Ifjúságügy

ifjúsági szakma, ifjúsági munka

Módszertani kézikönyv

ISzT–Mobilitás
Budapest, 2009
 A kiadvány megjelenését támogatta:
Excenter Kutatóközpont, Ifjúságügy Szakértőinek Társasága, Munkaerő-piaci Alap,
Sociális és Munkaügyi Minisztérium

Szerkesztők:
Nagy Ádám dr., Földi László, Járosi Éva

Szerzők:
Baranyi Éva, Beke Pál Bodor Tamás, Böröcz Lívia, Domokos Tamás,
Földi László, Gecse Simon Orsolya, Hegedűs László, Jásper András, Kárpáti Árpád,
Katona Krisztina, Király Viktor, Királyné Kőműves Judit, Kovács Erzsébet,
Letenyeiné Mráz Márta, Majzik Balázs, Mandák Csaba, Pálmai Éva, Papp Edina,
Ruff Tamás, Szabó Zsuzsa, Székely Levente, Tarján Linda Eszter, Vajda Árpád

Amennyiben
• kérdése van,
• észrevételt tenne,
• hibát vagy értelemzavaró dolgot észlel,
• tönkrement a kapocs,
• betelt a könyv,
írjon e-mailt a konyv@excenter.eu vagy a kapcsoskonyv@mobilitas.hu címre!

Megrendelhető:
konyv@excenter.eu
kapcsoskonyv@mobilitas.hu

Felelős kiadó:

Kiadásért felel: Nagy Ádám dr., Veres Judit Inez

Tördelés: Krauter Tamás
Nyomás

ISBN
 Hasznos információk
Előszó

Előszó
Az Ifjúságügy, ifjúsági munka, ifjúsági szakma című módszertani kézikönyvet
tartja kezében az Olvasó. A könyv folytatása és gyakorlati kiegészítője a hasonló
nevű elméletalkotó könyvnek. amelyet szándékaink szerint egy szöveggyűjte-
mény tesz majd teljessé.
Olyan módszertani gyűjteményt szerettünk volna létrehozni, amely a „tankönyv”
elméletalkotó jellegét kiegészítve gyakorlati-módszertani támogatást ad az ifjúságse-
gítőknek, ifjúsági szakértőknek, hallgatóknak, „terepen dolgozót”, szakembereknek,
ifjúsági szervezeti tagoknak, vezetőknek, önkénteseknek, az ifjúsági korosztályokkal
is foglalkozó civil fejlesztőknek, kutatóknak, elméletalkotó szakembereknek, azaz
mindenkinek, aki az ifjúságügy érintettje. Könyvünk elsősorban nekik szól.

Az ifjúsági tevékenységeknek három halmazát ismerjük. A modell közép-

pontjában maga az egyén (illetőleg közössége) áll, akiről az ifjúsági tevékenység
tulajdonképpen szól. Az első hagymahéjon belül azon tevékenységek találha-
tók, amelyek közvetlen szereplője az egyén (közösség). E megközelítés a vertiká-
lis ifjúsági munka. A középső hagymahéjon az ifjúsági szakmába tartozik min-
den olyan tevékenység, amely csak közvetett módon kerül kapcsolatba magával
az egyénnel (közösséggel), „pusztán” szervezi azt, kereteit adja meg, megalkotja
szintetizáló elméleteit. A külső hagymahéj, az ifjúságügy, a horizontális ifjúsági
megközelítés terepe, az ifjúsági tevékenységek határterületei, a más szakmához
történő kapcsolódások találhatók itt.

a) Ifjúsági munkának nevezzük tehát azt a tevékenységet, amely az ifjúsági kor-

osztályokkal közvetlen kapcsolatban lévő szakmai szereplők a korosztályok-
kal kapcsolatos valamennyi interakcióját foglalja egybe.
b) Az ifjúsági szakmába tartozik mindazon tevékenység, amely tartalmában,
módszertanában segítséget adhat a közvetlen ifjúsági munkának.

A1/1
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

c) Ifjúságügy: bármi, aminek ifjúsági vonatkozása van, így ifjúságügy a tandíj-

hitel, a Gyes, a gyermekétkeztetés, az ifjúsági kultúra, az ifjúsági média stb.
(horizontális megközelítés).

Ebből mi a horizontális megközelítéssel kevésbé az ifjúsági szakmával és ifjúsági

munkával behatóan foglalkozunk.

Ifjúságszakmai
or rend
ekt sze
g i sz tai rek
á la

Virtu

nulás
so

inform formális,
ka s
és l ifjú

IĦúsági munka
pc

ális i

ális ta

Jog önko
ivi

Ifj
Ac

i és rmán
fjúsá

seg es
Nem-
ús

s
sá g ély
íté
á
gi

igaz
ifjú em
gi
szo

Sz
lg á

mun

gatási tiság
Egyén/közösség
lta
tás

Megelőzé ka esztés
ok

yza
jl
s sségfe

ismeretek,
Közö
gi világ

R
IĦúsági szakma ás és dem észvéte
tivit okrá l, be
zi ifjúsá

Krea ifejezés cia, vonó

emb dás
önk eri jo
g ok
Ér
en t-

eződ g és ön-
zsm jek
etkö

ítése

de
Mob rális tanu
t
ed ro

ké
kultu
en i p

ter v z ifj
rv
z

és seg

én
m

m ság

ilitás
é

ye
Ne

e
ú

ntess

A
Ifj

sít

zése sá
és
és in ás
Önké

és
se gi érté ú
szer v

ter-

eré d- mu kelé
l

i sm nk se
eg ren a
szerek megértése, m ok és
ly
Az ifjúsági korosztá

Korosztályi szempontból a már önmagukért felelősséget vállalni képesség-

től, a kortárscsoport szerepének megjelenésétől (a pszichológia ezt a fogalmat
átpártolásnak nevezi), azaz a leválás jellegzetessé válásával) a már nem csak ön-
magáért való felelősségvállalásig (munkahely, családalapítás stb.) (kb 8–10 éves-
től kb 25–30 évig) tartozókat értjük az ifjúsági korosztályokhoz tartozóknak.
Ezen belül az alábbi három, viszonylag homogén korcsoport között tettünk kü-
lönbséget:

A1/2
 Hasznos információk
Előszó

•• a gyerekek (kb. 8/10 éves kortól –– kb.14 éves korig),

•• a serdülŋk (kb. 15 éves kortól –– kb.18 éves korig),
•• és a atal felnŋttek (kb. 19 éves kortól –– kb. 25/30 éves korig),

Az ifjúsági korosztályokat alapvetően három hatáscsoport éri: a család, az iskola

(munka) és a szabadidős szféra mintái. Tehát az elsődleges szocializációs terep: a
család és a másodlagos szocializációs terep: az iskola (óvoda, munka), mellé fel-
zárkózik egy harmadlagos (szabadidős) szocializációs terep (az egyén életében is
ilyen sorrendben jelentkezve): a kortárscsoportok (mint nem mesterségesen hie-
rarchizált csoportok), plázák, internet, a média, a kisközösségi együttműködés
stb. világa. Az ifjúsági szakmabeliek feladata az önmagáért és közösségeiért fele-
lős polgárrá válás mással nem helyettesíthető segítése elsősorban a harmadlagos
szocializációs terepen folyó munkával, de (re)szocializációs szükséghelyzetben
akár valamennyi szocializációs terepen.
Könyvünk célja tehát összegyűjteni, továbbfejleszteni és bemutatni az ifjú-
ságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka módszertanát és technikáit. Az ifjúsá-
gi szektorban tevékenykedők többsége szerint ugyanis az ifjúsági tevékenység
csakúgy mint két évtizede a szociális szektor, mára önálló szakmákká érett.
A kapcsos könyv felépítéssel praktikus és elméleti célunk is van: Elméleti
megfontolásunk legfőbbike, hogy megítélésünk szerint az ifjúságügy dinami-
kus és nem statikus rendszer, praktikus okunk pedig az, hogy nem hisszük, hogy
bármelyikünk birtokolná a terület teljes tudástárát. Így arra bíztatjuk az Ol-
vasót, hogy ossza meg velünk a szerkezetbe illeszthető ás a tartalomba illő ta-
pasztalatait, módszereit, hogy az a későbbiekben valamennyiünk közös kincse
legyen.

A1/3
 Hasznos információk
Használati útmutató

Használati útmutató
Módszertani kézikönyvünk ún. kapcsos könyv formában lát napvilágot, ami azt
jeleni, hogy a folyamatosan jelenik meg a beltartalom, azaz a kiadványt folyama-
tosan (várhatóan évente egyszer) kiegészítjük és frissítjük.
Mindamellett igyekszünk úgy szerkeszteni a könyvet, hogy az könnyen ke-
reshető, a benne lévő információk hamar elérhetőek legyenek.

Az A) (bevezető) rész kivételével az alábbi 19 fejezet szerint épülnek fel a fő részek:

I. Ifjúsági munka
1. Nem-formális, informális tanulás
2. Személyes ifjúságsegítés – Kortárs és felnőtt segítés, coaching, információ és
tanácsadás
3. Közösségfejlesztés
4. Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifjúsági mun-
ka
5. Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi
6. Mobilitás és interkulturális tanulás,
7. Önkéntesség és önszerveződés segítése – Civil ifjúsági munka
8. Ifjúsági projektmenedzsment
9. Kreativitás és önkifejezés
10. Megelőzés
11. Ifjúsági szolgáltatások – a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére
alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok)
12. Virtuális ifjúsági munka

A2/1
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

II. Ifjúsági Szakma

13. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi rendszerek)
14. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság
15. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, mo-
nitoring
16. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás,
felmérés, elemzés
17. Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete
18. A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai

Egy fejezet 3 fő részből áll:

A) Elméleti kiegészítések az Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka című
kötethez
B) Módszertani tár, technikák, veszélyek
C) Legjobb gyakorlatok, minták

Példa
A4) A közreműködők rész
8) Az ifjúsági projektmenedzsment fejezet
14) a jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság fejezet

A2/2
 Hasznos információk
Használati útmutató

A fejezeten belül az oldalszámozás folyamatos.

A megkapott kiegészítések, frissítések során két eset lehetséges:

i) Új anyagot kapnak kézhez
ii) Elavult anyag javítását kapja kézhez

Mindkét esetben az anyaghoz kap egy műveleti útmutatót a teendőkel.

Példa
• A 9 téma 12–13 oldalát cserélje ki a most megkapott anyag 12–13 olda-
lára
• Az 5 téma 13–16 oldalát cserélje ki a most megkapott anyag 13–16 olda-
lára
• A 6 téma 8 oldala után illessze be a 9–14 oldalakat

A fejezet első oldala minden esetben tartalmazza az adott fejezet címét, rövid
összefoglalóját és tartalomjegyzékét.
Bizonyos fejezetekhez mellékletek tartoznak (pl.: iratminták) ezek M meg-
jelölést kaptak.

Példa
• 9M2 A 9-es téma második melléklete

A2/3
Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

A2/4
 Hasznos információk
Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék
A) Hasznos információk: Bevezető, szerkesztői útmutató, szerzők bemutatása stb.
A1) Előszó
A2) Használati útmutató
A3) Tartalomjegyzék
A4) Közreműködők
A5) Én az Ifjúságsegítő

Ifjúsági munka
1. Nem-formális, informális tanulás
2. Személyes ifjúságsegítés – Kortárs és felnőtt segítés, coaching, információ és
tanácsadás
3. Közösségfejlesztés
4. Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifjúsági munka
5. Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi
6. Mobilitás és interkulturális tanulás,
7. Önkéntesség és önszerveződés segítése – Civil ifjúsági munka
8. Ifjúsági projektmenedzsment
9. Kreativitás és önkifejezés
10. Megelőzés
11. Ifjúsági szolgáltatások – a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére
alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok)
12. Virtuális ifjúsági munka

Ifjúsági szakma
13. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi rendszerek)
14. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság
15. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, moni-
toring

A3/1
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

16. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás,

felmérés, elemzés
17. Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete
18. A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai

A3/2
 Hasznos információk
Közreműködők

Közreműködők
Szerkesztők
Nagy Ádám dr. 1972-ben született Budapesten. Mérnök, közgazdász, polito-
lógus, tanár és jogász. Pedagógiából doktorált. Az Információs Társadalom és
Trendkutató Központ korábbi igazgatója, alapítója az Új Ifjúsági Szemlének és
volt főszerkesztője a Civil Szemlének, korábbi vezetője az Excenter Kutatóköz-
pontnak. Jelenleg a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke.

Földi László pedagógus végzettséggel, változásmenedzsment tanácsadói oklevéllel

rendelkezik. 1992 óta foglalkozik ifjúsági munkával és ifjúságpolitikával. 5 évig civil
szervezeteknél önkéntesként, majd 1997-től az állami szektorban dolgozott. 1993–
1996 között az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament külügyekért felelős alelnöke
volt. 1998-tól a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat igazgatója. 2006-ig nemzetközi ügyekért
felelős igazgató, 2007-től pedig általános igazgatóként dolgozott, 2009 júliusa óta if-
júságügyi szakmai főtanácsadóként dolgozik. 1999 óta képző, főbb szakterülete az
interkulturális tanulás, a változásmenedzsment, az állami ifjúságpolitika és az ifjú-
ságsegítői munka.

Járosi Éva 1970-ben született, végzettsége szerint angol tanár. A civil szervezetek
életébe a Nyitott Képzések Egyesületen, a Magyar Népfőiskolai Társaságon és a Bu-
dapest Környéki Népfőiskolai Társaságon keresztül főiskolásként, egyetemistaként
kapcsolódott be. 1998–2006 között, a Mobilitás munkatársaként, az Európai Bi-
zottság Fiatalok Európáért, majd Ifjúság 2000–2006 Programja nemzeti irodájában
ifjúsági cserékkel, képzési és fejlesztő programokkal foglalkozott. Az utóbbi években
– míg életében a kisfiáé a főszerep - alkalmanként ifjúsági célú kiadványokat, doku-
mentumokat fordít, lektorál, emellett az ELTE humánökológus hallgatója.

A4/1
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

Szerzők
I. IFJÚSÁGI MUNKA
1. Nem-formális, informális tanulás
Kovács Erzsébet közművelődés–magyar szakos egyetemi diplomá-
val előbb a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban dolgozott, majd
1987–1997-ig kormányzati köztisztviselő volt. 1994–96-ig a Művelődé-
si és Közoktatási Minisztérium Ifjúsági Főosztályának főosztályvezetője
volt. 1997-től részt vett az EU-csatlakozás oktatáspolitikai előkészítésé-
ben, a felsőoktatási Európa-tanulmányi Központok létrehozásában, ké-
sőbb a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 előkészítésében. Közben visz-
szatért eredeti szakmájához, a felnőttképzéshez. 32 országban dolgozott
képzőként és tanácsadóként.

2. Személyes ifjúságsegítés – Kortárs- és felnőttsegítés,

coaching, információ és tanácsadás
Tarján Linda Eszter 1982-ben született Esztergomban. Szakmai múlt-
jának első állomásaként a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Esztergom Terü-
leti Szervezetének elnökeként tevékenykedett, később pedig Litvániában
egy ifjúsági szervezetnél munkálkodott. Miután szociálpedagógusként
lediplomázott, egy évet Németországban töltött, ahol értelmileg akadá-
lyozott gyermekek iskolájában látta el feladatát. Külföldi tartózkodása
után hazatérve gyógypedagógiát tanult, valamint szülővárosának gyer-
mekjóléti szolgálatánál fiatalok oktatásával és nevelésével foglalkozott. A
hazai ifjúsági munkáról több ízben tartott előadást nemzetközi konfe-
renciákon és kongresszusokon, külföldön szerzett szakmai tapasztalatait
pedig itthon kamatoztatta. Kiemelkedő szakmai tevékenységéért a Ma-
gyar Köztársaság oktatási minisztere Köztársasági ösztöndíjat adomá-
nyozott. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt főállású dolgozója.

A4/2
 Hasznos információk
Közreműködők

Letenyeiné Mráz Márta pedagógus, művelődésszervező, felnőttképzési

menedzser és ifjúsági szakértő. A szekszárdi fiatalok és civil szervezetek
alapították meg 1998-ban a Polip Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iro-
dát, melynek szakmai vezetője 2007-ig. Számos hazai és nemzetközi pro-
jektet menedzselt. 1998-2003-ig a Szekszárdi Gyermek és Ifjúsági Ön-
kormányzat felnőtt segítője. 1998-2007-ig az Ifjúságért Önkormányzati
Szövetség elnökségi tagja. Több civil szervezet alapítója, rendes és vezető-
ségi tagja. 2004 óta ifjúságsegítőket oktat az PTE Illyés Gyula Főiskolai
Karon, illetve vizsgaelnökként is tevékenykedik. Képzési területek: ani-
máció, tanácsadás módszertana, emberi jogok, közösségfejlesztés, konf-
liktuskezelés. Jelenleg a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgató-
helyettese és az akkreditált képzések felelőse.

3. Közösségfejlesztés
Beke Pál 1943-ban született. Szakmája szerint mépművelő volt. Egy
évtizedes szakmai gyakorlatot követően került a Népművelési Intézetbe
1975-ben; különféle beosztásokat betöltve haláláig ennek jogutódjában,
a Magyar Művelődési Intézetben dolgozott. A ’70-es évek utolsó harma-
dától részese volt a művelődési otthoni szakmai munka megújításának,
a közösségfejlesztés hazai honosításának és elterjesztésének. Több száz
cikkben, tanulmányban, több önálló kötetben szorgalmazta az emberek
élethelyzetére és problémáira nyitott, annak megoldására törekvő intéz-
ményrendszer kialakulását és működését, a helybéliek óhaja szerinti mű-
velődési otthoni működtetést.

Hegedűs László Körmenden született, 36 esztendős, hét éve a város, két

éve a kistérség ifjúsági referense. A Körmendi Kulturális Központban
dolgozik, mint programszervező. Az NYME-ATFK-n szerezte diplomá-
ját, művelődésszervező szakon. 13 évig zenélt a Secret Valley alternatív
zenekarban, 8 évig volt a helyi VTV-ben, a Blődület című ifjúsági maga-
zinnak szerkesztő-műsorvezetője, így a fiatal korosztály számára is ismert

A4/3
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

személy. Nevéhez kötődik a Körmendi Ifjúsági Önkormányzat (KIÖ),

valamint az Alternatív Diák Időtöltő (ADI) klub létrehozása, vezetése.
2008-ban MOBILITÁS díjjal ismerték el eddigi tevékenységét.

4. Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi

ifjúsági munka
Pálmai Éva 1983-ban született Budapesten. Tanulmányait Egerben,
majd Debrecenben folytatta olasz-művelődésszervező szakon. 2007-
2009 májusa között az Őrhegy Egyesületnél dolgozott, ahol főként a
Kamaszparlament programjainak koordinálása volt a fő feladata. Ügy-
vezetőként képviseli a KREATIVY Nonprofit Kft-t, amelynek fő profi l-
jában képzési, kulturális tevékenységek állnak. 2009 májusától a Bükki
Hegyhát mikro-térségben dolgozik, mint ifjúsági referens és koordinálja
a helyi ifjúsági szakmai munkát.

Papp Edina 1983-ban született Ózdon. Tizenhárom éves kora óta aktív
tagja az Ózd térségében működő Kamaszparlament ifjúsági szervezetnek,
1998-2002 között kamasz-miniszterelnök, amely időszak alatt többször
képviselte Magyarországot ifjúsági világkonferenciákon. 2006-ban vég-
zett angol nyelvű gazdálkodási szakon a Nemzetközi Üzleti Főiskolán,
2008-ban ifjúsági szakértőként a Pécsi Tudományegyetemen, jelenleg
a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos végzős hallgatója.
2005 óta nemzetközi koordinátor, Bükki Hegyhát és Lincolnshire Fen-
land térségek közötti együttműködés előmozdítója - 2006-tól az Őrhegy
Egyesület alkalmazásában. 2008-ban alapított Ifjúsági Innovációs Köz-
pont ügyvezetőjeként elsősorban az ifjúság helyben tartása és a térségi
fejlesztésekbe történő stratégiai bevonásával foglalkozik.

A4/4
 Hasznos információk
Közreműködők

5. Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet,

döntéshozatal, lobbi
Böröcz Lívia 1980-ban született Pécsett. Művelődésszervező főiskolai
diplomáját Kaposváron, egyetemi, majd ifjúsági szakértő végzettségét Pé-
csett szerezte. 2004-től Pécsvárad ifjúsági referenseként a helyi - kistérsé-
gi - ifjúsági élet segítője, amely munkájának fókuszában a helyi ifjúsági
érdekképviselet, főként a gyermek és ifjúsági önkormányzatok állnak. A
Dél-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács miniszteri delegáltja, az NCA
Demokrácia- és partnerség fejlesztési Kollégiumának tagja.

6. Mobilitás és interkulturális tanulás

Baranyi Éva 1958-ban született, első szakmája szerint textiltervező-raj-
zoló, hivatása az emberekkel való foglalkozás, a gyerek-és ifjúsági korosz-
tály. Andragógus végzettséget szerzett, 15 éves államigazgatási gyakorlat
után ma mindhárom szektorban képzőként dolgozik, kiemelt témája a
hátrányos helyzet kapcsán számos fejlesztő projektben közreműködött
fejlesztőként, képzőként.

7. Önkéntesség és önszerveződés segítése – Civil ifjúsági

munka
Király Viktor 1976-ban született magyar nyelv és irodalom szakos kö-
zépiskolai tanár, esztéta. A veszprémi Lovassy László Gimnázium tanára,
Veszprém város Oktatási és Ifjúsági Bizottságának külső szakértő tag-
ja. 1996 óta a Szellemi Regenerációs Társulás (helyi ifjúsági kulturális
egyesület) ügyvezetője, valamint tréner, előadó, táborvezető az alábbi
területeken: diák-önkormányzati alapismeretek, kommunikáció, konf-
liktuskezelés, közösségépítés, önismeret, problémamegoldás, projektme-
nedzsment, szervezetfejlesztés, tárgyalástechnika, vezetői ismeretek. 10
éven át a Veszprémi Ifjúsági Közalapítvány kurátora. Tagja, majd alelnö-
ke a Veszprémi Ifjúsági és Diákközéleti Szövetségnek. 2002 óta interne-
tes újságírással és internetes projektek vezetésével is foglalkozik.

A4/5
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

8. Ifjúsági projektmenedzsment
Királyné Kőműves Judit 1975-ben született pedagógus, jelenleg európai
uniós projekttervezői és finanszírozói tanulmányokat folytat. Több ifjú-
sági szervezet alapításában működött közre. Számos hazai és nemzetközi
ifjúsági projektet menedzselt. 2000-2006 Veszprém Megyei Jogú Város
ifjúsági és civil referense, a Veszprémi Ifjúsági Közalapítvány titkára, a
Veszprémi Diák- és Ifjúsági Önkormányzat létrehozója, felnőtt segítője.
2007 óta a Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács alelnöke, 2008-
tól az Inpresszó – Veszprém Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó
Módszertani Központ szakmai vezetője.

9. Kreativitás és önkifejezés
Katona Krisztina 1981-ben született Baján, iskoláit Szekszárdon és
Pécsen végezte. 2006-ban a PTE-Felnőttképzési– és Emberi Erőforrás
Fejlesztési Karán művelődési– és felnőttképzési menedzserként szerzett
diplomát. 2004-ben Cserkúton kezdett el önkéntesen hétvégi foglalko-
zást tartani a helyi fiataloknak környezeti nevelés céljából, majd 2004 és
2009 között a pécsi Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckójában tevékenyke-
dett környezetvédelmi oktatóként. 2007-ben egy nemzetközi képzésen
Nicaraguában elsajátította a mural painting (közösségi falfestés) komp-
lex közösségfejlesztő módszert. 2007 óta önkéntesként alkotásra épülő
foglalkozásokat tart a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási In-
tézetében Pécsen.

10. Megelőzés
Majzik Balázs 1973-ban született Budapesten. Restaurálással foglalko-
zott, majd az Általános Vállalkozási Főiskolán szerzett 1997-ben csat-
lakozott a Drog Stop Budapest Egyesülethez, ahol önkéntesként dolgo-
zott, majd tíz év múlva az egyesület elnöke lett. 2001-ben indította el
a Civil Falu nevű kezdeményezést, amelynek eredményeként létrejött a
Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége.

A4/6
 Hasznos információk
Közreműködők

2001-ben kezdett el dolgozni az Ifjúsági és Sportminisztérium Kábító-

szerügyi Koordinációért felelős helyettes államtitkárságán, ahol közel
hét évig tevékenykedett. 2005-ben non-profit közgazdász végzettséget.
Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági
Osztályának munkatársa.

11. Ifjúsági szolgáltatások – a rendszeres és a folyamatos

együttlét élményére alapuló ifjúsági területek (klubok
és táborok)
Mandák Csaba pedagógia szakos tanár, tréner, közoktatási szakértő. Je-
lenleg a Deák Diák Általános Iskola tanára. Több mint 25 éve foglalkozik
a nevelés-oktatás különböző területeivel pedagógusként, iskolaigazgató-
ként, kutatási iroda vezetőjeként. Tananyagíróként, lektorként, tréner-
ként közreműködött különböző HEFOP programok fejlesztésében, a
Szakiskola Fejlesztési Programban. Tanácsadóként dolgozik az UMFT
– TÁMOP közoktatási pályázataiban. Három évet dolgozott a for-profit
szférában marketing területen. Pedagógiai, államigazgatási, marketing és
minőségügyi végzettségekkel rendelkezik.

Szabó Zsuzsanna 1980-ban született, művelődésszervezőként végzett a

NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. 7 éves korától rend-
szeresen táborozik, 17 éves korától táboroztat. Elnökségi tagja a Lisztér-
zékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületéneké. 2007–2009 a
Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesületének káposztásmegyeri játszó-
házát vezette. Tagja a IV. kerületi Kábítószer Egyeztető Fórumnak és
felügyelő bizottsági tagja a Táplálékallergiás Gyermekeket Táboroztató
Egyesületnek. Jelenleg rendezvényszervezőként dolgozik.

A4/7
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

12. Virtuális ifjúsági munka

Székely Levente 1979-ben született Kolozsváron. Szociológus, jelenleg
a Budapesti Corvinus Egyetem doktori programjának hallgatója. Az
Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója, az Új Ifjúsági Szemle társ-
főszerkesztője, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában (GyIA)
civil delegált.

II. Ifjúsági Szakma

1. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi
rendszerek)
Bodor Tamás 1963-ban született Szombathelyen. Tanító, tanár, humán
szervező. Tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, a Berzsenyi
Dániel Tanárképző Főiskolán és a Janus Pannonius Tudományegyetemen
folytatta. Általános- és középiskolai tanári, diákönkormányzatot segítő
tanári munkája után, intézményvezető-helyettesi tapasztalatokat szer-
zett családsegítő- és megyei művelődési és ifjúsági központban. Hosszú
ideig dolgozott a Vas megyei Önkormányzati Hivatal ifjúsági referense-
ként. A központi közigazgatásban a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek és
Ifjúsági Koordinációs Tanács Titkárságán ifjúsági szakmai főtanácsadó
volt, jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsá-
gi Osztályát vezeti. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi
Központjának meghívott óraadó tanára.

2. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság

Jásper András jogászként dolgozik a Diákközéletért Alapítványnál, szak-
területe a diákjog. Több éve vesz részt ifjúsági szervezetek és alapítványok
tevékenységében. Korábbab dolgozott a VIII. kerületi Ifjúsági Informáci-
ós Iroda, a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, az Országos
Diák Unió (ODU), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
(TÖOSZ), az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Pedagógus-továbbkép-
zési Módszertani és Információs Központ (PT-MIK) munkatársaként is.

A4/8
 Hasznos információk
Közreműködők

Gecse Simon Orsolya szociális munkás, kábítószerügyi és ifjúsági szak-

értő, újságíró. Jelenleg Érd ifjúsági referenseként dolgozik. Pályáját új-
ságíró-szerkesztőként kezdte, majd drog-prevenciós programokban dol-
gozott az Angyalföldi Ifjúsági és Információs Iroda, a Mentálhigiénés
Programiroda és a Kortárs Segítő Műhely Alapítvány szervezésében. A
szociális területen az érdi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójaként,
majd a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tanácsadójaként dol-
gozott. Kistérségi megkereső és ártalomcsökkentő szolgálatot szervezett
Érden és Százhalombattán, ifjúságvédelmi feladatokat látott el az érdi
Kós Károly Szakképző Iskolában. 2007-ben ifjúsági referensi munkájá-
ért Mobilitás díjjal tűntették ki.

3. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia,

cselekvési terv, monitoring
Vajda Árpád 1967-ben született Dunaújvárosban. A szegedi József Atti-
la Tudományegyetem Természettudományi Karán végez biológia-kémia
szakon 1992-ben, majd 1997-ben humánerőforrás menedzser szakkép-
zettséget szerez. 1992-től a Szegedi Ifjúsági Házban kulturális mene-
dzser. 1997-től a szegedi SZITI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iro-
da vezetője. 1999-től humánerőforrás vezető, tréner a Szilánk üvegipari
vállalatnál. 2001-től teleház-vezető, valamint tanácsadói-hálózatvezető a
Magyar Teleház Szövetségnél. 2004-től a Mobilitás Dél-alföldi Regio-
nális Ifjúsági Szolgáltató Iroda irodavezetője. 2007-től a Szegedi Tudo-
mányegyetemen oktat ifjúságsegítő hallgatókat.

Ruff Tamás 1978-ban született. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudo-

mányegyetem Szociológia szakán végezte, majd a diploma megszerzése
után a Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában dol-
gozott. 2004-től az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet adatfelvételi
vezetője. Feladatai közé tartozik a kutatóintézet szociológiai adatfelvé-
teleinek szakmai tervezése és operatív irányítása, ezen kívül részt vállal

A4/9
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

a kutatási programok elemzési feladataiból. Kutatóként számos ifjúság-

kutatási programban vett részt helyi illetve regionális szinten, több te-
lepülés ifjúsági koncepciójának és cselekvési tervének kidolgozásában
nyújtott szakmai segítséget. Kutatási területei közé tartozik a fiatalok
jövőképe, droghasználati szokásai és az ifjúsági szolgáltatások működési
mechanizmusai. Középiskolás kora óta több ifjúsági és szociális jellegű
civil szervezetben dolgozik önkéntesként.

4. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése,

megismerése – kutatás, felmérés, elemzés
Domokos Tamás Az egyetemi tanulmányok mellett az Echo Oktatás-
kutató Műhelyben kezdte kutatói pályafutását 1996-ban. Több közvé-
lemény-kutató cégnél és nonprofit kutatócsoportnál dolgozott, 2004-től
az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója. Fő
kutatási területe a fiatalok értékrendjének változása, valamint a felnőtté
válás szociológiai problémái. Ezen túl ifjúságkutatásokat végez a tanulók
mentálhigiénés helyzetéről, droghasználatáról, magatartás és viselkedés-
kultúrájáról. Jelenleg két kutatási programon dolgozik, a kelet-európai ci-
vil szervezetek életciklusát valamint a fiatal felnőttek önálló életkezdési
stratégiáit vizsgálja a posztszocialista átalakulás tükrében. A kvantitatív
kutatásmódszertan szakértője, ezen belül a mintavételi technikák alkal-
mazási kérdéseivel, problémáival foglalkozik.

5. Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rend-

szerek ismerete
Földi László Lásd a szerkesztők között

6. A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai

Kárpáti Árpád 1977-ben született, azóta Pécsváradon él. 1998-től mű-
velődésszervező, 2001-től ifjúsági referens Pécsváradon. 2004-től előbb
Pécs városának, majd egy évvel később Baranya megye ifjúsági referense.

A4/10
 Hasznos információk
Közreműködők

2005-től vezeti a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft-t, amely ellátja Pécs

városának és a Baranya Megyei Önkormányzatnak az ifjúsági feladatait.
Elvégezte a PR szakértő és az Ifjúsági szakértő szakirányú továbbképzése-
ket. Több civil szervezet alapítója, rendes és vezetőségi tagja. Az elmúlt
5 évben civil és ifjúsági pályázati rendszerekben, testületekben szakértő,
illetve döntéshozó.

A4/11
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúsági alapfogalmak
Szükségesnek tűnt, hogy az ifjúsági szektorról, ifjúsági tevékenységről szóló
fogalmak némelyikét, azokat, amelyek nélkül a többi fogalom megértése ne-
hézségekbe ütközik vagy nem értelmezhető, mintegy alapvetésként, „meta-
fogalomként” külön határozzuk meg.
1. Gyerek: Az ifjúsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén
korcsoport egyike, (kb. 8–kb. 14.), akik még alapvetően a szülőhöz–ta-
nárhoz kötődnek.
2. Serdülő: Az ifjúsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén
korcsoport egyike (kb.15–kb.18), akiknél legintenzívebben jelentkezik a
kortársakhoz való kötődés.
3. Fiatal felnőtt: Az ifjúsági korosztályokon belül a három viszonylag ho-
mogén korcsoport egyike, (kb. 19–kb. 30), akik a társakhoz, barátokhoz
(esetleg eszményekhez, értékekhez) kötődnek.
4. Ifjúság, Ifjúsági korosztályok: a gyerekek, serdülők és fiatal felnőt-
tek korcsoportjainak összessége; az ifjú fogalom többes gyűjtőfogalma,
együttese. Az önmagukért már felelősséget vállalni képességtől, a kor-
társcsoport szerepének megjelenésétől a már nem csak önmagáért való
felelősségvállalásig terjedő időszakba tatozó korosztályok.
5. Ifjú: Az ifjúsági tevékenységek alanya (közösségeivel egyetemben), az if-
júsági korosztályok tagja.
6. Ifjak: Az ifjú fogalom többes száma, az ifjúsági korosztályok bizonyos
tagjai.
7. Ifjúsági munka: az a tevékenység, amely az ifjúsági korosztályokkal
közvetlen kapcsolatban lévő szereplők közt lévő interakciók összessége.
Az érintett korosztályok élethelyzetéből adódó sajátos problémáinak
megoldását, társadalmi részvételük kialakítását segítő, az ő részvételükre
és sajátos szakmai eszközrendszerre alapozó társadalom-, közösség- és sze-

A5/1
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

mélyes fejlesztő, segítő munka. A kifejezés egyesíteni hivatott a felnőtté

válást (elő)segítő mindenféle foglalatosságot a születéstől felnőtt korig az
úgynevezett harmadlagos szocializációs terepen (a család és az iskola mel-
lett). Az ifjúsági munka cselekvési tere (ideje) a szabadidős idősáv, amely-
hez önkéntesen lehet csatlakozni (szemben a másik két szocializációs te-
reppel, amely adottság, ill. kötelező).
8. Ifjúsági szakma: az ifjúsági tevékenység középső hagymahéja, mindazon
tevékenységeket tartalmazza, amely tartalmában, módszertanában se-
gítséget adhat a közvetlen ifjúsági munkának. Az absztrakció magasabb
szintjén elhelyezkedő tevékenységösszesség, amelynek feladata az ifjúsági
munka „hátterének” biztosítása.
9. Ifjúságügy: Minden olyan terület, amelynek ifjúsági vonatkozása (is)
van, de nem ifjúsági munka és szakma. Így ifjúságügy a tandíjhitel, az
egészségtudatosság (ifjúsági vetülete), a Gyes, a gyermekétkeztetés stb.
(horizontális megközelítés).
10. Ifjúságsegítő (ifjúsági munkás): Az ifjúsági munka tevékenységeiben
kompetens, erről képesítést szerzett egyén.
11. Ifjúsági szakértő: Az ifjúsági szakma tevékenységeiben kompetens, erről
képesítést szerzett egyén.
12. Ifjúsági szektor: Az ifjúsági munka, ifjúsági szakma és ifjúságügy össze-
foglaló neve.
13. Ifjúsági tevékenység: az ifjúsági szektorban végzett valamennyi alkotó
cselekvés.

A5/2
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

„Én” az ifjúságsegítő
Ki az Ifjúságsegítő?
Mit gondolsz az alábbi állításról?
„Az ifjúságsegítő munkájának célja, hogy a segített számára feleslegessé váljon.”

Valóban sok kérdést felvet ez az állítás. Ha már ifjúságsegítő munkát végzel, ak-
kor azért, ha erre pályára készülsz, akkor pedig azért. Ki az ifjúságsegítő? Miért
dolgozik? Mit csinál? Mikor teszi jól a dolgát? Ki a jó ifjúságsegítő?
Ebben a bevezető fejezetben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Ma-
gyarországon és Európában még nem tekinthetjük a letisztult szakmának az if-
júságsegítői munkát mégis sok olyan értékmérő pontot, attitűdöd és kompeten-
ciát ismerünk, amelyek már nem képezik vita tárgyát.
Az ifjúságsegítő a személyiségével dolgozik, és a munkája más emberekkel
való kapcsolatában valósul meg A szakmai munka végzéséhez három dolgot kell
megérteni:
0. az ifjúságsegítő személye (Ifjúságsegítő)
1. az ifjúságsegítő környezete, amelyben cselekszik (Kontextus)
2. a célcsoport és a közösség szükségletei (Ifjak)

A fenti három elemet az ifjúságsegítő maga köti össze oly módon, ahogy azt
legjobb tudása és szándéka szerint célravezetőnek és eredményesnek találja. Ez
az ifjúságsegítői munka legnagyobb felelőssége és egyben legnagyobb szabad-
sága is. Természetesen ebben a mentális folyamatban nem lehet eltekinteni az
ifjúságsegítő saját belső értékrendjétől, meggyőződéseitől vagy hitvilágától. Az
ifjúságsegítők ugyanúgy aktív alakítói a társadalomnak, mint a tanárok, vagy
a politikusok. Még legóvatosabb és legtudatosabb munkájuk mellet is komoly

A5/3
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

befolyással rendelkeznek a felnövekvő generáció értékrendjére. Értékhordozó és

értékteremtő felelősségük van, akár tudatában vannak ennek akár nem.
Tegyük fel tehát, hogy ÉN tudatában vagyok szakmai képességeimnek, ren-
delkezem a szükséges komptenciákkal, ismerem a munkám Európai, magyar és
helyi kontextusát és részletes információkkal rendelkezem azokról a gyerekek-
ről, serdülőkről, fiatalokról, akikkel foglalkozom, sőt még egy ifjúsági közösség
létezésének gyakorlati feltételei is adottak. Bár úgy tűnik, minden adott ahhoz,
hogy jó ifjúságsegítői munkát végezzek, azonban erre még ebben az ideális eset-
ben sincsen semmilyen garancia. Az, hogy mit teszek és az egyes elemeket, ho-
gyan kapcsolom össze, az kizárólag egyéni stratégián múlik. Ahhoz, hogy egyéni
ifjúságsegítői stratégiáról beszéljünk, közelebbről vizsgáljuk meg ifjúságsegítői
szerepet, a tág és a szűk értelemben vett kontextust és a gyerekekről, serdülők-
ről, fiatalokról alkotott képünket, és a fejezet végén visszatérünk az ifjúságsegítő
egyéni stratégiájára.

A5/4
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Kompetenciák a tanulástámogatáshoz
G. B. Shaw szerint minden szakma összeesküvés a laikusok ellen. Kivéve az ifjú-
ságsegítőket – tehetnénk hozzá. Büszkén vagy szomorúan?
Ifjúságsegítők Magyarországon nemcsak magasan kvalifikált szakemberek
lehetnek. Főfoglalkozásban is lehet dolgozni szakképzettség nélkül, felsőfokú
szakképzettséggel vagy bármilyen diplomával - hát még önkéntesként. Mindig
lesznek szakemberek és laikusok azok között is, akik a fiatalok tanulásának fel-
tételeit megtervezik, megszervezik. Ha a tanulást egy kínálkozó hétköznapi
hasonlattal a főzéshez hasonlítjuk: a nem-formális tanulásnak nem az a pers-
pektívája, hogy lesz majd néhány kiváló mesterszakácsunk, és nem is az, hogy
házhoz szállítják a készételeket, hanem hogy nagyon sokan fognak megtanulni
jól főzni, vagyis egyre több fiatal megtanulja a tanulást tervezni, struktu-
rálni, értékelni.
Mit kell tudniuk az ifjúságsegítőknek, hogy közreműködésükkel a fiatalok,
beleértve a serdülőket is, fokozatosan átvegyék saját tanulásuk irányítását, szer-
vezését? – ez a kérdés a szakmai kompetenciák meghatározásának kiindulópont-
ja. Magyarországon kevés a kompetens ifjúságsegítő. Ez egy átmeneti állapot. Nem
azért, mert még ennél is kevesebb lesz, hanem mert a szakmai kompetenciák is
tanulhatók. Elkötelezett és tehetséges ifjúságsegítők nem szokták beérni azzal,
hogy a könnyebb végén fogják meg a munkát. Komplex egyéni és társadalmi cé-
lokat keresnek, azokhoz pedig originális megoldásokat.

A5/5
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

Az Ifjúságsegítő és kompetenciái
Ifjúságsegítőnek nevezhetjük azt az embert, aki napi professzionális munkája
során közvetlen személyes viszonyban van azokkal, akik őt önként elismerik és
elfogadják, mint segítő személyt.
•• A professzionális azt jelenti, hogy tudatos, tervezett, ellenŋrzött és érté-
kelt munkát végez.
•• A személyes viszony azt jelenti, hogy mélyebb emberi kapcsolatot ápol
velük, és vállalt felelŋsséggel tartozik értük.
•• Az önkéntes elismerés azt jelenti, hogy szabadon dönthetnek, hogy elis-
merik-e ŋt segítŋnek vagy sem, azaz semmilyen külsŋ kényszer (hatalom-
mal rendelkezŋ személy befolyása, jogszabály, állampolgári kötelesség)
nem befolyásolja döntését/döntésüket.
Ezt teheti önkéntes vagy fizetett alapon is. Nem tekintjük ifjúságsegítőnek azo-
kat az ifjúsági szakembereket, akik ezen a szakterületen dolgoznak, de nincs
napi kapcsolatok az ifjúsági közösségekkel, vagy van napi kapcsolatok, de nem
önkéntesen ismerik el őket segítőként. Ilyen értelemben tehát az ifjúságkutató,
az 5 ezer főnél nagyobb település önkormányzatának ifjúságügyi hivatalnoka
nem ifjúságsegítő, csak úgy, mint az iskolai tanár sem, akit az egyén nem önként
ismer el segítőnek, hanem mert kötelessége elfogadni őt. Kivételt képeznek pél-
dául az iskolák szabadidős tanárai, akik a diákönkormányzat munkáját, vagy
tanterven kívüli programokat szerveznek, és bizalmat kapnak az érintettektől.
Az ifjúságsegítő kompetenciái

Te mit válaszolnál az alábbi kérdésekre:

•• Mit kellene az ifjúságsegítŋknek tudniuk? ( fej)
•• Mire legyenek az ifjúságsegítŋk képesek? (kezek)
•• Milyen érzelmi és személyes kompetenciákkal bírjanak az ifjúságsegí-
tŋk? (szív)
•• Mi legyen az ifjúságsegítŋk hátizsákjában? (eszközök)

A5/6
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítők az ifjakkal és az ifjúsági munka kontextusában jelenlévő fel-

nőttekkel történő interakció során az alábbi szakma-specifi kus képességekkel
rendelkeznek. Ezek hiánya akadályozhatja az ifjúságsegítő eredményes munká-
ját.

1. Az érintettek képessé tétele (felhatalmazása) az önálló gondolkodásra és

cselekvésre
Az ifjúságsegítő képes:
1. a kollektív cselekvés és tanulás fejlesztése által képessé tenni az érintette-
ket a részvételre;
2. bevonni az érintetteket a tevékenységek megtervezésébe, megvalósításá-
ba és értékelésébe;
3. képessé tenni az érintetteket, hogy céljaik elérésén dolgozzanak;
4. segíteni az érintettek bizalmának, tudásának, kritikai gondolkodásának,
készségeinek és megértésének fejlődését;
5. érzelmi szinten is kapcsolatba lépni az érintettekkel;
6. szélesíteni az ismereteiket a hatalom és a változás fogalomkörét illetően.

2. A megfelelő tanulási lehetőségek kialakítása

Az ifjúságsegítő képes:
1. egyéneket és csoportokat megcélozni;
2. az érintetteknek megfelelő útmutatást és visszajelzést nyújtani;
3. kihasználni a spontán tanulási és fejlődési lehetőségeket a hétköznapi szi-
tuációkban;
4. felismerni a speciális tanulási/nevelési igényeket;
5. változatos tanulási módszereket és technikákat használni;
6. ösztönözni az érintettek kreativitását.

A5/7
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

3. Az érintettek kollektív és egyéni tanulási folyamatának támogatása

Az ifjúságsegítő képes:
1. megtanítani az érintetteket a tanulásra;
2. segíteni az érintetteket saját kulturális hátterük, értékeik és viselkedésük
felismerésében;
3. előmozdítani az aktív toleranciát és a más kultúrákból származó embe-
rekkel való interakciót otthon és külföldön egyaránt;
4. megmutatni az együttműködésben rejlő erőforrásokat és a kreatív konf-
liktuskezelés eszközeit a békés megoldások érdekében;
5. segíteni az érintetteket, hogy meghatározzák saját helyüket egy változó
világban.

4. Hozzájárulás a szervezeti és az ifjúságpolitikai fejlesztésekhez

Az ifjúságsegítő képes:
1. forrásokat találni és azokat használni;
2. másokat irányítani és hatékonyan dolgozni csapatban;
3. szervezeti kereteken belül dolgozni a változásért és a fejlődésért;
4. másokkal együttműködni az ifjúságpolitika alakításában.

5. Értékelési gyakorlat alkalmazása

Az ifjúságsegítő képes:
1. megtervezni és alkalmazni a különféle, részvételen alapuló értékelési
módszereket;
2. szükség esetén megfelelő informatikai eszközöket használni;
3. beszámolót és előadásokat készíteni többféle közönség számára;
4. kutatni és az eredményeket felhasználni a gyakorlat alakítására.

A5/8
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítői etika
A szociális szakmák között, a demokratikus társadalmi berendezkedés hosszú
távon való fenntartása és az Emberi Jogok tiszteletben tartása érdekében meg-
jelent az ifjúságsegítői szakma iránti Európai és hazai társadalmi igény. Ha-
zánkban még nem beszélhetünk társadalmilag elismert szakmáról, azonban
már számos településen, civil szervezetnél zajlik komoly ifjúságsegítői munka,
és megindult az ez irányú szakképzés is. A szakmai létnek nélkülözhetetlen ke-
retet ad a szakmai etika, amely kijelöli azokat a legfontosabb elvárásokat, nor-
mákat, amelyek mentén biztonsággal működhetnek és együttműködhetnek az
érintett szereplők. Ebben a részben, figyelembe véve a Szociális Munka Etikai
Kódexét (2005) leírjuk a legfontosabb etikai megfontolásokat, amely segítségé-
re lehetnek a már gyakorló és a leendő ifjúságsegítők számára. Az ifjúságsegítői
etika az ifjúsági munka folyamatában részt vevők értékeinek és emberi méltósá-
gának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma el-
kerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. Az alábbi
elképzelések, szakmai megfontolások a fejezetet író szakember ajánlásai.
Legfontosabb alapelveknek az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatát, az ENSZ
a Gyermek Jogairól szóló Egyezményét, és az Emberi Jogok Európai Egyezmé-
nyét tekintjük. Az ifjúsági munka olyan szakmai tevékenység, amely az ifjúság-
segítő felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. Az ifjúságsegítő felelős-
sége, hogy saját kompetenciáján belül – a tevékenység szolgáltató vagy hatósági
jellegének megfelelően – nyújtson szakmai szolgáltatásokat. Az ifjúságsegítés
– jogszabályban még meg nem határozott képesítési követelmények alapján
– elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre
épül. Az ifjúságsegítő felelőssége a fiatal kliensekkel, a munkatársakkal, a mun-
kaadókkal, az egyéb szakmák képviselőivel való együttműködésre terjed ki. Az
ifjúságsegítő felelősséget vállal a kliensek érdekeinek érvényesítésében.

A5/9
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

Általános elvek
Az ifjúságsegítő tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait,
céljait és szándékait.
Az ifjúságsegítő – a Magyar Köztársaság alkotmánya 70/A. § (1) bekezdésének
megfelelően – az érintettek (hátrányos) megkülönböztetése nélkül végzi munká-
ját.
Az ifjúságsegítő felelőssége, hogy felhívja a döntéshozók, valamint a köz-
vélemény figyelmét mindarra, amelyre a érintetteknek szükségük van életkori
sajátosságaikból eredő szükségleteik kielégítésére és életük kiteljesítésére. Az if-
júságsegítő joga és kötelessége, hogy ennek érdekében helyi, országos és Európai
intézményekhez, szervezetekhez forduljon.
Az ifjúságsegítő az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani
a titoktartást és az információk felelős kezelését. Bizonyos esetekben társadalmi
felelőssége vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a felelősségét, amit min-
denkor az érintett tudomására kell hoznia.
A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és az
azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismerteté-
sekre és publikációkra is vonatkozik.
Az ifjúságsegítő a gyerek, serdülő, fiatal kiszolgáltatott helyzetével nem
él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő. Csak ennek részeként, az
együttműködés érdekében végez ellenőrző tevékenységet.

Az „ifjú” és az ifjúságsegítő kapcsolata

•• Az ifjúságsegítŋ az ifjú érdekeit képviseli, de tiszteletben tartja mások ér-
dekeit is. Kettejük közötti kapcsolat a bizalmon alapul.
•• Az ifjúságsegítŋ arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások -
megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetŋek legyenek.

A5/10
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

•• Az ifjúságsegítés során összeférhetetlen az ifjúságsegítŋ és az érintettek

közötti rokoni, baráti, közvetlen munkatársi, szerelmi, üzleti (haszon-
szerzésen alapuló) kapcsolat.
•• Az érintettek megválaszthatják az ifjúságsegítŋt, amennyiben az intéz-
mény mťködése ezt lehetŋvé teszi, és az érintetteket semmilyen esetben
nem kötelezhetik az adott ifjúságsegítŋ elfogadására.
•• Az ifjúságsegítŋ arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elke-
rüljön minden olyan befolyásoló tényezŋt, amely a tárgyilagos munka-
végzését gátolja. Az érintettek számára juttatott javakból az ifjúságsegítŋ
nem részesülhet, kizárólag az ilyen jogcímen jelzett támogatásból kaphat
juttatást.
•• Az intézmény/szervezet számára juttatott javakból az ifjúságsegítŋ részesül-
het, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belsŋ szabályzatában egyér-
telmťen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. Az ifjúságsegítŋ
elŋzetesen tájékoztatja az éintetteket az általa igénybe vett szolgáltatás esetle-
ges anyagi feltételeirŋl. Az ifjúságsegítŋ egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és
nem fogadhat el.
•• Az ifjúságsegítŋ nem használhatja fel a segítŋ folyamatot politikai célok-
ra, vagy vallási meggyŋzŋdés befolyásolása érdekében. Az érintetteknek
szabad értékválasztási lehetŋséget teremt, minden esetben építŋ és kriti-
kus állampolgári gondolkodást tanít, saját ideológiai és vallási meggyŋzŋ-
dését vállalja, de azt nem erŋlteti az érintettekre.
•• Amennyiben az ifjúságsegítŋi szolgáltatás igénybevétele valamilyen elkö-
telezettséghez kötött, azt az érintettekkel elŋre közölni kell. Az érintettek
–– ifjúságsegítŋre vonatkozó - panaszát az érintett felek bevonásával meg
kell vizsgálni.

A5/11
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

Az ifjúságsegítő és a szakma kapcsolata

Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk végzett mun-
ka minőségéért az őket bevonó ifjúságsegítő, illetve az intézmény vagy szervezet
vezetőjéé a felelősség.
Az ifjúságsegítő felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért,
annak minőségéért.
Az ifjúságsegítő nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben jogszabályellenes
tevékenység folyik, vagy amelyben a tevékenységét visszaélésre vagy emberelle-
nes célokra használhatják fel.
Az ifjúságsegítő arra törekszik, hogy a szakterületen tevékenykedő intézmé-
nyek, szervezetek és szakemberek együttműködjenek, szakmaközi egyeztetése-
ket, fórumokat hozzanak létre. A szakma megosztásában, egyéni és pártpoliti-
kai érdekek kiszolgálásában nem működik közre.
Az ifjúságsegítő kötelessége, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szakma
fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.

Az ifjúságsegítő és a munkatársak kapcsolata

Az ifjúságsegítői munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az
együttműködés. Az ifjúságsegítő tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekin-
tettel van képzettségükre és kötelezettségeikre.
Az ifjúságsegítő kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szoli-
daritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat.
Az ifjúságsegítő szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai informáci-
óit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakor-
nokokra.
Az ifjúságsegítő más szakemberekkel történő együttműködése során tiszte-
letben tartja azok kompetenciahatárait, ez azonban saját felelősségét az eset to-
vábbi kezelésében nem csökkentheti.

A5/12
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítő tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sa-

játjától eltérő véleményét és munkamódszerét. Kritikájának felelős módon, az
érintett bevonásával ad hangot.
Magánjellegű kapcsolata munkatársaival az ifjúságsegítőt nem befolyásol-
hatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése sze-
rint végezze.
Az ifjúságsegítő védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támo-
gatja őket az ifjak és a szakma érdekei miatt vállalt esetleges összeütközésekben.
Az ifjúságsegítő munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekei-
re, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.
Az ifjúságsegítő és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége, hogy
csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen az érintettek
közelébe.

Az ifjúságsegítő hatalomhoz és a társadalomhoz való

viszonya

Az ifjúságsegítő munkahelye szakmapolitikájának és szakmai gyakorlatának javí-

tására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek
érdekében részt vesz értékelésekben, szupervízión vagy szakmai továbbképzéseken.
A segítő munka során az ifjúságsegítő védelemre jogosult a vele, az intéz-
ményével vagy az érintettekkel szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal
szemben. Ha az etikai sérelem akár intézmények, akár személyek részéről éri, vé-
delemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az illetékes Mi-
nisztériumhoz fordulhat.
Az ifjúságsegítő közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen
minőségben, kinek a nevében nyilatkozik, vagy cselekszik.
Az ifjúságsegítő elsősorban az érintettek érdekeit tartja szem előtt munkája
során, oly módon, hogy a magyar állam ne sérüljenek.

A5/13
Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

A5/14
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítés kontextusa
Az ifjúságsegítői munkának létezik helyi, nemzeti és Európai kontextusa. Ah-
hoz, hogy az ifjúságsegítő munkáját eredményesen és célravezető módon tudja
végezni ezek ismerete nélkülözhetetlen. Természetesen van az ifjúsági munká-
nak globális érvényessége is, de ennek részletes ismerete nélkül is jól végezhető
a munka.
A Kézikönyv további fejezetei segítenek a különböző összefüggések megis-
merésében. Az alábbiakban szisztematikusan összefoglaljuk, hogy miket érde-
mes tudnia egy ifjúságsegítőnek, ahhoz, hogy munkájának minden dimenziója
tudatában cselekedhessen.

Társadalmi, kulturális és gazdasági környezet

Európa
Különbséget kell tenni szűkebb értelemben vett Európai (Európai Unió) és tá-
gabb értelemben vett Európai (Európa Tanács) összefüggések között. Ennek
részleteit A nemzetközi ifjúsági világ fejezet taglalja. Ismerni kell Európa ak-
tuális gazdasági, kulturális és társadalmi kihívásait és szükségleteit. Ismerni
kell a társadalmi kohézió és a szolidaritás pillanatnyi minőségét. Látni kell az
államok közötti interkulturális viszonyokat, az együttműködés korlátait és a
lehetőségeit. Felül kell emelkedni a sztereotípiákon, és utat mutatni az ember-
ember közötti méltóságteljes együttműködéseknek. Ismerni kell a generációk
közötti feszültség kezelését szolgáló példákat, és a két Európai intézmény társa-
dalompolitikai és gazdaságpolitikai céljait. Kritikusan kell közvetíteni az Eu-
rópai intézmények értékeit és céljait, és konstruktívan szolgálni Európa békés
és együttműködésen alapuló jövőjét.

A5/15
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

Magyarország
Ismereteket kell szerezni a magyar társadalom történelmi és jelenkori társadal-
mi fejlődéséről, feszültségeiről és kihívásairól. Érteni kell a határon-túli magyar
ifjakkal való együttműködés kulcsait. Meg kell érteni a magyar kultúra sajátos-
ságait és hiányosságait. Kritikusan és építően kell hozzáállni a magyar nemzet
sorskérdéseihez, oly módon, hogy az aktuális politikai érdekek ne tudják befo-
lyásolni gondolkodásunkat. Érzékenyen és empatikusan kell kezelni a különböző
identitások kérdését.

Politikai környezet
Európa
Az ifjúságsegítői munka célja az ifjak (állam)polgári létének kiteljesítése. Ebben az
értelemben politikai nevelés is célja. Természetesen nem pártpolitikai utánpótlást
nevel az ifjúságsegítő, hiszen az a pártok dolga. Azonban ismerni és kritikusan ele-
mezni kell tudni az Európai politika aktuális kérdéseit. Különös tekintettel jártas-
nak kell lenni az Európai Unió és az Európa Tanács ifjúságpolitikájában. Ismerni
kell ezen intézmények szerepét, céljait és programjait.

Magyarország
Ismerni kell a magyar politika aktuális kérdéseit és kihívásait. Tudni kell érzel-
mi távolságot tartani a politikai identitásoktól. Fel kell ismerni, hogy a politika
a hatalom logikájára épül, és nem mindig a társadalom fejlődését szolgálja. Kü-
lönbséget kell tudni tenni az ideológia, a vallás és a pártérdekek között. Kriti-
kusan kell viszonyulni a mindenkori hatalom működéséhez, de minden esetben
tiszteletben kell tartani azt. Nem szabad összekeverni az ifjúságpolitikai célokat
az ifjúság és az ifjúsági szakma érdekeivel, de minden esetben közelíteni kell őket
egymáshoz. Ismerni kell az ifjúságpolitikai célokat, stratégiákat, és az azokat
szolgáló intézményrendszert.

A5/16
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Helyi környezet
Ismerni kell a helyi társadalom, közösség összetételét és az egyes csoportok szük-
ségleteit. Érteni kell a település gazdasági helyzetét és fejlődési lehetőségeit. Át
kell látni a helyi közösség kulturális hagyományait és identitásaival összefüggő
félelmeket. Az ifjúsági munkát a helyi közösség szolgálatába kell tudni állítani.
Ismerni kell a település erőforrásait, erősségeit és gyengeségeit.

Ifjúsági közösség
Az ifjúságsegítő legfontosabb és szakmai értelemben vett legsajátosabb tudása a
gyerekekkel, serdülőkkel, fiatalokkal kapcsolatos ismeretek. Ebben a kérdésben
az ifjúságsegítő rendelkezik a legtöbb, legmélyebb és legobjektívabb tudással. Az
ifjúságsegítőnek ismernie kell a település szerkezetét, a generációk és a különbö-
ző szubkultúrák viszonyát, a település korosztályi eloszlását, az ifjúsági korosz-
tályok tagjainak gazdasági, kulturális és társadalmi helyzetét és szerepét. Ismer-
nie kell a helyi társadalom ifjúságról alkotott képét, és az érintettek magukról
alkotott képét. Részletes ismeretekkel kell rendelkezni az érintettek valós és vélt
igényeiről, szükségleteiről és vágyaikról. Ismerni kell azokat az egyéneket, akik
az adott ifjúságsegítői munka célcsoportját alkotják. A fentiek mentén meg kell
érteni a problémákat, és ki kell gondolni a lehetséges megoldásokat, fejlesztési
irányokat, oly módon, hogy azok közösséget alkotó egyének érdekét és fejlődését
is szolgálják.

Az érintettek
Az ifjúságsegítő nem csak a helyi közösség ifjúsággal kapcsolatos aspektusait is-
meri behatóan, hanem tágabb értelemben vett társadalom ifjúsági vonatkozásait
is.

A5/17
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

Alapos tudással rendelkezik az Európai és magyar korosztály specifi kus

trendekkel. Ismeri a célcsoportot érintő társadalomkutatási eredményeket, az
ifjúsági korosztályok trendjeit, az általános kihívásokat, az éppen létező ifjúsági
szubkultúrák (létformák, izlésformák) jellemzőit. El tuja helyezni a helyi ifjú-
sági közösségeket a nemzeti/országos, illetve Európai ifjúsági helyzetképben, és
látja azok összefüggéseit is.

A5/18
 Hasznos információk
Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítő egyéni stratégiája

Az alábbi táblázat abban nyújt segítséget, hogy egyénileg fel tudjuk tárni, hogy
az eredményes ifjúsági munkához szükséges feltételek közül mi áll rendelkezé-
sünkre és miben kell fejlesztő munkát végezni.

Feltétel 1 2 3 Szükséges fejlesztés

Olyan hely, ahol az ifjúsági közösség rendszeresen
tartózkodhat, és megfelelő körülmények között tevé-
kenykedhet.
Megfelelő képzettségű, a fent elemzett kompetenciák-
kal rendelkező ifjúságsegítő.
A felnőtt közösség, és a helyi hatalom (vezetők) támo-
gató, és elismerő hozzáállása.
Az ifjúsági közösség fejlesztéséhez, tapasztalatszerzé-
séhez szükséges anyagi források.
Az adott egyén alapos személyes ismerete és igényeik
megértése.
Az ifjúságpolitika Európai, országos és helyi rendsze-
rének ismerete.
Európai, nemzeti és helyi társadalmi és politikai szük-
ségletek ismerete és azok kritikus értelmezése.
Az ifjúságsegítő egzisztenciáját és folyamatos tanulá-
sát, fejlesztését biztosító erőforrások, lehetőségek.
Motivált, tettre kész érintettek.

A feltételeket értékeljük úgy, hogy megvizsgáljuk milyen mértékben áll ren-

delkezésünkre. Minden esetben az ifjúságsegítő szakember (ÉN) szemszögéből
vizsgálódjunk. Ha teljes mértékben megvan az adott feltétel, akkor a kiváló ér-
ték oszlopába (1) tegyünk egy jelet, ha részben áll csak rendelkezésünkre, akkor
az elégséges oszlopba (2), ha pedig nem rendelkezünk az adott feltétellel, akkor
a hiányzik érték oszlopába (3) jelöljünk. Amennyiben az elégséges és a hiány-

A5/19
 Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka
Módszertani kézikönyv

zik oszlopban van jelünk, ott gondoljuk át, mit kell tennünk annak érdekében,
hogy ezeket a feltételeket is előteremtsük.
A szükséges fejlesztői stratégiánknak ez képezheti az alapját.
A fenti fejlesztési szükségletekből most készítsünk célokat. Olyan konkrét
célokat, amelyek mentén mérhetően és értékelhetően tudunk dolgozni.
A következő fejezetekben azokat az ismeret és kompetencia területeket ír-
juk le gyakorlati megközelítésben, amelyek nélkülözhetetlenek az ifjúságsegítő
hatékony és eredményes munkájához, és amelyek segítségével a fentiek alapján
kialakított egyéni ifjúságsegítői stratégia könnyen megvalósíthatóvá válik…

A5/20