XlV. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM 2006.

JÚLIUS
 Tartalom
TANULMÁNY Farkas Adrianna: Szükség van a Jó Szóra 31
Carl Gustav Jung: Pszichológia és költészet 3 Krasko Iván: Apám földje 32
Dsida Jenő: Könyörgés csodáért 4 V. Országos Egyetemi-főiskolai
Devecseri Zoltán: Mozaikok nagyapámról 7 Versmondó Verseny 32
Daniel Hoblea: A Vers 9 Viruel Táutan: rejtetten 33
Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny 33
EMLÉKEZÉS Szádváriné Kiss Mária: Anyám fekete rózsa 34
Kiss László: Bella István 1940-2006 12 Ion Pitoui-Dragomir: Logos egy máglyán 34
Bella István, a költő 12 Dudás Dorottya: "Regösök húrján" 35
Lutter Imre: Bella István, az ember 13 Lutter Imre: Sokasodó regösök 36
Bella István: Világot írni 14 Dsida Jenő: Jó reggelt, barátom! 38
Bella István: Mintha 15 Szádváriné Kiss Mária: Pest megyei
Bella István: Ima az anyaföldhöz 15 versmondónap 38
Torma Mária - Kabdebó Lóránt: Emlékezés 16 Szászi Zoltán a jubileumi Tompa Mihály
Bella István: Falevőlen talált sanzon 16 versmondó versenyről 39
Bella István: Dorombszó 17 Tompa Mihály: Két madár 41
Nagy András László: Zsűritag voltam
BEMUTATJUK a Felvidéken 41
A közgazdászból lett Lovag... 18
Monostori Martina: Hogyan mondjunk verset? 19 ",VERSENYRE

Petőfi Sándor: Ne feledd a tért... 19 .Szeptembcr végén"

Ungváry Zsolt: Igazán nagy versek 20 Országos Versmondó Verseny 42
versrádió.hu 20 Petőfi Sándor: Csendes élet 42
"Örök pódiumon"
KÖLTÉSZETNAI'I VERSDÉLtJTÁN A VERSMONDÓKKAL 4. Vers- és Prózamondó Verseny 43
TU/ni István: Balassa Bálint sírjánál, "Én itt vagyok - Üzenet Új-Huligániából"
az ] 985-ik év karácsonyán 22 Baka István Vers-, Énckeltvers-
és Prozamondó Verseny 43
A KÖLTÉSZET TAVASZA Szakiskolások Vers- és Prózamondó Versenye 44
Lakatos István: Kézfogás 23 Újházi László: Kasszandra leveleiből 44
Lakatos István: Vers, bor, kézfogások 23
Pátkai Tivadar: Szerenád 24 EGYESÜLETI [,LET
Borbély János: Parázsfények 25 Bartók László: Elnöki beszámoló
Józsa László: Költészet Tavasza Zilahori 25 a Magyar Versmondók Egyesületének
Szilágyi Domokos: A festő halála 26 szakmai munkájáról 45
B. Simon György: Volt nincs nem lesz 26 Korompai Gábor: A felügyelőbizottság
8. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál 27 elnökének közgyűlési beszámolója 48
Pilinszky János: Könyörgés 27 Marcel Lucaciu: UI 49
Magyar Művek Szemléje 29 Popper Ferenc: Beszámoló és közhasznúsági
Gujás Márta: Úton 29 jelentés 49
Simone Györfi: (hajnalban) 29
Zágon Bertalan 1942-2006 51
VERSENYRŐL. ..

Dudás Dorottya: "Lélektől lélekig" 30

Kiss László: A Helikon lángja 30
Zelk Zoltán: Tizennégy sor 30

versmondó M,\GYAIt VERSMONDÖK

EGYfSUI [TI

2 versmondó
 Carl Gustav Jung: Pszichológia és költészet
Előszó
PSZiChológia, amely hajdanán szerény helyet fog-
A lalt el egy fölöttébb akadémikus kis hátsó szobá-
ban, az utóbbi néhány évtizedben, Nietzsche jós-
latának megfelelően, a közérdeklődés tárgya lett, túllépve
az egyetemek által kiszabott kereten. A pszichotechnika
formájában beleszól az ipari üzemek életébe, a pszicho-
terápia formájában az orvostudomány széles területeit
fogja át, a filozófia formájában Schopenhauer és Hart-
mann hagyományát viszi tovább, tulajdonképpen újra
felfedezte Bachofent és Carust, általa a mitológia és a
primitív népek pszichológiája az érdeklődés homlokterébe
került, forradalmasítani fogja az összehasonlító vallás-
tudományt, s nem kevés teológus még a lélek gyógyítására
is kívánja alkalmazni. Vajon igaza lesz végül Nietzsché-
nek a scientia ancilla psychologiae állításával?
A pszichológiának ez a jelenlegi előretörése és terjesz-
kedése persze még a kaotikus, egymást keresztező irány-
zatok kuszaságát mutatja, miközben mindegyik igyekszik
a zűrzavart tulajdon álláspontjának egyre hangosabb hir-
detésével és egyre harsányabb dogmatizmussal leplezni.
Hasonlóképpen egyoldalúak azok a próbálkozások, ame-
lyek a tudás és az élet e különböző területeit mind a pszi-
chológia segítségével kívánják felderíteni. Az egy-
oldalúság és a merev elvek azonban minden olyan fiatal
tudomány gyermeteg hibái, amely csupán néhány szellemi
eszközzel kénytelen utat tömi magának. Noha tolerálom
és megértem a külőnféle vélelmek szűkségességét, mindig
is hangsúlyoztarn. hogy éppen a pszichológia terűletén az
egyoldalúság és a dogmatizmus a legnagyobb veszélyeket
rejti magában. A pszichológusnak mindig szem előtt kell
tartania azt, hogy hipotézise kezdetben nem több, mint
saját szubjcktív előfeltcvésének kifejeződése, minélfogva
sohasem léphet fel minden további nélkül az általános
érvényűség igényével. Amivel az egyes kutató hozzájárul
a psziché valamely aspektus ának - mely csupán egy a sok
közül - magyarázatához, az csupán egy szempont, és a
legdurvább hibát követné el kutatásának tárgya ellen, ha
emez egyetlen szempontból valamilyen általános érvényű
igazság igényével állna elő. A lelki jelenség oly hallatlanul
színes, formáit és jelentéseit tekintve oly gazdag, hogy
sokféleséget nem szemlélhetjük egyetlen tükörben. Leírá-
sában sem foghatjuk át az egészet, hanem be kell érnünk
azzal, hogy az egész jelenségnek csupán egyes részeit
világítsuk meg.
Mivel a pszichére jellemző az, hogy nem csupán min-
den emberi tevékenység szülőhelye és forrása, hanem az
emberi szellem minden formájában és tevékenységében is
kifejezésre jut, így sohasem ragadhatjuk meg a lélek
lényegét önmagában, hanem éppen sokrétű megjelenés-
formáiban érhetjük tetten és foghatjuk fel. A pszichológus
ennélfogva kénytelen különféle területekkel megismer-
kedni, nem tudálékosság vagy kíváncsiskodás okán,
hanem az igazság keresése érdekében, s e célból el kell
hagynia szakterületének vastag fallal övezett várát. Hiszen
nem szoríthatja a pszichét a laboratórium vagy a rendelő
falai közé, hanem követnie kell mindazokon, a talán ide-
gen területeken át, ahol az látható módon megnyilvánul.
Így lehet az, hogy én, eltekintve attól, hogy szakmám
szerint orvos vagyok, ma pszichológusként szólok a költői
képzelőerőről, noha ez az irodalomtudomány és az eszté-
tika területének felel meg leginkább. Hiszen a költői kép-
zelőerő másfelől lelki jelenség, s a pszichológusnak mint
ilyent kell figyelembe vennie. Elemzésem során nem
fogok betolakodni sem az irodalomtudós, sem az esztéta
szakterületére, mivel semmi sem áll távolabb szándékom-
tói, mint az ő szempontjaikat pszichológiai szempontokkal
helyettesíteni. Hiszen akkor ugyanannak az egyoldalúság-
nak a bűnébe esnék, amit az imént rosszalltam. S az sem
lehet a szándékom, hogy a költői műalkotás átfogó elméle-
tévei álljak elő, mivel az teljességgel lehetetlen volna szá-
momra. Megfigyeléseim nem tekintendők többnek, mint
a költői jelenséget általában megközelítő pszichológiai
szempontoknak.
Bevezetés
Nyilvánvaló, hogy a pszichológia - mint a lelki folyama-
tok tudománya - kapcsolatba hozható az irodalomtudo-
mánnyal. Hiszen az emberi psziché minden tudomány és
művészet anyaöle és hordozója. A psziché tudományának
ennélfogva képesnek kell lennie egyfelől egy műalkotás
pszichológiai struktúrájának magyarázatára, másfelől
azoknak a lelki feltételeknek a feltárására, amelyek az
alkotó ember kreativitása mögött húzódnak. A két feladat
gyökeresen eltérő jellegű.
Az első esetben bonyolult pszichikus tevékenységek
"szándékosan" létrehozott produktumával állunk szem-
ben, az utóbbiban ezzel szemben magával a lelki appará-
tussal van dolgunk. Az első esetben az elemzés és inter-
pretáció tárgya a konkrét műalkotás, míg az utóbbiban az
alkotó ember mint egyedi személy. Noha e két tárgy szoro-
san kapcsolódik egymáshoz, és szüntelen kölcsönhatásban
van egymással, mégis egyik sem magyarázhatja meg a
másikat. Persze, lehetséges egyikből a másikra követ-
keztetni, ám ezek sohasem kényszerű következtetések.
Legfeljebb csak feltevések vagy szerenesés észrevételek.
Goethe anyjához fűződő sajátos kapcsolata némi fényt vet
Faust felkiáltására: ,,Anyák! Anyák! Mily hátborzongató!"
Ám nem teszi lehetövé számunkra annak felismerését,
hogy anyjához való ragaszkodása miként hozhatta létre
magát Faust drámáját, bármennyire mélyen érzékeljük is e
kapcsolat fontosságát Goethe, az ember számára, s bár-
mennyire is sokatmondóak e kapcsolatnak a Faustban fel-
lelhető nyomai. S lehetetlen a Nibelungok gyűrűjéből is
azt a tényt felismerni vagy kikövetkeztetni, miszerint
Wagner transzvesztita hajlamú volt, még ha létezik is egy
titkos kapcsolat a Nibelungok hősei és Wagner, az ember
bizonyos beteges nőiessége között. Az alkotó személyes
versmondó 3
pszichológiája ugyan megmagyarázhatja művének néhány
aspektus át, de nem magát a művet. Ha pedig ez utóbbit
sikeresen megmagyarázná, akkor a művész állítólagos
alkotóképessége puszta tünetként lepleződne le, ami a
műnek sem előnyére, sem dicsőségére nem válna.
A pszichológiai tudomány - amely mellesleg szólva
minden tudomány közül a legfiatalabb - jelenlegi állapota
nem engedi meg olyan szigorú ok-okozati viszonyok
megállapítását e területen, miként az egy tudománytól
elvárható volna. Csupán a pszichofizikai ösztönök és ref-
lexek területén engedi meg a biztos kauzalitás alkalma-
zását. Azon a ponton azonban, ahol az igazi lelki élet
elkezdődik - azaz egy magasabb bonyolultsági fokon -, a
pszichológiának be kell érnie a lelki folyamatok részletes
leírásával, és azzal, hogy eleven képzelőerővel írja le a
psziché bámulatos és csaknem emberfölötti szövevényét.
Ugyanakkor le kell mondania arról, hogy e folyamatok
bármelyikét is .szükségszerűnek" nevezze. Ha egy pszi-
chológus képes volna világos ok-okozati összefüggéseket
kimutatni valamely műalkotásban és ennek folyamatában,
akkor megfosztaná az esztétikát szakterületétől és a pszi-
chológia speciális ágává redukálná azt. Noha a pszicho-
lógiának sohasem szabad felhagynia azzal, hogya komp-
lex lelki folyamatok kauzalitását kutassa és megállapítsa
- hiszen ezzel őnmaga létjogosultságáról mondana le -,
sohasem támaszthat igényt azok teljes ismeretére, hiszen
az irracionális alkotóerő, mely éppen a műalkotásban
találja meg legvilágosabb kifejeződését, végső soron
dacolni fog minden racionális próbálkozással. Talán min-
den tudatos lelki folyamat kauzálisan megmagyarázható;
az alkotó erő azonban, mely a tudattalan átláthatatlan-
ságában gyökerezik, mindig is el fog zárkózni az emberi
megismerés elől. Mindig csak megnyilvánulásaiban lesz
leírható; sejteni lehet, de sohasem megragadni. A pszicho-
lógia és az esztétika mindig is egymásra lesz utalva, és az
egyik nem fogja érvényteleníteni a másikat. A pszicho-
lógia elve szerint minden pszichikai anyag levezethető
kauzális premisszákból; az esztétika elve pedig az, hogya
pszichikait önmagában létezőnek tekintse, legyen szó a
műalkotásról vagy a művészről. Viszonylagossága dacára
mindkét elv egyszerre érvényes.
1.A mű
Az irodalmi műalkotás pszichológiai szemléletmódja
specifikus viszonyulása révén különbözik az irodalom-
tudomány módszerétől. Az utóbbi számára mérvadó érté-
kek és tények úgyszólván lényegtelenek lehetnek az előb­
bi számára; s megfordítva, a fölöttébb kétes értékű irodal-
mi művek gyakran roppant érdekesek a pszichológus sze-
mében. Az úgynevezett pszichológiai regény például nem
azt nyújtja a pszichológus számára, amit az irodalmi szem-
léletmód várna. Önálló egészként tekintve egy ilyen re-
gény önmagát magyarázza, úgyszólván tulajdon pszicho-
lógiájával egyenlő, amit a pszichológus legfeljebb kibő­
víthet vagy kritizálhat. Ezzel természetesen a jelen esetben
különösen fontos kérdés, hogy ti. miért éppen ez a szerző
alkotta meg a művet, még nincs megválaszolva. Ez utóbbi
problémára munkánk második felében térünk vissza.
Ezzel szemben a nem pszichológiai regény általában
több lehetőséget kínál a pszichológiai elemzés számára. Itt
4 versmondó
ugyanis a szerző pszichológiától mentes szándéka nem
előlegezi meg a szereplők pszichológiáját, és így nem
csupán helyet hagy az elemzés és értelmezés számára,
hanem éppen az előítélettől mentes ábrázolás során
elősegíti azokat. Jó példák erre Benoit regényei vagy a
Rider Haggard stílusában írt "fiction storyk", amelyek
Conan Doyle nevén keresztül az irodalmi tömegtermelés
ama legnépszerűbb fajtájához, a detektívregényhez vezet-
nek. A legnagyobb amerikai regény, Melville Moby Dickje
is ide tartozik. Az izgalmas tényábrázolás, mely látszólag
mindenféle pszichológiai szándéktól mentes, éppen a pszi-
chológus számára fölöttébb érdekes. Hiszen a történet ki
nem mondott pszichológiai háttér előtt zajlik, mely annál
tisztábban és egyöntetűbben tárul fel a kritikus pillantás
számára, minél kevésbé van tudatában a szerző tulajdon
előfeltevéseinek. A pszichológiai regényben azonban
maga a szerző törekszik arra, hogy művének eredeti lelki
anyagát a puszta történésből a pszichológiai okfejtés és
megvilágítás szférájába emelje, miáltal a lelki hátteret
gyakran az átláthatatlanságig elhomályosítja. Éppen az
effajta regényekből nyeri a laikus a maga "pszicho-
lógiáját", miközben az előbbi típusú regényeknek csak a
pszichológia kölcsönözhet mélyebb értelmet.
Amiről a regény kapcsán beszélek, egy pszichológiai
elv, amely nagymértékben túllépi az irodalmi műalkotás
eme specifikus formáját. A költészetben is találkozunk
vele, és a Faustban elválasztja az r. részt a Il.-tól. A szerel-
mi tragédia önmagáért beszél, a II. rész ellenben értel-
mezésre szorul. Az r. részt illetően a pszichológus semmit
sem kíván hozzátenni ahhoz, amit a költő már találóbb
szavakkal elmondott. A II. rész azonban döbbenetes feno-
menológiájával oly mértékben igénybe vette, sőt túlhalad-
ta a költő kifejezőerejét, hogy már semmi scm magától
értetődő, és minden sorral fokozódik az olvasó igénye az
értelmezésre. Pszichológiai szempontból a Faust talán a
legjobban illusztrálja az irodalmi műalkotás két végletét.
Dsida Jenő
Könyörgés csodáért
Az ökör ismeri az ő gazdáját,
a szamár is tudja jászla urát,
csak te. Izrael,
nem ismered föl a te Uradat.
Pedig hajnalodik kelet felől.
A mérhetetlen fény és árnyék
itt áll jobbom felől
s vezeti vérembe mártott tollamat.
A siralmak völgyében nyüzsgő tömeg.
A vakok látni akarnak,
a süketek hallani
s a poklosok szája gyógyulásért vonaglik.
Arcom patakzó könnyét
a felkelő nap üstöke letörli
s az elnémult sokaság fölött
a lángrahasadt egekbe kiáltok:
Adonai, tégy csodát!
'------------------~
Az érthetőség kedvéért a művészi alkotás egyik módját
pszichológiai, a másikat látomásos módnak hívom. A
pszichológiai mód anyaga az emberi tudat határain belül
mozog, ilyen pl. egy élettapasztalat, egy megrázó vagy
szenvedéllyel teli élmény, általában az emberi sors, ami a
tudat számára ismert vagy legalábbis átérezhető. Ez az
anyag a költő lelkében asszimilálódik, a közhely től a
költői élmény szintjére emelkedik, és olyan meggyőző
erővel jut kifejezésre, hogy az olvasó a szokványos s csak
homályosan vagy fájdalmasan érezhető, minélfogva a
rejtett vagy észrevétlenül maradt anyagot a legtudatosabb
módon érzékeli, miáltal számára világosabbá és mélyebb
értelemben emberivé válik. Az ilyen alkotás nyersanyaga
az ember szférájából, örökösen ismétlődő örömeiből és
bánataiból származik; az emberi tudat tartalma, amit a
költő megvilágít és átszellemít. A pszichológusnak nem
marad teendője. Vagy talán meg kellene magyaráznia azt,
hogy miért szeretett bele Faust Margitba, vagy mi
késztette Margitot tulajdon gyermeke meggyilkolására?
Emberi sors ez, mely milliószor ismétlődik, a törvényszék
és a büntetőkönyv szörnyű egyhangúságát is beleértve.
Semmi sem marad homályban, hiszen minden meggyő­
zően magyarázza önmagát.
Számtalan irodalmi produktum tartozik ide: a szerelmi,
miliő-, család-, bünügyi és társadalmi regény, úgyszintén a
tanköltemény, a lírikus költemények legnagyobb része, a
tragédia és a komédia egyaránt. A pszichológiai műalkotás
tartalma, függetlenül művészi formájától, mindig a tudatos
emberi tapasztalat szférájából, a legerőteljesebb élmények
előteréből származik. Azért nevezem az alkotás e fajtáját
"pszichológiainak", mivel a pszichológiai érthetőség és
felfoghatóság határán belül marad. Minden lényeges, amit
átfog, az élmény csakúgy, mint ennek művészi kife-
jeződése, a világosan átlátható pszichológia területén belül
marad. Még az élmény pszichikus nyersanyaga sem mutat
semmilyen furcsaságot; ellenkezőleg, mindöröktől fogva
ismert: a szenvedély és sorsszerű beteljesülései, az emberi
sors és szenvedései, az örök természet a maga szépségei-
vel és borzalmaival.
A Faust l. és ll. részét elválasztó szakadék jelöli ki a
művészi alkotás pszichológiai és látomásos módja közti
különbséget is. Itt minden megfordul: az élmény, amely a
művészi kifejezés anyagát szolgáltatja, már nem a meg-
szokott; valami különös, amelynek léte az emberi tudat
mögőtt húzódik, mintha az ember előtti korok méJyéből
eredt volna, vagy a fény és sötétség emberfölötti vilá-
gából. Ősi élmény ez, mely túlhaladja az emberi meg-
értést, és amely az esendő embert könnyen hatalmába
kerítheti. Értéke és súlya az élmény elemi erejében rejlik,
mely idegen és hideg vagy jelentős és fennkölt módon
emelkedik ki időtlen mélységekből; egyrészt sziporkázó,
démoni-groteszk módon zúzza szét az emberi értékeket és
esztétikai formákat mint az örök káosz rémisztő kuszasá-
ga, mint crimen laesae majestatis humanae, hogy
Nietzschével szóljunk, másrészt azonban mint kinyilat-
koztatás, melynek magassága és mélysége minden kép-
zeletünket felülmúlja, vagy mint a szépség látomása, amit
sohasem foglalhatunk szavakba. Ennek a lenyűgöző törté-
nésnek a zavarba ejtő látványa, mely minden tekintetben
felülmúlja emberi érzéseinket és megértésünket, teljes-
séggel más követelményeket támaszt a művészi alkotással
szemben, mint a tudatos élmény. Ez utóbbi sohasem
lebbenti fel a világmindenséget leplező fátylat; sohasem
haladja túl az emberi lehetőségek határait, s bármennyire
is megrázó az egyén számára, könnyebben formálható a
művészet követelményeinek megfelelően. Az előbbi ellen-
ben teljességgel szétszaggatja a fátylat, amelyen a világ-
mindenség képe áll, és bepillantást enged a létre nem jött
dolgok (Ungewordene) felfoghatatlan mélységeibe. Más
világok látomása ez? vagy a szellem sötét világa? vagy az
emberi lélek legősibb kezdete? vagy meg nem született
nemzetségek jövendő korszakai? E kérdésekre sem igenlő,
sem nemleges válasz nem adható.
Az örök Gondolat örök szeszélye
szerint formát öltve. formát cserélve.
minden teremtmény képe ott lebeg.
Ilyen őslátomást találunk a Poimandresban, Hermas pász-
torában, Danténál, a Faust II. részében, Nietzsche dionü-
szoszi élményében, Wagner műveiben (A Nibelungok gyű­
rűje, Tristan, Parsifal), Spitteler Olümposzi tavaszában,
William Blake festményeiben és költeményeiben, Fran-
cesco Colonna szerzetes Hypnerotomachiájában, Jakob
Böhme költői-filozófiai rebegéseiben és E. T. A. Hoff-
mann Az arany virágcserép című meséjének részint
különös, részint csodálatos képi világában. Korlátozottabb
mértékben és tömörebb formában ez az élmény a lényegi
tartalma Rider Haggard írásainak, amennyiben ezek a
She köré csoportosulnak, úgyszintén Benoit (főként
L 'Atlantide), Kubin (A másik oldal), Meyrink (főként a
korántsem lebecsülendő Zöld arc), Goetz (A tér nélküli
birodalom), Barlach (A halott nap) és mások műveinek.
A pszíchológiai alkotás anyagával való foglalkozás
során sohasem kell feltennünk magunknak azt a kérdést,
hogy miből áll ez az anyag, vagy mit is jelent. A kérdés
azonban óhatatlanul felmerül akkor, amikor látomásos
élményről van szó. Fejtegetéseket és magyarázatokat kö-
vetelünk; ámulatba vagy zavarba ejt, megdöbbent, bizal-
matlanná tesz vagy éppen visszataszít bennünket. Semmi
sem emlékeztet belőle a mindennapi életre, hanem álmok,
éjszakai félelmek és az emberi lélek hátborzongató
sejtelmei elevenednek meg általa. A közönség többnyire
elutasítja az effajta irodalmat, mivel nem a legdurvább
érzékekhez szól, és még az irodalomkritikus is gyakran
érezhetően zavarban van. Dante és Wagner ugyan némi-
képp megkönnyítette a szakember feladatát azzal, hogy az
ősi élményt az előbbinél történelmi, az utóbbinál mitikus
események leplezik, amelyek aztán tévesen "anyagnak"
tekinthetők. A műalkotás dinamikája és mélyebb értelme
azonban az egyik esetben sem a történelmi vagy mitikus
anyagban rejlik, hanem az ezekben kifejezésre jutott őslá­
tomásban. Még Rider Haggard esetében is, akit általában
és megbocsátható módonfiction storyk szerzőjének tekin-
tenek, a yarn (mese, történet) csupán eszköz - talán egy
túlságosan terjengős eszköz - egy jelentős és rendkívüli
tartalom megragadására.
Különös az, hogy egy mély sötétség veszi körül a
látomásos anyag eredetét, ami szöges ellentéte az alkotás
pszichológiai anyagának, és ez a sötétség sokszor azt a
versmondó 5
benyomást kelti, mintha szándékos volna. Manapság
ugyanis - különösképpen a freudi pszichológia hatása
nyomán - természetesen hajlamosak vagyunk azt fel-
tételezni, hogy e, részben foszlányszerű, részben sejtelmes
sötétség mögött a legszemélyesebb élmények rejlenek,
amelyek segítségével megmagyarázható lenne a káosz
ama különös látomása, és érthetővé válna, hogy miért
tűnik olykor úgy, mintha a költő néha szándékosan
rejtegetné élményeinek forrását. Innen már csak egy
lépésre van az a feltételezés, hogy az effajta művészet
patologikus és neurotikus, mely lépés azonban csak any-
nyiban jogos, amennyiben a látomásos anyag olyan sajá-
tosságokat mutat, amelyek az elmebetegek fantázia-
képeiben is megfigyelhetők. És fordítva, a pszichotikus
produktumok gyakran olyan jelentéstartaimat hordoznak,
amelyek különben csak egy zseni esetében fellelhetők.
Éppen ezért, természetesen kísértést érzünk arra, hogy az
egész jelenséget a patológia szempontjából szemléljük, és
hogy az ősi élmény különös alakjait pótalakzatoknak és az
elrejtés kísérleteinek tekintsük. Gyakori az a feltételezés,
hogy egy személyes és intim élmény rejlik a mögött, amit
én "őslátomásnak" nevezek, egy olyan élmény, amire az
"inkompatibilitás" jellemző, mivel nem egyeztethető
össze bizonyos morális kategóriákkal. Eszerint a kérdéses
élmény lehetne például egy szerelmi élmény, mely morális
vagy esztétikai jellegénél fogva összeegyeztethetetlennek
tűnik a személyiség egészével vagy legalábbis a tudat fik-
ciójával, minélfogva a költő Énje igyekszik mindenestül
vagy részben elfojtani és láthatatlanná ("tudattalanná")
tenni azt. E célból a patologikus fantázia egész arzenálja
harcba vonul, és mivel e törekvés mint pótcselekvés nem
bizonyul kielégítőnek, a fikciók szinte végtelen sorában
kell megismétlődnie. Ez magyarázná a félelmetes, démo-
nikus, groteszk és perverz alakok sokaságának a létrejöt-
tét, egyrészt mint az "el nem fogadott" élmény pótléka,
másrészt mint annak elrejtése.
A költői pszichológia eme nézete igen nagy figyelmet
keltett, és ráadásul mindeddig ez az egyetlen elméleti
kísérlet a látomásanyag eredetének és ezzel e sajátos
műalkotások pszichológiájának "tudományos" magyará-
zatára. Ha pedig most a magam nézetével hozakodom elő,
azt azért teszem, mert feltételezésem szerint nem annyira
közismert, és kevesebb megértésre talált, mint az előb­
biekben vázolt felfogás.
A látomásos élmény visszavezetése egy személyes ta-
pasztalatra annak eredetiségét vonja kétségbe, puszta
"pótlékká" változtatja. A látomás tartalma így elveszti
"őslátomás jellegét", egyszeruen tünetté válik, a káosz
lelki zavarrá fajul. A magyarázat megnyugodva tér vissza
a jól elrendezett kozmosz kereteibe, aminek tökéletességét
a gyakorlati ész sohasem feltételezte. Elkerülhetetlen tö-
kéletlenségei abnormalitások vagy betegségek, amelyek
feltehetőleg szintén az emberi természethez tartoznak. Az
emberen túli szakadékok megrázó pillantása eközben mint
illúzió, a költő pedig mint a csalás elkövetője és áldozata
lepleződik le. Ősi élménye "emberi, nagyon is emberi"
volt, olyannyira, hogy nem tudott szembenézni vele, ha-
nem örunaga elől is el kellett rejtenie.
Jobban tennénk azonban, ha világosan szemügyre ven-
nénk a műalkotás eme személyes anamnézisre való reduk-
6 versmondó
ciójának feltétlen következményeit, különben nem látjuk,
hogy valójában hová vezet ez a fajta magyarázat: a mű­
alkotás pszichológiájától a költő személyes pszichológiá-
jához. Az utóbbi léte nem tagadható, azonban az előbbi is
létjogosult, és nem intézhető el egyszeruen egy tour de
passe-passe segítségével úgy, hogy személyes "komp-
lexussá" változtatj uk. Arra a kérdésre, hogy mire szolgál
a műalkotás a művész számára, hogy vajon csupán mint
varázslat vagy maszk, mint szenvedés vagy tett bír jelen-
tőséggel, itt még nem kívánunk választ adni. Feladatunk
inkább abban áll, hogy pszichológiai szempontból értel-
mezzük a műalkotást, és éppen ezért kell ennek alapját,
azaz az ősi élményt éppoly komolyan vennünk, mint a
pszichológiai műalkotás esetében, ahol ugyebár senki sem
kételkedik a mű alapjául szolgáló anyag valódiságában és
komolyságában. Persze itt sokkal nehezebb elhinni azt,
hogy egy látomásos élmény valós lehet, hiszen teljes-
séggelolyannak tűnik, amivel a hétköznapi tapasztala-
taink során egyáltalán nem találkozhatunk. üly fatális
módon emlékeztet valami obskúrus metafizikára, hogy a
jóhiszemű ész kényszerítve érzi magát a beavatkozásra. És
elkerülhetetlenül arra a következtetésre jut, hogy az effaj-
ta dolgok egyáltalán nem vehetők komolyan, különben a
világ visszasüllyedne a sötét babonába. Akinek éppen
nincs hajlama az "okkult" dolgokra, az a látomásos
élményt mint "gazdag fantáziát", "költői hangulatot" vagy
"költői szabadságot" képzeli el. Bizonyos költők maguk is
hozzáj áruInak ehhez azáltal, hogy tisztes távolságot tar-
tanak műveiktől. Így például Spitteler, aki állítása szerint
Olümposzi tavasza helyett azt is énekelhette volna, hogy:
"Eljött május"! Hiszen a költők is emberek, és amit egy
költő tulajdon művéről mond, gyakran nem éppen a leg-
találóbb. Nem kevesebbről van szó, mint hogy védenünk
kell az ősi élmény komolyságát még maga a költő szemé-
lyes ellenállásával szemben is.
Hermas pásztorán, úgyszintén az Isteni színjátékon és a
Fauston az eredeti szerelmi élmény utó- és együtt-
hangzása vonul végig, és egy látomásos élményben éri el
csúcsát és beteljesülését. Nincs okunk feltételezni, hogy a
Faust I. részének normális élményét Goethe megtagadja
vagy elrejti a ll.-ban, vagy hogya költő normális volt,
amikor az I. részt írta, ám neurotikus állapotba került
volna a II. rész megírásakor. A közel kétezer évet átfogó
Hermas-Dante-Goethe költői hármasnál a személyes
szerelmi élmény egyöntetűen nem csupán mellé-, hanem
éppenséggel alárendelődik a nagyobb látomásnak. E tanú-
bizonyság jelentős, mivel megmutatja, hogy a műalkotás­
ban (eltekintve a költő személyes pszichológiájától) a
látomás egy mélyebb és erőteljesebb élményt képvisel,
mint az emberi szenvedély. Ami a műalkotást illeti (amit
sohasem szabad összetévesztenünk a költővel mint sze-
méllyel), a látomás kétségkívül egy valódi ősi élmény,
bármit is gondoljanak az észemberek. Nem valami köz-
vetett vagy másodlagos, nem tünetszerű, hanem valódi
szimbólum, azaz valami ismeretlen lényegiség kifejező­
dése. Ahogya szerelmi élmény egy valós történés
megélését jelenti, úgy a látomás is. Nem tudhatjuk, hogy
tartalma fizikai, lelki vagy metafizikai természetű-e. Lelki
realitás, amely legalább akkora figyelmet érdemel, mint a
fizikai valóság. Az emberi szenvedély élménye a tudatos
tapasztalat határain belül van, a látomás tárgya viszont
azon túl, érzéseinkben az ismertet éljük meg, a sejtelem
azonban ismeretlen és rejtett dolgokhoz vezet el, amelyek
természetüknél fogva titkosak. Ha valamikor tudatossá
válnak, szándékosan eltitkoljuk és elrejtjük, minélfogva
már a legősibb időktől titok, kísértetiesség és csalóka
látvány lengi körül mindannyit. Rejtve maradnak az ember
előtt, és az ember deisidaimoniával rejtőzik el előlük a
tudomány és az ész pajzsa mögött. A kozmosznak, amely-
ben nappal hisz, meg kell oltalmaznia a káosz félelmétől,
mely éjszaka szállja meg - felvilágosodás az éjjeli hittől
való félelemből! Valóban létezne egy eleven hatóerő az
ember nappali világán túl? Valami szükségszerü, veszé-
lyes és elkerülhetetlen? Valami szándékosabb, mint az
elektronok mozgása? Vajon nem áltatjuk-e magunkat, ha
azt gondoljuk, hogy birtokoljuk és uraljuk tulajdon lelkün-
ket? És vajon nem lehetséges az, hogy amit a tudomány
"pszichének" nevez, és egy koponyába zárt kérdőjelnek
tekint, végső soron egy nyitott ajtó, amelyen keresztül
időnként ismeretlen és rejtélyes módon ható dolgok lép-
nek be a nem emberi világból, és az éj szárnyain az embert
az emberiségtől eltávolítva egy személyfölötti kötelesség
és elrendeltetés felé terelik? Sőt, úgy tünik, mintha a
szerelmi élmény olykor csupán kiváltó élményként szol-
gált volna, vagy meghatározott célból tudattalanul "elren-
delt" lett volna, és mintha az emberi-személyes élményt
csupán egy mindennél fontosabb "isteni szlnjáték"
előjátékának tekinthetnénk.
1- Devecseri Zoltán
Mozaikok nagyapámról
1. Házában az öregember
Istenre neheztel...
papírtalpú bakancs
töri ébredéseit
2. Meglopott körtéit
öreg fa siratja
korhadó odvábol madár iszik
esővizet.
3. Nagyapám ledűlő háza
betemeti a vályút is,
kövek pofájára rántva
házőrző akácunk ágait -
4. Versbe lépve akác is
jajgathat bakanótát...
ám a körtefa odvából
vízfészek van abba rakva
nem szabadul a lélekharang
5. Kitört derekú akácnagyapámat
elkerülték a méhek. ..
6. Sohase vert meg.
Kezembe ostort se adott
L csak meghalt -
Az effajta műalkotás nem az egyetlen, amely az éjsötét
szférából származik; a próféták és látnokok is ebből
táplálkoznak. Miként Szent Ágoston találóan mondja: "Et
adhuc ascendebamus interius cogitando et loquendo et
mirando opera tua et venimus in mentes nostras et trans-
cendimus eas, ut attingeremus regionem ubertatis indefi-
cientis, ubi pascis Israel in aeternum veritatis pabulo, et
ibi vita sapientia est... " Ám ugyanennek a szférának esnek
áldozatul a nagy gonosztevők és pusztítók is, akik elsöté-
títik a korok arcát, és az őrültek, akik túlságosan megköze-
lítik a tüzet... "Quis poterit habitare de vobis cum igne
devorante? Quis habitabit ex vobis cum ardoribus sem-
piternis? " Joggal mondják ugyanis: "Quem Deus vult
perdere prius dementat. " Bármennyire sötét és tudattalan
ez a szféra, voltaképpen nem ismeretlen, hanem éppen-
séggel mindöröktől és mindenütt ismert. A primitív ember
számára világképének magától értetődő része, csak mi
utasítottuk el a babonától való idegenkedésünk és a meta-
fizika iránti félelmünk okán, hogy helyébe a tudat lát-
szólag biztonságosabb és kezelhetőbb világát építsük fel,
ahol a természeti törvények emberi törvényekként érvé-
nyesek egy rendezett államban. A költő azonban néha
megpillantja az éjszakai világ alakjait, a szellemeket, dé-
monokat és isteneket, az emberi sors titkos összefonódását
az emberfölötti szándékkal, s a megfoghatatlan dolgokat,
amelyek a pléromában jönnek létre. Olykor meglát vala-
mit abból a lelkivilágból, ami a primitív ember félelme és
egyszersmind reménysége. Alkalmasint érdekes volna
megvizsgálni azt, hogy vajon a babonától való újkori félel-
münk és az úgyszintén újkori materialista szemléletünk
nem egyéb-e, mint a primitív mágia és szellemektől való
rettegés későbbi fejleménye. Mindenesetre az úgynevezett
mélylélektan érdeklődése és a nem kevésbé erőteljes
ellenállás vele szemben ehhez kapcsolódik.
Már az emberi társadalom kezdetén megtaláljuk a nyo-
mát az ember azon lelki erőfeszítésének, hogy mágia vagy
kiengesztelés útján elűzze sötét balsejtelmeit. Még a
rodoszi kőkorszakbeli sziklarajzokon is megjelenik, az
élethű állatábrázolások mellett, egy absztrakt jel - egy
körbe rajzolt nyolcágú kereszt, amely ilyen formában
úgyszólván minden kultúrában felbukkan, és amelyet még
ma is megtalálunk, mégpedig nem csak a keresztény temp-
lomokban, hanem például a tibeti kolostorokban is. Ez az
ún. napkerék, mely ct,')' olyan korból és civilizációból
származik, amikor a kereket még korántsem fedezték fel,
s mely csak részben ered valamiféle külső tapasztalatból.
Másfelől azonban szimbólum, belső tapasztalat, és mint
ilyen, valószínűleg éppoly élethű, mint ama híres rino-
cérosz a kullancs-madarakkal a hátán. Nem létezik olyan
primitív kultúra, mely ne rendelkezne a titkos tanok és
bölcsességek döbbenetesen fejlett rendszerével, egyrészt
olyan tanokkal, amelyek az ember nappali létén és emlé-
kezetén túli dolgokra vonatkoznak, másrészt olyan böl-
csességgel, amely az emberi viselkedést szabályozza. A
férfiszövetségek és a totemklánok megőrzik ezt a tudást,
amit a fiatal férfiaknak adnak át a beavatás során. Az ókor
ugyanezt tette a misztériumaiban, gazdag mitológiája
pedig e tapasztalat legkorábbi szintjeinek relikviája.
Nem meglepő tehát, ha a költő ismét a mitológiai
alakokhoz fordul, hogy élményét megfelelőképpen kife-
versmondó 7
jezze. Semmi sem volna tévesebb, mint annak felté-
telezése, hogy ilyen esetekben öröklött anyagból alkot;
ellenkezőleg, az ősi élményből merít, melynek sötét volta
miatt mitológiai alakokra van szüksége. Így mohón nyúl a
rokon formákhoz, hogy általuk kifejezze önmagát. Az ősi
élmény minden szót és képet nélkülöz, hiszen olyan
látomás ez, mely "sötét tükörben" jelenik meg. Nem
egyéb, mint egy kifejeződésre törekvő félelmetes sejtelem.
Olyan, mint egy forgószél, mely mindent, ami útjába ke-
rül, magával ragad, és amely látható formát ölt, miközben
felfelé kavarog. Mivel azonban a kifejezés sohasem érheti
el a látomás gazdagságát, és sohasem merítheti ki annak
korlátlan lehetőségeit, ezért a költőnek hatalmas anyagra
van szüksége, ha sejtéseinek akár egy töredékét is ki akar-
ja fejezni, és nem nélkülözheti a zabolátlan és ellent-
mondásos kifejezőeszközöket sem, ha meg akarja jelení-
teni látomásának különös paradoxonját. Dante élménye
átfogja a pokol, purgatórium és mennyország összes ké-
pét; Goethének Blocksbergre és a görög alvilágra van
szüksége; Wagnernek az egész északi mitológiára, bele-
értve Parsifal sagájának gazdagságát; Nietzsche az ősidők
legendás látnokának ditirambusához és szakrális stílu-
sához nyúl vissza; Blake India, az Ótestamentum és az
apokalipszis fantáziavilágát állítja szolgálatába; Spitteler
pedig régi neveket vesz kölcsön új alakjai számára,
melyeknek szinte félelmetes gazdagsága árad költészete
bőségszarujából. Semmi sem hiányzik erről az egész
skáláról, mely a felfoghatatlan-magasztostól a perverz-
groteszkig terjed.
E tarka látvány leírásához a pszichológus főként a ter-
minológiát és az összehasonlító anyagot kölcsönözheti.
Eszerint az, ami a látomásban megjelenik, a kollektív
tudattalan, vagyis azon psziché sajátságos, veleszületett
struktúrájának képe, amely a tudat anyaméhét és előfel­
tételét képezi. A filogenetikai alaptörvénynek megfelelően
a pszichikus struktúrának, az anatómiaihoz hasonlóan, a
korábbi evolúciós fázisok nyomait kell tartalmaznia. S a
tudattalan esetében ez valóban így van: a tudat kihagyásai,
pl. álom, elmezavarok stb. során olyan lelki produktumok
vagy tartalmak lépnek felszínre, amelyek a primitív lelki-
állapot összes jegyeit viselik, mégpedig nem csupán for-
májukat, hanem jelentésüket illetően is olyannyira, hogy
ezeket régi titkos tanok töredékeinek vélhetnénk. Eközben
számos mitologikus motívum bukkan fel, amely modem
képi nyelvbe rejtőzik, vagyis például Zeusz sasalakját egy
repülőgép helyettesíti; a sárkánnyal való küzdelem vasúti
szerencsétlenség lesz; a sárkányölő hős a városi opera
tenorja; a Föld istennője egy zöldségárus testes asszony-
ság; a Proserpinát elrabló Plutó egy gátlástalan sofőr stb.
Ami azonban különösképpen fontos az irodalomtudomány
számára, az a kollektív tudattalan megnyilvánulásainak
kompenzatív jellege a tudat állapotára vonatkozóan, ami
annyit jelent, hogy feladatuk egyensúlyba hozni a tudat
egyoldalú, nem alkalmazkodott vagy éppen veszélyes
állapotát. E funkció azonban a neurózis ok tünettanában és
az elmebetegek tévképzeteiben is megfigyelhető, ahol a
kompenzatív jelenségek gyakran teljesen nyilvánvalók -
például olyan embereknél, akik szorongva zárkóznak el az
egész világtól és hirtelen ráébrednek arra, hogy leginti-
mebb titkaikat mindenki ismeri és beszéli. Természetesen
8 versmondó
nem minden kompenzáció ilyen nyilvánvaló; a neurotikus
jellegűek sokkal finomabbak, az álmokban pedig - főként
a saját álmokban - kezdetben teljességgel átláthatatlanok
nem csupán a laikus, hanem még a szakember számára is,
bármennyire is döbbenetesen egyszerűek, amint megértet-
tük őket. Azonban, mint jól tudjuk, a legegyszerübb dol-
gok gyakran a legnehezebbek. E helyütt a szakirodalomra
utalnék.
Ha itt egy pillanatig eltekintünk attól a lehetőségtől,
miszerint például a Faust Goethe tudatállapotának szemé-
lyes kompenzációját jelentheti, akkor ezen túlmenően fel-
merül a kérdés, hogy miként viszonyul egy ilyen mű a kor-
tudathoz (Zeitbewusstsein), és hogy vajon nem tekinthe-
tő-e ez a viszony is egyfajta kompenzációnak? Nézetem
szerint teljességgel félreértenénk a nagy költészet lényegét
- mely az emberiség lelkéből merít -, ha személyes
tényezőkre próbálnánk visszavezetni. Ahol ugyanis a
kollektív tudattalan az élménybe hatol, és egybekel a kor-
tudattal, ott teremtő aktus jön létre, mely az egész korszak
szempontjából jelentőséggel bír, hiszen a mű ekkor a leg-
mélyebb értelemben a kortársakhoz szóló üzenet. Ezért
érint meg a Faust valamit minden német lelkében (miként
már Jakob Burckhardt is egyszer megjegyezte), ezért
elévülhetetlen Dante érdeme, s ezért lett Hermas pásztora
kis híján kanonikus mű. Minden kornak megvan a maga
egyoldalúsága, elfogultsága és lelki fájdalma. A korszak
olyan, mint az egyén lelke, megvan a maga különleges,
specifikusan korlátozott tudatállapota, minélfogva kom-
penzációra van szüksége. E kompenzációt a kollektív
tudattalan oly módon hajtja végre, hogy a költő vagy a lát-
nok kifejezést kölcsönöz kora ki nem mondott dolgainak,
és képekben vagy tettekben valósítja meg azt, amire min-
denkinek öntudatlanul szüksége volt - s szolgálhatja ez a
kor javát vagy kárát, üdvözülését vagy pusztulását
egyaránt.
Mindig veszélyes dolog tulajdon korunkról beszélni,
hiszen nehéz átlátni azt, ami ma kockán forog. Néhány
utalás éppen ezért elegendő. Francesco Colonna műve a
szerelem apoteózisa egy (irodalmi) álom formájában, nem
egy szenvedély története, hanem az animához, azaz a fér-
fiben a nőről kialakult imágóhoz fűződő viszony ábrá-
zolása, amit Polia asszony fiktív alakja testesít meg. A
kapcsolat pogány-antik formában játszódik le, ami azért
figyelemreméltó, mivel a szerző, ismereteink szerint, szer-
zetes volt. Könyve a középkori keresztény tudatta I szem-
ben a Hádész egyszerre régebbi és újabb világát idézi fel,
mely egyszersmind sír és szülőanya. Magasabb szinten
Goethe a Margit-Heléna-Mater Gloriosa-Örök Női motí-
vumát mint vörös fonalat szövi bele a Faust tarka hálójá-
ba. Nietzsche Isten halálát hirdeti, míg Spittelernél az
istenek virágzása és hervadása az évszakok mítoszává
válik. E költők mindegyike ezrek és tízezrek hangján szól,
megjósolva a kortudat változásait. Poliphilo Hypneroto-
machiája, mint Linda Fierz-David mondja, "a létrejövés
eleven folyamatának szimbóluma, mely átláthatatlan és
érthetetlen módon ment végbe a kor embereiben, és a
reneszánszt az újkor kezdetévé tette meg". Már Colonna
idejében elkezdődött egyrészt az egyház meggyengülése a
szakadás révén, másrészt a nagy utazások és tudományos
felfedezések kora. Egy világ hanyatlott le, és egy új kor-

szak vált láthatóvá, akárcsak Polia paradox, a régi és az új
emez ellentmondását hordozó alakjában, Francesco szer-
zetes modern lelkében. A vallásos szakadás és a tudo-
mányos világfelfedezés után három évszázaddal Goethe
az isteni nagyságot fenyégetően megközelítő fausti ember
képét rajzolja meg, és megkísérli Faust embertelen alakját
az Örök Nőivel, az anyai Sophiával egyesíteni. Utóbbi az
anima legfőbb formája, amely levetkőzte Polia, a nimfa
pogány kegyetlenségét. E kompenzatív törekvésnek azon-
ban nem volt tartós hatása, hiszen Nietzsche újból birtok-
ba vette az emberfölötti embert, akinek ráadásul saját
pusztulásába kellett vetnie magát. Hasonlítsuk össze
Spitteler Prométheusz és Epimétheusz cimű művét a kor-
társ drámával, és megértjük a nagy műalkotás profetikus
jelentőségét.
2. A költő
Az alkotás titka csakúgy, mint az akarat szabadságának
titka, transzcendentális probléma, amit a pszichológus
nem tud megválaszolni, hanem csupán leírni. Hasonló-
képpen az alkotó ember is egy olyan rejtély, amit külön-
bőzőképpen próbálhatunk megfejteni, ám mindhiába.
Mindamellett a modern pszichológia újból és újból
megvizsgálta a művész és művészete problémáját. Freud
úgy vélte, megtalálta a műalkotás kulcsát azáltal, hogy azt
a művész személyes élményszférájából vezette le. Lehet-
ségesnek tűnt, hogy egy műalkotás, valamilyen neuró-
zishoz hasonlóan, .Jcomplexusokra" vezethető vissza.
Freud nagy felfedezése volt az, hogyaneurózisoknak
meghatározott lelki etiológiájuk van, vagyis érzelmi okaik
vannak, és valós vagy képzelt koragyerekkori élmények-
ben gyökereznek. Néhány tanítványa, így főként Rank és
Stekel, hasonló megközelítést alkalmazott, és hasonló
eredményekre jutott. Tagadhatatlan, hogy a költő szemé-
lyes pszichológiája alkalmasint művének gyökeréig és
végső elágazásaiig követhető. Ez a nézet, miszerint a
személyes tényezők sok tekintetben meghatározzák a
költő anyagának megválasztását és megformálását,
önmagában nem újkeletű. A freudi iskola érdeme, hogy
megmutatta, meddig terjed ez a befolyás, és hogy milyen
sajátos analóg kapcsolatokban jön létre.
Daniel Hoblea
A Vers
Medrében magányosan a Vers
a lény ujjongva mártózik tükreiben
ezernyi poeegér tapodná tisztaságát
vívva a hosszú szárnyak ellen
felszínen úszó hullák- végül
iszapos peremén
hódolnak néki
ocsmány fekete rovar mindegyik
padlásról alászállva igyekszik
szétrágni szóhadseregét
(villámba égetett mentéjű védnökök)
a sötét éjszakába kergettettek
fénycsóva szemektől égettettek
(mély kriptáiban nyugszik
mindenik förtelmes voltuk
örökkön tartó homályra ítéltetik)
medrében egyedül a Vers
a lény a parton :
L
önnön mosolyában tükrözve
fiirodni készül.
(fordította: Simone Györfi)
Freud számára a neurózis pótkielégülés. Tehát valami
inautentikus, valami tévedés, ürügy, mentség, a tények el-
utasítása, röviden: valami, ami lényege szerint negatív,
aminek nem kellett volna megtörténnie. Az ember nem
mer egy jó szót sem szólni a neurózis érdekében, hiszen
az látszólag nem egyéb, mint egy értelmetlen és ezért
bosszantó zavar. A műalkotás, mely látszólag egy neu-
rózishoz hasonlóan elemezhető és a művész személyes
elfojtásaira visszavezethető, kétes módon a neurózis köze-
lébe kerül, ahol abban az értelemben talál jó társaságra,
hogya freudi módszer ehhez hasonlónak tekinti a vallást,
a filozófiát és egyebeket is. Nem lehet legitim ellen-
vetésünk ez ellen, amennyiben e puszta szemléletmódnál
maradunk, és nyiltan elfogadjuk azt, hogy itt nincs
egyébről szó, mint azoknak a személyes tényezőknek a
kihámozásáról, amelyek természetszerűleg minden
műalkotásban jelen vannak. Ha azonban eb')' olyan állítás-
versmondó 9
sal állunk szemben, miszerint egy ilyen analízis magát a
műalkotás lényegét is megmagyarázná, akkor ezt kate-
gorikusan el kell utasítanunk. Valamely műalkotás lényege
ugyanis nem abban áll, hogy különleges személyes vonat-
kozásokat tartalmaz - valójában minél több van belőlük,
annál kevésbé beszélhetünk művészetről -, hanem éppen
abban, hogy a személyes jelleg fölé emelkedik, és a
művész szelleméből és szívéből szól az emberiség szelle-
méhez és szívéhez. A személyes jelleg a művészet korlá-
tozása, sőt bűne. Az a .müvészet", amely kizárólag vagy
túlnyomórészt személyes, valóban megérdemli, hogy
neurózisként bánjanak vele. Amikor a freudi iskola azzal a
véleménnyel áll elő, miszerint minden művész egy infan-
tilis-autoerotikus módon korlátozott személyiséggel ren-
delkezik, akkor ez az ítélet igaz lehet a művészre mint
személyre, de nem alkalmazható a benne lakozó alkotóra.
Hiszen ez utóbbi nem autoerotikus, nem heteroerotikus, és
egyáltalán nem erotikus semmilyen értelemben, hanem a
legmagasabb fokon objektív, személytelen, sőt embertelen
vagy éppen emberfölötti, hiszen művészként művével
azonos, nem pedig egyszeruen ember.
Minden alkotó ember a paradox tulajdonságok ket-
tőssége vagy szintézise. Egyrészt emberi-személyes léttel
bír, másrészt viszont egy személytelen, alkotó folyamat.
Emberként lehet egészséges vagy beteges; személyes pszi-
chológiája ezért személyes fogalmakkal magyarázható és
magyarázandó. Művészként azonban csak alkotó tettéből
magyarázható. Nagy hibát követnénk el például, ha egy
angol gentleman, egy porosz tiszt vagy egy bíboros
modorát személyes etiológiára akarnánk visszavezetni. A
gentleman, a tiszt és a magas rangú egyházatya objektív,
személytelen tisztségeket képvisel, amelyeknek megvan a
maguk belső, objektív lélektanuk. Noha a művész a hiva-
talos tisztségviselő ellentéte, mégis létezik egy titkos
analógia közöttük, amennyiben egy specifikus művész­
pszichológia inkább kollektív, mintsem személyes jellegű.
Hiszen a művészet egy veleszületett ösztöne, mely meg-
ragadja és eszközzé teszi őt. A benne akaró erő nem ő
maga, a személyes ember, hanem a műalkotás. Mint
személynek lehet tulajdon szeszélye vagy akarata, és
lehetnek saját céljai is, mint művész azonban magasabb
értelemben "ember", kollektív ember, az emberiség tudat
alatt tevékeny lelkének hordozója és alakítója. Ez a
hivatása, mely sokszor olyan nehéz terhet jelent, hogy
sorsszerűen feláldozza neki boldogságát és mindazt, ami a
közönséges emberi lény számára az életet érdemessé teszi
leélni. Ahogy C. G. Carus mondja: .Különös dolog
jellemzi a zsenit, hiszen ezt a kiváló adottság okkal ren-
delkező szellemet figyelemreméltó módon az tünteti ki,
hogy életét minden szabadsága és tisztasága mellett a
tudattalan, eme benne lakozó rejtélyes isten mindenütt
irányítja és meghatározza, hogy látomások keletkeznek
benne - nem tudja, honnan; hogy valami munkára és
alkotásra sarkallja - nem tudja, hová; és hogy a létrejövés
és fejlődés kényszere uralkodik rajta - nem tudja, mi-
végre."
Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő,
hogy éppen a művész - egészében tekintve - különösen
gazdag anyaggal szolgál a kritikusan elemző pszichológia
számára. Élete szükségszerűen tele van konfliktusokkal,
10 versmondó
hiszen lelkében két hatalom áll harcban egymással:
egyrészt a közönséges ember jogos vágyakozása a
boldogságra, elégedettségre és létbiztonságra, másrészt a
gátlástalan alkotói szenvedély, mely alkalmasint minden
személyes vágyat földbe tipor. Innen adódik, hogy számos
művész személyes sorsa olyannyira kielégítetlen, sőt
tragikus, de nem a sors valamilyen baljós rendeltetése,
hanem személyiségük valamilyen kisebbrendűsége vagy
alkalmazkodóképességük elégtelen volta miatt. Kevés az
olyan alkotó ember, akinek ne kellene drágán fizetnie az
alkotói tűz isteni szikrájáért. Olyan ez, mintha minde-
gyikük az életenergia korlátozott tartalékával született
volna. A művészben - ha valóban művész - lakozó leg-
nagyobb erő, azaz éppen alkotóereje, a legtöbb energiát éli
fel, s oly keveset hagy meg belőle, hogy semmilyen
különösebb egyéb értékre nem futja már. Ellenkezőleg, az
alkotás gyakran annyira felemésztheti emberi erejét, hogy
személyes egója csupán kezdetleges vagy alacsonyabb
rendű szinten létezhet. Ez gyakran mint gyerekesség és
meggondolatlanság, vagy mint gátlástalan, naiv egoizmus
(ún. "autoerotizmus"), mint hiúság és egyéb hiba nyil-
vánul meg. E kisebbrendűségeknek annyiban van értel-
mük, hogy egyedül ily módon kölcsönözhetnek az Érmek
elegendő életerőt. Némely művész személyes autoerotiz-
musa olyan, mint a törvénytelen vagy mellőzött gyere-
keké, akik már kora éveiktől kifejlesztették magukban
azokat a rossz tulajdonságokat, amelyek megvédik őket
egy szeretet nélküli környezet romboló hatásától. Az ilyen
gyerekek ugyanis könnyen válnak gátlástalanul önzőkké,
passzívan úgy, hogy egész életükben infantilisak és gyá-
moltalanok maradnak, aktívan pedig úgy, hogy az erkölcs
és törvény ellen vétenek. Talán érthető, hogy a művészt
műalkotás a segítségével kell megmagyaráznunk, nem
pedig természetének hiányosságaival és személyes
életének konfliktusaival. Hiszen ezek nem egyebek, mint
annak a ténynek sajnálatos következményei, hogy ő mű­
vész, azaz egy olyan ember, akire nagyobb teher neheze-
dik, mint a közönséges halandókra. Egy rendkívüli képes-
ség nagyobb energiaráfordítást igényel, minélfogva az a
többlet, mely a mérleg egyik serpenyőjét nyomja, keve-
sebbet nyomhat a másikon.
Az, hogya művész tudatában van-e műve benne végbe-
menő keletkezésének, növekedésének és érlelődésének,
vagy saját szándékos felfedezésének képzeli azt, nem vál-
toztat semmit azon a tényen, hogy valójában a mű belőle
nő ki. Utóbbi úgy viszonyul hozzá, mint a gyerek az
anyjához. Az alkotás pszichológiája voltaképpen női pszi-
chológia, mivel az alkotói mű tudattalan mélységekből
növekszik, nyugodtan mondhatjuk: az Anyák birodal-
mából. Amikor az alkotói erő az uralkodó, akkor az életet
és a sorsot inkább a tudattalan irányítja és alakítja, mint-
sem a tudatos akarat, a tudatot föld alatti áramlat ragadja
magával, miközben ő maga nem egyéb, mint a történések
tanácstalan szemlélője. A létrejövő mű a költő sorsa és
pszichológiájának meghatározója. Nem Goethe hozza
létre a Faustot, hanem a "Faust" nevű lelki komponens
Goethét.
És mi ez a "Faust"? A "Faust" egy szimbólum, nem
csupán szemiotikai utalás valami régóta ismertre, vagy
ennek allegóriája, hanem olyasvalaminek a kifejezése, ami
minden német lélekben ősidőktől él és hat, s amit
Goethének kellett világra segítenie. Vajon írhatta
volna-e valaki más, mint egy német, a Faustot vagy
az Im-ígyen szóla Zarathustrát? Mindkettő olyan
húrt pendít meg, ami a német lélekben rezeg, egy
"eredeti képet" idéz fel - ahogy Jacob Burckhardt
egyszer nevezte -, egyfelől egy gyógyító és tanító
alakját, másfelől a komor varázslóét; egyrészt a
bölcs, a segítő és megváltó archetípusát, másrészt a
bűvész, a csaló és az ördög képét. Ez a kép eltemetve
és szunnyadva rejtőzik a tudattalanban ősidők óta,
míg az idő kedvező vagy kedvezőtlen szele életre
nem kelti, ti. akkor, amikor valamilyen nagy tévedés
eltéríti a népet az igaz ösvénytől. Hiszen amikor az
emberek eltévelyednek, vezetőre és tanítóra, sőt gyó-
gyítóra van szükségük. A csábító tévút méreg, mely
egyszersmind gyógyszer is lehet, míg a megváltó
árnyéka ördögien pusztító. Ezek az ellentétes erők
először magában a mitikus gyógyítóban lépnek
működésbe: az orvos, aki sebeket gyógyít, maga is
sebet visel, aminek Chiron a klasszikus példája. A
kereszténységben ez Krisztus, a nagy Gyógyító
oldalán vérző seb. Faust oldalán azonban, eléggé
jellemző módon, nincs seb, a morális probléma nem
érinti: az ember lehet mindkettő, fenséges és ördögi
egyaránt, amennyiben meg tudja osztani személyi-
ségét, és csak ekkor lehet "hatezer lábbal túl jón és
rosszon". A kárpótlás ért, amitől Mephisto látszólag
elesett, száz évvel később véres számlát nyújtottak
I -
be. De ki hiszi még komolyan azt, hogya költő rnin- .ff:l"'~c7~ ~<"-'?
denki igazságát mondja ki? És ha igen, hogyan kel- ,.,.,..,..1 LJ~ -o r-

lene tekintenünk akkor a műalkotásra?

Önmagában az archetípus sem nem jó, sem nem rossz
(böse). Morálisan indifferens numen, és csak a tudattal
való összeütközése során lesz belőle az egyik vagy másik,
vagy ellentmondásos kettősség. A jó vagy a rossz eldön-
tését tudva vagy tudatlanul az emberi hozzáállás ered-
ményezi. Számos ilyen őskép létezik, ám ezek mindaddig
nem jelennek meg az egyének álmaiban vagy a műalkotá­
sokban, amíg a tudatnak a középúttól való eltérése nem
kelti életre őket. Ha azonban a tudat hozzáállása egy-
oldalú, és ezért téves útra tér, akkor ezek az "ösztönök"
életre kelnek, és az egyének álmaiba, valamint a művészek
és látnokok látomásaiba küldik képeiket, hogy ezáltal újra
helyreállítsák a lelki egyensúlyt.
Ily módon teljesül a nép lelki szükséglete a költő
művében, és ezért jelent a mű a költő számára ténylegesen
és valóságosan többet, mint személyes sorsa, ha tudatában
van ennek, ha nincs. A költő legmélyebb értelemben
eszköz, és ezért alá van rendelve művének, minélfogva
nem szabad azt várnunk tőle, hogy értelmezze saját művét.
A legtöbbet teljesítette azzal, hogy megalkotta azt. Az
értelmezést másokra és a jövőre kell bíznia. A nagy mű
olyan, mint egy álom, mely minden világossága ellenére
sem értelmezi önmagát, és sohasem egyértelmű. Egy álom
sem mondja azt, hogy "ezt kell tenned", vagy "ez az
igazság"; megmutat egy képet, ahogy a természet is
lehetővé teszi a növény számára, hogy növekedjék, a
következtetéseket pedig nekünk kell levonnunk. Ha
valakinek lidérces álma van, az azt jelenti, hogy túl sok
vagy túl kevés benne a félelem, és ha egy öreg bölcs
tanítóról álmodik, az azt jelenti, hogy vagy túl sokat tud,
vagy tanítóra van szüksége. E kettő pedig valamilyen
rejtélyes módon ugyanaz, amire csak akkor jövünk rá, ha
hagyjuk a műalkotást megközelítőleg úgy hatni ránk, mint
ahogy az a költőre is hatott. Ahhoz, hogy felfogjuk az
értelmét, hagynunk kell, hogy úgy formáljon bennünket,
ahogy a művészt is formálta. És ekkor megértjük a költő
ősi élményének természetét is: megérintette azt a jótékony
és megváltó mélységet, ahol még senki sem szigetelődött
el a tudat magányában, hogy egy szenvedéssel teli tévútra
térjen; ahol minden ember szíve együtt lüktet, és ezért az
egyén érzése és cselekedete még az egész emberiséget
eléri.
Az újra lemerülés a participation mystique ősi állapo-
tába a műalkotás és a mű hatásának titka, hiszen az él-
ménynek ezen a szintjén már nem az egyén él meg vala-
mit, hanem a nép, és itt már nem az egyes ember jólétéről
és fájdalmáról van szó, hanem a nép életéről. Éppen ezért,
a nagy műalkotás objektív és személytelen, és mégis a leg-
mélyebben megérint. És ezért van az is, hogy a költő
személyes élete legfeljebb előny vagy akadály, ám
sohasem lényegbevágó művészete számára. Személyes
életrajza lehet egy filiszter, egy bátor ember, egy ideg-
beteg, egy elmebeteg vagy egy bűnöző életrajza: lehet
érdekes és elkerülhetetlen, ám a költőre nézve lényegtelen.
Fordította: V. Szabó László

versmondó II
 Bella István 1940-2006
Akadozik a szó. A hír döbbenet! Milyen igazságtalanság
ez! Miért Ő, miért most, miért nincs remény sohasem?
egy ima félét mormoltam
halkan magamban -
majd szitkozódtam
mire föl a nagy sietség
dologidőben
úgy ragad el bennünket
oly halkan és csendesen
hogy nem tudunk rendesen
elköszönni sem .....
Bella István nincs többé közöttünk - meghalt.
Dehogy. Nem! Velünk van, velünk marad!
Hallom a hangját, fel tudom idézni indulatait, és fúlemben
zümmögnek versei - tehát él.
ÉL! ÉL! ÉL! Mint a nagy költők valahányan, kiket nem
emésztett el a múló idő, akinek versei nap mint nap velünk
vannak - ők az élő emlékezet.
Melyik emléket idézzem fel, melyik emberről szóljak?
Az irodalomszervező Bella Istvánról, a nagyszerű, konok,
igazságos költőről - majd az irodalmárok írnak mélta-
tást -, arról az emberről, aki a versmondókat szerette, és
sohasem szűnt meg értő, érző, megbocsátó, igazi pedagó-
gus lenni. Idézzem azt az embert, aki tudott lelkesedni
csöppnyi örömökért is, mint a nagy sikerekért.
Számtalan közös munkánkról: hogy hogyan lehet a fiata-
lokkal, a felnövekvő nemzedékkel megszerettetni a
kortárs magyar irodalmat, a magyar lírát.
És hogyan tudunk segíteni, segíteni . nyugdíja a szerény megélhetés alapja. Már a sárkeresztúri
Úgy leszünk méltók életm űvéh ez, költészetéhez, hogy az
örökül hagyott súlyos stafétabotot megpróbáljukfelemelni
és továbbvinni: a magyar költészet verskincseit hitelesen
továbböröldteni.
Kiss László
Bella István, a költő
1965-ben ribillió volt az ELTE-n. Ma föl sem tűnne, de
akkor a hivatalosság nagyon is fölfigyelt rá, hogy az
Eötvös Klubba (régen és ma Centrál kávéház) be sem
lehet férni, mert összegyűlt az ifjúság az egyetemisták
folyóiratának bemutatójára. A Tiszta Szívvel - micsoda
kétfenekű cím: senkinek sem lehet kifogása a kor szent
költőjének, JózsefAttilának híres műve ellen, másrészt vi-
szont jelezheti-e valami jobban a lázadást, mint a köl-
teményre utalni, amely miatt kizárták őt a szegedi egye-
12 versmondó
tem ről? ! - első számát gyorsan be is tiltották. De azután
két újabb mégis megjelenhetett, mielőtt végleg meg tudták
szüntetni. (És a nyolcvanas évek Medvetáncáig - megint
JózsefAttila! - nem is volt komolyabb próbálkozás.)
A második-harmadik számot Bella István szerkesztette,
a lap köré gyűlt egy egész induló nemzedék, a modern iro-
dalom történetét tanító Koczkás Sándor alkotókörének
diákjai: Asperján György (a betiltott szám szerkesztoje},
Horgas Béla, Győri László, Mezei Katalin, Rózsa Endre
és mások. Azután meg Ág}: Istvánnal, Buda Ferenccel,
Kalász Lászlóval, Raffai Saroltával, Ratkó Józseffel és
Serfőző Simonnal ő is tagja lett a Heteknek, amelynek ver-
sei - az új Írásban, a Kortársban, a Napjainkban, máshol
- és kötetei hamarosan nap világo t láttak.
Bella István 1940. augusztus 7-én született, Székesfehér-
váron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyer-
mekkor színhelye, s a majdani költő élményeinek első for-
rásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyil-
vánvalóan tekintélyes ember.
A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért,
hiszen idősebb Bella István karpaszományos tizedesként
vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadi-
fogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt.
Halálának körűlményei bizonytalanok. Költőnk jelentős
versei közé tartozik a Halotti beszéd, amely e korai tragi-
kus élménynek is tükröződése. Az apa hiánya mindmáig
elkíséri Bella Istvánt, ám édesanyján kívül a sors melléje
rendelt több nagyszerű embert. Közöttük pl. Tanka Jánost,
a költőt és tanítót, aki sokat segített az ifjún.
Még csak 14 éves, amikor Hazafelé c. verse megjelenik
a Fejér megyei napilapban. Középiskolás-éveit a székes-
fehérvári József Attila Gimnáziumban tölti. Ebben az idő­
ben a család nehéz körülmények között él, az anya betaní-
tott munkás, s az ő fizetése meg a nagymama özvegyi
iskolában a fiatal fiú kezébe kerűl az Irodalmi Újság, a
Csillag és az Új Hang, tehát ígen korán olvassa az irodal-
mi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyül érdek-
lődése. Elérkezik 1956, s a forradalom történései megra-
gadják. Verset is ír, de - szerencséjére - nem közlik. Részt
vesz több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez
közeli Csórra élelmiszert és ruhát visz, és gyűjt a Pesten
küzdőknek.
Először nem veszik föl az egyetemre, később azonban
megkezdheti tanulmányait az ELTE magyar-könyvtár sza-
kán. Egyre közelebb kerül az irodalmi élethez, a 60-as
évek közepén része van a Tiszta szívvel c. antológia
megszületésében. Verseit közli az új Írás és a Napjaink, s
csakhamar kialakul az a szellemi közeg, amely a "Hetek"
néven lesz ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide
tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai
Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a
József Attila-i hagyomány éppoly fontos mind morális,
mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek
tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász
Ferenc lírája. Közöttük Bella István költészetében
különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus
nyelv, valamint a modem, huszadik századi irányzatok
együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal
folyamatos jelenléte.
Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-
ban jelenik meg. Ebben már fölfedezhetők az imént
hangsúlyozott minőségek, persze még a falusi gyerekkor
alaprétegei, az árvaság és a nehéz sors dominálnak első­
sorban. S aztán sorjáznak kötetei, bár vannak a pályán
.üresjáratok", már ami a publikációk rendszerességét
illeti. És vannak különösen emlékezetes versei, a már jel-
zetteken kívül pl. a Sárkeresztúri ének, a Testamentom, a
Szeretkezéseink, az Önarckép vagy az Igék és igák. Külö-
nös színt képviselnek pályáján a gyermekversek, a külön-
féle, zenéhez kötődő müvek, legfőképpen talán a Margit-
passió. Ugyancsak fontos része az életműnek a müfor-
dítás, különösen a finnugor népek folklórjának közvetítése
és a lengyel irodalom több alakjának szolgálata.
S ami még az életrajzot illeti: 1971 és 1977 között Bella
István üzemi újságíró a Magyar Papirnál, s közben a
Papíripari Vállalat népművelője. Ám volt könyvtáros is a
Ganz-Mávagnál, s hogy egész mást mondjunk: főszer­
kesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál a 90-es évek-
ben. Hosszú időt töltött az Élet és Irodalom szerkesztő­
ségében. tagja volt az Árgus c. folyóirat szcrkesztősé­
gének, valamint munkatársa a Magyar Naplónak. A rend-
szerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyv-
kiadássai is foglalkozik.
A Magyar Versmondók Egyesületéve1 előbb a Ber-
L!!=-gjelent -v
zsenyi, a Ratkó, Radnóti versmondó versenyek, később a Szaggatott világ, 1966
Kaleidoszkóp VersFesztivál és a Bajai Versművészcti Az ifjúság múzeuma, 1969
Szemmárium révén kerül kapcsolatba. A VersFesztiválnak Hetedik kavics, 1975
kezdettől fogva fővédnöke. Igék és igák, 1977
Előbb József Attila-díjas, majd 200 I óta Kossuth-díjas A zöld pizsamabéka, 1979
költő, író és műfordító. Emberi délkörön, 1982
2006. április 20-ára virradó éjjel elhunyt. Az ég falára, 1984
Áni Máni nap-tára, 1985
(Népszabadság, Digitális Irodalmi Akadémia, Versmondó)
Az arcom visszakérem, 1988
Képszavak, 1988
,-----~

IL Díjak, elismerések-----"I Arccal a földnek, 1991

Testamentom, 1992
1970 József Attila-dij Szeretkezéseink, 1996
1986 József Attila-díj Ábel a sivatagban, 1998
1988 Az Év Könyve jutalom Tudsz-e még világul? Összegyűjtött versek, 1999
1988 DétY Tibor-jutalom Áni Máni azoknihalász, 200 I
1992 A Magyar Művészetért Díj Hu-péri, hu-ör. .. 1996
1993 A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség Galczyúski, Konstanty Ildefons: Búcsú az utcalámpáktól,
Nívódíja 1996
1994 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
1995 A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség Bella István, az ember
Nívódíja Egy kocsmába ültünk be, Pista és én. Azután, hogy a
1996 Horizont-díj Magyar Televízió egyik kulturális műsorában vendéges-
1996 A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség kedtünk. Várt még ránk egy másik, de csak két órával
Nívódíja később, úgy döntöttünk tehát, hogy egy pofa sör és
200 l Kossuth-díj egymás társaságában töltjük el a köztes időt.
2003 Versgondnok-díj Nem kellett igazán kérdeznünk a másikat. Úgy beszél-
2006 Ki viszi át a szerelmet-díj gettünk, ahogya jó barátok: ott folytattuk a társalgást, ahol

versmondó 13
néhány héttel korábban abbahagytuk. Mintha fel sem áll-
tunk volna közben. Így ment ez akkor is, ha hónapokig
nem tudtunk találkozni. Pista elmesélte, hogy épp hol tart
fehérvári könyvével, amin már jó ideje dolgozik - az írás
folyton lefoglalta, emiatt nem maradt ideje írni. Még töb-
bet... Beszéltünk mindenféléről: irodalomról, versről,
közös alkotóbarátokról, terveztük a hónapokkal későbbi
bajai verstábor és a Kaleidoszkóp VersFesztivál program-
jaít, aminek a fővédnöke volt kezdettől fogva. Elmesélte
különös, egyébként sokszor hallott históriáját apja sírjával
kapcsolatban. Beszélt a Verskarácsony antológiáról, amit a
kortársak műveiből szerkesztett, én meg elmeséltem azt a
hihetetlen élményt, amit a fiatal versmondók vele történt
találkozása jelentett nekem. A tizen-, huszonéves alkotók
nem egyszeruen, mint költőt rajongták körül, de mint apát,
nagyapát, testvért, barátot vagy cimborát. És akkor jöttem
rá, és tudom azóta is, hogy a költő elsősorban ember, és
csak azután költő. Amikor Kányádira rácsodálkozott a
kisiskolás, hogy ő a nagy Kányádi Sándor, pedig a költők
mind halottak - hát erre cáfolt rá Pista is. Élő legenda volt,
élő költő marad halála után. Nem szűnhet meg, mert aki
ismerte a verseit, az ismerte őt, és költészetével magába
szívta az embert. Tettre késztetett, az olvasóból vers-
mondót tudott avanzsálni, mert érthető, tiszta, ember-
közeli írásai egyenként szóltak mindenkihez. Az is nyer,
aki csak ezután ismerkedik meg Bella Istvánnal, a költő­
veI. Ha megtalálja a mester tanításait, a gyermek érzéseit,
átéli Áni Máni kalandjait, megtanulja, milyenek a
Szeretkezéseink, az tud beszélni Világul, érti a nyelvet és
érzi az embert.
Most is úgy kavarognak a gondolatok, ahogy ott, akkor
perzselt a levegő a kocsmában. Beszélgettünk, úgy délután
négy tájban álltunk fel, és csak az ajtóban, fizetés után
jutott eszünkbe, hogy lett volna egy másik beszélgetés egy
másik helyen. Ott, szemközt a televízióban. Az elmaradt,
az igazi beszélgetés nem. Az azóta is tart.
A Kaleidoszkóp VersFesztivál kapcsán ismerkedtünk meg.
Akkor még VersNapoknak hívták a rendezvényt, és csak
háromnapos volt, a Miskolci Egyetemen tartottuk. Pista
volt az első költő, aki a VersFesztivál vendége volt.
Később nem véletlenül kértük föl fővédnöknek, sokat tett
azért, hogy a többiek, a többi kortárs költő, író és mű­
fordító csatlakozzon a fesztiválhoz. Arany János elhíresült
mondásával élve, akkor gondolta a fene, hogy ilyen gyor-
san őszinte barátság alakul ki közte és a Versmondók
között. Bartók László elnök ajánlotta őt, mert amellett,
hogy zseniális költő, korrektségéről és odaadásáról volt
ismert. Telefonon hívtam fel, beszéltünk, ő jól fogadta a
felkérést, érdekesnek találta a helyzetet, hogy a saját ver-
seit kell majd bírálnia. Kénytelen volt végighallgatni a
mások szájába adott történeteket, egyhuzamban renge-
teget. Ő volt ugyanis a választható kortárs szerző. Nem
járt kocsival, nem volt neki, vonattal érkezett. Én mentem
ki elé autóval a Tiszai pályaudvarra. Mivel csak
fényképről és interjúkból ismertem, keresnem kellett.
Aztán egy kissé tétovázó, apró termetű embert vettem
észre. Rögtön szimpatikus volt, ahogy hezitált, ő is próbált
szemkontaktust teremteni az emberekkel, hátha egyikük
én vagyok. Találkozott a szemünk, aztán a kezünk, beül-
14 versmondó
tettem a kocsiba és úgy beszélgettünk, útban az egyetem
felé, mintha évek óta ismernénk egymást. Igaz, én ismer-
tem is a költészete által.
Bella István
Világot írni
Köveket hoztam haza Szibériából
meg nyirfakéregéjt, s pár száműzött virágot
lepréselve egy könyvben; hósivatagából
kivesztek a szavak, s csak a télIáncolt virágok
kihűlő teste hagyott valami fagymaszat
írást maga után ...
De bárha kiszakadt
lélegzeted a szo, nem magát a világot
akartad írni mindíg: fa-fát, láng-lángot,
a lehetetlent, tilos- és hiánymagadat?!
Írnék én nyírfakéregre is, ha azt lehet.
Mint a fegyencek. De bárha nyárfa lenne
- én, boldog - minden versem. Megéli a telet,
s élő fény marad minden levele, sejtje.
Ükére üt vissza: az emberi nemre,
így előre: az egyetlenegyszer egyre
- rám, rád, őrá - ki milliárdszor lehet,
de csak most él, most hal, és most szeret,
végtelenét a mostba lehelve.
És mentem ott. Ég alatt. Földfelett.
Hogy megtaláljam. Ne hagyjam a földben.
De nem moccant. És nem adott jelet.
És nem mozdult egyetlenegy göröngy sem.
Csönd és napfény zuhogott. Fölöttem
homokpergő ég, napsárga márga.
Körben a tajga. Némán. Szuronyos-zdlden.
Mint rettenetes, fölzúgó kaszárnya.
Ezután csak nyárfáim szeretem.
Az októberes fákat. Csontmagányuk.
Szikkadt mosolyuk. Öszos, levéltelen
lombjaikat. Szájtalan susogásuk.
Ezután csak csontjaik ölelem.
Akár a földben ölelném apámat.
Porlik az idő. Malmok: könyörtelen
kötvények s rigók bérlik koponyárnat.
Azt szeretném, ha nem lenne szavam
semmire sem, és minden megénedne.
A csönd, ha csönd, konduljon hangtalan
de üsse át aföldet harangnyelve.
Kongat a sziv is, öröklét-telente
az emberéjben, ha ég-föld máglyapiros ...
Dobd el, emberfia, a versem! Kezedben
fiistöl, föllángol, ég a papiros.
A beszélgetések hosszúra nyúltak, nem tudtuk abbahagy-
ni. Jöttek a sztorik, Pista egy percre sem pihent. Végül
nem utazott haza, pedig akkoriban már nem szívesen aludt
másutt, inkább csak otthon. Az első nap végén döntött úgy,
hogy marad. Persze, először mi sem tudtuk, hogy alakul
majd a program, volt elképzelésünk, de gyakorlatunk
kevesebb. Vele családiasabb hangulatban telt a fesztivál.
A versmondások, bemutatók közötti szünetekben együtt
olvasgattuk a Kaleidoszkóp Könyvsorozat frissiben meg-
jelent tagját. Pista megszerette a kötetet, a következőt már
ő lektorálta. Visszahozhatatlanok azok a beszélgetések,
amik közte és az először publikáló diákszerzők között
folytak. Azóta közülük nem egy saját kötetet jelentetett
meg. Biztos vagyok benne, hogy az élmény örökre rá-
nyomta bélyegét az írásukra.
Jött a Bajai Versművészeti Szemínáriumba nyáron a vers-
mondókhoz. Nem mulasztotta el a bajai halászlét sokad-
szorra megkóstolni. Pedig majd' hogy nem volt rá ideje,
mert folyton a nyakán lógott, aki érezte a vers erejét.
Márpedig ott, a Magyar Versmondók Egyesületének nyári
fellegvárában, mindenki érezte. Bella szellemiségét nem
lehet onnan kiölni. Minden kötete minden alkalommal
kézről kézre jár. Mert mondható verseket írt. És ez any-
nyira fontos, mint amikor egy zeneszerző komponál. Ha
nem tud játszani a hangszeren, nem érezheti, mi születik.
Bella az alkotás mindhárom fázisában jelen volt.
Gondolkodott és írt, megszólaltatta a verseit, és meghall-
gatta azokat. És mindhárom fázisban érzett.
Bella István
Mintha
Csak olyan lesz, apám, ha meghalok,
mintha bezárnál, s én, kamra-sötétben
pókhálós-fények, teknőc-limlomok
hallgatásában egyfénycsíkhoz lapulok,
s tudom, nem jössz többé soha értem ...
És olyan lesz, fiam, ha meghalok,
mintha elbújnék. s te, folyamsötétben
iszamos fények, homályidomok
zúgásában kiáltgatsz. hol vagyok.
és nem érted, hogy én miért, miért nem ...
És olyan lesz, anyám, ha meghalok,
mintha visszafogadnál, s én, élő sötétben,
lélegző fények, homály-liliomok
világűrmélyén szívedhez lapulok,
és hallgatom visszhangját a földnek: éltem.
Állandóan írt és mindig időhiánnyal küszködött. Ha fel-
mentem hozzá, az István utcába, általában csak pár percre
ugrottam föl. Eredetileg legalábbis azt terveztem. De pon-
tosan tudtam, hogy abból órák lesznek. Ha a beszélgetés
odáig fajult, akkor zongorázott egyet (mellesleg hihe-
tetlenül jól játszott, klasszikust, jazz-jellegűt, improvizá-
ciót, mindent). Máskor az épp aktuális kiadványát dumál-
tuk végig, vagy a készülő könyvét mutatta meg. Politi-
záltunk, közéletieskedtünk, hittünk ebben-abban, cigaret-
tázgattunk. Volt egy hatalmas hamutálcája, egy évnyi
dohányvég belefért volna. Az mindig ott volt a zongora
mellett. És gyakorlatilag sosem jöttem el dedikált ajándék
kötet nélkül, mint ahogy én sem mentem fel úgy, hogy ne
lett volna egy-egy írás, könyv vagy más kedves ajándék
neki.
Három éve a Merlinbe jött be a Kaleidoszkóp Vers-
Fesztivál utolsó előtti napján. Az egyik szervező-vers-
mondó lány, aki a ruhatárban elhelyezett adminisztrációs
pultnál ült, észrevette az érkező költőt. Odaköszönt, Pista
viszonozta. Szóba elegyedtek, a lány őszintén érdeklődött
felőle, Pista megjelent a zárónapon, egy nappal később, és
hozott neki egy dedikált kötetet, amibe azt írta: "a leg-
kedvesebb ruhatárosnak szeretettel. .. ". Mert az hitte, hogy
az. Akkor lepődött meg, amikor a pályakezdő fiatallal né-
hány órával később a színpadon találkozott újra. Hatal-
masat csodálkozott. Később is jót nevettünk a történeten,
a lány pedig a mai napig féltve őrzi ritka, pillanat szülte
ereklyéjét.
A Versmondókkal a Magyar Versmondók Egyesülete
alakulásától együttműködött.
Az utolsó interjújában a Versmondó folyóirat riportere
megkérdezte tőle, hogy a vers és a versmondás mióta része
az életének? A válasz, amely hosszabb változatban most is
hallható a Versrádióban, az interneten (www.versradio.hu).
a következő volt:
"A vers mégiscsak fontos. A vers létezik és él, és vannak
százak és ezrek, akik a létezésükben tagadják, hogy
elkövetkezett a vers és sziv nélküli világ ...
Sok divat bejohet. most az antivers, a prózavers volt a
divat, de most a legújabb nemzedék már visszatért a
klasszikus formákhoz - de egyetlenegy közös: megtalálni
azt az egyetlenegy szot, amit mindegyik költészet önnön-
magával kifejez, és azt hiszem, hogy ez az egyetlen szó -
az igazság. A másik kulcsszó pedig az őszinteség ...
A díjak, egyebek, siker, közönségsiker nem oszt, nem
szoroz, és nem csak az irgalmas idő itt a líra. A jövendő
ítélete minden egyes szó leírásakor elkezdődik, és nem
lehet jobb, nem lehet rosszabb attól. Hanem, ha valaki
igazi költő, akkor igazi szavakban marad meg. "
Két éve, a VersFesztiválon azt mondta a közönségnek: ő
az e földi védnök, Orbán Ottó, aki akkor távozott tőlünk,
az égi védnök. Most szerepet cserélt. Egyéb nem történt,
mert kitörölhetetlenül velünk marad. Most már mint égi
védnök. Lutter Imre
I Bella István
Ima az anyafö/dhöz
Két idézőjel közt némuló idézet:
születés és halál igézetében élek.
csak azt nem tudom, kinek az igéje
vagyok - csöndé? fényé? - vagy az istené-e?
Valamikor apám szerelmes szava voltam,
anyám szája szélén övémként mosolyoltam.
Apám, anyám a földé, de ki fogadt örökbe
engem, a szo, a fény-e és percre vagy örökre,
hogy ha el kell hullni, ha el kell halkulni,
szó és száj nélkül is - a hallgatáson túli
Akkoron - akkor és addig beszéljek,
amíg fű, föld, gyökér, kő meg nem értnek,
s mit bűntelen ütöttem, a testemnyi sebet,
megbocsátja fölöttem az anyaföld s beheged.
versmondó 15

Emlékezés
Lobog a fekete lobogó az Írószövetség ablakában.
Meghalt Bella István költő. Összeszorul a szívünk.
Tudjuk-e, felfogjuk-e, mekkora a veszteségünk?
Előjön a sok személyes emlék. 1995-ben versmondók
blattoltak költők jelenlétében a Ferencvárosi Művelődési
Központban. Ez nem az én műfajom, de amikor meg-
tudtam, hogy egyik alkalommal Bella István is ott lesz,
elmentem blattolni. Nagy örömömre az ő versét húztam,
igazi nagy verset, a Székely Dózsa György imáját. Bella
akkor arról beszélt, hogy ez a szombat délután neki hitet
ad, mert egy csomó ember itt azért találkozott, hogy
verseket mondhasson. 1999 áprilisában, Nagykállóban
meghallgatta előadóestemet, melyben az ő Testamentom c.
verse is benne van. Gratulált, és megkért, hogy a gálán
olvassam fel egyik vers ét. Nehéz, keserű vers volt, az
Üvegvisszaváltó. A Más ég, más föld című antológia, a
Hetek új antológiájának ötlete ott, Nagykállóban látszott
végre megvalósíthatónak számomra. Jánosi Zoltánnal
együtt nagy lelkesedéssel dolgoztunk a köteten, akkortájt
napi kapcsolatban voltam Bella Istvánnal is. Emlékezetes
könyvbemutatók születtek 200 l-ben Miskolcon, Hatvan-
ban, Békéscsabán és Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múze-
umban, ahol a többi költővel együtt ő is jelen volt.
Emlékezzünk most Bella Istvánra Kabdebó Lóránt
írásával, és idézzük fel a verseit.
Torma Mária
Bella István a hatvanas években induló költői nemzedék-
nek kezdetektől kiemelkedő tagja. Képgazdag és dalolóan
robbanásig feszülő volt mindig is megszólalása. Már első
kötete, az 1966-ban megjelenő Szaggatott világban nagy
visszhangot keltett. Pedig mi volt - máról visszatekintve-
ez a las ftizet? Játék a szavakkal. Az ifjúság színes-szép
álmai peregtek a verssorokban: napfény, szerelem, derű és
ború. De mindez minduntalan vissza-visszacsatolódott:
egy-egy rosszat sejtető fogalomra utalt vissza. Mint az
álmodó, aki fel-felhorkan, mert valami szúrja, döfödi, és
rosszról álmodik. Akkor hirtelen kimondja, mi fáj, aztán
vissza: folytatódjék az álom.
Akik akkor olvastuk, tudtuk, hogy a szép vers csak a
költő álma, .metaforája" - mint akkoriban írtam -, és
valójában mindezt azért írja, mert nem mondhatja el
közvetlen szavakkal "rosszkedvünk telét", Persze, ma már
azt is tudom, hogy a költő nemcsak időjárás-jelentő, nem-
csak a közvetlen fájdalmak - így-úgy - kidallója, hanem
időjós is: közelgő költői divatok előrejelzője. Hol voltunk
a hatvanas években a szecesszió újrafelfedezésétől, a stíl-
romantika uralomra segítésétől? Akkor magam is utáltam
- mai kedves stílusomat - a szecessziót. Bella pedig - ma
úgy látom akarva-akaratlan - visszaérzett a századforduló
magyar költőire. Elsők között ismét Adyra. Persze, egé-
szen másfajta Adyra, mint alaről akkor beszélni illett. Az
ifjú Bella a fiatal, kezdő nyugatos költők merész szin- és
képvilágával kísérletezett, és éppúgy, mint ők, ő is vissza-
visszaérzett korábbi diákköltők formálására. Ma már
Csokonait is hallom a kezdő versek mögött.
Második kötete Az ifJúság múzeuma címet kapta,
témáját tekintve ugyanaz volt, mint az első, mégis fordí-
tottja. Arról ő maga azt írta: ,,Az volt a jó az ifjúságban I
16 versmondó
hogy nem tudtam, ez az ifjúság." A második kötet mindezt
idézőjelbe tette: "Most már tudom: van ifjúságom. I S ez
annyi: elmúlt. Elmúló I észvesztésekben sírva játszom I
ami még megjátszható."
A felnötté válás kötete a harmadik, az l 975-ben megjelent
Hetedik kavics című. A természet és a történelem képei
adják a választékot, hogy belőlük sajátos lírai hangulatait
komponálhassa verssé.
Bella István
Falevélen talált sanzon
Igen, és egyszer meghalok,
és nem leszek, csak puszta név,
vagy az se, falevélvacok
résekből egy szin visszanéz,
nem látja ember, se madár,
te sem, pedig mondom: "vagyok",
- bár torkom sincs, s hangom akár
az augusztusi csillagok
elég a nincsben, mielőtt
szólhatnék. .. Fű, hamu dadog.
Simitsd meg majd a levegőt
testeddel, s tudd, hogy az vagyok
Mindez a költő számára egyben a világba-történelembe
ágyazottság megértését is jelenti. A kötet három kiemel-
kedő .hosszúverse" nyitja meg Bella István érett költői
pályáját. A Szeretkezéseink a szerelem extázisának tudati
reflexióit rögzíti; hang-, fény-, érzésemlékeket villant fel,
a nyelvi asszociációk kavargásával jellemez; egyetlen
találkozás átélésével keresi a szeretkezés helyét a világ
rendjében és az emberi történelemben: vállalja az aktus
egyetlen pillanatát, de átéli a benne összegeződő "ősök
ritmusát" is. Az Oszip Emiljovics Mandelstam éjszakái
című versben az ember mindentől megfosztottan, kitaszí-
tottan jelenik meg. Mindaz összegeződik benne, amit
Bella István életében elsirat: halálra kiszemelt apja, elbukó
kortársai és saját félelmei játszanak bele az emlékídézés-
be. A teljesség extázisa és a kiszorítottság félelme után a
Sárkeresztúri ének a személyes számvetés. Ez lehet elő­
hangja azóta írott verseinek, köteteinek is.
Ami ezután következett? Mintha Babits Mihály nemzeti
költészetét folytatná: személyes érzelmek és nemes-
patétikus hanghordozás. Az irodalomelmélet azt mondaná:
intertextualitás. Csokonaitól, főleg Vörösmartytól, Ady tól
és természetesen József Attilától is minden ott vissz-
hangzik ódai hangoltságú, közösségi tematikájú költé-
szetében. Magasra emelte önmaga mércéjét? A kor köte-
lezte erre. Aki minden gesztusában, mozdulatában,
szerelmes gerjedelmében kénytelen tudomásul venni,
hogy figyelik, kísérik, bármikor bármiért lecsaphatnak reá
- annak állandóan tudatosítania kell: itt élned, halnod kel!.
Így éltek költő elődei is - szemben a mindenkor aktuális
világvégge!.
 I
Persze kérdezem: mit tehet a költő ez ellen a szörnyű
fegyelmező erő ellen? Játszhat a rettegés közben. Weöres
Sándortól tanulta, a magyar népköltészetből leste el, és a
liturgia latin szövegeiből hallja ki (hiszen gyermekfejjel
katonának vitt kántortanító apja helyett ő volt a faluja kán-
-------------------
tora is). A nyelv súlyos kifejezőereje, de egyben derűs
játékossága is támogatja versírás közben: ezért olyan
szépre formázottak, kedvesen közelítőek legkeseredettebb
versel lS.
Kabdebó Lóránt

l
Bella István ha a lét begorombol,
mindig magára gombol.
Dorombszó S bár a világ kűnn tombol,
halál csahol a lombbol,
Ki tudja, miket gondol úgy néz az áiomolombol,
egy macska, ha dorombol. tudatalatti limlombol,
Ki se látszik a gondból. létanalizis-akolbál,
Kiugrana karomból. mint fény egy csillagatomból.
Élete kész karambol. Mcssze-magában barangol.
Szőrből van és korombol, S egy kicsit elborongón
sok völgyből, kis halomból, igazít adorombon,
két ég-pupillagombboí, halálból hangokat hangol,
nút - bárki bármit gondol - és dorombol és dorombol.
J
Lapzárta után érkezett a szomorú hír, hogy elhunyt Domokos Mátyás Széchenyi-, József Attila- és Magyar Örökség-
díjas irodalomtörténész, író, kritikus, a Széchenyi Akadémia alapító tagja. A versmondás igazi letéteményese volt:
a Radnóti, az Illyés és a József Attila és más országos versmondó versenyek zsűrielnökeként segítette a versmondók
munkáját.
A következő lapszámban emlékezünk munkásságára.

versmondó l 7
 A közgazdászbóllett Lovag...
"Vágatlanul", ahogy a cím birtokosa gondolkodik
"Az ember a kultúra által válik emberré. Ez a legtöbb,
amit adni lehet. Egy olyan belső iránytű, ami mindig meg-
mutatja, hova kell menni. "
A művészetet nem lehet a szó gazdasági értelmében véve
eladni, mert nem árucikk. A vers, a művészet, a kultúra
nem tartozik a szponzorálandó dolgok közé, mert nem ki-
fizetődő. Ezért támogatni kell. Soha nem hittem másképp.
A piacgazdaság csak azt értékeli, ami közvetlen hasznot
hoz. Sajnos, Magyarországon veszélyes folyamat zajlik,
mert az operaházak és a színházak nagyon rosszul állnak
gazdaságilag. Egy tehetős embemek kötelessége támogat-
ni a művészetet, a gazdagoknak presztízsük által felelőssé­
gük van. Itthon most van kialakulóban a piacgazdaság
kultúratámogató rétege. Ennek a rétegnek viszont még
rengeteget kell edzenie, mert megvannak a maga lépcsői.
Nem ugorhatja át őket. Fokról fokra jár, de legalább
mozog, mer feljebb lépni és megnézni, hol tart. A többség
most éppen ott, hogyalátványelemeket szerzi be. Iroda-
házat, autót, ékszert, órát. .. Még a fizikai gazdagságot
fitogtatja, a lelki gazdagságot nem egészen érti. Majd
rájön, hogy fontos mutatni.
Életem során számtalan szakmailag kifogástalan emberrel
találkoztam. Végeredményben a szakmai kiválóságok ki-
nevelése a Miskolci Egyetem főprofilja, célja is. De nem
lehet csak szakmailag élni. Érteni kell a világot, az
embereket, érezni a körülöttünk élőket. Az emberi kap-
csolatokat. A művészetet. Mert az is csak erről szól. Az
igazi értelmiségi értékeli a szellemi szépséget. Megőrzi.
A kultúra is ilyen, megőrzendő érték. Ilyen a versmű­
vészet, a filmművészet, az irodalom, a színházművészet.
Mind az ember lelkét, szívét, értelmét mozgatja meg
egyszerre.
Hogyan mondjunk verset?
- A költők és a versek Galán Géza tolmácsolásában -
Szerenesémnek mondhatom, hogy az elmúlt fél évben
néhányszor hallhattam és láthattam Galán Géza produk-
cióit.
A Magyarok Házában előbb Mács József pozsonyi íro
könyvbemutatóján adott elő színesen - palóc akcentussal
is - egy regényrészletet, később Döbrentei Kornélt mon-
dott karakteresen. Az 56-os forradalom évfordulóján a
Lehel téri katolikus templomban az istentisztelet után el-
mondta a Himnuszt. Nemcsak mondta! Élte az Istenhez
szóló fohászt. Helyettünk is. A zsúfolt templom hívei
hosszú percekig felállva tapsoltak.
Csaknem egy évvel ezelőtt kerűlt a kezembe az Egy-
személyes színpad c. kötet, amelyben a Petőfi percei mo-
nodráma szövege található. Olvasva is megrendítő élmény
18 versmondó
Az ember ezáltal válik emberré, ha van belső érzelmi
töltete. A fiatalok művészetnevelése ezért nagyon fontos,
hiszen ki mondd ma verset? Nem divat. .. Na és?
Szerintem az a sikk, ha nemcsak a divatot képes, hajlandó,
akarja követni az ember. És tessék: évről évre 300-nál is
több fiatal akarja megmutatni lelkének legrejtettebb titkait
vers sel, prózával, önálló esttel a Kaleidoszkóp nemzetközi
VersFesztiválon. Gondoljunk bele: néhány fővel indult
egy 2-3 napos fesztivál Miskolcról, s ma egy sok száz pro-
dukciót felvonultató, nemzetközi elismertségnek örvendő,
Közép-Európában egyedüli vers- és pódiumművészeti
fesztivál. Ez már piaci szempontból is értékelendő tény.
Megmagyarázhatatlan, mégis teljesen evidens folyamat.
A múlt hónapban a Verskultúra Lovagjává avanzsáltak.
Nagyon nagy meglepetés volt. Megtisztelő a kitüntetés,
ezt őszintén mondom. Nagyon nagy becsben tartom ezt a
díjat, mert nem a hatalomtól kaptam. Olyan emberek ad-
ták, akikkel hivatali kapcsolatom nincs. Értéke van annak,
ami a tettekben látszik, ez erkölcsi elismerés. Örömmel
tölt el, ám ez jövőbeli kötelezettségeket is ró rám, hisz
mostantól kezdve példamutatóként kell elöl járnom a
kultúra támogatásában.
Amikor megkaptam a díjat, tettem egy felajánlást. Én
anyagilag tudom segíteni a versköltészetet és a pódium-
művészetet. Ennek példájára jó lenne, ha még több nemes
lelkű ember lenne Magyarországon. Olyan, aki észre-
veszi, hogy egyszer él. És a tárgyak, a pénz értéke elszáll,
csak akkor nem, ha maradandó, elveiben, erkölcsileg és
érzelmileg is vállalható célba fekteti. Azt gondolom, ez
kézzelfogható. Az érzelmi világunk gazdagabbá válhat, ha
ezt mások is látják. Hiszen, aki nem éli át Csontváry
magányos cédrusának önmagát átszúró fájdalmát, az nem
él át valójában semmit. ..
Egy közgazdász vallomása a mai kulturális közéletről.
Dr. Besenyei Lajos, a Verskultúra Lovagja
Lejegyezte: Molnár Diána
a költőember feltárulkozása, élete, jelleme vonásainak az
olvasó előtti kibomlása.
Csakhogy a színész szövegszerkesztése nem a véletlen
műve. Legalább annyi derül ki ezáltal Galán Gézáról, mint
Petőfiről.
Azután CD-n hallgattam meg a Petőfi-monodrámát,
Vannak pillanatok az életben, amikor rá kell ébrednem,
hogy hiába vagyok bizonyos értelemben a nyelv ismerője,
tudója, sőt, tudósa, nincsenek szavaim, hogy kellőképpen
lefessem azt, amit érzek, gondolok. Vagyis nemcsak a
zene leírhatatlan - ami egyszeruen a műfaj által használt
eszközök okán szavakkal megközelíthetetlen -, hanem
olykor a nyelvet alapnak használó irodalom is az.
Aztán legutóbb élőben is láttam az előadást az Új
Színházban! Roppant izgalmas volt számomra az az
intellektuális út, amit bejártam azáltal, hogy más-más
közvetítőeszköz segítségével kerültem egyre közelebb
ehhez a darabhoz. Hiszen először olvastam, majd CD-n
hallgattam meg, most meg már láttam is, hallottam is,
élőben. Jó volt ez az út, megrendítően szép.
Különlegességét az adta, amit csak a színpad adhat. Az
"itt és most" egyediségét, azt, hogy holnap már nem így
szólna. A pillanat mámorát nyújtotta. A színész a jelen idő
légtornásza, mindent belead a .játékba", idegei, szíve-
lelke, elméje a legmagasabb hőfokon működik, ez kiszív-
ja az energiákat belőle, ám ugyanakkor másfajta erőkkel
tölti fel. Különösen, ha a közönség fogékony a pillanatra,
a színész egyéniségére, a műre. Ilyenkor alighanem azt is
megéli a színész, hogy a közönségből egy közösséget te-
remt, aminek alkotója, részese, vezetője. Együtt érző és
lélegző organizmus ez, már nem egyszerüen egymás mel-
lett üldögélő egyedek halmaza, hanem valami új szer-
vezet. Milyen nagyszerü dolog is színésznek lenni!
Legalább olyan nagyszerű, mint Petőfinek lenni... SŐt...
Mert újra meg újra meg lehet idézni a testben rég holt
költő szellemét, újra lángra lehet lobbantani a lelkét, és
ezen keresztül éltetni másokat. Az igazi színész valóban
pap. Mert táplálja a lelket, mozgósítja az elmét, a leg-
nemesebb érzelmeket kelti fel, mindezt valami isteni elv,
cél érdekében. Ami arról szól, hogy az ember nem pusztán
tagoltan beszélő, két lábon járó, fogyasztó állat, hanem
eszmék önkéntes rabja, olyan eszméké, amelyek éltetik és
üdvözítik.
Ezek után hallgathattam meg azt a két lemezt, amely 50
magyar verset tartalmaz Galán Géza előadásában.
,-
Petőfi Sándor
N e feledd a tért...
Moore után angolból
Miben látom kiváló versmondásának a titkát?
Ne feledd a tért, hol ők elestek, Van egy technikai oka is ennek a képességnek, ami elvileg
Az utolsó s a legjobb vitézek: alighanem megtanulható, de manapság mintha egyre ke-
Mind elmentek és kedves reményink vesebben vennék erre a fáradságot maguknak. Tudniillik
Velök mentek, egy sírban enyésznek. az, hogy egészen csodálatosan artikulál, bármilyen hang-
erőt és hangnemet használjon is. Vagyis ha suttog, akkor is
Oh. ha visszanyern ők a haláltól minden hangját érteni, ha mennydörög, akkor sem folynak
A sziveket, mik előbb dobogtak, össze a hangok. Ez persze "csak" technika, mondhatná
Újra vini a szabadság harcát valaki. Naná, de hallottam én már sokszor olyat, hogy nem
Szine előtt a magas mennyboltnak! értettem szavát, félmondatát az előadónak, aztán amíg
Pillanatra ha lehullna láncunk, gondolatban elbódorogtam, megkeresendő, mit is nem
hallottam, addigra egy mondattal odább járt már. Tehát
Melyet ott ránk a zsarnok szoríta:
Nincsen ember, nincsen isten, aki lemaradtam a szöveg egy részéről, elveszítettem a fonalat.
Minket újra megkötözni bírna! Ez látszólag külsőség, de valójában nagyon is nagy szere-
pe van abban, hogy a hallgató akadálymentesen tudja-e
Vége van... de bár a történetben követni a gondolatmenetet, és amellett a versmondó egyé-
Ottan áll a győző-név ragyogva. ni látásmódját. Már ha van szegénynek. Meghallgattam
Atkozott az a dicsőség, amely több nagy verset is, és arra ébredtem rá, hogy Galán Géza
A szabadok sziveit tapodja. nem szaval.
Legalábbis nem a megszokott és általam gyakran unt
Sokkal drágább a sír és a börtön, értelemben. Nem ad teret álpatetikus hangoknak, nem
Melyet honfi-névnekfénye tölt meg, csábul el felületes trükköknek. Vagyis úgy mond verset,
Mint a győzedelmi oszlop, amit mintha az nem is vers lenne. Félreértés ne legyen: megvan
A szabadság romjain emeltek. minden a versben, ritmus, rím a helyén marad, csakhogy
I ------ ----- nem ezekre a csengő-bongó elemekre koncentrál, hanem a

versmondó 19
lélekre. Nem, nemcsak egyszerűen a gondolatmenetre,
attól ugyanis értelmes és intellektuális lenne ugyan az
előadása, de aligha tőbb. Valami egészen mást éreztem.
Azt, hogy van egy gondolatsor, ami a költő lelkéből tört
elő, s ezeket a lelki tartalmakat formálja szavakká, ezáltal
teszi érthetővé. Ezt az állapotot teremti újjá, nem pedig
csak "elszavalja" másnak az alkotását. Valahogy az egész
olyan, mintha ülnénk a kiskertben a padon, és baráti
beszélgetés-monológ formájában adna ki magából hol
komoly, súlyos, mély gondolatokat, hol kedves, humoros
elmélkedéseket. Nem bratyizik, de nem is a koturnus tete-
jéről pózolva (vagyis bizonyos értelemben ránk lenézve,
átvitt értelemben is) okítja a hallgatót. És van-e komo-
lyabb és bensőségesebb szellemi helyzet, mint egy pohár
bort meginni a kerti padon? Lehet-e oldottabb és mégis
hatalmasabb súllyal bíró szituáció ennél? Amikor meg tud
nyilatkozni a szellem és a lélek? Nincs kényszer, nem kell
sietni, minden a helyén van, még a Nap is a legjobbkor
bukik alá a horizonton. Tökéletes alkalom. Galán Géza
nem ,játssza meg" magát versmondáskor, nem színész-
kedik. Hogy mennyire igaz ez, arra pl. abból jöttem rá,
hogy Arany, Vörösmarty vagy Csokonai nyelvét abszolúte
természetesen maivá tudja tenni. Nem úgy, hogy elharapja
a szavak végét vagy nyeglén artikulál, ellenkezőleg. Pont
Igazán nagy versek
Ha hadseregünk már nincs is, ha diplomáciailag folyton
megaláznak, ha szomszédaink és az Unió csak kacag raj-
tunk, ha történelmünket el akarják hazudni - azért költé-
szetben vitathatatlanul nagyhatalom vagyunk. Olyannyira,
hogy ez a sok szegény indoeurópai lefordítani - s így
felfogni - sem képes gyönyörű verseinket. Épp ezért kell
nekünk kettőzött energiával óvni, ismételni és a köztudat-
ban tartani őket.
Galán Géza, a felvidéki születésű színművész (akivel
néhány hete a Demokrata arcképrovatában is találkozhat-
tunk) évtizedek óta kiveszi részét ebből a misszióból.
Önálló Petőfi-estje félezernél is több előadást ért meg a
világ különbözö pontjain. Nemrég megjelent dupla CD-je
a Nagy versek címet viseli. Sokan ismeretlen költőkre
vagy nagy költők kevésbé jó verseire koncentrálnak, hogy
a más előadókkal való összevetést, vagy az ismertség
miatt esetleg fenyegető unalmat elkerűljék. Galán Géza
felvállalja, hiszen végtére is, ezek valóban irodalmunk
legszebb, legnagyobb versei közé tartoznak.
versrádió.hu
A Magyar Versmondók Egyesülete hosszas előkészítő
munka után, április 8-án, a Költészet Napja tiszteletére
megrendezett versdélutánján, a nyilvánosság előtt indí-
totta el Magyarország első, állandó versrádióját.
Az új tematikus honlap műsora két részből áll.
A www.versradio.huinternetes címre érkezve a látogató
a Versrádió műsorát hallja. A honlapon böngészve azon-
ban bármikor lehetősége van megszakítani az adást, és a
főmenüben kiválasztani a számára érdekes programot.
Ezáltal a hallgató gyakorlatilag maga dönti el, mely szerző
20 versmondó
azáltal, hogy a formára nagyon is odafigyel, szépen mond-
ja az archaikus vagy magasztos, ma már szinte egyáltalán
nem használt nyelvi alakokat. Azt a képzetet kelti, hogy
hiszen ez a nyelvezet élő és kortárs. Nem kell gondo-
lkoznom nekem, a hallgatónak, hogy megértsem, nem kell
törnöm magam, hogyan is kell kiejteni egy-egy szót vagy
fordulatot. Olyan természetességgel mondja a szót, hogy
ettől egyszeriben barátságossá válik az évszázadokkal
ezelőtti nyelvezet is. Szóval, amit a régi görögök már rég
tudtak, hogya forma és tartalom mennyire összetartoznak,
az most új értelmet nyer.
Szilágyi Domokos Hogyan írjunk verset c. költemé-
nyévei kapcsolatban Galán Gézának volt egy megjegy-
zése: "Ezt úgy akartam elmondani, hogy az is kiderűljön ~
hogyan mondjunk verset!"
Nem akármilyen feladat! Ugyanis Szilágyi legalább
annyira filozofikus, mint amennyire ironikus, önironikus.
A felszínen csillogó és karneváli, ám a mélyben az
élet (-vers) értelmét kereső.
Hogyan írjunk-mondjunk verset?
Jól. Életre. Halálra.
Sejtem, Galán Géza ezt tudja.
Monostori Martina
(MTA Budapest - tudományos munkatárs)
Galán Géza nem szaval, nem kiabál és nem zokog -
"csak" mondja a verset. Gyönyörű orgánumával, andalí-
tóan, egymás után a magyar költészet csupa csodáját.
"Olyan a versmondása, mint nyárestén ülni a barátokkal a
lugasban, egy pohár bor mellett, és hagyni megnyilatkozni
az emberi lélek mélyét. Egyszerre oldott és súlyos
helyzet!", írja róla Monostori Martina. No persze, tud ját-
szani, hangot váltani, színészkedni is, ha kell, mint például
Szilágyi Domokos Hogyan írjunk verset című művében.
Nehéz volna néhányat kiemelni az 52 + l versből (min-
den hétre egy, és a Hazám ráadásként). Különös, de meg-
rázó a Himnuszt prózában hallgatni; számomra, így negy-
ven felé közeledve, most először nyeli igazán értelmet a
Párisban járt az ősz, vagy ahogy Galán Géza megérteti
velünk, hiába írják kicsinyek olvasókönyvébe és mondatják
hat-nyolc évesekkel a Mamát - az bizony nem gyerekvers!
Mindenkinek, aki szereti a verseket, vagy mondjuk
diákjaival meg akarja szerettetni, jó szívvel ajánlható a CD.
Ungváry Zsolt
műv ét, mely előadót helyezi műsorba. A rádió site-ján
a versrendezvények legjobb előadói, a folyóirat-bemu-
tatókon elhangzó művek, a Kaleidoszkóp VersFesztivál
előadásai, írók és költők saját interpretáció i, valamint a
Magyar Versmondók Egyesülete hivatásos és pályakezdő
művészei hallhatók. Emellett a versrádión újraindul a
Duna Televízióban korábban nagy sikerrel futott Kalliopé
dalnokai e. versműsor, hallható és olvasható interjú a saját
és a társszervezetek művészeivel.
A Versrádió a multimédia adta lehetőségek minél széle-
sebb tárházát hasznosítani kívánja. A videofelvételek hang
formátumban is hallgathatók lesnek, egy-egy esemény A Versrádió támogatója és stratégiai partnere: a Klubrádió.
közvetítésekor a hanganyagokon túl fotók és írásos beszá-
molók is megtekinthetők majd, ahogy a hallható híreket Partnereink:
bővebb formában el is olvashatjuk.
Előadó-művészi Jogvédő Iroda
A Versrádió hiánypótló kíván lenni a magyar médiapiacon. My Music
Nonprofit adóként műkődik, 24 órás adása versekkel Parnasszus Költészeti Műhely
kapcsolatos híreket és verselőadásokat tartalmaz. Az adó Petőfi Irodalmi Múzeum
negyedévente vált tematikát. Az első negyedév témája a Spanyolnátha folyóirat
szerelem, a műsorba ezzel kapcsolatos versek, beszélge- Versmondó folyóirat
tések, pódiumi estek és elemzések kerülnek. A felvételek
folyamatosan készülnek. A Vers oldalai:

A szerkesztők ana is lehetőséget adnak, hogy a versked- Magyar Versmondók Egyesülete: www.vers.hu
velők saját verseiket vagy megzenésítéseiket is beküldjék, Versmond ó folyóirat: www.versmondo.hu
akár freestyle formában. A megfelelő színvonalú produk- Versrádió : www.versradio.hu
ciókat az azonos elnevezésű .freestyle" linken teszi közzé, Kaleidoszkóp VersFesztivál: www.versfesztival.hu
A hanganyagokat és a kívánságokat a versradio@versra- Versmondók linkgyűjteménye: www.c3.huJ-vers
dio.hu e-mail címen várja a rádió szerkesztősége. és az ezekhez kapcsolódó Versmondó Fórum.

al VlelrSl1ll Ir) IndllÍ) IR11\ 81 II

'-------'-----------=--'----'-------'----'---~--'----~~-~----~~---~

A véletlenül betérő vendég, ha nem hallott a Versmondók szerepe. A szépkorúak közül Mihályi Jánosné, aki auto-
költészetnapi versdélutánjáról, azt hihette, valamelyik didakta módon képezte magát a vers mondás gyönyörű
politikus sért épp kampánycsender, amiatt az a rengeteg útvesztőiben, nem azért lett Magiszter, mert zsűriszerepre
kamera és fotóriporter az Apáczai Kiadóban. Ma már vagy műsorvezetésre készülne. Viszont olyasvalamit
önmagában ez is győzelem, hogyaválasztások előtti képvisel, amit csak ritkán képesek adni emberek. Varázsol!
szombaton a média szinte valamennyi rangos képviselője Mások, mint Korhecz Imola, Dudás Dorottya vagy Wahl
eljött, hogy megnézze, hogyan ünnepelnek a Versmondók. László, sokszor, sok helyütt bizonyította, hogy birtokában
Volt is rá okuk, és garantáltan nem csalódtak. van annak a tudásnak, ami a hivatásos szakma felé vezető
úton elengedhetetlen. Most a címe t elismerésként kapták a
Idén első ízben avatott a Magyar Versmondók Egyesülete Magyar Versmondók Egyesületétől. A Magiszter Versmon-
lovagot, a Verskultúra Lovagját. Prof. Dr. Besenyei Lajos, dók a Kaleidoszkóp VersFesztiválon a hivatásos művészek
a Miskolci Egyetem leköszönő rektora nem pusztán szem- kategóriájában kapnak meghívást versenyezni.
tanúja volt, ahogya Kaleidoszkóp VersFesztivál elindult,
ahogy a Kaleidoszkóp Könyvsorozat életre kelt, vagy
ahogy az Egy Maszk drámaműhely, az Egyetemisták
Miskolci Amatőr Színjátszó Köre a régi egyeterni színját-
szó hagyományokat új köntösben, nagy szakmai háttérrel
hozta vissza a 21. század Miskolci Egyeternének életébe.
Szcrves alkotórésze lett ő maga is. Anyagi és erkölcsi
támogató, felelösségének teljes tudatában. A gálaesten,
amikor a díjat a közönség és a sajtó jelenlétében átvette,
újabb meglepetéssel rukkolt elő: bejelentette, hogy
közbenjárására az Oktatási újabb összeggel támogatja a
Kaleidoszkóp VersFesztivált. Lovagi hozzáállása mind a
szponzorok, mecénások, mind a cím odaítélőinek példa-
értékű. A Versmondók a maguk részéről ezt megfelelő
keretek között köszönték és köszönik meg. (Interjúnkat a
Verskultúra Lovagjával ebben alapszámban olvashatják.)

Magiszter Versmondó. Már ílyen cím is létezik. Azt az űrt

hivatott betölteni, ami a hivatásos előadóművész és a szó
pozitív értelmében vett amatőr versmondó között tátong.
Nevezetesen: egyre több azon versmondóink száma, akik
rendszeres meghívottjai közőnségtalálkozóknak, fel-
olvasóesteknek, akik pódiumi estekkel járják az országot,
műsorokat vezetnek, előadnak. Mindemellett nincs előadó­
művészi képesítés ük, és valljuk be, gyakran nincs is rá
szükség. Mert egész egyszeruen többségüknek más a

versmondó 21

Ha már a díjaknál tartunk. Idén az Északkelet-magyar-
országi Regionális Versmondó Egyesület Versgondnok
kitüntetését Turczi István író, költő, műfordító, a Parnasz-
szus főszerkesztője, a Magyar Írószövetség költői szak-
osztályának vezetője, a Pen Klub alelnöke kapta. Turczi
István, a Kaleidoszkóp VersFesztivál igazgatósági tagja
évek óta rendszeres résztvevője, szervezője, segítője a
Magyar Versmondók Egyesülete, és különösképp a mis-
kolci székhelyű tagszervezet eseményeinek, tevékeny-
ségének. Munkája nyomán számos költő, iró lépett az iro-
dalom nagyszínpadára, miután publikáltak a Kaleidoszkóp
Könyvsorozatban.
Turczi István
Balassa Bálint sírjánál,
az 1985-ik év karácsonyán
Egy ideje már itt állunk a míves vaskerítés
előtt, turisták, idetévedtek; otthontalanok.
Tél-ihlető hó hull, a kápolna tornyán
köd gubbaszt, s csak sejteni vélem:
az ott távol az Alacsony-Tátra.
A paplak felől végre hatalmas kulcs érkezik,
mögötte kendőbe bugyolált, szótalan nénike.
Akik belépünk, most mind egyedül vagyunk.
Megilletődött, feszületléptékű magány.
Tömjénillat, csontig hatoló hideg,
madár suhanása minden mozdulat.
Előbb az oltár, aztán a sírfelirat,
szinte hallom, a karcsú oszlopok izülete
mint ropog. A festett ablakokból behulló
reggeli fény szétmállik a szentképeken.
Mintha a fűles sapkába zárt gyermeki csend
visszhangozna. Tornyok tűszúrása, befagyott
tavak ezűstje, szivemig érő végtelen hó-ölelés.
Mintha régi karácsonyok tisztító fényessége.
Harangoznak. Katartikus rosszkedv fog el - -
Bár fölösleges, mégis az órámra nézek.
Alig két óra innen a magyar határ. ..
"Indulj, ha van hová menned. "
22 versmondó
Ki viszi át a szerelmet-díjat ítélt oda a Magyar Vers-
mondók Egyesülete Káelné Kovács Ritának is aki az
Északkelet-magyarországi Regionális Versmond6 Egye-
sület alelnökeként egy éve ténylegesen vezeti a szerve-
zetet: az Uni-Hotel igazgatójaként helyet biztosit az Egy
Maszk drámaműhelynek, az Egyetemisták Miskolci
Amatőr Színjátszó Körének, irányítja és szervezi a Vers-
Fesztivál előkészületeit, gondozza a könyvsorozatot.
Ki viszi át a szerelmet-díjat kapott Bella István Kossuth-
és József Attila-díjas költő is, aki betegsége miatt nem
tudott részt venni az ünnepségen. A díjat még kézbe
vehette, de már nem sokáig lehetett velünk. (Bella
Istvánra külön írással emlékezünk.)
És még egy újdonság. Hosszas előkészületi munka után
útjára indult a Versrádió, Magyarország első állandó, te-
matikus költészeti-versmondó adója (www.versradio.hu).
Az interaktív rádió beindítását a Versmondók a Költé-
szetnapi versdélutánra időzítette a kabinet, és visszaszám-
lálás után, ünnepélyes keretek között, Holics Szilvia mar-
ketingigazgató irányításával startolt az új weboldal. Ez
egyébként az ötödik internetes oldala a Magyar Vers-
mondók Egyesületének, amely ugyancsak a Vers Oldalai-
nak tagja. (A Versrádió bemutatkozó írását az előzőekben
olvashatják.)
Az esten felléptek a Magiszter Versmondók, A jelen-
lévőket Pataki András szervezési igazgató, Bartók László
elnök, Lutter Imre kreatív alelnök és Kárász Eszter színész
köszöntötte. A gála résztvevői voltak a Parnasszus költői:
Székely Szabolcs, Székelyhídi Zsolt és vezetőjük, Turczi
István, fellépett Huzella Péter zeneszerző-előadóművész
és a Kaleidoszkóp VersFesztivál díjazott versmondói. Kiss
László, az egyesület elnökhelyettese, alapító elnöke
örökös tiszteletbeli tagságáról vehetett át díszoklevelet.
A versdélután keretében találkozót szervezett az egyesület
a Kaleidoszkóp VersFesztivál, a Bajai Versművészeti
Szeminárium és a Színész- és Előadóművész-felkészítő
Műhely résztvevőinek. Kérésükre az egyesület biztosította
szállásukat a hétvégére.
Egyúttal a Magyar Versmondók Egyesülete ünnepi, éves
küldöttközgyűlést tartott. (Részletek: itt, a Versmondóban.)
A versdélutánt a Versmondók nagyszabású fogadással
zárták.
Magiszter Versmondók:
Domány Zoltán, Dudás Dorottya, Holics Szilvia, Horváth
Ildikó, Korhecz Imola, Mihályi Jánosné, Popper Ferenc,
Wahl László.
A versdélután partnerei voltak:
EconoConsult Kft.
Kondor Béla Közösségi Ház
Nemzeti Kulturális Alap
Ram-Bit Kft.
Versmondó folyóirat
Kézfogás Egyesületének elnökét, valamint Nagy Istvánt, aki a ma-
gyar-román találkozások lelke és last but not least Kiss
A "Költészet Tavasza" című versmondó verseny Zilahon
Lászlót, a Magyar Versmondók Egyesületének alapítóját,
néhány év alatt irodalmi-költészeti-müvészeti fesztivállá
elnökhelyettesét, aki a magyarországi Nemzeti Kulturális
teljesedett. A program lényege: két-három napon át irók-
Örökség Minisztériumának munkatársa.
költők, versmondók, tanárok és más jó szándékú iro-
A jelen kötet létrejöttéről legelőször 2005 áprilisában
dalom- és művészetbarátok találkoznak egymással...
Zilahon, az ötödik alkalommal megrendezett Költészet
Egymással - megosztva tudást, hitet, élményekkel hite-
Tavasza magyar nyelvű versmondó fesztiválon esett szó.
lesített érzelmi-szellemi produkciókat.
Ekkor a zilahi loan Sima kiállítási csarnokában diapozití-
vokon keresztül megismerkedhettünk Szentendre városá-
Jelentős programok sorára hívott bennünket a Szilágy
val, majd bemutatásra került egy festménykiállitás,
Megyei Hagyományőrző Művelődési Központ, az
valamint egy költői est. Kevés költő volt akkor jelen...
RMDSZ Zilah Városi Szervezete és a Pro Zilah Egyesület:
annyi, ahány ujj van kezeimen.
Kurcsis László győri grafikusművész tárlatát Szabó Attila
Éppen ezért, ebben a kötetben csak tíz költő szerepel: öt
nyitotta meg, elmélyült szakmai értékelést nyújtva a lelkes
Szilágy megyei román költő és öt magyar költő (két Szilágy
közönségnek. Ezt követően azt a kétnyelvű verseskötetet
megyei, három magyarországi). Tíz költő - annyi, ahány
mutatták be, amelynek összeállítását Cristián Contras
ujj van két kézen.
javaslatára az előző fesztivál költő résztvevőinek művei­
Öt román költő és öt magyar költő: megannyi jelképes
ből válogattak. Zece poeti - Tíz költő címmel.
kézfogás.
Számtalan kézfogásra került sor, számtalanszor koc-
*** cintották össze borospaharaikat a román és magyar
művészek, számtalan magyar és román vers elmondására
Vers, bor, kézfogások került sor az elmúlt esztendőkben - ezentúl még több vers-
Ezelőtt több mint 10 évvel kezdődött, a zilahi Emke háznál. re, még több borra és még több kézfogásra szomjazunk.
A magyar nyelvre fordított zilahi román költők talál- És mert Valentin Mcsesan költő nincs többé köztünk, és
kozóján vettem részt. Elsőrangú nézőközönség előtt jelen- verseit immár az angyalok recitálják. az ő soraiból
tek meg a következők: Valentin Mesesan, Daniel Hoblea, szeretnék idézni:
Daniel Sduca, Marcel Lucaeiu. Cristian Contras és a "Az ablakon keresztül beomlik az éj
vendéglátók részéről, Kerekes Edith, Szabo Vilmos és per- miként egy szemérmetlen gondolat
sze Szabó K. István, verseink fordítója, jelenleg székelv- a kocsmában a költők
udvarhelyi rendező. - a hold Virágzik szíveik alatt -
Az előadás, házi sütemények és finom sámsodi bor után szavaik mércéjét
elengedtük magunkat, és élveztük a jókedvet, a Gróf csillagos poharakban mérik
(Valentin Mesesan) sajátos vicceit, melyekben mindig órás bujaság után
Marie és János, valamint Ion és Marika jelennek meg. maghintett asszonyok
Az elkövetkező években a Szilágy Megyei Művelodési kifestett arcuk rejti ínségeik
Kiizpont, úgyszintén a zilahi Caiete Silvane Kiadó két amott egy szűrke sarokban
kollektív verskötetet adott ki. Az első a kétnyelvű (román és egy lelkiismeretes pók
magyar) ALB NEGRUlFEHÉR FEKETE, melyet 2003 számlálja lábait
novemberében a budapesti Román Kulturális Központban egy kéregető
is bemutattunk, a második a háromnyelvű (román, magyar csapzott kalapjában
és német) POEMEIVERSEKIGEDICHTE, mely több olvassa napsugara it... "
helyen került bemutatásra: 2004 júliusában a bécsi (Lehetséges kép)
Román Kulturális Kiizpontban, szeptemberben Győr Cristian Contras
városának Polgármesteri Hivatalában.
Intézetünk minden évben megrendezi Zilahon a A tíz költő névsora következzék:
Költészet Tavasza elnevezésű fesztivált. Ez alkalmakkal Daniel Hoblea
kitűnő képzáművészeket és kultúrembereket ismerhettünk B. Simon György
meg, akik értékükkel nemcsak hogy gazdagították Szilágy Marcel Lucaeiu
megye művészeti életét, hanem abban is segítségünkre Devecseri Zoltán
voltak, hogy verseinket és mondanivalónkat Magyar- Ion Pitoiu Dragomir
országon is hallathassuk. Így sikerült közelebbről is megis- Gujás Márta
mernünk a kapuvári Devecseri Zoltán, a szentendrei Gujás Daniel Sauca
Márta, Hatházi Áron és a gyulai Ujházi Ferenc költőket; a Simone Györfi
győri Borbély Károly és a szentendrei Krisboi Tibor Viore Tautan
képzőművészeket Popper Ferencet, a Magyar Versmondók t Újházy László

versmondó 23
Tisztelettel emlékeztünk a néhány héttel korábban elhunyt
Újházy Lászlóra, aki érett költőként búcsúzott költőtár­
saitól és a versbarátoktól- bárcsak marasztalhattuk volna.
A verskötet gazdagsága remélhetően az idén meghívott
győri irodalmárok körének is biztatás t nyújt. ...
Pátkai Tivadar
Szerenád
ablakod alatt
ácsorgó dal vagyok
Magyarország
kék hegedűjén
törékeny
tavaszi égben
kalász hegedűjén
pengő
tücskös levegőben
orsók hegedűjén
könnyő
fonál-fényben
fűst hegedűjén
pisló
pályaudvari csöndben
ablakom alatt
ácsorgó dal vagy
Magyarország
L hogy a világ tündér-változatok műhelye, lehull róla a bék-
A győri Műhely alkotói közül ezúttal Pátkai Tivadar,
Borbély János és virtuálisan, verseivel - Villányi László
főszerkesztő szerepeltek. A Hazánk Kiadót a főszerkesztő
Szabó József mutatta be.
A Költészet Tavasza fő programja mégiscsak a szom-
bati versmondó verseny volt, melyet Szilágy megyei
középiskolások számára rendeztek, tizenhét résztvevővel.
*
Verset olvasni: gyángyszemet fűzni a Múzsák nyakláncába
Elhangzott a "Költészet Tavasza" versmondó versenyen
megnyitóján, Zilah on.
Az embert megigézi az örökkévalóság, s ezt kérdezzük
magunktól: "jöldi vendégeskedésűnk"során vajon vissz-
hangot vernek-e tetteink? Hallják-e nevünket idegenek, ha
már rég nem leszünk? Tudják-e majd, kik voltunk, s mily
lángolón szerettünk?
Az emberi lét szomorú igazság, hisz feloldhatatlan
ellentétek szövevényéből áll: nappalból és éjszakából,
boldogságból és szenvedésből, jóból és rosszból! Még
abban sem vagyunk biztosak, hogy az egyik felűlkereked­
het a másikon, hogya jó legyőzi-e a gonoszt, vagy az
öröm a fájdalmat. Világunk egyre embertelenebbé válik.
Az ember magányosnak érzi magát, mivel kívül rekedt a
természeten, és elveszítette a természettel való érzelmi
azonosságát. A mennydörgés többé már nem a haragvó
isten hangja, a villámlás nem az Ő bosszúálló nyila. A
folyóban nem énekelnek a nimfák, a fa már nem az ember
24 versmondó
életforrása, a kígyó nem a bölcsesség megtestesítője, a
hegyi barlangban már nem laknak hatalmas démonok.
Nem szólnak az emberhez a kövek, a szellem szárnyai
összetörtek, a lárma megöli a gondolatot, minden meg-
fosztatott önnön misztériumátol, semmi sem szent. többé.
Az élet csatatér. Mindig is az volt, és az is marad, és ha
nem lenne így, az a létezés végét jelentené.
Emberi létünknek elengedhetetlen szüksége van olyan
általános ideákra és meggyőződésekre, melyek értelmet
generálnak életünknek, és lehetővé teszik számunkra, hogy
az univerzumban megtaláljuk helyünket. Meg kell tehát
keressük azokat a kérdéseket, amelyek utatjelölnek ki szá-
munkra, ahhoz, hogy elgondolhatóvá váljék az, amit
.Jétként " definiálunk.
Emberi létünk gigászi palletáján rálelünk azokra a
kérdésekre, amelyek elvezetnek a művészethez, jelen eset-
ben a költészethez.
A költészet szellemiségünkfontos alkotóeleme, tág teret
nyújt a személyiség kibontakozására. lehetővé teszi szá-
munkra, hogy kimondjuk a kimondhatatlant, kiszabadít a
sztereotípiák börtönéből.
"Nem az égboltozat térségét kutatom, nem csillagtávolsá-
gokat mérek, nem aföld nehézkedés i viszonya iránt érdek-
lődöm: én vagyok kutatásaim tárgya, én, az emlékező, én,
a lélek" - írja Szent Agoston.
Minden ember csak a saját űrjében kuporog, az Eggyel
társalog, de mihelyt formálni kezdi önmagát, felismeri,
lyó, misztériumokat celebrál.
A költészet teremtette világoktól igazából nem is válaszo-
kat várunk, hanem csak megbízható jeleket, amely
mérhetetlen szenvedéseink kútfője. A vers az örökké-
valóság metafizikai rejtélyét boncolgatja, a megismerés
elixirje felé tör utat, s olyan kérdéseket/lehetséges vála-
szokat realizál bennünk, amelytől elmélyedünk és meg-
fulladunk önnön bölcsességünkben.
A vers nem más, mint az önmagát Idmondó értelem
felett érzett öröm. Az a hiperreális tér, ahova a szavak di-
gitalizált hálózata nem elegendő. Olyan, mint egy véges
gömb, amely folytonosan tágul a végtelen térben,
tágulásával mind nagyobb és nagyobb zónákat hódít meg
az ismeretlen dolgok birodalmából.
Verset olvasni annyit jelent, mint egy újabb gyöngyszemet
fűzni a Múzsák nyakláncába. Kívánom, hogy az itt
elhangzó versek ilyen gyöngyszemek legyenek.
Lakatos István
A verseny hagyományához híven egy kiemelt klasszikus
verse szerepelt kötelezőként, ezúttal Dsida Jenő versei
közül választhattak a diákok, a szabadon választott mű
pedig valamelyik ma élő erdélyi költő alkotása lehetett.
Az előadók többsége a versválasztással jól élt, jó hatást
téve a hallgatóságra, s természetesen a Kiss László vezette
zsűrire.
 Talán csak annyit említünk negatívumként, hogy Dsida
Borbély János Jenő kitűnő hosszúverséből nem volt szerenesés rész-
leteket előadni. A szabadon választott költők se ma élők
Parázsfények voltak többnyire, noha ez bocsánatos "vétek", főként ha
cigarettaparázs fényben Áprily Lajos, Hervay Gizella, Szilágyi Domokos szintű
visszavillan arcom: alkotók szerepelhettek, valóban élő és maradandó
kolyokkoraból rámaradt művekkel.

emlék-csuha kemencemeleg A versenynek nem lehet mindenki győztese, de igenis

későbbről: üveg medocnoir valamennyien nyertesei voltak a résztvevők: a helyi, a
zöld damaszt asztalon budapesti, a győri támogatók jóvoltából senki sem tért
vagy önnön arca valami haza könyvjutalom nélkül. Kiss László zsűrielnök szak-
véletlen tükörből épp mai tanácsokkal látta el a versmondókat, megköszönte a
megőrizni készül egy mondatom felkészítő tanárok munkáját, és a legjobban szereplő
versenyzőket meghívta Győrbe, az ősszel megrendezendő
töredezett szíjon rozsdás csat nemzetközi Radnóti Miklós Versmondó Versenyre.
milyen időt mérhetne még Devecseri Zoltán
ez a szép nevű poveda óra?
zsellér-kort baka-kort:
Lvov káposztásgödrének telét?
eltűnt feleség árvájának
lemenő-felkelő napjait?
apám
előző álom: hamvasztás iszonya
milyen az milyen az?

rígatom Atlantiszt
merüljön fölfelé
tornyaival böködve
a hold apály-szívét
haját bontsa meg újra
Mézes Annus becézzen
még madonna Márta

fogadott apám N. N.
vagy Yoric:k Pista
mennék utánad
gyalogút vezet Normandiába
folyók nevét odáig felsorolom
ezüst köröket írhatnak fölém szuperszonikus
repülőgépek hírt a tanyáról egyik se hoz
súlyától letörne szárnyuk
kertben október-ország körtét érlel
egyetlen körte íz ... hol van hol van?
többé gyermekkorod neked se
táviratozhat
rígatom Atlantiszt merüljön fölfelé

apám és fogadott apám

május október halottai
enni adtatok verset adtatok
pannon égbolt: szétfoszlott szivárvány
ködből kés pendül: tanllltam megtanultam?
Költészet Tavasza Zilahon
most elkezdődhet a vers Magyar és román költők találkozójára, kiállításmeg-
reményfutama nyitóra, illetve szavalóversenyre került sor az elmúlt hét
fut rajtnál a célszalagot végén Zilahon. A háromnapos rendezvénysorozat mintegy
á~zakíNaflltegyedül előfutára volt az e hét végén sorra kerülö, szintén három
meghajolt szívét napon át tartó fontos eseménynek, amelyen a költészet,
akarja hallani: él él illetve a magyar nyelv napját ünneplik a Szilágy megyei
parázsfényben villan városban.
arcom arcotok A vers, a kultúra ünnepévé fejlődött az elmúlt hét végén
Zilahon megtartott rendezvénysorozat. Tíz évvel ezelőtt

versmondó 25
Fejér László újságíró kezdeményezte a szilágysági magyar
és román költők találkozóját, amely egy pohár jó bor mel-
lett kitűnő alkalmat nyújtott az ismerkedésre, közeledésre.
Azóta szélesedett a kapcsolat és magyarországi költők is
bekapesolódtak. Hatodik éve pedig a Költészet Tavasza
címmel szavalóversenyt is rendeznek ilyenkor. A rendez-
vény a Szilágy Megyei Hagyományőrző Központnak, a
Pro Zilah Egyesületnek, illetve az RMDSZ városi szerve-
zetének köszönhető.
A Költészet Tavasza pénteken délután kezdődött a
megyei múzeum képtárában, a Sima-házban, Kurcsics
László győri grafikus kiállításának megnyitójával. Ekkor
ismertette Fejér László a Szabó Vilmos festő életművéből
válogatott albumot is, illetve az erre az alkalomra meg-
jelentetett antológiát, amely öt magyar és öt szilágysági
Szilágyi Domokos
A festő halála
te is megszöktél ecsetek
szinekfények vásznak elől
amint tárggyá váltál
alakjuk vesztik számodra a tárgyak
idomtalan idomok
suhannak kilobbant szemed előtt
üres nyomod kong az utcakövön
barátod az árnyéko knak előreköszön
keresd majdföl afestők külön poklát
adj enni az éhenhalt Derkovitsnak
megmosdatnak
talán zene is szól majd
anyókák mondják: milyen szép temetés
adjon az Isten nekünk is ilyet
kislányok tág szemében könny leszel
asszonyok arcán riadt rémület leszel
egy darabig még szerves fájdalom leszel
hát hadd gyászoljuk egy percig halálodban halálunk
jó most sírni egy kicsit
és aztán jó elfeledni a halált
a tieddel a magunkét is
és jó újra fölfedezni az életet
a magunkéval a tied is
a fényt amelyet számunkra loptál
a színt amelyet számunkra loptál
a mozdulatot amelyet számunkra loptál
a mosolyt amelyet számunkra loptál
a mámort amelyet számunkra loptál
a józanságot amelyet számunkra loptál
az igent amelyet számunkra loptál
a nemet amelyet számunkra loptál
a hitet amelyet számunkra loptál
(hiszen Prométheusz vagy te is)
boldog orgazdák hadd vegyük át
s a vágyat kiszólni ki-nem-szólt szavaid
lépni lépetlen-maradt lépéseid
mosolyogni kialudt mosolyaid
s oly súlyos életűvé válni mint te
hiszen
halál után már haláltalan az ember
26 versmondó
B. Simon György
Volt nincs nem lesz
esténként a csendet hallgatod
talán újra megszólal tegnapod
de az őszirózsák elhallgattak
vak éj - köpenyben télmadarak -
igen a forradalm ira préselt őszirózsák:
egy szorgalmas gyűjteménybe rakták
s te csak hallgatod a csöndet
de nincsenek már gerincroppantó
békeévek csak csönd -
sötét köpenyében huszár vágtat...
az égre hintett galambok
ágaikat máglyára hordták
román költő verseit tartalmazza. A kétnyelvű kötet
fordítása Simone Györfi munkája. Ezt követte a tíz költő
bemutatkozása, a beszélgetések, versek felolvasása - ter-
mészetesen mindez két nyelven, hiszen a győri, kapuvári,
illetve szentendrei vendégek nem beszélik a román nyelvet.
Szombaton délelőtt kezdődött a szavalóverseny, amely-
re 17 középiskolás diák nevezett be. A pártatlanságot Kiss
László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnök-
helyettese és Nagy István, az MVE Budapesti Egyesüle-
tének képviselője biztosították, de ők már szilágyságiaknak
számítanak, hiszen minden jelentős rendezvényünkre
eljönnek a testvérváros, Szentendre küldöttségével együtt.
A versmondók megítélésében részt vállalt Bíró Péter, Győr
művelődési folyóirata, a Műhely szerkesztője is, valamint
Szabó József, a Hazánk Könyvkiadó igazgatója.
A szavalóverseny a kötelező Dsida Jenő-művel
kezdődött, majd a szabadon választott verseket kizárólag
erdélyi magyar költők műveibőllehetett válogatni. Amint
értékelő szavaiban Kiss László megjegyezte: "fontos,
hogy a kortárs erdélyi irodalom, Szilágyi Domokos,
Hervay Gizella és a többiek is bekerüljenek az egyetemes
magyar irodalmi köztudatba",
Az első díjat Szegedi Zita, a Tanítóképző XI. osztályos
diákja kapta, akit egyúttal meghívtak a magyar nyelvterület
egyik legrangosabb szavalóversenyére, a Győrben ősszel
sorra kerülő Radnóti Miklós Szavalóversenyre. Második
lett Berki Anikó, a "Silvania" fő gimnázium kilencedikes
diákja, harmadik díjat Mike Ágnes szilágysomlyói diák
kapta. Ezenkívül még kilenc különdíjat adtak át.
A kulturális hétvége vasárnap délután a Kálvineumban
fejeződött be aTerbete néptánccsoport előadásával, szá-
mukra a jól ismert Szilágyi Pityu és zenekara húzta a
ropogós talpalávalót. A táncok közötti szünetekben a ma-
gyar nóta aratott nagy sikert Fekete Orsolya, Galis Lore-
dana, illetve Kovács Tibi előadásában.
Ezzel kezdődött Zilahon a vers ünnepe, amely a
hétvégén folytatódott, hiszen az Erdélyi Anyanyelvápolók
Egyesülete Zilahon tartja meg a Magyar Nyelv Napjainak
rendezvényeit. A háromnapos programban nem csak
tanácskozás, hanem anyanyelvi vetélkedők is lesznek az
ország magyar lakta megyéinek diákjai számára.
Józsa László
 A Magyar Versmondók Egyesülete
az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület
és a Budapesti és Közép-magyarországi Versmondó Egyesület szervezésében
meghirdeti
•
A 8. KALEIDOSZKÓP NEMZETKÖZI VERSFESZTIVÁL
szinpadi versenykategóriáit.
Pódiumművészeti szemle és minősítő fesztivál külföldi
vendégszerepléssel!
A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európa
legnagyobb kőltészeti és pódiumművészeti seregszemléje,
ahol a vers valamennyi írott és színpadi formája bemu-
tatkozik. Az egyhetes versenysorozaton hivatásos és nem
hivatásos versmondók, színészek és előadóművészek a
tévéképernyőn, külön kategóriában mérhetik össze tudá-
sukat, tehetségüket.
A versenyek felmenő rendszerűek, az első öt napon
versenyzők közül a legjobbak továbbjutnak a döntőre. A
versenyprogramok közönség előtt zajlanak, bizonyos
előadások a fesztiválprogramban is helyet kapnak. A
Kaleidoszkóp minősítő fesztivál: a Magyar Szín-Játékos
Szövetség a produkciókat és az előadókat kérésükre mi-
nősíti. A zsűri pódiumművészeti szemlét tart a fesztiválon:
a Magyar Versmondók Egyesülete fölvállalja a legjobb
előadások népszerűsítését, kiajánlását. A 4 millió forint
összdíjazású versenyek legjobbjait a rangos Kaleidosz-
kóp-díjak mellett svédországi, finnországi, valamint erdé-
lyi vendégszereplés várja.
A fesztivál idöpontja: 2006. október 7-14.
A színpadi versenyek helyszíne: Merlin Színház,
Budapest.
SZíNPADI VERSENYKATEGÓRIÁK
Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon
Nevezhet minden, 12. életévét betöltött, nem hivatásos
versmondó, két verssel, melyek közül az egyik a felsorolt
évfordulós klasszikusok valamelyikének egy költeménye,
a másik egy szabadon választott kortárs költő verse (aján-
lott kortársak listája a VersFesztivál honlapján, segéd-
anyagok címen).
Választható évfordulós klasszikus költők:
Kosztolányi Dezső, Kondor Béla, Pilinszky János, Zelk
Zoltán, Ratkó József, Vas István, Nemes Nagy Ágnes.
VersZenei Fesztivál
Énekelt és megzenésített versek versenye
Bármely (szabadon választott) énekelt vagy megzenésített
vers, zenekari kísérettel vagy anélkül. A dalok száma az
clődöntőkön nincs korlátozva. Hivatásos és nem hivatásos
előadók, zenekarok, egyűttesek is versenyezhetnek.
Megfelelő számú jelentkező esetében önálló kategóriában
indulnak a Tinódi Lantos Sebestyén műveit feldolgozó
vagy a műfajnak megfelelő egyéb repertoárral induló
előadók; valamint az utcazenei együttesek és előadók.
Pódiumi Estek Fesztiválja
A Fesztiváligazgatóság külön kategóriákat hirdet hivatá-
sos és nem hivatásos versmondók, színjátszók és művészek
számára.
Nem hivatásos művészek nevezhetnek az alábbi
kategóriákban:
Előadóest
I-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyar
versek vagy prózák szerepelnek (maximum 40 percben).
Monodráma
maximum 30 percben.
Performance
egy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákra
épülő, rendhagyó előadás (maximum 30 percben).
Mozgásszinházi előadás
versekre vagy prózákra épülő koreográfia (maximum 30
percben).
Műhelyprodukciák
nyári táborokban, szemináriumokban, műhelyekben
készült vers- vagy prózaprodukciók, előadások (maximum
30 percben).
Pilinszky János
Könyörgés
Tág szemmel már csak engemet figyel.
mint néma tó a néma csillagot.
nem mer beszélni, szólni hozzám, mégis
ha megölném is. hinné: jó vagyok.
Szegényt, csak egyszer tudnám még szeretni!
az övé lenni, ha nem is egészen;
megváltanám egy futó. tiszta csókkal,
hisz egyek voltunk rég a drága mélyben.
Csak egyszer engedd még magamhoz vonnom,
éreznem újra félszeg, gyenge vállát,
irgalmazz meg szegénynek és nekem.
szivemben nincs már más, mint durva dárdák.
Szerelm em, lásd meg ősz haját a szélben,
kis békezászló, oltalmat keres,
oldj fel maró, magányos bánatombol,
ha senkiért, az anyámért szeress.
versmondó 27

Emlékestek
versösszeállítások, drámajátékok Bartók Béla 125. szüle-
tési évfordulója, vagy az 1956-os forradalom és szabad-
ságharc évfordulója kapcsán (maximum 30 percben).
Utcaszínházi előadások
kocsmadarabok, népi vagy népies játékok, pajzán előadá­
sok (maximum 30 percben).
Monológok, szindarabrészletek, egypercesek, egyéb
prozádiák szinpadra adaptálva
A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem halad-
hatja meg a 40 perces időtartamot, egyéni prózai produk-
ciókban, a monológok kategóriájában formától függet-
lenül az öt percet.
Kalliopé Szinpada
Nem hivatásos előadók és társulatok esetében az elmúlt év
legjobb produkcióit a Magyar Versmondók Egyesülete és
a Magyar Szín-Játékos Szövetség meghívja versenyezni.
Kategóriájuk neve: Kalliopé Színpada. Itt kap helyet a
Magyar Szín-Játékos Szövetség szervezésében a Magyar
Művek Szemléje is (felhívás a következő oldalon).
Hivatásos művészek nevezhetnek az alábbi
kategóriákban:
Előadóest
l-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyar
versek vagy prózák szerepelnek.
Monodráma
maximum 30 percben.
Performance
egy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákra
épülő, rendhagyó előadás.
28 versmondó
Hivatásos előadónak tekintjük azokat a művészeket,
akik:
• a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai vagy
musicalszínész szakán végeztek,
• közép- vagy felsőfokú vers- és prózamondó, illetve
előadóművész képesítéssel rendelkeznek,
• akiket a Magyar Versmondók Egyesülete Magiszter
Versmondó címmel tüntetett ki,
• valamint azokat, akik ugyan a fenti feltételeken kívül
esnek, de legalább egy évtizede bizonyíthatóan
hivatásszerűen foglalkoznak vers- és prózamondás-
sai (színházakban, televízióban, rádióban, önálló
esteken vagy egyéb fellépéseken).
A VersFesztiválról televíziós és rádiós felvétel készül, a
döntőbe jutottak előadását a Magyar Rádió rögzíti. A ran-
gos Kaleidoszkóp-díjak mellett a legjobbakat külföldi
vendégszerepléssel, irodalmi utazásokkal, képzőművé­
szeti alkotásokkal, folyóirat-előfizetésekkel, könyvjutal-
makkal és szakmai továbbképzésekkel jutalmazzuk.
A Kaleidoszkóp VersFesztivál saját honlapja interaktív
módon, közvetítéssel, segédanyagokkal, fórummal, élő
beszélgetésekkel segíti a versenyzőket a felkészülésben,
és minden információt, programot naprakészen tartalmaz.
Az irodalmi terasz címe: www.versfesztival.hu
A fesztivál társadalmi fővédnöke:
dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgánnestere.
Fesztiváligazgató:
Lutter Imre előadóművész, a Magyar Versmondók
Egyesületének kreatív alelnöke.
Jelentkezési határidő: 2006. szeptember 20.
Jelentkezési díj:
2500 Ft/fő/kategória, a jelentkezési díj tartalmazza a szál-
lást (a versenynap éjszakájára).
Jelentkezési cím:
Káelné Kovács Rita, Miskolci Egyetem, Uni-Hotel
3515 Miskolc-Egyetemváros,
vagy elektronikusan
nem hivatásos versenyzők
a jelentkezo@versfesztivaLhu címen
(a jelentkezési lap letölthető vagy automatikusan beküld-
hető a VersFesztivál honlapján),
hivatásos művészek versenyére
a versenyzo@versfesztival.hu címen
(a jelentkezési lap letölthető vagy automatikusan beküld-
hető a VersFesztivál honlapján).
További információ: 06 (30) 619-8634
"Térjen, térj be egy versre!"
Az idei fesztivált Bella István Kossuth-díjas költő,
fövédnök emlékére ajánljuk.
 Magyar Művek Szemléje Uray György emlékére
a Kaleidoszkóp VersFesztiválon
A Magyar Szin-Játékos Szövetség - a Magyar Versmondók Egyesületével - ötödik alkalommal hirdeti meg
a Magyar Művek Szemléjét, a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál keretében.
A szemle időpontja: 2006. október 8-12.
Helyszíne a fesztiválnak otthont adó fővárosi Merlin Színház
(az előadásokra öt napon át, 14 és 19 óra között kerül sor a színház- és a kamarateremben).
A Magyar Művek Szemléjére magyar szerzők színművéből vagy magyar szerzők prózai,
illetve verses művei alapján készült előadásokat várunk műfaj, létszám és játékidő megkötése nélkül.
Jelentkezhet bármely nem hivatásos színjátszó-, bábos- vagy mozgásszínházi együttes
(gyermekszínjátszó csoportokat nem áll módunkban fogadni).
Az előadások bemutatására korlátozott idő áll rendelkezésünkre.
Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a Magyar Szín-Játékos Szövetség tagegyesületei, illetve azok,
akik jelentkezésükhőz valamilyen referenciaanyagot (ajánlás, megjelent kritika, videofelvétel) mellékelnek.
Az előadásokat a Magyar Szín-Játékos Szövetség által felkért szakértők minősítik és értékelik.
A Magyar Művek Szemiéjén legjobbnak ítélt előadás részt vesz a Kalliopé Színpad értékelésében, ahol az elmúlt
év (magyar szerzők műveiből készült) aranyminősítéses produkciói kerülnek bemutatásra és díjazásra.
A díjak
belföldi wellnesshétvége a produkció résztvevőinek, legjobb rendezésért vagy szerepért járó díj képzőművészeti
alkotások, könyvkülönlegességek, folyóirat-előfizetések, részvétel a nyári verstáborokban, szemináriumokban,
fellépési lehetőség és médiapromóció.
Részvételi díj: a Kaleidoszkóp Fesztivál többi kategóriájához hasonlóan 2500 Ft/fő,
amely tartalmazza a szállást és az étkezést, valamint a fesztivál programjain való részvételt
(csekket a jelentkezés elfogadása után küldünk).
Jelentkezési határidő: 2006. szeptember 15.
Cím: Magyar Szin-Játékos Szövetség, 1239 Budapest, Vecsés út 31.
Email: nal@mail.datanet.hu
További információ: Nagy András Lászlótól 06 (30) 907-3577
vagy Balogh Ferenctől.
Kérjük, jelentkezésükhöz - a készülő műsorftizet számára - mellékeljenek (lehetőleg e-mail-ben) 5-6 soros
ismertetéseket az együttesről, a bemutatásra szánt produkcióról, szereposztásos színlapot, valamint fotókat.
www.versfesztival.hu

---~----------------------- ---------------
Gujás Márta Simone Györji
Úton (hajnalban)
Szivembe mélyen eltemetve
hajnalban,
Hangod zenéje muzsikál.
Élsz-e még, kedves? szabadon járják reményeink az utcát,
S vajon szép-e még a táj? feltartóztathatatlanul,
Hol boldog voltam, az aligfelsejlő álom
S ahol szépnek találtál titokzatos burkolatában
Engem is
Hisz sziveddel néztél, hajnalban,
Mint én tettem ébren habár őzikeszemmel,
S ha alszom is minden lépésnél várnak rád csodák
Arcod már régen elmosódott, s a véletlenül arra tévedő
Múlttá váltak képek, illatok járókelő statiszta csupán

Csillagporos ködfátyol/al kéne a percek pantomimjában

Letakarni mindent,
Mi szép volt, hajnalban
S egykor izgatott. boldogan virraszt a költő
Beleveszve az őszi tájba az újjászületendő nap
Illetlenség érezni perzselő nyarat, ártatlanságában
Ha úgy tetszik, eltakarom a
Fejem búbján incselkedő havat.
I -

versmondó 29
 "Lélektől
Siklósi Irodalmi Gyermekfesztivál
2006. március 17-18.
Kicsik, még kisebbek, édesek, aranyosak, mind képvisel-
tették magukat e versenyen. Az ország határain belülről
- Kelet-, Nyugat-, Észak-, Közép- és határokon túlról -
Felvidék, Vajdaság, Erdély, Kárpátalja - mind érkeztek
gyerekek. Első este egy kedves műsort adtak elő a siklósi
Batthyány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti
Általános Iskola tanulói, hallhattuk Inhoff Ede trombita-
művészt is, miután megtekintettük a siklósi várat és a
mária gyűdi csodálatos templomot a hegyoldalban. A gye-
rekeknek a .Jiazaszeretet" témakőrből kellett verset válasz-
taniuk. Az anyagokkal nem is volt gond, a beszéddel annál
inkább. Bár óriási élmény volt hallgatni a különböző táj-
egységek nyelvezetét, nem éreztem a tudatos művészi
A Helikon lángj a
A helikoni láng meggyújtásával vette kezdetét 2006.
április 27-28-29-i a háromnapos keszthelyi Újkori
Középiskolás Helikoni Ünnepségek nagyszabású ren-
dezvénysorozata.
A Balaton fővárosának vezető képviselői 27-én délelőtt
a Festetics-kastély parkjában megkoszorúzták a kulturális
seregszemle életre hívójának, Festetics Györgynek a szob-
rát, majd a Helikoni Emlékműnél folytatódott az ünnepség.
- Bízom benne, hogy a nagy hagyornányú Helikoni
Ünnepségeket minden keszthelyi magáénak érzi - mondta
ünnepi köszöntőjében Mohácsi József polgármester.
Nagyné Varga Melinda, a kultuszminisztérium köz-
művelődési főosztályvezetője köszöntőjében úgy fogal-
mazott: a következő három napon szívesen forgatná vissza
az idő kerekét, szívesen lenne dunántúli kőzépiskolás és
venne részt most a kilenc helyszínen rendezett, reggeltől
estig tartó versenyprogramban, a színpadi előadásokban, a
versenyfilmek és videók premierjében, a képzőművészeti
bemutatókban.
Zelk Zoltán: Tizennégy sor
Hogy ifjú tested átsüt a halálon,
másfélezer magányos éjszakámon,
hogy vakmerőn és jogtalan szeretlek,
hogy árvaságom ablakát beverted,
hogy lelkem fölvérzi a hulló ablak,
hogy a temetők rám ujjal mutatnak,
hogy vén szememben nincs egyéb dicsőség,
nincs más erény már, csak az ifju szépség,
hogy gyűretlen hasad, tündöklő térded
napkeltét lesik a didergő éjek,
hogy nyitott szemmel alszom, mint a holtak,
mert arcod fénye nem szűnikfölöttem,
s kiver a boldogság, mint a verejték-
oly gyönyörű! oly elviselhetetlen!
30 versmondó
lélekig"
beszédre való tanulás/tanítás folyamatát az előadásokban.
Hangerő, artikulációlll Összességében egy "érzelem- és
értelemdús" nap részesei lehettünk, ahol agyerekekből
még szivből szól a hazaszeretet, vagy csak egyszerűen a
szeretet hangja. Nekem többször könnyes lett a szemem, de
ezek a könnyek örömkönnyek voltak ... kell ennél több?
A zsűri tagjai:
B. Aradi Éva igazgató, Kazinczy-díjas
Bauer Nóra, a NKÖM főtanácsosa
Vajda Márta színművész
Dudás Dorottya Radnóti-díjas, Magiszter versmondó
Dudás Dorottya
A kulturális seregszemlét, az eredeti kezdeményezés gon-
dolatának megfelelően, valamennyi dunántúli középiskola
művészetekben jeleskedő 3800 tanulója számára rendez-
ték. Több száz fiatal érkezett Keszthelyre Németország-
ból, Hollandiából, Csehországból, Lengyelországból. A
részt vevők folyamatosan növekvő száma igazolta, hogy
igény van erre a találkozóra, mivel a középiskolák zöme
tudatosan készítette fel diákjait a helikoni szereplésre.
Az idei vers- és prózamondó verseny szereplőit, a közel
száz diákot Bayer Anna pedagógus, Kiss László, Radnóti-
díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének
elnökhelyettese és Szilágyi Tibor színmüvész- aki egyben
a zsűrielnöki tisztet is betöltötte - értékelte.
Fődíj
Árvai Péter, Szabadhegyi Oktatási Központ Magyar-
Német Óvoda, Ált. Iskola és Gimnázium, Győr.
Arany oklevél
l. Szakács Zsuzsanna, Nagyboldogasszony
R. K. Gimnázium, Kaposvár
2. Németh Henrietta, Jókai Mór Közgazdasági
Szakközépiskola és Leánykollégium, Pápa
3. Margo Orsolya, Krúdy Gyula Középiskola, Győr
4. Batthyányi-Nagy Annamária, Bánki Donát Szakképző
Iskola és Kollégium, Ajka
5. Kiss Gábriel, Bárdos László Gimnázium, Tatabánya
6. Stelly Zsófia, PTE Babits Mihály Gyakorló
Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs
7. Horváth János, Szent István Gimnázium, Esztergom
8. Hutvágner Éva, Széchenyi István Gimnázium,
Dunaújváros
Ezüst oklevél
1. Áldozó Krisztián, Ciszterci Rend Nagy Lajos
Gimnázium, Pécs
2. Szakács László, KMÖ Eötvös József Gimnázium
és Kollégium, Tatabánya
3. Takács Roland, Petőfi Sándor Gimnázium és
Szakközépiskola, Pápa
4. Jámbor Aliz, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
5. Becsei Tamás, PTE Babits Mihály Gyakorló
Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs
6. Bazsó Adrienn, Batthyány Lajos Gimnázium és Eü.
SZKI, Nagykanizsa
7. Németh András, Lovassy László Gimnázium,
Veszprém
8. Bajgár Ramóna, Dr. Mező Ferenc Gimnázium
és Közgazdasági SZKI, Nagykanizsa
9. Longauer Dóra, Apáczai Nevelési és Általános Műv.
Központ, Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs
Szükség van a Jó Szóra
Tizedik alkalommal rendezték meg a Dobré slovo - Jó Szó
versenyt Komáromban.
- Milyen gondolat vezérelte a verseny elindítását?
- A szlovákiai magyar tannyelvű iskolákban a szlovák
nyelv és irodalom tanítása fontos. Elképzelhetetlen az iro-
dalom, a kultúra és a művészetek ismerete nélkü!. Ezért a
verseny fő célja az, hogy fejlesszük diákjaink szókincsét,
nyelvi és kommunikációs készségét, megszerettessük
velük egy másik nép irodalmát és kultúráját, valamint
lehetőséget adjunk azoknak a tanulóknak, akik szívesen
szerepelnek nagyközönség előtt.
- Hogyan indult s miként bővült a rendezvény?
- A verseny az elmúlt évek során a szlovákiai magyar
diákok részére indított helyi kezdeményezésből több járás
iskoláit megmozgató rendezvénnyé nőtte ki magát. A
kerületi megmérettetésnek immár hagyományosan a Selye
János Gimnázium ad otthont, ahol a Komáromi, Lévai,
Érsekújvári, Vágsellyei és Nyitrai járás győztesei vehet-
nek részt.
A vers- és prózamondó versenybe az alapiskolák felső
tagozatosai, valamint a nyolcéves gimnáziumok alsó
tagozatos diákjai kapcsolódhatnak be.
I. kategória - versmondás - 5., 6. osztály - prímó,
sekundó.
Il. kategória - próza 5., 6. osztály - prímó, sekundó.
Ill. kategória - versmondás - 7., 8., 9. osztály - terció,
kvartó, kvintó.
lY. kategória - próza 7., 8., 9. osztály - terció, kvartó,
kvintó.
A rendezvény akkor vált nemzetközivé, amikor a szerve-
zők nemcsak a szlovákiai magyar fiataloknak akartak
szereplési lehetőséget adni, hanem megszólítottak olyan
nemzetiségi iskolákat is Magyarországon, ahol oktatják a
szlovák nyelvet.
10. Bogdán Norbert, Toldi Ltp-i Általános Iskola és
Gimnázium, Kaposvár
Bronz oklevél
l. Keczer Ibolya, Széchenyi István Gimnázium
és SZKI, Pécs
2. Fekete Ildikó, Krúdy Gyula Középiskola, Győr
3. Tischler Fruzsina, Vetési Albert Gimnázium,
Veszprém
4. Fullár Fanni, Bibó AGSZ, Hévíz
5. Bognár Veronika, Bibó AGSZ, Hévíz
6. Balogh Éva, Csány László Közgazdasági SZKl,
Zalaegerszeg
7. Horváth István, Asbóth Térségi Középiskola
Nagyváthy János Tagintézmény, Keszthely
8. Bókkon Tímea, Vajda János Gimnázium, Keszthely
9. Koloszár Csaba, VSZK, Keszthely
-KL-
- Változtak-e ezzel a verseny szabályai?
- Igen, mivel a magyarországi szlovák tanítási nyelvü
iskolák diákjai lettek az Y. és VI. kategória versenyzői, Az
elmúlt években a magyarországi szlovákok 10 iskolája
képviseltette magát a komáromi Selye János Gimnázi-
umban. Érkeztek diákok és kisérő pedagógusok Tót-
komlósról, Szarvasról, Nagycserkeszről, Piliscsévről,
Pilisszántóról, Budapestről, Dabasról, Békéscsabáról,
Pilisszentkeresztről, Pitvarosról. A verseny bővítésének
célja a kapcsolatteremtés volt a magyarországi szlovák és
a szlovákiai magyar diákok és a pedagógusok között.
- A nemzetközivé bővülő eseményt az elmúlt évek során
több neves személy is támogatta.
- Az évek során a versenyben fővédnökséget vállalók
között a magyar és szlovák társadalmi élet legmagasabb
rangú képviselőit találjuk. A rendezvény fővédnökei
voltak: Rudolf Schuster, Bastrnák Tibor, Szigeti László,
Rudolf Chmel, Görgey Gábor. Tavaly Dávid Ibolya, a
magyar parlament alelnöke és Csáky Pál, a szlovák kor-
mány alelnöke volt a verseny fővédnöke, akik személyes
jelenlétükkel is megtisztelték a rendezvényt. Dávid Ibolya
Babits soraival nyitotta meg a versenyt: "Hiszek a
testvériségben..." Utalt arra, hogy a Duna menti népek a
történelem folyamán, s ma is, egymásra voltak és vannak
utalva, ezért nincs helye köztük ellenségeskedésnek.
Határok nélkül élni jó, de nem elég - mondotta. Ezért van
szükség az ilyen rendezvényekre, amelyek egyúttal
gyógyírt jelentenek a 20. század sebeire. A "Jó Szó" híd
is, amelyen átkelve jobban megismerhetjük egymás
kultúráját. Csáky Pál ünnepi felszólalásában azt hang-
súlyozta, hogy a mások kultúrája iránti nyitottság kreati-
vabbá teszi az embert.
- Főszervezőként hogyan értékeli az idei, jubileumi évet s
annak eredményeit?
- A verseny megrendezésére a tizedik, jubileumi évben
2006. április 27-én került sor a Selye János Gimnázium
versmondó 31
dísztermében. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy
ebben az évben is támogatásra talált rendezvényünk Ivan
Gasparoviö és Sólyom László köztársasági elnökök
személyében, akik a rendezvény fővédnökei voltak, és
támogatásukról biztosították a versenyt.
A többórás megmérettetes után a következő eredmények
születtek:
I. kategória
l. Belán Dóra - Ógyalla.
2. Majer Kitti - Komárom.
3. Noémi Ziacková - Zsigárd.
n. kategória
l. Nyúl Dóra - Léva.
2. Benczová Gabriella - Gímes.
3. Borovská Viktória - Vágsellye.
III. kategória
l. Magyar Csilla - Nagycétény.
2. Németh Krisztina - Léva és Varga Anna - Ógyalla.
3. Jókai Ágnes - Komárom.
IV. kategória
I. Horváth Viktória - Komárom.
2. Keil Tibor - Zselíz.
V. kategória
1. Schmillig Dóra - Nagycserkesz.
2. Szabó Renáta - Pitvaros.
3. Kóka Szilvia - Nagycserkesz.
VI. kategória
l. Danyi Béla - Pitvaros.
2. Tóth Tamás - Nagycserkesz.
V. Országos Egyetemi-főiskolai Versmondó
Győr, 2006. április 28-29.
"A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása,
leganyagtalanabb ropűlése, legforróbb vallomása a létről.
A legszentebb, a legszebb játék. A kifejezhetetlen kör-
betáncolása, megidézése, ritka szertartás, mives fohász. "
(Latinovits Zoltán)
Idén immár ötödik alkalommal adott otthont a NYME
Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar a Magyar
Versmondók Egyesülete által létrehívott egyetemi-főisko­
lai rendezvénynek.
Balogh József, Győr Megyei Jogú Város polgármestere,
valamint dr. Cseh Sándor, a NYME AC SJ TF Kar főigaz­
gatójának ünnepi köszöntője után kezdődhetett is a
"Legszentebb játék, a legszebb játék": a VERSMONDÁS.
Karinthy Frigyes, Heltai Jenő, Szabó Lőrinc, Csorba
Piroska, József Attila, Baka István, Nagy Gáspár, Kiss
Judit Ágnes, Arany János, Zelk Zoltán, Vass Tibor, Pardi
Anna, Illyés Gyula, Márai Sándor és Jókai Anna szépséges
sorai csendültek fel a délutáni órákban. A produkciók kel-
lően felkészítették a lelkeket az esti zenés irodalmi kon-
32 versmondó
A győztesek oklevelet kaptak, és az oktatásügyi minisz-
térium, valamint a Nyitrai Kerületi Hivatal jóvoltából
értékes könyvjutalomban részesültek. A vetélkedő minden
évben élvezi a városi önkormányzat támogatását is, és
szerves része a Komáromi Napok rendezvénysorozatának.
Krasko Iván
Apámjöldje
Napestig nap süt, mégis oly nedves
apáim földje,
századokon át jobbágyok könnye
hullt a rögökre.
Századokig hullt, nem aszhat ki a
jobbágyok földje,
tűzhetsz tüzes nap, e könnyek most is
fájnak orákre.
Végezetül idézzük fel Bugár Bélának, a szlovák parlament
alelnökének szavait, aki tavaly levélben üdvözölte a vers-
és prózamondó verseny résztvevőit
"Az Európai Unióban különösen fontossá vált egymás
elfogadása, egymás kultúrájának megismerése. Ettől vál-
hat a sokszínű Európa egységessé, és ez teremti meg a
nemzetek békés egyűttélésének alapjait. A mai verseny
nagyban hozzájárul ennek a feladatnak a teljesitéséhez.
Bebizonyosodott, hogya Jó Szora mint versenyre szűkség
van, de igen nagy szűkségűnk van a jó szóra a szó hétköz-
napi értelmében is. Manapság hiánycikk a jó szó. Egyre
inkább kiveszik az emberi kommunikáció kelléktárábol.
Pedig egy-egy jó szó csodákra képes, legyőzi a fájdalmat,
s hallatán új reményre ébredünk. Ne fukarkodjunk hát
használatával. Ajándékozzuk meg egymást és magunkat a
jó szó örömével!
Farkas Adrianna
Verseny
certre, amit Bartók Béla születésének 125. évfordulója
alkalmából rendeztek a NYME Karainak oktatói és hall-
gatói. A lélekemelő zenés-verses megemlékezést, a
versmondó verseny első fordulóját ünnepi állófogadás
zárta.
"Aki verset mond, annak költővé kell növekednie. Azzá
kell lennie, hogy eljátszhassa a költő szerepét, elmond-
hassa a verset. " (Latinovits Zoltán)
A második fordulón választott költők: Radnóti Miklós,
Kányádi Sándor, József Attila, Szilágyi Domokos, Petőfi
Sándor, Heltai Jenő, Ady Endre, Tóth Éva, Pilinszky
János, Weöres Sándor, Váci Mihály, Márai Sándor és
Garai Gábor voltak.
Bizony, a zsűri - Popper Ferenc, Magyar Versmondók
Egyesületének alelnöke, Radnóti-díjas, Horváth lldikó,
Ady- és Radnóti-díjas versmondó, Bodó Veronika,
Kazinczy-érmes és Radnóti-díjas versmondó - egyöntetű
véleménye szerint csak keveseknek sikerült az a "ritka
szertartás, míves fohász", amivel "költővé növekedtek" az
előadók, s megszületett a katarzis.
Előfordult, hogyaversválasztás kívánnivalót hagyott
maga után, vagy az előadó öltözete volt túl meghökkentő,
nem az alkalomhoz illő. A nyelvi és nem nyelvi jelek har-
móniáját sem volt könnyű mindenkinek, minden esetben
megteremteni. rJ'
"Egy verset jól elmondani, akárcsak a szavakat, nem ~, .
Szépen, de jól ejteni, tehát igazul, izesen. hitelesen, hittel,
áttételesen. pontosan és határozottan; magamból kisza-
kadni, a hallgatóságba belezuhanni: a választottak
megkonnyebbűlése. Kivételes öröm. Mintha az ember a
világ egy kis pontján rendet csinálna. " (Latinovits Zoltán)

Akiknek ez az öröm megadatott:

Díjazottak
1. helyezett: Bors Anikó (ELTE BTK Bp.) Magyar
Versmondó Egyesület 30 OOO Ft-os díj és Győr Megyei
Jogú Város díja.
2. helyezett: Németh Edina (Széchenyi István Egyetem
Jog- és Gazdaságtud. Kar Győr) MVE 25 OOO Ft díja.
3. helyezett: Salamon Judit (Széchenyi István Egyetem
Nemzetközi Kapcsolatok Győr) MVE 20000 Ft díja.

Különdíjasok
Lázár Virág (NYME Tanítóképző Főiskola, Győr) NYME
ACSJ TF Kar díja: József Attila grafika.
Dávid Adám (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK,
Bp.) NYME ACSJ TF Kar díja: József Attila grafika.
Giliczéné Komjáthy Andrea (NYME Tanítóképző Főiskola
Győr). GY-M-S Megyei Önkormányzat könyvutalványa.
Csikos Ildikó (Tessedik Sámuel Főiskola, Békés) NYME
ACSJ TF Kar könyvjutalma.
Baranya Nóra (Eszterházy Főiskola, Eger) GY-M-S
megye könyvutalványa.
Egyedi Monika (Pázmány Péter Kat. Egy. BTK, Bp.)
A Miskolci Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola
közös kiadványa.
Valamennyi résztvevő, a 17 versenyző, egy díszes oklevél-
lel, a zsűri szakszerü értékelésével s egy ízletes ebéddel
búcsúzott Győrtől.
Én ismét Latinovits szavait idézem: "Hallom, amint a
hangok elmúlnak, egymás után, mint az élet. Másrészt
tudom, hogya VERS NEM MÚLIK EL."
Hiszem, hogy így igaz! S már várjuk a jövő évi
találkozást, megmérettetést.
Bodó Veronika
a zsűri tagja, a NYME Apáczai Csere János
Öveges Kálmán Gyakorló Iskola szervező tanára
Viruel Táutan
rejtetten
" Ugyebár a barátod az, amott fent a létrán? ",
kérdezi ártatlanul az árnyék s szavát én értem csupán,
valamint az a fa, ott, déltájt csapott belé a
villám. "Jól látod, válaszolok neki ugyanabban
a titokzatos kódban, ezentúl vigyáznom
kellene ... Nem is tudom, minő erő vonzotta
a magosba, mikiizben, mint jó viccen, nevetett.
Eltört lába alatt egy létrafok, barátként
véletlenül épp mellette valék. Vállamban
megfogódzott vidáman (mikor kint, mikor
idebent gyakran használtuk ám együtt a létrát)
elfelejtvén estében, hogy talán
elnézést kérne, esetleg támaszom megköszönné ...
"Csak nem várnál-e el ilyesmit egy baráttól !? ",
fedd meg az árnyék. napnyugta felé haladva.
Seszinű palástjába rejtve élek azóta.
(fordította: Simone Györfi)

Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny

Szervező: Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma -
Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár
Az Egressy Béni Nemzetközi Szavalóversenyt immár
tizenegyedik alkalommal rendezték meg, méltó módon
megemlékezve a város neves szülöttj éről.
A versenyre a területi elődöntőkön legjobban szereplő
diákok kaptak meghívást, az encsi körzet legjobbjai, Ka-
zincbarcika és környéke, valamint a határon túli terü-
letekről, Felvidékről: Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi és
környékéről, valamint Kárpátalja és Vajdaság területéről
érkeztek versenyzők.
Ebben az évben 140 versenyző vett részt a versenyen,
ebből 82 fő határon túli területekről érkezett. A 7-18 éves
korosztály legjobbjai 10 kategóriában versenyeztek, 19
iskola képviseletében.
A versenyen eredményesen szereplő tanulók és fel-
készitő tanáraik értékes könyvjutalmat és valamennyi
versenyző oklevelet kapott.

versmondó 33
 Anyám fekete rózsa
magyar nyelvű nemzetközi vers- és prózamondó-találkozó
Tizenhatodik alkalommal rendezték meg Veresegyházon
az Anyám fekete rózsa nemzetközi vers- és prózamondó-
találkozót. A döntőt Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság
miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, aki többek között
kiemelte: "Ha az emberi lélek megcélozható és elérhető,
van remény. Ha egy jambus kihozza az emberséget, ha egy
jól irányított verssor el tudja érni az emberek lelkét, az egy
győzelemmel ér fól..." Tíz elődöntőn mintegy 1200
versmondó vett részt, akikből 120 jutott a döntőbe, közel
fele a határon túlról érkezett.
A zsűri tagjai voltak: Dinnyés József, Dőlle Zsolt, Dániel
Kornél, Kerekes László, Tóth Lajos.
Pest megyéből díjazott lett: Erdélyi Tímea (Kerepes)
ifjúsági kategóriában első, Valentyik Anna (Dabas)
negyedik, Vörös Vilmosné (Nagykőrös) szépkorú kategó-
riában negyedik, és különdíjat kapott Mohai Tamás
(Veresegyház).
Ebben az évben először a PMKl is támogatta a vers ünnep
megrendezését. S aki mindezt megálmodta és tizenhat éve
működteti, Dániel Kornél Bessenyei György-díjas népmű­
velő, színjátszó rendező, akit egy rövid számvetésre kértem.
- Mi késztetett anno, Erdőkertes művelődési házának
vezetőjeként, hogy elindítsd ezt a rendezvényt? Miért más
ez a vers- és prozamondo-találkazo, mint általában az
ilyen tipusú alkalmak?
Az ember mindig keres valami újat. Én egyrészt magyar-
népművelés szakot végeztem, másrészt a Színház- és
Filmművészeti Főiskolán szinházelméletet, tehát kétsze-
resen is kötődöm a vershez. A versünnepet valamihez
akartam kötni, s az Anyák Napja kiváló lehetőségnek
kínálkozott, hiszen szélesebb körben ehhez az ünnephez
nem kapcsolódott sehol semmilyen nagyobb rendezvény.
Így indult területi programként az Anyák napja versünnep
és a címe pedig egy Csoóri Sándor-verscím lett. A máso-
dik évben már régiós versennyé nőtt, a létszám meg-
háromszorozódott, a harmadik alkalom országos hatókör-
rel és mintegy 300 résztvevővel zajlott. A kör tovább
bővült, előbb meghívott határon túli versbarátok érkeztek,
majd meghirdetett nemzetközi versennyé vált. Négy éve
tartjuk az 1200 fő körüli résztvevőlétszámot. A kilencedik
találkozótól került át a székhelye Veresegyházra, de az
elődöntők szerte az országban és a határon túl folytak.
Ugyanaz a zsűri hallgatja végig az elődöntőket és a döntőt
is, tagjai az évek során változtak, de a szemlélet nem, így
egységes szemlélet és színvonal jellemzi az értékeléseket.
A vers sel történő találkozáskor - az én versmondás-
értelmezésemben - a versmondóban megjelenik egy film,
az a film, amiről a vers szól, és ha ezt a filmet jól tudja
közvetíteni, akkor megtörtént a vers életre keltése, az
üzenet eljutott a befogadóhoz. A tizenhat év alatt még soha
nem volt reklamáció a zsűri döntésével szemben, és a
közönségdíj általában megegyezik a zsűri döntés ével.
Ez egy összművészeti fesztivál, megjelenik benne a
zene, a képzőművészet, a színház is, a hangsúlya talál-
kozáson van. A döntő résztvevőit három napig vendégü!
látjuk, és programokat szervezünk számukra. Nagyon
sokan rendszeresen visszajárnak, a tizenhat év alatt több
tíz házasság köttetett a versbarátok között. Milyen
szervezőgárda áll a rendezvény mögött és évről évre
hogyan biztosított az anyagi háttere?
A szűk családom bonyolítja a szervezést, természetesen
az egyes helyszíneken a tárgyi-technikai feltételeket a
befogadó intézmény biztosítja. Rengeteg szponzort gyűj­
tünk egész éven át, és pályázunk, pályázunk. Veresegy-
házon létrehoztunk egy alapítványt Szigeti Balázs vezeté-
sével és ez adja a szervezeti hátteret a rendezvényhez, s az
anyagi támogatások is ezen keresztül történnek. Valahogy
tizenhat éve bevált a búcsúzó mondat: jövőre ugyanitt.
További sok sikert, és várjuk a tizenhetedik Anyám
fekete rózsa találkozót 2007-ben.
Szádváriné Kiss Mária

~j~-n Pf/oui-Dragomir --~---I

Logos egy máglyán
még hátramaradt - mondtad
a harmat feltalálása
ajkára tetted volna csizmád
s szemétre került volna
minden hét lakat alatt
tartott kiáltás
asportból mártirkodá
izmai görcsben állnak
a kuvikbagolykoncert
végső akkordjai
után is...

maradt még időd úgyhát

(tükrödben) szétszaggatni
utolsó műved
(fordította: Simone Györfi)

34 versmondó
 "Regösök húrján"
5-8. osztályosok X. Dunántúli Regionális Vers- és Prózamondó Versenye
"Különbékém, keserű remete. • Kevés volt a kiugró teljesítmény (megjegyzés: szá-
vállat vont és dolgozott: semmi se momra EGY ilyen volt, az 5-6. osztályos kategóriá-
vonzotta már, csak a kivételek ban Balogh Máté előadása a Weöres-verssel (Kisfiúk
és - mint végső remény - a gyermekek. " témáira).
Szabó Lőrinc: Különbéke • Mi az, hogy ,jó vers", mi az, hogy "rossz vers"?
• Mi a helyes "testtartás"?

Elsőként "az érem világos oldala": Tudjátok: verset mondani nem kötelező, ha erre vállalko-
• Nagyon tisztességesen felkészült versenyzőket lát- zol, szorgalom és tanulásvágy vezéreljen. Hogyan lehet
tunk, hallottunk. játszva tanulni? Vagy van egy jó tanárod, vagy rájössz ma-
gad, vagy eljössz Balatonszemesre egy interaktív táborba!
• Mindenki "ünneplőben" volt lélekben, öltözetét
.. ,- de mi az, hogy interaktív?
tekintve is.
• Helyes beszéd, kiejtés, hangerő jellemezte a vers-
mondókat (egy-két kivétellel) - ez nagy dolog! HELYEZÉSEK
• Tiszták vagytok lélekben, gondolataitokban. 1. kategória (5-6. osztályosok)
• .Tűzzel teli" egyéniségek vagytok. l. Balogh Máté
• Szépek vagytok, aranyosak vagytok. 2. Kiss Franciska
3. Gracza Virág
• Kifejezésvágy vezérel Benneteket.
4. Sándor Anna
• Van hitetek. 4. Kőszegi Léda
• Vannak álmaitok.
Különdíj
• Ügyesek vagytok!
Kánya Bendegúz
• Jó erős középmezőny állt össze a "kínálatból". Podlócz Eszter

Lássuk a még javítandó részeket: II. kategória (7-8. osztályosok)

l. Helfenbein Dávid
• Miért nem mutatjátok meg az érzelmeiteket? Szere- 2. Aradi Balázs
lem, gyűlölet, öröm, bánat, vágy, humor, játék... stb. 3. Horváth Csenge
jobban az embert szeretném látni a versmondókban, 3. Sipos Berta Őszike
mint a magvas gondolatatokat. 3. Felde Rebeka
• Túl nagy befolyásuk van a felkészítő tanároknak.
"Több szabadságot a gyerekeknek!" tanítsuk meg Különdíj
őket először gondolkodni szerintem, aztán a tanulás Hatvani Mátyás
már játék lesz. Möntör Máté
Garbacz Gréta
• "Nem tudtok versenyezni", ez mit jelent? Aki "be-
gubózik" egy sikertelenség után, az az ember hogyan Különdíj
fog fejlődni? kérdezzétek ki a zsűri véleményét tel- Kovács Boglárka
jesítményetekről, összegezzétek mindezt saját véle- Druskóczi László
ményetekkel, dolgozzatok szorgalmasabban, még
nagyobb alázattal, és fogjatok hozzá egy újabb cél Felkészítő munkájukért jutalomban részesültek az első
eléréséhez! helyezett gyermekek nevelői:
- Bunyevácz Tamás, Tótújfalu (Balogh Máté tanára),
• Tudjátok, kik azok a kortárs költők? (ha nem, gyertek
- Gulyás Jánosné, Szekszárd (Helfenbein Dávid tanára).
el a balatonszemesi táborba, mert többek között
"tisztába tesszük" a klasszikus és kortárs fogalmakat Zsűri tagjai:
a művészetek területén és egyéb szakszavakat, Kiss László, a Versmondók elnökhelyettese
melyek, véleményem szerint, már nem fordulnak elő Wiegmann Alfréd televíziós rendező
a mai általános iskolai .rnüvészeti" oktatásban. Széky Patka László költő
• Miért mondasz verset? Dudás Dorottya Radnóti-, Magiszter versmondó
• Miért "ezt a verset választottad"?
A nap .Juiziasszonya ":
• Miért a tanárod jön oda az eredményhirdetés után Ferencz Zsuzsanna, a Városi Művelődési Központ igaz-
hozzánk, és nem TE, hogy megkérdezze a vélemé- gatója.
nyünket a produkciódról? Dudás Dorottya

versmondó 35
 Sokasodó regösök
- Budapesten és Kecskeméten is
Április 22-e, szombat, reggel 10 óra, Budapest, Kondor
Béla Közösségi Ház. Tömeg van. Muszáj nyitott szemmel
járnom, mindenütt gyerekekbe botlom. Kiss Marianna, a
ház igazgatója suhan el mellettem, ellenőrzi, hogy minden
rendben zajlik-e. Megjelenik Wiegmann Alfréd rendező,
Kiss László Versmondó-főszerkesztő, Pataki András ren-
dező, színházigazgató, a pedagógusokat pedig felmérni is
nehéz, annyian vannak. Perceken belül kezdődik a
budapesti és Pest megyei döntő.
Egy héttel később, a Kecskeméti Kisfaludy Könyvtárban.
Pintér Julianna, az intézmény vezetője már az ajtóban
fogad. Új épület, versek avatják, gyerekszájból, a frissen
mázolt falak művelődésnek szentelt tereit. Itt is rengeteg
gyerekfej, köztük néhány ismerős arc, egészséges izga-
lom, költői légkör. Keresik egymást a tekintetek. Fiúk és
lányok, kisebb és nagyobb regösök a Dunától keletre,
versmondás előtt.
Soha ennyien nem voltak a két forduló résztvevői, mint
idén. Köszönhető ez nyilván az egyesület megújult arcu-
latának és közlésformájának, Kiss Marianna és Pintér
Julianna hajthatatlan elveinek és kifogyhatatlan energiájá-
nak, a jó marketingnek. a pedagógusok és a versmondók
oldalán is élénkülő irodalmi aktivitásnak. És annak, hogy
egyre inkább kézzelfogható az eredmény: a tehetségku-
tatás ontja magából a kiemelkedni képes művészeket,
művészpalántákat.
Élmény volt mindkét forduló. Csak jóérzéssol fordul-
hatunk a gyerekek felé, akik versben építik fel világukat,
és a pedagógusok felé, akik kitartanak a versek ilyen építő
ereje mellett. Kecskeméten a könyvtár költözése miatt két
év szünet után népesült be ismét versekkel az intézmény.
Budapesten újabb rekordot döntött a pódiumimádók
száma. Ebben az évben a rangos fővárosi rendezvény a
VII. Ifjúsági Művészcti Fesztivál keretein belül rendeztük
meg a versenyt, amelyen 79 diák vett részt.
Sok a tehetséges kisdiák, szélesedik a költemények paIet-
tája, negatív trendek látszanak eltűnni. Ma például már
kevésbé tapasztalható, hogy felkészítő, vagy nevezzűk
inkább úgy, segítő tanárok, szűlők szövegbe jelölt hang-
súly-hanglejtés és gondolatszerkesztés alapján, direkt taní-
tanának versmondást. Több teret engednek a fiatalok saját
érzéseinek, megérzéseinek. gondolatának, hitének, és ezjó
irány. A vers és próza együtt vagy egymás mellett élés e
megint csak jó trend, bár azt minden esetben érdemes nem
elfelejteni, hogy egyik sem helyettesítheti a másikat.
Budapesten a próza jóval dominánsabb szerepet kapott,
mint amekkorát talán érdemelt volna. A versek közül is
sok volt a nem mondható, tehát inkább olvasni való köl-
temény. Megint előfordult, hogy iskolai ünnepségekről
átigazolt, egyébként sem jó programversek próbálták okí-
tani a publikumot. A választás szabadsága helyett olykor a
lustaság győzött. Mindez azonban nem általánosítható,
36 versmondó
megerősödött a verseny -
mert alapvetően jól alakul a versek, a versmondás hely-
zete, ha a Dunától keletre eső vagy a Közép-magyar-
országi versenyeket tekintem mérvadónak az utánpótlás
korcsoportjában.
Segítségként érdemes azért szembenézni a felmerülő
problémákkal.
A versenyen a megyékből delegált, korábbi ered-
ményeik alapján legkiemelkedőbb 10-14 éves vers- és
prózamondók vehetnek részt. Ők tehát már válogatott
társaság. Mégis gyakorta előfordul, hogy olyan szövegek
kerülnek hozzájuk, testközelbe, amelyek irodalmi értéke
erősen megkérdőjelezhető. Amelyek témája minden
bizonnyal nem foglalkoztatja az itt versenyzőket, vagy
egész egyszerűen saját korosztályuk, saját egyéniségük
számára még nem értelmezhető. A 10-14 évesek keresik
önmagukat. Ebben segítségre számítanak az őket körül-
vevő felnőttektől. Az identitás keresése a versmondás
terén a szövegekben ölt elsőként testet. Szabó Éva
szavaival élve: a verssel való találkozás akkor életre szóló
élmény, ha nem mi találjuk meg a verset, hanem a vers
bennünket. Nem engedheti meg egyikünk sem, hogya
versekkel találkozás lehetőséget elvegye a gyermektől
azzal az indokkal, hogy megkönnyíti a dolgát, segít,
odaadja a szerinte megfelelő írást a versmondónak. Mi
nem találhatjuk meg helyette a szíve választottját, mert
abból többnyire félreértés, rossz házasság születik. így
kerül Wass Albert Üzenet haza c. írása vagy Rernényik
Sándor Kegyelem vagy Eredj, ha tudsz c. verse cgy tízéves
gyerek szájába. Ugyanakkor iránymutatásra szükség van.
Nem hagyhatjuk magára a keresgélő ifjút, a kis felfedezőt,
mert könnyen szembesülhetünk azzal, hogy Karinthy t
vagy Lázár Ervint kiüti a ringből Nógrádi Gábor, akinek
legfeljebb nézőként volna ott helye. (Ugyanez mondható
el Wass Albert és József Attila szembeállitásával, egyikük
irodalmi értéke, ha finoma n fogalmazunk is, erősen
vitatható. Ennek csak azért nem érdemes több helyet szen-
telni jelen írásban, mert a hazaszeretetről alkotott versek
többsége ebben a korosztályban még irreleváns lenne.
Normális esetbcn.)
Régi sztárversek sokasága kerül elő ismét. Gyanítom, ezek
szövegkönyvck, iskolai segedletek részét képezik, nem az
adott költő kötetében fedezik fel a gyerekek (rosszabb
esetben, akik eléjük teszik). A Szeget szeggel, a János
Vitéz, A tudós macskája, A fülem ile, a Petike vagy a Tél
mellett még ezernyi vers van Petőfi, Arany, Vörösmarty és
József Attila köteteiben. Nem kell sokat kutatni.
Konkrét példa nélkül is hadd említsek pár nevet.
Janikovszky Éva, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Szabó
Lőrinc, Weöres Sándor, Móra Ferenc, Bella István, vagy a
most is köztünk élők: Lázár Ervin, Varró Dániel,
Kukorelly Endre... a sort hosszan folytathatnánk.
Merjünk új utakat találni! Nagyon gazdag a magyar
költészet.
 A szó igazi mélységében a művészi teljesítményhez köze-
lítenek bizonyos versmondók már itt, a Regösök húrján is.
Turkevi Nagy Klaudiát nem lehet nem komolyan venni.
Két év alatt akkora utat járt be, hogy ma már - a
kecskeméti versmondók között, ezen a versenyen egyedü-
!iként - vállalja kamaszos érzelmeit, érzelmi és értelmi
fejlödését, nővé válását, annak valamennyi problémájával,
nehézségével és szépségével. A legnehezebb dolgot
választotta: én-versben (Kosztolányi: A szegény kisgyer-
mek panaszaiból részlet) mondta el, milyen most a kap-
csolata a világgal. Felvállalta az érzéseit, a maga
teremtette világot. Jó úton halad. Ugyancsak a kecskeméti

f!~ fordulón Kasza Zsanett (Varró Dániel: Túl a Maszat-

hegyen) virtuóz, játszi könnyedséggel előadott szövege az

/«ff{(U~
én fülemben az ő története. Levett a lábamról. Jó szöveget
jól adott elő. Példaértékű.
Budapesten: Gászpor Benedek (Petőfi: Szeget szeggel)

mr~~~
és Sodró Ábel (Zelk Zoltán: Alszik a szél) színekkel dol-
gozik, élvezik a történetet, emiatt el is hiszem, hogy az
övék. Hangok, karakterek, személyiségek jelennek meg
előadásukban, abszolút következetesen.

Az élményt minden zsűritag, mint a közönség szerves

része, és mint élményben részesülő nevében köszönöm.
Nem diplomatikusan, igazán. Megérte ott lenni mindkét
helyen.
Lutter Imre

Zsűri, Kecskemét
Lutter Imre zsűrielnök, előadóművész,
a Versmondók kreatív alelnöke.
Szabó Sándor,
a Kecskeméti TV főszerkesztője.
Csörsz Tünde,
--- a kecskeméti Helyőrségi Klub igazgatója.
Kulcsár Mariann, drámapedagógus.
A hangképzésről sokat nem érdemes beszélni. Objektív
mérce, nem a tájszólásról van itt szó, hanem a tiszta Zsűri, Budapest
beszédről, amely nélkül nehezen figyelek a témára, mert Wiegmann Alfréd,
arra koncentrálok, hogy ne zavarjon a hangképzés. Tehát színházi és televíziós rendező.
mégiscsak érdemes beszélni. Vagyis gyakorolni. Nyilván Pataki András rendező,
időigényes munkáról van szó, de elengedhetetlen ahhoz, a Forrás Színház igazgatója.
hogy színpadra léphessen az előadó. Lutter Imre előadóművész,
a Versmondók kreatív alelnöke.
Ha megfigyeljük, bizony a tanulságok nem szólnak más- Kiss László rendező,
ról, mint a Magyar Versmondók Egyesülete nyilvánosan is a Versmondó folyóirat főszerkesztője.
elérhető értékelési szempontrendszeréről (www.vers.hu, Bodor-Palkó Pál előadóművész
Egyesület link). Hogy tudniillik a zsűri, tehát a szakmai Dolmány Mária, a Vécsey Színpad vezetője.
közönség három fő szempontot mérlegel: a versválasztást,
a hangképzést és a művészi megvalósítást. Az első szem- DÍJAZOTTAK KECSKEMÉTEN
pont esetében a választás objektívebb mércéje a korosztá- 10-12 évesek:
lyi megfelelőség, szubjektívebb az egyén és a vers kap- I. Szombati Dorottya - Újvidék - Nikola Gyurkovics
csolata. Ez vezet a művészi megvalósitásig, amely egy Általános Iskola - Feketics.
mellényúlással, egy rossz választással alapvetően eldőlhet. ll. Turkevi Nagy Ildikó - Kecskemét, Bányai Júlia
Jó választás esetén sem azt nézi az ember, hogy mennyi Gimnázium.
eszközzel rendelkezik egy kisiskolás, mert nagyon sokkal III. Hojsza Henrietta - Kecskemét, Béke Általános
még nem bírhat. De az ösztönösség, a természetesség Iskola.
kulcsa lehet a jó versmondásnak, és előrevetíti a vers- IV. András Petra - Dombegyháza, Általános Iskola.
mondó fejlődési irányát. Itt kezdődik a művészi meg- V. Petyovszki Zita - Kecskemét, II. Rákóczi Ferenc
valósítás. Általános Iskola.

versmondó 37
13-14 éves kategória: Könyvjutalomban részesültek
J. Kasza Zsanett - Újvidék, Vajdasági Magyar Vers- l. Vermes Adám
mondók Egyesülete. 2. Horváth Evelyn
II. Simonyi Lili - Újvidék, Vajdasági Magyar Vers- 1. Bicskei Tamás
mondók Egyesülete. 2. Kunovics Anita
Ill. Turkevi Nagy Klaudia - Kecskemét, Bányai Júlia 3. Varga Mercédesz
Gimnázium.
IV. Deli Annamária - Gyula, Dürer Albert Általános
Iskola. Dsida Jenő
V. Nyerges Dóra - Kecskemét, Vásárhelyi Pál Általános
Iskola. Jó reggelt, barátom!
DÍJAZOTTAK BUDAPESTEN
A két szemem lobogó reflektor,
10-12 évesek öles nyalábbal veti a fényt;
l. Sodró Abel egyszer szeszélyes csipkebokor
2. Gászpor Benedek toppan elém,
3. Petro Enikő majd egy hideg torony -
4. TÚIY Melinda
később talán egy élet, akit elgázolok.
5. Arvai Levente
Olyan furcsán nyílnak a gondolataim,
6. Csata Zsuzsanna
kicsi angyalok ideges szárnya
Könyvjutalomban részesült: hömpölygeti a homályt.
l. Dosek Boglárka Nincs osszefűggés a dolgok között.
2. Kránicz Annamária
Milyen jó volna izgalom nélkül
3. Forrai Mercédesz
találkozni egy emberrel és ráköszönni:
4. Erdős Mátyás
- Jó reggelt, barátom,
13-14 évesek kategóriája: hogy aludtál? -
A Pápán megrendezésre kerülö döntőre továbbjutott: És behunyt szemmel
l. Szeghő Katalin adni át magamat valami
2. Bojtos Luca józan és nyugodt, örökfolyamatnak.
2. Kósa Attila
3. Pálya Pompónia
j
Pest megyei versmondónap
Pest Megyei Közművelődési Intézet tizenegyedik alka- Az Illyés Gyula Országos Vcrsmondó Versenyre tovább-
lommal, április végén tartotta hagyományos megyei vers- jutottak: Balogh Ferenc, Vörös Vilmosné.
ünnepét aMegyeházán. Ajó hangulatú szakmai találkozón Szádváriné Kiss Mária
a középiskolás diákok mellett több felnőtt is részt vett.
A Pest megyei versmondónap egyben előválogatója volt a A 2006. április 29-én a Megyeháza épületében megren-
"Vigyél hírt a csodáról", a .Cantata profana" és az lllyés dezett versmondónap sikeres és szép nap volt. A szervezők
Gyula Országos Versmondó Versenyeknek. A zsűri (Benke és résztvevők igazi szívvel-lélekkel dolgoztak a nap sike-
Éva Radnóti-díjas főiskolai docens, Nyakó Júlia szín- réért, jó volt a hangulat, sok értékes versel hallottunk. Bár
művész és Tóth Zsóka Radnóti-díjas előadóművész) nagy helyezést nem értem el, mégis sokat tanultam a néha
gonddal és hozzáértéssel elemezte az elhangzott vers- kemény, de annál hasznosabb kritikákból. Azt hiszem, nem
tolmácsolásokat. Az értékelés komoly szakmai konzultá- csak én lepődtem meg az értékelés módján, hanem a többi
cióvá vált. résztvevő is. Több éve mondok verset, járok versmondó
versenyekre, de még nem találkoztam ilyen személyre
Eredmények szabott értékeléssel, bírálattal. Igaz, az olykor-olykor
I. Balogh Ferenc (Inárcs), keménynek tűnő kritika fájdalmas, de a későbbiekben ez
Il. Vörös Vilmosné (Nagykőrös), segíthet leginkább a felkészülésben.
III. Zágoni Szabó Sándor (Maglód). A verseny végeztével a szervező intézmény meghívott
bennünket egy konzultációra, ahol magas szintű szakmai
A "Vigyél hírt a csodáról" országos versenyre tovább- segítséget nyújtanak minden érdeklődő szavaltinak.
jutottak: Balogh Ferenc, Siposhegyi Zoltán (Budaörs), Kiváncsi voltam, mit adhat számomra ez a lehetőség, ezért
Zágoni Szabó Sándor. elmentem a május 3-ai alkalomra. A szemináriumon
A "Cantata profana" című országos versenyre tovább- egyedül én vettem részt az előző heti versmondók közül.
jutottak: Balogh Ferenc, Mikulik Péter (Szigetszent- Persze, rajtam kívül még több versmondó diák és pedagó-
miklós). gus is jelen volt. Az előadást Benke Éva tanárnő tartotta.

38 versmondó
A tanárnő magával ragadó előadásmódjával, kozvetlen-
ségével mindenkit elvarázsolt. A beszédtechnika-gyakorla-
tokon kívül mindenkinek egyénre szabott tanácsokat,
tippeket adott; bemutatta az elhangzott verseken keresztül,
hogy milyen körülményeket kell tisztázni a versmondának:
ha kiválaszt egy verset elmondásra. Az idö úgy elrepült,
hogy észre sem vettük. A jelel/lévők megegyeztek abban,
hogy legközelebb is szívesen részt vesznek egy ilyen
továbbképzésen. Úgy gondolom, ez a nap igazán teljesí-
tette a hozzá fűzött reményeket. Remélem, többen is kedvet
kapnak, és a következő alkalommal még több versszerető
diák jön el.
Tóth Noémi
9. osztály, Kossuth Lajos Gimnázium, Cegléd

Kinek van szüksége vers mondásra ?

Befejeződötta jubileumi Tompa Mihály
Országos Vers- és Prózamondó Verseny
2006. április 29.
Ennek a ténynek megfelel az is, hogy nem a versnek van hiszen egy egész napon át, váltott zsűrikkel zajlott a ver-
szüksége az elmondásra, hanem elmondójának a versre. Itt sengés. Hatalmas munka volt ez a zsűrinek is, a verseny-
azonban már felmerül néhány olyan kérdés és feloldásra szabályzat szerint ugyanis a résztvevők mindkét betanult
váró ellentétpár, mint a mozgalom vagy verseny, vers- versének vagy szövegének a meghallgatása után vonultak
mondás vagy produkció. Az idei jubileumi országos ver- el dönteni. A személyre szóló, alapos, részletekbe menő
senyt ilyen szempontból is szeretném vizsgálni az ilyenkor értékelések, emberi hangon átadott kritikák idén, azt gon-
szokásos egyéb szempontok mellett. dolom, megváltoztatták a mindenkori zsűrik felé irányuló
enyhe ellenszenvet. A kérdés: mozgalom, vagy verseny?
Jubileumi hangulat? Erről annyit, kell a mozgalom, kell az, hogy minél na-
Ezt jó néhányan számon kérték tőlem. Válasz nincs, mert gyobb létszámban mondjanak, olvassanak verset fiatalok
hangulatot az ember magának aJakít ki, persze kell hozzá és idősebbek egyaránt, de az is szükséges, hogy legyen
lehetőség is, mindent nem lehet a spontaneitásra hagyni. egy fórum, ahol mindez megméretik. Az viszont már baj,
Utóbbi alatt a máskor jól működő Fesztiválklub lany- ha egy gyerek, aki az országos döntőben negyedikként
haságát értem. Jelzésértékű, hogy sok prominens szemé-
lyiség vett részt a megnyitón és a gálán, tehát volt súlya a
rendezvénynek. Támogatóból is volt elég, úgy tűnik, ez is
megoldódni látszik. Talán az anyagiak sem voltak szű­
kösek, a szervezők ezúttal nem jelezték, hogy komoly
hiány lenne. A versenyzők és kisérőik a rimaszombati vi-
szonyoknak megfelelően juthattak szálláshoz, ételhez. A
zsűri és a vendégek számára ismét rendelkezésre állt az a
jól és olajozottan működő önkéntes vendéglátó csapat,
amely szinte leste a kívánságokat, hogy teljesíthesse.
Kiváló kisérőrendezvények voltak, sok nézővel, valami
plusz mégis hiányzott. Egy érzés, hogy jubileum van, egy
megerősítő, hangsúlyozó gesztus, hogy ez a miénk. El-
maradásának okát nem tudom.

Mozgalom, vagy verseny?

Tény, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny a
magyar nyelvterület legnagyobb, legtöbb versmondót
mozgósító versenye. Vannak helyek, iskolák, ahol osz-
tály-, iskolai, városi, kistérségi, kerületi fordulókon kell
megmérni a nagyszámú jelentkezőt, hogy a legjobbak
kiválasztassanak az országos fordulóra. Ez nagyon jó,
bárcsak mindegyik régióba n ilyen érdeklődés lenne. Az
országos verseny döntőjébe bejutni igazi csúcsteljesít-
mény. Hogy hogyan lehet versenyezni versmondásban, s
ki hivatott eldönteni, ki a jobb, ez mindig szubjektív, a
szakmai zsűrin múló döntéssorozat. Idén a szakmai zsűrit
olyan tekintélyekből sikerült összeverbuválni, akiknek
hitelük, hozzáértésük megkérdőjelezhetetlen. Az is mél- .. f =~.
tányolandó tény, hogy ezúttal a versenyen volt a hangsúly, •. ~~~'.q,-
igaz, ez a nézők számára maximális terheléspróba volt,

versmondó 39
végzett, sírva hagyja el a rendezvényt. Ez mintha arra utal-
na, annyira versenycentrikussá, sikerorientálttá váltak a
gyerekek is, hogy nem tudatosítják kellőképpen a tényt,
hogy már azzal nyertek és gazdagodtak, hogy verseket,
szövegeket tettek magukévá, lelkük és szellemük
épülésére. Mozgalom és verseny megférnek egymással; a
határokra igen óvatosan kell figyelni. Jó lenne az a szak-
mai háttér, amely képes lenne mind a mozgalmi, mind
pedig a versengési résszel folyamatosan foglalkozni, fenn-
tartani és működtetni azt. Az erre való próbálkozások java
része eddig dugába dőlt, lásd: a civil szerveződésként
megalakított szakmai társulás csendes kimúlása.
Versmondás, vagy produkció?
Ez itt a kérdés, jelen esetben az egyik legsúlyosabb, hiszen
már fentebb is jeleztem, sikerorientált világunk deformáló
hatása talán éppen ebben a kérdésben fogalmazódik meg
legjobban. A döntőbe jutottak között sokan már nem
először álltak a pódiumon, vannak olyanok, akik évek óta,
kategóriát váltva, állandóan a csúcson vannak. Hol igazi
versmondással és szövegmondással, hol meg produkció-
val. A kettő között is csak hajszálnyi a különbség, talán
csak annyi, hogy míg az igazi versmondás és szöveg-
mondás esetében a belülről jövő energiákon, az énnek a
vers vagy a szöveg általi megfogalmazásán van a hang-
súly, addig a produkcióknál ehhez még hozzájárul egyfajta
póz, tudatos sikerre való törekvés, némi hatásvadászat,
sima technikák eszközként való bevetése és, sajnos,
indokolatlan patetizmus, fárasztó nyomulás is. Ebben az
évben, a döntőket végighallgatva kevés esetben éreztem
azt, hogy borzongás fut rajtam végig, élmény érik meg
bennem. Ha történt ilyen, akkor az az ötödik kategória
versmondóinál történt. Kuklis Katalin és Nagy Gábor
szereztek feledhetetlen pillanatokat. Ők igazi tisztaság,
értékteremtés, mély alázatú, tiszta önmegfogalmazás él-
ményével ajándékozták meg a hallgatóságot. Ez meg-
őrződött még az egészen kicsikben, az első kategória
bájos, kedves, játékos előadóiban, valamint néhány har-
madik kategóriás versenyző produkciójában volt érezhető
az, hogy a nagyot próbálás, a tehetség ereje mellett tudtak
magukra is figyelni. Ölveczky András, Horváth Viktória,
Jókai Ágnes és Gál Katalin döntösöket emelném ki.
Csalódás volt viszont számomra a középiskolások
versenye. Ennyi patetizmust, ennyi versválasztásbeli mel-
léfogást régen nem tapasztaltam. Igazából csak "produk-
ciók" voltak, minden lehetséges technikai trükk beveté-
sével, néhány igaz mondatot leszámítva. Havasi Péter
Márai-megfogalmazásában a szerző súlya hiányzott,
Kovács lldikó inkább színészi teljesítményt nyújtott.
Mindkettőjük számára nyitott a pálya, ám óvatosabban
kellene megközelíteniük és magukévá tenniük aszöveget.
Magyarán: néha a kevesebb több, a belsőségesebb a hite-
lesebb. A versválasztás kérdésére visszatérve talán annyit
még, nem illik egy másik határon inneni vagy túli ver-
senyre elkészült versről még két bőrt lehúzni.
Volt nemrég egy Wass Albert-verseny, ebből kifolyólag az
oda kiválasztott, témában és hangulatban oda való versek
itt, a Tompa Mihályrol elnevezett versenyen is megjelentek.
Nem volna igazán baj, nem is tiltja a versenyszabályzat,
40 versmondó
csak kicsit degradálja ezt a megmérettetést. Sokszor az
indokokat sem értettem, minek és miért egykori aktuálpoli-
tikai hullámok által ihletett, nem igazán jól mondható, nem
is igazán jó verseket mondani, nem is igazán jegyzett
szerzőktál. Hiányérzetem volt abban is, hogy kevés, na-
gyon kevés volt a jelenkori vers és próza, még kevesebb a
honi szerzá tollából született mű. Nem vagyok mindig híve
annak, hogy kicsi, sárga, savanyú, de a miénk alapon kell
verset vagy szöveget választani, de ki kell mondani, se nem
kicsi, se nem sárga, se nem savanyú az itthoni líra és
próza. Jelzés, hogy mennyire nem olvasott, mennyire nincs
becsülete. Más kérdés, mi ennek az oka.
Zárszó gyanánt
Rimaszombatban ilyenkor, áprilisban már másfél évtizede
a verset, az írott szót, az irodalmat ünnepeljük. Idén az
értékteremtésen volt a hangsúly, jó szemű és jó érzékű
pásztorok terelgették a nyájat, talán jó felé is. Fontos, hogy
arról beszéljünk, hogy van, és komoly súllyal jelen van ez
az esemény, amelynek összetartó ereje, szakmai háttere
biztosíthatja mozgalomként és versenyként való létjogo-
sultságát. A verseny már része a vidék és a város életének.
Már része a résztvevők életének. Igény van, befogadás is.
Most még az feladat, hogyan lehet kiépíteni és állandósítani
egy olyan szakmai hátteret, amely a mozgalom háttérereje,
hogyan lehet megtartani azt az értő és jó szándékú, fel-
készült zsűrit, legalább részben, amely idén döntött a díjak
sorsáról. Remélhetőleg megtalálják rá az időt, az energiát
mindazok, akik ezt felvállalták, hogy továbbéltetik.
A győztesek névsora
I. kategória vers: l. Culák Nikolett, 2. Antal Gábor,
3. Varga Szilvia, 4. Lakatos Lili.
I. kategória próza: l. Németh Dóra, 2. Karvai Barbara.
3. Lebocz Dóra, 4. Kaszner Máté.
ll. kategória vers: l. Renczés Viktória, 2. Zsapka
Krisztina, 3. Jávorka Emma, 4. Majer Kitti.
If. kategória próza: I. Kusza Ádám, 2. Tóth András,
3. Béhr Márton, 4. Szitka Mária.
III. kategória vers: l. Horváth Viktória, 2. Jókai Ágnes, 3.
Szabó Donáta, 4. Király Krisztina.
III. kategória próza: l. Ölveczky András, 2. Melecsky
Réka, 3. Gál Katalin, 4. Juhász Attila.
IV. kategória vers: l: Havasi Péter, 2. Kovács Ildikó,
3. Básti Andrea, 4. Berényi Dávid.
IV. kategória próza: l. Konczi Róbert, 2. Matyó Anett,
3. Koronczi László, 4. Farkas Melinda.
V. kategória vers: l. Kuklis Katalin, 2. Nagy Gábor,
3. Demko András, 4. Csicsó Gyöngyi.
V. kategória próza: l. Motyka lldikó, 2. Rakottyai
Katalin, 3. Brutovksy Gabriella.
VI. kategória, megzenésített versek: l. Csánó Szabina és
Halász Gábor, 2. Grassl Ferdinánd és l1ka Adrián -
Industria Duó, 3. Óváry Anna, különdíj: Jön Vuk.
Szászi Zoltán
Új Szó, 2006. május 2.
 Tompa Mihály
Két madár
Két madaram volt: az egyik fehér,
A másikfekete;
Két madaramnak bizalom vala
S ifjuság a neve.
De itt hagyának. ..! s oly rideg vagyok,
Minő a puszta ház,
Hol nem lakik nyájas galamb, sem a
Vigfecske nem tanyáz.
Ifjúság, ifjúság. .. gyors fecske, te!
Szárnyad hová ragad?
Hát elvivéd éltemtől ily korán
A szép meleg nyarat?
Nem látlakfényes villámok között
Vigan cikázni fenn ... ?
Nem látlak többé mélységes habon
Elcsapni hirtelen]?
Ah, véled minden, minden oda van ...
Virág, dal, szerelem!
Fajo borongás emlegetve az
Elmultat szűntelen;
Hull a barna fürt, az arc pírja vész ...
S az élet átkaúl:
Nem akar a lélek vénűlni, sőt
Zsűritag voltam
Zsűritagként részt vehettem a szlovákiai magyar vers-
mondók ünnepén, Rimaszombatban. Jól éreztem magam,
jó szervezés mellett, jó emberek között, jó versmondókat
hallgatva, igazán élvezetes volt. Még a kora reggeli
kezdési időpontokkal együtt is.
A rendezvény (számomra) meglepően nagyszabású
volt, főként tudva, hogy mennyi és mennyire népes járási
találkozó előzte meg a .xlöntöt". Értesüléseim szerint
mintegy 2000, 6 és 90 év közötti versmondó mérette meg
magát év közben, közülük mintegy 250 kapott meghívást
Rimaszombatba. Lenyűgöztek a létszámok is, a színvonal
is (ez igaz akkor is, ha éppen, győztesek, azaz a kiemel-
kedően jók hiányoztak a mezőnyből). Lenyűgözött a szer-
vezettség, a rengeteg háttérszereplő, akik mind tudták és
pontosan elvégezték a dolgukat színpadon, büfében, ok-
levelek megírásakor, a zsűrikben.
Lenyűgözött Kamenár Éva titkár hihetetlen energiája,
kedvessége, hogy mindenkihez volt jó szava, ölelése, gon-
doskodó jó tanácsa. És mindennek hátterében Huszár
László, a CSEMADüK Művelődési Intézete igazgatójá-
nak szorgos munkája, ami biztonságot adott minden
közreműködőnek.
És jóleső volt a versmondók minősége, műveltsége,
igényes műsorválasztása, felkészültsége. Öt korcsoport-
ban, 25-25 vers- és prózamondó közül választhattuk ki a
4-4 legjobbat, akik újabb lehetőséget kaptak a "döntő dön-
új meg új lángra gyúl.
Ifjúság, ifjúság. ..! gyors fecske, már
Ha elmenél magad:
Minek vivéd el, mért nem hagytad itt
A másik madarat?
Elszállott véled a fehér galamb,
A nyájas bizalom,
Ki olajágat horda nékem a
Világból egykoron.
Mint a futóborostyán átölel
Élő fát és romot:
Az emberekhez lelkem és karom
Forrón ragaszkodott.
És most kerűlöm őket... borzadás
Fut végig lelkemen:
Hogy e mosolygó hóhérok keze
Fogja be majd szemem.
A két madár örökre elrepiilt. ..!
Mellettem ki marad?
Az életben, ha már gyönyört nem is,
De fás nyugtot mi ad?
Föl, föl munkásság s életküzdelem!
Rengjen zajtól a ház:
Ha benne többé nincs fehér galamb,
S vígfecske sem tanyáz!
a Felvidéken
tőjében", Nekem a leginkább felkészült korosztály, a
12-16 évesek jutottak, majd a "döntőben" a prózamondók.
Nem munka, élvezet volt őket hallgatni, majd értékelni.
Nagy öröm volt zárszóként arról szólni, hogy már semmi
szükség mentségre-biztatásra, arra, hogy "igaz, hogy
silány, de szeretni kell, mert magyarul van, mert segít
megőrizni a magyarságot" stb. Ahogy ez emlékeim szerint
volt még akár l Oéve is.
Kritikai megjegyzésre alig van ok. Talán csak a gála-
műsor sikerületlen szerkesztése és a Magyarországról
meghivott Kún Attila-társulat méltatlan táncműsora fel-
hánytorgatható.
Végül egy jelenségre igyekeztem felhívni a szlovákiai
magyarok kulturális életéért felelősséget vállalók figyel-
mét: nagyobb figyelmet kellene fordítani a középiskolás
korú versmondókra (ez Szlovákiában 16 éves kortól szá-
mít). A ragyogó alapiskolás versmondók száma is, minő­
sége is csökken a középiskolákba lépve, nyilván, mert
abbahagyják a versmondást. Kár értük, nem kellene
hagyni, több, többféle alkalom szervezésével talán többen
megtarthatók lennének a magyarul verset mondók kö-
rében.
Gratulálok!
Nagy András László
versmondó 41
 FELHíVÁs

Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézet, Magyar Versmondók Egyesülete,

Petőfi Sándor Szülőházés Emlékmúzeum
meghirdeti

A "Szeptember végén"
ORSZÁGOS VERSMONDÓ VERSENYT

A nevezés feltételei:
I. A versenyre amatőrversmondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket,
és befejezték tanulmányaik nyolcadik évfolyamát.
2. A jelentkezők hat verssel nevezhetnek az alábbiak szerint: - öt Petőfi Sándor-vers
- egy Bács-Kiskun megyéhez kötődő, rendszeresen publikáló kortárs költő verse
(pl.: Buda Ferenc, Dobozi Eszter, Kabdebó Tamás, Kiss Benedek).
3. A versenyzők más, országos versenyen helyezést elért produkcióikkal nem nevezhetnek.

A verseny egyfordulós, a zsűri minden versenyzőtől három produkciót hallgat meg.

Az egyes produkciók ideje lehetőleg ne haladja meg az 5 percet!

A nevezési lapot 2006. szeptember ll-ig kérjük elküldeni a következő címre:

BKMÖ Közművelődési Intézet
6000 Kecskemét, Katona József tér 8.

Nevezési lap kérhető a fenti címen, vagye-mailben a hirlevel@bacskultura.koznet.hu címen

A verseny időpontja' 2006. szeptember 29.

Helyszíne: Kiskőrös

Petőfi Sándor: Csendes élet

És vége a komédiának,
Afiitty s a taps elhallgatott,
A II agy fiiggöny szépen legördült,
S én ott hagyám a színpadot.
l
S most itt vagyo/c. oly messze, messze,
Száz méiföld tőlem a világ,
Ki egykor azt becsavarogtam,
Mint a garaboncás diák.

Itt ülök feleségem mellett

Ebb' a csendes kis faluba '.
Egykor szűk volt a föld, s imé most
Elég tág e kicsiny szoba.

Itt nézem a hajnalt s az alkonyt

És feleségem mosolyát,
S szemem nem kíván többet látni,
Bármily kevés az, amit lát.

Ki tette volna föl felőlem,

Hogy ilyen furcsán járok még? ...
De mikor olyan furcsa, furcsa
Portéka az afeleség!

42 versmondó
 "ÖRÖK PÓDIUMON"
4. VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY
Pintér Tibor emlékére
2006. október l4-én, Veszprémben
Rendezők: a Veszprém Városi Művelődési Központ és a Magyar Versmondók Egyesülete.

A verseny célja: Pintér Tibor, az országszerte ismert előadóművész, rendező, népművelő életének 72. évében,
1999. október 15-én hunyt el. Egész munkásságát a vers, az irodalom népszerűsítésének szentelte.
Az elismert szakember művészeti vezetőként, zsűrizései során, valamint módszertani írásaival is sokat tett azért,
hogy a különböző korosztályokból minél többen vállalkozzanak az irók-költők üzenetének megszólaltatására.
Emlékét, szellemi örökségét megőrizni hívjuk immár negyedik alkalommal a versenyzőket Veszprémbe,
ahol Pintér Tibor élt és dolgozott.
A nevezés feltételei: A versenyzőknek a teljes magyar irodalomból szabadon választva három
(közülük egy ma élő) szerző versével vagy prózájával kell készülniük.

A verseny résztvevői:
1. kategória: 5-8. osztályos diákok. II. kategória: 9-12. osztályos kőzépiskolások e Ill. kategória: felnőttek
IV kategória: szépkorúak (60 év felettiek).

A zsűri döntése alapján a korcsoportok legjobbjai díjazásban részesülnek.

Jelentkezés: a név, életkor, foglalkozás, lakcím, telefonszám és a választott művek közlésével
2006. szeptember 20-ig a verseny helyszínén:
Városi Művelődési Központ - Ferencz Zsuzsanna
8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2. Telefon: (88) 404-549, Fax: (88) 429-693
e-maii: fer.zsuzsaiiifreemail.hu

Nevezési díj: 1000 Ft (csak a Magyarországon élőknek)!

A Baka István Alapítvány és a Bartók Béla Művelődési Központ,

a Csongrád Megyei Művelődési Központ, a Dél-alföldi Versmondók Egyesülete és a Magyar Versmondásért
Alapítvány támogatásával 10. alkalommal hirdeti meg az

"Én itt vagyok - Üzenet Új-Huligániából" Baka István J;érs-, Énekeltvers- és Prózamondó Versenyt
A címváltozás is utal arra, hogyaversválasztásban fontos szerepet kap 1956 ötvenedik évfordulója.
A nevezés feltételei:
A versenyre nem hivatásos vers- és prózamondókjelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket
és befejezték általános iskolai tanulmányaikat. A jelentkezőknek egy Baka István-verssel, egy verssel az egyetemes
magyar irodalomból és egy kortárs magyar verssel vagy prózával kell készülniük, amely 1956 emlékét idézi.
Egy-egy vers vagy próza előadása nem haladhatja meg az 5 percet.
A versenyt ifjúsági (a verseny idején még középiskolai tanulmányokat folytató) és felnőtt- (18 év felett)
kategóriában hirdetjük meg.

A döntő időpontja és helye: 2006. november ll.

Bartók Béla Művelődési Központ (Szeged, Vörösmarty u. 3.).

Jelentkezési határidő: 2006. október 15.

Jelentkezni név, lakcím (irányítószám), életkor, a választott három vers vagy próza megnevezésével az alábbi
címen levélben, faxon vagye-mailben lehet: Baka István Alapítvány, 6723 Szeged, Molnár u. 4.,
e-maii baka-alapítvány axelero.hu és a Bartók Béla Művelődési Központ, 6720 Szeged, Vörösmarty u. 3.
Telefon: 62/475-190, 62/542-825, 62/542-826, fax: 62/426-008, e-maii bbmk@tiszaportal.hu.
Bővebb felvilágosítás:
Baka István Alapítvány - Baka Istvánné - 06/62/630-286,06/20/254-1772, dr. Tényi Jánosné - 06/62/635-281,
06/30/857-2218, Bartók Béla Művelődési Központ - Dálnoky Zsóka 06 /20/ 367-5863

Mindkét kategória legjobbjai a támogatók és szponzorok által felajánlott értékes díjakban részesűlnek.

versmondó 43
 SZAKISKOLÁSOK VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYE
A verseny meghirdetője: Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület

A verseny célja:
A szakiskolai oktatásban tanuló fiatalok egy része tehetséges és nagy érzékenységgel fordul a színházművészet
és az irodalom felé. Az ő számukra rendezünk immár 5. alkalommal olyan bemutatkozási lehetőséget,
ahol saját tanulói csoportjukban mérhetik össze tudásukat, mutathatják meg tehetségüket.
Fontos, hogy teljesítményüket életkori és iskolatípusnak megfelelő módon ismerjük el, és ezzel is ösztönözzük
őket a vers és próza szeretetére.

A verseny kategóriái: szakközépiskolában, szakiskolában tanulók

A jelentkezés és a részvételfeltételei:
Csak a megjelölt iskolatípusban tanuló fiatalok jelentkezhetnek. A feladat egy vers vagy prózai mű bemutatása
3-5 perc terjedelemben.
Iskolánként (szakközépiskola 2 fő, szakiskola 2 fő) összesen négy tanuló indulhat.
Minden versenyző egy szabadon választható és egy kötelező művet ad elő.
A verseny szervezői a jelentkezés után mindenkinek megküldik a kötelező művet postai úton.
A verseny nyitott, a felkészítő tanárok és kísérők részt vehetnek a vetélkedő helyszínein.

A versenyen való részvétel kizáró okai:

Kizáró ok lehet a nevezési díj be nem fizetése, vagy az, ha tanuló nem a kötelezően megadott verssel
vagy prózával készül, illetve ha a választott míi nem a kiírásnak megfelelő.

A nevezés modja, határideje:

Jelentkezési határidő: 2006. szeptember 15.

Nevezési lap igényelhető az iskola eimén: Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola

9200 Mosonmagyaróvár Dr. Gyárfás u. 3.
Dr. Kissné Németh Éva

Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület 1085 Budapest, József krt. 63. címen
Nevezési díj: 3000 Ft/ fő

A háromnapos fesztivál 2006. november] 0-12. között kerül megrendezésre.

A továbbjutás feltétele, módja az egyes fordulókból:

A kötelező mű előadásaután, a zsűri döntése alapján a legjobbak folytathatják a versenyt,
a szabadon választható művekkel.

Az eredmények közzétételének modja:

www.fok.hu/szake weboldalon, a SZAKE Híradóban, és a Budapest TV híradásaiban

Díjazás:
A döntőbe jutott minden tanuló és felkészítője, könyv- vagy tárgyjutalomban részesül a legjobbakat meghívjuk
egy nyári 5 napos táborozásra vagy országjárásra.

A szervezők elérhetősége:
Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola, tel./fax.:06-96-211-788, e- maii: hunyadiszi@axelero.hu
Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület, 1085 Budapest, József krt. 63.
06-30-257-4624 mobiltelefonon vagy a szucsikagi@t-online.hu email címen.

10házi László:IKasszandra leveleiből

ahogy az élet rövidül. pedig mennyit tanultunk-tudunk,
az ősz egyre fájdalmasabb, de hol már az a tűz, az az akarat!
nem tár ki már a szem erősek is csak azért maradunk:
tengernyi vásznakat. rajtunk ne szánakozzanak.

ahogy az élet rövidül. ne szánakozzanak, de hagyják

nem ráznak már meg a képek- meg legalább a harmoniát,
hisz, nem könyörül az élet ami bennünk még kihajt.
rajtunk, kik szegények. mi már nem akarjuk a bajt.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _- . J

44 versmondó
 Elnöki beszámoló
a Magyar Versmondók Egyesületének szakmai munkájáról
(2005. június 4. - 2006. április 8. közötti
A Magyar Versmondók Egyesülete mint közhasznú szer-
vezet végzi munkáját a magyar anyanyelvű versmondás,
a költészet népszerűsítése érdekében, szerte a Kárpát-
medencében, valamint lehetőség szerint a diaszpórában.
Ismét eltelt közel egy év. Tavaly a balatonszemesi köz-
gyűlésen adtuk áldásunkat a "Vers Éve" programsorozat-
ra, melyet József Attila születésének centenáriuma alkal-
mából hirdettünk meg. Az eltelt egy esztendő munkájáról
ezúton számolok be az elnökség és a kabinet nevében.
A Vers Éve jó alkalom volt arra, hogy igazából megmu-
tassuk országnak-világnak, hogyaversmondás több mint
egyéni hobbi, több mint néhány megszállott önkifejező
eszköze. Világossá vált, hogyaversmondás "hungari-
kum", anyanyelvápoló és mentő, olyan nemzeti erő, amely
elengedhetetlen a kulturált, érző és lelkileg-szellemileg jól
kommunikáló nemzedékek felneveléséhez. És ami nagyon
fontos: nem igaz, hogy a költészet, a versmondás iránt
csökken az érdeklődés. Csak oda kell tenni értőn és
okosan a kultúra, a művészet "svédasztalára". Egyre több
fiatal vállalja a szereplést, a versmondást. Sajnos, az isko-
lai oktatásban egyre inkább háttérbe szorul a költészet, az
irodalom és annak megszólaltatása, így nekünk kell ezen a
téren vállalnunk. Mive! a Magyar Versmondók Egyesülete
az egyetlen ilyen nagyságú és szervezett, civil kezdemé-
nyezésre létrejött szervezet, ezért kötelességünk, hogy
integráljuk, segítsük a művelődési közösségek, iskolák,
műhelyek, önképző körök szakmai munkáját, versenyek,
táborok, szemináriumok, továbbképzések szervezésével,
rendezésével.
Ez hallatlanul nagy munka. Néhány ember társadalmi
munkában, szabad idejében nem is tudja ezt felelősséggel
vállalni magas szinten. Ezért próbáltunk és próbálunk
megtalálni minden olyan szervezetet, szakembert, akik
részt vállalnak e küldetésben. Éppen ezért, az elmúlt
időszakban inkább ezen kapcsolatok létrehozásán
fáradoztunk. Inkább néhány nagyobb rendezvényre és
formai-tartalmi ügyre koncentráltunk közvetlenül, hiszen
ezek kisugárzó hatása segíti minél szélesebb körben
megismertetni-megkedveltetni, valamint hitelesebbé
tenni a versmondás ügyét (Bajai szemináriumok,
"Regösök húrján" versenysorozat, Kaleidoszkóp
VersFesztivál, Versmondó újság, intemetes honlapjaink,
sajtómegjelenések).
Ebben a tevékenységben és munkamegosztásban sike-
res, egészséges és folyamatos együttműködés alakult ki a
Magyar Művelődési Intézettel (Tóth Erzsébet és Tóth
Zsuzsanna), a Győr-Moson-Sopron Megyei Versmondó
Egyesülettel (Popper Ferenc, Németh András), és az
Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egye-
sülettel (Lutter Imre, Káelné Kovács Rita).
időszakról)
A Kárpát-mcdenee magyar lakta területein közel három-
száz versmondó verseny, illetve rendezvény volt a Vers
Évében. Ezek szinte mindegyikéhez közvetve vagy
közvetlenül közünk volt. Sokan csak tanácsot kértek tőlünk
a szervezéshez, mások szakembereket vagy anyagi támo-
gatást, esetleg díjakat vártak tőlünk, és persze számosan
sok eseményt közvetlenül az egyesület hozott létre.
A közelgő Költészet Napja alkalmából ezúton
szeretnék minden versszerető és egyesületünk nevében
nagy-nagy köszönetet mondani és hálámat kifejezni min-
denkinek, akik segítették e tevékenységünket.
Köszönet mindazon intézményeknek, akik pályázati
pénzeket adtak: NKA, NKÖM Mobilitás, Fővárosi Önkor-
mányzat, Hungarofest Kht. és az adó I %-át felajánlóknak,
valamint szponzorainknak és partnereinknek, akiknek
megjelenést biztosítunk honlapjainkon és a Versmondó
folyóiratban is.
Szervezeti tevékenység
A Kabinet hét főből áll, úgymint:
elnök (Bartók László),
elnökhelyettes (Kiss László),
kreativ alelnök (Lutter Imre),
szervezési alelnök (Popper Ferenc),
gazdasági és szervezési igazgató (Pataki András),
marketingigazgató (Holics Szilvia) - nyílt pályázati
eljárás során választotta meg a kabinet,
kabinettitkár (Németh András).
A kabinet adminisztratív munkáját segíti még Wahl
László.
Nyolc alkalommal tartottunk kabinetülést, illetve alkalom-
szerűen több tucatnyi informális megbeszélést és munka-
értekezletet, azokkal, akik érdekeltek és/vagy felelősek
voltak egy-egy programért.
Kezdeményeztük és segítettük több regionális egye-
sület létrehozását. Megalakult, illetve a megalakulás jogi
úton van, de már tevékenykedik:
a békéscsabai központú Délkelet-magyarországi
Egyesület (Józsa Mihály),
Dél-magyarországi Egyesület (Balogh Zsuzsanna),
Budapesti és Közép-magyarországi Egyesület,
Székelyföldön az Erdélyi Magyar Vers Egyesület
Székelykeresztúron (Illyés Izabella),
partiumi Aradon (Puskel Tünde Emese).
Reméljük, ezen regionális egyesületek hamarosan olyan
intenzitással tudnak és akarnak dolgozni, mint a Győr­
Moson-Sopron megyei és az északkelet-magyarországi
tagszervezetünk. Így immár 12 regionális egyesület és
7 tagszervezet dolgozik a Kárpát-medencében, és két
versmondó 45
társszervezet, a New York-i és a Los Angeles-i az óceánon
túl, a versmondásért, céljaink megvalósításáért.
Ez azt is jelenti, hogya Magyar Versmondók Egyesüle-
tének immár egy "ernyőszervezet" szerepét is el kell lát-
nia. Egyebek mellett ezért is volt szükség a szervezeti és
tartalmi forma megújitására.
A kabinet tagjai társadalmi megbízatásként látják el
feladataikat. Tiszteletdíjat, fizetést nem kapnak. Ez évi
szűkös anyagi lehetőségeink miatt ebben az évben még
költségeiket (telefon, utazás, internet stb.) is csak részben,
vagy egyáltalán nem tudtuk téríteni. A pályázaton elnyer-
hető összegek köre szűkül, illetve a beadott pályázatokra
egyáltalán nem, vagy csak csökkentett támogatást kapunk.
Szakmai munka, versenyek, táborok,
találkozók, műhelyek, kiadványok
Számos versmondó versenyt támogattunk anyagilag és
szakmailag, ezért ezen beszámolóban csak felsorolás-
szerűen említem. Azért is, mert a megújult internethonla-
punkon és a Versmondó folyóiratban bőségesen értesül-
hetnek a részletekről az érdeklődők.
Az alábbi versenyeket szerveztük önállóan vagy
valamely regionális szervezettel közösen
Pápán rendeztük a tavalyi "Regösök húrján" gyermek-
versmondó verseny döntőjét. Köszönet Ferencz Zsuzsan-
nának a veszprémi elődöntő és a pápai döntő lebonyolí-
tásáért. Köszönjük Kiss Mariannak, a Kondor Béla Közös-
ségi Ház igazgatójának áldásos tevékenységét a Pest
megyei és Dunán inneni elődöntők megszervezését.
Kondor Béla - Szécsi Margit - Nagy László Vers- és
Prózamondó Verseny Kondor Béla születésének 75. évfor-
dulóján.
Egyetemisták és Főiskolások Versmondó Versenye.
A Radnóti Regionális Nemzetközi Versmondó Verseny.
Gyurkovics Versmondó Verseny a költővel - ezt a Kráter
Műhely Egyesülettel közösen szerveztűk.
Társszervezettel közösen rendeztük meg az Örök Pódiu-
mon - Pintér Tibor-emlékversenyt.
A József Attila Vers- és Prózamondó Verseny.
A Latinovits Versmondó Verseny.
A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Miskolcon,
Budapesten, és idén először párhuzamosan egy nemzet-
közi helyszínen, Krakkóban.
A fentieken kívül még szárnos kisebb helyi versenyeken és
találkozón vettünk részt és adtunk szakmai támogatást.
Megalapítottuk a "Magiszter Versmondó" és a "Vers-
kultúra Lovagja" címeket, amelyek a mai napon a Vers-
Gálán kerülnek első alkalommal átadásra. Mindkét cím
létrehozásával az volt a szándékunk, hogyelismerjük
azok tevékenységét, akik magas szinten művelik a
versmondás művészetét, illetve önzetlenül támogatják
ügyünket.
46 versmondó
Szakmai tevékenységünk legfontosabb része, hogy
minél több lehetőséget adjunk a versmondással foglal-
kozóknak továbbképzésekre, táborokra, szemináriumokra.
Ezek közül az alábbiakat emelem ki:
Csopaki hagyományos versmondótáborunkat, amelyet
a 10-16 évesek részére szervezünk immár évtizede min-
den év június végén, tavaly ezt áthelyeztük Balaton-
szemesre. A szervezésért köszönet a Kondor Béla Közös-
ségi Ház munkatársainak és személy szerint Kiss Mariann
igazgatónak.
Egyre magasabb szinten folyik a képzés Baján a tíz-
napos Versművészeti Szemináriumunkon, valamint a
tavaly második alkalommal megtartott, a színi pályára és
előadóművész-vizsgára felkészítő műhelyünkön.
Köszönhető ez Lutter Imrének, a szeminárium és a
műhely vezetőjének, Pintér Juliannának, a Kecskeméti
Kisfaludy Könyvtár igazgatójának, tanáro knak és elő­
adóknak.
Szakemberekkel és anyagi támogatással is segítettük a
székelykeresztúri és a vajdasági Topolyán rendezett
táborokat.
A szakmai munkát segíti a Versmondó folyóirat, amely
azon túl, hogyatagsággal való kapcsolattartás egyik lehet-
séges formája, orientáló, rangos szaklapnak minősül,
amelyről szakmai kőrők elismeréssel szólnak.
Immár hagyományosan évi hat számot adunk ki, illetve
2005-ben a József Attila-centenárium kapcsán egy jubi-
leumi különszámot.
Szakmai feladatunk részét képezte eleddig a hivatásos
közép- és felsőfokú előadóművész-képzés, valamint a
vizsgáztatás. Mivel hat évvel ezelőtt volt utoljára képzés
és vizsga, ezért mindkettőt elkezdtük újraszervezni. A
Magyar Művelődési Intézettel közösen sikerült tető alá
hozni az előadómüvész-képzés és -vizsgáztatás elő­
készítését. Remélhetőleg, elegendő számú jelentkező
esetén, az idén nyáron és ősszel sikerül ezt abszolválni.
Talán a szakmai sikerének is betudhatjuk, hogy több
egykori kiváló versmondó került be a Színház- és Film-
művészeti Egyetemre, a kaposvári Színművészeti Fő­
iskolára, a Magyar Színház Színiakadémiájára, valamint
különböző színiiskolákba. Bár nem ez a legfőbb feladata
az egyesületnek, de azért fontosnak tartjuk a tehetségek
gondozását, segítését a hivatásos pályára kerülésért és
helytállásért.
Partneri kapcsolat alakult ki a Parnasszus költészeti mű­
hellyel, a Turczi István vezette szerzői társasággal több
komoly rendezvényt tartottunk - közönségtalálkozókat,
folyóirat-bemutatókat, ünnepi emlékesteket. Láthatóan
erősödött a szakmai kapcsolat a költőket, írókat és
műfordítókat tömörítő szervezetekkel, ennek kapcsán
ember-ember közc!be kerültek a szerzők és a versmondók
(kíváló példa erre a VersFesztivál).
Megjelentettük a Versmondók Könyvtára második kötetét,
a Kortársainkat, és a Kaleidoszkóp Könyvsorozat 8. anto-
lógiáját, a Firka a falra c. kötetet. Az előbbi Tóth
Zsuzsanna és Kiss László, az utóbbi Lutter Imre, ill.
Káelné Kovács Rita és Dukay Nagy Ádám munkájának
eredménye.
Megjelenés a sajtóban és a médiában
- Egy szervezet munkájának hatékonysága attól is súlyo-
zottan függ, hogy mennyire képes jelen lenni a hétköz-
napokban, a társadalom mekkora részét tudja elérni. A
minél szélesebb körű megismertetés volt a kabinet egyik
fontos feladata. Ennek érdekében megkezdődött a már
meglévő honlapok _. a vers.hu, versmondo.hu, a versfesz-
tival.hu és a c3-as linkgyűjtemény egységesítése, a láto-
gatottságtól függő tudatos szerkesztés és koordináció. A
www.vers.hu honlap internetcímének megszerzése iga-
zolta várakozásainkat, a tavalyi évben ötször többen láto-
gatták az internetes felületeinket, mint egy évvel koráb-
ban. A neten megjelenő tartalmat valamennyi honlap
esetében Lutter Imre alakítja ki, a kabinettel és az elnök-
séggel, valamint a tag- és társszervezetekkel konzultálva.
A marketing és a felületek értékesítése Holics Szilvia fel-
adata.
Megjelentünk egy-egy rendezvény kapcsán a Magyar
Televízióban, a Duna Televízióban, a TV2, a Hír TV és az
RTL Klub műsoraiban, a Főnix tévében és számos helyi
televízióban. A Magyar Rádióban, a Sláger-, a Danubius,
a Juventus Rádióban, de több alkalommal nyilatkoztunk
az Info Rádióban, a Civil Rádióban, a Rádió C-ben és a
Klub Rádióban is.
Országos napilapokban, a szakmai sajtóban és helyi
orgánumokban számos alkalommal foglalkoztak az
egyesület rendezvényeivel és munkájával.
Internetes megjelenésünk időszaki lapokban és gyűjtő­
portálunkon megsokszorozódott, a Kaleidoszkóp Vers-
Fesztivál kapcsán együttműködő partnerünk lett az
Objektív Hírügynökség, idéntől pedig egészen más
célközönségű magazinokkal is együtt dolgozunk (ilyen pl.
az Interpress Magazin).
Gazdálkodás
Egyesületünk fő bevételi forrása a pályázatok elnyeréséből
származik. Összesen 18 pályázatot adtunk be, és ebből 12
volt eredményes, 5 millió Ft értékben. Egyéb bevételekkel
és a 2004-es maradvánnyal együtt 6,2 millióval gazdálked-
tunk, ez szigorúan csak a Magyar Versmondók Egyesü-
letének a kasszáját jelenti. A bartert és a társadalmi munkát
is beleértve közel tízmillió forintos költségvetéssel
működött a Kaleidoszkóp VersFesztivál, és sok százezer
forintot fordított a két legnagyobb tagszervezet, a győri és
az északkelet-magyarországi egyesület a működésre és a
rendezvényszervezésekre. Ez az összeg sem volt azonban
elegendő a "Vers Éve" kiemelkedő programsorozatára. Ha
úgy tetszik, túlvállaltuk magunkat, mert bíztunk a sikeres
pályázatokban, de ragaszkodtunk a színvonalhoz, elvárá-
sainkhoz. Jelen pillanatban 2 237 millió forint ún. szállítói
tartozásunk van (ebből 1 millió ÉKrno-i Reg. VME és 200
ezer GYMS megyei VME felé), illetve 650 ezer forint
elnöki kölcsönnel járultam hozzá a költségekhez. A kabinet
tagjai számos esetben késve, vagy még mindig nem kapták
meg költségtéritésüket. Köszönet türelmükért.
Ezen túlmenően a tagdíjakból (85 ezer), valamint az
l %-os adófelajánlásokból (103 ezer) és újságeladásból
(192 ezer) származott bevétel. A pályázatokból elnyert
összegek céltámogatások, tehát az csak az adott feladat
elvégzésére költhető. Az egyesület működtetésére rend-
kívül csekély összeg állt rendelkezésre. Szponzorszerzési
akcióink, Holics Szilviának köszönhetően, már mutatnak
eredményeket. Alkalmasint rendezvényeket szponzorok
támogattak díjakkal, tárgyjutalmakkal, dologi támogatás-
sal, kedvezményekkel (szálláskedvezmény, útiköltség-
kedvezmény stb.).
Ezek nagyon nagy segítségek voltak, rnegts az
egyesület megnövekedett feladataival járó költségeket
egyelőre nem sikerűlt előteremteni (részletek a közhasz-
núsági beszámo/óban).
Ebben az évben már II pályázatot adtunk be és ebből
jelenleg 3 kerűlt elbírálásra összesen 4, l millió. (1,5 mil-
lió Radnóti versenyre, 1,6 millió Versmondó újságra,
l millió a három évfordulós versenyre: Cantata profana,
Vigyél hírt a csodáról 1956-os és Illyés).
Néhány mondat a jövőről
Egyik legfontosabb és legsürgősebb teendőnk a gazdál-
kodás stabilitásának visszaállítása. Egyrészt bízunk a si-
keres pályázatokban, másrészt a szponzoráció erős ö-
désében, harmadrészt szigorítjuk a rendezvények költ-
séghatárait. Sajnos működési költségeinknek és dologi
kiadásainknak még nincs fedezete. Ezúton is kérek min-
denkit, aki tud, segítsen ötletekkel, kapcsolatokkal, fel-
ajánlásokkal.
Kiemelt rendezvényeink
- Regösök húrján (amelybe idén visszakapcsolódik a
Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár).
Radnóti Miklós Nemzetközi Versmondó Verseny
(meghívásos rendszerben, Győrött).
Illyés Gyula Nemzeti Versmondó Verseny.
Cantata profana Nemzetközi Versmondó Verseny
Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére.
"Vigyél hírt a csodáról" 1956-os évfordulós nemzeti
verseny.
Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Verseny.
Bajai Versművészeti Szeminárium, ill. Színész- és
Előadóművész- felkészítő Műhely.
Balatonszemesi Gyermekversmondó-tábor.
Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál (Budapest-
Berlin).
Szükséges a szakmai munka további fejlesztése. Ennek
érdekében a Magyar Művelődési Intézettel közösen
elindítjuk tanárok, felkészítők részére a versrendezői
képzést.
Továbbra is feladat egy önálló Versszínház elindítása,
előadóművész-vizsgára felkészítő kurzusok szervezése, a
zsűrizés új módszerének minél szélesebb körű terjesztése,
további regionális szervezetek, műhelyek, egyesületek
versmondó 47
létrehozása, a következő nyári táborok, szemináriumok
szakmai szintjének emelése.
Továbbfokozni szükséges a megjelenésünket a sajtóban
a vers mondás népszerűsítése érdekében.
Új, fiatalos arculat kialakítása van folyamatban, az
arculattal párhuzamosan megújítjuk internetes honlap-
jainkat, épp a mai napon, ünnepélyes keretek kőzőtt
beindítjuk a nemzetközileg egyedülálló interaktív vers-
rádiónkat.
Hosszú távú együttműködési megállapodás aláírására
készülünk a My Music Managementtel, a Spanyolnátha
internetes folyóirattal, a kaleidoskop.hu kulturális portál-
lal, a magyarországi Pen Klubbal és a miskolci Uni-
Hotellel.
A felügyelőbizottság elnökének beszámolój a a
Magyar Versmondók Egyesülete Küldöttközgyűlésén
2006. április 8.
A Magyar Versmondók Egyesülete 2005. június 4-én meg-
tartott küldöttközgyűlése elfogadta Bartók László elnök
éves szakmai és pénzügyi beszámolóját, és jóváhagyta a
rövid és középtávú egyesületi célokat és feladatokat,
köztük a következő év szakmai és pénzügyi tervezetét. Az
elnök bejelentette Dudás Dorottya korábban megválasztott
marketingigazgató lemondását, amelyet a kabinet elfoga-
dott, és a küldöttközgyűlés tudomásul vett. A tisztség betöl-
tésére a kabinet nyílt pályázati eljárást hirdetett, amelyet
hírlevélben, a központi intemetes oldalon (vers.hu) és a
Versmondó folyóiratban is közzétett. A beérkezett pályáza-
tok közül Holics Szilvia elképzeléseit tartotta a legmeg-
felelőbbnek, őt a kabinet kooptálta, szeptember l-jétől pe-
dig megkezdte munkáját az új marketingigazgató. Folytatta
munkáját Kiss László elnökhelyettes, Popper Ferenc kap-
csolati alelnök, Lutter Imre kreatív alelnök, Pataki András
szervezési igazgató és Németh András egyesületi titkár.
A felügyelőbizottság a küldöttközgyűlést követően hol
személyescn, hol telefonon vagy internetes kommunikáció
útján tájékozódott a kabinerülésekről, a küldöttközgyűlés
által jóváhagyott elképzelések végrehajtásáról, a pénzügyi
mozgásokról.
Bartók László egyesületi elnök jelenlétében találkozott
a könyvelővel, Helter Jánosnéval. Közösen áttekintették
az egyesület gazdálkodását, könyvelését, jegyzőkönyveit
és beszámolóit. Az ellenőrzések során rendellenességet
nem talált az tb.
A kabinet az alapszabályban meghatározott módon tar-
totta üléseit, amelyről minden esetben jegyzőkönyv, az
informális ülésekről feljegyzés készült, ezeket Németh
András dokumentálta.
Az egyesület vezetői jól látták, hogya 2005. év párat-
lanlehetőség lehet a szervezet számára JózsefAttila szüle-
tésének centenáriuma miatt. A Vers Éve programsorozat
tervezetét Lutter Imre vezetésével a kabinet 60 oldalban
készítette el, számítva a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkárságával történő
együttműködésre, a lefolytatott tárgyalások során ugyanis
ígéretet kaptunk számos program, esemény közös meg-
48 versmondó
Bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat Németországban,
Lengyelországban, Svédországban (ezt a Forrás Színház-
zal közösen), az Egyesült Államokban és Izraelben (utób-
bit a Parnasszus műhellyel együtt).
Az előbbieken kívül a hagyományos rendezvények
még magasabb szintű támogatása, szervezése kíván
hatékony munkát.
Budapest, 2006. április 8.
A Magyar Versmondók Egyesületének Kabinetje nevében:
Bartók László
elnök
valósítására és finanszírozására. A tárgyalások akkor sza-
kadtak félbe, amikor jelezték, hogy a tervezett költség-
vetésnek mindössze a tizede áll rendelkezésre. Ekkor
azonban az egyesület már meghirdette a Vers Éve pályáza-
tot, amelyet csak részben tudott teljesíteni a pályázó ren-
dezvényszervezők felé. A pénzügyi gondok ellenére erőn
felül teljesített a kabinet és az elnökég, a 2005. év minden
szempontból áttörésnek tekinthető a szervezet eddigi
műkődése során.
Nem telt úgy el hónap, hogy a jelentős szakmai és
populárisabb sajtóorgánumok ne számoltak volna be az
egyesület tevékenységéről. A honlapok látogatottsága sok-
szorosára nőtt, és a legfőbb kommunikációs eszközzé vált
a tagsággal való kapcsolattartás és a tagok toborzása,
valamint a közönség tájékoztatása és a közművelődés
terén.
Az év végén a kormány bejelentette, hogy az államház-
tartási többlethiány miatt valamennyi pályázati támogatás
kifizetését késlelteti. A Magyar Versmondók Egyesülete
16, később 22 társszervezetével egyetemben tiltakozó
levelet fogalmazott meg az ellehetetlenülés veszélye miatt
Bozóki András kulturális miniszter felé. A minisztérium
tárgyalásokat kezdeményezett az egyesület és a többi
szervezet képviselőivel, a megegyezés hatására a támo-
gatások egy része befolyt. Ekkorra azonban már jócskán
túlnőtt a hiány az egyesület anyagi képességein, hiszen a
programokra szánt pályázati pénzeket kénytelen volt át-
csoportosítani a kabinet, ami után követhetetlenné vált a
pénzmozgás. Ez mára odáig vezetett, hogy gazdasági
értelemben sürgős beavatkozásra van szükség, különben
- önhibáján kívül - működésképtelenné válik az egyesü-
let. A probléma tehát nem oldódott meg, az intézkedések
az újabb ciklusra tolódtak.
Holics Szilvia marketingigazgató munkája eredményeként
bővültek a kapcsolatok a potenciális támogatókkal, part-
nerekkel. Kézzelfogható eredmények is születtek, a terv
végrehajtása azonban, hogy az egyesület bevételi forrá-
sainak legalább 30%-át szponzorok biztosítsák, egyelőre
nem sikerült.
 A hatásköri leírások azon része, mely szerint a gaz-
dasági és szervezési igazgató, Pataki András mindkét
területet egy személyben látja el, nem működhetett, ezért
András és a kabinet egyetértésével, amíg gazdasági szak-
ember nem érkezik az egyesülethez, a gazdálkodási részt
az elnök saját hatáskörében látná el. Erről a küldöttköz-
gyűlésnek kell határoznia. A szervezési feladatokat sike-
rült ellátni, jól halad szakmai munka kiszélesítése, és ez
láthatóan növeli az egyesület presztízsét.
Szakmai értelemben az egyesület az alapszabályban
meghatározott kritériumoknak minden szempontból eleget
tett, a korábban elfogadott irányelveket és közhasznú
feladatokat idén is maximálisan teljesítette: ezek az
érdekérvényesítés, a nem szorosan a szervezethez tartozó
rendezvények szakmai koordinációja, a virtuális versiroda
működtetése, és a kapcsolattartás eszközeinek bővítése a
tag és nem tag versmondókkal, verskedvelőkkel. Az utób-
bira példa az internetes megjelenés, amely újabb felülette I
bővíti a Vers Oldalait, a Költészet Napja alkalmából április
8-án elindul az interaktív versrádió.
Szoros együttműködés alakult ki a tagszervezetekkel, a
társszervezetekkel és intézményekkel, amelyre korábban
ilyen mértékben nem volt példa, ez előremutató tendencia.
A Kaleidoszkóp VersFesztiválnak köszönhetően bővültek
a nemzetközi kapcsolatok, Lengyelországgal és az
Egyesült Államokkal szorosabb lett az együttműködés.
Még mindig nem sikerült kidolgozni az egyesületi
tagsági kedvezményrendszert. A tagság és a kívülállók felé
a megjelenés a professzionalitás felé lép azzal, hogy a mai
naptól az egyesület megkezdi egységes arculatának
kialakítását, és ezt még az idén be is fejezi. Az átalakítás
érinti a honlapokat, az egyesület emblémáját, a szlogent, a
színeket és formákat, a rendezvényeket, és remélhetőleg
sikerül a többéves gyakorlat és a tervek alapján a szervezet
arcainak kiválasztása is. A folyamatot Lutter Imre
koordinálja.
Beszámoló és közhasznúsági jelentés
a Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete
2005. évi tevékenységéről
Azok kedvéért, akik most vesznek részt először köz-
gyűlésünkön, szeretném röviden bemutatni szervezetün-
ket. A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson­
Sopron Megyei Szervezete 1997-ben alakult, s azóta is
folyamatosan tevékenykedik. Jelenleg több mint 250
tagunk van. Tevékenységi körünket kibővítve tagjaink
sorában nemcsak megyei, de a határon túli területekről,
elsősorban Mátyusföld és Csallóköz versmondói is meg-
találhatók, szép számban. Ez nagyrészt annak köszönhető,
hogy remek az együttműködés a galántai és dunaszerda-
helyi CSEMADOK szervezetekkel.
Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a 2005. évi
programunk is gazdag volt.
A tavaszi hónapokban rendeztük meg az általános iskolá-
sok részére kiírt Kormos István Vers- és Prózamondó
Verseny elődöntő it, négy településen (Kapuvár, Csorna,
Továbbra is várat magára egy saját archívum kiala-
kítása, amely az egyesületről szóló megjelenéseket gyűj­
tené össze. A kabinet tagjai ennyi munkát azonban képte-
lenek egyedül ellátni, szükség van a feladatkörök pon-
tosabb betartására és új aktivisták toborzására. Ugyanez
igaz a legreprezentatívabb rendezvényre, a Kaleidoszkóp
VersFesztiválra is.
Az elnökség, amely a regionális tagszervezetek vezetöit
tömöríti, egyszer ülésezett, a folyamatos kommunikáció
azonban biztosított.
Összességében tehát jó irányba halad az egyesület, a gaz-
dasági kérdéseket azonban rendezni kell, mert a műkődést
alapvetően ellehetetlenítheti, ha nincs megfelelő finan-
ciális háttér. A Magyar Versmondók Egyesülete növelte
súlyát a kulturális életben, mind a szakmai körökben,
mind az átlagközönség esetében. Jogilag és szakmailag
valamennyi döntés helytálló volt.
Korompaí Gábor
Marcel Lucaciu: LII
politika rég bebizonyosult
aranyos kurva lehengerlő erő
ma ismét vadul beleharap
kacsingat nekem a szél
vörös látóhatárom szegényes negydembe
félméteres betűkkel e/éjjeledem
azt írja a szőke könnyek
hogy mosolyától
a hazugság nem más
mint (fordította:
egy Simone Györfi)
Mosonmagyaróvár és Győr). A legjobbak - összesen 45-en
- jutottak a november elején Lébényben megrendezett
döntőbe, mely azáltal, hogy csallóközi és mátyusfóldi
résztvevői is voltak, regionálissá, sőt nemzetközivé bővült.
A középiskolások megyei kulturális fesztiválja, a Kis-
faludy Napok, melynek versmondó vcrsenyét mi rendez-
tük. A mintegy 80 induló magas színvonalat képviselt. E
versenyen arany, ezüst, illetve bronz fokozatot lehet nyerni.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
Tanítóképző Főiskolai Karral közösen megrendeztük a
IV. Országos Egyetemi-főiskolai Versmondó Versenyt. Az
ország különböző felsőoktatási intézményeiből 32
versmondó vett részt.
Folyamatosan működtetjük Versmondóslúdiónkat heti
rendszerességgel. A stúdió tagjai sikeresen működtek
versmondó 49
közre a különböző rendhagyó irodalomórákon, a me- PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ
gyében, illetve a határon túli területeken, valamint a
Győri Könyvszalon és a Megyei Irodalmi Hét rendez- Bevételeink E Ft-ban
vényein.
Nyitó egyenleg: 1732
Az elmúlt évben is megrendeztük Csornán a hagyományos Központi alapokból (NKA, NKÖM, NCA) 1200
nyári bentlakásos Versmondótáborunkat általános és Önkormányzati támogatás (város, megye) 300
középiskolás fiataloknak. Ezúttal 36 versmondó, három Közhasznú tevékenység bevételei
csoportban dolgozott egy héten keresztül. A határon túlról (tábor, rendhagyó órák,
18 táborlakó érkezett. A programot sikeres bemutatók Radnóti, Egyetemi versenyek, Könyvszalon) 1433
zárták, nagyszámú érdeklődő jelenlétében. Adó l%-a 3
Banki kamat 4
Ötödik alkalommal rendeztük meg a kétévenként sorra-
kerülő Radnóti Miklós Regionális és Nemzetközi Vers- és
Összesen: 4703
Prozamondo Versenyt, mely egyre népszerűbb lesz. A Kiadásaink
régión kívülről is egyre többen jelentkeznek. Így GYMS,
Vas, Zala, Veszprém megyéken kivül Somogy és Fejér
Anyagi jellegű kiadások 557
megyékből is érkeztek versenyzők, összesen 66-an méret-
Személyi kifizetések (zsűrik, rendhagyó órák stb.) 1433
tek meg.
Egyéb kifizetések
Határon túli programjaink: szakembereink évek óta (étkezés, szállás, utazás, számlák stb.) 1490
zsűritagként szemlélik a Tompa Mihály Országos Vers- és
Járulékok 487
Prózamondó Verseny járási és kerületi döntőit. Magam ez SZJA-befizetés 343
évben az országos döntő zsűrijében is részt vehettem Kölcsön MVE-nek 200
Rimaszombatban. Összesen: 4510

A magyar tannyelvű alapiskolák sokaságában tartottunk Záró egyenleg 2005 végén: Bank: 153
rendhagyó irodalomórákat, a galántai és dunaszerdahelyi Pénztár: 40
járásokban. Sőt, első ízben a komáromi járás négy Összesen: 193
iskolájában is. Szakembereink több alkalommal a vers-
mondóknak, illetve a felkészitő pedagógusoknak is tartot- Popper Ferenc
tak továbbképzést Dunaszerdahelyen, illetve Rév-Komá- elnök
romban.

Rendhagyó irodalomórákat nemcsak a határon túl, de

megyénkben is tartottunk, ezeknek aktív kőzreműkődői
Versmondó Stúdiónk középiskolás és főiskolás tagjai.

A Győri Előadóművész-stúdió tagjai több alkalommal

szerepeltek a mcgye különböző településein. Többnyire
vidám műsorokkal az idősek napja alkalmából, de ismét
előadták a Márai-emlékműsort a csornai könyvtárban,
illetve l848-ra emlékeztek Bakonyszentlászlón.

Az idén a Magyar Kultúra Napja alkalmából nagy meg-

tiszteltetés ért bennünket, mert a Győri Előadóművész­
stúdió Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat kapott,
melyet Bozóki András miniszter ÚJ1ól vehettem át, január
20-án, Budapesten, azt követően, 22- én pedig nagy siker-
rel szerepeltünk a kitüntetettek gálaműsorában. Termé-
szetesen az elismerés a Versmondóstúdió tagjainak is szól,
hiszen a munkából mindenki kivette a részét.

Tevékenységünkhöz az elengedhetetlen anyagi hátteret

pályázatok révén teremtjük meg.

Támogatott bennünket a városi, illetve a megyei önkor-

mányzat, továbbá a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma, az Ifjúsági, Család-
'1) 9~_
űgyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a -'fi.
Nemzeti Civil Alapprogram is.

50 versmondó
Zágon Bertalan, 1942-2001
Édesapja képzőművész pedagógus, Szigetvár város disz-
polgára volt, édesanyja ugyancsak pedagógus, a hazai
művelődési intézményhálózat egyik baranyai alapitója.
versmondó
Kiadja a Magyar Versmondók Egyesülete
(A legendás hírű népművelő édesanyát mindenki szerette
és tisztelte.) Iskoláit Szigetváron, Pécsett végezte. 1965- --\\\ÚMUNOO.(.

ben szerzett népművelés-könyvtár szakon diplomát,

1965-1970-ig a Somogy Megyei Művelődési Központ
munkatársa volt. (E sorok írója egy rövid időt együtt dol-
gozhatott Zágon Bertalannal, először Kaposvárott a
Somogy Megyi Művelődési Központban, majd fővárosban
az amatőr művészeti területek minisztériumi gondozó- M!\CYI\R VIRSMDNIJO](
jaként.) Főiskolai és kaposvári évei alatt jobbára a vizuális FGYESlJlETE
kultúrával, képzőművészettel foglalkozott, fotózott, raj-
zolt, tervezett diszletet, színházi plakátokat, könyvborítót, Támogatónk:
vállalati reklámot. Grafikáival számos egyéni és csoportos
kiállításon szerepelt itthon és külföldön. 1971-ben Buda-
pestre került, az akkori Népművelési Intézet munkatársá-
nak, később a Vizuális Osztály csoportvezetője. majd osz-
tályvezető-helyettese lett. Vizuális kultúra oktatásával, eh-
hez kapcsolódó kiadványok (lapok, sorozatok) szerkeszté-
sével foglalkozott.
Fontosnak tartotta a két- és többoldalú nemzetközi kap- Nemzeti Kulturális
csolatok kialakítását, konferenciák, alkotótelepek szcrvc- Orökség Minisztériuma
zését, alkotóközösségek egymással való megismertetését.
Különösen jelentős szerepe volt a magyarországi
amatőr filmezés szcrvezeti kereteinek mcgtcrcrntésében.
Országos ismcrtsége akkor erősödött meg igazán, amikor a
Pergő képek televíziós műsor egyik meghatározó
egyéniségeként jelent meg a képernyőn. Nemzeti Kulturális Alap
Amatőr filmes írásaiban, kritikáiban, cikkeiben azt a
szemléletet képviselte, hogy az "amatőr film" azért sajátos A szcrkcsztöség címe:
közlési fonna, mert közvetlen kapcsolatban van a közön- 10II Budapest 1., Corvin tér 8.
séggel és a szcplőkkci. Elektronikus cím: vers@c3.hu
Honlap: www.vers.hu • www.vcrsmondo.hu
www.versradio. hu: www.versfesztival.hu
Sajátos, finom humorral átszőtt, grotcszbe hajló grafikái
megérdemlik az utókor és a nyilvánosság figyeimét.
Szcrkcszti:
- KL-
az MVE kabinctjc

e, l r ~,t ~ .fJ
'J O~ e Főszerkesztő: Kiss László
Telefon: 06 (30) 922-3573
I

~ I ~ ISSN 1217-3282

A vcrsmondó a Mikszáth Kiadó

gondozásában jelenik meg.

Dupla szám: ára 400 Ft

A Vcrsmondó Illegrendelhető a szcrkesztöség eimén.
Előfizetési díj egy évre: 1200 Ft
Megjelenik évente hat alkalommal.
Az egyes számok megvásárolhatok az Írók Könyvesboltjában
Budapest VI., Andrássy út 45.

Alaphan megjelenő grafikák

Zágon Bertalan munkái

versmondó 51
(