Fliegauf Gergely: A geng mint totális intézmény: börtönszabályok a

börtön valódi falain kívül – Falfirkák elemzése

Bevezetés

A múlt század ötvenes és hatvanas éveiben az amerikai pszichiátriai intézetekben a

tömeges pszichoterápiát felváltotta a közzéségalapú (community based) kezelés 1,
ami azt jelenti, hogy a fogvatartottakat nem hatalmas intézetekben tartják, ahol
akár több ezer kezelt személy lehet, hanem kisebbekben, ahol jóval kevesebb a
látszám. Mindemellett az újabb intézetek kiköltöztek a városok szívéből, és a
külvárosi vagy kisvárosi lakóközösségek részeivé váltak olyan értelemben, hogy e
kisebb urbanisztikai egységek lakói adták a kisebb intézetek személyzetét. A
Washington D.C.-beli St. Elizabeths kórházban végezte Erwing Goffman 2 a kutatásait
1955-ben és 1956-ban, majd 1961-ben publikálta az Asylums (kb. Menedékhelyek)
című könyvét, amely a börtönről szóló tudományos szakirodalom sarokköve, többek
között azért, mert bevezette a „totális intézmény” fogalmát.
Már harminc-negyven ezen események előtt a Chicagoi Iskola képviselői
(elsősorban Frederic Milton Thrasher és William Whyte4) kutatták az utcai
3

csoportulásokat (street gang), és feltárták azokat a jellegzetességeket, amelyek

ezeket a gengeket létrehozzák, működtetik és életben tartják. Meglehetősen hosszú
idővel ez után a neoliberális kriminológiai irányzat5 virágzásának végén a
börtönkutatókat6 is érdekelni kezdték a gengek. A börtönök kinyitották a kapuikat
mind a fogvatartottak számára kifelé, mind pedig a civil szervezetekés a különboző
vállalkozók számára befelé, és Keith Farrington7 forradalmi tanulmányt írt a totális
intézetek elméletének cáfolatáról.
A Mara Salvatrucha (M13) gengről szóló tanulmányokból kiderül, hogy a
’gengtagság’ valamilyen szinten hasonló személyiségkárosító hatással bír, mint a
korábban leírt ’totális intézmény’. Mennyiben változott a börtön funkciója az elmúlt
ötven év során, és lehet-e valami összefüggés a börtönök ’puhulása’ és gengek
’keményedése’ között? A kérdés megoldása nehéz feladat, a válasz szinte minden
bizonnyal nem a gengekben és a börtönökben keresendő, hanem a szélesebb
társadalomban
Vannak magyar börtöngengek?
1 Bierer, J. (1960) The Therapeutic Community Hostel, International Journal of Social
Psychiatry; 7; 5, pp 5-10
2 Goffman, E. (1961) Asylums: essays on the social situation of mental patients and other
inmates. New York: Anchor Books
3 Thrasher, F. (1927) The gang: A study of 1313 gangs in Chicago. Chicago: University of
Chicago.
4 Whyte, W. F. (1943) Street corner society. Chicago: University of Chicago.
5 Young, J. (2008) Critical Criminology in the Twentyfirst Century: Critique, Irony an the
Always Unfinished. malcolmread.co.uk
6 Klein, M. (1995). The American street gang: Its nature, prevalence, and control. New York:
Oxford University Press.
Klein, M., Kerner, H.-J., Maxson, C., & Weitekamp, E. G. M. (Eds.). (2001). The Eurogang
paradox: Street gangs and youth groups in the U.S. and Europe. Dordrecht, Netherlands:
Kluwer.
Cunningham, M. D., Sorensen, J. R. (2007) Predictive Factors for Violent Misconduct in Close
Custody
7 Farrington, K. (1992), The Modern Prison as a Total Institution? Public Perception Versus
Objective Reality, Crime and Deliquency; 38;6, 6-23 pp.

1
A tanulmány végén pár, börtönben készült falfirka bemutatásával próbálom
illusztrálni a dolgozat gerincében leírt elméleteket. A végkövetkeztetés kézenfekvő:
már hazánkban is tetten érhetők a gengesedés jelei, avagy legalább antropológai
jellegű párhuzamok (analóg szimbólumok, egymással összecsengő motívumok)
húzhatók a dél-amerikai és észak-amerikai, valamint a hazai folyamatok között.
Mégsem mondjuk ki a tanulmányban, hogy a magyar helyzet olyan szélsőséges
lenne, mint az amerikai, azonban az igazságszolgáltatás, a társadalmi igazságtudat
és kohézió kölcsönös kapcsolatának egyéb jellemzőin talán mégis el tudunk
gondolkodni. A dán, a spanyol, a német és a magyar börtönbeli falfirkák meglepő
azonosságot mutattak: szinte minden nyugat-európai falfirkához magyar
analógiákat is lehetett találni és a fotók alapján szemléltetni.

A totális intézmény elmélet két megközelítése (Goffman, Farrington)

„...motion sensors to detect the invisible

dogs trained to eat human flesh
the terrible symmetry
of maximum security
creating order from chaos...”8

Stephen John Hartnett: Visiting Mario9

Az 1855-ben, Washington D.C.-ben alapított St. Elisabeths Kórházat azzal a céllal

hozták létre, hogy szövetségi szinten kezelje a mentálisan sérült fogvatartottakat.
Az épület Thomas Story Kirkbride10 tervei alapján készült. A Kirkbride épületek
éppen annyira jellegzetesek, mint a Jeremy Bentham11 által tervezett Panopticon
börtönök. Hazánkban Kirkbride-szerű épület lehetne az egykori OPNI vagy az ORFI
épülete, míg Panoptikon-szerű éplület a máig működő 1853-ban épült
Balassagyarmati Fegyház és Börtön. A Kirkbride épületek folyosói lépcsőzetesen,
derékszögben kanyarodó folyosókat alkotnak, ami miatt az épület felülről úgy néz
ki, mint egy nyolcvanas évekbeli számítógép-animációs űrhajó vagy repülőgép. Az
épületek hatalmasak voltak, és több ezer beteg (illetve fogvatartott) kezelésére
szolgáltak. Az épületekhez köthető a moral treatment12 (erkölcsi nevelés) mozgalom
is, amelynek két alappillére volt: a terápiás közösség és a munkaterápia. A St.
Elizabeths Kórház a múlt század tizes éveitől katonai kórházként működött, majd
lassan visszanyerte a pszichiátriai intézet jellegét. Ebben az időben az intézetben
kb. 8000 fő volt fogva tartva, ami hatalmas számnak minősül (összehasonlításként:
jelenleg hazánkban a legnagyobb börtönben 1500 fogvatartott van). Az ötvenes
évek közepén a Chicagoi Egyetem padsoraiban nevelkedett Erwing Goffman

8 fordítás: „a mozgásérzékelők rögzítik a láthatatlant, a kutyákat emberhúson nevelték, a

különleges biztonság rémes szimmetriája a káoszból rendet teremt”
9 Hartnett, S. J. (2003) Visiting Mario Cultural Studies <=> Critical Methodologies, Aug 2003;
vol. 3: pp. 362 - 378. megjegyzés: rendhagyó, versformátumban íródott tudományos cikk
10 idézi Mora, G. (1997) The American Psychiatric Association, 1844-1994: international
perspectives, History of Psychiatry; 8; 121
11 Bentham, J. (1995) Panopticon (Preface). In Miran Bozovic (ed.), The Panopticon Writings,
London: Verso, 29-95.
12 Peloquin, S.M. (1989) Moral treatment: contexts considered. American Journal of
Occupational Therapy Aug;43(8):537-44.

2
kutatóként két évet töltött az a St. Elizabeths kórházban, és az ott tapasztaltak
alapján alakította ki a totális intézmény elméletét.
Az elmélet lényege Farrington szerint négy pontban foglaható össze:
1., totális kontroll : az intézmény vezetősége a fogvatartotti populáció teljes
ellenőrzésére törekszik;
2., totális strukturálás: az intézmény teljes mértékben megszervezi a fogvatartottak
programjait, és kizárólagosan alakítja a fogvatartottak környezetét;
3., totális szubmergencia: a fogvatartott intézet előtti életének teljes leépítése, és
az intézeti követelményekhez való hozzászoktatása;
4., totális izoláció és szeparáció: az intézet és lakói teljes mértékben elválnak vagy
leválnak a nagyobb társadalomról.
Farrington összefoglalásán kívül azért még meg kell említeni néhány kiemelkedően
fontos tételt Goffman művéből:
1., Témánk szempontjából nagyon fontos, hogy a Goffman szerint a totális
intézmény személyzete szükségszerűen megtudja a fogvatartott legféltetebb titkát;
2., ennek következtében a fogvatartottak arra törekszenek, hogy lerombolják a
totális intézmény rendszerét;
3., szövetségeket kötnek egymás között, és ezeknek a szövetségek speciális
cselekvési mintázatok mentén működnek;
4., ezek a csoportok szubkulturális kereskedelmi és gazdasági rendszert alakítanak
ki;
5., a totális intézményben az élvezeti szereknek és az egyéb luxusjavaknak stabil
kereleslet-kínálati egyensúlya alakul ki;
6., a fogvatartottak csoportjaiban szolidaritás érezhető a szimbolikus hatalom
gyakorlói ellen;
7., a totális intézmény szervezeti struktúráját bináris polaritás jellemzi: a
személyzet-fogvatartott és a fogvatartott-személyzet mobilitás elképzelhető (pl.
korrupt börtönőrök vagy vamzerek), de rendkívül nehéz;
8., a totális intézményben a fogvatartotti szerepek mégis összefolynak a fogvatartói
szereppel: mediátori szerepek konstruálódnak (magyar viszonylatban erre példa
lehet az a fogvatartott, aki a körletfelügyelő asztala körül „sertepertél”, vagy az a
nevelőtiszt, aki erélyesen kiáll a fogvatartottak jogai mellett, és emiatt nem „kampi”
– azaz nem tekintik az őrök bajtársnak);
9., és végül: a börtönbeli (és más totális intézménybeli) adminisztráció valódi
funkciója a fogvatartotti érdekek, kezdeményezések blokkolása.

Farrington lényegében nem kritizálta Goffman – fenomenológiai ízű – elméletét

teljes egészében, hanem a fenti faktorok közül csupán egyetlen egyet cáfolt meg.
Mindeközben Farrington megmaradt a fenomenológiai szintű elemzésnél, és
rendkívül tanulságos társadalomkritát vonultatott fel.
Farrington szerint a börtönök nincsenek izolálva a társadalomtól, és erre a
legkiválóbb példa az, hogy a börtönben tiltott tárgyak vannak, mert azok csak a
külvilágból kerülhettek be oda. Farrington hat pontban támadta Gofmann izoláció-
tézisét:
1., A társadalom vélekedése a hatvanas és hetvenes évek neoliberizmusa után
megváltozott a börtönök irányában. A kilencvenes évek elején a világ globális
stratégiai térképe is átrajzolódott: felbomlott a Szovjetúnió. A társadalmi
ellenségkép a bűnözés ellen irányult. Farrnington a cikke megírásának idején nem
sejthette, hogy a kétezres évek elején a globális stratégiai polarizálódás ismét

3
elindul: világméretű migrációs hullám13 és fokozottabb muszlim jelenlét
tapasztalható az össztársadalmi folyamatokban, a társadalmi ellenségkép immár a
bevándorlók vonatkozásában is kikristályosult (és nem csak az Egyesült
Államokban). A társadalmak félnek a bűnözőktől, és a börtönök egyre népszerűbb
létesítményeknek és jövedelmezőbb beruházási formáknak (Niels Christie14)
számítanak világszerte.
2., A börtönök ügyében hiányzik a társadalmi összefogás és az állami szervek
közötti koordináció. A börtönök őrzése egyre inkább technikai, technológiai feladat.
Erre a legjobb példát a zártláncú (CCTV) kamerák rendszerbehelyezése szolgáltatja.
A fogvatartott minden mozdulata figyelemmel kísérhető, ellenőrizhető, és később
elemezhető. Igaz, hogy ez a trend a börtönök totalizálódását vonja maga után,
azonban nem szabad elfelejtkeznünk a börtönben a CCTV-ken készült felvételek
szélesebb körű publikálásáról15.
3., A börtönök építése, a beruházás fenttartása és üzemeltetése a fentikkel
ellentétben szélesebb spektrumú társadalmi összefogást igényel. Itt arra kell
felhívnunk a figyelmet, hogy valószínűleg nagyon igaz a magyar mondás:
„mindenkinek van egy téglája a börtönben...”, azaz a társadalom minden tagja
kapcsolatban áll valamilyen szinten a társadalommal. Az általános társadalmi
vélekedések a börtönökről jellemzően inkonziztensek:
„Az én adómból a rabok ne nézzenek műholdas tévét!” – ezzel a nézettel az a baj,
hogy a műholdas televízió szolgáltatás elhagyása a fogvatartottak sokkal nagyobb
mértékű lemaradását eredményezné, azaz nehezen lennének képesek
„visszailleszkedni”. A börtönök normalizációja amúgyis emberi jogi alapelv16.
„Még szerencse, hogy ott, ahol lakom, nincsen börtön!” – ez a nézet figyelmen kívül
hagyja azt a tényt, hogy az állampolgárok kerítése éppen olyan kerítés, mint a
börtöné, és a zárak is zárak. A börtön ugyanis mindenütt jelen van, igaz
immanensen.
„Nekem senkim sincsen a börtönben, ezért ez a téma nem érdekel.” – az így
vélekedő személy nem számol azzal, hogy az államhatalom szimbolikus, nem valódi
és nem megingathatatlan, bármikor megváltozhat, és bármit büntethet (pl. ki
bünteti manapság a feketevágást, vagy ki büntette volna 1989 előtt a vörös
csillagot?); valamint a vélekedő személy önmaga is, vagy közeli hozzátartozója is
kerülhet börtönbe.
4. A börtöntársadalom nem csak rabokból áll, hanem a börtönökben ott vannak a
börtönőrök, más hivatalos szervek képviselői, látogatók, beszállítók és sok egyéb
más ember. Súlyos rendkívüli helyzetben ezek a személyek potenciális túszok. A
börtönlázadások is a társadalommal folytatott interakciónak tekinthetők.
5. A szabadságvesztés nem jelenti és nem is jelenti a családdal, az emberi
méltósággal és az információval kapcsolatos jogok csorbulását. Sőt, az emberi
társadalom alapeleme a gondozás, a börtönben is megmutatkozik. A kismajmok
nem élik túl, ha az anyjuk meghal, mert a többi majom nem gondozza az árvát. Ez

13 Reuveny, R. (2008) Ecomigration and Violent Conflict: Case Studies and Public Policy
Implications. Human Ecology 36: pp 1-13.
14 Christie, N. (2004). Büntetésipar, Osiris Kiadó, Budapest
15 pl. a youtube-on: http://www.youtube.com/watch?v=s1cvLmQNIMg [2008-08-21]
16 lásd: CoE CoM Recommendation Rec(2006)2 of the Committee of Ministers to member
states on the European Prison Rules, 18.2 a, 18.5, 24.4, 26.7, 31.5, 42.3, 78, 105.2; továbbá
a hosszú ítéletes fogvatartottak esetén: CoE CoM Recommendation Rec(2003)23 of the
Committee of Ministers to member states on the management by prison administrations of
life sentence and other long-term prisoners, 4. – az ún. normalizációs alapelv.

4
egy általános etológiai tézis17, amely kiegészül azzal, hogy az embergyermek túléli
az anyja halálát, mert az emberi társadalom olyan intézményeket alkot, mint az
utódgondozás. Más, elsősorban szociológiai elméletek18 azt mondják, hogy a börtön
is társadalmi intézmény, amely a társadalom továbbélését szolgálja. Szükségszerű
tehát, hogy a modern társadalmakban a börtön egyfajta közösségi gondozó funkciót
töltsön be, és ezen szerepe humán neoformáció. Az állatok nem építenek
börtönöket.
6. A büntetés-végrehajtás alapvető filozófiája a társadalomba való visszavezetés,
amit reszocializációnak, de reintegrációnak is neveznek.

Farrington tehát kinyilvánította, hogy a börtönök a totális izoláció hiánya miatt nem
totális intézmények, ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a hétköznapi emberek
mégsicsak azt hiszik, hogy a börtönök totálisak, és ebből két, inkonzisztens attitűd
származik.
1. Mivel a társadalomban az a tévhit él, hogy a börtönök teljesen el vannak zárva a
külvilágtól, az átlagemberek azt hiszik, hogy a börtönben a fogvatartottak
megbűnhődnek, és ott a börtönőrök megfegyelmezik őket. A társadalmi
bosszútudat egy téves vagy inkorrekt állásfoglalás arról, hogy a bűnösnek
nyilvánított személynek a lehető legkeserűbben kell megbűnhődnie. Nem szabad
összekeverni a bosszúval, ami egy emberi érzés, amikor valaki valamilyen közvetlen
sérelmet meg akar torolni. A bosszútudat esetében ugyanis nincs közvetlen
sérelem, és az esetek többségében csupán vélt sérelem érhető tetten, amit a
szociálpszichológiai illuzórikus korrelációnak19, az igazságos világba vetett hitnek,
vagy tekintélyelvűségnek nevez20. Ezért fordulhat elő, hogy néhány börtönőr azért
szerel fel a testülethez, hogy a vélt sérelmeit a fogvatartottakon bosszulja meg. Ezt
a jelenség a retribúció. Ide sorolhatjuk még azokat a nézeteket is, amelyeket az
alábbi kijelentés remekül illusztrál:
„Ne csak őrizd, gyűlöld is!” – hazánkban az államszocializmus idején valóban ez volt
a börtönbeli eligazító helyiségek falára írva; míg ma a romákkal, a kábítószer-
használókkal, a szexuális bűnelkövetőkkel és még számos más stigmának alávetett
fogvatartottal szemben élő, internalizálódott attitűd.
2. Mivel az emberek azt hiszik, hogy a börtönök totálisak, azt is beképzelhetik
maguknak, hogy a börtön egyes egyedül képes minden bűnözéssel kapcsolatos
problémát megoldani. Lehet, hogy a börtön nem is képes a veszélyes embereket
megjavítani, de legalább biztos helyen tartja őket – vélik sokan. Az így gondolkodó
személyek elfeledkeznek arról, hogy az igazságszolgáltatás nem mindenható: a
rendőrség nem deríti fel az összes bűnügyet, az ügyvédek gyakran összejáthatnak a
bűnözőkkel, az ügyészek a vádemelés során, a bírók pedig az ítélet során
szociálpszichológiai szempontból21 nem függetlenek. Az elzárt személyek börtönben
17 Dunayer, J. (2000) In the Name of Science: The Language of Vivisection Organization &
Environment, Dec 2000; vol. 13: pp. 432 - 452.
18 Kallinikos, J. (2004)The Social Foundations of the Bureaucratic Order Organization, Vol.
11, No. 1, pp. 13-36
19 Hamilton, D. L., Gifford, R. K. (1976). Illusory correlation in interpersonal perception: A
cognitive basis of stereotypic judgments. Journal of Experimental Social Psychology, 12, 392-
407.
20 lásd: Smith E. R., Mackie D. M. (2004), Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest
21 Phillips, J. M. (2002) Antecedents and Consequences of Procedural Justice Perceptions in
Hierarchical Decision-Making Teams. Small Group Research, Feb 2002; vol. 33: pp. 32 - 64.;
és Leiber M. J., Mack, K. Y. (2003) The Individual And Joint Effects Of Race, Gender, And
Family Status On Juvenile Justice Decision-Making. Journal of Research in Crime and

5
tartásának lényegi funkciója a többség jóléte, azaz a börtönökben sokkal inkább
olyan személyek vannak, akiket a többségi társadalom szégyell. A retribúcióból
eredő börtönbeli sérelmek22, a fogvatartottak közötti erőszak, öngyilkosság,
önkárosítás és mindenféle börtönártalom23 felett a társadalom többsége szemet
huny. Ez a jelenség a reluktancia.

A gengelmélet két megközelítése (A Chicagoi Iskola hagyományai és a

Mara Salvatrucha története)

A Chicagoi Iskola gengfogalma és egyes határfogalmak

A Chicagoi Iskola két jeles képviselője Frederic Milton Thrasher és William Whyte
klasszikus munkái szólnak a gengesedés jelenségéről és összetevőiről. Mindkettő
kutató chicagoi utcai gengeket tanulmányozott, sőt Whyte be is épült az általa
vizsgált olasz identitású gengekbe, és tulajdonképpen tőle eredeztethető az
antropológiai jellegű, résztvevő-megfigyelő szociológiai módszer. Kettejük
klasszikus munkái alapján tudjuk, hogy az utcai gengek kisebb, hálózatos
csoportosulások, amelyek a tagok szoros együttműködése (espirit de corpus)
alapján, más gengekkel folyamatos konfliktusban állva, gondos szervezettséggel,
szigorú területi határokon belül követik el a bűncselekményeket. A gengbe
valamilyen feladat végrehajtásával lehet bekerülni, feltétlen hűséget kell fogadni a
tagságnak, és kilépni rendkívül nehéz, vagy nem is lehetséges. A gengek a városok
területeit illetékességi határokkal osztják fel, és általában a saját területeiken belül
működnek, de nem ritkán össze is csapnak egymással. A hatvanas években jelentek
meg az első olyan tanulmányok24, amelyek szerint a gengek belső hierarchikus
felépítése fellazul, a bűncselekmények elkövetése egyre inkább spontán, nem
annyira tervezett, és a gengek közötti összecsapások már nem annyira élesek.
Későbbi tanulmányok kiemelik, hogy a gengaktivitásban túlnyomórészt fiatalkorúak
vesznek részt, és hogy ezeknek a fiataloknak bizonyos lemaradásuk van az iskolák
terén, etnikai kisebbségek tagjai, kábítószereznek, fegyverkeznek egymás ellen, és
a területi határaikat falfirkákkal jelölik ki. Más tanulmányok kitérnek arra, hogy a
gengtagok tetoválással is megerősítik a csoport iránti hűséget. Ez utóbbi érdekes
párhuzam az orosz börtöntetoválásokkal, amelynek nem pusztán az esztétikai
kommunikáció a célja, hanem a szándékos stigmatizáció is: egyes szimbólumoknak
jelentőségük van, és leírják a fogvatartott börtönkarrierjét, akárcsak az M13
tetoválások a gengkarriert. A Los Angeles-i utcai gengek esetében nem mindegy,
hogy ki milyen színű fejkendőt visel a homlokán, a kék kendő a Crisp genget jelenti,
míg a piros a Bloods-ot. Egy a közelmúltban, a San Quentin börtönben kivégzett,
Nobel békedíjra jelölt fogvatartott, Stanley Tookie Williams25 élete utolsó éveit arra
szánta, hogy könyvei segítségével a fiatalok számára kiutat mutasson a gengek
útvesztőjéből.
A kétezres években a képet tovább árnyalják a gengek genderspecifikus kutatásai.
Egy érdekes tanulmány26 például bemutatja, hogy a mexikói-amerikai gengekben
milyen szerepet játszanak a fiatal nők. A gengtagoknak van feleségük vagy tartós
Delinquency, Feb 2003; vol. 40: pp. 34 - 70.
22 Pinar, W. F. (2002) "I Am a Man": The Queer Politics of Race Cultural Studies <=> Critical
Methodologies, Vol. 2, No. 1, pp. 113-130
23 lásd: Fliegauf, G., Ránki, S. (2007) Fogva tartott gondolatok, L’Harmattan, Budapest
24 Thomas, M., Gannon, S. J. (1967) Dimensions of Current Gang Delinquency Journal of
Research in Crime and Delinquency, Vol. 4, No. 1, pp. 119-131
25 lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Stanley_Williams [2008-08-21]

6
barátnőjük, akikkel akár évekig egy lakásban élnek, vagy közös gyermeküket
nevelik, azonban a gengek körül vannak olyan fiatal nők, akikkel „mindent lehet”,
és a gengtagok bármikor elcserélhetik őket, kölcsönözhetik őket. Ezeknek a fiatal
nőknek (hoodrats) nincsen rangjuk a gengeken belül, de mégis a gengekhez
tartoznak.

A börtöngengeket két főbb ismérv jellemzi:

1. Etnikai és helyi alapon szerveződnek. Ez azt jelenti, hogy a börtönbe kerülés előtt
a tagok legalább hallomásból ismerték egymást, vagy egy kisebbségbe tartoznak.
2. Javakkal való kereskedelem. A gengek valamilyen tiltott tárggyal (jellemzően
kábítószer, szerencsejáték) vagy valamilyen értéket képviselő kapcsolattal
kereskednek (védelmi díj, zsarolás, tartozás-behajtás).
A börtöngengekkel kapcsolatban meg kell említeni négy érdekes – a fogalom
határán mozgó – társadalmi jelenséget.

1. A Hell’s Angels amerikai gyökerű, jelenleg is működő motoros geng már a

hatvanas évek végén kétes hírnevet szerzett magának. 1969-ben, a kaliforniai
Altamont Motorosparkban máig tisztázatlan körülmények között halálra késeltek
egy afroamerikai fiatalembert, az eseményért egy Hell’s Angels tagot vontak
felelősségre27. Érdekes módon a Hell’s Angels megjelent a dán börtönökben28 is,
ahol a rivális motoros geng (Bandidos) tagjaival a nyolcvanas és a kilencvenes éves
során komoly konfliktusokba keveredtek. A Hell’s Angels motoros geng börtönbeli
tevékenysége azért mondható kivételesnek, mert a célkitűzéseik szerint többségi
társadalom érdekeit érvényesítik, azaz etnikai értelemben nem a szubkultúra részei.
Ugyanilyen az amerikai Aryan Brotherhood börtöngeng.

2. A Pokróc Tüntetés (Blanket protest)29 idején, 1976-ban az Észak-Írországi Maze

Börtönben háromszáz politikai fogvatartott megtagadta a rabruha viselését, mivel
az azt jelentette volna, hogy ugyanolyan kürülmények között kellett volna élniük,
mint a köztörvényes bűnözőknek. A fogvatartottak az Észak-Ír konfliktus idején
kerültek a börtönbe, és az akkori brit kormányzat terrorizmussal gyanúsította őket.
A fogvatartottak egy pokrócot vetettek a vállukra, és nem hordták az egyenruhát.
Később megtagadták a tisztálkodást, nem vágták le a hajukat és a szakállukat, sőt
az események eszkalálódása idején a székletüket a zárkák falára kenték (Dirty
protest). 1981 augusztusában tíz ír fogvatartott halt meg végső elkeseredésében
éhségsztrájkban. 1983-ban 38 IRA fogvatartott megszökött az intézetből. A szökés,
a csoportos ellenszegülés, az egységes külsőségek mind lehetnek gengjellemzők,
azonban mégis úgy tűnik, hogy a gengesedés a köztörvényes fogvatartottakhoz
kapcsolódik. A Pokróc Tüntetés azonban teljes mértékig azonos mintázatokat mutat
egyes börtönlázadásokkal, azaz feltehető, hogy a szabadságelvonással járó
intézkedés, valamint a többségi társadalom viszonyulása vált ki egyes csoportos
viselkedéséket zárt körülmények között.

26 Cepeda, A., Valdez, A. (2003) Risk Behaviors Among Young Mexican American Gang-
Associated Females: Sexual Relations, Partying, Substance Use, and Crime Journal of
Adolescent Research, Vol. 18, No. 1, pp. 90-106
27 Barger, S., Zimmerman, K., and Zimmerman, K. (2007): Hell's Angels: The Life and Times
of Sonny Barger and the Hells Angels Motorcycle Club. HarperCollins, pp 159 - 169
28 CPT/Inf (2007) 46
29 Graham, B. (2007) Meaning in the Maze: the heritage of Long Kesh Cultural Geographies,
Vol. 14, No. 3, pp 343-368

7
3. A magyar szakirodalom nem foglakozik a gengekkel, de ebből a szempontból
jelentős Tonhauser László30 cikke, amelyben leírja, hogy a „gagyizó” romák milyen
módszerekkel követik el a bűncselekményüket, hogyan szegülnek ellen a hivatalos
intézkedésnek (pl. a roma asszonyságok felhúzzák a szoknyájukat), hogyan bújnak
ki az igazságszolgáltatás alól („falcolnak”, a rendőrségi fogdából kórházba kell őket
kísérni, ahonnan aztán megszöknek). Érdekes módon az akkori rendőr főhadnagy
jelentésszerű munkájában írt testtechnikák, nagyon emlékeztetnek Walter O.
Weyrauch31 tisztán antropológiai művében említett konfliktustípusokra. Az
antropológiai vizsgálatok szerint a roma kultúra nem tekinthető szubkultúrának. A
Romani inkább párhuzamos kultúra, hiszen éppen úgy refleketál a többségi
kultúrára, mint az rá; és egy fizikai térben él vele. Egyes magatartásokat a többségi
kultúra bűncselekménynek minősít, pl. a gagyizást (csalás) vagy a markecolást
(csoportosan elkövetett rablás). Azonban a romani kris (roma törvény) szerint a
szűz lány motozása, vagy akár a kutya árnyékának érintése marime, azaz
tisztátalanság, és ilyentén igen súlyosan elítélendő bűn. A markecolást is lehetne
puszta fenomenológai szinten gengaktivitásnak minősíteni. Ugyanilyen a börtönbeli
lehúzás, ami a gyengébb fogvatartott szervezett, forgatókönyvszerű kijátszása,
fenyegetése és kifosztása.

4. A gengek urbanisztikai hatterével kapcsolatban még meg kell említeni, hogy a

brazil nagyvárosokban elszegényedett negyedek, favelák találhatók, ahol a brazil
hatóságok szerint 1978 óta polgárháborús helyzet van. Ezekben a favelákban
szintén fiatalkorú gengek uralják a rendet, a kábítószereket, a fegyvereket és a
szerencsejátékokat; olyannyira, hogy a rendőrség sem nagyon merészkedik be
ezekre a helyekre. A favelák teljes mértékben izolálódnak és szeparálódnak a
többségi társadalomtól, és így tesz a társadalmi elti is: a São Paulo-beli Alphaville
kerület húszezer, jómódú lakosa falakkal, szögesdrótokkal és börtönkapukra
emlékeztető zsilipekkel választotta el magát a faveláktól. Alpahville-ben nem
rendőrautók, hanem a biztonsági szolgálat gépkocsijai járőröznek. A favelákból
tehát elvileg éppen olyan képtelenség kijutni, mint egy börtönből.
A slumosodás jelenségének tanulmányozásához nem kell annyira messze menni.
Nem is olyan régen komoly aggodalmakat vetett fel az olasz rendőrség és a sátoros
romák közötti viszály, valamint a roma slumok felgyújtása Róma külvárosaiban. A
koppenhágai „little Mogadishu” negyed ugyanilyen kérdésekkel szembesíti a dán
rendőrséget. Magyarországon is nagyon hasonló események tanúi lehettünk. Már
nem nagyon emlékszünk a székesfehérvári Rádió utcai 11 alatti eseményekre,
amikor a hatóságok 1995-ben egy roma telepet próbáltak felszámolni, és az
intézkedéseknek széles társadalmi tiltakozás lett az eredménye. A 2006 október 15-
én, Olaszliszkán történt tragédia máig borzolja32 a társadalom idegeit, de
említhetnénk a nyíregyházi Guszev Telepet, aminek egyébként börtönkapcsolatai is
vannak, a miskolci Szondi Telepet, a budapesti Illatos úti Dzsumbujt vagy a VIII.
kerületet.

A fenti négy marginális jelenség léte bizonyítja, hogy a börtönbeli gengjelenség

nem csupán a bűnözéssel, hanem az utcai viszonyokkal (urban culture), etnikai
30 Tonhauser, L. (1978), A budapesti „szervezett” cigánybűnözés elleni harc taktikájának
egyes kérdései, Belügyi Szemle, 1978, 11
31 Weyrauch, W. O. (2001), Gypsy Law: Romani Legal Traditions and Culture, University of
California Press, Berkeley-Los Angeles-London, pp. 48-55.
32 lásd: Ungváry Krisztián (2007) társadalomtudományi jellegű elemzését:
http://www.fn.hu/hetilap/20061121/ungvary_krisztian_mi_kis/ [2008-08-22]

8
konfliktusokkal és a történelemmel (migráció) is összefüggésben van. A
gengjelenség ezért fenomenológiai értelemben egyre inkább újradefiniálja a
fogvatartott fogalmát, és erre a folyamatra talán a legjobb példa a Mara
Salvatrucha.

A Mara Salvatrucha (MS13) története

„I'm not anti-society, society's anti-me

I'm not anti-religion, religion is anti-me
I'm not anti-tradition, tradition is anti-me
I'm not anti-anything, I just wanna be free”33

(Mike Muir)

Az MS 13 egy óriási, multinacionális, teljes körűen megszervezett,

bűncselekmények elkövetése céljából alakult csoport.
A Mara szónak kettős jelentése van, egyrészt Közép-Amerikában genget jelent,
másrészt olyan bűnözőt, aki bandákban feketegazdasági (kábítószer,
szerencsejáték), behajtási és pénzmosási alapokon követi el a cselekményeit.
Az 1979-től 1992-ig tartó El Salvadori polgárháborúban a jobb oldali kormányzat
harcolt négy kommunista guerillacsapattal, és egy legenda szerint az egyik
legnagyobb összetűzésre egy San Salvadori utca 13-as száma alatt került sor. Innen
a 13-as jel, és a gengtagok annyira tisztelik ezt, hogy a nagyobb
bűncselekményeket (pl. a jelentős számú halálosa áldozattal járó buszrablásokat)
13-án követik el. A genget ilyen szempontból nehéz leválasztani a történelmi
háttérről és a politikáról, akárcsak az észak-ír rabokat, akik részt vettek a Pokróc
Tüntetésben.
A Salvatrucha szó azt jelenti, hogy „felkészültek a bűnözésre”, és ez kijezetten
hasonlít a Hell’s Angels tagok öklére gyakran tetovált „si vis pacem, para bellum”
latin idézetre, ami azt jelenti, hogy “ha békét akarsz, fel kell készülnöd a
háborúra”34. Érdekes párhuzam az is, hogy az MS13 és a Hell’s Angels tetoválások
egyaránt gót betűvel íródnak.
A nemzetközi „bűnszövetkezet” jelenleg hat országban működik, és mintegy
félmillió tagot számlál.
Az Egyesült Államokban 32 államban jelen vannak, és a geng-hálózat keménymagja
mintegy tízezer főből áll. Jelszavuk: „join us or die”, - azaz csatlakozz hozzánk, vagy
meghalsz - ; de magának a gengtagságnak is csak három vége lehet: kórház, börtön
vagy a halál. Évente ötezer genggel kapcsolatos bűncselekmény történik az
Egyesült Államokban, az MS 13 felelős az alvilági üzletekért, a behajtásokért és az
állandó utcai fenyegetésekért.
Az MS 13 tagjait az ún. „jumping in” rituálé során avatják be, amikor az új tagot a
régiek tizenhárom másidpercig keményen megverik. A Mara Salvatrucha a drog
dealereket is képes volt megadóztatni, és tőlük is védelmi pénzt szed.
A jelük, és a testükre a leggyakrabban tetovált jelkép az úgynevezett ördögszarv,
amit a hetvenes és a nyolcvanas években a heavy metal zenekarok (főleg Ozzy
33 fordítás: „nem vagyok társadalom-ellenes, a társadalom van ellenem, nem vagyok vallás-
ellenes, a vallás van ellenem, nem vagyok jó szokás ellenes, a jó szokás van ellenem, nem
vagyok semmi ellen, csak szabadnak kell lennem” (A Suicidal Tendencies nevű zenekar Two-
Sided Politics c. dalának első versszaka)
34 Publius Flavius Vegetius Renatus-tól származó idézet, aki a kései Római Birodalom
hadtudósa volt a i.sz. negyedik században.

9
Osbourne) használt: az ökölbe szorított kéz mutató és kisujja kiegyenesedik,
azonban nem úgy mutatják, ahogy a rocksztárok, hanem a tenyerük van előre felé.
A gengtagok egyébként kézjeleket használnak a kommunikációra, amelyek
segítségével az áldozat megtámadását tervezik meg. Ez egészen hasonló a
kommandosók kézjelekkel való kommunikációjához. Hazánkban – egy általam
végzett kutatás során - a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében
dolgozó nevelők is beszámoltak már ilyen fogvatartotti kézjelekről.
Az MS 13 gengtagokra tetovált szinbólumok ugyanúgy életrajzi utalások, mint az
orosz börtöntetoválások.
A Los Angeles-i játszótereket tartják a gengesedés melegágyának, főleg azokat,
amelyek a bevándorlók (etnikai kisebbségek) által lakott negyedekben vannak. Az
utcai gengek élete az erőszak és a kábítószerek élvezete között zajlik, majd a
börtönben ér véget. A börtön azonban nem jelent kiutat a gengből, mert az M13
jelen van az intézetkben is, a fegyintézet inkább egy olyan helynek fogható fel, ahol
a fiatalok elsajátítják a geng legnehezebb szabályait, azaz a börtön a gengesedés
magasiskolája. A börtönökben a gengek sokkal erőszakosabbak, amit a brazil
börtönökben 2005-2006 során lezajlott PCC-MS13 háború is jelképez. Úgy tűnik,
hogy a brazil, salvadori, hondurasi és guatemalai börtönökön belül van az MS13
irányító szervezete. 2005-ben a guatemelai börtönökben is lázadás folyt: hét
börtönben 35 rivális gengtagot öltek meg.
Az amerikai hatóságok az MS13 tagokat igyekeztek a kiutasítás eszközével
Salvarodba deportálni, de a salvadori hatóságok tiszta erkölcsi bizonyítványt
állítottak ki a tagok számára.
A gengből való kilépés ugyanakkor azt jelenti, hogy a kilépő személy halálra van
ítélve, meg kell jegyeznünk, hogy ez a jelenség nagyon hasonlít a roma marime
átokhoz.
Az MS 13 kegyetlenségére jellemző a Brenda Paz megkéselésének esete, akit 17
éves korában, 2003 július 13-án ölt meg a Salvatrucha, mert a gengből kilépett
fiatal lány nyilvánosan nyilatkozott a gengmúltjáról. Paz kisasszony a gyilkosság
idején négyhónapos terhes volt. A lány az FBI tanuvédelmi programjának részese
volt. A hatóságtól kapott pénzből rendezett partyról csalogatta el a gyilkosa Ismael
Cisneros, aki a Shenandoah folyó Virginia állambeli torkolatában lévő mocsaras
területen végzett a lánnyal.
A nemzetközi geng-terjeszkedés a tengeren túlra is nyúlhat, és erre napjainkban a
Bandidoson, a Hell’s Angelsen és az MS13-on kívül még két példát is találhatunk a
szakirodalomban35.
Az ALKQN (Latin Kings) nevű geng még az ötvenes években alakult Puerto Rico-i
bevándorlókból Chicagoban, pár évtiezeden belül már szupergeng lett, és Mexikóba,
Ecuadorba ás a Dominikai Köztársaságban is felbukkant, sőt a kielencvenes
években megjelentek a barcelonai és a genovai börtönökben. A Ňetas36 nevű Puerto
Rico-i geng 1981-ben alakult, hogy a börtönökben felvegye a harcot a G27 és

35 Brotherton, D. (2007) Proceedings from the transnational street gang/organization

seminar Crime, Media, Culture, Vol. 3, No. 3, pp. 372-381 - A szerző az USA-beli
tapasztalatait adta át olasz és spanyol börtönügyi szakembereknek.
36 Egyik lehetséges jelentése: „Never Tolerate Abuse”, ami a szexuális bűnelkövetők egyik
típusára (child abuser) utal. A börtönbeli fogvatartotti keménység egyik legmarkánsabb
manifesztációja a szex offenderek terrorizálása, aminek a társadalmi bosszútudat
érvényesítésén kívüli funkciója a saját „egészséges” szexuális irányultság túlkompenzációja
is lehet. A társadalomra vetített bebörtönzési ok (attribúció) is kifejeződik is, ennek a
jelentőségét a falfirkák elemzésénél fogjuk látni később.

10
Insects nevű gengek ellen. A kilencvenes években a karibi és a dél-amerikai
fogvatartottak körében szintén megjelentek a spanyol és az olasz börtönökben.

Sok párhuzamot találtunk tehát az MS13 és az egyéb a börtöngeng fogalmi határán

álló jelenségek között. Felmerülhet a kérdés, hogy a fiataloknak miért érdemes
gengekbe törmörülniük.
Ailsa Winton37 szerint a genghez való csatlakozásnak négy előnye van:
1. megszűnik a fiatalt érő fizikai veszély;
2. a fiatal kevesebb eséllyel lesz bűncselekmény áldozata;
3. az új közösség nem ereszti el, nem hagyja magára a fiatalt;
4. a közösség bizalmat fejleszt ki a fiatalban.
Az antropológus által feltárt ismérvek meglepően hasonlítanak egyes fiatalkorú
börtönökben tapasztalható közösségi nevelés stratégiához. Úgy tűnik, hogy a geng
az utcán helyettesíti a börtönt szinte minden tolális funkciójában.
1., A totális kontroll megvalósul a gengtagok közötti szigorú megállapodásokban, és
talán abban leginkább, hogy a gengből való kilépés halálos büntetést von maga
után.
2., A totális strukturálás a posztmodern gengben éppen úgy jelen van, mint a
börtönben: az MS 13 gengtagok képesek kijátszani a FBI által egy személy köré vont
védelmet, és gyilkosságot elkövetni, mindent úgy tervezve, hogy éppen 13-án
történjen meg.
3., Megvalósul a totális szubmergencia is. Ennek első állomása a beavatási
szertartás, majd a tetoválások és a kézjelek megöröklése, és később a közös
bűnelkövetés, vagy akár a közös hoodrat lányok birtoklása. Mint a korábbiakban
láttuk, a börtön a gengesedés magasiskolája, azaz a geng létére a börtön mint
intézmény egyáltalán nem hat, sőt a börtön a gengvezéreknek védelmet ad.
4. A társadalmi izoláció és szeparáció sok mindenben a geng tekintetében is
megvalósul: az MS 13 tagjai nem ritkán a homlokukra és arcukra tetoválják a geng
jeleit, és ezzel a társadalmi integráció esélyét jelentősen lecsökkentik; de kilépés
halállal való fenyegetését is értelmezhetjük így.
A további ismérvek közötti analógiákat a következő táblázatban foglalhatjuk össze:

Goffman rendszere Gengsajátosságok

legféltettebb titok nyilvánossága karriertetoválások, hoodratok, marime
intézmény-rendszer rombolás graffiti, az MS 13 buszrablásai
szövetségek, cselekvési mintázatok geng-csoportok, kézjelek
szubkulturális kereskedelmi és gazdasági embercsempészet, kábítószer, fegyver,
rendszer pénzmosás
szolidaritás espirit de corpus (Thrasher)
kerelet-kínálati egyensúly geng-területek, gengháborúk
bináris polaritás gengtag nem lehet rendőr és fordítva
mediátori szerepek pl. Ozzy Osbourne, Gangtsa hiphop; a másik
oldalról: Stanley Tookie Williams, Sonny
Barger38 (Hell’s Angels)
blokkolás favelák

Láthatjuk, hogy a totális intézmény sajátosságai nagyon emlékeztetnek a gengek

ismérveire. A gengek a tevékenységük területeit – mint a korábbiakban is utaltunk
37 Winton, A., (2004) Young people’s views on how to tackle gang violence in "post- conflict"
Guatemala, Environment and Urbanization; 16; pp. 83-99
38 Hell’s Angels tag, a motoros gengről szóló könyv egyik társszerzője, lásd 27-es
lábjegyzet.

11
rá – falfirkákkal, graffitikkel jelölik ki. A falfirkák és a gengaktivitás nem biztos, hogy
szükséges feltéteteli egymásnak, azonban pár tényező mégis azt a nézetet
támogatja, hogy a börtönökben a grafitti a gengek közötti kommunikáció ideális
formája.
1. A börtön zárt tér. A külső szemlélő számára a börtönökben némileg nehezebb a
kommunikáció a fogvatartottak között. Nem lehet azonban kijelenteni, hogy ez a
speciális interakció nem olyan hatékony, mint az utcai. A fogvatartottak számos
esetben nem látják egymás közvetlenül, ezért fényes anyagot tartanak a kezükben,
és betűket rajzolnak, amit a szemközti ablakban ülő társuk elolvas. Ilyen jellegű
interakció zajlik hazánkban is a „Venyige” börtön oldalában a hozzátartozók és a
fogvatratottak között. A fogvatartottak tükröt is használnak a láthatóság érdekében,
a tátikán39 kinyújtott tükör gyakori látvány a börtönökben. Néha nem hallják
egymást, mert távol vannak egymástól térben és időben. Ha valami nagyon
fontosat kell a másik fogvatartott tudomására hozni, akkor ideális hely a
zárkaszekrény belső fala, a zárkaajtó belső oldala, vagy a zárka fala, ahol akár
üzeneteket lehet hagyni egymásnak. Ezt a legkönnyebben a falfirka módszerével
tehetik meg.
2. Státusz. Egyes fogvatartotti vagy bűnözői csoportok megjelölik a börtönök falait,
aminek az a célja, hogy megmutassák, hogy léteznek. A fogvatartott felírja a falra,
hogy melyik csoporthoz tartozik, azt kommunikálja, hogy hisz a csoport erejében,
vagy pedig keres valakit a csoportból. Az elkövetett bűncselekményre utalalá is
lehet része a fogvatartottak kommunikációjnak, de az, hogy ki honnan jött, szintén
státuszközlés. A falfirka általi öndefiníció kívül esik az állami meghatározásokon,
mint például „nem dolgozó fogvatartott”; a többségi társadalom esetlegesen
rosszaló értékítéletén: „mocskos bűnöző”; vagy az emberjogi szervezetek által
használt stigmán: „szabadságától megfosztott személy”, és ezért az énkép (a szelf)
és a csoporttudat fontos megerősítő eszközévé válik.
3. Üzenet nem a saját csoportnak. Egyes fogvatartotti falfirkák esetében
felbukkanhatnak olyan üzenetek, amelyek egy másik csoport tagjainak, a
hatóságoknak vagy a börtönnek mint szervezetnek szólnak.
4. Közös helyek. Mivel a börtönök a legtöbb helyen zártláncú kamerákkal vannak
felszerelve, illetve a fogvatartottak a személyzet és a többi fogvatartott szeme előtt
élik az életük nagy részét a letartóztatásuk alatt; a falfrikáknak olyan helyet kell
kereseni, ahol a fogvatartott viszonylag hosszabb ideig maradhat egyedül. A
börtönben számos ilyen hely van: szállító zárka, elkülönítő helyiség, illemhely,
orvosi váró, a munkahely eldugottabb része, illetve nagyon speciálisan: a
fogvatartott ágyának deszkája. Ezeknek a helyeknek azonban még egy nagyon
fontos ismrvenek meg kell felelniük: több fogvatartott kell, hogy használja őket.
Enélkül nem teljesülne a grafitti üzenetfunkciója.

Az alábbiakban pár példán keresztül elemezzük a fogvatartotti grafittiket.

39 A zárkajtó lévő, étkeztető nyílás

12
A fenti kép a dán Odensee város egyik fogdahelyiségében készült. A „GU... BANDIDOS” feliratot éles
tárggyal vésték a zárkajtó belső oldalára. Dániában általában nagyon ügyelnek arra, hogy zárkák
biztonságosak legyenek, - azaz, hogy a fogvatartott ne tehessen kárt magában -, ezért ezekben az
elkülönítő helyiségekben törhetetlen, szakíthatatlan és éghetetlen anyagok vannak. Mivel a falak
puszta betonból készülnek, azokat nem lehet megvésni. A zárkábahelyezés előtt mindenkit gondosan
megmotoznak, mégis előfordulhatott, hogy valamilyen éles tárggyal képes volt a fogvatartott az ajtó
festékét lekaparni. Mint a korábbiakban írtuk, a Bandidos, az egyik legjelentősebb börtöngeng volt a
kilencvenes évek közepéig a dán börtönnökben. Ez a 2008-ban készült felvétel bizonyítja, hogy a mai
napig lézetnek. A fogdahelyiségben megjelent a Bandidos felirat, és ez azt is implikálhatja, hogy a
geng jelen van az intézetben.

„Nort Koasta Nostra” ( ’A mi északi partunk’) és „9mm” felirat a Váci Fegyház és Börtön egyik
zárkajtajának belső falán. A magyar börtönvilágban a váci intézet csúfneve „szellemház”, ami arra
utal, hogy a börtönben jelentős számú meleg fogvatartott van, illetve hogy meleg fogvatartottak ide
kérik magukat, hogy ismerkedhessenek. A fenti – negatív – kép talán ezt a börtönmítoszt cáfolja meg.
A különös helyesírással készült felirat alatt a Balaton északi partvonala látható. A „9mm” feliratnak
valószínűleg ugyanaz a jelntése, mint a fentebb látható pisztolynak.

13
A több éve használaton kívüli, spanyol Carcel de Carabanchel nevű fegyintézetben, feltehetőleg egy
furnéllemezre, azaz egy ágydeszkára rajzolt pisztoly40. A pisztoly ábrázolása egyértelműen a harcra
való felkészültséget implikálja, és ez a jelenség párhuzamot mutat az MS 13 geng nevének
jelentésével, valamint a már korábban említett Hell’s Angels tetoválással. A fogvatartott tehát
harcrakész, azaz teljesül a gengek egyik klasszikus ismérve: a surlódás és a területi konfliktus. A rajz
ugyanakkor rendkívül alapos, tervszerű és vonalzó kellett az elkészítéséhez. Ez a gondosság szintén
felkészültséget, türelmet sugall.

Ez a rajz a Budapesti Fegyház és Börtön egyik szállítózárkájában volt 2008 júniusában. A képet
értelmező fogvatartott úgy nyilakozott, hogy egyes autótolvaj bandák bizonyos gépkocsi típusokra
specializálódnak, és csak azokkal az autókkal foglakoznak. Ilyen szempontból ez a rajz a zárka falán
hagyott üzenet lehet, hogy melyik banda tagja járt a szállító körleten a Gyűjtőben. Ez utóbbi azért
fontos, mert a Budapesti Fegyház és Börtön szállítókörletén lévő zárkák arra szolgálnak, hogy ott a
minden héten, hétfőn lezajló körszállítsára összegyűjtsék a fogvatartottakat. Bizonyos zárkák bizonyos
intézeteket jelentenek, tehát elegendő a falra egy gépkocsit rajzolni, és az esetleges társak már
tudhatják is, hogy hol vannak olyan fogvatartottak, akik ugyanabba az autótolvaj bandába tartoznak.
Az autó ábrázolása egyértelműen utal a banda presztízsére, hírére is. A fenti rajz éppen olyan, - szinte

40 forrás: flicker.com – ezen a képen kivül minden képet a tanítványaim vagy én

készítettem. A képek színét csökkentettem, amennyire lehetett.

14
mérnöki alapossággal készült -, mint a pisztoly. A vonalvezetés azonban könnyedebb, ami fiatalabb
„alkotóra” utal.

Üzenet és tegjellegű felirat a Balassagyarmati Fegyház és Börtön egyik szállítózárkájának egyik

zárkaszekrényén. A feliarat éppen úgy alkoholos filctollal készült, mint a tömegközlekedési eszközökön
olvasható és látható graffitik. Az „IZMOS + KINAI KOMADIBÓL” felirat egyértelműen arra utal, hogy két
személy tartózkodott valamikor a zárkában ugyanarról a helyről. A „B. Jancsi H. Házról” pedig az egyik
legszervezettebb magyar börtöngengre utal. Egyes fogvatartotti beszámolók alapján el lehet mondani,
hogy a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében a Hajdúhadházról származó
fogvatartottak csoportjai a legösszetartóbbak. Vajon miért van olyan sok hajdúhadházi személy a
magyar börtönökben? Ennek a jelenségnek társadalmi alapja is van, hiszen napjaink híreiben többször
szerepelt a város, mert az önkormányzat visszautalta a roma szegregációra szánt kormányzati
támogatást41. A fentebb olvasható felirat mellett egy izmos kar található, ami éppen olyan jelkép
lehet, mint az MS13 ördögszarva.

41 lásd az origo cikkét: http://www.origo.hu/itthon/20080123-visszaadta-hajduhadhaz-a-

roma-szegregacios-penzt.html [2008-08-21]

15
Ez a beszédes falfirka a Budapesti Fegyház és Börtönben készült. Üzenet lehet a hatóságoknak, vagy
pedig azoknak a személyeknek és csoportoknak, akik a fogvatartott ellen fordultak. A hatóság felé e
módon is hallathatja a hangját a fogvatartott. Ha ez a hipotézis igaz, akkor a fogvatartott
igazságtalanságot tapasztalt, vagy legalábbis olyan élménye volt, amelyet méltánytalannak vélt.
Ebben az esetben az üzenet inkább a társadalom felé irányul. Ha az üzenet a börtönszemélyzetnek
szól (valószínűleg nem, mert a kép nem elkülönítő helyíiségben készült, hanem egy szállítószárkában;
azonban azt is tudni kell, hogy a börtönszervezetek egyes nehezebb vagy kényesebb biztonsági és
kezelési kérdéseket a fogvatartottak sorozatos szállításával igyekeznek megoldani), akkor a
fogvatartott méltánytalanságnak érzi az elhelyezését és azt a bánásmódot, amit tapasztalt, különben
nem írt volna a falra. A harmadik lehetőség, hogy a fogvatartott egy ellenséges csoportnak üzen, aki
elpártolt tőle, és amire esetleg azt hiszi, hogy miattuk van a börtönben, vagy miattuk van sanyarú
sorsa a börtönben. Mind a három lehetőség mélyebb társadalmi anomálikat hordoz magában, amelyek
közül talán a legsúlyosabb a kohézió hiánya, amelyet felismer a deviáns személy, de a keservét csak a
falfirka által tudja kinyilatkoztatni.

Bosszúüzenet a Bochumi Börtön egyik szállítózárkájának ajtaján. Trágár szavakkal utal a felsorolt
személyek édesanyjára, „mert azok a fattyak megérdemelték”. A magyar nyelvben a fattyú szó
(Bastard) korántsem olyan sértő, mint a börtöszlengből erdeztethető köcsög. A bűnözői kultúrában ez
a szó az egyik legnagyobb sértés, mert a hierarchia legalsó fokán álló személyek a börtönben a
köcsögök, akiknek a státusza talán az árulókéval, a páriákéval és a szex-offenderekével mérhető
össze. A szexuális jellegű bűnelkövetők elnyomása szintén börtönjelenség, és azon belül gengjelenség
is lehet. A gengből való kilépés miatti félelem kompenzációja is lehet a fenti török- vagy libanoni-
német falfirka.

16
A „Libanon power” a White Power mozgalomra adott válasz. Egyértelmű libanoni gengesedésre utaló
falfirka egy német börtön zárkaajtaján, amit a személyzet is megerősített. A börtönben nagyon
erélyesen jelen volt a Ruβlanddeutschok (harmad és negyedgenerációs Volgográdi és Kalinyingrádi
orosznémetek) és a libanoniak ellentéte. Ez utóbbi két etnikai csoport gengesedése párhuzam lehet az
MS13 geng történetével, ami, mint arra a korábbiakban utaltunk, salvadori bevándorlókból alakult Los
Angelesben.

A bosszú szimbólumai egy magyar falfirkán: szamurájkard és az olasz vendetta (vérbosszú) szó. A
római nyolcas szám felbukkanása egy fogvatartott beszámolója alapján Budapest VIII. kerületére, és
egy bizonyos közösségbe való tartozásra utal. A Lauonda egy női keresztnév. A falfirka analóg lehet a
dániai firkával is, mert ez is egy hegyes, a testi épségre veszélyes eszközzel készült. Érdemes
megfigyelni a szamurájkard (katana42) szimbolikus ábrázolását, nincsen a pengének íve, és szögben
végződik. A katana mint szimbólum megjelenése egyértelmű tradícióra utal, azaz a szamurájkard
alkalmazásának hagyománya, lerajzolásának jelentés, üzeneti ereje van.

42 lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Katana [2008-08-21]

17
Horogkeresztábrázolás egy magyar börtön falán. A horogkereszt mint szimbólum egyértelműen
cigányságellenességet sugall a magyar börtönökben. A börtön személyzete a svasztikát a
szállítózárkában lemeszeltette, de aztán egy újabb hétfői napon, amikor a körszállítások vannak, ismét
megerősítették. A legalább két gyökeresen ellentétes szimbólum (VIII. ker., és a svasztika) falfirkaként
való megjelenése egyre éleződő konfliktusra utal.

A fenti, német börtönben készült falfirkán jól látható egy áthúzott svasztika, és mellette a „Scheiβ
Nazi” felirat. Érdemes összehasonlítani az előző, Magyarországon készült képpel. A svasztikának
Németországban nyílván ugyanaz a jelentése, mint Magyarországon, a nagysága azonban eltörpül a
magyar ábráétól. Ennek a jelenségnek több magyarázata lehet: elnyomott érzelmek, a vélt
igazságtalanság mértéke, az ellenségesség és a diszkrimináció mértéke, illetve a valós etnikai alapú
gengek valós hatalma. A Bochumi Börtön alkalmazottai szerint az El-Zein43 egy libanoni börtöngeng,
amely kábítószerekkel foglalkozik.
43 Viszonylag gyakori családi név Libanonban, Egyiptomban és Szudánban.

18
 A német társadalom egészének, és talán az Európa Tanácsnak szánt üzenet: „Mi mindannyian,
Németországban emberi jogi börtönökben vagyunk!” vagy (egy német börtönőrtiszt értelmezése, aki a
fotó készítésekor kísért engem) „Németországban mindenki az emberi jogok miatt van börtönben!”.
Látható, hogy az üzenetet nehezen lehet értelmezni, hiszen a szerzője a Germany szót angolul írta
bele a német szövegbe, de mindenképpen közölni akarta a nézeteit. A képen még a következő
motívumok láthatók: meztelen nő, akinek a melle egy W betűt formál; homoszexuális agresszió:
„Schwule – Scheisse” (’buzi – szar’). Ezek talán hasonlatosak a mellékhelyiségekben is felbukkanó
szexuálagresszív vagy deprivációs motivációjú falfirkákhoz. Látható azoban (részben) a Dortmund
felirat is, ami azt jelentheti, hogy a dormundiakat tartja a szerző melegnek és alávalónak; azaz ez a
firka börtönspecifikus, csoportok közötti ellentétre utal.

Török nyelvű, valószínűleg szerelmes üzenetek egy német fegyintézet jelenleg is használatos
ágydeszkáján. Az ágydeszkákon szerepelhet a fogvatartott legféltettebb titka is, mert ez az egyetlen

19
hely, ahol legalább maga előtt tanúbizonyságot tehet. A legféltetettebb titok ilyen módon szorosan
kapcsolódik az etnikai hovatartozáshoz, azaz a börtön szervezete és a geng egyaránt visszaélhet vele.

Lengyel nyelvű felirat egy ágydeszkán.

A tanulmány végén kissé szabadabban elemzek egy börtönbeli falfirkát: Amikor a német kollégáim
segítségével több mint száz képet készítettünk az ágydeszkákról, egy raktárhelyiségbe mentünk, ahol
a régebbi, leselejtezett deszkákat tárolták. A gazdag kutatási minták között szinte lapozgathattunk,
mint amikor valaki egy boltban a poszterek között válogat. Itt bukkantunk a fenti feliratokra is. „Frei
wie ein Vogel wollte ich sein, kam ein Richter und sparte mich ein” („Mint egy madár, szabad akartam
lenni, de jött egy bíró, és bezárt”) – szól a jobb felső sarokban lévő négysoros versike, ami nem nagyon
jellemző a börtönre: kissé cinikus, irónikus, de ugyanakkor némileg vidám hangulatú a költemény. Az
„UNITET HARDCORE FORCES” felirat láttán mindannyian azt gondoltuk, hogy végre egy nemzetközi,
multinacionális gengre bukkantunk, mint a ALKQN vagy az MS13. A United Hardcore Forces azonban
egy olasz „kőkemény techno” zenekar 44. Az eset azt bizonyítja, hogy a börtönőröknek és a
börtönkutatóknak fel kell készülniük a popkultúrából is, mert tévedésekbe eshetnek.

44 lásd: http://www.youtube.com/watch?v=5ZjHs55ruYk [2008-08-21]

20