-.

'""

- - - u·
_...... _

AZ-El
,:,
-

-_-

T,.'

A-'~N-·" ., J~...-: '. $l

_'. _"~~ I ~"

. - -!

\.:

~ ~:

:-

'-

'.

~-

iO-· '1"1' J.' )o....·j.,L ... "~.- j~\Jtll&ln..e:"k·Jdl I "m'le IrS~rOl1J»mr "lil *Ild+ - l:..

•
Ford:ftoua.Fa.rka.s Tiinde

E,let az elet utan

Beszelgetes tobbszor szuletettekke]

.,

A Iorduas <11. al.lbbl.kiadas alapjan keszU!t; Thorwald Dethlefsen: Das Leben nach dem Leben,
Go;:spdiche mit Wiedeq~J:t:"b()Hmen, CopyrighlL If) W71 by G, Bertelsmunn Ver.~ng a division of Verlagsgruppe Random House Gi,HbH_, Muncheu, Genrl'l~ll1r

Hungarian translation © F.u;bls Tunde, 2009 Mi nden jog fenntartva. TUn5 ,[; ki ad,'any b.innd·y re~z~h sokszcrosrtani, inforrnacios rendszerben tarolni vagy kiadoval ti'ktent elozetes irasbeli rm.g~,l:Ia:podasnelkul d(~ktroniku~, mechanikus, fen}'k~pt:SZ€ti. ~'<lPiY barmely 111,1$ adatatvireli form ab~an tovabbadni.

,I

.SOKK""
A hipnozis
I\_

".
. . .....
, , . , ..•

" ... ,7 , " .. 43

\l\L6SAG FELFEDEZESE
Karma
A ""

'

••••••

.,

101 l 2'~~

,es reinkarnacio

, , .....
+ , " ••••

, , " .. ;, " 123

, • , •••• ""

P (),('~nl.as t·· , lope -I ~ ".' OrVel)_.

A meghalas
IS.BN 978 '963 '9SS9 45 3,
Fel.e~6s k iado a M - enrk Kfr. ug)fvezet6 igazgm6j,1

mtiveszete " " ....

" , , , .. _. , . , .. , . 137
i ' " • , • • , • " •••

A titJvilag ; ; . ,

,,,,.,;

HI
,,145

M~erte.k Kiado h..fL Budapest, 2009

j

AVALC)sAG ALKALMAZAsA,,,

'".i

,'

Orvostudomany "
Pszichologia Ai. SOl'S
r.' ,'''..

". , , ,
,,' , ••••••

, , . ",
" • , , , ••••

"153
,

Irodalmi

Vt:'lCU)

Ambrus Eva

•••••••••

l'71 18;1 191

A bOrlb'li tervezre Farago Agnes -yomdai mun k a.l atok: Szekszard i J\'yomd~, Kft, Felelos vezetd: Vadasz JOlse f tlg'}'vezete iga 1_g."~o t A !dado konyveinek kiz,'in;,]agos terjesz[6je a Pccsi Direkt Kft, i630 Pee';., Dszogi-kjserdo u. L
W\'1i

Parapszichologia

."" ....

,," , , . " ...

" 'j,

, " •••

, ". . , ; ; •, , . •. . . . "", ". •. •. . . "

,,..,,

A 7. U T . " " " " . . . . .. , , . , . , . . . . . " , , , . . . ~. . . . , . . , 197 ~

Vallas .. , ,

,,,"
II ~ • ~ " I ~ 'I ~. '10
jo jo

":
~ • • ~ ~ " ~r -

, . , , , . '21]
....
'" " !' ~ ~ ~ ~ ~

w.a lexa nd ra, hu

www.konyvn agyker. hu

Zaras .. ~

, ,215

"Nem. kii'/'onlegesebb dolog ketszet 'megszU.~

lemi, 'mint effyszer.

A termes7.etben minden ftltd-madd~s. " Volta-i're

1968, junius 3 -anegy muncheni -.1 ban .o'ssze ouem neakas j hEi.ny ismeroscmmel. Egy kellemes ester akartunk eltolteui egyutt es egy-ket pszichoklscrletet folytatni. renem, hogy ez az este eldonti eletem kes,obbi hiszen az ilyenhetfo esti ,szeanszok" kil.a.ru]ag sunkat szolgaltak, Sernmi robber. nern vartunk Nemis sej-

alakulasat,
szorakoza-

tolilk . .Mint rendesen, most is beleegyeztem egypar hipnoziskiserlet elvegzesebe, Megkenem a jelenlevdket, hUhyjak be a szemuket es csak az ,e'n moncton hangornat figyeljek. Alig egy-ket perc mnltan eszrevettem, hogy ket szemely nu~ly hipnotikus alomba merult: a muszaki egyetemista
Rudolf T., 2.1) eves fiatalember, aki honapokkal ezeldtt ~Ilarj6 mediumnak bizonyult, es egy i(]u. hO]gy~aki most \! tt reszt ekiszor ulesunkon. . A tobbieket ettol a pillanattol fogva kizartam, reszben

mert rneg ebren voltak, vagykonnyen szunyokaltak, masre rzt, hO,gy ket legalkalmasabb mediumomra figyelhes. ". . k'·· ~,- _.Ugynevezctti.age regressIon "-t terve1.tem. A kfserlet ana szolgal, hogy a mediumot hipnozisban 'goy korabbi eletkorba vezetjnk vissza, Ebben az allapothan a kiserlet alanya egyr,eszt olyan reszletekre is ernlekezni tud, amelyek eber allapotabol mar reg kitolrlodtek, reszt semmire sem ernlekszik a megadott iddpont

utan atelt, tanult vagy tapasztalt dolgokbol, A kfserleti 'l;l:ernely ugy viselkedik, ahogy 3L felidezett eletkorban visclkedhetett, ugy fr, ahogyan akkor In. A hipnotikusregI' -"sszi6nemjeleruia .. hogy a. kfserleti szemely a felidezert zt, ·Ietkorokra· fHtuno elesseggel emlekszik vissza hanem hOg) ttib61 .;ltdi azt azelrnenvt, annak minden hangula~jiv;;tl,erzesevel egyutt, Teh<it." ha egy negyvenesztendos I' irfit visszavezetnek nyolceves korara, akkor ugyanazzal .1.1. irassal fog irni, mint akkor, ugyan~z!okat' ~ helyesirasi hibi:lkal ejti, 615 nem tndja megmondaui, .mennyi a kilenc w,1gyzetgy6ke, l110eg ha ici6k6zben ma{errl;~tikatanar leu is.

ma

w
.Kliloribuzo orszagok intezeteiben vegzen ktserletek igazoljak; hogy nern emh~kezetbol-felidezeu imitaciokrol van szo - mint azt oiy sokszor Hyanf1j{lk. Peldaul W H. Roberts es D. Black egy rovidlato ember eseteben azt allapitotrameg; hogy a hipnozis alatt panaszai kora gyerrnekkoraba tortent visszavezeeesekor csokkennek, Megvizsgaltak a kfserlet kozben: kiderult, hog)" szemmozgasai mindig a szug~eralt eletkornak megfeleIoen alakultak. Arnikor' par honapos kort szuggeralrak, a kfserleri alany szemresei ,j'j,sszes,lukftitek; a szerngolyok pedig befeie, illetve kifele, egy.mast61 tavolodva mozogtak, Ezek a mozgasok az (~j8zijlOn;ekre jellemz6k es felnottek szandekosan nero kepesek szimulalni oket. Ezen a junius 3.. nmegkezdtem n tehat a kfserietet, amennyiben azt a feladatot adtamkfserleti alanyaimnak, hQgy a realis iclot61 filggeth::nUJ menjenek vissza az idoben - egyszenlenhalac!tanak csak visszafele, Nehany jellegzer.es p on rna] megalkatn es kerde seket tettem fel, p~Ida.u] az iskolarol, a tanarokrol, hogy milyen nap tartozott egy-,egy nevezetes dammhoz: milyen ~.ja.ndekoka:t kaptak a tizedik, nyolcadik, illetve a hatodik sZilletesna.pjukra, milven ruhat viselt akkor az anyjuk sth, A mediurnok valaszolgatrak, megprobaltak megoldani a sz-amtanpeldakat, ve-

11

7 eves

~leves

rleri bert
.~. tU.·. h e: (_ II eir
'. 1

12' eves

guJ fdsl..6lir.is.(}lllra, s.zugger,;i]t eletkoruk lrasiival Iefrtak a nevuker ~s egyeb szavakat. Ekkor oruh otletem tarnadt, A"t.. kerdeztern m.agam tol: m iert is kellene a reg ressziot t rovidde] a sZmetes dolt befejezni? EgyaJtahin: be kell-e fejezni, s ha igen, miert> Ha pedig nem - hova vezethet at id6tengd.y melleui tovabbi hatramenet? Szabad-e egyaitaJ.an megkfserelni az ilye:!h mit? Mi tortenhet> Veszelyben forog-e a medium? - HoI kezdodik egyaltalan az emberi ,elet? Az anyamehben? TaIan! De mikor? HoI van az a pont, ahol az ember egyeni elete elkezdodik? E.:s egyszerre vilagossa vait szamomra,

17 eves

A m:it is az alti,inisoR. a k{setteti SZe1fuY)! egyszen: hijm6zis alkallluival kult}nbl}z6 szuggerdlt' 6letkorajb6l suirmaznah.

12

140RWALD

DETI-lLEl'SEN'

6 eves

1<el1'iha.'fd

Vo, ,eL

7 eves

"H, .' L 'nlhCl".d VogleL

VeLlchel1
8 eves.

10 eves

1'2

eves,

'7) _.~. ~ ,,'. J ,

ftRAIT't.~

korregresszio va16szfniHeg az egyetlen modszer, amely a hasonlo kerdesekre egyertelrnu valaszt ,,,~dh<ltIJgyanekkor mar azt is ,ereitem, hogy rna nem t1.l. I,,!.meg a regresszicval a sztiletes e]6rt --:tovabb akartam [utni - ,allorni a szuleres ko:rlil~jar. -, es bar nern rudtam, hova.jutok, de abban biztos lehettem, hogy sztlz teruletre. M g akartam klserelni, mikent; lehet egy embriovai u'ir... lognil lsmet mediumairnhoz fordultam, akik hateves korukha visszahelyezve, nyugodtan, rnelyen aludtak: - Hatevesek vagytok - tovabb megytimk visszafele 11,r.gyevesek vagytok - ketevesek vagytok - meg tovabb 1Ue~ ~}djnk vissza az eletetekben - ::u"ido nektmk nem szamft ezvevesek vagytok - tovabb mezvtmk vissza - ma van a ruegszuleteserek napja ... mit ereztek.? . "P. kisasszony hailgatou, de 'Rudolf T. nehezen, rnelyen I,-lcgezve megszolalt: - Eleg vilagos van es hideg, Tov ab b hi pnoti zal tam: ~ Egy kicsit meg visszamegyunk - roviddel a megszu'II ''Lesed elOu vagyunk - mit erzel - milyen benyomasok I~rnek?
hogy a. hipnotikus
IJf .. ~ . ~;

- SZLik a hely,
- Larszvalam it? Nem .. -1(c,r honapot menjunk meg visszal Mit erzei, mit erzekhz? - Semmi .. , semmitl - ]\.I!eg tovabb megvunk vissza - egy teljes evd me~yi1nk visszal HoI vagy most? - Nem tudornl ''',,'' - Vilagos vag}" SOfet van korulotted? - Semmit sern latok: minden olvan tires! , - Mondd meg a nevedl ..
=

15 eves

18 eves

'~l~/t! rei. !l cf t u c.;)'

Ezeke; az aleUrdsokat o kfshleli szenztl)1 egy,etien hijJno.zis aiau,

kalthlhi5z.6 eleikoroka: szugge'niU d:llajJ'otban irta

THORWAl.[)

DETHLE"fSf.N

- Nines nevem ... - Milyen evben vagyunk? - Nem tudoml - Most nu:~gjobban visszamegyunk, meghozza egeszen eddig, amig el nem jUtSi'. valami jellegzetes esemenyhez, arnire emlekszel, amirol beszelrri tudszl T. in nehezen lelegzel:!:-. a resztvevdk velern egyutt Ielegzet-visszafcjtva figyeltek: mi lesz ezutan, hova is veld ez a kiserlet? T. In vegul heszelni kezdeu, fqjtotlan, akadozva: - Igen, Egy pinceben vagyok. - Hol van ez a pince? Milyen helysegben, milyen va.rosban?

- \lVeiBenhurg.
- Milyen orszaghan _ Franciaorszagban. - Hogy hivnak? _, Guy Lafargel

beszelgettem, aki e16nem ult: nero T. urral, aki huszonot ~ves mernokhallgaro es rmincheni lakes, hanern egy bizonyos 18 esztendos, weiflenburgi Guy Lafarge-zsal, aki szemtamija volt a nemet-francia haborunakl Mi tortent? V(z16im tamadrak> Nem va]6szfnu; men a tohbib.usz jelenlevd eppolyan lenyugozve barnulr a mediumra, mint ~n magam, Vagy viccel velunk a medium? Errol Sf igen lehetett beszelni, hiszen ha raneztunk T, iirra - vagyis Guy I' afarge-ra -, aki rudy hipnotikus aiomban ult ott 11'l3.r lobb mint egy ora,ja,nehezen lelegzeti.es szukszavuan vaIaszolt a kerdesei rnre: minclentreEh ki ke LIeu z<l.rnunk, ehhez ketseg sem feH. Mindez azonban au. jelerueue: nlyan va16sag van jelen, arnely a rni realitasfogalrmmkba nem fer bele. . Iern .i.Ih: modomban ott helyben rnegvalaszolni eze!et a kerdeseket.Hogyan folytassam a kiserlet .et? Ekkor pillantasom J'. kisasszonyra esett, R61a kis hijan elfeledk,; .ztem .. Meg 6 is. hipnotikus alomban volt. tehat minden 'lzavamar., amelyet T. urhoz inteztem, hallania kellett, meg ha egy ida ota nem is valaszolt, Elhata.roztam[ehat" hogy a. ktserlemek at leheto I'~!ggyorsabban veget vetek, Megparancscltam a mediuIInoknak, hogy habdjanak eldre az ld6ben, minel ~()'7~e~ ~t'bb a jelenhez, Megkonnyebbtnren sohajtottam fel, amikor mediumom I met a saj~l, mostani neven jelentkezeu a kerdesemre, [{>gresszi6s kfserietemvisszatertsznkasos keretei koze.. Ovatosan visszavezettem jelenlegi 2.5 eves koraba, es lcl bresztettem, A kef. medium felebredt, kisse rneglepetII en es ,gyamokalanu 1 neztek: korlH a z akel bamulo nezdk ~,1~'1 'eben, e s aligakartak elhinni, hogy tobb mip t ket 6nlt

vag}'?

- Hoi. vagrv?
f

- A pincebenl - Milyen utcaban van ez a pince> - Rue du Connetahle! ~ Miert vagya pinceben? =Haboru, - Haboru van?

-Igen. - Milven haboru>

- A poroszok ellen, - Mi 1yen evben v agy
U 11 k?

-1870-hen.
- Hany eves vag)'? - Tizennyolc]

Mintha

110m es ,,"aJ6s{tg valt volna eggye. Az ida

iranyat.

VO~

nala elvesztrerte eddigi

Nem azzal at emberrel

,U't,()nek hipnotizait allapotban. . K,enieseimre kiderult, hogy semmire sew emlekeznek, ;,unj a hipnotikus allapothan eihangzou Viltgy torrent. Ezt

16

TIIORWALD DF.THLl!:tSI~N

17

a gyakori jelenseget rotalis amnezianak nevezik: a hipnotikus 310m mel}s,eget jelZ!; enyhe es kozepes stadiumok uta n a totalis amnezi s nero kovetkezi k be, az "a]vq_jaro" allapor man viszont torvenyszeru,en. Megkertem hallgarosagomar, hogy a tOrt'entekmi egy szot s.e aruljanak el a mediumomnak, men a megkezdett kfserletet (a. korabbi eletbe torten6 visszajuttatasu egy hettel kes6bb, alapos elokeszitesek utan, pontos tel v szerinr

alszik ... csak ha megparancsolom, hog}' ebredjen fel, akkor ebredhet. .. eldbb nem ... egeszen addig rnelyen tog aludni.v. te!jesen a befolyasom ala kerult.,. mindent hall es erzekel, arnit mondok.,. erzi, hogy egyre melegebh lesz... egyre melegebb ... mar h6seg van ....

egyre nagyobb a huseg; .. izzadni kezd, " v;erft.ek gyon-

meg akartam isrnetelni, es folytarni anelkul, hogya medium tisztaban Jenne a.O!: dozo. ktserlet lefolyasaval, Tehat ugyanazzal a mediummal megrendeztem egy rnasodik ulest egvmiincheni szallodai szobaban, kevesehh ember jdenl.e't€b'en. Osszesen het tami \ olt jelen, Most pontosan kidolgozott kerdestervet virrem magammal, es rni n dent magncsza] agra vettem, A kovetkezd beszelgetest
rogzftettem:

gyozik a homlokan ... sztija kiszarad. ,', nyelnie kell., .. <1 h6~eg fokozddik.,; homlokarol folyik a. verltek. ,. proba~ja lehtiteni magat.v. iszonyaros Iorrosag van .. , most kezd htilni .. , eg~tre htivosebb lesz.. . mostmar kellemes

agal. ., most e geszen melyen .alszik.i. most visszarnegyunk az eleteben ... az id.6vel
111

a homersekler ... j 61 erzi

nem lor6dUnk

23 ,eves., .20 eves..; ]8 eves..; tovabb

megyunk vissza
ev va n most? .1: I atvan, I r; Alilor szuletett>
M: 1943.

16 eves, .. kerern, v~laszoljon; milyen

JEGyz6KONYV Guy La{rn'ge, sdileteu 1852, meghalt 1880. fibnui1' OUs,: 1968. j'unius W. H := hipnotizdr .M == medium H: M a I 968" Junius 10. van, .tel kilenc, E.gyil ttu ltink es d6keslltunk egy hipnoziskiserleter, Ellenorzes celjab61jelen vannak a kovetkezri szernelyek:
Peter \,'\T.> Ursula Vi,r.; Horst G.! Rolf Sch., Rudolf Sch., Sch.

Jorg

II: Mennyi idos? M: 'I izenhat .. II: Milyen esztendot Irunk? ~II:()I.venkilenc, II: 'Tovabb megyunk visszafele ... 15 eves ... 14 eves.,; eves ... 10 eves." milyen iskolaba jar? M: Altalanosba, III I: HoI 'van az iskola?

12,

Medium: T" ur, hipnotizor: Thorwald Dethlefsen,

H: O'n most alszik.,; melyen.v. llagyon meJyen,.. alma egyre rnelyebbe valik. ... meg melyebh ... j61 erzi rnagat.". teste elernyed.i, nyugodtan, egyenletesen U~].eg-

M: Lembergben, 1,11; I anyadik osztalybajarsz? ,l; egyedikbe (enhereden) .. " I,I: Tlzeves. I' I: Tovabb
II: Mennvi idos vag·\t?

zik... melyen, nyugodtan alszik ... egeszen addig fog ilyen rnelyen aludni, mig hatarozott parancsor nem.
ad ok a felebredesre. .. egeszen addig melyseges melyen

megyunk visszafele, Nyolceves vag1'.,. hateves vagy... Ma. van a. harodik szuletesnapod .. Tudod .. rruIy.en nap va n Ina? ',:'

~ 'I

18 M: (Hosszasan
w

~'I

I I'.T AZ fLIT l)TAN

19 milyen anyagbol

s6hajtozik): ... kedd, 094'9.. szepternber 13 Oit valoban kedd voltll) H: 'Tovabb haladunk v]ss:zafde .... negyeves vagy ... kei:ev€5 'Vagy ... egyeves vagy .. , Mondd, hol vag}' most?

M;Tem ..

I m~ Erzel valamit? Meg tudod mondani, a II a kornyezeted?

M: A kosarban. H: HoI a kosarad? M: A haloszobaban,

an

,II: Tovabb rnegynnk viss.za... ket gyilnk; .. mit erzel, mit erzekelsz>

honapot

visszame-

~:eemnut, .. semmn, valamit az egeszsegi allapoI !': Meg' tov abb megyunk

H: Egyeves vagy ... mondanal

wdr61? M: ... meggy6gyulmm ..

vissza ... most hol vagy?'

visszafele .. , egy ever !'rtegyunk

H: B.elt..eg volta 1('

M: lgen,

H;' Mi bajod volt? M: Verrnergezes ... s.zamark!()hoges .. ; mellhartyagyulladas, H: Mi annak a. korhaznak a neve', ahol voltal? M: Gyer:m.ekklinika .. I-I: Tovabb megyunk visszafele .. Ma van a szuletesednapj a. .. eppen most vagyu nk a megszuletes ed pillana ta~ ban ... most j6ssz. avilagra .... mondd el,. mit erzell
M: vilagos van es hideg, H; Vilagos van es hideg? M: [gen. s~ , .1 .., H: Erzel meg va amnr M::Nem. H: Meg tudnad nevezni azt a helyet, ahol eppen tartoz-

M: (erthetedenai) Nem tudom, WI:E] tudnad mondani valamilyen benyomasodat? M: ....nem ...

erzesedet

vagy

I ~: V]la.gos. van vagy sotet? M; Semmit se M,tok!

11:_ e tudnad

M: Minden olyan tires ...

I ~:Hogyan jellernezned

Irni azt a. helyet, ahol vagy? .. ]e.gal~bb azt, bogy nagyjab61 mifele aLZ a hely? amelyben

meg

azt azallapotot, ': .. .hrn .... lebego, ,i I: Vannak valamifele erzeseki?

vagy?

kodsz>
Mi Nem,

~1: incsenek. N I'J: Mondd meg a nevedetl M: Nines nevem, i I: Mekkora vagy korUlbelul? ~\4: em tudom. N
II!: ...milyenevet trunk> I I: Nero tudom, II: Van kapcsola to d mas emb erekkel, mas alakokkal,

H: Most meg egy kicsit visszamegyunk.v. most roviddel a megszuletesed d.Olt vagy unk, .. mit erzel ,. milyen benyomasok hatnak nici? M: EJeg szlik a hely ...
H; Latsz valamir? M:lem.

l~nyekkd? . Ir: Nines,

L £ smered a fajdaJ mat? 1\11: Nem, II~~ Meg tudod kulonboetetni
:11

",'

a sotetseget, es a vilagossa-

got?

..

20'

THt)'RWALD

D~:H-U<H".'lEN

21

M: (hosszabb, erthetetlen szo) H: Most rnenjunk meg tovabb vissza, meghozza egeszen addig, :::IJ11.ig~ valami jelentos esemenvre nem akadsz ... olyanra, arnit erdernesnek tartasz elmondani., ." el fogsz jutni egy esemenyhez, amelyet Ie lehet lrni, pontosan el Iehet rnondani, es· te el is. fogod mondani, Ei fogod riekern mondani, hol vagy es mit Iarsz. Eg,eszen addig megyunk vissza, amfg olyan esemenyre-nem bukkansz amilyet konnyen szavakba tudsz foglalni.. .. HoI vagy most> M: Meg nem tudorn, H: Menjunk meg t.ov~~bb vissza. M: (nehezen M~,egzik) H: H.abuk kantal valarnire> Am h·o] beszelni rudsz> M; .. ,]gen ... iiigen ... H: Holvazv? _" 1\J: ., .Egy teren ... piactcren. H: I-logy hfvjak azt a varost, ahol ez a piacter van? M: ... (nines valasz) Ii: .~vlondd meg a helyetl A. varosrl, .. Megyunk.v. M: (Kozbevag~ erthetetlen) H;' Tessek? M: Nem tudom, II: Milyen orszagban vagyunk> M: Franciaorszagban, H: Milyen evet trunk?
M: 1870.

I: Eh, mi az a narancs? II: Citrom? M: Nemismerem. ~ N eXD. ismered <1. cit romot? I: 1\11: Nem, I l: Mibe kerul egy fej kapcsztaj ~ir:Nyolc centime. II: Hogy hfvnakj,. Mondd meg a nevedet! ~.:,;.Guy.
'III:

rIessek?
<.12:

M:C'uy,

I ~:Ez

egesz neved>

M: Igen,

l l: Betuzd Iel M: ." .g,e... ou, .. ipszilon.v.

Iii: Ez a kereszt- vagy a csaiadi neved]

I: Jean., .. keresztnevl
1111: Diktald le nekem, kerlekl Bet.1zve!

~; Keresztnevet?
II: Igen.

1\11: • ,,,,k, .. e. .., 1'., • e.,. sz ...

L., 11.."

H: Mit csinalsz a plactereni IvE:GyihnO.Lcsot arulok. H: Sorold fei, O1i minden van elottedl IVf: Kaposzta, H·~ .1:." m;<:·g':l .. ~ _~
·IC~·~

.M: Voros kaposzta,

H: Narancsod is van?

~I: Mondd meg egys.zer a csa hid i nevedetl M: Nem tudoml II: .v.Isrnersz valakit, akit Guy Lafarge-nek hlvnak? Ivl: .,. 'szen az en vagyok I: Ez a csaladi neved? I: [gen. I~: Most mondd megkerlek hogy hfvjak azt a helys.eget, ahol vagy? I: ... (nines valasz) 'II: Haromig szamolok, akkorra tudni fogodl, Egy .. , ketto.", harorn!

e.".

M:'\l\leiDenburg.
Ii: B tfizd le[

22
1v1:,1.. ... e, .. i. .. 6 .•. e ... n ... b ... /
H: Testvered van? M; Igen,
I-I:
lll....

ThOltWA.W D~TliLEfSEN

23
M: Nf.."

r ... g...,

r, ". i., "e I,I: Mily,en iskolaba jartal?

3" ..

H.finy?
KeU6. Fiuk vagy binyok? Mindketto, Egy fill- es egy lanytestvered van? ]gen, Hogy hf~jak a testvereidet? A fiut?

M: H: M; H: M: H:

M: Semmilyenbe, I,I: e egyaltalan nero jartal Iskolaba? li:Nem, II.: Tudsz lrni? 11: Igen.
II: Ki tanfrou meg?

M: Jean (francias kiejte-sse1).

H:

M: A bat yam , r ]: ,0 j <11' t iskolaba]

1: Igen,

Es a Ifmyt?
~

M; ....Anne. H: Hanv eves vag'v?

I

11: Mennyi id6s a bt'ltyad? M, Huszonnegy. U: tsJeannakhl\jak?

M~Igen, 111~Megtudnad mondani annak az iskolanak a never, es clmet, ahova a batyad jart? M: Nem, It: Nell. tudod, mi a neve annak az iskolanak?
M:~em"

M: Ti.zen,nyok.

.H: Milyenevet irunk? M: 187.0.

H: Mikor szulettel?

M: ]852~ben.
H:Mi a mesterseged> M: Nines.

H: Mivel keresed a kenyeredr

M: Gyi.\moks6t es 1iiidseget. arulok, H~ Boltban vagy standon arulsz? M; Standen. H: A tied a stand vagy a szuleide? Mi Azaparne. . H: .logy h.i\~jak apadat? H: Es anyt'idat? M: Marie. H: Marie?

'11: Es te egyaltabin nernjartal iskolaba? .\Jr: Nem, III: Milyen utcaban laksz? 'I: .. ,.oh.,. I:,I: Harornig szamolok, akkor eszedbe fog jutnil ketrd, '" harem [ l. Rue de Connetables, l l: Van hazszamotok?

Egy. ,.

M.:Jean.

M: Nines.
I'I~Hoi laktok, lakasban Iakohelyedetl 'vagy hazban

M: Marie"
H~ DiktaJd lel

Ml:.1" gye.lndetes ll.az,." II: Egyemeletes hal!

If: Ket szo ba,

- Ird le nekem a '~.'

24

T'HiORWA[.[J

DETHI.• P.s'l';N E

25
1':R. .. e ... n ... a ... ·U... L. t (Renault). III: Koszonom, Kiket ismersz meg?

H: Ret szoba, Ki lakik itt rajtad .ldvi.U?

M: Neill tudorn. H::A ·sajat szuletesi evedet megmondtad. mondani pontosabban is?· M: ~Tern. H: Mekkora az a hely, ahol Iaktok> M: Kerszazotven ember lakja,
H: Milyen felekezethez
M:

M: A szulok es a testvereim, H: Mondd meg kerlek, mikor sziiletetr apad>

M: Pierre Renault. Meg tudnad

i I; Pierre, az .meg ki? M~A Robert baryja, II: Mennyi idos Robert?

"",':Tizennvolc, ,
)

III: E.sPierre?

tartozol>
at

Ka.tol.ikus vagyok. H: Katolikus> Ho gy h f \j ak

M: Pater Pierre.
[-1:

.1:: Tizenkilenc, I : HoI laknak ezek a bararaid?

II: A f6utca nilso
II

pap otokatr

vegen.

Pater Pie r re?

I: A f6utca. rulso vegen? Its mivel foglalkoznak ezek a bararaid?

M: Igen, H: Mi a neve a templomotoknak? [vI:... Eglise de Ia Sainte Marie. . H: Hazasernber vagy? J\iI: Nem. H: VaJamelyik. testvereduek van csaltidja?

fill!: [staJ]6fillk. II: Van a faluban valami nagyob b Uzlet vagy ceg? Gya.r, bolt, vagy nagyobb gazdasa,g?' ,r: Egy nagy gazdasag. II: Meg tudnad nevezni a tulajdonostr

rvt

tern.

1\1; Nines.

ban. M; Igen. H:: Sorolj fel egypar ismerost, akiknek tudod M: Robert. H: Robert?
M: Robert. HrKiker isrnersz meg? Meg tudod mondani dt never] M: Reno, H: Betrizd le, kerlek!

H; Van baratod? M: Nines. H; De alert biztosan ismersz embereket a szomszedsag-

II: Volta! mar bete g? M:: Nem tudorn, I ~:Nernetu! vagy franciaul beszelnek feletek?
r\·ffi~·Mindket nyelven,

I ~: Hogyhogy?

(,I,

nevet]

MI;Mer! nemetek is vagyunk meg franciak is" I l: Elzaszhoz tartozik ez a teruletj' 'I: [gen, II: Tudsz valami nagyobb helyet, varost a ti lakohelyetek kozeleben?

Robert csala-

~; S trasbou rg.
~I~Tiszta francia t be szeltek vagy tt!"HSl6['~s? t M ': '"raj sz6Iast.
III:

~,. ~

.e is beszeled ez t a taj sz6Iast?

M: 1gen.

26
H; Biztosan ktnalgamod M: Igen, kell az arudat a piacon!

,11

1'1, l!.

AZ tU,T

UT.\N

27

H; Kepzeld el, bogyeppenmost

MiNon,

bet, kmalgatnod kfnalgatn.i? M: Mesdames .. " mesdames, messieurs" . , prenez ces chaux de bruxelles et les pommes, ils sonr.; 'pas chere... et: irs soot. plus bien." .m'achetez-lesl ... ils sont plus bien iei.,. et soixante centimes, s'Il vous plait merci bien ... H; Koszonom, eleg, nagyon j61 csinahad tudsz enekelni> kis notat, amit a.

megy el e15tted par emkell az arudat, tudnad t~js2c61asban

II: Altalaban bogy oltoznekaz emberek> M: Egyforrnan ... nagyon hOSSZ,ll ruhak, .. II,: Van Thepviselererek is? M: Igen, I [: Lattal mar nepviseletet?

M: E(TVSZer-ketszer, b61?

I~: E~~h~kszel, rnilyen ez a viselet? Le tudnad

irni nagyji-

I: Nagyon tarka, csipkes fokot6vd. es sal a vallon, esetlen

dp6.
II: Van otthon villanyotok? 1': Az mi?

M.~Na ig.en.

H: De azert csak ismersz valamihelyes faluban enekelni szoktakl

~l: Mivel viLagitjiitok meg a szobatokat]

M: reny6fakiyakkaL !1: Milyen teteje van a hazatoknak> .l: Agyag es szalma, II: Vannak haziallataitok? J: Igen,

H; Megpl"1obJJmid elenekelni ezt a dalocskar - de nem kell am, hogy szep Jegyen vagy ha egyaltalar; nem
-j

tudsz enekelni,

szoveg'et:
"

probald

meg legalabb

elmondani

M: ...

H: Menni fog~ probaki csak meg; nagyon orulnek, ha V£JiIamit enekelnel nekeml . M; ,." (nyog) H:~i[i a nota dIne? 1\1; Frere Jacques ... Frere JacquesL .. Dormez vous?". Sonnez le matines.i. dig, din don... c'est un canon .. H: Folytatasa is van? Ill!: Nines, H: Oivasral mar valami konyvet?

I I: Milyen aJlarok?
'J; Tydkok.

M: Harom,

II: Mcnnyi?
frni egy kicsit alaposabban a hazatokat? Hog)' nez_ ki? Mondtad mar, hogy egyemeletes, sarra I es szalmaval feden. Mib61 vannak a falak? .,I: Fa es k6, II: A szine?

'Il: Le tndnad

M: Nem,

H; J{;hlek, elrnendanad,

nezel kif

milyen ruha van l~tad?

Hogy

M.: Termeszetesl VOrOses. 1-1: Turmixgepetek van? 11.1: Mi az a turrnixgep?

Nadr,,_lg? M;: Igen ,es ing.. ,

H:

M: Nadrag van rajtam.

H: Mondd, mit szerets z enni?

M: Uruhrist kelkaposztaval. H: Van nalaiok valami kulonleges, mel sz valami ilyenr? ."

~ '. jellegzetes
etel? Is-

28

THORWALD

DrTI-lLEFSEIX

29 M; l879.
II: Tortenik valami kulonleges ebben M:Nem. i I: Milyenhelysegben vagyunk> i\J!': 'VVeiBenburgban. ~I: Mivel foglalko'i';ol riapkozben>
M: Dolgozom.
£11.

M; Csiga. .H: El tudnad rnondani, hogyan keszu! az iiriisiHt? M: Egy darab csontoshnsr nyarson meg kell sumi, H: Mhd eszitekj M: Olyan kenyerfelevel, H: Mivel> M: Kenyerrel, H: MiJyen ez a ken yer? 1\11: Olyan kerek cipo ... lis:ztbol .. tojasb6L H: Van valamilyen kHUSnieges kepesseged, tudsz zenelni va gy tancolni? 1VJ:Mi az az ado? H:~Menn y j t keresel naponta? M: Attol filgg; mennyit adok d. H: Milyen penzzel Iizetnek a vevok? Iv!: Fempenzzel, H; De van papfrpenzetek is.. M: Szegenynek. H: Nagyon szegenynek?' M: Igen,
H: Meg tudod nevezni 1VI: em, adoslevel van. N H; A csaladodat gazdagnak vag}' szegenynek nevezned> Mr Nem, H:: .Fizet sz ad6t?

evben?

l1li: LeI? I:.A f6,ld6n. 'I I: I{i.e a UUd?

M: . bi rtoko se. III: Hogy hixjak

~: ... II: Nos? .. Mondd meg a gazdanever! ~:... I ~~Hogy hfvjak a birtokot?
M: ....

a gazdadat> .1:.... (nehezen lelegzik) ... ~l: FJ~rornig szamolok, akkor eszedbe jut! Egy .... ken6 .... haroml

I~: Nem tudod?

M: .....(halkan) ... nef('! .•

olyan rokonaid, akiket ismersz? M: Nagyszul6k. H: Hogy hf~j;ik .oket? M: Nem tudorn, reg meghalrak, H: Meg tudnad mondani, mennyi a kilenc negyzetgyoke? M: Mi az a "kEen.e negyzetgyoke"? 1~1; Mostelore megyunk az eletedben .... huszeves vagy ... hus.zonoteves vag, ... huszonhet vag-y... mondd meg kerlek, milyen ev van rnostj

valarnelyik

rokonodat>

Vannak

l l: Mel1:ny] penzt keresel itt? II: Semennyit, ] I: Akkor miert dolgozol a gazdanak> I: Muszaj. III: ,-roO gyhog) ?

1\11: Adosavagyok.
'II: Te csinaltad at. adossagot vagy a szuleidi' M:En. II:. Mennyi ez az a:d6ss.<.:lg? l 1'1 [7·- .. ·'b· h ·I;J r: ...... orui e .1U.
h .. ,
r

"1: Iz 16.

...-.

..

30
H: Miert csi na.l ttd ad6ssa.got? !VI: .. " (S6hajtozik, nem alar v1.l.1as,z,olni). ~I:: Holvannak

31

M: Nem tudom,

elremetve?

H: Na} monddmeg, nekem nyugockan megmondhatod!

1\-1; ...

~l: Nem rudod, hol van a .sfrjuk?

M:Nem .. II: A szuleid dnek meg? 4: Nem .. ~I::l'-Iogyanha]tak meg a szuleid? M: Ok a haboruban. .~ 6k is a haboru ban? I:

H: Hagyjuk, nero olyan fontos, Hol laksz?

M; A cseledhazban,

FI: A cseledhazbanj
M;illgen., H: NBs vagy? M:Nem,

is

M: Igen,

H:Le rudnad Irni a faludar, pontosabban azt a birtokot, ahol do]gow]? M: A nyugati magaslaton, H: A nyugari magaslaten .. Koriilbehj] mekkora ez a birtok? 1\1:, ..

H; Nagyon ,nagy birtok? M: Nagyon nagy. H: Hogy hfv]<:'ik CI. tulajdol1ostf"

M:." H; Van neve a birtoknakj l\i:. Nines. H; Biztosan 'Van a. cseledekkozott

Wi: .,. hnszonhet, ~I.: Bogy hivjak;;1. falu papjat? WI:Pater Pierre. 'III: ... most tovabb megytmk, tovabb dare az eler:edben, huszounyolc eves vagy.,. huszonkilenc eves, harmineeves.". hol vagymostj
[\It .. ,

I [: Mennyi id6s vagy?

~i: Ha rminceves vagy!

M: Nem tudom. I ill: Akkor vis szamegyun k.. ,hU8z.onnyok eves vagy,., hol

egy-ket j6 ismeresod, baratod. Mondd meg nehanyuk nevetl M; Made, jean-Claude, ".Margot (vagy valarni hasonlo). ,. H: A testvereid mit csinalnak? M: Meghahak, H~ Meghaltak] Mikor?
M~ Nyolc eve. H: Miben?

M; Az istalloban, 1[: ... .es hol van ez az ]stj.:U6. kh~? M:: Monsieur Pierre-e. 1[: Mondd meg egyszer a nevel hangosaneserthetoenl M::Monsieur Pierre, .
I L 6 kicsoda? M: ]3] rtokos,

vagI' most?

M: Haboruban, (Megjegyzes: 1870/71 :n~met=-.francb H: Mi fele ha bortiban> M: Nemetekkel,

I L Menl1yi ide]e szolgaLsz nala:? . habornl)

M: VveiBenlmrglban.

M: Ket eve .. I L HoI van ez

.3L

hirtok?

~II':Mennyi penzt keresel?

32:

33
M: Elvesztern az eszmeleternet. II~ Elveszted az eszmeletedeti' Es azutan?

M: Semmit.

H: Mien?

.·Ii; Adossag, H: Menjunk rovabb az eletedben,

j anuar van. HoI vagy?

huszonnyolc eves vagy,

I: Nern tudorn.
Irni valahogyan az aUapotodat? .11: Balesetet szenvedtem ... ,es meg fogok halni. 1,1:Le rudnad imi, hogyan tortenik ez?
'III: 'Karlll tudnad

. H: Februar van. 1--:]01 vagy? M; Az istalloban .. H: Hogy erzed magad? M; ROSS-lUL

M: A birtokon,

rvl: Nem,
I X: Mien ~I,: em N M ~Guy

tudorn.

nern?

H::Mh~rL'? ~f: Megr(lgtak. H: Mi tortent>

M:Megrugtak. H: Kicsoda, micsoda?

I!: Visszamegyunk ... huszonhateves

vagy ... ) hogy hivnak?

Lafarge,

M:L6. H: Nagyon SLllyos? M: Nem mdom . .1: Tudsz dolgozni]

M:Nem.

II: Tudsz Iranciaul. _. most felszolitalak, hogy fordits Ie Iranciara nehany mondatot.i. nyugodtan beszelhetsz I:t\i:sz61asban is ... kerlek, rnonrk] meg nekem, hogy hangzik franciaul ez a mondat: HOoI. van a legkozelebbi hen zinktir? M: Ou est le prochaine .. " III~ Ketlek; frdle nekem, hogy nez ki egy benzinkru,

M: Azt nem tudom,

1'1:Az istalloban fekszel? M: [gen. H: Marcius van, hol vagy?

M: Nero tudom,

II'; Hogy mondjak franciaul 1\1: N em tudom. III: Oltel mar autobani'
II:' lem.

a benzinkutat?

H: Visszamegyunk Iebruarra, mondd el, milyen kulonleges esemenyek tortentek M: Egy lovat tisztttok. H: Megegyszer. errhetoenl M; Egy lovat tiszntok. februarban!

I~: Nem?
M~Neml

I l: Elmentcl mar valahova a fa.ludb61? Ismered a kijrnye-

ket? Ismersz valami

M:Nem,

m{ts

varost>

H: Igen,
.M: AM megrug.

H: Igen.
1\(;

Megsebesulok, H: Megsebesuhel,

Ill] t(j,rter.dk

ezutan>

IiiI: Milyen helysegben szulettel? M: \Vei.Benburgban. ll. Milyen a hajad .szine? M: Fekete. IT: Korulbelul milyen magas vagy?

11'.'\

111,1: Kori1Ibelul

egyhatvanot,

...-~

34

THOR\VALD

DETIIUWS:EN

35
II: Most elszamolokharomigyes egyszerre eszedbe Cog jutni a birtokos neve. Hirtelen tudni fogodl Egy... ket-

H: Le tudod Irni a nevedet, ugye? M; [gen. H: Itt van az iroeszkoz, legy SZI;Ves., frd ide a nevedetl ~A:; (behunyt szernmel Ir): ·GUI LAFARGE

M: Pierre. I l: :Es meg?

t6... haroml

~u ,
H:. Most leg"}' szfves, ird le azt, hogy zoldsegl (Gemuse) M: (lefrja): GEMOSE

M: Nem rudom, I !: Ki uralkodik Franciaorszagban? [\Il: ... 11 kiraly, IW: Kicsoda?

M:,A kiralyl
II:, Hogy hJvjak a kinllyt? !\In: .. .Lajos, . 1[: Visszamegyunk, huszonncgy eves vagy, rnelyik evetIr-

juk?

M: 1866.

I I: Szamol] csak utanal Milyen evben vagyunk?

M:: ...

M: Kilenc,
M: Kilencl

H~ Koszonom. Mennyi harcmszor harem?

II: Huszonnegy eves. vagyL ... Most azev nem szamft, mindenesetre 24 eves vagy.. , elnek Hleg a testvereid] M:ligen. ~I: Haboru van?
~\lI:...
I~ J:

H: Mennyi haromszor harom> H: Hogy hf\jak a polgarmestereteket? M: Nem tudom. H: Ismersz nepi rancokat> ~vl:" .nem, H:: Nem? .1: ... H: Mondanal egy fontos ernbert a varosodban] M; ....<1 birtokos. H: A birtokosl Hogy hivjak? .1: Nem tudom ...

Haboru van? M: Igen. I I: Haboru van most?' Fde~j meg egyszerl

M: 1gen. 1]: Mit csinalsz? M: Render rakok. I [: Render ra ksz? Ho'!? M: A kocsikat igazUommeg I I; :tI.-:l h~rt? :[; Felborulta k. I r .:F elddltek a szekerek? {: Igen,

.
..... ""

36 I : Egy birtokon vagy most? JVf:Igen, H: Kl dontorte rei a. szekereket? M: A nernetek. ~\d:Lovas katon a k, H: Lovas katonak.

TaORWALD

DETJJl.EfS~:

I!"

r !~7.. F.LF.T

UTAN-

37

M: Nemtudom.

II.: Meg tudod figyelni az ernbereketa foldon?

I: Nem ..
II: Tudsz az emherek leteles er6l? M: Neill ..
l

H: Milyenek voltak ezek a nernet katonak> Ird Ieoketl

:\4": [gen ... szfnpompas egyenruhak ... bajoneu

H: Tovabb haladunk elore ... huszonhet eves vagv .. "meg tovabb megyunk elore. .. hol vagy IllOS{?'· , M: Nem tudorn.

es puska.

H: Meg tudod mondani, mit erzel? M: Olyan kannyu.

H: Van kapcsolatod M: Nines. mas szernelyekkel, mas ].enyekkeI?

I~: Nem? II: Nem, III: \ .111 'Valamilyen celod? ·1:: Nines. 1:11: l~~rzekdsz. iddt vag) teret? ~:Nem. I'~:I rogyan jellemezned alt. a teret, ahol vagy? I~:Nem tudorn ... ~. Van emudatod? i:
1\.11: .••

H: Nines? Volt yalaha kapcsolatod ebben a jelenlegi allapo todban , talalkoztal valakivcl vagy valamivel? Mi Nem, H: JI,.ieg tudcd kulonboztetni a sotetet es a v'ilagostr
Mi Nern. H: Azt mondrad, kormytlnek

III: . Judataban vagy a letezesednek? II: ... .. I I: lgen vagy nem?

1\ ~:

Nern.

erzed magad, Van valami-

lyen tested?
M: Nines.

I ~: I logy hivnak] 1\,1~: Nines nevem, III: MLkor haltal meg legutoljara?

~l: Nem tudom .. ..

II: Mond neked valarnit ez a szo: asztralslk?

M: l\·ti az?

H: Van fogalmad j6l61

[11"1: •••

es rosszrol?

I I!:Most ped~g eloremegyunk az id6ben mindaddig, lIlt'S' ebben a mostani allaporodban valami valtozast nem I"rzel. .. tehat elorehaladunk.c. egyre tovabb, tovabb ...

H: J elenlegi allapotodban ... monel neked valarnit az, hogy j6 'vag}' rossz? Mi Nem, H: Bogy ~rzed magad, inkabb kellemesen vagy inkabb
kelleme tlenul? M: Kellemes .. H: Tudsz mozogni?

amig' az allapotod [neg nem valtozik ... es ennel HZ aprocska valtozasnal megallunk es elmondod nekeml
M: ,. .von zas t erzek, I l: Vonzasterzel? i\lit. erzel frl.eg? fXlekdsz meg valamit] ~~:Nem,
I I.~rvM.st nem

6rzel?
, ........

.....

"1.

~,II:I~en. Huz nak,

..

38

THORWA.LD

DETHI ..I':FSE.

39

11: Huznak, Mit erzel? Kellemesnek vagr keJIernedenndt fteIed meg ezt a. mosmruallapotodat.?

M: Igen.
I [: udod, ho gy lerezel?
M: Igen,

M: Kelkmes:.

H: Most kerlek, h~pesr611er:M§sre mondj el mindent, ami csak torteniK veled, A mostani erzeseidben beAno legaprobb valtozasrol is szamolj be! . M: A sz(v6er6 egyre erosebb·es huz. ,. (Mormog} H: Er6sodik a szfvoero es rni tortenik azutan> M: I'-Wz.. "
1.1: Hova? M: Nem tudorn, lefele ... Hi Lefelel Kerlek pontosan rnondd el, mi tortenik most.. , Lepesr6l!epes,re! Etzel valamit?

I l: Mit tudsz meg errol a jelenlegi allapotodrel? M:Semmit .. I ~~1vli tortenik ezutan? Monqj d minden bekovetkezo

valtozast, a legaprobbat isl ~: Nehezen tudok mozogni. 'I: .udsz mozognil HoI vagy?
: Nem tudom. ~]: M ilyen a kornyezete d?
. 1: Meleg es. .. (mormog),

M: Most.,. nem ... .H: Mit akartld mondanir M: A SZ]Va.s abbamarad, I: A szfvas abbamaradl HoI vagy M: Nem tudom .. H: . ililyen a kornyezeeed> 11.1: Meleg. H: Meleg! Erzel vagy eszlelsa meg Mi Nern .. H: Hog)! erzed magad? M:J6t H: Ha. ossze akarnad hasonlftani melyik ajobb> I\II: Egytorma, H: Kerlek, most egeszreszleresen '~ed? M: Nern tudom ..
H: Van valamifele

~I: Meleg e s meg mil yen? M: Meleg, III: Milyen helyzetben vagy?
M: Nero tudom., .U161t."

most?

II: Its mi vankorulotted?

M: Nern,

Meg tudnad mandant, milyerr'

'myag vesz kori1l, levego, folyadek?

mast .is?

II Thdataban J:

vagy a Ietezesednek?

~: Igen.
~I: Van tested'? ["I: I gen.,. II: Mihez hasonllranad 3. tested meretet? M: Nagyon kicsi, . ., II: Most akkor meginr rovabbmegyunk, cgeszen addig, anrfg ujabb valtozas nemall be) amirol aztan (~b61 beszamolsz. MI ez a kovetkezd valtozas? M: Beszorfranak. ~.1:Beswritanak! Es most aztan nagyon pontosan mondd el kerlek, mi tonenik~ Mit erzel, mit ,erzekd;~?

az ,el6zo aJlapotoddal

Jol vagy,

melegben

rnondd el, mi torten ikl vagy, a szfvas abbamaradt, Van tes-

M: Nines. H. Ihda.taban vag}' a Ietezesednek>

alakod>

M: Valaki fenyeget ... megprobal, ..

I ~:Mit probal?

t Elvenni a helyernet.

40
Ii; [{j az] M: Nem tudom, H: AZI.an rni toremik> J\;f:Kvomnak., ,
..

II I I I AI tLET l..·Tb

41.

Megis arra kenyszeritertem magam, hogy a keielkedo 1~"Tepeteljatsszam: milyen k'ets~gek mertilhetnek reI?
E.lO.s.ZCH' is, egy szkeptikus azt mondhatna, hogy a kfserIII ~ alanya ~jbeavalOn" szernely volt, Ez volt a JeggyakrabII'rlU hangoztatottvad a k!es6bbiekben is. Ezzel szemben azt Iuondharom el: a kiserlet dott a rnediumnak fogahna scm magadar>

M: ,.. egy, .. ,egy (~j ttl vilagba ... FI: Latsz va lam it?
1'vl: Nem, H: Ernlekszel meg ana, hogy jolerezted M: Hm ... szuk Iesz a he lv, H: Sztlk lesz: Es aZ!.all? .

H: Hova>

.,,1neki az ules el6u sern, hogy "age regression" -t akarok

j

,rj III anal,

hogy mifele ktserler alanya lesz. Nem mondtarn

M: Hirtelen (~b61van e·U~g ely, h H: ~jb61 van helyedl HoI 'vagy?

1\11: Nem tudom. H: Van meg valami egyeb Val[Olas? ?vi: Igen. H: Micsoda> M: Hidegehb lett. H: Hidegebb lettlEs az ontudatod tartalmaban

l\gezHi vele ..T. fly eseteben az elso Ules n~sztvev6i voltak becsuletesek, hogy megtartottak hallgarasi koreleIt-u.seguket; S az alany .1gy teljesen .".ti:szuln" erkezett az I'Ilcsre.
Il)!all

Amikor felebresztettem, legcsekelyebb mertekben sem

vissza a tortentekre .. " ~laso&v.or, azt IS mondhatna valaki, hogy a medium !,I,k azt adjavissza, amit a hipnotizor telepatikus uton suK'~ Hneki, Ez ellen azzal ervelhetek, ho,gy a kiserlet vegzese ,I~·,·zben szinte magarn is sokkos allapotba kertiltem, EzenI rvm, ha. a medium az en gondoIa£ain)ar aclta volna vissza, .rkkor ismernie kellett volna az auto; a benzinkut, vagy a 'Ililodern gyumoksok a citrom es a narancs fogalmat,
I
H •

'Ill lekezett

za:s?

van valto-

M: Valahogy vilagos lett,

H: Vilagos lettl Mostjobban~1rzecl rnagadar, vag;y rosszabbul? Hasonhtsd zovel! M: Nern rudorn H: Latsz valamit? ossze a mostani allapotodar aze]6-

Harmadik gyanti.: a medium egyszertien olvasott va-

M:Nem.
H; Tisztan erzed a res tedet? Arnagnoszalag iuv.eg,et. er, .. Ez az €,lrn'eny minden jeleni.ev6t ugyanugy megrazou, mint engern. De talan nem is ez a megtelele kifejezes, E~mondhatom, meg voltarn rendG~,ve.

luhol ezekrdl a III. Napoleon korabdiesemenyekro1.. V(llaszom; Guy Lafarge jdentektelen elete selrlm~f~Ae 'ItHl)"vben nern szerepelher =nfncs lr6" akinek rant.azl<.~at In 'gragacimi a ficko banalis tortenete. Azt pedig, hogy Iwm olvasott, hanem megelt dolgokrol eseet sz,O.jvalaiuennyi jelenMvo is tamisithatja hiszen a medium erdtels,erzelmi hullam zasr muratott, H a vabJd. elf6100szu I.e.gy iii -en ulesre, nem valoszlnd, hogy nincs valasza a:"Ki a ·Ii' 1· j, •. ~azoac'( ...,. &erdeesre.i. ~. Mindezen meggondolasok utan sz,~hnomrca mar nero ~oit tobb ketseg am eleinte megis csak n~gyDn keves emhernek emlfteuem meg a dolgot, olyano.knak:, akiknek is-

iI'

j,

42

~~er_t~m_.~gO~ld~]koda:m6qjat; N_~11l,vo~t meglepo, ho~y rsmeroseim kiiencvenkilenc szazalekamir sem tudott vol, n~. kezd~ni eZl,el a felfedezessel - hiszenolyan Vlhigb~~l e~unk, ,ahol meg .2J.Z olyan termeszetes dolgot is, mint a hipn 6Z1S, hoku szpokusznak belyegzik,

I ipn6zis
",... minden, ami osztOnos"a dolgok voltakf;IJjJeni linyrigen alatJ;ul, De a rnindmko~"i s::.k:epNku.sok ezt sohose» miUat.Mk eligge fifJY elemre ," ElijJhas Letn
\ iI~ ripnozis'' olyan szo, amely majdne ... minden emberre n IllkatItmul nagy hatast gyakorol - bar koziillik alig ne-

Iilliuyan talalkoztak
I/I;'lI1
liN I

ezzel a dologgal a: ·vaJ6Migban .... Igy - sajat tapasztalarok h;jil."n- rnindenfeII)clemagyaraznak a hipnozis fogalma!ba. KCtlonlegesen a legtobben

rendelkezo szemelyek ellenallharatlan I 111.11 beszclnek, :'.r6l akik aldczamkat egy kurta hipnotizaIII pillantassal a hatalmukba kerftik es akarattalan babba liN ,,.tk., rnindenre kepesse, akar ilyen medon elnyert szere1II'IllfDl, akar ..parancsra gTi.1koLa.sn'Jr~ van .s.z..6 ... Ez a kot6des, az okkult-magikus miszteriumokhoz meg'/Il.leteseH)] fogva eges.zen maig olyan helyre szarmizte a hrpnozist, ahol az nem teljesedhet ki minden leher.osege= \Ii'~ mindenekelott at gy6gyft,isrCl. gond.olok -', es nem vaIII, altalanosan alkalmazhatova, A pszichoterapiaban pe]m j d.tHl. oriasi szerepe lehetne - barmennyire is tagadjak ezt r'~ es pszichoterapeurak. [logy ezt az idegenkedesr megmagyarazhassuk, vesI",n egy pillantast 3 hipnozistortenetere, k Mti,r~"l risztus K I h~uj 6. evezredben beszelhetunk <1 hipnozis megjeleneseI ,I,Azegyipromi kulttrra fenykoraban (Kr, e ..3(00) 'ordog'~
(I

111,I~n' akaraterovel

,I::csnek neveztek ezt

3Z

allapotot, Krisztus-.:eI6tt J50-ben

14

1'111'1

At f.1.f.T L'TAN

45

Epidaurcszban es egyeb kultuszhelyeken az aszklepiadak templomi alomkent, a kozepkori Europaban tancoruletken f~ a XV]. sz az adba n .Jmagi nac 1.6" -kent jel en tkezik,

I"ItlIokent Braid nevezte ;lhipn67,is~;-nak, a gorog ",.hypnos"

I
I

n.lvas) szohol. E.g)' id6 elteltevel Charcot Francia orvos folytatta a hip-

Az, amit mar tudomanyosan is hipnotizrnusnak neveaherunk, a XVIIl. sz, vege tele kezd kialakulni. 1775~ber.i egy becsi orvos, Friedrich Anton Mesmer, felfedezett egy (ll gy6gyitO eHara.st; amely abbol alit, hogy a be~eg tessresz [(Holt simogato mozdulatokkal ide-oda mozgarott ,egy magnest. Harnarosan eszrevette, hogy ugyanezt a hatast eriel, ha magnes ne'lkiil,. csak a puszta kezevel sirnlt vegigi a beteg testresz f6],otr .. Fbb61 a jelcnsegb61 azt a kovetkezretest vonta ]e, hog)' testenek a femekhez hasonloan magneses ereje van. Ajelcnseget ,;maglletismlUs animalis'vnak nevezte el. En a fogalmat a kovetkezo idokben sokfelekeppen fordftouak: ,;anim.dlis magnetizrnus", "aJlat] magm2·<tizmus", ,jmesmerizmn::t es ].;eletmagnetizmus" neveken is.

ulliskutatast. Hiszterias betegeken vegzett hipnoziskfserli"l eire vilagszerte felfigyeltek; ezeket a parizsi Salpetriere I nrhazban vegezte 1878 ota, Mar onmagaban az a teny, 1111Jgy Charcot." az .ilhab;inos.an elismert szaktekintely a, tui ji ~many n ak ezzel az :tigava 1 fogl al kozi k zen zac ios ere dI ~

ill

~ny volt,
Lie-

A kovetkezd, tudomanyosan jelent6s impulzusok 11.~IJ!t-r.611866) es Bernheimtol (1884) erkeztek, (

In

akik 'gtagadtak a fluidumelmeletet es helyette kidolgoztak ,I, :<IzuggeszH6dmeletet. Bernheim szerint a hipnozis haI.I;;,,,} a kep1.el6en5b61 (itnagin.at~on) er~d, amelyet verbalis f szobeli) szuggesztioval erdsftenek. [gy a hipnozis letreII . te a mediumtol valik fHgg6ve, vagyis minden jelenseg
Ii~'I

emlegertek.
Szenzacios sikcrei folytan Mesmer hamarosanisrnertte 'es orias! tomegek csodultek hozza, Auelepi1h Parizsba, ahol at: ottani Akadernia 1784-ben vizsgalat [afgy:;iv-a tette es elutasnotta tanait, miutan a rnagnetizmus .fluidurn't-anem volt kirnutathato, Mesmert csalonak es sarlarannak belyegezteL Tragedi<1ja abban allt, hogy a magnes gy6gyfc6 hatasa nakkutatasa soran felfedezte a rerapi k 1.1 S hipnozist, anelkul, hogy sejreue volna, mi is az..Elmelete mellett hahll.~ig kitartott, Te6ritgat az id6k soran- eppen mert a tudomany elutasftotta - szinte kizar61ag okkult korok vettek figydenlibe.
V{I]t

roszuggesztiora vezetheto v issza. Ext .8iZ auroszuggesztios elrneletet dolgozta ki Bernheim

A hipnozis tortenetenek j6voh.ab6t

legkoze]ebbi nag11 fordulo-

pontja 1843-ban kovetkezett be Braid angel szemor os Kiserletei soran Braid megallapftotta, hog}\' azok a szemelyek, akik hosszabb ideig osszpontositanak valami fenyes targyra alomba rnerulnek, Ez az alhpot hasonlirott ahhoz, amelybe Mesmer paciensei kerultek,

r.unrvanya, COlle; kinekthJ1oszuggeszti6s formulaja; , lapI Gl napra. minden szernpontbol eg)'re jobban es jobbaJl • I'l·'nl nli3igam'; - vikighir'ilve valt, I:::risztan pszichologiai hipnozisfelfogassal ellentetben ,I 'XX. szazad eb6 evr.iz.edeiben. Pavlov orosz fiziologus I il'jlesztette a fiziologiai hipnoterapiat. Pavlov szerint a II ipn6zis pszichikailag feltetelezett reflex (pszichikai gal~ l. ismechanizmus). A hipnoterapia ko,rUli vitak meg nem ertek v,egeL MalI1ap5ag ketnagy ehneleti iskola letezik: egyika "hypnotic '~'I'~~e theory", elmelet a hipnotikus (iHapotr6r, amelyet ; m08~bnn fi)galn1l37.ott meg].. .F. Chaves (USA)" lv. elmelet .,t.{'rint a hipnotikus allapot ax ebrenle'r.t61 teIje.s.~n kulonhi.'z6 - tehat megvahozon tudati allapotot.feltetelez. E7.t a H~t'tet alezelesebben masik nalrV elmeleti kepvisd6je,. a .0 . v1· 'llI':illte.n amerikai T. X" Barber ellenzi, aki \~.is,szautast~a a
I ...,

46

47 allapot" elmeletet, es empirikus kutatas (l~]an Marmost az olyan fogalmak, mint logika, ertelem,
kizarolag csak az ebrenleti tudat

A hipnozis tehat ugy mfikodik, mint a radio, arnelyet hasz-

(ij magyarazator keres. De rni a hipnozis va16j<:tban? A hipnozis az a ritka jelenseg, amit _~etre tudunk hozI'll es alkalmazhatunk anelkul, hogy igazab61 tlszt.abatlJ. lennen k rni benletevel, Vagy is: ahhoz, hogy sikerrol hi"p'~ notizaljunk, nem szukseges bizonyos elmeleti megalapo ... zottsaggal rendelkeznunk, s6t velenu~nyi1n_k sem fontos.

,jhipllotikus

II

vasoimnak szeretnek rovid, sematikus vazlatot ny(utani {l; hipnozis mukodesi modjarol, amelyet eddigi gyakorlati
munkam alapjan allftottam 6ss.ze. Freud munkassaga 6ta megszokott dolog a tudatot es a "mdatalatt.it" elkulonfteni egym{tst6l. Ugyan mind az eb-

ves vagy semmi 1 yen k ap (sola tuk sem volt. Ezeknek az ol~

nalunk - akar villarnossagi szakemberek vagyunk, ak~it melysegesen hiszunk a .,dobozbanu16 kis emberkeben", A tudomanyosvita :81 hipri6zis mibenleterol ul.eg nem zaruh le. Sokaknak ezzel a jelenseggel mind ez iditig k8-

M,:~sn~sztminden szervifolyamatnak, arnelyek i,o,sztono"1'1 zaj]ana k a testben, a. tudattala n a ko,zpon ~j es kapa II o16tabhija. Tehat ha hipnozis (ltian sikerul kikapcsolni II emberebrenleti tudatat, akkor a. szavak, illetve a szug~ ~nzti6 kozvetlenul a tudattalanba kerul anelkul, hogy {It IIellene hatolnia az errelem es a kritika szuroj,en. A rurl.utalannak tehat minden szuggeralt dolog -~ fOleg} ha I.l~pszerCien van megfogalmazva - va16sagga valik, ugyan~
~1

I llemzoi, mig a tudattalan nyelve a kep es a. szimbolum,

ks.ag es racionalitas,

111f;y.

II~ alma,

mint ahogyan az almodo szarnara is abszolut realitas A hipnotikus szuggesztiok j,lQitatkeppen mesterI'~esen felidezett almok, amelyeknek vai~6cs,age-rtEk~t em n I' ~l(Ua ellendrizni a. medium, hiszen racionalis funkcioi 'aIm zanak,
A fiziologiai folyamatok informaciomintajat
a. tudaua-

Ian szinten kepi formaban tarolja, Ez lehet6ve t,eszi~hogy

hipnozis saran egy bizonyos •.infcrmaciokepet" kicse. I ·'~iellek egy ma.sikra. Ez a folyamat kepezi a hipnoteraIpia alapjat, Konkretan mindez azt jelenti, 'hogy peldaul alacsony vernyomastol szenved6 betegne] ,,(sal\:." ki k(~ncsereini az ezert felelos informacioegyseget olyanra, .unely magasabb vernyomast eredrnenyez, terrneszetesen ~:t.uggeszti6utjan, A melylelektanbol tudjuk, hogy a tudaualan minden "I'lch clolgot rogzit, de ezek kozin a kepek k.oztiJ nero. htvh•.ljuk Ie a tudarunkba barmikor barmelyiket: ez a felejtes, telejtes nyilvanvaloan a tudat vedekezese 'a nilterheles r-llen, de azt is lehetove teszi egyuual, hogy ilj informa,,!
l

renletitudat, mind a tudattalan tovabb retegz6dik. illerve strukturalodik, megis egye16re elegedjunk meg ezzel a ket nagy fogaJ.ommal: at..ebrenleti tudat es a tudattalan megh ata rozasaval, Hipnozis alkalrnazasakor a hipnotizor az ebre'llieti tudatot altatja d. Ez a Iegkulonfelebb technikakkal tortenhet: osszpontosftas egy pootra, egyhangti szavak, inger-

It'~.,.

szeg,eny kornyezet letrehozasa es a medium ellazftasa stb, Ugyanakkor ahipnorizdrkapcsolaior letesit a medium. tudattalan retegeivel: ezt nevezik altalaban rapportnak. E'z a kap csolat szavakutjan jon letre, de terrne szetesen szere pet kap a hipnotizor felfokozott figyelrne es koncentracioja, A hipnozis tehat teljesen megegyezne a rendes ejszaka.i al vas sal. ha a hipnoti lbr es (1, med iurn t udata latti] a k:6zott nem jonne letre kapcsolat,

i6kat gyujtsOnk. A felejtes a,zonban nem abs2JQ1~tfunk-

I i6;.

hanem befolyasolhate. Mindennapjainkbol tudjuk, hogy egy-egy "elfdeje-ete' dolog barmikor uj;t;aesziinkbe i'll,that A pszichoanalfzis kiindulopontja Freadnal eppen

18

II I a"1 At. ~:,LF.T tT.I\N

49 kossern

az volt, hogy bizonyos elfelejteu (ahogy kesobb nevez .. te: elfojtotr) dolgok meghatarozott modszerekkel ismet felidezhetok a tudatban, kozvetlen kapcsolata
saran a hipnotizor, a mediumhoz fat.6dlii riven, j6l hozza md ferni minden eddig megelt elmenyhez, Ugyan meg a hipnozis sonia i~ sorom p6kb a utkozik, amelyek megak adalyozza k bizonyos esemenyek felmeruleser, a tudatos kontroll kiesese rnegis A hipnozis

~III,'kfserletet
!

nem tettem arra, hogy rnagamhoz

a felidezesr. EZl a fokozott emlekeZoi5" kepesseget hyperrnnesianak is nevezik, A fokozott emlekezckepesseg mellen azonban a hipnozisban az is megtortenhet, hogy a medium korabbi esernenyeket 61 (tira at. Ezt ajelenseget, bar a pszichoanahais j6Iismeri es regresszionak nevezi, meg nem sikerult [eljes
egeszehen tisztazni. Elkepzelheto, hogy a tudartalan pssichikus tartomanya id6 szerint is n~:tegz6dik, s ez Iehet6ye teszi, hogy visszafele .is megeljflk az idot, A mi idefog-almunk pszichikai folyarnatok rnegnevezesere va16szinCHeg

nagy on megkonnytti

az embereket, fgy torrent ez azzal a medinmrnal ]S, aki 1969. januar I:~'·iUl.es r8o.egy hetre, jan" 20~f.tn tovabbi reinkarnacios Illlli':C u tyHikokkaI szoIgt,i]t, A ket jegy~6ko!lyv: '~.!f ",!'I'].an' f~'~ net 0 van.u: 1960. Jan. 1<2 H" ./' ktserl b en ve·d. ~}.. IpnOZ]S- userier II'mk reszt .. Ellenorzes ce1jab6l Jelen vannak: Francois:,illbert K.; Rudolf S., Klaus M., Michael R., Ingrid R." 11'~III' F., Alice H, Franz A.,. Franz-Iosef S, Rolf K, Frank 'h. Kfserletialany Klaus-Peter S" aki 19~)4:.II. 28-iln sZllIII 'leU Kulmbacbban. Hipnotizor Thorwald Dethlefsen,
I('kt
~I

nemis igen alkaimas,

Kieleg:it6 elmeleti magyarazatoktol :I:1iggerlenij~ ez a ket jdense gt a hypermnesia es az -Cljraa,teles kepezte kiseF. leteim alapjait, Rendkfvuli lnbdon sajnalom, hogy kapcsolatom azokkal a szemelyekkel, akikkel e ktserleteimet vegeztem, szandekosan vagy vel etlenu 1, de mindig megszakadt. Nero volt meg rendelcm, Minden ktserletet barati Uirsasii. gokban vegeztem, s a mediumok eluintek a szemem e161. Nem pacienskent kerestek tel, hanem a szorakozas kedveert vetrek reszt neha egy-:egy pszichologiai kfserletben, fgy nem is tartottak szuksegesnek, hogy kapcsolatban maradjanak velern, Tobbeknek talan meg kellemetlen is volt, Egy .ide; muhan tudni sem akartak a dologrol, mert rnegvaltoztattak a nezeteiket vagy a barati koruker, Ezt a viselkedest minden eserben tudomasul vettem semmi-

II: Most. harornig szamolok, IIa elerek haromig, mindent "gt:s:zen pontosan megertesz, amit mondok neked, es mindenre tudsz valaszolni is, mere hirtelen hatalmassa n6tt a szokincsed, A legnehezebb .kerrlesekre is valaszt tudsz adni, M~egjsrnindentugy fogsz latni, amint azt az altalarn megadott eletkorodban lathattad. Mondd meg, mennyi ]d6:s vagy? Egy,." keuo, .. " harornl

M': Egyeves.. II: H'()gy hfvnak? M.:I laus- Peter S.

II: Mi a mai datum? :VI:1955. februar 28. II:, Hogy erzed mag-ad?
I

'I; Kivaloan, III; I~6ri.] 1helul me k kora vagy? M: Orven centimeter, i I: Meg tudnad rnondani, milyen vagyt' M: Hm.v, szoke.[;l, hajam ... krumpliorrom
II'~Hoi vagy most?
M~:.,.

~.~
van., ,"
':"

es

50 H: Milyen helysegben? M: Kulm bach. H: Aha, tehat Kulmbachbanvagy es, ".600." mondd csa'k, pontosan hol vagy most? Eg:esz pont-man mondd mrt:g" tibz a padlon, vagy egy fotelban, vag)' H.igg6a.gybEI,~~ hintazol? Hal vagy? M: }\.padlon, (Kerdesek ,tS valaszok hangzanak el a gyerrnekszobara vonatkozoan) H: Mo f. megtovabbmegyunk visszafele.egeszeu a szi1le_t~ .. sedig! . yugodt vagy, melyen, egyenler.esen le1e-gzeL Ege.~z tested laza e,s nyugodt. A kovetkezokben semmilyen [~j almat nem fogsz erezni, de mi nden, amill,&1 d beszelek, megelevenedik benned, egy bizonyos tavoi~ sagb61 eled at, ugy~ hogy el tudod rneselni. Mindent ami csak torten ..k es amitatelsz, pontosan le tudsz Irni i mert vilagosan latod majd magad don! Egy kisserneg~ is hidegen hag}' maid az eg~sz. Olyan len, rnintha eg idegent latnal, de az te magad leszel, ehat - eppem most szuletsz meg. Hogy er1Jl"~cl magad? M: Nern valarni joL H: Mit lat~z?
r-

51 'I

I . most meg egy

ern honapot, I bu.'~.ang. Mil hitsz?
I

kicsit visszamegyunk, mondd, hoi vagy most?

ko,rtilbeHU

11,<1-

~,('nD.mit

II.ogy vag)'?

Icleg. jlil:ilyen a kornyezeted? "t~u~t. II~j,1 en~ed magad?

l~el!J.

Vannak kellemetlen Nedvesseg, I lallasz valamit?

erzeseid is?

Nem.
I K61iHbelUl mekkora vag}'?
~ H m ... tfz centimeter,

I Ielyes, Most meg rovabb megyunk

HoI vagy?

vissza, Vagy hat

honapot, ~I, lsarlang.

III IWrUlbelill rnekkora vagy?

vagy?
Hol

M: Sot.etet.
H: M: H: M: H: IV!: H: M: H: M: Mit erzd? Fajdalmat. Kortilbehil mekkora vagy? Husz centimeter? ,. Korulbelul husz centimeter vagy: Igen, Mi van rajtad> Semmi, Mondd el egcszen pomosan, ho] vagy! Nem tudcm ... barlang?

\1: ITill.". hct centimeter, .. hat. .. bel. centimeter, III Meg tovabbmegyunk vi:ssza.Ugy hat honapot, II: Barlang, I I; T orulbelul mekkora vagy? 'II:Hm .... egesz. picike, Ill: Mekkora, meg tudnad becstilni? Mondhatsz "1' l"~l rs: M: Mint egy ro.vid vonalzo, I Ii: f:s hogy erzed magad? ,t~ Hm.. , melegen. II;: Latsz valamit? 1; '\;enl.

hasonla-

52
H: Most nagyon JiKye!jj .meg egys.zer felevvel visszamegyunk, Mindent, amitcsak atelsz, cgeszefl pontosan mondj el nekeml Egy fel ever visszamegyunk - h£ill vagy?
M: Nem tudom, FL Kortilbehll mekkora vag}'? M; .Egyall'.ati:il1 nem vagyok sernekkora. H:V~"m tested? Ivl: Nines. B': Latsz valarnir> M:Nem. H ; Er-z.ekelsz valamifele teret magad karOl? M: Nem, H: Meg tudod kulonboztetni a sotetsegeres helvzetre nem bukkansz, ami mots, mint arnitaz l:!·h~ondt2jJ,.~s amit e1 istudsz meselni.Egeszen

53 irnent
eddig

lassan visszafele, kozben melyen nyugcdtan lelegzel, Egya"itaJan nem esiknehe~edre fgy h.atxidni azidoben, amig olvan ponthoz nem erkezel, arnirtil beszelni is rudszl M~Jc!j, de szepl. .. EeJ'ty, .• I ~:] 1.01 vagy most? M:~~gy kastelyhan vag)' paloraban.
alszol, egyenleresen, 111:Milyen orszagban M : Franciaorszagban, 11: Bogy hivnak? l vagy?

u pontig

megyunk

got?

a Yilagos-s~-

M: ,.,
II: Na, mondd meg anevedetl !vi:,.,

M:Nen1J .. H: Tudataban vagya letezesednek? M:Nem. H:Hogy hfvnak? 1'1.1: ••. Hm, Nines nevem .. H: Hogyan j ellemezned azt az erzest, am it most erzel? Mi Uresseg. , [-1 Vanmeg valamilyen erzesed? Erzel konfJyuseget vag¥V nehezkedes ~~? M: NeB""!. I-T:Semrnit? El tudsz mozdulni, akarcsak gondolarban> 1\1:. , .Hn:1.. ., nem tudom .. , H: Van gondolarod? NI: Nines. H: Tudornasod van a ],etel.esedr61? M: Nines, H: Nos, akkor- most .na.Q'"yorl fifTVdJ', hatrabb kell menned ,o~ ~ az idoben, egeszen addig, mfg a jelenlegi aJlapo(.Qdban valamilyen valtozast nem tapasztalsz. .. , amfg olyan
C}L

III::Minqjart

eszedbe jut, amint haromig elszamolok, ... haromra.hirtelen eszedbe jUL,. egy... kett6.,. h3r01n1

M; '" .nem tudom a nevemet. ~I:' FLh akkor hagyjuk. nernis olyan fontos, Tudod veletlemll, mely ik esz rendoben vagyu nk? M: 6, egeszen kicsike vagyok, .. meg klsbaba, 1:1 . :f.:s au mondod, kastelyban vagy palotaban WI: Igen, . I I: 1\4 11 en helysegbcn sn ez az epUlet? y
M: Egy M: .,. M: 1883. Ill: Es rnennyi

kids vagy?

vagy(

egeszen nagy varosban,

~I: Mi ElL neve ennek a varosnak? ~I: Na, nem tesz semrnit hagjd ... Tessek? M: (kozbevagva) P~llruzs.

..

HiParlzs! Akkor

111l0st

egy .kicsit elorehaladunk ebben a

te mostani eletedben~ id6sebb~ene~., nern vagy mar kisbaba, ha nem gyer mek ... azt3.~:l. ... epp tb';enfu~gy if,Ju

55 ,eves,vagy.,. tizennegy evet (runt? M; 1897 .. H; Bogy hfvnak? H: Es meg? M: Dupree .. H: Tehat fiatal !-1i'Ivagy? M: Igen, eves vag);. rnondd csak, milyen ~I: Bar6k a sztileid?
J\,I:[gen. III: Van testveredi

Mijean,

M:1\;incs. II: Egyetlen fni vag}"? M: ]'gen. II: Mennvi id6s vag-v:

M; Tizennegy eves.

L~J./

H: I(of'ul]belul hogy nezel k.i? Mondd rYlar d1 milyen

vagy?

M: Hosszn hajarn van!

H: ]-]OSSZtl hajadlMilyen szfnti? Nt: Szoke +olyan, mint egy lanye. H: trd le a ruhadatl

M: Selyem ... es barsony .. , pompas, meleg anyagck.;

Hi Milyen varosban vagy? M: Parizsban, H : MiJven orszagban van eza varos? M: Franciaorszag, H: Hally szob{~javan a kastclyotoknak? KastelYj ugye? M: Igen> kastely.. . H: Hogyhogykastelyban laksz? Van valami rangotQk> rni,[ a sziileld?
I . '-T .

1\'[:A.szmeim barok. H; Mandel mega sztileid pon LOS neverl M: N emlehet Idmon d ani. ,. kompli.i. kornplikal [ Il(~V. H: Most kepzeld el. hogy le vanIrva eledegy tablara, vagy

M: ...

II: jarsz iskolaba? WI:: Nem ... ernberek Jarnak hozzank, akik ... akik tamtanak, ~t: M ilyen ta rgyakra? M: Franciara. ~1: J-'Iogy'hogy ... hiszen ez az anyanyelvedrl M; Igen, ~L Akkor miert ken tanftani ra? M: Nem tudom ... hiszen rudok .... nem tudom, ~. Idegennyelvet tanulsz? ]; '\11: Nem .. II~: Nlegruevezned,,1l varas eg}"ik nev€z,etess:eget? 1Ir'l: FIm ... a nagy ioly6l l,~: Meseld d> kerlek, de Iranciaul, mHyen ez a fo]y6 meg a kornveke' ,
it

1~:Milyen hosszu ez \1: ...

]oly6?

[[: Szeles?

egy nevjegykartyarTl} elkepzelted?

M:. Hmhrn,

H: Latod> JV~: [gen. H: Akkor egeszen lassa n es erthetoen ki .is benlzned? M: De ... u... pe., .er, .. e ... e..; 1[;5 CO"'i..' korona van alatta, .. -'0/.

1\..1: ... H .Valaszolj hatl M:Oui H:Mi a folvo neve? M: Seine.

H. Ismersz a varosban hfres templomot>

;'\.f: Non ... Notre Dame?

56 H: ]'vfia neve annak az utcariak, ahol laksz? .1: .., H: "Vag'}'talan teren laksz, Vdg-y micsodaban, varosresz, negyed?
Nt .,.

I , , I' Ai(.!?LET m),N II: Mivel foglalkoznak :I:asa? mondjuk

I

57 a szuleid, mi edesapad fogbll!w.

II:em

foglalkoznak semmivel,

H;, Mibe kertil egy villarnosut?

M:, ..

It Miert nem? ~I: Nemesek, II' ( .azdagok vagytok?

~! Ip;en.

H: I-1m?
M: Pfff .. H: Mi a.z? M: Nines villamos .. , mi az? Hi.ha (halkan kuncog)

II: Biztos?
~II:I:f,:ren. II: Es te mit csinalsz? I.Semmit, III, Van baratnod?

H: Ki konnanyozza az orsz,agot?
M: Kiraly; H: Es 6t'hogy hivjtik? M: Ah, ., Napkira Iy. H: Lattad mar ot?

M: Nines.
II: ~~stvered? e 'I: Nines. , 'I: Vannak tanaraid? M: Persze, robb is.

huszeves \lagy. Hogy hfvnak? lv!:Jean Dupree. Hr.Hcgy h(vjak a szuleidetr Mi az edesanyad neve? M: Charlotte Dupree, H; Bogy hlvjak apadar> M: J can Dupree. H: Tehat teged ugy.amlgy hfvnak, mint apadar> M: ... H. Hoi laktok? M: Mostanaban koltoztunk, nem tudom, H: MHven varosban lal rok? M; Parizs, H: De hat regebben hol lakratok] M: Nero tudom, akkor rneg kicsi voltarn, sokat koltozkodJ . '. .

Mt Nern. H: Most. tovabb megyunk axeletedben,

id6sebb leszel,

~,I:Mondd el nekem szep erthetoen a tanaraid.nevetl "I: Igen, Van cgy, akit ugy hfvnak, hog}".. , hm ... hm ...
II: Nern fonros, hogy eppen ez jusson eszedbe, mondhatsz masik never IS. Amelyikeppen eszedbe jut a tanaraid k6zi.ll Csak eszedbe jut egy, ha tobbenis vannakl M~Egy se jut eszembe.v, haha.,.; nero tudom. III: Ott van. elorted egy kis ne\jegy, rajta vannak ,0; nevek, csa k Ie kell olvasnod. 0 Iva sci! M; Hm ... az .egydmek ugyanaz. a neve, mint nekunk ... de hiztosan nem tartozik a csaladba.v. 11,1; Nem bar6? 1\11: Nem, de eppen ugy hh~ilak,mint engem.

ttink.mindig mas varosreszbe.

a a nevet, I [: J:Vl uyen a kulseje?

M,: U gyan u gy hj

1[: Mitertesz azon, bogy eppen ligy?

1: Szoke ... szemtelenseg. ~l: Hogy hlvjak .. , mi a keresztneve?

58

'rHORWAU) DFTI'I.LEFIH

09
'I) (jij,., ezerv.. 1866 ... igen> 066 .. , 1B66..

M~ .jose, ..
H: Hol1akik? laktok. f\1.: (kisse duhos) I\'em tudom, H: Mikor szQIett~J? 1\1:Eh ... 1883 'vagy mit tudorn en ... 1880. H: Milyen napon unneplitek a szuletesnapodat? M: /\.'l enyemet? Vasarnap, en vasarnapi gyerek vagyok). H: De hat csak tudod a szuletesed pontes datumatl M. Hat.,., naigen., majus .. , 000 .. , rmijus 18. 1882. H: Ugyan nemjartal iskolaba, de alert biztosan meg tud~lt nevezni a kornyeken egy-ket iskolat, M: Neeeem, nem erdekel. H: Tudod a sztiletesi datumodat, egeszen biztos vagy benne=-lassuk, tudod-e edesanyadet? 1\1.: 000.,. kozvetlenul utanam van a sziHetemapja.,. mtti:0 jus 20~anj ezerkilencszaz ... eh ... ah ... mi ez az ezerki-

II No.. cs akkor meg ludnadnlOndani

edesapad sztilete-

M: A szomszedban, H: Mondd meg Iegy szfves, milyeri varosreszben

I {>, 0 idosebb anyamnal ... harminchet eves, II I;.~mi a loglalkczasa? 'I Ih~ ha egy"ze] nines foglalkozasa?~ II l lonnan van a penzetck, a vagyonorok? M indi g tovab b on'jk6h~ k. , III Iudnal mondani egy parizsi utcanevet, olyant, n-'gebben laktatok, vagy ahol most Iaktok? III
I~uede ...
"\;OS~

..'I

d:11Uma[

is?

ahol

hagyjuk, nem olyan Iontos, 'Iudnal na~y 'llzl~tck.. t mondani a varosban? Olyan itzletek neveit, amiket c ismer z. ~I: Nem tudok, rnajdnem mindig itthon vagyok. II S'l.ep autotok van? I,' I~ Ihhhh. ., mi az? III incs autotok?

Iencsza z., ., ha..; ezeruyolc szaz. ., 600."" H: Az is eleg, ha nagyjabol me gmoudod, edesanyad,

I (~ltLh65ell) Mi a.z:?

milyen

id6s

M: Harminchat, H: Es most melyik evben vagyunk? M~ Ezernyolcszaz ... 06. nem ... ezernyolcszazhet.

II: L~gy 600~tilgMercedes? I: [hbaha,., mi az?l I ~::-. gye van nak barMaid?
1!:().(j{)6 .. ,
II

... 060, ..

H: I-16szeves vagy? M: Izen,

H. Es mit is mondtal, mikor sznlettelm ilyen
,tV

"I: J can, minten, II: Csaladi neve?

I: Monch egypar nevet.

~ 1:: f~ sak.i. csak

lIeveL

Je an-na

k szoll tom, nem tudorn a csalad i

M: 1882. H: II elye s, Akkor 1\/1:1902.

H1:0st

van?

H: Nos, rendben van, es 00 ... aZL mondod, anyad har .. minchat eves? 1\1: Igen, H: K i. tud wid szarnl tan] akkor, m ikor sztHetett?

~I: Szinten riemes? ~1. 1gen, II,j l 'sak nemesekkd erintkezel? I: Termeszetesen (mellekzorige: ~I: lilyen vallasu vagy?
:VI:Kereszreny

.• milycn hulye kerdesl)

vagyok,

60 H: Katolikus vagy prctestans> M: Katolikus. H, Hogy hf~dak a papotokar?

'THORWAI...D DI4T"ILEF~'

I I \~;

ei.er

CTAN

61

H: Na, nero kell feltetlenul megmondani. Olvasral tn0 • tanaban valarni j6 ~onyvet? Mr Nem, H. Meg tudnal nevezni valami nagyon nepszeru konyvet, amit olvastal vagy otthon a konyvespolcon h'iwll? C:sa~ a cimet. M: Ha, .. nekern altan t{5kmindegy. mit gyGjtdget az aparn, H: A konyhaban biztosan van turmixgepetek? M: Hahah.v, mi az? H: Nos, es ha mar a. konyhanal vagyunk. Mi a &edverl'(' eteled? M:,.,. [-I: Na, mit szeretsz enni? M:: Ka~pi}6r. . H;Es ~l;eg mit? M: Hat, tulajdonkeppen ez minden, meg a tes:ztaie!lek. H:(Usagot szoktal olvasni> M: Haaa, neeern, az meg mi? I-I: Most felteszek nehany ker-dest., te pedig, Mgy sz]ves' valaszolj ra.Juk. De kerlek, franciaul valaswU.:E,[1l neEldszor ]S l'BCg egy kicsit tovabbrnegyunk az idoben; egy kicsit idosebb leszel, Mondiuk, ,ot evvel, ugyhogy

M: ."

Ielegzel, e!iesen nyugodt ~1;lgY1. mondd meg, hol vagy most. t\ kertnnkben. II 1;:1<,\ mit csinalsz? 'I ."i,l;!mmit. Semrnit, sernrrut, semmu. "egyaitabin sern'J
I}I

IUgodtan,. egyenletes.en

it.

II Most eltavolodsz attol, arnit atelsz. Ugy latod .az ege~rI. mint egylilmet~ amihez sernmi kozod, eppen csak If Lad es elmeseled. Nyugodtan, egyenletesen~elegzel. I":gyre rovabb megyunk az id6ben. Egyre tovabb dare, tovabb elore .. Belepsz az ujeletedbe, .. esj61 erzed rna~ad. Nagyon, nagyon joi. Mondd, hogy va.g}'?

",I',N~1gyonj6l

II.II., [101 vagy most? \l:: '. padlnn. 'I'I: Hogy hivnak? I: Klaus-Peter S., 1'11: Melvik evben vagyunk? 'I: J 956, ... egy kicsit mar el is mult I:Ii: Menoy] id6s vag}'? ~~Egyeves (sohajtozik), 1111: erzed magad, nyugodtan, .1'6] .161erzed magad, minden szep, Most rovabbmegyunk el6re az vabb megyunk,

1955 (ertheretlen).

Ielegzel, minden rendben van. idoben. Egyre tovabb,

eg}ren~etesle.n

metul foglak kerdezni,

te

pedig valaszol] Iranciau],

JTJig haromeves nern leszel. Azt{m oteves vagy.Meg

Heteves vag)'. , logy hfvnak]

to-

M: H; M: H;

~11()St huszonot eves vag, Milyeri ever trunk> Eppen huszonot eves vagy. Nern..,. nel Miert ne? Meghaltaml Legy egeszen nyugodtvlelegezz melyeket.. Ez egy,HtaIan nem raz m.eg teged, Mondd meg szepen, hol vagy.

11: Klaus-Peter S. I.It Mennyi ides vagy?

I\I~:Igen,

I: 0, heteves, II: Tudsz mar szamolnir

1, I:.Mondd csak, mennyi a l\;:]Jencnegyzetgroke? ~",~: azt meg nemtudom., Ha, , nem vagyok csodagyerek.

62

I Iii

~~ E.LET UTAN

63

H~ Tovabbmegyunk az idoben, Tizennegy eves vag)'. ~J;~gyu.nk tovabb: egyebl\::e-rrt: 14 eves vagy, milyen aQI
Irunk? M; J 969_ De nemsokara rizenot leszekl FI: Nemsokara tizenot leszel, Manda, meg tudod monda ni a mai datumor> M: 6, Ul3J ]969. januar 13". V;Ul (az evszarn kisse enher,e;! len), H; Ezerkilencsza z, . ,?

vannakr Rolf K, Frank Sch .• Klaus B., i ill~ I'l'n K.~ Bernd S.~ Tony N., Brigitte S.~ Ursula H., Max 1 h:>rdinand M, Bernd E..•Alice H., Hans E, Hans JUrI I~ ••Charlotte ~~ K. , 'I~ 1~;Hr:I,Qz.is bevezetese es az elsa elerevbe (o;nen6 visszahe-

II uiukkent jelen

III~~ i't~:s utan a kovetkezo beszelgetes zajlik:

'I:

1\,1:Igen, H; Ho]? M: Milnchenben,.

M~. atvankilenc (ujra bosszusanj' H H: Igen, fgy vanl Tudod~hoI \·'t-1gyr

Ira ...

II M;;t.van az ds6 szuletesnapod, . 'I i [}55. februar 28..

Mi a mal datum?

~\lI; m r egy kana pen, H H~ Meg tudnad rnondani, milyen utcaban? M: Hrn, A .. , Augustenstrasse. Hi Helyes, es hogy erzed magad? M: Piszok j 61. H: Akkor ham arosan fo1ebreszte]ek es ami kor fele bredss, ugyanolyan piszok j61 fog-ad erzem rnagadat,mi:i'll.t most, Va16szinCfdeniH j61 fogd erezni magades boldag: leszel, Olyan boldog, hogy nemigen t"~ldsz visszaeml~ke 741 i hasonloan b oldog aHap otod ra, Es au sern fogad! elfelejteni, amit kis ]do"t~l el.el6tt, rnely ahra.soddeJC§ftI
j

H: Holvagy eppen?

~I ~logy vagy? \11 (ertheteden) ~I RormhelHl mekkora vagy? \ II: Korulbehil otvenket centimeter,
~'II, Mennyi haromszor ~rll:(hosszas hallgatas) 1II1. ludod>

harom?

\11:Nem,
I:L []ol vagy rnostr II: Kulmbach,
I' ~ ~

Milyen helys6ghen?

Most rovabb m.egyL'l.nkvissza - ,egeszen a sztrletesedigl Melyen es nagyon nyugodtan le:legzd, Tested laza es
ernyedt. Most semmifele f2ljdahnat Rem fogsz erezni,

rnondtam neked."

Es itt a rn.asocHkjegy:u5kbnyv, egyhet

rrrulva:

de mindent {~ra ate~sz}amit csak mondok nekedl Meghozza nemi tavolsagbol figy, hogy ponwsan el rudd nekern mondani: mindeu nagyon reszletesen jelenikmeg a szemed elott, (Igr, hogy pontosan le tndod majd Irni, - de mintha nem is igazanr6~ad volna S:lO. Minthaegy idegent figyelnel - de az az idegen W magad leszell Tehat: eppen most szHletsz! Hogyerzed magadat?
M: PocsekuL II; Mit latsz?

"Hipnbzbk[i;,erletre keszulunk, Ma 1969. januar 20. van, A medium: Klaus-Peter S., aki 1954:, februar 28~an szuletett, H] pnoti z6r: Thorwald Dethlefsen,

M: Sernmit, ~~:Sater van vagy vilrigos?

()4

65

M:VHagDS. l-l: Mit end?

M: Semrnir,

M' [\.:Qhill:re1u~.h,.. hm.,

teres, II: Olyan nagy?

olyan husz-huszonot

centime-

H: KOTf~]beh.i1 mekkora vagy? M: Huszonnyolc centimeter, H: HI18Z{)Unyolc (en timerer? M: KorO.l behil annyi.
H: Mi. van rajtad? M: Semmi,

M: [gen.
~.II:

I l: Ko:r(llbelij]

mennyi

idos. vagy'?

M: Nem tudom.

Meg sem rudnad \<1,Feleves.

bee s,Hln.i?
gyeril:uk

H; Mondd meg kedek pontosan, hol vagy~

M: Nem tudoml H: Nern tudod?

11'11: Helves - akkor

H1eg wvabb~ hat

honapotl

l\,fos:thol vagy?
~l: Meghu egybarlangban, ~I: l<o.rHlbelul rnekkora vagy?
~,I:Neill tudom, II: Becsuld meg~ 1\ I: Hm ... tiz cemimeter. II: Most. meg tovahb rnegyiink

M: Nem- vagyis igen - egy heiy]s~gben..

Hi.Milyen ez a he]yis,eg" ahol vagy? M: Vilagos helyiseg,

H:De nem tudod, mifele hel)iseg-? Mt Nern .. H: Nos, akkor egy kicsit tovabb megytl.n]k visszafele, t~gy harem. honapot, Most hoi vag)"?' . M; Egy barlangban,
H. Mit latsz? M..Semmit, H: Hogy erzed lTli.agad? M:J6L

visszal Mosumt6] egesz~en

tnelyen es nyugodtan lelegzel, ~emm.ifele panaszod nincsl Egyre tovabb es tovabb megyunk vissza! HoI vagl'most? 1\11: Sehol, II; Korulbellil mekkora vagy? A·':Nern nagy.
II: Tessek]

H:Milyen a kornyezeted? M. Sotet.. Ii: J01 vag)'?

M:J6t

1'\11 :~:gyakaJ.all
~I: Teha
t

H: Vannak kellemetlenerzeseid
M,: Ni ncsenek, H: ErZJel Val:i'JJ11Lit? M: Nem.

is?

M: Igen, egeszen kicsi, egeslJeu icurka-picurkal II: M ilyen a 11agysagod1 azaz mennyire vagy kicsi? 1\11: gy m illimeter, E ~I; :f~shd. vagy? M: Azt nem tudom,
1'1: 6~ erzed magad? J

nem vagyoknagyi kicsi vagy?

H: Korulbel ill rnekkora vagy?'

M: [Inl ... nem erzek semrnit.

II: Hogy htvnakr M: Nines nevem,

66
H: Mennyi.idos vagy? 1\,~; Nines korom, H: Miert ni ncs] M: Neill tudom, II~ ludod, hogy nez ki egy ember? '1.1 Nemtudom, II .Judod, ..mi az az ember? ~I Neill. l I: ne elefantot rl1ar lattal!
~I~

67

H: Mindig ugyjelolodmagadat, le ezt az ."en"4?' M': Mint egy bacilus,

hogy ,je'n'}. Hogyan ,(rthi~

Aaaa,l

H: Hat: ez meg hogy jutott az eszedhe? M: Mert olyan nagyon picike vagyo1. ~ H: Latod magadat> M: Nem. Ht Erzed a kiterjedesedet>

M: (habozik) Igen"
H: Tudsz killonbseget tenni j6 es rossz kozou? M: Nem, H; Megeshet) hogyebben a jelenlegialla P otodban valam i kellemetleu hatas er? MrNem, H: Tehat a z .a llapoto d folyamatos an kieMgfr.6? M: Mi van?

Ill!: [[ogyhogy nero? Hat sohasem voltal a.ll!fu(k~rt.ben.? (mosol yog) IIl: Hm.,; na, mondd csak. ~'I: (rne~·ges.en) De mikor nemtndom, mi az az .. allatkertl II, o, hat. te nem isn·~t:::rsz. egyetlen embert sem - de hiszen avilagon annyi embervanl ~I: Nern tudom .. II: Korulbelul hol van a vil a.g? .1\ Ii Hm.... nem tudom.
1\ 111

Jsmered a vil.3i.got? M:Nern. I ~:Hogyhogy nem?

II:

H: Egyfolyraban, mega.n~s nelktil kellernes ez a mOSL.anl

aHapot?

114:Nem kellemes, nem, nem kellernes. H: Tehat se nem j6, se nem., . M; (l{,Qzbevag) Ponrosan, pomosam. H: Most meg egy kicsit visszarnegyfink meghozta addlg az
j,

M: (melyer s6h8!:ir.es duhosen, hangs(]lyosan) Nern tudomtl I'I': Most m.eg harmine evet v]sszamegyunk. ... latsz valamit?' M~Nem,

~r: [:"101 vagy?

M:: Nem tudom, ~[I,:H ogy hivnak?

M: ... [I,j: Hogy erzed, illZllgad? ~\l1 m, ,. halcttn a k. :H ~:: Egeszen nyugodran es e gyenletesen lelegzel., . te~ esen I j6.:;r.anu~ fogod mondani, mi van veledl HoI vagy? el iV.l: Egy sirhan. III: 5J rban vagy. HoI van ez a :S,l!'?' M: Egy oriasi ker then. ] I: [-1001 van ez a kerr?

id6p0~nig~. mondanak neked valarnit az ,ttvszamok? M: Igen, talan ... nem tudom, 1-:1:Mit. gondo~:sz,. most milyen eszrendoben Iehetunk? M:Hm ... ezerkilencszaz ... hm .....harrninchat. 'H: ;Tortent valmi kirlonlegesebben az evben? M:Sernmi. H.: MiWrtent? M;NerVL tudoml

68 M: H: M: H: Franciaorszagban, Melyik varosbanr Parizsban, Miert fekszel a sirban?

TtIOR'i>ViI.l..D

DETHLEF&EI'I

69 M: Marcius 17, '(o~v? l. Igenl ~I: Mdyik evben? ~.I:1905! II: 1905. marcius 1'7-en?
1111:

M:MeTt halon ,ragyokt

Hr Miert vagy halott? Biztosan tortent meghaltal - mien? ~vl;Igen, igenl }I:Mj volt ez az ok.? M: 0, agvonldtrem magamatl H :6ngyi1 kossagot kovettel eI? M; Igen.

valarni, a1111 miau

M: Igen.
~II: Meg

II: DeleJ6H vagy delutan] ~ ; Hm .... este,

Este? Ejsl.aka?
az 6r<~'tis?

tudod mondani :1:Igen - ej fclkorl

H: Mien? M: Hm.,; olyan sok adossagom volt!

H: Adossagokba keveredtel?

I::1: .Egy kertben vagy - mifele ken 21Lz:'?' ~~A mi. kertunk. Ill; A szuleid ott laknak?

M: Igen,
H: Mien? M: tgy alakult.

M: Igen. II: Hogy hJvjak 6ket?

1: Depre,

II: :rvHedesanyad
II:

kereszrneve>

H: I atod magadat> Mr Nem.

H: De erzed magadat> M: Igen. H : Mikor h5tted agyon magadat> Meg tudnad mondani 'a pontes darumot> M: Igen (vonakodva)..; mikor is voltr.. hm.,; 1905. Igen, mostanaban torrent - korttlbelul kef. honapja. ~: Kerlek, probald pontosan megmondani,
~'~.:....

II: E~~ edesapade?

Charlotte.

M:Jean.
I l: Teged hogy hfvnak?

M: Jean.
II: M ikor sztilettel?

M: Hm ... l882.
I ,:: Pontosan mikor? ~: (Sohajtozik) Mar nem tudoml 11: Most megint visszamegyunk az idoben.,; (igy harom ever - mondd, hol vagy most? M: Hm ... egy nagy teremben. mondjuk,

R; Vaij, csak, menjunk vissza meg ,egy kicsit, addig, amig eszedbe nem jut a datum. M: ... H: Gondolkoqj egy kicsit, hiszen semmi scm lzgar, nagyo'Q-nagyon jol erzed magadi De mondd meg, kerlek, a datumorl

HoI van €z a terem? M: I-Lit nalurikl ~1': Mi az, hogy nalatok - mi az, hog)' nalunk?
III:

M: N alunk - az nalunkl

70
H: Hot van ez a nalunk? Milyen orszagban, milyen varos

I'll

AZ ELET IxrAN

71

M: (Bossztisan) H:it Parizsl I~];Francia vagy? M: Igen. H. Akkor viszont megkerlek, besze~j egy kicsit franciaul Kerlek, ha en most nemetul kerdezek valamit, te vall!!

ban?

szolj franciaull Rendhen?

M: (Nem tetszik neki az otlet) H: Miert nern? Hiszen te Francia vag)'? Tehat rendbenr 1\,1:NemH!

III logy tudod megmagyarazni? Hogyan besi:elsz" ha ~iJ1pSZ a hazbol? Bizrosan vannak ismerdseid, barataid, veluk milyen nyelven beszelgetsz? ~il: N,emetul beszelek veluk, I'I: Hogyhogv, mind beszelnek nemetul? . "11: nem tudom, nal., ..egyszertien beszelnek nemetull ~Ut ,Ii Zt~r ichben t!:ltek?

t, ".igen.

M:Nem.

II: Nem? Hat akkor hOoI? II: 6~ perszel Voltal mar az Eiffd-toronyban? M: Nenl. II: Nern? r\ l: Nem is tudom, hog}' mi az. III,:Hogyhogy nern? ,~: "I{.i csak nem, III~Mi Pad 7.-8 j elkepe? '1:Hm"., A Notre-Dame. II: Milyen Jelkepeket isrnersz meg Parizsban?

11:P<:l:rizsban.

H: De kerlekl
M:Nem. H; Hogyhogy nern? M: em tudom, H; Francia vag},:,azt mondtad az iment, M: 1gen! H: Akkor miert nem rudsz franciaul? M: Mert.". 000 ... nem tudoml H.: A sznleid beszelnek franciaulr M:Nem. H: Most egy ur kerdeseke'l: fog nekedfeltenni, nagyon ~z,epen kerlek, tedd meg nekem, valaszolj ezekre a kerdtf: ..
sekrel

M:IIm ...
I !:
, M': A,

(Bernd E ..ill' feltesz De-harry francianyelvti kerdest, €I,e egyre sen), kap valasztl) H:Miert nem valaszolsz? M:' em ertern! H: A szuleid hogyan beszelnekj '1:: Azok nernetul beszelnek. H: Hogyhogy? M: Nem is tudorn. H:. De hiszen Franciaorszagban eltek ... ezt mivel magyaraznad?

epulet van Pariz shan? iut eszemne: nen! Jut eszemb 'I 1111: Mi ae, amire gondolsz? Ird korull I: 'qy nazv kap u. ·0... ~I: Aha.,; hogyhivjak vajon? M: Nem tudom ...
t az a •.. e.L11eppen
'wl

~fi1yen jellegz.etes

II: ·~em Dladalfvr

- I': De, azt hiszem. I II:A franciak hogy nevezi k? M: 0GoncioHwzik) ,• . 'III: Harornig szamolok, akkor hirtelen eszedbe fog jutni,

egy ... kcetti5.... haroml

M: Arc de Triomphe.

""9 1-

Tnosw .. \LD D~:TI-ILUSn

II I I I I\Z tLET

UTA~

73

II: Mien? M: IVfert.., sok penzunk van. H; Olyan sok penzetek van?
M: Igen, igenl H:Mi az edesapad foglalkozasa> M: Nines neki foglalkozasa! [ I: H 0gyhogy nines? M: Hm. .. nem kell neki dolgoznil BI: Hat ezt nern egeszen ertem .. ; hogyhogy nem kell] 1\1: Men olyan sok penzunk van! H:: ,().. , honnan van a z a sok P e:nzetek? M; ... csak vanl H: (J~igen.,. mennyi idds vagy? M: (hosszas habozas ,es toprenges man) KorOlbe1uL.. (igy huszonharom koriiL . H:. Vannak gonc~aid? M: Nincsenek, H: EIeg'edett es boldog vagy?

H; Milyen iskola ba jarsz> M: Nem jarok iskolabal

,~ . [orrnalis orrom van. II Milyenruha van rajtad, Ird le nekeml ~I ... fodrok, II. A szine? ~I Feher. II: 'gy ertem, az egesz ruhadnak. I: I.ek. ~I: Szeretnek meg egyszer visszaterni edesapadrav

Azt

mondtad, nem doligozik- akkor micsoda?

~l .Hm ... az apam .. , az semmi, II: 'gy ertem, hogy ba tlleg kellene szolitanom, :;.zolftanam meg?

hogyan

'es

II: A, szoval M.r6!.,. vannak olyan kis ne'degykartyai~o_k? M: Igen. II: Milvenek ezek a kar ty~,k? M: A n~'vtink van rajta I r: Egy micsoda? M: Koronalll
III,; Hany

M: Barovall II: r":[ogyhogy baroval? M: Iert bard!

es.." egy

kis koronacskal

M: Igeniigen,

Iatszl M: .. .mhm ... H: Kezdjuk font a hajadon~

M; Hosszu ... H: A szfne? f\1J: Szoke, H: A szewed szine?
~if:

H: Hogy nezel ki? Kepzeld el, hogy eg;y tukor douaU~~~ probald meg a Iehero legpontosabban lefrrii, amit

csucsa van ennek a koronanak? M: Hat.v, an hiszern .. ll: ezd csak meg alaposanl Ou hever dotted egy ilyen
kartya, csak le kell olvasnodl M: (';It! .~J:. Biztos vagy benne? 1: Mit tudom en .. " korona az koronal H: Na, most akkor elszamolok harornig, len tudni fogsz Iranciaull rVl: Es ha nern? H: Na, vard csak ki: d6szor elszarnolok

'es akkorra
..
haromig,

hirteaztan

Kek.

H; AI. orrod> M: Hogyhogy az orromr H; Rovid, hosszu, kicsi vag)' nagy ax orrod>

deseket, te pedighirtelen meg fogod ertenil Mindegy,

hailani fogsz valakit, aki franciaul tesz fel nek~d ker-

74 hogyan valaszolsz, akar nemetul, akar franciaull E:g}. kettd,.; hilfom! Maris erresz franciaull (B ernd E. ismet fr anci a nye 1 ven tesz fel kerde seRel tt mediumnak) H: Valaszolhatsz nemettll.,; semmit sem ertettel> M' Nem. H: Nos, nem tesz sernmit - tudod, honnan szarmaznak,

I I ~ I AI P.I.ET UTAN

.....

t:

Ill'?
'I
11

I logy felsz-e az atomhombatols

szul.ei·d.?

M: Ez nem fontos, a len 'eg .•hogy barok vagyunkl H: Eppen ezert talalom ezt furcsanak, Sohasem meselli <k a sztileid, hogy honnan szannaznak? Mt Nem, H.: Nagyon francias a nevetek es nem beszeltek .fhuircil'lh! - a szuleid seTn beszelnekj M: Nem, ok is nemetul beszelnek, H: Mindig? ,. Vag)' tudnak azert franciaul is? M: Nem tudorn, velem mindig nemenil beszelnek. H: Hogyan tudnad megmagyarazni, hqgy Francia neve. tek van, de nemenil beszeltek, es Parizsban ·eltek~ 1111 valami nem stirnmel! !VI: Lehet, hogy regebben Nernetorszagban laktunk, vagy valami mas, nemet nyehrCi. orszagban Sv<ijcba.n... Ausztr ia ba n?! H:: Milyen orszagban szuletrel> lVI;Parizsbanl H: Van testvered, vagy egyetlen gyerek vagy? If: Egyetlen gyelrek vagyok, H: ~Iennyj ketto meg harom? M:O", H~ Mennyi huszonhetbol at? i\.{: Huszonketrd, [-I; Mennyi harem es felb6] keno es fel? Mi Egyl H.: Felsz az atombombatol>
r
j.

II ~.~~'Y yan alak.i. 01 II t lsak tudod, ki az - barogyerek vag}l, olyan J6 nevelest I 'lptaI, hog)' egesz biztosan tudodl Tudod a n~ve~.?Vagy cgyalt.alin, hogy mifele szemely> An mondtad, "egy olvan alak" - szovetsegi kancellar vagy kit,Hyn6?

N un ismerem, III ~·~:i korrnanyozza

az orszagotckar?

I, I ir~Uy!
III Ki.raly? N em kiraly no? N em is szoversegi ka ncellar? ,I: (nevetve) Neml II~~ l3iztos vagy ebben? Lattadmar valaha a kiralyt? ~1:~ em - nem hiszem N nem tudom' Lehet. ..
«

III, 'Iudcd, 'll:Nem ..

hol lakik?

III: Meg tudnad moridani mi a cimetek? M: ... nines cfmunk! Il,; Hogyhogy nines cimerek? !VI, Nem tudom, I ~: f rd In r ]e, hogy nez ki a. hazatok? Kicsi ha z:? M: Nern, nagy hazl 1,1;Mekkorai' agyon nagyl 1111: Mi a neve ennek a palotanak? M: Nem tudom] II'; Minthaugy emlekeznek, azt mondrad: van egy Mercedesetek? !Y.I: (nevet) Nern, azt nem mondtaml

I]; Nem?

M:Nem! II: De csak van?! M: Nines], .. Mi az? I I: Csak tudod, mi az

.:.:1

Mercedes?

76
M.:.Nem tudom, H: E$ 111]l gondolsz, mi az?
M: Hm, egy madar. 1 .: Vim allatotok? M: Nines. H: Han y a lkalm azottatok Val)? Mi Nem tudom. H: Mot'!l~jal egypar ismerost, baratot, olyanokat, jararosak hozzatok, aryan ernbereket, akik ... M:: (kozbevag) Igen, hazitanltok) II: Napi ket uveg konyakot? I. lgen, I ~~ Ho nna nve szed r-a a penzr?
1111

77

II: .rem kell penz - szanaszet hever,

Mi,.il penz? ~,l: em, a konyak, N

akikb '

I:!: Ho]?
II: Szanaszet, III Ue hal, a. vecen?

H: Hogy hrvjt.ik?

M: Ugy htvjak, mint engem - jeannak!

H: Csaladi neve> M:En csak jeannak hfvorn.

I,I~De azert csak tu do d, illj a csaladi neve? M: Mit erdekel az engem - 'en Jeannak. hfvoml H: Hogy nez k]t

,I: (newt) Nem, a szalonhan, III•. lilyen a szalonotok? M: Hatalmas. II. Nagy? Mr 1gen. II Milyen biitorok vannak benne? Jil1: Trigas, nern sok m inden va n benne.
III:
1111 ~

Hat.... h asonht ram, H: Vannak meg barataid? Ismerosok, baratnok ..." M,11.y0k~ M: (t6preng) Nem jut eszembe egy sem, H: Mit is mondtal, hany eves vag)'? Huszonharom? l\1'€n" junk eldre egy ever..Huszonnegv eves vagy. Megv:aJ~o~ zou valami az eletkorlllmenyeiclben? Meg a s.zille~dFXel
1:

f:fd le a butorokat.rmilyenek? Nero tikfa b61van?

I::Hm, van egy nagy asztal.

M: Nern tudom,

laksz>

II: Haladjunk az idoben elore, Meg_ mindig sokat iszoli Sok penzed van?' M: Igen.
1111::

M: Igen, H: Van valami valtozas? M: Azt h iszem ~nines,

Horman van a penz?

I\(l:: A szuleimtdl,
III~ Mennyit

H: Inn] szeretsz? M.: Igen, H: Sokat iszol? M. Viszonylag. H: Megneveznel valami mertekegyseget?M.ennyi:l: egyeste vagy egy nap? M: Korulbelu! ket Hveg konyakot.

kapsz egy honaprai"= vagy egy hetre, mindcgy, mit mondasz, Kerekftve korulbelul rnennyit? ~'I:Tlzezer franker.
II: Mennyi idore? ~'I:Egy hetre.

i,sZlol

II: Mit csinalsz a penzzel? ~1i Eljat.szom a barataimmal. 1111: Kill.ezek a barataid?

M~A hazitanftom,

78
H:' A.z egyetlen baratcd. M: I_gen. H: Es fgy herdalod el a penzedet?
i\l1: ]gen~ 19y van. H :Elj 3,rS7.:meg a varo sba? j\ll: Nern, ritkabban ..,,, (Rovid szunet a felvetelben) H: Iszol :meg?' M: Igen,

THOR'il\~AL[l Dr:nH.EF'

'I,

II I fl i\Z tl.ETutAt-:

i9

111ennyi.

id6s?

I Id6sebb nalam - korulbelul huszonnyolc, III t\zt mondtad, mar nem vag}' olyanj61? ~I: Igen (elkfnzottan), ~I ili.ll'. iikseged va nap zre? I; ,Igen. II Mire? Mire ken neked a penz? I, Mern tudok penz nelkul elni,

en

H:. Anyagrlag hogy allszi'

f:
RQSSiJ ..l, i

II De hiszen mindened megvan, Otthon laksz, Van mit innod, Mite kell meg penz? ~:Szuksegem van .:1:'3.. Nero, erzemjol magam, ha nines a
kezemben. II; Eeteg vagy?
\.I,lllgen,. II; Mi bajod?

H.: Mien?
M: Nem kapok penzl. H; "~vriertnem? M: Nem tudorn. H: Valami oka csak vanl Tudnod kelll M: Oss7.eveslti1n k. H: Hol laksz? M: Meg mindig a palotaban. H, Besze16 viszonybanvagy a szuleiddel?

1\1: Hrn, nem tudom (nagyon erthetetlen es bizonytalan) ·Ihd(?) valami, .. III:'Ieliesen egyenletesen es. nyugodtan Ielegnel.Most

I\/J: Nem, 1~: Szeretsz meg inni? 1Vl:Igen.

1:1:Horman
M:

san megyunk es egyaltalan nem kcllemetlen, mintha sak repulnel, egyre el!obbre juttJn~,; egrre 'elobbre ... Mondd, most eppen hal vagy?
,I: A n)ld alatt,

·,ges7..gyorsan haladunk ekire az idoben, Egeszen gyor-

szerzed be?

A.baratom szerzi be. R:: Ingyeni .M.: Igen. H: Ugy kapod tOle ajandekba?
M: [gen, a szalonbolhozza, H: Vagy t'igy, a szalonbol, Hiszen akkor ez a ti sajal kouy,aa kotoki'

II: 'rested van? M: ]gen. II: HoI vagy? I: Egy kerthen ..

II: Tovabbmegyunk

az idoben, mfg a jelenlegi allapotodban meg nem valtozik valarni, en pedig Mgy S2:1ves, pontosan mondd majd el] Tehat Iassan indulunk elcre,

M: Persze ~persze, I'":I:Ez a barat a hazitanitod?

. 1; Igen,

M~Sz!egenyes. 11: M i sze genyes?

J: A kornyezet.

80

l1-IOR\\iAlD

D r::n-IUlr'ii

I~

IIII L I' AZ I:l.ET

UTA N

81

:H: HoI vagy? M: Ahaiban. H: Hogy hfvnak? M; Klaus -Peter S.,

H: Mennyi icl6s vagy?

M: Csak most szulertem. H: Melyik varosban vagyunki'

M: Kulmbachban. 1-']:Tovabbmegyunk, egyre elobbre haladunk ebbea u mostani ~]etedbenj egyeves vagy, keteves \iagy~ .{ji~e~~ vag}', tf~eves vagy ... milyenevbenvagyunk> 1\1: 1964.

felebresztik, Vege az ulesnek, ~f'hJny evvel l~es6bb, 19'72.. augusztus .3~anITJi.agantarsa~ ,i"than megismerkedtem a huszeves~ ere.usegizo Konrad II.·val; aki nagyonjo mediumnak bizonyult.Egyparjelen I'r v() szemely, akik hallottak reinkarnacios krs,ede~eil!rn-ol~ 11,111 -zoltak, hogy probaljarn meg Konrad H.-{ is visszave'1 'll.1i korabbieletebe, Konrad H.:Cu· nem tudou ezekrdl ki~ed.etekrol, igy teljesen. gyanutlanul vett reszt azon a 1.1, ~;:ilkoz6n, amelyen a szokasos b eveze tes man a ki)V€ rkef!,k zaj ]Of[2Ji k le,
\ Ii nediurnor
I~

II:

Egy tovab bievvel megyiLnk vtssza, ho gy vag}'?

H; Bogy hfvnakr
M: Klaus-Peter S. FI: Tova b bmeg-y'ti]!) k - then kef eves vagy, tize)Jnegy€\!e~ \lagy., Milyen tv van?
M:

106'9.

B: Milyen honap? M:Januar., H: Tudod a pontes datumot? M: Persze: 21·e van. H: Bbr.J;os? M; Igen, H: Tbdod~ hol vagy most? M: Igen, persze} az Augustenstrassen. H: Tudod, rni tonenl veled? M; Hipnotikus alorn.ban vagyok. H; Meiy vagy felszmes ezaz alorn>
M: .Meiv.
, )

M:.J61. II: Mennyi id6s vagy? M: Keteves. II: Tovabbmegytm k visszafeie eg:y evel .~ egye-ves vagy~ hogyhlvnak? (szunet) Hogy hivnak? Minden kerdesemre tudsz valaszolni beszel]l M: (hangar) II; Menny i idosvagy?
>-

M: Ezveves. 0,;'
II: Zavar valami> ivl: Nem, IIl: l-logy erzed m agada t? ;V!: Normalisa n, 1,1:.161:!vi: Igen. I l: Egvre fiatalahb Ieszel es, .egyre tavolabbra.vezetlek visszaaz id6benj de mindig~xlill1i.de)[l kerdeseI]'1re valaszolni tudsz: oriasi szokincs all a rendelkezesedre, Ugyanis mOSL rneg tovabb megVtink vissza. iEge:gz 1'1Yl~godtan es melreri 161egzel, t.esied laza" is nyugcdt, Mindazt, amit ezutan mondok neked, pontosan meg-

H: Mennyires M'; iOgy kozepesen .. H: J61 vagy? Mt I 1~:l: .Igen. ".

erted es ate1ed, de nem erint.kellemetlenul

semml,

es

82

THOR\NALD

D.KrBtE

Jol

l II

I ,\Z (~LFl ['TAN

83

() eves:

Esse

YJ

S'C./1 'Y',IIe

rid .jud '

11 '/ C!cA

Ko
8 eves:
10 eves:

egy bizonyos "ral.ata.IQd", hogy ponto::;an le tudj il'ni miudent, Mindent, arnit csak atelsz es arnit taIiasxtalsz, pontosan le tudsz Irni, mert egeszen reszletesen jelenik meg majd dotted. De megsem erint q~'esz kozelrol at eges1: olyan lesz, mintha egy ide~cnt figyelnel, pedig te magad leszel az. Most a szulett:sed. pillanaiaig megyunk vissza. Eppenmost jossz a vilagra, Hogy erzed magad? Ilideg. II: ]~s m~g?
1l':5Z

I, Vilagos, 'III: Mit. erzekelsz meg? Valami kellcmetlen? \~, Nem (sunvlt), III~ leg viss7amegyUnk: harom honapot megyuuk Hozv erzed mag ad? b~ 111; J6l. III: rId vagy?

vissza,

14 eves:

1: ~:otet. II: i\·1it end?

~'I: J'\A:e1eg.

18 eves:

II llogy hfvnak? (szunet) em tudod? ~I: :\em. II- ~ em baj, H a 01 yasva lam it kerde zek, am ire nell1 tudsz valaszolni, mondd csak nyugodtan: Nem tudom, Zavar valami?
M: ,em..

20 eves;

,~

1/

II: Ha mondani akarsz valamit, nyugodtan mondd el nekern, Tovabbi hat honapot rnegyunk vissza, hol vagy most? Mondd, latsz valamitr \~: Soter, I:.I,: I.,(.l.var r.eged?
M: Nem,

Buket az al6,t.rasokat Konrad H. egYJiZen hitm.6,zls alau, k'ilZOnoo_z6 S'l.:uggcnUt lletkorban irta

rl r: Latsz valami t? \II: Alagut,

84
[-I;

! I'T A1. [~l.ET tJTAN

85

.M: Ar.megyelk egy alaguton, H: Meg egy ±e;l evvel visszamegyunk,

Egy 3.!lagntar:? E.s megm.i~? E~geszeD nvugodr vagy. Mi1l dent6], amit csak atelsz, elvalaszt egy kis [:avolsfl~r; illl kabb csak la ted, .mint erzekeled. a z. esemenveket, RZ€ll pontosan be tudsz Bz~moln:i. ezekrol, es megsem ve~!I erzelmile g' nilsagos an i.geny be, Elta volodszattol, a1TII i most ate].sz, Olyan lesz, mintha egy idegent hgyeI.:n.ei, pedig sG!jiitmagad vag}'. Teljesen nyugodt vag)' cis tj,r· gyilagosan vaJaszolsz minden kerdesemre, J61 e~e,~1 magad, melyen, egyenletesen lelegzel, Mit latsz me,ff. Mit erzekelsz? Mit veszel eszre?

M: Ezerharszaz. IIl: Ezerharszaz =milyen 1: N em orsz,ag.

orszagban

vagy?

~.~:, at akkor rni? Varos, helyseg? H M: Fekete fold" II: Fekete fold? Mien fekete? M: Semmi kulonoser nem latok raj ta , II: Mit tudsz magadrol elmondani?

Eg·eszen nyug~JilI

vagy, milyennek erzed magad? M: Konnyiinek. N; Most petHg nagy keressel fordulok hozzad. Vissza )~11 metW.ed az idcben mindaddig, amfg valarnilyen d.j esemen)! nem rortenik, olyan, arnit szavakkal meg' tu~sz fogah:na~l';ni. Egeszen addi.g menj vissza gonclolatba .. t1., amig valarni ujra nem bukkansz, azt €lz:tan monddel nekem, Tehat gondolatban visszafele haladsz e:sm.ii~'l~ dent el tudsz rneselni, amit csak 3teIsz., Ta .. i!ttU Olaf b valamit? M: Egr fat. H; Egy f~H?

~'I:.Egy fa. alarrallok. I !: Va 11 valami £0 glalkoza sod? M: Nines .. [I~,:Most eppen mivel foglalkozol?
M: Jcitszom.

[IL Mivel?
M: Citaron - mandolinon, [Iif: Bogy hfvnakr Hogyan sj,6Htanak? M::Vadasznak, 'li:Vadt'isznak neveznek? De bizrosan
~J

van neved,

arnin

szohtanak? Ha utanad kiabalnak, milyennevet monM: .loldanak> Hogy erzed magad? I ,I: N incs neved? M: Ti..dli. t: TuTli? Tudsz olvasni>
~J

M:FenYL
H: M: H: M; H:

Es ~gy fenyf?
Nem tudom,

Bogy hivnak?

M: Igen, [ ]: Es Ir[~i?

MHy-en. ma.g-as va.gy?

Egyhatvan.

rvJ: Igen, II Betfizd le a nevedetl t

Egeszeu nyugodran,

Hoi vag}'?M; Egy fa alatt,

II: Holan ez a fa? Bogy nezel ki? M: Zold ruha van rajtam, H: Milyen evben vagyunk? Ha nem tudod, mondd meg.

M.:-!~u~l-I·i. 'I:]; Milyen evben vagyuuk? sen lelegzel, M: Ezerhatszaz. I I: Pontosan ezerhatszazj lVl: Igen,

egyenlece-

TBORWAl..D

DEJ'ff].I.·.I'~1

I I'

I ,_", ELET lJl'AN Z

87

H: Hogyhlvja.k
sZ9ig.:aJsZ?

a kiralyotokat

.... agyct;{iszaror()kat?

!tillt ~

~I~Konrad H ..

M: Szabad, H: Mi szabadi' Nem rudodr Harornig szarnolok, akko~'I., tud ni fogod, Egy .. , ke f.tO... hi! rom. .
M; Heinrich,

1'1,Ma van a nyolcadik szuletesnapod

~'I:~960.

. Milyenevet irunk?

~I: Milyen nap van?'

\ I: l~lletf6.

H: Hei adell? .Milyen orszagban ,rnilyen anamha~1J v,~ gyunk? Mifele teruleten> Hogyan nevezik azt a: Jwh'j~'1 dod!
ahol elsz? Hiszen tudod:

egy-ketro-harom'

M.~ri~ HI

M: Fekete-Duna .. . r Fekete-Duna> Te pedig vadasz vagy - Tullinak fui\ H nak es egy fa alatt ~nva gitarozol, ~jlost megint e1'&n,' megyunk az idoben, mert az id6 nekiink Hem Szt]rnl) N agyon- n agyonmesMe el6reme:gy IInk ,eg)'I'e td~Yi11bh elore egeszen addig az eVi.g. arneiynek a. neve Iran:!,

I,I: MenjUnk tovabb, Tfzeves vagy. Tovabbmegyunk, rizenl.~t ~v,~svagy. Tovabbrnegyunk, tizenJ)egy eves vagy. Melvik oszt:a~.ybaja.rsz? ~~:Harmadikha, 111: !VB az iskolad neve?
M: ... gimna.zium. II ~Hogy e:rz.ed mag ad ?

M:J61.
II: Most (yabb ket evet meg'yi.i:nk.d6re, tizenhateves vagy, tlzennyolc eves vagy~.hdszeves vagy. Ma 1972. augusz~

1952.MegszHletsz"miur kis Konradvhiszen ~Pll al leptuk 195.2mtijnsat. Konrad H. a neved, j6] e1:w~I magad, melyen alszol, 19.54-et trunk, :'V[enrrYJ id{h
vag}'?

tus 3-a van,

][t

magadi, bokiog v.agy ,es. eMge~leu,,. melys'eges melyen

fekszel es alszol, v6gteJentU j61 erzed

alszol, es mOSE egypar percig nem seolok hozzad, ezalan meg lnelyebbe valik az almod. ege;sz idegrendsz.e-

M: K£teves. H: J:]ogy hfvnak?

I'V]: em tudom .. N H: Mcig kef evet eloremegyunk, vag}'? 1956 van. Mennyi iid~~

red felfrissul, karjaid sulyosak es kellemesen.rnelegek, egeszt testedben kellemes melegeterzel, (Sza.iag vege) ltoJajnos ezekbol az :ira.SQS jegyz6konyvekb61 az i.tlesek II~ngubtat:~ izga[m.assagat meg~o'ZeHtoleg sem lehet ki!~ hra1:H11. A~nagfi6szalagok rneghallgatasa l1liax egy kicsn ~ nbbet arul el abbol a fesznltseggel terhes atmcszferabol,

M; Ne(l'veves. b~ H: I-logy hfvnak>

MrKonrad,

Ff: I-logy va gy.? M:J6l H.: Tovabbmegy.unk -ujra ket ever, hateves va.gy. Jtirsz mal iskolaba> M: Igen, 1;'1:Tovabbmegyunk. Nyolceves vag}'. Hogy hfvnak?
j•

maguk az D:.lesekazonban minden esetbenolyan

masak voltak, hogy elmondhatatlannl

izgaI-

11

em, amikor mediumaimarismet

megkonnyebbul'eberel1} jokedvuen Iatc

neve.tgelni. Sokan csodalkoznak, hogy az els 0. sikeres kiserletek i'lvegzese ota hem kiserletestem tovabb szakadatlanul, es i:ll,;;1raines esetek szazait felvonultato peklaHiram. Be kell n

I tun

88
azonban vallanorn, hogy egyaltalan nern szfvesen vegz ilyen kiserleteket. A hipnozis maga ugyan tiszta .rur..itl munkava vall: az evek soran, a reinkarnacios kisedete~k., I 'If is.... t e geszen mas a helyzer. M] nden Jon egyes al kalom m: ~ I elmondharatlan belso feszultseget erzek. A jog] osszetevoket scm szabad elfelejtenunk: a klS"'I let eldtt nem mondhatok OJ kiserlet h~nyeger61 semmit ill alanyoknak, hiszen ezzel a hitelesseguktoi fosztanarn nrt.f.l 6ket. Eppen ezert 31. kfserletbe valo beleegyezesllker, S !II kerhetern. Ez az itt lefrt negy kiserlet a ket mediumrna' nem reinkarnacios kfserletnekindult - eppen eHenk€'zi\l leg. Jat~k.os, kJvancs]sag'Om ragadott el ot1'8l[' teruletre (UI" hany korulmeny szerencses egybeesese folytan), amclyr'l1l sem elmeleti fogalmam nem volt, sem a kapott any~ghl feldolgozni nem tudtam, Condolkodasom akkoriban Freud melvlelekts ni elm' lete, nehany behaviorist a retel es egyf.:~ta pszichokigiai ateizmus koreben mozgort -volyan korben tehat, amely ee/l az (~ol'1l1lan felfedezett jelenseget nero segitett besorolni, Legsurgetcbb feladatom ennelfogva az lett,hogy o~yaj.1J
,1.1 1
1

89 lun informaciohalmazbol szeretnek

nehany kulonosen

11111,1

:tL6s peldat kiragadni,

NlilDEY MVR.PHYESETE
uvenes evek kozepen Richard Swink 19 eves ujsagos[i.u jl', 'nn16ue magat az oklahomai Schorneban. Bucsulevele1" II az allt, hogy olvasott egy krmyvet a reinkarnaciorol es 'I melyesen szeretne meggy6zodni az ujjaszUlete.s tanaiI.i,Ik. ~gazsJga,r6L A konyv a kovetkez5 volt: M:.orey Bernstein amartir hipnotizor The SUTch fm' Ijj Irle)~ lvlu,tphy c. konyve 1966-ban jelent meg, Bernstein I-,ll,a benne, hogyan vezette vissza Ruth Simmons amerir ~~ haziasszonyt (a h,algy valodi neve Virginia Tighe volt) i 11'I'U()zis litjan ebry korabbi eletebe.Ez az elet pedig Bridey hn phye volt. aki egy paraszt !anyakent es egy konyvd6 ,II I 'eO'ekent elt a rmilt szazadi Irorszagban. b i\ medium, aki sohasern jart f lrorszagban, hipnozisban , lr falusi elet olyan reszleteirol szamolt be} amelyet az 111~;igir6kt'S torteneszek csak hosszas munka utan tudtak Ig~1olni, Bridey Murphy valodi letezeset minderiesetre z I oj,ilk t6redekesen tudtak bizonvftani. Bernstein konyve megis·\,:aI6di hisateriat valtott ki, I. ;'\(Ik az SA-ban tobb mint egymiHi6 peldanyt adtak I L Azok az ujsagok; amelyek olvasoi levelek kozvetitesere v.!Ualkoztak (az itteni es .ottani" vihig kozott), iszonyatoun rnegugr6 peldanyszam-novekedessel szamolhattak. ~krnstein jegrz6konyvel Iemezen arultak, majd Bridey Murphy-dalokat is komponaltak. FehnerbeteHenne dagadt a hipnoziskorok s,?-:~ma, sok j .'irsasagban csak ell. szamltott divatosnak, aki sajtit r~gebbi "ilgy jovend6beli enjekent jelent meg. A vitaba belesodro~ ~'E' .<;' Ik fi ..~ / " I.!llt az egesz orszag, azran r uropat u et: apta a" ertozes . I
I

utakat keressek, amelyek segitsegevel fel rudom oldani

llll:

ellentetet nezeteim es a tapasztaltjelensegek kozott. Az elso an-a iranyulo klserlet, hogy az altalarn hme1'1 pszichologiai elrneletek segnsegevel magyarazzam kfserle-

teirnet, kozelebbi, behato vizsgalat utan kudarcba fulladt. Ekkorminden elkezdcu erdekelni, ami kiserleti vag;r ,01 meleti sfkon csak erinti ezt a. temat, es nagycn meglep6dtern, amikor r~j6ttem, hogy nern en vagyok az em edilli, aki ezzel a problemaval kUszkl5clik. Hatalrnas hfranyagor

talaltamvamelynekminden egyes adata ugyanazt larszo tt bizony itani: van ek~[ a ha ltiJ u tan. Letezesunk nenn: egyszeri, kurta esemenysor, hanem folytonossag, amdl' n.yilvanva loa n olyan torvenyek nek engede 1meskedik,
amelyekrol eddig meg nem hallottam.

Most ebbdl az h--

90

Ez a konyv batorftort

fel ana" hogy folytassam a m1ol.J!1l;,.\

mat. Valosagos kinyilatkoztatas volt. . A reinkarnacio eszmeje Azsiab6i szarmazik, es ms i~ meghodftotta Napnyugat legnagyobb szellerneit, Puthagorasz peldaul harem korabbi eletere veltvi~$lH emlekezni, Ovid ius azt al1(t.Q[ta, hogy elt a tr6jai ihab@!!'11 alatt, julianus csaszar Nagy Sandor uijaeledeset ,er"ezH magaban, Novalia ugy emlekezett, hogy Krisztus 1,()vtiit!lH

~\·lh,anval6, hogy az itt rnegnev,ezen kolrlik es filozofusok ,.h.1Il ernberek, akikrol a ketelkedo megjegyezht:ti. hogy l'll;ljdon k6lne16erejUk ~Jdozatai\'av.altak. Apszichol6gia ~I i lycn esetekben "hibas vagy teves emleke7.:etr61" beszel,
I ('His.,,(1, rnflll. szazad v,ege ora sok tudes - koztuk orvosok
II

Ioglalkoznak

a reinkarnacio

problematikajaval.

John

1\lf)rkh.em sved. belgyogyasz egymaga majdnem hatszaz Ilhl~mesetet gyqjt.6tt ossze, Ezek kozul nagyon sok esetben

volt, Stefan George emlekezete szerint a regi Span:YDl~1 szagban elt, A rei nka rn iid6 hf ve vol t meg Platen, P16tino~'I"
Giordano Milton, Swinburne, Rosseui, Schopenhauer, Victor Hugo; Ibsen, Huxley es meg sok#lll. Bruno" Spinoza,

hogy csupan a kikcrdezett 1,llUtazi.1jar61" beszeljunk.

~I/~rhaL(,

medium

pt(lltengo

Harem esetet szeretnek

idezni gyQjtennel!1yeb5l.

Eb6 pelda:
I

egy

angol

iornaranamd

hipnozisban

Illnsztraciokent alljon itt nehany idezet.

",Mi, emberek, d6dik.'1'

£OId~.]etUnk idejen csak f6lig eltmk: a Ielek tulajdonkeppeni eiete a tert halalaval kez-

.,Nem halok tneg egeszen: lenyem Mnyegi resze el-

~l'gyipwmi nyelven szolalt meg. abban a nyelvjara~ban. ,uoelyetv'llol)zln(i.leg a 18. dinasztia idejen hasznaltak. Masodik pelda: egy arnerikai no transzallapotban a 1,lrllogwj.ok m.egrokc)ny(kleserc: egy majdnem elfeledett, Ilcreves keleti nyelven szolalt nl,eg . .F! arrnadi k peld a: cgy Mira belli nev U ferfi, ak i sohaIl'rn ranult egyetlen idegen nyelvet sern, hipn6zisban huhf.onnyolc kulOnb6zQ nyelven es nyelvj'anhban IlL

keruli a. sirt,"
Horasiu:

"A halal nern pusztulas, mely mindent megszuntet es szetrornbol, hanem atmenet: vandorlas es egy uj ~let kezdete, Minden <§16 bizonyos Iehet az orok]'eteben," Cicero
,;A halal altal ~ kepletesen szolva - csupan ,8Jlepunk az egyik letbdl a masikba: az il1ne.nsb"oldalr61 atmegyimk a tulsora,'

SHA1\TTI DEVI ESETE

. ieghiresebb reinkaruacios eset Indiaban tortent meg..
'\z. eredeti htradas kivonatait fogorn idezni, mely 193tl ban Ident meg a lahore-i National University gondol..t1s.aban, \ Case of Re-Incarnation Immel, }Ill. Sudhaker protesszor d6szavavaL Nemetul dr, Gerda Walter parapszicho16gus lnrditasaban jel(~nt meg a Neue Wisscnschalt folyoiratban 1956-ban. Shanti Devi korulbelul a 4, eleteveig nern beslelt. mintha csak nema lett volna. Aztan osszevissza kczdett meselni arr61; mit csinalt "regebbcl1 Muttraban", hogyan t~llhzkoB

Schelling

92

THORW.-"L.LD

])ETHUW~t

93

tan ~U'a,es ill eglgerte ne ki, ho gy elviszi Muttraba, hames: nevezi volt fe'ljet EHe Devi azt valaszolta, hogy Fa1'l'(J.it Kedar Nath Choubeynek htvjak, . AWn,a:r emlttest tett a dologrol ]gazgaf6jnnakjakL~~ via titon egyenesen Kedar Nath Choubeyhez fordult. it. -a]lalanoselk6pedesre - minden adatot nl.egeros[tftt. ;$).:.zl
ja.va,csoi!a,

volt a ferje es egy sarga s::dnu hazban laktak. A sznl6k eleinte nem figyelrek fa, gyetmeki~oc:st0gl ~ nak velte-k. Devi azonban nern hagyta abba, ,tS al[au40lil11 ana kerte 61tH, engedjek el Muttraba, 1933'~]gnem em.lU tette volt fel~je nevet, hiszen egy j61 nevelt hindu no .]'.IelH nevezhetimeg fe'l:iet idegenek e16tt . Errdl a.zt8tnrUd~K~i,~'l szerzett nagybatyja, Bishan Chand, ,81 delhi Ramjas-rhsikolJa

d6u~ b.ogy achoban

kaszthoz rartozott,

vag.zolJ:keresk~d,r1

IIi:nnyt felesegenek

lelke valoban Shant] Deviben Oh:on

fordult a nzeves fiuhoz, bar

n maga meg csak kjlenceves voh, Amikor ketnap rmilva I huaztak, Shanti Devi is vehik akart menni, de jelenlegi i ulei nem engedtek, Shanti Devi .ezut an a zzal gyrJ.Wrte a sz Uleit, nagy vigyek
• ~61 ML1Jtcl.ha. lVlegmtH.a~ja korabbi otthonaba az utat, ha

~11".llt~L Ez pedig

anyaskodva

lesznek, fgerte bar az deS' messze esik az ~l11omast6L megkaptak 3lZ engedelyt, hogy elrnenjenek ~ linttraba OJ gyermekkel, tfz masik tanu, rova bba a sZH16k. II ~ cgy fenykepesz kfsereteben .. Erre .li935. november 24~ 'I II sot" is ke.ruh; a gyermeket allando megfigye]e's alau
i ~I'I
j.

\'r'gL]l a tantik

II'!

r~ ottak,

nagy unokatestvere,

Kartil Mal Choubey,

akl

II

Delhiben dolgozik, heszeljen a gyerrnekkel. Egyidt!)lujtfg megkerteezt a z unokafivert, hogy keresse fel a gyennc· ket, Ez tannk jelenleteben megtortent.
Shant] Devi azormal felismerre a. latogatoban "vtilt ferjenek fiatalabbik unokaoccset'' az d6zo cl©teboL I$~

Kedar Nathot, helyesen valaszolr (noll elmondta, hogy .Celjenek csak ~g~ tesrvere van, ak~ nala id6$ebb~ hogyaposa az Q e;leteb~11: rne g nem halt meg eli! fel rudna ismerni, leirta a mutnai hazukatesaz dotte levo g:yUmolcsboltot Elmondra, hClg¥ vo]tegy Ea., I),'leg egy ]any:at. KaI~,iM3Ll Choubeyerne beszelgetes u tau meg \I(),Jt gy6z6d ve~ hog)' a visszaemlekezes valodi, es ezt el, is mondta Ked ar N ath nak, aki erre nzeves fiaval es maso,a,llk
szuggesztfv kerdesekre), klesegeve]egyutt ~erte6t 1946. november [2-en megerkezett

met megnevezte

A kilenoeves Shanti Deviborzaszroan oraI~.. Amikor vena t Muttra hoz kozele dett, jellegzetes Mu ttra -nyelvjaI ",ban j~g':vezte meg, hogy a templom, aholmegtakarftott I,(,nze:nek egy reszet fel akarja aldoz;ni} sajnos mat t;§nla l'l~~Z. Amikor befutottak az allomasra, nyelvjarasban kialjj I,l:~a:Muttra agail (ez Muttra). I{js'l.aJhiskor~gyekeztek I~ggetavol rartani t61e a peronon nyuz,sgo ernbereket. ~I'kkor muttrai ruhat visele ,c'5regember kozeledett, akit ~ kvi meg sohasem latott, es megallt, Egy csoport emI t 'r valasztotta el a kislanytol, Shanri Devi hezzaszalad t, I iNtteletteb,eserlm.egerintette a lAhar. es az Idegen oldala~ fiUeAmikor az ember csodalkczva megkerdezte, miert a 11.'~zi.ezt, azf: felelte, hogy 6 a Jethje (f&jeThekharyda). Es d6ba.n, Babu Rahm Choubey volt az, a sogora,
I

Az allomaselotta

tamik kivalasztottak

egy

kOCST(.

es

hibe Shanti.Devihez ..Shanti Devi mar belepesekor

Uet~

utnsitottak a vezetdt, hogy pontosan

kovesse a hiI1lY ir.<5.ny-

r.0r.t ki, Kedar Nath is konnyeki~ hatodou awn, ahogyan a. kislany rnegvalaszolra kerdesd~. Ktjele111tett('" hogy teljesenmeg van gy6z6dve arrol, hog,~

es konnvekben

rnegis-

mutatasat, akit melle ultettek, A kislany egyenesen a Szent ~'apuhoz iranyitotta a kocsit, tis minden (i~u~kha kenHa iucat, eptiletet pOlUOSEtn :!:neg rudott nevezni, Egyeb reszlereket is elmondott, peldaul~hogy "in regebben nem volt hdz" stb, Egy szu.k mellekurcaban megallftotta a kocsit,

94 a hazat. (;tkozben tisarelettel kOS~GH tott egy heivenot esztendos brahmaru, at. aposat, Shanti Devi minden k"j_l.·~!ou6scbh lteyesge1es Il~l~f.i,1 megtalalta a "h.al:;;it", bar mar nem scirga volt a szine; ~~ berbe is acltak idegeneknek, Kedar Nath egy masik ha.zoiban megtalalta a tegt W,M~ b,fj,3J is - ehhez a. hazhoz csak kacskaringos utakon le.h)"t tett eljutni, Az udvarban megmutana a forrast, a.md¥rtli~ olyan sokat meselt, es amely most k61appalle volt fudv(·. Aztan felment az emeletre ~s, megmutaua korabbi s{i@b§ J"3T.t amelvet kulccsal kellett kinvitni, e egyik sarokban megrnutatta, hova asta el "kjO;~rt(, es nagyon csalodott volt. amikor csak ax tires l.adik6~ ta Latta meg. "Kedar Nnt]) kesobb beismerte, hog)! a fe]res.~· halala UJ;;J;n megtalaltaes kivette a ~,kinc:s.ee'. A tiny fd]smert.€ korabbi 5zul6i hazalL is, stJ.~: gy 'kb, e o.{'venf6s tomegb6J. kivalaszrorta oreg sL.uJe]t is. A n..ThfY Dwar kad hi sh- templomo I. oro] n k ialtassa 1 iidvozolte, V~.gr~~ I utkozben felismerte IHO.st 2'5 egztend{j~ baty:jtit es h~I:ieD~ egy h)v,ibbi na.gybacsijaL, A kct elet ada ra i:

I" I

t.r

AZ [LET

UTAN

95

hogy megkozelftsc

,IAIlAD ELAWAR ESETE

\ k6ve.t~ez6 esetet a virginiai egyetem professzora, Jan Ilwvemon vizsgalta lies irra le reszletesen Tluen,ty' Cases 'a,gge,~liveo{ReincarruJ.h:an c. konyveben, Al. eset rovid 6s.z~ ItJ,[:'fog[ala sa;
Az 19.58~han szuletett Imad Elawar kornayeli Iakos ~I.lbanon)~mar keteves koraban azt allitotra, bogy elt

iu

il,JrJ.r gyszer es meselt korabbieletenek szerepldirdl, ill, e ~~"l·',t11:enyei(6L ket d:s6 SZG, amelyet kitudon A mondani, '11,,~mne es Mahmoud volt, holott ezek a nevek nem fordulIItk ei6 a csaladban, Tovabba allandoan valami aurobalI,~'C tet emlegetett, amelynek soran ·egy ferfi elveszteue kef II~'b,tiJ~maj nemsokara meg] s hall. amikor egy rehera u t.6 , d ~1:1,~a oha. 'Sztilei l .azzal a keressel nyaggab 3) hogy vigyek z
f

L tieL Szuletett: 1902. jan. j 8. Keresztnevc: Lugdi L'" ···L~· . .LJ. .c lana k szutetese: ]n2'" szept.. <"'ih c "tJ'~. Halala: 1925" okt. ,I-. (gyermekagyban),
2"

ddeWu

.10 ora,

elet:
Delhi

Szuletett: 1'926, OkL 12. jelenlegi apjanak nevees cfrne: B. Rang Bahadur vonMohalla Cheerakhana,

~~IKhirhybe -ezegy Kornayeltol harmine kilomererre 1'~lvofalu», rnert eloz6 €lebeC 1tt l:oH.otte a Bcuhamzy csaI,d tagjakent, Egy napon Imad a nagynenjevel seral. Egyszer ~cS'3 k uu~gpillam, egy ismeretlent, odaszalad hozza es atOleli. Az II'lnber meghokkenten kerdezi: "J.s;m.ers%engem?t', mire a ~,Ii'l fgy v<'Hasrol: "Jgeo te voltal a szomszedorn." Az idegen Ir,d.6ba.n Khirbybol szarmazott. Ezaz.eset mely benyomast IPit Imad apjarai~, aki eddig csak karomkodotr fia "hazudozasai" miatt. A .szti.~6k megsem kezdtekutanajarni ~. mad ada tainak, Stevenson professzor ]962~beil veletlenul ert.es,uh: Imadr61 es a fin visszaemlekezeseirdl korabbi eletere, R6sz]etesen kikerdeztea fi(lt~majd elvitte Khirbybe, I mad 17 adara bOI 44 teljesen fedte a 'vB16s,agot, So 2Ii khi rl)y- i lato~atas alkalrnabol Imad tovabbi ]6 res·zJetetemH~ett, ameIly~k.b6]14 igasnak bizonyult, .A Kbirbyben tortent vizsM€1l6ciasa a k.avetkez.6 eredmennyel zarult: [mad adatai klJrab bi eletenekkoru Imeruyeir61 6s 8zetepl6.i rol> val amin t
j

II!

96
hazanak Ielrasa pomosan m.egeg}'ez,ctt egybitonyo&;lbl'a

1h

AZ

Et,[.T

tiTAN

97 a gyermek kiszaladt
'.< VlgyaZZ:

him Bonharnl'.Y eletkorULrrrlenyeivet Ibrahim elettarsiviszonyban elt jamile nevil ~r~'l mevel, 1949-be:n, .25 eves koraban tuberkulozisbari ~;a1'1 meg. Tehcrauto-soforvolt, tobb baleset reszese, S6g-ora l·~
baratja, Said, [943~ban ket lahat torte egy baleset sdti~~,

amikor egy teherauto elgazolta, majd az operacio.

hamarosan meghalt, A szerencsetlenseg, Ibrahim Imad az utcan megolelt,

vesztese sulyosan megviselte Ibrahimot, Az az emb¢r~:a\kil

szomszedja volt, Imad .~

baragana:k

Ut<dll

azuttestre. Amikor d sza .a;su ~," a • :IIH,~any megfo:rduites.lIgy vL'iIaszolt: j.El1gmn Annanak hivI hi k!" ,iEs :meghogy?" ~ kerdezre az.anyja, A kicsi kesleke.I(i~ nelkul valaszolta: j.F:rankt" Amikor allyja kiigazftotta, II ~yermek fgy valaszolt: "De hiszen mind .aketto en va-

, ~·k·'.. . .~'} b ' ,tt' anYJa ra ·'121. ron: "barrO

M~l;,!

alkalmaval

I' •.. H ova

...:1

nvuk1 Legutobb egy masik rnamanal eltem, De

!111,(1radt2I!R

ott,

nem

szobak berendezesere is emlekezeu, hogy alltak a tr(rtol~~)~

Ibrahim halala elott, [mad 111:eg azt is meg tudta ismetd ni.jnit mondotr Ibrahim a ha]a.los agyon.

BARBRO KARLEl'l ESETE

A korabbi 6],etre tOrtenOvlssza.emMkezes legfrissebtre eh' Svedorszagban foglalkoztatja a. kozvelemenyt, A SZetllz:fi cios hin a Min f1arld c. foly6b:a t kozi)lte 1973. ta'~$i\1fril1.

amikor kinyomtatta Baron:; Karlen fiatal i1'600 nyil"ltkn

zatat: ,.,Korabhi eletemben en'voltam Anna Frankl" A. rovabbiakban azt nyilatkozta: "Eppflgy emlekSli€llc~ korabbi eletemre, ahogyan az ember a gyennekli<:onh"l em lekszik. Ami, ugye~ rermeszeres jelenseg, Mar 2 ev~~ korom 6ta tudok regebbi, Anna Frank-kenti eletern ..r6l l):{' ana, hogy ezt bizonygassam, semmi okem, Aki elhi zi, tegye, aki pedig 'h.a:wgsf~griak v6U az ujja:s%,uletest~ ax U1'1· radjon meg avelemenyeneI.'·. .. ." Barbre Karlen 195,S-ben. szuletett es valoban mat kj
CSt

sokaig." 1965-ben~ amikor Barbre 10 eves. lett, a. szuldk elvittek ,~m',sl'.terdanlba. Barbre latni akarta az Anna Frank-hazar, ~'~ellenezte szulei javaslatat, h~gy szalljanak taxiba, Azt mondra, 6 gyalog is odatalal, Es valoban, a legrovidebb I U.011 vezette a sztileir az emlekhazhoz Errol a Iatogatasrol kt:Bdbb a k6ved.\,ez6ket frta: ~!Amikor a hatso ,eptHethez erti1nk~'l1gy ereztem, dajllJ~ '~~k.. Minden reneges es ketsegb¢.<eses, amit i~t korabban ) u~il tern, ismet ram zudu lit. Nell. bfrtam ki bent, egysze111.1enl11USZ~ 'volt kijonnomj kil.hiuheh mindent ki kellett w)hm '~lvOltenem magambol, Aza .nyomaszto erz~:gfogon .-1, hogy mindenki felisrnert es megtudta, ki is vagyok vah~aban," Az iskolaban Barbre felnint tanaranak, Arle Burmanuuk, men k(\lonleges,en erett megjegyzeseket tett, es I,QkatlanuI tehetsegesnek mutatkozott az inis ban, E.Is!o ~'l:rseithateve:sel1 frta, hetevesen jelent meg els6 konyve:t I~Hrbroharnarosan irodalmi csodagyerekkent vaJl ismert1,[',

Itt onkentelenul eszunkbejur a rizenoreves Anna Fank,

gyermekkent csodalatbaejtette

komyezetet. Mar ei'¥"

evesen re ndesen b eszel t. Ketevesen pedig ki1lonos dGlg@ kat kezdett rneselni, s a sizUl6k meg sem ertettek, BaFbnll anyja, Maria Karlen .peldaul 21.1'1'6] szamol be, hogy ~g)

,~k]olyan hararozortan frta naplojaha, hogy Irni szeretne. \! ma.esBerbro kOl0tt Ineg a ki'l1s.6hasonlatossag is meg~ h·poe.!1 nagy. .. Bar a Barbre Kaden eseterdl folyo vita Svedorszagban ul:~gnem zarult le, megis a ]!egc6bb lteny azt Iatszik bizolIy 1 tan], hogy ez az eset Is valodi peMqj a a korabbi eletre ~~' lenO vis szaemlekezesnek, If

98

THORWALD

DI!.TUL 'P~I

99 olyan terulet, amelver ,killi6nb5,zQ. modszerekkel lehet p;ki')zelfteni,tS a kulonfele rnodszerekkel dolgoz6 is~ ]tlk alaposan meg tudjak keverni a. kezdot. Hosszadal~ j'II,I~, iapogatodzo kfserletek utan az 'a szerencse err, hogy
~ 101 lUI

Minderne hfradasok alapos tanu.lma.nym:aSil- amelyek toredeket kepez):k b]ZOl1yO:ss~igga vahoztaua a reinkarnacio lehetoseget. J;;;I ram, hog}' a ketelkedes a reinkarnacioban egyszerii i:nilfulf m~]d6hi{iny erednlenye.Mindenesetre minel ert)s,ebbe v~dl
uek az Itt ka26ltek csupan aprocska bennem a bizonyossag, annal erosebhenjelentkezett ellent mondasa minden eddigi ismereteimmel es neze'temm¢iI, Hogyan illesztheto az ~iiasziUetes tana mai ismeretr ink rendszerebe> Akarhogyan forgattam az ellentt:, k

hi It ~1':!1. Ez az asztrologus

~~ Ifunk

egyik legnagyobb asztrologusanak tanitvanya leWoLfgang Dobereiner,' aki tobb III i ut huszeves tevekenykedese alatt hivatasos asztrologusII, LH.l~ rendszerbe allftoua a regi asztrologiai hagyoma11 'Uk.at Ennek a rendszernek a neve; muncheni ritmustan
I

kirfvoak maradtak. Ebben az idoben kerdqjeleztem

e16szor addigi megszokott,
ta

H1Ie~

lnnchner

Rhytmenlehre),

Ezt a. rendszert

nemcsak rna ...

terrneszetrudcmanyok

fQrmtil

I .rs szinvonala
011 indenekeldtta

knlonboztetimeg

a tobbi iskohlt61, hanem

viHgkepem.et- tob be nem akarta m elhi nni valamlt 'cs3lk azert, mert egyes szaktekintelyek en allitotrak. SzkepU~N~ sa lettern, aki csak azt hiszi el, amit sa.j:it tapasztahita,561 alakit tudassa, Ojutakat kerestem es kozhen regieker. tall.~H tam: megismertern az 6s1 keleti boksessegeket es olyan teruletekre jutouam el, arnelyeket ma okkultizmusnakv a:g

kovetkezri ket dolog:

l, Aszimb6rumoknak egy. egy.ebk.emrsmeretlen rendszere a jeleruesmegfejtesek kiveteles pontossagahoz es egzakts<:tgahe zvezet.

I

babonasagnak gyalaznak. Ismeretlen vilagok tarultak f~1 eldttem .. Egyre vila.gosabban ereztem a kulonbseget az d.~j. 111 i nden t atfog6 tudas osszemggesek es torvenyszeru $~'~ gek roppant ismerete -, es napjaink materialista iskclaradomanya kozott amely va16jaban sotetben tapog:aHJd.uk~
>-

Dobereiner a belsd osszefuggesek felismereserees megertesere fekteti a hangs(tlyt, ,e.s ebben tudatosan Iordul szembe minden tisztan technikai rendszerrel,

j,

es eppen

ezert minden,
A.

veletlenlU

meglelt

magocskanl

rendkfvUl buszke.

tanulmanyok

dinalis terulet vilagosodott

ideje alan nehany karmeg elottem, olyan tertlletek,

amelyekbe fgere1:esnek ttinr bepillantani. pszichologia teruleten felfedeztem magarnnak C. G, Jungnak, a zsenialis gondolkod6nak mtiveit, aki munkassagat a tudornany szolgalataba allitotta, de az a mai napig
scm. ismerte 6t el. Emellett egyi·evil:igos.abban lattam flit

amelyek reszben szinten Pontos d6Jrejel zese kkel szol~ galhatnak ugyan, de a belso osszefuggesek megertese ne~kul. M:1.riu meg kell ernlltenem ezeket a k.iHonbsegeket,. hogy vil:3g:ossa vaUe];;.> amikor .asztroI6giar61 es vilagnezet.i Idvctkezrnenyeir61 beszelek, f6kent a dobereineri ritrnusII.lUt ertern n~ta,

chan, evvel kes6bb hasonloan szerencses voltam: Frater Albertus tarutvanya lehetettem, aki bevczetett a
J

kabbalisztikaba es a gyakorlati, laboratoriurni alktmiaba.

\ lbertus frater a Salt Lake City-bel] Paracelsus Research

as z.trol6gi a kozponti j den tos,e'geL behatolni ebbe a zegzugos birodalomba, Eredrnenyeim szama cseA le:gkilkmboz6bb modokon probaltam kely volt, viszont annal t6bb a zavar, hiszen az a. 2I:rot<)~

Societ.y al.aprt~iaj korunk legjelentosebb laboratoriurni alkiln is ttij81. Ax emlttett tanttomesrerekkel valo ismeretsegern , valarnint az ezoterika majdnem minden tertileten folytatott

hehato tanulrnanyok egy olyan vilagba vezettek, amelyben

100

minden hitetes elmeletet igazi tudas vJilt fel; a ko.zmo1r1

O.s:s:zefUggeseinek tudasa, Szeretnek

adni a metafizikanak ebbe a legtobb ember aitaJ nem i", Inert birodalrn aba, es megosztani OiZ olvasokkal sokmt!g lep6 felfedezest, arnelyeket id6kozben tettem,

egy

kis betekilil,~t:-"I

\ VALO'SAG FELFEDEZESE

"A fizikai vilagkep nem azzal igazslqltalO/fh

tltltit

dllit, hanem osxal, Oomitelhallgat." C. .1}" von lVMcsetcke:r

PII

I AI. Ih.ET

UJTAN

103

I.~1'016 gus vagvok! I. \hbnyire ennyi is e1eg}. bogy (12 embertettol kezdve ne ~q>!,yek komolyan ..Bar az asztrologia sokak szarnara von'I ~ mint szorakozas, mint ka rak terologi a csata rozasok Inij;geh~k;e de bogy kornolyan vegyek?! Hat persze hogy I~~~ml inek nez rfla.ga engem M tula] donke pp en? E1v·egre ! ~(~'m kozepkorban a eltinlk, felvilagosult, tudornanyos ala~mkon aH6 ember vagyok. Meg egyalralan,mi az az aszt\
i

~11,~6gia>de kuJ,fj,nhen. is - az a. sok horv;szlk6p~ azok sem

II ~il'~l.

~I~rnmelnek soha, csak a 110kIneg hasonlo zavaros fejfiek

uekbennuk.

Nos igen - mi is valojaban az asztrologia? Sajnos erre a I t~'l'Ch~sreem Iehet keJ mondattal kideglil6en valaszolni, n ~\Jezdjilk ta]<in azzal, ho.gy meghataroezuk a munkamod1I1,t;'reit.

H a az egetvizsgalj u k, me gil Hapf1jllk, hogy a Nap es l'I'rok boiygqja (Ve:nusz, Mars, MerkCtr,Jupiter, Szaturnusz, l 'ra nusz, N eptunusz es PMto)}. valami tit a fend es·kberiSje ,I Hold helyezkednek el rajta, M.indegyik bolygonak meg\I~ma maga pa1yaja, amelyet 3Z asztronomia matematikai I~nnto,ssagga.l ki tud szanntani.E mo:t;g6 egitestek hatreret iIatalmas szarmial 16csillag k,epezi} ezeknagy u'ivols,';;.g uk miatt mozdulatlannak tunnek. Az "eg:! teret" a regiek 1:2 Ingyen16 nagysagu, .30 fokos sze]erre tagorr~ak es mindcgyiknek nevet adtak-ezek azun .. allatjegyek. E megIiatarozas szerintbarmely tetszes szerinti icl6pol1!thOl ki lehet szamolni a bolyg6k .c'iHa.sat. Amikor horoszkopot (go. djg SZOj, jelentese: orasaemlejkeszftek, kort rajzolok, bejeItHorn a, [Iz!';nket :ana~legyet es az osszes bo~yg6 iUa.sat pontosan ugy; ahogyan alltak, illetve allni fognak a kerdeses id6pomban. A horoszkop gl~a6kusau abta:lOU~ .~.bolyg6k (heleertve a Napot es Holdar is) allasat abbana bizonyos 6rci.ban - peldaul ,egy gyermek vilagr~ ottenek uraja.ban. ]£zt a kQft aztan negy reszre osztja ket tengely, az egyik
j.

104 -a horizomtenge]y-

T!-]o.RWAI..I)

DF.THL

FS

I 1 I, 1 AZ. t.LH

I;l-)" N

10:'5

a keleti horizonrra (Asc.endell.8')""I masi~- a meI:idhlutengdy-az eg legmagasabh pOF.l:~i{fI,I ,

(medium coeli) mutu ..

1VfC

Sokak szarnara itt kezdddik a iogikada.ns.ig~ sot a leheII nseg: bolond, aki erre egyeden gondotaw( is fecserell I , 1"1 V~giH azta 11 azok azemb ere k kelkeznek az .asztrolo ~ ~,t 1'01,szidjak ,es vitatkoznak vele, akiknek ~ hal' istennek, ihogyan ok. gondoljak - togahtluk sines az egeszrot De I.\ion megengedhetem-e magamnak, hogy ektelen marh

Il>Isiignak nevezzem a kvanturnfizikat, csak melt nem I~ hozza, vagy Inert nem tudom tfz perc alatt megerteni III.
11

er~

lenyeget.? Ez a s1-abaly minden tudomanyos teruletre VO~ Ilmdwzik, hogy erdemben M.rmihez csak akkor szolhatok Iwz:z:l, akkor ftelk.ezhctek; ha konyitok valamit a szoban IIIrg6 tudomanyhoz. EgyediH az asztrologia kepez kivetelt . It mindenki kedvere cseptslheti, mi:ntegy szakertelmeII ·k bizonyuasara. Elvegre az ember orvos, vagy pszichoh1gUS." agy tigyved - nero eh~geZf Talan meg az asztrolov j\{l<it is tanulmanyozni kellene, csak bogy k.ideri.llj6n raja, rnekkora badarsag> :En bizony most is szeretnern Ieszogezni: ahhoz, hogy
akik azert tanultak

valaki beleszolhasson az asztrologia k6riUi vitaba - d6szor aszttoI6giat ken tanulnialAz asztrologia tortenereben 8za-

inos olvan ferfnrval talalkozhatunk,

meg a.z'asztro16giat, hngy hathatos ervekkel szallhassanak seembe vele.Es ezek a f6rfia.k a tanulas saran az asztroloA hor:i.zonucngel')l is a 1ll.eTidir.intrngely OS1.lja feZ tu: dllatko1't
tUg)l

'reure

Egyszen1Sltve ennyi volna a horosz:k6p technikai oldala, Ez a munka asztronomiai szamftasok szerint folyik, &s barrnely termeslettudos el tudja vegezni.Es in valnak sze az utak, mert az asztrologus az e'gnek e gra.fi.ku.s lekepezeseb61 arra a szemelvre von le kovetkezteteseket; aki ebben az oraban szuletett _, peIJau] jellemere, viselkedesere, SO{ egesz jovqj ere nezve,

gia markans vedelmezoive vahak' Nezzuk, miert gondolja az aszrrologus, hog,' bizonyos cs~ llagaUasokb 6i realis dol gokra kovetkeztethet! Az asztrologianagyon regi. Abban a korban keletkezen, amikor az ernberek gondolkodasm6qja meg gy6ke~ resen kulonbozott a maitol. .A. modern ember rendszerint abbol mdul ki, hog)' amit rna csinal, az jobb, helyesebb es iga1.abb, mint ahogyan o:sei gondoltak. Ez azonban nag'yon gy:enge el6itelet. Mmden korszak meg van gy6z6dve ~ajat gondolkodasi stilusanak felsobbrendfisegerol .~ _kulonben egeszen rnaskepp gondolkozna ez a szubjektfv
-j

106

I In

i AI.. I!-LET UTAN

i07

tOeggy6z6des azonban meg nem bizonyltja, hogy ez ig(l~ J volna, .. Atudomany mara mar tulhaladta azt, amiub': ~\ "igaz;"-nakltfHt~ csakhogy ez nero jelenti szliks~gsz(i!r,Cit'lI azt, hogy az ezer evvel ezelotti igazsagokat is t61hp:hul,l, volna, Hagyjuk Ineg a lehet6seget annak, hag;v leturil;k1-11 ttirak bizonyos teruleteken lenyegesen kozelebb kel'iillJ'k a vaJ6sag megismeresehez 'es robber tudtak rola, nn,itu 11'11 Egy kabareban egyszer ezr mondtak: "A regi gorogokIH'k volt spi ritu szuk, de nem volt benz irtifik. N ekunk vin b€:J1 (Vai . ddi ') zinun k " v: an, d e rnec 19. r.". Ezek a 7:. 6si kulturaka vi higot ",koznn.o:s _"kent elt~k l1le" (es erzekeltek, tehat rendezett egysegkent, amelyben min
.v •• ,.

I 'lI1'ijll1knek ezek ok nelkulijelensegeknek tu,nnek. De epp ~ II rzalitasuk ad lehetoseget arra, hOST a valosag jelense~, h a horoszkoppal matematikai I:orvenyek alapjan kiszaru tsuk es el6rejeleailk. L:ithatjuk: az asztrologia kanll du16 vita kef gondol~!I~ si rendszer 1~ kii lonb 6,z6,segeb61 erect a kozmologiai
III

legyik, amely hisz a kOlmOS1., valamennyi jelensegenek ~I sZ:t:ftiggeseben; a masik a termeszettudomanycs, amely
,Ill

II, ket
111,t,

anyagi valosag funkcionalis magyal"azatara szorftkozik, O'ondQ:~ko(Ia.s.i. mod kozti ktli&nboz6s,eg azonban IIh' Bl- cs,~r ana filozo fia i elmele tgyartas sfkj an j elentkezi k,
olvan messaire hate kovetkezmenyei is vannak, hogy ,~~jnd~nkinek alaposan at kellene gondolnia, melyik oldaI m is talal tobb ,;va16sagot'\ Kezd] nk a rermeszettudcmanyos gondolkodassa 1. J 0,· J;fossaga; ugy tunik; evidens, ha az utobbi szaz e.v iszonyaIus teljesftmenyeit es sikereit felsoroljuk, _J:Ea azonban ezeI·t az eredmenyeket egy kisse alaposabban elemezzuk, .ikkor ennek a tudomanyos-rechnikai fej16desnek ket je-

U10SZtOnllenyszerCis~geinek engedelmeskedik, A buies :k szerettek volna rnegismerni ezeket a torvenys;r:eruses-dc 1

- Iigyeltek a termeszetet, osszehasonlftottak
si formakat a megjel~ es olyan osszefiiggeseket fedeztek fel, arne lyekh61 az deruh ki, .hogjt .a kOZIill0SZ ko..ionf61e megn¥~I· vanulasai azonos r.orvenyszerllSJegeknek vannak alavetve, es ennelfogva hasonloak ,a reakcioik is. Ez a felismer:6:& Hermesz Triszmegisztosz hlres mondasaban kristalvosodik ki: "Amilyen fent, olyan lent is" (Tabula Smaragdim:~l Hermetis), Ez ,3, mondat, amely maig azezoterika kula..

den jelensegnek

hatarozott

"ertelnle" van, hiszen a lOY;

rnondata,

all;

fejezi ki, hogy vannak olyan univerzalis tor...

venysz,erdsegek, arnelyek az osszeg Ietforma Valal11.el1,ny1 szintjet athatjak. Ez a gondolkodas.i. mod kauzalis ugyan, de ez a faj~a kauzalitas nagyobb valosagerzetet jelent, mint a mal, ns-

~'nt-os vonasa is. a szernunkbe Q~Ii~: I, A haladas kizarolag a materialis sikra vonatkozik, es ez termeszetesen olyan korf~lmcny,amely sen-kit sem zavar, miutan megtanultuk, hogy anyagon kfv:iil semmi sines. '2', Egyre vilagosabba valik, hogy minden e.g-yesll'i felfedezes nehany ev mulva olyan nemkfvanatos koverkezme;~
nyeket idez db} amelyeket majd ujabb beavatkozassal len helyrehozni, s ezeknek meg uj,abb karos kovetkezmenyei lesznek - s fgy {)rokos rnozgasban marad az ,(5rdogi kor, .... Egy kes6bbi fejezetben meg m indket pontra r~s,zleteseb ~ ben is kiterek, E helyen azonban v.lzsgaUuk meg arnasik gondolkodasi modot, amelyet nemigen ismerunk, stit nemelyek szamara

domanyos oksagfogal mai nk. C" G. Jung az "akam:alis" vagyis ,;ok nelknli" jelensegeket a szi n kron itas elvevel magyarazza. De miert b eSl~l vajon Hakauzalis" jelensegekrol? A jelensegek oksagiak. lesznek, mihelyt megismerern oS5zduggesHk tOryellys.~~~ nlsegeit. Modern, tudomanyos, de sajnos nem rudos szel,

108

109

olyan idegen ~hog:y az objektfv osszehasonlttas elev€: III hetetlen, Ezta masodik ITI~gLsmeres] stflust peldasz@l:''il "II az asztrologian fogjuk megvizsgalni. HoI vannak enru'k eredmenyei, hoi a lehetdsegei es ~ mindenekelott - a hI wnyftekati?! Ugyan ezek a kerdesekjellegzetesen a [e,ln'f~(' szetrudomanyos vizsgalodas kerdesei es ezert nemfui'Z~(l~1 hogy mas teruleten is alkalmazhatok, megis e1eg biz6)!l.yi tek akad, amely meg egy o~je.ktiv~ 1l!erme8zettudomaRyil)~ e 1met is ki kell ho gy elegftsert. Nehany Pelda: I. A holdritrnusok merbet6 kihatasaii dr, Heinrich lYij;Jh mann mar 1936-bJin megjelenretett a lV!edizinisdifl, ~'feh cl:["l1U lapban bizonvos eredmenyeket a Hold kihataiSll irol a nogy6gyaszat teren, Peldaulujhold e~rteieiroJld id~jen a rnensrrualo .n6k szarna majdnem sz-az s-za.z~1 lekka Lmegemelke cl ik, A statisztika azt muta~ a} 11.081~I yi.zsg~Jt 10 393 eserben a napiatlag 250~300-ro. '($iok,. kent, majd ·~dh.okies telihold idejen ugrasszerden 550 korulire n6u" 2. Dr. H ilmer Hec kert az emberi szervezet ,,1 una.d6s. rill' mas-air" (Lunationsrhytmen) vizsgalta 196]~ben. es 58:;· szeH'iggeseker. ralalt ~J!szuletesel; gyakorisaga esaH€MI fa zisai k5zOtt. A Hold novekedesenek idoszakaiban a fill i'!jsiUlortek szama novekedett,a lciny:Oke csokkenf.a Hold ,,fogyasa.val" ez a tendencia megfordulr, teh?1 iJ. fni- es lanygyermekek sztlletese polarisan lefm6~29~h napos, a Hold mozgasaval osszefugg6 periodnst al,k~r. Dr. He ckert ezenkf villi az ern beri hugysavki valas:lt~S:E ban is holdrirmust fedezett EeL
3 Dr. E. JOl1!.a~s csehszlovak

,I.

I,

(1960) ezer mandulamtitet aJapJan megaUapltotta, hogy81 beverzesek 82%-a telihold idej en kovetkezik be. A Rakkutato Egyes:lHet Hiscia Intezeteben tizenket ev ~ni_nden.egyes sredesbol szarm aZQ fagyon gy!et 8!Ja osvi zsgala rnak P vetettek ala, Az intezetben rna tobb mint 70 (100 kfser]etb6:I allovizsgalari anyagaH rendelkezesre, amelyekb6livi1~.gosan. kiderul a no,venyek nedvkeringesenek vaJwzasa. Leginkabb ertekes vizsgalati modszerkent kikristalvosodott az L.KoHsko nevevel femjelzeu hajsz8JJc~6~dinamo]jzis, amely Iehet6ve teszi, hogy a DcWenyi nedvek ugynevezen alakito erejet graflk~lsan abr~w~j at. E kfserletek sta tisztikai erreke lese a k6vet ~ kez6 eredmenyt mutatja: a) a HOVeny hatoereje a szedes broaj,itol mgg; ... b) a n6veny] ne dvek hatoere] eben bekcvetkezo valtozasok tisztaneszlelhetd kapcsolatban vannak a Hold ana.sanat valtozasaival, (A Hold csomoponti korjarasanakegJ',e's fazisairol van 5216.) E pozitfv eredmenyek haJasara a kutatomunkabamas b o.lyg6k vizsgalatat is bevontak, kolcsonhatasai ka tt - a z ben meg masker ].S a nap folyaman),

nr.. E. J. Andrews

z,,]ekos megbizhat68.~ggal

111.lm50 ezer non probaltak

ki es ellenoriztek,
md.kodik.,

98 sza. ,

ota reggel nyolc orakor szedtek a fagyongyor (es resz-

ecs

asztrclogiaba

Ji.1

aspektusnak is nevezi k e:u. ~ is viz sga 1 ~

is bizonyossagot nyerhettek.

rak: ezeknek hatasairol

n6gy6gya.sz egy

sped:l.l.khlS

hoidriulyu.s alapja OJ dolgo1.O tt ki e gy rendszert, a:m€~y a n6 szuletesi da,tumat6l fHgg, ,0SmeghatfktOzza a tel'iirnekeny es nem termekeny napokat, valamint31zo;llill.~ is, amelveken amegterrnekenyiteshdl fiu-, illetve liaay"" gyermek szuletik. Mddszere, amelyet id6kfuben tabb.

n.

(h"Ocia.]om: Agnes Fyfe: Die Bignatui'l des' Mendes im Pjlanzert'reich e;~ Die S'i€nat'lJT des Merk:u1's im Pjianzttnrnclh ]967.. ) Aplanerakepek eiS. aszcendensek hatasa. Hermann Jaeger rnernok harmineeven at vizsgalta
a novenyek novekedeset

ar palanrazas d~]en rapasz-

talhato

bo-lyg6kon.stella.ci6 rt'i.}o;:.reben. s kfserletekkel e

I'
110 igazoIta a :regi aszrrologiai
T1-IOE.'iVALD DETI-IUl:Ptl

IH
.1
II

l.etelekec

(Eredmenyeir

Kosm.obiologia c, foly6irat 196T januari szcim.ab~t:I

kOZlk.)

[(:'I h

uuu an a z anyagnak srilya van. A metesek valoba n mutat ~

n-rmel'', akkor az ampullaknak

stilyosabba ken 'v$lJnrl1k~

Fr:eiherr A. von Herzeele, egy hannoveri tl1agaJlt!~'t€ltl:>l, 18''76-t61 1883-ig olyan frasokat kJoz.61r, amelyekben Mlrh mint 500 anahzis :a]apjan kifejtl}. hogy a fio:\1enyi rn'aiv~lk &:svanyta,nalma, (m,agl1ezium. kalcium, foszfor, ka[ihl~\l1I (' ken) deszrillalr vfzben torten6 csfra/.ta~,askor (l()VekS:7.;lk .• 4.1 anyagmegmaradas rorvenye ertelmeb en aztvarha tni~]'I"'. hogy a deszr ill alt vi!zben nevelt pal ant~kbarl ugya n'3?1:'l I n)' asvanyi anyag talaihato" mint a magvakban, 'amelyditli<q'i!

kifej16dtek. Herzeele ktserletei

azt n;rUla,[j.ak~ hogy a ha

mutartalom, valamint a hamu egyes alkotoreszeinek l\Ilt'f (eke is novekedett, Ez a kifi,erlet azt l)iwnyr~n> hogy al e16 n:ov:elJY kepes arra, bogy al1lyagot teremtsen, Hery!e@b' ezt a koverJk.ez,6keppen Ifoga]m:ana ni:eg: "Ne.rn a ralajb'6ll jonnek .ietre anovenyek, hanem a novenyekb6i a trul~!"

Preuss Iilozofus Geist und. Stoff (Szellem

ertekezeseben zonyitekokat

es

anyag} 'cLI}nII

ezt bja.;, ~;Vun Herzeele kezzelfoghatn IDi tall' d€:nk .kfserleteivel 211'1'61. hogy a k&m)ai ruegkeH szabadulnunk,

elemek

m egva ltozta

tol surg6sen

jurni a termeszetmegismereseben,'

ha dobbre akarnnk Herzeele felfede'~~~ seit akkoriban sajnoselutasftouak, igy annyira f~decl.6s· be rnerultek, hogy csak napjain kban fedezte fel oket au-, Rudolf Hau schka, a \Vala gy6 gyszer-lab oratori urn :~hllpf~,6ja" Dr. Hauschka evekig tart6 kiserletsorozarban e1~

to atatla

I ~!k ;s(dynovekede'st~ de vcsokkenest is (persze a nagys~gwudek sokszorosan .ilrJepik ZIt hibahatarokatl). A ~(dynovekedesneke$ -csokkenesnek grafikus abrtL'w~ ~~)I,~,<- a szubsztanc ia keletkezesenek es puszrulasa nak kiI'lli~z6dese ~ es az eveken at abnizolt grafikanok ossze ha~ lIIu§ftasa a ko'Vetlk:ez6~ e vonatkosashan fonros eredmenyt I,l ~ ltta: a szubsz tancia keletkezese es pusztulasa ritmi kus Ii Il),iyasahan az id6 funkciojakentjelerukezeu. A siil}'110~ ~H~des imurarhatoan a telihold periodusban zajlott, a k I~Iyc)jokkenes pedig a fogy6 hold periodusaban, Azegegz II \1'1'0'5 gCirbek vizsgalara pedig azt mutatja, hogy at holdritmusok a Nap ritrnusanak alarendel tek, Ezek a kfserletek nero esu panaz e.16h~nyek.kozmi KU.S ~mnusokrol 1i'a16 filggoseget mutatjak, hanem minde1lllnke16tt azt, hogy "az anyag jelenlegi letformajat sern a ~ t 'vagy j 6vo vegte1en segebe~ sem a ter vegtelells<e'gebe mlI 111('ln szabad kivetitenunk, Sokkal inkabb okunk van fcl.t~~ !ill lezni azt, llOgy az anyag 'csupan az ,elet csapadek a kent
~I

llsti!ga csupan

fi kcio) amdy

I (!Ietk:ez;ett. Nem latszik-e szuksegszerttuek, hogy vegre i~l.nyag Ietezesi ds6bbs<egel1lek a dogm6j2lval szembeszeH~~lll~k szellerni let eis6bbseg:6nek gorici6klttit?" (Dr, R. a
I lanschka) A p eldak azt mutatjak, hogy az asztrologia OJ tud omaIJ ~~os zsgaMdas vi e16tt is me galHa a helyet, ha vesszuk a. I,~radsa.got es kutattisi alanykent <egyalta.hlD hajIand6ak agyunk elismern i. ltn azonban €ppen ezr a uidoroanyos \·~I.s.g;;l.JaWtartom v.eszelY<e'snek, ~~6tvalosaggal felek t61e. t Megped.ig azert, mert az ily.en,kis<ede.tekhl megi.scsak
~II.n kcionali 5 'C5s$zefHgg<eseketdruuk

Iendrizte Herzeele megallapftasait. Ennek foliyama.r<J: i~,. nomitotra a ]dserle[~ k6flU.lmenyeket es segftseg1illhfvra a

legmodernebb segeclest.ko,wket is. Dr. Hauschka c-8]r;fuz.~ tat6 kfs erletei lezart ampullakban zajlonak, a melyeld~e semrnifele vegyi anyag nern hatolhatott be' vagy ki, A',?; ampullakat egy 0,01 rng-os pontossagu analstikus meri!@.

Eel, de

azt

CQ,

"Sondo!~
meg,. csak
nem

II

gen figyel te k. Hiszen 11 igaz jhogy a

ttl

eW nove'ny aflyag~t

lod3is'modot, ame]yr6i besze:ltUnk) nem v5Jtoztaguk \z Hyen fej16d<ts azt vonna maga 11l1~U~ bogymegint

"Lran do]gokkal

kellene szembesulnunk,

amelyeket

112

]13

a z os szefUggesek rneg¢rtl-M " mulik 'minden. ..Mit hasznal, hanidom, hogy ennl§l IJIit lit annal.a csillagkonstellacional ez meg az az esel:ne:.nyJ~!II
letre, ha nem tudom, mjert? Ezertaztan nern is .a~0.dom arrol, hogy a tudomany elismerje az aSl.trol6gio1l: v~g~ hHI mely mas ok kul tn ak rartotttargyat, s ezeket eg)?etemeh n kezdj ek oktatni. 'Bogy az ilyesfajta elisrneres hova vezethet, fig'Yel~ru;lm,t I kl:5Jerhe~jD:k 3!Z akupunkturan. AkupunktLuar:obp mi u~

erttink meg. Pedig itteppen

1111
~ 1iI:1

~inkat,hogy minden ketsl~g gdnykent csenghet az em-

rnleben., Ezen az uton a tanulo h~p.esr61 lepesre tanul 1111('1{ lyan osszefuggeseket, o amelvek merfoldnyi mesztll'~egben fO·lotte allnakmindenfele himekes ke'tsegnek n ~~_,]·tfelismeres j elleguek. Ez 3 kozve tlen ruegertes, az i llnndosulo "aha-amei1J.Y" nem helyettesfthero semmifele , H ~va~,}lmelettel vagy srariszrikai vizsgaJanai,es persze e
j

~ I~n kovetkezo kfserleteimmel sem, amelyek meg sze111~:1

nek ismerterni

az olvasot az aszrrologiaval,

otezer eve letezik, Nyugati tudomanyunk hosszu"'.bQlf$~,'U ideig tagadta es dhal~gatta Ietezeset, gY2l.&od6i.rp,e~cl[j' f6~e'.nt orvosokat es terrneszetgyogyaszokat - tam~dr."5:Ik.'~ l bfr6s,age1e hu:rco.l.rak, AztaJ"'! korulbelul egyesztendeje (,j
konyv rnegjelenesi

,I,,,-,lasunkra gyakorolt hatasaival. Tehat az itr k6,'vef~e.z6k. 'I If IIga~anak erdeklodesfelkelresul, meghivaskent, hogy
I i-ki m.aga gy6z6djon meg: amit pontosan tudunk, au
Ilw~nken hinnunk .. , Az asztrologia kizAr6lag

es gondol-

evehez, 1974-hei. kepest - ford.) heliJilu tattak nehany ktnai filmet akupunkmras, t~jdalon'l.~lil~~~ operaciokrol - ekkor vegre m.egh~okak a tenyeknyol;l)l;M;il iranr, s azon rryomban 'Jtudoma.nyos kutatas ta.rg:ya~',a" tette k az a kupu n kturat. Hirtelen a terru§s:l:ettudomafl1" ,r demeve v .. hogy felfedeztek az akupunknirat, Elkezdt~k Ht~ mern i es kuta tni, e lektromes vihraei6s. k~sz_uIekeket ,llO\I. tak letre, de kev,e,s gy:akodatieTedmennyel Hogy Imi~rt..f N ern. Iiittak anna k Sl:U kseget, hogy szellemileg .is teUe$!:ll osszefonodotta keleti filO1;(S;fhival,. es csak ebbdl a IDe,S gondolasb 6~.lehet teljesen me gerteni es megtanuln i. 1fiil
is beleragadta k a funkcionalitas ha, Ka tasz trofa

jelkepekkel dolgozik. Sajnos

alatt

es nagy-dobra vertek

erdeklodesuket az ..uj" m6&~~'l

111,lpjainkban a' szimbolumok megertese iranti fogekony~ '~il~ szinte te~esen elsorvadt, A ."lelek beszcde' azonban a II. imbolum, A melylelektannak el kdlett ismernie, hogy ~psziche megenesehez a szimbolurnok .nyitnak utat, Eri lakes: minel kozelebb ibry~ekszurik~etOlni a vaI6S"a.ghoz. ~lnn:BJ'surubben. hasznafjuk a szimbolumokat, Az. egesz marernatika szimbolumokbolall, A szimbolum az egye[l,rno·sszek6H5 hid. kits racionalis ebrenleti tudatunk es a ~'l:;11l1unk.ra tudattalan es ismeretlen dolgok v,egtele.n vilaHa kO-z{)tt.

atvegyffk

ell

agy6gym6dot,amdy

elvtU,astthatadan"ld

lenne, trua

ugyanerre a sorsra jutna ax asztrologia isl Az asztrologiahoz vezetd tit nero egyes tii.mtdsok S4:3~ tisztikus bizonyitasain es ,osszef'tigges,ein alapul, hanern

az aS7.Cto]6gia faradsagos megtanulasan at vezet egyenesen . .EHiradst1!g' deaval persze semrnifele, meg. olyan SZ,;l,l'!' szazalekos tudmllany sem er fel: at .aslZxm]6gia igazsagJdJt'i ,es lehetosegeit olyan t.eljessegben es lozvetJensegben .~[~

anal az ]gennye.l lep fol, hogy szimbolu~! ai udan meg tudj a ragad nie$ le t'udja kepezn r a valas ag i rg'e szet, ] tt felreertesek gyakori forrasat tala~ u k: az asz tro~,()g:hit gyakran azzal gyanillsftjak, hogy a bolyg6knak valamifele misztikus, ernberre ha tasaban hisz. E z anezet teves, Azasz trohJgia a valosagIekepezesi rendszereinek egyike. l\bb61 a felismeresbel indulunk _ki~ hogy az egt~z.koz1'llosz azonos rendezd elveken nyugszik es amBOS torvenyeknek cngedelmeskedik, fgy lehetsegesnek ke n lennie, hogy -egy tetszes szerinti zan. rendszer megfigyefteseh61 kovetkez-

Az asztrologia

H5 tessu nk egy masik rendszerre:

is,'

Vagyis minden bOllygo es minden allatovijegy 11 JilkJ

"Am.ilyen fent, o~1;~ lit

lie

sagna.k mas-mas, meghatarozott teruletet szimbcli ta)1jiN, Ha horoszkopotallhok fel peldaul egy ember s:z;lilh'!ll ~l pillanatara, akkor keor alaku l~~zot kapok, amely a jeik pek ~gyeni komhinadd!jalwnatma.z.za. E szernel y szIf!in~III

Aki asztrologiaval foglalkozik, tudja: nines veletlenl I'~,~ttny rulajdonkeppen nagyor; k6,nnyen feliogbaro, bat' ~tudomany oly sokaig sulykolta belenk az ellcnkezojet, , lugikamirIldenesene dontes de aUk:vagy egy kozmoszl h'lll hiszek (e szb eredetileg "rendezettsegef' jelent), va.gy
III

csak a szimbolumok rendje specifikns, Maguka.t. a jele:k(,t

minden mas horeszkop is ugyanilyen szaroban t.art:a:lmr a" za, Ma,s szoval. a. horosskopalakja mar onma.gaba:J:i,I4m,! I ta~ a, hogy lu valami kerek eg:~},zr6] 'van ,sz6'~hi sze~ ta I

Ez a te~.]e'S~.§'g~ tOkeletesseg azonban csupan ,QH~ az iUet6 eletoilj ell e.s nek bet-eUes(tese elerese kell legyen. Mivel a. ~,va:16s;a\~1,ezen ]]. ~ ~ , ~ ~.~.. . k k·.:: . ·'1 ~ au\.otbre.szeme k" csa k' ICgy reszet KapJu·. ..eszen tjZ!ii;.I!tN4' .' '" sunkkor, a hh~ny:z6 reszt tev6keuy elettd ken megsre:r:~~ mmk, bogy elerhessuk az e.i6revetftett egeszc Az ~:]et a. sajat 'eges«unkt'f va16 torek ves :fblyaw'3:til"

ta lrna zza avila,g

va 181. ennyi tn

teruletet,

torekves a szo eredeti

·ertehneben

vert tokceletes seg felt"

f

A horoszkop egzakt ponrossaggal mutatja a )jv:aI6:sag;-epi~

t6kovek" eloszlasat: megmutatja, melyeket Loztuk 'm~l· gunkkal~ ami kor vHagra J6Ufrn k, es melyeket kel I me.g\ ·~I· ernUnk cselekedeteinkkel, v6giH pedig u tal megszerze:SiiJ'Ut. m6djara is. Az rlyen horosskop mutatjaaz elet kiin4~..l1'1~ pOl1~lates vege8s'eget isegy ben, De aholket ilyen elle:alites p6h,l,s van jelen, ott feszul t8Jegnek. kell letrej6rmie. 11a. feszul tseg;rl.Z e1et. Emberi letfi.nk~t eppen a.csel~k~t.\l akarasa hatja tit. Ezert ahoroazkopot ,,~letfDrmuldnaklJ is szoktam nevezni, mert ahogyan amatematikai formuljlk kifejeznek egy racionalisan mar-mar felfoghatatlan va?1~~

III lLoszbun. A tapasztalatok azr mutatjak: rendezetrvilagI~I ~]Hnk, hiszenismerunk olyanbO;fvenys.zerusegeket~ 11'lu~Lyd{ ar nagyon regota bebizonyftottak m ervenyes~~:~keles megbizhat6sagukat. Ha kaosz lennea vilag, ~ IIU~or meglehetdsen bizonytalanok lennenk abban, hogy II targy mindig lefele esik, vagyhogy bizoayos allatok .~~yf1ijlifenye:k mindig ugyanugy neznek kr,vagy hog)' a ~~ a Hold es acsillagok kiszarmthatc paiyi111 mozog~p, ~uk sib, Ha tehat a kozmosz letezese melle!:!: domout'l.nk, 'I kkorkovetkezetesen tovabb kell gon.dolkodnunk: ugyan Iln~~m1y'ideig Ietezhetne i egy olyan kozmosz, amelyben /,i;''I'cphezjut a. ve]et~ell? A,u§ledenek Iegkisebb ~gybe~ Q' cl':fekor kaossza valtozna a. kozmosz, Tehat megszokott ~,~ ~ logasurrk akozmoszrol, arnelyben helye van. a velet~ h 'I mek, logikaibtg' tarthatatlan, Ezenfelul az asztrologia ~,~:~a[nennyi tertileten be tudja bizonyltani, hogy minden 1I\I1~~eUen" kiszamithato, es eppen ezert nem lsilletheto

f~r

,! 'I.'ld

a n.6'vvel
meg kell emlttenem,

]u: roviden

hogy az asztrologia

111t.:mcsupan

emberekre

alkalmazhato •. hanem barmely

sagot, ugyanugy a horoszkop ]$, egy embed elet lelrhat~l~ Ian teljiesseg:et abrazo~1a, ncihany szimbolumba sfi.rl1'tve. A horoszkopban, ebben az .,eletformuhihart nemcsak az egye~s ember karaktere hlth.u6. hanem egesz ,e[etuta7a, l'lleg a iats,l';6IagveletlenUI bekovetkez6e:semenyek is,

1'~itsz61eges teruletre, peklaul szerz_Qd~s,ek:re} hazakra, II u1.6kra,ka taszrrofakra, orszagokra, poB6kara, g"3lZcla.-, ~~gra, novenyekre, idt,ijiarasra stb. Akit ez meglep, k.ererl1} «mlekezaek arra, hogy az asztrolcgia a val6sag lekepezeIIll, es ezert a val6s~g barmely tesz6re vonatkcztathato, Ha nines veletlen, akkor viszont ken hogy legyenek IL'l1gedelmeskednek. E tOrve:ny~kk6,zi.ll is az egyik legf6n~ rosabb a rartalorn es forma t6r:v~nye. Ez azt mondja ki,

1!lrve:ltyek} tbfv,efl!ysz,erusegek, amelyeknek

a jelensegek

116

117

hogy minden formahoz tartoznia kell egy tartalomnu vagy rnaskepp: minden forma melyen meg kell lelntin' ta rtalrn at" Ezt a rnondatot a legegyszerubben nehany pe:ld~", II r.udjuk elmagyar .. azni, Ha megbetegszern, akkor e? @lYi111
forma, amelyben sorsorn rnegnyilv .. anul, Ennek a fonrl,l nak azonban .kell hogy valami tartalrni alapja is kgY~'1I Nem lehetek beteg csak azert, men velerlenul arra .sz.~11 dos egy~ke t ba kterium. A. betegseg formalis megje1e'O: \Ij mogott valami tartalmi dolog hnzodike« pedig be111J1ID11. viselkedesemben gyokeredzik. Meg egy 'pelda: olyan helyzetbe kerulok, amdyb'll megkerdqj elezdd nek egzisztenci a lis lehet6se geirn: b.a~ars s:igom tonhemegy, elvesztem az allasornat, Iakasbwa1, megbetegszem, Eddligi bizroses rendezett eletem a szel hullas es bizonytalansag kaoszaha torkoll, Az ilven eseme nyek, arnelyek rna meg az emlftett formaban sern szanri'ittB nak ritkasagnak, a legt6cbbember szemeben igazsagtalal'l k[vi.'lJr61JOH, veletlen sorscsapasnak szamftanak. A form' es tartalom torvenye azonban kimondja: nines v eleden.
c

amery kfvul.r6h tome be eletedbe .. Amit megelsz, an-oak tartalrni abpjaiit te magad veted meg. A sorsod, ah.ogf
ateled, se nero veletlenszerti, se nem rejtelyes, hanem

tulajdon tetteid eredmenye, Nos, nezztik, mi lehet az emliteu formalis esemen.ye.k Latta lmi 11.a ttereb en? Ilyen mermyise gben folha lm:o,zodt'll bomlasi jelensegcsoport csakis akkor jelentkezhet valakinel, ha az illeto eddig tul koncentraltan torekedett a rendre, beha tarolt sagra, racional ir.aSta)C meggyokerezesre es koncentral tsagra, Az ilyen elet elhanyagolja a va16s~g egyik reszet, hiszen a va16s~g mindig ketp6Iusti; nemcsak
rend letezik, de kaosz is, nem csupan racionalitas, hanem az ellenkezoje is; De ha egy ember a vaMsagnak csak az egyik sz6ls6segesenek.e t vaI6:si~ meg, peldaul at render a

a racionalitasi, akkor egy napon az ellenpolus elemei 'gJlesell kerulnek szembe vele. Az esemenvek nvomasa . i~III osszeomlik a rend, sat illeto ugyanazzal az.elemenIII ~~ erevel eli meg a. kaoszt, mint amilyennel eddig az I Uf'ukez6jere torekedett, lli: torvenyszeruseg rudata messzemenoen kihat gonduUmdasu.nkra .. Manapsag szokas a sorsot kivenreni, es 1lllgenkent- leggyakrabban kellemetlenkent - szemlelni, IrIWF,'cani. A mai emberbdl hianyzik a visszacsatolas a saN··' .'. , ,. xesz II~II b e IsoI tartatmaira, . E' ·zen aztan nem is k' ana, h ogy ; 1I1"aen maga vallalja a felelosseger. Minden esemenyert a \f1lvihig.a felelos: azallarn, az eg,hal., a rarsadalom, a go= II~uz anyos, a rossz sztil6k - a SOl'S ..:}6idez;6jekent mindenki • ~Jvetetik., csak en magam neml Miutan pedig a buo.oket Iuokra kentuk, logikusan sorsunk alakftasatis masoktol 1'1 Ijuk el, Gondoskoqjon az allam arrol, hogy ... Minden esetlegessegre van biztosttasunk, minden r~n.;,epzelhet6 m6don megpr6ba:ljuk a SOl'S ~,onkenyet" ~'IInkcionalis inrezkedesekkel befolyasolni, szabalyozni, Mksoda tevedes] A valosag micsoda felreismeresel Mind.'neg-yes ember felelds a sajat sorsaert, 6 rnaga tartja k!;!,z,eben, men tartalmakat letesft, melyeknek forrnait a boren erezheti, (~b6i meg kell talalni an az urat, amdy r-lvezeti az embert a valodi sorsahoz. 01ya11. esemenyeket, 'iluneiyeket r~egen tisztan rossznak minosftett, most mas !~nyben lathat, ha cselekvesei okozatakent isrneri fel 6ket 'S rneglaya rejtett ertelmuket. Tudom, hogy e fejteger.esekke1 nem valtok kilelkesetIest, mert az ember mostanaban mar nemalkalmas arra, ~1ogy vtUl.a~aezt a felelosseget. Sokkal kenvelmesebb, ha masokat okolunk es szidunk a rossz sorsunkert .. De aki elsosorban nem a kenvelmevel {or6dik, hanem azzal, hogy harmonikusan alakftsa eletet, az nem me,gy ",d a tenyek mellen, Hogy meg erzekletesebbe tegyenl,
j

III Iiii

U8

II I

I',r AZ

F.LET

UTA.Nl

119'

amn mondtam, nehany extremeseten

szeretnem m .~

mutatni, milyen kovetkeztetesekhez vezet a sorsunk iJrfllI ti feJel6sseg: Egy csaladapat elgazol egy reszeg aut6s, a fe:ffi,.e1~I

vegeig bena marad. Szokasos reakcionk: mely reiSz·vel. ,II meg~enult csaladapa iranr, duh es utalkozas a resz~g' r f'Or fdelodensege miatr, De avaI6sag: mas. A baleset, O'SI szes kovetkezmenyeivel egyun, a csaladapa sorsa, es' e~ 'II ~?yed~H o'vis'eH a feleI6sseg~t. Ezert lathmo a horoszk0J jaban is a baleser, A horoszkop tartalmi konstell,aci6Jat .a valosagriak valamilyen m6don formaba ken omenie - h ben az esetben ,egy reszeg amos figyelrnedensege fb,rm,j jaban, A megvalosulas m64ja rnindenesetre l1l8isodla.g<CJ volt, a rneghatarozo a tudat alatti keszenlet, . Az asztrologiai konstellacio ugyanis semmilyenmas medon nern valosulhar meg, csak a kornyezet mint ml~ dium t1gan, Ugyan meg salt asztrologus hangoztatja, hpg eg}' ember jelleme les sorsa ki,Honfele befoIyasokt~61 tagg" amelyek kozuI a kozrnikus befoly:as csak egy aspek.(MB; ~ emellett meg szereper kap aneveltetes es a komyezet, ~ ~neg'ha ez egy~az asztrologia enen~5i [e~e tett bekfto !e]]le' rs, akkor sem ,lgaz. Hogyan kepzelik V~HOll azokat a ~~koo: l1"likus"bef()iy,isokat. amelyek a. kornyezeti hatasok mei. lett muk5dnek? Szinte angyalokban kell hinnunk, akik.az embert, ~int marionettbabut, idonkent madzagon. m~g. megraneigaljak. Ilyenelmeleti problemaba iltko:zunk, hi'! tul konkretan vesszak aj.kozmikus befolyasr", Meg egyszer isme tlem: az asztrologia a va 16sag lekep €zesel Egy baleseti konstellacio nem valarni legures terben zajlik, hanem megvalosulasahoz egy csomo va16saganY9:.g5 ra va,? S,z]lkseg~az autotol kezdve egeszen afigyeFmedelil vezettHg. A kornyezet nem affele masodik faktor, amels a kozmikus befolyas mellen hat, harlem az a kozeg (rrii dium), amelyen at megvalosu 1 a sors, Ezert nem vezet hat

ha bizonyos rttite1yes esemenvek • ))or.s:fej lemenyek rnagyaraza ultra aka r tarsadalmi, akar ahl.di korben akarunk sort kerfteni. Amit terrneszetesen III' . on esetekben mindig rnegtalalunk: a masodlagos ossze! l'l.fgesek~ Htudomanyosan
j ,;

redmenyre

sohasern,

szolva a. korrelaciok, Minden-

II'

'cre ket tenyezo egyurtes fellepesenek bizonyitekameg ~ uessze nero. bizonyltja kozos oksaguk Ietezeset. Ezzel a nndolatmenettel kesobb, a modern tudomany megftele·,kor meg talalkozni fogunk. " Egyel6re csak azt szeretnem kijdemi, hogy nincsenek ('Ietlen esemenyek, ha nero az emberek tud at ala tti eseIU nyohajuk €'1haIolvan heh zetekbe kerulnek, amelyek Idka'lmas81k arra, hogy a son; tendenciait atuhessek a V€liIIl:isagba,. igy peldaul egy gyilkos nem billet megzbarmi'II en' aklozatot, hanem csak eg}' olyan embert, aki bel~leg - l,t:a:rtzdmibg" - kes;l' erre az esemenyre. Tudom, "1. szokatlanul hangzik. De meg mieMtt "megszoka.sb6r' fI~[keztlenekJ gondolkodjanak el azon, hogy valaha az Its "i~"ok.a tlanu 1 hangzott, ho gy a Fold kering a Na p, kOTt]] Inarp edi g megiscsak Igyva n, Terjunk vissza extrem peldankhoz. Nehogy '\alaki ,I~are6rts.en, hangsulyozom, hogy ez a szemlelerrnod semniikeppen nem legalizalja a gyn~o~sagot. csupan a hang~,L'Hyokat tolja el.Az aldozatot szemlelve ,!minden rendben van", hiszen halalos szituaciot.keresett es megtalalta, meg~ hozza egy maslk em bert hasznalva fel sorsanak betel] esi ~ I sere. Ez a masik ember; a gyi1k.os, tettevel ,.,s,zfvesseget tett" ildozatanak, ebbdl azonban meg nem kovetkezik 2lZ,. hogy teue helves is volt. Mert a gyilkos ezzel a tettevel olyan tartalmae szolgaltatott saja:t sorsanak, amelynek formalis kovetkezmenyeit neki maganak kell viselnie, Ez a saja[~ legigazibb pt\oblemaja. nem pedig a tobbi embere, akik harsogva k6,vetelik fl, bOSSZ{lt es az it6tetet.

120

TnORl,VALn DEl'HLlJ

"d
f'II t

I II I' II

Z l~LETlJTAN

Ha azert zarnak be egy gyilkosr., hog)' megvedje].:;

sajat tetteitol, akkor ez Iogikus. De ha azert teszik, 111 Iii( ~ ,~artadan" embereket vedjenek meg tole: - akkoren~l! ~
sem mi ertelme. Ez a pelda eg:y rnasik osszefuggesreis raviMg;k: .S:Ol'~.1 nak megvalosftasahoz majdnem mindenki mas embefe:'kf I szik dJuk, Itt felfedezhetjuk az egyes emberekiszonetiau osszegubancolodott kapcsolathalozatat, A.z ernbereka kt·

hill!!, hogy eppen most tortent ez velem Ii IwL 'k rola!

its itt valik tiszrazotta
IliI"'~ minek

en persze

nem

hasznal fel, majd, ahelyett, hogy halas lenne nekik •.h2l:r'~~

{·gyetlen- > de vales zfnflleg a le gjo b ba k egyikel NemvehiIlr.~IJO;l kezdodik az emberiseg minden igazi tanitasa a
I

az asztrologia szerepe es ertelaz asztrologia, ha anelkul ]S minden (igy jon, ~Ill igy jonnie kell, ha semmin nem tudunk valtoztatni? i Az asztrologia az onmegismeres lIlja. Bizonyara nem

I v-lkezo kovetelmenrryeb
1:11' M

ismerd meg onmagadl - z ()n~

miai elemekhez hasonloan mindig meghatarozorc .,.v€'g' ertekkel" birnak, es keresik a hozzajuk kapcsolhatoszabarl vegyerh~kd embereker, bogy .,reakd6ba, lepjenek'' Wi!ik

ret mint az onmegvalosftas

d6fdtetde - ez az amit

De a sorsok

ilyen osszefonodottsagalauan

semFeledli1:'egtik

el, minden esemenyert, akarmennyien vesznek is reszt ~tt ne,_ a specialis rnegelesi formaert egves-egyedul az egyt:'~

ember viseli a felelosseget. Ha azonhan nincs veletlen, adt kor az ember elete. teljesen meghatarozort es itt iHkoz:i1nk a szahad akarat kerdesebe, e kozponti kerdesbel Hiszen most az erdekel minket: hogy is allunk az ,gjy sokat dicsoitett, sokat vitatott es szubjektfve mindenki i~ tal erzekel heto sza bad akaratta 1? Nos hac a szabad a,1I<.3 ratunk .megvan. Letezik, .esak eppen egeszen mas S:Mt.I!" ten, mint ahol mi altalaban sejtjiik, Akaratun kkal netll'i donthetjuk el, hogy beteliesitjuk-e konstellacionkat vag sem, de azt max igen, hogy rnilyen sikon teUes]~jukbe. Peldaul a tudatos-tudattalan, aktiv-passzfv, pszichikusszomatikus nag, kategoriak segflsegevel. igy az ember]

usz trolog j a nyi~ thates nyi!_jta 1'1 ia is kelll . .sak hOI megisrnertem es megertettem elerern alapjait, IJlwgva16sulasEllllak lehetosegeit es v,egesseg'et; akkor valik IOlhadclil ,81Z1l'La valodi onmegva16sitas fele, a neurozistol u 1,('lueS, harmonikus, egeszseges elet fele. Csak azutan elhetem meg a szabadsagot, ha felismeru-rn es elfogadtam annak korlatozott voltar. Tudom, mindez ellentmondasosan hangzik, de at.

I~azsag mindig paradox formaban jelentkezik,

IJ

hiszen

rindig a valosag ket ellenpolusat ken egyesltenie. Csak nern vagyok kiszolgaltatva a f51em rendelt [orv6:l),~1;tl'Cis,egekfilek,ha folismertem 6&et sajatil:brmftiukban. t\ fizikaban az effajra belatas mindennapos - miert ne leh "we igy a sorssal kapcsolatban is?
,1 kkor

Mi torH~nlk a pszichoanallzisben? A rerapeuta megkltanitani pacienset -. hosszu es fa.raszt6 a rnunkat:

, 'rli onismeretre
'1'tI. ez, kiilOinosen
I iszrazni,

azert, mert sok ever kell visszamenoleg

foglalkozhatunk, vagy elfojtha.~Juk mint ,.tem'it", szamrlz hetiiHk a tudatalartinkba, hogy ott komplexussa f~j16djek, es egy napon robbanasszertien a felszfnre t6rjon~ es le~logosultsagat bizonyitsa. A.Jtah:iban ekkor szoktunk nsors.csapasrol'' beszelni, es ezt a - Ieggyakrabban nem kfvana tos

M'lvalamely tetszcleges nagy temajav.al nap mint nap;

.1

elore, mint ]xidens!e, '.s szakismeretei ellenere is rengeteg tevurat es zsakutcat kell luegjarnia., mig mindkeuen - ha egyaltalan - (elba
jt:hat

vezeto, az analitikus sajnos nem tudja, milyen is lesz ez .l:l: onismeret, hiszen nem ismeri paciense struknirait -

Es meg egy lenyeges faktor neheziti

eppdyan lassan tapogat6dzik

- esemenyt kivUlre vetitjtik ki: minden lehetsegesdolog

,C'rnek,

1.22

folyamatnak is elovigyazatosan kell vegbemennie e~h M is ken hozza, de a psziclroanaltzissel os.szehasonlft,;.a _ " va16saggal ".kiraJyi in"!

Al a sztrologi a ha ta lmas .fOlenye ezze l szem ben al'l 16s]~ja meg,. hogy a klienset celtudatosan vezeti 'onmaM hoz, es a szimbolurnrendszerr, amelyet individuumkeu egyedul mondhat magaenak, megerteti vele, Et;l·Iiteik .1

~' ,;. k .' arma es remkarnacio

1".1'

"A hahU pilla..nata az, amihor a Zilek elhagyja az irtinyit6 k6zi)(mJi e'rOt, de csak azen, hogy (tjcibb fwpcsola.tokat lilesitsefh biszer: termesuMnAI fog;)a .1ialha.la.aan.. "

Goetne
N1ncsen veletlenl Egy ember teljes eletutja kiolvashato a. IIIutoszk6pjab61, a szuletes pillanataban Iathato bolygonnstellaciok abnhohl.sab6L Egesz eletem a szuletesem IIIUanatat61 fUgg. Ha tehat ,,,veledeniil" egy-k,et oraval koI ,I.bban vagy kesobb szulettem volna, egeslen mas ember It nnek, masfele 501"s13a1 ,;Velerlen.ur'? Eppenmost faradozIuuk azon, hogy kiiktassuk eletunkbol a veletlent - mind'I izben semmi egyeber nem tetntnk, mint kitoltuk ax elet I ~zd~i.ere. Masreszt viszont azt mondjuk: a kozmoszban 'Ilines veletlen, valarnint: minden esemeny egy rartalom I'urmai megvalosulasa. Tehat a. s~uJetes sem lehet velet,I,I'nsz.enJ, hanem bizonyos tartalrnak formai kifeje26je ..De '1101 vannak a tartalmak, melyek eleliink kezdetet forrnali~ meghatarozzak? ln Erre csa k egyetlen logi kus valasz lehetseges < eg-y koIl1bbi eletbenl Az el5zo elet nem mego1dott es nemzfeloldOlt" problemai a<ljak azt a tartalmat, amely torvenyszeI'llen egy formalisan megfelelo id6ponthan az inkarnaciot

keresi. A szuletesi horoszkop,

ezaz eletformula, ~egyszer~

xrnind legutobbi eletunk merlege is. A termeszet raer: arnit 'bben az eletben nern valositasz meg. magaddal viszed a kOverkez6be:. semrnit semuszhatsz meg!

124

A'l els6 pillanatbau

erthetetlennek

tiinik, mien

3:tr ~
i '\

nosnjak az asztrologusok az eler kezdetet mindiga g~illf' tessel, illetve az dso felsirassal. Vajon nern sokkal e[~bfl, a fogantatas.pillanataban kellene felallftania hoteSZiko pot, hiszen tndva tudjuk, hogy' az j~elet'~ nem a si:ij,tletm sel kezdodik, de nem is a fogantat3ssa1, men az elCjFi el'H' allandoan Jelen lev6 energiaforma, amely nem kezdO:€ILk es nem er veget, Az 'inkarnacio valoban a fogal1tat::1'S'S{Jl ke z.cL6 ik, Az egyeni ona.ll6sili.g' awn ban hi an;y zi k a~~tly., d

polaritas torvenye
Ur alkoloU sugi·nyl es gazdagot, hogS rnegktUijnb{j_dcssiJ~r5h6t. Alkotot.~ tletet is haM'll,. hOgJ\ lftss,uk a kiddnhsdget i)etes is lmszUt6s hJJzl:i.U; alJwt()tt.fi~1it es alkoJott
"Ax

rn

tes,tebene16

embriobol,

hiszen bekapcsolodik

az ~:b1,1

verkeringesebe, Csak az ujsz,ulolt koldokzsinorjanak e~\!:.:1 gasaval e s az erre bekovetkezo else felsfrass al omHlosuliill anyagcsere-korforgas, es szuletik meg az egyen. A fogan tatas, sziiletes, hala 1 csak bekezdesek, a.melyc'.k egy rnindig fo]yamatosan letez6 individuaHtasnaktgc_ahb e s abb letformai t vezetik be, Szuleteskor meghal'' (lZ embrio, hogy megszulethessek az ember, mint ahogy,..a~·~.1 hernyonak es a babnak is pusztulnia kell, hogy m,egs'Zu,lewhessen a pillango .. A tartalorn es forma tanulrn;1nyOJ,;l.saval egy elet dot· ti elet Icgikusan SZiiksegszeru klvrunahmlhoz erkezturkel, Ezzel nern mondunk semmi iijat csak mas titan ju~()ttuak el egy osibolcsess.eghez, amit mi.,;Jonm'ina.k"es jjtartal~m~ nak" neveztunk el} azt a keleti bolcselet es hit osirl6ki5tj karmanak nevezi, Karman azt a torvenyszertiseget ertik) amdy egy eld eredmenvet uj elet- es sorsnrtaalakftja: .. Az elet tehat egysz.erre a z el6z!l')elet eredmenye, de 'a ~OVetkeL6 a]apj a is. M.as szavakkal: mostani €:leten1tben d01;~ eletem gyumolcseit takaritom be- akarj 6k~akar rosssakl ~,

n6~ allwtott lwei' es aikotoU·uizet,. alhatou vasa; fis feU, fin')ll is smiiJege.t). TfUJleget e..'l hideget, tertgert as sz4raz.f6Idet~ itelt is

lhseget). fialt lis szomJfisdgot~· 'm4~galfwttaa jdr6st 6: a biceg6st~ a lduisl esa v(dtsag()t~

(u

)j

a haUdst is i), siJutsegtt ... minde_zl,. flOgy hirdesslkaz Or mindenhat6sdgdl, aki minilrmt kettossfigbe-n. hosou letrt. M-iena J osif Bin Gorion A zsidok mondai, Franlrlur.t, ..1919
j ,

.magvakat a kovetkezd eletemhez, all minden tettunkre: ezek minditg; egy korabbi tartalom formai, egyszersmind tartalmak &,&y ke~61A7iformahoa. Tudarosan elni.» ez.annyi, mint minden.nek a. tudataban mindket iranyban felelosen cselekedni,
if!

eg'yszersmind elvetem

Idoben lekic:sinyftveet.

ll.t::tUnk alapja a polaritas. Van nappal es.ejszala, ferfi es es rnfnusz, nyar es tel. forroes hideg, A jelense~(l~k vilagaban egyetlen olyanr sern [al;;l.htn~, amelynek ne \,'ulna ellentetparja, 19,en - meg gondolatainkban is csak ,(~llenp,Qlu:sokban tudunk elkepzelni barrnit. Ellentetekk'l elunk.ellentetekben gondolkodunk.Sot! Ket ellenterespolus kozctti neszultseg a feltetele annak, l~ogy valami egyaJtahlil behatolhasson a. tudatunkba. Van azonban .1 ud nines alarendelve a polaritasnak: meg-pedig I sten ,Es "'Ppen erniatt nem is tw:]juk elkepzeh:i] ezt at Istent, Ha megis megp:r6ba~uk elkepzelni, aurornarikusan helekenyszeriljuk a megszokotr polaritasba: az Istenbol h-sz arya es fiil, isten ~s sata.n, j 6sagos es haragvo isten, I~lig ember ~ EeHg isten, joindulani es gOf!lOSZ isten stb.. Ez
w."j~ plusz

12(1 azonban mind csak kfserlet arm, hogy olyasvalamis pi .... b{llj,unk rnegerteui, ami felt.l.lrn(l·Ua a kepzeletunket, hi I megfigyelhetjuk a. polaritas torvenyet: ha vannak o.IY,1I\
dolgok, amelyeket el tudunk kepzelni, olyanoknak ht F,I'II lenniuk, amelyeket nem. Ez a polaritas feszultseget $ill I

II I I II ,\Z

Eu::r

UT;:\N

]27

II I' Ilusaga[ elfojga, szarntizi a tudatalattiba, annan vetiti

~I i

ki3rnyezetre.

IIIW',I,y
I

egyebkem mindenkiben megtalalhato - az arnyek

C. G . .lung az ernbernek

azt a reszet«

i~ hetfpu

nevezte d. Ki csodalkozik azon, hogy a z II~rtknak a tulajdon ,szerne~yi:seghnkh()z valo kapcso-

sa nak

ezert e16ielterde es aka minden elemek, minden aktiVI tasnak, a mozgas mindenfele formajanak, Poiaritas.fou;~lk'il sernmi semletezik, Persze egymagaban a "nines." sem l tezhet, csak a "van"-nal szemheallitva. Ezert kepz.,eUil'k, J tent h~[ez6 potencianak, amely szeLs6segeker. alkot, es r~\

teremt valosagor.

A polaritas torvenyet; mint a valosag egyik legad.alf} vetobbt6-rvenyszen1s.egcit ,(sack kevesen rreszesirik &eU~ figyelemben. Ertekaranyokban gondolkolunk" tehat tnFJ1 denki kieplll: magabanegy vonatkoztatasi rendszert, am.eh szerint a kovetkezo jelzok kel f tcH kezi k: j6, helyes, eneit· stb. Az ellentetes fogalmakkal rossz, hibas elrtektelen: pedig azokat a dolgokat belyegzi m.eg~,amelyek veleIu' nye szerint nemkfvanatosak, es ezert letezniuk sem YOI·ll,\ szabad. Ezzel a bealHt,'issal azonban a valosag gyoki(3:~il fl.lr~~z'elgetL Hiszen amely pillanatban nines t6bbe rossl'. a j6 sem Ietezhet tobbe stb, Ha elektromos vezetekemhl!lS:1 a jov6ben kikuszobolom a negatfv polust - nem les,zar~ mom. AJd a rossz -ellen harcol, ugyanazt teszi, mint aki "I j6 ellen kuzd: mindketten a valosagot tamadjak, AJ6 "5' rossz nernegyeb, mint. ugyanazon dolognak polaris meg· jelenesi formaia, csak eppen nero tudjuk mar at kett6t ,eWsegnek elkepzelni, 11.11'" ·d· . . L '·k' ]. .,'.' ~ l\'J.men em,b ernes, a.1. oyan bus: k a ,J0saga:ra.·~I ~usze meg kellene gondolnia. hogy csakis azoknak a sd.r,n~ 1", ~uara le he ,,;,. a kik ~,nem Jiok" ~ .. iszen csaik eze k 1·-,· et 0 Ii!;. . hisze .. tetezesevel lehet a kettot megkulonboztetni, Esmegebhex
j j~ j

neurotikus zavar pszichoterapikus kezele~ III, 'k elsa szukseges -es nehez - lepese>! A termeszet II. C Z'I embert kovetd; es ehhezhozzatartozik avalosag 111,1'1: dket oldala, ~~.rt61 temarol egyszer H1.h beszeltunk, az asztrologiaa tl s a SOl'S ",kiigazft6'" mozdulasaival kapcsolatban. Ezek, U IIU iranyulna'k, bogy a.tulsagosan egyoldahi eleteket hirI. h'il sorsbetoresekkel az ellentetesseg jegyeben kiigaz]t~ .! k, Ebben az 5ss,zefUggesben erdekesnek talalom azt a II ""yt; hogy egyreszt a horoszkop kor alakti, es ez a kor l'Il1b6lumaiban tartalmazza a valosag minden elemet, s li"k takeletesseg,et is - masreszt egy-egy pszichorerapikus 11·...-]es vege fele a.paciensek almaiban es fantaziakepeiben
lil,~g'ukt61mernlnek fol az elert teUesseg saimbelumakent hires, k6r alaku Mandala-figurak, Alkalmazzuk tovabbra is a polaritas torvenyet. Ha van I a:1g, akkor kell rennie tuJvilagna,k is. Az a teny; bogy ~ 1 1101 a tulvilagrol olyan keveset tudunk, egyeseket ana
II,

~ II.~ minden

k,·ztet, hogy teljesen tagadjakletezeset, masokat redig I 'I 'ra.. bogy minden k:epzd6ert:jiik:et ennek elkepzelesere
I Tllt.sak. Vilzsga~juk most meg, mennyit is rudunk a valo~k!il'ban. Letezik nilvilag, mivel az evHag ellentetpolusat a(lja., II a nern volna, eviIag sem lLe~ezhet:l1Je.A polaritas torv,enye

jon OiZ, hogy az ,onmag'(l.t jonak hirdeto ember szintea nem kizarolag j6. hanem valahol rossz is; csak elf a m;.

• llenere, hogy eppeu ezt halljuk olyan gyakran azoktol, I klk mar az evilagon intenzfven a tulvilaggal foglalkoz-

il1~lpja.n a tuIviia,gnak egeszen masmilyennek ken Jennie, uiinr a.z eviLig. Ezazonban nem jelenti azt, hog;-' valami IIlagasabb rendtl vagy ;eppenjobb, mint az evilag, Annak

128

TH.ORWALD

Dr."TIU,L.'1I ~

129

nak, H31 atlepunk a tulvilagha semmikepp sem javmhUlk meg; csak megvaltozunk, Tehat a polusok ertekekkel v:tll felruhazasa itt is ertelmetlen. Egy teljes, huszonnegy 6n'is nap nappalbol es ~Js;I!i'~k.1 hOI all, Mindkettonek mas a mindsege, sdt 6ppen (1ln~~11 teres. De rniert nevezne bark i is .egyiket .iobbnaka- nIl siknal? Pontosan f.gy all a dolog a tlllvHaggal is. Aki 1111 sokat foglalkozik a t(dv]la.ggal es jobbnak, magasabb r '11 dtinek tartja azt, mint az ittenit - az a rna koveteln1l:el1'l el61 menekul, es elmulasztja evilagi kotelessegeit. Ami szelsoseges allaspont kepvisel6je hasonlo sorsrajut: d6k( szitetlenul botlik at a. tulvilagra. Az el belyesen, aki ismcn a t61vila:g' kovetelmenyeit es e rudassal a hatrerbeu w]~iasfll

az evilagi k,oteies.s6geket.

.Az. evilagban anyagi tes ttink van, De tudju k: ha V'III anyag, akkor keU,.hogy letezzen valami nem anyagi t~1 meszetti dolog is. A pszichologia es az egyhaz l.eIekr61 b· szel, persze meglehetosen eltero fogalmakat ertve l-ajt, Szellemrfil is sokan beszelnek - es mindenki masra g. n dol. Csak abban en egyet rnindenki, mi az anyag - iUetvl a test. Ez a z egye zes lett az alapj a ann ak, hogy mindenk I az anyaggal kezdett foglalkm:ni~ esminden mast61lne~'~:ll' gadta a letezesr. Ismerunk-e egyall.alan valamit, ami nem anyagi termeszetti? Igen: peldaul egy trefas orlet vagy az orom e'rz~ se, a banat vagy a koverkez0 folyamat: Maier ur rneghal. Mi valtozott> Ha az anyagot vizsgaljuk, ilgy az eleven. e$ a holt Maier ur kOZDU semmi kulonbseg nero talalhato: IDe valaminek megiscsak meg kellett vahoznia, hiszen kmOn. ben nem neveznenk Maier urat halorrnak, Azt. mondjuk: eltavozott belole azelet, Mi az elet? Valami anyagi do~og? Nernigen, hiszen al· kor az orvosok mar regen uvegcsebe tblWttek volna, elnll azt ken latnunk, hogy van valami, ami nem anyagi terme-

hogy szervesen kot6djek az anyaghoz szervezze azt. Mivel Maiernr rengeteg vegyi elernbol kapcs ala tb611 al It, eze k mos t mind sajtit torvenyszeruII I;t iiknek kezdenek engedelmeskedni - s ezt nevezzu k IIIIII bomlasnak. Mennyire maskepp volt ez Maier ttl' ,eleIL henl Minden vegyi elem egy ideanak volt alarendelve I be,~gyaz6dott ·eg;y nagy szervezetbe, csak azt a feladaI1III Iatva el, arnelyet a szervezo idea rajuk blzou, s~at onIIIII v~n}'usegukrca messzernenoen lernondva. z eleven ernberben tehat van egy szervezo ely" arnely I! test anyagaval kolcsonhatasban eleven organh:.must ~~pez. Ez a szervezo elv, arnely a. halalkor nyilvanvalnan elhagyja a testet, az, amelyet sokan ,,]elek"-nek vagy ,1:)!lZlche"-nekneveznek, az antrnpozofuso]; er6kepz6 testIil'k~ az okkultistak asztraltestnek, Az elnevezesek Ienyegn-lenek, fontos;hogy tudjuk, mirol beszelunk, A lelek az "Iuber egyeni lenyege, ez az, arnit folyamatosan j"en"l-nek logunk fel, fuggetlennl a test alland6an fOlep(llO~]ebom16 'J't]' eitdl, Ug ~ .. . van a [est. aHand6an valtozik, szubsztanciat .'pft Eel es bont le, me gis mindenkinek az az erzese, egesz i'leteben ugyan.az a szemely marad, Ez az '1ugyauaz" 3!. Iienne lev6 Iel!ek. De til] a. szellem? Eppen a szonak sokfele helytelen ~I sznalata vezet tevutakra, p,n most az alkimista hagyomanyra tamaszkodva azt mcndom: a szellem az eletl Az ~.. abai meg szeme"j.yte len e egyen- en es " "I' s " k' _.e 'epessege onmagdan mloui. Minden novenynek, minden kanek,. minden allatuak van szelleme, mivel ell Az embera test, Oil lelek es a :.zellem harrnassagabol . all. A test anyagbol van, a lelek volrakeppen az egyeni ontudat, a szellem az elni tudas kepessege, Ezt a harmas tagolod ast .megtalaljuk mindha ~ rom termeszeti birodalomban, az asvanyok, a novenyek ".~ allatok vilagaban, Mert minden} ami a terrneszetbdl az roi.l'.armaz.ik,harom lenyegi alkotoelernbdl all: lelek, 'test es
wit:!, de kcepes ana,
J

130 szellem harmassagabol, vagy ahogyan az alkimistak lEW veztek: sobol, kenbdl es higanybol. A halal 'e harmassagnak az egysege:t oldja fel. A szel' (. z6 ,er6kent mukod6 lelek res azeleterot kepviseld' szelleu: elvalik az anyagi testt61 es vlsszater sajat szferajaba. a ,Itu I vihigra",.eppug.y; ahogyan a. test is visszater sajat anyaYI vi kl.ga ba. A ha fal tehat csak a harem terulet egyG ttmu~f) deset~ szlmbiozisat szakllja meg, A halal ,egyikaJkot)6r~sl 6ntorv~ny(iseget gem erinti, Vilagitsuk meg ezr egy banalis peldaval, A bor g~[j

II I f I' I\Z EI...ET UTAN

131.

11,·ti"nlk. meg, amelvekbez a valosagban tobb nap, sot tobb volna szukseges, 19y tudunk olyanemberekrol is, akik •i ,tt- mikozben halalos veszedelemben forogtak - lej:.~t~ ~I:~dotta. V,eAt. halalpillanatban egesz eletuk, mint egy film"
I\'

molcshEnek ~s alkoholnak aranyos egysege. Ha des'Z-tiJbi lassal elvonjuk a borbolaz alkoholt, akkor egys.zedlYell Hmeghar~ a bor is, bar a ket aJkotoresz, az alkohol es fi, gyumo1csle is megmarad, Hasonlo tortenik az emberrel

K~. 1" rnekkoruktol fogva. Az idofogalomhoz hasonloan, amely csak az evih:igI 1"Lben hasznalhato, a tuJvilagon mas torvenyeknek engeeI, ilmeskedik a tobbi kategoria is; peldaul a gondolkodas, II beszed, az erzes, a mozgas stb, A u:ilvilagr61 kapott iniormacioink reszben a klinikai halalbol visszahozott em-

herektdl, reszben olyan mediumoktol

\r~~ lami

szarmaznak, akik

keppen kapcsolatba

keru! tek tulvilagi len yekkel,

a ha tala man. Az evilag eermeszere anyagi tester kovetel, a tulvihi:g strukturaja anyagtalant. Amjkor' meghalunk, csak tartezkodasunk sikjat valtozratjuk meg, amelyre az ott zavat:c)
test elhagyasaval keszulnn k fel. De mivel a z egyeni ttldal nem a testhez, hanem a ]elekhez kOt6dik, ezert az egy& szeme]yisege a halala utan is megmarad, Ez s:wkatlan gondolat Iehet szamunkra, hiszen megszokruk, bogy ON" magunkat at testtmk ke 1. azonosttsuk. .

itepes megpillantani ezt a bU'ikot,lk.i.terjedeseb;61 es szfn~!)s.sleailit~is.ab61 meg tuC!j,aaUa.pitani az 'aura visel6J':\nek indulatait, jellernet, betegsegeir. Ennek GlZ auranak a letezeset, amelyet

Ezeknek az informacioknak az alegf6bb hib.ijuk,. hog)' (n kUelentes,ek igaz volta meHett) irracionalis folyamarokar k -llett racionalas nyelven megfogalrnazni, s !ez nerncsak nehez, hanem szinte lehetetlen. A lehetseges kompromiszszum a szimbolumok kepnyelve, Igy meglehetosen egyseIo!:t:sen minden letras ugy 8z6] a tnlvilagrol, mint a szinek, "' k·] '] ,~'to .,-" k ·dA:'ll. .. .asaro . ~":\.l'am em berex osr UKt6] . Il:nye, ilango 'k' ara d" Ihgva minden el(ji]enyt, [gy az embereket is olyannak IatI'tk, mint akiket szfnes fenyburok vesz kortH, A "la·1t6?', aki
H

Elkepzeleseinkhez
peinkttil. Almunkban

ugyan robbnyire testtel eljilk meg

apr6 segitseget kapunk

alornke-

magunkat, de a foldi tOl'venyszerfisegek nem amegssekott medon vonatkoznak rank, peldaul tudunk repulni atmegyunk. a falon stb, Mivel az alombeli tortenesek nem

lag-hm: tartoznak -.; sok szempontbel az

a Iogikus szferaban jarszodnak

-~ebat at irracionalis

mint az okkultistak egyik bolondsagat felreg,oport, veletI nul kfserletileg igazolta egy Kirlian nevtl orosz kut.at6, j Iki kifej lesztetr egy nagytcszilltegukce szuleket, s ennek

tudomany

bepillantast enged az irracionalitas, a tu]vihig torveuysz,erCisegeibe. Emlitesre melto ebben az osszefnggesben az id6foga:lorn: almunkban masodpereek alatt olyan esemenyeket e[-

vl.~llomlJagyop. j6

Ezek a Kirlian-fotop;ra.fiak frissen szedett gyumoksok, anarok vagy emberi testresz .. k korul mntatiak a kiUonfeie szJOIil.suga·rkoszoe
rut, amelyet 6 bioplazmanak nevezett d. A bioplazmat azonosfthatjuk az eletenergiaval, mert megfigvelhete, hogy a sugarzo test levalik anyagarol, mihelyt hordoz6jat

!iegitsegevel az auratefenykepezhetc,

]1

132

TnORWA:tD

DEU1U! ~I

e]pusz(Igak,6 maga azonban elpuszrtthatatlan, A m~.ll 7,,815 inten zita sa ,eeS szine koffein, gy6gyszere k, alkoiwf~ 1.1 radtsag, boldogs3.gerze(~ harag, koncentralas stb, h,l;lta1'>.1

r ]2!jlamos.ak. vagyunk arra, hogy a ",r.tllvUagot",nn.im q~,'lra neve is sugalija, helyileg ",rntliiJmv,_f' ~epze~ijk A hit~ IU'H 19y keletkezett a "mennyorsz,ig". A "tulvihig" fogalma
~muban csupan erzekelesunkre vonatkozik. A rechnika ~Klt5egevd ezt rni, modern emberektalan szemleleteseb~UIII is el tudjuk rnagyarazni. Ai. asztralslkkal valahogyugy vagyunk, mint a szoI~,Inba n "ar2kd6" radio ~es :tevemClsorokka~~ amelveket a k IIwgfde16 technikai berendezesek.nelkul nem voln~nk keIn·'~.ekeszlelni, de.ennek ellenere itt vannak, .Az asztralsfk, ppen men a mi vHtigunk ellentetpolusa, oo.indenlitt megI!~ l~lh;at6, ahol a vi~agb61 megpilalhat6 valami. Bizonyara 1[1 ~~ ndenki furcsallja azt az elkepzelest, hogy 0, mint ,egv I- 'veszerepl0, "be volna zarva' holmi meghalLaroz.hat6 II t'~vendaju h1.~ll~mba - de annat ellen ere, hogy ezt nem I~1.(~Juk elkepzelni, nem tagadhatjuk -ennek a jelensegnek
I

Fa megvaltozik,

A kfserleti eredmenyek pontosan :fe6hk .il evszazadok ata is mert ;,lalo" ern b erek kjj elentesei t:,~cilk:ik
valoban latu~k ext a sugarz'.{j;,s,t"

Id6kozben minden egyemmeuwdlbbf'ejle.s2Tem~k ,I Kirlian-fotografalast, buzgon gyfijt6getik a fo,t6kat~ llrd,il v.iUak es .btalogizii.ijak 6ker.Ez rnegint azt peldazz~, ,I~ ~I r.6rrenik azokkal a felismeres ekkel, arnelyeket a b61c:s,t' ~ evszazadok ota is.nlernek, de most a tudomany Fedezi I,t,1 es aUiti3 funkcionalis rendszerenek szolgalataba, A i&~lk ktserleeezesb en ka talo gizalas ba n elvesz a Ed fedez.esnek ,I gondolkodas szarnara fontos jelentosege es kon.z.e~kvJttl!€'i~, ja,Merlmfg egyik oldalrol t-i5kelyre fejlesztik a pszichI'Jka 1 ),testek" lefenykepezesenek modszereit, mas reszrol :egv re tova bb fejIt)di k a lelek nelk[jJi Ielektan. Es barmn~~ u sl;6ra~oztat6 lehet is megfigyelni, hogy veIet1cni.H(iog',y2l11 ero.sfn meg 8!. tudornany eppen azt, amitaz altala o1y nil gyon.~e.nezett 0 k. kul ristak mar xieg hangoztatnak, ezek. a gondolkodasunkat igazo16 eredmenvek sernmivel sem visznek minket tovabb, hiszen az egyts, killional[O terLYG" ket sohasem dolgozzak egysegbe. Induljunk ezert inka:l"h a sajti t utu nkon, . .. ,
j

II

lelE:zeseL Hasonlokeppen

vagyunk

az as.ztr<!ilsf:kkaLHa egyal-

Tudj uk, hogy le lki testunk va gy "a sztra ltesnmk '" [eli)· sugarzti.sb61 all, arnelynek szfnosszeterele meg:feld'lelki rartalmain knak .. !'\ u:i Uvi ennek azasztral testnek n!l~lag felda U:tel',esi slk, amiert is asztralsfk nevvel swkr.a.kiHer,· ni ~ 'i"gy azonos energiaformajuis ken bogy legyeu.Ma szova L a t uJ.vHagvagy a z .asz tralsfk a hullamok viUiga, E Hullamvilagot ne ke,pzeijuk masmllyennek, mint a ~Ilri vikigunk, hiszen terben nem valik d'tole. hanem ]'esz~l kepezi, csakeppen erzekkuszobil n ket ne m eri el. JIY4 a

pont .1 enyeges,

I~n., akkor is csak bajosan tudjuk elkepzelnives akkor I'~ csak b~pekbenes hasonlatokban, amdyek azonban ohas;em fedik teljesena valosagot, Gondolati elvontsag~\~l~ nlegfogalm.azha~juk ,e$ jelent6s.eguk!et feIfrllerhetj'lik ! !~ran, de meg csak akkor elhe ~jtik, ha mar ott vagyun k, \'l egykor valamennyien odakerulunk. De saj:aLOS m6don ~'4 a bizonyosseg nem kfvancsisaggal iB·Hi el az embereket, hauem reuegessel. Mer [ erre a masik sfkra csak a halal 11yil ajt6t. A' halal 6s1d6k eta minden ember szamara az egyik I,[·,.pneg.raz,?bb ,e~men.y, hiszen a halal azeletellensege, Ez .rzonban hibas gondolkodasl A halal ugyan ellentetparja ut: eletnek, de ez csakannyit jelent, -hogy nelk41~ elet sem k-hetne, EZe-It is kell az embereknek szuletese pillanatatol kezdve akceptalni a. halalt, hiszen ez az emberi elet egyet~ It·tn biztos pontja, A halal tehat nem kJviilr61 jov6 es az
I
i~

,~I

134 ernbert feI1i.yege:to, v:alami.Be]nlro] jon, es 3lZ elet lie~'1~l~1.. alkotoresze, Rudolf Steiner egysz,er azrmondta: j~Azelet rjtllm~ N os, a ritrnus m indig Ket H.,zisbol aU. Az egy ik fazis:t 'e;l~t nek hfvjak - a masikat halalnak. In pefsze bi zonyosnyelvi pon tatlansagokkal ken ~ictlol kuzdenunk: ~zr,!eiet" tartalmazza azeletet es a hawlt i~~ mint ahogyan egy teijes, 24 6tH.s nap is nappalbol '~~ r:i szakabol all. A szinuszhullamnak kozepen van egy pOTh~iLll amely merszi a nullavonalat, Ez a metszespont nem seJH misfri meg a szinuszgor bet, sot eppen az teszi s;dr~u&~€h beve. Ez a metszespont felel meg a halainak mint ~az,e]~'1 d6felteteIenek. Meg egy kep: a halal olyan qj[O, am~]yn€lk egyik oldalan ez all: Bejarat, a masikon pedig: K~~ira't. Miert felu.nk ]1!H~gis olyan nagyou a halaltol? A7. 9~li;::va· ~6.szfn.uleg ott keresendd, hogy a pszichikai belyen a materialis enunkkel azonosftj uk magu nka t, Ahabilf€{~h~~ II miatt menekulnnk a halaltol, ahelyett hogy wdaws·a,1.i,' le mel yed nenkbenne, Ebben awn ban veszely rejlik, Hiszen ~ hogyarn is akarok teljes eletet, ha az egy ik fele r61 n1J~(C~ kulak? Az elet megertese ahalal megertesevel kezdr6di.L Hiszen "senki sem tanulmeg ein,i" aki nem tannlr f1\lJe~ meghalni' (Tibeti HaJottaskonyv).. Ebbe azossz,efUgg:esbe illik bele. a Grimm. restv6r€ik k'i..U!6n6sneseje is ~;AfniraI, aki vandorutra indult, .hcrgy r megtanulj on fiHni". A rnese egy kisf urol szdl, aki n.e;[tl retteg a ha~tilt6L es gyermeki megkulonboztetni nem tndasaban a halottakkal ugyanrugy jatszik, mint aze~6kkOCi:l,
II

135 1\,rUerett hozzaallast az elethez . .Ezert ken szembekerulnie III iInden regi miszteriumban, beava tasi szertartas ban vagy ii-diva. avataskor {a. priminv nepeknei) a ferfikorha liepo i~(ulak valarnifajta halalos fenyegetessel. j Eredetile g minden vallas ismerte az elet es a halal "Myseget Krisztusnak is meg kellett halni.a hogy ne-

'I n nk aja ndekozhass

a az

~,oJrokeletet'·'. Aztped ig, hogy

az

I~j.l;-eszseg ,es a reiet egyeni wvabbfeji6dese szempornjabol mekkorajelenrdsege van ,egy kiedelit halalkepnek, az analhikusalomfejtesbdl tudhatjuk, A kezelesek soran at p.i~ f lensek gyakr:an :8). halalszirnbohimok ereset rnuta ~ak fe.], Wi, 6S1feldemb6lvagy egyszeru tagada:sb61 kiindulva ege~ ~,1ien. addig, ll1!lig az ~let alapjaken; ellsrnerik a halalt, Tehat nekem sem az a celom, hogy banalizafjam vagy ,tl'talmadan.abbn.ak mutassam be a halalt, mint amilyen, lranem azt szeremem hangsulyozni, milven fontos, hogy id5be~ kezqljuk egy tema megvitatasat, es szeretnem rneg~ tatni azt a. silkiot, amelyen a halal problemaja ertelmeau ~C"I1. megoldhato, A halal to:rvenys.zef'u~egenek ismerete ugyanis felvet egy ma:sik, gyakorla ti aspektustvamelyet I!n tlgy nevezek: '1'3.· meghalas m'i.l:v:eszete". A mai modern ~1.ok~sok. ismerereben inkabb ligy kellene '[ogalmaz:ni j~.an:-

uak rmiveszete, hogyanhagyjunk

halni ".

masokat b6.keben meg:..

ezer1t,az~a.n k6tr1ye::?i~te elknldi, hogy ne kelljen szeg}i~~~

ke1J1J nuatra. Meg kellismern ie a retteges es bnrz:ong:iselemeu~ tis erzeseit, hog)' egytfultahlll emberre valhasson. MerL~~f'" pen a retteges az az alap, amelyrol a halallal vaJ6 md2J:~~ perlekedes kiindu lhar, Am csupan kierlel t halalkep ~clm

/ // ",. meg h a1asmuveszete

"A halal voltxikfpj>cn a. pihenes pillanata, ug;:ani{.g)', mint. ax ejszakai nyugodaiom a k01Jetkezo eletreggel eMu, am-ik or f1'issero-' vel es 'oid(.nn kedvvel jolyl"t1l0d a b.ej~jezetlen 1l11..m,1u.$thog) aprtim,lfAnteUrkezz a tokllete..r;; befejezislulZ." Kalidasa
~I,amanapsag valaki szembesul a halallal v:agy egy haldokI.ival, azonnal 6rult tevekenysegi kenyszer vesz erot ra.:i,.1. Embereket csddit oda, mentoket hiv, orvosok rucatjat Ing]alkoztatja, korhazakat riadoztat. A halidok16t ide-oda luvarozzak, szetrazzak a lelket, Igy igyekeznek a hozzaI~ rtozok szabadulni attol a koteiessegtlkt6l, hogy egyediH ruaradjanak a haldokloval. Fe dig a h aldoklonak ebben aLZ esetben legink8ibb egy lelkipasztorra volna szuksege, Nem feltetlenul olyan ernherre gondolok, akinek ez a fogblkozas.a. Egyszerden
III

'sztiei a fejet, Alapjab~n veve mindenkinek, aki csak koi lveszi a. haldoklot, kutya kotelessege lelki tamaszr nyuj.,

-asvalakire.iaki meghiu temakentkezeli

a halaltes nem

lani. " Isrnerek olyan ernbereket, akik rettegnek attoI, hogy a halottashazban meg egy U1i.OIsO pillantast vessenek halott q=!.jukravagy anyjukra, Meg az sem fordultmeg a f~ji1k~ hen, hogy ezzela vegtisztesseget adjak meg egy halottnak, hogy aztan elevenen orizz,ek or 3tZ ernlekezerukben, A halaltol valo felelem az oka annak is, hogy' a haldokIlot el szok tak tavolftani, es azok, akiknek mellette volna a l1e]yiik; rnegelegednek egy feher kopenyes ember [:ijekoz~
• J

138

THORWALD

DJ1THlM\l'I'

II

139

tatasaval, Egesz eletuket egyfin. to]if.)nek - de epp 'll;. b.~l, I pillanatahan, amikor az ernbernek a legnagyobb s:ZDk~f ge volna hozzatartozoira, akkor hagyj{tk cserben, Ef:I~'I rendszerunk arra rendezkedett be~ hogy az en:l.berelr.11 nernhagyjak emberhez melton meghalni, A legrosszabb, amit egy haldokloval tehetnek, h{l~ megakadalyozzak a meghalasban, mondjuk dek,u-G'lSl;Jk ko~ak a. szfvet, hogy ujra eletre keljen, Mert nem halb.11 meg heken a jambor? Azerr, rnert a hozzatartozok, aki~ szernmel lathatoan olyan odaadoan faradoznak erte, eI,Sl.l sorban azzal vannak elfoglalva.Tiogy lekHzdj6k tt;llajdnu halalfelelmuket. Es ez a leg6sibb halalfelelem az oka an na k, ho gy mindenki elmulasztja a kotelesse ge t, Milyen segft~egrevan szuksege a haldoklonak> Meg~ell gondotnunk hogy a halalknzdelem valoban hare, es talau anna k is ken lennie, Hiszek abban, hogy a legszeb h' es.leg boldogitobb halal eppen a halalkuzdelem utan kovetkezlk be, elet es a haiti] utolso nagyosszecsapasa utan. Nem hiszem, hogy az "e.LszunnyadasP~ a ;~hahlJbassen derules" volna a. legjobb halal, Hiszem, hogy a halaIlilz delem ahalal meltosagahoz tartozik, Ezt a me1t6sagr.elj'!';)· halalt lk.u.sz!o ki az oszagu ti baleseti halal. Erre u gyl1ms boli nem lehet felkesznlni, Egy csattanas - es kesz] "Harmine ev a halottak .kozott" (Dreissig Jahre .U11ter den Toten) dmu konyveben Cad Wickland pszJchi~te:1' olyan mediumokrolIt; aki~b61 meltatlan halalukra panaszi

~!,tI

\f.'~ ajanta.nam, hogy k(meljek ot mindenfele borzalmas I II VBXlV~61 ugvmint mentdautok, beregszcbak, folyosok, 1IIIlrdagyak tepcs.6hazak. A haldokloban gyakran nagyon I '1'6.s keszteres el a beszedre, rarsalgasra, ezert a masodik I ' keben azt javasolnam, hogy ell tegyek szamaralehetoj

elisa leek-eben igyekeznek m.egnyugtami a haldokkit.

.... ".Ha beszelni akar - akkor hagyj5k. ott beszelni, Ezeknek ,I f. embereknekhirte1en egeszen uj benyomasaik tamaduak, es amit sokszor a haldoklo hagymazos fanttiziaiiisanuk tudnak be, az mar az asztralslk bcnyomasait nik rozi, nmk mi meg s,~:it) racionalis viLigunkkal vetjuk ossze, Itt kellene at leginkabb seg1teni" ide lehetne a legnaI;!,yobb erdket osszpomosft.ani: a haldoklok emlekkepeire. z. eg,esz eleti1k filmszertien, gyorsftva lepereg eU3uGk,. de IlgranekkoI" egy uj vihig iskitarul, a metamorfozis keny-, ~~Jr;::re egyre erosebbe valik. Egyre erotefjiesebbenjelentke.dk az az 6b a], hogy leves sek a testuket, Amikor ex: ,2l val:3'-s l.trej5n~ az ember nern akar egyedfillen.ni. De tiz olyanual se megy semrnire, akik korbetilik es zokognak . Ebben H helyzetben csak az Iehet a segitsegere, aki asszisztalni
ukar neki,

kodo elhaltak szoltak panaszosan, Ebb61 ana kovetkeztethetunk, hogy a. halalkiizdelem nyihfmw,I:l6an a korabbi

eJett61 valoelvalas es egy 4labba "a16 ,atmenet resze. Mien halt meg Krisztus is halalktizdelemben? Ugy-a:n a halalknzdelmet a. haM] szfikse~gszer('[ el5zm£\nyen@1 tartom, luegis ugy erzern, ember] segftsegge], tamo,g21 to viselkedessel ez .2 folyamat megkonnytthete volna, Ha: leckeket kellene osszeaUlitanom haldoklok r,es.z~re;akk01

Es m.ag-a.a haidok16m.it tehet? Nem sokat - es minrlent, Ha tudatosan elt, akkor nehez orai eljotteveI is a megfelelot fogja cselekedni: tudatosan fog meghalni. Az ('lere:nd6 meghalasesameny a tudatos, dgond.olkod6 meghalas, Ehhez pedig e16feltetel az ereuseg, ezert ismetlem: r..egeletiinkben meg lsell tanulni a meghalast ugy, hogy cgesz eletunkben beratkozunk a halal proMemalilk.ajaval, ahelyett hogy az elerbe kapaszkodunk fejvesztve. Ezen a helyen hadd sz6lj;ak nehany szct egy olyan tema1'61,arnely saj1'los 6vr61 ev:re nagyobb teret nye~;.~z; 6ngyH~ kossagrol. Naponta a vilagban kereken ezer ember dobja cl rnagatol az eletet, esWbb mint ketezren kiserelnek m~g rJngyilkossago't. Berlinben az fgy megh,akak. szama csak-

140

jaival egyeteruben tovabbra is letezik, azzal a kuWn:bst6,g gel. hogy nines tobbe teste. Teste hianya pedigjden~6SJf:~'1

nem haromszorosa a balesetben elhunytakenak, A 11€'J n zetkozi halalozasi statisztikakban otven halalokcs0'pnll koztil az ongyilko1Ssag a kilencedik helyet foglalja eH E jozan szamadatok rno'gott a l~gkiHo.l1felChh 93:51.(' tetelf emberi problemak rejlenek. Am egyvalami kCiiz6 ... benntik: azt hiszik, hogy az o.ngyilkoss.a,g: reven me,gs7Ja.b I dulnak problemaiktol, De az ongyilkossag oriasi tevedll:'~. Mivel ezenaz titon csak a rnaterialis testet semmisitilLme,l;h a proolemak megmaradnak, Hiszen a problemak mind~~ lelki termeszettiek ,meg ha testi szenvedes valtotta is, ki (ike!., hiszen a szenvedesek csak megoldatlan lelki konl likrusok kifejez6desei. A sikeres ongyilkossag utan pedig az iHerlS meglepodve fogja tapasztalni, hogy osszes gOlld
>-

/\ ttilVihig
j

.Az ember a termeszet leg.csoddlatosabb al> kotasa. Nem t:udja.ftlfOg'ni~ tnt: (1. test, Jneg kev.esbif,mia sullern, a. legkeiJesM, hogyan h.apc80l6~tik e helM f,gym~sh(Jz)' ez a nehh'segcsticsponlja - es megts eppen ex.
<.

es

alkoija a linY'eglt."
osid6k .ola erdekli a tulvt1ag, Szeretnek tudIlli. 11li 'i ~hja6ket halaluk utan, Tetttmk u:gyan k:f1SerIe:e~. irra, hogy elmeletileges elvontan '\"AJflSl.O~unk erre a kerilesre, de az emberek robbnyire konkret.ikepszerd Idra"'OkaLszeretnenek, Ha a tulviUi.g "leJnlsat" akarjuk, akkor nlyan emberekre vagyunk utalva, ak.lk "li3.t6"-k,enu~'I,'_agyt)rlkent mar az evilagi eletHk.ben odajuthattak es lathartak. ~tC)gy az fgy keletkezetr hlradasokat elhisszuk vagy s;~~' \7. embereket

megneheziti a helyzetet, his-zen nines mar a cselekvesh I. szukseges .eszkoze", Legkes6bb ebben a helyzetben be kell Iatnia, .bogy a problemaktol nem lehet megrnenekulni, hanem c:S'(t .. lekedven meg kell oldani 6ket - de a cselekveshez m~JI nines teste, Eza felemas allapot aztan megerostti benne a tester ()ltes 6hqjat, amely a legtobb esetben nagyon gyQn; reinkarnaciohoz vezet, Ezert mindenkinek rneg ken gOFldolnia: nines lehe[oseg arra, hogy "eldoqja.magM6J az eletet"]

mindenki dUfll;seeI maga. En magam nagyon meggyoz()III sk ralaltamchogy minden, hiradas, ffi.ggedenn~ keletkek~ j idejet61 es helyet61~ egesz SOl' jellegzetes egyel.es[ muuuott, E medon idovel olvan dkepzeleseim tamadhattak a I (llvilagr61~ amelynek tartoszerkezetet a minden besza~oI ,ban azonos tf~nyek alkonak, Ezt a szerkezetet szeretnem Ili'DSt roviden eLZ olvas6..c1e tarni, Ahhozvhogy megeniik a. halal l~ilhu~at~b.ml~e:ta~16
lolvamatot, eloszor azt kellene tudnunk, rm zaJhk}e alvasko~· hiszen a. halal nagyon hasonlit az..alvasra .. Almunk: han az asztraltestelvalik afizikai testtril, de egy szalagszerf kepz6dmermyel - tin. asztralszalaggal - osszekijlte[eS~e!l marad vele. Alvas. alatt az aszn-altest nagyon ruessze elta-

142 volodhat a fizikai tesuol, de a kapcsolat az asztr;Hs;zI,IM reven mindvegig megmarad,

143

1IIImms a M~.ja.r6li beszel, a latszatok vilagarol,

.llumytak pszichikai

Az ezoterika ismenbizonyos gyakorlarokat, amel t lehet6ve tessik, hogy gyak.orl6juk tudatosan va,n.dd}\o~lrul az aszrralszalaggal egyflu 2.Z aJvas idejen, Ha valakirusikerul asztraltestet elvalasztani a fizikai resttol, maga I meggyozodhet arrol, hogy az erzekszervek az a.sztralfc ',I ben honosak. Ezek az asztralvandorlasok egyebkent fWrU holmi tires spekulaciok, hanem a jogaban vagy az aikHi rnazott magiaban mindennaposnak szarntto gyakorlilH!lk.

amelyekrol szamtalan rudosuas sz6L

A halal mindossze annyiban ter el az alvastol, hog.}, eb ben az esetben az aszrralszalag is ].e\i'tiHk a testro:]" ra-s: r~n at ket test k6zott minden osszekottetes megszakad, Ahal, I bekovetkezte alatt az aszrraltest szalag alakban kijon a Vrlll bal oldalahol, spiral alakban a haldoklo feje f6lOtt hell)!....... kedik ~]; es tniutan teUe:sen elhagyta a testet, fe]h6 alakot tilt. Ebb51 a. "felh6beW~ a halal utani elsa oraban a halo~1 area, majd egesz teste kirajzolodik, A. test es az arckii£~i· zes fuggetlen a halott koratol, de srilizaltan vissza(fikfo~jk

ajellemet,

111I'veltev§sunk revenalig tudunk egy olyan vilagot elkepIlllll i, amely realis, an nak ellenere, hogy "csak" lelki. Egy n p sichikai k6 ugyanolyan realis, mint a vakidi, .s6t at: else IIM.\lodik Ietezesenek sZilksegszeru feltetele. Ha az elhunyt pszichikai testevel egy pszichikai vil1tghuu 'el~ akkor szamara ez az abszohit reali tag. gyan ugy I n meg ezt a vilagot, mint ahogyaneddigmegszokta, men II m rudja maskepp kivetfteni. Mar korabban hangsulyoz.nn, hogy a pszichikai vihig a hullamok vi1ag.a. Eleg egy ~~ndolat - mar valosag format is 6]tott. Igazi Eldorado 111)rmk itt meg, bar arnyoldalai is vannak. A ga1..dags:ig111.120, dozs515 eletmodhoz 15 eleg egy flito gondolat- de til. Ilf'K.sekelyebb felelem is. elegend6 ahhoz, hogy a. felelem ~.II't,aIma realizilodjek. . ~gy az ember ebben az allapotaban ounon oszroneiIIII k. kfvansagainak, ohajainak es gondo].atainak kiszol, ,~ltatot9tiva valik, Csak olyan Ienyekkel lepher erintke'she, akik azonos hullamhosszon vannak vele, Igy tehat

kivenileseibol jon. letre. Materialisra

arnely az

a valtozasnak. Az elhunyt egy ohajvilagban t.alalj.a magat, amely teli s egeszebenva.gyai es elkepzelesei szerint epul fel, A budd-

hosszu alombol ,ehredne.Mintha mi sem tortent volru , ilgy erzi, csak erzekei elesedtek ki, rnozgasi ~eheto"s~g,'i es ;egY'eb szellerni kepessegei novekedtek. Egy.ehek.bel'l at ,,(~" vilag aFig kulonbozik a regi elhagyottol, Ezert furfJul elogyakran, hogy a halon. nem is h iszi el a. tulajdon haIti lat~ es folytatni pr6b::ilja eddigimegszokott ,eleh~t. De -az ~I teny, hogy a kornyezeteben eI6 em.berek- akiker erzekel:ui tud - nem reagal flak jelenletere, lassan tudatara ebresz~i

Amikor az asztraltesr ujraalakl.llas.a hei"ejerodott", a~ lel hu nyt felehred asztraltesteben es ilgr erzi inagdt, m i'lUln

~kapzsi csak a tobbi kapzsivalerintkezbet, a rablo csak a i .tb16kkal stb, Mik6:zben aztan az ember a vilagot mint onII h1 kivetuleset eli meg, lassankent elesedik belatasa, on~

'I

merete ,es az az ohaja, hogy magasabb szinrre fejlOdj~k. kfvansagt61 sarkallva gyakorlatilag a magasba emelkeIml;.; ekozben olyan lenyek lamQga~jak, akik mar elertek a h:IR~:CMs magasahb fokat, Ezek a lenyek (sal akkor lephet111I.'k sszekottetesbe vele, ha () maga is vagyat erez erre, es o 111~y "k6z6s hullamhosszt' hoz letre. Ebben az os.szeFUggesben erdekesnek talalom me.gII,

r-n rliteni,

hogy

az

ugyneve:z:ett hangkuratasban

,ihb6.1 .i\U,hogy technikai eszkoz5k segitstigevd II, mgjat veszik magnetofonra) osszemgge:sek mutatkozrak .,1 hangfrekvencia es a tulvilagi hang szinvonala k6l0U.

. (amely elhunytak

III

.~.44

TliOR\4\ALD DETli~I I I ~

Vagyis: minel rnagasabb a hordozo frekvencia, amreJ~{,'r I k sugaroztak, annal igenyesebb valaszokat r6gzitet;t a h:1!IM szalag.
A tulvilagot altalaban
hierarchikusan alarendelt

I\' VALOSAGALKAL!MAZASA

'"

,;

",.

tobb kt~Jonb6:r.6~egy'm.i1~"I,.lk
szferaba

szoktak

bedsz.I~1111

leg-tab bSZQf hetbe, jeienesetben az egyes szfertrk illl( vezese es tulajdonsagai nem erdekesek, Csupan a~ ~"II nyeges, hogy a. szel~emi fejlettseget. 68 elettartalmskat .1 a szfera hatarozza meg, amelybe a halal utau bete1!'u1 ,i ella l.1nyt. Ezek utan mar csak annyia feladata, ho~ ~I es belatas i1.~jan egyre magasabbra kerUljel]l a hireram:~lh 1],1 ban} ml1gnem egyre er6s:ebbe valik benne az iiji'a {~':ill I oites utani vag-yo A szferakonat t.concn{) .Ieszallasa' utana szeUWll~Nt idra inkarnalodhat anyagi vilagunkban. A.z k!6P'Q'f[l~~Jl c\ az uj szul51"et az ·eMzGekt tartalrnai es az ezekbdl tldtSdu szti.k.segsz.enlsegek hatarezzak meg. Az inkarnad6 (~f 11 csak abbana piUanatban johet letre, amely nleg:f~l'[ ~"
ember mi nOs.egi tar ra lmainak, Ebben a pan than ,fr.i\'l}'r.k,~ zik a karma es az asztrologi a. A we gterroekenyft6skot ,I ket .82;(116 csupanaz '.'anyagrol'' gondoskod ik, amivel at 1(-

"A T:.'iltigegyete1l:tbm nXncsmek 1Mgy 'l-ejtelyek~ csupan a 'I'm;ismereteinhben. 1Ja1'maA nagy hezagok. ,j Dr. Edg'ar Mitchell

lek osszekapcsolod hat. E,zert aztan az a kerdes, hog)! .~j kor kezdodik "az e1et"- tokeletesenertelmetlen, flis~~!11 az elet nem kezdodik es nemer veget,csupari megjel~(:~i
formait viiltoz[a.~jla.

IIIII' I

AZ tnT

li'fA_

\JII~f~gunkjelenleg
,I

ka u.kinyHva nitaskepp en hirdetik en.heteden templomi III l·lviikol1-:- amelyet szakmai zsargonnak neveznek - a hiIllkwmegenek, Es j~ annak, ali ketsegbe vonja e tanok ":lli~ ;,;:sagtit vagy tevedhetetlenseget. Azonnal kiko,zoslrik at
Ii II ~

isten neve: facio, papjaia

egy nagy vallasi kozosseghez hasonlit.

termeszettudosok, akik ra-

I 'I\lHagosult emberek hitkij,zoss,egeb611 Manapsag kigu1111}'uHa,k kozepkori egyhaz mindenharosagat, es elfele]a. 'II k, hogy a szerkezeten fonu.Hi.san nern valtozott semmi, I lit keppen aze gy haz hdyer arvette a termeszettudomany.
I

\'Iksgaljuk meg, hogy ennek kovetkezteben jobbak vagy

ulncs, Viszont na,gyon is sok kifogasom van az ellen, ami manapsag az allitolagos "tudomanyos" gondolkodas eredupnyekeppen "r.udomanykeue' jelentkezik. A felreerresek. '1,,1 kerulese vegett itt szeretnem megjegyezni, hogy arnikor Illd0l11th'lp"'61 beszelek, a mai Iormajaban megjelend tudo-

rszabbak letnlnk-e. A. "t,udoma n y'" szo 'alka lmazasa max onmaga ban is 1'1' blemas, Peldaul a ."r.udomanyog.~'jeIza hasznalata biwnyos rneghatarozort, de'firiiaJt kutatasi es gondolkoda"si lu6dszereket tetelez fel, amelyek ellen semmi klfcgasom

1111~nytertem alatta. A termeszettndomany diadalmenete I, IIzikabol ered, Enhet6,. hogy elsdkent a f zika kezdett a knlv ilag dol ~ f'~ ivai Eoglalkozni, es anyagi torvenyszerfisegeit kutatni, ~~:ddig meg ren~en is volna, De a sikerek okozta diadal111~fl.motban ket dologrol elfeledkeztek:
I, Elfelejtettek, hogy a .kutatas a va16$~ignak csak az egyik polusara vonatkozik - az anyagira -,. es at: eredmenyeket at eg·eszrevonatkm:.tawik, ami megengedheteden. ~, Ebb61 a "hat.hsert~sbol'" fiatt ki automatikusan. a rnasodik hiba: sajat kutatasaik kriterinmait kotelez6ve tettek minden kutatasra, feledven, hogy nem minden agazat foglalkozik O! vaI6srig materialis oldalaval,

148

THORWALl)

Dna.u

I'

IIII ~,I' :\2: tLlU'

tHAN

149

Ki.iJ5nbseg van akozott ...hogy az emeI6t<'5rveuyt vizg-gflhlll~ vagy egy neurozist. .A. rnai terllH~szettudom.anvos ereflJH

L~

lk.kal inkabb elleniavaslatot

szeretnek

tenni

vihi.gnak,
SZal11-

fliggeseinek vizsgalar.aiban, az egesz valosagra - a ''l.rall

egeszere - nezve hibasak es azok is maradnak,
Ez a problema

nyek, akarmiJyen

helyesek

is a materialis

dolgok,

~u-rt a mai fonn~iu tudom amy napjai meg'

annak

~~!f'~11

,I

manyban, most a sors ironiajakeppen epp a Ezikanak koszonh;~jll k

amely regebben a materializmus alapjah vette meg, 1~'I \ rna, sajat eredrnenyeinek hatasara kenyszertil Idh(l/i:r11.1 t~Iajt a materializmus laba a16l,Igy az a groteszk kep ~.III kibontakozoban, hogy mfg a nem fizikai szakagak 1elk '\i;~ II loholnak a tegnap fizikaja nyomaban, addig a rna fi.zik.~q I mar mas partokat kutat, Ez persze csak keveseknek ~GIII~ fer" hiszen az egyurt gondolkodas sohasemvolt a. mdUlthi nyos specialistak erenye, Ilyen hatter eldrt jatsl6dhatiFJ""~ le olyasrnik, bogy mfg' Cad. Friedrich 'von VVeizsackerpm I fesslo:r a k~mdalinie1"6k.ku~atasava~ foglalkozik {a j,6~1~ adatai szermt ez a rneditacio altal keletkezik az en1.ht'l ben}, addig a pszicho16gusok elektrosokknl pr'6h~ljaJ);. kt zelni a neurozisokar,

mindadclig nem jelentkezetr a twin amig az hitt a materialisra vilagkephen. I'

l.tlva..A regit azonban tobbnyire csak akkor szoktak e1ejte111'1, ha mar rendelkezesre all az (~jl,·A terrneszettudomanyos I undolkodas szuksegszerfi lepes volt. De minden fejl~desi 1" 'pes,nek az a sorsa, hogy elerje szelsd hatarar, s ekkor I, valrsa egy (:U ellenteres ir,anyu fej16des.. Ez minden teI ~~ leten

Iejthsz6dik: a zeneben,

a divatban,

szexualis vagy

rn-velesi kerdesekben vagy a nagy szellemtorteneti

mkokban. Leggyakrabban
nil' 'g,

korgon-

csak visszapillantva

tudhatjuk

hol is volt

az

"ara.ny kozep",

N~~,lkoda;elerte szelso pontjat, es fgy elleuerokent

M81 ilven fordLl16id6hoz erkezttink .. A racionalis

kihivta 11,t. irracionalitast. A tudomany teruleten kulonosen kef heh'en e'l"zekelheto ez a folyamat: egyreszt a kvantumfizika uiabb elmeieteiben, masodszor pedig - sokkal harsanyabIMrl - az tin. "po~g:1rr' tudomany szelsobal kr]r]k~jaba:n.
\ tudomany falainkfvul ez a visszatere az irracionalishoz

. A rermesaenudomnny hibas alapokra epfteu es elll'JI lk.,enyszeru~n hib~s eredmenyekre ken jutnia: ezen aJ:egli:~; z~ktabb, euartr.sok sem s.egfr,enek., Ha egyenletemer mha~ hipotezisre epftem fel, hibas eredrnen.yre jutok, rneg II" formalisan leijesen helyesen jfLHam is el, Ha erechnel)} "i met blralat eri, hiaba lobogtatom a szamttasaimat, b@iI't, eljarasainak egzaktsc)g-athozza fel,
a~ok hibatlanok. De a. rna rudornanya megis azt teszkn '1111 kiindulasi pontjo;dt kcrd6jd.ezi uleg, h anern donto. 6rvke<ni

Ee;j16des k6riHbe1tH a Inegjd.enes~vel. . .fi~ vd ezek voltak az els.6 krserletek ana, hogy a racionalitas I.ilair attorjek es rnetafizikai tapaszralatokat gyCtits!enek, termeszetesen meg j[t)_keletlenek es durvak voltak a mod.1 nnak

III(~glatva.nyos;:lbban jelentkezeu: e hippik es a kabit6szer;_kereskedelem

reik, Ezt az erintettek is hamar felismertek, es ugyana celnak eleresere kifinomultabb es jobb modszeI .ket kerestek, Ellen ~ titan Iedeztek fel a keleti filozofiakat, a hinduizinust es mindenekelot t a buddh izmust, aj6gtit es vele egy'iltt .i hozza tartozo meditaciot, amely a t6bbinek is s.~6rja. Regi
It:

Ez az aka annak is, hogy allandoan hangsiilY0eCnlll, nem tlirekszem. az aSl'.troI6gia es hasonlok tudmnaO;Yf)~ elisrnertetesere, hiszen egy helyes modell bevonasa Jl, messze nern vezetne az egesz rendszer megja'irul~sahoz,

klnai

'cs

india]

b6ksesseggyujtemenyek

valrak bests elle-

ru

rekke az ifjusag koreben, A keleti filoz6fiakv?r:gabetqjen. .h vegUI Jez.u:st is felfedeztek es ,Sezusnepenek" neveztek magukar, India j61 meg tudta lovagolni ezt a hullarnot tis l'h'irasztott minket szent emberckkel es gyermekekkel,

1.50

THORWALD DKrl-llll

I' I t.r

;\7.

If.LET UTAN

151

veke t ,arulj anak ..

Ugyanebben az idoben szeles mmegek erd~kUh I ~lovekedett meg a parapszichologia irant, A PSI HU .il ]gev~ vti1t. Nehany tigyes zsurnaliszta rogton f;:'i,f;),anlJ loll a tel~la~'a,~ ugynevezett paranormalis eseteket gTdJt~'II"'~ sp·enahstak arcbtvumaibol .es k.6nyvekEorm4jab~IiI :1 IIII ta k a PSI -re ehes tomegnek. Azu zlet viragzik: kelemd~":i ~ k valtak a ffist.CH6paldkoik es a Buddha-figurak. _Fel_F~d~lII ~ az akupunkturar es vele egyutt azeddigagyonb}j[n~:lh ~It termesz,etgy6gyaszokat 'es gy6gyft6 embereket, lff(r,\' I ezelott meg csak kerci6 arcok. valaszoltak aZ,}antog,cfn II ning" kifejezes hallatan, rna mindenki tudni veli, ,mi' .1 A kiadoknak is meg,eri, hogy nepszertl asztro16giail Jl ),11

Ez mind egy olyan fejlOdes elOjel.e; amelvet en Jr0vi. It II ~jlnisztikus hullamnak' nevezek, Hogy ()f'({]6k.e' eoi':l'i'L ,ok ,I hullamnak, az mas kerdes. Ebben az osszefuggesbe,m "II pan azt fontoshtthtmk, hogy egyaltalan meginduh, t!5 II eddig tudomanyhitu ernberek ontudadan rea~.{d0'f11111 szarmazik. Mert azok a remenyek, amelveket az ~mb1;:H a. tudomany fej16chfsehez. ff'i.ztek; nem \~~~Jtak be. A:! p~ ~ haz tanaiba vetert hit feladasa man az emherek au varl,l~ hogy helyette a tudoffi_arny szo]gaJ. majd uj. megvalt:i~ i lUI makkal, A tudomany oldalarol ennek a remenynek a pa .•,I zsat egyfolytabar, fq_jdolgaltofik hiszen a]Janci6an. ,,~e:V ~w I a eel dote' ant atudomany minden problema meg"0Id,~ .1 elott. De a megoldas megsem kovetkezeu be', helyette 'I'll vid elerGles idelglenes 'ehneletek dlltak ideig-6niig. fg'y •• voirakoz6k l'c~szer61psziches inflaci6 kovetkezett be. Aztan lassan ismet ott kezdtunk kereskedni, aho!e,h,\,( ~el]ett volna: a~ irracionalitas teren, Magat6l ertet6dik, hogv ez az atiUas nem vilegy olyan siman, olajozenan n zokken6mentesen - hiszen meg csak a tudatalatrink Vl:.Ha~i totta ezt az at.9JUast, ennek munkajar pedig nern k6~1:tlY'rtlk meg az ellenkezo iranyba hato folyamatok, Kompromisz
j,

kerestmk, peldaul a ".tudomanyos parapszichoII "laC, arnelyben a ~,tudomanyos" je1zo a megszokott be,1111t6d;isn.ak kedvez, mig' a .parapszichologia" kifejezes ~Idl§gfti o~ztonos ehseg'U.nket a vilag t,m,;isik" resze irant. II'""J'rt" van. olyan k6nnyu dolga manapsag a parapszicholo~:ijftnak, hogy szeles korben elfogadtassa magat, mfg a ullomanyr61 magat elhararolo .:igazat mindentut paaikot k.,ll es elutasltast valt ki, Ugyanekkor a tudomany csodje olyan nyilvanval», ling)' majdnem hiszterikus vaksagrol beszelhetiink, ha m(!g mindig eredmenyeket emlegetunk, HoI vannak ezek I" eredmenyekl Az ember meg sohasem erezre magat 11,lyan gy6kertdennek, mint rna. M,e.g sohasem volt enyII i. ongyilkossag, Soha ennyi lelki beregseg, HoI vannak ~I.oka sikerekj' Miota a modern orvostudomany letezik, 111~yetlen szazalekkal sem csokkent a betegek szama. Tar,tn elegedetiebbek vagy boldogabbak lettunk? Kozelebb II~tottunk az t1et celjanak eleresehez? Tobbet tudunk a va, /. . ' 1 . '.' ddi: .~ I,ilsagro, mmt eo .Ig; Ezek azok a kozponti kerdesek,. amelyek az embert It mberi rnivolraban kozvetlenebbul erintik es a Ieginkabb ,t b6rere mennek. M i eh hez kepest a techn ikai fej 16de s, .1 rnely naprol napra csak a problemak szamat gyarapilja? Nl:m vagyoka techriika ellensege, sem a be16le,sza,~~aZi6 cmforte, de igenis ellene vagyok, hogya technika fejleszI ~set olyan butan, egyoldaliJan hajt.jak vegre, hogy a beeredo konzekvenciakat felig sem kepesekatlatni, Mit hasznal a tl'lutnigpizas nagyszerusege, ha ev'ekkeJ. kes6bb I, ken j onnu~k, hogy mar csak mergezett es halott elelIuiszerek lereznek? Mire j6 a modern vasbeton epftkezes, haa bioelektromos aramot ezzel, mint egy Faraday-kalit. aval learnyekoljuk? Nem egy o]yan aranykort strok vissza, amelyben a vHag meg ep es egeszseges vult Ellenkezdleg: mar az iment is

r'I unokat

~me

152 jeleztem, hogy a termeszettudomany fejlodese szu.ks'ii'!~\I' I'u volt. Ez a szuksegszertl es pozinv nepes abban alZ I·ili •

tarozasban allt, hogy I.argyi vilagunkban jobban

~U(]illll~

ernberi kornyezet gazdagfrasabol ,esuj tenyekkel to:J;'t. ur

megnagyobbitasabol az ember

tajekoz6dni" kepesek [egyo.nk osztalyozni, folyarn~rtH~ ,II szerkezeteket megfigyelni es Ieirni. A funkcionalis (jH~/' fUggesek megfigyelesenek es lefrasanak azonban .egy''',1I, a vegesseget is fel kel ismerni, es atadni a heIyet mas I,~Ik segszeru fazi sokn a k, Szemrehanyas csupan a nero felismert es elismen Ihl I:arok athagasa miatt illetheti a termeszettudomanvt.A emberi tradicioibol \1:1111 kiszakfrasa alakult ki. Arnikor addjg fajul J.Z an ali d 1,1 hogy az egysegeket es torvenyszertlsegeket elfel jl ik akkor tCH'veny.szeru en vele tlenek kaoszara bukkann: Ik amelyen aztan statiszti kaiva16szf n tis,e g-sza.mftas®k.k, II igyekeznek 6.rd. lenni. Az eredmeny: a modern e nh'·1 aki a kozmosszal es a rermeszettel valo osszetartozasanu tudatat teUesen dvesziU:e,.es llgy hiszi, kiszolg.J.]taf.@ttj;~ ,I SOl'S kaotikus vdetlcl~einek.,Egy olyan ember; aki I!l:N111 mer~ ,az elet e'rtelmet kutatni, nehogy tudomanyu~Ia~11Iak tessek,

"Omn.agaban. val6 an)lag nines, csu{uin at eiteto, ldthutatian, halhatatlen szellem van, mint at {j/u}ag aka..". is a titokwlo's
alkoi6, an:it v'cz,ni. "
\ t udoman
Ib
!

en nem

'rii,f;leUek

Istenmek ne-

v tevedesene k legs ul yosabb kovetkezrnenyei kban atudomanyagakban jeleutkeznek,. amelyek az

leven ernberrel foglalkoznak: tehat az orvostudornanyIIHn es a ps:dchoh5.giaban" E.gy olyan ember, mint ParacelliS, meg tudta, milyen nagyosszefi.'l.g,gesek soriib<~:ftgyaz6~ lik. be ;;!L kozmoszban ember, allat es noveny. Szamara az f~ ,Ii orvos, aki nem erteu 8i.Z asztrolcgiahoz, csa k kuruzslo I r> :s.adatan lehetett, Ma ,eppen az eUenkezqjet hangozI rl t ja.k, D~ Paracelsus n agyszeru tuda sact rrem csu pan az ll~itroI6gia, hanem ezenkfvul mindenekelott -az alkimia I'~ a uovenyek je1tana alkotta, A moden orvostudomany ~l'l'aLl.a magarol ezt a ilkole'pkb,ri kacatot", esazt kezdte 'i'laposabban elemezni, amHe volt: az anyagot, Az emberi u-stet egyre kisebb res7.ekte bontoua es elemezte - es ezt a

h Ig-lalatossago r.mri.ig sem fejezte be.M inel ala p osabban is1'1 iertek a reszleteket, annal job han tndtak lokalizalni egyI'gy bet,~gseget, es. specifikus kuzdelmer rudtak folytatni I'~kne, Es fgy tolodort el a. ,beteg ember" kepe a "beteg zerv" fe1e. Szahaddavalt at. (it a specialistak 5z,fimara: az
!"Ii\'csz embernek rnindenki csak egy-eg),' reszletevel

fog-

lalkozott.

154

Tl-lOR\VALD

DE'1'[oWU I,

]55
li-lderfteserol megfeledkezik, nem a betegseget gy6gyitII" hanem tuneti kezelest alkalrnaz ..A betegseg fogalmat izonban nem szabad a szimptomatologiaval osszeteveszteni, Az Iontos, hogy az ember beteg-e vagy egeszseges - az, !logy ez a. betegseg milyen tuoeteket mutat, masodlagos, fgy nezve minden betegseg lelkileg megalapozott, nem 'I vupan az a kis csoport, amelyet az i]glrnevezeH pszicho')wmatikus iranvzat ilvennek tudott elismertetni. ' Ha figyeJ.embe vesszuk, milyen nagy ellenallast .fejt ki ,I tradicionalis orvostudomany az,uj pszichoszomatikus h ·tegsegmodeUel szemben, megerthe~jli.k a pszichoana., J

Ezen a helyen van az orvosrudomany legf6bb prol1h rn aj a. Azember mint egyseg - ugya nis mas,. minr III rabkainak summazata. Ezert rogtol1 azt a .kerdest 1kie]~111 I ten n i, hogya 7.: ember beteg-e vagy sem ..Ha igen, a ..~Ol I betegseg lokalizalasa masodlagos kerdes, Ha okj[iM ~t~.1 rom. elkapni a befegse,gel, akkor az egesl emberrel k" II foglalkoznom. De hol van egy betegseg oka> A'l orvostudomany ~'/l fiziologiai fclyamatok elemzesevel ohajtja kidericeni. I azonban sajnos revedes, Men a fizikai-materialis t~ 111'11
>

belul semmi sem jortenik .rnagatol", hanem sz£'rVl'J:~ . ". , "1' eovre, In f.'orrnacrora van szu csege. M.t:. k"l"on b en a .]..,.11 rasku v.a~un 1 is elhetne a halala uian, hiszen materialis szerke~~e:l-w~1 serrrmi sem valtozott, I-La a beteg emberben egy :folraml~H nem (]gy zajEk le. mint ahogyan an rnegszoktuk; ak,kol ennek aka a programban torrent valtozas. A progn:un. il
letve informacio az asztraltesttel. pedig nem anyagi termeszetti

es

a.ZOtll

ber egy bizonyos va los a.gt.ema t, amelyet egy konstellaei« is jclkepez, scm szellemileg, sern lelkileg nern do:tgoz: «oJ. akkor az a megoldatlan problema testi sikon jelenik m !.!, Ez a valtozas, amelyer bctegsegnek szoktunk nev,e7.oi,iat" jel ana hogy valamelyik teruleten nemeltunk vagy n III cselekedtunk helyesen, a valosagnak megfeleloen, Tehat a betegseg min-dig ana. s.z6Ht fel, hogy megerl" silk. illetve korrigaljuk eddigi szokasainkar. A betegseg i:~ csak forma egy tartalomhoz, Ha megt.a~.alju.k a meg:fe1el5 tartalrnat es tudatosftjuk az eddig melldzott proble~nat, ezzel fOl:Qs1eges.se tesszuk magat a betegseget ..A tet<.1piak~ nak minden olyanformaja, amely a megberegnd ok ilye[, 11

Hogyjohet letre egy informaciovaltozas> Tudjuk,hQ~) nines V'e1eden, Amikor az f!:sztto16giai konstellacio ~ei!ll"1 zolodasarol beszeltunk, emlitetttrk, hog'Y egy-egy kOJl\Su..-l M.ci6l tobbfelestkon is. meg lehei elni. Ha tehatae il':'rn

lennenek, ho.gy e16idezzek. a g'Ondolkodas bizonyos valtoI, lsait, bar a technikai es gy6gysz,er,es orvostudomany ma~as fejIeus:ege eleg szdkre szabja a kereteiket, Igy peldaul a muncheni orvostanhallgatok 1ehe't6segei kerszemeszteres, heti egy6r~ispszichoszomarikai eloadasra korlatozodnak, .imely raadasul nem is kotelezf targy ..Ez bizony nem az a halis, amelvrdi az orvostudomanv ,:J reformianak inditasat , remelhetnenk,

litikus erdek16desu

orvosok ovatossagat.

Arra is kepesek

Ezena

helyen felveto d bet az ax eilenvetes, hogy el mea

leiern lehet me,g olyan taij.l6. isegy csorno hetegsegre,

korokozok miatt bekovetkezd krees a bales erekre megsem

.ilkalmazhato. De aki ezeket kivetelkent szemleli, meg mindig a regi veletlenkoncepcioban gondo~kodik, amelynek lerezeset en tagadom, I:' gyanarra a problemara bukkanunk itt, arnelyrol egys]je'r. = baleset es koverkezmenyei cimen - mar beszeltunk .. A korokozok nero a. beregseg ,.oka]~'?hanern azt a mediumot jatsszak, amelyen at. mint:(:gy ,,111egte.titesuKhet it beteglet". A k6rokoz6k a specialis IUneteket okozzak, de nern nlagat OJ. betegseget, Eppigy minden baleser egy potencialis ;,betegsegigeny" kiel~gfle~ se. .Balesetesek'' adatai is ebbe az iranyba terelika tudom;Ztnyerdeklodeset. Nagy gyarakban folytattak vizsgala to-

156 kat, arnelyeknek eredrnenye szerint a balesetek n~r()kv.1II szazaleka a dolgozcknak mindossze husz szazaleka;~e1'iw I Az Uyen el6fe lt~r.eleles me] lett a "ho g;yan be ~r.:::g?'" _~~~I( I,~' A beteglet
I

157

csak akkor veszttalait,

ha a paciens felis-

diagnosztikai problemaja eholodik a }jmiert beteg:~>' 'Itt 'II des i:nlrtyttbn, Ezert a~egel;Si6terapias folyamarnak-tnieu iII~ erre a miertre kelt valaszt keresnie, Elismerem, billgy n I
konnyebb letrni, mint vegreh~itani> bizonyos diagn.Qs'Zu1ik.11 modszerek megis ismertek. Manapsag hflrol'[lff.l~ta ifi:'I(~lIl szerrani tll€gk:6z,eHtcs isrnert: I. A pszicboanalitikus felfogas, amely eietrajzi a~aH%~RSt ,I kfserli meg megkeresni a beteglet okait es szimb@:rl:k~ I'~,

uteri, hogy jelentessel, ertelemmel bir, Hiszen ez volt a {o'Uu:el akarta hfvnia becegfigyelmet e.g}' meghararozott f IIuoblemara- korrigalni akart, M]b_e:lytrnegerkl.t6k leteI wk mcndanivalojat, .ezzel foloslegesse is vale Nehogy abba a tevedesbe essunk azonban, h.ogy mig . "gyn§szr6~ korholjuk az orvosrudomanyt egyclda lUsaga 111:1 masn~sz.n5~ viszont ugyanilyerlt sz~llsosegesen iart, estink hele a rnasik v.eglerbe. A betegsegek :altal<iban nero csu~~1!nszichikai, hanem.fizikai vag)' szomatikus sikon isjatp 1,/6dnak. Minden lend valtozasnak egy testi v;:i.lto.1.3.s felel IHeg, Az a terapia~amely tiszraban van ezzel a polaritas~aL nem hagyja abba a gy6gyft~lst az irnent Ietrt elso ].€pe~ '!l:k man, hanern szornatikus sfkon is folytatja munkajat. Most Iehet fogl a lkozni a szim pl6.m~k k al es saj {ttsaga ik kal, ~~Ie bar ebben a Iazisban celunk nagyon hasonltt a haMyvmany()~ medicine 'oeUai~'1lo'z -m6d:sz..er'€~nk l!enyegileg

jelenteseit.
'2', Az antropozofikus orvostudomany, amelynek ,e:rrib~1 es.betegseg<modeHje messzemencen egyezik a foe)111 elemzett modellel, 3,. Az asztrologiai betegsegdiagnozits, amely ke.tSi€:g~lt· nul a diagncsztikai FJerob16ma Ieginkabb szep, .pom.lLl'~ '€os szerf megoldasat [ana Imazza, egy Ezt a harmadik lehetoseget haszniilja ug-yan f1ehany fll;CVI,'ll' is, szamuk azonban nem eleg nagy ahhoz, hogy a J.ll@d szert teljes hatoerejehen klepitsek. Az asztrologiai :d~$,g nosztika potencialia lehetosegei jelentosen nagyobb.aik. mint a mi t rna elertunk vele, m iu t an a vezetri aszt.rCllb_gu soknak nines orvosi kepesites-nk esnagyon kevesaz (I~'fUI orvos, aki elegend6 asztrologiai szakismereuel rendelke

Idilonboznek.
,L

Tudjuk, hogy testiink mindig arra rorekszik.hogy ~e8zse·gesen,.zavarta lanu 1rnGkodj on. Ezt a j elenseget so ~ kan "b els5 gy6g~eronek," is nevezik, A kibernetika uj abba n 1'~lyal'l modelleket ·.Hhlouli'e1~.l'nelyek nagyon hasonlfranak I['h.hez. Homeosztati kus rendszerrol beszeinek. Ez azt j ekomi, hogy az emberitest olyan szabalyrendszerrel dolgoI'~k,amely az allando egye.nsulyi .aUapot eleresere torek~"l.ik. rest '\regteleniH nagy es szerteagazclehetosegekkel A re n d.d ke lik arra hogy k.i H~s;.;J5bolj n belsd egyens 611"31 o vcsv~lyezt.el6 hatasokat, fg;y sokkal csodalatosabb az, hogy yHlaki egytHtalan megbetegszik, mint az, hogy egesz .§]mehen: egeszs.eges marad, Mivel pedig a Ieszerelo hadmuvelcteknek ez, a. tomege, Hwdyet a test produkal, epp a%:orvosok eldtt a Iegkozismertebh, anna] furcsabb, IIDg}: soraikhan a betegsegek ~ it rnegn.·lindig a test] fo'lyam.atQ k kud arcaban kereska

zik ahhoz, hogy a szukseges munkat e"vegez~e. Akar fejfajasr6],L1ibtoresr61., akar fenozesl-ol van SZiO, minden terapia elso ]epe~enek a kovetkez6nek kell ¥elil~ .11Lie: meg kell ismerni a paciens pszichikai fej16desto.rte" neter, me-it jelen allapotanak oka ebh51 keletkezett. Ha J paciens megerti problemai tartalma es Oil jelenlegi ;:lll~ lapota kozortiosszefuggeseket, b elatasra escnismeretse tesz szert: tudatosabba vaJik. A betegseg f,gye:lerhi1e~keJ~G jenege elerte oHjaL

158 sem korokozo nem veszelyeztethet I'M amen nyiben termeszetes k6rijlm I H'. ), kozottmeriU mI.. Csak ha psziches hatasra szancl<E:lf.u.111 leblokkol avedekezfirendszer, akkor okozhatnak e1;~"k I tenyez6k betegsegeket, A kiLUonboz6 fokii "fogekoBy~.,1K' penlze mar feltunt az orvosoknak is; de .elk at megol.tI'i:';1 I szervezeti szilard sag es a szervi csokkent muk6d6k-ep:<:.. j ~ sikjan keresik. Ha azonban ismerjuk, hogy a test b€,;l(IIH.1 gy6g)'ulni rorekszik, a betegseget viszont p.szk:lWs o~nk hoztak Ietre, akkor a lelki okok megszunte utana S~Ol1 M tikus oldalrol minden tamog:aulst meg fog kapni a b .I j gy6gyer6ktdl. Ez minden olyan modszert kizar, arnelyek dny©lr:njI1~ sik, Sem mereg, testet komolyan,

I 1.1'1 AZ ELET uTAN

159

t arra kenyszeru], hogy a figyelemfelkeltes kfserletet, ~Uldyorvosom kozremtikodesevel teljesen celt tevesztett, II u'gisme[elje - csak ezuttal mas ttmetekkell Azilvenkor I ralakulo korforgas nagyonjol lsmert, hiszen ki talal'Ill/ott volna mar olyan emberrel.rakinek folyton van vaIIIII'

ne

uml baia, s ha az egyikb61 kigyogyuI.. rogton jeientkezik "I~\ ' masik.

Az ironia itt diadait: mlg a beteg ember ninetei az •• '1 vostudomany rotalis csodje't dokumentalj<ik;a:ddig ez 'I I bbi minden egyes elnyomott tuneret sikernek konyvel I I . ezuton sikerstatisztikajat .az ,egekbe szaruyaltatja. ,.ten hiszen minel kevesebb ember gy6gyul kia .beregIII I b61"1 an-mil job hak le sznek 2Ji.Z orvosi sikersta tisztika k. II'"'n a teren meg a j6 oreg haziorvos volt .1. leghasznalIlhl'l6bh; hiszen 0 szuletesuktol fogva ismerte a pacienseit, r sem csaladi, sem szocialis, sem egyeb problernak hem IlilM~adtakrejtve eloue. Manapsag azonban, amikora beIllr'~ specialistatol specialistaig vandorol, a nmeteltolodas I l insegere mar senkinek nines szeme, Hogy hol er ved ez a tunerelrolodas, az a psziches betegsegtfH fUgg. 1\ t 11nyebb esetekben nines is mas odi k tU netfellepes, mert ~I\I' ateh betegs,eg .6oruagaban, a fi.g)rele:mfelhivis jellege nieilett is ert valamit, Eg'Y hetegseg atelese. fgyis gy:aknm l'l~ozha~ja az eddigi eletvitel korrigaM,sat vagy kompenza~I Mindenki tudja, mennyire meg tud v-ah.oztatni egy'11.iJ:Y gyereket a bctcggtfg, de azt i~tydjukjb,ogy a felndtt is ~~Ik indent maskepp bit utana. De ha a betegsegelmeny m II .meleg a korrekciohoz, akkora tiineteltolodas ertelme-

in

a test.altal gy6gyuhts celjara letrehozott

folyall1.arok.li,

ahelyett .. hogy tamogatnak oket. EHe jo pelda volna I lazcsillapttas. Ezen klvul is minden vegyi gy6gyszer ,a.lbl matlan arra, hogy legyegyens,ulyr:a torekvd tester se,gf' TU ebben Oil faradozasaban, Mi nden kern iai gy6gyszer t ~t szamara tovabbi idegentestet jelent, amely azegy~nS~ll'l egyre inkabb eltolja, Ezen €lZ sem valtoztat, hogy eg 'bi zjonyos tuneten segft, A szervezet egeszenek ilyen t.erh;c;lL'~1 ugyal1 ismert az orvosi vilagban - mint ",mellekhat~s'l , de a nyilvanossag UJJ csekely figyelme t szentel neki. I orvosuidomany eZL a !jmellekhatasjelens.egef' szfikse'g \I rossznak tekin ti es elfogadj a. Nem szabad megfeledkeznunk arrol sew, hogy elJ€k re a ;;menekhad,sokra" a hagyomanyos m6don gy6gylt1::l'l1 betegnek nagyon is szuksege van, hiszen surgosen (gaol ttmeteket kell produkalnia, a hagyomanyos gy6gym6aIDk ugyanis csak a szirnpt6mait kezeltek, de a lelki oka'Kal nem szunteuek meg. Mertmi t'!o,nenik, ha en mint be~ Leg, nem ertem meg betegsegem figyelemfelhlv6 szerep,el ,es lelki strukniraimon semmir gem valtoztatok, Or\10SDm ellenben sikeresen lektizddtte e tuneteimet? Tudatalartan
I~

'at.

.I.,'U.,egyre sulyosabb betegsegek lepnek ret Ha pedig valaki minden javlt6 szandek ellenere is egyinkabb elrer at "eletfonlIu:l~j~t61", akkor a .rermeszet I.·~iksegszeraen kiiktatja: halalas bel:egs~g vagy baleset II "'m~iaban ",kivonja. a forgalcmbol", Merta kozrnoszban I -ak eb'Y behataroir.jarektere-nyflik az e]j~ereseknek: ha ezt
~t'

160

THORVv'AI.f.) DE'r.IHII

161
ilolli, ~nsagi ovvel, biztousagi autoval es egyeb marhasa'1IkkaL Az Hembereletek megmenrese'' cimke pedig ezt ~, .tlapvetocn embertelen mfikodest a rosszul ertelmezett , mheriesseg g16riajavaI ruhazza fel. ]£s itt merul fel elkerulhetetlenul at. a kerdes, hogy
I

athagjak, a kozmosz "erosl_akkar' allltja helyrea f'elld I Ebb61 a meggondobisb61 ered, hogy egy halalos b 'II ~
~k'!g

vagy baleseti halalsohasemjon

azt mondani

olyan varatlanul,

11'11111
H/~ I~

ahcgyan

szoktak. A ~~hiTtelemeg"csak

szemeben ninhet annak, akik az eddigi sorseseman '( ~I

nem ertettek

meg. (Termesze tes en. ez nem VOruOltll1i azokra az emberekre, akik oregek es egyszeruen 1~~111 I foldi eletriklusuk ideje.) .Az orvostudomany torekvesei, hogy kiirtsak a ha.t III betegsegeker, peldaul a rakot, ebbdl a szemszogbol nt"" egeszennlas fenyben ninnek fel, A nil legy6zes,e eg I I len ernbernek sem haszna 11Ugy amigy nem ha.szn:i\l~m ilei I ahogyan nem hasznalt egyetlen bel.egseg Iegy6zelSye' ~~'111 A terrneszetneknem szamft, hogy hirnloben vagy ra1:.dJ III hal-e rneg valaki, vagv autojaval a fanak rohan, A k~iJ,l l csak annyi, hogy meghaljon, Ez ernbertelennek e5 brutalisnak ttlnhet de ('~;1~ azert, mer t gondolka d asunk kenys zerpalyakon Nl.1J~~nH Ha ugyanis tudom, hog)' a halal nem mas; mint at.vallt:, zas, atlepes az egyik sikrol egy masikra tovabba.ha tu dorn, hogy meg a korai vagy erdszakos halal sern ve1!@deI1 hanem onmagaaltalIetesitett tartalmak formaia, 2JJk(~~ maris nem hangzik olyan brutalisnak es embertelennek A kep szaznyolcvan fokos fordulator vett. az orvOSIJU domany tunik fel ernbertelennek, mert lezarja a son; dolI a halalhoz vezetf ki.1l6nbOz6 utakat es ezzel ana keny~z.{' riti, hogy egyre bonyolultabb megvalosulasi [eheto-sege:k"1 keressen. Ez pedig egesz egyszeruen azt jelenti, hogy azok ,'I emberek, akik korabban valamilyenmegszokott medon
>-

V.

Italan jogos-e barki eletebe barrnilyen medon beavat-

betegs.egben,iii.gyban haltak volna meg, most az or~'Oj5i

tudomany eredmenyei miatt kenytelenek
ij

mondjuk

UOClll

baleserben meghalni, De meg ezt a lehenisege; is egyrr inkabb besztlkltik az "Ok080k kulonfele LaIalmanyaikRal~

I'llni? Ez a kerdes termeszetesen nem csak az orvostudow;'myt erinri, de in a legnagyobb ajelentdscge, Ha tudjuk, be I~y nincsen veletlen, tehat a baleseteknek es betegse~~~knekis van ertelmuk.jelentesuk, akkor a: ~;mindenaron \~db megmentes' igencsak keres ert·ekt1ve valik. Elvegre .111 nden beavatkozas masok sorsanak menetebe olyan be1\','1 tkozas a s;(.erru§lyiautonorniaba, bogy szinte hihetetlen, 1IIIi irt nern vetettek meg fel eddig ezt a problemat, MieH erzi maga; feljogosftva az orvos ana, hogy egy I lui nem akaro csecserndt kenyszerfrsen az eletben mal. iU.;1 sra? Persze e na gv szerti tette uran rna r nem tdt6di k ,I. Ibbetvele. A szu16k' ;iigh a blzhatjak meg .az orvost ezzel I, ~ 'ljhatalommal~ hiszen ok maguk voltak azok, .akik eletI 'ptden gyermeket k.E~sz.ftenekeU5 tartalmilag ~ hiszen 'gy boldog hazassagbol szarrnazo gyerrnek, akit mind~~'.'l l!'eszr61 boldog Jzgalommal varnak, nem lehet eletl\ptden! De ha nem ro.egfel.e16 kapcsolarbol szarmazik a JI4"errnek, ha nemkfvanatos a. terhesseg, akkor olyanidoI«mtban kelt a v~l.agrajoHnie,. amely formalisan a. horosz~(,pban tukrozi ennek a gyenneknek az eletkeptelenseget, Ihmeszetese'S egeS1.seges folyamat, ha J! terrneszet ezt az I IOlenyt visszavonja az eletbol. De errol a Feher kopenyes ur semmit sem tudl Hiszen i az emheriseg nagy segftqj.ees eler-halal .ural E.s mfg egy~ ttszr6legyre kisebb a csecsernchalandosag, rp~sres1.'r6~ I ))oclt:lJkoznak., hogy szaporodik a btintettek, elrnebetegsef~I'k ongyilkossagok szama, Ugyaneaek hideg szamftases ~,II, tesznek vakokat laJ·6va es benakat .jar6kepesse. Talan
N
I

W2

I I I I AI:: [LET

lrrAN

153

nem veletlen
'::.It .~,

'1" " . Sb ' ," "'"].... opera] ax, su .yos "d"epress:noa esett es egy reszaje O~~~~ I1 . kossagot kovetert el, Am.ikor a karmarol beszeltunk, jelenlegi 61~th II ~I mintaz e167j) elet formaliseredmenyer jel~em~11€11'1, 11 marrnost egy ember veleszuletett betegseggel vlrgy l ~(IO ka&aggaljon a \!ilf.tgra, akkor HZ a. feladata, hog'~ l'll'Iht I a ra szabott szerep ben valosftsa megonmagat. iliIDg; I I fatalizrnusna k nevez zUk vagy sem, nines, semrni jelIJ11iI sege. A Contos, hogy minden embert a s~jat he1y~ml'~ht n tiszteljek ane1kuthogyr a sajat kepemre es hason'~aJ.(~~ l gDmra. akarnam formalni .. Ha rnegfosztom 01. eki::t':ej~(l,I n I specifikus ~ttelesi vagy "e],sZtml.\~ec.M~siJ' Iormaktol, ~gyl~1 II [ ana is kenyszerite!l;i., hogy helyzetet keresseD.1ua:giiilUk arnely uj allapotanak megfelel, Elerkezett az az ici6, amikor itt kell erteite!'1Ii~'~~~ ~ reszvetfogalrnunkat, arnely va16ja.ban csak a saja.r trnlk.1

hogy eddig majd rninden vak, a.k11.I,II~ I

j

M'~

h~~eredrnenye, .iHet'\i'emennyire csupan figyehneztet.es

II
I

~'bb eLetforma~korrekt(lil.",;lra, Azelso esetben Z1. terapiaII I karra ken 'szorftkoznia, hogy frIlegvilagftsa a paden~

h IU szenvede se ertelraetes (Ub6.1a sorsahoz vezesse es

1~h(~klts.e vele. A masodik esetben a mar ismertetett elja.I I I lehet alkalmazni: d6S20r felderiteni a lelki okot, mfljd
II1IIIIogami a
!III,! szereit, Ilr~

Most, .hogy ilyen behatoan bfraltam 2Jl2: orvostudomany j ogga ~ varha tnak el t61em gy6gy (t6 alterna ~
szep szarnban

b.elso gy6gyer6ket.

~1\ i,~kat.. Ilyenek

11 szetes gy6gym6dok ", ctmen n'l

II ~II,lt();sabb,· elj.arasokr61

h add

(u

pasainkert
j

torten6 bocsanatkeres,

Ebben, a jjr€szwd~l~(.1

Wr~en6 korrigalas ban' az egeszseges ember von·altQd ::i, '" I t{j kr(),z:6dik ak i a beteg Iattan s.d~.n telen egy m asfk. Jift~ I~ ) sagba nycr bepillantast. Egy hena vagy nyornorek, ;S;z,~I~

U11·ldnwest,. hiszen a reszletes informaciok szetrobbantaI h I~a kereteinket, ezert a szakircdalomban (lasd: lrodaI~ ',~iegyZ(!k)utana Iehet nezni." n .". . " . LegeI,6slor a levezetc vagy lIl.eregr:elenf[o eh~i.rasok IhtR'Y CSOI)Or~jat emlitenem. Amine a nevbdl is kitalalhatc, 1/['1, a modszerek kivezetik Ell szervezetbol a mergez6 vagy ~ M~'oko.~6 I anyagokat. Ez a folyarnat te~ esenoo.egfe]e.[ a test h'. meszetes vedekezesenek, amikor is 8L rnt-rgez6··anyag

.a4~ ak

leteznek: tobbnyire~jter~ fogbUak ,OISs.ze i5ket. A kg;,.

itt ,egy

egeszen

kurta

vedesein keresztul, mindenki szamara

a ",talah 3:z;e:i!W,~·.1

ne d ken "khet6s.eget szimbolizalja. De senki scm SZ€;ilX'11 ha erre ernh§ke';f.t.et]k~e1.:e'rt]gyekez:nek normalizalni .1 helyzetet, vagy ha nem meg")', akkor a beteget z-a]l'~ ; 11 tez.etbe dugni, A masok m.eggy6gyitasanak 1fv a rJid !i;.1 voltakeppen nern mas, mint a sajat tokeletlensegd.nkb'l/ valo felelern kifejezese. Nos, persze nem kOl1nyfi megvonni QI. hatart a s.egh segnyujtas joga ,es az erdszakos beavatkozas kOZQu. ])!(t: ;1
V] lagos

I~j~ I ~yassal) hasmenessel vagy kititesekkel Uivo.tik a restbel. I fsoportra. peldaul hozzuk fel a "Baunsr;heidtizmusf'. En,~II soran nagy b6delulete ket hasznalnak 'k. fel kiva laszto ;~ -rvkent: at b 61't sped alis keszulekkel tobb helyenatlyu ~ ~.nzyak es izg,21ro hatasu oiajj£ll kenik be.Ezen a medon a ,:.-rvezetben reji6 ri:lU§rgez6 a n.yagok:'at a felszin rehozzak, 11101 is nagy, getmyes fekelyek a.lftkjab.al1 elravoznak, A test
~I

.lln!j(:;sen megfcledkeznek.Tedig

hata rvon alab). ali s sokkal lenyegesebb, hogy ~i~k,

gy6gykezd6ssd foglalkoz.nak, 1egren.~~

akik barmifele

tisztaban a problemaval.iMinden esetrol Iegelosznr iM~t ken eldonteni, hogy a betcgs,e_g milyen rnertekbena S01'~

~('gtisztitasanak errel a lehet6~eg6rt:i1 es fontossagar6li ma e fo]yamat Iezajlasautan II"I:tgeteg betegseg ektti.nik Egy masik csoportot alkotaz akupunktura ·e,s ,aneul'£iJis. I_ 'I ,{~p it:ik. .A k lasszi kus akupunkt ura. amely hozzavetoleg 1I'IIIt'zerevvei ezd6tt keletkezett a Jin esca jang kulonb,6z6 ~ ~q~en ala pulof ].oz6iiab6l, .e:gy ci.wnkcn.ugy nevezett meri-

164

THORWAUJ

D1r"('l1l

I II I II

I\Z tLf.T

lyrA!\[

165

dianbol aHo rendszert ismer, amelybol hal. tljitii hat aj:1II elvhez tartozik, A meridian azt a palyatjelerni, aOll.J In I a kf nai eletfelfogas S zerinta z ele tenergia ked n g. E £'("1 II II a betegseg nem mas, mint az egyens(l~.) megbomlasa i! , I (no i) es ajang (f(~rfi)elv kozott. Dr, Med. VoU az akupnnkuira klasszikus arhl,p 1,>lII
1

A b orneop aria egy sped alis orvoss.;)gkeszfbesi rnodszer, uu-lynek atyja a nemet fiziologus es gy6gyszen~sz, Samuel l l.rhnernann (1755-184<))" A kiindnlasi anyag az (lgyneve~
ill r 6stinktdra, amelyet novenyb61,aJlar.b61 vagy asvanyI j I~nyerunk, Ha ezt az 5stinktudt tfz eros razintassal tiz,,'res mennyisegil vizzel vagy alkohollal ,eleg'yf~juk, akkor
I

modern, nyugati modon fejlesztette to'i.,abb.M6:cls' I II I elekr.ro8iktlpunkt(ua neven ismerjuk, Egy Voll aJtaJ 'k ~jl I lesztett szerkezettel leher,Segesse ,.. lt, hogy az egye- ;11-0 a pllnkturasponLokon egzakt diaguozist keszitsenek a 111 tegsegrol, e pontok elektromos izgatasaval gy6gyrt· tt'" 1 beteget, s6t egy esetlegesen kozbeiktato gy6g-ys~enil:I."~I
hat,e;konysag~t]s lernerjek. Ezt nevezik gy6gys7.erte'sltd esnek, S olyan ,eilciJ! ~I' hogy szeretnem egy kicsit kozelebbrdl is megismert , III A diagnosztikus meres alkalmaval a paciens a sze ..k,·1.' I egyik elektrddjat a kezeben tartja, az \~~hoz haso:li~Q til •• si kkal a z orvos megerinti 3Z egves aku punk turas P OllV()L.1l
l

I"t; pOlenci<iju (roviden Dl-es) orvossagot nyerunk,

Ha

Ii

hh61 az els6 potenciajubol ismet veszek egy reszt es ismet izekeverem tlzszeres rnennyiseg'u vfzzel v,ag': alkohollal, IIII kor letrejon a masodik potenciaju v-agy D2-e$ orvossag, \ I oldat az eredeti ostinkt(mhlrak mar csak szazadreszet 'I ,I rtalmazza, Ezzel a most leirt modszerrel ,egy tetszes I~'l'inti decimalis potenciaju orvossagot Iehet elocl.Hitani, ,lfir a hatodik potencia (D6) eseteben egy n::sl. orvossagresz viz jut. A homeopatiaban azonban a DB Illt'g alacsony potencianak szamft, hiszen DlOOO es meg uiagasabb porenciakkal dolgoznak, 'ludornanyos iskolazousaguagy szamara ez teljesesseg!'l ertheterlen. Hisz be lehet bizonyuani, hogy egy D30 as
m

II~' egymilli6

arnclyek minde,gyikenek

egy szerv vagy testresz van a.M1'4/11

delve. Ha bizonyos pontok megerinte.sekor a ke:Slu.A~k -:llI1'I1 tah~i;a kileng, az Of\'OS. ebb61 eikeszfthen a diagn6zi$i. 11.1 a mereskor a beteg gyogys.zercs ampullar tart a keze~cJ1" .1 keszulek megrnutarja, hog}' a gy6gyszer alkalmas-e ab>L('I~

seg 'kezelesere vagy sern, Ez az egyerlen gy6gyszerteszt

lr.~1

m6dszer; amelyhez nem kell bevenni a gy6gyszert - d (' I a rni gondolkodasunknaj, olyan szokatlanul hangz.ik) h~i~ I az elektroakupunkrurat, bar kikepzett 0l"\,'050k tobb lil:liJII tfz eve alkalmazzak (kb. 1964 ora - a Iord.) sikerrel, a hi vatalos orvostuclo:maJTY meg. rnindig nem ismeri el. Ez [1'1 het6, ha meggondoquk, hogy az elektroakupunktrira ~U~

I'nLenci~iu otvossag mar egyetlen molekulanyit sern tartalIIla7.az 6s£lnkt(U'ab61, arnelyrtil elneveztek, tehat nem egye.b, 'II ~int tiszta v f z.M asreszr61 viszon t, ak ivala h a .~ t alal kozott a s Ilumeopatiaval eskuszik a modszer hatekonysagara es g'yorita hatasara. Mi a megold;3..~?Talan sz't,ggeszt.i6? H iszen
l

I )/.ben min' tudornasunk van az ismert placebohatasrol, 1111 'iynek Ienyege, hogy harastalan .,gy6g)s,z,ereket~' megfeI'I-ifl szuggesztio mellen adnak be es a gy6gYS1.erek hata-

osnak bizonyulrak,

Ma mar Ieteznek olyan bizonyItekok

ill-:rese

utan az orvosi gondolkodasban, A kovetkez6 tertilettel, homeopaliava~ lapcso]atban erre a g:y6gyszer'Lest.teJe meg egyszer visszaterek,

neharl?,' rnesszire

vezeto k6,vetkezter.est vonna l1l<t:g.1

.1

szam szerint harom -, amelyekkel reszben felre Iehet so. piirni a szuggesztios magyarazarokat, reszbenpedig bizouynani lehet a homeopatias rendszer hHttkonysazat; ! ,Homeopatias szerek alkalmazasa allatokon, amelyeknek szuggeralasa - s igy a placeboeffektus - aligha j6~ her szamitasba ..

166 2. A homeopatias szerek betiltasanak fenyegetd Vt: II'h (a torvenybeleptetesi rendelettel) arra kesztette 9.1li t'll' tett vallalatokat, valamint a Goetheanaum SzabaeJl . ."1/41 Iemtudoma nyi Foi:s kola termeszeuudcmanyos. sze I~III I Janak laboratormmair, hogy a potenciah gy.6gj".'J.t.( I, I II hatekonysaganak bizonyftasa ceUab6J. hosszas IH 1l'II.1 sorozatot hajtsanak vegre. Szigoru Iaboratornarai k. rulrnenyek kozott vizsgalrak at potenciait anya'~kll.l novenyi csfrak n6vek.edese1~egyakoroIt hatas.9it Ak I serleti anyag a statisztikai viz.sgalatokkalegyutt m'l I

167 Ennek ellenere egyes kutatok esqjsagfr6k nern arallaU;:I.k harsanyan hitet tenni tudatlansagukrol ahogy azt a ',lir'gel. kommentarja tette az 1973-as becsi horneopatias

IlIllgres.szus eseren,

tel" kereteinkbe,

Bennunket most mindenekeldtt az eredro.€'ll}' ~ekel: .,~ inden ktserlet egyhan,g-ulag es reproduk II M hatoan azt bizonyfrotta, hogv a potenciakuak.menlu-m hatasa van. a novenyi novel edesre: gatI6; serkenrGVH I a metamorfozisfolyamataba beavatkczo harasa. Eoi:~ 'II a hatasokat nem tekinhetjtik szugged,[taknak, k\is.~vlI nj)venyeken kovetkeztek be. A kerdes kenyszetI'f6€H ul] elottunk: MHyen, anyag az, arnely a. potencial<isFR it . pesnek mutatkozik>' (\'Vilhelrn Pelikan in: Po.tm1Z·hn I, Heilm#l.f:l) .3. A dr, Voll-fele gyogyszenesztdo elektroakupunkftn "j~ szerkezet, Mint 8Jz elobb mar ernlfrettem, a 5zed~;e:t''I mutatoja olyan gy6gyszer eseteben leng ki, J.n1d~ t ,I paciens zart uvegampuUaban a kezeben tan. A mi ~n g razni, hogy miert reagaI a met'6es.zlkoz az elzart ariya ra, hat meg azt, hogy a porencialt gyogyszerek estebou mas es mas erteket murat <:1 keszulek - hiszen ,,~udonw nyosan" nezve minden ampullaban csak VIZ van. Nem hianyoznak tehat a homeoparia kiserleti bilnnyft~ kat; amelyek a mdOltliiny' minden vehik szemben tamasz tou kovetelrnenyenek, kiHonosen a reprodukalharosag oak, megfelelnek,

l'

szokott anyagfogalmunk

m..egart sem tudj a megmij:g,y !

De meg nem valaszolrunk ana a kerdesre, hogyan es ullert hat a homeopatias gyogyszer. Ketsegkfvul mindabIn I, amit eddig elmondrunk, Iogikusan kovetkezik. EmU:~nzzunk csak vissza: minden, amit a termeszerletrehoz, h'~rb6t lelekb61. t8 szellembol aU. i\ L61,ekfogalrnara .az ,I. .ur~lr_est Iogalmat is alkalmazhaquk, Ahogy az ember • K'enisege is asztralrestebcn van, ng)ran(l,g'Y a gy6gyuoI' "111' ]S az asztraltesteben letezik li!nyeget tekinrve, Ez a Ilccialis egyeniseg hordozoja .. A potencialas eljarasa :SO~ i.1~l. - sernmikepp nel[l hi1'gfta~r61van sz:61- voltakeppen Iq).esr61 16pesre eloldozzuk az asztraltestet a novenytol (a I, '1:6mozdulatokkal), es hozzako~juk a hfgit6 mediumhoz, ,~vfz.hez.igy a VIZ, mint medium, a. noveny informaciojamJk hordozojava v t~H k. 1'as szavakkal: a. potencialas a lenyegatvezerese a III 'rhet6<illapotb61 a merhetetlenbe. Els6 orvosi kurzusan I{udolf Steiner ezt (gy fogalmazta meg: .Ahogyan egy.re uikabb hlgftok, potencialok, vegfil elerkezem a nulla PO:11Ilg~arnikor is a noveny szuhszrancialis hatasai mar nem merhetok. Ha tovabb haladok, a.. kor nem az koverkezik k 1,-., hogy az egesz mindenseg egyszeruen eltunik, hanem I'''PP azeHenkez6je lep fel, es ezt az ellenkezo reszt dolgo1.1nn bele az otkJjri.live-v6 rnedi urn ba /' Te h ~1 i vilagos 0tt rlik meg a homeopatia hatasossaga: a potencialt gy6gyszer 1:1·'Il1. a testen fejti ki hatasar, hanern r·6gtOn az asztraltesten, amelyben a betegseg oka van. A homeopatias szer informacioja korriga~~ az asztI altestben a Inegbetegftoi.nformaci6t. Mig az allopatias ~,'6gyszerek az anyagi szinten hoznak letre valtozasokat, a homeopat iku s gy6gyszer ro gl:OI'la forrasna l hat, I gy persze

168

nem johetnck letre mellekhatasok sem. Mivel pedig rwul a tunetet, hanern a betegseg Jenyeget kezeittik, a tunetel tolodas jelensege sem lephet fat Most mar azt is m'¢gcll hetjuk, mien merte az elektroakupunkturas szerkezet al e17 1rt gyogvszer harekonysagat az adott bete,gseggecl k:~p .• csolatban: a meres nem rnaterialis szinten j.itsz6ckH;t II' Aki ese tleg des odalkozn a} hogy a nem ma terial is do; gr, kat is lehet merni gondoUon bele abba, hogy az dekn;(1 mos aram sem anyagi termeszettl! Itt zarul bizon.yfHi. unk kore: a novenyek, allatok es asvanyok asztraltestenemc ilk Ienykepezheto, hanern elektromosan merheto is. Remelem, sikerult a kovetkezd harem P(lntot n~e(~Vl higfwnom: L A kHHj.nh6zQ .,:viki:gk!epek" gyakorlati fontos:saga, Mindennapi eletunkben nem mindegy milyen anplg Ed fogas bol indulun k ki, hogy a. ve letlen benh.iszlin k vagy a determinacioban, agy abban, hogy letqj'k reinkarnacio, . zze! arra szeretnek ramutatni, hog)' (J metafizikai es parapszichologiai kerdesek .~.tgon~Q]aSM nero. raer6 ernberek j6pofol hobbija, hiszen gundnllitw dasrnodun k kovetkezmenyei liepten-nyomon u toie:rnek bennunket. Ezert senki sem engedheti meg magan~ azt, hosv kivonia magJ·at bizonvos a]ar:::weI.6nezetek ~ry... ::J 'melletti vagy elleni allasfoglalas a161. . 2. Az orvostudomany alapvetd tevedese, A kritika kiiu dulasi pontjanem lehet a mai orvostudomany egyes modszereinek vag)' technikainak alkalmazasa, ha ~l rnellebeszelest el akarjuk kertilni. Ameddlg az .orvostudornany nem 1a981 be, hogy alapjaban hibas ember- ,e
I .

:t

lepesre torte-no, lassu valtozas sem varhaio a koverkezo idckben, a valodi segitsegiranyaba. A hivatalos medicina alternativai. Minden komoly kritika lenyegi reszet eHertjavaslamak. kell kitennie, Az orvostudomany teruleten egy SOt ilyen modszert ismeruuk, ezek nemcsak az eppen ervenyben 16v6 betegs,egmodellre ervenyesek, hanern evtizedek, sot joreszt evszazadok 6ta ismertek es kiprohaltak. Ez az .ajanIat minden. erdeklridd dolt megnyitja annak lehetoseget, hogy az elmondotrakat a valosagbanis kiprobaljaes ezen a teren is tudas sal (sere Ue fel hirer.

betegseg.m.odeBbul

indul ki, az osszes "l\'ejk'Sdes~' Ilene-· e

l'e sern lesznek kisebbek a tevedesei, At!orte.nelernhen eddig azonban egy nagy es hagyomanyokban gazda1J intezmeny meg sohasern valroztaua meg gondolkodasmodjai kiHs6 nvomas nelkul, ezert meg csak I.epesrol

Pszichologia
"Tudom, flOg)' azegyetemeh 1l:uir nem. terjeS,llik a flnyt .. M indmkirdunt a. i!udomd~ nyo'.~specialiui16ddsra es.a raciondlis imalleMualhrnusra. Olyan ig(tZsdgr6l awrunk hallani, f]/rJ'tely nem. besz.r1JrJt hanem kiMvit, nen» els(jUtU, hnmem. kivild..git, is ne-m falyik at ax embere«, 1nint a vf~~ ha11;(fm tson.tunkig~verfln.kig hatotua belJnlf, Jg;~'
j

C. G..t=«

A pszichologia vizsgalata a mi o5szefUgg6seinkben hem lul nerncsak erdekes. hanern bonyoiult is, Erdekes azert, mert ~emankhoz-a pszichologiaall a. leg:k6zelebb~esbonyolult, rnert annak, amit a hozza nem ert6k altaL3.ban a pszic hol 6gt an ertenek, sem ITI i. koze nines az LugynevezeH. tudomanyos psziebologiahoz. A nem, psz:icho16gus.:oak at a velem!e:nye, ll!ogy a. pszicho~6g[ahan rendkfvuli emberismerettel .rendelkezc emherek, az emberi Mlekr61 $z6M tudni vaMk birtokaban, 111 ar kHls6 jelekb 5.li kovetkeztetni tudnak bizonyos belso tulajdonsagokra, 68 fgy titokzatcs lelki ossze..f]lgg,e:sek tudoi, Ezt a velemenyt csak alatamaszt.la ka kepesujsagok e15a tudom a.ny.,~.epsz.ertisit6 el6adasok, amelyek szerint az almok es egjileb kulso megjelenesi sa..j {~toss2J.gok bizonyos jellembel i tulajdonsagokra engednek kovetkezterni, A pszichologia viragkorat ell, es eeert minden szot, amelynek "pszicho" az el5nl!gja, leleplezett titkok vonzd illata leng koruJ. .• Hac 2LZ erdekJ6d6 amatdr megkfserel beljebb hatol11 ebben a. ttlciomcll1yb:a·o i n.2JgY0l).hamar beletitkozik Sigmund Freud I.T1lfive.ibe. VaTakozasabau nerncsalodik:
j,

l72 szimbelum cs 'V:2JJ6s.ig kozotti, alig sejtett osszefu.ggeS'Gk nyilatkoznak meg elotte, Es fgy}6n letre aZ hog}' a ps~:i" d~o.16giael nevezesen a legtobben (sa k Oil! freudi pSZidl:Um anallzist ertik.
J

li73

vaMs,ag azonban egeszen mas.

pszichologia nag~'Grt

sol. terulettel foglalkozik, van azonban egy,allueUyd m~,g csa k v6]e tlen (I] sem: esez a P sziche, A P s,Jjd1e vagy a tae &.. fogaJJ:11C~ csakmegzavarnaa pszichologia szigoruan rudemanyos elveit, Ezert a pszicbologusok (lgy szoktak rrreghararozni tndomanyukar, mint "az ernberiateles es vist;lkedes ta naif'. E defi n ]claval si kerul t a valodi problem f.t~ a ko:r.eppontb61 aperiferiara szorftani, hiszen az atele1:l es-a. viselkedes legjobb eserben is cS2I.k funkcioi aleleknek, Uif.haljuk a p;ill"hu.zamot az orvostudon~.annyal; lelkiismeretesen vizs.ga~j<ik a funkcionalis folyamatokat, de az okkal es a keletkezesi hellyel mit sem tOr6dnek. Ez, az elj.1:r~s meg valahogyan jogosult lehetett a fizikaban es a~ orvosnrdomanyban, hiszen az in. v~z:sgalt folyamatok el~dsorban materialis reren jelentkeznek. A psz.icho16giaiUak, azonban eleve meg lett volna a ]ehet6sege arra, hogy he essen bele a ma terl.JJ iSo tevedesek (sa pd~Ja.ba, hiszen knta ~ tasi terulete nem anyagszerti, A pszichologia kezdetetkorezt rneg illendokeppen figyelernbe ]8 vettek. Egy va16di pszichologiai kutatas szamaraa legjobb alapot Sigmund Freud szolgaltatta, Freud meggy6.z6dese szerint ugyan materialista volt, de a pszichoanalizis technikaja a pszichologiai kutatas materializrnustol megleher{5sen LaVO] else es:(.koz6t talalta fel, Ezr a KY iimoksQ.zQ alapot C. Go. Jung hasznalta fel Cos fejlesztette koverr,kezetesen rovabb, Eko.:rJ:'J,en ]UI'lg kitort a freudi elmeletelegge sziik kereteibol ,es hatalmas eleurui\~eben olyan pszichologiai dolgozott ki, amely kiz~ir61ag a. pS7.ichikum valosaga fele fordult es szamolt annak ,6n~ WrvenyusegeiveL Jung zsenije vilagosan felismerte 2l._psziI

chologia szerepet, amely egyike. lehetne a minden egyeh szakagat osszefog6 diszcipltnaknak, EI sem lehet kepzelni, a megismeresnek milyen fo~ kan <'Wnamar a pszichologia rna, ha alapjau] JU~.lgszarn.z. ta ·1 £:·1'" an If 1smereset~., es mega 'l't'~" asat vette vo 1n3, 'E S ezen apu az alapon, mint analitikus pszichol(5gia~klj,vetke:::ekSdl.

tOV'<lhbfejlodou

vo11;:1 De ezr az egyszeri Iehetoseget (I ,

va-

kon elszalasztotta, ..men akadt egy ujabb iranyzar, mely jobban beleillett a gondolkodasi semaba: Amerikabol elerkezett hozzank a hehaviorizmus, a viselkedeselmelet, anol fogva a pszichologiai k1!,lltat.:tsokho1.. is a fuzika alapjai szolgaltanak a bazist, Vilagosan felismertek ugyanis: a pszicholegia csak is ak kor szamf that koruo]y el ismeresre a Lobbi rermeszettudomanyok mellett, ha hasonld modszereket alkalmaz. E profilneurozi ssal felfe gyverkezve azonna 1 hozza ~ Iattak, hogy a pszicholcgiai jek:nstgek€t merhel:6kke es kvantifikalharokka tegyek. A lelek kutatoinak nelkulozhetetlen ,eszkij'l'oeve valt a kfserletes a staeiszrika. Az eg~ zakt modszerek feltetlen tiszrelerehol fo.k<'.l.d6~ln inkabb Iemondtak a. psziche kutatasarol. Merkskehek es cl'tekel tek, .. es m.eg H1:.aig sern Iejez t.ek. bel Es hog}' valami meg ne zavarjaoket ebben armmkaban, minden olyan 11l10dszert, d meletet, ered meny t CS nezete i" a mel y ne m felelr lueg a sta tisztikak kovetel rllenyd.nek} tudorna nytalannak es el aggot tn ak mindsitettek. Enneka tisztoga to ·eljax asnak esett eppen aldozataul Freudpszichoanalrzise, bareddig - legalabb Lerapikus haszna miatt -kegyelmet kapott ..De . men most eppen azt gondoUak, hogy 11 viselkede .... sterapiaval hatalmat nyertek ezen a teren is, immar a. melylelektan mint tudomanytalan diszeipllna fOlon is megkQngarjak a '11 skh 1eJte.~ arangot. Nagyon. imponalo e fejh5uesnek az eredmenye: egy hivatasos pszichologus egyahaMJJl nern tl..~d semmit' A hozzag

174

h.ET AZ fLIT

UT.A~\I

175

6rt.6knek azon el6ite leteb6J el, hogy tnd valamit, A ps.ric'Lm lOgia azonban manapsag egyes eredrnenvek swnm.~~HII lansagab6lall, raadasul ezek tobbnyire ellentrnoridsnsk egymasnak. Alig letezik olyan vil,sgal.at, amelynek Ne Id~ tezne ellenkfseriete.ami pers,ze az ellenkezd eredm61]]Y.llfi.'~ z 3irul De mert a pszicholcgusokn ak nagyon kellemetlen 3L semmit scm mads erzete, mindegyik kikeres a hat@Jhl1l'ii~~ valasztekbolnehanyeredmenyr - g1LlS~ztlu.sa szerim~,,~£ all· t6~fugv:a ezt nevezi "az 6 tudasanak". Erre a groteszk helyzetre az len a- valasz, hogy lTI,ID.lm letezik ,egy tudomany, amely semmit sem tud hi:ztOS"i'-UlI, valamint letetik egy j.,kritikai~lLldomrinyos hozza:aHlig"~

11:za z u tolso lepes ~ a viselkedesteori a tovabbfejlesztese, a ntenllyevaltoz:t;lIj a, A [Uagata rtastera pia alapotlete egvszerti, abb618J.h]pot~zis'h61 indul ki, miszepszicholcgiat

ho.

amely a ketelkedest onmagabaa a tudomanyossag me:vc(!i& jeve tette, es ezzel a szemelves minositesnek meg nagY0tlB)
lehetcseget

Meg egysz.er szeretnern hangsnlyozni,

adott.

hogy kritika~i)ll1.

nem erintik a. ktilonfeIe melylelektani iskohik kQV6t¥5jt~ hiszen ezen a ter,en a i.tudcmanycssag" helyeu inktith~~. [eraplaS alkalmazhatosaggal szokta k foglaHwzni h pS:lt1t

choanalitikus

kepzes azonban f5leg maganinrezetekre korlatozodik, mert az egyetemekrol egyre inkabb k.isto·" rul, Lehet, hogy ezek az iskolak is. divergens nezeteketval-

lanak, de legalabb egy nagyjab6l egyseges alapk:oncepdli~ vallanak. A:z. egyetemeken az utobbi evekben a ps.z.ichoF.e'rap(~~ felfogcl$[ egy "iij.'·' elrnelettel helyettesftettek, amdyallitQ, lag jobban megfelel a tudomany kovetelmenyeinek: a {a'" nulaselmelettel, A tanulaselmelet az aHatkfsedekkb6] fej16dott ki es alapjaban Ve\1e egyszerti.,. hogy ne moridjam: egyiigyli. Az elrnelet mint olyan, meg nem lenne s~uks6g"" szertien ki fogasol hato, ha az egyszertf funkcionalis osszenem vittek volna az emberekre ,es nem vezettek velna lef' belO]Uk lelki zavarok gy6gyftas ara hasana lharo tera piaL

filggeseket, arnelyek kiderultek at aUatkfge'r~etekben,. aI

rint az ember bizonyos.magatartasokat tanulas u.~an s~*i.Jtit el, Ha egy viselkedesi forma i.Q.5ben ,egybeesik egy .kellerneselmennyel, akkor az emhtett viselkedes meger6.sXtest nyeres rnegn6 a viselkedes alkalmazasi gya.kodsaga, kelIernetlen elrnennyel valoegybeeseskor viszonr csokken, Ezt az .eljarast az aUatidonlftasb6Lmindenki ismeri. I-:Ia n~indig megetetek egy pacsitado kntyat, dobbes gyor~ sabban'tanulia meg a pacsiadast, mint az, arnelyet mindig megverek, H3! egy ember nernk fva:n.atos magatartas I tanu!if! - peldaul neurozist -,. akkor ezr a magarartas-elmelet kovetkezetesen ta nulas ere dm~llYenek rnindsni, arnel V,N a terapia soran vissza kell fejleszteni, Gyakorlar.ilag egy uj ta nu lasi fo1yama tot indttanak. el 8 ennek S01'3.n a. nemkt ~ Va.HaWSviselkedest buntetik, a. kfvanatost pedig jutalmazI.().k.}:zt az alapelvet pedig terszes szerint lehet modosftani es kombinalnl ~ ez pedig olyan fnglaJ.atQssag, amely a mai pszicholo gusok nagy reszenek java idej et igenybe veszi. A visel ke des el rneletben nem nehez felismerni 2J!1.:t a regi omodinak tartott nevelesi modot, amelynek soranha a gyermek nero azr tette, amit a, szulei elvartak tOle, egeszen addig btintette.k." luigN::1 nern adtaezt a viselkedesi fonn~ia.t, e s~ forduva, h amegfeleld enviselke detr, rnegjutalmaztak. Es b:aj:sz<:H tosan ezt a foly ama tot h asz na~jrak pon manapsag« persze SZ2l.KJ:erm inologiaval j 61 dlcazv3.~· pszi(he;;; zavarok kezelesere ~ 'Vai6s7.in.uleg a pszichologusok szegyen.erzet.enek lk.o~ SlOlllhetoen rnanapsag mar nemigen mernek a viselkedesel meletrdl mint .,Iera pitir.61", inkabb . csak m int "beavatkoza;sn51"bes7.elni Az a terry pedjg:,hogya viself { . . j

es

kedeselmelettel "gy6gyJr6k:at'~ borton helyett intezetek es

penzeszkozok

vaI'Ji~k~csak azt jelzi, mi mindenr tehet egy

176

TH(lR\VAI .. Dnl;lL.EF· U

Il

177
kakkal, tehenekkel es Jovakkakmeg alacsonyabb rendti allalokkaJ is. A'l allatok a mi belso tulajdonsagaink meg:... testesulesei. Masodszorrolvasson verseket, 01, assa az antik tragediak6,It6ket, es ne feledkezzen meg a zen€ kimerfthetetlen forrasairol sernl Tovabba: foglalkoezon intenzfven, ertelemrnel es sztvvel a nepek mitoszaival, a primirfv nepek pszichologiajaval. fgy belulrol fogjamegragadni a lenyeget, de eloszor az ragadja meg or. Az esz munkaja csak ezutan y5jjon:' (Heyer: Der O?"{j,·anL'l.rnu:sder Seale} Milyen rnesszire keveredttmk az ilyen lelekkutatas1..6l! ert ez a SlO legszorosabb ertelmeben ::1.2 .. A beteget M (a Ielkibeteget) rna a tudornany istenenek aldozzak fel, a tesztelmelet oltaran. Ha a magatartas-elrnelet a legelso probalkozas Lett volna arra, hogy gy6gy(tsak apsziches betegsegeket, meg megbocsathato volna; de miutan a nagy analirikus eljarasok man keletkezett, letezese egyszerueu erthetetlen. Barrnilyen hibasak e.s tokeletlenek legyenek is az analitikus elmeletek, megis viJ5gosan megmutatjak :-I melyben lezajlo zavarok sximptomainak jelzesszertl mivoltat, Ha egy olyan felismerest, mint arnit peldaul C ..G. Jung tell, valaki egyszertien levegonek nez es elfelejt, sot arraveternedik, hogy a betegseget a szirnptomakkal azoncsftsa, mi tijbb eroszakos beavatkozassal e1nyomja, ak1:<.01' ez az e~jaras mar nerncsak tudatlansagra utal, hanem a butasag es gonoszsiig kevereke .. Apszichologia nagy testverenel, a pSI..ichi,(ltrhinal is' hasonlo a helyzet, Ittmar sernmi egyeb nemjurott az eszukbe. mint az akeptelenseg, hog)' a betegeket mindaddig kezelik a pszichere hato gvogysxerekkel, mig azok a merM:ekha rasa a la ttma r S emm ikepp en ne m birna k tuneteket Ietrehozni, Az ember viselkedese feI(iton van a sajal elkepzelesei es a vil;:'i,g elvarasai kozott. Eppen a viselkedese aZ amelynek seg]'tsegeve] nehany egeszen bonyolult konstellaciot
j

ember buntetlenul, ha tevekerr segc de' biggyeszt.i a. ~,tu domany'' jelzot, Az. arnit manapsag a tudomany za.s:d.6i alan uznek az (II;: egyhaz nevebenvezetett keresztes hadjaratoknak feld meg. Lehet duhongeni a dolgok alakulasan, de en ma:gam nem vagyok kepes haragudni a tudornanyos kereszres.ha I jaratok erne lovagjaira. KepzeUt~k csak magunkat annak az erettse gi zei diaknak a helyebe ~ ak i. e lhatarozta, hGgy pszichologes lesz, hogy megismerje a. Ielek titkait. Az ·bt~ kohiban megszokta, hogy enrenyes tenyeket, bizonyossagokat tanul, az egydemen pedig hirtelenehl'Hgetek~ ·"!4~,. lcmenyek es eredmenyek valosagos aradata fonja kQriJ~~ s ezek 2UZelrneletek es velernenyek tobhnyire egyforma·B crvenyesek avagy ervenytelenek .. Hogy ebben a kaoszban eligazodjek, szakrnai szerszamkent megkapja a stat.isztikat es a tesztelmeletet, De varakozasa es az <"~janlott vaMsltg kozti szakadek meg-is egyre jobban elrnelyul, es 6. egyre inkabb vagy6dik egy alkalmazhato tudas utan .. Ebben-a helyezetben nem csoda, hogy a .felaj.1mlott koncepcio, a.t;;1nulasi elmelet utan kap ket kezzel. Elvegre az a gyakorlati alkalmazhatosag fgereLet hordozza, Boldog, hogy vegre valami kezzelfoghatot markolt 68 fanatikusan ellene szegulminden kritikanak, hiszen retteg, hogy ismet belezuhan a r6keletes tajekoza.tlansag i'irebe. Ilyen medon hfv6k egesz sereget nevelik fel, akik tiszta hittel szolgalnak olyan dolgokat, amelyeknek ellentmondasos volta minden j6zan paraszr i e 1me szamara nyi 1va nvalo. Ebben az osszefuggesben szeretnem idezni Gustav Richard Heyer, OI'VO'st es pszichoterapeutat, C G. Jtmg egyik tanftvanyat: "Sokszor rnegkerdezik t6iem: Hogyan
j

lesz valakibol pszichologus? Erre azt lehetne valaszolni:

Mindenekelott nehogy veletlenul pSl.ichol6giat kezdjen tanulnil Ehelyett 't6r6djofi~ foglalkozzon a. novenyek.kel e~, allatokkal, peldaul kutyakkal. J6, ha madarakkal, macs,1:'

rr8
megvalosithat. Minel honyolultabb az elgondolas ~~ Hl i nelfb:ti'uJlebb a. ViS.W11ya a ki.iJJvilaggal, annal ink;i11l:b d fog terni a viselkedese a megszokottol. Ha m6doslwm ;1 visel kedeset, akkor voltakepp enkons tdl<iciqja me~~th(:' s.lrasan21k legf;gySl.erCllJ) IUOCijtl.toJ fosztom meg. [nn:0'Z,k:~; desemrnel ana kenyszerftem, hogy sorsat passzivan, 1Ii.'H lamifele egyeb esemeny elviselese 1L1:~j{m eUe meg. MegilM talalkozunk iu a. sokat, emlegetetr tuneteltolodassal. l-H szen ha a viselkedest modosttom, megvaltoztatom Hgyiiil~

179

mt)dosf'~tlk a paciens viselkedeser,

len. szelepet is, amelyen

A terapianak csakis az lehet a celja, hogy al!er,apeul<'1.~ nagyobb tudasaes tapasztalara reven, nagyobb onismerethezestudatossaghoz segrtsea paden.st. NJil(Jnosen zavaro magatartasmodokat ezutan meg mindig ki lehet cserelni
a szimbolumldncon

.at a feszulrseg

elzarjak azt az eg:yef~

megelravozhatott.

(u

belul egy rnasikra, arnennyiben

ez ill.

viselkedesugyanazt

a jelkepes celt szol;g{l~jia, mint az

Ekkor tudatos szimproma-

eredeti, csak kevesbe zavaroan,

a tunetegyutresr, de magat a betegseget soha. A p5;;:i(:hoterapia problematikaja tehat flagyml em ~el~eztet az orvostudmnany.era. Hiszen minden betegSi.~.W!, psziches eredet CU, csak a ~unetek jelenrkezesi hel ye. ma5.. i~liert aztan annak sines sok ertehne,ho,gy lelki es ~'el'" vi beteg-s~geke1. kiHonhoz.tessunkmeg, a kulonbozd o~¥o.. gy ftast modellek fel a 11~tasa p cdig teljesseggel folOsl¢g.6S. Minden esetben legd6szor uz okot ken kideriteni, S 'G:sak ezutan merlegelhetem, hO,gy egytiltal.iuj kel1-e, erdemes-e a tunetek gy6gyiclsaval fog!aLkmmi. •
Az

eltolastvegzunk, illetve szublimalunk. De ez nem pszichoterapikus keziko.nyv. elegc~Ji.ink meg a Iehetosegek felscrolasaval es utalasokkal. At. alapot mjndig e.gy asztral6giailaglTIcgalapozou anallzlskell hogy szolgaltassa, arnely t~je.kolt..a~a a ke7~el6 t;zem6Iyt, hog}' rnilyen szituacioban van a paciense, Eppen a pszichesen beteg embernek van ana szuksege; hogy a s.~at helyzeten
beK'IJvizsgaljik, es ne gy6mosw!jek valarnilyen szokvanyos rapeutatol, hogy minden egyes pacienssel eloszor minden ·elfogultsag es e16ftelet nelkul talalkozzek, mint emberrel, Nilles Keel egyforma eset, Aki el5re gyartatt rendszereket epfL ki, az er6'~.";akot kovet el az egyenisegen.

ierapias semaba, Nem veletlenH1 koveteU meg Jung.a

te-

azember kap egy bizonyos anyagot (kepessegei, s.zarlQrt:kai), celkent az elete vegesseget, es harmadszorra bi:ifGnvos viselkedesi modor, 'amelynek s.egftseg,tvel el keUjut~
illetve meg ken va16sfta:niazt a vek .. zl'iJrz:teli~ s ha az anyag, a t~1 es a mod kiegyensti~yl()7.0U a ranyban szerepel benne. 1Vfh~.~H u1vola.bb esik e harom O~.szete'\;·6 RCJ:zul ketto egy·ma..st6I, annal nehezebb megfelelo viselkedest kialakitani, licig1 megold.~at6va vation az "eletfdaclat". Azonban a terapeu ta khoz epp~n azok az embe,re'~ forduluak, akiknek hasonlo nehezsegeik vannak. S ha a lelek 1~eze16ienem ismeri az ,egesz embert minden gOI1l~~ jtfval egytiti, akkor a "segitsege meg tovabb bonyo1.f'ia it doIgokat.~ahelyett, hogy barrnit is javf[ana. Peldaullia
C1J.

e lete regy

felada rhoz hasonlithatju

k: SLuletes'~Ql.

Az analfzis soran esetrdl

kell talalni, amelyek anto gtnmt:ning,
.<1

esetre alkalmas elj<i:'rasokat

ala~amasuas8ll1lak
j

nia

celhoz,

anyagb61. Ez kDnnyedefi sikerulhet,

terapia

szuk-

seges eszkozei. Ezek lehemek: alomar1;@Jl1zis hipnozis es

zeneterapia, homcopa t]01, elektroak u-

'

punknrra, sztnterapia, kozmolcgia vag}! bar:rIl1.1 hasonlo. Termeszetesen Iontos, hogy a terapeuta tudja, mivel is . d(jlgozik: a lelekkel. Legalabb a. pszkhoMgus .ismerje rnagat a pszichet, Csakis ekkor alkalmazhatja sikerrel OiZ eg):es modszereketes nyerhet a tte ki n tf.st ezek J1 a tasai ,es kovetkezrnenyei folott, Manap sag sajnos gyakra:n el felej ti k, 110gy <It l'e ]ekgyo ~
gy.a.sznak a pap szerepet is be kell toltenie, A vilag s a

.j

1))0

]SI k:ct ebben az osszefUggesben nero annyira a siker vagy a sikertelenseg erdekel, sokkal inkahb {IlZ a kercies, mennyire alkalmazhato egy-egy elmelet vagy modszer az ember! valosagra. Sematikusan leegvszertisftve, janov abbol indult ki, h:()gy az ember nem szulerik neurozissal, :5 nines. elharltorendszere. A gyermckl szuksegletek es a sliH6i kovetelesek ellenunondasabol azt{m tudattalan ),Qsfoijdalom" alakul ki, arnely az En eizarkozasahcz vezet. Az eredmeny: neurotikus (irrealis) viselkedesmodok. A primer terapia ezt FL Iolyarnatot akarja visszamenoleg felszamolni.rugy, hogy (17.. 6sf~jdalmatkihozla az elzartsagbol a tudatba, ~ terapianak celja es egyben csucspontja az osuvoltes, amelyet

k?ZnlO!~7;orvenyszerasegeinek t

isrnerereit kovetelik mq,

wl!c. Hiszen pszichoterapeutahoz nemcsak azok fOlC·c:hll nak,.a~ik neurozisos partRszaikt61 szeretnenek meg15~i badulni, hanern azok is; akik egyszertien az elet er·~,gllfl1 '·1 kutatjak es sernmifele tunetet nem mutatnak, . Az ertelmes pszichologusnak ismerve a kovet~1. , men.nyiben kepes valaki a masikon segiteni anelkul, hug) a sajat re.udszeneDe akaola beleeroszakolni vag:y a ~~!Ilj lneggy6z6desere igyekezne atteriteni. ; Olyan ko~~an e.l[ink~ am]k~n' a Ielki labilitas ij@s~t(h mertekben novekszik, A terhelhetoseg egvre kisebb 1 I - a segitseg ig~nye egyre surgetdbb, Amiota az egyh"o:1. nem rendelkezik a szukseges vonxerovel es bizalornmal, a t~.nl~cslalanok ozonet a pszichoterapian kell fogadni '11 ellatni. Ez azonhan csak akkor tud eleget Lenni. az ehdii(!fi sok .nak, hae gyc slti rnagaban a pap ok kepesse geit az ig,a z i pszichologusok t.ud;isa:val. De az egyetemek olyan pSZlichoI6~usokat tenyesztenek, akik onl1.1aguk is segfts6@I'l' szorulnak, nemhogy masoknak tudnanak segrtseget nyil} rani. Ebb61 a. zl1rz.a~'.~~:rb61 csakis maganintezetek kieprte~ se~ttheme ki a psaichologusokat. Olyan kello onaJ16S1ag~ gal rendelkezo intezetekregondolok, amelyek nem tartanak. szuksegesnek allast foglalni a >itudornanyos kOli1ttl tudomanytalan" vitahan, A paciensben kell Idnni ann.yl batorsagnak, amellyel el meri valasztaniaz igazs;;lg .es tudoman nssag fogalmair. N em zarhatom le a pszichoierapia cargyab.sa.l anelkul, hOSY.ro~iden meg ne emlekeznek az ugynevezett priti:!er terapiarol, amelyet Arthur Janov amerikai analitikus .dolgozou ki 1967-t61 kezdve, es akinek aZ.;C)tikialtas" dmll konyve v]lagszene nag)' erdeklodest keltett ..A J anov altal alapitott Los Angeles-i Prirnal Insutute-ban 1970 ora tobllil mint 600~ valarnilven psziches betegsegben szenvedo ernbert kezeltek eredmenyesen ezzel a. modszerrel ..Bennnn-

,I

A primer terapia orvendetes vonasa, hogy melylelektan] alapokon nyugszik. Nem a. magatartason modosltgamak, hanem eredendd okokat keresnek, Moll' a terapia technikai resze is felmutat nehany igen eredeti es uj orletet, Az elmeler megftelese sokkal nehezebb, miutan itt; Nemerorszagban meg nagyon keyes tapasztalatunk van az 6siht61tes~d kapcsolatban, s igy csak Janov monografiajara tamaszkodhatok. Janov elutasft]a, hogy elmeletet kap. solatba hozzak a pszichoanalizissel. Pedig a ket rendszer hasonlatossaga feltunc, s ez egyaltalan nem meglepo, hiszen ]anov egy analitikus folyam.at saran fedezte fel az IOSuvoltest ..Ap~S7~ich()anaHzis es a primer terapia egyarant a gyennekkorban keresi a betegseg okat, A primer ierapiai kezeles soran a bet .. szamara vilagossa valik, hogy s;;~j.~( eg irrealis tetreinek okat a s/ji16khason16 ma.gat2Irds.aban ken keresnie, .<; Eppen ez az a pont, ahol kritikusan, ketelkedessel kell fogadnom en a modszert, A terapikus sikert rigyanis ketsegklvlH azzal erjk e~) hogy a hibakat (btinoket) kivetitik a kli Ivilagba , A sziU6k olyan szemelyekke valnak, akikre a

a gyermek annak idejeril elfojtott, nehcgy szulei maradek szeretetet is elveszfrse .. Eddigjanov alapgondolata.

:IS:2

THORW:\LD

DETHU':I"SI

neurotikus a s~hit biineit illetoen s.zemelylsegenek egyl'~ reszeit kivetttheti: azaltal pedig, hogy a terapiat vegzd, 'I
rIFlely ezt a kiventest realisnak fogadja el, a folyamamak I dolgm:.~senekt; Iesz, Kozismert, az ilven buntudat-atvedl:l;"h felszabadftolag hal alkalrnas a tih;ecek eltuntetesere, vajon ez a. foiyamat nemeppannyira irrealis-e, mint magtl a neurozis? Elvegre minden az emberen bellHjMszodik. ]~ .. Ezert ken a pszichoterapianak kibekltenie a beteget s:~j::;qll osszes szernelyisegreszevel, nem pedig btlnbakot keresgt1j

Parapszicho16gia
"A te'gsuhb is legrni(yebb trintts,rneiolt.t csak hzilwlhetiink, a m'tsztikumdttUs(!, Ex minden igaz t-u.d.omtiny lttudwz6ja. Akit6l ez az irinUs id.e.gen, aki nan kepes hosszaum. eicsedalkomi, hosszu, zauart alazato; titilni" az aluir haloU 'is le'hetne .); Albert Einsteir: A pszicho~6gia sajnos.nem ismerte fel es nern fogadra el valcdi feladatat, hogy a terrneszettudomany altal elhanyagoh m .. asik valosaggal Ioglalkoxzek. Ha a mi europai tudatunkban is olyan melven gy6keredllle a keno seg

es

nt,

nie a paciens kornyezeteben, Mas rnodon szamomra ("I

kepzelheterlen az (it a ,,[eljes ' emberhez a reljes mcir.t&~b_

tudatos es harmonikus szemelyiseghez, C" (;., Jun.g' mjndi~ hangsulyozza, hogy mennvire fontos, voltakepp minden terapianak legels6 €os legnehezebb Iepese <11", hogy elf0~ gadjuk az "arnyekunkar"; negatlv szemelyisegreszeinker, Au61 tartok, hogy a primer terapia a konnvebb, iimde irrealis utar valasztja, es az ,;arny6kOl." egyszertien ravetI;t;i a szulokre, Az 6silvolte:s ezzel nem 11.1aS, mint olyan s.ajat tartalrnak eloron§s.e, amelyek eddig a tudat kontrollja al;;r~l letezhettek csupan, de most ,aJvet.it6dhetl1ek a sziH6kn~: @S ezzel a paciens rnegszabadul tulajdon feleI6sseget6L

t6n,'t~rrysz:en15ege> mint peld{mI a ktnai gondolkodasban akkor a pszichoiogia szamara termeszetes lenne, hogy' a pszichikumot mint az anyagi valosagga! cllenpolust alkotc vales .. ign!szt fogja fel es kutatasi rnodszeret osszehangol]a anyaganak rorvenyszerusegeivel. C. G. Jung eletrmlve bebizonyftotta ugyan, hogy a fei16des ezen l:lrja nem csupan j.:arhat6, hanem rnesszire elvezet, az egyetemeken ITHegis inkabb az anyag biztos es isrnert alapjahoz ragaszkodtak,
l

cs a pszichet megprobaltak agyi-fiziologias folyamatok an a lizisevel a tudomany szama ra me g~apari nran i. Ten)! azonban, hogy ezekkcl a modszerekkel mostanaig igencsak keves tudas birtokaba jU[Q[ral ezert aztan cgy sor jeUeg7.etesen psziches jelenseget eleve kizartak a kmalasb6i,hogy e manipulacioval megnoveljek sajat ered menvesse -0 k latS1.BIat.Nehanvkutab6 i aki k szamara ~TU •
t .J

a kutatasi anyag onkenyes megrostalasa dcgge tisztatalanmodszernek tunl> sajnalattal kezdett foglalkozni a kiiaszttott jelensegekkel: elnevezrek "parap&Z]_cho16gi~inak "

184

TI·IOR,VALJ)

DF.TJ.~J:JI!~"'!,

185

(100r{llbd.tiI "rndltEkes pszichologia") ~s megpr6btllta:k I u dOm.JlU)'OS alapokra helyezni, Ez pedig kezdetben eg_yil h j,! lan nern voh egyszeru[ Ha apszichologiat es a parapszichologiat ossz:dl,a'S;('!II san forditott aranybanall
iJtjuk, rneg~ep6 m6don~ll. derul ki, bogy nevukkel poml) a lana 1l1l1U a parapszkhQ):6g j! ~ k: foglalkoz j k a voltakeppeni pszicho ~6g]a prob lema-lV""d:l, ~I "hiv?ltaios" pszichologia pedig a lek_;k_ mellen kutakodik , zel .{·I <;::L - ~~K -. es ezze lJ' mags. szo'1g(J. I_..: a "lue.'l~.,<;_'I'. ~; a ~jpara Je i"" zore.
{!! H·

Id6l1r.OIl.hen sznletett nehany eredmeny is. Peldaul

"m ~

domanyoa pontossaggal' bebizonyftottak, bogy .letezik teIepatia. A bizonyltas K()dilbeltU fgy zajlik le: Olyan k<!inyapakli ken h02.za, amelyen a szokasos je1ztsekh!elyeu ot geometriai alak t§.J~.: kere szt, k/j.r} t1egyzie r, ha.rOl11:S.log- es hullamvonal. Ezt azugynevezett E.sP~pakH[ aztan a. kfsedetvezet6 osszekeveri £':segy··egy kartyat kitettek tannbizonysagot, megpro baU ak eltalalni a kivalasztort kartyalap jelzeset, IE klserletek sratisztikai ertekelese soran kiderult, hogy 8!. talalati arany j6val (el~Hm(]lja a va16s,zflluslTthett)t. Ez a kJs.er~et aZI b.izonyirja hogy a veletlen faktoran kivul meg egy rendszerbeli faktonnJkell szarnolni: ez volna at telepatia .. f:.s ezzel a teleparia jelensege tudomanyosanbi zony.ltotmak tel intheto, En gem azonban ~ nkabb e tudomanyos felisme res ha ~ tasossaga i:zga:L Kinel < j6 ez a bizouyfta:s.? Azok, akiket eleve erdekel a telepatia jelensege, mat Tieg_.bli',Onyossagot nyerhettek a 1~t"Cze:s'er16L Jigy szamnkra felesleges s:m,tiszti,~ kai bizonyitas, Az. ellentabor p.e-d~gngyant:lf,Ty tagadja a telepatia 1.6~eZies~h. mint eddig. Tehat E;gy ]1y.enfeJ.e vizsg,a.1atna k semrni egyeb haszna nines ,mint egy mi tid ig is hhezo. ,j e1en segre kiak aszthatjak 3." (1jJdOlU anyosa D; bizony1 tort" rablacskat, De mit is eredmenyez ez a je.~t6? A telepatiat 1"l1agatbizonyara nem erdekli, Egy fa, mintolyan, akkor is fa, ha ,txilekH a tudosokat, es akkor Is fa, ha nem. ScHl A fa rn~g akkor js fa marad, ha ."tudDm.. h~ymJan.nak" mind sitenek. Ezzelmindossze annyit akartam mondani, hogy a valo. gag sohasem lorocHk az emberi megit€lesSd. A termeszettudosok (~ra. meg (!ira .lnegpr6ha~cik .l(eleteikkel eldonteni, mi a val6sag '65 mi nem, A v.aJ6sag azonbari, "fUggedeniili mindenfele felosztastel, mindig az, ami .. Az igaz es lle]Y'k~~ len (vag)! igaztalan) lltozti .e.iteres.gondJa mindig az emberen
j

valaszt, Olyan szemelyek,

akik rnediumi kepessegekrdl

nevezik kll{-:8ir:dsuk ra.rgyat "tudomallyo,~ hatarteruletnek". EbbcHnyily~.H valoan kovetkt::l.:ik~ hogy a tudomanynak hatarai va.lnll'll k - meglehetosen s~~atosnak nln6 ktj,rHlmeny~ Hogyar:n i~ akarhat egy tudomany kepet forrnalni az ,,ilgazsa.grill''', h a egyszer hatarokat szab ]1I.1agaJlak, Az igazstignak~lt.i,n dent at. kell fognia} kt!]onben nem igazsaig .. A' beh:at~ mit ig:a~saganenel1ltmonch'i~" Igy azran enheL6,h0gt: a parapszichologusok munkaJ~t kezdettol fogva azek gya.
nakvasa kfserte, akik csak a hatarokon belulereztek gill:t~ hon magukat, ' A hivatalos tudomany ezen ironikusbizalmatlaneagavoll az a tenyezo, arnely a parapszichologiat egy b.i:to~ nyos id;11}'ba' tere Iteo A ,,$Zlmen tudes" drnerr kGzd~e a para p szichologusok 6.gy ereztek, kenytelenek a lknJnl;aztli a szokvanyos tudomanyos modszereket - statisztika, rn'l!roeszkoz6k1 egzakt kiserletitervek, egyebek. [gy akatr.~lc kiegyen Hteni targyu k "tudoro.artytalall.Saga t", Akritikarrlansag v<:'iq.ja. e161 a tudomanyban megszokott ketkedesbe menekiHtek.Ls feHegyverkezve a materia lis termeszettndomany modszertani eszkozeivel es elrneleti gonddnro~ dasmodelljevel, a parapszichologusok nekilattak, hoQ'¥

A pa rapszichologusok

gyakran

feh::hja.k a new rnaterialis valosagot, Eljarasuk arra

em berre emlekeztetett, ak imeterruddal Ietet merni. .

,'d!~

.aka.rh6mers&1-

• f"

186

THOR\\Tj\lD

DETID.F.t,

I87 A tudornany By-en boseges kritikaja talan azt a kepl.eletet kelri, hogy ,en is onceHa emeltem a kritikat, s ezert minden tudomanyos .Jevesben'tmegtalalorn a hajszalat. Ha ez a. kep alakult volna ki - akkor rullottem a.celon, Kriukammal .csak forrnalis segltseget szeretrem volna ny6.j£ani ahhoz, l1iogy bemutassam az e konyvben targyalt temak gyakorlatijelen:V:SsegH, miutan az a benyemascm tarnadt, bogy a legi..Qbb ember szerint az ezoterika csak nietos) a valosagtol elrugaszkodott emberek ~rdekes. kedvtelese, sa rnindennapos eletben tokeletesen rnindegv, hogy letezik-e

behil van! magat a valosagot egyaltah~n nem erinti, 8-val, I sag nern tobbsegi hatarozat alapjan szuletik. Megis Q t ~ tobb ember azt hiszi - miutan szinte mindig ezzel e'f'v'l nek hogy ,;majdnem minden tudos ezen a ve].erneti1y.cu van" Mi ez az ~rv? Milyeu viszonyban all a valosag a \16k rnenyekmennyisegevel? Ha valaki reved, akkor ez kiz€u~ lag annak gondoUa, aki revedett. Ezert olyan erthetetlen, hogy annyira torekszenek a tudomanyos eredmenyekre, ~ megis. ub'Y' rettegnek a tudomanyos kritikatol. Ha manapsag a tudomany butasagnak tartja az asa 0016gi.at, az csakis es kizarolag a rudomany baja, Ezert rr~JU latom ertelmet annak, hogy a parapszichologia a tirdemanyos elismeres nelkul is letez:6 dolgok elismertetesere fecserelje erejer.. Egy mondatba stirfrve: Mit hasznal a parapszichologusnak, hogy bebizonyftja-e a j6s~epess.eg .letezeset, ha 0 rnaga nern tudjosolni? Dohereiner [g}~ definialja a termeszetrudomanyt: "Sikepszisb61 eredo bizeonsag." A szkepszis bizonyara nagyon hasznos, de beteg,es "R -"-1' do 1 ogga" va li 1<..,. am in t oncemva- 1 .1 1. esz, '1. .]1. ~ , indencsel .edet k"an d-u·16· . .~. pongc~ A·1Xc;te..r;"ed es mmt mmoencseies ked
-j

tlidvil{i;gi eter. vagy elet utani elet,. 2t\"agy sem .. Ezt a gyakori

~l,a az

tevedest szerettem volna eloszlatni iigy; hogy ismertettem elesellentetet, arnelya ket vilagkep eredmenyei kol.OU van. Kririkarn nem akarja rnegvaltoztatni a tudoTTJ.anyt- ez lehetetlen es ezerteleve kudarcra l1'lel[ vallalkozas volna . Csak ki kellvarni, amig a tudomany 5\~]at eredrnenyeivel onmagat pl...lszIJlja el, E2 az id6pom pedig olyan ko-

.1

es vegs6 ertelme - sajnos a parapszichologiais

ennek ,,1:-

zel van, hog)' nyugcdtan kivarhatjuk. Azt a sok kony~et~ amely a jov6t mint a termeszettudomany es a technika

melne, hogy ne csak funkcionalisan

tette ala rnaga t. Kar~' hiszen kutatasan ak targya megeI'd~ ~ bizonygassak, hanern megertesereis t(kekec~jenek. K.etsegklviiI. a parapszicho16gia erdernei koze ken sorolni azt, ho gy szeles retege). erdekltideset keltette fel az eddig okkulrnak tart-ott folyamatokirant, A1.oron11eH momentum mellett azonban eppen itt rejlik at veszely is... Mert a parapszichologiai jelensegek gazdag gyujte~nenyeneles nehany hipotezisnel robber nem tud nyi'!jta n i a megbtzha t6 vihigkcp uta n va.gyakozo. igazsrigk:eDes6 erdeklddoknek. fgy s~no,5 a parapszichologi.a felfedezesei isbesorolodnak az altalanos mdomanyos ismeretek vegteJen soraba, de az egyen eletere es cselekedeteire n inc senek dent.o harassal,

tovabbfejlodesenek eredmenyet kepzeli, meg ebben az evrizedben nyugdfjazza a va~6sag. E fejMdesd latva szeretnek a ;Jogyaszt6nak. a? embereknek, akik eleddig a tudomanyt ajancM:koz.d.k meg bizalmukkal, rneg ideje~ ben ellenajanlattal .sl"JolgMnL rudornanyos viA.agktfpet A rnindenki ismeri, En azt kisereltem meg, hogy az ezok1."ikllS vilagkepet ne-hany, szamomra fontos aspektusaban leirjam es elkirlonftsem a masiktol, CSfJI.k z donthet, a aki rnindkettot ismeri. A rudomanyos kutatas es gondoli '.,

kodas. nern szuksegszeruen hibas, De a vaJ6sag azt koveteli, hogy 21. folyamatokat mindig mindket ,oJda...lukr61 figyelemmel kell klsetrli Az alternanva tehat nern az,
hogy: racionalis gondolkodas,

avagy babonas, vallasos ta~ jongas, Az igazan tudom?rryos kuratasnak sokkal inkabb

],88

.E LET Al

fLIT UTAN

189

el ken ismernie anyag es Ielek ken6sseginek harmonikus voltat, es egjvm ~sra kellvon atkoztani 61Jet. Az~ hogy e.z: tlJ.!. 'fi·· e~jar~is lehetseges, az antropozonai tu do ' omany . ']d·" runpell:.~]~ tatja, mely hasznalhato eredmenveket tud felmutatni ...g(~" minta Peld~j a annak, ho gyan.lehe t a termeszettudoruauges modszereket a szellem felismereseivel egjisegbe h0J'~Att~, A Rudolf Steiner altal alapttott szellemtudomanyok, termeszettudornanyosan kepzett es antropozofiailag iskQ1Q~ zou ku tatok tovab bfejles zteseben nagyszerfi~ s'~ia tu4m~ t rnanyos rendszert hoztak letre matematika, asztronomla, orvostudomany, pedag6gia~ seociologia es mez6gazd~sl[;tg teren, amelynekeredmenyei ugyantigy alkalmazhatok iii gvakorlatb8Jn~ mint a hivaralos tudomanyoke, (sat. e:z.dtk~:~ eppen ellentetben a valosag egeszet tartjak szem dQt[~ es. ezaltal el tudjalk. kerulni a nagyobb sdhi tf~vedeseke~. -S rnellek harasok at ' Annak oka pedig, hogy az antropozofiai iskola a t6b~ bi tudomany t~vedeseit olyan kovetkezetesen el tuClt~ kerulni, Rudolf Steiner atfo go ala pnniveben kere send ..5'. i Ebben .egyl.amoki intutciobol kiindulva a szerzo OlY~li:' mindenre kiteljedo vilagkepet alkotott, amely a tov:abb.'l kutatasok bazisakent es iranyvonalakent s1.0]galhatou. ~'! antfopoz6.fiai kutatasnak tehat nem kellett egyes jelensegekre koncentralnia 0S ezert elvesznie a r€szlete.kb.en~, mint hivatalosan elfogadott kollegainak, mert minden kutatasi eredmeny helye eleve adott volt Steinerkiindulasi baaist biztosito rendszereben. Steiner allftasait mindoszsze kf~edetekke1 kellett igazolni es felhasznalharova tennis Az a. terry" hogy minden olyan.aHiHis,. amelyhez Steiner tisztan szellemi felismeres (l~ian jutott etut6lag a szokots tudornanyos modszerekkel iga zolast nyert, napnal vi1ag()" sabban megmutatja, hogya termeS'lettudom;iny lu6cisz,ere korantsem az egyetlen lehetoseg a v:aliosag kutatasara, hanern ezzel parhuzamosan letezik.egy szellemi megisme-

N~S1 folyamat

tekU: a tudomanyossal,
Az ertelrnes

is, a mely pontossagaba ntegal3,bbis

tudomanynak

egyen~r~

mindig szuksege van kiindulasipontkentes vezerelvkent egy j61 atgondolt vilagkepre, ha nem akar ormon tevedeseiben .elveszni.Mi~la autropozofikus tudomany letezik, ez az erv, amely szermt a kettot nem Iehet egymassal os:s,zckapcsolni, nemcsak

fneggyengHb,. de egyeflesen atfordult az enenkez~jebe.

A sors

.Ha OlvenmiUi6 ember mondja'is a. butasagot, az at.Ml mlg butasag marad:" Anatole France
Voros fonalkent huzodou d6tW:nk mindeddig a. sors fo~ ga lma, Haszno snak velem, ha "itt! ell ben a fejezetben, 'l '3"k'l I ~~ ~l' amery az "alia. maznarosagroi"1;; SZO. a sors prohi e .,{ xemajar. megegyszer alaposan megvizsgaljuk .. Men. bizonyos problemak megft6I,ese eppen a gvakorlatban jelent nagy nehezsegeket, A konyv masodik reszeben megprebaltam e.nhet6ve tcnni, hogya son mindig onmagunk tartalmainak formaja. Egy elet sorsa mindig az e16z6 elet tartalmaibol erect Az egyes esemenyek akkori cselekedeteinknek, illetve viselkedesunknek eredmenyei, 'Fcvabb~t azt is figyelembe ken venni, 11Logyaz ember eletcellal rendelkezik, Ha valaki nem ismeri ce!jat, akkor bizonvos sorsszeruesemenyek hozzak kozelebb elhivatonsagahez, A SOl's. tehat a legegy~nibb es alegsajatabb tulajdona az embernek, !z·etl. szukseges, s.ot elengedhetetlen, hogy ax egyennek szoros kapcsol am legyen a tulajdon sorsaval, hogy megertse azt, es uele-benne eben, hogy tudornasul vehesse ertelernmel biro voltat, Sajnos .korunk embe:reb6[ ez a kapcsolat szinte te~esen hianyzik, A veletlen fogalma es a. tudomany funkcionaUs modellie kiszakitotta az enihert a sorsab6t A modern ember nem tulajdonakenr ismeri-eli mega sorsct, hanem

192

THORWALD

DUHLI&FSE.N

193

[de~:enkent" amely kfviilr61 kozeledik fde es fenyege:ti 6'(:, Igy a tarsadalmak legf6bb foglalatossagava az valL ho?y Inan~puLAUak a sorsot, Egyre (;~]abb le het6segeket , ilyen eljarasok olyan nagy szarnban Ieteznek, hogv csa nehanyat emelek ki a celbol, hog)' egy helyes sQrsfe(fog~a;snak az ember] egyHtr!elesre gyakorolhat6 kovetkeltet~seit megvilagfrsam, -

modszereketes intezmenyeket talalnak fel, hogy a sorset ~l{tsQk ~ezebe helyezhessek ,a.t es fgy j,serrdeg;sil.sek"'. A7~

A slijrnytl esemenyek sora. 'veg nelkul folytathato: embereket gyilkolnak meg, reptllogepek zuhannak Ie, egesz neptorzsek h alnak ehen stb, E ze ket az esemenyeket szmte reflexszeruen elfteljiik, mint olyasvalarnit, aminek nem volna szabad megtortennie, Azonnal megoldasokat keresunk; hogyan is akadalyozhatnank meg a hasonlo esemenyeket a jov6ben. Minden. szakadatlan faradozasunk el-

Aligha elker:iilhet6~ hog'}" a peldak nemelyike ne le~

gY'e~ sokkolo, hiszen a megszokottal. epp ellentetesen kell gondo~kod~u,~k. De a gon.dolikQd~s szokasos formaja mfl:g nem blzonyn.ek annak helyes voltara, Az orvosrudornany cis a pszichologia targ)rahisalkor emlitetttik azt a problemat, hogy mennyire avatkozhat

balesetet .. Ami az egyes emberekre igaz, ugyanaz an a nag) obb kozossegekre is, mert a kozossegeknek is meg~'?n .~ m,a?uk sorsa, Igy pusztul el foldrenges, arvfz va.gy .F'l~v,amykovetkezreben egy-egy e~esz varos vagy videk.Itt 1.$ igazsagos SOl's. avatkozott be. Is ha sokan nem is ertik ennek a sorsnak az igazsagates ertelmet, akkor annak
nem a son; az oka,

- esetleg mindkettc. Ezenkfvttl a betegseg, ki.Hc'inOsen.hamaradando nyomokat b.agy, alka- , lO~~l lehet arra is, llOgyona1l6 indoka legyen peldaul egw szuksegesse vri~6 munkahely-valtoztatasnak vagy egyeb forrnaban lorte:n6 (1nmeghau'irozas:natk.Semmi esetre sem velerlen zavar, amelyet rninel g:yol"sabban Ie ken kuzdeni, A balesetekre ugyanez vonatkozik, Senki sern szenved ",v~Ietlentil" balesetet, Sokan an gondoljak, hogy nines hasznosabb €is sii:rg,osebb feladat, mint kikiiszobolni minden betegseget es

vagy figvelcmfelkeltes

b:le egy r,erapeuta a paciens sorsaba. A. beteglet minden bizonnyal a s~~"saJ~kot6res.ze, betegseg vagy korrekcioe A

lenere sem csokken azonban at borzalom a vilagban. Ez r~a[~n.nem meggondolando? . LegfObb ideje, hogy ujra ki,epltsuk .kapcsolatunkat a sorssal, ahogyan ez a vallasos embereknek mindig is sajatjuk volt. Az ugynevezett primitfv ember minden jot es minden ~'~sszat .ugy. ,el t In;g '_~nint valami szent ~.~ny8._domany<it. Iudatalattiiat aztan kivetnette magab6], nevvel lattael es Istennek nevezte. liz <1 folyamat teljesen logikus, hiszen a kivetites ellenere is. ugy jelent meg a SOl'S, mint amit onrnaga okozott, akar jo, akar rossz ertelemben, Amikor a vallas,os ember a sorsot mint Isten jutalmat vagy bunteteset ell meg, elfogadja, hogy 6 maga hfvta ki barmelyiket is; es ezert sorsaval bekessegben €i. Hogy .is szallhatnek sz~mbe egy olyan sorssal, ameIyr61 rudom, hogy s~liat teLteimnek gyUmOkse. Csak a g'yokereb61 kiforgatott ember ha rcol a son, a ellen. Aki m at a kaz.a'ssiegre bizza sorsan at alakftasat, iranyftasat, az ezzel csak a saJat belsf tartalrnai-

tOol alo reuegeset mutatja ki, v Itt kell erintenunk az 'ugynevezett szocialista tarsadalrni n;ll(~szer problemaiat. A szociahzmus csak ott johetert letre, ahol a gyokereiktdl elszaktrott emberek n'lar nem

merik formara valtani azt, amit tartalmaik kovetelnek, Ha valaki mar nem kesz arra, hogy meg~je sorsat, akkor olyan szervezetet kivan letrehozni, amely szabalvozza nivellalja a sorsot. A szocializmus az onmagunkt61 valo ~elelem - a jogossag dm.kejeve] ellatva, Csak eppen az itt jogot kovetelok sernmirol scm. rettegnek annyira, mint az

.es

EU:T

AZ [LE.T UTAN

195

A sors mindig igazsagos, hiszen torvenyszerrien nuikodik. Aki szereri az igazsagot, annak el kellviselni, hogy egyesek szegenyek, masok gazdagok. Az olyan embernek, aki helyesen es a torvenyt megtartva el, semmirdl nero kell tartania, s e1i:n nines szuksege olyan at-

igazsagt6I!

rat, csalo vagy gyHkos ~ amit megelek, mindenkeppen az en s(~tsonl -; a 'jnl,~sik" fret mindigcsak kOlvetft6 lehet, Mi~~denki, aki clhamarkodottan ltelkezik, meg ken gan-

Iamra sera, amely betegsege eseten premiumot fizet neki

es megvedi

dolja: f'teietevel.onmaganak egy darabjatis eHte,H, iszena h kulvilagbol csak au elhetjuk meg;. amire belsoleg erettek

tezmenyesfteU allami vedelemre csak azok szorulnak ra~

akik olyan nyomorult Ielki tartalrnakkal

az eh~la,hilt6] meg a gyHkosokt6L Az ilven in-

hogy egyfolyuiban menekulniuk ken onmaguk ei,6L A szocializmus a termeszeuudornanyos gondolkodas

termeszetes kovetkezmenye. AI. embert csakis a. kozmoszabol tort.eno ldszakfta.s kepes ravenni arra, hogy az allam kezebe adja sorsanak ir,h'lyftast,i,t. A szocializrnus: fe~

rendelkeznek,

vagyunk. . Ebb61 elsokent az a kovetkezteres adodik, hogy engedjuk a sorsot megtortenni, lehetoleg keves beavarkozassal, Persze itt nern fatalizmusra vagy teljes apatiara gondolok, hogy "tlgyis megr:o-rr.enik"l Ha valaki szemrehanyasrtenne nekem ezert, elfeledkezne arrol, hogy mindenki felelds

a sajal sorsaert, Tehat: mindenki szamara a legnagyobb feladat, hogy megvalosftsa sorsat.

Idem a fdelossegt6L De akarmennyi intezkedes sem eleg ana> hogy a sorsot funkcionalisan szabalyozzak, Ezert aztan a szocialista orszagokban is vannak haralmasok es uldozottek, szegenvek es gazdagok. Vannak tovabbra
is betegsegek, ehezks.l\Hnel balesetek, terrneszeti katasztrofak, es VGL.O inkabb kiserleteznek azzal, hog)" kulso manipulaciokkal befolyasoliak a sorsot, annak annal bel~yOkutabb utat kell megtennie, hogy megvalosulhasson, Es ettol bizonyara nem valik kellemesebbe,

Ezert allan az embereknek meg kell tanuluiuk, hogy nem harcolni kell a sorsuk ellen, hanem inkabb szeretni

ken azt, Ekkor a;rJan egyszen1ve valik a SOl'S befolyasolasa:

egyszeruen csakugy kellelnern, hogy belso tartalrnaim

formai rnegvalosulasanak nyugodtan nezhessek elebe, Ekkor aztan a Iegtobb regj vallasban szerepld felszolitas: "Sze1"esdfe~eban1todat]" is (~irtelmet nyer. Mert ha tue dom, hogy csakis olyan dolgok 'Lorr;,enhemek velem, arne-

Iyeket en magam alapoztam meg, akkor ajfelebaratokban" olyan embereket ismerek meg, akik segftenek ezt at sorsot beteljesitenem, Hogy ez a ,,teIebaT<ll' eppenseggel joba-

AZUT
,;Sotetslgbe Uivednek azok, akik [salt a Vem geM alw,rjdh megismerni, de 1neg n4gyol>l) soUtsegbe .tlvednek awk, akik csal: a vegtalent. S ot6t.segbeteve.dnek; akik csas: a rn.1~landOl hajszoljak. De meg nagyobb sOtitsegbe~ a.kilt csak a -midhatat{ant. Aki pedig t.udfa" hOg)l tm~l(p·l;f16 is mulha.tailan eg)', az alUpi a ha.l61 szakadfIWt. " Ischa- UPani..\Jwd

lItH AZ ILET UTAN

Tudom.unilyen en5s erzelmi ellenallast v:alt ki mindaz, amelyet most elmondtam, A legku'.io.nfelebb es egymasnak ellennnondo tudomanyos elmeletekrdl viszonylag nyum ku.. t.cma kerul az asztalra.mindenki nyomban merteken s feHAIfelizgat]a magat, Erdeines megfigyelini, rnilyen nagy lendulettel.jon mozgasbaaz dharl1t6 mechanizmus, amely nematall]a az egyma.st6li legtavolabb es6 erveket .sem haj uknal £bgva eU5d bal 11 i, Ennek a vedekezc mechanizmusnak ez a feladara, hogy fenntartson egy neurotikus egyens(Uyt.Mert rniben [alja a legtobb ember tudatalatti]a 3!Z asztrologiai erveles ,\'eszelyess,eget? A va.bsz egyszerd: ab ban, hogy el kotelez, Mas szavakkal: az az ember, aki azt szokta meg,. hogy eretet~{j·bbe~kevesb e a kli.1s6korHJm~nyek erect menyekeppen

godtan lehet vitatkozni: ha azonban aszrrologiai-ezoteri-

szemle~e, egy ember, aki elhiszi magarol, hogy csak az esemenyek srilyaalatt, nem blr ta rnegvalosita ni kituzott rnagas ceJj:;l.t es idea it, tudat alatt ·berzenked ik ez ellen a i
vaJ6s~gmoden ellen, amely a sorsa miatti teljes felelesseget azd valla ra helyezi, Ha sok ember eli is siklik kezdetben az ezo teri kus 6let kovetkezmenyei mellett, a tuda tala tti lenyegesen gyorsab-

ban s~ timeg, hogy e~etenek az asztrologia eli smeresevel egeszen mas iranyt kellene vennie ..Egyedul itt van annak oka,.b0gya~. aSl.tro16gi,ites hasonlo dimdkalt olyan nehez hiva talosan el fogadta1I.lli. Ba.rm.~ly bargyl'lls·egy elmelet, diadalanak semmi sem
szabhat gatat,ha nern kotelezi el az :egyeni Az as{:troi6gia azonban elkotelezi .. Mindell1 ezoterikus [an elkotelezi,

• 1. IS JI\,.eI1'1 •.
1

modern embernek

ge olyanmodszerekkel,
radirozzak

ru~ely,f;kepp ezr 2, momentumot mert fgy aJbiuj.a.k hasonlatossa ten ni a :funkcionalisan alkaltnazhat6 tudomarryokhoz. ·iI/Ug
kiaz elmeletbol,

E· ~. ( prvZL. ']k OZlK a mostani .. asztrorogusok k·" bb seob "1!.. . ·1', ' szer to

azoahan

ennel nagY(Jbb

mUI11t1S nem