P. 1
Chris Oxlade, Corinne Stockley, Jane Wertheim - Kémia képes szótár

Chris Oxlade, Corinne Stockley, Jane Wertheim - Kémia képes szótár

|Views: 661|Likes:
Published by insomnia_x2856

More info:

Categories:Topics, Art & Design
Published by: insomnia_x2856 on Jul 14, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/07/2013

pdf

text

original

villanyeg6

argon gćz
-

^szappanbuborekok a VIZ felszmen

woifran) izzoszdi

tengeri s6 kristalya

a D3 vitamin szamitogepes model Ije

0 szappan csokkenti a viz feliileti feszultseget, ezert a vizcseppecskek szetfrdcskdinek

arany

KEMIA
KEPES SZĆTAR
az elem pozitiv polusat rezlemezre kapcsoljuk pozitiv polus rezlemez ajćrgyat, pl. kulcsot, j a negativ pdlusra kapcsoljuk (■

szenatom

folsav-kristal>

kemcso

rez(ll)szulfatoldatot tartalmazo edeny

egyszeru eirendezes, amellyei valamilyen femtargyra rezbevonat keszitheto
9V-0S elem

f

a szilard szen-dioxld szublimalasa

NOVUM

KEMIA
KEPES SZOTAR

Szoveg: Jane VVertheim, Chris Oxlade es Corinne Stockley Forditotta: Bihari Judit

M IV E L FOGLALKOZIK A KEM IA?
A kemia az elemeket tanulmanyozza, amelyek valamennyi letezo anyagot felepitenek. Foglalkozik a szerkezetukkel, azzal, hogy mikent kapcsolodnak ossze egymassal es hoznak letre mas anyagokat, s hogyan viselkednek kulonbozo k6 rulmenyek kozott. Ebben a konyvben a kemiat szmkoddal jelolt (lasd az oldalszamozas szmes mezoit) fejezetekre tagoltuk. Az egyes fejezetek az alabbi temakorokel olelik fel.

Fizikai kem ia
Az anyagok szerkezetet, tulajdonsagait es viselkedeset targyalja. Ez a fejezet ismerteti az alapveto kemia i torvenyeket is.

S z e rve s kem ia
A szerves kemia a szenlancot tartalmazo vegyuletekkel foglalkozik. Vizsgalja szerkezetiiket es csoportositasLikat.

S z e rv e tle n kem ia
Attekinti a periodusos rendszer elemcsoportjait, tulajdonsagaikat, alkalmazasukat es vegyuleteiket (kiveve a szenvegyijleteket).

K o rn y e z e ti kem ia
Megmagyarazza a termeszetben elofordulo kemiai anyagok kolcsonhatasat es a k6 rnyezetszennyezes hatasat.

A ita la n o s k em iai is m e re te k
Az anyagok tulajdonsagait, jeloleset, azonositasi modjait tartalmazo tablazatok es grafikonok talalhatok ebben a reszben. Ezenkfvul bemutatja a laboratoriumi eszkozoket, nehany anyag eloallftasi modjat, a vizsgalati modszereket es a kemiai analizis alapjait.

e

csoport elemei A IV. keverekek Atomok es molekulak Az atomok szerkezete Radioaktivitcls Kemiai kotesek Kristalyok Az atomi jeliemzok merese A kemiai anyagok jelolese Gaztorvenyek Oldatok es oldhatosag Energia es kemiai reakciok Oxidacio es redukcio Savak es bazisok Sok Elektrolfzis Reakciokeszseg Reakciosebesseg Megfordfthato reakciok Szerves kemia 76 78 79 80 82 83 86 87 90 Szerves kemia Alkanok Alkenek Alkinek Tovabbi homolog sorok Alkoholok Koolaj Polimerek es muanyagok Feliiletaktfv anyagok (detergensek) Eleimiszerek. tapanyagok Kornvezeti kemia 92 94 96 A viz A levego es az eges Szennyezesek Altalanos kemiai ismeretek 97 98 100 102 104 106 108 109 112 114 A reaktivitasi sor Az elemek f * g f % r Szervetlen kennia 50 52 53 54 56 58 60 62 63 64 66 69 70 72 75 A periodusos rendszer Szervetlen kemia A hidrogen Az 1 csoport: alkalitemek .TARTALOMJEGVZEK Fizikai kennia 4 5 6 8 10 12 14 16 21 24 26 28 30 32 34 36 39 42 44 46 48 Fizikai kemia Tulajdonsagok es atalakulasok hHalmazaIlapotok Elemek. csoport elemei A VI. csoport: alkalifoldfemek Atmenetifemek A vas. csoport: nemesgazok tulajdonsagai Az egyszeru szerves vegyuletGk elnevezese Hat gyakran elofordulo gaz eloal lita sa Laboratoriumi vizsgalatok Az anyagok vizsgalata Minosegi es mennyisegi analizis Eszkozok Az anyagok keplete es neve Fizikai mennyisegek es mertekegysegeik Nehany toga lom attekintese Targymutat6 r . vegyuletek. halogenek A VIII. csoport elemei A szen Az V. rez es cink A III. A II. csoport elemei A ken A VII. csoport.

old.) A ken ket kulonbozo kristalyformđban kristalyosodik. Az atomok szerkezefe es ennek meghatarozo szerepe az anyagok szerkezeleben {Id.. hogy ket szenatom es negy hidrogen atom van benne. atomok šs molekulak 10-11. es atlatszo oldatot kapunk.) Rez elektrolizise KiJ 5 ..F IZ IK A I K E M IA A fizikai kemia az anyagok kemiai viselkedeset vizsgalja a kulonbozo feltetelek kozott lejatszodć kemiai reakciokban. old. 38. old. am itol a hal halvćnyan vilćgi'l. megfordithato reakcićk 48-49. old. oxidacio es redukcio 34-35. . kemiai reakciok es energia 32-33. iV A * A A 4 A k .) Specialis reakciok (Id. A konyv fizi­ kai kemiaval foglalkozo fejezete az alabbi temakorokkel kapcsolatos ismereteket targyalja. Szilard testek. old.) 56 A s6 oldhato oidodik a vizben. Az elektromos aram hatasa az anyagokra es elektromos aram eloaliftasa kemiai reakci(3kkal (Id. old. old.old. es reakciokćszseg 44-45. old.old. az atomok szerkezete es radioaktivitas 12-15. halmazallapotok 6-7 old. a szilard anyagok. amikor reakcićba lepnek a dobozon levo foszforral. Az atomi jeliemzđk „merese" 24-25. am i megmutatja. Hogyan kevercdnek az anyagok (Id. oki. Az oldatokat lak­ musz* (3 8 . Vilagi'to sejtek 5.'fi /'•■ ! / ii 10. old. (Id. Az elemek jelolese es a kćmiai reakciok i'rasmodja (Id. savak es bazisok 36-38.. H / Az etenmolekula rajza CoH 2^4 Az eten­ molekula keplete 6. Nćtrium-kloridNatriumhidroxid 3. 7. A fizikai kemia tobbnyire valamilyen meresi modszert is magaba foglal. elmek. 2. vegyuletek es keverćkek ^ 8-9 old.). oldatok es oldhatćscig 30-31.) A meszkdben levo kalciumkarbonat es az esovi'zben levo szensav kozotti lassu kemiai reakcio eredmenyekent kepzodnek fokozatosan a cseppkovek.az anyag reszecskei es a kozottuk kialakulo kotesek.. old.) 4. Ez a viselkedes az anyagok kemiai es fizikai tulajdonsagaibol kovetkezik.) Az etenmolekula mindket leirćsi modja azt m utalja. hogy az oldat savas.) Sosav A sosav es a natrium-hidroxid (lugos kemhatasu oldat) reakdojaban sć. __ es kristalyok 21-23 old. reakciosebesseg 46-47. kinetikus elmelet 9. lugos vagy semleges. 1.) A natriumatom felepitese A relativ atomtomeg merese 9. A kemiai reakciok tolyaman vegbemeno vallozasok (Id. Az anyag fizikai es kemiai felepi'lese . kepzddik. sok 39-41. Mennyisegek merese. old. old. old. old.. natrium-klond. A kemiai anyagok jelolese 26-27. es gazt6rv^nyek 28-29. folyaclekok es gazok. Szđmos me!ytengeri hal sejtjeiben fenyjelenseggel jaro kemiai reakcio megy vegbe. old. 8. a folyadekok es a gazok mcnnyisegei kozott tennallo kapcsolatok (Id.) A gyufa fejen levo anyagok Ićngra lobbannak. A kemiai viselkedes sajatos formai (Id. * Lakmusz. reakciokeszseg 44-45. elektrolizis 42-43.. Az anyagok atalakulasa egyik ailapotbol a masikba es az anyag szerkezetenek szcrcpe ezek!:)en az atalakulasokban (Id.) indikatorral szi'neztek. Az anyagok kulon­ bozo reakciokeszsege es ennek okai (Id.

old. amelyek akkor lepnek fel. a kensav es a natriumhidroxid. . Ezek rendszerint konnyen visszatordi'thato valtozasok. a szm. rozsda 60. jellemzesere szolgalnak. A kovetkezo abra nehany tovabbi peldat mutat. szaniszeru ertekkel.) A fagyialt sziiardbol foiyekonnya oivad a nap melegetol. A kemiai tulajdonsagok az elektronkonfigurćciotol*. A vas rozsdasodćsa* kemiai reakcio. rozsdasodas 95. oivadaspont.TULAJDON5AGOK ES ATALAKULASOK Fizikai sajžtsagok Az anyag valamennyi tulajdonsaga. kinetikus elmelet 9. A laboratoriumban gyakran hasznalt reagensek a sosav. ^ rozsda* ° reakcićtertvek. oid. vagy amely Lij anyag kepzodesel eredmenyezi. Vas (majdnem valam ennyi acelfajta alapanyaga) Reagens Elektromos vezetokepesseg* (A ttćl fugg. Nehany minosegi jeliemzo. a viz es a levego oxigenje. amelyek a kemiai reakcićkban mutatott viselkedeset meghatarozzak.) a szerkezettol fugg. Ket to Ifpus van. a minSsćgi (kvalitatfv) es a mennyisegi (kvantitatfv) sajatsagok. Kemiai tulajdonsagok Olyan jeliemzok. A reakciopartnerek a vas. Ilyenek pl.A reakcio meglehetdsen lassu . Az anyag lefrđsara hasznšit nehany mennyisegi jelIemzS A kemiai reakcio meg ind u Iasa kor jelen Ievo anyagok. * Kotesek 16. amelyek az anyagok sajatos viselkedeset eredmenyezik a kemiai reakcićkban. nem adhatok meg matematikai ibrmaban. alakfthatosžg 117. Min6sšgi jeliemzok Az anyag lefrasara. amelyik megindit egy kemiai reakciot. Fizikai atalakulasok ()lyan valtozasok. hogy eimozdulKemenyseg (A kotesektol* es nak-e a toltott reszecskek az anyagban. tomeg 117. duktilitas 116. ha az anyag egy vagy tobb fizikai jeliemzdje megvaltozik. suruseg 116. mely a szerkezettol es a kotisektol* fugg.) Az az anyag. Reakciotermekek A kemiai reakcioban keletkezo anyagok. Ez az egyik kiindulasi anyag is. Kiindulasi anyagok vagy reakciopartnerek Mennyisegi jeliemzđk Ezek merhetok es szamszeruen megadhatok: pl. - ^ Kemiai reakcić Minden olyan valtozas. Makithat6sag*(hajUthat6sag) es duktilitđs* (nyujthatćsag). melyeket az anyag lefrasara hasznalunk. tomeg* oldhatosag* es sOriJSĆg*. vezetokepesseg 116. az iz.szamos sokkal gyorsabb reakcio vari. a szerkezettol es az energiavaltozasoktol fijggeriek. A kemiai reakcio folyaman reakciotermekek kepzodnek a kiindulasi anyagokbćI. kiveve azokat. forraspont. a kotesektol*. az iHat. A szilard ailapotbol folyadek ćllapotba valo fizikai atalakulast az anyagreszecskek energiajćnak megnovekedese okozza (Id. amely megvaltoztatja az anyag kemiai tulajdonsagait. oldhatosag 31. elektronkonfiguracić 13.

az alak es terfogat nem valtozik... mind a l’olyekony ailapot jelen van. amelyen a szilard anyag megolvad.old. Azt a homerseklelet. Ezek a fizikai ailapotok (halmazailapotok) az anyag allapotforlegkristaly . OIvadas Atalakulas szilard allapotbc3l folyćkony aila­ potba. Fluid ailapot Szilšrd halmazallapot Ebben az ailapotban az anyagnak meghatarozott alakja es terfogata van. rendszerint melegftes hatasara. narancslevet adunk a vizhez. de az alak valtozik. illetve csokken a reszecskek energiaja (Id. * V. az csokkentheti az oivadaspontjđt. oivadžspontnak nevezziik (Id. kinetikus elm šlet 9. ha melegiles vagy hutes hatasara megvaltozik a reszecskek energiaja (Id. ^ ' V . min! a vfz es az olaj kevereke.. Ekkor vagy gozr6l vagv gazrći beszeliink. pl.) Folyekony halmazallapot Ebben az ailapotban az anyag terfogala allancio.). oki. Egy adott anyag minden tiszta mintajanak azonos nyomason azonos az oivadaspontja. . Ezt az erteket a gaz kritikus hSmersekletšnek ncvezziik. Ez altalaban akkor kovetkezik be. amikor no. folyekony vagy gaznemu lehet. old . A szilard viasz melegites hatasara oivadekka valik. a 98-99. A goz csupan nyomas alkalmazasaval lolyadekka alakithatc3 a gazi eloszor gozze keli alakitani oly .) Ez azonos az anyag fagyaspontjšval (Id. hogy a homersekletel egy jeliemzo ertek ala csokkentjuk. kinetikus elmelet 9. oldalt is.. Ha valamilyen anyagot. Megszilardulas A szobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa folyekonybol szilard ailapotba.A ( i' ^ V ■A ’ f"' ■' HA LMAZ A LLA POTO K Az anyag szilard.a ter­ fogat allando. modon.a ter­ fogat es az alak valtozik. fagyšs). rendszerint melegftes vagy hutes hatasara. Fotyekony ailapot .. Fžzls Egy anyagkeverek elkulonult resze. Szildrd ailapot . A homok es a vfz kevereke kel lazist tartalmaz. vagy folyekony ailapotu. szilard formaja A: Az anyagok atalakulhatnak egyik allapotbol a masikba. Gazhalmazailapot (vagy gaz nem u ailapot) Ebbe^i az ailapolban az anyagnak mind az alakja. ugyanugy. amely a tobbilol elterd fizikai es kemiai tulajdonsagokkal rendolkezik. Viz Homok Viz Homok - Fizikai atalakulas 5. * ■ i 1 Ekkor az anyag kepes aramlani. Allapotvaltozasok Az šilapotvaltozšs az anyag fizi­ kai atalakulšsa* egyik ailapotbol a masikba. de az alakja valtozhal. Az olvadasponton mind a szilard. azaz vagy gaznemu. OIvadek Szobahomersekleten szilard anyag folyekony ailapotal jelenti. Cđznemu ailapot . A jeg (a viz szilđrd form aja) 0 °C-on vagy 273 K-en oivad meg.a viz mši (szokasosan ailapotnak roviditjuk). mind a terfogala valtozik.

Belso ter A vfzgoz kondenzal (lecsapodik) a hideg ablakon. amely gaznemu žilapotot hoz letre. Ezt altalaban lehules okozza. hogy a molekulak kilepnek a tolyadćk feluleterol. annal tobb folyadek fog a legterbe parologni. omledek). A gyorsan parolgo folyadekot ill6konynak* nevezziik. a folyadek hutesevel. pl. A viz 0 X-on vagy 273 K-en fagy meg. 100 °c A viz 100 °C-on vagy 373 K-en fon. Elg6zol6gtetes Barmilyen valtozas. OIvasztcis Szobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa szilard ailapotbol folyekony ailapotba. hogy az anyag oivasztott (vagy oivadšk. oldalon levo kćpet. Ez hutessel (gozze alaki'tassal) es megnovelt nyomassal erheto el. A megolvasztott es lehuteskor mas alakban megszilardulo anyagot szinlen oivasztottnak (bmlesztettnek) nevezziJk.). a forraspontnak novezett homersekleten (Id. a 50 a tengervizben. oivadšs). A folyadekban kialakulo buborekok formajaban megy vegbe. a nyomas csokkentese pedig csokkenti a forraspontot. parolgžs. a 48. es vizcseppek kepzodnek. old. amelyen az anyag megfagy. meg a 98-99.FIZIKAI KEMIA Fagyšs Atalakulas a folyekony ailapolbol szilard ailapotba. Kimarad a folyadekallapot. a fagyžspont. Kulvilđg Hideg levego. Ld. Az a homerseklet. parat kepeznek. * lll^kony. Minel melegebb a levego. A meleg esoerdokben az esocseppek gyorsan elpđrolognak. Parolgas Atalakulas folyćkony ailapot­ bol (g6z) ailapotba annak kovetkezteben. Kćn oivasztisa Cseppfoly6sftas Szobahomersekleten es legkori nyomason gšz halmazailapotu anyag (gaz) atalakitasa folyekony aila­ potba. . es vizgozi. N ehany gđzt cseppfoly6$i'tva szćllitanak Megolvasztott ken (folyekony) Kenpor Kondenzacio (lecsapodas) forma) Forršs A folyekony ailapotbol gaz (goz) ailapotba valo atalakulas. csokkenthetik a viz fagyćspontjćt. A nyomas novelese emeli. szublimalas. Azt mondjuk. Meleg levego Szublimalas Szilard ailapotbol gšznemube (gšz vagy gđz) valo atalakulas melegftes hatasara. Ugyanannak a folyadeknak minden tiszta mintaja azonos nyomason azonos forraspontu. n 7. Ez ugyanaz a homerseklet. old. Idegen anyagok. Szobahomersekleten es legkori nyomason folyekony anyag atalakulasa gžznemubSI (gaz vagy goz) folyekony ailapotba. valamint gaznemđ ailapotbol kozvetlen megszilardulas hutes hatasara. azaz forras. mint az oivadšspont (Id.

rendszšm 13. — i J-Keveres J \ Kemiai reakcio (ha feliep) ---------> Szintezis B elem Vegyulet . A leglobb elem szobahomersekleten szilard vagy gaz halmazalla|X)tLi. oldalon lalhato az elemek es vegyjeleik felsorolasa. amelyben kemiai reakciok meghatarozott sorozataval elemekbol vagy egyszerubb vegyuletekb6l letrejon egy vegyijlet. Pl. KEVEREKEK A kemiai anyagok harom to tipusa. old. Ken Az iiveg kaldumot. A elem Keverek . es mindegyik megtartja eredeti tulajdonsagait. Q * Elektrolfzis 42. a szen-monoxid. A szintezis idejen uralkodć nyomas es hdmerseklet hatćrozza meg a kepzodott asvany szerkezetet. A keverek retidszerint egyszeru fizikai modszerekkel alkotoira bonthato.nem bonthatdk lovabb egyszeruhb anyagokra. A keverek komponensei kćmiailag nem kapcsolodnak egymashoz. s rendszerint az elem nevćnek (alkalmankćnl gorog vagy latin nevenek) eiso egy vagy ket betujebol ali. 26-27. s a l i 2-113. Keverek A keverek alkotoi lehetnek elemek es/vagy vegyuletek. s ezeket a periodusos rendszer* osztalyozza. amely csak szenet es oxigent tartalmaz. szilidumot. Az alkotok aranya telszoleges. ez csak kemiai reakciokkal. Egy adotl elem valamennyi atomja az atommagban* azonos . .szamu protont* tartalmaz (Id. amelyben elektromos arammal idezunk elo kemiai valtozast. A 98-99.az atomok vagy molekulak uj kom binadćja (Id. kotesek 16-20. oxigent es natriumot tartalm azo vegyulet. atommag 12. Az elektroIfzis olyan tolyamat. pi. A v'iz a hidrogen es az oxigen vegyulete. V E G V O l ETEK. old. Kenpor Vasreszelek Szintezis Az a folyamat. Ezt mutatja meg a vegyulet kemiai keplete* H 2O.az atomok vagy molekulak valtozatlanok Vegyulet Kel vagy tobb elem atomjainak osszekapcsolodasabol jon letre. Vegyjel: 5 Vegyjel: Fe . A legtobb termeszetes anyag tobb vegyuletbol ep ii I fel. oldalon levo tablazat is segft az elemek es vegyjeleik osszekapcsolasaban. a vfz mindig ket resz h id rogenbol es egy resz oxigćnbol kepzodik.) Vegyjel Egyszeru mod az elemek jelolesere a kepletekben es a reakci6egyenietekben (Id. kepletek 26. proton 12.) A vas es a ken elemek . periodusos rendszer 50. Ketalkotos (biner) vegyuletek Ezek a vegyCiletek csak ket elembol epiilnek fel.) A vegyjel egyetlen atomot jelol.ELEMEK. old. A vegyCileteket nehez elemeikre bontani. A kvare szilkium es oxigen vegyulete. a vegyuletek es a keverekek. hevftett vas tolott klorgazt atvezelve allftanak elo vas(lll)kloridot. A vegyulelben az egyes elemek mennyisegi aranya allando. elektrolfzissel* lehetseges. old.a vas latinui ferrum. lelenleg tobb mint 100 elemel ismeiiink. pl. A vegyLilet fizikai es kemiai tulajdonsagai elternek az 6t felepfto elemek sajatsagaitol. pl. Elem Ezek az anyagok nem bonlhalok egyszerubb anyagokra kemiai reakcioval. az elemek.

pl. a folyadekok es a gazok viselkedeset. mivel a keveredeshez a reszecs­ keknek mozogniuk keli.Homogšn Olyan anyag. eszrevehctoen gyorsabban diffundalnak. hogy elhagyjak a folyadek feluletet. szuszpenzić 31. Scmmilyen aranyban nem tartalmaz mas anyagot. valamint az šilapotvžitozasokat* (Id. A ho (melegi'tes) elegendo energićt od a reszecskeknek ahhoz. oldatok* (a fizikai es a kemiai tulajdonsagok minden iranyban azonosak). iIletve folyadek reszecske inek sajatsagai kulonbozoek). A kinetikus elmelet szerint: A szilćrd anyagban a re­ szecskek szorosan iileszkednek. Csak az egymassal elegyed5* folyadekok diffundalnak. pl. mine! gyakrabban iitkoznek a felijletbe (az edeny falaba) es egymćssal. 30. oldat. es igy gćzt kepezzenek. amely egyetlen elombol vagy vcgviiletbol ali. egymćst6l tćvoli reszecskekbol ali. A lathato gazok. az alabbi abrat). A folyadekban a reszecs­ kek koze! vannak egymđshoz. Alatamasztja a kinetikus elmeletet. Tiszta Olyan anyagminta. a bromgoz (lent). ffcis. akkor szennyezettnek mondjuk. hogy felszakitsak az oket osszetarto koteseket. de nem mozdulnak el. tengeri kagyl6 es szerves anyag heterogen kevereke. fluid. anndi nagyobb a gaz nyomćsa. hogy a pollenszemcsek a vi'z\ben veletknszeruen mozognak. 31. A reszecskek kulonbozo fćzisban* vannak Kinetikus elmelet A kinetikus eimčiet a reszecskelk mozgasa alapjan magyarazza a szilard anyagok. A folyamat alatamasztja a kinetikus elmeietet. A gaz nagy sebesseggel mozgo. — Minel nagyobb a gćzmolekulćk sebessege. mivel ez a mozgaš nyilvanvaloan a vfz vagy levego molekulaival valo latbatatlan Litkozesek kovetkezmf?nye. Brovvn-mozgas Az apro reszecs­ kek veletlenszeru mozgasa vizben vagy levegoben. mint pl. amely reven kćt fluid anyag* mechanikai behatas nelkiil keveredik egymassal. Dlffuzlo Az a folyamat. Levego Hi'gabb oldat J J T6meny rez(ll)szulfat oldat Ket nappal kesobb ‘ AIlapotvaltozas. elegyedo. amelyben a reszecskek tobb feizisban* vannak. A vfz molekula! Jbkdosik" oket. Vegijl a ho elegendo energićt ad a reszecskeknek ahhoz. . 1la az anyag lartalmazza mas elem vagy vegyulet nyomait. amelyben valamennyi reszecske azonos fžzisban* van. szuszpenziok* (a szilard anyag . Valamennyi reszecske azonos fćzisban* van. 6. mint a folyadekok. de szabadon elmozduinak. Rezgomozgast vegeznek. Heterogen A tengerparti homok apro kvarcszemcsek. es a masik anyagot szennyezesnek nevezziik. old. J J ^ J ^ J J J ^ j J J ^ J J latjuk. Heterogšn Olyan anyag. 6.

(Ma mar azonban ludjuk. s ezeket atomnak neveztek el. A szervetlen* molekulak altalaban csak nehany atomot tartalmaznak.ATOMOK ES M O LEKULAK Tobb mint 2000 evvel ezelott a gorogok ugy gondoltak. ion. Minden anyag atomoknak neve­ zett apro reszecskekbol ali. old. old. A kovetkezoket aliftja: 1. amely meg megtartja az clem kemiai jeliemzoit. (Ezt azota megcafoltak Id. Vegyuletek ko|)zodesekor a kapcsolodo elemek atomjainak aranya egy. 5.szeru egesz szamokkal adhato meg. old. 16. 3 hidrogenatom 10 * Szervetlen kemia.) Molekula Az clem vagy vegyulet legkisebb. (Ezt azota megca­ foltak . Helium A ket atomot tartalm azć molekulat ketatomosnak nevezzuk. hogy a nagy szerves* molekulakra ez nem mindig igaz. es nincsenek molekulaik. 14. A neonmolekula egyetlen neonatombdl ali. amelyek tobb ezer a to mot ta rta Im az na k. A haromnal tobb atomot tartal­ mazć molekulat tobbatomos molekuićnak mondjuk. 4. oldalon). Szanios elem atomjai csoporlokba kapcsolocinak. Az ionvegyuletek* ionokbol epulnek fel (az ionok elektromos toltesu reszecskek). 1:J. ionvegyulet.de vannak molekulak. es tovabb nem oszthatoak. amelyek harem fo csoportba sorolhatok .: Az atom szerkezete a 12. A kesobbi elmeletek kiterjesztettek ezt az elgondolast a m olekulakra . Lenyegeben ma is ervenyes. Az atomok nem hozhatok letre. A kiilonbozo elemek atomjainak kulonbozoek a tulajdonsaga es a tomege. es molekulanak nevezett reszecskeket kepeznek (Id. 76. amely megorzi az illeto anyag tulajdonsagait.ezek osszekapcsolodott atomok. Az atomok is kisebb reszekbol epiilnek fel. Az egyetlen atombol ĆII6 molekulđt egyatomos molekuićnak nevezzuk. radioaktivitas. onmagaban is stabil resze.Id. hogy minden anyag apro reszecskekbol ali. oldalon. 2.). Atom Az elem legkisebb resze. izotćpok. szerves kemia. nem semmisfthetok meg. . A Daltonv^^" fšle atomeimelet John Dalton 1808ban publikalt clmelete voli az eiso kfserlet az atomok viselkedesenek magyarazatara.). 3. A molekulak altalaban ket vagy lobb osszekapcsoickiott atombol allnak . 1 7. 26. 52. 'iy Hidrogen A harom atombol epiilo moleku­ la a haromatomos molekula. molekulakeplet. A szen-tetra-klorid molekulaban egy szenatom es negy kloratom van.Id. meg kovalens kotes a 18. de a szerves* molekulak az atomok szazaibol epuihetnek fel. Egy adott elem valamennyi atomjanak a tulajdonsagai es a tomege azonos. A molekulaban Iev6 atomok szama A vegyijlet molekulak6pleteb6l ailapfthato meg.

akkor A azon kulonbozo tomegei. lent. NO Dinitrogenoxid. hogy ha ket elem. N^O ? M Az egy nitrogenatomra vonatkoztatott oxigenatomok arćnya megfelelo sorrendben 2. Az oxigenek egymashoz viszonyitotl tomegaranya 4 : 2 : 1 * Monomerek. hogy a kemiai reakcioban anyag nem keletkezhel. relativ atomtomeg. hogy egy adott vegyulet minden tiszta mintajaban ugyanazok az alkotoelemek ugyanabban a lomegaranyban vannak jelen. relatfv molekulatomeg. NaOCg) + N20(g) ^ N204 (g) Nitrogendioxid Nitrogendioxid Dinitrogentetraoxid A kemia aIaptorvenyei A XVIII. a harmadik pedlg (a tobbszoros t6megaršnyok torvenye) abbol fejlodott kl. A tomegmegmaradas torvenye Kimondja. 76. Pelda egy nitrogenatomra Nitrogendioxid. Ezt a t6rvenyszeruseget a francia Joseph Proust Ismerte fel 1799-ben. Ezeknek a torvenyeknek 'oriasi jelentoseguk volt az atomeimćlel fejlodeseben. old. szerves* molekula.Id. es nem is semmisuihel meg. amelynek a molekulšja ket. Ket nitrogen-dioxidmolekula (monomer) kapcsolodćsaval dinitrogen-tetraoxid (dimer) kepzodik. szazad vegen es a XIX. „molekula------darabok"). Ezt a francia tudos. Makromolekula Ez a molekula nagyon sok atomol tartalmaz. amelyek B-nek meghatarozott tomegevel egyesulnek. egyszeru aranyszamokkal adhatok meg. szerves kemia. Metćnmolekula Minden metćnmolekula (lasd jobbra) negy hidrogenatomot (a relativ atomtomeg*!) es egy szenatomot (relativ atomtomeg 12) tartalmaz . Ketto a Dalton-fšle atomelmćlethez kapcsolodik. A es B egymassal tobbfele vegyuletet alkothat. 11 . Trimer Harom monomer* molekulabol kepzociott molekulakat tartalmazo anyag. monomer* molekula osszekapcsolodasaval keletkezik (a monomer viszonylag kis molekula). 24. Reakdopartnerek Rakciotermekek A tobbszoros t6megaranyok torvenye Kimondja. 1 es 112.FIZIKAI KEMIA DImer Olyan anyag. 81. Ez a Dalton-tele atonieimelet kiterjesztese. Antoine Lavoisier ailapitotta meg 1774-ben. A szen es a hidrogen t6m egaranya 1 2 : 4 = 3: 1 Nitrogenmonoxid. Altalaban igen nagy relatfv molekulatomegu*. NO 2 ii/ (V (V 0) 0) Valamely anyag minden tiszta mintajaban egesz szćmu molekula van (vagyis a vegyuletben nincsenek reszmolekuldk. Ugyanugy minden metanminta a szenet es a hidrogent 3 : 1 tomegaranyban tartalmazza. Kemiai i Az šllando tomegaršnyok torvenye KImondja. un. szazad elejen a tudosok harom kemiai torvenyt fogalmaztak meg.

A relativ atom tomege 1. A tomege igen kicsi.valojaban az elektronok pontos helyzete egy adott idoben nem hatarozhato meg. de nagyon kicsi az alom teljes meretehez viszonyftva. es minden elektronhej elektronpšlyžkb6l ali. azonos nagysagii. 12 * Relatfv atomtomeg. a pro­ ton tomegenek csupan 1/1836od resze. a bevezetest) a neutron. A masodik hejban ■ maximalisan nyolc elektron kaphat helyet. loilesenek nagysaga ellenkezo elojellel megegyezik az elektroneval. valam int az elektron. A mag kepezi az atom majd nem egesz lomegćt. s minden hejban meghatarozott maximalis szamu elektron lehet. Az atomban azonos szamu proton es elektron van. Elektron J Elektron Szubatomi reszecske (Id. old. elektronhejnak (hejnak) nevezzLik A hejak szama egy atom­ ban hetig nohet. Az eiso harom elektronhej Az eho hejban egy vagy ■ ket elektron lehet. Az elektron negativ loilesu.) szerint az atom a legkisebb anyagi reszecske. am elyek az atommag epftokovei. 24. a magtol tavolabb levo he­ jak sLigara nagyobb. A tapasztalatok azonban azt bizonyftjak. igy elektromosan semleges. old. amelyben az elektronok mozognak az atommag koriil. A harmadik hejban az elektronok maximćlis szama 18 lehet. A negyedik hejban maximum 32 elektron lehet. izotop a kovetkezo oldalon). . szubatomi (az atomnal kisebb) reszecskek. am ely az atommag korui helyezkedik el.J reszecske (Id. A jobb oldalon egyszerusflell modeli lathato . Relatfv atomtomege 1. s koriilotte mozognak az elektronok. az un. Az elektronhejak Azl a terreszt. Az atomban azonos szamu proton es elektron van. hogy az atomban is vannak meg kisebb alkotoreszek. J elektromos toltese nincs. A harom legfontosabb ilyen reszecske a proton es a neutron. pozitiv elektromos toltesu. 10. Egy adott elem atomjaiban eltero J lehet a neutronok szama (Id. r J J J Atommag 1 J J J Proton ^ ^ ' Neutron Proton Az atom magjaban levo szubatomi ršszecske (lasd a bevezetest). egymashoz szorosan iileszkedo protonokbol es neiilronokbol ali (ezek rendszerint azonos szamban vannak jelen). . Az atommag Az atom kozeppontjaban helyezkedik el. de ellenkezo elojelu 16kese van. amely elektronhejakban mozog az atom­ mag koriil. a bevezetest). j Az atommag1 ban levo maK lo i i f T n n sik szubatomi .AZ ATOM 5ZERKEZETE A Dalton-fšle atom eim elet (Id. mint a protonnak.

Egy adott elem tomegszama valtozbat. 13 . 6 neutron iiii 7 neutron * Nemesgazok 75. Oktett Egy elektronhšjon levo nyolc elektronbćl allo csoport. nagyon stabilak. azzal. hogy a perlodusos rendszer melyik csoportjžban helyezkedik el. lonos kotes 7. Kiilsđ elektronhej Az atommagtol kifele haladva. A kiilso hejon levo elektronok szama hatarozza meg az elem kemiai viselkedeset. old. amelyben elektronok vannak. old. izotop).).). hogy bizonyos elektronokat megosztanak mas atomokkal (Id. ami egy szamcsoporttal adhato meg. A tomegszam es a rend­ szam azonos. vagy oly modon. Tomegszđm Elektronszerkezet Az elektronok eirendezese az atomban. A nštriumatom-elektronkonfiguracio: 2. bogy egy adotl elem kLilonbozo atomjaiban a neutronok szama eltćro. A neutronok szama 0. amelyeknek a kulsđ hćjcin elektronoktett van. 1 12 Az etso hej 'ket elektront-------tartalmaz. Mincien elektronhćj egy vagy tobb kiilonbozo alaku elektronpalyabol ali. old. az utoiso elektronhej. tekintet nelkiil a neutronok es az elektro­ nok szamara. Ekkor izotopokrol beszelUnk. Az Izotopokat ugy kulonboztetjuk meg.FIZIKAI KEMIA Elektronpšlya Az a tartomany. A hidrogen atommagja egyetlen protonbćl čil. Elofordulbat. s azt. Azok az atomok. A masodik hejon nyolc elektron van. Valamennyi nemesgciznak* (kiveve a heliumot) elektron­ oktett van a kCilso elektronhejan. az szenatom. 8. Izotopok J J A harmadik hejon (kulsd hej) egy elektron van. old. amelyben egy vagy ket elekt­ ron mozoghat. A tovabbi hejakon nincsenek elektronok. amelylk bat protont tartalmaz. A szen harom izotopja Szen-12 12. vagyis barmely atom. a legbelso hejtol induiva. A tomegszam koriilbekil ketszeresc a rendszžmnak. megadjak az egyes hejakban levo elektronok szamat. A szamok. A rendszćmot es a tomegszćmot gyakran feltuntetik az elem vegyjelevel egyutt. A rendszam meghatarozza az elem anyagi minoseget. (Id. kovalens kotes 18. lent. Rendszam Az atommagban levo protonok szama. mivci a neutronok szama kijlonbozo lebet (Id. Rendszdm Tomegszdm Rend­ szam C H A protonok szđma = rendszam = 6 Az elektronok szama = 6 (a protonok szamanak kiegyenlitesere) A neutronok szćma = tomegszđm .). de a tomegszama kulonbozo. Mas atomok is elerhetik a stabll oktett-konfiguraciot (s igy a legkozelebbi nemesgazhoz hasonio elektronkontiguracićjuk lesz) pl. igen kicsi a reakciokeszsegiik. amelyeknek a rendszšma azonos.rendszđm = 6 A protonok es az elektro­ nok szama egyforman 1. Az izotopok olyan atomok. periodusos rendszer 50-51. Tomegszam Egy elem atomjaban levo protonok es neutronok egyuttes szama. hogy felvesznek vagy leadnak elektronokat (Id. bogy a tomegszamot odai'rjiik az elem neve vagy vegyjelc melie.

mfg belole egy masik elem stabil atommagja jon Ićtre. 84-85. Ui rendszam* = 92-2 = 90 . atommag. es kicsi a behatolasi melysege. mint az elektron. old. Vastag olomtomb alkalmas a „megaliftasukra". neutron. de pozitfv a-reszecskek (jelola toltese) lehetnek. ket protonbol* es ket neutronbol* ali. mint bomišsi sor. A 146 neutroni tartalmazo uran jelolese: Tomegszam*-------R e n d sz đ m * -------238 Gamma-sugarakat kibocsatd atommag a gamma-sugar igen nagy energičju elektromagneses* sugarzas. relatfv atomtomeg. tomegszam. pl. proton. es nagy sugarak — a behatolasi melysegLik. Radioizotop vagy radioaktfv izotop Ez a radioaktiV anyagok altalanos niegjelolese.i'gy az uj elem torium A radioaktfv atommagbol* kile|)d. mivel valamennyi ilyen anyag izotop. Lassan mozog. Az Uran-238 bomlasa T6rium-234-ig -92 U Mas irdsmod lehet: U-238 vagy Urćn-238 Alfa-sugarzas (a-reszecskek) A radioaktfv atommag altal kibocsatott reszecskek egyik tfpusa az alfa-reszecske. izotop. a relatfv atomtomege 4. ha bizonyos elemek atommagjai szetbomlanak. A plut6nium-242 bomlasi sora uran-234-ig Kibocsatott alfa-reszecske Kibocsatott beta-reszecske 2421 941 i „ Uran238 Torium234 234 91 Plutonium242 Protaktinium234 Uran234 14 ' Rendszam. Megegyezik a helium atommagjaval. es mas elemek atommagjaiva alakulnak. Ezek elektromagneses huliamok (a a tenyhez es a Rontgen-sugaGammarakhoz hasonloan). Bomlšsi sorok vagy radioaktfv sorozatok A radioaktfv elemek bomlasi sorozataiban kulonbozo elemek jonnek letre.vagy bšta-reszecskek kibocsatasa utan lepnek ki. es ket pozitfv toltese van. egy lij elem atomja jon Ićtre. Ennek oka vagy a nagyon magas tomegszam* vagy a protonok* es neutronok* kozotti egyensuly hianya (Id.RADIOAKTIVITA5 A radioaktivitas akkor lep fel. gyorsan mozgo reszccskćkbol ali. melynek soran a radioaktfv elem atommagja* bomlasok sorozatan (bomižsi sor) megy keresztCil. mfg vegiil stabil atom keletkezik. es a folyamat. Megvaltozik a rendszam. 2 4. 12. 13. a 14-es tomegszamu szen es a 238-as tomegszamu uran. tomegszam* = 238-4 = 234 Beta-sugarzas (P-sugarak) su o rro g r^ s a-reszecske (tomegszam* 4. 13. A folyamatot radioaktfv bomlasnak nevezzuk.). akkor nem lep fel tovabbi bomlas. 12. Szamos radioizotop elotordul a termeszctbcn. mint pl. Uj atommag. mikozben sugarakat vagy reszecskeket bocsatanak ki (sugarzas). elektron. rendszam 2) kilepese Papir A bomlas lei'rhato egyenlettel is. elnyelesukre. A radioaktiv elemek atommagjai ilyen modon fokozatosan szetesnek. Ha instabil. mfg masok mestersćges uton keletkeznek. amfg stabil atom jon letre. . mert nem stabilak. rendszerint egy masik atommag ćs egy alfavagy bšta-reszecske keletkezik. old. s athave2He) — ladnak az alacsony SLirusegCi vagy kis vastagsagu anyagokon. Radioaktfv bomišs Az a folyamal. az alumfniumlemezen athatolnak. Ezek elektronok* vagy pozitronok* (olyan. mindaddig folytatodik. hla ez stabil atom. papfron. Bomlas Egy instabil atommag* szetesese ket reszre. akkor elbomlik. Gamma-sugarak (y-sugarak) A radioaktfv magbćl altalaban p-reszecsaz alfa.

es hatalmas encrgiamennyiseg szabadul fel. Radiologia A radioaktivitas jelensegeit tanulnianyozza. a nem ellenorzott hasadas azonban. . neutron. 13. rendkfvLil heves robbanashoz vezet. mfg a Radium-221-e csak 30 masodperc. Szenizotopos kormeghatarozžs (Radiokarbon-modszer) Annak az idotartamnak a becslesere alkal­ mazzak. es igy a folyamat Iđncreakdoban folytatćdik. Acurie=3. Neutron * Uran-235 Atommagok* Amikor egy neutron* utkozik az atommagba. tomegszam. valamint barom neutron. A folyamat csak rendkfvCil niagas homersekleten megy vegbe. amely egy elo szervezet elpusztulasa ota eltelt. A gorbe soha nern eri e! a nuliat. pl. fgy a rak kis sugarmennyisegekkel kezeiheto. Radioaktfv nyomjelzes Az eljaras az anyagba juttatott radioizot(3p sugarzasanak erzekelesevel tudja nyomon kovetni az anyag mozgasat. atommag. Az alkalmazott radioizotopot nyomjelzđnek nevezik. es ket masik elem. > + in Neutron* (tomegszam* 1. A szabalyozott hasadast alkalmazzak az atomreaktorokban. pl. stroncium es xenon keletkezik. es nagy mennyisegu energia szabadul fel. Az Uran-235 maghasadasa Magfuzio Ket atommag osszekapcsolodasa egy nagyobb magga. amelynek mennyisćge a halal utan tokozatosan csokken. A felezesi ido tag hatarok kozott vallozik. az atombombakban. kiilonos tekintettel az orvosi alkalmazasra (radioterapia). Besugarzott foldieper ket _ het elteltevel. A kilepo neutronok tovabbi atomok hasadasat okozzak.7 x 10'"becquerel.FIZIKAI KEMIA Becquerel A radioaktfv bomlas egysege. A kibf)csatott sugarzas intenzitasa is felere csokken. Minden el6leny tartalmaz kis mennyisegu szen-14 radioizotopot. hogy „cfmkezett". (vagyis az id6 tengelyt) Ido Felezesi iddk A radioaktivitas alkalmazasa Maghasadšs Az atommag* szethasftasa neutron*-bonibazassal. Azt az elemet. amely alatt a radioaktfv elem adoll mintajaban az atomok fele elbomlik. rendszam* 0) Kezeletlen foldieper - Rendszam. Az atommag neutronok es mas elemek magjainak kelelkezese kozben szetesik. ez adja a mcklszer alapjat. hasad6anyagnak nevezziik. A maradvany altal kibocsatott sugarzast merik. pl. Magfuzio megy vegbe a fCizios atonibombakban (a hidrogenbombakban). ami ertelcniszeruen tovabbi neutronokat termei Išncreakcić alakul ki. 12. A harom neut­ ron iovabbi harom Uran235 m aggal ulkozik. az Uran-238 felezesi ideje 4500 miliio ćv. amelyben a maghasadas vegbemegy. Radioaktfv bomlasi gorbe Felezšsi \Ć6 Az az ido. s az anyagra azt mondjak. old. Igy hosszabb ideig frissen tarthatok. gyumolcsok kezelese gammasugarakkal. Besugarzas Eleimiszerek. A rakos sejtek erzekenyek a sugarzasra. a mag szethasad. Egy becquercl egy atombomlast jeleni masodperc enkćnl.

leadassal vagy az elektronok* megosztasaval. hogy elektrontelvetellel. old. 12. hogy slabi! kiilso eleklronhćja alakuljon ki. a kovalens kotes (Id. 18.). kovalens kotes. Pfc^ldaul. mint proton*). a kovalens kotesben az atom megosztja (kozosen „hasznalja") mas atomokkal. Az ionok kationok vagy anionok lehetnek. . amely kemiai rcakciokban az atombol elektronfelvetellel jon letre (az atomban fgy tobb elektron van. amcly kćmiai reakciok­ ban. old. elektron.ilet ionokra bomlik. A kotesek harom fo tfpusa: az ionos kotes. s a stabil elektronkonfiguracio kialakftasahoz energetikailag konnyebb ezeket leadniuk (s megmarad az alatluk levo stabil hej). ha az atom lead vagy felvesz egy vagy tobb elektront azert. amely reszt vesz a kotesek kialaki'tasaban. Az atomok elektronjanak leadasakor vagy felvetelekor jatszodik le. 20 . neutron. proton. 20. savmaradekok*. HCI(g) ^ H^(aq) + Cr(cxi) A hidrogenklorid Az oldatban kuldnallć kovalens vegyiilet* ionok keletkeznek. Atommag* (protonok* es neutronok*) Kation Pozitiv toltesCI ion. * Savmaradek. hat vagy het elektron van. mint elektron). 18-19. Atomjaikban a kulso hejon* 6t. a hidrogenklorid vfzben valo oldodasakor (elektrolitos disszociacic)). 12.) es a femes kotes (Id. ket vagy harom elektron van. Ennek erdekeben az atomok sajatos kotest hoznak letre egymas kozott (az atomokat kotesek tartjak ossze). A hidrogen es a femek kat­ ionok kepzesere hajlamosak. A fluoratom kulso hejan* het elektron van. Vegyertek-elektron Mindig az atom kulso elektronhšjaban* elhelyezkecl6 egy vagy tobb elektron. hidrogen. Eze­ ket leadva ket pozitiv toltesu iont (kationt) kepez. pl. 12.— ' Atommag* (protonok* es neutronok*) Elektronok Elektronok J lonizacio Az ionkepzodes folyamata. A nemfemes elemek hajlamosak anionkepzesre. amely akkor kepzodik.KEMIAI KOTE5EK A kemiai reakciokban reszt vevo anyagok atomjai mindig arra torekednek. A magneziumatom kulso elektronhejan* ket elektron van. Egy elektron felvetelevel -1 toltesu iont (aniont) kepez A fluoridion (anion): irott alakja F'.) Ld. kovalens vegyuletek. old. femes kotes. old.es kloridionok kepzodesevel. A vizes oldat jele: aq (a viz latinui: aqua). A hidrogenklorid oldodđsa vizben. pl. A magneziumion iroll formaja: Mg^* ---. mint legalabb ot elektron leadasahoz.es kloridionok elrendezodese kocka alaku sokristđlyokat eredmenyez. 4 natrium. valamint ha egy vegyi. a kulso elektronhejon* stabil (telitett) elektronkonfiguracićt hozzanak letre. meg a molekulak kozotti erokrol sz6l(3 reszt (20. Anion Negativ toltesu ion. Az ionokat ionos kotes larlja ossze. Kiilso elektronhejukon* egy. atommag. Neh<1ny anion atomcsoportok elektronfelvćtelevel jon Ićtre. kiilso elektronhej. az atombol elektronok leadasaval jon letre (az atomban ekkor tobb proton* van. mint legalabb ot tovabbi elekt­ ront felvenniuk. 39. s ilyen esetben kisebb energia sziikseges elektronok felvetelehez (stabil hej letrehozasahoz). 13. lonok Az ion eleklromosan loltoU rćszecske.

A nćtrium-klorid keplete NaCI vagy Na~*^cr Az ionvegyšrtšk Megegyezik az ion tolteseinek szamaval. Az ionok kepesek arra. 30. Teiftett kulso hej jdn ietre. hogy a racsban a natrium. ehelyett a kationok es az anionok vonzzak egymast. OIvadekban es vizes oldatban* vezelik az eiektromos aramol. 1 3.FIZIKAI KEMIA lo n o s k o t e s Ha ket elem ionok kepzodese kozben reagal egymassal. es oriasi ionracsot kepeznek. A masodik es a hatodik csoport elmei ketertekuek (ket ionos vegyertekiik van). 23. 6.es a kloridionok szama megegyezik (aranyuk 1: 1). oriasi ionracs. A natrioumkiorid hatalmas ionracsanak reszletet mutato modeli Kloridion 1 elektron a kulso hejon* 7 elektron a kiilso hejon JJ Telitett kulso hej maradt. jegyezzuk meg. mert szabadon mozg() loltott reszecskeket (ionokat) tartalrnaznak. A vonzas kovetkezteben egyutt maradnak. oivadelc. lonjaik + 2 vagy -2 toltesCiek. a natrium es a klor natriumkloridot. Nincs molekulaja. A harmadik es az otodik csoport elemei haromertekuek (harom ionos vegyertekuk van). 17 . a keletkezo. Az elektrosztatikus vonzas ionkotest ad. pl. A koteseknek ez a tfpusa az ionos kotes. Natriumatom Elektronatadds Kloratom lonvegyiilet Olyan vegyulet. A natrium es a kidr reakdojaban ionvegyulet. lonjaik toltese + i vagy -3. amelynek az alkotoit ionos kotesek tartjak ossze. a magnezium es az oxigen magnezium-oxidot kepez.a keplet a kulonbozo ionok relativ szamat adja meg az oriasi ionracsban. periodusos rendszer 50. ' Vizes oldat. kiilso elektronhej. hogy nincsenek molekulak . Az ionok olyan aranyban kapcsolodnak. magukal az elektrosztatikus koteseket ionkoteseknek nevezzuk. A periodusos rendszer eho es hetedik csoportjanak elemei egyertekuek (egy ionos vegyertekuek). lonjaik toltese +1 vagy-1. ellentetes toltesu kationok es anionok vonzzak egymast. A periodusos rendszerben egymastol tavol elhelyezkedo elemek hajlamosak ilyen tfpusu kotesek kialakitasara. es ezert nagy energia szukseges a felszakftasukhoz). hogy ellentetes toltesu ionokkal ionos kotessel osszekapcsolodjanak. es ionos vegyuleteket (vagy ionvegyuletekct) alkotnak. old. natrium-klorid keletkezik. Ebben az esetben a N aCI keplet azt mutatja. Az ionvegyuletek oivadaspontja es forraspontja magas (a kotesek erosek. hogy a vegyulet kifele semleges legyen (a toltesek osszege nulia legyen).

Ez az atom a kulso hejcln levo maganyos elektronpart adja a kotes kialakftasahoz. . kulso hej. old. A kovalens kotesek crosek. old. Harmas kotes Ebben az esetben ket atomot harom kozos elektronpar kot ossze. Az elektronmegosztas elektronparokra vonatkozik (egy elektronpar hozza letre a kovalens kotest. oktett. oktett. A kovalens vegyuletek vagy molGkulavegyuletek (amelyeknek molekulaiban kovalens kotesek vannak) molekulai kozotl altalaban nem olyan eros az osszetarto ero. 13.mindket elektront a nitrogenatom adja. 13. i'gy a legtobb niolekulavegyulet oivadaspontja es forraspontja alacsony. Nem vezelik az aramot. Mindegyik nitrogenatom kulsd elektronhejđn* 6 t elektron van Kozos (megosztott) elektronpar (mindegyik atom tćl egy elektron). 16. egyszeres kovalens kotesroI beszelunk. old. amelyhez mindket elektront ugyanaz az atom adja. oktett. Most mar mindegyik elektronnak stabil. ekkor a kolo elektronpar minciket atommagot korCilvevo kozos palyan mozog). igy mindegyik atomnak stabil. van der Waals erok 20. Ezek a gyenge erohatasok kis energiaval legy6zhetok.) Ammoniamolekula X j ’) j (NH^ D ativ kovalens kotes . 13. mert a molekulak kozotl csak van der Waals-f6le erok* mukodnek. Maganyos elektronpar Hidrogenion (H*) A kettos kotest a kepletben dupla vonas jelzi 0 = 0 18 * lonok. Egyszeres kotes Ha ket atom kozott egyellen kozos (megoszlott ) elektronpar van. Ammćniumion (nh. Minden kloratomnak a kulso hejan* het elektron van.).). mert nem tartalmaznak ionokat*. Datfv kotes vagy koordinatfv kotes Olyan kovalens kotes. Ezek szobahomersekleten rendszerint tolyadekok vagy gazok.). (*) ) Ket kozos (megosztott) elektronpar van (mindegyik atombol ket elektron). 13. A klormolekulćban egyszeres kotes van. nyolc elektront tartalm azo kulso heja* van (Id. Kett5s kotes Ket atomot ket megosztott (kozos) elektron­ par kot ossze. nyolc elektront tartalmazo kiilso heja van (Id. Az oxigenmolekulaban kettos kotes van. igy mindegyik atom kCilso hejćn* nyolcelektronos stabil konfiguracio jon letre (Id. Mindegyik oxigenatom f kulso hejćn* hat elektron / van.K o v a le n s ko te s A kovalens kotes a molekulaban levo atomok kozolli eiektronniegosztas rćven jon Ićlre ugyhogy minden atom a kuls6 hšjon* eleri a stabil eleklronkontiguraciot. A hdrmas kotest a kepletek­ ben hćrom vonal jeloli N =N Kepletekben az egyszeres kotest szimpla vonal jelzi: a-Cl Harom megosztott elektronpar (mindegyik atom harom-harom elektronja). old. A nitrogenmolekulaban hđrmas kotes van.

amit a polaros kotšsek nem szimmetrikus eloszlasa es nćha maganyos elektronpar okoz. 12. * --.) (NH^ & A gula alaku ammoniamolekula (polaros molekula). mint a masik. Metan (CH . polciros kotes jon Ićtre. kiilso hej.elektronjai taszitjdk a pold— ros kotes elektronjait. vagyis apolaros. Ammonia A ketvegyerteku elemek kulso hejdn* vagy ket. polaros oldoszer.' Viz A rud vonzza a vizsugarakat. Szen-dioxid-molekula (apolaros) szerkezete linedris (az atomkozeppontok egy egyenesre esnek). A negyvegyerteku elemek kulso hejdn* negy elektron van. de a tetraederes forma eredmenyekent a molekuidnak kifele nincs pozitiv vagy negativ toltese. nitrogen. az ammonia kepet az elozo oldalon). Polaros kotesek Magšnyos elektronpar (nemkoto) Az atom kulso hejan levo elektronpar. . ’ Nitrogenatom A hćrom erteku elemek kulso hejđn* vagy hćrnm.old. 17. Ha ket kulonbozo elektronegativitasii atom kapcsolodik. 26. amellyel egy atom a molckulaban levo elektronokat magahoz vonzza. vagy hat elektron van. a natrtium). Megegyezik a hidrogenatomok szamaval. pl. A magdnyos elektronpar ji. Ezt a jelenseget polarizšcionak nevezzCik. . de a szerkezeti kepletiik eltero (Id. az atmeneti femeke* azonban valtozo. amely nem resze kovalens koteseknek (Id. A ne­ gativ tokesu rud vonzza a vizmolekulak pozitiv reszet. Egyszeru polaros es apolaros molekulak alakja = egyszeres kotes = kettds kotes Hidrcgenatom Az egyvegyerteku elemek kiilso hejdn* vagy egy. A leglobb elem kovalens vegyerteke allando. ćs oldhatjak az ionvegyuleteket*. izomerek. 26. 77. pl. Polaros molekula A molekula ket „vćgen" kulonbozo eleklromos toltes alakul ki. A molekulakšpietuk azonos. szen. hidrogen. 58. mert a kotesek elektronpdrjai taszitjdk egymdst.nZIKAl KEMIA Kovalens vegy6rtel< Az atom lehetseges maximalis kovalens koteseinek a szama. 30. molekulakeplet. s igy tu d n ak --legnagyobb tdvoisdgban u I elhelyezkedni. mert a kotesek elektronpdrjai taszitjdk egymdst. vagy 6t elektron van. * lonos vegyiilet. 19 . mint a masik koriil. Vi'zmolekula (poldros -Szenatom Mindegyik kotes hidrogen feloli vegen kis pozitiv toltes van. Az apolaros (nem polaros) molekulaban nincs kiilonbseg a molekula-„vegek" toltese kozott. toltes ‘ \ molekula) " ^ ' k ■ i /[Po/orasJ m e a ru ć fiIzomeria 0 . A bćr-triklorid-molekula (apolaros) trigo^ nđlis vagy 'sik trigonalls. Az egyes szerkezetek az izomerek*. pl. A kisebb elektronegativitasii atomokal elektropozitfvnak is szoktak nevezni (pl. Mindegyik hidrogenen kicsi pozitiv toltes jelenik meg. Hidrogen-klorid (HCI) Viz (H 2O) Polaros kotes Olyan kovalens kotes. 6+ -Hidrogenatom Elektronegativitas Az az ero. oxigen. amelyben az elektronok hosszabb ido( tollenek az egyik atommag korCil. igy a vizsugdr elhajlik a rud fele. old. žtmeneti femek. amelyekkcl az illclo atom kapcsolodni kepes. atommag. Az oxigen (m agas) es a hidro­ gen (alacsony) eltero elektronegativitćsa a vizmolekulat poldros molekuldvd teszi. az egyik atom erosebben vonzza az elektronokat.). A metanmolekula apola­ ros (nem poldros). A polaros molekulajii tolyadekok poišros oldoszerek* lehetnek. vagy het elektron van. mivel igen konnyen kepeznek poziti'v ionokat. Ez az atomok kulonbozo elektronegativitasabćl adodik. pl. igy jon letre a molekula alakja. Alakja tetraeder. 6' ~ K is negativ . Adott szamu es minosegu atombol kiilonbozo szerkezetu molekulak johetnek Ićtre. 13.Kis pozitiv tdites ---.

a temek vezelik a hot es az elekiromos aramot. old. kovalens kotes. A molekulak szetvalasztasahoz mind a hidrogenkoteseket. A polaros kotes azl jelenti. polaros kotes. ion. s szabadon mozoghatnak a racsban. . Ezek a szabad vagy delokalizšit elektronok kepezik a kotest az ionok kozott. 23. A kotesek tovabbi ti'pusait a 16-19. A delokalizalt elektronok a racs barmelyik atomjahoz tartozhatnak. 19. Vizmolekula (polaros molekula*) 20 ' Kation. Delokalizacio A vegyertekelektronok* megosztasa a femes racs* atom ja i kozott. A feliepo vonzoero kozelitoleg husszor kisebb. apolaros molekula. mind a van der VVaals-fele eroket le keli gyozni. mert viszonylag nagy energia sziikseges a kotoerok Iegy6zesehez. 19. 17. ezert a femek vezetik a hot es az elektromos iiramol. ii letve forraspontjat mas. 18. 16. 19. vegyertekelektron. s a vegyertekelektronok* szabadon mozognak a racsban. (azaz a femek) reszecskei kozott feliepo vonzoero. 16. A racs a fem pozitiv ionjaibol ali. polaros molekula. ionos kotes. Molekulak kozotti erčk van der Waals-fele erok A molekulak kozotti gyenge vonzoerok (intermolekularis vagy molekulak kozotti er6k). es igy a maganyos elektronok vonzzak oket. 16. mint egy ionos kotesben*. 23. s mivel szabadon mozoghatnak. Ezert a temek oivadaspontja es forraspontja altalaban magas.F e m e s ko te s A femes kotes az ćrišsi femes racs*. pl. molekularšcs. de apolaros molekuišju* anyagokehoz viszonyftva. hogy minden hidrogenatom kicsit pozitiv toltesu. H id roge nkotes Hidrogent tartalmazo polaros molekula* es egy maganyos elektronpart tartalmazo masik molekula kozott feliepo vonzoero. oldal targyalja. amelyek a molekula atomjaiban kialakult aszimmetrikus elektroneloszlas es eleklronmozgas kovetkezmenyei. femes racs. szinten kismeretu. Az elektronok es az ionok kozott nagy erok hatnak. maganyos eiektronpar. Ez az ero ta rtja ossze a molekularacsokat*. a jod es a szilard szen-dioxid racsat. A hidrogenkotesek magyarazzak a vi'z magas olvadas-.

telitett. Azokat az anyagokat. tulteiftett. Kristšlyosodas A kristalykepz6des folyamata. tulteiftett* oldatba kis kristeilyt (magot) helyezLink. 31. Az egyes ionparokhoz* kapcsol6d(3 vizmolckulak szama rendszerint allando. szublimalas. Az utobbi mckiszer a leggyakoribb. oldoszer. 22. kristalyos anyagoknak nevezziik. I Nćtrium-szulfat kristđlyhidrćt* A nćtrium-szulfat minden ionpđrjćhoz* tiz molekula viz tartozik. 30. 22. oivadek.szabalyos geometriai alaku szilard testek. 7. Szamos mcklja lehet. s a reszecskek kivalnak az oldatba helyezett kristalymagra. amelyek kristalyokat kepeznek. nagy kristalyok jonnek letre. Rez-szulfćt kristdlyhidrćt* vagy kristalyos rez(ll)szulfat OutSO/L Telitett* oldat Az oldott anyag* szabalytalan kristćlyai __________ 2. es az oldalot lehutjuk vagy. Hagyjuk az oldoszert* elpcirologni A dragakovek a hasadasi sikjaik* menten metszett kristđlyok. Az oldott anyag* kivdiik az oldatbćl. majd ismet szilard ailapot).KRISTALVOK A kristalyok . Kristšlyosftisi mćdszerek 1. oldott anyag. A szabalyos format nem mutatć szilard anyagokat (vagyis amelyek nem kepeznek kristalyokat) amorf anyagoknak nevezzuk. szublimšlžs* (szilardbol gaz. s a reszecskek kozotti kotesek barmelyik kotestipushoz tartozhatnak. mind a beparlas azt eredmenyezi. A kristalyosftas alkalmazhato az anyagok tisztitasara . szilard anyagok oivadškanak* hutese. hogy az oldatban tarthato anyagmennyiseg csokken. A kristalyvizet tartalmazo kristalyokat krlstžiyhidrštoknak* vagy kristalyos soknak nevezzuk. ionok* vagy molekulak. sok. a 107. es gyakran a s6 kćmiai kepletebe* is bcirjak. Igy szabalyos. Ez szolgal a krislalyepules alapjaul a kristcilyosodšs soran. Mind a hutes. 40. A novekvo kristaly alakja megegyezik a krislalymageval. Kristđlymag CUS0 4 5 H20 Telitett oldat Az oldoszert* eipćrologtatjuk. old.Id. Kristalymag behelyezese a telitett* oldatba A rez(ll)szulfat minden ionparjđhoz* 5 vizmolekula tartozik. kristalyhidrat. pl. Anyalug Az oldatbćl vegzett kristalyosftas utan visszamarado oldat. Reszecskeik atomok. --Anyalug NQ2S04 ' 10H20 ‘ Hasadasi sik.beparoljuk. vagy telitett oldalba tesziink kristalymagot. 6. o Krlstalyvfz Bizonyos s6k* kristalyaiba bećpulo vfz. A kristalyvfz melegftessel eltavoifthato. Kristalymag Valamely anyag apro kristalya. oldalon. vagy azok keverekei lehetnek. amelyet Ligyanazon anyag teiftelt oldataba helyeznck. es rćepui a kristđlymagra. 31. A kristalyok siklapokkal hatarolt terbeli alakzatok. kepletek. 16. ion. 21 .reszecskeik szabalyos eirendezodese kovetkezteben . 26.

old. Hasadasi sik A kristalyt alkoto reszecskek olyan sfkja. elemi cellak). A reszecskek terbcli olrendezodese es kiilonbozo osszekapcsolodasa adja a kristalyršcsot. Izomorfia Ha ket vagy tobb kiilonbozo anyag azonos kristalyszerkezelben es forniaban fordul elo. A kiilonbozo kristalyformaju elofordulasokat allotrop modosulatoknak. lent az abrat). 70. monoklin ken. izomorficirol beszeliink. Egy adott anyagnak nem csak egy. Allotropia Ebben az esetben egy adott elemnek egynel tobb laistalyos megjeienesi formaja van. amelyben az anyagnak ket stabil formaja van: az egyik az atalakulasi homerseklet folott. Ez reszecskeik (atomok.az un. Monotropia A polimorfia specižlis esete .) sokfele alakKobos ban es meretben forrlulnak elo. oki.formak es szerkezetek A kristalyok (Icl. rombos ken. roviden aiiotropoknak nevezziik. amelyekbol hataimas kristalyok epCilnek fel. polimorfia). a masik alatta fordul elo. Rontgendiffrakcios analfzis Rontgensugar Kristćly Diffrakdos kep a fotopapiron 22 * Ionok. Ez a polimorfia specialis esete. es nincs atalakulasi homersškiet. molekulak. Atalakulasi homerseklet Az a homerseklet. Az ilyen anyagoKat izomorf anyagoknak vagy izomorfoknak nevezziik. Egy adott kristaly formaja a kristalyracslol es annak lehetseges hasftasi sfkjaitol fiigg. hogy sima hasadasi feliilet kepzodik. amely menten a kristaly szethasfthato ugy. jeliemzo homersekleten . Az elcmek eseten elotordulo polimorfiat allotropianak nevezziik. Az eltero megjeienesi format a kiiionbozo szerkezeti eirendezodćsek okozzak. ha ugyanaz az anyag ket vagy tobb. Az egycs tfpusok egy adott. Az elhajlitott rontgensugarak diffraktios kepet hoznak Ićtre. ezek az alapveto formak (az un. . Az egyeb formak instabilak. štalakulšsi homersekieten citalakulhatnak egymasba. amelyb6l a szerkezet nieghatarozhato (Id. Ha a kristalyt nem a hasadasi sik menten hasftjak. Az allotropiat az atomoknak a kristalyon beliili kiikinbozo elrendezodese okozza. A fobb krislcilyformak joljbra lathatok. akkor osszetoredezik. 21. Rontgendiffrakcios analfzis A kristalyszerkezet vizsgalatara alkalmazott mckiszer.Tovabbi ismeretek a kristaIyokr6I .az anyagnak csak egyetlen stabil formaja van. F6 kristilyformak TetragonćHs J Hexagonćlis Polimorfia Polimortiarol beszeliink. Hasadas a sik menten Nem a sik m menten feliepo A hasadas ▼ Enantiotropia A polimorfianak az az esete. hanem tobb kristcilyformaja Is lehet (Id. ionok*) kiilonbozo eirendezodesebol es kiilonbozo kotesmckijaibol adodik. amclyen az enantiotropišt mutato anyag modosulatai egymasba atalakulnak. 16. kiilonbozo kristalyos formaban tordul elo. A kovetkezo oldalon lobb kiilonbozo kristalyracs rajza lathalo.

ionos kotes. hogy az anyag oivadas. ionos vegyulet. pl. Az ilyen oriasi atomracsszerkezetlel epCilo anyagok rendkfvul kemenyek. old. 17. es elektromos vezetove leszik. old. oldalt) Molekularacs Intermolekularis (molekulak kozotti) erokkel (Id. tetraeder. rez. A cink femes racsa Cink kationok* Dehkalizćit* elektronok — * Kation. es nehezebben szakilbatok fel. meg a 64. a jod racsa. Az lonkotes eros. kovalens kotes. 116. magas az oivadas. kalapalhato. Az atomokbol kialakult kristalysikok elcsuszhatnak egymason. A legjobban megmunkalbato femek a lapcentralt racsban kristalyosodnak (pl. a gyemantracs. pl. ezćrt a krislalynak az ionvegyuletekhez* viszonyi'tva alacsony az oivadas. pl. arany. delokalizacio. s ez a femet kalapšibatova* es nyujtbatćvl (duktilissš)* teszi. 20. A szilard jod molekularacsa Szenatomok — lonršcs bnos kotšssel* kapcsoiodo ionoklx3l allo kristdlyrcics.) kapcsoiodo molekulakbol allo kristalyracs.es forraspontja magas. es konnyen torik. Az osszetarto erok gyengek. Ndtriumion Kloridion Fšmes rdcs F6mes kotšssel* kapcsoiodo tematomokbol allo kristšlyršcs. 23 . femes kotes. A molekulakon belCili kovalens kotesek* erosebbek.es forraspontja. ion. 18.es forraspontjuk. A gyćmant atomracsa (td. 11 7. 16. 19. alummium). nyujthatć (duktilis). A szabadon mozgo delokalizdit* elektronok a femel jo ho-. cink. ebbol kovetkezik. 20. pl. natrium-klorid.FIZIKAI KEMIA KristaIyracsok Atomršcs Kovalens kotšssel* kapcsoiodo atomokbol špulo kristcilyržcs. 16. 20. A nđtrium-klorid ionracsa Ićdmolekula A femes racs leggyakoribb elemi ceilait mutatja az alabbi abra.

Az atomok es a molekulak tomegenek kozvetlen meresere a tomegspektrometernek nevezett berendezest hasznaljak. mint Cl-3 7 atom. hogy kozvetlen meresuk rendkivul nehez.) A relatfv molekulatomeg a molekulaban levo atomok relativ atomtomegeinek osszege. old. A relativ molekulatomeg megkozelitdieg 40 + (2 X 35. atomtomeg 35. a reszecskek menynyisegenek meghatarozasara a molt (6-1023 db reszecsket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak.) A relatfv atomtomeget egyezmenyes atomt6megegysegben (u) fejezik ki. Kalcium (relativ atomtomeg 40) Klor (relatfv . A vi'zmolekula egy oxigenatomot es ket hidrogenatomot lartalmaz.AZ ATOMI JELLEM ZO K MERE5E A kb 1 0 ''mm atmeroju es kb 10'22g tomegu atomok olyan kicsik. old. izotćp. izotop 13. oldalon levo tablazatban talalhatok meg. old. A relatfv izotoptomeggel egyutt az elem relatfv atomtomegšnek kiszamftasara hasznaljak. Igy konnyebben kezeiheto ertekeket kapunk. 17. izotop. Egy elem vagy vegyiilet molekulajanak a to­ mege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevel (Id. Igy a klor relatfv atomtomege = atlagos relatfv izotoptomeg = ( 3 x 3 5 + ( l X 37) : 4 = 35.^ CU37) Az izotoparđny megkozeikoen 7 5% CI-35 es 2 5 % CI-37. 13. Majdnem pontosan megegyezik az izo­ top tomegszšmavah. A vfz relativ molekulatomege Hidrogenatom — |-| Oxigenatom H. Ezert a tomegu ket egy egyezmenyesen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzLik meg.5) = 111 Relatfv molekulatomeg Relatfv molekulasulynak is nevezik. tomegszam.0 A realtiv molekulatomeg kćzelftoleg 1 6 +1 + 1 = 18 A relativ molekulatomeg az ionvegyuletekre* is vonatkozik annak ellenere. A termeszetes klćrban mintegy haromszor annyi CI-35 alom van. A relatfv atomtomegek a 98-99. !zot6parany Hidrogenatom Az elem adott mennyisegeben az izotopok* atomjainak szamaranya. Mivel igen kis anyagmintaban is tobb mi I lio atom van.5 24 * lonvegyiilet. 13. A hidrogen relativ atomtomege kćzelitoleg 1. . c i. hogy nincsenek molekulaik.5) Kaldum-klohd cn Relatfv izotoptomeg Adott izotop egy atomjanak tomege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevei. Relatfv atomtomeg vagy atomsuly Adott anyag egy atomjanak atiagos tomege (figyelembc veve a relativ izotoptomeget es az izotoparanyl) osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevel (kl.

4 mol (oldandć) anyag* 2 dm^ oldoszer* A koncentrćdo 2 mol/ldm^ oldoszer Molšrls tomeg Adott anyag egy moljanak a tomege. Ez az anyag relativ atonntonnege vagy molekula^omege grammban kifejezve. de valamennyi gaz molaris terfogata azonos k6rulmenyek kozott azonos. A terfogatos analfzisben* alkalmazzak. mint ahany atom van aszen-12 izotop 12 grammjaban.01-105 Pascal*) 22. A molos oldat (vagy 1 M oldat) eseten. Barmely gaz molaris terfogata normal šilapotban* (0 °C . oldoszer. pl. g/dm*. Reszecs­ keik kozott nincsenek kotesek. 1 mol rezll)szulfat A szildrd anyagok es a folyadekok molaris ter­ fogata reszecskeik meretetol es eirendezddesetol fiigg. szokasosan mol/dm^-ben kifejezve.FIZIKA! KEMIA Mol Az anyagmennyiseg SI egysege* (Id.a CUSO4 terfogata) 1 dm^ 1 molos rez(ll)szulfat-oldat Standard oldat Ismert koncentracioju oldat. oldalt). 114. az 1 dnV* oldoszerben oldott anyag moljainak szamat adja meg. A koncentrćdo az oldott anyag* rnoljainak szam al adja meg 1 dm^ oldatban vagy 1 dm^ oldoszerre* vonatkoztatva. pascal. 30. 2 M molalis koncentracio eseten 2 mol rez(ll) szulfat van az oldoszer minden kobdecimetereben. <1 dm ^ viz (1 dm^ . amelynek minden kobdecimetere az oldott anyag cgy moljat tartalmazza (1 mol oldott anyag/1 dm* oldat. 111. Egy molban ugyanolyan szamu reszecske van. Az Avogadro-fele szam Amolnyi mennyisegben 6. az oldat minden dm^-eben 1 mol rez(ll)szulfćt van. Oiaei j ’ 'OJ A rez minden moljćban az Avogadroszamnak megfelelo db atom van. normšl ailapot. meg a 114. 1. 29. terfogatos analfzis. A szilard anyag es a folyadek molaris terfogatai kiilonbozoek. SI egysegek.4 dmS standard aHapolban (25 °C. 25 . jelolesere: M-et hasznalnak).01 -105 Pa) pedig 24. oldott anyag.023 X lO^^db reszecske van. ' Izotop. 1 3. 1 mol ndtrium (Na) J 1 mol natriumklorid (N a d ) Moldris tomeg 23 g Molaris tomeg 58. Koncentracio Az oldoszerben* oldott anyag* mennyisegenek megadasara szolgal.023 x 10 ^ db ^ molekula van. A tomegkoncentracio az oldat egysegnyi terfogataban levo oldott anyag tomeget adja meg. 1. Valamennyi gaz molaris terfo­ gata (azonos homersekleten es nyomćson) megegyezlk. A natrium-klorid egy moljdban 1 mol natriumion es 1 mol kloridion van.5 dm^. Relativ atomtomeg = 23 Relativ molekulatomeg = 23 + 3S.5 g Minden tdikćban 1-/ mol CuS04 van 1 dm^ viz Az oldat m olalitasa: 2 Molšris terfogat (molterfogat) Barmely anyag egy moljanak terfogata dm’-ben kifejezve.S Molalitas Ritkabban alkalmazott koncentracio-megadasi m(3d. Molos oldat (molaritas) ()lyan oldat. Az oxigen minden molnyi mennyisegeben 6. 108 old.

de nem jeloli a moleku­ laban levo koteseket (Id. ahol a metan szerkezeti keplete lathato. old.). hogy a reakcio hogyan megy vegbe. es mindegyikben egy szenatom es ket hidrogen­ atom van. old. relatfv molekulatomeg. Kepletek Tapasztalati keplet A vegyLiletben elofordulo eiemek atomjainak legegyszerubb arany<it mutatja meg. egyszeres kotes. Egyszerusftett szerkezeti keplet vagy konstitucios keplet Megmutatja az atomcsoportok (pl. Megm utatja. Sztereokemlal keplet vagy haromdimenzios szerkezeti keplet A keplet szimbolumok alkalmazasaval mutatja meg az atomok es a kotesek* elhelyezkedeset a molekulaban. a kettos koteseket dupla vonal jcloli s fgy tovabb. A szen-dioxid (CO^) szđzalekos osszetetele Egy szenatom. amely a molekulan beluli kotesek tfpusait is mutatja. s feltiinteti az egyszeres es kettos koteseket*. Szazalekos osszetetel A vegyulet osszetetelet az alkotoelemek molekulan beluli szazalekos tomegaranyaval adja meg. relatfv atomtomeg. kettos kotes. nem mutatja meg. kovalens vegyiiletek. A molekulaban levo valamennyi kotćst feltiinteti. 16-20. s nem tunteti fel a kolesckel sem (Id.). 16. 26 * Kotesek. vegyjel. 18. oldalon. old. hogy a mole­ kulaban ket atomcsoport van. 16-20. karboxil-csoport) sorrendjet a moleku­ laban es a koteseket (Id. 8.) a csoportok atomjai kozott. Relativ atomtomeg* = 12 Ket oxigenatom. amelyben az elemek vegyjelei (kemiai szimbolumai) szerepelnek. 24. Relativ atomtomeg = 2 x 16 = 32 A vegyulet relatfv molekulatomege = 12 + (2x16) =44 Az oxigen szazalekos mennyisege = (32 ^ 44) x 100 = 73% A szen szazalekos mennyisege = (12 .44) x 100 = 2 7 % iigy a szen-dioxid szazalekos osszetetele = 2 7 % szen. Ld. 73% oxigen. A kemiai egyenletben a reakciopartnerek es a reakciotermekek szerepelnek. Megmutatja. 16-20. FeltLintetl a mo­ lekulaban levo elemeket es atomjaik szamat a moleku­ laban. s megmutatja. . — Megmutatja. Egy kovalens vegyiilet eseteben pl.A KEMIAI ANVAGOK JELOLE5E A legtobb kemiai anyagot fo alkotoresze (tulsulyban levo elem) alapjan neveztek el. amelyek kettos kdtessel* kapcsolćdnak. A vegyulet osszetetelerol es szerkezeterol a keplet ad tajekoztatast. old. A koteseket egy vonal jelzi. Molekulakeplet (Osszegkeplet) A vegyuletek vagy elemek egyetlen molekulajat jeloli. 18. Az egyszeres koteseket szimpla vonal. \ hogy melyik atomok kapcsolodnak egymassal. sztereokemia a 77. hogy ket hidrogenatom tartozik minden szenatomhoz. hogy az egyes elemekbol osszesen hany clarab atom van a molekulaban. Teljes szerkezeti keplet Megmutatja az atomok egymashoz viszonyftott eirendezodeset a molekulan belCil. Az etenmolekula szerkezeti rajza.

: Azok az ionok. old. 6. de nem feltetlenui adja meg azok mennyiseget. Trivićlis nev: zoldgćlic Tradidonćlis niv: ferro-szulfat Vas-szulfat (FeSO^) Szisztematikus nev: vas(ll)tetraoxo-szulfćt(VI) A vas oxidaads szama* azaz Fe‘ * ^ I A ken oxidđdćs szama* +6 Tradicionalis nev Etil-alkohol Szisztematikus nev Etanol (Id.F ----------- N aO H(aq) + HCI(q) -> N a C I(a q ) + H20(f) 2Na + 2 H2 O ^ 2NaOH + H2 Az ionegyenlet: O H-(aq) + H +(aq) -> HjOCf) * Vizes oldat (jele: aq.I — F------. fizikai ailapot. A Na* es a C r az egyenle( mindket oldalan megjelenik. Ld. az egyszeru szerves vegyuletek elnevezese c. Trivićlis nev Alkohol Tradicionšiis nev Megadja az anyag fo alkoloelemeit. a peldat a lap aljan). 27 . pl. a szemkozti oldalt). pl. Ezeket kihagyhatjuk az ionegyenletekbol. amelyek megmutatjak az anyag fizikai ailapotat* a reakcioban.: lonegyenlet Csak az ionokat erinto valtozasokat tunteti fel (Id. 35.). Id. oldalon). Szisztematikus (tudomanyos) nev Megmutatja. tomegmegmaradas torvenye. A kotestipus (Id. . s6 (natriumklorid). meg: 16. ezen az alapon ezek „k ivu lćllo " ionok. Rendszerint nem ad telvilagosftast a vegyulet osszetetelerol pl. a H ' es a Cl mind ionok. oxid^ci6s szam. reszt a 100. ndtrlum + viz -> nćirium-hidroxicl + hidrogdn A nevek helyettesfthetok az anyagok kepletevel (Id. hogy a vcgyulel milyen elemeket tartalmaz. mindegyik elem atomjainak szcimat a molekulaban es a kukinbozo oxldaci6s šilapotu* dernek oxidžcl6s szamšt*. Reakci6egyenletek Szavakkal kifejezett egyenletek A reakcioban reszt vevo anyagokat nevCikkel jelolik az egyenletben.i . kreta (kalciuni-karbonat). Nćhany esetben a rendszertani nevel egyszerusitik.FIZIKAI KEMIA A kemiai anyagok elnevezese Trivi^lis nšv Avegyijlet mindennapi nyelvhasznalatban kapott neve. 30. egyszeru szerves vegyuletek elnevezeset a 100 . 11. a OH '. oldalon. oxidacl6s ailapot. old. 2Na(sz) + 2H20(f) -> 2N aO H(aq) + H2 (g) 'c : ^ i __ Vizes oldat* Gaz Na + H2 O -> NaOH + H2 Szilćrd Folyadek A „kfvulallo" ionok Egyenl5segkent felfrt reakcioegyenletek Az ilyen egyenletben a reakcioban reszt vevo mindegyik elem atomjainak szama azonos az egyenlet ket oldalan (azaz eleget tesz a tomegmegmaradas torvenyenek*). amelyek a kemiai reakcio utan is valtozatlanok maradnak. Az ailapotformat mutato jelolesek Az anyag keplete utan frt betuk. Nehany rendszertani nev megegyezik a tradicionalis nevvel.h F -----. s nem utal a molekula szerkezetere. Minden reszt vevo anyag mennyisegćt a kšpiete ele frt szam mutatja. 16-20. Nehany tradicionalis nev rendszertani nev. old. ---------- Ezt a nevet szokćsosan vas(tl)szulfatra egyszerusitik.) szinItMi kovetkezik a nevbol. Az alćbbi reakcioban a Na^.

GAZTORVENVEK
A gazok molekulai viszonylag nagy tavolsagban vannak egymastol, s gyors, rendezetlen mozgast vegeznek (Id. kinetikus elm elet*). A gazmolekulak osszesitett sajat terfogata sokkal kisebb, mint a gaz altal eltoglalt terfogat. A molekulak kozott csak gyenge vonzoerok mukodnek. Ez valamennyi gazra igaz, ezert hasonioan viselkednek. Ezt a kozos viselkedest tobb gaztorveny irja le (Id. lent).
A gđztdrv&ryekben alkalmazott jeldiesek P = nyomđs T = homerseklet (K) V = terfogat k = ćtlancić* -P2 (a megnovekedett nyomas) V2 (a terfogat -aranyosan csokken) A betso nyomćs a kulso nyomas ' kiegyenh'tesere azonos mertekben no.

A gaz allando homersekleten, nyomason es terfogaton

-Homero (a homerseklet

-r,)
■ Nyornas = P,
!j '

i'

u...

V
7 1

•Nyomćsszabćlyozas

■ Nyomas = P,

■Caz (a terfogat = V ,)

A Boyle-Mariottetorveny
Allando homersekleten a gaz lerfogata fordflva aranyos a nyomassal (a terfogat csokken, ha a nyomas no).

n

Gay-Lussac II. torvenye
Allando nyomason a gaz terfogata egyenescn aranyos a K-ben mert abszolut h6merseklettel (a gaz kiterjed, ha a homerseklet emelkedik.)

¥

T2 (a megnovekedett homerseklet) P, (ćllandćan tartott kulso nyomds) ■ 2 {az arćnyoV san megnovekedett terfogat)

P,XV,=P2XV2
vagy PV = k T2 (a megnovekedett homerseklet) P2 (a nyomas 'aranyosan no)

Gay-Lussac II. torvenye
AHando tertogaton a nyomas egyenes aranyban ali az abszoliit (K-ben mert) homerseklettel (a nyomas no a homerseklet emclkcdesevol). - liv

Altalanos gaztorveny
Megmutalja az osszefCiggesl az adott tomegu gaz homerseklete, nyomasa es terfogata kozott.

Vj (ahhoz, hogy a terfogat allandć marad'jo n , a belsd nyomasnak megfeleloen novekednie keli)

A gaz 1 nnl*-jđra: PV = RT R a gdzćtkmdć*. Erteke minden gazra azonos.

Idealis gaz
Idealisan viselkedo, elmeletben letezo gaz. Molekulainak nincs terfogata, a molekulak kozott nincs vonzoero, egyenes vonalban gyorsan mozognak, s utkozeskor nem vesztenek energiat. Szamos realis gaz viselkedese megkozeliti az idealis gazet, ha molekulai kicsik es tavol vannak egymast6l.

Kismeretu, nagy tavol­ sagban levo molekulak

Egymashoz kozel levo nagy molekulak-

Ideđlis gćzkent viselkedik.

Nem viselkedik idealis gćzkent.

28

Allando, 116; kinetikus elmelet, 9; mol, 25. old.

FIZIKAI KEMIA

Parcicilis nyomžs
Gazelegyekben az alkoto gazok nyomasa (parcialis nyomas) megegyezik azzal a nyomassai, ami feliepne, ha az ilieto gaz egymaga toltene ki a gazelegy altal eltoglal terfogatot.

A Gay-Lussac-fele torveny
Allando homersekleten es nyomason lejatszodo gazreakciokban a kiindulasi anyagok (reakciopartnerek) es a reakciotermekek terfogatai ugy aranylanak egymashoz, mini az egyszeru egesz szamok. r
400 dm szenmonoxia

Dalton-t6rvšny
Agazelegy nyomasa (ha nincs kemiai reakcio) megegyezik az alkoto gazok parcialis nyomdsšnak osszegevel.
A, B h C kevereke (elegye)

2 C 0 2 < g t- ^ 6
200 dm
oxigen 400 dm szendioxid

Nyomđs = pA + pB + pC (a pardđls nyomdsok osszege,

Az Avogadro-t6n/eny (Id. lent) erteimeben az ćbrćn az A es a C edeny azonos szamu molekulat tartalmaz.

T
A gaz, nyomasa pA B gaz, nyomasa i

Avogadro-tetel
Kulonbozo gazok azonos terfogataiban, azonos homersekleten es nyomason, azonos szamu molekula van.

A diffuzio Graham-fele torvenye
Allando homersekleten es nyomason a gaz diffuzićsebessege forciftva aranyos surusegenek a negyzetgyokevel. A gaz surusege nagy, ha molekulai nehezek, es kicsi, ha konnyuek. A konnyu molekulak gyorsabban mozognak, mint a nehezek, igy a nagy surusegu gaz j(3val lassabban diffundal, mint az alacsony surusegu.
Ammćniaoldattal atitatott vatta T6meny sosavval atitatott vatta

Normal ailapot
Ez nemzetkozileg eltbgadott korulmenyeket jelent. A gazok jeliemzoit, pl. terfogat, surijseg, rendszerint ilyen korulmenyek kozott hatarozzak meg.
Normđ đkipot = homerseklet: 0 °C vagy 273 K (keMn) nyomas: 1,01 ■10^ Pa (pascal)
Celsiusfokok KeMnfokok 373 K

-

1

Abszolut h6mersekleti skala
Nemzetkozileg elfogadott standard homersekleti skala, egysege a Kelvinfok (K) nagysaga azonos a Celsius*fokeval, de a skala legalacsonyabb pontja a 0 K vagy abszolut nulia = -273 °C . Ezen az elmeleti ponton az idešlis gžzok terfogata nulIa lenne.
A Celsius-fokot 273 hozzđadasćval lehet KeMn fokka atszamolni, a Keivin fokbol pedig 273 levonasdval kapunk Celsius-fokot. Abszolut nulia —

Ammdnia ga^r

1 Feher ammćniumklorid-gyuru kepzoidik.

1 Sćsavgaz

X.

100 X
goz

A k6nnyu am moniamolekuldk gyorsabba\n diffundalnak*, mint a sosavrnolekuićk. A ket gaz a cso jiobb oldali vegehez kozelebb tala Ikozik. DUfuaćsebesseg
o c

0 °C

273 K

ieg

(aranyos)

gaz surusege

1

Relativ gaz- (goz-) suruseg
A gaz surusege a hidrogen surusegehez viszonyitva. Kiszamitasahoz a gaz suruseget osztjuk a hidrogen surusegevel. A relatfv goz- (gaz-) surCIseg aranyszam, ezert nincs mertekegysege.
a gaz surusege Rdatf>fgdzsCu&šg = a hidrogen surusege

-273 "C

0K

' Celsius-skala, 116; diffuzio, 9; l<everek (eiegy), 8; pascal, 115. old.

29

OLDATOK ES OLDHATOSAG
Ha tolyaclekhoz valamilyen anyagot adunk, tobbfele dolog tortenhet. Ha az anyag (1 nm-nel kisebb) atomjai, molekulai vagy ionjai egyenletesen szetoszkinak (oldodnak) a folyadekban, a kapott kevereket* valodi oldatnak nevezzuk. Ha nem oszlanak szet, akkor a kapolt keverek nem valodi oldat. Az, hogy egy anyag mennyire oldodik, fugg az anyag es a folyadek tulajdonsagaitol es egyeb tenyez 6 ktol, pl. a homerseklettol es a nyomastol. Oldoszer
Az az anyag, amelyben az oldott anyag szetoszlik es oiclatot kopcz.
Oldott anyag

Apolaros oldoszer
Apolaros molekuišju* tolyadek. A szinten apolaros kovalens vegyuleteket* oidja. Az oldoszer molekulai mintegy „kilazftjak" az oldott anyag molekulait a molekularacsbol*, s a molekulak diffuzićval* mozognak az oldoszerben. Szamos szerves folyadek apolaros oldoszer.
A jod szolvatacioja

Oldoszer

Oldott anyag
Az az anyag, amely tcloldodik az oldoszerben, es oldatot kepez.
Az oldoszer es az oldott anyag reszecskei egyenletesen oszlanak el.

Apoldros* tetraklor-metanmolekula

Az oldatban a molekulak gyenge van der Waalserokkel* kapcsolodnak.

Szolvatacio
Az a folyamat, amelyben az oldc3das soran az oldoszer molekulai osszekapcsolodnak az oldott anyag molekulaival. I la az oldoszer vfz, a folyamalol hidratacionak nevezzuk. Az, hogy a szolvatacio bekovelkezik-e, allol fiigg, hogy mekkora a vonzoero az oldoszer es az oldolt anyag molekulai kozott, s milyen erosek a kotesek* az oldott anyagban.

Az oldoszer molekulćk kilazitjak a jćdm olekulakat a racsbol.

Vizes oldoszer
Vizet is tartalmazo oldoszer. A vizmolekulak polarosak*, igy a vizes oldoszerek poišros oldoszerek.

Polaros oldoszer
Polaros molekuišju* folyadek. A polaros oldoszerek altalaban az ion- es a polaros kovalens vegyuleteket* oidjak. Feliep a szolvatacio, mert az oldoszer-molekulak toltessel bfro „vege" vonzodik az ionracs* ionjaihoz. A legkozismertebb polaros oldoszer a vfz.
A natriumkiorid szolvatacioja (hidratacioja) vfzben ^

Vizes oldat
Vizes oldćszerbol keletkezo oldat. A vizes oldoszerek polaros oldćszerek, es vizes oldatokat kepeznek. Az apolaros oldoszerek nem vizes oldćszerek, es nem vizes oldatokat kepeznek.

/ *

^

Az anionok* vonzodnak a polaros molekulak pozitiv vegehez.

a::-*
Az ionokat az oldatban vfzmolekulak veszik korul.

Hig
Olyan oldat, amelyben az oldott anyag koncentracioja* alacsony.
Hig rez(ll)szulfatoldat —

T6meny
-j A kationok a vizmolekulak negativ vegehez vonzodnak.

:j .

- i

()lyan oldat, amelyben az oldott anyag koncentracioja* magas.

T6meny rez(ll)szulfđtoldat

30

* Anion, kotes, kation, 16; koncentracić, 25; kovalens vegyulet, 18; diffuzić, 9; ionracs, 23; ionvegyulet, 17; keverek, 8 ; molekularacs, 23; apolaros molekula, 19; van der Waals-fele erok, 20. jld.

molekulak vagy ionok csoportjait) tartalmazza egyenletesen szetoszlatva olyan tolyadekban. * Kristilyoscxias. es nem iilepednek le. amely adott homersekleten. amely folyadekban szetoszlatott aprć ~ gazbuborekokbćl ali. Az ilyen oldat nem stabll: ha egy kristalyszemcset adnak bozza. Az ellentete a nem elegyed6. Cćzban szetoszlatott aprć. majonez. Kod Cazban szetoszla­ tott aprć folyadekszemcsekbol allo koiloid. pl. mint a telitett oldat. keverek. A szilard anyagok oldhatosaga rendszerint no a bomerseklet emelkedesevel. A tej koiloid. Kremszeru Cyorsan ulepedo Suru ezust-kloridcsapadek AgN 0 3 (CKi) + N a C I(a q ) ->AgCI(>l) + NaN 0 3 (o q ) Ezustnitrat Natriumklorid a jel csapadekot jelent. egymassal keveredo (egymasba diffundšlo) folyadek. Tejszeru Tultelitett Olyan oldat.mar nem olclodik (atovabbi hozzaadott anyag kristalyos formaban marad). A bomerseklet emelkedesevel egyre tobb oldott anyag szukseges telitett oldat eloćilitasahoz. amelyben tobb oldott anyag adott homersekleten . amfg az oldat ismet telitette valik. Pelyhes Az alabbi reakcićban suru. tovabbi anyagmennyiseg oldodbat. amelyen telftette valna. fgy a felesleges oldott anyag oldatban marad. Adott anyag oldhatosćga meghatarozott homersMeten: ___ Az az anyagmennyiseg grammban. amelyben egy folyadek reszecskeit oszlatjuk szet egy masik folyadekban. es nincs benne olyan szilard reszecske. Homok es fold szuszpenzioja vizben ---A reszecskek leulepednek az edeny aljćra. az anyagfelesleg klkrlstalyosodik. ha egy oldatot az ala a bomerseklet ala hutunk. Olyan koiloid. Olyan esetben jon letre. de 500 nm-nel kisebb szemcseinek a kevereke* eloszlatva egy masik anyagban. amely az adott homersekleten tobb oldott anyagot tartalmaz.A reszecskek ćtmennek a szuropapiron. Koiloid Egy anyag rendkfvul aprć. uditditalban tobb a buborek. 500 nm-nel nagyobb reszecskeit (atomok. Csapadek A kemial reakcićban keletkezo oldhatat­ lan szilard anyag kivalasa az oldatban. 21. Olyan koiloid. szilard szemcseket tartalm azo koiloid.Jte S Oldhatćsđgi gorbe Homerseklet °C Fust. amelyet 100 g oldoszerhez adva. 9. a gazok old­ hatosaga azonban csokken. vagy A reszecskek----kiszurbetok. Hab. amely egy adott oldoszerben konnyen oldodik. feher ezust-kloridcsapadek keletkezik. mint hideg vizben. A csapadekokat megjelenesi formajuk alapjan nevezik el. diffuzio. 8 . vagy por keriil bele. A cukor jobban oldodik forrć tećban. Tiszta Oldhatćsag Az oldott anyagnak az a mennyisege. . meghatarozott mennyisegu oldoszerben oldhatć. telitett oldatot kapunk. . Elegyed5 Ket vagy tobb. Az oldhatćsag valtozasat a homersćkiettel az oldhatosagi gorbe mutatja. Emulzio. amelyben a szilard anyag nem oldćdik. mint a hidegben. Az oidbato ellentete az oldhatatlan. ^ “. Oldhatć OiVan anyag. Szuszpenzić Szilard anyag. Ha a bomerseklet emelkedik. amelyre az oldott anyag ra tudna kristeilvosodni*. old.FIZIKAI KEMIA Telitett Olyan oiclat.

ENERGIA E5 KEMIAI REAKCIOK
A legtobb kemiai reakcio energiavaltozassal jar. Majdnem minden reakciot kiser hoenergiavaltozas, nehanyat pedig feny- vagy elektromos energiavaltozas (is) kiser. Az energiavaltozas a kepzodott es a felszakitott kemiai kotesek eltero energiatartalmabol adodik A kemiai reakciokat kfsero hoenergia-valtozasokkal a termokemia toglalkozik. Entalpia (H)
Egy adott anyag energiatartalma kozvetlenui nem merheto, de merheto a valtozasa a kemiai reakcio soran.

A reakcio standard entalpiavaltozasa (AH°)
A reakcio 25 °C es legkori nyomason mert entalpia-valtozasa. Ha oldatokat vizsgalunk, a koncentrdcićjuk IM * .

A reakcić entalpia-valtozšsa vagy reakcioho ( AH)
Az a homennyiseg, amely egy reakcioban kepzodik, vagy elnyel6dik. (Ha a reakcio ailapotvaltozas*, a kfsero h6mennyiseg szinten ismert, kCilonosen a fizikaban, mint Ištens ho.) A reakcioho a reakciotermekek es a reakciopartnerek (kiindulasi anyagok) osszes ental-pišjanak a kulonbsege, s a reakcioegyenlet utan szoktak feltiintetni. Meresere a kalorimetrišt* alkalmazzak. Abbol adodik, hogy a reakcioban kotesek bomlanak fel, es uj kotesek jonnek letre (Id. kotesi energia).
Entalpiavditozđs
A termekek osszege
A hidrogen es az oxigen reakciojanak entalpia-valtozasa

Exoterm reakcio
A kemiai reakcio hofejlodessel jar (hot ad at a kornyezetnek).
Reakciopartnerek AH Reakciotermekek

Az exoterm reakcio hot ad at a kdrnyezetnek, es AH negativ.

Endoterm reakcio
A kemiai reakcio hot von el a k6rnyezetbol.

A kiindulasi anyagok

Reakciotermekek

entalpiđjđnak ~ erttalpidjđnak osszege

1 -5S 2S

.^ 2 Reakcićoartnerek

AH

Az endoterm reakcio hot vesz fel a kornyezetb6l, es AH pozitiv.

2H2(g) + 02(g) ^ 2H20(g) AH = -488kJ
H6 keletkezik, ezert ez exoterm reakcić. A AH erteke csak az anyagoknak az egyenletben feltuntetett fizikai dllapotđra* es molszamćra* ervenyes. I a joule energiaegyseg jele; kj a kilojoule jele (1000 joule).

Kotesi energia
Ket atom kozoUi kovalens kotes* erossegenek merteke. A kotesek felszakitasahoz energiat keli befektetni, s a kotesek kialakulasakor energia szabadul fel. Ezeknek az energiaknak a kulonbsege eredmenyezi a reakciok soran feliepo energiavaltozast.

Energiaszlnt-dlagram
Az adott reakcioban feliepo entalpiavaltozast szemlelteti.
A hidrogen es az oxigen fenti reakciojanak energiaszint-diagramja

.2

A H2 es O 2 mo■V lekulak koteseinek 2 C I(g ) 2 H (g ) §. felszakitasahoz S energia szukseges.

~ H es Cl atomokbol HCI molekula kepzddesekor felszabadulo energia

I - V >

--------------■J - '
2 H C I(g )

2H2(g) + 02(g) S.
2 c

I ■ reakciopartnerek entalpiaja A

2 C I(g ) H 2 (g )

^

0

H2 (g) + C l(g ) -> 2H CI(g)

■AH = -488kj Ebben a reakcioban AH negativ (ho kepzodik). Ez exoterm reakcio. — A reakciotermekek entalpiaja.

Az energia megmaradasanak torvenye
Kemiai reakcio soran energia nem keletkezhet es nem tunhet el. Zšrt rendszerben* az energia mennyisege allando.

1
2H20(g)

32

* Kalorimetria, 116; ailapotvaltozas, 6; zart rendszer, 48; koncentracić, 25; kovalens kotes, 18; joule, 114; M-ertek, 25; molaritas, mol, 25; fizikai ailapot, 6;

FIZIKAI KEMIA

Hess-tštel
Kimondja, hogy adott kemiai reakcić reakcićh6je mindig allando, fuggetlenui attol, hogy a reakciopartnerektol milyen reakciouton jutunk el a reakciotermekekhez. A tetelt szemlelteti a jobb oldali abra. Hess tetele alkalmazhato kozvetlenui nem merheto reakciohok meghatarozasara, pl. a metan kćpz6dšsh6j4nek kiszamftasara.

Energiaciklus

AH, A +B 1. Reakcićul R€QkcidpQttn€r6l ^

^
C +D Reakciotermeke

Hess tetele ertelmeben:
AH; (az A i- B-> E + F reakciora)

AH 2 (az C +D + f + reakciora)

s

AH 3 (az A + C +D reakciora)

Nehany fontos entalpia-valtozas
^gćsh6 Adott anyag egy moljanak* oxigenben valo teljes elegesekor felszabadulo h6mennyiseg. Meresehez kalorimeter-bombal hasznalnak.
Kalonmeter-bomba

Oldasho
Az a homennyiseg, amely akkor keletkezik vagy nyelodik el, ha egy mol* anyagot olyan nagy mennyisegu oldćszerben oldunk, hogy a tovabbi hfgftas mar nem okoz homersekletvakožast.

Molaris olvadasho
Az a homennyiseg, amely 1 mol, olvadaspontjan levo szilard anyag azonos homersekletu folyadekka alakftasahoz szukseges. A befektetett energia a szilard anyag kristalyracsaban* levo kotesek felszaki'tasara fordftodik.

Oxigen bevezetese

A gyujtasra szo lg a ld elektromos aram

A viz bomersekle tenek emelkedesebol szam itjćk a z ego anyag altal leodott hot. AceI tartćedeny

Az egesi folyamatban leadott ho Vizsgalt anyag 0 °C-05 jeg

a h

= + 6 .0 k l m o h ’

0 °C-os wz A mol-’ jeientese: minden molra*.

Parolgash6 Semlegesitesi h5
Az a h6mennyiseg, amely felszabadul, ha egy mol* hidrogeniont (H+) cgy mol* hidroxidion (OH ) semlegesit*. Ha a sav esa bazis is teljes mertekben disszocial*, a semlegesitesi ho mindig -57 kj. A semlegesftes ionegyenlete*: Az a homennyiseg, amely a forrasponton 1 mol* tolyadek gozze alakftasahoz szukseges.
AH = +41 kl mol ’

100 °C-os goz 100 °C-os vfz A mol ’ jelenthe: minden molra*.

H+(aq) + OH’(aq)
HidrogenH id ro xid -

H20(f)
Vizmolekula

AH

= -5 7 -t L
mol

Kepzodesho
A vegyulet 1 moljanak* kepzodesekor leadoU vagy felvett homennyiseg. Pl: •i a

Ha gyenge sav* vagy gyenge bazis* vesz reszt a folyamatban, kisebb ho termelodik. Az energia egy resze a gyenge komponens (sav vagy bazis) teljes disszociaciojara forditodik.

C(graflt) + OaCg) ^ COaCg)
Szen Oxigen Szendioxid

A = .349 mol H y_

•Kristalyraa, 22; ionegyenlet, 27; disszocižcić, 16; mol, 25; semlegesitfe, 37; oldoszer, 30; gyenge sav, gyenge bazis, 38. old.

33

o x id

Ac i6

es r e d u k c i o

Az oxidaci6 es redukcio kifejezes eredetileg az anyagok oxigenfelvetelere es oxigenleadasasra utalt. M a mar tagabban erteimezik, es hidrogen, illetve elektronok felvetelet es leadasat is magaban foglalja. Az oxidacioval es redukcioval jaro kemiai folyamatokban mindig van elektronatadas, vagyis minden esetben egy vagy tobb elemnek valtozik az oxidaci6s ailapota. Oxidaci6
Kemiai reakcio, amelyben az alabbi folyamatoi< mehetnek vegbe:
1. Elem vagy vegyulet oxigent vesz fel

Redukcić
Kemiai reakcio, ameiyben az alabbi folyamatok egyike megy vegbe:
1. A vegyulet oxigent ad le

2 C u O ( s z ) + C (S Z ) - > C 0 2 ( g ) + 2 C u ( s z )
Oxidđl6szer Oxidđl6d6 elem A szen oxigent vesz fel

2 C u O (sz ) + C (sz ) Redukalodo Redukćlovegyijlet_______ szer

C 0 2 ( g ) + 2 C u (sz)
A rez(ll)oxid _______________ oxigent veszit

2. A vegyulet hidrogent veszit

2. Az elem vagy vegyuiet hidrogent vesz fel

Cl2(9)
Oxidćl6szer

^2^(9)
Oxiddl6d6 vegyulet

2 H C I( g ) + S(sz)
A hidrogen-szulfid hidrogent veszit

C l 2( g ) + H 2S ( g ) - > 2 H C I( g ) + S(sz)
Redukalodo elem Redukđioszer A klor hidrogent vesz fel

3. Az atom vagy ion elektroni ad le

3. Az atom vagy ion elektront vesz fel

C l 2( g ) + 2 N a ( s z ) - > 2 N a + C I- ( s z )
Oxiddl6szer Oxidal6d6 atom A natrium elektront veszft

C l 2( g ) + 2 N a ( s z )
Redukalodo atom Redukdloszer

2 N a + C I- ( s z )
A klor elektront vesz fel

Az az anyag, amely oxidacion megy keresztui, oxidcil6dik, es oxidžci6s žilapota magasabb iesz. Az oxidaci6 a redukcić ellentete.

Az az anyag, amely redukcion megy keresztui, redukžlćdik, s oxiddci6s žilapota alacsonyabb Iesz. A redukcio az oxidaci6 ellentete.

Oxidžl6szer
Az az anyag, amely felvesz elektronokat, fgy a masik anyag oxldšcl6jžt okozza. Az oxidcil6szer a reakcioban mindig redukalodik.

Redukđioszer
Olyan anyag, amely elektronokat ad at, s igy a masik anyag redukcićjšt okozza. A folyamatban a redukaloszer mindig oxidšl6dik.

Redoxi-reakci6
Oxidšci6t es redukciot egyaranl magaba toglalo kemiai reakcio. A kćt folyamat mindig egyutt jelen ik meg, mert az oxidžl6szer az oxidaci6 soran mindig redukakklik, s a redukaloszer a redukcio folyaman mindig oxidal6dik. A jobb oldal peldaban a magnezium es a klor redoxireakcioban kepez magneziumkioridot.
M g ( s z ) + C l 2( g ) M g2+ + 2 C I-(s z )

Magnezium es klor redoxi-reakdoja 1 I

12 elektron M n ^ “ semleges

17 elektron mindegyikben _ s e m le g e s

cj.
A magneziumatom lead ket elektront, es magneziumionnć alakul. Oxidćl6dik.

C j.
Mindegyik kloratom felvesz egy elektront, es kloridiont kepez. Redukalodnak. Tiz elektron. A to lte s +2 Mindegyikben 18 elektron. A toltes ■ I

Adott elem egyideju oxidšcl6jžt es redukciojžt a kemiai reakcioban diszproporcionžiodžsnak nevezzuk.

ep

34

44.\ IN doljuk. A redoxpotendđl egyre negativabb. es alacsonyabb lesz. Az oxigen oxidad6s szama 0. Nem adott le es nem vett fel elektronokat. A redoxpotencial sor a feszultsegi sor kiterjesztšse*. A legnagyobb elektmegativitćsu* atom (amely iegkozelebb van a fluorhozaperićdusos rendszerben*) venne fel elektronokat. Oxidaci6s ailapot Az a szam. 2. Vas(ll)szulfćt Az oxidćd6s szđmok osszege = (+2) (+ 6 ) 2 Az ammonia kovalens vegyuiet* Redukćidszerek Oxidal6szerek Utium Kalium Kaldum Nđtrium Magnezium Alummium. kiveve a femhidrideket. 3.2 ) = 0 jod Erelyesebb hatas. Hidrogenperoxid Fluor Ereiyesebb hatas. s fgy magas negatfv redoxpotencialja alakul ki. ionvegyulet. melyeket vegyuletkepzeskor az atom lead vagy felvesz. amelyekben -1. perićdusos rendszer. ha az atom oxidđl6dik./ » • zeljuk e[ s dtgon. 5. * A kovalens vegyuletben levo elemek oxidćd6s szđmđt ugy ailapithatjuk meg. hogy milyen to/tese lenne az ionoknak. A vegyulet neveben csak akkor szerepel. redoxpotend ćl egyre pozitfvabb. A redoxpotencial elektrćdpotenciši*. 18. Minel tavolabb ali egymastol ket anyag a sorban. ha valamelyik elemnek tobb oxidaci6s ailapota is lehet. 50. Az elem oxidćdos szćma ionvegyuletben megegyezik ionjćnak toltesszđmćval. Az oxigen oxidad6s szama vegyijietekben ćitalćban -2. dektronegativitžs. hajlamos oldatban elektronfelveteire. Az alabbi szabalyok segitenek egy elemek oxidaci6s ailapotanak meghatarozasaban: IfA szabad elem (nincs vegyuletben) oxidđd6s szđma nulio. elektrodpotencial. 23.FIZIKAI KEMIA Oxidcici6s szdm Azoknak az elektronoknak a szama. amely konnyen ad le elektronokat (amelyeket masik anyagnak adhat at). Az elem neve utan zarojeibe tett romai szamokkal jeloljuk. ha redukšićdik. a hidrogen-peroxidban. fesziilts^i sor. Adott vegyuletben az atomok oxidđd6s szdmainak osszege nulia. hogy ionos* vegyuletkent kep. A hidrogen oxidad6s szama rendszerint + 1. Az atom oxidaci6s ailapota magasabb lesz. ionržcs. de a peroxidokban -1. Eros redukciićszer az az anyag. Zink Otom + (4 x . A Brom Bikromation Klor Manganation. amely megmutatja egy elem oxidaci6s šilapotat a vegyuletben. 35 . s magas pozitfv redoxpotencialja van. 17. es redukšija az utana kćivetkezoket. 45. Vas Hidrogen Rez Eziist 4. * Kovalens vegyiiletek. old. Az erđs oxidšl6szer elekt­ ronfelveteire hajlamos. 19. Egyszeru ionoknal az oxidaci6s szam rendszerint megegyezik ionjaik toltesevel. Az Qxidćd6s szćm +2 (2 elektron eltćvozott) Az oxidćdds szćm -1 (I elektront felvett ) Redoxpotenclal-sor Az anyagok felsorolasa redoxpotencižljaik sorrendjeben (a legnegativabb potencialu van a sor elejen). Adott anyag rendszerint oxldcilja a sorban elotte allokat. pl. annal konnyebben oxidaljak vagy redukaljak egymast.

Ezek az ionok csak oldatban leteznek. Ezert a hidroxoniumiont altalaban hidrogenionnak tekinthetjuk.SO . Szerves sav Oxćlsav Hangyasav Ecetsav Keplet (C 0 0 H)2 HCOOH CH. fesziiitsegi sor.5AVAK E5 BAZI50K A kemiai anyagok vizes oldatai savas. 38. es lugokkal semlegesit6dnek.. ezert a viz semleges. 45. A hig savak savanykas i'zuek. Asvanyi sav Sćsav Kensav Kenessav Saletromsav Saletromossav Foszforsav Keplet HCI H .0 idroKoniumion (aq) Vi'zmolekula (polaros molekula*) Negativ veg HI Pozitiv veg A negativ molekulareszhez kdtodolt hidrogenion. A leggyakoribbak a karbonsavak*. Sćsav (vegyulet) Oldodik vizben A kek lakmusz* savban megvorosodik Savas Barmely. Hangyasav. 45.. ami felboritja az eredeti egyensulyt..+ . 76. N ehćny sav korroziv. Ezek a vegyuletek vagy savak vagy bazisok (lugok). A fesziiitsegi sorban* a hidrogen elolt levo (negatfvabb) temeket hidrogenfejlodes kozben oidjak. 81. 39. asvanybol eloaliitott sav. 19.. old. amelyeket vizben oldva hidrogenion (I. igy a savas jelieg csak old(3das utan mutatkozik meg. pl. Savak Olyan vegyuletek. H 2S0 4 ( a q ) + M g (sz ) Sav Fem MgS0 4 (oq) + H2(oq) S6 * Hidrogen Szerves sav Savas jeliegu szerves vegyulet*. hanem vfzmolekulakkal kapcsolodva hidrox6niumionokat kepeznek.COOH Kensav van a saCitromsav es aszkorbinsav vas olomakkua dtromfeiekben fordul eto. Nehany vegyuletbol vizben oldva vagy vizzel reagalva hidrogen. elektrolltos disszociacio (lonizacić). s a tartđlyukon erre figyelmeztet6 ctmke lehet. A hidrox6niumionl tartalmazo oldatban lejatszodo kemiai reakciokban csak a hidrogen­ ion vesz reszt. lugos (bazikus) vagy semleges kemhatasuak. sav). Er6s savak* hfg oldatai karbonatokkal vagy hidrogenkarbonatokkal szen-dioxid tejlodese kozben reagalnak.PO . a sosaval nalriumkloridbol. HNO] H . es humuszsavnak nevezett szerves sav keletkezik. A hidrogenionok onmagukban nem stabilak. . 38. A lehuliott ievelek elbomlanak.vagy hidroxidionok keletkeznek... pH. ha hidrogenion vfznnolekulšhoz kapcsoićdik (Id. a hangyak es a csalan csipos anyaga ‘a Asvanyi sav Kemiai eljarassal. A meh fullankjdban levo mereg sav. 3 6 * Karbonsavak. a savak jeliemzoit mu tato vegyLilel.proton*) keletkezik az olH datban. polaros molekula.. lakmusz.es hidroxidionok szama megegyezik. Kloridion (aq) ▼ V'izmolekulaval kapcsolodva hidroxoniumiont kepez. proton. 38.. eros sav. H2SO 3 HNO. sok.. a kensaval kenbol aliftjak eld. Nehany sav ► H . savas olomakkumulžtor. Hidroxoniumion (H 3O+) kialakulasa I Sćsav i ion (aq) . mulatorban*. Hidrox6 niumion (H 3O+) vagy ox6 niumion Akkor jon letre. hidrogenion (pro­ ton*) es hidroxilion keletkezik. A hidrogen. a pH*-juk 7-nel kisebb. es a kek lakmuszt* megvorositik. 16. A tiszta vizben a molekulak igen kis hanyada elektrolitosan disszocial*. szerves vegyuletek.

A liigok tulajdonsagait m utato anyagot lugosnak (bazikus) mondjuk. savmegkoto. amely bizonyos reakciokban savkent. CH 3C O O H (a q ) + HzOCf) H3 0 +(aq) + C H jC O O t a g ) Ez a jel megfordfthatć reakciot* jelent. eros bazis (lug) 38. A vfz felvesz protont* . oldalon). proton. Semlegesi'ti a szajban levo savakal. es az oldatban bidroxidionok (0H‘) keletkeznek. es savval. Az alkalikus oldatok er6s bžzisokbol* keletkeznek.es hidroxidion reagal egymassal. es nem valtoztatja meg a lakmusz* szmet. ecettel semlegeiitheto. amely lugok vizben oldasakor keletkezik. cinkhidroxid. A sav savmaradćka* es a lug kationja* sot kepez. Az acetat ion protont* vesz fel . vagy II. A fogkrem is bazikus.nZIKAl KEMIA Bazisok (lugok) Megkotik a hidrogeniont. ami oldja 0 szennyezest. 38. A savat olyan anyagkent hatarozza meg. Az ecetsav protont* ad le . amelyek vfzben oldhatoak. 2NaAI(GH)4(aq) + 3H2(g) 2A + 2NaOH(aq) + ćHjOCf) . lakmusz. pl. anie\yek nehany femmei. H+ J OH- Kozombosftes Sav es b ^ is kozotti kemiai reakcio. Avfzben oldodo lugokal alkšliaknak (alkali lugoknak) is nevezik. Anhidrid Az anyag vfzzel savas vagy lugos oldatot kepez (Id. Az emesztesi zavarokra javasolt tableućk aikćiiđkat pl. mert reagalnak a borrel. periodusos rendszer. amely nem mutat sem savas. A darćzs fullankja aikćiiđt tortolmaz. Amm(3niums6t* luggal hevitve ammonia alifthato elo. de az ammonia is bazis. 16. A lugos oldatok pH*-ja int 7-nel nagyobb.tehat sav. me^ordithato reakcio. a bazis pedig olyan anyag. A lugok altalaban fem-hidroxiciok. cink es alummium. es fgy semlegesftik asavakat. SO2 O) + H20(f) ^ [gyes hđztartđsi tisztitoszerek alkdlićt tartalmaznak. sem bdzikus lulajdonsagokat. Amfoter A nev olyan anyagot jelol. A semleges oldat azonos szamu hidro­ gen. pH. 39. kation. A semleges oldatban a hidrogenes hidroxidionok szama megegyezik A pH*-ja = 7. 116. es semleges oldat jon letre. A voros lakmusz* Notriumhidroxid /Mnouk alicđli lug. a voros lakmuszt* megkćki'tik. Ezeket lugos vagy alkalikus oldatoknak nevezziik. Alkšii lugok Aperlćdusos rendszer* I. 12. amely semlegesfti a felesleges gyomorsavat. old. pl. Ahiminium Ndtriumhidroxid Viz Natriumaluminat Hidrogen * Savmaradek. Az ilyen anyagok altalaban oxidok. mas reakciokban pedig bcLziskent viselkedik.\ Oldćdik l^idroxidmegkekui. csoportjabatartozo elemek hidroxidjai.es hidroxiliont tartalmaz. 48. es tobb bidroxidiont tartalmaz. sok.tehat sav.■ I(sz) A savak es bcizisok lefrasanak masik modja. 39. m hidrogeniont. 38.tehat bćzis. hidrolfzis a 40. es csuszosnak (szappanszerunek) erezziik. 37 .tehat bćzis. hidrogenfejlodes kozben reagalnak. amelyben s6* es vfz keletkezik. magnezium-oxidot tartolm6znak. Azonos szamu hidrogen. Ken-dioxid (anhidrid) Viz HjSOjCog) Kenessav Semleges Olyan anyag. A savak kemiai „ellenletei". 50. Semlegeshis: & SAV + BAZIS (aq) SO* + VIZ Br6nsted-Lowry-elmelet Alkalikus (lugos) oldat Olyan oldat. A hidroKoniumion lead protont* . amely protont* ad le. pl. amely a protont felveszi.

.es savmaradekionra. L D Az oldat hidrogenion-koncentraciojšnak merteke. 37. Esetsav (gyenge sav).erosseg es koncentracio A savak es bazisok (kl. A pH skala A savakban tobb a hidrogenion. mint a lomeny gyenge sav. az eros lug lilćra szmezi a papirokat. hidroxoniumion. Az indikator lehet szilard vagy folyadek. mol.5 alatt szintelen 9. Csak nehany molekula bomlik el.Savmaradek (CH^COO ') Indikator C)lyan anyag.5 fdlott sarga 8. Gyenge sav 4 Erds sav 6 Semleges* Cyengen lugos 7 8 I H* — Gyenge sav — Savmaradek (C l') 9 10 A lugos oldatban tobb a hidroxidion. 48. Savasabb Univerzal indikator Semleges ^ Lugosabb 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Nehany mas indikator M etilnarancs Fenoiftalein Brdmtimolkek N H 3( o q ) + H 2 0 (f) a N H 4+(cx|) + O H -(cjq) 3 alatt piros 4. Az am m ćnia vizes oldata kevesse disszocial. hogy az oldat savas vagy lugos.A hidrogenionkoncentraao* mint a hidrogen­ oldat 13 l O ’^M*.5 alatt sarga 7. . 25. Egy pH-egyseg csokkenes a hidrogenion-koncentrado tizszeres novekedeset jelenti. hidroxonium*-. 36. M-ertek. A semleges* oldat­ ban a hidrogenes hidroxidionok szama azonos. amely vfzben oldva teljesen disszocial*. azaz molekulaiknak csak kis hanyada bomlik hidrogen. semleges.. hogy hany moljuk* van jelen az adolt oldatban.01M. amely megmutatja. Kek lakmuszpapir Egyik reszet bemartottćk savas oldatba Voros lakmuszpapir Egyik reszet lugos oldatba martottćk H Eros bazis Vfzben oldva teljes mertekben disszociši*. A kulonbozo pH-tartomanyokat eltero szfnnel jelzi. a hidroKtdion. illetve hidroxidiont* juttatva az oldalba. Csak nehany molekula bomlik hidroxidionra. A hi'g. mini . 16. Az univerzćlis indikćtorral atitatott papircsikok alkalmasak a savak erdssegenek vizsgalatara. pH Bros sav Az a sav. 25. old. 14 ion. disszocišcio.Valamennyi molekula szetbomlik. Sosav (eros sav).5 folott voros < 6. amelyhez szfnskala tartozik. A savak a kek lakmuszt megpirosftjak. Erosen lugos 72 . Natrium-hidroxid (eros bđzis). s az oldat erosen lugos lesz.5 felett kek Ez a jel megfordfthato reakciot* jelent. erđs sav tobb iont tartalmazhat. 1 1 A gyenge savak vfzben csak reszlegesen disszocišinak*. [ --. megfordfthato reakcio. 25. Univerzalls indikator Gyenge bazis Vfzben oldva csak reszlegesen disszociši*. Sok hidroxidion keletkezik.Savak es bazisok (folvtatas) . fgy gyengen lugos oldatot kapunk. amelynek szfne az oldat pHjatol fiigg. Minden molekula disszocial*. A hidrogenion7 2 Jh ~ koncentracio* lO'^M * vagy 3 0. az eiozo ket oldalt) koncentrdcićja* azt aclja meg. igy az oldatban a hidroxidion-koncentracio alacsony lesz: Papfr vagy oldat formajaban kaphato indika­ tor. Lakmusz Az egyik indikator. Az eros sav pirosra. fgy az oldatban sok hidrogenion keletkezik. Az eross€?g viszont attol tugg. Nehany gyakori indikatori mutat az abra a lap aljan. 38 Koncentracio. a lugos oldatokban pedig a piros lakmusz megkekLil. hogy molekulaik hanyad resze disszocial.

NaHSO. lent) vagy ammoniumion. a kovetkezo tablazatot. Ugy jonnek lelre. amelyek csak femionokat (vagy ammoniumionokat) es savmaradekot tartaimaznak. ionvegyulet. ami vizben oldhatatlan sd. Csak a legalabb ketšrtšku savak kepezhelnek savanyu sokat. 1 7. 16. amelyek helyettesitesevel s6 kćpzodik. Savanyu s6 NH. H 3 P O4 A foszforsav haromerteku. A meszkdszirtek kalciumkarbonćtbol vannak. hogy a savnak nem mindegyik hidrogenionjat helyettesftik femionok (vagy ammoniumionok). s ugy kepzodtek. . A legtobb savanyu s6 vizes oldatban savas. amelyekbcn a savmaradćkhoz fem­ ionok vagy ammoniumionok. old. H 2 S O4 A kensav keterteku. femionok (Id. Fćm Hidrogen (kation*) Savmaradek (anion*) Fem (kation*) Sd Savmaradek (anion*) Hidrogen Sav Savmaradek Az az anion*. Ld. Re2(ll)szulfat es amnnoniumkiorid (szabalyos sok) Savmaradik a- A savmaradik neve Klorid Szulfat Szulfit Nitrat N itrit Karbonđt Acetat Foszfat so/50/- Femion Savmaradek Ammoniumion Savmaradek NOf NOi COj^- CHjCOOP 04 ^' CuSO. Nem feltetleniil minden hidrogenion helyettesit6dik. A sokat sok helyen alkalmazzak az iparban es a haztartasban. hogy a savak egy vagy tobb hidrogenionjat egy vagy tobb kation helyettesiti. C)lyan sok. ha asavbol eltavolitjuk a hidrogenionokat. Nalrium-hidrogenszulfat (savanytj sđ) Hidrogenion Femion Na S O A .nZIKAl KEMIA SOK Asćk ionvegyiiletek*. de nehany lugos kemhalasu.CI A sot a savmaradek neve azonositja Rez(ll)szulfćt Natrium-klorid O S 04»i* Kation* Sav­ maradek N a^ C l Kation* Sav­ maradek ^rtćkusšg A savmolekulaban levo hidrogenionok szama. vakimint hidro­ genionok is kapcsolodnak. Sav Sosav Kensov Kenessav Soletromsav Saletromossav Szensav Ecetsav Foszforsav Szabalyos s6 Azok a sok. Elmeletileg ugy szarmaztathatok. l H Az ecetsav egyerteku. amely visszamarad. amelyek legalabb egy kationt* es egy aniont* (savmaradekot) tartal maznak. hogy a sav valamennyi hidrogenionjat fćmionok vagy animoniumionok helyetlesi'tettek. pl. ■Anion. kation.Savmaradek i H C H3 O O C C A sosav egyerteku.

Ha a vizmentes rez(ll)szulfđt. Kristalyhidrat Kristšlyvizet* tartalmazo so. 30H- A vasionok es a hidroxidionok oldhatatlan vas(ill)hidroxidot kepeznek.es hidroxidionok egyensulyat. Ez telborftja a hidrogen. bazis. Kemiai reakcio. anhidrštta (vfzmentesse) alakul. szabalyos s6.Al2(S04)3 Savmaradek* Komplex sok Ezekben a sokban az egyik ion komplex ion Ez kozponti kationbol* s hozza kapcsolodo (gyakran datfv kovalens kotessel) tobb kis molekulabol (ezek rendszerint poišros molekulak) vagy ionokbol ali. es savassa vagy lugossa teszi az oldatot. Az eros savbćl* ćs gyenge bšzisbol* keletkezett sok vizes oldatai savasak. megfordithato reakcio. a s6 ionjai lepnek koicsonhatasba a vfzmolekulakkal. . datfv kovalens kotes. 92. Anhidrat Kristšlyvizet nem tartalmazo sok (vizmentesek. 39. kek szfnu kristalyos rez(ll)szulfatta alakul (felveszi az 5 molekula kristdlyvizet). vagy hidrcitokbol vfzelvonassal. Ez ket kiilonbozo kationt* (vagy kel kulonbozo temiont. A gyenge savbol* es er6s bazisbol* kepzodott sok vizes oldata lugos kemhatasLi. 19. kettos s6 kepzodik. A levegobol abszorbeđii viz Kettđs sok Ha ket szabalyos s6* oldata lep reakcioba. amelyben az adott anyag es VIZ kolcsonhatascibol mas vegyulet kepzodik. 21. ami anhidratot eredmenyez. Fe(OH)3 4 0 * Savmaradek. 38. Vi'zfelvetellel a s6 kristalyhidrcittž alakul. CUSO4 + 5H4O Vizmentes rez(ll)szulfat Vfzleadćs hevftis hatasara CUSO4 . eros bazis. de a vizmentes rez(ll)szulfćt higroszkopos* is (azaz vizet vesz fel a levegobol).vagy hidroxiclion. 5H2O Kristalyos rez(ll) szulfćt (kristalyhidrćt) Dehidratalas Kalium-alummiumsz u lfđ l. 39. 48. Ha so reagal vi'zzel. kristalyvfz. Vas(lli)klorid (so) Termekek FeCIa + 3 H2 O Viz Fe3+ \ Ez a megfordithato reakcio* jele + 3CI+ 3H+ I Az oldatban visszamarado hidrogenionok savas kemhatast adnak. Ha a vizet eltavoiftjuk belole. gyenge bazis. semlegesftes.Sok (foIytatas) Bazisos sok Az ilyen sokban oxid. old. anhidržtok). gyenge sav. Hidrolfzis Savmaradek* K2S04. 18. ha a bazist* a sav nem semlegesfti^ lokeletesen. (ez feher por) vizet vesz fel. eros sav. higroszkopos. 37. polaros molekula. 16. kation. femionok es savmaradek* ion van. 38. vagy egy femiont es egy ammoniLimiont) es egy vagy tobb savmaradekot* (aniont) tartalmaz. Ez tortenhet a vfznek megfelelo aranyu hidrogen es oxigen eltavolftasaval. A vizet hozzaadhatjuk (m int az đhrćn).1 2 vfzmolekulaval (kettos s6) 2 K '* ‘^ Femionok Az anyag viztartalmanak eltavolitasa. 37. Akkor kepzodik.

oldhatosag. hatasa. mas elemek. annak ellenere.eleg hot termel. 17. —T p/.vagy kaliumsok kivetelevel. . csapadek. es hagyjak a sot kikristalyosodni*. 16. Az egylk reakciotcrmek oldhatatlan s6. A sok oldhatosaga* Cserebomlas Kćt vagy tobb ionvegyulet* oldatai kozott lejatszodo kemiai reakcio. 41 . OIDHATATIAN KARBONAT + SAV -> S6 + Vl'Z + SZENDIOXID pl. bazls. Mindegylk sooldatot hasznal.es kćiiumsć Valamennyi nitrćt Oldhatatlan s6 A vegyuletek „kicserelik" az ionokat. 32. Vasreszelek es kenpor kevereke Melegi'tes inditja meg a reakciot. A legtobb oldhatatlan sot es hidroxidot ezzel a modszerrel alh'tjak elo. amelyet reszlegesen beparolnak. old.FIZIKAI KEMIA Sok eloallitasa Sokat sokfele mocion lehet eloailflani. ---H2S0 4 (a q ) . kristalyosodas. ionvegyulet. A csapadekot szurik es tisztara mossak. hogy a reakcio exoterm* . hogy a tavabbiakban fenntartsa onmagat Vas(ll)szulfid (s6) Fe(sz) + S(sz) -> FeS(sz) Az oldhato sok az alabbi modszerckkel allithatok elo. LUG + SAV S6 + VIZ p/. Ezt a modszert olyan sok eloallftasclra hasznaljak. amelyek reakcioba lepnek a vi'zzel. natrium.Kicserelt kationok* - KN0 3 (oq) Ammonium fjatrium ■KiViVE— A legtdbb karbonat Kalium Kozvetlen szintezis A sot elemeibol aliftjak elo kemiai reakcioval. mert ezek a femek tu! hevesen reagalnak savakkal. 21. alabb). 37. ezert nem lehet oket oldatb()l eloaliitani. Az oldhato sokat kristalyosftjak* a s6 oldatabol (ez kiilonbozo modon nycrheto Id. kozombosites. 1 Kozombosftšs*: lugot savval semlcgesitiink. •Olom(ll)jodidcsapadek Kloridok K i VŠVE -► Eziist es otom Barium es ćlom. amelyben a sav hidrogenjeit. rendszerint femek helyettesitik.CuO(sz) Rez(ll)oxid + H2S04(aq) -> Kensav CuS04(aq) + H20(f) Viz Szijro a felesleges cink eltavolitasćra Rez(ll)szulfat Zn(sz) + ZnS04 (oq) + HjCg) ‘ Anion. exoterm reakcio. Oldhato s6 Minden ammonium-. rćszben vagy egeszen. amely csapadekot* kepez. 31. . A modszert oldhato sok eloaliftasara hasznaljak a natrium. valam int kalcium (ez enyhen oldhato) Kćlium-jodidoidal I I Kalium— nitraloldat < Kicserelt anionok* 2 Szulfatok KivivE- Pb(Nb 3 )2 (oq) + 2KJ(oq) -> Pbl2 (i) + ' ------------------<. amelyben az ionok kicserelodnek. 37. OLDHATATLAN bAzis + SAV ^ s6 + vfz Az oldatot reszlegesen beparoljak es hagyjak kikristđlyosodni*. hogy a s6 oldodik vfzben vagy nem (Id.2NaOH(aq) + NjSO^Cap) Natriumhidroxid Kensav Na2S04(cx:i) + 2H20(f) Natriumszulfat Viz Helyettesftes Kemiai reakcio. Hfg kensav Hidrogengćz Cinkszulfat- 2 Oldhatatlan karbonat es sav egyniasra. 16. a kovetkezo tdblazalot). kation. az oldhatatlanok pedig csapadek^ formajaban allithatok elo. MgCOjCsz) + 2HCi(aq) -> M g C l 2(a q ) + H20(f) + COzCg) Magneziumkarbonat Sosav Magneziumklorid Viz Szendioxid \ — Cinkfelesleg Cink 3 Oldhatatlan bšzis* es sav reakcioja. attol fiiggoen.

Az aramforras pozitiv pćiusa Cyenge elektrolit .teljesen (minden molekula) disszocial*. Nehany semleges elektrc)d reagal a felszabadulc) anyagokkal. A femek es a grafit elektromos vezeteset a kristalyracsban* szabadon mozgo elektronok okozzak. 6. ionvegyulet.olyan vegyulet. Elektrolizalo cella VfzSzulfat molekula anion* Az a kad. ameiyik nem disszocial*. Azt aliftja. 17. platina. oivadek. Ket elektrod van. azaz semlegesftđdnek. ahol leadjak elektronjaikat. 16. hogy az elektrolitban levo anionok* a vonzas kovetkezteben az anodhoz vandorolnak. Azok az ionok.csak reszlegesen disszocial*. Semleges (indifferens) elektrod Az ilyen elektrod az elektrolfzis soran nem valtozik. amelyek kolcsonhatasba lepnek az elektrodokkal. Nćtrium-klorid-olvadek* Rez(ll)szulfćt vizes oldata* Elektrod Az elektrolitba helyezett tem. Az elektrolitban levo ionok szama hatarozza meg.vagy grafitrild (vagy lemez). kation. ClCl + eKlorgaz keletkezik Cl + Cl C I2 A levalt fem nćtrium A natriumionok a katodhoz vandorol­ nak. anod es katod. amelyek oivadekban* es vizes oldatban* vezetik az elektromos ara­ mot. 30. amcly az Aram* ki. Elektrolit vf) ^ <t) Eros elektrolit . Vezetik az aramot. Valamennyi ionvegyulet* elektrolit. + Az aramforras ■ negativ polusa Itt lepnek be az elektronok a ceilaba A negativ toltesu elektrod a katod*. pl. Aktfv elektrod Az ilyen elektrod. amelyek az elektrolizalo ceilaban bekovetkeznek.es bevezetesere szolgal. Az elektronok az anodtol az aramfor­ ras fele es az aramforrastol a katod fele aramlanak. Az alabbi reakcić kovetkezik be. Elektrolit Azok a vegyLiletek. elveszftik toltesuket. kristalyracs. N a+ + e" Na Fem natrium valik le. ahol elektronokat vesznek fel. Az alabbi reakcić ko­ vetkezik be. rendszerint fem.old. hogy az elektrolit mennyire jol vezeti az elektromossagot (milyen a vezetokepessege). ha osszekapcsoljak az aramforrassal. 22. 45. Itt lepnek ki az elektronok a cellćbol A pozitiv toltesu elektrod az anod. Elektrolizalo cella Nem-elektroiit .ELEKTROLIZI5 Az elektrolfzis kifejezes azokat a kemiai valtozasokat foglalja ossze. amely az elektrolitot (oivadek* vagy vizes oldat*) es az elektrodokat tartalmazza. A kationok* pozitiv tolteseket. Az elektrolfzis ion-eimšlete Ez az elmelet frja le azokat a folyamatokat. az anionok* pedig negati'v tolteseket hordoznak. aram. vizes oldat. A kloridion lead egy elektront. Natrium ion felvesz egy elektront. amelyek az ionokat tartalmazo folyadekon athalado elektromos aram* hatasara kovetkeznek be. valtozason megy keresztiil az elektrolfzis folyaman. 16. Az ionvegyuletek*oldatai es oivadekai azonban az ionok mozgasa reven vezetik az aramot. es az elektrolfzis soran atalakulnak. 16. A natrium-klorid-olvadek* eiektrolfzise Elektronaram Klćrgazbuborekok A kloridionok az anodhoz vandorolnak. 42 * Anion. disszociacić. . merl oivadekban vagy vizes oldatban az ionjaik szabadon mozognak. A kationok* a katod fele mozognak.

A femtargy a katod. Ketszeres tomeg Q Ketszeres ido Ketszeres tomeg Faraday masodik torvenye Ha kulonbozo elektrolitokon azonos toltesmennyiseg halad at. 114. A keletkezo oxigen oxidalja a femet. 114. 62. alummlum.FIZIKAI KEMIA Faraday els6 torvenye Az elektrolizis soran az elektrćd-reakcioban keletkezo anyag tomege aranyos az elektroliton athaladt toltesmennyiseggel. oivadek. korrozio. 44. Egy mol* elektron tolteset jelenti. Ezeket a kulacsokat eloxalas5al aluminium-oxid-reteggel vontdk be. Hfg kensavoldatot elektrolizalva. mol. 54. Az elektrodfolyamatban csak a femionok vesznek reszt. 34. A gitar fem elolapja t elektrolitikus uton kromreteggel vontdk be. Galvanizalas Femtc1rgyat. oxigen es vfz keletkezik. Voltamšter vagy coulometer Az elektrolfzis tolyaman kivalo anyag mennyisegenek meresere hasznalt elektrolizšić cella. amelyek oldatba kerulnek. Arezionnak 2 elektroni k felvennie. a fem anodon bidroxidionok oxidal6 dnak*. A reaktivitasi sor elejen allo femeket nyerik ki ezzel a modszerrel (Id. 6. T6ltesmennyiseg = aram x ido Elektrolizis az iparban Elektrolitos finomftšs A femek tisztftasa elektrolfzissel. m/nden egyes rezion atomma alakitasahoz k elektron et sziiksiges. es a vonzćs hatasćra a negativ katdd fele mozognak. az egyes elemek elektrćdokon levalt moljainak* szama tordftott aranyban ali ionjaik toltesenek nagysagaval. a rezion toltesevel. 25. Coulomb (C) Az elektromos toltes SI egysćge*. old. Erteke 96 500 coulomb. elektrolizist alkalmazva. Ezert 7 faraday '/2 mol rezion levalđsćt eredmenyezi a katodon. O j 2+ + 2e. ‘ amper.) Faraday (F) Az elektromos toltes egyik egysege. ’ 2 forditott / arđnyban čil 2-vel. oki. amelyre kivalnak az elektrolitban levo femionok. hogy megvedjek a korrćziotol.-> Cu Fšmek eloaliftasa Ercek oivadekanak* elektrolfzisevel is lehet femeket eloaliftani. Eloxžlds Femtargy feluleten a sajat oxidjabol epulo vekony reteg eloaliftasa. IF 1/3 mol* alumfniumot vćlaszt le ionjaibol (Al^*). Szennyezett rez anćd A rezatomok elektronieaddssal pozitiv rezionokkd alakulnak. ha egy amper* aram folyik 1 masodpercig. reaktivitasi sor. Q tdo Tomeg Q Ido Rez(ll)szulfćtoldat A szennyezesek iszap formajćban leOlepednek. . bevonnak egy masik tem vekony retegevel. ezert egyerteku ionokbol egy mol atomot valaszt ki. 95. SI egysegek. old. oxidšcio. es nštrium.). hogy eli otmma alakuljon. Tovabbi peldak: I F 1 moi* nđtriumatomot vćlaszt le nćtriumionokbćl (N a*). katodosvedelem 45. Egy coulomb toltes balad at egy adott ponton. a szennyezesek visszamaradnak az oldatban. old. Ezt az acelszoget a korrozić* megakadalyozasara dnkreteggel vontdk be (Id. Ha I faraday (1 mol’ elektron) ' halad dt rez(ll)szulfat-oldaton.

es levalva a femrol oldatba kerillnek. 1 A ket elektrod kozotti potencialkulonbseget feszultsegmerovel n^ierjuk. Femek elektrodpotencialjanak merese Elektrodpotencial (E) Az elektrodban a fem es az oldat kozott fellepo potencišikiilonbseg. Kozvetlenul nem merheto. Natrium Helyettesftes Az ilyen tipusu kemiai reakcioban egy adott vegyLilet egyik eleme egy masikra cserelodik ki. 30. old. jobbra az abrat). 25. Nehany elemnek igen nagy. elektrod.01 10^ pascai* nyomasu hidrogen bevezetese. Hidrogenelektrod az elektrodpotenddl meresehez hasznait vonatkoztatć (referencia) elektrod. redukaloszer. 16. 42. Adott elem csak olyan elem helyere lephet. 34. nek fel vagy adnak le elektronokat a A sor kialakftasahoz osszehasoniftottak kotesek kialakitasahoz (Id. kation. . a 97. Gazelektrodkent* mukodik. Platinahuzal Fem---- A femen hatrahagyott elektronok lehetove teszi az ionok mozgasat. az egyes femek reakcićit mas kemiai Az elem reakciokeszsege annal naanyagokkal. s potencialkiilonbseg jon letre kozottiik. fgy az oldatnak pozitfv. i amelyen gazbuborekok alakulnak ki. altalaban hidrogenelektrodhoz viszonyftva merik (id. korrćzio. A feluleton levo atomok kationokka* alakulnak. IM * tomenysegu sćsavoidat. pascai. Az elektrodpotencialok mutatjak az ionna alakulasi hajlamot vizes oldatokban*. az abrat). savakkal es oxigennel (a reakcićk osszefoglalasat Id. 115. A cink kiszoritja a rezet a rez(ll)szulfćt-oldatb6l. minel konnyebben kapcsolodik ossze mas elemek atomjaival. 95. gyobb. A 1. M-ertek. pl. a feninek negativ toltese lesz. Platinaelektrod platina lemezke. Kaldum Magnezium Alumi'nium Cink Vas Olom Rez Ezust Novekvo kepesseg mđs fem helyettesftesere Novekvo hajlam ionkepzhre elektronleadassai Egyre erelyesebb redukćloszer* CuS04(oq) + Zn(sz) -> ZnS04(aq) + Cu(sz) Elektrod Az elem (cisosorban fem) vizzel vagy sajat vegyiiletenek vizes oldataval* erintkezik.). A fem sojanak lM*-os oldata Femionok az oldatban 44 ' Vizes oldat. Az elemek (rendszerint a femek) felsorolasa hogy atomjaik mennyire konnyen veszcsokkeno reakciokeszseg sorrendjeben. masoknak igen kicsi a reakciokeszsege. old. amelyik a reaktivitasi sorban utana helyezkedik el (Id. Eleklronjaikat hatrahagyjak a femen. 16-20. ezerl egy masik elektrodhoz. oldalon). Ez a kulonbseg kihasznalhato elektromossag eloKalium Novekvo reakciokeszseg allitasara es a femek korroziovedeimere*.REAKCIOKESZSEG Reaktivitasi sor Az elemek reakciokeszsege attol fugg. tovabba a feszultsegi sor osszoa 1ftasara haszna Ijak.

ha ket ponlol. amelyek nem tolthetok ujra.3 6 V Az aram nagysagat (erosseget) arammerovel merjuk. rozKiasodas. elektromosan vezeto anyaggal osszekdtijnk. amelyet voltban (V) nierunk a voltmeronek vagy fesziiltsegmeronek nevezett muszerrel. | Onkrud — IM ’ cink. es igy az elem varhato reakcićkeszsegere is utal. SI egys^ek. savas olomakkumulator hat osszekapcsolt — Rezlemez szekunder elembol ćll.A drotban efekt­ o m ronok ćram lanak a negativ ponttćl a pozitiv feie. 1 I---. Elektromotoros er6 (EME) Galvšnelem Ket kiilonbozo elem elektrodjat tartalmazo berendezes. 25. amelyek ujratolthetoek. A sor elen a legnegatfvabb elektrodpotencialu elem ali.1 V •Amper. Ha ket kiilonbozo potencialu pontot osszekapcsolnak. M-ertek.A potencialkulonbseget (feszultseg) feszultsegmerovel ^ I m&juk. A Daniell-elem (primer elem) A galvšnelem ket polusa kozotti potenciđlkiilonbsćg elnevezese (azaz a ket elektrod elektrćdpotencialjanak kulonbsege). vizes oldat. Elektromos aram -----. 114.. Ha osszekotjuk oket. Arom folyik. Egy hurokban vagy aramkorben ket pont kozott aram folyik. Porćzus edeny ( (čtengedi a folyadekot).0 5 V Egyre negatfvabb elektrodpotencial. vJ EME = a cink es a rez elektrddpotenciđija kdzotti kiiionbseg = 1. Potencialkiilonbseg vagy fesziiltseg Ket poni kozoU az elektromos toltćs kCilonbsege. 95. OV Egyre pozitivabb elektrodpotencial. Katodos vedelem A modszert elektromos vedelemnek is nevezik. I i . Az elemek helye a sorban tajekoztat az elem ionkepzesi hajlamarol vizes oldatban*.3 . melyek kozott potencialkulonbseg van. žram folyik kozottuk. mint a vas. meresere arammerot hasznalnak. s ez tog korrodalodni a vas helyett. es a masik alkotja a pozitfv pćlust.+ 1 . I --------. old. IM* rez(ll)szulfatoldal A vas hajćtorzsek cinkcsikok raerosi tesevel vedhetok meg. A nemfemek fokozodo hajlam a negativ ionok kepzesere. A cink csikok sokkal kdnnyebben adnak le elektronokat. Az elektromos aram Si egysege* az amper (A).szulfćt-oldat a \ Az autćkban hasznait un. Elektronaramlas (az elektronok negativ toltesu rćszecskfc^k) az anyagon keresztiil. bogy negatfvabb elektrodpotencialu femmei bozzak erintkezesbe. A negatfvabb elektrćdpotencišlu elektrod lesz a negativ p6 lus. a potencialkiilonbseggel aranyos clektromos aram folyik kozottuk. A fem fokozodo hajlam a pozitiv ion kepzesere. 114. mert a cink elobb van a fesziiltsegi sorban. ha potenciji kiiionbseg van kozottuk. 30. .FIZIKAI KEMIA Elektrokšmiai fesziiltsegi sor Az elemek sorrendje elektrćdpotenciciljaik szerint. A vas korroziojat (rozsdasodđscit)* elozik meg ezen az uton azzal. A galvanelemeknek ket tipusa van: a primer elemek. es a szekunder elemek. A telep tobb osszekapcsolt elembol ali.

mikent lehet a korulmenyek valtoztatasaval gyorsftani vagy lassftani. jobbra aktivžlasi energia). . amelyben a novenyek a tćpanyagaikat eloallitjak . A reak­ cio tolvaman barmely idoben mert sebesseg az un. s a kapott adatokat a sebessegi gorben abrazoljak. Adott reakcio idotartama megjosolhato. 6 . Az adatokbol szamftjak a reakciosebessegel. hogy a reszecskek elerjek az aktivalasi energiat. utkozniuk keli. hogy hany reszecskenek van meg ez az ener­ giaja. Fotokemiai reakciok fordulnak elo a fotografiđban is. mert a reakcidpartnerek koncentracioja* indulaskor a legnagyobb. fizikai ailapot. amellyel a reszecskeknek Litkozeskor rendelkezniCik kelI ahhoz. fgy a reakcio gyorsan vegbemegy. Szamos ipari folyamat hatekonysagat javitottak a reakciosebesseg novelesevel. Mas esetekben energiat keli befektetni. 46 * Koncentracio. A fotoszintezis' .a z a folyamat. mert nem minden reszecske energiaja elegendo a kolcsonhatashoz (Id. A reakciopart­ nerek vagy a keletkezett termekek mennyisegenek valtozasat elosztva a reakcio befejezodesehez szukseges idovel. es igy noveli a reakciosebesseget. Ido Aktivalasi energia (E) Az a minimalis energia. A reakcio­ sebesseg attol tijgg. Szamos reakcioban eleve megvan a szukseges energiajuk. A reakcio elorehaladasaval sebessege valtozik. A feny megnoveli a reagalo reszecskek energiajat.a reakciotermekek tomegenek valtozasa az idovel Fotokemiai reakciok Olyan reakciok. Azokon a teriileteken. hogy a reakcio bekovetkezzek (Id. amelyeknek a sebessćget befolyasolja a feny intenzitasa. Ahhoz. A surlodas hot fejleszt. Ha tobb utkozes fordul elo. i'gy alakul ki a kep. pl. old. Azonban csak nehany utkozes indft reakciot. s ez adja az aktivđlasi energićt a gyufafej reszecskeinek. magas homerseklet es nyomas.fotokem iai reakcio. no a reakcićsebesseg. szamfthato az atlagos reakciosebesseg. pillanatnyi sebesseg. fotoszintezis*. 25. ahol feny eri a filmet. A reakciosebesseg meresere alkalmazott modszer a reakcic3partnerek es a termekek fizikai ailapotštol* fiigg. hogy a reakcio korulmenyeinek valtozasa mierl hal a sebessegre.'' A kemiai reakciok sebessege A reakciosebesseg meghatarozasahoz merik a reakciopartnerek felhasznaIckJasanak es a termekek keietkezesenek gyorsasagat. vagy katalizator alkalm azasaval. s az is. Sebessegi gorbe . utkozćsi elmelet). ezustkristalyok keletkeznek. ^ Otkozesi elmelet Megmagyarazza. 95. sot evekig valtozik. pl.REAKCI05EBE55EG A kemiai reakciok lefutasahoz szukseges ido a masodperc miliiomodreszetol hetekig. hogy ket reszecske reakcioba lepjen egymassal. Termekek Pillanatnyi sebesseg — — A reakcio vegen a gorbe vizszintesse valik n 2AgBr(sz) 2A g (sz ) + Br2(g) A kezdeti sebesseg a legnagyobb (a gorbe itt a kgmeredekebb). fotoszintezis.

amely a termeszetes kemiai folyamatok sebesseget noveli. ha egy vagy tobb reakciopartner koncentršcioja no. A pokok taplalkozdsuk kdnnyitesere kulonieges enzimeket valasztanak ki es juttatnak az aldozatukra. Inhibitor (gatlo) A reakciot lassfto anyag. Keveibe veszelyes gazkibocsatas Fem katalizator Enzim Az elo szervezetekben talalhato katalizator. Ezt a folyamatot katalfzisnek nevezzuk. 6. A reakciosebesseg no. fgy gyorsi'tja a reakcic)t. A hoenergia tobb reszecskenek ad az aktivžicisi energišt meghaladc3 energiat.m angan(IV)oxid — Promoter (gyorsfto) A katalizator hatekonysagat fokozo anyag. katalizatorkent m Okodo femet. gšzt6 rvenyek. de onmaga a reakcio vegen is vallozallan. 0 N Katalizator r^elkuli reakcio Ido Katalizatort alkalm azva a reakcio felgyorsul. \gy tobb lep reakcioba. Az autćk kipufogojaban alkalmazott katalitikus ćtalaki'to kit. Heterogen katalizator A katalizator es a reakciopartnerek eltćro halmazailapotuak*. A hidrogen-peroxid bomlasa Feltiletl katalizator Ez a katalizator megkoti a telCileten a reakciopartnereket. es csokkenti aterfogatot (vagyis noveli a koncentracićt* . old. A reakciosebesseg no. A gaz nyomasanak novelese emeli a homersekletet.FIZIKAI KEMIA A reakciosebessseg vžitozasa A homerseklet emelesevel no a reakciosebessćg. Rh) kopcsolodnak. •Koncentracio. Cazreakciokban a reakcićsebessćg no a nyomas novelesevel. 0' 1 i A hidrogen-peroxid vizre es oxigenre bomlik. Homogen katalizator A katalizator es a reakciopartnerek azonos halmazžilapotuak*. es megkonnyfti a reakciojukat.Id. Az egyik reakcio sebesseget megnovelo katalizator hatastalan lehetegy masik reakcioban. Nehany inhibitor a katalizator hatasanak csokkentese reven bat.) A reszecskek gyakrabban es nagyobb energiaval utkoznek. 28. . ■ ^'Reakcio katalizćtora --. Azok a reakciok. Autokatalfzis Azegyik reakciotermek mukodik katalizator­ kent a reakcioban. j Alacsony koncentracio* Nagy koncentrđcio* Ha egy nagy tombot nyok kisebbre darabolunk. Katalizator Olyan anyag. amely gyorsftja a kemiai reakciot. old. Az enzimek felgyorsitjak a taplalekot lebonto kemiai reakciokat. A katalizatorok a reakcio aktivalasi energiajanak csokkentese reven hatnak. halmazailapot. 25. Sok kLilonb o 'o tipusa ismert. anielyekben az egyik reakciopartner szilard. A reakcioban alkalmazott katalizatort az egyenletben a nyi1 fole irjak (Id. ha no a szilard reakcio­ partner felLiiete. s szendioxid es viz kepzodese kozben reogalnak egymassal. platindt es rodiumot tartalmaz. Mejegjtes^^^ A melegebb reszecskek nagyobb energićval Litkoznek. csak a szilard anyag feiuletćn mehetnek vegbe. old. k mergezo szen-mom id es szenhidrogenek a femekhez (Pt. az dsszfelulet megno.). Azonos terreszben tobb molekula tobb utkozest jeleni. 6 8 . Ezzel kozel hozza oket egymashoz.

ez az elorehalado reakcio.e z a visszafeie haladć (fordilott) reakcio. amelybol a kemiai anyagok eltavozhatnak. a levegobe. k l ammćnium-klorid termikus disszociđcioja megfordithatć reakcio. de ellentetes iranyu mozgaš hatastalanftja egymast. Az elorehalado reakcio A megfordfthato reakcioban az a reakcio. ha a kekek gyoznek. es a folyamal zart rendszerben soha nem fejezodik be. Ezek ismet reakcioba lepnek. Azt a rendszert. Csokkend ho­ merseklet.a szin eltunik Melegites Hutes Barna nitrogen dioxidgaz. es fgy tovabb. es a reakciotermekek nem lepnek egymassal kolcsonhatasba. Ha a megfordfthato reakcić termeke eltavozik. A megfordfthato reakcio egy meghatarozott szakaszaban kemiai egyensuly jon letre. az eredeti reakciopartnerek kepzodese kozben. Egyensuly Ket azonos sebessegu. nyitott rendszernek nevezziik. Megfordfthato reakcio ()lyan kemiai reakcio. 7. de makroszkopikusan hatastalanftjak egymast. A ket reakcio egyidejuleg megy vegbe. * Szublimacić. az az eldrehaladć reakcio. A termikus disszocižcio ho hatasara kovetkezik be (a termekek lehulve visszaalakulnak). A kek csapat a reakcićpartnerek. amelyben egy vegyiilet mas vegyuletre vagy elemekre bomlik. Az ammćniumklorid szublimat es elbomlik sosavgazra es ammoniagazra . Melegi'tes Eiorehaladd reakcić Az am m ć­ nium-klorid lecsapćdik. azt mondjuk.MEGFORDITHATO REAKCIOK Szamos kemiai reakcio a kiindulasi anyagok felhasznalodasaig folytatodik. amelynek a termekei az eredeti reakciopartnerekbdl kćpzodnek.akkor alakul ki. Az egyenletben ez halad jobbrol balra. vegbement. Sziiard am m ć­ nium-klorid Disszociacio A megfordfthato reakciok egyik tfpusa. A disszoc:iaci6 t nem szabad osszeteveszleni az elbomidssal. amilyen sebesseggel a mozg(3lćpcsd letele mozog. a reakcio mar nem fordulhat vissza. pl. gazok lehulnek es am m ć­ nium-klorid gozt kepezve rekombindlodnak . A visszafeie haladć vagy ellentetes iranyu reakcio A megfordfthato reakcioban az a reakcio. a g a­ zok rekombinalćdnak. a piros csapat a termekek kepviseloje. akkor az illeto egycnsLilyban van. A nitrogen-dioxid termikusan disszocići nitrogen-monoxidra es oxigenre. amclyben a reakciotermćkek is reagalnak egymassal. Ha peldaul valaki a mozgolepcson olyan sebesseggel gyalogol felfele. az az ellentetes iranyu reakcio. Ez a koteihuzas szemlelteti a kemiai reakciot. Az egyenletben ez halad balrc31 jobbra. A nitrogenmonoxid es az oxiger) szintelen. hogy befejezodik. Amikor a reak­ cio eleri ezt a szakaszt. amelyben a vcgyiilet vćglegesen esik szet. old. Ezeket megfordfthato reakciokent ismerjuk. amelybol kćmiai anyag nem tavozhat. Ha a piros csapat gyoz. ha az elorehalado reakcio es az ellentetes ircinyij reakcio is lejatszodik. Mas reakciok azonban soha nem erik el ezt az ailapotot. 2 N 0 2 (g ) ^ NH4CKSZ) ^ N H 3(g) + H C I(g ) 2N O ( g ) + 0 2 (g ) A megfordithatć reakcić jelolese Visszafeie haladć reakcio Zart rendszer Olyan rendszer*. rendszer. es nem is Ićphet be. letrehozva a termekeket. . A homerseklet emelkedik . 11 7. amelyben az eredeti reakciopartnerek keletkeznek sajat reakci(3termekeikbol. A kemiai egyensuly az egyensuly egyik peldaja .

hogy ha egy egyensulyban levo rendszer* korulmenycll megvaltoztatjak. Ez attol fCigg. amely ellensLilyozni igyekszik a valtozas hatasat. A halasuk kiegyenliti egymast. rendszer. meg­ valtozik az egyensLilyi helyzet is. Haber-szintezis. 25. ami ismel alacsonyabb nyomćst ad.________ ' ' Koncentracio. A reakcićpartnerek koncentEmelkedik a termekek konrćcićja csokken . old. ami ismet nagyobb nyomdst eredmenyez. i AzNig) + 3. Ezl ugy mondjak. —J A nyomašt noveive . hogy oz egyensulyi helyzet jobbra tolodik.az egyensuly jobbra tolodik.no az elore. Reakciopartnerek Termekek Termekek Az egyensulyi helyzet A megforclfthato reakcio korulmenyeinek (homerseklet. Tobb am m ćnia kepzodik .a forditott. valtozik az egyensulyi helyzet is. 2. 49 It . 32.az egyensuly balra tolodik tobb A es B keletkezik.tobb AB keletkezik . A kemiai egynsuly azegyensuly egyik formaja.VACY csokken . Exoterm* N 2( g ) + 3 H 2 (g ) Nitrogen Hidrogen ^ 2 N H 3( g ) Ammćnia Endoterm* > . ^ N2 Termekek Reakciopartnerek H2 N2 H2 Tobb termek keletkezett.^ i_. koncentracio* vagy nyomas) barmilyen megvaltozasa megvaltozlalja az elfirehaladć vagy a forditott reakcio sebess^gšt. Tobb reakcićpartner kepzodott. A forditott reakcionak kedveznek a megvćltozott korulmenyek azt mor)djuk. k Az egyensulyi helyzet balra tolćdik.csokken a fordihaladć reakcio sebessege. de mas lesz a lermekek es a reakciopartnerek aranya az lij egynesulyban. vagyis no a moiekuiak szama.FIZIKAI KEMIA Kšm egyensuly iai A zšrt rendszerben vegbemeno. es a reakciopartnerek es a reakciotermekek koncentracioja tovabb mar nem valtozik. r B(g) ■j AB(g) reakdoban: A moiekuiai B moiekuiai AB m oiekuiak' ------. amelyben az el6 rehalad6 esaz ellentetes iranyu (forditott reakcio) azonos sebesseggel megy vćgbe. a rendszerben olyan valtozas kovetkezik be. s ezzel megszi'jnik a kemiai egyensuly.vagyis a moiekuiak szama csokken.az egyensuly jobbra tolodik . mint a kiinduiasi anyagoke. hogy ho nyel6djek el. aniely az egyik iranyban cxolerm. A nyomasi csokkentve .az elore. A reakcio kezdelen a termekek koncentracioja* gyorsabban no. a masik iranyban endorterm. megvaltozhat az egyensulyi helyzet. Cyors elorehalado reakcio Reakcićpartnerek Lassu forditott reakcio A kemiai egyensuly eleresekor a termekek es a reakcio­ partnerek azonos sebesseggel keietkeznek. f/so egyertsulyi heiyzet Az elorehalado reakcionak kedvezoen vđitoznok a k6rulmenyek oztmondjuk. tozik a nyomas.no a fordftott haladć reakcić sebessege reakcić sebessege. Ha a megfordfthato reakcićban a kiindu­ iasi anyagok (reakcic3partnerek) vagy a reak­ ciotermekek koncentracićja* valtozik.az elorehalado exoterm* reakcio sebessege no.VACY centradoja . exoterm reakcio. hogy az egyensulyi helyzet balra tolodik. 1 Ha megfordithatć gazreakcićban megval. A homerseklet emelkedik . megfordithatć folyamatokban elerl ailapot. Az a megfordfthato reakcio. ^ csokken. Ez vegiil heiyreall.az egyensuly balra tolodik. Ammćnia eloaliitasa Haber-szintezissel*. Kevesebb am m ćnia keletkezik . 11 7. endoterm reakcio.*j Az egyensulyi helyzet jobbra tolodik. tobb ho szabadul fel. 66. Ha a megfordithatć reakcić homerseklele megvaltozik. endoterm* reakcio sebessege no. A homerseklet csokken . tott reakcić sebessege. hogy a reakcio exoterm* vagy endoterm*. A Le Chatelier-elv Aszabaly kimondja. hogy megvaltozott az egyensulyi helyzet. No a reakcićpartnerek konA termekek koncentrdcićja centradoja* .

ez a szabalyszeruseg mutatkozik az elemek redukalo*-. Az elemek elhelyezese az 1 . a hidrogennel kezdddik. Pak Cs 133 La] Ce 139 • 140 89 1 90 Pr 141 91 Nd Pm Sm Eu 144 92 147 93 150 94 152 »5 7 . az 52. old. Ezeket hosszu periodusoknak nevezik. Mindegyik elemnek ugyanaz a kulso heja*. de balrol jobbra haladva.PerićdL Be 1 1 12 Periodus A periodusos rendszerben az elemek vfzszintes sora.. s mind a mai napig ez a modem periodusos rendszer alapja. szazadban tobb kemikus megprobalta az elemeket rendszerbe foglalni atomjaik merete. redukaloszer. A 2. elektronszerkezet. 1 3. a hidrogen es a helium van. relatfv atomtomeg. rendszeresen visszatero hasoniosag alapjan. 13. illetve oxidćl6kepessegenek* valtozasćban (Id. Az egymast koveto elemek atomjainak kCilso elektronhejan* mindig eggyel no az elektronok szama. es a 3. Periodusos rendszer / . * Rendszam. oxldal6 szer. valamint a tulajdonsagaikban es viselkedesukben mutatkoz6 . oldall is). az egymast koveto elemeknek mindig eggyel tobb elektror)ja van ezen a hejon. elemrol elemre eggyel no a rendszam*. A rendszer csoportokra es periodusokra tagolodik. oxidaci6. es az elektronok szamanak szabalyszeru valtozasa elemrol elemre. es a novekvo rendszamok sorrendjeben halad balrol jobbra minden periodusban (kl. 34. es 7. vegyjel. A neon kivetel . perickius mindegyike 18 es 32 kozott tartalmaz elemekel. az elemek kemiai tulajdonScigaiban is szabalyszeru valtozasokat eredmenyez a perioduson vegighaladva. A periodusban balrol jobbra haladva.. Vegyjel’ _ Megkozelito relatfv atom tdm eg*----- Ž.A PERIODUSOS REND5ZER A 19.P e ri6 (^ K 39 37 Ca| Sc 40 1 45 38 1 39 S. mind a kemiai lulajdonscigai szoros kapcsolatban vannak az elemnek a periodusos rendszerben elfoglalt helyevel. A periodusos rendszer Az elemek eirendezese rendszđmuk* novekvo rendjeben. kulso hej. Adott elemnek ćs vegyCileteinek mind a fizikai.P e ri^ Fr 223 Ac| Th 227 ' ____ 4 Pa 231 U 238 Np Pu Am 237 242 243 232 A lulajdonsagok ilyen fokozatos vallozasara mutal pćldat a lenti abra. 6 . periodusban levo elemek elektronszerkezete* Na Mg 19 20 1 21 4 . c s 0 p 0 R Rendszam * 1 Perić^ . A legsikeresebb valtozatot az orosz Dimitrij Mengyelejev publikalta 1869-ben. 0 0 R p c s II. .. Osszesen het periodus van. Eros redukaičszerek* ~ ^ C yen g e redukaičszerek* -► fros oxidđl6szerek* Vegighaladva a 2. 8 . A 4. 5. pericklusban nyolc elem helyezkedik el. ezeket rovid periodusoknak nevezik.Petk Rb 85 55 Sr 1 Y 88 1 89 57 1 58 59 60 61 62 63 6. periodus bal szelen. a jobb oldali kepel). Az eiso periodusban csak ket elem.nem reakciokepes (nemesgaz). perioduson. 24. Az azonos periodusba lartozo valamennyi elemnek azonos szamu eleklronheja van. A 2. redukcio.

6. VI.Mt261 262 266 264 269 268 Femek es nemfemek Femek Jeliegzetes fizikai tulajdonsagokkal rendelkez6 elemek. de nehanynak neve is van. 116.) 24 25 26 27 29 31 32 34 35.Bh. 75. felfemeknek vagy metalioidoknak nevezzuk. V.) Alkalifoldfemek (Id 56-57 old. kiilsohej. Az azonos csoportban levo elemek kuls6 hejan* azonos szanu'i elektron van. Sg (Seaborgium). alakfthatosag. C A perićdusos tablaban az alkalmazott szmkodok IV. Db (Dubnium). Csoport II.) Halogenek (Id 72-74 old. 58. Bh (Bohrium). halmazailapot. old. Alacsony (kiveve grafit) Qyenge Gyenge Altalaban alacsony (kiveve: szen) Altalaban alacsony Vezetčkepesseg* Alakfthatćsđg* Duktmtas* OIvadaspont Forrdspont / o 1 6 lo Altalaban magas Altalaban magas •Vezetčkepesseg.) III. Tulajdonsžg Femek Nemfemek Halmazdilapot* Megjelenes Szilard (kiveve higany) Femes feny Szikjrd. Jobbra haladva. Acsoportokat romai szamokkal jelolik.) Nemesgazok (Id. Csoport VII. az elemek fokozalosan egyre kevesbe femes jelieguek. old. atmenetifemek. VII. VIII C o p o R S c s o p o R 0 p R c s o c s o p o R c s o p o R s 0 o R p Femek Felfemek (metalioidok) Nemfervek \ f^ \y \ y \ r \ y He 10 Ne 20 16 Cl Atmenetifemek (Id 58-61.5 104 12 0 Fm Md No 253 256 253 Lj 257 Rf. Azokat az elemeket. amelyek nem hatarozottan femek vagv nem femek. A periodusok bal oldalan levo elemek femes tulajdonsaguak. duktilitas. M t (Meitnerium ) .Hs.5 36 Cr Mn Fe Co 52 41 42 55 43 56 44 59 45 46 Cu 48 Ga Ge 73 50 51 Se 79 Kr 84 54 Nb Mo Tc Lantanoidćk es aktmoidđk 69 70 71 I 72 93 73 96 99 75 Ru 101 76 Rh Pd 103 106 79 Cd 112 Sn 119 82 Sb 122 Xe 131 86 Tm Yb 169 100 101 173 Lu 1 Hf I Ta 181 105 106 Re Os 186 107 190 108 109 Au Hg 197 201 Pb 207 Rn 222 175 103 178.SZERVETLEN KEMIA A k ć tfćle n ć v v e l je lo lt cso p o rto k Csoport A perićdusos rendszer fuggoleges oszlopai. Csoport (vagy 0 Csoport) A csoport neve Alkalifemek (Id. old. Hs (Hassium). 11 7. • Rf (Rutherfordium). ezek a tulajdonsagok kiilonboztetik meg oket a nemfšmektol. Tobbnyire nincs fenyuk (a jod az egyik kivetel). foly^ony vagy gđz (a brćm az egyetkr) fol/škonyjl. A melailoidoklol jobbra elhelyezkedo elemek a nemfemek.Db' sg. A csoport szama I. 13. 54-55 old. Csoport VIII. ezert hasonioak a kemiai tulajdonsagaik. hanem vegyes tulajdonsagokkal rendelkeznek. 116.

37. Varhato reakciok Ennek a konyvnek a szervetlen kemiaval foglalkozo reszeben minden elemcsoportrćl* van egy fejezet. Az elemek jeliege a femektol a metalioidok.old. kulso hej. kiveve a szenlancot tartalmazo vegyuleteket (Id. ezert raketak hajtdanyagakent hasznaljđk. a hidrogen konnyen reakcioi megjosolhatoak. F6 trendek a periodusos rendszerben eg. 16. 44. oki. a natrium hevesen. I 7 2 |H1 Rhj Pd 6 I» 0 1 Hg. A tablazatok alatti kek mezoben roviden ravilagftunk azokra a tendenciakra. 76-91. A bevezetest kovetoen ismertetjuk a csoport gyakran elofordulo elemeit. hogy mikent lehet niegjosolni a cezium hideg vfzzel szemben mutatott reakciokćszsćgćt*. . 34. csoport.).). A cezium az I. Az varhato. lugos. A szitćrd halm azailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja emelkedik. redukaloszer. haladva novekvo hevesseggel reagal vfzzel . 69. szerves kemia.).cioik alapjćn kulonbozo teriileteken sokban* balrol jobbra haladva. mivel a csoportban lefele haladva a kalium utan kovetkezik. kation. 7. Az elemek redukal6szerekb6t* oxidćl6szerekke* vdinak. Az alabbi lepesek szemleltetik. csoport elejen Ovo tdbiđzat azt mutatja. A litium. T I . Pl. 50. oxidal6 szer. A tobbi elemre vonatkozo adatok gyakran kikovetkeztethetok a reakciokeszsšg* alakulasabol a csoportban lefele haladva. reakciokeszseg. 51. m ajd savas jeliegig valtozik. Az elemek es szervetlen vegyuletek tulajdons^igai a periodusos rendszerben* rejlo szabalyszerusegeAz elemek tulajket. donsćgaik es reakA csoportokban* felfele vagy lefele es a periodu. amelyek a csoportban lefele haladva ervenyesijlnek.o ld. a. 3. 13. anion. 54-55. ho^y a harom elem a csoportban lefele. pedriodusos rendszer. az elemek alkalrnazhatok.5ZERVETLEN KEMIA A szervetlen kemia az elemekkel es vegyuleteikkel foglalkozik. oki. hogy a cezium. a kalium pedig nagyon hevesen reagal. @ * Amfoter. valtozasi iranyokat (trendeket) kovetnek.J ^ i^ R Ia llh a c ___ I Az elemek oxidjainak* jeliege a lugostdl* az amfoter*. A gaz halm azailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja csokken. 37. 1 Az I. Sl. Az elemek atom jainak merete csokken. A csoportokban* lefele novekvo reakdokiszseg* csokkenove vćlik.a litium enyhebben. amely bevezetessel es a csoport* elemeinek tulajdonsagait osszefogialo tablazattal kezdodik. Az elemek kationkepzokbol* anionkepzokki* valnak. 34. periodus. 2. elemek reakciokeszsege no a csoportban lefele haladva. hogy az . natrium es kalium lei'rasabol Iđthato. majd a nem femek fele valtozik (Id. rendkfvul hevesen fog vfzzel reagalni. im r C a lS c Si i y 2 « Co{ NI ZnjGa _ S 7_ 4 _(_ 0 t i. oxidok. csoport eleme (Id. 16.

A tulsulyban levo hidrox6niumionok az oldatokat savassć teszik. Hidrogenatom Hidrogenmolekula Hidrogen-peroxid (H2O2) Elektron - U w y Suru folyadek. A legjobb ismert oldoszer. A hidogen oxidja. annak kovetesere. kovalens kotessel* kapcsolodć hidrogenatombol ćll. Oldataikban tobb a O F i‘ ion. 13. vagy vizgaz* es vizgoz reakciojaval nyerheto. redukaloszer. 34. A hidrogenionok vizmolekuldkkal kapcsolodva Ndrox6niumionokat* kepeznek. legnagyobb suruseget (Ig/cm) 4 °C-on eri el. 14. csoport elemeinek es nehany mas elemnek a hidroxidjai azonban vizoldhatoak. 12. Radioaktfv*. ezert liigosak. az 6 lom(ll)hidroxid (Pb(O H ) 2) Az I. proton. de kepzodik azo az atomreaktorokban. beta reszecske. 2Na(sz) Ndtrlum + H2(g) Hidrogen ^ 2N aH (sz) Natrium-hicirid A hklrogen redukćićszer* C u O ( s z ) + H 2 ( g )C u (sz) Rez(ll)oxid Hidrogen Rez + H2 0 (f) Viz Deuterium (D vagy iH) A hidrogen egy protont* es egy neutront* tartalmazo izotopja*. Magas homersekleten a foldgaz es vizgoz reakciojaval allithat(3 elo. radioaktivitas. s a leggyakoribb elem a vilagegyetemben. old. Ld. pl. Hidrogenion (H*). (Id. 19. melegitve szamos anyaggal reagal. 18. Hidrogen kotesekkel* osszekapcsolt polaros molekuiabol* ali. es 104. Ld. es akkor keletkezik. A Icrmeszcles hidrogen 0. oldalt is. pl. mint a H+ ion. Hidroxidok Katlont* es hidroxidiont (OH") tartalmazo vegyLiletek. 14. meg a 103. kovalens kotes. hogy m ennyi tolyadek halad at a beteg szervezeten. a margarinok eloaliftasaban (CuHj. 13. 20.es feheritoszerkent alkalmazzak. amely a Foldon gya). Ketatomos (H2 szagtalan. A hidrogen redukaloszer*. @ . A repacukor Hidrogent alkalmaznak pl. 36. ha hidrogen oxigenben eg cl. A hidrogen nćtiium-hidrid kipzodese kozben reagal a nđtriummal. ha a hidrogenatom leadja elekironjat*. Az orvosi gyakorlatban hasznaljak. gyulekony gaz. vfzgaz 65. katalizator. •Rendszam. Oldatat fertotlenito. oldalt. A deuleriumot tartalma­ zo vizmoleku lakat deuterium-oxidnak (D jO ) vagy nehezvfznek tievezik. es 100 °C-on forr. Hidrogenatom ■ -0 A vfzmolekula (polaros molekula*) rajza. ketatomos. es 104. A nehezvizet az atomreaktorokban hasznaljak a gyors neulronok lassitasara.) (Id. old. Egyetlen protonbol* ćll (nincs elektron). Haber-szintezis. 66 . Akkor jon letre. amely 0 °C-on fagy meg. natriummal natrium-hidridet kepez (a hidrogen vegyuletei mas elemekkel a hidridek).HIDROGEN Azegyes rendszamu* hidrogen (^H) az eiso es alegkonnyebb elem a periodusos rendszerben*. polaros molekula. hidrogenkotes. izotop. 10.old. korlatilag csak vegyuleteiben fordul elo. 47. 79.) es az ammoniagyartasban az edessegekben taldihalo cukor. periodiusos rendszer. neutron. katlon. Hidrogenatom — Oxigenatom Tricium (T vagy ?H) A hidrogen egy protont* es ket neutront* tartal­ m izotopja*. amclyben az a hidrogent triciumatonn helyettesfti. 34.0156%-at kepezi.). Ritkan fordul elo. kent. Sok hidroxid nem oldhato vizben. katalizatort* alkalmazva. V iz (H 2 O ) Ket.. szagtalan folyadek. a hidrogen es az oxigen vegyulete. 50. levegon kek langgal eg. eros oxidšl6 szer*.O. tovabba raketa-uzemanyaga szen. A triciummal jelzett viz tartalm nehany olyan molekulat. s az egyik leggyakoribb vegyulet a Foldon. betarfezecskeket* bocsat ki. hidrogenezes. 12. 16. a 92. hidrox6 nlumion. oxidal6 szer. A hidrogen oxidja. Szmtelen.

47. a Li Na-mal helyettesitheto az egyenletben).8. natrium-klorid oivadek eiektrolizisevel*) Lftium (Li) A legkevesbe reakciokćpes elem a periodusos rendszer I. 117. csoport elemeinek nehany jeliemzoje Az elem neve litium Ncitrium Kalium Rubidium Cezium Francium Rb Cs Na Vegyjel Relatfv atomtomeg* 6 . Az I. A csoport valamennyi elemet nagy reakcidkeszseguk m iatt petroleum alatt tćroljćk.1 2 . 34. Grafit anćd* (itt klor keletkezik). 1 K Ezustfetier fem L6gy.8. csoportjanak tagja. Nehany jeliemzojuket az alabbi tablazat tartalmazza. Klorral hevesen reagal Iftium-klorid (LiCI) keletkezese kozben. az oldat erosen lugos. csoporljaban.1 N 0 V E K SZ 85.9 0 Nem ismert stabil izotop* Bonyolult felepites. nemfemekkel es vi'zzel hevosen reagal (Id. ezustfeher tem Lagv ezustfeher fem Ldgy ezustfeher fem Aranyfenyu ldgy fem Lasd lent Lasd lent Lasd 55. es ionvegyuleteket* kepez. Levegon karmazsinvoros langgal eg. csoportjanak elemeit alkalifemeknek nevezik. 1 katalizator. ) elektronszerkezet. mert uj kulso hejuk teiftett (Id. de itt is csak egy kulso elektron van. melyet hegeszteshez folyaszl6 szerkent. kulso hej. periodusos rendszer. oktett. csak nehany vegyuletben talalhato meg. Az I. az enyhen sisteregve uszkal a viz felszmen. amelyet kemiai reakcićban konnyen leadnak. C/1 . realtfv atomtomeg. Natrium (Na) A periodusos rendszer I. Ezekbol allitjak elo eiektrolfzissei*. 8. csoportnak. A csoport ban lefele haladva az elemek vizzel egyre hevesebben reagdinak lugos oldatok es hidrogen gaz keletkezese kozben. 24. C50P0RT . A keletkezo ionok +7 toUesuek es stabilak. szclmos vegyLiletben megtalalhalo. a litium-hidroxid kepzodese miatt.1 2. elektrolit. Olyan lagyak.Id.AZ I. .9 9 3 9 . 13. A Dovvns-ceilaban. Rilkan lord u I elo. ionvegyulet. izotop. 13. old. ezert erelyes redukđioszerek*. elektrolfzis. Legfontosabb asvanya a koso (amely natriumkioridot tartalmaz . 42. csoport elemeinek kulso elektronhejan*egy elektron van. Nćtrium-klorid Az elektrolit* natrium-klorid oivadek (600 X ) Az anodot* koriilvevd acei katod* (itt keletkezik az oivadt natrium). old. old. A kovctkezokben a Iftiumot. a rubidi­ um es a cezium levegon meggyullad. 2U(sz) Litium + 2 H 2 0 (f) ^ Viz 2LiO H (a q ) Litium-hidroxid + HgCg) Hidrogen Hengeres acelhćio A reakcio vegen. Ha litiumdarabkat vi'zbe dobnak. 17. A natrium levegon sarga langgal eg. meg kalium).47 1 3 2 . kaliumot es vegyuleteiket ismertetjuk. katod. Az eiso harom elem levegon fenyei vesztl. 13. Natrium(goz)-lampakban es az atomeromuvek hutoanyagakćnt hasznaljak. Specidlis uvegek keszttese Fotocelldkbon’ es katalizatorkent* Az I.A L K A l IFEMEK A periodusos rendszer* I. a litium + vfz reakcioegyenletet. hogy kessel konnyen vaghatok.1 0 Elektronszerkezet* Reakdćkšszsćg Megjelenes Felhasznalas 2. redukaloszer. csoport minden eleme reakcićkban igy viselkedik. Ezek tipikus elemei az I. 50. es legkondicinaiokban hasznalnak. Dovvns-cella (a natrium kinyeresere. es a legkonnyebb szilard elem. natrium-klorid oivadek elektrolizisćvel* allitjak elo.). natriumot. fotocella. Kemiai es fizikai sajatsagaik hasonioak. 42. mert vizzel reagalva lugos (alkalikus) oldatokat adnak.9 4 2 2 .

elfolyosodcV anyag. 37. nalriumhidroxid ćs natrium-karbonat eloaliitasara hasznaljak. amm(3nia es szen-dioxid reakciojaval alliljak eld . Ams6sz6dćt az uveggyartasban. 55 . Szštmđllć feher krlstalyokat kepez. Nagy reakciokeszsegu. feher anyag. natrium-klorid) allitanak elo. A kđlium reakcioja vfzzel. feher anyag. Vizes oldata semleges’ ' kćmhatasu. O Szappan O ® Szilard. amelv oldodik vfzben. Uveg. A Solvay-eljarassal (Id. 42. mulragyakent ćs husok tartositascira hasznaljak. elfoly6 sodo* szilard anyag. de van nehany fontos vegyulete. es K-t frva Li hclyett). vfzoldhato szilard anyag. klorral es vfzzel hevesen reagal (Id. feher anyag. kšlium) Mutragyakban es kalium-hidroxid e i6 a 1 1 sa ra hasz na Ij a k. hogy a keietkezo hidrogen langra lobban. © Kalium-karbonat (K2CO 3) Szilard. feher anyag amely a tengervizben es a kđsoban (Id natrium) fordul elo. feher anyag. Emesztesi zavarok kezeleseben savmegkotokent* is alkalmazzak. Kalium-szulfat (K2SO 4) Szilard. szetmalić. mosćszodanak is nevezik (Na2C0 3 .Id. A nćtrium-hidrogenkarbondtot suteshez hasznaljak. meg 93.SZERVETLEN KEMIA Ntitrium-hidroxid (N a O H ) vagy lugko Feher.Id. es semleges* oldatot ad. Oldodik vizben. magassa leszi a tesztdt. 92. Melegiteskor a beldie felszabadulo szen-dioxid gaz lazćva. Vizzel enyhen liigos oldatot kepez. 39. igen jol oldodik vi'zben. Fontos mutragya. A puskapor es a dinamit nehćny tipusa kalium-nitrđtot tartalmaz. festćkek es szappan eloaliitasaban hasznaljak. 38. Ncitrium-klorid. A kaliumot a kaliumklorid oivadek elektroifzisevel* aliftjak elo. es annyi hot fejleszt. . Csipesszel egy pici darab kaliumot helyeztek ide. viz. a Li-ra vonatkozo egyenletet. A femet kevesse alkalmaz­ zak. elektrolfzis. Kristžlyhidrit*.). vfzben oldcklva lugos kemhatasu oldatot acl. feher anyag. ^ Er6 s lug’ amely savakkal kaliumsok es viz ' kcletkezese kozben reagal gyartasra hasznaljak (Id. Kalium-nitrat (KNO3) vagy kalisaletrom Szilard. semleges. savakkal natriumsćkat* es vizet kepez. 116. old. Kalium-hidroxid (KOH. old. old. lugos oldatot kepezve. Kalium (K) A periodusos rendszer I.). eroslug. Nagy mennyisegben talalhato a tengervfzben es a kosćban (Id. elfolyosodć. 2N q H C 0 3 ( s z ) N O zC O aC sz) + H 2O (0 + C O jC g ) Kalium-klorid (KCI) kaliso Feher. sok.10 H 2 0 . aSolvay-fele eljaršssal. robbanoanyagokban es hiisok tartosftasara hasznaljak. Bros lug*. 93. csoportjanak lagja. * Savmegkoto. amelyel tengerviz elektrolizisevel* (Id.0 --— Ndtrium-karbonat (N a 2C 03 ) Szilard. A kalium a langot lila ra --. 40. Hidrogenhuhnrpknk Viz ---------- L Nžtrium-hidrogen-karbonat (N a H C 03 ) Ncitrium-bikarbonatnak vagy szodabikarbonanak is nevezik. fehćr. Sisteregve mozog a vi'zen. meg nštrium) fordul cio. A kaliumvegyLiletek a lengervfzben es a kosoban (amely kalium-kloridot tartalmaz . vi'zlagyit6 k. kristalyhidrat.es a papi'rgyartasban hasznaljak. Andtrium-kloridot eleimiszerek tartdiitoszerekent es ueiit6anyagakent hasznaljak. 1ta Natriumhidrogen-karbonat Nćtriumkarbonat Viz Szendioxid Ncitrium-klorid (NaCI) vagy s6 Szilard. 8 8 . A szappan. Nštrium-nitržt (N a N 03 ) vagv chilei saletrom Szilard feher anyag. Mutragyakban. natrium-karbonat) eloalii'tott szilard. vl^dgyi't6kent* es furdosokban hosinćljćk.

A II. Kemeny feher fem Ezustfetier fem Lagy ezustfeher fem Lagy ezustfeher fem Ldgy ezustfeher fem L6gy ezustfeher fem K6nnyu korrćzićalio otvozetekben* Lasd lent. Tuzijatekokban Tuzijatekokban es gyćgyszerekben Az egvik izotćpot* olkatmazzdk a rakkezeleslDen.M g C 03 2 ) - a g n e z iu m v a g y a . C50P0RT . de a barium mind vizzel. de gyorsan reagal vi'zgdzzel (Id. izotop. A kovetkezo ket oldalon a magneziumrol. lassan reagal hideg vizzel.3 1 Ca Sr Ba 4 0 . A II. elektrolfzis. A magnezium es a kalcium a II. de meg mindig ket elektron van a kulso hejon. mert elektronjaikat kemi­ ai reakciokban konnyen leadjak. pl.2 2.e v e g o n v a k f t o magneziumot otvozetek* keszi'tesere hasznaljak. Mg(sz) + Cl2 (g) Magnezium Klor MgCl2(sz) Magneziumklorid A magnezium hevesen eg kićrgćzban (Id. kulso hej.8. magnezium es kalcium). 42. jO ] ionvegyiilet.3 1 8 7 . es stabilak. csoport tipikus elemei. e le k t r o lf z is e v e l* f e h e r f e n n y e l e g . ezenkivul a novenyek fotoszintezisehez* is fontos (m egtalćihato a klorofillban. bar kevesbe. es megkoti a fenyenergiat). mint az I. A II. hogy Petroleum alatt taroljćk. mind oxigennel (Id. csoport elemei. Mindegyik keletkezd ion tćitese +2. 18. periodusos rendszer. es a beriliium kivetelevel. kovaiens vegyuletek. . amely a levelek festekanyaga. 13. 50.ALKALIFOLDFEM EK 1 A periodusos rendszer* II. lent): Mg(sz) + H20(g) . . 24. old. repiilogepek epiteseben. a kalciumrol es vegyuieteikrol talalhatok tovabbi ismeretek. old. c s o p o r t ja n a k e le m e . Igen reaktivak. redukaloszer. elektronszerkezet.6 2 1 3 7 .k lo r id o iv a d e k a g n e z iu m a g n e z iu m e lo . oktett 13.2 2. A kovetkezo tablazat foglalja ossze nehany jeliemzojuket. Lasd jobbra. csoport valam ennyi eleme reakciok­ ban igy viselkedik. csoportjanak elemeit alkalifoldfemeknek nevezik. ć s z e t b e n d o lo m e s m v e g y C ile le ib e n ( C a C t o r d u l 2Mg(sz) + 02(g) Magnezium Oxigen 2MgO(sz) Magneziumoxid e lo . 34.8. Levegon mindegyik elhomćlyosodik.8.r \ * Otvozet. 95. es ionvegyuleteket* kepez. fotoszintezis. m f o le g 03 . elhomalyosodik (fenyet veszti). t e n g e r v f z b e n . relativ atomtomeg.2 2 4 . 117. A csoportban lefele haladva az elemek egyre keszsegesebben reagalnak mind vizzel. Magnezium (Mg) A A p e r io d u s o s t e r m r c n d s z e r c s a k it b a n k a lc iu m a g n e z iu m II. bar nehđny berillium-vegyulet kovaiens* tulajdonsagokat mutat.3 4 Ra Ritka radioakHv* fem Bonvolult felepites.A 1 .MgO(sz) + H2 (g) > Magnezium Vizgoz Magneziumoxid Hidrogen r . 14.0 1 E le ktro n szerkezet* Reakdćkeszseg Megjeienes Felhasznalas 2. A II. mind oxigennel olyan hevesen reagdi. Mg(sz) + 2HCI(aq) Magnezium Sćsav MgCl2 (oq) + HjCg) Magneziumklorid Hidrogen c illit ja k I. csoport minden elemenek kulso hejđn* ket elektron van. 17. kemiai sajatsagaik is hasonlc3ak. 1 3. radioaktivitas. fent). Ezek az elemek jo redukđloszerek*. 116. csoport elemeinek fizikai tulajdonsagai bizonyos szabalyossagot mutatnak.k lo r id A m ( M a 11 6 fo r o t A magnezium gyorsan reagđl hig savakkal: k o z e t ) m m g C l a ja b a n . csoport elemeinek nehany jeltemzSje A zdem neve Beriliium Magnezium Kalcium Stroncium Bžrium Rždium Vegyjel Be Mg Relatfv atomtomeg* 9 .).k a r b o n đ t b o l . mert az uj kulso hejuk telitett (Id.

lu g o s o ld a t . a g a s . a m e ly v iz b e n e z e r t B a z is * . k e s z it e s e r e g y a rta sa b a n a lk a lm Kaldumvegyuletek talalhatćk a csontokban es a fogakban. s a v a k a t . semlegesftes.k a r b o n a t k e m h e v f le s ć v e l c n c e b e n . Magnezium-szulfat (MgS 04 ) vagy keseruso S z ila r d . 93. o x id e lo a lif t a s a r a . o t v e g y u le t e ib 6 l a llilja k e lo . h a s z n a lja k h id r o x id o t s z e n . elektrolizis. e s f a la jo k b a n h a s z n a lja k . megfordfthato reakcio. Kalcium-hidroxid (C a {O H ) 2 ) vagy oltott mesz S z ila r d . h a s z n a ln a k . es kaldumhidrogenkarbonat keletkezik (am ely enyhen oldodik vizben). la r g y a k t u z a llo v a M g O (s z ) + Magneziumoxid 2H C I(a q ) Sćsav M gCl 2(oq) + H2 0 (f) Magneziumklorid Viz Kalcium (Ca) A p e r io d u s o s r e n d s z e r e le m e . Magnezium-oxid (MgO) S z ila r d . A meszko oldodđsćbol szarmazo kaldum-hidrogenkarbonđt okozza a viz vđitozo kemenyseget*. s a v f e le s le g e g s z u n lc t e s e r e Kalcium-szulfat S z ila r d a m e ly fe h e r m in d a n y a g . k r e t a . 37. e lo . ra e g e t e t t H e v it š s g ip s z k e le t k e z ik . szarftoszer. a m v f z b e n jo l o ld ( ) d 6 c ly e t s z a n t o s z e r k e n t * e l6 f o r d u l. B a z is * . h ig s a v a k k a l Id . e s e p f t o a n y a g k e n t h a s z n a lja k . s z ila r d e lf o ly 6 s o d 6 * . kaldumkarbonatot es kalciumhidroxidot hasznalnak savas talajok kezelesere. m a m e ly a t e r m a r v a n y H ig s a v a k k a lc iu m - h e ly e r e frh a U )). a M g A m a g n š z iu m C a a Kaicium-karbonat (CaC03) F e h e r . 92. o ld h a t a t la n e s z e t b e n f o r m m s z ila r d e s z k o . gyomor. B a z is * . bazis. k e v e s s ć k a l O m f e h e r a n y a g . old.k a r b o n a lo t e n t a z z a k . le t e le r e a b o rg y a rta s b a n h a s z n a ln a k . r e a k c io b a Kaldum-oxidot. g y o r s a n (a z r e a g a l e g y e n le t e t n a l. lv a d a s ( ) o n t ja e n c ć k k e m b e le le s e r e h a s z n a lja k . 6.) A k in u it a t a s a r a k a lc iu m - A meszkoszikidk korrodeđlodnak (erodealćdnak) mert az esoviz oldott szen-dioxid-tartalma reakcioba lep a meszkovei. s a v a k - s e m le g e s f t i* a g n ć z iu m s o k a t * ig c n m k ć p o z . v f z m e n t e s Az egetett gipsz alkalmazasaval lehet ailati labnyomokrćl m intćt venni. a n y a g . v a k o la t o k b a n a a lk a lm m a z z a k . a m e ly c l e lo . II. k a lc iu m c e m . A k a lc iu m Megfordfthato Kaldumreakdo* oxid e le k t r o liz is s e l* O x ig e n b e n la n g g a l k 6 n n y e n e s ig e n e g . c s o p o r t j a n a k A te rm e s z e tb e n m a Kalcium-oxid (CaO) vagy egetett mesz F c h ć r . e z e r l A magnezium-hidroxidot savmegkotdkent* haszndijak. e s a m e ly c l h a s h a jt o k b a n . k a ic iu m a s z ila r d a n y a g . 37. f e h e r csa k k e v e s s e a a n y a g . s k 39.e% emesztesi bantalmk eseten. m in d C a S g ip s z . o ld o d ik . H ( k r is t a ly o s ) fo r m a b a n h a t a s a - Kaldumkarbondt Viz Szendioxid Kaldumhidrogenkarbonat 04 2 20 Kaiclum-klorld (CaCl2) F e h e r . fe h e r e s m e s (Id . f e h e r a n y a g . a n y a g . valtozć kemenyseg. C a C 0 3 (sz) + HjOCf) + C 0 2 (g ) C a (H C 0 3 ) 2(CKi) kalcium-szulfđt (CaS 0 4 ). a n y a g . a es a t e jb e n . a m e ly v f z b c n o ld o d ik . o ld . . 116. e s z e s v f z a m e ly v f z b e n g y e n g e n E z e n y h ć n k c ic t k e z ik . 48.d io x id 1 0 4 . elfoly 6 sodo. k iv a lo m in o s e g u e s k a lc it a ja b a n A f o r d u l k a lc iu m o t & a c e lo k b a n a z u r a n iu m b a n o ld ( 3 d ik . 42. c s o n lo k b a n C a C 0 3 (sz ) Kaldumkarbonat ^ C a O (s z ) + C 0 2 (g ) Szendioxid f o ld k e r e g b e n .SZERVETLEN KEMIA Magnezium-hidroxid (M g(O H ) 2) S z ila r d . 116. a llf t a n a k s z a n io s e g t a la lh a t o . n io s z e g e t o v e g y u le t b e n p l. o ld o c iik . t e g la v o r o s h id e g v f z z e l le |3 . •Savmegkoto.

71. vezetokepesseg. Krom ^ Kemeny. (A vasrol.) A kobalt az uveget es a kerćm ićt kekre szfnezi. 116. es gyakran instabilak. magas olvadćspontu es korroziććllo otvozetek* eloallitasćra hasznaljak. konnyu ezustfeher fem. 14. nehany felhasznćićst ismertet a 60. amely a kromvasercben fordul elo. komplex ion. amelyet a szerszamacei otvozetek* szilardsaganak es kemenysegenek novelesere hasznalnak. golfutok es ekszerek keszftese. Az cltmenetifemek hajlamosak komplex ionok* kepzesere. pl. katalizator.) itt nem ismertetjuk. . Nikkelotvozetet hasznalnak a penzermekben es a rozsdamentes aceiban. old. mert nagyon ritkak. old. Titdn A femet eros. 21 Szkandium 45 39 Sc Y 89 57 Titćn 48 40 TI 22 Vonddium 51 41 V 23 Krom 52 42 Cr 24 Mangan 55 43 Mn Tc 99 75 25 26 27 Fe Vas 56 44 Co 59 45 Kobalt Nikkel 59 46 Ni 28 29 Cu Rez 64 47 Zn Cink 65 48 30 Vttrium Cirkonium 91 72 Zr Niobium 93 73 Nb Ta 181 Molibden 96 Mo Technecium Rutenium 101 76 Ru Rodlum 103 77 Rh Ir Pallddium 106 78 Pd R Ag Ezust 108 79 Kodmium 112 80 Cd Lantan 139 La Hafnium 178. peldćk talćihatok a 61. Ni Cu Rez Szćmos alkalm azćsa van. magas az oivadas. galvanbevonas. alakfthatć.ATM ENETIFEM EK Az atmenetifemeknek vannak kozos tulajdonsagaik . alakfthatoak* es nyujthat6ak*. T\ Kobalt Kemeny. Radioaktfv izotopjćt* a rak kezeleseben alkalmazzćk. feher fem. Mangan Kemeny. 117. torekeny. 40. Co \ Vanđdium Ritka. amely nikkelszulfid (N iS) form ćjćban lalalhato a termeszetben. radioizotop. pl.5 Hf Tantal w Volfram 184 74 Renium 186 Re Ozmium 190 Os Iridium 192 Platina 195 Au Arany 197 Hlgany 201 Hg Sc Szkandium Igen ritka. Valtozo vegyertekuek. 43. pl. nagy a suruseguk. nyujthato (duktilis). szivosak. vorosesfeher fenyu fem. Mn Zn Cink SzSes korben alkalmazzćk. kemeny feher fem. ezustfeher. Krćmbevonat lehet az autoalkatreszeken. 47. pacemakerek. 104. Ace!targyak korroziććllo bevonataikent. a kerekpćrkormanyokon es az evoeszkozokdn Cr Nikkel Mćgneses fem. amely kennel es arzennal egyutt fordul elo. es a rozsdamentes acelokban alkalmazzćk. mćgneses fem. A kobalt(ll)kloridot (CoCI^) a vfz kim utatćsćra hasznćljćk (Id. * Otvozet. Legfontosabb ćsvanya a barnako vagy piroluzit (M n02) Szćmos otvozetben*. A vanadium-pentaoxid (V^O^) a kontakt kensavgyćrtđs* katalizatora*. rezrol es cinkrol bovebb ismertetes talalhato a 60-61. vassal* egyutt magnesek keszttesere. old. 116. oldalon. k6nnyu. nehany m egtalćihatć a 61. 51. 116. otvozetekben*. Otvozetekben* hasznaljćk. reput6gepszdmyak. Vezetik* a hot es az elektromos aramot.kemenyek.es forraspontjuk. ujratoltheto elemekben* es galvćnbevonatok* keszitesere hasznćljćk.) A lantanoidakat es aktinoidakat (Id. nehany megtalalhato a kovetkezo ket oldalon. Katalizćtorkent*. szep fenyuk van. Fe Vas Szeles korben alkalmazzak. Fe2+ es Fe*+. oldal. melyek vizes oldatban szinesek. oldalon. csi'pdprotezisek. oldalon. kontakt eljaras. Szamos alkalmazasuk van. pl. acelokban es bronzokban hasznaljćk.

14. 47. sziirke fem. pl. neha mds elemekhez. Otvdzetekben* es katalizđtoru kent* hasznaljdk. nehez fem. Idmpdkban es amalgdmokban* a fogdszatban haszndijdk. folyekony fem. ezustfeher fem. z" 59 X . Cd Lagy. ezek rendszdma* 57-71. sdrga fenyu fem . korrozićdllo fem. 1 3. cinkkel egyutt fordul elo. lelefonrelekben es igenyes sebeszeti eszkozokben alkalmaznak. festekek es kerdmidk elddllitdsdban. kemeny nemesfem. 72. pl. —^ narancssdrga es voros szmezokent hasz~ naljak muanyagok. 85. szUrke. old. koponyalemezek es az idegvegzodesek csatlakoztatdsdhoz szukseges huzalok. Ezust Lćgy. A tiszta aranyat (24 kardtos arany) is haszndijdk ekszerek keszitesere. vezetokepesseg. szerszdmkeszitesben es Idmpdk izzćszdiakent alkalmazzdk. maghasadas. Az otvozeteit" a lokhajldsos repulogepmotorokban es raketakban alkalmazzak. M egtaldihatć a toltotollak tollhegyeinek keszitesere haszndit oti/ozetben* is. rendszam. elektrćd. 15. haloidok. es platindvai es iridiummal egyijtt otvozetekben* haszndijdk. 116. elektromos erintkezokben. barometerekben. Goly6scsapćgyok eloaliitasćra es Idmpdk izzoszalainak keszitesere is alkalmazzak. neutron. R Arany Au Ldgy. hoĆII6 vegyuletekben es atomreaktorokban neutronok* elnyeletesere hasznćljak. 42. Ir Pallćdium Pd Ezustfeher fem. Ezenkiviil (iridiummal egyutt) a pacemakerek elektrodjaiban* is alkalmazzdk. W Volfram Kemeny. Hf Nb Ritka. Cyakran haszndijdk otvozetekben". torekeny fem. Kadmium Higany Mergezo. Renium Kemeny. amelyet villanyeg6k izzdszdIdban es otvozetekben* haszndinak. 76. galvanizalas. A palIddiumboles platinćbol keszitett katalizatorok* csokkentik 0 szen-monoxid es a szenhidrogenek* mennyiseget az autćk kipufogogdzaiban. — Katalizdtorkent*. Az arany csak nagyon er&yes oxiddl6szerekkel* (pl. ekszerekben es penzveresben. A gyogydszatban da­ ganatok ellenorzesere szoigdid beiiltetett radioaktiv* mintdkban es pacemakerekben (platindval egyUtt) haszndijdk. Technedum TC Ez a fem csak az uran bomlđsa* sordn keletkezo — instabil izotopkent* fordul elo. Renium-volfram otvozet* van a villan6fenykortekben. Ta Molibden Mo Kemeny. vildgosszurke fem. Hafnium Atomreaktorokban a neutronok* elnyelesere szoigdić szabalyoz6rudakban* es vdgoszerszdmok keszitesere alkalmas otvozetekben hasznaljdk. amelyet otvozetekben*. es vele egyutt fordul elo. dtvozetekben*. A ritkafoldfemek csoportjdba (lantanoiddk) tartozik. otvozetekben* es vekony releget kivald minosegu tukrok keszitesere haszndijdk. legnagyobb surusegu az ismert elemek kozott.Tdrgyakat sok esetben galvar)ikus ezustreteggel vonnak be. Alacsony oivaddspontu otvozetek* elodliftdsdra hasz. 116. 34. 13. Niobium Tantdl Ritka. Otvozetekben*. ezustfeher fem. D-Afrikdban es Oroszorszdgban vannak a legfontosabb aranylel6helyek.SZERVETLEN KEMIA Ittrium A lezerkristaly egyik anyaga. a platindval egyult fordul elo. katalizator. ekszerek es az emberi csontok rogzitesere alkalm azott kOlonbozo tuk. Ozmium Rodium Rh Kemeny. kenhez kotodve fordul elo. megjeleneseben a platindra hasoniit. pl. otvdzetekben* hasznaljdk. amelyet termoelemekben es katalizatorokban* haszndinak. A kadmiumvegyuleteket sdrga. 116. ezustfeher fem. kemenysegenek fokozdsdra. otvozet. (bomlas).'' naljćk. 85. sziirke. Platina Kemeny. feher fem. ermekben es a fogdszatban haszndijdk. La Grkonium Ritka fm . amely leggyakrabban a cinnabarit vagy cinober (H gS) nevu dsvdnyban fordul elo. amelyet katalizdtorkent*. oxidaloszer. radioaktivitas. szabalyoz6 rudak. Hg * Koptat6anyag. A fenykepezogep-lencsek tartalm aznak lantan-oxidot (Lo20j). Re Rutenium R Kemeny. feher fem. Kis mennyisegben 0 rozsdamentes acelok magas homersekleti korroziććllćsćgćnak javitasćra hasznćljak. ezOstfeher. — specialis acelokban. oktanszam. klor) es bizonyos savkeverekekkel reagdi. lemezek es pdntok keszitesere haszndinak. 43. A sebeszetben kulonbozo protezisek keszitesere haszndijdk. A gyćgyđszatban 0 daganatok helyenek megaliapitasara hasznaljdk. pl. elektromos erintkezok. Lantan Sajdtsdgai az alumi'niumehoz hasonldak. ezert a termeszetben rendszerint elemi dilapotban fordul elo. izotop. Atomreaktorokban a szabdffozontdakban*. Az ezusthaloidokat* a fenykepeszetben alkalmazzdk. Platindval egyijtl fordul elo. 12. Ezeket az otvozeteket* ekszerekben. amalgam. Iridium Ritka. Gyakran otvozik ezOsttel es rezzel. Os Kemeny. ezenktvu! aluminium vezetdkepessegenek* novelesere hosznaljćk a nagyfeszultsegu tćvvezetekek anyagćban. Az ozmium-tetraoxidot a heveny izLileti gyulladds kezelesere alkalmazzdk. feher fem.kemiailag kozombos. koplat6anyagokban. A magas oktdnszdmu* dlomszegeny vagy olommentes benzin elodllitdsdban is alkalmazzdk. szenhidrogenek. valamint az ujratoltheto nikkel-kadmium elemekben alkal­ mazzak. benzin. Homerokben.

s valamennyit acei huliadekkal egyutt ismet mcgomlesztenek. Egyik legfontosabb erce a hematit vagy vorosvaserc (FCjOj). es szinten szen-dioxid keletkezik. vfz es levego k6 lcs6 nhatasab()l keletkezo barna. A forro levego oxigenje reagal a koksszal. oki. mert szukseges a voros vertestek mukckiesehez. kemiailag vas(lll)oxid. Vas(lll) vagy ferri-vegyuletek Haromertćku. 48. 117. s a vas hi'g savakkal is reakci(3ba lep. Meglehelosen lagy. A hidrogen ciott van a fesziiltsšgi sorban*. pl. duktilitas. magneses lem. old. pl. 58. vas(lll)klorid (FeCl3). vaserc (Fe^O^). mint a galvanizalt. foszforsav. A vasat es az acćit galvanizalassal vedhetjiik meg a rozsdatol . kovacsolhatosag. Kb. . feszultsegi sor. a nedves levegovel rozsdakepzodes kozben reagal. megfordithatć reakcio. „ DU J A * Otvozet. 68 .08% ćs a befuvatott oxigen szenet tortalmaznak. mind kovalens vegyuleteket* kepez. A szćn kemćnnye es szfvossa teszi az otvozetet. A REZ E5 A CINK Vas (Fe) A periodusos rendszer* 4. kb 0. peri od usa ban lovo atmenetifem*. Az X a kepletben azt jelenti. feher. periodusos rendszer. es i'gy ontottvasat nyernek. . oxidacl6 . szilard termek (Id. Fe-^ iont tartalmazo vasvegyu+ letek. hogy a vizmolekulak szama valtozo. 4 % egyeb szennyez 6 dest. 18. A finom vasreszelek levegon meggyullad. Zomebol acelt gyartanak. 45. ionvegyulet. redukcić.Vas van a hemoglobinban. A kohoban eloaliitott vas a nyersvas. a rozsdamentes acelok korrozioalloscigat 11-14"/) kromtartalom adja.5"/)-nal kevesebb szenet tartalmaz. Kovacsoitvasbol keszulnek a daruk akasztćhorgai es a horgonylancok. Vashuliadekot es meszet Ezek a gem kapcsok adnak a vasomledekhez. kovalens vegyulet. 116. Meghatclrozotl mcnnyisegben gyakran adagolnak az aceihoz mas (egy vagy tobb) atmenetifemet* kCilonleges tulajdonsagok eleresere. es sokkal gyorsabban rozsdasodik. katćdos vedelem. A szen-dioxid es a koksz reakciojaban szen-monoxid kepzodik. a vorosvertestekben. Fe-+ iont lartalmaz(3 vasvegyuleTek. 17. Oldataik sargak vagy narancsszfnuek. Az acx4t gyakran gyartjak Aceibol sok bazikus oxidaci6 val mindent (Martin-kemencekben). A galvanreteg nelkuli autot csak a festekreteg vedi. A nyersanyagok. Forro levego betćplalasa A salak (szennyeze%ek es kalcium-oxid) eltćvolitćsa. de egy rćszet (a szennyezesek oxidalasaval*) kovacsoitvassa alaki'tjak. keszi'teriek. Oldataik vilagoszoldek. oxiddlja* a szennyezeseket. es megakadalyozza a cink es a vas tovabbi oxidciciojat.). A galvanreteggel bcvont aiitok tovabb rozsdamentesek maradnak. A vas eletfontossagu asvany az emberi tapIcilkozasban. A kohoban lejćtszćdo reakcićk: A felhevftett meszko kakium-oxidra es szen-dioKidra bomlik. A nagyolvasztć mukodese AceI Az acei vas es szen otvozete*. A vas mind ionos. kent tarlalmaz. 34.) A cinkfelulet levegon oxidšlodik*. Vas(ll) vagy ferro-vegyuletek Kćlertćku.vekony cinkreteggel vonjuk be (Id. pl. pl.A VAS. koksz (C ) ~ es meszko (C aC O j) bevitele. 34. bar foszforsavval* kezelve megakadalyozhat6 a rozsda terjedese. Ontottvas utcai csalornaracsok.xH20 ) vagy vas(lll)oxiclhidrat A vas. amely a termeszelben csak vegyulethen fordul elo. A motor reszeit kenoanyaggal vedjiik a rozsdasodastol. Rozsda (Fe203. Ebbol allftjak elo a nagyolvaszt6 ban. C O 2 + C ^ 2CO A szen-monoxid a vasercet vassa redukalja*. 50. 45. vas(ll)klorid (FeCl2). 116. m int a bevonat nelkuliek. amely rendszerint l. korrozio 95. oki. F©203 + 3CO 2F© + 3 C O 2 Megfordithatć reakdo* Az oivadt vas lecsapolasa. de csokkenli a kovacsolhatosšgat* es a nyujthatosagat (duktilitasat*). 5 % szenet. atmeneti femek.

. a meddo kozetet eltavolitjak. old. meg vizkimulatasa 104.ium-dioxiddal hevi'tik keves levego jelenleteben. I vizvezetekek. A rez(ll) klorid a tuzijatekokban zoId SZ in i a d . ievegon lassan homalyosodik el a fenye. 58.SZERVETLEN KEMIA Ršz (Cu) Aperiodusos rendszer* 4. 45. A cinket az elemekben is alkalmazzdk. dul. ezekbol jez"-ermeket csinćinak.) Areznagyon jo elektromos vezeto (bar az ezust jobb). meg 60. A rez(i)oxidot az uveggydrtasban es a festekgyartdsban hasznaljdk. pl. mint 24 karat (ez a tiszta arany karotszoma). Vegyulelei szamos ćrcben megtalalhatoak.Cu(OH)2). de szfvos fem a termeszetben elemi ailapolban is elofor. A rez(ll) vegyuletek halvany kek szmnel oldodnak vizben. rez(l)oxid (C U 2O) es r6 z(l)klorid (CuCI). old. Ezustos. de ugyanakkor szi'vos is. * Otvozet. abcsonyabb az arany karatszama. A vas reagal a szilfcium-dioxiddal. A legtontosabb ercei a szfalerit (ZnS) a cinkpšt (ZnC0 3 ) es a cinkit (ZnO) A kinyeresehez az erceket hevi'tessel cink-oxidda (ZnO) alakitjak. feszultsegi sor. voros izzason a vfzgozzel. 43. A kont egetessel tavolitjak el. bazisos rez-szulfatbol (CuS0 4 .ld. Nem reagal vfzzel. lagy. štmenetifemek. lagy amely levegon fenyet veszti*. Mivel lagy. Rez(l) vagy kupro-vegyuletek Cu+ iont tartalmazc3 vegyuletek.) Otvozetekben* is alkalmazzak. (Ld. perićdusos rendszer. A rozsdasodas megelozesere vastargyak bevonasara hasz­ naljak (gaivanizaias . A cink a feszultsegi sorban* a hidrogen elott van. ezert huialokat keszitenek belole elektromos aramko— i rdkhoz. Az ercet felaprftjak. a rozet a kalkopiritbol nyerik ki. annal ek. majd koksszal hevftve redukaljak*. A rez(l) vegyLiletek nem oldodnak vfzben. 34.3 Cu(OH)2) allo vekony zoid reteg alaku ki a feluleten. p a kalkopirit ((CuFe)S 2) es malachit l. elhomalyosodas. elektrolitos finomftas. old. pl. a sćrgarez (rez es cink). pl. A rez(ll)szulfatot (CUSO 4) szeles korben hasznaljcik. A gyum 6 lcs6 k es zoldsegek permetezesere hasznalt „bordoi le"-ben (gombaolo szer) is van rez(ll)szLilfat. A rez a feszultsegi sorban* l ahidrogen utan van. 84. kozponti futesek csoveit kesziUk ^ ' rbbol. es katćdosvšdelem 45. redukcio. periodusaban lalalhato elem. gaivanizaias. Kevesse reakciokepes fem. ezert a termeszetben csak erceiben tordul elo. periodusaban lovo itmenetifšm*. (Ld. majd szilk. sem higsavakkal vagy lugokkal. savakkal. Azonban tomeny saletromsavval vagy tomeny kć'nsavval reakcioba lep.) A rez(ll)kloridot (CUCI2) a koolaj* kentartalmanak ellavolftclsara ^ hasznaljak. 11 7. Otv6zet*et is keszitenek belole. 116. rez(ll)szulfat es rez(ll)klorid. meg 105. ken-dioxid kepzodik belole. (CuC0 3 . kiilonosen a sžrgarezben (rez es cink otvozete). a bronz (rez es on) otvozete. 50. textilfestesben es galvanbevonatok* keszftesere. Igen reakciokepes. old. es sokkal gyakoribbak. / rt 10 Cink (Zn) A perlćdusos rendszer* 4. Reakcioba lep az oxigennel. es salakot kepez. vagyis kevesebb. old. Akinyert rezet elektrolitos tinomftassal tisztftjak. Rez(II) vagy kupri-vegyuletek C li 2+ iont tartalmazo vegyuletek pl. A cink-oxidot b6rnyugtatć es vedo kremekben hasznaljdk. Rez es arany otvozetebol* ekszereket keszften Minel tobb a rez az otvozetben. koolaj. a rez es nikkel otvozetebol „ ezust ermeket keszitenek. mint a rez(l) vegyuletek. Barnasvoros. .

18 . 50. ^ D Z * Otvozet. sulyu rezkabele. kristalyos anyag Az aluminiumoxidot tnehany cementtipusban es kemencek belelćsere hasznaljak. 116. ezustfehšr fem uvegek. Vekony terrtezeibo! keszitik a szen. Levegon allva felCileten vekony alummium-oxid-reteg kepzodik. 116.A III. kemenyacelolc Losd ient Felvezetokben* Szab alyo z6 ruđ ak* . amelyet vfztisztitasra es a papfrgy a rta sba n ha sz na Ina k. C50P0RT ELEMEI A periodusos rendszer* III. anćd. Az egyik leggyakrabban clofordiilo elem a Foldon. kulonbdzo ti'pusu vegyuleteket kepeznek. vfzben oldodo szilard anyag. bauxit (Id. es a csoport eiso eleme nem fem.72 114. 11 7. Az alummiumot es vegyuleteit reszletesebben ismerteti a tablazat alatti fejezet. es II. periodusos rendsz jr. 13. de mindig harom elektron van a kulso hejon. 17. ćs savmegkotokent* hasznalnak.2 H 2O . 42. Konnyu. Alumfnium-szulfat (Al2(S04 )3) Feher. szabalyoz6 rud. Alummlum-oxid (AI2O 3) vagy timfold Szilard.8. Klorral. hogy a III. hfg savakkal ćs lugokkal is reakcioba lep. elektronszer1<ezet. meg alummlum) es korund (AI 2O 3) fordul elo.98 69.mos vezetokepessege. nem mutatnak szabalyszeruseget a reakciokeszseg valtozasaban. mint az I. N I N CS SZ A B A LY Borna por. 42.mint az < azonos savas italok konzervdobozait. mert jobb az elektroA vekony aluminlum-foliakat eleimiszerek. csoport minden elemenek hćrom kulso elektronja van. jo ho. felvezeto. amelybol timfoldet. amely vfzben majdnem oldlialatlan. feher. Bonyolult felepites. A termeszetben mint bauxit (AI 2O 3 . vagy sorga kristalyok Feher fenn Ezustfeher fenn Logy ezustfeher fem Lagy.Id.37 E le ktro n szerkezet* 2. pl. magolasara hasznaljak.3 2. nyujthato (duktilis*) es kalapalhato*. a tcrmeszetben szamos vegyuletbon megtalalhato. 37. Azoktol az elemektol elteroen. Az alumfnium eloaliftasa timfold (AI2O 3) elektrolfzisevel* Alummlum (Al) A periodusos rendszer III. ) . Szen anod* + Az oivadt alumini­ um lecsapolćsa. A bor vegyuletei es nehany alumfniumvegyulet kovalens* molekulaju. katod. csoportjanak elemei altalaban kevesbe reaktivak. old. kristalyos.81 26. dtlotszo elektrćdok Potkonymereg Annak ellenere. a repulogepek gydrtćsđtol a letrak es kerekparok kesziteseig. pl. majd elektrolfzissel* alummiumot alli'lanak elo. Konnyusege szamos teruletre idealissa teszi. 116 . csokolade cso. 42.es eleklromos vezeto. amfoter. Az alumfnium es otvozeteinek A magas feszultsegu vezetekek aluminium nehany felhasznalasa bol keszOlnek. kovalens vegyulet. amfoter* anyag. csoport elemeinek nehany jelIemzSje A z etem neve Bor Alumfnium Galiium Indium Taliium Al Ga Vegyjel R e la tiv a to m tomeg* 10.82 204. A III. elektrolfzis. mely megakadalyozza a tovabbi korroziot. ■ AceI kad J Kriolit (N A a^ lFi) om ledekben oldott timfold Alunnmlum-hldroxid (AI(OH)3) Feher. Ennek a csoportnak az aluminium a legszelesebb korben alkalmazott lagja. vfzben gyengen oidckio. A csoport tobbi tagja foleg ionvegyuleteket* kepez.3 R eakd ćkeszseg Megjelenes Felhasznalas S zab d ivo zćru d ak * . keramiak gyartasara. A korund rendkiviil kemeny. alummium-oxld). A lenti tablazat foglalja ossze a jeliemzoikel. ionvegyulet. + + + + + + A kad szm belese 520Igal katodkent*. savmegkoto 116. duktilis. csoport elemei. amfoter* szilard anyag. csoportjanak lagja. 24. 11 7. amelyet textilfeslesre. kalapaihatć. relatfv atomtomeg.

' Kovaiens vegyiilet.es oxigćnalomok igen hosszu lancaibol epulnek fel. mesterseges vegyuletek. de az on es az otom ionvegyuleteket* is kepez. 11 7. old. A kovetkezo k tablazat toglalja ossze az elemek tulajdonsagait.09 Ge Sn Pb 72.^ Olom (Pb) A periodusos rendszer IV. Szillkonok Osszetett. old. es olom(IV) kovaiens vegyuleteket* is alkot. Valamennyien alkotnak kovaiens vegyuleteket*.SZERVETLEN KEMIA A IV. amelyet galenitbol (6 lom(ll)szulfid) alli'tanak elo. 18. Bor 0 IV. m etaliold Szlkbrd. Porra orolve reagal nehany luggal. 42. amelyek szilfcium. 117. Viaszokban. csoportjanak egyik eleme. elektrod. poh'rozćes fenyez6 anyagokban is alkalmazzak oket. p az uvegekben es a keramiakban. A szilfciumrol es az olomrol ezen az oldalon. 24. 51. csoportjaban levo elemek kevesse reakciokepese . l. a szenrol a 64-65. csoport mindegyik elemenek negy kulso elektronja van. 17. lagy vfz. Savanhidrid. Č)lom(ll)-k^nt jelolt ionvegyuleteket* kepez. tomeny lugokkal reakcioba lep. oldalon talalhato reszletesebb leiras. amclyck egy masik femet esoxigent is tartalmaznak. fživezetok. Szllicium-dioxid (5102/ Szilfcium(IV)oxidnak es szilikžnak is nevezik. . magns oivaciaspontu e. A sziiikonokat kivalć minosegu olajok es kendanyagok. Lagy. autoakkumulatorok^ ban es boril6 /fed6 anyagkent.4 2.01 20. old. merl vizlaszitdak. pl. ionvegyulet. CSOPORT ELEMEI Aperiodusos rendszer* IV. 6lom Ltig/. kvare eskovakđ. kalcium-metaszilikšt (CaSi0 3 ). s a csoportban letele haladva no az elemek temes jeliege. 117.19 N CS Szilard. mint pl. ettol eltekintvealtalaban kevesse reakciokepes. d e mindig negy kulso elektron. Feher. csoportjanak egyik elem Kemeny. Ahom szennyezett ok ic o . 50. Kvarckristalyokat v rc homdtnak azorakban.eK)port elemeinek nehšny jeliemzoje Azdon neve Vegyjel R elathr a to m tomeg* E le ktro n szerkezet* 2. 6 lom(IV)oxid (Pb 0 2 ). elektronszerkezet.59 118. Bar levegon elhomžlyosodik*. kristalyos. fenyes. relatfv atomtomeg. 6 lom(ll)oxld (PbO). illelve elemmei. alaklthatć. megtalalhato ahomokban es a kozetekben sziIicium-dioxid esszilikatok tormajaban. periodusos rendszer. szilicium chipek. pl. Sokfele alakban tordul elo. metalioidok. kevesse reakciokepes. szurke metalioid*. szurke. oldhalatlan szilard anyag. valamint nem tapado feluletek eloćilitasćra hasznaljak.8.) Felhasznalas Lasd 64. a lagy vfzzel* alig reagal. Uvegek es kcramiak keszftesere hasznaljak oket. A foldkereg masodik leggyakrabban elofordulo eleme. pl. ezustfeher fem Bonyolult felepttes.69 207. A korhazakban az eml)erek rontgensugarzas elleni vedeimere alkalmazzak. pl. 13. klorral es saletromsavval is csak lassan Ićp reakcioba. ezusfszurte fem Szilfcium (SI) Aperiodusos rendszer IV. Aszilicium felvezeto* tulajdonsagu. 64. eleimiszeres edenyek Lasd lent Sz^ Szil!cium Cerminium On 12. mkroelektronikai ćramkorok doćllitasara hasznaljćk. Sok terulcten ^ hasznaljak. Autćakkumulator — Oiom es 6lom(IV)oxid elektrodok* Szillkštok Szilfciumvegyuletek.4 Reakdćkeszseg Megjelenes Szilard nem fem (Id. Szeles korben hasznaljak. 93. alakfthatć* fem. kulonbozo Upusu vegyuleteket kepeznek. elhomalyosodik. fenyes. A foldkereg tulnyom 6 reszet alkotjak. Lasd lent Tronzisztorokban Onbevonatok. szurkdsTeher m etalioid* Lagy. AIV.

ami a grafitot laggya os kenhetove teszi. csoportjaban talalhato (Id. uvegvagokent. van der Waals-fele erok. Az ailati es nčvenyi feherjek szen. elektrolizisben* mint semleges elektrodot*. az elektroniotorokban erintkezokent. Ez lehetovć teszi. 116. Mind a gyemantnak. A szenatomokal eros kovalens kotesek* kapcsoljak ossze . Nemfemes elem. a lenti egyenleteket). kristalyos modosulata. hogy a retegek elcsusszanak egymason. A grafit kristalyszerkezete ^ A szen redukaloszer*.tudnak kotest kialakitani. (Ld. tetraeden alkotva. 95. delokalizacio. Ennek kovetkezteben nagyon sok szenvegyulet van (szerves vegyuletek . redukaloszer. lobb allotrop* modosulata van: a gyemant. feszultsegi sor. meg a tablazatot a 63. C (sz) Szen + 0 2 (9 ) Oxigen C 02 (g ) Szendioxid Ha a szen egesekor keves oxigen van jelen. old. de csiliogo dragakovek keszithetok belole. 21. t6meny. Az atomok minden retegben eros kovalens kotesekkel* kapc:sol{)dnak. 20.).) Egy retegen belul minden szenatom harom masik szenatomhoz kapcsolodik kovalens kotessel*. amely jol vezeti a hot es az elektromossagot. elektrolfzis. kovalens kotes. 20. ilyen a faszen. Mestersćges gyemantot magas homersekleten es nyomason grafitbol lehet keszfteni. vas. 50. Az elo szovet is szenvegyuletekb 6 l ali. old. Kovalens kotes* Grafit 2 H 2O Viz 4HNO3 ^ Saletrom­ sav C O 2 + 4N O 2 + Nitrogendioxid Szen Szendioxid A szin levegon hevftve szen-dioxiddd eg el. tomeny kensavval vagy saletromsavval (Id. Az elolenyek lebontjak ezeket a vegyuleteket. 22. amelyek a cink utan vannak a feszultsegi sorban* c + Atomsikok. kristalyos modosulata. * Koptat6anyag. Mindazoknak a femeknek az oxidjaiV redukćlja. mind a grafitnak m a­ gas az oivadćspontja. 76.lehetnek koztuk masik szenatomok is . 69. A gyemant kristalyszerkezete Gyemant i Minden szenatom kovalens — kotessel* negy masik szenatomhoz kapcsolodik. szenciklus. A gyemantot koptat6 anyagkent*. ekszerekben es furohegyekben hasznaljak. A szen es a saletromsav reakciojćnak egyenlele: c + A gyemant a kimberlit nevu kozetben fordul elo. 34. de a retegeket csak gyenge van der Waals-fele erok* (delokalizalt* elektronok) tartjak ossze. de az eijaras nagyon koltseges. . valamint ceruzabelkent hasznaljak. 30. Ken 6 anyagkent. a grafit es a fullerenek. csak magas homersekleten reagal vizgozzel es forro. oxigen.> A 5ZEN A szen (C) a periodusos rendszer* IV. A szen kemiailag kevesse aktiv. A szenatomok negy atommal . hidrogen es nitrogen vegyulelei. 44. Hatalmas atomracs* A gyem ant kemenyebb es nagyobb surusegu. atomracs. (retegek) A retegek kozolt van der Waals-fele erok* mukodnek. szen-monoxid keletkezik. periodusos rendszer. amorf. hogy energicit nyerjenek (Id. old.). allotrop. semleges elektrod. 60. 42. 18. 2C (sz) Szen + 0 2 (9 ) Oxigen 2C O ( g ) Szenmonoxid A szćn szLirke. A legkemenyebb ternioszetes anyag. old. 23. A grafit az egyetlen nemtemes elem. A nyers gyemđnt nem fenylik. mint a grafit. oldalon).Id. oxidok. 42. L A szćn atlcitszcj. ezenkivul amorf* (rendezett szerkezet nelkuli) formaja is van. Kovalens kotes* ------- 2P b O O lom (ll) oxid C O 2 + 2Pb Ćlom Szen Szendioxid A femek ipari eloaliitasara az oxidos erceket szennel redukćijak.ezek okozzak a kemenyseget es ma­ gas oivaciaspontjat (3750 °C).

kemeny. azonos sulyu anyagnal. anion. mind kalcium-hidroxiddal ind reagal (Id. pl. old. 60.: a szšn korforgasa. bar m natrium-. Ez a szenmodosulat a termeszetben iselofordul nehany szenben gazdag kozctben e a csiliagkozi porban. old. 34. vas. Vfzben oldva szšnsavat i (H2CO3) kepez. mergezo gaz. 16. es elzćrja a tuzet a ievegdtol. A koksz porozus es torekeny. A hatszogeket kettos kovalens kotćsek* kapcsoljak ossze. (Mas fullerenek 3 es 960 kozotti atomot tartalmaznak. megfordithato reakcio. ^ 2H + (a q ) + COgZ-Cog) Viz Megfordithato reakdć* Szensav Aszen-dioxid kemiailag kevesse aktfv. ha a dobozt kinyitjak. 84. fgy lardreteget kepez a Ićngok fdlott. s ha a szenet (tLizel6 anyagot) keves levegoben egetik el. ezćrt konnyu csonakok eloaliftasara hasznaljak. Regebben sok kemiai anyagot is eloalii'tottak szenbol (ma mar ezeket foleg koolajbćl* keszftik). Karbonatok ® Kationbol* es karbonat anlonbol* (C O 32) allo vegyUletek. az uzemanyagok elegesekor keletkezo szen-monoxid nem alakul szendioxiddd. a szen masik.). az iparban es a lakasokban. es 0 nYomas megszunik. Minden molekulaja s 6 . koolaj. old. oxigent. es x a magneziumszalag szendioxidban is eg. Akkor keletkezik. orf. 48. Mas gazokkal alkotott keverekeit is hasznaljak tuzel6 anyagokban. Tuzoltokeszulekekben is hasznaljak. Erosebbek es merevebbek mas. . C02(oq) + H20(f) Szen-dmid Szen-monoxid (CO) Szmtelen. szmtelen. pl. szigetelo. 18. Iparilag meszegetokben kalcium-karbonalbol allitjak elo (Id. amelynek nincs elektromos ellenailasa).SZERVETLEN KEMIA Buckminsterfulleren Aszen kCilonleges modosulata. valamint ammonia.). Harom ti'pusa fordul elo: a lignit. Minden karbonat szen-dioxid fejlodese kozben reagal savakkal. kation. kcitršny es koksz. Hatszog alaku gyuru Szćn-dloxid (C O 2 ) Alegkorben elofordulo. 2 O tszog alaku gyuru Egyszeres kovalens kotes* Szenszalak Fekete. A fullerenek csaladjaba tartozo. redukaloszer.Id. selymes szalak. old. A szenet futoanyagkent hasznaljak az eromuvekben. felhalmozodik a szen-monoxid. az antracit es a bitumenes (vagy zsiros) szen. es hevfteskor elbomlanak. szagtalan. nem oidckinak vfzben.) 0 A buckminsterfulleren szigetel6 . •Am 21. szagtalan gaz(ld. metant es mas gazokat tartalmazo szengazban. A buckminsterfulleren kristilyszerkezete Koszen N 6 venyi anyagok megkovesedett maradvanyaibol evmiliiok alati kialakull. ha a szćn-dioxid forro szenen halad at. fekele. nilrogćnt ćs kćnt is tartalmaz.). hidrogennel keverve a vfzgšzban. nitrogennel a generatorgazban. kovalens kotes. A szen-dioxid surubb a levegonel. szennyezetl formaja). amelyeket szerves textilrostokbol keszi'tenek. szilard anyag. ^ Aszen-dioxid eliilan. Helium-atmoszferaban. Fust nelkuli tuzeloanyagnak hasznaljak (amilyen a novenyi szen is. kl onyog minden molekulaja ikozaajeres formćban. Redukšioszer* (femek kinyeresere hasznaljak femćrcekbol . 116. szentartalma 8 0 % feletti. . 95. kalcium-karbonšt (CaC 0 3 ). 65 . Az I. csoport karbonatjainak kivetelevel. ELsdsorban szenet. Ha keves az oxigen.laboratorium eloaliftas). a grafit gozenek kondenzalasaval allfthatoelo. otszog es hatszog alakban rendezodott 0 alom -boi ali. pl. levegon kek langgal eg. benzol es ken keletkezik. szensavas Oditoitalok keszitesere. old. gomb alaku kristalyrćk:sot kepezo szenmodosulat. Vfzben nem oldodik. 104. meg 1 0 2 . / szen-dioxidot sok tenileten l hasznaljak. Ha zart garazsban jaratjak az auto motorjat. 20 hatszogbol es 1 otszogbol ćll.* de nehany vegyulete szupravezeto (olyan anyag. Ha a szenet levego kizarasaval hevitik (szšraz leparlds) vilagitogšz. de hidrogent. es az 50 % hidrogent.

es a saletromsav gyartasban is hasznaljak. 1 A valtozatlanui maradt nitrogent es hidrogent visszavezetik a reakddterbe. Az V. a bizmut es a nitrogen ionvegyuleteket* is alkot Nitrogen (Nj) A perickiusos rendszer V. 95. a nitrogćn korforgasa. 10. csoportjaba lartozik. A katalizđtort* es tartalmazo cseppfolyćsitott reakdćter. a legkor 78%-at alkotja.). Az ammonia . nem fem (lasd 68 .0 0 Elektronszerkezet* 2. oxidaci6 s szam. megfordfthatć reakcio. otvozet. Megteleioen valasztott homerseklet. old. 69. relatfv atomtomeg. old. 17.) 1 1 Hidrogen --- Tisztitott gazok Osszenyomott * gazok J . 18. A zacskot nitrogen gćzzal toltik meg. 48. Ezek az elemek a csoport legnagyobb mennvisegl^n cioforciulo tagjai. nitrogen es hidrogen 1 :. 6LI(sz) Utium A Haber-fele szintezis Az eljarassal ammoništ aliftanak elo. * Allotropok. oldal. 50. oktett. kiilso hej. Cseppfoly 6 s levegS szakaszos leparlžsšval* allithato elo (Id. nyomas es katalizator* alkalmazasaval erik el a megvalosilhato leggyorsabb es gazdasagos ammoniatermelest (Id. old. oldalt). hogy a burgonyaszeletkek tovabb frissek m aradjanak (ha levego m arad a csomagban. old. 117. elektronszerkezet. a szelelek megromlanak).98 AiacscxTyo. szaglalan. felvezeto. 13. d e minđig ot elektron a kulso hejon. A gaz „kiparnazza" a csomagot es fgy megvedi a szeletkeket szallitaskor az osszetoredezestol.5 2. 116.5 Bonyolult felepites. ketatomos. A reakcio exoterm* es megfordfthatć*.(Id. katalizator. Reakcićikban kovalens vegyuleteket* kepeznek. ketatomos* gaz. 22. 13. Az antimon. ionvegyulet. . V A nitrogent. A -196 °C alatt letezo cseppfoly 6 s nitrogent szamos teri^ileten hasznaljak. A Haber-folyamat (llyen korulmenyek kozott a kiindulćsi anyagok 15%-a alakul ammonićvd.-ao«v6zetek es gvćgvszerek. 47. Vegyuleteiben az oxidcici6 s szama* -3 es +5 kozoll valtozik. ameiyekben 3 eiektronjukat „hasznćljak kozosen" a masik atom vagy atomok hdrom elektronjdval (Id. az alabbi tablazatot). Vas katalizator* + N 2(g) Nitrogen 2Ll3N(sz) Utiumnitrid N 2( g ) + 3 H 2 (g ) ^ 2 N H 3( g ) Nitrogen Hidrogen Ammonia 400 °C 250 atmoszfera A nitrogen minden elo szervezet szamara nćlkiilozhetetlen. 35. pl. CSOPORT ELEMEI A periodusos rendszer* V. exoterm reakcić. pl. kovalens vegyuletek.p. old) Hdrom allotrop* (az egvik fennes) Ezustfeher fenn Feher fenn. voroses ćrnvalattal Felhasznalas Lasd lent Lasd 68 . 13. meg a 10-5. meg. alabb). mert a sejtek molekulainak alkotoresze.i aranyu elegyebol. Haber-szintezis) .92 1 2 1 . a foszfort es vegyuleteiket reszletesebben ismerteti a 67-68. csoport elemeinek nehany jeliemzoje A z eiem neve Nitrogen Foszfor Arzen Antimon Bizmut As Sb Vegyjel R d a tfv a to m tomeg* 1 4 . periodusos rendszer. Szfntelen.AZ V.97 74. 24. Nehany nagy reakciokeszsegu anyaggal nitrideket kepez. R e a k cićkeszseg Megjelenes Szintelen gaz Szilard. feherjek (Id.7 5 208. a cseppfolyćs levegS szakaszos leparlasa. gćzok.8. jobbra. » A cseppfoly6s ammdnia elvezetese Lehutott N H . csoportjaban lefele haladva az elemek egyre femesebb jelieget mutatnak (kl.). eleimiszerek tagyasztasara. Felvezetbkben* es otvozetekben* TIszta fem es olvdzetek formajaban 30. 32. Az otodik csoport minden elemenek kulso hejan* 6t elektron van.

Az ammonia tisz oxigenben nitrogenne es ta vi'zzeegel.Hutes Ammonia klorid Ammonium-szulfat ((N H 4 2 04 ) )S Fe e kristalyos. oxidal6szer. 18. od Amm6nium-hidroxid es hi'g saletrom sav reakciojaban keletkezik. Melegites Nitrogen-dioxid (NO2) Sotetbarna. ha rczet 50*/o-os tomenysegu salelromsavban oldunk. 7. vizben oldodo anyag. melyek ld sokelekfromos keszLilekben mukodnek. Kovalens vegyulet*. 48. vfzben oldodo gaz.5 °C felett disszociđi* Dinitrogen-tetraoxid 'K ovalens vegyulet. n itrštok. 68. amely nem oldo­ dik vfzben. amely vizb lugos kemhatassal oldodik. szagtalan gaz. Nitrogen-oxidnak is nevezik. a Haber-fele szintšzissel aliftjak elo. 34. fojtc3 szagu gaz. vizben oldodo anyag. hidrogen-kloriddal y ammonium-klorid keletkezese ko en reagal. disszociacio. Taplalja az egćst. szm­ telen gazt kepez. o alt). C u -h 4HN O3 NH3(g) + H C I(g ) Sćsav Rez Tomeny saletromsav C u (N03)2 + 2H2O -h 2NO 2 Rez(ii)nitrćt Viz Nitrogendioxid NH4CI(g) ^ Ammćnium. zb fummoniat saletromsav. Kovalens vegyulet*. oldodik vfzben. mutrag k robbanoanyagok. konnyel3b a levegonel. A dinitrogen-oxid tćplđlja nehany nagy reakciokeszsegu anyag egeset. hđztartasi ya . Regebben kšjgaznak is hivtak. Nitrogen-monoxicl (NO) Szmtelen. redukaloszer. H e vites hatasara d in itrogen oxidot ad le. m egfordithato reakcio. ameh r. Kovalens vegyulet*. A nltrogen-dloxid 21. old. saletromsav es saletromossav (H N O 2) keletkezese kozben. Erzestelenftoszerkenl hasznaljak. Mitoszerek es muanyagok dSallitasćro hasznaljak. szublimacio. Ezl az en o atot amm6 nium-hidroxid (N H 4O H ) vagy ld szalm ižkszesz neven ismerjiik.5 X alatt dimerizćiodik (ket molekulaja dsszekapcsolodik).SZERVETLEN KEMIA Am onia (NH3) m Szm telen. 48. old o anyag. amely akkor kepzodik. Mutragyakent hasznaljak. Iyetamm6nia es kensav reakciojaval allitanak e . / cserepes viragok 4 tipioiban is megtalalhato. A mmćnium-nitratot z wbban6anyagokban esmOtragyakban (petisć) hasinaljak. szuros szagu gaz. A szarazelemekben hasznaljak. valamint nehany nitršt* hevftesekor keletkezik. Ammoer. A nitrogen-dioxid rez es tomeny salćtromsav egymasra hatasakor. Dinitrogen-oxid (N2O) Szmtelen. Melegites hatasara szublimal* ćs disszocidi* (ki az alabbi egyenletet es a 48. es a parazslć paicat langra lobbantja. enyhen edeskes szagu. Kovalens vegyulet*. . Oxigćnnel nitrogen-dioxidda alakul. Szinten taplalja a nagy reak­ ciokeszsegu elemek egeset. es dinitrogen-tetraoxidot (N 2O 4).5 X alatt rekombinaiodik ________ ^ Megfordithato reakcio* Nitrogen-dioxid 21. (iium -hidroxid es hfg sosavoldat reakciojaban keletkezik. ammonium-nitrat c3vatos hevi'tesevel allithato elo. lo Ammonium-nitrat (NH4NO3) Fe e kristalyos. Oxidal 6 szerkćnt* hasznaljak. vfzben h r. Redukaloszer* sazegyetlen gyakran elofordulo gaz. Ammćnium-klorid (NH4CI) vagy szalmiakso Feh kristalyos. 21.

a tablazatot. 47. A nitratokban a nitrogen A natrium-nitrđtot oxidck. Nitritek Nitrit aniont* (N 0 2 ‘) es tem kationt* tartalmazć szilard ionvegyuletek. femoxidok.ios szama +5. Platina-rodium katalizator* Nitratok Nitrat aniont (N 0 3 ‘ ) es fem kationt* ta rta Imazo szilard ionvegyuletek* (a iiitrat kimutatasat Id. * Anion. A termeszetben csak vegyuleteiben fordul elo. Erelyes oxidal6 szer*. Legl’onfosabb erce az apatit Az apatit (baloldalt) es a turkiz (jobbra) (Ca 5(P 0 4 )3F). oxidacl6 s szam. es kevesse gyulekony. vizelvono anyag. oxidal6 szer. a kovetkezokben). 34. Difoszfor-pentaoxid (P2O 5) Szilard. szilard anyag.). 17. Kovalens vegyulet*. old. amelyct iparilag a haromlepcsos Ostwald-eljarassal allftanak elo (Id. Foszfor (P) Nemfemes elem az V. Mutragyak es robbanoszerek gyartasaban hasznaljak. kation. rozsda. Lugokkal* nitratsok* es vi'z keletkezese kozben reagal. soi*. 1 lepcso: Ammonia reakcioja oxigennel. A fosztorasvanyok tartalnak ket modosulata van.es az ammonium-nitrat). redukaloszer. viaszosan lagy. a kalium. 6 6 . amelyek elosegilik az eghzseges novekedest. 60. Amikor a gyufa meggyullad. a gyufafejben levo voros foszfor es a dobozon levo vegyi anyagok reagdinak a dorzsoles hatasdra. lepcso: A nitrogen-monoxidol lehutik. 16. hidroxidok vagy karbonatok ćs hi'g sa Ietromsa v rea kc ioj ava I allfthatc3k elo. 18. kovalens vegyiilet. vfzelvono anyag*. vfzben oldodo t()lyaflek. mergezo. sargasfeher. csoportban (Id. 3. Igen eros. sok. es lovabbi oxigennel nitrogen-dioxidda oxidaljak. pl. 35. amelyet rozsda* elleni vedelemre is hasznalnak. olajszeru. a 104. 4 NH3 Ammonia + 5O 2 Oxigen 900 °C 4N O + 6 H2O Viz Nitrogenmonoxid 2. nem mergezo. maznak foszforl. a nilrogćn oxidšci6 s szama* a molekulaban +5. A voros foszfor sotetvoros por. A sarga foszfor nagyon reakciokepes. ionvegyijlet. . korroziv sav. katalizator. 37. lug. Foszfor levegoben valo elegetesevel ailithat(3 elo. 37.V. ndvenyek olyan foszforvegyijleteket tartalm aznak. old. csoport (folytatas) Saletromsav (HNO3) Vilcigossarga. lepcso: A nitrogen-dioxid vfzben oldva saletrom savat od. es a legtobbjuk hevi'tes halasara nitrogen-dioxidra es oxigenre bomlik (kivetel a natrium-. oldalon). 4N O + 2O 2 Oxigen 4 NO 2 Nitrogendioxid Nitrogenmonoxid A natrium-nitrđtot es az ammoniumnitrđtot mutragyakent hasznaljak. Altaiaban redukaloszerek*. Valamennyi nitrat oidodik vfzben. 16. Vfzzel hevesen reagal foszforsav (H 3PO 4) keletkezese kozben. 116. A hig saletromsav a kb. amely levegon meggyullad. feher. 10% saletromsavat tartalmazć vizes oldat. (N aN O j) puskapor A nitratok a saletromsav keszitesere hasznđljćk. 4N 02 Nitrogendioxid + 2 H 2O Viz + O2 Oxigen —^ 4HNO3 Saletromsav A tOQieny saletromsav 6 8 % saletromsavat ćs 32 % vizet tartalmaz. Az elo szervezetek.

kemiai reakciokeszsege viszont csokken. argon) valasztjćk szet. Oxigen (O2) Szi'ntelen. meg 106. perićdusos rendszer. old. A nemfemek oxidjai kovalens* kotesuck es gyakran savanhidridek*. otvozet. Nebany fem es metalioid* oxidja amfoter*. Nehany jellemzojiiket foglalja ossze a kovetkezo tablazat. az elemek femes jeliege erosodik. pl. aIuminium-oxid (AI 2O 3). Levegoben klalakiilo elektromos kisiiles batasara keletkezik.) Čzon (O3) Mergezo. villarnlaskor. Erelyes oxidal6 szer*. Taplalja az ćgost.). old. A temoxldok tobbnyire ionvegyuletek* es b^zisok*. old. szagtalan. le A levegot 6sszenyomjđk Portalonitas A viz es szen-dioxid eltavolitćsa. felvezetok. nemfennes qnyog (lasd. oxigen. aoport elemeinek Azelem jeilemzoje Relatfv atomtomeg* Eiektronszerkezet* R e a kc ić - n ve e Oxigen Kžn Szelen Vegyjel keszsćg CS Megjelenes Szi'ntelen g ća Felhasznal^s 15. kalcium-oxid (CaO). Telitett elektronhej (Id. 75. vfzben semleges* kemhalassal okkklik. fennes es nennfemes nnodosulat Ezustfeher. K K E N (lasd alabb) Sorga.) Tobb. kovalens vegyulet. old. eltćvozo gazokkal hutik Nitrogen Argon Oxigen Oxidok Az oxlgćnnek rnas elemekkel alkotott vegyulelci. Az oxigen eloallftasat es vizsgalatat Id.96 127. old. 50. a legkor felso rćtcgeiben fordul elo. old. 117. a 10. neba viz tertotlenilesere b a s z n a ljc ik . A csoport legkisebb atomatmeroju elemeinek a reakciokeszsege a legnagyobb. A levego a lepdrlo oszlopba keriil. Ac$eppfoly6s levego szakaszos leparlasa (Id. A novenyek a fotoszintezis* soran aliftanak elo oxlgent. a ken e vegyuleteik tulajrlonscigail s (70-71. csoportjaban lefele haladva. es sok alkalmazasuk van. szen-dioxld (C O 2). elektronszerkezet. old. 13. ezzel tcmbb hutik. A foldkeregbcn alegnagyobb mennyisegl)C'n elofordulo elem es az elet elengedhetellen feltetele . Itt a levego hćrom fo alkotoreszet (nitrogen. 37. csoport minden elemenek kulso elektronhejćn* hat elektron van. ionvegyulet. relatfv atomtomeg.) kialakitćsahoz ket elektront keli felvenniuk.99 32. C50P0RT ELEMEI Aperiodusos rendszer* VI. 24. szilard m etalioid* Ldsd lent Ldsd 70. 36. bazis. pl. felvezetok*_______ Fem Akovetkezokben reszletesebbeti ism ertetjuk az oxigšn. oki. 70. . ketatomos. amfoter. . Az oxigen allotrop* modosulala. metalioidok. pl. a vasat vas(lll)oxldda oxidalja. kiilso hej. 11 7. fotoszintezis. allotrćp. sa'nes uvegek. oldalon. 14. mert ezek torekednek leginkabb a ket elektron felvetelere. A nemesgđzokat* ezekbol ćllitidk elo tovabbi tisztitćssal. kćtatomos* gaz. kćkcs gaz.60 Radloatđfv* elem T r ellu Poićnium Po Bonyolult felepites. 13. 6 zonfogyas. pl. A levegot a nagyon hideg. Fotocelldkban* Oivozetek*. 96. oxidal6 szer. 17. semleges. korhazakban esa szennyviztlsztftasban. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* egyaranl kepeznek. 34.3-104. fotocella. pl. radioaktlvitas.SZERVETLEN KEMIA AVI.6 2.6 6 78.06 Se Te 2. alegkor 21%-at alkotja. 37. 18. A levegot engedik Utagulni.). 95. oktett. de meg mindig hat elektron van a kulso hejon.). 13. M . 51. A VI. Sok helyen alkalmazzak. es cseppfolyoscdik. 116. 22. Molekuiaja barom oxigenatomb 6 l ali. abol clnyeli a nap karos ultraibolya sugarzasat (Id. 8. 10. •Savas. 95. Sok helyen elofordulnak. pl. nemesgazok. forraspontjaik alapjan. erosoxidšl6 szer*. (Id belsS legzćs. iparilag a cseppfoly 6 s levegS szakaszos lepšrižsaval alli'tjak elo.

ha kengoz gyorsan hul le. Nem stabil. vizben oldhatatlan. 11 7. 22. kovalens kotes. 22. polimorfia. A ken levegon. csoportjaba tartozik (Id. Ezenkivul koolajbol es szulfidokbol (ken es masik elem vegyuletei) allitjak elo.5%-os tisztasagu ken alifthato elo. old. vagy beta-ken (p-ken) A ken sarga. a rombos es a monoklln ken. Kozetreteg 2. amelyet forro kenomlecleket hideg vi'zbe ontve kapunk. 116. homok es agyag ’oncentrikus csovek Talajszint 5. A molekula i nyolcatomos gyuruk. Kozetreteg A ken allotrop* modosulatai 96 °C folott 3. A rombos ken kristalya (Id. old. A kengyuruk molekularacsba* rendezodnek. a ken megolvasztaScival. Iszap.AcsokulsooldaIćniahevrtett vizgoz' halad lefele. tablazatat). nemfemes szilard anyag. ket allotrop* mćdosLilata van. ahogy szerkezeteben a nyolcas gyuruk ujra kialakulnak (Id. Lagy. sarga por. mint a monoklin kene. A rombos ken surusege nagyobb. vekony es szogletes) N agy nyomasu levego p. 18. elobb). gy6 gyszerek es gombaoloszerek* eloaliftasara hasznaljak. mint a rombos kenben. mind a monoklin ken specialis alaku (koronahoz hasonlo). vulkanizalas. kooiaj. Rombos ken Alfa-kennek (a-ken) is nevezik. szobahomćrsekleten a ken legslabilabb tormaja. de eltero mćdon. old. Ezzel a modszerrel 99. 23.AviznY0mćsacsoben felfele kenyszeriti a kendm iedeket. Kenvirag Finom. kekes langgal ken-dioxidda eg. ez zel segitik felfele h a ladasćt a kutban. nyolcatomos gyurukb6l čil.) A kengyuruk moiekuiarđcsa* (a monoklin kenben kicsit mćs az eirendezodes). tulhevftett vfzgoz. megkemenyedik. 50. Frasch-eljaras). kessel vaghato. kristalyos allotrop* mcklosulata.j A KEN j j A ken (S) a periodusos rendszer* VI. . Omlesztett ken (amorf ken) A ken egyik formaja. hosszu szalakba huzhato anyag. Fold alatti retegekben elemi ailapotban is megtalalhato (Id. meg 22. mert a kengyuruk szorosabban iileszkednek. a 69. A Frasch-fele eljaras Monoklin ken. A Frasch-eljaras Ezzel az eljarassal nyerik ki a kent a fold alatti retegekbol. 96 °C homersekiet folott ez a stabilabb modosulat.Kenkut Ken.j . vas(II)szulfidb6l (FeS). kensavgyartasra. Anagy-nyomdsii levego buborekai kdnnyebbeteszi( a kenomledeket. pl. Polimorf*. 96 °C alatt * Allotrop. Akkor kepzodik. A monoklin ken kristalya (hosszu. periodusos rendszer. Kenreteg 4. A gumi vulkanizalasara*. gombaoloszer. A cs6 kis furatain forro. molekularacs. is megolvasztja a kint. 84. kristalyos allotrop* m6 ck)sukita. nagy nyomćsu viz ćram lik ki. es sok temmei szulfidkepzodes kozben reagal. vfz es levego Vastag kulso burkolat I. Ku eatom Kovalens kotes* ^ M ind a rombos. A ken halvanysarga. Sarga. A f(^yekony ken (nehezebb a vizneO melyedesben gyulik ossze.

e kćnsav kelelkezik. pl. rnaro halasu tolyadek. ha napfenyre kerCilnek. Ez a folyamat megakadđlyozza. fertotlenftesre*. sok. A tomeny kensav oxidal6szer*. Ketbšzisu* sav. lent). fehentoszernek* e gyumolcs6 k tartosftasara hasznaljak. jobbra lenl) allitanak ek). detergenseket es festekeket. m utrćgyćkat. eros sav. vagy h szulfitokhoz hi'g savat adunk. kb. 16. 38. higroszkopos. 39. Szulfitok Szuifitlont (SO 32.es kationt* tartalmazo ) ionvegyuletek*. illškony*. 18. 38. Kćn-trioxid (SO3) vagy ken(VI)oxid Feher. ketbizisu. A kensav ipari eloaliftasara alkalmazott eljaras. gyenge sav*. hig kensav es lugok leakciojavalallithatok elo. kontakt eljarassal aliftjak elo (Id.SZERVETLEN KEMIA Kšn-dioxid (SO 2) vagy ken(IV)oxid Mergezo. az un. Szerves atiyagok rothadasakor. higroszkopos*. pl. K^nhidrogen (H 2S) Szmtelen. es nem forditva! Kontakt kensavgyartas Szulfatok Szulfžtiont (SO 42. amelyet azun. oxidalos2er. amely vfzbcn oldva kenessavat kepez. Kensav eloallitasara.rogzi'tesere" hasznaljak. 37. old. nštrium-szulfit (Na 2S0 3 ). kalcium-szulfat (CaS 0 4 ). fesziiltsegi sor. zaptojasszagu. Vfzzel nagyon hevesen reagal. ken-dioxid vfzben valo oldodasakor keletkezik.es kationt* tartalmazo ) lonvegyuletek*. . s C u + 2H2SO4 Rez Tomeny kensav C U SO 4 + SO 2 + 2H 2O Rez(ll)szulfat Kendioxid Viz Hig kensav es b azis' reakcićjaban szulfat keletkezik. 45. kontakt eljžrassal (Id. mergezo gaz. redukaloszer. szaraz ken-dioxidot es levegol 450 °C-on vanćdium-pentaoxid katalizđtoron* vezetnek keresztiil. 39. erelyes oxidal6 szer* es vfzelvono (dehidratalo*) anyag. 92. tovabba femszulfidokbol hig savak hatasara kelelkezik. katalizator. 2 % vizet tartalmaz. olajszeru. kovalens vegyulet. ) Anatriumtioszulfatot a lenykepeszetben. Akćnessav s6 i*. tojto szagu gaz. gyenge sav. A tomšny kensav kb. tioszulfatrol (S2O32. 9 0 % vizet tartalmaz.beszelunk. Kensavbćl sok mindeni keszitenek. •Bazis. A kensav s6 i*. A balesetek elkerulesere. 116. feherftoszer. pl. 2 S 0 2 (g ) Ken-dioxid Ken-trioxid kepzodik. illekony. A hfg kensav er6 s sav. CuO (sz) + H2S04(aq) Rez(ll)oxid Hi'g kensav -> C u S 0 4 (c q ) Rez(ll)szulfat + HjOCf) Viz ^ K^nessav (H 2SO 3) vagy ken(IV)sav Szmtelen. A feszultsćgi sorban* a hidrogen elott allo temeket szulfatok es hidrogćn keletkezese kozben oidja. a sav higitasakor mindlg a savat adjuk lassan a vizhez. ionvegyiilet. eros savak* hatasara kendioxidot adnak le. Kovalens vegyulet* ken levegon valo egesekor keletkezik. hogy a mćsolatok teljesen megfeketedjenek. 116. a kepek . A fustolgo kensav higi'tčsaval kensavat ćllitanak elo. 11 7. A tdmeny kinsav vizzel rendkivul hevesen reagal. 47. marirtoszernek ishosznćljdk. muszaiakat. fertotlenftes. Ha a szultatcsoport egyik oxigenjet kenatom helyettesfti. Sok szulfat elofordul atermeszetben. szikird anyag. 34. + O2 Oxigen 2 S 0 3 (g ) Ken-trioxid A ken-trioxidot elnyeletik tomeny kensavban. ekkor fustolgo kensav vagy ćleum keletkezik. 17. Kontakt eljaras Tiszta. Vizesoldata gyenge sav*. s Akenđmidot Kensav (H 2SO 4) vagy ken(VI)sav Szintelen. kation. vizelvono anyag 116. Altalaban a redukaloszerkšnt* mukoclik.

A VII.7 O xidil 6 kepesseg’ CS Reakcićkeszseg CS o « K E N Megjelenes Halvdny sdrgaszoid gaz Halvany zoldessćrga gaz Sotetvoros fustolgSfolyadek Sdtetszurke. A brom csak a jodid anionokat szoritja ki. A sileceket a surićdđs csokkentesere teflonreteggel vonjak be.18. oxidaci6 . vegyuleteiket es ionjaikat altalaban halogenidek (haloidok) neven ismerik. mind a jodid anionokat* kiszoritja oldataikbol. elektronszerkezet. 10. A brom kiszontja a jodid aniont* a kalium-jodidbćl. fluoritbćl (Cap 2) es kriolitbol (N a 3Alp 6) allitjak elo.7 2. Kštatomos* gaz. CSOPORT . reakciokeszseguk csokken a csoportban lefele haladva. es a jod egyik halogenid aniont sem kepes kiszorftani. a klor mind a bromid. oxidal6 szer. A klćr. mint a tobbi elem a csoportban lefele haladva. 34. / Ji.99 35.8. ketatomos. csoport minden elemenek kiilso elektronhejđn* het elektron van. mert nagyon mergezo. 17.8. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* is alkotnak. kovalens vegyuletek. 1 3. A fogkremekbe es nehany orszagban az ivćvizbe adagolnak keves fluoridot (szervetlen fluoridokat). bromma.91 126.7 2.18. csoport elemeinek nehany jeliemzoje Az elem neve Fluor Klćr Brom jćd Aszticium Vegyjel F Cl Br Relativ atom­ tomeg* 18. csoportjanak elemeit halogeneknek nevezik. 24. a brom es a jod nem lep reakcioba az uveggel.18. a poli(tetrafluor-etilen) vagy teflon (Id.8. perićdusos rendszer. csoporljaba tartozo elem. 13. erelyes oxidal6 szer*. A kepek mutatjak nehc1 ny alkalmazasat.45 79. amikor a bromid anion * beiep a helyere. A fluort soha nem hasznaljak iskolai laboratoriumokban. ionvegyulet.90 Nincs stabil izotćp* □ektronszerkezet* 2. A legnagyobb reakcićkeszsegu gaz a csoportban. hogy a fogszuvasodćst csokkentsek. jodid anion. a 81. 50. oldal is). pl. Minden jodid anion veszit egy elei<tront (oxidđlddii<*). oldalon talalhato. es m egtamadja az Liveget. Peldaul. 2Kl(aq) + BfsCO -> 2KBr(aq) + IsCsz) A VII. 74.7 2. Majdnem minden elemmei reakcioba lep. csoportban lefele haladva az elemek oxidal6kepessege^ csokken. 1 3. 76. A csoport elemei nemfemek. . Mindegyik elem kepes oxidalni a csoportban alatta allo elemek ionjait.A VII. 74. izotop. 18. A csoport elemeirol reszletesebb leiras a kovetkezokben es a 73-74. Az alabbi tablazat tartalmazza nehany jeliemzojuket. nemfem es szildrd anyag o K K E N 1 At 1r A VII.HALOGENEK A periodusos rendszer* VII. kiilso hej. hogy az elel letapadjon. A csoport elejen levo elemek inkabb hajlamosak ionvegyuletek kialakitasara. A fluornak sok helyen hasznalt stabil szerves vegyuletei* vannak. Fluor (F2) A periodusos rc'ndszer VII. Edenyekre is keszitenek teflonbevonatot. relativ atomtomeg. ) Bromid anion. illetve jodda oxidalva oket. mert megakadalyozza. szerves vegyiiietek. A klorgaz es a masik ket elem gozei is nagyon mergezoek. . old.

hidrogen-klorid) e rKhćny szerves oldoszer el6allitas6ra. 1 7. 42. Hidrogent klorban elegetve alli'thato eio. Ivćvfz tisztitćsara isfeđotlem'toszerkent is alkalmazzak. amikor natrium-kloridda kapcsolodnak. Sosav (Id. A femek kloridjai. amely reakcioba lep lugokkal* es a feszUltsegi sorban a bidrogćn elott allo tcmekkel. vfzben oldva sosav. vfzben oldodo ionvegyuletek*. 116. 7 % bidrogćn-kloridol es 9. feher anyag. ha meleg. doniagaik eltunnek. •Anion. es klćra 102 . oldalt is. fojto szagii. oxidal6szer. altalaban szilard. Sara klorgaz mergezo es a natrium rendkivul reakdćkep ezek a veszelyes tulajes. 34. Ld. hidrogen-klorid) kovalens vegyuletek*. Akkor keletkezik. Ammoniaval reakcioba lep. hig natrium-hidroxid-oldatba klort vezetnek. am nagyon reakciokepes. fesziiltsegi sor. oldalon is). 45. kation.SZERVETLEN KEMIA Klor (Cl 2 ) Aperiodusos rendszer VII. tomeny natrium-hidroxidba klort vezetnek. polaros oldoszer. @ . 11 7. gyanta. 54. ketatomos. valam int usz6s m edertcek fertotlenitesere* hasznaljak. Aiaboratoriumban ez a reakcić csak vegyifulkeben valosithatč m . 18. ionvegyulet. Ncitrium-hipoklorit (NaOCI) Kristalyos. es a papirpćp feheritesere is alkalmazzak a feher iropapfr gyartasaban. amely polaros oldoszerben* oldva ionokra bomlik. szilard anyag. 37. Igen eros oxidšl6 szer*. natrium. A klort atengervfz elektrolfzisevel* aliftjak eio. Kloridok Kl6 r es egy masik elem osszekapcsolodasaval keletkeznek. es egy v6jat keletke­ zik a feluletben. fertotlenfto (germicid).3% vizel tartalmazo hfg sosav szfntelen oldat. amely akosoban es a tengervfzben talalhato. A natriumklorid apro reszecskeibol 6116 ■ fust. Anđtrium-klorat elpusztitja a gyomnovenyeket. A . -I. eros sav. feheritoszer. Klorgaz Hidrogen-klorid (HCI) Szmtelen. 16. 60. es klorios dok keletkeznek (Id. igy a veszelyes gaz nem eg keriilhet a levegobe. 116. Szam elem reakcioba lep a klorral. Tomeny sosavfurdo — A femet borit6 gyanta* A sav hatćs6nak kitett femrajzolat A sav hatasanak kitett fem Iemar6dik. old. nštrium-klorid (NaCI). old. amelyek klorid anionbćl* (Cl ) es fem kationbol* ćillnak. Natrlum-kiorat (NaCI03) Feher. er6 s sav* keletkezik. Eloaliitasara hideg. 2Na(s) Natrium + C l 2 (9 ) Klor -> 2NaCI(sz) Natriumklorid Aklort sok teriileten alkalmazz6k. rendszerint folyadekok vagy gazok. vizes oldatban (hypo) larthatoel. maro batasu. valamint nđtriumFeheritett irćpapir _ ” hipoklorit hevftesekor. 16. Aklorgaz es natrium reakdojaban ndtrium-klorid . galvanizalas. es a lermeszetely ben csak vegyuleteiben tbrdul eio. lug. 10. 30. Haztartasi feheritoszerkent hasznaljak. szfntelen oldat. . csoportjaba tartozo elem Mergezo. kovalens vegyuletek. A nemfemek kloridjai (Id.55% hidrogenkloridot es 6 5 % vizet tartalmazo tomeny sosav fustolgo. A kb. Legfontosabb vegyuletG a natrium-klorid (NaCI). Kepnyomtatashoz ezt a vajatot feltoltik festekkel. ketatomos* gaz. Tomeny sosavval tavoiftjak cl aceilemezrol a rozsdat a lemezek galvanizžlasa* elott. 38. az alabbl egyenletet). elektrolfzis. Dovvns-fšle ceilaban (Id. kristalyos. kovalens* gaz.kMnseges s6 keletkezik. a 104. pl. A tdmeny sosavat femek m aratasara hasznćlj6k.

) csoportjšban van (halogšnek Reakciokepes. rakok. az ezust-jodid (Agi) kivetelevel. Ld. Kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak. 104. Vegyuleteit gyc3gyszerek. de jol oldodik kšlium-jodid (Kl) natrium-bromiđbol (NaBr) klor hozzaadasaval oldatban es nehany szerves oldoszerben is. Gozei tojto n6 venyekbol aliftjak elo. szublimacić. Hidrogen-bromid (HBr) vagy bromhidrogen Brom es hidrogen reakciojaban keletkezo. A nemtemek jodidjai kovalens vegyuletek* (Id. Ld. * Sav. A bromidok. a gyumolcses zoidsegfelek. es ezust vćlik ki. kštatomos* lolyadek. kation. csoportjšba tartozik (halogenek . Jod ( IJ A periodusos rendszer* VII. A tengervi'zben levo oldodik. Nehđny asztali sćban van jodadalek. es bromidok kclelkeznek. kagyl6k. Oxidal6 szer*. oldalon). Az ezustbromidot a fenykepeszeti filmekben hasznaljak. ionvegyulet. A legtobb jodot tartalm azo eleimiszerek a tengeri halak. elemmei reagal jodidok keletkezese kozben. ben.5 tom eg% jodot tartalmaznak. vfzben oldhaloak. kovalens vegyulet. fem ezust keletkezik. oldalt is. 11 7. A legtobb elcmmel reakcioba lep. oxidalos2er. anyag. mert megakadalyozza az olom felhalmozodasat a molorban. Hidrogen-jodid (Hl) vagy jodhidrogen Szuros szagu. Az ionos jodidok. es Jodidok Jodnak masik elemmei alkotott vegyulctei. a termeszetben csak vegyuleteibcn fordul elo. old. az ezust-bromid valtozatlan marad. a tablazatot a 72. . old. tengeri nioszatokban. Bros oxidal6 szer*. anyagcserejenek szabalyozasahoz szukseges. illekony. A fenykepeszeti filmeken ezust-bromid reteg van. 36. a tengerszublimal*. aliftjak elo. 34. amelyet benzinhez adalekolnak. Hidrogen es jod reakciojaban keletkezo kovalens vegyulet*. 17. old. sok szaguak es mergezoek. 18. Ezenkfviil 1 . A tem brom idok rendszerint bromid anionbol (Br-) es fem kationbol* allo ionvegyuletek*.Halogenek (foIytatas) Brom (Brj) A periodusos rendszer* VII. Nžtrium-jodatbol (Nal 0 3 ) es tengeri lllekony*. Megvilđgitđs utćn Ahol a film nem kapott fenyt. hidrogen-bromid).2 -dibr6 m-etcin (C H 2BrC H 2 Br) eloallitasara is hasznaljak. ~ Ezust-bromid kristđly Film Lencse A tengeri novenyek 0. Tiszta vfzben csak kevesse vfzben es nehany toban. 10. a tablazatot a 72. a fenykepeszelben es fertotlenitoszerkent alkalmazzclk. MegvUćgitas elott A filmben levo ezust-bromid a megvilagitott teruleten elbomlik. ketatomos*. 104. ketatomos. ■ fekete. az Cm bromos vfz. kozetekben. 7. oldata narancsszmu. a csukamajolaj. A nemtemek bromidjai kovalens vegyuletek* (Id. Hcvi'tes hatasara lila gozze alakulva pl. amelyben feny hatćsara negativ kep alakul ki. hidrogen-jodid). j6dhianyos etkezes hatasara Bromidok A brom es egy masik elem vegyuletei. 50. A femjodidok jodid an­ ionbol* (I") es fem kationboh allo ionvegyuletek. A jćdhiany golyvat okoz. szfntelen. A jodtinkturat (jod etil-alkoholos oldata) sebek fertotlenitesere hasznđljak. oldodnak vfzben. az ezList-bromid (AgBr) kivetelevel. anion. kristalyos szilard Id. Feny hatdsćra elbomlik. 16. Vizes oldata eros sav* (kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak).Id. Nagyon reakciokepes. Vizbcn gyengen oldodik. szfntelen gaz. szuros szagu gaz. periodusos rendszer.

13.9%-at alkotja. egyatomos* gaz. nincs ismerl vegyulele. Ezenkfviil fenycsovekben es repuloteri kifut6 palyakat szegelyez6 stroboszkopos fenyforrasokban alkalmazzak. CSOPORT . pl. Neon (Ne) Aperiodusos rendszer VIII. egyatomos* gaz. a Ićgkorben fordul elo (1/670 000 aranyban). Kemiailag nem reakciokepesek. egy reszCik a cseppfoly6s Ieveg5 szakaszos leparlasaval* allithato elo. Villanyk 6 rtekben es fe nycsovekbe n hasznaijak.006 miliiomod rćsz). A cseppfoly 6 s levegS szakaszos lepšrlasšval* aliftjak elo. Kemiailag inaktfv. Lćghajokban es legballonokban alkalmazzak. 10. a levego 0. mert alacsony nyomasu gazkisulesekben narancsvoros fenyt bocsat ki. A csepp/5 foly6 s levegS szakaszos lepšrIcisžval* allitjak elo. 13.NEME5GAZOK Aperiodusos rendszer* VIII. Nehany vilagft6torony fenyforrćsđban xenont haszndtnak. egyatomos* gaz. egyatomos* g a legkorben fordul elo az. Heliumlarolo ceilak Heliummal toltdtt leghajo. 50. a kripton-fluorid (KrF2 > . Szmtelon. nincs ismert vegyulete. kiiisShej. egyatomos* gaz. Kćmlailag leljesen inaktiv. Szfntelen. Radioaktfv*. 14. Szmtelen. a nehezebbeknek van nehany. a cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasa. xenon-tetrafluorid (XeF 4 ). Nebany lezerben es vilianolampakban (vaku) hasznaijak. old. c:sak keves vegyulete ismert. csLipan nehany vegyiiletet kepez. mert elektronszerkezetuk* nagyon slabi I (ktilso hejuk* telitett). Fenyreklamokban (neoncsovek) es fenycsovekben hasznaijak. 69.9%-at alkotja. Xenon (Xe) A peric)dusos rendszer VIII. Kemiailag teljesen inaktiv. radićaktivitas. szagtalan. csoportjaban levo elem. periodusos rendszer. Villanykorte Krlpton (Kr) A periodusos rendszer VIII. csoport legnagyobb m e n ny isegbe n e Iofo rd u 1 6 eleme. csoportj^t(0 . csoportjanak eleme. a tobbi nemesgaz meg kisebb mennyisegben fordul elo. (1 5 000 aranyban). Egyatomos* gazok. szagtalan. nincs ismert vegyulete. egyatomos. Kemiailag inaktfv. Hćlium (He) A VIII. csoportjaban levo elem. A cseppfoly6 s levego szakaszos leparišsšvah aliftjak elo. Teljesen inaktiv. szagtalan. szagtalan. Foldgazbol aliftjak elo. mert nyolcszor konynyebb a levegonel.A VIII. es nem gyulekony. . Argon (Ar) A VIII. szagtalan. EzenkiV l a melytengeri buvarok is hasznaijak u a keszonbetegseg elkeriilesere. A cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasaval* allftbato elo. a radium radioaktfv bomlasakor* keletkezik. Villanykortek es fenycsovek tollesere hasznaijak. Szinlelen. Neonreklam ' Elektronszerkezet. csoport utoiso eleme. Radon (Rn) A VIII. pl. radioaktfv bomlas. A legkorben fordul elo (0. csoport eiso eleme. Szfntelen. Kozombos (inert) gazoknak is nevezik oket. A levegoben (1 rosz helium 200 0 0 0 resz levegoben) es nćhany foldgazban fordul elo. A konnyebb nemesgazoknak nincsenek izokalhato vegyijleteik. csoportnak is nevezik) a nemesgazok alkotjak. Az argon a levego 0.

mind reakciokeszseg tekinteteben. 18. A 3-metil-pentan molekula elagazo szenlanca. Szenhldrogenek Csak szen. kiveve a karbonatokat* es a szen oxidjait*. Peldakent ket szenhidrogen molekula. A benzolgyuru ket kulonbdzo mćdon jelolheto. A szengyurut tartalm azo molekulak egyik peldaja.a ieghosszabb osszefijggo szenlanc a molekulaban. amelyik nem szen vagy hidrogen. ha nem a ket tfpus kozoltiek. kettos kotes. vagy A szenatomok kozotti kotesek jeliege az egyszeres es a kettos koteseke* kozott van. Szer­ ves molekulakban tobb ilyen csoport lehet.es hidrogenalomokat tartalmazo szerves vegyuletek. Az 1-butanol molekula egyenes szenianca. Alifas vegyuletek Azok a szerves vegyulelek. mind hosszusag. ioianc . amelyeknek molekulai szenatomokbol allo lancot (szenlanc) lartalmaznak. oxidok.* vagy harmas kotessei* kapcsoićdo szen­ atom szinten funkcios csopođ. A nyflt lane egyenes vagy elagazo lehet. egy szenatom kettone! tobb masik szenatomhoz kapcsolodhat. Az un. mert a szenatomok egymassal is kapcsolodhatnak. mm Funkcios csoport A ciklohexđn molekulaja. mert hat elektron delokalizalhatć. aromas vegyuletek) a zart szenlancLi vegyuletek. egyszeres kotes. Etanolmolekula Az alkoholok* funkcios csoportja. 82. ^ U . A l)enzolgyuru hat szenatomot tartalmaz. karbonatok. 18. A gyuru alakiiak (de soha neni benzolgyuru .5ZERVE5 KEMIA A szerves kemia eredetileg az elo szervezetekben elofordulo kemiai anyagokat tanulmanyozta. Ma mar azonban valamennyi szenet tartalmazo vegyulettel foglalkozik. s fgy a szenlancok es gyuruk rendkfvCil nagy valtozatossagat hozzak letre. 76 * Alkoholok. harmas kotes. A szerves vegyuletek azert alakulhattak ki ilyen hatalmas szamban. Ketmillional joval tobb ilyen szenvegyulet (szerves vegyulet*) van: tobb. Eten Metm A molekula fontosabb kemiai tulajdonsagait meghatarozo atom vagy atomcsoport. A legtćbb funkcios csoport legalđbb egy atomot tartalmaz. 65.Id. 69. kovalens vegyuletek. kettos. N ehćny szerves vegyuletb6l feslekeket keszi'tenek. mint az osszes tobbi kemiai vegyulet egyuttveve. Aromas vegyuletek Benzolgyurut tarlalmazo szerves vegyCiletek. mert a szenalomok kozolti kolesek nem egyszeres es nem is kettos kotesek*. Etenmolekula Ket.a folćncbćl indulo rovidebb szenlanc. hidroxil csoportnak (-0H ) nevezik. Egyetlen szenatom sem kapcsolodik kettdnel tobb masik szenatomhoz. . Oldallđnc . de kulonbozik az alifšs gyurukt6 l. old.

kettos kotes. hozzćadodott -CH^. Etanol. 18. azalkoholokban* a hidroxilcsoport (-O H). amelyekben az egyniast koveto tagok molekulai egy-CH2. sztereokem keplet.margarin tobbszo4 ' ' rosen telitetlen vegyu- u. sztereokemiai keplettel* frjak le . t . ^ ■A m argarinban talal\ hato egyik molekula \ reszlete :3 . pl. old.0 H Sztereokemia A molekulak haromdimenzios (3-D) szerkezetenek vizsgalataval foglalkozik. altalžnos osszegkeplettel frhato le.OCH. T eiftetlen vegyuletek O lyan szerves vegyijletek. Cisz-2-buten Ket sztereoizomer Transz-2-buten --------T Kettos kotes* 'Alkoholok. alkanok. A metan sztereokemiai keplete A lap sikjaban ievo kotes jelolese A lap moge hatolć kotes jelolese A alkoholok* homolog soranak eiso ket tagja z M etanol (konstitucićs keplete* CH f iH ) Hidroxilcsoport a funkcios csoport A molekuičnak ez az egyszerusitett rajza. a lagy margarinok molekulai. jeliem zoik valtoznak. 82. a szerkezeti izomerek es a sztereoizomerek. amelye molekulaiban sok kettSs vagy harmas k kotes*van. harmas kotes. A homolog sorok vegyiileteinek osszetetcie az un. ^ ^ ^ ) ^ ^ ^ . A nagyon hasonio szerves molekulak. amelyeknek a moleblajaban legalabb egy kettos vagy hšrmas \Ms* van. a/ A lapbol kiemelkedd kotes jele A szen-hidrogen kotesek tetraeder alakban helyezkednek el.. I_____ I T ifte vegyijletek e tt Ezeknek a szerves vegyuleteknck a molekulaib az atomok kozotl csak egyszeres an kotesek* vannak. pl.csoport. iai 77 .SZERVES KEMIA Homolog sorok Aszerves vegyu!etek olyan sorozatai. Hi H H . de az atomok eirendezodese a molekulciikban eltero. CH. Ennek eredmenyekent kulonbozoek a tulajdonsagaik.-4 kemiai keplet* . hl . CHjCH^OH Dimetil-eter. 78. A metan szerkezeti keplete* j. 'A vajban talalhato \ ^egyik molekula reszlete s Ket vagy tobb vegyCiletnek az osszegkćplete* azonos. azonos atomcsoportokat tartalmazo molekulak. Ket szerkezeti izomer Sztereoizomerek Azonos osszegkepletu*. 18.2 ^ osszegkepiethez ket kulonbozo sztereo. Izomerek Etanol (konstitudos keplete* CH^CH2 0 H) Az uj. Asorozat tagjainak kemiai sajatsagai hason(o k dea molekukik novekedesćvel a fizikai a. nem m utatja meg az atomok 3-D eirendezodeset. tartozik. konstitucićs keplet. 26. Szerkezeti (konstitucićs) izomerek Azonos osszegkepletu*. de kulonbozo a 3-D elrendezesLik.''/efe/cetrarta/m a7. Minden sorozatban (az alkanok* kivetelevel) valamilyenjellemzQ funkcios csoport is van. Az Izomereknek ket fo ti'pusa van. osszegkeplet (molekulakeplet). egyszeres kotes. A CpH^O osszegkeplethez* ket kulonbozo szerkezeti keplet* tartozik. a sztereoizomerek terszerkezetenek osszehasonlftasa segi't a megkCilonboztetesukben. Uj Sj ______ ^c Csak egyszeres kotesek* vannak. A molekula terbeli szerkezetet gyakran az un. 26.csoporllal novekednek. ✓* A vaj teliteU vegyiilet. de ku Ion bozo konstitucios kepletu* vegyijletek. 18. /iialkoholok* ćitalćnos osszegkeplete: (o o n a szenatomok szđma).ez az atomok tćrbeli eirendezodeset megmutalo rajz. Tobbszorosen teiftetlen vegyuletek Amegnevezes olyan vegyUleteket jelol. vagyis atomjalk eirendezodese kulonbozo.

Az -dn vegzodes jelenti. koolajbol* allitjak elo oket.0 69. altalanos osszegkepletuk* Cr. szenhidrogenek.5 36. A foldgžz 9 9 % metant lartalmaz. tulajdonsagai hasonioak az etanehoz.) A sorozat egymast koveto molekuldi mindig -CH 2csoporttal hosszabbak. szaglalan. hogy alkan molekularol van szć. C3H 8 C4H . Metan (CH4) A lGgogyszerubb alkan. Mas szerves vegyuletek eloaliitasara hasznaljak. oldalon). 77. Tulajdonsagai a metanehoz hasonioak. 77. koolaj. a kepet a 76. jobbra lent). ezert a vegyuletek fizikai tulajdonsagai valtoznak (Icl. 76.^ sorozat2 ban a molekulak merete no. de addfcićs reakcioban neni (Id. az a k Az aikćnok tulajdonsagai A vegyulet neve Metćn Etdn Propdn Butćn Pentdn Hexdn Ćsszegk6plet* Konstituclćs kšpief* Halmozdllapot 25 °C-on Forrdspont rc) -161. jobbra). A prof3angazt altalaban koolajbol* nyerik ki. pl. Tulajdonsagai a tobbi alkanćhoz hasonioak. amelyben egy molekula egyik atomjat vagy funkcićs csoportjšt* masik atom vagy funkcićs csoport helyettesi'ti. ciklohexžn (Id. CsH. am ely halogšnekkel* reakcit)ba lep (az egyenletet Id. 92. gyulekony gaz. CH4 CH 3CH 3 C H 3CH 2CH 3 Gaz Gaz Gaz Gaz Folyadek Fotyod6k 88. alkanok. de elsosorban kđolajbol* aliftjak elo. metšn). r(?szt vehetnek helyetlesitćsi reakcićban. old. Pelddul: ^ Propan (C3H8) Alkan. Cikloalkanok Olyan alkanok. apolaros molekula.H 2n+ . A teiftett vegyuletek* molekulai. Szmtelen. . pl. Az alkanokat tuzeloanyagkent es mas b iio o to a n k to I I I I I /i I ^ I ^I •^I anyagakent szerves vegyuletek.ALKANOK Az alkanok vagy paraffinok teiftett szenhidrogenek es alifas vegyuletek*. muanyagok eloaliitasara hasznaljak.0 CH3CH2CH2CH3 CH3CH2CH2CH2CH3 CH3CH2CH2CH2CH2CH3 A nev eho fele a molekulaban levo szenatomok szam ćra utal. (Ld. Az olvadćspont es a sOrCiseg is ugyanilyen szabćlyszeruseget mutat. teiftett veg’ uletek. az alabbi tablazatot). kz alkanok es a halogenek* szubsztitucios reakcioban reagdinak egymassal.0 -42. Hj + Az alkanokat a fold melyeben levo koolajbol* es foldgazboi allitjak elo. A metant kiveve. Helyettesitesi (szubsztitucios) reakcić Az a reakcić. A hidrogenatomot kloratom helyettesiti. 72. konstitucićs keplet. A molekula novekedesevel az aikćnok fo rrdspontja szabdlyosan emelkedik.5 - CH. pl. Kis mennyisegben elofordul a foldgšzban (Id. Az alkanok apolaros molekulak*. A halm azailapot fokozatosan vdltozik a molekula novekedesevel. Levegon vizze es szenclioxidda egnek.es haztartasi gazkent. amelyeknek szenatomjai gyurube kapcsolodnak. 100. halogenek. halogenekkel* reakcioba lepnek. 76. h s n ija . vagyis magasabb lesz a molekulameret novekedesevel. osszegkeplet. Cl ^ Cl i+ H>. de kulonben nem reakciokeszek. funkcićs csoport.a i Hidrogenklorid Klćrmetan * Alifas vegyuletek. hidrogenforras is lehet. 26. Palackozva aruljak futo. 26. Homolog sort* alkolnak. Etan (C2H5) Az alkanok koze tartozik. altalanos osszegkeplet.2 -0. old. 19.

old.A molekula meretenek novekedesevel fizikai tulajdonsagaik tokozatosan valtoznak (Id. 79 . es polipropen.szilard sorrendben. lent a tablazatot). l. 86 . CH3CH=CH2 CH3CH2CH=CH2 CH3CH2CH2CH=CH2 1 t6 -Bu n 1 -P6nt6n 6. amelyet propanon (ismertebb neven aceton . Szfnlelen gaz. Azok. teiftetlen vegyuletek. Addfcios reakcio Hidrogenezes Addfcićs reakcio. es szamos termek. 19. ketonok. C . es polietćnt.H. oxigenfeleslegben teljesen szen-dioxidda esvizze oxidal6dnak*.0 Aszćm a kettčs kotšs* helyet adja m a molekulat>an. Hajlamos addfcios reakcićkra. Eten A bromatomok az etenmolekulahoz i HJ Etdn Teiftetlen vegyulet Telitett -Brćm szentetrakloridos oldata 1. krakkolas. Addicios reakcio Az ilyen reakcioban ket molekula egy nagyobb molekulava kapcsolodik ossze. Azegyik molekulanak teiftetlennek* keli lennie (kettđs vagy hžrmas kotest* tartalmaz).folyadek .0 -47.2 -dibr6m-etan Aszinvaltozćst teiftetlen vegyuletek* (pl. p. alifas vegyuletek. etilalkohol es szamos szerves anyag eloaliitasara hasznaljak. 18. 84. 77. old.0 CsH.) Teiftetlen Teiftett •Addfcios polimerizacio. mint az alkanok.j (Ezek az olajok teiftetlen vegyuletek*. homopolimer. Propen (C3H5) vagy propilen Alken. 76. A kettos kotesek* helyzete is lathatć. alkenek) kimutatasćra hosznćljak. old. 77. Az alkenek eg elnevezese az alkđnokehoz hasonio.0 - Et^ Prop6n CH2=CH2 C. isniert neven polipropilen eloaliftasara hasznalnak. J de nem alkenek. kozismert neven polietilent alkot (Id.Id. s nehany alken polimereket* kepez. Kormozo langgal egnek. mert kettos kotesuk addfcios reakciora hajlamos. hanem ■ en(kl.). Az alkenek molekulai a szenatomok kozott egy vagy tobb kettos kotest* tartalmaznak. lent). kett6 s kotes. Az alkeneket az alkanok krakkolasaval* allitjak elo. osszegkeplet. 80. amelyben hidrogenatomok kotodnek a teiftetlen vegyulet* molekiilajahoz.SZERVES KEMIA ALKENEK Az alkenek vagy olefinek teiftetlen* szenhidrogenek* es alifas vegyuletek*. old. A halnmzđlbpot a mo lekubm iret novekedisevel fokozatosan valtozik gćz . Az alkenek apolaros molekulak*. 86. -30. 77. apolaros molekula. a polipropilenbol konyhai eszkozoket keszitenek. amelyekben csak egy kettos kotes van. Etšn (C2H4) vagy etilen A legegyszerubb alken (Id. szenhidrogenek. beleertve az addfcićs polimerizšciot* is.H . konstitucios keplet. A propen polimerjebol'. p muanyagok es fagyasgatl6 k gyartasaban hasznaljak. Kemiailag reakciokepesebbek. A alkanok tulajdonsagai z Avegyulet neve Osszegkšpiet* Konstmicićs kuplet* H a lm o z d lla p o t F o rrć sp o n t 25 °C-on Gaz Gaz Gaz F o ly a d 6 k rc) -104. Ilyen tfpusu reakdot alkalmaznak a margarinok gyartasaban az ailati p j es novenyi olajok kemenyftesere. 26.) Minden molekula egy -CH2. devegzodesuk nem -ćn. altalanos osszegkepletuk* C n H 2 n. altalanos osszegkeplet. homolog sort* alkotnak. teiftett vegyuletek. Muanyagok. 26. 34.). Szmtelen. Ugyanigy valtozik az oivadaspont es az anyagok surdsege is. 86 . A molekuh hosszusćgćnak novekedese­ vel szabalyszeruen emelkedik a forrćs­ pont. 100.csoporttal hosszabb. polimerek. oxidaci6 . 77. edeskes szagii gaz.

. Szenhidrogenek*. hanem -al a nevek vegzodese (Id. altalanos osszegkeplet. .uci6 s keplet. kdromlakkiemoso. Az etint krakkoišssal* aliftjak cio. 76. Homolog sort* alkotnak. teiftetlen vegyuletek. N6hćny alkin szerkezeti kuplete A vegvulet neve Etin Propin 1-Bulin Konstltuclćs kdplet* CH=CH CH3C=CH CHaCHjCsCH Tovabbi homolog sorok A szerves vegyuletek alabbi csoportjai szinten alifas vegyuletek*. Kemiai sajatsagaik hasonioak az aldehidekehez. 77. Vizes oldata a formalin. csak nevCik nem -an-ra. a levegonel konnyel:)b gaz. s a sorok tagjainak kemiai sajatsagai hasonioak. oldal). hanem -in vegzodest kapnak (Id. 76. es oxigennel nagyon magas homersekletu langot adnak. 86 . Oldoszerek es muanyagok eloaliitasara hasznaljak oket. melynek altalanos osszegkeplete* CnH2n_2.C G . mert nagyon magas homersekletu langgal eg. 78.4-1 Etin (C2H 2) vagy acetilen A legegyszerubb alkin. alkanok. oldal). Akrilvegyuletek eloaliitasara es szerves oldoszerkent hasznđijak. es honnolog sorokat* alkotnak. 83. hanem -on-ra vegzodik.ALKINEK Az alkinek vagy acetilenek teiftetlen* alifas vegyuletek* (minden molekulaban van egy szen-szen harmas kotes*). 101. A propanon vagy aceton molekulaja (CH 3COCH 3) a legegyszerubb keton. kemiai tulajdonsagaik az alkenekehez* hasonlc3ak. A formaldehidet ezen kivul hasznaljak polimerek* es ragasztok eloaliitasara is. Poli(vinil-klorid) (PVC) es mas vinilvegyulelek eloaliftasara hasznaljak. Akrilfestek o O * Addicios reakcio. 77. Szintelen. eros szagu. de nem redukaloszerek*. 34.C 0 . Szintelen. oxidaci6 . Az etin kemiai reakcic3i rnegegyeznek a tobbi alkineval.vagy formaldehidmolekula a legegyszerubb aldehid. kondenzžcićs* valamint polimerizšcios reakciokban* vesznek reszt. A ketonok is homolog sort* alkotnak. amelyet biologiai m inlak tartositasara hasznalnak. Legtobbjuk szmte­ len folyadek.) A propanon (aceton) szintelen folyadek. funkcios csoport. 26. kondenzacios reakcio. Levegon kormozo langgal egnek.Az alkinek elnevezese az alkanokehoz* hasonloan tortenik. hšrmas kotes. 76. pl. Az egyetlen gyakran elofordulo aikin. Az acetileni oxigen-acetilen hegesztopisztolyokban hasznaljak. 100. pl. Szmtelen folyadekok (a metanal kivetelevel).funkcios csopor­ tot) tartalmazo vegyuletek. Karbonsavva oxidal6 dnak. redukšloszerek*. 84. Mindegyik sorra egy-egy funkcios csoport* jeliemzo. es addfcios*. klorral robbanasszeruen reagal. csak nem -an. es homolog sort* alkotnak. csak nem -an. Elnevezesiik az alkanokehoz* hasonio. Elnevezesiik az alkžnokehoz* hasonio. 34. polimerek. 79. Apolaros molekulak*. konst''. 19. polimerizacio. altalšnos osszegkepletuk* bonyolult. Karboni! csoport (. szenhidrogenek. apolžros molekula. alkenek. Aldehidek A formi I (-C H O funkcićs csoportot*) tartalmazo vegyuletek. Ketonok Karbonll csoportot (. 18. redukaloszer. mergezo gaz. melynek žitalanos osszegkšpiete* CnH 2n+iCHO. csak sokkal hevesebbek. 79. old. Az alkineket krakkolassal* aliftjak elo. krakkolas. enyhen edeskes szagCi. elegyedik vizzei. alifas vegyuletek. -CHO funkcios csoport* A metanal.

SS. Parfiimokben es fuszerekben.funkcićs csoport* van. metansav-ld. csoport* ‘ Alkoholok. Nehany gyumolcsillatu esztert edessegekben haszndinak. halogenezett aikćn molekulaja. Megtalalhatok a novćnyi olajokban es az ailati zsfrokban. Regebben ez volt az aeroszolok hajtoanyaga. a szarakban amnban nincs. HJ H A metilamin (CH 3NH 2) primer amin. an old.). 117. a 72. old. old. a reely barboro leveleiben taldihato. alkoholial* reagalva esztereket kepeznek (Id. ecetsavat lartalmaz.F funkcios csoportok*) A freon (C d 2F2). illekony. ezert ma m ćr mćs hajtoanyagot hasznalnak az aeroszolokban. old. is) A teflont konyhai sut6 edenyek tapadasgatić bevonatakent hasznaljak. A fold legkorerdi keszftett muholdfelvelelen a narancsszi'nO folt m utatja a lyukat az 6zon*retegben. l-egtobbjijk szfntelen.Cl funkcios csoport*) Ket karboxilcsoport. ozon. halogenek. A etan-disav vagy z oxatsav molekulaja ((COOH)2 . Az alkanokbol levezetheto (telitett) karbonsavak neve alkansav (pl.). 78. A poli(tetrafluor-etilen) (PTFE vagy teflon) mole­ kulaja (Id.N H j funkcićs csoportot*) tartalmazo vegyijletek.4 klćr-etđn (CH 3CH20 ).). illekony* folyadek.mergezo ) dikarbonsav.I/ ^ ' I I i Dikarbonsavak A molekulcijukban ket karboxilcsoportot tartalmazo vegyuletek (Id. gyenge lug.SZERVES KEMIA Karbonsavak Karboxilcsoportot (. 83. am pl. Gyenge lugok*.COOH) Az etćnsav vagy ecetsav (CHjCOOH) molekulaja N e h c 1 n y fontos szerves vegyulet molekulaja­ ban egynel tobb halogćnatom* van. amelyek karbonsavak es alkoholok* reakc:i(3jab keletkeznek (Id. az žitalšnos osszegkeplet*: CnH2n+iCOOH. Szubsztitucićs (helyettesftesi) reakcićkban* vesznek reszt. Karboxilcsoport (. Szuros szagCi. ' Cl /I' I I J I Klor „csoportok" (. kondenzacios reakcić. gyenge savak*. Feltetelezik. A legnagyobb reakcićkeszsegilek jćdot. 101. altalanos osszegkeplet. klor-fluormetan molekulaja (klor. amelyek homolog t) sort* alkotnak. 82. 77. Fluor „csoportok" (.C O O . s az eszterek adjak a gyumolcsok es viragok fzet es iilatat. 1 0 1 . 77. hutoanyagok. szubsztitucićs (helyettesftesi) reakcić.C O O H funkcios csoporto tartalmazo vegyuletek. Hut6szekrenyek hutdanyagakent hasznđljak (Id.) A kloratom a halogen* funkcios csoport* (-C I) (Id. old. ____ F F F F Eszterek Homoićg sort* alkoto vegyuletek. melyeknek molekulajaban . Az etil-etanoćt (CH 3COOCH 2CH 3) vagy etil-acetat eszter molekulaja. A metansav vagy hangyasav (HCOO H) molekulđja . 71-. Kevesse reakciokepes.a hangyakban es a csalan- Halogenezett alkanok vagy alkil-nalogenidek Molekulcijukban egy vagy ket halogenatomot* tartalmazo szenhidrogenek homoićg sora*. 96.a legegyszerubb karbonsav . kondenzacios reakcić). F F F F Primer aminok Egy aminocsoportot (. fluor es szen vegyulete). izesftoszerekben hasznaljak oket. gyenge sav. Karboxilcsoport L I F ' ____ l_ I . H Aminocsoport (C lis O Diaminok Molekulcijukban ket aminocsoportot tartalmazo vegyijletek. 83. hogy a freon is hozzajdrull ehhez a seruleshez. 117. szfntelen. halszaguak. vfzzel nem elegyednek. karbonsavak). szfntelen folyadekok. a legkevesbe reakcićkeszek fluort tartalmaznak. old. 81 . A szolobol keszult ecet. 38. . old. funkcios csoport.

Majdnem ^ . old. parfumok. A sor tagjai fbkoza tosan szilđrdak Ies2 ■ nek. oldalt). de a hosszabb szenlancot tartalmazćk mar nem. Az alkoholok nem disszocialnak* elektrolitosan vfzben. A rovid szenlancu alkoholok jol elegyednek vizzel.6 78. altalanos osszegkepletuk C r . H 2 n + i O H . Enyhen edeskes szagCi.101 . Szamos egyeb felhasznćlasa is van. mert tobb .). vfzben oldodo folyadek. karbonsavak. 26. A hldroxilcsoport az alkoholmolekulat polarossa* teszi. alkanok. old. Az alkoholok tulajdonsdgai A vegyulet neve Metonol Etanol 1. konstitucios keplet. semleges. pl.5 97. oxidaci6 . * Aldehidek. Savas kalium-permanganćt katalizator* CH 3CH O H CH 3 2. 80. 34. A primer alkoholok eloszor aldehidekke*. a kovet kezo es a 100 .). 81.2 . 81. A nev eldtti szćm jeizi. relatfv molekulatomeg.5 Az alkoholok n e vit az alapszenhidrogen (alkdn)* nevehez kapcsolt -oi veg zodessel kepezzuk. Alkoholos erjesztessel is keszftik.csoport tal hosszabb Ićncot tartalm az. Savas kalium-permariganat katalizator* 2CH3CH2CH2O H ^ 1-Propanol C H 3C H 2C H O -> C H 3C H 2C O O H Propanal Propćnsav A szekunder alkoholok ketonna* oxida!6 dnak* (Id. old. vizze es szen-dioxidda egnek el. A sorban a molekulak meretenek novekedesevel parhuzamosan valtoznak a fizikai jelleFiizoik is.csoport van a molekulajukban. Az alkoholt oldoszerkent es a denaturalt szeszben hasznaljak. A molekula hosszđnak novekedisevel emelkedik az alkoholok forraspontja. Meggyulladnak. festekek. 77. szinezekek. Forrćspont rc ) 65. kondenzacios reakcio. i Folyadek Folyadek Folyadek Folyađek . 117. polaros molekula. 37. 76. 24. 47. amelyek molekulaiban egy vagy tobb hidroxilcsoport van (. es hidrogenkotesek* alakulnak ki. gyakran C 2H 5OH formaDan irjak) Etil-alkoholnak vagy egyszeruen alkoholnak is nevezik. ahogy a molekulalanc egyre hosszabb lesz.). elektrolitos disszociacio. 20. a forraspontja vis/onylag magas. funkcios csoport. lakkok es alkoholos italok keszitese. Az alkoholok toszforhaloidokkal halogenezett alkanokat acinak (Id. old. . 16. A sor kovetkezo tagja (lefele haladva) mindig egy -CH 2. A hidrogenkotesek* m iatt reiativ molekulatomegukhoz * viszonyi'tva magas a forraspontjuk. s ezert a molekula kevesbe polaros. Nehany peldat mutat erre a lenti tablazat. hogy a hidroxilcsoport melyik szenatomhoz kapcsolddik (Id. karbonsavakkal* pedig esztereket kepeznek (Id.C H 2. altalanos osszegkeplet. es 81. 19. A lenti tablazatban szereplo alkoholok az alifas* alkoholok homolog soranak* tagjai. szfntcien langgal ćg. es semleges* kemhatasuak. katalizator. majd karbonsavakka* oxidal6 dnak*. Az alkoholok reakcioba lepnek natriummal: 2 C H 3 C H 2 OH + 2N a Etanol Natrium 2 CH 3CH 2 0 Na Natriumetilat + Hj Hidrogen Etanol (CH3CH2OH. alifas vegyiiletek. 80. 76. 78.Propanol ^ C H 3C O C H 3 Propanon Q _ o2. J f // Eten es vfzgoz reakciojaval aliftjak elo.Propanol 1-Butanol .O H funkcios csoport*). hidrogenkotes.ALKOHOLOK Az alkoholok olyan szerves vegyuletek. Konstituclćs kšpiet* CH3OH CH3CH2OH CH3CH2CH2OH CH3CH2CH2CH2OH Halmazdilapot 25 °C-on ■ y.

es etanol keletkezik. valamilyen kis molekula. Az alkoholok neve elott ćllo szam annak a szenatomnak a helyere utal. (Reszletesebben Id. oldalt. A hidroxilcsoport olyan szenatom­ hoz kapcsolodik. 8 6 . 106. ' ----. a T00-101. a gabonafelekbol keszi'tett whisky). a bevezetest). 47. amcly katalizalja a glukoz atalakulasat etanolla. Az 1. es a tomenyebb alkoholi hasznaljak az erosebb szeszes ilalok eloćllkasara. A 2-metil-2-propanol molekulaja tercier alkohol. azaz keterteku alkohol (ket hidroxi!csoportot tartalm az). A desztiilacio elkuloni'ti az alkoholt a vi'ztol. A kondenzacios reakcioban ket molekulabol. A dugo kizarja : savva oxida na*) ' Akiindulasi (erjesztesi)ke' verek: glukoz. A fenti reakcio egyben eszterezesi reakcio is. A gyum6 lcsokben vagv gabonakban levo glukoz* enzimek* hatasara etanolla alakul (az enzimek az ćlo sejtekbcn lezajlo reakciok katalizštorai*). viz lehasadasaval keletkezik uj molekula (Id. amelyhez a hidroxilcsoport kotodik. szekunder es tercier alkoholok Az 1-butanol molekulaja primer alkohol. Ha az alkohol koncentracioja nagyon megno.SZERVES KEMIA Alkoholos erjesztes Az etil-alkohol (etanol) eloallitasara s^olgalo eljaras. 81. Az alkoholok es a szerves savak mindig esztereket kepeznek. Fagyall6 kent hasznaljak. Robban6anyagok gyćnćsara hasznaljak. A hidroxilcsoport olyan szenatomhoz kapcsolodik. Enzim* CH 3C H 2O H + C H 3C X 0H C H 3C O O C H 2C H 3 +H 2O Etanol Ecetsav Etil-etanoat (etil-acetat) Vfz C 6H12O 6 ^ 2 CH 3CH 2OH + 2C O 2 Szen-dioxid Gyijm6lcsb6l vagy Etanol arpabol keszult glukoz-oldat. eszterek. amelyeknek moleknjajaban egynel tobb hidroxilcsoport van (kl. Pelda kondenzđcios reakciora. oki. nem kapcsolodik hozza hidrogen. amely harom masik szenatomhoz kotodik. amely ket szen­ atomhoz kotodik. kondenzacios polimerizacio. mert az etil-acetat eszter*. A 2-butanol molekulđja szekunder alkohol. Erjesztes a laboratćriumban Tobberteku alkoholok ()lyan alkoholok.2-etđndiol vagy etilenglikol. dioi.2.az oxigent Kondenzacios reakcio \ A glukoz elbomlik. glukoz.3-propan-triol vagy glicerin haromerteku alkohol (thol . 90. Az alkoholos erjeszteshez elesztot hasznalnak.). az eleszto elpusztul. 34. desztiilacio. pl. Tdmenyebb alkoholos italokat az alkohololdat desztillđciojaval* lehet kesziteni (pl.harom hidroxilcsoportot tartalm az). 47. am ely csak egy masik szenatomhoz kotodik. 83 .) ' Katalizator. . old. viz es eleszto (az idealis homeneklet 37 . mert tartalmazza a zimaz nevu enzimcl. Primer. oxidaci6. Az 1. Gyumolcs6 kb6 l vagy gabotaldihatd nabol indul ki (az elil-alkohol glOkoz* erjesztesevel aszeszes italok fontos kompobort nyeriink nense). A hidroxilcsoport olyan szen­ atomhoz kapcsolodik. enzim.

76. amellyel a konnyebb frakciokbol motorbenzint aliftanak elo. A krakkolas magas homersekleten kovetkezik be. forraspontjalk alapjan. eten 79. es elšgazć szćnišncu'' molekulak jonnek letre. A finomi'tas harom fo folyamata a szakaszos lepšrids. Buboreksapkak. amely rendszerint melyen a foldfelszm vagy a tengerfenek alatt talalhato. amelynek a homerseklete eppen a forraspontja alatt van. 84 * Alkanok.KOOLAJ A koolaj vagy nyersolaj sotet. hogy az egyenes szšnidncu* alkžnok molekulai telszakadnak. Az eljaras lenyege. alkenek. 47. kulonbozo vegyuletcsoportokat. szenhidrogenek. az abrat) aljan nagyon magas homersekletet tartanak. 76. katalizator. es gazallapotban halad felfele a toronyban. A koolaj az elpusztult ailatok es novenyek bomlasabol a nagy nyonnas hatasara keletkezett. A frakcićkat ismet desztillclljak. old. Finomftasaval sok hasznos termek alifthato elo. 106. vagy katalizator* hatasara (katalitikus hSbontšs) jon letre. lecsapodik a talcara. 79. A nehez frakciok hosszabb szenlancu. elagazo szenlanc. frakcićkat kulonftenek el (Id. . viszkozus foIyadek. A kisebb molekulaju alkanokat motorbenzink^nt hasznaljak. A lecsapodott anyagot csoveken elvezetik. egyenes szenišnc. Olajfinomftas Folyamatok soraval a koolajbol meg hasznosabb termekeket keszftenek. evmilliok alatt. rovid szenlancu szehidrogeneket tartalmaznak. A folyam at hatekonysagat ndvelik. Gyakran foldgazzal* egyutt fordul elo. A nyersolaj kulonbozo szerkezetu es molekulameretu szenhidrogenek kevereke. Amikor a gozben egy frakcio olyan talcat er el. amelyek a felfele aram lo olajgozt a tdicakon levo folyadekba vezetik. Frakdonćlć oszlop Frakcio A szakaszos leparlassal kapott kozeli forraspontu folyadekok elegye. 78. Az un. Krakkolas vagy hđbontžs A nagy molekulaju alkanokat* kisebb alkanokra es alk^nekre* „tordelik". 78. A konnyu frakciokat (legkisebb ^__ viszkozitasuak) _ vezetik el az oszlop tetejen. A frakcionžić oszlop (kl. magasabb torraspontu vegyuletekb 6 l allnak. A koolajat forraljak. amely foleg metant* tartalmaz. konnyu trakciok alacsony forraspontuak. 76. Szakaszos leparlas Szakaszos lepžrlas (frakcionalt desztiilacio) Ebben a tolyamatban a koolajbol. C9H20 Alkan (N onan) Alkan (Heptan) + C 2H 4 Alken (Eten*) Reformžlas Az a folyamat. ezzel jobb szetvalasztast ernek el. mikozben fokozatosan hul. de ez az oszlop teteje tele haladva csokken. Kis kupakok. Nyersolaj A forralć kemence a nyersolajat 350 °C-ra melegi'ti A nehez frakcićkat (legnagyobb viszko­ zitasuak) a torony aljan gyujtik ossze. a krakkolšs es a reformalšs. oldalt is). foldgaz.

ha un. amelyeket a szerveskćmiai iparban hasznalnak. 5-12 szenatomot ta rta I mazo alkdnokbćl* ali. Utburkolatok es tetotedes anyaga •Alkinok. 94. metll-tercbutil-etert (C 5H . pl. olaj leparlasi maradekanak desztillacioja utan elkiilonflenek a kendolajoklol. 78. O-tol 100-ig terjedo skalan merik. Forrasponttartomanya 150-250 °C. relatfv molekulatomeg. amelyeket a ko. metin. propcin es butan van (mindketto alkšn*). katranyos. 76. Magas relatfv molekulatomegu* szšnhidrogšnekbol* ali. Dizelolaj (gćzolaj) Lepdrlasl maradek Aszakaszos leparlšs utan vlsszamarado olaj. nem ii!ekony* folyadekok elegye. Egy reszet ffitSolajkent. 24. Forrasponttartomanya: 250 °C es folotte. ami a motorbenzin-frakcio resze. A kerozin 9-15 szenatomot tartalmazo alkeinokbol* ali. ezek molekulaiban akar 40 szenatom is lehet. Fekete. s Motorbenzin Oktinszdm A motorbenzin minoseget jeliemzo ertek. haztartasok es kozepuletek futesere.agy. A cseppfoly6 sitott leparidsi gđzt paiackozott gazkent hasznaljak. uzemanyag. kopogasgatlo adalekot adnak a benzlnbez. elagazo szenlac. . Ld.SZERVES KEMIA A finomitćbol tavozć gšz Ez a gaz foleg metant* ta rta Im M cis konnyu frakcićkban az. 0 ). szilard anyagok. Az oktanszam javfthato. . A masik reszet ismetelt desztillacl(3val dolgozzak fel. 117. szenhidrogenek. sa jobb oldalon lathato anyagokat allitjak elo. Dizelolaj vagy gazolaj Aszakaszos leparlas egyik folyekony frakcićja. rčieg eićgazo szenićncu aikanokat* tartalmaz. a forrasponttartomanya 40-1 50 °C. Ezeket a gazokat nagy nyomason palackozzak (PB-gdz). illekony. Kenoolajok A koolaj leparlasi maradekanak vakuLimdesztiIlaciojaval kapott. old. 12-25 vagy tobb szenatomot tartalmazo alkžnok* alkotjak. Ezek elsosorban a finomi'tobol tavozo gazok es a konnyubenzin. Kerozin Aszakaszos leparicis egylk folyekony frakcićja. szobahomersekleten felszilard anyag. Kemiai adalekanyagokat hasznalnak a festekek gyarlćsaban. 78. AUnomftćbdl tavozo gaz Kemlal adalekanyagok Azok a koolajfrakcićk. A szemelygepkocsikban haszndit rmtorbenzin 90 feletti oktćnszćmu. Motorbenzin Aszakaszos lep^rlžs egyik folyekony frakcićja.CKerfy'd/c es fenyez6anyagok Bitumen vagy aszfalt A leparlasi maradek vakuumdesztilUilasa utan visszamarado folyadek. 76. Forraspontja 350 °C-nal magasabb. Szenhldrogen-vlasz vagy paraffin l. valamint elektromos aram eloaliftasara hasznaljak. Kerozin A kerozint a sugarhajtasu repulogepek motorjainak uzemanyagakent* es hćztartasi melegftdkben hasznaljak. meg: krakkolas e reforma Ias.

A polieten molekula reszlete. nagy relatfv molekulatomegu* molekuklk jonnek letre. -A reakcioban vizmolekulak keletkeznek. addfcios reakcio. old. pl. Ez az addicios polimerizacio reakcioja. az akrilpolimerek hevftesekor kovelkezik be. Pelda addicios polimerizaciora Homopolimer Egyetlen monomer vegyuletb 6 l epCilo polimer. eten. es a polimer tapasztalati keplete* azonos a monomerevel. Addicios polimerizacio Olyan polinierizck. 24. I. muanyagok. Polim e­ rek elofordulnak a termeszetben is.►sfb-N-C-(CH2)4-C-N-(CH2)6-N-C Hexćndisav Nejlon-66-polimer (kopolimer) ^11 O H O I II O H II I H 0 I * Tapasztalati keplet. old. jobbra).d. pl. amelyben a monomerek osszekapcsolodasakor kis molekulak. A polieten homopolimer kepzodesenek reakcioja H> H/ H> Ij^ tu +. A muanyag karosszeria kdnnyebb. . relatfv molekulatomeg. old) sok leruleten hasznćljak. Monomerek Viszonylag kis molekulak. 87. anielyek polimermolekulava kapcsolodnak ossze. a homopolimerekre vonatkozo egyenletet lent.( c h 2)4-c Hexan-disav (monomer) +: H-N-(CH2)6-NhH m -C -stb .i^ - H . Kondenzacios polimerizacio C)lyan polimerizaci(3s reakcio. m uanyagokat (Id. A motorversenyz6k bukosisakja muszallai erosftett. hore kemenyedo muanyagb6l keszul. A polimer az egyetlen reakciolermćk. feherjek. Poli-vinil-klorid (PVC) polimer (homopolimer) Kopolimer Ket vagy tobb monomerbSI kialakulo polimer. Depolimerizacio A polimer elbomlasa az eredeti monomerekre. pl. vf/. es polimert hoznak letre. kondenzacios reakcio. O O oh H 1. anielyben a monomerek mellektermek keletkezese nelkul kapcsolodnak ossze. Ld. A polimerizacios reakcio egyszerusftett rajza . 26. Ld. 83. Peklaul az etenmolekulak* osszekapcsolociasaval polieten (polietilen) jon letre (Id. ismetlodo sorrendl^en kapcsolodnak ossze. Cl Vinil-klorid monomer H> Cl Vinil-klorid monomer r ti/ Cl 1 / Cl 1 Valamennyi monomer eten*molelula. pl.ic)s reakcio.c . i'gy uzemanyagot lehel megtakaritat)i. 79. Nagyon hosszu.POLIMEREK E5 M U A N V A G O K A polimerek sok monomer (kis molekulak) osszekapcsok)dasaval kiak^kuk) oriasmolekukikat tartalmazo anyagok. --. 91. hasadnak le (van melleklermek). pL feherjek Sok a mesterseges polimer is. a kondenzacios polimerizacio l e n li p e ld c lj a l.6-diamino-hexan (monomer) . 79. old. A monomert jelolo abra A polimert jelolo rajz A szintetikus polimereket. A monomerek meghatarozott.a reakcioban a monomerek osszekapcsoićdnak.

diaminok. M uanyagok K nnyen formalhato szintetikus polimerek. polietilen zacskokat (a lagy ti'pusbol). A muanyagokk n ket tipusa van . a latexbol* đllitjak elo. 11 7. Altalaban 6 tartos. es sok mindent keszftenek beldie. funkcios csoport.C O O funkcios csoportokkal* kapcsolodnak. A monomerek . es a kemeny. mint az eszterek*. * Biologiailag lebonthato. A kemenyfto molekuIžjat mutato abra a 90. gliikoz. hasznainak. Ugumit a kaucsukfa lecsapoll nedvebol. 90. keterteku alkoholok (diolok). koolaj. l.a hore iagyul6 muanyaak g k. Poilsztlroi vagy poli-fenil-eten Sztirol (fenil-eten) addicios polimerizaciojaval eloalii'tott homopolimer. szalakat keszftenek. p nejlon. nagy surCisegtj tfpust. gumicsćvekben stb. Polleszterek Keterteku alkohol (diol*) es dikarbonsav* monomerek kondenzđcios polimerizaciojaval keletkczd kopolim erek. az alacsony surusegu. 81. Akaucsuk-polimer reszlete Poliamiclok Dikarbonsav* monomerbol es diamin* monomerbdi kondenzacićs polimerizacioval eldšliftott kopolimerek pl. 84. 81. gyakran mas szalakkal egyutt. az akrilat monomer Az akrilatot gyakran hasznaljćk kulteri jelzotabićk keszi'tesere. amelyek elektrom es hoszigetelok. Polisztirolbol kesziilnek az eldobhato poharak es evoeszkozok.). Biologiai uton altala­ os b nem bonthatok le*.skor mergezd gaan zo szabadulnak fel beloluk. olclalon lathalo.iveg helyettesitesere. 79.SZERVES KEMIA Term eszetes polimerek vagy biopolimerek Atermeszetben elofordulo polimerek. Addfcićs polimerizacioval keletkezd homopolimer. pl. 81. A polisztirol habbol keszult lemezekel csomagoloes szigetel6anyagkent hasznaljak. i'gy kapjak a gumit. eten. 8 6 . tar­ to polimerek. merevebb. Gyakran hasznaljak (. Ketfele polietilent gyartanak (a gyartasi mod kulonbozo). latex. Szintetikus vagy mesterseges polimerek Iparilag vagy laboratoriumban eloalii'tott polimerek (nem termšszetes poliemek). munkahelyek veddtetdinek kialakitasara hasznalt muanyagok). szilard anyagok. 6 K olajszarmazekokb6 l* kesziilnek. a kondenzacićs polimerizžcio egyenletet. A PVC burkolat vizallova teszi ezt a viz alatti videokamerat. polietilen). pl. old. meg az addfcios ^ polimerizšcio > abra jat a 8 6 . homopolimer. A polietilen relatfv molekulatomege* 10 000-40 000 kozott van. k6 nnyu. 83. palackokat es veddkesztyuket (Id. ege. Nehany polieszterbol rostokot. C = C COOCH. A kemenyft6 monomere agliikoz* (szolocLikor). 47. omelyeket ruhaanyagokban es butoronyagokban hasznđinak. N ejlon Apoloamidok egy csoporljanak neve. amelyek hd hatasara kemenyedtek meg. 76. vulkanizalas. Akrliat Poli-metil-metakrilžtnak (plexi) is nevezik. kuldntele targyakat keszftcnck beldie. es nem lagyulnak meg /i ujra(pl. 24. yachtok vitorlai polieszterbol kesziilnek. A nejlon -66 eldalli'tasahoz Id. oldalon). pl. am it kerekgumikton. mosogatotalakat (a kemenyebb tipiisbćl). Alotexet vulkanizaljak*. lagy polietilent. f Poll-vinll-klorld (PVC) vagy poli-klor-eten Igen tartos homopolimer. nem veszs nekfel vizet. old . 81. es nem korhadnak el. Polieten vagy polietilen Eten* (etilen) addfcios polimerizaciojaval keletkezd homopolimer (Id. Metil-metakrilat. amelyek melegflćs hatasara meglagyulnak o vagy megolvadnak (pl. nejlon. amelyek rugalmasak. eszterek. karboxilcsoport. kemšnyft6 es gumi. es a hore kemenyed6 m(3anyagok. 96. Eros. dikarbonsavak. relatfv molekulatomeg. Kiilonbozd texti'liakban hasznaljak dket.

vagy kaiium-hidroxid mert mennyisegeit foiyam atosan tapićijak be a nagy. balra) alakul ki. A szappan kemšny vizben* lebego csapadćkot ad. Detergensmolekula sematikus rajza Szappan A detergensek egyik tfpusa. . a polaros veg pedig hidrofil (kotodik a vfzhez). 19. A folyam at befejezo resze a kicsapatćs (kisćzas). Elszappanositas (szappangyartas) Szappangyar Zsfrok* es natrium. feliileti fesziiltseg. es bealh'tjak a sooldat tomenyseget a szukseges ertekre. 76. miceliškat alkotnak. semlegesites. A szappanosftas egyenlete C . 7H 35C 0 0 C H c ^ 3NaOH Natrium-hidroxid . a lane egyik vegen funkcios csoport* van (ez polžrossš* teszi a lancveget). old. A szappan hosszu szenlancu karbonsav*.7H35COO c!:h 2 Eszter* (birkahajbol)_________________ Detergens­ molekulak Micella A detergensmolekulak hidrofćb vege beagyaz6dik a zsiradekba. sok. apolaros molekula. amely oldatban tartja a zsiradekot. A detergensmolekulak hidrofil csoportjai vonzodnak a vizmolekulđkhoz. 3. Zsiros tanyer A detergensmolekulak hidrofil -----.propantriot (glicerin) keletkezik. igy a viz nem alkot cseppeket.szappan 1. 76. oszlopszeru szerkezetbe. . hanem egyenletesen szetterul a feluleten. Ez es a mosogatassal jaro mozgaš „leszakitja" a feluletrol a detergenst egy zsi'rcseppel egyutt. Ebben a pSdaban a szappan az oktadekćnsav s6ja. A szappankeszites tolyamatat elszappanositasnak nevezik. 3-propan-triol (glicerin) Minden szappan hosszu lancu kartmnsavak* natrium. Az eltavolitott szennyezeseket szetoszlatva tartjak a vizben. es un. 81. H 35C 0 0 C H 2 C . majd a kevereket sos vizben oidjak. 3 C . mfg a mas tfpusu detergensek nem. Az olajok es a zsfrok a micella hidrofćb kozepso reszeben oldodnak.vagy kalium-hidroxid-oldat reakciojaval allfljak elo (a kalium-hidroxiddal keszftett szappan lagyabb). Micella Vizes oldatban a detergensmolekulak gomb alakii csoportokal (micellakat) alkotnak. Csokkentik a vfz feluleti feszultseget*. zsfrok.vagy kaliumsoja*. Az apolaros* Ic in c hidrofob (vi'ztaszito). A szappanmolekulak vizben micellakat alkot nak. Ezek a molekulak vizben csoportosulnak. 3. V W v V W V \ » ^ Hidrofob szenlanc* (a molei<ula „fa rk a ")Hidrofil funkcios csoport* (a molekula „fe je ") --- Szappan es 1. szenhidrogenek. 93. 37. 1. Az alabbi kep szemlelteti. nem engedik visszarakodni a feluletre. ezzel kulonitik el a szappant. 39.vagy kaliumsoja* (az egyenletet lasd a lap aljan).7 H 3 5 C C X > 'N a " Szappanosftas CHjOH ih O H iH jO H Natrium-oktadekanđt (natrium -sztearat) . szappant nem tartalmazo detergens is van. 11 7. A szappan a detergensek egyik tipusa. ureges. de sok.2. A kevereket ezulan centrifugćljćk. funkcios csoport. Harom tenyez 6 eredmenyezi ezt a hatast. oktadekansav natrium.DETERGEN5EK Vizes oldataik eltavolitjak a szennyezeseket. 2. hogy a mosogatoszer micellai hogyan tavolftjak el a zsiradekot. 91. A reakcio utan valtozatlanui maradt hosszu szenlancu karbonsavakat* luggal semlegesitik*. eszterek. pl.vege kinyulik a zsirretegbol. Ailati zsi'rok vagy novenyi olajok (eszterek*) es natrium. Az oszlopban magas homersekleten es nagy nyomason jćtszodik le a folyamat. Lehetove teszik a zsfrmolekulak oldodasat a vizben. Detergens molekula H osszli szenhidrogen*lancb6l allo molekula. Ekkor micella (Id. kemeny vfz. QQ * Karbonsavak. 2.

szenhidrogenek. oldal). feluleti fesziiltseg. Benzolgyuru* Feluletaktfv anyagok Ezek az anyagok csokkentik a vfz feluleti fesziiltsegćt*. apoiaros molekula. ameiyeket egyszeruen c:sak detergensnek nevcznek.Szappant nem tartalmazo detergensek vagy szintetikus detergensek A detergenseknek czt a tfpusat a nyersolaj finomitasžnak* mellektermekeibol allitjak elo. es jobban habzanak. A bio­ nem lebonthato logiai uton nem lebont­ detergensek elhato detergensek habja pusztitjak a vizi elovilćgot. amelyeket bakteriumok lebontanak (Id. finomftas. 76. es apoljak a textiliakat. q CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 C // Na CH3CH2CH2 CH2 CH2 CHj CH2 CH2 O Ionos* Ićncveg (a molekula polaros* resze)- /\/\/\/\/\/\/\/\ / Mosoporok Szappan vagy szintetikus detergensek. 0 H Biologiai uton lebonthato detergensek Oiyan szintetikus detergensek. A kozmetikumokhoz is adnak feluletaktiv anyagokat. saniponokat. ionos* detergens molekulajćra . Hosszu szenhidrogen* lane (a molekula apoiaros* resze) A kendzsirok allaganak javitasara feluletaktiv anyagokat hasznalnak. a masik ti'pust mosogćpekben hasznaljak. Ugyancsak ezek az anyagok biztositjak. A mosoporoknak ket fo csoportja van . Ezek jobbak. 17. A szappant nem lartalmazo detergensek kemeny vizben* nem kepeznek csapadekot. . 19. mosćporokat. az alabbi peldakat). 96. jobbra). 11 7.a mosćszappanban alkalmazzćk. esolyan anyagokat tartalmaznak. CH2 A molekula polaros* resze PMa szintetikus. Az arcpuder ezert fed egyenletesen es jol. amelyeket ruhamosasra hasznalnak. es igy kfmelik atexti'liat. hogy a kozmetikai kremek jol keverednek vizzel es megfelelo suruseguek. Ha enzimet* is tartalmaznak. es nem csopog. akkor szennyezik a folyokal. old. biolćgiai uton lebont­ A biologiai uton hato.a mosogat6szerel<ben hasznaljak.az egyiket a ruhak kezi mosasara hasz­ naljak (ezek rendszerint szappanporok). Ez utohbiak tobbnyire szintetikus detergensek. feherjek. 47. A festekekben alkalmazott feluletaktiv anyagok eidsegitik a festekszemcsek egyenletes eloszlasat. amelyek csokkentik a habkepzodest.)onlhat6 le. beboritja megakadalyozzćk a vizeket. 93. enzim. mert megkonnyftik int a szennyezesek eltavoli'tasat. akkor biomosoporokrol vagy enzimdetergensekrSI beszelunk. a vizben*. mert sem l. 91. mint aszappanok. Ezert ezeket a detergenseket a szennyeze. A molekula apoiaros* resze CH2 CHj CH2 CH2 _ ( 0 (C H 2) 2) . ionvegyuletek. kemeny vfz. 84. Ezekbol sok kulontele termekel keszi'tenek. hogy a festek sima feluletet ad. * Benzolgyuru. amelyben nincs ionos* resz . kl obra egy szintetikus detergens molekulćjat mutatja peldai(ent.sek eltavolftasan ki'viji szanios mas teruleten is hasznaljak (Id. valam int azt. Az enzimek elosegi'tik a feherjek* lebontascit es a szennyez 6 des feliazitasat. Ha nem bomlanak le biologiai uton (Id. megfosztva az oxigen oldćdćsat az elovilagot az oxigent6 i. 76. m a vi'z onmagaban. hajapolo szereket.

76. s a glikogen nevu poliszacharid lormajaban raktarozzak (Id. az osszetett szenhidralokat lebontjak szolocukorra.szenhidratokat. Ezek az eleimiszerek tartalrnaznak szenhidratokat. A kemenyft6 molekula reszlete Chips Gltikoz v a g y szolocukor Cf. polimer.TAPANVAGOK Az eletben maradashoz es a noveke■J deshez az elo szervezetnek szamos kulonbozo anyagra van szuksege. amelyekre a novenyeknek es az ailatoknak egyarant szukseguk van. . ami'g nincs ra szukseguk. gok. Szenhidratok Eltero bonyolultsagii szerves vegyijletel<*. gliikćz) hasonioan a termeszetes polimerek* egyik peldaja . Az ailalaban ervenyes altalanos osszegkeplet* Cx(H 2 0 )y. osszegkeplet. Sok ailatnak a durva vagy rostos taplalek is fontos. A novenyek fotoszintezissel* keszitenek glukozi. Ezek tartalmazzak a taplalekokat . amelyek sok kiilonallo egysegbol allnak. a mindennapi eletben cukorkent ismerjLik. kondenzacios polimerizacio. fotoszintezis. lipidek) .Hi 2 0 6 osszegkepletu* monoszacharid (Id. kemenyft6 ). a poliszacharidok (pl. amely ket monoszacharidbol .volt. szenhidratok). * Altalanos osszegkeplet. 86 . Osszegkćplete* C i 2 H 2 2 0 n . Fontosak a kiegeszfto egeszsege taplalekok is.ebben az esetben a monomer* a monoszacharid szolocukor. feherjeket es zsfrokat (Id. amelyeket a novenyek fotoAz emberi szerveszintezissel* keszitenek. szerves vegyuletek. 95. 26. A glikogenhez (Id. old). hogy a szoldcukor-molekulak osszekapcsolodasakor vi'zmolekulak keletkeznek (Id. 86 . Az allatok lobbfele szenhidratot fogyasztanak. amely feltiinteti a szolocukor lebontasakor a szervezetben felszabadulć energiat 6CO2 Sz6l6cukoregyseg _________ ^________ _ QH20H Sz6l6cukoregyseg _________ ^_______ _ C H 2OH c H H C H O H OH H/ C \0H c c— H \/ ^A/ c 0 OH H + 6 H2O + ENERGIA Vi'z (kj-ban merve) OH H Szolocukor Belelegzett Szenoxigen dioxid Az dsszekapcsolodas elott itt mindegyik molekulan OH. szenhidratok) lebomlasa ad energlat a novenyeknek es az ailatoknak. a vfz es az asvanyi anyamegorzesehez. amelyek csak az ailatoknak szuksegesek.ali. mert ez segfti a taplalek vegighaladasat a belrendszeren. Kemenyfto Poliszacharid (Id. termeszetes polimerek. A glCikoz (szolocukor) nevu monoszacharid majdnem minden elo szervezet energiaforrasa. a legegyszerubbek peciig az ogyetlen cgyseget tartalmazo monoszachariclok.olyan szerves vegyuleteket*. amely a novenyekben a szolocukor tarolasi formaja. A kulonbozo allatok az egeszseges taplalkozashoz kiilonbozo mennyisegeket igenyelnek ezekbol az anyagokbol (valamelyik anyag helytelen mennyisege betegseget okozhat). Edes fzu. A legj 3onyolultabbak. H2O keletkezett es eltavozott a ndvenyi szovetekbe. monomerek. 87. Szacharoz Diszacharid vagyis szenhidrat. cukorrepabol ćs cukornadbol nyerik ki. 77.sz5l6cukorb6l es gy(jm 6 icscukorb 6 ! . es az allatok zet valtozatos taplalekot igenyel elfogyasztanak. valamint a vitaminok. s kemenyit6 t'ormajaban raktarozzak. Egyszerusftett egyenlet. Jegyezzuk meg. gyakran hasznaljak eleimiszerek edesftesere. szenhidratok). 8 6 . old.

K a rb o x ilc s o p o rt . A z a m in o s a v a k s o rre n d je a z u j fe h e r je ić n c b a n m e g h a la r o z z a a fe h e rje tip u s ć t. E nnek a ta n co sn a k so k. mert segitik az enzimek* katalitikus* hatasat a szervezet­ ben lejatszodo kemiai reakciokra. amelyek az eszterek’^ egyik csoportjat alkotjak (a zsirok kepezik a szervezet energiatartalekat). V ita m in o k . A m egragott fd ld im o g y o r 6 le fe le holad a n ye lo cso b e n . Egy kisebb csoport azonban. Vi'zben nem. 2. A szervezetben m e g h a t a ro z o t t e n z im e k a z aminosavak o s s z e k a p c s o la s d v a l u j fe h e rje k e t keszitenek. 3 -p ro p ćn -trio l (g licerin) A z oliva b o g y6 o la jčn a k je ie ntos h a n y a d a t telitetlen* zsfrsavak alkotjak. a k ik n e m fo g y a s z ta n a k e leg C -v ita m in t. 8 . Lipidek Ide tarloznak az elo szovetekben talaihato zsfrok es viaszok.A g y o m o rb a n e g y e n z im * fehzokitja a fe h e rje m o le k u ld k a t (a hosszu Id n c o k a t p o lip e p t id e k n e k n e v e z ik ). 77. tejtermćkckben. 81. Ez a lane \ sieml&teti a rno gyoroban ta la ih a to leherjM en a z a m in o savak (m o n o m ere k*) je lle m - 10 sorrendjet. A z o k a z e m b e re k . a z iz m o k b a n ta la ih a to . es toleg telftetlen* karbonsavakat. szerves oldoszer. eszterek. teiftett vegyuletek. 87. V a la m e n n y i kulonbozo fe h e rje n e k m e g von a sajdt a m in o s a v m endje. a z o la jsa v es a lenolajsav. 117. 47. h o sszu sze n la n cu k a rb o n sa v + 3 H 2O V iz 7. s k o rb u to t k a p n a k . teiftetlen vegyuletek. 4. A z olfvaolajat fo ze sh e z h a szn a ija k ‘ Aminocsoport. rlioban. Elsosorban husban. ^ C-vitamin. Mindegyikben va n karboxilaoport* ć aminocsoport*. relatfv molekulatomeg. enzim. Az aminosavak a feherjek epilokovei. vagy telszilard anyagok. 24. N y e lo c s 6 _ Gyom or Vekonybei A laplalekban kis m G ny-vitam in. tojasban es babban talalhatoak. latalizis. Az allatoknak a novekcdćshez es a seriilt szovetek gy6 gyiilasahoz van szuksegiik tehćrjćkre. nyisegben talaihato szerves vegyuletek*. az olajok. e/ert nagyon taplalo. 81. s . 86 . termeszetes polimerek. pl. Azert szLiksGgcsck. h o g y p o lip e p t id n e k nevezziik). Peldakent a zsfrkepzodes egyik reakcioja C H 2O H ' C 17H 35 i. amelyhcz karboxilcsoport* (-COOH) es aminocsoport* (.SZERVES KEMIA Aminosavak Ezekben a molekulakban van egy olyan szenatom. 0 polipeptideket 5 Az a m in o sa v -m o le k u la k a t a s z e rv e z e t m ć r fel tu d ja . monomerek. tartalmaznak. karboxilcsoport. CHOH + aCi^HsjCOOH C H 2O H O k ta d e k ć n s a v (v a g y szte arin sav). az egyik 2. tobbnyire szilard. tolyadekok. •J 1.A m in o c s o p o r t COOH H Afeherjek lebontasa a szervezetben A f6ldimogyoro so k f^irjet ta rta lm a z. A c itro m fe le k es a z o id s e g e k a fo fo rrć s a i e n n e k a v ita m in n a k .N H 2) is kapcsok)dik. a m e iy e k g^rsitjak a r e a k c io k a t a s z e rv e z e t b e n . gabonafelekben. 47. amelyek teiftett karbonsavakboi* allnak. old. — E lte ro s z m u n e g y z e t e k je lo lik a k u lo n b o z o a m in o s a v a k a t . Minden allat etrendjenck lenyeges reszei. a k tin es m io z in fe h e rje re v a n szu kseg e. mgy kijionallć a m in o s a v a k ra b o n tja . midebb la n co k k e le t k e z n e k (d e m e g e z e k is eleg h o sszu a k a h h o z . 1. de szerves oidoszerekben* oldodnak. Mintegy 2 0 kijlonbozo termeszetes aminosav van. 6. A tchćrjćk relatfv molekulatomege* 20 OOO-tol tobb miliioig vallozik. NH. k e n z im e k * k a ta iiz a to ro k * . . A g y o m o r es 0 v^on yb elek e m e s z t ik m e g a mogyoro fe h e rje ta rta lm ć t. Ghan ^ (aminosav) Feherjek Sok aminosav monomerbSI* epillo termeszetes poliemerek*. . A vekon ybelekben le v o e n z im ----------------k e l a m in o s a v ----------------bćićllo egysegekre (d ip e p tid e k ). amit aszkorbinsavnak is neveznek. hasznoini (beepi'ti).

A viz kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat. amelyek megkotik a levego pa rata rta Imat. . Ezt a hidrogenkotćsek* okozzak. mint a vi'zben. A Fold felszinenek tobb mint 70%-at viz boritja. es t6meny* oldat jon letre. es visszafolyik A vizpara lecsapodlk*. 7. s ennek kovetkezteben a jeg surusege kisebb. kristalyvfz. lecsapodas. 96. A viz molekulaja poiđros molekula*. eges. Az esoviz viszonylag tiszta. s jelen van az ailatokban es a novenyekben. Elfoly6sodas Olyan higroszkopos anyagokra jellemzo. A feluleten porszeru reteg ma rad. old. Megtalalhato a foldfelszfnen es a legkorben. Jeg A VIZ szilard alakja. sok. es tomeny* oldat keletkezik. paratartalom A levegoben levo vizgoz mennyisege. 39. es felhoket kepez. az 53. Kristalyvfzvesztes Vfzvesztesrol akkor beszelLink. parolgas. ha megtagy. 7. szennyezes. amelyben a molckulak tavolabb vannak egymastol. sokat* es szennyezeseket*. A nđtrium-karbonćtkristalyokon feher por alakul ki. polaros oldoszer. Az ilyen anyag nedvesse valik. 94. 96. 21. polaros molekula. Higroszkopos Az anyag. 30. Viztarolo 92 * Savas eso. (Ld. A haztartasokban es az iparban hatalmas vizmennyiseget hasznalnak fel naponta. t 6 meny. oldalt is. ezert a viz jć polaros otdoszer*. de konnyen kiszarad Pl. jegkocka a viz szilard formaja. pl. 20. ha a kristalyos anyag levegon allva kristilyvizenek* egy reszet leadja. oldodnak a megkotott vizben. a natrium-klorid. szen-dioxidot es ken-dioxidot (am ely a savas esof* okozza). 19. A vfz korforgasa A vfz allando vandorlasa a levegon. hidrogenkotes. Az esoviz leszalad folyokba. Ezert a VIZ kitagul. a folyokon es a tengereken at.A VIZ A vfz (H 2O) a legfontosabb vegyulet a Foldon. mint a vi'ze. pl. 30. hutoanyag. A jegben a VIZ molekularžcsot* alkot. Fugg a homerseklettol. de kis mennyisegben tartalm az oldott gazokat. amely vizparat kot mog a levegobol. 116. A megkotott vfz tomege elerheti az anyag tomegćnek 70%-at. 23. meleg levegoben magasabb (a levego 4%-a is lehet).) A vizmolekulaban egy oxigenatom es ket hidrogenatom van. V iz a legkorben Legnedvesseg. molekularacs. a gyartasi folyamatokban es hutoanyagkent* a vegyi uzemekben. A kalcium-klorid levegon allva vizet kot meg a levegobol. mint hideg levegoben. amelybol nehezen tavoifthato el a nedvesseg.

amelyik ncm tartalmaz 7 ilyen sokat a lšgy vfz. Acsapadekkepzodes egyenlete Kemeny viz Ioncserelo anyag A kalcium. A bdl szarmazo vfz kavics. Vizko kepzddik azokban az edenyekben. 5 .es magneziumionok (a kemeny vizben) Szappan + (natrium szteardt) Csapodek (kalciumNatriumes mognezium. peldaul zeoliton (natrium-aluminium-szilikat).Vizeilatas Desztillalt vfz Aviz sćtartalmat* desztiilacioval* eltavolftjak. ^. sok. oldhatatlan. halad keresztui. kristaiyhidrat. a vfzt6roz6k- Allando kemenyseg A vfzkemenyseg keliemetlenebb lormaja. A haztartasokban hasznaljak v fz la g y ftŽ S ra . ' . 40. Tisztitas A bakteriumokat es mas karos anyagokat tavoh'tjak el a vizbol. hogy jo minosegu ivovizet nyerjenek. 39.es magneziumionokat natriumionokra csereli. hogy elpusztitsak a bakteriumokat. Desztiilacioval* vagy ioncserćs lisztftassal vegzik. amelyekben sokszor forralunk kemeny vizet. szilard anyag keletkezik (kalcium-karbonat vagy „vfzko"). Sćtalanitas Az oldott sćkat* tavoh'tjak el a tengervfzbol.es magneziumionok natriumionokra cserelddnek Vfzlagyft6 anyagok Az allandć kemenyseg eltavoiftasara hasznalt anyagok.es magnćziumsokat* tartalmazo viz. amelyek a szappannal nem lepnek reakcioba.^anyok fajtait escsapadekot kepez. Forralassal eltavoifthato. A sok azokbol a kozetekbol oldodtak kl. feher. Ivoviz loncserelt viz (a mar csak nćtriumionokat tartalm azo vizet elvezetik). Kemeny vfz Kalcium. az 55. de eltavoifthato desztiilacioval* (es desztillžit vizet kapunk) vagy vfzlagyftšssal (ioncseršvel vagy vfzlšgyft6 k hasznalataval). A kemeny . amelyet a vfzben oldott egyeb kalciumes magneziumsok* (szultatok es kloridok) okoznak. A vfz olyan anyagon. desztiilacio. 106. polimerek.ionok sztearćt) *Kristalyok. . old. žllando kemćnysšg). amely a kalcium. ezzel eltavolitjčk az iszapot es az eg/efc szilard szennyezest. de kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat.es magneziumsćkkal* olyan vegyuleteket kepeznek. Mososzoda A kristalyos* natriumkarbonat (natriumkarbonat-kristalyhidršt) kozonseges neve (Id. ^ mososzoda kristalyai‘ Kalcium. Forralassal nem tavoifthato el. Všitozo kemenyseg A vfzkemenyseg egyik tfpusa. A vfzkemenysćgnek ket tfpusa van: a vžitozć kemenyseg (amely forralassal eltavoIfthato) es az žllando kemćnysšg (amelyet nehezebb eltavoiftani). majd eitdvoh'tiak ezeket az anyagokat. vizmuvekben.1 1 I • I ^ vizben levo vizben a szappan nem habzik. Ioncserelo tartaly A klćrozo uzemben ćzont es kl6rvegyuleteket oldanak a vi'zben. vagy aktiv szenen szivarog kereiztui. oldalt is). Az a vfz. 86 . amelyeken a vfz kcresztLilfolyt (kl. Nehany szerves polimert* is hasznalnak ioncserelo anyagkent. milyen kozeteken h iy t keresztui. a vfzben oldott kalcium-hidrogen-karbonat s6 * okozza. A lagy vfz az hatam zza ići habzik es nem kepez a viz aszappannal csapadekot. old. kalcium.).es homokćgyon. Nagyon tiszta. 21. A kalcium. Szur6agy loncsere A vfzlžgyftšs egyik modszere (Id.

78% nitrog en ---. klorban is eghetnek. Az eges altalaban nem onmagatol inciul meg. A legregibh i%mert tuzeloanyag a fa. amelynek elegetese hoenergial ad. a cseppfoly 6 s levego szakaszos leparlasa. szennyezesek. Az ćsvđnyi tuzeloanyagokat. pl. old. ha nincs elegen­ dd oKigen a tokeletes egeshez. amely korulveszi a Foldet. 32.A LEVEGO E5 AZ EGE5 A levego oxigent.97% nemesgćz* . Ez mbbanast okoz. \ Vilagftć langot akkor kapunk. Nyitott levegoadagolo nyilćs El nem A— egett gaz Az el nem egett szen izzo reszecskei. amelyben nagy mennyisegu ho es fenyenergia szabadul fel. --- CH^Cg) Meton + 0 2 ^ C02(g) + 2H20(g) + ENERGIA SzendioKid Viz­ goz a fdzeshez A levego OKigenje Gyors eges Olyan egšs. T Sd g Sž' -K SSžSr Fa 94 ' Antracit. 65.).) a lassu eges egyik formaja. A levegoben kis mennyisegben vizgoz is van. Futoertek Adott fut6 anyag nieghatarozott mennyisege alta I termelt ho.a novenyek novekedesehez fontos Az eges Vnlamilyen anvag es egy gaz kozotti exoterm reakcio*. Anyagok mas gazban. nemesgazok. 69. A levegoben levo gazok a cseppfolyos levego szakaszos leparlasaval* valaszthatok szet. A gazfozokben a foldgaz* (foleg metan) egeae szolgaltatja a fdzeshez szukseges hot. koksz. 96. es az elet minden tormaja szamara nelkiilozhetetlen. Melegitessel keli meginditani (kl. 46. amelyek az osregi ailatok ćs novenyek maradvanyaib 6 l kepzodtek. 95. A levego oKigenje eletfontossagu. 75. koolaj. s az ego anyag oxigennel egyesi.kulonbozo ipari celokra hasznaljćk ■ 0. 21 % oxigen . Ipari nyersanyagkent hasznaljak oket. 84. A belso eges (Id. . Zart levego. exoterm reakcio. Lassu eges Alacsony homersekleten vegbemeno ćgesi folyamat.es fenyenergia egyiiltese. foidgaz. 78.03% szen-dioxid Lang A gyors egesben keletkezo ho. un. Jelenleg legtobbszor asvanyi futoanyagokat hasznalunk. A gyors egesben nagy mennyisegu (nagy teiiogatii) gaz is kepzodhet a hon kivul. 32. s lehetnek szennyezesek* is bizonyos teruleteken A szaraz levego osszetetele A buvarok a viz alatt a magukkal vitt.— adagolo nyilds Tuzel6 anyag Az az anyag. aktivžižsi ener| gia. A kovelkezo tablazat mutatja a szokasos tuzel6 anyagok osszehasonli'tasat. oki. Nincsenek Ižngok. nem vilđgito langot kapunk.il. olcl. Az ćges tobbnyire levegon kovetkezik be.az el6lenyek lelegzesehez* elengedhetetlen 0. surilett levegot tartalmazo palacktmi lelegeznek. motorbenzin. a foldgazt* es a koolajat*. kilojoule. Ha elegendd oxigen van az anyag teljes elegesehez. a loid melyebol hozzdk a felszinre. 85. szen-dioxidol es nitrogent tartalmazo gazkeverek. Hoenergia kilojoule */gramm-ban. pl.

). feherjek. oldal). koszen. A tevegobe kibocsatott szen-dioxid / A napfeny energiaja Oxigen a levegobol A taplalekban levo szolocukor* oxidćl6dik. Tapićlek * Szenhidratok. katodos vedelem 45. 90. rozsda. 65. fotokemiai rekcio. 39. A vas korroziojat rozsdasodas. amikor vedorćleg aiakul ki. Haber-fele folyamat. 66 . koolaj. amely rendszerinl karositja a femet. A szolocukor (gliikoz*) es oxigen „reakciojaval" termei energiat. 91. hogy elektronokat adjon le (Id. 84. Szen-dioxid / Oxlgen Bels6 legzes (biologiai oxidaci6 ) Allatokban es novenyekben a lassu eges egyik formaja. es minden elethez lelfontossagu. Van azonban olyan eset. 46. nak nevezzuk (Id. 95 . A fotoszintezis a belso legzessel ellentetes folyamat. old. Kemiailag a fotoszintezissel ellentćles folyamat. ameiy megakadalyozza a tovabbi korroziot. szolocukor (glukćz). old. 34. A naptćny energiajanak telhasznalascival szen-dioxidb6 l es vizbol szolo­ cukor* termelodik. Megelozhcto a korrozio. vagy megakadalyozzuk. 90. Fotoszintezis A zoid novenyekben lejatszodo (rćszben) fotokemiai reakcio*.KORNYEZETI KEMIA Korrozio A levegoben levo gazok es fem reakcioja. sok. 60. oxidaci6 . ha a temet eizarjuk az oxigentol. Afem oxidšl6 dik*. es a felLileten ()xidretcg kepzodik.

a savas eso fo okozoja. K A savas eso elpusztitja a novenyeket. a melegedes (termikus szennyezes) es a mergezo nehezfemek pusztitjćk. Termikus szennyezes A gyarak es eromuvek altal a folyokba es tavakba engedett meleg viz hatasa. mćg. hutoszekrenyek hutSkozegekent* es a polisztirol* gyartasaban hasznaljak. hogy ezt a folyamatot a klor felgyorsitja. 3-as pH-ju kensav es saletromsav keletkezik. Ez a reteg vedi meg a toldfelszmt a Nap karos ultraibolya sugarzasatol. mert szensav keletkezik az oldott szen-dioxidb6 l. amelyek megzavarjak a termeszetes folyamatokat. A szmog es a savas eso karos az emberekre es az ailatokra. A szennyezes fontosabb tipusait es forrasait mutatjuk be az alabbiakban. Uveghazhatas A legkorbe hatolo napenergia felmelegi'ti a toldfelszi'nt. 89. A tuzeloanyagok* elegetesekor keletkezo ken-dioxid es nitrogen-oxidok. a legkorbe. Nemzetkozi megaliapodasokat kezdemenyeztek a freon gyartasanak es felhasznalasanak csokkentćsere. A klor a klor-fluormetan* (freon) bomlasabol kerui a legkorbe. 47. A tuzel6anyagok* elegesekor keletkezo nitrogen-oxidok kozrejatszanak a savas eso kialakulasaban. 85. az uzemekbol a folyokba es tengerekbe szivđrgo higany. A tuzel6anyagok* elegesebol szćrmazć szen-dioxid mennyisege fokozatosan no a legkorben (Id. hutoanyag. 87. pH. es ezaltal hat a vizi elovilagra. a folyokba es az oceanokba engeciett nemkivanatos anyagokat jelenti. detergensek. katalizator. 116. 94. Eutrofizaićdas A mutragyakbol a folyokba kerulo nagy mennyisegu nitrat. A ken-dioxid. 38. A vizi elovilćgot a savas eso. Szmog (fCistkod) Fusttel es korommal keveredo kod. de szamos tudos Ligy veli. Savas eso A szokasosnal savasabb esovfz. nitrit es fosztat a vizinovenyek tulzott novekedeset valtja ki. Biologiailag lebonthato Olyan anyagol jelol. Az erosen mergezo szen-monoxid a tuzeldanyagok* tokeletlen egesekor keletkezik az eromuvekben es az autokban. uveghdzhatćs).). old. A savas eso roncsolja az epuleteket. Szamos muanyag nem bonthato le biologiai­ lag (Id. hogy ennel tobbet keliene tenni.KORNYEZET5ZENNYEZES A szennyezes a foldbe. A freonokat aeroszolok hajtoanyagakent. ćs kb. koolaj. klor-fluormetan. Ez csokkenti a vfzben oldott oxigen mennyiseget. Az esoviz pH*-ja normal korulmenyek kozolt 5 es 6 kozott van. a levegoben levo vfzzel (para) reagalnak. A fut6 anyagok* egese egyre tobb szen-dioxidot termei. 81. Č)zonfogyas A legkor teiso lartomanyaban levo ozonršteg* vćkonyodcisa. Feltetelezik. Mergezo 6lomvegyuletek az olmozott benzint hasznalo autćkbćl (ćlom-tetraetil adalek*). ozon. Ezeket az anyagokat szennyez6 anyagoknak nevezziik. s ezzel rontja a helyzetet. mert az ipari varosokban az elegetett tuzel6 anyagokb 6 l* ken-dioxid keletkezik. mert katalizalja* az ozon atalakulasat oxigennć. Napfeny hatćsara a nitrogendioxid reakcićba lep az oxigennel. . "Z a vizin6venyek tulzott novekedese. Ez oxigenhic1nyt eredmenyez a vi'zben. polisztirol. amelyet baktoriumok egyszerubb vegyuletekke tudnak alaki'tani. Savas. 96 * Adalek. es mergezo 6zon* gaz keletkezik. 69. A novenyek felszivjak a savas esobol a talajba ivodott karos kemiai anyagokat. amely a tuzel6anyagok* szennyezeseibdl keletkezik. pl. s a Fold hosuA „csapdaba garzascit a levego szćn-dioxidejtett" naptartalma elnyeli („csapdaba ejli' energia Ezzel homersekletemelkedest okoz a Fold teiszinen. old. tuzel6 anyag. s a halak es mas vfzi ćl 6 lenyek pusztulasat okozza.

44. M z E □ ‘u m C DO E . a ? * --i. '<i. i * ‘O ^ ^ § g ’ i ''S ^ C ^ ^ :s ° N ^ '3 'S . 1 £ 3 U ^ 0 0 3 | t ^^ A o § £ 5 ' -g ^ o i i T jzc S "S -2 ^ c c 2 .^ C5i O -se §■§ >0 ' s | l l | l i t i 1 ' | l | ' š | l ? i S | H B s l l s l i i i l B H « M > 's g.2 50 •S IO ® -Sf cy)'<b * o p T3 -v: 'ci. sok. a E .o c 5 •S o 2 5f 1 ^ ^ G nJ • % U O — t 0 ^ 1 "O §2.Id. 5 ^ 'S ^ 'O -i« '<lj T3 < lJ 2 5 E'£ -& l l ' š I ■a L 2 •9 ■ ii a. ^ 8 -A’ c "6 o § 1 1 ^ ^ Si 5 ° ° '-S? ^ o 2 q >S. redukcio. * . 0^'<L» C: 'O E ° : g : s O.2>‘C: g :§ *1^ O O^'-O ^ r? > •'^ *2 ^ < •t -S. =: 5 O C T3 ^ "Č £ i£ u T3 n ^ -2 -Q 2 j«.O N ^ -c 1. rneg 44 . ■s '"S § |-'-| 1 2 2 ° c -g g . S:L 'i '5^ ^ g-aj C T i c S o Si | :S :K ■ž c > H < ) _aj io:2 -JI 'i^jTS-sc -i£ . old. '^ 'S S .s ^ ^ 1 > -c C s iC') i< g -T3 « T i. 1 . n O & !-5'o'O . ^ 1 1 S e Sc c o -Q s ° S 'O ''O i 1 5 o .2 c. ^ -8 is :2 C o §. « 1 .g s g f :o tj i •S o 2 & i *0 ) 1 ili Z n U f E 3 sS 5 < c N 0. 2 i.S! "Č ^ 5 S O E -O C .2 E D 1 U .0 k.£ D -ol oO c: o "o 1 e S 1 3: -§^>3 f 1 :i 1 < '< ij s '. '.o c . 34.o .5 '5 I 3 <J 5 '6 'S -S i c ^ ' ~ N o D o a Q J5 ^ č ' S S ^ Si 0 . C.E ’c £ 3 < u c 1 E o O N UJ :3 * Helyettesites (kiszontas). 'J ^ .£ c 2 i>'-<0 0 A ^ 0 N 3 I ^ m . old. -C cu -i.N 'O s 5 •S o a. 97 . O J 1 0 3 £ uj 5 'ttj ^ nj C Z ■i= C '. « ■o ^ 5 ^ . N u f < N £ . eros sav. i : c S ^ ' . c i c š i l i 2 1 I ti 'O >r^ o « . 38.Ol O N g ■?! '"IJ 'J "I N “ S 'S :s 1 s i J '> V« n O J I j : nj c nj . -sc ž § : s § S 2 *'0 > ^ u j« ^ O : S ^ s2P H -C l n —■ ■ a 3 2 '5 'O ■S o 1 o: 1C . 39.A REAKTIVITA5I 50R (Atablazat tiz fem tula donsagait mutatja be .

8 0.16 f 6.16 5.4 19.07 f 7. kiveve a gazokra vonatkozo adatokat (+ jeliel jeloltuk).73 - 1 050 660 (1 200) 630 -189 - 3.19 11.51 (gyim dnt*) 6. Ezekrol nagyon keveset tudunk. hogy nincs ismert adat.24 m t - (302) 714 1 280 271 2 300 ■7. Az utoiso tizennegy elem nem szerepel a tablazatban (96-109-es rendszamu elemek.7 2 482 2 900 2 595 2 600 2 900 1 440 -188 3 000 2 400 2 830 2 970 5 400 -269 2 600 -252 2 000 184 5 300 3 000 -152 3 470 1 744 1 330 3 330 98 * Rendszam.34 3.2 321 28.25 (grafit*) 3.5 52 59 64 162 167 152 19 223 157 70 73 197 178. 24.56 9. 13.3 0.7 11. 7.AZ ELEMEK TULAJDONSAGAI Az alabbi tablazat osszefoglalja a perićdusos rendszer* (Id.3 0.3 4.53 9.750 795 -101 1 890 1 492 1 083 1 410 1 500 826 -220 (27) 1 310 29.147 t 8.65 h9 Cerium Klor Krom Kobalt Rez Diszpozium Erbium Europium Fluor Frandum Gadolinium Galiium Germćnium Arany Hafnium Helium Holmium Hidrogen Indium lod Iridium Vas Kripton Lantan Olom Utium Lutedum a Ce Cr Co Cu Dy Er Eu F Fr Gd Ga Ce Au Hf He Ho H In 1 Ir Fe Kr La Pb U Lu 58 17 24 27 29 66 68 63 9 87 64 31 32 79 72 2 67 1 49 53 77 26 36 57 82 3 71 140 35.51 1. nevuket es vegyjeluket Id.19 8. old.8 765 690 1 487 4 830 7.54 2.4 7. amelyeket a forrasponton mertek.) elemeinek fizikai tulajdonsagait.5 4 165 1 115 127 192 56 84 139 207 7 175 1. es 112-11 3. relativ atomtomeg.84 3 470 -34. Az elem neve Vegyjel Rendszam* Megkozelitđ relativ atomtomeg* Surusćg (g/cm^) Olvadžspont (°C) Forršspont (°C) (a zđrojel kozelitćJ i (rtćket jelol) Aktinium Alummium Ameridum Antimon Argon Arzen Asztadum Bdrium Berillium Bizmut Bor Brom Kadmium Cezium Kaldum Szen Ac Al Am Sb Ar As At Ba Be Bi B Br Cd Cs Ca C 89 13 95 51 18 33 85 56 4 83 5 35 48 55 20 6 227 27 243 122 40 75 210 137 9 209 11 80 112 133 40 12 10. kulonieges laboratoriumi korulmenyek kozott lehet oket eloaliftani. .7 8. az 51.89 8.85 9.7 850 3 730 (szublim al*) 3. 64. A tablazatban szereplo surusegertekek szobahomersekletre vonatkoznak.85 2.93 22.8 937 1 063 2 220 -270 1 460 -259 157 114 2 440 1 535 -157 920 327 180 1 650 3 200 2 470 (2 600) 1 380 -186 613 (szublimal') 1 640 2 477 1 560 3 930 58.78 1. 50-51.12 8. old. A vfzszintes vonal (-) barhol a tablazatban azt jelenti.62 14 t 5.56 t 7.78 2. szublimšlas.1 2. grafit.7 6. es a masodperc tortreszeig leteznek.93 5.95 5. gyemšnt.3 13. oldalon).

33 7. sarga foszfor.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Az elem neve Vegyjel Rendszžm" Megkozeiftfi relatfv atomtomeg* SurOsćg (g/cm’) Olvadaspont (°C) Forržspont (°C) (a zžrćjel kozeIftS ćrt^ket jelol) Magnezium Mangan Higany Molibden Neodimium Neon Neptunium Mg Mn Hg Mo Nd Ne Np Ni Nb N Os 12 25 80 42 60 24 55 201 1 0 93 28 41 7 76 96 144 20 1. old.62 2. 24. 70.3 19.1 5.2 13.82 2.5 12.07 (rombos*) 4 530 3 240 960 774 3 130 2 730 1 140 -61.98 4.5 8.1 6.52 t 6. 13.9 2 500 1 070 1 540 217 1 410 961 97.1 650 1 240 -38.2 -210 3 000 -218 1 550 44.49 -112 824 1 500 420 1 850 * Rendszam.34 7.96 (monoldin) Tantćl Technecium Tellur Terbium Toliium Torium Tulium On Titđn Volfram Ta Tc Te Tb Ta Th Trn Sb Ti 73 43 52 65 81 90 69 50 22 74 92 23 54 70 39 30 40 W U Urdn Vanadium Kenon Itterbium Ittrium Cink Cirkćnium 181 99 128 159 204 232 169 119 48 184 238 5 1 16.2 (sarg a') 590 (voros *) 1 769 640 254 63.7 9. 70.5 h lS t 12.6 10.0 20.35 10.2 \ / Xe Yb Y Zn Zr 131 173 89 65 91 11.53 12. relatfv atomtomeg.808 t 22.96 3.4 1.54 19. voros foszfor.8 9.8 6. 99 .6 11.99 4. monoklin ken.4 8.3 7.7 935 1 030 1 230 700 -71 3 180 1 970 38.4 5 4.4 0.27 11.78 15.57 0.8 12 t 1 020 -249 640 1 453 2 470 Nikkel Nićbium Nitrogen Ozmium Oxigen Palićdium foszfor O Pd P 8 46 15 237 59 93 14 190 16 106 31 357 5 560 3 030 -246 2 730 3 300 -196 5 000 -183 3 980 280 (sđrga*) 8.79 2.74 7. 68 .8 768 113 (rombos*) 119 (monoklin) 3 000 2 200 450 1 360 304 1 750 1 540 232 1 675 3 410 1 130 1 900 1.34 (sdrga*) (voros*) Platina Plutćnium Polonium Kdlium Prazeodimium Prometium Protaktinium Rćdium Radon Renium Rćdium Rubidium Rutenium Szamćrium Szkandium Szeien Szilicium Ezust Nćtrium Stroncium Ken Pt Pu Po 78 94 84 19 59 61 91 195 242 210 K Pr Pm Pa Ra Rn Re Rh Rb Ru Sm Sc Se Si 39 141 147 231 226 222 21.8 5 630 4 500 688 75 45 37 44 62 186 103 85 101 21 34 14 47 A g Na Sr S 1 1 38 16 150 45 79 28 108 23 88 4 900 1 900 2 730 685 2 360 2 210 32 890 1 380 444 444 5 420 3 500 990 2 800 1 460 3 850 1 730 2 270 3 260 5 930 3 820 3 000 -108 1 430 2 930 907 3 580 1.97 2. rombos kćn.4 t 20.5 19.5 0.54 2.3 4.9 2 610 1 100 2 100 7.86 6.

halogenek. b) A molekulaban csak szen. g) A molekulaban szen. hidrogen es egy karboxHcsoport (-CO OH) van. es ol-ra vegzodik.es hidrogenatomokat. s tartalmaz egy kettos kotest*.es hidrogenatomok. J J j L6sd S.) van. valam int (a lane vegen) egy hidroxilcsoportot (-O H ) tartalm aznak. 3.es hidrogenatomok vannak. a szenatomok szamdt jelzo elotaggal kezdodik. Lasd 6. valam int a Idncban kćt szinatom kozott egy karbonllcsoport (. Ldsd 7. vagy csak egy funkcićs csoport* van) neve az alabbi ket lepesben alakfthato ki. Peldaul: i M etanol j . a szenatomok szamđra utalć elotaggal kezdodik. A csak szen. old. harmas kotes. c) A molekulaban csak szen. es in-re vegzodik. e) A molekukiban szćnatomok es hkJrogenatomok vannak es a lane egyik vegen -CHO csoport van. alkinek. valam int egyszeres koteseket* tarlalm azo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathatć. A csak szen. a szenatomok szamat jelzo elotaggal kezdodik. amelyek a szenišncban levo szenatomok szđmžra utalnak. 18. es an-ra vegzodik. a bal oldali tćbidzatot) kezdodik. oldallanc. valamint egyszeres kotisek* vannak. L d sd l.es hldrogenatomokan kivCil. kettos kotes. > > J Etanol Lasd 8. amelyik raillik a meghatarozando molekulara. a szenatomok szam ćra utalć elotaggal (Id. 1 A le g fo n to sa b b a to m o k J Szenatom Hidrogenatom Mđs atomok a neviik szerint Masodik lepes 1.AZ EGVSZERU 5ZERVES v e g v Oletek ELNEVEZE5E Az egyszeru szerves vegyuletek* (amelyekben nincs. 79. Ezek a molekulak alkinek*. U Eten J Ezek a molekulak alkenek* Lćsd2.C 0 . 18. 78. Peldćul: Etin Propin J Lasd 4. 80. i) A molekulaban szen. amelyek csak szen. Peldaul: Els6 Išpšs Valasszuk ki az alabbi a) .es hidrogenatomokat. valam int egy harmas kotest* tartalm azo molekulćk neve a bal oldali tablazatban lathatć. > 1 Q Q * Alkđnok. alkenek. valam int egy kettos kotest* tartalm azo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathatć. hidrogen es egy vagy tobb halogenatom* van. i) A molekulćban szin is hidrogin. Peldaul: M etan J J Propđn A szenatomok szdma a lancban Egy Ketto Harom Negy Ot Hat Het Nyolc Az alkalm azott elotag -> -> metet- -► prop-► but-► pent-► hex-► hept-► okt- J ^ J J Ezek a molekulak mind alkanok*. 2. A csak szen.a Azoknak a molekulaknak a neve. de van egy oldalićnc*. s van benne egy hdnrns kotes* is. h) A molekulaban csak szen es hidrogen van.es hidrogenatomok vannak. egyszeres kotes. funkcićs csoport 76.es hidrogenatomokat. d) A molekulćban a szen. szerves vegyuletek.es hidrogenatomokat. 72. van egy hidroxilcsopođ* (-OH) is. Ezutan keressiik meg a jelzett szamot a masodik lepes alpontjai kozott. > > > > > Lasd 3. Oxigenatom J j Oxigenatom Ldsd 9. a) A molekulaban csak szen. A kovetkezo ta b i^ a t tartalmazza azokat az elčtagokat. es en-re vegzodik. .i) aliftasok kozul azt. 4. 76.

oldalon) kezdčdik. A szen­ atomok szćmozćsa mindig a halogenhez kozelebbi Ićncvegen kezdodik. a szenatomok szam ćt mutato elotaggal kezdodik es -an savra vegzodik (az alapszenhidrogen nevehez kapcsoljak a sav vegzčdest). akkor a neve a szenalom szam ara utalo elotaggal (Id. pontban bemutatott molekulćk halogenezett alkđnok*. 1. 5. 81. es on-ra vegzodik.es hidrogenatomot tartalm azć csoport alkilcsoport. hogy a halogen melyik szenatomhoz kapcsolodik. P M ću l: 3-j6d-hexan Oxigenalom Oxigenatom Ezek a molekulak ketonok* 7 Azoknak a molekulaknak a neve. es ii-re vegzodik. 77. hidrogenatomok. 76. Propanal 9. A folancot ezutan a szokasos modon (Id. es al-ra vegzodik. hidrogenatomokat. ABC sorrendben soroljuk fel oket. oldallanc. aldehidek.es . old. a 100. Pelddul: 8. 82. Azoknak a molekuićknak a neve. 101 . 80. pont) nevezik el. a tablazat a 100. ^Ital^nos osszegkeplet. a tablazat a 100. 81.es hidrogenatomok vannak. amelyek a szen. valam int egy karboxilcsoportot (-CO OH) tartalmaznak.) Klor-metan Brom-etan Kloratom j —' Oxigenatom J . amelyekben csak szen. Ha ez csak szen. A szenatomok szamozđsa a hidroxilcioporthoz kdzelebb eso Ićncvegen kezdodik. oldal tćbiđzatat) kezdodik. Az elagazo szenlancu molekulak neve az oldallanc* nevevel kezdodik.es . valam int egy karbonilcsoport (-C 0 -) van alancban. pont) A hćrom vagy ennel tobb szenatomot tartalmaz6 molekulćk neveben az a szćm is szerepel. amelyek szen. Ha az -OH csoport nem lancvegi szenatomhoz kapcsolodik. amelyikhez az oldalićnc csatlakozik. a halogen nevevel kezdodik. csak szen. amely megadja. Peldaul: Az oldallancban* csak egy szenatom van. a szenatomok szamćt jelzd elotaggal (Id. Peldaul: Etanal A nev elejen allć szam annak a szenatomnak a szamćt adja meg. I Oxigenatom -O 6 Azoknak a molekulaknak a neve. Azoknak a molekulaknak a neve. Peldaul: Propanon Butanon j Brćmatom ~ J A nev tovabbi resze megegyezik az alapszenhidrogen nevevel (Id. (H a egynel tobb halogen van. Peldćul: Metćnsav Etđnsav 2-br6m-1-klor-pentan i I Oxigenatomok Oxigenatomok Bromatom Ezek a molekulak karbonsavak* A 9. ezert a neve metilcsoport.es hidrogenatomokat tartalmaz. A szenatomok szamozćsa mindig az elćgazćshoz kdzelebb eso Ićncvegen kezdodik. Ez pelda alkilcsoportra Barmelyik. đltalanos osszegkepletuk*: 2-metil-butćn A4a es a 4b pontokban szereplo mindegyik molekula alkohol*. 72. halogenek. karbonsavak. oldalon) kezdodik. * Alkoholok. a szenatomok szamara utalo elotaggal (Id. amelyekben csak szen.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK 4b. amelyikhez kotodik. es az egyik lancveghez -CHO csoport kapcsolodik. akkor a molekula neve ele irt szammal jelzik annak a szenalomnak a helyet. 80. ketonok. 7. halogenezett alkšnok.es hidrogenatomokon kivul halogenatomokat* is tartalmaznak.J [zek a molekulak aldehidek*.

Az etent vfz folott (Id. old. fent szen-dioxid) gyujtik ossze. habzast a Iu m fn i uni-szulfat hozzaadasaval csokkentik. A gaz osszegyujtesenek czt a mckljat a gaz vfz folotti felfogasanak nevezzCik. az eten. 34.HAT GVAKORI GAZ LABORATORIUMI e l o a l l it A sa Az alabbiakban hat gaz . igy kiszoritja a levegot a gyujt6 edenybol.a szen-dioxid. hogy natrium-hidroxid keruljon vissza a lugos lombikbol. Nehezebb a levegonel. 65. es tokozatosan kiszoritja a vizet a teltogo edenyb 6 l. Ezt a reakciot rnindig vegyi fulkeben* vegzik. A gazban levo savgozoket a natrium-hidroxidoldat koti meg. a hidrogen. ćs keverodjek a savval. Az eros pezsgest. old. a vizet pedig tomeny kensavon valo atbuborekoltalassal tavoiftjak el. . A sosav eltavoiftasara a gazt vfzen buborekoltaljak at. 73. vegyi fulke. oxidćicio.) sosav es ka Ic iu m -karbonat (m a rva ny d a ra b ka k) reakciojcival allflhatjuk elo.eloallftasi modjat irjuk le. A vi'zelvonoszer t6 meny kensav. A pufferpalack akadalyozza meg. 79.) eloaliitasahoz tomćny sosa va t m a nga n (I V)ox id d a I (m a nga n-d iox id dal) oxidalnak*. Klor eloaliftasa Csapostolcser Melegites Mangan(IV)oxid T6meny kensav (vizelvono szer*) MnOjCsz) + 4HCI(aq) Mangdn(IV)oxid Sosav M nCl2(oq) + Cl2(g) + H20(f) M angan(ll)klorid Klor V '\z Az etent (etilen) (Id. 110. A modszert a gaz levegSkiszoritasos osszegyujtesšnek nevezik (levego kiszorftasa felfele). a nitrogen es az oxigen . A keletkezo gaz kcves sosavat es vizel is tartalmaz. Csapos tolcser — T6meny kensav Etanol Melegites Pufferpalack Tomeny kensav Kis đllvany C H 3C H 2 0 H (f) C 2H4(g) + H 2 0 (f) Etanol Eten Vfz 102 * Vfzelvonćszer. Vegii! a klort gazfelfogo edenyben gyujtik ossze. old. Vi'zzel toltott gazfeltogo cdenyt aliflunk a kis allvanyra a gazatvezeto cso vege fole. old) etil-alkoholbol (etanol) vfzelvonassal lehet eloallftani. a klor. A reakcioban fejlodo gaz athalad a csovon. A szen-dioxid eloaliftasa Hosszu szaru — gombtolcser CaCOjCsz) + 2HCI(c ki) Kaldumkarbonat Sosav C a C l 2(o q ) + H jO + C 0 2 (g ) Kalciumklorid Vi'z Szendioxid Marvdnydarabkak Egyulas csap Kis ćllvany A klćr (Id. A szen-dioxidot (Id. 116.

nemesgazok. szen-dioxid 102.) gyujtik ossze. mert konnyebb a levegonel). Oxigen eloaliftasa Csapos tdicser — Hidrogen_ peroxid Oxigen Talpas gomblornbik 2H202(aq) M angdn(IV)oxid ^ 2H20(f) + OzCg) Viz Oxigen M angan(IV)oxid Uvegkad Kis allvdny Hidrogen-peroxid Katalizator. 102. old. 103 . akkor a gazt tomeny kensavon vezelik at.) a hidrogen-peroxid elbontasaval fejlesztheto A reakcio gyorsitasara mangan(iV)oxid kataiizatort* hasznalnak. Ha a levegot natriumhidroxid-oldaton buborekoltatjak at. Rcndszerint kevćs rez*(ll)szulfat hozzaaadasaval gyorsi'tjak a reakciot. szen-dioxid. old. 1 0 2 . es levegokiszorftasos modszerrel (Id.) eloaliftasahoz a lev^gobol eltavoh'tjak az oxigent es a szen-dioxidot. A gazt vfz folott logjak fel (Id. Nitrogen -CazgyO'jt6 edeny Allvđnyka C02(g) + 2NaOH(oq) Szendioxid Nđtriumhidroxid Na2C03(oq) Natriumkarbonat + HjOCg) Viz 02(g) + 2Cu(sz) Oxigen Rez 2CuO(sz) Rez(ll)oxid Oxigen (Id. Hidrogen eloaliftasa Hosszuszaru Zn(sz) + 2HCI(aq) Cink Sćsav Z n C l 2( a q ) + H jC g ) Cink-klorid Hidrogen A nltrogen (Id. es levegSkiszorftasos modszerrel gyujtik ossze (a hidrogen lefele szon'tja a levegol a gyujtoedenyben. old.). 75. A visszamarado nemesgazok* a nitrogenben maradnak. 47. 6 6 . Az oxigent ugy tavolitjak el. old. A nitrogent vfz folott fogjak fel (Id. old. hogy a levegot hevitett rez folott vezetik el. 53. 69.).ALTALANOS KEMIAIISMERETEK i A hidrogent (Id. szen-dioxid. old.) Ha szaraz hidrogenre van szukseg.) s(3sav es c ink reakciojaval allljak elo. 1 0 2 . akkor a gazt tomeny kensavon buborekoltatjak at. klor. old. old. Nitrogen eloaliftasa A rez reakcioba lep a levego oxigenjevel. Ha szaraz oxigenre van sziikseg. A hidrogent vfz felett gyujtik ossze (Id. a szendioxid megkotodik. es rez(ll)oxid keletkezik.

16. feher csapadek (am ely ammonium-hidroxidban oldćdik). szaga gyakran tampontot ad az azonosftasahoz . anion. akkor vegig keli csinalni a vizsgalatokat. ha a langfestesi vizsgalattal indulunk). . Az anyagot vfzmentes* kotxilt(ll)kloridhoz adjuk. 38. Fekete csapadek. Adjunk ezust-nitrdt-oldatot az anyag hig saletromsavas oldalahoz. s csak az eredmenyek meghatarozott egyuttese bizonyfthatja az ion jelenletet (hasoniftsuk ossze az olom. Gazok azonositasi reakcioi Kšpiet Vizsgšlat Eredm6nyek Szen-dioxid Hidrogen Oxigen CO. am ely oldodik hig sćsavban. b) Ha oldodik. 40. Adjunk barium-korid-oldatot a vizsgćlando oldathoz. Karbonat cot cr HCOf Klorid Hidrogen-karbonđt jodid Nitrat Szulfđt Szulfit Szulfid r NOjso/sof s^- 104 ' Vfzmentes (anhidrid). Feher csapadek. a ) Adjunk az anyaghoz hig sćsavat b) Prćbaljuk meg oldani az anyagot univerzaiis indikćtort* tartalm azo vizben. Anion Kšpiet Vizsgšlat Eredmenyek Bromid Br- Adjunk ezust-nitrat-oldatol az anyag hig saletrornsavas oldatahoz. s forralasra az indikator megkekul. Adjunk olom(ll)acetat-oldatot a vizsgalandć oldathoz. Adjunk tdmeny kensavat. Egy ion (anion vagy kation) azonosftasahoz gyakran egynel tobb vizsgalat szukseges. Az anyagok kulso megjelenese. nehany kivalasztott anion* es kation* (azaz a vegyuletek komponensei). univerzaiis indil<ćitor. kation. az indikator megkekul (hasoniitsuk ossze a hidrogenkarbonat vizsgćlatćval). amely ammćniurn-hidroxidban kevesse oldodik. Helyezzunk parazslo palcat a gdzmintaba.) A viz (H 2O) kimutatasa Vizsgđiat / vizsgalando anyagot vfzmentes* rez(ll)szulfćthoz adjuk. a ) Szen-dioxid fejlodik. Sarga csapadek. Nehany modszer fejlett berendezeseket igenyel. a) Adjunk a mintahoz hig sosaval. a cink es a magnezium vizsgalatait es az eredmenyeket. oldalon talalhato. Halvđnysđrga csapadek. A palca Ićngra lobban. am ely hfg sćsavban nem oldodik. Helyezzunk ego palcat a gazm intćba.LABORATORIUMI VIZ5GALATOK Az anyagok azonosftasara kulonbozo vizsgalatokat alkalmaznak. a ) Szen-dioxid gaz fejlodik.ezt erosfthetik meg a vizsgalatok. m ajd vas(ll)szulfćtoldatot a vizsgćlando oldathoz. Az eljarasokat osszefoglalva minčsšgi analfzisnek nevezzuk. A ket folyadek hataran barna gyuru kepzodik. Adjunk barium-klorid-oldatot az mintahoz. Feher csapadek. valamint nehany fem azonosftasara alkalmas egyszeru laboratoriumi vizsgalatokat foglal ossze. A meszes viz megzavarosodik. b) Prćbaljuk meg az anyagot univerzaiis indikatort" tartalm azo vizben oldani. old. Nehany fejlettebb vizsgalati modszer bemutatasa a 108. Adjunk ezusl-nitrat-oldatot az anyag hig saletromsavas oldatahoz. Suru. masok egyszeru laboratoriumi vizsgalatok. Hz Oz Anionok* kimutatasa Ezeket a mc3dszereket nehany. vegyuletekben talalhato anion* azonosftasara hasznaljak. A kek kobatt(ll)klorid rozsaszi'nu les/. 4 Eredmćnvek A feher rez(ll)szulfćt por megkekul. fokozatosan szukitve a lehetosegek koret (gyakran jol bevalik. Ha nincs semmi tampont. amely ammonium-hidroxidban nem oldćdik. A gazt meszes vfzbe vezetjuk (kaldum-hidroxid-oldat). „Pukkano" hanggal eg. b) Oldodik. Ez a ket oldal a \j\z.

amely nćtrium-hidroxid feleslegeben nem oldodik. amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldodik. amely tomeny nćtrium-hidroxidban oldćdik. a 108. a) l. Ilyen reakciokat mutat be a lenti tablazat. amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldćdik. b) Feher csapadek. c) (Lćsd a fenti tćblćzatot. c) Hasoniftsuk dssze az ćlom reakcidivai (Id. oldalon).) b) Feher csapadek valik le. a) b) Vilagoskek csapadek. amely ammćnium-hidroxid feleslegeben melykek szinnel oldćdik.dsd langfestes. b) Feher csapadek. Vas(lll) 6lom (ll) a) Feher csapadek. b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. Kation Kćplet Vizsgšlat Langfestes Fćm Kćplet A lang szfne Bdrium Kalcium Rez Ćlom Litium Kđlium Nđtrium Ba Ca Cu Pb U K Na Sdrgaszdid Teglavorčs Kekes/oid Kek Karmazsinvords Lila Sdrga Eredmenyek Alumfnium a ) Adjunk keves hfg nćtrium-hidroxidot az anyag oldatahoz. b) Adjunk keves hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. c )- Ammonium jellegzetes szurćs szagu am mćniagćz keletkezik. b) Feher csapadek. Vas(ll) a) Adjunk hig natrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. amely nćtrium-hidroxid feleslegeben oldćdik. Kalcium Ca^^ Rez(ll) a) Lasd langfestes. amelyet tiszta temek azonosftasara alkalmaznak (a langfestes kivitelezeset Id. Ezek a reakcićk tiszta femek azonosftasara nem alkalmasak. a) Adjunk hig nćtnum-hidroxidot az anyag oldatćhoz. A kationok jeliemzo reakcioik alapjcin is kimutathatok. c) Csinćljuk meg a Ićngfestest. hogy megkulonboztessijk az anyagot az aluminiumtol. b) Feher csapadek. b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. amely nćtrium-hidroxid feleslegeben oldodik. a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. amely ammoniumhidroxid feleslegeben nem oldodik. amely oldćdik ammćnium-hidroxid feleslegeben. lent). a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. b) Adjunk keves hig ammćnium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. a) Vilćgoszoid csapadek vćlik le. b) Vorosesbarna csapadek kepzodik. old. c) Vilćgoskek csapadek.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Kationok* kimutatasa A vegyuletekben levo legtobb kation* azonosithato azzal a langfestšsi vizsgalattal. a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. a) Feher csapadek. mert sok fem nem oldodik vizben. amely nćtrium-hidroxic feleslegeben oldodik. Cink * Kation. b) Vilćgoszoid csapadek keletkezik. b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldaldthoz.) Magnezium Mg^* a) Feher csapadek. b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldatćhoz. fgy nem kepez oldatot. 16. a) Vorosesbarna csapadek valik le. es enyhen melegitsuk meg. A jobb oldali tablazat tartalmazza a langfestes eredmenyet a modszerrel leggyakrabban vizsgalt kationokra. a) (Lćsd a fenti tćblazatot. b) Adjunk natrium-hidroxidot az anyag oldatahoz. NH/ Adjunk az oldathoz nalrium-hidroxidot. 105 . b) Adjunk hig kensavat az anyag oldatahoz. c) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidol az anyag oldatahoz. a ) Feher csapadek.

amelyben kb. A folyadekot tartalm azo kemcsdvet nagy fordulatszćrnmal megporgetik a centrifugaban (Id. Reszletesebb ismeretek talalhatok meg a 104-105. hogy az egyik anyagot tisztan el tudjuk kijloniteni a forraspontban utćna kovetkezotoi. Ezutan az anyag kemiai osszetetelenek. A szita (rendszerint szuropaptr) csak a folyadekot engedi at. Ket szuresi modszer . lent a kepet). amelyeken a kulonbozo for­ raspontu gozok lecsapćdnak es osszegyulnek (Id. Kozeli forraspontu folyadekok elegye Az eIso lecsepego folyadek forrćspontja a legalacsonyabb. a mennyisegi elemzes (analfzis) az egyes alkotoreszek mennyiseget hatarozza meg. Dekantalćssal kiilom'tjuk el a szi­ lard uledektol. az abrat). Szuropapir I -Szurotdkser Folyadek es szilard Gyorsabb eljaras a BCichner-tolcserrei valć szures. — Homero Frakdonaio oszlop Centrifugalas Folyadekban szetoszlatoll kijlonbozd anyagok szetvalaszta­ sara szolgalć eljaras. oldalon. Homerovel merjuk a hom ersAletet.Comblombik Liebig-huto (Ićsd fent) Centrifugalas utćn M inta megforgatas elott Szilard anyag Folyadek. Az eiso lepes gyakran az. --.. az iparban) sokkal hosszabbak. hogy eloaliitsuk az anyag tiszta mintajat (a szennyezesek befolyasoijak a vizsgalatok eredmenyet). Dekantalas Desztiilalas A folyadek es a leulepedo szilard anyag elvalasztćsara szolgal. A min6segi elemzes (analfzis) az anyag osszetetelet. ezzel lehet oket szetvalasztani. . Igy az egymast koveto forraspontokon a homerseklet allandoan tarthatć. oldalt). A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze eri el eloszor az oszlop tetejet. Hutoviz ki Liebig-huto Szures Folyadek es szilard anyag kevereket suru szitara ontjuk. A lombikban csokkentett nyomas van. A kovetkezo ket oldalon ismertetunk nehany. Az eltero tomegu reszecskekek a kemcsoben kulon­ bozo helyeken gyulnek ossze. un. 106 . az anyagok szetvalasztasara es tisztftasara alkalmazott eljarast. Folyadekelegyek elvćlasztasara vagy a folyadek es a benne levo szennyez6des elvćlasztasara szolgalć. es a Liebig-hutoben lecsapodva. ismet folyodekkć alakul (Id. A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze tavozik eidszor. es gyorsan atszivja a folyadekot a szurdpapfron. Mindig keli . Az uledekrol ćvatosan leontjuk a tiszta folyadekot. Melegites Szuropapir Buchner-tolcser Desztillćtum ---(a desztillćlassal eltđvolitott folyadek) Frakcionalt desztiilacio (szakaszos leparlas) — Buchner-lombik Olyan desztiiladćs (lepćridsi) eljaras. amely ket vagy tobb. Centrifuga Fedel (centrifugdlđs alatt mindig lehajtva!) ^ Hutoviz ki ■Ti Az ijveggy6ngyokon be-" kovetkezo folyamatos lecsapodćs es ujra elpćrolgas teszi lehetove. melegitest alkalmazo eljaras.ANYAGVIZ5GALAT A kemiai anyagok vizsgalatara szamos kulonbozo modszer szolgal. Mas oszlopok (pl. a legnehezebb anyag gyOlik ossze a kemcso aljan. az abrat). es sok olyan szintjuk van. kemiai es fizikai tulajdonsagainak meghatarozasara a modszerek nagy valaszteka ali rendelkezesre.kiegyensulyozo" kemcso is. Fozopohar Folyadek Leulepedett szilard anyag. es 108. 69. azonos mennyisegu anyag van. A laboratćriumokban rovid oszlopokat hasznćinak (Id. es 84. frakdonaio osztop segitsegevel. kozeli forraspontu folyadek elvalasztćsara alkalmas.

A modszert gyakran alkalmazzak olyan esetekben. amelyen az anyag megolvad. igy az anyag tiszta kristalyai kepzodnek. kristđlyvfz. s amelya retegeket. Melegites A keverek foltja. amig az feloldodik. az. A legtobb kromatografias eljarasban az anyagkevereket oldoszerben* (mozgo fazis) oidjak. telitett. Ld. kristđlyok valnak ki. Feljegyzik a homersekletet. pl. I. Apolđros molekulaju* pl. A fdzopoharat lassan melegitik. szilikagelt tartalm azo Uveg exszikkćtorokban szćritjdk. mert eltero az oldhatosđguk* es kotodesuk az đllo fazishoz. Az oivadaspont meghatarozasa Kevero Vekonyfalu uveg olvadđspontvizsgalo cso Szilard minta Homero Clicerinfurdo Nedvesseget tartalm azć gaz A szarkandć anyag A szilard minta nem erintkezik a viz­ megkoto anyaggal*. U ------------. — Uvegkad — Az oidćszerbe* beleero felfOggesztett szurdpapi'rcstk Az anyagokal Rf ertek alapjan tablazatok segitsegevel lehet azonositani .Oldćszerduldsi tćvolsaga front A telitett oldat lehul. ilyen pl. 107 . (i'gy az oldat telitette* valik). Vizmegkoto anyag*. 31. 30. bar a gćzkromatografićban ezl elparologtatjak. oldćszer. Ahogy az oldat lehul. 30. bol kdnnyen kinyerheto. es keveressel erik el az egyenletes homersekletet a teijes furdoteriogatban.-■ *1 A keverek eredeti foltja A keverek szetvalasztott komponensei Szantas Az oivadaspont es a forraspont vizsgalata A minta viztartalm anak vagy az anyag kristćiyvizenek* eltavolitasa. atviszik egy masik oldoszerbe*. es mindaddig adagolunk hozzd anyagot. Az eteres kirazas oldoszer*) oldata*. apoišros oldoszer. old. s az oldott anyag nagyon tisztan m arad vissza. hogy az anyagok egy adott hordozoban vagy hordozo menten eltero sebesseggel mozognak. A folyadekokat es gazokat tdbbnyire kozvetlen erint-kezesbe hozzak a vi'zelvonć anyaggal. — A vizet leeresztjiik a razotolcserbol. 2 1 . A fozopohćr tartalm đt megszurve a kristćlyok elvalaszthatćk az oldattćl. vizmentes* kalciurn-kloriddal (ez megkoti a vizet. 40. ha az oldott anyag nem hevitheto. Exszikkator A vizsgalat a minta tisztasaganak ellenorzesere szolgal. A kromatografianak tobb valtozata van. Az eter (nagyon illekony*) szobahomersekleten elparolog. pl. oldalt is. poišros oldoszer. p l vizmentes* kalcium-klorid. teh'tett* oldatot hasznalnak. Kromatografia Kristalyosftas Az anyagokat kis mennyisegben tartalm azo keverekek szetvalasztasara szolgal. 117. Papirkromatografia Az anyagok tisztitasanak egyik mćdja. oldott anyag. Hagyjuk szetvalni omelyben jobban oldodik. A kadbol valo kiemeles utan Az oldoszer* elmoz. * Vizmentes. az apolaros molekulćk az apolaros eterben m aradnak). pl. az oszlopkromatorgrđfia (a keverek alkotoit oldoszert es a komponenseket megkoto anyagot tartalmazo oszlopban valasztjćk szet) es a gazkromatografia (a szetvđlasztdshoz a keverek gozei gćzaramban egy futott csoben haladnak vegig). -A tisztitando anyag oldatat enyhen melegi'tjiik. oldhatosag. vfzmegk6 t 6 (szarft6 ) szer.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Oldoszeres kivonas (kirazas) Az oldathoz eteri (apoOldatban levo anyagok kinyeresi laros oldoszer*) adunk. pl. es foiyadekok eseteben szuressel eltdvolithato). apolaros molekula. pelda a modszer alkalm azasara. Az eljćrashoz meleg. a 21. 19.az Rj er­ tek az anyag elmozdulđsi tavolsagđnak es az oldoszer* front elmozdulasi tćvolsaganak aranya. Az oldott anyagot* es erosen osszerazzuk. hogy polaros* vagy apolaanyag vizes (poiđros ros* olddszer. A tiszta anyagnak meghatarozott oivadđs. A szennyezesek nem kristdlyosodnak. s az oldoszerek kulonleges tulajdonsćga hasznalhato ki. amelyek leszurhetok. novenyi levelkivonat. Az anyagok kiiIdnbozo sebesseggel mozognak. Ez megkoti a nedvesseget a levegobol es ezzel segfti a viz elparolgasdt a szilard anyagbćl. A szennyezesek megvditoztatjdk ezeket az ertekeket. Az eivdiasztas alapja az. Kristalyokat vćlasztanak ki az anyag oldatabol. ennek lehutesekor az anyag tiszta kristdlyai valnak ki. az itatospapir. A hordozćt allo fazisnak nevezzuk. modszere. A szilard anyagokat gyakran vizmegkoto anyagokat*. illekony. Most m ar az oldott anyag az eterben van (a viz poldros molekulai* vonzzak egymast.es forraspontja van. 116.

Adott anyag mennyisegenek m eghatćrozćsćra ez a mćdszer az anyagot ismert kemiai osszetetelu anyaggć alakitja. A vizsgdli anyagbćl kevesel tiszla platina vagy krom-nikkel tu hegyere tesznek.amig a mćsik oldatban elfogy a reakcićpartner .asd mćg. A langfestest es a 104-1 OS. Burettabol* oldatot adagolnak a mćsik oldathoz. tomeg-spektroszkopia. 106.lektronagyu Mćgnes A nagy energiaju eiektronok ionizđljćk* a vizsgalando anyagot. N Si t Az -OH csopor. — Ahol a rez bekerui a langba. A mćgnes sarkai kozott tartott vizsgćlandć anyagon radiohuliamok hatolnak at. etanol. Ebbol. A pozitiv ionokat elektromos terben felgyorsitjak. Az elnyeles (abszorbcio) merteke ad felvilćgositdst az atomok molekuldn beluli helyzeterol. relatfv atomtomeg. 31. Langfestes Mennyisegi elemzes A kovetkezokben a mennyisegi elemze. Terfogatos elemzes Femek azonositasara hasznaljak. londetektor Ismert terfogatu vizhez kalium-dikromćtot Magneses rezonancia (N M R ) spektroszkopia (K^Cr. Az alabbiakban mindket tfpusra mutatunk nehany peldat. molekulatomegebol es az ćlom relativ atomtomegebol* szćm itjćk ki. . Tomegspektrometer A titralćshoz hasznalt berendezes Suly szerinti elemzes (gravimetrias analizis) Erlenmeyer-lombik. -Magas homersekletu Bunsen-Ićng. old. ionizđcić. szures. Az alkalmazott berendezest tomegspektrometernek nevezik. Minosegi elemzes Az alal)biakban latunk nehany peldat a minosćgi osszetetel mcghatarozasara. hogy a minta milyen szmure fešti a langot (Id.A -CH 2 csopor.A -CH j csoporttot jelzd csucs tot jelzo csucsok ra jeilemzo csucsok 4— 4— 1 Q g * Buretta. Az egyik oldat tomenysege ismert.) adunk A modszerrel meg lehet hatarozni az atomok elhelyezkedeset a molekulaban.M INO SEG I ES M EN N V ISEG I ELEMZES Az anyagok vizsgalatara a modszerek ket fo csoportja alakult ki: a minos^gi elemzes. Az etanol* (C H 3C H 2O H) N M R spektruma Sćrga csapadek* vćlik le. szćn'tjćk es porUosan lemerik. Az egyik oldatot a burettabol a vegpontig . ez a magneses rezonancia (N M R) spektrum. Izotćp. az ćlom-kromćt tomegebol. 109. l. a 105. A tiszta platinatu hegyen rezet tartalm a/ć m inta van T omegspektroszkopia A mćdszer titraiđst alkalm azva hatarozza meg a vizsgćit oldat ldmenyseget. ^ * a Ićng zoldre szinezodik. es a mennyisegi elemzšs. A tut langba tartjćk. 38. A csapadekot ezutćn mossćk. 16.s nehany peldajat mutatjuk be. A mćgneses mezo az eltero tomegu ionokat kulonbdzo mertekben teriti el. Ezt leszurik*. ■ Buretta' -A oldat Csap Az anyag osszetetelenek. A kovetkezokben roviden ismertetunk nehany fejletlebb mckiszcrl is. 24. amelynek korebe a kemia osszetetel vizsgalatara alkalmas modsze­ rek tartoznak. (A vegpontot indikćtor* jelzi).adagoljak. indikžtor. A berendezes az adatokat grafikus formaban rogziti. oldalon bemutatotl vizsgalatokal elscisorban az iskolakban hasznaljak. es megfigyelik. a lombikban levo oldat terfogatabćl es az egyik oldat ismert t6menysegebdl kiszamithato a mćsik oldat tomenysege. 13. 82. Mennyisegi elemzesre is hasznaljak. csapadek. A burettćbćl a vegpont elereseig adagolt oldat terfogatat fogydsnak nevezzuk. elsosorban a benne levo izotopoknak * a vizsgđiatđra alkalmas mćdszer.O.— segenek m eghatćrozćsćra. oldalt is). amelyben mert terfogatu B oldat es indikćtor* Az anyagm inta goze F. Suly szerinti elemzes hasznćihatć peldaul az olomsot tartalm azć vi'zmintćban levo otom mennyi. Az otom mennyiseget a vi'zmintćban a viz terfogatćbol. amely az anyagot alkoto komponensek mennyisegi aranyait hatarozza meg. A vizsgalatok kozott a tut tomeny sćsavval es kiizzitćssal tisztftjak meg. mert az izotćpok vagy az anyagban levo molekulak egymdshoz viszonyitott mennyiseget is merik. am ely konnyen tisztithato es lemerheto. ________________^ [_______________i V.

110. es a szilćrd reszecskek rćrakodnak a papirra.) Szokćsos terfogat: 10-100 ml Az anyagok kristćlyositćsakor az oldatok beparlasćra hasznaljćk.5 cm Exszikkator Anyagok szćritćsara szolgćio uvegedeny. Szuropapir „Szitaken t" mukodo papir. szures. sokszoros nagyitćsban. sziUciumdioxidbol. Szokćsos terfogat: 50-500 ml A kemiai reakciohoz szukseges hot bizto sitjdk vele. terfogatos elemezes. oldott anyag. 107. 106. Szokćsos meretek: 25-50 cm Visszafolyćs Szokćsos hosszusćg: 5-17 cm r Kis i\ M in y _J hiJto Liebighuto A kulso — csoben (kopeny) viz aramlik. Finom szijropapafr szčvedeke. A szGropapirokat az ćtengedett reszecskek merete szerint osztćlyozzak. F 6 z 6 p o h lr Folyadekot tartanak benne. Szokđsos merete. Ld. ketdimenzios rajzukat es tajekoztato mereteiket is feltuntetjuk. nikkelbol. Atmero 7. Hosz- szusdg: 15. a szilćrd reszecskeket nem. amikor a gazt vi'zkiszontasos modszerrel fogjak fel.5 cm Kristalyosi'tć csesze Buretta A titralo folyadek pontos terfoga­ tu adagoićsara hasznđljak (Id. vfzelvono anyag. oldoszer.5 cn ■ »A i Szokćsos atmerok: 2. Sima aljuk megkdnnyfti az egyenletes kristćlyreteg kialakulasat. oldalon. Porcelanbol. Kdzelitoleg a terfogatot is megmutatja. A papiri szurotolcserbe vagy Buchner-tolcserbe* teszik. desztiilalas. samottbol. es a kopenyben aramlo hideg viz hilti le. mint a nyitott leve^nyOćssal kapott. Egyszeru. gazgyujtd edeny. a ian^ sđrgas es alacsonyabb homersekletu. amelyekbol az oldoszer* elpćrologtatćsćval kulonitik el az oldott anyagot’ (gyakran melegitest is alkalmaznak). sokszoros nagyitćshan. old. 110. B un se n -ćg fi B e p ^ rić tš l Olyan oldatok tarolćsćra hasznćljćk. Izzft6 tegely Kis mennyiseg(j szilard anyagokat izzttanak benniik. 108. ezek tartjćk. Ld. old. Szokćsos terfogatuk: 100-2000 ml A rostok kčzolti nyilćsokon a nagyon pici reszecskek ćtmennek. a pđrolgasi veszteseg kikOszobolesere. Ld. Ha a nyilas zart.) a leggyakrabban hasznalt eszkozoket (berendezeseket) mutatjuk be. aceibol vagy platinđbćl keszuihetnek. Rost -----------Durva szuropapir szerkezete. A szabalyozhato levegonyilas lehetove teszi a lang homersekleteriek bizonyos merteku szabalyozasat. 109 . szćritćs. 106.0 cm A goz a belsd csoben csapćdik le . S-SOOO ml Vizhutok Liebig-huto Gozok lecsapatasara hasznaljak. a Kepet a 94. kemenceben vagy Bunsen-lang folott. 30. Alkalm azćsi peldćit lasđ a 102-103. C žz štv e z e tS cs6 Gazok szćih'tasara alkalmasak. szur6t 6 lcser. kek szinu lang. amikor a foiyadek ćtfolyik. Az aljćn rendszerint vfzelvono anyag* van.5-5. oldal. old. csak a folyadekot engedi ćt. * Biichner-tolcser. A goz a kozepso csovon halad keresztul. minositik.0 a r A gazgyujt6 edeny alatam asztasara hasznaljak.ALTALANOS KEMIAI ISMERETEK LABORATORIUMI ESZKOZOK A kovetkezo oldalakon (109-111. Ld. old. 116. Atmero: 22. ---Visszafoly6 s hOto A goz folyadekba valo visszajuttatćsđra hasznćljđk. 12. old. oldalon.

mint a pipettan* vagy a burettan*. kulonosen. oldal. Cćzok terfogatanak meresere hasznćljćk. a Bunsen-Ićng tćrgy alatt. oldal. mint a fozopoharokat. Ld. szures. A henger uvegfedellel lezćrhato. (U Cćzok osszegyujtesere (felfogćsćra) es tćroićsara hasznćljćk. Ld. Ld. Ld. lehet vas. Nagy feluletet ado uveggy6ngy6k vagy uveggyunjk vannak benne. oldoszeres kivonđs. Vegyi fulke Femvćzas uveg fa!iszekreny. Szokasos terfogatok: 250-1000 ml Folyadekelegyek szetvćlasztćsćra szolgćl. Ld. utđna a kisebb surGsigut. Szokćsos terfogatok: 50-500 ml % Azbesztbetćtes drćthšić Egyenletesen elosztja meleget a hevitendo A halo (rćcs) anyaga rez vagy kerćmia. Szivesebben hasznćljćk. — ---- Szokasos terfogatok: 100-2000 ml Csapos tolcser Akkor hasznćljćk. oldalt.Lombikok Buchner-lombik Frakcionalć oszlop Gazfelfogo henger Folyadekok vakuumszivasos szurhehez hasznaljak. 107. am i elosegiti a lecsapdddst es az ujrapćrolgćst. ha dugoval lezarhato tartćedenyre van szukseg. szOropapfr 109. de ez nem olyan pontos. Gazpipetta Szokasos terfogatok: 25-2000 ml Tčicserek Buchner-tolcser Vakuumszivatćsos szuresekhez hasz­ nćljćk. kfserleteket vegyi fulkeben ke. Szokasos magassćg: 15-30 cm Erlenmeyer-lombik Folyadekokban iejatszćdć kemiai reakcićkhoz es ismert t6menysegu oldatok keszitesehez hasznaljak. old. hogy az oldatot ossze lehessen rćzni. M Szokćsos magasi _ sćga: 15-36 cm 1 n. 106. Szokćsos terfogatok: 100-2000 ml Folyadekok es szilard anyagok szuressel vegzett szetvćlasztćsahoz hasznćl­ jćk. 106.5 cm Merolombik Hosszu szaru gombtolcser A reakcićelegyhez szuk­ seges folyadek hozzćadćsćra hasznćljćk. acei. frakcionalt desztilIćcio. Lombikfogćval lehet melegiteskor a Ićng fole tartani. Veszelyes vizsgćlatokat. mind a gćzoknak a reakcić terbe valć bejuttatasćra alkalmazzćk. o MćrShenger Folyadekok terfogata­ nak nem nagyon pontos meresere szolgđi. Mind gćzok felfogćsćra. melyben munkalap es levegoelszivćs van. 106. s dugo is tartozik hozzć. old. pekorćit lapjćra keli helyezni.ll vegezni. szures. amelynek a peremet vekonyan bekenik csapzsirral. Lehet rajtuk terfogatjeloles. Szokćsos terfogat: 50-500 ml 110 * Biiretta. Hosszusag: 12. Jajekoztato terfogatjeizes lehet rajtuk. . Szokćsos terfogatok: 10-2000 ml M agassćg: 30 cm Razotolcser p Egymdssal nem elegyed6* folyadekok eivaiasztđsđra alkalmas. old. folyadekokban vegbemeno reakcićkhoz hasznaljak (a lombik megđil a munkaasztalon). 102-103. nem elegyedo. a 102-103. Terfogat: 100 ml Talpas lombik Melegi'test nem igenylo. Szokćsos terfogat: 5-2000 ml Pontos koncentracioju oldatok keszi­ tesehez hasznćljćk. A szuropapatrt* a tolcserbe helyezik. EI6szdi a nagyobb surijsegO folyadekot lehet leereszteni. ha melegites is szukseges. 31. a forrćspontok alapjćn. Ld. kiszivćsara. Minden lombik nyakćn nagyon pontos terfogatjeizes van. oldalt. ha a reakdćkeverekhez egy folyadekot cseppenkent kelI adagolni. Szurotolcser Gomblombik Folyadektćrolasra hasznćljćk. A szuropapafrt* a tolcser sik.

(Id. Kulonbozo meretben. granulatum ) felvetelere hasznaljak. Nem alkalmas pontos meresre. Az alkalam zasi homerseklet-tartom anytćl fuggden alkoholial vagy higannyal mukodnek. Vas. melegttesehez hasznaljak. vagy atviszik egyik helyrol a masikra. a kemcso melegitesekor. 111 . A folyadekot a felsd jeltol az aiso jelig engedve kapjuk a pipettara frt pontos folyadekterfogatot. rogzitesere hasznaljđk. olyan anyagokat tesznek bele. pl. Szokasos atmero: 20-30 cm. Bizonyos reakcićkhoz. 109.5-18 cm Melegftocso Kis anyagmennyiseg befogadćsćra alkalmas. pontos meresre hasznaljak. ameiyek nem igenyelnek eros melegitest. kalium reakcićja vfzzel. szen-dioxid. Folyadekok ponlos adagolasdra hasznaljak. Szokćsos meret: 7. Meleg targyak mozgatćsara hasznaljak. Szokasos terfogat: 1-2 ml Homerseklet meresere hasznaljak. A kadban lefele fordkva allo gazgyujto edenyben levo vizet a gaz kiszon'tja a kadba. Szokasos hosszusag: 10-20 cm Orauveg Kis anyagmennyisegek elpćrologtatasara hasznćljćk. eszkozok tadasara. az anyagok olvadćses forrđspontjđnak meghatćrozasahoz hasznćljćk Szokdsos hosszusđg: 5 cm Kesziilekek. kulonbozo terfogattal kaphatok. Pl.5-25 cm Kemcso Az egyszeru ke­ m iai reakcićk anyagait iehet beletenni. old. Szokasos magassćg 50-100 cm Kijeizos merleg Gyors. Spatula Keves szilard anyag (por. Szokasos terfogat: 1-100 ml g H6 m 6f« H šro m l^ b Kerćmia hdromszoggel vagy azbesztbetetes hđioval tegelyek*. 102. Szokćsos atmero: 5-15 cm ' lzzi't6tegely. lombikok stb. Szokćsos magassćg: 12. gomb. ha kemiai reakciot vegeznek benne.lombik tartasara. pl. Szuk homerseklettartom đny:-l0-tol 50 °C-ig Szeles homerseklettartom ćny: -1 0-tol 400 °C-ig Kemcsovek Forralocso 0 Altvšnyok es fogćk Fogćk Vastag falu cso.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Keršmia hšromszog K6mcs 6 fog 6 Izzitćskor a vas hđromlabra helyezett kerćmia haromszogre teszik az izzitotegelyt*.vagy krom-nikkel drotra huzott keramiacsdvekbol kesziil. az abrćt az 55. amelyeket eroteljesen melegfteni keli. \ Uvegkadak Akkor hasznaljak peldaul. Pipettak Pipetta K6mcsčmivšny Sok kemcso fuggoleges helyzetben tartasara szolgal. pl. szinten kadat hasznalnak. oldalon. ha gdzokat vfz folott fognak fel (Id. I Cseppento pipetta Magassćg: 21 cm Folyadek csepegletesere vagy kis terfogat adagolćsara hasznaljak. Kemcso befogasćra es tartasara hasz­ naljak. oldal).

xH 20 FeCl2 FeO i Fe(0 H)3 FeS FeSO^ Fm Fr Ga C4 6 H C4H 9OH Q H .0 C jH jO H C.)- .(P 0.C u (0H )2 (CuFe)S 2 (Cu(N H 3).MgCOj CaF2 Ca(HC0^2 CaO Ca(0 H)2 CaSiOj Kalcium Kaldum-foszfat Kalcium-klorid Kaldum-karbonđt Dolomit Kalcium-fluorid (fluorit) Kalciumhidrogenkarbonat Kalcium-oxid Kalcium-hidroxid Kalcium-metaszilikđt Kalcium-szulfćt Cipsz Kadmium Cerium Kalifornium Klor Klćr-csoport Kurium Kobalt Kobalt(ll)klorid Krom Cezium Rez Rez(l)oxid Rez(l)klorid Rez(ll)klorid M alachit Kalkopirit Rez(ll)tetraamminszulfat Rez(ll)nitrat Rez(ll)oxid Rez(ll)szulfat Bazisos rez-szulfćt Deuterium Deuterium-oxid Diszprozium Erbium Einsteinium Europium Fluor Fluoraoport Vas Hematit Rozsda Vas(ll)klorid Vas(lll)klorid Vas(lll)hidroxid Vas(ll)szulfid Vas(ll)szulfđt Fermium Francium Galiium Cd Ce a a/ci2 -a Cm Co C0 CI2 Cr a Cu CU2O CuCI CUCI2 Cu C 0 }.AZ ANVAGOK KEPLETE ES NEVE Az alabbi tablazatban a konyvben elofordulo elemek es vegyuletek szerepelnek vegyjeleik.). pl. 2 -dibrom-etćn CH2CHCI Vinil-klorid Metilcsoport CHjCCH Propin CH3CH2CCH 1-butin ' 1-butanol CH3CH2CH2OH 1-propanol CH3CH2CHO Propanal C H iG i20 KIdr-etdn CHiCH 2<0 0 H ^ Propansav CH3CH2OH Etanol CHjCH 20 Na Natrium-etilat Oi^CHO Etanal CHjCHOHCHj 2 -propanol CHjCI Klor-metan CHjCOCH 2CHi Butanon CH^COCHi Propanon CHjCOOCH^CH^ Etil-acetćt CHjCOOH Etdnsav Metilamin CH3NH 2 CHjOCHi Dimetil-eter C H fiH Metanol CH. es a kepletet nem. Kšpiet Az anyag neve Apatit Aktinium Ezust Ezilst-bromid Ezust-klorid Ezust-jodid Ezust-nitrćt Alumtnium Alummium-hidroxid Alumfnium-oxid Bauxit Aluminium-szulfđt Americium Argon Arzen Asztacium Arany Bor B6r-trioxid Bor-triklorid Bđrium Bćrium-klorid Beriliium Bizmut Berkelium Brom Brćm-csoport Szen Etin Eten Brom-etan Propanol Klor-etan Propansav Etanol Etan Propin Propen Propanon 1-propanol Propan 1 -butin 1 -buten 1-butanol Butan 1-penten Kćplet Az anyag neve Kšpiet C0 SO 4 C0 SO 4.2 Pentan Aszkorbinsav Glukoz (szolocukor) Hexćn QWh Heptđn C7H .H3 s C00H Oktadekansav CCI4 Tetraklor-metćn CH2BrCH2Br 1. Ebben a rendszerben minden elem vegyuletei egy csoportba kerulnek.o C3H8 Q H . C . AI2O 3.)2 CaQ 2 C0CO3 CaCOi. -Br C C2H2 C2H. A keplet melietti oszlopban talaljuk az illeto anyag nevet*. Oktđn Nonan ^ 91^20 Szacharoz €.F Ac Ag AgBr Aga Agi AgNOj Al A I(O H )j A lf i. C^H^Br C^HsCHO C2H5CI C2HSCOOH C2HiOH QH6 C3H.)S O . a tžrgymutatot tudjuk hasznžini (118-127. a metanol (CH 3O H ) a szenvegyuletek kozott talalhato.. old.. C. Cu S04.o 112 * Ha az anyag nevet ismerjuk. Metdn CHCH Etin CO Szen-monoxid ~C0~ Karbonilcsoport Szen-dioxid CO2 -COOH Karboxilcsoport (C 0 0 H)2 Etandisav ) C0 0 H(CH2 ‘i(^0 0 H Hexćndisav Ca Ca.H . Cu(N 0 s)2 CuO CuSO. illetve kepleteik szerint ABC-sorrendben..2 H 2O Al2(SO .2 H 2O Az anyag neve Cas(PO .)3 Am At As At Au B BCI3 Ba BaCI^ Be Bi Bk Br/Br.2^220]. Fe2 0 i.3C u (0H )2 D D 2O Dy Er Es Eu F Fe FezO.H.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Keplet Az anyag neve Gadolinium Germanium Hidrogen Szensav Vfz Hidrogen-peroxid Hidrogen-szulfid Fustolgd kensav Kenessav Kensav Foszforsav Hidrogen-bromid Hidrogen-klorid/ sosav M etanal M etćnsav Hidrogen-jodid Saletromossav Saletmmsav Helium Hafnium Higany Higany-szutfid (dnnabark) Holmium Indium Iridium lod K n l 11 i\ U IiIiUj f n Kćpiet Az anyag neve M angan Mangđn(IV)klorid M angan(IV)oxid Molibden Nitrogen Dinitrogen-oxid Dinitrogen-tetraoxid Aminocsoport 1.)2 S 0 . 6 -diamino-hexćn Ammonia Ammonium-szulfat Ammonium-klorid Ammoniaoldat Ammonium-nitrđt Nitrogen-monoxid Nitrogen-dioxid Nćtrium Nđtrium-karbonđt Mososzoda Natrium-szulfit Natrium-szulfđt Kriolit Ndtrium-aluminđt Ndtrium-bromid Nćtrium-klorid Natrium-klorit Nđtriumhidrogenkarbonćt Ndtriumhidrogenszulfćt Natrium-jodat Nđtrium-nitrit Nđtrium-nitrđt Natrium-hipoklorit Natrium-hidroxid Niobiun) Neodim Neon Nikkel Nikkelszulfid Nobelium Neptunium Oxigen Ćzon Hidroxilcsoport Ozmium Ozn)ium-tetroxid Foszfor Foszfor-pentoxid Protaktinium Oiom dlom (ll)jodid d lom (li)n itrćt Ćlom (ll)oxid Ćlom (IV)oxid Kšpiet Az anyag neve Ćlom-tetraetil Gd Ge H/H2 H.S H2S2O .C O s K . SO 3 6 lom(ll)hidroxid Olom-szulfid (galenit) Paliadium Prometium Polonium Prazeodim Platina Plutćnium Rćdium Rubidium Renium Rodium Radon Rutenium Ken Ken-dioxid Ken-trioxid Antimon Szkandium Szelen Szilicium Szilicium-dioxid Szamarium On Strondum Tridum Tantđl Terbium Technedum Tellur Torium Titćn Taliium Tulium Uran Vanadium Vanadium-pentoxid Volfram Kenon Kenon-tetrafuorid Ittrium Itterbium Cink Cink-klorid Cink-karbonđt(dnkpat) Cink-oxid Cink-hidroxid Bćzisos dnk-klorid Cink-szulfid Cink-szulfđt Cirkonium HBr HCI HCHO HCOOH Hl HNO2 HNO3 He Hf Hg HgS Ho In Ir IH2 K K .. N H ^ a N H 4O H Pb(C2Hs)4 Pb(0H)2 PbS Pd Pm Po Pr Pt Pu Ra Rb Re Rh Rn Ru 5 50 ./ O H 2 O N o^SO j N 02S 04 NojAlff. H^O H2O2 H.SO . K2SO 4 N H .CO.Al2(S O . NaAKOH)^ N aBr NaCI N a O O i Sb Sc Se Si SiO^ Sm Sn Sr T Ta Tb Tc Te Th Ti TI Tm U V N aH CO j NaHSO^ N alO j N aN 02 N a N O i K2SO.N O j NO NO 2 Na N a 2 C 0 j N 0 2 C O 3 . H 3PO . Mn M nCl2 M n 02 Mo N/N 2 N 2O N 2O . -N H 2 NH 2(CH 2h N H 2 NHj (N H .)i KBr KCI Kl KMnO^ KN O 3 KOH Kr Krf2 La La2 0j Kđlium-karbonćt Kdlium-dikromđt Kalium-szulfat Kalium-alummiumszulfđt X 12 -vfz Kćlium-bromid Kalium-klorid KćUum-jodid Kaliumperm anganđt Kalium-nitrat Kđlium-hidroxid Kripton Kripton-fluorid Lantan Lantan-oxid Litium Litium-nitrid Litium-lorid Litium-hidroxid Laurencium Lutedum Mendelevium NaOCI NaOH Nb Nd Ne Ni NiS No Np O/O 2 VzOs W U U3N UO UOH Lr vagy Lw Im Md Mg MgCl2 MgCOi MgO Mg(0 H)2 MgSO^ O i -OH Os O SO 4 Xe KeFe^ Y Yb Zn ZnCl2 ZnCO j ZnO Zn(O H )2 Zn(O H )CI ZnS ZnSO^ Zr P PzOs Pa Magnezium Magnezium-klorid Magnezium-karbonđt Magnezium-oxid Magnezium-hidroxid Magnezium-szulfat Pb Pb}2 Pb(N 0 j )2 PbO Pb 02 113 .0 .C r. HcSO. H.

(A vfz harmaspontja az a homerseklet. 29. vakuumban egymast6 l 1 m tavolsagra levo vezetoben folyva. amelyben 6. a jeg es a goz egyidejuleg letezik. oldal).) Mol (mol) Az anyagmennyiseg SI mertekegysege (ne felejtSLik el. hogy ez kulonbozik a tomegtol. Mindegyik alapmennyisegnek van alapmćrtćkegysege.FIZIKAI M EN N V ISEG EK ES MERTEKEGVSEGEIK Az alapveto fizikai mennyisegeket. szarmaz­ tatott mennyisćgek). Az '/bmm negyzetmeter fclijietu abszolut fekete lest tenyerossege a platina fagyaspontjan. amelyb 6 l a tobbi mennyiseg levezetheto (Id. 11 7. s ezert alkalmaza-sa kenyelmetlen. 45.8 masod­ perc alatt tesz meg. Meter (m) A hosszusag SI mertekegysege Az a tavolsag. A mennyisegeket alapmennyisegekre es szarmaztatott mennyisegekre osztottak tel. kozottuk meterenkent 2 x 10^ N erot hoz letre. Elotagok Egy adott SI mertekegyseg bizonyos esetben tul nagy vagy tCil kicsi lehet. es nemzetkozi vagy SI mertekegysegeknek nevezik . aramerosseg. T Anyagmennyiseg Fenyer6sseg - kandela cd Amper (A) Az elektromos aramerosseg SI mertekegysege (Id. mint tomeg*. 114 * Abszolut homersžkleti skdla. oldal . a tobbi SI mertekegyseg ebben kifejezve adhato meg. 101 325 N / m ’ nyomason. egyenes. Alap SI mćrtćkegyseg Alap 5 mertekegysegek 1 Kilogramm (kg) A tomeg SI mertekegysege. Alapmennyisćgek A mennyisegeknek az a csoportja. aramerosseg*. s ezt a mertekegyseg elotagjaval jelzik (Id. Az az anyagmennyiseg. A Parizs melietti Sevres-ben orzott nemzetkozi prototi'pus platina-iridium henger tomegevel egyenl6 . harmaspont. meg 60. amelyen a vfz.023 x 10’' db reszecske (atom vagy molekula) van (ez az Avogadro-fele szđm). Masodperc (szekundum) (s) Alapmennyiseg Jeloles Rovidftes Tomeg Ido Hosszusag Aramerosseg Homerseklet m f / / kilogramm sekundurt) meter amper kelvin mol kg s m A K mol Az ido SI mertekegysege A 133-as tomegszamu ceziumalom altal kibocsatott meghatarozott sugarzas perićdusidejenek* 9 192 631 770-szorosa. a millimeter (mm) a meter ezredresze. 10’ 10* 10' 10’ 10' 10' 10’ 10' 10^ w nanomikromillicentidecidekahektokilomegagiga- n IJ m c d dk h k M C Kandela (cd) A tenyerosseg SI mertekegysege. Mindegyiket merni keli valamilyen modszerrel. mincJen tudomanyag hasznalja. mertez az anyag reszecskeinek a szama). a lenti tablazatot). tomeg. Pl. Az alkalmazott tortr&zek es tobbbszorosok Tortresz vagy tobbszoros Elotag Jeloles Kelvin (K) A homerseklet SI mertekegysege A viz hdrmaspontja* abszolut homersekletenek 'A^ijb-szorosa. pl. a papfriap vastagsaganak megadasa meterben nehezkes. Az az aramnerosseg. ezert megvannak a mertekegysegelk. Ezert az SI egysegek allandonak elfogadott tortreszelt vagy tobbszoroseit hasznaljak. amely ket parhuzamos. amelyet a feny vakuumban 72997924'. vegtelen hosszusagu es elhanyagolhat6 an kicsi keresztmetszetu.a francia nev {System e International d 'U n ites) roviditesekent. Ezeket nemzetkozi megallapodassal valasztottak ki. periodus.

amelyeket az alapmennyis 6 gekben vagy mar szarmaztatott mennyisegekben kifejezve hataroznak meg. amelyeket az alap SI mertekegysegekben fejeznek ki. s lehet kulon neviik. de ezeket a mertćkegysegeket ritkan hasznaljak. A szarmaztatott mertekegysegek a mennyiseget definlalo egyenlet alapjan hatarozhatok meg. A szarmaztatott mennyisegeknek szšrmaztatott SI mertćkegys6 gei vannak.ALTALANOS KEMIAIISMERETEK Szarmaztatott mennyisegek Tovabbi mennyisegek. Szarmaztatott mennyisegek leloles Meghatarozo egyenlet Szarmaztatott SI mertekegyseg A mertekegyseg neve A nev rovidftese Sebesseg ut ido sebessegvaltozas ido F = tomeg x gyorsulas kg m s Cyorsulćs Ero Munka W W = ero X ut N m joule Energia Munkavegzo kepesseg Teljesitmeny p a vegzett munka ido h ' watt W felszi'n Az alaktol fijgg Terfogat Az alaktol fugg SurO'seg tomeg terfogat ero feiaiel kg m ' Nyomas P = N m‘ pascal Pa Periodus (ido) Egy ciklus ideje Frekvencia A dklusok szćma masodpercenkent Moiok szćma kobmeter hertz Hz Koncentracio M M = mol m Impuizus I = tomeg x sebesseg kg m s Elektromos to lth Q = aramerosseg x ido As coulomb Feszultseg ^ _ energia toltes C= IC ' volt Kapadtas Ellenailas 1 1tes 6 feszultseg feszultseg aramerosseg farad O ohm 115 .

A legtdbb eros oxidđl6szer* es redukćlćszer* jo feherito. Ragaszto Egy vagy tobb masik anyaghoz jćl tapadć termek. R erteke (a gćzćllando) allando. Otvozet Az otvozet ket vagy tobb fembol. a rez. mert kiiidnbozo ertekeket vehetnek fel.). Az elektromos vezeto ćtengedi az elekt­ romos ćram ot. Germicid (fertotlenfto) Bakteriumok. Vfzelvono anyag Elvonja mas anyagokbćl a nedvesseget. es a szćzfokos ertek (100 a viz forrćspontjćnak megfelelo homerseklet. Ez az eredetitol kulonbozd anyagot es vizet eredmenyez (Id. 17. es vfzelvono anyag). (Ld.es oxigenatomokat. Kifustoles (fertotlenites) Rovarok. hutoszekreny) huthre hasznalt folyadek. elvonja a hidrogen. mert eltćvolitja a kdrnyezeteben levo vizmolekuiakat. a PV = RT egyen= letben (Id. meg szigetelok es felvezetok.).N E H A N Y FOGALOM ATTEKINTE5E Koptatoanyag A targy feluletet lekoptato anyag. Ld. pl. ha nem lep reakcićba a szćritandć anyaggal. a ndvenyeken vagy gabonakon kifejlodo peneszgombćk elpusztitćsa. Csak a vizmolekuiakat vonja el a mćsik anyagbol vagy a k6rnyezetebdl. de a molekuićkbćl nem vonja el a hidrogen. Allando (konstans) Nem vćitozo szćmszerd mennyiseg. vagy am i lenyeges. old. hoenergia-vćitozasok meresere szolgćio modszer. neutron. Vezeto Olyan anyag. Ilyen anyagok peldaul az alumfniumhidroxid es a magnezium-hidroxld. meg: szaritćs. 40. megakadalyozza a gyomorsavtultengest. SOruseg Az anyag egysegnyi terfogatćban levo tomeg merteke. mert semlegesiti* a savat. elsosorban a fertozo betegsegeket okozd bakteriumok elpusztitćsćra hasznalt anyag. vagy fembol es nem fembol jon letre.es oxigenatomokat is a masik anyag molekulćjabćl. Az alabbi sematikus egyenlet szemlelteti a nćtrium-hipoklorit es egy szfnes anyag kdzotti reakciot. melyeknek a fel-le m ozgatćsćval szabćlyozzćk a reaktorban lejćtszodć reakdć sebesseget. old. Aceibol vagy bort. Altalaban ldgy anyag. HiJt6 anyag Az iparban vagy a hćztartćsban (Id. Szaritoszer Mćsik anyag nedvessegtartalmanak megkotesere hasznaljćk. meg folyekony is lehel. Tulajdonsagai elteroek az alkotok tulajdonsagaitol. 51. Ilyen vizelvonć anyag peldaul a tomeny kensav. P es V vđitozok. A gćzćllando erteke 8. Kiszamithatć. Az atomeromuvekben p M a u l a hutoanyag a m agreakcićban keletkezo hot a gozfejlesztobe szćllitja. A rideg anyagok ilyen modon nem alakithatok. Szćrit6anyag peldaul a foszfor-pentaoxid (P 20 i). old. N aO C I + Nćtriumhipoklorit anyag Elszmtelenitett. old. A femek. a hovezeto ćtengedi a hot. oldal. Peldaul. ahol goz eldallitasćra forditjćk. 33. A kiiidnbozo anyagok eltero mertekben nyujthatoak (Id. 1 16 * 40.). abszolut homersekleti skala. amelyek vekony drotta huzhatoak. Mertekegysege: kilogramm/kćbmeter (kg/m '). T6meny kensav ^ 6 ^ i2 ^ ć (^ ) Szolocukor — ^ 6C (sz) + 6 H 20(f) Szen Viz A tomeny kensav szćrit6anyagkent is hasznćihatć.). Celsius-fele homersekleti skala Szabvćr)yos (standard) homersekleti skala.314 jK 'm ol '. redukaloszer. Peldćul adott tomegu viz homersekletenek emelkedesebol kiszćmfthato az elegetett futoar)yag ćital termelt energia (Id. es csak az otvćzetre jeliemzoek (az otvozetek femes tulajdonsaguak). fergek elpusztitćsa mergezo gćzzal. ha az anyag tomeget eloszljuk a terfogataval. Szabalyoz6 rudak Az atomreaktorok szabćlyoz6rendszerenek reszei. Az anyag maga nem vćitozik meg. meg 29. ken-dioxiddal.5 H 2 0 (s z ) -> C u S 0 4 (sz) + 5 H 2 0 (f) Krlstćlyos * rez(ll)szulfćt Vizmentes * rez(ll)szulfćt Viz Duktilis (nyujthato) Altalćban olyan anyagokat jelol. A gozzel pedig ćramfejleszto turbinakat hajtanak. Foszforpentaoxid C u S 0 4 . oxidal6 szer. 37. 107. amelyen athalad az elektromos ćram vagy a ho (vezetokepessege van). pl. vagy fusttel. oxidaci6 . de a Celsius-skćia nuliapontja (0 °C ) a viz fagyćspontjćnak felei meg. . neutronokat* hatekonyan elnyel6 anyagot tartalm azo aluminiumbol keszulnek. + oxidalt* anyag Nćtriumklorid Kalorimetria A hoćtadćssal jaro folyamatokban vagy kemiai reakcićk sorćn feliepo. az ionokat tartalm azo oldatok es az ionvegyuletek* omledekei elektromos vezetok. meg szarft6anyag). Feheritoszerek Elroncsoljak az anyagok vagy oldatok szinet. Egy Celsius-fok nagysćga azonos egy Kevin-fokkal (Id. pl. 29. Savmegkoto anyag Ellensulyozza. Peldaul alkalmazzak klćrgaz szćritćsćra. es egy mćsikra szallitja at. Amalgam Higanynak mm femekkel alkotott otvozete. ha vannak. vagy a vi'zmolekulćk eltćvolitasaval. kadmiumot vagy mćs. Rudak vagy csovek. A folyadek rendszerint elvonja a hot az egyik helyrol. A haztartdsban leggyakrabban hasznalt fehentoszer a nćtrium-hipoklorit (hypo). kristžlyos (hidratalt). ionvegyulet. 34. 12. Gombaolo szer A kćrtekony gombćk elpusztitćsćra szolgal. semlegesftes. ugyanakkor a femek nagyon jo hovezetok is. old. amely hatasos fertotlenftoszer is. kalorimeterbomba abrćja.

egyseget kepezo reszek csoportja. meg ere). 6. enzim. fold fele hato ero (tomeg x gravitados gyorsulđs). elsosorban a kaucsukfđbol kinyert. 86 . A folyadekcsepp a feluleti feszult­ seg kovetkezteben mindig a leheto legkisebb terfogatu formćt veszi fel (ez altalđban gomb). benzin. 114. amelyek vekony lemezekke kovacsolhatćak. gyakran vi'zben oldhatatlan anyagok. az ćbrat a 87. a germanium vagy a szUkium. Elsosorban a femek es az otvozelek ilyenek. Latex Novenyekb6l. m alt feluleti reteg kialakulćsa kovetkezteben. mint a nyerskaucsuk. a reakcioban resztvevo anyagok. A viszkozitds a folyadekretegeknek a kulonbozo surlodas m iatt eltero sebessegu mozgasćbol adodik. old. Fotocella Feny erzekelesere es meresere alkalmas eszkdz. mint pl. vagy h'tium-oxide a h'tiumon. parolgas. Szigetelo Rosszul vezeti a hot es az elektromos aramot. old. mCianyagok stb. SI mertekegysegek. elfenytelenedes A feluleti fenyesseg teljes vagy reszleges elvesztese. 81. amelyeknek az elektromos ellenćllćsa a homerseklet emelkedesevel csokken (a femes vezetoke emetkedik). A szabalytalan testek terfogatćt rendszerint az ćitaluk kiszon'tott viz terfogatćnak meresevel hatćrozzak meg. Nyersanyag Az iparban felhasznalt. Peldak a nemesgazok (vagy sem­ leges gazok*). es nevvtonban merik. ezust-szulfid kialakulasa az ezust feluleten. 49. Harmaspont Kituntetett homersMet-. Jelenleg tdbbnyire freonokat (klor-fluor-metdn*) hasz­ nalnak. 75. polimerizacio. Ere A termeszetben elofordulo olyan asvany. ami a feluleti molekulak kozott feliepo vonzoeronek tulajdonithatć. rez. koksz es meszko a vasgyćrtas nyersanyagai (Id. amely nem lep konnyen kemiai reakaoba. pl. A szabćlyos alaku testek eseten egyszer(j meressel m eghatćrozhatć.. A meroskdldk ezt a lefele hato erot a tomeg mertekeve alakitjak at. Alacsony homersekleten pđrolgo* (olyadeknak keli lennie. A teđogat SI mertekegysege* a kobmeter (rn ‘). termeszetes forrćsbćl szarmazć anyag. bar regebben az ammoniat alkalm aztak elterjedten. A termeszetes gyantak meghatćrozott novenyek vagy rovarok altal kivalasztott szerves vegyuletek. 6 Kalapalhatć (kovacsolhatć) A kulonbozo formakra alakithatd anyagok megjelolese. Hutokozeg A hutoszekrenyekben hasznćll. Tulhevftett vfzgoz /00 °C feletti hom ersM etu goz. A kulon­ bozo dsvanyoknak eltero a kemiai osszetetele es a tulajdonsagai (Id. jod). vagy e. amelybdl aluminium keszuL Szerves oldoszer Szerves folyadek. Tomeg Az anyag mennyisegenek merteke egy testben. Perićdusido Valamilyen mozgaš egy teljes ciklusanak megtetelehez szukseges ido. 95. Pigmentek Az ailatok es nover}yek szinet ado anyagok. ' Kemiai egyensuly. vitaminok. Asvany A termeszetben elofordulo szervetlen anyagok. Igy neveznek nehdny hason1 . Terfogat A test ćital elfoglalt ter merteke. amelyet valamelyik elem (rendszerint fem) eloaliitćsćra hasznalnak. halmazailapotok. 51. 7.KEMIAI FOGALMAK Skala Egyenl6 tavolsđgokban levd jelek. folyadek es szilćrd halm azćilapotu* formaja egyszerre letezik. pl. a kemiai egyensuly* ailapotđban. 51. az dbrat a 60. vagy kdnnyen szublimđio* szilćrd anyag. . Rendszerint metalioidok*. pl. amelybol a temieszetes nyersgumit keszitik (s am ely nehany ragasztonak is alapanyaga). meghatćrozott tipusu hutoanyag. szublimalas. lllekony Konnyen pćrolgo* folyadekok. Olyan anyagokra hasznćijak. Rendszer Egymassal kapcsolatban es kolcsonhatćsban čilo. A kenatomok keresztkoteseket hoznak letre a kaucsuk molekulaićncai kozott. kilogrammban merik. hogy a felszi'nuk vekony borretegkent viselkedik. Semleges Nem reakciokepes anyagot jelol. 87. vagyis olyat. A kulon­ bozo anyagok eltero mertekben alakithatoak (Id. mesterseges polimerek. klor-fluor-metan. ken es gumi. mesterseges polimert* is. 47. 91. ez okozza a tulajdonsćgok m egvćitozasat (Id. pl. Viszkozus SurOn folyć folyadek. koso*. gazpipetta. pl. 54. korrozlć. pl. Felvezetok Elektromos vezetok. . Vulkanizalas A termeszetes kaucsukot (am it latexbdl nyernek) kennel hevfUk. Az elfenytelenedes a korrćzio* egyik formaja. amelyeket meresre hasznalnak. Feluleti feszultseg A folyadekoknak az a tulajdonsćga. huliammozgas. Ezeket oldhatatlan por form ajćban festekek. nyomđs. szinezesere hasznćijak. -i -r 1 1 / koso. amely a targy đltal kifejtett. a bauxit. szfvosabb es kevesbe homerseklet-erzekeny. Anyagcsere Az elo szervezetekben vegbemeno.Sulymeressel". M agaba foglalja mind az osszetett anyagoknak az energialermeleshez szukseges lebontćsat. oldalon). Vizet nagyobb nyomason melegitve ćllitjćk elo.). de letfontossćguak az elo szervezetek szćmćra. a vaserc. pl. amelyen egy adott anyag gćz. 110. pl. Cyantak Ragasztokent hasznalt. Nyomelemek Azok az elemek (pl.gy kerek teljes korbeforduldsa. enzimekkel* szabalyozott kemiai folyamatok. amelyek bćr igen kis mennyisegben. nemesgazok. 7.es teđogatertek. amelyekben mas anyagok feloldčdnak. amelyek nem ćilatokbol vagy novenyekb6l szarmaznak. mind az osszetett anyagok felepiteset egyszeruekb6l a szovetek epitesehez es az energia tdrolasahoz. jod jelzoje. lejszeru folyadek. de nem azonos a sullyal. A vulkanizćit gumi kemenyebb. merohenger. old. metalioidok. pl. Elhomalyosodas. A nemfemes elemek es vegyuleleik rendszerint szigetelok. motorolaj. A mesterseges gyantćkat polim erizćcidval* ćllitjćk elo. Cyakran az enzimek* vagy vitaminok* reszet kepezik. pl.). Kulonhozo szennyezo anyagokkal a tulajdonsagaik m egvćltoztathatoak. pl. a merohengereken* vagy a gazpipettan*.

Id. 83. 98 amfoter. 60 (acei) acetilen. 51. 80 1-penten (C 5H 10). csoport 1 csoport (eiemei). 36. Id. 27 ailapotvaltozas. 97. 114 anhidrid. II. 81 aminosavak. 101 (5) alfa-ken (a-ken). hatogenezett szenhkdrogenek alkinek. 100 (2) alkilcsoport. 6-diamlno-hexan (N H 2(C H 2) 6 N H 2). 2 -etandiol. Id. 62.2 -dibrom-etan (C H 2BrCH 2Br). 67. 80. 19. 56-57 III. 51. 83 terder. szo egy masik szo meghatarozasa-ban szerepel. 78. 54-55 . 69 (oxidok) alumfnium-szulfat (Al2(S 04 ) 3). 50. 101 (4b) 2-metil-2-propanol. savas olom-. 104 anćd.3-propantriol. 45 akril (sav). 37 alkalifemek. 28. Id. 43 antimon (Sb). akkor ezl a szot az adott szo utan zarćjeiben tuntetjCik fel. 67 ammćnium-nitrat (N H 4N O 3). 22 (allotropia) allotropia. Ha az oldalszam utan (B) ali. 101 (9) 2-butanol. 29. 111 altalanos gaztorveny (egyenlet). S i 1 . 51. idealis gaz altalanos osszegkeplet 77 (homolog sorok) alumina. propanon adalekanyag. alkinek aceton. A rokon erteimu szavakat (szinoniniakat) a kl. 6 szilard. 80. 114 alapmennyisegek. 51. 100 0 ) alkenek. 56-57 alkanok. Id. 116 (allando) ailapot. ahol az adott szo (vagy szavak) reszletes erteimezese talalhalo. 67 amorf. 79 1-propanol (C 3H 7OH). kepletek csak lenyeges esetben. 51. 3 7 (lug). ez azt jelenti. 62. vegyjelek. 83 šllando osszetetel torvenye. 82 3-dimenzios szerkezeti keplet. VIII. 50. 54-55 alkalifoldfemek. etanol tobberteku. a-reszecskek. Id. 29 abszolut nulia. 62 IV. 114 aldehidek. Id. 116 gaz-. A tobbes szam jele. 39 (B). 67 (ammonia). 21 (B) amper (A). 37. 72-74 VIII. 6-7 valtozasa. vagy terde vonal (/). ammonia­ oldat ammonium-klorid (N H 4CI). 35 ailapotjeizok. 66-68 VI. primer. csoport (eiemei). Id. 83. 67. 86 1-butanol (C 4HgOH). Id. ha az alfabetikus sorrendben egymas utan kovetkeznek. (Ic is d szo roviditese) jelzi. 74 (brom). csoport (eiemei). 38. csoport (eiemei). 101 ( 8 ) alkilhatoidok. gamma-sugarak 0. A dolt szamok azokat az oldalakal adjak meg. rombos ken alfa-reszecskek (a-reszecskek). 48. amelyeken az adott fogalom az abrakban levo szovegekben fordul elo. 62. 91 ammonia (N H 3). 60 rozsdamentes. 49. 11 allando/konstans. Id. 6 folyekony. 80. 105 (kationok) ammoniaoldat (N H 4OH). fizikai. 76 alkali. A normal szedesu szamok a kiegeszito ismeretek helyere utalnak. 76. 66 (Haberszintezis). 6-7 allo fazis. 104 (anionok). 85 (oktanszam) addfcios polimerizacio. 68. 51. 86 addfcićs reakcić. 98. 62. alfa-ken p-reszecskek. 51.2. 46 aktivitasi sor. csoport (eiemei). hogy az adott oldalon a bevezeto szovegben talalhato meg a keresett szo. 51. 82-83. Id. 39. 42 aktivalasi energia (E). reaktivitasi sor alap SI mertekegysegek. 42 (elektrod) anodos oxidalžs. 102 (eten) amalgam. csoport (eiemei). 700(3) alkohol(ok). 18. 69-71 VII. 83 primer. csoport (eiemei). oxidaci6 s. 29 (abszolut homersekleti skala) acei. 87 aktin. diaminok). Id. 51. etin . 39. 16. 100 (4a es b) etil. zarćjeiben szerepelnek az adott szo utan a targymutat6ban. 66. A vastagon szedett szamok (pl. 45 (aram). 14 alifas vegyuletek. 88. 83 1-buten (C 4H 8). 82 2-br6m-1-klor-pentan.TARGVMUTATO A targymutatoban az oldalszamokat harom eltero modon tiinteUOk fel. 68 (nitratok) ammonium-szulfat ((N H 4) 2S04 ). 107 (kromatografia) allotrop. 6-7 gazailapotu. 83 2 -metil-butan 101 ( 8 ) 2-propanol (C H 3-CHOH-CH 5). 37 anionok. 101 (4b) acetilenek. 94 anyagcsere. 91 (aminosavak) aminok. 76 3-oktanol. 48. 81 (primer aminok. 79 akkumulator. 6 ailapot. 82. 98 aktfv elektrod. 79 1 . 63-65 V. 117 A. csoport (eiemei). 116 (savmegkoto) alumfnium-oxid (AijOs). alumfnium-oxid alumfnium (Al).N H 2). 51. 75 1. Id. 50. Id. sztereokemiai keplet 3-j6d-hexan. 79. 95. 91 aktinium (Ac). 116 ameridum (Am). 105 (kationok) amm 6 nium-hidroxid. Id. 22 allvany (berendezes). 91 1 . 82 (etanol). 101 (9) 3-metil-pentan. 105 (kationok) alummium-hidroxid (A I(O H ) 3). 29. 92) minden esetben azt a helyet jelzik. 82. beta-ken y-sugarak. alfa-reszecskek a-ken. 83 alkoholos erjedes. 65 (koszen). 37 aminocsoport (. 79 1 -butin (C 4H6). csoport (eiemei). Id. A abszolut homersekleti skala. Ha az adott fogalom ili. 98 antracit. 50.

98 aromas vegyuletek. 24. 98 chilei saletrom. 68 (foszfor) apolaros molekula. 97. 75 bomlasi sorok. 15 (Becguerel) C-vitamin. 59. 50. 94 (futoanyag) asvanyi sav. 61 (cink) cink-klorid (ZnCl 2). 84 Buckminsterfulleren. 76. 50-51. 56. 67 dipeptidek. 85 (finomitobol tavozo gaz) butanon (C H 3C O C H 2C H 3). 45. 45 datfv kovalens kotes. radioaktfv. 37 eros. 89 enzimes. 48 (disszociacio) bomlas. 86 desztiilalas. 10 egyenes Iđnc (atom). 45 (aram) arany (Au). 33 egetett mesz. 36 (B). 62. mag atomracs. 7 7. 89 (mosoporok) biopolimerek. 77 Coulomb (C ) 43. 11-20. 41. 51. 38 bazisos cink-klorid (Zn(O H )C I). 11. 81 dikarbonsavak. 110 biiretta. 74. 88-89 biologiailag lebonthato. 72. 97 Cs csapadek. 48 termikus. 66 (nitrogen). 1 3 (rendszam). 89 szappant nem tartalmazo/szintetikus. 106 centrifugalas. 26 (B). 66 . 32 gyors. 67 (nitrogen-dioxid) dimetil-eter (C H 3O C H 3). 79. 76 arzen (As). 98 asvany (117) asvanyi futoanyagok. 110 Buchner-tolcser. 81 dimer. 14 kettos. 53 (deuterium) dfzelolaj. biomosoporok biologiailag nem lebonthato. 22 atlagos sebesseg (reakcioe). 115 Curie (mertekegyseg). 56 (magnezium) Down-f^le cella. 29 Daniell-elem. 14 bomlasi gorbe. 12-13 atomtomeg egyseg. 85 diffrakcios kep. E ecetsav. 95 benzin. 23. 88 (b»l 6 giailag lebonthato detergensek) bio-mosoporok. 51. 103 (hidrogen). 93 desztiilatum. 98-99 autokatalizis. 58 (B) atom(ok). 72. 61. 15 cink (Zn). 109 • butan (C 4H. 66 (nitrogen) cseppfoly6 sftas. egyezmenyes (u). 36 aszfalt. 104 (anionok) bauxit (AI2O 3. 46 atmeneti femek. 103 bazisos (Zn(O H )C I). 56. 51. 23 (femes racs) denitrifikalo bakteriumok. 99. relatfv atomtomeg atomszerkezet. 7 cseppfoly6 sftoi.o). egesho. 59. 58-61 atmeneti sorozatok. 15 befejezodes (kemiai reakcio). Id. 98 bomlas. 14 biologiailag lebonthato detergensek. 41 D Dalton-fele atomeimelet. 36.TARCYMUTATO anyalug. 27 B barium (Ba). 69. 66. 111 cseppfoly6 s levego szakaszos leparlasa. belso. 105 (kationok) cinkfeher (ZnS). etansav eges. 67 (nitrogen). 550. Id. 65 (koszen) bizmut (Bi). 11 7 (ere) bazikus (lugos). monoklin ken beta-reszecskek (P-reszecskek). 51. Id. 12 . 106. 14-15 atommag. 51. 94 (B) szakaszos (koolaje). bitumen aszkorbinsav (CgHsOg). 50. 98 argon (Ar). 10. 3 C u( 0 H) 2). 43 cinnabarit (HgS). 38 gyenge. 47 Avogadro-fele feltetelezes/torveny. 29 Avogadro-fele szam. 74 (brom) bromtimolkek. 94 egesho. Id. 96 biologiailag nem lebonthato detergensek. 59. 50.M gCo 3). 75 (B). 37 (bazis) bazikus oxidaci6 . 109 85 (finomftobol tavozo gaz) cserebomlas. kalcium-oxld egyatomos. 61. 54. 78 (gyijrus alkanok) cfmkezes. 101 ( 6 ) Biichner-lombik. 99 cis-2-buten. 37 buboreksapkak. 98 atalakulasi homerseklet. 53 deuterium-oxid (D 2O). 61 (cink) cinkpat (Z n C O s i 61 (cink) cink-szulfat (ZnS 04 ). termeszetes polimerek bitumen. 51. 51. 10 atommag. 90 (repacukor) diszproporcionalodas. 116 centrifuga. 10 Dalton-fele parcialis nyomastorveny. 76 egyenlet(ek). 51. 67 Brovvn-mozgas. 98 berkelium (Bk). 45.CaF 2). 69 (oxigen).t koolaj-gaz. Id. JP Boyle-fele torveny. 23-25 atomeimelet. Id. 67 dinitrogen-tetraoxid (N 2O 4). 89 deuterium (D). 106 szakaszos (levegoe). Id. Dalton-fele. 106 delokalizacić. 98. 88 . 9 Bronsted-Lowry elmelet. 94 lassu. 51. 104 (anionok) bromos viz. 106 detergensmolekula. 24 (relativ atomtom eg) atomtomeg. 34 (redox) diszprozium (Dy). motorbenzin benzolgyuru. 20. 40 Becquerel (Bq). 78. 4 7. 51. 98 disszociacio. 75. 98. 91 asztacium (At). 59 (higany) cirkonium (Zr). relatfv. 11 dimerizacio. 94 (B) cseppfoly6 s nitrogen. 40 cink-oxid (ZnO ). 51. 85 Celsius-skala. 101 (9) brom-etan (C 2H 5Br). 22 (rontgendiffrakcios vizsgalat) diffuzio. 23 atomsuly. 98 bordoi le. 18 dekantalas. 44. 89 biologiailag lebonthato. 52. Id. 50. 72 (B). natrium-nitrat ciklohexan. 116 duktilitas (nyujthatosag). 51 besugarzas. 25 bitumenes koszen. 114 ( 8 ) aramkor(ok). 48 dolomit (CaC 0 3 . 40 bazisos rez-szulfat (CuS 0 4 . 75 (B). Id. 19 (polaros molekula) apolaros oldoszer. 89 detergens(ek). 65 Bunsen-ego. 51. 94 entalpiavaltozas. 28 brom (Br/Br 2). 98 cezium (Cs). 95 depolimerizacio. 54 duktilis (nyujthato). 9 Graham-t6 rveny.2 H 2O). 101 {9 ) bromidok. 21 apatit ( 3 Ca 3(P 0 4 ) 2. 106 cerium (Ce). 31 csapos tolcser. 91 diszacharidok. 62 (alumfnium-oxld). 15 beta-ken (p-ken). 65 (koszen) szakaszos (frakcionalt). radioadtfv. 105 (langfestes) barlum-klorid (BaCl 2). 61 (rez(ll) vegyijletek) bćr-triklorid (BC I 3). 110 cseppentos pipetta. 29 (abszolut homerseklet! skala). 76 (aromas vegyuletek) beparlo tal. 61 (cink) cink-hidroxid (Z n (O H ) 2). 106 szaraz leparlas. 116 (duktilis) E. 41 bor (B). 84 desztillalt vfz. 69 (oxigen). Id. 38 bronz. 106. 707 ( 8 ) dinitrogen-oxid (N 2O). 30 aram (elektromos) ( 8 ). 109 beriliium (Be). 74. 61 (rez) bazisos s6 . 37 (amfoter) cinkit (ZnO). 48 (B) belso legzes. 60 (acei) bazis (lug). 29 diaminok. .

altalanos gaz/idealis gaz, 28 ion-, 27 nuklearis-, M szobeli, 27 egyensuly, 48 kemiai, 49 egyensulyi helyzet, 49 egyerteku (ion), 77 egyerteku, egybazisu, 39 egyszeres kotes, 18, 100 (a es 1 ) egyszerij kobos (reszecske elrendezodes), 23 egyszerusftett szerkezeti keplet, 26 egyvegyerteku (kovalens vegyertek), 19 Einsteinium (Es), 51 elagazć lane (alomok), 76 elbomlas, 14 elegyedo, 31 elektrod (fel-cella), 44 elektrod, 42 aktiv, 42 hidrogen, 44 semleges, 42 platina, 44 elektrodpotencial (E), 44 elektrokemiai finomitas/tisztitas, 43 elektrolit, 42 elektrolizalo cella, 42 elektrolizaić, Id. kesobb elektrolfzis, 42-43 elektromos aram (I), 45 elektromos toltes (Q), 115 elektronnos vedelem, Id. katodos vedelenn elektromos vezeto, 116 (vezeto) elektromotoros ero (EM E), 45 elektron (ok), 12, 14 (beta-reszecskek) ionvegyertek, 16 elektronegativitas, 19 elektronhej, 12 elektron-konfiguracio, 13 elektronpalya, 13 elektronpar, 18 (B) elektropozitiv, 19 (elektronegativitas) elem(ek) (elektrokemia), 45 Daniell-, 45 Down-fele, 54 primer, 45 szekunder, 45 tarolo, Id. szekunder elem elem(ek), 8 , 50-51, 98-99 elem, 45 (Cella) eleszto, 83 (alkoholos erjedes) elfoly 6 sod6 , 92 elhomalyosodas (elfenytelenedes), 11 7 elmalio, 92 elmelet Bronsted-Lowry, 37 Dalton-atom, 10 kinetikus, 9 elektrolizis, ionos-, 42 elorehalado reakcić, 48 elotag (szam), 114 elszappanosftas, 88 (szappan) emulzio, 31 enantiotropia, 22 energia (E), 32-33, 94-95, 115 aktivalasi, 46 kotesi, 32 megmaradasi torvenye, 32 energiaciklus, 33 (Hess-torveny)

energia-megmaradas torvenye, 32 energiaszint diagram, 32 entalpia (H), 32 enzim(ek), 47, 91, 117 (anyagcsere) enzim-detergensek, Id. biomosoporok erbium (Er), 51, 98 ere, 1 17 krćmvas-, 58 (krom) erjedes, alkoholos, 83 Erlenmeyer-lombik, 110 ero (k)(F), 115 elektromotoros (EM E), 45 molekulak kozotti, 20 Van der Waals-fele, 20 eros bazis (lug), 38 eros elektrolit, 42 eros sav, 38 ertekCiseg, 39 eszkozok (kemiai), 109-111 eszterek, 81, 83 (kondenzacios reakcić) eszterezesi reakcić, 83 (kondenzacićs reakcić) etan (CiH^), 78, 79, /00 (1 ) etanal (CH^CHO), 707 (5) etandisav ((C O O H ) 2), 36, 81 etanol (C 2H 5OH), 27, 77, 82, 83, 100 (a), 102 (eten), 108 etansav (C H 3CO O H ), 36, 37, 81, 83, 101 (7) eten (C 2H4), 26, 76, 79, 84, 86, 87 (polieten), 100 (2 ), 102 eteres kivonas, 107 (oldćszeres kivonas) etil-acetat, Id. etil-etanoat etil-alkohol, Id. etanol etilen, Id. eten etilen-glikol, Id. 1,2-etandiol etil-etanoat (C H 3C O O H 2C H 3), 81, 83 etin (C 2H 2), 80, 100 (3) eurćpium (Eu), 50, 98 eutrofizaićdas, 96 exoterm reakcić, 32 exszikkator, 107 (szarftas), 109 eziist (Ag), 46, 51, 59, 97,99 eziist-bromid (AgB 2), 74 (bromidok) eziist-jodid (Agi), 74 (jodidok) eziist-klorid (AgCI), 31, 46 eziist-nitrat (AgNO j), 31, 104 (anionok)

fa, 94 fagyas, 7 fagyaspont, 7 (fagyas) farad (F), 115 faraday (F), 43 Faraday torvenyei (eiso, masodik), 43 faszen, 65 (koszen) fazis (anyagok), 6 allć fazis, 107 (kromatografia) feherfto, 116 feherjek, 90 (B), 91, 95 felezesi ido (TVi), 15 felszfn (A), 115 feliiletaktfv anyagok, 89 feliileti feszultseg, 117 feluleti katalizator, 47 felvezetok, 62, 66, 69, 117

fem(ek), 51 alkali, 51, 54-55 alkalifold-, 51, 56-57 atmeneti, 51, 58-61 femek eloailftasa, 43 femes kotes, 20 femes racs, 23 fenil-eten, Id. sztirol fenoiftalein, 38 fermium (Fm), 51 ferri-vegyuletek, Id. vas(lll) vegyuletek ferroszulfat, Id. vas(ll)szulfat ferro-vegyijletek, Id. vas(ll) vegyijletek feszultseg (V), 45 (potencialkiilonbseg), 115 fesziiltsegi sor, 45 Faraday torvenyei (eiso, masodik) 43 ionos elmelete, 42 feszults^mero, 44, 45 (potencialkulonbseg) finomitas, tisztftas, 84 finomitobćl eltavozć gazok, 85 fizikai ailapotok, 6-7 fizikai kemia, 4, 5-49 fizikai mennyisegek, 114 fizikai sajatsagok, 6 fizikai valtozas, 5 fluor (F/F2), 76, 51, 72, 98 fluorcsoport (-F), 81, 101 (9) fluoridok, 72 fluorit (CaF 2), 72 fluorozott szenhidrogenek, 72 fogćk, 111 fogyas, 108 (terfogatos elemzes) folyadekallapot, 6 folyekony, 6 fordftott (visszafele haladć) reakcić, 48 formaldehid, Id. metanal formalin, 80 forraićcso, 111 forras, 7 forraspont meghatarozas, 107 forraspont, 7 (forras), 98-99 foszfatok, 96 (eutrofizalas) foszfor (P), 51, 66 , 68 , 99 voros, 68 (foszfor), 99 sarga, 68 (foszfor), 99 foszfor-pentaoxid (P 2O 5), 68, 116 (szarftćanyag) foszforsav (H 3PO 4), 68 (foszfor-pentaoxid) fotocella (fenyelem), 54, 69, 117 fotokemiai reakcić, 46 fotoszintezis, 90 (B), 95 folanc (alom lanc), 76 foldgaz, 78 (metan, etan), 84 (B), 94 fozopohar, 109 frakcićk (koolaj ieparlasa), 84 nehez, 84 (frakcić) konnyu (frakcić) frakcionaić oszlop, 69, 84 (primer desztiilacić), 106 (frakcionalt desztiilacić), 110 frakcionalt desztiilacić (szakaszos leparlas), 106 cseppfolyćs levegoe, 66 (nitrogen), 69 (oxigen), 75 (B), 94 (B)

TARGYMUTATO
koolaje, Id. primer (elsodleges desztiilacio) francium (Fr), 50, 54, 98 Frasch-eljaras, 70 frekvencia (f), 115 freon (C C I 2F2), 87 fruktoz (gyiim 6 lcscukor), 90 (szacharćz) fullerenek, 65 (buckminsterfulleren) funkcios csoport, 76 fuzio, mag-, 15 fiist, 31 fustkod (szmog), 96 fiistolgo kensav (H 2S 2O 7), 71 (kontakt eljaras) futoanyag(ok), 94 asvanyi, 94 (fut6 anyag) futoolaj, 85 (maradek) gumi, 87 (termeszetes polimerek) hidrogenezes, 79 hidrogen-jodid (Hl), 74 hidrogen-karbonatok, 36 (sav), 104 (anionok) hidrogen-klorid (HCI), 6, 19, 29, 32, 34, 36, 48, 67, 73, 78, 102 (klor) hidrogenkotes, 20 hidrogen-peroxid (H 2O 2), 53, 103 (oxigen) hidrogen-szulfid (H 2S), 34, 71 hidrohzis, 40 hidroxidok, 37, 38, 41, 53, 97 hidroxilcsoport (-O H), 77 (homoićg sorok), 82, 100 (d es 4) hidrox6 niumion (H 3O+), 36, 38 hfg, 30 higany (Hg), 51, 59, 96, 99 higroszkopos, 92 holmium (Ho), 51, 98 homogen katalfzis/katalizator, 47 homogen, 9 homok, 9, 63 homoićg sorok, 77, 80-81 homopolimer, 86 hosszu periodusok (elemcsoportok), 50 (periodus) hosszu szaru gombtolcser, 110 ho, latens, 32 (reakcićk entalpiavaltozasa) hoertek, 94 homero, 111 homerseklet, 28-29 kritikus, 6 (gaz halmazailapot) szobahomerseklet, 25 standard, 29 atalakulasi, 22 homersekleti skala, abszolut, 29 Celsius- 29 hore kemenyedo muanyagok, 86, 87 (muanyagok) hore lagyul6 muanyagok, 87 hovezeto, 116 (vezeto) huto(k), 109 Liebig, 106, 109 visszafoly6 s, 109 hutoanyag, 116 hutokozeg, hutoanyag, 11 7

Cy
gyanta (termeszetes, szintetikus), 117 gyemant, 23, 64, 98 mesterseges, 64 (gyemant) gyenge bazis, 38 gyenge elektrolit, 42 gyenge sav, 38 gyors eges, 94 gyorsan ulepedo (csapadek), 37 gyorsulas (a), 115 gyuru (atomok), 70, 76 (B) benzol-, 76 (aromas vegyuletek) gyur(js alkanok, 78

H
gadoifnium (Gd), 51, 98 galenit (PbS), 63 (olom) galiium (Ga), 51, 62, 98 galvanizalas, 43 galvanizalas, 45, 60 gamma-surgarak (y-sugarak), 14 Gay-Lussac-fele torveny, 29 gaz(ok), 6 (gazailapot), 84-85 szen-, 65 (szen-monoxid, koszen) idealis, 28 semleges/nemes, 51, 75, 94, 103 (nitrogen) kejgaz, Id. dinitrogen-oxid cseppfolyositott koolaj, 85 (a finomitobol tavozo gaz) foldgaz, 78 (metan, etan), 84 (B), 94 finomitobol tavozo, 85 vfz-, 65 (szen-monoxid) gazallando, 28, 116 (allando) gazailapot, 6 gazatvezeto cso, 109 gazgyujt 6 /felfogć edeny 110 gazkromatografia, 107 (kromatografia) gazok allapotegyenlete, gaztorveny (altalanos, idealis) 28 gazolaj, Id. dfzelolaj gazpipetta, 110 gaztorvenyek, 28-29 germanium (Ce), 51, 63, 98 germicid (fertotlenfto), 116 gipsz (CaS 0 4 .2 H 2 0 ), 57 (kalcium-szulfat) glicerin, Id. 1,2,3-propantriol glicin, 97 glikogen, 90 (glukćz) gliikćz (szolocukor) (C 6H , 206 ), 83 (alkoholos erjedes), 90, 95, 7 7 5 < gombaoloszer, 116 gomblombik, 110 goz, 6 (gaz halmazailapot) goz, tulhevftett, 11 7 gozsuruseg, relatfv, 29 grafit, 64, 98 Graham-fele diffuzi6 -torveny, 29 gravimetrias (sulyszerinli) elemzes, 108 gula alaku (molekula), 79 hab, 31 Haber-szintezis, 66 hafnium (Hf), 51, 59, 98 haić, 110 halogenek, 51, 72-74, 100 (B) 101 (9) halogenezett szenhidrogenek, 81, 101 (9) haloidok, 72 (B) alki!-, Id. halogenezett szenhidrogenek hangyasav, Id. metansav harmas kotes, 18, 100 (c es 3) harmaspont, 117 harom vegyerteku (kovalens), 79 haromatomos, 10 haromerteku (ion), 17 haromerteku, 39 haromlab (laboratoriumi), 111 hasadas, (nukiearis), 15 hasadasi sik, 22 hasadoanyag, 15 (maghasadas) helium (He), 14 (alfa-reszecske), 51, 75, 98 helyettesftes, 41 helyettesftesi reakcio, 78 hematit (Fe 203 ), 60 (vas) heptan (C 7H 16), 84 Hertz (Hz), 115 Hess-torveny, 33 heterogen katalfzis (katalizator), 47 heterogen, 9 hexagonalis (alapveto kristalyformak), 22 hexagonalis (reszecske eirendezodes), 23 hexandisav (C00H(CH2>4C00H), 86 hexan (C^Hi^), 78 hidrat, 40 hidratacio, 30 (szolvatacio) hidratalt, 40 (hidrat) hidridek, 35 (5. szabaly), 53 (B) hidrofil, 88 (detergensmolekula) hidrofob, 88 (detergensmolekula) hidrogen (H/H 2), 18, 19, 20 (hidrogenkotes), 36, 37, 38, 39, 40, 41, 50, 53, 56, 66 (Haber-szintezis), 97, 98, 100-101, 103, 104 (gazok) hidrogen-bromid (HBr), 74

U
idealis gaz, 28 idealis gazok allapotegyenlete, 28 illekony, 117 indikator, 38 univerzalis, 38 indium (In), 51, 62, 98 inhibftor, 47 intemiolekularis (molekulak kozotti) erok, 20 ion(ok), 16 komplex, 40 (komplex s6 ) hidrox6 nium/ox 6 nium (H 3O+), 36 „kivulallo", 27 ioncsere, 93 ioncserelt (viz), 93 ionegyenlet, 27 ioneimelet (elektrolfzise), 42 ionizacio, 16

ionos kotes, 17 (B), 17 ionracs, 1 7, 23 ionvegyertek, 17 ionvegyijlet, 17 indium (Ir), 51, 59, 98 iszap, 93 (kemeny vfz) itterbium (Yb), 51, 99 ittrium (Y), 50, 59, 99 izomerek, 19 (izomeria), 76 szerkezeti, 77 izomeria, 19 izomorfia, 22 izotćp(ok), 13, 108 (tomegspektroszkopia) radioaktiv, Id. radioizotopok izotoparany, 24 izotoptomeg, relatfv, 24

jeg, 6, 33, 92 jod (I/I2), 23, 51, 72, 74, 98, 101 (9) tinktura, 74 jodidok, 72 (B), 74, 104 (anionok) jćdtinktura, 74 joule 0), 115

65, 97, 104 (anionok) karbonilcsoport (- C O - ), 80 (ketonok), 100 (f), 101 ( 6) karbonsavak, 81, 88 (szappan), 91 (lipidek), 101 (7) karboxilcsoport (-C O O H ), 81 (karbonsavak), 91 (aminosavak), 100 (g), 101 (7) katalitikus krakkolas, 84 (krakkolas) katalizator, 47 heterogen, 47 homogen, 47 feluleti, 47 katalfzis, 47 (katalizator) kationok, 16, 105 katćd, 42 (elektrćd) katćdos vedelem, 45 kejgaz, Id. dinitrogen-oxid Kelvin (fokok) (K), 29 (abszolut homersekleti skala), 114 kemcso, 111 kemcs6 allvany, 111 kemcsofogo, 111 kemeny vfz, 93 kemenyfto, 87 (termeszetes polimerek), 90 kemiai adalekanyagok, 85 kemiai egyensuly, 49 kemiai jelolesek, 8 , 98 -99, 112-113 kemiai reakciok, 5, 32-35, 42-19, 52 kemiai tulajdonsagok, 5 ken (S), 7, 22, 54, 47, 51, 69, 70, 99 alfa- (a-ken), Id. rombos ken beta- (p-ken), Id. monoklin ken -virag, 70 monoklin, 22, 70, 99 ortorombos, Id. rombos ken omlesztett, 70 rombos, 22, 70, 99 ken(IV)oxid, Id. ken-dioxid ken(IV)sav, Id. kenessav ken(VI)oxid, Id. ken-trioxid ken(VI)sav, Id. kensav ken-dioxid (SO 2), 37, 71, 96 (szmog, savas eso) kenessav, (H 2S O 3), 36, 71 kenoolaj, 85 kensav (H 2SO 4), 36, 41, 7^, 96 (savas eso), 102, 103, 104 (nitrat anion), 105 (kalcium kation), 116 (vfzelvono anyag) fiistolgo (H 2S 2O 7), 71 (kontakt eljaras) ken-trioxid (S O 3), 71 kenvirag (kenpor), 70 keplet, 26, 112-113 3-dimenzi6s szerkezeti, Id. sztereokemiai keplet szerkezeti, 26 tapasztalati, 26 altalanos, 77 (homolog sorok) osszeg-, 26 egyszerusitett szerkezeti, 26 sztereokemiai, 26, 77 (sztereokemia) kepletsuly - relatfv, Id. relatfv molekulatomeg

kepzodesho, 33 kepzodesi entalpia/ ho, 33 keramia/agyagharomszog, 111 kerozin, 85 ketatomos, 10 keterteku alkohol (diol), 83 keterteku, 39 ketkomponensu (vegyulet), 8 ketonok, 80, 101 ( 6 ) kettos kotes, 18, 100 (b es 2 ) kettos s6, 40 ket vegyerteku (kovalens), 19 keverek, 8 kezdeti sebesseg (reakcioe), 46 kicsapatas, 88 (elszappanosftas) kiegeszfto tapanyagok, 90 (B) kifustoles, 116 kijeizos laboratćriumi merleg, 111 kilogramm (kg), 114 kilojoule (kj), 32 kinetikus elmelet, 9 kioldoszer, 107 (kromatografia) kis allvany, 109 kiszorftas, 44 „kfviilallć" ion, 27 klor (CI/CI2), 17, 18, 24, 32, 34, 35, 46, 51, 56, 7Z, 78, 93, 98, 101, (9), 102, 104 (anionok) klćr-csoport (-C1), 81, 101 (9) klćretan (C 2H 5CI), 81 klor-fluorozott-szenhidrogenek, 81, 96 ( 6 zon-fogyas), 11 7 (hutogepek) kloridok, 16, 17, 41, 73, 104 (anionok) klormetan (C H jC I), 78, 101 (9) klorofili, 56 kobalt (Co), 51, 58, 98 kobalt(ll)klorid (C 0 CI 2), 58 (kobalt), 104 (vfz) koksz, 60, 65 (koszen), 94 koiloid, 31 komplex ion, 40 (komplex s6 ) komplex s6 , 40 koncentracić (M ), 25, 115 tomeg, 25 (koncentracić) koncentralt/tomeny, 30 kondenzacios polimerizacio, 86 kondenzacios reakcio, 83 kondenzalas/lecsapodas, 7 kontakt eljaras, 71 koordinatfv kotes, Id. datfv kovalens kotes kopolimer, 86 koptatćanyag, 116 kormeghatarozas szennel, Id. szenizotopos kormeghatarozas korrozio, 43, 95 korund (AI 2O 3), 62 (alumfnium-oxid) kovacsolhatosag, 117 (alakfthato) kovacsolt vas, 60 (vas) kovalens kotes, 18 (B) datfv, 18-19 kovalens vegyertek, 19 kovalens vegyuletek, 18 (B) kobos (alapveto krislalyformak), 22 tercentralt, 23 lapcentralt, 23 egyszeru, 23 kobos szoros iileszkedes, 23

K
kadmium (Cd), 51, 59, 98, 114 kalcit, 57 (kalcium karbonat) kalcium (Ca), 50, 56, 57, 93, 97, 98, 105 (langfestes, kationok) kalcium-hidrogenkarbonat (C a(H C 0 3 ) 2), 57, 93 (valtozo kemenyseg) kalcium-hidroxid (C a(O H ) 2), 57 kalcium-karbonat (CaC 0 3 ), 27 (trivialis nev), 39, 57, 65 (karbonatok) 93 (valtozo kemenyseg), 102 (szen-dioxid) kaicium-klorid (CaCl 2), 24, 35, 57, 92, W 2, 107 (szarftas) kalcium-metaszilikat (CaSi0 3 ), 63 (szilikatok) kalcium-oxid (CaO), 57, 60, 69 (oxidok) kaicium-sztearat, 93 kalcium-szulfat (CaS 0 4 ), 57, 71 (szulfatok) vfzmentes, 57 (kalcium-szulfat) kalifornium (Cf), 51 kalium (K), 50, 54, 55, 97, 99, 105 (langfestes) kalium-alumfnium-szulfat x 12 vfz (K2S04.Al2(S04)3), 40 kalium-bromid (KBr), 72 kalium-dikromat (K 2Cr 207 ), 108 (suly szerinti elemzes) kalium-hidroxid (KOH), 55 kalium-jodid (Kl), 4/, 72, 74 (jod) kalium-karbonat (K 2C O 3), 55 kalium-klorid (KCI), 55 kalium-nitrat (K N O 3), 39, 41, 55 kalium-permanganat (KM n 0 4 > 82 , kalium-szulfat (K 2SO 4), 55 kalkopirit ((CuFe)S 2), 61 (rez) kalorimeter, bomba, 33 kalorimeter-bomba, 33 kalorimetria, 116 kapacitas (C), 115 karbonatok, 36 (Sav), 41 (2. modszer).

50. 32 (reakciok entalpiavaltozasa) latex. 59 (lantan) lantan-oxid (LajOj)/ 59 (lantan) lapcentralt-kobos (reszecske eirendezodes). 32 kozbmbosftes. 15 makromolekula. 18-20. 1. 15 maghasadas. 93 lakmusz. 101 ( 8 ) egyenes. 107 oszlop. 51 mennyisegek. 77. 37 lutecium (Lu). maradvany. 98 kromatografia. 24 (relatfv molekulatomeg). 117 laurencium (Lv vagy Lw). 51 kvare. 107 papfr-. 20 kotesi energia. 103 (oxigen) levegokiszorftas felfele. 107 kromvaserc. 110 mero-. 58 (B) lantanoidak. 51 Le Chatelier-elv. 114 metil-metakrilat. fizikai. Id. 100 (b es 2 ) hidrogen. 37. 114-115 egyezmenyes atomtomeg (u). 57 (kalcium-karbonat). 58. 65 (koszen) koszen. 59. 94 (B). relatfv molekulatomeg molibden (M o). relatfv. 8. vize. 33 molekula(k). 55 (kalium) koszen szaraz leparlasa. 38 metii-tercier-butileter. 54. 88 miozin. 84 kremszeru (csapadek). 33 molaris parolgasho. 103 (hidrogen) felfele. 65 (koszen) linearis (molekula). 94. 21 kritikus homerseklet. 11 malachit (CuC 0 3 .Cu( 0 H) 2). 18 kettos-. 93 (kemeny vfz) lagyitas. 69 (oxigen). 16. 105. 110 lugos. 111 mendelevium (M d). Id. 21 kristalymag. 65. 48-49 megszilardulas. 19 (polaros molekula) polaros. 11. 85 marvany. 85 (oktanszam) micella. 106. 76 lancreakcio. 16 (B) koordinatfv. 56. 81. 116 (savmegkoto) magnezium-karbonat (M g C 0 3 ). 37 kreta. 18-19 Ionos. 102 mangan(IV)oxid (M n 0 2 ). 104 (gazok) meszko. 37 kozvetlen szintezis. 41 magnezium-klorid (M g C l 2). 28 detergens. 96 merohenger. lev. 95 frakcionalt desztiilacioja.). 100 (a es 1 ) harmas. 58. 106. 57 magnezium-oxid (M g O ). 75 (B). 84-85.14 (B) nemzetkozi. datfv kovalens kotes kovalens. 115 monoklin (alapvelo krlslalyformak). Id. 98 lantanoidak es aktinoidak. 94 langfestes. 6 metalioidok. 51. 114 mergezo. 31 konnyu frakciok (koolaj). 21-23 mag. 36. 57 lagy vfz. Id. 105 (langfestes) lftium-hidroxid (LiOH). 51 (fem) metan (C H 4). 23 lassu eges. 51. 51. Id. 16. 98 kripton-fluorid (Krp2). 80 metanol (C H 3OH). 57 magreakciok. 100 (c es 3) kotes. 110 gomb-. 65 (koszen) kotes(ek).TARCVMUTATO kod. 65 (koszen) szaraz leparlasa. 50. 108 magmagneses rezonancia (N M R ) spektrum. 107 kristalyviz. 25 molaris fagyasho. 110 talpas-. 117 (gyantak) mesterseges (szintetikus) polimerek. 19 egyszeres. 11. 84 (frakcio) koolaj. 99 molos oldat. 97. 38 . 65 (koszen) koszenkatrany. 25 (molaritas) mertekegyseg(ek). 63 (szilfcium-dioxid) lane (atomlanc). 49 legzes. 59. 102 (klor). 24 (relatfv atomtomeg) mesterseges (szintetikus) gyantak. 75 (kripton) kristaly(ok). 94. 91 molalitas. 6 (gazailapot) krom (Cr). 102 (klćr). 15 (maghasadas) lang. 35. 19. 110 merolombik. 103 (oxigen) maradek. 6 melegftocso. szintetikus polimerek meszesvfz. 57 (kalciumkarbonat) krlolit (NajAlFfi). 94 latens ho. (Mg(OH> 2). vfze. 54 (Iftium) Iftium-nitrid (LisN). 108 lantan (La). 103 (oxigen) levego. 76 (B) elagazo. primer desztillacio korforgas(ok). 108 magnezium (M g). 102 (klor). 20 ionos. 110 Biichner-. 77. 98. 50-51. 100(1) metanal (HCHO). 94 (B) kiszorftasa felfele. 36. 103 (hidrogen) frakcionalt desztiilacioja (cseppf. 17-20 kovalens. 93. 91 Iftium (U). 50. 92-96 koso. 64 (gyemant) mesterseges polimerek. 93 (allando kemenyseg) lagyftok. 25 molekulatomeg. 75. 76 fo-. 94. rez(ll) vegyiiletek kupro vegyijletek. 94 vilagfto. Id. 102 (klor). 109 kristalyosodas. 61 (rez) mangan (M n). 93 magnezum-szulfat (M g S 04 ). 57. 21 (B) kristalyosfto csesze. 84 katalitikus. 58 (krom) kupri vegyijletek. 110 merooldat. 54 (natrium). 19 lipidek. 103 (oxigen) Liebig-huto. 21. 76. 99. 69. 97 kiszorftasa lefele. 41. 25 molterfogat. 66 lombik(ok). 27 (trivialis nev). para. 76. rez(l) vegyijletek kiilso hej. 88 . 25 momentum (impuizus). 19 molekulakeplet. 51. 87 mesterseges gyemant. 102 (szen-dioxid) megfordfthato (reverzibilis) reakciok. 92 k6 rnyezeti kemia. 17 (B) polaros. 100 (h). 66 (nitrogen). 82. 18 (B) dativ kovalens. 26 molekularacs. 18. 109 lignit. 95 bitumenes. 99 M maganyos elektronpar (elektronok). 66. 57 (kalcium-karbonat). 95 vize. 89 apolaros. 76 oldal-. szarmaztatott). 98 magnezium-sztearat. 23 molekulatomeg. 54 Iftium-klorid (LiCl). 57 (kalcium-hidroxid). 78. 21 kristalyracsok. 23 kristalyvfz. 35. 21 kristilyos. 70. 92 levego kiszorftasa lefele. 101 (7) meter (m). 22. 99 mangan(IV)klorid (M n C Ij). 25 M-ertek. 105 (kationok) magnezium-hidroxid. 62 kripton (Kr). SI (alap. 15 magmagneses rezonancia (N M R ) spektroszkopia. 18. 34. 87 metilnarancs. 110 Erlenmeyer-. 17 femes. 32 (reakciok entalpiavaltozasa). 41 krakkolas (hobontas). 700 (4a) metansav (H CO O H). 84 (B). 95 nitrogene. 18. 32 (reakciok entalpiavaltozasa). szene. 51. 13 kurium (Cm ). 107 (kromatografia) gaz. 56. 26. 22 monoklin ken. karos. 56 (magnezium). 10. 19 magfuzio. 22 (B). 94 nem vilagfto.

79 nehez frakciok. 67. 117 nyersolaj. 105 (langfestes. Id. 64. Id. Id. 33 parolgasho. 91 (lipidek) oldallanc (atomok). 99. 93. 97 nitrogenmegkoto bakteriumok. 63. 102 (eten). 25 oldhatatlan. 28-29. 88 natrium-aluminat (N aA I(O H ) 4). 90 (szenhidratok. 68 nitrogen-oxid. Id. 94 nem-vizes oldat. 104 (anionok). 31 oldhatosagi gorbe. 66 (nitrogen) nitrogen korforgasa. 31 (oldhato) oldhatć. etandisav oxidacić. 68 . 68. 89 (mosoporok) mososzoda (N a 2C 0 3 . 29 Da!tontorvenye. 85. 0 ohm (fl). 17. 31. 97. 64. 95 nitrogen-dioxid (N O 2A ? h 48. 98. 51. 99 neptunium (N p). 31 (oldhatćsag) oldodas. 60 (vas) nyitott rendszer. 35 oxidalćszer. 30 vizes. 6 (oivadas). 58. 51 (fem) nem-vilagftć lang. 0 omlesztett (oivasztott) ken. 95 (korrćzio). molaris. 51. 105 (langfestes) 97. 6 oivadasho. 50. 13 olajok (eleimiszerek). 93 motorbenzin. Id. 93 (mososzoda). nitrogen-monoxid nitrozo-vas(ll)-komplex. 34. 99. 105 (kationok) vizes. 88 (szappan). 56. 35 oxidacios szam. 76. 96 (eutrofizalas) 104 (anionok) nitridek. 94. 73. 51 nonan (CgH 2o). 91 oktanszam. 55 (natrium-karbonat). 115 oktadekansav (C . 59. 67 (ammonia). 99 papfrkromatografia. 92. 75. 116 natrium-nitrat (N a N O j). alkanok paratartalom. 48. 103. 37.monomerek. vas(ll)szulfat nobelium (No). 86. 14 (B) Nevvton (N ). kloridok). 84 normal ailapot (gazok). 89 biologiai. 45 (elemek) negyvegyerteku (kovalens). 51. 32 (a reakcić entalpiavaltozasa). SI mertekegysegek neodimium (N d). 99 neutron(ok). v. 70 ontottvas. 94. 96. 88. 95. glukćz. 98. 93 natrium-szulfat (N a 2S0 4 ). 103. 99 ćrauveg. 115 muanyagok. 30 olefinek. 25 (mćlterfogat) standard. 27 (trivialis nev). 63 (ćlom ) ćlom-tetraetil (Pb (C 2H 5) 4) oltott mesz. 41. Ny nyersanyag. kationok) 108 (gravimetrias analfzis vagy suly szerinti elemzes) 6 lom(ll) vegyijletek. 53 (hidroxid) 6 lom(ll)jodid (Pbl 2> 41 . 68 natrium-sztearat. Id. 15 (radioaktfv nyomjelzes) 0 . 107 oivadek. 66 . Id. Id. U . 103 (nitrogen) nemfem. . 12. 48 (zart rendszer) nyomas (p). molaris. 30 oldasho. 117 polaros. 31 oldhatćsag. 6 on (Sn). 60 natrium (Na). kerozin paraffinok Id. 35. 63. radioaktfv. 94. 92 parcialis nyomas. 85 oktett. 95. 29 nuklearis (mag-) egyenlet. 34-35 oxidacićs ailapot. 107 oldott anyag. 39. Id. 99 nitratok. 59. 101 ( 8 ) oldasho. 68. 30 (vizes oldat) mero-. Id. 51. 107 paraffinviaszok. 63 (olom). 73 (klor. natrium-oktadekanoat. 97. 104 (szulfid anion) 6 lom(ll)hidroxid (Pb (O H ) 2). 33 oivadaspont. 55. 105 (kationok) natrium-hipoklorit (N aO CI). 37 natrium-aluminium-szilikat. 82. 30 szerves. galenit olom(IV) vegyijletek. szenhidrogen-viaszok paraffin. 51. 69. 25 nem-vizes. 30 (vizes oldat) apolaros. 29 nyomelemek. 117 nyomjelzes. 90 (kemenyito). 96 (ćzonfogyas) 0 . 58 (nikkel) niobium (N b). 87 (nylon) N nagyolvasztć. 105 (kationok) 6lom(ll)etanoat (acetat). 29 parolgas. Id. 84 (frakcić) nehezvfz. 104 (gazok) oxćniumion. Id. 87 nejlon 66. Id. deuterium-oxid nem elegyedo. 42 nem linearis (molekula). Id. 96. 59. 55. 69. (eutrofizalas). 48. 33 molos. 107 oxalsav. rombos ken Ostvvald-eljaras. 41 2 6 lom(ll)oxid (PbO). koolaj nyersvas. 68 (saletromsav) oszlop-kromatografia. hidroxćniumion ozmium (Os).alaku nemesgazok. 30 (vizes oldat) nem-vizes oldćszerek. 32 (reakcićko). Id. 29 legkori. 99 ozmium-tetraoxid (OSO 4). 96. 99 nikkel-szulfid (NiS). 94 mozgaš. 86 . 97. 90. 100. 103 natrium-klorat (N aCI 0 3 ). 63 (olom) ćlom(IV)oxid (Pb O j). 33 oivadas. 51. 21. 95 nitrogen-monoxid (N O ). 95 (nitrogen kbfforgasa). 50. 15 nyomjelz6 . 87 (muanyagok) mutragyak. 97 oxigen (O /O j). 30 nem-vizes. 55. 68 .10 H 2 0 ). 34 oxidok. 74 (brćm ) natrium-etilat (CH^CHjONa). 31 (elegyedo) nem elektrolitok. 41 natrium-szulfit (N a 2SO j). kemenyft 6 ) monotropia. 31. 115 nikkel (Ni). szacharoz. Id. 67. 115 Dalton-t 6 rveny (parcialis nyomas). 73 natrium-klorid (NaCI). 7 parolgasho. :55 natrium-hidrogenszulfat (N aHS 0 4 ). 87 hore kemenyedo. 101. 39 natrium-hidroxid (N aO H). 93. 74 (jod) natrium-karbonat (N a 2C O j). 32 (reakcićk entalpiavaltozasa).99 oivadaspont-vizsgalat. fiistolgo kensav ćlom (Pb). 103 cseppfoly 6 s. zeolit natrium-bromid (NaBr). alkenek oleum. 29 parcialis. 30 (B) ammonia (NH4OH). 30 (vizes oldat) nemzetkozi mertekegysegek. 111 ortorombos ken. 69. 41. 13. 68. 33 oldat. 51. 60 (vas) otvozet. 54. 50. 55. 64. 66 (nitrogen) nitritek. 59 (ozmium) ćzon (O 3). 30 oldoszeres kivonas. 42. 116 (feherfto) natrium-jodat (N alO j). 63 (olom) 6 lom(ll)szulfid. 96 (savas eso). 11. 97 nitrogen (N/N^). kalcium-hidroxid oivadas (ailapotvaltozas) 7 molaris fagyasho. 99. 82 natrium-hidrogenkarbonat (N aH C O j). 6 lom(ll)nitrat (Pb (N 0 3 > ). 99 neon (Ne). 22 mosoporok. 51. 88. 30 (B) oldoszer. 18. 69. 18. 9 munka (w ) (mennyiseg). 116 paliadium (Pd). 51. 100 (h). 96 (eutrofizalas). 75. 7H 35C OOH ). 71 (szulfitok) negativ polus. 51. 14 nejlon. Brown-fele. 91 monoszacharidok.

Id. 5 kvantitatfv analizis (mennyisegi elemzes). 58. 117 periodusos rendszer. 67 (nitrogendioxid). 82. 69. 56. 80. 87 polieten (polietilen). 104 (B). 50. 100 propilen. 35 redukaioszer. Id. 2). 86. 90. Id. 35 (4. 48 -ho. 100 propanal (O 2H 5CHO). 51. kristaly. 47 propan (CjHg). Id. 81 primer cella (elem). 72. 46 pillanatnyi. 111 cseppentos. 74. 79. 101 propansav (C 2H jC O O H ). 31 pentan (C 5H . 48 rendszertani nev. 35 redox-sor. 104 (anionok) sarga foszfor. 30 poli(tetrafluor-eten) (PTFE-teflon). glukoz. 83 (kondenzacios reakcio) exoterm. 95 (korrćzio) rontgendiffrakcios vizsgalat. 86. addfcios. 84 relatfv atomtomeg. 19 polaros oldoszer. 34 redox-potencial. 46-47 megfordfthato (reverzibilis). 80 (etin). 14 (B) PTFE Id. 87. 68. 104 (vfz) 116 bazisos. 46 pipetta(k). 45 potencial. 24 rendszam (Z). 103 rez(ll)szulfat (CUSO4). 39. 59. 46 reaktivitasi sor. 51. 15 radiologia. 32 entalpiavaltozasa (AH). 99 rutenium (Ru). ćiom (IV) vegyijletek plumbo vegyijletek. 51. 44. 45. 22 rovid periodus (elemcsoporl). 14. radioizotop radioaktfv nyomjelzes. 22 polipeptidek. 105 (kationok) rez(ll)klorid (CuCI^). Id. 78 reakcioho (AH). 50. natrium-nitrat saletromossav (H N O 2). 32 elorehalado. 46 kezdeti. 83 endoterm. 50 (periodus) mbfdium (Rb). 23 radioaktfv bomlas. 51. 54. 81 poli(vinil-klorid) (PVC). 51. 70. kondenzacios. 15 (maghasadas) kondenzacios. 48 lane-. 106 (B). 32 (reakcioho). 87. Id. 17. 44. 34 redukaloszer. 15 radioaktfv sorozatok. 15 radioaktfv izotop. 15 radioterapia. 32 helyettesftesi. 79 (propen). 3 Cu( 0 H) 2) 61 (rez) rez-nikkel otvozet. 115 pozitiv polus. 61 Rf-ertek. 15 fotokemiai. 34-35 reforma las. 59. kationok) rez(l) vegyiiletek. 78 periodus (elemcsoporl). 91 polipropen (polipropilen). redox. 100 protaktfnium (Pa).(CgHgOs). 99 sargarez. 19 (polaros kotes) polaros kotes. 68 . nemesgazok ritka foldfemek. 50-51. 41. 67 (nitrogendioxid) saletromsav (H N O 3). 111 piroluzit (M n 0 2 ). Id. 82. 15 (radiologia) radium (Ra). 71. 35 potencialkulonbseg (V). 40 rez(ll) vegyuletek. 99 protonok. Id. 84 prometium (Pm ). szintetikus polimerek termeszetes. 50. 86 polimetilmetakrilat. 58 (mangan) platina (Pt). 47 atlagos. 106 (B). 32 reakcio(k). 61 (rez(lll) vegyiiletek). 5. 79. 99 rombos ken. 99 polus. 83 primer aminok. 5 reakciosebesseg. 108 R racs(ok). propen propin (C3H4). 59. 12. 116 reagens. Id. 48-49 szabadentalpia valtozasa (AH“). 34. 4 redukcio. 107 (kromatografia) ritka gazok. 38. 108 (langfestes) platina elektrod. 91 (feherjek) szintetikus. 32 eszterezesi. 99 rost (durva taplalek). 5 kvalitatfv analfzis (minosegi elemzes). 43. 99 polarizacio. kemenyft 6 ) polisztirol. 50. kalium-nitrat chilei. 36-38 ecet-. 61 (rez(l) vegyuletek) rez(l)oxid (C u jO ). 103 (hidrogen). 103 (nitrogen). 23 ion-. 46. 99 promotor (gyorsfto). 67 rez(ll)oxid (CuO). 32 reakciokeszseg (reaktivitas). 61 (rez) saletrom. 45 (elem) prazeodimium (Pr). 34. 6 lom(ll) vegyuletek plutonium (Pu). 60 (acei) rozsdasodas. polisztirol polikloreten. 86 polimerizacio. 78. 52 addfcios. 96 (savas eso) pigmentek. 61. 99 salak. 96 (savas eso). 27 renium (Re). 14 radioaktfv bomlasi gorbe. szabaly) pH. 50 (periodus) rovid. etansav amino-. 29 relatfv izotoptomeg. 86 . 87 polieszterek. 64. 24. 117 nyitott. 98. polivinilkicrid polimerek. 71. 91 . 86-87 mesterseges. 117 pillanatnyi sebesseg (reakciće). 99 ragaszto. 97. 14-15 radioizotop. elektrode (E) 44 potencial. 44— 45 reakcićpartnerek. poli(vinil-klorid) kvalitatfv (minosegi) sajatsžgok. 59. 96 ( 6 zonfogyas) polonium (Po).xH20 ) 60 rozsdamentes acei. 87 polifenileten. 90 (B) rozsda (Fe 205 . 79 (propen) poliszacharidok. Id. (szenhidratok. 22 (B). 21. 61 (rez(ll) vegyijletek rez(ll)nitrat (C u (N 0 3 ) 2). 19 polaros molekula. 46 sebessege. Id. 68 . 87 poiimerizacio. 87 poliamidok. 115. 60. (Rh). 61. 90 (kemenyito). Id. 5 reakcio standard entalpia valtozasa (AH°). 68 (foszfor). 61 (rez(l) vegyuletek) rez(ll) tetraamin-szulfat (C u (N H 3) 4804 ). 50-51 peroxidok. akrilpolimorfia. 23 molekula-. 61 rez(l)klorid (CuCI). 99 radon (Rn). 105 (langfestes. 45 (elem) porozus.rARCVMUTATO molaris. Id. 22. 51. a reakcio entalpia­ valtozasa (mag). 51. 23 atom-. 60 (rozsda). 48 (zart rendszer) zart. 45 (elem) primer desztiilacić. 32-35. 98-99 rendszer. 98-99 relatfv gozsuruseg. 71. 50 hosszu. lantanoidak rćdium. 99 rez (Cu). 13. 50 (periodus) periodusido (T) (mennyiseg). 99 primer alkoholok. 42-^9. 91 aszkorbin. 61 sav(ak). 50-51. 15 (felezesi ido). 108 kvantitatfv (mennyisegi) sajatsagok. 23 femes. 51.(CuS 0 4 . 82 propen (CjHg). 82. 24 relatfv molekulatomeg. 32 standard (A H °). 80. 68 . bomlasi sorok radioaktivitas. 33 Pascal (Pa). 44 plumbi vegyijletek. 97 redoxi. 75. 36. 40. poli(tetrafluor-eten) PVC Id. 79 fordftott iranyu. 41. Id. 115 pelyhes (csapadek). 99. 51. 101 propanon (C 3H 6O). Id. kiindulasi anyagok.

koszen) tapanyagok. 40 kettos-. 71 (kontakt eljaras) hexandi. 107 (szarftas) szilikatok. 37 semleges elektrod. 64. ammonium-klorid szamarium (Sm). 83. 90-91 kiegeszfto. 77-91 szerves oldćszer. 103 (hidrogen). 117 (tomeg) atom-. Id. 39 bazisos. 96 tercentrait kobos (reszecske szennyezett. 96. 38 savanyu s6. 9 (tiszta) tellur (Te).(H 2S2O 7). 109 63. 12 (B) szubiimalas. 97. 117 s6 (k). 116 Sz szabalyos (normalis) s6 . 41 szkandium (Sc). 55 (natrium-karbonat) sztearinsav. 33 semlegesftodes. szilfciumdioxid szilikagel. 85 technecium (Tc). 59 (hafnium). 114-115 skala(k) (homersekleti) abszolut homersekleti. 60 (acei). 28. 74 (hidrogen-jodid) metan. 100-101 szervetlen kemia. 63 szilika. 24 (B). 116 (vfzelvono anyag) ken(IV)-. 51. 62. 60. 65. 65 (szendioxid). 98-99. 90 (B) szengaz. 96 teiftetlen vegyuletek. 64. 99 sziifcium(IV)oxid. 116 szen korforgasa (szenciklus). 82.(H 3PO 4). 67 (nitrogen-dioxid) oktadekan. 110 100 . 51. 31 szekundum (s) (masodperc). 96 (savas eso). 19. 9 (tiszta) elrendezodes). 36 szerves vegyuletek. 51. 64. 114 szures.(C2H5COOH). 109 szenizotćpos kormeghatarozas. 98 szurotolcser. 107 (szarftas). 40. 116 sebesseg (v). 117 szerves sav. 91 szerves. nemesgazok semleges. 71. 96 savas ćlomakkumulator. 14 (B) suly. 31 dioxid). 88 (szappan). 39 ko-. 29. 7Hjs COOH). 65 (buckminsterfulleren) . 115 szarmaztatott SI mertekegysegek. 104 (anionok) 108 (langfestes) sotalanftas. 6 szilfcium (Si). tomeg. 65. 31 szen-monoxid (CO). 99 szenhidrogenek. 104 (gazok. 57. 7 szulfatok. 89 szarftas. 82 sztearin-. 15. 77 szerkezeti keplet. 10 sosav. 36 oxal-.(HNO3). 37. 93 szappant nem tartalmazo detergensek. 14 sugarzas. 102 (eten). 117 szilard halmazailapot. 96 (B) tercier alkoholok. 94. 42 semleges gazok. 99 termikus. kensav kenes-. 99 95 (fotoszintezis). 77 szenszal/rost. 96 (savas eso). metansav fustolgo ken. 108 (tomeg-spektroszkćpia) spektroszkopia tomeg 108 magmagneses rezonancia (N M R ). 36. 53-75 szigetelo. 81 etandisav ((C O O H ) 2). 83. relatfv molekulatomeg suruseg (r). Id. 52. 90. 42 (az elektrolfzis ionos elmelete) SI mertekegysegek (alap. 101(7) hangya-. 63 szintetikus detergensek. 54. 50. 99 szappan. 51.karbon-. gS (elszappanositas). 36 (sav). 104 (anionok). Id. Id. 108 (langfestes) jodhidrogen. 34. 63. 50. Id. 101 (7) saletrom. 95 tapasztalati keplet. 40 komplex. 116 szarftćszer. 29 Celsius-. 102 (szen-dioxid)kl6 r). 65 (szen-monoxid. 2H 220 n ). Id. 67 (nitrogen-dioxid). 115 sebessegi gorbe. 105 (kalcium kation). 40. 39 szabalyoz6 rudak. 51. 68 . 36. 58. 83 szekunder elem. klor). 96 (savas eso) teiftett vegyiiletek. 88 . 23 szennyez6 k. 103 (hidrogen). szarmaztatott). szilfcium-dioxid szilfcium-dioxid (Si0 2 ). (HCI).( 7 -sugarak). 115. 55 (kalium) sohid. 90 szal (szen). 115 szazalekos osszetetel. 99 szennyezes. 27 szodabikarbona. 60. 104 (anionok) szulfitok. 108 stroncium (Sr). Id. 15 tejszeru (csapadek). 76 (B). 30 Szolvay-eljaras. 44 sokatomos. 95 szen-dioxid (C O 2). 64. 81. 36 savmaradek. 71 gyenge. 77 (sztereokemia) sztirol. 114 (B). 90 (B) szenhidratok. Id. kenessav ken(VI)-. 77 szensav (H 2C O 3). 62. 65 szaimiakso. Id. 116 szarmaztatott mennyisegek. 93 spatula. szappant nem tartalmazo detergensek szintezis. 99 69 (oxidok). 45 savas. 96 (savas eso) dikarbon-. 104 (anionok) szulfidok. 55. 37. 56. 108 spektrum. 73 (hidrogen-klorid). 51.(H2SO4). 104 (anionok) szupravezeto. 57. Id. szuropapfr.(C . 104 (nitrat anion). 70 (B). 50. 116 szacharoz (C . 87 (polisztiroi) szubatomi (atomnal kisebb) reszecskek.(H 2C O 3). 92. 4 1 . 12-13 szerkezeti izomerek. 56. gamma. 24. 106 szen (C). 102 (szen-dioxid. 26 szerkezeti keplet. 65 teljesftmeny (P). 90. 46 (reakcićsebesseg) semleges (anyag). tantal (Ta). 117 semlegesitesi ho. 77 tegely. 59. 99 szijriet. 103 (nitrogen). 51.(H CO O H). relatfv atomtomeg keplet/molekulatomeg.101 . 36. 55 (natrium-klorid) savanyu. 111 spektrometer. 45 (elem) szuszpenzio. Id. 107 szarft6 anyag.(C H 3C O O H ). magmagneses rezonancia. Id. oktadekansav sztereoizomerek. 106 szelen (Se). 29 (abszolut homersekleti skala) skalabeosztas. 86 sosav (HCI). 40 szabalyos. oktadekansav eros. 57. 59. 63 szilikonok. Id. Id. etandisav foszfor. natriumhidrogenkarbonat szolvatacio. 103 (hidrogen). 26 szekunder alkoholok. 81.7 ^. 83 szerkezet (atom). Id. 26.(H N O 2). 65 (szenteiftett (oldat). 56. 73 (hidrogen-kkDrid). 76. 3-dimenzios. 77 sztereokemia. 71. 107 (szarftas). 39 savas eso. 51. 104 (anionok) saletromos. 54 (natrium). 13. 115 szennyezes. 102. 99 sugarak.(CO O H (CH 2) 4COOH). 41. 97. 39--41. 81 etan. 38 ken. anionok)tapanyag(ok). 91 (lipidek). 8 direkt (kozvetlen). 68 (foszforpentoxid) propan. 26 szenhidrogen viaszok/gyantak. 96 terbium (Tb). 77 sztereokemiai keplet. 81. 26 szerves kemia. 26. 101 (7) szen. 39 savmegkoto anyag. taliium (TI). 99 szobeli egyenlet. 69. sztereokemiai keplet egyszerusftett. 69. 95 (szen-ciklus).

33 nyomas. 37. Id. 60. 93 (kemeny) valoszfnusegi eloszlas. iranyzat. 50-51. 71 (kontakt eljžras)vfz korforgasa. 40 forraspont. vfzmentes kalcium-szulfat (CaS 0 4 ) 104 (nitrat anion) 57 (kalcium-szulfat) vas(ll)szulfid (FeS). Id. 105 (kationok) ćlom(ll)-. 110 csapos-. Id. 91 iitkozesi elmelet.0 visszafoly6 s huto. 93 valasztotolcser. 105 (kationok) vizsgalat(ok). 77 zart rendszer. rozsda vegpont. 24 relatfv molekula-. 102 (szen-dioxid. 99 viszkozitas. deuterium-oxid lagy. 90 (B). 11 molaris. 77 trend. 86 uran (U). 58 (vanadium). 50. 22 tetraklor-metan (CCI4). 91 (lipidek) szenhidrogen/paraffin. 46 vfz (H 2O). Id. 28-29. 11 palcialis nyomasok. 60. 51. Id. 115 vegyi fiilke. 58. 51. 5 termeszetes gyantak. 60 (vas) vizes oldat. 108 tomegszam (A). 106. 87. 25 relativ atom-. 87. Id. 83 trivialis nev. 63 (olom) szerves. 28 Dalton. 111 95. 25 (koncentracio) tomegmegmaradas torvenye. 99 eten). 99 vulkanizalas. 107 vas(lll)klorid (FeCI. 38 vinil-klorid (CH 2CHCI). 51. rez(l) vegyuletet ferri-. 60 (vas) vizes oldoszer. 92 van der Waals-fele erok. 41. Id. 90 (B). 109 vitaminok. 75. 14 (B) torveny(ek) Avogadro. 53 (tricium) valtozo kemenyseg (vfz). 17 vas(ll)-. Graham.. 24. 99 tobberteku alkoholok. 116 (vezeto) viaszok. olom(IV) vegyiiletet plumbo-. 40 vas(lll) vegyijletek. 30 nyers. 117 (gyantak) termeszetes polimerek. 108 (terfogatos elemzes) torium (Th). 11 allando osszetetel. 116 (vezeto) vezetokepesseg. 53 trfciummal jelzett. 110 valaszto-. 93 vas(ll)szulfat (FeS 04 ). 74 (brom) desztillalt. 116 elektromos. 27 trans-2-buten.). 28 Gay-Lussac II. 117 vas(lll)oxid-hidrat. hematit volfram (W ). 25 termekek. vas(lll) vegyuletet ferro-. 98-99 relatfv keplet-. 19 tetragonalis (alapveto kristalyforma). Id. 6 lom(ll) vegyiiletet tobbszorosen teiftetlen. 98-99. 29 Boyle. 110 tomeg (m ). 97. 16 W a tt(W ). 108 40. 60. 99 titralas. 8 (szintezis). 28. 116 (vezeto) ho. 77 tolcser(ek). 105 (kationok) kovalens. 110 gomb-. 58. 35. 75. 110 vegyjel. 98. 27. 53 (trfcium) trigonalis/sfk trigonalis (molekula). 115. 29 Hess. 14. 11 tomegspektrometer. 68. 29 Gay-Lussac I. 99 tultelftett (oldat). 110 nehez-. 93 vfz a legkorben. 105 (kationok) vfzelvono anyag. vas(ll) vegyuletet ion-. 30. 105 (kationok) olom(IV)-. 20. 63 (szilfcium-dioxid) U. 108 (tomegspektroszkopia) tomeg-spektroszkopia. 114 (B). 93 (allando kemenyseg) vegyiiletek) vfzlagyft6 k. kovalens/ion vegyertek vegyertekelektron. 6 xenon (Xe). 79 timsć. 71. Id. 103 (nitrogen) vanadium-pentaoxid (V 2O 5). Id. 63 (olom). 40. 51. 77 teiftett. 48 (disszociacio) termikus szennyezes. Id. 92 vfzeilatas. 59. 112-113 vegyiilet(ek). 58. 14. 29 tobbszoros sulyviszonyok. 60 (vas) vfzgaz. 105 (kationok) vfzko (vfz). 117 (viszkozus) viszkozus. Faraday. 96 36.TARCYMUTATO terfogat (V). 29 Graham. Id. Id. 76 (B). Dalton. 13. 50. 30 kovacsolt. energiamegmaradas. 92-93. 96 termokemia. U w X rez(ll). langfestes. 10. 19. 108 (terfogatos elemzes) vegyertek. 83 tobbszoros sulyvlszonyok torvenye. 97. 8 alifas. 31 tuzko (kovako). 79 kemeny. Id. 9 tisztftas. 75 (xenon) rez(l). 15. 60. 117 tulium (Tm). vanadium (V). 52 (B) trfclum (T). 91 (feherjek) termikus disszociacio. rozsda voros foszfor. elektronpalya trfciummal jelzett. 20 vfz folott. 93 titan (Ti). 32 (B) tetraederes (molekula). 74 tiszta. 27 tulhevftett vfzgoz. 60. 85 vilagfto lang. 43 gaz. 18 (B) kupri-. uveghazhatas. 110 Biichner-. 51. 93 V-alaku (molekula). 100-101 plumbi-. 117 megmaradas torvenye. 22 trimer. 11 teiftetlen. 28-29 elektrolfzis. 65 (szen-monoxid) vas(ll) vegyijletek. 11 diffuzić. 19 triklin (alapveto kristalyformak). relatfv molekulatomeg relatfv izotop-. 61 triol. kalium-alumfniumszulfat X 12 vfz tiroxin. 8 . 83 (alkoholos erjedes) zoldgalic. 105. 117 mol-. 29 Gay-Lussac. 24 tomegkoncentracio. 48 zeolit. 93 (ioncsere) zimaz. 24 (B). Id. 105 (kationok) vas(lll)-. 53. 51. 11 tobbszorosen teiftetlen vegyuletek. 110 szuro-. 68 (foszfor). 61. 30 (szolvatacio). vas(ll)szulfat Zs zsfrok. 93 (valtozo kemenyseg) vas(ll)klorld (FeCIi). rez(ll) vegyuletet kupro-. 90 (kemenyft6 ). uvegkad (eszkoz). 60 (vas(IH) vegyiiletek) oivadaspont. 41. 116 ontott. 6 xenontetrafluorid (XeF 4). 107 vas(lll)oxid. 60 (vas(ll) vfzlagyftas. 94 univerzalls indikator. 70 (B) vfzmentes. 99 hidratalt. 104-105 vas(lll)hidroxid (Fe(O H ) 3). 35. 93 vas (Fe). 32 tomegmegmaradas. 28 Faraday (elektrolfzis). 43 tradicionalls nev. 102-103. 92 bromos. 24. 91 (lipidek) . 11 7 0 . 99 aromas. 77 vezeto. 104 legkorben.

2003 Felelos klado: Jankovics Laszlo Forditotta: BIharI Judit Szaknnailag ellenorizle: KIss Klara Kiadovezeto: Tćth-Kasa Ottilla OIvasoszerkeszto: Geiler TIbor Muszakl szerkeszto es bon'toterv: Meseldzija Zoran Tordeloszerkeszto. Dr. Winlers/Tudomanyos Fenykeptar. vagy valamilyen modon elektronikus. nem tarolhatć olyan rendszerben. A kiado elozetes engedelye nelkCil e kiadvany egyetlen resze nem masolhato. I® . Magyar kiadas: © Novum Klado. jeremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar. Keszijit a Novum Nyomdaban. Az illusztraciok keszfteseben reszt vettek: Koszonettel tartozunk. London E C IN 8 RT. akikkel nem tudtak kapcsolalol lalalni. amelyb 6 l visszanyerhet6. Borftolap (fent balrol. fototechnikai vagy barmilyen mas eljarassal. ha megfelelo rnegegyezes jon lelre azokkal a szerzoijog-tulajdonosokkal is. A kiadoi jog luiajdonosa az © Usborn Publishing Ltd. A konyv eiso kiadasa 2000-ben jelent meg az Usborn Publishing Ltd. )eremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar. Az Usborn nev es a szimbolum az Usborn Publishing Ltd. 1986. az oramutato jarasaval megegyez 6 en): Dr.Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar. Erich Schrempp/Tudomanyos Fenykeptar. 2000. Sue Mims. A 92. oldal (fent jobbra). Davidson/Tudomanyos Fenykeptar. Michael W . Anglia. 83-85 Saffron HIK. Marlas Csllla Nyomdai elokeszftes: Novum Kft.www. Szeged Felelos vezeto: Budincsevich Jozsef ISBN 963 9334 27 8 Minden jog fenntartva. Mindent megtettunk a szerzoi jogok elismerese es vedeime erdekeben. vagy atadhato valamilyen formaban. Mehan Kulyk es Victor de Schwanberg/Tudomanyos Fenykeptar. M alt Meadows/Tudomanyos Fenykeptar.K6sz6netnyilvanitas A borftćlapok tervezoi: Michele Busby es Zoe Wray A tovabbi tervezes Anne Sharples. mechanikai. Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar. kiadonal. Roger Berry es Simon Cooch munkaja. markajele.usborn-com. digitalis fantaziakep. Usborn House. A kiadoknak oromere szolgal. Charles D. hogy a fenykepeket rendelkezesiinkre bocsatottak.

A rulaliv alomtOniegek a 9S-99. A vilagos stflus es a vonzo kivitelezes megkonnyfti a targy temakoreinek teljes megerteset.) A relati'v atom 1 . A yiimolekijk} tgy OK}gfnalomot kei h ro frH o td g U mot tartaima/. Ragvogo illusztraciok. Relatfv atomtfimeg vagy atomsuly (figyelembev^'ve a relailv i7otoplomeget fc az izotoparinyt). I i . hogy kozvetlen meresiik rendki'viil nehez. osztva a szen-12 atotn t6mfg^wk ti/pnketted rMz^el (Id.3 old. . old. osziva a 12 atom tom Snpk tizeneg< kette< reszevel (kl.itomjinak atlasos A hkkogin rtkitiv atomtdmtgt k6/eUt6ieg 1 Relatfv molekulatomeg Kelaliv molekulasulynak is fievezik. 9 789639 I 334274 ISBN 963 -9334-27-8 '■ . A relatfv izotćp'im tOmeggel egviill az elem relatfv atomtdmegćnek krszamitasara hasznaljak. Ezerf a lomeguket egy egyezmenyesen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzuk meg. • Reszletes taruvmutato teszi lehetove barmelyik kifejezes k6nnyu megtalalasat.S . a reszecsk^k menynyisegenek meghatarozasara a mol-t (6-10'’’db reszec:sket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak.'gyezit«?nyes at(xnl6nieg < ?gysegl)en (u) lejt’zik ki. K i ti)aqh\ n»totV otom rćm ^ 16. Az atomok es a molekulak tomegenek kozvetlen meresćre. osztva a szćn-12 atom tonieg^'nek tizenkfttfd re?. lgy a kht rekjtiv otomiomege s dtfcjpoi rehttv Uotćptćmeg ^ ( i x 35 * 0 x 37) 4 ^ 35.'g a niolekulSban Ićvo alomok relatfv atorntOm^ geinek O sszege. Egy elem vagy ^ vegyijlH niolekuiiljanak a to mt'ge. AZ A T O M I JE L L E M Z O K M ERESE A kb lO ’ mm atmeroju ćs kb IO ‘ ’g tomegu alomok olydti kicsik./^vol. • Elengedhetetlen tanulasi vezerfonal a vizsgara keszuloknek.KEMIA KEPES SZOTAR Idealis kezikonyv a kemiat tanulok reszere. izotćp 1.lljak. okJalon 1^6 libiđzatban lalilhatok nieg Adott anyag egy . A (ernm ietf^ klorban n}intfgy haromi£or onnyi CI-3S atcm mmfCi-i/ atom. Ičmegul (. Igy konnyebben kezelheto ertekeket kapunk. C A 'j ' Kakiom (nkitiv atomitimeg 40) Cgp V c a c i^ ^ Klw lH (iH v Relatfv lzot6pt6meg Adott izot6p fsy atontjAnak loniege. a tfimegspektronfišternek nevezett berendezest haszn. attekintheto abrak egeszftik ki a lefrasokat es magyarazatokat. 1 • Vilagos meghatarozasokat ad ertheto megfogalmazasban az alapveto fogalmakra es kifejezesekre.5 • kjjvtgjnjl«. Majdnem (Kjntosan mi‘gegyezik az izol6p tOmegszSmžval". izot(')(). lzot6paržny Az elcm adott nicnnyisegeben a/ izotćpok’ atomjainak sz< arAnya. M ivel igen kis anyagniintaban is lobb m iliio atom van. • Att'ouo hivatkozasi rendszer segiti az anyag kulonbozo reszei kozott meglevo kapcsolatok megismereset.) A realtiv molekulatonK.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->