You are on page 1of 50

KALCSO ISTVAN



,

·,A MUD,IN FIVEREK

Kalcso Istvan: A MUDIN FIVEREK

Kalcso Istvan

A MUDIN FIVEREK

-,

Borit6:

Tartalom

A konyv anyagat osszegyiijtorte, a szoveget Irta, a kepeket keszfterre:

Beuezetes ... ... ... .., ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 7

KALcs6 ISTVAN

A Mudin fivirek gyermek- es iftukora... ... ... ... ... ... ... . .. 11

A Mudin fivirek az olimpidkon 23

Olimpiai probauerseny 31

Kit olimpia kozott

35

•••• ,1 •••• 1 •••• ,,, ••• , ••••• ,., •••• ,' •••

© Kalcs6 Istvan, 2008. Minden jog fenntartva.

A . /' "I 43

tests neve esro .. .. ... .., ... ... ... ... ... .., ... ... ... ... . ..

Felelos kiado:

Kaleso Istvan

Olimpiai Probaoersenyee.

57

.f. , f " , ••••• , ••

Magyarorszdg az 1312.evi nydri olimpiai jdteleokon 61

Melleklet ... ... ... .., ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... . .. 81

ISBN 978-963-06-5460-9

Utoszo , , 35

Kesziilr: konyvmuhely. hu

Telefon: 46-532-085

Bevezetes

Tcibb eve foglalkoztat a Ketegyhazan szuletett Mudin Istvan es Mudin lmre olimpikonok tortenete. Fiatalabb koromban hallottam a dedsziileirntcl eloszor arro] a tesrverparrol, akik itt sziiletrek Ketegyhazan, es aztan kikeriiltek az olimpiara. Azt is tudtam roluk, hogy atletak voltak, fiatalon elkeriiltek sziilofalujukbol, majd az elsa vilaghaboruban meghaltak.

Erdekes m6don mindig vissza-visszatero ernlekkenr elojottek ezek a gondolatok. Vajon kik is lehettek ok, tenyleg ugy volt, ahogyan a dedsziileim rneselrekr

1992-ben kezdtem el kutatni, de hamar fel is adtam, majd 2000 isrner nekilattam a munkanak, aztan ujra hosszabb sziinet kovetkezett. Felretettem az osszegyiijtott anyagot: ha majd tobb idem lesz, akkor is met foglalkozom vele.

2005-ben olvasram par konyvben a Mudin Iiverekrdl, keszftettern egy kis feljegyzest, de megint csak egy-ket apr6sagig jutottam el, fgy azt lehet mondani, hogy 2007-ig nem foglalkoztam komolyabban a kutatassal es a feldolgozassal.

Ebben az evben - 200S-ban - Ketegyhaza Nagykozseg honlapjan valaki felkerte a telepiiles vezeteset, hogy esetleg foglalkozhatna ezzel a temaval, mert 100 eve, hogy az egyik Mudin fiver vitte a magyar zaszlot az oiimpian.

Ekkor donrottern el, hogy most mar befejezem a kutarast, es az eredrnenyrol egy kiadvanyt is rnegjelentetek. Elhataroztarn, Ilogy addig kutatok es keresek Mudin Istvan es Irnre utan, mig

7

vegere nem jarok Ketegyhaza neves sziilottei sportoloi multjanak, eletuk legfontosabb esernenyeinek, Szeretnek ezzel hozzajarulni Ketegyhriza tortenetenek alaposabb megismerteresehez es megorokfresehez. Celom, hogy ut6daink mar ne csak egy-ket mondatos rneset, vagy annak foszlanyat hallhassak meg, hanem pontos ismereteket kapjanak a hires Ketegyhazaro] elszarmazott olimpikonokrol.

Voltak olyan honapok, mikor mast nem is csinaltarn, csak a Mudin fiverek man kerestern es kutattam. Egy-egy reszsiker, egyegy ujabb intorrnacio min dig tovabbvitt, tovabblokott a kovetkezd ujabb sikeres kutatasig. fgy jutortam el- tobbek kozott - a Nagyacidi Muzeumhoz, ahol igen sok fontos isrneretekhez, inforrnaciohoz jutottam. (Magyarorszagon a legtobb fellelheto emlek a Mudin testverekrol > allando kiallitaskent - itt talalhato.)

Az ottani adatokb61 kiderult, hogy Mudin Istvannak ket leanygyermeke volt. Mudin Irnrenek nem szuletert gyermeke. Megralalram Mudin lmre felesegenek elrartojat, aki elmoridra, hogy Melina neni elbeszelgetesiik soran emlitette, hogy Mudin Istvannak masodik hazassagabol ket fiu gyermeke is sziiletetr, fgy jutotcam el Mudin Istvan unokajahoz, aki igen j6, ertekes es erdekes anyagot bocsatott a rendelkezesernre, Ezt koveroen a Romaniaban do Andrasy Margittal yettem Eel a kapcsolatot, aki szinten Istvan unokaja. Szernelyes talalkozasunk alkalrnaval igen gazdag anyagra leltem, mely bizonyitotta, hogy nagyon j6 uton haladok a kutatas teren,

A hadtorteneti reszek kuratasaban igen nagy segftsegemre volt Wittmann Attila baratorn es kuratotarsam. Mivel a neves sporto[6k karonak volrak az elso vilaghaboruban az 6 segitsegevel keresrem meg a Hadtorteneti Level- es Irartarac, valamint az osztrak hadileveltir mellett mukod6 allando Magyar Leveltari Kirendelt-

8

seget, ahonnan megkaptam a ker testver osszes anyagat, arnely az

elsa vilaghaboruhoz kapcsolodik. ,

A hatvanas evekben a Ketegyhazan tanito Aszalos Arpad rna-

gyar-tortenelem szakos tanar 1964. janu~r 26,~an ~el.~e~ett. 39.01- dalas vedett konyvtben It a Mudin fiverekrol, kozuluk jobban meltarva Mudin Irnre etdemeit, de Mudin Isrvant is megemli-

tette kiadvanyaban-

A Bekes Megyei Levelrarba» a csalad alapdokumentumait te-

kintettem it. Somogy megyeben megjelent cikkeket is megkaptam, ez is ertekes ram pon t volt a szamornra. 1994- ben J ekelfal ussy Piller Gyorgyne (szi.iletett Mudin Ilona) Magyarorszagon jan, es ekkor meglitogatta Nagyatadot. A levele alapjan is sok ujabb

hasznos infotmaci6hoz j utottam.

Sok olyan szemellyel beszelgettem a kutat6mLlnkam soran,

akik rnindig valami enekes informacioval szolgaltak, amelyek se-

gttettek teljesebb kepec kapni a fiverekral.

Ketegyhiza, 2008. augusztus 5.

Kalcs6 Istvdn

9

A Mudin fiverek gyermek- es ifjukora

A Mudin testverek edesapja, Mudin Albert kalapos mester, Franciaorszagbol szarrnazonak valletta rnagat. A rokonsaguk is Magyarcrszagra telepulr fran cia iparosok kozul kerultek ki. A csalad magyar rornai katolikus vallasunak vallotta magat,

Ketegyhazan tobb lakohazban is bereltek lakasr: legel6szor az 54. szamu lakasban, mely a mai Szechenyi utca 9-13. szamu biz lehet, mert a Gancse Mihaly akkori telkebol akar meg ket portit is kialakithattak, de IS70-ben az emlitett szernely szornszedja volt a Mudin csaladnak, A 74. szarnu lakasban laktak alberletben, s rniutan elvette felesegul Hecsel Rozar, sajat ingatlant vasarolr a Ketegyhaza 72. szarn alatt, mely aposaval szembeni ingatlan volt.

Ketegyhdza 1884. eui belterulet: kataszteri terkepe

1 1

Az ingatlan, ahollaktak, a mal Ketegyhaza Dozsa u. 9-13. szarnu ingatlanok reruleten allrak, rna mar nem talalharo meg ez az epiiler. Az is erdekes, hogy az aposaval szemben tudott hazar vasarolni.

A lakohazak adatait a Ketegyhazarol 1884-ben kesziilt ingadan nyilvantarras alapjan a nev szerinti relekbejegyzesekbdl lehetett

f •

azonosrtaru.

Ebben ana lehet kovetkeztetni, hogy a telepiilesre korulbeliil az 1870-es evekben telepiiltek [e, mint azt a gyermekeik sziiletesi anyakonyvi kivonata is bizonyitja.

Mudin Albert is felesege, Hecsel Roza hdzassdgdbol hat gyermek - kit ledny es negy flu -sziiletett:

Mudin Maria Ketegyhaza

Mudin Albert Ketegyhaza

Mudin Sarolta Ketegyhaza

Mudin Istvan Ketegyhdza

Mudin Bela Albert Ketegyhaza

Mudin Imre Ketegyhdza

1873. rnajus 11. 1879. oktober 29. 1887. Junius 23. 1881. oktober 16. 1884. Iebruar 17. 1887. november 8.

A ket fiver kozott igy hat ev korkulonbseg volt. Szuleres! anyakonyvi kivonatok:

12

kercsztelesi anyaltiinyvc.

/r : •... n. Ha~n. 'gyuu,

., .... ",.-1

1' .. , .'.

I. I

I ....

If i '

:.,,'_'.

.s,

I .v. . '.-~: \ ."
,-" / .... I· I j .. " .~
,: .. , r :
.. 13

Mudin Albert csaIadJ'aban 1882 ' b ik '

'k . even tragI us esemenyek ko-

vette egyrnast: h I h'

, . meg at arorn gyermekuk,

14

Mudin Sarolta 1882. januar l3-an torokIobban, Mudin Maria 1882. januar 23-2.n himl6ben, Mudin Albert 1882. julius 22-en szinten toroklobban halt meg. Sajnalatos modon negyedik gyermekiiket is elveszrettek, mert Mudin Bela Albert 1891. december 8-an torokIobban meghalt.

Halotti anyakonyvi kivonatok:

»+>«: f;.~,·· ;:,:;;,,:... .

>-.' ...... +.': ..

'/"..... /;"r'i",

• I :

I:::,~:"·! l,::;~;.::::

" ..... ..' ''; ;.-,; '_":"~'

'15

lap. A

;. ~.

j:

I \'

I

';,', ;

.:- .. ,

"~.,, _-, •.... :". . . ':'"

:, ~_ .. c,~I' , : _,

----- .. ------~

16

Az eletben maradt Mudin fiverek Khegyhaza szii/ottei, akik az 1906-os, az 1908-a8 es az 1912-es olirnpiak reszrvevoi es helyezettjei, valamint robbszoros elsa dljazott atletikai versenyzak voltak. Az alabbi atletikai szarnokban szerepeltek es vittek Ketegyhaza es Magyarorszag hi ret szerte a vilagba: magasugris, dvalugras, sulydobas, kalapacsvetes, diszkoszvetes, gerelyhajLd.s, futas, birkozas,

Voltak olyan versenyek, ahol az egyes doboszamokban a stilus is meghararozo volt, mint peldaul a gerelyhajitisban: a versenyzonek meghataroztak, hal kell fognia a gerelyt az eldobaskor, De erdekesseg meg a helybol tivolugds, a helybol magasugds, ezek rna mar nem letezo versenyszamok az olimpiakon,

A ket testver a palyafurasuk alatt ~ osszesen ~ atletikaban 254 versenyen volrak elsa helyezettek. Megbecsiilt tagjai voltak a rna-

17

gyar arietikanak, korai elveszresiiket nemcsak a sportbaratok, hanem a tarsadalom is sajnalta.

Mudin Istvan es Mudin Imre testverpar az dltaldnos isleoldt Khegyhazdn vegezte el, majd a polgari is a tanitoi kipesitest Aradon szereztek meg. Mudin Istvan Budapesten 1905- ben, Mudin Imre Budapesten 1911-ben tanari diplomat szerzett. A sporthoz valo kozelsegiiket mar a tanitokepzoben is elismeresekkel dijaztik.

Mudin Istvan II. eves tanitokepzos tanulot magasugdsb61 a versenybirasag elso gyoztesnek irelte, s errol a tanintezet nevezettnek az alabbi elismero okiratot adtaAradon 1899. julius l-i-en.

18

'"",,-.".

Mudin Isiudn 1901-to!1903-ig dnkentes katana volt.

19

Mudin Istvan egy even keresztiil volt az Aradi Atletikai Club (AAC) versenyzoje, majd utana a Magyar Atletikai Club (MAC) sportoloja lett.

Mudin Istvan volt Mudin Imre edzoje, Mudin Imre is a Magyar Atletikai Club versenyzoje 18 eves koratol.

Mudin Istvan az Aradi Atletikai Club szineiben:

2 elsa, 1 rnasodik, 2 harmadik helyezest err d.

Kiilfoldi versenyeken a Magyar Atletikai Club szineiben: 5 elsa, 7 rnasodik, 1 harmadik helyet err el.

Mudin Istvan gerely-, diszkosz- es kalapacsvetesben valamint sulydobasban volt eredmenyes:

1905-ben birkozas kozepsuly: 2. helyezett (AAC), kalapacsveres 3205 em 1. helyezett (AAC),

(Jl mellekletben taldlhat6 az Eremgyujtemeny, ahol ldthat6k a font emlitett versenyeken nyert ermele.)

Voltak olyan versenyek ahol a kit testuer kdzijtt dolt el az elsd-mdsodi]: hely sorsa, de neha mds helyezeseleen is osztozkodtak. (1905 Bees Foto)

20

1905. oktober 03. a kalapacsvetes rekordja: 32,05 '". Eml~:esr~ melto , hogy Magyarorszagon az elsa hivatalos kalapaesveto baj-

noksagot csak 1937-ben rendeztek meg.

21

A Mudin fiverek az ollmpiakon

A gorogok az 1905-os brusszeli NOB iilesen azt jelentettek be, hogy az elsa 1896-os jatekok tlzedik eviordulojan ujra olirnpiat rendeznek Athenban.

Ket olimpia utan, amelyet vilaghillftasokhoz kapcsoltak, valoban vagytak mar a sportolok egy rendezvenyre, amely csak r6luk sz61. A versenyeket meg is rendeztek, husz orszag reszvetelevel, az elsa harorn helyezett errneket kapott. A NOB kesabb megsem isrnerte el olirnpianak a rendezvenyt, annak ellenere, hogy elozetesen Brusszelben nem emelt kifogast a jatekok ellen. Igaz Coubertin kezdetrol ellenezte az otletet, hiszen az indulaskor leszogeztek, hogy olirnpiak negy evenkent lesznek, a tfzedik evtordul6 megiinneplese ellen azonban nern tiltakozott,

A csaknem ezer versenyzo kozott ott voltak Athenban a magyarok is. Elotte viszont probaversenyeket szervezert a MOB.

Olimpiai pr6baversenyek

Atletikai pr6baversenyt rendeztek 1906. aprilis 7- en es 8-an a Margitszigeten. A kovetkezo eredrnenyeket ertek el a Mudin testverek.

Gerelyvetes: 1. Mudin Istvan (MAC) 8,36 m 2. Luntzer Gyorgy (PTE) 46,81 m.

Tavolugras helybdl: 1. Mudin Istvan (MAC) 292 cm. Klasszikus diszkoszvetes: 3. Mudin Istvan (MAC) 29,41 m.

A MOB vegrehajt6 bizotrsaga a kovetkezoket jelolte az atheni kikiilderesre: Lunrzer Gyorgy, Mudin Istvdn stb.

23

Az 1906. evi "panhellennek" is nevezett nyari olimpiai jatekokat ut6bb nem tekintettek hivatalos olirnpianak, pedig nepszenlsito hatasa nagyban hozzajarulr az olirnpiai mozgalom eletben rnaradasahoz.

Hogy az esemenyen valamennyi sportigban a varakozason alul maradt a magyar csapat, azt reszben a korai idoponctal, reszben az ellatas es elhelyezes m6djival magyaraztak.

"Egy hatalmas kidllitdsi csarnokot, a Zapiont rendeztei: be a kulfoldi uersenyzd]: reszere. [ellemzd, hogy az amerikaiak, a svedek is a ftancidk nem flgadtdk el, hanem maguk kerestek szdlldst. A tobbi vendig azonban itt lakott. A kidllitdsi csarnokban tetd nilkiili deszkafolkeket kaptak a versenyzlik, kit-ket dggyal minden egyeb btaordarab ne!kiil. Ejje11-2 6rdigjottek haza hangosan, de mdr reggel4 6rakor megkezdlidott a felkelis. A legtobb verseny delellitt volt. Akit az d!matlansdg is az ijszakai hideg le nem tort is betegge nem tett, azt meggyotorte az etkezis. Hihetetleniil piszkos kiszolgdlds, ebetetlen etele]: Kecskehus nap mint nap, de legaldbb keminy es rdghatat-

lan A viz rossz a sor es a bor megfizethetetlen »

(Hoppe Ldszlo cikksorozata: kozlemeny fIJ.forrdsa dr. Nagy Bela is Brull Alfred beszdmoloi megjelent az Olimpia magyar hOsei kiizlemenyben - rhzletl

A magyarok nemcsak a sportpalyakon, hanem a vendeglokben is felhivtik magukra a figyelmet. Szeles j6kedviikben egyetlen ejszaka alatt harem etterernbol dobtak ki a magyarokat mas nernzetbeliekkel egyiitt. Masnap a gorog kiilugyminiszterium bekerette a Monarchia kovetet, es tiltakozott a sportolok viselkedese ellen.

A magyar csapat szereplese Mudin Istvan szemszogebol:

Ezusterem: atletika: ottusa-otproba (atletikai otosverseny) A kovetkezo eredmenyeket errek el a helyezettek:

24

Diszk. Gerely Futas Birkozas Pontok
Ugras
5 4 3 24
Aranyerem MeUander 7 5
9 8 1 25
Eziistirem Mudin lstvdn 6
1 7 4 29
Bronzerem Lemming 15 2 I b Mudin Istvan a mssodik lett, megpedig

A hellen pentat on an G" vette el

, hogy tulajdonkeppen honfitarsa, Lu. ntzer y~~gy d"

ugy, d hI" zamok osszege on-

tole a gyozelmet. A sorren et a e yezesl s "

torte d. Hiaba pr6baltak meggy6zni a ma~ar ve~etok L~~:2:~~ I h ., , b n ne versenyezzen teljes erovel, rn g

hogy a gere y auras a . , en e ont hi any-

dobta Mudint, a vegelszamolaskor pedlg epp ~ P

«, 1 mhez igy a sved Mellander lett a baJnok.

zott a gyoze eruucz., "t d . 31 91 m

B zerem: atletika: diszkoszvetes hellen mo ra. , . I

ron . 'I db' b gere y-

Ezen kiviil meg indult: diszkoszvetesben, su yo, as an,,, d-

, ben de ezekben a szamokban nem ert el szamottevo ere

vetes ,

menyt.

Istvan Mudin

OlympIc medal record

Men '5 Athletics pentatnlen

Stlver !9% Athens Bronze 19Gb Athetl'S Dtscus throw· Gree-k stvte

athlete who competed (styan Mudin C. ;_v~),-( <', ")~ i July 2.2, 1918) .s a ~".II .~,:

mainly m th€ Pentathlon.

. , ummer Olympics held in Athens:, Greece in

He cOnl?ete~ for a Hung"')' m toe 1,906 5 d.l This added to the bronze medal he Pentathlon wtle,e he won the Sllver me .. ' .

~\~l in the Greek :styie t:HsCIJS throw CQrnp€tltHJf1,

25

26

27

· ,. \ . ,

28

Mudin Istvdn 1906-05 Atheni Olimpia utdn a ketegyhdzi szii/)fj hdz kertjiben

29

Beesi sportrendezveny plakdija

1907 -ben tovabb £ 1 'k

d ,0 ytatta S1 ersorozatir az id6sebb Mudin fiver

e. ekkor mar esatlakozott hozza Mudin Imre is ki k .. .'

baJnoksagokban az 1 ibbi d ' ' a 1 a eriileti

, a a 1 ere menyeket erte el:

sulydobas : DTE 1242 em

gerelyvetes; DTE 3442 em

magasugras helybOl: DYE 140 em 1907.rX.15.

Mudin Istvan (MAC); gerelyvetes 1907 X 6 an is 1 k h I zettek, de mar ekkor az 1908 -as olimpiira' k~~Zi.ilte:'o ta e ye-

30

Olimpiai pr6baverseny

Atletikai pr6baverseny 1908. junius l8-an es 29-en, helyszin a Millenaris palya

Siilydobas:

1. Mudin lmre (MAC) 12,88 m orszdgos rekord 4. Mudin Istvan (MAC) 11,38 m

D iszkoszveres:

5. Mudin lmre (MAC) 35,6 m

6. Mudin Istvan (MAC) 35,13 m Tavolugras helybol:

3. Mudin Imre (MAC) 281 em

4. Mudin Istvan (MAC) 272em Magasugras helyb61:

2.Mudin Irnre (MAC) 139 em.

Diszkoszvetes (klasszikus stilus):

1. Mudin Imre (,MAC) 34,11 m orszagos rekord

2. Mudin Istvan 33,02 m.

Gerel yvetes :

3. Mudin Istvan (MAC) 50,13 m

A Mudin tesrverek az else olimpiai csapattagok, akik Bekes megyehez kotodnek,

1908. evi nyari olimpiai jatekok mar a 4. nyari olimpia. A rendezo London varosa Angliaban. Ezen az olimpian 22 nemzet 2008 sportoloja vert reszr, 110 versenyszamban 323 ermer 05Ztottak ki. A megnyit6 iinnepseget 1908. j uli us 13-an, a zaro unnepseget 1908. oktober 31-en rendeztek meg. Hivatalos megnyitot VII. Edward tartotta. A magyarok 63 ferfisportoloval vettek

31

reszt a jatekokon, a nok meg csak nezokent lehettek jelen a versenyeken.

Erdekesseg, hogy az 1908. aprilis 27-en az olimpiai jatekokon legdoszor Londonban vonultak fel a csapatok a nernzeri zaszlo alatt. Versenyzoink onillo csapattal indultak Hungary elnevezessel es piros-feher-zold nemzeti szlrni lobog6val. Az esetbol komoly bonyodalom keletkezett, meg Ferenc jozsef csaszar es kiraly is kifejezte nerntetszeset.

A magyar csapat elsa zaszlovivoje Mudin Istvan arleta a Bekes megyei Ketegyhaza sziilotte volt.

I >

A resztvevo sportolok egy resze a megerkezes utdn a londoni stadionban .. Mudin Istudn balrol a harmadik, Mudin Imre Jobbrol az eLsd

Ez volt az elsoujkori olimpia melyen a reszvevo sportolok szama ketezer fole emelkedett,

32

Ma arorszig ezen az olimpian az eremciblizaton ,a 6.hely~t

gy Hirom aranyerem negy ezi.isterem, ket bronzer-

szerezte meg. ' 1 k' h dik he

.. edik helyezest negy i::itodik he yet, et ato 1 -

met, ot negy ,

lyet szereztek, melyek ponterteke: 74 pont. k labbi d'

M di fi' a a 1 ere me-

Az 1908-as nyari olirnpian a u 111 vere az

nyeket ertek el:

MudinImre Atletika:

szabadstilus gerelyhajitis 7. helyezes 45,96 m

gorog stilusu diszkoszvetes 11-23. helyezes (nines adat)

diszkoszvetes 12-42. helyezes (nines ad at)

Mudin Istvan

Atletika: ,

gorog stHusu diszkoszvetes 7. helyezes 33,11 m

sulylokes 9-25. helyezes (nines adat)

kalapicsvetes 10-19. helyezes (nines adat) szabadstilusu gerelyhailtis 10-33. helyezes (nines adat)

33

1908. London Mud' Ist ' di

tn . s van a sta tonban uersenyzesre keszul

34

Ket olimpia kozott

1908-evben Mudin Imre aki sulydobas teren dint Ed es palyafurasa alatt 1908-t611914-ig, 1916-1917-ig a sulydobo magyar bajnoka a MAC szinciben. 19l0-ben es 1916-ban diszkoszdobo es 1916-1917. evi gerelyhajit6 magyar bajnok.

( ~) .,} ,

35

Mudin Imre a margitszigetipdlydn egyetemista kordban !

t. ,

; t-

L i" ''if . /", d,

! .(,1ltultVl/ i~U'(/kl(pvJJ{,;{'(L411'"l .: ~

., .' IJ. ~- /! ':~, "if." ·-Jfl }-:7 /U1t,letL'.( Brrl(j,:f::\:£f;e,~(id4<'.Ai,q~itt1>(

} ~ _'-:

A MAC szineiben 148 verseny gyoztese lett Mudin Imre.

Mar 1908-ban 18 versenyt nyert a MAC szineiben, megnyerte a magyar sulydob6 bajnoksagot, Pozsony varos bajnoksagat, az Eszterhazy emlekversenyt es az Allam-dijat.

36

Mudin Istvan tovabbra is sikeresen szerepelt a kulonb6zo versenyeken,

Mudin Istvdn ketegyhdzi szu!8i otthondban keszult a uersenyekre. Edzes kdzben keszultek a jelvetelek

Ax 1909. evben a MAC szineiben a dijnyer& atletak szama, mint az elerr gyozelmeke csaknem megketszerezod~k) ez evbe~. 44 dijnyeroje van az egyesiiletnek. A gyozelmek szama 144, kozte 12 bajnokl dm.

A foh6sok azonban a Mudin hverek: Imre 21, Istvan 19 diadalt arat.

Mudin Imre hostettei koziil megernlirendo a magyar e~ cseh sulydobo, a cseh gerelyvet6 bajnoksagban, valamint az Allami-

dijban aratott gyozelme. ,

Mudin Istvan a cseh kalapacsveto es a Pozsony varas magyar gerelyvet& bajnoksagokar nyerte meg.

37

1909, junius 13-an Koczan M6r (1912 a stoekhol '1' .

b ' ) . rru 0 impra

Gro,~zerrnese , a gerelyvetes vilagcsuesat 57,91 rneterre javitotta

yozelrne utan a Mudin tesrverek - a kalapaesvet.o" reko d I'

, , " '1 r .. er st-

van es occse, a su yloko rekorder Irnre - vall ukra ernei k" ..

'. . k" ., ve a ozon-

seg tapsai ozt vittek korul a rnargitszigeti palyan.

A Magy.ar Adetikal Klub 1909. J'Lilius l B-an ~". di T , k

50 " H1U zn tstuanna

az , gyozelrne ernlekere ezusr plakettet adomanyozott.

38

1910-ben a MAC eleteben az atletika jatszotta a vezerszereper. A haladas az dozo evhez kepest szembenino, men 53 dijnyero atleta 177 gyozelmet aratott a szineiben,

Mudin Imre teljesitrnenye: 31 egyeni gyozelemi rekordot aUitott fel e teren, kiilonosen ha figyelembe vessziik, hogy 31 gyozelern kozott 5 bajnoksag van, s hogy kiilfoldon 13 gyozdmet szerzett a magyar szineknek.

Megnyerte Magyarorszag sulydobo es diszkoszveto, valamint Csehorszag rnagasugro, sulydobo es diszkoszveto bajnoksagat, azon kiviil sorozatos gyozelmeket aratott a berlini Sport Club Westen, a Sport Club Teutonia es a Duisburger Sport Club versenyein.

Fontosabb vandordijak kozul ez evben az Allam-dljat Mudin Imre nyerte meg.

Diszkoszvetesben Mudin lmre 4146 em-rei uj klubrekordot 3.1- Htott fel.

39

Wiener Athletikai Club nemzetkozi versenye 1910 jLmius 2gen, a Muhlhauser-dijban: gyoztes a Magyar Atletikai Club csapata.

:'.;·,Inrl, 1l,Irom 1. .'\lallll bh';1I3, }lildlll t:III'I'. ;~;IL''', ~:;.l·::t'd}, I,":I~ h-n: :-;/:'l~". ":~T;'{i"ll, ·.!.::;·d;,",;:r;:f,':-r,'\C:~:i~-;-'rl"\·oI11. l h-rur

1911-ben megismetelte gyozelmet a sulydob6 bajnoksdgban. A becsi w:4F versenyen es Drezddban sulydobdsban es gerelyuetesben mutatta ki fllinyit a legjobb nemet dob6kkalszemben.

Mudin Istvan 12 gyozelemmel jarult hozzd az arletika sikereihez, kozte a cseh gerelyveto es kalapacsvetd bajnoksagok dijival, Kozben megnosii], es felesegiil veszi Veres Gabir, a lippai rnezogazdasagi iskola tanara, majd igazgat6ja lesz,

Mudin Imre 1911-ben vegezte a ranarkepzo fOiskolat Budapesten es Nagyatadra kerult a polgari fi{liskolaba, szarntan, termeszettan es terrneszerrajz tanarkent 200 preparalt lepkevel gyarapitotta az iskola szertarat, Sportunnepsegeket szervezett, vezetett. Sok neves sportolo az 0 kedveert jott versenyezni Nagyatadra. Hradhatada-

40

nul harcolt a szellemi muveltseg es a testi edzettseg egyensulyaert:

E' 'le agyon sokat trent-

kozben tanltott, edzett, versenyzett.» gesz te n n ,.

7\T atd Jon aftdett lovarddban" - nyilatkozta ekkor az UJroztam 1 vagy a,

scigfr6knak. l' L lk' "1 '

N radon a tanari rnunkaja es versenyeire va 0 re eszu es

agya . L 1 "b

mellert is reszt vallalt a kozosseg sporteletenek re] ~szte~e . e~. II

Somogyban probalta megteremteni mindazt, amit meg kepzos

koraban celul nizott ki maga ele.

-"--~......--'~

---.~--------- -~-,---., .. ~-------

A Nagyatddi Polgdri Iskola kipe.

41

A testi nevelesrol megjelent az {rasa a Nagyaradi Polgari Fiuiskola Erresitojeben az 1911112 tanevrol szolo szamban,

A testi nevelesrol,

Irta: Mudin Imre.

Egy par eve mar annak, hogy egy uj aramlat szivargott be hazankba, mely rabjava tett mar sok embert. Ez a sport! Hivei naprol-napra szaporodnak.bar ellensegei is nagy szamrnal vannak es sajnos eppen azok,akik iigyenek legjobban hasznalharnanak az irok.

PI. a hires Francia ira: Pyot a kovetkezoket rnondja: "6 az iiszszes sportftrfi'ak izomJeleslegenel tobbre becsuli egy Ampernek, Pasteurnak es mas nagy alkotoknak szellemi nagysagat. Az izornerd csak arra oalo, hogy rabigaba hajtassel: a szellem dltal. Egy mernok finom keze dirigalja az izomerdket vegsokig meg{eszito ftrfiak ezreit, mert a nagy emberi alkotdsokat es gyozelmeket sohasem izmokkal vivjdk ki. Nagy taldlmdnyo]; nagy gondolatok es erzelme]: azok, mik az emberiseget elobre viszik" Ezt mondja a nagy szobatudos,

De sziiletnek-e elsatnyult es testileg enervalt nernzetekben Pasteurok, Amperek, Edizonok es mas szellemi nagysagok? Nem rnentek-e mar hatalmas nemzetek is tonkre, akik a fej16des legmagasabb fokarol egyszerre lehanyatlottak es megsemmisulrek, mert a flaik a szellerni kultura legrnagasabb Iokara eljurva, testileg elsatnyultak, pulyakka valrak es az elvezetek hajszolasaba meriilrek bele. Ezeket a vad es rmiveletlen nernzetek, rnelyek fiaiban

43

kifejlett izornero volt es azzal jara hosies batorsag es jellemszilardsag: lerortek es megsemmisitettek. Pdda ra a vilag 4 djat ura- 16 Rorna. Addig, amig fiaiban megvoltak e tulajdonsagok - gy6zhetetlen volt: de szerencse csillaga tulhaladt a zeniten, ke1etnek minden edes, reszegiro bune gyilko16 mergu bujasaga, a nemzet gerincen falankon ragodo, vegzetes erkolcsii rornlottsag ejterte hatalmaba,

Es minden ethikai kotelek meglazulasa, minden ertekes, szent fogalom gunyos, szkeptikus elertektelenedese a test kultusuat is megfosztotta renseges koltoi vonatkozasatol, jellegzetessegetal, Roma elanyhult Ienekig ziiliott es demoralizalt tarsadalornbol nem valhatort ki tobbe a regi: erenyekben dus ifjusag, a test kultusza ugyan ugy degeneril6dott, mint az antik kultura egyeb megnyilatkozasai: leszorult a gladiatorok, a testedzes elsa hivatasos miiveioi koze.

S a sudar, komor berharcosok sotet, nekikeseredett daccal lepet a porondra, melyen az eletert val6 ketsegbeesert kiizdelem tette szernet hiuzelesse, labat parducfiirgeve, rnikor csapasra emelte fel palossat, tridentusat, Ave Cesar! Es lelegzetvesztve csiiggott az eler-halal tusat vivo gladiatorokon <a vilag ura» , az Augusztus Irnperator, a samya, szolgalathu patriciusok, a szemforgato, hypocrita papok, az aIszent veszta sziizek rendje,a baromi vadallati csocselek, enervalt, peryhiidt idegeiknek ver kellett, parolgo biborpiros ernberver, melynek kiomlasat bestialis kejjel kiserre szemiik. Mily oriasi kulonbseg valasztja el ezt az egy gladiator roncsot izmain heviilO, fuldokl6 elvezettdl telhorduld, az ail at melle hanyatlott nepet att6l a masiktol, amely olirnpiaban kiserte udvriadallal a delceg, ifju daliakot, amelyboldog volt, szabad, biiszke es eros!

Rorna megasta a maga sirjat s Odoaker barbar gerrnanjai vegeztek vele.

44

A testi erok, tokozasa nem azt jelenti, hogy e nemzeti ifjusag minden egyes tagja egy-egy diadal teljes athleta, vagy bajnok legyen. k emberisegre nagy becscsel biregy-egy irastudo langesznek, a zenei titanak alkotasa, de nerncsak ezek alkptasa kepezi a nemzet kincset, az a dal, mely megzendiil a csaladi tuzhely mellett.amely az embed boldogsagnak ralan hatalmasabb tenyezoje. Ki a szabadba ifjusag - mozogni!

Az ugyes sok es szep sikert er el. De celunk ne csak az ugyesek maguk kore gyujtese legyen, hogy azokban a test! erot es ugyesseget meg tovibb fokozzuk. Ez is tiszteletre melto torekves, mert a nemzetek verscnyen hirt es dicsoseget szerezni a magyar nevnek, amelyre masok annyi arnyat vetnek - bizony, elisrneresre rnelto feladat - s ok nem lebecsiilest, hanem riszteletet erdemelnek, Az arletak megteszik azt, amit tirsadalmunk csak sz6nokol, t.i .... keveset beszel, de sokat tesz. S az a £latal ember, ki az olympiidon else lett es riszteletere felvontek a magyar lobogot, tobb es nagyobb alapkovet rakott le az onillo Magyarorszig epiiletehez.mint az a sziiklatokoru politikus, aki faluja tornyan tul nem tud latni, A sok gyalizatos nilekedes ellentete gyanint a sportbeli versenges egy tiszta oazis, ahol a tulekedes nemes, nines durvasag es tiszta a lelek.

Nem az egyes - hanem a tomegrehatas a fontos. Saki ifjusagunkban azt rorekszik bevinni, hogy az erddkkel szegelyezett folyamokat keresse fel,hogy ott usszek, evezzen,hogy a virigos rnezokre menjen, ott jitszek, kedelyet, leket es testi erejet felfrissitse: ez az - aki a milliok javit akarja. Nem a £llosofusok az 0 ferde theoriajokkal ami ellensegeink, hanem a resrseg ezer-

felesege.

Ez oli meg az akaraterot, ez talalja ki a legrafinaltabb fogiso-

kat, csakhogy a test megszokott lomhasagat vedelmezze. Ez ingerel arra, hogy elvezetekre gondoljunk firadozas nelkiil, pihen-

45

ni vagyunk munka nelkiil. A resredzo ember pihenese az igazi gyonyoriiseg, mint Ruskin mondja,- rnert ez a pihenes a zerge pihenese, amely granat agyaban lihegve nyugszik es nern a tunyanak, restnek vergcdese.

Frisseseget, iideseget esak a szabad ad; oda torekedj iink, ne a kavehazak fiistos termeibe, merr nem leher lelkunk eros, ha testiink elsatnyul. Izorneronker fejleszteni kell, de ne essiink a 2 vegletbe, rnert a esak tesri erejuket fejleszto a nyers orornoknek, erzekisegnek es tivornyaknak lesznek rabjai: de filiszterek se, akiket esak az iizlet lazas zaja, a penzszerzes muveszete erdekel. Hanern igenis legyiink olyanok, akik osmerjiik eronket s fejlesztjiik azt, de rnegbecsuljuk a maser s ezze] onrnerseklerer gyakorlunk. A sporrok kozul a szabadteri nepszeriibb, rnert orornot es vidarnsagot ebreszt s e mellen a mozgas fesztelen,- azt a cselekves szabadsaga biztositja,- a jatek -, versenykedv fokozodik s ez egeszsegtani tekintetbo] j6tetemeny.

Az ororn higienas jelentaseget e pelda mutatja:

Karas szekeben garnyedt sulyos betegseg utan a labadozo, Area elaggodt; szernefenye bagyadt. Kedvetlen, kozombos; a Iabszarai nem birjak d.

Es ime leveler hoznak, ... olvassa ... ott kell Ienned, ... ez hazafiui kotelesseged; ... area hirrelen elsimul, pirfutja el, szerne esillog, felemelkedik es - nem rogy ossze, ereje megjott - megy.

Hason16 a vigsag szerepe is, hatasuk elenkito az idegkozpontokra, fokozza az agysejtek vitalis energiajat, ezt a kepesseget, mely a szerveknek eleterdr ad. A repuldlabda gyors elfogasa v. elkeriilese, a jarszotarshoz valo j61 odasozasa, a versenytars urolerese ... mind orornor szerez a jatszonak. Visszahanis: - gyarapodik a lankad6 test! era, de megacelosodik a lelkierd is - s igy az akarat, onbizalom es batorsag fokoz6dik. A jatekos ororneben nem is erzi az izorn elfaradasat s tovabb kitartva lejatsza a hosszu notat, a iabdarugo partir srb, Ez az elenkitd, lelkesito s az egyiitrjat-

46

szasbol eredo harasa nines a szertornanak, sem a szabad es rendgyakorlatoknak - bar mit is mondjanak.

A jateknal a valtozatossag nagy. A jatszonak mindig sziiksege van eles latasara, lelekjelenletere, gyors ite16 es kovetkezrcto kepessegere.

Itt tehar nem az izom ember, hanem a rnozgekony ervenyesiil - tehat a vonzalom iranta errheto, Ezeket tudva belarhatjuk, hogy a jateknak s az athletikai gyakorlatoknak nemcsak testi, hanem egyuttal nagy mertekben lelektani jelentosege is van. Az otthon minden legvonattol, azastol, fhast61 nagy gonddal 6vott anyarnasszony katonaja - a jatszoreren belatja, hogy a nagy elkenyezreres nines elonyere, Resteli, hogy finyasabb, mint tarsai - maga is ingujjban all ki a gyopre, - s helyrehozza sziilei hibait.

A sportgyakorlatok edzik a bort is, - kulonosen ha azokat.telen is uzziik. A nyari nap heve, a teli hideg, a hirvos szello mind edzik a bon, alabb szallitjak erzekenyseget, Ha neha hrtasnal, ugrasnal ott hagyja az ember terde v. konyoke boret; s e kiilonbozo tesri fajdalmakkal jar6 behatasok mind edzik abort es hozzaszoktarjak a fajdalom elszenvedesehez, - s igy a fajdalomt61 val6 irtozas elfojtodik, ellenkezoleg pedig, a batorsag novekedik s ezzel kapcsolatban az onerzet es onbizalorn is, az akarar pedig megszilard Lit Erre pedig sziiksege van az embernek, ha az elerben valo kuzdelemben sikerrel akarja megallni a helyet. Sok mozgalom indul meg ma, rnely a testnevelest partolja - uj korszak kiiszoben rillunk. Egy nemzet ertekenek, nagysiganak es eletkepessegenek merteket ferfi nepenek tettrekeszsege es munkabirasa adja meg.

E 2 tulajdonsag csak nagy ritkan jelentkezik, mint terrneszeti ndornany, ezt az iskolaknak kell belejok nevelni. Az a nevelesi inI (ozmc.ny, mely a normdlis tudornanyon kfviil e 2 erkolcsi tulajdon~'lgot bellS HllIjn vinrii, 11 .velni , rerrneszeteve tenni nemzeti iljwirifJ,Q nn k, :1'1. Illl'f' f('I,'1 I dVIlI: ,~:t 11:1Ic II y nevcles mellen a nemzet

igazi kulturnemzet lesz,mely megfogja allan I helyet a nepek nagy kiizdelmeben es meg tud felelni minden kovetelmenynek, melyet ellene tamasztanak, E 2 erkolcsi tulajdonsag kiepitese azonban csakis az elme, a lelek es test egyiites, arinyos fejlesztesenek lehet folyaminya.

Eddig hazank ifjusaginak kikepzese egyoldalu, csak tudornanyos volt. S az olyan egyen, kinek alkalma volt idegen orszagokban megfordulni s azok ifjaival erintkezni, minden nehezseg es sovinizmus nelkiil megillapithatta azt, hogy a ml orszagunk ifjai az altalanos tudas, az iltalanos miiveltseg szernpontjabol messze felette illanak mas hasonkoru idegen nemzetek ifjaival szemben. Az eletben azonban.hol a szivossag, a kiizdokepesseg,« munkabiras, a lelernenyesseg es specialis szaktudas talilhatott ervenyesiilesre.ott ami ifjaink nern tudtak volna helyuket az idegenekkel szernben rnegallani. Ennek oka a neveles aranytalansaga.

'Iehat nerncsak a szellemi, hanem a resti nevelesre is sulyt kell fektetniink s ez reszben a rni fdadatunk is. Ezen gondolatok hatottak at testiiletiinket akkor, rnidon a testnevelest partolando verseny rendezesere hataroztuk el magunkat.

A versenyt eloszor csak iskolank kereteben akartuk rendezni, de a sporrnak nagyobb korben valo isrnerte tetele es varrnegyenk tesrverintezeteinek bevonasa altal sikerult azt nagyszabasuva tenni. A versenyen a kaposvari es rnarcali polg. iskolak orornmel jelentek meg, Szigetvar ellenben tavol maradt. A verseny a kovetkezo szamokbol allot: Felvonulas, szabadgyakorlatok, hymnus, 100,200,400,30 rn-es zsak-, es 4xlOO m. srafetafutas, suly-, gerely- es discosdobis, magas- es tivugris, kotelhuzas es football jatek.

48

A kovetkezo oredrnenyekke' veqzcdott:

1.100 m. funis.

1.1 Simic /Kaposvir/ 2.1 Nyers /Kaposvar/ 3.1 Pap INagyatadl Ida: 12,115 rnp.

2. 200 m. futas.

1.1 Siminc /Kaposvar/ 2.1 Pap INagyatidl

3.1 Borovszky /Kaposvar/ Ida: 27,115 mp.

3. Kotilhuzas. Mareali - Kaposvar

3 huzas. Eredrneny: 12 : 11 Mareali javira.

4. 400mfutds. 5. Magasugrds.
1.1 Takacs I Kaposvar I 1.1 Kirpati I Nagyarad I 145 em.
Nyers I Kaposvar f 145 em.
2.! Szilagyi I Kaposvar I 2./ Eperjessy I Kaposvar I 140 em.
3'! Borovszky I Kaposvar I 3.1 Gergely I Mareali 1 149 em.
G. Ttivolugrds. 7- Sulydobds.
1.1 Eperjesy / Kaposvar / 492 em. 1.1 Roznik I Nagyarad 1 1112em.
2.1 Bognar I Mareali I 472 em. 2.! Bence 1 Marcali I 1083 em.
3.1 Borovszky /Kaposvar/ 468 em. 3./ Kellner I N agyatad / 1082 em.
B. Diskosdobds. 9. Gerelyvetis.
1.1 Bence I Mareali I 2742 em. I.! Mayer / Mareali 1 4048 em.
2.1 Eperjessy I Kaposvar 2528 em. 2.1 Radics / Mareali I 4030 em.
3.1 Roznik 1 Nagyatad I 2494 em. 3'! Bognar / Nagyatad I 3972 em. 10.30 m. zstikfutds.

1.1 Babai / Nagyadd / 2./ Buries / Nagyatad / 3.1 Ling I Mareal i /

11. 4xl00 m, stafita futds 1.1 Kaposvar

2.1 Mareali

3.1 Nagyacad.

Ida :54 mp.

49

12.Football verseny.

Kaposvar-Nagyatad / 4: 0 /

Ezzel a nagy es szep verseny betejezest nyert. A hatas leirharatlan volt s igy merithetunk beldle buzditast a jovore nezve. Nemzetunk ifjusaga erosen satnyul s ezt mi nem nezherjiik behunyt szemmel,mert ifjusagunknak szebb jovott kell kivannunk es kell, hogy azt mint magyarhoz illik, ferfias uton, izmos gyakorlatok partolasaval maganak kivivja. Kell, hogy az athletikat, az izmossagot nalunk nernzeti hittanra emeljiik, neki nemzeti institurionk remplomaban oltart szenteljiink. Az izrnossag erne glorifikati6ja azonban nern jelentheti a nyersero durva uralmat a szellemi lendiilet rovasara, Egyrnas mellett, de nem egymas ellen erthetjiik e 2 ten yezo m ukodeset.

A testnek erosnek kell lenni, hogy a leleknek engedelmeskedhessek. Mennel gyongebb a test, annal inkabb tobbet parancsol es mennel erosebb, annal inkabb, engedelrneskedobb.

A sportra szukseg van, mert elonye sok. S az az ifju,ki kitart6an kultival egy sportot, lenyegesen elonyosebb helyzetben van tarsainal: erejenek tudatiban nyugodtabb follepesu.a training kovetkezteben iigyesebb, mint azok s az a kitartas, mellyel egy sportagat iizott, arra kepesiti at, hogy kint az emberek lokdosodo, verekedo harcaiban is olyan kitartassal vegezze el azt, amit magara vallalt, a tobbiek ralan meghajolnak es meggorbiilt hattal, almosollyal ajkukon fognak kiizdeni azert, amit 0 felemelt fejjel, okolbe szorirva kezer kernenyen fog kiharcolni maganak,

Az 1912 tavaszan megrendezett Somogy megyei polgari filiiskolak kozotti sportversenyt szervez. Ezek a versenyek hamarosan hagyornanyos kiizdelmekke valtak, Ezeknek a versenyeknek a megyeben leva polgari iskolak kapcsolatanak erositese es az iskolatipus iranti erdeklodes felkeltese volt a celja.

50

E sportversenyek letrejotteben nem ervenyesiil a felsobb iranyitas vagy osztonzes. Mint helyi kezdernenyezes figyelemre mel-

to volt.

Kozverlen inditek Mudin Imrie volt. A nagyaddi kezdemenye-

zest a kesobbiekben szinte sorba vettek at az orszag tobbi polga-

ri iskolai is.

13110" SEf3 (!/ iJlmllarr{!llefiOili'l

ANAGYATAm ALLAITlILAG ~EGELYEZE'rT

POl-GARI FIUI,SKOLA

t"s ii VELE I,/\pcsounos NY1L'.t,ll.:-U)S !;:C1YESULt:.l'I

LGAro LEANYISKOLA

··.·.·ER~ESIT6JE

.. , x. t:.\lt"Ol.YMt.

SZMODles 8ZILAI,D

r.-:"'~'.I~

51

"

TaJJ~r'uk es hiioklalok.

I~O.'- !!}I;>"

15~)i(l 1I1~11 r"imi bils1.~ l'llllIl( !I~JLI~~ rmSl~~al-f.j~~· lrrl!ll'ilir! ~.;'

ru Illlll';!( ts, CI!I!1 to..: - ~ 1m1nl Ir J,~vull"~ I!I':H ~~!~)(~I~~~il; lIWllllii~~j!'l[" 5<$~C"1 1'<:'lll~illll\CI

Du "_~lllr."~~I~ rnl, ~:; HjuS'-'<! I;i~illtlll 'o'1:;:\·~(ii ial;Llk

::;r~~,~;'~~,'~~~i'r ~:)~~;:J:t~ I~ i\:~ ~: {~;~ii;\\\:~ i,~£~i~ft~~L~1~~'r:~

52

Rfszlet az 1312-1913 ev! irtesit5bOl,ahol Mudin Imre mint rendes tandr taldlhato a tandri neosorban.

Ebben az erresitoben ralalharo meg, hogy Mudin Imre rendes tanar az 1912~1913-as evben a kiilonbozo osztalyokban szarntan es mertan tanrargyakb61 milyen tantervi elvarasok szerint ok-

tatott.

Mudin Isrvannak 1912. februar 23-an leanygyermeke sziiletett Mudin Ilona anyja neve: Veres Gabi. Mint erdekesseget, megjegyzem, hogy Mudin Istvan veje volt Piller IJeke1falussy I Gyorgy, ketszeres kardvlvo olimpiai bajnokl 1932.evi Los Angel es-il aki Ilona leanyanak volt a ferje.

53

1. Mudin Istvdn is filesige Veres Gabi is a Idnya Mudin Ilona

54

Mudin Ilona is Jekelfolussy Piller Gyorgy eskitvoi kepei

55

Megjegyezni kfvanorn, hogy az ujsagcikkben, Mudin Ilona nem Mudin Imre, hanem Mudin Istvan leanya, mely a cikk alapjin a szerzett sporttevekenyseget is megemliti, valamint a konyvben leirtak is ezt bizonyitjak,

Wienben, Grazban, Lenbergben es Berlinben nyerte meg a sulydobo bajnoksigot.

Mudin Imre berlini szereplese alkalmaval legyozte Taipale finn bajnokot a sulydobasban, Saristo vilagbajnokot pedig gerelyvetesben,

A tavaszi nemzetkozi atletikai viadalon erte el Mudin Imre 1397 crn-es dobasaval kituno uj sulydobo rekordjat.

Becsi verseny eredeti plakdtja

56

Olimpiai Pr6baversenyek.

Atletikai probaverseny 1912.junius 16.- Bajnoki viadal. Sulydobas: 1.Mudin Imre I MAC I 13,50 m

2.Pogarry Geza I Pozsonyi I TE I 12,82 m ...

A:z olimpiai bizottsag a stockholmi olimpiai jarekokra a Mudin fivereket is jelolte.

Idonkent Ketegyhazan a csaladi hazban ralalkoztak. Ilyenkor azt a kis idat is felhaszniltik edzesre, ami a vasutillomisra menet ad6dott. A falusiak nagy rnegrokonyodesere a ket tanarember egy nehez vasgoly6t dobalt a vasut utca kozepetol az illomisig./ A mud in csalid lak6haza a Ketegyhaza 72.szam alatt a mai D6- zsa u.11-13 szamu haz korii] volt.mar nem ill fent.1 Akkor a ket tesrver 1700-1750 m tavolsagon keresztiil dobalta a stily, vagyis a vasgoly6t.

Mudin Imre a nagyatidi lapnak a verseny elotti napon szamolt be olvas6inak: Somogyi adeta a stockholmi olimpiin

57

Mudin Imre 1912 Stockholm

Stockholm! Terrneszeti szepsegekben igen gazdag viros. A svedek igyekeznek ezt kihasznalni. Barmerre megy az ember mindeniitt viz ... A viz part jan gyonyoru, szebbnel szebb villasorok ernelkednek. A vizen elenkebb a kereskedelem.rnint a varosban. A varos nagyon csendes, ami zaj van, azt is az itt levo idegenek csiniljik. Az utcakon most a kivancsiak egesz seregerol nepesek. egesz este 11 craig viligos van.

A versenypalya hotelunktol 1 Continental hotel! kb.20 percre van villamossal. A stadion nagyon szep. Igaz nines olyan nagy ,mint a londoni,de igen izlesesen epiilt. Felig fodott a belseje. Most felninnek a hatalmas testu es erejii amerikaiak. Fotreneruk az oreg Murphy. Mir siiket az oreg.de azert rnegis nagy tekintely, Ellensz61is nem letezik, ugy respektaljak az oreget.hogy csoda.

Csapatokra oszolva dolgoznak. Itt rovidtavfutok.ott

hosszu.rnajd dobok.ugrok.srb. Mar kezdetet is vettek a versenyek. A rovidravfuto szarnok. Futball is elddlr. Vilagbajnok Anglia. Gyaz Magyarorszag ellen 7:0, Finnorszag ellen 4:0 es Dania ellen 4:2.

II. Dania, III. Hollandia. A Kiesettek reszere vigaszdfjat rendeztek. Ezt irnponalo folennyel Magyarotszag nyerte.z Nernerorszag ellen 3:1, Ausztria ellen 3:0 I. Az osztrak meccsen szernelyesen is lent volram. A jatek az elsa felidoben nem valami tetszetos volt. Mindket fel igen 6vatos volt. Az elsa g6lt Schlosser Iovi egy kavarodasbol. Innenrdl valtozatos a jatek.

A magyar csapat allando folenyben van. Akcioit nem kiseri szerencse.rnert harem izben a labda a kapu melle gurul. Pelido utan mas a jatek kepe, men az osszeroppanas.mire az osztrakok varnak nern kovetkezik be. A magyar csapat tiizesen tarnad. Szebbnel szebb labdak siivitenek a kapu mellett. Vegre Bordas le-

58

fut es szepen eenterezett labdijit Pataki csavart lovessel a kapu mage a g61ba erneli . Oriasi lelkesedes.

Az angolok a magyarokkal eros en tiintetnek. Rovid jatek utan Pataki kiszokik es leadott labdajit Bordas suvitd lovessel g6lla errekesiti. A nap legszebb lovese. Oriasi lelkesedes. A meccs utan a magyarok a nagy lobog6t vagy 100 kisebbel tarkitva a magasba erneli es eleneklik a Himnuszt.

Az osztrikok a Fekete sarga lobog6val ez alatt meglepnek. Utana minden jatekos eziist plakettet, mig a magyar szovetseg egy szep aranyserleget kap s elvonulnak.

Magasugris. Minden egyes versenyszimban szemteleniil hazadolgoznak a svedek. Oriasi az ellenszerv irantuk minden nemzet reszerol. Nyakra - fOre diszkvalifikaljik a versenyzoket , hogy a gyozelmeiket megkonnyitsek.

Holnap keriil sor rdm is. / Forrds: Dr Kanyar jozsej Harmine nemzedek vallomdsa Somogyrol- Tortenelmi oluasokony» mdsodik b8vitett kiadds Kaposvdr 1989431--432 p.l

59

Maqyarorszaq az 1912.evi nyari olimpiai jatekokon

Versenyzok:

Zasz16vivo:

Ermek:

119 fa 11 sportagban

Rittich Jeno

Arany Eziist Bronz Osszesen

3 2 3 66

8

Olimpiai pont :

Magyar pontszerzok:

Hatodik

hely: Mudin Imre atletika - sulylo-

kes,12,81 m.

Ezen az olimpian a Mudin fiverek mas atletikai szarnokban is indultak. A 7. helyezestol az indulo [etszarnig nem kozoltek pontos adatokat.

A magyar sportolok nyolc sportagban, ill. szakigban osszesen hatvanhat olirnpiai pontot szereztek. Ez nyolc ponttal kevesebb, mint az el6zo, londoni olimpian elert eredrneny,

1913-ban Mudin Imre vedre meg a sulydobas bajnoksagat. Ebben az evben kolrozott at Kaposvarra a polgari iskolaban tanitani, a mai Berzsenyi Altalanos iskolaba.ahol emlekrablavai ernlekeznek egykori tanarukr61-olimpikonjukr61.

Mudin Istvan kalapacsveto rekorder a Magyar Atletikai Club SZ1- neiben 106 verseny gy6ztese , a 100-dik gy6zelme utan a dubja arany plakettet nyujrott it szamara, 6 volt az elsa atletaja aki az arany plakettet megkapta.

61

Mudin Istvdn az elsiJ atleta aki az arany plakettet megkapta

1914. evben ket hatalmas teljesitrnenyt mutattak fel a Mudin fiverek.

62

Mudin Imre 1408 crn-es rekorddobassal 6rizte meg veretlenseget sulydcbasban.

63

Mudin Istvan felesege . 1914.februar 23-an rnasodik leany gyermekiiknek adott eletet. Mudin Gabriella / anyja neve : Veres Gabi / elvalik felesegetol es otthagyja ket leanyat is. Meg ebben az evben megnosill es elveszi felesegiil Lengyel Margitot.

Mudm Imre fe/eregitl ueszi Paulouits Melina operett enekest.

.Mudin Imre felesege

Mudin [mre hadnagy esfelesege Pavlovits Melina

lmre is fe/esege szabadsdg alatt

64

65

Lengyel Margit is kit jiZt gyermeke Istvdn es Egon

Mudin Istvdn kit fiu gyermeke Istvdn is Egon

66

67

Mudin Imre tartalekos hadnagykent a Csaszari es kiralyi 101. gyalogezredhez tartozott. Harcteri szolgalata 1914.augusztus I Len kezdodott. Ebben az evben mar nem is versenyzett. Az edzeseket folyamatosan vegeztek a leherosegeikhez kepest minden kis szabadidejiiket kihasznalva, Volt sogornojet azzal vigasztalta,hogy ne bankodjon mert,ha hazajon a haborubol akkor majd a fogja segiteni felnevelni a ket leanygyerrneket.

Mudin Imret 1916-ban athelyezik 101-es gyalogezredbal a 39. gyalogezredhez.

Mudin Imre hazassagot kot Pavlovits Melinaval, 1915-ben

aki operett enekes volt. Nem sziiletett gyermekuk, felesege nem ment is met ferjhez es Budapesten halt meg 1991.januar 21-en 95 eves koraban. Melina neni nem is tartotta a kapcsolatot sogora rnasodik hazassagabol szarrnazo gyerekeivel es annak leszarmazottaival. S6gor:lnak egyik gyermeke a legidasebb Istvan is Budapesten lakott, de nem tartotta veliik a kapcsolatot. mert Istvan es gyermekei, vagyis az unokak sok emlekt811ettek megfoszrva. Mudin Imre 1917.evben szabadsagait felhasznalva reszt vett a bajnoksagban es ott szep eredmenyeket ert el. [smet ket szarnban a suly - es gerelyvetesben aratott gyozelmet. Ez evben a szovetseg megengedte az orokos vandor dijak kifrasat.melyek koziil az Allam-dij Mudin Imre gyazelmevel vegzodott.

Mudin Istvan 1915. marci us 09. ora harcteren a csaszari es kiralyi 10 lBekescsabai gyalogezredben tartalekos hadnagykent szolgilt. Ebben az evben mar nem is versenyeztek.illerve nern tudtak reszt venni versenyeken.

Mdsodik hizassagab61 fiu gyermeke sziiletik Mudin Istvan 1916. majus l I-cn (Gyorokon) a mai Romania teruleten Arad mellett fekszik/anyja neve: Lengyel Margit/ Fianak ket gyermeke szuletett Mudin Istvan Csaba.es Mudin Anna Maria

Mudin Imre sem adta fel es az alakulatiban szabadidejeben a szamara is aly kcdves doboszamokat gyakorolta rnely a kovetkezo evek eredrnenyeiben meg is latszlk A harcteren is hosies helyrallasaert a koverkezo kininteteseket kaptak:

Mudin Istvan: Eziist Vitezstgi Erem eM osztalya 1915.jlllius 22.

Mudin Imre: Eziist Vitezsegi Erem eM oszralya 1915.augusztus 27.

Az 1916. evben mar a rovid szabadsigait is felhasznalva, melyek csak a versenyekre szoritkoztak, 15 gyozelmet aratott.

Mudin Imre megnyerte a sulylokes, a gerely-es diszkoszdobast magyar bajnoksagat. Az oszi versenyen diszkoszvetesben 42,72 m-es eredrnenyt en d. Nernzetkozi versenyeken is kiuinoen szerepelt, silly - es diszkoszvetesben j6 eredrnenyekkel nyert.

1917.janudrjdban Doberdon a 5ulydobdst gyakoroija egy szikladarabbai.

68

69

Mudin Istvan hosies helyralIasaert a kovetkezo katonai kitiinteteseket kapta:

Bronz Katonai Erdemerem hadiszalagos kardokkal 1917. rnajus 19.

Eziist Katonai Erdemerem hadiszalagos kardokkal 1917. oktober 03.

A kitiinreteseinek elaterjesztesehen az alabbi megfogalmazasok szerepelnek:

"Hosszu bonapohat to/tott a iovesz drokban is dllo harcokban,ha drkainkat az eiienseg tdmadta meg ket katondnk a hdta mogott dllandoan gyujtotta be nelei is d kinyujtott karrai oiy messzire dobta oly gyors egymtisutdn a kizigrdndtokat,hogy nem akartdk elbinni a muszkdk,hogy azt ember vegzi."

Megsziiletlk rnasodik flu gyermekiik.Mudin Egon 1917.szeptember 02./ a.n.:Lengyel Margit/ Megjegyzem , hogy a mai Romania teriileten elnek az unokai, Mudin Maria ,Mudin Imre, es Mudin Margit, valamint a dedunokai, es iikunokai.

Atletikank biiszkesegei volrak a Mudin - fiverek akik az elsa vilaghaboru aldozatai lettek.

70

Mudin Istvan 1915.februar 24-en kelt es 1915. februar 01-tol ervenyes fahadnagyi kinevezesi okminya .

PVBL Nr. 36.

({,I'

]z,"-,ISeFtLICHe UND !(()N IGLlClll:-~

AjFOS;tOllU£6tOa:~: ~Wfe~m[,~T'

HAGeN

./'\IT ALLf::RHOCliSTe'R eNTSCHLlf::SZUNG

vorn 25, f'ebrua- 1918

Eucr liochwohlgeboren

mu j. Fe oruar 1918.

Oberleutnant in dcr Reserve

mit dcrn Range vorn L Fcbruar 1918. R;lng Nr. -;9"

aUergnad.~gSl zu arnennen g-eruid.

71

Mudin [rnre 1918.majus 10.-i keltezessel es 1918.majus 1-i rangnapot tartalrnazo f6hadnagyi eloleptetesi okmany,

Mudin Imre allomanyteste szinten a csaszari es kiralyi 10Lgyalogezred volt, de kinevezesekkor a karansebesi csaszari es kiralyi "Ruprecht bajor tronorokos" 43.gyalogezredhez volt vezerryelve.z

foto 1915.VI.1./

K. I_I, k. ~<"rl{)g,"mi.niblj_\i'i""""

FlVi3I. N,', 86.

AI '1:"" ALL~:n .. t·J()CHs~re:R eN~rSCHLI 'C'~SZC,lNG

YOm 1,0. Mai 1918 Euer l'f oc h w o hf qe b cr-e n rntr L M,.,i 19iB

Ob erl eufn ant in der Reserve rnj.t d errr Range YOm 1. Mai1918. Rang Nr.

Mudin Imre a fronton

72

73

Mudin Istudn gydszjelentese.

Keszitette a Magyar Atlttikai K!ub

Mudin Imre katondk es gepfegyver klMben

Mudin Istvdn hatonai gydszjelerJtese

Mudin Istvan tartalekos f6hadnagy, 1915. tavaszan mint a -i.szazad parancsnoka vonult ezredevel ismer az olasz harcterre.ahol 1915.junius 23-an agyverzesben halt meg. Dosso del Finen 2020 m magassigiban domborul a sirja.

Has es katona volt a szo legnemesebb ertelmeben.z halotti okirat, gyaszjelenrcs.remeresi kepi Megjegyzem hogy az okiraton 1915 .06.24.szerepel.l

.'_

...-

PB!~1~tlJ~~~~t ;.,uIOJ) {;~:;;:1:~/-;:;_<~:2 u~_.-:<:/(:::_-__ _ _ ~_

"on'" } ---Yi7 _._._--,:.:; • .en" .,,-;/

R-elhen- Grab In eer Gemolnlic ,Bl11lrk ~I t;{: -£,;l- c.?/'? ( -". ~ > ~

.~6n~ _._ .. ~. .. ~,., ... y.,..__.~ , __ _ ~ __________

~ I d~r Dnluit.~I1~ Irrt Ka·~~~~·~ .• I--- __ -.---.--.- .... '- _ .. _. __ ... _-._ .. -,

~ del KII-~terplan~B . .._ ...... . ,._._~ . . __ ..

des Detalll1~tu.~~_~.~~~____ . , _. .~._

$::.~"", ;.f/" ;,':, I"~ 1m .?l:.:'__::':-~I': :_.,'; ':;";:~~<,,,_,~

.... -

.. --' ........ _ ....... _--_ .. -

......... --~

74

75

1918.januar 12.

Mudin Istvan negyedik katonai kitiinteteset halala utan a csalad kapta meg:

Katonai Erdemkereszt III. oszralya hadidlszfrmennyel es

kardokkal

1918.okt6ber 09.

Mudin Imre katonai kitiintetesei:

Katonai Erdernkereszt III. oszralya hadidiszftmenyekkel es

kardokkal

Mudin Istvdn szdzadparancsnok kb'penyben kozepen

A kitiintetes adornanyozasanal az eloterjcsztes az alabbi volt: ,,1917okt6ber 26-dn negy geppuska heves zdrotaze dacdra a szdzaddval benyomult az ellenseg flJdlldsdba is legjobb dab» szemelyesen kezigrdndtokat dobott az ellenseges dlldsra igy felgongyolitette. Tartotta magdt az eros oldalozo gippuskatuz ellen ire az elfoglalt uonalban, az emberei az 0 kimagas16 bator is hidegveru felltpisinek koszonhetoen kitartdsra torekedtek. A tovdbbi elorenyomuldsban uitt magdval egy gippuskdt es szemeiyesen lotte az elvonu16 ellenseget. Dilutdn 18 6rakor elerte a Pecinlea magaslatot es elfoglalta. "

Epp hogy enyhult a gyasz ismet egy szornoru eserneny razta meg a sporteletet es a csaladot 1918.okt6ber 23-an nehany nappal a hard esemenyek befejezese dott az olasz harcteren , Monte Grappanal hosi halal halt Mudin Imre akit a visszavonulaskor egy mesterlovesz lett le, egy szakadekba esett mely nem volt megkozelithero es igy eltuntnek nyilvanftottak.

Mudin [studn Ildtonai temetesc

76

77

Mudin Imre arckip

A Katonai kinevezesek. kiruntetesek,a remetesrol kesziilt fenykep es egyeb veluk kapcsolatos katonai es csaladi kepek eredeti masolatai a kovetkezo oldalakon talalhat6k.

Mudin Imre halala utan az aHbbi katonai kituntetest kapta Vaskorona Rend III. osztaly hadidfszitmennyel es kardokkal

1918.november 02.

A kep bal oldaldn Mudin Istvdn felestge, Egon jz'a ts csalddja (ftlesege, ktt Idny ts egy flu), jobb oldalon a ndszasszonya

A csaladi visszaernlekezesek so ran elmonddk,hogy a ket tesrvernek nem is kellett volna az elsa vilaghaboruban reszt venni, de ok ezt hazafias kotelezettseguknek ereztek,

Szornoruan allapitottam meg, hogy kutatasaim soran nem leltem Mudin Irnrerdl semrnilyen errnet, kitiinterest, csak a megszerzett fat6kat tudam bemutatni rola, valamint a katonai kitiintetesek hivatalos masolatait, a sportban elert eredmenyeinek hivatalos dokumentumait, irasait.

Mudin Istvan, katonai kituntetesei, valamint kozel 80 darab sportban elert eredrnenyeit igazo16 okrnanyain kivii] az errnek, plakettek, serlegek talalhatok.

Ezt az anyagot is nagynak ertekeltem mert kozel atlagban 100 ev terrnese talalhato meg.

78

79

Mudin Istvdn Ilona Idnydnak klzze! irott levele Nagyatddra (1994. november 20.)

Melleklet

Erernqyulterneny

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

Ut6sz6

1988. aprilis 30-an adtak at az ujonnan felepitetr sportcsarnokot a Mudin £1verek szul6falujaban. Az FVM Kozepiskola, Mezogazdasagi Szakkepzo Iskola es Kollegium a tulajdonosa az epuletnek, 2008. aprilis 30-aig meg nem volt lehetaseg arra - a sporttorteneti anyag hianyossaga miatt -, hogy a sportcsarnokot a Mudin fiverekr61 nevezzek el.

2008. augusztus 16-an - miutan az akadalyok elharultak=-, minden adat a rendelkezesre all, a fenntart6 is hozzajarulasat adra a nevadashoz, a telepiiles ket neves szemelyerol, a Mudin testverekrol nevezik el a kornyek egyik legjobb sportcentrumat! fgy ettal a naptol kezdve a "Mudin Sportesarnok" never viseli az epiilet.

Ezen a. napon a sportesarnok utcai homlokzatan egy altalam £1- nanszirozott rnarvanytabla fogja hirdetni azt, hogy Ketegyhazan szuletett es elt ket kiemelkedo sportember es katana: Mudin Istvan es Mudin Imre.

A sportesarnok aulajaban egy allando Iorokiallftas mutatja a ket kivalo sportolo, katana es tanarernber eletet, rnunkassagat.

Az esernenynek kiilonleges szinezetett ad az is, hogy epp 100. eve annak, hogy a londoni olirnpian Mudin Istvan vitte a magyar csapat Iobogojat.

Konyvern elkeszitesevel a celom az volt, hogy hitelesen rnutassam be a Mudin fiverek eletet, tenyeker, adatokat tudhassanak meg a terna irant ercieklad6k, telepulesiink lakoi. Rernelem, ezzel a kis kiadvannyal az elkovetkezo evszazad ernberenek, utodainknak sikeriilt bemutatnorn es megorokftenem Ketegyhaza ket kiemelkerio olimpikonjanak szernelyer, eleret, munkassagat.akik

Mudin Istvdn osszes kituntetese es sportversenyeken elnyeri ku!dnbbzo disztdrgyai

peldat mutatnak nekiink hazaszeretetb61, helytalldsbol, onfelaldozasbo], tisztessegbol.

Bizom benne, hogy a jovoben a hozzajuk hason16 hires ketegyhazi kot6desu szemelyekrol majd hirt adhat a kovctkezo helyi kronika, lesznek folytaroi ennek a munkanakl

A Nagyatidi Muzeumtol kapott sorszamozott anyagai az alabbiak mdyek a konyvben megtalalhat6k:

AT16-416, AT-416 , HT 96-411 , HT-427, HT-491 , HT- 420, HT-421 ,

HT- 418 , HT-429 , HT-422.

Koszonorn a figyelmet, amellyel kutatasairn eredrnenyer megtiszteltek'

Kalcso Istvan

95

You might also like