Professional Documents
Culture Documents
35
érzékelhetetlen véleménykülönbséget, mert
nem pazarolta idejét ily ködös zsargonra.
Ami persze nem azt jelenti, hogy az olasz
fasizmus toleráns volt. Gramsci egészen ha-
láláig börtönben ült, Matteottit és a Rosselli
fivéreket meggyilkolták, a szabad sajtót el-
nyomták, a szakszervezeteket szétrombolták,
a politikai ellenzéket távoli szigetekre szám-
űzték, a törvényhozó hatalom merő fikcióvá
vált, a végrehajtó pedig (amely ellenőrizte a
bíróit és természetesen a tömegkommuniká-
ciót) közvetlenül maga bocsátotta ki az új tör-
vényeket, köztük a faj védelmi eket is (és ezzel
Olaszország hivatalosan hozzájárult a holo-
causthoz).
Az itt lefestett inkoherens kép nem a tole-
ranciában gyökerezik: a politikai és ideológiai
kuszaságot mutatja. De ez "rendezetten zava-
ros", strukturált összevisszaság. A fasizmus
filozófiailag gyenge lábakon állt, de érzelmi-
leg szilárdan kötődött néhány archetípus hoz.
Most érkeztünk el tézisem második pontjá-
hoz. Csak egyetlen nácizmus volt, nem ne-
vezhetjük "nácizmusnak" Franco hiperkato-
likus falangizmusát, mert a nácizmus vagy
alapjában véve pogány, politeista és keresz-
tényellenes, vagy pedig nem nácizmus. Fasiz-
must viszont sokféleképpen lehet játszani, de
a játék neve nem változik. Az történik a "fa-
sizmus" fogalmával, amit Wittgenstein a
"játék" fogalmáról állított. A játék lehet ver-
seny jellegű avagy sem, részt vehet benne
egy, illetve több személy, kell het hozzá vala-
milyen speciális képesség vagy nem, folyhat
36
pénzért vagy kedvtelésből. A játékok olyan
különböző cselekvések sorozatából állnak
össze, amelyek csupán "családi hasonlósá-
got" mutatnak.
1 2 3 4
abc bcd cde def
38
máinak kombinációjaként. Egy ilyen össze-
tételnek el kell viselnie az ellentmondásokat.
Minden eredendő üzenetben ott van a böl-
csesség csírája, és ha látszólag eltérő vagy
egymáshoz nem illő dolgokat tartalmaznak,
csak azért van, mert képletesen mindegyik
valamilyen ősi igazságra utal.
Következésképp a tudás nem gyarapítható.
Az igazság egyszer s mindenkorra kimonda-
tott, mi csak a homályos üzenetek rejtélyét
bogozgathatjuk tovább. Nézzünk csak bele a
fasiszta mozgalmak lajstromába: ott találjuk
mind a legjelentősebb hagyományőrző gondol-
kodókat. A náci gnózis tradicionalista, szink-
retista és okkult elemekből táplálkozott. Az új
olasz jobboldal legfontosabb elméleti kútfője,
Julius Evola elegyítette a Szent Grált Sion böl-
cseinek jegyzőkönyvévei, az alkímiát a Szent
Római Birodalommal. A szinkretizmus fényes
bizonyítéka az is, hogy az olasz jobboldal egy
része - szellemi nyitottságát megmutatandó -
kibővítette a listáját, egy kalap alá véve
Maistre-t, Guenont és Gramscit.
Az amerikai könyvesboltok "New Age"
feliratú polcain kutakodva még Szent Ágos-
tonra is rábukkanhatunk, aki, legjobb tudomá-
som szerint, nem volt fasiszta. De hogy egy-
más mellé került Szent Ágoston és Stone-
henge, ez már az ősfasizmus egyik tünete.
2. A tradicionalizmus magában foglalja a
modernizmus elutasítását. A fasiszták és a ná-
cik egyaránt istenítették a technológiát, míg a
tradicionalista gondolkodók általában eluta-
sítják, mert a hagyományos szellemi értékek
39
tagadását látják benne. Igaz, hogy a nácizmus
büszkélkedett az iparban elért sikerei vel, de a
modernitás-dicshimnusz csak a máz volt a
"véren" és "földön" (Blut und Boden) alapuló
ideológián. A modem világ elutasítása a kapi-
talista életmód elítélésének álruhájában jelent
meg, de főképp 1789 (vagy természetesen
1776) szellemének elvetésében tükröződött.
Úgy tekintettek a felvilágosodás, a Ráció kor-
szakára, mint a modem métely kezdetére.
Ilyen értelemben az ősfasizmust "irracionaliz-
mus" -ként is definiálhat juk.
3. Az irracionalizmus az öncélú cselekvés
kultuszától is ftigg. A cselekvés önmagáért
szép, tehát fontolgatás előtt és nélkül kell ne-
kiugrani. Gondolkodni férfiatlan. Vagyis a
kultúra gyanús, minél kritikusabb magatartást
tanúsít, annál inkább. Az értelmiségi világ
iránti gyanakvás az ősfasizmus örök tünete, a
Goebbelsnek tulajdonított mondástól kezdve
(Csak azt ne halljam, hogy kultúra, mert elő-
kapom a pisztolyomat.) az olyan kifejezések
gyakori használatáig, mint "mocsadék értel-
miségiek", "tojásfejűek", "sznob radikáli-
sok", "az egyetemek komcsi fészkek". A hi-
vatalos fasiszta értelmiség főképp azon mun-
kálkodott, hogy a modem kultúra és a libe-
rális intelligencia szemére vesse: elhagyták a
hagyományos értékeket.
4. A szinkretista rendszerek nem tűrik a kri-
tikát. A kritikus szellem distinkciókkal él, a
különbségtétel pedig a modernség jele. A mo-
dem kultúrában a tudományos közösség a
véleménykülönbséget eszköznek tekinti az
40
ismeretek bővítéséhez. Az ősfasizmus értel-
mezésében a véleménykülönbség árulás.
5. A véleménykülönbség ráadásul a másság
jele is. Az ősfasizmus úgy terjeszkedik és sze-
rez új híveket, hogy kihasználja és felnöveli
a másságtól való természetes félelmet. Egy
fasiszta vagy csírájában fasiszta mozgalom
először is a betolakodók ellen szólít fel. Az
ősfasizmus tehát per detinitionem rasszista.
6. Az ősfasizmus egyéni vagy társadalmi
frusztrációból fakad. Így aztán érthető, miért
egyik tipikus jellemzője a történelmi fasizmu-
soknak, hogy a frusztrált középosztályokhoz
fordulnak, amelyek valamilyen gazdasági vál-
ság vagy politikai megaláztatás miatt retteg-
nek az alsóbb társadalmi csoportoktóI. Ma-
napság, amikor az egykori "proletárok" kis-
polgárokká vedlenek át (a lumpenek pedig
kizárják magukat a politikai színtérről), a fa-
sizmus ebben az új többségben lel hallgató-
ságra.
7. Azoknak, akik nem rendelkeznek sem-
miféle társadalmi identitással, az ősfasizmus
egy sokkal hétköznapibb privilégiumot nyújt,
azt, hogy ugyanabban az országban születtek.
Innen ered a "nacionalizmus". A nemzet iden-
titását pedig egyetlen dolog tartja össze: az
ellenségkép. Ezért az ősfasizmus lélektana
mindig a (lehetőleg nemzetközi) összeesküvés
rögeszméjé-ben gyökerezik. A követőknek
érezniük kell a fenyegetettséget. A legegy-
szerűbb mód egy összeesküvés megvilágítá-
sára, hogy idegengyűlöletet szítunk. De az
összeesküvésnek belülről is kell jönnie: e
41
célra általában a legmegfelelőbbek a zsidók,
mert megvan az az előnyük, hogy egyszerre
vannak belül és kívül. Amerikában az össze-
esküvés-rögeszme legutóbbi példáját Pat
Robertson könyve, a The New World Order
szolgáltatta.
8. A követőknek azt kell érezniük: megaláz-
za őket az ellenség kérkedő gazdagsága és
ereje. Gyermekkoromban azt tanultam, hogy
az angolok "a napi ötszöri étkezés népe":
többször esznek, mint a szegény, ám mérték-
letes olaszok. A zsidók gazdagok, és titkos
hálózat révén kölcsönösen segítik egymást. A
követőknek azt is el kell hinniük, hogy le
tudják győzni az ellenséget. Így a történelmi
szlogenek állandó váltakozása révén az ellen-
ség egyszerre túl erős és túl gyenge. A fasisz-
ta rendszerek arra ítéltettek, hogy elveszítsék
háborúikat, mert alkatilag képtelenek arra,
hogy tárgyilagosan mérjék fel az ellenség ere-
jét.
9. Az ősfasizmus szerint nem az életért har-
colunk, hanem "a harcért élünk". A pacifiz-
mus tehát cinkosság az ellenséggel; a pacifiz-
mus rossz, mert az élet permanens harc. Eb-
ből fakad az Armageddon-komplexus is:
mivel az ellenséget le kell és le is lehet győz-
ni, lennie kell egy végső harcnak, amelynek
eredményeképpen a mozgalom az egész vilá-
gon hatalomra jut. Ez a végső megoldás egy
későbbi békét helyez kilátásba, egy aranykort
- ami ellentmond a permanens harc elvének.
Ezt az ellentmondást egyetlen fasiszta veze-
tőnek sem sikerült feloldania.
42
10. Az elitizmus minden reakciós ideoló-
giára jellemző, mert alapjában véve arisztok-
ratikus. A történelem folyamán minden arisz-
tokratikus és katonai elitizmus a gyengék
iránti megvetést sugallta. Az ősfasizmus is
"populáris elitizmust" hirdetett. Minden ál-
lampolgár a világ legkitűnőbb népéhez tar-
tozik, a párt tagjai a legjobb állampolgárok,
minden állampolgár a párt tagjává válhat
(vagy kellene válnia). De nincsenek patríciu-
sok plebejusok nélkü!. Az a vezető, aki tudja,
hogy a hatalmat nem rábízták, hanem erő-
szakkal szerezte meg, tudja azt is, hogy ereje
a tömegek gyengeségén alapul; oly gyengék,
hogy szükségük van egy "uralkodóra", mi
több, rászolgálnak. Mivel a csoport (katonai
modell szerint) hierarchikusan rendeződött,
minden alvezető lenézi az alatta levőket, akik
mind megvetik alárendeltjeiket. Mindez a
tömegelitizmus érzését erősíti.
ll. Ebben a közegben minden egyes embert
úgy nevelnek, hogy hőssé váljon. A "hős"
minden mitológiában kivételes lény, de az
ősfasiszta ideológiában a heroizmus norma. A
hőskultusz szorosan kapcsolódik a halálkul-
tuszhoz - nem véletlen, hogy a falangisták
mottója ez volt: " Viva la muerte!" Az átlag-
embernek azt mondják, hogy a halál nem
szép, de méltósággal kell elébe állni; a hívő-
ne~ azt, hogy ez a fájdalmas út a túlvilági
boldogsághoz. Az ősfasiszta hős viszont kere-
si a halált, mely a heroikus élet legnagyobb
jutalma. Az ősfasiszta hős halálvágy tói ég.
Széljegyzetként tegyük hozzá: türelmetlensé-
43
gében leginkább másokat sikerül halálba kül-
denie.
12. Mivel sem a permanens háború, sem a
heroizmus nem könnyű játék, az ősfasiszta
hatalomvágyát a szexualitásra viszi át. Innen
ered a mácsóizmus (amibe beletartozik a nők
iránti megvetés és a nem köznapi szexuális
magatartásokkal - az önmegtartóztatástói a
homoszexualitásig - szembeni intolerancia).
De mivel a szex sem könnyű játék, az ősfa-
siszta hős a fegyverekkel játszik, ezek az ő
fallikus pótIékai: háborúsdija permanens pé-
niszirigységből fakad.
13. Az ősfasizmus a "kvalitatív populizmus-
ra" épít. Egy demokráciában az állampolgár
rendelkezik egyéni jogokkal, de az állampol-
gárok összességének csak kvantitatív szem-
pontból van politikai hatásköre (a többség
elhatározását követik). Az ősfasizmus az
egyénnek mint olyannak nem juttat jogokat, a
"nép"-et pedig kvalitásnak, monolitikus egy-
ségnek tekinti, amely a "közakaratot" fejezi
ki. Mivel semmiféle embertömeg nem ren-
delkezhet közös akarattal, a vezető magának
vindikálja a tolmácsolás jogát. Elveszítvén a
rájuk bízott hatalmat, az állampolgárok nem
cselekszenek, csak pars pro totó-ként kérik
fel őket, hogy eljátsszák a nép szerepét. A nép
így színházi fikció. Nem kell a Piazza Vene-
ziára vagy a nürnbergi stadionra hivatkozni, ha
be akarjuk mutatni a kvalitatív populizmust. Jö-
vőképünkben egy televíziós, illetve internet
qualitatív populizmus van kibontakozóban,
ahol az állampolgárok egy kiválasztott cso-
44
partjának az érzelmi válasza úgy mutatható
be és fogadható el, mint a "nép hangja", Az
ősfasizmusnak, kvalitatív populizmusa miatt,
fel kell lépnie a" rothadt" parlamentáris kor-
mányokkal szemben. Mussolini egyik első
mondata az olasz parlamentben a következő
volt: "E süket és szürke termet századaim
pihenőtáborává alakíthattam volna át." Száza-
dainak ugyan rögvest talált jobb táborhelyet,
de nem sokkal később felszámolta a parla-
mentet. Amikor egy politikus kezdi kétségbe
vonni a parlament legitimitását, mert az nem
képviseli többé a "nép hangját", megcsapja
orrunkat az ősfasizmus szaga.
14. Az ősfasizmus "újbeszél", Az "újbe-
szélt" Orwell találta ki az 1984-ben, mint az
Angszoc, az Angol Szocializmus hivatalos
nyelvét, de az ősfasizmus elemei az összes
diktatúraformában megtalálhatóak. Minden
náci vagy fasiszta iskolai szöveg szegényes
szókinccsel és a legelemibb mondattannal
dolgozik, hogy korlátozza a komplex és kri-
tikus gondolkodást. De meg kell tanulnunk
felismerni az újbeszélt akkor is, amikor egy
népszerű talk-show ártatlan formájában jele-
nik meg.
Miután felsorakoztattam az ősfasizmus
lehetséges archetípusait, engedjék meg, hogy
levonjam a következtetést. 1943. július 27-
ének reggelén azt hallottam, hogy a rádióban
beolvasott hírek szerint a fasizmus megbu-
kott, és Mussolinit letartóztatták. Anyám el-
küldött újságért. Elmentem a legközelebbi bó-
déhoz, és láttam, hogy vannak lapok, de a
45
nevük más. Sőt miután gyorsan átfutottam a
címeket, rájöttem, hogy minden újság mást íro
Vettem egyet találomra, és elolvastam az első
oldalra nyomtatott üzenetet, amelyet öt vagy
hat politikai párt írt alá - a keresztényde-
mokraták, a kommunisták, a szocialisták, a
liberálisok és még egy baloldali párt. Egészen
addig abban a hitben éltem, hogy csak egyet-
len párt van minden országban, Olaszor-
szágban például csak a Nemzeti Fasiszták.
Akkor jöttem rá, hogy hazámban működhet
egyszerre több politikai párt is. És mivel
szemfiiles gyerek voltam, rögtön kikövetkez-
tettem, hogy annyi párt nem születhetett meg
egyik napról a másikra. Rájöttem, hogy ille-
gális szervezetként már korábban is léteztek.
Az üzenet a diktatúra végét és a szabadság
visszatérését köszöntötte: a szólás, a sajtó és a
politikai szervezkedés szabadságáét. "Sza-
badság", "diktatúra" - Istenem -, akkor lát-
tam életemben először nyomtatásban ezeket a
szavakat. Általuk születtem újjá, szabad nyu-
gat-európai emberként.
Vigyázzunk, nehogy e szavak értelme fele-
désbe vesszen. Az ősfasizmus még itt ólál-
kodik körülöttünk, olykor civil ruhában. Mi-
lyen könnyű dolgunk lenne, ha valaki kiálIna
a világ színe elé, és így szólna: "Újra akarom
nyitni Auschwitz kapuit, és azt akarom, hogy
ismét feketeingesek masírozzanak Olaszor-
szág terein." Ajaj, az élet nem ilyen egyszerű.
Az ősfasizmus a legártatJanabb köntösben is
visszatérhet. Az a kötelességünk, hogy lelep-
lezzük, és mutatóujjunkkal rábökjünk minden
46
egyes új formájára - mindennap, a világ min-
den táján. Ismét Rooseveltet idézem: "Ki me-
rem jelenteni: ha az amerikai demokrácia mint
tiszta erő megszűnne azon fáradozni, hogy
állampolgárainak körülményeit békés eszkö-
zökkel folyamatosan javítsa, a fasizmus ereje
megnőne országunkban" (1938. november 4.).
Szabadság, felszabadítás, felszabadulás -
olyan feladat ez, melynek sosincs vége. Mot-
tónk pedig ez legyen: "Ne felejtsetek".
Engedjék meg, hogy Franco Fortini egyik
versévei fejezzem be:
Kétfelől a hídszegélyre
akasztottak feje sorban,
kutak, források vizébe
akasztottak nyála csorran.
Az elhagyott piactéren
főbelőttek körme fénylik,
a kiégett fűvű réten
főbelőttek foga fénylik.