..

A MAGYAR .
(.\ \I.\(;Y.\H p'\SZTon. ES JI ' ILI.SI.I'CTL.\I'
SI.A.H\[,\zAs.\, LEin .\s.\ ES
,IZ lOBE" 'I',\I'L.\L.\S,\, ,\I'OL.\S.\ A GY,IKO.
HIBB BELS() IlETEGSU;EK ELLE:\I
i nT.\
Ik H.I ITSITS O[)L
.Iff/flY/I/' !;lIfyrlinl,-,
(Fi/akOl'uc I'lmlimit' fI kc!/IY" III/ajl/Ol/liiJ(//I)
112 Ki';PI'EI..
BUDAPEST 1921
<;E:>TlIl'\1 1\ IIS.\S.\G
IX I

1994
... '
Mog,or Mezogaldasagi Muzeum I
Kon,.-tara Q
y, fl.. Sc _
-
C.-n'rlll!! 1\;",h",,lhl.11 r t 11''''''1,,'51.
,,"" ["'"
. ----
ELi)SZ()
.\ yil:u:! minden Ill'J1lzd(' mi.'tr n:'
O
l'S-rt'
ft
l'11 ki-

lC'IlYl'sztl'ltl' a .,IIl'm:eli hIl1!J(ijdl", t' ll'l'(,11 is rSUp;'lIl
haz .. lllk maradl ('i.
A kllll"bld rajOllg6 magyar ti.'lrS3(lalolll
a hazait lllCgWti. ncm k('<!yc'li. l1y alapoll h(')dilhalott
l'sak (eret haZi.lnldw.1l fOll'g a nCl1lrt juhi.lszkutya CS
ami, l'ligge Ilwg nel11 hl'('slilhctU. mCl!J!J(lf' kfl[ydillk
az l'lkorcsosod;b i's a \,l'gplIszlllhis j'ell' haladnak.
:\Iagyar kulyi.Hnk J11l'gml'nli'se a kiki'pczell l's
1l1cgfeieloell ir'.'\I1yilolL magyar kutyatrllYl'sztOk kelt'
ben \"an. :\Ug ilyl'll l'i)tcllyi'szt6k nilll'sell ek. addig
a h'.lZai ehfail<iink lellyt'szlt'sl'llek l\'lIelldClit'StT()\ sz6
sem il' hel. Egy t,ytizl'de'i lapasztalalok t'S ku\al;lsok
(lssleilllitoll k()nyn'm erre megadja az alkal-
maL l'S ha szert'ny kallyn'lll is a pU'izl<iba l'lhangz6
sz6 !L'sz ('snp:,lll. akkor mngyar Iclkiismcrrtl'lll hi,i
o
szhn'l ugynn SZOmOl'llan ehhe is heit'llyup;szik. llH'rl
rt'szl'mr61 Illl'gldll'm n1indazt. ami ('sl'kl'ly er(illlil()1 l's
ll'helsl'gcmh61 kilclell.
.\ kuly<ik lenyt'szl6icnek megkleil)
magyar min(\ezi<ieig 1ll'1ll yoll ('S l'Zt a
hi"I1lYI. az cbtell ),t'sztl'S. az l'bl;q)I:'d:.is l'S az l'h':lpol;ls
elC'mi ismerell'il. yalamint a hels6 hl'll'gsl'gek clll'lIi
n'dekezesl is lal'gyal6 kuny\'cl11 l'Cllll'l1ylL'm p6lo1,i
a
.
IV
Ha kUIl\'H'llld a magyar tcirsadalol11 szi\'csell
fogadja. llgy a l1l,isociik kiad::isomhan m6domhan
Ipsz. !logy a k6lly\'cmhe becsllszolI kiki'lsz()-
h61jcI11 l'S a hi .."nyail ];HY3 ITIcgfelc16cll IdboyitSl'lll.
k<inyn'llll'l k6zreadn:.im. ncm 11'111138ZI-
halom cl. hogy J/lI/lgSe''' Gylila
()IlZeUCll. hazaIias llllik6(\i'sccrt. a magyar kuLy:.1ink
ismi.'tcll mint.'lz.is:,',l'rl l'S 11lC'gorf>kili'sct'rl kiisz61lC'lcl
Ill' llloml,jak. Hasonlc) ()]lz<.>lll'nsl'gi.'rl r(lir/a .11. /Jcil
l"otoIl1Lh'('sZ!lck n kcinyn'lll rl'S%l'rt' :i1l'llgcdl'lt kh-(>tt'-
kki..'ll k()sz()Ill'\le] nd()l.ol11. '"(-ged a Centrulll Kiad6-
y;",llalal Hi'sz\'("n yl <'lrsas;lg <'16zl'kcIlY k6zI'cIl1 n
1'61. <'1I11('ly('1 k(lll,Yn'I1l Il'chnikai n:'szl'nek Iddlelt'nl,l
lapaszlallam. a Iegnagyohb emlt'kszt'm meg.
Bu<iapcstell. t'\i i(lIius h6 Anna-napj:.'lIl,
. 1 s:('r:(J,

T
t
J
,
A hilZi kulya .
A kulyarajt,',k "e1elkcl.(:"c I;S ft'jI6dtl:-.c .
:\ h:'!zi kutya a !or\(:nelllli kor kCl.dl'ld61 napjainkig- 1:.1
,.I,. magyar p:1'lIur- {',-; juh"''>.lkuly;\k vcrcpe a mag-Y:II' k(llil'-
.\
A
A
.,
A
A
.\
.\
A
A
S.ll'lhCll
OlngY.lI p,'h/!Ol'- l'" clnl'\'czesc
p{r"zlor" {Iii
i 11 h:'I:-'7.k III y:'l"
farku,('1I
kUlyafajhtknak mOlit'l'll ehll'lIyi'vlt':-. "nil,'lIyni '/crinl
noporlo,il{l,a
komondol'
kOl1londOl' Iciril"a
Icrel6 puli
tcrclo 6sl1111i leirn>;;t
krcl6 pl1ll1i
A lercl6 ]1urni lei!":'I':!
.\ kuvnsf.
:\ kll\:.".l lcin'lMl ,
Az chteny("szlt'shcz "ziibl;gl'S alapi>;mcrc\ck
A p:iro<;i{:'l'
A HmiH'sst.':.:
..1,.1. :11anya,,:,:.:
A sziiles
\a16
A ,>7.0110$ kulyak61yok l's lilpl.\lilsa, ilpolilsa l;S
',.
-,.
: In
:1;)
HI
();\
I)i

Uli
lli
I :m
III
III
11,-,
1.-)\1
l(i.i
llii
iii
1 il
1-"
,-
171
A kulyak61yok fejl6de-;c Iii
A k!llyn l'lelkodnuk llIeg:illapihhia Iii
,\ kllly:',k t{'pl:'d:ba
.\ klllY;'lk :"]lol:',"a e-; gondoz,ba
.\ 1!IO
Az ('he" bclcg-;l;;.:-C'i el1en ,-aI6 n.:dckC1.t,s' Il)2
, .\ tilrSYlllulal6ja a konp \"rgen lahilhat6.
(A
, ,. ' .... ,--, ..
I It () D A L 0
.\rany J(iI!OS Toldi C'\ Toldi '\zerclllle. ,
Hecklll(1I111 ('cst"ilithle und Be'\('hrcillllll(.{ del' Ha'\sen des
lhmdes, Ib'H.i
Hurron mil \lilt! alls
dl'll\ Franz. ('11)('1",\('11.1 Berlin lii;l
nil::; Gfl:a Fdi,l: ,\ mllt:yuJ' juh:'l,\z t,\ p:i'\7.lol'ehek. "A Tcrml'szcl
!!II.,. \'-\'111 sz:uuuihan
es a mag\':!J' ]Uh:'I'\Z ('s p:bzlonoek. Tl'rnH'"zel
WI;). XXI.. XXII, 'XXIII. XXI\', <;zamllihan
Cia IeI' F,: Del" l111ndearzt. Die 1i1llu..lCl'1I"scn. 1\JJ.l
Cso/;atla; ,'itf;: .Uih(ily Kirakadtls.
/);e:ef-,Uil,(l .\ yad:bzebek
Domilll! HenJ'i/'- <lr. nt';,(i irodalmi adulok, U kOlllondorl"t)1. P61
w
f('lzl'lck a Tel'lllc,\zelhltlom:lnyi Kozlonyhoz 1\11;). I 2 "z.
E .. DCI" lluml ein :o.Jiltuheitcr an den Wcrken de,> ;\Ien
'\chen, 1\).l(i.
('oOf/(lllyi,J6:s('{ !Jr.:. E;.;y fa.lusi
[slorm ;\!ur:lnY,1 \ .t llll S. ]i'lb..J , .
_ POl'fllll1I Phoelll\ a\'agy a nehrn
KCIIH;n\' .I:inos enlrli rcj cdclemnek 1.6nyni Anna ns'\zonnyal
Ic\"o sib. 1()!I:t
/lamil.- 1\('( . ./(;IIUS Tl'l'llll'szelrflj/. IHIti.
Humall Olio ..\ magyar p;'l>;zlorok nychkiJH''\C HH..J..
/loffmanl/ L. Dao,; Buell ,"om lind Ii!lnd('
Lchl' lind lIandhuch fiber (,flnzc del' \\lssl'nschaflllchen
lind pl':lklbchen I'ynol ogie. 1001.
Ilutyra llr. ts JfMCk dr. Spezielle Putholo!-:ic und Thl'l'npie del'
IIUllstierl'. 1\l22.
I\clfu Conrad tlr, Siudicn iibcr dic del' l,tIu\;a>;llo,;w
liindcr Im:1
Heller Ol/li: ])ie antike Ti l'r\\'dl Will). I. kolel.
hell": .lollfill A kOlllondor lIleghahu'o7:ba cs a p:'I"ztorcb leirao,;a.
l\erpc1!1 rlda. A magyar juh:hl.ebekl'ol. 1!lIt.
\"I ts \,11 sz:imaihan
1\lllIflP 111I1l{\{,I,:as.sen. 1\JIo.). , .. , .
I\OC(I A I:.ncyklop:ltile del' !-:(''\ammten IlellH'Jlkuntic lind Tier-
zuilt
/":osa .lhi:es A llu'I';,(cs 1l111l:'ISO];, nzok haje16zo ;.:yogymodj,h:ll
a hal:ilnak a lehzholt :\lIapotloli Illet:\kf.!onbol.-
lell'se. ;\"Szcben. IS..JK
GUilla elr, :\Ja,:;;yar ;illalonosi konynszel. 11J(J..J.,
VII
[.m>(lssy Srim/or ,II' . ..\
h:ozlc)llv I!JIIl.
I,m},y!". A .\'uh:'l,\ze!lek. szemponthol. "A Ter-
nlt',\zel" \')1.). X II :\\
.Hol/oslol'i Kriroly: I!Hln,
.11arsir(l1l H'. fir. Die Ticn' der Erell'.
,l l rhdy Bl'ehm . .-\z :'lllalok \"il:'tf(u. II. kiitet. 1!)o2.
Pap teI'JlH'!'.zelraj/.
1)(;,1(1; 1'(;l'i: Fen'Il{': ;\ la,1.;yarlal in "l.ol:'ll'a, litii.
1'1'/:('/" ,I. Eillc Stlldic. fiber die .\hslarnll1l1ng tlcl' 1I11lHil':lsscll
Zoolo;.:bt'he .Iahrbiidter
lId he F('J'cn/: h blori U l':S rsegl Lldom:'t n y. IS l,i Bl'!s.
Jlorfflf(u/s:kU (;yiirflY Az Tiilllork ...ny
lilt i tIllg, l!I.
Railsits dr .. .\ jllh:bzcbek erdt'ii.ebell .. A Ter"
1l11;,\zcl 1\)1-1. j(d. I
;\Ii('rt csonkitj;"lk tIZ l'i)ek fiileil cs fark:"l!' .,..\ Tel'ln ... .. I\II..J
.\z cbek fi'1Iosztcse. "A Tcrme"zel I!)];) .
.\1 cbd, ferI6z6hclc!-:stt::C'i Tel'mrszci.' 1\116.
.\ magyar eh. ".\ Tl'rme"zet IUlii.
.\ magyar eb. IHli. old :.11.,
I\omondor. pllii .\lIalono ... i Hili
.\1. okol'i \adilS1.ch ... l\JIi. :1 -I, ,\z;lTlla.
.\ kUlya a Illuf:yar ],olll;"zt'lilen. wA TeJ"lHl'szel 1\1:.10.
:\ jUh:'lszkllly:'lk bir:'d:lla. Terlllt'o,;zcl w l!t2l1,
ElJkiilllil:"ls 1!J20.
13e],..6 kuly:'m{!l. Termt"'\zcl M
\('Iellt(;o,; a Ill:lgynr juh:"ISl.kuly:ikrol. MA Tel'll1eszet.
w
In:!;'!.
,\lIcje M.\ltalonosi i.apok"'. l\lIi
Falschc Lakllliion Tierill
M
z:llichell \\'oc:hellschriftw.
I III ;1.
H('illlwrdt L dr. Der ;\Iensch wr Eiszcit in Europa uml >;eine
I\ulillrl'nh\"ikillng bi'\ zum Ende tier Slcinzeit. 1\11:1.
Nt:lla; Sogy U,rikotw. H)t,I.
lIie/lel dr,: Fellicf. dr. Tejhygi{'ne. IH09.
Sduilllc R. dr,: Eine Slutiie I.ur :\Iorpholof:ie des lIalishund
;\Ielz. ]i)11
Die Grundlngc dcr lIuntlczuchl lind ihl'c
\'er\\"el'tullg. lOla.
S/'IIlIIidl .1. G, \"on del' Zilchl, ;\achzudll, Pflegc untl
dcr lIunde. 1910.
Sl-IIiillllis:ky L<is:M: irodalmi atlUlok a ma;,(yar
1'01. 1!122. 11-1 o.
Sleplwnif:-(irafrafll II.' Del' dt'\lhdle Sdliiferhl1lld in "'orl und
Bild. I\H.lIl.
Dcr tlenlsl'hc Sehiifcrhund in \\'ort (U1(.I. I3ild. 1!121.
Strebel Hidwrd Die tlcubehen lIunde und ihre .\b>;lllll1ntUng.
SlIk lJe:st'L .\ mngyal' juh:'lszchckl'ol. Tel'lllcszcl.
w
U1l4. I\'. w ..
..J...J oldal.
.,A magyar jUh:'lSZ" vagy p:'lszlorcbek" dun"t
ciHhcz wA TCl'lllcszel 1m3. XI 120. olda!.
S:ar/l(ls (i(ibor cs Simony; 7.sigm()fl{/: ;\Iagvar nyehlOl'lt.'neli !'.zolilr.
A Icgrt'e,:ihh nych"cmlekel;,lol a nyeht'ljil:'t>;ig. " I;,olc\.
VIII
I
A hazi kutya leszarmazasa.
MielOtt a magyar kulyafajiak ismerielesebe fognek. lekinl
sunk vissza nI!hanv szempillanlassel oly korszakokra, amelyek
halar8it az evezredek saTokko\'ei alkoljilk. A kivaiaszt6dils mar
8. lorlenelemel611i id6ben 8 legerlelmesebb leny, 8Z ember
melle ely ellS lenyl varazsoll. amelyel ehnek, huseges larsnak,
kutyanak nevezunk. A negytabll el61enyek koziil ezek voltak
a legels6k, ameiyek kt}\'eitek 8 leghusegesebben 8Z onzel-
lenseg legszebb do peldajakeni az ember! kutlurajiinak a leg-
elemibb bo!cs6jel61 kezdve. A perzsaknak iegregibb \,flllasos
t6rvenykonyve. az ., Avesta", 8 kutyakal igen sokszor emilli
Os sulyos biinleles\ szab aki kulyal 61. A\'esla masodik
k6teleben,8 Vendidad-ban olvashaljuk: .,A vilog a es:::el6f
off fenn". Az egymagara hagyotl es a kulturhalalomra lorlel6
erzesl61 sarka!1 asember a !eter! valo kuzdelem napjain lalla az
61 koru!veva eletfolyamalok szembeollo nyilvanulasail. A gyana-
kodoan ovalos osembel figyelmet a negylabu alia 10k visel-
kedese semmieselre se keruh!elle ki. Az allatok egyik csoport-
javal nllandoan harcban 811011, mig a masik csoporlol, amelyel
talan als6bbrendlinek nevez a es a felsobbseg
erzeteben lombolo egyen. minden modon kereste az alkalmal.
hogy eljen a halftlmas es a kivelaszt6das koronajakenl
szerepld es erre i:t polcra egyes-egyedli! hivatoH ember elel-
mukodesevel. Az askori ember figyelmel vandorlasa kbzepelle
nem kerulhette ki az a jelenseg. hogy bizonyos allalok a vBn-
dorlasban kbvelik es il!6 lavolsagban az elhtlgyolt lanyahelyel
felkeresik. Az osemberl kbveto alialok koze larlozlak a hiemik.
a sakalok, a farkesok es az emlileltekhez kozeli rokon vad
kulyafajtak, az ugynevezell vadkutyak. Az osember magahoz
eciesilelle a hozzaszegod6 es a szelidilesre hajlamos allatokal.
Azokal fialal korukl61 fogva nevelie, sol az osanya maga sem
restelle szoplatni a befogoli vadallatkolykoket. ami a mai kor-
ban is tapasztalhat6 egyes vad 0/!pt6rzseknel. A ki..ilr6ldi u!i
leirasokban nem egyszer olvassuk, hogy a vad nepl6rzsek
anyasagba julolt asszonyai inkobb csecsemojukel olik meg, hogy
lejlal duzzad6 emlaiken vadallalkolyk6kel. vagy malacol rel-
nevelienek.
Az embernek lege Iso hozi allata. Bmit a Daniaban laloll.
a korabbi k6korszakb61 SZ8rmazo asalftsok is igazolnak, ahol
embercsonlok melletl kulyacsontokal is lalftltak. csakis a kulya
lehelett. Az ujttbb neolilh-korszaknak kulv8jal R regebbi kula
10k a kaukazusi sakallol szarmazlallak. Ebb61 a kors:lakb61
szarmaz6 fesun megmaradl az ul6korra a leg6sibb kulya kepe.
Ez eRY felall6 fuW spicel abrazoL Az osku!yak igen nyomo-
rultak t's kikopllilttlk \-ollak. csupan ragaszkodo huseguk miall
mt1radhaltak az ember mellell. Az 6skori ember e korszeakblin
all61 sem irtozoll. hogy az elelmiszerhianyos napokon kutyaja-
nak hussl. sol agy\elejel meleg-eben elfogyassza. HZ ul6bbil
az asalasok alklilmaval napfenyre kerull bever! kUlyakoponyak
a leRiobban bizonviljak.
A ddfranciaorszagi barlangkepekrol hisnyzik a kuha.
A cblbpepilt's korszakab61 azonban oly nyomok maradttik
\isna. meJ\'ekb61 arra Jehel kih"etkezlelni. hogy a cbl6pcpil-
H'nvek tak6i 6 szelidilell kulnil az oUhonuk orzeSt're hasz-
Ez \"olt az ugyne\'ezetl /6;:.egspic a forniiiari.,;
po/us/ris, A tozegspic. amel\- meg a r6mai korban J ieiL'elidban
es 8 Rajna \'idekt'n ell. id<he\ igen kultinbbz6kepen alalakull.
A t6zcgspicbol a mai napon is k6zismerl. nagyobbfejli hazi spic
es elolY roddebb arcorru spic kelelkezelt. Az ul6bb emlitett
alttkbol uz ugyncvezelt seiyemsz6rli spic kUlyak szarma"zlak.
A na!-{ydla!o:"on do, igen kulonboza lestalk8lu, nagysag-u,
igcn nillozalos fej8lkolasu, a szellemi kepzel1seg szerint eyy-
masl61 elter6. a l>zorzet kulonb6zosegeilol igen felluno es
egyeb itt fel nem soroll lulajdonsagokban. kepessegekben igcn
\'altozalos kutvaiknak lemt'rdek fallai a termeszelkulalokat arra
a birla. hog) azoK egy nem \'czethetok
\'isszft_ Ez okb6i a kulat6k a kulyafajlak kulbnboz6 es
ej;{\ mash)1 elter6 IiPUSOK (orzsfajlajil.l a vadkulyak ktizoU keres.
lek es lalsz61ag meg- is lalallak
A kulatok kozul szamosan az! larljak. hogy a kisebb
kutyafajlak: pjncser, spie, puli sib. 6sapja a :sakal (Canis
aureus): a JuhaszKulyak ase az india; farkas (Canis Ilallipe ... ) ,
a nB!on-obb leslli fajl8k. mini a dog sib. a far/ms/ai
(Ccmis fupus). a libeti kulya a libeli farkas/of (Conis /onigt'r).
az agarak pedi!o:" az abes:::iniai farkas/6f (Canis ::;imens;sl sZlir-
maznak.
Az e16bb felsoroll \clemennyel szemben az ujabbkori
kutal6k nem keves kifogasl emellek_ Az igen kul6nbol:Q vad
kutytik fnJmegaliapitasa nem oly egyszeru. Nemeiyik faj, amelyel
a kutal()k eg-yik resze, mini a hazi kulya lorzsszuJ6inek tart. a
kulat6k masik csoporlja onAlt6 fajnak nem ismeri el. hane-m,
mini H11amely Ibrzsfajnak vitlfajanak minosili: ilyen
pddaul 8Z europal. az indiaL a tibeli es az eszak8mcrikai
farkas (Canis lupus. pallipes. Ianiger es acciden/alb). Az ujabb
kula!asok szcrinl ez elobb ugyne\-"ezell fajok lulajdonkeppen a
Canis lupus f6fajnak helyi es alland6sult fajliii,
A kulyaalaku ragadozok nagy csalsdja (Canidae) igen
kli!onbtizo alcst\ladra oszlik.
\
f
3
SZi-lk-.l'.!.ll'SIll'k hutoll1 iell' hl'll'itteszteni :1 kutvaf(;It!k tcrme-
szelra.izi beo .. zI:'\"':11 h. hog\' a m:'11
7
eleibl> es eZl'k
ubn f\'jh.'g-l'Ii ... al:'] kl'nll6 !ll'lekk. a kuha .. z ..
es az t'wile;.:e ... kel"l' ... zkztitll' ... Ichdc')"ti"l;l:e \"tlllalkoznak .. \ klll\"a-
ft'll'k . Can idac 't ... al:"Hlj;'Inak a h;'lli
kUlyak Iger.l .kulonhc;z." fajt:'ti_ .\ ('sal:hlj;ihtlll a nClllt'k
Il'rmeszl'lraFI Y)I:n'neljl' a _I /.'u:(llIseye$ (Cani ..
Jupu,> L.I, :lZ /IIt/1f1/ {f/rl,us Canb JlalliJll''' Sykes" a I'(jriis
Cani .. sillll'n .. BiIP!!', a dc'n'S (orJ.-aslLlIlb ol"l'idcni:llb Bichard .. ]
a si/,.h,YI'S (Cani ... jubatll' Ih' .. m.l. a prairie farkas (Cani-.
a S(/!.-III alLl"Cll .. 1..1. a salmi (MI.-us
'U1lhu ... I (.\1\ I. a ;;rd.-a I (Canh
Schrciu, a SIIlffIS/)); 10111.-,,/ ICalll'" aelu .. 1l1'" Sunde\-), a bra:/l!w
s(lJ.-a/ C:Uli .. l'3Ilcri\'ol"u" Ik .. J\1 I. a /lortlwis $(I/..Iil (Cani ... Azaral'
Wiclh. a hflzi kul ya familiari .. L.I, ame\yhez az O:<Sl.l'"
l'irj "1e1id .Iartnzu:lk. a 1I!J{'.\fl.-llfyu I
Gra .... " :t alopc\.i, a jl'!II:'.\
mku f\ ulpl.''' a jlwi:/ai nii.-a 1\"lIip(':o) l'or"a(' L.', iLZ
,Fl'IlIH'l"U" l"hamu.\ Smith,. a (II/;(I fFt'll1H'\'U"
I.l'nla Zimlll.l. a lJiryillilll dlllrl'oar;':l'nlalu" EI''\ldn,
al. 1I1"esi I'wlbllyll ,Cuon alpilHh l'all:I'. a /I/lInlll!lll
,eUOIi j:n:1l1il'U" 1h-"111 '. at iI/lim; ,Jm'''lIl!1u <:U011 ja\:mkll"
lh"lll val" dukhulll'n,i" \\'lH"I, a/. cn!l,j k"{YII ll"lil"yoll \'l'(I;lli{,Il'
Lund '. :l pil-lll' Tellllll a III/,ft/fijlii ',lI/!/fl
,()tlll'yun lIu'galoli" Dnlll
Az elso alcsH!adba a ftlrkas es a hazi kUtYH lartozik.
A mas.odik tdcsaladnak lagjai H siika!ok, igy a kutYfltenyeszlolH,t
erdeklo kuu/u:i;:u;.;j .'lukei! (Cullis aurl'us) es HZ abe:-:;:JIlJui
p . ,
"
. ,

.. .
'tl!"lws (Cunis simensls), A. harmndik alcRflladol <1 rokak alkol-
jak . ...\ tohbi i'dcstllnd(Jk Cl:on, Fenll('Cu.'J Lyc(loll :-;Ib') a kulHt()k
egyunlelli \d,nll'nyt sZt'rinl H kuhtlfiijtrik kelt'lkt"1.etii'nd nem
]ohelnek s/,(lbi.i. A kulY<-1fajil.lk kelelkezl'senel a rokak is
kizarha!ok. mer! !udomasunk. hogy a n'l!,t\.
sikeres-e ')
. \1i).{ f1. addiS' a sahli a
tulojdonk('ppcni kutyilnll (fttrkus. haziku!ya) konn\en es en'd
menyesen parosodik cs dZ e7.ekb6i leszarmazo keresztezesek
mamdntlk. Az l'16rebocsajlottak sZ('Tint meg van
d iehet6s{'ge annale hogy a sakalfaj ni'melyikenek a ku!Ytifuj-
lak kelelkezt'st'ne1 szerepe \'011. Az utobbi elfogudhal6 n'le
nlcllnyel szemben Sluder \'izsgaiatai az ellenkez61 bizonyitjak.

mer! uSy a lortenelemelotli es a lortenelmi kor kulyafajlainak
csonlos vaza, igy f61el{ a kopon\,t'I. nag-yon nehezen vagy
egyaHalaban nem egyezlelhel6 ossze a sakal csonlrendszerevel.
Nehdnu es Sludt'r igen ponlos osszehasonlito vizsgalalokat es
meresckel hajtottak \'cgre az abesziniai fttrkas- e.s agar-
koponyan.
Vizsgalalaik szerinl anatomiai alapon igen \,aloszerlitlen,
s6t lehetetlen az abesziniai rttrkaskoponyanak agarkoponyanl
valo alalakulasB. Az abesziniai fRrkas koponyajanak alakja
es a fogKepz6dmenye a saka.1etol leijesen eltcro. Az abesziniai
farkl:ls koponyajlt mar elso megiekintesre inkabb hosszaban
megnvLiH rokakoponyahoz. mint sakal- vagy kulY8koponyahoz
hasonltllos.
Sluder mcgl.(y6z6 \'demenye szerin!, ameiyet megerosile-
nek koponYdmeresei, 81. agar a pariaku\\'ak helves kitemesz
le:-;' uldPjan kelelkezett. Ugyanis HZ egye"bk&nl is agarkoponya-
alkotashoz hasonl6 pariakuh'akoponya sokkal inkabb meg-
eg'\"ezo az agarkopony6val. min! az dbesziniai farkas kOPOnY6ja
lIy erlclemben tit; abeszinitii fark8s sem lehet valameh'ik ku!va-
fdjtank osapja. . -
A kisebbteslU kulyaftljlak. igy aspic, pinc'ier, terrierek
sib. osszul6inek tekinteit k(lukd::usi sakdln51 (Callis our-eus)
Studernek ugyanaz a velemenye. Ezeknek lortenelemel6lti osel
a!- ulokor meglalalta. ez Iil c616pepilmenyek spic kulyaja
lo::egkutJ./o (Canis fomiliwi.'i paluslr-is). A sakal es a t6zegkulnl
koponytljimal< osszehasonlito \'izsg-aialainal Studer arra az
eredmenyre jutot!. hogy igen val6szerutlen a sakal koponyaja-
olyan atalokulasa. me!\" a 16zt'J.!kulya koponyajanak feid
jen me,,:- Nem lehelett a stika] osszii!o. mert elsosorbun kideriill
a lozegkutya t's a kisebbleslii kutvak koz6lti kelseglden
rokons81{ es Studer szcrinl ig-en valoszerUtlen, hogy a sakal
koponyaja olalakult \"olna a koponyajava. Nem
6hfljlok bo\'ebben kiternl az uJabb kutalasok eredmen\'ere,
amc!}ek a sakal szerepel tl kutyafdjlaink kelelkezesenel ele\'e
kizarj{\k.
Az europai J&gkorszakok kulyai (Conis (urus Bourg) ulan
\'isszamuradt koponyak alakulala mutatja a iegjobban, hogy
azok nem a sakal161 szarmazhalldk. hanem osapjuk a jeg
korszakbeli kisebblermetU vadkut\'ak lehellek. Ami az eszaki
kutyakrB all, az all a deli kul,:afBjtakra is. A deli kUlyak
keletkezescnel sem szerepelt a sal,al. mer! ezen a lerulelen is
kisebblermeIU vadkulyak elheltek. amelyek a legutobbi korban
is fennmaradt lenggerkutyaval rokonok. Az ut6bbi nezetel meg
az a koriilmeny is, hogy a Javai lenggerkulY8vai es a
pariakutyakkal rokan ausztraliai dingo teluadult kulya) az
europai jegkorszak idejeben mar Ausztraliaban elierjedl. Rein
hardlve!emenye szerinlazAuszlraliaban el6 dingo a hazi kUlyanak
egyik elvadult alakja s nem a mai kutyafajtaink ose, Reinhardt
az osszes nagyobbleslu kutyaknak oseu.1 joggal a farkasok
ku.lonbozo alakjail tarija. A dingo, ameiyel a mellekelt kepi..in
k6n lalhalunk, igen karlckony allalja Auszlralianak es a Ie
leleplillek veszedelmes ellenseglikel a mai korban maT ala-
posan meggyerilellek. Nehany dingopeldanyl Angliaba impor
Ia.llak. ahol hamarosan megszelidLiltek es egyutlal BZ ulodo
kat hazi kUlyanak hasznaltak. A dingo vakmero, bator
megjeienesu, vilagosbarna szinu, felailo fLilli. lompos farku
allai. Az el6rebocsajlotl donlo velemenyek alapjan kimond-
3. ehodult kulya. diniC tCan,. dinRO Blumcnb).
halo, hogy a kulyafajtak keletkezesenel a sakalnak szerepe
nem lehelell.
Altaianossagban a vilagszerle ismerl kulyafajlakal hal
nagy csoporlba lehel Schome szerinl oszlalyozni: 1. a spicek,
a pincserek es lerrierek, 2. a juhaszkulyak. 3. a vadaszkulyak.
4. a dogok, 5. a deli kutyak, ide soroland6k az agarak, 6. a
sk61 deer hound es az iT farkaskutyak.
A kutalasban fBradhalallctn ludomanyos vilag az eiobb
emlilett kulyafaj lacsoportok lorlenelemeloll i aseinek maTad-
vanyait is meglaialta. A IOrl enelemei611i kulyafajta 6sok a
kovelkezak: a f6zegspic (Canis familiaris pa/us/ ris). a bran::.-
kufya (Canis familiaris mafds oplimae), a hamukufya (Canis
familiaris infermedius), a nagy es farkasho::. hasonlafos kufya-
"
7
{ajfa (Canis fa milia ris Inoslranzewri). a deli kufydk (dingo. paria,
szarvas- es farkaskulya) ase pedig a Canis familiaris Leineri.
---,-,-

A lortenelemelalli korszakokban, igy a kokorszakban ei6
kulyafajlak is mind kisebb lermeWek voltak, mint a farkas.
EbbeH a lenyb6i arra lehet k6velkezlelni, hog)' a kulyafajtak
ose egyedul a farkas nem lehelett. Az bsszes kisebb teslU
kutyafajlak elsosorban a torlenelcmelotli korszakokban elo
kistermelLi vadkulyafajokb61 szarmazhaltak. A tortenelmi idok
irasbeli lanusaga szerint es a nagyobb testa kUlyak koponyaja-
nelk a farkasehoz valo hasonlosaga alapjan azt a ko\'elkezte-
lest \'onhaIJuk Ie azonban, hogy a farkasnak igen nagy szerepe
volt az egyes kulyafaj!ak kialakulasanal. Napjainkon is koz-
ismert leny. hogy a farkas a kutyaval sikeresen parosodik.
fg\, a mellekelt abran lathal6 nemet juhaszkutya is sikeresen
parosodoll a kepen all6 helyzetben leva farkassal. A farkas
es kut\'a keresztezes ulan lovabblenyesztesre alkalmas ut6dok
jonnek a vilagra. amelyek semmieselre sem hordjak magukon.
mini a kovetkezo kep mulalja. a hazi kutyanal megszokoll es
a magastlbb szellemi kepesseget elarul6 arckifejezesl. Az askori
kisebbtermelLi vadkulya helyeokent a termeszetes fejl6des alkal-
mazkod6 parancsa szerint helyi valtozatokka alakult al es
id6foJ.,:asa\'al. amidon az ember megszelidilelle. hogy a kisebb
testa kutya nagyobb lestuve. erosebbe es balrabba legyen. a
hatalmasabb farkassal keresztezte. Idovel az ember magat a
farkast is fialal koraban felne\'elte es megszeliditelle. A
farkasnak a megszeliditelt kisebb testLi vadkutyaval \'aI6
keresztez:odese utal1 az igen kUlonbozo fajlaju kutyak kdct-
keztek.
A kutyaiajtak keletkezese los iejlodt\se.
Mar az eJobbi fejezetben targya!tak alapjan kilLinl. hogy
a hazi kutva osci kozbtl sem a sakal. sem az abesziniai. sem
az indiai farkas stb. nem szerepelhetetl. A hazi osei
a jegkorszakban elo \"adkutyak. amelyeknek europai 6saJakja
a legnagyobb val6szinuseg mel!elt kipusztuit os a farkas.
A jegkorszak osembere tulajdonlu!ppen a szo legszorosabb
ertdmeben vadfisz voll. A jegkorszak embere kisebb vagy
nagyobb csoporlokban az eielmel bizlosit6 vadaszterUJeleket
bejarla es \'ilagot hodilo tiljaban k6veltek a vadkutyak. amelyek
az embereJ( nyoman ha nem is b6seges, de mindeneselre
igenylelensegiikhoz merien elegendo etelhulladekra s foleg
csonlmaradvimyokra talaltak. A nontok megragasara es a
lenyelt csonlreszek megemesztesere feJeUe alkalmas szervezeluk
mar eleve arra jelolte ki a vadkutyakal. hogy az emberrel
szocialisan larsuljanak, aminl ennek a szociillis larsulasnak
legszebb peldait laljuk az osvadonban es pusztakon eta kUlon-
bozo allalfajoknal. Hasonlo a helyzet napjainkban is, amidon
Amerikaban vadiiszalra kelo indianusokat a farkasok es az
exotikus videkek expedici6it a s3kalok kovetik Az ember!
koyel6 yadkulyafajok mindegyike a visszamaradoll hulla-
"
dekokb6] el s az a k6n:.:dmeny, hoq-y moslani hazi kulyaink is
barmily el6kel6 konyhan etkezzenek, megis idonkent f6leg az
emberi s nem rilkan az allali beluri.J!ekei perverz etvaggyal
habzsolva felfaUitk. E lenyb61 is, mini aia\"izmusos tulaJdonsf.lg-
bol. erra lehel ko\"etkez!elni. hogy a hazi kuiya csakis otv vad-
kUlvtikbol szarmazhalott. melyek az emberrel. mini alscibbrendu
szociillis larsulasban e1heltek. E sOTak irasanal eszembe
jut egyik megyeszerle vendegszerelelenel os vigkedelyeneJ fOg\"8
k6zismert gorogkatholikus lelkesz kijeleniese, amelyet a varve-
\'arl nevnapjara osszegyult unnepl6 sereg elolt az ejre-lutani
orak emelkedell hangulalanClk halasa alatt lett. .. Uraim, Yigan
mulassatok, a kuvaszaim mar szabadon yannak!" A derengo
hajnBli orakban, amidon a napdlag andali16 ibokakek sugarai
belollollek az orokszepsegu maramarosi ErdosKarpatok kies
vblg-yel, a vendegszerelo hazigazda elszomorod\'a jelenteUe hi
vendegei dolt: ,.Pajtasok. mi szepen mulatunri., de kutyi!im ebbol
semmilsem elvezhetnek". Ezen a reggelig Itlrl6 ne,"napon ugyanis
nem volt egy megfeledkezelt. lelhelellen ..-endeg sem. ki r6kal
fogot! \"olna.
Az emberi kultura haladasilval termeszetesen a hazi
kulyAnak elelmodja meg\"allozot!. Ott. ahol a nazi kutyill
megbccsultek. ott megfelelo elelem is julott az emherhez
leghusegesebb allatok elelmezesere. A magas kullurajti nemzel
mindig megbecsulte allaljail. mig a alacsom"dbb
nepek megveleIU:k. tisztatalannak tartottak. Igy kerull a paria
eb az ulca szemeldombjara. vag\' a dogle-rrf'. Ne lerjunk a
messzei 6korba. ne keressuk a kelet szokasaii. Hasonlo
jelenseget a mat kor lorteneleben is lalalhatunk. hogy cSBk
egyel emlitsek: amikor Deli [\'latyasnak. az alJalorvosi kar
lstenbcn boldogull \"aJlasos erzesu nesztoranak abbeli kijelen
teset elevenilem fel. amelye! akkor mondoll. amikor a Horto
bagyot iatogalo clokelo tarsasag azl kerdezte. hogy hoi van a dog
lere. Egyet futty 'nlelt es az eloue hamorosan osszesereglo ebelue
muiatott : "Ez a gyepmesleri telep a Hortobagyon .' Sajnos. fI rossz
elelmezes a hazai pasztor- es juhaszkutvilink kipusztultisat is
nagyban elosegilette. volemenyem szerinL hog\' a jobb sorsra
erdemes 811alok a keleli yarosok piszkos utcain
p6.ria kutyak sorsara julottak. Errol egyebkent B kutyak
taplttlasanal iesz bovebben szo. Pciria eb. nlgy ehhez
hasonlatos, emberhez es hazhoz szegodott eb \011 minden
korszakban. mely a kulluralallan ember nyomdo],:ait k6veite
es hogy az alacsony kulluraju osi ember egyszeru tenyeszlesi
elmelelevel ezekbol ki tudla valasztani a neki a celra meg-
felelot. az erlhelo es minden kelsegel es krilikat kizar.
A jegkorszakbeli osember termeszetadtb. megfigyel6-
kepessege alapjan mar j6hamar megismerte a nyomal
koveto vadkulyak hasznos voIla I. KU]onosen az oj leple alatt
kozeleda eilensegre hivtak fel az osember figyelmet az
10
eberebb lermeszelu vadkulyak ugal6 hanRiukkal. Osel6deink
rt!szere ax egyebkeni felcnk lermeszelu es kislermelG vadkulY8
az orz6. 6v6, a veszelyl jelzQ szerepel taJloile be. A vadkulyimak
ext az ertekes kcpessegei az osember hamar felismerle es
ennek tudataban etelhulladekokkal kedveskedell 6rz6jnek.
A vadkutyilk erzelme ily modon mindinkabb az emberhez
kapcsol6doll, az emberhez vala bizalmuk minclinkabb fokoz6-
doll. A vadkulyakal elsosorban az asszonyok es gyermekek
edesgellek a lanyahelyhez es megismerven az 6sember
a vadkulyak szelidilhel6seget, szorosabb kapcsoiatba hozla
a \'adkulyal a kornyezelevel. Az osember. hasonloan mini a
lermeszel igazi mai embere. igen fogekony volt a vadallal
Ahogy a mai korban is a farkas. sakal es mas
yadallalok szelidilesenek legsl:ebb peldail latjuk. annal inkabb
erlhe!6 ez az emberrel mar 6sid6k ala egyull ,elo vadkulyaknill
a szelidilesnek sikerc. A mar emliletl okolwn kivul az 6semberl
mas jeiensegek is keszlelhetiek a vadkuty6k szellditesere.
Az osember az elel kuzdelmei k6zepelle oly feladalok e16t!
AlIol!, ameiyel kelloen felfogni. megismerni nem voll
19oy kifejlodotl szellemi clelenek kepzelelvilagaban a lalhalallan
szellemekkel val6 kuzdelme is, melyek mindunlalan veszelyez
lelik az ember elele!. A kozeled6 veszely! az osember lanyaj8ra
borulo vaks6hHsegben a vadkutya felismerle es ugstasaval
jeleztc s ebbol kifoh:6lag a vadkulyal oly lulajdonsaggal ruhazta
fel. minlha az emberrel orbkke kuzdelemben all6 szellemekel
felismerni kepes, amelyek az ember! lalhaloan csak almaban
kinozla.k, gyolorlek. A primitiv ember ezek szerint a legnagyobb
vel6szeruseg melleH a kepzeletvilaganak babonasaga sugalalara
meg inkabb magahoz lancoila a szellemekel lata
Az ulolso elolli jegkorszak koz6t1i id6szak osvadasza.
aki a kovel meg csak durvan ludls megmunkalni, egyszoval
a regebbi k6korszak embere mellell a kulya szerepell, bar
nem ludjuk. hogy az meg vad, vagy mar szeliditelt alakban
volt az emberiseg leghusegesebb kiser6je. A Kelet-Ienger
parijai cslak6inak kbrnyezeleben spicaiaku szeliditell kUlyak
ellek. A kozeps6 k6korszakban Svedorszilg deli reszenek iak6i
a kisteslu hazi kUlyat ismerlek. Az ujebb k6korszak idejeb61
es a coiopepilmenyek korab6i (Svajc, Nemetorszag, Oroszorszag
sth.) szamos hazi kutya koponya maradl vissza az ut6korra.
A colopepilmenyek spickuly.aja. vagy az ugynevezetl 16zeg-
kulya egesz Europaban es Azsia nyugati reszein lerjedheleit el.
A tozegkulya kislermelU volt es a !alatt koponyakb61, mert 82"
idosebb koponyak mellell nehany napos, vagy nehany hetes
koponyakal lalaltak. a kulal6k arra k6velkezlelnek. hogy mar
a regi kor embere is erlell a lenyeszanyag kivalaszlasahoz.
Ugyanis az 6sember a lozegkulyejanak kolykei kozul a meg
nem felel6kel kiirlolla. Az aiapjabanveve igen kislermelu
16zegkulya, mini orzo ellal, ugalasevai jeiezle a veszeiyl, a
I
"
gyenge leslalkalu kulya azonban az nem
szoigalhatolt. A lortenelemel.ol!i erlheloen a
kislerme!u 16zeg-spic nem elegltelie kl. mldon la!ta,
hezi kulya a vadaszasnal is segil61arsa az ldolol
kezdve larlolta az erose.bb
terme!u kutyakat. Igy els6sorban a koiykcl .kozul
a nagyobb lermelUekel viilasztolta kL es
!ovabb. lIy modon keletkezhetelt a nagyo.bb
A 16zeg-spic koslato n6stenyei csalangolasuk kozben ossze-
kerulhetlek a farkassal s az ily kereszlezes folylan
lermetU: kutyak keletkezle.k. a
farkasho::. hasanlatos kutyak-nak (CanIs famllians Inosltan_ewd
nevez. Az ulobh emliletl kulyafajla mar az ujabb k6korszakban
Oroszorszaghan es Svajchan ell. Ezcket lijb61 k.cresz-
leztek. ugy hogy ulodjaiknak koponyaja a. fa!kaseval ,!,.aJdnem
megegyezo. Az osember lermeszelesen eRYldoben kulyal mellell
befogoll farkask61ykokel is feln.evel!. A
kUlvakb61 szarmaznak az eszakl nagyobbleslu kulyak (eszklmo-
kul)'a, laika. dogok sib.). ... ..
Nem minclegyik szelidileit hezl kulyalorzs kereszlezo ott
a farkassal. mer! a tortenelemelolti ember
hogy halalmas8bb lermelU: kutyak teny.eszthelok. az
alombol kivelaszlolt nagyobb leslu anyaallalok utan. i!y
a fokozalos ki\'elaszl6das folylen lelrejo!l a
ose, az ugy.nevezell hamukutya (Canis familia!,is
A bronzkorszakban Auszlria, Magyarorszag, Csehorszag,
I:.!
LengyelorszaR stb. reszein mini mar kilenyeszlett kutyafaj!a
szerepell.
A kcSkorszakban elcS europai ember nem ell helyhez-
kalatien, han em a szomszedos nepekkel erinlkezve. azokkal
c-;ereviszonyban ell. fgy a svsjci colopepilmenyek cmbere
kisebb lermeta kecskeszeru juhocskal is lenyeszteit, amelyet
t6zegjuhnak neveznek. A bronzkorszakban minden slmenel
nelkul maT az el6bbiek helyel eg}' gyapjasabb es nagyobb-
testa juh foglalja el, amelyel nem a 16zegjuhb61 tenyeszt-
hellek. A nagyobbles!U juhok bevandorlas, vagy cserekeres-
kedelem uljan lerjedhellek el. Ezekkel a juhokkal kapcsolal-
ban 8 lartenelemelcStii korban reltant egy kulyafajta, 8melynek
koponyaja 6Z eddig a korig szerepl6 10rteneiemelcSlti kulya
koponY8 8l8kulatokt6l kolonboz6. Az ut6bbil bron::.kulycinak
vagy felfedez6je utan a legjobb anya kulycijcinak (Canis
familiar-is matris oplimae) nevezunk es ennek a fajlanak koponya-
81akulasa megegyezQ a mai juhaszkutyafajlak kopo-
nyajaval. Erdekes. hogy 8 juhnyaj mellelt mar mi ly regi kOT-
ban szerepclt a kulya. A juhnyajat 6rz6 kulyafajl8 val6sz.eruleg
Azsiabol szarmazik. Schame szerin! Japanban az europai lor-
tenelemel6t1i korszakban el6 kutyahoz hasonlalos vadkutya
(Canishodophylax) lalalhal6, melyajuhaszkulyakkal kozeli rokon.
Az ujabb k6korszakbol reankmarad meg egy kulY8-
koponya alakulal. amelyel Canis familiaris Leinerinek nevezlek
el, lovabba az lrfoldon a 16rtenelemelotli vaskorszakbol szar-
maz6 kUlyakoponyakal lalallak. melyek a Leineri-feJe. a skot
szarvaskulya es az ir farkaskulyakoponyaval teljesen meg-
egyez6ek. Sluder vizsgalalai kiderilellek e koponyaalak kifejl6-
dcscnel a farkasnak volt nagy szerepe. Hasonl6 mereleket lalal!
egy orosz pasztorkulya es n6slenyfarkas kereszlez6deseb61
szarmftz6 kulya kOPOn}'6jan. A tortenelemel6tli kutyafajlak lehill.
a ludomany rnai allasponlja szerint, a jegkorszakban el6 kisebb
lermeIU kulyab6i es az ul6bbiakntlk a farkassal valo keresz-
lez6desbcSi szarmaznak. Ogy a jegkorszak vadkutyaja, vala-
mini a farkas, igen kozeli rokon es ez alapon ertelmezhelcS
igen valtoz6!OS kUlyafajiaink hatarlalan kevercSdesenek lehel6-
sege. A kulyafajlaink osei k6zoit sem a sakal. sem az abe
sziniai farkas, mely ut6bbit a regebbi kulal6k az agarak 6seul
tekintellek, nem szerepelhelell.
A hoizi kutya tortenete a LOrtenelmi ko,' kezdetet61
napjainkig.
A 10rlenelemelcSlli korokbol a hazi kulya uliln az ul6korra
csupen az evezredek el611 olD kutyafajlak csonlvaza s igy
Coleg azok koponyaja maradl vissza. Az asalasok alk81maval
napfenyre kerult koponyakon vegrehajloit kraniologiai ponlos
meresek ugyan kideriteltek. hogy kul6nboz6 kulyafajiek eltek
az 6semberrel larsulasban. Erlhelo okokbol 8Z 6skori kulya-
fajlek leslalkalara, a szorzel minosegere es szinere vonalkozo-
lag a mai kor emberenek kulal6 elmeje megfelela lei eire nem
akad!.
Evvel szernben a lortenelmi kor kezdelel6l fogva az ulo-
kona szarnos abrazolas, dombormu. szobor es leiras maradl
\'issza, amelyekbo! mar a kulyafajlak kulsejenek elbiralasa es
ez alapon az egyes kulyafajlak oszlalyozasa is !ehelseges.
E iejezelben nem ismerlethelem a 16r1enelmi korokban
el6 osszes kUlyafajtakal. mer! az az allal8nos eblenyeszlesi
konyv kerelcbe tarlozhat. K6nyvemben roviden csak 8 pasz!or-
es juhtiszkulyitk, \'al8minl az utobbiakkal szorosabb vonalko-
zasban leveS kulyafajlak 16r!enelmi adatai! sorolom fel.
A biblia a kutyarol nem a legkedvezeSbb velemennvel ir
es mini pilszlor- vagy juhaszKutya csak rilkim szerepel.
A juhaszkulyak eSsi hasznalatat Floessel nyoman kozTeadott
(Strebel: Die Deu/schell Hunde, 10 aldaD 6keleti rege erositi
meg. A mondal az alabbiakban, mar ked\"es mesejenel fogva
is, a konyvemet ol\"as8sra mellalok sz6rakozlatasara reszlete-
sebb k6zlesre meit6nak talaltam:
"Noah legifjabb fianak Hamsnak gyermekei k6zo11 az
orokles miatt viszalv utaH ki. A \'iszalykod6k apja erre
mindketicSl elhagyla Kan6anba men!. Kel fia Scrug es Kus
egymaslol eivall8k. Kus nagyszamu az orszag legszebb
lajara \'onull. l>.!eg-erkczesel kchel6 hajn810n a legei6 zold fun.;'n
\'ernyomol lalall. Az ej folyaman ugyanis egy sakal lamadl8
meg a nylijal es lobb juhol mego!!. Kus az Islennek a csapas
utan aldozalol hozol!. ezalatl fia Nimr6d nem \"ell reszl az
imaban. hanem a sakal megolesere eskut lett.
Az ezl ko\"etd ejjclen ordilast hallollak
es a felelemtol remes6 paszlorok oroszlanl veUek eszre. ameiy
halalmas allkapcsain:ll a csordabol egy lehenel kirag8dott
es zsakmanya\"al lov8szaladt.
A ko\'elkez6 napon egv farkas cipell el juhol. mire Nimrod
a farkasnk kiirlasara fogadalmal tett.
A raR"adozoallatok rablolamadasainak megismeil6dese
miatl a vodlelenul a1l6 paszlorok nagyhangon panaszkodlak.
Erre Nimrod gyorslabu levejen, a dard6jat lengetve. mcgjelcnl
es bosszankodasanak ad ott kifejezesl. hogy a folylonos imad-
kozas helvett inkabb 8 teUre keszen cselekedheltek volna.
A paszlorok dcSlI kijelentette. hogy a vadallatokal uldozni es
kiirlani rogja.
A legkozelebbi n8Pokon arra t6rekedell, hogy az oroszlanl
zsakmanyul ejlse. A vadal a si.irusegben eszrevelle es vadasz-
velo dardtijal feleje dobla. Az oroszlan a feleje hajloil kemeny
vadaszdardal halalmas mancsaiv61 szalmaszal modjara eIt6r1e,
halalmas szajal szeilerpesztve felelmeles fogail mulalla meg,
11
mire eJlenseget meg tekintetre sem meItah"a ells\'ozott. A mi
Nimrodunk ketseRbeeseseben hajill Ekozben cszre\'ettf'
a farktlsl. amelynek uld6zesehez rogoll. A juhot rable
allctt ulan ruta\!. ez azonban mini a szel tOHlinait es
amidon maT a nap lealdo7.oban \'011. meregt61 leke
kimerulten osszeeselt.
Az ej folvsman a nyaja karul sellenked6 sakalrd is
rabukkonl. ezl eg:y \'8slag faaggal aka ria agyonverni. de a
cSfllfa allal 8Z i..itl's dol kiterl foS a magas ruben hamar eltunl.
Nimrod egyetlen eg\" Tagdcloz6n sem 16lthette ki bosszujal
(A monclanuk cddiy eimondolt n!s::.e megrete/het 0:::: emberi.,,;jg
o.::on Imr:'i:::ohdrwk. nc>::l'I'nl s::::erinl. amidon mdg csak on(>,-I:'-
jere Idmns:::kodL'O ki.i:::cldtl ('ad ellensegeivel.)
A ko\'etkez6 nap eslejen atyja. tanyaheh'cre visszalerl tis
a mar la\'olrol hall halo. de elolle mindezideig ismeretlen
ugatasra eo$zme!L Amini a tanyahoz kozelebb crt egy fekete
szorzetu, farktlshoz hasonlalos allCllo! IBlott. amelv kazeledeserc
fogait vicsorg811a <'0$ morgolt. A bara!saglatannflk lalszo 4118101
buzoganytl\'al Az io$merellen allat azonban
ahelycll. hogy tl fenyegetesre elT:1enekult volna. fclugrolt e.':!
megtamfldla a liozcledo Nimrodot cs kettozatl ero\,e! kczdett
uga!ni. hogy ako korn\,ezelel fclkeltelse.
A nagy zajra saloranak kuszaben Nimrod batyja, Jorad
jelent meg s ig\' szolt. Gssed meg. ez a mi bl'milunk 1M
Erre t1Z o.l1al hosszasan niogigszaglcilla s amidon
az uj jo\"cvl'nyben a egyik lagjat felismerle. 8nnttl,
kezet gyeng"cdcn megnyalogfilla.
Jored erre ludomasara hozla. hORY la\'olleleben a nagy
tslen mel{hallgallu esd6 imajukal es ezt a huseges orzol
kuldte. amclyel ,.Szukseg"nek ne\ezetl et. (A mondo 1.':::: a
res::::e peciin a nyojor:.o kutyo kelelke=esef jelkepe=i. md.LJneh
a "S:,U/?Sl;g n('cd adta a mond<l frojaJ
Mialtlll Nimrod erejel felfrissitendo. etkezeshez fogoli. az
allalol ftlkkeny ked6 arckifejezessel. magaban mosol}I rCjh'e.
\"egig szernl/'1le os a k6velkezokel mormogla: "Ez az 811ft\ mar
lavolr61 megszimaloll. mely lulajdonsag nelkul alig ludol .. a
sakal nyomara jutni \lozgekony lesle, j6 inaH labai futasra
igen alkalmasl"lK. balrabb az oroszlannal. mert a fenyegel6
feg-yvcr cl61 nem meneku! el. Szegyen \'olna. htl e;: (I:' allut
a nycij or=oj(' maradno. Harcaimnak segil61ars8va leszem es
a dicsosegben osz.tozni fog velem'"
Tbbb napon keresztol sikerte!en \olt Nimrod pr6balkozasa.
a .. SZUkSl'g" nem kovette 61 az erd6kbe es a hegyekbe: illkcibb
csok a n!jojak or;:esfit'el IOrado/t. Egyik reggelen Nimrod csellel
fogott gazellal es nyulal hozoll haza, melynek lattora a kulya
fuleil h<>gyczte es az orrcimpait nyuglalanul mozgalltl. A gazella!
:">Iimr6d a kulya el61t megolle es a .. Szukseg" a gazelle reiny-Holl
testuregeit \"(!gigkutalla. A kiomlo meleg \-erbol ivoll a kulye.
mialaU mindkel szeme langralobbanl. Kesobb Nimrod Ct nyula!
olle meg es ennek \"(!renek megilalasa ulan a kulya
valtozason ment kereszlul. A .. Szukseg a lereml6 Ural es
nyajiH elfe!edte es lebesen NinlTod melle szegodoll es a hegyek
fele lekintve. ugaloU. Ezuliln mindkeUen utrake!tek.
Egyesull erovel meRoltek a sakalL a farkas! es az
oroszianl. Nimrodunk az tillalok kiraly-snak bundajaval fetekesi-
leUe magsl s igy lerl heze gyozedelmesen. Nimrod szi\"(!t
tal laUe eL t\mikor a lellrekeszsegnelkuli atyjH es
Icsl\'erei szerencses az emberek k6z611 a
legbalrabbnak nyilnlnitothik ki A gyozetem baberail Nimrod
mind mag-senak lartolla s nem arulta el. hogy ebben segil6-
En. , r..oIlntny K.
" ..,..,.1 y 41,,1 ,;
XU ) ."
. (I\dle.
larsa a .,Szukseg" volt. Nimrodnak ugy IUn!. minlha .. Szukseg
k
orea ezeri szemrehanyoan nt.'zell \'olna.
A szemrehanyo lekinlel miat! \adaszlarsara duh6sen
ra\agolt s azotu tobbe .. SZUkSlg.nek nem ne\'ezle. hanem
a mellallanul megbanlollnak a Iwlua ne\el adla.
Ez alazatosBn fejel lehajlolta. jot lud\'an. hogy az 6 Ura.
mert a nyajak 6rzesel elhagyta, arra Mite. hogy rabszolgaja
legyen annak. akinek. szenvedelyenek aldoz\a, szolga!alaba
szcgodolt. A naponla isrndl6d6 bilnlalmazasok lerhe alalt
belet6r6do!t a kulya sorsaba. a fegyelem elclt meghajol! es
azt a kezel nyaldoslB. amelyik 61 utlegelle.
A mondal nem ugy erlelmezem (Strebel szerinl Floessel
ve!emenye). hogy az 6si kulya c!6bb s csak
azulan juhaszkulya lett; hiszen maga 8Z Ur megbunlelle
.. Szukseg"el. a nyajak 6rzojel. mi\el elhagyta hivalasal.
Strebel aminl a szakerl6knek nag\ resze azl a
nezetel \"alha. hog). elobb 6Z orzo kulv8 keJelkezelt, mer!. he
az osember 6 Tagadoz6 lermeszelu \'adkulya\ 6 szelidiles elso
('n;zilzadain a vaclas:ullainal hasznalta volns. akkor a szelidilell
vtldkulya. ostermes7:eteI6! sarka Iva, 8; vadaszal kCizben lijbo!
elvaclult vo1n6.
A szelidilett vadku\Y6 els6 nemzeclekei els6sorban 6r::::6
kutycih \oltak. E neze\ A kes6bbi ismerleles kapcsan meg
szembeol16bben kilUnik. Kes6bb az illlaltem'('sz!l'S feji6dest!vei
kapcsoJatban nyajorzo ebek keletkezlek es csak ezl kove!6ieg
ienyeszteit az 6sember mdri.<,;:kutydkat.
A mondct is iiy altlkban. aminl a megfelt'lo szakaszoknal
meg"jcgyzesemel hozzaflizlem. ("sakis ugy ('rtetmC'zheI6. mer! a
.. Szukseg" new alatt szrrepl6 allal halaro7.otttln om3 allal es
diiheben a kulya nevel lulajdonk,;PIH'n a vddasz
'"
r I""
"
., ,
11'.' .j. I';' .,
kulY8rf1 \onat!wz!alildltH. r.1inl nt'l)Jjaink brilor nimrodjai is
cstlk a \'i.ldtb:tkuh,'lik<ll lekintik ebeknek . 1 lubbil lekicsimlik.
lenhik. ' .
Eh''\'ebkenl Sirt'bel Vt>lemenye. mf'ly nem zarja ki. hogy az
(;rz6 kulya mellt'll e: \"ad,1.szeb is eRY id6b('n keletkezhelell.
Il.wn heiylallo. mf'r! 87. osembt"r harcAibAn. \'Adilszalaiban 61
ko\'el6 \'adkutytlfujld leljesen tarsulhaloll. illeloleg alkalmaz
kodotl az cmberh('z. Az 6skori ember eit-Ienek lor-
tt'ncienek homalyabul ('](jti.inik flZ OS! kulya h.'Kelso abrazoJasa,
Ugyanis uJabb n('olith-korszakbol szarmm:6 fesun a leg6sibb
kutyakep az ul6Jwrrtl megmMadt. melv egl' felalla fli!i..i spic
81kolasu kulyilt abrtiwJ. A legeJso sorban az egyplomiaknal
volt kifcJlodve a maf Kr. u. S7.. e. -1-6000
t'vveJ el6bbi id<ikb6l :izarmazo leleteken lethnlo a kulya abra
zola:;a. A hieroRlif iras idejeben a belLiI a kulya abrazola.sa is
helyellesilelle. Kliltinosen az egyplomi Gynopolis varosban
istenileltek az ebekel. irja. hogy 8 yarOS lakai bizonyos
mennyisegu eledelt raklHk ki az ebek lapJaltis8ra. Egyizben
17
hadat \'isellek tl szomszedos varos Oxyrhinchus lakai\'al. merl
ezek ebeikel elfoglak es megeitek. Ahol ily bees ben lar
iollak a kUlyakal. ott az eb lermeszeles halala ulan az egesz
csalad a gyiisz jete-lil fejet leborolnill!!. eg a hazban leq3 elelem
(kukorica es rozs) lobbe nem volt hasznalhala.
Az ugyncvezelt spicklilsejli ebek igen klilbnboz6 fajlail
nemcsal{ a mai korban. hanem az okori emlekmuveken is
igen gyakran lillhatjuk.
Nemcsak az egyplomi szamos kutya abrazolasa. hanem
szamos gorog es r6mai klasszikuR emlekmLi brokfletie meg az
ebekel a kes6i ul6kor szamara. (sinos maltai kuh'a lalhal6 a
Kriszlus szOlelese dolli 5OO-ik e\'b61 szarmaz6 alheni vazim.
,.
""
'"
.:.

....



' .
..
.'


/.
,
-'
. \

. ,
\
..
\
'.

....
.: .
"

..
C
., ullln.1
Ehhez hasoJ"lh, kel ebel Conino gyujlemenycbol szarmazo vaze
kepe is megorokitetl tlasd a 9. es 10. kepe!) Ezekel a selyem-
sz6ru. apro ebeeskekel a leglelszetosebb Blakban a
fonidai es a pun Maltan tenyeszteltek. ahova 6kel kelsegel
kizaroan a karlhag6i Afrika parijBir6i importaitak. Ebb6l 8Z
olebfajla.b6i szarmazotl az a mai mdl/oj spic. mely meg
most is kedvence holgyeinknek. A maltai olebecske az akori
larsasag minden relegeben hasonloan kozkedvellsegnek orven-
dell. Epaminondas es Claudius udvaran a maltai spic volt
a divalos bleb. Ezekel a selyemszoru allalkakat ep ugl'
kenyezletlek a ramai mBlronak. mini a kejlakukban d6zsbl6
gorog helerak. A maltai spic selymes sz6ret Aspasia. Lais.
ThaiS es Lea. az okor nagyvilagi holgyei is simogathatlak.
Ezek az igen kedves apro olebecskek igen szelidek \'ollak,
D R. La La \1'111.' klll)'"k.
1,
II Am" o.or mlilt." p,nc"",,.,
s61 a zenel is nagyon ked\'eltek,
mert nem egy helyen orokitelle
meg 6ket az okori muvesz har
fan jalsza muzsakkal egyOIl.
Alian axt irja Theodoros zene'
maltai olebecskejerol.
hogy ex a ragesxkod6 allal
uranak halala utan a kopors6ba
ugrot! es gaxdajaval egyOIl le-
mellette el maga!.
A maltai oleben kf\'ul a
klasszikus 6kornak voll ehhez hasonlo, de erosebb, nagyobb
kutyaja: az elruriai spic. mely maJdnem leljesen hasonla a mi
modern spiceinkhez. A tazegspichez hesonl6 ebek voltek mar a
H!gi Ir6jaiaknal es Egyplomban a negyedik dinasztia idejeben.
Koch Fitzinger nyoman irja, hogy a pasz!orku!yal (Canis
domeslicus, ooilis) mar a regi gorogok es romaiak j61
akik canis epirolilws-nak nevezlek. Az o-nemelek a kozcpkor-
ban igen kulonboz6keppen nevezlek a paszlorebc"ket. igy
az alleman lorvenyben a paszlorebeknek ne\'C canis pas/ora/is
es a IX-XV-ik szazadban canis ooilis vaqy canis custos
pecoris nev alall szerepelt. A franciak ezt a kulyafajlat chien
de bergercis, chien de Brie, az angolok Sheperd's doges. Sheep-
dog, az olaszok can di paslori nevezik. Brunner a juhaszkulya
neve alall a pulinkhoz nagy ban ha!'o,)nlo kulyal ir Ie. Az iro-
dalomban eddig leir! juhaszkulyak nagyre::;ze spiclipusu eb
es egymashoz felelle hasonl6ak, lllW hogy nem lehel csodal-
kozni azokon. akiknek az a velemenyiik hogy a mi pulink
is idegen spic "ere is csorgedez.
A spiclipusu kutyilk kozul meg bemulalom fl kek es a feher
hosszuszorli nemet juhasz-
kulyill, . az utobbinak 011
hone EszakNcmelorszag.
"8lamin! a mAgyar pumik
kepel. Ha a mellekell ke-
peken litthalo spicjelleg(1
ebek kulsejel megfigye!juk,
mindeneselre mindenkinek
szembeollik a felsorakozoU
ebfajtak kulsejenek nagy
hasonlelossilga. A felsorol-
lakhoz negyon hasonlo e
francia juhaszeb, a Chien
de Brie is.
Az okori
csoporiosihisilval foglal-
kozo Keller 01t6 Europa,
Eszak-Afrika, Nyugat-Azsia
12. JUblin .. tk"M .'
19
-okori kul}'ait at nagy csalddba os::.lja: ezek a spicjellegCi
ebek, juhds::.kut!:ldh. a::. ulcai Ru/yak vagy pandk, az agaron
es a dogon. A beoszlas nem helyes, mer! a spic-
jellegu ebek fokent lerelo juhaszkutyak es a nagyobb
lesllick a paszlorkulyak. az ulobbiak juhilszkulyilk is,
amidon azoka! a juhnyajnak a farkasok ellen \'aI6 vcdelmeul
,alkalmaztak.
Yeilleles 1872ben Olmutzben fedezle fel a bronzkuh'a
maradvanyail os Canis romiliaris matris oplimae-nak ne\'ezle
el. Reinhardt szerin! a bronzkutyat mar
a bronzkorszakban nyajak orzesere hasz-
nalhat!ak. A pasztorkutyak aseil Indiaban
mar 8000 evvel ezeloll szelidilellek. ahon
nan majd Mezopolamieba julolt es innen
a bronzkulture\'al nyuga! fele (erjedl el.
F61eg a Dunamenten tanyilzott cs csak
kes6bb julolt K6zepeuropaba a co lop
epi\okhoz. Ezeknel lett a bronzkulya a
IOrzs apja a juhaszebeknek. Legkozelebbi
le')zilrmazollja a nemel juhaszkulya es a
juhilszkutya (Colli). Nem zarhal6
ki, hogy a bronzkutya a magyar juhasz-
ehek nagylestu fajlainak is osapja voll.
Burron velemenye szerini a juhaszkulya
tulajdonkeppen az osszes kutyafajlak os-
apja.
Aris/oleles (K. sz, e. 38-1-322,) oszla-
Iyozla a korabeli kUlyakat es az epirotusi
j u haszebeket kulonosen nagylermelueknek
1. J .... zkt.tly ...
(S,,,phBntll. -C,,,f'dth ,t"n.
es batraknak mondje. A r6maiak a juhaszebnel a feherszinut
el6nyben reszesilellek, mert a mas sotetszinu eb konnyen
osszeleveszlhel6 a yadon elo hasonl6 ki..ilseju kartekony alia lok-
kal. A legregibb juhasz-, helyesebben nyajorzo eb abrazolasa
egy os babyloni lelelen, az als6 sorban a baloldelon leva kel
kecske eioll lalhal6. Ez az osi babyloni nyajorzo eb alakja
6. nagyobb pasztorkulyahoz hasoniatos, fulei lei6g6k es farka
jobbra csavarodoll. Az osregi paszloTl!lelnek ez a szemlellelo
es a minden kelkedest kizar6 bizonyileka a legjobban igazolja,
hogy mennyire nelki..ilozheletlen segilolarsa, vedoje a paszlor-
nak vagy juhasznak ugy a multban, mini a jelenber: 8Z eb.
Az aldasos mezogazdesagnak nelkUlozhetellen elolenyel. 8
paszlor- vagy juhaszebeket min 011 laialjuk az 6kori islcnek
mellelt, mini elmftradhalallan lenyeket. amelyek szorosan ossze-
fi.igglek magaval e szent istense.ggel. Ezek az istenek ebek
lti O. Iuobyloni 0110 ulltn.)
nelki.il nem leheUek ez e.g megfelel6 lak6L Hermes a pasztorok
e.s utasok istene. Silvanus az erdok e.s mezok isiene. Pan az.
erdok. lege 10k e.s nyajak istene e.s Priapus a mezei lerme.keny-
seg istene mellol sohasem hianyzik az eb. Nem hianyzik a
belga-kelta istennonek Nehalennia jobbja felcH sem, ki bal-
kezeben gyUmolcsesel dus kosatal tart.
Nemesak a paszlor- es juhaszeb, de a hazorzo eb is az
6kori islense.gek mellekalakja. A re.gi R6ma lemplomail es
hazeil is kulya Orizle. A Kapiloliumon a Jupiter Custos. az
orzo atyaisten jobbjan foglal! helyet es segilsegere vall a yaros
orzeseben. A Kapilolium orz6 kulyai a gallok lamadasekor
megboesalhalatJan mulaszlasl kovettek el. mert a lamedasra,
a veszedelemre a ludak gagogasa kellelle fel 8 figyelmel s
nem az erre a hivalasra kijeloit 6rzo ebek ugatasa. is
bunh6dlek ezerl a hazorzo kUlyak meg ul6djaikben is. Ettol
az idolo! kezdve elrellen!o peldakenl e.venkinl szokasossa vali.
hogy a Kapitoliumon egy vagy lohb kutyal a keresztre feszileltek.
-
:!I
Nemesak a Tomai, de A gorog islenek, igy Zeus es Pallas
Athene szolgalataban is elsc5sorhan kUlyak alloitak. A gorag
lemplomokban is ,"ollak htiseges orzc5 kUlyak. T alan nines
mas hazi allal. amelynek oly sok fajlaja volna, mini epen
az f>bnek. Ez all ugy a jelenkorra, mint az ekar idejere. igen
szamos kulyafajlarel tesz emlHesl a gorog Oppian. A Krisztus
sZlile!cse ideje kOri..i! do kulyafajlakal a romai Gratlius is mer-
lelte. Marcus Terentius Varro pedig negy ebfajlal ir Ie, de a
szerzok, sajnas. a leirasok melle oem alkalmazlak kepekel.
Elkepzelhel6 mosl mar ezek ulan. hogy mil)' sok valtozala
,"an lulajdonkeppen az ebek egyik csoporljanak, a paszlor- es
juhaszebeknek is. amelyek kozi.il sok egyullal udvar- es haz-
orzc5 szerepel loll be. Bar szamlttlan ira. muve.sz e.s szobrasz
'" r
,,,,b61. ,K. "' O. ut,;,n
leir!. iHeloleg kepel vagy szobrot alkolott igen killonhozQ kulya-
fajlakr61, megis a legtohhszor nem lehel a legnagyobh bizlos-
saggal megaltapitani. hogy tulajdonke.ppen milyen kulyafajlal
orokilettek meg a Tal1kmaTadl kepekkel. reliefekkel vagy szob-
rokkal. Termeszetesen. minI a jelenben, ugy az 6korban is
voll szamos kulyafajlakeresztezes" Az 6kori nyelvek ismeroi
os kutat6i szerinl a bastard, hubridcl sz6 tulajdonkeppen kulyal
jelenl, amely kel kUlonil.II6 kutyafaji8boi szarmazik, pI. amely
egy vadil.sz- es egy juhaszeb ut6dja. A rcgiek ily kereszleze.-
sekkei ki.ilonlcgesen i.o lulajdonsagokkal felruhazol\ ebekel
6hajlottak lelrehozni. Altaianossil.gban azonhan az 6koriak is.
minI a kesobbiekb6l kilunik. kUlyaikat roleg tiszla verben
lenyesztetteK.
Az 6koriak ehlenveszlese. a termeszetes keveredesen
kivu
l
, felelle valtozalossa telte az ebek fajtail. He kozelebb-
rol figyelmesen nezzuk 8Z oreg szarazfald igen kiilonbozo
jellegCi. ktilsejU es szinu ebeit. 5z1 veheljtik eszre, ami a
tovabbiakban az eldrebocsajlollakon kivtil meg szembeol16bb,
hogy az igen kulonboz6 ktilseju ebek lipusok szerinl csopor-
losilhat6k.
A spicjellegu juhaszebekhez igen kbzel 6116 pdria- vagy
utcei kuly6kr61 sem feledkezhelem meg. mert nem zarhat6 ki.
hogy ezek szinten kozremukodhetlek a juhe!lzebek vallozatainak
lelrehoz6stiban. A szerencsellen, a hazek szemetdombjain lak-
maroz6 ptiriakl61 hemzsegnek Torokorszag varosai. A peria-
ebek, bar ezekel nem melle a kulturebek koze sorolni, meg is
nagy hivatasl teljesitellek a mai megvi18gil6sben kulturalstlan
kelelen. merl ezek voltak egyedOli kepvisel6i az igazi haszna-
lali ebnek, helyesebben hasznos ebnek, mert ezek volltlk a
praklikus koztisztasag vegrehajl6i es mini eio dog-ierek a
kozegeszseg szolgalatahen alloltak. A paria ebek a legtobb
akori nemzet elot! lisztellan es megvelcndo lenyek vollak.
mely erlhetd, hiszen a szemcHdombokre kidobott dogokb61
ellek. megis elokeriillek olyen vazilk az okorb61, melyeken ily
kereszlezetl vagy p6riaeb alakja lillhalo, mint 8 zene
figyeli . H8.sonl6keppen egy pariakulya lathal6 Herculaneum eRyik
faifes!menyen. amelyen 8Z uicai eb egy vil6glalan koldusl
vezel (lasd a 16. kepet). A regi egyplomiak szenlnek lattollak az
ebeket, amil e legjobban bizon)it 6Z ut6korre visszamaradl
sok ulcai vegy parioeb mumiaja. A pariaebek mumisi! min-
den fenyuzes nelkul. mondhalni gyarilag keszitellfok, evvel
szemben a vadaszebek mumiai nagyobb gonddal keszullek es
mindig diszest>bbek vollak.
Heck velemenye szerinl ugyan a. p6sztor. helyesebben
juhaszkulyak eredele nem oly regi, mert a Jegregibb haziaJla'
10k, a szarvasmarha es a kecske 6rzesere nem haszntiltak
kulyakal. Az ul6bbi velemeny eJlen szol az osbabyloni
evvel szemben igaz. hogy a biblia nem lesz emlilesl
kutyakrol. emikor imigyen sz61. hogy a juhok a SZ8vara
engedelmeskednek es a hangjal ismerik. Ha a biblia nem is
lesz emlitesl a juhaszkulyakrol. megis a r6nkmaradl osregi
lelelek azt bizonyilje.k, hogy 8 kulY8 volt 8Z ember legelso
htizi a1l8tja s amikor 8. kerodzokel megszeliditette es ienyesztelle.
maris 011 voll azok orzesere a kutye.ja. Az 6kori klasszikus
nepeknei kozludomasu volt, hogy 8. juhaszkutya nelkiiJ mil
sem er 8 juhasz. A r6maiak, mini mar emlilettem, cS8kis a
feher iuhaszeheket kedveltek.
Ha vegigtekinliink Europa osszes paszlorebein,szembelunik.
hogyezek kozoll is az uralkod6 a feher, illetoleg vil6gos szinu.
J6 hirnevnek orvendlek az 6korban az umhriai iuh6szebek.
Az 6kori feljegyzeseken kivu1 a kozepkorb61 is maradlak
re.nk oly 6brazo16sok. emelyek az bizonyitjak, hOiY mlly sziik
SeReS vedoje es orzoje a nyajnak az ilyen celre lermell eb.
Petrus de Crescentiis "New Feldt und Acrerbaw"-jaban, mely
\
I
23
Slra5sburgban az 1191-ik evben jelenl meg, egy rezkarc azl a
jelenelel abrazolja, timikor a juhnyajat d farkasok meglamadj6k.
A htitlerben a nyakor\los juhaszkulya a2 egyik farkasl uldozi.
Vanier Jakab jezsuita .. Praedium rusticum" cimu munkajaban
(I772) levd pasztorkepen a lilink6z6 juhssz mellell n} uifszik
egy fl'"hcr juhaszkulya,
trdekes fl parisi Louvre' ban elhelyezeU feslmeny is.
melyen Oudry feslo a 17ik szllzad k6zepfranciaorszagi ftlrkes.
vadaszasl orokilelle meg (Jasd e 18. kepel). E kepen erdekes
a2 a kel feh er hosszuszoru kutya. amely nagyon hasonlil
F.,, "al. [II:. pl.
. .... ud.
8. mi e"yik pas-zIOr- es hazorzo kUlyankhoz, az ugynevezetl
kuvaszhoz (JS'id a 19. kepel).
Bat iroll feljegyzes irodalmi ku!atasaim szednl t'lig all
ter.delkez6sunkre. megis a M6gyarOrszagon vegzett asatasokb61
flna lehel kovelkezleln
i
, hogy az osmagyar is megbecsiiJle
ebel. A vandalok lemelkelesi helyen Mftqyarorszagon 6.
Krisz!us szuletese ulani 350-400 ik evbdJ szarmaZQ
az ur csonlvazat61 jobbra elhf"lyezve hosszu koponyaju kulye-
csonlvazal talallak. A kulyacsonlvflz mindig A gBzde cson!-
vB.zanak iobbkeze mellell fekiidt osszekuDorodott helyzelben.
mintha eludna, hogy e gazde meg halala ulan is simogathtlssa
haseges allelj61. A hunok. 8.verok es magYflrok sitdombjft!b61
sem hianyzoll a kulya csonl\laza. Az osmagyar. minI allal-
lenyeszto nep, kutya nelki..il eI sem kepzelhelo.
21
T uresanyi lolla nyoman sok erdekes feljegyzesi olvas'
halunk a rcwi mttgyarok kulyairol; "Lovan jarl, lovon harcolt,
lovon ell az oSmagyaT. de all vol! melletle a kulyaja is. Ha a
lava elkfserle vegig az elelen es vele egyOIl belekerult a sirjaba,
a kulya is ott vall mellette, hiven kilarlva egeszen a halalig',
A magyar vilezi halalakor diszruhaval. fegyvereivellemellek
el. A ki1unobb vilez melle sirjaba nemcsak paripiljat, hanem
kuly6jal is eHoldeliek. Az asalasak utan B magyar vilez eson\-
vazanak labainal vagy jobbkezenel fekszik osszekuporodva 6
kUI:ta csonlvaza (a pilini, keszlhelyi sirlelelek). A martelyosi
sirleietben ket kulyacsontvazal lalallak.
IY fd",:I, It_
A sirlelelekb61 t'lrra a biz los lenyre vonhatunk kavelkezle-
lesl, hogy 8 honfogla'6 magyarok magukkal hozlak ebeket
evezredes szerelelt hazankba. A sirlele!eknellalah kulyacsonl'
vazakal. sajnos.6 szakemberek nem vizsgaltak meg kozelebb-
rol. A slrokal folfedezo csak azl irjak, hogy a lal811
csonlok a latarform8ju kutyakb6J szarmaznak. Az osmagyar
kulyajal a harcban es a vadaszalnal hasznillta. Termeszelesen
a paszlorkutya sem lehelell ismeretlen a nomadeielel elo es
allallenyeszlessel fogJalkoz6 magytlrokmil.
Amikaf a magyarsag kereszlennye lett. mar nem temeltek
el vele egyOU alia tail. A magY6r kulya. mini hadi kulya, a
XVI. es ezl k6vetoleg 8 kurucvilag idejeben szere'
pelt. M8ria T erezia idejelol kezdve minden magyar gyalog-
ezrednek megv",n a magB juhiiszkutyafajtaju ku[y8ja. Roll
mann Frigyes "Magyar kalonak 6. heteves hilboru idejeb61"
dmG aquarelljen 6. gyalagas kalona mellelt juhciszkulya lalhalo.
1 urcsanyi megemlilj lavabbll, hagy a juhaszkul}>ar61 rajzol
vagy (estell emleket nem sakal 16.lalunk s egyebkeni 'em
maradl r61uk v6.l6.mi sok feljegyzes. Az ul6bbi abb6i a karol
menyb61 erlelmezheto. hogy e paszlareJet nem hagyoll alyan
mely irodalmi nyomok6.l, mini a vadaszelel. A juhaszsag Takdls
es Turcsanyi velemenye szerinl, amelyre B "Megyttr eb" eimCi
dolgozalomban is ulaltam, nem is magyar inlezmeny es ha
vollak is 6seinknek juhaik. azoknak nem nagy jeientosegel
tulajdonilottak. "A juhpaszlorsagol - irja Turesdnyi - a Balkanr61
bejoU vlachok lerjeszleilek es ha ezeknek megis vall a maguk
kOlan ius volachicalejuk. olilh vagy paszlorjogok. megis csak
idegenek voltak, akik nem hagylak sok nyomol a magyar
lelekben. Innen van az, hogy a nekiink mosl mar olyan
kedves magyar juhaszku!yara alig lalAlunk regi adalokat. Nem
becsOllek a juhasz! sem Ugy meg, mini a marhahajI6!. vagy A.
csikosl. Innen van az, hogy a mai ntlpig a lacsonyabbrangu
B juhasz a pasztorkodok tarsBdalmaban, min! a csofdas vagy a
csikos. Hiszen hat hogyisne, a juhasz szamaron jar, 6 csordas
bojtM, meg a csik6slegimy alaH peripe fickandozik:'
A magyar pasztor- es juhaszkutyak szerepe
a magyar kolteszetben.
lrodalmi kutalasaim alepjan csokorba szedtem ossze
mindezokal e ko!t6i lermekekel. amelyekben 8 paszloJ- es
Juhaszkutyainkat emlitesremell6ntlk lalaitak. Irodalmi kut8la
SOr.1 semmiesetre sem mondhal6 loke-Ielesnek, mert valoszeruleR
le!z meg szamlalan verses rna, ameiyben mag)'ar kUlyaink
neve elofordu
l
. A nagy tOrelmel es sok idol igcnyl6 kulal8som
etedmenye meg sem mondhal6 meddonek. merl mar ezekbol
a nehany versszakokbSI is, amelyek az igen ki..ilanbozQ korsza
kok hirneves kalioinek lermekei. arra lehel kavelkezlelni. hogy
8 paszlor es juhasz-. illel6!eg orz6ebek iegn?gibb elneue=:ese
a kuuos=:, ezt k6veti a komondot nev. A pu/i elnevezest
csupan a rnoi kar juhas::anak ajkcin =:engo nepdalakban tald/
lam meg.
Lessuk azonbe.n sorrend szerin! a kallok, irok szavel:
Mar Zrinyi Miklos grOC (1620-1664) nagy eposaban, a
"Sziy-eti veszedeJem" IX ik enekenek 43. verseben felemlili a
. kUV6sZt", mini iuhaszkutyal. mig hesonlalaiban csak egyszeruen
ebrol. kulyar61 ir, pl. kaureb. hilf'llenebek, poganvebek stb.
Mikor Radivoj es mint Zfinyi kovetei elhagyjak. a
nagykoito igy foiylalja:
\'81a oh aruban. mlkor r.l.indcn 61161
mlllj:/lnllk nvugooalmtlt
\'I'l"z. szanto aluszik kcdves til mat.
JII/W/.; ",dll'll .. megfliradl.
Cyongyosi Istvan a MilTssal larsalkod6 Muranyi Venus
cimu kol!C5i muveben (1664). ennek harmadik reszeben , 6mikor
Szcksi Maria a H6herbastyiin varja ltirelmellenul Wesselenyil,
6 kollo 6 kovelkezokel irja:
\tnCS 011 fl\ulO/odalrnn elmt'nek s az s7.emnek.
Az sok t'rlekezok surun gvonnek s mennek.
Egy "t'rtin\en felkelnek,
.,z Arr8 is serkennek.
lovabba, aminl vVesselenyi 8 baslyara feljuloll, kerdi Szecsi
Marial61:
Kcll-e ",Iukivel menni hl:lrc.)lil"ra?
\Iund M,iritl. hajlolt mosl alVII"rtl.,
Csftk /.;111'11': ,em serkenl eilenek morl{O!lrll.
\inc'l ok t's az
Cuonguosi Is/van ismerle a Kulyafajlilkal, errol megll'y6z6d
helunk, he az 1693. evben kiadoll " Porabu! megeledell Phoenix
sib," cimu koilemenyel elolvassuk. Az ul6bb emlilel1 muvenek,
elso konyv. masodlk reszeben igen reszlelesen irja Ie Kemeny
Janos vadaszkulyilit cs hogy a kuvasz elnevezes nala korcsol
nem ielenl, bizonyitja a kovetkez6 versszakasz:
Hdaxol. Phile,ot mAga ogjfl kcmc:'ny,
Ktihok m"1l mindkeUo. yen rulok nagv femen\',
OicsireHI'I hozla cSfik minap egv orm"'n\"
Pardue "nI"Cw/ lehel. mini kbrmc:'n.
\Iopsus! l'S Con'donl adjak eg\ inasnak,
Ez d8ru. pedig mondhl\lni
Szeobb az dsii. " mOls;/.;
I:'ru" m!':IIi-!dt"l bi:I'",d r!I!/ r"r/m,mll/;.
A relho::ott veldeikb61 leithol6, hom; Cyongyosi ismeri a
hd::of'::6 kuvosz/, mini kiil6no/l,j rajlol es a keres::te:::efl (ojld
kat haleiro:::oflan kOl'csoknak neve::::i.
Csokonai Vile::: Mihaly (1773-1805) 6dtii k6zul a "Klfe
cimu koltemenyeben szinlen megemlekszik a kuvaszr61 :
Biz ('11 nem lorodom Imir
Ak6rki mil beszt'>:jen.
rugasl ejl a szamar
szemelyen,
Es Jambor IS jor oil, ahol
Eg\' kN irigy kuv('JSz c!lahol.
,

"'-
-,
Guadcinyi J6::.sef .. EQY f61usi budei U18Z688"
(1788) elsa reszeben. mikor B bikilk 8 no:ariusl meglamadtak
es 82 ulol86 perceit erE'zte, igy folytaljB:
Egy j6 eros juhtlsz kt:'t jo bojlfirjl;i\"tll.
Hal eros. !/o/>trf/f'os, kUt\/ij!i\'81
elen nYHjli! fokos bllltl;ijfivtli.
Settilt ktir016tte lisl6k6s htljt\\'al
Lat\'tin, biktik engem holl'\ miken! O)d6zn"k.
Ha rajiflm nem mo!!! mindjlirt meg61nek
Eg\" rikkanloli, kurja! ebt'inek.
Ltilom relem nzok sebes fuh6 jonnek.
liten " biklikt61 IS ft'oliem ;
\lerl nim jonni Okel biktik heh'{'11 vcitem.
Amini Aklecn jti.rt. wgy jti.rok. iteilt'm.
\-ag\' ei"16! HIll''' masl61 halalom rf'metlem
De \'/'In az ebf'knek nallY phnnlasiaja,
Esmtlrik. mi('SOOlis az ember formajfl
Ha embernek \flKvon fl vnddl:ll csntlija.
\em C'ngt!dik. h(\l!C\ It'g>.en predaja,
o is bojlliri\"a! tutotl es sit'klt.
Hamtlr mind t\ htirma mel1ettem is termell.
lsszu! Kormos. Tnlptls. Bodri. Snj6. Derve!.
Rajla Lompos' n<'kik then bizlallist tett_
Elmenlek mellC'1\em ebek nalO/\'
.-\ bikliktlt er\,t'n kemen\'
Lefordiltlk rol6m "zorn\\l
\'isszalt'rlek elek keS')elien
Masnap B n61arius ekes szavakkal a lobbek k6zo11 imi
gyen kosz6ni 6l: etelmenlesi:
\1eg t'lek, Ie nt'keod kt'u te<o;zek szolgtilni.
,\lindenl fogok lenni, amil fossz ki\'tlnni.
fogok aJleKolni,
Jobb prokuriilorra nem i<; t.,l"tnL
A juhasz erre igy felel :
Lram! prOCeSSUlI(lm ninc'! nt'kem milllokka!.
\1ondil juhasz. hanem csak a farkasokkal.
De C58k ham6f \'t'>gzem peoremel azokkal,
Rejok lilYcn on'os prokurt'llorokkaL
Ember az embt-roek lalvan \'eszedclmel.
Tarlozik adni segl'dt'lmel:
nem erzi .'Izerelmt'1.
S6t ncm is kereszleny. oem nVIljlv6n \'edelmel.
is larlOl'lnm segilst'gi.iJ lenni.
\1in! feleb8nHod menlscllecire menni.
Te hal /':1II'(lS:OIlIl/III. kOllzonelel lenni
T8.rlozol nem hagytek eleled ekenni.
Tehal a juhas7 hat er6s gabancos omos kutyc.ija lulajdon-
keppen kuoas=. Goadc.inyi mini I!uof es kalonaliszl ismerhelle is
a kulyafajlakal. emellell szolnek ugyan e muvenek harmBdik
feszeben OIV8i:>halo kovelkf'zo verssor8i:
S/uferennel
Or7;L azl hal eros ku!nlja.
Guadonyi jol ismerhetle a kulyafajlakal, bizonyiljak lovsbbs
eo k6velkez6 sorok is
Fia!,,1 szemch voll es 011\ szep mint Juno
Piros abrawlj6. kezei mint.!! ho.
Karjan lilt eg\ gV6pj6S flo/L1w::{'/" "l1ll1li.
Ollv l:Izt'P fekete v6lt. mint feket!;' hollo.
E verssorl'lihoz c'lillag al611 Cuaddnyi meg a k6velkez6
mflgyarazalol fi..izle: ,.A bolonai kutJ../ocskok mind oly gyapja'
sok, mini a magyar juh. es kiesiny marad', Aki ennyire ismerle
.a kutyafajlakal, 8Z nem erthelelt "kuvasz" fleve alatt
keresztl!tzett fajls!.
A komondor, irja Mehely (Al ollatok vilaga). ujabb maRyar
szo. A regi kodt"xekben nem fordul elo s elsoben a XVI.
szezadban. IS4..J.-ben bukknn fol Kakonyi Pele,. "Asliagis
kirely" hisl6riejaban, pedig mini kamondor:
.. P6szlor nezi \,,16. gyermekel !'.zoplalja
Egv fias kamondor es korul forogJa
\"ad6k. madarakl61 igen OltalmaZ2;(I
Es melegsCgcwl g'oermekel taplalja
Onn.!!1 a g\crml'"kl'"l pasztor
\lir09 fele piiszlor ulel \inni kezde.
A ktlmondor tlddig ugllt\."a ko\"ell'
Mig hHz/lcsklijliban el-bt'\"i\e
Pet6f: nem j6 velemenye lehelelt e.
kuvaszlol, amin! a ,.Kutyakaparo cimu verseb61 ki is tunik:
Josltlgb61 1;1. csaplt'lrnak nem jutott
Egvcb e'j\" /,"uPf/s:lUil.
A hOl vcgen szundikal naphosszal
Nem flrt. nem ill nasznlil
Arany Janos "Told,-jaban a komondorr61 cssk egyiz.ben
tesz emlitesl:
.Minl e juhaszbojlar. amikor k.!!palJa
A komondor-kolvkot vegig simagalja.
Told, \ J ...
I
t
I
kel
Evvel szemben harmas hoskollemenyeben
i2.ben emlekszik meg:
a k'l/'IU: i,. foldre hengered\e
A viittgcrl most kedve."
Told, P.
_Megszeppen\"e Larinc hallva erne sz6kal
Sznporlibb sZl'"plo\el arc" leve h6kadl,
Ideode 9Zeml'". mini a7; ebnek.
Ha sok eros nekiesett egynek.-
To) , n.. HI')
a kuvaszr61
A nepkolleszetbol sem hianyzik. k6zismerl a kove!-
kezo dal:
Harom helig kuveS7; tenm!k
He. a bablijl) tehelnek
A paszlor- vagy juhesznt'p ugy a muJlb,m, valaminl 8
jelenben is eb nelki..il ne-m eJhelett meg, hogy Herman szavai-
val eljek: "A kulya nelkQ/ a paszlor sem vallaJhatna
feJelossegel a reabizoll nflgy erlekekerl. ame/yekel
gulya, egy'egy nyaj kepvi'iel". Kis Gergely szamado gulyas
Matyasy lOIsef versel igy mondta el Hermannak Hadhazon:
"Gulya fogja korul szekrenyemet
Hat komondor 6rkodik emellell
Sem belyarl61. sem vadl61 nl'"m (eJek
Paszlorosan 8wbadon megelek-
A regl peldabeszed lIzl mondjB: "A juhaszkulya 16bbet
er. mini BZ slmos bojfar".
Herman Otto 1914-ik evben kiBdoll ulols6 muveben
.,A magyar pdszlorok nyelukincse"-ben olvoshaljuk Pet6fi vers'
sorail :
.Hat bojllirnak vagyok fejedelme
IjY tiszleJnek gazduram okelme
Gulytl kerrli be C8eren>emel
Husz komondor eslrazUiI engemel".
Somogymegyei bBralom16i hallotlam H k6vetkezo versel.
amelyei 8 somogyi juhasz jokedveben gyakrtm dBlolgal:
Puli tereli a nylIjlll
Sirkas oleli beblljal
Tereld puJi a nyajndsl
Sirklis szeresd galambodal.
A dunenlu!i juhasz .,FUldik Bo holdvilag" daUam6ra nem
egyszer dalolja a k6velkezQ nem egeszen szalonkepes nolal :
Az en neveri! Gyuri
A s%l'"relom Juli
A lehenem Kuli
Az en kulvam pull.
--
Borifldzik tI "ulL
Kohk"zik 1'1 pull
8t1bcizik a Juli
n('ked Gvuri
A hazsiHlos somogyi Bsszony imigyen dalal :
Mcginnad Ie penlcken is. szombaton is. Hlsarnap
KU\'l\l'z kutvlI ooribOJ is
De csak hll \'o'n8 bf"nne.
A magya. p:isztor- es juh:iszkuty:ik ,elnevezese.
Miei6H 6l egyes paszior es juhaszhulyak reszleles ismer-
lelesere ternek. elsc5rengu k6teiessege-m 6Z egymasl61 ellero
kli]sejti magyar kulyefejlak eJnevezesel ismerlelnem. A rnegyar
kulyilk hezagos n'gi lor!cneie. \'8Iamint hazimk legn8gyobb
kollc); L1ljan 6Z ul6korr8 marad!, 8 magyar kulyltk elnevezcse-
nek nezc5pontjab61 is erlekes versszakBszai 8 kedves olve-s6m
elatt nem nyui!h6lnak hello iamaszpontol a magvar paszlor-
es juhaszkulyak elnevezesenek helyes ertelmezesenel.
Nemcsak e ked ves olvasom. de a magyar kulyef8jt6kel
ismer6 sZ8kert6k el611 a legnagyobb problema volt a magyar
fajleju paszlor- e'l juhaszkuly6k elnevezese. A mailyar kuty6k
elnevezese kor(il kifeH6d61l 61datlan hare. hirl8Pi polemi6 meg
jobban 6sszezaverle e lulajdonkeppeni lenyegel. e mailytlr
fajlaju ebek liszla v8:6 tovabbtenyeszleset.
A sz6 erlelmeben veil putirol vagy pumir61
nem is sz6lok. hiszen ennek a terel6 kulyafejl6nak igen
kiilonbozQ vetlozalei es helyi f ... jlai a legujebb kor lermeszeles
kivsl8szt6dasanak elekjei. amely nezelnek helyessege awn
ben nem zalja ki liZ osm'3gyar pubkUlseju eb ietezeset.
A puli1 vagy pumil ide nem szilmitve. 8 magyar juhasz
kutyak elnevezeseben nem ludlak megegyezni e szekerl6k
Mindegyik a sejill kenye kedve szerinl nevezle ei a ff'ielle
szembeollcS kulonb6zosegekkeJ felruhazolt kutyefejlakal. Amini
8 kesobbiekben a flg),etmes 0lvas6 meg szembeollobben lalni
fogje, a magyar paszlor' es juhaszKutyakkal foglalkoz6k egybe-
hengz6an, 8 pulil kiveve, merl ez! a fajla! vailY nem ismerh!k
vaRY elhanyegolandonok vellek, csupan kellele paszlor- es
juh6szkulyal ismerlek. amelyek nemcsak alkolasukban. de
szorzelUk minosegeben is lenyegesen elterlek egymasl61.
Midan kel evlizeddel ezei6U figyelmem a magyar kUlyek
lanu]menyozesara lerel6doU. egyideig bizva e hazei mllgyer
pa'lzloreblen}eszla g6rd8 szekerlelmeben es irodalmi kesz'lege-
ben. elfogadlem. baT nemi kelkedessel. 8 nalamnsl sokkal ida-
sebb foS bavebb lepaszlalalok folylan etdemdusebb eblenyeszloi
-szakkor6k velemenyet.
31
A magyar kulyafajlakkal szemben felebreszlell erdeklo-
desemel a napirenden levo foly6irali polemiak nem elegi!-
leltek ki , merl /enyegbevago kijelenles lanulmanyo-
zase. kozben e.z irodalmi kulelasok lerere leplem. Ezen e.z ulan
ame!y faradsagos kitartilst igenyelr. oly ismerelek
done.be. lulollam, amelyek A magyar Kulyefdjlak elnevezese
k6riil kifejleil polemiat joggel csupiin iires szelmecseplesnek
minosillk.
Telan eros kifejezesl hasznellam az iment, mierl
bocsanalol kerek. Halarozolt velemenyemel ennek ellenere
m.e
g
nyo':lale.kos?bban megismellem, hogy az igazi mailyaf
paszlor es juhaszkulyak megmenteseerl kiizdo szakedok
B hazei kulYBfajlak elnevezes,,:,ben vegetvenyesen egyezzenek
meg. A kiilonboza fajlaju magyar paszlor' es juhaszebeink
fajtekiilsosegeil es kiilonbozosegeil kell elsosorban rogzileniink
s Bdjuk meg 8 nevel annak, amil a mull, BZ elobbi
fejezetben Ismertelelt okokb61 kifolY6tag elmulaszloll.
A IB.rgyilagos krilikus lalan nem lalalia kelloen indokolt-
nak a bovebben ismcrtelE"lI eszmefuttat8somal. de hogy
.a elotl is bebizonyilsam a magyar pasz-
tor es juhaszkulyak elnevezese teren kozismerl ziirzavatos
peldanykepul az irodelmi feijegyzeseim
{oly!an osszegyullotl adBl8im.
. A .MBgyaTOrsziigon szer!eszejjel lalall egyeb kulY8fajlaK-
egyes szerz6k szerinl ismerletett harom f6lipusu
Juhasz es paszlorebek Jeirasat 8 komondorra kuvaszre es
pulira vonalkozolaR konnyebb ellekinlhetes a kovelkezo
lablazatbal1 Az el50 oszlopban helyel foglal.
nak szerzok nevel, Ismerlelesiik megjelenesenek sorrendje-
Eze.k mellell harom oszlopben a komondoTTa. a kuvaszr6.
es. vonalkoz6 e1nevezesek sOfaKoznak. amelyekel 6.
lelr8sokbol veil adatok a/apjan .nedlem 6ssze
. .Neo:' .erdeklelen. he 8. lablazalltll eilyiill a Magyar n}'elvlor-
leneiJ swtarban lalall adalokel is felsoroJom. ennak a nezelnek
hogy a magyar kelfele iuhasz- vagy paszlor-
ebel Ismer !'l ez e kuvesz es komondar.
A magyar "z(JI:hban a l-uH'I\':ez6 ;'111: ["01l!OIll/O/'
('all i-; 0Jl i I iOlllll11 1\ I' .! l!a IIt'l'll h II lid. Sl' hii r(,l'h lind 1. [,,0/1/ 0/1-
c!): l'u!lis oI,JillOlll!tH II.PH (;yerlllckt.'l
... I! .. 10.)1. C[lllh yiitali<'lIs
1 I. /,01110111/01' he .Hll'ZI' ('gy mhOI tI tllrQ t'levhe ( Hell:
Ih) ... \ ./.'olllollr/()r fO;'::1I1 ki'/de l'l'tI lenni ('5 a k'oelh'koeket rt'a
(?oil. l\e.tHl'n a [l h:\ta los.\ ... zoerc i;.:el1 sima.
l\cm 10 .ott yelrn; llH'l'i rgclI h:IJIHlr cl ('"",,zni I'ola l\'ol1! l)n-
dol' 1:\:)11. Bortl; l'n'd Bihl I Hi /). Az 3\'10-
ban re!,-:?I(':,llllk?1' me;.: l'IlC'zic. az kOlll'L: \('..,oc komonr/or 11-'1:;'\;":
Scrk. I. J art \ a 11 a I,ll/lilli/dol' l'I)( I. ak i feJ-rl"'\' \'crkcztclt't S7.C"C-
Com __ Orh. g,)I. KomI/III/Oro!' IllIolo<;Si ocrzic a
(Com; Jan. I (I,
.-J magyar pas:for- ,;s jU/l(ls:J.:llfy,i/. elnCI>c::e.'H! ll: tyUt's lei rok s:erillt .
A
magyar kutyak
leir6inak neve
Heppe 1751
kisszanllisi
Pethe Ferenc
1815.
Cseremiszky
\iikl6s
1824.
Treitschke
1841.
Hanak Janos
1846.
Firzinger
1867.
Verge Ferenc
1872.

Wos
1895.
Id, KO\'8szney
Zsigmond
Buzzi Ceze
FelL'(
A>. 190(1.
koz,
".
Mehely ujos
1901.
\lonoslori
Kiiroly
1909
Suk Dezso
Kerpely Bele
FenyesDezsodr
A komondor A puli
klilsejenek mell"felel6 lei rase

_____________ 1. MallYn, ";>., kulyn
Pum; ICn" .. l .. m,I"",.
pome, .. n,,,.). de. 'P"
Pomme" Ie ch,en
A m"IPOI luh"s:zkulj .. kal "1t,,I .. n" ...... i>an nmel)"ek
.houUlb,. de ""J}n .. ,,- ku,l"bb .Wnlek ....
.. n,". ""J}'" I'"
Can .. [ .. m,.
1,,,,,. ,"""el ... \,,110.,,1.
PUlz("lk"mondor.
(Suf<"'e ord,,",zinll)
ti.<>mondo,
Kpmondp,.
--
Lpmpp ... O,iI kPmOndO . 1
'.
,.
" .
1, ____ -
ti.""IIIZ,
ti.uv",u 'ko>.nhcn en' 1..0116 a1l6lula.
ncmely helyen bund",'. londo, el lu,lol pul;
Hull"mo ... 6,ij
komondo,.
---'---u::::::;;=:;:;;- 1 I
M",y". komondOl. Pul> 'C"n .. f"m,h"".
Ba,olylteml1 komondor. H,,(hu, o.d,,", ko.mol. domeoticul hunlaneul'.
'"0101 komond .....
\(nlYat bo.UldcJii k<>-
mondo" man"" 10m
_>.Onl. kol""cos.
cupll. IY"PI""zOriI.
nllg)' fellt. pul'
n ...... pum', bo.u.Is:z6.il
p"lZlo,eb.
ti.omond, .
LompOllz,;nl
)uh"ukomond",.
I\om<>"d<>., Lom_
,' ... y lomJlOuz6rol
""n komondor.

M ... },.... lim .. fejil 1.0'
mondo,. b..nd". kulya,
bundlll !>lInl, .rb.
Kuvuz ,.,m .. n(lII1 ko-
mondo. hel)ell "'["wad.
h,,(6ndk .. till.
Hull<lmlzlhll. p<lI7.IO'
komondo. ... ,II,k,
.A k"",,"z .. l. I,) ...
voll "Ik .. lmam bliveb
r..,n fOlll",lltozhatnl IIY
annal. nem
.. Ihlhlllh.m
Ku .. au. Bund .... tim'"
"alY ""II"m". u6nl
komondor. '""IY I"h"oz'
"alO' J)<UzIIHeb,
\t"n'" puli.
k .. pum,
Puli.
Puli.
Pul;.
,
Sz6hisok :\O"za eb ulan kurla kotllofl(/or o.scilante uno
o..,cital el aller I De("si Ada!;. 20t!.)
K6zlllond{lsok !h'os Ickirws. mikor az ag kotnow/or ut:al
(Ki:sv Adng. IfI).
A jll/His: kotlto/ldor' canis pC("1I3f"ius; sl'halhund PPB.
(se hMcrilll11d) l;\lisk: \'. Kerl. 182).
A magyar nychtortt:'ncLi sz{)t:ir szcrint a kllvusznt \,ollal*
a ko\'clkczo .. tal;tI hatj H.k; ZI:i
I. WI!. MA PI' Ben Hlthm Ib.i. koos: eStlZI .sIp. I.),{l: (.a 11 I"
gralldior :'IIA. molossus I\ r. gr()..,scrcr hUlld. hirlcnhund PPU.
:'Ilint a kis ]l1"3('7.ko a farka .... al. /,11110::01, "zillie vf-:' iannak
(:'Ilel : Sz. .Join Kil. On!l'lo /.:llIl(1s (:'l Inn .-\pol :-i..'IDJ, Apf"6 /;/J/1(ls:vl.-
tlgatil<;a ((l:i.7.m Pn'd HIli; Kr Ez kU(lS:/lllC sir::r.II11:J'i
.sorsa (i\Cl"cszt: Fels. Ker. Eloh 21. .Iuhok mellell nyugszik I."U(I$:
(Zrinvi I F{'lelmes k '''(ls:ok rn6dt:y:irn lin'olnrl ugallya az
ol"oszl;inl (\ latk6 B. esak. KIl(U: .... ft'kszik, morOf;
chilll okorrc (BclI Bitbm. iii:'!, I\is\ ,\duf,(, 1$lh. KIWS:, kll/l/lS:,
\agy, mint n .szerclll'sl'kcrc-k a q hcit'ire H'rst'li farka {' so\'il-
his;'\I; J..cnild irif-:y c ... ahol:is:11 (Aran\' /lillr Proz. ;l7Iif. A rneglHilt
II/was: p:ir:"lj:'U'()1 bCszl;J]gelllck \' l":cl"t :HH,.
\'alallo1 jar>;z, ugasson a Imo(ls: IApol!. -t.).
I":O.f.llIond:"lsok : Szulonna nelll 16;zcn "CllIlIIi pocrsoeless(>l :lZ
klllws:hol (Z\'on; P'-I1.IU. P. 291). l'er"cIl',"cl s.f.ulonna nelll
a (P;'lzm I\al 10.*)(1. X\'I" \ '11 1 1101. Anil szum:'\J' ri\;'rs
e" I."w'as:-ugahi .... Ille .... sz(' t'rni ncin .... I.okoll I\i .... \: Adag. ;):!,-n ;\l'1I1
jo Ilgy elnyelni a lI/was:l. hogy ki:ilJjoll a farka a sz:'ljirlx,1 (Th.dy
.-\daJ. I. Xt)). ,\ mely I."III'IIS: ct:y"",el' :'iltal-lrs"l.u Dun:I!. nCIll fd
az a vi.f.161 (.szl) :'II Yif" !}I).
Az 1917 ill. evben kozreadoll es a moslani kiadilsomban
r!eppe (1751) Pethe es Cseremis::.ky adalaival klb6vilell es elabb
felsoroh adalRyujlemenyem ullin jovel Turcscinyi
.,A Tennes::et'" 1920*ik evfolyamilban 6 magyar nyelv
kozol szemelvenyekel. amelyek a kulyak eJnevezesere vonalkoz*
nail.. Turcsanyi szerinl: .,0::' 6si k6::.os nel) nem a kuiya I)olt, honem
0:: eb. Legregibb nve1vemlekeinkben 6 XVII. szilZeld
kozepeiJ;(' csak 6Z eb :;;;201 hasznilJjak. Helyneveinkben is, Ebes'
fellva (Hundsdorf), Ebhegy (Balalonflhedi dG1I6) sib. osi elneve
zesekkel laJalkozunk. A kutya tulajdonkepp ... n .. kulya"" 8Z0.
ahol elMordul, ott kunyhol jelf'ntell. esak a XVII. szilzad koze'
pelol jelenik meg a kulya sz6 is 6 mai erlelemben, vagy leg
alilbb is ellal kezdve vahk kozkeleluve. LE'gJlyakrabban azon,
ban a maga fajllija neven nevezik az ebeke,".
Irodalmi kutalaseimmal meRegyez6en TUfcsdnyi szinlen
csak a Huvasz es komondor elnevezesl lalilila. mig a puli vagy
pumi nevnek meg nyom8ra sem akedtunk a regi magyar
nyelvkincsben.
Legelebb Pelhe 1815ik evben emlekszik meg 6 pumirol,
mini juhilszkulyilr61, a puli nevel e20nban csak a Jegujabb Hor
ebtenyeszlesi irodalmilban lalilljuk meg. A puli vagy pumi
:;1
elnevezesrol mejd bovebben lesz SZQ a ierelo juha.szkulyilk
ismerlelesenel.
Schonl'i.'i::ilu lalahl'S meg 1'I Tudomanyos Gvujlemeny
VIII. IX koleh!ben Cs('rl'mis::.ky Mlklo<.;nak 1824-ik evben
itt .. A kulyakro\"- cimu eflekezesel. Az Hla.bbi res7.leles leiras
bol kilunik, hogy 0 mbg)"tH paszlor- es juha.8zehek i,merele
az erlekezes irojenal nagyon hLenyos es egyebkeni is 8 mbgy8r
juhaszkulyakr61 csupan allalanosan ir, juhasz-ku!}sjavel
s m88yar Juhasz mellen dilsekedhehk. akin 8 n88yse881
szorel lekintsuk. Melly nyejBs lekmtelu ez. melly lekinleles 8
lepesei 1 Vann8k hO"SZ8bb. de \e8ynak kurlabb slorOek is edes
Ht'lzanknak ki.ilbmhfele videkein. De n88ysagOKre ne-zve is
kOlbnbbznek ei/ymast61; mett sok helyeken f6keppen M8rama-
rosnak H8v8sein apr6bb ft:ljtajLi juhasz-kulyakra is 6kfldtHm.
Ezeket nawyobbra belsuli a juhasz. mert 80KKal vig
y
6zobbbk.
Alteljaban veve az aprobb ebek lobbel ugalnak. nagyobb8n
felnek; flzerl VigYBZ6bb6k es az urokfll rnindenre figyelmelesse
teszik. Tolna V. megyeben is aprobb junt'tszkulyt'tkal laHam.
Hogy ffirKHS-Kutyaink leg\enek, ludlomra ninlsenek. Azt mond-
halom, hogy Maramflrosnak berlzein nerne!!y Iw\val lallt'lm. a
me\ynek ftl.lkas alkollalasa volt: 8zonban azt nem e.llilhatom.
hogy farkasku1yak lellek volna. Vagyntlk ollyan kulyaink is
e mel!vek e SZlberiaihoz kozelilenek, f6keppen e ' Httvasokon.
A Lupponieihoz hasoni61 oem JAthattam. minthosy ez eRhtlj'
lal egeszen veve (hale. legyen az Islennek!) igen kulonbozlk
a' Lapponiail61. 8' melly a' kU1YBnAk es mindeneK nevekede
set feJetle gatolje. Az Izlandlaihoz hllsonl6kat azon helysegek
ben lallam, melyek megas6bban fekOS7neK. Newy 08ni6i es
Anglus szelindeket rilk8SsR Hezankban lalni, de nints is szok
scgunk resjok, boven potoija ki ezen hijanossagot a' SleP
magyar Sok Anglus Slerlingekel (ez mintesy liz
forintnyi penz neme Anglus orszagnak de IS8k j.:f.o.pzelt, imegi-
naria, 8 szamadasban h6sznah61ik) edna meg erelle. ha meg
lalhalnt't annak derek termes7.elet. Bel:.ben ket magyar iuhasz-
kulyel bittem. a' mellyekkel az uraik kevelykedve lepdeRelrl'k
a' beslyakon es a' var szeleken ((;Iacis):' C.<;C'rC'mis::ilu 8 juhesz-
ku1ytik balorsagar61 is mer;!emlekszik, ui/yanis tlmicl6n az
1812 ik a mart'lmarosi havasokon jarl, a nyejl61 e kulye.k
ewy medvcl eges? ejjel hanlo!os ugetessal lartoltek 16vol A
magyar kulyakat .,szep deli (peculibris. vorlrefflich)'" ebeknek
nevezi. "A AIfoldi ku'yak 6' legszebbek Kozze lerloz-
nak; a' Kulfbldiek j6 aron szerzik meg megoknak szoka!. h8
igl'lli fajt6hoz julhatntlk. En epy Anglusl ellmer'
tem, a' ki gYbnyorkocllelesenek ti' rnttWyar juhasz
Kutyel larlolla, mig ez ell: ellen ben felette a8'R6do\l, a miclon
lole megaszlaloll volt." A komondar nevel Cseremi"lzky crdekes
helyen hesznslja, ugyanis a "szelindek, malossus ulan zaro
jelben mesjegyzi, hogy .. komondornak is neveztelik .
Az eiorebocsiljlott feljegyzellekb61 es fI magyar paszlar' es
juhaszkulya fajlak elnevezeset csoporiosi!6 It'tblazalomb61 kilu'
nik a hogv mennvire kulanbbzock a magyar paszlor-
es juhaszebe-k e-Inevezese-i. Vegel kellett velni az aldallan es
eredmenylelt'n vilan'1k s igy magyar ebeink harom
mini hornondo/" hul'os:: e." puli elnevezesl kapta. A .. kuvtlsz
legi magyar . ez az elorebocsajtoll bizon')<ilekok ulan. ugy
hi!';zem, mar nem vilas es csak a kuJfaldi pedigrees ebek
be6zanlesE" ulan degrtlde.lhatlak az ertelmel. Ami erthel6 is,
merl a mBRyar kuvtlsznak nem lehetell pedigreje. Hogy re-Reb-
ben nem jeienlhe-Iet! korcqebei. ujtlbb irodalmi
ku1alesHim. mini Zrinui, Cy6ngydsi, Csohonoi. Cl;adonyi tos
Arony idezell verssorai. Ezert ItHlotlom kivanalosnak. h08Y a
huvas::: elnE'vezes mesmarMdjon.
Inkabb hs6n. mini MentsOk meg meg ami meg-
rnenlhel6, Nehogy rank azt a monda<;l. amelyet
a Mt'lgyar nvelvlarleneli sz61Mb8n olvashalunk: A megholl
huvns::: pdrojor61 bes::elge/neh. Minden magyar gazda eli fald-
birlokos tenyesszen ml:lgYflr ebef, hogy ul61erhessOk a kOtfold-
nek eziranyb8n is Itlpaszlalht'lt6 nagy el6relorese\. Mleloll
BzonbEtn az e1i!'yes magyar kulytlfajlsk reszlefes es kOlbnall6
lernek. meg kell vilaqilanom a pasztorkutya es 8
juhaszkulya helves ertelmezeset es ewel kapcsalalban raterek
e farkaskulya. farkest>b elnevezesenek hely!elen hasznalettlra.
ameiy kerdesekr61 a kedves olvas61 a kbvelkE"zo fejezelek fog-
iak reszlelesen felviltlgosilani.
A pasztorkutyak.
Altalaban a paszlor- 'ag-y juhaszkulyafajlaknal nemcsak
az egyes kulona!16 fajlajLi ebekcl jeJzo elne\ezes kerdcsenek
tiszlazasa szuks<.'ges, hanem a leslalkat e-s a haszm:ilali m6d
szerinl val6 csoportosiliisa os e csoporlok helyes gyujt6nevenek
megallapilasa is szukscges. A ko]foldi irodalom is kulan meR-
emlekszik a pasztorkulyilkr61 (Coni,.,. pas/omIis. Hir/enhundJ.
melvek ismerleleset e fejezelben foglalom ossze,
A regi id6bcn. amidon meg- a farkasok veszelyeztcllck
a csorda es a juhnyilj a kevesbe kulturil1t puszliikon.
legel6kon e csordanak. \'ogy a nY6jnak vedo- es orzokulytira
valt szuksege. Ennek szuksegessegel mar a col6pepllmenyek
koraban elo 6sember eszrevetie. amidon a kislermeW lozeg
juhai mellell csftkis a nyej orzesere, helyesebben a kbzeledo
\'eszedelemre figyelmeztelo kistermetu lozegspickulyajab61.
amelyral B kulyafajtt'tk szarmazasal targyal6 fejezelben mar
sz6 \011, a farKassal eroben toS nagysagban megegyezo kOlso\'el
bir6 paszlor- vagy \"(!d6kutyakat lenyeszteit ki.
A regebbi idokben Europa minden illlellenyeszto o r s z a g a ~
ban szamos nagyteslCi pasztorebet (ezenlul a paszloreb egy-
ullal vedokulyal jelenl, amelyet eppen ugy a csorda, a konda.
mini a juhnyaj vedelmere hasznaltak) tenyeszlellek es szamuk
csak 011 kevesbedetl meg, ahoi a farkasok szama az iriasuk
k6vetkezteben gyeriilt. Diy orszagokban, ahoi a kullura emel-
kedesevel a farkasok teljesen eltlinlek, ott a nagyobb testu
pasztorebek teljesen eltCintek. vagy csak gyer szamban az illeto
orszagok yadon erdei es hegyi iegeloin el6 csordak vagy nyajak
mellelt lalaihalok. !lyen paszlorkutya ei a vilag igen kiil6nboz6
reszen es kiiionosen nevezelesek B pirenei hegyseg aljan;
9iaszorszagban a siksagokon, az Alpesek loven, vegiil szerelelt
hazanknak oserdokl61 koriilvett legeloin elok, amelyekel - saj-
nos, - 161iink kiviiltillo okb6L - mosl nem birlokoljuk.
A regi korban a nemel juhasz a paszlorkulyajal porazon
vezelle es csupan a vad. helyesebben B farkas hajlasakor
ereszlelle szabadon. A nernet feljegyzesekb61 kih1nik, hogy
ezeket a vedokulyakal kiilon nevvel jeloltek meg: juh-
kufya vagy juhkan (az eredeli kifejezes Schafhunu oder
Schafriide hasonl6an, mini 'vVolfhund farkaseb sz6sze-
rinli fordHasa), ezekre azonban sohasem vonalkozoll a most
ililaianosan hasznall juhaszkutya (5choferhund) elnev(>zes.
A:: olyan Schafhundot. me/ynek s=or=ele k%ncos volf, az.f
5 c h arb u del nev!)el illelfek. A regi german lorzsek nepjogai-
ban a paszlorkutya Canis pas/oralis nev alatt szerepell. am ely
a farkast marja es ugalasara a ferkaslalogatia hely vedelmere
a fold nepe osszesereglilc A regi germanok a pasztorebel meg-
becsiillek, ha valaki ily hasznos allalol megolt, azl meg is
biinleltek, peldaul: Qui uero pas/omlem, aui lupum morde/.
oeciderit, cum :3 solidis componal (Lex Bajm). vagy 5i Quis
eanem pasloralem. aui [upum mordel el pecus ex Ore eius
tollil e/ ad clamoram ad aliam uel tertiam uil/am CUlTit,
oecideril. cum 3 soUdis componat (Lex Allemann).
Pctrus de Creseentiis (l6oo) a pasztorkutyar61 ("Fefdriide
oder Schafhund") B lobbek kozotl Ii kovelkez6ket mondja:
"Szinben egesz fehef iegyen, hogy a juhasz ugy ejjel. mini
hajnalban, amidon meg soleI van. 8 farkasl61 minden faradsag
nelkiil konnyen megkiilonb6zlelni ludja". A XVI. szazad koze-
pen Gessner Conrad hasonl6keppen nyilalkozik. A Canis pas-
foraUs (Vieh- oder Sehafhund) eros. halaimas lermeiU, balor,
sot arcalJanul mere-sz legyen, ugalasa es vonilasa borzalmal
terjesszen. a sz6rzelenek szine a juhokhoz hasoni6an feher
szinu legyen. nehogy a solctsegben a kutya-farkas harcban
a segilsegre osszeseregletl pasztorok a farkassal kiiszkodo
pasztorkulyal iissek agyon.
Beckmann hatalmas kelkoteles "Eblenyeszles"-eben irja,
hogy Nemelorszagban a farkasok kiirlasa utan minden uti lelje-
sen kipuszlultak ezek a pasztorkulyak es helyuket a konnyebb
37
es kisebb leslu spicjellegu juhaszkulya foglalta el. amelyekel
"eigentfiehe SchoFerhunde" nevvel jel61 meg. A lovabbiakban
kijclenti, hogy a pasztorkutyaknak ez a regi aiakja a magyar
"Bundcis" kUlyaban megmarad!. mely inkabb 8 hazak Orzesere.
mint a csordak es nyajak orzesche szolga!. Az elobbihez
hasonl6 paszlorkulyak meg: a 901'09 pus::lai es a romai cam-
paniai (siksagi) paszlorebek.
A Beckmann uljan "Bundds" nevvel jeloll magyar pasz-
loreb ezek szerint a "Magyar eb" cimu munkam megjelenese
61a allalimossagban kuvas:: neve alatt kozismeri pasztoreb.
ameiyel a fajtajanak leirasanal. melyrol Beckmann is nemi
adalokal szolgal. bovebben largyalok.
Az emlilelt szerzo a pasztorebek koze sorolja az afga-
nisztani es az orosz Daszlorkulyal, mekek nagysagban. kiilso
megJelenesiikben es az egesz lestfelulelel fedo hosszu sz6rzeliik-
ben leljesen hasoniatosak a mi komondorunkhoz, Beckmann
igen reszleles muveben a mi komondorunkal ezzel a nevvel:
komondor. azonban meg sem emliti.
A jelen es mull szazadok irodalma Daszlorebek fajla-
ismeretere vonBlkoz61ag oppen oly hornalyos adalokal SzOlg81-
tat, mini a mar ismerl 6kori feljegyzesck. Mar Homeros fel-
emlil negy nagy kulyal. meiyek a diszn6paszlor szolgalalaban
tliloliak.
Floessel velemenye szerinl ketfele kulya teljesilhelell szol-
galalol az 6korban, 8Z egyik fajla, mint a nyaj orzoje. ,,ode I-
mezoje a t8mad6 farkasokal es medvekel elhajlolia vagy meg-
fojlolla. mig a masik fajla a juhnyaj lereieseben voll szoigaiatra
kesz. Velemenyem szerint a regiek csak paszlorebel lariotiak,
arnely egyuttal a juhnyaj lerelesehez is erlettek. Flocssel.' Der
Hund ein MilfOibeifer on den \.yerken des Menschen (A kufya
a:: ember mtlueineh egyik munkaldrsa) cimu konyveben olva-
som Simrok igaz kijelenlesel, arne!y szerinl.' "Amid6n a hu/ya
eber. a pcis::lor a/halik, amikor a::onban a kutycik als::anak.
akkor a forkas konnyen lophaf juhot". Ezerl a ntlgymerlekben
onzellen teljesilmenyerl 8 pasztoreb 8 legkevesebb eleseggei
is rnegelegszik, amelyel reggel es esle a napk6zben faradhatal-
lanul az ember szolgalalaban allo pasztorkulyanak nyujlanak.
Varro irasa szerinl az 6kori paszlorkulya a nyajnak eppen
ugy ved6je. mint orz6je volt. Az 6kori paszlorkulyakfll ismero
szamos regi r6mai ir6 egybehangz6an mondja. hogy a paszlor-
kUlyak ugy a ny6j orzesel. mini annak vedelrnel a legnagyobb
huseggel teljesilellek.
Hesiodos. fI nagy g6r6g kol16 a beociai Helikonnak. a
Muzsak hegyenek t6veben Homerosnal 100 evvel ul6bb
(K, sz. e. 776) szi.ilelett es a lulajdonkeppeni foglaikozasa
PBszlorkodas es foldmuveles volt.
Hesiodosnak. a pasztorkoltonek termoszetesen hCiseges
PBszlorkulyai voltak. amelyek. amidon a gyilkosok a nagy gorog
-
kolla! megoliek. 8 meggyilkolt uruk mellett huse-gesen all maTad
18k e.s igy 62 ugatasukkal a gyilkosoka! eiaruitak.
Az okorban 8 bator, a herepos es BZ eber mofossus-
kulyakal nemcsak B pasztorok kedvellek, hanem a viirosokban
a gazdag polgarok hilzanak 6rzesere is szolgalt.
Al'istoleies szerinl a molossus es sparlai noslcnykulyak a
himkuty6knal sokkal engedelmesebbek voltak. A nYBjakban
dus T aygetos. a lakoniai erd6s hegyseg. az allikai, tlZ BPuliai
e.s 8 kalabriai paszlorok a molossusl hasznaltek pasztorkulyeul.
Innen szarmazhalik C,<;eremis;;ky feljcgyzese. amely szerinl
molossus komondor. Az arkadiai kutyak 8 marhak hajtesa.-
ban, tereicseben kulonosen kivill6ak voltak.
Az emlileUeken kivul 8Z italiai kulyek koziil. mini pBszlor-
kulyak az umbriai, a salenlini, a dardoniai kulyak nevczclesek
vollak, sol Cydon varosa hirneves paszlorkulyokal idegen,
messze fbldreszekre expo rial I.
Varro a nyolcvaneves koraban irl mezogazdasagi muvc-
ben reszlelescn leirja a paszlorkulyakal. A paszlorkutyim<:,k
else f6kellelH", hogy feher!m!ya legyen. A pasztorkulyanal eppcn
ugy nem vol I kivitnalos a vekonyabb labu es gyorsmozgasra
hajlamos vedaszkulyaleslalkolas. mini a nehezkes es elhizasra
hajlamos haz6rz6kulyakulse. A paszlorkulyitnek azerl eros
lesllinek, hi\'alitsa szerint ralermetlnek. haraposnak. a farkasok-
kal vala viaskodasban es fulasban derekasnak kellett lenni,
lonibba a rablo i..ildbzesel, ul61ereset, a zsakmitnyanak vissze-
szerzcset kiliinoen kellell erlenie.
A paszlorebeknel a hosszu es megnyull leslalkolas, a
rovid es zamoklesli.isegnei kivanatosebb voll. A lestalkolas
azonban nem lehelell a kUlyaalak es nagysasa-
nak rovasara. A szemek fekelek vagy fekeles-sargak vollak.
Az orrnyilasok nem lagak. Az ajkak fekele vagy \oroses szine
kivan810s volt. he azonban az ajak felhuzodoll, vagy ellen-
kezoen logoan lebernyes voll. ugy azl hibasnak minosilellek.
Az eles es eros fogazalol 8Z ajkaknak fedni kellell. A nagy
fejen lelogo nagy fi..ilek. az eros nyak, a hosszabb labszarak,
az inkabb kifele, mini befele iranyiloll combok. a nagy es fel-
IUno labak a j6 6kori pasztorkutyanak a leg8zukscgesebb
kellekei.
Vano leirja lovabba. hogy a paszlorkulya korme kemeny
es hajloll, a lalp nem szoros es nem kemeny, hanem puha,
rugal mas, a halvonal egyenes. se nem hajloll. se nem fel-
puposod6, a farok vaslag, vegul a lorka bo es ugalasa eros.
A n6sleny paszlorkulyan a nagy eml6k es csecsbimb6k jelez-
lek a j6 lenyeszitllalol.
Varro reszleles lefrasitban megemlekszik arr61 is, hogy a
iuh- es kecskenyajaknal a farkasok elleni vedelem miali a
kulyak szuksegesek, evvel szemben a serleskondanal a gyen-
gebb allalokal az ellenseggel szemben az anyakocak es kanok
30
vedelmezik meg. Az oszverek is kepesek sajal magukal meg-
vedelmezni. ez okrok es a tehenek a farkasokal szarvaikkal
oklclik fel.
PasL.lorkulvaul a fialal V8gy lui oreg kulya alkalmallan
volt. Az ohan kulya \"011 j6 paszlorkulya. arnely eberseghel,
j6 szimaljanal fogva, lanulekonyssgaval kili..inl es egyullal sem
lomha, sem pedig lulugal6s nem voll.
A paszlorok rossz kUlyanak az olyanl nevezlek:
a farkas, han em a kulya lorkab61 menleUek meg'.
Az 6koriak igen reszleles s minden kori..ilmenyre lekinlellel
levo el6bb emlilelt ki\"analmai legjobban jelzik a paszlorebek
egvkori nagy erleket es lenyeszlesuknek a mai kor eblenyesz-
loilol is irigyelhelo fejlel!segel.
Az 6kori paszlorebek nyakitra barbol keszi..ilt szages
nyakbr\"el heh-ezlek, nehogy a farkas vagy 8 medve a viaskod6
kUlyat megfojlsa. A szages nyakarv belso felulele szormevel
voll kibelelve, nehogy a nehez vaskos bornyakarv a nyaj
megbecsulhclctlen vedojenek nYflkitl felsebezze. Ime az allal-
szeretel es 6Z allalvedelem legszebb peldajat is az 6kori
nepek adja.k.
A pasztorkulyak idomilasanek az volt a legjobb m6dja.
amidon a paszlor sajal nevelesu kutyajal kilanitotla. Amikor
paszlorkulya vasariasra szorult. akkor vagy egy leljesen nyers
es idomitallan vag}" a nyaj kavelesere kilanitoll paszlorebel
valasztoti. A kutya, hogy az uj gazdajahoz szokjek, Sarerna
lanacsol ad, mely szerinl 6Z uj kUlyanak. hogy uj gazdajahoz
szokjek. foil bekal kelt adni.
Pasztorkutyal altalanossagban az 6koriak nem szivesen
vasaroltak, merl azok rendszerinl a meg-kivan! ceJnak nem
felelnek meg es rendszerint a regi gezdajukho7. vagy !ak6-
helyukre elszoknek. Erre vonalkoz61ag is kedves feljegyzesl
lalalunk. Publius Ausidius Ponlianus egy alkalommal a leg-
lavolabbi Umbriitb61 szarmaz6 juhnyajal a Daszlorkutyahal
egyull meg\ elle. A velei a pBszlorokra nem vonalkozoll es igy
ezek a vasaT ulan hazalerlek. A pitszlorkulvak azonban nem-
sokaig maradtak meg a nvitj mellelt. merl azok a honvagyt61.
vagy a regi gazdajukhoz erzelt ragaszkodo szeretetuklol sar-
kalva. visszaszaklek Umbriaba.
Ide fuzhelem Kene:: Zolldnnak a Horlobagy es a Kunsag
kazkedvelt "kutyabacsi"-janak szol<asal. ki a magyar kutyak
lerjeszlesenek hazafias erzeset61 sarkalva, nem egyszer hozotl
fel n budapesli ebkiallitasokra komondorokal. Amidon komon-
doral megfelelo helyre adle, a kUlyavai egyGtt a kodmenet is
az uj gazdanak kikblcsanazle, mig a kulya a hazhoz szokik.
A k6dmenl a kutyahazba letiek es amikor a kutya megszokta
uj kornyezelel, 8 csodakodmen visszavsndorolt a boldogull
kutyabilcsihoz.
Az okorban nem rilkan e nyajal kulyaslul es pasztorostul
",
vasaroltak meg. A tulajdonjogeri es a kutyak egeszsegeerl az
elade szavalolL
Egy pasziorra egy kutyai szamftollak. oty leruleleken,
ahol a farkas nagyobb szamban garazdelkodolt. lermeszelesen
a nyaj mellell (ebb kutyai lartollak. Rendszerinl a nyaj mellett
n6sleny es him paszlorkulya elt. '
A pasztorkutyak ienyeszleseveJ az 6korban is a gazditl-
kodak es a paszlorok fog[alkozlak. A koly6kkuiyakai az any-
jukkal egyiill az 61 elot! halhonapos korukig larlotlak, ahol a
szabad levegon vigan jaiszottak es idonkenl vekony szallaggal
megk616t1ek. Abban 8Z esetben. ha valamelyik a k61eleknek
ragasal megkisereite. akkor azt boltal vagy astarTel megfenyi-
Ie lick. A kulyilk hard kedvenek n6velese vegell id6nkent bizo-
nyas helyekre viHek a pasz!orkutyakolykeket. aho! egymasra
uszltoltilk. ho!o!y a marakodiisban es daskodasban is gyako-
roljak magukat.
A pasztorkutya vadsaganak fokozasa vegett az ae!hiopiaL
a gall. az egyptomi es a gorog pasz!orok pasztor- vagy nyajorzB-
ku!yaikat farkassal kereszteztek. A romaiak azl a nezete! is
elfogadtak. hogy az indusok jigrissel kereszleztek kUlyaikat.
Hazankban is e!terjedt ez a hiedelem. melyre vonallwzalag a
legszebb peldal olvashaljuk Cyongyosi {sluan (1693) ,.PorcibuI
megeiede!l Phoenix" cimli koltemenyeben a vadaszkulyak le-
irasanal: .,Pdrdue koresa lehel. mint 6smemi kormen.
Az okoriak nagyon jol ismerlek a lenyeszles 6r6kerlekli
szabalyail. amelyr61 Vergilius is iT. Az akod ebtenyesztB i61
ludta. hogy nem lanacsos idegen kutyal bizonyos ismert kutya-
lorzszsel keresztezni. merl az egymassal rokonveru aUalok
k6zelebb atlnak egymashoz. A lapaszlalalok szerint a lenyesz-
tesoe] fBleg arra kellell lekinleni. hogy a tenyeszkulyak egy
fajiabai szarmazzanak s ezek szu]6i a legjobb tulajdonsagok
kal birjanak. mer! az utodok az elodokre Litnek s igy a kolykok
a gazda kivansaganak megfelel6ek lesznek.
Abban az eselben, ha kereszlezesekel akarlak felnevelni.
akkor a nemesveru szul6knek cgymashoz hasonloaknak es
rokonoknak kellell lenni6k. A 16bbek k6zotl igy kereszlezlek a
pannoniai es krelai kUlyakai.
A kutyafajta tiszlasaganak biztosilasa vegett a kUlyak61y-
kel nem nevelhette fel idegen szoptal6s kutya. mert a nemes-
yen] vagy nem nemes dajkakulya leje es lehelele a kolyok-
kulya tesli fejl6deset fokozhatja vagy hiltrilllatja. Oly vadasz-
kutyilk, amelyeket hazorzokutya szoptaloll, azok ugyellenek es
lustak. Eppen ugy megvelellek a juh- vagy kecskelejjel val6
kutyanevelesl. Szukseg eselen a k61yk6kel szarvaslehen, 6zsula,
noslenyfarkas vagy szeliditell oroszlan uljan neveitek fel.
A fialal es kimerilit hazorz6 vagy pasztorkulyanostenyeknek
negy helig. lehat a szoptalas ideje alall, kecsketejel adlak.
Mennyire celiranyos volt az 6koriak gondolkozasa, Cato
1
)
"
"De re ruslica" cimu munk8jaban irja: "Amil a gazda maga
kepes el6allitani, azl ne vasarolja". Sajnos. mi magyarok nem
ezen a teren haladunk. Mindenfele fajlaju 6rzo es ht'izi kulyat
kil]foldrol vasarolunk. a magunket megveljuk. elhanyagoljuk es
a leljes kipuszlulas veszelyenek tesszilk ki.
A regi korban az 6koriak tapaszlalaiai nyoman a kut\'a-
vasarlas eselen egy bizonyos szaba!y fejl6doll ki. .
Ha mar kutyt'il kellell venni, akkor az akori esak teljesen
hasonl6 fajla! valasztott ki. A paszlorebeket csakis pasz!orol,
16! vasaroitak es sohasem vadaszokl61 vagy meszarosokl61.
A meszelroskulyilk a legelo nyaj zavarasara. hajlasara hajla-
mosak, a vadaszkulyak a juhnyaj kovelese helvett inkabb
a nyu I es szarvas nyomal keresik. .
Olaszorszagban Floessel szerin! meg mai napokon is az
Abruzz6k pasztorai mellell berna!hegyi nagysagu, igen tetszetos
kjlseju, hazajuk hegyein !ev6 h6hoz hasonloan feher szinu es
igen bator paszlorkulyak 6rzik az olasz juhnyajakal. Szeplem-
ber havanak vegen a hegyek lege16ir61 lehajljak a juhokal a
siksagokra s ilyenlwr az orszt'igulak majdnem jarhatatlanok az
egymas! kovel6 juhnyajakl61. A juhasz gyalogosan vagy 16halon
koveli a nyajal es az 6rz6-lerel6 kutyaja Floessel szerinl a
feher szinu. nyugodl tekinlelu, buszke es inlelligens megjele-
nesu, lompos sz6ru (zoltig) paszlorkutya. Ezek a kulyak oly
gyorsan fulnak, mini a vadaszkutyak. Ezek a pnszloriwtyak,
amelyeket Beckmann eampagnai kutyaknak nevez, legmelt6bb
baratai az Abruzz6k paszlorainal" akiknek killseje bar vadnak
es arcuk baratsaglalannak latszik. ha kozelebbrol ismerjuk
okel, a durva kuls6 meleg szivel es derult erlelmet rfjt maga
ban. ElelUk gazdiljukhoz kol611en oly szoros, hogy a kulyal
a csalad lagjanak lekinlilc
Az Abruzz6k pasztorkulyainak a XVIlI. szazad k6zepen
torlenelmi nevezetessegu szerepuk \'011. Ugyanis Gevaudan
tariomanyban sz6rnyetegnek kepzelt verengz6 vad garazdal-
kodoll. melyel a babonas nep kepzelete igen kLilonbozonek
rajzoli Ie. Vegeredmenykenl kiderult, hogy az embereket es
nyajakat veszeiyezleto verengzo beslia hiuz vagy farkas lehelett.
XV. Lajos parancsartt Anthoine lovag, a kiraly fegyvernoke
voll megbizva a verengzQ vad kiirlilsal celz6 vadaszalra. Ezen
a vadaszaton az Abruzz6k feher paszlorkulyait hasznaliilk.
E sorok ismerlelese kozben legszebb gyermek- es ifjukori
emlekeim hozzak rezgesbe lelkem vilaga!. Szeretell boldogult
nagy bat yam. dr. Fischl J6zsef kincslari orvos i6voltab61 masfel
evlizeden keresztLiI Kiralymez6n. az Erdos-Kiupaloknak Tarac
vize habjait61 mosta es a magaszlos lermeszelt61 aldolt v6lgy
kineslari falujaban 16116ttem el a leggondtalanabb vakilci6k
napjai!. Nyaralasaim ideje alatt nem egyszer laltam a mara-
marosi havasokra hajiott labas j6szag vandorlasa!. A n6vedek
marhaesordal felvaliotia a juhnyajak nagyszamu csoporlja,
melynek lege!ejen a paszlorbojlrir. vagy a juhaszlcgeny
mellell hal ad I a k6zismerl kuvaszunkhoz es BZ elobbiekben
largytllt Abruzz6k hegyeinek pasztorebeihez teljes egeszeben
hasonlBtos paszlorC'b (nem lerelo juhaszkulya n. A romaiaknal
megszokotl halalmas szoges nyakorv hclyell azonban B bilan-
salas ellen a nvakukra helyezelt kolonc fityegelt.' A maramarosi
haytlsok lege\oben dus lerulelei a nemes cs vefengzo vadakl61.
dus oserdoklol ovezellen. a hegygcrinceken vonulnak vegig,
mondhatni belathalatlan teruleleken, ahol a nemes vad vedelme
kivanalosga lelle 8 nyilj orzojenek es vedojenek nemi bilincsbe-
veresel. IfjLi koromban de SOk81 jartBm a maramarosi havasok
orokszepsega legeloil. ahol madar alig jar, csupan egy-egyelle-
vedt. vagy vonu!o gyorsroptU madar szeli at az 6zondus leve-
gol. A szinpompaban lobz6do viragoklol teljes os a labas joszag-
nak eisorangu laplalckot szolgalo kover, nedvdus fa es novcnyzel
olen a lermeszel szepst'geinek gyonyork6dtetesei kozben el.
szunnyado lermcszelkedvelol nem zavarja a repulo rovarok
zsongastl, a npma esendel esak egy'CRY mcsszeroptU meh lagy
zummogcse zavarja meg. A suru erdon kereszlUl vezelo
osvenyek 16bb orai kapaszkod6 taposastl ulan a magasztossag
fele lorteto emberi erzes megta!alja a faraszlo ul ulan a kello
karp61lasl. Amin! a lermeszelimad6 kitep az erda surujebal
es eiolle all a meramarosi havasok szinpompas kepe, melyek
a nyaT dereken a legdusBbb legelok es retek, szive megdobban
es minden faradlsagol elfelejlve gy6nyorkodik az elolle fe!-
lerul6 panorama elol!. Amoll a havasi legelo egyik eszaki
oldalen meg have I lal B jll!iusi napokon ezen a Icrulelen
jitro lermeszelimad6. J6magam is egy alkalommal. amidon
a kineslari terulel grOfi vadaszati berl6jenek fa\-adaszaval
jarlam be a havasokat. amulva neziem a nYBr derekan
latoll feher havas terulelet s amikor ehhez k6zeledlem, ki
mondhal8t1anul kellemes illat esapla meg szagloerzt.'kemel.
Alig Ie-plem kozclebb. meg nagyobb amul8tomra lattarn. hogy
a hUHl1 ulanzo esillogo feherseg nem egyebb, mini a N6Tcissus
poelicus, a h8v6sokon keJtemes illatu narcisz nagy lomege,
E poetikus hangulalu bevezeles:' azer' lJlesztetlem kozbe
e helven, hogy kelloen cllenlelbe az emberi erzes onzo
dun'as8ga!' 8rnely oly hazlmk paszlorebeivel me Ito 1-
lanul banI. A havas Icruletel ulanzo narcismczoben val6
gyonyork6des ullin a hegygerincen haladlunk lova. I<iseretunk-
ben a huseges rulen vadar voll az ulmulal6. Az egyik
hegycsuesl61 a masikig hoi rnegazva, hoi megszaradv8 halad-
tunk. Az egyik lejlosebb havasi ulon baratsaglalan kulyaugatas
fogado!1. Alatlunk a havas aljan juhaszkunyho favaza fusl6 lgotl,
a juhnylij etto! Iilvolabb esendesen legelgelell. A juhnyaj orzoi
egyik koloneeal a nyaken. a milsik anelkul. hareias ugalassal
egeszen a kozelunkbe ferkoz611. A nemesvad vedelmeerl lelke-
sedo fovadasz hivalasa ludataban fegyved ragadoll es a kel
I
barillsaglalan utonall6t lepuffanlotta. A vadvedelem szabalyai
szerinl a paszloreb. a kuvasz nyakara utalt koloncot, nehogy
a paszlor a halosagok elotl jogtalannak minosilse orz6je-
nek kimeletlen a fovadesz kesevel ellavolitotla.
A szomoru es lei kern vilaga elotl pillanalnyilag lezajl6 ese-
meny ulan vezelonk az ollhonunk fele \'ezel6 oS\'cnyre
iranyitoti bennunkel. Lelkemben a tragikus jelenet kepzelel
ellompitolla a faradlsag es a hazaen!s vegyana!{ zsongilo erzcse
s amidon eddigi kiseronk a j61elku rulen \'ador elhagyoll. a
fovadaszl6i mar ismerl ulon egyhanguan folylalluk keso nap-
estig hegyen. volgy6n. erdon. mezon. forrason, majd lerdig ero
pBtakon kereszlLil utunka!. Mar keso cste volt. amidon meg-
laHuk Kiralymczo jeHemzo fahazikoil. ahol a faradtsag nyomasa
alatt hamarosan alaludlam eletem egyik legegeszsegesebb
ejszakajal. Aludlam, illeloleg aludlunk mel yen, erzes nelkul s
talan meg melyebben aludlunk volna, soha fel nem ebredve.
ha a szerenesellen korulmenvek k6zott Ielolt kuvasz kimulasa
ulan nem kuldluk volna vissza vezelonkel. Nehany nap
mul\'a amidon \'olt vezelonk, a derek ruten \"ador
je!enlesl lell a favadilsznak, kijelenletle, hogy mindnyajunknak
szerenesenk voll. Amikor a havasaljan mar a lejlos erdei ulon
lolunk elva It es visszalerl. a regi esapasunkon alig haladl egy
puskalovesnyire. szembe lalalkozoll a kel olah pBszlorral. akik
fegyverl rejlegetiek subajuk alatt. Amint 1:1 visszalera vadarl
meglatiak. meghokkenlek es a medve-. farkasolesre is alkalmas
primitiv fegyverukel meg jobban elfedtek subajukkAI. A fegy-
veres vadorre! beszedbe elegyedlek. hogy eltereljek a vadar
figyelmel a rosszul eirejlell fegyverekr6!' A j6 rulen egrel moso-
Iyoghaloll j6kepa bajusza alall, magaban azl mormoghalla.
mosl az egyszer nem sikerull nektek olahoknak a bosszuallas.
en az utatokban jobb, lokelelesebb fegyverrel. szemlol-
szemben az igaz batorsag fels6bbseges erzelevel.
Ha nem igy. hanem amugy tortent volna, akkor az erda
surujcbol elhangzolt. orvul lamado puskagolY6 velell \'olna
orok fatylal a maramarosi havasok egyik 16r1enetere. 1J)' en
esemenyek a hegyek koz6tt mer elofordultak, anelkol. hogy a
tellesek nyomara joll volna a lorveny
Abban a korban nem is almodlam vo1na, hogy annak
az igazsaglalan modon kioltott detu pasztorkulyanak t6rlenete
annyi ra Os.sze fog esni ludomanyos kulatasBim iranyaval s
midon az elore belathatatlan es esak a nagy T eremtatol ismerl
ulak lalalkozasal e leren is sejlve erzem, mint ilyen, a magasz-
lossag elot! ellorpul!em, megillelodessel vallom, hogy mint
a paszlorkulyak Iragediajanak arlallan szemleloje, mel16bb
emlekel nem allilhalok 8 maramarosi havasok egyik kies
legelajen porladoz6 huseges paszlorkulyak em!ekenek, mint hogy
r6luk es erluk [rom e soroka!.
t:rzelmem vi !agElnak elobbi elkalandozasaerl szives elnezest
"
kerek konyvemel elol\'asasra mellal6 j6 erzesu emberla.rsaimlol,
akik jel tudom. hasonl6an cselekedlek volns heJyemben, mini
jomagam. A maramarosi havasok Juhnyaja mellett k6zismeri
kU\"aszkulyal masfcl c\'tizeddel kes6bb a brezn6bimyai fbld-
mh"esiskola juhaszata mellett laialiam meg. (Lasd a 20. kepel.J
Ezek ulan a largyilagossag nI!zopontjab61 ill az'ideje, hogy
a fejezel elej"n el6rebocsalollak ulan kiegeszitesul az europai
lorlenelemkori nernzelek paszlorebtenveszlesenek ismerlelesere
!erjck. igy elsosorban a nemel ncmzet paszlorebeir6i 6hajlok
meg miegymas ismeretlcnl elmondani. Sejnos. eppen Ugy mini
,1\ " .... ,101" n il . munk/l;.it ku,' '' ' '' kLJI)'iJ"
,A "I
hazfmkhan, a icgregibb 16r1enelmi idok iroi a mezogazdasag
akkori tillapolst alig moltalhik leirasra es igy a pasztorkulyrlkrol
pedig leijesen megfeledkezlek.
FloesseI szerinl a regi germonok fBieg sertestenyeszlcssel
foglalkoztak es a konda hajlssara az alemann-fele lorveny
erlelmeben betanilott kUlyakat hasznallak. Egyebkenl is a
germimok. minI eleinte fBleg allallenyesztessel fogla lkozo nep.
eppen ugy mini a a paszlorkulya nelkGi nem elheleti.
Flocssel leirasa szerint J. Chlolors idejeben (Kr. sz. u. 558,)
az okori german udvarhaza eloll 011 allol1 a hazorzo kulya. a
serleseket 25-50 darabol szamlal6 kondaban hajlollak a makkos
erd6be. amdy mellelt a paszlorkulya leljesHelt szolgalaloL Egy
1
juhnyaj 80 darabol szamlalt os a juhasz mellell 011 \'olt a
paszlorkulya.
Amig a nemelek p8sztorkutyair61 keves a feljegyzes. addig
a pirenei paszlorkulya az irodalomban ismerlebb.
Spanyolorszagban. ahol a juhlenyesztes msr reg':!n nagyon
fejlell. a juhnyaj mellet!. eppen ugy minI szereletl hazenk
videkein. a nagyobb leslCl paszlorkulyak teljesitettek szolgalalol.
A mull szazad kozepen milT 5 millio juhol hajtoil 25.000 paszlor
az or5Zag hegyes-\"olgyes lajain kereszllil-kasul a megfelelo
legel6helyekre. elkepzelhel6 a nyajak 6rzesre 5zolg810 pasztor-
ebek lekinlelyes szama. Egy-egy l500-2ooo juhot szamlal6
nyaj mellel hilTom. negy, sol 16bb paszlorkulyal is larlottak.
Ezek d halaimas lermelu. \"iharedzel\ kutyak ejjel-nappal.
legyen j6 vagy rossz id6. alland6an a juhnyaj mellett lartoz
kodiak. A pirenei hegyek legeloin ezek a pasztorkutyak a
leghalalmasabb farkasl is egy szempillanlas altltl megfojiollak.
A pircnei paszlorkulya.k nemcsak eros szervezeli..ikkel. hanem
gyorsasaRukkal is kilUnlek. Ezekrol a kUlyakroi mese-lik. hogy
a nyajjel szemben lalalkoz6 utest nem bantjak. de jflj annak.
ameiyik a nyajat ko\"eli; ilyenkor esak a pasztor lilto paranesa
segithel. A spanyol juhnyajak az ejszakal korulkerites
nelki..il. leljesen szabadon 161lik es epseglikon a P6szlorebek
ork6dnck. Spanyolorszagban hftsonl6an. mini a meg meg nem
csonkilott hazankban. a juhnyaj a nyari h6napokban a hegyes
videkek legel6it jarja es okl6berben megkezd6dik a leli szallasra
val6 visszavonulas. A spanyolorszagi paszloreblenyesztcsnel a
megkivilnl egyeb tulajdonsagok mellen eJs6sorban a paszlor-
kul\'a szinere, mar ismerl okokbol kifolyolag, voltak tekinlellel
s igy csak a teljesen hofeher pasztorkutyakal valaszlottak ki
to\'Bbbtenyesztesre. A juhnyaj melletl lilos \'olt tarka \'agy
szines sz6rzelu paszlorebeket lartani. A szines vagy larka
pasztorkulyak tarlasanak elrettenlesere babonl;is h!1
a pasztorok k6zoll, arnel\' szerinl a \'emhes anya/uh a szmes
vagy larka kutyat megcsodalja es ezerl tarkaszinu birkakaf vel.
E babonas hit meg jobban biztosilotta a feherszoru pasztor-
ebek lenye!Szteset.
A jo spanyol pasztorebnei eivelendo voll a hikermesseg
es harapossag. Ennek a nemesveru pasztorkutyanak nyugodl
es lermeszetunek kellelt lennie a juhnY8jjai szemben
.es hatalmas fog-ail csakis az idegen kutyakkal es a farkassa!
szcmben kellett megmulalnia. A j6 spanyo! paszlorkutya rendbe-
szedte a juhnyajat anelklii, hogy abban karl tett volna. Ez az
okos pasztoreb nemcsak a nyaj 6rzesere es megvedesere
szolga!!. hanem a pasztornak a juh tereiesenel is potolhalalian
szolgalatot nyujloll.
Nemelorszagban is, ahoi a juhnyajal a farkasok veszelyez-
tettck, hatalmas lermelu paszlorebeket tarloltak. Az ilyen
P6sztorebeknel !ekinlellel voltak arra, hogy szorzete az ido
viszontagsagaival szemben dacolva dusan fedje a paszlorkutya
testel.
Amidon a neme! juhnylijat farkas k6zelilette meg, akkor

.a pasztorkulvlikal a iarkas ellen ingerellek es hajszoilak ezek-
kel a "Zu auF den Wolr (Rajta a farkasra).
Amini a kulyak a farkasl befogtak. oda-
futoll a Juhasz vaskos fadoronggal es a
verengzo bestiat addig ulotie. mig az
utolsol vonagloll. A ncmel irodalmi ada
10k lanusaga szerinl a farkassal kiizdo
paszlorkulyilnak lermeszete a juhokkal
szemben hasonlonak kellelt lenni, mini
a birkake. A la\'ollartas
mialt a magyarorszagi viszonyokhoz ha-
sonlalosan koloncOl helyeztek a paszlor
kutya nyakara.
",,'mel

(SI"'" .. ,lz-Grlll,"ln I
A nemet p6szlorebek reg-ebbi is
merieloje Florinus irja, hogy a paszlor-
ebek nyaka szuros, szages nyakorvvel
lalandok el. amelyeknck a helyci a
kes6bbi korban es ntlpjainkban 6 nyakra valo kot6tt kolonc
vallotta fel.
A magyar paszlorebekel a kulf61d is 61181anos vonasuk-
ban ismerle, melyel a szamos eddig ismerlelell es a lovabbiak-
ban 0lvashal6 irodalmi adalok igazolnak. rovid es
vel os jellemrajzol ad akkor, amidon kijeienli, hogy a magyar
pds=forebek ga::ddiuknak ieghuscgesebb tdrsuk es a nycij meg-
bfzhat6 6,.::6i. .
Amidon a P8szlorebrol beszellink, al<.:kor nemcsak blzo-
nyos ku!yafajlakrol van sz6, amelyek kulsejlikben _hasonl?k
egymashoz, hanem jelJemuk?e':1 lebe-
sen egymashoz. A klilso alkotasuk egymastol telJesen lehel.
By korulmenyek kozol! valik erthetove,. hogy a ..
vegervenyesen komondornak nevezetl. egesz leslfelulelen
osszegubancolodasra hajlamos szorzelil paszloreb. 8. \'ele kulso-
ben nagymerlekben klilonbozo kuvasszal egyull, mini magyar
P6sztoreb a kozkedvellsegnek orvendell. Ellerjedeslik es meg-
kedveltetesuk alapja azonban nem a kulso aiakjuk. hanem a
nyajak orzesere es ve-desere egyedlil hivatoll meg biz halo k6zos
jeJlemvonasuk voll. . '. .
A paszlorebek jellemrajzara vonalkozoan fI fran cIa eZlranyu
irodalomban talalhaljuk meg a legszebb feljegyzeseket, ame-
Iyekel Floessel nyoman a lovabbiakban k6zi6k. Mar Buffon
a paszlorkulyak jellemrajzanal az ..nagy
emliti. amely helyelt Floes.<;e/ ttZ .. iniell,gencla szol hasznalna.
BufFon kijelenli. hogy a paszlor- es iuhaszeb .. hat6ro::otl
jelfem"-mel megaldoti leny, amelynek a
nek van a legkisebb szerepe, merl a pasztoreb mar szulelese-
nel fogva a hivalasara hiva:oll. Veleszlilelell lulajdonsagainal
fogva 6nitll6an hajlamos a nyitj orzesere, ameiyel a legnagyobb
serenyseggel, eberseggei es megbizhalosaggal hajl vegre. Buffon
"
hataTozotlan kijelenli. mig 6 viiagszE::rte ismerl !6bbi kulyafajlak
erre 6 csorda- vaRY nyajkoruli szolgalalra csakis hosszabb es
behato tanilasban alkalmazhalok. addis a paszlorebekb61 szaT-
mazo uI6dok vcleszuletelt kepessegeik aiapjan' erre egyedul,
minden kti!6nos belanilas nelkiJl ralermeltek.
Barbou irja, hogy cgy francis paszlar megbelegedell es
nag-yon feHett, agyonchezelt juhnyajat 10 eszlendos {ianak
gondjaira bizla. Fiacskiljal eleve figyelmezlelte es lelkere k616Ue.
hogy a juh nyajAI csakis 8 kozvellen k6rnyek,
legel6jen legeltesse. nehos:y a beleg pasztorapa a
nya.j szerteszeiedjen. A pasztorkulya azonban HZ oreg paszlar
veiemenyel nem Qsztolla es a heiyellesit6kenl kijei6il gyermek
szaval meg sem hallgalva. a megszokoll mod on teljesilette a
nyajal 6rz6 es lerel6 szolgalatot. A beleg pasztor a nyaj.ana.k
sorsa 61611 erzetl nyughalallan erzesl6l sarkalva. a be leg agya-
b61 kikelt es csak akkor nyugodoll meg. amikor latta. hogy a
nyaja okos kulyajimak vezetese mellett. a legnagyobb
az otlhonaba visszalerl. fgy lanujelet latta annak. hogy fe\tell
nyaja a paszlor kutyaja reven eppen oly. es
ben reszesul. minlha azl 6 maga \'ezelne vagy lTanyllana.
A paszloreb az aJlatienyesztes nez?pontjabol nagy
fonlossaggal birhatolt a farkasoktol veszelyezletelt regl
ban s ilymodon erlheta az annak idejen kiadolt orosz
vedelmi torveny kedvez6tlen fogadlalesa. mely ellen a fold-
mivelestigyi miniszlcriurn is kiadla ellenvelemenyet. mely
.ha az uraknoh von s:::iuuk es megis a pcis;;dorok kutyolortosat
uodOlidelem erdekeben megs:::.unlelend6nek vetik, ugy a uad-
allatok ellen uis:::onylagoson keuesebb vedelmet s::.olga/lot6
kutyak uga/asa he/yell fegyvert a pcisztor
ome/J.lnek d6rrenese bi::.tosabbon tarlana lauol a ny6} korul
61dIlwd6 uad ellenseget".
Az orosz puszlasagok lakoin kiviil, allaiaban minden
nomadeletel ela es allattenyt.!szlessei foglalkozo neP. paszlor-
kulya nelkiil el sem kepzelhel6. .'
Az eddig targyall orszagokban mindeni..itl
\orkulyakal, ezen a teren CS';lpim kepez
ahol a juhnyaj orzesere kutyakal csak
mert a legt6bb legel61erulel k6riilkeritetL Egeszen mas a he.ly-
zet a renszarvaslenyeszlessel foglalkozo videkeken, ahol a ren-
szarvas vedelmere es lerelesere kulya.kat haszna.lnak. A lapp-
6ldi kulyanak kepet (Iasd : 6. kep) k6z6item, spicjell.egCi
kutya. sok ellensegl61 "edi meg a lappok renszarvas allo-
manyill. h . -
Az aitalanosan ismerl okokbol kifolyolag a ju lenyeszlo
german sem ludla bizlosilani juhallomanyanak szaporodilsat a
kulya nelktil. A jol belanitoll
juhnyajnal nelkul6zhel6ve !elte a masodlk, IlIelo!eg a
szitmahoz kepes szi..iksegelt harmadik juhaszlegenyl. Amidon
Ne.meiorszagban eppen ugy. mint hazimkban e.s egyeb fold-
reszeken nem a juhnyaJ vedelme. hanem a juhnyaj terelese, a
helyes, nem tilalmas iegelore valo vezelese birl fonlossaggal, a
nyajak mello! ehGn! a farkassal es mas verengzQ vaddal szem-
ben. is heiylalJo nagyobb !eslCi paszloreb. A pasztorkulyak
elfoglaitak ezek szerinl a csordal, nyajat tereta kulyilk
1gen kul6nb6za fajtai, amelyeket alia laban juhilszkulyaknak
nevezi..ink.
- .
A juhaszkutyak.
Az 6skorban. az 6korban es oz ('z\ k6ve\o regebbi id6kben
a juhnyajak melletl a vad ragadoz6 allalokkal szemben a
pas.ztorkutyak bizlositottak a nyaj vedelmel. Az ujabb korban.
amidon a ragadoz6 ililatok kiirlasaval nem a vedelem, hanem a
ku!lurilllabb teri..ileteken szGk halilrok koze szoril ott legelohelyeken
a csordak. a kondak es ajuhnyiljak helyes iranyilasa volt a fonlos,
a halalmasabb termelG es faleg a vedelmel bizlosil6 pasztor-
kulya heiyel elfoglaila a kisebb lermetG, U. n. juhilszkulya.
A nemelek erre vonalkoz61ag a kiilonb6za hasznositasu kUlyaikal
ki..ilon nevvel jeloitek, amelyel "A pilsztorkutyak" fejezetenek
bevezeto reszeben eleg kimerit6en ismerlellem. Megcsonkitha-
ta!lan szerelell hazank a regi maga val6sagaban magaban
reJleite a muvell nyugal kullurajilnak pan:mcsa szerinl az elore-
haladas kivanaimait, de heiyzelenel. kornyezelenel es a halarai-
ken! megdontetlennek lalsz6 oserdoi [olytan ku[turalattan lerQ-
[elekel is biriokoll. A Karpalok szoros hegy[anca magaba zarl egy
kl.ilonleges kis vilagol. melyben az osi kuiluTa' mellell nehimy
kilomelernyire B iegelfinomullabb nyugali kultura l::lbz6doll.
Pest ulcain az eUinomult dama barsonyos h6karja selyemszoru
olebel bleigelve dedelgel, a ved meramarosi havasok marcona-
kepu pasz!ora pedig a reabizott nagy kincsnek gondozasal.
legcllelesel tobb meleres [ab61 kesziill havasi kQrljevei a va!lan,
vajjal bezsirozott. kckszinu kenderbol keszult gatyaban es juh-
boros bundaban csakis az cber, farkast blo es medvel lavol-
larto pasztorkutyai reven vallalja. A nagy felelosseggel jaro
hivatils legfonlosabb munkatilrsa iehat a kulya, Ha a juhasz
legeny voll. ugy a konvenci6hoz egy fehernep is hozzil!arlozotl,
hog}' annal inkabb a nyiljhoz ragadjon a juhaszlegenynek nrm-
csak nappala, hanem a havasi leveg6t61 amugy is abrandozasl
ebreszto es egyebkt'nl is csabil6 ejjele. Hazankban ezck szerinl
szl.iksege volt a yadon erd6kkel boriloti legetoin elO csordak
es nyajak paszlorainak az elobbi fejezelben largyalt paszlor-
kUlyakra. Ezeknek legszebb kepviseloil a hegyes es dombos
videk lejain lalalhatJuk meg. A paszlorebek melleU hazankban
a belterjes gazdalkodas parancsa szerinl a juhlenyesztes a !er.
jedelmes legel6k megszunlevel oly terre szorull. amelyen a legel .
letes es a karkimcles nezoponljab61 okvellenul szQksegesse vall
a juhasznak oly segil6lars. mely az emberi elme altaI meg-
szabolt celiranyossag tercn a legegyszerubb.legolcsobb - es ami
a fo - nelkulozheletlen segitscge. Igy fejlodott ki nemcsak
hazankban. hanem a kulfoldon is a magyar neven a vilag
bsszeR nemzelei kozoll leghelyesebben elnevezeU "ierel6 juh6s::-
kufya K. amelynek igen kulonbozo helyi \'allozalait ossze-vissza-
sagban pumi vagy puli newel jelol meg az ul6bbi korok juhasza
szerin! az tijabbkorl! eblenycszlesi irodalom.
Az orszag egyik reszen a j6szagol orzo es veda paszior-
kulya a kuvas:: es komondor alakjaban szerepelt. a masik
kulturallabb H!SZen pedig a kulfold igen kul6nbozo tajairol a
juhok lerelesere szoktololl juhaszkutyak igen kulonboz6 rajlai
lerjedtek cl.
A ncmelek regen szakilollak mar a mLih emlekeivel es
a nyajak terelescre, hajlasara kijelblt ebeket a juhaszkulyak
fogalma alall csoporlosilottak. Ezek ulan helyenvalonak lartorn
annal( az osszeroglal6 elnevezesnek: p6s::lar vagy juh6s::kulyo
szelvalaszlasal. legyen ElZ egyik csoporl neve pds::for- es juhds::-
kutya, a masike pedig egyszeruen lerel6 kutya.
A lerela kul}a - mini mar is mer! - csak a far-
kasok kiirtasa ulan indull h6dit6 uijara. Angliaban mar a
XVI. szazadban irtoitak ki a farkasokal es ezl ismerve,
erlhelove valik, hogy all sokkal ei6bb tenyeszlellek ki a
leret6 juhaszkutyakal, mini masutl a fo ldkereksegen. Mar
az 1570. ovben irja dr. Cajus (Cambridge) baraljanak, hogy
juhaszkulyaik nem nagytermetuek es egyutlal nem oly. erasek
es nehezek, mer! a leslnagysag leljesen mt'gfelelo, hlszen a
verszomjas rarkassal nincsen dolguk. Levelenek vegen halasan
emlekszik meg Edgar hercegr61, akit Kr. u. 950_ evben koro-
naztak os aki lartomanyitban oly ad6! roll ki. amely ?izony,:,s
mennyisegu rarkaskoponya volt
helo. Vegul igy szol a level: .. mas a hely-
zel mint Franciaorszagba!":, Flandnsban, Szmaban, vagy a
lal6rolmal. ahol nevezelesen a juhok a pilszloroknak
meskednek. merl nalunk a paszlor a juhnak engedelmeskedlk .
Az altallenyesztes teren is vezetoszerephez jutoll angolok vollak
!eha! azok, akik a mai juhaszkulyak :.negad!ak
a peiditL Amidon Europaban az egyes kurtoltak .l!
farkas!. tigy ellunl a szoges nyakorvos paszlorkulya a nyaJ
mellol cs helyel elfoglalta a lerelo orzokulya.
A regi korok paszlornepenek. igy egyeb orsz.s-
gokban is. a juhnyaj k?z?en eleg !deJe ':',011
- vagy mini nalunk a havas! kurton - kereszlul. erzel:nel l
del alakjaban kilehelni. A pasztoreletnek romanhkus resze
elmtdl, beleolvadl a mull szeP emiekei koze. Az
Petrus de Crescenliis irja: .,A:: enek es zene
a juhol. E::er/ a juhds:: a ny6j61 _aooal megoroendez-
lesse. mely elerhel6 s::fohez s::6f6 enekkef es hang::atos duddoo,l.
A juholl a zene. a dol hangjai r;telfetl ofgab?an legelnek
nem {ulnaR s::erfes::ef, hanem a Juhasz szoooro hal/golnak .
_ Az t;nekrol. ii zenerol mar regen k6zismf'rt. hogy b.ltCH-
sagol .. ad CI H:ldon rengetegeiben jaro-kel6 embcrnek Igen /lotlis-
kednl 8Z Alpesek. a hegyck lakoja. eg'szer lailam 6
kisdcd gycrmeksereqet. ahogy a erd6-s os\'(>n\"l:in a
feho leniletekre, a ,_,agnsokba \illck edes'tttyjuk
elelml'l, V6l-1Y a havasi leheneszetekboi helpnkent az o,ssze-
.H'tjal. turOt a het vegen a falubC'l cipelll'k. A kis expe,
dlC10 mmden tagjanak fejeeskejen halalmas balvu kipirult
<'tjkukon ,ig .. i6dkdssal" jarlak meg gyors iept('kkel u merf'dek
hegyi ulakol. Az ('rdo ncma ese-ndje a hpzeletet fdcsigazza,
merl rejlt'keben mindig yerengzo ,adat sejte\. Nemesak a kt;p-
zelet mesgyein haIad6 medvek, hanem tenyleg az oscrd6k
surujeben csotun!{016 maek6k laxollarlasat eredmenyezi a han-
gos SZ<1, a rikoltas. EI dal es a zene,
Ezerl vilte e::; yiszi meg mai napon is lalan tlZ Erdos-
Kc"lTpalok legeloire ulal! rUlhen. vagy olah paszlor \"Cilian
S mder ,h08SZll . havasi kurljet, melycn kercsztul hngzo
pasztordal bnrmennYlre andalit6 az emberi fUlnek, semmies('lre
sem kellemes a verengzo \"I:\dnak
A kullum haladasavaL mini mar cmlitcitem. eltunnck n
mull szepM'gt'i, amt.'"lyt.'"k sZt'pek egyedul fI mC'lga \Rlojukb{ln,
de tI \'e-Iok egyuU Il"O borzalmak es emberfolulti kuzkod{'sek
is elmutnt'lk. A vt'rengzo "ada;" borzalmas a kE'lIe-
metlennek fei('desl;re haJlamos embed e1me csak nagy ritkan
elevenili meg kepzeleleben, de a mull elelt>nek szivhcz sz616,
kellemes ('rzelet ki\-aJto romanlikus reszcl alland6an kepzelete-
ben ebren tarija_
, . Elmull a. r?manlikus ,ilag, heber elfoglalra az ugynen'Z<'1!
re-alts gazdasagl l'It'I. A moslani ujabbkori juhasznak nines sok
ideje dudaja\'AI \agy furulyajaval bibelodnie, htlnem, mint az
igt'lzi marsul!. boljare tamaszkod\'a allflnd6an a nyajon van 6
szeme, hogy a megfe-Ielo pillanalban szoval. fullvel. inte-ssd
jell szarnysegedcnek. a terefo kutyanak.
AOlJkor a Juha<lzok nemzetsege latia, hogy a nyaj orzcRt'-
ne!. lerele.s<"n<"t f\ vattozoti \'iszonyok paranesol6 surinl
nem A rt>gi ulon. a magasflbb szellemi IH'peSSt'g'('1
IT,Ieglmono klsebb lermetti juhaszkulyak idomitasahoz foglak.
Erre \-onnlkoz6Iag igen lanulsagos adalokftt Ifllalunl{ a nemel-
ny('lvu irodnlomban. Europa kullivaltabb orszagaiban a lulajdon-
keppeni ten'lo juhaszl(ulyak lenyesztes('re a 17-ik sztizadban
lerick at. Eze-k ulan orlhelove vajik, hogy haz{mkban, ahal a
pasztor kutynak mc-I{ 11 nemreg mullban eleg szerepe volt. tl.
a puli pumi a regebbi irodalomban leljesen hi{myzik,
esupln 8Z 17:>.I-rk ('vben laltilunk a magyar lerelo kutya nyo-
feljegyzese alapjan, mini az 6spuli
lelrasara_ A nemelek mar a regebbi korban 6z1 a
Idrlol\ak bees ben, arnely a reabizoll nyajat, a
legdol kornyekeza le-rm6folde-k karletelelal Ith'oIIBr-
lollak. Floessel irja, hogy Nemelorszag egyes reszein a spic-
kulyal es Szaszorszag felso reszein a pommeraniai kubal hasz-
nallak. amelyek a nyajal vcdik es uraljilk.
Nemetorszagban fI juhlenyeszlcs fejlodesevel, amid6n a
juhnyaj kimeleles bimasm6djara vollak lekinlellel. a lerela
juhaszkutyak mcllozese mellell donlollek. ez azonban nem
,-all be, mer! a juhnyaj meHol sohasem nelkulozhela a lereto kulya_
A ne-melek .. Allalanos allaltenyeszleslana kimondja, hogy
a meslersege a juhnyaj orze-se, gondozasa es a sZ6rny-
sege-deinek. a kulyaknak idomilasa.
A lerel6 juhaszkulyak neve lese a legfonlosabb, merl j61
tudjuk milyen kart okoznak a harapos es a rosszul idomitott
kutyak. Amini a pumi es puli lereW kUlyak largyalasanal
hal!ani fogjuk. a lerela kulyak Ic-pofogait a juhok gyapjal fello
Juhasz rcszcl{>ssel letompilolla, nehogy teretes kozben karl
leg yen a rakoneallankodo birka gyapjujaban, Amig a haszon-
talan, rossz(d idomitotl harap6s kulya a juhaszal karara van,
addig a j61 idornitoll lerela kulya a juhasznak neJkul6zheteilen
se!-{il6Iarsa, kul6nosen oly keskeny szalagban halad6 lege 10-
teruleleken. amelyel a juhok eh-agyal esiklando vetemenyek,
vag)' lerm6faldek \'esznek k6rul. Ilyen helyen felletlenul sziik-
seges egy fohlon izgckeny, mozgekony lerel6kulya, amely
hoI ill, hoI ott tereli vissza a tilos leruletrol a jobb legelare
\"agyakozo, de egyebl{cnl iijenylelen birkakal.
A lerei6 juhaszkulyaknak eppen ugy mini a pasztor-
ebeknek megvdllnak az erre a eelrd; igen hajlamos kutyafajltii.
A juhaszkulyaknak kulonlegcs fajlai a ncmet eblenye-szl6k
nezele szerinl igen konnyen lanilharok be a nyajlereles mthe-
szelcre es 8 belanitas foJ,-lilll szerzetl lulajdonsagok aloroklod,
nek ul6djaikban is.
A nemel szabaly szerint esakis az olyan kUtY8 megfelela,
mini lerel6 juhaszkulya. amel\'ik a juhasz sZ8vara, fullyere,
intesere engedelmes, a rnef.l"felelo jelre hanglalanui lefekszik.
allva marad, 8 nyajat megkeruli es a nyaj oldalan a meg-
kinin! he-Iyen all meg es a kiJelalt birksl fOlenel vagy labanal
fogva. aneJkiil. hogy azl megsertene. a nyajbol kiemeli.
A juhok a lerela juhaszkulyal. a gondos vezeI6jukC't,
iranyil6jukal az egvulldes foiylan megismerik es a juhasz uljan
Idjeloll rendel \fe-giil megszol(jak, A felejiik bjzelcda lerel6 kutya
elol kite-rnek es oly lerDlel fele nem haladnak, amelynek hatMan
it I('relo kulya all, minlha ludnak. hogy az mar tilos Ie rule!.
A juhnyaj cs beterelesenel a lerela kutyanBk
a legienyegesebb szerepc van. A juhasz a kulya nelkul nem
larthatja ossze egyedlil a iejiljobb akaral mellell a juhnyitjal.
1erel6 kulya nelkDI szelszalad a nyaj. A nyitjnak egy lomeg-
ben lartasa, mondhalni drolon val6 rangalasa. szabalyozasa.
a feielle eber, folylonosan a nyaj k6rul faradhalallanul for-
gol6d6 lerdo juhaszkutv8 hianvaban leljesen leheletlen,
51
A lerel6 kulY6 ug618S81 is megerli a vezel6 juh, mer I
ugalilsra az iranyal vailozlalja, iIlel6ieg iepeseil gyorsilja.
A juhnyajlereiesre a legalkalmasabbnak Floessel az
6nemet juhd::;zkulydl tarija. Az o-nemel juhaszKutyat, amely-
bol igaz nemzeli erzesetoi sarkaiva kilenyeszlelle a nemel a
a vilagszerle kozismert nemel juhaszkulyajal (a budapesli
helylelen elnevezes szerinl farkaskulyal).
Az osi kulyafajllifirl aSRodo, hltzafiAS erzesu nernel
eblenyeszt6k elen Maekker hallalla a "Tierborse" cimu foh6-
ira! hasitbjain szaval, arneiy szerin! elvetend6nek veli 8Z idegen
fajtilju kulyak heozonleset es 6. regi o-nemel juhaszkulyilk
fennlarlils8 es lov6bbtenyesztese erdekeben lor pelcel, rnely
8 farkashoz hasonlalo!l, de az elhanyegolas folylen leslben
megkisebbedell es lulei sem minden eselben felall6ak. A nemel
paszlor es juhaszkulvilk 3 v61tozalban kozismerlek:
l. A hosszusz6ru kulyak vagy juhitsz spickulyak, melyekre
a spickutyak allalanos kul5eje leljesen reaillik. A sz6r7eIGk 5zine
foleg feher, kevesbe ordas vegy rokavoros. NaRvseQuk 50-60 cm.
2. A durvaszoru paszlorkutye 1"12 elobbinel maJlasabb
60-75 em. Sz6rl.elUknek sl.ine ordassl.urke (uqynevezelt fdrkas
kUlyek) vagy a veglegok vilagosabb 57in-
ernyalaluak.
3. A rovid5zaru, kek vaQY fekele5l.inu. feheren larka. igen
og6s!ermesl.e1U kUlyak. Nagysaguk 55-75 centimeter,

A kedves 0lvas6imnak val6szeruleg az elarebocsliloltak
ulan es a rnellekelt kepek meglekinlese ulan meg inkabb
fellunik , hogy a rnai korban ela igen letszela5 ki.ilseju, kitenyesl.'
tell juhaszkulyak oseinek rankmeradt kepei nem nagyon hil.el
gaek fl mai juhaszKulyafajltikta. Igy 8Z 1830as evek nernel
juhaszkulyllja alig hasonlit a vilagon szerlesl.eledl es kozkedvelt
neme! Hasonlal"ln igen kezdetleges az igen
csinos skal Malinak, a sk61 juhltszkulyenak legregibb kepe
(lasd e 27. es 25. kepel). Mar a melleke!t kepekb61 is a legszemhe-
li.in6bben kilunik, hogy a regi kUlY6inknak abrill.ol6i, rajzoloi es
fesl6i nem igen ismerhellek al. egye5 kulyafajlakal es valogales
nelki.il azt a kutyal orokilel!ek meg, arnely uljukba ekadl vagy
kozeli.ikben volt. A regi kepeken leva kUlyek rajza rendszerinl
igen kel.delleges es annyira nem termeszeles, hOiY a iegtobb
eselben ezek a regi kUlyakepek moso!} ra gerjesztik e meg
laikus kozonscR"el is. Milyen mas el. 8 kep, ahol mar feny-
kepezolemez 6roKilette meg a nemel bi.isl.kesegel, 8 kilenyesl.
let! nemel juhaszkulyilt, aminl 8 juhasz munkalarsal simogelja.
Al. ember leghCisegf'sebb munkalarsa. 1 nemcsak szereli, hanern
felelle meR is becsi.ili. Darvin szerinl tI Tazfold lakai a nagy
inseg idf'jeben inkabb 8Z oreg 8sszonyokal allek meR es azok
ellek meg, el.zel szemben kutyaiktti ellol 8 cSllf hltla.lt61
megkimeilek.
Szerelheli is es meg is becsi.ili 8 juhilsz e hascges tersal,
amelynek olyen a jellemvones8. hogy melle Floesselleirasa alep
jan reszleles k6l.lesre. A nemel juhilszku1ya, a sl.erzo lermeszc-
lesen nem a budapesli aszfe1tot jar6 luxuskulyeKal crt;, vadonc es
az idegent 61 bizalmallankodva elmenekOl. Egyebkenl jcllemeb61
56
lelljobban elalunik a neml reves1.sag es el6vigya1.atossag.
Minden ves1.elyl idejeben kikelul. A neki mellfelelo ellen-
felevel stemben hatere kesz, he anntil elosebb, s akkor
halletlan gyorsasaggel 1Bmad, mik61.ben eJlenfeiel eles
foga1.alaval irlo1.alosan 6sszevissza marje. Amini ez ellen-
lelenel nagyobb erat sejt, ugy a nyilt hareol s1.ivesebben
kikerOli es inKabb aJallomos modon lamad. A jllhaszkutya
bi1.alma!lan lermi'szelenel [ogve kOkinosE'n az idegenektol 8
mei!efinles! es 8 simogalasl nem tUti. Floessel ismerl oly juhasz-
kulyaKet, amelyekel a gazdai sem fogha!lak meg, termeszetesen
az oKb61, merl a Kulytik fe llek. hogy szabadstigUKal vesztik.
A juhaszkulya tehelsege e juhnyaj ttiplallsagara is el nem
hanyegolhalo befo!) tisl gyakorol. A juhtiszkulyanak nem szabed
e nyejal iegdes kozben fohlonosan mURtalenileni, ezl ok
nelkGI ide-oda lerelni; hasoni6keppen a 16keleles lerela juhtisz-
Kufya nem lereli 6ssze szorosan a juhokal, .. hanem _azokel
egymast6/ leheloleg j6 levolsaghan hagyja, hOllY minden egyes
juh a neki megCelelo Ie rOle lei nyugodlan legelhesse.
A juhas1.kulyilnal fonlos, hogy mily modon fogja meg a
juhoL A jtS juhaszkulya hanglalanul rasadja meg e birke
lAbat, aneJkOl, hogy a bOt! sertene. Nem kivela
juhaszkulya, mely a megasabban fekvo leslreszekbe melyiti
fogat. merl oU sulvos sebek kelelkezhelnek. He pedig gyen-
gebben harep, e bor alall n'!ralefutasok kelelke1.helnek. Amikor
ez elobbi fogasokkal szemben csak felolelesen {ogoll, ugy B
gyepjul lepheli ki.
A juheszkulya fogos, harapos esak akkor legyen, amikor
erre ptHl'loeSOI kep, ezl anelkGI, s6jet kedvlelesebol gyakorolnie
nem szebad; egyszoval kijel61t k61elessegel vegezze eI, de
meskOl6nben 8 juhnyajjai jo bruatseQban eljen.
1gen gyakran eszlelhel6, hogy e juheszkutya es 8 iuhok
k6z611 igen B'yakran ben!';6seges barall viszony fejl6dik ki.
Ugyanis egymasl nyalogaljak. meg az id6sebb kulya is a
koru]olle ugrandoz6 baranvokkal szh'esen eHatszadozik. Ami.
kor a beteg juh a nysjal kovetni nem ludvan, ezl elhagvja.
8 juhaszkufya a beteserl aggodalmaskodik 'os azl el nem
hagyja, a j6 kufya a nyaj mlndegyik d!Habjat j61
ismeri es szereti. A nagyobbteslu hazi sJlalok. [goy a szarV6S-
marhak tereli-sere fogostlbb es nagyobblermetu juhilszkutyak
hasznalalo'l8k.
A serleskonda korul szolgal6101 teljesil6 lereJ6kulyanak
6Z engedeflen es kifogas vegeit kijelolt sertesnek a combjal
nem szabad megragadnia, mer! a disznonak ez a leger!ekesebb
resze. A serleslefogas helye a fulek. Erre a fogasTa vala
lanita<:nal a !anul6kutya fejere kGlonleges szajkosaTel helvez
nek. A szajkosar mitlll a series! a fulein kivu/ seholsem
ragadhatj6 meg. A sziljkosaron csupan ennyi res van, ameJyen
keresztul a kulva 6 series fGJeit A hasznalali
mod szerinl t:I nemelek ketfele juhaszKutyat ismer-
nek. Az egyik allando5n minden Kul6n porAncs nelkul a nyaj
korul fulkosn6k sarra u'l'yelnek, hogy A iuhok a lilos telulelel
ne lepjek at. Ezekel a juhaszkulyakal FurchenliiuFer (baTazda
mellell fut6) kUlyakn6k oevezik. Az okos terel6k 8
barazda iranyiiig engedik 6 juhnyiijal es ez iraoyban fel, Ie
fulkosnak. Az ilyeo lehelseg(j lerelokel kulooosen ezokon a
helyeken lerljak. ahol 6 legel6!erulelek szalagszeruen, siivokban
megnyullak.
A masik terel6 juhao;zkulyat f6leg a marha-
csordana/ hasznilljilk es ez egyhelyben ulve vagy fekve nyugod
Ian a csordas bangjal vagy inlesel varja s lesi. Begyakorlou
idosebb terel6ku1ya oemelykor saja! akaratlagos kezdemenye-
zesevel cselekszik. A csordilb6i kival6 marhal visszalereli s
aminl fe/6data! vi<:o;;zater tijh61 a he/yere.
Ezekel a tereloket a nemel Fluchthet;:;erek-nek nevezi.
A juhaszkulya az cvnek legnagyobb reszel e l'zabed
lermeszel kornyezeleben lol!i d, ily modon oszl6ne, hBltasa
es rendkivuJ fejlell. A juhaszku'yak k6z611 vannak
olYtln kivilla lehelseguek is, emelyek a nyajet reggpl egyes-
f'l1ypdul hfljtjak ki e.s esle pedig a juhakolba visszaterelik.
Floesselnek egy mecklenburgi mondl6 el a kovelkez61:
Amikor 6 Juhasz a hazal f>pite1Ie, 0 maga az epilkezesnel nBp'
hossze! 6 napszamosleend6kben segedkezell. addig kitlino
juhaszkulyaj6 az egesz maron al 6 nyajal 6nillloan lerelle
es orizte. A juhaszkulya eles latasanal fogva 600-800 meier
lilvolsagb61 is eszreveszi a juhasz inlese! s aszerini cseJekszik.
j! C, B" h :<i" ,.,nil.. ' i
A juhilsz e parancsadail minden'hangadas nelkiiJ bot java I jelzi.
A lerelo juhaszkulyak 6 fajlajuk eJiljel kepezik s minI
ilyenek regen kierdemeltek, hogy az iwdalom is bovebben fog-
lalkozzek vel uk.
A nemelek a mar emlHell neme! juhaszKulyakon kivul
a juhnyaj lerelesere n6Ryobb spickulseju kulyakal es sima,
valaminl szillkasszoru pincserekel is hasznalnak.
Franciaorszagban Floessel szerinl a juhlerelesre kivaJ66n
alkalmas Chien du Tel'renellue nevu ku1yat lenyesztik. Barbou
szerint Franciaorszilgb6n Brie, Labrie vagy Briard es 6 rajna-
menU .. les Bouches du Rhone" nevezetesek.
hosszuszoru. dralszoru es rovidszoru juhasz
ku1yak elnek. A hosszu, furlossz6ru belga juhaszkulya nagyon
-
0"
hAsonl6 8 francia Chien de B,ie kulye.ho2. Az ut6bbi es e.
Chien de Beauce FrBnciaorszag juhaszkutyai.
Anglidban 8 juhnyiijRk orzesenei es ierelesenel 8Z a1188'
51-56, egyesek szetinl 58 em. mesas "Bobtail", vagy shagy
altalanosan nevezik: "Old EnRlish teljesit szolgs
lalol. Az "Old English Sheepdog" mellell AnJtlianak vilagol
hod ito juh6szkulyiija 8 sk61 koli, amelynek egy hosszu es egy
rovidszoru 81akja ismeretes.
A juhnyajak lerelesenel kGionb6z5 orszagokban 8 spic
jellegu kUlyllknak van nagy szerepGk, 6melyeknek reszleles
nem lehel celja. konyvemnek.
A juhtenyeszles teren mar 8 regebbi korban vezeloszerep
1
hez jutoll Spenyo]orszag, ahal 8 juhnyejakat 8 he(Zyvidckek
legelc5ire hajiollsK, amely Kornyezelben nagyobb testa paszlor-
kuly6k vollek szi..iksegesek. Az ilyen kUlyanak munkabere
naponle 2 fonl kenyer volt. (Lasd: "A paszlorkut}aK" cimu
fejezelet.) Mennyire hf'lyes a kelfele hasznosl16su kuly6nak
szelv6laszla'la, jelzi Stepha nil:::. nyomim lalall ada I,
mely szerin! a If'ngyel is a juhnyaj mellelt szolRalatot leljesito
50 em, mages "Pies awezlHsK'" (pjesz awlsarski) es p6szlor-
kulyal. .. Pies pBslerski" kOl6nb6zlet meg.
Floessel a ktilf61di iuhaszkulyakal re'lzlelesen ismer-
leli, addig a magyar paszlar- juhaszebekrol allal6nos vona
sokben ir: .. A pasztornak lersa es 6 nyajek
megbfzhat6 orzoje a magyar puszla nyajorzo kutyaja, A megyar
puszla. az ollhonB B magyflr farkasebnek, melyek edot! esetek-

1,1
ben 6 larkasokkal szemben is megorzik 6 nyajel. Ezeknek 6
kulysknek ebersege annal is i:-:k6bb tOMelelesebb, merl a nyajjai
egytill leljesen a szabadban elnek. A paszlorok a kut}sikkal
igen bizalmes vis70n} ben elnek, Ugy, hogy a megyat paszlor
6 kutyajava! ugy beszel, mini al. emberrel. Egyebkenl a mei/Yelt
pitsztor sokszor onmaQ:avel is beszelget, emi elaH megl6rtenik,
hogy al. orze:s szolga!elat61 felvaltolt a1\'0 kulyaK felebredr.ek'.
A kGlf61di szerzok ugy a pirenei felsziget, mini a maRyar
puszla p8szlorebeil a juhaszkutyilk kaze soroljilK, mely nem
allhaija meg a he!yet. mert 8 juhaszkulya eJsosorban iereJo
kulya.
Beckmann (J895) veif'menye szetinl Nemelorszagban e
duma- vtlgy spic-sz,6rzetu juhilszkutyak B hegyvidekeken elnek,
ezzel szemben a lomposgubancos VBgy fUrtOs-sz.6ru ebekel
Braunschweig videken lenyeszlik. Auszlriaban a szerzcS szerinl
-
6 juhaszkulyak kcrdese tisztilzdllen. A becsi nemzelktizi kialli
tasekon ugyen eleg negy szamban szerepehek a juhaszkulyak,
de ezekrel 8Z erdekes kGlseju kutyakrol a k6zonseg nem
ludle bizlassn, hagy azok kitenyeszlell fsjtek e, vagy a tenyeszles
veletlen !ozeszehel61 szarmezlak. Becl?monl1 - veJemenyem
szerinl - fI rnegyar juhilszkulyakkai LS foglallwzott, emennyire
a Wienben lezajloll kiA1Jitasok paszlar vagy juiu\szkulya anyaSa
azl megengedte. Termcszelesen a Beckmann u jan leirl magyar
kulyak nem 8 lulajdonkeppeni juhaszkulyek, hanem a nagyobb
lesIU pBsztorebek. Abb61 a kijelenleseb61. haiY a SOKszor die'H!rl
magyar juhdszkufydk a leglobb esetben a Feher falusi kutydkkal
(Bundas) leveszhk ossze. arra lehel k6velkeztelni. hogy Beck
mannak csak seilelme voil fI magyar komondorr61. mer! ellen-
kezo eselben azokal lerajzollfl es bovebben ismerlelle volna.
Magyarorszeg nyugati reszen ela lulfljdonkeppeni terel6
juhdszkutyrikat Rauch ismerlelle. melyek szerinle alig b,i16n-
b6znek a Morva es CSt"horszitgban honos. leggYflkrabban
fekele szinu, bl1rna ielzesu, el16 fulu, hosszu, Kunkorodolt
ferku, furias vflgy gond6rsz(hu ebeklal.
A paszlor' es juhitszkulyilk kozoll a ku1yek leireseval
foglalkoz6 lr6k eles hfltilrl nem vonlak. Irod8Jmi kulatilsaim
kozben killin!. hogy a paszlor es a szolga
'
6liuB v616
kutyek81, mint kulonb6z6 lult:jdonsagu ebeket ossze-vissz6
oszlalyozlek. fgyaz ujvililgnak juhnyejai mellen larloll kulyeit
is Floessel a juhaszkulyek csoportjeba sorolja. amelyeket
Argentiniaban .. ooecseros" neven ismernek. Az amedhiek, 19y
Boliviaban es Peruban a juhnyajak terelesere kijeloil ku1yilkel
a juhnyejtlkhoz ugy szoklaljak, hogy 8 kutyak61yllijket ez
anyajuh em lain nevehk fel. A pampAkon fI juhaszkulya
kolykekel juhtejen nevelik es fekvohelylikre juhgyepju! helyez-
nek. Floessel csodalalosnttk tarija ezt, hogy flZ amerik8i vad
kulyek e )uhaszkulyakl61 orzol! juhO\ajel nem !6madjllk meg,
mert a vadkulyak a bilkal a kulyakhoz 18rloz6nek !arljek.
A kUiya B ny6j orzesenel eppen ugy, mini a VBSUIBk
hisnyehan a vssarr8 vale haj1asnai nelkOl6zhelellen. Az ut6hbi
mellell sz61 az a korGlmeny, hogy Eli veg6merhalenyesz\(!ssel
foglelkoz6 otszilgok, igy Floessel szelinl LenRyelorszag. Magyar-
orszilg es mas orszagok a kOlfoldi vesilrokra vel6 hajlils-
kozben a marhaallomany lerelesenel 87. meszaros-
kUlyaknak volt slerepi.ik. amelyek hivatesukFlsl fogva hasonl6ok,
mint a mai lerelokulyak. Az ugynevezell httjt6- veli'Y meszaros'
kutyak I@rmele hattlJmasebb volt a mai nep terelo ebeinel az
erthelo. mert a megY8T vegy e Jengyel szilej melha megfeke-
zesehez erthela okokb61 nagYl)bb erovel bir6 helfllmesebb
!ermeh.i kulya volt
Megfe/elo kul) a nelkGI messze lavolba negyobb filial-
csoporlol az allalkereskeda B vasuthianyos nepokon alig hejl-
hatol!. Igy Ffoessel konyveben lal6ljuk ezl 8 foljegyzesl is,
hugy 8 libepaszlor is a libenyejal Eli e kUi}8 segelye-
vel hejlja.
Az elorehocsajloll ismerelek ulan ugyhiszem mindenki
elfogedhat6nak (ogja lar\ani, hogy a juhaszkulya elnevezes
nem megfelel6. merl tI juhaszkulya lehel vedo paszloreb
eppen ugy, mini lerelo kUlya. lovilbba a juhaszkulya nemcsek
juhnyej. hanem szamos hazi all61 melle" 1611i be 8Z orzes
vagy tereles sze-repet.
A juhilszkut),a elnevezes helyett helyesebbnek tertom a
terel6 kutya nevel, mini bizonyos hasznosilii.s folylsn egy
csoporlbe kerulo kulyafejt6knak helyes megjelolese!.
A farkaseb.
A ferkeseb vegy e farkeshoz hasonlelos, vagy a fatkes
ellen vedelmGI szolgal6 halalmas lelmetCi ebfajlak elnevezeseGI
szolijalt. A zool08ia ismerele leren egyebkenl krilikan felGI 6116
m6don mCik6do ir6knak sem ideji.ik. m6djuk nem lehelell
a zoologianak kimondhalellanul nagy ismereleket megkiveno
es magaban rejlo (abb agazatain kh,i.il az ii.llatlan lemeglelen-
nek Jalsz6 epro'csepro Ggyt'ivel behet6bban foglalkozni. lIy
modon erlhet6, hogy 6Z eblen}esztes irodalmal egyedGI epseg-
ben lallo altel6nos Zoologlei tudomany csupan Cobb vonasok-
ban ism erie tie a vilagsZt'rte elo kGlanbozo ebfajtaka!. Igy nem
csodillkozhelunk Pethe oszinle szavaban, ameJyel a kovetkezo
sorok sz09zerinl k6zreednek:
"Vafna meg kutyaFajta eleg. tsak gy6zn6k lefrni. Van
of yon is, a' mely Farkastol es kuty6.t61 szdrmazik .. s ellol es
R6kil
f
61 pedig, meg Az elsoklal val6kra, pelda
a1.: ez egy par ken es nyosleny Ferkaskulya-korls, mellyek
Parisban 1773 bfln lellek. Az epjok kopp6. az annyok farkas
volt. A' kankojoknek Isupa kopp6feje volt: de e' fule es farka
a' Farkasra utoll: a' hangja inkilbb mini kutya
ugales v6lt; eg)eberenl negybelCi es vad. - A nyoslenynek
!sak a' rovid kopasz farka volt e' kopp6161. Ugelass eJcs:
ellsljaben szelidebb. mini 6' lestverje: a kMalal konnyen
allaluglOlle, 's kGlonben is igen u"yes volt."
Aki az eb!enyesztesi irodelmal behel6bben lanuJman) OZZ8.
annek feltCinik. hogy B ptisz!orkuly6k csoportjaban ismetelten
e fark6skutye (Wolfshund) eJnevezesl lalelja meg. A ferkas
kulya eJnevezes RylijtofogaJmal jelenl, nem pedig f'gy bizon)os
ku'yafajle!, mely foleg a !'zlIrmezrk. Hala.nkban elo-
szereletlel Eli farkashoz negyon hesonl6 nemel juhaszkulyil.l
nevezik igen helytelenul farkt:skui}6nak. Floessel mondje, hogy
is a nep k61eben ez 6 hit ven elfeJjedve, bogy a
e Oftgylestu, forkeshoz ha!'onlalos ert'deli'eg a
farkes keresztezadesebol szilrmeznek. Floessel igen kGlonbozo
1,1
alletseregletekben eTkas es kutye
kulyilket IAloII, valemillt evekkel E'Zelolt e berlim kulyekl.alh
lason nernel juhaszkutya es farkas ulan ke! csmo_s
kereszlezett kUlyal lekinlell meg. Egyebkenl a nernel mezo-
gezdasagi kiserleti ellomason (Htllle) eveken
es kulvtlkeresloleze!-eket lenyeszti.!Uek. Az elobbt szerzo egy
elkalornmel nemel juhaszkutya nostenyl him ferkesbasterddel,
helyeltebben e berlini ilJJelkerlben levo vogul f?rkeskut)avel
befedezleHe, emehek ulan negy k61y6k kulye\ neve!.1 fel.
Az ulodok elakjukhan es minden tulajdonsagukben ennytre
apjukra ul611ek, hogy sem mini pasztorkulyakel, sem p:dt
g
mini orz6 kulyekal, nem haszne!h!lttak. Ezek e kereszlezesek
kevesbe a gazdahoz, mini inkabb a hazhelyhez ragaszkodtak,
iellemvonasukbol hianyzolt a pasz.lorkulyanak hU:ieges es
kodo lermeszete e:i inkebb vonilesszeru ugelasukal csak rt lken
hallallli.k. Egyehkent verengzo lermeszelOk volt 8 szembeot1o:
A regi korok eblenyeszlessel csek melleslegen foglalkozo
ir6i igen gyekran. mini e mai napon is nem a f,ajlajelleg
szerinl. hanem a nezoDontjab6! 6Z
igen kOl6nbozo ebfejtakal. Igy illtalenossegban nlsk paszlor-
ebekreSl. amelyek korebe a kisebb IS
lak. a juhaszkutyak aitalenos korehen a ler
7
10
kisebbtestli es spiejellegu kulyak mellett. negyobbleslu kulyak-
r61 lalelunk feljegyzesi. Egy id61ejl, amely BufFon ulan az
1773'iK evben kiadoll nernel nyelvG fordilasa megjelenescvel
esik ossze, ez foglalkozo irok 8 flukasokkal
szemben vedelmel nyujl6 Daslotarkutyekal el6szereleitel farkas-
kUIVllknek nevezlek. Buffon nemel fordilasu konyveben 8
(urlwseb (DN Wolfshund. Cluen Loup) fajlaja a paszlor' vagy
juhilszkulyahoz hasonlo. NevOkel onnan vellek, mivel
es hosszu szorzelOk a ferkashoz hasonlalos. Az orruk hosslou
es elhegyesed6. fulei felaliok es elhE'gyesed6k, a reSzaTanyos
testOk el6refele hej\o f<lrokkal elialoll. A fejel. a veglagokal,
a fulekel rovid. az egyeb leslres1.eket es a (arkol az elobbi
leslreszekkel szemben, hOS8ZU selyemszeSru sz6rzelt6l fedell.
Ebben a fajtllhan. irltl Buffon. kozismert a feher, de van
szOlke es fekeleszinu.
A farkaskutvB elnevezes. azert is lerjedl el. merl a hllzi
kulyaink bizonyos f4ljlait. mini a tobbek k6z6tt Pelzeln (1886)
a fcrrhasalcrhri. hulydk neve sis II csoportositollak. Az eleSbbi
szerz6 szelinl id'elarloznsk delkeleti Eur6pa, a 8alllan es.
M6gyarorszag fark6sKutyili, amelyek valoszerUieg 67.. albani8i
kutyllkl6J szArmazn6k, lovabba 8 likkai. a pernaSSZUSI kutyak:
valaminl tlZ Abruzzok es a Kelel kulyei. A legkozelebbt
rnkonuk Pelzeln szerinl a megyar juhaszkulye, mely a
farkaskulyal6i csupan esak lel6g6 fOle miall leT el. A fulek
lekonyulesill a lenyeszles folyomanyane.k larlJak. Pelzeln
elnevezese igen keves alapol nelkuloz, mert oly fehersztnu
I
I
pa5zlnrku'yakal is ezzel a newel jel61. amelyek a legjobb
akara! mellell sem hasonlatosek 6 fark6shoz. Velemenyem sze-
rin! a farkeseb elnevezes azon az alapon keletkezheletl. hogy
8 nagyobblestU paszlorkut)ok a fdlkassal dfesosegesen vetlek
rei a hareo\. Ebben a szerenesetlen elkereszlelesben az elneve'
zesekel Ryar16 nemelek a ludosok. pI.: Hirschhund. Fuchs'
hund. Hasenhund, HGhnerhund, Wechlelhund sib., vegol
Wolfshund, mely szoszerin! ferkaseb. de az ertelmel is kulelasra
meilalo magyar ir6ink helyesebben is fordilhallak volna,
ha fdrkastfogo nevvei ieloilek volna a nemel osszeleil kifeje-
zest. mini ahosy elol pld. a Wachlelhund fOrjesz6eb. HOhner-
hund rnedOirasz6 eb kifejezes fordilasanal meglelh!:k.
Az 8 leny. hOilY e hazi kutye f1:lrkasokkfll keresz1ezodik es
ul6djaik alarkasokhoz he.sonloe.kke va.lnak, a farkaseb elnevezes
meg jobbon el1erjedt. (Lasd a 4. es 5. kepel.) A farK>:!s utan szar-
mazo keresztezesek nagyobhak. vodabbak es 0 hazi kutyenak
nemes lu!ajdonsagail alig birjak. Ezerl a modern eblenyeszlo
ebfajla.inak erdekehen nem is gondol a farkeskeresz-
lezesre. Auszlraitaben, ahol a juhaszkulyak a dingo nevu
vadkutyaval parosodtek, az u16dok mindig vadtermeszelGek
lellek. Az eblenveszles fejl6desenek h6lranyara mindlfr ekad
nak kUlyatart6k. akik noslenyebOkel farkassal akerjak fedezlelni.
A regi korokhan is hasonlo voll 8Z eset. hiszen Plinius sllilja.
hogy a gallusok nostenykulyllikal kik61ik az erdobe. hogy 8
farkasokkal parosodjl'lOek. Az .. Al!alok viJaga"ban azl is mond-
iak. hogy az indienok B fa rkes ko1ykeil felnevelik,hogy a kulya-
len)eSZlesOket ezekkel javitsak. Szereny velemenyem szerinl a
farkeseb vapy ferkeskutya elnevezes, ehosy mar elobb kifej-
te!lem. gyui!6 (ogalma! jelent, mely megaban foglalja rnind-
azoka1 a kulonboz.o kGlsejrJ es a farkesokkal szemhen vedelmOI
szolgal6 paszlar es 6rz6kutyekal. amelyek nagysaguk, erejOk
es balorsaguk reven hivalol!ak a falkassel harebaszallni. Hiszen
Pethe lermeszetraizilbAn isen helyesen farkaskufya neve Blatt
a farkasl (Der Wolf, Canis lupus) e rli.
Nem zarhat6 ki Azonb80, hazankban oal6di far-
kaseb is ell, amelyrol Varga ilja: hogy nagysagre es Blakra
egeszen hP1sonl6 a farkashoz, azonban leslalkala n)ulankbbb ;
fOlei hosszabbak es szelesebbek, de eppen ug-y. mini a farkese,
egeszen felallok . farka hozontosszorG. A lest szorzele eppen
oly r6vid es siman fekvo, mini a farkase; szinezele e lesl
felseS reszen egyszinu vi lagos. vor6sesbarnaszurke, feke!e
elegyilessel, az also reszen, a eombok belfe!ulelen es az orron
inkilbb feherbe hajl6. Varga szerinl eZf'k a val6di farkasebek
Magyerorszag deli reSZCll, Erde-Iyben, Moldva'
ban, Torokorazag eszeki reszeben es Del Uroszorszagbem
honosak.
Az elobb emlitelt velemennyel szemben Beckmann hata-
rozallan kijelenii, hogy farkashoz hasonlalos kUlyakat Magyar

i

orszagon sohasem latoH e.s he meg-is i\yenek iC:tezm.'nek. mini
farkaskorcsok. hasznalhalallanok.
A H!gi korokban nem zilrhal6 ki. hogy ...:oltak a fe rkashoz
nagyan hasonlalos kulyiik. mini amilyenck Europa es Azsia
eszaki reszein a mai korban is dnek. de ezek hazankban nem
allandosultak es ily ertelemben Brehm konyveben Fibnger
nyarnan ismerteteU farkaskuvasz (Canis fomiliaris domesticus
luparius uerus), he a multban elt is hazank leru]eten, nem
hagyo!t melyebb nyama! magyar paszlorebeinknel. merl a jelen
korban cnnek a fajldnak nyamail sem lalAijuk. Cseremiszky is
az 1824. evben irjs: "Hogy farkas-kulyaink legyenek. ludlamrs
nintsenek",
A farkaskutya elnevezesr:ek nincsen ietjogosultsaga s csupan
zavert okoz ax egyes kutyafajtak elnevezesenel.
Haza.nkban a FOI'kaskulya e1nevezes ujabban a nernet
juhaszkulyak elterjcdese\"eL minden flidPol neikuloz\'e, a nep
szeles rCiegciben It'rt h6ditolt. A fnrlw:skulua elnevczes mennyire
nem alba meg- a he.)t't. a nernel juhaszkulyatenyeszles atya-
meslerenek, Stepilanil::-nuk errevonalkoz6 veiemenyel a kth"el-
kezokben fogialom ossze:
A nemet juhaszkuI\a nallyon 16\01 all a lul8jdonKeppeni
farkastoL ezl Stephani!:: des mcgfiq-yclcse bizonyilja A leg-
jobbflO, mely szerinl fI fmKi:ls b6rcncK kig6z61gesc ku!onleges
vadszagol lerjeszt, milyent hazi kutyain\, borkiparoigasimai
nem erezunk. Stephanil:: crdekes megfigyelesel a kovclkez6kben
irja. Az 1890-ik evhen az ebkiallitasl veszelyeztel6 Phylax uon
Eu/au nevu nemel Juhaszkulya- cs farkaskereszlezesl a kla1li-
lasi Borban levo orosz agarak es farkaslfog6 kulyak elolt isme-
lellen ekezellek. Minden alkalommal a farkassal baralsagban
nem 616, el6bb emlilett kulyakal a leijnagyobb izgaloltsag fogla
el. mig, ha el611uk az el6bbihez kuls6 megjelenesben nagyon
hasonlalos ti szlaszarmazesu nemel juhaszkuly6kal vezellek,
igen nyugodlan visell,edlek, Stepha nil:: a kulyak visclkedesebol
helyesen azl kovelkezleti. hogy Phy[ox uon Eu/au fa rkasszaga
ingerel le fel 6kel. Licpmonn nemel juhaszkulyaja S!ephoni!::
szerinl egy alkalommal a vasuhiIJomason nyugodlan a pad
alat! fekudl es az el611e elhalad6 ulasokal figyelemre sem
mellatta, vegre egy ulassal szemben heves lamado fel1epesl
lanusitolL Ez az ulas, mini kesobb kiderult, a berlini allal-
ke rlben a fa rkasok apol6ja vall.
Ezek a jelensegek is a legjobban jelzik, hogy a farkas-
hoz egyebke nl hasonlalos nemel juhaszkulya mennyirc lavol
all a la rkasl61. A nemel juhaszkulyanak farkasalakusaga az
okszeru lenyeszles folyomanya. A nemel juhaszkulyak ki lenyesz-
lesenel az alaviszlikus lulajdonsilgokal kihasznallak. am ely
alapon min dig a farkashoz hasonlalos nemel juhaszkutyakal
vlliaszlo\l a k ki a lovabblenyeszlesre. Az emtilelt nyomon
kilenyeszlell nemel juhftszkulya elsosorban az osi lorlenelem-
\i;
elolti korbeli vadkutyahoz ('s ii)" modon e-gyultal fI fmkashoz
hasonl6va lelt.
Stephani!::: le/jesen jogosan kijelen!i. hogy a moi korban
a netl1e/ juhds:::kulya L'erenek a farkassol vola keven?se. ha
nem a ludomanyos R;serle!e=es largya! kepe:::i, a nemel juhas::-
ku/ycik ellen elkove/elf bunnek hell min6si!eni.
A kutyaiajtaknak a mode"n ebtenyesztes szabalyai
szerint valo csopOI' losihi sa.
A szakerl6knek a kulyafajlak helyes csoporlositilsa a leg-
nag\'obb gondol okozla nemesak a jelen korban. hancm a mult-
ban is. Az egyes mai napon cilland6sull kutyafajlak fejl6deS'cnek
menelel megfelelo biz los adalok hianyaban annal ke\"esbe
kovelheljuk. mert a mai napon mondhalni szemunk d6l1 lelre-
jolt kulyafajlak kelelkezesel is nagy homaly fedi. A lermeszeles
fejl6desnek galat soha nem velo. s6t a helyi viszonyokhoz
atkalmazkodo eblenyeszlo. ha 16r6dbll is a hazi ebeinek
liszlavcrben v816 lovDbblenyeszlesevel. erejen es halaskoren
kivui a1l6 okok miait a fajlak keveredesel alig akadalyozhatta meg.
Hasonlo a helvzel a mai napon is. ahol a leszarmazas isme-
relenek szabel;'ai szerinl lenyeszl6 eblenyeszt6 mellell nagyobb
szemban olyanok vannak. al\ik a pedigret, a szarmazesi bizonyit-
vany\' esak kepzelelukben ismerik. Sfammbaum-ja van Iwlyom-
nok. - mondja a lailws eblarl6 - merl mindig egy es ugyan-
annal a fimal vegzi szukseglelel. Elenek regi, de jellemzo. hasonl6
az elobbihez annak a laikus ebkcdvelonek egyebkenl liszleletre-
mell6 kijeienlese, amikor a kulyajanflk tiszla szarmazllslll ker-
dezlem. azl relclle: "lgen. van pedigrcje, hiszen fekele a szaj
padlasa." A leglobb kUlyalulajdonos a mai korban. amidon az
ebkullusz mondhalni A fenykorat eli. 8 szarmazasi levelr6l
annyil Iud, hogy van, de nines keznel. vagy voll es igy meg
lehel szerezni. de azl felmutalni sohasem ludja. Amennyire
a H'rvonal keresesenel kiesnek a megbizhalallan lenyeszlesu
mai korbeli, egyebkent a fajlajelleget magukon \is("16 kulya-
fajlilk, eppen ugy a kulv8fajlak Ibrzsfejlodc-senek fonalal mar
alapjilban veve eh"eszleltuk es azok a nyomok. V8gy fI ludo-
manyos kutatasok eredmenyei, amelyek rendelkezesunluc nil a-
nak. legyen az a legmodernebb kraniol6giai vizsgaJal eredmenye,
vagy egyeb kepirasos 6si vag)' 6kori Iele\, igen ingovimyos
lalajon nyugszanak. Nezelem szerinl nem visszafele kell lekin-
lenunk. hanem a ee!iranyos eblenyeszles para ness szerinl elore.
a lokclelesiles fele 16rlel6 lovabbtenyeszles fete kell haladnunk
es hogy elorehalBdasunkat ne akadalyozza meg A nagy kaosz.
zurzav8roSSag, mely az eblenyeszlesl jellemzL a hazi kulyilinkal
a mosl cia fajlek kulseje szerinl kell oszlalyoznunk. Kulyainl,
kulsejet elsosorban 6 szorzet rntnOsege, elrendczodese
es szine jellemzi. Ene vonalkozolag bizanvitekul alljanak a
:
A lompassz6ru kulyafajlak kepvisel6i1 ug)' Azsiaban.
mini Europaban a iegl6bb siksagon meglalaijuk. A mi komon-
dorunkhoz leljesen hasonlalos kulya el Oroszorszagban, Nemet-
orszag keleti reszein, sot egyiK kisebb alakja "Bobtail" nev
alatt Angliaban.
A hosszuszoru, de a fejen e.s a veglagok eluls6 reszen rovid
szonel fedell kutya.k elsorangu kepviseioje a mi kuvaszunk.
melyhez t6kelelesen hasonlo kutyak a kaukazusi. campagnei,
pire.nei, az ujf6idi kulya e.s 16bbek kozott az e fajlajelleghez
legkol.eiebb aile.! bernathegyi kUlyak. Ide sorolandok aspic
szorzeIU: kUlyilk. amelyeknel a fej e.s a veglagok elulso fI!sze
rovid szorrel fedeli, egyebkent lesli..iket nyilt. hosszti sz6rzel fedi
Olisd 2 .. 6 .. 8 .. 9 .. 10 .. 12. es 15. kepetl.
A rovidszoru kulyilk a paszlor vagy juhaszkutyak !enyesz-
lesevel foglaikozokal nem erdekelhetik. mert rovidszoru kutyal
erre a szolgilJatra csak igen eivelett esetben hasznalnak.
Ezek szerint a kulonboz6 jellegu paszlar- vag)' juhasz-
ku!yak fajlainak eiki..ilonitesenel a szorzel vizsgaiata iRen nagy
fontossaggal biro Igaz ugyan. hogy a lenyeszles. a tartasmod
es az eghajlat is befoiyasolhatja a sz6rze! hossza! es mine-
segel. fgy azl alliljak, hogy a Foldkozi lenger k6rnyekenek
eghaj\ala a selymes szOrzel. vagy a gondorodo bunda kepzo-
deset elosegiti. E felfogassal az a gyakorlati lapaszlalat all
szemben, hogy az 6sidokben kelelkezelt cs Egyplomb6l SZat-
maz6 rovidszoru agarak a hidegebb eghajlalon is egyforman
rovidszorzetciek maradtflic A tbrpe lomposszoru kUlyak es spic-
jellegu kuiyak szorzele ieljesen egyforma tigy a del vide ken,
mini a ragyos eszakon lenyeszlett egyedeken. A mallai selyem-
szoru eb, melynek bolcsoje a melegebb egov, a vilag minden
reszen hasonl6 szorzelc\el ragadlalja el ez ebkedvelokeL
Ha a szorzet hossze es minosege megvaHozik, az rendsze-
rint iclegen veru kulyarajlak keresztezese tiljan keletkezik.
Ez a gyakorlati lapasztAltt! nem zarja ki az\, hogy az
evezredes eghaj\ati beolyas megvallozlathalja az f"gyes
010 fajokon es fajlakon a kultakar6 minoseget. Erre az alala-
kuiasi folyamatra az emberiseg torlenelmcnek lobb ezer evel
kitevo icleje alig elegendo es hogyha iatsz6iag szemiink elolt
keielkeznek rovidebb, illet61eg hosszabb szora kulyafajtak, azok
keletkczesenel a ki..i16nbo7o hosszusagu szorzetteJ fedelt osi
kulyafajtak utodjainallapasztalhal61ermeszeles kivillaszt6dasnak
van szerepe. A hideg h, \yeken a rovidszoru. a meiegebb vide.-
keken a hosszabb szoru kulyakoiykek pusztulnak el. Beck-
mannak csak reszben adhalok igazai. mikor azl irja. hogy a
paszlorebek szorzetenek ki..ilonbozosege bizonyos eghajlali
viszony behalasanak folyomanya, mely szerin! ezek a kUlyak
.orszagak siksagain es alfoldein hosszti, lompos-
szoruek. deh orszagok magas fekvesu heiyein, hoi hosszli,
seiy<:.msz6ruek, delkeleti Eur6paban pedig
gondorodesre haJlamos
Beckmann volt az elso, aki felhivla a szakert6 korbk
figyelmel erra. az jellegu juhaszkulyak
csakls a szorzel nagysaga, elrendezodese
es mmosege alapJan lehelseges.
Reszemro! teljesen oszlom Beckmann mely eleslatasra
vall6 velemenyel, de ezl kiierjesztenem az anatomiei vaz szem.
Ch 'n k"n k"n">u .. n luI ..
(A 'en<' Ie.)
mellariasa mellett az 6sszes kUlyafajtaknak, a mainill sokkal
helyesebb mederben ve.grehajlhat6, osztaiyozasantd.
Beckmann, mini largyilagos kritikus, muveszi szemevel
eppen ugy nem szivesen laUa a kiilonbozo juhaszkutyak
es csoportositasanal iapasztalt visszassagokat,
e .k6nyv szereny iroja, ki szinlen megfelelo liton akarja
klvezetm a kedves olvesot az eblenyeszles labirinlusabol.
Eddig minden szerz6nek kenyelme es kedve szerin!
neveztck a kutyakat. Az ebtenyeszlessel foglalkoz6 irodalmi
kutat6k egyik resze a hasznalat szednl. a masik csoport a
leszarmazas, a harmadik a koponyaismerelek parancsa szedn!
es meg szamosabban a hibas vagy divatossa vall nepszeru el-
nevezesek alapjim osz!aiyozlak a roldkerekseg osszes kulyait.
jU
Bar e kerdes targyo-
lasa oz ailaianos eblc
nyeszles lergykarebe lar-
lozik. megis - mer! a
pasztor- es juhaszkutyak
helyes osztaiyozasal is
naRymerlekben erinlik -
a kovelkezo rendszeremel
ajaniom az osszes kulya-
fajlak oszlaiyozasanai:
I. A Iomposs::6nluogy
gubancos es elnemezese-
desre hajlamos s:::6r:::elU
Ezeknei, mini ai-
csoportok: I. a ntigy-, 2_
e kazep-. 3. 0 kislermelU
kulyak kuI6nku!on alcso-
poriokban foglalnak helyel.
Az olcsoporlokbtm az egyes osztalyokat pedig a hasznalali mod
szerinl oszlalyoznam. Velemenyem helyessege mellell donlc bizo-
j, 'w \o."I..,.,u InmpoSlzofU ft 0 I ,P u I" b",,\ GLllmnn S,d",n,,, to .. ;< .n,;"
. ' bun, leny<lt\ojC , N"wY GN."n,. (A fdVO-lde,)
nyilekul szolga! az a gyakorlali lapaszlalat alapjan clfogadoH e!v,
hogy egy lompossz6ru kulymak ravidszoru kUlyaval vel6 keresz-
Iczodeset a modern tenyesztesi szahaly nem tarija celiranyosnak.
Hasonloan a hosszu-
sz6ru kulyimak kereszte-
zese ravidszoruvel egyalta-
laban nem szoigalja az
egyantelu ebtenveszles er-
dekeil. A szit lkas vagy
drolszoru ebek tovabble-
nyesztesenei sem tartja in-
dokoltnak a modernebb eb-
lenyeszt6 a rovidebb szor-
zeta ebbel vai6 keveredest,
ame\y helyes nezetnek leg-
nagyobb partoioit az angol
foxlerriertenyeszloknei la-
laljuk meg, kik ugyan meg
ez idolajl megengedik a
sima- es drolszoru fox-
71
31\. A lobb .. ", ki.
(unldeU pul fOporIjft. 'Sur:6 Felve\ele.)
terrier keresztezesel. E kerdesnek reszleles ismerleiese es
megvitatasa lavol all k6nY\'em anyagat61. csupan a felemlitett
gyakorlali szabalyokkal ohajtom bebizonyitani, hogy a szorzel
3!.1. A>_ "1I.,,kff\ ellorftnsu 6Ipulo,ft. An"nymu. t. An,ko uh.n IZ.,.m"""U 1,,1,....,"
op,qdlcwil V, .. ",,,)I,,.I"IIOUbb pcld"jft ft kolrukkulyft. mel! ft (i(OII. fA 'le ... '; rel.tlde.>
mmosege, hossza es elrendezodese van olyan fontos, mini a
csontos alap. a vaz. a koponya. A szorzel az egesz allatnak
eB'yik igen fontos es cppen ugy, mint a koponyaaiakulas
nem hanyagolhal6 eL H Og"Y meh ik fonlosabb. 6Z meg hosszu
idonek vila largya! fogja alko!ni. VeJemenyem szerinl a jellemzo
szorzel a csonlos alappal oly szoros viszonyban ,{an, hogy a
kello egymasl61 el nem valaszlhal6, eppen ugy. mini a
fajisagti embereknel a gond6r6desre hajlamos haj es a kopo-
nyajuk alakulala k6z611i viszony.
A szorzel fonlossaganak s igy az elorebocsalolt szereny
veJemenyemnek alalamasztil.sara bizonyiteku! idemelleklek kel
L
Ko"" - >r, K .. nrz ZollBr ' ''''fl nl k. Ji k ,nd..,r.
kepel (iasd a 38. es 39. kepet), ahol az elso azl az ospuli
jellegu lomposszoru lerel6 juhil.szkutyacsaladol mutatja be.
amelyb6l beltenyeszlessel az ezl ko\'el6 kepen (iasd 39. kepet)
lalhat6 leljesen spicszorzetu kutyak6iyok j61t a vilagra. Az
6spuli jellegu lompossz6ru kulyacsalil.dbdl ezek szerinl az
el6bbiek sz6rzelel61 leljesen eluto kiiltakaroval borHolI
jellegu eh szarmazoll. Ez ElZ e1vilalhallanul all6 leny es a
komondor- es vagy mas kulyitk kereszlezeseh61 szar-
mazo ulodok amelyek ismerlelesel 8 kcs6bh1 fejezelek 1I1rgyal,
jak (litsd a ..J.O-ik kepel) . bizonyiljAk a legjohban, hogy 8 i{iiI6n-
bozo szorzelli ehek 16keielesen nem keverednek Jelen eselben
az ospuii verehez spiever keveredhetetl es ez okb61 a vilagra-
jolt ul6dok bizonyos resze a sziJI6kl61 ellenkezo szorzetlel biro
A sz6rzel elrendezodeset. hosszal es minosegei a laikusabb
ehlenyeszlo is konnyen elbiralhalja es ez okb61 mar gyakorlali
nezoponth61 is a kulyafajlaknak a sz6rzet szeeinl vegrehajtoil
osztalyozasal larlom egyediil celiranyosnak.
JJ. A szcilluis- V09Y dr6ts::6r::ellel (o.:: eges:: testFeliileten)
Fedett kufycik, amelyek a lompossz6rzel es a hosszusz6rzel
kozott az almenelel alkoljak.
Ezeknel !;zinlen harom alcsoporl: 1. nagy-, 2. kozepnagy-
es 3. kislermel foglalna magaban kiilon-kiil6n a hasznosilas
nf.!z6ponljab61 odaill6 ktilon-ku!t1O oszl61yozoll kUlyafajtakal.
Ill, A hoss::u. de nyilts::6r::cf(i, elncme::esedesre nem haj-
lamos kufydk, amelyeknel a fej. a veglagok eliilso felii lele sima
rovid sz6rrel fedell. (A nemetek spicjellegu szorzelnek is nevezik.)
Ezeknel szinlen harom alcsoporl allana meg a helyei: I. a
nagylermelU, 2. a k6zcplermelu es 3. a kislermelU kulyak,
amelyeknek kerelebe a kutyafajlak a hasznalol szerinl oszta-
lyozhat6k.
A hosszusz6ru ehek jellemzesenek ahrazolasara kesz-
akarva a hazankban kozismerl kuvasz kepe melleli (lasd a
41. kepel) az olasz pasz!oreh kepel k6zl6m, merl lanujelel
6hajloliam adni annak. hogy a mi kuvaszunkhoz leljesen
hasonlalos paszlorkulya Europa mas orszagaihan is eI. Ezi
E\ 68 em, magas kutyil.1 az isonsoi elorenyomul6sunk alkal-
"
71
maval egyik magyar harcosunk lalalla meg egy olasz kapitany
kihli!1, h6si porhuvelye mellett. nyakszijjan .. Ten Scotto" nev \"011
bevesve, amelynek t-rlelmel a veszlelt haborll UIEIn, nalunk jarl
katonai kikuldbltek el6kel6 tisztjei sem ludlilk megmagyarazni.
Koszonel jelenlegj tulajdonosanak. Barabds Zsu::w urholgynek.
akinek ei6zekenyseg-e foiylan kerull a ncvezetes kulya feny-
kepez6gepem eic. A -12. kepen lalhato pasztorebhez teljesen hasan-
\610s 6 mi kuvaszunk es ilyen a pirenei eb is (le.sd a 21. kcpel).
IV. A sima- es rovidszorii kutydk csoporlja kebeleben szin-
len nagy-, k6zepnagy- es kistermetU kulyak aicsoporija Bdja meg
:>,. .,11" ," p. ut<>l"b, gOLd"._ lU- I .. "so _Utili hard "" .. I.,.ell ,l<ow
k"p'l"nI \'olt. ,A
I;tZ ebtenycsztes iranycl\"ci szerin! a legmegfelel6bb oszlalyozast.
amelynek tovabbi kere!e! hasonloan az elobbiekhez a megfelel6
oszla\yokba tartOZQ hasznositasu ebeket sorolnam.
V. A kopas:::kulyak csoportja, amelyeknel a kulonleges
alcsoporlokba vagy oszlalyokba val6 oszlas leljesen szukseg-
Ielen, csupan az elofordulasi vagy szarmazasi helyuk szerinli
csopor!osilasuk volna szukseges.
VI. A (ajfajellegmilklili kulyak, pdricik. Csoportosilasa mar
magaban veve az eblcnyesz\es nez6ponljab61 is leljesen
mell6zhcl6. de mint verbeli ebtenyeszt6 nem lartom kivanatos-
nak. hogy a halalharang rncKkonduljon fejuk rololl,

A fdjlajdlegnelki.ili kUlyilknak tlZ cbtenycszlO
crdeke cs kivilnBlma szerinti t6keletes kiirlasal nevclseges
ki\"ansagnak lariom, mer! a fajlajellegnelkuli ebek
ul6djaibol a termeszetes kivalaszt6das parancsa szerint oly
fajlak keletkeznek. amelyek a bellenyeszles utjilO degenera!ua
vali kutyafajlak heh-ebe kerulnek. mint ujfajlak. amelyeknel
az cbtenyesz'cs elulr6! kezdi azl, amil a masik fajtanal a
lermeszeiellenesseg, vagy a divat h6borljanak diklalo parancsa
szednl abba kellelt hagynia.
I.A lompos vagy gllbancos, elnemezesedesre hajlamos
szorzelii klllyak.
A) A nagytcl'mc!il lomposszih'(i Imtyak.
oj A lomposs:::6nl pcis:::torebek.
l. A komondor.
(Canis lIinLILaris PlistorliJls hung(lflCUS VLllosulI.)
Hazank komondoraihoz hasonl6 jellegu lomposszanJ pasz-
loreb Europa szamos orszagaiban eli cs meg: mai napon is cla-
fordul. Erre vonatkozolag nyomokat lalalunk a klilf61di eblenyesz-
lesi irodalomban is.
Pefrus de t -19.1-ik evben irl es mar egy i:then
jelzetl konyvchen B pitszlorebne! 8. CS t1 feher szimJI
mondja je1iemzonck, a szarzel minosegerol. hosszarol azonhan
ncm emlckszik meg. A konyvebcn k6zolt kepen, hal a Juh-
nyajal meglamad6 farkasokat egy nyak6r\os kulya uldozi, H
mi km'aszunkhoz hasonlalos. Coler 1. toUabol 8 16-ik szazad
vegen megjelenl "Oeconomia ruralis et domes/iea" cimG konyve
szerinl: .. l::.land s::.ige!er61 eh:! Nort'egidb61 igen haragos nagy
kufydkal ho:::tak. amelyeknek feste! es (arkdl lom-
pas s:::6r::.et (edle.e:::ek igen gyors (ul6k, amelyekhe::: hasonlO (ajtat
(J VogtlanJ juhcis:::ai is for/anak. fgyjuhasz igen gyakran 14- 15
kulycit is fart, amelyek egy looat egys:::.erre meges:::nek", Coler
irja H lovilbbiakban, hogy ezekel a norvegiai paszlorkut yakal
a kereskedok Angliaba is imporlallak. ahol igen j6 szolgalalol
teljcsilettck a szabadban felhalmozo lt anik arzesene!.
Az elorebocsalolt fejlegelesemben mar isme.teltcn emlilettem,
hogy 8. reszleles leirasokbol a mi komondorunkhoz es kuva-
szunkhoz hasonl6 kutyaf8.ji8kal job ban lehel felismcrni, mini
8.Z egykori kezdelleges rajzokb61. Nezelem megerosileseul
Burron .. Termeszetrajza" nak, Marlini nemel fordilasaban, az
1773. evben megjelenl, szines kepekkel illuszlrall k6nyvenek
a pasztor- e.s juhaszkutyakal k6zelebbr61 erinl6 reszel a meg-
felel6 sorrend szednt a k6velkezakben k6zlom:
iti
A pamsz:lkufya (Der Bauerhund, Der Haushund, Hof-
hund, Canis fami/iaris domeslicus Linne, auriculis ereclis.
cauda sub/us lana/a. vi/loficus) a iegdurvabb, Buffon leirasa
szerinl, merl eielel mindvegig a szabadban lolti es'igy csupim
paraszli modon nevelodik, rUle lekonyulo, a labai erosek es
hosszuk, reszaranvosan eros Icrzsebol a farok fclfele kunkorodo,
a lorokliljon, a nyakon. e hasaljan, a comhok hiltuls6 felUlelen,
a farkon a szorzel hosszabb, a lest tohbi rcszet puha es rovid
szor fedi. Ime l a leiHiis kuvasz jellegel ir, ameiyel a mellekeil
kepen Iillhalo ahrazolas alig erosil meg (lasd a 43. kepeU.
Szinuk feher. szurke, fake, barna, fekele es larke.
BuHon szerinle fekele parasztkulyilk elsobbranguak, Hanak
IS iiyent emlil, mini a masszinuek. A paraszlkulya igen eher,
a haz iegjobb orzoje es az urasag vedelmez6je.
A juh6s::.kufyok, Buffon szerinl (Der SchOferhund, del'
Hirfenhund, Phylax, fl'. chien de Berger), kisebbek a paraszt
kUlyaknal, az agaraknal es a nagy dandogna!. Arcorruk vas-
kosabb az agar6kna I. de keskenyebb, mini a dogoke es igen
hasonlal08 a parasztkulyakehoz. FulUk felallo, farkuk halraele
h6jloll, V6gy 16gos. Egesz leslUkel lompos, fUrios szorzel fedi.
kiveve az arcorroi. a combok kulso felulele:1. ft helso veglag
halsoreszel es 6 labvegeket. hoi rovid a szOrzel. Altalanossagban
feketeszinuek. Burron !rja, hogy a nevuk a tegjobban jelzi
"
hasznalhalosagukal: a nyajal, csordal elsoranguan uraljak,
vedelmezik es a rendel fennlarljilk. A leirl juhaszkulya a mi
pulink, helyesebben puminkra illik, egy szoval lerel6 kutya.
A lovabbiakban minden almenel nelkUI Buffon (BareW
nyoman) igy folylatja: Az angolok igen onlelten azl il.llitjil.k
dogj8ikr61. hogy azok inkabb feldarabollaljak magukal, sem
hogy fogask6zben kiengedjek aldozalukal. A span yo! juhasz
kulyak, mondja a nemel ordito, nem egyedUI lesznek lui az
el6bb emlilelleken.
A farkas/fogo kutya (Wolfshund, fl'. Chien Loup). BuffoTt
Wolfshundjal a farkaskulyakal targya16 fejezel ulan nem szol-
gai modon, han em heiyesebben : farkas/-fogo kutya nevvel fordi
10m Ie, ha8onl6keppen, mint a tokelelesebb nyelverzt.'kkel biro
sZAkerl6 fordit6 a Wachlelhund clnevezest furjes:zo eb nevevei
fordilolta. Egyebkenl a nemel nyelv kUlonbsegel isjelez alulajdon-
keppeni farkeskulya (Canis lupus) Wofl-Hund es a farkasokkal
szemben vedelmul szolgalo Wolfshund k6zoll, a kUlombseg
az .,s" betuben szembeollo. A farkasl fog6 kulya, Buffon szerinl.
jobban hasonlit a paszlor- vagy juhaszkulyakhoz, mini a
lobbiekhez. ElnevezesUk on nan szarmazik, hogy fuluk es szorze-
luk a farkasehoz hasonlalos. (Ebben rejlik Buffonnak es az <3
iranyat kovet6 (obbi eblenyeszlesi [ronak sarkalalos tevedese,
amellyei a paszlor- os juhilszkutyak korol lapaszlalhalo zur-
zavarossago\ meg jobban osszegabalyilotlak.) A fejUk hosszu
es arcorruk elhegyesed6 mere\', elhegyesedo fulekkel, tes\uk
reszaranyos, felfele kunkorod6 farokke!' A fejen, a labakon es
a hileken rovid a szor, a lesluk egyeb resze, itl'v 6ie!-C a forole
selyemszenJ hosszu szorzellel fedelL Az itt largya"H. kulyak
Ieljesen (eherek, de vannak szurkek, fakok es fekelek is.
Bufton leirasab61 killinik, hogy az 1770-es cvek idejeben
kel nagyobbleslli kulyaajla elt. amelyek a mi kuvaszunkhoz
es a komondorunkhoz nagy ban hasonlalo
sak
voltak. A juhas
z
-
kulya nev alal\ leirl lomposabb szarzelti kulya eppen URY
spicjellegu, mint az 6spulinkhoz hasonlalos kulyafajla lehetetl,
aminl azl a napjainkon cl6 terelo kutyakon is lapaszlaljuk.
Burroll k6ny\,{'nrk mC"gjelenes(' ulan IS i'v mulvu mar
magyarnyc1vu \eiras, Pethe Ferenc tollab61. mt1radl viSS7.fI f\Z
ul6koTTa.
Pethe Ferenc 1815 .. evben kiadotl termeszelhisloriaja irja:
"c) 1<ommondor O. It (c. F. PastoTalis; del" ungarische
Schiiferhund; Ie chien de berger; ang\. the cur. 122. K')' Pilis
spissis duriusculis Iongioribus nunquam non candidissimis.
Extra Hungariam uix notuS.
Ez a' halalmas es igen szep kulya-fajla. mely Magyar-
orszegon kivu\. Isak nerne\y Ulasok dolt esmereles. semmi
T. Historiaban nern fordul ela, a' maga' va16di fajlaja' konlCise-
ben. Mert ha esmernek; ezt lennek e' Paszlorkutyak' laistroma-
b!11l Vezernek. mely \iszles nevCl millunk erd ...
a Commendeur franlziaszo \0 I KI b J IS vIse!..
h .... k .. u om en uha k I' k
IJJa , azert, merl nalJunk lobb . . h ..... 54 U ya-na is
sege. _ Rendes . 7
Ylre
a koteles-
sabb; bojhos tsupa fejer szala-
lomotisegu. de akr n I .. .. Idbbnyire
tOJtaknal. melluehet a' a fur.tok ,Ib'b' kwoIt az apr6bb
kiilonosen bojhos, '5 e' miali In a . s::eretnek. Nyaka
kobakfeje; szugye vaskos valla iz ekllett.zlk. Tompa-Isulsos
b!Jlzk6s lalpei. vadralerme'U nagy tapsiros
a nagyfeleknek 8' nyoma, a' Ferk
P
_ ormo e: ugy. hogy.
far.ka hosszu es lompos. lelslin _ "as. -:negeggyez:
leflly.ega lompa filleit rend- go, eo:y kls kunkorodassal. Felere
Ie szoklak vagdalni.
lobol. valflminl az anglus
kulyanak Oasd a 17. kepel).
melyhez komor lermeszele-
elegge kozelfl. Van k6z-
10k, de ritka. a' mely s'
farkasnak magu is kiilll es
megfelel.
, kot;Jondor ugyan.
ugy mUlt mas fartomcinybeli
Paszforkufydk.mellyekef mi
Kovaszoknak hivunk,anm'll
az egynel lobb meslerseget
Iud, hosy lantz nelklil
IS. legrabizhat6bb oral16.
a .. korill. Isak az a'
hlJja. hogy fak6ponyeg ninls
mikor negyen-
oten. rendesen feloszlva. a' n ... I ... I .
ben egyre, koriilfekszik. e eJJ.e hldegben-meleg-
. s a nem JU szmu, nem fejer valami,
",
VBgy[S farkas k6rnyel<::ezne fI' nyaja\. egy-akt:lrattallarma! Glnek.
s' he lehet a' Isahh is szerenlsesen kereszlul esn'ek. vagy leg-
alahb a' iobb-fut6 ingyenel6 ellensegel tilnak igazittjilk: de,
hova is kelt ennel egy marhes gazdanak jobb mesierseg, egy
6rz6 kUlyahan?
- Rendszerenl orval k6tnek. kiva!!' a' balrabbaknak a'
nyakaba, hogy a' vete veszeked6 farkas meg ne fojlhassa;
mely altaI. a' farkasok' harminlzadjan altai esell komondar,
meg balrabbti szokoU lenni.
Ennek, nem pedig annak a' Paszlorkutyanak. a' mellyel
a' T. H. !rok rendszerenl illyen nev alatt adnak e16, a'rokana
lehelett a' nagy S.::. Bemdrdi klastrombeli rejer kutyafajia.
Helvelziahan a' Sabaudiai hatarszelen, az or6kkevai6 hoval
beteritell. ugyanazon nevu hegy' lelejen; mely fajlimak. a' mini
81. mondja. magvaszakadt v6lna. Nekem ketlszer volt ezekhez
szerentsem; egyszer segedelmemre is voltak. Aostan felo!.
a' Klasl romhoz 2 orannyira. Ami komondorunl,al megeggyezetl
a' szinben; nagysagban. 's Isonlos labaiban : de a' feje lapos-
forma. szelesebb volt, minI a' mi komondoruni{e, mely tompa-
Isulsos, Sok jeles kulyai, de emberre is felillo lokellelcssegel
mondhalnek ezekrol a' kUlyakr61. ha a' hely engedne. Eleg
legyen itt azl az egyel emliteni. hogy ezek a hasznus kulyak,
egyediil az otlval6 havas hegyeken ulaz6 ellankadl szerentsetle-
nek' segedelmere eltek."
Pethe ugy leirasaban, mini a mellekell eredeti kep uhin
keszult rajzon Oasd 46. kepel). kelsegel kizar6 m6don a moslani
komondorunkhoz Ibkeletesen hasonlatos, nagy!estu paszlor-
ebeket ir Ie komondor neve alatt, amelyel Commendeur francia
sz6b6l szarmaztal. E lomposszoru kulyafajta ketfeIe nagysagu
Pelhe szerinl. a furlos apr6bbfajtakat a juhaszok jobban sze-
retik. Mig a nagyobb szelindelmagysagu teslUnek "tobbnyire
a juhnyaj orzese a kotelessege", addig a juhaszokt61 kedvelt
kisebbleslU fOrlosszoru kulya a 18. szazad elejen mar a juh-
nyaj lerelesenid. mini terela pulikutya leljesilell szolgalatol.
Pe/he igen erdekes leirasab61 meg az is kilUnik, hogy a
mas larlolT!anf.)beii pas:::/orkulycikal annak idejen "I<ovas:::ol/-
nak hivlcik. A maslarlomanybeli kutyak koze. szereny vele-
menyem szerinl. a 18-ik szazad elejen a kulonall6 Erdely pasz-
lorkutyai is, igy a kuvaszok is lartozlak. A kuvasz pasztoreb
legt6keletesebb alakjai ugyanis a hazanknak szerencsetlen meg-
csonkilasa elotti idoben is fOieg Maramaros es Erdoly csordai
os juhnyajai mellett eltek.
Mig Pe/he leirasal nem ismertuk. addig a nagylestci magyar
paszlorebek elnevezese es eredele folott nagy vila folyl. alta-
lanossagban megis az a nezel lerjedt eI. hogy ketfele magyar
paszloreb orzi 6 gulyal es a portal. Ez a komondor es a boas::.
masok szerint bundas. A komondort Csikmegyeben kopcc-nek
hivjak. A komondor bejovetele egyesek szerinl 6 hun nepvandor
81
las idejere vezelhel6 vissza. irotl rnu a regi komondorr61 Pe/he
leirasan kivul nincsen sok. Doming a Termeszetludomanyi Koz-
lonyben megjelent ism erie lese alapjan egyik regi irodalmi ad at-
nak birlokaba jutotlunk. amely a magyar juhaszkutyakr61 sz61.
Regebben a leglobben azt a nezelei val1otlak. hogy a magyar
paszlorebekel legc16sz6r Hanak Janos 1846-ban megjelent
Termeszelrajzaban irta Ie Canis familiaris pannonicus neven.
Dorningnak kezebc julolt azonban 1841-ik evben
megjelen! nemet nyelvu k6nyvenek cgy toredeke. amelyben
a szerzo kelfele magyar paszlorebr6l emlekezik meg.
Az egyikei bor:::as magyar juhcis:::kutycinak(Canis familiaris
pannonicus oarielas hirsulus) es nemet nyelvcn az eredeti szoveg-
ben "Del" ungarische struppige SchdFFel"hund" -nak nevezi. A tore-
dekben tala It. nem tokeleles rajzon lathal6 cbnek fejalaku!ata,
a fu lek kicsiny valla. a szorzel nagysaga. valaminl a faTok
nagysaga es ladasa miat! a kuvaszhoz hasonlilhal6. A leirasa
sz6szerinl imigy sz61: "A borzas magyar juhaszkulyilnak egesz
testel /6bbe-kevesbe rovid. eros. eges:::en Feher sz6r fedi.
rnely a fejen es az arcorran simul a legszorosabban. A szaj-
szelek kozul a felsa allkapcson es az als6 allkapocs alatt
hosszabb a sz6r. a lorkon. a mellen. a nyakon. a kereszlcsont
lajekan, a combokon. a hason a labszarak hatso feliilelen es
a farok toven meg valamivel hosszabb s kiilonbozo iranyokban
elare. halra es oldal! hullamosan elhajl6. Alesi egyeb reszein
majdnem oly rovid, mini fl fejen es siman zark6zo. A fej
, . ., ". - . .. , .'
egeszeben veve haromszogalaku. A hom 10k nagyon szeles.
magtls. a kozepen meglehetosen mely barazdal .. vi.sel..A sze.mei
szelallok. nagyok. vadhizuek. az areorra rovld es szeles.
Az ojkak keskenyek. nem 16gnak Ie. A szajnyilas kozepes
nagysagu. A homlokcsonlok szemlajeki r.esze b?!lozoti.
reszhen lefi..iggo sz6rokkei fedel!. A fulek rovldek. fe-hg fel
all6k. felig pedig - de csak a ki.ibo hall6jliralig lerjed6e'"! -:-
lefilyeg6k. Ha ezl a lefi.igg6 reszl levagjak - ami .ICllyeSLpes
ellen val6 vcdelmul rendszerinl meglorit!nik - . a feJ a med\"e
ejehez valik hasonI6va." (Lasd a IS. Nemde a
majdnem leijesen raillik ismerlelesemben lorgyalt kuvaszra,
8 mellekelt kep a mi kuvaszunknak hliseges masal nem mulalJ8.
,. r.- Ii. p
" ., B." ' T,
A masika! a gubancas magyar juhds::kutydna/l (Canis
Familiar-is pannonicus oarielas oillost/s) es az. neme.1
szovegben .. Der ungarische zotlige Schaffer/HInd -nak
bar a loredekben ialhal6 kep lokeleles huscggel 8 melle kelt
leiresl hiven nem fedi. megis a sz6rzel leirasab6l arra lebel
kovel kezlelni. hagy ez 8 juhaszeb a komon.?or.
mer! "az eb sz6re a pofatajek kive!elevel. - iTJa a s.ze.rzo -
ahol rovid es siman adafekvo, a:::: egesz leslen hoss::u Imcsek-
ben /e/6g6. eges;:::en feher. T elen es laoass::::a{ az egyes lincse.k
rends::erinl sdrgos koloncokkd meg
sokdig FUggoe maradnak a frissen mnradl szor:elen _.
A hosszu szorok novesi iranya kOlonbozo. hullamos; a
16gnak 8 leghosszabbra Jefele." .. .
"A fej allaJaban keskeny, az arcuk hosszabb, gyongebb,
mini az el6bbie. A magas, keskeny homlokon mely barazda
van. A szajnyilas kozepes. a szajszelek nem 16gnak Ie. A fill
es a szem olyan, minI az elobbinel. Ez a vaJlozat egyallalan
kisebb es karcsubb, mini a borzas magyar juhaszkutya:'
A kel vdlto::at keres::lezeseinel a s;:orozel, a fej afakja stb.
a legtarkcibb vdito;:atossdgol tafdljuk. A feher-
szonleken kh'ul feketeszilrke pddanyok is vannak, melyek mas
haz6tzo ku!yakkal val6 kereszlezodesbol erednek. Mint haz.
orzo es nyajorz6, ugy a borzas. mini a gubancos juhaszkulya,
nagys7.amban el van lerjedve- Magyarorszagon. A gazdajukkal
szemben )"agyon odaadok. hivek es eberek, minden idegenl
azonban. kozeledjek ejjel vagy nappal. duhosen meglamadnak.
A vedekezes meg jobban megvadilja okel. eS8k hizeJkedessel
so . \ "' ...... ". Ir ,n (d""Ir ..... j'd"nM,,",, Sci d). (II,,",
ulan A r,,!. . . T. I I . I "' . .... nuo.)
lehel haragjukal csillapilani. t\tas ismerellen kUlyakal gyakran
agyonharapnak vagy megfojlanak es a farkassal szemben is
hely! allanak. Mint e ragadoz6kal lavol!arl6 ebek a siksagokon.
ahol a nyajak az ev legnagyobb reszeben fede l nelkOI kunn
elnek. nemcsak hasznosak. hanem szOksegesek is".
Domingnalt az e10bbiekbcn szoszerinl k6zoit adalainak
sokal koszonhelilnk. melybol vilagasan kitunik. hogy Treilschke
es esetleg valamelyik ismerellen munkalarsa. h81arozottan
kOl6na1l6 magyar pasztorkulyafajtal ismerl es irl Ie. amelyek
kozotl lelrejotl kereszlezeselm5i is emlilesl lesz
Treilschke, Hanak eioll annal is inkabb megerdemli az
els6seg baberja!, mer! a7. ul6bbi szerz6, mini a lovabbiakban
lalni fogjuk, halarozollan csak egyfaj!8 fehersz6ru paszlor.
kulyil! ir Ie es azl "Magyarhoni komondor"nak nevezi. Lassuk
most az eredeli 1('lrasl. MieI611 Iiandk eredeli leirasara Icrnck,
rei kell vilagositanom a kedves olvasol. hogy Pesten az 1846ik
evben kiadoll "Termeszelrajz" mesodik koleleb'en a magyar-
hani komondort abrazolo kep es ennek leirasa a harmadik
k61elben jelenl meR.
Hanak Janos 1846-ik evben megjeJeni Termeszetrajzanak
harmadik [uzeleben irja: "A magyar hani komondor (Canis
familiaris .oannonicu8. Der ungarische Scharrerhund). Feje ren-
desen keskeny. aTcarra hosszukas. magas homloka meiyen
hornyolt, szajnyilasa k6zepszenJ, fulei r6videk. felig konyullak :
nagy juzes szemei. vad lekinteie. kiluno ereje es balorsago
felelmesse teszik. Hassze k6z6nsegesen 3-41ebnyi (nagyon saj-
nalalos, hogy a magassagar61 nem emlekezetl meg! - a szerzo),
farka 15 huvelyknyi. Teste hosszu. bo.::onfos Feher szorrel me::.elt.
mely lei uloljan es /ovasszal egyes koloneokban esung a:::.
ujdonnoft s::.Or k6ziil. areat es szaroi elores::.et QPf6bb, Forkat
rendesen /eghoss:mbb sz6r bodfjo. Vogyon gondor Fajtojo is.
me/y rovidebb Feher bodor szoru bundal vise', s61 keverek
allal mas valtozalai is lathal6k (\asd 50. kepel)".
"A komondor honunkban allalanosan lenyesz. mini hazieb
a heznak hu are. mini juhaszkulya a nyajnak bator ved6je
mindenull ismereles. Gazdejahoz alland6 huseggel ragaszkodik.
az idegent nem turheli, azonnal meglamadja s duhel csak
hizelges alial lehel nemiteg lecsillapilani. A j6szagol nemcsak
8 lolvajok. hanem a farkasok meglamadasa ellen is hatalma-
san vedi, amierl a puszlakon. hoI a nyajak majd egesz even
altai szabad eg alall larl6zkodnak. szinle oly szukseges. mini
hasznos aliai. A mi komondorunk egy a legkilunobb fajtak
kozul. kimerlszabasu mel16sagos viselele. meg a hizelgesben
is komoly lelleme lobb idegen ult'lz61 bamulilsra gerjeszlell,
sol a kuludvarok figyelmel is magera vonla, mer! a mint
Grossinger Irja, 1792ben mind a bajor. mind a napolyi udvar
megrendel6. az elobbihez a magyar katonasag. az u!6bbihoz
Zichy Islvan graf kuldolle el".
Hanak lelrasahoz mellekell kepel. sajnos. nem a szerz6
keszitietie. merl a kiadonak voll k61eiessege a .. Termeszelrajz
kepeinek el6alHllalasa. A Treilschke konyveben kozal! kel kep,
nagyon hasonlatos egymashoz. igy nezelem szerinl a kiad6
e1egcnd6nek velie Treifschke nyoman, bar az eredelinel fino-
mabb toll rajzszeru kialHtasban, csupan az egyik kepet kozreadni.
EI6ltem esupan az erlheletlen. hogy a regi kepeken a mi 6ssze-
gubancoll. lomposszoru kulyainkhoz hasonlalos abrazolasu es a
jellegukbcn a kuvaszl61 nagyon cltero. jellemzo es igen konnyen
abrazolhal6 komondorokat nem laJaltam (lasd az 51ik kepet).
Az eblenyesztessel foglalko::.6 ir6k. szereny ne:::efern s::.e
rint, ofiq falhoUok ify jefiern::6 kornondorokol. vagy talan a
komondor s:::6r::efenek osszegubollcof6dcisa csak lufs6bb. ami
korunkban valt divotossQ '! A termeszelhisl6ria ir6k, nezelem
szerinl. a reszlelekbe nem melyedhellek be s fgy esak az iro-
85
dalf!1i al.apjan irlak Ie a kulyafajlakal es az egyes fajtek
abrazolasa! pedlg nyugodlan a kiad6ra biztak. Hanak-nak a kiado
es a "Termeszelrajza".nak kompendiumszeru ler-
nt;m engedhelle meg, hogy a feherszoru juhasz-es
megemlekezzek. Hanak azonban Pe/he-
h_ez, es Tl'ellschke-hez hason/dan, a nagyobbtestU pasztorebck kel
ism erie. kHunik abbdl. amidon kijelenli: "llogyOn
gondorfa1
l
a]O is. mely I'ovidebb fehel'bodorsz6n1 bundal visel",
Az ul6bbi jellemzessel igen osszezavarla a magyarhoni
komondor fogalm81. merl mondhalni egy ka/ap ala vonla a
a kuvasszal. Hanak elsorangu lermeszeitud6s lehe-
51 I\a"l<.onc" ,ub .. nc'1>l CKHldl .. lo . hOllY .. .. k ,lye" lomP<>f. k6c.,. kull"! "em
""kadtek ,rl'
a magyar !>8szlorebunkel kozelebbi vizsgalaire,nagy lar&y-
fogva. abg mellathalla. Tekinleitel ana, hogy az al la lanos
leIT8saben a magyerhani komandor "areal es szoroi el6reszet
aprabb sz6r boriijo", a k6nyvem 32. oldalan lalhal6 labliizalban
Hanak leirasal a kuvaszra vonatkoz6 csoporlba ilIcszlellcm be
ezl azonban eppen olyen joggal a komondor roval ala is
heltem volna. E korlilmenyb61 is szembe6l16, hogy a magyar
eblenyeszles teren eszlelhel6 6sszevisszasagol a klilf61di
ren?ezni dhajloltak. de ez! a magyar nemlar6domseg
meg Jobban osszegabalylloita. Abban az eselben. ha Hanak.
Treitschke nyomdokain haladva t6bb figyelcmre mellaita valna
a magyar paszlorebeinket, mar sokkal el6bb. mini elsa ismer-
le!esem megje/ent, feny deru!t volna a paszlorebeink kel
86
kulonb6zo fajt8jara S 8Z elnevezesuk is mar 8Z 1840-es evek
ulan eldontesre kerlilt volna.
A magyar paszlorebtenyesztes teren 8 legvetkesebb mulasz-
last azonban 8Z 1900. hi budapesli ebkiallita.s rendezoi okoz-
18k, amidon a szembeol16en kUlonall6 p8sztorebcinkcl 810m-
posszoru komondar es a komondar eJncl,.ezcsscl
jel6ltek. A kiallilas rendez6inel meg laikusabb magyar pasz-
torebtenyeszt6k kepzeleleben 8 komondar sz6 ragzalt meg 5
minden feherszinli es nagyteslQ ebet komondornak tekinlve.
Bzokel minden szakerlelem nelkUl ossze-vissza tenyeszteitek,
helyesebben kereszlezlek. Igy szarmaztak a gyerszalkes szorrel
bOTHolt feju nagyban kuv8szjellegu pBszlorebek.
A komonclor-kuvaszkeresztez6des (lasd az 52. es 53. kepct)
egyebkenl lelszelas kulseju peldanyai kulonosen a fej es fulek
alkolasaban es az egesz fejel borito dusabb es szillkasabb
szarzeti.ik jelzi. az egyt'-bkcnt nagyjilban kuvaszjeUega kutyak
nal a komondorver hozzilkcverodcsel. A leirl egyedekhez.
hasonloakal nagyszamban laUam hazankban a rna
do pasz!orkulyak kozolL
A magyar pilszlorebeink oseredeli kel fajtajonak ossze
kevcr6dcsel a ma!,::yar kUlyainkkal szemben tapaszlalt osi
nemt6r6domseg eredmenyezte, Ugy hogy az ujabbkori irok is.
tl rcgiek nyomdoken haladva. a legjobb Rkeral mellcit sem
ludtak kella eredmenyre julni. Mit mond Herman, 8 juhaszok
nagy ismeraje 8 komondorr61. "A komondorok vagy komon
derek nagy nyajak es gulyak koru! nem terei6, hanem 6rz6
87
. ,
es ved6 kUlyak. fehe rek, neha nagyon lompossz6nJek. Balor,
sokszor orozva mar6 aUalok. Kre::nerils szerinl. hazat orzo
kulya. Feher, lekonyilotl hila komondQr meg van e kirgizeknel,
honnan j6 kepi'! Tu::.son Janos bolanikus hozta haza.
A karcagi oreg Szilagyi juhasz iSY jeUemezte cgykori Vajda
neva kulyajal: ada lehcl irni akarhova. mert olyan
allelol nem teremlelt lobbel az Islen. Veres farka volt, mint a
farkase. de nem is felt a farkasl61. Ime I A komondorok
csoporljaban szerepel Szilagyi veresfarku kulyaja!
Piipai Pari:: Ferenc 1767. evben megje/ent szolaraban
a kovelkezakel lalalhaljuk: Komondor-eb Molossus. Canis
opilionum, ein englischer Hund. englische Dogge. P6pai Pari::
lehat a komondorl mint juhaszkulyal ismeri, de egyutlal angol
kutyanak is hivja, ebben az esetben val6szeraleg a komon
dorunkhoz nagysagban nagyon hasonl6 6kori molossus juhasz-
kutyat erthette. ame!ynek ase a libeti dog.
Vorga (1872) konyveben felemliti a pus::lai komondorl,
mely szerinte nem nagy If'rmetli, ordassz6ru es mar rilkan
fordul clo. Az elobbi ulan az olos:::. komondort (pommer eb-
nek is nevezi) ismerieti, ennck szare feher. lomotl, hosszu es
borzas; homloka lapos. fulei kicsinyek, felal16k.
Az eddig ismerleletl termeszelrajzi trok kozul kimagaslik
Meheiy Lajo::;, ki nagy es szeleskora largykorenek leirasa koz-
ben. mini igazi ltulalo zoologus, meg-talslla a modjal, hogy a
magyar paszlorebfajlakkal, nagy elfoglal'saga k6zepette, eleg
reszlelesen foglalkozzek.
88
A nagy ludosnak 8 mi komondorunkra vonalkozo velc-
menyel sz6szerinli szove-gben az alabbiakban kozlom:
"A k6zonscges komondorl61 meg lehel ku\onbozlelni 8
oogolys::.emu Romonda,-! (Canis familiari.<; domesljells hirsutus
Fit;:.). Beckmann Lajos kilUn6 muvenek 107. iapjan hatarozolian
kiemeli. hogy ,,8 magyar juheszkulyftl rendesen a nagy, feher.
falusi bundas kutysval leveszlik ossze", amiben le/jesen igaza
()Qn, merl ha=ai szerz:6ink legt6bbje nem lesz kiil6nbseget a kel
a/ak ki)::.t. Ennck HZ dlfit6/agos magyar juh6szkulyanak elsa
leirasst Fitzingel' mCiveben taieljuk fel, hoi 8 selyemszonl
farkosQb (Canis domesticus luparius hil'sulus) new" alall
kovetkez6 jellemzesel olvashaljuk: .. Nem egeszen oiyan nagy,
mint a magyar farkaseb, mellyel azonban ugy altalanos lesl-
alakjaban, mini egyes leslreszeinek alkalaban is esaknem
leljesen megegyezik. Az a keyes sajatossag, amelynek Ickin-
teleben amaUol elt('r: az elofele meg hevesbe keskenyedo.
lehal meg kevesbe hegyes orcorr a valamivel hosszabb
es szelesebb s hegyen kisse kajla fUI es a leslnek meg
hosszobb, finomabb, iagyabb. csoknem selyemsz6nl s:::6r6zele.
Szine ugyanolyan, mint a magyar farkasebe." Ez a fajla
Filzinger szerint rilka s esak Europa delkeleli reszen gyakoribb .
ti.u, ... , rrkn, \ A ',<',,0.
,\ m 10' , cIne- . III t rrt(ndu. A
89
Majd Mehely Beckmann Lojos konyveben lalaH jellem-
zest - amelyel kesobb ismerlelek - kozli es az ezt
leg irja:
"Legujabban Lanyay Ge:::o irla Ie ezl a kutyal a magyar
allatkedvelok lapjaban s egyben az alia I fenykepet is be-
mulatla. Ismerieleseb61 kiemeljuk a kovetkez6kel: Az allal
magassaga 68-70 em .. rilkan 80 em. T ermele rovid, homloka
s:::.eles. orcorro ,.ovid: szeme apr6: rUle inka.bb lelogo. hegyel
Ie sZG':{lak vagni: veglagjai aranylag hosszuak, nagy Ia.bfejjei
es farkaskarmakkel (fiokkarommal); labszartl rovid; farka le-
esiingo, a vel{e behajlolt. Eges::. lestet hoss::.u. /ompos gondor
(a kepen hullamosan lineses, koloneos) sz6r.::.el boriljo. mely,
minlhogy a mull evi szor osszeesapzik. meg a kovelkezo
evben is hoss.::.u koloncokban csiing old. Fejel es areal is
hoss.::.u, bozonlos s.::.6r {odi. Szinc hareher vagy vilagos ham vas-
sziirke; fehlc vagy larka nem lehel. A szUrke szinalak szor-
zele a hasa fele kisse vilagosabb is lehel, de nem [eher es
feher mellfoitja nines. Orm mindig rekete: szemheja rozsaszinCi
is szokoll lenni. Az allal Lonyay szerinl mogorva, haraglarlo;
bUnlelni nem lehel.
Meheiy az eJoreboesajlo\lak alapjan sajat lapaszlalalainak
ismerielesere leT al a kovetkezokbcn .
.. Ennek a kulyanak kel igen szcp peldanyal vizsgallam
meg Kecskemel varosanak bugaei puszlajan. Mind a kello
Zubornydk Istvdn szamado oreg gulyas lulajdo:-:.a. A kelleslver-
allal mindegyike kan (nagyon figyelemremell6. hogy a bugad
paszlornep a nosleny kulyal "kaneobtydnok" nevezi), keleves.
A ket allal Ieljesen egyforma s igy az alabbi leirt:ts mind a
kelt5re talal. Egesz tesle (orra hegyet61 farka hegyeig, a fark
vegsz5rei nelkiil) 1'4 m. ho .. szu. jelesen feje 26 em .. nyaka es
lorzse 77 em., farka 37 em., farkanak vegszore 26 em. (!) hosszu:
vallmagassaga 61 em.; mellb5sege 76 em. Egesz megjeieneseben
a kozonseges komondorhoz hasanlil, de aranylag hosszabbleslu.
Feje ravid s zamok, homloka szeies, alaesony. az areorrba sekely
horpadassal megy aL Arcarra a komondorenel ravidebb, vaskos
es nagyon tompa hegyCi. Fule olyan mini a komondore; loben
felallo, vegso fele kajlan leesiingo; szeme kisebb, melle mely;
larzse erOleljes. de szikar horpasz8 elegge felhuz6doiL Veg-
lagjai magasak, de labszara rovid. Labfeje nagy. szeies lalpu.
Farka a komondarenal
u
rovidebb. A sz6rben kitapintoll farkal
merevnek es vekonynak lalaljul(; lovelol kezdve egy egesz
kanyarulallal gondorodik a hal fale s a vege balm kikunkorodik.
Egesz lesle! hullamos. lompos. a komondoremW lagyabb es
hosszabb sz6rozel borilja. mely a vedles idejeben osszeesapzik
es hosszu, hullamos, helyenken! zsin6rszeru linesekben es
Zook'sia, III t 5 ....
Ku, ..... A
90
koloncokban csung Ie. Feje\. rule kiilso oldals! s egesz areal
cs ajkait is hosszu. 16molt, bozonlos szorozel fodi s az arcorr
lovel6! a szajzugig eros szortaraj hliz6dik. Szeme k6rul a
szor6zel sugarasan rendezkedelt el s ennek kovetkeztebcn az
alia I szeme a bSq'o!yera emlekezlel. A veglagok hatso oldala
"Iollas", 5Z elGlso a szeles iabfejjel egylitl meglehel6sen hosszu:,
lincses szOrU. Farkal negyon hosszu (26 em. 1),
bozonlos szor fodi. mely val6sagos Gst6kforma sator alakjaban
csi..ing Ii fark hegychdl a hit! fole. A frissen megvedlett allal
szore altalaban sokkal rovidebb s a paszlorok allitasa szerinl
egeszen gondor; ugyanilyen a fialal allal sz6re is. Bundajanak
a szine szennyes-feher. a veglagok ki.its6 oldalan nemi sargas
arnyalatial. Szeme belsa zuga Itoriil az arcoTfan a szar feketes-
szurke, fulenek also fele rozsdas arnyalalu. Orra es ajka fekele;
szeme sargasbarna. Vannak szurke alapon feketes hullamokkal,
s61 halovimy rozsdaszfnu alapon si:>telebb rozsdav6ros hulla-
mokkal rajzo!! alakok is".
Sajnos, Mehcly professzor csupan kel komondornak resz-
leles vizsgalatat hajlhatia vegre, mer! nagy es szclesk6ru !argy-
k6renek lefrasanal nezelem szerinl nem fordilhatotl 16bb idol a
reszlelesebb vizsgalalokra. Meg nagyobb kaT. hogy szakavalolt
tolla kel nem leijesen fajtaliszta komondor leirasal or6kilelle meg.
A lein=is mellal. sajnos, 8 komondor kepe hi6nyzik.
Evtizedes megfigye!eseim es gyakorlati lapaszlalalaim
szerinl a komondornal a arnyalalu. feketesszurke.
rozsdas szinu st:orzet mar cleve jelzi az idegen kutyafajtakkai
valo kcvercdesl. A teljesen fajlatiszlCl komondor h6feher szinu.
Mehely nHemenye szerinl a komondar sokkal rilkabb, minI
a "A szabadszallasi Jftkab-pusztan hazorz6 ebul has?-
naljsk. Zubornydk IS/Ilan, a bugaci szamad6 gutyas a csereny
cs marha orzcsere tarija. Juhok melletl seholsem 1altam s cnnek
okaboi nem nevezem juhaszkulyanak". A lovabbiakban a komon-
dor es kuvasz kulonbsegeit ismerlel\'e irjR: Htvlindazonaltal
zoologiai erlelembcn iehcletlen k6zolluk des kiilonbsegel lenni.
Velemcnycm szerinl csupt'm egyeni vaJlozaltai van dolgunk,
eppen ugy, mini a francia bozontosszoru dzsla (9riffon) eseteben,
ahol a gY<lpjas-bozonlosszonl alak e.s a s:lalkasszoru alak
annyira egyeni lermeszelU. hogy a tenyeszlok - manapsag
legalabb - nem tudjak elkerulni. hogy ugyanazon szulek
ivadcka hoI bozontos, hal szillkilsszaru ne legyen".
M(ihe/y profcsszornak Ugy lalszik. oly komondorok keruitek
\'izsgalala ala, amelyek az 1900. evi nemzelkozi ebkiallilas korul
lornposs:::6ni hornando,. (6 tulajdankeppeni komondor) es 8 hufld-
mossz6ru hornandor (a tulajdonkeppcni kuvasz) neven nevezelt
s igy igen konnyen ()SSzc\(;vC'szthet6, jcllegukben teljescn kulon-
all6 komondorok es kuvaszok keresztczesebol szarmazlak. ami -
Iyenckel 6Z 55. kcpen 6 baloldalon egyikcl fekvc. A masikal allo-
helyzetben lathatunk. A kepen lathal6 kutyakal Zelms tenyesz.
9'
lelte s mindakel kulonall6 jelJegu kulyafajlill szinten cS6k a
komondor nevvel nCH'zte. Zelms-nek nehezlela levele birlo-
vtm, ameJyben a .. kuvasz" kifejezesl kUlyainak egyik
faJlaJllra vonatkozolag. a kuvtlsz szo luiajdonkeppeni erlelmet
nem ismerve, ki fosasolta.
.A .es .a kuvasz teljesen kulonall6 fajla. ameiy-
nck Igaza! a lovabblakban k6zlesre keruJ6 meg
szcmbelun6bben bizonyiljak.
A fclno.tt kafaban komoly cs megfontall balarsagu.
ragaszkodo, addlg 8 flatal komondorkoiyok eppen olyan jatszi
kedvu, minI milsfajla kUlyaivadek. A nem szakerlo az elso pilla-
natban Ie nem nyir!. ki nem resUlt uszkarnak (pudlinak) nezne.
92
Monos/ad veJemenye szedn! a hosszuszoru
okvellenul kozeli rokane 8 kondorsz6ru us::kdr. :Vannak, aklk
a pudlit - igy Heppe (1751) is - eredeli magyar
mondjak, ezzel szemben olyanok. akik nernel ebnek
es ffiasok peclig 8Z 6sszes uszkiuokal EI spanyo! uszkaroklol
szarmaztaljak.
A juhaszebekhez erl6k nagy resze azl hogy ,8
komondor Magyarorszagb61 szerteszejjei mas orszagokban ,18
eilerjedve, bizonyos valtozalokban meg mai napon is Jellalal-
halo. Igy Fay Efek velemenye szerinl az ,Iap,eb a
komondor uloda. Monoslori az orosz es afgamsztam pasztor-
ebel hasonlonak mondja a mi komondorunkhoz. amelyel magyar
bor::asfejU komondornak (magyar !omposszoru, koloneos:,
esepu-, gyapjasszorCi. nyajeb. nagy feher pulL nagy puml,
borzasszoru pasztoreb) nevez. Az orosz pasztoreb. az
az egyes videkek szerint ki.ilonbozo valtozalban fordul elo.
Mindegyik orosz paszloreben lobbe-kevesbbe a mi kornond?runk
jellege fellGnik (lasd a kepet). Nemcsak
lalalunk komondor jellegCi paszlorebeket, hanem lolunk
eso nemzeleknek is vannak i1y 10mposszorCi ebei. Byen peldaul
az O-angol juhaszeb (Old english She,epdog). az
lermeW. NemkGlonben nagyon hasonlo a lomposszoru -nernet
juhaszeb. mely Del-Nemelorszagban volt honos (\asd .a ke,:e!):
A jellegek ily szembeollo lalalkozasa azoknak a nezelet
meg, akik azl valljak, hogy konlinensGnk osszes lomposszoru
paszlorebei egy kozos lorzsbol veszik eredelGke!, mely egy
6sforrasbol eredhelell. A mi komondorunk osi magyar
mely dieso elodeinkkel egyGII ell. Buzzy Geza Felixnek lamlo-
57. .. n;
,
mestere e kerdcsben id6sb. Kovasznay Zsigmond voll, aki
1841. ola liszla vcrben lenycszteite a magyar 6si kulyal, a
kcmondorl. A lanitvany es kes6bb a juhaszebekkel mondhalni
legbehal6bban foglalkoz6 eblenyeszl6 igy sz61: "En az 6
nyomdokain haladlarn es haladok lovabbra is, mely oszla-
IYOZ8S szerinl vannak hazai ebfajlaink k6z61!: komondOl'ok
(lompos, helyesebben fGrI6sszorCiek), kUllaszok. egyes
videkeken bundasoknak nevezetl nyiltszorzelG ebek. melyekel
sajnos simasz6rG komondoroknak is minosilenek I"
A mi komondorunkhoz, mini mar ismelellen emlileitem.
szamos pasztorkulya nagyon hasonlatos. jgy els6sorban Beck-
mann nyoman ismerletem az orosz paszlorkutyal, ameiyet Beck-
mann (iasd az 57. kepel) sajai rajzan, mini hosszuszorCi. fekele-
szilrke szinCi kulyai or6kilel! meg. A hannoveri ebkiallilason
1879-ik evben allilotiak ki orosz paszlorkulyal. mely ftZ id61ajl
ismeretlen volt. A kel szcp es erdekes kulya nagy feltilnest kellett.
Filzinger ezl k6vel6ieg ugyanezt a kulyafajlat .,Orien/a/ischel'
Pinlsch ", keleli pincser neve alatt irla Ie. (Lasd a 58. kepet.)
Az 58-ik kepen lo9.lhal6 kulyal FUzinger velellenlil lalaita meg
W ienben, amely Del-Oroszorszagb61 szarmazoll. A lompossz6rCi
p8szlorebel a eserkeszek a marhacsordak es a juhnyajak
orzescre hasznaUak. A Beckmann raj zan abrazolt Oasd 57.
kcpet) paszlorkulya a moszkvai cari kiallitason ezusl erernmel
lunlellek h Az orosz paszloreb vallmagassaga 75-80 em ..
sulya pedig a 180 orosz fonlol luIhaladja. A szorzele
hosszu, iompos es kisse gondorodesre hajlamos. kevesse fcnyes
es einemezesed6. A szorzel szine fokenl vi lagos es pedig
szennyes szGrke, feheres foltokkal. vannak olyanok is, amelyek
egyszinuen fekelek S/ephanil:: szerinl aflsarki
Kemeny, lomposszori.ik kuionbozQ 5zinli, 00-(0 em rr\agasak
os log6 rulliek. de vannak all6 fi.iILiek is. Ezek az orosz
lompossz6ru kulyak 6rz6- es paszlorkutya teljesiienek.
Lengyelorszagban es Galiciaban Stephanil:: szerinl az elobbiek-
nek -almene!i alakjai lengyel juhaszku!ya nhen ismertek. ezek
kisebbek, ordas homokszinuek os 50 em.
A Beckmanll raj zan Ialhat6 afganiszlani paszloreo (Ia:-;d
az 57. kcpet) 8Z orosz ptiszlorkulyaval !eljesen azonos. Radde
irJI:l. hogy a Gobi-siwt!agon do nomad mongol-t6rzsek vadilsza!ra
es a jurlak orzt'Sl're fcnyesfckele gond6rod6sz5ru kulyakal hasz-
nalnak.
A lomposszorli pasz!orkulyak kozc larloznak ezek szcrinl .
I. A komondor.
2. Az 6-angol juha.szkulya (nagysaganid fogva inluibb a
kozeplermelu lomposszor(i kUlyak koze soroland6).
;\. Az 6-nemcl pt1szlorkulva (ugy ludom kipusztl,lit).
I. Az izlandi es norvegial paszlorkulya. (Ugyliltszik
kipuszlult).
,J, A lengyel paszlorkulya.
6. Az orosz paszlorkulya. aftsarka.
7. Az flfganiszlimi pasztorkulya.
X. A gobi-sivolag paszlorkutyili.
A lomposszoru paszlorkulyak leruleleb61 arra
lehel k6velkcztetni, hogy cz a kulyafajla is az eszaki orszagok-
b6l velte eredeltt s ncm kelelrol indull meg diego! h6dil6
liljera. E vClemeny helyeS8cyp melle II sz61 meg az a korul
meny is, hogy a kaukilzusi hcgyi kulya nem a komondorunkkal.
hanem a kuvaszunkkfli igen kozeli rokonsagban all, 6me!y-
ral a kuv8szjellegu kulyaltal lilrgyal6 fejezelben lesz baveb
ben sz6.
A lomposszoru kUlytikmil a szorzel a gondozatlansas foly-
liln osszegubaneol6dik, helyesebben elnemezesedik. Az elneme-
zesedes rendszerinl a !orzs kel old alan es a haluls6 leslreszeken
a leggyakaribb. ahal a sz6rzct 1-2 em., s61 ennel is szelesebb
szalagszeru nemezlapoeskakka lomorul (lasd a 35. kepet).
A szarnck linesszeru, szalagszeru vagy pantl ikaalaku
elnemezesedese nem esufilja cI sem a komondorunkal. sem
pedig a pulinkaL Ezzel szemben azonban !elszel6snek nem
mondhal6, ha a sz6rzel szabalytalan nagy gomolyagokka ossze
nemezesedik (iasd az S-1. es 53. kI'!peket).
A sz6rze! elncmezesedese esakis sondozallansag eseleben
eszlelhel6. A nemezszerlicn osszesubaneolt sz6rrelegek a vedles
utan Itihullolt es az lij sz6rre! ossze!,{ubaneoli sz6rokb61 az
ehhez tapadt szennybol allanak. A szarze! elnpmezesedese
esakis bizonyos hosszusagu sz6rzeltel bir6 kUlyafajtaknal esz-
lelhela, amelv kulyc-tfa)lakal t\ lomposszaru esoporijabtJ
aszlotlam. Az iycn hosszu szorzcl vedleskozben nem hullha!
ki egyk6nnyen a furlszeruen vagy nemezszeruen osszecsapzol!
hosszuszorzel kozul. a heh-"en reked es a kornyezeleben kina It
tijszorzellel 6ssze-\issza gubaneol6dik.
A szarzel osszehasonlil6 vizsgalalokal vegez!em,
amelynel az ut6bbi ida ben Krolochvil Bela segedkezell.
Az 1921-ik cvi punkosdi ebkiallittison biralalom alii kerull
ma!=:"yar kamondor. ku\'asz e.s ospuli fajlak szorenek hosszal
Itlcgmerlem. A komondoroknal a homloklajon a szor hossza.
nyole {'g)cden n:grehajlo\t meres nyoman. (). 14 em .. a farkon
.... mell'n.! u I .. ,on fI ",mlPokun holuJmdl d
n"nncoed"u. IA '""rzO [e[" Ic.)
pedig 6-18 em. koz6tt vellakozolt. Mcheiy adala szerlnl 8
farkon 26 em. hosszu a SZOT. A kesobbi vizsgalalaim ered-
menyel a komondor szorzelenek reszletes leirasanal lergyeJom.
A komondoroknal a fuleken, a nyakon, 8 JuHon, a 16rzs olda-
Jain a faron es a faTkon a leghosszabb a szor. a mereiek sze-
rinl' 7-20 em. Kul6n6sen a farkon hosszu a sz6r, az allat-
kerli ospuJikannak, Anonymusnak faroksz6re 21 em. Ezzel szcm-
ben a kuvaszoknak a sz6thossza 2'5- -8 em .. esupim a faron
e.s a farkon hosszabb, allag 12 em.
A szor hossza mellell a szor vekonysaga, puhasaga segili
e16 az elnemezesedesl. melyel a puszlasagokon cia lompos
szoru kUlyaknal nem ilelheli..ink el. ,
Bar feljegyzest a paszlor- es juhaszkutyakr61 irt irodalom-
ban nem taialtam, megis azl kell feltenncm, hogy a reg; pasz-
lornep nagyerteka kutyainak szorzetel gondozhatia, merl ha 8
regi paszlorok mellett Ily einemezcsedell szora kUlyak ellek
volna, ugy az egykori ir6k iegaiabb egy ilyen jeHemzo ku\seju
pasztoreb kepei orokilellek volna meg. A farkassa\ vala kuzde-
lemben, a farkas haji6sanal nem iehelell eionyos a \'aslag
galyaszeni einemezesedett szOrzel. Reszemrol azl hiszem, hogy
a birka nyirasithoz erla juhitsz a kutyitjitl is a fo\osleges guban
cokl6i megszabaditotta, amelynek feltcn.'s('1 Hanak leirasahoz
meHekell SO. kep is igazolja.
A komondorienyeszies erdekeben a jovoben sokkal helye-
sebbnek larlom a szorzet apolasat es gondouisal, merl az
osszeguhancoll szarzel az elhanyagoll es pmlagon hevero
iompossz6ru kulyainkon fejl6doll ki. Addig. mig a paszlor mel1ell
nagy szerepe volt a lompossz6ru kuly6nak, a szorzelre is a
legnagyobb va16szinuseg mclJell gondol fordilollak. de amidon
inkilbb a porta orzesere hasznilltak. a sok fekves-heveres, Mnera
kotes kozben 8. szorzel elnemezesedese erthel6 okokb61 beko-
velkezell. A l(omondor e.s a kuvasz szorzclcnek hossza es elren
..

"",,-
...

c
A kulvQ
neve, ivttdelta
es dljezess
Champion Bundlls,
fejlcU kan. I. dij.
__ 6::5. ktlp,
Atltllkert.
feJlell ktln. II diJ.
ZilWrlib. fejlel1 kan.
IV. dij.
Dudas. feJIl"H ktln.
III. dij,
l30dri A!tulkerl.
fejldl kan. du. IIt'p_
Legt'n\,. felnoll kan.
a tokclc!e, fajtajell('ll
I,ilin\,tiban.
Champion Med\'e.
feilell nosl<.'ny. I dij.
Sadri, f ...MII
II. dij.
Belvtir. felnotl kon.
komondor-ku\'a$4-

Champion Badrj
2
T
20 30-5
18 2i
16
16
15
15
JH
17
18
26
,-
-,
26
,-
-,
29
26
3
2D
2D
22
18
20
21
21
15
5
65
63 68
62 67
til 1
-,
,-
58
56 57
6S 60
57 60
62
6
40
37
36
36
33
32
39
35
32
97
;
.0
3.
32
35
29
-
loll
35
Atlalkerl. fejleH kan. 18
:!I 65 is 38 37
.... I dij.
,
Bundi. simlibb'\Zoru,
fejlel1 ken.
Vig\lizz Altatkert.
fejlcll karl
Chnmpion Gy6n!/\ i.
fejle!l n I. kr-p.
A komondorok tesl-
reszei k6zt'p,'rtt'kben.
.-l. ku\'as7ok
k6z"l){'rt .. kbtn
17
18
17
26
,-
-,
26
23
18
:0
61
57
57
38 36
68 32
70 39 37
15
2tl75 0(1'00 7(1'05 37"25 35'')(1
27"25'
7


98
'\ hi' I ezzel kapcsoialban
dez6dese a keifajla k6zoli (' . a szembeotlo killomb-
az egyes. lala11. centimelerekben
segekel Jelezne. z. reb kivetelevel a kiallilason meg.
kifejezelt ,egy pkszto d k es teslreszeir61
jelenl lelj esen hogy a komondar es a
yettem fel. A merese. 0 1 megegyezo. 6 kiilonbseg
kuvasz fejhossza egymassa! maj arearTi resze viszonylagosan
abban nyi\vanul. hogy kuvtsz d . A komondorna! az
valamivel viszonyban all, mini
..arcorri resz az egesz eJ QSSZ8 0
" n
A.
r kny uU.., Iffll ,eU"m k .... " , ,!I' nl
H1d ,'.)
b k vasznal az arany I: 1'5. A nyak. a
I . 1"6. ezzel szem cn fI: U 11k meiysege az ossze!ol'Yujtbtt
Ibrzs hossza, a magasSUIl. t\ me as
nehimy adal alapjan ,nag't ban . adatak nemde alig
A me.resek folvtan Sl.emem e ,a k r"1 k""z'\t Ezzel
\
--1'- b:. 'ct a k.e t u!ya Elj a a a '
mulatnak lenyeges. wkon _ :'I
r
'ldanyal laUuk.. mar a
szemben. ha a I,e! ul),a dJ.ta eo poe k.el fajla k.bzbll a
kevesbe szem 's meresi adalak
lenyeges kulanbsegeL. 'k' a 61-ik kepeken lalhat6
alapjan assk';cc a 3
r
,\,1 _ es abrazall kel kulYHfajla
es az eIel valasagand meg e e oen
jellemzo kcpvisel6it:
99
Az eb neve
2 3 4 5 6
7 A uerno!< jeb,k IU J. !'b.
Ii r,belban ",rutl rn ...
,
Ch8.mPion Bunda, I
kflllkomondor (cm,ekben) 2030'S 20
- \-
Chfllnpion Gy/)ngyi
noslenykuvlIsz(cm"ekben) 17 26 21
-1- -
65 71 40 40 _ (_18_'d_"_35_" _k_"_'_li_
57 [- 70 139 137
11
(Uisd 8. 61. kepet)
, - -------
Mindkel kulya a leslreszek aranyassailaban leljesen meg-
egyezo. esupen az arearri rE!sznek a lej hosszaho7. aranyil va
lalalunk nemi kuJonbsegel. a komondornal az areorr a fej
hosszahoz ugy arenylik. mini I: J'SI-hez. a kuvasznal pedig
I: 153hoz az areny.
Egyedul a teslreszek meresi adatai aiapjen az egyes
fajlakat elkulonileni a lehelellenseggei hatBros. A bizlos
elklil6nites m6dja a meresi adalok szemmeHariasa mellelt
biztosabb alapol a szorzel minosege es elrendezodese nyujlhal.
Erre vonatkoz6lag, mini a kesobbiekben lalni fogjuk, a
kranil6giai vizsgaJa!ok sem nyujlhalnak kel!o lamaszponlol.
Az Areorri vonal a rej hom/oki \-ona/aba nem egyforma
illmenellel fo/ytaI6dik. Kolonosen a kutyafajlakna/ szembelun6
ez 8Z atmeneli vonal. amelyet arcorri hajlasnak (lalinul,
-gabella. angol es sport slop) nevezlink. A klilonbozo
kulyarajlaknel igen kOlonb6zo az areorri hajles. mel)-' az
egyes fajlek kerelCben is igen vallozalos. Mig a bernal-
hegyi kulyanel. a poinlernei. a bulJdogoknal stb. az erosebb
areorri hdjles szembeollo behorpadesa a fajlajelleg egyik
.kelleke. addig az agaraknal. skat juheszkulyeniil es a
lerriereknel ez a melrebb behaj/as (slop) hibanak minosOI,
ezzel szemben mas fajlaknel, pI. a nemel vizslilknai a mer.
se-kelt areorri hajlils allja meg a he/yet. Ha egy ugyanazon
{ajlanaJ az arcorri hajJilsl figyelemme/ kiserjilk, akkor azl
vesszlik eszre, hogy a nevezell hajJas (gabella) a fialalabb
korban sokkal sekelyebb. ame/yel a koJyakkomondor kutya-
koponyilk vizsg61alanel szembeblloen eszlellem s esak az
idosebbkoru kulyafajlakna/ szembeoll6bb. A lenyeszlesi iranyzal
is megvilltoztalla egy ugyanazon fajlanill az areorri hajlils
meJyseget. fgy 8 sk6t juheszkulya es az airdalelerrier regebbi
egyedeinel az areoni hajlas nem vol t oly Japos. minI a
mostanie es ezzel szemben a regi medvefog6, meszaros-
vagy szelindek kUlyiaknal kisebb vol I az areorri hajlas, mini
ul6daiknal. a bulldogoknal es a boxereknel.
A hiizi kUIYilkka l szemben az areorri hajles a vadon elo
kulyafajoknel nem eszlelhelo. sot Schiime szerinl a hajies
helyen nemi elodomborodas eszlelhelo.
Az arcorri hajJiis ugyan Schiime szerinl a hazi kutya
jellegzelessegehez larlozik, de a hajJes nagysageb6l a faj/ara
k6velkeztelesl vonni nem lehet.
hill
... r"l.. lo.u,<iU' .IM" b.n .. on) A

... ,bc ........ k,.' y
." n ..... ,\
..
Ezzel szemben ez cbten\'t'sztes az ercorri htljlas mino-
segl:.t a fAjta jellcgismeretenrl igen Imtja es
ftljtiikat foleg ez elapon biriilja {'I. Reszemrol az tiTcorn
hl1jlas lulajdonkeppeni crede\t'\'{'1 foglalkoz6 szerzok (Strebel,
Linder. \Volfgra fJlrn, Pietrieu.:ic:: es Schiime) H'le-
me-mel. de a fCljliik elbiralasanal B .szOrzelen ki\'iil ercorri
megis fonlos Cl; jelnek lekinlem. .
He a melli-kelt kt>p{'! meglekintjiik tlasd a 62 kepel), ugy
8 komondor- os ku\'tlszkulytlkoponn1k kozoll Cl szcmbeollo
ki.ilonbsc.'g mdlett l"szrc\,cheljiik. h{)gy a ku\'eszok
koponyilin. fl fej \'iszondl\'a, az arcorn resz, h,OSSZflb?,
minI fl Az arCOrtl hajjes PCdlg"
komondoroknal sokkt'll gzembc61lobb. mini a kuveszoknal,

, . ,
1111
E nt'hilm peJdab61 kilunik. hogy tlZ tlTcorri hajlas a jel{'n-
kori komondorok es ku\eszok ftljldjetkgt'm-k elbiralasimal nem
hanyagolhtlt(i d. end szemben azonban nem zarhal6 "1,
hogy ft lcnyt:;'szli>s, a megniltozoll larlas t:'s hasznalati mod a
nevezelt kt'l I,utytlfdjlanal e\tizedck \tlg\' en;zazadok muln'!
az arcorri hajlsst meg"aitozlalni fo!-]jtl.
He u l,on1ondor es a kUV8SZ koponvojcll eliilr61 hMon-
litjuk OgSZt'. akkor is szembeluno I{ukinbsogekel lalalunk
A jaromjl,!('k kozolti szelesseg (a ff'j Iegszt"lesebb resze) a komon-
doroknit! H fej ho!'>szohoz \ isZtlOyitHI sokkal nagyobb. mini
a kUHlszkoponyilkon, Az arCOIri csonlos\"(l.z komondorokmil
szembel(inricn szdesebb bollow!\." kU\'tlszoknal keskeO\'cbb
es eiesebb kor\'onalu. .
A komondor- es kU\aszkoponyak (clmereser61 J(ornft'f
J\onrc.id dr. lldaltlit ft II. lablaznl It'lrldlmazza. mchek a kd-
fajta !-i..:embt"tuno ki..ilombsegei! mc-!,: fellUnobben igazoljaK.
A lilblilztllb6! kiWnik hogy a mi kU\"tlszunl<hoz a kraniolo
gi<1i \"izsga!til sz{'rinl is az Abbruzzlik kulyajil hftson!atos. end
sZ(,lllben t1 CHnis familiflris malris optJmae negy kiil6nbozo
kOPOllyajahll a komondorunk es kU\,flsz koponyaja nem meg-
egyezo. H<.1sontol{t'ppen a mtlgytlr pasztorcbeinkt61 lil"oI6bb
811,lOak a frtlncifl. a s\"i1jci es a mos\ani nt"md juhilszkuhak.
ntlg\ It'stu a leglbbb a Coni ...
fomiliuris ino. .. /ran::l'lJ..'i iegd6szor Oroszorszagbtln
felft,dt'zell OSRltl'!t kulyab6! s7iirmclZtalju. Az emli!ellhez hegonlo
koponniktll S"iljcban is lalcillak" A Canis Inoslranzcwihez
all a kuldl6k szC'rinl u mt'li korbtm do kulHik
kozLiI tlZ Oroszorszagban es Sziberiaban eto laiRa nevu
55-70 cm. magas, aranysargal61 az orddsbarna szinitrnyalat
k6zoll \'altoz6 szinu, hosszLi iltszorzet(i. fela1l6 fiilli kulytl
Idesorolj,lk tl grbnlandi eszkim6 kulyo\. ft lappok kutyilil. az
izlandi kulyitt es fI non'eg Dyrdwlld kulyill. A II. liiblaztll
szerinl d laika kulyiik koponyaja is 16\01 iill a Iwmondor es
a ku,"asz koponyajitl6L fgy a mi nag,leslu pilszlorebeink
szarmazhalnak 8 Canis familiaris Inoslronze".j Anutschin-boL
A juhaszkutyak Ibrzsrlpjanak. mint mar k6zismerl. 8 kb.
8000 c\' dolt do bronzku!yal61 (Cullis furni/iuris rnalris oplinlOe
Jei/le/c.';) mely a modern kulalak szerinl eszak-
ral indult el. mini minden kultura \ilogh6dil6 uljara. Az ujabb
\'izsg"alalok szerinl a hamukutyanal(, 8 bronzkulyanak es 8
Canis familiflris Inostranzewi lorzsapjanak 8. Canis Poulin/ini
(atmencli alak a vadkutya Canis ferus es ft hazikulya Canis
familiflris kozou) asalag kulyat larUiik.
A komondor es a kuvftsz kaponyai, mini mar emlitellem.
nem igen httsonlalosak 8Z el6bb felsoroll asalag kutyakopo-
nyakhoz s [gy az ezekiel \'aI6 szarmozasuk is kelseges.
A komondornak kozeli rokonail mar ismeleiten emlilettem, a
kuvasznak legkozelebbi rakona a campagnei. ez abbruzzai cs
102
3
"-
,

"-




g
"
;;
:;:
,
;:,:





8

"
:::i
,
i3
-
,
011
;1


'"
is

-;""1
sCl
00&

0:":
':::i01

!li'"
-
I
'-D =UlWUlUlUlUlN ......
:.n !". _ 0"> :JI VI Ul "" """ ....
e:l
..... We::;!! ..... _. __ N __ .UlO_'
"
:!i is i:3 I '"
"
8i&i
\'l
::jel
..,.UlUl

5::::=
...... 'i=2=Y.!""'g;'co
.W

N --


SUlWUlUlUl.;...N ......
I)::WOl ...... 00<0<0""" Vl

SorszAm f
\1uften!ee'

Bielerst'e
L
!rland
Komondors. igen
ken
Komondorl
Kt\Uknzu!li
l
hegyi
_ ken, _
K8Uklizusil ne1!Yl
kuiyo nosttlnv
KunuJz"
(ireg him
Kuv/I!IZ I
1 eves nosteny

I'
I nosten'
Abbru7.zok kulyAJlI
(Berni muzeum)_
Tibeti dog. 1 mert's
utan
FranC,tt Juhrtszeb
(Berni muzeum)
-S\:t;jci Juhasz-
kutvfI (Berni mil"':)
iulu:ls1.kutwl
Bern
Laika kutHI
F",k ...... _ ,,,hoQ&.
kul)"
'F .. ,ku

w
-
103
a kaukazusi hegyi kulya. melyeknek lorlenelemelalli osenek
koponyajal meg mindezideig nem fedez lek fel.
A rl.omondorunk es kuvaszunk koponyaja eppen oiyan
lavol all a lablazatban relsorolt osszes kulYBkoponyaklol. mini
a (arkaskoponya aiakuiaslol. Komondorunkhoz hasonlo. a kuva-
szon kivi..il, ily kUionieges,jeilegu oslipusti kulya(ajta egyid61ajl tiSY
egesz Europaban. mini Azsia nyugoli n!szein a puszlcikon es sik-
foldcken el volt lerjedve. csupim a kuitura feJI6desevei ara-
nyosan puszlultak ki az egyes (oldterulelekrol. A komondor-
jellegu lomposszaru eb eherjedesenek iranyvonalill a mai kOT
szemi..ivegen kereszlu[ nehez elbiralni, de a regi iroclalmi ada-
10k alapjan megis arra lehel kovelkeztetni. hOllY a lompos-
szaru ebek eredete Europa eszaki rcszcin kerescndo.
A nepvandorias korszakaba, nezelem szerinl. az egyes
kutyafajlak a foldtcri..ilelek bizonyos reszein mar regen kialakul-
lak, ameiyek jellegenek vallozasara a "ii.ndortilra lerl l10mad
nepeket kovela viszonylagosan csekely szilmti kulyaftljlak csak
nagyon csekely beroiyast gyakorolhallak. A keleli nepeknek
Europilba valo 6zonlese bftrmennyire is megvaltozlattak Europa
nepesedesenek kepel. mik6zben egyt:s nt'!pfajok elpusztullak.
milsok gyokerel vertek. az osjellegu kutyafajlaknak. amC'lyek
a mi magyar kutyainkhoz nagyon hasonlatosak. Blig vlllioziek
es mai napon is Europa igen lilvolil1l6 es kulonb6zo reszein
fellelheljuk. A komondorunkhoz hasonlo kutyn elt Izldnd.
Norvegia, Nemetorsziig leruleten es el meg napjainkon is
Anglia. Megyarorszag. Leng) elorszag es
(oldjen. Ilasonl6keppen a kaukazusi hegyi !w!yahoz nagyon
hftSonl6 kU\8SZunk legkozelebbi rokona hazitnktol eleg la\'ol
a Kaukitzusban, Olaszorszagban es Spanyolorszagban el. Ezek
szerinl a kutyafajiaknak ellerjcdesct es elszeJedesCi nem egy
neplorzs vandorlasa k6zben mBgaval hozolt kulyafajtak
alapozlak meg. hanem az osjeJlegu kutyafajlilk egyes f6ld-
reszeken mitT a lorlenelemel61li korben terjedt<:,k e! es
szaporodtak el osi jeJleguk epst?gbenlartasa mellett.
E relte\'esem azonban nem zarja ki azt, hogy szerelelt
hazank megAIapil6i vandoruljukban a csordak. nyitjak mellell
orzo es szerepel !olto lomposszoru paszlorebet (komondor)
es kuvaszt is hoztak magukkal. E telteves annal is inltabb
val6szeru. merl vandoruljuk Oroszorszil!=:on haladt vegig. ahol
a. mi komondorunkhoz hasonl6 kulyak a mai napon is elnek
A kuvaszokal pedig a Kaukazusbol hozhaltitk magukkai A mi
komondorunk igazi osjellegu kutyafajla. ameiycl tobb mini
ezredeves egyuUeles (olylim joggel ne\"ezheli..ink osi magyar
paszlorkulyanak.
KeOfh irja, hog)' a kunsitgi magyar allilasa es szaj-
hagyomanya szerinl. "a kunsilgi juhiiszkulyat. erlve komon-
dorl es kuvasz!, mBguk a kun 6sok hoztilk be meg a
XIJIik sziizadban".
to-I
.. A komondor 80 teli havon mar januar vegcn.
februer elsa fclcben parzik s ra 62 napra 7-8 k6lykot vet.
Osszel. Szenl-Mihaly nap Injtin meg kin! a ,pusztan fial meg
a pasztorcb masodszor is. Jobbnak !arljak a lavaszi almol s
ebb61 3--1-('1 mcghagvn8k az anyja o6lall s a szoplahls ideje.
alaH a7. anyjal jol laplaljilk kenyerrel. lejjel es elelmaradekkal.
A ko1ykbk 6-7 heles korukig szopnak; ekkor elva1aszt6dnak,
ugy hogy kcl helig a szomszedos juhaszlanyim I('jjel einek,
vagy ollhon a kozsegben (a Tisza mellell) a paszlor felesege
gondozza. A leli kolykekel az elbo1hasodilsl6! es a koszmAt6l
/l.ct ",-n k, M,n, " kan. 2. /I.,,'nn
.\It! -zy .
;'''l!,.nrt.,"" \ ,J,
kc.lv6l<. I>,
kiilen ovni kell es meles a10m helyell csak yackol csinalunk
neki a ko6za1. vagy a haz deli vegenel. A fogzils idejen
-1-7 honapos korig - minI a vadaszkulya - klilonos gondozas!
kivim. nchosy a csirkczesre rakapjon"
.. A lompos komondor inkilbb csak "Ianyadis-z.", mer! ez
a nyari melegben lusta; Tiszacsege es Nagyivan IBjckan lenyesz-
lik nagy closzerelellel s mini hazorz61 a fiirlosszoru komondor-
ral egyforman becsiilik. ,.
Ken(h irasilb61 kitunik. hogy ismer lomposszaru es furlos-
szoru komondort. Velemefl/-Jem szerint a,.: 6si (ajla a {ompos-
s=6fll hornondo,.. a (iirl6ss::6,.ii pedig helyi l,dlto=al s idegen

f
105
vel' jelzi. anlf!lyet a tenyes.::lesb61 lehel61eg
kikiis-z.obolni kell.
Nem erdeklelen. ha Kene=neh a kovetkezo velemenyet
is kozzeteszem:
.. Elsosorban egy hiedelmel kell megcilfolnom. mintha a
regi komondorok mar kiveszobcn \'olnanak. avagy elkorcsultak
yolna s azokal az olilh megszallas meg irmagjab61 is kipuszti-
lolla \olna sib. Ezi nem szabad elhinnunk. hiszen o6kkor meg
a remenye sem volna meg annak. hogy kello szakertelemmel,
lenyeszlesiink celtudatos iranyitasaval val aha elerjiik aZI, hogy
a sok draga iuxuskutyat hazai fajlakkal p6101hass uk. A valo-
sag az. - hala az alf61di gazdak konzervailv kitarlasanak -
hogy elrejlve. szelsz6rtan ma is megvannak a tanyak foS majo-
rok diszei. de azokhoz gazdajuk oly eloszereleltel ragaszkodik,
mint arabs a lovtihoz. Teny az. - tlmi! jarlomban-keltemben
sokszor lalok - hogy lavasz fele egymaskozl, .. szUr alall"
o6djilk-veszik, pI. a paszlorok os kisgazdak j6fajla komondor-
koiyk61 cserebe suldoerl, egy fias birkaerl, avo6g)" kel mazsa
106
termenyerl es kik61ik hogy az ivadekb61 vissza kapjanak. Ide
gennek .,ross;; pcinzer/, j6 kulydl nem adnak." .
A roman megszillast is megsinyletle 8 komondorlenyesz-
les, kitunik Kemf;:. szavaib61 : .'
Azonkivi.il 8 legszebb komondorokra Tamondoltak: "ez
meg Arlany a roman vi lagba', kivagluk, nehogy
A magyar komondor osi jelleme es tiszleielel paTan-
esolo kiJlseje hozzasimul 6Z igaz magyar ember jellem-
vonasiihoz. E kulyafajlimak becsuleles jellemel 8 fblde! vereJ-
lekes munkajaval mivelo nep eppen ugy, mini elsosorb8n
8 csordekat es nyajakat 6rz6. szabadsagot szeret6 p8szlo
r
-
nep megkedvelte es megbecsulte. A negyfogatos hinton
foldesur is megszereite. akinei a komondornak 8 kaslely
orzese volt a hi\atasa. Hfsmerd nl(>9 a kutydt. megismercd a
ga:::drijrit", mondtam es mondom ismelellen. A gazda jellemehez.
alKalmazkodik a leghuscgesebb larsanak. e kulyanftk jelleme.
Az 6 primitiv lelekvilag az 0 ertheletlen. Kuibniegese.l1
malkelto nyiivimu\esaivai eppen ugy rokonszemes. mlllt \Issza-
laszito lehel. A komondornal eppen tigy. mini 8. ku\asznal es
a pulinai (6 pumil is idee rive). ha azok az osmagyaros neveles
helasa alall al\anak. bennuk oly sok rokonszenves je\lemvonasl
lalelhalunk. ameiyel minden magytlfos erzo sziv oromrepes\e
!ogad. Igy a melle kelt kepunkon (Iasd a 65. kepet), az
.. AlIat. es n6venys:::('retet iinnepen orokitett meg a
erzekenv lemez. bejos egyiiltesben latjuk a magyar KlralYI
hereeg 6fensege kel lean)8. Z-6fia es Magdolna fohercegno
mellell a mi magyar komondorunkat, amin! azt a gyenged noi
kezek igaz allatszeretellel simogatjak.
107
A komondor lei rasa.
A komondor leirasanal az idealis jellegre leszek lekinletlel
s e fajtannk tenyesztojet. kiilonosen a fajtakulsol lenyegesen
bdolyasolo hibakre fogom figyelmeztelni.
A hornondo!" elso meglekin!esre mit mulal? A kello lisz-
lelelet es megbeesulesl erzi a szemlelo, ha ezt a komoly es
bator megjelenesu. egesz testen lomposszorrel bOTHoll kulyal
meglatja. Ku\seje az idegenben felelmet gerjeszl. lIyen halMo-
zoll kuiseju es jellemu kutyafajtavai trefalkozni nem lehel.
Egyedul kulso megjelenese az ismereliennek a batorsogat
probara leszi. mert nem ludja, hogy tI lomposszorrel borHoll
komondor milyen tulajdomagol rej! magaban. Udvaron, haz
koriil vag)' a nY8j, csorda orzesenei egyedii l a jelenle!e bizlo-
sitja az idegenekto! nem erinlhelo leriiletet. Ok nelktil oblos
lorkab6l nem uga\' nem vakkant minden megszokoll neszre.
de amint btlj van, kulonosen az ejjeli oraltball , htl hangosan
uga!, bizlosan veszcly fenyegeli a hllz, a lanya kornyeket. Mer
az_elso tekintelre felliinik bizalmallankodo viselkedese. lompos
szore kozoll tlliS eloesillaml6 szemcvel az udvarhazat es
tanyat megKozelito ellensegnek nem lekintett ember! is allon-
doan figyelcmmel kiseri es ha a? illelovel szemben a baTa!sag
jeiel mutatja, azt esak nehany farokeso\"olasban nyilvanilja.
Azi az oromet, amelyet csak gazdajavtll szemben lanusil
massel szemben, bar az a legjobb felalokat is nyujtsa,
sem fogja nyilvanitani. sohasem aiallomos, a neki
nem lelszot mindig szemtol-szembe tamadja. Amenn)"ire balor
es hatarozott fellepesu ismeros kornyezeteben, annal inkilbb
meghunyaszkod6, begyulladt. a legtobb eselben buskomor az
idegen hehen. A kiallitasok leruleten a komondor egeszen mast
mutat. mini atthonaban.
Lompos szorzete. legyen liZ linesekben osszecsapza\l vagy
kifesiilt. nem valtozlBtja meg telszetos leslalkalaL Alesi magas-
sagahoz aranyosan hossztileslCi komondor kozephosszu: nvakal
reszaranyos nagysagu fej diszili. T6rzsel osz]opszeru szika; veg-
lagok lamasztjilk ala, amelycknek mozgilsa joras kozben kumol)'
es nyugodt, de a j61 izmolt \eglagok egyullal a fulasra is feleHe
alkalmasak. A halalmes termelCi os dus iompos szorrel fedell
testa kutya egyszeru megjelenesevei mar liszlelelel paranesol.
A tompos szorzet sakal taKar s igy a esontoza\ es izomzat
attalanas aUapa!a es minosege csakis a komondor Kozelebbi
lapinlassal \"a16 \izsgalatsval all6pilhal6 meg. A csonlozal
sziker. aeelos. az izomzal rugalmasan :om611.
A rej. A iompos sz(;rrel boriloit fej rcszleles biralala. ha
nem onljiik Ie vizzeL nemelykor levedesbe ejtheli a vizsgli. lot.
A koponYfli resz oldalnezelben mersekelten elodomborodo,
mel)' utan mersekelt areorri hajlas utan az elobbinel valamivel
rovidebb egyenes iranyu arcorri rcsz kovelkezik. Az arrhal (az
108
aTeorn reszlet} az arcorri hajjes utan egycnes. sem elhegyesedo.
sem pedig tampa. levagoti arrhan nem vcgz6dik. A komondor
feje szemlolszembe nezve hasonloah reszaranyos a]eku, 8
koponyal barit6 hatalmas Tagoizmok a fejet dombonh-il alkoljak
es 8 fej a jaromivek szcienek megfele16en a iegszeJesebb e.s
ello] kezdve reszaTanyOS es fokozalos hajiils ulim a "iszonla-
gosan C!'l egyenlelesen szeies areorr Ilinik ela. Az 8jkak es a
pofak 8 fogakhoz simulnak. A elsa os als6 allkapocs er61eljes
egyforma nagysagu e.s a bel61uk khill6 halalmas fcher fogak
egybevag6ak e.s 8 5zaji.ireget lo]te!elesen zarjak. Az ajkak szele
P81aszurke szinu eS a szajzug kbzeieben cafrangolt.
Az orrlii!?or. Az orr az sreorri szelesseghez viszonyltva
deg szeies. nyilasft elegge tag. Az orr b6renek szine a mai
komondorainknal fckelc-palaszurke, esetJeg soletbarna szinG.
az e16bbi sz!n a kivanatosabb.
Ilosszabb idol igenyl6 celiranyos tenYesztes ulan remet
hel6 az orr szinenek lokeletesbedese. Egyedlit az orr szine ne
ragadlassa el a biral61 es tenyesztol. mer! nagyon keyes Ielje-
sen fekcleorru komondor eI hazankban.
A s=emek. A komondor lekinlete melyseges, nemeh'kor
szur6s, barrllsagosan es hGsegesen szelid, mini jetle-

109
menek ILikrf' hozzalarioz6ival szemben. de annal inkrlbb elen-
ken felcsillan6. ha ellenseggel all szemben. A szemgoiy6k sem
luloldalt sem pedig lulei6la1l6k. A szemgoly6 az ivelt szembol-
lokr61 eieje borul6 fuggonyszeruen lehajlo iompossz6rzel kozo\
e1o\.iIlan. A komondorok egyik helyi vsl!ozalanal a szemek
szivarvanyharlyaj8 \'ilagos sargasbarnaszinu. ev\'el szemben
sokkal kivimalosabb. ha a szivilrvanyhilrlya kilvebarnaszinu.
A szemhej szele lehel61cg palaszorke iegyen.
A fU./ek. A iompos szorre! boritoll. lekerekilett szelu fUlek le-
logoak es ilyforman meg szelesebbe leszik a fej alakjill. A fUlek
sz6rzele. a fej hasonloan hosszu szorzelevei egybeolvad. ugy.
hogy a fui a fej oldalahoz simul. A komondor elsa lekinletre Ugy
IUnik reI, mintha rule egyallalan nem \'olna (lasd a 35.. 36 .
51.. 54. es 56. kepet). A fDlek jalekat figyelesnel es neszeles
eseleben sem vesszUk eszre. A fUlek szokilsos kurlilasa a
komondor fejenek jet/egel nagyon megvitltozlalja (iasd a 46 ..
49. os 50. kepell.
A nyak. A leslhez viszonyHva a nyak kozephosszu es
eroteijes. A felUletet boril6 sz6rzel egybeolvad a kornyezo
leslreszek szorzetevel. A fej mogott szornyakorv nem lalhal6.
A nyak a lorzslol mersekelt ivben haj/ik elore es igy tarija
mersekelt magassagbtm a fejet. A nyak aisoelen lebernycg
nincsen.
A /Or=s. A mar, a hitt. az agyek es a far, (A mellkas. a
has es a medenee.) A mar a nyakkai minlegy egybeolvadva.
mersekellen i"elt vonelban egybekepcsol6dik a hal es az
agyek egyenes \'onala"81 s igy a Ions 1egmagasabb ponlja a
marliljek leleje. A mer magassaga botmerlekkel komondoroknal
ti.i1ag 61'2 em. A magassag mereseim szerinl 56-68. masok
bemondasa szednl 65-80 em. kozotl vallakozik. A lenyesztes
nezoponljitb61 a magasabblermelU komondorok e1sosorban
szerepeljenek
A hal az ag"ck cs 6 far. a farok eredese elotl egyenes
\'onalban halad. amek a farklajekon ivelt vonalba megy al.
E leslreszek a/apjal j6 csonlok es izmok alkoljiik. A hal hosszu.
ev\'e1 szemben az agyek rovid. a fBr mersekelt ivelt es erosen
izmoll. Felulrol lekintve a hal, agyek es a far aranyosan szeles.
A mel/kos. A Ions aranyaihoz alkalmazkodva a meJlkas
hosszu es mely. sem dongias, sem pedig lapos. A meJlkas
eleje (szUgy) erosen izmolt es reszaranyosan sz6les. A bordak
mersekelt I\'ben hatalmas melluregel zarnak magukba,
A has. A has a teslhez viszonylagosan eleg lerjedelmes.
de nem cslingo. sem pedig fe/huz6dotl.
A rafok. A ftub6i a farokle sem melyen. sem pedig 101
magasan nem ered es 8 farok hajlitsa nem zavarja a torzs szaba-
iyos \'on6lal. Az idea/is farokalakulas az olyan, ame\ynek
esonlos vaza az es berrel egyUII egyenletesen \'eko-
nyodik, hosszu es lefele esungo es a esilnkot majdnem erinti.
110
felulelel pedi!! iompos sz6rzel fedi, me\y, majdnem a [bIdet
is sOporheli. A Komondar ingeriilt aliapolban, vagy oromeben a
faTka! a gerincvonal iranyil.ig felemeiL Sajnos. hazankban szamos
csonkBolI (Zimmermann a csonkitBsl. igen heiyesen, allatvedelmi
es aeslhetikai nezopontb6i egyarant elilelendonek tarija) es hibas
farokalakulasu. (felkunkorodolt farok) komondar el. me\y a
tovabbtenyesztes alapanyagal {ogja kepezni, e hiba kikuszoh6-
lesel az okszeru \ovabblenyeszles erheti el. Nemeiy videken a
komonda
r
farka! igen helytelenul kurliljak. Vannak veleszule-
lellen csonkafarku komondorok. Az ilyeo egyedeknek a lenyesz-
tesb61 vala kikusz6bolese a kes6bbi tenyeszirimyzal feladalal
rOgja kepezni.
A oegtagok. A lapocka, a feikar, az alkal' es a labl6
egymashoz viszonyilva megfelela hosszuak es megfelela szog
alatt illenkednek egymashoz. a feluletuke\ es a kozo\luk leva
leslreszekel eros izmok loltik ki. Az eliilsa vegtagok a lorzs-
hoz szorosan kol6\1ek es 8Z ace los csonlozatu labszarak a
torzsel osziopszeruen, sem szuken. sem pedig lagan lamaszljak
ala. A labveg ujjai szorosan zMtak es a hosszu szorzel k6zui
hcllyel-kozel a fekele karmok tunnek ela.
A comb. a Iwne szikar csonlozatal vaslws izmok fedik.
A esankiziilet fulasra. ugrasra hai\amosan megfelela hajlas-
ban megy al a hal sa veglag szarcsonljaba. mely sokkal r6vi-
debb az elulso vegtag iabszarcsonljanal. A leglob
b
osi komon-
dornal a helsa vegtag reszaranyossagel az elnemezesedeU
koloncos szorzel fedi, ame\yek mini rongyszalagoK. yag)" 6ssze
gomalyodatt sz6resomok lelognak.
A helsa vegtagok ujjai hasonloan alkolottak. mini az
eluls6 labake, esupen valamivel erosebbek es neha fattyu k6r-
mokkel (helyteleni.il saskorom) is birnak. Az ujjak lalpa fe\{ele
es az ujjpara rugalmas.
Az elulso veglagok a vallizuiellol kiindulaan, Olerolege-
sen hal8dnak lefele es a halsa vegtag esank sarokesonli
bubja egy irimyban van az i.itOgumoval. i!ymodon mind a
negy veglag lerGlelel tamaszt ala, Olely ugy jaraS,
mini gyors mozgaskozben a Olunka eelirimyossaganak a leg-
megfelelobb. Ezek szerinl a helso veglagok sem kardeHasuak,
sem pedig lulhatu! allok.
A sz6r6:::et. A lwmondor egesz teslel, az orralal kezdve
a farok es a veglagok vegeig igen hosszu, sekely hullemokal
alkolo, selymes-gyapjas lapintalu. suru szorzel borilja. A sz6r6zel
hossza az egyes testtajakon igen kulonb6zo.
A szor6zel hosszel ft legponlosabban a mai napon clo
komondorok k6zi.il a legjellegzelesebb komondorkanrol Ch. Be/yoI'
Bel'::ek (\asd a 68. kepel) Molnar lmre segedlete mellett merluk Ie.
A szarzel lokeletes hosszanak meresel a szorzel 6sszegubaneol6
dass, elnemezesedese maidnem leheletlenne leszi. Az 6ssze-
gubaneolodott sz6rzel kibogozasara Molnar a k6velkez6 mod on
III
jarl el: Egy 40 em. hosszu es 3 4 '1
osszegubaneolt. illel6leg elnemez - d elm. s=e.es szalagszeruen
szappanos vizben fonalla ma'd ese. e I 2-3 percig
viz ben kiobl6geite mire szJ a'
l
hkes:1 nehany percig hideg-
s.agukat, egymaslo'l szelvellak rAa a, rSszanyerven rugalmas-
hnesbol azulan mar en h h' '. mar aza gomoiyagban ievo
tell a gomolyagbal boioz
e
. Afsr
a
alz eg,Yes sz6rszalakat ki iehe-
Berzek ajakboren a 9 meretek, Ch. Be/yoI'
szembollokon es a fejlel6n 16-U3' a 14 cm., a
a nyakon 10-14 em I a !.l e en 13-17 em ..
halso veglagok als6 az elUlso es
a mellkas es a has oldalain 22-2.1 m a genneelen 12-16 em.,
em., a eombon 20-24 em.
es a farkon 23-27 em (M' hI'
szerinl 20-30 em h s . .e e y 26 em.) hosszu. Suk
nagyivu 1gen vekony, rug-simas es mersekelt
guban-
zet osszegubaneolodasa illel61e e j?Jlamos. A sz6r-
Ian k?mondorainkna1 g;akran es1e a
a mal k b . k h . par agan evero
mar. <;sa a. sze.repel bet61t6 komondo;
fejl6dolt ki d
tl
stemt .Iorodnek s igy
szorzei A 10 27 h . man or es en a gubaneos-
. - em. osszu vekony sz,. I dl"d ..
ben nem hullhat ki oly egyk6' . k?rze, B: ve es L eJe-
me k' h II _ nnyen es a ornyekeben leva suru
ma1jd i
gY
I
t6bb
, 0 mu ava az e neme-
112
zesedeU szabalyos lines. (I. a 35. kepet) vagy pedig a szabalylalan
szorgomolyag (I. a 5--1. es 59. kepet) kelelkezik, mely'rendszerinl
piszkos sargasszurke szinG. A gubaneos, illel61eg elnemezesedell
lineses szorze1t1 komondorok legerdekesebb kepviseloil a kanok
kbzbllialillhaijuk (I. a 35. es. 68. kepekel), ezzel szemben a nos-
lenykomondorok kbz611 sokkBI ritkilbb a halalmas lincsekkel
borilott peldany. Ennek oka a kolykezesscl fugg bssze. amidon
ugyanis a ,'emhesseg es a SzoplBlas folylan jelenlevo nagy-
foku lap]aloanyagleadils a szorkepz6dest es igy a vedlesl halral-
lalja. A hatraltatoll vedles a szorkepzodes eS6kkenese folylan
a viszonylagosan rovidebb szorzeltel borilott leslreszeken ert
helo okokbol a tincsek elvesztik alapjukat s igy hamarosan
, c ",11<12.' .1..J G,,( .... , t"l..,.x.n, .. p":,,o.!<, b ... ... ,'elke6doll-
komondor n ..... "}e \'...,da \1. P ... f"lv<'tele I
kihullan8k. A szoplalasi ida elteltevel ugy a komondor, mini
a Duli (8 Dumi is) anyakulya a nyakan. vallan, mellkastin es
eliilso veglagjain elveszli jel!emzoen lompos, tincses szarzeh!l,
flme\ynek helyel rovidebb szor fogl8lj a el. Rilkabban ez 6
jelenseg kanok koz6tt is elofordul. amelynek az anyagforgalom
zavaraival iciro belegseg: az okozoja. A magyar pilsztor a
"edlesnck crre a formajara is megtalalla a megfelelo kifeje-
zest, mikor Hzl mondja komondorarB, hogy: "goillol"o
diW". Reszemrol a kifejezest. mivel nostenye-krol van szo.
modosilanam: "buglJog6ro oelke::.6d6lt" kifejezesrc.
lIyen .. bugyog6ro l.'etk6z6doll" komondor nastenyl a 69,
kepen lalhalunk. melyel H kialHlasokon ismelellcn birililam. de
mindig a szoptalasi idaszak ullm. Szorben erthelo
min dig ily rossz allapolban volt, amely Bzonban a hozzaerto
113
szemel nem befolV8solhaija os a biralatnal az ilyen lenyesz-
allal eppen ugy maganhordja a fajlil.jimak jellegel, mini a tineses-
szoru hazastarsa.
A szorzel feoyes rugalmos. aminl elnemezesedik elveszH
lalsz6lag fenycl s igy az elnemezesedell linc'iek homalyosak
os gyapjuszen}ek.
Amint milr 8 SZOI hosszanak ismerlelesebol Iil.thaliuk, 8
szorozel az orrhalon gybngen hullilmos, a felsa ajkon bajuszt.
az allkapcson pedig szakah alkol. A szemek k6rul B szorzet.
ahog.." Mehefy jellemzoen irja: "sugoroson rende::kedell ef s
ennek k6uetke::leben 0:0: dllal s::eme 0 bago/yere emleke::let"
;(\. !lt2j Sun,( I.,, n"", .. bl.I<lI I,b. n a
K, n >nd( n
mr<r ,II' .. m(Ondor
- I,.. it"m. ,v \1. 1.-,'
Meheiy ennek alapjan a komondorunkal .. bago!ys::eru komon,
dornak" nevezte el. A szcm kon}1 levo lompos szorzel vegenek
nagyresze azonban 8 szemek fele hajlik es azokal igen gyakran
fugg6nyszeruen lakarjlik.
A komondoraink k6zolt vannak olyanok is, amelyek sz6r-
zete furlos, sot gond6r6desre hajlamos, az i1yen egyedekel a
lenyesztesb61 lehel61eg ki kell klisz6bolni.
Gondozoll sz6rzetU komondoroknal a fejlel6n. valaminl8
gerincelen 6 lompos szorzet k&t oldBJI elsimul. hogy ih'forman
valasztek vonul vegig 8. komondor fe-jetol a farka loveig. Egyesek
szerinl a szarzel B szemeltel ne fedje el. Akik ily velcmcnyl
adlak Ie. azok nem igen lallak elsorangu jellegu komondorl.
Az ugynevezelt bago!yszemuseg, valaminl a szem kornyeken levo
D R.
,
114
rovidebb szalkassz6rzel a fajlajellegel t6kelelesen nem jetzik.
lIyen egyedeknel a kuvasz ven!nck hozztikeveredeserol lehet
8z6. merl 6 szalkcisabb szorzet az ily keresztezeseknel eszlel -
hel6. A mcrevebb szorzel termeszetesen nem hajlik a szemek
fele. A hosszabb, \omposabb szorzet 8 fejlel6n es a ful eken
kezd6dik. mely az egesz testen haled vegig es a larkon lalalhalo
leghosszabb sz6rzelben vegz6dik. Az ajak es a pofaliljekhoz
hason16an az eliilso veglagon az alker, 8 lab love, a labk6zep.
a csodok es az ujjak feluletet hosszu, de az el6bbi teslreszek-
hex viszonyilva megis rovidebb szor fedi. A halso als6 veg-
l<1gokon. 8 lab loven, a lab k6zepen. a csudben es ujjakon
hasonloan rovidebb a szor. A sz6rzel mine! hosszabb. minel
lomposebb. annal jobb. A hOSSZll fecloszor alatt a leli idoben
a komondor. valaminl a puli boren pehelyszeru rovidebb szor
zel is helvel foglal. A szorzel szine feher, nemi kremsarga
arnyalal megengedhelo, de a lovabbtenyeszlesnel leheloleg ez
a szinarnyalal is kikuszobo]enda, merl ez a kuvasz vercnek
hozulkeveredesel jelzi. A komondorok barmennyire is jelzik
kulscjukben az asi fajls kelleket, megis az esctek
hilnyom6 rcszeben a kuvasz '1ere is esergedez. A tenyeszla
a lcgnegyobb ovalossaggal va!assza ki lenyeszanyagat foS
ienyeszlesi iranyzalal ne ronlsa el hatarozatlan kulsejU koman-
dorokkal. Aki ezen a teren lcijekozallan, az fordu\jon tamiesert
mcgfelelo szakkepzetl komondorismerohoz.
Konyvem megadla az iranyvondlat s he ezl ugy a szakerta,
mint a kezda tenyeszla komondortenyeszlesunk fel
fog viragozni s akkor beszelhetunk esak evek mullan export-
r61. nem ugy. mini azl a mal napon leszik a marolholnapra
feleseperedelt magyar kulya:>zakerlak.
A komondomdl a kovetke=.6 lenyeges hibdh a faj/a-
jel/ege/ ronljdh.
Ha a fej hosszabb a szelessegehez viszl')nyilva.
Ha az areorr hosszabb, mini e koponyai rcsz es az arearr
kcskenv.
He. az orr llikre vilagosszinu, vagy feher pelt yes.
He 87. orr hegye nem lelompltott, han'?m elhegyesedo.
Ha a ful kiesiny es etall6. vagy teljesen ela1l6.
Ha a szemek sziv8rvanyharlyaja kek vagy k&kesfeher-
foltos (es6kaszemuscg).
Ha az ajkak es a pofa lebernyegesen lel6g6k.
Ha a fogak nem egybevag6k, ha az also allkapoes fogai
a felsak sorel61 el6bbre, vagy szembelun6en halrabb allanak.
Ha a nyak hilhosszu. vagy haltyunYflkszeru.
Ha a hillvonat felpuposodoll, vagy behorpadl.
Ila a mellkas dong as, vagy lapos agarszeru.
Ha a has hordoelaku, vagy lulmertekben felhuzodolt
(agarhes).
Ha a martajek szembelUnaen kiemelkedik.
115
Ha a lapoeka. a Kar es a konyok vagy tulszorosan, vagy
tullazrin fekszik a mellkeshoz.
Ha az elkar es az ezalalt leva labia viszonylagosan
szuken. \'agy lagan IiImasztj6k ala a lorzsel.
Ha az elulso vegtagok gorbek es izulelei duzzadlak

He a esontok nem 8eeiosan szikarak.
Ha a esud nagyon hajloll, vag}' lulmeredek.
He az ujjak nem jot zanak es lulhosszuak.
Ha d kbrm6k hosszuak es vilagosszinuek.
Ha az ujjparna nem rugalmas.
He ez agyek hajloll, vagy lulhosszu.
Ha a medenee hosszabb, mint szeles.
Ha a far esapatL
He az etulsa teslresznel a hatso lenyegesen kisebb. vag)"
ellcnkezoen nagyobb.
He a farok lulmagasan, vagy lulmelyen tUzbli.
He a fl'lrok felfele kunkorodo.
Ha a comb es az alcamb gyenge izomzalu.
Ha a csankizulci tulmeredek,vagy lulbefele vagy kifele fordult.
He a loblo es az ezataH bva ujjak lullagan vagy lul-
szuken allanek (tehenallas, 6-allas).
Ha a hats6 veglagok a has ala iranyultan helyezodnek
(kardallas). vagy a veglag alsorcsze az ulaesanli Iiljek iranyail61
halrabb all.
Ha az ujjak, mini ez elulsa \"eglagon nem jol zartak sib
(lasd az elulsa \eglagnal).
He a szorzel rovidebb es durvabb. A szalkasszor idegen
ver hazzaveradeset jclzi (a furios. gondorbdo szorzel lehel61eg
kikusz6bolendo).
Ha az Breon!. a kopanytil, a \"eglagok clulsa reszel
lenyegesen ro\"idebb, vagv szalkasszorzet ..
He a sz6rzel nem lampos, osszegubanealodasra. elneme-
zesedesre nem hajlamos.
He a szarzel szine nem egyonleh1en feher. A kevesse
sargas arnyal61u szarzelu komondart meg ezid61ajl a lenyesz
lesbol leljesen kiki..iszobolni nem lehet.
He a sz6rzet szine KifejezeUen Krcmsargaszinu. A hata-
rozallan larkaszinuscg leljesen elvelendo.
He a szorzet szillkas nagy bibanak minosilenda.
A komondor ismerelere \'on8Ikaz61eg mindaz!, ami! modom-
ban volt 6sszegyujl6t1em es a kedves olvasom e10lt sajilt eddigi
tapaszlalaleimmal egyuU feltarlem, amelynek
ulan a meg laikus ebkedvelo is balran a komondor tenyesz-
lesehez fogheL
Az "A Termes=.et"' cimu, szerkesztesem elatt all6 folyeiral
191 .. 1. julius I-en megjeleno szamaban e magyar kUlyilinkkal
szemben lapaszlali nemtoradomseg mialt felhivilsomban a
00
116
magyar fajlaju ebek erdekehen a menlesi akci6! megkezdlem
s, az?ta nagy k6zepelie szabadid6mnek nagy-
reszel a magyar kutyamk lanu]manyozasara fordftoitam.
A mindinkabb kib6vult ismereleim eredmenye e k6nyv.
a kiadasban Islen segitsegevel
polalnl fogom. Ugy hlszem, hogy 8 komondorok ismereiehez
csak keyes hozzilfi.lggeszteni val6m lesz. Ezzel szemben annal
inktibb b6viilni fog Ii kovelkezo fejezet. amdy a puli es pumi
juhaszkutyitkai targyalja. '
Kenr?:: is megjegyzi, hogy a nemelek, (sajnos, magyar
kulyainknai is a nemel szakerl6k veiemenyet kerik ki), a hozza
nem erl6k a szalkasszoru komondorl nem ism erik el ebben
igazuk is van, de kevesbe heiylaJJ6 Kenez. k6nyveben ko\'et-
kezo mondal; "hogy szalkassz6rCi (I. i. eb) komondor nem lehel,
mer! ez mar csak kuvasz, l3.\'agy erdelyi "medvefogo" lehel,
ha mindjarl puszlarol kerull is". E kijelentesbol kilunik Kenez
es tarsainak a legnagyobb tajekozatlansaguk. A nagyjitban
komondorkulseju kutyanal jelenlevo szitlkasszorCiseg a leg-
jobben ielzi a komondor- es kuvaszkeresztezesl. A:: ilyen
kufya, kedves mimef sogor es a kiilf61di s;::ake,.lok fele kancsa-
lito ha;::amfia, se Iwmondor. se kuuasz, csupan keres::le;::ett
lovabblenyes;::fesre alig has::ndlhal6 sehonnai fallyukufya !
Vegiil hibanak minosiil, ha a szor6k k6z6tt feketeszinu
vagy feketevegu feher szarok vannak jelen.
Hazankban komondornak csakis a feherszorzelU pasz!or-
ebek minosHhel6k. Mas orszagokban, mint ismereies, avetszurke,
rozsdaszinu, lompos nagylestU paszlorebek is elnek (Orosz-
117
Qrszag). Hazankban elvetve lalhalunk hamuszurke. vagy ave!-
szurkeszinu nagyobbleslu lompossz6rii kulyakal, amelyek vagy
pulival lorlent kereszlez6desb61, vagy 8 magasabbtermelu pulik
nagysagra val6 lovabblenyeszleseb61 szarmazhatnak (vissza-
lenyesztes az 6si jellegre). A tegut6bbi fapaszfalaifJim azt
mulaljdfl, hogy az osi jellegii pulinak a tompos sz6rzetenek
szemmeIta rlasa irdnydban ha/ad6 lenyeszeteknel az ulMok
nagysdgban mindinkdbb ni:ivekednek.
Amil eddig elmondlam, ugy hlszem, elegend6 arra, hogy
a leglaikusabb komondorlenyeszl6 is a megfelel6 irenyba halad-
jon, amely ulon a komondor idealis jellege a legkozelebb
eJer helo. Aki e nyomol elhagyja s masra hallgat. l8.ssa szomoru
k6velkezmenyeil.
B) Kozeptermct u lo mposszorii kutyak.
a) Lomposs::oru ferel6ebek.
A k6zeplermehi, lompossz6ru ebel( osztalyaba mindazokal
a kulyafajlakal soralnam, amelyek marmagassaga az 50 centi-
melerne! alacsonyabbak. Ezek a k6zeptermelu lomposszoru
e bek leljesen magukon hordjak a komondor es ehhez rakon
faj laju ebek kli!sejet es igy szarzelGk hasont6keppen 6ssze-
gubancol6dasra, elnemezesedesre hajlamos.
I. Terelii juhaszkutyak.
1. A I ere 16 p u I i.
(Canis amillaris OVl!is hungaricus \itlosus.)
Mar az 1773-ik evben Buffon konyveben a juhaszkutyak
csoporijaban (Der SchBferhund, der Hirlenhund. Phylax) (Ia.sd
a 44. kepet) a mi pulinkhoz, helyesebben puminkhoz nagyban
hasonl6 kutyat sorol. amelynek teste!' az arcorr es a veglagok
kivelelevel. bozonlos szorzel fedi es a sz6rzeIGk szine a!talaban
fekete. F61ulajdonsaguk volt a nyajak iranyitasa (reg-ieren),
vedelme es a rend fenn lartitsa. Sajnos, ennek a juhaszkulyanak
a magassagat az egykori ir6 nem 6rokitelle meg. Ezi a kutya-
fejlal juhasz-. pasztoreb neven ismerlelle Marlini nemetnyelvCi
fordi lasitban. A vilagirodalomban ez az elsa nyom, melyb61 a
puli jelJegu ebeknek regebbi ellerjedesere k6vetkeztelesl von-
halunk.
Igen erdekes, hogy legkozelebbi szomszedunk. az oszlra kok
,t ud6s kinologusa, Hoffmann egy felezerneJ t6bb oldal ra lerjed6
k6nyveben. mely a tudomanyos es gyakorl ali eblenyeszlesi
118
foglelja magaban, a ku]onleges fajlilju magyar paszlor- es.
juhaszebeinkrol egyillialilban nem emlekszik meg. Csupan az
uszkdr-ebek (Hoffmann szerinli sorrendben: Der Pudel. Canis
familiaris genujnis s. oqualic:J.s. Budef, Wasserhund. Barbel,
ungarischer Wasserhund. Grand Barbel, TriiFfelhund,
Aviarius aqua/iew.;) elnevezese melletl laieitam meg HZ! a
kifejezesl, hogy 8 hazankban is k6zismert pudli egyebkenl
.. magyar d:::i kufya"! Amidon e Ielelre bukkanlam, rogton
eszembe julolt a hortobagyi es kunsagi magyar kijeienlese,
amidon b6beszedGseggei a pulik igen ku]6nb6zQ vilifajtair61
beszclt: ., Van viz-en jdr6 puli is", Ez a vizen jaTO puli einevezes-
a pud/i-bo1 szilrmazhaiott. mer! az uszkarl altalanossagban
vi;:; kulydnak (Canis familiaris aQuaticus) neveztek. Hogyan
keri..ilheletl hazankba a spanyolorszagi szarmazasu uszkar a
puszlasiigok kellos kozepebe? ugy, mini a c()lopepilmenyek
koraben elo ember juhnyeja melle a nagyobb juh es orzoje : a
nagyobblestU juhaszkulya. Amidon az osember primitiv Juhnye-
jat a nemesiles nezopontjab61 a gyapjasabb es igy a gazdasago-
sabban kihasznalhal6 juhallomannyal feJcserelte. egyutlal a
keletnek eziranyban kulturallabb, halalmasabb lermetU kutyajal
is atvetle, mini azl mar a kulya szarmazasimak targyalasanal
kirejlellem. A spanyol birkatenyesztes lerh6ditasaval a kulon-
bozo orszagokba julott uszkarok is lere! h6ditotlak. amelyek
a spanyol juhnyajak mellett a juhaszkutya sZNepel lo!totlek
be. A spanyol gyapjas birkaval egyult hazankba is eljulotlak
az uszkarok. pudlik, amelyek a juhaszlersadalom kedvenc negy-
lebu larsan mely nyomo! hasyhaUak halra ul6daikban is_
Turcsanyi es masok a puli sz6 eredetel helyesen a pudlib61 szar-
maztatjak. Ezt a helyes nezelet magameve teszem. Az erveles
helyessege az elorebocsajtollak alapjan annal is inkabb meg-
allja a helyel. merl vannak a kozismerl pulinak oly vallozalai
is. amelyet "vizen jor6 puti" nevvel jelolnek, amely 8 Canis
familiaris aQualicus uszkarral. pudlival rokon.
A "pull"' nev ezek szerinl a legnagyobb val6szeruseggel
a pudli Pudel sz6 torzitasa. Erre vonalkoz61ag igen erdekes
feljegyzesl lalalunk Beckmann muvenek II. koleleben a
95. oldalon. A .. puder szo a XVII. szazadban "Buder nev
alatt szerepelt es durvan lomposszoru juhasz- vagy vizi kutyat
jelentell. A juh6szkulyal a nemetek alta laban Schafhund nevvel
illeltek es amelynek szorzele koloncos volt. annak Schafbudel
volt a neve.
Az 1751-ik evben Heppe mar _Puder-rol ir, amelyhez a
kove!kezokel fuzi hozza: "Barbeteknek is hivjak, szakalluk
miaU. Ezek tulajdonkeppen magyar vizi kutydk, erosen bod or-
es nemezes szoruek, sz[nGk alialaban hollOfekele, vannak
nagyobb es kisebb lestUek. A kozepes termettik lomzsi es a
fejuk 6; hajt6 kutyahoz hasonl6, farkuk kurtiloll. hasonloan.
mini a fGrjeszo ebe (spaniel), tekinteluk dacos, szivesen
mennek a vizbe, ehannsn mindenl
kihoznak. amil elolliik JeloUek. meg
a vizbe dobot! kavel is elhozzak,
megtanulnak mindenfele mu\'eszmu-
lalvanyt es bohosagol. Mivel mindenre
lehel oket hasznalni. trefabol ,.Schar-
wenzel'"-nek. a ,.nydj bolondjd"'-nak
nevezik." Dobel a Jager praktikaja.-
ban pedig az elobbi n{-zetet meg-
erOsili. mondvan: ,. Vom Pudel. oder
ungarischen Wasserhund" ... :
119
r
r11
n. H",jobli.S)" lI"ndmu/i,Q pul
He!f ,," Ka,oly lulllJd"nll,
"A pudli vagy a magyar vizi
kulya, ha ki/ani/va van, a szdm!Jos
vod, a nyul es hasonl6 oad elfogci-
sdho:: ert, keresesi modora tokeleies.
nem oiyan gyors, mini a fiirjes=:6
ebe, de szorgalmas es a fegyver mel/elf nagyon j6l haszndlhat6."
Nemcsak a regi korban, de a mai kor puli ismeroje is
a hasonlo velemenyt mondja, Kemfz igy irja:
"A nagy szikl6 locsogoj6ban legeleszo meneseken mar
lavolr6! is gyonyarkodunk. A csik6s kancakftl a zsombekok
kozul mar szemunk latlara kc! vizen jdr6 puli lereli ki az
akolhoz, merl a lovas legenyek ada be nem juthatnak."
Az uszkA.r. vagy pudli nyomait a lerelo juhilszkulyilk
ki.ilsejen igen gyakran szembeolloen tapasztalhaljuk, mer! a
Horlobagyon eltek s elnek is olyan pulik. amebeknek szOrzele.
az uszkar klillakarojanak szorzetevel hasonlalosan, gondbro-
desre igcn hajlamos (iasd a 72. kepel).
A kisleshJ terelo juh6szkulyilkra vonalkozolag az elore-
bocsaloltak megerosileseiil irja Lovassy: ,.puiinak nevezik,
csupan HZ Alf6Jd eszekketeti ISJain mondjilk helyenkenl pumi-
nak. A puli tehdt fajtanco, de amely a magyar
nyelv sz6tdraib61 hicinyzik; ellen ben benne van a pum; szo,
ami a Czuczor-Fogarassi-fele szerinl ra kis hdzi olebnek
egyik faja", a Ballagi-fele szerinl ,.kisfajtciju hdzi kulua".
Mindakelto mashova celoz. A dunilntuli juhasznak masfele a
terelo kutyaja: kisse magasabblabu, mini a puli es a labszor-
zete rovidebb, a karmokat szab<:idon hagyja. Ennek ott kizAro-
lagosan pumi a neve".
A magyar irodalomban. mini mar emli!eUem. a puliroJ
mondhatni semmit lalalunk. Ne csodalkozzunk azon. hogy a
pulirol a magyar ir6k megfeledkeztek, ameiynek oka! abban
tal6ljuk, hogy 8 puli nE"VU juhasz lereloeb csak a kesobbi
korban kelelkezhetell. A puli sz6 sokkal kesobb kelelkezell,
mint a pumi elnevezes. Foldi 1801. evben es Pe/he 1815. evben
eioszor emlegel i a kisebblermeiU juhtereioeb el nevezesenel a
pumi nevel es a Czuczor-Fogarossi, valaminl a Ballag; szot6rba
a pumi elnevezest Foldi-Pethe lei rasa nyoman iklattak be.
120
Ezekulan nem lesz erdeklelen, ha Foldi tOOIik evben
es kisszcinth6i Pethe rerenl= 1815. e\'ben kiadon "Termciszef
historicijeinok" 6. Dumire \'on8lkoz6 fejezelei szoszerinti szoveg
ben k6zlom'
Foldi Jdnos 1801ik c\'ben kiadoU "Termes:::et historio"
cimG munkajaban a 78-ik oldalon irja: .,Pum;. Hch.i kutyo.
Canis domes/iells, der Houshund. Bauerhund. Ftilei felallok.
farkanak tdso oldala hosszuszoros. Ide \'816 6. Komondor.
Juhasz K., Sch6ferhund. Hirtenhund. Ez Nemelorszagon fckele
es a Pumihoz k6zelil, minalunk fejer szore flirlos",
A tonibbiakbl"ln Schonuis=ky szerinl Fold; "Spitz vagy
Pommer" neven klilbn fejezetben targyalja 6. ncrnet spi.cel.
Pethe k6ny\,cben pedis: a kth-etkez6 all: "e. Pumi O. (c. F.
der Spitz, Pommer: Ie chien (oup, 124. K.l, Auri-
Pum.6rz I) ul6n
culis ereeli,., Geuminoti,'!, rostra pr%ng%, eopillis in capite el
roslro longis, plurinum albis <1815. evr.
"Ez is van, kilsiny, nagy, ezer es mindenfele szinu, ugy
hogy ebben. flZ auricularis acuminalis ereelisen kivu!' hijjab8
lesszi..ink Ibbb fajtajegyet. Ennek a' feje legjobban kbzelil a'
r6kaehoz, ugy hogy. capite {ere vulpino, nagyobb reszire fel-
illene. Ez a' kutya a' haz kbri..il legjobb lakal. kival!' az apraja;
a' tbbbit i!l e' lovalja rei 8' Jarmar8. A'l utazo Szekereseknck,
Keresked6knek, batorseg es bizodalom a' szekeren fekv6
joszagrt1 nezve: 8' gazdaja' j6szagara es jaj annak
a' ki k6zelit is, Vannak k6z!6k olyanok is, a' mellyek a'
farkas!61 sem ijjednek meg. Legnagyobb ellenseguk nekik, a'
rongyos ember. koldus es a' 'Sid6: mivel mindezekel lalvaj-
nak larlja. - Ide is. de meg inkabb egyenesen a' kovaszhoz
tar!oznak 8 k6velkezend6 kutyak is,"
121
.. Sibirioi 0. K. (C F. Sibiricus: de,. Sibidcus Hund; Ie
chien de Sibirie) es az -"
.,1s1andi 0. K. (C F. Islandieus; del' lslandische Hund: Ie
chien d'lslande}, "
"A' nagy Spanyol Forkaskulyo, me!}' 8' farkashoz nagyon
kozelil; Isakhogy, igen !arejos farkat feIkunkorilja. - Ugyan-
ezek kozze illik 8' -"
"Ding6 is (der neuhollandisehe Hund); mely a' fejere es
farkara, a' rokahoz hasonlo. -"
.,Melyeket rajzolalban el6mutatni nem szi..ikseges, mivel'
8Z egesz ki..ilonbseg, Isak az, hogy nagy es igen lompos;
Kamts6tkaban. az els6n szankaznak; a' masodik tsupantsak
lslandban van olthon,"
"Ugyanilyen fajtakrol emlekeznek meg aT. H. frok, hogy
a' deli (enger szigeljeiben (eremnenek. melyek Isak pJantafeJe
eIedellel (pI. kenyer, tesz!a' sat.) clnek,"
"A Purniknak a;::: apraja k{kotl mar eieg van ollyan aifojla
is. mellyek a::- 6r::.6i Iis;::les neve::elre mellallanok; mer! ulalalos
eges::- elelek tsok obb6l dll, hogy a;::okat a::- affele ass::ony-
emberek 61ben hordo::va, lsokolgaljdk, Q;:: emberi dils6 nev'
qyald::.olfjara. A k6velke::-end6 ISO pal pedig, nemely okosabb
kiveoen, d/la/jdoon mind ollyon", A lovabbiak-
ban III. Szobakutya a) Mopszi, b) Mallai kulyal ismerleli cs
pedig a mopszi kutyal kihagyva a ko\'etkez6 erdekel minket
az eredeli szovegben:
"b) Mdltai K. (c. F. Me/ileus; de,. Bologeneser H; f'epag-
neu/, Ie lichon, 'ongl. the lapdog Ihe SchoR 126. k.) Pilis
longissimus sericeis. praeserlim in facie."
"Nezzukel Isak, hogy i..il 011 a' sejembarsonparnan, a'
mas belsuleles ember az arany-koronilt tarija. Ennek
a 2 h6napos malskanyi, hosszu selyemsz6ru, !supa fejer kul\'a-
nak modnelkul finom teste, mikor a' sz6re \'edJik. igen
de ha lelesz6nl, akkor szep, es finom fule 's gyenge farka.
egy sz6r leven, alig telszik meg rajla: a' szeme kornyeke ri!kim
Iiszla, s azonban halo\'any r6zsaszinu. Sok arlatlan szopos
gyermek megsiratla mar ennek a' matskakutyanak a' szerenl-
sejeL Sok j6 szobaleanyl eilsaptak mar ezerl a' draga madar-
ert.* Az 6 szakmanya 6' mejscM'es Fizikara tartozik. Kbrulal-
Wnk, Be!sben terem legbovebben: de Pestre is berontott, Van
neki olyan fajtaja is, melynek a hatulja sima, '5 a' farkimak
tsak a vege bojtos, melyet -
Oros::ldnkdnak (C F, llalicus; das Lowenhundchen: Ie
chien lion) neveznek",
Schmidt I. C. 1819ik evben kiadott kis konyveben 8
juhasz- es hazi kUlyakhoz olyan ebeket sorol. amelyeknek
CUlei fola1l6ak. farkuk alul hosszu sz6rzeIU es idelarlozik az
122
izlandi ku!ya. aspic vagy az ugynevezetl pomerimiai kulya.
Az egyforma hasznalal szerinl a kiilonboz6 jellegti ku!yak
!ermeszeles keverodese ele az eb!enyesztes e1veit nem ismero
juhasz gala! nem emelheletl s igy a hazankba keri..ill. juhnyajak
mel lett larloll kiilrtildi spiejellegCi kulyak es uszkarok meiy
nyomol hagylak halra az osi jellegli pulinkon. Ismelellen tapasz-
laltam. how'Y a legjellemz6bb kulsove! bir6 6spuli-par ulan 8
veleH idonkenl a szillokre illo kolykek melicil egy-
egy splcJellegCi kUlyakolyok Jaloll napvilagol. A spiekuls6t
jellemzoen magimhordo kolyokkulyat a 39ik kepen mar ekibb
rnulallam be.
A le' jesen fekete. fenyesszonJ kulya, arnely a szillokre
jellemzo avelszurke szorzelel nem larialmazta, a legjobban
bizonyilja azl a feHevest . hogy a pulink vereben spiejellegli
kutyak vere is csergedez. A gondorodoszoni puli pedig jetzi.
hogy a kulonboz6 sz6rzetU pulik kelelkezesenel a2 uszkarnak
is elegend6 szerep julolt, annal is inkabb, merl 8 hazankba
hajloli spanyol birkakkal egyult uszkarjellegu lerel6kulyak is
elterjedhellek (lasd a 72. kepet).
Olyan leruleleken, ahol a nemel juhnyajakkal nagyobb-
szamban pomeraniai spickulyak keriiltek, ezeken a helyeken a
lerel6 juhaszkulyal a fajlajellegre val6 lekinlet nelkiil pumi
nevvel jelollek. azokon a he!yeken, ahol az uszkar (pudlj)
jellegu kUlyak urollak a nyajal. a puli elnevezes {crjed! el.
A modern zoologiai irodalomban. Mehe/y a mHgyar nye!vu
Brehm: "Aila{ok vilaga" -ban, lalalhalo rcszleles feljegyzesek
szakavalollak. Az els6 helyen all: "A puti (Canis familiaris
domes/ieus hungar;eus). Ezt az illtalanosan elterjedl kulyafajlill
a kecskemeti pus71akon meglehet6sen sok peldanyban vall
alkalmam megvizsgalni". Vallmagassaga 34-42 cm., kicsiny
testa. inkabb rovid e-s meglehetosen magaslabu eb. Me-hely sze-
a .. lovabbiakban ,,6 puli feje aranylag kicsiny. a ejhalulja
gombolyded. Arcorra a sakalera emlekezlel. B rokaenel valami-
vel vaskosabb: meglehelosen hosszu. elofele keskenyedo es
hegyes. Egymashoz kozelallo fule nagy, tovcben szeles, folfele
hegyesed6. tendesen egyenesen 0IaIl6. azonban ha az allal
fel. gyanBkszik. vagy szegyenkezik. fulel egyenesen hetra-
fekleli. mini a sakal ok leszik. Ne levesszilk ossze a puli val a
nemely vidcken (pI. Za[aban) gyakori es szinlen a juhokkal
jaro ugynevezelt pumit. mely nagyobb cs magasabb lermelc-
vel. leesiingo fiilevel. hosszabb es lagyabb szorzelevel. szennyes
barnasszUrke szinevel es bozonlosan szoros arcavel ketseg-
kivul a selyemszorli kutyakra {pincsekre} vall. lIyen ehel a
farkasszaJlasi juhaszoknal is Milam, ahol bajszi-puli a neve."
"A puli lorzse meglehelosen hosszu: veglagjai aranylag
magasak. Farke aranylag hosszu s rendesen a vcgeve! balra.
kenyarodva a hal fole kunkorodik ; az allal azonban alaereszlve
is hordja s he leesiing, \,cgszoreivel bokan alul, csaknem a
123
foldig er. Szorzele arcorrsn CS vegtagjainah. eliilso oldalen
rovid, homlokan, fejelelejen es rule kuls6 oldalen joval hosszabb.
tesle egyeb reszen meg hosszabb (7-12 em. hosszu). farkanak
als6 oldalan a leghosszabb. Bundaja a hal k6zepvonalaban
16bbnyire ketfe!e valik es 8 lorzs kel oldaJan siman, vagy leg-
feljebb hullamosan csung ala. FolkunkoritoU farkanak hosszu.
bozonlos szore sslorszeruen borul a lorzs halulj6ra. Szinezele
rendesen lisz!a fekele. vedles kozben s gyakran meg ulana is
vorhenyesen fak6szinCi fekete, a bugeci pasztornep szerinl avas.
Nemely peldanynak a mellen feber folUe van es a rule hegye
szennyesfeher; masokon minden labfej s e>!y felgyuru a nyak
als6 oldalsn feher. s61 a veglagok bels6 oldala is feher lehel.
Rilkan oly tiszla fekele peldanyok is lalhalok, melyek szeme
folott egy-egy kerekded fehe.r 1011 all s ez a belyeg szemponlja-
bol n<:>gyon fonlos."
124
A lovabbiakban Mehely 8 m8gyar puli szarmazasanak
kerdesevel is foglalkozik es szerinte annak megoldasal61 meg
valoszinuleg lavol aJlunk. Meheiy szerinl EI puli hasonl6 a
flI?melorszogi spickulydho:.:. kozeli rokonsagban all ft dgdny-
kutydvai (Canis domesticus zingororum) es vonasokban Tokon a
pusztai kutyovol (Canis domes/iells :::ingarol'um compes/ris),
a pusztai spiccel (Canis domes/jeus =ingarorum audox) es a
nerne! csorddsebbel (Conis domestieus ::ingarorum pecuarius).
Meheiy eJes megfigyel6kepessegel jelzik 8 \,i)velkezQ sarok:
,.A cigimykutya eredetileg kelel-indiai kulyafajla. meiyet
a ciganyok hoztai, Europaba s jelenleg mindazokban az or5Z8-
gokban elofordul. me\yekben a ciganyok megleiepedlek. V'lgy
ame!yeken legalabb a.tvonullak. F61leve, hogy a magyar puli
a dganykulya.161 szarmaznek, ami azonban nem val6szinu,
behozalalal k6nnyen megerthetnok, mindazonallal sehogysem
volna megfejlhel6, mit?rl maradl me!! a\;.kor a dganykutya mai
napig is es hazani(ban is, a maga osi formaja.ban. Ellenben
sokkal k6nnyebb volna a pulil a nemelorszagi spickulya!61
lev('zetni. mely a nemetseg reven csetleg fekele szinezelre hajl0
peldanyokban kerulhclell hozzank s itt azutan nemi. az eJet-
mod es az eghajlali rovasera [rhalo alakbeli elval-
lozes mellel\' fekele szinezetben allandosulha\o\l meg."
125
"Am meg ennel is val6szinubb nyomra iepLink, ha arra a
lappf61di kulyilra gondolunk, melyet Payer az eszaksarki utazo
hozoH volt m/:1gaval S mely tigy az eszkimokutyahoz, mini
Buffon izlandi kUlyajahoz nagyon hasonlitolt. Ez az eb oly
nagy volt, egy kis farkas; bundaja lom61t; arcorra nagyon
hegyes; zaszios farka! halar61e kunkoritolla, de aiaeresztve is
hordla; rule rezsuiosan folalloll; szine fekele volt, ieslenek
also oldala, lovabba egy felgyuru a nyakan, velamin! laba
E ,
126
es egy-egy folt a szcmc folotl feher (Pelzeln). Ki ne ismerne
a mi pulink bizonyos - amber nem gyekori - alakjenak
f6vonaseira? S valoban. he ilyen. vagy ehhez hasonlo kUlya-
fajlab6l akarnok a pulil levezelni. legfeljebb a nagysa8 nagy
eitcrese ejthelne az ember! gondolkodoha. ami azonban koranl-
sem tekinthelo komoly akadalyul. mert hiszen ismereles. hogy
a spicforma. hegyesftilu es orru kUlyak melyen leboesajlkoznak
Del-Europaha e:s olt a legkisebbek. ellenben eszak fele mind-
ink{\bb halalmasabb termelUekke valnak. MlOthogy teslalkaiuk
be1yegciben az izlandi es eszkimo kutysk. valamint Sziberia,
s6t u sarki Amerika kulyai is feltunoen h6sonlitanak 8Z iment
emlilett Isppf6ldi Kulyahoz. bizvasl foltehel6. hogy a spie.
illeloleg puliforma kutyak \all'1mikor flZ e:szeki sark lajainak
egesz leruleteben el \'oltak lerjedve s igy semmi sem all annak
a foltevesnek llijaban. hogy eleink mar osho::ojukban is bmer-
hik a pulit s c'p(!n nem lehetetle". hom) a honFoglalos idejeben
ho::ldk magukkar.
Az ujl.1bb irak k0701 Monostori irja Ie eblenyeszh!'ehen
a maRysr pulit. Konoldi irok ugYbn irlak a megytlr juh,.,sz-
kut\tikrol, de eppen tI !cgkivalobb m ... g"tlr
kutY6 hianydk. a pult I A komondorrol es a kUVbS7rol i(ntik
ugyen, ha. nem is ugy,.,n e nevek ala\l, de megis megku!on-
b6ztetnek ket 06gyteslO mBg\ ar juhasz- vaHY pasztorebet.
Bar a magyflr irodalombBn meg mindezldeig nem
akBdtBm esodalatos madon 8 puli nevre, me-gis emlilesl lehe-
lek nehany regi szalasmadrol, I:Imelyek a pulira vonl1tkOnak:
"Ki monygya man a pullntik: Ide te, puli ne!" - "Mit um!oleee
mint a Galek puliJok." - 6 sBrkomban van, mini a
pulikulytl." .
Sajnos, Takots Sandor es felelle ertekes
mOvenek. "R"jwk a t%k vila"bal" cimO kelkotetes konyve-
nek a "Regi r.:ftsztor nepDnk elete" fejezeteben a
ral eQ:vsltataban nem h-sz emlilest.
a helyen nem feledkezhelem T6m6/'keny
t
ro-
dalmi muk6deserol sem, amelyek tI juhaszeletre vonntkO. nl1k.
Sejnos, OlnCi modomban Tomo/'heny nek a pulrra vontilho/6
kozlpsf'il e,;y a:7.onban iodeHtau
t
, amel)et
Poclhrads::ky Gyorgy "Az elnogrtdus Tomorkeny" cimO dolgoztl
lebtln olva",lam:
.. Tomorhny gazd.'lgon markol! bele a nep lelk! vilagaba
S rcmek peldRkban iltu .. zlralja a magYBtSBg erlelmes-e"e
l
,
belata erejel. fajunk biztM gyors
SeRe I s bamutl110s mt'lo1flgyeleseit. Kltls<;zikus pe-Ida ene B
JlIhdszok meg burgek-bol veil kovethzo reszlet: E gr6F merinoi
jllhokal hazElt Spanyolorszallb61, hogy feher lIyapjaen idt h 711
is nevelhesse. CsaJ..hogy az uj bertinykak tatka folrollktll j6nnek
a vilagrfl. ammek okat egy esomo bel- es kOlf61di s2aker
t
o
sem tudja melBltapitani. merl bizonyosra valik, hogy kere-sz
1
,-
-,
tezes vaRY mss hiba el6 nem fordulhatolt. A szekertok adjak
6 a gr6fntlk, kr ilyel, ki Bmolyal. akl ezekel szigoruan
megl ... nja. am minden t"redmeny neJkul. merl a juhok csak
lovabbra is met.!larkulnek. Mikor meginl kiszall a .. szakert6
bizollsag" 8 hogy lovabb !anakodjek, eloall egyszerre
a a.kil eddlg nem kerde.llek, figyelemre sem melial1Bk okos
b ... sz ... diI;.c. Kerdi is B graf: Hal mrer! l orkulnak ezek a juhok?
- Mindf'nek s leslk, hogy mil mond a pusztak
ezen ludal!tln Qyermeke. A puszlak ludellan gyermeke mosa
(yoU. mar amennyire ennyi nl1gysagos lir iranl vela kOlelcs
IIs.ltdet mf'gpn'ledi, es ezl mondja:
- Hal mogkove1om a mel'osagos grofokal, en milO regan
mondlam tl7 in1ezo u n"k. hogy ennel a feher nyiljnal nem
volna szabod Fekete puli ku-
tyal tarlani.
A grof szivesell lesza-
marti7na, de n .. m dknrj1 hu
szolgAjat ennyi lir elatt sum
lal szembe mellszegyeni eni.
- Igy c ... ak Hzl kerdi:
- Hat mil arl ebben 8
dolol.lboin 8.Z, hog)'hB fekele
B put I ?
- Hat mondja a juhasz,
- az anY("lbirk8. mO'o!c:.udalja
a pUII. mlkor a pu i
hajkur6sSZ .... B .. u1an aUu! 16ssz
tarkti tI barary.
Ame!v f,..teielr.. mind-
nyajan
Suk Dezso, 8 magyar
pl'ls7!Or- eo..; Juhas/ebek isme-
n mp
I" _
rOle, a pul1rot il,lv b .... zel: Ht.Z a kis kutya zseni, mini nYBJorzo.
egy .. m,.sevel h'1laro!i, mini juh1cret6. a szo szoros erlelme-
nekuol.he e ien. Sok eselben embetrel egyallalan nem
potolh ... to. T I1nu e- inrelh",f'nsebb ebft:ljla b vi lagon nines
e'!y. Latram pu II. - Ilja Suk - Bmt"lyik juhasz nelkD!
or Oil 400 d .. t. b hilks 25 ho'd gyf'pen, amf'ly nem volt szelesebb
150 meternel kOIDi vult vevt' vdf'sekket. Ennek ellenere egy
s7s1 IlHb". 81 a bilks Ie ntom hIHaphalott. Pedig a puli cgyedi.il
orizte I Er;ai a kU'yMol el l,..hE:'! mond"ni, hogy esak eppen
be';lelni ne n 'ud. Erlen! mindenll N .. mcstlk gazdaja <iZt:lvtiil,
de l!'lle,el. ""ot S'."m i./,I kift'jf"lerl akdrHlat is pa rancsnak vf'szi es
.. ni.i Ie j-si,,". M .re,arol. a s/c'IeSfOvtHflSi AHa I es Noveny-
kt'rt pu il''lrOI. vntftminl 18r.;,.,jrOI imigyen if Suk Dezs6: "ezf-'kne!
sz .. bbel M"IIVtHOrSl.ag lerutelen nem Jehel 18161ni. legfdjebb
o y,nfli(flt. Ime ihen d tisztaveru pu i!" Nemkulonben htmg/ik
Buzzinak. a magyor paszlof- es juh6sl.eb\!k egyik legala
128
posabb ismerojenek velemenye, amely szcrinl: "A budapesti
allalkert itten szep komondor' es pulipeldenyok feleH
kezik. Dicserctremell6 t6rekves ax, hosy a masyar feJtaJu
ebeket az allatkertben bemutHtja !" . .
Herman mar emlilell muveben is az allalkerh Marcsa pula
fenykepel k6zolte S 81omposszoIU terel6 tI
kezokeppen iT: "Puli a legnevezetesebb lerelo paszloreb. nYllvan
a rnasyalok k6zepazsiai oskutyilja, faj szerinl rna
is Tlbelben, Lhasszaban, honnsn az angolok utolso s.lkeres
benyomulasuk ulan elhozlilk. Errol az pa!!zlorok h.lle az,
hogy mar az os6k hozlilk magukkal. A paszlorok gon-
dosan, liszlan tartjsk. A kival6 tulajdonsssok Atoroklodnek
ulu (Q,.,.,
.. oe lornpouz3=II, 'J k.t. d. J'tn , .. U
,nat u, .. n.)
s ezt a pasztorok nagyon j61 ludjak. Lesinkabb a juheszok
ha8znaljak, merl elsorangu nyajlerel6. Ha rapa.s es. hogy
ne tt j6szsllban. ragadoz6 fogait lereszehk, neha harapo-
fogoval lecsipik. Ezt a libetiek is s egy angol
gentleman a letordelt fogakal belegeknek nezle .
A Marc'la nevu, iellemzo ki.ilseju, ospulinkhoz leljesen
hasonl6 o8puli jellegu kulysl 8 78. kepen mulatom be, me.IY
6 legjobban jelzi. hoSY az 6spulinkkal teljesen azonos kulyak
Eur6pa keleH orszaQ'aibar. elleriedtek. .. . .... ..
Bu::::i Ge::a Felix 1696- es fe/dll6 fu/u pull!
meg. Az allatkert lelogo fu lu Mercsitja ut 6djainak egyresze
_ bar apjuk szinlen 16g6futu - felal16 fu lu volt, a
foliik hegye kisse j,konyuIL Ezek kozul kes6bb a leglobb az
id6sebb korban leljesen
lowofulu lell. Hermon
ugyan megemleke2ik az
ug) nevezell pumir61, mely
a lulbdunai resz lerelo
pasztorebe. Nezete szerinl
a pomerilnitli spicl61
eredt:lel. A pumi
szerinl azonos az a116Ja-
nosan ismerl pu!iVtd. A
lalsz61eg08 megkillonb6z-
lelesszerlOlGk onnan ered.
mert egyes videkeken
kGlonb6zokeppen hivjak.
Buzzi 6z1 kerdi: "Es
mierl hivjak Bereg es
Ung meg)-eben es mas
es megyekben,
a Duniln' ul egyes leszf'in
llivul a pulil puminek 7"
A pa[C;ztor es iuh68Z-
nep ajkar61 Kenez lesle
eI a puli eredetere \lonal-
koz6 nepszeru velemenYI :
.. A puli erede'ere nezve
elalj!az6k a velemenyek. ro. Puli pum, IA ue.w
Felleveseken meRindulni
nf'm lehf't. Pcisztoraink
'29
egesz kiilOn {ajtcnok fekintik es beszelnek magyar, nemet es
erdelyi pulir6f. Azok eltenbt>n, Bkik e komondomsJ rokonnak lert-
jak B lerelO pulit, azzel tamogaljak ezen neulGket, hOfilY 6 nag}-
lermelu pulik es a kislerrnetU (elkorcsosodoll) komo"dorok k6zt
kulem tekinteteben alig lehel e halafvo06IBI mew8tlapi!anj'".
A mi pulink a leljmaj;l\obb va los7eruspg szerinl kul!6'd-
rol szarmazo iuhoilkal bekerull juhsszkuryokkal ileveredell.
A nezel megerosileseGI. 8 paszlorfl ink eldbb ... mlilelt velemenye-n
szolgaljon a ilovetkezo: Kory J6::se{
ulJan tudomasomrB julolt, hogy fI duntln uli kl:lnasz es juhasz
a pulinak egyes valto7alail, amelyek fl lig kGlonb6ztf'lheli)k meg
a pulinkl61, eSlreiber-nek, vagy estreigernl"'k
neve7lk. Az ulobbi c<lakls oestreicher I jf'lt'nlhel, eg)-szovl:Il
osztrak juhaszkul)s!, idegenb61 s7armalo juhAszt'bet.
Ausz!rieb61 szarma76 juhnyajrlkkal hOZ7.ank kerGl1 est-
reiger" juhaszku1yak u'odj'lil a konzervtl liv gondolko;esu
melo!yer juhasz mel( u'orl jnlban is .. eslreifiler " rek nevezl S nem
pulin"k. H ... pulinak is hi vja, az mel(ls ne -treiger".
A somoRymegyei birkaslegeny It'RSZf'nlebb erze1meivel
hozza .... onatkozasba a pumi vergy puli kotdesseget. KGnn a
n, ,., \ riq" '"
IJ()
puszlasagon eg,b",forrotl 8 magyar juhtisz erzese. iellemvonesa
tereld ebevel. Buszke is 6 pasz10r vagy juhasz az otz6jere.
ved6jere, mulallal6 tatsara. Rondterhes vigaszlal6jara.
Nem is Hdja el semmi penzer! egyellen ha-egt>" eO! igaz negy-
Jehu baraljal. A juhesz nemcsak szereti, de es meg-
liszteli j6szagal. He valeki Bzl kerdefle H juhesz
t
61,
hogy kulyaja, ebe van-e? A felelet csak esy: "Kulyam nin-
esen, de puliffi van ". Pulijal kulyanak nem mmosi l i, mert a
juhasz pulija atvill erlelemben e,(e<;z vagyonfl, nem eb, ha.nem
embernyi lilh::!!. Nt'm hiaba mond-
18k mar regt"n. hogy .,egy i6
pulie 12 pong61 is meg a d a
juhasz". Nltgy osszeg volt ez
egy puliert, a
juhasznak 15 fnlint. a gulvas-
nak to forint 50 krajcilr, a boj-
tarnak 8 forint jarl egy egesz
eszlendore.
Meheiy a pulit a kovelkezo-
keppen jellemzi: " A magyar
puli a nemet spickulyahoz h8-
sonl6an nagyon hG, gazdajilhoz
ragaszkod6 es fololle ertelmes.
h!lbar meglehelo!en ingerlekeny
ill1st. Okoss6gan6k megfelel6
en nagyon kU'onboz6 celra is
hasznalhat6. Tobbnyire juhasz-
kulya. mely a juhokkal jar a
legelore s mini furge es min-
dig kezes terel6 kulya, pampas
szolgalalot lesz. A kecskemeli
pusztakon a juhnvajjal rendesen
nehany komondor es egoy kel
puli jar s ilmbar a juhaszok t\zl
t(l.'.K,"mpua:r. K"U,,)' M"jrd<in. lebtr alliljilk, hogy /!II lomha es ko
himpulo. <A 02".-..' fclv"lde.! mor komondor is j6 lerel6 eb,
meg IS egyenelmGen elismerik.
hogy 8 furge pulival semmikep
sem versenyezhel. Mind6zonsilal leves 8Z 8 hit. hogoy a puli
kizilrolagos juhaszkulv8. T6th Mihaly ket szep pulija (Mudi es
Auas) peldaul a kondav81 jar s tI kanilsznak valos6ggal jobb-
keze. A kicsiny cStlhos a legmarconabb kanl61 sem hok61 vissza
s fiirgen ideoda szokellve. eles hangu. SZ8pora ulj:ala"avtll es
8pr6 fogait C<tallogtelvtl ugyancsak rendben tertja a kikap6s
agytlrasokal. Onerzetel tlzonban az sem serli. he szelidebb
joszagol biznek gondjaira s mint k5zeleben
e R6dli dulon e rlesii llem, Mikfouics J6zsef "Ficko" neva pulija
reggell61napeslig a tyukokal orzL A puli emeHet! 811alanosan
131
larioll s peldaul a keeskemeli lanyakoll nagyon gyakori haz-
6rzo eb. hengos ildvozlellel 8 a nadrilg irant valo
felreismelh e-Ie tlen eloszerelellel fOKadja az idegent. A pitvar-
tljto elot! 10m han hevero komondorok meg 01 sem vetellek
tI feji..ikel. meg egy bosszus kafftmtasr8 sem erdemesilellek
tI lalogal61, amikor a Ids satan milr hevesen lamad es rika-
csol6 esaholasaval vegre feJingerelven, talpraallilja a medve'
fejli, marcona e bekel is. De ha az ember nyugodltln megall
es meroen szembenez veJe. akkor Ule! hiltravetve es farkal
behuzva. sZegyenKeZve elsompolyog s leafeljebb lisztes tavolb61
nyeHent meg eQ"elkeIt61, szeme zugabol sunyi pillanlast vetven
a haborgal6ra. Eqyenisege azonban korant sem egyforma. merl
ahol 2yakoribb 6 lalogal6. ott a puli n8gyon baralsagos Iud
ienFli; egy-kel ;0 5z6, egy kis eirogalas elegend6 arta. hogy
6Z emberl kegyeibe fogadjct".
Louassy 5zerint pedig
a puli jeIJemvonesa: "A
pub eJenk. fur ge, faradhatal-
Ian es erlelmes. A magyar
juhasznak az allalok eg),utt
Itulesaban. lereleseben es or
zeseben nelkuloz.heletlen ku-
tyaj 9, amely a nyajat fi..irge
szokellesevel, elenk ugalesa-
v61, kitarln Ismads<;aval , ba-
lorS8gilv81 gazdaja utasi!esa
szerinl iga2itja. Puli nelkul
csak nemileR nagyobbszamu
birkal orizni nem lehet. A
puli mindig a pasztor melle"
van, minden inlesere figye! s
paranessl azonnalle!jes oda-
feH. pull. md)" .. r"JlnJelielel16kclelelen
Mm h6,dJ". IA felvtlele.)
adassal leljesili. A pulil8 pasztor ugy elkiildi. hogy a ve!e beszel-
gel6 ember eszre sem veszi; csak pillanl a kutyanak s lej:!folebb
boljaval inl neki. II(Y keriil az elmar8dt allal 6 nyajhoz. enelkill,
hogy maga 8 nyaj haborgalve volna; i'lY terelodik a nyaj a pasz-
lor egyellen lepese nelkiil bizonyos iranyba. A puli akad61yozZ6
meg, hOBY 8 birks poeo;elas helyre, v6gy vete.!lbe ( .. karba")
menjen. 0 lereli ki 6 karb61, amelyel liz ember sem tudntl
meglenn;' amig at! jol nem laklak, mert a birk6 nem fel az
emberlo!. lilni, verni pedig nem lehet. mer! erre gyenge joszag.
Tereles Kozben a puli mindig a Kazdajilt figyeli s ennek eRY'
szellJ inlesere a teretes abbamarad s 6: puli hang nelkiil ful
vissza ho2Zs. Ha a juhasz a puli mellett kuvaszl is tarl. akkor
a kuvesz a nyaj orzoje es vedelmezoje, 6 puli esupan terel6.
Egyszer-maskor a kondas es a csikos mellelt is latunk pulil,
noha 011 kevesbe van heh'en, merl a diszn6 nem fel ugy 8
kis kulyatol , sol szembeszall vele, de nem is fu! ugy. mint

!32
a birka; azuten a diszno. esiko jobban is hBjlik 8 S2'Ora.
A pasztor!lag koreben nemesok mini terela eb. de mint elenk.
larmes hlirBpas t8nYflOr70 is kedvelt'".
A juhaszok a hasznalha10seg szerinl igen kGlonboz6
nevekkeJ illetik a pulit es a pumit. A oi.::en jar6 Duli eloltGnk
mar ismerl. mely a vizbpn hastilo lebdsjoszegol paranesra
a vizbol is kitereli. Kirilovits szerinl 8 gulyes
nyomart csendesen hajta puli IS ven. A juhasznep a mezo-
orlol valo Clttett"m fol. Ian 8 It"telo pu'ijel a esendes h"jla!ira
tanitja be. nehoRY az ugaleSra figyelmesse lell mezdor 8 tilosb8
ielo A tI pulinflk kezzel vaRY
bolttll valo inlessel adjo ki. A ma"ik. a csaholoa tere16 Duli.
mely folytonos ugata", k02ben tartja fenn a rende!. Vdri gulyas,
amin! eszreveszl. hogy a vtlla melyik alia I rossz ulrtl
tefl. megs70lBI: "Meginl log egy. Edgy ele. szoritsd". A kis
puli tI S7t1fV"SmBrhe. vegy a cSlka orra fele k8Pkod. majd ha
a kodo szoknl probel. akkor puli a kapasz-
kodlk. Bognar h",jto puht nem ismer. szerinle a
nyaj melle!! 6r.::o. hajta es terelo puli oagy pum; teljesit szol-
gell:ltol.
5zerinte vtln olyan juhasz. aki nem surel a nyilj uhin
jarni. h .. nem ink<:lbb Idvaltlszl magsnak melifelelo hus helyel
s 011 naphossztll e1furul)azgal. pullja vagy pumija az alall
alltlndobn a nyej korul tarlo/kodik es ugy lereJi, iran}iljll a
nyej .. t, "z tI lilosba ne jerjon es iltl18sra vdgy delptesre
a melifelelo heJyre ju.:.son. Ez az o/'Zo puli vagy pumi. E zel
szemben vtln olYl"tn Juhasz. tiki magtl is 8 nyaj meJleli Itlrl6z-
kodlk es PUlija vagy hatulrol hajtja v8gy oldall
I<e u ve iran),irja a nyajal. nehogy az szerleszelcdjen. E'Z a
haif6 puli VMgy pumi.
A kelfele telelo kutyan kivul van a tulajdonkeppeni terel6
puli V8gy pumi. mely ha-egesen 8 melletl Iful6zkudik
eo; ennt'k p"r,.,nc:s8m Iran) irja a nyiljat. Bognar szerin! a esen-
del'lell hnjt6 pult nem igen leh I atktllmas a nyaj terelesere.
ki..ilonosen tI r yari luz6 napon. amidon a birkak egyes eso-
portbd S70rOS.,n osszt'btijmlk. lIyenkor a leglarma'Jl:lbb puli-
ntlk fOre..: dohle tlkad. hogy megmozdHsa a nyajat.
Kenez. ped g Fin1t! Peter gulyes szamedo vflemi'nyet illv
adjf'l elc: "A V.gtlno puli. ez a kis .. csivogo" tude valamil?"
"Hogvne tudnt1. hlszen ez a felkezem. most is. hEi s7olok neki.
hOllY iltilora htljlsEinak. ugy d a kiild6ne. "ETedj c'mk
E szore tI esi\ogo. mini a n)-il. rohan t'1l\enesl a Beretty6
alJBrti s tlZ uZcfll"lel 811:1dle. tI kflnalis
gf'llon at bon1tlKozlk ki 250 dclTElb szep 2-3 eves tino. aminek
miH c"'Ak iz sZ8lalekj6: mtlgyftfM.
.. VillUS doll/abeln 6: juhaszok sem tlkarlak alp8rik maTedni
s mid6tt tI nt!ijY konder es hulll:ldeKOl Kukora Kis
Illes szamada a pu.iknak kio!Zlolla volna. eikurjtmlotttl. bele
133
a holdvilegos ejszakaba: "No legenyek. fulezziink I" Ez fel-
hives volt versenyre. kinek vl:ln legjobb lerelo pulija. Az usz-
latohoz es bele a Horlobagyb" kelJell terdni 8Z 1)11 hever6
balanyf::alkal es a csardasgazda 70 dareb siild6jet hljzalerelni
8 viudl az alias ala. A versem-ben harom ort'R pull lell volna
a pasztorok es a biralokka. alakult larsasag velemenye szednl
a nyerJes: dij egy lajtekpipa, e,y SZf'red8S es vegul egy Iller
bor. De a d6ntps elott a cseiei juna'$zboj1a. r megapellalta a
birAk iteletet: "Az en pulim l:llig egyeves es minden I Iud.
a sz61 is erH. he kell osszelPTeli meg a pasztoroktll is. mielou
haza tlkarnek menni. avagy he! kivaniak. szetzllverja ezt az
ege-;z tarsasagol'. s be is bizonyitolla. merl a "furge" puli
megteltc mindazt, ami! fiatal gazdaje pBlsncsolt. A lajlekpipiln
a is megnverle gerzdajenak. ami pedig egy
cSlkoboros kulacs volt. lele jofele sesl&ker!i vinkaval
M

"A pulil 8Z igtlzi paszlor nem is lekinti kutyanak. cS8k

puli mared s ez mint a gOmb3 mogalal n6. Kis kol)'ok kore-
ban adjak egymas k07.I. alig ven erleke.
8 val6di f6jlanak, tlmi fekeles vagy pernyeszinu s ez 6 nyaj
melleH ha beta nul. egycves korban mar a pasztor elot!. azulan
- aKi Ielen al nem larloli pulH - nagy erlekel kepvisel es
egy malee vegy egy jerke-barany 8Z era e jo ialel lerelo
pulinak.'
Kenez a lovabbiakban a k6veiKezokei mondja:
"Ezidoszerint e szurke. valaminl fI sargas pulik a. leg-
keposabbBk. a fekele pulinak ugvanis az A halren)lft van
telszeloseg s7emponljabol, holo!Y szoruk kiilonosen tavasz fele
kivorosodik. L"grilkabbBk a fl:'her pulik. melyel Pt'dig a Rulya-
sok (pI. Eesegen) lewertekesebbnek tarlRnak. mer! c'l8k ezek
lerelik al 8 vizen is a nyaja!." ( .... asd a SO. es 81. kepel.)
A puliral hallgASsuk meg flZ utan a
kovetkezd velemenyt is. amelyet nem szerelnek elhagyni e
Jejezel targyalasanal. hls7en a pulikat ismero
gYBkorlati szakert o a juhaszokl6l f'llesell velemenyl mondja
el a k6vetkezi> sorokban. lIlessy Gyuta irje hazzam cimzeU
es kozlesre felhalalmezolt leveleben a kovelkez6ket:
"A debreceni hus2arezrednel szolgaitam 12 evig. a legeny-
segunk 100% ember. hajdusagi. 90%-ban pedig pasz-
lorember volt. Mini eredeli es kGlanos vale mi. mar f,alal
kadelkoromban pulival selalgalt am a korzan es a puli kat a
huszarje im10l kap1am ajandekba (boldog idok. mikor 8 puli!
is 8jandekoztt'ik I). Persze ilyenkor. aminl a pusztarol bebf'kelutt
egy puli, olyan biro kar iilt ossze, amelyben legtlJabb 70-80
puli sZ8ktekintely mondoll kritikat 8 pulir61."
,.Lassuk lehat. hogy megy egv puli vizsgalal."
..Legel6szor is 8 "biro" eliY kis kaviesot vesz fel a foldrol
es felig meghejolve fujja. kopkodi. Ha a puli luz.be jon es
'VokOR (I). akkor puli. Ez tI lemperamenlum- es a hangvizsgalall
13-l
Ha ez nem hozza ki a sodrab61, akkor lehel a leggublmcosabb,
"sohse vol puli. htt' kUlya". vagyis hianyzik bel61e a puli
lelek es degrada16dik kulvtha, A masodfoku vizsgtilal a viles
pitH, amikor is egy v6dor vizzel nyakon lollyenlik, hogy jill
slanoo es kiadja 8 formai!. He vekony 8 csonlja, kerek
koponyab61 keskeny, vekony orr nyulik ki. akkor /3 puli jo,
hI! rovid es vaslag HZ orra, he v8stagcsonru (:I; labe, akkor
kulyafeju pull, VflB'Y kulyalabu puli, es he mind 8 kell0 egyult.
akkor kuryev6 sulyed es 5z0ra sem erdemes. A logikus magya-
raze! pediS 8Z, hogy 8 juhasznBk ugyelni keH arra, hogy 8
birkakat egy eros alkapcsti kutyava\ s?ejjel ne daCBr8
8 reggeIt6!-eslelig vale lereleshez lemperBmenluma-
nek, vekonyiabunek, azez konnyuesonlunak pedlg azerl, mert
akilr az akolbol kell kiterelnL akar a furoszr6be behajlani a
bejaralben keresztben a1l6 birkal, hogy kifordilh6Ssa, a t6bbi
birka halan kell neki onasza!adni es rendel esinalni."
"Mosl, mikor idaig megvolt a vizsga, jon az Oszl6iyozas.
Mert a puli nem olyan am, mini 8 foxterier, hogy van foxi es
mas nines a vilagon, hanem legalilbb is, mint a vizsla, min-
den szolgalalra mast es mast heszniilnak. A juh karDI van a
!erel6 pulL Csizmaszarig er (kb, 40 em,), "kondor" szore van,
!elen bundeban jar. nyMon galyaszarban, "azaz" derekig meg-
vetk6zik. A iabei oszlopszerCinek lalsz60f:1k, Ie a laipeig sz610s
es az ujjak kaze sz6rrel belell.
.. A joszag mellelt ven a .. esoldaval jaro ouli" es a "kopasz
pu\i", Az elobbi olyen, mini a .. lerel6 puli", de nagyobb is
lehet .. kutyalilbu", de soha .. kulyafejrj" 1 Az ul6bbi minden ben
egyezik az el6bbivel, estlkhogy szillkas, ritke , borzolt sz6re
van (hesonlit 6 Monostori "kuvasz",ahoz). U
"A konda mellett pedig van 6 ,.vizen jar6 puli", amelyik
lebujjei kozt usz6harlya van. a kezfeje lehel r6vidsz6rli is.'
merlekDl e esizmaszar h8sznalelos. Azon alul
diszn6, juh melle, ezon fellil gulva. menes, kflram, tanya kon)1
haszneljAk, Terdmagassagig soh'sem szabad erni 1 (kb. 45 em,)
A szinre nezve esupan egy "hiba" van, ha lerka I azonban a
.. ialbis" puli vegy 6rv6s puli negyon kapos."
.. A kiil6nb6z6 vari ilci6k azulan a sz6rozetrol sz6ianak.
Van kondorsz6r u lerel6 puli, van darusz6ru kopasz puli
" Boglyas", "Borsos", "Kekszoru" sib. villtozal, a feher (albino}
esek 6 kopasz puliban megengedett, de a piszkos fehef (a
fehernek kiilonb6z6 szinarnyalalokba lllhajiasa, de soha elsz6rt
follokban) megengedett ,"
"Megjegyzem, hogy ezek mind kialakull fejlak, a fajla-
jellegel 6roklik es e juhlisz egy, a puljjilhoz ilia kanerl a Tisza
mellol e1megyen a Nyirsegbe is. de kOleso! vagy mas(ajlilju
pulit sohasem hasznal. nehogy megronlss S pulijat. "Nem
ember a juhlisz puli nelkiil", "ha' kulys" es " pulinak emiel!
nagy az er!eke es 8 beesiilele, A v61asztasi kol yok erteke egy
135
birka, az eves koJ}'oke 1 mazss buza, 8 belanulte pediR m8ge.
a vilag minden kll ese s ez a vatula me sem romloH Ie. De
hat napragoS pmber mil ert ehhez!U
.,ISY dl6helbl;IO osszefoglblva ennyil egyeJore 8 pulir61.
Szerelnem, hl:l eIre VOnblk.0261bB juhll1rt6 es guiyalarl6 fold-
bjrlolwsok is mondananak velemenyl, merl ugy lIondolom
magam i!$. hogy ntlllY volna 14 elin-
lezni a pulit es a puli sok. valftljara egy "slandtlrt"'ot rahuzni.
ezen a reven sok remek es naRyjoVOjU ebel kizilrni az egy-
kor biztosan elk6vetke2endo kilenyeszlesbol. A a
hezorzes es rend6o'zolgilla on kivul bizlon allilnm, hogy keyes
foglalk02i1s Ulan, par generaeio utan ki leherne hozni a
"vfldasz6 pulil' . timely liszla magyar termek Jenne a "Sarga
vizslaval" szemben. Ami a kOlorekben v616 munkajal illeli,
feJette all mo!'.r is a meltallanul feld,esert fextf'riernek, Szem-
etol ne te ... el hogy ,univer71'llis" kutya nines
es egy fojl.9ra f'PP ezerl eQy ,,!';lt1rdartol' hozni nem Iphf't."
A pulik es pumik hatarozotl lajfajlilil es igen kDlonb6zo
hasznalhalosDgukat az a standard nern fedheli. mekel az
.. A kulYB" dmu kbnyv koz\'ellen eloll, a
"Magyar juhilszkutyal tenyeszlok" s:ud,osztillyanak annak idejen
volt elnoke, most mar reszemrol erlhelo okokb61. surgosen mara 1-
holnapra. megfelel6 szakerl6k kikerdezese nelkiil, surgosen tet6
ala kclletl hoznom. A rovid ospuli standard nem a gyermekem,
mert nem liszliln szerenysegemnek alkolasa. hanem a szak-
osztaly tobbsegenek \'elemenyel kellelt halafozalla emelncm s
igy nem esodalkozhalik a slandllrddal elcgcdetlenked6, hogy
a sok baba k6zul 8 gyermek elveszett,
Ami! az ebtenyeszlo egyesulclen belul el nem ludlam
erni, az\ min! bir6 u kiallitasokon 6hajloltam vegrehttjiani.
Mukodesemel a szakerlelmetlenseg ill is elgimesoJta. A vele-
menyemmel val6 ellenkezest nem a juhaszkulyatenyeszt6k,
hanem az ugyhoz nagyon ke\'esel erlo, mas ebfajlilk tenycsz-
lesevel foglalkozok koreben lapaszteliam. Feirealliam es hall-
gailam -,
T6bb mint kelevi hallgalas utan azonban heiyenvei6nak
talaitam, hogy szereny veiemenyemet e k6nyv alakjaban a
nagyrabeeslilt magyar kutyalenyeszt6k okulasilra kozreadjam.
Az irodalmi ismeretlenseg homillyilb61 kiragadolt puli vagy
pumi fajtajellegenek latsz6lagos bizonytalansilga kul6nosen e
fajtakkal foglalkoz6 lenyeszt6k k6zclt okozolt ert het6 okol(b61
nagy riadalmal. Mig a lassan mCikodo egyesDlelek ema ebredtek,
hogy hazankban a juhaszok kezen igen ertekes ebanyag hever
pariagon, akkor mar a termeszetes kivalaszl6das folylen oly
helyi, illetve tajfajla kulyek alland6sullak. amelyekkel mar a
modernebb gondolkozasu ebtenyeszloszakert6nek szamolni
kellett. Ezeket a kulyalaifajt6kal egyszeruen a f61d sziner61
mar nemzelgazdasagi nez6ponlb61 e1lcrolni nem lehelell. Egyik
136
helyen pulinak nevezlek a kisebblermetu juhaszkulyal, a
masikon, lalan a szomszcdos lerulelen, a Icrelo juhaszkutyat
puminak hivlak. A gazda- es juhasznep clot! a hasznosilas
voll a fonlos, nem pedig a kiilso alkaL lIy modon igen
konnyuszerrel elismerle magee-nak a szolgal81 szerinl elsorangu
pomeraniai spice!, amelyel rovidilve az irodalom iegelsobben
pumi ne\'vel jei61. A pomeraniai szob61 a magyar !ajsz6l8s
igen kannyen alkotla meg a pumi kifejezes!, mely Pe/he ala
az irodalomban a helyet legelebb meglalalta.
A puli elnevezes, mint mar ismelelten kijelenlellem. a
"Pudel" (uszkar) nemel sz6bol velie eredelel: fludlib61 lett puli.
Tekinlellel arra, hogy az ossze-visszasag es a mhlelenseg
homalya semmieselre sem tiszlilzhalja a helyzelet. a leg becse-
sebb kull/oraj/dink kul6nb6::.6 k6iykeinek meg kellett egys=el"
odn; a k6iy6k nevel.
A lompossz6rrei fedelt es a komondoTunkhoz nagyon
hasonlatos, valamint az uszkarjellegu kUlyakkal kozeli Tokon
kisebblcrmelu tereW juhasziwlyak a puli neve! kaplilk Evvei
szemben a folalla fulli, \'alamivel rovidebb szorzctiei fedell
lerei6 cbek haztinkban mondhalni alland6suH lajfajliliL a
sziumazas nezoponljab61 e legmegfelelobben. a pumi nevvel
kellett illelni. Ez a kutyafajta tt szalkasszoru es lompossz6ru
kulyafajlek k6z61t az almenetet alkotjak ugyan, de szorzeluk
hossza cs minosege szerint inkabb a lompos-, minI a szalkas-
szoruek csoporljaba larloznak. Az eblenycszlcs nezaponljabal is
kulturallabb nemei mar a regi multban kitenyeszlelle e rokon- es
hasonl6 faJ!ab61 a szalkas szoru pincserl. amelyel mar nem a
juhnyaj de duvad cs a palkany irlasara lenyesztenck.
A pulil. a lomposszoru k6zeplermeh1 lerelo kulyat, mini 181-
luk, igen kul6nb6za celokra hasznalhaljuk. igy minI vadaszkulya
is, megfelel6 belanitas ullm. megallja a helyet. Errol a
16bbel mondhalnanak, ami nemes vada$zaink mella haragjat
feiebresztethelne, mer! a vadfogasra szoklalolt puli a vadallo-
manyban karl okoz.
A kisebblermelu lerela juhaszkulyak reszleles ismerlelese
ullm, az os;:>uli leirasilra lerek.
A lC"elii iispuli lei rasa.
A lerelo aspuli Jeirilslmsl. ugy. mini a komondornal az
idea lis jellcgre leszek lekinleltel. amely jelleget az aspuli a
lenyeszl6nek elobb-ul6bb lenyeszelevel el kell erni. A lerelo-
puli neve alall a komondor testalkalahoz es szorzelehez nagyon
hasonlalos kozeplermelu kulyal eriem, amelynek leirasill a
k6vetkezokben foglalom 6ssze.
A lere16 6spuli dltaldnos megjeienese. A leljesen lompos
szorzellel {edett lere16puli igen elenk vermersekl elU es felelle
\
137
.cber kulyafajta. amely nemes lulajdollsagokhoz elegge nagyra
nem becsulhel6 huseges ragaszkodasa csatlakozik. Bilt a suru
szorzet kozul alig Wnik cl6 az okossagol ki fejez6 szemc es
a hosszu szorzellel fedelt lel6go fuleinek jateka alis jelzik a
fcli.ileles szemlelo eioll a furge es okos eb lulajdonsagait.
megis aki k6zelebbr61 k61 ismerelseget evvel az osi ebbel. rola
csak elragadtatassal beszel. Idegen kornyezelben esellenul,
felszegen viselkedik s igoy foleg a kiallilasok biroi elolI, ha nem
maga a lulajdonos vezeli elo, felenken meglapul. A megfeleJo
kornyczeleben virgonc es elenk, de cmel lell igen cber, amikor
a hivalasa megkivanja nyugodtan figyel6 helyzelel foglal eL
Napeslig faradhalallan, celiranyos futka rozassal kerulgeli a
nyajal es a faraszlo munka kazben a tekinlele mindig figyelem-
mel kiseri gazdiljanak minden mozdulalat. Jelleme osszeforroll
gazdiljaval. ameiyen kivul csupan a kori.ilotle seregl6 nysjal
lekinti magaenak. Ragaszkodasa oly nagy, hogy azl az embed
nezoponlb6J k6zismerl huseges baralsagR'al 6sszehasonlitani
sem lehel. Gazdajal hCisegesen kiseri. ltibai mellol el sem
mozdul s ha lalszolagosan szuny6kill. minden figye!me paran-
csolojaban osszponlosuL A j6 banHot vakkanlassal es eienk
farkcsovalassal udvQzli, a semleges idegent csak sanda pislan-
!asra mellelja, az eUensegel fogos fogaival ismerleti meg, ami-
kozben igen gyakran hangtalanul lam ad. A puli oslehelseg.
lanulekonysilga hatarialan, csupan ke1l6 modon foglalkozni
keU vele, Egy szempillanlas, alig eszrevehelo inles elegend6
es az ospuli k6telessegel leljesili. Igen hclyesen nevezi ezt a
ku!yafajlal Suk kulyazseninek. A kiadot! parancsnak sohasem
szegul ellen es szolgalatBI oppen ugy mini a szarazfold6n, a
vizen is leljesili. A lorzonborz !ompos kulseje reven ezl az
elsorengu kulyafajlal csak a f6varosi elvakult ember fogadja
visszas erzelemmel. de ski II lulajdonsegail ismeri, az cstlk a
pulihoz rttgaszkodik, mert az ember a puJiban meg meglalalja
az igaz osi ragaszkod6 es lermeszeles kulyapsiche minden
kivanalmail.
A fej. A fej sze!essege a rej hosszansk masfelszeres
rcsze s igy a fej sem megnyult, sem pedig rovid es szeles.
A fejel borit6 lompos szorzel a birala10t megnehezili, A juha
szok. hogy a koponya alakjal szembelunobben megfigyelhessek.
a puli fejel vizzel ontik Ie, Harom jellemzo pul i koponyan veg-
zell koponyameresek szerint a rejarcvonali hossz al lag 13 centi-
meter es a fejalapi hossz atleg 13'5 centi meler. A koponyai
resz mersekellen domborod6, az arcorri hajlas mersekelt,
de komondorehoz viszonyilva valamivel nagyobb, Az arcorri
resz sem elhegyesedo, sem szeles, se nem lui merlek-
ben megnyult, hanem koponyahoz viszonyilva reszaranyosan
!eszi lelszelosse a fejcl. Az orrha! egyenes vonala a lom-
pan lekerilet! orrlukorben vegzodik. Az ajkak es a POfBk
a fogakhoz simul nak. A felso es also allkePQcs acelos csonlo
=
zalu. eroteijes es egyforma nBgysagU. Az also allkapocs sem
rovidebb. sem pedig hosszabb a fels6neL A hatalmas feher
fOg'ak egybevagoak CS 8 sziljiireget 16kelelesen zarjak. A (erelo
juhesz6spuHmil igen gyakran a szemfogakal lercszelik. Az
ftjak a szajzLig k6zetc.>bcn cafrangolt.
Az orrW!?6,.. Az orrtuk6r az arcorTi szclesscghez viszo
nyiiva eleg nagy es nyilasa cieg tag. Az orrtUkor szine fekete.
A s::emek. A tompos szorzel k6zul kikandikal6 kave-harna-
szinU szemek igen kifeJezes!eljesek es aki belclekinl, 8Z a huse-g,
ragaszkods<; os 8z eherseg tukrel i..tja elocsillamlani maga elott.
A fiilek. Az ospuli rUlei teijesen hasonl6ak a komondar
fl:dehez. A lompos szorrel borBoll kozepnagysagu lekerekilell sze]li
fUlek es iiyformtln meg szelesebbe teszik 8 fej alakjal.
A ful sz6rzete a fej szorzctc\'el ugy. hogy eh;6 tekin-
tetre ugy tunik. minlha a puliknAk fule se \'olna.
A nyok. A testhcz viszonyitv8 a nyak kozephosszu. gyen-
gcn i\"clt, izmos. de azcrt nem \'t\skos. A fej es a nyak hataran
szoros nyak6rv nincscn.
A 101'::s. A marliljek alig eszreveheto ivelt \"onala ulan a
hat. az agyek es a far cgyenes \"onala kovctkezik. az ut6bbi-
nak mersckelten inlt vonalban a k6zepmagassagban
luzott farokloben folytal6dik, A marmagassag 45, ki\'elelesen
50 cenlimeterig lerjedhel.
A mellkos. A lorzs arimyaihoz viszonyit\'a a meHkas
hosszu es mety, de se nem dongits. sem pedig lapos.
A has, A has sem csDngo. sem hord6alaku, sem pedig
felhuz6dott.
A forak, A leghosszabb es leglomposabb szorzeltel fedelt
farkol, klilon6sen. ha az a halalmas tincseklol sulyos, az ospuli
uszalyszeruen hordja maga ulan. A j6l kifeslilt e.s gondozott
ospu!i farka a far- es az agyeklaHele kunkoroclva 10m pas
szorzelevel ezl a lajekokal salorszenlen fedi. Vannak azonban
mersekelt ivben lerell!' konyul6 farku egyedek is. Az ospu!i
farkat is igen hely!elenul egyesek kurliljak. Vannak oly egyedek,
amelyek eson];:a farokkal laljak meg a napvilagol.
A eegtagok. A veglagokra vonatkoz61ag ugyanaz 8 leires
illik. amelyet a komondor leirasanak fejezetenel maT reszlelesen
ismerlellem Oasd a ItO. oldalt).
A s;:oro::et. A szor6zet, a szinelol eltekinlve, a hossza.
az elrendezodese teljesen egybevag a komondor szorzetevel
(iasd: "A komondor leirasa" cimu fejezelet). mierl is ismeties
elkerDlese vegel! a mar jelzetl fejezet reszleles ismert e!esere
ulalok.
A nyillsz6ruseg a spicjellegu ebelod verenek ural mal
jelzi (iasd a 39. kepet). mierl is az ilyen epyed 8 rajls tiszla-
lenyeszlesb61 kikuszobolendo. Hasonl6an elvetendonek !arlom
az olyan ospuli ul6dol. amelynek szorzele az uszkarehoz.
hasonlalosan kimondotlan gondor, mer! az ilyen egyed vissza-
139
Dloll a hazankba kerDit es kitenyes.lteit g6ndorszoru uszkarra
Uasd a 72. kl'pet).
\lig a szorzel hossza es elrendezodesc a komondorehoz
leljesen ad dig a szorzet szine igen \"altozalos.
A szorzel szincnel szinkeveredes esetcn a harmonikus OSSZ-
hangzalossag a legfon!osabb, mer! a kimondottan larkasag
egylll!alaban nem fedi az ospuli fajlajelleget. A !eljesen fekele-
szinuseg csak k6iY6kkutyaknal mcgcngcdeit es ha akad id6sebb-
koru leljesen fekeleszlnu pulL ugy azon vagy az uszkar, vaijy
aspic jellegenek egyes jeleit fogjuk eszre\enni. mier! is az ilyen
P ,pi ,ml)(>_ ..,h .. m_,,,nl eb_ lUI"" ma. .. .....,m ... -k,{q ....:ue ..
t'l(U II .., .... ba belen)'uavo n .. mld ..... .,j J("bl. ,A .u,z6 lel"cieJe,1
tovabbtenyeszlesre alkftlmatlan. Az ospuli legjellegzelesebb.
szine az aUlit s6lelszurkeszin. amely feher es rozsdabarnaszinu
szorszalak mennyisegetol fuggoen igen kulonb6zo szinitrnyalatu
lehet. A vilagosabb szin a deresszDrke. vagy vasderesszin. Az ugy-
nevezetl z6ldszinCi, vagy acelkekszinu puli sem ritkft. A nagy feher
follokkal larklloit pulil a tovabblenyesztesre nem szabad hasz-
nalni. Vannak ezenkivul. most mar rilken lalalhat6. Ieljesen feher
szinu pulik is. amelyek azonban albinoknak nem nevezhelok.
A;: ospulindl a kovelke:::o lenyeges hibdk a fojlojellegel
ronljdk: Ha a ej arimytalanui hosszabb. vagy szeIesebb. He
liZ areorr a koponyahoz viszonyilva tulhosszu vagv luir6vid es.
az arcorri hajlas lulsagosan mely.
=
140
Ha az orT IUkre vitagos szmu.
I-Ia az orrkLip hilsagosan letompitoll. vag\' spicszeruen
elheg\esed6.
He 8 flil hilkicsiny vagy h.ilhosszLi Ispanielszeru), eltill6.
vagy leljesen felall6.
He 8 szemeken cs6kaszemuseg van jelen.
./1.1 T puli. ,ul'ij'
IA ,,.em;
He a fogak nem egybeva
goak {elore nyult. vag;- halrabb
allo illlkapocsl.
Ha a nyak lulhosszu. vagy
haltyunyakszeru.
Ha 8 lorzs, 8 rafok. 8 mel!-
kas. a has es a vegtagok kiseb-
biletl alakban a komondoroknal is
megkivan! alke! szabalyos mere tel
es ala\(jat nem fedik (lesd ,.A ko-
mondor ieirasa" cimu fejezelel).
He a szorzel rovidebb. siman
fekv6. sziilkas, hullamos. nyill
vagy gOrid6rod6.
1-18 a sz6rzel nem [ompos
es elnemezedesrp nem hajlamos.
I-Ia larkaszinuscg van jelen.
A pulik csoporljaba AZ alla-
lanos hasznalatt61 hivol alio, mar
juhaszkulyaleendokel egyallala-
ban nem vegzo. a gondozas. apo-
las es lenveszles folyts'n elfino-
modol! pulikal. mini luxuspulikat
kliklO csoDorlosilom. Fajlajellcglik
leljesen azonos az ospuli fajla
jellegevel.
A luxuspulinal a szorzel
gondosan aDoli es kifeslill. Az
osszegubancolt szorzel kiallilaso-
kon hibanak minosilendo.
A pulik harmadik csoportjal
a lorpe-pulik alkotjak (lesd a 83.
kepet), amelyek mermagassaga
30 cnl.-en a lul van. Az ilyen egye-
dekbal kilenyeszlhel6, nemeslelku
holgyeinlt szerelelere leg-
meilobb magyar fajlaju oleb, mely sokkal mellobban venne ki
a reszel szeretelremel16sagaval. mint a mai napjainkon a
mallai vagy selyemszanJ oleb. Klilonben az ut6bb emlitelt
!ajlak is a legkozelebbi rokonai az 6spuliknak, amelyeket az
6koriak es az ezl kbvet6 nepek min dZ ospulink-
hoz hasoni6 6skutyab61 okszeru tenyeszkivaiasztassal egykori
141
szepseges holgyeik es gyermekeik kedvlelesere kitenyeszleltek
Oasd a 82. kepct).
A magasabb ncz6ponlb6i biral6 szakerl6 elore lekinl s
megjel61i azl az ulal, amclynek iranyaban a lenyeszt6nek
haladni kell. Az ebtenyeszles evezredek 61a el6rehaladt s csak
nagyrilkan akadl meg es csakis oly foldlerlileleken, ahol a kulya-
anyagot pariagon he\"en'e hagyt8k. Ezt azonban nem ludla
megerleni es felfogni az eblenyeszles iranyi\asar8 osszesereglet t
es a szakerloi hi\'atasl felulbiral6 garda.
2. A terel6 pumi.
A terela pumi az ospulival szemben nem nevezhel6
6seredeIU juhaszkulyafajlenak, hanem az orszagban szerteszet
e16, nagyban es egeszeben elland6su lt lajfaj lanak. A lenyesztes-
nek a rra kell !orekedni, - mint azl az ospuli ismerletesenel iattuk,
ahol a spic- es az uszkerjellegu puliknak a lenyeszlesb61 vel6
kirekesztesere kell f61eg tekinleltellennunk - hogy a terel6 pumi
tenyeszlesenel is a pumi alia Ian os leiresaban lefeklelett jellegta l
eltero ul6dokal a lenyeszlcsl6l levol larlsuk.
Altalanos \'onasokban a pumi bar hosszu, lompos, ilIela-
leg flirlos szorzellel fedel!' az ospuli, a spk- es a lerrierjellegtJ
ebek keveredesenek jelleget
hordja magan. A 13., 11. es
64. kepen lalhal6 magyar pumik
kulseje a legjobban igazolja az
el6bbi leirasl.
A pumi eiterjedesere vo'
natkoz61ag nem Jarnak helyes
nyomon azok a szerzok, akik
azt alliljak, hogy a pumi dunen-
tuB lerel6 juheszeb lajfajla, mert
ez a fajla az orszegban szer-
leszet. minden szembeolla haler
nelki.il el van terjed\e.
A pumi a Tiszanlul eppen
oly szep szemmal leljesit szol-
galatol a juhnyitjak mellctf, a
konda arzesenel, mint a Dunen-
lui videkein. A dunantu li pumi
jellemzesere szoszerinti SZO\'cg-
ben kozl6m LOUQssy kovelkez6
velemenyel :
"A dunantul pumi. Dune:":.-
luI. kul6nosen Somogy es Zala
juheszainak a pulilol sok lekin-
I. pul .... loml>Ol ledell kl
lI11a hile i.-en klL' ..
It!
1)5. Champ,on F,ek.:. kli. lul",dono"" 1I1..... y
Gyula. Felelle nyullhall'llian Ic'm ..... m,,,n I<;la clc..-ub
.em IIkenllt lel,enn,. (A .
lei ben el16ro lereloebe
\'an, melyel 011 kh'elel
nelklil puminflk nevez-
nek. Nt'mileg nagyobb
a pulinal. feje hosszu-
kasabb. orm hegyesedo,
fulei reszinlallok, reszinl
16gok Teslszorazele
lamivel rovidebb, mini
a pulie; Jabai csupan
halrafele bozonlosak
za8zl6san, mig alabfeje-
nek ro\"idebb szore a
karmokal hagyja szaba-
don: legelterjedtebb sz;-
ne a galambszurke. A
dunanluli juhasznak
ugyanolyan neikUlazhe-
tellen es ertelmes terelo-
ebe. mint 6Z alfoldinek
a puli. A puli eredele
minden valoszinCiseg
szerint csak valami szaz-
olven eyre vezelhe!o
vissza, arra 6Z idolajra,
amikor Nemetorszagboi
sok nyugoti juhol impor-
laltunk. VelUk hozzank
kerliliek a paszloraik is
s ezek nyugoli - neme!
es francia - eredelCi
tereloebei. Ut6bbiak a
mar ill lalall pulival
kereszlez6dve, veletlek
meg aiapjait annak A
megszilarduit jellegCi lerel6ebnek, amely a Dunanlul 8 pumi neve!
viseli. A pumi tehat nem azonos a pulival s igy pulinak nem is
nevezhetjUk; de viszoni. minlhogy a purnin a pulivcr ketseg-
Ielen nyomai uralkodnak, a puli16l nem kUlonbazik oly melyre-
haloan, mini ahogy a magyar paszlorebfajtak egymastol eller-
nek s igy azokkal. kUI6nosen a pulival szemben sem lartha!-
juk egyenlo rangu fajtanak. hanem csak a puli megs::.ildrdult
Idjfajtdjdnak ".
A Looassy igen hetyesen a pumil megszilarduli lajajla-
nak min6siti es hogy eredete 150 eyre vezethel6 vissza, amikor
Nemetorszagbol sok nyugoti juhot imporlaltunk. A nemelorszagi
juhokkal spic- es pincserjellegCi terel6ebek, Franciaorszag juhai
mellett hozzank kerUlt "chien de brie" jellegCi {lasd a 32. es a
I ..U
33. kepet) tereloebek. vag)' ehhez hasonlo fajtak nyomai: iatjuk
a puminkon. Ha a 2 .. 12., IS., 32 .. 33. es -\-\. kepeken Iathato
igen ki..ilonbazo korokb61 es orszagokb6i szarmaz6 kutyafajtakat
megfigyeljUk, rajluk igen sok rokonvonas eszlelhel6, ameiy a
puminkra emlekeztet (lasd a 13 .. 14 .. 64., 84., 85. es 86. lu!pet).
Hazankban Cl6 pumik nagy vonasokban nagyon hason-
latosak egymashoz es a fajtanak tetszetos ki..ilsejenek a hasz-
nalhalosog szemmcl tartasa mcllett valo egyonlelU kitenyesz-
lese a pumitenyeszlok jovobeli eredmcnye lesz.
A kedves olvasoim k6zui lesznek soken. akik a metlekelt
kepeken lalhal6 pumikra azl fogjak mondani. hogy pulik. Igazuk
van. Az elobbi fejezelben targYHlt 6spuli! is egyes helyeken
puminak nevezik s mas vide ken a konyvemben puminak
nevezeit juhaszkutyat pulinak hivjak. Ezen leheletlen zCirzaVB-
ros helyzeten vegervenyesen segiteni kell, mer! ha a helyzel
nem lisztaz6dik, ugy ebben a kaoszban az igen kozep-
es kislermetCi juhaszebeink elvesznek. elpuszluinak es az ossze-
ViSSZB kcresztez6cles foiylan sehonai pilriaebekke lesznek.
A pu[i nevet az 6spulira vonalkoz6tag azert hasznalom.
mert ennek a iompossz6rCi, leiogo fli lCi kulyafajlanak legkozelebbi
rokona az uszkiir, pudli. A pudlib6l - mini mar emliteflem -
puli lell.
A pumi nev pedig a fajtahoz nagyon kazeli rokon pome-
raniai spict61 vette eredelel. amelynek idegen hang:::dsu neufb6l
a magyar juhdsz igen konnyen mega/kolla a pumi nevet.
Wirker Bela igen erdekes megfigyeleseir61 szamolt be
szobelileg a puli es foteg a dunantuli pumira vonalkozoan a
kovetkezokben :
"A terel6kulya veleszUletelt nagy kepessegeinel fogva fates:
jelre s nem sok szobeszedre teljesili gazdajanak paran-
csa!. Igy megfigyeitem. hogy Papa kornyeken a juhnyaj gondo-
zasal telje<;il6 sukelnema juhasz terei6kulyaja sokkal kilUnobben
teljesitette gazdaja intesere a parancsol, mini barmelyik mas
epp erzeksz.ervekkel bir6 juhasz terel6ebe."
Az igen erdekes es egyedUlatl6 megfigyeiesen kivui Wirker
Bela sZ6beli kozlese szednl a kedves 0lvas6mnak ludomasara
hozom a k6vetkez6 eselel is: .. Dunanlul egyik gazdasagaban
a szilaj magyar bikiit alland6an islatl6ban larlollak, mert meg
gondozoja, a guiyas is csak az istatloban, az oldalallasokbol
kozeiithelte meg. A gulyas a bikal az oldalallasbol es a jaszol
el6tli etel6foiyoson aliva a lekot6lancail61 megszabaditotta es
igy engedlek a kUlnal levo ilatovalyuhoz. A bikat nyomon a
lerel6puli kavetie. A szomjat oltolla szilaj bika jo kedvre
kerekedelt s nem mulatotl hajland6sagoi. hogy szabadsagal 8Z
istallobaleressel megfossza. tSY volt ez minden itatasnal. se
gulyas, se beresgazda meg nem kazelilhelle a szabaclonjaro
bikal , csupan a fUrge fogos lerel6pumi. A bika rakoncatlanko-
.dasa nemelykor nagy veszellyei is jarl az arra jar6kelokre s
141
lWi. Pum .. I1!kttbb lomv<>*
,A ..
ilyenkor a pumi a veszedc
lem pillanalat kello idoben
felismerte es egy szempillan-
tas alatt a tamada bika la-
gyekaba csimpaszkodott. Az
oserot kepviselo bike meg-
torpant, fUJI s tehe-
tetlenul megremegett s aka-
ralaban megtorten az islall6
fele vette az utjat".
Masik esel a kovelkezo'
"Orgovanyi hallHban
levo lanyan a gondos hazi
gazdaasszony a csirke-,
kacsa-. liba- es malacello-
manyal kulon-kulon elelo-
valyub61 eleUe es a furge
puli figyelt arra, hogy az
ud'larlaries kedvenc j6szegai
ossze ne keveredjenek s ha
egyik.mesik kolnyeles meg is
a masik csoport lerilell asz-
talehoz tolakodott, az! a puli
sebtiben rendreulasilolta".
megchdemli. hogy
lIy nagy szellemi kepes
segu kutYhfajla, ugyhiszem
!enyeszlesukre 16bb gond fordittassek.
A terel6 pumi leirasa.
A:: dffo/dnos me9jeiem?s. Az igen elenk es furge terme-
szelL1 pumi hasonl6keppen viselkedik. mini a verbeli foxlerrier.
Nyughalatian termeszclu, minden neszre uga! es fej.el
karcsu nyakan ide-oda forgalja es flMt hegyezl. kOT-
nyezetben begvullad es akkor hl:l.ngjat. mig uj .otthonot ':leg
nem szokja. alig hallatja. Egyebkent jellemvonasa a pulivol
megegyezo.
A rej. A feje a szelessegehez viszonylagosan
Az arcorr hosszabb. mini a koponyai resz es elheg:yedo. Az orr
tlikre Fekete. A fulck felall6ak vagy csak veg:uk bicsaklik Ie.
A szemek szivervanyhartyeja kevebarnaszinu. Az ajak es a
Dofa szorosan fekszenck a fogakhoz es a szejuregel tokelelesen
zarjek A fogak feherek es egybevagok.
A nyak. A nyak karcsu es j61 izmoll.
A /0"::3. A mar seke\y elodomborodasa uMn B hat. BZ
agyek es a far egyenes vonala k6velkezik. far vege kisse leji.
145
amelyb6l kozepmegas luzesu kurtilolt farok kovelkezik. A mar-
magassag <12 cenlimeterig terjedhet. A kurtitolt farok felnolt
puminal harom ujjnyi. A puminel fI farok kurlilasa kivanatos.
A mellkas me1y es e1eg- szcies. A dongas vagy lapos mellkas-
alakulas hibasnak min6silendo. A has mersekeilen felhuz6doll.
A U9iagok. A \cglagok szikarak es j61 izmoltak, egyeb-
kent a pulira. jellemzoen alkototlak. csupen a test hosszehoz
viszonyilva \alamivel magasabbak.
Szorzel. Az egesz lestfelu]elel az orralol kezdve a farka
vegeig hosszu furtosszor fedi. mely osszegubancolodasra nem
annyira a.lka.lmas, mint a puli szOrzete. Leggyakrabban galamb-
szurkeszinu. lehet egyszinuen ave! feketeszrnl61 kezdve barnas-
szurke, egeszen vilagosszuri-.e. igen kulonb6zo arnyaialba.n.

Mieioli a lompossz6ru ebekr61. 8 hosszLi, de nyilt szorzetO:
kulyak targyalasara ternek. hivtllkoznom kell k6nyvem 70-ik
oidaien kezd6do szor szerinl vegrehajtott c<;oportosllesra. Ide
kell iklatnom, hogy Geoffroy 51. Hilaire nyomen az anthropo-
logusok az emberrajtakat a hajzat min6sege szerint oszlaiyozzak.
Ezek szerinl I. gyapjoshajuakaf (ulolriches
gondor haj): 1. csomoshajuakal (lophocomi hajpamat. rej-
hajJ. pI. pEipuak, hotienlollak: 2. csomoshajuakal (eriocomi
gyapjuhaj). pI. kafferek. nCHerek (hajuk egyenletesen eloszlolt);
Ii. simahajuakat Wssolriches sima htlj): I. egyenes- vagy mercv-
hajuakat (eulhycomi egyenes haj), pI. mongolok; 2. furloshajua-
kal (euplocomi furlos haj), pI. dravidek. nubiaiak. feherfajillk.
A kulyafajlttk szorzetlik szerinl oszlelyoz8sanal
a lompossz6rli kutyak ulen: "II. A szelkes- va.gy drolszorzeuel
(az egeo;z lestfeh.ileten) fedett kutyek" kCl\etkeznenek. Mivel
szalka.s- vagy dr6tszoru magyar pasztor- vagy juhaszh.ulyakat
sem kilenyeszlell alakb8n. sem pedig aJlandosul1 teHajlakenl
nem ismerek, a kulyafajlak III. csoporljenak ismerlelesere lerek.
III. A hosszu, de nyillszorzetU kutyak,
amelyekne1 a fej es a vcglagok eluls6 reluJete sima es rovid
szorzetlel fedel!.
.\/ A nagylermetfJ hosszu, de nyiltszol' ll kuty,;ik.
a) Hoss::tisz6ni pci.<>=iorkulydk.
1. A k 1I V 8 S z.
(Canis 8ffillitlris hungHricu,>
BuFfon Francia termeszelrajzanak 1773-ik c\ben kiadott
nemct forditasaban Alarlini (l. kutyafajtek kazul a mi kuva-
110 ' I. ut'i, u !
D. R .. h,h
., ,
szunkhoz hasonlalos kulyal ir Ie: parasztkulya (hd::i kutya,
Canis familioris L. auriculis erectis ea,-!da
lanala. Miiller szerinl villa/ieus.) neven, amely a
szabadban lolli, Az eleg hosszufeju. lehaj\6 fulu kulyana.k
loroklilja, a nyaka. a hasa. a combja e!s a es
8 lobbi teslreszeken rovid szorzetlel fedell. Szmuk feher',szu.rke,
fako. barna, fekele. larka s keverl stb. Ezek a kUlyak Igen
eberek (lilsd a -13. kepet). .,'
A magyar kuv8szunkhoz nagyon hasonlo p,aszlorkulY8k
az o-kor nepci elolt sem leheltek I,smerelie!"ek" mml ezl 8 leg-
szembclGnobben bizonyilja a mellekell 87-lk kep. .
Az 180J-ik evben Foldi Jiinos a
irja: "Kuvas=:. der Wolfshund. Ezen. hasonfaJnal{ 8 ..
vagy juhaszkulyaval 16bb haso,}i8lossaga vagyon .. mlvel fulel
es hosszu nem furlas szore a farkashoz hasonillanak. Fel-
kunkorodolt farku. Nalunk leginkabb fejerek, .vagynak
sziirkek, ordasok. fak6k es fekelek is . Pethe pedlg ITJ8 : . '
"d) Kovas::. 0, K (c. F ijaushund.) Aunculls
erectis. cauda sublus lanala. (l8b-.k ev.) . .
"Van egy igen k6zonseges .. mely ol1yan-
forma. mint cgy kalyok-farkas; fulel, fennall6k. szo,re val.;-
mennyirc bojhos, iegaltibb nem sima. a, farka pedlg
8161rol hojthos; sz[ne gyakran _de
szamlalan. lobbnyire szennyes-szinu; nallunk fe}e" Ie,9lobb .. ;
mellyet mi dllaljdball J{ovasznak hfvunk . . Ez az a
segesebb hazi vagy tanyai kulya. a ..
legjobban megktilambozlelni, ha mmden mas faJlal. emILI,ven.
az! mondanok, hogy sem nem ez. sem nem az:
lelsungo. felgarbult farkilOak also gyapjas e.gesz_
nagysagaval egybekotve, eteg meghalarozot! Jegy;
ugy hogy az auriculari.:s erectis eppen semmL kulombseget nem
\-17
mutalhaltja ki. Legigazibb lessz ig}: Fere lupina magniiudine.
cauda pendulo-feforla, subtus hirsuta."
"EzI a' kulyat BI. Pasioralis,domeslicus. villatieus-Schafer-
hund. Haushund; Scher. pedigo Isak Pas/oralis, - Schaferhund.
nev ala II adjtik cia: es a' MagYOl'okon kivu I. minden mo,'5
Nemz:etek e::.t nezik ugy, minI pds::lor-kufydt. mely nekik val6-
silggal az Bulf. ezl tarIJa minden kulyafajtilk' osi aregapjil-
nak es lors okenek. Ez a' kutya az minallunk mel v a' ham'
d!uab. kozel annyifete formaju, nagysagu es sz'inu, e"gy sz6nil
a legkoz6nsegesebb falusi paras::l-kufya; mellyek kazolt. illoll.
ollyan Iwdar rongl./Osoka/ lcilni, hogy a' farkal a' kolonl::okt6!
alig birla. Ez a.z. a' mellyel idegen nemzetbeli Paszlorok
meglamlanak a nyaj korul. hogy egy ilyen szunlelen szalad-
gal6 es marhal lerCtlgelo kulya, a' lilos' (iilatmas) ollalmazas8ra
labbel elkovet. mint \'alamennyi bojlar a - nyaj mellett bamesz-
kodik.
A leirashoz mellekelt kep (Iasd a 88, kcpet) nem fedi a kunt-
szunkra jellemza leirast. Egyebkcnl a leirasa is igen zavaTOS,
mer! Pelhe ugyanilt lomposszoru kutyal es lerelal is em lege\.
Hanak (1846) a kuvasz ismer!etesere kO!on fejezethen ir:
"A Kuvas::. (Canis fomiliaris. \-illalicus. Ocr Haushund). Kazon-
seges hazieb igenyesen alia fulekkel. fal!tu lyorodott farkkal;
lesle! hosszukas szar rodi; szine leginkabb fekete. de a sokfele
rendellen osszeke\'eredes altai szamas vallozalai vannak szinre
es nagysagra egymasl61 kuI6nbozok". A ismerlelese-
hez meg hozzeilleszthelo Hanak kavelkezo leiresa: .. Oszelo
16-iktin 1844-ben Maramaros-Szigelrol Veera indultam, kocsisom,
hogy a hasszas ulon kocsijanak hu ore legyen, egy Lion nevu
nagy Fekete kuoas::.t hozotl maga\al. a kulya hiven kovetett
I-IS
bennunket negy midon Kerbe erkeztunk. hoi rokont'lim
koz6tt harom napollol16l1em; 23-an Kerb61 Miskolc felt!! hajlenk
s kulvank Szikszoig mindenull a kocsi mellell baklaloll.
ban 'Szikszon hoI. mig a lovak iltak. kisse megill1apodank,
Lion elmaradl, de elmaradasal csak akkor vetluk eszre. midon
keresese mar sikerellen volt. A szegeny al1al, aminl kes6bb
megludilm. oszho elejen egeszen megsovilnyodva erkezell
\!1.aramaros Szigeire".
Nem erdeklelen felemlileni. hogy K6sa M6z.es ISISban
(Nagy-Szeben) kiadoll .,A merges
gyogym6djaval" cimu muveben a vpszetlseg
mellekell ket kulya rajza a f6jellegekben nagy ban hasonilt
a kuvaszunkhoz.
Ezzel szemben a Papai Pdriz. sz61ilrban a kuvasz kulon
szerepel cs pedig "Kuas::.. kuua.sz Canis grandior. ein grosserer
Hund. Hlrlen Hund.
T ehat Papai Pari::. Ferenc is kuvaiZ alall pilszlorebel crt.
nem pedig kereszlezelt raj till ! ..
A magyar pbszlorebekre vonalkoz61ag Louassy-nak kovel-
kezo a velemenye: "Nyiljorzonk van kel kul6nello fajla. a
kuvasz es a komondar: lerelenk van egy fajla, I:l puli es egy
Isjajla. a dunanllili pumi".
A kuvasz fajtajellegei oly ellenlelben allanak a komon-
hagy szinle csodalkozam. hogy ekkara fajlakulonb-
segel{ ellenere mindkeltol mei{ most is sok helyen komondar-
szilmba veszik. Hisz a vizsla es a kop6 k07.otl sokkal ke\'esebb
a klilonbseg. mint a kuvasz es komondar k6zt. meg sem jut
senki eszcbe. hogy mind8kett61 egy f8jlenak lekinlsc. A
es Komondor. mini ketfele komondorvililozat. mar
sem allhal meg. mert a lenycszl6 oszlalyozilsfl egv faJla kerele-
ben ekkora ellenlelel meg sem en!,Ced. de meg hal \-annak
dkkor a lilgabbkoru komondorjellegck? Szoval a kuvasz -
kuvasz nem lehel komandor!"
. A dunantuli pumi reszben a pulit61 eredo, de hazai kelel-
kczesa laJfajla. A nyugflti juhokkal behozoll
juhaszebek az i:1 lalall. hasonlo celu pultval:
Pulinak nem puli, de minthogy a puli ver kelsegtelen.
rajla dominalnak. a pulitoi meg sem ku\onb6zik mill!
ahogy a kuvasz es komondor egymaslol elternek S_I!ot)'
kulonoscn a pu\iv61 szemben sem larthalom rangu falla-
ndk hanem esak megszilardult laHajlanak.
, A magyiH komondor es a I<uvasz ket kulonilllo faj!a.
A hasonlo kulyak - milr mini emlilellem -
Azsia es Europa klilonb6z6 reszein olnek es igen vaI6.szen1.
hogy az oshazrijukbol is hoztak magukkal ilyen
kulyakal. .' ..
Keller Conrodnllk 1913. evben mc,uelenl Siudren libel'
die Hausliere der Kaukosllsliinder cimu k6nyveben a szerzo
,<9
bovebben largyal oly ebfajtal. meiyel Europaban ke\'(!sse ismer-
n{'1e Ez az Ligyncvezcll Iwuhd:::usi hegyi kulyo, vagy a la/ar
juhds::.kulya. A kaukazusi hegyi kulyanak feje. fule. vegtagjai-
also resze rovid szorrel fedell. egyebull hosszabb. de nem
lampos e sz6rzel. fulei viszonylagosan kicsinyek nem felall6k.
de Ie sem 16gnek leljesen, a fcjtol - mondhalni - elalloek
Az uralkodo szinuk feheres. de nem liszla hOfeher. hanem
silrgasfeher. Itrcmszinu. Keller szerinl a szinuk tavabba a ffITkas
szinehez is hasonlalos. 1000-2000 meter magassagban min-
denult lalhalo a kaukazusi aipesi pil!'zlorak mellett. A lapalyon
rilkan lal6.lhalo. ha el6 is fordul. nem fajliszla. Felso-Almenia-
,.\ .......... , ..... , h .. I)" kul)" J"l.......... H. eI. I ' I
KeU .. , ( }.... n
ban ebeikel a pasztorok foil arpadaraval, vagy durvan datal!
arpaval tarljak. Keller be halo vizsgalalai alapjiln 11 kovetkez6
credmenyre julolt: "Kaukazus os FelseArmenia nagy hegyi
kulyai az eur6pai farkasnak (Canis lupus) leszarmazoltjai.
amelyek legei6szor a Volgavidek pusztain honosodlak meg
A lapalyvideken larl6zKod6 szeliditett fajlak kulseje mas faj-
lakkal lorlent kereszlez6des liljan naRyban megvallozolt, mig
a hegyvideken fajliszta alakjuk mindenull feltalalhttlo".
Ha Keller Conrad emlitelt konyveben talalhalo hegyi vagy
talar juhaszkutyak kepet figyelmesen osszehasonlitjuk a koz-
il';mert kuvaszunk kepevel. szembeollik a fellUno hasonlatossag.
Ezek szerinl kelsegielen, hORY laval hazankt6t a kuvaszunkhoz
kulsoleg nagyon hasonlalos pBszlorebek clnek es kulonosen
150
he h(,gyes-dombos videk a haziijuk. mig a iapalyokon 8 koman-
dorol,hoz igen hasonl6 !omposszoru paszlorkulyak tany6znak.
A pilslJore"beknek ez a kel alakja egeszen klij6nail6 fajla.
amclvel mar a komondorok isme-rtelesend bf.'hat6an jgazollHm
KU\,Hszjellegu kutyak elvilathalotlanul Europa es Azsia
ki.i16nboz6 reszein eltek es elnrk, mely azonban nem l:ar
hatjR ki, hogy' u kuvaszunk t'ppen a kaukawsi hegyi
161 szarmazhatolt. Brehm-nek u magym "AI'. til!alok vllaga .
hcizi kuh'ilk fejt'zele alatt Fil::ingl.'l" nyoman egy magyl;\r kulY8-
fajlat ir'le boven fllrkoslwco,<;= (Canil'j familiari::; dOntl.'s/icus
veTU::') neve alatt, mely azonban nem azonas a Jelen ismer-
lelesben IEngyel1 kuvasszal. A farkaskuvasz kereszlezesi pro-
duklum. amelyhez foleg a farkasnak lehel k6ze. A lapak
hasabjain ismeleilen kozell kuvaszokra Mehe/y-nek a magyar
komondol'm vonalkoza leirasa. mig a komondorra a bago/y-
szemu komondor neve alall k6z6lt leiras illik. Az ul6bbi is
a legszembetlinobben bizonyilja. hogy hazankban tulajdon-
keppen kel kuldnallo nagytestu juhasz- vagy paszlorkutyafajla
ei es csak az elnevezesben nem egyezlek meg a hozzaerl6k.
Igy Varga (1872) a magyar farhaseb neve alatt it Ie egy kulya-
fajla!, amelyet a k6vetkez6keppeo jellemez, valaszeruleg Filzin-
ger oyoman: .,A magyar farkaseb rendkivul nagy, izmos es
I
er61eljes fajle; a hazi kulya-
101, melynek nagy[lol! alak-
jilt mulalja. a kovelkez6 jel-
venyek allet! ItOlonb6zik:
feje cuany lag
szeles nyakszirllel. orra nem
oly hegyes; rule r6\'idebb,
szelesebb es tokelelesen fel-
a1l6, m'aka rovidebb es
\8sttlgabb, teste hosszabb
s Rombohdedebb; melle
szelescbb; vegtagjtli maga-
sabbftk os aranyltlg crolel-
jesebbck; a fark dus szor-
zete yegell vaslagnak. hosz-
szunHI{ es bozonlosnak lal-
lSI
szik: szorzele (kit'(iL'e a 1'6- P " l' h ,\ !]nlke,l" ku,-.... ktin,
vid- (;S simas::6r=elii pofdl 'A ...
es labakaO hosszu, puha
es fenyl6; tobbnyire egy-
s.::inu, Feher wgy sdrgasfehcl', ki..ilonosen a fi..ilei mindig sarg8s-
szinuek: mindazaltal nehft 8 barna szin sbtotebb vagy vila-
gosabb arnyalala is fordul cia. Az orr hegye majd fekele,
majd vorosbarna ", Varga kulon cmliti a hci.::i kuuas;::/, vagy
paraszt-kutydf, mely lobbnyire fekete, felall6 fiilG es borzas
szoru, lovabba ismerleli 11 L'oi6di fal'kasebet is, amely nagy-
sagra os alakra majdnem egenen hesonl6 a farkashoz, szerinte
MagyarOrsz8g deli reszen, Erde!yben, Olilhorszagban, Moldvil-
ban, Torokorszag eszaki os Del-Oroszorszagban honos.
Pap" Kepes lermeszelrajz "aban a komondor vagy juhaszkutya
kisebbik? alakjail kUv6szoknak hivja.
Beckmann "Bundcis" elnevezes a1611 a kovelkezokenl
irja Ie a ku\'aszl: "Ennek a kulonleges magyar kutvanak egy
par szep peldanya Esterhd.::y Miksa gr6f (Tala) birlokaban.
az 1883-ik \Vieni kialtitason megjelenl. A "Pandu,," nevu kulya
villimagassaga 73 em., a lorzs hossza 8-1 em., 8 lorzson leva
sz6rzel 2-3 zoll hosszu, dur\'a, a vallakon es a mellkason
eros en borzoi!. Az elulso es halsa veglagok hal so felulelen a
a szorzel z8szloszeruen elall. A vegtagak als6 resze. a kone es
az alkar sunJ rovid szorzelte! fedeli, A kiallilotlallalon ve!eszulelel-
ten kurla faro k erasen lompasszorzeta, A fejel rovid szorzelevel
szembeotloen elhataroUa a nyakon levu hosszabb es nyakorv-
szerGen hu1l8mosan elrendezetl sz6rzel. A hMomszogleta rovid
szorzeltel fedell kozepnagy fulek a fejhez simulnak. 8Z orr mind-
ket oldalim a griffon szakallahoz hasaniatosan. a homlok oldala-
101 a szajszogleHg hosszabb, lomposszorzel foglall helyel. A szor-
zel jegyek nelkiil egyszinuen feher, mely sziirkes es sargas szinbe
megy ai, az orr es a kormok szine soleI sziirkesfekele".
,-,
>-
A Beckmann-fele leiras nagy ban reaillik a m!
OS] fajttljcllegu kuvaszunkrtl. de a kialhtott peldany nem leht--
leU h.'ljeseo ftljtatiszta \d.ilso\e\ mer I a pofaiwll Jevo
sz6rzel jelenlele e!oru!ja, hogy Ell.
irodulomba kerult . .Pandur" a komondor vere is
csOrgecl(,7.ik.
A kiallitason megjdeni meg .. Pandur- iarsa, mely
"Is/oc;:y" nevre hallgalott. nyolch6napos karl! es 6 IMsimal
lenyegcscn kisebb \'olt ugyan, de alakja e.s szorzete a tarsa-
hoz teljesen hasonlalos \'olt, al. orra husszinu, szeme ,,[lagos
fehcrsziirke. szorzele egysz[nuen feher es farka kurlilott.
BeclwlOnn :,ozerint egyik berlini kiallilitson is szerepdlek
magyar .. Bulldos" kutyilk. amdyek azonbtm konnyebb su1yuak
voltak es szorzelUk inkabb g6ndorod6 volt es farkuk iompos
gondor6do hosszu szorzellei fedett.
Monos/orf mogym' :'ifmorejri komondor (bundas kutya.
bundas pas:doreb). neve alaI! largyalja az ugynevezetl .. kUV8szl".
Szerinle "nagyon hason!il az olasz komondorhoz s nines
kizilT\'a. hogy az ul6bbil61 \'eszi
emlelteztel a farkasra is s eg\'eb
l. K ...... n kiln Etla "1 II Inti
15:1
eredelel. Ez a kul\'a erosen
lekintclekben is \'llas aUal.
epugy. a m.ag\ar ebek va!amennyie". Az egesz leir6s a
"kuvaszrl:l -ra Jlltk, $Zinc szennyesfehcr (borsoszinu.
!J.t .... kd ,,114 II II leh6 II m"H'" ""8) B"n<l ... -
,B.d,mann ullin'
szinu tirnyai(ltu). kel1 emlitenem. hogy Mono . .,fon ..
tescbt'Jl" m09!JOf RUllO.',:: ne\c alaI! kuion egy felal1e) fulu
tipusu ebC't ir Ie. me1yet egyes ddckeken. a Dunantul. a
loven kondas.oknal iallam e.s a pumi j'llegc\,el azo-
nos. Monos/orina!? ig<'lZCl \.an. has\' 8 kuvaszunk (sima feju
komondorl. nagyon hasonlit az olasz paszlarebhez. de ez az
osi rajts nem az olasz kulyal61 szarmazhaloll. hanem mini
rakonvcru pits70lareb cgy osre yezelheta vissza.
Podmanic::llU Ge::a baro a kamondort, a kuvaszl es a
pulil kiilon-kiilon fajlaknak jelolte meg.
Rcszemral a most ismertetett kulyafaji8ra a .. kuvasz"
elnevezest lartom megfelelonek. mer! maga a szo .. kuvasz". ha
onomalopactikus lermeszelel vesszUk figyelembe. jobban iIlik
a kulya elnevezesre e.s mindeneselre ily alapb61 kiindulva
ISS.
eredelU. mint az eb, a kulya vagy a .. koman-
dor nev. mcgerosilescuJ szolgaljon Keller Ollo "Die
antike Tierwelt" eimu mu\'cnek elsa koleteben a 150. oldolon
olvBshata osszefogiai6 ismerieles. mety a kulva ne\'cnek ono-
ered,etere \'onalkozik. A kUlya' az indogerman
nepeknci U-, vU. ,wU-, ku-kepzo. Isy a gOTOg 1\.",,0" a sanskril
/. Llan, altllin canis. cvanis heiyett, HZ arehai canes. 8 Hund.
a lettoszla\' s::un. az oszlav kulshiRa, az alban kufsh. a perzsa
kutshak. a torok hiifshiih. a szieiliai gu::.::u, az olasz cuccio,
a zakoni kue. igy IOHtbba a magyar kufya cs meg sz'mbe-
liinobben a kut'Os:: 8700 a regebbi onomatopoelikus ercdel
mellett 5z61. A KUVBSZ a sza legszorosabb erleimeben az o5regi
aroknal a HiHi irodaimi
adCllok aiapjan nem jelenl-
helelt oly yonalko:.aissal. mini
mal nap. kereszlezelt kores-
kutyat. hanem kuvasznal{ ma-
gal az ebe!. mini olyenl ne,ez-
lek. A kuvasz neva magYflr
juhaszok peJdabeszedeiben is
elOfordul. mini Hermon emli-
lett k6nyveben alvashato;
,.Ameiy kuvasz egyszer illtai-
ussza a Duna!. masszor is
megprobalja". "Ku\'asz szensn
fekszik. de abbai nem eszik.
de azert morog az okarre."
Egyebkenl a legregibb kattoink
a kuvasz nev alall paszlorebel
erlell k s mivel hogy kaltoink
legnagyabb resze a hegyes-
vblgyes dombvideken larl6zko-
doll, a kuvasz csakis a moslsni
kuvaszunkra vonalkozhalolt.
E1IO'flnKU k", ....
Hot ... ,1 IfU<>KlOl.
Meheiy .. Az 611610k vilaga"-ban a ka\'elkez6kben tgy sz61:
.:A komondo! 8 magyar irodalomban kuvasz. kuasz, kamas::.
es juhds:::.kufya neven is szerepel s az idevag6 adatokb6i
gyakran nehez kihamozni, mikor van az igazi komondorral
szo . .. Grossinge, szerint: Komondornak vagy kuasznak neve-
zik a falusi gyapjas kUlyai (1793)." Bonis Efemer a komondort
fUrtos- vagy gubaszoru I{omondornak nevezi. Gvaddn!)i Jozser
gabaneos kuvaszr6f verse!' Fels6biiki Nagy Islvan a kuvasz
elnevezese helyett a .. bundas" elnevezesl ajan lja.
A kuvasz az orszag minden reszen. de ktiionosen 8
hegyes es dombos leriileleken. foieg a Kitrpaiok a\jan. de
Horvalorszitgban is nagyon elterjedt. Isy e konyv hasabjain
ismetelten a Horvalorszagi;>61 szarmaza kuvaszok kepe lalhal6.
ezekel Zelms lenyeszlelte Ujgradiskdn. 0 ugyan nem kuvasznak
156
tartja, hanem simefeju komondornak nevezi. Zelnts igen rossz
neven ,elle, mini leHle bizooyitja. hogy Ictszetos kutyail
nkuvasz" nevcn jelolik. A kuvaszainak egyik kepe Morgan "Oer
Hund" cimu munkajoban .. Sobrin nev alall helytelenlil, mini
juhaszkomondor szerepel. \'\'el szemben sokkal korultekintobb
modon keszOI! t's a ma!{Y6rorszagi \'iszonyokal is figyelemre mel
lal6 vaskos muben "Del' deuls<:he Schafer/lUnd in Wod und
Biid
Y
19l19. evi killdasban az ungorischer Hirlen und Hofhund.
lathat6. Ennek a konyvr.ek mcgjelenese 61a Ic:galabb
Nemctorszagban megismerhettek, hogy van komondorunk es
ku\"aszunlc A konyvben ol\'6shaljuk HZ! a figyelmezteh.'sl is.
hog\" "ami! komondornak neznek, tlZ nem
komondtJr. hanem kUV6S;, mer! a tulajdonkeppcni mt'lgyar
komondor tiszla verb en nagyon ritke".
Strebel a hilboru doll ki6dott hHlalmas l,cnyvebcn Et mi
kuvt!szunldlOz hasonlo krt J,utya kepel rajzoltd Ie, amelyel,cl
komondoroknak nevez. Stephanil;: az clobbi szerzokkd "zem
ben ft Iwmondor CS a kuvasz helyes kepel k6z1i nagyerteku
konyveben.
A kulf61d a magyar juhti3zebek k6zu] a iegjobb6n a
ked"e!i, ilyenekel nehany expo rial. Ezi d
magyar kulyat i:::meri cSllpan a kulfold s konnyen
megescll a kUlf6ld6n, hogy fl kll\'aszt lwmondornak n("'7.ik.
annal inkabb, mert a len\"eszloink kUVi.1SZaiKt1t mini sima
rejli komondoroKdl adtaK at ItUlfoldi ,evoiknek. KuH61don
eze!tel a lipusu kutYtlkal lenyesztik is. a lenyr-szloik cgyesi,i
lelel flldkilotta\(. az ugynevezetl "KonlOndOlVerC'in"t, pediR
nem is komondorl Icnyeszlenek. hao",m Iwvaszl! A kiilfold
a kU\"tlS7,t ezalalt a nev alatt meg is
de 0 a komondorrol es a pulirol cgyal!olab6n
nem emlekezik meg. V. Slephonil::.GrofrallJ: Der dculsche
Schaferhund in Wor! und Bild kiadasJ:ban f(ol'os;:nay G(;::a
.Bu;:oodny" nevu komondorimak kepel komondor elnevezes
alal!, a Iwt'os::' \ag)" bundcis elne"ezes alall .. Tis;:a" ne\'\J
kuvos::1 laldlhtlljuk. Horvatorszagban, de CI hegyes
vid('kek kbrnyeken mindenUII talillunk ku\'aszokal. A mara
marosi ha\'8solHa felhajloll szarvasmdfhak es juhok mellelt.
to\"obbil az orszag igcn kui6nb6z6 reszein levo gHzdasagokban.
majd minden cselbcn Ia.tiam kuvas7.okel. Hermonn
marion levokrol emlekszik meg. A Tiszahitlon lali:6k
elescn mcgkUl6nbozielik a kel ebfajlal. egyszoval a nep luda
laban 'fln. mi a kuvasz es mi a komondor. Marcal melle-ken
a kuvaszl kuasznak nevezik.
Minden jel arra mulal, hogy a magyar juhasz vagy
paszlorcbek megkul6nb6zleh!senel es elnevezesiiknel a szak
erlok vegre egoy velemenyre juloUak. Az ut6bbir8. 8. .. Revai
Nagy Lexikona"ban lalalhat6 ismer!elesekbol is k6velkezlelni
lehel. merl 8. komondor mellell a k6velkezoket t8.lelhaljuk
157
::6, e,bek legnagyobb testu faJlaja, meiyel a magyarsag
OSI allalanak ta!lhalunk, nalunk tBlalJuk fel.
. jeltegeben es folteheljid\.
fele IS lolunk lerledl eI . Az ut6bbi mondat azonban
meg. sokalg" n}'ilt lesz, En'el szemben a "Kuuas;:, ebfalls
6 A komondornal kisebb lermelO, de
nyultabb es nem lompos, hanem sima vagy kevesse
borzasszoru allai. Eredeli szinet fehernek lehel venni de a
sok keresztezodes folytan sok szinvalloza!o! nyer\'''
az elobb emlitell ismert.:!!esek nagyban hozza fogllak
Jarulm ahho?, hogy 8. k6zludalban a kel kul6nfajlaju mag\'fIr
P6szloreb:t vegrt;, 8. m6ga ne,'en fogjak ismerni, Mar Beck
mann 088;)) .. Geschichte und Beschreib def Rassen des
I(ony,:eben felhhJa a aTTa. hog}
.. 6 ?1agyar .Juhaszkulyal {ertsd a komondort} rendesen a nag\-",
faiusl teveszlik 6ssze", Meheiynek ehhe7.
fuzotl hclyes megJcgyzese, sajnos, meg mai napon is fen nail
hogy .,Beckmllnnak teUcsen igaza van, mer! hazai
nem tC5Z kiil?nbsegel a kel lliak k6zl". igy erthelo\"e
"allk hogy a .. 19l7. thi 33-31. szamilban .,Pvrenaen
und Komondor dmu dkkhez mellekcll rajz heiytelenol
kuvasz kopet abrazolja. Hogy a kiilfold meg mal napon is
he.I.Ytelen. fOl:{alm61. fdlwt a mi magyar juhasz es pasztor
ebemkrol. legJobban blzonyiljfl az emlilell lapban megjelenl
szoszerinli szoveg: "Sein VelteI' (I. i. a pircnei eb) del" Komon
dor. be; scl-aon bekonnt. finen gnJ.'iseren
f(reis hat 8ich jeC/och die Rosse nicht erringen konnen. obgieieh
oieies fur sil.! spraelle. cor aI/em ihre unbesldchliehkeif. Gerode
ois sie begoll nen 8ich etwos be! uns einzuburgern. komen die
delltsehen SchOfer/lUnde 1;0 stork auf. dass es ofsbold urn sie
geschehen wor. Belwnnf waren sle ouch Imler dem Nomen
ungorische Hirlenhunde, doeh konnell s;e hierunler allein niehl
gercchnel werden, do es in Ungarn mehrere Arlen gibl. wie
den Puli und Ktwas=.
A neme! mag\ftrazal szerint a mi kuvaszunkal a koman
dar neqh'el jelezlek!
A magyar kutyaink kozo!t, amin! az f'ddig eloadott
bosegcs ismerlelesekbol kitunik. a legnagyobb zurzavarossagot
az okozlo. hogy a hazankban elo oseredeti kutyafajlflkal. nem
a fajtajellegek szerinl nevezlek el kulonklilon nevvel. hancm
a hasznalati mod szerinl. Pasztor., juhasz vagy 6rz6 kulya
volt a komondor eppen ugy. min! a kuvasz. Az egyik regi
szerz6 job ban ismede a komondort. az ezl ida Ie a paszlor
kUlyak elnevezcse alat! es a kUVBszt esak mellesleg emlitelte
meg, a masik szerzo pedig a kuvaszjellegei emelle ki. illetoleg
a kuvasz nev alall a lomposszeru es hosszuszoru paszlorebel
egylitt irla Ie.
Az eblenyeszles fejl6desevel 8 zi..irzavarossag mindinh:ilbb
tiszlultabba lell cs hazank kutyafajiilinak csoporiosiiilsa is
helyes iranyban lerelodott. Ehhez a kialakulilsi folyamalhoz
egy ezrede\"ncl lobb ido volt szi..ikeges, amikor mar. sajnos.
oscredeli magyar kulyafajlaink a leljes kiveszes leren haladnak
a vegpuszlulas fele.
Menlsi.ili meg. ami nuig mentheto, exporiro egy ideig Ill!
is gondoliunk, hanelll tenyessziik okszenl irdnyban a meg
rendellwzesun/u'e dUd kevesszamu es meg jefleg::etes
magyar Tartsuk meg a komondort. a pulit osi
jeflegeben es tanyes::;ziik hi a Ilovelke::6 lairas s::erinl. a leg
heluesebb iranyban a mi hriseges kuuas:::unk idedfis alakidl.
A mai korban eta reg; felfogdsti pas-zlorebismer6k es
tenyes::16k. akik a kuvasz elner:ezesl nem s::illesen Fogadjdk.
nyugodjanah meg vegre a " kuvus z" eineve:::.es 6smagyaros
erlefmenek uiss-zadllildsdban, merl jrodalmi kutafdsaim helsegel
kizdr6iag kimulolldk. hog[.l a kUV3SZ SZO nem kOI'cskutyat,
vagt} pdriaebel jelenl, mel't az osmagya r hatal' ozottan
){uvasznak csal< a )u\sztorkulY{liat nevezle,
A mi kuvaszunk Icirasanak eloh-asasa elolt a ked\"es
0lv8som n leirasnal sokkal kifejez6bb kuvaszkepekel Oasd
a \9 .. 20 .. 22 .. 6\ .. 91.. 92. 93 .. 96 .. 97. es a 98. keDe!)
figye\emme! lekintse meg. Ezek az etethu fenykepek a leg
szembelunobben jelzik. hogy a kuvaszunk milyen ki..ilsovel biro
Az elorebocsiljlotlak ulan lassuk a kU'laszunk lei rasa I :
1')9
A kuvasz leilasa.
A aJlolanos .ieflem::c!se. A mi ku\"aszunk n "11
az idegen is hamorosan
halarozott, Iis7.lelelet parancsolo fellepeseve/ I
i eJ.e 86rnB szemenek meJyseges IUkreben
e .csakls .. a gazda. az igaz ku"aszbarat Iud, mely a
es legonzetlenebb husege! liikrozi vissza Oasd a
98 .. A hatalmtlsabb lermelevel es halarozoll
felelme! ojl be a feleje kozeledobe es ha
.. n.em Mhany farokcs6ni.lasban
nYI IS mellatJ8. Veszdy eselen szernlel.
szembe 8 pu.sz!akon es a havasokon do
halarla/an. ha kell. ugy alamuszi mod on
IS klte.ssekeJ.. kap\"a a neki nem lelszo idegen!.
A j6bara!01 megkiilonbozleli az
kerileshez koze/edo gazda vag\"
ara! sem Ugdl. csak farokcsovidassal
kopoglalJa a kent.est, a kaput. a kozeledo barat
.. . mar messzir61 a kedvellck lepeseil
fehsmer! .. dletoleg klluno fulevel meghallje.
A
Hlubsege: peJdatlan. Mcgjelenese telszei6s.
z ete en Id6 "iszontagsagail c!luri es kinn a
le,yego 8Z vilaga. i-:logyha kell \"eszetliil harapos
de ?k sohasem lamad; en'el szemben a
kornyezclel, artollan baranyka. husegcs szerele!evel
el. jJel eberen jarkal es minden neszre figvel de
ok nelkul. sohase.m ugal. A nappal egyreszel
de IS .. az ldeg:n kozeledtere fe/serken. Pef6Fi
kaporo}obon szereplo kuvaszrol, mely
_.A he./; v"J:!en sl'undikti! mlphO'lSz61.
t-;em tirt. nem h6swlilM ., _
jobb. velemennye\ leU vo/na. ha kuvaszunk nemes
isrner!e \olna. A mi aranyos. jo
fekv6 kuvasz igaz haralnak

tie s Igy a7. eJJeb o.rz.es faradalmai! nyuu-odt szundikalass81

alszo ago klPlhenle. Mil irl \'olna Pet6fink, h8 a
"PeJeskC!/ n61anus hclyzetebe keriilt "olna.
A kuvasz.unk az psiche Ie-gnemesebb vonasait hordja
saki ezekel a JO tulajdonsagoka! egyszer megismerte-
8Z csakls a kuvas:oka! lekinli a legnemesebb kutyarajlanak'
. A sz.orzclcnck hOSSZB, minosege es elrendezodese
IS les.zl a allalol s igy sokkal kiilomb a
lomhalestu Ilyen elokelO megjelenesu es liszlcM
parancsolo klsero kulya a legkifo!?astalanabbul 61tozkod6
r:nellett osszhangzatosabb diszt ktHcsonoz kisero.
Jenek. mllll a napJamkban di\'atossa v811 kUlyak

A fej. A rovid. simA sz6rrel borifoU fej szembelUnoen
elkulonul a hosszu hullamos sz6rrel fede\l nyaklol. A fej
koponyai resze mersekelt i"ben el6domborodo es halalmas
ragoizmokkal boriloll. Az areorri hajles 8 komondorhoz
\'iszonyi!va sekclyebb es ennek folylalasa. az areorr va!ami .. el
hOSSZRbb. mint \elelylitrsanal. a komondornal. Az orrha!
t"Syenes es mersekellen lelompilol\ orrli.ikorben vcgzodik.
A kuvas7. feje szeml61-szembe is reszarenyosan lelszelos.
Az ajkak es a pofak lebernyeg ne!kul a fogakhoz simulnak.
A halalmas. hOfeherszinu fogak egybeveg6k. a szajureget
t6kelelesen zerjak s igy 8Z also allkapocs se nem lu!noll,
sem pedig rovid. Az ajak sze!e feketeszinu es cafrango!\'
A szembolt nem oly hala!mas. mini a komondorenitl s igy
a kuvasznal a fei eltaiaban keskenyebb.
A::: orrWkor. Az orrtuk6r az arcorri reszhez fUenyosan
nem tulmt'r\ckben elhegyescdo. de nem is lompa. Az orrnyilits
eleg Mg. Az orr borenek szine fekete vagy palaszu;ke .. a hus:
szinu orr nem el6nyes. A eelirenyos kuvasztenyeszlcs elso
feladala a husszin(i orr 16keieles kikuszobolese.
A szernek. A kavebarna solelszinLi szemek BZ igaz huseg
lekinlelel lukrozik vissza. KuvBszunknak sz6beszedre alkalmas
hBngja nines. de cnne! igazabban es meiysegesebben nyilt
lekinlelc beszel. A szemek m!ma beszedel esakis az igaz
kuvaszismero erli meg. A melyek a kuvaszunk
jellemvonitsitl iUkrozik \issze., sem luleloltallok. scm pedig
luloldalt illeszieltek. A szemhej szele leheloleg rekele legyen.
A ftilek. A fulek kozepnagyok. lekerekiteU v alakuak.
amelyek nem simulnak szorostln a ful lovehez es lulmerlekben
nem itllnak eJ. A fulek inkabb husosak es feluletukel r(hid,
sima szorzel fcdi. Fi<1\'clesnCla fulek mersekelt jatekal eszrevesz-
sziik, mikozben fuleta sz61egszorosabb erlelmeben nem hegyezi.
A OI/Ok. A nyak 8 fejlol hullamos dus szembe-
lunoen e1kul6nul. a dus szorzel a rovid szorzellel fedetl fej
ulan Ligy ttinik. minlha a nyakal szoros nyakorv diszHenc es
ezerl a kozephosszLi lebernyeg nelkuli nyak rovidnek es vas-
kMnak tiiOlk (iosd a 19. es 22. kepet).
A IOr.::s. A mar. a hot. 0':: om}ek es a far (A mellkm:,
(j ha::; tis (l medence). A nyak ulan a mar merse-kell ive! allwl,
smdv ullin ft hal. t\z agyek es a far egyenes vonolfl. kovel-
kezik. A ftIT vege a farok loveig mersekellen ivelt. A mar-
ma!-{8ssag 55-80 centimelerig lerjedhel. A hal hosszLi. ezzel
szcmbcn flZ egyt"k renid. a fcu mersekellen ivelt. Fe!ulrol
tekinh'c a htH iigyek s a far aranyosan szeles &s erosen izmolt.
A mel/kos. A lorzs arenyaihoz alkalmazkodva a mellkas
h05szu l'S mely, de nem dongas. sem pedig 181'05. A mellkas
eleje. az llg\'ne\'ezell szugy. erosen izmolt es res7.l:I.ranyosan
sz('lcs. A merse-kelt h.ben elodomborod6 bordek halalmas mell-
urcgel n ."sznek keru\.
161
A has. A has a Icslhez viszonyilva eleg lerjedelmes. de
nem esiln.qo, vag)" ellenkezoleg nem felhuz6doll.
A Torok. A fflrbol a farokla sem melyen, sem pedig lul-
magasan nem ered. A farok szabalyos hajlesa a 16rzs vonalal
nem zavarja. A legszebb farokalakulas az olyan, amelynek
csonlos \'aza az izmokkal es a barrel egyiill egyen!etesen
vekonyodik, melynek vege a csankol eleri (hossza 40 em.
korlilJ. A farok vege mersekelt ivel alkol es felulele! hosszu.
hullamos, dus szorzet fedi. Kiveleles eselben kurtilotl farku
kuvaszokal is lelhalunk.
A vegtogok. A iapoeka. a felkor. 0;: olkar es a lobl6
egymeshoz viszonyilva megfelelo hosszuak es megfelelo szog
alat! illeszkednek egymashoz, 6 feli..ilelUkel es a koz611uk levo
lestreszekel eros izmok toltik ki. Az izmok az eJulso veglagol a
lorzshoz szorosan hozzakolik, mely azonban a veglag szabad
mozgasal nem ge1olja. Az ace!os esonlozalu eliilso lebak 6
lorzset osz!opszeruen, sem szOken, sem pedig lui lagan nem
lamasztjak alit. A \'all es a felkar dus, hullitmos szorrel fedeli,
a k6nyok. flZ es a leb\'eg eli..ilso felulele sima. rovid
szorrel boriloll. a kbnyok es az alkar helso felulelel hosszu,
zaszlo!?zerGen elrendezell szorzel fedi. A rovid szorrel redelt
iabveg ujjai szorosan zitrtflk es a fekele karmok szembe-
IGnaek.
A comb. 0 konc szikitr esonlozalal vaskos izmok fedik.
A csenkizule! fulesra, ugrasra hajlamosfln megfelelo hajlasban
megy al a helsa \'egtag szeresontjeba. mely sokkal rovidebb HZ
eluiso \'eglag labszarcsonljanal. A konc elulso feliiletenek also
fele, a csankok, a lebvcg ro\id es sima szorrel fedeU. A hels6
veglag az elulsonel erosebb. ujjai szorosan zerlak es rovid,
fekele karmokkal ellalo\lak. A helso veglagon neha failyu-
kormok foglalnak helyet A fattyuk6rmok sebeszi uton el-
lavolilandok.
A s::.6/"6:::(>/. A kuvasz fejel ro\'id, sima szorzel borilja. A fej
szorzetehez hasonl6an az alkar e!ulso es oldalso felulele es
az ezalalt leva egesz feliilele, lovsbba a esenkok cs
az eZAJall leva labreszek egesz lerjedelemben rovid. sima
szorzetlel boriloltak. Az clobb emlitett lestreszeken kivi..il az
egesz lestfelulelel 8-15 em. hosszu. hullamos, nyilt es dus
szorzel bonlja. mely a rej mog6tt a nyakon szornyakorvel,
6 kony6k s az alltar hetso fl,li..ilelen zaszl6szerLien elrende7.ell
sz6rzetel es a farok felulelen Icvo sLirLibb s hosszabb szarzel
dus szarbojtol alkol. A sz6rzel hullamzalos \'olta minden Korti!-
meny Koz6it a megorzi. A kuvasz szorzele
osszegubaneolodasra nem haJlamos.
A s::6r::ef s:::Zne. A kuva::'z szorzele hofeher. gyengcn
sargasfeherszinu. A fulek. a nyak. a lorzs szorzele az idasebb
kuvaszoknal kremsarga szin(h'c val hal. Egyebkenl a gyengen
\'ilagossargesfeher-szin hibimflk nem minosilhelo.
Dr. R .. " (a \I In" k k. 11

99 An'on,
kll"1.
.. aun,",. n .... o1 I"
,c I
('lis!o.oki <' k 110 lO,
."


, .
Hibanak mmost
lendo es a lenyeszlesbol
kikuszobolendok :
H8 a fej aranylala-
nul nagyobb a lesl81kal-
nsl Ossd az 52. es 53.
kcpet).
He 8 koponyai resz
halalmesabb az arcorri
resznei (\asd a 99. kepel).
Ha az 8rcorri resz
tuirovid.
Ha az aTcorri hajias
meiyebb a rendesncl Oasd
a 99. kepel).
Ha az orrhal elo-
domborodo, ,', behejloll.
szembc lulszdes l'S nem csonka
iasd 8 3-1. I{t'pet).
He a fej szeml61-
kupalBku (bernalhegyi fej,
Iia az ojak lelogo. lebernyeges.
Ha a fogak nem egybevag6k.
HI'!. az also allkapocs it felsonel rovidebb. vagy lulnotl.
lla az orrlukor lulszc!es.
He az orr husszinu. vag" teljesen ,ilagosszinu. Fiatalallalok-
nal az orrlu\uon leva {eher foltok idove\ rendszerinl eltunnek.
He a szemek kidulletlek, ,-agy lubneiyen fek\'ok.
Ha 8 szivarnlnvharha "ilagossargaszinu, feherfoltosvagy ke-
kesszi n u (cso kasl.e
Iia a fulek lulhosz-
szuak es dellelenul le-
logok (Iasd az 52., 53. cs
99. keDel).
II a a fLilek felal16k,
vagy lu\ipanszeruek.
H8 fuiekel hosszu
,'ag)' szaikasszor fedi.
Ha a nyak hosszu
l'S felulelel rovidebb, gyer
,'agy simabban {C'kv6 sz6r
fedi Oasd az 53. kepetl.
i la a marlajl,k szem-
belUnoen kiemelkedik.
He a halvonai lehaj-
loll !iasd a 101. kepet).
vagy erosen puposodo,
Ha a 16fZS tulkes
keny, vagy luls7.eles.
Il'l. I .......... t .. n k.,' ... k .... -....
1\: .. 1<,,1< .)
He a mellkas dongas
vagy lapos.
lie 8 farok a hatvonal
fole kunkorodoU ilasd a 19.
es a 22. kepet.)
Iia a farok kurtilotl.
Ha a lapocka, a kaf
cs a kony6k vagy lulszo-
rosan. vagy tullazan fekszik
a mellkashoz.
Ha az alkar es az ez-
alall levo lablo viszonyla-
gosan szGken, vagy lagan
tamasztjak ala a 16rzset.
Ha a veglag-ok gorbek
es izuletei duzzadlak (an-
golkor).
Ha a csonlok nem
ltiJ
acelosan szikarak. Ha a csud nagyon hajlott, vagy hilmeredek.
Ha az ujjak nem jell zarlak, vagy h.ilhosszuak.
Ha a karmok lulhosszuak PS viiagosszinCiek.
Ha HZ ujjparna nem rugelmas.
Ha a medence hosszabb. mini szeies.
H6 a fElr csapoll.
Ha a comb es az alcomb gyenge izomzalu,
Ha a csankizulet lulmeredek. vagy befele (Ie hen alias), vag\"
kifele fordult. .
Ha a labia es az ezalaUle,'o labveg lullagan. "agy h.ilszu-
ken lamaszljak alii. a testel,
EI.6 , .. k,ntetre '." ,(jn,k ""'
d "Md .... hotlJ Ia,;'
,,.;eI .. ull><ljn,nU elll.k ,esze '''Ioe","
r .. (A ozefl6 lek .. ! .. I,
Ha a halso vcglagok
a has ala irenyullan. vagy
lulmerlekben halrafeie ter-
peszkedoen helyez6dnek,
A halsa veglag ujjai,
karmai es ujjparnai az
eluisokh6z hasonialosan
hibasak.
Ha fejel es az elulso
es hals6 \'egtagokat a sima.
rovid sz6rzelhelyell hosszu
borzas- vagy szalkasszor-
zet boritja. (KomondoT\'er
hozzakever6dese')
Ha leslfelulelel rovid
(lasd a 102. kepel) szal-
kas ,agy hosszu elsimu-
lasra \". elnemezesedesre
hajlamos szorzel borilja.
".
Ha a sz6rzel nem egySZLnuen feher. vagy egeszen vilagos-
sargBfeher szinu. A vilngossarge-feher szinu follok. he flzok
nem nagyon szembeol16ek. hibasnak nem de 8
tenyesztesb61 id6vel lehetoleg ki Kell kusz.obolni. A larKaSeg
lenyeges hiba, az ilyen Kuvasszal toyabblenyeszleni nem szabad_


A magyar kutyainkra \'onalkoz6lag mindenl elmondtam.
ami lenyegesel az irodalomben fellalalhal!am Cos mindezl '-.l
ZS
-
galalaimmal es gyakorlali lapaszlalalaimmal kiegeszilellem. Ugy-
hiszem k6nyvem mindazl magaban rejli. mely a komondor,
s puli, a pumi es a kuvasz celiranyos tenyeszlesere elegendo
ulmutat6ui szoigal.
Abban az eselben. hfl 8 magyar kulyafajlaink lenycszl6i
e konyvben lefekletett iTanyekek szerinl hal6dnak. rovid nehimy
ev muivti oly szep eredmenyt fognak e!erni. ame!yert az egy'd>
sjtak lenyeszt6i s igy a kulfoidi ebtenyeszl6k is a legnagyobb
elismeressel fogjak a hazai ebftljlainK lenyesz16it elhalmozni.
Mindenkor amellett a halarozotl kijelenlesem mellell
larlotlam ki. amely szerinl a komondor. a puli. a pumi es a
kUVHSZ lenyesztesenek altlPjal a kk.ep7eli lenyeszt6k alkoijok
s mig ilyen eblen\cszt6k nincscnek. addig 8 ha7ei ebfejlaink
tenycszlesenek fellenduleser61 sem lehel. Konyvem erre
megddja a megfelelo alkalml:tt es ha szereny konyvem is 8
puszlaba elhangz6 csupan. akkor magyar Ielkibmeretem
szomoruan ebbe is bdenyt.;gszil,. mer! megtetlem mindazl, ami
csekely eromb61 os lehelsegemb6l !tHellel!.
A jobb anYdgi sorsbtlO le\'o magyar honfitarsaim az
eblenyeszlesi sPOlia! ne \'cssek meg. hanem c mftyar cbfaj-
tsink megmenlese erdckeben !lzabad idcjuknek egy csekely
TeszCl ezeknek a allfliokntlk tiszla \'f-rben val6 lovabb-
lenycsztcsere fordilsak cs htl mas jutalmal es eiismerest nem
kRpnak : ott lesz melletluk. kornyezclUkbl"n a leghusegesebb,
legragaszkod6bb bmal. a mo[].lJOI' fw/yo, mely gazdlijara minden
alkalommal mdyseges tekinlelevel igat': hala.jat sligarozza.
PHYLAXIA
_._ a-=_=
TERMEL:
Polyvalens antlstreptococcus szerunlot
kutytik szopopnyictija
ellen t
Septespestis
e l len' szffrunlot Hutyra tis KiSves
nlodszere szer.nt I
Lepfene ellen
Prefsz./ele vaAdndt 4s szerunlot
MipigyfUJP es petecsk6p
ellen' szerunlot I
Bapomfikolepa-vaflcina-t
Mannlnger rnodszere szerlnt I
Bapomfikolepa
ellen' sz4rurnot I
Septesopbtinc
ellen' vaAc'ndhat es sz4runiol J
Sepcegii uszok ellen
....... .............














, ,
Dr.SZASZ ALFRED
1n.-taIHir
bakterio16giai es oit6anyagtel'mel6 ill t eze te
B U DAP EST,
VII. KER., ERZSEBETKIRALYNEUT JA 15. SZ.
TcJefon: .lOzsef 71 29
Sikgonycim: SZASZAL






I:





:1------
----------------1:


























Ift._tandp
eredeli baromfikoleraellenes
, ,
VAKCINAjAT,
lepfene-,
Seplesopbtinc-,
sepcegiiiiszog-
es bipoltipis
szeptikemiaellenes
























tapt6san immunizd:I6 ojt6anyagaU.
yalamint egeptyphus lenyeszd et egepek.
'.'1 mezei egepek (pockok) :.
es patkdnyok lptasdpa

KIZRR6RGOSRNI

Budapest, VII. ker., Erzsebet-kil'alyne-iitja 15. sz.
., alatti egycdOI maga termeli. a

..


Az eblenyeszteshez sztikseges alapismerelek.
A lenyesztesre az embed elme 8 legszembeoll6bb befo-
lyast gyakorolhalja es a sza],szeru irsnyitsssal csodil.lalramelt6
eredmenyl erhel el. A az eto allaUaval majdnem
ugyanazt erheli el. mit a szobraszm(h'esz agyagjaval. Alkol,
formal. a formakat \'altoztatja es tokeletesbili.
Az eblenyeszles eredmenY'eSSt'get elsosorban az atbrokles,
masodsorban az e!obbihez hasonl6an ienyegesnek minosilendo
ebtarlthmod megfll8Poz7a. E7Crl az ebtenycsztes reszere erle-
kes, ki\'a16 e.s a f8j!ajellegel magu1;;on hordoz6.
hu atorbkii6 kepe!'segu sZlilokulyakal Yil.!asszunk ki s a koly-
kbket megfe-lel6 tartasban es nevelesben reszesitsuk. Ha.
nem tartjuk megfele!6 m6don a koket. Llgy a legkitun6bb
tenye!'zebek uf6djai elfajulnBk, lbnkremennek.
Az elso lekinletrc a kezdo eblenyeszl6 a lenyeszles
feladalat igen kbnnyunek tekinti. de aid belemelycd a tenyesz-
les problemaiba. az mindeneselre maga clot! a legnehezebb
fe!adatol fogja lalni.
A tenyeszles problemainak ismedt"tese nagy
leriedelmene! [Og\'8 nem illeszlhefo be kony\-em keretebe s
igy esak az a!apelveket a legf6bb yonasokban ismcrlclem.
Teljesen fajtatiszla szul6kt61 remelhet6 csak. hogy a
ki.i!sG es belso luldjdonsagokat ul6djaikban megorbkitik. Mine!
hosszabb ideje lenyesztik az ille!6 ebfajlil.t liszla verben. annal
kevesbe fog-unk remenyiinkben csa!6dni.
A lenyeszlesnek lilkat a tenyesztonek meg kell lalalnia
s igy elsosorban a fajtaliszla tenyeszam'akulyal kell kivalasz-
lania es ehhez oly fajlatiszla flpaku tyal sziikseges kikeresni.
melynel{ alorbklt6 lu!ajdonsagai az anyaallfll hasonl6 lulajdon-
sagaivai harmonizalr.ak.
A tenyeszlo a szul6kon kivul W!eg a nagyszul6k oroki!6-
kepessegeil kiserje figyelemmel. mely a mi magyar kutyaink
lenyeszlesene! egyideig nem johet szil.mba. Amini a magyar
kUlyaink !eszarmazasanak (pedigreeje) ponlos feljegyzesei a
!enyesz!6k utjan megor6k[t\'e !esznek. az okszeru lenyesztesnek
ez a biztosileka is a magyar kutya!enyeszt6k birtokil.ban lesz.
A to\'abbiakban 8 lenyeszlonek arra kell torekedni, hogy
ellesse a lenyeszkutyanak atorbk[to kepessegeit. Pe!danak
166
okMrl, hu 8Zt vesszuk eszre. hogy valamelyik komondorhim
ulan gondorod6 szorzelu k61yk6k j6nnek a vilagra. ez\ a
tovabbiakhan !cnyeszlesunkl61 la,\'oJ fogjuk larlani. igen gyakran
ad tapasztalhaljuk, hoqy 8Z els6rangu ki.ilseju lenyeszallal
ul6djai nem 16keleles('k, Ichat a szul6 nemes lulajdonsaqc.it
nem oToki!i a\. ev\'cl szemben 6 nem egeszen kifogastalan
lenyeszaIJ8t ul6djai a jellernz6 fajlaklils61 hordjak magukon.
EgYSZOv81 a ienyeszallai akkor kiluno, he 6Z ul6dja mind
osszhangzalosan a jellemzo fajlajellegel birjak. Az ig8Zi verbeli
eblenyeszt6 8 lenyeszallatok szarmazasi lapjal lanulmanYOZZ8
es a lenyeszallalol ez alapon vil.laszlja kL A ienveszt6
el nem zarkozhalik ttszarmazssi !apak tanuimanyozesanai, hanem
arra kelliorekednie. hogy minellobb lenyeszelel. kiellilasllekinlsen
meg. ahal a lovilbblcnyeszles hibsi, illel61eg eredmenyei
szembeolloen tudomflsara julnak. Az ul6bbi az orokles Ie-nye-
genek megismercsehez sziikseges egyik m6dszer az ugynevczell
g\'akorlali megfigyeies es a lapaszlalils. amelyel a napjainkban
alkalmRzasbtln len5 lervszerli kiserlelek kiegcszilenek.
Az emli telleken kivul az or6kleslani kerdesek lanulma-
nyozasara a szarmazas!ani os az osszehasonlit6 feji6des-. bone-
es elellani modszer all rendelkezesre.
A kezd6 tcnyeszl6 csakis a liszlavenl lenyeszlcssel
16rodjon, mely ugyanegy fajlimak csoporljaba tartozo stlalok-
nak egymassal val6 parozlalasa. Ennek kereten belUI belle-
nyeszlesl, iIIeloleg rokonlenyeszlest uzzon. A rokonlenyenles
a beltenyeszlesnek fokozott alakja, mer! az egymassal peroz-
laloll szu!6k kozeli rokon:,agban allanak egymassal.
PCldaui alljon a luloldali szarmazasi lap. (167. oldaU
A rokonlenyeszles halaral a halodik 6snemzedck mutatja
meg. Abban az eselben, ha a felso halodik nemzedekben
2-1 os szerepel. igen k6::.eli l'erferl6::.6. ha 8-16 os fordul el6
mcirsekelt es he 32-61 os adja meg az ala pol [cir.'oli rokon-
lenyeszlesrol beszeJunk.
A rokontenyesztes nagy mar az 6koriak is ismeriek.
Arisloleles termeszetrajzaban irja: a menesallomanyl ugy lehel
IbkelelesHeni. ha a kinilo mennel sajat any jet es leanyail
fedeztelik.
A megfelelo okkal es m6ddal alkalmazotl rokonlenycsz-
lessel kivelo sikerekel erhelUnk eJ. A rokonl enyesztesnel ova-
lossaggal es kori.ilteldnlessel kell eljarni, mer! hatranyokkal is
jarhat. A rokonlenye<.;ztes ellenzoi szerint a hatritnyok a kavel-
kez6k : a szerve::c/ c::;6Ilkenese, 0 lenmiket-
lenseg. a fogekonysog a ragad6s beiegsegekkel s::.emben. a ::;.::.er-
ve::.el clfinornocicisa. a.::. ut6d gyengesege, a.::. ugyneoezetl lul
lenyes::.lef/seg, a n6nemui ielleg, a korcinfeil6cies es veglil a
feheredes (olbini::.nllls). mely kulycihncil es macskalmcil vele-
s.::.uletetl siikebeggel pcirosul. Az ill felsorolt halranyok nem
ludhat6k be minden eselbcn a rokontenyesztes rovasRra. mert
SZARMAZAsl LAP.
Az eb neve 1\'.1 lld!lli,. RI'I":d .. FojtliJI'I ""(,,,w/U/ur.
l."aT!. SZoTute. Szine. mjUl to! eg\tob jelei {l'Iu:r.
ideje: 1.'1'1,. I;"i lui"!.
/'ul,,(:I."!! IlI-rllllflll. Ul'r:a ..
.111(11. ,:., S(I'(:"!ll."l'rf. BIII/opI'Si.
r.IWl1!l'iflll m'M
flr/Ylil" /J1'I":d ..
(ju.d
An\"8
I\is
Ikl":d.

rJl"OkfJS rlw/l1pioll

,L4,d , &J.

iil"ij/;iis r1wml'ifll/
(iyill.-I).'
L.o... I k,pC'"l) HolY.II1I
167
rendszerinl a helylelen tenyesziranyzat, rossz larlas es taplaltis
befolyasa alal\ is kelelkezhelnek.
A rakonlenyesztesnel a j6 lulajdonstig mellell a hib6k
is huen az ut6dokra alorakJ6dnek. Ezort 6 rokontenyeszlessel
foglalkoz6 eblenyeszl6 ohl tenyes=dllalol l'olass::.on ki. melyben
az fir/ekes kill1no /ulaidonsogoll kimagas/6k es e::.ek a::. eny-
hebb hibdkkal sz.emben hilnyom6ak legyenek.
A Ila l'ositas,
A nostenyebet csakis az iV6rZaS idejen paroslthatjuk.
A gyorsabball fejl6do ebeknel 8Z ivarzas (oest,.us, nem pedig
menslrualio) a leghamarabb a 7 h6napos korban mar jelenl-
kezik. de rendszerint 8-9 honapos korban eszlelhetc. Az ivar-
zas even ken I ketszer. tavasszal os osszeJ eszlelhelo.
A noslenynel az ivarzas akkor lep fel, amidon a pete-
feszekbo! mcglermekenyitesre ereU pelek jutnak a mchbe.
loS
Ilyenkor H szemeremlajek B szemeremajkak megduzzadnak
es a szemeTemnyilasbol lobb-kevesebb veres veladek uru!'
Nemelyik noslenykulyimal oly enyhe 8. \"crzes. hogy ez a
tulajdonos lelje:'len clkertili" Az [VCHzas jelentkC"zcse
idejen 8 nchMnyeb igen izgatoll, igen jalszikedvu os minden
himkulya ulim eszeveszell" A szemeremlajek megduzzadasa-
\al kapcsolalban" foleg riatal ebekncl eszlelhelo a leg-
szembeWn6bbcn. mig idosebbeknel alig eszrevehelo. az [var-
zes kezdelere a gyakori \izeles keltheli fel a figyelmunket.
Nemelyik nost2-nykutY8 az ivarzas idejenek kezdelcn min-
denl szClszaggat. nem engedelmeskedik cs elveszti szagl6-

A \erzes 7-11 napig tart. majd a \"eres kifolyas fokoza-
losan csokken es az ulobbi helyeli a szemcremnvilasbol
szurkesfeher. nyillkas \aladek UIUI. A \erZeS megszunese\"el a
szemeremllijek duzzanala fokozalosan csokken. mely \issza-
fejl6do folyamat rendszerinl 7 napol ...-esz igenybe" Az egesz
h"arzas ideje harom oszl118tO: J. a verzes etotti,
foleg nyuglalansagban n) ih-anul6 idoszak; II. a H'TZeS ido-
szake: III. a \"eTZeS utani idoszak. A harom idoszak egyutt-
\"o\"e 25-28 napig eilart" Ez ulobb emlileU ido alall. he nos-
leny ebunkel nem akarjuk befedeztelni. a legszigorubban kell
del '"agy zaT alatt tarlani. A nagyobbleslU noslenyebekel
a leghelyesebb. ha zarl helyen lancrakotjuk. merl mar igen
gyakran cl6fordull. hogy a noslenyeb az i\"arzas idejen 2 meier-
nel magasabb keritest is alugloit, vagy vastag fClBjtol. kcritcst
atragotl. illel61eg keritest alaasolt s igy fulatt meg i\"ari oszlone-
nek kielegitcsere"
Amidon 8 noslen)eb allja a himkutya udvarlasal. akkor
befedezlelhetjuk. Ha 8 nosh'ny nem all keszen 6 himhez. akkor
a fedezlelest halasszuk e1. Fejlettkoru tenyeszkulyak sikeres
fedezlelesere egyszeri parosilas elegendo. Amikor a fedezleles-
nel az e16bb emlilelt iritnyban nem lalalunk bizlositekol, ugy a
kovetkezo napon pilrositsuk ossze ebeinket masodizben" A ket
parosilas k6zolt egy napnal hosszabb varakozasi idot ne hag},-
junk es ennel ke,"esbe aienlalos b kelszetneJ lobb pinositas" Az
uic'lbbi eselben meglorlenhelik. hogya kes6bbi parasilas alkalma-
\"al szinlen meglermekcnyulnek a pelek. amelyek az elabbi paro-
sitasnal meglermekenyilelt pelek el61t fckszenek es ilvm6don
az ulobbiak szuleset hatrilllaljek. amelynei{ I<ovetkezme"nyekenl
koraszliks. a magz.al elhalasa. rothadesa az anyaallal eletcnek
\,eszclyczlelescvel mehen bellil bekovelkezik"
A nostenykulya fejlellsegeiol fugg. hogy mely korban \"eze-
tendo fedezteles vegel! 8 him dllalhoz. Az elsa ivarzas ideje
alatt a leglobb eblenyeszlo nem tarija ajanlalasnak a parosl-
las:. merl az amugy is fiatal 7-9 honapos nostenykulyanak
lokeleles kifejlodesel a vemhesseg ha\raltalja es rendszerinl az.
elsa alom nem tokeletes.
169
Vt'iemenvem szerin! az ul6bb emlHelt os az aitalanas
koziudatbu menl nezel nem allja meg 8 heiy'et a kthe!kezo
oKoknill fog\'a: Az i\"l'lrzas jelentkezesc a Icglermesze!cscbb
jele ez ivari amely mint ilycn" ha lalsz6iag fiata-
labb korban is jelentkezik, foleg kitenyesztetl allatoknal. nem
lehc\ idoszerullenul el6bb jelenlkezo es a termeszctes fejlodes-
nek hatranyara szolga!o folyama!.
Egysz6val. amit a termeszetes fejlodt>s ivarzas dlokjab/tll
megkh"an, nem lehe! halranyara tlZ egyen f"jlodcsl're" Ezek
szefin! j61 fejlett ebelmel az dso ivarzas idejd egesz
nvugodlen felhaS7nalhaljuk. Az anyt'u'll1atnak szant nosleny-
KuIYB, htl. az elso i\"cHZaS idejoben meg-termeKenyul. akkor a
lesli fejlodc:'s n'g-so sztlkaban letrejo\l yt'Olhcsseg cstik cionyosen
befoivti.solhatja az ivarszen"ek. a szuloutak (os B medence fejlo-
desel. mek sze;\"cknel, lokeletes kifejlddt"se leszi a noslt'n)ebel
igazan le,{ycszal1alla" Termeszelesen ez ido alatt e!sortmgu (,Ie-
seggel kell tarlanullk a fialal anyaKlJlyiil. AzI
I,ulonosen elkenyezl('lcU IdslestLi noslenyebf'knel. amIdon uz
elso i\"arZBS idejel a fedezletes nczopontjab61 e1mulaszlotlak.
3kkor a fedezlelcssel rendszerint eredmenytdenlil kiserle\ezlek
a kesobbi i\"arzasok idcjen. Az eh>o i\"urzas minden eselben a
iegszembeiUn6bb lunell'kben nyilni.nul. mig az elsa i\"8TZaSnal
be nem fedezeU nostenykut,"anal 8 kes6bbi korban az h"mz.as,
\"agy iRen envhe je!ekben n)ilvanul. \"flgy pedig lalsz61ag tcljescn
e!maTf\d. ezzcl kapcsolHtban a nostenycb ellenszcm-e a him-
kulvavttl szemben fokoz6dik.
" E7.ek szerinl tehat kell has7.llalnunk az elsa i\"arzBsl.
mer! a \"emhesseg. a megfclelo t .. utas es Itiplalil.s
mellell. nem lehet hillrflnY8ra az anyaallal leslenek kifejl6-
desc're"
Az elso i\"tirzas idejeben torlena fedezleles kihdgyasi.iJ az
eblcm"eszt6k es sZflkt'rtOk aZert ajonljak nezetem szerillt. mer!
tcny-Ieg elofordul. hogy a IWTai \CmheSsl'g latnolag hiltrillltltjn
H nosleny fejlodoset. ilyenkor flzonban oz ok masban. f6ieg
a rossz. laplalasb8n es be!egsegekben \<;cresendo"
AltHlaban a fialtll"fejl6dofelben len) kutyaknal fordulna\. elo
az alialilnos laplai!saq-ol befolyasolo be!cgs";gek (pI. ica.
belfergcsseg. angalk6r sib,), ame]yek. hi.l ,"emhesseg idejc-ben
jelenlkeznek. mindeneselre nemcsak HZ a nyaallat, hancOl a
magza! lokeleles fcjl6di-sel is halrallflljak. Az ut6bb emlitett
belegseSek gyakori fennforgtisa iciezi clo a fejlodes \"egso szol{a-
ban Ic\"o nosleny tes\i fejletisegenek hianyaiL nem pedig 8 ler-
meszet rendje szerinl ivarc-reUe vall noslen) ebne! bekovetkezelt
\"emhes'>cg" Nezelcmet azok a lapa,,-dalalok meg-erosilik. amelyek
szerinl a fejlettcbb lestU ebek oly noslenyeklol szarmaznak.
amelvek a fedezteteskor meg egyevesek nem vollak. Egyesek
\"elemenye. hogy ha. a nosleny a leg-elso parzasi oszl6n jelent-
kezesei{or nem mit meg teljesen fejlelt oil igy fI fedezlel es ered"
110
mcnylelen. 5zinlen megerosiii nezelemel, mely szelinl 8. lermc-
szetes feji6dcs maga jelzi az ivari ereUsegel. mely semmieselre
sem lehel halranyara a lest tovabbfejt6desere.
Amikor a tenyeszt6 kiilllilasi ebekkel akarja lenyeszelel
hirnevesse lenni. akkor iermeszetesen el6nyosebb. ha a kiillli
szilnl ncSslenyebel az elso parzasi idoszak jelenlkezesckor
nem fedeztcijuk. A gondos es el6relill6 tenyeszt6 8. lavaszi
p8rz8si idoszakol hasznalja fel a fedezlelesre. merl akkor 8.
nyari h6napokon ncvclhet6k fel a koiykbk, mely megfelel 8.
\"sdkutyaknal eszlelhelo - es cgy evben egyszer jelcntkezo
parz8si idoszakkal.
A nos\('nyeb lermekenysegenek korhalar8 altalaban
7 - 8 e\'. cgy eselben cgy 16 eves kulY6 kotykezeser61 van
ludomasom, mely ebben a magas korban felnevelte ulodjait.
A lermekenysl'!: korhelaral megroviditi, illeloleg meghosszabbilja
a fajlabeli lulajdonsag. A gyorsan fejlodo es egyuttal gvorsan
venulo. erosen kilenyeszletl ebfajlaknal a karhalar rovidebb.
a szabad lermeszclben ela es mar 8Z asi korban at!andosu!1
ebfttjlaknal. peldaul kuvasz. komondar, puli stb., valeminl ezek
kereszlczeseibol sza.rmazo ul6doknal a lermekenysegnf'k igen
magas a korha!ara.
A himkulya a lenyeszh!sre akkor alk8lmas, amidon mar
leljes fejlelisegel elerie, igy kisebbtestu ebek mar egyeves
korban fedezesre alkalmasak. Vizslaknal foS rokonfajlaju ebek-
net kivanalosabb a magasabb kOf, mar annal is inkabb. merl
ezeknel csak 2-3 Ih-CS korban tehel a legjobban elbiralni
tulajdonsagaikal a vada!':Zas teren es ennek alapjan nyerheli
el csupan joggal a lenveszl,an elnevezesel. Barmilyen nemes
szarmaziassal is birjon valamely himkutya, nem elegendo
bizlosilek arra, hogy nyugodtan lovBbblenyessziink \ele. ha
nem gy6z6c1unk meg vadaszku!yabeli tulajelonsagairol. mely
lermeszelesen csak betaniloll es mezolerdol jar! es vizsia-
versenvekbcn resztvell idosebb vadaszebeknel birillhato el.
fgy cc!irimyos azoknak a velemenye. akik azt tit!itjilk, hogy
a vsclaszebek himjei csakis 3 eves korban, amiclon a hasz-
nalali mod rolytan kifejlelt lesllel es szellemi lulajdonsagokkai
birnak. alkalmasak a modern tenyeszles szabalyai szerinl a
fedczesrc.
A parzasi cselekvesl a him udvarlasa, kedveskeclese
e16zi meg. majd a felugras ulan a himvessz6nek a noi ivar-
szervbe valo sikeres bevezetese ulan, a merevecl6 test meg
duzzada.sa folytoll a himeb n6slenyevel osszeragad, mely
allapotnak megkonnyitese mialt a himaltat ujbol !slpra all es
hal so vegtag-javal atlepve 25-15 percig a parosocl6 ebek
osszelapadvs maradnak.
Nem mindegyik noslenyeb fogadja ily siman a feclezesl,
igen gyakran emberi beavalkozas segeiye szukseges. Ovalos-
sagbol ajanielos. hogy minden noslenykulyara a fcdezes elolt
,
171
sziijkosarat es vezel6szijjal helyezzunk. A fedezlelesnek elJen-
szegulo nostenyl egyik keziinkkel8 nyakszijntil fogva rogziljiik,
a masik kezunkel pedig a combok koze helyezve a halso
leslreszl felfele emeljiik, hogy a nosleny ne ulhessen Ie.
Az eselek !ulnyomo reszeben a n6slenykulya farkanak felre-
huz8sa is szukseges.
A fedezleles ulan a n6s!enynek nyugalma! bizlasilsunk.
Az ertekes at B eioll szakerl6kkel
vizsgallassuk meg, merl 8 huvelyben, iIIel61eg a himvessz6
loven le,o igen verzekeny es vorosszinu dBganalok ragaiyos
termeszeluek.
A vemhcsseg.
A vemhesseg icleje alatt az anyakulyiinak bosegesen,
napontfl lektllahb harom ilben vegyes elesege'. ameh ben roleg
hu< es c,on11t",",y .. n, acldgo'unk. A vemhes yanai fon-
tos tl :-z"bncl mozgas. Az eb tl alot! hihelclJeniil f'1lank
les
/
, ugy, holo{Y rendes bclliji!jafltlk a lobbszorosel fogYbszljd et.
NdRyofl hetytelenilt cselt'"ki/lk az a lenyesz.16, ski nem acl keIJ6
etesej.(el flZ t-lhitilSl61 Vt! 0 felelem mitilt. A vemhesseg elore-
htllsdflS1!Vfli 6 hdS mjndlflkebb mes.;nag)obbodik. Al. olytm
ku'"akna
l
, Bmel)ekl el 8 mehben l-2-3 ma87.at fogl81
ht"IYf"t , a htls megnhgyobbodas6 a ig eszrevehel6. A has meg-
nagyobboda'ltivai kapc'H,lalbtlO az eml6k is megduzztldnak.
A et6rl:"halbdo,t sZtlkaban a nyugodlan fek"a r6s
leny hnsf"lan a mOR7stok meQf,gye hetjilk,
illel61t"liE Jdtopinlha'juk. A kozelf"d6 szulest a belsa homf'lsek
(39
0
C atu), 6 lOgo h8S. a Inedencelajl"k besiippe-
az iVbTn)ilas mf"gnth.y(,bbndflsa. kifol,ao; es 6 kU1ya
nyuglalankodasa jelzi. A kulya l)emhessege 59-63 napig la,.t.
Az alanyasag.
Az altlnYdsag be nem Feclezell. nem parmiloll nosltiny
kut)-iiknilt ismeletlen eszlt'lhet6. Az a1enyasag jetei zavarba-
h,j77ak az ehlertot s ilyenkor furdulmdc A be nem
ft'dezetl n6s'enYf'ken tlZ iVo;1rz6!'1'ol szamitotl kel honap mulv8.
a ht:l'l megnhllyobb,)da .. r1, I'll. t'm16 megduzzeclAsa. lejklvtil8szlas
es nyu'llettlnkada-, f'szlt'lhe'6. A 0\ ug'tltankodBs abban nyil-
vanul hnt.:y 6 kep/ett anvhkUlya h1 81a jMkill, minlha kolykeit
Elbujlk vallY fekvoht"lyet 6rZI, minlha kolykei volnanak
s i yenkor a fe eje kozeledot tl)f"l/lam8dj-l, Eire
vonatkazo 1'1!"l'1!'Iz.lnl"ll1imftl HZ cimu dalgozBlomban
meg\Br C .. ne nel nYf"lven kozre8dtom. Az alanYB<;ag nchany
is el art, hjenletos. hB 6; cSf'csbimbokai kif.-jiUk
es a lejmlTlgyte Priel.ni,z fele borogalasl helyezunk. A nyug-
,-,
,-
IBlankodas nemelykor o\y nagyfoku. hogy szakerl6h3z ke!l for-
dulni idegc.illapi!6 gyogyszer vege\l. Az 818nY886g161 megvai
10zoU noslenykulya jdegen kulya-, macskak6iyket elloD es azl
felneveli.
A szUMs.
A szuIes el61t B nosh!nykulya nyuglalankodni kezd. mi-
kozhen nyugodl helyet keres maganak. Az e16relato tenyeszt6
a szul6helyet elore elkesziti, ahove. a vemhes snyal szoklatje.
Erre a legalkalmasabb egy 15 centimeter magas lade, ahova
sZ6lmal, szena! szorunk. parna vagy ruhanemu erre nem alkal-
mas, mer! azl a szi..ii6kulYB fajdalmaban es a piszi<os.
z61dszinu magzatviz beszennyezi. He megfelelo szul6helyel nem
keszili.ink, akkor az elkenyezteiell kulya 6Z agyba ugrik s au
keszit meganak fekvohelyel, mikozben nem egy pinnal tep szejjel.
Az elso szules! nagy figyclemmel kell kfserni, mert a fiatal anya-
kulya uRyetlen, isen gyakrall futkarozas kozben elveszti koiykel, a
magzalburkol nem lepi fel, amelyel magunknak kell felszakilani.
hogy a k61y6kkutya leveg6h6z jusson. Vannak olyanok is.
melyek kolykeikel fcHaHak, vagy ugyellenkedesuk kozben agyon-
nyomjak.
A szUles egesz ideje igen kul6nb6z6. Egy-egy k6h iiknek
szulesehez fd-egy 6ra szukseges. Az egesz szules azonban
isen gyakran hosszebb ideig, igy 24 ora hassze! is eltarthal.
Az esyes kolyk6k vilagrej6tte k6z611 is igen kul6nbozo hasszu
ida lelil<. el. Ha fI szules fel napon bf'lui nem fejez6dik be.
ugv rnielobb forduliunk szakerl6h6z. Egyebkenl is minden
szuiokulyal mulassunk be a szakerto allttlorvosnak, merl az
ludia esak elore felismerni az eselleges rendellenessegekel.
amilyen peldaul a holl magzal. a magzalburkok visszamaradasa,
mehgyulladas sib.
A torpekulyak 1-3, a nagylesluek egcszen 20 drb k61ykol
hozhalnak a vilagrfl. He nagyon sok a kolyok, azokal mind
nem hagyhaljuk az anY6 131611. Egy-kel napig az anya szopial-
halja es ezalatl az ido alatt szoptalosdaika kulya ulan erdek-
lodunk. Az enyekulye legfeljcbb 6 k61ykot szoplesson, a lobbil
he igen ertekes lilletokrol van sz6, dajkesagba kell helyezni,
vagy a felnevelesGkhoz kell fogni.
A komor.dornal es a kuvasznal a hiballen k6h' k6kel fel-
lellenGi mind elelben kell larlani. merl magyar kutyainkb61
ninesen annyj, hogy azokb61 eldobalhBssunk. losz6r valogassuk
ki a nostenyk61ykckel s azokal elsosorban larlsuK meg. Azulan
a noslenvkolykek szamahoz viszonyilva az almol 6 darflbra
a him kolykokkel egeszilsGk ki. Abban az eselben, ha 6 nosleny'
k61ybk volna. Ugy beiolUk 4 vagy 5 darabol lartsunk meg es
hozzt'ljuk feltellenGI 1-2 himk(1)kol helyezzGnk. Az olyan
kol}kokel, 6melyek nyomorekok vagy a fdilajelleg belyegeil
173
hordjak magukon. embersegesen puszlitlassuk el. A vizbe-
larlom, merl megfig}'ellem, hogy
a kolyokkutya a VIZ; alal\ 10-15 pt'reig is vergodik. A kolyok-
kulyak emberseges kiinasat az allalorvosttl bfzzuk.
Az _ alomb61 . kimarodt kolykokel dtljkasagba helyezzGk.
nev.elo anyakulyat a szopla!8s helyerol eltavo-
htJuk e$ az Idegen kolykel 6Z alom kozze helyezzGk. A ddjka-
kutya,lapaszlaltltaim szerinl az idegen k6iykot minden esetben
elfogadja. Amelyik kO'yokkuh anek dejkakutya nem jul. azt
meslersegesen neveljUk foJ. A leghelyesebben ugy egeJeksziink,
h8 a koly6kku
1
yal 81lalszereto ismerosunknek adjuk, aki azon
.. hogy .8 kioklatasunk szerinl felnevelje. T6bb
egy helyen ne neveljuk mesiersegesen, merl az
so.k Ida! rabol el es ha a tt"j nem megfelelo, ugy egyszerre
mind belhurulban elpuszlulhal.
. . A szGJo anyakutya a magzalburkokat folfalja es a koldok-
ragja Ie. A k61yokkulyak a fekvo helyuke! urule-
kukkel be. merl az anya ku1ya az lirGleket feinya!jl:l .
.. A szopla1asi idoszak 4 hel, mely ulan
a. .. rende!'! . lapialekot is kell adni. Negy
helen. belul a kolyokku1yak tulhegyes korrneit 0116 segelyevei
tompllsuk. nehogy azok az anyakutya emloil szopas k07.ben
171
kormeikkel felsebezzek. Az crzekenyebb onyekulya ilyen
eselben nem 5zivesen fekszik H szoptl118shnz. A Slop1eto.
hel}el idankenl el"Dosan es ferlolleni lsOk. kiJla-
noSt'n negy gondol kelJ fordilani arrtl. hogy 8 bOlhak es
lelvek ne szaporodja.nak el. Ezerl HZ alom 81161 8 fPgi szolmal
V8gy szenal lavolitsuk el es helyebe fri'lset szQjunk.
A kutye61 Aljat, a kiful6 Isleja! idonkent 5
11
/ 0-08 kreolin.
friol. vegy 100/0_os salan-oldallal ferlolJenilsuk es kvarcos
hnmokk61 hinlsGk be. .
A szopos kutyak61yok cs az anyakutya tapJalasa,
apolasa es gondozasa.
Az anyakutya rendkivul szereli es rSB'8SzKUdik kO'yk .. i-
hez. Erre vonatkoz61ag igen erdekt-s feljeB'\zest talAlunk Brehm
k6nyveben. ehol Beckstein meRfigyeleset k6zli: "EK" w ..
htmseni juhasz minden Iflvasszal juhoKat veselolt Eieh,ft'lden
s KulyajanaK lermeszelesen el Kellell 01 kfsernie a 8 mer!-
f61dnyi ulra. Egyszer kU!YBja, 011 6Z idf'gt>nben, het k61"k61
ellett, Ugy, hopy 6 gezdeja emiatt kenYlelen vol1 at ohht gyn;.
De lam, mulva oltlslelja hela kapuja elotl a
hel k61ykevet eg)uit! Az ellat resztelekben telte mf'g tlZ ulal.
darabonkenl es hureolvan haza k6Iykf"il; lil_E"r.-
ha.romszor jerl6 mf'g a ulal s bar oda volt H
faredsagl6t, megis szerenesesen oldolla meg nf'hf'7 feladtdal"
lIy rsgaszkod6 szeretet metlett nem
hogy HZ anyakulya k6tykeil az idegent01 es a 16bbi kutyaktol
fciti. Szoplalos anyakulya k6zelebe idegent, vagv ne
t>resszunk. Az ebmaras ilyenkor meg kellemetltnebb, hi!'oolen
21 nllpi meRfigyelessel jer. Mi lesz a kolyk6kkel. ha 8 gyP,>
meslcri It'iepre kenyszelitik az anyaku yat a 21 napi
vegel! ?!
Amini mar emlilellem, a szule:s ulan tlZ anyaku1ya e.s
k61ykei rE-szere megfelf"lo nyugalmas, h(h6s h IYf"n mt'Rfeielo
fekv6hel, el keszi!unk. Erre alkalmas a lesl nagy"ayilhoz mf'rlen
mf'gfelc!6 15 cm. magas lada, ameJybol az ya
kenyelmesen kiJephet es hB lefekszlk. aHor elferje-n, nf'h(gy
k61ykeit oss7enyomja. Mtl8yar kUlyeink nem turik a meleg
k61Oyezetet. hogy a KulY601 alja! es
ebbe a hus god6rbe k6lykeikel osszehordjak Alomnak a
!egjobb az illalos szena es hogy a bolhakat B
szena k6ze szaritoll, vagy 6sszeaprozotl diofaleve!ekel kever-
junk. Az anytlkulya a szi.i!es ideje blatt nem eS7ik, c'\upiln
a mBgztllbwkoktt! fdlja leI. (gen gyakran anny irA telf'e'lli maga!
az enytlkul..,8 a magzalburkokkal, hogy ulena 24 ortllK etvBsn-
lal8n. Az elvagylala nsag mellell lermeszelese-n 6Z anyekutya
vig es 1azl8lsn. A lazlal8n kulya h6merscklele nagysag SZf-
liS
rinl 37'5-39 C k6z6t1 ingado7ik. A kisebblermelu kUlyak
homerseklele magasabb. 6 naB'yobbake
Az I:I.nyaalltlinak viz helyella sztiles ideje alall es ezl k6ve!6-
leg k6menymagOS ranloldeveM, vaRY eukrozol! orosz teal adjunk.
A lejet semmikeppen sem bjanlom. Az anyakulYB te-jmirigyei
e"ll1kis akkor 6nhk bosegese-n a Ie-jet. amidon 8 szu!es ulani
idolol kezdve mindvegig naponls haromszor bi)segesen husl es
fozefekkel. hi:szlaval keyes C'ionlol ad.,golunk. H8 csont
rines, elegend6 ugy nepon a esonl helyel !ojashejal, esont-
liszlel 15 gr8mm menn) isegben ada Roljunk. liven csonlliszt-
unk a mAgyar u "Hi/an". Az anyekulYB
rendszelinl iRen falank es nbgYf"lhu, mierl is a jo !eplalast
tole ne vonjul( meg. A sztiJes utan iRen helvesen eselekszunk.
ha az anyakulyal alln!orvos'!ol megvizsgBlia!juk, hogy a mehe-
ben magzet nincsen e, Vogy nem fejl6d611-e ki mehgyullf,das.
Abban ez pse!bt'n, ha 8Z snya!(utya meg erolkodik, vagy a szules
ulan elv8Rytalan. fehetlenol miel6bb ft szakerlol8naesBI kerjiik ki.
A lejel egyt.l1alaban ne adbgoljuk, met! 6 kulyllknal H
lej adago1asa az eselek h.iln)omo reszeben belhuru!ol okoz s
ennek folyamanya 8Z anytllej mennyisel2enek
es a lej minosegenek vall076s8. lIy e.!-etben 6 szopos kulya'
k61yil6k hamBrOSttn A heles szoptalasi ido
elmultaval a k6'yk6k szams szerinl fejenkenl 5-5 gramm
eson lisz! el Hever! vegyes husoselese-gel adagoljunk. Egyszoval
a kor bel6itese utan 6; k61y6kkutYBk 8Z anyakulyaval
egyOIl esznek.
Mielotl a meslerse,qes ft"lneveJesre ternek. ismernunk ken a
kulY6;lej osszelclelel, oly aliatok lejevel, amelye!
B k61y6kkutya hosznalhalunk.
Az nt'\ ('
Eb I"jeben
leJeben
Siva,, lejrbt:l1
Tehe-n lejt'ben
Kecskc it>j eben
M lejcben
R I ..
Ie,,, ! bl.u .. 1

"
"",,
I! .. m
,. ,
,
) ... ! p" '"
0


\ ,.
no
ill63
8293
'C"- ,I _I
Rfl"8b
,1\:157
,
"

"
Sl.tirtlz Fe-
berje
rr72
lil"37 908
17"07 -\'59
l:n3 339
13,2 376
W- ..H 515
Zsir Cukor Sok
"
!:1"26 311 0-91
333 -1"91 05/\
7\0 ,1"21 OBI
308 -19,\
0"72
407 .j" -II 085
Ins n7 093
=
176
A kulv6t("j zsirlarlalma igen nallY 9'2%, ezzel szemben
a lehenlej 3'7%, az emberi anyah'j 27-3'6% zsirt larlalmaz.
A cukorlerlatom 8 ku1ya tejeben 3'1/0, a lehenlejben 4'9% es
az enyatejben 4'4-6'5
%

Bunde 8Z any61ej zsir- es cukortarlalm6b61
az egyes allatf8joK osollhonanak ezredevekel611i homersekleti
viszonyaira kovelkezlel. Szerinte a nagyobb cukorlartalmu
anyalejjel biro altalak oseredetenek bo\csoje a melegebb egoy'
ben keresendo. hoi a meleg kornyezetben foleg 8 lest belso
h6jeve atalakul6 zsirokra ,8 fej:6d6 szervezelnek kevesbe van
szuksege, mig a hidegebb kornyezetben vilagrajoli allatoknak
lobb zsirra, mini hitoanyagre van szukseguk. Ez el6pon Bunde
ve1emenye szerint a hazi kulyaink aseredelu elodjei 8 hidegebb
\1. P .. , I IV'ltlt
f61dreszeken keresendak. E lenyt a h !izi kutya leszarmazasal
largytsl6 fejezetben leirt es 6 jegkorsztJkban el6 kulyilk szerepe
bizonyi!ja a legiobbon. Erre vonatkoz61oR iRen helyes volna
8Z eRyes kUtY8f"i'tik tejenek alkatreszeil anahzalni. E kerdes-
nek behal6 vizsga!als a i6vend6 felsdala.
A lablazalbol kiiUnik. hogy s kUlya lejehez a le,!,kozelebb
all a bively es 6 juh teje. A meslerspges ft>lneveleshez meg-
felel6 szoplal6!\ilvegd szerezzil:1k be. Ar. ilveget minden szopts'
tas etoll forr6vizzel obl6gessil1: ki es swp'slas utan a7.onnal
ismeteJt 6bl6gelessel tiszihmk me'!'. A lablezatban fellunteletl
allel barmelyikenek lejel forre1juk fel e .. haromresz teJhez eR"Y-
resz oroszleat edjunk. s keverek cukrozasa szilkseglelen. Hfl
mar hf\romheles B k61y6kku ve, akkor mar konnyen hozza-
szoktolh'lljuk 6 lalb61 vala ilyenkor reszilkre mar zeb-
177
liszles lejespepel keszitsilnk. amelyhez 2 gramm csontliszlet
edagoljunk. Az ul6bbi helyelt neponla fel-egy lojasl es ennek
hejal porrat6rve Bdegolheljuk. Maid ezl kovetaleg mindinkabb
6 rendes lapJalek ed6golasahoz (oghalunk.
A kutyakolyok fejlOdese.
A ku!yak6ly6k 6 gYOlsen fejlddd allalok k6ze Ilutozik.
A vilaglejoll k61yokkulye vakon hagyjlt el az 6nyeleslel es e
lill6kepessegel e szilles uten 8 llik napon nyeri el, rilkabbon
kes6bb es nemelykor velomivel eldbb lalja meg a napvilagol.
Az enyakulya kolykeit negy hetig htlsegesen szoplalja. emely
ulan oz anyekulye szerel6 gondossaga fokozalosan csokken.
A kolyokkutya eles fogai es e ilileles kormok az enyakulya
erzekeny eml611 felsebzik 5 mar azert sem foglalkozik szivesen
az anY8kulye kolykeivel.
Amidon ez anyekulya megerzi emldin e kolykeinek eles
fogail, osi osztonetdl hejtva teleeszi megal es felig emeszlelt
gyomortatlalmal az 810m eldll kihanyje, emelynek elfogyesz-
lasahoz ez enya j6 peldaval eldijarva. a kalykak is nekiellenak.
A k61yakkutyak mIg vakok inkabb csuszva masznek. amin!
azonban szemak kinyill. kezdelben esetlenek, majd mindinkabb
j8rasuk, mozgasuk es lestlariasuk lokelelesbedik. A koly6k-
kulye erzekszervei a fejlettsegel killonb6zo ida elatt erik el.
A szaglas es ez izle .. erzete a leghembrabb fejlddik ki, ezt
kaveti a II ik nap uten e lapinleserzek szervenek kifejlddeseo
vel a lalas es a erzekszervenek lokeletesbedese. A szemek
eleinle kekesszinuek es a Mnyre igen erzekenyek. A fialal
kolyokkutyal 6vjuk 8 !uzc5napvilaglol. A hellas erzele a leg-
kesobben fejlodik ki. Igen erdekes. hogy 87. idosebb korben ez
pgyes erzekszervek erzekenysege forditoll sorrendben csokken.
igy e1sc5sorban a hall"'s. majd a lalas 5 vegill a szaglas 10m-
pulasal, iIleloleg csokkenesel eszleljuk.
A kutya eietkortinak megallapihisa.
Az eblenycsztdl. 8 kutye biral6jal es a vevdt 8 kutya
elelkorilnak meghaterozasa els6sorban erdekli.
Az esetek tulnyom6 reszeben e kulya lulejdonosa nem
Iud felmulelni eberdl megbizhat6 szarmezasi lapot, amely a
szilleles ideicrdl is felvilago"itas! nyujlena. A szilleles [gazolasa-
nak hianyaban az eb eletkorara a killsa ielekbdl kovelkezle-
liink. Az eb lejletlsegebc51. ez iverszervek es a csecsbimbok
nagysagab61. alokiab61. a lesl8lkatb61, ez eselieg jelenlevo
a szorozel nagysagab61 es szinebol, az oszilles-
178
b61 es az eb magalarlasab61 az eJetkorra hozzBvel61eg kovel-
keztethe,unk. PI. a teljesen ki nem fejlc5dott eb 10-12 h6napon
aluli, a fejlellen ivtlrszervek jelzlk, hogy 6Z eb 9-10 hondpos
kort nem erie el, 6 nagy(Jbb es v6stegtlbb barrel f",dell CSICS,-
bimbok elaruljak, 8Z t:b masfel vagy kel evneJ id6sebb.
Mas t:I mBS a fejlel! es egeszen mas az ore-
geclo eb teslaJkatH. A kolyokkuiya 9 honapos koron aiuli
cson1jeait vekony puh", izmok fedik, ezert lazabb, mier!
is mO/gaSB, jtit8s1:1 esellen S leslreszei aranyl"lanok.
A kifejl6dol1 eb izomzata lomott,a es ftZ eb
mozwt:lskozben fl"lIep
p
sllanu:-il. A negy evneJ idosebb-
KOlll ebnel a halvontll bch<>jlasa vagy feJptiposodas>l,
vegll:lg merevsewe sib. jelentkezhehK, ampllyel kt.pci'>olatbtm
nagYOIhllllas, a lalas R szaRlas 10mpulasI:I van
ie'en. A szopornyica es a:l Hkarusz-ruho!lseg jelenleleb61 a mas'
fel eVt'n hluti eletkorra It'hel kbvelKezletni, bar a beleijsegek
az idosebb Karban is elvetve ielrnIKf'zhelnck, A halon yyakran
eszlelh ... to ek7eml1 2-4 eVnPJ id6st'bb Kort jelezhet, a s:.>urke
hal\ogb61 a 10 ev kOlti i clelKOfftl kovetkeztetheltink. A kol} ok-
kU'yti puhabb, peht'lyszerubb Vhgy teljesen f"ny1elen,
feny 0 es B sz6r szine rendszerinl sOlelrbb.
A 9 hOn;.pnal idosebb eb 6 ftljl6ianak meilfeleJ6 vedlik
nt. A hOOlloMon, a slembohokon, 1:1 p(,fakon e;; ftZ ejMekon
jelentke/o OS/U es 87 oregkatt jf-hi. amely 8-10 eves korban
ieJen lehet. A lu!jateKo'l, H kornyezel tBrllyeit r8g1CS816 kulya
egy even alult, 8 komoly megfontolt kulya az
elso even i6val lui vtln
Az el6bb largyftlt ielek 616pjan csaK hozzaveloleg lehet
az eb karat megaJlclpitttni. Sokkal biztosabb tambs7t6ponlul
a fOR"k all",pota. Mit'loll ennek ttirgyala:;,ar6 lerncnk,
6 kUlya rerlde'l fOIlH/_1i1al ismerletem.
A kuhanak 42 fo!i's van, amt-IYp'k k6:.>.ul 12 melszOfog.
-I szem V611Y (dens caninus), 16 tepo 2.apfog (secodont)
vagy el6zapfog, 10 utozapfow.
fels6 fORsor'
fag:.ar
2. 1. I. 3.
3. 4 1 3
3. I. ,I 2.
3. I. 1 3.
A Kolyokkulyilntil a leHogak a hArmtldiK heles korban
lorik at HZ inyhu-I es a lei-, melsz6 el62'apfugtlk az 5 ,6
helt's korban milt j,.len vl1nneK, a lej szemfogbk a neg"hetes
korban bujnak A lejfoMtik allbnd6 fngHhktll a
2 h6nl1pos kOlb1n lI,dul meg. A 2-5 honl1pos korban 6
mels/ofogt:lk valta"a vtln jelt'n, a sz"'mf(Jgak a 41 '2-6 honapos
korban. I"IZ 6Z 5-5
1
h honclpo., Kmb.,n va!t6dn",k,
az el"o u16HlPfog -1-5. a masrdiK utol.8pfog 5-6, a IUlfmad,k
ut6zepfo!i' 6 7 h6ntlPos Korban kin6nek.
A kuhll kortl
3 korbM el6bujik
,
J ti ..
,
,1 korban vall
.p 6
1,5
5- 5
1
f_
1-6
5-7
11-7
d6bujik
viiI!
el6bujik
A foguk elneve;('se
A 12 darab fowo lejfog,
A -t darab
A -1-4 darab II. I, Ill. el6zapfog,
A 4 darab J, ci61.opfoll'.
A 12 darab fog6. mt"tsz6 tejfog.
/\ -I dllrab
-l darab 1\ ' eI67.1ipfog. ezek 1Il!andok.
A 12 darab I.. II.. Ill. el6zapfo8_
A .\ darllb I. ut6znpfog, N:ek allandok.
A <I darab II. ut6zapfog. ezek t\lland6k
179
-\ 2 darab Ill. ut6zopfoll'. meh- c:oak tlZ als6
ftlikapocsbAn \'80 jelen.
Amint a kutyanai az osszes alJando fogak jelen "annak.
akkor mat a kulya legalabb is 3'4 eves.
A tovsbbiakban a kutya koranak megalJapitasa a fogak
kopasa alapjan igen bizonylalan. A fogak kopasa fugg az
eb fajlajal61 es szetvezetel61, mer! a puhabb allomanYll fogak
gyorsabban kopnek. mini a szilard. kemeny es 16mor fogak,
amelyeknek felulelet ecelos zomancreleg borilja.
fgy az oseredelU magyar kulyitink lamar, h6feher zomanc-
pelegO fogazala alig kopik. evvel szemben a modern ebfajlak
nagyteszenek (ogazala mar a fialalabb korban kopik. A fogak
kopasal a tuisagba hajtoH Kemeny largyekkal torleno apporli-
rozes nagyban elosegili, ugy, hORY egesz fialal kutyaknal a
fogaK a gyokerig kopotlak. A be leg (ogak hamarabb kopnak,
mini az egeszsegesek.
Rendes epfogazalli kUlyanal a (ogazal kopasab6i is kovel-
kezlelesl vonhalunk a korr6. A '-1-5. eves korban a
fogak eles es egyenellen szele lekoPolI, a 6-9. eves korban a
fogak koronaja ltinik el, ft 9-10. eves korban a metsz6fogak
es a IV. elozapfog kihull. Az aIJand6an puhe eleseggel larloll
szobekul yakmll a fogek kopasa igen gyakran aliK szembeolJo.
e7.eknel inkabb a fogakhoz lapedl fogkovek a fogak korai
kihullasal idezik eta.
A fogak ettenlall6kepesseget fokozhatjuk, ha a kUlyaknak
a valaszlasi idoszek kezdehHol allandoan csonlot adagolunk,
amelynek ragasa kozhen a fogak liszlulnak es el1enlill1obbakka
lesznek. Az eifajzoll ebfajtaknal igen gyakran lapasztalhal6, hogy
a kinc51t alland6 fogak melletl a ieHogak is megmarednak.
A tejfogak megmaradasa ismelellen a szemfogaknal lapaszlal-
180
halo. Az idejebcn ki nem hullolt tejfogakal szakerlo\'el meg
idejeben huzassuk ki.
Az eblart6 CS eblenyeszlc5 id6nkeni vizsga!ja meg kedvence-
nek szajal es a fogaka!. 6meiyel kiilonosen 8 szobabBn tarlolt
kutytiknaJ kell ismelellen vegrehajlani. Nem kepzc]ek vissza-
taszil6bbai es undorilobbat. mini egy buzosszaju fogk6ves
szobakutyal! Az iroclalmi adalok szerinl a kutYl'ik iegvegsQ.
eletkora 27-29 ev.
A kulyak I"plala,a.
A 6kori irodalomban is talalunk b6segesen feljegy-
zesekel a kulyilk lapiaiasara. Az okoriak a hazc5rzo- os paszlor-
kulyfiikal kenyerrel os csontokkal larioilak. A kutyak reszere
k6Jeskorpaboi kenyerel kesz[lellek. Dlyan kulyAknak, amelyek
kiierjedl marhajarason ieljesileliek szol1falalol. azoknak kenyeret
arpab61, buzab61 vagy Triticum septa magvaib61 siilouek. Az
arp6kenyere!, vag}' tirpodaral S8\,OV61 kevertek, mel yet igen
laplal6nak mondlak.
Varra mondia, hog), a kulya kenyerel leiiel es ha a kutY8
nem leljesl!ell nchez s7.0IgaI8101, ugy fozol! bab Icvevel azlattak.
Az ut6bbH a kutya csak 16ngyosan fogyasztotla cl. mert a forro
letal 6 kutya mcgvesz. A toroll csonlokbol keszult Icvcs a
kutyanak erejel noveli. az egesz csonlok 8 kutY6 fogazatal
erosilik. Az okorban a pasztorkutyaknak husl leheloleg nem
6dlak. merl a huscte1101 a kulyak lesznek. Amikor
a paszlorkulya elhullolt juhol e\'ett, az elvagya az elo juhra is
megiott. s61 az ember! sem kimelic meg, mint Aklaeon kutyai.
Aklaeon ugyanis vadaszalkozben meglesle a nimfak tarsasaga-
ban fiird6 Artemis!. errc az istenn6 szarvassa valtoztaita.
amely utan sajal olven kutyaja szejjelmarcangolia. A milosz
va10szeruleg e mondaya1 a kanikulaban (kutyanapok) eltikkado
lermeszelet akarja jelkepezni.
Az okori paszlorok kUlyaiknak a taplalekot a jollakasig
adagollak. nehogy az ehez6 kutya a vadasz8shoz es igy 8
nyaj elhagyasahoz. vagy a konyhaban leva sajt, csonlok es
hus eliopasahoz szokjek. Nappal a kUlyak a nyaj legelojen
kapiak az elesegel, esle pedig kiilon-kulon a tanyahelyen,
nehogy a koncon osszemarakodjanak.
Az 6kori feljegyzesekkel szemben azl lapasztaljuk, hogy
a 16. szazadban Coler szerint az Izland szigelcrol es Norvegia-
b61 szarmazo es a mi komondorainkhoz nagyon hasonlatos
kutyakat nem kenyeren tarloltak, merl a nevezetl szerzo sze-
rint: .. Egy iuhdsz igen gyakron 14-15 kutydl is lart, amelyek
egy loval egyszerre megesznek". Bar ezzel a kijelentesevel a
16-ik szazad ir6ja kisse elveletle a sujkol, megis arra lehel
kovetkeztetni, hogy a csordak es nyajak korul tart6zkod6 pasz-
tor- vagy juhaszkulyak elegendo huslaplalekhoz is julotlak.
"
181
A huseledellel "aI6 laplalast a legjobban bizomilja az a korUI-
a re.g:bbi a es juhaszkutyak
egyeb be leI ben rendszennl 8 kovelkez6 16POS-
fergek. vagy ga18ndfergek eloskodlek: a Taenia serrata mel v-
nek fcjlellen alakja a vadnyulllkban es hazi nyulakban tl.
a Taenia marginala, melynek fejletlen alakja a juhokban es
serlesekben eloskodik, a Taenia coenurus, melynek fejlellcn
alakja. mini h6iyagfereg a juhok agyvelejel teszi tonkrt.
Taenia echinococcus. me[ynek holyagferge a kerodzok. a
es az ember bels6 szer\'eil betegili meg. a Taenia serio lis. me!}.
nek fejletlen alakja a hazi nyulban el a Taenia Krobbei. mek-
nek almeneti a izomzalaban telepedik meg.
A galandfergek feJlellen alakjailol fert6zott hus clfogyasz-
lasa ut8n a to\'abbfejlodesre alkalmas galandferegfejek a kul\'ak
beleibe jutottak. majd ezeknek ereH petel61 lelt izei a Iwl}'dk
belsaraval egyUII 8 legel6teriilelen szelszor6dlak, amelyekel
a legel6 vagy vad ujb61 felszedle. fgy haledl
evezredeken keresztul. mig az alJalegeszsegUgv ludomanyos rej.
lellsege ez ele gatal nem \'etelt. '
A regebbi nemzedekb61 sza.rmazo igen lelkiismeretes
emberorvos dokloraink meg mai napon is bizom'os el6itelellel
nem szivesen laljak a csalad koreben a kutya'kai. Ha iken
lelkiismeretes es hi"atasa magaslata.n allo doklorbacsi or,"osi
lalogalaSal oly csala.dnal hajlja "egre, ahol a kul\'a csalad-
tagkent szerepel, ha nem is szol semmil. csak csovlilja
es elhessegeli magal61 a szeretel nyil\'a.nulasa\'81 feleje k6zeled6
huseges ncgylilbLII. Valtoznak az idok. valtoznak a kutyak.
A kuHura haladasaval leghusegesebb negylabu Ie.rsunk, a
szeretelre legmelt6bb kutya nem a d6glereken es a vag6hidak
hulladckai_n hanem az ilitalanos eges:lseg-
ugynek megfelelo taplalekon. ha sZlikosen is. eli vilaga!. EI nem
mulaszlhatom e pOTilon a ked\es olvasom figyelmel lapaszla-
lerelni. amelyek mint allalor\'osl nemelykor oly kinosen
ennleltek. A ludoma.nyos yilaghoz tarloz6 tarsasagban "ellern
re.szl: amidon a vendegial6 limo a legnagyobb elkepede-semre
kerdl: .. Ugyan kerem. mire is jo az aliatorvos?" Norol leven
sz6. roglon a konyhaval kapcsolalban adtam meg a rdeletet:
.. nyugodlan megeszi a marha- es borju-
hust . .,Oh 19'en , mondja az umo meglepelten, "hiszen minden
hete!1 tobbszor siitletem. "Lassa nagYSagos asszonyom, hogy
a hus! nyu god Ian megeheti. azl elsosorban az allaloryosoknak
koszonheli. kiknek szeleskoru hivatasuk egyik agazata szerinl
azon 6rkodnek. hogy a vagohidakr61 csakis oly hus- es allaH
lermekek keriiljenek a kozfogyaszlasra. amelyek sem az ember,
sem pedig az alial egeszegere nem arlalmasak.
A borsokas hus. giimok6ros IUdo, a lepfenes hus sib. az
allalegeszsegugy nevlelen oreinek gondossaga folylan eltunl 8
kozfogyaszlasbol es ennek alapjan a legkisebb meszarszek-
ISl
ben es henlesboltban vclsarolt husnemu, ha idokozben meg
nem romiot!, sem emberre, sem allalra nem lehel arlalmas,
lIy modon a kuiluralt helyeken ei6 kutyaink beleibe sem
kcrulhelnek oly d5skod5k. amelyeknek pe\(H, vagy fejlodesi
alakjai az ember! veszelyezletnek
Termeszclesen mils a hekzel. ahol a doglereken es alia Ii
hullakon hizlaljak a kUlyaktll. itt az a resz, arnely osszcfugg
a magyar kul)'itink rneggyerUlese\'el. Nem nagyon regen az
allnlorvosi kaT neszlora, mini milT konyvem elejen emliletlem,
a lar"en), altai cloiTI dogler eemulatasa helyett egyel fUtlyenteti
es az erre el6seregl6 komondoraira mulatoll: "Ime ez a dag-
lerem N, De ne keressUnk pi-ida! az edizedek elotli idokbc51.
hanem lassuk Kene:: konyvecskejenek az 1922-il< e\'ben ir!
sorail : "A magyar gulya es meneseh csakkenesevel a pasztoT-
del is csak a feltaresre nem alkalmas, vagy szikes es Ib\'aszi
\'advizjarta reti pusztalm:i szukul ossze. A farkasokt6i os belya-
roklol mar nem kcll felleni a nyitjakal. csak megszokotlsagb61
es virlusbol tarija meg a paszlor es a gazda a hCiseges, eredeli
fajla komondorl, lalan cimernek a kuriak es kastelyok birlokosa,
hiszen a sok tor\'eny e.s rendeletek mind ellene voltak az
ebtarlasnak s a komondoroknak mar nem szobad volt be-
barongo/ni olthoncil, a pus::lcil. csok ho/onccal s a d6glerek
dr6lkeritc.>se olwdci/yo l'oit a k6::6s lahm6ro::dsnak a nagy
j6s::cig hulhiso idejen", A lovabbiakban Kene:: igy folylatja:
"A matCli bizlos - mini a Duszta ura - magyaros vendeg-
szereletlel fogad, az 6 magyarazatai a pusztai elelrc51I6rUlmel-
szetlek, hisz' 2-l eve lakik a kies Horlobagy part jan. KeresUnkre
kiereszti H kutyaudvl-lTbol 8 .. I-Iorlobagy", .. Maros" (felszemu)
es a mosl fias "Sajo" komondoTail - remekeit a regi horlo-
bagyi fajle juhaszkulyimak, Ezenlul a htirom lancos eb - bar
idegenl nem szivelnck - gazdajuk into szavara velUnk egyUII
kullognak Ie a t6rzsmenes akolhoz: a mcncsik6knal a csikos-
nak is Veln ket cerberusa es larlunk tole, hogy ezek a mienkkel
mosl mindjarl osszemarakodnak. De ep az ellenkczoje torlenik:
farkcso\'alva k6szontik egymast. mint regi ismerc5sok, loriilvegre
alyafiak. Kes6bb adla ennek igazi magyarazat61 az oreg Hajas S.
gulyas, ki a t6rzsgulyth'al \'an harom j6 komondoritval (ebbol
egy a vadas szinu 6r\'05 es igen hamis artany), hogy: "II/ a
komondorok 6ss::eswknok nlJugodfak, merl Iws:::fjuk j61 hijck
de meg nehcijQban djs::ako a doglerre is elldlogall1ak k6::.6s
lakm6ro::6sfO S 0/1 6sszehom6:mak",
Az aliategeszsegUgyi rendeszet szigoru szabalya a dog-
lerekrol cs a vagohidak kozelebc51 ellavolilolla a k6z6s koncon
lakmaroz6 kutyakal 5 igy kerUltek a mi magyar kutyaink a
legszukebb kosztra. mely ei6segitette meggyerulesiikel.
Magyar kulyaink panaszkodnak is a helszGkeszlend6 miall
a kovetkezc5 levelben, amely magyaros humonj paszlornyelve-
zete miall is k6ziesre erdekes'
-
I
.\ Kt'pj A'/If!lcik
urn. Tdi lui IW/I/lfil/!;/).
1)1' , Hailsih; l'IlIukiillk.
a: Tl'nll!;.t:l'I" 11/'1/ sill,
f /.:('!I jli" ('1'(;11 ;'-IIl'J.-1
ISJ
AI61iroHflk a f.:limli.qi nevcben [ntezzok rcgi ptLszlor-
nyelvcn (es kunul) elmondand6 ezen
E/II It;ki ralll II kal
mindazokhoz, akikel ilIe!. ug\', ezeke! ABC'socrendb:>n 1I m08i6.ni
fllrS6.ng delf'klin 6. kevi lartot! 6sgvule:sen mf"gllirg\'6.tluk es melt6
sz6vivoink ul/8n l'-iag\'sIlgod tizine clibe feltelje:szljok, kN\'e, hog\' 6.Z 1.1_ n_ /.:U/II"_
I'i/llfl erdekeben feljejdultisunkal j61elku szakembelek es e7 _A TNmeszet "
erdemes Nfllnko7.onscge etc lerjl'S7leni e:s hathal6" Pllrtfogasfinll dulore Hlg\'
kcny,'rlorcs/e ju\1/ltni melt6zlassek Bocstinal. he mini fotusiak_ e clOrllt':s1 mt'g
nem ismerjOk E's meg mNunk bizni II rossz hirnevnck orvend6 pesli nagy
urokban, de a \'izbe \'esz6nt"k 1\ !lzalmasziilhOl is kaposzkodni h'1J,
E,d terunk lil ime serelmeinkre
,I) Gftzdaink a hiiboru es al. oltih mellsztilllb 61a nem CII\' kenvt'rt'n
vonnak \'elunk, mini Hzel6t1 a regi j6 vilas ban : hanem - mint ft mdlekdl
\'akarcs (' e(811) mul6.!ja - ok e j6 7.siros bodegol eqzik, mi meg korpa-
kenyt-'ren C8 sa\'6n tensMunk. vagy az a mienk. _ami 6. haz konil ak6d' ,
\'6.gy - ami meg rosszsbb - kordaval vernek ki a dOIMr fele. hog\, k ..
e1edeJunkel a 8ukkos h6 alst!.. Ez ig\' van! mondjuk, nchlt liked
egy(,gy dogmelec sertcsvesz idej('n, de olvllnllot m('g etrende1i II Vtltos az
ebzlLr\atol "jarvtiny" mLet! e8 h6nepokig kalodllblln. vlIgy ltinc('n iurt(lIlflk
Soklln kerulnek koziilunk igy tdviz idl'jrn sirtllomhazbtl s onnlln
sintrr kczre, ugy mondjak, ",zerl. merl megunjtik e yeliink \'e16 bojl6dtist.
a kORZI dtoga, 6. ku!yaoor pedill (komondorl j6 lesz csizmanek sib. Ez: ill\
nem tovnbb. kell, he gazdtlink Hzl /,lkHrjilk. hog\' \ELg\'o
nuk",! a rrgi kulytlhuscggel orizzuk ejjel-nappttt.
III Pcldabeszed !!Zerinl .fL ke\ i kuha H rCgenle. de
most bez1:eg. mikor egr napi jtiro foldre mlir az olah hfll!irszd utunkllt
olljtl, hOyti forduljunk, hfL egy II Stir/eH ordas (t('1i topor/vlin)
komlic!khoz ak8lunk elhtogntni csupe venciegszetetetb61 is. de liZ ptirui"i
oszlon is hejt igy f8lsan!!" idejt"n _ \'agy ezl nem itlik kibeszeini, Hejh! hfl
l'LZok a konllirok. llkik -ezesekkel fLkflrnak most mir;kel neme-
sileni, tudntlk cS6.k azl, omit kunt tlZ ecsegi puv.tiln tEl\'tlsszal tI ptlcsirltl LS
danol, hogy _A \'irilgnak megtilt60i nem lehef' aktlrjuk mOnd6ni Futge puli
paetank nrdven .1 r/C'11 hi,i/!Il /,uf/,xfo:ik 1I: ('mb('I', de ezl fcnt
el sem hiszik. merl azl monejnk llin, hogv heze beszelunk. Jo, c5ek szeresst'k
hal tlz 6 keclvenc (lslen \'erte) HLu)[us" kulyaikel. mmket pedig \Orjenek meg
mostohllgyerekeiknek. de az ellen am mar tiltakozullk. tlmi kezd divalba
jooni. hogv minkt't ivartfLltlnits60flk es a ktlstei}'kerlek, IIYELrtll6k
mintegv /wl'('/IIl'wiikcl hasznaljanak fet. Kutye1iter !lz6lvlI ez mar nem del.
ez ellen kezzet-Jabbal tiltakozunk. hanem hagyj60ak minke! sztlbELdon rlni
a pftsztorok rs lanyasitlk keze-n, vag\' lesross7f1bb esetben cSllPjtlnak el. mini
a vlindorciglinyl es mi megmutetjuk azert ekkor is, hog\- az emberekhez
huzunk e-s rendoli szoJglilalot leUesitOnk a felun es puszltikon. cpp ugy, mini
azel6t1,
Suiz masftJe apl6 bajainktll nehez volna mind felsorolni, de leiyen
sZllbfld, mint szilzegyedikel, legnagvobb serelmunket meg - mert ez mar
a feliell kunsagi kulY6Vitiusbe is vtig - tI kovctkezokben eg' pont ELlaU
elmondani
It)1
('j r-.I ... VIIII"\On irnl tt kill hogy 1'01/ /111(/(;11 /.;11/1/11-
!'If.\,;r . erre i" racafuli mar ez a felfordul! \"illig. vagy csHk a diytl!
hobortJ,j. hilllen van. nem ug\an 8udl.ln. htlnem a 16\"888r-
teri .. l.o\ardtl doholl kulyakiallitlisntlk csufol! kul\"av6,Ur. aho\"ft
mlir nekunk i!l a Iiljr-ktin be-beharangozoak. hogy qiltiuk ki a
rezel 1.'11 a kininclii pubHkumoak a konl\os kun\"hok !lijektmil - mi u!ol'J6
mohiknnok - \'ill,unk fel a Beretly6 menler61 nomad leluel\!"6
az Igali .. maW)ar juhtiszkutvllk- ne\"eben. Hal iszen bevalljuk
bilnunllel. \(lltak fenl mi kOlultink is Ptink6sdkor vagy olen. De han\sl meg
nllek mur fel 6. hirhcdl R. k. lanfohamoua a me-I\seges iden. akik kozlil cstlk
a 801011 kupec lud"u megszokni ell illusz\"o {I TiSl.ilt. a nyaron
h(tl':{1 kerlilt. En'klol a hirmondoktul ha!ljuk. hog,' oU van 11m cllak a rOIlSz
vilag. \;RpjlibR eg\szer \"alami pacollcvest. szaJkostirrtll es p6rlizon
Jtirnnk i. mini a detikok s a kililliltisokon kdl a dni.ga ncm('t juhu.$z-
kuI\"ukknl ftilezJ11. kl lesz. a a 101v8.i e1fogastib?n .. nzl megtllPsolJnk
tlztun. hOil\" a .. de meg el':en relul Jonnek /} n.ng\" PtIpa-
sl.okt"'rI6k. a \1ini.;I7Jerium hivalalos kozegei kik remCl<en ke\cII
j6 juhui'lzkulVlH IMlhauak cleti.ikbm - cs B. bita.lalnli.l meg ("s(llticlfl'inkal is
I"a!ami . Pedillre-I emlegetnek. pt'ldaul Il ne\"u
lijonC' lell('n\"t6! kis(ili)t!.,k fent. hogy valami muszka agitrl61 slarrn(ll-ik. az.l'rI
not! lillY ki n lIorbo!. besorozltlk a hltes godoll6i lclcprc a lons-
Hul j61 le\1l'k. merl az osei (lnlll)"en Icgcnyek
1()lluk .. Gynrrnul" ulnll II Blankenskinfele nagy mujorbu' (lS97bcn htllan
a li1l7Jilflkol kaszukkfll meglanad6 40 aralot). ml'ga.lljo cz a faltyu
H hdH't. meg ha {:5llfolnak is a becezet! rarkaskuI\"uk kozl.
De nem zokogunk. mcg ("sHk nem is sZlikO!i.ink mink a mcll('izes miaH, .. 61
<,ppen. n nll!,;)!<ilg hirney /ilkll bani be:mi.inkel. _Kc,'i mor eg\" ev
ohl. l;jnbbnn ugynnis Jon ide lesl-alaj\\11 Peslr61 annyi el6kcl6 Ideg('n, hog}
mnjd az AlIalk('rt. R k. idomilo Iclepck es a nyaraok \('Sl.llek
fulhenh',,('rl newl6 gazdninkl61 \ al6di nlli.jorz6 es lere16 kulv/ikll!. de kikohk.
hog\" .. HI16ditlk
M
j61 kio!lozle C8"Iszeru gunyilba. orrunk nc legven
gorb(', r!lrkunk. ne iClI}('n .. sib. lehele.tlen kiyunSligoka! hangOzla!06k.
mlkot pedill .. "YY !II(I:-'I! 1>11:11 art kernek erlunk. cStlk ehllannak es szednek
O$'\.le ill-ot! kin'r\ kUI"Aszokal es \"inik felfu?\"e p6rozon. mint flogen tobo/7.ils-
knr a _16m'l fogoU- legl'meket. Ez a mi !/l"m'IIIIIIIIi.ink es ez mlir kihi\"j6
mllga ellen mI'll" nl': Allalndo Eg\'esulei bea\"alkozuslil is. Ezi a e8u z8ib-
lti!larl iI\"('n {lltlkjliban ke-rjuk nl'omtllekosan beszunlelni r Merl he. nem segi-
fenl az ill('t<,kes korok ezen ug)" mi ill unnepei}esen
kijdenIJi.ik. mi. II .. kuIl"afalka- apraja-nllll"jll slra}'kbll lepi.ink eg\
suruen a pilrzos hel\"ett mar a la\"aszon ul1eri.ink nz rcndszerre cs
mt>gmulaljuk. hogy \"\';'rl a \"eri.lnkbol nem szAllilunk IIllalkinz6knllk. Mtljd
mt>glli.ljuk. hOi\" ,.aki birja. fl7. marja. mert h{l mi lie igv. se Ligy nem szol-
Illiljuk i.lresrn rnflrad II zsebtik e;l kinz6ink ugolhalnak majd maguk
hel\rtttink.
a szuz h6ra leborulva hason kerjilk 1\ minkel
I l'do NIIBvkl)zonsrget. az igllzi Tenyeszt6kel es fdleg a minket kedvel5 pesli
sup (aldol! cs6kol\"a). mllrlldunk kis eSlIladjllinkkal egye-
lembcn alazalos es h6dol6 szolgai
Igtlzlat6k
.. lIndr; ku\"aszkeruI6.
.. /)ud,j.'l' puszlagazd8,
mez56r.
ir6ditik
.J/(//"("()S" h. elnok .
.. Hull!!!! pli.rj8.\"al
megbizotttlk .
.I)1I'I!/ es .. rifiClWf' puliptir.
-
185
A Ireftijaban val6sagol feltunlelo len'l is a legjobban jelzi
a magyar kulyaink szomon.i helyzeleL
Ross?, meg nem felelo lilplalas mellett igazi eeiiram'os
ebtenyesztesr61 sz6 sem lehe1. A kulya husevo alia I es ki..ilono-
sen a kutyakoly6k htis- es csonloseledel nelki.il fel sem ne\'elhet6.
A kulya leslenek rnegfelel6 laplalasara minden !es!suh'-
kilogrammra 50 gr. huselerlel <;zi.ikseges. I1yen adagolas mellelt
egyeb taplalek egyilltalaban nem szi.ikseges.
A \'emhes anytlkutyilnak a huseledel mellell puha. por-
hany6s eson! adagolanrl6. merl az anyarnehben fejl6d6 kutya-
kolykek testi.iknek felepiles{>re sok me-szlarlalmti anyagol \'onnak
el az anyakulya szervezeleb6L A szilankos szarnyas- vagy hilzi
nyulcsonlokal soh a se adftgoljuk kutyainknftk. merl azokftl a
kulYB gyomra nehezen erneszli meg cs igen gyakran a szi!ankos
esonlok a kulya belsa reszeit felsebezhetik \'agy a \'cgbelben
megakadva, sulyosabb terme-szetu beJsarpangast olwzhalnak.
A hus es esonlos eles(g melletl zsiros vegyes laplak'kot is
nyujlsunlc Termeszelcscn a b6seges \"egyes elcseg me!IeU a
hus napi mennyisegel a fclerc, \'agy cgyharmadara esokkenl-
hetji.ik. A fejet (?(l!Jdltaldban kulydink fdplril6s6ra nem ajanlom.
csupan a felneveleselH?! haszn6[ond6.
Az e1valBszlott fiatal k6kokkulyaka! kezdelben f61eg hussal
es puha. szivaesos borjticsonlokkal larlsuk. majd mindinkabb
a vegyes laplalekra lerjunk II. A fialai i;;u\ya.Kal helhetes
korukl6! kezd\"e kilench6napos korukig naponla hilromszor
elessuk. 9-12 h6napos korukig naponla kctszer es ezenlul
eiesegel napontfl egyszer 8djunk. A vemht:s anyaallalot min-
denkor ntlponla haromizben elessi.ik. A gyengebb esonlozalu
es fejleti segLi l;;utyaknak csukamajolaja! es esonllisztet kever-
ji.ink az eieseghez. (Kis kUlyanak fel ka,eskanal. nagy kulyanak
egy ev6kanal csuKflmajolaj. kis kUlyanak 2 gr., nagy kulyanak
15 gr. esontliszl naponla.)
A hus es esont mellctt a kUlyaeleseget alkoljak: a kenyer.
dara. zabliszl, rizs. burgonya, zoldseg. f6zeiek stb .. ki.ilon6sen
az ut6bbi laplalek hianyilban a kutya ri.ivel rag. A videkiek
babonaja szerinl, amikor a kulya rLive! eszik. eso !esz. Terme-
szetesen ennek is. minI minden babonanalr;, alapja nincsen.
A kUlyainkal 6vjuk a k6rhazak, szanat6riumoK, penzi6k,
nagyvendegl6k huJladekai16L merl a IUdovcszes embereklol
fer!6z61t eleseg ferl6zi kutyiinkal is es 87.1 ha!alosan meg-
belegili. az elebb em!ltcti. vagy mas helyr61 szarmaz6
hulladekol. miei6tt kutyainknak adjuk, alaposan f6zzuk meg
ujb61. hogy a fozessel a belE'je keri.ill bakleriumokal 16nkrc-
legytik. A kulya reszere a laplitlekol mindig kihulten adagoljuk.
Az erlekes kulya mindig j611akolbn kiserje gazdajal, nehogy
etvitgyal az ul szeien, a szemeldombon elegilse ki. Hasonl6an
minrlig liszla friss, nem hidegvizzel lelt edeny legyen kutyaink
elel6helyen. nehogy 8 pocsolyak vizenek ivasat megszokja
-
Jt16
A kutyak apoh\sa es gondozasa.
A megfelelo jo iitplaiassai meg nem leltDnk elegei. merl
8 kulya epsegbenlarlasahoz a li:;ztaniartas. ax
ilpoias, a gondozas fclkllenul szOkseges,
A klilys bon!nek e.s szorzelenek tisziogalasara a furosz-
les nem megfelelo. meri 8. kulya sz6rzelere es b6rcre a
gyr kori mosas, flirosztes a legt6bb eselben karos halasu.
A nrejiekmirigyekt6i mentes es a faggyumirigyekben szcgenv
kulya bore a vizzel sa'mben erzekeny C$ iSY a gyakori fjjrosz
les ilrialmtls. T ermeszelesen a furoszles meg inkabb karos. he
azl ItJgos vizben vagy erosen lugas szappannai hajij8k vegre.
A kulvilink furoszlest'hez. ha az felleilenOi csakis
lugmenlcs gyermekszappanl hasznaljunk. A kutye bore a szap-
pAnnal szemben erzekenyebb, mini 8Z embere.
A kolyokkulyakal esak szukseg eselen (bolhak. leh'ek)
elvel\'e es kiveleles eselekbt'n flirosszok mcg. A kolyokkutya
igen erzl,keny bore meg inkebb nem brrja a fOroszlesl. mely
ulan borbajok igy a. Icggyakrabban a kUtYB boren a nehezen
gyogyith8to aka.rusz-Btka okozta b6rbaj harapodzik el. T errne-
szelesen a fOroszlesek kozben es utan ugy a fialal, mini a
felnoll kUlyekat a megh(i.leslol 6\juk meg. A fordovizhez esipos.
mar6. ferlotelenit6 szereket ne keverjOnk, mer! ezek aldala is
a kutyab6r kipirasodasal es viszkelegsegei idez elo. Abbfln az
eselben, he kutyainkon szorlol fosztott helyeket, vagy b6rbajra
gyanus elvaltozasokal lalalunk. szakerlo allalorvoshoz fordul-
junk mielobb es a fOroszteslol lekintsonk el. A fOr6szles ulim
kol6nose-n a lompos- es a hosszuszorG kUlyaknal a sz6rzelel
gondosan meg kell szlirilani. Ha kelloen a szorzetel meg nem
szariljuk. ugy a szorok ICh'en \'[zmennyiseg fel-
puhilja palas kazben a bor!. amelynf'k folya.manya a kulyainkal
kinz6 cs a szemlelore \'isszaletszesl kelto ekzemas borbaj, Igen
rosszul eselekszik az a kulyalulajdonos, aki a nrari napokon
a kulveja uszlatas8\"81 passziozik. mer! e gyakori szabadvizben
val6 hlrosztes a kutya borere es szorzelere hasonloan karosan
hRI. Sot 8 gondozasnak. apoiasnak ana is k'!l1 lekinlelteilenni,
he a Kulya megazik. ugy a kulya szorzelel hasonl6
olwkb61 mielobb leszaritani szu];scgcs. Egyebkent a mcgezoll.
illeloleg Ie nem szariloll ned\'es Kulya igen kellemetlen szagu.
Az ember mellel!. annaK k6zvellen k6rnyezetcben elo kutyo
tisz!anlarlasa nemcsak cgeszsegi. hanem eszlelikai nezoponlb61
is feltetlenul szukseges. A ke1l6en liszlan nem larlolt eb kelle-
mellen kutyabuzt terJeszt maga karu!.
Az el6rebocsajtoltak ulan az ebtad6 hogyan hajlsa vegre
kulyajanak lisztanlariasal?
Abban az esetben, he a kulya szore k6zol\ bolhak vagy
letvek el6sk6dnek. akkor a fur6szlesl nem mel16zhcljUk. A lan-
gyos meleg fUrdovizhez 3-5
%
-nyi mennyisegben kreolinl. lrioll.
187'
koplin\' \'agy saltml kCHrjunk. Termeszelesen rtZ ily fertotlenit6
fUrcszles ulan a kulyat tiszla langyos dzzel alap05an Ie kell
obltlgelni.
A nlB'Y dr61sz6rli kUlyak szorel, hogy az durnibb,
merevebb legyen. az cbldall[16k egyresze hegedGgyanla pora\"al.
kemenyito\"el keszili elo: a feherszoru kulyakal pedig magnezium-
porral hinti be. A szaka\"atolt biro ezt eszre\"eszi es eloUe az
iken kutya becse nagyon csbkken.
A fekclesz<'iru kutyakal gyakran ne furosszi..ik cs a napon
ne szaritsuk, mer! a szorzet elwszli a fenyel es rendszerint
megvorosodik.
A fi.irosztes hekelt a liszlanhutas \"egeit kutyilnkal
naponta Cl-:yszer fesi..iliuk es kefeljuk A ro\idszoru kutyaknal
a kcfeles ele-genda. A kefe se dun'a, se nem lulpuha ne
A kefeles eloll balkezonkre areg keztYllt huzzunk, a jobb
keziinkbe a kefel tarlsuk. A bal kezl\"Gs keziinkkel a szort a
a fehessel ellenkez6 felborzoljuk, majd
a kefe\'el tI szort fekvese iranyeban ujb6] elsimiljuk. A rodd-
sz6rzelG kulyaknal. igy f61eg 8 foxlerrierckncl eszlelhel6 szor-
hullest esakis a fennln('\'ezelt m6don csokkenlheljuk EgyszovElI
d reggeli kutyaapolasnill annyi lazanUl6 szorszidftl kefeljunk
ki. amennyi 8 tisztogalas nelki.il egesz nap kihullott volna.
A hosszabb- los hull6rrosabbszonl kutyaknill is a kefl'lest
hflsonl6 modon hajtsuk vcgre. A hilhosszu cs vCKony, lompos
5z0ra. ebek tinlogalaslinal a borl fel nem sebz6, de arnelleU
eleg eros fesG is szukscges, hogy a napkozben asszegabalyo-
dotl szorszelaktll szelvalasszuk. Ezzel kapcsolalban heh'en-
\'alonak larlom, hogy ezenhil a lomposszonl kutyaink szorzelel
tl komondor. vagy a Duli lulajdonosa gondosan fesGlessel es kefe-
lesse! liszlanlarlsa. Mar itt az ideje, hogy a kulturalallansag
belyege. a rnaszalos kolone vagy lines ellunjek magyar kutyaink
leslfeliilelerol. A hazunk (ajal l'beren 6rz6 magyar kulya meg-
erdemel ann} i fitradlsagol es idol. amelye! a kefeles cs fesules
megkivan. A mar osszegubancoH. e!nemezesedetl sz6rzelel,
amelyet 10mposszorQ szobaKutyak.nel ismetelten iaitam, euy
szertien fesuvel es kefevel kibogozni mar nem lehet. Az
gubcH1eoll csomok g6rbeollo seg'l'lyevel eltavoliland6k. Ezi k6veli
t1zulan a szorZt'1 naponkenl vegrehajloti szorgalmas kefelese
es fc-siiles(',
A hosszu- es lomposszorli !wlyakttl 8 tajekozallan ebtarl6
a nyari mdeg napokon len\"iratja.
Szoks('ges es eelszenl-e a kUlyak sz6rzelenek lenyirasa?
Igen thednek azok. akik azl hiszik, hORY a kutya bun-
dajanak eltilvolitasa\"al a nyari napon a Kutya leslCnck
hrilendasat fokoZL:ak. a lenyirassal az ellenkezol erik ell
A \"crejlekmirigyekl61 leljesen mentes kUlyabornek holea-
dcisa a verejtekkepz6des, az izztldas leljes hianya miatl nem
ol\" nagyfoku. mini azt 87. izz8dasTa kepes allaloknal (pI. 16)
188
jden VAn. Sejnos. meg rna is eked oly intelligens kutyalart6.
ski arrol beszel. hog), kuiyaja megizzadt 1 ? Egssz6vai a kulya
halad6 kilagult egyedul adnak Ie bizonyos
feleslegcs h6mennyisegel a meleg kornyezelben. mely azonban
edeskcves, hogy a kutya belsa h6mersekleie a melegebb kOf-
nyezelbcn a rcndes belsa h6mersekletre kiegrenli16djek. Mit
lalunk a nyari meleg napokon kulyilinknal? Ugyebar Bzak
szajukal erosen kilaljak. mik6zhen gyorsan lebegletve nye!vUket
lihegnck. Ami! a b6rfeluJet ttZ izzadas hianyaban elmulaszt a
vizelparo]gasnal. mely a h6ieadias egyik formaja. azl pololjs
kulyaknai a Iihegcs. A kilaloll szaJ nyalkahariyajanak S2am-
lalan miril{ye sDk vi:>.el valaszt ki a H!rb61 es ennck a viz-
mennyistgnek gyorsabb elp8rolgasat a nyelv lebegese, i1letoleg
a liheges nagyb8n elosegitL A nyaTi nap melegen a lompos,
hosszuszoru kulv8 nem is Iiheg oly nagymerlekhen, mini a
lenyirl szarzehi eh, merl az u!obbi borere k6zveilenLil IUzo nap
a test belso homersekletel meg fokozza, Kinn a IUz6 naprneleg
lal forro pusztakon elo magyar lomposszoru kulyaink a nI'lp
melegel csakis Ugy lurhelik el. hogy a leslfelLiletuket a rossz
melegvezel6 hunda lakarja. Strebel irja konyvchen. hogy a
Iropusokon a legjobban beviill a hosszusz6ni skot juhaszkulya
(collie). Mennyivel jobban he\'illnanak a mi lomposszoru kutyaink.
Az eddig lergyaltal, alapjan kitlint, hogy a szor lenyirasa
a nyari melegben sem elony6s, sol halranyosnak mondhalo.
A szor lenyirasal a dr61szoru es s7.alkilsszoru ebeknel
e fajtiiknak tenycszl6i a sz6r6zel durvilasa remenyehen IS
vegrehajljiik. A tenyeszlo! azonhan a legnagyobb esal6das eri
akkor. amidon Cszreveszi. hogy a szorzet Icnyirasa ulan a
remelt durvabb szorzel helyett seiymcs szorlakar6 vallja rei az
cl6bbi sz6rzetel. Tapaszlalalaim az cl6bbi \'C1emenyl meg-
erosilik s ezek szerint a sz6rzet lenyfrasa ezen a leren is egy-
aJtalaban nem eeJirimyos.
Ezekulan HZ irodalomhan meg nem lalall lapaszlaiatm
6hajlom a magyar ebtenyesztok es eblarl6k figyelmel felhimi.
Kel evlizedes vizsgalalaim es lapasztalalaim szednl ismclelten
elofordult, hogy a hosszusz6ru kutyilknal a lenyirils ulan az
eredeli \'astagsagli es hosszlisagli szorzel nem noll ki. A hosszabb
szorzellcl redell leslreszeken egeszen rodd, nehilO)' millimeter
hosszli selyemfinomsiigu, pehelyszeru szorzellobb e\'ig alland6an
megmaradl es ido muJlaval elolllink meg ismerellen okokb61
l,elelkezell l,ultakar6alalakulas ujb61 ellOnik es heJyet a rendes
szorzel nlltja fel.
Meg kell jegyeznem, hogy az eddig erlheletlen jelenseg
te1jesen epboru kutyakon fordul eio es 8 rovid selymes szarrel
borHolI teslri>sz sem mulaUa a bor elvaltozasanak jeleit.
Az elvitalhalatlan gyukorlali lapaszlalal alapjan o\'a inlern
a lompos-. hosszuszoru, szalkas es dr6lszani kutyak lulaj
donosail, gondoljak meg mieiotl kutyaik szorzetel ienyirjak.
189
Ezek szerinl a szor lenyfriisa azzal a veszellyei is jar,
hogy a borit6 szorzel a fajlajelleg rovasilra lenye-
gesen megvaltozik.
A t6vig val6 szorzel lenyirasill esakis oly elvaltoza-
sok eselen hajlsa vegre az eb lulajdonosa. amlkor az orvos
itis a szorzet miatt vegre nem hajlhal6.
A lovabbiakban arra kelJ lorekednie, hogy a sz6rzel
kozoll bolhilk es lelvek ne telepedJenek meg, ame1yel az ebek
betegsegeinel bovebben largyalok. A kulya61. valaminl a kirut6
ialaja alland6an szaraz legyen. A talaj lehel61eg kvareos homok
legyen, meri a poros f61dben a bolhak pelei a lovtibbfejl6desre
j6 talajra lalalnak. A kiful6k lalajiinak ismelelt
kreolinnal. Iriollal vagy salannal indokoll es a kulya61. az elobbl
oldatokkal keyed meszlejjel kimeszelend6.
Ugy az idosebb, de annal inkilbb a fialal allaloknal a
szabad mozgas a lesl fejiodesere a legnagyobb halast fejli ki.
A szabttd mozgas ala II nem a szerleesalangolest ertem, merl
a feHell kincsunk ity kiruceanasok alkalmaval fer!ozodhelik a
legjobban. Jdegen kuty6kt6l minden esetben tar/suh tdvol
kutydinhat. Az, betarlja ezt az elemi 6vinlezkedesl, az a
veszetlseglal es a szopornyical6l mar eleve menlesili kulya
allomanyaL
A I{utyainkat bosegesen vegyes eleseggel tapialjul, s foleg
esontol is adjunk, nehogy kedvencunk szemeldombokra es
hulladekokra szokjek.
igen sok ebtulajdonos a kolY6kkutya-neveleslol az okb61
is fel. mert azok az okszerutlen tartas miall minden hozzaja fer-
hela targyal osszeragnak. Adjunk a kolyokkutya fekvohelye
melle kello mennyisegben porhany6s esonlol, akkor koiy6k-
kUlyank fogazalBl azon rogja elesileni s megkfmeli a blilort.
szarmet, cipol es papuesot. Jiitekszerrol is kell Rondoskodnunk,
az i[yen a nehezen szejjeltephel6, eros foniillal osszefuzott
rongyiapda, kemenyfagoly6 vagy apporiiroz1 fa.
Kulyainkkal foglalkozzunk. kezdelben szoktassuk az
art allan jatekokhoz, apportiroztassuk okszcru mod on. A k6lyok-
kutY8, amint az ivarerettseghez kozeledik, izlestelen, rossz
szokasokra hajlamos (onania stb.), ezl igen konnyen leszoklat
hatjuk, ha figyelmet a ,iatekra, a lornazllsra. hajkurazasra
lereljuk.
Amini jelet adja sexualis ingerenek. dobjuk el j6 messzire
jalekszeret, kutyimk sebtihe oda rut. jalsz6kedve rovidesen
eifelejteti a lermeszell61 beJeolloll ingerl.
A legnagyobb kulyakl61 kezdve a legkisebb 61ebig a szaJon-
kepessegre valo nevelesnek ezl az egyszeru modjal minden
eselben vegrehajthatjuk. A neveletlen kutya a csa!iid, a hozza-
lartoz6k szegyene. A lalogal6 baral szernrehanyo
leg)'en elegendo jei aTTa, hogy I,utyainkal sajnos a szokasossa
'Vall erolikus mozgasok es viselkedesek m6djail61 leszoktassuk.
190
Minden j6zangondoll<ozasu ember 8 kutyalarsadalomban is
Jobb erkblcsok feJ"iragozlatasat kivanjH.
He 87. inni bszton jelenlkezik es kuh-ainknak a lerme-
szeles e1el nem nyujlhfll kjete-giles!. meginklibb 8 kilanHitshoz.
a lest kifOraszlasahoz rorduljunk. A noivani kUhakal a nen.
kivimt pafosodas16t a ko\'ctkezo modon 6vhatjuk meg. A noiVflnJ
kutra parosodesi hajiamal' .. liizeles"-nek ne\'ezi az eblenyeszl6.
A nostenykutyak megsziintetcse.
Szerelem ellen nines orvossag! Bar a TI!gi romaiak azi
mondliik. hogy .. Camphora per nares caslra! odore manes", a
kllmfor szagaval az embE'rt az olron kereSozlOI i\'artalanilja.
megis az eddigi lapaszlalalok azl mulatjak. hogy a lii7.c1esl
egesz megsziinlelni nenl lehe!. Ichet
a nemi ingcri. ha a kutynl nem Imljuk b6seges lap!alekkal cs
egvuUal ha.s11l1j161 adagolunk. A hashajt6k kozul ajilnlhatom a
becsi hashajt61. amelyb61 naponkenl nagyobbtesW kulyimak kCl
eq3kanainvil. a karlsbadi s61. amelyb61 egy kavt"s
ktmalnyil egy feldecililer vizben felold\-a chgyomorra adago].
ha!unk. A ellen a legbizlostlbb m6d, he nem tcnyesz
81181r61 van sz6, ha a n(isleny pelef(;szkel hon.0l'rI6 su,ker!o
allalorvossal mulel litjan ellavolillaljuk. Tckinl\-e uzonban, hogy
hazankban amligy is igen ke\es kutYll van. ezl az
eljarasl tenyesztes nezoponljab6i leljesen eh"elendonek tmlom
\18ski..ilonben a foszlnll kulya hajlamos az c1hi-
z8sra is, lerml;szele mcgvoltozik. lusta, lunya hazi koloncca
valik, ami lermeszetesen nem lehel az igaz eblarl6 orome-rc.
A IUzeles megszi..inletesere az el6bbi elegge &Iel\'eszelyes
operaliv bea\,alkozason ki\'ul alkalmas meg az ugynevezell
sOrelezes. Az ul6bbi cljaras abban aU. hogy a luzela noslt'ny
me hebe meRfelelo muszer segelycvel nehany olomsorelel
helyezunk. E muvcleln('k ekegzesere igen alkalmas a
.sorelezesehpz hasznillalos soreteza keszulek, amelynek S7.cr-
kezele egy hnsszabb csa. A sore-Iezelt nosle-n\,. he a sorel a
mehbe jutot!. !abbe nem lOzel. egyszo\-al tenycszkeplelenne
Hilik. t\'lint prueser\'ali\-umot ajanlhalom Cl kovelkezaket: a
kulya huvelyenek nflgysRgehoz kepcsl hetyezzuk el az inlr-
szcn'ben Jol me-h.-cn mcgfetel6 nagysagli i..iveggolyo!. f1Z uveg-
golyo helyett HZ ivarszcn be kifOzolt szivacsdartlbol vagy gflZC
tamponl t igen rilktlSZOY<'Su sebeszi gazegomolyag) heh't>l.-
hcli..ink. Ez az eljeras is megakadalyozhatja fI
A IUzeles megszunle\-el a hi..i\elybe helyezell \-e-doanyag-ol el
kell lavolitani. EnneJ HZ eljarasnill a legnagyobb tiszlflsiiggnl
kC'!1 eljarni. Ennek a mu\elelnek elvegzesel legj(lbb. ha allot-
on-ORra bizzuk. A parosodas mcggailasilre, htlbar egy kisst;
draszlikusnt'lk tunik. ajanlhalom a szemeremajkak osszevlir-
191
rasal. mini ehoRY azl a mehelaeseseknel az atlatorvosi sebe-
szetben aJ lalimosan hasznaljak, A szemcremajkakal kei vagy
harom hefyen kifazott, vastag se!yemfonal sege!yevel lezan
osszevarrJuk.
Belso kezelessel. az emlilellekkel szemben. a legbizony-
lah:mabb a tuzeles megsziintetese. illelaleg a parosodas meg
akadalyozasa. Tu!ajdonkeppen ivari oszlonl megszunlel6 gyogy
szert nem ismer a gyogyszerkonyv, !vari oszlonl csokkenla szerl
ajAnlhtltok. Hyen a kamror, amelynek eziranyu lulajdonsaga
mar a regi romaklk eloll sem vol I ismerelien, A kulya nagy-
sagahoz kepes! a poritoll kamforbol naponkent fel, egeszen
ket grammol adhalunk belsoleg. Egyesek ajDnljak meg a IUzeles
ellen a lupulint. A lupulin kissc durva, lapad6. eras szagu es
kesernyes izu por. Ebba! a kulya nagysagahoz kepesl napon-
kent 2-3-szor husz cenligramm mennyiseg adago!halo,
Az emlHeH eljarasokon es belsa kezelesen kivul a kovet-
kezo modol is ajanlhalom kulonosen a belsa kezelessel kap-
csolatban. Az emberi orrnak kellemes eros il lalszcrrel (ideal,
heliolrop, pacsuli sib. Walszer) kenjuk be az ivarszerv kornye-
kenek, a far es a fsrok tovenek szorel. A bekenesnel ovalosan
kell eljarni. nehogy ez illalszer a szabad borre jusson. merl
ez kellemeilen. cgel6, csipa erzesl vall ki. Termeszeles. ha
vadaszilsrn hasznoljuk IUzel6 n6sleny kUlyainkat, ily eros illalu
szerekel me1l6znunk kell. Az eras iIIal clnyomja a IUzclessel
jaro verzes orrcsikland6 es a nemi elelel ebreszl6 szagal; mierl
is az it)' iIIatos modern naslcnyl keri..ilni fogja a lermeszelert
rajongo kutyagavaller
A kulyaidomilas es IOHibbi neveles konyvem largykorelal
lavol esik. A rovidreszabotl ismerlelesem azl a celt szol-
gatja. hogy "ep (sp kulyalulajdonsag", amelyben
minden kutyabarAlnak csak orome lehel. Tenyesszi..ink az
elhangzoll szabalyok nerinl epteslu magyar kUlyakat.
13

Richter Gedeon
H_'gy('szeli gy,'u;'tnuk (l!lI{iapesl, x., Csel'kesz-u1cul
kiti'lIlo keszitmenyri az ebgy6gy,iszul
leren (' lis III (' r t c \;: es o.z
,illalorvos urak
figydmcbe
ajt'tnlja.
!j)
R thypeoidea-keszitmcll Yek a Ilutydk
golyvdja ell en. .
Rz apsen-keszilmcllyck
lJor hajo\;:, ]CSOViltlYOt!:'\S
a yerszcgenyseg,
stb. ellcn.
R bismosalvan a klltYltk szopopnyl-
cdja dletl.
R calcium-keszilmcl1yei az angolkd"
ellell.
Hz epgosecan, a g/audullPin renyhe
mehosszehil.z6dds gyorsi las:.ira.
R hydpopypin es kalmoPJlPln kuty,-ik
iiwi (;5 f:'tjdalm:l!'i hctcgsegci ellen.
R [ysochlop kit(i1l0 ferl6t\Cllilo 5ZCI',
Hz oieumjecopis aselli cum leei-
thino angolfujp elien.
R tannoca"bon klllyu\ hasmenesl; '
sziinldi.
R hypepol a legidc,-ilisahb sphfcrl 6t1 ellit6
cs a kuly:.i.k fogk6ni l'S sZiijhiile esl.'icll a
legjohh sz,ijvizet adj::1.

HUNG-ARIA
SZERUMMUVEK RESZVENYTARSASAG
BUDAPEST, VI., SZONDY-UTCA 76.
TcJ c ron: 147-97. Surgonycim: lIun gliri<tsc ,oum.
Il a"::li c-; k(ilfoldi lal'aszlal:llok alapj:ill lerrnclt CS
l'1ozeles :'dlall1i kiprQb;ii<is ulan forgnlo!nila hozo\l
Septespestis ellenes vepsav6nk
pendkivUli i6 epedmenyeket ad.
.. rt,sl',.tis ellen", vin,w,\nkk,,1 .-Jirt I.;,.,J,.,.;" "r,d",i1\v,l.;d IIln):i,han
10;;1"1" Ulu""gr"li" ;M ,rdckIUd"l.; ,,11
T,'rn,el 10,,;,h1>,, se ... t4spestis .lle,..s sf .... ult" .. oCt6"",.,,""got, U,p-
/e,.., se ... t4.0 .. 6",.." S ... .,""911 ".zalo .... ' .. lg",..6 .... 6"" .. 0_/,1<01"" .. ""
... 4 .. ", as. III <llIlob 11",4 z llptl ,..41ft 1 .... /d ...... 6. .. ,,0. ""IIIlIt414s .. 11 .. ,."1$
oU6""n,,""got .... ""g""s tI .. ,,,"il gy6gyi.l6 ... tI" ... ,,61oat. t.,b .. ,.,.. .. II,.,.
egtl .. i"t6 Io .. U., .... Ioat. egy4 .. ,.,. ,. .. ..,t ......... .,.,',..U .. at 4. '.p/ .. n ..
.. lIe,. .. s .O ..... lU:atos .,,,,,.,.,Indlo .. ,.
Egyctien kiscrle l (-lilt k i \. ,\ los:\ f:!. a r 0 I.
Dijtaian k6,omcgJllallillis, ingycncs
szakk6rd6sckbeno
-

LABORATORIUM
ved6olt6anyagok terrne-
tesere reszvenyta.rsasa.g
BUDAPEST, IX. KER., L6NYAI-UTCA 18/ B.
TELEFOr->OK
,.J6ud
J6uel n - 6-I

K,\,ponto "od ..
Kozponh "pd,
Teprllel es sztilLft I
?(I- II
101 -'it
hiztox hathu uedooltoanyagokat eX gyogyito Xlerumokat
tepfene. scrtcsszcptikemia.
sertesorbanc. mirigyk6r.
sercego iiszok. tetanus.
septespestls (serfesvesz).
vcr has.
luberkulOzis.
baromfi kolera.
fertozo liidolob ellen.
]dpvdnyok eseten
tanlicsadli.s. diagnozis. laboratoriumi \-izsglilat dijmentes.
-


---:-
SARHOL KAPHAT6 A
SRLRN
a jelenkor elisrnerten leg-
tbkeletesebb fert6tlenft6 szere
VED ragalyos betegsegek
ellen.
V E D az allatjarvanyok ellen.
V E D a sertesvesz ellen.
VED a barornfivesz idejen.
VEDI a hord6kat, a kantarfa-
kat stb. az elpeneszedes
ellen.
Gy6gyft, fert6tlenrt sebeket.
Fert6t1enft es szagtalanrt pbce-
gbdrbt stb.
Teljesen rneregrnentes, szag-
tal an, kristalytiszta es olcs6!

\
Az ebek betegsegei ellen val" vedekezes.
A leglobb bajt es gondol szeretett hazankban a veszellseg
kiirtitsa okozza. BoldeR AngUa. ahal 8 veszellseg ket evlized
61a ismeretlen. Nem igy hazankban ahol a veszettseg a leg-
nemesebb el61enyeken, 8Z embereken kivul a leghasznosabb
haziallalok k6z6tt (szarvasmarha. kecske, 16, juh, series stb.), a
kutyaink k6z6tt !emeges vcszellscge foiyian nagy nemzetgazda-
sagi karokat okoz. Ez akhol igen erlhel6k 8 magasabb nezo-
pantoka! szemmeilart6 korrnanyintezkedesek. amelyek az eblar-
las rnodozalail megszigoritjak azzal 8Z elorefonloltan j6zan
elorelatassal. ameltyel a leghCllhalosabban kiirlhal6 a veszetlseg
hazankb61. A kormanyinlezkedesekkel szemben azonban a
kulyalarl6 kozonsegnei a legnagyobb ellenszenvel lalaljuk.
merl a laikus kozonseg nf'm ludja felfogni az inlezkedeseknek
bar nemelykor szivbemarkol6 eeliranyossagal.
A laikus eblenyeszl6 es eblarl6 kozonseg okulasara az
ebek ferl6z6 belegsegei kozul els6sorban a veszetlsegel ismerte-
tern, abba" a remenyhen, hogy ezenlul az eblarl6 kozonseg
a veszetlseg lenyegenek ismerele alapjan a hal6sagok intez
kedeseil tamogalja s [g)' deri azl a ceil, ami az eblarl6 kozon
segnek is eeija, 8 veszellseg tokeleles kiirlasa. Amint nem lesz
veszellseg. nem lesz ebzarla\ es ezzel kapesolalban eltGnik
szabadsagkedvel6 ebeink nyakarol a p6raz es fejukr6l 8 gyulo
leles szajkosar.
A veszeUseg.
A vilagol rengel6 nagy haboruval kapesoialban a kutyakt61
kozvelitett veszetlseg elterjedese. sajnos. nagyon lokozodotl.
A kedves oivasom. valaminl az ebtenyeszl61 e fejezet elolvasa
saval oly ismerelekkel viiagosilom fel. arneiybOl a veszett
segellenes vedekezes bizlos fOrTaSa faked.
Nines oiyan eblerl6. aki ebenek dele! jobban nem fellene.
mini onmagaet. Hany huilalott mar konnyel elhulloll kedvenee
kihult te!eme fololl. A kUlyak legveszedelmesebb belegsege a
veszetiseg. A belegseg lermeszelenek ismerele nelkiil azonban .

csupun d lilr\'enyes mlt'zk"dt'sCk IJgy tlhogy bt'!iutitsa a \'(SZl!t-
"h: t('rjedt'st' dlen eredmenmel nl'm jrirhat.
Aki nem ismeri a bt>lt.gsc-g lermeszetet. az rei s('m ludja fogni
(J lor\'{;nycs inlezkeUl'Stkf>t r-s dzokltt' alupm'lkiili kellt'metienked(;-
scknek min6sili Ihen lrte!embln d \-CszetlM'g elleni inh'z-
nem tArija be, illd6leg n{'m \'(s7.i komolyan A mai kor
Ilgszelesebb nt'pn'iegeinek rcszl,bl'n nh uwlkodik.
mely s7.embetiinoen dlenkezo a tudomam'os ...-iJag nezell'\,,,!.
Vannlik meg: na!-:\"on soktln, nkik e
okoz6jtiul rl nemi del hiilnyal. a koplnlusl. H szomjuhoz8sl. a
furro elt'lekd, lo\'8bb.i d f,ijdrllmal tlirljak. Or\'Osi g\,i;lkorlitlom-
ban nl'm eg\'szer furdull hozZt'lm ez f1Z ebr-nek \'izsga-
irllfl hot.:"y a fenna1l6 bt>legst'gb61 nem \'(>sz-e
:nef( kedH'nce A m{'l-(n\'ugllllci \'alasz ulilll is
razta fl'Jel s nmjd mindt'g) ik azl \l'daszollt1. holZY bizony 6
sokitklal haIJollti. hog-\ fI kul\-d 1'1 fLljdalomtol stb, me\{\"csz.
EsZt'mbr Jut ugYctnitl '-'j.l"\ dert'k csikme!-l\ei cireg kije-
If'ntest'. ki tlZ Clbl;--lk mel1ett eg\' ftlkctlommal me;di{!\'eJte a
szcdos kel hazrirzokuHtSzl, mini awk (;S lalsz()I<tg-
ok n(;lklil &ktden ugillasbct fog-tak. 'em teiszetll-l gobenak 8Z eSf>t,
k6zbl' ezl mormO\-lla 1-1 bl"ljuszt-l ",I tl !I , "t\em hog\, a
kul\'Iik hiszen minden ok nelkul duhosk6dnt'k"
Sem HI ehezi's. "em a szomjuhozas. a forro elel.
sC'm a nemi eiel \'agy pedigo mris_ ft nephilben
t'l1erjcdl okoli nf'm ioezik {'16 i1 \'Cszctlscgcl. A \'eszcltst'g" fer16za
bdegst'g', umek \'('szett filial hnrnpflsa, marasa ulan lerjed.
A \'f'SzeitselZet mar az okorbiJll ismerlek ('s n \('szell eb htHil-
pas,d mor ,\ris/oil-h'.,; uta \'eszl'delmesnek i's 670 a Tt'gi
Idlin k()zmundtis ... Con> cnnl'I1l", tl\'akodj a kul\"alol. mflgabtm
foglaljft a \eszellst;!-l" ell .. ni \'('dekezc's szabalYfil
Szicili,iblln t1 \'('szt'tlseg g\tlkori It:helell. Horntius Floccw; irJo,
hogy Ramribim a 10\'0 fukl \'esult ebek elol a jar6kelolt a\'a-
losan kil(>rlek. ,\ H'sz('\tseg szekhC'lyC' Cnills \'e[emenye szerinl
az tlg),vel6 burkai .. cs masok CI gyomrol. ft Ie pel lar-
loUak oh-annt'lk. mely a \'csz('\lsl'g okozajal ltl.rlalmClzza.
ukori \-eszettebmarltt embereKel "Iyssodccti" nc\'\'el jelill-
tr-k_ Az ikcn sZ('rencst:'I\C'n, szornyusegcs halttllul halo
nekel a htlrapasloi szamiln\ 10-60 nap mulva lizi.<.;::.ony
(hydrofobici) eri e1. betegseg elorehaludoll szak6ban, Amidon
tl veszL'llst.;g mt;'rgc liZ Icslet alj(jrla. a szerencsetlcn
szanand6 Icremlesek u!=:y ugalnak. mikenl a kuly6k es min-
denkit, aki kozeliikbe juI, kimelellenul megmarnak. A resz-
lelescbb ludomnnyos dzsqillalok a \'eszeit eb nqi.lanak ferl6zo
kepessegel a XIX. szazad legelcjen mutallak ki. Majd ezt kilve-
lolcg a nagy Posll'w,-nt'k es llirsainak vilagraszal6 \'izsgalatai
ftlapjitn koztudoma'su lell. hogy a \'cszettseg fert6zoanyaga a
\"eszell Ilndtiban t'S ag\\'elejt'ben tl Ebb61
erliwl6 mar eZl'k ulAn, !logy mil'rl oly fdelle \"t'sz(dclmes a
\'eszell ailrll nynlCl.
A \esze!lseg a nt:'hilny szerencst'S ft.kn'su
nrszag- kin-Ielt'\'el, minden(ill eliifordul. 1\ \'Cszl'ltst'lZben f6leq
kuh'alt lnHcskak r()Ktlk t'S fmktisok bel('gszt'rlt'k me_I.!. Az ('m-
berek t's eg\eb hii7.ialldlok <17. ebek. \,rlg\' fmkilsok m,lrasCl uljan
belt'gednek meg. Ok orszagokbafl, ahol fl belcgsi'g irl"i!o>ftm \'orwl-
kOZI) IOT\'emeS inlr-zkedestkt'l es <I nH't:feJt.'16
beltlrlollak ePldlell mils],iili)nben tI beltgsl't{ behurcoliisa
l'lkn biztos hHli.'trrrll (ttnt:er., md'-ltlS binl<1k. tl vesze-
delrnes ml.':,!szii nl. k\' Angl iil htl 11 ! I ()IClI, Dllniabnn,
S\,(,dorszagban, \,jonegiHb.m es S\Lijcban (19061 t'\'l'k ala
\'eszeltspg nem fordull eln A \'I''szetls('g: le:-:Jobbt-ln sl!jlja
azokal az orszilgokal. amclyt'i, SZOlllszl'dSi.igci! HZ
segli!-lY tf'ljesl'n elh<tnyagol! orsz';g-ok ctlko!jak elhd-
nYi-l!--1ol! Bilikan-allrtlllocskrik belorest'il a mu-
\'ell nyugllt fele h<tzanknttk m[ir Trirtnon clOlt kdlelt felL)gni (;s
. .\lagyurorszllg: tl'lu'll a \('SZ{,[tS("ggt'l szembl'Tl
is wd6baslH1j1l \'011 tt m(Jw,l1 nyugalnak.
Hu::.dnknok mt'!/t'.,;onhiltisa (l ce..,::.e/bt>,q
l'/tcri('d(;,<;(;/w: mpu inh!ibb /(llnjl Il,llujloll.
Az t'i6rebocstiJl0llrlk ulim U \'l'szeI!St'g lti.lhrllallan okoz(')jc-i-
ral fI kO\"{'lkeziikel fogli-tlom (Issze:
A o!;,OZ()jil oty apr6 (;[o!t.'ny. Hnlt'iyt'l mikrosz-
kappal meglatni. ft'lismerni nem Idlel (ullramikrnst:kopo,,).
A ff'rkiz(i flnyagrl olY- tlprt>, hog\, a legslirlibb
sZlJr6n kereszlti] lS iilhalud. szurhelri f('rt{izo-
Uiltralholo \'irus). ,\z (1'1 dUTnlbb szUr6
\"el az i\ (h-izekel :->z urn i swklii.k) kert'szlui]uloti fl'rt6zc-
80\'ill.(, lehal maga II sZlirlel tmnyim fertuz6, mini a
sZliretlen l1\-al \'ag\" Amenm ire erosen ferldz6kePl'S'
segli a \-eszellsh; 'okozajtl. l,isebb tl
ellenall(ikepessege. Igy tl \'C',Szetlseg OI'i.Ozojal a besZ<lradas
hamar lonkrelf'szi. ..\ meg- be nem szaradt nyal azonbHn meg 2-l
om muh-a is ferI6z6k<'Pf'ssegu. ,\ ft'rI6zuanYCl!--!ill a h6
ham/if hCllasltlJanna leszi. i!--!\ :;2-50" mellell felora muh-a,
SO'-os ho behalasclra 2 I--('rc muha megY liinkre_ A hideq l'llig
befolyasolja a \'eszetlstg \ irusal A rOlhadtis cSdk hos!"z"bb
ide': elmultBsal ali ferl{)leleniloszerck hamar lonkre
lesl.ik. A csekek miatl 8 okoz()ja
1'1 legbizlosdbban csak al\kor ferloza, ha a \esull allal rend-
kivul f('rtoz6 nnila a hcnapas, mMaS liljall k6z\'e\Jenul az
emberi \"ag\' allali sZN\'ezelbe ju\. Lcheiseges ugyan m8!o> ulon
is a mint peldiiul amidon rt s('rull \'('szeU allal
friss nvilla\'al. vagy agy\'eleje\-cl k6z\'etlenul erintkezik. Az ily fer-
lozes a rilklibb eselek koze larlozik. A \'eszell eb
marasa, mint az allibbiakbal liltni fogjuk, nem mindig veszedel-
195
mt's, mer! a ferl6zes iehct6sege sok minden egyeb meJlekkbrUI-
menyt61 is fugg. A fert6zes fugg dllol. hogy 5Z eb 8 betegseg meiyik
id6szakaban marla meg az ember!. vagy az alia to!. A nyal
a legerosehben fert6z ti veszetlseg kiloresekor es ezl kovel61eg
6 belegseg lefolyasa alai!. A veszellscg kit6resenek elso jelei
eiotl is ferl6z6 8 nyal, igy egyesek szerint 6 veszeltseg kil6rese
eioll 2-3 nappal. sot 6-8 nappal. Egyszoval a veszeltseg
kil6rese el611 milT a kutya harapasa ferl6z6 lehel. Ezerl minden
egeszsegesnek 1615z6 eb megfigyelendo. Ez okb61 rendeli el
5Z embed elek'rt agg6d6 hat6sag a 21 napi nll!gfigyelest. Az
ul6bbi intezkdl;S 5Z ailaianos egeszsegiigy halaskorebe lar-
lozik. A ferl6zesl k6zvelitheti lovilbha a beteg alia I teje is.
Fugg lo\'abba fI ferlo:.::es a man:isi seb alakjal61. nagysagal61
es a helyelol. Eros es vekony. igy erosen kihegyesedo fogazalti
veszell aJlalok marasa a legveszedelmesebb, mig veszelt
szarH\smarhilk. vagy harapasa ,lem oly veszedelmes,
mer! az ut6bbcmlilelt tillalok lapos fogazatukkal a harapas
kozben csak lehiletes serulesekel ideznek e16. A kutyak es
fokenl a macskak des foS hegyes fogazatukkal minlegy beolljilk
a ferl6z6anvagot az egeszseges szervezetbe. Az erosen verzo
nem oly veszedelmesek. mer! az alapos verzes
a sebb61 a fert07.oanyagol kimossa. Ewel szemben igen vesze
delmesek a veszeUallall6l mart olyan sebek. amelyek vala
melyik ideglon:> kozelcben, vagy nyirokerekben dtis helyen
jollek letre. Az ut6bbi esetben a fell.iletes horzsolilsok is igen
\'eszedelmesek. Az agyvelo vagy a gerincvelO kozeleben levo
marasi sebek suh'os tcrmeszeWek. igy igen veszedelmes, ha a
eb vagy alldt a feJet marja meg. Az allatoknal a slirli
szorze!, az embercknel a ruhazat a ferlozessel szemben sok
eselben vedelmel nyujt: mert a felette fertoz6 lermeszetu nyalal
a maras kozbcn a szorzel, vagy :uhazat a fogakrol lelar!i.
Minde.lekbol crlhelo, hogy nem minden veszetlallatmarla
ember vagy allal pusztul el a veszellsegben, merl a veszellseg
okozoja bizonyos okoknal fogva nem jul be a szervezetbe.
vagy hogyha be is juloit, a kioml6 ver vagy egyebb sebfer
lotlenito eljarasok (a seb kiszivasa, kibblogetese. ferlotlenito
folyadckokkal vegrehajtoti kimosasok stb.) a k6r okozojat elta
voliljak. Tekinlellel arra. hogy a veszetlseg lappangosi szakaban
is. amikor 'neg az eb teliesen egeszsegesnek latszik, a kulya vagy
macska-maras veszedelmes lehel. sohase mulasszuk el a marasi
sebekel alaposan kinyomogalni, kimosni, kioblogetni (legmeg
felel6bb az allandoan folyo vizsugar) es vegul valamelyik
keznel leva ferlatlenila folyadekkai illilalnL Ha esetleg nagyobb
is a verzes, ne torekediUnk a mar ismert okoknal fogva a verzesl
hamarosan csillapilani. Az ebel es macskat. amelyik ember:
marl, azl helyezziik allalorvosi megfigyeles ala. Abban az esel-
ben, ha nem talalunk a megfigyeiletesre kello bizlositekol, ugy
jelentslik be a marasi eselel az elsafoku rendarhatosagnak.
I
t
196
\ .
Az eddig largyallakbol lalhal6, hogy a veszeltseg az
embereken, vagy az allalon csak akkor lorhel ki. ha a veszelt
seg okozoja bizonyos mennyisegben a szervezelbe jul, iJletoleg
felszivodik. A veszettseg okozoja az idegek men ten halad fal
fele a Kazponti idegrendszer (gerincvelo, aqyvelo) fele s
aszerint, hogy kazelebb vagy lavolabb halado ideg kozeleben
jolt lelre ft ferlozes, a kazponli idegrendszer rovidebb vagy
hosszabb ida ellellevel belegszik meg. Amikor nagymennyi
segG es erossegG (pI. veszeltallal iriss nyala) veszetlsegi virus
a fejen lerulo ideg kozeleben jut a szervezelhe. sokkal
hamarabb tor ki a veszellseg; mig labb ida mulik el a kilo
resig, ha a fert6z6 anyag a lahak, iJlet6ieg a haluiso veglagok
serUlesen kereszliil szivodoll fel. Azt az idat, amely a ferta
zesl61 (maras) szamitva a veszellseR' els6. felismerhelo tune-
leinek fellepeseig eltelik.lappangdsi id6nek nevezzuk. A veszelt-
segnel a lappangasi ida igen kulanbozo. Rendszerint a ferlazes
utan tabh he!. esetleg honap mulik el. mig a veszeltscg jelei
(elle-pnek. Ez alatt az ido alatt a kutya leliesen egeszseges.
A leglabb eselben a maras utan 2-8 hel mulva fel a
veszellseg. de a lapaszlalalok szerinl. amint mar emlilellem.
lobb honap. esetleg 1-2 ev mullan is kilorhet. A lappangasi
ida elnyulasa idezi elo a laikus kazonseg elotl a ferlazes fenn
forgasaval szemben lapaszlalhal6 balhiedeimeL
Mindezek utan az a kerdes: tuiajdonkeppen a veszeUseg
jelei, Weloleg lunelei mib6\ ismerhetok reI. A laikusokat
COleg ez a kerdes erdekli. E kerdesre a felelelem csak az lehet,
hogy a veszellscg igen gyakrAn a legkUlonboz6bb IUnelekben
nyilvanulhal, ugy hogy maga a szakerto is bizlos velemenyl
csak altando megfigyeles es vizsgalat ullin mondhal. Ezert
mindazok a kedves olvas6k. akik e sorokal olvassak. ha azt
gondoljak. hogy az alabbiakb6n roviden ism erie tell lunelekbol
a veszeitseget mar a legnagyobb hatnrozOltsaggal mega\Japilani
kepesek lesznek. igen levedni fognak, mert a lulajdonos rend-
szerint az, aki a szakerlo veiemenyet legelsobben
kelk'!dessel fogadja. Ismertelesemnek celja a lobbek kozoil fokenl
az. hogy az eb tulajdonosa e sorok atolvasasaval annyi isme-
retet szerezzen, amelynek alapjan a veszeltseg gyant'ljal felis
merhesse. Ily eselben azulan ne kessen senki se, hAnem rogl6n
$zakerlohoz forduljon lanacserl. Amikor valami\yen alia ton a
a ves.lettseg gyanujal eszrevesszUk, akkor a gyantis allalol
helyezzuk zort. elkulanileil helyre.
A veszeilseg elso tunele azzal kaszanl be. hog), a kulya
viselkedese megvallozik. A hilz kedvence a megszokott heiyel
keruli . kedelyollapoia vallozo. A gazda hamar eszreveszi.
hogy engedelmes kulyaja szavara. intesere. parancsora kellel
lenul cselekszik, vagy Ieljesen engedetlen. Nem rilkan mar
enyhe dorgalosra az engedelmes kutya morgassal. fogvicsor
galassal felel. Minden kUlso behalas. igy a legkisebb zaj. feny.
iZgaljd. nyugtdltmilja az ebet. Hyen esetben a mils-
kiilonben a hilziak kozott szabadon. vigan ide-oda futk::;so
eb sompoiyogya buyohelyel keres es elrejl6zik. Rejtekhelyet
meg 8 legkedvesebb unszolasr8 se:n'hagyj8 el. A lulengedelmes
eb (rendszerint \'ada.!'lzeb). he esetlt'g erosebb parancssz6ra
mtgis el6sompolyog. helyel rendszerint nem; nyug!alankodassal
parosult bizalmatJansilg kozben valtoztalja. Veszcl!seg eseten
szinkn nem rilkfl eset. amikor a beteg valamelyik lestreszel
veresre vakargaljtl. httrnpdfilja. A vesze\!seg kezdeli szakaban
a beteg kulya cdlalanuJ ide-oda futkos. majd hirtelen meg-all
es farad Ian leiil. mikozben lekintetel meredlen a vakvilagba
inlnvilja es a Jevegobc kf\pkod. Az ilyen
hasonlo ahhoz. amikor tt kulyank nyari napokon az alkaJmal-
lankoda legyek ulan Htdiiszik. Leguembelunobb jele a veszetl-
amikor az cb a feltje kozeled6hoz ok ndkiil kapkod.
Ez a jelenseg kiilonosen akkor feltuno. hft gazdajanak sima-
ga\o keze\ akorja megmarni. Az eddig emlitctt jelensegekl,el
kapcsolalban az eb rendes elviigya is megszunik. A veszell eb
a megszokotl e[esegt! megveti, mig mas szokallan targyakat
(szalma-. pokrocdarH.bok. belsar sib') szed Ossze. amelyekel
osszeragva Ie is nyel. A \eszet!segben eJhuliott ebek gyomra-
ban ezerl lali11nak boncolaskor idegen t('slekel.
A belegsegnt'k ebben 6 sZ6Hlban. h8 a szerenc'Jellenl
kozclebbr61 megfigyeljiik. eszre FOllja venni minden eblarl6,
6 belege nehezen nye!. A nehe'z nyelessel eg\ iitl Ji:l.l hal
8 nya,folyas. Az f'16bbiekben v6zol1 jdt"ns!'iek nern sokaig
larlanak. ezekel felvlIl'ja rovidesen (1/2-3 n6p) a di..ihosseg,
vallY hclyesebben diinonies. A maT most igen nagymerlekben
ide-od8 celnelkul futkoso eb minden kozeleben
leva laTgo.,.hoz YfIRY el61enyhez 6 legnagyobb duhhel kepkod.
IJyenkor duheben olyannyira kimeletlen, hogy meg a zarkajaul
szolgillo is stlj31 verenek Man veresre ragjlt.
A belanHolt. idomitott vegy mask"n! engpdelmessegre szoktelloll
eb. meg ilyen eselben is d gflzda sztWera megnyugszik, sot
engedelmesked.k. Amini 6zonb3n szerel tehe!i. di..ih6ngesel foly-
ta lja. A ve!>zell eb 8 diihon\:les idt"je eltlll ez ember! vagy
negylabu larsat hangtelBnul. egyszovBI ugata'l. mor>!as
ntilki..il megmarja. A martls, harapas megl6tlenle ulim 8.
don levo veszettkulya hirlelen lovefut. A duhonges ideje
alel\ 82. ebel a knboriasi vagy fOl'!jB el. A kUlya nyomtalanul
elhagyja olthonal. A hazeleres lilka .... Ha 11 koborlas Ulan
nemelyik veszell eb olthoneba megis visszater, sajal gezdaja.
is alig ismer nl. A szerencsetlen para ollhonanak ajlaja el611
faredlen, kimeri..i llen, JesovanyodoU, marasi sebeklol fedell.
seros. piszitos lesllel rosked rissze.
A diih6nges Ulan nemsokilra benulasok lepnek fel. Elso-
sorben rendszednl a ragoizmok idegeinek benulasa folYliln
az eb also il.llkapcse lekili es a szaju!sb61 nyil.l omlik ki. mely
\
ulobbi jelenseg mar a nyelv- es a lorokbenulils kovelkezmenye.
A szem idegeinek benulasa folyten 8 veszell eb teklOlele is
megva!tozik. A {;gyelmes gaZdB kedvencen ezl 8 valtozast
is eszreveszi. A veszell eb lekinlele ilyenkor bargyusagol.
bambesegol arul el, a szemeivel zavarosan lehinl maga ele.
A benulasok mindjobben terjednek. Eleinte a veglegok
benulasa folytiln a hillulso leslresz gyenge<iege jeJenlkezik.
melynek jele 8 bizonylalan, imbolygo jaras. gyms faradas.
A benulas kes6bb az veglegokon is fellep, ebben az
id6sLakb:ln mer a kulya nem kepes felellani. A belegseg
leRvegSO szak6ban az eb lehelelleniil fekszik, mig vegDI a2
erosen lesovanyodotl 611al rovidesen g6rcsok kozoll eipuszlul.
A beleRSeg kiloresetol a beko .... elkezelt haJilJig rendszerinl
-1-7 nep !elik el. A belegseg minden eselben helalra vezcl.
Ndgyon ritka esetekben eselleR 8y6gyulasrol is lehel szo,
merl llOfordult. hogy mestersegesen ferlazoli (veszell allal agy-
velejenek b6ralMecskendezeseveJ) ebek k6zo11 voJlak olyanQk.
amelyeken a ideie alaH eg-yes ludas vizsgalok fel-
ismerlek a egyes H.ineleil es e veszellseg liinelei eze-
ken rovidesen enyhallek, mejd leljesen gyog) (lllak.
Nem minden eselben folyik Ie a a vazol! ielen-
segekkel. IlI:en gyakran. kiilonosen vadaszebek es e szobaban
larloH, mar Fogva joindulahi ebek minden
izga!ollsagi vagy diihongesi tUnel hianyeben, mondhalni eszre-
vellenlil be!egszenek meg. Az ilyen beleg kulyenak a lulej-
donosa csak akkor fordu l ft szakerlohoz, amikor mar az All-
kapocs, a nyelv. a torok b?nul6sa ielenlkezetl. Az ilYf'n bete-
gek nem harapnek. izgatollsag rejluk nem IFlpaszlelhalo. A
ebben az eselben 8'\ors egymasu!an kOvelke7.nek.
A wszeltsegnek azt az e ldkjat "Csendes veszellsegnek" ne-
vezziik. Az alletorvosi fOlskoJa poliklinikajara, sejnos. igen
gyakran veze'nek e)6 ves-ztdl ebekel meg .... lzsgillas vegelt. A
veszedelmet nem is sejto lulajdonos rendszerint karjan hozza
a rendelobe a veszell ebel. Kinos megfepeles eri a pyanulJan
gazdal, mikor meghallje, hogy kedvence veszell. lIyenkor meg
hdellenkedlk es valtiR azl er6silgeli, hogy kulyajanak lorkaben
van valemi. merl 6 belenyult. de nem ludla kivenni es igy
tovilbb ... Nem csodalom. hogy a k6rielzesben kelelkedlk 8
laikus il iiallarto, enhelo is hitellenkedese. mikor a veszeltsegct
6 nflgykozonseg di..ih6ngessel. izgalOllsaggal jaro belegsellnek
ismeri. Nem lepaSzltll a szakerla egy betegseg ieJiepeseMI sem
Bnnyi lamaskodasl, mini eppen 8 veszel1segneJ. A hilellenke-
desnek az oka foken! az. hogy 6 csendes veszellsegben beles
eb az eJelenek mondhalni veRSO perceig 6 hozzalarlozOil.
gezdajal felismeri, kozeledik felejGk, sZ6vukrn hellgal. sot 6
benull sziljbe helyezell felatol bar nehezen megis lenyeli. Az
i1yen illial a laikmok szerinl veszell nem lehel. A jol belani-
loll es engedelmessegre szokteloll vadilszebek kozul is Bzok.
199
amelyek maskulonben is i6indulB.lu lermeszetlel birtsk. 8
8
Azda
juk::6k engedelmeskednek. nevilk emlilesere figyelnek.
s6t a farkukal csovaljak.
A csendes-veszetlseg eselen ne'mcsak 62 e16bb emlileHek
miaH hltetlt nkedik 62 eb lulajdonosa. hanem 6z(:rl is. mert
emlekszik arra, hogy ebe valami\yen kulyavai elinl-
kezelt volna. Ezzel 6 fer16zes iehet6sege;\ kelsegbevonjo. A leg-
tebb rendszerinl azzal crvel. ItOBY mikentlehet 6 kulyaja veszell,
mikor 6Z mas ebbel soh a eieleben nem erintkezell. Ezzel 5zem-
ben. ha tekintcllel vagyunk area, hogy 6Z eb nem min dig all
6 lulajdonos felugyelete alall. lovilbbil. nem szukseges 62 ehnek
62 ulea nepe\ osszecsodit6 verekedesben. mafakodasban reS'lI-
yennie, hogy veszeHsegsel ferl6z6djek; erlhcl6 az allal gazdilja-

200
\
nak meggy6z6dese. Amini mar emlHellem, a veszell eb rend-
szerinl az ulC6kal sompolyogva fu je vellill es ekozben a vele
szembekerul6 ebekel sarra hang!61t:tnul megmarje es a telt ulan
s'v6viln lov6bb szeltld, lillY, hOllY amikor a napi setajal vegz6
ku yank a harapest megcrzi. a teltes messze tul szalad. A marasi
sebekr61 a f1 tulajdonos tudomasl sem szerez, melt
awk rendszerint csek felulelesek es az ilyen sebekel a szorzel
j61 el1akarjt1. Nem akarok e largynal lovabb idozni, meg csak
egyet emlilek, a parosodils idejel. Az eb a leggondosl:lbb es az
alla'jet ntlll\On fello lu1hjdonos minden 6vintezkedeset kijalsza.
htl nem is hossztlbb id6te, de nt'hany 6recskara elc<:atangol.
Ilyenkor van ebiink e It!SJobban tI ferl6zes lehel6sese-
nek A lul6jdonos ilyenrol rendnerint ludomasl nem szerezhel.
Egy erdekes ese!r6i
lehetek itt emlitest. N. urno
kikocsi-
zolt. Az elkenye-z1e1es flilyian
merge'J lerme,zelu kwyus a
kocsi k6zeleben h6bor
kUlyat veil e:-zre. A mi!sem
sejto h61gy egvsZt"rre csak
azl veni el'zrf', hol'!Y ked-
vence a kocslb61 ektf'len
Ulll1las Kozben kiugrik. Por
felh6, kavarodil<:,
voni as. 6mire a kocsi meg-
all C'l a harcias bleb urn6je
8 ulan fut A lett
szinhelyen Ii kobor ebnek se
hire, se nyoma. Az oleb
egeszscgeerl agg6d6 tulaj-
donosn6 azonnel orvo,hoz
fordul! A meg
poros ebecskel a feje161 a
I
fdrkilig a1vlz .. galtak, de flijla semmi eszrevehel6 sebel nem
talillrHk. Az orvosi tenaes cstik 6Z volt, hogy fis)-elje meg
alltltjar s ha a legkbebb valtozas+ veszi eszre 8Z ii.lIalon.
fordu jon mi,..16bb OT\o:.hoz. A megtorlenlek utan alig lelt
el harom hel, ez id6re pontosan nem emlekszem, a kis
kU1\'sn veszt"11SeJ.let all6pilol1am meg. Hason l6 esel a leg-
nlktlSAtwk koze 1/'Hlozik, mert a leg1obbszor 6 fert6zes
idt"Jer61 a lu!,.,jdonosnok nincs es nem is lehd tudomasa.
A mar kliOTI veszettse!!:el orvo'lolni nem lehet. A gyenus
eb mareSI1 ulan ro\ide'len vegrehej10tt Pasleur,fele veszellseg-
elleni ojl6sokkel (H6K\eS m6dositott eljarasaval) ved .. kezhelunk
csupfin e h"lalos be'e!!:seg ellen, Se-c,ben e ferl6zes gyanuja
ved .. az ertekes ebeken a veszellseRellenes
ojrasl vewrehtljljak, Ezen a leren hazankban is az illetekes
201
inle7et meginditolla ez elomunkalalokal. e
retlcze,> gyanujaben lev6 eb ojlasahoz e foldmLvelesuQYI kOT-
many f>nQedelye .' . ' 1 d
Az alh:!.leQeszsegugynek szamlal8n mas egyeb fe ,8 .61a
mellell igen (onlos a veszellseg lerjedesenek
Erre szolgalnak 1'1; veszellseg. le,jed,es.e .ellen hozot! lorveny,.k,
miniszteri rendelelek es
8Z orszag egesz leluielen .8 .Iorvenyes I.ntez k" e.
ke
' 8 veszeltseg ht:!.zankban IS a nlkabb belegsegek oze
se .
larloznek. k .' ..' . '" k d'sekre
Reszemr61 nem akflTok ilernl e o;;z e ,
csupan nehany jo tf'nacc'>tll. hazank eble-
nyeszl6inek akiknek luleidonal kepezl az orszag legnemese.bb
es ebenyaga. Minden eb
valem;nl kulyejanbk egeszsege erdekeben e kovetkezokel
tanacsoihelom. .' b I
He va lakil a kulya megharsp, a marasl se el ? aposen
azonnal mosse ki. a verzesl ne csillapilsa, a fzeltaglloll seb-
n),i!asl csurgoviz alA helyezze. .' b d
A megmer! szemelv forduljon -ezonnal lenaeserl a u a-
pesli Peslcur-inlezelhez (YIII.. Rakos-ulea). .. .. .
A mfSrakod6 vagy gyenus kul)ai JO\ zed helyen
megfigyeles ala es ne kessUnk allalorvo!ll Termeszeles
en
nemcsflk azl az eblll amelYlk eHber!
marl. henem szt is. ameiYlk mas. allelot hIHBPC:>'" B a
gyanus kulyal meQfogni nem lehel es .. eSBk. modon leh;1
arialmallanna lenni, akkor a.lle!o!,vos
aHalnak feie! veszetlsegi azonnal ku JU.\ O.
8Z all810rvo ... i korbonetant IOlezetebe (VII .. ler
I 23-?5) Bhol 6 veszett eb agyvelejpb61 mikrosl. opos
veszetlsegre jellemzo :,Neg.r!'" fete leslecskekel
mu'a!jak ki. A "Negn"'.feie h,anya
zarja ki 6 veszellseg ,Iyen 6
hazinvul-ojtas eredmenye fenyl .beh'gSe
g
lerme)szelere_
Ovakodjunk minden IdeJlen kutyalol {Ctlve canem , mac!!
kalol es ebunket is larlsuk lavol ezeklol. _ ... k"
Kobor ebekel es macska.kal ne ornye-
elUnkben. A !6rvenvszabla hal8rokon bplul okel-.
Z A parosodas idejehen kGlonospn kutyankre,
nehogy elkoboroljon. Ne lurjGk mf'g, hugy ebunk kenye-kedve
surin! naphossZ6\ elc'>elangoljon. AII?IAnos 6
videki kisgazda es bere!!, vagy 10
Kulyal tert a kelletenel, ekik e.buknek nerr:' IS
kilo mennyisegCi eleseget. s Igy kul)8lk elelemkereses
r:ndszerint az ej leDle alatt, s h
gy

legk6nnyebben erinlkezhetnek vesze.1t Akmek alt!
maban ali, ezt ne lLirje meg s ekl tehel, a.z
jelenlse f61 8 sok kulya larlojal, mer! valoszeru az Ilyen nem IS

202
\
adozik mindegyik ebe ulan. Eisosorben meg kell szigorileni
a mindenfele se kutya, se faj la es tI h8toSagoknak be nem
jelenlelt ehek lartSsS!. Haz.:inkban, sajnos, e veszetlseg majd
nem allendoan uralkodlk s ezen a teren fovarosunk vezel.
Az illlal0rvosi foiskola poliklinikajan minden helen 1-2, sot
lobb veszeH ebel hoznek vizsgalet vegel!. Az ebtul6jdonosok
meRsem lartjak be a veszellsegt'lleni vedekezes legelemibb
madje!. AminI lehetik a hatosagok inlezkedesel kiiatszak .
Minden ebtarlonak a gondja az legyen, kedvt'nc
neilylabu ba/alja kulonosen a ves7etlseg fennforjO!asa eselen
(amit a fovarosban ez ebzarl"t h1rdelmenye jelez) ne erinl-
kezzek semmlfele kulyavel. A gondosrln elzarl es meg-
(elelo feli,iQyelet a latt Icrtotl ebeknel, tI pOlazon es szajkosarral
vezelell ebeknel 8 legntlQyobb ritkasag a veszellseg. Minden
eblulajdonos szigorul:ln ovja 8Z idf'gen kUlyaklol. A
leljeszloi el!!osorban a Ilazdatlanul cselanwolo
ebek, ezerl ezek [rlssa ;ndoKolt. Sejno!! Bud"pesleFi e gyep
mesler nem a kobor yeti a hUlkod! - Koborebel
senki se fogedjon hazebe, merl a szakert6 sem tudhtllja, hOQY
nem lappang'e benne vesze-Itseg.
YegGI csek arra kerem liZ ebtarlokal, terisak be es tar-
iassak be mindazoktll a 16rvenyes inlezkedesekel. emelyeke!
a veszellseg elleni vedekezes miatl az iranyado hatosagok
eloirnak.
A fcrloz6 nyullagyvelO-benulas.
Az Aujcszky-fcle belegseg.
A ferl6:::6 nyullogyuef6benu!ds, Auies:::ky-feIe betegseg.
VHgy dlueszeltseg, alJalhink igen R'Y(lrs lefolYlbu, kf'ves kiveleles
eseltol eltekinlve, hala.los ff!rI6;:o betegsege. A ferloz6 nyull-
agyveI6-benulesnbk, epu>(y mmt a veszellsegnek korokozo
mikroo!B'anizmusal a ludomanyos vilag meg mindeziddg nem
fedezle reI. Az ismeretlen ferloz6onyag be leg-
seg0koz6, Olierl is feliehel6, hogy a gvekrabbftn fordul
el6 allalaink kozoll, de mas k6zismf>Tlebb ferl6z6 belegsegekkel
'(fokepen a veszetlseQQel), vagy mergezesekkel levesl.lik ossze
a leggyekrflbben.
A ferlozo nyuliegyveio-benuiasl flZ 1902. evben lege\oszor
Aujes:::ky k6l611e a tudomanyos vilagll81. Aujeszky gyanus
konilmenyek k6zo11 elhulloll szervasmb rha es ellY veszeltsegre
llvAnus kulya nyullagyvelojt>vel hazinyuldkel ferloz611, 6melyek
48-50 ora It>folyasa ulan halRlosan megbelegedlek. Ug\anez
evben Marek ismetellen eszlelle a szobdnforgo ferl6z6b,Aeg
segel Kulyak es macskak kOl.o\l, sot <:zarvasmarhak KotoH is
mellallapi!oU egy ilYf'n Kern Horvat Stlavonorszagban
feilepelt fertozo mf'gbelegedest"ket ill
Ie. Ugyano roka! is sikeresen ferloz6tt. Balds leirje, hogy a
203
szegedi gyepmesteri leif"pen polkanyoK k6z611 fel 8 is,r-
vany es evvel egyi d6ben 6 palkanvirl6 kUlyak es J.S
ferl6zodtek. Schmiedhoffel' az 191O-ik evben az "Aujeszky .
fi:le belt>gseg k6rokl onaval. 6 fenB':oanY61o: minosegevt' l.. V1116-
mini a ferl6zes m6dJ8ivai foglalkozo kimt"dl6 dulgoZ8Ul! koz6!1e.
Dolgozaleban kimondje: "Az Aujeszkyfele betei/seget i"en
apra mik,oorganizmusok okozzak. {estell.
{estellen keszilmenyben mikroszkoppal Klmuleln\, sem he-
nyeszleni mindezideig nem sikerGIt". A ferl6zoanyag a leg-
lomenyebb 8 fet16zes helyenek boralal1i kbloszovelebt-n. 8
verben es 8 k6zponti irlegrendszerben. 8
beleg aliBI vizciele is. A belegseggel s2emben 6 sor'
rend szerinl fogekonyak 611Hlaink: hftzinyu
l
, lengenm"ltlc.
szurkeeg('r. fehereger , feherpl:ltk6ny, szurkepatkany,
kulY6, juh. szarv6smerh6, 10 to"abba 6 vadon ela
ailalok k6zul: sundiszno, urge, r6ka.
Erdekes megemlilf'nem. hogy Smiedhoffer kiserlelei s7erinl
mAr hig sosav (0'5
%
) lonkrelesl.i tI ferlOZO any/:tgOI. ami
megerosili azl 6 nezelel, a termeszeles ferl6zeR a bor.
e' ajak es 6 szej nyalkaharl)ejan kelelkezdl.
, A 8yomron kereszlGI nem johet lelre ferlo/es,
. _I 6 gyomornedv sosavlartalma a fertez6 anYfigol meg
.:mmisiti. A ferlezes m6Tekodas 116zben johel le' rf' . aminl flzt
Balds eseleiben laljuk. A fert6z6 nliullagyveI6.benuldsban
elhullott dllolok hullor(is::e;, kiilonosen. ho eles csonlszildnkok
el6bb felsebzik a s:::oj nydlkah6r1ydjdl,eves k6zben ferl6::helik
faldnk kUlydinkat es macskciinkot." .
A beteg:;eg tunelei Iwen gyorsa.n fo'yna.k Ie. A
kezdelen a kUlY6 bagyedl es keves elv81lYu, A kU1Y8 a leg
kisebb zejr6 osszerezzen es mindinkebb ieJdalmas. Ijt"dl lekin'
letel arul ei, b6r ilyen allapolban marakodesra hfljlamos, t'lZ
emherl meR sem lamadja meg. A homerseklet kezdetben
39'5
0
.ig emelkedik. kes6bb a rendesnel elacSonYbbb. A
seg elorehaltldollabb sza kaban a szornjuseg er7ele fokozodlk
ilyenkoT nem dlken idegen hirgyakel ("zblma. fongy
sib,) es Ie is nYl"li, mejd rov,dest' n nyal_2Bssel
csolalben a m eles nehezileit volta jelenlkezik. flmlkor tl7 t-Jak
szembelunoen megduzzad. A n) ug1alr.nkodes mind,nkabb
fokozodik 8Z a11alon, mik6zben nyelvel kllogalv8 prosen hht'g.
A belegseg Ipgjellemzobb lunele e feft6zes
leljes kaparesebtm nyilvenul. A viszkeleRseg. a faJ"
dalmaSS61l fokozodasaval eranyban oly naJ2yfoku le,z a
kaparas. d6rzs6les. hogv sajal b?,ebo.1. izrnaib61.
egeszen a csonlokig n6Ryobb d ... rabokal _ klszakll hJh rap.
Vegtil a kulye benules ttinelei k();>oll 21- ,36
a1ell elpusz1uJ. Tekinlettel arra, hogy a ferlozo nyUllvplo'
benulils iRen k6nnYf'n osszeleveszlhelo e minden
ilyen eselben forduljunk illlalorvosi tanacshoz. \ \

. A belegseg mindezideig gy6g),ilh8tatlan, az allalorvosi
lrod810m csak egy eselben (macska) lesz emlilest gy6gyulasr6i
(Marek).
Az allelorvosi f6i skola nyilvanos rendel6jen bemulf1toll
ferlaze nyultvel6 benulasu be'egek 74
%
-a macska es 260f0 a
.. nyolc eYre vissz8men6 slaliszlikai edal is a
b1ZOn}lIJ8, hogy t'I largyall ferr6z6 belegseg n6gyobbresz!
macskek k6zott fordul elo, emelyek leggyekr6bb6n erintkeznek
palkanyokkal s igy 8 legnag),obb val6szin(heg szerinl ez w6b-
biaklol ferl6z6dve, kutyeink k6z6t1 terjeszlik a legnegyobb fej-
dalommal es kinokkal ja ro hBlalos belegseget. Hasonlo k6rGI.
menyek k6z611 belegedetl mt'g a 41. kepen lalhalo kuvasz,
melyet az elhullas el61t neheny orilvallefenykepeztem. A htlbos
nyel 8 nyitoll szajb61 az also allkapocs menten 6ml611 ki.
A szoJlornyica.
A kutyatenyeszles leRveszesebb ellensege a szopornyica,
Nemcsak 6 verbeli eblen) eszld rellen mf'g a kar hallalilra de
8 leglobb eblledveld is fajdalmas erze'ssel
gondol azokra a kt'dvene neKylabu 6ldozalokra, 6melyeket e
relteneles belegseg a7 elet keves 6r6mei koz6ti elhurcolt ker.
lelhelellen kezevel. Blir szomOlu emlekeket idezek el6 a
szopornyica ismerlelesevel. megls megteszem ezt abban a
remenyben, hogy eblenyeszl6ink e szereny ismerteles a/apjan,
he ,mas egyebel nem is. meglalaljak azt a modol, amely
sUTlnl 6 veszedelmes belegseggel szemben. 8 jelf'nlegi
manyos ilI16sponi alapjiln. meldele/6kepen vedekezhelnek.
Az irodelom eddigi 6dela.i szerinl Europaban a 18ik
sZBzad masodik feleben It'll a sznpornyice k6zismert es a
-:esz:delmes belegsegef Spinola szerinl Azsilib6t, Hausillger
erlesttese alapj6n Perub61 hureollilk be. Mar az elmull szazad
kozepe 6!a k6zismerle lell, hogy a szopornyica ferl6z6 terme-
sz.elu. Carre 1905-ben kimulalla, hogy a belegscg okoz6ja a
mlkroszk6pos megielhetas hl:llaran lui ievQ k6rokoz6 enyag.
A-z_ elobbi nezellel szemben ujabban Ferry, Me Gowan es Torrey
a belegseg okoz6jaul egy lenyeszlhelo beklenumol fedeztek fei. Az
egybe nem hangz6 velemenyek alapjan a tudomany mei alls8-
ponlja szerint kimondhal6, hogy R szopornyica. lul6jdonkepeni
okozoja ismerellen.
A belegseg leggyakrabban az egyeven alali ebekel bete-
giti meg. de a legut6bbi haborus evek es ennek folyomanya
kent fellepeil meg szomorubb allapolok lapasztalalai szerint
s61 korosa.bb ebek k6z61t is szedi eleg lenyeges szam
ban aldozalail. KUlyatelepeken (kennel) t6megesen belegednck
m_eg a kUlyak. A szopornyica nem rilkan egesz k6zsegekben.
sot nagyobb leruleleken, mini helyi jarvaoy lep fel. A regebbi
D,_ Ra,lllli \I"n'" kul)'''k
II
205
jarvanyok eseten. roleg nyaron belegedlek meg a kutyllk tome-
gesen szOpornyicabbn. bar ielen sem tartozotl a ritkasagok
koze. Jelenleg a szopornyica-jarvany mondhatni szunet nelkul
uralkodik i's arlellan illdol:atait kedvenc negyl8bu tarsaink
kozul.illiandoan szedegeli.
Ugyhiszem nem lesz erdektelen felemlilenem. hogy a
szopornyicaban nagyobb j8rv8l]yok eselen a hazi macskak is
megbetegszenek. A budapesti AlIatkertben 12 ev alaH szeT-
zeit tapaszlalalaim szerinl a belegseg atlerjedhel farkasokra
es rokitkra s evvel szemben ugyanekkor a n8gyobb macska-
fajok (oroszlan, parduc, irbis. lig-ris sib.) nem belegedlek meg
a szopornyica-jarvany eseteben. A 1egulabbi idoben, amikor
divalta vall Budapesten a raka domesztikalasa. a premjenek
aremelkedesevel, nem egyszer mulatlak be az iI!lalorvosi fois
kolanak vezelesem alall allo nyilvanos rendelOjeben szopor-
nyic6101 rerl6z6tt rakakal v(i.geU. A meg eddig is me-
rellcnnek mondhalo ferlozoanyag k6z\'ellen es I(ozvelell uton
ferl6zi kutyilinkaL A fert6zo tlnyagol tarlBlmazza a legnagyobb
\,al6szeruseg szerint a nyilik8hc'trtyak \aladeka. amdy etellcl
vag\' Hallai jut az emeszlocsalornaba. vagy pedigo a Kulya a
le\'ego\,c! belelegzi, A szopornyica nagymerlekben ragalyos
!ermeszel(i, nemelykor a \'cszmenles lakasl, vagy ken nell a
szopornyicas beteg egyszeri es r6\'id ideig larlo megjelenese-
vel rerlozheli s ilyen esetben a beleg nem is erintkezetl a
kesdbb megbelegedetl kutya \'al. A szopornyica fellepesel ele-
segitheli minden olyan ok amely a szer\'ezcl ellenta.116kepes-
segel cs6kkenli (pI. meghules. meg nem felclo laplillek, J,ime-
rules. mas belegsegck slbl A meghlilesl fialal kUlyaknal 6Z
eselek lulnyomo reszeben a semmih'ppen nem indokolt gyakori
fur6sztesek olwzzak. A kutya husev6 allal leven, igy szerve-
zetenek a legmegfeleiubb a huslapliliek. a kenyeren, arpan,
kukoricadauin sib, Imtoll fiatal ebel< fejl6destikben \'iSSZB-
maradnak s igy igen kevesse lesznek ellentol16k a szopornyi-
ca.vai szemben. Igen helylclenUi cselekszenck azok. akik a
Hatai Kutya.knak tejet adnak. ar:lelyl6l a leggyakrabban bel-
hurulosak lesznek s ig" sokkal konnyebben belegedhelnek
meg a szopornyicabdn. Ezerl az elvalaszlaskor foleg hussal
keverl vegycs ta.pialekol adjunk a k6iyokkutyaknak, A fiatal
kutyaknak nyujloll inyenc falalok: cukor. csokolade s egyeb
edesscg csak gyomorronlasl okoz s az ilymadon gyomor-
belhurutossa. lett k61yk6k kbnnyen belegednek meg a v{'sze
delmcs korban.
A szopornyicA\,sl szemben a legcrzekenyebbek az egy-
even aloli kutyak s nem ritkim eszlelhelo lapaszlalalaim sze-
rint, hogy 1-2 hetes 1<6iYK6k is megbetegednek. Mind idosebb
a kulya, annal ke\'t!sbe fogekony a belegseggei szemben,
lapaszlalalaim szerinl azonban. a legutobbi aldallan korszak
idejeben, illiandoan es foiytonosan uralkodo nagymerleku cs
\
206
ferloz6kepessegu szopornyica-Jarvany idejeben liz evnlil
id6sebbek is megbelegednek szopornyicaban.
Erlhel6 okokb61 az eikenyeztetell , gyenge szervezetu vagy
beiferges ebek a legkevesbe ellenalloak. A fajlak szerinl igen
erzekenyek: az 6lebek, a vizsiak, kOlonosen a nemet juhasz-
kutyak, al lalaban a nemesebb kulyafajlak. kulonosen ha
nagyobbfoku bellenyesztesb61 szarmaznak es celszerullenui
I8plaljak. Ezzel szemben azonban gyakori a belegseg a keresz-
lezeU fajlilKnal is. A veszmenles videkekr61 sziirmazo, vagy
importait ebek konnyebben belegszenek meg. A szabadban
larloll s edzeU ebek k6zui a szopornyica nem szed annyi
aldozatol. A kora !avaszi almokb61 kiKerul6 k61yk6k k6z611
kisebb merlekben jelentkezik a szopornyica. mini az oszi koly
kezesbol szarmazok k6zoll.
A betegseg lappangasi ideje 2-4 nap. A szopornyicB
nagy lazzal (40'0 C I feluJ) kezd6dik, arnely 16bb helig, h6nBpig
is fennallhBI es idonkenl B ltizas 811apol csokkenhel. Ezalall
a kulya elenksege es etvagya csokken, A kulya pruszkol,
szcme k6nnyezik. illetoleg gennyes szemkifoh'as es orrfolyas
jelenlkezik. A horg6k os a IUd6k megbetegedesekor a kUlya
nehezen letegzik es k6hog. az elgyengGlt eb k6hecsel. Igen
gYflkori a szaruharlya gyulladasa folytan a szaruharlya elho
mlllyosodasa es kifekelyesedese. A gyomor es belek rnegbe-
tegedese is hozzalarsul. amikor hanyas cis hasrnenes van Jelen.
melyhez elvagylalansag tilrsu1. A betegseg vcgso szakaban az
idegrendszer megbelegedese rangog6rcsokben, lantorgo jaras-
ban es benulasokban nyilvanul. Idonkenl
g6rcsok jelentkeznek. B kutya fogat csalloglatja, sztija habzik.
osszeesik cis rangal6dzik, mik6zben fajdalmasan sivil. ny6szo-
r6g. A boron gennyes kiutcsek is igen gyakran keletkeznck.
A betegsog altalaban 3-<1 helig larl. lapas7.Iaiaiaim azonban
az! bizonyiljak. hogy a szopornyica fcilomel hosszabb ideil{
is ellarthal.
A szopornyica orvoslasanal az igen kul6nb6zo ojlasok
kozul a legmegfelelobbnek a s::opornyicoellenes anfislreplo-
coccus szerumol lalallam. Ujabban az akloprofinnaf is kiser-
leteztem es vele 16bb eselben gyogyulilsl crtem el. A tegujabb
kiserleteimnel a bismosafl'on-os izombafecskendezesekel hasz-
nallAm, igen ked\'ezo eredmennyel. Az emliletl kiserleleirn
reszleles eredrnenyerol e k6nyv megjelenese ulan a szakk6roK
elolt be fogok szamolni. A szopornyica orvoslasanak reszleles
ismerielese nem lartozik e konyv keretebe, mert az eblenyesz-
Idnek os eblarlonak cSBkis a belegseg gyanujanak Korai fel-
ismeresel es az ellene valo vedekezesl sztiKseges ismerni. A
betegseg orvosJilsa szakerto allalorvos halask6rebe IBrlozik. A
nagyhangon hirdelett es k6zkezen forgo e1eszto-kcszitmenyek
tapaszlalBlaim szerint halaslalBnok.
Amini a leirt lunetek aiapjan kUlyankon a szopornyica
".
207
gyanujal megallapiioltuk. forduljunk miel6bb allatoTvoshoz es
bizzuk arm kedvencunk onoslasal.
A beteg kutyal 82 egcszsegesekt61 8zoo,,81 kulonilsuk eI
es 8 larl6zkodt.i.si helyet ferl61lenitsuk. Fial al kulyankat larlsuk
lavol o\yan helyekrol, ahol kulyak lomegesen megfordulnak.
KGlonosen az egy even a161i kutytikra kell nagy gondol for-
dil ani. A megfelelO j6 IilplBlas mell ett 8 kbly6kkulyank a
bclegseggei szemben cllenlallobb le5z. Tapaszlal8taim szerinl
5Z eblarl6 k6zonseg lajekozal!ansaga OkOZZ6 82 alland6 $ZO-
pornyica-jarvanyl. merl a beszerzeU k6iyk6kel megfeleloen nem
tarljak. Az a balhiedelem lerjedt el, hogy a k61y6kkutyanak
hus! es esontol nem sl.sbad adni. mer! a szeme csfpas lesz
es megbeiegedik. A iegibbb eblarl6 8 budapesli iejjel akarja
fclnc"etni kulyajal es amellelt zbldsegei, fazelekel, kenyerel es
ieszial ad, A lejlal a fialal k61y6kkulya hamarosan belhurulos
lcsz, a hasmenes a fejlad6 cbe! legyengfti es ilym6don a szo-
pornyica-ferl6zes nyill kapura laliil. A nem megfelel6 m6don
laplall kbly6kkulya minden! felszed az u\ca szemeljeb61, mely
le!{!bbbsz6r az ulcakon szedecsalangol6 szopornyicas kuiyak
vitiadeka!61 es urulekclril fert6z611. Tarlsuk kolybkkutyainkat
hussal es csonllal foS csak j611akoll allapolban vezessOk min-
dig parazon oly utakon scIara, hoi mas ebek alig jii.rnak s ha
lalalkozunk ides;len ebbel. azl j6 messzirol kert1\juk ki. A poritz
SegelYfovel egyebkenl megtlkadalyozhaljuk ebunket, hogy min-
dent bsszeszagialjon, vagy szennyezelt hulladckol felszedjen.
A kbkbkkulv8, ha az idosebb korban ferlaz6dik, a belcgse-
get annal kbnnyebben kiollja. Nezetem szerinl a szopornyicas
ferl6zesl a bolhak es vcrlszivo lelvek is k6zvetilik, ezerl
koly6kcbeinknCl 8. kiiis6 el6skbd6k kiirlitsa nagy fonlossaggal
bir. Az idlalorvosi rendcl6kben k6ly6kkulyainkal larisuk 6l ben, ne
enHedjiik szabadon, mer! a l<i:izvellen erinlkezes folylen raged
at a belegseg a ieggyorsabben. A macska is megbelegszik
szopornyicilban. mierl is a beleg macskal61 kulyankal larlsu\{
lavol. Az egyeven al6H kUlyakal a lenyeszeleert agg6d6 eb-
lenyeszto ebkiallilasokrn, vagy versenyekre nem viszi. Az
ujonnan beszenetl. \'agy a kiclilitasokroi os versenyekro! haza-
lerl ebeket egy hetig szigoruan kiil6nHsok ei megfigyeles \-egell.
Halhal6s vedoojt6an\ag mindezideig sajnos nincsen forgalom-
ban, az ilitalanosan hasznait szerek gy6gyil6 hai8stiak.
Az cbtifusz.
Az eblifusz heh-i jarvany alakjeban iefolY6, rendszerinl
halalos kimenelelu ferI6zo-betegseg, mely gyomorbeigyulla-
dasban. fekelyes szajgyulladasban es ideges lUnclekben nyil-
\'fi.nu\. A beleg kulyanal makecs hilnyits, hasmenes van jelen,
mely igen gyakrsn veres, A szajban fekeiyek kelelkeznek es

t
208
a ige,n buzl lerjeszl. Az ilyen
sZlgoruan kulomlsuk el es tanacserl halaszth61atlanul
allalorvoshoz fordul;unk.
A kutya k giimokor"ja,
, _ A ku.tya,kna} a gOm6kar is cl6fordul. Sajnos a legut6bbi
ld.oben mmd,n,kabb gyakrabban eszlelhel6. Az emberi gOmo-
lapaszlalhato fokozotl elterjedesevel a kulyak
A kUlyak rendszerinl az emberi gOmo-
A ferl6zes a laplalekielvelel liljan
loden,k: A, beleg lulajdonos, vagy beleg csal6d-
la.ru
a
maradl elesegel a kulyanak adjak s igy a ferlo-
el6segilik. A kulya rossz szokasilnal fogva a
feJnya_ba_, a vizzel lelt nyilt kopocseszeb61 iszik es
ferlozodlk. A nyilt k6pocseszekbe erosszagli fert 61-
len,llo {olyadelwi onlsunk, hogy a kulya ked vel az uralalos es
. szokits!al leszoklassuk. Nagy berhazakban
pora.zon vezessli],. a kutylil. n,:,hogy az a beteg ember
A boseges lalajl a vendegl6k
es a ka ... ehazak szoigallaljak. l ie ilyen heiyisegbe visszok
az ebet ,Iabunknal es ne engedjuk szabadon,
Az valamml 16meges t.'lkezahelyekrol. (penzio.
szana,lorlu.m'.,korhaz sib.) szilrmaz6 elelhulladekol elozeles fel-
forralas nelkul ne adjuk kUlyanknak.
, ,A gum6k6ros. idonkent ltizas. szembelunoen sova-
nehezitell legzes a lodo es a mell-
harlya gumokoros megbelegcdcset jelzi.
kulyankal mielobb vizsgallassuk
meg. A gumokor kutyaknal IS rendszerinl gyogyithalall
an
.
A kutyak pir'oplazmozisa.
A leginkabb a vadaszkulyak betegsze-
nek meg" me"'- et a Piroplasma canis nevu vereloskod6 okoz.
A kullancsok kozvelilik, A lazas kulya rohamosan
veres, tlmeiyhez sargasag (icterus) es ver-
szegenyseg larsul.
, KuIJancsokt61 ferl6z6t1 lerGle lrol Iwlyainkal la rl suk lavol
.a bokros, helyeken jar! kUlyank ieslfellileUit gondosan vizs-
gabuk meg cs he kullancsokal lalalunk. lIzokal lavolilsuk el.
A b6r.hoz tapadasuk helyen eros j6dli nk.
luravai ecselelJuk, maJd nehany perc mulva a Iwiancsol csipesz
segelyevel a barb61 huzzuk ki.
209
Nem iertiizo belsii betese,gek,
A szajhurut.
Kulyaink szii.jhurulos beiegsegeit a serulesek, 8 szur6s
novenyi reszek.8Z idegen testek, a rendellenes ragoszer\', a forn>
eleseg es edz6-szerek (mos6sz6da. vagy lug) okozhatjak. A szaj-
hurut 8 fogvillias es egyes fertoz6-belegsegek folyamanyakcnl is
fbllephel. A szaj nyalkaht'lrtyaja kipirosodik. erzckeny, micrl is 8Z
eves es iVBS nehezitett, amellyel kapcsolalban nyaiz6s is van jelen
A szaj ilyenkor buzos is lehel es a nyelv iepedekes. A gondos
tenyeszl6 ugy a szajureg. vaiaminl 8 ragak apoiasara is gon-
dol fordit. A li5ztsn puhaeleseggel larloll kulyaimai hamar fog-
kovek kepz6dnek. kezdelben szajbi.iz! es szojhurulol
ideznek ela. A Icnyeszt6 id6k6z6nkenl nezze meg kulyaja szaj
i.iregel as a fogakal. Az esetleg eszlell rendellenesseg eselc-n
fordu ljon szakerl6hoz. A ragos. csonlos eleseg adtlgolasa a
fogk6kcpzodesl halrallalja. Szobakulya.nk szajal es fogail na-
ponla mossuk.
A fekelyes sz:'ijgyulladas.
A fekeiyes szajgyulladas eselen a fogak kozeieben az
inyhuson es 8 pofakon elhalasos fekelyek kelelkeznek, ameiyek
8 szajuregnek igen kellemelien rolhadasra emlekezlel6 szagol
koicsonoznek. lIyen eselben surgos aJlatorvosi segely szukseges.
mert e kellemellen belegseg igen kulonboz6 okokbol keielkezik
s igen gyokran elel\'eszelyes belegseg az alopja.
A nyalz3s.
A nyalz8s kUlyainknal igen kiilonbozo belegscgehnek
kiser6 IUnele. Nemelykor bizonyos p,>zihikus behatasokra jelcnl-
I{ezik. Ismerlem egy foxlerrier kulyal, ha annak cilromol
mulatl ak erosen nyalzoll es emelle II alig varia rem ego leslie I, hogy
a cHromot megragadja es szejjeldarabolja. i-J flsonlo pszihiKUS
ingernek minositem az al1atorvosi 16iskola poliklinikajan gyakran
cszldl jelensegel, ho).!'y 8 vizsgalolra varakozo kUlyiiknal lalszo
lag ok nelkul szembeoll6 nyalzas jelenlkezik. A varoleremben
6sszesurit elt igen Kulonb6zo szagek vallhalj ak ki nezelem sze-
rinl a kUlyak "po/iklinikoi nydl:::dscit".
Ha kUlyainknal nyaizasl eszlelunk, ne babraljunk annak
szajuregcben, hanem siessunk miel6bb szakerl6h6z.
Orvossagok beadasa ulan eszle11 nyllizas kUlyaknal meg-
szokolt jclenseg.

210
A tOI'okgyulladas.
A lorokgyulladasban beleg kulya szomoru, nehezen nye!.
tarija. i.ires nyel6 mozgasl \'egez, ameiyel nyillzas
IS klserhel. tovabbil okrbndozik Os hany.
A lorokgyulladas laikus uljan igen konnyen osszelcveszl-
hel6 a lorokban, nyel6csoben bennakadl idegen leslekkel. a
veszellscggel es az Aujes:::kyfele belegseggel. mierl is a
lenycszl6 Os eblorlo ilyen eselben '1e kiserlelezzen, hanem
forduljon allalorvoshoz lanacserl.
A hfmyas.
Kulyaink, a Ibbbi alla'okhoz \isszonyilva, a legkonyebben
hanynal(, mely ki.i16nosen fiatl'll k61y6kkulyllimal eszlelhel6 a
leggyakrabban. Ha 8 koly6kkulya hirtden sokal evett. egy-
sZQval ha tullerhelte a gyomral. az elesegel visszaadja. A gyo-
mor tulterheleseb61 szarmtlzo hanyas 6Z etelesl rovidesen
koveH Os tI kihsnyl anYflgol a Iwlya rendszerinl ujboi felfttUtl.
Amikor ezt a nem oppen izlesesnck mondhalo jelcnsogellaljuk,
ftkkor komolyabb megbeteHcdesrol nincsen sz6. Ez a jelenseg
figyelmezteH a lenyeszlol vagy tulajdonost, hogy k61y6kkulyajat
naponla 3-5-sz6r adagokban etes:;e meg. Anyakutvak a
szoptalasi ido ,,ogefele, igy 0 harmedik hel ullin, nagy falanks"aggal
gyomrukal lelelomik e.s k6hkeik eloll gyomortarlalmukal kiham-
jak. ezl a kolyokkutyllk anyjukkal egyutlesen folszedegetik.
Amikor a hanyss makacs, ismelellen jelenlkezil{ Os
ek6zben a kUlyank otnigylalan. szomoru, bagyadl, komoly meg-
belegedesr6l lchel sz6, tlmelrel a gyomor Os belek igen kulon-
bozo belegsegei, hashartvugyullsdas, a torok, a mel6cs6 es az
agyvel6 belegsogci. lovabba morgezesek. es cpe-
okozhalja.
Amidon a hanyas komoly jcliegel 611, a kulyalol minden
elesegel vonjunk meg es a viz h-asal61 szigoruan larlsuk la\-ol.
!lyen eselben a kutya folYlonosan vizel inna. amelyel azlan
ujb61 I,ihany. A viz helyel igen j6. ha az 611610rvos vizsga-
ialaig cukrozoll k6zonsegcs leell hidegen adagolunk, amelyet
ebunk szajilba is 6nlhclunk.
MakBcs hdnyas sulyos Icrmeszelu belegsegel je!ez. mely
2-1-18 Of an belul vc-gzeles kirncnclelu lehel, mierl is forduUunk
idejeben lanacserl. A kulyilk jillek vagy apporiirozas kozben BZ
idegen leslekel igen konnyen lenyelhelik, ameiynek kovelkez-
menyekent a makacs htinyils melleU a gyernor csukojanak, vagy
a beleknek elzarodasa lehel jelen. Kedvenceinkel meg kell
\'cdeniink allol. hogy idegen tesleket lenyeljenek.
A kolyokkutyainknak obb SZiV6CSOS allomanyu borju-
csonlokat adjunk. amelyet ntlphosszal elragicsalnak s igy a
211
butordarabokat. a szonyegel. a cipal, a papucso! stb. a megni
gast61 megkimelik. A sz6rmes vagy loll as lar!lyaka! esonl nyuj-
tasa eseien is lartsuk ebeinkt61 lavoL mer! a kUtY8 vad6]6
ostulajdonsagal61 sarka Iva az eriekes premet, vagy lollaskalapot
rovidesen A k61y6kkulyanak a legkedvesebb es leg-
egeszsegesebb jatckszere a esonl es he ezenkivul is kedves-
kedni akarunk. akkor nagyobb tomott iClbdaJ, kemenyfa goiy6t
adhalunk jalekszenJI.
Kovekkel. vadgesztenyevel hasonl6 nagysagu mas
t8rgyal,kal ne apporiiroztassuk ebunkel. Az apportirozasra
alkalmasabb a kulyaosior, a szajkosar, egoy hosszabb hen-
geres fadarab es az ugynevezelt apportirozQ fa. A kovekkel
velo apportirozas nemcsak azer! karos, mer! azt a kutya lenyel
heti, hanem a kemeny 1<6 rontja, koptatja a fogaL
A hasmenes.
A htlssai es csonltal lartott kulyitk naponta egyszer vagy
keinaponkent kemeny. nemelykor kopog6s, kolbasz-alaku bel-
saral uritenek, ewe I szemben a n6venyi e1eseggel larlot! kulya
naponta 2-3 izben is litgyabb pepes beisarat urit,
Amidon imtyank 16bbszor uri! es higabb be\sar tavolodik
el, hasmenesrol beszelunk, mely romloH vagy meg nem felelo
laplitlek foiytan, vagy a belek hurutos, iIIetoJeg gyulladasos
belegsege alapjan jelcntkezik. Fialdl k61yokkutyalmal a llas-
menest a iegt6bbsz6r a helylelen tartitsm6d okozza. Igy altalit-
ban a laikus ebtart6kozonseg koz6t1 az a levhit van e1lerjedve,
hogy a koiy6kkutyanak hllsi es csontol nem szabad adni.
A husevo ragadoz6khoz tarlozo kulya elsosorban husevo
allai. csak azulim mindenlev6. A lej a leggyakrabban idezi ela
a hasmenesl es emiatl a lej adagolitsitl6i 6vakodjunk.
A belekben felhalmozotl e!osk6d6k is belhurutot okoz-
hatnak, lovilbba mergezeseknel es fert6zo betegsegeknei Oasd
szopornyica. ebtifusz) jelenlkezik. Mielolt az orvosi lanacsot
megkaphatjuk, elso sege!ykent a kutya nagysagithoz kepest
Ih_3_cI evokanalnyi becsi hashajl6t adjunk. hogy I:l beltartalom
teljesen kiiiru!j6n. A vize! a kutyankt61 megvonjuk es ahelyell
cukrozotl hideg teat adjunk. A hnsmeneses kutya teste hamar
kihiilhet, azerl a betegel meleg helyre helyezzuk. Belsoleg rumos
feketekave! es vizben f61t kaka61 ontogessunk a kutya szajaba.
A belek ieifuv6dasa.
A belek feifuv6dasa kutyaknal ritkan eszlelhet6. Ha megis
jelenlkezik, a vegbelbe adjunk 1-3 deciliternyi langyos szap-
panos be6nlesl. mely irrigator vagy fecskendo segeJyevel vegre
hajlhal6. A kulya hasfalara szaraz meleg borogalasl helyezzunk.

212
Belsarpangas.
A kutyaknal a belsar pangasat eson!. f6ld, hornok, szar,
fuszalak es mas idegen anyagok idezhelik elo. A magyar
kUlyitinknal es a hazorz6 egyeb kutyafaj1aknal, ha lancon
lartjak, a mozgas hiimya folytan igen sulyos lermeszetU bdsar-
pangas jelentkezhetik, amelyel csak orvosi beavalkozas szunlet-
het meg. A lancrakol6t1 kulyimkat naponla egyszer-kelszer hosz-
szabb ideig szabadon kell ereszteni. hogy szukseglelel elvegezze
A beisarpangas tselen a kulya 16bb napon keresztLll
nem iiril, vagy idankenl er6Ik6dil{, de be!sarat nem Iud kiszo-
ritani. Jlyenkor el6fordul, hogya kulyank fel is sivit. A kutyank
igen gyakran nyuglelankodik, ny6sz6r6g. nem talalia helyet.
Sulyosabb eselekben elvagylalansag es hanyas lehet jelen.
A val6di b&lsarpangassal igen k6nnyen osszeleveszthelo
a hosszuszoru kUlyaknal a \'egbelk6ruli szor6k osszelapadasa
folylan jelentkezo kesedelmes es nehezitetl belsariirites. A
gondas ebtarl6 i1yenlwr a vegbelkoruli 63szetapadl szorzelel
Ie nyirja es a vegbei k6rnyeket langyos vizzelliszlogalbssa meg.
Az enyhebb belsarpangast a Hedin-fele goly6cskak szun-
Ic\il( meg, amehek kisebb es Ilagyobb fllakban kaphal6k. A
Hedin-fele goly6cskak feliilelerol a staniolpapirt ta\'olilsuk el
es a golyocskat vizzel kisse ncdvesilsiik meg es a goly61 a
vegbelbe loljuk. A Hedin-fde golY6cska elhelyezese ulan az
ebel a szabadba vezessuk. ahot a belsariirites 5-10 perc
mulva megindul. A Hedin-feic galy6cskat a szobatiszlasagra
val6 ncveles eseten is megkiserelhelju!c A goly61 a vegbelbc
loljuk s akkor a kUlyankat ada helyezzuk, amely he lyre a
belsaruriles vegclt szoklalni akarjuk. Ha Hedin-golyo nincsen
keznel, szappandarabkaval is kiserlelezheliink. Amidon a
belsariiriles ezeknek ellenere sem kovetkezik be. a betegseg
sulyosabb lermeszetLl es orvosi lanacsra szorul. Elso segely-
kenl a langyos szappanos-be6ntes segitheL
Idegen lestek a belekbell.
A kulYfi jiMkk6zben, iIleloleg apporiirozasnal. hihetetlen
nagysagu es alaku idegen lestekel nyelhel Ie, amelyck a
beiekben megakadnak es a kutyimk halalos belegsegel okoz-
haljak. A leggyakoribb idegen leslek: a ko. fadarab, nagyobb
csonl, szen, kiilonb6zo anyagb61 kesziill goiyok. gummidara-
bok, szilva vagy baracbnag, vadgeszlenye, gomb. lu stb. Az
ilyen leslek a belekben megakadnak es belelzarodast ideznek
elo. Mint kul6nlegessege\ meg kell emlitenem, hogy egy alka-
lomma! egy foxterrier-nagysagu k6lyokkutya noi aranyoral
nyell Ie. amelyel az allatorvosi foiskola sebeszeli klinikiljan mUlel
uljan sikeresen lavolitotlak el. Az ora 8 lenyeles idejet jelezle.
213
A kutyanknak oly targyakal adjunk jatekszerGl, ameiyel
nem kcpes ienyelni. Kaviccsal. vagy kavel l1e apportirozlassuk
kutyainkal.
A belek helyzelvaliozasab61 keletkezelt belegsegek kony-
\'em targykoreb6l kiesnek.
A belek e16skod6i.
A kutyak beleiben gaiandfergek es ors6giliszta.k el6skbd-
nek. A galandfergek nagy reszel a 181ik oldalon ismerteitem.
Az 011 ismerteteH galandfergek csak eivelve vannak jelen.
evvel szemben a Dupilidium coninum neva gaiandfcreg, mely-
nek fejletlcn alakja a cus1icercoid kUlyilkban es bolhakban
el6skodik (lusd: a bolhak cs lelvck irtasar61 s1:016 fejezeld).
A kutya a cyslicercoidt61 ferl6zolt bolhilkal os leheket lenyeli
es azutitn a Idfejl6dik a kulyitk galandfergc, mely
emberre veszelylelen. A galandfereg l:lei idonkent elhagyjak a
"egbelel es 8 vegbCl kornyeken, vagy a fekvohelyeken felialal-
hal6k. A galandfergek Izei a belsitr felulelen felismerhelok.
Amint gaJandfergessegre van gyanunk. forduljunk szaker!6hoz.
A fiatal es idegen helyr61 beszerzelt kutya belsarat mik-
roszk6p a1811 vizsgaltassuk meg es mindenesetre fereguz6-kura
ala helyezzuk. Kett6z6lt figyelemmel kell lennunk a pusztal,r61
os fakakr61 szarm8z6 kutyakra, amelyekben az emberre is
\"eszedelmes Toeno echinococcus elOfordulhal.
A kUlyak beleiben a leggyakrabban az ors6giliszlak
kozul az Ascaris morginolo e16skodik. Az emlitetleken kivul
16bbfCle [onaUcrcg eloskodhelik H kutyak beleiben. amelyekel
csakis a szakerl6 ililalorvos Iud felismerni. Be!fergesseg ellen
a gy6gysze-rck kivalasztasa es adagoiasa igen fonlos, erre csakis
az allaton'os hivatoll. Az altalanosan hirdetelt draszlikus fereg-
Gz6k igen gytlkran karosan halnak a kutyank szelvezelere.
Biztonsilg: kedvcert fiatal kutyainkal id6nkent fereguzo-kura
8\6 helyezzuk es hilziszerkenl a fiata\ kulya eiesegebe fog-
hagymal keverjunk. A prolozoak k6zul a Coccidium bigemil1um
Isospora Closkadik kUlyak beleiben, ameiylyel kapcsolellbbn
hasmenes oszlelhel6.
A hasvizkor.
A {iatAI kUlytiknal gyulladasos folyama! ne1ktil anaJl6an.
idosebb kUlyaknal leginkabb szivbajok es hastiri daganalok
esclon sav6szeru folyadek halmozodik rei a hasUregben, mely
a hasfalaka! erosen kilagilja. Az eves ulan eszlelhelo
hHskii8gulast rends7.erinl be!fergessog okozza. Ha a kUlyak hasB
okne!kUI megnagyobbodik forduljunk mine! elobb szakertohoz.
;

\
211
Az orrvcl"Zcs_
Az orn'erzes eseten kulyank orrhatara jeges borogalast
helyezzGnk. Az orr\"crzcsl serulesek es ritkabb eselben az orr
Gregben el6 Trichollomo o(!rophyfulIl okozhalja.
Az orrtiregbe-n daganatok fejl6dhelnek. amelyek nehezllelt
legzest okoznak es az orr kUlso alakjat eltorzithaljak (lasd
107. kepell.
Pentaslomultl laenioides.
A lwiyak orrUregcben (mcszaros-. juhesz- es vadasz-
kulyflknti\) a Penlaslomum laenioides neva eloskod6 prusz-
kolesl, az orr darzsalgelesel. orrfolyasl, nyuglalankodasl es a
szagloerzek csakkencsel okozza.
A gege-, gegecso- es hOI-gohUl'ut.
A kutyainknal hidegviz ivase es meghales ulan hevenycs
gegehurul fejl6dik hi. mely igen gyakran a iegzocs6 huruljilval
egyUtl id6sultte lesz. A gege-. gegecso- os h6rg6huTui koho-
2!5
gesben nyilvanul, mely az idasi..ilt eselekben' igen kellemelleni..il
hangzo es kinzo gorcsos kohogesben nyilvanul.
Az ejjeli nyugalmal zavaro kbhoges rendszerinl szoba-
kulyaknal fordul ela es a leglobb eselben a csillapilo szerek
adagolasa ellenere sem szunlelhela meg. Az idasebb, elke-
nyezleletl szobakulyak gege- es gegecsahun.iljanak kelelkezesel
nezelem szerinl az a kori..ilmeny segili ela, hogy apr61eshJ
kulyaink CI meleg szobaban nemcsak ftZ ajlok nyilasakor,
hanem egyebkenl is a szoba also regioiban araml6 hidegebb
levego halasanak vannak kito\"e. A betegseg ellen leghelyesebb
vedekezes, ha kutyainkal nem kenyezletjuk el os a fekvohelyet
a legaramlasl61 kevesse kileU magasabb helyre helyezzi.ik.
A h6rg6hurul hasonloan k6hogesben nyilvanul. micrt is
allalorvoshoz forduljunk lanacserl.
lhll'u tos Hidogyulladas.
A hurulos li..idogyulladas kutyaknal a szopornyicanak
egyik kiscro belegsege (lasd: A szopornyica dmu rejezelet).
Mell hal' lyagyulladas.
A mellharlyagyulladas eselen a melli.iregben felhalmoz6-
dolt folyadek rendkivul nehezilelle leszi a legzesl. Mivel
kutyaknal 6Z izzadmanyos mellhartyagyulladas majdnem kive-
lel nelki..il gumok6ros eredetu, ennek gyanuj6 eseleben fordtil-
junk miel6bb allalorvoshoz.
A sziv betegsegei.
A sziv belegsegeil reszlelesen nem ismerlelem. merl ezek-
nek lermeszelcl csakis 8 szakerlo allalorvos kepcs megaJlapi-
lani. Idoscbh kUlyilinknal igen gyakran jelen van a szivbelso-
harlya idosi..ilt gyulladaso rolylan kelelkezell szivbillenlyu
belegscg, emellell azonban a fialal kUlyaknal is elofordul a
veleszi..iletell szivhiba. A kulyajal kedvel6 ebtulajdonos helye-
sen cselcbzik, ha egeszsegesnek lalszo kulyajat id6nkenl
megvizsgallalja. Az eb panaszkodni nem Iud s igy fl rejlelt
belegsegek korai felismcresere egyediil az allalorvos hivalott.
A vesek betegsegei.
A vesek belegsegei k6zi.i1 csupan az idosebb kUlyaknal
gyakran eszlelhel6 idosiilt sz6velk6zi vescgyulladast emelem
ki, melyet vesemegkcmenyedesnek nevezunk. KUlyaknal 8Z
,
211)
id6sull vesegyu1l8dast foleg a lulzoll mertekben adagolt husos
elese8 es 0 bor id6si..i1t belegsegei segHik e16. Ez okbol egy
evnel id6sebb kulyal a husban szegenyebb vegyes elesegre
szoklassuk. ha az tobb napos koplaltalassal is jaT. A belegseg
felismerese vizelel\'izsgalal tiljan lehelseges, mierl is lanacsert
allalorvoshoz forduljunk.
A holyaghllrllt .
A h61yaghurul Ryakori fajdalmas \'izelesben nvilvsnul.
A laikus eblarto az ivari oszton jelenlkezesekor eszlelhel6
gyakori \'izelesl a h61yag hurulos mcgbelegedesenek ludja be.
A majdnem szoboliszlosagra szoktalolt ebel rendetlenkedeseert
agyonldnozza. Az ilyen kutyal gyakran a szabadbA. kell
vezelniink. Fialal es ncveles alall a1l6. gyorsan fejl6do. es lui-
lenyeszleit ebfojlaknal gyakran el6fordul, hogy felelmukben es
oromi..ikben vizelnek. Ezeknel a halyas zar6izmo igcn gyenge
es a fejlada testnek fokozoll anyagforgalmo folytan nagyobb
meriekben kivAlaszloll dzelet mar enyhe nyomasra a h61yagb6i
ellavolodik. Az ilyen szerencscllen kulyal veressel e kelJemellen
bajl6i nem szoklalhaljuk Ie, csupan megfelelo banasm6ddal.
A szobaba bevizelo kutylli. mielol! gazdaja hazaerkezik, vezessuk
ki a szabadba, hoi szukscglelel j6elore elvegezhesse. Enyhe
sz6beli dorgalas es a szabadbahelyezes segithet a bajon, mely
azonban rendszerinl csakis az id6sebb korban mulik eI.
1-1 6lyagkovek.
A h6lyagko\'ck a hugyh6iyagot, illel61eg a hugycsovel
elzarholjak. ilyenkor 6 dzeleti..iriles megszi.inik, vagy a \-ize!el
erolk6des kozben csak cseppekben i8volodik el. Ebben az
eselben holyagrepedes elkcrulese vegeU mielobb orvoshoz
forduljunk.
A vel'szegenyscg,
Nagyobb kulseS es belseS \erzesek ulan a hevenyes vcr-
szegenyseg, nem megfelelo lartas, ferleSzo belegsegek, es az
emeszleSszervek belegsegei, belseS- es verelask6dak eseleben az
id6still eszlelheleS kUlyainknlil. A verszegenyseg
eseten 0 szem k6t6harlyaja es a szaj nyalkaharlyaja igen
halvanyvoros, su lyosabb eselben porcellanfeher, ilyenkor gyors
allalorvosi segely szukseges.
Ha a \'erszegenyseg tuneleil eszlelji..ik, akkor az a lap-
belegseg megallapilasa vegell miel6bb szakerl6hoz fordubunk.
A kutyainknai elofordul oz tigynevezetl cilfeherueriiseg. amikor
sovanysag mellell a nyirokcsom6k megnagyobbodasa eszlelhelo.
217
Allati e16skod6 a kutya v6reben.
A kutya vereben kfgyoszeru mozgasu mikroszk6pos
kicsinysegu filaria ei6sk6dil" melynek t6bb faja k6zui a Filaria
immitis es a Filaria repens nevezetes. A verfilariosis China
es Japan kutyaiban gyakran elMordul, rilkitbban India keleti
reszen, Eszak-Amerikiiban es Ausztraliaban, loviibbit Europa-
ban elvctve. A betegsegel szunyogok kozvetitik.
Az elhizas.
Amidon a kutya a rendesnel szembe-
tunobben nagyobb a zsirierai{odas. elhizcisr61 beszelunk.
Az elhizasnak lege Iso kelleke a b6seges lapiaias s igy
rendszerinl az elhizas a j6!iartoti tenyeszallatoknai eszlelhel6.
A iustasag es a tunyasag is nag'yban e16segilik oz elhizast es
ezert f61eg idosebb olebeknel es szobaban tadoll kUlyaknai
eszlelhel6. Az emlilell kulyakon kivul a korosabb vadaszkulyak
(vizslak s kulonosen spanielek), ha vadaszalra elvelve hasz-
naljak. hamarosan elhiznak. Az elhizas osszefugg a nagy-
elkGseggel, de vannak olyan kutyaegyedek is, amelyek a
legszOk6sebb taplalas mellelt is zsirszovetben gazdagok. A
regebbi id6k komondora cs kuvasza sok 16Ias-fulas, nelkul6-
zes kozben alta laban eros izomzalu es szikar csonlozalu volt,
azota azonban, ami6ta ezekel a nemes allalokal a hazorzesre
lanchoz fazvc hasznaljitk. 8Z elhizas a magyar kutyafajlak
korosabb egyedeinel nem ritkan fordul el6 (lasd a 61. kepel.)
Az elhizas a \eggyah:rabban a flegmaiikus termeszetCi, vagy
ivartalaniloll kUlyaknai eszlclhel6.
Az elhizolt kutya tenyesztesre kevesbe alkalmas, mini az
izmos es egyebkeni j6iaplalt ienyeszeb, Az elhizoll Icnyesz-
kan nehezen fedez, a zsir161 testes anyaallal nehezen szul
s rendszerinl kedvez6t1en eredmennyel neveli fel kolykeil.
Az elhizolt kulya nemcsak szeperzekunket serH, hanem
amin! emlilettem a lenyeszlesunk eli: is galal emeJhel. Minden
lenyeszlonek ana kell 16rekednie. hogy If'nyeszallala el ne hizz6k
s ezt elerheti, ha ebenek elegendo szabad mozgasl bizlosii.
Abban az esetben, ha az eb lunya lermeszetO, akkor
itllatjat okkal-moddal, jatekkal, apporlirozassai mozgashoz
szoktalja, A vemhes anyakutyanal feltellenu\ a szab8d moz-
gasl bizlosilanunk kell. Egyebkent a hizasra h8jlamos kutyank-
nak zsirban szegeny taplaieko! nyujlsunk es annak mennyi
seget okkal-moddai csokkentsuk.
A koszveny,
Az idosehb ebeknel eJvelve a koszveny is eszlelhel6.
mely az izuie!ek megduzzadasaban es 8zok fajdalmassagaban
218
nyil:--anul. J:.z hugysavas s6k rak6dnak le, Felnoll
ne !apla.ljuk, mer! a liszta hus-
eleseg okozoJa az Izulell k6szvenynek
A cukorbetcgseg,
. A hazia!lalok a cukorvizeles a leggyakrabban kUlya.k-
fordul elo: F!'ohnf:!,r szerin! minden 1O.OOO-ik, Ebel' szerinl
e_s, Lu!h szerint minden 4000-ik kulya cukor-
baJos, A fokozolt szomjerzel mellelt a kutya
roham?san es a sokalvizeles jelzi a gy6gyithatalian
fennforgasal. A euitorbelegseget hatarozolian csakis a
vlzelelvizsgalal utjim lehel megalJapitani,
Az angolk61',
. . A az angolk6r jelenlkezese a
nagy gondol okoz, Az angolk6r eselen a mesz-
anyagforgalman.ak hianyaban a fejiodo k61y6kkulya eson!-
szovelebe megfelelo mennyisegu meszs6 nem rak6dik Ie
foiyomanya az izOielvegek megvastagodasa e.s
e gorbulese,
. A..z angol,k6rt a meszhiimy okozza. Az ango[-
kifejlodik amidon az anyakulyanak
meszs?kban szege.ny, A kutyaanya-tejnek meszsokban valo
hlanya meszben szegeny eiesegnek adagolasab61 i(ovelkezik.
A tehentej
A kecsketej
A juhtej,
A kutya!ej ,
['7 g. meszet. 1'8 g. foszfors8\'8t.
1'9 30
3'[ 3'0 _ t'S
3'01 n 1 .. tar18Jml:lz,
, Az kutyainkon lehat kifej!6dik. ha azoka! tehen-
larlJuk. A mesztarlalmu juhtej a kutyak mes-
alkalmasabb. A klilonbozo lejek mesz-

a .. megfe!eio mennyisegO eson!-

lsz!et (amdyen a ,.Hlzan IS) keverjunk.
If Az ku!yaknal tiszlan n6venyi eJeseg htizamos8bb
e ulan liS kifejlodik. mert a kutya szervezete a
kioldani. mini a
uselesegbol. A kenrerrel es rlzszsel val6 laplaias
.0kozoJa az angolk6rnak. Ha a csonlok mello-
tlszlan hussal lartjuk k6iyokku!yainkal. az angolk6r
I eJiodik.
Az angolk6r .nemcsak a meszhiany foiylan kelelkezik
mert egyeb okok es mellekkorOimenyek kifeJ'i6desei elosegl't:
hetik.

219
Az kifejl6dese 8Z eleseQ' feherje es
malo!' az emeszl6szervek egeszsegi aliapolitt6i fi-igg. Igy erlhel6
a lehentejen larloll es hasmenest61 legyengult k6iyokkulyanai
az angolk6r gyOTS kifejl6dese. A 5zamos mellekokokon kivu\
a mozgas hianya is e16segiti az angolk6rl.
Az angolk6r eseien az [zuletek megduzzadnak, a veglag
csonljai elgorbulnek, a koly6klwlya eselleniil jar, mikozben
fiijdalmal iUlli eL 8 csonlok elvaltozasaival kapcsolatban gor
csok is jelentltezhetnek.
A beiegseg ellen tlgy vedekezhelunk, hogy Ligy az snya
kUlyanak a szopiaias idejen es a k6iy6kkulyan<:lk 5Z elvii\o!l;sz-
lasl6\ kt-zdodoleg husos-csonlos eiesegei adagolunk, kello-
mennyisegu csonlolt hianyaban csontliszlel, ,.Hizan "-1 keverjunk
az e!eseghez. A .. Hizan" napi aclagja 2-15 g.
Az agyvelO betegsegei.
KUlyainknal 6Z agyve!6 belegsegei ferl6z6belegsegekkel
kapcsolalban jelenlkezik. igy agyi liinelek f61eg a veszetlseg
eseten eszlelhel6k; a szopornyica folyomimyakenl az agyveI6
megbetegedese eszlelhel6. Az agyvel6 mukodesenek zavara
kutyainknai kuls6 seruiesek ulan ismete!len eszlelhel6.
Az agyvel6 megbelegedesere a viselkedes megvaltozasa-
b6i. 6Z engedelienscgb61. a kulya rendellenes elvagyab61
([degen beszennyezell largyakat szed [el), rendellenes tesllar-
tasb61. kenyszermozgasokb61 sib. vonhatunk kovetkezletesL
A gCI'incvelO bctcgsegci.
A gerinc"e!6 betegsegei fcleg idasebb kUlyaknal
helck. Az erlekesebb es idosebb lenyeszallatokat a fedezteles
elOt! aJlatorvossaJ vizsgaltassuk meg. Mer! a gerincvelo beleg-
segeinek nagyresze lappangva je!enlkezik es az i1y fedezo ken
fedezes utan megbenulhaL A tenyesz-anyakulyanal a halso.
leslresz gyengesege, az izmok sorvadlsaga szulesi akadalyul
szolgalhal. -
Sziilesi gOl'csok.
Kutyainkon a szi.iles utan az ugynevezelt sZlilesi gorcsok
eieg gyakran eszlelhel6k, ameiy nyuglalankoclasban, ijedtseg-
ben, rajdalmas nyoszorgesben, eros Iihegesben, rangogorcsok.
ben. vagy benulasban nyilvanul. A gorcsos allapol nehany
oraig. sot 1-3 napig e1larthal. Kutyank szenvedesenek
hilese vegell miei6bb Segelyer! allalorvoshoz forduljunk.
220
A csalankiiiles.
A csaiankiules hidelen . I Ik .. .
mely igen gyakran a J
r
kes _gyors lefolyasu
saban nyilvanul es e . It I eJ eros megduzzacla-
felgombszeru ketlk lestfekluleten szetszorlan lapos,
Szor borzalt e ezne , amelyeknek fell.ilelen a
Kutyainknal a csalank"''\" t k
a megnemfelelo eleseg. a.z reszeben
es a belek hurulos belegsegei " tovabba a gyomor
A csalankililes onmagat'l b"" h
ulan elmulik. o. vagy eCSJ ashajt6 aclagolasa
A cs I" k"T h h
1 asoni6 borduzzanalok, szerumok bor-
A cs I
, k""I" I -8 napon belul keJelkezhelnek
aanlueso .. r-'d' .
hogy az eblulajdonosl on, vad,alilanurl j.elentkezik.
aggo a om ogJa eI.
Az ekcema.
A barnek kiil6nieges lid" k
amely az elhanyago/( b6 a a asal e ce.manak.
furosztes. a bolhak a let a knelldvesseg .. a celtranYlalan
. ve es a u ancsok lzgal6 halas
a
, a
22l
gyomoT es tl belek hurutos beiegsege, loviibba. a nagyon bbscges
lepieles idezheti ele.
Kulyainknel az ekcema foleg a halon es a faron kelel-
kezik es elcnk viszkelegseggei jar. Mivel az eb tulajdonosa e
belegsegel nem ludja a ragaiyos lermeszeiU b6rbelegsegekloi
elkulonileni. legheiyesebben cselekszik, ha mielobb aliatorvos-
hoz fordul. merl az ekcema idosGiesre haj\amos.
Acanthosis nigricans.
Az acanlhosis nig-ricans a leslhajlasok k6zeleben
es a vckonyabb borrel fedetl teslreszeken eddig meg ismeret-
100. a7. .. Jd ,I mU'alift. d56 ,o.lhmnek lun,k.
A 1..- 1 ;,1 A",nl ,A lZe,w .)
len okb61 a bOT, a szor kihullasa ulan, megvaslagodik, erosen
rancossa viilik, amelyel egy 14 eves pulir6i keszull es ide
melle kelt kel kcpen szembeWnoen lalhalunk. A bor kekes-
szurke-feketebarna szinu. A kuionleges borbaj viszkeiegseg-
gel jar es az akarusz-ruhosseggel osszeieveszthelo.
A tarl6sornor.
A Imlosomor, mely emberre is dtragad, kutyainkon csak
eivelve eszlelhelo. Okozoja egyik fonaigomba, amelyel T richo-
phyton menlagrophytes var.asleroides, Tr. caninum, Microsporum
caninum es cquinum ne\'e alall irlak Ie. A szorzel kihullasavei
I
22:?
es leloredezescvel kapcsoielben a b - ..
helyen porkok kerekded. korulirl
. Az 6l1alof\ os mikroszko . 'I' ..
allalokra is atragad6 beleg h1zs,ga al ulJan az emberre foS
sege alarozollan megnlJapitja.
A kosz.
S .. kulyan rilkan eszlelh r" k' k _.
chon/emu, nevu fonalgomba t l
U
. k
S
bbo
zo1a
az Achorion
az egereket es a palkanyokai ra fin az, emberekel.
m.eg. A belegseg ragados bAnf belegili
veglagokon sti.rgas szurk' . ze u. ejen. a fuleken cs a
, es cseszeszeru porkok kelelkeznek.
'n.en .....
emlekez-
A ,i.ihosseg,
A kutYilinkon a borruhoss' I b- b
Sarcoptes scabiei val'. canis es a or al_agutakal (uro
A ruhosseg a fejen a torzs . 0 0 catl nevu atka okozza.
h,ajlasokban a szor6k a test-
vlszkelegseggel jatO ragad ' b - b por . epzodessel es eros
nemcsak emberre, de h A ..
hal. A ruhossegel kelSegel
S
leglobbJere atragad-
ti.JJapilhalja meg. mieri is a . csakis allalorvos
z e enyeszlesunkel veszelyezlel6
223
borbaj gyanuja eselen haziszerekkel ne kiserielezzunk, az
orvoslasl a ll alorvosfa bizzuk.
A betegseg ellen vedekeznunk kell, mier! is ku!yainka!
lart suk laval az idegcn kutyakl61. ures diszn66lba ne zarjuk
be kulyankal. merl a sertesek gyakori riihossege alragadhat
ebunkrc. A keresked6kl61, vag}' megbizhalalian idomilokl61
szarmaz6 kutyak legalabb is ket het ig figyeljiik meg es ha
teljesen egeszsegesnek bizonyu!. lobbi ebei'n k kaze bocsaj thatjuk.
A borruh6ssegen kivu! a hosszuszoru es nagyfl.i la kUlyak-
nal eleg Rya kori a fiilriihosseg. amelycl a hall oj8rat ban eJos-
kodo Dermaiophagus auricularis okoz. A ful ruhossegben belcg
eb fejel riizza es lulelovet vakargalja. A fulruhosseg a leg-
gyakrabban a!l atkeresked6kl61. vagy nagyobb kulyalelepekr61
szarmaz6 ebeken eszlelheto. Az Djonnan beszerzelt kutyimk
fulet szakerl6vel vizsgaltassuk meg. nehogy a lappangva lefoly6
!Dlriihosseg sulyosbodasaval a hallojarat mondhalni gyogyil-
hatatl an es ntlgyothallassal jil.ro beiegsege kifejl6djek.
Az akar'USZ borbai.
Az aka rusz b6rbai fia lal kUlyainkon igen gyakran esz-
lelhel6 es okoz6ja a sz6rtusz6kben el6skijd6 Demodex folli-
(;u lorum oar. canis idezi e16. Kezdel ben a szor fohonkenl
kihull. a sz6rtelen b6rfclulel korpas, majd kes6bb. ha meg nem
felel6 es maro szerekkel orvosoltak a bart, vagy az eb a baret
kimeletl enul kaparja. rasja, vagy nyaldossa, kekes-voros szinCi
genyes kiulesek keletkeznek. Az akarusz okozta b6rbaj rend-
szednl viszketegseggel nem jar.
A szopornyica lefolyiisa ulan eszlelhet6 a leggyakrabban
a regi korban gyogyithatatlannak min6silell b6rbetegseg. Vizs-
galalaim es masfelevlizedes lapaszlalalBim kiderilellek. hogy
a b6rbaj a meg nem fele lo b6rapolas es eras ken6csos gYOgy
szerek alkalmazasa utan harap6dzik el. "Mary" nevu akarusz
b6rbaj mian 15 evve! ezel511 kiirlolt kedvenc neme! rovidszonl
vizslam emieKe keszleletl engem arra, hogy az akarusz okozla
b6rbajjBI behatobban foglalkozzam. E konyv kerele nem engedi
meg. hogy vizsgaialaimrol TI!szletesen beszBmoUak, csupan az
azokbo!leszurl gyakorlati ulasilasokat ohajlom az ebtenyeszl6kkel
kozolni.
A dcmodexalka. velemenyem szerini. ugy mini emberneJ.
mi nden koros elvaltOZBS nelkul re ndszerinl el6skodhel a kulYBk
sz6rlUsz6i ben. Amint a b6r ell enla1l6kepessege valame!y oknal
fogva csokken, az akarusz okozta b6rbaj k6rkepe ki fejl6dik.
Az akarusz b6rbaj kirejl6desel e!6segili: a szopor-
nyica, a gyakori fUroszles (lug! vagy h.io.los szappan I), a
sarcoptes ruhosseg es ez ellen hasznalt melyrehat6 gyogy-
szerek alkBimazasa, tovBbba a b6rre halo minden o/yan be-
'"
htllas, mely a bor ellenlall6kepesseget csokkentL A bels6
bc_legsegek sem okoznak kiveleJt, igy id6sebb bulldog kulyan az
eJorehaJadott gum6korral kapcsoJatban a demodex-alka okozla
alia Plio \lam meg.
Az akarusz b6rbBj ellen az osszes tilkos es nem
lilkos gyogyszerekkel kiserif'lcztem e.s egyikkel sem eriem el
gy6gyuJosl.
Az altalanos iapaszlalalom kimulBtla, hogy e lobb h6napig
larl6 b6rbej a nyaTi nap melesen. jo laplalas es IO/lIo_es szubli-
mattel nedves ruhaval \'a16 enyhe Jelorolgelesek utan gyogyul.
Kutyainkat a bolhak es tetvek ell en vedjiik meg.
A bolha.k lomeges elszaporodasill nagy ban ei6segili. ha
a kulyaolakal, kifulokBI. kenneleket nem 8 megfelel6 modon
I<ezeljuk es liszlogaljuk. A megfeld6 lalfljliszlogas celszeru-
segenek megcrlhetese vegelt s:r.Uksegesnek tmlom a bolha SZ8-
porodasamlk ismerieleset. A meglermekenyitell noslenvbo!ha
hosszukas. tojasdadaJaku peleit a kutya6! padl6janak repede-
selbe, a porba, az alomba. szemetbc es kulon6sen a ned\"es
vagy ehhcz hasonl6 anyagba rakja Ie. A Je reko!i
pclekbol hal nap alatt kikel a feherszinu, karcsu lermeW. iab-
nelkuli larva. A kikelt la(\'a II nllp mLilva bebabozodik es
cbb61 11 nap elteltevel kikei a kutyainkat kinzo es egeSZSe-
\"f'szelyeztcti) boJhe. A melego id6szak kedvez a szaporo-
dasuknak, mig a leli h6napokban fCJI6desuk hal helig is ellart.
A bolhak naj:Cymerleka e!szaporodasat a legszembelUnobben
IC$zi erlhelove az ismerlclell rovid ideig tart6 fejlodesi ido es
a noslenyek petcinek n8'!y szama.
A boJhilk eJieni vedekczessel nemcsak azt erhelji.ik el.
hogv Kutyainkal megszabadiljuk a kellemelJen es kinzo. viszket6,
er:r.f-sI61. hanem mas belegsegektol is meg6vhaljuk.
A bolhak Ismeretcnek largyalasanal nem mulaszlhalom el fel-
hog..,. Ligy az emberen. min! minden mas aJiatfajon.
m6:')mas bolha e16skodik. Csakis emberen e16skodik a
kozonseges bolha (Pule.,- irrifons L.), az ebeink boren pedig
(Pulex canis s. sel"ralic(!Ps, Ctenocephalus canis)
el lomegesen. Az ul6bbi a hazi macska b6ren is el6skodik.
A kutyabolha csak eivclve tamadja meg az emberi leslel. Az
mBgukrol tapaszlalhaltak, hogy barmennyire bolhas
IS a kutytljuk. a gazda teslel nem igen lilmadjak meg a keJle-
es Cl6skod6k. He a bolha kellemellen csipesel
IS a. lulaJ?onos. tlZ rendszerinl a kozonseges bolha csipe-
s:tl.?! szarmazlk es a kellemctlen vendej;! valameJyik emberlar-
s.8101 ugrol! vendegsegbe hozza. nem pedig 8. kulylijab61. Kel ev-
t!zedes gyakorlati lapaszlalataim e nezelel megcrosilik. Az
lllJfllorvosi f6iskola vezetesem alaI! alia rendel6 intezelebe
225
naponla Ibmegesen hoznak vizsgalat kulyilkat. melyek-
nek testen nem egyszer hemzsegnek a bolhak. meR sem lapasz-
laltam. hogy a kulyabolha testemre tolakodv8. all kellemellen-
kedett volna.
Ezek szerinl a kulyaholha hOsegesen kllarl gazdaja mel-
lett es a kulya sz6re k6z6tt. vedeU helyen szivja a verI. Eleg-
telen tisztogalas melletl annyira e]szapoK)dhelik, hogy a sz6rok
loven minlegy feszkekct alkol (bolhafeszek), timely helyen a
bor fekeles. apro szemcsekl6! (8 holha beitirtileke) teleszar!.
Ezeken a helyeken a bor igen hajlBmos a borgyulladasra es az
ekcemas borbaj kifejl6desere. Nemcsak ekcemas eivalloz8sok
kelelkezesere hajiamosilja a bolhak Ibmeges fclle-pese kutyftin-
kat. hflnem HZ scm zMhal6 kL hogy a szopornyieas fertozcst
is kozvetilheli, cPP tlgy, mini ahogya bolhaknak nagy szereptik
van az emberi pestis lerjesztesenel is.
Nemesak az emlilell belegsegek kelelkezescnel van a
kulvabolhanak szerepe, hanem a kulyainkban a leggyakrabban
e16skodo galandfi'reg kifejlodl'senek. az alabbiakban ismer-
lelcU tetvek melleU, a bolhak az egycdtili kozvellt6i. A mBjd
mindegyik kulyaban jelenleva 16kmagalaku galondfcl'eg
(Dipylidium caninum L., Taenia cueumerina) izei a 16k magja-
hoz hasonlatosak, amelrek rendszerint egyenkent lavolodnak
el a kulya vegbelnyilasab61, mikozben a vegbel lajeken clt'nk
\'iszkelegscgel okoznak.
A penllikagiliszla okozla viszkel6 erzes jelenlkezesekor
a kutyak a vegbe1lajekukal harapdaljek, nyalogaljdk. a kor-
nyezet largyaihoz dorzsolg'ctik (nepies nyelven: szank6znak).
A szabad levegorc Julotl halvanypiros szinu izek renyhe moz-
gasl vegeznek, majd megnyulnak. majd megszelesednek, vegy
pedig a \cgbcl!ajck szorehez tapadnak es a megszaradasuk
ulan vorosesbarnas-sarga szinu. rizsnagysagu anyagga zsugo
rodnak ossze. A szabadba kertilt panllikagiliszla izek igen sok
pelel tartalmaznak, amelyekbol kikell ebrenyek larvai mini
.,eyslieercoid a kulya szorfelU-jehen (Trichodectes latus vel
canis) es a kUlyaholhil.ban eloskodik. Ha R kutya ily larvakkai
ferlozoU lei vel vagy bolhat a bor harapdalasa (bolhazas) koz-
ben lenye!, a beleben kifejl6dik a 10-..10 em. hosszura is
megnovekedo, tokmagalaku galandfereg, melynek feje igen
apr6 cs horgaival erosen belekapHszkodik a bel falaba. Az
alialanosan hasznalt fereguzoszerek beadasar8 rendszerint
a fej a belb61 nem t8volodik cl. amelybol azulan a lovabbra
is ivarerell izek fejl6dnek. lIy modon nem is esodalkozhatunk.
ha a kUlyimkb61 a belfereguzoszerek adagolas8 ulan rovid
ido mulva ujb61 panllikagiliszla izek tavolodnak el. A Dypili-
dium caninum galandfereg nemelykor szazszamra tHoskod-
helik a kutya vekonybeleiben s ilyen esetben a fejlodOfelben
levo kutyaink laplaltsagal es a betegsegekkel szemben az ellent-
all6kepesscguket igen lenyegesen befolyasolhaljak.
,
,
226
. A mar emlitell kulso elosk6dok6n Idvli! kUlyainkal a ur-
SZI.UO fetcek (Hoemafopimus piliferus) is nyugll3lenilhaljaK es
egeszsegl allapolukat bdolyasolhtll]ak. A haematopimus lela
fejevel a borehe furakodik es tigy szivja
veret. A verrel leleszllt le'G leste sOlelvoroses-berna szinu
a szorletu feje leposan
kll.t' I.t lesle_ .szinu. Az ulribbi 8 kulya vere! nem
SZIVJ8 es II hor felutelen fiZ elhal! hemmal. valaminl kihulloll
8zorszaitlkb61 el. A viszkelo erzesl pedig ez a bareloskod6
mozgolodasa idezi cia.
. Ha az eb.lenyeszla kennele::ek 16k6il mentesse akarja
lenm tiZ egYlk le'iilyakrBbban e16forduJ6 galandferegla/
uSy els,?sorban vedekeznie kell 8 bolhak es letvek
A kivu.' gondol keJl forditdni magara a
kUly?olra, tI kennel lalajara, mely gondozallensag
a lalbJa Jehel a bOlhak lomeRes elszllporo-
A kulyaklfut6k lalaiel, a kurya61ak aljal hosszahb
idon kereszlGl 5-1O%os "Saitm" , vagy "TrioJ'"-oldallalloesol_
mely muvelel ml'lgaban is elegend6nt:'k bizonyul a mar
es6kkentesere. A bolha kl61 eUepeli kulya
lestel !3 ez es veszedelmes jovevenyekl61
a lalaJ ferlolleOl'cse ulan U8Y menle:-ilheli ha
a kul}ak lesleI5%08 kreolin-, 2%-08 Triolos-, 5%-os
oldaltal bedorzsoli, vagy hasonl6 szazalekos meg-
ftiroszli.
A gondos ebtenyeszlonek ktilon6sen erra kelt f
i
8yelnie,
hogy b:'lhaklol es lelvekl61 menlesek leJ,(yenek.
Szorgalmas hsz
l
Ogelassal, megfe-Ielo vedeke7essel es ferlalle-
B bOI es lelvekel J..iirlhalja kennelebal, amely
muvelellel eg\ ulial megvedi kedve-ne aliatail a mar ismerleleil
keros hatasu gelandfergekkel szemben.
A.z elorelal6. Jelvilasosodoll eblenyeszla a
ellen Joelore megvedi s nem pf'dig 6kkor kltpkod
fuhoz-fahoz , csodaszerhez, tilkos szerhez, lImikor mar hemzseg
kutya belseie a karos elaskod6kl61. Az ilyen lilkos es dresz-
hkus szerekkel tlZ eselek hilnyomo res?eben nem hogy nem
hasznalunk kUlyaink egeszsegimek, de ez eselek lulnyom6
reszeben esakis arlhalunk.
Elsa segely a seriilesekneJ.
A sebek kornyekerol a szort lemossuk es a sebel a
keznel leva erlotlenilQ oJdelial k,mossuk, ml'>jd 8 verzes esilJa-
pitasera li8zla sletil nyom6kolesl helyezztink.
Csontloresek eselen a lort veRlagra hideRborogatasl
helyezztink, liZ alland6 alkt:llmazasel bilZUk all.!llolvosra.
A sebek kezelese ela!! mossuk liszlara kezunket.
225
naponla t6megescn hoznak vizsgalal vcgeti kutyakat, melyek-
nek leslen nem egyszer hemzsegnek a bolhak, meg sem lapasz-
tallam, hogy a kutvabolha lestemre lolakodva, ott kellemetlen-
kedell \'olna.
Ezek szerinl a kutyabolha husegesen kllarl gazclaja mel-
leI! es a kuiya SZOTe k6z611. \'"dell helyen szh'ja a vert. Eleg-
tclen liszlogalas mcllell annyira hogy a szorok
16vt'n mintegy feszkekel alkol Ibolhafeszek), amely helyen a
bor fekeles. apro szemcsc]<ldJ (8 balhs bc!iiriiI6ke) ieI('szorl.
Ezeken a helyeken a bOT igen hajlamos a borgyulladasra es az
ekccma.s borbaj kifejI6clesl're. Nemcsak ekcemas elniltozasok
keletkezesere a bolhak lomeges kutyain-
kat, hanem 5Z sem zarhalo ki. hogy a szopornyicas ferl6zes!
is kozvelilheli, epp ugy, mini ahogya bolhaknak nagy szerepuk
van az emberi peslis icrjeszlesenel is.
Nemcsak az emi[lcit belegsegek kelelkezesenel van a
kulyabolhtmak szerepe, hanem a kutyainkban a lcggyakrabban
el6skodo galandfereg kifcjlodesenek, az alabbiakban ismer-
lelcll telvek mellett, a bolhak az egyeduli kozveliloi. A majd
mindegyik kUlyaban jelenle\"6 IOkmagalaku galandfereg
(Dipylidium caninum L .. Taenia cucumerina) izei a 10k magja-
hoz hasonlatosak. amelyek rendszerint egyenkenl lavolodnak
cl a kUlya vegbelnyililsabol. mikozben 8 \"egbel lajcksn eienk
\iszkelegsegel nkoznak.
A panliikagiliszla okozla viszkelo erzes jelenlkezesekor
a kutyak a vegbeltajekukat harapdaljak, nyalogaljdk, a kor-
nyezel largyaihoz dorzsolgclik (nepies nyelven: szankoznak).
A szabad le\"cgorc jutol! haivanypiros szinu izek renyhe moz-
gasl vegeznek, majd megnyt."linak. majd megszelesednek, vagy
pedis a ,"egbeJtiljek szorehez lapadnak es a megszaradasuk
ulan vorosesbarnas-sarga szinu, rizsnagysagU anyagga zsugo-
rodnak ossze. A szabadba keri.ilt pimtlikagiliszla izek igen sok
pelel lartalmaznak, amelyekbol kikcil ebrenyek larvai mini
.,cyslicercoid' a kutya sz6rfetLi-jcben (Trichodectes latus vel
cani:-;) es a kutyabolhAban el6skoclik. He a kulya ily I8rvilkkal
fert6zo11 lei vel vagy bolhal a bor harapdaliisa (bolhiizas) koz-
ben lenycl, a beleben kifejl6dik a 10-..10 cm. hosszura is
megnovekedo. !6kmagalaku galandfereg, mclynek feje igen
apro es horf/aival erosen belekapaszkodik a bel ralaba. Az
altalanosan hasznalt feregCizoszerek beadiisilra rendszerinl
a fej a belb61 nem lavolodik el. ameiyb61 azutan a tovabbra
is ivan!relt izel( fejl6dnek. lIy modon nem is csodillkozhatunk,
ha a kutyankb61 a belfereguzaszerek adagolasa ulan rodd
ida mulva ujb61 panllikagiliszta izck lavolodnak el. A Dypili-
dium caninum galandfereg nemelykor szazszamra eloskod-
hclik a kulya vekonybeleiben s ilyen eselben a fejladOfelben
levo kutyaink laplallsag"al es a belegsegekkel szemben az ellenl-
a1l6kepcsseguket igen lenyegesen befolyasolhaljak.
<

226
. ,A mar emlilell kuls6 elaskodokon kivul kUlyilinkal a ver-
s=wo (Haemafopimus piliferus) is nyugll3lanilhaljak es
egeszsegl allapolukal A heemalopimus telu
fejevel e .kulye _ bOlebe furakodik es ligy szivja
verel. A verre! teleszlH le'u teste sOlelvoroses-barne szinu
ezzel szemben a sz6rteIU (Trichodectes) feje laposan
kilelt e!'i teste sergas szinu. Az utnbbi 8 kutya verel nem
szivje es a bor felulelen az elhalt hemma!, valaminl kihullolt
szolsu:'ltlkb61 el. A viszkel6 erzesl pedig ez a b6rel6skod6
mozgoJodasa idezi ela.
. Ha az eb.lenye!'izI6 kennele:.ek lak6[1 menlesse akarja
ftZ egYlk elafo!dul6 galandfereglal,
ugy .... edekezme kell a bolhak e!'i lelvek ellen.
A kivu.' elsasorban Rondol kelJ fordi/dni magara a
kUly?oJra, a kennel talaj8ra. mely gondozatJansag
eseleben a lef!lJobb laJ6Ja lehel a bOlhek tomeges elsztlporo-
da'lenak. A kutytlkifu(6k ItlJajiit, a kutya6Jak aljal hosszabb
idan keresztul 5-10%os "Sahm"-, vagy ,.Triol'-oldallallocsol-
mely muvelet mt;gliban is elegendaneK bizonyul a milT
cs6kkenlesere. A bolhakl61 ellepeU ku(ya
lestet .8 ez es j6vevenyekl61
a t8laJ. utan ha
a kut)ak testet 5/0os kreohn-, 2%-os Triolos-, 5%-os ,Salan-
oldallal bedorzsoli, vagy h8sonl6 sZ8zaiekos meg-
furoszti.
A gondos kulonosen tlrra kel! figyelnie,
hogy b<?,haktol es tetveklol menlesek
Ilsz1ogalaSSBI, megfelelo vpdekezessel es ferlotle-
a bOI?ilktll es ,tetveket kenneleb61. amely
muvelellel eg) ult81 megvedl kedvenc all8181i a mar ismerteletl
karos hBlasu gBltlndferllei<kel szemben.
Az el6reJal6 es felvililgosodoll eblenye.o;z!6 lenye .. zelel a
ellen j6el6re megvedi s nem pcdig 8kkor kapkod
fuhozfahoz, csodaszerhez, lilkos szerhez, amikor milT hemzseg
kutya beJseje B karos el6skod6ktol. Az ilyen Iilkos es drasz-
"kus szerekkel 82 eselek !ulnyomo re.o;2eben nem hogy nem
hasznalunk kutyaink egeszsegenek, de az esetek lulnyom6
reszeben cS6kis arth6lunk.
Eisii segely a seriileseknel.
A sebek kornyeker61 a sz6rt lemossuk es a sebel a
keznel levo ferl61lenill) oJdelial klmossuk, mt,jd a verzes csilla-
pililsa r6 tiszla sterH nyomokotest helyezzunk.
CsonU6resek eselen a lor I vewl6gra hidegborogalasl
h elyezzunk, az alland6 kales BlkBImazils6t binuk alll'liorvos ra.
A sebek kezelese eloll mossuk liszlera kezunkel.
227
Az elsc5 segely mergezeseknel.
A mergezesek ese!en B leggyorsabb segely is rendszerinl
mar kes6. Barmennyire is Kozel van az allalorvosi segitl'leg.
mig 8 megfelelo lanacsadils szerinl szerencsellenul jar! ebonkel
ellalhaljuk. B helailu'lat61 es fajdalmakt61 ebel meRfelel6 elso
segely alkalmazasavai cS6kis 6 lulajdonos menlheti.
Kedvenc ebOnk rend.,zerinl a duvadirles ellen merge-
zessei kuzdo vadttszletGlelek k6zeleben van kileve 6 lepjobb6n
8 mergezesnek. Erre a celrR vadaszaink rendszerinl B foszforl
es t'I sztrlhninl haszna!jak. Ezek szerint kUlyainknal a szabad
terGlelen leggyakrabban 8 fos?for es a szlrihnin-mergezes esz-
lelhel6, ewel szemben es gyarlelepeken, ahol a
patkanyok elszaporodle..k a kUlyak k6z6tt BZ arzen-mergezes
is aldozAlail szedi.
A kUlyakkal szemben lapaszlall lelkellen gyi..i16Iel, mely
inkabb tI szembe iranyul, a kutyak mergezesenek
szamal lenyegesen gyerflpitje. Aki megfelel6 modon eteti es
ilaljc: ebet es elsorenfr,;u sZi..ik,,-egleleit kelloen kielegili. az msr
eleve megmenli kedvencet ft mergezesekl61.
Mar a k6iy6kkulyanal kezdji.ik mel{ e megfelel6 szokla-
lassal 8 rendes elelesl es ilalas\. Ko?bo! val6 eteleshez lehe-
16reg sohfl se szoklassuk meg kulyankttl. merl az iJyen kulYB
az ioycsikland6 es el(vebkent mergezetl fala!ol 6Z idegcnl61 is
elfoRadja. Az elelesnel csakis eg, ugyAn6zon eleloedenyl hasz-
naljuk es lehetoleg naponla t6bb izben elessGk kUlyankal.
8 ttile-he.'! gyomru ebunk a rl tllmes anY6gokat ehsE-ijctol
sflrkalva szedjen f:>l. Az elete'it mindig B csaladhoz IArtoz6
h"1jlsa vegre. A htis- es ne \'onjuk meg lel-
jesen, mefi a hus' VHt.:!V eilontehes-kutya a mergezetl husl es
esonto! is szive1-en, habzsol6 elfol.!yasz!ja. A haz6rz6
szolgala tol leljesil6 kulyainkfll ttz esti 6rakban bo ... eges vecso'
ravel lassuk el. A sZRbddlerGlelen melleltOnk h61Hd6 kutyantlk
megfelelo bose!;l"es elese!l:el nyujlsunk HZ ulunk eloll. MesJelel6
edenybol val6 i1alil. ... hoz szokl!:lssuk kutyankal, mert evvel az
eljaras'lel klkusz6b61hetjGk a szobelany es B szakacmo k6rGl
sellenkend6 k61Y6kkutyanak varosokban ismetelten lapaszlal-
h"l.16 IU!;l"mergezesel. Ha kulyank reszere megfelel6 helyen friss
viZ7.el ilal6edenyl helyezi..ink el. U'5Y 8 kUlyank szomjuiagat
ke!l6en minden akBdaly nelkGl c .. ilIapi.hatja es ily k6rGlmenyek
k6z611 a szomjuil6Rerzete nem fogja tl lapasztalallen kulyenk6t
arra kf'-nyszeri!eni, a ltiggal lell edenyb61 kinzo erzeiel
kidegilse. A lapasztaltllaim szerinl a nyelvre kilerjed6 iugmer-
f61eg k61y6kkulyaknal fordul elo.
A megfelelo elelhez es ilelhoz kutyaK k6zo11 8
mergezes a rilkasagok k6ze larlozik.
Az elsorangu biro kul)'ank az idegenSZaRol
hamar eszreveszi es az idegens7.agu eteh os ital l elsem (ogedja.
228
Miel611 titra lernenk 6Z etelesf'n kivul it6ssuk meg kutyankat,
ne gondoljuk, hogya kuhanl'lk a is j6. A pocsolyak
vize sok oly korokoz6 el6skod61 es bakleriumokal larfalmaz-
hain6k, amelyek kulyainkra ves?edelmesek lehf'lnek. A sza-
kacsneval, vaRY 6 reggeli bevasarlast leljesilo tirnovel selarrt
kelt kulyel elt5zetesen elessuk es ilassuk meg, mert 6Z ilyen
ulakon fardul elo leggyakrabban 6 mer'lezes. A fUiZerkf'res-
kedo az egerek a patkanvok ellen merget szor ellehetoleg
inycsiklando falalak alakjaban, emelyel HZ ej folyaman tel-
jesen kikop!aliatotl kutyank f'1lanksaggtd fel felhai. A merge-
zesek elleni vedekezes 6 fontos, mer! a mergezes h.ineleinek
jelenlkezese utan mar csekely remenyunk lehet a gyogyulilsra.
A sztrihninmergezcs.
A szlrihninmer!;l"czes heves gorcs6kben nyilvanul. Amini
e kUlyankhoz n'yuluAk a merev g6res6k hirlelen sulyos-
bodntlk.
A merRezell kulyaba miner 16bb solclre foz6t! orosz leal
6ntsGnk es he m6dunkban veo, mit'lobb e ytl neR\safi!ahoz
kepesl 1-2 Rram chloralhydratot nyalkas kemen .... i1o fozellel
keverlen 8 vegbe!be feeskendc,,"zGnk. Az em'irell
kelsegheeseit helyzetben 6 gyomorba is 6nthclji..ik.
A toszfOl'mcl'gezcs.
A foszformergezes hanyasban es hasmenesben nyilvanul.
A hanyadc'k fO"lzforszdgu.
Hany!atoul e 2%-0"1 oldtllab61 negyed6rankent
1 e-v6kenttlnYII adagolunk. Tejel. olajal ellennHiregiil nem
s=abad adnunk.
Az 3I"Zcnmcl'gezes.
Az lev6 kul) ak lamolyognek es veres
hanyas s ha'!;menes fogj.:t cI oket.
Az arzenmergezes ellen hAziszerkenl ajanlhalom: a cuk-
rosvizel es a nyalkas kemenyit6fozelel.
A kezdeti szakaban a higilOU sosav (l leas-
kanalnyi I dec.liler vizben) hasznalhei.
Az orvoshlsi eljarasok.
A rendelo 611alorvos rendelese! 8 lelikus eblatl6 igen gyakran
izgalollsilga miall nem jellyzi meg kelloen, igoy helyen val6nak
lallom, hogy az eborvoslilsi eljilrasok elemeit ill kozreacljttm.
A rendszerint kellemellen szallu foS iz.u g}6gyszerekel
e1sorangu szagl6 es izloerzekkel biro kulyil.ink onmagukl61
nem veszik be. '
A kevesbe szagos es il-Ci gyogyszerekel a kedvenc eleseg-
hez keverten kut}ank eselleg A reggeli orilkban
mar kiehezeH kulya 6. husba csavBrl gyogyszerl falanken
lenyelheli.
Az eselek !ulnyomo a gyogyszerek beedasanal
az eroszakhoz kell folY6modnunk, mely mCivelel mindlS kell6
szigoTral es eg}ullal kello gyengedseggel hajtand6 vegre.
A beleg kutyejaerl aggod6 lul6jdonos fogja meg kedven.
cenek a {rjel es egyik keze .. eJ a rulek lovel ragzitse, 8 masik
kezevel Dedig a szajzugol hUOlZe felre es ez ilymodon
pofatasakbH onlesse be a A por aleku gy6gyszl'rekel,
bilrmennyire is kellemellen izuek, i1ymodon beedvB, kulyil.nk
hosszabb vagy rovidebb idaig lerl6 csamcsogas ulan megis
lenyeli. A kellemetlen izu porokhoz cukorporl, vagy sz6da-
bikflrbonal keverjunk.
A piluldk, lobdocsok beadasanel az el6bbi eljilrassal
szemben a kulya lul6jdonosa balkf'zevel illfogva ez orrhalal.
szejjelierpeszti a s2aja.1 es a labdacsol jobb kezevel jol
melyen 6 lorokuregbe helyez;, majd 6Z allkapcsokal gyorsan
osszecsukja. A gyorsan vegrehajtott muveletncl a hulyank
ijedelmeben a labdacsol hirtf'len lenyeli.
A folyekonu orvo.'lszereket a pofa zacsk6jaba kan811al
onlsuk be, m;kbzben kUlyank arcorri reszet kezunkkel ossze-
fogva megasra lerl!iUk.
Az engedelmes kUlya az orvosszereht, ha nem is 5zlve-
sen, minden eroszak alkalmazasa nelkul beveszi.
Az clkenyezlelell kul}ilknal I'll. orvosszerek beadasa
rendszerint nehezsegbf' utkozik. Kulonosen a gezdaja fele is
kapkod6 ku1yaknilJ vedekeznunk kell a harapas ellen. A rovid,
lorlorru kUlyak81 kiveve. ilyen eselben az ellenszegulo kutya
suijal Szal8g segelyevel k6ssuk be. majd I'll. egyik segilsegi.ink
liZ alii'll fejel es elGlso labail, a masik a hals6 veglagokat
kezcveJ rogzi!se. Az ilymodon lefogoll es beKola!lsz6ju kutya-
nak sZiljZUgBI fehehuzzuk es a gyogyszerl a pofe es a fOg8k
kaze onlsuk.
A Sy6gyszerek adagolasan kivul az eblarl6nak liszlaban
kell lenni avval, hogy kulyaj8 belegsege eseten a folylonos
nyalogelassal eS vakarodzassal a koros elvilI-
loz6sokal. IIYf'n eselekben a fejre surun befonl szajkosaral
helyezzunk, vagy a v8kar6dz6 "eglagokal k6ssilk be, vagy
i
230
helyezzuk bekhobe. A szajkosar befonase, vagy vedak61es
61k81mazasa 6kkor is indokolt, he a lestfelulelel kenocs6s
Ryogyszerrel keze!juk.
A bell'g kutya apolasa nagy H.irelmel es gondossaRol
kivan. mier! a beles negylabu li1rsunkal allend6 felugyelel
alall kell larlanunk. Ha eredmeny! akarunk eJerni, akkor a
beleget 6 ,ulajdonos mega apolja s ne bizza lelkiismerellen
segedszemelyzet reo
A lul6jdonos az elrendelt ulesilasokal es allalorvosi
tanacsol szigoruan larlS8 be. A betegenek orvoslasanal ne
kl'l.pkodjon fuhoz-filhoz, foleg ovakcdjek az ugynevezell laikus
kutyakuruzsl6k lanacsal61.
A negylabu Iilrsaink az cnzellen ragaszkodasuk es szere-
teluk reven ezl a kis illdozalot ugyhiszem megerdemlik.
mgric(l.ns
Agyve16 be!egs, gek
.\ktlfllSZ b6rbtlj

Aujeszky-fdl.'
Beleh
Belek fclfuvodQSI'
8Clkrgt'SS('lZ
Belstlrpang(js
Bolh8k
Csalnnkiu!,'s
l'uknrbdt'\:"''y
Ebti[u ...z
Ekct'ma
Elhiztl!'
Fekehes sZ!lJgyul ada.
Ferh)zo nvulta!r-\'e ",!)(lor ullls
Filaria immitis
GalandfNeQ:
Germcvcl6 bdellSt'gel
G.'ge- 1lt'lIecs6- t"1I horgfihurut
Gumok6r

Hasvizkor
Him\6S
H61ytl)o!hurut
u
221
219
223
21R
!O3
213
211
21:.l
2i?
1:.::4
,:lO
218
207
220
217
J9
\02
217

219
21-1

211
213
210
lIti
H6!\(lgk6
[degen I('stek /1 bell.'kben
K05Z

\ It'll h6 Ilv ag\'u Ilad
.. k
\yalzus
(1rrn"II,t'-s

)rvo>llitsi eljtHtlsok
Penltl>llOOlUffi
P,ropifl/,mozh
Rilhos. ..... lZ
S<!uint'k
Sl.llj,lurul
S7i\ bt'lel/s,>sek
SzoporrlVjc-tt
Szult'-si gOfcsok
Tttrlosilmor
ehl'k
ofok!;yulladus
I udol!,,'u\1adils
\'e>lok bl'II'I/SPgt"i
\'eszctlst'g
\"t'rt'16skod6
\t'-rszegen\st'-g
'16

222
2\7
215
.)?-
--,
209
214
213
__ 9
21 \
2(lS
22:'

.J.!
d5
1Jl.l
219
22\
22-1
2\0
21"
.?\l
\9:::
217
2\7
I
I
CHINOIN
dllatgyogyszepek kutydk Pf?szf?pe
Hizan l'".l1Itli .. J.I k\"ziII1H 11,\' " .. !.fOI' .. II\,;t .. llylllt ... I.)
..... "" .. yo'Io6,., d ....... 9941.
Idsd,..,. By6gyltu..ii ......
Cadogel :\d. U ... HI.
blI"gyullpdds, .,. .......... 'ttll!dJIt 611,. ..... Y., .... ' .. goIl6. 011", .. ,
Koptin.
.. 60,,.4,., ,.#tI.* .Uen.
Vepmittin.
gll .... ,6. ds "'By;'!b b4tf.rgelr #lIon.
Rktoppotin '<oj
\1 " r " 11 d l' I h " I ii k
a CIIINOIl\ gy.\Jn;1I qp{'slt'l\ l's gy6gyl;\J' IIljlln.
A iajtatiszta ebtenycsztes e .. dekeit I
szemmeltarto intezmenyck es egyesiiletek:
R "' ......... d ..... , pull, '" ....... 1 ............ .
OJ 0 , ... rn. AI ... affal
.... "0.1 pollflllnlf. .. iJa .. _'"
A VI oz Oc IQ"
., \
kl-,"h' . 1 ,,0 ... %6go$ VI",.' .. Club"
\, p '1< I SC! 4
A "h .. FOJil.ro .. i", .. T.,njle ... IBio Egy
sUI"" .... ( 3Ild"o' 2'
>Y
.,.elm.., .. JH .. yy .... Tox.7 ..... '., ...

7 .. t::."6t.,"y ",,8 .. ESy UI.,t., ....... So L y .
., ...
C It '"
M. "f ... t:: "dii ...... ty .. Ido .... U6 t"'.p.n . ,

Co \1.
T.,t .. ,,.,,,, .. m.gy ........ tyd ...... ph .. '6 .. ' ;t" .. , nC .. ,.",. ..... ,.
B .. d .. p t.