Everand Logo

Welcome to Everand!

  • Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

    Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

    A bölcsesség kincsestára
    A bölcsesség kincsestára
    A bölcsesség kincsestára
    Ebook125 pages2 hours

    A bölcsesség kincsestára

    By Sza-szkja Pandita

    5/5

    ()

    Read preview

    About this ebook

    A Tibet-kutatás úttörője, Kőrösi Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára című művének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita műve a tibeti világi szépirodalom talán legelső alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították - franciára, majd németre először Kőrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belső-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvű kéziratát 1948-ban. Az ő értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita műve magyarul Tandori Dezső fordításában.
    LanguageMagyar
    PublisherFapadoskonyv.hu Kiadó
    Release dateDec 10, 2013
    ISBN9789633765562
    A bölcsesség kincsestára

    Related to A bölcsesség kincsestára

    Related ebooks

    Related podcast episodes

    Related categories

    Reviews for A bölcsesség kincsestára

    5/5

    1 rating0 reviews

    What did you think?

    Tap to rate

    Review must be at least 10 words

      Book preview

      A bölcsesség kincsestára - Sza-szkja Pandita

      SZA-SZKJA PANDITA

      KUN-DGA’ RGYAL-MCHAN

      A BÖLCSESSÉG

      KINCSESTÁRA

      Tibetiből magyar prózára fordította,

      a jegyzeteket és az utószót írta

      LIGETI LAJOS

      Fordította

      TANDORI DEZSŐ

      Honlap: www.fapadoskonyv.hu

      E-mail: info@fapadoskonyv.hu

      A könyv az alábbi kiadás alapján készült:

      Európa Könyvkiadó 1984

      Korrektor: Török Tünde

      Borító: Kaposvári Franciska

      978-963-376-556-2

      © Fapadoskonyv.hu Kft.

      © Ligeti Lajos, Tandori Dezső

      01

      India nyelvén: Szubhásitaratnanidhi, Tibet nyelvén: Legsz-par bsad-pa rin-po-cshei gter a címe ennek a könyvnek.

      Leborulok az áldott ifjú Mandzsusri előtt.{1}

      02

      Fő Lény, Mindentudó, borulok eléd,

      mint derűs, ékköves fejű istenek,

      vidjadharák s nágák urai, s Vjásza,

      Aksápada, Valmiki s más próféták.{2}

      03

      E könyv címe: „Drágakő-kincstár".

      Gonddal olvasd, s derék útra visz:

      mint tiszteld a Tan törvényeit,

      s tedd világi dolgod hibátlan.

      I. KÖNYV

      A BÖLCSRŐL

      1.

      Erények kincsét bölcsek gyűjtik,

      kincstartói örök igéknek.

      Vizek gyűjtője, a nagy tenger

      minden ömlő folyót befogad.

      2.

      Erényest megtart, hitványt elvet,

      aki bölcs, s ezzel bölcs: hogy választ.

      Homokba szórt vasreszeléket

      magához ránt a rendes mágnes.

      3.

      Bölcs mondás bölcs elmének való;

      a balgának mit is mondhatna?

      Ha a sugaras fény előtör,

      démon-madárhad vakul, éj fut.

      4.

      Bűnét az okos elhagyhatja:

      a balga ugyan mint hagyná el!

      Madárkirály öl mérges kígyót,{3}

      varjú ilyennel soha nem bír.

      5.

      Rokkanhatnak az igaz bölcsek,

      tündököl úgy is nagy tudásuk.

      Király-oroszlán, bár legyöngült,

      elefánt-fejet csak szétroppant.

      6.

      Kérdeződjél, vitatkozz vele,

      a bölcset csak így ismered meg.

      Verőjével üsd meg a gongot,

      úgy különbözik bármi tárgytól.

      7.

      Tanulj, ha meghalsz holnap, úgy is,

      ha nem is jelen életednek.

      A következő születéshez

      letétbe rakott kincs tudásod.

      8.

      Az erényest sokan keresik,

      bár senki nem bíztatja őket.

      Illatos virág bármi messze,

      méhek felhőként körülrajzzák.

      9.

      Tanult erényt teljesítő bölcs

      maga beragyog egy világot.

      Tudhat a balga bármi sokat,

      Bolygócsillagként nem tündököl.

      10.

      Végtelen erényt hordoz a bölcs,

      s értékeli más kis erényét.

      Ha nem tér le erről az útról,

      hamarosan mindentudó lesz.

      11.

      A tudással vértezett bölcset

      rajzó ellenség sem töri le.

      ’Phagsz-rgyal-ország brahman fia{4}

      egymaga győzött a rontókon.

      12.

      Rövid eszűek bajt kavarnak,

      nyugalmat teremt ott az eszes.

      Szennytől zavaros folyó tükrét

      víz varázsköve megtisztítja.{5}

      13.

      Tehetetlenné válhat a bölcs,

      balgák útjára akkor se lép.

      Hegyfal fecskéje, szomjazzék bár,

      nem kortyol sárrá apadt vízből.

      14.

      Lépre csalhatják a bölcs embert,

      a dolgok nyitját úgy is tudja.

      Bár a hangyának szeme nincsen,

      szemes lényeknél bizony fürgébb.

      15.

      Ha két okos fő tanácskozik,

      új bölcsesség származik abból.

      Sárga mungó-bab és a bórax

      létrehoz együtt egy újabb színt.

      16.

      Az igaz ember, bár magányos,

      kilábol végül minden bajból.

      Oroszlánnak s Világ-Királynak

      társra ugyan van-e szüksége?

      17.

      Furfangos bölcs bárki nagyurat

      szolgájává is tehet könnyen.

      Lám, Garuda nagy erejű volt,

      Visnu hátasa lett csak végül.{6}

      18.

      Életünk s többi életünk is

      csak bölcstől boldog. Szutaszóma,

      a királyfi, a Csíkoslábút

      igy vitte itt s később is üdvre.{7}

      19.

      Lehetsz erős és lehetsz bátor,

      bölcsesség híján boldog nem vagy.

      Vagyonod lehet mérhetetlen,

      tartós hogy lenne erény nélkül?

      20.

      Szín erényt s bűnt bárki szétválaszt,

      keveréküket már csak a bölcs.

      Vadliba választ víztől tejet;{8}

      tehenet fejni akárki tud.

      21.

      Amire szó hajtja, noszítja,

      azt még az állat is megérti.

      Aki magától érti dolgát,

      az méltó, hogy bölcsnek nevezzék.

      22.

      Bölcs ember mindig érti társát,

      mielőtt az egy szót is szólna.

      Nepáli gyümölcs érett ízét

      színe mutatja, ízleletlen.

      23.

      Bölcset hazája nem értékel,

      idegen föld kell hírnevéhez.

      Szigetén nem kincs a drágakő,{9}

      mit messzi honok úgy becsülnek.

      24.

      Szenved, aki az erényt gyűjti;

      semmittevőből sosem lesz bölcs.

      Apró örömre vágyó ember

      nagy gyönyörökhöz sosem jut el.

      25.

      Bár nincs erőd, de igaz bölcs vagy:

      nincs ellenség, mely legyőzhetne.

      Vadon királyát, az oroszlánt,

      csellel birta le az okos nyúl.{10}

      26.

      Tudj hasonlóképp viselkedni,

      mint lény-társaid, s bölcs ember vagy.

      Az állatok, a rokon-fajták,

      ők is csapatban járnak, ugye?

      27.

      Ha tudod, mit várj, tudd, mit felelj;

      ez különböztet bölcset s balgát.

      Balga emberek örök átka,

      hogy csak azt látják, ami megvolt.

      28.

      Bölcsek tudását áttekinted:

      igy magad is bölcsnek számítasz.

      Vén-e az ökör, fiatal-e,

      ezt a balgák is megítélik.

      29.

      Tengernek a víz sosem elég,

      királyi kincstár mindig éhes,

      vágyakozók gyönyörre vágynak,

      bölcsek bölcs mondást áhítoznak.

      30.

      Bölcs mondást a bölcs készen fogad,

      hallja bár zsenge gyermekszájról.

      A pézsma-illat épp oly becses,

      bár lelőhelye állat-köldök.{11}

      II. KÖNYV

      A DERÉK EMBERRŐL

      31.

      A derék ember érdemeit

      nem feledik

      Enjoying the preview?
      Page 1 of 1