Professional Documents
Culture Documents
PTM
FORDÍTÁSELMÉLET
Az előadássorozatban általános, tipikus fordítási problémákat tárunk fel főként irodalmi példákon
keresztül.
Norma – Norm
a fordítók által bizonyos korban, bizonyos szociokulturális környezetben rendszeresen
kiválasztott, tipikus fordítói megoldások. Adott korban egy szöveget másképp fordítanak pl. a
technikai feltételek különbsége miatt.
Performancia – Performence
a fordító által aktuálisan kiválasztott megoldás
Kontrasztív nyelvészet – Constrastive Linguistics
nem rokonnyelvek jelenlegi, mai állapotának összevetése
Összehasonlító nyelvészet – Comperative Linguistics
rokonnyelvek történeti összevetése
Reáliák – Realia
a FNy-i kultúrára jellemző jeltárgyak (pl. étel, ital, népviselet, népszokás stb.) összessége;
például: lecsó, szalonna, somlói galuska (pongecake Somló style), gimnasztyorka (bő, buggyos
ing), pálinka stb.
Redundancia – Redundancy
többletinformáció, melyre akkor van szükség, ha a kommunikáció útjában akadályok állnak;
ettől a fordítás explicitebbé, kifejtettebbé válik
Visszafordítás – Back Translation
CNy-i szöveg lefordítása FNy-i szövegre, fordítás fordítása; például: fordítási irodák alkalmazzák
fordításhelyesség ellenőrzésére, de használható nyelvészeti kutatási célokra is.
Helyzetmondat – Situational Sentence
bizonyos szituációban gyakran, nagy rendszerességgel előforduló kifejezések összessége;
szituációhoz kötött mondatok
”frissen mázolva” – „wet paint”
”tessék” – „Pardon”,„Here you are”,„How can I help you?”
A kurzus főleg a fordítási technikákról fog szólni.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –4– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
A FORDÍTÁSELMÉLET KELETKEZÉSE
A fordításelmélet a XX. század második felétől van jelen. A fordítás egy alkotó tevékenység,
amelynek során számos választási lehetőség közül egy mellett döntünk. Ezen szubjektív döntések
objektív alapjait kutatja a fordítástudomány (Science of Translation). Két nyelvet nem tudunk
egyformán jól használni.
A fordításelmélet tárgya a szöveg, amely több értelmezést tesz lehetővé. Arany szerint követendő a
csonkítás nélküli fordítás.
Régen a papok, szerzetesek, írástudók kedvtelésből gyakorolták e nemes mesterséget. Majd a XX.
század második felében kezdődött meg a fordítók tömeges képzése. Ekkor megjelentek a fordítást
nem művelő, csak kutató emberek, illetve nőtt a szakfordítók aránya. Korábban a műfordítók voltak
többségében, ma már a szakfordítás a jellemzőbb.
A fordításnak nyelvpártól, szövegtől, kortól független törvényszerűségei vannak.
A fordítási tudomány nem az irodalomhoz kötődik, hanem inkább a nyelvészethez. A kétféle
megközelítés a következő jellemzőkkel rendelkezik:
irodalmi nyelvészeti
kontrasztív nyelvészet
fordításelmélet
nemrokon nyelveket vizsgál, két nyelv
rendszerét veti össze szövegeket vet össze
FORDÍTÁS ÉS PSZICHOLINGVISZTIKA
A pszicholingvisztika a kontrasztív nyelvészet tudománya, amely a beszédtevékenység közben
végbemenő folyamatokat vizsgálja.
A tolmács
sokszor mond olyat, amit nem írna le (kihagy, betold, nyers fordítást végez, bizonyos
szövegrészek homályban maradnak)
a produkció megelőzi a percepciót, hamarabb mondja ki, mint felfogná; minél automatikusabb a
produkció, annál jobb a percepció
befolyásoló tényező a szónok ismerete; van elképzelésünk, hogy mit akar, mit fog mondani
Fordításelmélet
A fordításelmélet az alkalmazott nyelvészet egyik ága, amely a fordítás folyamatát, végeredményét
és funkcióját vizsgálja, a fordítói szituációban résztvevő összes nyelvi és nyelven kívüli tényező
figyelembevételével.
Nyelvi tényezők:
forrásnyelv, célnyelv
forrásnyelvi adó (aki leírja vagy elmondja), célnyelvi vevő (aki olvassa vagy hallgatja),
A fordítás fajtái:
Ekvivalenciaszintek modellje
A fordító többfajta modellt használ, csak akkor választ hosszabb utakat, ha a rövidebb utak nem
kivitelezhetők.
Komisszarov öt szintet különít el:
1. nyelvi jelek: javítani kellene/kéne a tetőt
2. megnyilatkozás szintje: javítani kell a tetőt
3. közlemény szintje: lyukas a tető, javításra szorul a tető
4. szituáció szintje: rossz a tető
5. kommunikációs cél szintje
Analízis: hogyan jutunk el a nyelvi jelektől a kommunikációs célig?
Szintézis: hogyan jutunk el a kommunikációs céltól a nyelvi jelekig?
A kommunikációs cél szabja meg a célnyelvi kifejezést, a szintek lezárják az alattuk lévő szinteket.
A 4. szint, a szituáció szintje kizárhatja a többi szintet adott esetben; például:
„Vigyázat, mázolva!” – „Wet paint”
„Ne lógasd az orrod!” – „Cheer up!”, „Don’t lose your heart!”
Előnye: jól tükrözi a fordítói munka bonyolultságát
Hátránya: idealizálja a fordító munkáját.
Sok kutató az ekvivalenciát a fordítás feltételének tartja. Az ekvivalenciát kétféleképpen
értelmezhetjük:
1. formális ekvivalencia: a FNy-i szöveget részesíti előnyben, a szöveghűségre törekszik
2. dinamikus ekvivalencia: a CNy-i befogadó a fontosabb
kötelező: a két nyelv grammatikai, lexikai különbségei miatt ssükségesek, elvégzésük nélkül a
mondat értelmetlen
fakultatív: elvégzésük a fordítóra van bízva
automatikus: pl. elöljárók elhagyása (pl. „on the table” – „az asztalon”), szórendi csere
Az átváltási műveletek osztályozása szintjük szerint:
Átváltási művelet: (tágabb értelemben) minden olyat művelet, amelyet a fordító azért végez el,
hogy a FNy-i szövegből CNy-i szöveg legyen; (szűkebb értelemben) két nyelv közötti átváltási
műveleteket jelenti.
Kötelező műveleteknél a FNy-i szövegtől el kell rugaszkodni, de hogy a fordító mit választ, rá van
bízva, automatikus műveleteket előfordulhat, hogy csak az egyik irányban kell alkalmazni.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 12 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
Mondtuk már korábban a normatív tudományról, hogy előírja, mit hogyan kell csinálni. A
kutatásban jellemzőbbek az empirikus kutatások, inkább leíróvá válik, megmondja, hogy milyen
lehetőségek vannak.
A fordítás kutatása három irányban tapasztalható. Koncentrálhatunk
– kérdőíves módszer: megkapjuk a szöveget, elolvassuk, majd utána kapunk egy kérdőívet, ezt
kell kitöltenünk. Végsősoron a szöveg olvasója intuitív módon mondja el benyomásait, a
kérdésekre intuitív módon reagál. 1987-ben volt egy magyar kísélet, ahol próbálták bizonyítani,
kimutatni a kvázihelyességet (idegenszerűséget) a fordítások olvasása kapcsán. A
megkérdezetteknek csak a 70%-a tudta megkülönböztetni a magyar alapnyelvi szöveget a
fordított szövegtől.
Explicitáció vizsgálata során tapasztalták, hogy vannak kötelező betoldások a szövegekben,
amelyeket a grammatikai különbségek miatt el kell végezni. Például:
”I like literature.” – „Szeretem az irodalmat.”
Vannak fakultatív betoldások is annak céljából, hogy összefüggő, koherens CNy-i szöveg jöjjön
létre. Oka: a szövegszerkesztési különbségek.
a folyamatra
– introspekciós (betekintő) módszer; hangosan gondolkodás (thinking aloud protocols)
Diákokon tesztelték, hangosan elmondatják, hogy mi jár a fejükben fordítás közben, milyen
döntéseket hoznak. Kiderült, hogy a gondolkodásuk általában két blokkban zajlott:
vagy a funkcióra.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 13 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
ÚJABB TUDOMÁNYOS PARADIGMÁK A FORDÍTÁSELMÉLETBEN
a CNy-i szöveg más, mint a FNy-i szöveg, nem rontott, nem fordított
új témák jelennek meg, pl. a médiafordítás: reklámok, tévéműsorok, rádióműsorok stb. Ezek
nagyon sok kultúrspecifikus elemet tartalmaznak (pl. brit szokások: sorbanállás a
buszmegállóban, a mosógép a konyhában van stb.)
A reklámfordítást tanulmányozta egy prágai hölgy, Zuzanna Jettmarova, és felismerte, hogy
kezdetben a reklámokat teljes átvétellel fordítottak, manapság teljes helyettesítés jellemző.
Eleinte szószintű, később jelentésszintű adaptációt alkalmaztak, ezután jelent meg az idiomatikus
fordítás.
A változás lépései:
– teljes átvétel: a kép, a hang és a szöveg változtatás nélkül kerül át
– részleges átvétel: a kép és a hang nem, a szöveg pedig egy kicsit változik
– részleges helyettesítés: a kép és a hang is változik, és idiomatikus fordítás történik
– teljes helyettesítés: tekintettel van a kulturális különbségekre, a kulturális, nemverbális elemek
is változhatnak
A változást a következő körülmények megváltozása okozta:
– a reklámot megrendelők személye
– a hazai reklámélet
– a célközönség
– a fordító személye, hozzáállása
– a célközönség gazdasági, kulturális háttere is.
Ezek a körülmények dinamikusan változnak.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 14 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK A FORDÍTÓ SZEMPONTJÁBÓL
A fordító gyakolatilag hivatásos nyelvi közvetítő, fordítás során kódváltást állít elő. Újjabban azt
kezdték el kutatni, hogy vannak-e olyan univerzális átváltási műveletek, amelyeket a fordító
nyelvpártól, műfajtól függetlenül is el tud végezni. Ezeket fordításspecifikus műveleteknek,
általános fordítói elvek követésének nevezzük.
A fordító célja az, hogy közvetítse, eljuttassa a CNy-i közönséghez az információt. Ennek
megfelelően a következő fontos tényezők vannak:
CNy-i olvasó
CNy-i norma
Fordítói norma:
sok átváltási műveletet a fordítók azért végeznek el, mert már az elődök is így csinálták. Toury
szerint a végtelen lehetőségek (a kompetencia) és az aktuális megvalósulási lehetőségek (a
performancia) között vannak olyan köztes fordítások, amelyeket a fordítók nagy
rendszerességgel használnak. Szerinte ez a fordítási norma, ez a fordítók által bizonyos korban,
bizonyos stílusban gyakran megvalósított, szokásos megoldásokat jelenti.
nyelvspecifikus átváltási műveletek: egyéni megoldásokat, stratégiákat jelent. Például ide tartozik
a mondathatárok felbontása, mondatok felbontása, igésítés (angolról magyarra fordításnál
jellemző), lexikai elemek dúsítása (pl. „csodálkozott”→„leesett az álla”) stb. Ezeket nem lehet
előírni, de mérlegelni kell.
kultúrspecifikus átváltási műveletek: a fordító kultúrák között is közvetít, ezzel is számolni kell.
A fordításban az értelem marad változatlan, tehát nem a nyelv használati szabályáról van szó,
hanem a nyelvi jel és a valóság szeletének itt és most megvalósuló kapcsolatáról.
A lexikai átváltási műveletek lényege, hogy a fordító olyan CNy-i megfelelőt keres, amelyet az
általa ismert CNy-i szabályok alapján a CNy-i beszélők ugyanazon valóságszeletre fognak
vonatkoztatni.
A lexikai átváltási műveletek szintjei:
variatív megfelelés: egy FNy-i elemnek több CNy-i párja is van, a fordítónak döntenie kell,
mérlegelnie kell, hogy melyiket használja
alkalmi megfelelés: a FNy-i elemnek nincs CNy-i párja, ilyenkor a fordítónak meg kell alkotnia,
létre kell hoznia („end of pipe”→„csővégi” gázok)
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 16 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
JELENTÉSEK SZŰKÍTÉSE
Két lépésből áll: differenciálás és konkretizálás. Először megkülönböztetjük, differenciáljuk a szó
jelentéseit, majd kiválasztunk egyet, konkretizálunk.
A jelentések szűkítésére akkor kerül sor, ha a FNy-i szöveg olyan általános jelentésű szót tartalmaz,
amelynek nincs vagy nem használatos hasonlóan általános megfelelője a CNy-ben.
Főnevek esetén: a valóságot minden nyelv másképpen taglalja. Igék esetén: a magyar ige sajátságai,
az igekötők, a képzők gazdagsága (olvasgattam, odabandzsalít, belekortyint, szállingózik stb.).
Ebből a szempontból az angol nyelv elnagyoltabb, a magyar konkrétabb.
Konkretizálás altípusai:
testrészek konkretizálása
– jellemző irány: magyar→angol
– arc/orca, száj/ajak, láb/lábfej; face/cheek, mouth/lips, foot/leg; mindegyik jelentésnek meg van
a párja, de magyarban az általánosabbat, a tágabb jelentésűt használjuk gyakrabban.
– például:
”tizenötéves leányarca” – „a 15-year-old face”
”ragyásarcú” – „pockmarked cheeks”
”Teleszájjal kacagott.” – „She laughed with her mouth wide open.”
”Szájoncsókolta a lányt.” – „He kissed her on the lips.”
”Julcsa összeszappanozta a lábunkat.” – „Juli soaped our feet.”
”csontváz, amelynek kezei, lábai...” – „skeleton whose arms and legs...”
testrészek jelentésbővítése
– jellemző irány: angol→magyar
”the same lips and the same line of cheeks” – „ugyanaz a száj, ugyanaz az arc”
Jelentésbővítések jellemző iránya: nincs; magyarban és angolban egyaránt vannak sajátos tartalmú
szavak.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 20 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
JELENTÉSEK ÖSSZEVONÁSA
A fordító egyetlen szóval adja vissza ugyanazt a kifejezést, ami a FNy-i szövegben többszavas volt.
Például:
”Lábujjhegyen jártak.” – „They tiptoed.”
Oka: főneveknél a valóság eltérő tagolása, valamint a szóalkotási sajátságok különbségei;
igéknél pedig az, hogy míg a magyar ige szintetikus szerkesztésű (cselekvő száma, személye,
cselekvés módja, ideje, tárgy határozottsága), addig az angol analitikus; például:
„Becsomagolhatom?” – „Can I wrap it up?”
„Kimehetek?” – „Can I go out?”
Ez egy kötelező átváltási művelet, a rendszer, a felépítés ennyire más.
Igék tekintetében beszélhetünk még a képzők gazdagságára (ki tudjuk cselekvés kezdete,
folyamatosságát, gyakorítását): eszeget, tanulgat.
Jelentések összevonásának altípusai:
rokonságnevek felbontása
– jellemző irány: mindkét irányban jellemző
– egyes rokoni fokozatok egyes nyelvekben kevésbé vannak kibontva, másokban jobban
„testvér” – „brother and sister” („sibling” – ritka alak)
„brother” („younger/elder brother” – ritka) – „öccs”, „báty”
„sister” („younger/elder sister” – ritka alak) – „húg”, „nővér”
„rokonai és testvérei” – „his brothers and sisters and aunts and uncles...”
”Bergfilmprofil” – „hegyi filmek jellegzetes férfifigurája”
”Vollmondhokuspokus” – „teliholdkor történő varázslatok”
Jelentések kihagyására azért van szükség, mert a FNy-ben és a CNy-ben más-más a háttérismeret,
speciális, népcsoportra jellemző márkanevek, utcanevek stb., melyek a FNy-en ismertek, a CNy-i
olvasóknak nem mond semmit. Ha a szó nem domináns, nem hordoz fontos információt, ki lehet
hagyni. Jellemző irány nincs, mintkét nyelvben lehetnek sajátos jelentésű szavak, nevek.
reáliák kihagyása
„átszállójegy” – „ticket”
„csuklós autóbusz” – „bus” (esetleg „bending bus”)
testrészek kihagyása
„wave with his hand” – int (a kezével)
„nod with his head” – bólint (a fejével)
Nagy körültekintéssel kell mérlegelni, hogy van-e a résznek dramaturgiai funkciója, fontos-e, ettől
függően kezeljük ezt a problémát.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 23 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
JELENTÉSEK BETOLDÁSA
intézménynevek betoldása
„Bentley” – „Bentley étterem”
„New York” – „New York café”
„Kútvölgyi” – „Kútvölgyi hospital”
„Royal” – „Royal hotel”
„Lipótmező” – „Lipótmező asylum”
reáliák betoldása
„Szent Jobb” – „the Holy Right” – the clenched right hand of
King Stephen preserved through centuries
A fordításokra általában jellemző az explicitáció, betoldás történik, a FNy-i szövegben lévő burkolt
tartalom kibomlik, nyilvánvalóvá válik.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 24 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
JELENTÉSEK ÁTHELYEZÉSE
A FNy-i jelentést áthelyezzük a szöveg vagy a mondat egy másik pontjára. Ez általában nem értinti
az egész mondat szerkezetét, struktúráját.
Oka: a lexikai szerkezetek, kollokációk különbsége.
Jelentések áthelyezésének altípusai:
JELENTÉSEK FELCSERÉLÉSE
Ez az átváltási művelet rokon az áthelyezéssel, de jobban elrugaszkodik a FNy-i szövegtől. A FNy-i
tartalmat egészen más kifejezésekkel próbáljuk visszaadni. Sokszor logikai, értelmi kiterjesztés
történik.
a cselekvés kiindulópontja:
„A levelet meg kellett volna kapnom” – „A levélnek meg kellett volna érkeznie/jönnie.”
statikus→dinamikus csere:
„Már csak két órájuk volt.” – „Két óra múlva kellett utazniuk.”
Jelentések felcserélésének altípusai:
Az antonima ellentétes jelentésű szó, az antonim fordítás pedig így ellentétes fordítás. A logikai
felcserélés szélsőséges esete, amikor a FNy-i alakot ellentétes CNy-i elemmel cseréljük fel, más
nézőpontból láttatjuk:
„Édesanyám azzal fogadott, hogy az apám – „My mother met with the news that my father
már nem él.” had died.”
előjelváltás:
– FNy-i szó felváltása ellentétes CNy-i szó tagadásával
– mindkét irányban működik és független
„meghalt” – „nem él”
„nem egészen zárt” – „kissé nyitott”
„mouth not quite closed” – „kissé eltátott szájjal”
„non-acceptance” – „visszautasítás”
„non-appealable” – „jogerős”
„non-attendance” – „távolmaradó”
„non-conductor” – „szigetelő”
„non-stop” – „folyamatos”
„non-wasting” – „takarékos”
„csak éjféltájban mennek át” – „not to leave before midnight”
nézőpontváltás:
„nem adtam neked orvosságot” – „nem kaptál tőlem orvosságot”
„He hesitated before replying.” – „Tétovázás után felelt.”
„Kinek a lánya vagy?” – „Ki az apád/anyád?”
nyomatékosító előjelváltás:
– a negatív megfogalmazás nyomatékosításként szerepel
„jár az eszemben” – „nem megy ki a fejemből”
„néztük” – „le sem vettük róla a szemünket”
„kitűnően van” – „nem is lehetne jobban”
„the never opened piano” – „az örökké becsukott zongora”
„His eyes remained closed.” – „Nem nyitotta ki a szemét.”
„A szeme csukva maradt.”
Ez egy iránytól független, fakultatív művelet, jelentősen más hatást eredményez.
További példák:
„You felt too ill to get up.” – „Nem érezted elég jól magad, hogy felkelj.”
„Túlzottan betegnek érezted magad...”
„They were too late to catch it.” – „Túl késő van ahhoz, hogy elérjék.”
„Úgyis lekésik.”
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 27 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
TELJES ÁLTALAKÍTÁS
nevek:
„Maris” – „Rosie”
„Dezső” – „Peter”
állatnevek:
„Boxer” – „Bandi”
„Clover” – „Rózsi”
beszélő nevek:
„Pincher” – „Fogdmeg”
„Old Mayor” – „öreg őrnagy”
megszólítások:
„Legyünk barátok ezentúl, pertu!” – „Call me by my Christian name in the future,
old boy.”
történelmi reáliák átalakítása; ezeknek többnyire túlmutató értelmük van: stílusok, erkölcsök:
„Victorian” – „XIX. századi”
helyzetmondatok átalakítása:
„Tessék.” – „Here you are.”
„Nem számít.” – „Nevermind.”
„Vegyél még!” – „Help yourself.”
mennyiségi kifejezések:
„even from a few feet away” – „kb. 1–2 méterről”
”between two and four feet” – „60 és 120 cm között”
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 28 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
Fordítási iránytól független művelet, viszont függ a műfajtól, minél inkább helyhez, kultúrához
kötött, annál valószínűbb. Törekedni kell arra, hogy az átváltás minél kevesebb veszteséggel járjon.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 29 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
JELENTÉSEK KOMPENZÁLÁSA
A fordítás során a veszteségeket nem lehet elkerülni, bizonyos jelentéstartalom veszteségek
elkerülhetetlenek, ezeket a veszteségeket ellensúlyozni, plusz fordítással pótolni kell.
Például: Csáth Géza novellái (megszólítások); Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (sziszegő hangok
alázatosság kifejezésére); tájszólások; szleng.
Ha a kompenzáció pont ott történik, ahol a veszteség bekövetkezett, lokális kompenzációról
beszélünk.
Ha a fordító a szöveg, a mű során – nem pont a veszteséget elszenvedett mondatban – próbál
idiomatikusabb, frappánsabb kifejezéseket használni, globális kompenzációról beszélünk.
lokális kompenzáció
– tájszólás, tájnyelvi elemek kapcsán a beszéd sajátosságainak visszaadásakor; ezt akkor tudjuk
megtenni, ha a CNy-ben az adott tájszóra van olyan formula. Kérdés, hogyan tudjuk kezelni,
hogyan tudunk jártassághoz szerezni ehhez.
– a tanulatlanok, műveletlenek nyelvének visszaadása
– finomkodó stílus visszaadása
”Well, she don’t have to worry about that – „Nos, nem köll aggódnia, eztet elintézzük.”
he said.”
Kompenzálni elsősorban akkor lehet, ha a szereplőnek sok szövege, szerepe van. Ekkor a fordító
jobban bele tud folyni a kompenzálásba.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 30 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
Összefoglalva:
Kompenzáláskor nagyon fontos, hogy a veszteséget nem tudjuk elkerülni, próbáljuk valahogy
pluszba hozni a fordítást. Van, hogy lokálisan, pont ott nem tudjuk megtenni, megoldani a
problémát, inkább a szöveget tekintjük mint egységet, abban próbálunk hasonló hatást előidézni, és
teljesfokúan megtartani a szöveg folyamatában.
Fontos még, hogy figyeljünk a normákra, ne legyen túlfordítás, figyeljünk a kiegyensúlyozottságra!
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 31 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
„He saw her.” – „A fiú látta a lányt.” vagy „A férfi látta a nőt.”
– „Péter látta Juditot.” (konkrét szövegben)
Ez is grammatikai művelet, mivel egy hiányzó grammatikai kategóriát pótoltuk.
Ez a névmás átváltási művelet kötelező, de hogy hogyan tesszük, ránk van bízva. Egy FNy-i
szerkezetnek nem csak egy CNy-i párja lehet.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 32 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
GRAMMATIKAI KONKRETIZÁLÁS ÉS GENERALIZÁLÁS
A nyelvekből hiányzó grammatikai kategóriák (nemesített névszók, névelők használata, tárgyas
igeragozás) miatt van erre szükség.
Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben több kategória van, a fordítás konkrétabb lesz, ha a CNy-ben
kevesebb grammatikai kategória van, a fordítás veszít konkrétságából. Ekkor beszélünk
generalizálásról.
A nemek eltűnése a fordításból akár félreértésekhez is vezethet, ilyenkor a fordítónak tudatosan,
szándékosan, megfontoltan kell konkretizálni a szereplő nevével, gúnynevével, foglalkozásával:
„He opened the door.” – „A boltos kinyitotta az ajtót.”
Ha a konkretizálás és a generalizálás automatikusan történik, az olvasó számára nem feltűnő,
észrevehetetlen.
Grammatikai konkretizálás és generalizálás típusai:
nemek generalizálódása
– jellemző irány: angol→magyar
– a szereplők nemére történő utalás eltűnik a szövegből. Még ha lenne is a magyarban külön
nemet kifejező személyes névmás, akkor sem nagyon használnánk, mivel mi csak akkor írjuk ki a
személyes névmást, ha hangsúlyos, a cselekvő száma és személye kiderül az ige alakjából.
Fontos az is, hogy kinek a szemszögéből tekintünk az eseményekre. Mary szemszögéből látjuk az
eseményeket és ő találkozik egy termetesebb, ódivatú úri emberrel. A fordító a „he”-t „öreg”-nek,
„öregember”-nek, sőt még „elefánt”-nak is fordítja.
„She has confused him.” – „Az elefánt végre zavarba jött.”
Ez a féle megszólítás, ill. például a vezetéknév használata egy távolságtartó viszonyt sugall.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 33 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
GRAMMATIKAI FELBONTÁS ÉS FELEMELÉS
Grammatikai felbontásnak kétféle értelmezése van:
1. egy FNy-i mondatból több CNy-i mondatot hozunk létre.
2. a mondat kibontása, a szöveg egyértelműbbé, explicitebbé válik.
Mondathatárok felbontása
– nem köthető fordítási irányhoz
– nem kötelező művelet, a fordító stílusa, a szöveg mindősége befolyásolja, nem lehet előírni
– következményei: az alany megváltozása; angol→magyar fordítás esetén nő az igék száma.
„... and perceived Lord Warburton sitting under – „... megpillantották Lord Warburtont: ott ült a fák
the trees and engaged in conversation of árnyékában, és Mrs. Touchettel beszélgetett. A
which even at a distance the desultory beszélgetés felületes jellege egyébként már jókora
character was appreciable, with Mrs. Touchett.” távolságból is észlelhető volt.”
Az angol mondatban már olyan sokminden összesűrűsödik, hogy szükségneknek látja a fordító a
felbontást.
„A nő aludt, kitakarták és megcsókolták.” – „The woman was sleeping. They uncovered her
and kissed her.”
„He sat at the table with his chin on his hands.” – „Ott ült az asztalnál, állát két kezére támasztotta.”
Ez a felemelés sokkal normatívabbá tette a mondatot. A felemelés oka, hogy különböző nyelvekben
a mondatok tagoltsága más és más, a magyar mondatok tagoltabbak, mint az angol mondatok,
vagyis több mondategységből, több állítmányból állnak.
főnévi szerkezet felemelése a mondat szintjére: az angol szövegben szereplő bővített főnévi
szerkezet a magyar szövegbe felemeléssel kerül be:
„There was a pretty girl with one stocking – „Ott volt egy csinos lány, akinek lecsúszott
coming down.” a harisnyája.”
„He lived strictly in accordance with the – „Úgy élt, hogy szigorúan betartotta a szerzetesi
vows of his order, the Party.” fogadalmat, amit a pártnak tett.”
„... represented Prometheus chained to the – „... a sziklájához láncolt Prométeuszt ábrázolta,
rock with a hovering eagle thrusting its beak amint a fölötte lebegő sas a májába vájja a
into his liver.” csőrét.”
Annyira kedvező ez a felemelés főneves szerkezet esetében, hogy a fordító már akkor is elvégzi,
ha megvolt nélküle eddig is, a norma, az explicitáció, a megértés előtérbe helyezése ezt a
műveletet támogatja. A magyarban több lesz az ige, az angolban a névszó.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 34 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
Eljárhatunk így is,úgy is, a norma azt erősíti, hogy a fordító akkor is felemel, amikor megoldható
felemelés nélkül is.
A felemeléssel gyakrabban él a fordító, mint a lesüllyesztéssel, a felemelés során sokmindent
kibontunk, kifejtünk, megmagyarázunk, a CNy-i szöveg explicitebbé, közérthetőbbé válik.
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 35 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
GRAMMATIKAI ÖSSZEVONÁS ÉS LESÜLLYESZTÉS
Két vagy több FNy-i mondatból egy CNy-i mondatot hozunk létre, másrészt mondathatáron belül
maradva a FNy-i mondat valamely mondategységét főnévi vagy igei szerkezetté alakítjuk,
lesüllyesztjük a mondat szintje alá.
Összevonás
Nem lehet irányhoz kötni, mindkét irányban lehetséges. Nem kötelező művelet, nem lehet előírni, a
fordító ízlésével, stratégiájával, valamint az alanyváltással is összefüggésben van. Például
magyarban, ha változatlan az alany, nem kell kiírni, az igealak biztosítja a koherenciát. Angolban
viszont minden mondat elején ki kell tenni az alanyt.
„Nem sokára jön be Julis. Hozza a – „Soon Julis comes in with hot water in the
mosdótálat, forró benne a víz.” basin.”
„Künn nyílik a konyhaajtó. Bejő Juliska. – „The kitchen door opens and Juliska comes in
Egy tálcán hozza a kancsót és a poharakat.” with a decaunter and glasses on a tray.”
„Odamentem hozzá. Szerettem volna – „I went up to her wanting to kiss her and
megcsókolni és vigasztalni.” sympathize.” (meg akarván csókolni)
„A főtér felől a templomnak tartottunk. – „We turned off toward the church
Végighaladtunk a parkon.” crossing the park.”
„A pohárszékre leteszi a kulcsokat, és vizet – „She lays the keys on the cupboard and pours
önt egy nagy pohárba. Cukros vizet csinál.” water in the big class to make sugar water.”
Lesüllyesztés
Mondategység lesüllyesztése a mondat szintje alá, ennek hatására kevesebb állítmány, kevesebb
mondategység jön létre. Jellemző irány elsősorban: magyar→angol. Általában a fordítók a
mondatrészeket lesüllyesztik többnyire igenévi szerkezetté.
„Nagymama a konyhába siet. Magával – „Grandma hurries to the kitchen
viszi a kamrakulcsot.” with the pantry key.”
A lesüllyesztés oka: a mondatok belső tagoltsága nyelvenként eltérő, különböző; a magyar rengeteg
állítmányt tartalmaz, az angol ettől kevesebbet.
a) azon grammatikai kategóriák, amelyek egyik nyelvben megvannak, más nyelvekben hiányozhatnak.
Például: az angolban nincs igekötő, tárgyas igeragozás, tárgyrag. Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben
vannak plusz kategóriák, betoldást, ha olyan nyelvre, amelyben vannak hiányzó kategóriák, akkor
kihagyást alkalmazunk.
„I bought a kilo of apples.” – „Vettem egy kiló almát.” (tárgyrag)
b) bár megvannak a nyelvekben ugyanazok a kategóriák, használatuk, használati értékük nem azonos.
Például: határozott névelő:
„I like literature.” – „Szeretem az irodalmat.” (határozott névelő)
„Miss Amelia and the men on the porch...” – „Miss Amelia és a verandán lévő férfiak...”
„Liz took her coat off the peg on the – „Liz levette a kabátját a konyhafalra szegezett
kitchen wall.” fogasról.”
„The Society for the Preservation of Rare – „a ritka bútorok megőrzésére/megóvására
Furniture” alakult/létrejött társaság”
alany betoldása
– jellemzően magyar→angol fordításnál: az alanyt le kell leplezni: „Leült.”→„He sat down.”
– működhet angol→magyar fordításnál is: személytelen mondatok esetében pótlólagos alany;
„There was no more to be heard from the – „A másik szobából már nem hallatszott nesz.”
other room”
balraálló jelzők jobbra helyezése: az előzőhöz képest ellenkező irányú áthelyezés, itt is számítani
kell szófajváltásra
– jellemző irány: magyar→angol
„Egy fehérkabátos asszisztens jelent meg.” – „An assistant in white came in.” (generalizálás)
„előadási csontváz” – „a skeleton for lecturing”
„Marinak gyengén öltözött, erős, gyönyörű – „Rosie’s strong, handsome body didn’t shiver
teste mégsem didergett.” even in its thin clothes.”
GRAMMATIKAI CSERÉK
A grammatikai cserék során megváltozhat a szavak formája (pl. igeidő, egyes számból többes
szám), szófaja (pl. főnévből ige, igéből igenév) vagy mondatrészi szerepe (pl. alanyból tárgy,
határozóból jelző), a mondat típusa (pl. egyszerűből összetett).
1. formaváltások
igék formaváltása
– angolban az igeidők gazdagsága miatt sokminden áll rendelkezésünkre, majd a fordítás során
jóval egyszerűbbé válik; például a present perfect igeidejű mondatot múlt idejűre fordítjuk.
„She has just come home.” (pres. perf.) – „Épp most jött haza.” (múlt idő)
Vagy például jelenleg a magyar nyelvben a régmúltra nincs szerkezet, így a past perfect
mondatokat is egyszerűen múlt időnek fordítjuk.
főnevek formaváltása
– többes szám→egyes szám váltás
– jellemző irány: angol→magyar
– páros tárgyak:
„glasses” – „szemüveg”
„trousers” – „nadrág”
„scissors” – „olló”
– páros testrészek: ebben az esetben nem kötelező az átváltás, de a norma ezt preferálja
„He has brown eyes.” (többes szám) – „Barna szeme van.” (egyes szám)
„His hands were dirty.” (többes szám) – „Piszkos volt a keze.” (egyes szám)
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 42 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
„Again someone took her head and – „Valaki megint megfogta a fejét, és
forced it between her knees.” (többes) beszorította a térde közé.” (egyes)
2. szófajváltások
(1) buckskins → szarvasbőr nadrág = többes szám egyes számra váltása, lexikai felbontás
(2) boots → csizma = többes szám egyes számra váltása
(3) neckcloths → nyaka körül selyemkendő = lexikai felbontás
(4) that rose almost to his nose → csaknem orráig érő = önálló mondategység lesüllyesztése
igeneves szerkezetté
(5) an apple-green coat with steel buttons → acélgombokkal díszített almazöld kabát = grammatikai
magyarázó betoldás
(6) almost as large as crown pieces → tallérnagyságú = lexikai összevonás, szófajváltás
(7) bővítmény előrehozása
(8) fire → kandalló = konkretizálás, lexikai explicitáció
(9) the two girls → a két fiatal lány = magyarázó betoldás
(10) mondathatárok felbontása
(11) blushed excessively → fülig pirult = konkretizálás testrész megnevezésével
(12) his entire face → egész arcát = nemek generalizálása
(13) nyaka köré csavart kendői = magyarázó betoldás
(14) It’s → érkezett meg = lexikai konkretizálás
(15) said Amelia, laughing → nevetett = idéző ige és módhatározó összevonása
(16) held out → kinyújtott = lesüllyesztés (igéből igenév lett)
(17) he → báty = konkretizálás
(18) Végleg hazajöttem = hangsúlyos mondatrész balra helyezése
(19) friend → barátnő = lexikai konkretizálás
(20) whom you have heard me mention → akiről már beszéltem neked = nézőpontváltás
(21) no never → nem, egy szót sem szóltál = hiányos mondat kiegészítése
(22) upon my word → becsületemre = összevonás, konkretizálás
(23) said → szólalt meg = idéző ige konkrétabbá válása
(24) fell to poking → elkezdte kotorni = felemelés (igenévből igés szerkezet)
(25) he → férfi = nemek tudatos konkretizálása
(26) starting back → hőkölt hátra = igeneves szerkezet felemelése a mondat szintjére (ige lett)
(27) made a respectful virgin-like curtsey → szűzies bókkal tisztelgett = szófajváltás (melléknévből
ige lett)
(28) her modest eyes → szerény szemét=többes szám egyes számra váltása, birtokos jelző kihagyása
(29) it was a wonder → igazán csodálatos = nyomatékosító betoldás
(30) could have found → találhatott = összevonás, a segédige beépülése a fő igébe
(31) to see him → megpillantása = szófajváltás (főnévi igenévből főnév lett), konkretizálás (pillant)
(32) brother → bátyám = lexikai konkretizálás
(33) fire-poker → tűzkaparó férfiú = betoldás
Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. Készítette: Tóth Péter – IV.PTM
(34) are they not beautiful? → ugye gyönyörűek? = antonim fordítás
ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK SZEMLÉLTETÉSE AZ ANGOL → MAGYAR FORDÍTÁSBAN