 14 sugarzas, 14 (B) suly, 117 (tomeg) atom-, Id. relatfv atomtomeg keplet/molekulatomeg, Id. relatfv molekulatomeg suruseg (r), 98-99, 115, 116

Sz

szabalyos (normalis) s6 , 39 szabalyoz6 rudak, 59 (hafnium), 62, 116 szacharoz (C , 2H 220 n ), 90 szal (szen), 65 szaimiakso, Id. ammonium-klorid szamarium (Sm), 50, 99 szappan, 88 , 93 szappant nem tartalmazo detergensek, 89 szarftas, 107 szarft6 anyag, 107 (szarftas), 116 szarftszer, 107 (szarftas), 116 szarmaztatott mennyisegek, 114 (B), 115 szarmaztatott SI mertekegysegek, 115 szazalekos osszetetel, 26 szekunder alkoholok, 82, 83 szekunder elem, 45 (elem) szuszpenzio, 31 szekundum (s) (masodperc), 114 szures, 106 szelen (Se), 51, 69, 99 szijriet, 106 szen (C), 13, 24, 54, 51, 60 (acei), szuropapfr, 109 63, 64, 95 (szen-ciklus), 97, 98 szurotolcser, 110 100 - 101 , 116 szen korforgasa (szenciklus), 95 szen-dioxid (C O 2), 19, 26, 34, 36 (sav), 55, 57, 60, 64, 65, taliium (TI), 51, 62, 99 69 (oxidok), 83, 90, 94, tantal (Ta), 51, 59, 99 95 (fotoszintezis), 96, 97, 102, 103 (nitrogen), 104 (gazok, anionok)tapanyag(ok), 90-91 kiegeszfto, 90 (B) szengaz, 65 (szen-monoxid, koszen) tapanyagok, 90 (B) szenhidratok, 90, 95 tapasztalati keplet, 26 szenhidrogen viaszok/gyantak, 85 technecium (Tc), 51, 59, 99 szenhidrogenek, 77 tegely, 109 szenizotpos kormeghatarozas, 15 tejszeru (csapadek), 31 szen-monoxid (CO), 60, 64, 65, 96 teiftetlen vegyuletek, 77 szensav (H 2C O 3), 65 (szenteiftett (oldat), 31 dioxid), 96 (savas eso) teiftett vegyiiletek, 77 szenszal/rost, 65 teljesftmeny (P), 115 szennyezes, 9 (tiszta) tellur (Te), 51, 69, 99 szennyezes, 96 terbium (Tb), 51, 99 termikus, 96 tercentrait kobos (reszecske szennyezett, 9 (tiszta) elrendezodes), 23 szennyez6 k, 96 (B) tercier alkoholok, 83 szerkezet (atom), 12-13

szerkezeti izomerek, 77 szerkezeti keplet, 26 szerkezeti keplet, 3-dimenzios, Id. sztereokemiai keplet egyszerusftett, 26 szerves kemia, 76, 77-91 szerves oldszer, 117 szerves sav, 36 szerves vegyuletek, 76 (B), 100-101 szervetlen kemia, 52, 53-75 szigetelo, 117 szilard halmazailapot, 6 szilfcium (Si), 51, 63, 99 sziifcium(IV)oxid, Id. szilfcium-dioxid szilfcium-dioxid (Si0 2 ), 63 szilika, Id. szilfciumdioxid szilikagel, 107 (szarftas) szilikatok, 63 szilikonok, 63 szintetikus detergensek, Id. szappant nem tartalmazo detergensek szintezis, 8 direkt (kozvetlen), 41 szkandium (Sc), 50, 58, 99 szobeli egyenlet, 27 szodabikarbona, Id. natriumhidrogenkarbonat szolvatacio, 30 Szolvay-eljaras, 55 (natrium-karbonat) sztearinsav, Id. oktadekansav sztereoizomerek, 77 sztereokemia, 77 sztereokemiai keplet, 26, 77 (sztereokemia) sztirol, 87 (polisztiroi) szubatomi (atomnal kisebb) reszecskek, 12 (B) szubiimalas, 7 szulfatok, 40, 71, 104 (anionok) szulfidok, 70 (B), 104 (anionok) szulfitok, 71, 104 (anionok) szupravezeto, 65 (buckminsterfulleren)

TARCYMUTATO
terfogat (V), 28-29, 115, 117 mol-, 25 termekek, 5 termeszetes gyantak, 117 (gyantak) termeszetes polimerek, 87, 90 (kemenyft6 ), 91 (feherjek) termikus disszociacio, 48 (disszociacio) termikus szennyezes, 96 termokemia, 32 (B) tetraederes (molekula), 19 tetragonalis (alapveto kristalyforma), 22 tetraklor-metan (CCI4), 10, 30, 79 tims, Id. kalium-alumfniumszulfat X 12 vfz tiroxin, 74 tiszta, 9 tisztftas, 93 titan (Ti), 51, 58, 99 titralas, 108 (terfogatos elemzes) torium (Th), 14, 50, 99 tobberteku alkoholok, 83 tobbszoros sulyvlszonyok torvenye, 11 tobbszorosen teiftetlen vegyuletek, 77 tolcser(ek), 110 Biichner-, 106, 110 szuro-, 110 valaszto-, 110 csapos-, 110 gomb-, 110 tomeg (m ), 114 (B), 117 megmaradas torvenye, 11 molaris, 25 relativ atom-, 24, 50-51, 98-99 relatfv keplet-, Id. relatfv molekulatomeg relatfv izotop-, 24 relatfv molekula-, 24 tomegkoncentracio, 25 (koncentracio) tomegmegmaradas torvenye, 11 tomegspektrometer, 24 (B), 108 (tomegspektroszkopia) tomeg-spektroszkopia, 108 tomegszam (A), 13, 14 (B) torveny(ek) Avogadro, 29 Boyle, 28 Dalton, 29 Gay-Lussac, 28, 29 Graham, 29 Hess, 33 nyomas, 28 Gay-Lussac II. energiamegmaradas, 32 tomegmegmaradas, 11 allando osszetetel, 11 diffuzi, Graham, 29 tobbszoros sulyviszonyok, 11 palcialis nyomasok, Dalton, 29 Gay-Lussac I., 28 Faraday (elektrolfzis), 43 gaz, 28-29 elektrolfzis, Faraday, 43 tradicionalls nev, 27 trans-2-buten, 77 trend, iranyzat, 52 (B) trfclum (T), 53 trfciummal jelzett, 53 (trfcium) trigonalis/sfk trigonalis (molekula), 19 triklin (alapveto kristalyformak), 22 trimer, 11 teiftetlen, 77 teiftett, 77 vezeto, 116 elektromos, 116 (vezeto) ho, 116 (vezeto) vezetokepesseg, 116 (vezeto) viaszok, 91 (lipidek) szenhidrogen/paraffin, 85 vilagfto lang, 94 univerzalls indikator, 38 vinil-klorid (CH 2CHCI), 86 uran (U), 14, 15, 50, 99 viszkozitas, 117 (viszkozus) viszkozus, 11 7 0 ,0 visszafoly6 s huto, 109 vitaminok, 90 (B), 91 iitkozesi elmelet, 46 vfz (H 2O), 19, 20, 24, 30 (szolvatacio), uveghazhatas, 96 36, 37, 40, 41, 53, 68, 71, 92-93, uvegkad (eszkoz), 111 95, 97, 102-103, 104 legkorben, 92 bromos, 74 (brom) desztillalt, 93 V-alaku (molekula), 79 kemeny, 93 valasztotolcser, 110 nehez-, Id. deuterium-oxid lagy, 93 (kemeny) valoszfnusegi eloszlas, Id. elektronpalya trfciummal jelzett, 53 (tricium) valtozo kemenyseg (vfz), 93 vfz a legkorben, 92 van der Waals-fele erok, 20 vfz folott, 102 (szen-dioxid, vanadium (V), 51, 58, 99 eten), 103 (nitrogen) vanadium-pentaoxid (V 2O 5), 58 (vanadium), 71 (kontakt eljras)vfz korforgasa, 92 vfzeilatas, 93 vas (Fe), 35, 51, 58, 60, 97, 98, 105 (kationok) vfzelvono anyag, 116 ontott, 60 (vas) vizes oldat, 30 nyers, 60 (vas) vizes oldoszer, 30 kovacsolt, 60 (vas) vfzgaz, 65 (szen-monoxid) vas(ll) vegyijletek, 60, 105 (kationok) vfzko (vfz), 93 (valtozo kemenyseg) vas(ll)klorld (FeCIi), 60 (vas(ll) vfzlagyftas, 93 (allando kemenyseg) vegyiiletek) vfzlagyft6 k, 93 vas(ll)szulfat (FeS 04 ), 27, 35, vfzmentes kalcium-szulfat (CaS 0 4 ) 104 (nitrat anion) 57 (kalcium-szulfat) vas(ll)szulfid (FeS), 41, 70 (B) vfzmentes, 40 vas(lll) vegyijletek, 60, 105 (kationok) vizsgalat(ok), 104-105 vas(lll)hidroxid (Fe(O H ) 3), 40 forraspont, 107 vas(lll)klorid (FeCI,), 8 (szintezis), langfestes, 105, 108 40, 60 (vas(IH) vegyiiletek) oivadaspont, 107 vas(lll)oxid, Id. hematit volfram (W ), 51, 59, 99 hidratalt, Id. rozsda voros foszfor, 68 (foszfor), 99 vulkanizalas, 87, 117 vas(lll)oxid-hidrat, Id. rozsda vegpont, 108 (terfogatos elemzes) vegyertek, Id. kovalens/ion vegyertek vegyertekelektron, 16 W a tt(W ), 115 vegyi fiilke, 110 vegyjel, 8 , 98-99, 112-113 vegyiilet(ek), 8 alifas, 6 xenon (Xe), 75, 51, 75, 99 aromas, 6 xenontetrafluorid (XeF 4), 75 (xenon) rez(l), 61 triol, 83 trivialis nev, 27 tulhevftett vfzgoz, 117 tulium (Tm), 51, 99 tultelftett (oldat), 31 tuzko (kovako), 63 (szilfcium-dioxid)

U, U

w
X

rez(ll), 61, 105 (kationok) kovalens, 18 (B) kupri-, Id. rez(ll) vegyuletet kupro-, Id. rez(l) vegyuletet ferri-, Id. vas(lll) vegyuletet ferro-, Id. vas(ll) vegyuletet ion-, 17 vas(ll)-, 60, 105 (kationok) vas(lll)-, 60, 105 (kationok) lom(ll)-, 63 (olom), 105 (kationok) olom(IV)-, 63 (olom) szerves, 76 (B), 100-101 plumbi-, Id. olom(IV) vegyiiletet plumbo-, Id. 6 lom(ll) vegyiiletet tobbszorosen teiftetlen, 77

zart rendszer, 48 zeolit, 93 (ioncsere) zimaz, 83 (alkoholos erjedes) zoldgalic, Id. vas(ll)szulfat

Zs
zsfrok, 90 (B), 91 (lipidek)

K6sz6netnyilvanitas
A borftlapok tervezoi: Michele Busby es Zoe Wray A tovabbi tervezes Anne Sharples, Sue Mims, Roger Berry es Simon Cooch munkaja.

Az illusztraciok keszfteseben reszt vettek:

Koszonettel tartozunk, hogy a fenykepeket rendelkezesiinkre bocsatottak; Borftolap (fent balrol, az oramutato jarasaval megegyez 6 en): Dr. )eremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar; Michael W . Davidson/Tudomanyos Fenykeptar; Mehan Kulyk es Victor de Schwanberg/Tudomanyos Fenykeptar;Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar; Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar; M alt Meadows/Tudomanyos Fenykeptar; Dr. jeremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar; Charles D. Winlers/Tudomanyos Fenykeptar; Erich Schrempp/Tudomanyos Fenykeptar. A 92. oldal (fent jobbra); digitalis fantaziakep.

Mindent megtettunk a szerzoi jogok elismerese es vedeime erdekeben. A kiadoknak oromere szolgal, ha megfelelo rnegegyezes jon lelre azokkal a szerzoijog-tulajdonosokkal is, akikkel nem tudtak kapcsolalol lalalni.

A konyv eiso kiadasa 2000-ben jelent meg az Usborn Publishing Ltd. kiadonal, Usborn House, 83-85 Saffron HIK, London E C IN 8 RT, Anglia.www.usborn-com. A kiadoi jog luiajdonosa az Usborn Publishing Ltd. 2000, 1986. Az Usborn nev es a szimbolum az Usborn Publishing Ltd. markajele.

Magyar kiadas: Novum Klado, 2003 Felelos klado: Jankovics Laszlo Forditotta: BIharI Judit Szaknnailag ellenorizle: KIss Klara Kiadovezeto: Tth-Kasa Ottilla OIvasoszerkeszto: Geiler TIbor Muszakl szerkeszto es bon'toterv: Meseldzija Zoran Tordeloszerkeszto; Marlas Csllla Nyomdai elokeszftes: Novum Kft. Keszijit a Novum Nyomdaban, Szeged Felelos vezeto: Budincsevich Jozsef
ISBN 963 9334 27 8

Minden jog fenntartva. A kiado elozetes engedelye nelkCil e kiadvany egyetlen resze nem masolhato, nem tarolhat olyan rendszerben, amelyb 6 l visszanyerhet6, vagy atadhato valamilyen formaban, vagy valamilyen modon elektronikus, mechanikai, fototechnikai vagy barmilyen mas eljarassal.

KEMIA KEPES SZOTAR

Idealis kezikonyv a kemiat tanulok reszere. A vilagos stflus es a vonzo kivitelezes megkonnyfti a targy temakoreinek teljes megerteset.
AZ A T O M I JE L L E M Z O K M ERESE
A kb lO mm atmeroju s kb IO g tomegu alomok olydti kicsik, hogy kozvetlen meresiik rendki'viil nehez. Ezerf a lomeguket egy egyezmenyesen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzuk meg. Igy konnyebben kezelheto ertekeket kapunk. M ivel igen kis anyagniintaban is lobb m iliio atom van, a reszecsk^k menynyisegenek meghatarozasara a mol-t (6-10'db reszec:sket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak. Az atomok es a molekulak tomegenek kozvetlen meresre, a tfimegspektronfiternek nevezett berendezest haszn.lljak.
Relatfv atomtfimeg vagy atomsuly (figyelembev^'ve a relailv i7otoplomeget fc az izotoparinyt), osziva a 12 atom tom Snpk tizeneg< kette< reszevel (kl. izotp 1.3 old.) A relati'v atom 1 . Imegul (.'gyezit?nyes at(xnl6nieg < ?gysegl)en (u) lejtzik ki. A rulaliv alomtOniegek a 9S-99. okJalon 1^6 libizatban lalilhatok nieg
Adott anyag egy .itomjinak atlasos
A hkkogin rtkitiv atomtdmtgt k6/eUt6ieg 1

Relatfv molekulatomeg Kelaliv molekulasulynak is fievezik. Egy elem vagy ^ vegyijlH niolekuiiljanak a to mt'ge, osztva a szen-12 atotn t6mfg^wk ti/pnketted rMz^el (Id. izot(')(), I i . old.) A realtiv molekulatonK.'g a niolekulSban Ivo alomok relatfv atorntOm^ geinek O sszege.

A yiimolekijk} tgy OK}gfnalomot

kei h ro frH o td g U mot tartaima/.

; C A 'j

'

Kakiom (nkitiv atomitimeg 40)

Cgp V c a c i^ ^

Klw lH (iH v

Relatfv lzot6pt6meg Adott izot6p fsy atontjAnak loniege, osztva a szn-12 atom tonieg^'nek tizenkfttfd re?./^vol. Majdnem (Kjntosan migegyezik az izol6p tOmegszSmval". lzot6parny Az elcm adott nicnnyisegeben a/ izotpok atomjainak sz< arAnya. A relatfv izotp'im tOmeggel egviill az elem relatfv atomtdmegnek krszamitasara hasznaljak.
A (ernm ietf^ klorban n}intfgy haromior onnyi CI-3S atcm mmfCi-i/ atom.

K i ti)aqh\ ntotV otom rm ^

16.

lgy a kht rekjtiv otomiomege s dtfcjpoi rehttv Uotptmeg ^ ( i x 35 * 0 x 37) 4 ^ 35.5

kjjvtgjnjl, 1

Vilagos meghatarozasokat ad ertheto megfogalmazasban az alapveto fogalmakra es kifejezesekre. Att'ouo hivatkozasi rendszer segiti az anyag kulonbozo reszei kozott meglevo kapcsolatok megismereset. Ragvogo illusztraciok. attekintheto abrak egeszftik ki a lefrasokat es magyarazatokat. Reszletes taruvmutato teszi lehetove barmelyik kifejezes k6nnyu megtalalasat. Elengedhetetlen tanulasi vezerfonal a vizsgara keszuloknek.
9 789639 I
334274 ISBN 963 -9334-27-8

' .S