Karl Rothammel

DM2ABK

ANTENNAKQNYV
3., bOvitett, javitott kiad8s

MUSZAKI

KONVVKIADO,

BUDAPEST,I977

Az eredeti konyv cirne

Karl Rothammel
DM 2ABK Deutscher Militarverlag,

ANTENNENBUCH

Berlin

Forditotta

Dr. Kiss Laszlo

okl, vegyeszmernok HA5CZ

Szabo Gyorgy
okl, gepeszmemok

Ellenorizte

Nozdroviezky Laszlo
hiradastectmikus

ETO; 621.3%_67 (021) ISBN: 963 100762 6,elso kiadas 963 10 1605 ~mAsodik kiadas 963 102060 6,bannadik kiadas

© Muszaki

Hungarian translation Konyvkiado, 19TI

Felel5s kiade ; SoIt sandor igazgato Felel5s szerkesztd ; Magyui Bela okl, elektromernok HA 5-555 (ex: YR 5 MB)

Tartalomjegyzek

Eltiszo

15 17 18 18 18 19 19 20 20
20

1. Elektromagneses rezgesek . . . 1.1. Az clektrornagneses eroter . 1.1.1. Az clektromos eroter 1.1.2. A magnescs eroter . 1.1.3. Osszefugges az elektrornos 1.1.4. Valtakozo elektromagneses 1.1.5. Sikhullarnok . . . . . . 1.1.6. A terer6sseg . . . . . •
1.1.7. Az elektrornagneses

. es rnagneses eroter k6zott erotcr . ........ ........

polarizacioja ,

hullarnok

1.1.8. Reflexio, refrakcio, es diffrakcio , 2. Elektromagneses bullamok terjedese . 2.1. Az atmoszfera , • . • 2.1.1. A troposzfera . 2.1.2. A sztratoszfera . 2.1.3. Az ionoszfera . 2.2. Feliileti es terhullamok 2.2.1. A feluleti hullarnok terjcdese . 22.2. A terhullamok terjedesc . . . 2.3. A rovidhullamok terjedese 2.3.1. Hullamterjedes a 80 m-es arnatorsavban 2.3.2. Hullamterjedes a 40 m-es amatorsavban 2.3.3. Hullamterjedes a 20 rn-es arnatorsavban 2.3.4. Hullamterjedes a 15 rn-es amatorsavban . 2.3.5. Hullarnterjedes a 10-mm-es amatorsavban .... 2.4. Az ultrarovid hullamok terjedese . . . . . . . . • .
2.4.1. Az ultrarovid hullamok 2.4.2. Az ultrarovid hullamok kvazioptikai terjedese . nagyravolsagu terjedese,

21 22 22 22 22
22

24 24 25 25 26 27 27 27 27
28 28 28 28

2.4.2.1. Troposzferikus nagytavolsagu terjedes • 2.4.2.2. Szorthullarn-terjedes (scatter) . . • . . 2.4.2.3. Az ultrar6vid hullarnok visszaverodese meteor-nyomvonalakrol 2.4.2.4. Az ultrarovid hullamok visszaverddese az eszak! fenyt61 2.4.2.5. Az ultrarevid hullamok reflexi6ja a sporadikus E-retegt61. . . 24.26. Az ultrarovid hullamok reflexi6ja a Hold es mesterseges holdak felszinerel

30 30 31 31 31

3. Az IIDtemuik miikOdese es tnlajdonsaigaf • • • . • . • . • . 3.1. A felhuIJamu dipolus • . . . • • • • . . . . . . . . 3.1.1. Amm. es feszUltsegeioszlAs a felhullAmu sugarzon . 3.1.2. Az antenna impedanciaja • • • . . 3.1.3. A sugArzasi ellentll!s . • • • . . . 3.1.4. A felhuUamu dip6lus mint rezg6kor. 3.1.5. A rovidltesi tenyeze. . . . . • . . 3.1.6. A felhullamu dip6lus hatasos hossza (hatasos rnagassag) • 3.2. Az antenna iranyhatasa es nveresege . . . . . . . 3.2.1. A sugArzAsi jelleggorbe • . • . . . . . . . . • • . • 3.2.2. A felhuUamu dipolus sugarzasi tulajdonsagai , . . . . . 3.22.1. A kornyezet hatasa a vlzszintes antennak jelleggorbejere 3.22.2. A kornyezet hatasa a ftigg6leges antennak jelleggorbejere 3.2.3. Az antennanyereseg . . . . . • . 3.2.3.1. A nyereseg meghatarozasa .........•... 3.2.3.2. Vonatkozasi antennak . . . .•.......•.. 3.2.3.3. A nyereseg es a sugarzasi jelleggorbe kozotti osszefugges 4. Dip61us-anteoo8.k. •.•.. 4.1. A hurok-dipolus .•.. 4.2. TeljeshullAmu dipolusok 4.3. Szeles saw dip61usok 5. Anteomik. tapWUa. . . . . 5.1. Tapvonalak . 5.1.1. A tapvonal hullamellenallasa . 5.1.1.1. A nagyfrekvencias tapvonalak dielek.trikuma. 5.1.1.2. A hullamellenallas merese egyszerii eszkozokkel 5,1.2. Kethuzalos tapvonalak ...••.. 5.1.3. Koaxialis kabelek , . 5.1A. Nagyfrekvencias tapvonalak csillapltasa • 5.1.5. Nagyfrekvencias tapvonalak hasznalata 5.1.6. Nagyfrekvencias tapvonalak jelolese .. 5.1.7. Egyhuzalos tapvonal (Goubau-vezetek) 5.2. Nagyfrekvencias tapvonalak fizikai tulajdcnsagai • 5.2.1. Feszulrsegeloszlas a kethuzalos tapvonal menten . 5.2.2. A1I6hulJamok es karos sugarzas okozta vesztesegek 5.23. A kethuzalos tapvonal mint hangol6elem 5.3. A h\pl:ilas rnodjai . . . . 5.3.1. Az illesztett tapvonal . 5.3.2. A hangolt tapvonal . . 6. ~ a traDsdormil6 egysegek 6.1. A delta-illesztes • 6.2. A T-iilesztes . . • 6.1. A gamma-illesztes 6.4. Az omega-iI1esztes 6.5. A negyedhu1himu transzforrnator (Q·Match) . 6.6. A negyedhullamu iUeszt&:sonk (stub) • 6.6.1. Az aszimmetrikus hangolocsonk 6.7. Dleszt~ koncentralt elemekkel 6.7.1. A Boucberot-hld mint illeszt6tag 6.7.2. Seefried-fae impedanciatranszformator 6.8. Idcigleoes iJIesztesi megoldasck . • . . . .

33 33 33 34 35 35 37 39 40 41

38

42
44 45 45 47

41
51 51 54 56 58 58 61 61

58

62
63 64 65 66 70 70 72 74 77 77 78 81 81 83 84 85 87 91 93 93 94

66

82

90

.,. Szi:mmetri.zal6transzformatorok . . . 7.1. A negyedhullamu zar6tireg . . 7.2. A Pawsey-fele szirnrnetrizalo tag 7.3. Az EMI-hurok ..••... 7.4. A szimrnetrizalo csonk • . • . 7.5. A felhullamu szimmetrizalo clem. 7.6. A Balun-vonal . . . . . . . . . 7.7. A felcsevelt kethuzalos tapvonal mint szirnmetriatranszformator 7.7.1. Felcsevelt kethuzalos tapvonal mint szimmetria- es impedanciatranszformator. 7.8. A koaxialis kett6s fojt6 mint szirnmetriatranszforrnator •.... 8. Tipvonalak csatIakoztatasa adok dgfokozatahoz . • . . . . . . . . 8.1. IlIesztett tapvonalak csatlakoztatasa teljesltmeny-vegfokozatokhoz 8.1.1. Koaxialis kabelek csatlakoztatasa , • . . . • • . . • . . 8.1.1.1. Collins-szfirok meretezese . . . . . . • . • . . . 8.1.1.2. Koaxialis kabelek csatlakoztatasa ultrarovid hulldmu vegfokozatokhoz 8.1.2. Szimmetrikus illesztett tapvonalak esatlakoztatasa 8.2. Hangolt tapvonaiak csatlakoztatasa vegfokozatokhoz . 8.3. Osszefoglalas . . 9. R6vidhulhUn'liantennik . to. FethuUWn'liantennik • . 10.1. Egysavos antennak 10.1.1. Az Y-antenna 10.1.2. Sodort tapvonalu felhullamu dipolus 10.1.3. Koaxialis Ubellel taplAlt dipolus 10.1.4. A hurok-dipolus . . . . 10.2. Tobbsavos felhullamu sugarzok . . . . 10.2.1. Zeppelin-antenna . • . • . . . 10.2.1.1. Tobbsavos Zeppelin-antenna 10.2.1.2. A kettos Zeppelin (doublet) 10.2.2. A Windom-antenna. •....•. 10.2.2.1. Tobbs3.vQS Windom-antenna. 10.2.3. Szimrnetrikus taplalasu tobbsavos Windom-antennAk 10.204. Koaxialis taplalAsii.illesztett harornsavos antenna. 10.2.5. Illesztett tobbs3.vos dip61us. • • . . . • • • 10.2.6. Koaxialis kabellel tapIalt tobbsavos antenna 10.2.7. G 5 RV tobbsavos antenna. . . 10.2.8. A W 3 DZZ tobbsavos antenna 10.3. Kis helyigenyfi antennak , . . . . . . 10.3.1. A ketsavos T-antenna . • . . • 10.3.2. Rcvidltett dipoles a 80 es 40 m-es savhoz 10.3.3. A huzalpiramis , • . . • lOA. Korsugarzo V-dlpolus . • • . . 10.4.1. A teljeshullamu V-dip6lus tl. Huzalautemuik. . . . • . . . . . . 11.1. Az L-antenna mint tobbsavos antenna 11.2. A Fuchs-antenna . . . . . . ll.3. A DL 7 AB tobbsavos antenna 11.4. A V-antenna . . . . . • . 11.4.1. A V-csillagantenna . • 11.4.2. Emeletes V-antenna. . 11.4.3. TompaszOgii V-antenna 11.5. A nyitott rombuszantenna .•

95 95 96 96 97 97 97 98 98 99 101 102 102 104 105 106 107 111 112 115 115 115 116 116 116 117 117 118 118

119
121 122 122 123 ]24 124 125 127 127 128 129 131 132 133 136 137 138 139 140 141 142 142

11. AperiodDms 1IDfeDn8.k.

.• 121. Lezart huzalantennak 122. A T 2 FD-antenna • 12.3. A lezart V-antenna . 12.4. Lezart rombuszantennak . 12.4.1. Rombuszantennak taplalasa , 12.4.2. A lezaroellenallas • . . . • . 12.4.3. Rombuszantennak meretezese es kivitelezese 12.4.4. Tobbsavos Uzem •••......... 124.5. Kiilonleges kivitelCirornbuszantennak , • •
(oldalsugarzo antennak},

144 144 145 146 147 147 147 148 149 149 151 151 153 155 155 155 156

13. Azonos 6izisban gerjesztett dipOlus-kombirulciok

13.1. A dip61us-sor (kollinearis dipolusok) 13.2. A dipolusfal (emeletes dipolusok) . . . . . . . 13.3, Dipolusesoportok (dip6lusfiiggonyok) . . . . . 13.4. Iranyit6 hatasu huzalantennak gyakorlati kivitele 13.4.1. A k.ett5s dipolus • . • . • • 13.4.2. A Franklin-antenna , • . . . . . . . . 13.4.3. Fekvo H-antenna (Lazy-H) . 13.4.3.1. Emeletes egeszhullarnu V-clpclus 13.4.3.2 Bisquare-sugarzo . 13.4.3.3. A six-shooter , • . 13.4.3.4. A Sterba-antenna .
14. Hosszsug8rz6 dip6lusreodszerek .... 14.1. W 8 JK. iranyhat8su antennaja .•

156 158

159 160 162 163

164

14.1.1. Hurok alaku elemekkel ellatott W 8 JK·antenmik 14.2.Egyoldalas iranydiagrarnrnal jellemezhcto hosszsugarzok . 14.2.1. A ZL special beam . . . . . . . . . ... 14.2.2. A HB 9 CV-antenna . • . . . . . . . . . 14.2.3. Az atkapcsolhato, ketelernes iranyitott sugarzo
15. EgeszbullSnni blll'Okkal mUkOdo. irinyhatasU 15.1. A quadelem . anteDDik .

165 166
167

168
170

15.2. A teglany . . . . . • . . . . 15.3. A deltahurok . . . . . . . . . 15.4. Refiektoros egeszhullamu hurok 15.4.1. A cubical quad .•.•. 15.4.2 A ringbeam . . . . . . 15.4.2.1. A ketelemes ringbearn . 15.4.2.2. A haromelernes ringbeam 15.4.3. A kalickaantenna G 4 ZU szerint , • 15.4.4. A swiss quad. . . . . . . . . . 15.4.4.1. Tanacsok a swiss quad antennak megepitesehez. 15.4.5. Delta alaku hurkot tartalmazo, iranybat8sil antennak • . 15.4.5.1. Delta loop antennak alOes ]5 m-es savra ... 16. ~ utennaekmelle1 eDatott, elforgathatO iniDysugirzOk • 16.1. A forgathat6 ir.inysugarz6k gazdasligossAg8 •••.•.• 16~ A vfzszintes helyzetCi is elforgathat6 k~telemes irtnysugarz6 16.3. VIzszintes. Mromelemes Yagi-antennik •••.. 16.4. A forgathat6 ininysugAl'z6 ttpltlasa . _ . . . . . 16.5. Az antennatartd. .•••••••.•...•.• 16.6. Az irinysugirz6 rOgzt:~ az anteonatart6 p6man . 16.7. Faszerkczet mint az antennaelemek tart6ja ••••

171 174 174

171

175 179

175 178 179

184 185

180 181 183 187

190 191 193

194 194 195

195

17. ROriditett elemekItel miildido inioyhabisU antemuik 17.1. A VK. 2 AOU~fele miniatOr beam •.•••

17.2 Miniatfir beam W 8 YIN szerint ..... 17.3. Horg3szbotokb61 kialakltott es elforgathato, rovidttett iranysugarzo a 10 m-es savra 1H. Tiibbs6vos inDIysug6rz6k •••••••...••• 18.1. G 4 ZU haromsavos, elforgathato iranysugarz6ja t 8.1.1. A taplAlt antennaelem. ..... 18.1.2. A tobbsavos parazita-antennaelem ... 18.1.3. A G 4 Zl.J-beam teljes elrendezese , • . . 18.104.Biztonsagosan megeplthet{) harornsavos beam ]8.1.5. Az aralakltott G 4 ZU-bcam 18.2_A harornsavos VK 2 AOU~beam . 18.2.1. Az egyes reszek meretezese , 18.2.2. A hangolas .•.•.... 18.3. A DL 1 FK-fele haromsavos beam (A 30652 sz. NSZK-szabadalom) ]8.3.1. A tapl81t antennaelern • 18.3.2. A taphillis . • . . 18.3.3. A parazita-elernek , .. 18.3.4. A hangolas , . . • • • 18.4. A haromsavos W 3 DZZ-beam 18.4.1. Mfikodesc . • . . . . 18.4.2. A gyakorlati antenna . 18.5. Beskatulyazott ketsavos Yagi-antcnnak a 20 es 15 m-es savra . 18.5.1. Ketsavos Vagi-antenna 20 es 15 more KH 6 OR szerint 18.5.2. Beskatulyazott ketsavos Yagi-antenna 20 es IS more . 18.6. Beskatulyazott ketsavos Yagi-antenna 15 es 10 more . 18.7. Egyszerfi kompromisszumos tobbsavos antennak 18.7.1. A haromsavos Maria Maluca antenna. 18.7.2. Egyszeru ketsavos valtozatok • 18.8. A harornsavos cubical quad antenna. 18.8.1. Az antennaclernek 18.8.2. A taplalas . . • • • . 18.8.3. A hangolas •..... 18.9. A haromsavos CQ-PA-quad. 18.10. A haromsavos, egyszenl hurokkal ellatott quad 18.10.1. A haromsavos Quad elektromos koncepcioja 18.10.2. VK 2 AOU konstrukciosmegoldasa .. 18.10.3. A haromsavos quad antenna behangolasa .. 18.11. Tobbsavos delta loop antennak ...•••••. 18.11.1. Beskatulyazott tobbsavos delta loop antennak 18.11.2. EgyszerG.hurokkal ellatott revidltett ketsavos delta loop. 18.11.3. A harornsavos delta loop •. 19. Figg6Iege5en polarizilt rovidlndhimti antemJlik . • • • • . • 19.1. A jo f61deJes • • . • . . . . . • • • • . . • . . 19.2 A negyedhuUAmii fiiggoleges suglirz6k jeUemz6 adatai •
19.3. A fUgg61eges antennak sugArz3.si tulajdonsagai ...• 19.4. A korsug;irz6 fiiggOleges antennak szerkezeti valtozatai

197 198 200 201 203 203 204 206 207 208 210 211 212 212
213

214 214 215 216 217 217 219

219

219
220

221 221 221 222 223 224 225 226 226

229

229 231 232 233 233 234 235 236 237 239 240 241 241 243
244

19.4.1. A groundplane-antenna •.•. 19.4.1.1. A foldeIt groundplane. ..• 19.4.1.2. A triple leg antenna ....• 19.4.1.3. A tobbvezet6s groundplane. 19.4.1.4. Taruicsok az egyszerli groundplane..antennak

meretezesehez

245 246

9
~>

19.4.1.5. A megbosszabbitott groundplane . 19.4.1.6. A rovlditett groundplane . . . . . 19.4.1.7. A kapacitiv terhe1esu groundplane , 19.4.2. FOgg61eges felhull3.mu sugarz6k es dipolus-sorok 19.4.2.1. A feIhulhimu filggOleges dip61us . . • 19.4.2.2. A vegiikon taplalt fOgg61eges felhullarmi sugarzok . 19.4.2.3. V~taptahisu fOggOleges dipolus-sorok . 19.5. Filgg61egesen polarizalt. iranyhauisu antennak . • . . .'. . . • 19.5.1. A ketelemes rOgg61eges sugan6k •..•••....•. 19.5.2. Kieserelhetc elemekkel felszerelt ketelemes ftigg61eges sug;irz6 19.5.3. A quick heading beam .•.......... 19.6. Fiiggc51egesen polarizalt antennak tobbsavos tlzemre , . • 19.6.1. Atkapcsolhato haromsavos groundplane-antennak , 19.6.2. Atkapcsol6 nelkuli negysavos groundplane , • . . 19.6.3. T 2 FD fiiggc51eges, soksavos antennaja ................. 19.6.4. Atkapcsolhat6 hosszabbito tekerccsel ellatott, tobbsavos groundplane-antennak 19.6.5. SoksAvos rezgokorokkel ellatott, fUgg61eges soksavos antennak ...•.•. 19.6.6. Tobbsavos rezg6k.orokkel ellatott, haromsavos groundplane a 10, 15 es 20 m-es salVIa • • • • • • • • • • • . . • • • • • • • • • • • • . • . . . • • 19.6.7. Tobbsavos rezgokorokkel ellatott, ketsavos groundplane a 80 40 m-es savokra 19.7. A DDRR-antenna. .•...•.•.

247 248 249 250 250 251 252 253 253 254 255 256 256 258 259 259 262 262 264 265 269 269 270 271 271 272 272 274 274 274 275 275 277 278 278 279 280 280 281 282 282 284 284 285 286 287 288 289 291 292

es

20. A megfelelo r6vic1lmDiim6 anteuna. IdvaJasztasa 20.1. A DX-vadaszok legjobb antennaja, 20.2. A nyeresegadatok jelentdsege . . . • . 21. Ultrar6vid ImIIUni aatenruUt. . . . . . . . 21.1. Az ultrarovid huUamu antennak polarizacioja 21.2. TanAcsok az ultrarovid hullamu antennak rnegepitesehez 21.3. A legcelszeriibb URH-antenna kivalasztasa . 22. H0sszsug:in6k a 2 m-es 22.1. Ketelemes iranyitott antennak ........ 22.1.1. A parazita-reflektoros, k6telemes antenna 22.1.2. A HB 9 CV antenna a 2 m-es savra 22.2. Rovid Yagi-antennak ....... 22.21. Haromelemes Yagi-antennak • 22.2.2 Hatelemes Yagi-antenna ,.

es felhasznalasahoz

sarna . . . . . . . . . . .

22.23. Kilencelemes Yagi-antenna . •

22.3. Hosszii 223.1. 22.3.2 22.3.3. 22.3.4. 22.3.5.

Otelemes.

Yagi-antennak. •..•.• .• ... optimAlis nyeresegu hosszu Yagt-antennak Kilencelemes h0ssz6 Yagi-antenna •.• TIzelemes hosszii. Yagi-antenna. .•.•.••.. Tizenegy elemes hosszU Vagi-antenna ....••. Huszonn6gy elemes kifeszhett hosszu Vagi-antenna Yagi-antennak .....•...

22.4. Emeletes

22.4.1. Az emcletek kOzOtti tbolsag. ••........ 22.4.2 Az emeIetes Yagi-antenruik taplAlAsa • • . • . • . 22.4.3. 6/6 elrendezesll erneletes Vagi-antenna OH 2 EW szerint .
22.4.4. 4/4 e1rendez6sG emeletes rovid Yagi-antennarendszer. . 22.4.5.4/4 elrendezCrii emeletes Yagi-antenna DL 3 FM szerint 22.4.6. NCgyszintes. 4/4/4/4 elrendezesG emeletes Vagi-antenna 224.1. EmeJetes hosszii Yagi-antennak. •..•...••• 224.7.1. Az 5/S felepltCsG ketszintes hosszti Yagi-antenna . • . .

10

23. CsoportantmD8k a 2 m-es savra . . 23.1. A csoportantennAk taplAl:isa • 23.2. Reftektoros csoportantennak • 23.3. ReOektorfalas csoportantennak 23.4. A esoportantennak a gyakorJatban 23.4.1. A 12-elemes csoportantenna 23.4.2. A 16-elemes csoportantenna 23.4.3. HB 9 CV csoportantennaja
24. Yagi.ant:ennak hi csoportsugirz6k a 70 cm-es amat6rsavra 24.1. Egy negyelernes, nagy savszelessegii Vagi-antenna .

293 294 298 298

299
300

299

302 306 307

308 308
308 309

24.2. 24.3. 24.4. 24.5. 24.6. 24.7.

A negyelemes, gamma-illesztesfi Vagi-antenna Egy hatelemes Vagi-antenna 435 MHz-re ..... A kilencelemes hosszu Yagi-antenna •.•.... A 15-elemes hosszu Vagi-antenna DL" SZ szerint A 18-elemes szeles savu, hosszU Vagi-antenna •. 12-elemes csoportsugarzo a 70 cm-es savra . . • . •

310

310
312

25. UJtrarovfd hollBmu is declmeteres hulhbmi k6rsugirz.6 utenmUt • 25.1. FiiggOJegesen polarizalt ultrarovid hullamu korsugarz6k 25.1.1. A koaxiMis antenna. . • . • • 25.1.2. A fliggOleges felhullamu sugarz6 25.1.3. Az 5/81.. hosszUs3.gilsugarzo . . 25.1.4. A szeles saw discone korsugarzo 25.1.5. A 145 Mlfz-es DDRR-antenna . 25.1.6. Fiiggolegesen polarizalt, emeletes korsugarz6k 25.2. Vizszintesen polarlzalt ultrarovid hullarnu korsugarzok 25.2.1. A gyiiriis dipolus (haloantenna) 25.2.2. A szogesitett hajlitott dipolus .....•.• 25.2.3. A keresztdipolus . • . • . . . • . • . . . . 25.2.4. A supertumstile vagy mas neven batwing-antenna. 25.2.5. A maltal kereszt alakit antenna •.• 25.2.6. A .,nagy kerek" (the big wheel) •..... 25.2.7. A korsugarzo kettos tekercsantenna. ..• 26. KWOoIeges aIUti ateres es decim~ h1llhinui utellDlik 26.1. FeUileti dip6lusok es kombiruki6ik 26.1.1. A pillang6antenna •••...
26.1.2. A legyezOdip61us .•.•...

312
313

312 314 315 316

316
318

319

320 321

321
322

324 327

328

328 328 329

330 331

26.1.3. Az egyszerUsitett tOlcsCrsugarzo . 26.2. ReflektorfaJas antennak • . • . . . • 26.2.1. Reflektorfalas. sz8es saw antennak 26.2.2. Emeletes, reflektorfalas, szeIes savu dip61usok 26.2.3. Sarokrefiektoros dip6Jus (comer reflektor) . 26.3. Kulonlegesebb alaku hosszsugarzok • 26.3.2. A helical-antenna. .•.....• 26.3.3. Logaritmikusan peri6dusos antennak 26.4. R&antennitk . • . • . . . . . . . . • • •
27. R.IhidIIaIMmd. uteaDatipusok

332
333

334
336 336 338

26.3.1. A

backfire-antenna

•••.••..

342 347
tBrtomIiDyl\ban

a mker'es hi • deeimMeres buUBmok 27.1. Emeletes V..antenna decimeteres bullamokra . • . . 27.2. RombuszantennAk meteres es decimeteres hull6mokra 27.3. Az uItrarOvid hullimu cubical quad .•••••••

350 350 351

353

11

Hibrid kettds quad DL 7 KM szerint 27.3.5. A negyes quadsorozat , . 27.4. Az ultrarovid hu1lamu ringbeam ..• 21. Amatorantennlik IDOzgO auomAsokhoz. • • . 28.1. A hordozhato radioallornasok antennai 28.2. Rovidhullarnu antennak mozgo aJlomasokra 28.2.1. A rovidltett fOggoleges sugarzok mechanikai kivitelezese . 28.2.2. A rovidltett fuggoleges sugarzo elektrornos tulajdonsagai . . 28.2.2.1. A rBviditett negyedhullamu sugarzok hosszabblto tekercse 28.2.22. A roviditett ffiggoleges sugarzok illesztese a tapvezetekhez 28.2.2.3. Meretezesi adatok a mechanikailag rdvidltett mozgoantennakhoz 28.2.2.4. Megoszlo Induktivitasu, roviditett fuggoleges antennak (tekercsantennak) . . • . . . . . . . • . . . . . • . . 28.3. Ultrarovid hullamt'i antennak rnozgo allomasokhcz . . . . . . . 28.3.1. Fugg51egesen polarizalt ultrarovid hullamu rnozgoantennak 28.3.2. Vizszintesen polarizalt ultrarovid hullamu rnozgoantennak 28.4. Rokavadaszati antennak . • . . . . . . . . . . . . • 28.4.1. Iranymer6 antennak a 80 m-es savra . . • . . • 28.4.2. Iranymer6 antennak a 2 m-es rckavadaszatokhoz . 29. Radiomfisor es tv "etelke alkahnas antennak . . . • . . . . • 29.1. Hullamterjedes az amplitudornodulacios miisoradok egycs hullamtartomanyaiban 29.1.1. A rovidhullamok terjedesi sajatsagai 29.1.2. A kozephullarnok teriedesi sajatsagai . . . • . . • . . . . • . 29.1 .3. A hosszuhullamok terjedesi sajatsagai . • • • . • . . . . . • . 29.2. Rovid-, kozep- es hosszuhullamu mtlsoradok vetelere alkalmas antennak • 29.2.1. Magasantennak •. . . . . • . . . . . . . . 29.2.1.1. L- es T-antenna kozep- es hosszuhullamra . . • . . . •
29.2.1.2. Zavarszegeny L-antenna mflsorvetelre .....•... 29.2.1.3. Fiiggoleges nidbol kialakitott es arnyekolt levezeto kabellel ellatott magasantenna ......•.....• 29.2.1.4. Szeles savu, rovidhullamu vevoantennak .

27.3.1. 27 .3.2. 27.3.3. 27.3.4.

Az egyszerfi cubical quad . Az erneletes cubical quad . Quadcsoport a 2 rn-es savra

353 354 354 355 357 358

360 360 361

361 362

364
365

367 369 370 370

371

372 372 375

376

376 377 377 377

378 378 378 379 380' 381 381 382 383 385 385 386 386 387 388

i ,

29.2.2 Ferritrudas antennak . 29.2.3. Aut6antennak •.•. 29.3. Tv·veteIre alkalmas antennak 29.3.1. Az egyelemes antenna. 29.3.2 A ketelemes antenna . 29.3.3. A Mromelemes Yagi-antenna. 29.3.4. A negyelemes Vagi antenna • 29.3.S. A hatelemes csatornaesoportos Vagi-antenna • 29.3.6. A nyolce1emes Yagi-antenna . • • . • . . . 29.3.7_ A kilencelemes Vagi antenna. .....•. 29.3.8. A 13-eJemes csarornacsoportos Vagi-antenna . 29.3.9. A hUs:zelemes csatornacsoportos Vagi-antenna • 29.3.10. Csoportantenn4k tv·vetelre • • • 29.3.11. Emeletes Yagi-antenmik tv·v6telre . . • . . 29.3.12 Deeimeteres hullAmii tv-antenn8k . • . • . 29.3.121. Decimeteres hullamii Yagi-antennak • 29.3.122 R.ctlektorfal ele szerelt, deciI'OOteres hullamu. egeszhullamu
dip61usok

390
391 392 392

393 395 395

396·

pillango. • . • • • . • . • • • • • . • . • . • . • . •.

12

:;.
!'
29.3.12.3. Sarokreflektoros antenna a decimeteres hulhimil tv-mtisorok vetelere 29.3.12.4. Tovabbi szeles savu, decimeteres hulh\mu tv-antennak ,..•.• 29.4. Ultrarovid hullarnu radiomfisor vetelere alkalmas antennak , . . . . . . . . • . • 29.5. Baluntranszformator tv-antennakhoz es az ultrarovid hullamu rildi6mfisorok vevd398 399 399

antennaihoz

.....,....,.,.......

401
403 404 404 406 407

30. A zavar6 sug;imisok elfojtasa ••..... 30.1. A zavarelhdrinis altalanos szempontjai • 30.2. A radi6zavarok elharitasa .. 30.2.1. Az alulatereszto szurD . 30.2.2. A felulateresztd szur6 . 30.2.4. A savzaro szi'ir6 • . • 30.2.5. Gyakorlatilag megvalosltott

30.2.3. A savatereszto szur6

408
antennaszfirok . 409 409 417 417 418 419 420 421 422 423 424 425 427 430 432 432 433 435 436 436 438 439 441 443 445 447 451 451 452 452 453 455 456 458

31. Aoteaoamen) kesziih~kek •.•.••.....•.. 31.1. A grid dip mero es a hasonl6 rezonanciavizsgalo keszulekek 31.1.1. Egycsoves kapcsolasok univerzalis felhasznlilasra 31.1.2. UHF grid-dip rnero . • • . . . • • • • • 31.1.3. Csovoltmerovel egybeepltett grid dip 31.1.4. Tranzisztoros dipmero 31.2. Iranyesatolok es reflektornerdk ......•.• 31.2.1. Az iranycsatolo jellernzo adatai . . • . • . 31.2.2. Reflektornerd-kapcsolasok gyakorlati megvalositasuk 31.2.2.1. A Mickey match . . . . . . . . . . . . 31.2.2.2. Merev vezetokbdl kialakitott reflektomerdk 31.2.2.3. A reflektornerok beallltasa es hltelesltese . • 31.3. A1I6hulhimjelz6 szimmetrikus tapvezetekekhez ••.... 31.3.1. Ketlarnpas indikator szalagvezetekekhez (twin lamp), 31.3.2. Nagyfrekvencias fesztiltsegjelzok mint allohullam-indikatorok 31.4. A hasitott tapvonal ..•••... 31.5. Hidkapcsolasok az illesztes meresere . 31.5.1. Az antennaszkop •..•.. 31.5.2. A match maker. ...•.. 31.5.3. Rogzitett erteku meroellenallassal muk6d6 illesztesmerd hidak

mera .

es

31.7. Egyszerfl keszulekek a nagyfrekvencias aramok 31.8. Mfiantennak •••••.•••. 31.9. Csillapitotagok •••••••••.•

31.6. Terer6ssegjelzo kesziUek . • . • . . • • • • . • . . . • . • . • es feszultsegek meresere

31. ~k

r,

,
' .!

BZ amatiir-gyakorlaCban •• 32.1. A:z. a1l6hullamok merese reflektomerovel 32.2. Nagyfrekvenciis hidkapcsolasok az antennak meresi gyakorlataban 32.2.1. A rezonanciahossz a rovidiilCsi t6nyezo meghatarozasa tetszes szerinti nagyfrekvencias vezetekeken •.•.•••.•.•.• 32.2.2. Az antennak beIDeneti ellernil13dnak rneghatarozasa, 32.3. Rezonanciameresek a grid dip mer6 felhaszlUlhisaval 32.4. A2 rranybatasu anteomik m6restechnikai ellenorzO vizsg8.lata

es

33. T6nenyes rendeikezesek is aj8DlUok az uhDrik ~ 33.1. A TGL 200---7051. sz, NDK-szabv!ny .•.•.. ~• • Kiilsc5 antennak , • • • • • • . . . • • • • • • . . . . Be1sO antennak es a velUk egyenert6k6nek tekintendd antennak
Antennavezet6k. •

459 460
. 461 461

Foldel6k. • • • . Foldel6v-ezetaek

461 462

r,

13

;.

Vezetekfektetes . . . . . . Osszekotesi pontok . . . . Tulfeszultseg elleni vedelem Az atlvelesi helyek rneretezese 33.2. A villamos berendezesek fesziiltsege elleni vedelem A helyhez kotott berendezesek kozotti tavolsagok . Vedelrni intezkedesek az arnyekolt nagyfrekvencias vezetekhez es antennaerosftohoz csatlakozo antennakra . . . . . . . . . 33.3. Fokozott biztonsagu antennaberendezesek 33.4. Uzernbiztonsag
34. OJ aotennakoustrukciok

462 462 463 463 463 463 463 465 465 467 467 468 468 471 473 474 477 484 486 486 487 488 488 491 492 492 493 493 494 497 497 499 503 503
504

I·

34.1. Kis helyen elfero es nagy teljesitokepessegf antennak 80 es 40 34.1.1. Terbelileg roviditett tobbsavos dipolusok 34.1.2. A javitott, kabeles taphihisu negysavos Windom-antenna 34.1.3. Egy tobbsavos delta-loop kornbinacio .... . 34.2. A haromsavos kalickaantenna OK 4 NA szerint 34.3. A 2 m-es DL 7 KM-beam . . . . . . . . . . . 34.4. Cirkularisan polarizalt Yagi-antennak . . . . . . 34.5. 15-eiemes hosszu Yagi-rendszer a 70 crn-es amatorsavra 35. CB-aotenruik ..................... 35.1. 27 MHz-es antennak es szamitasuk . . . . . . . . . 35.1.1. Fuggolegesen polarizalt antennak a 27 MHz-es savra 35. t .2. Vizszintesen polarizalt antennak a 27 MHz-es savra . 35.2. 80 MHz-es antenruik . . . . . . . . . . . . . . . 35.2.1. Fuggolegesen polarizalt antennak a 80 MHz-es savra 35.2.2. Vlzszintesen polarizalt antennak a 80 MHz-es savra . 35.3. 160 MHz-es antennak 35.3.1. Fiiggoiegesen polarizalt antennak a 160 MHz-es savra 35.3.2. VIzszintesen polarizalt antennak a 160 MHz-es savra 35.4. 450 MHz-es antennak

me terre

36. Fiiggelek . . . . . . . . . • . . . . . . . . . • . . I. tablazat, A frek vencia es a hullamhossz a.tszamitasa 2. tablazat. A hullarnhossz es a frekvencia atszamitasa a to 100 m-es tartornanyban, 0,1 m-enkent .. 3. tablazat. Az. arnatorsavok 4. tablazat, Az amatorsavok frekvenciainak felharmonikusai MHz-ben ,. . ,. 5. tabhizat. A sug;irz6k mechanikai hossza a rovidhullamu arnatorsavok tartomanyaban
felhuUamos Jepcsokben

6. tabIazat. Az antennaelemek hosszanak atszamitasa ')./2 es lA-fa vonatkoztatva 7. u\bhizat. Viszonylagos feszUltseg-, aram- es teljesltmenyarany decibelben 8. tAbhizat. Fesziiltstg-, bam- es teljesltmenyarany neperben . . . . . . 9. u\bIazat. A neper Atszamltasa decibelre es a decibel atszamitasa neperre 10. Az OIRT tv-csatorruik . . . . 11. tablazat, A CCIR tv-csatornak . . . . . . . 12 tAblaizat. A DMH tv-csatornak , • . • . . . 13. tAblbat. Nagy-Britannia te1evIzi6 tartomanyai 14. tAbhU.at. Franciaorszag televtzi6 tartom8oyai IS. tAblUat. Olaszorszag televlzi6 tartomanyai 16. tAblAzat. N6met koaxialis kabelek (NDK) .. 17. tAblaizat. Nemet Arnyekolt, szimmetrikus kethuzalos vezetekek (lapos szalagvezetekek)
(NDK) •,•..•.•.••••.•....................

505 506 507 508 509 509 510 511 511 511
512 514

14

18. tablazat, 19. tablazat, 20. tablazat. 21. tablazat, 22. tablazat,
23.

24. 25. 26.

Nemet szimrnetrikus kethuzalos vezetekek (Iapos szalagvezetekek) (NDK) 514 Szovjet koaxialis kabelek . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . .. 515 Amerikai koaxialis kabelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . 516 Mfianyag dieliktrikurnu kethuzalos vezetekek, Amerikai tipusok (Amphenol) 516 Magyar koaxialis kabelek . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . 517 tablazat. Angel es amerikai hosszegysegek metrikus egysegben k.ifejezett ertekei 517 tablazat, Az angolszasz lab es huvelyk atszamltasa rneterre .... ..... 518 tablazat. A hiiveiyk tort reszeinek es tizedes tortben kifejezett ertekeinek atszamitasa millimeterre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 519 tablazat, Amerik.ai es angol huzalmeretek es a rnegfelelo atmeroertek hiivelykben es
rnillimeterben ................................ 520

27. tablazat, A Magyar Kabel Miivek altai gyartott .antennavezetekek es antennalevezet6 adatai
Tlirgymutato •....•.•..•...............•........•

521
523

NyoaW6kosan felhivjuk a magyar Oivas6 myes figyeJmet, ad6- " .evOberendezbleit

tel' 7/1973.

bogy

am. 27.)

csak a KOzIekedes-

es PostaUgyi
foglaltak

MiDisz..

KPM

sz8Jmi ~n

szerint

lehet iizembea tartani.

15

Eloszo az eredeti mil 7. kladasahoz

Mar regen felismertek a radioamatorok, hogy berendezeseikkel csak j6 antenna hasznalataval erhetnek el sikereket. Jelen1eg meg fokozottabb mertekben helyes ez a felismeres, mert a tulzsufolt amatorsavokban egyszeriien nem lehet eszrevenni a gyenge jeleket, gyakran a kulonosen ritka hiv6jeleket sem! Regi jelszo, hogy •.a j6 antenna a Iegjobb nagyfrekvencias erosito", es minden riidi6amat6r el6bb vagy ut6bb rajon arra, bogy csak j6 antennaberendezessel lehet remenye sportszerti sikerekre, Olyan antenna, amely minden korulmenyek kozott optimalis eredmenyeket tesz lehetdve, sajnos nincsen, Az amat6r e16tt mindig felvet6dik hat a sulyos kerdes, hogyan valaszthatja ki maganak a lehetseges antennaformak sokasagabol azt a tlpust, amely a helyi adottsagok es az anyagi lehetosegek figyelernbevetelevel a Jegnagyobb rnertekben kielegitheti kovetelmenyeit, Ezzel az antennak6nyvvel elsosorban a kezd6 amatoroknek akarunk az antennakerdesekben tanacsokat adni. Ugyanakkor az "oreg rokaknak" is a segltsegtikre klvanunk lenni, es egy olyan kezikonyvet keziikbe adni, amely az amatorradiozas szempontjabol dokumentalja az antennatechnika nemzetkozi szintjet, Ktilonosen nagy sillyt fektettunk magyaoizataink er.het6segere. Ezert az elrneletet tudatosan egyszertlsitettuk, a gyakorlati vonatkozasokat viszont reszletesen targyaltuk, Az antennakonyv eddigi kiadasai irant megnyllvanulo nagy erdeklodesbol megtudtuk, hogy az ismeretterjesztesnek ez a gyakorlatias m6dszere nerncsak a sajat amat6reink koreben talal visszhangra, Ezt a 7. kiadast teIjesen atdolgoztuk es nagymertekben kibovltertuk, Szarnos konstrukci6s iljdonsag mellett reszletes adatokat talal benne az Olvas6, a gepjarmilantennakrol, a rokavadaszati antennakrol, a decirneteres hullamu antennakrel, megismeri belole az antennarneresek keszulekeit. Mindehhez gyakorlati tablazatok is jarulnak, kidolgozott numerikus peldak, Remeljuk, bogy ez a konyv minden Olvasojanak lehetove teszi a tArgyaIt szakteriilet jelenlegi helyzetenek a1apos megisrnereset. Barcsak hozzajlirulhatna ez az antennakonyv Nemer Demokratikus Koztarsasagunkban tevekenykedo ridi6sportol6ink es aItaIaban a radio irant erdekl6do olvas6ink szaktudasanak tovabbi elmelyitesehez es ezAltal feladataik jobb el~hez! Sonneberg Karl Rothamme!

(DM2ABK)

16

1.
Elektromagneses rezgesek

Az adoantennabol kisugarzott energia elektrornagneses hullamkent terjed a terben, Ez a jelenseg osszehasonlltbatc olyan sima vlzfellilettel, arnelyet a vtzbe dobott ko hullammozgasra kesztet, A keletkez5 tovahalado hullammozgas nem ararnlas jellegii, tehat a viz nem folyik. Ez a teny egyszeriien igazolbat6 a viz felszinen marad6 targyakkal, arnelyeket a viz feltiletere helyezunk, Ezek a targyak mindig egyhelyutt es a hullarnok ritmusaban mozognak, mikozben a hull amok kor alakuan terjednek tova. A. keletkezett hullamokra [ellemzo : A A hulhimhossz - az a legkisebb tavolsag, arnely ket azonos hullamfazisban leva pont kozott merheto, pl. a tavolsag ket szornszedos hullamhegy vagy hullamvclgy kozott. Az/frekvenda - a masodpercenkent kialakul6
hullammozgasok (rezgesek) szama,

A fazishelyzet szogfokokban is rnegadhato, amikor is egy teljes rezges (egy hullamhossz) mindig 360". I1y medon a fazis-osszehasonlitas es a Caris· eltolas merteke egyszertienjellemezheto. 1/4).. 11'2A'314:\ ~A
0°

sc- 180·,nO

360"

n
720"

rovolsag (Ido) 1.1. am. A szinusz alaku hullammozgas idobeli

abrazolasa

A c terjedisi sebesseg desi sebessege,

E Mromjellemz6

a hullamok tovaterje-

viszonya egynuishoz:

}. =clf.

(1.1)

A hulliimhossza

Az elektromagneses hullarnok, illetve rezgesek a rovid 6s u1trariivid hul1amok tar-

tomanyaban meter nagys!grendilek. Az 1.1.Abnin a szinuszos vMtakoz6aram szokaSOS abntzolasi modla Jatbat6. arnely egyilttal a csillapitatlan rezg6sek jellemzesere is szolglilhat. Az amplitUd6 pillanatnyi erteke nagysAg es polarit3s szerint az idonek (tavolsagnak) szinusz a1akU fii.ggvmye. A berajzolt AB, illetve CD tivolsagokbel kitlinilc. hogy a hullAmb.ossz nemcsak a 0 vonal menten, banem -mint maremlltettilk - ket, tetszC:s szerinti, egyDlllssal szomszedos, azonos fanshan leviS pont kowtt is ~t6.

A frekvencia mertekegysege a hertz (Hz) : 1 Hz = 1 rezges/s; 1 kHz (1 kilohertz) = lOSHz; 1 MHz (1 megahertz) = 1000 kHz = lOe Hz; 1 GHz (1 gigahertz) = 1000 MHz = 10$Hz. Az elektromagneses hullarnok terjedesi sebessege szabad terben 300 000 000 m/s. vagyis megegyezilc a fenysebesseggel. Ha a szabad terbeni terjedesi. sebessegrol beszf:ltink, akkor a teljesen tires terre gondolunk. vagyis egy olyan idealis allapotra, arnelyet a valosagban nero talalunk, Meg az iir maga sem tokeletesen tireS. Ha az elektromagneses bulh\mok nem tokeletesen szabad terben terjednek, terjed&i sebesseguk valamivel kisebb, mint 300 000 kID/s. A sebessf:gcsOkkenesmerteke fUgga

17

kozegtol, amelyben a hullamok terjednek. Ha ez a kozeg levegd, akkor a terjedesi sebesseg csokkenese olyan kis mertekti, hogy gyakorlatilag minden esetben elhanyagolha to. A nagyfrekvencias technikaban a.ltallibao c = = 300 000 km/s-rnal szamolunk, Ha ezt az Wket behelyettesltjuk az (1.1) kepletbe, akkor

Az elektrodak

kozott

kialakult

elektrosztatikus

A =-1-'

3' 108

(1.2)

ahol Am-ben, c m/s-ban es/Hz-ben van megadva_ Hapedig

eroter iranyat es nagysagat elektromos erovonalak jellemzik. Az elektromos eroter nagysagat az elektrodak kozotti feszultsegkulonbseg es tavolsag hatarozza meg, megpedig egyenes aranyban a feszultsegkulonbseggel es fordltott aranyban a tavolsaggal. A homogen elektromos eroter feszultseget hosszegysegre vonatkoztatjuk es elektromos tereriJnek. nevezzuk, Ennek megfe1e16en az elektromos terero egyenlo a feszultsegesessel az er6vonalak men ten hosszegysegenkent. A tererot volt/meterben (V1m) vagy abbol levezetett kisebb egysegekben (mV1m, !LV szokas megadni. 1m)

akkor Am-ben, c km/s-ban es/kHz-ben helyettesltheto. A kepler atrendezese utan

1=

300 000

'

ahol az el6z6nek megfelel6en I kHz-ben, c km/sban es Am-ben adott, Frekvencia-ehullamhossz atszamltasi tablazatot a Fuggelekben kozlunk (34.1. tablazat),

1.2. libra. A kondenzator elektrornos er6tere

1.1. Az elektromagneses erater

Ha egy vezeton aram folyik at, korulotte elektromagneses ereter alakul ki. Ez ket komponensbol all: az elektromos es a magneses eroterbol. Az elektrornagneses eroter szernleletes abrazolasmodjat Michael Faraday vezette be, akinek modszeret meg rna is alkalmazzuk : az eroteret vonalakkal abrazoljl:k. Az eroter iranya megfelel a hatoero iranyanak, Az olyan eroteret, amelyben az erd nagysaga es iranya mindenlitt egyforma, homo!!!!" eroternek nevezzuk, Ha viszont az er6 iranya es nagysaga valtozo, akkor inhomogen erotem~Ibesn!liink_
1.1.1. Az elektromos erOt&

PBda: Ket kondenzatorlemez egymlist61 0,2 m ta\lolsagban van, Az elektrodakon lev6 feszultseg 10 V. Az ebbOl szamitbat6 elektromos let-erlS: 10/0,2=50 Vim. Ha a kondenzatorlemezekrc valtakozofeszultseget adunk, akkor az elektromos ter iranya es ereje a vattakozofeszultseg iitemenek megfeleloen valtozik, A kondenzatorlemezek attoltesehez szuksc!ges toltesrnennyiseg a kondenzatort es a generatort osszekot6 vezetekben valtakozcaram formajaban merheta.

1.1.2. A magneses edit&-

Minden vezetot, amelyen aram folyik at, magneses eroter vesz kortil. Ha egyenararnrol van szo, akkor a magneses eroter iranya es erossege allando,

Ha ket kUlonoozO elektromos toitesii targy (pl. goly6 vagy lemez) egymlist61 adott tavolsagban van, akkor koztiik elektrosztatikus eroth alakul ki. Azert beszelunk ez esetben elektrosztatikus erotmol. merta toltesek es Igy az erot6" sem valtonk. Az 1.2. abnin egy kondenzfttor elektrodai hhha· t6k, ame]yeken ellentites clojelii toltesek vannak.

._",ek

J.3_ libra. Az ararn altai keltett magneses er6ter

a vezeto korill

18

ezert magnetosztatikus eroterrol beszelunk. A magneses eroter a vezetek korul koncentrlkusan alakul ki az 1.3. libra szerint. A magneses eroter minden esetben onmagaban zart, Ha a vezeton valtakozoararn folyik, a magneses eroter nagysaga ininya a valtakozoaram titemeben valtozik,

es

1.1.3.

es m8gneses

Osszerugges

az elektromos

erOler koz(itt

Mint lattuk, feszultseg hatasara elektromos eroter alakul ki, az ararn hatasara pedig rnagneses eroter, Aram azonban csak feszilltsegkulonbseg, vagyis fesziiltseg hatasara folyhat. Ebbol kovetkezik, bogy a magneses eroterhez mindig tartozik

Ha a vezet6ben valtakozoaram folyik, a be- e.s kikapcsolasi jelensegek a frekvencia t61 fliggoen, foIyamatosan lepnek fel. Bizonyos koriilmenyek kozott, amelyekre kes6bb meg reszletesebben kiterlink, a kovetkezo helyzet all elo : a valtakozoaram novekedesevel - a futasiido fuggvenyeben nerni eltolodassal-c- elektromagneses ter alakul ki. Ha a szinuszos lefutasi aram most csokkenni kezd, a ter energiaja visszater a vezetobe. De mivel a futasi ido fuggvenyeben a ter energiajanak egy resze ke. sobb erkezik a vezetohoz, ottrnarmeroben megvaltozott arameloszlasi viszonyokkal talalkozik, Ez az uj arameloszlas ujabb ercteret alakit ki, amely a visszajuto ternek egy regibb reszet a vezetoblSlki-

szorltja, Az ilyenforrnan kiszoritott elektromos

erovonalak zart hurkokat kepeznek, arnelyeket magneses erovonalak vesznek korU!. Minthogy e.z: a jelenseg a valtakozoaram frek venciajanak megfelel6en folyamatosan ismetlodik, olyan elektromag-

elektromoseroter

is. Tehat az aram szuksegsze-

ruen eleklromagneseseroteret hoz letre, Az elektrom:igneses erath' kit komponeD!Je. az elektromos is a magneses eriiTonaiak IDiDdlg merOlegeseo .Unak egymAsra.

neses hullamok alakjaban terjed, amelynek frekvenciAja es hullamhossza az ot gerjeszt6 valtakozoaramnak pontosan megfelel. A hullam a terben a feny sebessegevel tavolodik a vezetotol,

Az elektrornagneses hullarn kialakulasanak fel1.1.4. Viltakozo elektromagneses erater A valtakozoararn altai letrehozott elcktrornagneses eroter viselkedesevel magyarazhato az elektromagneses hullarnok tavbatasatsugarzasa). Minden tee energiat tartalrnaz, amelyet az ot gerjeszto genenitorbol vesz A generator bekapcsolasat koveto bizonyos id6 elteltevel a vezetobol annak komyezetebe energia 16p ki : az elektromagneses ter kialakul (azert "bizonyos ido" utan, mivel az elektromos energia sem vegtelenul nagy sebesseggel, banem "csak" fenysebesseggel terjed). Ha a genenitort ismet kikapcsoljuk, az elektromagneses eroterOsszeomlik. a terenergiija visszater a vezetobe. Minthogy ez a visszateres is egy bizonyos idot vesz igenybe. ezert a vezetotol legtavolabb levo terreszben jelenlevo energia ter vissza a legkesobb, Az osszeomlo eroter a vezetoben feszUltstget indukal, amelynek batasara ismet elektromos er6ter alakulki. Ez a feszUlueg, amely pl. elektromos aramkor megszakitasakor alakul ki, a mindennapi eletben gyakran Jep fel. Ennek batasara alakul ki pl. a g6pkocsik gyujt6tekercseiben a megszaklt6k miikOdesekor a gyujtashoz szuksegesszikra. Egyeruiram eseteben az elektromagneses eroter nyugalmi allapotban van. Az iment lelrt jelensegek csak bekapesolaskor (a ter kialakulaskor) es kikapcsolaskor (a osszeom lasakor) lepnek fel, tetele tehat, hogy a generator mindig egy pontosan meghatarozott idopontban ellentetes iraDyU arameloszlast szolgaltasson, amely az osszeomlo eroter visszajutasat rnegakadalyozza es arra kenyszeriti,

hogy a vezetotoleltavolodjon,
Az elektromagneses hullam terjedesi iranya az elektromagneses eroterre meroleges, Az osszefuggesek vektorialis abrazolasa az 1.4. abran lathato,

at.

E vektor

~~-------A terJedes

ironyo

magneses

1.4. libra. Tererovektorok es a terjedesi irany viszonya szabad terben Az abran az E vektor azelektromos tererot, H vektor pedig a magneses tererot jeloli, A r Poyntingfele vektor az energiaatvitelt hatarozza meg a terjedes i.r3.nyaban; meroleges az E H vektorokra, es azt az energiamennyiseget adja meg, amely a haladas iranyara merolegesen a1l6 1 m2 feluletre rnasodpercenkentjut,

es

tee

.f
i

19

1.1.5. SIkhuIJamok
A pontszerfi sugarforrasbol kih!po elektromagneses hullamok a ter minden iranyaban azonos sebesseggel es egyenletesen terjednek. A jelenseg itgy kepzelhet6 el, mint hogyha a kozeppontot kepeW sugarforras korul egyre novekvo atmerojll gombhejak alakulnanak ki. Ha ezeket a gornbhejakat sikerulne lathatova tenni, akkor a sugarforras kozvetlen kozeleben (ahol tehat a g6mbsug3.r meg kicsi)a gornbalakfelismerheto lenne.Asugarforrastol nagyobb tavolsagban azonban a gombfeHilet igen nagy kiterjedese kovetkezteben az tveltmar nem lenne Cszreveheto. es igy a gombhej mint sik felillet jelenne meg, amint a f6ldg6mb felszine sem tiinik iveltnek, hanem sik feliiletnek. Eppen ezert azokat az elcktrornagneses hullamokat, amelyek a sugarforrastol elegendo tavolsagban vannak, sikhullamoknak t ikintjuk. Az 1.5. abran egy

tatjuk, azE tererosseget volt/rneterben (V 1m), illetve m VIm vagy iJ. V 1m-ben adjuk meg. Szabad terben a tererosseg a tavolsag aranyaval

linearlsan csokken, mikozben az energia a novek

vo

tavolsaggal mind nagyobb feliileten oszlik el. Ezek szerint ha pl. egy sugarforras a szabad terben 1 km tavolsagban E = 1000 !LV/m tererot hoz letre, ak-

kor 10 km ta volsagban a tererosseg mar csak 100 !LV/m, 100 km tavolsagban 10/LV/m es 1000
krn tavolsagban I /LV1m. Mivel a radiohullarnok foldi terjedesekor a szabad ter idealis kdrulrnenyei nincsenek biztositva, a tererosseg tavolsagfuggese gyakorlatilag nagyobb,

seg

1.1.7. Az elektrOlWigneses huUamok polarlzAcl6ja

Az elektrornagneses hullam polarizaciojat az

At elektromos

-+-+-+-j-+-' t'__"'~.---:± I: -+~~.~~~-~-~~

/1\\ _J-d..,-' . ,
A
: It":·
; , I

eroter

elektromos komponensenek iranya hatarozza meg. Kct f6 polarizacios modot kulonboztetunk meg: a linearis es az elliptikus vagy kor alakt: polarizakomponens iranya kormozgast vegez. A korforgas iranyatol fuggoen beszeliinkjobbra vagy balra forgo kar-polarizaciorol. A rovidhullamu tartomanyban zacionak az elliptikus, vagyis a kor alakit polarialig van jelentosege, Az igen nagy frekvenciak tartomanyaban azonban fokozodo mertekben alkalmazzak, ktllonosen az urkutatas tertileten (pl. radlcaeztronomla). A linearis polarizacio eseteben az elektromos erovonalak egyenesen futnak es a foldfelszinhez kepest egy bizonyos iranyt vesznek fel, A foldfel~ szinhez felvett iranyuktol ftigg6en megktllonboztetjilk a horizonuilis, vagyis vlzszintes polarizaci61 (az elektromos erovonalak a foldfelszinnel parhuzamosak) es a vertlkdlis, vagyis [iigeeleges polariztici6t (az elektromos erovonalak a fdldfelszinre merdlegesek). pl. az 1.5. abran bemutatott bullamhomlok fUggoleges polariuici6jli, minthogy az elektromos erovonalak mer61egesen futnak. Az elektromagneses hullarnok polarizaci6ja a vizszintes es a rug. g61eges kozott birmilyen fokban eloalllthato, igy pl. 45° -os dolesben is. Ezt a lebet6seget azonban ritkan szokas alkaImazni. Az 1.6. abran egy felhuldip61us elektromos erotere lathato, Az ionoszfera egyenl6tlensegei kovetkezteben a r6vidhulliUnu tartomanyban igen gyakori a polariz8cio..vaJ.tozas. Ennek kovetkezteben letrejov6 fadding-jelensegeket polarizacios fadding-nek neciot, Az elliptikus polarizacio eseteben az elektromos

--~=t~::::!::::~=::::t,
///.'///

-+-+-l-+-~ . h~-: ,
--j,-J:_/.
.-

mcqneses

eroter

'////,T///////////

i I

i
!

1.5. abra.

Fiigg61egesen

polarlzalt

hullamhcrnlok

ilyensikluJllun pillanatnyi helyzetet es annak elek tromos

es magneses

eroteret

mutatja,

A nyilak a

hullam pillaoatnyi eroterenek iranyat jelolik, a terjedesi irany pedig az abra sikjara meroleges: a huJlamJromJok a new fele balad. Az elektromos es rru\gneses erovonalak iranya egy peri6duson
belul 18O"---otfordul (a nyilak iranya megfordul). Term6szetesen ilyenkor a terjedes iranya nem valtozik; tovabbra is meroleges lesz a hullamborn-

tgy

lokra. 1.1.'.A~ Az elektromagneses er6ter nagysAga, vagyis a tberlJ.s:dg, azzaI a feszilltseggel hat4rozhato meg, amely a hulbimhomlok s1k:jaban az elektromos er6ter mc:Dten CRYhoSszegysegen merhet6. Mint· bogy ilyeokor a feszilltseget tavolsaigra vonatkoz-

lamu

20

vezzuk. A terjedes utjaban polarizacio-rnodosulashoz zacios/addingot okoznak.

leva akadalyok szinten vezethetnek, es polar i-

ban rcidiohultimoknak nevezzuk. Blektromagneses hullamok azonban a fenyhullarnok is.amelyeknek

frekvenciaja sokkal nagyobb, mint a radiohullarnoke. Hasonlosag kozottuk az, hogy a radiohullarnok a fenyhez hasonl6an verodnek vissza, tornek meges hajlanak el. A refiexio (visszaverodes) lehet irimyftott, amely sik feluleten alakul ki, vagy szort reflexlo, amely egyenlotlen feluleteken keletkezik, Az iranyltott reflexional a visszavert sugar, a beeso sugar es a beeses pontjara emelt rneroleges egy sikba esnek.

A beesesi szog es a visszaverodesi szog a beeses

pontjara eme1t merolegeshez kepest egyforma. A reflexio merteke (a reflexios koefficiens) fugg a visszavero kozeg pf!rmittivitasat61 (dielektromos tcnyez6jet(1) es permeabilitasatol, Azelektromagneses hullamok refrakciola (totes) ktilonb6z6 dielektromos tenyez6ju kozegek atmenetenel lep fel. Ennek a jelensegnek kulonosen az ultrarovid hullamok terjedesenel van jelentosege, Mivel az elektromagneses hullarnok terjedesi sebessege a kozeg dielektromos tenyez6jet61 fligg, ha ez valtozik, a terjedesi sebesseg is valtozik. A sebessegvaltozas kovetkezteben pedig iranyvaltozas lep fel ; ez a refrakcio. A legkor dielektromos tenyezojc Iiigg a surusegt61 es relativ nedvessegtartalmatol, A jelenseg igen szemleletesen mutathato be egy optikai kiserlettel : ha egy botot ferden egy vodor vlzbe helyeziink, akkor a bot a vfzfelszin sikjaban meghajlani hitszik, Az elektrornagneses hullamok d(ffrakciOja (elhajlasa) a terjedes utjAban levo elek rnenten alakul ki. Ennek koszonheto, hogy oiyan teruleteken, amelyek hullamarnyekban vannak, mint pl. magasabb hegyek es eptiletek rnogott, sokszor meg elfogadhat6 vetellehet&eg tapasztalhato, A diff· rakcio merteke frekvenciafligg6: novekv6 frekvenciaval csokken,

1.6. Vizszintesen polarizalt dipolus elektrornos erotere (klh dimenzi6ban abrazolt vizszintes polarizacio) A vizszintesen felepltett antennak altalaban vizszintesen polarizalt hullamokat sugaroznak ki, a /iiggo/egesen elrendezett antennak pedig altalaban /iiggo/egesen polarizalt hullamokat, Bizonyos antenaatipusoknal azonban a polarizacio az antenna ininyab61 nem ismerheto fel azonnal (fgy pl. a resantennanat es a Quad-antennanal), Az elliptikus polarizacio meghatarozasahoz szinten nincsenek egyszerii, altalanos ervenyu szabalyok, ·...1.1.8. Re8exi6, . refrakci6

,bra.

es diffrakci6

A nagyfrekvenciis elektromagneses hullamokat 30kHzes 300GHzkozott.amia lOkmes 1 mm kozotti hullambossz-tartomanynak felel meg, altala-

II

2.
Elektronuigneses hullamok terjedese

2.1. Az atmoszfera
A:z. elektrornagneses hullamok terjedeseben jeIentOs szerepe van a Fold legkorenek, az atmoszferinak. A:z. atmoszfera mintegy 2000 ... 3000 km magassagig terjed es foleg nitrogenbol, oxigenbcl, tzen-dioxidb61 es vizg6zbol all.

2.1.2. A sztratoszfera A Fold felszine felett 11... 80 km rnagassagban talaljuk a sztratoszferat, Ebben a tartornanyban a sz6 altalanos ertelmeben vett id6jarasi jelensegek nem jatszodnak le, es a reteget a vizg6z teljes hmnya jellemzi, Homerseklete mintegy 20 km rnagassagig allandonak tekintheto, e felett pedig egyenletesen novekszik, mig 50 km magassagban kb. 50 "C maximumot nem er el. Ezt a novekvo homersekletu tartomanyt ozon-zonanak is nevezik, mivel ebben a rnagassagban a legkor ozon-koncentracioja viszonylag nagy. Ez az ozon-reteg a foldi elet letenek es fejl6desenek fontos tenyez6je, minthogy a Nap ibolyantuli sugarzasanak legnagyobb hanyadat elnyeli. 50 km feletti magassagban a homerseklet-eloszlis ismet csokkeno jellegfi, mig 80 km-nel - az ionoszferaba val6 atmenetnel- ismet fordulopcnt talalhato. A sztratoszfera hatasat az ultrarovid hullamok terjedesere ez ideig nem sikerult kimutatni,

a tToposzjera, a sztratosz[era es az ionosz/era.

A:z. atmoszfera

t harom

fO retegre szokas osztani :

1.1.1. A troposzfera A Fold legicorenek a foldfelszlntol kb. 11 km magass;igig terjed6 szakaszat troposzferanak nevezzUk. Szokts meg ..idojarasi retegnek" is nevezni, minthogy az id6jar8st meghatarozo meteorologiai folyamatok eLs6s0rban itt zajlanak Ie. A tropomer. a legkor anyagjoak mintegy 75 %-At tartalmazza, A 2.1. ,brAn a Fold Icgkor6nek vazlatos feJepitese es bOm~kleti eloszlasa latbato, A troposzfera hamenek1ete a magassiggal;Utali.bancsOkken: lOOOm-enkent6 ••. B°C-kal. Ah6tnCtXklet a legfeLsO retegben, a Iropopauzdhan a legkisebb. atlagosan -50 °C. A tropcszfera es a aztratoszUra k0z6tti atnleneti reteg. a tropopauza magassaiga ingad0z6. KOzep.-Eur6pa iOldrajzi m1es~18.ltaI8.ban m8.rciusban a legalacsonyabb. litIagosan 9,7 km, mig jilliusban a legmagasabb: l1,lkm. A troposzf'~ aWapota az ultrarOvid hullimok ter~t t=.yegesen befolytso1hatja.

2.1.3. Az iODollzfera 80 km feletti rnagassagban az ionoszfera talalhate, amelynek: felsa hatara hozzavetoleg 800 kmnel van; itt fokozatosan atmegy az interstellaris (csillagkOzi) terbe. Ezt az atmeneti tartornanyt exosz/erlmok nevezik. Az ionoszferaban igen sok elektromosan tOitott reszecske - ion es elektron - van. Bzek semleges gazmolekulakbol ioni006 kovetkezteben jonnek letre, Ionizaciot itt

90

70 ~ 50
I

.Q

.x:
-c

"" 50 I\utatoba!\on

-I!

'"

0>

40 30
20

-20· 2.1.

abra. Az atmoszfera

O· Homersekjet

+200

+400

4-60·

°C-bcn

also szakaszanak retegz6dese

es h5mersekleteloszIasa

elsOsorban a napsugarzas ok.oz; az ultraibolya es korpuszkuh\ris sugArz3.s. Ioniz3.ci6t okozhatnak ezenIdvill a kozmikus suglirzas, tovabba a meteoritok zipora (neh3.nyszor 1011 meteorit!nap). Az atmoszfera felso retegeit eel) sugarzasok energiAja elegend6 ahhoz, hogy a semleges gazmolekulMc:atomjaib61 egy vagy tobb elektront kitaszitsanak, lis 19ypozitiv toltestl iont k.~nek. A szabad elektron semleges atomhoz vagy molekubihoz juthat, es ekkor negatIv iont k~ vagy pedig egy pozitIv ionnal egyesiilve ismCt scmI.eges "atom keletkezik. Ez utobbi folyamatot rekombi-. naciOnakDeVe:lZiik.Azegysignyi terf"ogatban taWhaw szabad elek.tronok szama (e/em:!) a sug8mis intenDt8sAval a.n\nyos. Az e1ektromosan tijltott reszecskl!k jel~tenek koVetke:zteben az atmoszfm fds6 Rtege elektromosan vezd6ve vatik, 6s ilyenform;,\n az eiektromagoeses hullAmok bizo-

nyos frekveaciatartomanyat kepes visszaverni (reflektalni), Kennelly es H eaviside mar 1900-ban felteteleztek nagy magassagban egy ilyen elektromosan vezet6 reteget. Appleton es Barnett 1924-ben klserletl uton kirnutattak a Fold legkorenek reflektA16tulajdonsagat, s ezzel bizonyltottak Kennelly es Heaviside elmeletet, Kf:s6bb a radar-elven alapulo meresekkel sikerult kimutatni, hogy az atmoszferaban nemcsak egy ilyen reflekW6 tulaidonsaga reteg talAtbat6 (Kennelly-HeQlliside·reteg), hanem egy egesz retegrendszer, Az ionoszferaval kapcsolatos ismereteinket ujabban olyan meresi adatok. alapjan egesnthettiik kies pontosithattuk, amelyeket geofizik.ai raketak es mesterseges bolyg6k szolgtItattak. Az ionoszfera elektronsiirliseg-eloszl8.sAnak neh3.ny maximuma van. 40 es 80 km k.ozotti magas-

sagban a D-rereg alakul ki napkozben, majd az ejszaka folyarnan eItUnik. E felett helyezkedik el az E-releg (a tulajdonkeppeni Kennelly+Heavisidertreg), amelyben a rnaximalis elektronsflniseg 110... 130 km magassagban van. A meg feljebb fekvo F-releg (Appleton-reteg) nyaron a nappali 6nikban PI es Fz retegekre basad. Az ionizacio

,_
500 km

400

maximuma az F 1 retegnel 200 ... 230 km magassagban van, mig az F 2 retegnel 300 ... 400 km magassagban, Az ionizacio merteke (elektronstirfiseg)

retegrol-retegre novekszik es maximal is erteket az Fz retegen kb, 400 km magassagban eri el. E felett az ienizacio merteke gyorsan csokken, mIg vegtil teljesen megszflnik, Az ionoszfera szerkezetenek legujabb vlzsgalatai alapjan tulajdonkeppen nem is beszelhetunk retegekr61, mivel a killonbOz6 elektronsiiriisegf tartomanyok kozotti atmenetek egymasba folynak. A reteges szerkezet elmelete azonban az elmUtt evtizedekben szilard fogalomma valt, ezert basznAlata tovabbra is indokolt. A 2.2. abran a Fold legkorenek ismertetett szerkezete lathato. Minthogy az ionoszfera folytonos aI1apotviltozasoknak van kiteve, a 2.2. abran vazolt elrendezes nem tekinthetd egyrnason elhelyezked6 retegek merev rendszerenek : az ionizacio merteke folytonosan valtozik az ev- es napszak, a naptevekenyseg, a foldrajzi szilesseg es meg egyeb tenyez6k fdggvenyeben.

300

200

<00 ...

'~~~'-~.i'~.~-,-.=--=':'~''':';'._

..:

to 51 re , ra Tropos[fer~ _
reteg-

51tra-

2.2. !ibn. Az atmoszfera

2.2. FeUDeti

es terhullamok

zooese

felso szakaszanak

Ha az ad6- es vey6antenna a fOld felszinen van, a radi6hulbimok az ad6t61 a veyoig ket utcn jut-

hatnak cl:

- a troposzfera.n at a fOldfelszfn mcnten mint feUllcti vagy talajhull;imok es HZ ionoszterat61 visszaverOdve mint t6rhu1lamok.Ek~tterjedesim6dota2.3.abraszemleJteti. 2.2.1. A feIIIeC:IlmU6wok terjed&e A felilleti bullimok a Fold gorbilletCt kovetik sonin a felszfni absz0rpci6s hatAsok kOvetkeztCbcn veszteseget szenvednek. Ez a vesz.. testg a ~vaJ nOvekszik. Igen Xis frekvenci.a.k eselibcn (a 1cgbosszabb hullamtartomanyban) a fc1iileti bu1l4mnagy tAvols4gok atbidallisat

2.3. "-a. Az elektromagneses hulllimok feliileti terjede8e

terbeli

es

es terjedl!:silk

teszi lehet6ve. A talaj elektromos vezetokepessege (epilletek, novenyzet stb.) a feliiIcti hulIlimok terjedeset befoly!solj!k. a hatotavolsagot azonban fmeg a kisugarzott teljesltmeny hatarozza meg. A rovidhulliimok felilleti hat6sugara csekelr, Kozepes teijesitmenyii amator ad6val a 80 m-es Slivban kb. 100 km-es feluleti hull!mil hatotavolsAggal lebet szamolai: azonos teljesltmenyti 10

es a tereptargyak

24

m-es savban dolgozo adonal ez a tavolsag kb. 15 km-re csokken. Az ultrarovid hullamok tartomanyaban, a nagyobb tavolsagok athidalasat feluleti hullamokkal a troposzferaban letrejov6 hullam-elhajlas, -tores es -szorodas teszi lehetove, amirol a 2.4. fejezetben bovebben beszelimk, terjedese

Kritikus [rekvencia (1...) az a legnagyobb frekvencia, amely az ionoszferat merolegesen elerve meg visszaverodik. A 'P belepesi szog ftiggvenyeben meghatarozhato a felso Uzemi hatarfrekvencia, a MUF (angolbol: Maximal Usable Frequency). A MUF es kritikus frekvencia kozotti osszefugges : MUF

2.2.2. A terbulI3mok

A legnagyobb foldi tavolsagok athidalasat a terbeli terjedese teszi lehetove, amikor is a terhullamok az ionoszferatol visszaverodnek. A radiohullarnok terjedesi sebessege (v;) az ionoszferaban valamivel nagyobb, mint a troposzferaban es lenyegeben az elektronkoncentracio es a frekvencia fUggvtnye:
rovidhullamok 3' 108 (2.1)

ahol a kisugarzasi szog es 'P a belepesi szog az ionoszferaba (lasd a 2.4. abrat), A ref'lexio sohasem vesztesegmentes, ezert a visszavert terhullarnoknal mindig kisebb-nagyobb jarulckos csillapitassal kell szamolni, Az ionosz[era csillapitasa frekvenciafi.igg6: a kisebb frekvenciak csillapltasa nagyobb, mint a nagyobb frekvenciake. A terhullamok nagytavolsagu terjedeset

= sm e =/kr . sin 'P. !kr ~

{2.2}

ahol k; egy alland6 tenyez ;N azelektronkoncentracio (e/cm3);f a frekv .cia. A (2.0 6sszefUggesb6ll:ithat6, hogy azN elcktronkoncentr.ki6 novekedesevel - adott frekvencian-aterjedes.isebessegis novekszik. Ha a hullamhomlok nem merolegesen, hanem 90"-nal kisebb szoggel lep be az ionoszferaba, a hullarnhom 10k feOO resze "gyOTSflbb", mint az als6 resze, Az e1tero terjedesi sebesseg kovetkezteben a terjedesi irany rncgtorik es elegend6 nagy elektronkoneentracio eseten a hullam a Fold fclc visszaver6dik (24. abra),

azonban az arnyekolas akadalyozhatja, Fedesrol beszelunk akkor, amikor a hullarnok mar a viszonylag alacsony Esretegrol visszaverodnek es igy a magasabban elhelyezkedo F-retegig e' semjutnak. Osszefoglalcan megallapithato, hogy a terhullamok terjedese fiigg a MUF-t61 (felsohatarfrekvenciatol), a csillapitastol es az arnyekolasto1. Az athidalhato Jegnagyobb tavolsag - cgyszeres visszaverodessel az ionoszferatol-e- 4000 ... 4500 km. Mivel azonban a rovidhullamok a talaj es az ionoszfera kozott tobbszorosen is visszaverodhetnek, a terhullamok tobbszoros "ugrassal" a legnagyobb lehetseges foldi tavolsagokat is athidalhatjak. Mint mar emlltettiik, a hullamhossz csokkenesevel az ionoszfera reflexios kepessege is csokken. Ezert a kb. 5 m-nel kisebb ultrarovid hullamoknal - norrnalis korulmenyek kozott - meg a leglaposabb belepesi szogntl sem tapasztalhat6 reflexio az ionoszferarol, Ezek a nagyfrekvencias terhullarnok az ionoszferan athatolva a vilagegyetemben terjednek tova.

e1hajIasra; B a kisugArzasi sz6g; rp a belcpCsi szOg AjeIensCggel kapcsolatosan az alabbi Osszeflig1. Mintl nagyobb az uzerni frekvencia, annal nagyobb elektronkoncentnici6 sziikseges a reflexio felttteleinek biztositasara, 2. A terb.u11im visszaverooese a Fold fele annal kiinnyebben val6Sul meg. mioellaposabban lep be az ionoszfCniba.
gCsek ervenyesek :

2.4. libra. A kisugirz3si

szag hatasa

az Ionoszferabeli

2.3. A rihidhullamok terjedese

Rovidhullamu osszekottetesek szempontjabol az ionoszfera allapora donto je!entOsegii, ez pedig napszakrol-napszakra, evszakr61-evszakra es evrol-evre a napfolttevekenyseg fuggvenyeben val tozik. A Nap aktivltasa agranultkiotol, afOklyakepzodestOi. az eruptiv protuberanciatOl, de legfokeppen

2S

a MPfoitok kepzOdeset61 filgg. A napfoltok leginkabb a Nap-egyenUtotol eszakra es delre, mintegy 2IJ-1ff szelessegnyi tartomanyban lepnek fel, mig gyakonsagukban atlagosan 11,1 eves periodi-

citAs figyelhet6 meg. A napfoltsurfiseget a napfoltok relativ $zamalla/ szokas jellemezni, A IUlp/olt.szam 1941 majusaban az evszazadok 6tamaximalis200-as rekorderteker erte el; a kovetkezo megfigyelt maximum 1958 marciusaban A granuiaci6 a Nap feIszinenek jelent6s boritja finom selymes fatyol formajaban : ez lenyegeben mintegy 100 km atmtr6jii kalctum-gozfelhOle halmaza. A MPfQk/ylJk elsc5sorban a napfoltok szomszedsagaben keletkeznek; fokozott fcnyessegu es hOmerseIdetu hosszukas alaku feny-

reszet

volt.

jelensegek.
A:z eruptiv proluberOlU:iilk lenyegeben izzo gaztomegek, amelyek fOleg hidrogenbol, heliumbol es kalcium-ionbol allnak. A Nap fotoszferajabol kozel 400 km/s sebesseggel mintegy 1 millie km

magassagig lovellodnek ki, A napfoltok homerseklete kisebb, mint kornyezetuke ; a legnagyobb megfigyelt napfoltok atmeroie a Fold atmer6jenek 18-szorosa volt. A napfoltokban igen eros magneses terek keletkeznek, amelyekben a magneses terero 0,45 T (4500 G)-t is elerhet, (A Fold magneses tere 0,5 '10-' T; 1 gauss =10-' tesla.) A napfoltmaximum megnovekedett naptevekenyseggel jar egytitt, aminek kovetkezteben a Nap atiagosru\l nagyobb mertekben bocsat ki lathat6 es latbatatlan. kUlonfele hullamhosszusagu sugar-

zast, Azert az atmoszfera magasabb retegeinek ionizacics foka a naptevekenyseg rnertekevel szoros 6sszefUggtsben van. Mint lattuk, az ionkoncentracio viszont az ionoszfera seget hatarozza meg. reflexios kepes-

Az ionoszfera cYSZakt61 es napszaktol fLiggo allapotvaItozasai konnyen ertelmezhetok, hiszen a nyii.ri h6napokban a napsugiirzAs hoszszabb es intenzivebb, mint a tell h6napokban. Az c!:jszak:ai 6nikban hiaoyz6 ultraibolya sugarzas mi-

att az egyes retegek oem ionizalodnak, ezert az

elektronkoncentnici6 esak napke1te utan kezd el ism6t nOvekedni. Ha a nappali 6nikban az ionoszfc!:nit a teljes napsug3.rz;is az egyes retegekben a SUg3.rz3s intenzitasatOl fiigg6 elektronkoneentnici6 aIakul ki.

tamu es hosszabb rovidhullamu tartomanyt elnyeli, A 160 m-es c!:s 80 m-es amatorsav, tovabba a kozephullarnu adok viszonylag csekely nappali hatotavolsaga roleg a Dsretegbeni abszorpciora vezetheto vissza, Telen a nappali Dsreteg kisebb mertekben ionizalodik, ennek kovetkeztebenabszorpcioja is kisebb. Ez a teny megegyezik azzal a tapasztalattal, miszerint az emiltett savokban telen a nappal athidalhat6 tavoisagok nagyobbak, mint nyaron, A D-reteg felett elhelyezkedo E-riteg reszlegesen azejszalcai orakban is fennall ; a hianyz6 nap sugarmiatt azonban a nappalinal lenyegesen kisebb elektronkoncentnici6ja van. A 80 m-es hullamokat az E-reteg reszben elnyeli, mig a 40 m-es hullamokat - elegendo nagy elektronsfirfisegnel mar kepes refiektAlni. A refiexios hullamterjedes szempontjabol legfontosab b azF-reteg, amelynek segitsegevel a rovidhullamu tartornanyban rendkiviil nagy tavolsagok hidalhatok Az Appleton-reteg vastagsaga a legnagyob b vaiamennyi ionizalt reteg kozott, Az ionizlici6 es rekombinaclo folyamata lenyegesen lassubb, mint az alacsonyabban fekvo retegeke, es a Nap allas3.t6l is kevesbe fUgg. Napnyugta utan az Fvreteg elektronsfiriisege lassan csokken, kozvetlentil napfelkelte elott eri el minimumat, de nullara sohasem csokken le, A nappali orakban intenziv besugarzas eseteben az F-reteg kettehasad : ekkor a magasabban fekvo F2-rereg alakul ki, mig alatta az Frreteg helyezkedik el. Az F1-reteg a hullarnterjedes szempontlabol kedvezotlen jelenseg : az F2-retegrol reflektalt hullamok szamara fokozottan csillaplto, elnyelo hatasu, A feliileti hullamok teljes legyengiilese es a viszszavert terhullamoknak a Fold felszinere valo visszaerkezesenek pontja kozotti teriilet az un, holtzona, ahol sem a feluleti hullamok, sem a terhuilamok nem vehetok. Tobbszoros reflexional a holtzonak ismetlodhetnek. A holtz6na kiterjedese - ami lenyegeben az egyszeres reflexi6s tavolsasoak, az un ... ugrasi tartomanynak" felel meg - az

zas

at.

ado frekvenciAjanak. tovabba a visszavero reteg

en,

nlagassaganak. es az elektronsfirfisegnek a fiiggvenye, A holtzona kiterjedese a frekvenciaval no.

A 1cgalacsonyabban elhelyezked6 D-reteg az atmoszfCninak meg viszonylag s6rii tartOm8.n~ van. lonizaci6ja a deli 6dkban en el maximUlllAt c!:s napnyugta utAn gyorsan csOkken nulltig. A esup;in a nappali 6nikban letez6 D-reteg a kfu:ephul-

2.3.1. HuUamterjedis
a 80
1D-e8

amatOrsivban

A nappali orakban viszonylag kicsiny tavolsagok bidalhat6k at, mivel a D-reteg a 80 m-es hullamokat er6sen csillapitja. Telen a nappali terjedes

csillapitas csokken, es a hatosugar no. Az ejszakai orak ban nem ritkan 1000km-es ta volsag is athidalhato, amennyiben az ad6kkal telitett savban es nyaron a rendszerint nagy legkori zavarszint az osszekottetest nem zavarja tulsagosan. A teli honapokban - toleg a napfoltminimumos ejszakaban - a korareggeli orakban (napfclkelte
elott) sokszor interkontinentalis osszekottetesek is letrejohetnek. Az ilyenkor fellepo 1000 km-es holtzona kovetkezteben az europai allomasok csupan a feliileti hullamok hatosugaran beli.il zavarhatjaka tavoli allornasok vctclet.

valarnivel jobb, mint nyaron: a maximalisan athidalhato tavolsag kb, 400 km. Napnyugta utan a Dereteg lassan megsziinik, a

Holtz6na ugysz6lvan mindigjelentkezik :ez napfoltminimum idejen a nappa1i orakban kb, 1000 krn, mig napfoltmaximum idejen 400 km-re vagy meg lejjebb csokken, Nyari idoszakban neha teljesen eltfinik. Az alkonyat bealltaval a holtz6na gyorsan terjed. es ejszaka maximalisan 4000 km-t is elerhet, kulonosen kedvezoek a terjedesi viszonyok, ha a hullamterjedes utvonala legalabb reszben a Fold sotet, ejszakai szakaszan halad at. Europai osszekottetesekre a 20 m-es say csak bizonyos esetekben: nyari iddszakban, napfoltmaximum idejen alkalrnas. Ilyenkor a legkori zavarokkal gyakorlatilag szamolni nem kell. 2.3.4. Huillimterjedes a 15 m-es amati'irsavban A terjedesi viszonyok nagymertekben fUggnek a napfolttevekenysegi ciklustol. Napfoltmaxirnum idejen ugyszolvan egesz nap szamolhatunk DX
osszekottetesekkel, dalhatok A kis csillapltas kovetkezteben

2.3.2_ HuJhimterjedes a 40 m-es amarol'Slivban

A nappali Dsreteg csillapit6 hatasa meg a 4Om-es savban is jelentos, noha normalis korlilrnenyek kozottmar 1000km-es hatosugarrallehet szamolnl, Kedvezo terjedesl viszonyok mellett 2000 km is athidalhato. A holtzona nappal 100 km korill van. Kulonosen a napfoltminimum idoszakaban mar

mar kis adoteljesitmennyel is nagy tavolsagok hi-

a Iceso delutani orakban interkontinentalis osszekottetesekkel lehet szamolni ; ezek azonban az eresen zavaro kozeli allomasok miatt nehezen bonyolithatok Ie. Ejszaka f6leg a tcli honapokban-ea holtzona megno es cjfe! fclc cleri maximumat,

at.

-es

Mivel ilyenkor gyakorlatilag a teljes europai terseg

a holtzonaba esik, ugyszolvan valamennyi konti-

Napfoltminimum idejen a say legfeljebb a nyari h6napokban nappal is csak rovid id6re hasznalhato, Ejszaka a tavolsagi osszekottetesek valesziniisege nagyon csekely, mig a teli honapokban a say gyakorlatilag hasznalhatatlan, Esetenkent fellephet reflexio a sporadikus (szorvanyos) E-rhegen is. Ilyenkor kb, 2000 km-es

nenssel zavarmentesen lchet forgalmazni, Legkisebb csillapitassal es legnagyobb hatosugarral akkor szamolhatunk, ha a hullamrerjedes a Fold azon a felen jatsz6dik le, ahol ejszaka van (az abszorbealo terreteg hianyzik !). A legkor] zavarok csekelyebbek, mint a 80 m-es savban, azonban nyaronjelentosen zavarhatjak az Osszek.otteteseket. 2.3.3. IIuII8m1erjedIs a 20 m-es amat&s8l'bao A 20 m-es amatorsav a hagyomanyos DX-sav interkontinentilis osszekottetes). E savon ugysz6lvan minden id6pontban l~es(thet6k osszekottetesek mAs roldr&:zekkel. A forga1om a 20 m-es savban legfeljebb napfoltminimum ide~n kcrlatozodik a nappall, korareggeti es a1konyati 6r8kra; ejjel tavotsagi terjed& nines.
(OX =nagytavolsag(J.

volsagot hidalhatunk at. Legkori zavarok nem befolyasoljak az osszekotteteseket a 15 m-es savon,

ta-

2.3.5. Hullimterjedes a 10 m-es amatiirs:ivbao A SaY hullamreflexios osszekottetesekre csak eros naptevekenyseg idoszakaban hasznalhato. Ilyenkor a nappali orakban kival6 DX lehetosegekkel szamolhatunk, amikor mar igen kis adoteljesltmennyel is nagy tavo)sagok hidalhatok iit. Aholtz6na kiterjedese mintegy 4000 km, A hullamterjedes utvoaalanak a Fold napsutotte felen kell Atba1adnia. vagyis jo teriedes eseten a kora reggeli orakban eloszOr a tavol-keleti allomasok jelentkeznek. Napfoltmaximum idejen nyaron a siva k:eso esti 6rakig hasznalhato, A terjedesnek a napfolttevekenyseg fokatol val6 ftigs= szelsOsCges: napfoltminimum idejen a

27

10 m-es say taYoisagi osszekottetesekre hasznalhatatian. Legfeijebb a szorvanyosan fellepo E-retegt61 val6 visszaverodes biztosithat rovid ideig kozepes tavolsagu athidalast.

ahol d a 2 rn-es hullam hatosugara krn-ben; hl az adcantenna rnagassaga m-ben es h2 a vevoantenna magassaga rn-ben. A (2.3) osszefugges a Foldnek az un. ,,negy-

harmad" sugaran alapszik, vagyis nem a tenyleges 6370 krn-es foldsugarral szamolunk, hanem azegy-

2.4. Az ultrardvid hulbimok terjedese

Az ultrarovid hullarnuelektromagneses rezgesek
hullamhossza 10 es 1 m kozott van, ami 30 ... 300

harmaddal

megnovelt

8500 krn-es ertekkel,

1.4.1. Az ultrarovid hu1bimok nagyt3.volsagn terjedese Az ultrarovid hullamu tartomanyban idoszakosan olyan nagytavolsagu terjedesek figyelhetck meg (1000 km felett), arnelyek a kozonseges horizonton tuli terjedessel nem magyarazhatok, A jelensegnek tobbfele oka lehet, azonban tobbnyire a troposzfera kiilonleges allapotara vezetheto viszsza,

MHz-nek felel meg. Azuitrar{Md hal/amok (URH)

nernet roviditese: UKW (Ultrakurzwellen), angol roviditese pedig VHF (Very High Frequencies). Ez utobbi rovidites az elterjedt nemzetkozi megnevezes, Az ultrarovid hullamok terjedese megkozeliti a

feny terjedesi torvenyszerfisegeit. Ezert szokas kvazioptikai (fenyhez hasonlo) terjedesrdl noha valoiaban tenylegesen kvazioptikai ban van szo, beszelni, terjedes-

2.4.2.1. Troposzferikus nagytavolsagu

terjed6s

r61 csak a deci-, centi- es a millirneter-tartomany-

A troposzfera hornerseklete altalaban a magas1.4.1. Az u1trariivid hullamok Imizioptikai terjedese saggal csokken : 1000 rn-enkent 6 ... 8 °C-kal (2.1. abra). A legtomegek rnozgasa es egyeb meteorol6giai hatasok kovetkezteben, a homersekleti es relativ nedvessegeloszlasi gorben ugrasszeru hirtelen valtozasok is fellephetnek, ennek kovetkezteben a gorbe a normalistol elterhet (2.5_ abra), Az ilyen Relotr'v pnrotnrtolom 0/. - ban

Az arnatorok szarnara eLsOsorban a 2 m-es Say. a 144... 146 Mlfz-es frekvenciak tarthatnak erdeklodesre szamot, Kiveteles esetekt61 eltekintve.

ezeken a frekvenciakon ionoszferikus reflexi6 mar nem fordul elo. Az ultrarovid hullamok kivaloan alkalrnasak
olyan tavolsagok uzembiztos athidalasara, arnelyek az elmeleti optikai latohataron bel iii vannak, Ezen a tavolsagon belul terero-ingadozas gyakorlatilag nem lep fel, es egeszen kis adoteljesitrnennyel is - az id6jarasi viszonyoktol es az ionoszfera AUapotit61 fiiggetlenill - uzembiztos

'25 ,50 75 10( 8r-----~r---,-----,-----~

7

mar

osszekottetesek letesithet6k. A 2 m-es hullamok teny1eges, biztonsagos hatoaz optikai latohatart. A bullamterjedes-kutatas leg(J.jabb eredmenyei alapjan az ultrarOvid hullamok elhajlasa a a Fold felszine fele a leveg6nek a magassaggal csakkeno toresmutat6javal hozhato osszefUggesbe. A toresmutat6 &teke. a troposzfira vizgoz tartalma (ned~), nyomasa h6mmeklete hatAroZZlikmeg. A:z. uhrarovid hullamok bat6sugara kozelito szilmltissal : sugara kb. 15%-ka] meghaladja

-g'

;:

§.,

Relotiv _ .---1 3Porctortolom:

I I I I I I

I I I I

es

rfentor6 ie.'f{ /I{'i// / // / /~;.' / V. ~> ,gf / /77"7'""'''''''''/''/ /

r
f / f

= 4,13 -

<th;" + YhJ.

(2.3)

tarta1om-eloszIasara

Homerse.klet °C'ban 1.5. 6bra. N1da a troposzfera. hOmerseklet- es parainverzios reteg keletkezesekor

-'+0

-30

-20

-10

+10

+'(0

28

I
~. I

hOmerseklelugrt1s - nem mas neven inverzio - a legsuruseg valtozasat okozza: a Meleg leveg6 siin1sege kisebb, mint a hidege. Az optikabol ismeretes

a fenytores alapszabalya : ha a fenysugar valamely optikailag sUriibb (nagyobb toresmutatoju) kozegbol egy kisebb siiriisegiibe (kisebb toresmutato) lep, az atlepesi pontban emelt merolegestol elfele, mig az optikailag sllrUbb kozegbe lepve a meroleges fele torik, Az ultrar6vid hullamok a terjedesi kozeg s(irusegenek valtozasakor a fenyhez hasonlo viselkedest tanusltanak : a hullamhomlok az inverzioretegbe belepve a Fold felszine fele torik (2.6. abra), Az inverzios reteg altalaban viszonylag leis magassagban helyezkedik el. A taJajmenti inverzitJ kozvetlenul a talaj felszine felett alakul ki, hatasara viszonylag csak kis hatosugar-novekedes jelentkezik. A magossQgiinverzi6 nehany 1000 m magassagban kepz6dik. es ez hozza letre a nagytavo)sagu
terjedest,

Mint a 2.6. libnib6) lathato, a kozvetlen terjedessel csak azok a hullamok erik az ellenallomas antennajat (I. vevo), amelyek igen iapos szogben, mintegy a Fold felszinehez erintolegesen lepnek ki az adoantennarol, Ha a troposzfera allapota a hullampalya elhajlasat es ezzel rendkivuli terjedest okoz, szinten a lapos lesugarzas kedvez a terjedesnek (II. vevo). Ebb61 nyilvanvaloan kovetkezik, hogy nagytavolsagu osszekottetesek Ietesitese szempontjabol azok azantennatipusok kedvezoek,
amelyek elsosorban a fUgg61eges sikban nyalabol-

nak. Ritkan el6fordul6 jelenseg az un, troposzferikus hullamvezeteses atvitel (angolul : dueting). Ez csak akkor jon letre, ha egyid6ben egymas felett tobb inverzios reteg koze jut be a hullam, ott addig reflektalodik ide-oda a ket reteg kozott, mig az also reteg lokalis elvekonyodasahoz erve azon at kilep [2.7.(a) libra]. A rendkfvuli hullamvezeteses terjedest az jellemzi, hogy az osszekottetes - terule-

2.6. abra. Ultrarovld

hullamok
u

tcrjedese a troposzferaban
·1

., LnverZ!O

..-

2.7. ibn. Troposzferikus hu1lamvezetes:

<a) huIIUn~
kCt iDYel'Zi6s rite& kaz6tt; (b) h\lll6m"eut6s talajfdazin Cs ~ la.-z161 Ntea kazou

29

tileg igen tavoli allomAsok kozott szfiken behatarolt - lebetseges, mig a kozelebbi allomasok a holtzona miatt nem erbetok el. Hullamvezeteses terjedCs azonban kia1akulhat a Fold felszlne es egy nagykiterjedesii talajmenti inverzi6s reteg kozott [2.7.(b) libra]. Ennek a terjedesnek a jellernzoje, bogy a terjedes iltjaban nines holtzona, Ha a troposzfera toresmutatcja olyan nagy, bogy a foldfelszinnel parhuzamosen kisugarzott hullamvisszaverodes lehetseges, akkor szuper-refrakcionil beszelunk. Ilyenkor az inverzios retegen totalreflexi6 lep fel,amely folyamat hasonlatos a rovidhullarnoknak az ionoszfera egyes retegein lezajlo reflexi6s folyamatahoz,

gen tartomany kulonbozo pontjair61 szarmazo szorthullamok faziskesessel erkeznek a vevoantennahoz, A szorasi g6cok helyzetvaltozasai a troposzferaban ezen kivi.il kisebb-nagyobb faddingjelensegeket is okozhatnak, Stabilabb osszekottetes tarthat6 fenn az ionO$z/eriku$ szorthullam-terjedessel (angolul : ionospheric scatter), ami a kb. 100 km magassagban levo ionoszferaretegeknek koszonheto, Ehhez leginkabb a 25 ... 60 MHz kozotti frekvenciak hasznalhatok, mig az athidalhato tavolsagok 1000 ... 2500 km. A szorthullamok Intenzitasa 1000 kmnel kisebb tavolsagoknal rohamosan csokken, 2.4.2.3. Az ultrarovid hullamok visszaverodese meteor-nyomvonalakr61 (meteorscatter) A Fold a Nap koruli pa.lyajan rendkiviil nagyszamu, tobbnyire igen kicsiny porszerfi meteorittal talalkozik. A meteoritok igen nagy sebesseggel (elerhetik a 72 krn/s-ot is) hatolnak be az atmoszferaba, mikozben a surlodasi hofolytan 100 ... 200 kmes magassagban elgozolognek, elegnek, A meteoritoknak csupan egy kis resze akkora, hogy elegeskor az atmoszferaban lathato fenynyomot hagynak (hullocsillag) es meg sokkal ritkabb az olyan mereni meteorit, amely eljut a Fold felszineig, ahol maradektalanul eleg. A meteoritok ket csoportba oszthatok : az elso csoportba azok sorolhatok, amelyek a vilagfirben mindenutt, viszonylag egyenletes eloszlasban talalhatok, Ezek kituntetett irany nelkul es ki.ilOnbozo sebesseggel mozognak. A masodik csoporthoz tartoz6 meleoritok pedig rneghatarozott patyakon, azonos iranyokban es sebessegekkel haladnak. Ezek a meteoraramok ~ vagy meteorit-zaporok ~ periodikusan keresztezik a Fold palyajat es vegleges rnegsemmistlles elott, paiyajuk menten az atmoszferaban, ionizalt csatornat letesltenek, Az ilyen ionizalt csatorna rovid eletfi, mivel az igen kis nyomasu magas atmoszferaban hamar szctter~d es eloszlik. A kezdeti szakaszban awnban olyan nagy elektronsiiniseg lephet fel, hogy

2A.2.2. Szorthullam-terjedes

(scatter)

A troposzfera felso tartomanyaban, kb. 10 km magassAgban, a legretegek intenziv fuggoleges aramlAsa figyelhcto meg. Ezek az un, kiegyenlitodesi aramlatok. A kUlonbOz6 homersekleni legretegek keveredese alland6 turbulenciat hoz letre, Ilyenkor parazita-Inhomogenitasok keletkeznek, amelyeknek a kornyezo legtomegekkel szemben eltero homersekletiik. nyomasuk es relatlv nedvessegtartalmuk van (2.8. ;ibm). Ha a hullarnterjedes

2.8.

abrll. Rovidhullamok

szorodasa a troposzferaban

paIylija ilyen Inhomogenltasokon at vezet, akkor az energia kicsiny toredeke diffuz szorodast szenved. Minthogy a sz6rt sugarzas a ter minden ininyaban terjed, egy resze j6val az optikai IAt6hatar magott ter vissza a Fold felszinere, Ez a maradek erater rendkivUi kicsiny, azonban allando 6teku. A troposzferikus $zorthuJliun-terjedbt (angolul : tropospheric scatter) a 100 ... lOoo MHz kozotti frekvenciaknal szoktak hasznositani, Ioleg az 500 MHz koruli frekvenciaknal, Az athidaJhat6 800 •.. 1000 krn-t is elerhet, A vetel m inosege rendszerint gyenge, es sokszor az atvitt jel savszelessegenek csokkenese is mcgfigyclhet6. A savszelesseg csokkenese azzal rnagyarazhato, hogy az inhorno-

az ultrarovid hullarnok az ionizalt csatornatol

vissza verodnek, Minel nagyobb meretfi a rohano rneteorit, annal nagyobb es hosszabb elettartamu az altala letrehozott ionizalt csatorna. Osszekotteteseket a meteor-nyornvonalaktol visszavert hullamokkal a kanadai Janet-eljdras szerint gyakorlatilag is letesitenek. Ezenklviil a 2 m-es savban dolgozo arnatorok is kiterjedten hasznaljak. Altahiban nem az clsd csoporthoz tartozo, szorvanyosan fellepo meteoritok, hanem a

30

periodikusanjelentkez6 meteoritraiok nyomvonalait hasznosltjak ridi6Osszekottetesekhez. Minthogy az utobbiak palyaja es sebessege tobbnyire ismeretes, a Fold es a rneteoritraj talalkozasanak i d6pontja kieleglto pontossaggal elore szamlthato (2.9. abra),

2.9. ibn. Meteorzapor

es a Fold paIylija

Mivel a meteoritpalyak menten keletkezo reflektala ionizalt csatornak elettartama rovid, segttsegiikkel csak nagyon rovid ideig tart6 osszekottetesek leteslthetok, Csak ha allandoan ujabb es ujabb ionizalt csatornak keletkeznek, pI. surli meteoritzapor idejen, lephetnek fel nehany masodperctol legfeljebb 2 percig tarto atviteli szakaszok, ida· szakok. Ennel hosszabb, folyamatos osszekottetes ily rnodon rendkiviil ritkan jon letre, 2.4.2.4. Az ultrarovid hullamok visszaverodese az eszaki fenyt61 A Nap idonkent hatalmas tomegu, elektromos
toHesu izz6 gazfelhoket lovell ki magabol, Ezek

Az intenziv reszeeskesugarzas altai okozott szekunder ionizacio az aurora-zonaban igen nagy helyi elektronsfinisegeket hozhat letre, Ezert az eszaki feny kornyezeteben kifejezett ionizalt g6cok keIetkezhetnek, amelyeknek elektronsfirtlsege az ultrarovid hullamok reflexiojahoz is elegendoen nagy. Az un, aurora E-retegen vegbemeno visszaverodes atlagban 100 km-es vagy ennel nagyobb rnagassagban jatszodik le. A diffuz reflexi6 kovetkeztebenajelatvitelt eros torzltas jellemzi. Ezert osszekottetesek csupan tavfro-uzemmodban letesithetok. A Napon lezajl6 nagyobb erupciot kovet6en altalaban 26 ora mulva a reszecskefelho eleri az ionoszferat, Neha azonban azis elofordulhat, hogy a Napbol kiszakado reszecskesugarzas elkeruli a F oldet, es a csillagaszati m6dszerekkel eszlelt erupciot az aurora-jelensegek nem kovetik. Ez rendszerint akkor kovetkezik be, ha az erupcio a napkorong szeie fele zajlott Ie. 2.4.2.5. Az ultrarovid hullamok reflexioia a sporadikus E-retegt61 Az ionoszferaban az elektronsflrfiseg neha varatlanul megvaltozik, pl. ionoszferikus szel eseten. Ilyenkor az Ionoszfera also retegeiben igen Intenztv ionizacioju inhomogenitasok Iephetnek fel. Minthogy ezek a sporadikus (sz6rt) g6cok elsosorban az E-retegben, fOleg ennek also szakaszaban keletkeznek, ezt sporadikus E-rbegnek (Es-reteg) nevezzuk, E jelenseg okat nem sikerult ez ideig egyertelmfien tisztazni, azonban hatlisatj61 ismerjilk,

nem tekinthet6k sugarzasnak, minthogy sebessegiik "csupan" 1500 km/s korul van. A jelenseget kiser6 anyagvandorlas rniatt korpuszkukuis (reszecske-) sugarzasnak nevezik. Ha a Fold ilyen reszecskesugarzassal talalkozik, magneses tere a reszecskearamban halado elektronokat es ionokat a magneses polusok iranyaba elteriti. Az elteritett reszecskesugar 70. szelessegi fok korul - az un, aurora-zonaban vagy eszakifeny-tartomanyban -Iep be a magasabb legkorbe es szekunder ionizaciot, valarnint az eszaki feny jelenseget idezi eld. Ugyanakkor az aurora-zona menten nagy intenzitisu aramlas jelentkezik, arnelynek erosen Ingadozo magneses tere az allandonak tekintheto foldmagneses terre szuperponalodik : un, magneses vihar keletkezik, meiynek intenzitasa az eszakifeny-tartomanyban a legalacsonyabb.

Bizonyitott teny, hogy az ultrarovid hullamu tartomanynak f61eg a 30 ... ]00 MHz kOzOUiszakasza verodik vissza az E.-retegtOl. A 2 m-es savban is sikerult olyan osszekottetesek letrehozasa, arnelyek az adott korulmenyek kozott igen nagy valeszintiseggel az Es-retegen bekovetkezett reflexi6val rnagyarazhatok. Minthogya hullamok a 100 •.. 1 SO krn magsssagban reflektalodnak, kiszAmHhat6. hogy a reflektalt hull amok az adotol 900 •.• 2000 km tavolsagban ternek vissza a foldfelszlare. 2.4.2.6. Az ultrarovid hullamok reflexioia a Hold es a mesterseges holdak felszinerOl Az ultrarovid hullamu atviteltechnlka a FoldHold-Fold utvonalon at azon a felisrneresen alapszik, hogy az ultrarovid hullamok az ionoszfera-

31

retegeken athatolva a villigi1rbe jutnak k.i. Mar 1946·ban sikerUlt venni holdfelszinrol visszaverodott impu1zusok.at.
(Szerk. megjegyzes. Eredetileg 1944 marciusaban Bay Zoltan, az akkori MGegyetem Atomfizikai Inte-

Az egyseges uzemszerfi osszekottetesekhez a kozel 5 masodperces jel-atfutasi ido is tul sok lehet, ez azonban amator vonatkozasban nem [elent hatrarryt. Kuldnleges perspektlvatjelentenek az ultrarovid hullamu atviteltechnikaban a rrniholdak, arnelyeket elore szamltott Fold koruli palydra juttatnak. A tudomanyos celokat szolgalo kill6nfele rnesterseges holdak mellett az Egyestllt Allamokban amator celli rnesterseges holdat is fe1l6ttek (OSCAR). Az interkontinentalis tv-atvitel celjaira szolgalnak a MOLNYIJA, TELSTAR. SYNCOM stb, mesterseges hlradastechnlkai holdak.

zctinek igazgatoja vetette fel a gondolatot, hogy a Holdat visszaver6 fe1iiletkent alkalmazva radi6huUa· mok visszaverOdeset lehetne tszIelni. A hAboros esemenyek miatt a rnegepitett berendezes megsemmisillt. A munklit 1945.ev masodik feleben ismer megkezdtek, A kiserlet 1946 febru!r eOO napjaiban eredrnennye; vegZC5di)tt.A kiseletet az Egyesillt Izz6 lrutat6-1aborat6riumAban vegenek el, A vonatkoz6 Ieiris es fenykCpek a R..:idi6evkonyv 1947~ koteteben [Hungana kiadas] taWhat6k.)

mar

Az elsd holdrefl.exi6s ketiranyu amator osszekottetest 1960. jullus 21-en letesitette a W 6 HB (San Carlos. Kalifornia) W 1 BU (Medfield, Massachussetts) allomas az 1296 MHz-es savban.

es

Mindket allomas kimeneti teljesitmenye 400 W

voltes parabolaantennakat

A passziv hlradastechnikai mesterseges holdak lenyegeben nagyrneretfi ballonok, amelyeknek felszine vekony femreteggel van borltva, (PI. az ECHO ballon.) Ennek kovetkezteben a radio- e9 fenyhullarnokat igen jo hatasfokkal kepesek reflektalni,
Az aktlv hlradastechnikai holdak ezzel szemben komplett vevo- es adoberendezesekkel vannak felszerelve: a Foldrol erkezo jeleket egy masik frek-

mas

hasznaltak, A ket allolegvonalban 4320 km-re volt egymastol, azon-

ban a tenylegesen athidalt tavolsag 768 000 km-t tett ki. A1. elsO sikeres kiserletet 1964-ben tovabbi-

ak kovettek a 2 m-es

arnatorsavban. Ezek saran a holdreflexi6 segitsegevel Europa es Amerik.a ko:ilitt is letesult ketiranyli osszekottetes. A Fold-Hold-Fold utvonal hasznalata rendklvuli technikai felkeszultseget tesz szuksegesse.

es 70 cm-es

vencian ismet lesugarozzak, relezik, Az aktiv mesterseges holdak elektronikus adattarolot is vihetnek magukkal, amelynek segitsege. vel a vett es taro!t jeleket kesobb - pl. a foldi parancsra ismet Iesugarozzak,

31

3.
Az antennak mUkiidese

es tulajdonsagai

Az antennak az elektrornagneses eroterbol energilit vesznek fel (vevoantennak) vagya nagyfrekvencias generatorok (adok) altai keltett energiat elektromagneses hullarnok alakjaban sugarozzak ki (adoantennak), A reciprociuis elve ertelmeben ugyanazon antenna vetelhez es adashoz is hasznalhato : tulajdonsagai es jellemzoi mindket esetben val tozatlanok. Tovabbi fej tegeteseink soran a szemleletesseg okabol az egyes antenniikat foleg adastizemben vizsgaljuk, es ezert az antennakat roviden sugarzoknak nevezzuk,

Ez esetben a dipolus a hullamhosszal rezonanciaban van (3.1. libra). A dipolus sz6 "ket polust" jelent, es arra ural, hogy a felhullamu sugArz6 geemetriai kozeppontjaban meg van szakltva, Az Igy keletkezo .. ket polusra", azX -X pontokhoz csatlakoztathato a tapvonal, illetve az ado vagy a vevo.
3.1.1.

Aram.. & fesznltsegeloszlAs a fBhullamu sugArzOn

3.1. A felhullamu dip6Jus

Az antennatechnika legegyszerlibb. ugyanakkor Iegelterjedtebb rezonaneiakepes szerkezete az un, jelhuJltimll dipdlus, 0gysz6lvan valamennyi antennatipus kows eieme, tovabba a decibelben megadott antennanyereseg vonatkozasi alapja. Az antennak tulajdonsagainak es milkOd.estik megertesebez a felhultamu dip61us elmeletenek ismerete sziikseges.

{ "-' ')./2
1---[_-

~====~; ~~======~
Bt'taphjl~pont
3.1. V

-~.j

Az elektrornos vezetoknek (huzal, vekony rud vagy cso) induktivitasa es kapacitasa van. Ezek a vezeto rnenten egyenletesen oszlanak el. A 3.2.(a) abran az L 1 ••• L, tekercsek es a Cr- •. C4 kondenzatorok jelkepezik a vezet6 oninduktivitasat, illetve - kapacitasat. Tetelezzuk fel, hogy adott pillanatban a kondenzatoroknak bizonyos toltesilk van. A kondenzatorok erne toltese az induktivitasokon at kisill, Ekozben aram folyik, es ennek rnegfeleloen magneses eroter alakul ki. A C 4 kondenzator kisulesekor azL4induktivitason atL, aram keletkezik. A Ca azLa,L4 esL:; induktivitasokon keresztill siil ki es azl3 aramot leteslti, a C2 azL2 •• ,L8 induktivitasokon at az /2 aramot hozza letre, a C 1 pedig az /1 arammal azL1, .• L7 induktivitasokon keresztiil sill ki. Az elmondottakb61 kovetkezik, hogy a legnagyobb aram a sugarzo kozepen folyik: az 11./2.13 es /4 aramok osszege, A sugArz6 vegei fele
az aram egyre csokken, mig a vezetek vegein aram mar nem folyik. A 3.2.(b) abran a jobb attekinthe-

atn.

A felhullamu dip6lus

Mint marelnevezeseool is kitunik. a felhullamu dipolus geometriai hossza kozeUt6en az iizemi frekvencia hultamhossz!nak feIevel (Al2) egyenl6.

miatt az It... 14aramokat kiIlon-kUlon tuntettiik fel. Az aram hatasAra az induktivitasok kofUI magneses eroterek alakulnak ki, Ennek kovetkezteben

toseg

33

a kapacitlisok - most mar ellenkezo polaritassal - istMt feltoltOOnek: a feszilltsf:g elojele megvAltozik. A jel~ az ismertetett rnodon megismetl6dik fordltott ininyban, aminek eredmenyek~t a 3.2.(b) libnin szaggatott vonalakkal jelolt 11 1, aramok jonnek letre, ••• A tenyleges viszonyokat messzemen5en leegyszerGsitvea vazolt mlikOdesi. rnechanizmus alapjan,

a rezonans

felhullAmu sugarzon

a 3.2.(c) libra sze-

rinti aram-es fesztiltsegeloszlas alakul ki, ame1yek kozott 90"-05 faziseltolas van. A sug3.rz6 vegeinel
pedig

a fesziiltsegek

f3ziski.ilonbsege

180".

A felhullimii. sugarzo aram- es fesziiltsegeloszluM vizsgalva megallap1that6, hogy a sugarzo kozeppontjaban arammaximum van, es mivel ugyanott van a feszilltsegatmenet is, a kozeppont feszilltsegmentes, A sugarW vegein a helyzet forditott: a fesziiltsf:gmaximum az aramminimummal esik

~--- .._ .... ....

-;

-,

.. I

~--'.._

<,

""•..I~ ,
\
"\

"

' ....., ._I:

\

,
\

\ \
\

\ \

'-

-.L
I / / J I !

_I

+""'C 1 +~C 1 I I
I I I I

.I

egybe. A feszultsegeloszlasnak ez az alakja a felhullamu dipolusok konstrukcios szempontb61 fontos el6nyet is magyarazza : geometriai kozeppontjukban - ahol a feszultseg nulla - kozvetleniil es femesen rogzlthetok a f6Idelt antenna-tartooszlophot. Megjegyzend6 azonban, hogy a sugarz» veges ellenallasa miatt a fesziiltseg sehol sem lesz pontosan nulla, es a sugarzo vegein, az un, vegeffik~ Ius miatt az aram sem tunik el maradektalanul, BUrt helyesebb hasznalni a /eaz;;llsegminimum es aramminimum kifejezeseket. 3.1.2. Az antenna impedancia;a A sugarzon kialakulo aram- es feszultsegeloszlasbol az irnpedancia- (latszolagos ellenallas) viszonyokra is kovetkeztethetunk, Az Ohm-torveny alapjan a feszultseg es aram ismereteben az
ellenallas erteke :

I
I I

//

---(a)

L7

_".._.,-",/

I' t'

feszultseg

Itt
I~

1; r I;

aram

, = ellenallas,

III !II :II I I I I

I

t;
\

I I I t I
I

I I

I I I

,
\ \

I 1 I

I I
(b) (c)

Feszulfseg \
I

\ -':\

A sug3.rz6 teljes hossza menten tehat barmely pont impedanciaja meghatarozhat6 az adott pontban merheto feszUltseg es aram viszonya alapjan, A sugarzo rezonancia frekvenciaien az ellenallas vales (rezisztlv), mas frekvenciakon viszont (reaktiv) (induktiv vagy kapacitlv), osszetevoket is tartalmaz. A 3.2.(c) abra ertekeleseb61 az alabbi fontos kovetkeztetesek vonhat6k le: Rezonanciafrek. vencian a sugarz6 vegeiDeI nagy a fesziiltseg es kicsiny az aram, tehat az impedancia nagy, sugarzO k6zepa. pedig kicsi a fesziiltseg es nagy az aram, tebar az impedancia Idesi. N oha a sugarzo barmely pontjanal meghatarozhato az ellenallas, ezt altalaban a betapWasi pontra adjak meg (talpponti ellenallas), Mivel a felhullamu dip6lus eseteben a talppontnal Arammaximum es feszultsegminimum van. ellenaIIAsa aranylag kiesiny (kb.

3.1. rUn.

ArameIoaJas a felhuI.Lamiivezetoo

6(0).

34

/"
61

1--''''

52
57

,/

./ 1I

./

'/

55

53
51

/
/

Aid

104-

3.3. Iibn. Felhullamu dipolus Ro bemeneti elleml.lhisanak valtozisa a 'AId hullamhossz=-atmerd fUggveny6ben A felhulbimiJ. dipolus sug!rz6 vegteleoiil talpponti ellenallasa az fel-

elmeleti szimlt!sok szerint 73 Q, amennyiben a

vekony (AId

= 00) es a talaj

~tol vegtelenUl messze van. A 3.3. abra rnutatja, hogy a felhulJAmu dip61us talpponti ellenallasa vliltoztathat6 a hullamhossz es a dipolus-atrnero
viszonyAnak valtozta tasaval, A AId viszonyt karcsusagi tenyez6nek nevezik ; kisZlimftasakor a A es a d erteket azonos mertek-

egysegbcn kell behelyettesiteni. A rovidhullama es ultrarovid hulIamu gyakorlatban alkalmazott sugW-z6k atmerojet 2 mm-nel kisebbre szokas megvatasztani. ezert a fC!;lhulllimu dipolusok talpponti ellenAlJasa65 n alatt van ebben a frekvenciatartollll1oyban. 3.1.3. A suginUi eIlemW8s A sugirz8.siellernillas01 yan szamertek, amelybOl az antenna kUl6nbOz6 tulajdonsAgaira kovetkeztethetiink. Az arammaximwrua szok~ vonatkoztatni, es l~yegeben azt az ellenallast jelkepezi, amely - az antenna helyc!:re kotve - a kisugirzott teljesltmenyt elfogyasztani. A rezonanciaban leva antenna taJPPODti ellenallasa, mint lattuk, va16s c!:rtek6.es pl. a felhulhimu dipolus eseteben az ~ sugamisi es Ry veszresegi elleruillasbOl tevOdik: 052sze. Az R .. veszl,esegi el1eruUlast elsOsorban a sug8rz6 feliileri eUen8.lh\sa es a szigetel6kben fellepo dielektromos vesztesegek okozzak, A vesztesegi

ellenallas erteke a gyakorlatban a sug8.rz;isi ellenalias toredeke, ' A sugarzasi ellenallast elsosorban az antenna helyzete es komyezete hatarozzak meg: a Fold feletti rnagassag, a talaj vezetokepessege, a szomszedos epi.iletekstb., de a sugirzo geometriai meretei is befolyasoljak (pl. karcsusagi tenyez6). Ha ismeretes a Ps kisugarzott teljesitmeny. tC)o vabba az'max maximalis antennaaram, akkor a sugarzasi ellenallas a kovetkezo Osszefliggesb6i szamithato : (3.1) A sugarzasi ellenallas es a vesztesegl ellenalhis aninya az antenna T1 hatWokat adja meg:

7]=----1 + Rv

(3.2)

R.

3.1.4. A feJhulliimti dip61us mint rezgik6r A radi6tecbnikBban hasz.:nAlatosrezgokorok Iilkoncentralt elemekbOl allnak: az induktivitast tekercs, a kapacitast kondenzator kepviseli. A hosszu vezetek induktivitasa es kapacitasa oem koneentralt alakban van, hanem ahogy azt a 3.1.1. pontban bemutattuk, a teljes hossz ment6n eg)'eD.letes eloszlasban. Ha a vezetek a gerjesztllfrektalaban

35

venciAval rezonanciaban

van, rezgokornek

tekint-

het6. A felhu1l3.mit dipolus elektromos helyettesit6 Uamkore a 3.4. ibra szerinti soros rezgdkor, abol

b = I!..

fo

(3.3)

azRellenatIas a sorbakapcso1t sugAmisi es veszte~gi. ellenlillast jelkepezi, Mint ismeretes, valamely

osszefliggesbOl szamithatjuk,

1,0 0,8

0,7 0,6

L.....----{~1-=------I

R-Rs+Ry
3.4. 6bn. Felhullimll dipolus mint soros rezg6kor (he]yettesit6 aramkor rezonancia eseteben)

rezgokor rezonanciafrekvenciajat az onindukcio es a kapacitas ertekeinek ismereteben az 1 wL=wC Osszefl.iggesadja meg, ahol ill =2n/a korfrekvencia; wL az induktiv ellenallas ; wC pedig a kapacitlv elleoal1as. A felhullamu dipolus rezonanciahasonlo meggondolassal szamithato, azonban az elosztott parameterek miatt az indukfrekvenciaja (b)

O;t
0

L...-..I---J~-~f
f, fa f"
B=f3-fi.

3.5. libra. A sugarw rezonancia-jelleggorbeienek valtozasa az LIC viszony fiiggvenyeben; savszelesseg:

(a)

savszClcssCa: oa8)' LIe

\'iswny;{b)

tivitast es kapacitast - es ezzel a rezonanciafrekvenciat -Ienyegeben a sugArz6 geometriai rneretei

meg.

hatarozzak

A 3.5.(a) abra rezonanciagorbele cgy nagy LIC aranyu rezgokore, iIIetve kis B savszelessegi1 dipoIuse, mig a 3.S.(b) abra gorbejet egy kisLIC aranyu

--

savsze\casCIIdsLICvlszony

Ha a korvesztesegeket elhanyagoljuk, a rezgokor j6sagat roleg az LIC arany hatarozza meg. Nagy LIC arany (nagy induktivitas, kis kapacitas) eseteben keskeny savU, eles rezonanciaju rezg6kort kapunk, mig kis LIC aranynal (kis induktivitas, nagy kapacitas) a rezg6kor szeles savii, kevesbe elesrezonancmval. A rezgokor j6sagat61 f1iggo savszelesseg a rezonancia-jelleggorbebol olvashato le (3.5. ibra). Hasonl6 rezonanciagoroet kaphatunk homo gin elektromagneses terben elhelyezett felhullamii dip6lusruil is (vevoantenna esete). A tererot allando erteken tartva. a frekvenciat valtoztatjuk, mikozben az antenna altaI szolgattatott U fesziiltseget m&jilk. FeszUltsegmaximumot az antennafo rezonanciafrekveocijin kapunk. Ezt a feszUitseget onkenyesen t,O-nek vcssziik. 11 es 12 azok az 10 rezonanciafrekvencia alatti feletti frekvenciak, amelyekMl a fesziiltseg 0,7 ore (- 3 dB) csokken, A B ab.noIlit sdvnHessiget az 12 -11 ertek adja, mig a b reTaliv stDszBesseget a

kor vagy nagy sa vszelessegu dip61us adna. Vizsgaljuk meg, hogy a sugarro geometriai meretei hogyan hatnak azLIC viszonyra es ezzel a savszelessegre, Vegyiink egy viszonylag

vekony veze-

tekbol (pl. huzal) allo felhullamu dip6lust. amelynek L induktivltasa es C kapacitasa van. Ha most a 3.6. abra szerint ot i1yendipolust parhuzamosan

3.6_ &bra. Elemenkent 5t szatb61 aIl6 "vastag" hulllimu dip61us

H

ret-

es

kapcsolunk, olyan vastag" dip61ushoz jutunk, amclynek kapacitasa egyen16 lesz az ot "v6kony" dipolus parhuzamosan kapcsolodo kapacitasaval 5· C,migaparhuzamosankapcsoitinduktivitl'isok
eredOje

lathat6. hogy egy vastagabb vezetekb6I keszi.ilt

Mar

1/5 L lesz, ebbOi az egyszeni gondolati

kiserletMI

is

36

dipolusnak

kisebb

LIe

viszonya,

vagyis nagyobb

kus hosszat a szamitott

kisebbre meretezzuk,

elektromos

hossznal

savszelessege van. mint egy vekony dipolusnak, A .. vastag", ill. "vekony" jelz6 itt mindig az iizemi
A kifejezetten szeles antenruikra aItal.3.ban a nagy sugarzcfeluletekjellemzok.es nagy kapacitasuk kovekezteben kis LIe viszonyli rezg6komek tekinthetok. A rovidbullamu tartomAnyban a karcsusagi tenyezonek gyakorlatilag nines jelentosege, minthogy a szokasos antennahuzalb61 kesziilt antennaknal a AId viszony 5000-nel is nagyobb hullamhosszra

savu

vonatkoztatva

ertendo.

szokott lenni. 3.1.5. A riividft&i tenyezO

nem tettunk kiilonbelektromos hossza kozott, Val6jAban azonban egy antenna elektromos es geometriai bossza csak akkor egyezne meg, ha a szabad terben lev6 sugarzo atmer6je vegtelen kicsi lenne. Gyakorlatilag azonban minden antenna adott vastagsagu huzalb61 v.agy cs6b61 keszul, es helyzeteben valarnifele mechanikai tartoszerkezet rogziti, tovabba a talajfelszintol es egyeb targyaktol aranylag kis tavolsagban he1yezkedik el. Ezek a korulrnenyek azt eredmenyezik, hogy a sucsak akkor kerul rezonanciaba, ha mechaniEddigi fejtegeteseinkben

A A/dkarcsusagi tenyezo es a k rovidltesi tenyez6 kozctti osszefUgges konnyen belathato : egy vastagabb vezetek kapacitasa nyilvanvaloan nagyobb, mint egy azonos hosszusagu, de vekonyabb vezeteke. Ha egy rezgekorben a kapacitast noveljiik, a rezonanciafrekvencia a kisebb frekvencia iranyaba tol6dik el : a vastag sugarzo rezonanciafrekvenciaja kisebb, mint az azonos hosszusagu, de vekonyabb sugarzoe, Ha rnindket sugarzot azonos rezonanciafrekvenciara akarjuk hozni, akkor a vastag sugarzo nagyobb kapacitasat kompenzaljuk, hogy a sugarzo hosszat csokkentjuk : a vastag sugarzo azonos rezonanciafrekvencian tehat rovidebb lesz, mint a vekony vezetekbol keszillt sugar-

ugy

seget a sugArzo geometriai

es

zo.
A 3.7. abra a felhullarnu dip61us k rovidttesi
tenyezoje es

aAld

karcsusagi

tenyez6 kozotti ossze-

fuggest szernlelteti.
Pelda: Kiszamitando egy 144 MHz-es felhullamu dip61us mechanikai hossza, A rendelkezesre an6 aluminium csO d Atmeroje 2S mm. 144 MHz-nek kereken 208 cm-es hullamhossz felel meg. Ebb51 a A/dviszony:

garro

---""SO.
2,Scm

208cm

ass
k

!
; I

!
i
i

0,97
D,95
I

i
, I

rAn -t-.i

A[2

I I II

-1

:i
I

/'

......

~ ....

"..........

__... I;

0,93
0,91
lI

i
:
I
I

',

/""

/
~

/"

-~-+
I

I I

~-•
;

) ---- e-~I-

0,89 0,87 0,85

t---

II
V
I

iI
: ,

--- - ----

i
I
,

i
10Z

--

--

i
103

I I
A.ld
fQggvenycben

3.7.6bra.

R1hulIim6

1ip61us rijlyjditesi b!:nyez6jenek: v81toz4sa a hull4mhossz-Auner6

37

A 3.7. abra alapjan a 80-as karcsusagi tenyezohoz k==O,90 rovjditesi tenyezo tartozik ; 19y tebat a felhull4mll dipolus rezonans hossza - .k=-' 0,90=93,6 em. Ha a dipolust 10 nun atmeroju csi5boi keszitenenk el, akkor %.7 em hosszura kellene levagni ().fd~200 es k=0,93). 30 MHz felett, a felhullamu dip6lusok szAmltAsahoz sokszor alkalrnazott egyszeni 6sszefUgges:

~ 2

208 2

1= • 141

(aholl a mechanikus hossz meterben es I a rezonanciafrekvencia MHz-ben), a karcsusagi tenyezot csak atlag 300-as ertekkel veszi figyelembe, ami k =0,94 roviditesi tenyez6nek felel meg. Ezert a

vezetheto vissza, hogy az antennak altalaban a talajfelszintol, szomszedos epiiletektol, egyeb vezetekektol es akadalyoktol ~ tobbnyire az iizemi hullamhossz toredeket kitevo ~ kis tavolsagra helyezkednek el. Az ultrarovid hullamu antennaknal a vegeft'ektust nem kell figyeiembe venni ; ezek az antennak altalaban merev vezetokbdl keszulnek (pl. aluminium cs6), es ezert azokat nem kell a vegen szigetelve rogzlteni. Ezeknel a komyezeti hatas is elhanyagolhat6 mertekiire csokken, minthogy ebben a tartomanyban rendszerint nehezseg nelkul biztosithat6 az antennarendszer es a talajfelszln, illetve egy-egy akadalyok kozotti tobb hullamhossznyi terkoz,
3.1.6. A felhulhimu wp6lus haUisos hossza

keplet az URH tartomanyban csak feltetelesen hasznalhato. A rovidhulhimu tartomanyban (30 MHz alatt) a karcsusagi tenyez6 azonban altalaban nagyobb, mint 5000, aminek a 3.7. abra szerint mar allandosult roviditesi tenyez6 felel meg. Ez esetben tehat a felhulhimu sug;kzok meretezesehez a rovidhullamil gyakorlat szamara elegend6 pontossagot biztositanak az elcbbihez hasonl6 egyszenisitett kepletek, peldaul : 142,2 1=,.
(3.4)

(habisos magassig) Az elektromagneses eroter altal valamely antennaban indukalt feszultseg nagysaga lenyegeben ket tenyez6t61 rugg. - Az elektromagneses hull Am tererossegetol a vev6antenna helyen, - Az antenna hatasos hosszatol, illetve mag assagatol,

Ha egy vezeteket, pl. felhullamu dipolust elektromagneses eroterbe helyeziink, akkor feszultseg indukalodik benne. Eltekintve a hullamhossztol, az tndukalt fesziilts6g no. a vezetek hosszanak no-

vagy

(I a dip6lushossz

m-ben./ a frek.vencia MHz-ben), 142200

velesevel,

(3.S)

aholl m-bea es/kHz-ben van megadva. A (3.4.) es (3.S) kepletek egysegesen O,955-es rovid1tesi tenyez6t vesznek 6gyelembe. A rovidhulliimu tartonuinyban szokBsosA/d ~ 5000 ertekbez a 3.7. !bra alapj.6n val6jaban 0,98-05 tenyezc3 tartozik. A keplct nyiIVlinval6an a gyakorlati tapasztaJatok alapjan egy p6t16Iagos roviditesi t6D)'eZ6t is figyelembe vaz., tekintettel a 1IgeJfoktu.sra. A rovidhulbimii gyakorlatban e1terjcdten alkalmazott huzalantennllat porcebin szigetelokre fug-

Mint a 3.2. abran lattuk, a rezonanciaban levo az Bram szinuszosan oszlik el: a vezeteknek az a resze sugarzik a legjobban, ahol az aram a legnagyobb. Ezert a dipolus hatasos hossza nem azonos a mechanikai hosszal. A felhullarm; dip6lusLerrhatAsos hossza :
dip6luson

Lerr=;;

(3.6)

abol Lefr es A hullamhossz azonos mertekegysegben helyettesltenddk be. Ha A hull4mhossz helyebe f frekvenclat helyettesitjtlk, akkor

gc:sitik feL Ezek

a szigetel6k

pen2'jJl-at6.

huzaldarabok tovabbi kapacitlv ~t jeIentenek. amicsak tovibbi hosszcsOkk.entessel kom-

es a rOgziti:st

'r=r:
aholfa

95,5

(3.7)

vegz6

A ...etcl helyen m6rhet6 E terer<lsseg es a dip6Ius

ismereteeen, a dip61usba
(3.8)

rezonanciafrekvencia MHz-ben.

A rOvidhuIIamii antcnnAkat meg tovabbi, ne~ zenattekintbct6 kapacitiv hatisok terbelik: ezarra

Leer hatlisos hosszanak indukltlt U fesziiltseg:

38

Ebb61 kovetkezik,

hogy U=E).

3.2. Az antenna iranyhatisa

3,14 (3.9)

es nyeresege

U=E95,S

/'

(3.10) be.

ahol I m-ben eS/MHz-ben

helyettesltend6k

A felhuilamil dipolusban indukalt fesziiltseget

a vevdkesziilekhez kell juttatni, Maxirnalis energiaatvitel akkor erhet6 el, ha a dip61us talppontellenallasa es a vevo bemeneti ellenallasa azonos, Ebben az - illesztett - esetben a dip61usban indukalt feszUltstgnek fele jut a vev6kbzi.ilek bernenet ere : a nuisik feiCt az antenna elektromagneses rezgesek alakjaban ismet lesugarozza, Minthogy mindket enenaIhis azonos, a teljes feszultseg a ket ellenallason egyeoletesen oszlik el: 19y mindegyikre az osszfcszilltsCg fele jut. Az optirruUisan illesztett felhullamu dipolus altai a vevokCsziilek bemenetere juttatott Ubem fe-

Az olyan antennat, amely az energiat a ter minden iranyaba egyeoletesen sugarozza ki, gambvagy izotrop sugiuz6fWk nevezziik. A "gombsugArz6" elnevezes mar utal az iranyhatas tokeletesen szimrnetrikus, gomb jellegere. A jelenseg a fenytanbol vett hasonlattal szemleletesse teheto : kepzeljunk elegy iiveggornbot, amelynek kozeppontjaban pontszeni fenyforras van. Ez a fenyforras a teljes gombfelszlnt egyenletesen vilAgitja meg (beliilrOl). vagyis a felUlet barmely pont jan azonos fenyintenzitas (sugarzasi sl1ruseg) merheto, A valosagban ilyen idealis gombsugArz6 nem k6szlthetc, ezert csak elmeletben letezik, es tulajdonkeppen osszehasonlitasi alapul szolgal csupan, Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy semmifele gyakorlatilag kivitelezett antenna nem kepes a ter minden iranyaban egyenletes tererosseget letrehozni, Mas szoval: minden antennanak van valamilyen iranyhatasa, arnely az antenna iranyjelteggorbejevel (sugarzasijelleggorbejevel) irha tole. Az antenna iranyjelleggorbeje, pontosabban sugarzasi jelleggorbeje, csak haromdimenzios (terbeli) rnodszerrel abrazolhat6. Minthogy egyszerll eszkozokkel raizpapir slkjan a terer6sseg terbeli eloszlasa nem adhat6 vissza, a gyakorlatban kielegito pontossaggaljellernezhetjuk az antenna iranyhatasat a sugarzasi jelleggorbe fUggOleges es vizmotes rnetszetevel. Az antenna sugarzasi jelleggorbeje es az antennanyereseg kozott kozvetlen osszeftigges van. Ennek erzekeltetesere ismet terjiink vissza az imenti fenytani hasonlatra, Ha az emlitett, kozpontosan elhelyezked6 fenyforrast reftektorral (pl. parabolatukorrel) latjuk el, az a rendelkezesre AI16fenyt nyatabolja (iranyitja), Ez azt jelenti, hogy a nyalabolAs merreketol fUgg5en a gombfeluletnek esupan j61 korii1hataro1t reszet eri a feny. A gombfeluletnek ily modon megvilagitott reszen azonban sokkal nagyobb fenyintenzitas merhet6. mivel a teljes

szultseg:

}.

Ubcm =E 2n '

(3.11)

ahol q_. a vev5kbzUlek bemeneten kapott feszUltseg !J.V-ban ; E a tererosseg a vetel helyen !J.VIm-ben es.a a hullamhossz ru-ben,
A kepletben az A hullamhossz helyettesithetd es ekkor :

frekvenciaval

Ubem =E' 47,8

(3.12)

(f MHz-ben). Azantenna haUsos magassaga SZIlmszerUen megegyezik az antenna batisos hosszaval. Kiiloobseg a ket fogalom karott csak az etnevezesben van: mig szimmetrikus anteon8knal htllasos Iwsszrol beszeliink. az aszimmetrikus antenruUc je1lemzesere a Iultllsos magassag szolgil. Az antenna talajfelszin fe1etti magassaga, Uletve a tart6oszlop magass8.ga semmifele osszefUggesben sines azantenna hattios magassagAval. Az ismertetctt k6pletekb61 a kovetkez6 meganapltUra jutbatunk: : adott E tererOssCg esetCn ann&l nagyobb a rezonanciiban levo dip6lus (esminden mas tipusU antenna) 61tal szolgiltatott U feszilltsCg, minCl nagyobb azUzemi. bulb\mbossz,

susarza_si energia az e16bbi esettel szemben most nem a teljes gombfelszln megvilagitAsAra fordltodik, hanem a feliilet egy reszere koncentralodik. A sug8,rzAs intenzitasa tehat annal nagyobb, minet erdsebb a nyalabolas. Ezert a gomb "megvilAgitasra" vonatkoztatott sugarzas-intenzitas novekedese a nyereseg. a sugiirzAsi jelleggorbe egyenes fUggvCnye. AkAr a susarzasi jelleggorbe, a nyere~g is az adott ininyban elert sugarzas-koncentra-

las mertekenekjellemzesereszolg;il.

39

3.2.1. A 8IIgIimisi jeIleggOrbe

jellem~t a sugMzAsj jel1eggorbe adja meg, arnely az antenna 81tal tetrchozott sugQrz;is-intenzitas-elosz1Ast tb'beli koordinata-rendszerben abrazolja. Az egyszeriiseg kedv6trt azonban a sugarztisi jettegg6rbet 41taIaban poJarkoordiru\ta-rendszerben, illetve annak: egy rCszIe~ben, neha pedig derekszeg(i koordin6.ta-rendszerben rajzoljaIc: meg. A poJar-koordinBta koncentriIc.us korokbOl es kBzeppontb61 Idindul6 sugarakb61 a116 bal6zat (3.8. ibra). A koncentri1cus korokhoz fesziiltseg6-ta.ek tartozoak; a k&zeppont a 0 fesziiltsegnek felei meg. A sugarak. a szOget, illetve az ininyt bata-

Az antennaJc: sugirzasi tulajdonsagainak

fo sugarzasi iranyban rnert tererosseget I-nek, illetve lOO%-nak vesszuk a 0 fokhoz rendeljiik,

Ezutan 10... 20 fokonkent tererosseget merflnk,

majd a maximal is tererosseggel elosztva a megfele16 szogfokhoz felvisszuk, Az egyes meresl pontokat osszekoto gorbe - a sugArzasi jelleggorbe - a vizsgAIt antennarendszer sugarzasi tulajdonsagait fogja megadni.

es

kows

100 ~---r'--r--r---r--r-~ 801--~.--r--+---r-~~~ ~I---~~--~--~~. 60

'r.

40~~~~-+--~~--·~
20 l---t-+---t-''r---t-----rr-

o o b."'--A-:1r-:&::-~~~-::--1::;:!5'::':O'~1BO.
Fel n!:jila~Slii9

0,2

".

3.9. 4bra. Vizszintes feJhullii.mu dipolus normalt vfzszintes sikbeIi sug!rzasi jelleggorbeje derekswgfi koordinata-rendszerben (esak a 1800-os szBgtartomany lAthat6) Aszimmetrikus hosszabbUjuk nyalabbal vagy nyalabokkal ren0

delkez6 antennaknal a vizszintes rendezot 360 -ig

meg, es az ininyjelleggOriJet a teljes Vizszintesen polarizalt antennak fUgg6leges sugarzas] jelleggorbeinek abrazolasahoz elegend6 a 0 ... 90" kowtti tartomany

tor menten abrazoljuk,

feltuntetese,

A sugarzasi jelleggorbe segitsegevel a vizsgalt antenna neMny fontos jellemz6je hatarozhato

meg. Az antenna
1800

fo sugarzasi iranyaba eso nyalab-

szelessegbol a nyiltisszog szarnlthato: e celbol a f6

sug8rzAsi iranyban merheto maxlmalis tererosseget l-nek veve, a sUg;lmyalab ket oldalan megkeressUk: azokat a pontokat, ahol a terer6sseg a maximalis ertek O.71-szoros8.ra csokken, Ez a O,71-szoros (1/(2') fesziiltst!:geses 50%-os teljesltmenycsokkenl:snelc (-3 dB) fetet meg. EzutAn a ket 0.71-

3.8.

1lIIn, Vizszintcs fBhull6mu dip61us normAlt \'fzszintes sikbcli suPrzjsi jeIleggOrbeje (E silt, vizs:r.intcs nyiJ6BszOg 80")

rozzak: meg; a (6 sug;irz3si (vagy ~teli) irinyt a 0 fokkal jdolt suPr adja meg. Ettol az abnizoIasm6dt61 a filgg6leges slkia suglirz6si jelleggol'b&: esetCbeo. gyakran elternck. A sugirz8si jelleggOrbe ibrizohisa derekszi)gii

tes (3.9. !bra). Minthogy a sugirzUi nyal!bok attaI&ban szimmetriIcusak. ennel az ibnizolUm6dn6I. n:odszaint csupan lflf -os tartom4oyt szold.s
fe1tiintetoi. amikor is a sug8n4s maxim11lDAt a 0 fokhoz:reoddik. A szOgfokokat 0 Cs 180" kOzOtt a vfzszintes ~re viszi.k fel, mig a fiigg61eges reodez6re a s-niqlClrokat O-t61 lOO-ig. illeMi az U/U_ fcsziiltsCgviszonyt. A maxinuilis, tehat a

koordinAta-reods:zJc:rben

marnem olyan sze.mll:Ie-

szoros terer6sseghez tartoz6 pontokat es a kozeppontot egy-egy egyenessel kotjiik ossze (3.8. libra). Ez a ket egyenes a keresett nyllAssziig ket szara, A nyl1AsszOget szokas nBla teljesflmeny-!iJer-

leicsuiessegnek is nevezni, minthogy a sugarintc:ozibis (teljesltml:ny) a maximum ket oldalan itt csOkkenne felerc (O.11-szoros feszultseg =O.S-szeres tcljesitmbly!). A derekszOgU koordinata-renduern6l a nyUAsszOg fete kozvet1enill leolvasbat6
(3.9. ,bra).
A sug8.rzisi je11eggorb{:ket rendszerint fligg61eges vizszUttes sIkban szokas Abnizolni, ezert a

es

40

vlzszintes

es

fUgg61eges nyflasszoget

kulon-kulon

adjakrneg.
Neha talalkozhatunk a tererOss(ig-/itertekszelesseg kifejezessel, Ez a f6nyalab azon ket pontjat jelenti, ahol a tererosseg a maximumhoz viszonyitva a felere csokken, Fele tererosseg negyed teljesltmenynek felel meg. vagyis 6 dB-es csokkenesnek. A 3.8. abran a tererOsseg-fele~kszelesseget pontozott vonallaijelOltiik be.

jaban fliggolegesen elmetszettiik: a vonalkazott metszesi felii1et a 3.8. abn'lb61 mar ismert vizszintes jelleggorbe. J611athat6, hogy a felhullamu dipolus f6 sug3.m1siininya za vartalan eroterben mindig mer61eges az antennara, Ez a megallapltas akkor is helytallo, ha a sugarzasi jelleggorbet mas sikban vizsgaljuk : ha pl. a korgyliriit az antenna keresztrnetszetere meroleges iranybol tekintjuk,

Az e/ore-hfilra viszony es a htitra-sugarzasi csillapittir a 0"-hoz tart0z6 maximalis tererosseg es a 1800-nal men ~6sseg viszonyat adja meg. Ut6bbi&teket dB-ben szokas megadni (lasd a 3.3.

alfejezetet). Ritkabban haszrui.latos fogalom az slore-aldat viszony; amelyertelemszenien a (f' 90", illetve a 0° Zlff>-os irinyban merbeto tererosseg viszonyatjelenti A supmsi jelleggorbenek azokat a pontjait, amelyekn61 a terer6sseg gyakorlatilag 0, nullahelynek nevezziik:. JeJent6sege zavaro ado kikilsz6balCsekor lebet; ilyenkor az antennat ugy for-

es

es

gatjuk, hogy a sugarzasi jelleggorbenek 0 helye a zavaro ado iranyaba essen, meg akkor is, ha ezzel
a hasznos jelfeszultseg szempontjabol az antenna ininya nem lesz optimalis, A sugirz8sijelleggorbek a!JnyaMb mellett sokszor kifejezett vagy kevesbe kifejezett melleknyaeset1eg

3.10. 8bn. Vizszintes felhulhimu dipolus sugarzasi jelleggfu'bejenek terbeli abrazolasa (a korgyCirii fiiggoleges sikban elmetszve) es radialis ininyban metssziik. Az igy kapott jelleggorbe szabalyos kor lesz, kozeppontjaban az antenna metszete (3.11. abra). Ez a metszet a terben szabadon felfiiggesztett vizszintes dip61us fLiggoleges jelleggorbeje. Ha a dipolust fligg6legesen polarizaljuk, a 3.11. abra jelentene a fIlgg61e. ges dipolus vizszintes jelleggorbejet, mig a 3.10. abrabeli kettos gorbe a fuggoleges jelleggorbet.

/abokal vagy csiicsokat tartalmaznak. Ezek altalaban oem klviDatosak, mivel az antenna iranylto
hatasanak: ~i1seget kedvez6tleniil befoIylisoljak. A [0 sugirz8si inioyban es a rnelleknyah\bban mCrbeto t6rerossegek aranyat mellek-

nya/dh-csillaplttisnDk nevczzUk ;ertekenek megadasakor a mellekhurok es a COsugjrz;isi iriny (0°)

kozotti szOgfokot is fel kell tuntetni, A sugBnBsi jelleggorbek altalaban normaltak, vagyis a f6 sugarzasi ininyban merheto tererosseget egysegnyinek vagy lOif/o-nak tekintjuk, es minden tovabbi, az ininysz6g fliggvenyeben rnert ten:r&sqet U/U_-kht abnizoljuk (lasd a 3.8. 6s 3.9. abri.kat).
3.11.

180. \ 150

A suqnrzn

"

keresztmetstete

'

3.2.2. A fHJudl8mli cUpOlas ..pnasi tuIajdonsBgal

A felb.uU8mu dip61us t6rbeli suglirzasi jelleggorbCje cgy gyftrfiszI:rii. forgAsi test, amelynek tengelye maga az antenna (3.10. 8.bra). Azlibrazoltesetben HZ anteDDa tcngelye yizsriotes, ezert a dipolus yizszjntesen polarizilt. A jeUeggorbe &zEkeltetese dljib61 a 3.10. abtabeli korgy(ir(it a sugIirz6 sik-

libra. Vizszintes felhullamu dip61us fiiggoleges sikbeli sugBrztsi jelleggorbeje (H slk, fuggoleges nyilasszog 3(00)

A fent ismertetett, kisse bonyolultnak tiln6 meghatarozasck egyszerfisitese ctljabol az E sikbeli

es H

slkbelt jelleggorbe elnevezest szoktak alkalmazni: az E sik. az elektromos terersve! parhuzamos slk, mig a H sik a mtignesss eroterrel parhuza-

mos. Mivel a linearisan polarizalt antennaknal az antenna hossztengelye az E elektromos er6ter ira-

41

nyaban van. a 3.8. abrahoz hasonl6 jelleggorbe mindigEsikbelijelleggorbe lesz, fuggetlentil attol, bogy a dipolus vlzszintes, fiiggoleges vagy ferde

slkban van polarizalva, Ugyanigy a 3.11. abra

ertelemszer1len H sikbeli jelleggorbe lesz, minthogy a H a magneses eroter sikjara vonatkozik.

3.2.2.1.

A kornyezet hatasa a vizszintes antennak jelleggorbejere

nank 5 hullarnhossznyi rnagassagban felepiteni, ez 200 m lenne, mig a 10 rn-es rnagassag csupan 1/4 hullamhosszt jelentene. Fentiekbol nyilvanvalo, hogy rovidhullamu antennak -legalabbis amator viszonylatban - aligha szerelhetok olyan magassagbanes egyeb targyaktol olyan tavolsagra, hogy a kornyezet hatasa elhanyagolhat61enne. A talajfelszin kozeleben telepitett antenna tulajdonsagai a felszln-reflexio kovetkezteben megvaltoznak : igy elsosorban a sugarzasl ellenallas, a roviditesi tenyez6 es a jelleggorbe. A jellemz6k valtozasanak merteke a hullarnhosszra vonatkoztatott, telepltesi magassagtol, az antenna tengelye es a talajfelszln altal bezart szogWI, tovabba a tala] elektromos tulajdonsagaitol (vezetokepessegetol) mgg. A gyak.orlat szempontjabol a legjelentosebb a talajfelszln hatasa a vizszintes sugarzo jelleggorbejere. A vizszintesen polarizalt felhullamu dipolus fUgg51eges jelleggorbejet vizsgalva - amely szabad terben szigoruan korkoros (lasd a 3.11. abrat) - nyilvanvalo, hogy

Eddigi fejtegeteseink soran hallgat61agosan felteteleztnk, hogy az antenna a terren szabadon vagy legalabbis nagy magassagban a talajfelszin felett es nagyon tavol minden egyeb objektumtol van felfuggesztve, A ,,nagyon magas" es "nagyon tavol" relatlv fogalmak: ugyanis csupan az uzerni hullamhosszal kapcsolatosan ertelmezhetok. tgy pl. egy 10m magas tart6oszIopra szerelt es a 2 m-es amarorsavban dolgoz6 antenna gyakorlatilag mar "nagyon magas" -an van a Fold felett: 5 nutlamhossznyira. Ha egy 40 m-es sugarzot akar-

a sugarzo es a talajfelszin kozotti tavolsag csok-

(e)

U~U~O

~W~~

(f1

3.12. !lin. Vi73zintes fBhullAlllli dip61us f'ugg61eges sug8rz{Lsi iranyjelleggOl'bejenek WJtoz4sa az iddlis taJajfelszin feletti magassag fUggvenyeben; (a) taIajfebdP fdcUi ......... l/aA; (d) talaj&lszln f.1etti macass&a ~I).; (b) talajfeIafnf~ __ 1/,).; (e) talajf"eIszfn feletti mapssq ,I).: (e) w.;cc:bzIn feleui .......... /.).; (C) w.Jfelszlo fc:lettIlII8PIS4a I lo.: ~

42

kenesekor, a 9(}0 -t61 270"-ig klsugarzott energia mind nagyobb Mnyada eri a talajfelszlnt kozvetlentil az antenna kornyezeteben. A hullarnok viszszaverodve - az antenna magassagatol (futasi idol es a talaj szerkezetetol fliggoen - bizonyos fuggoleges szi:igekben ugy kombinalodnak a kozvetlen hullamokkal, hogy a kozvetlen es visszavert hullamok azonos fAzisban vannak, mas szogek ben pedigellenkezofazisban. Ha a talajon bekovetkezo reflexio l00"/o-os (ideal is eset), akkor az azonos fazisban lev6 kozvetlen es visszavert hullarnok osszegezOdnek, mig az ellentetes fazisban levok teljesen kioltjak egymast (O-helyek). A ket szels6 eset kozott a fazishelyzettol ftig.g6en a direkt es reflektalt hullamok rnindenfele kozbens6 kiilonbseg~rtekeket bozhatnak letre, A 3.12 abrasorozat azt szemlelteti, hog}, az idealis talaj feletti uzemihullamhosszra vonatkoztatott telepltesi magassag bogyan befolyasolja a vizszintes felhuJtamu dip61us fliggOieges sugarzasi jelleg-

elerheto maxima lis 2-es erteket, amikor a kozvetlen es a visszavert hullam azonos fazisban es azonos iranyban van. A talajreflexio kovetkezteben a fiigg61eges jelleggorbeben tobb, a talajfelszinnel kisebb-nagyobb szoget bezaro melleknyalab alakul ki, A fonyalab es a talajszint altai bezart szoget az antennara jellernzo emelkedesi szognek vagy sugtirzasi szi5gnek
nevezik. fgy pl. a 3.12.(d) abra szerint, az idealis talajfel-

gorbejet. A polar-koordlnatara felvitt multipli1caci6s faktor mindig akkor eri el az elmeletileg

szin felett 1/2 A magassagban telepltett felhu1lamu dipolus sugarzasi szoge 30° (multiplikacios faktor 2,0) ; a 1O"-hoz es az 55° -hoz tartozo rnultiplikacios faktor mar csak 1,0, Valamely antenna fuggoleges sugarzasi szogc:nek jelentosege elsosorban a nagy tavolsagU (DX) osszekottetesek kapcsan merheto Ie. Mint arra mar a 2. fejezetben, a terhullamok teriedeset targyalva ramutattunk, a rovidhullamok nagy tavolsagok athldalasara azert alkalrnasak, mert az ionoszferat61 visszaverodnek. Novekvo frekvencia eseten a sugarzasnak mind laposabb szogben el ken ernie

thl

(J) talajralmn (eIootIi ......-. (h) ~""'m&PA6a (j) ~ r.Iiecti .......

2, '.I, A;

I i\; I 1/& A;

43

az ionizalt savokban

reteget ahhoz, hozzavetoleg

hogy meg visszaverodszerint alakul : 40°; 25 20"; 14°.

0 ;

jon. Az optimalis sugarzasi szog az egyes arnatoraz alabbiak 40 m-es savban 12" 20 m-es savban 10° 15 m-es savban 7" 10 rn-es savban 5°

kisugarzott energia a 600-nal nagyobb szogben kisugarzott energia rovasara jelentosen rnegnovekedett, A kis sugarzasu szogtartomanyban jelentkez6 sugarzaskoncentracio kulonosen kedvez a nagytavolsag(J. osszekotteteseknek.

Ebb61 kovetkezik, hogy a 4O"-wil nagyobb, illetve 5"-nal kisebb szogben kisugarzott energia tavolsagi osszekottetesekhez nem hasmAlhat6. Az 5°mil kisebb szogben, vagyis a talajszinttel gyakorlatilag erintolegesen lesugirzott energia legnagyobb resze abszorbealodik, A fent feltiintetett sugarzasi sz6gintervallum (es nem egyetlen optimalis szog) azzal magya.nizbat6. bogy az ionoszfera folytonosan ingadozo 8l1apotba.n van; a mindenkori allapotnak megfelel&n vliltozik az optimalis iranyba

0,5 1,0

'2,5 3,0 3,5 4-,0

esosz6gis.
Osszerog)aI6ba.n megallapithat6, hogy minel

3.13. abra. A vizszintes haromelemes Yagi-antenna (A) es a vfzszintes felhullamu dip61us (8) fiigg61eges sikbell jelleggorbeje '/,J. talajfelszin feletti magassag eseten A fiigg6legesen egymas role telepitett, un, erneletes vizszintesen polarizalt antennarendszerek ebben a vonatkozasbanhasonloan viselkednek;ezek-

savban mar 12 m-es magassagna! is j6 DX osszekottetesekkel szamolhatunk, mig 40 m-es antennem celszenl15 monel alacsonyabban epiteni. Az emIitett magassagi adatok zavartalan antennak6myezet eseteben ervenyesek. Kozeli reflexiokepes t3rgyalc: a hatasos antenoamaga.ss;igot csokkentik.esasug8rz8sijel1egg6rbcnehezenattekintbeto def0nruici6jAt okozhatjak. VIzszintesen polariz4lt antenruik kiilon6sen erzekenyen reagalnak mindenfele legvezetekre. f6mereszekre. vizszintes vil14\m1W1.to..levezetbekre stb. Az emlltett targyak hatasa csak akkor hanyagolhat6 el, ha geometriai meretelk 16nyegesen kisebbek, mint az antenna uzemi hullamhosszanak a fele. Igy pl, a szokasos meretU tv- 6s URH-antenruik semmifele hlitninyos haiAst sem gyakorolnak a kornyezetillcre telepltett

magasabban telep[tjilk az antennat, annal jobb eredmeny varhat6. de a 10, 15 es 20 m-es amator-

nat

net a kornyezeti

hatas szempontjabol szamitasba

talaj-

j6v6 telepftesi magassag az egyes emeletek szint feletti kozepes atlagos magassaga, Al emelelktiz

geometciai

kOIeppontio

112 it

rovidhullAmii antennAk sugArzasi tulajdonsagaira. Fiiggij)eges antenn6k sug3.r.zas;it f61egnagy meretu fiiggoleges tirgyak zavarhatjAk. mint pl. mindenosziopok stb. Fontos koriilmeny az, bogy a talaj feletti azonos relatfv magassagban telepitett valamennyi vizszintes poIarizAlt antenna filggoleges sugirzAsi szOge megegyezik a felhullAmii dipol~al. Ez azt jeJenti. bogy pI. egy az idealis talajszint fetett aJ.. ;. maga""gban teIepltett hBromeIcmes Yog;-onIen-

3.14. abra. IdeaJis taJajfelszin feIetti hatasoa telepitesi magassag meghat8.roz8sa ketemeletes. vlzszintes antennarendszeme.I Peida. A 3.14. abrin vazolt ketemeletes, vizszintes antennarendszer alsO silda )./2 magassagban van a taJajszint fdett. A:z emeletek kOzOui t6'kOz ugyancsak 1/2; ebb61 a hat4s0s te)epjtCsi maga8SAg II.)..

feie femes

3.1.1.1. A komyezet hatasa a fiigg61eges antennak jelleggdrbejere

na sug4rz4siszOge. a fBhull3.mil dip61ushozhason. 16an. 'JJI' & ~ k&Ott van. A Idilanbseg csupan a

suPrzBsi nyalib

ininyft6

kaci6s faktorban van

_tAsa

reIativ intenzi.tisaiban. a multipli(3.13. !bra). A Yagi-antenna koYdkezteben a 2ff' -os sz3gben

leveJ.(l8sd a 19.4.1. pontotj-e-rltkan

FUggolegesen polarjzalt gOrbeje(amelyezesetben

zatt

Az amat6r
antennakkal

gyakorlatba.n fti.ggOlegesen polari- az Un. Ground-Plane kivete-

talalkozunk,

antenna E slkbeli jelJegtehat a mgg61eges sugar-

zasi jelleggorbe) a talajrefiexio kovetkezteben deformalodik, A 3.1S. abran egy olyan ftigg61eges

dipolus fuggoleges sugarzasi jelleggorbeje lathato,

amely a talajszint felen nagy magassagban van. A nyalab also, vonalkazott resze azt a hozzavetoleges szogtartomanyt jelkepezi, amely iranyban kilepo sugarzas - az antenna magassaganak csokkentesekor - a talajfelszinen reflektalodik, Mint a 3.2.2.1. alpontban kimutartuk. a sugarzorendszer

lab nagyon laposan, szinte erint61egesen balad a talajszint felett, Ez az ionoszfera-hulIamterjedes szempontjab61 rendklvul e16nyos lapos sugarzas sajnos csak korlatozonan ervenyesul, minthogy az 5°_nal kisebb szogtartomanyban kil6p6 energia legnagyobb resze a talajszint-ahszorpci6 kovetkezteben elvesz, Az abran szaggatott vonal1al jeloltiik ezt a talajmenti veszteseget.

3.2.3. Az aoteunaoyereseg
Az antennanyereseg egy osszehasonlitasi ert6k,

viszonyszam a vizsgalt es vonatkozasi antenna kozott, feltetelezve, hogy mindket antenna ugyanazon elektromagneses nanyereseg merteket erorerben van, mutate

lisan elerheto teljesltmenyiranyban

es a maximaall. Az anten-

szam altalaban

a CO-

3.15. &.bra. A talajfelszinfelett

igen nagy magassagban lev6 rtiggOIeges fClhullamU. dip6lus rtigg6leges sikbeli jellegg6rbeje

nyalab iranyara vonatkozik. Az antennanyereseg egyszeru es logaritmikus viszonyszam formajaban adhat6 meg. azonban a
vonatkozasi antenna adatait es az alkalmazott nye-

resegdimenziot fel kell tUntetni. 3.2.3.1. A nyereseg meghatarozasa

Az antennanyeresig teljesitmenyviszonykent adhato meg. A teljesltmenynyereseg azt a teljesitmenynovekmenyt adja meg, amelJyel egy iranyhatasu antenna a vonatkozasi antennaval szernben

geornetriai kozeppontjiuwk talajszint feletti, hullarnhosszban kifejezett magassaganak fuggvenyeben a visszavert es kozvetlen hullamok vektorialisan osszegez6dnek. A 3.16. abran az osszegezodes
eredmenye latbat6. kiilonbo:zO magassagban levo fi.iggoleges dipoluseseteben.amikor is a leglaposabb sug3.rz;is.i sztig (1). Ez aztjelentbetne, hogy a f6nya-

(0)

2,0
3.16. MIra_ Fi.iggQIeges felbulh\mu dip61us ffigg6legm sikbeli suglirz.isi jelleggOrbeje a teiepitCsi magassag (a sugir7.6 geometria.i ki>zeppontja 6s a talajfcbzin torotti tavolRg) fil.ggvenyeben ide!lis talaj eseten: C.) fdI:ptid ___.. 1/,A; (b) teIepit6Ii ........ 'Ilk (e) tdepil6si _"Ai (d) tclepltCsi IIIqIWAi A I

1,-,,;

4S

ad. Ha PI az antenna altal a fogyaszto (vevokeszulek ) fele leadott teljesltrneny CSP2, az ugyanazon elektromagneses terben helyet foglalo optirnalisan iIlesztett vonatkozasi antenna szolgaltatta teljesitmeny, a G teljesltmenynyereseg erteke az alabbiak szerint szamithato :

7 dB csillapitasu tapvonalon at csatlakoztatjuk a vevokeszulekhez.az eredo nyereseg 12 dB -7 dB=5dB.

A feszultseg-c-aram=-tcljesltmeny viszonyt neha

G=P1

p'

(3.13)

A szamszerfi osszehasonlitasokhoz a teljesttmenynyereseget celszeni logaritmikus viszonykent decibelben (dB) kifejezni, Ez a teljesitrnenyviszony lO-es alapu logaritmusanak tlzszeres erteke : G=10Ig-, P1 P2 dB. (3.14)

neperben (Np) is szokas rnegadni (fcleg tapvonalakkal kapcsolatban). A decibel es neper kozotti osszefUgges : 1 neper = 8,686 decibel; 1 decibel =0,116 neper, A 3.17. abra alapjan rneghatarozhato a decibelben kifejezett nyereseg a feszultseg, aram vagy
teljesitrnenyviszony ismereteben, P8da. Egy egyszeni dipblus 50 fJ-Vfeszultseget ad a vevokeszulek bemenetere, Ha a bemeneti Ieszliltseget pl. 200 fJ-V-raakarjuk novelni, a dipoles helyett olyan nagyobb teljesitmenyii iranyhatasu antennat ken hasznalni, amelynek - a dipolusra vonatkoztatva - negyszeres fesziiltsegnyeresege van; ekkor 200 a=20Ig-=dB. 50

A P= ,pI R 6sszeftiggesb61 kittinik, hogy a nyeresegfeszultsegviszonykent is rnegadhato, ha mindket sugarzo terbeloellenallasa ekkor az alabbi osszefiiggesbol azonos. A nyereseg

szamithato : (3.15)

a logaritmikus

viszonyszarn

pedig :

G=201g V '
2

V1

dB.

(3.16)

A 3.17.abra segitsegevel ugyanezt az eredmenyt kapjuk a szaggatott venal szerint, Az abrar61 az is lathato, hogy az adott feszultsegnyereseghez 16szoros teljesitmenynyereseg tartozik. Minthogy az antennatechnikaban kiilonfele
vesztesegek kovetkezteben csillapltassal is szamolnunk kell, a 3.18. abran megadjuk a feszliltseg+ararn-eteljesltrneny viszony osszefUggeset a decibel ben kifejezett csillapltassal,

A decibel ben valo szamolas e16nye, hogy a decivonhatek

bel-ertekek egyszeriien osszegezhetok, illetve ki: igy pl. ha egy 12 dB nyeresegfl antenna t

10

15

dB

20

100

~,O
ru: N,
I

80
, 60

..,.

~ ~ ~

40 S
2D

I-----~----"'

"-""'-

....

'20

~....

4-0
.....
:

"L
:' I ,

.... ~ .r/;
o ___

60
'1tSl,°o

........ iI/ts

.......!!l,i/ ,;

r
I ..
I

..CI -IU

-S 10
0:;;
Cij -+-+-

.x: C hi

..

0' --------,
I

...

I
I

0.'

10
O_llS

<"..:>}"

'ram ........ ........

-

........

-<

D,l}E ---_--

op o,0
0,01 0

--

""~ '.

-l. I I J I I I

_........

<,
I

--

<,

-5

-10

-15

Decibel

-.
-'20

97

99

3.18. BIIn. Az3ram---fesziiltseg-teljesitmeny viszony es a decibelben kifejezett csillapitas kOzotti osszefiigges PBda. Egy a harmadik s4vban mGt&!6 tv-antennat 100 m-es koaxitilis kabelen csatlakoztatiuk a kkzilleJchez, Az adatlap szerint a Ubelveszteseg 7 dB. A 3.18. abran az eredmeny k3zvetlenillleolvashat6: a vevohoz az antenna i1tal szolg;Utatott feszilltseg O,4S·ad resze (kb. 45%-a) jut, vagyis az antennateliesltmeny 0,2szerese (2O"/o-a)(az atmin szaggatott vonallal jelolve),

gyaszt6hoz (vevo), illetve generatorhoz (ad6) nehezseg nelkul illesztheto, Izotrop sugarzora koztatott nyeresege 2,15 dB. vonat-

A fentiekb61 kitfinik, hogy egy antenna nyeresegenek megadasakor mennyire Contos a vonatkozasi antennat is felttintetni. Igy pl. a vonatkozasi antenna feltuntetese nelkul megadott nagy nyeresegertekek altalaban a gombsugarzora vonatkoz-

3.2.3.2. Vonatkozasi antennak Tudomanyos pontossagu rneresek vonatkozasi alapja a mar ismertetett gomb- vagy izotrop sugarro, amely a ter minden iranyaban azonos intenzitasu sug3mist bocsat ki, vagyis szabalyos gornb alakU sugArzasi jelleggorbeje van. Yonatkozasi antennakent ritkabban haszruiljak az un, elemi dipdlu.rt. amelyet Hertz-dipolusnak vagy rovid dipdlusnak is neveznek, es amelynek elektromos hossza nagyobb. mint ),/8. OsszehasonlitAsi alapul a magneses tererosseg sikjanak megfelel5 H sikbeli ieOr' alaku jelleggorbejet hasznaIjak.Eze:rt szoUs az elemi dipolust magneses dip61usnak is nevezni. Minthogy az elemi dipolus jellegg6rbeje oem szabalyos gomb, es fgy bizonyos foku irinybatasa van, az izotr6p sugirzOra vonatkoztatott nyeresege 1,76 dB. A leggyakrabban haszruiIt vonatkozasi antenna a m6r ismert f~lhulllimu dip61us. amelyet ezert norm6i1 dipOlusnak is szotts nevezni. Egyik legfontosabb el6lzye, bogy lefumyen kCszltheto el, ~ a fo-

nak. Minthogy azonban a gyakorlatban a nyereseget a normalt dipclushoz szokashasonlltani, hianyzo adatok eseteben 2,15 dB-ig terjedo pontatlansagok is fellephetnek, 3.2.3.3. A nyereseg esa sugarzasi jelleggorbe kozotti osszefiigges Egy kepzeletbeli gomb kozeppontjaban elhelyezett izotrop sugarzo a teljes gombfeluletet egyenletesen ..vilagitana" meg, vagyis a gfunbfelillet barmely pont jan azonos Sk suganasslitiiseget mer.. hetnenk. Ha a gornbsugarzo belyere iranyhatasii. antennat helyezunk, ez azonos betaplalt teljesltrneny mellen a gombfeluletnek csupan a sug;lrzAsi jelleggorbc!:t61 fUgg6 banyadat vilagitana meg. Minthogy a rendelkezesre all6 teliesnmeny most kisebb feliiletre koncentralcdik, itt nagyobb sugarzas-intenzita.st (S.....) kapunk, A:z. az iIinybatBsii. antenruinak
S

;n viszony
k

a gombsug8rz6ra vo-

47

natk:oztatott Gk nyereseget fejezi ki, Ez az Sk sugArzassi1rUseg a lesugarzott teljesitrneny p. es a gomb feluletenek hanyadosa S
k

=.!2__ 2

segitsegevel a nyilasszogek isrnereteben a nyereseg kozvetlenul leolvashato. Ha csupan az egyik nyilasszoget es a nyereseget ismerjuk, akkor az ismeretlen nyilasszog a nomogram segltsegevel szinten

4nr •

(3.17)

meghatarozhato,
f"ok Decibel

Az iranyhatasu antenna altal letrehozott sugarzAssiiriiseg mar nem szarnithato ilyen egyszerfien: az altala megvilagitott fclillet - ha valamilyen modon lathatova tehetnenk - nem egy elesen korulhatarolt fenyfolt lesz, hanem egy olyan fenyfolt, amelynek: szelei fokozatosan mennek az kos reszekbe, Ezert a megvilagltott feluletet megegyezesszertien az iranyhatasu antenna fuggoleges es vlzszintes nyilasszogevel hataroljuk be. Mint a 3.2.1. pontban lattuk, a nyllasszog a sugarzasi jelleggorbenek azt a tartornanyat foglalja rnagaban, arnelynek szelein a teljesitrneny a sugarzasi maximumhoz viszonyltva felere (-3 dB-re) csokken. A legtobb anrennanal a megvilagitott felulet egy olyan ellipszis, amelynek nagy es kis tengclyet az IXE E sikbeli, illetve "-H H sikbeli nyllasszog hatarozza meg. Mivel az inlnyhatasu antenna altal "megvilagitottnak" feltetelezett feluletre a teljes rendelkezesre allo teljesltrneny nemjut el, ezert a megvilagltott feluletek vagy a gornbsugarzora vonatkoztatort sugarzasi siirfisegek egyszerii osszehasonlltasa a varhato nyereseg vonatkozasaban nem ad realis eredmenyeket, Bizonyos egyszerfislto feltetelezesen alapul6 osszefliggesek ennek ellenere a gyakorlat szamara elegendo pontossagu eredmenyeket szolgaltatnak ; az iranylto hatasu antenna E H sikbeli nylliisszogeinek isrnereteben a Gil: (az izotrop sugarzora vonatkoztatott) reljesltmenynyere-

140 120 €? 70

'2.00 180 160

o
2

Fok 200

1~~
11t~ ~

120

at

amye-

100 90

QtJ50 40
3D

_------

.2------8

It

10
12 1tt. 16

20
:::n

18
20

10
9

9 s

4
3

28 30 32 34

36
38
'to

2:

es

3.19. abra, Nomogram az iranyhatasu antennak nyeresegenek meghatarozasara a felhullamu dipolusra vonatkoztatva, ha az E sikbeli es H sikbeli nyilasszOg isrnert. A szaggatott vonallal bejelolt peldanal : I:(E=60· es 'XH=CXJ·, nyereseg G=7 dB

sege:
(3.18) ahol rxE az E sikbeli nyihwrog es t:X.H a H slkbeli nyil3.sszi:ig. Ha a nyereseget az elterjedt medon a telhulJAmil dip61usra vonatkoztatjuk, akkor G vagy decibelben G;A!'l=IOlg--.
)./2 -

A kepler es a nomogram a vesztesegeket nem veszi figyelernbe ; ezek az antenna szerkezeti anyaganak veges vezetokepessege, a dielektromos veszteseg es a helytelen illesztes kovetkezteben jonnek letre; tovabba a keplet csak akkor hasznalhato, ha a sugarzasi jelleggorbeben a hatrafele csillapit8.s es az oldaliranyu csillapitas legalabb 10 dB. Valamely antenna ininylt6 tulajdonsaga az abszorpcios vagy hatasos /elulettel is jellemezheto. Ez a sugarzasi iranyra meroleges kepzeletbeli felulet, amelyen at ugyanak:kora teljesitmeny ararnlik, mint arnekkorat optimal is illesztes eseten az antenna venne fel az eroterbol ; vagyis az antennanak ezt a hatasos tartomanyatjelkepezi, urnelybol energidjat meriti, Ez a hatasos felulet nem egyezik meg az antenna geometriai rnereteivel: az antenna jelleget61 fUgg6en kisebb vagy nagyobb lehet annal.

- IT 000
t:X.E· rx H

(3.19)

27000
t:X.E• t:X.R

(3.20)

A 3.19_ dbnin a fenti k6zeUto OsszefUggesek alapjan szerlcesztett nomogram l8.that6. amclyn.ek

48

A hatasos es geometriai

feliilet viszonyat

az anten-

nafelulethasznositasi tenyezojblek nevezik. Az antenna A hatasos.felulete es G nyeresege az

alabbi kepler segltsegevel szefuggesbe : hozhato egymassal osz-

(3.21) tovabba (3.22) ahol Gk az izotrop gornbsugarzora nyereseg. vonatkoztatott

G dB nyeresegbol a hatasos feliilet egyszeruen es gyorsan hatarozhato meg. A hatasos feliilet ismerete az iranyhatasu antennak csoportositasakor egymas melle vagy egymas fole, a csoportantennak meretezesekor fontos. Az egyes antenruik hatasos feluletei nem fedhetik at Aeff (~t) GdB

0,1 -1

o
0,2
1
'l.

Egy felhullamu dipolus A 2 egysegeiben kifejezett hatasos feliilete :

A = 4n = 12,566 = 0,1305,11..

3
4 5 7 8

1,64

J,64

'2

(3.23)

6 ..c iii
I c:l

Mivel a felhulhimu dipolusnak a gombsugarzora vonatkoztatott nyeresege l,64-szoros (lasd a 3.2.3.2. alpontot), ezert Gk helyebe ez az ertek he-

-c
0>

lyettesltendd. A felhullamu dipolus hatasos felulete olyan ellipszis, amelynek nagy tengelye

9 -::: ~ 10 ~ 1:
11 :1= 12 ~ 13 .x: ~ 14 g 15 ~

O,75A

es kis tengeiyeO,25}.(3.20. Al2

libra).

3.20. &bra. A feIhullAmu dip61L11l atasos h

feliilete

16 3 17 -g_ 18 'ij
-;,

19__§

Minthogy a nyereseget a gyakorIatban a felhullamu dipolusra szoktak vonatkoztatni, egyszen1bb a hatasos felilletet a nyeresegek viszonya alapjan szamltani, Mint Iatruk, a felhullamu dipolus hatasos felilletehozzavet6legO.13A2• Ez6t agyakorlat szempontjabol kielegit6 biztonsaggal hatarozhatjuk meg va1amely antenna hatasos feluletet, ha a felhulIamu dipolusra vonatkoztatott nyereseget

20 ]
21'~

1.0

22

0, 13-da1 szorozzuk :
A =0,13' G. Az A feliiletet A2 egysegekben kapjuk meg. (3.24)

23 24 25 26
3.11. &bra. TelSzCileges kiviteltl antenna A hatasos feliilete es a felhullamu dip61usra vonatkoztatott, decibelben kifejezett nyereseg kBzOtti 5sszeftigges egymast, kiilonben az elmeletileg varhato nyereseg

PQda. Egy antenna nyeresege 7 dB, vagyis a teljesitmCnyviszony kereken 5. A nyereseg a fCIhulhimu dip61usra vonatkozik:. igy a hatasos feliilet; A=5· 0,13=0,65;'2.

nem erbet6 el. Ezert az antennak kozi)tti tavolsagok

tek eppen erintsek egynlIist (3.22. abra),

mert -

A 3.21. Abnin lathato nomogram segitsegevel isfelhuUAmu dipolusra vonatkoztatott -

feltilepi. ket, egymas helyezett vizszintes Yagi-antenna kozotti fUgg61eges tavolsagnak legalabb akkoranak kell lennie. mint a H sikbeli hatasos feliilet

ugy vilasztand6k role

meg, hogy a hatasos

tgy

magassaganak,

49

Az ellipszis es kor alaku hatasos feliiletek A-ban kifejezett H sikbeli AH rnagassaga es E sikbeli AE szelessege az alabbi osszefuggesekkel szamithatok :

(3.25)

es
A
E

=21( A-

Y:It·

~E

~H

(3.26)

3.21. &bra. Ket antenna kozl)tti optimalis a hatasos feliileteik altai meghatarozva

terkoz

Petda. Egy Yagi-antenna nyilAsszOge Cl:E= 58° es = 83°; mekkora az emeletkoz ket fiigg6lege:sen egymas (Ole telepitett vizszintesen pohuiza1t antenna eseteben? A 3.19. abra alapjan Cl:E=S8" Cl:H=83°-nal a felhullarnu dipolussal szemben 7,7 dB nyereseg varhato; a 3.21. abra alapjan ennek O,8}.2hatasos feliilet felel meg.
Cl:H

A hatasos feliilet magassaga az egyes antennaknal:

AH=2~""I'2l,

es

vagyis az optimalis 1,21..

nyereseget biztosito emeletkoz

4.. Dip61us-antennak

A dip61us-antennak jellemzo tulajdonsAgai, igy els6s0rban a talpponti ellenallas es a savszelesseg., megfe1e15 meretezesset konstrukcios kialakltassal messzemen6en befolyasolhatok, A kedvew elektromos tulajdonsagok elerese mellett, e16nyos lehet a konstrukcios megoldas mechanikus TOgzites, villamvedelem stb. szempontjabol is, mint pl, a hurok-dipolus eseteben. Az ilyen kiilonleges kivitelii dipolus-antennakat rnechanikai okokbol

es

ti ellenallasa, tovabba valamivel nagyobb relativ savszelesseae kulonbozteti meg. A vezetok k roviditesl tenyez5je a 3.7. libra segitsegevel hatarozhameg. A felhullamu dip6lus sugarzasi elleruUlasat a (3.1) osszeftigges alapjan szamoltuk, Ha a fel-

to

hullamu dipolust egy masodik, azonos

mereta

elsosorban az ultrarovid tartomanyban hasznaljak.

es decimeteres

hullarnu

4.1. A hurok-dip6lus
Ha keto egymut61 viszonylag kis D tlivoIsagban (1)< 0.051) 1ev5 fl!lbulhimu vezet6t p;irhuzamosan Osszekotiink, luuok-d;pdlushoz vagy mas neven

parhuzamos elem segltsegevel hurok-dipolussa alakitjuk az antennaararn a ket agban megoszlik : azonos Ps sugarzasi teljesitrnenynel a hurok-dipolus I antennaararna a betaplalasi pontban csupan fe1e akkora lesz, mint a felhullamu dipolus eseteben, A hurok-dipolus R,. sug8.rz;isi elleruUJasanak kiszamitasahoz a (3.1)· osszefUggest az alabbiak szerint kell modosltani :

at.

(4.1)

~;f
'0 d1.-d'l.

Mig a felhullamu

dipolus a PI megoldasa p.

)"/'2.·k

~'l40 Q

1: xx

i
rel-

=R,.'
:

r:

a hurok-dip6luseseteben

ps=I<,ur·

4.1. Bra. A hurok-dipolus hojlltotl dipOlllShoz jutunk (4.1. libra). A hurokdip6lus sugArz8.si jeUeggorbeje Jl!nyegeben megfelel a fl!lh.uUamis dip61us&tak (3.10. ibra). A huUimil dip61ust61 e1s6sorban a DaJ)'obb talppon-

Mintbogy teljesitmeny bogy

a felteteIezesiink szerint a kisug!rzott mindket esetben azonos, felirhatjuk,

vagyis

51

esigy R~' =4Rs' hogy a hurok-dipolus sugarzasi ellenallasa negyszer akkora, mint a felhullamil dipoluse : 240 ... 280 [);, Ebb61 kovetkezik,

A sugarzasi ellenallas minden esetben az alabbi-

ak szerint szamithato : ha minden elem azonos atmer6ju, es egymastol D<O,05A tavolsagban van, akkor a felhullarnu dip61usra vonatkoztatott R· sugarzasi ellenallas erteke •

A hurok-dipolus

kulonleges kivitelu alakja a

vagy bar-

4.2. abran' vazolt kettos hurok-dipolus

R· =k· R., s
ahol a k tenyezo az n elemszam negyzetevel azonos vagyis ' k ='12. Igy pl. a 4.2. abra kett6s hurok-dipolusa harorn parhuzamos felhullamu elembol all (n =3), a k erteke tehat 32 =9, vagyis a sugarzasi ellenallas 9 X60 =5400.. A hurok-dipolus sugarzasi ellenallasanak mo-

dositasara egy masik, sokszor alkalmazott leheto;

seg, ha a ket felhullamu elemet nem azonos atmer6jG vezet6b61 keszitjUk(4.3. abra). Ha a megszaki-

• :r : II
d1-d2-d3 koupsO

+,
X X ~

1 I
51+0 Q

Q Q

4.3. libra. Hurok-dipolus ki.ilonbOzo atmer6jd mekkel

ele-

(b) 4.1. abra. A kett5s hurok-dipolus:

(a) bctI\plil6s a elcmneJ

es (b) bctaphlbls

az also elemnel

mas bajlltott dipolus. Ha az elematmerok megegyeznek, akkor az antennaaram a harom felhullamil vezeton egyenl6en oszlik meg: vagyis mindegyik dipolusagban a teljes antennaaramnak csak. egyharmad resze folyik, A kettos hurok-dipolus R';' sugarzasi ellenallasa ezert (4.2)

felhullamil elem d2 atmeroje nagyobb, mint a megszakltott felhullamu dipolus d1 atmer6je, a sugarzasi ellenallas nagyobb lesz, mint az egyszerii hurok dipoluse, Ha a helyzet fordltott, vagyis a taplalt dipolus d1 atmeroje nagyobb, mint d2, akkor a sugarzasi ellenallas csokken, A k tenyczo itt meg a D tavolsagtol is fiigg.
A kiilonbozo atmer6jii elemekb61

ta~nelkuli

szitett hurok-dipolus sugarzasi ellenallasa a 4.4. abran kowlt Robert-diagrammal hatarozhato

meg. A k tenyezot mithatjuk ki : az alabbi osszeftiggessel sza-

(d2>dJ

ke-

(4.3) vagyis a f6lhulhimli. dip61us sug8.misi ellenaltasanak kilencszerese (540 ••. 630 0:). A kettos hurok-dip61us miikQdese szempontjab61 ki)wmbOs. hogy a betapWasi pontot a 4.2.(a) vagy 4.2(b) szerint a1aJdtjuk ki, azonban mecbanikai okokb61 az als6 !sban val6 t!plaIas kedvez6bb, mert ez esetben a k0zips6 ele.mn61. az antenna sidypontpbanrOg7ltheto a tart60szlophoz. A p6rhuzamosan kotott felhullamii vezet6k rna elvileg tetszes szerint novelhet6, q¢szen a kas alakzatiJ. pArbuzamos antennasor elereseig. Ez a t6nyezo isrnet a f6ihulIamii dip61usra vonatko-

zit. A (4.3) osszefuggesben Zl az a hullamellenallas, amit egy d1 atmtr6jii vezet6Ml keszult D terkozii kethuzalos tapvonal kepvisel, a Z2 hullampedig ertelemszerfien a d'l. es D ertekek adjak meg. A legszigeteleses, kethuzalos tapvonat Q-ban kifejezett Z hullamellenallasa, amivel majd az5.1.1. pontbanmegbOvebbenfoglalkozunk:

ellenanast

sza-

Z=276'lg

d.

2D

(4.4)

51

30.-------.---or----~

»;
20

d~

-----

15

'2.0

Dld,-

30

4.4. libra. Hurok-dlpolus f61hullamu dipolusra vonatkoztatott talpponti eUenaJIasanak vlUtoz8sa az eIcmit.merok "eIemwkoz fiiggvenyeben. A szaggatott vonallal bejelolt pelda eseteben: d1/d2 = 3; D/d,,=6; a lcolvashat6 impedanciaviszony 6, vagyis a talpponti ellenallas a felhullamu dipohisenak mintegy batszorosa (360 ... 42011)

fligges is alkalmazhat6:
k=

A k tCnyez6 kiszamitasara meg az alabbi ossze-

eseteben is :
k =1

Ig~

4D2]2
1

(~lr.

(4.6)

Ig-

2D

(4.5)

iIletve

d2
k= [

A kett& hurok-dip6IusruU is megvaltozik a sug3.nAsi eUenAUtts.. ha a kozepen megszakitott dip&Ius d 1atmerOje mas, mint a ket parhuzamos feIhullAmu elem dt itmeroje. A sugarnisi elJeruilh\s a 4.5. ibn\n kOzOIt diagram segitsegevel batirozhat6meg. k teoyez6 kiszlimjthat6

Ig

~~:2]2
19d"
D

(4.7)

A (4.3) 6s a (4.S) 6sszefiiggesekhez hasonl6an a a kett6s hurok-dip61us

Valamennyi hurok-dip61us meg nem szaldtott, egydarabb61 kCsziilt elemet geometriai kozeppont·

jiban fOldelhetjiik, vagyis femb6I kesziilt antennatart6 oszlopboz femesen rogzithetjiik.

53

D D

.-f==============+==i~
..1._-t::============:::±=fdz
1 tF====t==f:d1

clemitaa6t a elemtb'tBz filggI!enyeben. A szaggatott vonallal bejelolt pBda eseteben: dz/d1 = 1,25; DIt4=6; a lcolvaIbat6 impcdanciavi8zony 16, vagyis a talpponti ellenatIas a f6lhullArrnl dipolusenak mintegy 16-szorosa (960 ... 1120 Q)

4.5 ......

Kett6s hurok-dip61us

feJhulJAm6 dip6hlSt8 vonatkoztatott

talpponti

cI1ernill8sanak

vaItozAsa az

4.2. TeljeshutiDlli dip6lusok

4.6. MIn. A teijeshuDmnO dip6lus

MiDdk6t f61mll6mil darabot azonos f6zisban feszW..,..inimumban gerjesztjiik. Minthogy a

nagy feszii1tseg es a kis aram nagy ellenallast jeient, a teljeshullamu dip61us ellemilJasa a betAplaJAsipontban viszonylagnagy. Mivel a teljeshullamu dip61ust fesziiltsegrnaximumban tapWjuk. feszultseggerjesztett dipoluskatt is emlitik. Az Ro taJpponti ellenallas es a Say· szCiesseg jobban ffigg a AId viszonyt61, mint a fel~ hulb\mu dip61us eset6ben, azonban a savszelesseg minden esetben nagyobb, mint az azonos karesusAgi tmyez6jO f6lhuUamu dip61use. A 4.1. abran a teljesbu1l4mu dip6lus Ro taJpponti ellenallasa, k rijvidlt6Ji tenyezl'ije es a AId karcsUsAgi tenyez6 kOzOtti OsszefUggest tilntettiik feL

8000

0,95
7000

O,90
4
=0
N

flOOD 5000

0,65

-i
-0 C

u:

c>

'" ::n c -.t!- 0,60 -.2

';;:
'0
""C

4000 ~ 3000

...
0

'<;;

c:
n..

c...

0::-

0,75
'2000 0,70 1000

1-'2

4.7.

ibm.

'2.0 '304050 100 '200300 500 1000 '2000 5000 f< 0rcsusagl h~ n~~I8, A f d A felhulhimu dipolus Ro talpponti clleruill8s3nak es k roviditesi tenycz6jenek a hullamhossz=-atmero viszony fiiggvenyeben (k0ze1it6 ertekek)

valtozasa

A ket dip6lus-fel egyrnastol mert tavolsaga az XX betliplaI3.si pontban ugyancsak hatassal van a talpponti ellenallasra, A 4.7. abra diagramjarol leolvasbat6 Ro ertek annal pontosabb, minel jobban kozeliti meg XX tavolsag ad sugarzo-atmerot. A teljeshullamu dlpolus k roviditesi tenyezoje szinten ki1loobOzik: az azonos karesusagi tenyezojii felhulIamil dipolusetol : a teljeshullamu dipolust jobban keU rovidlteni. ha rezonanci!ba akarjukhomi.
PBda. Egy/=l50MHz-en,vagyis ).=2-0 mfikOd6 teljeshullAmu dip6l~ akarunk Id:sziteni. 2 em atrner6jOaluminiwncs6b6l;aA/dviwJnytcMt'1J.X'J/2= 100. A 4.7. libra alapj!n a 10D-as karcsUs8gi tenycz6h3z Ro=llOO 0 talppootieUen6llU tartozik, a k rOviditesi tblyez6 pedig 0,87.

egyik vegen gerjesztjiik (mint pl. a Zeppelin-antennat ; lasd, 10.2.1. pontot), Ebben az esetben az aram iranya a vezetek kozepen megfordul (4.8.(b) abra), es fgy a ket felhullamu szakasz ellentetes fa-

(0)

(b) es E

pontjiban megszakitott es tapWt teljesaramu. dipOlus mindUt Aga azonos !ilZisban van gajeszt\'e. Az Igy ietrejOv6 E sikbeli sugUzaisi jeUeggOrbe 4.8.{a) Bbri.n 1ithat6; a fahulIamu. dip6lus6hoz nagyon basonl6 ~l csu.p8.n a nyalAbok vaJanmd teskCnyebbek:: a ny118.ssziig tb. 6S'. A megna/dl6s nIlkiiJi. egyetIeo OsSl.Icfilggli ~ ~kbl51 i116 teljeshull8mii suPrz6t ez2'JCl szemben

a teljeslutJllJmU

A tei}es1uJl1mul dipOlus-nem t6vesztend5 Ossze SugtirZDVai: a geometriai kozep-

4.8. libra. Te1jeshuUamu sugaw:, arame1oszJ4sa sikbeli jellegg3rbeje:

<a) teliM;hulIoimU dip611l1, mWlkOtsmkasz aw_folzisb8l'O gerjeut_ ... (azonoa 8ramlraDyok). a .uPmisi ir8ny a dip6lW1 hosszten~9O"-o ... z.o,etzUbe;(b)teljMbnn8mU.u.arzo.mecszaJ<it6a III6IIrul (pi. vCal'PWMli). 8lIeII.Wa f4ziabaJI. 1Clieazt..., (e.lIentelM 6lamirtnyok). a fl5 auPnisl iriny a IU&4rzO hossztenaeJyMl S4. -os szOaet zU be

zisban gerjesztooik. Ezert a E sikbeli sugarzasi jelleggOrbe negy f6 nyah\bra basad, amelyeknel a sugArzUmaximum ir!nya es a sug8.rz6 altaI be:rArt szOg S4D• Mig a teljeshulhimiI dip6lus - felhuIlamu dip61usra vooatkoztatott - nyeresege

55

kozelIt6en 1,8 dB, a vegen gerjesztett teljeshullamil sugirz6ruU ez 1,2 dB. A felhullamu dipolus rezonanciatulajdonsagai a

Aromgiirbe

soros rezgokorehez hasonloak ; a rezonanciaban leva teljeshullamu dip61us mint parhuzamos rezg6kfu viselkedik. A teljeshullamu dipolust viszonylag nagy savszelessege miatt szivesen alkalmazzak osszetett szeles s3.VU antennarendszerekben. I1yenkor a dipolust a ket feszultsegminimumban rogzithetjUk: es foldelhetjtik (lasd a feszultsegeloszlast a 4.6.
abran), Az esetleges egyenlotlen feszliltsegeloszlas azonban veszetesegeket okozhat, ezert celszerfibb a foldelestol eltekinteni es a teljeshullamu dipolust szigetelten rogziteni, Ha azXX betaplalasi pontokat egymastol tavolltjuk, a nyereseg is novekszik : ha XX tav 0,2 ... 0,61 nagysagrendti. a nyereseg 3 dB-ntH is nagyobb lehet, Megjegyzend6 azonban, hogy a nyereseg novelesenek ez a rnodja mechani-

(~

4.9.

abra.

Arameloszlas vastag dipoluson

hoz a szokasos rneretfi tapvonallal csatlakozunk,

ez atmenet nelkiili hirtelen tapvonallal keresztmet-

szet-valtozast fog okozni. Ennek elkerulese celjab61 a vastag elemeket a betiplAlasi pont fele kuposan el szokas vekonyitani [4.1O.(a) abra]. fgy
j61 definialt csatlakozasi pontokhozjutunk, A kupossag neha a teljes elemhosszra kiterjed, Igy jon letre a kettos-kilpos dipolus [4.10.(b) abra], Az antenna bemeneti ellenallasa a kupszog filgg-

kai okokbol aligha valosithato meg.

4.3. Szeles saw dip61usok

A rezonanciaban levo dipolus talpponti ellenallasa tisztan ohmos. Ha rezonanciafrekvenciatol eitero frekvencian gerjesztjuk a dipolust, a talpponti elleoAllis induktiv vagy kapacitiv osszetevot is tartalmaz. Minel karcsubb a dipolus, annal gyorsabban no a reaktIv osszetevok hanyada a rezonanciafrekvencilir61 val6 elhangolas folyaman, es igy annal kisebb az antenna savszelessegc, Ezert nagyobb frekvenciatartomanyok kisugarzasahoz kis

A/d

karcsUsagi tenyez6jCi (iin. "vastag") dip61ust szo-

kas alkalmazni Vastag dipoluskent altalaban felhuIl8mu es teljeshulhimu dipolusokat hasznalnak :

a sl1vS2l6Iess6g vonatk<misaban a teljeshullamu dip6lus vaJamiveI kedvez6bb, m.ert azonos karesusAgi tenyez6 meIIett savszelessege mintegy 1,3szerese a fBhuU4mil dip61usenak. A teljesbul1Unll vastag dip61us arameloszh\sa marncmszinuszos. hanem bulliimos (4.9. abra), es e2l91 a bet6pIHhbi pontj8.ban viszony1ag nagy aram folyik. Ez:zel magyan\zbat6, bogy csokkeno karcsUsigi t6nyez6 eseten esokken az antenna talpponti ellen6l18sa. A 4,9. ftbra ~ti vastag bengeres cs6bOJ vagy rUdanyagb61 k&zillt szeIes sAw dip6lus k~t f~lszakas:dnak egym8ssa1 szem.ben levd vegei nagy kapacitast kPpemck. E.zert, ha a betaphil:isi pont-

4.10, !bra. Szeles savu dip61us-vaItozatok:

(a) he.>gereo nldanyagMI UsZlllt ..... tag dip6lus, a betapWAsi pontn.u konuszosan elvekonyit~a; (b) kettOs-kupos teljeshullamu dip61us, femlemezbOl; (c) vekony rudakbOl ko!sz.iilt kett6s-kUpos tel)cshullamu dip61us-vaz; (d) pillangO- Ya&Y Iepke-dip6lus

venye, A 4.11. abrab61 kulonfele kupszoghoz tartozo bemeneti ellenallasok kozvetleniil leolvashat6k. A nagy savszelesseg miatt az ilyen tipusu dip61usoknal a roviditesi tenyezot nem erdemes tulZoOtt pontossaggal kiszamitani, a gyakorlat szempontjlib61 elegendo, ha k = 0,73 kozepertekkel szamo1unk. A szelnyomas es a silly csokkentese celjabol a 4.10.(c) ibrin hUhat6 m6don nagyobb szamu vekony rudbol vagy huzalb61 is kesztthetunk kupos

56

dipolust : az antenna elonyos tulajdonsagait meg ebben az egyszerilsitett alakjaban is megorzi. 400
r::
0 LJ
I

Vegiil a terbeli kup alakot teljesen mellozhetjuk, es csupan fuggoleges tengelyrnenti rnetszetevel : ket

,---I

~A-I< _-"
-

0;
V> -0

300 200 100

-0

OJ

q,)

0 Cl.
Cl.

c:

csucsaval sz.embe forgatott haromszog alaku fernlemezzel is helyettesithetjUk [4.1O.(d) abra], Ezt a - els6sorban a decimeter-tartomanyban alkalmazott - szeles savu antennatlpust alakia miatt pillango- vagy lepke-dipolusnak: is nevezik, Ha az oszszefuggo femfeluletek helyett sUru drothalot vagy lyukasztott fernlemezt hasznalunk, a szelellenallas cs suly csokken anelkul, hogy az antenna tulajdonsagai eszreveheto rnertekben rornlananak.
A teljeshullarnu lepke-dipolusnal szinten egy

at-

:§

10 ,0 '30 40 50 60 10 80

so

szog fokbon

4.11. liIIra. Kettos-kupos dipolus Rg talpponti ellenanasanak valtozasa a e kupszog fuggvenyeben

lagos k =0,73 roviditesi tenyezovel szamolunk, Alkalmazasukra szeles savu csoportantennaban a kesobbiekben meg visszateriink (26.1. alfejezet). Az ismertetett szeles savu dipolusok viszonylagos savszelessege a meretezestol fliggoen: b = =0,5 ... 0,8' to [lasd a 3.1.4. pontban a (3.3) kepletet].

57

5.
Antennak tapbiIasa

Maximalis teljes[tmeny akkor viheto itt, ha a generator (ado vegfokozata) impedanciAjat a fogyaszto (antenna) impedanci3.j3.hoz i11esztji.ik. A teljesftmeny8.tvitel maximalis hatasfoka csak ugy biztoslthat6, ha a fogyaszt6 a generatort mint timan ohmos eUemUlast terheli. Ez azt jelenti, bogy az antennaimpedanc:ia nem tartalmazhat induktlv Cs kapaeitiv medd6 tagot, ez az eset pedig csak akkor aU feon, ha az antenna rezonanciafrekvenciaja meeegyezik az uzemi frekvenciajaval. Minthogy az antenna es az ado koze a legtobb esetben energiatovabblto vezeteket (tapvonalat) kell iktatni, ezt ugy ken meretezni, hogy az antenna es az ado kozotti rezonancia-, illetve illesztesi viszonyokat ne zavarja meg. Ez ertelemszenien ervenyes vetel esetere is, amikor az antenna a generator, es a vevokesziilek a fogyaszt6.

5.1.1. A tap,onal hulhimellemilhisa A nagyfrekvencias vezetekek egyik legfontosabb

jellemzdje a Z hullamellenallas: ez a vegteleniil hossza vezeteken kialakulo U feszultseg es I aramerosseg viszonyakent foghat6 fel. Egy nagyfrekvenci3.s tapvonal lenyegeben hosszinduktivitasok es keresztkapacitasok eredojenek is tekintheto, Ennek az elkepzelesnek megfeleloen szokas a parhuzamos vezetek egyszerfisltett belyettesitesi v3.zlatat az 5.1. abra szerint feltuntetni,

5.1. libra. Kethuzalos tapvonal helyettesit6 aramkore

A nagyfrekvencitis tapvonal Z hullamellenallasa

5.1. TapvonaJak
Tapvonalaknak az a feladatuk, bogy a nagyfrekvenciAs cnergiat Jehet6Jeg vesztesegmentesen toVlibbltsak anCIkw, bogy sajat maguk sug8rozninak.. Az anteonakdmiJc.jban leginb1bb kCt pMh~ vezetekb61 4llo tApvonalat haszos1nak. amelynek: jeIlemz6 tulajdons8gait eIs6sorban a veze~k kaesztmetszete. tovabbB a vezetekek: kozotti dick:tt:rikum (szigetd.6) jellege habiroZ7Jik meg.

bizonyos elhanyagolasokkal, de a gyakorlat szamara elegendo pontossaggal szamithato az alabbi

6sszefUggesb61 : Z=l/L. minthogy Z (O-ban

r C·

(5.1)

megadott rezisztiv ertek,

ez6rt a hulIameUenAl1As a frekvenciatol es a veze-

t6k bosszat61 Ciiggetlen. Az (5.1) 6sszefUggesbOllAthat6, hogy a Z hulI8zneIlenaIIas annal nagyobb, minel nagyobb az L Onindukci6 es minel kisebb a C kapacitas. Ez

5.2. &bra. Ketbuzalos tApvonal kercsztmetszete

gyakorlatilag azt jelenti, hogy vekony vezetekbol (nagy L) & nagy terkozzel (kis C) keszltett tapvonatnak nagyobb a Z hullamellenallasa, mint a Ids terkozU (nagy C) es vastag vezetekbol (kis L) keszitett tapvonale; vagyis a ZhutlAmelIenallast els6sorban a vezefek keresztmetszeteoek geometriai viszonyai szabjak meg. Az antennatechnikaban legelterjedtebb ket tap-

vonaltipus, a kethuzalos

es

koaxialis tapvonal

5.3. 6hra. KoaxiMis tapvonal keresztmetszete

keresztmetszete l8.that6 az 5.2., i1letve 5.3. abrakon; a kiviteli formakat a kes6bbiekben reszletesen targyaljuk, Ha feltetelezzuk, hogy a vezetekek k6zotti dielektrikum levego (permittivitasa E= I), akkor a Z

D d

d2il
,/

i"'"

tC..

....

L"

V'
5
.......10"'" S.4. ibn. Ugszigeteleses ketbuzalos tapvonal Z hula D huz.aIterk3z es d huzalatrn6rtl fiiggvenyebell

/'

V'

...I
1/ V ~~
IL 1/

llme1lemillasAnak

vMtoz3sa

1~ 0

50

100

150

7:00

ZlQ

250

59

hullamellenallas

az alabbi

kozelito

kepletekkel (5.2.

b) Legszigeteleses

koaxialis tapvonal (5.3. abra) : D d (5.4)

szamithato ki :
a)

Legszigeteleses

kethuzalos

tapvonal

Z =60 'In vagy

_libra):
Z=120'lnvagy Z=276'lg

2D
d

(5.2)

Z=138·lg-.

D d

(5.5)

d·

2D

(5.3)

A kulonfele keresztmetszetti legszigeteleses tipvonalak Z hullamellenallasa az 5.4 ... 5.7. abrak

alapjan egyszerfien es gyorsan hatarozhato meg.

sO d
1

r- ..____ f- r- ,.._ ~

~*D:f$
./'"

..

~ 1----

V V
",.

V ./

10
5

V
,,/ V'

V'

V""
200
300

400

500

Z/Q

600

5.6. libl'2. Legszlgeteleses koaxialis tapvonal Z hulllimellenaIl48anak valtozasa a killso kopenyalmer6 es bels5 eratmero viszonyanak fiiggvenyeben

~ 50
D d

fi--

llf-

'@id
v- V
V"
I'"

./ l/

I-

V"

/'

/'

10

10

VV ./

",

."

50

100
kCtbuzalos, viltozisa az

Z h~

S.7. tin.

Amyekolt

atmCr6- es t6:rkOzviszonyok:

1'50 '200 ZjQ '2.50 szinunetrilrus legmgeteIese8 t8PVonal

fi.iggvenyeben

60

5.1.1.1.

A nagyfrekvencias dielektrikuma

tapvonalak

a) Kethuzalos

tapvonal milanyag 120 Z= ,/_·ln7' 2D

dielektrikum(5.7)

mal:

Az elektromagneses hullam c terjedesi sebessege fllgg a kozeg permittivitasatoi (s dielektromos tenyez6jetol). amelyben terjed. Legnagyobb a terjedesi sebesseg a levegoben (c =3· lOS m/s), amelynek permittivitasa 1. Minden egyeb folyekony vagy szilard anyag relativ permittivitAsa (er) nagyobb, mint 1. A c=---

r s, illetve
Zl6 Z=-='Ig
Er

d'

2D

(5.8)

b) Mfianyag-szigeteleses koaxialis kabel:

3 • lOS

60 D Z = .1_ • In d
r Er

(5.9)

Y4

(5.6)

illetve
(5.10) Ha a dielektrikum mesterseges legzarvanyokat tartalmaz (az un, habositott milanyag korszeni kabelszigetelokent egyre inkabb kezd elterjedni),

osszefl.iggesbOlkitiinik, hogy a c terjedesi sebesseg

minden esetben csokkenni fog, ha a dielektrikum nem levego, hanem valamilyen mas szigeteloanyag.

5.1. tabhizat. Killonfele szigetel6anyagok perrnittivitasa (dielektrornos tenyezoje)

I

a tornor szigetelonel joval kisebb ered6 permittivitassal kell szamolni, Az alkalmazott szigeteloanyag permittivitasa-

Szigetel6anyag

I, Amenit I Bakelit
i

Permlttivitas e.r

~--~

nak ismereteben a tapvonal roviditesi tenyezoje

(k) is szamlthato. A rovidltesi tenyezd egyebkent egy olyan sebessegi allandonak tekinthet6, amelynek erteke mindig kisebb, mint 1. Ert6ket megkapjuk, ha a vonal menti hullamterjedesi sebesseget

Epoxi-mfigyanta Csillarn Levego Papir (szigeteio) Pertinax Plexi Poli-izo-butilen Polisztirol

PVC

Poreelan (rnuszaki) i Porcelan (nagyfrekvencias) 1 Retegelt lernez j Stiroflex Szteatit Trolitul Ultraporeelan Oveg

3,5 4,0 ... 4,6 3,5 4,0 .. .4,8 1,0 2,2 5,0 6,5 3,0 3,6 2,2 2,6 2,2 2,6 3,1. .. 3,5 6,5 6,0 4 ... 6 2,5 6,0 2,4 6,3 7,5 4,0 10

elosztjuk a hullamterjedes szabad terben merheto sebessegevel. A rovidltesi tenyen> ezenklvul szamithato az alabbi osszefuggesbol :
k--' 1

- t'~'

(5.11)

erteket a kulonfele nagyfrekvencias tapvonalak muszaki adatlapjaiban altalaban kozlik, Az antennagyakorlatban

seg a roviditesi

tobbek kozot; olyankor

van szuk-

Az 5.1. tablazatban
mazott szigeteJ6anyag

nehany gyakrabban alkalrelatlv permittivitasat tun-

frekvencias levagni, arnely adott frekvencian van (pl. hangolocsonk).

tenyezo ismeretere, amikor nagytapvonalbol egy akkora darabot kell

rezonanciaban

olyan nagyfrekvencias tapvonalakat gyArt, amelyeknel a huzalok kozet valamilyen szigetel6anyag tolti ki. Minthogy a dielekt-

tettillc: eel. Az ipar altalaban

5.1.1.2.

A hullamellenallas

merese

egyszerfi eszkozokkel A legszigeteleses tapvonalak hullamellenallasat

kielegit6 pontossaggal szamithatjuk hosszegysegere eso kapacitasertek ki a tapvonal ismereteben,

rikumban az elek.trom3gneses hullam terjedesi sebessege kisebb, mint a levegoben, a hullamellenallas kiszamit3sakor ez figyelembe veendo ; ezert az (5.2) ..• (5.5) kifejezesek az alabbiak szeriat mo-

dosulnak:

E celbol megmerjuk az ismert vezetek hosszkapacitasat, majd az eredmenyt elosztjuk a vezetek

61

em-ben mert hosszaval, A pF/cm-ben kapott C kapacitas alapjan a Z hullamellenallas;

Z=-.Q 3C

100

(5.12)

LC-merohid birtokaban mindenfele miianyagszigetelesfi parhuzamos es koaxialis kabel hullamellenallasa a kovetkezokeppen hatarozhato meg: A merendo kabelbol egy nehany m-es darabot a padlora fektetiink, majd merjuk a kozponti er es a kabelkopeny kozotti C kapacitast. Ezt kovetoen a kabel rnasik veget rovidrezarjuk, majd a hiddal megmerjuk az er es a kopeny kozti L induktivitast, A kapott erteket F (farad) es H (henry) mertekegysegekben kifejezve az (5.1) osszefugges alapjan megkapj uk a Z hullamellenallast O:-ban. Parhuzamos vezetekek (szalagkabel) eseten ha-

gyon kicsi lesz, es igy a tapvonal stabllltasa nem lesz kieleglt6, vagy pedig tUI surlin kell terkoztartokat alkalmazni, ami a vesztesegeket noveli, A mfianyag szigetetesbe agyazott kethuzalos tapvonalak - a kereskedelemben tv-szalagkabel neven ismertek - olcsok es lis sulyuak, A dielektrikumuk legtobbszor polietilen. A kereskedelemben kaphato

240 es 300 0: kozott van (5.9. libra).

szalagkabelek

hullamellenallasa

120,

Mucnycg

.\

&s;
sIigeteles Vmtek
5.9. libra. Tv-szalagkabel

sonlokeppen jarunk el, azonban ezt nem fektetjiik a padlora, hanem a mer6helyisegben szabadon
kifeszltjiik. 5.1.2. ~ Legkisebb a veszteseguk tipvooalak a legszigeteleses

Az uj szalagkabelek csillapitasa igen kicsi, veszteseguk kevesebb, mint a hasonl6 meretu koaxialis kabeleke, Az idojaras viszontagsagainak es az intenziv napsugarzasnak kitett mtianyag szigetelesben lejatsz6d6 oregedesi folyamatok kovetkeeteben a csillapltas idovel novekszik. Minthogy a dielektromos tulajdonsagok romlasanak f6 oka

nagyfrekvencias tapvonalaknak. Ezert a rovidhullarnu amat6r-gyakorlatban meg rna is szivesen alkalmaznak sajat keszitesu. legszigeteleses, kethuzalos tapvonalakat, A ket hum! kozotti tavolsagot j6

a Nap ultraibolya sugarzasa, az oregedesi folyamatot a mfianyag pigmentalasaval, pl. koromadalek segitsegevel igyekeznek gatolni vagy legalabbis kcsleltetni, Klilonosen kedvezotlenul viselkednek a szalagkibelek esos, kodos idoben, harmat vagy zuzrnara kepzodesekor ; ilyenkor felszlntik vekony nedvessegreteggel von6dik be, amely a bullamellenallas

min6segfi szigeteloanyagbol ilJo terkoztartok segltsegevel lehet allando erteken tartani. Az ilyen tapvonalakat feeder-nek, vagy trefasan "macskaletranak" is szoktak nevezni (5.8. libra). A kivant

Terktiztarto
onyogbol

TerkCiztarto
szigetel,ii anycgbol

szigetel,o

Furat a terkOltartbban

Riigzito huzal
(b)

valtozasat okozhatja, es ezen is noveli, A szalagkabel tovabbi hatranya, hogy femes targyak, epUlerreszek stb. kozeleben valtozik a huliamellenalhlsa. Ezert a szalagkabelek telepltesekor iigyelni kell arra, hogy lehetoleg szabadon es geometriai helyzetukben jol rogzitve helyezziik el.
feltil a esillapitast A tomlds szimmetrikus tapvonal (5.10. abra)

ellen6rizhetetlen

az id6jaras behatasara kevesbe valtoztatja tulaj-

(0) 5.1. MIra. Usszigete1eses kethuzalos tapvonal:

(a) eM ftzlIIt; (b) tair;0ztart6 r6gzitCse

hulh\meUemuas

biztosltasa

celjab61

szukseges

5.10.

,bra. Tomlos szimmetrikus

ulpvonal

betartandO thkOzitme:r6 (Did) viszony az 5.4. atrir61 olvasbat6 le, azonban mechanikai okokb6l a hullAmeUenMIas ertexet celszer6. Z = 500 es 600 n .kazott megv8lasztani. Kisebb hullamellen4llasok t.artom4nyliban a terkoz ugyanis na-

donsagait, A ket huzalt tomloszertien kortilvev5 milanyag dielektrikum vagy ureges, vagy habosl-

tott mGanyagbol keszult, es ezert alralaban kisebb a csillapIt4sa. mint a basonl6 mereta szalagkabele.

62

Az 5.11. abran lathato arnyekolt szimmetrikus ritkan hasznaljak: am is es csillapit;isa is valamivel nagyobb. mint a hasonl6 rert\ arnyekolatlan szalagkabele, Az arnyekolt tapvonalak ketsegtelen e16nye. hogy id6jarasan6k. tulajdonsagaik hosszu haszoAlat utan sem v8.ltozoak lenyegesen, Telepiteskor nem kell a kornyezeti hatast figyelembe veoni, tetszes szerint helyez-

kettos tapvonalat

me-

es

es

kis vesztesegfi nagyfrekvencias szigetel6anyagb61 (p1. polietilen, polisztriol) keszul, Ezen beliil megkulonboztetunk tomor szigetelesfi [5.12.(a) abra] es leg:zirvany~. habosltott dielektrikummal [5.12.(b) abral keszltett kabeleket, A tomor dielektrikummal kes.rltett kabelek els6sorban alaktartosagukkal tfinnek ki, ezert elektromos tulaidonsagaikat killso mechanikus behatasra

csak kismertekben valtoztatjak, A tomor szigete16reteg kovetkezteben atiitesi szilardsAguk. nagy, es az esetleg beszivargo viz kevesbe rontja elektromos tulajdonsagait, A legzarvanyos dielektrikummal keszult katielek csillapitasa kulonosen kicsi, azonban nedvesseg ellen gondos tomltessel ken megvedeni oketo Mint dielektrikumfoleg a j6 min6segli habositott miianyagok valtak be, amelyek egyesitik rnagukban a tomor es legzarvanyos szigeteles elonyeit,

Dielektri ku!'l1 Muonyo9 terkoItarto 5pir~1

5.11. ~. Arnyekolt kett6s tapvonal

hetok el. Az arnyekolt szimmetrikus kettos tapvonalak hullamellenallasa 120 es 240 Q kozott van. A kiilonfele tapvonalak jelolesi m6djait a Nemzetkozi Elektrotechnikai Bizottsag (lEe) ajanlasai alapjan szokas elvegezni,

(~
5.ll. libra. Oreges koaxialis kabel Ugyszolvan kizarolag legszigeteleses koaxialis kabelnek tekintheto az 5.13. abran vazolt Ureges vagy helix kabel, amelynel a kabelert egy vekony szigetelozsinorbol alt6 spiral veszi ki:iri.il; ez biztositja a kabelkopeny es az er koz6tti terkozt, Az ilyen tlpusu Ubelek rendklvtil kis vesztesegfiek, azonban mechanikailag nagyon kenyesek, A kisebb atmerojfi koaxialis kabelek kopenye

~.1.3. Koaxhilis k8.belek A koaxialis kabelek koncentrikus felepftesuek,

ezert a Foldhoz kepest aszimmetrikusnak tekinthet6k. Mint az 5.12. abran lathato, a koaxialis kabelek belso vezeteke az un. er koncentrikusan Kabel

vekony vorosrezhuzal-fonalbol

keszul : ez az un,

~open~ Dielektrjkurn

kabelharisnya. A vastagabb klibeleket rezszalaggal vonjak be, mig nagyteIjes1tmenyii kabeleknel bardazott rezf6liAt es egytb ktilonleges kopenymegoldasokat alkalmaznak.

A koaxialis kabel vedelmet szolgalja a tObbnyire polivinil-kloridb61 (pVC) Uszilltk tiM mfumyag
kopeny. EI.s6s0rban a nedvess6get tartja !livol a kenyes dielektrikumt61, azonban bizonyos fokU mechanikai vedelmet is biztosit. KUl6n1eges celra, pl. talajba fektetend6 kabeleket tovabbi aeelhuzalkopennyel ctOsi.tik, amelyet egy mAsodik PVC kOpeny ved a korr6zi6 ellen. Minthogy a manapsag gyArtott koaxiaUs kabelek szigetei6anyaginak permittivitasa szinte kivetel nelkUl e, =2,3, gyakorlatilag kieleglto pontossSgil eredmenyt kapunk, ha az 5.S. ibra diagram-

(a) 16m« ~

S.12. 6bn. Koaxi8Iis laibcl: kQId: (b) baboRtom dielekcrikwaU bi.be1

van a szigetelo dielektrikumba igy8ZVa, ezt a killsO vezetek, az un, kOpeny veszi korill, majd a ved6-

burkolat kovetkezik. A bcls5 er tObbnyire tamar rCzbuzaI., neha tobben1 sodort vorOsre:zhuzaJ.-koteg. A dielektrlkum

jab6llcolvasott

hu11amellen8.llaserteket

ItY2.3~

;:::: .66-da1 megszorozzuk, O

vagyis a legszigeteleses kAbelre vonatkoz6 k rovidtt&i tenyezO ez esetben

63

0,66. A legzarvanyos kabelek eseteben altalaban 0,8 ... 0,9-del szamolhatunk. Neha meg talalkozhatunk calit-gyongy szigeteleses, regebbi gyartasu koaxialis kabellel, Mivel a calit perrnittivitasa €r =:~,5, ezert a diagrarnbol leolvasott ertekeket Iff 6,5 "'" O,39-dal kelt megszoroznunk. Az ez ida szerintkaphato koaxialis kabelek hutlamellenallasa tobbnyire 60 n. Gyartanak awnban 50 es 75 n-os kabeleket is.
5_1.4_ Nagyfrekvencilis mpvonalak csiUapitasa

A teljes hosszanti ellenallast az oda- es a visszairanyu vezetekellenallas osszege adjameg. Ha a vezetek nem sima feluletfl huzalbol vagy csobo! keszult, ellenallasa meg jobban novekszik, Pl.Iitzehuza! eseteben Ih-del, mig a szokasos kivitelii koaxialis kabelharisnyanal 2 ... 3-szoros ellenallasnovekedessel szamolhatunk.
5.2. tablSza.t. Csillapitasadatok Np'8,686 , dB '0,1151 : Npjkrn '0,867 'I dB/lOO m ·153 Np/km'O,2645 dB/loo ft (Iab)·3,78 atszamitasa =dB =Np =dB/loo m' =Np{km =dB/1()() ft =Np{km

I
a

Nagyfrekvencias tapvonalak csillapitasa hullamellenallassal es roviditesl tenyezovel

ellen-

tetben - nem frekvenciafliggetlen, hanegn a frekvenciaval no. Ha a tapvonal sajat hullamellenallasanak megfelel6 ellenallassal van lezarva, a veszteseget kizarolag a vezetek ellenallasa

zott dielektrikum vesztesegi tenyezoje hatarozzak meg. Mint ismeretes, nagyfrekvencian a skin-effektus (b6rhatas) kovetkezteben a valtakozoaram a vezetek felszinere szorul ki, A vezetekek valtakozoaramu ellenallasa lenyegesen nagyobb, mint az egyenaramu ellenallasuk, A szokasos meretfi vorosrez vezetekek frekvenciafuggo hosszanti ellenallasa jo kozelttessel a kovetkezo keplettel szamithato : R=-'
84

es az alkalrna-

Tapvonalak adatlapjain a csillapitas merteket rendszerint tobbfele frekvenciara adjak meg, altalaban Np/km-ben. Neha a 100 more vonatkoztatott, decibelben kifejezett veszteseget talaljuk, mig az angolszasz irodalomban a vonatkozasi alap a 100 lab. Minthogy az amat6r gyakor1atban elofordulo tapvonalhosszak ritkan baladjak meg a nehanyszor 10 mot, a csillapitas merteket legeelszerubb dB/tOO m-ben megadni, ilIetve atszalllolni. Az atszarnitas rnegkonnyftesere szolgal az 5.2. tablazat, amelynel a kiilonfele mertekegysegben megadott csillapltasok atszamitasi faktorai talalhatok.
N agyfrekvencias tapvonalak csillapltasi vesztesege

'ri'

.f-

'

(5.13)

ahol az R az ellenallas n/km-ben; d a vezetek atmeroje em-ben esfaz uzemi frekvencia MHz-ben.

jelentos lehet. Ezert - kulonosen, ha a taplalando antenna es az adoberendezes kozotti tavolsag nagy - celszeni energiamerleget felallitani, Az 5.14. abran bemutatott diagram segitsegevel a ka'2 o 4o

100 80 60
40
c
.}:l

-ILl

.s:

20
10

II I

It -"" .1

i"I.

r-,
I

_:---....
~s '
v.... ", •

ic

o
.",

!:

ea
..0

I ""~.1.'

-.....

K· f e
SllJ/

.x:

N -0

...

I I

~eg

'

~
........

<,

80 ~

r----.......

on -0

e..
1:5 :::J:

.::t:

'" B
6
It

on '" o -~ 9

-D

92. 9lt

E
eo
0.

I!
I

.! I

.........

2.
1

I
I

I
4

I"'"

u
'2

1
B

II
10
14

"'I'..
.......

r-,
20

98 ~
u

5.14. abra,

16

19

2.1f. dB

99

Diagram fcszilltseges teljesitrnenyveszteseg atszarnitasara

64

beladatokbol dB-ben kiszamitott csillapitas ismereteben egyszertien es gyorsan meghatarozhato a hatasfok, illetve a veszteseg szazaleka, teljesItmeny vagy fesztiltseg szerint. PeJ.da, Egy 100 W nagyfrekvencias kirneneti teljesitmenyfi URH-ad6 2S m hosszU koaxialis k8be1en at taphllja az ad6antennat. A koaxialis k8be1 csillapnasa 145 MHz-ne110,5 Np/km. azaz 9,1 dB/lOO m. Minthogy a kabel hossza mindOssze 2S m, a tenyleges teljesiunenycsillapitas a 100 m-es hosszusaguenak csupan l/.-e, vagyis 9,1 dBf4=2,3 dB. Az S.14. abra vizszintes rendezi5jen megkeressiik a 2,3 dB-es pontot, es a fugg61egesen felvetitve a teljesitmenyegyenesre (szaggatott vonal), a metszesponthoz tartozo erteket a ruggoleges rendez50 leolvassuk. E szerint az ado teljesitmenyenek csupan 6O"/o-a marad meg (bal oldali skala), illetve a koaxWis kabel40"/.-os csillapitast okoz (jobb oldali skala); 100 W nagyfrekvencias' teljesitmenynel a kabelveszteseg 40 WI Jobb min6seg(i kabel hasznalatakor a viszonyok lenyegesen kedvez6bbek. Ha pl. 4,4 dB/tOO m csil-

A csiilapitasi veszteseget sokszor tetezi a kisebbnagyobb illesztetlenseg kovetkezteben fell6po sug8.rnisi veszteseg is. Ez az antenna-hataefok tovabbi romlasat okozza. Az illesztetlenseg okozta vesztesegeket az 5.2.2. pontban fogjuk reszletesebben targyalni,

S.l.S.

N&gyfrekveocl8s

tapvonaIak

basmilata

A legszigeteleses kettos tapvonal, a "macskaletra", az amator-gyakorlatban meg mindig nem veszitett jelent6segeb61. A rovidhullarnu tartomanyban szinte potolhatatlan, ktilonosen akkor, ha hangolt tapvonalkent (lasd az 5.3.2. pontot) alkalmazzuk, Ha a terkoztartok j6 min6segil dielektrikumbol keszulnek, kisebb lesz a csillapltasi veszteseg, mint a legjobb szalagkabeleke, Terkoztartok celjara szamos korszerfi mfianyag johet sza-

lapltasu kabelt hasznalnank, az 1,1 dB csillapitas 78%-DS hatasfoknak felelne meg, es Igy a kabelveszteseg csak 22 W. pelda.. Egy tv-vevokesziiJek 30 m-es szalagkabellel csatlakozik az antennahoz. Az antenna uzerni frekvenciaja 200 MHz, talppontnal pcdig a hasznos jel 500 (.lV. Meghatarozando a tapvonal okozta fesziiltsegcsillapitas. A hasznAlt tv-kibei csillapltasa 200 MHz-en 18 Np/km =15,6 dB/loo m 30 m-es hossz eseten

rnitasba : sulyuk csekely, csillapltasi veszteseguk

igenkicsi, es legtobbiukkonnyenmunkalhato meg. A terkoztartok szokasos hossza 5 ... 15 em koruli ; ez a leginkabb hasznalatos 2 mm atmer6jfi antennahuzallal 480 ... 600 O-os hullamellenallast ad (lasd az 5.4. abrat). Minel nagyobb a parhuzamos huzalok kozotti terkoz, a veszteseg a hDSSZU szige-

a csillapitas:
15,6' 100 ,,-:::4,7dB.

30

telesi szakasz kovetkezteben annal kisebb lesz, A nagyobb frekvenciaju savokban (pl. 28 MHz-en) azonban a "szeles" tapvonal maga is sugarozhat mar: a sugarzasi veszteseg ugrasszenien megno, es az eredmeny Bel es TVI ( =a radio- es tv-vetel
zavarasa). A 10 cm-es terkoz az osszes rovidhullama amatorsavokban jol hasznalhato. A terkoztarto merevitokkel nem erdemes takarekoskodni, hogy a tapvonal erosebb szelben is megtartsa alakjat es ne valtoztassa elektromos tulajdonsagait, A legszigeteleses tapvonal telepltesekor Ugyelni kell area, hogy a nyomvonalban eros toresek ne

Az 5.14. abra vizszintes rendezoien lev6 4,7 dBes pontra mer61egest huzunk es rneghatarozzuk metszespontjat a feszultsegegyenessel, majd a fuggoleges rendezon leolvassuk e ponthoz tartozo hatasfokot, arnely esetUnkben 58%. Ez 42%-os fesziilts6gvesztesegnek felel meg. A vevokeszilleken tebat az 500 1.1.V -os feszultsegnek csak az 58%kapja meg, vagyis 290fJ.V-ot, A tapvonal okozta

veszteseg 210 f.l.V. Ha a hasznalt tapvonal regi, akkor az oreged6s okozta veszteseg meg napvobb,
Jobb minOsegii tv-kabel hasznalatakor, amely200 MHz-en 6,7 dB/1 00 m, a 30 m-es hosszra es6 csillapltas mintegy 2 dB. Az 5. 14. abra alapjan ez kb, 2O%-Ds feszultsegcsillapitasnak felel meg, vagyis a vev6kesziilek berneneten kb. 400 I.I.V-os feszultseget kapunk.

at

legyenek. Kulonosen

kerulendok

a tapvonallal

parbuzamos femes targyak, Ha a tapvonal telepitesekor egy ereszcsatorna, femes oszlop vagy nagyobb femes targy elkerulese teljesseggel lehetet-

nek csillapitasa

len, akkor legalabb haromszoros

tapvonalsze-

Mindket peldat az 5.14. abran szaggatott vonalakkaljeloltiik be. Lathato, bogy a csillapltAs OkDZta veszteseg - killonOsen az URH-tartomaoyban - igen tekin.elyes lebet. Ezert celszcrli nrinCl rovi<iebb es jobb min6segii tapvonalat hasm8lni.

lessegnek megfelelo tavolsagot kell betartani. Kevesse ismert, de igen kivalo tulajdonsagu tapvonal a negyhuzalos legszigetelesCi tapvonal, Ez negy parhuzarnos huzalbol all, amelyeket egy kortarcsa keriileten, egyen16 terkozben vagy egy negyzetes lap sarkan rogzlthetunk. A muanyagb61 ke-

sziilt tarcsak (vagy kereszt alaku terkoztart6k) a feladatot latjak el, mint a "macskal~tra" terkoztartoi: a negy huzalb61 all6 koteg alakjat biztositjak.
ugyanazt

65

A tapvonal ket vegen a szernben levo huzalparokat Osszeki:itjiik (ard, es a2-t, tovabba bret es b2-t; IUd az 5.15. abrat), A tarcsa atmeroje, iIletve a huzalok kozottl terkoz ez esetben is 5 ... 15 em kozott lehet. Az ilyen negyhuzalos tapvonalak hullamellenallasa kisebb, mint az azonos terkozti kethuzalos tapvonalake (Z erteke 180... 28O.Q kozott van), ugyanakkor teljesen szimmetrikusak rendklvul kicsi a sugarzasi veszteseguk. Ezen-

5.1.6. Nagyfrekvencws tlipvonaIak jelijlese

A nagyfrekvencias tapvonalak jelolese a 78
lEe kozlerneny szerint: Az elso szamjegy a tapvonal hullamellenallasat jelenti Q-ban. A masodik szamjegy koaxialis kabelek: eseteben a dielektrikum kUls6 atmer6jet jelenti egesz mm -re felkerek itve, A harmadik szamjegy egy jelzoszam a 96-2. lEe ajanlasnak megfeleloen. PeJda.60-10-3 tipusu kabel eseten: 60 - a hullamellenAllAs 60 Q; 10 - a dielektrikum atmer6je 10 rnm; 3 - az IEC szerinti jelzdszam. Ha a koaxialis kibei ki.ils6 ved6kopenye a szokasos kivitelu PVC-kopenyt61 elrero, akkor ezt a Upusjelzes utani pontot koveto szamjeggyel jelolik. .0 - ved6kopeny nelkuli kivitel; .3 - mfianyag v6d6kopeny es femharisnya: .4 - rmianyag vedokopeny fernharisnyaval es rnuanyag kiilsQ kopennye] ; .40 - mfianyag vedokopeny, kills6 arnyekolo harisnya es kills6 vect6ki:ipeny mfianyagbol, Szimmetrikus tapvonal eseteben az elsd szarnjegy szinten a hullarnellenallast adja meg. Az ezt koveto bettijeloles a keresztmetszet alakjara utal. A - arnyekolatlan szirnmetrikus tapvonal, ahol a szigeteles a ket huzal kozott elvekonyodik; B - arnyekolatlan szimmetrikus tapvonal, abol a dielektrikum vegig egyenletes vastagsagu ; C - arnyekolatlan szimmerrikus tapvonal, tornld 1I1aku dielektrikummal; D - arnyekolt szimmetrikus tapvonal, A keresztmetszet alakjanak jelolesere szolgalo bettit az arnyekolatlan szirnrnetrikus tapvonalak eseteben szarnjegy koveti, amcly a kct vezcto kozotti terkozt adja meg, mig az arnyckolt szirnmetrikus tapvonalak eseteben a koaxialis kabelekhez hasonloan a dielektrikum atmer6j6t jelenti. Ezutan alEC jelzoszam kovetkezik, tovabba a koaxialis kabelekhez hasonloan a kUls6 vedelem jelolesere szolgalo szamjegyek, Pelda.300A7-1 tipusu kabel eseten: 300 - a hullamellenallas 300 n; A - arnyekolatlan szimrnetrikus tapvonal, ahol a ket huzal kozotti szigcteloresz vekonyabb; 7 - a huzalok kozotti terkoz, kb. 7 mm; 1 - lEe jelzQszam. 5.1.7. Egybuzalos blpvollal (Goubau-vezetek) A nagyfrekvencias energia nagyohb tavolsagu litvitele kis veszteseggel, az arnator-gyakorlatban ez ideig elegge mellozott egyhuzalos tapvonallal is

es

kenyek, mint az osszehasonlltc mereta kethuzalos tapvonalak.

klvul a kornyezet hatasara sokkal kevesbe erze-

'" -'"
-0

~ ....
-~
J _r N

em - ben 5.15. 6bra. Negyhuzalos tapvonal Z hullamellenattasanak vaItozasa a D huzalterkoz fiiggvenycben killonbOz6 huzalatmerok eseten Az 5.15. abra segitsegevel rneghatarozha a kulonfele atmerojil huzalbol es tcrkoztarto tarcsabol felepltett negyhuzalos tapvonal varhato hullarnellenallasa, A kereskedelemben kaphato szalagkabelt kedvez6tJen tulajdonsagai miatt az amator-gyakorlatban csak kiveteles esetben, pl. kitclcpulesnel eelszerfi hasznalni, Vitathatatlanullegjobb, deugyanakkor a legkoltsegesebb tapvonal a koaxialis kabel. Ennek kedvezo elektromos tulajdonsagait mar targyaltuk, Ehhez jarul, hogy telepitese ugyszolvan sernmifele problema! sem okoz : halozati vezetekhez hasonloan szerelheto fel barhova, Ha a PVC-kbpeny sertetlen, fold alatt is vezetheto, mindossze arra ken ugyelni, hogy a nyomvonalban tulsagosan eles toresek ne legyenek, mert a belso er helyzete a kabelharisnyahoz kepest megvaltozhat. ami a hullarnellenallas ertekenek ingadozasat

D terkor

10

15 20

to

okozhatja.
Az olyan koaxialis kabelek, ame1yeknek belso ere sodort, tobberii huzalbol (im.litzebOl) kesziilt, hajh~konyabb. mint a tomor rezhuzal-erfi koaxiIilis kabel, azonban csillapitasa is valamivel nagyobb. 'Ha a koaxialis kabel atlizik, a nedvesseg ti:ibbe nem tavolithato el, es a kibei haszruUhatatlanna valik.

66

megoldhat6. Ezt a tapvonalat Goubau-vezeteknek is nevezik, feltalalojenak neve szerint. A felszini hullamvezetesen alapul6 Goubauvezetek meglep6en egyszeru felepitesu : lenyegeben egy femes vezetOb61 All, amelyet egy tobbe-kevesbe vastag dielektrikum-reteg borlt (5.16. abra). A ve-

gitsegevel megoldani. Ez az 5.18. abran IAthat6 m6don egy felt51cser kozbeiktatasaval val6sithat6 meg. A koaxialis kabel harisnyajat a tolcserhez forrasztjuk, az eret pedig a tdlcser legmelyen a Goubau-vezetek erevel kotjilk ossze, Ha a toleser atmeroje nem tid kicsiny, a csatlakozasnal csupan

Szigetelo kopeny @--~abeler I<:eresltmetslet -~~~.~

Hcsszmetszet

5.16. MH'a. Egyhuzalos tapvonal

(Goubau-vezetek)

zeteket korulvevo szigetel6anyag hatasara azelektromagneses eroter a vezeto kornjezeteben koncentralodik, A nagyfrekvencias hullarn terjedesi sebessege ugyanis a szigetel6anyagban kisebb, mint a kornyezo levegoben, es igy a vezeteket borlto szigeteloreteg az elektromagneses teret mintegy "maga kore gyujti". Magaban a muanyag kopenyben az energianak csak kis hanyada terjed tova, a rome a vezeteket korulvevo terben aramlik, Az energia egy, a vezeteket koaxialisan kortllvevo hengeres legterben terjed tova, amely hengernek sugara a tapvonal kiviteletol a femes vezetek atmer6jet61. a m!ianyag kopeny atmer6jetOl es dielektromos tulajdonsagaitol ftigg6en 2 ... 3.1.. Az energia mintegy 9O%-a egy O,7A sugaru levegohengerben aramlik. Mivel az energiaaramlas a kornyezc levegoben gyakorlatilag sugarzasmentes folyamat, a Goubau-vezeteket rendklvul kicsiny csillapltas jellemzi, Az ilyen kis csillapitasu energiaatvitelnek terrneszetesen alapfeltetele, hogy a Goubau-vezetek kozvetlen kornyezeteben femes vagy nagyobb tomegf dielektromos targyak ne legyenek, Ennek a levegohengernek az almercUet - amelyben tehat az osszenergianak tobb mint 9O%-a aramtik - Iwuu{umeronek nevezik. Goubau-vezetekeket lebet61eg egyenes nyomvonalban kell teleplteni ; a megengedhet6 legnagyobb irinyvB.ltoztatB.s'}if' -nal nem lebet nagyobb. Az 5.17. abr.in egy amat6r celokra egyszerfien megvalosithato rogzitesi moo lathato. A raMI keszitett tartooszlop tetejen vizszintes keresztlecen V-alakban kifeszitett mfianyag zsinor (pI. egyerfl horgaszzsinor) rogzlti helyzeteben a Goubau-vezeteket, Minthogy a Goubau-vezetek aszirnmetrikus rendszer, az ad6hoz, illetve antennahoz val6 csatlakoztatasat celszerfi egy rovid koaxialis klibel so-

5.17. abra. Goubau-vezetek

felfuggesztese

csekely veszteseg lep fel, Kiilonosen kedvezo eredmeny erheto el az olyan tolcserrel, amelynek hoszsza lA es atrneroje )./2.

Kooxicli$
kobe]
A. kabelkiipeny

femtolcserre forrcS1tva

Femtblcser

.. '

..

Goubou -vererek

5.18. libra. Koaxialis kabel csatlakoztatasa vezetekhez

Goubau-

Meg kisebb veszteseggel csatlakoztatbat6 az energiaforras a Goubau-vezetekhez, ha exponencialis tolcsert alkalmazunk : az exponencialis tolcser segltsegevel gyakorlatilag vesztesegmentes itlesztes erheto el (5.19. libra). Az 5.3. tablazatban kiilonfele meretti Goubauvezetekek es nehany egyeb tapvonaltipus csillapitasi adatait foglaltuk ossze : szembetlino a Goubau-vezetekek nagysagrenddel kisebb vesztesege, Az NDK-ban ket ki.ilonbcz6 tipusu egyhuza. los tapvonalat gyArtanak. A 2/5-9109.0 tlpust elsOsorban normalis id6jarasi igenybevetelu helye-

s·

67

5.19. Dra. Expoucud6Iis

Goubau-vezetek

tOlc8i:rrel aatlakoztatott

ken alkalmazzak, mIg magas hegysegben, ahol jees nagymertekii zuzmarakepzodessel lebet S7Jimolni. a 4/10-9111.0 tipust kell alkalmazni. Az emlitett egyhuzalos tapvcnalak muszaki adatait az 5.4_tiblllzat tartalmazza. A megadott csillapit8si ertekek a csatolotolcser figye1embcvttele nelkill erteod6k. Nagyfoku nedvess6g, illetve jegescdb; vagy zuzmarasodas eseteben a csillaplt4s termeszetesen nOvekszik. A tol.cs6nitmCr6 optimAlis &teket a gy;irt6m(i a hatargesedes

atmero 68%-anak adja meg. Hegyvidekeken rna mar szarnos Goubau-vezerekes tapvonal mfikodik, a leghosszabb kb. 20 km hosszu, Elsosorban felrees6 alpesi volgyekben fekv6 falvak tv-ellatasat biztositjak segitsegukkel, azonban URH-ad6kt61 tetelepitett, magas tornyokban elhelyezett antennak taplAlAsara is sikeresen alkalrnaztak. A decimetertechnika terjedeseveljelentosege valoszlnfileg noni fog. azonban az URR- es tv-amator szamara is sok esetben e16nyt jelenthet hasznalata, fgy pi. kedve-

68

5.3, .ablaut, KUlonfele tapvonalak csillapitAsadatai Tapvonaltlpusa Csillapitas 2OOMHz-nel Npjkm

5.4. tsiblbat. NDK-gyanmanyu Goubau-vezetekek mtiszaki adatai

Tlpus

2/5-9109.0 tamar rezhuzal, itmero 2mm polietilen, ktilso atmerO 5mm 0,77 0,95 1,10 2,00 Np/krn Np/krn Np/krn Np/krn 2,3 1,6 1,3 0,6 m m m m

4/10-9111.0 t5m5r rezhuzal, atmer6 4mm polietilen, klils6 iitmero

tomm

BelsO er Goubau-vezetekek 25 mm kuM atmer6 10 mm kUM atmer6 8 mm IdlM atmer6 5 mm kuM itmer6 KoaxiIHis kabelek j6 min6segii, Iegszigeteleses koaxiilis kibei, 22 mm kUlso ii.tmerO j6 min6sCgii, tomor szigetelesfi kouialis kabel tv-szalagkabelek, arnyekolt szimmetrilrus kethuzalos tapvonalak 0,25 0,60 0,70 0,92 Szigetel6 Kbzepes csillapitds : 150 MHz-nel 200 MHz-nel 250 MHz-nel 500 MHz-nel 150 MHz-nei 200 MHz-nel 250 MHz-nel sao MHz-nel

4,3

9 ... 15 9 ... 30

0,50 0,63 0,76 1,40

Np/km Np/km Np/krn Np/krn 2,1 m 1,5 m 1,3 m 0,56 m

Hatdratmerr5 :

:z6tlen mely volgykatlanban fekv6 amator allomasok eseten, viszonylag egyszerfien valosithato meg a Goubau-tapvonalas antennataplalas, mint ez az 5.20. abran lathato. Egy kulonleges es erdekes alkalmazasi teriilete a Goubau-vezeteknek a mfiantennakenti hasznalata. Ha ugyanis egy legalabb 2OA. ossz-usagu tapb vonalat fokozatosan kozelltunk valamilyen erosen veszteseges dielektrikumhoz, a feliileti hullamok szinte tokeletesen elnye16dnek abban. Ilyen er6sen veszteseges dielektrikum a beton, teglafal, kavics, agyag vagy humusz. A Goubau-vezetekek szigetelokopenye szinte kizarolag polietilenbol keszul. A femes vezeto es a kopeny kUlsa atmerojenek aranya 1: 2,5. A poli-

etilen - mint ismeretes - tartos intenzlv napsugarzas hatasara veszit kedvezo elektromos tulajdonsagaibol, ezert rendszerint korommal pigrnentaIjak. Minthogya koromadalek is bizonyos foku csillapitast okoz, legii.jabban csak a kopeny felszinet vonjak be korommal, pigmentalt polietilennel, es igy id6a1l6 es igen kis vesztesegfi tapvonal keszitheto, Tajekoz6d6 kiserletekhez kopenyebol kibontott,

megfelelo atmeroaranyU

koaxialis kabel is hasz-

nalhato, ez esetben azonban rendszerint nagyobb szort terrel es csillapitassal kell szamolni,

kebelocrub

~icsatolo tiilcser

5.20_ ibra.. Goubau-vezetekes

antenna-tapvonal

69

5.2. Nagyfrekvenchis tapvonalak ftzikai tulajdonsagai

Az optimalis teljesltmenyatvitel feltetelei akkor vannak biztositva, ha a generator (pl. adovegfokozat) R, impedanciaja rnegegyezik a fogyaszt6 (p\. antenna) Ra impedanciajaval, Az energiaatvitelre szolgal6 tapvonalat jigyancsak iIIeszteni kell; Z hullamellenallasanak azonosna k kelllennie R i-vel. illetve Ra-val: (5.14)
Ez esetben az atviteli vesztesegek kizarolag rez- es dielektrornos vesztesegre korlstozodnak. a

Mint az 5.22. abran lathato, a nyitott tapvonalvegzodesen mindig fesztiltsegrnaximum merheto, Az ararneloszlasra hasonlo elgondolasok ervenye-

5.22.

abra.

Feszultsegeloszlas nyitott nagyfrekvencias tapvonalon (Ra=~)

a ketbuzaJos

5.2.1. Fesziiltsegeloszhls t8pvonal menten

Ha valamely kethuzalos tapvonalat olyan Ra terheloellenallassal zarunk Ie, arnely a tapvonal Zhullamellenallasaval azonos, a ttipvonalon aram16 egesz teljesitmeny a terhelocllcnallasban hasznalodik el. I1yenkor a tapvonal minden pontjan azonos feszultseg (es azonos aramintenzitas) merheto. Ezt az un, ilIesztett allapotot az 5.21. abran tuntettuk fel.

sek : minthogy a nyitott tapvonalvegzodesnel ararn nem folyhat, ezert ott ararnrninimurn van, vagyis feszultsegmaximum helyen aramminimum van es forditva. Mivel hullammczgasrol van 8z6, azt rnondjuk, hogy az aram es a feszultseg "90 -os faziseltolasban van egyrnashoz kepesr: a szinuszos eloszlasnak rnegfeleloen Aj4 tavolsagban feszultseges arammaximumok valtjak egymast, Az arames feszultsegeloszlasnak ezt a vezetek rncnti, periodikus ismetlodeset allohullamoknak nevezzuk,
0

A tapvonalon mindig akkor keletkeznek hullamok, ha a visszavert hullamok vannak a tipvonalon. Ilyenkor a tapvonal barmely pont jan rnerheto fesztiltseg az oda- es visszahalado hullamok feszultsegeinek vektorialis osszegevel egyen10. Ez a vektorialis abrazolas az elektrornagneses hullarnok terjedesenek idobeli lefutasan alapszik, A halad6 es reflektalt hullamok haladasi sebessegWl filggo fazisviszonyainak megfeleloen az allohullarnra jellernzo aram- es feszultsegeloszlas alakul ki. Ilyenkor a tapvonal barrnely pont jan

allo·

merheto impedancia a feszultseg es aram hanyadosaval lcsz egyenlo, S.ll. abra. Feszultsegeloszlas nagyfrekvencias vonalon illesztett allapotban (Ra = Z) tapValamely tapvonal allohullarnos mivolta az a1l6hullam-ardnnyal (angol neve: Standig Wave Ratio =SWR) vagy huliamossag] tenyezovel (s) jellemezhet6. Eza tapvonal menten fellepo legnagyobb es legkisebb feszilltseg hanyadosa, vagyis s mindig egyenlo vagy nagyobb, mint I :

Ha eltavolltjuk a lezaroellenallast, a nyitott vegzodes vegtelen ellenallast fog jelenteni (Ra = 00). A:z adobol a tapvonal menten vegigfuto hullam nem "I,lt" fogyaszt6t, es ezert a tapvonal vegen refiektalodva isrnet visszafele halad a kiindulasi pont fele, vagyis a tapvonalon egy oda- es visszarut6 hullam alakul ki, A veges bullamterjedesi sebesseg kevetkezteben az odavisszafele halad6 hullamok szuperporuU6dnak. (lasd az 5.22. abrat); azl hosszUsagU tapvonalon fesztiltseg, illetve aram-

(5.15)
Illesztes eseteben a tapvonalon csak egyiranyban halad6 hullam van, rnivel az Ra lezaroellenallason nem lep fel reflexio, Ezert a tapvonalon allohullamok nem alakulnak ki, es a hullarnossagi tenyezo

es

maximumok keletkeznek.

8=1.

70

Az s hullamossagi rlhltellyezo:

tenyezo reciproka

az m illesz(5.16)

vagy kisebb, mint 1. Ha a tapvonalat rovidrezarjuk, a fentihez hason10 helyzet alakul ki, csupan a fesziiltsegmaximumok es nullahelyek iJ4-gyel eltolodnak, miv;l a rovidzaron (Ra = 0) nem lephet fel feszilltseg. A viszonyokat a"z 5.23. libra szemlelteti. 5.24. ibra.

m egyenl6

:w
1Feszultsegeloszlas helyteleniil nagyfrekvencias tapvonalon:
(a) Ra>Z; (b) Ra< Z

illesztett

vagy

r
5.23, ibra. Fesztiltsegeloszlas rovidrezart nagyfrekvencias tapvonalon (Ra=O) Az uresjarat es rovidzarlat a tapvonal lezarasa-

Ra-Z

R1+Z'

(5.18)

nak ket szelsoseges esete: arrol ismerhet6k fel, hogy a feszilltsegeloszlasnak a vezetek men ten
mindket esetben kifejezett nullahelyei vannak. Vizsgaljuk meg, hogy mil yen fesziiltsegeloszlas .alakul ki abban az esetben, ha Ra lezaroellenallas nem nulla (rovidzarlat), de vegtelen (uresjarat) sem. A:z 5.24.(a) abran azt a helyzetet tiintettiik fel, amikor R. lezaroellenallas nagyobb, mint a tapvonal Z hulliimellen3.ltasa. Minthogy a terhelo-ellenallas a teljesitmeny kisebb-nagyobb hanyadat felemeszti, a refl.exi6 nem lesz teijes, az osszteljesitmenynek csupan "felesleges" resze, vagyis arnit a helytelen illesztes kovetkezteben ~ nem tud felemeszteni (~ :> Z). ver6dik vissza a bemenetre es

ahol Z a tapvonal hullarnellenallasa es Ra a lezaroellenallas, Amennyiben Ra lezaroellenallas tisztan rezisztiv, vagyis nines medd6 tagja, az r nem komplex, hanem valos ; pozitiv eredmenyt kapunk, ha Ra nagyobb, mint Zes negatlvot, baR,. kisebb, mint Z, peJda. Egy Z = 240 0. hullarnellenallasu tapvonal egy olyan antennahoz csatlakozik, amelynek vales talpponti ellenallasa Ra = 480 O. Az r refiexios tenyez5 az (5.17) 5sszefilgges alapjan :

--1
240 480 -+1 240

480

r=--=--=-""

2-1 2+1

1 3

+0,33.

hoz letre allohullamokat.

A feszultsegmaximum

es -minirnum aranya, vagyis a hullamossag lenyegesen kisebb, mint rovidzar vagy uresjarat eseteben, tovabba a feszultsegeloszlasnak nincsenek nullahelyei. Az 5.24.(b) abran az Ra <: Z eseteben kialakulo viszonyokat tuntettuk fel. A tapvonal vegen feszilluegminimum lep fel, mig az 5.24.(a) abranal, abol Ra :> Z volt, feszultsegmaximurnot kaptunk. A visszavert hanyadot az r reflexios tenyezo adja meg. melynck 6rteke az alabbiak szerint szarnlt-

A visszavert hullam amplitud6ja tehat mintegy 1/3-a az odafele halado hullamenak es polaritasuk megegyezik (+ eUljel, Ra> Z). Ha ugyanezt a tapvonalat Ra 60 O-os ellenallassal = zariuk le, a refjexios tenyezQ: --I 240 60 -+0 240

60

r=--=---=--=-=

0.25-1

-0,75 1,25

-3 5

0,25+ 1

-0,6.

hato; r=---,
Ra Ra~l Z (5.17)

Ez esetben a visszafele halad6 hullam arnplitudoja az odafele balad6 hullamenak es rnivel az el6jel negativ, fordftott polaritasu, V6gill.viD;giljuk meg a helyes illesztes esetet, vagyis amikor s; = Z= 240 0.. akar

3/s-e

r=--=--=-=O.

240 --1 240 240 -+1 240

1-10

-+ 1 Z

1+12

71

A 0 reflexi6s tenyezo arra utal, hogy nincsenek visszavert hullamok, vagyis az allohuliam-arany 1,00. A dimenzi6 nelki.ili m, r es s tenyezok k6zott tehat az alabbi osszefuggesekallnak fenn:
l+r s=l-r'

f610s kapacitiv reaktanciat induktivitassal kompenzaljuk vagy fordhva. Tokeletes illesztes csak akkor erhet6 el, ha minden meddo hanyadot kiktiszoboltunk vagy kompenzaltunk,

(5.19) 5.2.2.

tovabba
l-r m=--

Au6Iwuamo.k is k8ros sug8rz8s okozta

vesnesegek

l+r

(5.20)

r=--.

I-m l+m Z

(5.21)

Ha R,. <. Z, akkor

11=-

(5.22)

A hullamossag novekedesevel a tapvonal vesztesegei is nonek ; ezek az S.l.4. pontban targyalt csillapltashoz hozzaadodnak. A helytelen illesztes kovetkezteben fellepo veszteseg az s hullamossagi tcnyezobol szamithato az (5.15) osszefugges alapjan. A hullamossag okozta veszteseg decibelben: 101 (l +S)2 g 4s (5.26)

Ra m=Z Ha azonban Ra > Z, akkor

$=-

(5.23)

Ra Z Z

(5.24)

Kismerteku illesztetlenseg eseteben a veszteseg olyan csekely, bogy gyakorlatilag nem esik latba. Mint ez az 5.25. abran feltuntetett diagrambol lathate, az s = l,5-es a1I6hullamnAl a teljesltmenyatvitel hatasfoka hozzavetoleg 95%.
1,0

68

m=-.

(5.25)

<,

Ha a tapvonalakat idealis rneddoellenallassal zarjuk le, pl. kapacitassal vagy induktivitassal, akkor az uresjarathoz, illetve a rovidzarlathoz hason16 feszultsegeloszlas alakul ki, minthogy a rneddoellenallas nem vesz fel teljesitmenyt. A hullam visszaverodik, azonban a minimum-maximum gorbe a vonal menten olyan ertelernben to16dik el, bogy a tapvonal vegen kialakulo fesztiltsegamplitud6 a kapacitason, illetve induktivitason eso fesztlltsegnek feleljen meg. A valosagban a generator (ado-) es fogyaszto (antenna-) ellenallasa rendszerint tartalmaz kisebb-nagyobb medd6 hanyadot. A meddo hanyadot X-szel szokas jelolni ; ha elOjeliik pozitlv, akkor induknv meddo tagrol van sz6 (X L.l, mig negativ elojel eseteben a meddo tag kapacitiv (XC>. A meddo tagok az illesztest lerontjak, mivel kisebb-nagyobb reflexi6t okoznak, ezzel a teljesitmenyatvitel hatasfoka romlik. Ado-vegfokozatok kapacitlv vagy induktlv medd6 hanyadai megfele15 hangoloelemekkel kikuszobolhetok. Antennak talpponti ellenallasa akkor tartalmazmedd6 tagot, ba az antenna nines rezonanciaban a gerjesztd frekvenciaval. Ez esetben az antenna hosszanak valtoztatasaval rezonanciaba hozzuk, vagy ha ez mechanikai vagy egyeb okbol nem lehetseges, a

-.

0,1

'2.

s, hultomossagi

tenyeIo

10

5.25. abra. A teljesitmenyalViteI hatasfokanak vAltozasa a generator es fogyaszto kozotti illesztetlenseg ftiggvenyeben Az 5.26. abra segltsegevel a helyteleniil illesztett tapvonalon feJlepo osszes veszteseg hatarozhato meg decibelben. Ehhez eloszor meghatarozzuk a tokeletes rnesztesnel is fellepo veszteseget ; ez az alkalmazott tapvonal muszakl adataiban felttlntetett frekvenciafuggo esillapitasi ert6k segitsegevel Iehetseges, Ezutan az 5.26. abra diagramjanak vizsziotes rendezojen megkeressuk az igy kiszamitott csillapltasnak megfelelc5 decibelpontot. Erre a pontra mer6Jegest kepezve megkeressuk azt a gorbet. amely a tapvonal a1l6hulhim-aranylinak felel

72

to
f---_ .. -.

-+ ,
I7'S"

~~
S~

.c
I

OJ

'"

al
"0

-., '"
OJ
N

... '"
>
-+d

."

1,0
/

.:
f

V tV
f

V~
",

VpV

--.-

....

1--1l-

~
1/

vv
V

./

vV'

t:$ s;>
",

»-:
/

L- 1-1-

I.- 1- ....
_.. l-

'" .:.:
0
CJ

E -.,
;::J L -0

11'/ V V

./

./

..">J

= -c

V/V
0,1 ~

./

1/'" ~

V
~

»:
*

_i--'

y;" ~I

?t-

Io--~

Csillapltos okoztu vesd~S!:g dB-ben

W
fellep6

5.16. libra. Diagram nagyfrekvencias tapvonal illesztetlensege k5vetkezteben veszteseg meghatarozasara

meg. A fUgg61eges es a gorbe metszespontjat vizszintesen kivetftve a fiiggoleges rendez6re, az illesztetlens6g okozta tovabbi veszt~ decibelben kozvetlemil Jeolvashate.

PBiIIa. Egy adOante.nn.tt 20 m-es koaxUllis kabelen keresztill tipWunk. A apvonal-adatlap szerinti esillapltasa az Uzemi frekvencian 10 Np/km. A helytelen illesztes kawtkezreben az B116huJIam-aoiny s=3. Mekkora a decibelben kifejc:zett veszteseg? A 20 rn hossz1i vezerek csillapitAsa

osszes

20 10' -=0,2 1000 Mive11 Np= 8,686 dB. 0,2 Np=8,686'

Np.

0,2=1.75

dB,

Az 5.25. Abraval meghatarozhatjuk az eredo teljesftmenyatvitel hatasfokat is: 2,5 dB kabelcsillapitas eseteben az antenna altal lesugdrzott teliesitmeny mar csak mintegy SS%·a az eredetinek. NagyfrekvenciAs tapvonalak hajlamosak arra, hogy maguk is antennakent viselkedjenek; a kornyezetukbe lesugarzott teljesitmeny azonban a nagytavolsagujelatvitel szempontjabol gyakorlatilag teljesen elvesz, Emellett az antenna erdterere szuperpona lodva nemktvanatos jelleggorbe-torzulasokat es tovabbi vesztesegeket okozhatnak. Ezenkiviil - mint mar ernlitettiik - egy sugArz6 tapvonal kellemetlen radio· es tv-veteli zavarok forrasa szokott lenni. A tapvonalak nemklvanatos sugarzasa az illesztetlenseg mertek6t61 fiigg: az allohullam-arannyal

vagyis ti3kBetes illesztesnel felIep6, kiz8r6lag csillapit3.s okozta ~ 1,75 dB.

diagramjar61 leolvashato, hogy (vlzszintes tengely) & s =3 All6hul14m-arinyeseteben tovAbbi 0,75 dB (fiigg6leges teugeJy) hulJ4mosd.g okozta vesztesqgel keU szimolni. Az 0sszI::s kibelvesztes6g tebat
az 1.75 dB csillapltas

Az 5.26.

ab ra

1.75 +0,75 =2.5 dB.

no. Bizonyos mert6kben azonban a tokeletesen illesztett tlipvonal is sugarozhat. A kethuzalos tapvonal foldszimmetrikua, az egyes erek keresztmetszete is azonos, ezert a ket 6rben foly6 6.ram intenzitasa megegyezik. csupan irinyuk ellentetes, Ennek megfeJel6en az 8.1taluk gerjesztett mAgneses terek is elleatetes ir8.ny(lak. A ket azonos, de ellentetes irlmy6 mAgneses ter kioltana egynuist, ha a pArhuzamos tApvonal ket ere-

73

nek terbeli helyzete is azonos lenne; ez azonban gyakorlatilag nem valoslthato meg. A ket er kowtti kisebb-nagyobb terkoz miatt a magneses ter kolcsonOs kioltasa nem tokeletes. A kethuzalos tapvonal fentvazolt medon fellepo karos vesztesegi sugarzasa az uzemi frekvenciaja es a tapvonal-erek terkozenek negyzetevel no. Ebbol kovetkezik, hogy novekvo frekvenciaval a terkoz csokkentendo, A sugarzasi veszteseget figyelembe vev6 optimalls tapvonal-elhelyezes kovetendo szempontiaira, tovabba a telepites egyeb gyakorlati vonatkozasaira az 5.1.5. pontban mar kitertunk, Sugarzassveszteseg vonatkozasaban a koaxialis kabeleknek kedvez6bb tulajdonsagai vannak, minthogy tengelyszimmetrikus felepitesuk miatt sugarzas gyakoriatilag nem lep eel. Bizonyos esetekben azonban Un. kopenyhullarnok lephetnek fel, Ezek a kabelt burkolo femszovedeken kialakuto kompenzacios aramok kovetkezteben jonnek letre, hatasukra a kabelkopeny sugaroz, Kopenyhullamok jelentkezhetnek aszimmetrikus terheles eseteben is, amikor pl. szimmetrikus antennarendszert kozvetlenul aszimmetrikus koaxialls kabellel taplalunk, vagy amikor a kabel + antenna egyiittes a gerjesztofrekvenciaval valamiIyen rezonanciaban van (pl. felharmonikus rezonancia). IIyen esetben a kabel hosszanak valtoztatasaval segithetUnk a bajon.

5.2.3. A ketbuzalos tapvonal mint hangol6elem Mint lattuk, a Zhullamellenallasanak megfelelo impedanciaval Je nem zart tapvonalon allohullamok alakulnak ki: a tapvonalon fazisban eltolt aram- es feszultsegmaximumok ismetlcdnek periodikusan. Ezert a tapvonal minden egyes pont jan a fesziiltseg es aram viszonyabol egy impedanciaertek szamfthato, Mivel az ararn es feszultseg kozott faziskiilonbseg van, az igy szamltott ellenallas tiszta rezisztencia mellett reaktanciat is tartalmaz. Ennek jellege a faziseltolas iranyatol fligg6en induktiv (X r,), vagy kapacitiv (X d. Az 5.27. abran rovidrezart kethuzalos tapvonal impedanciavaltozasat ttintetttik fel a hullamhosszban kifejezett vonalhossz fuggvenyeben, Az abran a 0- vonal felett a pozitiv ( + ) tartomanyban az induktiv resz, a negativ (- ) tartomanyban a kapacitiv reaktanciak vannak. Ha a tapvonal rovidrezart vege felol indulunk el, a reaktancia az indukclvilcg vcgtelenig no. Minthogy ugyanabban a pontban a masik - tehat negativ - tartomanyban egy azonos nagysagrendfi kapacitlv reaktancia is fellep, ezert az impedancia sem induktlv, sem kapacitiv, hanem tisztan rezisztlv, Ezt ugy is ertelmezhctjiik, hogy a rovidzartol )./4 tavolsagban z'L induktlv reaktencia es egy aZODOS nagysaguXc katlv tartornanyban novekszik, majd )./4 tavolsagban

G)---

P - parhuzamos

rezcnoncie

~--------------------~ S .. sores
rezcncnem
kethuzalos

5.27. libra. ROvidrez8rt

a A hulbimhosszban

kifejezett I vonalhossz menten

tapvonal

impedanciavaltozasa

74

pacitiv reaktancia van parhuzamosan kapcsolva. Mint ismeretes, ez a kombinacio a parhuzamos

duktiv jellegil, )./2 tavolsagban nancia lep fel stb.

parhuzamos

rem-

rezgokorben is megtalalhato ; ennek megfeleloen a rovidrezart negyedhullamu tapvonal a parhuzamos rezgokor valamennyi tulajdonsagaval rendelkezik. A )./4 es Al2 kozotti szakaszon a kapacitiv reak·taneia is met csokken es Al2 tavolsagban metszi a (}-vonalat: ekkor tisztan rezisztiv es elmeletileg nulla. A rovidrezart felhullamu tapvonal tulajdonsagai a soros rezgdkorevel egyeznek meg. Megjegyzendo, hogy a fenti gondolati szembeallltas csak-ez idealis, vesztesegmentes allapotra vonatkozik, mint ahogy csupan a vesztesegmentes soros rezgokor ellenallasa nulla. es a parhuzamos .rezgokor irnpedanciaja is csak akkor vegtelen, ha a rezgokor vesztesegmentes. Az impedancia valtozasa a fent vazolt sorrendben periodikusan ismetlodik ; vagyis a rovidrezart kethuzalos tapvonal a ). hullamhosszra vonatkoztatott meretetcl fUgg6en mint kapacitas, indukti-

Kapcsolasi elemkent (induktivitas, kapacitas

vagy rezgokor) alkalmazott tapvonalak hossza altalaban kisebb vagy egyen16 )./4; ezzel ugyanis barmelyik klvant variacio megval6sithat6. Ha pl, induktivitasra van sziiksegilnk, rovidrezart tapvonalat veszimk, amelynek hossza kisebb, mint ).14. Ugyanez a darab kapacitaskent hasznalhato, mos hossza pontosan AI4, rovidrezart allapotban parhuzamos rezgokor, mig nyitottan soros rezg6korre alakul. A nyitott es rovidrezart kethuzalos

ha a rovidzart eltivol1tjuk. Ha a tapvonal elektro-

tapvonalak hangolasi viszonyait az 5.29. abran foglaltuk ossze, Az ilyen tapvonalszakaszok az

amator gyakorlatban igen sokfelekeppen alkalmazhatok, Mint kesobb latiuk, segitsegiikkel reaktanciak kompenzalhatok, impedancia transzformat lato stb,

Ha egy tapvonaldarabot reaktanciakent hasznalunk, a reaktancia erteke a tapvonal Zhosszatol es Z hullamellenallastol fog fiiggni. Ha feltetelezziik, hogy a tapvonal vesztesegmentes, vagy legalabbis gyakorlatilag elhanyagolhatoan kicsiny a veszteseg, akkor a A/4-nel hosszabb rovidrezart tapvonal induktiv reaktancla]a :

vitas, soros vagy parhuzarnos rezgokor szerepet

toltheti be.

Hasonloan viselkedik a vegen nyitott kethuzalos tapvonal. Mint az 5.28. abran lathato, az irnpedanciaviszonyok a rovidrezart allapothoz ke-

pest 9O~-kalel vannak tolva. A tapvonal nyitott

vcgen kozel vegtelen kapacitiv impcdancia merhees ez )./4 tavolsagban zerussa valik, Itt a tapvonal soros rezgokomek felel meg (az impedancia tisztan rezisztiv), A/4 es )./2 kozott a reaktancia in-

to

XL =Ztgl.
ahol I a tapvonalhossz fazisszogben lyettesitend6 be (lasd az 1.1. abrat),

(5.27) kifejezve he-

®~~---p rezcnencia

= pc.rhulIlmos

S = sores rerenoncio

5.28. libra. Nyitott kClhuzalos t!pvonal impedanciavaltozasa a ;. hullamhosszban kifejezett J vonalhossz rnenten

75

A lezort topvonol
~Ieklnlmos y~~ lilt hDmu.o~

vegen

Rovidebb mint 1../4

[<90')

1Ul::=
I

Fmu Itsigeloszlos

l~ktmmDS ",Ie< I~el~ene~jto th hDm"SOQ. oramkor

A nyitolt t~pvonol

::
-----

t:.?.jlt (=90·)

Ul::=
!
;

HOSSIObb mint 'A/It

rovidebb mint 'A/?' ~9O~<1BO·)

uV-I
u~ I
Al2
hosszu

:~
:0
b

0 la

Riividebb

Ub_
U~

Fesni Itsegeloszlas

vegen

lI!el~ell,eWO
or mkor

mint 'A/4 « 90°)

1Q

-r-r-r-r-o tl

---ob
~ 'A/It (- 90·) Hossrobb mint 'A/It mint 'AI? {>90;<180·

It
a
b

f
a
b

1"b

:: Tb
~

rovidebb

U~

(=1800)!

"'' '

I
j

r -

!u~
: ~ }.fZ0 (= 180 )

"""'== a
b

5.29. ibra.

es ennel

rovidebb, rovidrezart es nyitott tapvonalak hangolasi viszonyai

nagyfrekvencias

A fenti 5sszefliggesbOl meg egy fontos kovetkeztetes vonbat6 le ; minthogy tg 4S' = 1, ezert a tapvonal rovidrezart veget6145°-ra (=A!8)XL mindig a tapvonal Z hul1AmellenAlbisavallesz azonos. A fentiek.hez hasonI6an a A.{4-nelhosszabb nyitott tapvonal Xc kapacitiv reaktanciaia Xc =Z ctg I. (5.28) 5,0
r----r--------;--or--.

~,5 ~,O
::n

Minthogy ctg 45° = 1. a nyitott tapvonal vegz6desetal )../8 tavolsagbanX c ugyancsak Z-vellesz azonos. Az (5.27) es (5.28) osszefUggesek alapjan keszltett diagram segitsegevel (5.30. abra) A/4-nel hoszszabb tapvonalak irnpedancia viszonyai egyszerfien es gyorsan hatarozhatok meg. Az abnl.o fazisszogben kifejezett elektromos hossz fuggvenyeben a X z viszonyt tUntettiik fel. Az Xci Z a nyitott es az X LIZ gorbe a zart tapvonalra vonatkozik.
PeJda. Egy Z = 400 0 hullamellenallasu tapvonaldarab elektromos hossza ).j12=30°. Meghatarozando az XL induktiv ellentUlas. A vizszintes rendez6n a 30"-os ponton merdlegest eme1Unk; a rner61eges es XIlZ gfube metszespontjat kivetltiuk a fiigg61eges rendez6re, ahol az XI Z viszony leolvashat6: "'"0,6. Ebb6J XL =400·0,6=240 O. Ha a renti tapvonal nyitott, a kapacitlv reaktancia hasonl6keppen hatarozhat6 meg; az XcfL gorbe metszespon~at kivetitve XIZ=1,75 es ebb51 Xc=400· 1,75=70 O.

3,5

g '3,0 ... ~ 2,5

!:! '2,0
><:.

1,5

1J1
0,5

10 10 '30 40 50 60 70 80 g~

Velefekhossz sloqfokbon

A/S

A/It

5.30...... A 1I4-D6l riMdebb nyitoft 6s r6vidrezart impcdmc:iavisl:ooyaiDak \'6ltoz6sa a Z huDBmellen4DU 6s a fokotban kifejc:zeU vonalhossz flJggveny6ben

A gfubCk tenn6szetesen fordltott iranyban is haszoAlbat6k. Ha pl. adott impedanciaju tapvonaldarabra van szUkseglink, elobb kiszarnitjuk az

76

X/Z aranyt es rnegkeressiik a fligg61eges rendez6n.

Ezut{m vizszintesen megkapjuk

A metszespontot a tapvonaldarab hosszat. Az induktlv es kapacitiv reaktanciaknak megfelelo induktlvirasok es kapacitasok frekvenciafuggok. Ertekuk az alabbi ismert osszefliggesek segitsegevel szamithato vagy nomogramokb61
k6zvetleni.il meghatarozhato : XL = wL = 2n/L

kivetitjuk a megfele16 gorbere. a vizszintes rendez6re vetitve,

kabb esetben keriilhetok el teljesen, a tapvcnalon pszeu(/o-holad6hul/amok alakulnak ki. Ezek olyan kisebb-nagyobb a116kb, az 5.24. abra szerint. Az amater-gyakorlatban az s = 2 a1l6huUamarany meg elfogadhat6. haladohullamok, amelyekre hullamok szuperponA16dnak

A tapvonal illesztesi bihlii, amelyeket az adovegfokozat, illetoleg a vevo-bemenet okozhatnak,

viszonylag k6nnyen kikuszobolhetck, A korszen1 amat6r adoberendezesekben olyan konnyen hozzMerhet6 hangolo- es csatol6elemek talalhatok, amelyeknek segltsegevel optimalis impedanciaillesztes elvegezheto, Esetleg feUepo meddo tagok az ad6 kimeneti korenek pontos rezonanciara hangolasaval sziintethetOk meg. A tapvonal csatlakoztatasanak kulonfele m6dozatait a 8. fejezetben targyaljuk. Nehezebb vagy legalabbis kenyelmetlenebb azokat az illesztesi hibakat kornpenzalni, amelyek a rendszerint nehezen megkozelitheto antenna-betaplalasi pontnal lepnek fel. Az ilyen illesztesi hiba a tapvonal ado fe16li vegen semmifele beavatkozassal nem szuntetheto meg; a hullamossag a tapvonalrol nem ttintetheto el ; ez csak a hiba forrasanat, az antennanal lehetseges, Ez a 6. fejezetben

(5.29) (5.30)

es

• 1 1 Xc = wC = 2:n:fC •

5.3. A taphUAs m6djai

Mivel az antennar eelszeru minel magasabbra es zavaro targyakt61 tavol telepiteni, az ado, ilIetve vevo es antenna k6:ze rendszerint hosszabb-rovidebb energiaszalllto tapvonalat kell iktatni. A tapvonalat csak kiveteles esetekben mellozhetjiik, mint pl. rokavevoknel, kis hordozhat6 adovevoknel stb. Az amator-gyakorlatban a hangalt

es az iilesztett tapvanalon keresztiili antennataplalasi m6d terjedt el. Egyes esetekben a kett6 kombinaci6ja is alkalmazhato, ilyenkor vegyes tap/idasr61 beszeliln1c.

targyalando illesztd es transzforrnalo tagok segltsegevel oldhato meg. Az· impedanciaillesztes

csak akkor kifogastalan, ha az esetleges induktiv vagy kapacitiv medd6 tagot is kompenzaljuk, Iiyenek akkor lepnek fel, ha azantenna rezonanciafrekvenciaja nem azonos a gerjesztofrekvenciaval. A medd6 hanyad kompenzalasarol ugyancsak a 6. fejezetben lesz reszletesebben 5z6. IlIesztett tapvonalkent barrnely kivitelfi kethuzalos tipus szamitasba j ohet, meg a hazilag keszult, de meghatarozott hullamellenallasu "macskaletra" is. A legkedvezdbb eredmenyek koaxialis kabellel erhet6k el, bar ezek szimmetrikus antennahoz (pI. dipolushoz) csak szimmetrizalo transzformater (lasd a 7. fejezetet) kozbeiktatasaval csatlakoztathatok,

5.3.1. Az lllesztett bl,...onaI Ha egy tapvonalnal az (5.14) keplet szerint irnpedaneiaillesztes feltetele biztositva van, a feszultArameloszlAs az 5.2t. abra szerint fog alakulni. Mivel egyet1en ponton sem alakul ki a116hullam, az iUesztett tapvonal hossza tetszOleges lehet, Ilyen1cor -legatabbis koaxialis kabeleknel .. csupAn az elkerOlhetetlen frekvenciafuggo 1I1.pVOnalcsi1lapftAs lep fel (lasd az 5.1.4. pontot). Am.yeicolatlan szimmetrikus kethuzalos tapvonalakruiI meg az 5.2.2. pontban targyalt sugArnisi vesztes6g is hozzajarul, Osszehasonlithat6 korillm~Yek kozBtt a szabatosan illesztett tapvonal biztositja a legveszresegmentesebb energid.tvitelt. Az ilIesztett tjpvonalon terjed6 huIJamokat haJodOludJ/unok1fOk is nevezik. Az amat6r-gyakorlathan ez6rt ezeket halad6huHam6 tjpvonalnak is szok8s neve:m.i. Mivel az iIlesztesi bibAk a legrit-

reg- es

Az ultrarovid-

ban kiz.ar61ag illesztett tapvonalak hasznalatosak, Egy savon i.iz6ne16 antennakat meg a rovidhullamu tartomanyban is illesztett tapvonallal eelszerfi gerjeszteni. Az olyan antennaknal, amelyeket felbarmonikus rezonarorkenr tobbsavos iizemben is haszruUunk, az iIlesztett tapvonalak csak fcltetelesen alkalmazhat6k. Ennek oka, bogy a felharmonikusan gerjesztett antennak talpponti impedanci!ja ~ rezonanciaviszonyai valtoznak, ezert tok61etes i1.lesztbI mindig csak egy savon erhet6 el ;

es decimeter-hullamtartomany-

77

5.31. libra. Kethuzalos tapvonal, Z=300

Az 5.32. a bran egy elektromosan All hosszusagu hangolt kethuzalos tapvonalon fellepo aram- es feszultsegeloszlast ti.intettiink fel. A ket nyil arra uta I, hogy a vonal ket szaraban folyo aram iranya ellentetes. Ez egyebkent az arameloszlasi gorbe helyzetebol is kovetkezik, Mint mar emlitettuk, az ellentetes aramirany kovetkezteben a magneses ~.:i.2.A Iaogolt tapvonal eroterek is kioltjak egymast, ezert a tapvonal alig sugaroz. A sugarzas annal kisebb, minel kisebb az Az 5.2.3. pontban bemutattuk, hogy a tapvouzemi frekvencia es a huzalkoz, Minthogy a kisebb nal hogyan hasznalbato hangoloelemkent. Mint huzalkoz szuksegszertien kisebb hullarnellenallast az 5.27.,5.28. es 5.29. abnikb61 lathato, a hangolt tapvonal impedanciaja minden aram- es feszi.ilt- jelent, attalanossagban kimondhatjuk, hogy azonos frekvencian kisebb hullamellenallasu tapvonal segcsomopontnal valossa valik. Mint tudjuk, az kevesbe sugaroz (kisebb a sugarzasi veszteseg), aram- es fesziiltsegcsornopontok mindig )./4 tavolmint a nagyobb hullarnellenallasu tapvonal, sagban ismetlodve alakulnak ki. Ezert egy tapvoAz 5.32. abrabol az is lathato, bogy a felhullanal akkor tekintend6 hangoltnak, ha hossza )./4 mil tapvonal ki- es bemeneten azonos impedanciavagy annak egesz szamu tobbszorose (2X)./4, viszonyok uralkodnak, mert az aram es feszultseg 3 Xl/4 stb.), noha az ilyen hangolt tapvonalon viszonya rnindket esetben azonos. Az a korulmeny, aIl6bullAmok vannak, bemeneti es kimeneti impehogy a feszultseg 1800-kal fazisban el van tolva, danciAja megis vales, vagyis timan rezisztiv, fenti meggondolasaink szempontjabol erdektelen. FeSlultsfg Arom A gyakorlat szamara az alabbi szabaly foglalhato ossze : Egy IuJneo/t ttipvonal, amelynek az elektromos hossza az iizem; [rekvencla hultamhosszanak <..... __ fete vagy annak ege.sz.szamu t6bbszvri}.se (2' ).12; ...._--3 •)./2 stb.), (lJIJII1k mindket vegen azonos aram-r-fe_ ,.. sziiltseg viszony uralkodik. Ezert az antenna talpponti impedanciaja 1: 1 aranyban jelenik meg a tapvonal vegen. feszi.iltse Ez aztjelenti, hogy az antenna illesztese celjab61 magan az antennan semmilyen modositast nem 5.32. iIn. An6bulh\mok 87 ~lektromosan )./2 hosszU ken vegrehajtani, mert a talppont impedanciakCtbuzalos tapvonalon a tobbi savon szuksegszenien kisebb-nagyobb ilIesztetlenseg es meddo tagok lepnek fel. A megoldas modozataira az 5.3.3. pontban fogunk visszaterni, Az 5.31. abnin egy hazilag keszult 300 Q hullamellenallasu tapvonal kepe lathato.

-;><;>~
,-

_ -_----

78

ZZ = arom-maximum: kis impedancin

Z'Z'= arom-maximum: kis impedoncia ZZ = Z'l'

1(1.

lZ = Dram-minimum:

rt'- oromZZ
(b) gerjesztett dipolus:
= zt'

nagy impedoncia minimum: nagy impedoncin

Z' Z'
(0 ) 5.33. abra. Hangolt tapvonallal

(a) han galt ;"/2 hosszU tApvonal, a ZZ bemeneti enemlll'" a tapvonat al06 ve~en mint ozona! Z' Z' cUcluUl8s to.. jelenik meg; (b) UI!Y8fl&2: a dip6lus, de ketszeres frekvencian gerjesztve ; az eredetileg relhulhlmu Id;p6lus teljeshulilimuva alakul at; a tapvona! ho ••za 1)" Z'Z'szinten azonos ZZ-vel

..

erteketo] fi.iggetleniil a tapvonal ado feloli vegen megjelenik. Itt pedig viszonylag egyszertien iJleszthet6 impedancia helyesen az ado-vegfokozathoz vagy vevo-bernenethez. Hangolt tapvonal segltsegevel az antenna felharmonikus gerjesztessel tobb savon is tizerneltetheto, ami illesztett tapvonallal nem oldhato meg. Az 5.33. abran egy ilyen esetet tuntettunk fel. Az a reszabran egy felhullamu 7 MHz-es dipolus lathato, amelyet hangolt felhullamu tapvonal segitsegevel gerjesztilnk. A felhullamu dipolus mintegy 60 Q-os ZZ talpponti ellenallasa a tapvonal also vegen 1: 1 aranyban mint Z' Z' jelenik meg (a tapvonal sajat hullamellenallasa ez esetbcn erdektelen), Ha ugyanezt a dipolust ketszeres frekvencian (14 MHz) gerjesztjuk, tcljeshullamu dipoluskent fog viselkedni, rnclynek ZZ talpponti ellenallasa igen nagy lesz. Mint az 5.33.{b) abran lathato, a felhullamu tapvonal teljeshullamuva (2 X)./2) alakul at, es az antenna ZZ bemeneti ellenallasa azonos ertekben mint Z' Z' jelenik meg a tapvonal also vegen, es itt illesztendo az ado-vegfokozathoz, Mint ismeretes, a kethuzalos tapvonal bemeneti es kimeneti ellenallasa vales ertek, ha az elektromos hossz )./4 (lasd az 5.2.3. pontot), Ezert a negyedhuljamu tapvonal is hasznalhato hangolt tapvonalkent, Az 5.34. abran a )./4 tapvonal aram- es feszultsegeloszlasat tuntettuk fel : lathato, hogy az ararn- es feszultsegviszonyok a tapvonal ket vegcn tukorkepei egymasnak ; cbbol kovetkezik, hogy a bemenetre kapcsoIt nagy impedancia a kimeneten mint kis impedancia jelentkezik es forditva. Ezert a negyedhullamu tapvonalat altahiban negyedhul-

lamu transzformatornak nevezik (reszletesebben lasd a 6. fejezetben), Ez esetben azonban a tapvonal Z bulldmellenallasa donttl fontossagu tenyezo ;
ez hatarozza meg ugyanis az atteteli viszonyt : (5.31) ahol ZE a tapvonal bemeneti ellenallasa es ZA a tapvonal kimeneti ellenallasa. A hangolt negyedhullamu tapvonalra az alabbi szabaly ervenyes : az a hangolt tapvonal, amelynek

elektromos hossza ).,j4vagy annak pdratlan szamu tobbszorose (3/.).,5/4)., 7h'A stb.), annak bemenelen az aram-Jesziiltseg viszony forditottja a kimeneten levo izram-/eszultseg viszonynak, teMt impedanciatranszformatorkent mfikOdik.

5.34.

libra. Elektrornosan ).f4 hosszu kethuzalos tapvonal aram- es feszi.iltsegeloszl.Asa

Az 5.35. abran negyedhullarnu tapvonallal gerjesztett antennak larhatok, Az 5.35,(a) abran lathato felhullarnu dipolus kicsiny talpponti ellenallasa ZZ (::::: 0 Q) a tapvonal aljan az (5.31) ossze6 fLiggesnek megfe1el6en mint nagy impedancia jelentkezik. Az 5.35.(b) abra teljeshullamu dipolu-

79

Arom

),/4 (0) i' ZZ= aram-maximum: ~is impedcncio rr- crnm- minimum: nagy impedontio ZZ< ZIZ'
Z

ZI= orcm-rninirnum

rr-

,. 1;lIlgy impedoncin aram- rncxrrnurn . kis impedancio 1Z>l'Z'

Z'

(b)

5.3S.

am.

IDeS2tett tlipvonallal gcJjesztett dipolus:

(a) feJ.b.ullAmu dip61ua "/4 hos.m1 i1IeaDett Upvonallal; alll&in6 kl$ ZZ bemeneti ellemi.ll4sa Z'Z' betipl,u4sJ pontblj!l mint nqy eUeoaIlU jelentkezlk; (b) tcl,jcahgUimli dip6lua )./4 bosuU i1Lesztell tipvonaUaJ; ~a sUlllrz6 nal7 ZZ bemeaeti eJkn .. lI.... a Z'Z' betipWDi ponlban miIU m ellenilhls jelenlke%ik

sanak ZZ talpponti elleruillAsa a tapvonal a1jAn, mint Z' Z' kis ellenallas jelentkezik, mint az egyebkent az arameloszIasb61 is kitilnik. A hangolt tApvooal az antenna nem suga.rz6 meghosszabbltasakent is felfoghato, A tapvonalnak es antenruUlak egyuttesen is rezonanciaban kell lenniok, Hz azt jelenti, hogy a sugarzo es a nem

sugarzo hAnyadnak kulon-kulon vizsgalva nem keU feltetlentil rezonanciaban lennie, ha egyllttesen rezonanciaban is vannak. Ezert pl. egy till roo vidre vagy tid hosszura sikeriilt sugarzo meddo b!nyada a tApvonal als6 vegenek meghosszabbi-

Szigetehi h\rkriztorto

->:

tasa val, illetveroviditesevel kompenzalha to. Agyakorlatban a tapvonalnak ez a meghosszabbltasa, iIletve megrovidltese nem mechanikusan, hanem - megfeleld antennahangol6 egysegekkel-> elektromos uton vegezheto (lasd 5.36. abra), Ilyenkor eloszor a tapvonal vegen uralkod6 impedanciaviszonyok batarozandok meg: nagy impedancia - aramminimum, kis impedaneia arammaximum. Aramcsatolasnal az 5.36.(a) szerinti soros csatolast alkalmazzuk, mig feszUltsegcsatolasnal az 5.36.(b) szerinti parhuzamos csatolast. Tobbsavos antennaknal jol bevalt az 5.36.(c) libra szerinti univerzalis csatolokor, amelyet szilkseg szerint aram vagy feszultsegcsatolokent alkalmazhatunk, Erre a eelra a szimmetrikus II-sziirok (az un, Collins-sziirok) is kivaloan megfelelnek, A csatolokoroket egy kes6bbi fejezetben reszletesen tar-

l'

CsotDlo (0)

'----..

tekercs III odo vigfDkozutah at

(b)
'1M6 fjpYoIW

/'

(c)

5.36. ibn. Tipvonai csatlakoztatisa:

(a) IdI Z'Z' bamDDed .....
boz (u._toIU); (b) Da&J Z'Z' ~ catbkom ..... IZ ad6IK!iz (ftwzO~"""); ~6llaIUoI~

cad.tonat ... az adO.

elJea6JlMll

(c)

mm. \'aIY

t&pYOnal

re-

gyaljuk. A hangolt tapvonalak geometriai hosszat nem celszeru pontosan rezonanciara meretezni, mert ez esetben a FOld fete azonos fazisu hullamok lephetnek fel (un, Marconi-effektus). Ilyenkor a hangolt tapvonal antennakent mtikodik es eros en sugaroz, ezert celszerfi a hangolt tapvonalat rezonans hosszanal valamivel rovidebbre vagy hosszabbra kesziteni es antennacsatolokorrel pontos rezonanciaba hozni, A hangolt es illesztett tapvonal kombinaciojat, a vegyes taplAlast a 8. fejezetben fogjuk targyalni.

80

6. Illesztd es transzformalo egysegek

Az illeszto, iIIetve transzformalo

egysegeket

az

antennak tipIal3.s3..hoz csak akkor kell hasznalni, ha a tapvonal illesztesere szukseg van. Hangolt tapvonalak eseten maga a tapvonal vegzi el a transzformalast.
Elektromos es mechanikai szempontb61 mindig a legjobb antenna-rnegoldas, amely kulon illesztest nem tesz szuksegessc. A transzformalo egysegeknek az a hatranyos tulajdonsaguk, hogy az antenna savszelesseget csokkentik. Ezert kell arra torekedni, hogy a sugarzo talpponti ellenallasa a

Wen a delta-illesztes ket felsd csatlakozasi pontjat a sugarzo kozeppontjatol egyenlo tavolsagban leva ket pontra kotjuk, ahol a sugarzo impedanciaja a tapvezetek hullamellenallasaval azonos, A tapvonal ket szetfeszitett szara a gorog abece nagy d betfijehez hasonlit, innen szarmazik ennek az illesztesi modszernek az elnevezese.

rendelkezesre allo tapvonal hullamellenallasaval megegyezzen. Ez legkonnyebben az ultrarovid hullarmi tartomanyban va16sithat6 meg hurokdipolus hasznalataval, A hurok-dipolus celszerf

jovo

meretezesevel

gyakorlatilag

barrnilyen

szamitasba

talpponti ellenallas megvaloslthato (lasd a

Pl.,GOO Q-os tapvonal

4.1. alfejezetet). A rovidhullamu tartomanyban a hurok-dipolus mechanikai okokb61 csak nehezen "Vag} tokeletlenul val6s1that6 meg. Az illeszto es transzformalo elemek nemcsak: az

6.1.

abra.

A delta-illesztes

antennak talppontjWl hasznalhatok, hanem a dipoluskornbinaciok tagjai kozott is osszekoto

elernkent.

6.1. A delta-illesztes
A 6.1. libra szerinti delta-illesztes elonyosen
hasznalhato 400 ... 600 il.--os hulhlmellenalhisu hazi keszl.tesiJ kethuzalos tapvonal illesztesebez, rovidhullamu dip6iushoz. A felhulhimu dipolus aram+fesziiltseg eloszlasanak, vagyis az abb6llevezetheto eredo lmpedanciaeloszlasnak megfele-

A tapvonal-csatlakozas hatasara az antenna elektromosan rneghcsszabbodik, vagyis rezonanciafrekvenciaja a kisebb tartomany fele tolodik el, Igy az eredeti, az antennameretezes alapjaul szolgate uzerni frekvencian az antenna betaplaIasi

pontja kisebb-nagyobb meddo tagot tartalmaz ; ez azt jelenti, hogy a tapvonalon allchullamok
fognak fellepni, Ezek az allohullamok csak ugy csokkenthetok vagy szuntethetok meg, ha a SUo gllrz6k hosszat az uzemi frekvencianal valarnivel nagyobbra meretezzuk (vagyis a hosszat csokkentjuk). Ennek kovetkezteben kapacitiv reaktancia lep rei, amely viszont - helyes mererezes esete-

6 Antennakonyv

81

ben - a delta-illesztes okozta induktlv reak tanciat kompenzalni kepes, AzX/D viszonyt altalaban 1/1,25-ra szokas valasztani, Egy 600 D-os tapvonal illesztese felhullamu dipolushoz az alabbi kozelito kepletek segitsegevel meretezheto :

rovidhuUlmu antennaknal :
X =3600

'

(6.1)

ultrarovid hullarnu antennaknal :

X =3450

es

f
D = 4510

(6.2)

'

(6.3)

ahol X es D em-ben es/MHz-ben helyettesltendo

be.

A delta-illesztes egyik legfoatosabb mechanikai e16nye, hogy a sugarzot geometriai kozeppontjaban nem kell elvagni, mint a felhullamu dipolusnal altalaban szokasos, Sugarzo kozeppontja femesen rogzitheto barmilyen femes tartoszerkezethez, iIletve foldelheto,

6.2. A T'-illesztes
A 6.2. abran vazolt T'-illesztes a delta-illesztesbol szarmaztathato. Lenyegeben a delta-illesztes egy mechanikusan merev valtozata, ezert foleg csobol keszult sugarzok eseteben alkalmazhat6 elonyosen. EbbOl kovetkezik, hogy a Tvillesztes az ultrarovid hullarnu tartomanyban terjedt el leginkabb,

gyakran hasznaljak rovidhullamu forgathato iranyantennak illesztesehez is. A Tvillesztes - valamivel csekelyebb anyagigenyessegen kivul - az ultrarovid hullamu tartornanyban alig jelent elonyt az egyszerfi hurok-dipolussal szemben. Ellenkezoleg : a sugarzot es a T -tagokat osszekoto bilincsek - delta-illeszteshez hasonloan - medd6 tagot visznek a rendszerbe, Minthogy a T-tagok a sugarzotol viszonylag kis tavolsagban, azzal parhuzamosan foglalnak helyet, az induktiv reaktancia lenyegesen nagyobb Jesz, mint a delta-illesztes eseteben, A kompenzalassal jaro nehezkes behangolas megfelekien meretezett hurok-dipolus alkalmazasa eseten elmarad. A 6.2. abra szerinti Tvillesztes talpponti ellenallasa vales, ha az X tavolsag az I sugarzo 0,475szerese, tovabba D =0,033.1., d1 =d2 cs 'Afd1 karcsusagi tenyezo erteke 150 korul van. Ilyen feltetelek mellett a betaplalasi pont ellenallasa kozel 6500, ha a sugarzo felhullamu dipolus. Minthogy az egyszerfi A/2 dipolus talpponti ellenallasa 60 ... 700 koruli, a fenti meretezesii T'-illesztd tag segitsegevel 1: 10 aranyu irnpedanciatranszformaciot sikerill elerni, AT-tag bilincseinek minden egyeb beallitasa komplex talpponti irnpedanciat eredmenyez, amelynek medd6 tagja csak a sugarzo hosszanak megfelelo valtoztatasaval kompenzalhate, Igy a T -taggal270 es 600 0 kozott barrnilyen vales talpponti ellenallas beallirhato. A fenti feltetelek mellett, de X =0,51 eseteben az elerheto impedanciatranszformacio viszonya I : 6, vagyis az egyszerfi felhullamu dip61us eseteben 400 D bemeneti ellenallast kapunk. A sugarzo
I hosszanak meretezese ez esetben az alabbi ossze-

fiigges alapjan vegezheto el : I 138250

sagu valtozatat

azonban

egyik elektromosan

kedvez6bb

tulajdon-

(a gamma- vagy omega-illesztest)

(6.4)

0- 0,01 ... 0,04- A d1 ;d1 (0)

Tapvonol pq40Q-os
(b)
r<lridz&r-bilino:. vazJata

6.2. Ora. A Teillesztes;

(a) RCrte:mi fdCpi1Cs; (b) az dmozdItbat6

ahol I mm-ben es f MHz-ben helyettesitendo be. A fenti osszefuggesnel a i.!d ''=' 150 karcsusagi tenyez6 okozta rovidules szinten figyelembe van veve.

X =0,7 I eseteben az impedanciatranszforrnaci6 1:. 4,5 ( ~ 300 Q), mikozben 1= 130580 az I hossz: (6.5)

A gyakorlati kivitelezes alkalrnaval tigyelni kell arra, hogy aT-tag bilincseinek helyzete a finombeallitas soran az eredeti szamitott helyzetukhoz kepest kisrnertekben valtoztathato legyen. A rovidhullarnu tartomany fels6 savjaiban a fenti rneretezesf normal T -illeszto tag kisse ormotlan , ilyenkor celszeni d~ atmerot es D terkozt cso kkenteni. Egy kb. 300 h.-os talpponti ellenallast eredrnenyezo T-tag adatai lathatok a 6.3. ab-

nines szukseg, mert a fclbp6 induktiv reaktanclat a betaplalasi pontnal elh zlyezett ket soros kondenzator segitscgcvel ko.npenzalhatjuk. Gyakorlati tapasztalatok alapjan a forgokondenzatorok maximalis kapacitasu mintcgy 8 pF az i.izemi hulIarnhossz minden egyes meterere, vagyis a 10 m-es arnatorsavban kb. 80 pF-os kondenzatorokat kell beepiteni, A gyakorlatban ugy jarunk el helyesen, ha a hangolas elvegzese utan a forgokondenzatoron beallitott kapacitasertekeket pontosan megmerjuk, majd azonos ertekfi, j6 rninosegfi kondenzatorral (keramia, csillarn) helyettesitjiik. Az idojarasi viszontagsagok ellen celszerfi a kondenzatorokat vizmentesen leragasztott mfianyag (pl. polisztirol) dobozkaba beepiteni.

6.3. A gamma-illesztes
akkor celszeru szimmetrikus sugarzot (f6leg forgathat6 iranysugarzokat) kulon szimrnetrizalo transzforrnator kozbeiktatasa nelkul akarunk koaxialis kabellel taplalni. A T-tagos illeszteshez hasonloan, segitsegevel impedancia illesztes is megva16sUhat6; mint a 6.4. abran lathato, a gamma-tag lenyegeben egy fel Tvtag, Ez a megoldas elektromos szempontbol latszolag nem tokeletes: az aszimmetrikus taplalas rniatt feltetelezhcto ugyanis, hogy a dipolus ket fele nem gerjesztodik egyenlctesen, Ez azonban csak A rovidhullarnu tartornanyban

a gamma-illesztes hasznalata, amikor

24Q.. 300
tcpvonal

Q-os

6.3. 1iIIrIl. Tvillesztoelem kapacitiv

kompenzalassal

es D =4d1;Xtavolsag hozzavetoleg A/8, vagyis az I sugarzohossz mintegy 24%-a. A sugarzo hosszanak modosttasara
nino Bz.esetben a d, =lhd1

latszolagos, ugyanis a gamma-illesztes a gyakor-

Sugarul kcneppontjo

i -sn«

Elmozdithoto fembilil1~~

60 ...75
kooxiolis

Q-os

kobel

A sugorzo bilincse

gamma-tog
bilincse

~ [embilincs
res!letroj!o

6.4. ibI'a. Cst5-sugtn6

gamma-illes:ztese tetsz61eges koaxidlis kabelhez

83

latban nagyon j61 bevalt, es az amerikai

antenna-

ipar, amely amatoramennak gyartasaval is foglalkozik, egyes nagysorozatban keszltett forgathato, tobbelemes irinyanteDDliiruiJ gyakran alkalmazza a gamma-illesztest,
Minthogy a legtobb rovidhullamu iranyhatasu antennanak a kis elemtavolsagok miatt altalaban kis bemeneti impedanciaja (~20 ... 30 Q) van, a gamma-illesztfitagot altalaban ] : 3 aranyu impedanciatranszformaeiora rneretezik. Igy a kereskedelmi koaxialis kabelek impedanciahelyesen csat6.1. tiblazat_ Gamma-illesztes

lakoztathatok, Az induktiv reaktanciat ez esetben is kapacitive szokas kompenzalni, A 6.4. abra szerinti garnma-illesztes rneretezesi adatai a 6.1. tablazatban talalhatok, Az illesztotagot tarto femes rogzitobilincs a sugarzon eltolhato. A beallltaskor - beforgatott forgokondenzatornal - a bilines helyzetet addig valtoztatjuk, amlg a hullarnossag a koaxialis hibelen minimalls lesz. Ezutan a forgokondenzatort lassan kifele forgatva az induktlv reaktanciat kihangoljuk, mig a rnaradek hullamossag is eltunik. ruerctadatai (kozelito ertckek) Cmax. kapacit asa
pF

say
m
10 15 20

L csohossz

Dterkoz em

d~ : dI viszony

em

--~-~

l'iO

120

80

10 14 16

50 80 150

i
I

0,15 ... 0,25 0,33 0,15

6.4. Az omega-illesztes
A gamrna-illesztes elektromosan tovabb javitott vMtozatAt, az omega-illesztest elsosorban olyan rovidhulhimu antennakhoz hasznaljak szivesen, amelyekne] a gamma-tag bilincsenek ide-oda tologatasa egy magas es lengo tartooszlop tetejen korlilmenyes (es neha veszelyesl) muvelet Jenne. Az omega-tag rbgzit6 bilincse nem alllthato, hanem szereles alkalrnaval mindjart es veulepesen rogzitjiik a sugarzo kozeppontjatol elore szamltott tavolsagban, Az illesztoelernet a k ozeppontban felszerelt ket forgokondenzator segitsegevel

garnrna-illesztesnel-c- az induktlvreaktancia kompenzalhato, mig a Cz kondenzator a tologathato

hangoljak, Ez rendkivuli rnertekben megkonnylti a hangolasi muveletet, mert - szukseg eseten - a ket forgokondenzator meg nagyobb tavolsagrol is (pl. a tengelyekre rogzltett tarcsa es zsinorok segltsegevel) szabalyozhato, Az omega-illesztes tovabbi ekinye, hogy a hoszsza csupan fele akkora, mint a gamma eleme. Az anyagtakarekossag mellett ez az illesztorendszcr mcchanikai szilardsagat is noveli, A 6.5. abran egy bevalt omega-illesztes vazlata lathato, A C1 forgokondenzatorra)akarcsak a

bilincs szerepet veszi at: segltsegevel konnyen es

Az omega- illesztest a 6.1. ta blaza tban a gammaillesztesre vonatkozo adatok alapjan rneretezhetik, csupan I rnereteit kell megfelezni, A Cz forgokon-

alias.

gyorsan allithato be az alkalmazott koaxialis kabel hullamellenallasanak megfelelo talpponti ellen-

denzator erteke beforgatott allasban:

60.. 7'5 Q-O$ J<oQxialis ko.bel

10 m-es savban 20 pf"; ]5 m-es savban 25 pF; 20 m-es savban 30 pF. A C1 es C2 kondenzatorok egyszeni kivitelfi, vev6minosegu legszigeteleses forgokondenzatorok lehetnek, A forgc-alloresz kozotti hezagnak nem kell nagynak lennie, mert a sugarzo talppontjaban meg viszonylag nagyobb adoteljesltmeny eseteben scm lep fel nagyobb fetziiltseg. A hangolas vegen

6.5_ iIInl. Omega-illeszres kozepen meg nem bontott sug4rz6hoz

84

kiizeppontja t{OQXl(llis
kobei

Sugono

l.emezbitincs

Sugon:o

Lernezbrhncs

Ilieszto

tcq

6.6. abra. Omega-illesztes szerkezeti felepitese

a forgokondenzatorok megfelclo ertekfl fix kondenzatorokra cserelhetok ; ugyeljilnk arra, hogy az alkalmazott kondenzatoroknak rninel kisebb hornersekleti tenyezojuk lcgyen. Celszerfien rnfianyagba sajtolt csillam, esetleg stiroftex kondenzatorokbol kell az -Iegritkabb esetben kerek ertekeket osszeallltani, Ugyancsak j61 bevaltak a
kis meretii es viszonylag olcso harangos legszigete-

a valtozo evszakok fuggvenyeben csak akkor biztosithato, ha a kondenzatorok homersekleti egyutthatoja - 25 DC es 50°C tartomanyban elhanya-

golhatoan kicsi.

leses hangolok (trimmer-kondenzatorok),

Ezeket

a hangolas befejezese utan egy-ket csepp nitrolakkat rogzttjuk, A C1 es C2 kondenzatorokat - barmilyen kivite 1t is alkalmazunk - vizmentesen zaro polisz:tirol

6.5. A negyedhulhimu transzformator (Q-Match)

Mint az 5.2.3_ pontban lattuk, azelektromosan )./4 hosszusagu, Z hullamellenallasu kethuzalos tapvonal (kettos vezetek) Zbem bemeneti es Zkim kimeneti ellenallasa kozott az (5.31) osszefugges

dobozkaba helyezzuk es gondosan leragasztjuk,

nehogy nedvesseg erje 6ket.

Az illesztotagot vegen a sugarzohoz

betaplalasi ponthoz kozeli

szigetelten kell rogziteni ; itt

all fenn:

egyszerfi keramia terkoztarto szigetelo alkalrnazhare, vagy pedig olyan femlemez bilincspar, amelynek osszekoto darabja szigeteloanyagbol (pl. plexi vagy novotex lemezcslkbol) kesziilt. A 6.6. abran egy omega-illesztes mechanikai kiviteli v8zlata lathato, mig a 6.7. abran egy otelemes

=YZbem'

Zkim.

Ez azt jelenti, hogy a A/4-es tapvonal Z hullamellenallasanak mindig az illesztendo Zbemes Zkim
impedanciak mertani kozepenek kelliennie. osszefugges atrendezesebol kapjuk : A fenti

Zbem=-- .
Zkim

Z2

(6.6)

Ha Zbem a rendelkezesre al10 tapvonal hullAmeUenAllasat. Zkim pedig a taplalando antenna talpponti ellenallasatjelenti, akkor a fentiosszefuggesbdl az illeszteshez sztikseges negyedhullamu transzformalo tapvonal Z hullamellenallasa szAmithato.

6.7. ibra.

Otelcmc:s

Vagi-antenna

iUesmse

omega-

illcsz:t6taggal

A 6.8. abran egy ilyen - gyakran Q-Match-nak nevezett - negyedhullamu transzforrnator vazlata latharo. Ez a tipusu transzformalo tapvonal mindenfele szimmetrikus hiplAIAsu. antennarendszer
es az osszes szimmetrikus tapvonal eseteben alkalmazhato, felteve, hogy a transzformator szarnitott Z ellenallasa olyan ertek, amely mechanikailag meg rnegvaloslthato, Ez gyakorlati1ag az 50 ... 600 Q-os hullamellenallas-tartomanyban erheto el.

hithato. amelynek illesztese omegataggal van megoldva. Az omega-illesztetag segitsegevel gyakorlatilag allohullam-mentes illesztes erheto el, ez azonban
Vagi-antenna

85

I--~

__

!_": 1./2, k

r;

'0

.2

.E.

E
<:>

~ ~ c

.+::

J -~ 00;:-.
TetsIoleges hosszusagu tapvonal

l3

6.S. ibn.

Negyedhullarnu transzforrnator

(Q-Match)

Pelda. Egy 120 Q talpponti irnpedanciaju antennarendszert olyankethuzalos tapvonallal akarunk taplalni, arnelynek hullarnellenallasa 280 Az illeszteshez :sziikseges negyedhullarnu tapvonal hullamellenallasa:

n.

:Ievego.

Z=VI2()~280=V33600""183 Q, Az 5.4, abra diagramja alapjan Z = 183 f.l hullarnellenallasu, kethuzalos tapvonalnal a vezetek-terkoz es a huzalatmerfi aranya 2,5: 1, ha a szlgetelo-terkoz Ha nem toreksziink a legvesztesegrnentesebb megoldasra, akkor a kereskedelemben kaphato nagyfrekvencias tapvonalak (pl. szalagkabel) is felhasznalhatok A/4 transzforrnatortagkent, ha hullamellenallasuk a szukscges ertcku, A kivant hullamellenallas tobb tapvonal parhuzamos kapcsolasaval is eloallithato, Igy pl. 140 O-os hullarnellenallasu vonalat kapunk, ha kct darab ;./4 I1OSZszusagu 2800-05 szalagkabelt kotiink parhuzarnosan, Egy 240 O-os es 3000 O-os szal agkabel eredo ellenallasa : 240' 300 Z = 240 300"':; 1330.

ha a tapvonal hullamellenallasa kismertekben val. toztathato lenne. Mint a 6.9. abran lathato vazlatbol kitfinik, az ultrarovid hullamu tartomanyban a valtoztathato hullamellenallasu negyedhullamu transzforrnator aranylag egyszerfien valosithato meg. A mt1anyag alaplap bal oldalan ket hezag van, ebben csusztathalo el a tapvonal bal oldali vezetekszakaszat rogzito ket, szigeteldanyagbol keszult tartoelem, Az alaplap jobb oldalan 3- 3 furat van; czekben rogzirjuk a jobb oldali vezetekszakaszt rijgzit6 tartoelerneket, Ajobb oldali vezetek atszerelesevel szakaszosan, a bal oldalival pedig folyarnatosan valtoztathatjuk a terkozr, vagyis a tapvonalszakasz hullarnellenallasat. A tartoclcrnek j6 min6segfi, lchctoleg kisvesztesegti, idojarasallo miianyagbol (pl. plexi, polisztirol) keszulhctnek, A vonaldarab bcfogadasara szolgalo horonyrol tobb, kulonfele meretfi is kcszitheto. Igy kulonbozo atmer6ju csovek is rogzithetok benne (lasd a 6.9, abrat). Egy iJyen vattoztathato transzforrnaterral 150 C5 500 Q kozott rnindenfele hullamellenallas-crtek bealllthato. A Q-Match termeszetesen elkeszitheto aszimrnetrikusan is, amikor pl. koaxialis kibei segltse-

Herog

ruro~ok

~ 1-1
I

.. p\ --.
.

.uloplnp kb. SOOx2aDmm

5zigetelo

-i
I

I
~.

( 0)

Tor+oelern
(b)

,--li -. e---

A parhuzamos kapcsolas alkalrnaval ugyelni kell arra, hogy a ket tapvonaldarab kolcsonosen ne befolyasolhassa egyrnast. Ezert egyrnastol rninel tavolabb es mechanikailag rogzltve kell teleplteni 6ket. Meretezeskor ne feledkezziink meg a szalagIcAbelek roviditesi tenyezoinek flgyelembevetejero! ! A kulonfele szalagkabelek rovidltesi tenyezoje a milszaki adatokban talalhato (polietilen-szigeteleses szalagkabeleknel altalaban 0,82 koruli), Az ilyen transzforrnalo tapvonalak legfObb hatninya, hogy az illesztesen ut61ag valtoztatni, javltani nem tudunk ; ez csak akkor lenne lehetseges,

PQrhuz[J~oS

femcsovek
CS[Jvor 0 csa rnqzi+esehez

--

Hor~ny, 0 ~ekonyobb esa reszere

(C)

A tortoefemet

rogzito csovur

6.9. tIJra. Valtoztathato hullarnellenallasu negyedhullarnu illesztctranszforrnator mechanikai vazlata:

(a) elolnlOz(t; (b) cldalnezet ; (e) tart6elem reszjetralza

86

gevel aszimrnetrikus antennat (pl. groundplane) akarunk taplalni. Minthogy azonban a kereskedelemben kaphato koaxialis kabelek hullamellenallasa meglehet6sen egyforma, ilyenkor rendszerint hazilag ken elkesziteni a klvant hullamellenallasu koaxialis 1/4-es tapvonalat (lasd az 5.5. es az 5.6. abrakat), A mechanikai kivitelezessel jaro nehezsegek miatt koaxialis negyedhullarrui transzfor-

Zkim <ZS' az XOOm reaktancia induktiv jellegfi, A rezisztlv Zs eleresehez ezt az induktiv reaktanciat azonos nagysagu kapacitiv reaktanciaval kell kompenzalni, Ezt a 6.10.(b) abra szerint erhetjiik el, vagyis megfele16 ertekii kondenzator parhuzamos csatlakoztatasaval.

matorok az arnator-gyakorlatban
nak elo.

ritkan fordul-

~.nR'~=Z
~E

6.6. A negyedhulhimti illesztdcsonk (stub)

A negyedhullama illesztocsonk segitsegevel egyszerfien es kenyelmesen erheto el optimalis illesztes, ugyanakkor mechanikailag igcn konnyen valoslthato meg. Az angolszasz irodalomban az illesztocsonk matchingstub neven ismeretes, A legfontosabb alkalmazasi terulete az egyhuzalos rovidhullarnu antennak illesztese tetszoleges szirnrnetrikus tapvonalakhoz, Szeleskorii alkalmazasat csupan az a korulrneny gatolja, hogy frekvenciaHiggo tulajdonsagai miatt az antenna savszelesseget bizonyos fokig csokkenti, ezert szeles savu antennakhoz nem celszerfi hasznalni, Mint az 5.2.3. pontban a kethuzalos tapvonal hangolasi viszonyainak targyalasakor kimutattuk, a A/4-nel rovide b b vonalszak asz mindig tiszta reaktanciat kepvisel. Ez a reaktancia rovidrezart tapvenal eseteben induktlv jellegfi (XI)' mig nyitott tapvonalnal kapacitiv jellegii (Xc). Ha egy ;./4-nel rovidebb tapvonalat Zkim ellenallassal zarunk Ie es a Zkim ellenallas kisebb, mint a tapvonal Zs hullamellenallasa, akkor a tapvonal rnasik vegen megjeleno Zbemerteket az Rbem rezisztencia es az Xbem reaktancia parhuzamosan kapcsolt eredoienek tekinthetjiik. A helyzetet a 6.1O.(a) abran lathato helyettesito vazlat szemlelteti, Mivel

ZA>

z,

ZE: R" he XL =XE

f.l1.

libra. Aj4-m;\1hosszabb vonalszakasz kapacitiv meddohanyadanak kompenzacioia:

(a) helyett es itO aramkiir Z A> ZS esetere: (b) X E kompenzaci6ja XL-lel

A forditott esetet tlintettuk fel a 6.11.(a) abran, amikor Zkim lezaroellenallas nagyobb, mint a tapvonal Zs hullamellenallasa, Ekkor ZbemolyanXbem kapacitiv jellegii. reaktancia-osszetevot tartalrnaz, amelyet parhuzamosan kapcsolt induktivitassal lehet kompenzalni [6.1l.(b) abra], Ilyenkor a Zoom bemeneti impedanciacsak RbemvaI6s(vagyisrezisztiv) reszbol all, es erteke a tapvonal elektromos hosszanak fiiggvenye : ha a tapvonaldarab hossza nulla, akkor Zbem = Rb=. = Zkim lesz, mig ponto-

san }./4 hossznal ZVZkim' A negyedhullamu illesztocsonk elvi rnfikodese

megfelel az elmondottaknak. A 6.12. abra szerint

a Zs hullarnellenallasu tapvonalat kozvetlenul a

Zkim ellenallassal jelkepezett antenna talppontjara csatlakoztatjuk, HaZs es Zkim nem egyforma erte-

kil. az illesztes rossz,

es allohullamok
:

alakulnak ki,

I-- __ A....!../....:.lt_~_-I

Z,<
N~itott
hongo\ocsonk

z,

z,«
(0)

z,

O:x,
ZE:RE, he Xc' XE
(b) (b) Xs kompenZlld6ja

r--_----'A(_lt __

(b)

Ro.vl dre1.orthongolocsonk

<6.10.
{a

abra.

A/4-nel rOvidebb vonalszaka.sz induktiv meddOMnyad!na.k kompen:z8ci6ja:

6.11. Ora. Negyedhulliimu illeszt&sonk vazlata:

(a) nyitott ilIe<Ut6cson.k, ha ZA< ZS, (b) rilvi<irezirt haZA~ZS iUeszt6c:<onk,

eIyeUcsft6 iruIIkOr" Z A"> Zs ~; Xc-~1

87

Az s hullarnossagi tenyezor, mint tudjuk, a ZA es Zs viszony adja meg:

S Zkim =-z . S

ill.

Zs
Zkim

nal merheto impedancia

AZkim taplalasi ponttol

C tavolsagra

levo pont-

megfelel a rapvonal

Zs

hullamellenallasanak, amelynek azonban reaktlv osszetevo]e is van. Ezt a reaktanciat kornpenzaljuk, ha ehhez a ponthoz illesztocsonkot csatolunk. A Z rezisztlv erteket vesz fel, es ezzel az illcsztettseg allapotat el is ertuk, vagyis a tapvonalon allohullam nem lesz, Ha Zk;ItJ kisebb. mint Zs. akkor ~ kapacitiv jellegii - nyitott lllcsztocsonkkal vegezzuk a kompenzalast [6.12.(a) abra]. Ha azonban Zkim nagyobb mint Zs. akkor a 6.12.(b) abra szcrint -- induktiv jellegu - rovidrezart tapvonalat hasznalunk, A fentiekb61 kovetkezik. hogy a gyakorlatban eloszor azt kell kidertteni, vajon Zkim nagyobb vagy kisebb, mint ZS' Ez altalaban nem okozhat kulonosebb gondot, hiszen az alkalrnazott tapvonal Zs hullamellenallasa tobbnyire isrneretes, mig az elterjedtebb rovidhullamu antennak Zkim talpponti ellenallasa irodalmi adatok alapjan aranylag kis hibaval becsulheto meg. jgy az aramtaplalasu antennak (pl. felhullamu dipolus) talpponti ellenallasa viszonylag kicsi, ezert Zkim gyakorlatilag rnindig kisebb, mint Zs. Feszultsegtaplalasu antennak eseteben (teljeshullamu dipolus vagy egyik vegen hlplalt sugarzo) a talpponti ellenallas nagy. ezert Zkim altalaban nagyobb, mint Zs'

Az antennabemenet es az illesztocsonk csatlakozasi pontja kozotti C tavolsag, tovabba a csonk B hosszaa tapvonal.illetveazilIeszt6csonkhullamellenallasatol, pontosabban a ZkirnlZs viszonytol fiiggnek. Mivel azonban ZkimlZs. illetve ZSIZkim egyuttal s hullarnossagi tenyezovel azonos, ezert a C tavolsag es a B hossz az s hullamossagi tenyezo fuggvenyei. Ha a tapvonal es az illesztocsonk hullarnellenallasa megegyezik, Zk im >- Zs csetcben (rovidrezart illesztocsonk) az alabbi oszszefuggesek ervenyesek : tgC 6s
ctg

=Ys

(6.7) (6.8)

B=

7-:f- .
Vs

s-l

Ha ZkiItJ -< Zs (nyitott illesztocsonk) a B 65 C hossza az alabbiak szerint szamithato : ctg C = (6.9) .

es

tgB=~=-

s-1

(6.10)

Fenti osszefuggesekbol B es C hosszat fokokban kapjuk. Az atszamitasahoz hullamhosszra a kapott ertekeket 360-nal kell elosztani : hossz fokban/360 =hossz A-ban. (6.11)

Az osszefuggeseket a 6.13. es 6.14. abrak nomogramjaiban foglaltuk ossze, Segltsegukkel az A, B es C ertekei (A =8 +C) szamitas nelkul, kozvet-

-(l!

-~
-0

C,

'" a

10 8 6

~
::n o

It

~E

7.1
I' I I I I

.
" I ,
!

I
"

~ 11,5t \ ;
N

'

I.

o am O~lfOp6 0.00 0)0

0,12 O,1~0,160,18020 Hosslusag i\ - bon

o;n Q'1.lfO~6 O;2B0,30 0,32

6.13. 8bra. A nyitott illesztocsonk B bosszanak, tovabba aCes A rneretek valtozasa az s hullamossagi tenyez6 fliggvenyeben (hosszrneretek A-ban)

88

:0

20

-~
:::>

~ 15 ., -'" -: 10 -8 B a '" Ii'

0)

5
4

.J::.

t:: o

.s
""
N
N

:;: 2

,.

1,5
1~~~~~~J_~-L_L_L~~~~

""

__

L_~

Op? 0,04 OpS 0,08 0,10 O,1l 0,14 0,1D O~B 0,'1:0 0,'1:2 0,'1:40,1.6 O,'I.B0,30 0,'3'2. HOSSlUSOg A - ban

6.14. abra, A rovidrezart illesztocsonk B hosszanek, tovabba aCes A meretek valtozasa az s hullarnossagi tenyezo fuggvenyeben (hosszmeretek l-ban)

lentil leolvashatok az allchullam-arany,

hullarnossagi tenyezo ismereteben,

illetve a

A nomogram csak akkor hasznalhato, ha a negyedhullamu ilIeszt6csonk ZL hullamellenallasa azonos a tapvonal Zs hullamellenallasaval, tovabba ha az antenna Zkim talpponti ellenallasa nem tartaimaz reaktiv osszetevot. Ez azt jelenti, hogy az antennanak ponto san rezonanciaban kell lennie
az uzemi frekvenciaval, Minthogy a negyedhuiIAmti illesztocsonk eseteben lenyegeben hangolt tapvonair61 van sz6, mere-

A fiigg61eges rendez6n megkeressilk a 4,6 erteket es innen vizszintesen kivetitjUk a C gorbere; a metszespontot Ievetitve a vlzszintes rendezOre, kozvetlcnul leolvashatjuk a C szakasz hullamhosszban kifejezctt hosszar: C=O,068).. A B gorbeb61 hasonlo medon megszerkesztett metszespontot levetitve, megkapjuk az illesztocsonk hosszat: B=O,16S).. AzA meret meghatarozasa az A gorbe segitsegevel is megoldhat6, de B es C osszege ugyancsak kiadja : A :;=0,233.t. A tenyleges, meterben

tezesekor az alkalmazott kabeltipus rovidftesi tenyezojet figyeiembe kell venni. Legszigeteleses, kethuzalos tapvonalnal a k rovldttesi tenyezo atla-

kapjuk, ha a fenti ertekeket hosszal megszorozzuk :

kifejezett hosszakat megA =42,7 m hullam-

C = 0,068·42,7 =2,904 B = 0,165 . 42,7 =7,046

m:
m, kell

gos erteke 0,975 ; a nomogram segitsegevel kiszamitott A, B es C tavolsagot ezzel meg kell szorozni. A kereskedelmi mfianyag-szigetelesu szalagkabelek rovidltesi tenyezoit a mfiszaki adatok tartal-

Ezutan meg a kabel rovldltes] tenyezojevel szorozni: C =2,904·0,8 =2,323 m; B=7,046· 0,8 =5,636 m. az antennacsatlakozasi pontt61 C =2.32

mazzak,
ellenallasa 65 (}; a rezonaciafrekvencia 7025 kHz vagy 42,7 m. Az antennat rmianyag-szigeteleses szalagkabeUeI akariuk t!pWni (Zs hullamellenallas 300 0.; k roviditesi tCnyezo 0,8). Az illesztest azonos kabelbel ktszitett ncgyedhullamu iIleszt6csonkkal oldjuk meg. Els5kent megillapithat6, hogy a kabel Zs hullarnellenBlliisa (300 il) nagyobb, mint az antenna Zkim talpponti ellen!IHsa (65 Q), vagyis nyitott illesztocsonkot kell kesziteni a rneretezesre a 6.13. !brabeJi aornogramot hasznaljuk. Az s hullimOSlRigot a Zs/Zkim viszonyb61 s:z8mi.tjuk:

A fentiekbol kovetkezik. hogy ha a tapvonalat

Egy

PeJda.

40 m-es felhulhi.mu dip61us talpponti

m tavol-

sagra megcsapoljuk, es oda egy ugyanabb61

a ka-

belbol keszitettB = 5,636 m hosszu nyitott illesztdcsonkot forrasztunk, az illesztes felteteleit teljesitettuk. A szamltasi peldat a 6.13. abran szaggatott

vonallal jeloltilk be.

Optimalis illesztest csak aI16hull:imarany-mero

es

segitsegevel lehet elerni, Ha ilyen birtokunkban

van, az illesztes menete a kBvetkez6 lesz: a tapvonalat elosz6r illesztocsonk nelkul csatiakoztatjuk az antennara, majd meghatarozzuk az allohullamaranyt, igy az s hultamossagi tenyez5t pontosan megmerve, a 6.13. es a 6.14. abrabeli nomogramok

300 $=6s",,4,6.

89

segltsegevel meghatarozhatok B es C ertekei, Ezutan - anelkill, hogy a tapvonalat az antennarol lekotnenk - attol C tavolsagban B hosszusagu illesztocsonkot forrasztunk rei, rnajd azallohullamarany-merovel ellenorizzuk az illesztes j osagat, A 6.12. abran, valamint a 6.13. es 6.14. abran vazolt illesztes eltero abrazolasmodja alapjan ugy tunik, mintha ket kulonfele illesztesi rnodrol lenne szo. Valojaban csupan konstrukcios szempontb61 van egy kis elteres, elektromosan mindket megoldas teljesen azonos ertekti, A 6.15. abran a negyedhullamu illesztocsonk nehany alkalmazasi modjat ttlntettilk fel, mig a 6.16. abran ugyanazon

(0)

( c) 6.15. libra. Negyedhullamu illesztdcsonk felhullamu dipolus (a); teljeshullamu dipolus (b) es vegtaplalasu antenna (c) eseteben antennak elektromosan teljesen egyenertekfi hangolocsonkos illesztesi megoldasai lathatok, Az (a) vazlat a j61 ismert felhullamu dipolust, a (bjvazlat a nagy talpponti ellenallasu tel jeshullamu dip6lust, a (c) vazlat pedig az egyik vegen taplalt sugarzot mutatja, amelynek elektromos hossza }-/2 egesz szarnu tobbszorose. A B illesztocsonkot kell elhelyezni, hogy a tapvonalhoz meroleges helyzetben legyen. E kove-

ugy

~-i~
Zklm<Zs (a)
Zk;"'~

~t

Zkim> Zs

(b)

telmeny figyelernbevetelevel, a mindenkori adott korulmenyeket rnerlegelve, kell a 6.15. abrabeli negyedhullamu illesztocsonkot, vagy a 6.16. librabcli hangolocsonkot alkalmazni. Mint ismeretes, minden hangolt tapvonalon allohullarnok alakulnak ki, Ezert a jelentosebb vesztesegek elkcrulese celjabol a B es C tapvonaldarabokat lehetoleg rninel nagyobb atmer6jii huzalbol es minel vesztesegrnentesebb, j6 min6segii szigetelokkel kell elkesziteni, Kulonosen megszivlelendo ez abban azesetben, ha a Zkiml Zs, illetve a ZS/Zkim viszony nagy, vagyis nagy allohullamarany eseteben. Gyakorlatilag azonban s =5 hullamossagi tenyezoig meg szokasos meretu huzalok es atlagos minosegfl szigetel6k alkalmazasakor sem kell jelentosebb vesztesegtol tartani; a kereskedelemben kaphato szalagkabelek j61 hasznalhatok, Hangolocsonk segltsegevel meg akkor is jo illesztes erheto el, ha a Zkim antenna talppontiellenallasa reaktiv osszetevot is tartalrnaz, Ha ugyanis Zkiru impedancia, a tapvonal aram- es feszilltsegelosztasa a reaktancia jellegetol es merteketol fiigg6en megvaltozik, Ennek kovetkezteben az allohullarnok feszultseg-es arammaximumai es -minimurnai nem az antenna bernenetetol szamirott A/4. illetoleg n . A/4 tavolsagban alakulnak ki a tapvonalon, mint ahogy ez vales talpponti ellenallas eseteben bekovetkezik. Ezert alkalmas meroeszkoz segitsegevel az antenna-talppontbol kiindulva a tapvonalon kialakult arammaximumot, illetve -minimumot meg kell keresni, majd ebb61 a pontbol az ad6 iranyaba, iIIetve vev6 iranyaba rnerjuk le a C tavolsagot, es csatlakoztatjuk a B hosszusagu illeszt&sonkot. Ha aramminimumbol (feszultsegmaximumbol) indulunk ki, aCes B mereteket a 6.13. abra nomograrnjanak segitsegevel hatarozhatjuk meg, mig ha a vonatkozasi pontban arammaximum (feszultsegminimum) van, akkor a 6.14. abra nomogramjat hasznalhatjuk, A vazolt eljaras azonban csak megfelelo meroeszkozokkel ad jo eredmenyt. Ezek hianyaban mindig arra kell torekedni, hogy az antenna az uzerni frekvenciaval rezonanciaban legyen: ekkor a Zkim talpponti ellenallas nagy valoszinuseggel vales lesz. 6.6.1. Az aszimmetrikus hango16csonk

~
(c) z..im>Zs

6.16. &bra. Hangol6c:sonk fe1huUan1l1 dip6lus (a); teljcshuU3mu dip6lus (b) es vegtAp13h\sU. antenna (c) eseten

Ha az egyik vegen taplalt sugarzot negyedhuliamu hangolocsonkkal kivanjuk illeszteni, tapvonalkent a koaxialis kabel hasznalhato e\6nyosen: az aszlmmetrikus betaplalasi ponthoz ideali-

90

san csatlakozik az ugyancsak aszimmetrikus koaxialis kabel, Mint tudjuk a koaxialis kibei ezenkivUl id6i1l6, es szinte tokeletesen arnyekolja a nemklvanatos sugarzasokat, I1yenkor termeszetesen a hangolocsonk es a tapvonal keszltesehez ugyanazt a kabeltipust ha sznaljuk, Az elobbi fejezetbeni fejtegcteseink ertelemszertien alkalmazhat6k a koaxialis negyedhullamu illeszto tapvonalszakaszra is. Mivel a lehangolt 1./2, vagy n . 1./2 hosszusagu sugarzo nyitott vegen minoig feszultsegmaximum van, az egyik vegen taplalt antenna bemeneti impedanciaja igen nagy. A szokasos f;ivitelU koaxialis kabelek hullamellenallasa ugyanakkor altalaban 60.0 koruli, vagyis ZA minden esetben lenyegesen nagyobb, mint Zs. EbbGI kovetkezik, hogy rovidrezart hangolocsonkot kell alkalrnazni, arnelynek Ces B mereteit a 6.14. abrabcli nomogram segitsegevel hatarozhatjuk meg. Minthogy az egyik vegen taplalt antennak bemeneti irnpedanciaja minden esetben nagyobb mint 1000 .0, s =20 hullarnossagi tenyezovel szamolhatunk. A nomogram alapjan a hangolocsonk csatlakozast pontja a Kabel veget61 0,216;, tavolsagban van (C rneret), mig az ide forrasztando rovidrezart hangolocsonk B hossza O,034A. A hangolocsonk hosszanak, tovabba a csatlakozasi pont helyzetenek rneghatarozasakor az alkalmazott koaxialis kabel roviditesi teoyezojet figyelembe kell venni : ez altalaban 0,66 korul szokott lenni. A hangolocsonk keszitesehez a koaxialis kabelbol egy elektromosan 0,0341. hosszu darabot levagunk. A kabeldarab egyik vegen a kabeler kopeny osszeforrasztasaval rovidzart letesftunk (ro· vidrezart hangolocsonk), A hangolocsonk kifogastalan csatlakoztatasa nemi Ugyesseget igenyel. A szamitassal rneghatarozott csatlakozasi pont kornyezeteben eloszor is nehany em hosszu darabon eltavolitjuk a Kabel kUlsa PVC kopenyet. Ezutan a kabelharisnyat ovatosan szetfeszitjilk. amig a miianyag dielektrikum jol hozzaferhetove nem valik, majd eles kessel ovatosan, anelklll hogy a kabeleret megsertenenk, a dielektrikumb61 anynyit tavohtunk el, hogy a hangol6csonk szabad vegenek kabeleret kenyelmesen es biztonsagosan az igy szabadda teU tapvonal-kabelerhez forraszthassuk, Ezutan a forrasztast gondosan, tobb retegben miianyag raga.szt6val (pl. Technocol) leZlirjuk. Ugyeljilnk arra, hogy a esatlakozasi pontban a kabeler a harisnya ne erintkezzenek egymassal. VegUl a bangoi6csonk Ube1kijpenyet a tApvonal kabelkopenyehez forrasztjuk, majd az egesz csat-

lakozasi pontot jo minosegu szigeteloszalaggal vizmentesen lezarjuk, A 6.17. abran egy koaxialis hangolocsonk bekotesenek elektromos vazlata h'lt-

hato. IS

------------T-----ZL'O Is
Zkim>

~
[)
'-

z,
-

I ZL I
I

Rovidzur

6.17. abra, Koaxialis illeszt&sonk Mechanikus es elektromos szempontbol idealis (de nem a legoics6bb!) rnegoldas az, ha a csatlakozasi pontot egy koaxialis T-csatlakozealjzat es harem koaxialis csatlakozodugo segltsegevel alakitjuk ki, A hangolocsonkot gyuruszer{ien felcsevelhetjiik, mig a koaxialis kabe] telepitese tetszoleges lehet, minthogy a kornyezete gyakorlatilag semI' ilyen hatassal nines ri. A koaxialis bangolocsonk tovabbi gyakorlati peldaja az olyan filgg61eges negyedhullamu sugarzok illesztese, amelyek ellensullyal vannak ellatva (groundplane).Ezeknek betaplalas! pontjaugyancsak aszirnmetrikus, es a talpponti impedancia 30 Q korulvan (lasda 19.fejezetet).

6.7. mesztes koncentraUt elemekkel

A 6.5. alfejezetben targyalt negyedhullarnu transzformator elektromos hatasa megfelel6en meretezett tekercsek es kondenzatorok segitsegevel is letrehczhato. A 6.18, abran egy ilyen illesztokapcsolas vazlata lathato,
r----------

es

1".----_ .... _---

lKim

Antenna ---------- ... ------ ---~

.......

x~
Xc Szimmetrikus tOpvenal csatlckolcsi

pontjo

6.1B.

,bra. ruesztes koncentralt

-Zbem

elemekkel

es

Ha a sugArzo Zkimtalpponti ellenallasa kisebb, mint az alkalmazott szimmetrikus tApvonal Zbem hullamellenallasa, a tekeresek XL induktiv ellen-

91

allasa

az alabbi

osszeftigges

segltsegevel

szamit-

hato : XL = ZkimVZbern 2 Zkim

Zkim = 30

1.

Ehhez kiszamitando az iizemi frekvencian fenti induktiv ellenallasnak megfelel6 induktivitas, illetve a kapacitiv ellenallasnak rnegfelelo kapacitas. A 6.19. es a 6.20. abrabeli diagramok segitsegevel ezek a szamitasok megtakarithatok. A peldanknal maradva, a 6.19. abra diagramja alapjan azXL ~ 45 induktlv ellenallas a40 m-es savban kereken 1 fLH-nek felel meg, mig azXc = = 100 Q kapacitiv ellenallas 40 m-en egy kereken 225 pF-os kondcnzatornak felel meg. Az ertekek megha tarozasat a 6.19. es 6.20. brakon szagga tott vonallal rajzoltuk be. A diagrarnokkal meghatarozott induktivitasok es kapacitasok ertekei a gyakorlat szempontjabol elegendoen pontosak, Sajnos az illesztes koncentralt elernekkel amator korokben meg nem terjedt el elegge. pedig elonyei, kulonosen a rovidhullamu tartomanyban jelentosek.

pelda. Legyen az antenna talpponti ellenallasa n, a szalagkabel hullamellenallasa redig Z""m=300 0.; ekkor

XL=~'

30 V300 --1=ISV9=4Sil, 2 30

vagyis a tekercsek induktlv eUemi.lbisa az iizemi frekvencian 45 A kondenzator Xc kapacitiv ellenallasa az alabbi kepler segltsegevel szamithat6:

n.

Zbom

XC=VZbom _.
--1
Zkim

A pelda szerinti adatokkal

---:::== c-~oo --1

30

300

300
V9=IOO

c,

vagyis a kondenzator frekvencian loon.

kapacitiv ellenallasa az iizemi

A gyakorlati kivitelezeshez a tekercsek J.LH·ben kifejezett induktivitasara, illetve a kondenzator pF·ban kifejezett kapacitasara van szuksegiink.

A konnyen elkeszithetd, nagy josagi tenyezojii, kis helyet elfoglalo tekercsek es jo minosegfi, kis vesztesegi tenyez6jli kondcnzatorok kenyelmesen helyezhetok el kis meretii vizallo mfianyag dobozkaban, arnelyet kozvetlenul a sugarzo bcmenctere szerelhetiink. A kondenzatort celszeru valtoztathato kivitelben elkeszlteni (kis legforgo, eset-

leg fix kondenzator es parhuzamos legtrimmer),

igy utolagos
be

finornhangolassal

konnyen

allithat6

minimalls allohullamarany,

6.19. ibn. Tekercs indulI:tlVlt8sinak

es Xc.

induktiv ellenallasnak frekvenciafuggese

92

10
Kapac:tas 6.20. ;'ibra. Kondenzator kapacitasanak pF - bon

100 'WO

500 1000

es Xc kapacitlv ellenallasnak frekveneiafliggese

6.7.1. A Boucherot-hid mint iIlesztotag Tekercsek es kondenzatorok Boucherot-hidszerli kombinacioja ugyancsak alkalmazhato impedancia-transzformatorkent, A 6.21. abran elvi vazlata, tovabba gyakorlati kivitelenek egyik variansa hithato,

A kapcsolasi elemek ertl~keinek kiszamltasa igen egyszerii. ElsO lepeskent meghatarozando ZT hidimpedancia az alabbi osszeftlgges alapjan ;
ZT

=YZ1'

Z2'

Minthogy ZT = XL = X Co ezert ZT impedancia egyuttal a szukseges XL induktiv ellenallas es Xc kapacitiv ellenallasokkal azonos. Ezutan a 6.19. es 6.20. abrabeli diagramok segitsegevel meghatarozzuk XL [J.H-ben es Xc pF-ban kifejezett ertekeit az uzemi frekvencian, romelernes Yagi-antenna Zl talpponti ellenallasa kb, 20 O. A rendelkezesre aile szalagkabel Z2 hullamellenA hidimpedancia: ZT=Y20·240=Y4800::»70 O. PeIda_ Egy a 20 m-es amatorsavra meretezett ha-

Z1
(0)

aIlasa 240 n

IT[Q] -Xl [Q] ~XdQ] z;» VI!" Zl (IT~ hidimpedcncic)

3-elemes Yogi. tclpponti

impedoncia ='200

c- 170 pF
(b)

L-o,B~H

Mivel ZT=XL ""Xc. a tekercsek induktlv ellenallasa XL=70 n, hasonloan a kondenzatorok kapacitiv ellenanasahoz: Xc = 70 O. A 6.19. abrabol leolvashatc, hogy 20 moen XL 70 {} induktiv eljenallasanak kozelitOen 0,8 fLH induktivitas felel meg, mig a 6.20. abra alapjan Xc=70 O-hoz tartozo kapacitas 170 pF.

6.7.2. Seefried-fele impedanclatraoszformator

240 Q-as

szalQgkabel

~.21.1ibra. DIesztl!s Boucherot-hld segitsegevel:

<a>eM ..utat; (b) gyUorlati Idvitcl

A Seefried-fele impedanciatranszformatorban koncentralt elemekettalalhatunk, Legfontosabb alkalmazasl terulete az aszimmetrikus antennarendszerek taplaJasanal van, aszimmetrikus tapvonalakkal. A ket azonos tekercsbol es
ugyancsak

93

egy kondenzatorbol allo elrendezes kapcsolasi vazlata a 6.22. abran lathato, A transzformator TT impedanciaja a fent ismertetett osszefugges alapjan szarnithato. A kapott ZT hldimpedancia egyuttal megfelel az XL induktlv, illetve azX c kapacitiv ellenallasnak. A (lH -ben
kifejezett induktivitas, illetve pF-ban kifejezett ka-

rnanyban 2 .. .4 em kozott van, mig a 30 ... 100 MHz-es tartornanyban 5 ... 10 em kozott. A kapacitiv csuszkat addig tologatjuk a szalagkabelen, amig optimalis vetelt, illet61eg legkontrasztosabb tv-kepet nem kapunk, ezutan a csuszkat ebben a helyzetben rogzitjiik. J6 megoldas az is, amikor a kabelt a szuksegesnel hosszabbra meretezzuk, majd a vevo feloli

pacitas ertekei - az iizemi frekvencia fuggvenyeben - a 6.19. es 6.20. abrabeli diagramok alapjan hatarozhatok meg.

getol kb. cm-es.darabokat vagunk Ie addig, arnig optirnalis vetelt el nem erunk.

ve-

Antenna

fr:le

Z1
o
I I L
~~ ~

I
I I
I I I

l, ~
0

6.22. &bra. Seeftied-fele transzforrnatortag

A gyakorlati kivitelezes soran iigyeini kell arra, hogya tekeresek minelkisebbcsatolasban legyenek egyrnassal. A Seefried-impedanciatranszforrnaciora konkret peldat a 19.4.1. pont ban isrnertetunk, a gyakorlati kivitelezesre ugyancsak a 19. fejezet
11. abraja ad peldat.

6.24. libra. Ideiglenes illesztocsonk a vevo berneneten

6.8. Ideiglenes ilIesztesi megohhisok

Az aiabbiakban neluiny olyan illesztesi modszert ismertetunk, amelyeknek segltsegevel - ha felig-meddig esupan szUksegmegoldaskent is a mer6eszkowkkel nem rendelkez6 amatorok is viszonyJag j6 ilJesztest erhetnek el, es kompenzalhatj4k antenruijuk. esetleges reaktancias tagiat. LegegySZt'Tilbb megoldAs a tv-szalagkabelre szerelt kapacitiv csiiszka. A 6.23. ibm lAthat6, hogy lenyegeben vekonybAdoglemezrOl vansz6. amelyet ugy hajlhunk ra a lapos kabelre, hogy a vegeik atfedik egymtit. de nem erintke.znek. egymQssal. A csUszka szelessqe a 100 .•. 2S0 MHz-es tarto-

Tovabbi megoldas vazlata a 6.24. abran lathato ; a tapvonal vegere egy "pot" hangol6esonkot forrasztunk ; a szalagkabeldarab valamivel hosszabb, mint .4/4 es a vege nyitott. Ezutan egy zsilettpenge segitsegevel a ket kabelert kulonbozo pontokban rovidrezarjuk. Azokat a pontokat, amelyeknel optimalis vetelt erttink el, raforrasztott huzaldarabbal veglegesen rovidrezariuk, Az emlitett vevooldali korrekeios modszerek kivetel nelki,il szuksegmegoldasok es az antenna talppontjan elvegzendo, elektromosan kifogastalan illesztest nem potoljak. A tapvonalon fellepo allohullamok a vevooldali beavatkozassal nem tuntethetok el, csupan az 5.3.2. pontban targyalt m6dhoz hasonloan hangolhato a tapvonal. Az impedanciatranszformacio szernpontjabol
helyesen illesztett kethuzalos allohullamok. tapvonalon helytelen

telepites kovetkezteben ugyancsak kialakulhatnak

jgy pI. ha a tapvonal fernesen vezetd van tole. Ennek

targyakkal (pI. eresz) hosszabb szakaszon erint-

reml~mr:z
csuszku

!!I!!fi '/
(b)

kezik, vagy csupan kis tavolsaga

SzolagkobeJ
(0)

hatasara ugyanis a tapvonal hullamellenallasa csokken es allohullamok alakulnak ki. Az ilyeneleg gyakran e16forduI6-esetekben a fenti szuksegmegoldasok szijb(ilnek.

anelkul azonban,hogy

sokszor javitanak a helyzeten, a hiba tenyleges ok kjkii-

at

6.l3. Bra. IdcisIcocs iIlc:sztes kapacitiv csUszIa1va1

94

j-----'-_.

__ ._--_._---------------------------.,

7.
Szimmetrizw6 transzformatorok

Az ultrarovid hullarnu antennak altalaban, a rovidhullamu sugarzok pedig tobbsegilkben szimmetrikus felepitesfiek. Ha ezt a szimmetriat az antennarendszer csak egyetlen pontjan is megzavarjuk, sugarzasi veszteseg lep fel. A szalagka-

7.1. A negyedhallarmi zar6iireg

Klasszikus szimmetrizalo tag a 7.1. bran thato negyedhulliunu ziu6ilreg. Az abran vazolt ).j4-es zaroureg alkalmazasi terlilete rnechanikai

la

belek, az arnyekolt kethuzalos tapvonalak, a hazi

keszitesfi "macskaletn'ik" szimmetrikus felepitesfiek, ezert elsosorban szirnmetrikus antennak taplalasara hasznalatosak, Sokszor azonban celszerubb az aszimrnetrikus felepitesfi koaxialis kabel, mert - mint az 5.1.3. pontban lattuk - ezeknek szarnos elonyuk van.

Vlzzaroon beragas1.tolt sn getelo lernet

I ..

II'
7
'I

Ha szimmetrikus antennat koaxialis kabellel taplalunk, a tapvonal aszimmetrikusan fogja terhelni az antennat meg akkor is, ha az antenna talpponti ellenallasa es a kabel hullamellenallasa azonos. Ennek kovetkezteben a kabel kopenyeben kiegyenlit6desi aramok, 00. kopenyaramok lepnek fel, amelyek sugarzasi veszteseget hoznak letre, Az egyen16t1en gerjesztes kovetkezteben az antenna sUg3rzasi jelleggorbeje is deformalodik ; az antenna "bandzsit" . A kabel altaI kisugarzott hullamok es az antenna sugarzasanak interferenciajabol tovabbi, elorenem lathato irinyit6 es kioltasi effektusok [obetaek

Kobelkopenyhe'Z

D;d~

3'i-tol

4'1-ig

forra~ztoH fern feneklemez.

<,

so.. 70 Q-os

kOQxialis kabef

7.1. libra. Negyedhullarnu zar6iireg mint szirnmetriZlil6 elem okokbol az ultrarovid hullamu es a decirneteres hullamu tartomanyra korlatozodik. A femes kulso palast hossza 0,95 . )./4; a D atrnero nem kritikus: a szokasos kivitehl koaxialis kabelek eseteben 25 es 40 mm kozott Iehet (a palast es a koaxialis kabel atmerojenek aranya 3: 1.. .4:1). Az ureg also veget ferntarcsa zarja le, ennek kozponti furatan at

letre, A koaxialis kabel nyujtotta e16nyokr61 azonban a szimmetriJrus antennak taplaJ.a.sakor sem kell
lemondanunk, ugyanis alkalmas eszkozok segltsegevel a kabel antenna fel61i vegzOdese foldszimmetrikussa teheto, A:z. erre alkalmas elrendezeseket szimmetriz8.16 tagok, illetve szimmetriDl6 transzforrnatorok gyiijtoneven ismertetjiik.

bebujtatott koaxialis kabel miianyag szigeteloburkolatat mintegy A./4hosszusagban eltavolltiuk. Az Igy szabadda valt kabelkopenyt a belepesi pontmil a zaroureg fenekehez forrasztjuk. A zaroureg antenna fele eso veget - mechanikai ok ok b61- j6 minesegii szigete16anyagb61 (pl. plexi, polisztirol stb.) keszil1t tarcsa segitsegeyel zarjuk le, amelyet

95

a kabel atbujtatasa celjara ugyancsak kozpontos furattal latunk el. A muanyag tarcsa t minel pontosabban illesztve kell beszerelni, megfelelo tomitoanyag (pl. Technocol) segttsegevel a hezagokat gondosan el kell zarni, nehogy a zar6Ureg belsejebe esoviz kerliljon, Biztonsagi szempontbol celszeru a zaroiireg feneket egy kis furattal ellatni, ahol az esetleg rnegis belekerulr esoviz eltavozhat,

____

--.,.p

S~I·getelt

6tveuto

iJ Riividlor bilincs , X ~ '2...4 em

7.2. A Pawsey~fele szimmetrizaJ6 tag

Ktilonosen egyszeni kivitehi es a rovidhujlamu tartomanyban is jol hasznalhato a 7.2. abran lathato Pawsey-fele $zirrll1letrizQi6 tag. Elkeszitesehez

7.3.

abra. A

Pawsey-fele tag mechanikai

valtozata

7.3. Az EMI~hur.ok
A 7.4. abran vazolt un. EMI-hurokban felismerheto a kozonseges Pawsey-fele szimmetrizalo tag egyik valtozata: a kulonbseg csupan a mechanikailag stabilabb kivitelben van (EMI = angol ceg neve).

d1.
d,=d?,

XI

I I
I

d1
0,95'

~.

• X~.Llt

Terk(il

cm
rf'l

Habel kopeny he!

"

forrasztvQ

d1

d, = rf2,

7.2. abn_ A Pawsey We szimmetrizalo elem

abra_
Az

Terkiiz

OSA1 '

csupan egy hozzavetoleg 1/4 hosszusagu tetszoleges hullimelleruil13su koaxialls tibet szukseges, Minthogy a kabelerre nines sziiksegtink. beazas kovetkezteben tonkrement, mas celra mar hasznalhatatlan koaxialis kabel is alkalmas erre a celra. Jelentosege csupan a kabel kopenyenek van; atmer6~ek meg kell egyemie a tapvonalkent haszruUt koaxialis kitbel kopenylitmer('ijevel. A 1/4 b0sszUsag6 klibeldarab alsO vqet rovidrezarjuk es a tapvonal ko~bez forrasztiuk. FelsO veget - szinten rovidrezarva - a tapvonal belsOerenek es a sugarzonak csadakozasi pontjara kotjillc:. Az R Mrkoz nem kritikus, aItalaban 2 .• .4 em lehet. A 7.3. abra szerint a negyedhUlJamu kabeldarab azonos eredrnennyel belyettesithet6 egy ugyancsak 1/4 hosszUsagU gombanyag-ruddal vagy cs6vel. Az alkalmazottanyagkiils6 atmer6jenek termeszetesen ez esetben is meg ken egyeznie a tapvonalkOpeny atInerojevel.

X"''2 ...4cm

Kobe! kiip enyhu [crrcsrtvo

7.4. EMI-hurok A tapvonalkent hasznalando koaxialis kabel ktils6 szigeteloburkolatat mintegy 1/4 hosszban eltavolitjuk, majd a hal oldali, meghajlitott Rl jel:resu csobe - amelynek vlzszintes szakasza egyuttal az antenna egyik: sugarzo fele - betoljuk, A tapvonal kopenye az Rl cs6 bels6 felevel femes
erintkezesbe kertil, mig a belso er sem a kopennyel,

sem a csofallal nem erintkezhet. A P pontban szigetelten kivezetiuk es az R2 cs6h6z (a masik sugArzOfelhez)forrasztjuk, Az EMI-hurok. talppontjaban elhelyezett rovidzar-bilincset allithatora keszitjiik: segUsegevel az antenna-talppont medd6 komponensei bizonyos hatarok kozott kornpenzalhat6k.

7.4. A szimmetrizal6 csonk

1gen egyszeni es a rovidhulIamu tartomAnyban
j61 a1kalmazhat6 szimmetrizAl6 elreodeUs IAthat6 a 7.5. abn\n. AlhlmanSsa azooban HZ URH tar-

tomAnybao nem ajainIott. Az als6 vegen rovidrez8.rt bels6 ec a kiipenyhez forrasztva elektromosan l./4 h0sszUsag6 koaxialis kAbeldarab. M6retezesekor a roviditbli t~t figye1embe kell venni: ez a szokAsos koaxialis kabeleknel 0,66 korilli. Anegyedhull8.m6 k8beldarab es a tapvonal kowui terki;iz legalabb S em legyen. Az antenna talppontjaba a tapvonal es a szimmetrizliJ.6 elem .,keresztbe pairhuzamosan" vannak bekotve,
I I I

A felhullamu szimmetrizal6 elem impedancia:' transzforrnacios viszonya 1 : 4. Ennek megfe1e16en egy Zs =600-oshullamellenAllasukoaxiAlisla\bel felhasznalasaval felhullamu szimmetrizill6 elem segitsegeyel impedaneiahelyesen es foldszimmetrikusan taplaIhatunk egy Zkim = 240 0 talpponti ellenallasu antenna.t. U gyanez a szimmetri:zal6 tag valtoztatas nelkiil hasznalhato az 50/200, 70/280 es 75/300 Q-os impedanciak eseteben is.

I : I

1<'),/4
(0
:

Tapvonal z,
kOQ~;-

X1
I

ILl k-O,S6}

ellis kcbeleknel

mkosos

7.6. {ibra. Felhullarnu szimmetrizalo

elem

ferkoz X;. 5 em
7.5. AIn. Negyedhulbimu szimrnetrizal6 csonk

Az eddig ismertetett szimmetrizalo elemek az e1leruill8sviszonyokat nem valtoztatjak meg az antenna talppontj8.nA1. Ezeket az angolszasz irodalomban Bazooka nevvel is jelolik.

7.5. A felhullamu szimmetrizal6 elem

AjelludlDnul szlmmetrlzalo elem a szimmetrizahis mellett ellenallas transzformalasra is alkalmas. Ez egy elektromosan l{2-s koaxialis kabelhurok, amelyet rendszerint ugyanabb6! a kabelbol keszltenek, mint amelyb61 a tapvonalat. Minthogy hangalt tapvonal-szakBszr61 van sID, amelynel az impedanciatranszfotlDlici6 m&teke a hullamellenan4st61 gyakorlatilag fliggetlen. az alkalmazott

Az ilyen kivitelii szimmetrizalo elemet baluntranszforma tornak, vagy roviden balun-nak is szokas nevezni (angel roviditese a balanced-unbalanced-nek), Az elrendezes relattv savszelessege kb. O,3,ezert barrnelyikamatorsavbanjo eredrnennyel alkalmazhato, A szlmmetrizalo hurok alakja oem kritikus; szillcseg eseten pl, a "hosszabb" savokban tobbmenetes tekercs is keszitheto belole, vagy barrnilyen mas alakzatban is elhelyezheto. Az ultrarovid hullamu es decimeteres tartomAoybeli gyari keszltesii antennak talpponti elleruilliisa szinte kivetel nelkul 240 Q koruli, Ezert ezeket az anrennakat vagy kozvetlenul tv-szalagkabel segltsegevel taplalhatjuk, vagy pedig felhullamu szimmetrizalo tag kozbeiktatasaval fold. szimmetrikusan 60 O-os koaxialis kabel segltsegevel.

7.6. A Balun-vonal
Ha ket, azonos hosszUsagUes kivitelii tapvonalszakaszt egyik vegiikon parhuzamosan kotunk, es a rnasik vegiiket sorbakotjuk, akkor - az elObbi fejezetben tArgyalt felhultamu szimmetrizalo taghoz hasonl6an - az impedanciatranszfonruici6val egyidejfileg a szimmetrizalas is megoldhat6. Mint a 7.7. abran latbat6, az i1yenbalun-venal Z hullamelleruUllisa a parhuzamosan kotott vegen Z/2 lmpedanciAt fog adni es aszimmetrilrus lesz, A vonal

koaxiAlis kibei hulli1mellen4lhi nincsen fontos szerepe. vagyis a szi.mmetrizlU6 elem keszitesehez tetsz61eges kiviteltl klibeleket basmatbatunk. A tApvonal klibelk:OpeoyCtahurokBloz forrasztjuk (7 .6. libra). A sug:irz.6 es a klibelkopeny kiizOtt nincsen femes erintk~: ezeket az ibra szerinti elrendezesben kotjiik a kAbela'hez.

97

lesz es lezarasi impedanciaja a balun-vonal hullamellenallasanak ketszerese lesz (2Z): az impedanciatranszformacio aranya tehat 1: 4lesz. masik vege szimmetrikus

azonosnak kell lennie a koaxialis kabel hullamellenallasaval, illetve a sugarzo talpponti ellenallasaval, Az ilyen aperiodikus szimmetrizalo elem igen sokoldaluan alkalmazhato, fgy pl. egy 60 os talpponti ellenallasu szimmetrikus dipolus es egy 60 O-os hullamellenallasu koaxialis kabel kore 600-05 szalagkabelbol keszult tekercset kotUnk a 7.9. abra szerint. Ugyancsak felcsevelt kethuzalos tapvonalszakaszbol keszltett szimmetrizalo elemet iktathatunk aszimmetrikus egyutemil. ado-vegfokozat vagy aszimmetrikus Collinsszi'iro es szimrnetrikus kethuzalos tapvonal koze,

n-

7.7. abra, Balun-venal:

(a) szalagkabelb61 fs (b) kouilllis Juibelb61

60 ----_ Q-os

dipolus
~I

I I6'OQ-os
_J

A ket vonalszakasz hossza )../4. A 7.7. abran koaxialis es tv-szalagkabelbol keszult balun-venal vazlata lathato. Ezek esszerfi alkalmazasaval szamos bonyolultnak tun6 ilIesztesi feladat oldhat6 meg konnyen es celszertien,

I I

szimmerruotc tog

"

I
I

7.7. A felcsevelt kethuzalos tapvenal mint szimmetriatranszformator

A kethuzalos tapvonalbOl keszult megfelelo menetszarmi tekercsnek a kovetkez6 tulajdonsagai vannak :az aszimmetrikusaram szamara fojtokent viselkedik .mlg a szimmetrikus aramoka tcsakjelentektelen mertekben csillapltia, vagyis a felcsevelt kethuzalos tapvonal egy gyakorIatilag frekvenciafLiggetlen szimmetriatraasztormatorkent viselkedik, Helyigenye kicsi, es elkeszitese igen egyszerfi : egy darab megfelelo

7.9. abra. Felcsevelt kethuzalos tapvonal mint szimrnetrizalo elem 7.7.1. Felcsevelt kethuzaJos tllpvonal

I I I

6'0 Q-os koaxialis kobel

mint szimmetria- I:s impedanciatmnszform;itor Ha ket felcsevelt kethuzalos tapvonaldarabot a hasonl6an soros-parhuzamosan kotjuk (lasd a 7.6. alfejezetet), akkor az elrendezes elektromosan is hasonl6an fog viselkedni: segitbalun-vonalhoz segevel 4: 1 aranyu impedanciatranszforrnacio es

kabelt egy magra

cseveliink

huUamelleruillasii tv-szalagfel (lasd a 7.8. abrat),

szimmetrikus, aszimmetrikus, illetve aszimmetrikus-szimmetnkus atrnenet erhet6 el. Ernellett az ilyen balun-tekercs igen szeles frekvenciatartomanyaval es rendkivUl csekely helyigenyevel tfinik ki
(7.10. abra). Meretezese a Balun-vonalhoz hason-

A kabeldarab hossza nem kritikus : az optimum lj4koriili, azonban 1/10es3/B'). kozott barmilyen rneret megfeJel. A szimmetrizalo elemet a 7.9_ ra szerint csatlakoztatjuk a dipolushoz, Az abnin hithat6 kapcsolasban impedanciatranszfonn;lci6 n.incsen. ezb1 a tapvonal hull6mellenAUasanak

,b-

I I-_~

_J

Z» 0 felcsevelt topvonol hullcmellenalloso

7.10. abn.. Felcsevelt balun-venal es szimmetriztl.6 elem mint ilJeszto

98

10. Afelcsevelt Z hullamellenallasu tapvonal parhuzamosan kotott vegen Z/2 impedanciaju aszimrnetrikus bemenetet, sorosan kotott vegeo 2Z irnpedanciAju szimmetrikus kimenetet ad. Ezert egy ilyen balun-tekeres segitsegevel pl. egy 240 O:-os burokdipolus impedanciahelyesen illeszthetd egy 6O.Q-os koaxialis kabelhez (7.11. libra). A baluntekeres kCszit6sehez hasznalatos szalagkabel hullamellenalhisanak 120 Q-nak kell lennie (Z/2 = 60 0: es2Z =2400.).

ra, reszben a tv-vevore szerelhetok, Elvi kapcsolasuk a 7.11. abran Ia that6; sa vszelessegtik igen nagy: 40 .•. 800 MHz. Az ebben a tartomaayban merheto maximalis hullamossag s = 1.35, mig az atlagos csillapltas 0,15 dB ; altalaban a szabvanyos 240 0. talpponti ellenalhisu antenna es a 60 0.-05 koaxialis kabel impedanciahelyes illesztesere szolgalnak, A killfoldi irodalomban az ilyen felesevelt kethuzalos tapvonal-transzformatorokat feltalalojukT61 Guanella-transzfomuuomak is szokas nevezni.

SzimmeirikU5

antenna
.

r----/)

--240.'2BO
----1 I

Q -ps 51010gkobel
I
I

Szimmetrizule

,/.

tag

i
I
I

r-

iI iI

Balun cseve _.L -~---- Z ~ 120 Q

I

-, I II

7.S. A koaxialis kettiis fojt6 mint szhnmetriatranszformator

A technika rnai allasa mellett amatorkorokben is egyrejobban terjed a koaxialis kabeles antennatAplAilis, mert ennek a kabeltipusnak a telepltes az id6jarasj viszontagsagokkal szembeni ellenallo kepessege szempontjaool lenyeges elonyei vannak. Az antenna tApl8.las;inak ez a m6dja ezenklvul a

es

_____

...J

. ----- 60 ...70 Q -as koaxialis kobel 7.11. 'bra. Balun-tekeres alkalrnazasa Alkalmas hullamellenallasu szalagkabelbol ily medon nehezseg nelkul keszitheto a rcvidhullamu tartomanyban j61 hasznalhato impedanciatransz-

radio-

es tv-veteli zavarok vonatkozasaban is

formator, Az ultrarovid es decimeteres tartomanyban mlikooc5 antenruikkal kapcsolatban azonban dlszenibb es vCgsc5 fokon kedvezobb a uagyiparilag eloallitott szimrnetrizalo es impedanciatranszformatorok afkalmazasa. Ezek a kiilonfele kivitelben keszul6 transzforrnatorok reszben az antenna-

biztonsagot je!ent. A koaxialis kabelek felepltesuek, mig a legtobb amator antenna szimmetrikus. Koaxialis kabellel szirnrnetrizalo transzforrnator kozbeiktatasa nelkill taphilt szlmmetrikus antennarendszerek hatranyos tulajdonsagairol, tovabba a kabelen fellepo kopenyhullamokrol mar tortent emlltes, Ez utobbiak kUlonosen akkor valnak intenzivve es energiafogyasztcva, ha a tapvonal hossza veletlenul rezonanciaban van az tizemi frekvenciaval,

maximalis

aszimmetrikus

Antenna

\10 menet, teke.,-,rc=s~tit,--_~'-"i'T"S=':"='-7I~ 100 mm mero A ket kabelk0p.eny ossrejerrusztvc

~ mero

7.12. Ora. Ken&! fojt6 mint szimmetriz!l6

tag

,.

99

Ha szimmetrikus egysavos antennat koaxialis kab el1el akarunk celszerfien gerjeszteni, valamelyik - a korabbi fejezetben isrnertetett - szimmetrizal6 elemet iktatjuk kozbe vagy pedig gamma-. illetve omega-e1emmel egyidejUleg biztosltjuk az illesztest es szimmetrizalast (lasd a 6.3. es 6.4. alfe-

jezetet),
Az emlitett eljarasok a rovidhullamu tartomanyban hasznalatos tdbbsavos antennak eseteben nem alkalmazhat6k, mert a szokasos kivitelii szimmetriza16 elemek frekvenciaftiggdek, Ajelent6s vesztesegeket okoz6 kopenyhullamok kikilszobOlesere szokas az antenna talppontja es a kabelkopeny kore fojt6tekercset iktatni. A legegys:zerUbb esetben ez val6sithat6 meg. bogy a tapvonal antenna felllli veget nebany menerszamu tekerccse eseveljuk fel. Bnnek a megold8snak azonban csekely a hatasfoka, Valamivel kedvezobb, ha a kabel antenna feloli veget kb.l20 mm atmerojii, 10 .•• 12 menetes, t&koz nelkiili tekerccse alakit-

ugy

juk: ez:zel a 10. ]5 es 20 m-es arnatorsavban vesztesegek mar eszrevehet6 mertekben csokkennek, azonban ez is csak szuksegmegoldas.

A tobbsavos rovidhullamu antennak hatasos es elektromosan is kedvez5 megoldasu szimmetriza-

16 transzforrnatora a 7.12. abran latbato koaxialis kett6s fojt6. Keszitesebez kb. 8 morel hosszabb koaxialis kabelre van szllkseg. mint kozvetlen csatlakozas eseteben, A kabelt nem kell elvagni, mert annak antenna feloli vege kozvetlenul a kettos fojt6ba megy at; 10 menet (A) utan kb, 3 ••• 5 em hosszban eltavolltjuk a kabelkopenyt es a dielektrikumot.Ogyelji.ink arra, hogy a kabeler ne serillj6n meg! Ide csatlakozik - a reszletrajznak megfele16eD - a ket sugarzo reI. Ezutan - azonos menetininyban - tovabbi 10 menet kovetkezik (B), majd a kabelveget rovldrezarva a belso eret a ka~ belkopennyel osszeforrasztva a tapvonal kopenyehez forrasztjuk. A forrasztasi pontot ugy kell megvalasztani, hogy a B tekercs vege - a csatlakozasi pont es az A tekeres kezdete - csatlakozasi pont tavolsagok azonosak legyenek. Az elrendezes szeles savu a harorn nagyobb frekvenciaju rovidhullamu amatorsavbanjol hasznalhato ; segitsegevel a kopenyhullamok gyakor!atilag teljesen kikuszobolbetok. A tapvonal-veszteseg maximum 0,5 dB-lei n6 meg. ez azonban az antenna hatasfokanak novekedese miatt [elentektelen.

es

8.
Tapvonalak csatlakoztatasa
ad6k vegfokozatahoz

Ahhoz, hogy az ado vegfokozatabol a rendelkezesre all6 teljesitrnenyt a tapvonalon at az antenna fele maximalis hatasfokkal ki tudjuk csatolni, ket alapveto kovetelmenyt ken kielegitenunk. a) A fogyaszt6 (antenna) a generatort (az ad6 kicsatolokore) csak mint egy kapacitiv es induktlv reaktancia nelkuli, tisztanrezlsztencia terhelje. b) A fogyaszt6 bemeneti impedanciajat a generater kimeneti irnpedanciajahoz kell ilIeszteni. Az els6 feltetel teljesitve van akkor, ha a sugarro (fogyaszt6) rezonanciafrekvenciaja es az ad6 fokozatanak rezonanciafrekvenciAja megegyezik. Minthogy a legtobb esetben a tulajdonkeppeni suglirz6 a geoenitor k6ze egy energiatovabbit6 ve:zeteket (Upvonalat) szoklis elhelyezni, ezt Ugy kell kialakitani. bogy a genenitor 6s a fogyaszt6 koziittirezonanciaviszonyokatnezavarjameg. Ez a kovetetmeny akkor tekintheto teljesltettnek, Ita egy Iwngolt tapvonal ado feloli vegcn maximum (iramcsatohis), ilIetve feszi11tsegmaximum (fesziiltsegcsatohis) talalhato, ami arra uta), bogy a tlipvonal es az antenna mint egyetien ~

veg-

es

aram-

rezonanciaban van. Az illesztett tapvonal akkor elegiti ki a fenti feltetelt, ha allohullamok nem lepnek fel rajta. A szokasos kivitelii adovegfokozatok kimeneti ellenallasa bally ko. nagysagrendfi, mig a hangolt tapvonalak ellenallasa feszUltsegcsatollis eseteben nagy, aramcsatolas eseteben kicsiny. Ezzel szemben az amatOr-gyakorlatban hasznalatos hansolatlan tapvonalak hullamellenallasa 50 .. ,600 kozott van. A tapvonalak antenna-talpponti illeszaz 5. fejezetben Ismertettiik. Tovabbi fej~ tegeteseink soran feltetelezhetjuk, hogy a fogyaszt6 (antenna) az ad6vegfokozat kimeneti koret az 0) pontbeli kovetelmenynek megfele15en rezisztlven terheli. Feladatunk tehat ezt az ellell!\Uast a generator kimeneti ellenallasakor helyescn illeszteni; ez a feladat lenyegeben hasonlatos ahhoz, amikor a hangszorot vagy fejhallgat6t (fogyasz1:6) kell il1eszteni egy hangeroslto (generator) kimenetehez. Az ilyen impedanciaillesztes legegyszeriibb esetet mutatja a 8.1. libra; azonban ragton hozzA kell

teset

mar

(0)
(a) a r0gaat6 JIq)' eIIeadIri (b) arOl)'UZl6 Ida ~ (t~olisot ("'--IOl6sm

lb)
an_)
_lIM);

8.1. 61ft. Az antennakicsatolti egyszer1i m6dozatai:

101